text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki a Paks II Atomerőmű beruházására létrehozott projektcég 2022-ben. A veszteség folyamatban lévő beruházások esetében nem szokatlan fejlemény, a mérlegadatokból azonban úgy fest, komoly lehet az elmaradás a szerződéses menetrendhez képest, miközben bőven van pénz a cégben. A két új blokk a kanyarban sincs, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly ősszel sort is cserélt a Paks II Zrt.-nél, mert szerinte nyolc év alatt nem történt semmi, és azóta az orosz féllel kötött szerződés módosításáról is megegyeztek.
Hogy mennyi az elmaradás, illetve hol tart az építkezés, az a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésből nem derül ki, de annyi látszik, hogy a befektetett eszközök bő 51 milliárd forinttal, 290 milliárdra nőttek 2022-ben. Ez az „állományváltozás tükrözi (…) a társaság által elvégezhető engedélyeztetési és létesítés-előkészítéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatok előrehaladását” – írják általánosságban. Ezek szerint az előrehaladás, a tárgyévi új beruházás (beszerzés) összesített hatása kerekítve 51 milliárd forint volt.
A paksi cégben jelentősen nőtt a pénzeszközök állománya a megelőző évhez viszonyítva: tavaly év végére több mint 38 milliárd forinttal, így 66,5 milliárdra növekedett. A beszámoló szerint ez a bővülés a bankbetétek értékéből adódik.
A pénzeszközök állományának növekedését jelentős részben az állami tőkeemelés, valamint a tárgyévben kapott kötbér teszi ki. Tavaly 28,1 milliárd forintot injektált a magyar állam a Paks II Zrt.-be, ezzel a stafírunggal 179 milliárdra hízott a jegyzett tőke.
A mellékletben nem nevezik meg, pontosan milyen kötbérről van szó, milyen kivitelezési munkával csúsztak meg esetleg az orosz kivitelezők, de az kiderül, hogy több mint 24 milliárd forint lehet az összeg. A szöveg szerint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek soron a tárgyévben kapott kötbért – annak egyes szerződéses feltételek teljesülése esetén történő visszafizetési kötelezettségére tekintettel tartják nyilván 24,135 milliárd forint értékben.
A kötelezettségek amúgy szintén jelentősen megugrottak: 3,8 milliárdról egy év alatt 62,2 milliárdra nőttek, a 24 milliárd forint hosszú lejáratú tartozás mellett a rövid lejáratú kötelezettségek bő 37 milliárd forintra ugrottak, és ennek jelentős részét az orosz fővállalkozó által nyújtott beruházási szolgáltatások alkotják – derül ki a beszámolóból.
A Paks II Zrt. által kimutatott, 1,3 milliárd forint veszteség kisebb, mint az előző években megszokott 3 milliárd forint feletti mínusz, ez a javulás azonban a pénzügyi műveleteknek köszönhető, amik csaknem 3,5 milliárddal javították az eredményt. Nagyobb részt a pénzintézeteknél lekötött bankbetétek után járó kamatokról van szó, de a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapír kamatai is szépítették a mérleget.
A beszámoló kitér az orosz–ukrán háborúra, amit „konfliktusként” említenek az anyagban. Az ügyvezetés úgy értékelte, hogy a konfliktus és következményei bizonytalanságot jelentenek ugyan a társaság számára, de a vállalkozási tevékenysége és fizetőképessége nincs veszélyben. Az orosz–ukrán konfliktusból adódóan a társaságnak finanszírozási kockázata nincs, mert a működéshez szükséges forrást a magyar központi költségvetésből kapja tőkeemelés útján. Pénzügyi helyzete stabil, megfelelő pénzösszeg áll rendelkezésre a bankszámláin a kötelezettségeinek teljesítésére – írják a dokumentumban. | Paks II Atomerőmű: Bankbetétben áll az állami pénz, és látszik 24 milliárd forint kötbér is | 1,3 milliárd forint veszteséget mutatott ki a Paks II Atomerőmű beruházására létrehozott projektcég 2022-ben. A veszteség folyamatban lévő beruházások esetében nem szokatlan fejlemény, a mérlegadatokból azonban úgy fest, komoly lehet az elmaradás a szerződéses menetrendhez képest, miközben bőven van pénz a cégben. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/paks-ii-atomeromu-bankbetetben-all-az-allami-penz-24-milliard-kotber/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 51 százalékos tulajdonosa a Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter – kancelláriaminiszterként azonban ő vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását – hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekeltségébe tartozó Tabán Trafik Zrt., a kisebbséget pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. jegyzi. Az osztalék kifizetésével nem várták meg az áprilist, előlegként a Tabán Trafik 3 milliárdot, a BAT 1 milliárdot már korábban felvett.
A dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta már több mint 36 milliárd forint nyereséget hozott, és abból közel 34 milliárdot haza is vihetett a Tabán Trafik-BAT duó.
Id. Sánta János 2016 óta szerepel a leggazdagabb magyar vállalkozók listáján, hat évvel ezelőtt 7,2 milliárd forint becsült vagyonnal jutott az elitbe, legutóbb már 40 milliárdra tették a családi cégcsoportja vagyonát. Birodalmát közben a dohányiparról kiterjesztette a naperőművekre és az agrárszektorra is.
Óriási pénz forog a dohánybizniszben: a dohányboltellátó belföldi nettó árbevétele 971 milliárd forint volt a múlt évben, ami 110 milliárddal meghaladja a 2021-es forgalmat. Az 1000 milliárdot megközelítő bevételhez fogható a kiadás is, a nagykereskedő cég esetében a bevétel 98,59 százaléka az eladott áruk beszerzési értéke.
Tavaly a cég 8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államnak, ami jóval több az egy évvel korábbi 3,5 milliárdnál. A 9 százalékos társasági adóval számolva 794 millió lett volna a befizetni való, az adókedvezmény levonása után azonban csak 571 milliót kellett utalnia a büdzsének. | Dohánybiznisz: Rekordprofit gurult Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához | Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/dohanybiznisz-rekordprofit-lazar-janos-id-santa-janos/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Továbbra is exponenciálisan emelkedik Tiborcz István vagyonkezelőjének nyeresége. A miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. 2022-ben 21,6 milliárd forintos nyereséget termelt, ami közel annyi, mint a vállalat történetének teljes korábbi profitja.
Mi történt? A BDPST Zrt. Tiborcz István legfontosabb cége, amely hivatalosan saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A vállalat vagyonának azonban csak töredéke van ingatlanokban, főleg más cégeket, illetve pénzügyi eszközöket birtokol, és bevételének nagy része is ezekből származik.
A céget 2015-ben alapították, és bár a kezdetektől sejteni lehetett, hogy Orbán Viktor veje áll mögötte, Tiborcz István hivatalosan csak 2019-ben tűnt fel tulajdonosként a társaság irataiban. A BDPST ekkorra már komoly vagyont halmozott fel.
Számokban: A vállalat alapításától 2020 végéig durván 12 milliárd forint adózott nyereséget termelt, amit 2021-ben megduplázott, tavaly pedig újabb 21,6 milliárd forinttal növelt. Az előző hat évben így a cég összesen 45 milliárd forint profitot hozott össze.
A mostani közel 22 milliárdos profit rendkívül magas: 2021-ben egész Magyarországon legfeljebb néhány tucat cég volt, amely ennél magasabb nyereséget termelt. A BDPST hatékonysága ráadásul egészen döbbenetes, mindezt ugyanis 14 alkalmazottal érte el, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső profit meghaladta a másfél milliárdot.
Tiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a közel 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. A cég vagyona azonban hatalmasra nőtt az elmúlt években: a nettó eszközérték a 40 milliárd forintot is meghaladja.
Alulnézet: A BDPST-nek szinte egyáltalán nincs árbevétele, az 58 millió forint elenyésző a profithoz képest. A cég jövedelmének nagy része különböző pénzügyi műveletekből származik.
Tavaly 13 milliárd forintnyi osztalékot kapott a BDPST, amihez közel 9 milliárd forint részesedésekből származó árfolyamnyereség és 1,8 milliárd kamatbevétel is hozzájött.
A bevételi struktúra miatt a vállalat nyeresége után egy fillér adót sem fizetett, nagyrészt azért, mert a BDPST-nek osztalékot fizető vállalatok korábban már megtették ezt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég. | Minden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejének | Tiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230531/minden-dolgozo-masfel-milliard-forint-nyereseget-termelt-orban-viktor-vejenek/ | 2023-05-31 14:32:56 | true | null | null | G7 |
Amíg a kormányoldalon már 3 milliárd forintos összköltségben vásároltak plakáthelyeket, addig az egyesült ellenzék mindössze 390 milliót fordított erre a célra. A Fidesz megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt azáltal, hogy a közterületi párthirdetésekre közel 1,5 milliárd forintot költött márciusban - derül ki egy friss jelentéséből. | Gigantikus összeget költött a Fidesz plakátokra | Amíg a kormányoldalon már 3 milliárd forintos összköltségben vásároltak plakáthelyeket, addig az egyesült ellenzék mindössze 390 milliót fordított erre a célra. A Fidesz megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt azáltal, hogy a közterületi párthirdetésekre közel 1,5 milliárd forintot költött márciusban – derül ki egy friss jelentéséből. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/plakat-hirdetes-fidesz-ellenzek.749334.html | 2022-03-30 16:33:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnökét ugyan a korrupciós botrány kirobbanása után felfüggesztették végrehajtói állásából, de az általa vezetett végrehajtói iroda Andresin Konstantin helyettesítésével továbbra is működik.
A cég által közzétett beszámoló szerint ráadásul a tavalyi év is eredményes volt, még ha nem is annyira, mint a korábbiak:
2022-ben a Schadl és Társa Végrehajtói Iroda 126 millió forint nettó árbevételt és 28,9 millió forint adózott nyereséget ért el.
Az osztalékról szóló jegyzőkönyv szerint utóbbit teljes egészében az eredménytartalékba helyezték, azaz a cégből nem vettek ki pénzt.
Schadl György bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy felfüggesztése óta nem szerzett semmilyen rendszeres bevételt, ez alól csak a vagyon utáni bevételek (például bérbeadás) képeznek kivételt – mondta Morvai Attila, Schadl György ügyvédje az rtl.hu-nak, aki megerősítette, hogy ez megfelelt a valóságnak.
A felügyeleti hatóság nem vette el az engedélyt, így az iroda tovább termeli a pénzt
A jogszabályok szerint ugyanakkor hiába függesztenek fel egy végrehajtót, továbbra is az ő irodájában keletkezik a bevétel, ha a végrehajtó helyettese tulajdonosként jelenik meg a cégben. Feltehetően ez történt itt is, Andresin Konstantin belépett a Schadl és Társai Végrehajtói Irodába, így egyrészt továbbra is működik a cég, másrészt továbbra is a felfüggesztett végrehajtói iroda járhat el az egyes ügyekben (nem kell a folyamatban lévő ügyekben értesíteni az érintetteket, hogy más intézkedik). A bevétel is itt keletkezett, bár osztalék és – az ügyvéd szavai alapján – fizetés nem járt Schadl Györgynek.
Ha viszont a következő években kivenné az osztalékot Andresin Konstantin és Schadl György, akkor ennek semmi akadálya nem lenne, hiszen ez egy törvényesen működő cég, az osztalékarányokról pedig kettejük megállapodása döntene.
A Schadl György irodája által termelt nyereség éppen ezért érdekes, mert mint megírtuk, tavaly lejárt a 7 évre szóló megbízatása Schadl Györgynek, de a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága meghosszabbította a már börtönben ülő egykori elnök működési engedélyét, azaz lehetővé tette, hogy az iroda továbbra is pénzt termeljen.
A korábbi években egyébként 300 és 350 millió forint körüli volt az árbevétel, de például 2019-ben 643 millió forint szerepelt ezen a soron.
A végrehajtói irodában egyébként tulajdonossá is vált a helyettes, Andresin Konstantin, aki – mint a 24.hu megírta – idén rekordösszegű nyereséget könyvelhetett el saját végrehajtói cégében. Irodája forgalma ugyanis 315 millió forint volt 2022-ben, amiből az adózott nyereség 148 millió forint lett. | Schadl György végrehajtói irodája még tavaly is termelt 128 millió forint árbevételt | A cég adózott eredménye majdnem 29 millió forint lett 2022-ben, az összeget azonban teljes egészében az eredménytartalékba helyezték. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-vegrehajtoi-irodaja-meg-tavaly-is-termelt-128-millio-forintos-arbevetelt | 2023-05-31 16:56:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az EzaLényeg a híresztelésekkel ellentétben nem kapott külföldi támogatásokat, és maga sem támogatta semmilyen politikai párt kampányát. Portálrendszerünk online és offline hír- és tartalomszolgáltatói munkát végzett, törvényes szerződésesek alapján. Mindennek felderítéséhez titkosszolgálati eszközökre nem volt szükség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál minden szükséges adat rendelkezésre áll.
A hazugságokkal Orbán Viktor és tettestársai a figyelmet akarják elterelni: a tanárok és diákok lázadása, a sosem látott élelmiszerár-emelkedés, a rekordalacsony születésszám, a kormányzati bénázás miatt kovidban meghalt tízezrek, a politikai célú megfigyelések, a bezáró vállalkozások, az elképzelhetetlen méretűre duzzadt oligarchavagyonok vagy a fideszes végrehajtóbotrány mind olyan dolgok, melyek elfedésének érdekében semmilyen eszközt nem sajnál bevetni az Orbán-rendszer. A titkosszolgálatok politikai pártérdekekre és kampánycélra való felhasználása pedig szimpla hazaárulás, amely szégyent hoz a nemzetbiztonságért dolgozó hazafiakra és veszélyezteti országunk biztonságát.
Az elmúlt hónapokban összehangolt támadást indított Orbán Viktor rendszere több kormánytól független cég ellen. Az EzaLényeget és annak kiadóját, az Oraculum 2020 Kft.-t folyamatos támadások érik, elsősorban a fideszes propagandabirodalom részéről. Sajnálatos mellékszál, hogy a nem orbáni sajtó is sokszor kritika és kérdés nélkül veszi át a fideszes narratívát és az alaptalan állításokat.
Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.
Orbán Viktor az, aki rendszeresen próbálja befolyásolni a külföldi választások eredményét, erre talán a legjobb példa, amikor a francia szélsőjobboldal kampányát és LePen jelöltségét finanszírozták Mészáros Lőrinc bankjából. Ez a szokásos fideszes tempó: kövesd el a bűnt, majd állítsd az ellenfeledről ugyanazt.
Az EzaLényeg 2019 nyarán kezdte meg működését. Három év kemény munkája bizonyítja, hogy joggal bíztak munkánkban partnereink, akik meg is voltak elégedve az általunk elvégzett szolgáltatásokkal. Bárhogy próbálja ezt rejtélyes háttérhatalmi dolognak beállítani a Fidesz, valójában teljesen természetes működésmódja ez egy cégnek. A titkosszolgálatok bevetésére semmilyen ok és szükség nem volt. A NAV adatbázisában minden adat rendelkezésre áll, mi betartjuk a törvényeket. Orbánék viszont odáig süllyedtek, hogy “A haza minden előtt” szlogen mögé bújva ócska, pártpolitikai célokra használják a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire szomorú, a jogállamiság és a nemzetbiztonság szempontjából elfogadhatatlan és tragikus ez.
Orbán Viktor sokat tanult példaképeitől. Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Recep Tayip Erdogan módszereinek beépítése a Habony-Rogán gyűlöletgépezetbe sikeresnek tűnik. Mindezt pedig közpénzből finanszírozzák: az oktatás és az egészségügy helyett.
Nem kérdés számunkra, hogy Orbánék veszélyesnek tartják az övéktől eltérő véleményeket, és lehallgatásunk után az elhallgattatásunk is céljuk lett. Minél jobban támadnak minket, annál biztosabbak vagyunk abban, hogy jó utat járunk, és tovább is megyünk rajta. Ők eltitkolnák, mi megírjuk. | Sem az EzaLényeg szerkesztősége, sem kiadója nem kapott külföldi támogatást! | Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához. | null | 1 | https://ezalenyeg.hu/velemeny/sem-az-ezalenyeg-szerkesztosege-sem-kiadoja-nem-kapott-kulfoldi-tamogatast-305999 | 2023-01-27 20:09:00 | true | null | null | ezalenyeg.hu |
Kormánypropaganda és állami hirdetések legyártása és terjesztése, valamint rendezvények szervezése. Ezekre kaptak lényegében monopóliumot Rogán Antaléktól Balásy Gyula cégei. És mindez továbbra is óriási üzlet - derült ki a most publikált éves mérlegekből.
Szerződések garantálják, hogy a központosított állami kommunikációs piacon 2016 óta más nem rúghat labdába, csak Balásy két cége: a New Land Media és a Lounge Design.
Ezen a két cégen 2016 óta hihetetlen összeg: 450 milliárd forint folyt át.
És ebből nemcsak bombázni lehet plakátokkal a választókat, de bőséges hasznot is hoz.
44 milliárd forintos adózott nyeresége volt a két cégnek 2016 óta. Csak tavaly 10 milliárd forint hasznot hoztak a propagandagyártásban utazó Balásy-vállalkozások.
Ezt nem is hagyják a cégekben.
Több mint 30 milliárd forintot vettek ki osztalékként 2016 óta. Csak tavaly majdnem 10 milliárdot.
És nemcsak az állami kommunikációban van monopóliuma Balásy érdekeltségeinek, rendezvényszervezőként is hasonló kiváltságot élvez. 2018 végén szállt be a Moonlight Event - azóta Lounge Eventre átnevezett - céggel a piacra, a bevételeken azonnal meglátszódott, aztán jött a covid, ami a rendezvényszakma számára maga volt a pokol. A Moonlight azonban kapott olyan állami megrendeléseket, amikkel minimalizálni lehetett a veszteségeket, hogy aztán döbbenetes ugrást produkáljon. A 2020-as 3,8 milliárdról 2021-ben 23, tavaly már 63 milliárdra ugrott a cég árbevétele. Az adózott eredménye a 2021-es 3 milliárdról 9 milliárdra nőtt.
A Lounge Eventből Balásy 9,3 milliárdos osztalékot vett ki.
A rendezvényszervezés technikai lebonyolítására is van Balásy-cég. A Visual Europe Zrt. árbevétele a 2021-es 8 milliárdról 14 milliárdra nőtt. Az adózott eredménynél az emelkedés még döbbenetesebb: a 2021-s 280 millióról 6,4 milliárdra nőtt a haszon. | Busásan megéri Rogánnak dolgozni | Kormánypropaganda és állami hirdetések legyártása és terjesztése, valamint rendezvények szervezése. Ezekre kaptak lényegében monopóliumot Rogán Antaléktól Balásy Gyula cégei. És mindez továbbra is óriási üzlet - derült ki a most publikált éves mérlegekből. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/01/busasan-megeri-rogannak-dolgozni | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tizennyolc milliárd forintnyi osztalékot vehetett ki építőipari vállalkozásaiból Mészáros Lőrinc tavaly, derül ki a cég beszámolójából. A leggazdagabb magyar első és sokáig legfőbb cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. idén megtriplázta az éves árbevételét: 21,9 milliárd forintról 74,3 milliárdra, amiből 17,3 milliárd tiszta profit maradt.
A Mészáros Építőipari Holding másik zászlóshajója, a vasútépítésben jeleskedő R-Kord Kft. két éve 36 milliárd, tavaly 60 milliárd forintos bevételt realizált az Mfor szerint, a nyereségből származó osztalékot pedig a tulajdonosoknak, az ivóvíz-tenderek miatt elhíresült Opus Global Nyrt.-nek és Mészáros Lőrincnek utalta át. A vállalkozónak az előbbiben is van részesedése.
A lap által átnézett cégbírósági papírok szerint az Opus 51, Mészáros Lőrinc pedig 49 százalékban tulajdonos a Mészáros Építőipari Holdingban - eszerint a felcsúti milliárdos csak ebből a két cégből 8,79 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly. | Mészáros Lőrinc 18 milliárdos osztalékot vehetett ki az építőipari cégeiből tavaly | Tizennyolc milliárd forintnyi osztalékot vehetett ki építőipari vállalkozásaiból Mészáros Lőrinc tavaly, derül ki a cég beszámolójából. A leggazdagabb magyar első és sokáig legfőbb cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. idén megtriplázta az éves árbevételét: 21,9 milliárd forintról 74,3 milliárdra, amiből 17,3 milliárd tiszta profit maradt. | null | 1 | https://444.hu/2023/05/31/meszaros-lorinc-18-milliardos-osztalekot-vehetett-ki-az-epitoipari-cegeibol-tavaly | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár tavaly mindvégig börtönben ült, nem lett veszteséges a korrupcióval vádolt Schadl György és szabadlábon védekező feleségének közös cége - derült ki a társaság pénzügyi beszámolójából. A végrehajtói kar volt elnöke és neje közös tulajdonában álló - a hatóságok által vagyonzár alá vett - Red Carpet Kft.-be több mint 44 millió forint bevétel folyt be 2022-ben.
A cég nyeresége pedig meghaladja a másfél millió forintot.
Ez azért is érdekes, mert az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva - amikor Schadl még szabad volt -, a társaság jobban prosperált tavaly, mint 2021-ben, amikor még mindössze 67 ezer forint profitot tudott kimutatni a cég. | Miközben börtönben ült Schadl György, tavaly 44 millió forint folyt be feleségével közös cégébe | A vádlottak padjára került házaspár vagyonzárral sújtott vállalkozása még jobban is gyarapodott, mint amikor a végrehajtók volt elnöke még szabadlábon volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-borton-bevetel-ceg-red-carpet-44-millio-forint-feleseg-ingatlan-volner-pal/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután 2021-ben a legsikeresebb évét zárta 762 millió forintos bevétellel Völner Pál fiának cége, tavaly nagyot zuhant a főtevékenységként ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Tagba Kft.
A cég pénzügyi beszámolója szerint az árbevétel 2022-ben alig haladta meg az ötmillió forintot.
Igaz, egyéb bevétel formájában csaknem 15 millió forintot is elkönyvelt a cég, és az sem mellékes, hogy a társaság eredménytartalékában 784 millió forint értéket tartanak nyílván. Ugyanakkor az egy évvel korábbi bevétel 150-szerese volt a 2022-es eredménynek. A társaság nyeresége végül 3,5 millió forint lett tavaly.
Mint a 24.hu megírta, a cég a Völner Pál volt államtitkárt érintő korrupciós vádakkal összefüggésben vagyonzár alá került, amiről a fideszes politikus azt mondta, történelemkönyvekben fordul elő olyan, hogy családtagokat büntettek meg, ítélet nélkül, valamint a bíróság előtt úgy fogalmazott, hogy családja vagyonának zárolása az ötvenes évek módszereit idézi.
A Tagba Kft.-nek nem csak tulajdonosa hanem ügyvezetője is Völner Pál 26 éves fia, akinek Porschéját is lefoglalták a hatóságok más családi vagyontárgyak mellett. Azóta az is kiderült, hogy a Völner elleni büntetőper másik főszereplője, Schadl György, a végrehajtók volt elnöke is próbált segíteni Völner fiának sportkocsit vásárolni a volt államtitkár kérésére. | Hatalmasat zuhant Völner Pál fiának cége | Miután 2021-ben a legsikeresebb évét zárta 762 millió forintos bevétellel Völner Pál fiának cége, tavaly nagyot zuhant a főtevékenységként ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Tagba Kft.
A cég pénzügyi beszámolója szerint az árbevétel 2022-ben alig haladta meg az ötmillió forintot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/31/hatalmasat-zuhant-volner-pal-fianak-cege/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft. Az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására méretezett üzem működése öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget, az akkori 1,3 milliárd forint profit azonban messze elmarad a többi évben összehozott összesen 13,3 milliárd forint mínusztól. A cég árbevétele ugyanakkor folyamatosan nőtt, 2022-ben elérte a 82 milliárd forintot, ami csaknem 30 milliárddal több volt, mint az előző évben.
A gigagyár élelmiszeripari alapanyagokat, alkoholt, valamint takarmányokat állít elő és nagyobb részt exportra termel. Zöldmezős beruházásként jött létre állami milliárdok segedelmével, támogatások és hitelek révén, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. aktív közreműködésével. Ahogy 2019-ben összeszedtük, a gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel a cég, nem kellett kockáztatnia piaci hitelekkel vagy piaci befektetőkkel. Összesen közel 60 milliárd forintnál tartott akkor már a kukoricafeldolgozó, de a sok közpénz nem látszik a tulajdonosi szerkezeten, még 16 százaléka sincs a kormány bankjának, az MFB-nek.
A cég tulajdonosai 2022 végén:
Opus Global Nyrt. (74,33 százalék)
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. (15,22 százalék)
MKB Magántőkealap (10,45 százalék)
A hatalmas tőkeinvesztíció eredménye egyelőre várat magára, és a jelek szerint a tulajdonosok sem elégedettek az eredményekkel, annyira, hogy tavaly válságintézkedésekre került sor. Nyáron új vezetést, novemberben pedig újabb 6 milliárd forint tőkeinjekciót kapott a Kall Ingredients. Ezúttal az MKB Magántőkealap emelt tőkét, mint a tőzsdei közleményből kiolvasható, a 15 millió euróból 816 860 ezer látszik a jegyzett tőkében, a többi a tőketartalékba került. Mindez azután történt, hogy az Opus az első félévben 7,1 milliárd forint tagi kölcsönnel küldte meg a cégét.
Az Eximbank Zrt.-től, az MKB Bank Zrt.-től és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től felvett hosszú lejáratú beruházási hitelek fedezeteként a fizetési kötelezettségek teljesítésére Mészáros tőzsdei óriáscége, az Opus Global Nyrt. a Konzum PE Magántőkealap, valamint a Kall Ingredients Trading Kft. és a TTKP Energiaszolgáltató Kft. készfizető kezességet vállalt. Az utóbbi kettő a kukoricafeldolgozó leányvállalata, de azt hogy a kezességük mennyit ér, nem részletezik a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben, annyi derül ki, hogy a két leánycég aktív üzleti tevékenységet nem folytat.
A tiszapüspöki gyárnál jobb évet zárt viszont a szintén Opus-csoporthoz tartozó, egyharmad részben a Duna Aszfalt Kft. által tulajdonolt Viresol keményítőgyár. Tavaly 234 ezer tonna búzát dolgoztak fel, és a termékeik a tervezettnél magasabb áron keltek el, így az eredmény is felülmúlta a várakozást – írják a cég beszámolójában. A múlt évben 53 milliárd forint árbevételt és 2,1 milliárd forint adózott eredményt könyvelt el a cég. Ez jelentős javulás, hiszen az előző évben fele ekkora bevételt és 2,5 milliárd veszteséget hoztak össze.
Hitelekből és közpénzekből ugyanakkor a Viresolnál sincs hiány, csak úgy sorjáznak a támogatások: egyedi kormánydöntéssel odaítélt 5,8 milliárd, innovatív fejlesztésre nyújtott uniós programból 886 millió, nagyvállalati beruházásra adott félmilliárdos támogatás, illetve a Pénzügyminisztérium (PM) által nyújtott 1,4 milliárd forint. Az összes kötelezettségállománya egyébként több, mint a tavalyi árbevétel volt, eléri az 55 milliárd forintot.
Arra nézve nincs információ a beszámolókban, hogy milyen időtávon számolnak a befektetett tőke megtérülésével a két gabonafeldolgozónál. Ahogy az sem látszik, mennyi idő alatt lehetséges kitermelni a tartozásaikat:
Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya összesen 127 milliárd forintra rúgott tavaly év végén.
Kiemelt képünkön Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc a tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. | Veszteséget veszteségre halmoz Mészáros Lőrinc kukoricafeldolgozója | 2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/veszteseg-meszaros-lorinc-kukorica-allami-tamogatas-kall-ingredients-viresol/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Átlagosan háromnaponta egyet, április 4-ig 29 olyan különleges kormánydöntést írt alá idén Orbán Viktor kormányfő, amelyet aztán nem tettek közzé a Magyar Közlönyben, és egy szűk, érintetti körön kívül a következő 10 évben sem ismerhető meg, pedig semmilyen titkos információ nincs bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból.
Ezek a sorozatszámuk alapján négyezresnek nevezett kormánydöntések körébe tartoznak és annak ellenére, hogy nem titkosak, nem is nyilvánosak. Ez a speciális kormányhatározat-típus 2019 előtt nem létezett, mert egy 2018-ban bevezetett új besorolási kategória, és jellemzően a kormányzati igazgatásra vonatkozó munkaszervezési döntéseket tartalmaz – emiatt tízezer embert is érinthet.
Az ilyen döntéssel érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja a határozat szövegét, csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is. Emiatt a titokzatosság lengi körül ezeket a döntéseket, pedig valójában nem titkos kormányhatározatok. Olyan is van amúgy.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak.
A legutolsó kategóriába tartozó, április elejéig hozott 29 ilyen négyezres típusú kormányhatározat közül az utolsó előtti, a valamikor március első felében született 4028/2023. számú döntés a kormány szándéka ellenére nyilvánosságra került. Hadházy Ákos független képviselőhöz jutott el a kormányhivatalokhoz szétküldött körlevél, amelyben hivatkoznak rá, és szerinte arról szól, hogy
röghöz köti a köztisztviselőket, megtilt minden előléptetést és ezzel fizetésemelést – a kormányzat igyekezett tompítani ezt az értelmezést, de utóbb nem cáfolta, hogy a határozat alapvetően megtiltja a kormánytisztviselőknek, hogy munkakört váltva magasabb fizetéssel járó pozíciót vállalhassanak.
Kiszivárgott egy másik négyezres döntés is: eszerint tavaly Orbán külön engedélye kellett ahhoz, hogy valaki home office-ban dolgozzon állami cégnél vagy a kormányzati igazgatásban. A kormányzati kontroll erősödését jelzi amúgy az a másik tervezett intézkedés is, hogy bevezetnék az igazgatási szünetet az állami szférában, így a dolgozók kevesebb szabadságról dönthetnének maguk.
Korábban két másik döntés is nyilvánosságra került. Az egyik első is a 4003/2019-es határozat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal adhatott felmentést.
Ezek a határozatok ismertek, pedig az elmúlt években volt jópár. A hvg.hu a közérdekű adatigénylésben az ilyen speciális, négyezres határozatok bevezetése óta eltelt évek összes adatát kikérte, és ebből kiderül, hogy százas nagyságrendben születtek ilyen döntések. Az első évben, 2019-ben 140 volt, 2020-ban volt a csúcs 165 darabbal, 2021-ben már csak 162 volt, tavaly pedig 111.
Tettünk egy próbát azzal, hogy kikértük a kormányzattól az összes eddigi négyezres határozatot, de különösebben nem volt meglepő, hogy azt a választ kaptuk: noha nincs bennük semmi titok, mégsem adják át őket. Az indoklás szerint az ilyen négyezres döntések a keletkezésüktől számított 10 évig döntés-előkészítő anyagok, illetve további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálhatják.
Ugyanezt, a döntés-előkészítő jellegre vonatkozó gumiszabályt vette elő a kormányzat egyébként akkor, amikor a másik nem titkos, de nem is nyilvános kormányhatározat-típus, a felsorolásban a cikk elején említett kétezres sorszámozásúak után érdeklődtünk. Sőt, ezeket még a 10 év letelte után is vonakodtak kiadni, ezért a bírósághoz fordultunk, amely első fokon lapunknak adott igazat.
Szintén a közérdekű adatigényléssel megszerzett számok alapján nemrég írtunk arról, hogy idén az év első három hónapjában, április 4-ig 96 darab ilyen kétezres kormányhatározatot írt alá a kormányfő, tavaly egész évben pedig összesen 470-et. Az ilyen típusú döntések száma az utóbbi két évben valamelyest csökkent. A 2021-es év volt a rekorder 679 darab ilyen kormányhatározattal.
A legizgalmasabbak a már szintén említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak van alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják, és mint a minap szintén közérdekű adatigénylésre kapott válasz alapján a hvg.hu írt róluk, tavaly ilyenből 24 darab született:
Ezeknek a háromezres határozatoknak nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát még körülbelül sem lehet tudni, hogy miről szólnak. Egyedül a darabszámuk ismerhető meg. Innen tudjuk, hogy csökken a számuk: míg 2021-ben 38, tavaly már csak 24, idén április elejéig pedig 2 ilyet írt alá Orbán. Korábban ilyenből is több született, a rendszerváltás utáni ciklusban különösen: | Ontja magából a kormány az olyan döntéseket, amelyeket aztán ok nélkül titkol | Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230517_Ontja_magabol_a_kormany_az_olyan_donteseket_amelyeket_aztan_ok_nelkul_titkol | 2023-05-17 05:05:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.05.23. 11:30 | Épülhet Szijj László 12 szintes hotele, de a gyurgyalagokra vigyáznia kell | A visegrádi szállodamonstrum építéséhez pár dolgot előírt a környezetvédelmi hatóság, de a hatástanulmánytól megkímélte a befektetőt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230523_hvg_minerva_v50_madarvedelemre_kotelezik_szijj_laszlot | 2023-05-23 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztet a német szociáldemokrata párt listavezetője az EP-választáson. A Die Zeitnek nyilatkozva elmondta, szerinte mi ad reményt a populista áttörés ellen. | Elkxrtuk után Majdnem menyasszony: százmilliós állami támogatás Kálomistáék új filmjének | Már be is jegyezték a projektcéget, amelyik a filmet gyártja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230521_hvg_majdnem_menyasszony_allamitamogatas_kalomista_gabor | 2023-05-21 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
Ausztriának van mit tanulnia az Orbán-Magyarországtól polgári kultúrából, igazságosságból, példamutatásból. Elég, ha csak megnézik a NER-nagyemberek pályáját, írja szerzőnk. Vélemény. | Ezután jobban megéri turistabuszt üzemeltetni Budapesten – Tiborcz ismerősei örülhetnek | Áfakedvezményt kaptak a városnéző buszok üzemeltetői, a kormány szerint sok a feketézés. Budapesten a legtöbb buszt Tiborcz István ismerősei járatják. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230524_budapest_thop_on_hop_off_tiborcz_istvan_hamdan_zakaryan_stajer_gabor_afacsokkentes | 2023-05-24 19:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.05.26. 12:00
Egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány újabb vagyonelemmel gazdagodik: a Forum Hungaricum Nonprofit Kft.-vel.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | Újabb milliárdos cég Demeter Szilárd alapítványának – még fogalma sincs, mit kezd vele | Egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány újabb vagyonelemmel gazdagodik: a Forum Hungaricum Nonprofit Kft.-vel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230525_hvg_forum_hungaricum_vagyonjuttatas_demeter_szilard_magyar_kulturaert_alapitvany_forum_hungarikum_ozd | 2023-05-26 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Először lépte át a 300 milliárd forintot magyar építőipar vállalat árbevétele. Ez még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt: 2020-ban 200 milliárd feletti cég sem volt, 2017 előtt pedig a 100 milliárdot is csak a Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos Közgépének sikerült túlszárnyalnia.
Mi történt? Rekordforgalommal zárta a 2022-es üzleti évet a Market Építő Zrt. A társaság 306 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ez azt jelenti, hogy az év minden egyes órájában 35 millió forint bevétele volt a társaságnak.
A Market Zrt. évek óta a legnagyobb szereplő a hazai építőiparban. Az előző néhány esztendőben csak Mészáros Lőrinc barátjának, Szíjj Lászlónak az autópálya-építője, a Duna Aszfalt tudta tartani a lépést velük. Utóbbi cég tavalyi bevétele azonban közel 100 milliárddal maradt el a Marketétól.
A Market szintén kormányközeli vállalat. Többségi tulajdonosa a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István.
Számokban: A vállalatnak nemcsak az árbevétele, hanem a nyeresége is rendre a legmagasabb a teljes magyar építőiparban. Az adózott profit ezúttal 34,4 milliárd forint volt, amely a tavalyitól ugyan durván 2 milliárddal elmarad, de így is kimagasló a szektorban.
Mindez azt jelenti, hogy a cég bevételének több mint 11 százaléka maradt meg nyereség soron is. Ennél a nyereségrátánál ugyan a kormányközeli vállalatok közül több is képes magasabbra, de ágazati szinten ez a mutató is jóval átlag feletti.
A tulajdonosok a nyereség nagy részét ki is fizették osztalékként. A tavalyi 27,4 milliárd forint után ezúttal 25,8 milliárd forintot vettek ki a vállalatból.
Felülnézet: Piaci vélemények szerint a Market az a kormányközeli építőipari cég, amelynél a kellő szakértelem is megvan, így a vállalat az állami megbízások mellett piaci megrendelésekkel is rendelkezik.
Az elmúlt években a társaság egyik legnagyobb projektje a Mol-székház építése volt. Ez papíron piaci megbízás, de a képet árnyalja, hogy Garancsi István és a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt üzlettársak egy hotelcégben.
Más kormányközeli építőcégekhez hasonlóan a Market – ha kisebb arányban is – de megbízásai jelentős részét továbbpasszolja más vállalatoknak. Tavaly a 306 milliárdos bevételből közel 215 milliárd forintot fizetett ki alvállalkozóknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt. | Lehet óránként 35 millió forint bevételt csinálni az építőiparban | A Market Zrt. két év alatt több mint 50 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, köztük Orbán Viktor túravezetőjének. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230531/lehet-orankent-35-millio-forint-bevetelt-csinalni-az-epitoiparban/ | 2023-05-31 18:28:00 | true | null | null | G7 |
2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában. | A kormány elintézi az akkugyárak kritikusait, Mészárosék pedig már kaszálnak is | Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230527_visszajatszas_akkumulatorgyar_Ivancsa_God_Debrecen_HVG_SK_On | 2023-05-27 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Újabb akkumulátorgyár érkezik Debrecenbe, 400 milliárdból fejleszti a kínai tulajdonú Eve Power
A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni.
Mintegy 400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai tulajdonú Eve Power, és ennek nyomán több mint ezer új munkahely jön létre – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a városban tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a vállalat a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Az állam a projekthez 14 milliárd forint támogatást biztosít.
Tudatta, hogy a beruházás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, ráadásul a cég a technológiai szennyvíz egy részét már a helyszínen újrahasznosítja majd. Illetve közölte, hogy a kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forint értékben korszerűsítik a vízi közműrendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést. „Én azt gondolom, hogy itt a vízért jogosan aggódók is elégedettek lehetnek” – fogalmazott.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
Szijjártó hangsúlyozta: Magyarországon kevés kérdésben van olyan széles körű konszenzus, mint a környezetvédelem fontosságát illetően. „Elektromos autók nélkül nem lehet sikerre vinni az európai zöld megállapodást, márpedig elektromos autók nincsenek elektromos akkumulátorok nélkül (.) Akkor egyszerűen elveszett a környezetvédelem ügye és elveszett az a harc, amelyet a globális klímaváltozás ellen folytatunk” – jelentette ki.
Úgy vélekedett, hogy mivel 2030-ra tízszeresére bővül a kereslet, a kérdés mindössze annyi, hogy hol épülnek fel az elektromos akkumulátorgyárak Európában, és kik fognak ezekből profitálni. „Az az ország, amely magához tudja vonzani az elektromos akkumulátorgyárak építését, hosszú távú garanciát kap arra, hogy a gazdasága növekedni fog” – szögezte le, hozzátéve, hogy hatalmas a verseny a szektor beruházásaiért, és az országok mindent megtesznek ezek elnyeréséért.
„Amikor azt mondjuk, hogy mindent megtesznek, ebben bizony benne vannak korrekt eszközök és nem korrekt eszközök is. Nem korrekt eszköz például az emberek félrevezetése, az alaptalan félelemkeltés” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy az embereknek saját lakóhelyük biztonsága a legfontosabb. Ez teljesen jogos érzés, azonban ezt kihasználni tisztességtelen módon már nem helyes és nem is tolerálható” – húzta alá.
„Ezért szeretném itt leszögezni, hogy a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt semmi félnivalójuk nincsen. Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk” – közölte. „Aki nem vállalja ezeknek a szabályoknak a betartását, az egész egyszerűen nem építhet gyárat Magyarországon” – tette hozzá.
Megnéztük a debreceni akkugyár német testvérét, és megtudtuk, mitől félnek ott az emberek - videóriport
Elmentünk Németországba, ahol a kínai CATL épített már olyan akkumulátorgyárat, mint ami Debrecennél készül. És láss csodát, helyi fideszes tempóval szembesültünk. Földes András videóriportja.
Szijjártó kijelentette: „az itt megvalósuló német-kínai együttműködés is világosan megmutatja, hogy mennyivel jobb az, ha a világ az összekapcsolódásról és nem a blokkosodásról szól”. „Köszönöm Debrecennek, a debreceni városvezetőknek, hogy mindvégig a debreceni emberek érdekét tartották a szemük előtt, nem hagyták magukat félrevezetni, és mindvégig biztosították azt, hogy Debrecen fejlődése töretlen lesz az elkövetkezendő esztendőkben is” – zárta beszédét.
A Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár terve komoly helyi ellenállásba ütközött, több tüntetést is tartottak miatta, a hvg.hu is készített videóriportot az egyikről. Papp László, a város polgármestere a gyárról terjedő félrevezető és hamis információk ellen hirdetett harcot, vélhetően ennek keretében rúgta ki Pintér Sándor is a gyárról kedvezőtlen szakvéleményt jegyző vízügyes vezetőt is.
Debreceni akkugyár: jövőre már indítanák a tesztüzemet, 2025-ben az éles gyártást
Cellákat és modulokat fog gyártani elektromos autókhoz Debrecen mellett a CATL, a tervek szerint jövőre már tesztüzemben, két év múlva élesben is. A gyárépítés során áprilisban végezhetnek a mélyépítési munkálatokkal. Két engedélyüket is megtámadták, de az építkezést nem kellett leállítaniuk.
2023. április. 26. 13:21 hvg.hu/MTI Itthon
Feljelentés: Az akkumulátorüzemek a laza szabályokat sem tartják be
Kiárusított természeti kincsek, semmibe vett szabályok – feljelentést tesz a parlament szakbizottságának elnöke az akkuüzemek durva és sorozatos szabálysértései, és a szerinte elégtelen hatósági fellépések miatt.
2023. április. 29. 08:53 hvg.hu Gazdaság
Áthelyezhetnek egy debreceni vasútvonalat, amely a kínai akkumulátorgyár telkén halad át
A repülőtér kifutópályájának átépítése miatt is szükség lenne az új nyomvonalra, de egyelőre még a tervezésre sincs pénz. | Újabb akkumulátorgyár érkezik Debrecenbe, 400 milliárdból fejleszti a kínai tulajdonú Eve Power | A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230509_Szijjarto_Debrecen_Eve_akkumulatorgyar | 2023-05-09 15:29:00 | true | null | null | HVG |
A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. meghirdette árverésre azt a hatalmas kerekegyházi élelmiszeripar üzemet, amely teljesen készen áll, de élesben sosem termelt, és az utóbbi évek gazdaságtörténetének egyik legfurcsább üzleti története kapcsolódik hozzá.
Számokban:
Az üzem egy 160 ezer négyzetméteres telken felépített, 16 épületből álló, összesen 20,6 ezer négyzetméteres komplett gyár.
A fontosabb csarnokoknak használatbavételi engedélye is van, de a többi felépítmény készültségi foka is 98,5 százalékos, így az üzem 2022-es árakon 50 millió forintból beindítható lenne.
A licit 9,315 milliárd forintról indul, és 500 ezer forintos lépcsőkkel haladhat, ekkora értéket ritkán lehet látni a hasonló állami árveréseken.
A kerekegyházi üzem a felszámolás alatt lévő Hírös-Vitál Zrt.-é volt, építésekor a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, és több mint 7 milliárd forint állami támogatásban is részesítette. Emellett a Piarista Rend Magyarországi Tartománya is milliárdokkal szállt be a vállalkozásba. A zöldség-gyümölcs feldolgozó azonban élesben sosem termelt, a cég tulajdonosának büntetőpere nemrég indult el, az ügyészség 10 év fegyházbüntetést kért rá.
A telepen van kész szamóca-, alma-, zöldségfeldolgozó és ásványvízüzem, készáruraktár, labor, mirelit-, csonthéjas és lekvárüzem is.
A kiírás alapján az ingatlanon 8,45 milliárd forint és járulékai erejéig a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak van jelzálogjoga és elidegenítési és terhelési tilalma, ezután a Piarista Rend Magyar Tartománya is legalább 5 milliárd forintos kölcsönhöz kapcsolódó jelzálogjogokkal rendelkezik. A korábbi hírek arról is szóltak, hogy a társaság az üzemet felhúzó építőipari cégeket sem fizette ki teljesen.
Felülnézet: az üzem a környékbeli magyar zöldség- és gyümölcstermesztés feldolgozója akart lenni, de az üzleti terv megbukott azon, hogy nem tudtak a termeléshez nyersanyagot szerezni. A történet legnagyobb rejtélye, hogy a tervek életképességéről hogyan sikerült meggyőzni az állami támogatás odaítélőit, illetve a piarista rendet – amelyhez egyébként a tulajdonos sok szállal kötődik. A bonyolult történetet a 24.hu dolgozta fel részletesen 2020-ban, majd 2021-ben.
Az árverés június 9. és 26. között folyik majd, de nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kinek kellhet egy üzletileg elég rossz helyre telepített komplett élelmiszeripari gyár.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKinél van az élelmiszerek drágulásából származó pénz?Közelítő számításaink arra utalnak, hogy nem a termelőknél, nem a feldolgozóknál, de nem is a kiskereskedőknél kell keresni a többletet. | Árverezik a fantomgyárat, amelyen 7-8 milliárdot bukott a magyar állam | A rejtélyes történetű befőtt-, ásványvíz- és konzervgyárhoz az utóbbi évek gazdaságtörténetének egyik legfurcsább üzleti története kapcsolódik. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230601/arverezik-a-fantomgyarat-amelyen-7-8-milliardot-bukott-a-magyar-allam/ | 2023-06-01 18:52:28 | true | null | null | G7 |
„Az elhúzódó háború okozta előre nem látható hátrányos következmények” miatt spórolni kell az állami kiadásokon idén és jövőre, a kormány ezért módosította a gyorsforgalmi utak fejlesztésére és 35 évig tartó üzemeltetésére kötött koncessziós szerződést – jelentette be a kabinet. A koncessziót egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok alkotta konzorcium nyerte el.
A bejelentés némiképp meglepő, 2021-ben az állami koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal épp azzal érvelt a koncessziós konstrukció mellett, hogy az mennyire előnyös az államnak: a koncesszornak – akkor még csak sejteni lehetett, hogy ez a Mészáros-kör lesz – az első tíz évben jelentős karbantartásokat és fejlesztéseket kell elvégeznie, amelyeket a magyar állam nem tudna finanszírozni, uniós pénzeket pedig már nem lehetne rájuk szerezni. Egyszerűen fogalmazva
a koncesszor a kezdeti, jelentős tőkeberuházást igénylő fejlesztéseket mintegy megelőlegezi, aztán cserébe 25 évig szedi az állami díjakat a hálózat üzemeltetéséért.
Sőt voltaképpen – Rogán szerint – az állam saját magának előlegezi meg a beruházások költségét, mivel az államkasszába befolyó útdíjak a teljes 35 éven keresztül finanszírozni fogják a koncesszornak fizetendő díjakat. Avagy a 2030-as, 2040-es, 2050-es években befolyó útdíjakból valósulhatnak meg a 2030-as évek fejlesztései.
Az állam spórol
A módosítás bejelentésével kapásból kiderült, hogy a fenti érvelés nem volt igaz, hiszen ezek szerint az államnak még így is keletkeznek költségei. Amelyeket most épp nem tud vállalni. A módosítást lényegében csak az M1-es autópálya háromsávúsításának kétéves csúsztatását jelenti – mondta az RTL Híradónak Szimicsku László, a koncessziós társaság (az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.) kommunikációs vezetője.
Az állam azért tud spórolni, mert csak később kell kifizetnie a bővítéshez szükséges földterület-kisajátításokat, illetve kapcsolódó beruházásokat. Emlékeztetőül: az állam csak a gyorsforgalmi úthálózatot adta koncesszióba, az alacsonyabb rendű utak fejlesztését, karbantartását és üzemeltetését nem. Ennek – eddig figyelmen kívül hagyott – következménye, hogy hiába épít a koncesszor a maga költségére új sávokat egy autópályához, sőt új utakat, a kapcsolódó alacsonyabb rendű utakat az államnak kell átépítenie/megépítenie, hogy a fejlesztésnek legyen bármi értelme.
A spórolás érthető, a költségvetés pocsék helyzetben van, de azért kevéssé tűnik reálisnak, hogy az M1-es bővítéséhez kapcsolódó kisajátításokon maximum pár milliárd forintnál többet lehetne megtakarítani. Kérdeztük a koncesszióért felelős közlekedési minisztériumot, mekkora összegről lehet szó, ha válaszolnak, közzétesszük.
Szimicsku azt hangoztatta, hogy a módosítás csak egy kétéves csúsztatást jelent, amúgy a lényegi paraméterek változatlanok.
A módosítás a 35 éves időtávot és az összértéket nem érinti. 538 kilométernyi utat fognak „szintre hozni” (vagyis rendbetenni), 10 év a fejlesztési időszak. 272 kilométer új utat építenek, 273 kilométeren sávbővítés történik. Annyi történt, hogy „ami idén kezdődött volna, az az állam kérésére átütemezésre került” (ez csak az M1-es sávbővítése), legkésőbb 2025 szeptemberéig kell elkezdeni a fejlesztést, de addig is lesznek az autópályán nagyfelületű karbantartások, javítások.
Egy pár nappal az aláírás előtt megjelent kormányrendeletre hivatkozva
A kormányzati közlemény és Szimicsku László enyhén szólva nem fejtették ki az igazság minden részletét, a szerződésmódosítás ugyanis sokkal, de sokkal jelentősebb az M1-es bővítésének kétéves csúsztatásánál. A közbeszerzési rendszerbe föltöltött dokumentum indoklásokkal, aláírásokkal együtt 62 oldal hosszú – összehasonlításképpen az eredeti szerződés mellékletek nélkül 211 oldal.
A módosítást április 13-án írták alá. A dátum egyrészt azért fontos, mert a kormány csak május 8-án számolt be róla egy szűkszavú, a részleteket teljes egészében elhallgató közleményben. Illetve ekkor töltötték fel a dokumentumot a közbeszerzési rendszerbe, és ekkor jelent meg a módosításról szóló hirdetmény az uniós közbeszerzés értesítőben.
Másrészt a módosítás indoklása szerint arra elsősorban egy kormányrendelet miatt van szükség. A rendeletben
a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva kötelezővé tette az állami közszolgáltatások biztosítását, a közfeladatok ellátását, akár a vonatkozó megállapodás módosítása útján.
Márpedig az úthálózat üzemeltetése állami feladat, a kötelezettség pedig a koncesszióval együtt a koncesszorra szállt. Aki alatt egyébként a módosítás értelmében már nem a Mészáros-Szíjj-féle magántőkalap-konzorciumot kell érteni, hanem az általuk létrehozott koncessziós társaságot, az MKIF-t.
A rendeletet április 4-én hirdették ki, másnap lépett hatályba. Teljesen kizárt, hogy a szerződésmódosítást bő egy hét alatt a felek le tudták volna tárgyalni – ellenben nem kizárt, hogy a kormányrendeletre csak és kizárólag azért volt szükség, hogy legyen jogalapja, vagy legalábbis erősebb jogalapja a koncessziós szerződés módosításának.
Ez már csak formailag egy szerződés, valójában sok
A módosítás által bevezetett legfontosabb szerződéses intézmény ugyanis a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár az MKIF hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést – így biztosítva az útüzemeltetési közszolgáltatás fenntartását.
Mondhatni, hogy ez a változás az államnak kedvez: ha mondjuk 2025-ben sem sikerül megszerezni és átadni az M1-es bővítéséhez szükséges földterületeket, akkor az M1-es bővítése ugrik a projektlistáról, de amúgy az MKIF megcsinálja a többi beruházást, folytatja az üzemeltetést. Ugyanakkor ez persze fordítva is működik,
ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést.
Ez megint csak homlokegyenest ellent mond a koncessziós konstrukció rogáni magyarázatának. A propagandaminiszter annak idején lelkesen magyarázta, hogy a konstrukció azért remek, mert szinte minden kockázatot a koncesszor visel. Most már akkor mégsem, előfordulhat, hogy az MKIF nem végez el bizonyos munkákat, mégsem bukja a szerződést. Persze ilyen esetekre vannak beépített retorziók, beleértve a kötbérezést, de a teljes szerződés elvesztésének réme elhárult Mészárosék feje fölül.
Ha nincs pénz, nincs út
Sőt, ami azt illeti a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól. Ezek:
A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése),
Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása,
Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása,
Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrégire sikeresen összekalapált MBH Bankból. Ez a kockázat is – hangoztatta Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most már akkor mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
Ami a felsorolt körülményeket illeti,
a finanszírozási környezet máris jelentősen le van romolva,
a bankközi kamatlábak az egekben vannak. A 20 éves BIRS (éven túli bankközi kamatláb) mostanában 8 százalék körül mozog – még 2022 elején is csak 4-5 százalék volt.
A magyar államadósság besorolásának „jelentős negatív változása”, vagyis az ország nagy hitelminősítők általi leminősítése reális kilátás. A hitelminősítők máris rossz szemmel nézik a kormány ad hoc, piacellenes gazdaságpolitikáját (ld. különadók és árstopok). Ahogy említettük, az államháztartás pocsék helyzetben van, márpedig az unió újra életbe fogja léptetni azt a szabályt, hogy az éves hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ha ezt a kormány nem tudja teljesíteni, akkor
az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat, aminek egyenes következménye lenne a magyar államadósság leminősítése. Méghozzá a bóvliba
(a befektetésre nem ajánlott kategóriába), a hitelminősítőknél az ország ugyanis csak egy szinttel a bóvli fölött áll.
A szerződésmódosítás bevezeti az „elhúzódó finanszírozási esemény” fogalmát is: ha a fentiek közül valamelyik legalább másfél évig áll fönn. Ebben az esetben bármelyik fél, tehát az állam és a koncesszor is jogosult felmondani a koncessziós szerződést.
Jöhetnek a „magyar” biztosítók
Ha már a finanszírozási kérdéseknél tartunk, a módosítás értelmében immár magyar biztosítók is részt vehetnek a koncesszióban minősített pénzügyi intézményként.
Feltételezni sem merjük, hogy külföldi biztosítók vonakodnának belépni a kiváló magyar koncessziós konstrukcióba, és az új szabály attól is nyilván teljesen független, hogy az utóbbi időben a magyar állam és a NER nagyvállalkozói erősen nyomulnak a biztosítási piacon. A magyar állam 2022 végén megvásárolta a Magyar Posta Biztosító, valamint a Magyar Posta Életbiztosító többségi részesedését a korábbi német tulajdonostól. A tranzakció előtt Kovács Zsolt gazdaságfejlesztési miniszteri biztos egy interjúban emlékeztette a piacot Orbán Viktor kormányfő tavalyi ukázára: a biztosítási szektor is tartozzék azon stratégiai ágazatok közé, amelyekben legalább 50 százalékos a nemzeti tulajdon. | Fű alatt, kétes indokkal és céllal módosította az autópályákra 35 évig vonatkozó szabályokat a kormány | Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230510_autopalya_koncesszio_modositas_hogyan_reszletek | 2023-05-10 06:30:00 | true | null | null | HVG |
– Az éjjel Orbán Viktor aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással Paks II. orosz építésének a hitelezéséről szóló megállapodás módosítását Varga Mihály pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, aki a külügyminiszter bevonásával dönthet. Ez azt jelenti, hogy a szerződésmódosítást nem kell majd az Országgyűlés, sőt, még a kormányülés elé sem vinni – írta Jávor Benedek párbeszédes EP-képviselő, aki szerint ezzel paksi bővítés feletti parlamenti kontroll utolsó elemeit is megszüntetik, és tovább szűkítik az egész projekt átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
Mostantól a finanszírozási megállapodás tényleges tartalmának megismerhetősége is kétségessé válik – tette hozzá Jávor, aki megjegyezte, hogy milyen kínos lehet az a papír, amelyet Orbán már a „133 bátor ember” és a saját kormánya elé sem mer bevinni.
Szijjártó Péter külügyminiszter április közepén jelentette be Moszkvában, hogy beruházásról kötött korábbi szerződéseket módosítani kell.
(A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) megbeszélést folytat Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójával (b) a miniszterelnöki irodájában 2021. december 17-én. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), valamint Süli János, a Paks II. projektért felelős akkori miniszter is.) | Varga Mihály fű alatt módosíthatja a Paks II-szerződést | Az éjjel Orbán Viktor aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással Paks II. orosz építésének a hitelezéséről szóló megállapodás módosítását Varga Mihály pénzügyminiszter hatáskörébe utalja, aki a külügyminiszter bevonásával dönthet. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2023/06/01/paks2-varga-mihaly-titokban-modosithatja-a-paks-ii-szerzodest/ | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Soha ennyi pénz nem zúdult be az öt fővárosi kaszinóba, mint tavaly: az üzemeltető LVC Diamond Kft. 48 milliárd forint bevételt könyvelt el, ami 18 milliárddal több az előző évinél.
A 19,27 milliárdos adózott eredmény pedig majdnem duplája a 2021-es profitnak.
A kaszinóüzemeltető igazi pénznyerő automata, pénzeszközei az év végén meghaladták a 21 milliárd forintot, amiből 19 milliárd bankbetétben az MKB-nál, illetve a Gránitbankban kamatozott – derül ki az éves beszámolóból.
Az állam által áttestált kaszinókoncessziós jog birtokosa eddig minden évben kasszát robbantott:
a néhai kormánybiztos, Andy Vajna kaszinói a csúcson egy év alatt 12 milliárd nyereséget hoztak (már Vajna örököseinek).
Az üzlet 2020 tavaszi átvétele után, Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonlása alatt 2020-2021-ben összesen 19 milliárd forintot hoztak a kaszinók. Akkor azt írtuk, hogy két év alatt megtérült a páros befektetése.
2022-ben minden rekord megdőlt a 19,27 milliárdos profittal, ennek az évnek a végén jelent meg kaszinótulajdonosként a miniszterelnök informális tanácsadója, Habony Árpád.
A cégiratok alapján tavaly decemberben történt meg a tulajdonosváltás, a London Capital Zrt. eladta a részét, vagyis a honvédelmi miniszterré kinevezett Szalay-Bobrovniczky megvált a kaszinóérdekeltségétől. Mint a vagyonbevallása alapján megírtuk, már miniszterként vett fel 1 milliárd 625 millió forint osztalékot a kaszinóbizniszből.
A honvédelmi miniszter 40 százalékos tulajdonrésze nem teljes egészében került Habony Árpádhoz, a részvényekből bő 7 százalék a Garancsi-féle Garinvest Zrt. részvénycsomagját növelte, így alakult ki a durván kétharmad-egyharmad tulajdoni arány Garancsi és Habony között.
A végső tulajdonosok, a miniszterelnök kötélbarátjaként emlegetett Garancsi István és a miniszterelnök informális tanácsadója, Habony Árpád cégláncolaton keresztül osztoznak a kaszinóbizniszen. A játékbarlangokat üzemeltető LVC Diamond Kft. 19,27 milliárdos osztaléka az első lépcsőben a Las Vegas Casino Zrt.-be érkezik, ebből a cégből 20,4 milliárd osztalékkivétet szavazott meg az alapító Garinvest Projekt Zrt., innen pedig 15 milliárd kifizetést hagyott jóvá a Garancsi-Habony duó. Garancsi a Garinvest Zrt.-n, Habony az Enter-TNMNT Invest Zrt.-n keresztül érdekelt a kaszinóüzletben. A közgyűlési határozat szerint tulajdoni részesedésük alapján jár az osztalék, ennek alapján azt írta a hvg.hu, hogy 10 milliárd illeti Garancsit, 5 milliárd Habonyt.
Garancsi és Habony vagyonkezelő cégeiben ekkora összegeknek egyelőre nincs nyoma. A Garinvest alapítói határozata szerint tavaly 2,27 milliárd forint adózott eredményt hozott össze és ebből Garancsi István 1,6 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának.
Habony pedig az Enter-TNMNT Zrt.-ből 2,5 milliárd osztalékkivétről döntött. „A tulajdonos az Enter-TNMNT Invest Zrt. az általa tulajdonolt vállalkozástól a mérlegkészítés napjáig elszámolt, kapott (járó) 2022. évi osztalék, valamint a szabad eredménytartalék terhére mindösszesen 2,5 milliárd forint összegű osztalékot szavaz meg, melynek kifizetésére a társaság likviditásának függvényében kerül sor.”
Ezek szerint Habony tavaly decemberi beszállásával máris 2,5 milliárd forintot kaszált a fővárosi kaszinókon.
Ahogy Andy Vajna halála után, Habony beszállásakor sem érkezett hivatalos bejelentés, közlés arról, hogy az állami monopólium kaszinóüzemeltetésben változás történt, fel sem vetődött, hogy pályáztatással keressenek üzemeltetőt az 5 fővárosi játékbarlang működtetésére. Így annak sincs nyoma, mennyiért jutott a lehetőséghez a miniszterelnöki tanácsadó. Az Enter-TNMNT mérlegében 16,7 milliárd forint szerepel a befektetett eszközök soron, ami valószínűleg a kaszinóérdekeltséget jelenti. Ha csak a kaszinós céget rejti a tétel, akkor az azt jelentené, hogy alaposan felértékelődött az üzlet. A Garancsi-Bobrovniczky kettős annak idején 19,5 milliárd forint körüli összegért jutott a 100 százalékhoz, ráadásul állami támogatású, igen kedvezményes kamatozású növekedési hitel segítségével. (A Las Vegas Casino Zrt. bekerülési értékét az átvétel évében 19,5 milliárd, tavaly év végén 22,356 milliárd forinton szerepeltették a Garinvest Projekt Zrt. könyveiben.)
A G7 néhány éve azt számolgatta, hogy Vajna évi 12 milliárdos profitjával még 60 milliárdot hozhat 2024-ig a kaszinóbiznisz. Most már át kell írni a becslést, hiszen időközben 2056-ig kitolták a koncesszió lejáratát és úgy tűnik, még jobban pörög az üzlet.
Ha csak a tavalyi nyereséget vesszük figyelembe, akkor a hátralévő 34 éves koncessziós időszakban 655 milliárd forintot kasszírozhatnak a tulajok.
A kilátásokat pedig ennél is jobbnak ítélik a Las Vegas háza táján. Úgy vélik, az orosz-ukrán háborús helyzet miatt a külföldről érkező vendégek számának alakulása nehezen prognosztizálható.
Amennyiben a háború nem eszkalálódik, akkor van rá esély, hogy a külföldi vendégek száma érdemben nem csökken. Sőt az erősödő turizmus mellett az látszik, hogy meghatározó nyugati és távol-keleti vállalatok Magyarországon építenek gyárakat, üzemeket. Ezen vállalatok külföldi menedzserei és szakemberei is szélesíthetik a játékos bázist a kaszinókban. | Habony Árpád decemberben szállt be a kaszinóbizniszbe, máris nyert 2,5 milliárdot | Ha csak a tavalyi nyereséget vesszük figyelembe, akkor a hátralévő 34 éves koncessziós időszakban 655 milliárd forintot kasszírozhatnak a tulajok. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/01/kaszonobiznisz-penznyero-automata-habony-arpad-25-milliardos-osztalek/ | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A miniszterelnök családjából a leggazdagabb magyar vállalkozók közé csak a veje, Tiborcz István tört be, de a legbefolyásosabbak ranglistáján Orbán Viktoron és rajta kívül két másik családtagnak, Lévai Anikónak és Orbán Ráhelnek is bérelt helye van. Megnéztük, hogyan teljesítettek tavaly üzleti értelemben az Orbán család főbb cégei.
A szűkebb családból a legnagyobb céghálót és vagyont mozgató Tiborcz az elitklubban már a 25. helyre kapaszkodott fel, négy év alatt csaknem a duplájára, 70 milliárd forintra puffadt a becsült vagyona. Szakadatlanul nő a cégbirodalmának ékköveként ismert BDPST Zrt. is, a főként ingatlanokkal foglalkozó cég 21 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el 2022-ben – ez csaknem a duplája a 2021-es, 12 milliárd forintos eredménynek. Ehhez képest visszafogottan 2 milliárd 30 millió forint osztalékfizetésről döntöttek – derül ki a napokban közzétett mérlegekből.
A miniszterelnök veje – aki a 100 leggazdagabb magyart listázó kiadvány befolyáslistáján a 15. helyre futott be – tavaly egy új céget is megszerzett, a több mint 500 milliárd forintos vagyont kezelő Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt.-t. A korábban Jellinek Dánielhez kötődő cégek sem szerepeltek rosszul tavaly. A Tarragona 1,7 milliárdos, míg a Diófa 2,4 milliárd forintos adózott eredményről számolt be, ami mindkét esetben javulás az előző évhez képest. Tiborczék a Tarragonából 470 millió, a Diófából pedig 2,1 milliárd forintot vettek ki.
Tiborcz felesége már szerényebb eredményeket tudhat magáénak. A miniszterelnök legidősebb gyermeke, Orbán Ráhel babaruhákat és -játékokat árusító cége, az Odu Store Kft. tavaly bő 73 millió forintra pörgette fel a forgalmát, ezzel együtt azonban 55 millió forintos veszteséget könyvelt el. Így ezt eredménytartalék-csökkentő tételként számolták el, és mivel a cég sajáttőkéje mélyen a jegyzett tőke szintje alá csökkent, azt majd Orbán Ráhelnek ki kell pótolnia.
Az Orbán-lány másik érdekeltsége, a BDPST Koncept Kft. nemrég azzal került be a hírekbe, hogy a férje érdekeltségébe tartozó Gránit Banknál elnyerte az új kreatív koncepció kidolgozását, tavaly azonban veszteséges volt, 37 millió forintos forgalom mellett.
Ráhel húgának, Szokira Orbán Sárának jobban ment a biznisz: az üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó, 2021 decemberében alapított Art Related Solutions Kft. 13,5 millió forintos nyereséggel büszkélkedhet több mint 26 millió forintos nettó árbevétel mellett.
Az Orbán család idősebb tagjai közül a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző tűnik ki. A gánti kavicsbányában működő Dolomit Kft. évek óta milliárdos profittal dolgozik, ám 2018 óta először lépte át a 2 milliárd forintot, amellett, hogy mintegy 6 milliárd forintos nettó árbevételt tudhatott magáénak. Így nem meglepő, hogy 2 milliárd forint osztalékot fizettek ki. A milliárdos profitcsinálás titkát kutatva a Direkt36 oknyomozó portál nagy állami megrendelésekről és a versenytársakénál jóval magasabb árakról cikkezett korábban.
A kormányfő édesapjának egy másik, főtevékenységként habarcsgyártással foglalkozó cége, a Gánt Kő Kft. már nem futott ilyen jól: ugyan sikerült 259 millió forintos forgalmat bonyolítania, ezzel együtt 17 millió forintos veszteséget is el kellett számolnia, ami visszaesés a 2021-es hárommillió forintos profithoz képest.
Egészen más a profilja annak a cégnek, amelyben tavaly decemberben Orbán Áron, a miniszterelnök öccse lett vezérigazgató, ráadásul éppen felszálló ágban. A fegyverkereskedelemmel foglalkozó Multi Shoot Zrt. a 2020-as visszaesést követően 2021-ben már újra több mint 100 millió forintos nettó árbevételt ért el, 2022-ben pedig 272 millió forintosat, eközben a nyeresége 9 millióról 55 millió forintra emelkedett. Ahogy a Hvg.hu korábban megírta, a Multi Shoot működtet egy dunakeszi fegyverboltot, a cég tulajdonosa pedig Tűzkő Nándor nőgyógyász. Ő több állami tulajdonú meddőségi centrum felügyelőbizottságának a tagja, korábban pedig érdekelt volt egy kicsiny tőzsdei cégben az OTT-One Nyrt.-ben – az utóbbival a kormány nagy lélegeztetőgép-biznisze kapcsán foglalkoztunk.
További adalék, hogy korábban a Multi Shoot tulajdonában állt a Circle of Devils Kft., ám tavaly Orbán Áron megvásárolta. A cég tevékenységi köre egyéb máshova nem sorolható új áru kereskedelme, és egyelőre nem sok minden történik benne: a két évvel ezelőtt 23 millió forintos nettó árbevétel nullára csökkent, bár 63 ezer forint adózott eredmény úgy is keletkezett, hogy 2021-ben még hárommillió forintos veszteséggel működött. | 2-2 milliárd forint osztalékot fizettek ki Orbán Viktor apjának és vejének legfontosabb cégei | A miniszterelnök családjából a leggazdagabb magyar vállalkozók közé csak a veje, Tiborcz István tört be, de a legbefolyásosabbak ranglistáján Orbán Viktoron és rajta kívül két másik családtagnak, Lévai Anikónak és Orbán Ráhelnek is bérelt helye van. Megnéztük, hogyan teljesítettek tavaly üzleti értelemben az Orbán család főbb cégei. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/02/merleg-2022-orban-viktor-orban-gyozo-orban-aron-tiborcz-istvan-orban-rahel-sara/ | 2023-06-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató
Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér.
Több hónap késéssel, de elérte a kormányváltással együtt járó kádercsere a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt is, amelynek feladata – a “modellváltó” egyetemeket működtető alapítványokhoz hasonlóan – elvileg az azonos nevű egyetem fenntartása lenne. Csakhogy nincs mit fenntartania, mert a kínai intézmény nemhogy fizikailag, de még konkrét tervek szintjén sem létezik. Sőt, a megakadályozására, ha egyre fogyó politikai támogatással is, de helyi népszavazás készül.
Fudan-népszavazás: az országos elbukott, a fővárosi mögül kihátráltak, kerületi még talán lehet
Az Alkotmánybíróság által májusban elkaszált országos referendum után elbukni látszik a fővárosi népszavazás a Fudan Egyetemről, mivel kihátrált mögüle a DK és a városvezetés is. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, de abban bízik, hogy helyi, kerületi népszavazás még megakadályozhatja, hogy kínai hitelből a Diákváros területén Fudan Egyetem épüljön.
Mindennek dacára az alapítvány tavaly nyár óta működik, van kuratóriuma, van elnöke, sőt a többi hasonló, érdemi munkát is végző egyetemi alapítványtól eltérően itt a feladathiány életre hívott egy főigazgatói pozíciót is.
Az ötödik Orbán-kormány megalakulásával azonban megváltoztak a körülmények, az eddigi projektgazda, Palkovics László most a Technológiai és Ipari Minisztériumot irányítja, a Fudan-ügy és a Fudan-alapítvány pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium fennhatósága alá került Csák János miniszter hatáskörébe.
A “feladatátcsoportosítás” azt is jelentette, hogy új kádereket ültettek a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumába – derült ki a változást bejegyző, szeptember 1-i, illetve 2-i keltezésű, immár jogerős bírósági határozatokból. A módosításokat még június végén, július elején kezdeményezték, de a bíróság mostanra jegyezte be őket. Elsőként változott a kuratórium elnökének személye, mert
az elnöki tisztségből – és egyúttal magából a kuratóriumból is – visszahívták Palkovics Lászlót, a helyét pedig a Fudan-projektgazda új miniszter, Csák János foglalta el.
A kuratóriumi tagok közül Palkoviccsal együtt leváltották Kovácsics Ivánt, aki kezdettől a testület tagja volt, és a Palkovics-érában a szaktárca Kína-ügyi tanácsadója volt. Palkovics helyét Csák, Kovácsics helyét pedig Szabó László foglalta el. Egy másik döntéssel az új kuratóriumi tag Szabót ki is nevezték főigazgatónak. Az új operatív vezető Szabó neve onnan lehet ismerős, hogy tavaly ősszel Palkovics nevezte ki gyógyszeriparért felelős miniszteri biztosnak, de megbízatása a ciklus végével véget is ért.
Szabó azelőtt a kormányközeli Mediaworks Zrt. első embere volt, és posztjáról hirtelen távozott, majd követte őt a kormánypárti sajtót összefogó Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiacég öt másik vezetője is. A 444.hu akkori értesülése szerint Rogán Antal csörgött oda Szabónak, hogy ideje távozni, mert a központnak nem tetszett, hogy bezuhant az olvasottság, és nem sikerült a kormánypárti médiumoknak megszólítaniuk a fiatalokat.
A korábban a TEVA-nál is dolgozó Szabó 2014-ben lett államtitkár és miniszterhelyettes a külügyi tárcánál, innen került 2017-ben Washingtonba nagykövetnek, majd 2020-ban tért vissza és került a Mediaworks élére, most pedig rövid miniszteri biztosi ténykedés után foglalta el a helyét a Fudan-alapítványnál. Szabó nevét az utóbbi időben leginkább azért hallhattuk, mert a hvg360 feltárta, hogy a kormányzati lélegeztetőgép-bizniszből nagyot szakító egyik cég hátterében ott van a feleségének a testvére is – a cég egy év alatt 513-szorosára növelte a nyereségét, a tulajdonosok pedig 15,4 milliárdos profiton osztozhattak.
Azzal egyébként, hogy Szabó főigazgatói posztot kapott, nem vált automatikusan feleslegessé az addigi főigazgató munkája sem. Az egyetemi szférához amúgy nem kötődő egykori helyettes államtitkár Bertáné Bényi Krisztinát bár lefokozták, nem küldték el, hanem megkapta a főigazgató-helyettesi munkakört, ami eddig nem létezett az alapítványnál.
Így a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány ezentúl még többe fog kerülni az adófizetőknek, hiszen eggyel több munkatársat kell fizetni.
Pedig az alapítvány működtetése már a fennállása első hónapjaiban, 2021 végéig is tetemes összeget, 55 millió forintot emésztett fel. Erről itt írtunk:
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses.
A személyi változások egyelőre nem érintették a kuratórium többi tagját: sem Szilas Cecília volt pekingi nagykövetet, majd helyettes államtitkárt, későbbi miniszterelnöki főtanácsadót, sem P. Szabó Sándort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszék tanszékvezetőjét, sem pedig Horváth Leventét, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadóját. A hvg.hu már írt Horváth Leventéről, aki igazi Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette – amikor például 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt.
A legérdekesebb név tehát a kuratóriumban Horváthé, aki nem mellesleg a tervezett budapesti Fudan-beruházása körül tavaly felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének a férje. A 2021 januárjában alapított cég, a Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de sokkal inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított. A magyar kisvállalkozás ügyvezetője a színtén a kínai Fudanon végzett Niu Shan. A kínai hátterű kft-t Horváth személyén kívül elvileg semmi nem köti össze az alapítvánnyal, viszont a szerepe fontos lehet, hiszen a magyar kormány és a kínai Fudan Egyetem között kötött stratégiai megállapodás nevesíti is a céget, és azt a feladatot szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
2022. június. 18. 07:00 Lengyel Tibor Itthon
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses. Nyereséges lett viszont a kínai egyetem tulajdonában álló, homályos hátterű magyar gazdasági társaság, amely majdnem 300 ezres profitot hozott össze tavaly.
2022. augusztus. 16. 17:51 Lengyel Tibor Itthon
Fudan-népszavazás: az országos elbukott, a fővárosi mögül kihátráltak, kerületi még talán lehet
Az Alkotmánybíróság által májusban elkaszált országos referendum után elbukni látszik a fővárosi népszavazás a Fudan Egyetemről, mivel kihátrált mögüle a DK és a városvezetés is. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, de abban bízik, hogy helyi, kerületi népszavazás még megakadályozhatja, hogy kínai hitelből a Diákváros területén Fudan Egyetem épüljön. | Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató | Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220908_Valtas_Fudan_Egyetem_alapitvany_Mediaworksvezer_foigazgato | 2022-09-08 08:57:00 | true | null | null | HVG |
Folytatódik az állami vagyon kiszervezése, Dunakeszi után Szolnokot is beveszik a kormányközeli üzleti körök. Június végétől már mindkét vasúti járműjavító telep egy Hernádi Zsolthoz közel álló magántőkealap tulajdona lesz. De a történetben felbukkan egy orosz vállalat és mostani honvédelmi miniszter is.
Eladják a MÁV járműjavítással és -gyártással foglalkozó leányvállalatát – jelentette be tegnap Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója Szolnokon. Az állami vasúttársaság 100 százalékos tulajdonában álló MÁV Vagon Kft. új tulajdonosa június 30-tól a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. lesz.
Az új gazda pontos kilétét azonban már nehezebb kideríteni. A vagyonkezelő vállalat a Solva II. Magántőkealap tulajdona. A magántőkealap mögötti tényleges tulajdonosokat azonban a magyar jog szerint nem kötelező feltüntetni, a NER-közeli vállalkozók előszeretettel is használják ezt a jogi formát, hogy elrejtsék vagyonukat.
A Solva II.-ről annyit tudni, hogy az alap vagyonát a Gran Private Equity kezeli, ami Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége.
Járműgyártó birodalom születik
A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. története nem Hernádival kezdődött, de mindig is a NER berkein belül zajlott.
A társaságot még 2019-ben alapította Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter. Az üzletember cége rögtön be is kapcsolódott egy több százmilliárd forintos projektbe, aminek keretében 1300 vasúti kocsit gyártottak le Egyiptomnak.
Szalay-Bobrovnizcky nem egyedül szállította le ezt a mennyiséget, az orosz Transmashholdinggal közösen vitték a projektet.
A gyártási kapacitás biztosítása érdekében az ország egyik legjelentősebb vasúti járműjavító üzemét, a Dunakeszi Járműjavítót is megvásárolták 2020-ban. (A gyárból időközben kiszállt az orosz fél, jelenleg 50 százalékban a Magyar Vagon Zrt., 50 százalékban pedig Tombor András érdekeltsége, a CATO Investments Kft. a tulajdonos.)
Tavaly májusi miniszteri kinevezését követően ugyanakkor Szalay-Bobrovniczky ebből az üzletéből is kiszállt. Helyét a Hernádi-közeli Solva II. Magántőkealap vette át.
A Dunakeszi Járműjavító mellett így hamarosan a MÁV szolnoki járműjavító bázisa is a Hernádi Zsolték által kezelt magántőkealapé lesz.
Hernádi Zsolt a Forbes legfrissebb milliárdoslistája szerint a 39. leggazdagabb magyar, 44,6 milliárd forintos becsült vagyonnal.
Újabb IC- és HÉV-kocsik jönnek
A MÁV-Start vezérigazgatója az eladás ténye mellett rögzítette azt is, hogy a fúzió létrejöttével várhatóan megmarad a Magyar Vagon elnevezés, esetlegesen Ganz Ábrahám nevének megjelenítése mellett.
Újraindul az IC+ kocsicsalád gyártása, amire immáron külföldi érdeklődő is van.
Az új céget alkalmassá kell tenni az új HÉV-szerelvények és motorvonatok gyártására, mozdonyok, mellékvonalon közlekedő kocsitípusok karbantartására.
Illetve a távlati tervek között szerepel a tehervagon-gyártás és karbantartás feltételének megteremtése is.
Mosóczi László elmondta, hogy minden munkavállaló munkájára igényt tart az átvevő cég vezetése is. | A MÁV-tól egy kormányközeli magántőkealaphoz kerül a vasúti járműgyártás | Folytatódik az állami vagyon kiszervezése, Dunakeszi után Szolnokot is beveszik a kormányközeli üzleti körök. Június végétől már mindkét vasúti járműjavító telep egy Hernádi Zsolthoz közel álló magántőkealap tulajdona lesz. De a történetben felbukkan egy orosz vállalat és mostani honvédelmi miniszter is. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/mav-vagon-privatizacio-hernadi-solva-szalay-bobrovniczky/ | 2023-05-09 09:55:00 | true | null | null | Forbes |
Ezekre a sütikre mindenképpen szükség van a weboldal működéséhez, nélkülük a site nem üzemel megfelelően, így nem lehet őket kikapcsolni. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes adatot.
Ezek a sütik ahhoz kellenek, hogy követni tudjuk az oldal forgalmát, a használat jellemző módjait, és így javítani a site teljesítményét. Olyan mérőszámokat segítenek meghatározni, mint a látogatók száma, a lemorzsolódási arány, a forgalom forrása, és más hasonló mutatók. Ezek nélkül nem tudjuk megfelelően mérni az oldal forgalmát és javítani a teljesítményt és így a felhasználói élményt. | MÁSFÉL MILLIÁRD A HÁBORÚ ÁRÁN SAJNÁLKOZÓ KAMPÁNYRA, 230 EZER FORINT EGY EGYOLDALAS ORBÁN-LEVÉL DIZÁJNJÁRA | A kormánypropaganda gyártása és terjesztése óriási üzlet, különösen Balásy Gyula cégeinek. Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele a költések részleteibe. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/masfel-milliard-a-haboru-aran-sajnalkozo-kampanyra-230-ezer-forint-egy-egyoldalas-orban-level-dizajnjara/ | 2023-06-03 09:58:05 | true | null | null | Lakmusz |
Polt Péter;tankerületek;Tompos Márton;
2023-05-12 18:16:00
Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen
Sikkasztás, vesztegetés és hivatali visszaélés a gyanú.
Írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek a momentumos Tompost Márton. Afelől érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamely tankerületi igazgatóval szemben, ha igen, milyen feltételezett bűncselekmény miatt és mely tankerületek érintettek.
Polt Péter válasza szerint jelenleg három eljárás zajlik:
Egyelőre mindhárom ügy felderítési szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor - jelezte a legfőbb ügyész. Bővebb információt nem árult el az eljárásokról, ugyanakor felhívta a figyelmet, hogy a felderítési szakaszban folytatott nyomozás nem az ügyészség, hanem maga a nyomozó hatóság felügyelete alatt áll, így a felderítés szakaszára vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik. | Három eljárás zajlik tankerületi vezetők ellen | Írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek a momentumos Tompost Márton. Afelől érdeklődött, van-e folyamatban büntetőeljárás valamely tankerületi igazgatóval szemben, ha igen, milyen feltételezett bűncselekmény miatt és mely tankerületek érintettek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194349_tompos-marton-polt-peter-ugyeszseg-tankeruletek-eljaras | 2023-05-12 14:45:00 | true | null | null | Népszava |
A sportegészségügybe, azon belül is a sportolók teljesítőképességének biomechanikai vizsgálatába vágott bele első egészségügyi befektetéseként, Magyar Mátyás ortopéd-traumatológussal együtt, Mészáros Lőrinc. Egy közös projektjük máris uniós pénzt kapott, ráadásul a milliárdos bankján keresztül. Interjú Magyar Mátyással.
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat.
Mire jut ma az Európai Unió és a magyar kormány Ukrajna ügyében, ezt elemzi, tárgyalja, járja körül többek közt a Washington Post, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Politico. Az EUobserverben nyilatkozó Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa szerint a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a Konzervatívok és Reformerek-frakcióba invitálja a Fideszt. A Donald Trump esetleges győzelme utáni helyzetet elemzi a Guardian és a Washington Post. | A foci, a kosárlabda, a jégkorong és a röplabda után a borsodi motorsport is a NER-elité lett | Tovább növekszik az a sportbirodalom, amelybe két évvel ezelőtt szállt be az ország hatodik leggazdagabb embere, Szíjj László. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230602_eszakmagyarorszagi_auto_es_motorsport_dvtk_szijj_laszlo_magyar_oliver_matyas | 2023-06-02 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az eddig tervezettnél is több pénzt lehet lehívni a társasági adóból a látvány-csapatsportok támogatására – erről adott ki a kormány egy rendeletet a péntek esti Magyar Közlönyben. A teljes keretet 300 millió forinttal növelték meg, ebből a pénzből a Magyar Olimpiai Bizottság sportágfejlesztési programjának megvalósítását lehet finanszírozni.
Így ha kevéssel is, de átlépte az idei tao-keret a 125 milliárd forintos határt, 124,9 milliárdról emelték fel 125,2 milliárdosra.
A tao-pénzek bírósági döntés alapján is közpénznek számítanak - azért volt róla vita, mert nem a központi költségvetésből mennek a sportszervezetekhez és egyesületekhez, hanem a cégek maguk dönthetik el, hogy a társasági adójukból ezt az összeget kinek utalják el. Azért nevezhető mégis közpénznek, mert ha nem a sportra menne el, akkor a költségvetés bevételei között számolnának vele. | Döntött a kormány, még több pénzt lehet a sportra költeni | Megemelték a látvány-csapatsportokra lehívható támogatási keretösszeget a péntek esti Magyar Közlönyben megjelent rendelettel. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230520_sport_tao_ado_tamogatas | 2023-05-20 11:08:00 | true | null | null | HVG |
A szurkolók semmit nem vettek észre ebből, de a kizárás előszobájába került a Ferencváros 2019-ben az MLSZ-nél és az UEFA-nál is. A klub nagybevásárlást tartott az előző nyáron, a játékoskeret értéke 5 millió euróval nőtt egy év alatt, de az első fordulóban kiesett az 2018/19-es Európa Liga-selejtezőn, így aztán alig jött pénzdíj, és megborult a költségvetés. Emiatt nem csak egyszerűen veszteséggel zárták az évet, hanem úgy kellett leadniuk az éves beszámolót, hogy a saját tőke negatívba fordult. Ha ez kétszer egymás után megtörténik, akkor az NB I.-ben nem indulhat el egy klub, és egy hosszú, bonyolult eljárás is megindul, amelynek a vége az, hogy az európai szövetség is kizárja őket.
Érkezett azonban a megmentő, és egy kreatív pénzügyi megoldás: az FTC Labdarúgó Zrt. tulajdonosa, az összes többi szakosztályért is felelős Ferencvárosi Torna Club megvásárolt mindössze tíz darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt a futballklubtól, összesen másfél milliárd forintért, ezzel a pénzzel pedig rögtön pozitív lett a saját tőke. Ha ez a – nem mellesleg teljesen legális – lépés a részvények valós piaci árát mutatta volna, akkor a Ferencváros összes részvénye együtt 3000 milliárd forintra jönne ki, azaz a klub értékesebbnek számított volna, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.
Azóta nagyot fordult a világ a Ferencvárossal. A nagybevásárlás megtette a hatását, 2019 nyarától már jöttek a nemzetközi szinten is értékelhető eredményeik, három Európa Liga- és egy Bajnokok Ligája-csoportkör a mérlegük, idén pedig a legjobb 16-ba jutottak az EL-ben. Ez gigantikus pénzdíjat is ér, csak az idei nemzetközi szerepléssel 3,7 milliárd forintnak megfelelő összeget kapnak az UEFA-tól. Így pedig felmerül a kérdés: lehet, hogy lassan már közpénz nélkül is képes lenne működni az FTC?
Aki megpróbál erre a kérdésre válaszolni, furcsa akadályba ütközik. A ferencvárosi fociklub céges papírjaiban ugyanis elsőre elég nehéz kiszúrni, hol van az állami pénz. Sőt, a tao-gyűjtésnek sem nagy bajnokai, pedig sok más csapatnál ez az első számú módja a közpénzek megszerzésének. Valójában nem közvetlenül az FTC Labdarúgó Zrt. kap rengeteg közpénzt, hanem az anyaegyesülete, a Ferencvárosi Torna Club, az pedig időről időre kisegíti a futballklubot, ha kell. A 2018-as eset után 2019-ben másfél milliárdos tőkeemelést hajtottak például végre, és korábban is érkezett tulajdonosi támogatás.
Az FTC Labdarúgó Zrt. 99,99 százalékos tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club. Ez utóbbi fogja egybe gyakorlatilag az összes sportágat, a curlingtől a fociig. Amíg a Labdarúgó Zrt. cégként van bejegyezve, a Ferencvárosi Torna Club egyesületi formában működik, a legutóbbi éves beszámolója szerint 168 tagja volt, elnöke Kubatov Gábor. A labdarúgóklub részvényeinek maradék 0,01 százaléka a Fotexnél maradt azokból az időkből, amikor még Várszegi Gábor próbálkozott a Ferencvárosnál.
Kezdjük ott: mennyire fenntartható a ferencvárosi foci működése, egyáltalán mennyi pénzre van szükség a csapat működtetéséhez évente?
2017-ig, amíg annyi volt a kérdés a magyar bajnokságban, hogy a három gazdag klub, a Ferencváros, a Felcsút és a Fehérvár közül melyik tudja a legjobb szakmai munkát kihozni a pénzből, évi 5 milliárd forintnál kevesebből gazdálkodtak a céges beszámolók szerint. Ez után jött a felfutás, 2020-ban és 2021-ben már évi 12 milliárd forintnál is több kiadásuk volt (az éves beszámolókat május 31-ig kell leadni, szóval a 2022-es számokat majd két hónap múlva ismerhetjük meg). Nemzetközi szinten is sikeres csapatot építeni nem olcsó: csak a fizetésekre 7 milliárd forint körüli összeget költöttek ebben a két évben.
Az is jól látszik a számokon, hogy 2013 és 2017 között nagyjából annyit költöttek, mint amennyi a bevétel volt. Majd jött a 2018-as megingás, azóta viszont profitot termel a zrt. – és nyilván itt nem az a cél, hogy a tulajdonos nagy osztalékot vegyen ki, hanem az, hogy félre tudjanak tenni, ha lenne megint egy olyan rossz nyári selejtezősorozat, mint a 2018-as. Valamennyit most már ki tudnának pótolni ilyen esetben, de azért súlyos mélyütés volna egy korai kiesés anyagilag is.
Mennyire fontos a pénzdíj?
A bevételek csoportosítását mutató grafikonunkon látszik: nagyon, de amíg nem a BL-be jutnak be, addig azért nem ez a legfontosabb. Jól követhető, hogy az értékesítés bevétele miként nő évről évre – egyre több pénz érkezik játékoseladásokból, amit aztán beforgatnak más focisták vásárlásába, és ahogy bejutnak a nemzetközi kupákba, úgy nő a jegyárbevétel is (ezért is látszik ebben a részben csökkenés 2020-ban, amikor zárt kapuk mögött kellett játszani több BL-meccset is).
De még látványosabb az, hogy a felső része az oszlopoknak, az UEFA-pénzdíj hogyan változott: 2018-ig évi 180 millió forintnál sosem volt ez több, aztán a 2019-es és a 2021-es Európa Liga-csoportkör 1,4-1,5 milliárdot ért, és a grafikonon nincs rajta, de az idei szereplés 3,7 milliárdja még komolyabb tétel lesz. Mindez viszont eltörpül a 2020. őszi BL-pénzdíj mellett, akkor 7,6 milliárd forintnak megfelelő euró jött ebből. Az UEFA pénzdíjazási rendszere miatt fájhatott nagyon az Üllői úton minden BL-selejtezős kiesés: egy Európa Liga-csoportgyőzelem, vele a legjobb 16-ba jutás is kevesebb, mint feleannyit ér, mint két szezonnal korábban hat meccsen öt vereséggel, egy döntetlennel kiesni a BL-csoportkörben.
Azaz egy olyan klubmodellt építettek fel, amely akkor fenntartható, ha évről évre bejut a csapat valamelyik nemzetközi kupa csoportkörébe. Sőt, igazán akkor működőképes, ha a BL-ben vannak ott, az annyival jobban fizet az EL-nél. Ahogy a 2021-es üzleti beszámoló szerzője fogalmazott:
Alapvető kockázat nem fenyegeti a vállalkozás mindennapjait, azonban bizonytalansági tényezők vannak. Az egyik ilyen tényező a játékosok magas bére, ami a térségben az egyik legmagasabb. A támogatottság fenntartható egy újabb sikeres nemzetközi szerepléssel, amire reálisan lehet számítani.
De akkor hol a közpénz?
Figyeljünk az oszlopok középső részére, a világoszöld „egyéb bevételek pénzdíj nélkül” tételre. Itt sok minden van – a közvetett állami támogatás is.
A klub a céges beszámolóiban nem sokkal többet árul el a törvényileg kötelező minimumnál. A bevételeiből annyit ad meg, hogy mennyi az értékesítésből származó pénz, az összes többit pedig beteszi az „egyéb bevételek” sorba. Mi annyival mentünk tovább, hogy ebből külön vettük azt, amennyi az UEFA-pénzdíj, hiszen arról tudjuk, hogy konkrétan mennyi (az adott év középárfolyamán váltottuk át euróról forintra, és mindig ahhoz az évhez számoltuk, amelynek a nyarán-őszén játszottak). Ebbe a kategóriába tartozhat több más tétel mellett az is, amit az anyaegyesülettől kapnak. Az anyaegyesület pedig már jókora állami támogatásokat zsebel be.
Ezeknek az állami pénzeknek a sorsa lekövethető az éves beszámolókban. Ugyan nem mindenhol lehet elkülöníteni, melyik összeget melyik szakosztálynak adják, de nagyon sok olyan pont van, ahol ez nyilvánvaló: van, ahol a támogatásról leadott dokumentumban konkrétan leírják, hogy mire ment a pénz, és azt is nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha egy támogatást mondjuk a Magyar Birkózó Szövetség utal át, akkor azt a birkózó szakosztály kapja. Ha az olyan tételeket, ahol egyértelmű, hogy nem a focira megy, kivesszük, akkor a támogatási papírokból azt látjuk:
Nézzük példaként ezt egy évre részletezve! 2021-ről, a legutóbbi évről, amelyről már van beszámoló, a következőket tudjuk:
812 ezer forint érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától a kiemelt sportegyesületek működési támogatása címen,
majd 590 millió forint ugyanezen a címen,
aztán pedig még 3,75 milliárd,
23 millió forintot létesítményfejlesztésre adott az Emmi,
963 millió forintot adott az Emmi a Covid okozta többletfeladatok ellátására,
és 1 201 696 833 forint jött az Emmitől sportlétesítmény fenntartására és üzemeltetésére.
Ezzel máris ott vagyunk a magyar sportfinanszírozás egyik legizgalmasabb kérdésénél: azt szinte senki nem vitatja, hogy a gyerekek sportolásának támogatása állami feladat is, az is rendben van, hogy piaci alapon nem működő sportágakat megsegít az állam, de
illik-e az egyesületeknek adott állami pénzt továbbküldeni egy profi focicsapatnak?
Persze egy dolog az illem és egy egészen másik az UEFA szabályrendszere a burkolt állami támogatásokról. A szabályok szerint akkor indulhat el egy nemzetközi kupában egy 5 millió euró feletti költségvetésű csapat, ha a piaci (állam nélkül számított) bevételei fedezik a kiadásait. De az UEFA nem veszi igazán komolyan a saját szabályait, félrenéz, ha az állami támogatás nem közvetlenül érkezik, különben hirtelen kénytelen volna kizárni a BL-ből a katari pénzből élő Paris Saint-Germaint vagy a szaúdi hátterű Manchester Cityt – mindkét klubnál reklámpénznek álcázzák a tulajdonosi kör befizetéseit.
És ha már reklámpénzek: a közvetlen állami támogatás mellett sok állami és önkormányzati cég is ad szponzorációs pénzeket a Ferencvárosnak. Az elmúlt tizenkét év reklámozói között megjelent a Főgáz, az MVM, a Hungarocontrol, a Szerencsejáték Zrt., vagy épp a magyarországi kőolaj-készletezésért felelős Opal Tartálypark. Az MVM pedig évente az euróárfolyam változásától függően 4,5-5 milliárd forint körüli összeggel támogatja az egyesületet. (Még egyszer: ez nem csak a focira megy. Az MVM-nél például fontos tétel a 22 ezer főt befogadni képes népligeti sportcsarnok, amelyet nagyjából 100 milliárd forint közpénzből megépíttetett az állam, majd ingyen átadta az FTC-nek, csak most épp üzemeltetni kellene valamiből.) Ezen a ponton mindenki gondolja át, mennyire lehet fontos egy ilyen cégnek a reklámozás – nyilván senkivel nem fordult még elő, hogy azon gondolkozott, kitől vegyen áramot, majd a reklámokat látva döntött.
Még egy év van feltankolni
Ami a sportszakmai oldalt illeti: a Ferencváros azzal, hogy jó eredményeket ér el, sok pontot szerez az UEFA kiemelési listáján, így egyre jobb az esélye arra, hogy gyengébb ellenféllel kerül össze a BL- vagy EL-selejtezőkben. A kiemelést mindig az elmúlt 5 szezon eredményei alapján számolják, vagyis jövőre még nőhet egy nagyot a pontszám, hiszen akkor csak a már sokat emlegetett 2018. nyári, első EL-selejtezőfordulós kiesésért kapott 1 pont hullik majd ki a mostani 27 pont közül.
Persze a pénzeső, a jó kiemelések és egy-egy sikeres év még nem garancia semmire, folyamatosan jó szakmai munkát is oda kell tenni – az FTC előtt legutóbb 2018-ban a Mol Vidi volt EL-csoportkörben, akkor Hernádi Zsolt arról beszélt, hogy a fehérvári klub kinőtte az NB I.-et. Most épp két pont választja el őket a kieső helytől. | Közpénz, erő, egyetértés: nyert annyit az FTC az európai kupákban, hogy meglenne az állami támogatás nélkül? | Több, mint 3,5 milliárd forintot nyert a Ferencváros azzal, hogy a legjobb 16-ba jutott az Európa Ligában, nem csoda, hogy sokan fölvetik: most már talán meg lehetne oldani állami pénz nélkül is a klub működtetését? A válasz nem egyszerű, már csak azért sem, mert nehéz követni, pontosan mennyi is az államtól vagy az állam közvetlen közeléből érkező bevétel. Összegyűjtöttük, amit a hivatalos adatok alapján tudni lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230328_ftc_ferencvaros_allam | 2023-03-28 11:20:00 | true | null | null | HVG |
Nem tudta megismételni a 2021-es üzleti sikert a Megafon – teljes nevén Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Zrt. –, az akkori 557 millió forintos nyereség után 2022-ben 387 millió forint vesztesége lett a most beadott céges beszámoló szerint. Persze egy egyszerű nonprofit cégnél sem az a fontos, hogy nyereséges legyen, és minden bizonnyal a Megafonnál sem az a siker jele, hogy épp pluszban vagy mínuszban zár-e egy évet.
A kormánypropagandát az online térben terjesztő cég árbevétele nulla forint volt, emellett viszont mégis lett 2,7 milliárd forintja a beszámoló „egyéb bevételek” során. Az már a kiegészítő mellékletből derül ki, hogy a társaság 2 767 062 000 forintot kapott támogatásként, a hivatalos megfogalmazás szerint „tevékenysége céljának megvalósításához”. | 2,7 milliárd forint támogatást kapott a Megafon 2022-ben | Mégis veszteséggel zárta az évet a kormányközeli nonprofit cég. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230531_megafon_beszamolo | 2023-05-31 19:45:00 | true | null | null | HVG |
Még csak rebesgetik, hogy akkugyár lesz Győrszentiván mellett, de a talajvízben már ott van a jellemző szennyezés
Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot.
Az akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószer, az NMP jelenlétét mutatta ki civilek által megrendelt szakértői talajvízvizsgálat Győr-Győrszentiván térségében. Ez az a vegyi anyag, amit néhány gödi kútban is kimutattak tavaly, és ami miatt a katasztrófavédelem is vizsgálatot rendelt el.
A Szívügyünk Szentiván által kezdeményezett akkreditált vizsgálat célja – mint a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület által a hvg.hu szerkesztőségébe eljtuttatott közleményében írták – “egyrészt a talajvíz minőségét jellemző általános értékek meghatározása, másrészt a lakott területhez közeli ipari tevékenység talajvízre gyakorolt esetleges hatásainak ellenőrzése egy alapállapot felméréssel”.
A győri közgyűlés tavaly szavazta meg, hogy ipari területté minősítenek 400 hektár szántóföldet Győrszentiván közvetlen szomszédságában, ezért is vágtak bele a vizsgálatba a civilek. A tervezett ipari park miatt korábban már volt egy sikertelen népszavazási kezdeményezés is. A újonnan kijelölt ipari területen a feltételezések szerint a Volkswagen akkumulátorgyára épülhetne majd fel.
Győrben sem lehet népszavazás az akkumulátorgyárról
A Helyi Választási Bizottság indoklása szerint nem egyértelmű kérdés az, hogy „Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?"
A márciusi mintavétel vizsgálatának eredményei mostanra készültek el, és megletepést és aggodalmat keltettek, mert
lítiumot és akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószer, az N-metil-2-pirrolidont (NMP) jelenlétét is kimutatták, ami korábban Gödön is aggodalmakat okozott.
“A lítium koncentrációja a vizsgált mintákban 262 - 614 μg/l értékek közötti volt. Fontos tudni, hogy a lítium megengedhető mértékére nincs előírás és természetes módon is előfordulhat a talajvízben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott „Magyarország ivóvízminősége, 2020” című jelentés foglalkozik a vízbázisok természetes eredetű elemeinek országos szintű vizsgálatával. Eszerint a 2016 és 2018 közt végzett vizsgálat során a lítium jellemző értéke 9,8 μg/l volt. Ehhez képest a győr-győrszentiváni értékek jelentősen magasabbak.
A másik anyag, ami jelen volt a vízben, az NMP. Ennek a vegyületnek a megjelenése természetes okokkal nem magyarázhatóó.
Egészségügyi hatása a bőr- és szemirritáción túl a kimutatott reprodukciós toxicitásig terjed, magzatkárosító hatása van
– írták a civilek, akik emlékeztettek, hogy az anyagot általában oldószerként használják különféle iparágakban, például a petrolkémiai és felületkezelési technológiák során, illetve a gyógyszeriparban. Koncentrációja Győr-Győrszentivánon 2 és 10 μg/l érték között volt.
Vizsgálat indult a gödi kutak vízszennyezettsége ügyében
A katasztrófavédelem vizsgálatot rendelt el, miután az Átlátszó arról írt, hogy akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében. Bár a céget konkrétan nem hozták ezzel összefüggésbe, a gödi Samsung-gyár is „vízminőség ellenőrzési" kampányba kezdett.
A civilek szerint a vizsgálatok arra utalnak, hogy a jelzett oldószer koncentrációja a már meglévő ipari parkhoz legközelebb eső vízmintában volt a legmagasabb, ugyanakkor, mint írták:
“Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a mintavételi furatokban egyik komponens értéke sem haladta meg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket. Viszont egyes pontokon határértékhez közelít a bór, a molibdén és a toluol, amely fontos információ az aktuális állapot megismeréséhez.”
Az idézett rendelet azonban nem tér ki az NMP koncentrációjára.
A civilek szerint ezek alapján:
célszerű lenne kivizsgálni a jelzett anyagok jelenlétének okait, és “a vizsgálatnak humánegészségügyi kockázatelemzést is tartalmaznia kellene”,
indokolt lenne 2-3 állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé.
Az NMP jelenléte miatt az egyesület közérdekű adatigénylést nyújtott be a kormányhivatalhoz, hogy megtudja, mely cégek használják jelenleg az ipari parkban ezt az oldószert, és az önkormányzathoz fordulnak hogy a fenti javaslatok megvalósulhassanak.
2022. szeptember. 24. 20:00 Csányi Nikolett Vállalkozás
"Nem lesz más út, mint hogy elmenekülünk valahova" - nem kérnek a gyanús ipari parkból a dühös győrszentivániak
A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is. | Még csak rebesgetik, hogy akkugyár lesz Győrszentiván mellett, de a talajvízben már ott van a jellemző szennyezés | Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Meg_csak_rebesgetik_hogy_akkugyar_lesz_Gyorszentivan_mellett_de_a_talajvizben_mar_ott_van_a_jellemzo_szennyezes | 2023-06-02 22:25:00 | true | null | null | HVG |
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is. | Nagy üzlettel ünnepli a Waberer's, hogy Tiborcz István lett a többségi tulajdonosa | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230601_hvg_wpl_ingatlanfejleszto_waberers_posta_tiborcz_istvan | 2023-06-01 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
|
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak. | "Titkosrendőrségi látogatások" a cégeknél? Megelégelte Orbánék szabad rablását az EU | Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230601_HVG_Orban_kormany_kulfoldi_cegek_panaszok_hatarozattervezet_Europai_Parlament_titkosrendorseg_jogallamisag | 2023-06-01 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A hideg téli napokon mindenféle léptékben gondot okozhat a felületek lefagyása, ezért fontos kutatási terület az autók, utak, repülőgépek, futópályák, ablakok, napelemek, elektromos vezetékek és egyéb infrastruktúra-elemek jégmentesen tartásának módja.
Brüsszelnek és a tagországoknak rugalmasabban kellene fellépniük az EU bajkeverőivel szemben, írja a Politicón megjelent véleménycikkében az ismert elemző.
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
Jens Stoltenberg azt várja Magyarországtól, hogy minél hamarabb kövesse a török példát. A svéd miniszterelnök közben visszautasította Orbán meghívását. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Tovább írhatja sikertörténetét Tiborcz István korábbi üzlettársa | Paár Attila közbeszerzéseken taroló cégcsoportja új üzletágba vág bele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230505_hvg_whb_energy_paar_attila_tiborcz_istvan_whb_csoport | 2023-05-05 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy arról május közepén beszámoltunk, folytatódhat a luxusberuházás a Fertő tónál, most pedig a Fertő tó barátai Facebook-oldal Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértőre, a Fertő tavi beruházás ellen küzdő környezetvédő szervezet, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökére hivatkozva számolt be arról, hogy 445 méter hosszan épül összefüggő házsor (pirossal a képen), ami elzárja a látogatók elől a tóra való kilátást.
Azonban ezt többek között egy 23 méter magas kilátóval (sárga a képen) pótolják.
Mint írják, a dokumentáció készítői tényként rögzítették – függetlenül az apartmanházak számának változásától (20 helyett 26) –, hogy a 445 m hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét, ennek ellensúlyozása érdekében tervezték be a víz felőli oldalra a betekintő stégeket, valamint az Ökocentrum oldalára tervezett kilátót, illetve az Ökocentrum épületének sétáló rámpáját. | Kilátót terveznek a Fertő tóhoz, hogy a látogatók elől elzárt kilátást pótolják | A 445 méter hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20230601_Ferto_to_beruhazas_kilato | 2023-06-01 14:09:00 | true | null | null | HVG |
Még több pénz mehet a Ménesbirtok négycsillagos hotelére
Újabb közbeszerzést írt ki az alapítványi agrárcég a Nónius Hotel felújítására azzal, hogy negyvenszázalékos készültségben van a négycsillagos hotel. Eddig 3,2 milliárd forintot nyertek el a cégek a közbeszerzéseken a komplexum felújításra.
A Nónius Hotel már évekkel ezelőtt bezárt, a dolgozókat elbocsátották. Még 2021-ben az RZB Invest Kft. nyert közel 1,3 milliárd forintot az egyik épület felújítására, az idén márciusban pedig 2 milliárdot egy újabb közbeszerzésen a Dél-Konstrukt Zrt. a beruházás második ütemére. Két egymás melletti épületről van szó és két kivitelezőről. Az RBZ Invest már letette a lantot, a Dél-Konstrukt most vette fel. A közbeszerzési dokumentumok szerint az RBZ feladata a Kozma u 30., az idei nyertes kivitelezőnek a Kozma utca 32. alatt akadt feladata. Helyi forrásaink szerint a 32. alatti Nónius Hotel sem készült el teljesen, de a parancsnoki épület sem áll a helyzet magaslatán. A legújabb közbeszerzést a projekt befejezésére írt ki az alapítványi agrárcég azzal, hogy a 2021 óta tartó projekt negyvenszázalékos készültségű. Júniusig lehet jelentkezni a legújabb közbeszerzésre.
Az első szakaszban a beruházást a Kisfaludy Programban meg is támogatta az állam 800 millió forinttal, de a többi pénz is az állami büdzséből folyik a mezőhegyesi négycsillagos hotelre, hiszen az épületek a tavaly márciusban 15 milliárd forinttal kistafírozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonában vannak. A közbeszerzéseket a szintén alapítványhoz került Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. írta ki. Mindenesetre ezt a sokmilliárdos beruházást nem állította le a Jövő Nemzedék földje Alapítvány elnöke, holott Lázár János, építésügyi miniszterként az utóbbi hónapokban egy sor beruházást elkaszált. | Még több pénz mehet a Ménesbirtok négycsillagos hotelére | Újabb közbeszerzést írt ki az alapítványi agrárcég a Nónius Hotel felújítására azzal, hogy negyvenszázalékos készültségben van a négycsillagos hotel. Eddig 3,2 milliárd forintot nyertek el a cégek a közbeszerzéseken a komplexum felújításra. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20230531_Meg_tobb_penz_mehet_a_Menesbirtok_negycsillagos_hotelere | 2023-05-31 17:53:00 | true | null | null | HVG |
Egy Péter nevű férfi iPhone-jával rögzítették azokat a felvételeket, amelyekkel 2021-ben a Fideszhez közel álló sajtó azt akarta bizonyítani, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester vezette budapesti önkormányzat eladná a Városháza épületét. Ezt az értesülést először 2021 novemberében az Index írta meg, de Karácsony tagadta a Városháza tervezett eladásáról szóló hírt.
Ezután az Index és több, szintén Fidesz-közeli lap olyan videókra hivatkozva vitte tovább a már "Városháza-gate" névre keresztelt sztorit, amelyeket egy arcát maszkkal eltakaró ismeretlen személy, Anonymus törvénytelenül készített és használt fel állítólagos bizonyítékként.
A videókban Anonymus olyan beszélgetésekből vágott össze hanganyagrészleteket, amelyekben az érintettek a Városháza értékesítésének előkészítéséről beszélgetnek. Az egyik hangfelvétel tanúsága szerint egy ilyen beszélgetésen Bajnai Gordon is jelen volt. A felvételek nyilvánosságra kerülésekor Bajnai azt nyilatkozta: titkosszolgálati módszerrel húzták csőbe, hogy egy karaktergyilkos kampányt építsenek fel a Városháza eladására.
Bajnai elmesélte, hogy egy régi ismerőse, Gansperger Gyula még 2021 nyarán azzal kereste meg, hogy a vállalkozása a leggazdagabb magyarországi befektető család, az orosz Rahimkulov família által irányított cégcsoporttal működik együtt ipari infrastruktúra- és ingatlanfejlesztési projektekben. Gansperger jelezte Bajnainak, hogy a cégcsoport egyik fő tulajdonosa szeretne bemutatkozni neki személyesen és kérte, hogy vegyen részt egy rövid találkozón. | “Én ekkor visszakérdeztem, hogy milyen Viktor. Az Orbán?" | Különös fordulatot vett a Városháza-gate-ként elhíresült ügy, amelyben a rendőrség is nyomoz. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. A gyanúsított állítását egy másik tanú is megerősítette, aki szintén ott volt a találkozón. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230603_fidesz_varoshazagate_orban_viktor_bajnai_gordon_karacsony_gergely_barts_j_balazs_budai_gyula_ruszlan_rahimkulov_berki_zsolt | 2023-06-03 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Gyuri tart attól, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választást, mert akkor ki fognak derülni a dolgai
– ezt mondta egy korábbi, a bíróság által csütörtökön ismertetett vallomásában a Schadl-Völner korrupciós botrány ötödrendű vádlottja, A. Tamás.
A. Tamás ügyvédjelölt, de van agrármérnöki végzettsége is, ő a Schadl-körrel a harmadrendű vádlott R. Róberten keresztül került kapcsolatba. A hatóságok rá 2021-ben, Párizsból való hazatérése után csaptak le, nem sokkal azután, hogy leszállt vele a Ferihegyen a repülőgép. A. Tamás azt mondta, Schadl annyira tartott a lebukástól, hogy nemzetbiztonsági, politikai és bírósági vonalon is azon dolgozott, hogy elkerülje azt. Állítása szerint két végrehajtót is próbált akadályozni, hogy azok ne tudjanak rá terhelő adatokat kiszivárogtatni.
A. Tamás az elfogása után megtört és hosszan vallott a Schadl-kör után kutató ügyészeknek. Ő beszélt nekik arról is, hogy Schadl György pénzt adhatott át Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárának. Vallott arról is, hogy Schadlnek a végrehajtók havonta fizetnek praxisukért, korábbi, a bíróság által most ismertetett kihallgatási jegyzőkönyvek szerint A. úgy tudta, Schadl ezzel havi 300 milliót keresett. Schadl ezt tagadta A. vallomásának ismertetése után: azt mondta, sajnálja, de sem legálisan, sem illegálisan nem keresett soha havonta 300 milliót.
A. Tamás a nyomozóknak azt mondta, hogy nem első kézből származó sztorikat mesélt: szinte mindent, amit elmondott, állítása szerint R. Róberttől tudta – az R.-től hallott sztorikat pedig feldúsította saját személyes véleményeivel, meglátásaival.
Ilyen meglátás volt az is, amikor azt mondta korábbi kihallgatásán, hogy „simán elhiszem, hogy ő (mármint R. Róbert – a szerk.) a Völnerhez odamegy, és ő aláírja” amit elétesz. R. a tárgyalás ezen pontján hátranézett a mögötte ülő Völnerre, és hitetlenkedve mosolygott a volt államtitkárra, aki csak lemondóan legyintett. A hitetlenkedő mosoly és a legyintés valószínűleg annak tudható be, hogy korábban mind Völner, mind R. azt vallotta, hogy nem ismerik egymást, soha nem is találkoztak.
A. a tizenharmadrendű vádlotton keresztül került az ügybe: R. Róbert őt arra kérte fel, hogy segítsen S. Etelka iskolájának, a Mátrixsulinak engedélyeztetésében. Korábbi vallomásaiban azt mondta, R. ezért neki havonta kétmilliót ígért. Mire azonban elkezdtek dolgozni az iskola engedélyeztetésén, addigra ez az összeg egymillióra olvadt.
A. két dolog miatt került bajba: egyrészt azért, mert az R.-től kapott pénzt továbbosztotta az ügy egy másik vádlottjának, P. Kamillónak és feleségének, a szintén vádlott P. Z. Zsuzsannának azért, hogy segítsen neki az iskola engedélyeztetésével, úgy, hogy információkat szerzett R. Róbertnek az ügyben. Másrészt azért, mert a vád szerint ügyésznek adta ki magát. A. pedig – hiába tett részletes vallomást korábban a nyomozó ügyészeknek, csütörtökön pedig röviden vallott a bíróságnak is – végig kategorikusan tagadta, hogy valaha ügyésznek adta volna ki magát. Honnan jött akkor a félreértés? Onnan jöhetett, hogy A. ügyvédjelöltként volt, hogy pótmagánvádas eljárásban vett részt. Ez olyan eljárást jelent, ahol nem az ügyészség, hanem egy ügyvéd képviseli a vádat. Ezután A. találkozott R. Róberttel és S. Etelkával is – ahol viszont azt mondta, ügyészként járt el .
A. szerint akár elő is fordulhatott, hogy R. rá ügyészként hivatkozott korábban, de ő magát sosem mutatta be ügyészként. Igaz, R. szerinte sem volt azzal tisztában, hogy ő pontosan micsoda: korábbi vallomásában arról beszélt, hogy a harmadrendű vádlott valószínűleg őt „a mai napig” ügyvédnek hiszi, holott ő valójában csak ügyvédjelölt. Az pedig eszébe sem jutott, hogy S. Etelka nem tudja pontosan, hogy ő kicsoda.
A. vallomásának ismertetése közben R. és Schadl többször is remekül szórakoztak. Nevetgélve fogadták például a vallomásnak azt a részét is, amiben A. arról beszélt, hogy Schadl közvetlenül bejáratos Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterével. Rogán A. szerint – és ezt is R.-től hallotta elmondása szerint – „egyetemi ügyekben” segít Schadlnek, „ha valakinek a gyerekét át kell tolni”. Szintén mosolyogva fogadta Schadl és R. is azt, amikor a bíró A. Tamás vallomásának azt a részét idézte, miszerint az ügyvédjelölt R.-től azt hallotta, hogy Schadlnek köszönhető a Borkai Zsoltról készült szexvideó kiszivárogtatása is, sőt több „lecsúszott újságírót is felkeresett, hogy szimatoljanak” neki.
A. vallomása szerint „Gyuri kapott egy fülest, hogy lehallgatják”, R. pedig megkérdezte tőle, hogy nem tud-e ennek valahogy utánanézni. Ő viszont ekkor azt válaszolta, hogy a nemzetbiztonsági vonalnak nem tud utánanézni, nincs kapcsolata.
Schadl A. vallomásának ismertetése után azt mondta:
nem tudom, hogy a kolléga hülye, vagy instruálták.
Schadlhöz hasonlóan erős véleményt fogalmazott meg Völner Pál és R. Róbert is A. vallomásával kapcsolatban. Völner azt mondta, „egyetlen állítás nem igaz abból, amit A. Tamás velem kapcsolatban mondott”, R. szerint pedig „A. Tamás minden elmondása hamis”. Völner kiemelte: A. vallomásából kiderült, eleinte azt sem tudta, hogy ő melyik minisztériumban dolgozik (A. valóban keverte vallomásában a csak rövidítéseikben említett korábbi Innovációs és Technológiai Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot).
Völner a csütörtöki tárgyalási nap végén „lemondott a tárgyaláson való részvétel jogáról”. Ugyanígy tett M. Viktor, Schadl sofőrje is, így nekik nem kell részt venniük a tárgyalásokon. Viszont a bíróság akár a távollétükben is hozhat döntést az ügyükben.
Arról korábban beszámoltunk, hogy A. korábbi vallomásainak egyik legsúlyosabb része nem került be a vádiratba. Ebben az ügyben A. segítségével Schadl és R. csapata azon dolgozott, hogy egy több mint tíz évre visszanyúló jogvitát próbáljanak meg elsimítani a CIB Bank és egy felszámoló között. Ezt úgy akarták megoldani A. szerint, hogy bírókat vesztegetnek meg, hogy nekik kedvező döntést hozzanak. Azonban A. Tamás szerint a Schadl-féle csapat aggódott: szerintük a felszámolók már előttük megvettek bírókat.
Arról, hogy R. Róbert pontosan kicsoda, és milyen kapcsolatban állhatott S. Etelkával, a harmadrendű vádlott azt mondta a bíróságon tett vallomásában, hogy bizalmi viszony volt kettejük között, S. Etelka komoly összeget adott neki kölcsön. A hvg360 korábban kiderítette: R. átverhette S.-t és közel hetvenmillió forinttal húzhatta őt le egy kamu emberrablási ügyben.
Mielőtt a bíróság meghallgatta volna A. Tamást, röviden felszólalt M. Viktor, Schadl György sofőrje és bizalmi embere is. Ő a legutóbbi tárgyaláson nem tett vallomást, csütörtökön pedig lemondott a tárgyalás jogáról. Azt mondta, semmilyen törvénytelen dolgot nem tett szándékosan – bár azt ő is elismerte, hogy „nem ő a legélesebb kés a fiókban”, így ha mégis bűncselekményt követett el, nem tudott róla. M. Viktor azt mondta, nem tudja, hogy őt az ügyészség miért rángatta bele az ügybe. Annyit viszont még hozzátett, hogy Schadl R. Róbertnek valóban adott rendszeresen pénzt – igaz, azt nem tudta megmondani, hogy mindezt milyen jogcímen tette.
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke éveken keresztül tízmilliókkal fizette le Völner Pál igazságügyi államtitkárt azért, hogy Völner hatalmát kihasználva azokat a végrehajtókat juttassa praxishoz, akik neki korábban ezért fizettek. Mind Schadl, mind Völner tagadott minden vádat. Schadl a bíróság előtt azt állította vallomásában, hogy a végrehajtók neki csupán korábbi kölcsönöket fizettek vissza, korrupció nem történt. Azt is tagadta, hogy valaha megvesztegette volna Völner Pált.
A korrupciós botrányról szóló összes cikkünket itt tudja elolvasni: | „Gyuri tart attól, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választást, mert akkor ki fognak derülni a dolgai” | Rogán Antal, Borkai Zsolt és „lecsúszott újságírók” is szóba kerültek a bíróságon csütörtökön. Schadl György és R. Róbert nevetgéltek, Völner Pál pedig lemondóan legyintett az ötödrendű vádlott vallomásának ismertetésekor. Schadl A. Tamás vallomásának ismertetése után azt mondta: nem tudja, hogy "a kolléga hülye, vagy instruálták". | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230601_schadl_volner_korrupcio_a_tamas_rogan_antal_borkai_zsolt | 2023-06-01 11:20:00 | true | null | null | HVG |
Schadl-ügy: Völner mindent tagad, előkerültek sms-ek Varga Judittól és Bayer Zsolttól is
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát.
Kedden folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-korrupciós ügy tárgyalása, amiben Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt hallgatták ma meg. Völner vallomásában továbbra is tagadta, hogy bármit is elkövetett volna, a vádat minden elemében visszautasította, mi több, az ügyészség vádiratának megállapításait „súlyosan valótlanoknak, alaptalanoknak” nevezte.
Völner a bíróságon vallomásában azt mondta:
soha nem állt korrupciós kapcsolatban Schadl Györggyel, tőle nem kért és nem is kapott sem pénzt, sem semmit, soha nem állapodott meg vele semmilyen jogellenes tevékenységről.
A volt államtitkár saját életvitelének leírásával próbálta a bíróság előtt érzékeltetni, hogy mindig volt pénze, így soha nem szorult rá arra, amivel vádolják, vagyis a hivatali vesztegetés elfogadására – korrupcióra.
A volt államtitkár azt állította, hogy egész életében tisztességesen dolgozott, jövedelmét pedig mindig tisztességes munkával kereste meg, minden kötelességét teljesítette. Azt mondta, hogy akik őt ismerik, azok nem értik, hogyan lehetett egy vádat összehozni az ellen, aki nem követett el bűncselekményt. Völner azt állította, hogy Schadl Györgyön kívül egyik vádlottat sem ismeri, bűncselekményt pedig nemhogy nem követett el, de nem is tudott róla.
Völner a bíróság előtt kiemelte:
a végrehajtók kinevezését soha nem befolyásolta, hatalmával, jogkörével soha nem élt vissza. Sőt: állította, hogy egy végrehajtó kinevezésében sem döntött.
Schadl Györgyöt elmondása szerint egy protokoll-eseményen ismerte meg, ahol számára „agilis fiatalembernek tűnt”. Schadllel állítása szerint kizárólag munkakapcsolata volt, hiszen többször egyeztetniük is kellett. Az Országos Bírósági Végrehajtói Kar elnökét naprakész, tájékozott embernek írta le, aki akár telefonon, vagy nagyon rövid időn belül tudott neki információkat adni, ha kérdései voltak hozzá. Egyeztettek jogszabályváltozásoknál is. Völner vallomásában többször is határozottan tagadta, hogy pénzt vagy jogtalan előnyt fogadott volna el akár Schadltől, akár mástól.
Völner hosszú, több mint egy órán keresztül nyúló beszédében a bíróság előtt részletezte gyermekkorát, amikor állítása szerint ötéves korától segített az állattartásban, ház körüli tennivalókban. A beszéd után viszont azt is kiemelte, hogy „hierarchikus rendszer kialakításában, működtetésében” nem vett részt. „Azt, hogy Schadl György mit tett és mit nem, azt a bíróság jogköre megvizsgálni” – mondta Völner Pál. Szerinte ha igaz is az, hogy Schadl György pénzt kért a végrehajtó-jelöltektől praxisukért, ő ezekből a pénzekből soha nem kapott.
Völner vallomásában előkerült a Mátrixsuli ügye is. Az iskola egyik tagintézménye hosszú időn keresztül nem kapott működési engedélyt, a vád szerint ennek megszerzéséhez az iskola igazgatója R. Róberthez, a korrupciós botrány harmadrendű vádlottjához fordult segítségért. R.-től viszont az ügy eljutott Schadlhöz, majd Völnerhez is. Völner vallomásában azt mondta: megígérte az végrehajtói kar akkori elnökének, hogy utánanéz az ügynek. Viszont állítja, hogy nem tudott arról, hogy az iskolának fizetési elmaradása van, hiszen ha tudott volna róla, akkor nem is indul el ebben az ügyben kérdezősködni sem.
Schadl Völnert a Mátrix ügyében annyiban egészítette ki, hogy elmondása szerint ha tudott volna az iskola tartozásáról, akkor nem fordult volna Völnerhez az ügyben. Kiemelte: az iskolával kapcsolatban soha nem kért és nem is kapott senkitől pénzt.
A Mátrixról, valamint R. Róbertről itt írtunk bővebben:
Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.
A volt államtitkár ismét több tanú meghallgatását kérte. Ez visszatérő elem vallomásában, állítása szerint ezek a tanúk, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter tudnák igazolni, hogy az őt ért vádak alaptalanok. Szerinte a minisztérium működési rendjéből – aminek alapjait még 2014-ben Trócsányi László fektette le elmondása szerint – az következik, hogy ha bárki is befolyásolni akart volna bárkit, akkor az visszajutott volna a miniszterhez. Varga pedig ebben az esetben - Völner érvelése szerint - intézkedett volna.
Saját befolyásolhatatlanságát Völner kinyomtatott, 2019 és 2021 között elküldött sms-ekkel is próbálta igazolni. Az sms-ek között volt olyan, amit Varga Judit küldött neki, de volt olyan is, amit Bayer Zsolt kormánypárti publicistától kapott. Pontosan nem derült ki, hogy melyiket milyen ügyben, csak vázlatosan ismertették ezeket, de eszerint Bayer 2019. július 22-én egy kórházi ügyben kérte a segítségét. Völner hosszan ecsetelte a bíróság előtt saját segítőkészségét: szerinte azért fordultak hozzá sokan, mert feladatkörén túlnyúlva is igyekezett segítséget nyújtani nekik. Völner viszont itt gyorsan hozzá is tette vallomásához, hogy hatáskörét, jogköreit soha nem lépte át.
Vallomásában Völner sérelmezte a vagyonelkobzást. Szerinte minden pénzmozgásuk legális volt, azzal pedig, hogy mindenüket lefoglalták, előre ítéletet hajtanak végre rajtuk. A vagyonelkobzással szerinte családja negyvenéves munkáját teszik tönkre, hiszen nem csak az ő pénzét foglalták le, hanem felesége és gyermekei vagyonát is.
Semmilyen olyan vagyontárggyal nem rendelkezünk, aminek az eredete ne lett volna tisztázva
– jelentette ki.
Sérelmezte azt is, hogy a nyomozati anyag nagyon korán kiszivárgott a sajtóhoz. Szerinte az anyag egy részének semmi köze nincs konkrétan az ügyhöz, viszont a bulvársajtó azóta is lovagol rajta, holott családtagjai nem közszereplők. Majd kitért arra is, hogy mentelmi joga ellenére hallgatták le. Ha ellenzéki politikust hallgatnának így le, a sajtó vajon akkor is így tapsikolna? - tette fel a kérdést. Völner saját vallomását ezzel zárta, a bíró kérdései következtek.
A bíró kérdéseiben ismét feljött R. Róbert: Tóth Erzsébet bíró azt szerette volna tudni, hogy Völner ismeri-e a harmadrendű vádlottat. Völner erre nem válaszolt határozott nemmel: azt mondta, lehet, hogy látta már valahol. A bíró megkérdezte arról is, hogy ismeri-e a negyedrendű vádlottat, M. Viktort, mire a volt államtitkár újfent nem tagadott határozottan. Azt mondta, akár találkozhatott is vele, de nem ugrik be neki.
Többször előkerült a kérdések között is a 21-ed rendű vádlott, P. Béla, a végrehajtók korábbi hivatalvezetője is, aki terhelő vallomást tett Völnerre és Schadlre is. Völner korábbi beszédében igyekezett cáfolni P. vallomását. A bíró rákérdezett arra, hogy ha egyszer P. volt a hivatalvezető, akkor miért Schadllel tartotta a kapcsolatot, miért nem vele. Erre Völner annyit válaszolt, hogy azért, mert P. nem volt végrehajtó. A bíró ezt nem értette, viszont nem várt módon erre már Schadl György adott választ, aki hirtelen felállt, és hangosan elkezdte részletezni, hogy jogilag lett volna összeférhetetlen, hiszen a hivatalvezető nem lehet végrehajtó.
Völner a bíróságon nem volt hajlandó reagálni egyetlen lehallgatási hangfelvételre sem, valamint azok leiratára sem – azokat így lejátszva, felolvasva kontextusukból kiragadottnak tartja. Ügyvédje ezt azzal indokolta, hogy azzal, hogy a bíróság felvételeket játszik le kiragadva, ahelyett, hogy az összeset játszanák le, prejudikál, hiszen fontossági sorrendet állít fel a lehallgatási felvételek között. A bíró így nem játszott le és nem olvasott fel hangfelvételeket és azok leiratát. Völner azonban nem csak ezekre nem volt hajlandó reagálni, hanem az ügyészség kérdéseit sem méltatta volna válaszra. Azonban az ügyész az eljárás jelen szakaszában nem akart kérdéseket feltenni neki.
Völner Pált az ügyészség azzal vádolja, hogy éveken keresztül tartott fenn korrupciós kapcsolatot Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökével. Schadlt kedden – ahogy az előkészítő üléseken és a múlt heti tárgyaláson is – a büntetés-végrehajtás emberei hozták a tárgyalóterembe, oda belépve köszönt a bírónak és Völnernek is, ahogy elhaladt mellette a vádlottak padjánál.
A vád szerint Schadl éveken keresztül tízmilliókkal fizette le az államtitkárt azért, hogy Völner hatalmát kihasználva azokat a végrehajtókat juttassa praxishoz, akik neki korábban ezért fizettek. Schadlt a bíróság a keddi tárgyalási napon egyelőre nem nyilatkoztatta, de korábban ő is mindent tagadott, mi több, azt állította, hogy a végrehajtók neki csupán korábbi kölcsönöket fizettek vissza, korrupció nem történt. Azt is tagadta, hogy valaha megvesztegette volna Völner Pált.
Hajnali cikkünkben összefoglaltuk, mit érdemes tudni a tárgyalás előtt:
Völner Pál ma bíróság elé áll
„Ilyen levelet én nem írtam, a találkozó meg se történt" - mondta a hvg.hu-nak Petris Csaba végrehajtó, aki szerint visszaéltek a nevével, így kaphattak a kollégái egy körlevelet, benne a minisztériummal állítólag előre egyeztetett új elnökség névsorával, hogy rájuk kell majd szavazni.
2023. május. 18. 12:49 hvg.hu Itthon
Schadl felesége inkább nem tett vallomást, és közölte, hogy a többi tárgyaláson már nem akar részt venni
Csütörtökön is tárgyalást tartottak a Fővárosi Törvényszéken a Völner-Schadl-ügyben, ezúttal Schadl György nejét és az édesapját hallgatták meg.
2023. május. 18. 06:30 Gyenis Ágnes hvg360
"Nem is kérnek sokat a bírók" – így keresett magának prédákat Schadl és köre
A Schadl–Völner-ügy első rendes tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken kellemetlen visszatérés volt abba a világba, ahol korábban kavarni próbáltak, és prédára lestek. Erről mesél egy olyan vesztegetési kísérlet is, amely a vádiratból kimaradt. | Schadl-ügy: Völner mindent tagad, előkerültek sms-ek Varga Judittól és Bayer Zsolttól is | Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230523_volner_pal_meghallgatas_schadl_gyorgy_korrupcios_ugy_targyalas | 2023-05-23 10:39:00 | true | null | null | HVG |
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2022-ben is 0 forint árbevételt szerzett a Tiborcz István 100 százalékos tulajdonában álló IBC-Projekt Kft. A cég, amelynek a főtevékenysége ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, így sem járt rosszul, más vállalattól ugyanis kicsit több mint egymilliárd forint osztalékot kapott, így aztán 1,06 milliárd forint profittal zárta az évet.
A cég beszámolójában már egy éve is sorra jöttek a nullák, de akkor a 2,2 milliós vesztesége ellenére is egymilliárdos osztalékot fizetett. Most nem így döntött Tiborcz, ezúttal a nyereséget bent hagyta a vállalat eredménytartalékában. | Nulla forint árbevételből csinált egymilliárdos profitot Tiborcz István cége | Tovább szárnyalt az IBC-Projekt. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20230531_Tiborcz_Istvan_ibc_beszamolo | 2023-05-31 15:05:00 | true | null | null | HVG |
Most éppen 22,5 milliárd forinttal emelték meg a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációra költhető pénzét.
Ezt a keretet legutóbb május elején gazdagították a költségvetési törvényt módosító kormányhatározattal, de akkor csak századekkora összegről, 210 millióról volt szó. Most 22,5 milliárddal több mehet „kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra”. Erre az idén márciusban átírt törvényben csak 114 millió forint szerepel, ehhez képest tehát kétszázszoros a növekedés.
Ezen kívül van a költségvetési törvényben – szintén a kabinetirodánál – 39,5 milliárd „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”. Az az a költségvetési rovat, amelyből mintegy 10 milliárd forintot költöttek a „brüsszeli szankciókról” tartott „nemzeti konzultációra”, amelynek a végén a mindössze 17 százaléknyi résztvevő véleményét a kormány úgy állította be, mintha az összes választópolgár 97 százaléka utasította volna el az Ukrajna megtámadása miatt Oroszország ellen bevezetett intézkedéseket.
A Központi Maradványelszámolási Alapból most kivett 32 milliárd forint nagy részét a kormányzati infokommunikációra fordítják. Ezen kívül egy milliárdnál nagyobb pótlólagos kiutalást kapott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága, a Külgazdasági és Külügyminisztérium a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség dologi kiadásaira és – szintén sokadszor – a Bethlen Gábor Alap „nemzetpolitikai célú támogatásokra”. | 22,5 milliárd forinttal emelték meg Rogán Antal kommunikációs büdzséjét | Minden drágul, hát pont a kormánykommunikáció maradna ki ebből? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230602_225_milliard_forinttal_emeltek_meg_a_Rogan_Antal_kommunikacios_budzsejet | 2023-06-02 08:25:00 | true | null | null | HVG |
Még január végén azzal szerelte le az azóta lemondott Fürjes Balázs államtitkár a vármegyésítés költségeiről érdeklődő Mellár Tamást, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét, hogy „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható”. Ezt alig három héttel az átállás után még elfogadható válasznak lehetett tekinteni, azóta viszont hónapok teltek el, lassan már fél év is, úgyhogy Mellár megint időszerűnek érezte, hogy rákérdezzen az átállás költségeire.
A politikus az alábbi kérdéseket tette fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek:
Összesen hány kormányzati szervezetet érintett az átnevezés, melyek ezek?
A szervezetek nevében történt változás mennyibe került, ideértve az informatikai átállás és egyéb infrastrukturális költségeket is?
A közútkezelő mennyi táblát cserélt le, ez mekkora költséget jelent?
Mely egyéb, nem kormányzati szervezetet érintett a névváltozás, ezek a kormány tudomása szerint mekkora költségterhet jelentettek az érintett szervezetek számára?
Összességében mekkora költséggel járt az ország számára az átnevezés?
A kérdéseket a Miniszterelnökség ismételten korainak tekintette, válaszában Panyi Miklós államtitkár arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében a megye elnevezés ugyanúgy használható, mint a vármegye, mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodási elveket figyelembe véve meg nem valósul.
Panyi válasza egészen pontosan szóról szóra megegyezik Fürjes januári reakciójával, így talán célszerű lenne arra is rákérdezni, hogy mégis mennyi időbe telik még az átnevezési folyamat. | A kormány szerint még mindig korai firtatni, hogy mennyibe került a megyék vármegyére nevezése | Pedig már fél éve annak, hogy bevezették. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230526_Mellar_varmegye_atnevezes_koltsegek_miniszterelnokseg_kerdes | 2023-05-26 17:36:00 | true | null | null | HVG |
Jogerősen tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a Kun-Mediátor Kft. vezetőjét, aki több mint tíz éven át gyűjtött betétet több száz ügyfelétől, majd a pénz egy részét nem fizette vissza a sértetteknek.
A bíróság csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt a szabadságvesztés mellett 5,4 millió forint pénzbüntetést is kiszabott a „Bróker Marcsi” néven elhíresült nőre, és végleges hatállyal eltiltotta őt a gazdasági társaság vezetésétől.
Bróker Marcsival és a jelenleg felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön 2,079 milliárd forint, míg a vádlott két hozzátartójával szemben 16, illetve 15 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
Az elsőfokú ítéletben meghatározott 130 millió forinton túl a vádlottat további öt sértett több mint 90 millió forintnyi kárának megfizetésére is kötelezték.
Az ítélet szerint a karcagi nő az általa képviselt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként eljárva mintegy 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre szerződéseket, amelyek alapján a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért nekik. A nőnek e tevékenység folytatására engedélye nem volt, az általa ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott, az ügyfeleinek ezáltal különböző nagyságú, néhány millió forinttól több mint 1 milliárd forintig terjedő kárt okozott.
A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve - a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért - az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.
Az ügyész perbeszédében a büntetési tételkeret felső széléhez, 15 évhez közeli büntetést kiszabását kérte. Az asszony ügyvédje az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, másodsorban védence felmentését, illetve a kiszabott büntetés enyhítését kérte.
A vádlott, aki bokáján nyomkövetővel jelent meg a táblabíróság előtt, az utolsó szó jogán hangsúlyozta, nem állt szándékában, hogy kárt okozzon ügyfeleinek. Arról is beszélt, hogy a befektetők jelentős részének - csaknem 250 ügyfélnek - nem keletkezett kára, sőt jelentős nyereséget értek el a nekik kifizetett hozamok révén.
A bíró az ítélet indoklásánál kifejtette, az időmúlásra, a vádlott idős korára, több mint 6 milliárd forintnyi kár megtérülésére tekintettel nem látta szükségesnek súlyosabb büntetés kiszabását. A bíróság elrendelte a vádlott szabadságvesztésének megkezdését, így az asszonyt fegyőrök vezették el a tárgyalóteremből. | Bróker Marcsit jogerősen tíz év börtönre ítélték | Az elítélt az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy senkinek sem akart ártani. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230525_Broker_Marcsit_tiz_ev_bortonre_iteltek_jogerosen | 2023-05-25 17:54:00 | true | null | null | HVG |
„Dunakeszi jó helyzetben lévő város, gazdaságilag rendben van, ha nem így lenne, nem készült volna előterjesztés a polgármester és az alpolgármesterek jutalmazására” – mondta a hvg.hu-nak az egyik érintett, Nyiri Márton külsős, társadalmi megbízatású alpolgármester.
Az alpolgármestert azután kérdeztük, hogy május 25-én a város képviselő-testülete tavalyi évi munkájuk elismeréseként 6-6 havi bérüknek megfelelő jutalom kifizetését szavazta meg a várost amúgy 2010 óta vezető fideszes Dióssi Csaba polgármesternek és három helyettesének.
Nyiri Márton – aki az előző önkormányzati ciklus kezdetén még jobbikos volt, majd felfüggesztette párttagságát, a 2019-es önkormányzati választáson pedig Fidesz-jelöltként indult, de veszített, emiatt most „külsős” alpolgármester – lapunknak azt mondta:
felveszi a pénzt, ami az ő esetében bruttó 3 millió forint körüli összeg, de ennek egy részét jótékony célra fordítja majd, egyesületet, vallási szervezetet támogat majd és „biztos, hogy a többiek is így tesznek, mert mindig így van, egyeztetni is szoktuk, hogy ki mire ajánl fel pénzt”.
A jutalmazási javaslat az egyik fideszes képviselőtől, illetve a magát „Szeretem Dunakeszit” képviselőcsoportnak nevező helyi Fidesz-KDNP frakciótól érkezett, és Varga Zoltán Péter jobbikos képviselő hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében, megemlítve:
Csak a szokásos – hathavi jutalom a négy városvezetőnek”.
A vezetői jutalom valóban régi hagyomány Dunakeszin. Ahogy Varga Zoltán Péter a hvg.hu-nak elmondta, 2015 óta minden évben kaptak általában 6 havi fizetésnek megfelelő jutalmat a polgármester és helyettesei, csak a koronavírus-járvány éveiben jutott kevesebb. A Telex kiszámolta, hogy
a 6 havi jutalom Dióssi polgármester esetében bruttó 6,7 milliós összeg, két főállású helyettesénél bruttó 6 millió körüli, míg a külsős alpolgármesternél, akinek a fizetése is kisebb, 3 millió körüli pénz.
A jutalmak felvételével és a felhasználásával, karitatív továbbadásának szándékával kapcsolatos kérdéseinket a többi értintettnek is elküldtük, de Dióssi Csabától, a szintén kormánypárti Erdész Zoltántól és Sipos Dávidtól azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Varga Zoltán Péter amúgy megjegyezte: miért nem közvetlenül a költségvetésből jótékonykodják el ugyanezt a pénzt? Szerinte azért nem, mert úgy a testület döntene a kedvezményezettekről, a pénz nem számítana bele a vezetők nyugdíjalapjába, és nem is „villoghatnának” a jótékonykodással.
Máshol sem ritka a többhavi fizetésnek megfelelő városvezetői jutalom. Tavaly októberben a hvg.hu is írt róla, hogy Győr fideszes polgármesterének, Dézsi Csaba Andrásnak szavazott meg a helyi képviselő-testület 5,2 milliós jubileumi jutalmat, amire ő azt mondta, hogy felveszi, „mert jár”, később azonban a botrány hatására jogi állásfoglalást kért róla, illetve jelezte, ha fel is veszi, a nettó 3 milliót egy rákbetegekkel foglalkozó alapítványnak adja tovább. | Felveszik, de állítólag el is jótékonykodják 6 havi jutalmuk egy részét Dunakeszi vezetői | A fideszes polgármester és mindhárom helyettese 6 havi fizetésüknek megfelelő jutalmat kap Dunakeszin. Az egyik alpolgármester a hvg.hu-nak azt mondta, a bruttó 3-6,6 millió forint egy részét ő és a többiek is nemes célokra fordítják majd, a város büdzséje pedig kibír ekkora kiadást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230526_dunakeszi_jutalom_onkormanyzat_jotekonykodas_diossi_csaba | 2023-05-26 15:12:00 | true | null | null | HVG |
2022.06.30. 04:30
Civilnek mondott ideológiai hadoszlopot küldött Orbán Viktor a Ryanair ellen – így észrevétlenül lopakodhatnak be a mindennapokba a Fidesz propagandistái. Miközben a kormány ellenséget kreált a tőle függetlenül működő szervezetekből, álcivilek sora jelentkezik be az illiberális állam népszerűsítésére, és van, amelyik azt is titkolja, mire kap közpénzt. | Az illiberális állam dicsérete és az orosz propaganda terjesztésére tartja álciviljeit a kormány | Civilnek mondott ideológiai hadoszlopot küldött Orbán Viktor a Ryanair ellen – így észrevétlenül lopakodhatnak be a mindennapokba a Fidesz propagandistái. Miközben a kormány ellenséget kreált a tőle függetlenül működő szervezetekből, álcivilek sora jelentkezik be az illiberális állam népszerűsítésére, és van, amelyik azt is titkolja, mire kap közpénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202226__magyar_civilek__ideologiai_hadoszlopok__putyin_es_biden__megtestesult_artalmassag | 2022-06-30 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Összesen 445 méter hosszan épül összefüggő házsor (pirossal a képen), épül a Fertő tó partján, ami elzárja a látogatók elől a tóra való kilátást. Ezt többek között egy 23 méter magas kilátóval (sárgával jelölve pótolják - állítja a greenfo.hu
A NER birodalom újabb luxus beruházásának talán a fecskék örülnek, - egy másik vélemény szerint - de a 445 méter és 23 méter. házsor elveszi a kilátást a látogatóktól.
Idézet az engedélyből: A dokumentáció készítői tényként rögzítették – függetlenül az apartmanházak számának változásától (20 helyett 26) –, hogy a 445 m hosszú egybefüggő házsor az Ökopark szolgáltatását igénybe vevőktől elzárja a tóra való rálátás lehetőségét.
Ennek ellensúlyozása érdekében a víz felőli oldalra betekintő stégeket terveztek, valamint az Ökocentrum oldalára tervezett kilátót, illetve az Ökocentrum épületének sétáló rámpáját.
Potenciális lehetőség lesz ez viszont a korábban a vízben álló „stégrendszeren” fészkelő fecskék visszatéréséhez” – idézte Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke. | Zöld lámpa a NER luxusnak a Fertő-tónál | Indulhat a gigaberuházás. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/zold-lampa-a-ner-luxusnak-a-ferto-tonal.html | 2023-06-04 09:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
Míg 2021-ben 50,2 millió forint, addig 2022-ben 50,6 milliós árbevételt ért el a Magyar Divat & Dizájn Ügynökség (MDDÜ), melynek vezetője a 30 éves Jakab Zsófia, Orbán Ráhel egykori évfolyamtársa. Immár az ő nevéhez fűződik a Nemzeti Divatipari Stratégia, melynek célja, hogy 2030-ra teljesen megújuljon a magyar divatipar.
És ő az, akit a vezérigazgatói pozíciója mellett tavaly a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója azt mondta, hogy Jakab új pozíciójában marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettesként az lesz a „feladata, hogy vendégeket hozzon. Tehát hozzá tartozik az értékesítés, a marketingtevékenység, a kommunikáció, a kutatásfejlesztés és a turisztikai alkalmazások".
Ezért az MDDÜ tavalyi számait nézve úgy tűnik, hogy a két kiemelt feladat sem fogott ki Orbán Ráhel barátnőjén.
Az MDDÜ nyeresége ugyanis 2020-ban még csak 659 ezer forint volt, 2021-ben már 5,4 millió forint, tavaly pedig 10,5 millió forintra nőtt, azaz megduplázódott.
2021-gyel szemben egyébként most nem az értékesítésből származó vagy egyéb bevételeknek köszönhető a nyereség duplázódása.
A közel azonos bevétel melletti dupla nyereségnövekedés mögött leginkább az áll, hogy egyes kiadásait a cég sikeresen lefaragta az előző évhez képest.
Például az anyagjellegű ráfordításokon közel 150 milliót spóroltak (szállítási költségek, irodai és jogi szolgáltatások, szakértői díjak, takarítás). A személyi ráfordítások 11 millióval kerültek leljebb, míg az egyéb kiadásokat is 5 millióval csökkentették.
A cég eddig minden évben kapott anyagi segítséget a kormánytól. 2019-ben 1 milliárd forint állami támogatást, 2020-ban 1,8 milliárd forintot, 2021-ben az egyéb árbevételként feltüntetett 2,6 milliárd forint lehetett a vissza nem térítendő finanszírozás. A 2022-es, legfrissebb beszámoló pedig három támogatást rögzített: működésre 2,2 milliárd forintot, beruházásra 27,6 milliót, fejlesztésekre 114,3 milliót.
Azaz tavaly összesen 2,3 milliárd forintos támogatásban részesült a cég.
A vezető tisztségviselők juttatásai 28 825 000 forintot tettek ki, így ketten együtt (a vezérigazgató Jakab és a mellette dolgozó Forintos-Szűcs Anita vezérigazgató-helyettes) átlagosan havonta 1,2 millió forintot vihetett haza.
A felügyelő bizottság 3 tagjára ismét 7,8 milliót szántak.
A 28 fős kollektívára 362 575 000 forint jutott bérköltségként, így az 1 millió forint körüli átlagkeresetet sokan elfogadnák.
A Magyar Divat & Design Ügynökséget 2018-ban alapította az állam azzal a céllal, hogy megszervezze a magyar dizájn- és divatéletet, közvetítsen tervezők és iparági szereplők között, mentorálja a helyi tervezőket, és megalkossa a kormánynak a magyar divatstratégiáját. Az MDDÜ induláskor kapott egy Istenhegyi úti villát irodának, ekkor került a cég élére a miniszterelnök legidősebb lányának barátnője. | Tovább menetel Orbán Ráhel barátnője | Bár szinte ugyanannyi árbevétele volt a Magyar Divat & Dizájn Ügynökségnek (MDDÜ) 2022-ben, mint azt megelőzően, a nyereségét mégis sikerült megdupláznia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tovabb-menetel-orban-rahel-baratnoje.html | 2023-06-01 10:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem a legjobb évek között szerepel majd a tavalyi a Szíjj László által birtokolt Duna Aszfalt Zrt. (DA) egyre vaskosabb történetében. A pénzcsapon most kisebb sugárban áramlott hozzá a nemzeti fizetőeszközünk, de a főtulajdonos még a csaknem 12 milliárdos adózott eredmény negyedéről sem akart lemondani és osztalékként kiutaltatja – derül ki a most közzé tett éves beszámolóból és a mellékletekből.
Gyászosnak azért nem mondható a 2022-es esztendő, még akkor sem, ha csupán 214 milliárd forint érkezett a cégcsoport számlájára. De a csökkenés azért szembeötlő, 2021-ben ugyanis - az akkor még futó nagyobb volumenű munkák miatt – 252 milliárd forint érkezett. A bevétel tehát csaknem 40 milliárd forinttal lett karcsúbb. Még látványosabb az adózott eredmény visszaesése, hiszen a megelőző évben még 20,3 milliárd forint volt a tiszta profit.
Mindez akkor, amikor a hatalmas anyagigényű főágazatban, az útépítésben az anyag jellegű ráfordítások a 2021-es 179 milliárd forintról tavaly 175 milliárd forintra mérséklődtek. Vagyis a közel azonosan magas anyagköltséget számottevően kevesebb bevétel kísérte.
A Magyar Építőkhöz hasonlóan a DA is a csődbe ment orosz Sberbankban tartotta pénze egy részét, mintegy 5,5 milliárd forintot. Ezt 212 millió forint híján sikerült visszaszerezni. Ugyanakkor a jövedelmezőségi mutatók mindegyike romlást jelez: a saját tőke arányos adózott eredmény 25,8 százalékról 13 százalékra esett, az árbevételhez viszonyított adózott profit pedig 8-ról 5,5 százalékra. Nem jobb a helyzet a működő tőkére vetített adózott eredménynél sem, ott 20-ról 12,4 százalékra zuhant a mutató.
A Duna Aszfalt eladósodottsága csak elhanyagolható mértékben apadt, 54,8-ról 52,7 százalékra, miközben a hosszúlejáratú kötelezettségek 5 milliárd forinttal, immár 35 milliárd forintra nőttek. Ebből 30 milliárd forint az öt év múlva esedékes kötvény visszavásárlás, tehát egyelőre nem nyomja a céget ez a teher, addig akár újra felfuthat az infrastruktúra építési biznisz, ami a cég legfőbb terepe.
Kicsit szépítette a képet, hogy a pénzügyi eszközökből a megelőző évhez képest jóval többet tudtak kasszírozni, a 2021-es 300 millió forinttal szemben tavaly már 1,2 milliárd forintot számolhattak el. Még ennél is többet termeltek a pénzügyi műveletek, ott háromszoros mutató jött ki: a tavalyelőtti 2,59 milliárd forint után 2022-ben már 9,4 milliárd forint állt ezen a soron.
A mellékletekből az viszont kiderült, hogy a szállítók átfutási ideje óriásit ugrott, a 2021-es 52 százalékról 188 százalékra, vagyis a cég jóval lassabban jut hozzá pénzéhez. Eközben a vevőktől kapott pénz sebessége csak pár százalékot csökkent.
Óvatos duhaj lehet a főtulajdonos, erre utal a fent említett osztalék mértéke, ami ugyan elmarad a megelőző évben felvett ötmilliárd forintos összegtő, viszont az arány akkor és most is a tiszta profit negyede volt.
Más nagy építőipari cégektől (például az említett Magyar Építők) eltérően az üzleti jelentésben nem szerepel semmiféle gazdasági helyzetjelentés, várakozás vagy terv az idei esztendőre, ám az tudható, hogy még jelentős út- és hídépítési projekteket végez a vállalat, így gazdálkodását rövid távon – vélhetően a jó kormányzati kapcsolatoknak köszönhetően is – semmi sem veszélyezteti. Az M6-os autópálya folytatását, az M44-es út kiépítését és a kalocsai híd építését is a DA irányítja és végzi. Ezen kívül a Dunántúlon és Dél-Magyarországon is több útépítés fűződik a nevéhez. | Szíjj László 3 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának | Miközben 15 százalékkal kevesebb értékesítési bevételt könyvelhetett el tavaly a cége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijj-laszlo-3-milliard-forintos-osztalekot-szavazott-meg-maganak.html | 2023-05-31 10:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Rendíthetetlenül gyarapodik Mészáros Lőrinc két, talán legismertebb és legjobban prosperáló építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint az R-Kord Kft.
Előbbi több mint a triplájára növelte az éves árbevételét, 21,9 milliárd után tavaly 74,3 milliárd forint folyt be a cég kasszájába, amiből a végén 17,3 milliárd forintos tiszta profit maradt - egy évvel korábban ennek csupán a töredékét tudták elkönyvelni, 4,6 milliárd forintot. Ez a bőséges nyereség jelentős osztalék fizetésére adott lehetőséget, 14,3 milliárd forintot utaltak ki a tulajdonos, Mészáros Építőipari Holding Zrt.-nek.
A vasútépítésben jeleskedő R-Kord Kft. - mely az elmúlt időszakban meglehetősen negatív fényben tűnt fel a sajtóban a kifizetetlen alvállalkozók miatt - sem panaszkodhat. 36 milliárd forint után tavaly 60 milliárdos árbevételt realizált a cég, amiből 3,2 milliárd tiszta haszon maradt. A tulajdonos - szintén a Mészáros Építőipari Holding - úgy döntött, ezt teljes egészében kiveszi a cégből osztalék formájában.
Ez összesen 17,5 milliárd forintos osztalékot jelent a Mészáros Építőipari Holdingnak, amely szintén időben leadta éves beszámolóját és tudható, hogy ezt és még 300 milliót, vagyis összesen 17,8 milliárd forint osztalékot továbbutalt a tulajdondonosoknak, az Opus Global Nyrt.-nek és Mészáros Lőrincnek. A cégbíróságra benyújtott papírok szerint az Opus 51, Mészáros Lőrinc pedig 49 százalékban tulajdonos, ami azt jelenti, hogy | 18 milliárdos osztalékot vett ki a fő építőipari cégekből Mészáros Lőrinc | 2022-ben is tovább szárnyaltak a zászlóshajónak tekinthető építőipari Mészáros-cégek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/18-milliardos-osztalekot-vett-ki-a-fo-epitoipari-cegekbol-meszaros-lorinc.html | 2023-05-31 10:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Durván 21 milliárd forintnyi befektetés és ugyanennyi hitel jelent meg 2022-ben a jegybankelnök fiának Magyar Stratégiai Zrt. nevű vállalatában. A kölcsön és a befektetés is euróalapú, minden bizonnyal ez magyarázza, hogy Matolcsy Ádám cége százmilliókat veszített az árfolyamok alakulásán.
Miért fontos ez? Matolcsy Ádám és köre a NER-elit talán leglátványosabban urizáló tagjai. Jelentek meg már nyilvánosan milliókat érő táskával, tízmilliós autókkal vagy százmilliós órákkal. A jegybankelnök fiánál azonban eddig nem igazán lehetett beazonosítani a luxus forrását.
Matolcsy Ádám barátainak és ismerőseinek gazdagodása elég egyforma séma szerint zajlott. A 444 tavalyi összeállításában ezt úgy foglalta össze, hogy a „jegybank a közpénzt átpakolja egy alapítványba, az alapítvány azt ígéri, hogy kizárólag a köz javára fogja felhasználni, de aztán a közvagyon valahogy Matolcsy Ádám és kompániájának keze között magánvagyonná konvertálódik”.
Legtöbbször ez milliárdos céges megbízások révén történt: a jegybank és alapítványai így juttatták hatalmas bevételhez és profithoz Matolcsy Ádám barátainak vállalatait.
Bár a modell valamennyire a jegybankelnök fiánál is működött, Matolcsy Ádám látható céges jövedelme NER-mértékkel nem volt nagy. Néhány nappal ezelőttig*A 2022-es év után járó osztalék kifizetéséről 2023. május 31-én döntött Matolcsy Ádám. 311 milliós forintnyi osztalékot vett ki cégeiből, ami egy átlagembernek rengeteg, de a mutatott luxust nem valószínű, hogy fedezi.
Mi történt? Tavaly ugyanakkor egyértelműen szintet lépet Matolcsy Ádám legfontosabb cége, a Magyar Stratégiai Zrt. A vállalatban megjelent bő 21 milliárd forintnyi vagyon, elsősorban egy céges befektetésnek köszönhetően.
Napokkal a 2022-es választások után a Magyar Stratégiai Zrt. több görög betűvel jelölt leánycéget is alapított. Ezek közül az alfa jelű felét nem sokkal később eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB-nak.
Ezután a felek közel 102 millió euró (akkori árfolyamon 40 milliárd forint) értékben tőkét emeltek a cégben. Matolcsy Ádám vállalata a rá eső részt egy 85 millió eurós hitelből finanszírozta, amit szintén az MKB-tól kapott.
A hitel fedezete – ahogy a Válasz Online tavaly kiderítette – egy halom ingatlan volt. Ezek tulajdonosa azonban nem a Magyar Stratégiai Zrt, hanem egy ismeretlen hátterű magántőkealapok kezében lévő cég.
A magántőkealapokat ugyan nem lehet összekötni Matolcsyékkal – hiszen ez a funkciójuk – de ahogy a Válasz Online fogalmazott: az már biztos, hogy a közel 150 milliárdosra értékelt céget a jegybankelnök fiának hatalmában áll saját érdekében megmozdítani, ami azt jelzi, hogy már „Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik”.
Következmény: pontosan nem tudni, hogy a Magyar Stratégiai Zrt. hogyan számolja el a devizás tőkeemelést, illetve az ennek fedezetéül szolgáló hitelt, de a jelentős devizakitettség miatt 2022-ben már az árfolyamok mozgása is érdemben befolyásolta a cég eredményét.
Számokban: a vállalat beszámolója szerint a devizaalapú tételek év végi átértékelésének árfolyamvesztesége közel 380 millió forint volt, több, mint a cég teljes adózott profitja.
Ez nagyjából az az összeg, amit a 85 millió eurós hitelen bukhatott a vállalat. A kölcsönt júniusban folyósították, amikor 395-398 forint között volt az euró/forint árfolyam. Év végén azonban 3-5 forinttal feljebb járt a kurzus, ami a tartozást nagyjából 250 és 420 millió forint közötti összeggel növeli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejénekTiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki. | Jobban látni, miből urizál Matolcsy György fia, miközben százmilliókat bukott a cége | Több mint húszmilliárdnyi vagyon és ugyanennyi hitel jelent meg a jegybankelnök fiának cégében 2022-ben, egy érdekes ügylet végeredményeként. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230602/jobban-latni-mibol-urizal-matolcsy-gyorgy-fia-mikozben-szazmilliokat-bukott-a-cege/ | 2023-06-02 14:54:00 | true | null | null | G7 |
Havi 150 ezer forintért bérelt, majd megvásárolt egy balatoni luxusnyaralót Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra nem válaszolt a politikus, hogy mennyit fizetett az ingatlanért, de a frissen nyilvánosságra hozott adatok árulkodnak az összegről. Az előző tulajdonos, a Gyenes Resort Kft. tavalyi mérlege szerint ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől. Vagyis Vargáék háza legalább 169 millióba került. Mivel más vagyontárgya és bevétele továbbra sincs cégnek, mindez újra azt a látszatot kelti, hogy a Gyenes Resortot csak a pénzügyminiszter nyaralója miatt hozták létre.
Felkerültek a cégek 2022-es pénzügyi beszámolói az Igazságügyi Minisztérium honlapjára. Ezekből kiolvasható, hogy egy-egy vállalkozás mennyire sikeres, milyen bevételei és kiadásai voltak a tavalyi évben. Mivel az adatszolgáltatás kötelező, nyilvánosságra hozta eredményeit az a vállalkozás is, amelytől Varga Mihály pénzügyminiszter családja bérelte a gyenesdiási nyaralóját 2020 és 2022 nyara között.
A beszámolóból kiderült, hogy a Gyenes Resort Kft. „egyéb bevétel” címén 191 500 000 forinthoz jutott tavaly. Ebből ingatlan eladása útján 169 013 000 forint, „egyéb berendezések, felszerelések, járművek” értékesítése során 22 500 000 forint folyt be a céghez. Ezzel azonban le is nullázták a cég eszközeit az év végére.
Bár korábban nem lehetett tudni, hogy Vargáék mennyiért vették meg tőlük a házat tavaly, a beszámoló alapján arra lehet következtetni, hogy minimum 169 millióért.
Áron alul bérelték
A balatoni ingatlanról 2022 februárjában írtunk először. Ekkor találtuk meg ugyanis Gyenesdiáson az a nyaralót, amit a pénzügyminiszter 2020 óta bérelt a családjával.
A 2019 nyarán épült, 204 négyzetméteres, medencés, kertes, garázzsal ellátott luxusház akkor még a Gyenes Resort Kft.-é volt. A cég 2019. október 15-én alakult meg, és pár nappal később, október 18-án került a nevére az ingatlan. A pénzügyminiszter következő évben vette bérbe a házat családjával.
Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós medencés balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonos cégétől | atlatszo.hu
Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás.
Az akkori cégiratok alapján akkor arra következtettünk, hogy a ház 169 millió forintot ér, a Varga család pedig havi 100 ezer forintot fizet havonta a bérleményért.
Ezt később Varga Mihály cáfolta a Facebookon azzal, hogy „piaci árat”, 150 ezer forintot fizet havonta.
A Gyenes Resort ügyvezetője, Zele Sándor pedig annyit közölt, hogy a cégcsoportjuk közel harminc éve foglalkozik ingatlanok fejlesztésével, működtetésével és forgalmazásával, az ország számos helyén jelen vannak, valamint további fejlesztéseket terveznek.
A kft. legfrissebb beszámolója mindenesetre nem éppen erről tanúskodik, hiszen más bevétele látszólag nem is volt tavaly a Gyenes Resortnak, csak a Vargáék által fizetett összeg. A cég éves forgalma ugyanis nettó 1,35 millió forint volt tavaly, ami 9 havi bérleti díjnak felel meg a Varga által közölt 150 ezres havidíjjal számolva.
Legutóbb novemberben írtunk az ingatlanról, amikor az már a pénzügyminiszter és feleségének nevén volt, így akkor már nem keletkezett bevétele a cégnek a bérleti díjból. A Gyenes Resort mégis pluszban zárta a 2022-es évet: az adózott eredménye 13 millió forint lett.
Hivatalos: balatoni luxusházzal gyarapodott Varga Mihály pénzügyminiszter és felesége | atlatszo.hu
Lekerült a 204 négyzetméteres, medencés, gyenesdiási luxusingatlan tulajdoni lapjáról a „tulajdonjog fenntartással történt eladás” megjegyzés, így Varga Mihály és felesége a ház teljes jogú tulajdonosává vált. A balatoni villáról év elején derítettük ki, hogy hol található és mennyibe kerülhetett, majd arról is beszámoltunk, hogyan bérli azt évek óta mindössze havi 150 ezer forintért a pénzügyminiszter és családja. Mindezt úgy, hogy az ingatlanos szakértők szerint havi 500-800 ezer lett volna a reális bérleti díj.
Nagyon úgy fest tehát, hogy a cég csak azért alakult és vette meg a luxusházat, hogy azt jóval a piaci ár alatt bérelhesse ki a fideszes pénzügyminiszter – ingatlanszakértők szerint 500-800 ezer forint lett volna a reális havidíj. Tavaly egyébként szintén ugyanerre a következtetésre jutottunk: 2021-ben ugyanis 1,8 millió forint bevétele volt a Gyenes Resort Kft.-nek, ami pontosan megegyezett a 12 havi bérleti díjjal, amit Vargáék fizettek neki.
Nem tudni, miből vették
A pénzügyminiszter legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján valószínűleg nagyrészt kölcsönből futotta Varga Mihálynak a házra, melynek fele részben tulajdonosa. (Továbbá egyedül birtokol egy karcagi zártkertet, részlegesen pedig egy ottani telket és két budapesti lakást.)
A politikusnak a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint állampapírban 10 millió forintja van, a részvényei pedig 8,4 milliót érnek. Hitelintézettel szemben 1,6 millió forintos tartozása van, míg magánszemélyeknek 57,5 millióval tartozik.
Az egy évvel korábban, 2022 elején leadott bevallása szerint akkor még sokkal jobban állt anyagilag: állampapírban 19,8 millió forintja volt (ebből elkopott 9,8), a részvényei 18,7 milliót értek (közel 10 millióval többet), és sem hitelintézetnek, sem magánszemélynek nem tartozott egy fillérrel sem. Ha a változásokat összeadjuk, már majdnem kijön a balatoni ház feltételezett 169 milliós vételárának fele. Az ugyanis 84,5 millió forint, Varga értékpapírjainak értékcsökkenése és hiteleinek összege pedig 79,2 millió. A maradékot pedig simán összespórolhatta a többmilliós havi fizetéséből.
Varga ugyanis miniszterként havonta 2,6 millió forintot keres, ám mivel országgyűlési képviselő is, a bruttó havi illetménye közel 4 millió forint összesen. Emellett a fideszes politikus idén februárig az Óbudai Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnöke volt, és ezért a tisztségért a vagyonbevallása szerint havi bruttó 1 és 5 millió forint közötti összeget kapott tavaly nyár óta. Felesége vagyonnyilatkozata nem nyilvános, így nem tudni, ő milyen forrásból fedezte a balatoni villa felének megvásárlását.
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány és a Fiatalok Batthyány Köre pódiumbeszélgetésén Budapesten, a Lónyay-Hatvany Villában 2023. március 2-án. MTI/Kovács Tamás | Legalább 169 millió forintba került a pénzügyminiszter balatoni luxusháza | Havi 150 ezer forintért bérelt, majd megvásárolt egy balatoni luxusnyaralót Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra nem válaszolt a politikus, hogy mennyit fizetett az ingatlanért, de a frissen nyilvánosságra hozott adatok árulkodnak az összegről. Az előző tulajdonos, a Gyenes Resort Kft. tavalyi mérlege szerint ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől. Vagyis Vargáék háza legalább 169 millióba került. Mivel más vagyontárgya és bevétele továbbra sincs cégnek, mindez újra azt a látszatot kelti, hogy a Gyenes Resortot csak a pénzügyminiszter nyaralója miatt hozták létre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/01/legalabb-169-millio-forintba-kerult-a-penzugyminiszter-balatoni-luxushaza/ | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor legidősebb lányát a luxus bababoltot működtető vállalkozása sem fogja a saját lábára állítani. Az általa 2021-ben alapított Odu Store Kft. ugyanis tavaly masszívan veszteséges lett.
A miniszterelnök lánya a Hegyvidék Bevásárlóközpontban tavaly májusban megnyitott bababoltjának születésnapját nemrégiben ünnepelte olyan celebritások társaságában, mint Tóth Gabi énekesnő és Vasvári Vivien valóságshow-szereplő. Idén látható először, mennyire prosperált az exkluzív termékeket kínáló üzlet.
Orbán Ráhel 2021 júliusában alapította meg az Odu Store Kft.-t, ami azt az évet 1,7 millió forint mínusszal zárta. Egy kezdő vállalkozásnál, pláne alig fél év működés után nem szokatlan a veszteség, így ez nem mondható kirívónak.
Most azonban a cég nyilvánosságra hozta 2022-es mérlegét, amely arról árulkodik, hogy a döcögős indulás után sem lódult meg a biznisz. Annak ellenére sem, hogy Orbán Ráhel vállalkozása tavaly májusban nagy csinnadrattával megnyitotta luxus bababoltját a Hegyvidék Bevásárlóközpontban.
Az új, immáron teljes évre elkészült beszámolóból kiderül, hogy 2022-ben a cégtől 73,4 millió forint értékben vásároltak exkluzív babaholmikat, ám ez nem volt elég a sikerhez:
a luxus bababolt adózott eredménye -55,6 millió lett.
Ennek következtében az a helyzet állt elő, hogy a 3 milliós jegyzett tőke alá csökkent a saját tőke, így Orbán Ráhel tagi kölcsönt nyújt cégének. A beszámoló szerint ezt nem először teszi, ugyanis 227 millió forint szerepel ilyen címszóval a bababoltos cég 2022-es beszámolójának kiegészítő mellékletében. A 2021-es (töredék) évről szóló beszámolóban még nem szerepel tagi kölcsön, vagyis a 227 milliós összeget minden bizonnyal tavaly bocsátotta vállalkozása rendelkezésére a miniszterelnök lánya.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a hegyvidéki bolt és az online üzletág üzemeltetéséhez elég volt tavaly egy alkalmazott, akinek fizetése bruttó 12,4 millió forint volt az év során. Vagyis havi bruttó 1 millió forintot kapott.
A cég vesztesége egyébként nem vette el a miniszterelnök lányának jókedvét: néhány napja lufikkal és pezsgővel ünnepelték az üzlet első születésnapját.
Természetesen érthető, hogy nem aggódik az anyagiak miatt, hiszen férje, Tiborcz István számos céget tulajdonol, tavaly pedig tovább terjeszkedett. Megvette Jellinek Dánieltől a Diófa Alapkezelőt, felvásárolta a Kallos kozmetikai céget, tulajdonrészt vásárolt a szállítmányozással foglalkozó Waberer’s-ben, az év végén pedig beszállt a zöldenergiában utazó Alteóba, és a Gellért szállót is megvásárolta.
Orbán Ráhel korábban a divatiparban látta a boldogulását, majd a turizmus felé fordult. Jelenleg az Odu Store mellett egy üzleti érdekeltsége van: a férje tulajdonában lévő a BDPST Koncept Kft. ügyvezetője. Ez a cég készítette nemrég a szintén Tiborcz-tulajdonban lévő Gránit Bank új arculatát, vagyis a megbízás családban maradt.
A Forbes magazin legfrissebb összesítése Magyarország 3. legbefolyásosabb nőjeként tartja számon a miniszterelnök lányát, aki ezzel a helyezéssel olyan üzletasszonyokat utasított maga mögé, mint a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, vagy a Vodafone globális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A listán egyébként 8. helyen Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc legidősebb lánya áll. | Orbán Ráhel bababoltja 55 milliós veszteséget termelt tavaly | Orbán Viktor legidősebb lányát a luxus bababoltot működtető vállalkozása sem fogja a saját lábára állítani. Az általa 2021-ben alapított Odu Store Kft. ugyanis tavaly masszívan veszteséges lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/01/orban-rahel-bababoltja-55-millios-veszteseget-termelt-tavaly/ | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a miniszterelnök családtagjai legfeljebb néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, addig mostanában rendre évi 2-3 milliárd forint bevételük van ilyen forrásból. Korábban egyértelműen az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt esztendőkben azonban már a fiatalabb generáció befektetései hozzák a nagy pénzt.
Extraprofit a bányából
Elég jól meglovagolta 2022-ben a kedvező piaci helyzetet a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. Az építőipar szárnyalása és az alapanyagok drágulása a Covid-kilábalás kezdete óta húzza a hasonló, kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatokat. A Dolomit Kft. már 2021-ben is rekord árbevételt ért el, először átlépve az 5 milliárd forintot, tavaly azonban még ezt is sikerült megfejelni, és már a 6 milliárdtól sem maradt el sokkal a forgalom.
A bevétel elég jelentős része ráadásul nyereség soron is megmaradt. A profit ugyancsak rekordszintre emelkedett, és átlépte a 2 milliárdot. Ez nagyon magas, közel 35 százalékos nyereségrátát jelent, ami ágazati összevetésben is kiugró. Ahogy egy tavalyi cikkünkben bemutattuk, az állami beruházásokra is szállító Dolomit Kft. profitrátája több mint a duplája a konkurensekének, és ha Orbán Győző cége csak az iparági átlagot hozza ebben a mutatóban, akkor
hat év alatt ötmilliárd forinttal alacsonyabb nyereséget termelt volna.
A miniszterelnök édesapjának cége nem is szégyenlősködött: a teljes nyereséget kifizették a tulajdonosoknak. Orbán Győzőre a profitból egymilliárd forintnál valamivel (nagyjából egy fővárosi garzonlakás árával) több jutott. Ennél nagyobb összeget eddig mindössze egyszer vett ki a vállalatból: 2018 tavaszán, az akkori választások után pár nappal*A cég osztalékról is döntő közgyűlését négy nappal az április 8-i választások után tartották., amikor teljesen kisöpörték a céget, és a korábbi évek nyereségét is kifizették a tulajdonosoknak.
Ebben az időszakban fordult át valami abban, ahogy az Orbán-család az üzleti ügyeit kezelte. A 2014-et megelőző években nem is termeltek annyi nyereséget ezek a cégek, mint mostanában, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy amit hoztak, annak a jelentős részét is a vállalatokban hagyták. Ez változott meg 2015 és 2017 között.
A nagy pénz a vagyonkezelésben van
A Dolomit ebben a három évben kétszer annyi osztalékot fizetett, mint a megelőző bő egy évtizedben összesen, és Orbán Viktor szüleinek, illetve testvérének többi vállalatából is elkezdtek dőlni a százmilliók. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta
a család bányászati és kapcsolódó cégei így összesen közel 10 milliárd forintnyi osztalékot fizettek.
A felpörgő bányabiznisz ellenére azonban az utóbbi három-négy évben már így sem ebből a szektorból gazdagodott elsősorban a miniszterelnök (tágabb értelemben vett) családja. Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzletei mostanra egy nagyságrenddel több pénzt termelnek, mint a bányák.
Ahogy tegnapi cikkünkben bemutattuk, a BDPST Zrt. dolgozónként másfél, összesen közel 22 milliárd forintos nyereséget hozott össze 2022-ben. A vállalat hivatalosan ingatlan-adásvétellel foglalkozik, valójában azonban egy nagyobb cégcsoportot összefogó vagyonkezelő. Bevétele is leginkább a tulajdonában lévő cégekből származik: osztalékból és árfolyamnyereségből.
Bár Tiborcz István a BDPST előző két évben összehozott összesen közel 34 milliárd forintos nyereségéből nagyon szerényen alig több mint 2 milliárd osztalékot vett ki, a közelmúltban így is jóval nagyobb volt az ilyen forrásból származó jövedelme, mint a miniszterelnök szüleinek és testvéreinek. Az előző négy esztendőben Tiborcz cégei összesen 6,6 milliárd forint osztalékot fizettek, míg a család idősebb tagjainak csak 3,6 milliárdos osztalékjövedelme volt.
Ráadásul azzal, hogy a BDPST-ből nem söpörték ki a pénzt, a vállalat évről évre többet ér. A leadott beszámoló alapján a cég nettó eszközértéke már meghaladja a 40 milliárd forintot.
Tiborcz István vagyonát a májusban megjelent A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány közel 70 milliárd forintra becsülte, ám ekkor még nem lehetett ismerni a BDPST tavalyi, kiugró számait. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha belátható időn belül a miniszterelnök családjának látható vagyona is átlépné a 100 milliárdot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden dolgozó másfél milliárd forint nyereséget termelt Orbán Viktor vejénekTiborcz István visszafogottan határozta meg az osztalékot: a 22 milliárdos nyereségből csak bő 2 milliárd forintot vett ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormányOrbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésbőlA 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj területen robbanthat Orbán Viktor családjaMajdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében, ahol a családnak már több bányája is van. | Hamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családja | Egyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230602/hamarosan-belephet-a-szazmilliardos-vagyonu-klubba-orban-viktor-csaladja/ | 2023-06-02 14:59:00 | true | null | null | G7 |
Egy hónap múlva, július 1-jével indul a Mol hulladékkezelési rendszere, de még mindig nem tudjak a vállalatok, hogy milyen feltételek mellett szállítják el tőlük a hulladékot, és az eddigi átvételi árakhoz képest milyen feltételekkel számolhatnak – vagy hogy egyáltalán hajlandó lesz-e Mol fizetni a piacon értékes nyersanyagnak számító papírért, fémért vagy más hulladékért.
A hazai hulladékgazdálkodást a feje tetejére állító ügylettel ennek ellenére elég keveset foglalkozott a magyar média. A Szabad Európa újságírója, Wiedemann Tamás cikkei követték nyomon a koncessziós eljárás kiírását, annak piaci hatásait – vele beszélgettünk e heti podcastunkban.
https://g7.hu/uploads/2023/05/06_03_wiedemann_tamas.mp3
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A hulladékkezelés a harmadik olyan terület, amit a Fidesz koncesszió keretében ad oda baráti vállalkozásoknak. Az első a szerencsejáték volt, ezt követte a Szíjj Lászlónak és Mészáros Lőrincnek várhatóan 13 ezer milliárd forint bevételt hozó autópálya-koncesszió. A hulladékos koncessziós szerződés július 1-jén indul, és biztosít vaskos bevételt a Molnak 2058-ig.
A szerződés keretében a lakossági és vállalati hulladék kezelésének jogát kapja meg a Mol. Az elmúlt években ezek mennyisége hasonló volt, de a vállalatinál jóval magasabb volt az újrahasznosítási ráta – ahogy az az alábbi grafikonon látható.
A vállalati hulladékok közül különösen a papír, fém gyűjtésére és újrahasznosítására egy versengő iparág jött létre. A piaci árak függvényében tudtak fizetni a hulladékot termelőknek azért a cégek, hogy azt alapanyagként hasznosíthassák – ennek a versenynek jelentős szerepe volt abban, hogy magasan, az uniós elvárások felett lehetett tartani az újrahasznosítási rátát. Ennek vet véget az új rendszer.
Volt, vagyis még van Magyarországon háromezer hulladékhasznosítással foglalkozó cég, akik eddig lényegében a szabadpiac elvei szerint ajánlatot tettek a cégeknek. (…) Aki elszállította a hulladékot, az fizetett a gyárnak
– magyarázta Wiedemann Tamás.
A gyártóknak, forgalmazóknak a környezetterhelés ellentételezésére a termékeik, a csomagolás után környezetvédelmi termékdíjat kellett fizetni. Ebből az államnak évi 80-85 milliárd forint bevétele volt. A koncessziós szerződés után átszabták a szabályozást, és ehelyett bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.
Július 1-jétől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-hez folyik be ez a bevétel, ami várhatóan éves szinten 240 milliárd forint lehet. Ezzel a díjjal a gyártó a termékéből keletkező hulladék ártalmatlanítását fizeti meg. A gyártóknak, forgalmazóknak pedig nincsen választási lehetőségük, csak a MOHU viheti el a hulladékukat.
Miután a Mol jelentkezett erre, elég erősen átszabták a szabályokat
– elevenítette fel Wiedemann Tamás. A koncesszió kiírásakor ugyanis nem volt más jelentkező, teljesen eltűnt tehát a verseny.
Az árbevételt tekintve az ország legnagyobb vállalatának számító Mol az eddigi információk alapján nem igazán ad hozzá a hulladékgazdálkodás hatékonyságához. A 35 évre alig 185 milliárd forintos beruházási kötelezettséget vállalt – ez évente alig több 5 milliárd forintnál. A MOHU nem épített ki saját kapacitásokat, az eddig is működő vállalkozásokat használja alvállalkozóként, tehát ugyanazok fogják a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását intézni, mint eddig is – csak mindezért az eddigi termékdíjhoz képest háromszor többet kell fizetni a vállalkozóknak és végső soron a fogyasztóknak.
Az ügyletet az Európai Bizottság is vizsgálja, de a Gazdasági Versenyhivatalnál is folyamatban van vizsgálat. Az új szerződés a piaci hulladékkezelő cégeket kiszolgáltatott helyzetbe hozta, és félő hogy a hatékonyabb, főként külföldi vállalatok el fogják hagyni a hazai piacot.
A műsorban az is szóba került, hogy miért hozza kilátástalan helyzetbe a hulladékkezelő cégeket a MOHU-koncesszió, miért készülnek már román és szlovák hulladékfelvásárlók bővítéssel a magyar piaci helyzetre.
A koncesszió indokoltsága, hiányos kormányzati alátámasztása is számos kérdést vet fel. De könnyen belátható, hogy miért nem érdemes ilyen hosszú időre a piacot kiiktatni egy gyorsan változó területen:
Gondoljunk bele, hogy 1988-ban kiírtak volna egy pályázatot írógépbeszerzésre, és kiírtak volna egy 35 éves koncessziót. Most van 2023, ez most járna le
– foglalta össze egy szakértő véleményét Wiedemann Tamás.
Az átláthatóságot nagyon kerüli a kormány és a Mol is: üzleti titokra hivatkozva a több ezer milliárd forintos üzlet érdemi hátterét, pénzügyi adatait nem teszik közzé.
A 35 évre megkötött szerződés ugyan elérhető a közbeszerzési portálon, de az érdemi részleteket tartalmazó mellékleteket a kormány szokása szerint elrejtette, ezeket közérdekű adatkérés keretében sem hajlandó kiadni. A Transparency International pár napja jogerősen megnyerte a pert, így remélhetőleg hamarosan újabb részletek kerülnek nyilvánosságra.
A témában megjelent cikkek a Szabad Európán itt, itt, itt és itt olvashatók.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenetHabár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTermálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználásJobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz most nem az a helyzet, amikor a tanári teljesítménymérésre kéne helyezni a hangsúlytHogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán csak szavakban bontja, intézkedéseivel inkább csak átalakítja a magyar jóléti államotMi a közös és mi az eltérő az illiberális országok szociálpolitikájában és családpolitikájában? A G7 Podcast e heti adásában a téma kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművekLengyelország és Románia már a legújabb moduláris technológia hasznosításán dolgozik, amivel akár a paksi fejlesztéseket is előzhetik. | Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon | A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. | null | 1 | https://g7.hu/podcast/20230603/sok-ezer-milliardos-bevetelhez-jut-az-orszag-legnagyobb-cege-a-monopolizalt-hulladekpiacon/ | 2023-06-03 15:05:00 | true | null | null | G7 |
Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is.
A cseh és ukrán sajtó még április végén számolt be arról, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cseh kollégájával, Petr Pavellel tárgyalt Kijevben, Pavel több olyan csehországi céget megnevezett, amelyek részt tudnának venni Ukrajnával közös hadiipari fejlesztésekben. Pavel elmondása szerint a beruházások célja harci repülők, lőszerek és kézifegyverek közös gyártása, valamint szovjet korabeli T-64 és T-72 harckocsik javítása és modernizálása lenne. Csehország hadiipara még részben kompatibilis a szovjet technológiával, és az ukránok még jelentős részben ezeket a fegyvereket használják – a háborúban álló országnak tehát égető szüksége van a keleti lőszerek és harci eszközök beszerzésére.
Magyar szempontból különösen érdekes a F/A-259 gyártási terve. Az említett könnyű csapásmérő repülőgép (amely egy korábbi modell, az L-159 korszerűsített változata) gyártója ugyanis egy Csehországban működő, de magyar állami többségi tulajdonú cég, az Aero Vodochody.
Ez volt az a vállalat, amelynek korábban a magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt a vezérigazgatója, és egy holdingon keresztül egyedüli részvényese.
A cégtől még az előző honvédelmi miniszter alatt a Magyar Honvédség 12 repülőgépet rendelt, és 53 milliárd forintos hitelt kapott a Magyar Fejlesztési Banktól.
Szalay-Bobrovniczky miniszterként jobbnak látta megválni súlyos összeférhetetlenséget jelentő hadiipari érdekeltségeitől. A repülős céget Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató vette meg, később a tavaly szeptemberi Magyar Közlöny híre szerint ő is továbbadta, az államnak. A kormányrendelet értelmében a tulajdonosi jogokat jelenleg a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. gyakorolja. Az állami holding a magyar HSC Aerojet Zrt-n keresztül birtokolja tehát a cseh repülőgyárat.
Több lehetőség is felmerült az ukránok felfegyverzésére
Az Átlátszónak a cseh Aero Vodochody sajtóosztálya megerősítette, hogy folynak az egyeztetések az ukrán hadiiparral való együttműködésről.
„Az L-159 modernizációjával és esetleges továbbfejlesztésével koncepcionálisan és hosszú távon foglalkozunk. Ennek a cseh és ukrán vállalatok jelenlegi projektjeinek előkészítése is része az ukrajnai fegyvergyártás területén. Az AERO Vodochody részletesen elemzi az együttműködés lehetőségeit egy olyan repülőgép gyártásában, amely az Aero L-159-es könnyű harci és korszerű kiképző repülőgép fejlesztésének folytatása lenne.”
Olyan kérdésekre, mint hogy mikor kezdődhet a gyártás, hogyan finanszíroznák azt, hova és mennyi gépet tudnának legyártani, a cég nem válaszolt. „A folyamatban lévő projektelemzés jelenlegi szakasza miatt több részletet nem lehet nyilvánosságra hozni” – írták.
Az F/A-259 egyelőre csak papíron létezik, a gyártása még nem indult el. A projekt lényege tulajdonképpen egy korábbi Vodochody-modell, az L-159 (Alca) modernizációja, sőt, tulajdonképpen az F/A-259 90 százalékban megegyezik a korábbi, 1997-ben kifejlesztett modellel. A fő változás, hogy az elektromos vezérlőrendszerét lecserélték, az új rendszert az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) gyártja.
Elképzelhető, hogy Ukrajna még a gyártás megkezdése előtt kap a korábbi változatból, az L-159-ből. Petr Pavel cseh elnök május 11-én egy rádióinterjúban beszélt erről:
„Érdemes megfontolni, hogy nem tudnánk-e Ukrajnának biztosítani az L-159-es repülőgépünket. Közvetlen harci támogató repülőgépként ezek jelentősen segíthetnének Ukrajnának az ellentámadásban is.”
Pavel hozzátette, hogy a gépek nyugati fegyverek hordozására is képesek: AIM-9 Sidewinder rakéták, AIM-120 AMRAAM, AGM-65 Maverick, valamint GBU-12 Paveway II és GBU-16 Paveway II lézerirányítású bombák indítására is alkalmas.
A cikkben említett, a Vodochody által gyártott repülőgép-típusok:L-39 Albatros: a ’60-as években, Csehszlovákiában kifejlesztett sugárhajtású kiképző repülőgép. Az Albatros a világ egyik legelterjedtebb, pilóták kiképzésére használt repülője, de felfegyverzett harci változata is létezik. A gépet a Szovjetunió is rendszeresítette, ahonnan az utódállamok megörökölték, köztük Ukrajna is. Már csak cserealkatrészeit gyártják.L-39NG: Az Albatros konstrukcióján alapuló, modern kiképző és könnyű harci repülőgép. Sorozatgyártása 2022-ben indult el, többek között a Magyar Honvédség is rendelt belőle 12 darabot.L-159 ALCA: A betűszó jelentése: Advanced Light Combat Aircraft, magyarul Fejlett könnyű harci repülőgép. Használják pilóták kiképzésére is, de elsősorban harci feladatokra tervezték. Az L-159-est az Iraki Légierő sokszor bevetette az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcokban. A gépet a cseh légierő is rendszeresítette, de nagy részüket mostanra kivonták a szolgálatból, újakat már nem gyártanak. Petr Pavel cseh elnök felajánlotta, hogy a meglévő gépek egy részét átadják Ukrajnának.F/A-259: Az L-159 ALCA modernizált változata. Fő jellegzetessége az elődjénél fejlettebb, izraeli fejlesztésű elektromos vezérlés. Gyártása még nem indult el, a projektbe bevonhatják az ukrán hadiipart.
Az ukrán légierőnek azért jönnének jól ezek a gépek, mert már korábban is rendszeresítettek Vodochody-gépeket: a ’60-as évekből származó L-39 Albatrost használták pilóták kiképzésére. A 2022-es háborúban Ukrajna egyik első elesett katonája egy ilyen gép pilótája volt: 2022. február 24-én, az invázió első óráiban az orosz légierő lelőtte a 39. Taktikai Légidandár L-39-esét, amelyet Dmitro Kolomijec vezetett. A pilóta posztumusz megkapta az Ukrajna Hőse érdemrendet, a legmagasabb katonai kitüntetést.
Az L-39-est egyébként szintén modernizálta a Vodochody, ebből a típusból (L-39NG) rendelt 12 darabot a Magyar Honvédség is. Az L-39NG sorozatgyártását tavaly el is indították, mivel Magyarország mellett számos más állam érdeklődik iránta, többek között Vietnám, Szenegál és Ghána készül rendszeresíteni.
Sajtóhírek szerint az L-39NG kiképzőgépek iránt Kijev is érdeklődik. Tavaly decemberben Viktor Sotona, a Vodochody elnök-vezérigazatója úgy nyilatkozott: bár az ukránokat érdekli az L-159 ALCA vadászgép, ezek gyártását nem tudják újraindítani. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna a cseh légierő raktáraiból kaphat csak ALCA-kat, amíg nem indul el a modernizált gépek közös gyártása. Sotona „sokkal reálisabbnak” nevezte viszont új L-39NG kiképzőgépek leszállítását.
A vezérigazgató hozzátette: más módon is együttműködnek az ukrán hadiiparral, a helyi Motor Sich cég például az említett L-39C Albatros gépek motorszállítója. „Még ebben a nehéz időszakban is együttműködünk a céggel a pótalkatrészek cseréjében és az Albatros motorok szervizelésében.”
MOL-os vezetők a repülős holding élén
A cseh cégadbázis a Vodochody „nem közvetlen, valódi tulajdonosaiként” három magyar üzletembert jelöl meg, 2023 januári adatok alapján: Bacsa Györgyöt, Komondi Zsoltot és Nagy Jánost. Az Opten adatbázisával összevetve kiderül, hogy ők a magyar holdingcég, a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. vezetői, vagyis úgy tűnik, az N7 ezen a cégen keresztül birtokolja a céget.
Bacsa György a MOL stratégiai igazgatója, aki akkor került a repülős cég élére, amikor az Hernádi Zsolté volt. Szintén a MOL-os kapcsolatot erősíti Világi Oszkár, a HSC Aerojet igazgatóságának elnöke: Világi a szlovák MOL-leányvállalat, a Slovnaft ügyvezetője, egyben a MOL igazgatósági tagja.
A repülős céghálóban érdekelt további magyar üzletemberek Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzlettársai a Magyar Vagon vonaláról. Ahogy korábban írtuk: Szalay-Bobrovniczky még minisztersége előtt kapott szerepet a Magyar Vagon-Transmasholding cégcsoportban, amely a vállalat orosz kötődése miatt kapott kiemelt figyelmet.
Három miniszternek még nem ismert a vagyonnyilatkozata – mutatjuk a céges érdekeltségeiket | atlatszo.hu
Három kormánytag még nem tett közzé vagyonnyilatkozatot. Egyikük a kormányszóvivő férje, az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt ígérte, lemond orosz kötődésű, állami támogatással milliárdos profitot termelő céges érdekeltségeiről. Rajta kívül Csák János, akinek korábbi cégei szintén százmilliós állami forrásokat kaptak, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, akit a napokban többször lehülyézett a Ryanair vezérigazgatója a légitársaságokra kivetett különadó miatt.
A cégcsoport a 2020-ban privatizált Dunakeszi Járműjavító köré szerveződik: a járműjavítót a TMH Hungary Invest Zrt. vette meg, amely valójában a moszkvai székhelyű Transmasholding International AG (TMH) magyarországi vállalata. Az orosz cég Szalay-Bobrovniczky cégével, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-vel közösen hozta létre a befektetési céget 2021-ben, kifejezetten a járműjavító megvásárlására. A privatizáció után nem sokkal a cég hatalmas közpénzesőnek örülhetett: a Magyar Vagon és az orosz Transmasholding egy egyiptomi projektre összesen 1,3 milliárd eurós hitelt (közel 500 milliárd forint) kaptak a magyar és orosz eximbanktól.
Tavaly júniusban végül magyar cégek kivásárolták a TMH Hungary Invest Zrt-t a Magyar Vagonból, ezzel megszűnt az orosz tulajdonrész a vasúti cégben. Az oroszok helyére a Solva Industrial Zrt. szállt be, ennek vezérigazgatója Komondi Zsolt, aki egyben a Magyar Vagon Zrt. igazgatósági elnöke is lett.
Komondi az Aerojet-cégcsoportban is feltűnt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagként. Szintén a Magyar Vagon igazgatóságából ismerős Nagy János, aki az Aerojet-cégek vezetésében is felbukkan a cégnyilvántartási adatok szerint.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022 májusában, összeférhetetlenség miatt lemondott az Aerojetben és a Magyar Vagonban tartott pozícióiról, így mostanra nekik nincsenek közvetlen pénzügyi érdekeltségei cégcsoportokban, korábbi közeli üzlettársai azonban bekerültek a cégek vezetésébe. A hadügyminiszter azóta rendszeres résztvevője azoknak a brüsszeli találkozóknak, amelyeken a nyugati szövetséges államok az ukrán védők felfegyverzését koordinálják. Ezekről a magyar kormánymédia nem számol be, az Átlátszó riporterének Belgiumba kellett utaznia ahhoz, hogy személyesen győződjön meg a magyar részvételről.
Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu
Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:
A témával kapcsolatban e-mailben kerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, valamint a Slovnaft sajtóosztályán keresztül Világi Oszkárt. Azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni az ukrán hadiipari együttműködésről szóló híreket, és hogy milyen információkat lehet tudni a tervezett gyártásról: hogyan finanszíroznák a repülőgépgyártást, mikor és hova kerülnének a legyártott gépek. Cikkünk megjelenéséig senkitől nem érkezett válasz. | Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi cége gyárthat harci repülőket Ukrajnának | Magyar állami tulajdonú, a MOL vezetőihez és a honvédelmi miniszterhez köthető cég gyárthat Ukrajnával közösen katonai repülőket. A csehországi Aero Vodochody Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt, majd Hernádi Zsolthoz került, aki végül továbbadta egy állami vagyonkezelőnek. A céghálóban feltűnnek a korábbi orosz kötődéséről ismert Magyar Vagon vezetői is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/05/26/magyar-allami-hatteru-korabban-szalay-bobrovniczky-kristof-altal-tulajdonolt-cseh-ceg-gyarthat-harci-repuloket-ukrajnanak/ | 2023-05-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
Így indokolja Reszkető Petra, a Budapest Intézet igazgatója, az Integritás Hatóság mellett működő, tíz kormányzati és tíz nem-kormányzati szakértőt a sorai között tudó Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) egyik civil tagja a munkacsoport tevékenységében való részvételtől való visszalépését. Reszkető már a harmadik a tíz, társadalmi munkában, fizetés nélkül dolgozó civil tagból, aki nem látta értelmét a további lelkes közreműködésnek. A két másik távozó, Fonyódi Krisztián és Essősy Zsombor nem fűzött nyilvános magyarázatot a kilépéséhez.
Reszkető Petra lemondásának közvetlen kiváltó oka a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) véleményezése körül kialakult vita volt a Korrupcióellenes Munkacsoportban. Az Integritás Hatóság március végén küldte meg a munkacsoportnak a „2023-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia” című dokumentumot, és a végrehajtására vonatkozó intézkedési tervet véleményezésre: a munkacsoport bevonását a kormány a kondicionalitási eljárásban vállalta.
Nem-kormányzati szervezetek (Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország) áprilisi értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan, köztük a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiával kapcsolatos vállalás is.
A stratégia tervezetének véleményezéséről szóló felkérésben Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság és egyben a munkacsoport elnöke azt írta a KEMCS tagjainak, hogy „annak érdekében, hogy a Stratégiára vonatkozó észrevételekről, ajánlásokról az április végi ülésen a Munkacsoport Tagjai szavazni tudjanak, úgy gondoljuk, hogy április 25-ig egységes, ezeket tartalmazó anyagnak kell készülnie”. A civil tagok egy része, köztük az Átlátszó is írásbeli véleményt készített az anyagról az elnök által megadott határidőre, a beérkezett civil véleményekből éppen Reszkető Petra készített összefoglalót a hatóságnak.
Az Átlátszó is véleményezte a 2023-2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia tervezetét, amellyel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy pár előremutató intézkedés felvázolása mellett alapvetően hiányoznak belőle a korrupciós helyzetek hatékony kezelésének eszközei. A meglévő és tervezett korrupcióellenes intézkedések nagy részben csak a szabályozási és dokumentálási szinten jelennek meg: a szervezetek jellemzően „lepapírozzák” a jogszabályban előírt feltételek megvalósulását, elkészítik a szükséges szabályzatokat, jegyzőkönyveket és jelentéseket, a legtöbb esetben anélkül, hogy ezeknek az intézkedéseknek tényleges hatása lenne a szervezeti folyamatokra, és ebben az új stratégia elfogadása sem jelentene lényegi előrelépést. A dokumentum nem fogalmaz meg érdemi megoldási javaslatokat egyebek mellett arra sem, hogy az állami szervek kevés kivételtől eltekintve akadályozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, az érdemi párbeszédre, együttműködésre nem nyitottak, a kormánypárti sajtótermékek pedig rendszeres lejárató kampányokat folytatnak a korrupciófeltárással foglalkozó civil szervezetek ellen.
A KEMCS április 27-i ülésén azonban kiderült, hogy a munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai a megadott határidőig semmilyen észrevételt nem készítettek a korrupcióellenes stratégia tervezetére, a civil tagok által megfogalmazott véleményt pedig nem akarták munkacsoporti álláspontként megküldeni a kormánynak még akkor sem, ha kifejezetten megjelölésre kerül, hogy azt a munkacsoport nem-kormányzati szereplői készítették.
Ehelyett az állami delegáltak a stratégia tervezetére érkezett civil vélemények véleményezését határozták el, miközben a civilek véleményéről formális szavazásra nem is került sor.
Egyes civil tagok erre az ülésen, és utólag is értetlenségüknek adtak hangot: megértik, hogy az állami szervezetek delegáltjai nem véleményezik az állam által készített tervezetet, ám ebben az esetben értelemszerűen a civil vélemények összefoglalóját kellene a munkacsoport álláspontjaként prezentálni a kormánynak. Ettől az állami delegáltak elzárkóztak, és további egy hónapot kértek a civil álláspont felülvizsgálatára.
„A vége az lesz, hogy a KEMCS olyan időben küldi meg a kormánynak a nemzeti korrupcióellenes stratégiára vonatkozó észrevételeket, amikor azoknak már semmi értelme, mert túlhalad a stratégia elkészítésének a folyamata ezeken az észrevételeken” – írta az ülés után Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a munkacsoport levelezőlistájára.
Nem minden civil tag szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentését | atlatszo.hu
Szimbolikus jelentőségűnek tartja Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését, és a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat is tett mindkét oldal támogatásával. A három hónap alatt, megfeszített munkával készült jelentést a kormánynak nyújtják be – áll az Integritás Hatóság sajtóközleményében.
Az is kiderült az áprilisi ülésen, hogy a korrupcióellenes stratégia tervezetét az állami szereplők a stratégia végleges elfogadása előtt nem kívánják nyilvánosságra hozni és szélesebb körű társadalmi egyeztetésre bocsátani, hanem „a munkacsoport véleményét tekintik társadalmi egyeztetésnek”.
Tehát azt a véleményt, ahol a civil tagok határidőre elkészült véleményét most éppen az állami tagok kívánják határidőn túl felülbírálni.
A civileknek ez sem tetszett, e sorok szerzője, az Átlátszó delegáltja például úgy fogalmazott másnap a munkacsoport levelezőlistáján, hogy „tegnap nem sikerült jól a társadalmi párbeszéd, amennyiben elfogadjuk azt az álláspontot, már nem emlékszem pontosan kinek a részéről, hogy a stratégia társadalmi egyeztetése a KEMCS tíz (kilenc, nyolc, …) civil tagjával történik. Utólag itt szeretném jelezni, hogy nem érzem úgy, hogy a civil delegáltak saját magukon vagy a delegáló szervezeteken túl bárkit is reprezentálnának, tehát a véleményünk kikérése nem tekinthető társadalmi egyeztetésnek”.
Az Átlátszó is részt vesz az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjában | atlatszo.hu
Az Integritás Hatóságot nem önként hozta létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre: egyike volt annak a 17, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság.
Feltehetően ez volt az utolsó csepp a pohárban Reszkető Petrának, aki a lemondását bejelentő nyílt levelében egyebek mellett szóvá tette a stratégia társadalmi egyeztetésének hiányát is. A lemondott civil tagok helyének betöltésére a munkacsoportban új pályázatot írt ki az Integritás Hatóság. | A korrupcióellenes stratégia körüli titkolózás miatt mondott le a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja | „Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.” | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/22/a-korrupcioellenes-strategia-koruli-titkolozas-miatt-mondott-le-a-korrupcioellenes-munkacsoport-civil-tagja/ | 2023-05-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok.
„- Figyelj! Tudok én üzletet csinálni. (…) Itt van ez a napszemüveg. Ezt 2500-ért vettem. – Boltba’ mennyi? – Háromszáz. Mondjuk ezzel pont átbasztak” – az Üvegtigrisből származó párbeszéd ma is aktuális, csak éppen másképp. A kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon keresztül uniós pénzből osztott csomagokat rászorulóknak. Emlékszik, mennyibe került egy liter tej 2017-ben? A KSH szerint 205 forintba, de az akciós katalógusok szerint ennél olcsóbban is meg lehetett venni. De nem a rászorulóknak.
„A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) a szegénység csökkentése érdekében a megfelelő étkezés és az alapvető fogyasztási cikkek hiányát kívánja enyhíteni, kiegészítve egyéb kísérő intézkedésekkel. Egyidejűleg két irányban is eredményt kíván elérni: egyrészt a rászorulóknál, másrészt fenntarthatósági oldalról” – az idézet a kormány oldaláról származik.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) által koordinált, 2018-ban indult alprogramról többször írtunk már: például itt és itt. Azt hónapokig titkolta az SZGYF, hogy pontosan mit tesznek az egyre dráguló, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba.
Üzleti titokra hivatkozva megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett záradékot, amelyben a három nyertes cég tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Az adatpert 2021 végén megnyertük elsőfokon, majd 2022 májusában jogerősen, másodfokon is. Ezután nagysokára végre megkaptuk a kért táblázatot is.
Pert nyertünk: nem titkolhatják a szegények élelmezésére kötött szerződés részleteit | atlatszo.hu
2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
Per a csomagok tartalmáért
De nézzük a részleteket. Azt korábban, a per indítása után megtudtuk, hogy pontosan mit tartalmaztak a csomagok, azok ára hogyan viszonyult a piaci árakhoz – legalábbis a mi akkori számításaink szerint. Az első, 2018-ban megrendelt csomagba az alábbi termékek kerültek: 1,5%-os tej, liszt, cukor, porcukor, méz, rizs, rövidcső tészta, tarhonya, zöldbab konzerv, szárazbab, étolaj, kakaós italpor, lekvár, gulyáskrém, mazsola, sűrített tej, sűrített paradicsom, löncshúskonzerv. Mindenből 1 darab.
A 2020-as árakat alapul véve bemutattuk, hogy a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal olcsóbb volt, mint a nyertesé.
Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja | atlatszo.hu
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
Az SZGYF holnapja a programban egy keretszerződésre hivatkozott – ezt időközben eltávolították. A főigazgatóság ezt azzal indokolta az Átlátszónak, hogy „az Ön által keresett RSZTOP projekt keretében lefolytatott eljárások még az EKR rendszerbe történő feltöltési kötelezettségen kívül kerültek lefolytatásra, az EKR-es közzétételi kötelezettség nem mérvadó. A Közbeszerzési Hatóság által működtetett CoRe rendszerében azonban valamennyi eljárás szerződése és a teljesítési adatok feltöltésre kerültek. A publikus CoRe felületén pedig mindenféle előzetes regisztráció nélkül rákereshet a kívánt szerződésre.”
A 9,5 milliárd forintos keretszerződés része, „az egyes termékekre vonatkozó egységárakat az Eladók ajánlatai tartalmazzák azzal, hogy azok táblázata jelen szerződés melléklete.” Ezt nem akarta kiadni az SZGYF, de a bíróság kötelezte rá.
2023-as árak 2017-ben
Három táblázatot kaptunk, ami 2017-ben, a szerződéskötés idején rögzítette az árakat. A keretszerződésben három cég adott ajánlatot, a Natur-Rost Kft., az Enger Kft. és a Káta-Mill Plus Bt.
Az SZGYF által megküldött melléklet szerint így alakultak az egyes termékek árai. A keretszerződést 2018-ban írták alá, de a közbeszerzés 2017-es volt, így a KSH 2017-es árait tettük melléjük összehasonlításképpen.
Az árakból egyértelmű a brutális túlárazás.
2017-ben 1 333 forintért kínálni az étolajat, ami 489 forint volt akkor a kiskereskedelemben, egyszerűen pofátlanság, ahogy a többi termék árazása is.
Ne feledjük, itt egy 9,5 milliárdos keretszerződésről beszélünk, nem arról, hogy leugrunk a kisboltba tejet venni. De a tejről se feledkezzünk meg. A Metro 2017-ben bruttó 159 forintért adta a 1,5%-os Riska tejet. A közbeszerzésen a tej ára 516 forintra ugrott. Több mint háromszorosára a piacon elérhető ajánlaténak.
A számok alapján újra lehet értelmezni a kormány oldalán lévő győzelmi jelentést. Sokkal több segítség kijöhetett volna a programból, ha piaci áron – még akkor is nyereséggel – adják a termékeket a nehéz helyzetben lévőknek. De nem így tettek, a szegényekre szánt pénzből alaposan túlárazott csomagokat osztottak. Mindezt kormánypárti politikusok tették, mint egyfajta jótevők.
Akinek esetleg az jár a fejében, hogy „de a szállítás, csomagolás nincs benne, az mennyi pénz”, annak idézzük fel első, a témában írt cikkünket. Mint akkor megírtuk, a logisztika a közbeszerzés szerint csomagonként 375 forintból is megoldható.
Címlapkép: Mihálffy Béla fideszes országgyűlési képviselő uniós élelmiszercsomagot oszt 2021 októberében (Fotó: a politikus Facebook-oldala) | A szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba került | Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/19/a-szegenyeknek-vett-unios-csomagban-a-159-forintos-tej-516-forintba-kerult/ | 2023-05-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.
Sokatmondó adat, hogy a 2020-ban megítélt bő 200 milliárd forintos támogatások közel tizedét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el, az önkormányzati szereplőknek biztosított források több mint 80 százalékát pedig fideszes vezetésű települések kapták. Például Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc szülőfaluja, ami a stadion és kisvasút mellé egy csónakázó tavat álmodott meg gyaloghíddal, étteremmel és korcsolyapályával.
„A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. Ezt olyan desztinációs szemléletű, innovatív és komplex turisztikai fejlesztési projektek támogatásával éri el, amelyek gazdaságilag fenntarthatóak, és az egyes termékek összekapcsolódásán keresztül erősítik a térségi kínálatot, oldják a turizmus szezonális egyenlőtlenségeit” – ez olvasható öndefinícióként a kormányzati honlapon.
Ugyanitt a program zászlóshajójaként hivatkoznak a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióra, melynek a leírás szerint „célja, hogy elősegítse, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek meg tudjanak felelni a modern, XXI. századi turizmus kihívásainak és a vendégek igényeinek”.
A papíron szépen hangzó tervek és ígéretek a valóságban kevésbé magasztosak lettek: a Kisfaludy-program pénzeinek nagy része kormányközeli szereplőknél landolt. Néhány egyedi esetről az Átlátszó is beszámolt, a 2018 és 2021 közötti támogatásokat elemezve pedig a Válasz Online közölte a sokkoló adatot, miszerint az igénylők fél százaléka kapta a támogatások kétharmadát. A 24.hu cikksorozatban foglalkozott a Kisfaludy-programmal, amiből leginkább a Fidesz holdudvarára öntötték a közpénzt, ráadásul teljesen átláthatatlanul.
Pereskedni kellett az adatokért
Erre a problémára a Transparency International Magyarország (TI) is felhívta a figyelmet „Szoba kiváltsággal” című, 2021-ben megjelent tanulmányában, amelyben a koronavírus-járvány alatti turisztikai támogatások átláthatóságát és korrupciós kitettségét elemezte. A civil szervezet a 66 oldalas anyagban azt írja a Kisfaludy-programról, hogy annak „pályázati és elosztási mechanizmusai évek óta átláthatatlanok”, a járványhelyzet során pedig „különösen látványossá váltak e visszaélések”. A kormány ugyanis 2020-ban rekordösszegű közpénzzel támogatta a koronavírus miatti lezárások által nehéz helyzetbe került turisztikai szektort, ám a támogatásokat „meghirdetett (és átlátható feltételrendszerű) pályázat nélkül” osztották ki.
Nagy részük viszont a kormányhoz közeli szereplőkhöz került: „Miközben 2020-ban csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legjelentősebb forrásokat egy szűk kör kapta, melyben felülreprezentáltak a kormányközeli vállalkozások és települések. A száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el a teljes összeg több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot.” – olvasható a tanulmányban.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák | atlatszo.hu
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.
A TI szerette volna megismerni néhány projekt pályázati anyagát, ami alapján támogatást kaptak a beruházások. Ennek érdekében a civil szervezet 2021 áprilisában közadatigénylést nyújtott be a programot bonyolító állami céghez, a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, ám az megtagadta a válaszadást. A Transparency ezért pert indított a Hunguest Hotels Zrt., az Appeninn Hegyvidék Kft., a felcsúti önkormányzat, a Laposa Gasztro Kft., valamint a Laposa Friss Kft. támogatási anyagaiért.
A bíróság első- és másodfokon is a TI-nak adott igazat, és a kért adatok kiadására kötelezte a Kisfaludy2030 Zrt.-t. Az állami cég a Kúriánál fellebbezett a jogerős ítélet ellen, de hiába: a legfelsőbb bírói szerv is ugyanúgy döntött. Ezután a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozó állami cég megkezdte az adatszolgáltatást, ám rendkívül furmányosan, a „kíváncsiskodó” civilek dolgát lehetőleg minél jobban megnehezítve.
Nyomoz a rendőrség az adat(nem)kiadás miatt
A Kisfaludy2030 Zrt. azt egyáltalán nem volt hajlandó elárulni, hogy kik bírálták el a pályázatokat és döntöttek ezáltal a pénzek sorsáról. A többi dokumentumot pedig gyakorlatilag használhatatlanul adták ki.
„A Hunguest szállodák és a Club Aliga támogatására vonatkozó anyagokat összesen 16 e-mailben, mintegy 2500 darab, oldalanként külön-külön befényképezett PDF-ben küldte el. Méghozzá oly módon, hogy a Kisfaludy Zrt. a dokumentumokat egyenként feltöltötte a saját tárhelyére és külön jelszóval védett linkeken, 5 napon belül, egyetlen alkalommal tette letölthetővé a saját oldaláról.” – számolt be róla a TI idén február elején. De még ezzel sem volt vége a szivatásnak, az állami cég a klasszikus, feketével kitakarós eljárással is megnehezítette a papírok értelmezhetőségét.
„Ráadásul számos, az adófizetők által finanszírozott munkaórát fordítottak arra, hogy használhatatlanná tegyék a dokumentumáradatot. A rendelkezésre bocsátott iratok jelentős részét az adatszolgáltatást megelőzően olvashatatlanná tettek. Egyes dokumentumokat teljes egészében fekete színezéssel takartak el. Más esetekben meg a dokumentum sablonszerű alapadatain (pl. táblázatok fejlécein, intézmények megnevezésén és címén, tisztségviselők nevén és beosztásán, stb.) túl minden érdemi adatot rejtettek fekete szín mögé. Olyan dokumentum is bőven akadt, amit miniatűr méretűre kicsinyítve tettek olvashatatlanná.”
A Transparency szerint „az adatkiadás ilyen módja nemcsak teljességgel észszerűtlen, de törvénysértő is, hiszen nem felel meg a bíróság által a jogerős ítéletben előírt követelményeknek”. A civil szervezet ezért levélben szólította fel a Kisfaludy2030 Zrt.-t a bírósági ítéletben foglaltak maradéktalan és minél hamarabbi teljesítésére.
Ennek eredményeképpen az állami cég megismételte az adatok kiadását: nagylelkűen már 15 napos letöltési idővel és a kitakarások, valamint miniatürizálás nélkül. A döntéshozók és bírálók személyét azonban továbbra sem árulták el. A TI feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított közérdekű adattal visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt.
Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot
A TI által kiperelt iratok közül egy jókora adag a leghíresebb támogatott beruházásra, a felcsúti vasútállomás mellé épült „hattyúhidas” tóra vonatkozik. A projekt hivatalos neve „A felcsúti árvízcsúcs-csökkentő záportározó környezetének turisztikai célú fejlesztése” volt, amelynek összköltségét a helyi önkormányzat 1,479 milliárd forintra becsülte. Ehhez igényeltek és kaptak 1,45 milliárdos támogatást, vagyis a beruházás 98%-a közpénzből valósult meg.
A felcsúti záportározó létrejöttét 2001-ben az első Orbán-kormány vitatható módon segítette 2,7 milliárd forinttal. Azt a település jegyzője már 2015-ben bejelentette, hogy a helyszínen egy télen korcsolyapályaként használható csónakázótavat akar létesíteni az önkormányzat, ám a fejlesztés várható költségeiről ekkor még tudott konkrétumot mondani az Átlátszó kérdéseire.
Két évvel később, 2017-ben Felcsút 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Ennek keretében pedig a záportározóban egy mesterséges szigetet építettek, „melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával”.
Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből | atlatszo.hu
A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is.
Vagyis a megvalósítás lassan, de biztosan haladt, majd a miniszterelnök falujára rámosolygott a jóisten és a szerencse: 2019-ben a Kisfaludy2030 Zrt. állami támogatásra érdemesnek találta a csónakázótavas projektet. A felcsúti önkormányzat először 14,75 millió forintot kapott, amelyet a koncepcióterv és az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére költött.
Ezután, 2020 júliusában született meg az 1,45 milliárdos támogatásról szóló döntés a Kisfaludy2030 Zrt.-nél. Ezt pár hónappal később a 24.hu meg is írta a hivatalos nyilvántartás alapján, most pedig a TI-nak hála megismerhetők a részletek.
A felcsúti projektre vonatkozó iratok között számos, a közpénzek átláthatóságának szempontjából kevésbé releváns műszaki dokumentum szerepel a tetőlefolyó csatlakozások rajzától az étterem tűzjelzőjének tervéig. A lényeg viszont természetesen a pályázati adatlapokon és a megvalósíthatósági tanulmányokban szerepel.
Azokban írta le ugyanis a felcsúti önkormányzat a tavas-hidas-éttermes fejlesztés részleteit és várt (pozitív) hatásait, valamint azt, hogy szerinte miért indokolt és szükséges megvalósítani a beruházást. Az érvek pedig meggyőzték a Kisfaludy2030 Zrt.-t, hiszen megítéltek közel 1,5 milliárd forint állami támogatást a páratlan turisztikai attrakcióra.
Kis híd, nagy tervek
Mészáros László felcsúti polgármester 2019. augusztus elején töltötte ki a pályázati adatlapot, amelyen ismertette a kis Fejér megyei falu nagyszabású elképzeléseit. Eszerint az árvíztározó „turisztikai, sport és rekreációs célú hasznosítása során a vízpartra kisebb étterem épül”, melynek épületében egy sportszerbolt és a tavi csónakázás kiszolgáló helyiségei is helyet kapnak.
Továbbá a partról hídon megközelíthető, és szemérmesen „hullámzást csökkentő műtárgy” névvel illetett szigeten játszótér vagy pihenőpark, a tó partján pedig a kialakításra kerülő sétálóutakon kívül „télen korcsolyapályává alakítható sportpálya, közpark, tematikus játszótér épülhet”.
A pályázatban mintegy 1900 fősként szereplő falu első emberének elképzelései szerint a felcsúti kisvasút állomásépülete mellett létrejövő turisztikai fejlesztés „a természeti és közlekedési adottságok kihasználásával” jönne létre. „A Vál-völgyi Kisvasúton érkező családok az állomáson leszállva, alig pár száz méteres sétával elérhetik azt a komplexumot, ahol a család minden korosztálya találhat magának sportolási és rekreációs célú időtöltési lehetőséget” – írta Mészáros László.
Szerinte „a turizmus iránti növekvő igény” teszi indokolttá az önkormányzati szerepvállalást ezen a területen, és a várt plusz bevételek (pl. az étterem bérleti díja) mellett „a szolgáltatás közvetett pozitív hozadéka a társadalmi elégedettség növekedése útján is lemérhető” lenne. Ennél a résznél a munkahelyteremtést és a helyi intézmények (óvodák, iskolák, alapítványok) programjait támogató szolgáltatásokat sorolta fel, amelyeknek „nem minden esetben számszerűsíthető a pozitív eredménye, hozadéka”.
„Első körben az anyagi veszélyekkel kell számolni”
A Kisfaludy2030 Zrt.-től a projekthez első körben kapott 15 millió forintból 2019. szeptember végén készült Egyszerűsített Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) viszont foglalkozik a számszerűsíthető mutatókkal is. Ebben a 82 oldalas dokumentumban a projektet esetlegesen gátló/nehezítő körülmények közül az anyagi veszélyeket tették első helyre. Ide sorolták azt, ha netán a kért 1,5 milliárd forintnál kevesebb állami támogatást kapnak rá, vagy ha közbejön valami előre be nem tervezett munka.
Azt azonban több helyen is megemlítették az anyagban, hogy a projekt megvalósításába az önkormányzat fő partnerként a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt (FUNA) és az alapítvány által működtetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát vonja be. Ezek üzemeltetik ugyanis a felcsúti stadiont (Pancho Aréna), valamint az onnan induló kisvasutat, amelynek egyik megállója a tó szomszédságában található; továbbá a kisvonat végállomásánal fekvő, turisztikai szempontból szintén jelentős alcsútdobozi arborétumot, és a mellette fekvő Sport Hotelt.
„Mind infrastrukturális beruházásban szerzett tapasztalataik, mind az üzemeltetés során szerzett tapasztalataik alkalmassá és indokolttá teszik a jelen projektmegvalósítás bevonására.” – olvasható az EMT-ben kicsit zavaros magyarsággal az utánpótlásnevelő alapítványról, melynek elnöke Mészáros Lőrinc.
A FUNA tulajdonát képezi egyébként az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozzák létre. Ezeket a telektulajdonos alapítvány fogja üzemeltetni a tervek szerint, az éttermet pedig egy külsős cégnek adná bérbe a nagylelkű önkormányzat: „biztosítva ezáltal a dinamikus fejlődést a bérlőnek”.
Persze a falu is jól jár, vagy legalábbis nem rosszul: a tó, a sportpálya és az étterem bérbeadásából, valamint a bérlőktől forgalomarányosan kapott jutalékból összesen évi 11,1 millió forint bevétellel kalkuláltak az előzetes megvalósítási tanulmányban. Érdekes véletlen, hogy pont ugyanennyire saccolták a projekttel kapcsolatos működési kiadásokat (üzemeltetés, karbantartás, pótlás) is, vagyis azt hozták ki, hogy nullszaldós lesz a dolog – nem nyereséges, de nem is veszteséges. Utóbbi pedig elég volt ahhoz, hogy fenntarthatóvá nyilvánítsák, hiszen nem termel mínuszt az önkormányzatnak.
„A médiában negatív hír megjelenhet”
Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány egyébként alaposnak és korrektnek mondható, mert adtak a látszatra, és a projektet esetlegesen nehezítő körülményekről is említést tesznek benne. Bár azt is elismerik, hogy ezekre meglehetősen kicsi az esély, legyen szó jogi, pénzügyi, vagy más típusú problémáról. Az EMT-ben 1-2 bekezdés foglalkozik például azzal, hogy mit szól majd a projekthez a helyi lakosság, és mennyire fontos a helyiek megelégedettségének elérése. Ennek érdekében tájékoztatják őket a beruházásról, annak munkahelyteremtő szerepéről, és a település pozitív megítélésének növekedéséről. Bár talán ez sem lesz elég, de mindegy.
„Mindezek ellenére létrejövő lakossági ellenállás, vagy a médiában szereplő negatív hír megjelenhet. Bekövetkezésének kockázata alacsony, a projekt megvalósulására csekély hatással bír.”
Az optimizmusuk indokolt, hiszen Felcsút egy ikonikus helyszín: innen származik Orbán Viktor miniszterelnök, és jóbarátja, az Orbán-kormány 2010-es hatalomrakerülése óta gázszerelőből milliárdossá vált Mészáros Lőrinc, a falu pedig igazi fideszes Disneyland lett az elmúlt években.
Mészáros Lőrinc cége bérli az éttermet
A miniszterelnök által alapított és Mészáros által igazgatott fociakadémia közpénzből (társasági adókedvezményből, vagyis az államkasszából átirányított összegekből) építhetett stadiont, kollégiumot, középiskolát, mindenféle sportpályákat és egyebeket, uniós támogatásból megépült a kisvasút a stadiontól az alcsúti arborétumig, most pedig a kettő között készül(t) a csónakázótó, a híd és az étterem. Nem mellékesen Mészáros Lőrincék cégének, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek a kivitelezésében.
Az utolsó szögig és vécékefetartóig közpénzből készülő Tó Étterem üzemeltetése szintén a híres családban marad: a felcsúti képviselőtestület a 2023. január 17-i testületi ülésen megszavazta, hogy az ingatlant 5+5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forint bérleti díjért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, más pedig nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
Úgy tűnik tehát, hogy határ a csillagos ég: minden megvalósul, amit kitalálnak, ráadásul minden közpénzből. Vélhetően nem a tó lesz az utolsó felcsúti fejlesztés, hiszen a kormány hosszú évek óta emlegeti, és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel, hogy tervben van a kisvasút meghosszabbítása. „A kisvasút bekötése Bicske állomásra a tervezés fázisában van, megvalósítása a közeljövőben várható”.
Címlapkép: Háttérben a felcsúti tó és a híd, előtérben a mellé épített korcsolyapálya 2022. december elején (fotó: Hadházy Ákos/Facebook) | Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot a csónakázótóra, de a részletek nehezen derültek ki | A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/16/felcsut-konnyeden-kapott-15-milliardot-a-csonakazotora-de-a-reszletek-nehezen-derultek-ki/ | 2023-05-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták.
4,7 milliárd forint értékű közbeszerzést folytatott le a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2023 első negyedévében. Nagy verseny persze nem volt a tenderekért, hiszen a feladatokat egy olyan keretmegállapodás részeként osztották ki, amelynek csak egy nyertese volt korábban. Vagyis más már nem is tudott pályázni. Az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből viszont annyi legalább kiderült, hogyan oszlott meg az összeg a különböző rendezvények között.
A legtöbb pénzbe a kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) eseményei kerülnek: összesen 2,4 milliárdot költenek rendezvényszervezésre. Őket követi a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. 536 millióval (pontosan meg nem nevezett célokra), illetve további 391,9 millió forinttal „komplex rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátására” az UEFA Európa-liga döntőjéhez kapcsolódóan.
A listában szerepel még komplex rendezvényszervezési és kommunikációs feladatok ellátása kapcsán
a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (a 2023-as MIPIM Nemzetközi Ingatlanpiaci Szakkiállításhoz kapcsolódóan) – 25 millió Ft;
az MVM Ügyfélkapcsolati Kft. – 155,9 millió Ft;
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Szakma Sztár Fesztivál 2023 rendezvényszervezési feladatainak ellátása) – 89,9 millió Ft;
az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. külföldi rendezvényszervezési feladatok ellátása – 201 millió Ft, valamint a ProWein Düsseldorf 2023 szakkiállítás kapcsán – 97,8 millió Ft;
a HIPA Nonprofit Zrt. – 134,6 millió Ft;
a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Kft. – 220 millió Ft;
az MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. (a Budapest Central European Fashion Week AW23/24 rendezvény kapcsán) – 103 millió Ft;
a MAVIR Zrt. – 80 millió Ft;
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a Ludovika Fesztivál kapcsán) – 151 millió Ft;
és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. – 70 millió Ft.
A nyertes minden esetben a Lounge Event Kft. (korábban Moonlight Event Kft.) és a Visual Europe Zrt. párosa lett. Ennek oka, hogy a két céggel korábban keretmegállapodást kötött az NKOH, így minden rendezvényszervezési feladatot ők láthatnak el, más már nem is tud pályázni azokra.
Balásy Gyula cégei járnak jól
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A hivatal megalakulásakor a kormány azt mondta, így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ami részben meg is valósult: olcsóbb ugyan nem lett (az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre), de azt legalább már nem kell találgatni, ki nyeri el a tendereket. A megbízások többségét ugyanis Balásy Gyula cégei kapják, valamint az Antenna Hungária Zrt., amelynek kisebbségi tulajdonosa az állam, a többségi pedig a kormányközeli 4iG Zrt. 2022. február óta.
A Transparency International napokban publikált interaktív oldalán, a Tenderbajnokon ezt szépen mutatja is a grafikon. A képen azt látjuk, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt közbeszerzések többségét a Balásy-féle New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapja.
Szintén Balásy Gyula cége a Lounge Event Kft., ami a bevételét 4,2 millióról öt év alatt 23,4 milliárdra tornázta fel. Hasonló sikereket tudhat magáénak a Visual Europe Zrt., amelynek tulajdonosa a New Land Media. A cég 938 millióról 7,9 milliárdra növelte éves forgalmát 2017 és 2021 között.
Nem szereti a rivaldafényt
A Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula nem sokat szerepel a hírekben. Vélhetően mégis egyenlő azzal a B. betűvel jelzett személlyel, aki a leggazdagabb magyarok listáján a 78. helyet foglalja el.
Bár az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált illető nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, abból, hogy a „kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött”, és „állami megrendeléseket is elnyert”, nehéz lenne másra tippelni. Korábban a 92. helyen állt, és már akkor sem tetszett neki, hogy megemlékeztek róla:
Lapunk ennek ellenére 2020 februárjában bemutatta a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek tulajdonosának, Balásy Gyulának a frissen vásárolt luxusvillájáról készített drónfelvételeinket.
Balásy szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH határozata szerint azonban alaptalanul, mert a hazai és a nemzetközi jogi előírások alapján a sajtószabadságba belefér közüggyel kapcsolatban a magánszférát nem sértő drónfelvétel készítése.
A NAIH szerint is jogszerűen készítettünk drónfelvételeket a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula luxusvillájáról | atlatszo.hu
A NAIH szerint is jogszerűen készítettünk drónfelvételeket a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula luxusvillájáról. Az érveinket a Hatóság elfogadta, aminek különös jelentősége van a tényfeltáró újságírás mozgástere szempontjából. A közpénzen való gazdagodásról sokkal kevesebbet mond ugyanis az a szám, hogy valaki két év alatt nyolc milliárdot vett ki osztalékként a kormányzati propagandakampányokat vezénylő cégekből, mintha egy drónfelvételen látja a nyolc milliárd forint töredékéért vásárolt luxusvillát jó minőségű videón, illetve fényképeken. | 392 millió megy el az Európa-liga döntőre, ebből is Balásy Gyula cégei profitálnak | Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/16/392-millio-megy-el-az-europa-liga-dontore-ebbol-is-balasy-gyula-cegei-profitalnak/ | 2023-05-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Letöltendő börtönbüntetést kér Töröcskei Istvánra és feleségére az ügyészség, amely számos gazdasági bűncselekménnyel vádolja a korábbi Fidesz-közeli üzletembert.
Gondterhelten lépkedett a bíróság folyosóján a tárgyalás előtt a becsődölt Széchenyi Bank vezére, ami érthető, hiszen a mostani perben dőlhet el élete hátralévő része. A 73 éves Töröcskei ugyanis kilenc év fegyházat kapott volna, ha már az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét, ám ezt nem tette meg, így akár 25 évig is a rácsok mögött maradhat.
Mindent elvettek tőlem (...) A pénzügyi csődbe magam is beleroppantam - jelentette ki Töröcskei, amikor a bíró a vagyoni állapotáról kérdezte. Kiderült, nincs ingatlana, se megtakarítása, mindössze félmilliárd forint feletti tartozásról számolt be, ám még azt sem tudta megmondani, ez pontosan mekkora összeg. Nyugdíjasként éli mindennapjait, a ház, ahol a lakcíme van, a gyermekei tulajdonában van.
Vallomásában felidézte nem mindennapi banki karrierjét, és részletesen feltárta, miért hamis szerinte az ügyészség azon álláspontja, hogy fiktív hiteleket helyeztek volna ki, amelyek egy részével sajátjukként rendelkeztek, illetve állította, vagyonkezelői kötelezettséget sem sértettek.
Töröcskei szerint - noha ő próbálkozott - az állam nem volt érdekelt a Széchenyi Bank megmentésében.
“Az életemet tisztességesen éltem, a jövőben is tisztességesen fogom élni” - fogalmazott.
Míg a volt bankvezér némi bizonytalansággal, de összeszedetten olvasta fel vallomását, felesége, a másodrendű vádlott T. Zs. jóval nehezebben viselte a megpróbáltatást.
A védekezése egy részét sírva adta elő, többször meg kellett szakítania, hogy a könnyeit törölgesse, egy ponton még a bíró is megkérdezte, tartsanak-e egy rövid szünetet, amit az asszony visszautasított.
“A férjemmel mindig is tisztességesen éltünk, igyekeztünk a szabályok szerint vállalkozni. (...) Sem a bankból, sem a bank vállalkozásaiból családunk nem jutott vagyonhoz. Ellenkezőleg, gyakorlatilag tönkrementünk” - mondta elcsukló hangon.
T. Zs. - aki maga is vezető volt a bank - ma már úgy látja, “hiba volt a munkaszervezetet teljesen magára hagyni”, de bízott a pénzintézetnél dolgozó, magasan képzett szakemberekben.
Töröcskei korábban ezer szállal kötődött a jobboldalhoz, egy időben résztulajdonosa volt a Hír TV-nek és a Magyar Nemzetnek, sőt, 2011-ben a Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatói székét is megkapta. Töröcskei állítólag jó viszonyt ápolt Simicska Lajos időközben szintén kegyvesztetté vált nagyvállalkozóval és a Fidesz felső körével.
Az első szünet elrendelése után Töröcskei már jóval oldottabb hangulatban volt, mint az elején, mosolyogva fogott kezet több vádlott-társával, köztük Vitézy Tamással, aki Orbán Viktor miniszterelnök távoli rokonságához tartozik.
A Fidesztől ugyancsak eltávolodott üzletember az ügyészség szerint bűnsegédként vett részt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésében, és ezért négy év letöltendő szabadságvesztést kért rá.
A 15 vádlottnak csak egy részét sikerült meghallgatnia a bíróságnak hétfőn, a többieknek a következő tárgyalási napon, szeptemberben lesz lehetőségük előadni a saját verziójukat.
Milliárdos kárt okoztak
A vád szerint Töröcskei István és felesége saját cégen keresztül többségi tulajdonjogot szerzett a pénzintézetben, amelynek megszerzésére jelentős hitelt vettek fel. A Széchenyi Bank azonban a kezdetektől fogva veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely azonban sem erre, sem a hitel visszafizetésére nem volt képes, ezért Töröcskei István az ügyészség álláspontja szerint ekkor úgy döntött, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő.
Emellett Töröcskeiék 2013-ban több mint 3 és fél milliárd forint értékben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek. Továbbá ugyanebben az évben további olyan hitelek kihelyezéséről is döntöttek, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, ezzel pedig további több mint 2,3 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak a Széchenyi Banknak. | „Mindent elvettek tőlem” – Bíróság elé állt Töröcskei István egykori bankvezér | A gyanúsítottak kihallgatásával kezdte meg a bizonyítási eljárást a Fővárosi Törvényszék a Széchenyi Bank-perben. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/mindent-elvettek-tolem-birosag-ele-allt-torocskei-istvan-egykori-bankvezer/tw169s1 | 2023-06-05 20:55:04 | true | null | null | Blikk |
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkár és miniszterhelyettese korábban azt mondta: magántőke kell a felújított állami kastélyok üzemeltetéséhez.
A magyar állam közpénzből felújította ezeket a kastélyokat, akkor hogyan hozhatók ebbe privát források ezeknek a kastélyoknak az üzemeltetésébe
Ezért javasolta Lázár János minisztériuma azt, hogy ingyen adják magánkézbe az állami tulajdonú kastélyok egy részét. A Miniszterelnökség vezetője a Híradó kérdésére március végén még arról beszélt: azért kellenek a magántulajdonosok, hogy hatékonyabban lehessen közcélokra hasznosítani az épületeket.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a korábban azt mondta, az épületek funkciójával kapcsolatban, hogy
A Momentum szerint nem véletlenül zártak be több kastélyt a törvény elfogadása előtt. Bedő Dávid képviselő szerint lehetséges, hogy a bezárások annak érdekében történtek, hogy
rá tudják fogni, hogy semmilyen közfeladatot nem lát el.
Az országgyűlés elé még be sem nyújtott törvényjavaslat értelmében ráadásul nemcsak a kastélyokat, de a bennük lévő ingóságokat, így a bútorokat vagy festményeket is ingyen átadhatják magántulajdonosoknak, kivéve, ha ezek a kastélyban működő múzeum vagy közgyűjtemény részét képezik.
Hétfőn a Híradó kérdéseire a kormány azt közölte: nem ingyen adják a kastélyokat, mert cserébe azok példaértékű fejlesztését és üzemeltetését várják el. Hozzátették: a törvénytervezet társadalmi egyeztetése és a parlamenti viták során a minisztéroum minden kérdésre választ ad majd.
Április közepén egyébként Lázár János arról beszélt: a kastélyokat nagy cégek, például a Mol, az OTP vagy a Richter kaphatná meg az államtól. Az OTP és a Richter nem zárkózna el ettől. | Minden állami tulajdonú kastély magánkézbe adható lenne a benne lévő a képekkel és bútorokkal együtt, | Nemcsak az ingatlant, de a benne lévő bútorokat vagy festményeket is ingyen megkaphatják azok, akik sikerrel pályáznak az állami kastélyok tulajdonjogára. Ráadásul csak azokat az épületeket kell majd továbbra is közcélra használni, amelyekben az átadáskor működik például múzeum. A Momentum szerint több kastélyt szándékosan zárhattak be, hogy magáncélra használhassák majd azokat az új tulajdonosaik. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/05/kastelyok-magyarorszagon-allami-tulajdon-palyazat | 2023-06-05 07:06:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Csak a ponyvára került dekoráción látható a Magyar Nemzeti Bank díszes székháza. Egy közeli lakóház tetőteréből készült fényképen látszik, hogy a műemléki épület belső terei szinte teljesen eltűntek.
A Magyar Nemzeti Bank székházát 2021-ben kezdték el felújítani és a tervek szerint a jegybank alapításának 100. évfordulójára, 2024-re lesz kész. A megbízási szerződés szerint a kivitelező 54 milliárd forintért végzi el a munkálatokat.
Ez a kivitelező a Raw Development Kft., amelynek tulajdonosa Somlai Bálint. Ő a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja. A cég árbevétele ugyan tavaly az egy évvel korábbinak a fele, profitja pedig az egyötöde lett, ám a céget tulajdonló holding, a Somlai Invest tavaly jelentősen növelte a profitját, 8,6 milliárdról 13,6 milliárd forintra. Osztalékot viszont nem vettek ki.
Somlai Bálint volt az, akit egy különleges luxus sportautóval fotózott le a Direkt36 munkatársa tavaly Budapesten.
„Egy kerekének az ára a kerékcsavarokkal együtt körülbelül 7 millió forintba kerül" – ezt mondta áprilisban a tényfeltáró lap munkatársa Házon kívül című műsorunknak. | Rengeteget kerestek Matolcsy Ádám és barátai a Nemzeti Bankon | A Magyar Nemzeti Bank több százmilliárd forintos vesztesége ellenére is nyereségesek lettek tavaly a jegybank rendszeres partnerei. A bank székházát felújító holding több mint 13 milliárdos profitot ért el tavaly, míg a jegybank kommunikációját végző cég 3 milliárdos árbevétele mind a Nemzeti Banktól érkezett. Jól ment Matolcsy György fiának bútorcége is, Matolcsy Ádám 300 millió forint osztalékot vett fel a cégből. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/05/matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-szaraz-istvan-somlai-istvan-magyar-nemzeti-bank-gazdasag | 2023-06-05 07:10:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Írásbeli kérdéssel fordult május 18-án Hadházy Ákos Polt Péter legfőbb ügyészhez a Bátonyterenyei logisztikai központ ügyében. A független országgyűlési képviselő azt tudakolta, hogy tart-e még a 2016-ban indult nyomozás, van-e gyanúsítottja az ügynek, hány tanút hallgattak meg, bíróságra került-e már az ügy, történt-e felelősségrevonás, vagy ha nem és az eljárást megszüntették, akkor milyen okból?
Annak idején Hadházy Ákos mutatta be, hogy egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ építésére 837 és 496 millió forintot kapott a 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból a Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. A nevét később Ökogroup Zrt.-re váltó cég az Európai Uniós támogatással megindított projekt során Bicskén a földmunkákat végezte el, Bátonyterenyén pedig a tervekben szereplő egyik épület vázát állította fel. Később a Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták. | Eltűnt EU-s pénzek: kiderült, hogy már 2018-ban megszüntették a nyomozást | A 2016-ban kirobbant botrány után indult nyomozás során a NAV öt gyanúsítottat hallgatott ki, majd két év múlva csendben lezárták az ügyet. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/05/eu-s-penzek-megszuntetett-nyomozas-bicskei-batonyterenyei-logisztikai-kozpont-hadhazy-akos-polt-peter | 2023-06-05 07:16:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe. | Orbán Viktor szerint az Európai Unió miatt csúszik Paks2 építése | Az unió miatt csúszik a Paks2 építése Orbán Viktor szerint. Az állami rádióban tegnap úgy fogalmazott: Brüsszelben annyit akadékoskodtak. Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint ez nem igaz, az uniós vizsgálatok legfeljebb 16 hónapig tartottak, szerinte a 6-7 éves csúszást, a magyar és az orosz fél „szerencsétlenkedte” össze. A külügyminiszter áprilisban azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai a következő évtized elején léphetnek működésbe. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/paks2-orban-viktor-europai-unio-javor-benedek-unios-kepviselo | 2023-06-03 07:28:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ezt tartalmazza a Lázár János vezette minisztérium törvényjavaslata. Korábban 12 kastély privatizálásáról volt szó, a mostani szövegben viszont már semmilyen korlát nincs. A miniszter korábban azzal indokolta az ötletet, hogy az állam nem elég jó gazdája a kastélyoknak. A Momentum minden érintett kastélynál ellenállást szervez, mert szerintük a kormány „haveroknak játssza át a milliárdos közvagyont”. | Alig egy hónap múlva bármelyik állami tulajdonú kastély ingyenesen magánkézbe adható lesz | Ezt tartalmazza a Lázár János vezette minisztérium törvényjavaslata. Korábban 12 kastély privatizálásáról volt szó, a mostani szövegben viszont már semmilyen korlát nincs. A miniszter korábban azzal indokolta az ötletet, hogy az állam nem elég jó gazdája a kastélyoknak. A Momentum minden érintett kastélynál ellenállást szervez, mert szerintük a kormány „haveroknak játssza át a milliárdos közvagyont”. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/kastely-ingyenesen-magankezbe-adhato-lazar-janos-momentum-tiltakozas | 2023-06-03 07:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer. | Százmilliárdokat tehettek zsebre a kormányközeli építési cégek | Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/03/epitesi-vallalkozas-kormanykozeli-market-zrt-garancsi-istvan-meszaros-lorinc-hadhazy-akos | 2023-06-03 07:33:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Jó évük volt Orbán Viktor családtagjainak 2022-ben. Rekordnyereséget ért el a miniszterelnök apjának bányászati cége, amelyből Orbán Győző egymilliárd forint osztalékot kapott, vagyis az év minden napján 2,8 millió forintot fialt neki a bányacég. Ennél jóval többet termeltek a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásai. A BDPST Zrt.-nek sok ingatlanbefektetése és szállodája van országszerte. Tavaly megszerezték Budapest impozáns, bár leromlott állapotban lévő szállodáját, a Gellértet is. A cégbirodalom adózás utáni nyeresége közel 22 milliárd forint lett. Tiborcz István ebből kétmilliárd forintot vett ki osztalékként, a nyereség többi részét a cégben hagyta. Orbán ennél jóval szerényebb bevallott vagyonnal rendelkezik, egy ház Felcsúton, a budai otthonuk fele, és 14 millió forint a feleségével közös számlán. Orbán Viktornak ez az összes vagyona a január végi vagyonnyilatkozata szerint. | Orbán Győző egymilliárd, Tiborcz István kétmilliárd forintot vett ki osztalékként cégeiből | Jó évük volt Orbán Viktor családtagjainak 2022-ben. Rekordnyereséget ért el a miniszterelnök apjának bányászati cége, amelyből Orbán Győző egymilliárd forint osztalékot kapott, vagyis az év minden napján 2,8 millió forintot fialt neki a bányacég. Ennél jóval többet termeltek a miniszterelnök veje, Tiborcz István vállalkozásai. A BDPST Zrt.-nek sok ingatlanbefektetése és szállodája van országszerte. Tavaly megszerezték Budapest impozáns, bár leromlott állapotban lévő szállodáját, a Gellértet is. A cégbirodalom adózás utáni nyeresége közel 22 milliárd forint lett. Tiborcz István ebből kétmilliárd forintot vett ki osztalékként, a nyereség többi részét a cégben hagyta. Orbán ennél jóval szerényebb bevallott vagyonnal rendelkezik, egy ház Felcsúton, a budai otthonuk fele, és 14 millió forint a feleségével közös számlán. Orbán Viktornak ez az összes vagyona a január végi vagyonnyilatkozata szerint. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/02/politikusok-rokonai-belfold-politika-orban-viktor | 2023-06-02 07:48:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tavalyi beszámolója szerint meghaladta a százmillió forintot a Bayer Zsolt kormánypárti publicista többségi tulajdonában álló 1100ÉV Kft. bevétele. A cég – amelynek főtevékenysége film-, video-, televízióműsor-gyártás – 2021-ben még veszteséges volt, de tavaly kifejezetten sikeres évet zárt, hiszen
a 104 millió forint bevételből 89 millió forint adózott eredményt ért el.
A nyereségből a tulajdonosok 25 millió forintot vettek ki osztalékként. Az eredménytartalék a beszámoló szerint negatív ugyan, de a cégnek van 50 millió forint lekötött tartaléka, illetve követelésként is nyilvántartanak 105 millió forintot. A cégnek nincs alkalmazottja, így bérköltsége sem keletkezett.
A hvg.hu írta meg márciusban, hogy az 1100ÉV Kft. januárban 40 millió forintot kapott támogatásként a Szerencsejáték Zrt-től. Az utóbbi időben ugyan az állami cég visszavett a szponzori tevékenységéből, de Bayer és mostohafia cége a legmagasabb összeget kapta a tavaly november és idén február közti időszakban. A kormány szerint azért, mert értékteremtő. | Bayer Zsolték értékteremtő cége nagyot szakított | 104 millió forint bevételből 89 millió forint adózott eredményt ért el az 1100ÉV Kft, ami értéket teremt. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/bayer-zsolt-cege-1100ev-ertekteremto | 2023-06-01 08:08:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Szokatlan körülményei ellenére egyre jobban teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítészeti cége: rejtély, hogyan bukkannak rá az Interior Design Kft.-re megrendelői, mert nincsen honlapja, semmilyen nyilvánosan elérhető referenciája. Hiába próbáltunk telefonszámot találni a céghez, nem jártunk sikerrel, elektronikus elérhetőséget is csak a hivatalos cégjegyzékben találtunk.
Ez a nem túl információdús látvány fogadja az interiordesign.hu látogatóit, csak onnan tudjuk hogy ez tényleg a cégé, hogy a nyilvános adatok szerint az Interior Design Kft. használja:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének cége már indulása után 9 hónappal egy Porsche Cayenne luxusautót lízingelt. A 2019 nyarán létrehozott belsőépítészettel, divat- és formatervezéssel foglalkozó cég működése első bő fél évében 229 millió forint forgalmat bonyolított. 2020-ban 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétel mellett 294,2 millió forint adózott eredményt, 2021-ben 781 millió forint árbevétel mellett 418 millió forint adózott eredményt ért el.
Tavaly pedig 1 milliárd 503 millió forintos bevételt sikerült összehozni, 545,8 millió forintos adózott eredménnyel. | Szijjártó Péter feleségének belsőépítészeti cége milliárdos bevételt termelt | 436 millió forint osztalékot vett ki a kíváncsiskodók számára szinte láthatatlan cégéből Szijjártó-Nagy Szilvia. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/szijjarto-peter-felesege-ceg-bevetel-millio | 2023-06-01 08:11:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Hiába függesztették fel állásából, igen jó évet zárt a Schadl-Baranyai Helga által vezetett végrehajtói iroda – derült ki a cég beszámolójából.
Schadl György feleségét ugyanis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felfüggesztette végrehajtói pozíciójából, miután kiderült, hogy ő is gyanúsítottja, majd vádlottja lett az utóbbi évek egyik legnagyobb korrupciós botrányának. Az ügyészség pénzmosással vádolja, amiért engedve férje kérésének egy széfben helyezett el több mint 100 millió forint értékű ékszert.
Helyettesítésére Bihari Zsófiát jelölték ki, aki egy másik saját végrehajtói irodát is üzemeltet, de e mellett tulajdont is szerzett Schadl-Baranyai Helga cégében. Schadl feleségének irodája így folytathatta a működését, méghozzá igen nyereségesen:
a Schadl-Baranyai Helga és Társa Végrehajtói Iroda a közzétett beszámoló szerint 523 millió forintos árbevételt ért el 2022-ben, az adózott eredménye pedig 249 millió forint lett.
A cég jegyzőkönyve szerint osztalékelőleget vettek fel, a maradék pénzt pedig az eredménytartalékba helyezték, de azt nem részletezték, hogy ezek pontosan mekkora összegek voltak.
A jogszabályok szerint hiába függesztenek fel egy végrehajtót, továbbra is az ő irodájában keletkezik a bevétel, ha a végrehajtó helyettese tulajdonosként jelenik meg a cégben. Feltehetően ez történt itt is, Bihari Zsófia belépett a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtói Irodába, így továbbra is a felfüggesztett végrehajtó irodája intézkedhet az egyes ügyekben (nem kell a folyamatban lévő ügyekben értesíteni az érintetteket, hogy más jár el). A bevétel is itt keletkezett, bár osztalékot nem fizettek, csak ismeretlen nagyságú osztalékelőleget vettek fel.
Schadl-Baranyai Helga helyettese, Bihari Zsófia is nagyon jó évet zárt: saját cégében 117,6 millió forintos adózott eredményt ért el, amelyből 60 millió forintot vett fel osztalékként.
Schadl György végrehajtói irodája is jól termelt tavaly, több mint 126 millió forint volt az árbevétel. | Schadl György feleségének végrehajtói irodája csaknem 250 millió forintos nyereséget ért el tavaly | Schadl-Baranyai Helga cége több mint 523 millió forintos árbevétellel büszkélkedhet 2022-ben. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/05/31/schadl-gyorgy-felesegenek-helyettese-60-milliot-kaszalt-a-tavalyi-ev-utan | 2023-05-31 08:24:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van.
Első fokon megnyerte a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet azt a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos pert, amelyből kiderülhet, pontosan milyen feltételekkel kapta koncesszióba a hazai hulladékgazdálkodást a Mol.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.
A Transparency International azt követően fordult bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést. Most a bíróság első fokon úgy döntött, hogy a vállalatnak ki kell adnia a dokumentumokat.
A TI szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét megteremtenie.
„Emellett azonban a mellékletek olyan fontos részleteket is tartalmaznak, mint például a Mol által a három és fél évtizedes, több száz milliárdos bevételt biztosító koncessziós jogra benyújtott nyertes ajánlata, vagy az állami kártérítés mértéke arra az esetre, amennyiben idő előtt felmondanák a koncessziós szerződést” – közölte a civil szervezet.
Az adatigénylést a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) nyújtotta be a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelte Nemzeti Koncessziós Irodához (NKOI).
Az NKOI előbb az időt húzta, majd még a per tárgyalása előtt megengedte a fémkereskedők egyesületének, hogy megtekintsék a koncessziós szerződés mellékleteit, azonban csak olyan formában, hogy az MFSZE képviselője a mellékletekről másolatot nem kapott, felvételeket nem készíthetett, és a telefonja és más, felvételre alkalmas eszközeinek leadása után csakis kézzel készíthetett jegyzeteket.
„Mivel véleményünk szerint az NKOI törvénysértően korlátokat állított a 35 éves szemétkoncesszió mellékleteinek részletes és széles nyilvánosság előtti megismerése elé, az MFSZE-vel karöltve bírósághoz fordultunk. A pert első fokon meg is nyertük, így egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy részleteiben is megismerjük a vonatkozó dokumentumok tartalmát” – közölte a TI.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Nem ez volt az első pozitív döntés a bíróság részéről. Szintén a TI javára ítélt a bíróság első fokon a Mollal szemben az olajtársaság által a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyek, valamint a szemétszállításhoz szükséges úgynevezett kapacitást biztosító szerződések megismerése érdekében.
A Mol ezekkel a dokumentumokkal tudná igazolni, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására, egyben teljesítette a törvény által rárótt kötelezettségeket. A piacon terjedő hírek szerint a Mol határidőig nem volt birtokában ezen engedélyeknek és szerződéseknek.
„Amennyiben bebizonyosodik, hogy az energetikai vállalat valóban nem szerezte be e dokumentumokat, abban az esetben megsértette a koncessziós szerződésben foglalt feltételeket, ami azt eredményezi, hogy a Mol máris bukta a három és fél évtizedes koncessziós jogot, amely a jelenlegi feltételek mellett százmilliárdos bevételt biztosít a cégnek” – tette hozzá a TI.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága mindkét ügyben vizsgálatot indított.
A Szabad Európa újságírója januárban indított pert az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei miatt. A Fővárosi Törvényszék áprilisi, elsőfokú ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.
Lényegében ebben az esetben is a mellékletek miatt indult per, mert a koncessziós iroda nem akarta nyilvánosságra hozni. | Bíróság: A hulladékkoncessziós szerződés mellékletei is nyilvános adatok | Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/birosag-a-hulladekkoncesszios-szerzodes-mellekletei-is-nyilvanos-adatok/32437027.html | 2023-06-01 13:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Magyarország leggazdagabb emberének és második feleségének közös cégei nem igazán mennek jól, de Várkonyi Andrea a külön vállalkozásából 600 milliós osztalékhoz jutott.
Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátja, az egykori felcsúti gázszerelő igazán büszke lehet televíziós műsorvezetőként ismert nejére. Várkonyi Andrea ugyan már az esküvőjük előtt is üzletasszonykodott, de reklámcége a nász óta megtáltosodott.
Mészáros Lőrinc és dr. Várkonyi Andrea házasságkötésük előtt egy hónappal, 2021 augusztus végén lett tulajdonosa első közös cégüknek, az Ekho Belvedere Kft.-nek, amit július végén alapított a Mészáros Lőrinchez köthető EKHO Magántőkealap. A cég fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, valamint saját és bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. A társaság jegyzett tőkéje 50 millió forint, apportként pedig 1,4 milliárd forintnyi ingatlan szerepel benne.
A nemrégiben leadott tavalyi beszámoló szerint a friss házasok friss cége 2022-ben 98,6 millió forint nettó árbevételt és 11,2 milliós adózott eredményt produkált. Ám a hasznot nem vették ki a cégből, hanem az eredménytartalékba helyezték. A dokumentum szerint a vállalkozás csupán 1 alkalmazottat foglalkoztat, akivel kapcsolatban személyi jellegű ráfordításként 853 ezer forintot számoltak el tavaly – így feltehetően nem főállásban foglalkozik az ingatlanokkal.
Az agrobiznisz nem fial
A híres házaspár másik közös cége a Mészáros Agro Kft., amely csak úgy hemzseg a Mészáros vezetéknevű tulajdonosoktól. A cég fő tevékenysége a gabonafélék (kivéve rizs), hüvelyes növények, szőlő és olajos magvak termesztése, valamint az állattenyésztés. Kissé meglepő módon a hagyományos baromfi-, juh-, ló-, szarvasmarha-, sertés- és kecskeállomány mellett a hazánkban egzotikusnak számító tevetenyésztéssel is foglalkozik a vállalkozás.
A tulajdonosok Mészáros Lőrinc, a két lánya, a fia, a (második) felesége, illetve Mészáros Andrea. Utóbbiról csak annyit tudni, hogy nagyjából Mészáros gyerekeivel egykorú, és a Szári utcában lakik Felcsúton.
Az agrocéget 2021 augusztusában alapította Mészáros Lőrinc és három gyermeke, a két Andrea (Várkonyi és Mészáros) pedig 2022 augusztusában lett résztulajdonos benne. A vállalkozás 2021-ben sem volt nyereséges, akkor 0 forint árbevétel mellett 71 ezer forint mínusszal zárt, 2022-ben pedig szintén 0 forgalom mellett 258 ezer forint lett a vesztesége. A láthatóan egyelőre nem működő cég 3 millió forintos jegyzett tőkéjét 4,5 millióra emelték a 2022-es évben, így talán idén beindul majd a felcsúti tevetenyésztés.
A reklámbiznisz nagyon megy
Szerencsére Várkonyi Andreának nem kell mindenben férjére támaszkodnia, ugyanis az orvos, pszichológus, közgazdász végzettségű egykori műsorvezető reklámcége jól teljesít. A 2020 szeptemberében alapított Whitedog Média Kft.-ben Várkonyi Andrea 75 százalékot tulajdonol, Gergely Judit pedig 25-öt.
A vállalkozás 2021-ben 2 milliárdos forgalomból 393 milliós osztalékot tudott termelni, a 2022-es éve pedig még jobban sikerült. Tavaly ugyanis nettó 4,3 milliárd forint bevételt ért el a reklámügynöki tevékenység mellett film- és videógyártással is foglalkozó kft., vagyis megduplázta 2021-es forgalmát. Ebből a 4 milliárdos forgalomból Whitedog Media Kft. 850,4 millió forint profitot realizált, amelyet a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában ki is vettek a cégből. Ezáltal dr. Várkonyi vagyona 637,8 millió forinttal növekedett, Gergely Judit pedig 212.625.000 forintot vihetett haza. | A tevetenyésztés nem, de a reklámipar nagyon bejött Várkonyi Andreának | Magyarország leggazdagabb emberének és második feleségének közös cégei nem igazán mennek jól, de Várkonyi Andrea a külön vállalkozásából 600 milliós osztalékhoz jutott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/02/a-tevetenyesztes-nem-de-a-reklamipar-nagyon-bejott-varkonyi-andreanak/ | 2023-06-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.
Tavaly januárban írtunk utoljára annak a 2012-es adatigénylési ügyünknek a fejleményeiről, amelyben a Magyar Fejlesztési Banknak a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződés adatait szerettük volna megismerni. Akkor arról számoltunk be, hogy az alkotmánybírósági eljárás extrém elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.
Ehhez képest a múlt héten felgyorsultak az események (volt is mondjuk mihez képest). Az Alkotmánybíróság kedden, az alkotmányjogi panaszunk 2013. június 3-án történt benyújtását követő 3627. napon meghozta az ügyben a döntését, és elutasította a panaszt, azt röviden azzal indokolva, hogy a banktitok védelmére vonatkozó akkor hatályos törvényi szabályok alapján az eljáró bíróságoknak nem volt mérlegelési lehetősége abban a kérdésben, hogy a banktitoknak minősülő adatok kiadására kötelezzék az MFB-t. Ez pedig az Alkotmánybíróság szerint azért nem volt alkalmas a döntések megsemmisítésére, mert az eljárt bíróságok az ügyben alkalmazott jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül hozták meg döntésüket.
Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás | atlatszo.hu
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.
Hogy miért indok egy, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján éppen a bírói mérlegelést kizáró törvényi szabályozás miatt alaptörvényellenes döntést támadó indítvány elutasítására az, ha a bíróság egy olyan értelmezési mozgástéren belül maradt, ami eszerint valójában csak az adatigénylés megtagadására terjedt ki, azt nem sikerült megfejtenünk.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha már négy hete egy analóg ügyben az Alkotmánybíróság a Magyar Export-Import Bank esetében érzékelt alkotmányellenességet, és felhívta az Országgyűlést garanciális szabályok megalkotására, akkor ezt az MFB vonatkozásában miért nem tette meg, csak mérsékelten megnyugtató a Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök párhuzamos indokolásában adott azon válasz, hogy az eximbankos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tartalmánál fogva az MFB-re is kiterjed. Ez ugyan szerintünk is így van, de mindenki számára tisztább lett volna a döntésbe foglalni.
Az alkotmánybírósági döntésnek számunkra nem is a tartalma az igazán csalódás keltő, hanem hogy olyan időpontban született meg, ami eleve érdektelenné tette volna az eredeti adatigénylés teljesítését: a Simicska-birodalom ezredfordulón történt feltőkésítése történetének ma már csak történeti jelentősége lehetne, közéleti – három országgyűlési választással később és a kormányközeli üzleti szféra alapvető átrendeződése után – már nem.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Éppen ezért jelent némi elégtételt, hogy ugyanazon a napon, amikor az AB végre döntött, megérkezett az Átlátszó számlájára az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az EJEB által 5200 euróban megállapított kártalanítás összege. Ez forintban 2013-ban még jóval kevesebb lett volna, mostani árfolyamon viszont 1 935 804 forint.
Adataink tehát nem lettek, viszont kártalanítást kaptunk, és talán a banktitokra tekintettel minden állami banki adat megismerését megtiltó szabályok is módosulnak majd.
Címlapkép: Handó Tünde, Horváth Attila, Schanda Balázs, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcel, Salamon László, Czine Ágnes (felső sor, b-j), valamint Szalay Péter, Pokol Béla, Márki Zoltán, Juhász Miklós, Juhász Imre, Szívós Mária és Dienes-Oehm Egon (alsó sor, b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén az MTA szabályozása ügyében tartott határozathirdetésen 2022. november 15-én. MTI/Soós Lajos | Tíz év után utasította el az AB a panaszunkat, közel kétmillió forintba került az államnak a késlekedés | Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/15/tiz-ev-utan-utasitotta-el-az-ab-a-panaszunkat-kozel-ketmillio-forintba-kerult-az-allamnak-a-keslekedes/ | 2023-05-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közzétette újabb negyedéves beszámolóját a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, ezúttal a kommunikációs feladatok ellátásáról. Itt már emelték a tétet: összesen 14,2 milliárd forint sorsáról döntöttek. A legtöbb pénzbe az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” került. De jutott azért a Családbarát Magyarország kampányra és a közmédiának is.
Tegnap írtuk meg, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) közzétette az I. negyedévi rendezvényszervezéssel kapcsolatos költések listáját. Abból többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak, a kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A mai lista még ennél is izgalmasabb.
Kezdetnek itt van mindjárt egy sokat sejtető feladat az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel” kapcsolatban. Azt nem tudni, hogy pontosan mire megy el a 7,8 milliárd forint, de a teljesítés helye minden megyére kiterjed, így nem kizárt, hogy egy újabb hatalmas plakátkampánynak nézünk elébe.
De a „Családbarát Magyarország kampány komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására” is jut majdnem 1,6 milliárd forint. A Családokért Felelős Államtitkárság legutóbb 2021-ben jelentette be, hogy 3,4 milliárdos családbarát kampányt indítanak.
Nem spórol a Várkapitányság sem, amely 495 milliót költ komplex kommunikációs feladatokra, és a Paks II. Zrt. sem, ami közel 225 millió forintot szán hasonló célokra.
Az MTVA összesen 150 milliót áldoz „kommunikációs és médiaügynökségi” tevékenységekre – de hát futja is rá a 127 milliárdos éves büdzséjéből.
A közmédiával kapcsolatban egyébként épp a napokban tettek közzé egy érdekes adatsort. A Lakmusz írta meg, hogy a 2022-s országgyűlési választások óta a közmédia havi összesítést közöl arról, hogy hány ellenzéki politikust hívtak meg a műsoraikba, és közülük hányan fogadták el a meghívást.
A lista szerint a legtöbb alkalommal (2964-szer) az MSZP-t hívták meg, de ők csak 4 esetben jelentek meg, míg az LMP 82 meghívást kapott, és azt 60-szor el is fogadta. A független képviselőket, így Hadházy Ákost és Jakab Pétert egyszer sem invitálták.
Idén is szórta a pénzt a közmédia, a szabad sajtóért tüntetőket távoltartó fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné | atlatszo.hu
Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.
A negyedéves tájékoztató szerint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 800 millió forintot, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 550 milliót, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 305 milliót, míg a MOL-Új Európa Alapítvány 400 milliót fordít komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására.
A Miniszterelnökség „a magyar bormarketing stratégia megalkotására” 118 millió forintot szán.
Hogy ez mennyire fontos a kormánynak, jól mutatja, hogy Orbán Viktor tavaly nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztost nevezett ki Rókusfalvy Pál borász, korábbi műsorvezető és kommunikációs szakember személyében. Rókusfalvy feladata lesz többek között a Nemzeti Bormarketing Stratégia kidolgozása a 2023-2026-os időszakra.
Rókusfaly közvetlen felettese a Miniszterelnökséget vezető miniszter, munkáját egy ötfős titkárság segíti. Arról, hogy Rókusfalvy Pál hogyan kapcsolódik több szállal is Fideszhez, és borászata milyen támogatásokat kapott, itt írtunk:
Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu
Újabb kormánybiztossal gazdagodott az ország: a főként rádiósként ismert Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felel a jövőben. Rókusfalvy azon túl, hogy 2003-ban belépett a Fideszbe, 2016-ban együtt kampányolt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel. Cége számos állami közbeszerzést nyert, etyeki borászata pedig uniós és hazai forrásokból is kapott.
Több más szervezet mellett felbukkan a listában a Szánthó Miklós tulajdonában álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. is, amely 140 millió forint költ kommunikációra. Ami azért érdekes, mert a Fidesz-barát cég nettó árbevétele 2017 és 2021 között mindössze 16 és 33 millió forint között mozgott. Igaz, a 2022-es beszámolók még nem ismertek.
Ezt is Balásy cégei csinálják
Akárcsak a rendezvényszervezési, úgy a kommunikációs feladatokra is keretmegállapodást kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Már leírni is unalmas, hogy a nyertes a Balásy-féle New Land Media Kft. és a Lounge Desing Kft. által alkotott konzorcium lett. Vagyis ezúttal sem kellett versenyezniük senkivel, minden egyes megbízást automatikusan ők kaptak/kapnak, amely a keretmegállapodás része. Tehát a fentebb felsoroltakat is.
392 millió megy el az Európa-liga döntőre, ebből is Balásy Gyula cégei profitálnak | atlatszo.hu
Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták.
Ahogy arra korábbi cikkünkben is rámutattunk: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiírt közbeszerzések többségét a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapja évek óta. Talán nem véletlen, hogy a New Land éves bevétele 80,3 milliárd forint volt 2021-ben, a Lounge Desing Kft.-é pedig 19,2 milliárd. | 7,8 milliárdot szórtak ki a kormányzati kommunikációra Európa jövőjét érintően | Közzétette újabb negyedéves beszámolóját a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, ezúttal a kommunikációs feladatok ellátásáról. Itt már emelték a tétet: összesen 14,2 milliárd forint sorsáról döntöttek. A legtöbb pénzbe az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” került. De jutott azért a Családbarát Magyarország kampányra és a közmédiának is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/17/78-milliardot-szortak-ki-a-kormanyzati-kommunikaciora-europa-jovojet-erintoen/ | 2023-05-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől.
„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” – Orbán Viktor szavait a kormányportál őrzi, a miniszterelnök 2022. február elsején járt Moszkvában. Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Júliusra az is kiderült, van orosz gáz, és van rezsicsökkentés-csökkentés is. Utóbbit viszont nem a miniszterelnök jelentette be.
Azt, hogy jelentősen megnőhettek az állami tulajdonú MVM – a földgázt és a villamosenergiát a legnagyobb mértékben értékesítő vállalat – kiadásai, sejteni lehetett, hiszen tavaly augusztusban rekordáron adták a tőzsdén a földgázt, és a magyar állam be is vásárolt belőle.
476 milliárd a rezsicsökkentésre
Az MVM most a május 31-i határidő előtt közzétette a 2022-es évre vonatkozó konszolidált beszámolóját. A dokumentumban a főbb számok a következőek:
Az MVM tavaly 121 milliárdot keresett a párnagáz eladásán.
A földgáz-értékesítés bevétele 5100 milliárd forintra nőtt a korábbi 1684 milliárdról
A villamosenergia-kereskedelem bevétele 1800 milliárdra nőtt a korábbi 719 milliárdról
A beszámoló szerint tehát hiába csökkent a fogyasztás, a bevételnövekedést ez sem fékezte.
A dokumentumból az is kiderül, hogy az MVM
2022-ben „rezsivédelmi támogatás” címen 476 milliárd forint támogatást kapott az államtól.
További 56 milliárdot kapott az állami cég rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésére, távhőszolgáltatás működésére pedig 11,5 milliárdot. Ez összesen 543 milliárd forint állami segítséget jelenet.
Vagyis adóforintokból ennyivel támogatta meg a kormány az MVM-et. Ez az összeg – 4,1 millió családdal számolva – családonként 140 ezer forintot jelent.
Az MVM számai tehát cáfolják a kormányt, ami a mai napig azzal hitegeti az embereket, hogy „A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig.” Hiszen bár nem közvetlenül, a havi számlákon keresztül, hanem közvetve, az állami támogatás révén igenis fizetnek az MVM-nek.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon | Video
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és az gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
Hatalmas tartozások
A cégcsoportnak 295 milliárd forintos hitelkerete van, de ennél jóval több az adóssága. A beszámoló szerint mintegy 3400 milliárd forintot tesz ki a „Pénzügyi kötelezettségek összesen” sor, ami az előző évhez képest 1200 milliárd forinttal nőtt.
Tartoznak a szállítóknak is: a „Szállítói és egyéb nem származékos pénzügyi kötelezettségek” 1100 milliárd forintra rúgnak.
A beszámoló érdekessége, hogy az MVM a „gázkereskedelemhez tartozó pénzügyi kockázatainak csökkentése” érdekében származékos földgáz tömegáru swap ügyleteket köt és azok egy részét cash-flow fedezeti kapcsolatba vonja. Ezeknek a fedezeti ügyleteknek a valós értéke 103 413 M Ft és 427 599 M Ft. Az utóbbi, 427 milliárd forint értékű üzlet lényegesebb pontja, hogy a „fedezeti stratégia” eredményeként 2022. év végéig:
2023-ra vonatkozóan az összes vételi swap ügylet 60%-a és az összes eladási swap ügyletet 68%-a 86, illetve 118 EUR/MWh átlagáron van.
Ez a jelenlegi piaci ár több mint háromszorosa. Ugyanis a holland gáztőzsdei ár, a TTF 30-50 euró/MWh ár között mozog év eleje óta.
72 milliárdos nyereség
Az MVM jelentős állami támogatást kapott a működéshez. Mint írják, „A támogatások összege 508,8 Mrd Ft-tal növekedett, elsősorban a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésének hatására. A tárolói saját földgáz átmeneti értékesítése 108,6 Mrd Ft összegű bevételt eredményezett, melynek költségei a földgázbeszerzés ráfordításai között jelennek meg.”
Ez kellett is, hiszen
a „működési tevékenységből származó cash flow” -807 milliárd forint lett, vagyis ennyi készpénzes veszteséget hozott össze a működésével a cég.
Ahogy fogalmaznak, „a működési cash flow 851,6 Mrd Ft összegű pénzkiáramlást jelentett, mely az előző évhez képest 1 505,7 Mrd Ft-tal alacsonyabb”.
Ennek ellenére, az egyéb ügyleteknek köszönhetően az MVM-csoport nyereséggel zárta a tavalyi évet. Nettó árbevételük a 2021-es 2700 milliárddal szemben 2022-ben 7600 milliárd volt, a haszon (adózott eredmény) pedig 72,7 milliárd lett az előző évi 1 milliárdos veszteség után.
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és a gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
A céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest | atlatszo.hu
Hatósági áron átlagfogyasztás alatt 108 forint egy köbméter gáz a lakosságnak, míg a vállalkozásoknak kínált piaci ár, a világrekorder 27 százalékos áfával együtt is 444 forint. A 108 forintos lakossági hatósági ár 1728 köbméter gázfogyasztásig érvényes, utána jön a „versenypiaci” 604 forintos ár.
Azt, hogy megváltozott a piac, már márciusban megírtuk. Már akkor az látszódott, hogy a céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest. A márciusi árak 53 euró/MWh-nál jártak, most ennek közel a felébe kerülnek. A rezsicsökkentés meséjéről itt értekeztünk hosszabban.
Címlapkép: Orbán Viktor/Facebook | Az MVM 476 milliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott tavaly a kormánytól | Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/18/az-mvm-476-milliard-rezsivedelmi-tamogatast-kapott-tavaly-a-kormanytol/ | 2023-05-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka.
A gazdasági egyenlőtlenség az elmúlt években fokozatosan, ám egyre szembetűnőbben nőtt a világban. A legtöbb európai országban a felső egy százalék vagyona növekszik, és növekvő vagyonkoncentráció tapasztalható. A kontinensen azonban messze kiemelkedik Magyarország. A vagyoni megoszlásban jelentős regionális eltérések is láthatók: a nyugat-európai országokban általában alacsonyabb a koncentráció, míg a közép- és kelet-európai országokban általában magasabb egyenlőtlenség mérhető.
A Credit Suisse által végzett tanulmány szerint a világ népességének mindössze 1,2 százaléka birtokolja a globális vagyon közel felét. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a felső egy százalék a globális vagyonból több mint 200 billió dollárt birtokolt. Ugyanakkor közel 3 milliárd ember – a kereső felnőtt népesség 53,1 százaléka – mindössze 1,1 százalék birtokában volt ugyanebben az évben, tehát egy rendkívül kis részt képviselt a világ vagyonállományában.
Törökország után a második helyen Európában
Az európai országokban a felső egy százalék átlagosan a teljes vagyon 26 százalékát birtokolta 2021-ben – derül ki a World Inequality Database (WID) adataiból. Az egyes országok között regionálisan jelentős különbségek észlelhetők, de közülük is kimagaslik a magyarországi vagyoni koncentráció.
Törökországban birtokolta az ország vagyonának legnagyobb arányát a felső egy százalék, szám szerint a teljes vagyon 37,1 százalékát. A törököket mi követtük:
hazánkban a lakosság 1 százaléka birtokolja az összes vagyon 33,5 százalékát,
de nem sokkal maradt le Észtország (32,7 százalék) és Lengyelország (30,2 százalék) sem. A legalacsonyabb koncentrációt Belgiumban tapasztalták, ahol a leggazdagabbak a teljes lakossági vagyonnak csupán 15 százalékát birtokolták.
Erős ellentétek éleződtek ki a közép- és kelet-európai országok, valamint a skandináv országok között. Míg a térségben Észtország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária kiemelkedő vagyoni koncentrációt mutatott, addig a skandináv országokban, például Svédországban (27,7 százalék), Norvégiában (22,7 százalék) és Finnországban (18,6 százalék) a koncentráció mértéke viszonylag alacsonyabb volt, mint sok más európai országban. Ezek az országok a szociális jóléti rendszereikről és a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését célzó politikáikról ismertek.
Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban jelentősebben 2017-ben szakadtak el a leggazdagabbak, azonban már 2014-ben elindult a vagyonkoncentráció erős növekedése.
Magyarországot összehasonlítva a szomszédos országokkal, például Csehországgal, Horvátországgal, Litvániával, Romániával az látszik, hogy hazánkban tartósan magasabb a felső egy százalék vagyoni részesedése. A magyar felső egy százalék vagyona 2015 óta következetesen meghaladja az uniós átlagot, bár ez nem volt mindig így. 2011 és 2014 között például még alacsonyabb is volt, ezt megelőzően pedig közelítettünk az EU-s átlaghoz. Az uniós átlag a 2005-ös 24,5 százalékról érte el a 26 százalékot, míg a magyar 24,7-ről nőtt 33,5 százalékra.
Hasonló mértékű vagyoni koncentráció hazánkban utoljára a kétezres évek legelején volt.
A régióban a legnagyobb ugrás Szlovéniában figyelhető meg, ahol 2010-ben nagyjából 12 százalék volt, majd innen emelkedett négy év alatt több mint kétszeresére a felső egy százalék vagyoni részesedése. Csökkenést csak egy országban, Horvátországban mértek.
Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar
Május 11-én jelent meg a 2023-as 100 leggazdagabb magyar rangsora, melynek szerkesztője Szakonyi Péter. A lista szerint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátja megőrizte vezető helyét, 660 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg ő Magyarország leggazdagabb embere. Utána következik Csányi Sándor, 50 milliárdos különbséggel. Harmadik helyen pedig Felcsuti Zsolt áll: az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc 2021-ben előzte le a tíz évig megszakítás nélkül első helyen álló Csányit.
A kiadvány szerint nagyot ugrott tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt együttesen 1431,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat, ami összesítve 7655,2 milliárd forint. Ez több mint a duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami a szerkesztő szerint szintén rekordnak számít.
Az év, amikor Mészáros Lőrinc gazdagabb lett Csányi Sándornál – így tört az élre a felcsúti gázszerelő | atlatszo.hu
Ez utóbbi lista élén 2011 és 2020 között Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója volt, azt megelőzően pedig 2005-ben és 2006-ban töltötte be Magyarország leggazdagabb emberének szerepét. 2021-ben 420 milliárd forinttal a második helyre csúszott vissza a rangsorban, első helyre pedig Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt.
Pete Luca
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts tulajdonosa a Horvátország első, Mariott brand alatt üzemeltetett szállodájáról szóló megállapodás aláírásán az isztriai Ikában 2023. január 27-én. A jelenleg építés alatt álló 187 szobás luxushotel, a Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyitja meg kapuit a vendégek előtt. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | A magyarok leggazdagabb egy százaléka birtokolja a hazai összvagyon egyharmadát | Világszinten jelentős vagyoni koncentráció figyelhető meg, a világ vagyonának közel felét a szupergazdagok birtokolják. Magyarországon ennél enyhébb a helyzet, azonban Európában Törökország után nálunk a legerősebb a vagyoni egyenlőtlenség. Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az ő becsült vagyona 660 milliárd forintot tesz ki. Infografikákon mutatjuk, hogy a teljes vagyon mekkora részét birtokolja a világban és Európa egyes országaiban a lakosság felső egy százaléka. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/06/02/a-magyarok-leggazdagabb-egy-szazaleka-birtokolja-a-hazai-osszvagyon-egyharmadat/ | 2023-06-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lázár Jánossal tárgyaltak a napokban az Aligai Fürdőegyesület (AFE) képviselői. A téma természetesen a Club Aliga-beruházás volt, mellyel kapcsolatban két pert is nyert az egyesület a közelmúltban, megtorpedózva ezzel a befektetők mindkét építési engedélyét. Ahogy arról lapunk is beszámolt, nem épülhet egyelőre sem társasháztömb a Balatonaliga feletti magaspart tetejére, sem új kikötőépület a partra. Ezen kívül jelenleg csak látványtervei vannak a Club Aliga tulajdonos cégében, a Pro-Mot Hungáriában legfrissebben tulajdont szerzett Bayer Property Zrt.-nek, Balázsa Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő társaságának, mely két hete a márciusit követően újabb nem sajtónyilvános lakossági tájékozatón mutatta be ezeket a helyieknek.
Egy kanapén Lázárral
A két pert is nyert AFE felkelthette Lázár János építési és közelekedési miniszter érdeklődését is, aki csaknem egy éve azt mondta a parlamentben – az MSZP-s Gurmai Zitának válaszolva, aki éppen a Club Aliga témájában kérdezett –, hogy „a Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz”.
A hajdani pártüdülő nyitottá tételéért a rendszerváltás óta (a kilencvenes években tüntetésekkel is) küzdő helyi fürdőegyesület vezetősége örömmel fogadta el a miniszter invitálását és mondta el régóta hangoztatott érveit, kéréseit Lázár János tárgyalójában, ahol a miniszter, Fülöp Balázs AFE-elnök és Bukovszki András alelnök egy kanapén ült.
„Három kérést fogalmaztunk meg:
vegye le a kormány a kiemelt beruházás státuszt a Club Aliga-fejlesztésről és amennyiben a helyi építési szabályzatnak kell megfelelnie, semmilyen ellenvetésünk nem lesz a fejlesztés ellen
– mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András. – Kértük a közfunkciók garantálását a közutak, a közpark és a strand köztulajdonba kerülésével, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésükkel, azért, hogy soha többé ne lehessen ezeket elprivatizálni, soha töbé ne zárhassa le sorompó a közutat. Tájékoztattuk Lázár Jánost arról is, hogy valaha a Rákosiék által kisajátított terület volt Balatonaliga faluközpontja, a református templom máig fennmaradt. Sőt, egy olyan könyvvel is megajándékoztuk, mely civil szervezetünk rendszerváltás óta tartó küzdelmét taglalja a település Balaton-partjáért. S végül javasoltuk, hogy végre üljön le minden érdekelt egy asztalhoz, vagyis a nemzeti vagyonkezelő (ez a szervezet lenne illetékes arra, hogy kezdeményezze a bejegyzéseket az ingatlannyilántartásba), az önkormányzat, a fürdőegyesület és a befektető, akár úgy, hogy az egyeztető tárgyalást Witzmann Mihály, a térség oszággyűlési képviselője kezdeményezze. Lázár Jánosnak elmondtuk azt is:
álláspontunk szerint a már felparcellázott Aliga II-es területre nem lehet építési engedélyeket kiadni, mert ez esetben elvész a Balaton-part megközelíthetősége.”
Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselőként azt indítványozta a helyi képviselő-testületnek: az önkormányzat kérje a kormánytól a szabad parti sétány állami kisajátítását, az immár felparcellázott és értékesített magántelkeken véleménye szerint így lehetne „visszaszerezni” a Balaton-partot.
„Előremutató volt”
Lapunk kérdéseket küldött Lázár Jánosnak a találkozó kapcsán, arról érdeklődve, a miniszter lát-e esélyt arra, hogy az Aligai Fürdőegyesület kérései megvalósuljanak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya ezt válaszolta: „Lázár János miniszter úr első alkalommal találkozott az Aligai Fürdőegyesület tagjaival. A megbeszélés előremutató volt. Jelenleg keressük az egyesület kéréseinek és a magyar építésügy szabályainak megfelelő megoldásokat.” | Lázár Jánosnál jártak a fürdőegyesület képviselői Club Aliga-ügyben | Azt kérték az építési és közlekedési minisztertől, ne legyen kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés, továbbá egyeztetést javasoltak valamennyi érintettel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lazar-janosnal-jartak-a-furdoegyesulet-kepviseloi-club-aliga-ugyben-259158# | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hosszú közös múltja van a sárazsadányi szőlőknek és Orbán Viktor miniszterelnök családjának: egykor Orbán felesége, Lévai Anikó vásárolt be a tokaji borvidéken, most pedig a lánya, Ráhel döntött úgy, hogy ugyanitt vásárol szőlőtermő területeket. Ráadásul részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek.
Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint.
Mindez abból derül ki, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a Bodrogolaszi Közös Önkormányzati Hivatal Sárazsadányi Kirendeltsége kifüggesztette és az interneten is közzétette azt az adás-vételi szerződést, amiből látható, hogy a kontraktust 2023. március 31-én kötötték meg, április 24-én lett kifüggesztve, a kifüggesztés levételének napja pedig június 23. lesz. Amennyiben nincs más földműves, aki megvenné a kiszemelt területeket, és megelőzi Orbán Ráhelt a földtörvény által megszabott elővásárlási sorrendben, még az idén gazdát cserélhetnek a földek.
A területekre jelzálog van bejegyezve 540 millió forint értékben az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. részére, ám a jelzálog törlési engedélye már letétbe van helyezve. További 260 millió forint értékben a Takarékbank Zrt. terhelte meg a földeket, ezt a szerződés szerint 2025. március 31-ig kell kifizetnie az eladónak.
Az adás-vételi szerződésből kiderül az is, hogy a területek nagy részét a Patricius Borház Zrt. bérli 2040-ig, illetve néhány terület esetén 2041-ig, évi 30 ezer forintos bérleti díjat fizetve az egyes részekért, melyek részben Natura2000-es besorolású természetvédelmi területeken helyezkednek el.
A miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei
A száraz tényeken túl ebben a történetben – bizonyos életkor felettieknek – szinte mindenki érdekes. Az eladó, Kántor Andrea Erzsébet, a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa. Ez a cég anno Lévai Anikó résztulajdonában állt, és az Élet és Irodalom (ÉS) tényfeltáró cikksorozata tette híressé közel húsz éve annak kapcsán, hogy 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Az ÉS cikksorozatából származik az Orbán Viktornak tulajdonított híres mondás: „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet.”
A cikksorozatban leírtak miatt a Szárhegy Kft. pert indított, mert a lap azt állította, hogy olyan taggyűléseket tartottak, amelyeken Orbán Viktor is megjelent, és ilyenkor különféle állami támogatások és ingatlanok megszerzése is szóba került. A lap első fokon megnyerte, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán elvesztette a sajtópert, ám a cikksorozat nyomán parlamenti vizsgálóbizottság is felállt az Orbán család vagyonosodásának vizsgálatára.
„Dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége 1997 és 2001 között összesen 80.564 m2 termőföldet és 2478 m2 belterületi földet vásárolt Tokaj-hegyalján. Az ingatlan vásárlása mélyen a piaci árak alatt történt. Különösen kirívó, hogy Sárazsadány önkormányzata az 50.529 m2 zártkertet 2 Ft/m2, a belterületi ingatlant 44 Ft/m2 áron adta el az Orbán-családnak. A Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja kft 1997-ben alakult. A kft megalakulása után két nappal szőlőtelepítéshez állami támogatásért folyamodott. A pályázathoz csatolandó hatósági hozzájárulásokat még a megalakulását megelőzően megkapta. A kft-be dr. Lévai Anikó a megalakulás másnapján az általa vásárolt termőföld törvénytelen apportálásával kísérelt meg belépni, ezt azonban a Cégbíróság nem jegyezte be. Ezt követően üzletrészt vásárolt a kft-ben, majd később készpénzes tőkeemeléssel növelte üzletrészének értékét. A lapokban megjelenő egyre kényelmetlenebb cikkek, valamint az Élet és Irodalom című hetilap riportsorozatát megelőző oknyomozás hatására dr. Lévai Anikó 2005-ben eladta üzletrészét, de megtartotta a földtulajdont. A földbirtok jelentős részét dr. Lévai Anikó haszonbérbe adta a Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja kft-nek, de a haszonbérleti szerződést a bizottság nem ismerhette meg, és a földhivatali nyilvántartásban sincs nyoma. A kft a több lépcsőben kapott jelentős állami támogatással szőlőtelepítést hajtott végre – egyebek között dr. Lévai Anikó tulajdonán is. A telepítvény – a haszonbérlet lejártáig – a kft tulajdona. A földterület értéke a telepítés hatására jelentősen megemelkedett. A bizottság szükségesnek tartja a földterület jelenlegi piaci értékét független szakértővel fölbecsültetni, és ennek alapján megállapítani, mennyivel gyarapodott az Orbán-család vagyona dr. Lévai Anikó sárazsadányi földtulajdona révén.” – részlet a Magyar Országgyűlés „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” vizsgálóbizottsága 2005-ös jelentéséből (PDF).
Lévai Anikó húsz éve egyszer már megvásárolta ezeket a földeket
Az első Orbán-kormány bukását követő szocialista kormányzás idején felállt, az Orbán család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság 2005-ös jelentésében szereplő sárazsadányi helyrajzi számokat összevetve Orbán Ráhel most kifüggesztett adásvételi szerződésével érdekes összefüggésekre bukkanhatunk.
„Dr. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége az 1997. március 10-én kelt adásvételi szerződés szerint Sárazsadányban 43 különböző, 1170-1235 közötti helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a sárazsadányi Szárhegy dűlőben fekvő ingatlant vásárolt a dr. Palcsó Mihály polgármester képviselte helyi önkormányzattól, 100 ezer forintért. […] Dr. Lévai Anikó a 2001 . december 11-én kelt adásvételi szerződés szerint megvásárolta a sárazsadányi ingatlan-nyilvántartásban 1166/2 helyrajzi számon nyilvántartott, 24.245 m2 alapterületű, 4.12 AK értékű, a 1236 helyrajzi számon nyilvántartott 3966 m2 alapterületű, 9,64ÁK értékű és a 091/28 helyrajzi számon nyilvántartott 1824 m2 alapterületű, 8,88 AK értékű mezőgazdasági földterületeket dr. Szász I. Attilától, 1,5 millió forintért.”
Ezek a helyrajzi számok – Sárazsadány 1170, 1166/2, 1236 – a most kifüggesztett, Orbán Ráhel és Kántor Andrea Erzsébet között köttetett adásvételi szerződésben is szerepelnek. Szúrópróbaszerűen lekértünk két tulajdoni lapot.
A Sárazsadány zártkert 1170-es helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról azt lehet leolvasni, hogy az ingatlant 1997-ben szerezte meg Lévai Anikó a sárazsadányi önkormányzattól adásvétel jogcímén, és 2009-ben adta tovább Kékessy Dezsőnek, szintén adásvétel jogcímén. Tőle 2022-ben került tovább Kántor Andrea Erzsébethez szintén adásvétel jogcímén.
A Sárazsadány zártkert 1236-os helyrajzi számú ingatlan 2001-ben, adásvétel jogcímén került Dr. Szász István Attilától Lévai Anikóhoz, majd tőle 2009-ben ugyanezen a jogcímen megint csak Kékessy Dezsőhöz. Tőle pedig megint csak 2022-ben került tovább Kántor Andrea Erzsébethez, szintén adásvétel jogcímén.
A nemrégiben elhunyt Kékessy Dezső, volt párizsi magyar nagykövet a cégadatok tanúsága szerint a Szárhegy Kft. tulajdonosai között is megfordult. Lévain és rajta kívül az elmúlt húsz évben a cégben tulajdonos volt továbbá az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. és a Patricius Borház Kft is.
Bizalmi vagyonkezelő rejti a tényleges tulajdonosok kilétét
A Szárhegy Kft. azóta a Patricius Borház Zrt.-be olvadt. A Patricius Borház Zrt. 2021-ben alakult a Patricius Borház Kft.-ből, 2023 elején pedig beleolvadt még az Arany Dűlők Kft., a Szárhegy Kft. és a Patricius Hotel Kft. is, melyeket korábban szintén mind az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolt.
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan jogviszony, amely során a vagyon tulajdonosa átruházza tulajdonát a vagyonkezelőre, abból a célból, hogy az a vagyont kezelje, megőrizze értékét, gyarapítsa azt, meghatározott kedvezményezettnek vagy kedvezményezetti körnek oda adja. Az angolszász rendszerben a vagyonos családok, személyek gyakran élnek a trust intézményével. Az Abraham Goldmann Zrt. által kezelt vagyon gazdáiról nem áll rendelkezésre nyilvános információ.
A Patrícius Borház Zrt. egyedüli részvényese szintén az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. volt, majd 2023 márciusában a BDSPT Zrt.-hez került a cég. A BDSPT tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje.
Összegezve tehát: Orbán Ráhel megvásárol 34 hektár szőlőt a tokaji borvidéken, melyeket legalább részben korábban már az édesanyja is birtokolt, most pedig a férje tulajdonában álló cég gazdálkodik ezeken.
Zimre Zsuzsa — Bodoky Tamás | 34 hektár szőlőt vásárol Orbán Ráhel Tokajban | Hosszú közös múltja van a sárazsadányi szőlőknek és Orbán Viktor miniszterelnök családjának: egykor Orbán felesége, Lévai Anikó vásárolt be a tokaji borvidéken, most pedig a lánya, Ráhel döntött úgy, hogy ugyanitt vásárol szőlőtermő területeket. Ráadásul részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/07/34-hektar-szolot-vasarol-orban-rahel-tokajban-korabban-az-edesanyja-is-birtokolta-mar-ezeket-a-foldeket/ | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Tavaly megtört a NER egyik csodacégének közel egy évtizedes növekedési pályája. A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri központját felújító Raw Development Kft. 2022-ben megközelíteni sem tudta az előző évi rekorderedményeit.
A napokban nyilvánosságra hozott beszámoló szerint a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó építőipari cég árbevétele 49 százalékos zuhanással 59,8 milliárd forintról 30,4 milliárdra esett vissza. Az adózott eredmény esetében ennél is rosszabb volt a helyzet, 77 százalékos csökkenés után tavaly 2,7 milliárddal kellett beérnie a tulajdonosnak a korábbi 11,98 milliárd helyett.
A 2,7 milliárdos tiszta nyereség persze csak egy olyan „csodacég” esetében számít gyenge eredménynek, mely az elmúlt nyolc évben képes volt újra ás újra megtöbbszörözni a bevételeit. A 2014-ban alapított Raw Development rendszeresen megduplázta az előző évek forgalmát, 2020-ban pedig kiugró, kilencszeres növekedést produkált.
A cég felfutása legnagyobb részt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, és ebből a körből érkezett az a két, méreteiben igazán grandiózus üzlet is, amely az építőipar nagypályásai közé emelte a Raw Developmentet.
Először a Magyar Nemzeti Bank egyik leányvállalata kötött összességében 32 milliárd forintot meghaladó összegre szerződést Széll Kálmán téren található a Postapalota felújítására, majd egy hasonló jellegű, 55 milliárd forintos megbízást is elnyertek az MNB Szabadság téri székházának rekonstrukciójára. Ez az utóbbi felújítás jelenleg is zajlik, és a megállapodás szerint 2024-ben fejeződik majd be. 2022-ban a Raw Development Kft. nyerte el 436 millió forintos ajánlatával a MNB napelemes közbeszerzését is, amelyben az a feladat, hogy az MNB logisztikai központjának parkolójában hétszáz napelempanelt telepítsenek.
A Raw-csoport másik cége, a Raw Facility Management Kft. mindeközben nagyot ugrott, miután 2021 végén elnyerte a jegybank, valamint leányvállalatai által használt ingatlanok teljeskörű műszaki üzemeltetésére és gondnoksági feladatainak ellátására kiírt tendert. A megrendelést követően a legfrissebb összesítés szerint a korábbi háromszorosára, 7,39 milliárd forintra ment fel a cég éves bevétele, és kétszeres, 975 milliós lett a nyereség.
Somlai a tavalyi nyereség terhére egyik Raw-cégből sem vett ki osztalékot
Somlai Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, és korábban nem volt tényező az építőiparban. Maga a Raw Development sem az ő vezetése alatt indult be. A céget eredetileg Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás egyik érdekeltsége hozta létre, Somlai csak 2018-ban, számos jegybankhoz közeli megrendelés után szállt be a menedzsmentbe. | Megtört a trend: 30 milliárdos visszaesést produkált a Matolcsy-fiú barátjának cége | Tavaly megtört a NER egyik csodacégének közel egy évtizedes növekedési pályája. A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri központját felújító Raw Development Kft. 2022-ben megközelíteni sem tudta az előző évi rekorderedményeit. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/05/raw-development-2022-es-bevetel-somlai-balint-mnb/ | 2023-06-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.
Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”.
„Fillérekért” termel, mégis eladósodik
Az MVM-csoport tulajdonában álló paksi atomerőmű a 35,399 gigawattórányi teljes magyar bruttó villamosenergia-termelés közel 45 százalékát állította elő, miközben a 43 097 gigawattórás belföldi áramfelhasználás mintegy 37 százalékát biztosította.
Az erőmű kiemelt pozíciója és a piaci helyzet drasztikus változásai azonban nem tükröződnek a tavalyi eredmény-beszámolóban. A Paksi Atomerőmű Zrt. árbevétele tavaly mindössze 0,66 százalékkal, 189,526 milliárd forintra nőtt 2021-hez viszonyítva. Adózott eredménye pedig közel 80 százalékkal csökkent, így 2,82 milliárdot tett ki 2022-ben. (Az állami tulajdonos ezt az összeget majdnem az utolsó fillérig ki is vette a cégből osztalékként.)
A beszámoló kiegészítő mellékletéből az derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel 2,87 milliárd forinttal nőtt, és ez egyebek közt az értékesítési ár 3,32 milliárd forintos növekedésének, valamint az értékesített mennyiség 177,9 gigawattórás csökkenésének együttes hatása.
A társaság a megtermelt villamos energiáját teljes egészében a kereskedő MVM Partner Zrt. felé értékesíti, de hogy milyen átadási áron, az a mellékletből nem derül ki.
Az azonban kitűnik, hogy tavaly az ág is húzta Paksot.
Az adózott eredmény 2021-hez képest vaskos, 10,25 milliárdos visszaesését az okozta, hogy a vállalat ráfordításai 2022-ben nőttek, de emellett a hitelállománya is gyarapodott.
A költségek ugyan nem sokkal, 2,4 százalékkal 134 milliárd forintra emelkedtek, az egyéb ráfordítások soron 23,71 százalékos megugrás látható, így e tétel összesen 54 milliárd forintos terhet okozott a cégnek. Ezen belül, közel 147 százalékkal megugrott a kiegyenlítő és helyettesítő energia díjfizetése (ennek részleteiről itt lehet olvasni), így ez összesen 16,86 milliárd forintba fájt a társaságnak. Az egyéb várható kötelezettségekre – például a radioaktív hulladék feldolgozására – a cég újabb 2,38 milliárd forint értékben képzett céltartalékokat.
Miközben az anyagjellegű ráfordítások 2,15 százalékkal 78,26 milliárdra csökkentek, addig a személyi jellegű kiadások 9,2 százalékkal 46,6 milliárdra nőttek. Csak a bérköltségeket 13,7 százalékkal kellett megdobnia az összesen mintegy 2500 főt foglalkoztató cégnek. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1,31 milliárddal nőttek, egyrészt a származékos devizaügyletek veszteségei, másrészt a szállítói kifizetéseken, a vevői bevételeken realizált magasabb árfolyamveszteség miatt.
A nettó árbevétel emelkedése azonban nem tudta kompenzálni a növekvő kiadásokat.
Mi több, a vállalat kötelezettségei összesen 42,413 milliárd forinttal bővültek: ezen belül az anyavállalat MVM-től kapott kölcsön 25,1 milliárd forinttal ugrott meg, miközben a kamatráfordítás az előző évhez képest 3 milliárd forinttal bővült. Megjegyzik, hogy az elszámolt tárgyévi anyagköltség nem nyújtott fedezetet a nukleárisüzemanyag-szállítmányokra, miközben a beszerzés értéke a bázisévhez képest 19,9 milliárd forinttal növekedett az áremelkedés és az árfolyamhatás miatt.
Ezért a szállítmányok beszerzésének kifizetésére a társaság a hiányzó forrást készlethitelből fedezte.
Összességében a finanszírozásához szükséges forrásokhoz a vállalat rövid lejáratú cash pool és rulírozó kölcsönt, valamint hosszú lejáratú készletfinanszírozási és általános beruházási kölcsönt egyaránt igénybe vett.
Paks volt az aranytojást tojó tyúk?
Abban semmi újdonság nincs, hogy a nukleáris energia olcsó, hiszen Paks évtizedek óta sokkal kevesebb egységnyi ráfordítással termel áramot, mint a szén- vagy gáztüzeléses erőművek. Ezt az eltérést csak az energiaválság tette látványossá.
Az atomerőmű alacsony önköltségi ára és a villamosenergia jóval magasabb nagykereskedelmi árai közti különbség elvileg hatalmas nyereséget kellene, hogy biztosítson, még úgy is, hogy ez utóbbi árakban szerepel például a rendszerhasználati díj és az adó is.
Ám ez a profittömeg tipikusan az MVM-csoport kereskedőcégénénél jelenik meg
– világított rá lapunknak Bank Dénes, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.
Kiderült, hogy az MVM-csoport nyeresége tavaly 524 százalékkal nőtt, eredmény-beszámolójában azonban nincs nyoma az olcsón megtermelt áramnak. Nem tájékoztatnak arról, hogy miként számolják a Paks és az anyavállalat közötti elszámolóárat, sem arról, hogy ebből hogyan jön ki a fogyasztói ár.
Paks anyavállalatának, az állami MVM-nek a beszámolójából mindössze annyi derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből befolyó árbevétele 2022-ben több mint ezer milliárd forinttal nőtt, mintegy 1800 milliárd forintra bővült a 2021-es 719 milliárdról.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az áramárak is jelentős léptékben növekedtek. Az áremelkedés mellett az értékesítési volumen növekedése is hozzájárult a bevételtöbblethez. Ugyanakkor a villamosenergia beszerzési költsége a bevételek növekedésével párhuzamosan 1114,6 milliárd forinttal emelkedett, döntően a piaci árak növekedésének hatására – írták.
Hiába sokkal olcsóbb a piaci árnál a paksi beszerzés, az MVM lényegesen magasabb csomagárakat kínál a fogyasztóinak.
Igaz, a piaci végfelhasználói áram árak csak mintegy felét teszi ki az energia díja, a másik felét a rendszerhasználati díj, illetve az adók adják, azonban a végfelhasználói árak még így is bőven a paksi termelési ár kétszerese felett vannak. Ez azzal magyarázható, hogy a hazai villamosenergia-összfogyasztásban Paksnak csak mintegy egyharmados súlya van, további kétharmadnyi energiarészt azonban igen drágán kellett megtermelni, illetve megvásárolni tavaly. Az áram piaci árára Európa-szerte a nagy hatással van a földgáz ára, és a földgázerőművek által termelt áram ára sokszorosa volt a Paks által termelt áram árának. A szenes erőművek termelése szintén csak magas áron volt lehetséges
A hazai földgáz-, és szénerőművek, illetve megújuló villamos energia termelők beszerzései mellett a felhasznált áram további 26 százalékát importból fedezte az MVM 2022-ben.
Az import- és a tőzsdei spotárak viszont tavaly hihetetlen magasságban voltak, miközben az elszálló széndioxid-kvóta (EUA) árak és a gyenge forintárfolyam szintén rávetültek a villamosenergia-költségekre – árnyalta a képet a GKI szakértője.
Mindezt megfejelte, hogy a tavalyi évnek volt egy olyan időszaka, amikor a tőzsdei pánik következtében a kiszámítható, stabil energiabeszerzés veszélybe került – úgy tűnt, nem biztos, hogy lesz egyáltalán elérhető áram a piacon. A volatilitás miatt nagy volt a kockázat, hogy amennyiben az árfolyam elszáll, a veszteséget a kereskedőknek kell fedezniük, ezért azok komoly felárat tettek a villamosenergiára.
A felmerülő plusz-mínusz költségeket az MVM-nek kellett menedzselnie, és az árszabás ahhoz a célhoz igazodott, hogy lehetőleg ne termeljen veszteséget, mert azt legvégül az adófizetők állják. Figyelembe kell venni, hogy a kormányzati rezsicsökkentés is óriási terhet ró a cégre, amely tavaly összesen 543 milliárd forintnyi állami segítséget kapott, miközben tartozásállománya 1200 milliárddal 3400 milliárd forintra nőtt.
Nyilván jelentős különbség van az alacsony paksi átvételi áramár és a piaci árak között, ám energiaszakértői szemszögből az árrobbanást érdemes teljesen különválasztani ettől a kérdésétől. Az átlagár kiszámítása ugyanis az energia-mix miatt eleve soktényezős, s ezek a tényezők gyakorlatilag percről percre változhatnak, nem csak a piaci helyzet, hanem a fogyasztás állandó ingadozása miatt is – szögezte le Bank Dénes.
A titkolózás rossz fényt vet az ügyre
A paksi áramtermelés az elmúlt években lefedte a rezsicsökkentés keretében eladott áram mennyiségét, e tekintetben többen felrótták a kormányzatnak, hogy nem volt értelme kivezetni részlegesen az áram esetén is a rezsicsökkentést 11–12 forint körüli nettó termelési költség mellett. A kormány tavaly júliusban nem válaszolt az RTL kérdésére, hogy miért volt szükség a kedvezményezetti kör szűkítésére.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is, aki szerint tavaly szeptemberben a Paksi Atomerőmű Zrt. 38-szoros profittal adta az önkormányzatoknak az áramot. Szerinte a létesítmény annyi áramot termel, amennyi a lakossági fogyasztáson felül bőven biztosítana akkora mennyiséget, hogy az összes közszolgáltatást – közvilágítás, közösségi közlekedés, ivóvíz-szolgáltatás – el lehessen látni az egész országban. Felvetésére szintén nem érkezett érdemi válasz kormányoldalról.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban plusz támogatást ígért azoknak, akik jellemzően árammal fűtenek, és csak nagyon kevés gázt használnak. Ezt az ígéretet azonban a kabinet októberben megszegte, s nem adott extra villanykvótát. | Olcsón termeli az áramot, sokat kereshet rajta, mégis milliárdokkal csökkent a Paksi Atomerőmű profitja | Nemcsak a versenypiaci, de még a lakossági rezsicsökkentett tarifákhoz képest is filléres áron termelte az áramot tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt., amely a hazai villamosenergia-termelés közel felét, a belföldi áramfelhasználásnak pedig több mint az egyharmadát biztosítja. Ehhez képest a társaság árbevétele alig növekedett, míg adózott eredménye közel 80 százalékkal zsugorodott 2022-ben. Hová tűnt az önköltségi ár és a végfogyasztói árak közötti hatalmas különbözet? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/06/paks-paksi-atomeromu-mvm-aram-villamosenergia-elektromos-energia-rezsi-rezsicsokkentes-nuklearis-atomeromu-atomenergia-beszamolo-merleg-nyereseg/ | 2023-06-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Júliustól a 100 százalékos Mol-tulajdonban lévő MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a felelős Magyarországon évi mintegy 5 millió tonna települési szilárdhulladék begyűjtéséért és kezeléséért, 35 évig. A koncessziós szerződés eddigi teljesítésével kapcsolatban több ellentmondás bukkant fel, ezeket próbáltuk meg tisztázni.
Kell engedély, mégsem gond, ha nincs?
A koncessziós szerződés szerint tavaly december 31-éig kellett megszerezniük a hulladékkezeléshez szükséges engedélyeket, illetve ezeket be is kellett mutatniuk az államnak. A szerződés 5.2, illetve 5.3 pontja alapján ennek híján érvénytelenné vált volna a koncessziós szerződés. A határidő már jócskán letelt, mégis több helyen is megjelent, például a SzabadEurópa cikkében, hogy sem a Mol, sem a MOHU nevére rákeresve nem találhatók az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) a hulladékkezeléshez szükséges engedélyek. Mivel az engedélynek mi sem találtuk a nyomát a nyilvántartásban, ezért a céghez fordultunk magyarázatért.
Azt válaszolták, hogy a szükséges (környezetvédelmi, illetve fémkereskedelmi) engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen elvégző jogi személyeknek kell rendelkezniük, azaz a koncesszori alvállalkozóknak. Vagyis
ezek szerint a Mol-nak és a MOHU-nak nem kellett saját engedély ahhoz, hogy a 35 évre szóló hulladékkoncessziót vigyék.
Ez azért furcsa, mert a koncessziós szerződésben nem az szerepel, hogy az alvállalkozóknak kellett engedélyt szerezniük (és bemutatniuk) 2022. december 31-ig, hanem az, hogy a koncessziós társaságnak. A koncessziós társaság pedig a szerződésben rögzített fogalommeghatározás szerint a koncesszor (a Mol) által a tevékenységek folytatására alapított részvénytársaság, vagyis a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. Vissza is kérdeztünk a Molnál, hogyan felelhet meg az, hogy ha csak az alvállalkozóknak van engedélyük, amikor a koncessziós szerződés szerint a MOHU-nak kellett volna megszereznie az engedélyeket, ám erre már nem reagáltak.
A jelenleginél jóval kevesebb cég szállítja majd el a hulladékot
Ha már az alvállalkozókat említettük: azt is lehetett olvasni, hogy a jelenlegi, 3200 hulladékszállító cégből alig több mint kétszázzal kötöttek szerződést a tavaly év végi határidőig arra, hogy júliustól biztosítsák a hulladékszállítási kapacitást. Az erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ. Arra is rákérdeztünk, hogy ennyi alvállalkozó elég lesz-e a szolgáltatás zökkenőmentes továbbviteléhez. Arról biztosítottak, hogy a MOHU Zrt. nyilvános pályázatán minden szereplőnek lehetősége volt pályázni. Valamint: a cél egy versenyképes, fenntartható és transzparens hulladékgazdálkodási rendszer, amiben a Mol számít a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőinek szakértelmére, tapasztalatára. De ezek szerint nem a többségére. Azt is kijelentették, hogy a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták. Magyarul a szerződő alvállalkozókkal biztosítva lesz szerintük a szükséges, vállalt szolgáltatások elvégzése.
Lefölözik a hasznot?
Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a jól hasznosítható ipari hulladék (kivéve az építési-bontási hulladékot), illetve a lakossági fémhulladék begyűjtése is a Molhoz kerül júliustól. Információink szerint ezekért nem piaci árat fognak fizetni azoknak a szolgáltatóknak, amelyek a hulladékot ténylegesen begyűjtik, kezelik és átadják a Molnak továbbértékesítésre. A lakossági hulladékbegyűjtés veszteséges, nyereség csupán a jól hasznosítható ipari, illetve fémhulladékon van. Úgy értesültünk, hogy ezt lényegében lefölözné a Mol, az eddigi piaci árakat és a versenyt kiiktatva egységes árat szabva. Hogy valóban így lesz-e, az a társaság lapunknak küldött válaszából nem derül ki.
Annyit írtak, hogy 2023 júliusától a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék begyűjtését és kezelését látja el. Megerősítették, hogy a termelési hulladék, továbbá az építési és bontási hulladék sem része a koncessziónak, kivéve a kiterjesztett gyártói felelősség körébe tartozó hulladékot. A lakossági fémhulladék ugyanakkor része, ez a jelenlegi szolgáltatói rendszeren – mint a MOHU alvállalkozói rendszerén – keresztül fog hasznosulni a körforgásos gazdaságban.
Az átvételi árral kapcsolatban annyit reagáltak, hogy a MOHU által kialakított árazás transzparens és mindenki számára elérhető lesz. Válaszukkal tehát nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy az eddigi, a begyűjtőknek hasznot biztosító piaci ár megmaradhat-e. Közölték továbbá, hogy a hulladékhasznosítók május végétől regisztrálhatnak a MOHU elektronikus ügyintézési rendszerébe.
Hosszú távon térülhet meg a Mol szerint a hulladékbiznisz
Feltételeztük, a Mol azért vállalta el a koncessziót, mert nyereséget akar termelni, ezért firtattuk, mekkora profittal számolnak évente a hulladékkoncesszió kapcsán, illetve hogy a résztevékenységek közül melyiknél számolnak nyereséggel, melyiknél veszteséggel, nagyságrendileg évente mekkorával. Ilyen részletekbe a válaszukban nem bocsátkoztak.
A Mol csupán a stratégiai célját hangsúlyozta, miszerint a hulladékgazdálkodási tevékenységével is hatékonyan járulna hozzá a körforgásos gazdaság fejlesztéséhez, illetve a környezetvédelmi, klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. Az egységes irányítás szerintük jelentős hatékonyságnövelő potenciált rejt, illetve a lakossági szemléletformálásban, kultúraváltásban is eddig nem látott lehetőségeket látnak. | Úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót a Mol, hogy engedélyre sem volt szüksége | Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/07/mol-hulladek-koncesszio-35-ev-engedely-nelkul/ | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly 522,7 millió forintos árbevétel és 448,6 millió forint, főleg osztalékból származó pénzügyi eredmény mellett 180,2 millió forint adózott nyereséget ért el a Győri Tibor tulajdonában álló Nézőpont Csoport Zrt. A Fidesz-közeli kutatócég-csoportot összefogó társaság tulajdonosa nem is volt szívbajos,
430,8 millió forint osztalék kifizetéséről döntött
– derül ki a szerdán közzétett 2022-es beszámolóból.
Érdekesség, hogy a cég üzemi (üzleti) eredménye jócskán negatív, az eredménykimutatásnak ezen a során 268,4 milliós veszteséget tüntet fel. A profit, azaz az adózott nyereség az akkori két leányvállalatnak, az azóta végelszámolással megszűnt Médianéző Kft.-nek 77 ezer, valamint az Observer Kft.-nek 220,1 millió forintos osztalékából jött össze, amit a szabad eredménytartalékból kiegészítve vesz fel osztalékként Győri Tibor.
A Nézőpont Csoport Zrt. kiegészítő melléklete szerint egyébként az árbevétel szoftver-felhasználási és adminisztratív szolgáltatási díjakból származik, míg a költségek, ráfordítások jelentős részét az iroda és gépkocsi bérleti díja, a szoftverüzemeltetés díja, az ügyvédi díjak, a könyvelési díj, a szakértői szolgáltatások díjai, valamint a bérköltség és járulékai adják. A pénzügyi műveletek bevételeinek szinte teljes egészét pedig minden évben a leányvállalatoktól kapott osztalék teszi ki.
A dokumentumból kiolvasható, hogy a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 2,1 fő volt, számukra bérköltségként, megbízási díjként összesen bruttó 16,6 millió forint lett kifizetve.
A Nézőpont Csoport Zrt.-nek a Médianéző Kft. nevű leányvállalata – mint említettük – végelszámolással megszűnt, viszont 2022 decemberében vételi jogot gyakorolva két év után visszavásárolta a Kutatópont Kft.-t Mráz Ágoston Sámueltől, és ugyanezzel a lendülettel a céget át is nevezte Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft.-vé. (Az egykori Kutatópont Kft. 2022-ben kifizetett csaknem 170 milliós osztaléka még Mráz pénztárcáját gyarapította, ezzel a cég eredménytartalékát teljes egészében ki is fizette magának.) Az immár a Nézőpont Csoporthoz tartozó kutatóintézet a tavalyelőtti 1,8 milliárd forint után tavaly 1,2 milliárdos forgalmat bonyolított le, a két évvel ezelőtti 8,9 milliós adózott nyeresége 4,5 millióra apadt.
A kft.-nél 2021-ben még 24,6 fő volt az átlagos statisztikai állományi létszám, részükre átlagosan havi bruttó 660 ezer forintot fizettek. A tavalyi évben viszont a létszámuk 10 főre apadt, és az átlagos havi kereset is bruttó 630 ezer forintra csökkent.
Emellett a Nézőpont Csoportnak továbbra is megvan az Observerben a 100 százalékos tulajdoni hányada. Ez a leányvállalat Győri jövő évi bevételéről már gondoskodik is, hiszen a 2021-es 2,2 milliárd forintos forgalom után tavaly már 3,3 milliárdos árbevételt könyvelhettek el, amivel párhuzamosan
a 220 milliós adózott nyereség is 264 millió forintra hízott. Ezt az összeget a tulajdonosi határozat értelmében az Observer még idén teljes egészében ki is fogja fizetni a Nézőpont Csoport Zrt.-nek.
Az Observer a kiegészítő melléklet tanúsága szerint tavaly átlagosan 3,9 főt foglalkoztatott, akiknek az átlagos havi bruttó bére 640 ezer forint volt.
És hogy továbbra is lesz megbízás, az is kiolvasható a dokumentumból. Mint a dokumentum fogalmaz, a 2020-2022 közti kormányzati médiamonitor szolgáltatás a múlt év végén lezárult, de | Zsíros osztalékot vesz fel a NER egyik think-tankje | Mozgolódások jellemezték a kormányközeli Nézőpont-cégcsoportot 2022-ben. Győri Tibor, a cégháló feje végelszámolással megszüntette a Médianéző Kft.-t, valamint visszavásárolta a Kutatópont Kft. nevű céget Mráz Ágoston Sámueltől. És ahogy évek óta megszokott, több száz millió forint osztalékot is kivett a vállalkozásokból. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/zsiros-osztalekot-vesz-fel-a-ner-egyik-think-tankje.html | 2023-06-05 11:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc cégei nem csak a legnagyobb építőipari és bankszektori szereplők, de a felcsúti milliárdos vállalkozó egyben Magyarország egyik legnagyobb földesura is. Nem lehet pontosan kimutatni, hogy hány hektár köthető hozzá, de a sajtóban eddig megjelent becslések mintegy 45-50 ezer hektárról szólnak, ennek jelentős része pedig szántóföld.
A felcsúti földesúr agrárérdekeltségeit többnyire a Talentis Agro Zrt. fogja össze, ide tartozik 27 magyarországi cég és két romániai. A Forbes korábbi számításai szerint a cégcsoport 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ellenére több mint 25,6 milliárdos árbevétellel zárt, 2021-ben elérte a 30 milliárd forintos forgalmat. Számításaink szerint pedig tavaly már a 40 milliárd forintos határt is maga mögött hagyta Mészáros Lőrinc agrárcégeinek árbevétele. Ugyanakkor ez messze elmarad Csányi Sándor OTP-vezér Bonafarm-csoportjának forgalma mögött, mivel például a Talentisben a mezőgazdasági társaságok főleg alapanyag előállítására szakosodtak.
A felcsúti sikerembernek viszonylag könnyű dolga volt, agrárbirodalma legfontosabb részei Simicska-hagyatékok. A Fidesz volt pénztárnokának mezőgazdasági cégeit 2019 nyarán olvasztotta be sajátjaiba Mészáros Lőrinc. Ez lényegében a teljes Mezort-agrárcsoportot jelenti. Ezek privatizált egykori állami gazdaságok, mint például a három nagy nyugat-dunántúli agrárcég: a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt.
Közülük a Lajta-Hanság Zrt. a legnagyobb és remek évet zártak.
Az értékesítés nettó árbevétele a 2022. üzleti évben 2,6 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év árbevételét
- olvasható a beszámolójában. A forgalom így összesen 7,8 milliárd forint lett, ebből 4,5 milliárd forint az állattenyésztési bevétel. A 2021-es 836 millió forintos profitot pedig sikerült 3 milliárd forintra feltornázni.
De a sárvári és a szombathelyi társaság is növekedett: ketten együtt 8,7 milliárd forintos forgalmat és 2,4 milliárd forintos nyereséget raktak össze szarvasmarha-tenyésztésből, tejtermelésből, takarmány és árunövények termesztéséből.
Az Átlátszó korábbi cikke szerint a Hidasháti Állami Gazdaságot furcsa körülmények között privatizálták Fidesz-közeli üzletemberek és szereztek 50 éves földbérletet. Nagy a forgalma, a profitja kevésbé a Talentis-birodalomhoz tartozó cégnek: a 6,2 milliárd forint bevétel csak 465 millió forint nyereséget hozott.
Sok tojást is eladott Mészáros Lőrinc, hiszen a hozzá köthető Opushoz tartozik a Békés vármegyei Csabatáj Zrt., amely a dél-alföldi régió egyik legnagyobb tojástermelője. Tavaly megismételték a 2021-es 2,1 milliárd forintos forgalmat, de azonos bevételből a 145,5 millió forintos nyereség most 230 millió forintra hízott. Szintén tojás a fő profilja a székesfehérvári Aranykorona Zrt.-nek: itt a 3,9 milliárdos forgalom mintegy 280 millió forintos nyereséget ért.
Uniós jogszabályoknak megfelelően ketreces tartásban megtermelt tojásokat széles körben értékesítjük
- vall magáról az Aranykorona.
A szintén felcsúti Búzakalász 66 Kft. tulajdonában lévő Aranka Malom Kft. 2017. novemberében kezdte meg működését: 100 százalékban magyar búzát őrölnek Bicskén: napi őrlési teljesítménye 170 tonna búza. Nem túl nyereséges dolog ez: 2,5 milliárd forintos forgalom csak 25,8 millió forintot hozott Mészáros Lőrinc konyhájára.
Még két céget említünk meg: egészen kiemelkedő mutatókkal rendelkezik a KUTAS '95 Mezőgazdasági Zrt., amelyet tavaly szerzett meg a felcsúti nagyvállalkozó Kutas Management Kft. nevű vagyonkezelő cégén keresztül. Ez az egykori Biharkeresztesi Állami Gazdaság, több ezer hektáron őszi búzát, őszi árpát és napraforgót termesztenek nagy hatékonysággal: az 1,8 milliárd forintos bevétel 1,2 milliárd forintos profitot ért. Az évtizedek óta Farkas Sándor szentesi politikus kezében levő fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt.-t is megvette Mészáros Lőrinc. A cég 1230 hektár bérelt területen gazdálkodik: ez 3,6 milliárd forintos forgalom mellett 237 millió forint profitot termelt.
Csányi Sándor OTP-vezér Bonafarm csoportjának sem lehet oka panaszra. Tavaly decemberi hír volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kijelölt egy újabb mezőgazdasági mintagazdaságot: a pápai Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt.-t. A Bonafarm Csányi Sándor agráros cégbirodalmának ékköve. A mintagazdaság lényege, hogy 50 évben állapították meg a bérelt állami föld használati idejét. Így már három mintagazdaság tartozik az OTP-vezér agráros birodalmába, korábban a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt. is megkapta ezt a státuszt.
Az Agroprodukt cégek közel 8 ezer hektáron – jelentős részben állami tulajdonban álló területen – folytatnak növénytermesztést, és rendelkeznek terménytárolókkal, vetőmag-feldolgozó üzemmel és takarmánykeverővel. Csodálatos évet zártak: az Agroprodukt Zrt. árbevétele 9,6 milliárd forintról 13,9 milliárd forintra növekedett, miközben a profit 1,5 milliárd forint lett.
Hazánk egyik legjelentősebb előkeverék (premix) és takarmánygyártójaként működünk, mely évtizedek óta olyan termékeket állítunk elő, amelyek képesek kiemelkedő termelési eredményekhez segíteni az állattenyésztést
- ez a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. bemutatkozása.
Szintén ragyogó az eredmény: a 2021-es 56,6 milliárd forintos forgalmat 71,5 milliárd forintra sikerült javítani, amihez 1,8 milliárd forintos profit társult. A már említett Bóly Zrt. a Bonafarm agrárvállalkozása, melynek sikere saját bevallásuk szerint a vidék kedvező adottságainak hasznosításán, a magyar mezőgazdasági hagyományok tiszteletben tartásán, a korszerű gazdálkodáson, a technológiai fejlesztéseken, valamint a munkatársaik szakértő és felelősségteljes munkáján alapszik. A szakértelem meghozta gyümölcsét: a 2021-es 20,6 milliárd forint bevétel 30,3 milliárd forintra korrigált felfelé, ennek pedig 4,6 milliárd forintos profit lett a vége.
A Dalmand Zrt. jogelődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok területén. 2003-tól a Bonafarm Csoport tagja, az ország egyik legnagyobb és legismertebb mezőgazdasági termelője. Jól ment a munka: 18,6 milliárd forint szerepel a bevételi oldalon, a kasszánál pedig 2,5 milliárd forintos nyereség. Csak ez a négy cég 134,4 milliárd forintos forgalmat és 10,4 milliárd forintos profitot rakott össze.
A KSH számai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022-ben 50 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek áremelkedése (51 százalék) meghaladta az állatokét, állati termékekét (46 százalék). A ráfordítási árak szintén jelentős, 45 százalékos növekedését elsősorban a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 50 százalékos áremelkedése okozta, a beruházások árszínvonala 15 százalékkal nőtt. A drágulás az ellátási zavarokkal, az energiaárak emelkedésével és a kedvezőtlen időjárással hozható összefüggésbe.
Tehát számításaink szerint tavaly már a 40 milliárd forintos határt is maga mögött hagyta Mészáros Lőrinc agrárcégeinek árbevétele, amihez mintegy 7,5 milliárd forint profit társult (ami mintegy 18 százalékos árbevétel arányos nyereség). Csányi Sándor négy érdeketsége pedig 134,4 milliárd forintos forgalmat és 10,4 milliárd forintos profitot tud felmutatni (7 százalékos árbevétel arányos nyereség). | Milliárdok nőttek ki a földből: az infláció hizlalta a két legnagyobb földesúr agrárbirodalmát | Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor a mezőgazdaságban is uralják a piacot. Kiugró inflációs környezetben mindketten nagyot kaszáltak 2022-ben, de az OTP-vezér ebben az ágazatban még messze előzi a felcsúti milliárdost. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/milliardok-nottek-ki-a-foldbol-az-inflacio-hizlalta-a-ket-legnagyobb-foldesur-agrarbirodalmat.html | 2023-06-06 11:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
A villanyoszlopokra kihelyezhető értékes fővárosi reklámfelületek körüli mizéria mint cseppben a tenger mutatja meg az Orbán-rendszer hétköznapi működését.
A lámpavas-mizéria röviden
A Fidesz 2012-ben, arra hivatkozva, hogy veszélyeztetik a közlekedőket, törvényileg betiltotta az út menti oszlopokra kihelyezhető reklámokat. Ezt követően az ezzel foglalkozó spanyol-magyar cég, az ESMA a csőd szélére került. Ekkor jött Orbán Viktor jó barátja, Garancsi István, és felvásárolta a reklámcéget, majd, láss csodát, 2015-ben a Fidesz rájött, hogy mégsem veszélyesek az oszlopra lógatott reklámtáblák, így a villanyoszlop-reklámok törvényileg ismét zöld utat kaptak. Ezt követően az ESMA a főváros és cégeinek felületeit éveken keresztül ingyenesen használhatta, és jó pénzért értékesíthette, majd a szívességet úgy hálálták meg a politikának, hogy a pártoknak a 2018-as kampányban hatalmas kedvezményt adtak.
Így érkezünk el 2023-ba, a mába, amikor is Garancsiék fővárosi szerződése lejárt. Az ellenzéki vezetésű Budapest új pályázatot írt ki a villanyoszlopokra, amin meglepő módon egyetlen cég indult: Garancsiék cége, az ESMA.
A pályázat egy szokatlan szavazást követően a Fővárosi Közgyűlésben fennakadt. Nem ütötték nyélbe az üzletet. De ekkor jött az orbáni csattanó, az ügyet kicsavarták a Főváros kezéből: a kormány a háborús vészhelyzetre hivatkozva rendeletben meghosszabbította a Garancsi-szerződést. Röviden ez a sztori, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az oszlopok egy részére Pintér Sándor köre is szemet vetett, ugyanis arra szerelik majd fel „adatgyűjtő” technikájukat.
Magyar verseny
Karácsony Gergelyék május 24-én terjesztették a Fővárosi Közgyűlés elé a köztéri villanyoszlopokra kihelyezhető reklámok ügyét, mivel a Garancsi Istvánhoz tartozó ESMA Reklám Zrt. 2018-ban megkötött szerződése lejárt.
Nem egy apró-cseprő ügyről van szó. Megnyílt a lehetőség, hogy egy részterületen módosítsanak a NER által totálisan uralt „reklámpiaci” feltételeken. Egyáltalán nem mellékes, hogy a soron következő önkormányzati és országgyűlési választások előtt kinek a kezébe kerül a több mint 44 ezer villanyoszlop haszonbérleti joga. | Volt valami Karácsonyéknál, ami nagyon kellett Orbánéknak | A villanyoszlopokra kihelyezhető értékes fővárosi reklámfelületek körüli mizéria mint cseppben a tenger mutatja meg az Orbán-rendszer hétköznapi működését. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/08/volt-valami-karacsonyeknal-ami-nagyon-kellett-orbaneknak | 2023-06-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült. Videóriport.
„Áll egy gyár Mátészalkán, az ország egyik legmodernebb üzeme: egymagában képes biztosítani a hazai nitrilkesztyű- és fecskendőszükséglet 50-60 százalékát. És gyors is: akár 48 óra alatt megtölt egy kamiont sterilizált termékekkel.” Ezekkel a mondatokkal hirdeti magát az EU-Fire Kft. egészségügyi ágazata a cég honlapján. Kiderítettük azonban, hogy a kft. egyetlen ilyen jellegű közbeszerzést sem nyert, és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal sem kötöttek szerződést egészségügyi termékekre vonatkozóan.
Pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei létesítményt nagy csinnadratta mellett adták át 2022 nyarán. Erről így számolt be a cég: „Az EU-Fire Csoport üzemének beruházása példamutató, mert nemcsak az átadó ceremónia világszínvonalú, hanem a termelés is az – méltatta szelíd tréfával a múlt csütörtökön indult gyárat Varga Mihály. A pénzügyminiszter az üzemavató-ünnepség lézer-showjára utalt, amelyikben egy lézerlány dalolta, hogy »Mátészalka bennem lüktetsz, szülőföldem, hazaföldem« – és minden mátészalkai, ha el is hagyta városát, hazatér.”
A lézerlány mellett az a fontos információ is kiderült a leírásból, hogy
a 8 milliárd forintos beruházás „tekintélyes részét” a kormány finanszírozta az Egészségipari Támogatási Program keretében.
Hozzátették, ez a cégcsoport második egészségügyi beruházása, hiszen „Kocsordon már üzemel egy hatékony, kisebb gyár, és hozza az elvárásokat.”
Ezt a szintén szabolcsi üzemet is az állam támogatta: az 1,9 milliárd forintos fejlesztéshez – amely során „egészségügyi védőeszközöket, orvosi kanülöket valamint lélegeztető- és újraélesztőgépek alkatrészének gyártására alkalmas üzemet” hoztak létre –, a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal járult hozzá.
2021 nyarán azt írták, a kocsordi üzem 30 helybélinek, a két mátészalkai beruházás pedig összesen 139 embernek teremt biztos munkahelyet. Hogy utóbbit pontosan hogyan értették, nem tudni, ugyanis a cégcsoport létszáma most márciusban volt a csúcson, de az is csak 71 főt jelentett. Kocsordon – ahol elvileg ipari termelés folyik – egyetlen olyan helybélivel sem sikerült beszélnünk, aki az üzemben dolgozna, vagy legalább hallott volna arról, hogy a gyár működik.
Amikor áprilisban személyesen felkerestük a helyszíneket, a kocsordi üzemnél semmilyen mozgást, a mátészalkai gyárnál pedig visszafogott forgalmat tapasztaltunk.
A cég szerint azért, mert ugyan „mindkét gyárban zavartalan a termelés”, mivel „végletekig automatizált üzemekről van szó, így a »műszak« létszáma is kicsi.” A sajtóreferens szerint a „mátészalkai üzem parkolójában tucatnyi autó áll, és a biciklitárolóban nem akad üres hely – ez azt jelzi, számos kolléga dolgozik a falak mögött.”
A cég képviselője szerint „a kocsordi üzemben a munkavállalók mintegy fele tartózkodott délután, ugyanis a CNC-esztergagépeket működtető kollégák munkaideje 5 órától 13 óráig tart. Az ő járműveik az utcafrontról nem látható parkolóban álltak. A jelenlévők természetesen végezték munkájukat az üzem két épületében.”
Mivel első alkalommal 15 órakor jártunk az üzemnél, újra visszamentünk, ezúttal 13 órakor, vagyis amikor a műszak véget ér. Ekkor mindössze 3 autót és 3 embert láttunk a gyár területén, de miután észrevették, hogy figyeljük őket, visszamentek az épületbe, és még az ajtót is becsukták.
2,6 milliárdról 71 millióra csökkent a cég pénzeszköze
Hogy mennyire hatékony a falak mögötti munka, az kérdéses. A több milliárdos állami támogatás ellenére az Eu-Fire Kft.-nek 2021-ben mindössze 182 milliós forgalma volt. És a 2022-es adatok sem sokkal jobbak.
A most közzétett cégbeszámoló szerint 496 milliós forgalmat bonyolított a kft., az adózott eredmény 158 millió forintot tett ki, miközben a cégben 15 milliárd forint áll eszközök (ingatlan, gépek) formájában. Ami ennél is beszédesebb, hogy az EU-Fire pénzeszköze 2,5 milliárd forinttal csökkent tavaly, és 2022 végére mindössze 71 millió forint maradt. Nem csoda, hogy a kiegészítő mellékletben a következő mondat szerepel:
„a gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított”.
A korábbi 12 milliárdos hitelüket (hosszú lejáratú kötelezettség) szinte teljesen kifizették, vélhetően részben az állami támogatásból (passzív időbeli elhatárolások).
A cég jegyzett tőkéje 1,5 milliárdra nőtt, ami főként annak köszönhető, hogy az állam év végén az MFB Invest Zrt.-n keresztül tőkeemelés útján részesedést szerzett a cégben. Azóta még kétszer történt tőkeemelés, így a kft.-nek már 2 milliárdos a jegyzett tőkéje.
Vagyis az állam továbbra is önti a pénzt a cégbe, de hogy miért, az rejtély. Megkeresésünkre az MFB Invest nem reagált, de korábban arra utaltak, hogy a befektetést követő 4-7 éven belül értékesítik a részesedésüket.
Az EU-Fire másik tulajdonosa Kovács Péter, a korábbi tulajdonos, Kovács Imre tavaly kiszállt a cégből.
A cégháló egyik tagjától vették a gépeket
Az EU-Fire és a mátészalkai gyár akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozzájutott az EU-Fire szerződéseihez, és ezek alapján árajánlatokat kért ki a cég által megvásárolt gépekhez.
Az így megszerzett információk szerint a gépeket és egyéb eszközöket 1,7 milliárdért is be lehetett volna szerezni, a cég azonban 3,3 milliárdért vette meg azokat az állami támogatás keretében.
Az EU-Fire üzemeire Hadházy Ákos képviselő hívta fel a figyelmet.
A képviselő annak is utánajárt, hogy a cég gyakorlatilag „saját magától vásárolt”. A társaság a gépek leszállítására a Trust-Bau Kft.-vel szerződött. Az egyfős céget 2019-ben alapították, és 242 millió forintról 4 év alatt 9,5 milliárdra tornázta fel a forgalmát.
Az EU-Fire cégszerűen köthető volt a megbízást elnyerő Trust-Bau Kft.-hez. A kft. ügyvezetője Ürményi Viktor volt 2019 januárja és 2021 januárja között. Ürményi ezzel párhuzamosan (2020 novembere és 2021 júniusa között) a Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.-ben is felügyelő bizottsági tag volt, majd ugyanitt ügyvezető 2022 májusáig. A Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft. tulajdonosa pedig az EU-Fire volt egészen 2022 augusztusáig.
Hadházy Ákos szerint a Trust-Bau a piacról vásárolta össze a gépeket, majd dupla áron eladta a cégháló másik cégének – 100 százalékban költségvetési pénzből.
„Ennél jobban nem fogjuk tudni dokumentálni, hogy hogyan lopják szét a fideszes bárók az ellenőrizetlenül rájuk öntött gazdaságfejlesztő, százszázalékos támogatásokat” – írta akkor a képviselő.
Sokszoros árat fizettek
Megkerestük az EU-Fire Kft.-t, miért a Trust Bau Kft.-vel kötöttek szerződést, milyen más cégeket kértek fel ajánlattételre, azok milyen ajánlatokat adtak, és miért fogadták el a túlárazottnak tartott ajánlatokat.
A cég reklámvideója a Youtube-on.
A vállalkozás szerint annak, hogy az EU-Fire a Trust-Bau Kft.-vel szerződött a mátészalkai üzem berendezéseinek, gépsorainak beszerzésére, „egyetlen oka volt: a Trust Bau Kft. tette a legkedvezőbb, komplex ajánlatot. Ennek része volt az egyedi berendezések beszerzése, a szállítás, a beüzemelés, a betanítás – épp ezért nem önmagában a berendezés ára volt a döntő szempont, hanem a „csomagár” alapján választott az EU-Fire Kft.”
Arra azonban a cég nem válaszolt, hogy mely cégektől kért még ajánlatot, mivel szerintük az „üzleti titoknak minősül”.
Az EU-Fire Kft. sajtóreferense azt is írta, hogy „a mátészalkai egészségipari berendezései, gyártósorai tekintetében lényegében nem értelmezhető a „katalógustermék” és a listaár – egyszerűen azért, mert azok zöme egyedi: a gyártó azt az EU-Fire Kft. speciális igényei alapján tervezte és építette (vagy módosította)”.
Kiválasztottunk ezért hat tételt, ahol kiugróan magas volt az eltérés az EU-Fire által fizetett összeg és kontroll árajánlat között:
Műanyag fröccsöntő gép 200t + robot – 553 millió helyett 900 millió;
Fecskendő és injekciós tű összeszerelő gépsor – 138 millió helyett 400 millió;
Sterilizáló berendezés – 21 millió helyett 400 millió;
Mikroszkóp – 1,8 millió helyett 15 millió;
Csomagológép – 10 millió helyett 80 millió;
Mérőgép-szakítógép – 2,6 millió helyett 30 millió.
Megkérdeztük, milyen speciális igényeik voltak ezekben az esetekben, ami indokolta a jelentős árkülönbséget. Erre azonban a cég – szintén üzleti titokra hivatkozva – nem válaszolt.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az árak nem pusztán önmagukra a gyártósorokra és a berendezésekre vonatkoznak, de tartalmazták a szállítás díját (Olaszországból, Svájcból, Németországból, Törökországból, Izraelből, illetve Kínából, Tajvaról és Dél-Koreából), a beüzemelés költségét és a betanítás árát.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy mindennek ellenére miért nem szállítanak állami egészségügyi intézményeknek fecskendőt vagy kesztyűt, azt mondták, a cégnek egyelőre főként utóbbira vannak megrendeléseik az autó- és a szépségiparban, illetve a vendéglátásban. De hamarosan több közbeszerzési eljáráson indulnak majd.
Két ügyben is nyomoz a NAV
Hadházy Ákos ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tavaly augusztusban.
A feljelentés szövege szerint „a rendelkezésre álló tényadatok és körülmények alapján fennáll a gyanú, hogy az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részéről tudatosan mesterségesen megemelt áron, jelentősen túlárazva kerültek beszerzésre a költségvetési támogatásból finanszírozott „ETP2” és „ETP3” pályázati projektjei esetében a csatolt kimutatásban szereplő több gép és berendezés, mintegy 1,9 Milliárd forint összeg jogtalan megszerzése érdekében tévedésbe ejtve és tévedésben tartva a támogató szervezetet,
mindezek felvetik a (…) különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette elkövetésének gyanúját.”
Érdeklődtünk a NAV-nál, hogy jelenleg hol tart a nyomozás, azonban mindössze annyit válaszoltak, hogy kérdésünkkel kapcsolatban „nincs nyilvánosságra hozható információ.” Az EU-Fire szintén hárított: azt válaszolták, ők nem tudnak ellenük folyó nyomozásról.
Hadházy Ákos ugyanakkor értesítést kapott a NAV-tól, hogy az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához, ahol összevonják egy másik folyamatban lévő nyomozással. | Önti a pénzt az állam a legatyásodott fecskendőgyáras cégbe, ahol a NAV nyomoz | „A gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított” – olvasható a nehézkesen megépülő geotermikus erőműveiről elhíresült EU-Fire Kft. legfrissebb cégbeszámolójában. A cégben 15 milliárd forint áll, ehhez képest mindössze egy 158 milliós eredményt sikerült elérniük 2022-ben. A vállalkozás egyetlen alkalommal sem nyert egészségügyi termékekkel kapcsolatos közbeszerzést, igaz, nem is nagyon próbálkozott. Ennek ellenére az állam továbbra is önti a pénzt a kft.-be: a mátészalkai és kocsordi üzemeknek adott 10 milliárdos támogatás után – az MFB Invest Zrt.-n keresztül – tőkeemelés útján részesedést is szerzett a cégben. Arról pedig, hogy nem egy, hanem két nyomozást is folytat a céggel kapcsolatban a NAV, Hadházy Ákos képviselő értesült. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/07/onti-a-penzt-az-allam-a-legatyasodott-fecskendogyaras-cegbe-ahol-a-nav-nyomoz/ | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 879 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. Az osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.
Jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása – ezzel a címmel adott ki közleményt hétfőn a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ). A szervezet arra a pénteki rendeletre reagált, amely meghatározta az új hulladékkezelési díjakat.
Sok cég nem is tud arról, hogy július 1-jétől új díjat kell fizetnie. Ekkor indul az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel. A olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes iparihulladék-feldolgozást, -kezelést.
Csekk helyett kassza
A lakosság szemétszállítási díjat fizet, ami 2013 óta rezsicsökkentett. A cégek eddig termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében, de elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Magyarul a gyártók fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt és ez utóbbiak esetében derült ki, hogy sok cég nem is tudja, hogy júliustól fizetnie kell.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének közleménye leginkább a csomagolóanyagok után fizetett díjemelés hatásairól szól. Hiába fizet ugyanis a lakosság rezsicsökkentett szemétszállítási díjat, az ipari szereplők díjának emelése a termékek árára is ki fog hatni. A FÉSZ szerint az élelmiszeriparban nagy valószínűséggel át fogják hárítani a vásárlókra a kormányzati díjterhelés nagy részét.
A szervezet szerint a gyártók önköltségnövekedése kettős; nem csak a boltba kerülő csomagolt élelmiszerek csomagolására kell magasabb díjat fizetniük, a csomagolások minden elemére magasabb költségek rakódnak a teljes termelési és ellátási lánc mentén.
„A gyártók kénytelenek lesznek az élelmiszerek átadási árában ezt a költségemelkedést érvényesíteni, amit a kiskereskedők saját megnövekedett terheik miatt szintén kénytelenek lehetnek a fogyasztók felé áthárítani” – közölte a FÉSZ. A szervezet szerint az élelmiszerárak további növekedése várható a július 1-jétől bevezetendő magas díjak miatt.
De miért ennyire drámai a helyzet?
A termékdíjhoz képest jelentősen nőnek az EPR díjtételei, vagyis brutális drágulást hoz az új rendszer. Egy kilogramm műanyag csomagolásért eddig 57 forintot kellett fizetni, júliustól 219 forintot, ami 384 százalékos emelés.
A fémcsomagolás díja 884 százalékkal, az üvegé 305 százalékkal emelkedik. De más termékek EPR-díja is hatalmas drágulást hoz a termékdíjhoz képest. A számítógép-monitorok és -képernyők után fizetett díj 535 százalékkal nő a termékdíjhoz képest, az autók akkumulátora esetében 318 százalékos a díjnövekedés.
Az irodai papír után fizetett díj 574 százalékkal nő. Nagyon nehéz elképzelni, hogy ezek a termékek nem fognak többe kerülni a jövőben, vagyis az, hogy a gyártók nem hárítják át a fogyasztókra ezt a több száz százalékos költségnövekedést. Ezáltal a lakosság nem csekken, hanem a boltok kasszáinál fogja megfizetni a szemétszállítás és hulladékkezelés nem rezsicsökkentett díját, illetve a Mol profitját.
Pénzeső a Molra
Ami költség a gyártóknak és díjáthárítás esetén a vásárlóknak, az bevétel a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak. A termékdíjjal szemben az EPR-t nem az államnak kell fizetni, hanem közvetlenül a MOHU-nak. Termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalhoz, amiből mintegy 15 milliárd forint került vissza a hulladékkezelés finanszírozására, a többi a költségvetésben maradt. Emiatt volt a hazai rendszer alulfinanszírozott, a rezsicsökkentett lakossági üzletág veszteséges.
Nem csoda, hogy nem is jelentkezett más az állami koncessziós pályázatra a Molon kívül. Az olajcégnek azonban óriási mázlija volt, hiszen a kormány olyan díjazást vezet be, amely több mint háromszor annyit fial, mint a termékdíj, és éves szinten közel háromszázmilliárd forintos éves bevételt garantál a Mol hulladékkoncessziós cégének.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A kormány egy uniós rendeletre hivatkozva vezette be a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR). Érdekesség, hogy az EU öt anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR-rendszer alkalmazását: az egyszer használatos műanyag termékek egy részére; az elektromos, elektronikai berendezésekre; a csomagolásokra; a járművekre és az elemekre, akkumulátorokra.
A magyar kormány azonban további hat anyagáramra is bevezette az EPR-rendszert: a sütőolajra, a gumiabroncsra, az irodai papírra, a reklámhordozókra, a textilre és a fabútorokra. A FÉSZ egyébként kifogásolta, hogy a gyártókat képviselő szakmai szervezeteket nem vonta be a kormányzat a díjtételek kialakításába, így nem világos a költségviselők számára, mi alapján kerültek meghatározásra az új díjtételek, „következésképpen az sem látható, hogy érvényesül-e az az európai uniós irányelv, ami szerint csak a tényleges, indokolt költségeket tartalmazhatná a díj”.
Ahogy a Deloitte adótanácsadó cég felhívta a figyelmet rá, az EU-szabályozás határozottan rögzíti, hogy a gyártók által fizetett EPR-díj egyetlen anyagáram esetében sem lehet nagyobb, mint az (észszerű nyereséget is tartalmazó) indokolt költség mértéke. Az EU-szabályozás azt is rögzíti, hogy tilos a keresztfinanszírozás, tehát az intézményi résztevékenység keretében beszedett EPR-rendszer üzemeltetési díjából nem lehet a közszolgáltatás esetleges veszteségét finanszírozni.
Továbbá nyilvánosan el kell számolni a gyártók által befizetett EPR-rendszer üzemeltetési díjával. Azáltal, hogy a kormány koncesszióba adta a hazai hulladékkezelés intézményi és lakossági üzletágát is egy magáncégnek, és közvetlen díjbevételt biztosított számára, megszüntette a keresztfinanszírozás problémáját.
Utolérni Ausztriát
Kíváncsiak voltunk arra, mennyire kiugró a magyar díjszabás, ezért megnéztünk egy olyan, környezettudatos uniós országot, ahol már alkalmazzák az EPR-t. Uniós csatlakozásunk óta a politikusok kedvenc témája, hogy mikor érjük utol életszínvonalban Ausztriát.
Ha az EPR-díjakat nézzük, már le is köröztük. A magyar díjszabás ugyanis az osztrák díjakkal összehasonlítva is kimagaslónak mondható, annak ellenére hogy nem teljesen összehasonlítható a két ország.
Ausztriában ugyanis különbséget tesznek ipari és lakossági felhasználás között. Viszont vannak osztrák adatok, hogy az egyes termékcsoportok hány százaléka ipari és hány lakossági, vagyis lehet súlyozni a kétféle díjat. Ebből a súlyozott osztrák átlagból és a 380 forintos euróárfolyammal számoló magyar díjak összehasonlításából az alábbi arányok jöttek ki.
Számítógép-monitorok esetében például Magyarországon négy és félszer nagyobb az EPR-díj, mint Ausztriában. Ez úgy jön ki, hogy a lakossági célú felhasználás esetén az EPR 0,22 euró/kilogramm, míg az ipari esetén 0,16 euró/kilogramm. (Magyarországon 0,95 euró/kilogramm). Miután korábbi adatok szerint a monitorok nyolcvan százalékát a lakosságnak adják el Ausztriában, ezzel súlyoztunk, ekkora arányban vettük figyelembe a lakossági, vagyis drágább díjat.
Azokat az anyagáramokat, ahol Ausztriában nem kilogrammra, hanem darabra számolnak el, nem vettük figyelembe az összehasonlításnál, mivel a magyar EPR csak tömegalapú díjazást használ. (Például Ausztriában egy darab hűtő után kell fizetni az EPR-díjat, míg Magyarországon a hűtőgép tömege után.)
A fémcsomagolás díja több mint négyszerese, a facsomagolásé két és félszerese, az üvegé duplája Magyarországon, mint Ausztriában. A reklámhordozó papír EPR-díja közel duplája itthon, mint ott, a textiltermékeké 35, a gumiabroncsoké 22, az irodai papíré 75 százalékkal drágább itthon. Egyedül a fabútorok és a sütőolaj és -zsír hulladékdíja olcsóbb Magyarországon, mint Ausztriában. | A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában | Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. A osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-baratsag-egy-monitor-hulladekdija-kozel-otszor-dragabb-itthon-mint-ausztriaban/32448045.html | 2023-06-08 10:26:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Nagyon hálásak vagyunk minden Pedagógusnak, hogy gyermekeinket nevelik, gondozzák, tanítják! Hálás szívvel gondolunk rájuk ezen a napon (is)! (…) A mai napon négy lányunk is fellépett a szegedi Mátyás-templomban a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett fantasztikus hangversenyen…” – olvasható a szegedi Joób család június 4-én, vasárnap közzétett bejegyzésében a Facebookon. A Joób Family oldal két nappal korábban az édesanya és nászasszonya utószülinapi kávézásáról osztott meg fotós bejegyzést, a hét közepén pedig a szülők, Dóri és Marci házasságkötésének 20. évfordulójáról. Utóbbit több mint négyezren kedvelték, köztük Szegeden és országosan ismert emberek.
Arról egy poszt sem szól az oldalon (sem Joób Mártonén), hogy ugyanezen a héten kétszer tartott tárgyalást a Szegedi Törvényszék különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények ügyében. Az elsőrendű vádlott Joób Márton, a hívő, tizenegy gyermekes édesapa, háromszoros világbajnok kenus, önkormányzati képviselő.
Amikor 2020 szeptemberében, családja előtt őrizetbe vették a nyomozók, Botka László polgármestertől a Hit Gyülekezetét vezető Németh Sándor lelkészig sokan megdöbbentek (lásd: Derült égből, Magyar Narancs, 2020. szeptember 6.). A Joób Family oldalon Dóri az őrizetbe vétel másnapján egy időre elköszönt a követőktől, bizakodva abban, hogy hamarosan folytathatja a posztolást.
Joób Márton 184 nap után, 2021 januárjában térhetett haza az előzetesből. Szabadlábon védekezhet.
Rengeteg fronton
A vádirat szerint Joób cége, amely szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozott, bűnszervezetet hozott létre annak érdekében, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása közepette is életben maradjon a piacon. Az ügyészség olyan céghálóról ír, amely Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működött. A szórólapot terjesztő alkalmazottak egy részét nem jelentették be, fiktív számlákkal is dolgoztak, és a hierarchia alján lévő cégek nem adóztak rendesen az ügyészség szerint. 2013 és 2017 között 271 millió forint áfával maradtak adósak az államnak. Az ügy vádlottjai közül hatan – fiktív számlákat kiállító cégek vezetői – elismerték, hogy költségvetési csalást követtek el, őket már elítélte a bíróság, felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést kaptak. | Hinni kell benne. Marad a kirakatban a vádlott, 11 gyerekes szegedi képviselő | Családostul a nyilvánosság előtt éli az életét a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Joób Márton önkormányzati képviselő, és azért küzd, hogy ne ítéljék el. Politikusként a senki földjére került, de a következő választáson is indulni akar. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hinni-kell-benne-259294# | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.
Nemrég írtunk arról a közmeghallgatásról, amelyet Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén (Budapest XII. kerület, Konkoly-Thege Miklós út 19/B, 9121/19. hrsz.) készülő, 78 lakásos lakópark miatt szervezett a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal. Az eseményen – annak ellenére hogy munkaidőben rendezték – sokan részt vettek a kerület lakosai közül. A megjelentek, köztük az eljárásban ügyfélként részt vevő Élhető Hegyvidékért Egyesület képviselői hosszasan sorolták az aggályaikat a 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik – Újabb nagyberuházás ellen tiltakoznak a budai hegyekben
Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, a beruházás az Omega 99 Kft. érdekeltsége. A cég egyik tulajdonosa dr. Futó Péter György (Corvin-negyed, Etele Plaza stb.) és dr. Nyíri Viktor Dávid; mindketten szerepeltek már a leggazdagabb magyarokat soroló listákon. Részben ennek a cégnek az érdekeltsége a helyi önkormányzattól vett telken zajló tihanyi nagyberuházás is, amelyről korábban az Átlátszó számolt be.
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület kormányhivatalnak küldött beadványa tulajdonképpen az egész környezeti hatástanulmányt kifogásolja. A dr. Balla Judit, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke által jegyzett dokumentum ezért arra kéri a környezeti hatóságként eljáró kormányhivatalt, hogy ne fogadja el a hatásvizsgálati dokumentációt.
Környezetbarát beállítottságú beruházó
A civil szervezet szerint nem igaz a hatástanulmány azon állítása, hogy a tervezett beruházás nem jár káros környezeti hatásokkal és hogy a beruházó kifejezetten környezetbarát beállítottságú. Kifogásolják többek között az olyan részleteket is, mint például azt, hogy „jelen fejlesztés azt kívánja megvalósítani, hogy a kiüresedett intézményi és természetvédelmi funkciót is megtöltse”. Szerintük ugyanis „egy ilyen léptékű lakópark sem az intézményi funkció, sem a természetvédelmi funkció betöltésére nem alkalmas, ez a kijelentés eleve értelmezhetetlen, és valószínűsíthetően ugyancsak a beruházás pozitív színben való feltüntetését szolgálja”.
Az aktivisták vitatják azt is, hogy „tapasztalat, hogy a természetvédelmi területen lakóknak a környezettudatosság életvitelük részévé válik, megőrizve annak környezeti állapotát”. Szerintük ugyanis „a XII. kerület természetközeli, felső részein az utóbbi években végbement beépítések tapasztalatai egyébként ezzel az állítással éppen ellentétesek: az új lakosok vélelmezett környezettudatosságát már az is megcáfolja, amilyen mértékben megnövekedett a kerületi utak forgalmi terhelése (az agglomerációs forgalom figyelembevétele nélkül is), holott az érintett területek többsége tömegközlekedéssel is jól elérhető, megközelíthető”.
Kivágnák a faállomány húsz százalékát
Kifogásolják azt is, hogy az új építkezések miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt a kerületben (engedély csak a tíz centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fák kivágásához kell, s még ez alól is kivételt jelentenek például a gyümölcsfák).
„Nagyon gyakran előfordul, hogy a kivágott fák pótlására a telken egyszerűen nem marad hely, ilyenkor kell fapótlás helyett úgynevezett fapótlási díjat fizetni, márpedig ez az összeg csak az utóbbi három évben összesen 222 millió forintot tett ki (forrás: a Hegyvidéki Önkormányzat közérdekű adatkikérésre adott válasza). Álláspontunk szerint ezek az adatok már önmagukban is megcáfolják a természet közelébe költözők környezettudatosságáról szóló állítást. Megjegyeznénk azt is, hogy véleményünk szerint egy valóban környezettudatos, természetvédő ember már eleve nem természetvédelmi területre épített, hatalmas lakóparkban vásárol lakást.”
Vitatják a terület jelenlegi roncsoltságára hivatkozó érvelést és azt az indokot, hogy „a környezeti hatások azért csekélyek, mert a beruházás területe elenyésző a Budai Tájvédelmi Körzet egész területéhez képest”. A civil szervezet szerint ugyanis ez a megközelítés végső soron a természetvédelmi területek teljes eltűnéséhez vezetne: lépésről lépésre fogyna el a védett terület, ha azon az alapon sorra engedélyt kapnának a káros hatású beruházások, hogy mindig csak egy elenyészően kis hányadot érintenek.
A kifogások között szerepel, hogy kivágnák a területen lévő faállomány húsz százalékát s hogy pontatlan számadatok szerepelnek a hatástanulmányban például a tervezett épületek területéről. A civil szervezet beadványa kiemelte azt a részletet is, hogy a hatástanulmány arra hivatkozik, hogy korábban iskola működött a területen, és a környezet igénybevétele szempontjából teljesen mindegy, hogy közösségi vagy magáncélt szolgáló beépítésről van-e szó. Az Élhető Hegyvidékért Egyesület szerint ugyanis más szempontok szerint engedélyezendő a környezet igénybevétele, ha közcélú vagy ha magáncélú beruházás a cél. A magáncélú, kizárólag magánérdekeket szolgáló beruházásoknál álláspontjuk szerint sokkal szigorúbb mérce alkalmazandó.
Vitatják azt a megállapítást is, hogy egy hatszintes építményekkel teljesen és szorosan körbezárt területen lehetséges lenne természetvédelmi szempontból értékes terület kialakítása, hiszen a talajt az alatta húzódó mélygarázs fölött alakítják ki, mesterségesen.
Többszörösen védett területen építkeznének
A beruházást ellenző civil szervezet emlékeztet: országos jelentőségű védett és Natura 2000-besorolású területről van szó. Szerintük egy ilyen területen már mérlegelésre is csak akkor kerülhetne sor beruházás engedélyezése kapcsán, ha az – például nyomós közérdekből – feltétlenül szükséges, és a beruházás máshol nem valósítható meg (például már meglévő, működő kórház bővítése stb.). Márpedig a most tervezett beruházás kizárólag magánérdekeket szolgál.
Az egyesület beadványa hangsúlyozza az építkezés miatt várható zaj- és forgalomnövekedést és a lebetonozott területek növekedésének környezeti (vízelvezetésre tett) káros hatását és a helyen élő növény- és állatfajok életterének jelentős csökkenését, tönkretételét.
„Határozottan visszautasítjuk az anyag azon állítását, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet itteni része emberi jelenléttel már jelenleg is oly mértékben terhelt, hogy e tekintetben a lakóövezet kialakítása nem jelent jelentős többlethatást (143. oldal). A túraösvényeken kiránduló, a szabadban sportoló embereket olyan környezeti terhelésnek tekinteni, amelyhez képest elenyésző többletet jelent egy 78 lakásos, 155 férőhelyes mélygarázsos lakótelep létesítése, semmiképpen nem fogadható el. A kirándulók, sportolók jelenléte átmeneti, továbbá semmiféle zaj- és levegőszennyezéssel nem jár, szemben a lakópark jelentette szünet nélküli, zajjal, lég- és fényszennyezéssel járó emberi jelenléttel. A hivatkozott turisztikai terhelés ráadásul évszak-, napszak- és időjárásfüggő, míg a lakópark jelentette terhelés mindezekkel szemben változó intenzitású ugyan, de folyamatos.” | A kormányhivatalhoz fordult egy civil szervezet a Normafánál tervezett lakópark miatt | Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormanyhivatalhoz-fordult-egy-civilszervezet-a-normafanal-epulo-lakopark-miatt/32448563.html | 2023-06-07 10:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Olvasási idő: 3 perc.
Sztrájkkal indult a szerda reggel az épülő, már majdnem teljesen kész iváncsai akkumulátorgyárnál.
Tartalom
Lapunk a helyszínen több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a 2000 fős településen a gyáróriást építő Fidesz-közeli vállalkozás, a Garancsi István üzletember tulajdonában lévő Market Építő egyik alvállalkozója hetek óta nem fizette ki a munkásait, ezért mintegy 3-400 ember lépett igen szervezetten, egyszerre sztrájkba.
Frissítés: június 8. 11:00: A Market Építő Zrt. cikkünk előző bekezdésében foglaltak kapcsán az alábbiak közlésére kérte lapunkat, melynek természetesen helyt adunk.
„A cikkben a »Market Építő egyik alvállalkozójaként« említett cég nem a Market Építő Zrt. alvállalkozója, vele a Market Építő Zrt.. semmilyen szerződéses kapcsolatban nem áll.”
Helyi informátoraink több százmillió forintnyi kifizetetlen bérről beszéltek lapunknak.
Blokád
A munkások lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető bekötőutat, valamint tudatosan megbénították Iváncsát is.
„Iváncsa elesett”
A kis faluban szerda reggel mozogni sem lehetett, a lakosok nem tudták óvodába vinni a gyerekeiket, nem tudtak időben eljutni munkába, nem tudtak eljutni boltba. Lapunk helyi forrása úgy fogalmazott, hogy „Iváncsa elesett”.
A falu környékén a közúti forgalom is megbénult.
A Fejér (Vár)megyei Rendőr-főkapitányság (FVMRFK) Kommunikációs Szolgálata úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrségre szerda reggel 6 órakor érkezett bejelentés arról, hogy az iváncsai ipari park területére történő bejutást mintegy 300 fő, három gépjárművel akadályozza, amelynek következtében az ipari park területére vezető 6205-ös számú úton, valamint az M6-os autópálya 50-es kilométerénél forgalmi torlódás alakult ki.
A helyszínre érkező rendőrök a közlekedés segítése, továbbá a forgalom zavartalanságának mielőbbi helyreállítása és biztosítása érdekében a gépjárműveket az autópályáról Adony, valamint Iváncsa településekre terelték, így lehetővé téve a forgalom folyamatos haladását, a közlekedési balesetek megelőzését.
FVMRFK azt is kiemelte a Gulyáságyú Médiának küldött válaszában, hogy az esettel összefüggésben a helyszínen rendőri intézkedésre nem került sor.
Kérdéseket küldtünk Molnár Tibornak, Iváncsa polgármesterének és az akkumulátorgyárnak is, amint válaszolnak, közzétesszük.
Gyors, eredményes sztrájk
A demonstráló munkások nagyjából délelőtt 10 órára feloldották a blokádot és felvették a munkát, miután ígéretet kaptak rá, hogy még a szerdai napon kifizetik őket.
Szia uram, kő’ dobálás?
Mint március elején lapunk megírta, korábban tömegverekedés, kődobálás volt a gyárnál a munkások között.
Friss fejlemény az ügyben
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon: | Lezárták az iváncsai akkumulátorgyárat a sztrájkoló munkások | Sztrájkkal indult a szerda reggel az épülő, már majdnem teljesen kész iváncsai akkumulátorgyárnál. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/06/07/lezartak-az-ivancsai-akkumulatorgyarat-a-sztrajkolo-munkasok/ | 2023-06-07 00:00:00 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a Fertő tavi beruházást. Az LMP két politikusának adott válaszában számonkérte, hogy miért nem zavarja őket a tó osztrák oldali beépítése. A miniszter szerint a kormány „a tó természetes és turisztikai szempontjai szerint tervezi újra a beruházást”. A tó beépítése ellen küzdő civil szervezet szerint e kijelentés fényében nehezen értelmezhető, miért adta be az Építési és Közlekedési Minisztérium változatlan tartalommal a korábbi tervanyagot környezetvédelmi engedélyezésre.
Nemrég írtunk arról, hogy a hatóság újra kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt a Fertő tavi vízitelepre, gyakorlatilag változatlan tartalommal. A dokumentum szerint 32 ezer négyzetméternyi épület, 131 ezer négyzetméternyi burkolat lesz a helyszínen, és több mint ezer autó parkolhat a korábbi zöldterületen. Az is kiderült, hogy a korábbinál tervezettnél is több apartman épülhet az új engedély szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint
Az építési és közlekedési miniszter most az LMP két képviselőjének adott válaszában elismerte: újratervezik a beruházást. Az ellenzéki politikusokon számonkérte, miért nem kifogásolják az osztrák oldalon folyó építkezést is.
Húsz helyett 26 apartmanház épülne
A Fertő tavi beruházás ellen évek óta tiltakozó környezetvédő szervezet, a Greenpeace ma bejelentette: bírósághoz fordul, mert húsz helyett 26 apartmanház építését engedélyezi a szerintük nem megfelelően kiadott engedély. A szervezet szerint ugyanis csak úgy férne el több ház, hogy nem maradna rés az épületek között.
A Greenpeace emlékeztet: a 2022 karácsonya előtt kiadott környezetvédelmi működési engedély visszavonása után kiadott újabb, korlátlan időre meghosszabbított (így a rendszeres felülvizsgálatot elő nem író) dokumentum lehetővé teszi a beruházás folytatását a megszűnt cég jogutódjának, az Építési és Közlekedési Minisztériumnak.
A zöldszervezet szerint a még nagyobb beépítés miatt (több apartman, ezerautós parkoló) a tó vize még jobban szennyeződni fog. „Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről – például a hatalmas, közel ezer férőhelyes parkolóból és az öntözött füves területekről – származó szennyvizet mind a meglévő lagúnába vezetik be (bár olajszűrés történik majd előtte), amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével.”
A Greenpeace ismét kifogásolta, hogy az újabb engedély nem foglalkozik azzal az alapvető kérdéssel, hogy a Magyarországon érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában. Mint ez a Szabad Európa korábbi riportjában is elhangzott, nemcsak hogy nem tartották be ezt a szabályt a Fertőnél, hanem gyakorlatilag magába a tóba építenék bele az apartmanházakat.
„Ugyan ez nem mostani perünk tárgya, de újra fel szeretnénk hívni rá a figyelmet, hogy a Fertő partjára már több mint négy éve nem lehet sehol lemenni Magyarországon, csak Ausztriából lehet megközelíteni, holott minden tavunk, folyónk köztulajdon. Foglaljuk vissza mind a magunk, mind az élővilág számára újra a Fertő partját és a tavat magát is!” − nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
Veszélyeztetett világörökség
A Greenpeace-től függetlenül eljárva, a Fertő tó Barátai Egyesület is bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep "rekonstrukciójához" kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen. A szervezet, amely már korábban is sikert aratott a bíróságon, beadványával azt szeretné elérni, hogy a bíróság semmisítse meg az engedélyt és írja elő, hogy a 26 apartmanház környezeti hatásait teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásban kelljen vizsgálni.
Az egyesület a Lázár János által az LMP politikusaink adott válaszra reagálva emlékeztet: Ausztriában nem építettek még a Fertő tó medrébe monolit vasbeton szállodát és 455 méter hosszú, zárt sorú apartmanházakat. A környezetvédők cáfolták, hogy nem egyenlő figyelmet szánnának az osztrák oldali beruházásoknak: az egyesület egy osztrák civil szervezettel közösen egy új osztrák ingatlanfejlesztést és az újonnan létesítendő szélerőmű parkot is bevette egy, az UNESCO-nak beadott levelébe még 2023 áprilisában. Ebben arra kérték a szervezet titkárságát, hogy vegyék fel a Fertő tavat a veszélyeztetett világörökségek listájába, hiszen sem az osztrák, sem a magyar kormány nem tudja garantálni a terület kiemelkedő egyetemes értékének védelmét. Kun Zoltán, az egyesület titkára kiemelte: ha kifogása van a tó osztrák oldalán folyó építkezések kapcsán, a magyar kormány – az ESPOO egyezményre hivatkozva – a világörökségi státuszt veszélyeztető beruházások esetében kérhetné, hogy az osztrák fél készítsen határon átnyúló hatásokat vizsgáló környezeti hatásvizsgálatot. | Ausztriában nem építettek még vasbeton szállodát a Fertő tó medrébe | Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a Fertő tavi beruházást. Az LMP két politikusának adott válaszában számonkérte, hogy miért nem zavarja őket a tó osztrák oldali beépítése. A miniszter szerint a kormány „a tó természetes és turisztikai szempontjai szerint tervezi újra a beruházást”. A tó beépítése ellen küzdő civil szervezet szerint e kijelentés fényében nehezen értelmezhető, miért adta be az Építési és Közlekedési Minisztérium változatlan tartalommal a korábbi tervanyagot környezetvédelmi engedélyezésre. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ausztriaban-nem-epitettek-meg-vasbeton-szallodat-a-ferto-to-medrebe/32449976.html | 2023-06-08 11:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Furcsán zárultak a Corvinus egyetemen a diákkal kivételező vizsgáztatás miatt indított etikai eljárások. Az egyetem Etikai Bizottsága megállapította, hogy két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztattak egy diákot. Az egyetem rektorhelyettese viszont május 23-án, másodfokú döntésében felmentette a két oktatót, akik mindketten az egyetem magas beosztású vezetői. Mindezt úgy, hogy azt nem vitatta, hogy az oktatók elkövették a vétséget, ami miatt az Etikai Bizottság elmarasztalta őket, vagyis kivételeztek az egyetem egyik diákjával. Hogy akkor most érvényes-e a hallgató vizsgája, amit az egyetem szabályzatát sértő módon tett, nem tudni. Ahogy egyelőre azt sem, hogy az ügynek van-e bármi köze ahhoz, hogy Takáts Előd, a Corvinus Egyetem rektora pénteken bejelentette, távozik az egyetem éléről.
Februárban írtunk róla, hogy etikai vizsgálat indult a Budapesti Corvinus Egyetemen, amiért egy hallgatót a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztattak le, azok után, hogy többször megbukott a tárgyból. A diák azután tehette a külön vizsgát, hogy tehetős és befolyásos szülei nyomást próbáltak gyakorolni az őt eredetileg vizsgáztató tanárra – édesanyja például az egyetem folyosóján tett utalásokat a tanárnak arra, hogy nem lenne jó, ha a férjének kellene beavatkoznia az ügyben – , majd miután ez nem sikerült, email-ben keresték az egyetem vezetőit. Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense, az etikai eljárás kezdeményezője februárban azt írta kollégáinak az az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában, hogy a hallgató családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik".
Ádám Zoltán a napokban újabb levelet tett közzé a zárt csoportban, amely eljutott a 444.hu-hoz. Ebben arról számol be, hogy a három elindult etikai vizsgálatból kettő lezárult. Az első fokon eljáró Etikai Bizottság a két oktatót elmarasztalta, majd másodfokon Szabó László általános rektorhelyettes mindkettőjüket fölmentette. A levélben részletezi a két eljárást, így viszonylag részletes képet kaphatunk arról, hogyan mentett föl az egyetem vezetője két oktatót, nem vitatva, hogy megszegték az egyetem etikai kódexét.
Az Etikai Bizottság talált valamit
Az elsőfokú eljárást a két oktató esetében, akik, ahogy Ádám Zoltán megjegyzi, magas rangú egyetemi vezetők, a Corvinus állandó, négytagú Etikai Bizottsága végezte. A bizottság közel két hónapig folytatta a vizsgálatát, amelyről több száz oldalnyi jegyzőkönyvet és egyéb vizsgálati dokumentációt készített. Az eljárás azt vizsgálta, hogy a két oktató által megsértette-e az az Etikai Kódex 1.2 alfejezetében foglalt, a vizsgáztatás megkülönböztetés-mentességére vonatkozó követelményt. A bizottság mindkét esetben megalapozottnak találta, hogy ez a követelmény sérült, és mindkét oktatót elmarasztalta. Az egyik oktatót, aki a vizsgáztatást végezte, súlyosabban elmarasztalta a bizottság, és fegyelmi eljárás lefolytatást javasolta. A másik oktatót, aki a súlyosabban elítélt vezető beosztottja, és a bizottság szerint elősegítette a kivételező vizsgáztatást, írásbeli megrovásban részesítették.
A Corvinus Etikai Kódexének hivatkozott 1.2-es pontja szerint azok követnek el etikai vétséget, akik “teljesítményértékeléskor nem pártatlanul járnak el, és ismeretségből fakadó előnyös vagy hátrányos elbírálást alkalmaznak, illetve nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján megkülönböztetnek bárkit is”.
Ezek közül a bizottság szerint a kérdéses esetben a vagyoni helyzet miatti megkülönböztetés állhatott fenn. Ezt a bizottság csak valószínűsíti, mert ugyan számos email bizonyítja, hogy a vizsgálat alá vont emberek és feletteseik között szó volt arról, hogy külön kellene vizsgáztatni a hallgatót, arról nem volt benne szó, hogy mindezt azért, mert a családja nagyon gazdag és befolyásos. Az persze elég életszerűtlen, hogy ezt beleírják a levelezésekbe, főleg, ha tudják, hogy kik a hallgató szülei, akik felkeresték az egyetemet.A vizsgáztató oktató szerint ő csak segíteni szeretett volna a hallgatónak, vagyoni helyzettől függetlenül, igaz, azt beismerte, hogy erre lényegében utasítást kapott a vele szemben a munkáltatói jogokat gyakorló felettesétől. Ezzel az egyetemi vezetővel szemben is etikai eljárás indult, ugyan ő tagadja, hogy utasított volna, szerinte csak érdeklődött a hallgató ügyéről, az elkülönített vizsgáról nem ő döntött.
Nincs itt kérem látnivaló
Az eljárás megfellebbezhető, ilyenkor másodfokon az általános rektorhelyettes végez vizsgálatot. Ez már messze nem volt olyan átlátható, mint az etikai bizottság vizsgálata, amelynek anyagaiba Ádám bejelentőként betekinthetett. Elvileg ez a jog a másodfoknál is megilletné, de Szabó Lajos rektorhelyettes az erre vonatkozó kérelmét elutasította.
A rektorhelyettes mindkét eljárás alá vont oktatót felmentette, mondván, hogy nem volt egyértelműen megállapítható, hogy szándékosan kivételeztek volna a diákkal. A rektorhelyettes nem vonta kétségbe az etikai bizottság megállapítását, hogy sérült a megkülönböztetés-mentesség, de szerinte nincs elég bizonyíték arra, hogy a hallgató vagyoni helyzete miatt kivételeztek volna vele, ezt a bizottság csak valószínűsíti. Ha pedig nem biztos, hogy vagyoni helyzete miatt kivételeztek a hallgatóval, mondta a rektorhelyettes, akkor ez alapján nem lehet az oktatókat etikai vétség miatt elmarasztalni.
“Összességében úgy gondolom, hogy rektorhelyettes úr erősen vitatható tartalmú másodfokú határozatokat hozott, erősen vitatható módon lefolytatott eljárások során” – írja Ádám a levelében. Mint írja, a másodfokú határozatok indoklásai egyoldalúan és indokolatlanul szelektálnak az elsőfokú eljárásban keletkezett meghallgatási jegyzőkönyvek között, rá, mint bejelentőre nézve számos megalapozatlan állítást tesznek, és arra utalgatnak, hogy politikai megfontolások vezették az ügyben. Azt is írja, hogy a másodfokú eljárás ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kérni, ő pedig a Társaság a szabadságjogokért segítségével mérlegeli, ezt milyen jogi alapra hivatkozva lehetne megtenni. | Tényleg kivételeztek egy hallgatóval a Corvinuson, az egyetem vezetése mégis fölmentette az érintetteket | Furcsán zárultak a Corvinus egyetemen a diákkal kivételező vizsgáztatás miatt indított etikai eljárások. Az egyetem Etikai Bizottsága megállapította, hogy két egyetemi vezető etikai vétséget követett el, amikor megkülönböztetett módon vizsgáztattak egy diákot. Az egyetem rektorhelyettese viszont május 23-án, másodfokú döntésében felmentette a két oktatót, akik mindketten az egyetem magas beosztású vezetői. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/09/tenyleg-kiveteleztek-egy-hallgatoval-a-corvinuson-az-egyetem-vezetese-megis-folmentette-az-erintetteket | 2023-06-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
belső vizsgálat;Szijjártó Péter;Transparency International;Külgazdasági és Külügyminisztérium;lélegeztető gép;
2023-06-08 19:05:00
A Transparency International nyílt levélben fordult Szijjártó Péterhez a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető iratok ledarálása miatt
A külügyminiszter egy interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet.
Május végén árulta el a Kúria ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) , hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy ATV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. A pert kezdeményező Transparency International (TI) Magyarország nyílt levélben üdvözöli a minisztériumi vizsgálatot – olvasható a szervezet közleményében.
Az alaptörvény rendelkezései alapján az állami szervek, így a külügy is csak olyan céggel köthetnek közpénzen alapuló megállapodást, melynek tulajdonosi szerkezete és működése átlátható. A TI Magyarország ezért előbb közérdekűadat-igénylés útján, majd annak elutasítását követően peres eljárásban igyekezett elérni, hogy a KKM közreadja a GR Technologies átláthatóságát igazoló dokumentumokat. A perben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják.
A jogerős másod- és harmadfokú ítéletet követően hidegzuhanykért érte szervezetet a külügyi tárca válasza, miszerint a perben kiadni rendelt dokumentumokat már 2021 novemberében megsemmisítették. Az napokban Szijjártó Péter Külügyminiszter, az ATV műsorában azt mondta, hogy az egész ügyről fogalma sincs és különben is, ő biztosan nem adott utasítást a TI Magyarország által kiperelt iratok megsemmisítésére. A miniszter egyben ígéretet tett arra, hogy egy vizsgálat lefolytatását fogja kezdeményezni az általa vezetett tárcán belül.
A korrupcióellenes szervezet úgy véli, hogy a számukra eljuttatott, „jegyzőkönyv” névre hallgató dokumentum alapján a GR Technologies átláthatósági vizsgálatát igazoló iratok megsemmisítése minden, csak nem törvényes, és amúgy a külügyminisztérium belső iratkezelési szabályzatát is sérti – ha és amennyiben valóban megtörtént azok ledarálása. Ugyanis, mint ahogy a levéltári törvény, és a külügyi tárca – egyébiránt szigorú előírásokat tartalmazó – iratkezelési szabályzata igen pontosan és részletesen meghatározza, hogy az állami szervek milyen keretek között semmisíthetik meg az kezelésükbe tartozó iratokat. A TI megjegyzi, hogy gyakorta a jobb sorsra érdemes dokumentumokat az intézmények ténylegesen nem darálják le, hanem raktárban helyezik el, vagy más úton-módon gondoskodnak azok jövőbeni kezeléséről.
A KKM által a TI Magyarországnak megküldött „jegyzőkönyvben” azonban nyoma sincs levéltári, vagy más jellegű ellenjegyzésnek. Ebből következően a TI Magyarország úgy véli, hogy amennyiben a vonatkozó dokumentumok megsemmisítése valóban végbement, az törvénysértően történt meg. Ebből fakadóan örömmel vettük Szijjártó Péter nyilatkozatát, aki egy belső minisztériumi vizsgálat lefolytatására tett ígéretet és nyílt levélben sürgette az ügy kivizsgálását – olvasható a közleményben.
Az alaptörvény rendelkezései alapján az állami szervek, így a külügy is csak olyan céggel köthetnek közpénzen alapuló megállapodást, melynek tulajdonosi szerkezete és működése átlátható. A TI Magyarország ezért előbb közérdekűadat-igénylés útján, majd annak elutasítását követően peres eljárásban igyekezett elérni, hogy a KKM közreadja a GR Technologies átláthatóságát igazoló dokumentumokat. A perben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják.
A jogerős másod- és harmadfokú ítéletet követően hidegzuhanykért érte szervezetet a külügyi tárca válasza, miszerint a perben kiadni rendelt dokumentumokat már 2021 novemberében megsemmisítették. A napokban Szijjártó Péter az ATV műsorában azt mondta, hogy az egész ügyről fogalma sincs és különben is, ő biztosan nem adott utasítást a TI Magyarország által kiperelt iratok megsemmisítésére. A miniszter egyben ígéretet tett arra, hogy egy vizsgálat lefolytatását fogja kezdeményezni az általa vezetett tárcán belül.
A korrupcióellenes szervezet úgy véli, hogy a számukra eljuttatott, „jegyzőkönyv” névre hallgató dokumentum alapján a GR Technologies átláthatósági vizsgálatát igazoló iratok megsemmisítése minden, csak nem törvényes, és amúgy a külügyminisztérium belső iratkezelési szabályzatát is sérti – ha és amennyiben valóban megtörtént azok ledarálása. Ugyanis, mint ahogy a levéltári törvény, és a külügyi tárca – egyébiránt szigorú előírásokat tartalmazó – iratkezelési szabályzata igen pontosan és részletesen meghatározza, hogy az állami szervek milyen keretek között semmisíthetik meg az kezelésükbe tartozó iratokat. A TI megjegyzi, hogy gyakorta a jobb sorsra érdemes dokumentumokat az intézmények ténylegesen nem darálják le, hanem raktárban helyezik el, vagy más úton-módon gondoskodnak azok jövőbeni kezeléséről.
A KKM által a TI Magyarországnak megküldött „jegyzőkönyvben” azonban nyoma sincs levéltári, vagy más jellegű ellenjegyzésnek. Ebből következően a TI Magyarország úgy véli, hogy amennyiben a vonatkozó dokumentumok megsemmisítése valóban végbement, az törvénysértően történt meg – olvasható a közleményben. | A TI nyílt levélben fordult Szijjártó Péterhez a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető iratok ledarálása miatt | Május végén árulta el a Kúria ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) , hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy ATV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. A pert kezdeményező Transparency International (TI) Magyarország nyílt levélben üdvözöli a minisztériumi vizsgálatot – olvasható a szervezet közleményében. | null | 1 | https://nepszava.hu/3197625_a-transparency-international-nyilt-levelben-fordult-szijjarto-peterhez-a-lelegeztetogep-bizniszhez-kotheto-iratok-ledaralasa-miatt | 2023-06-08 20:43:00 | true | null | null | Népszava |
„Én mindenkinek csak segíteni akartam” – Vallomást tett Völner Pál, tagadja a korrupciós vádakat
A volt politikust kedden hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb ismert korrupciós ügyében. Szerinte az, hogy ő egy minisztériumi dolgozó volt, eleve kizárta, hogy korrupciós kapcsolat létrejöhetett volna, de azt nem részletezte, hogy ezt miért gondolja így.
Messziről hangzó lánccsörgés jelezte kedd reggel a a Fővárosi Törvényszék épületében, hogy érkezik a Schadl-Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per fő vádlott. Előbb Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke jött büntetésvégrehajtási kommandósok között, kéz és lábbilincsben, ahogy eddig most is szájmaszkot viselt és nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róla. Őt követi Völner Pál volt államtitkár, akin kis idegességen kívül nem látott érzelem. Vallomástétel előtt komótosan rendezte az iratait és készült a nyilatkozatára, nagyjából mintha a Parlamentben lenne. Schadl Györggyel ellentétben Völner Pál hozzájárul, hogy kép-és hangfelvétel készüljön róla.
Alkalmasint a napi kiemelt fontosságát mutatja, hogy Völner Pál vallomástételéről gyakorlatilag testületileg hiányzik a Fidesz-közeli kormánypárti média, így nincs jelen sem a köztelevízió, de nem látni egyetlen kormánypárti orgánum képviselőjét sem a tárgyalóteremben.
Isten mentsen meg tőle – reagál Völner Pál védője, Tóth Erzsébet bírónő kérdésére, hogy újra ismertessék vele a Schadl György múlt héten tett vallomását. (Völner Pál akkor nem volt jelen, a védő akkor is arra hivatkozott, hogy már a februári előkészítő ülésen végighallgatták Schadl - maratoni hosszúságú védekezését.)
Egész életemben dolgoztam. A vád minden elemét elutasítom – kezd bele vallomásába Völner Pál. – Nem követtem el bűncselekményt , a vádiratban foglaltak minden elemét visszautasítom. Az elsőrendű vádlottal (Schadl György) nem álltam korrupciós kapcsolatban, semmilyen előnyt nem kaptam, soha nem semmilyen jogellenes cselekményt nem végeztem.
„Már politikai pályám megkezdése előtt több középkategóriás autóval rendelkeztem”
A bukott fideszes államtitkár ezután ennek alátámasztására előélete hosszas ismertetésébe kezdett – Szeretném érzékeltetni, hogy hogyan éltem eddig az életemet szüleim negyedik gyermekeként. Nem a kádár rendszer napos oldalára születtem – mesélte. Szülei állatot tartottak, földet műveltek és fizették a gimnáziumi tandíjat, mert egyházi iskolákra csak félnormatívát adott az állam. – Libát őriztem, ,kapáltam, etettem, amit éppen kellett. Mindig munkával kerestem jövedelmem. Diákkoromban keményen dolgoztam, mindig, minden kötelességemet teljesítettem.
Ezután az következik, hogy az egyetemi évei alatt építkezéseken, állattartó telepeken dolgozott. 1988 óta folyamatosan munkában áll az adóhatóságnál, majd több állás jogászként. 1990-től jogtanácsosként dolgozott, mellette ingatlanozott. – Már politikai pályám megkezdése előtt több középkatetgóriás autóval rendelkeztem – érzékeltette Völner Pál, hogy jelentős bevételei voltak. – Semmilyen okom nem volt és nincs arra, hogy jogtalan előnyre tegyek szert. Életvitelemmel, filozófiámmal ellentétesek a vádirati állásfoglalások – hangoztatja.
Völner Pál hosszasan méltatta saját munkáját, szerinte ő mindig mindenkor helyesen cselekedett, minden jó ügyet igyekezett felkarolni, mindenben, mindenkinek segített, minden esetben megoldást keresett, a munkatársai pedig szívesen dolgoztak vele. Sérelmezte, hogy a lehallgatások értékelését végző egyik elemző azt a megjegyzést fűzte az aktához, hogy hangjából hiúság érződik.
Csak néhány protokolláris kapcsolat
A volt politikus azt álította, ő mindenkinek csak segíteni akart. – Talán a gondolatmenetem rámutat, hogy miért igyekeztem segíteni mindenkinek, aki hozzám fordult – jegyezte meg, hozzáfűzve, „jellemző mód” szerint az ügyészségnek meg sem fordult a fejében, hogy az ember segíteni csak úgy tud, hogy ha mindenkinek segít kivétel nélkül. Emlékeztetett az egyik nyomozati anyagra, hogy ő javaslatot tett, hogy egy cég termékét hungarikummá tegyék, mire az ügyészség ebből korrupciós gyanút formált, miszerint Völner Pár cserébe jogtalan előnyt várt volna ezért. Ugyanígy egy egészségügyi intézmény vezetőjével is tárgyalt 200 millió forint támogatásról. Itt szerinte arra hivatkoztak a lehallgatói, hogy ő a vezető cégének kívánt pénzt szerezni. De ugyanígy sérelmezte azt is, hogy a lehallgatók és a nyomozók szerint egy polgármesternek lobbizott, hogy pénzügyi forráshoz jusson egy sportegyesület.
– Aki szerint a Magyar Falu programban bárki részesedne korrupcióból, az nem tud semmit a vidék valóságáról. Még a feltételezés is sértő és valótlan – mondta Völner Pál a korrupciós vádakra, szerint az ügyészség koncepciózus volt, minden ügyből azt próbálták kihozni, hogy csak azért próbáltam segíteni, hogy saját magának javakat szerezzen. Az Igazságügyi Minisztériumba 2015-ben nyert felvételt, hozzá tartozott az emberi jogi, kegyelmi munkacsoport és a parlamenti ügyosztály. A végrehajtókkal a Hajas Barnabás államtitkár tartotta a kapcsolatot neki csak néhány protokolláris kapcsolata volt A nevezett államtitkárok nem voltak befolyásolhatóak, feladatukat kiválóan látták el. Szerinte a közigazgatási államtitkárok nem tartoztak alá, az szmsz szerint tevékenységüket önállóan végezték. A végrehajtók felett miniszteri biztos előbb Molnár Zoltán, majd 2021-től lemondatásáig Völner Pál volt, ám ekkor nem neveztek ki végrehajtót. – Egyetlen végrehajtói kinevezésben sem döntöttem – mondta erről.
Szerinte a területért felelős Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann államtitkárt ő nem befolyásolta, soha nem utasította a végrehajtói kinevezésekre. Újra indítványozta a két államtitkár meghallgatását. A végrehajtókat kinevezés előtt nem ismerte, az ő miniszteri biztosi kinevezése alatt nem történt kinevezés.
Völner Pál azt állította, hogy Schadl György és a huszadrendű vádlott, P. György kivételével egyik vádlottat se ismerte. – Elképzelhető, hogy valami találkozóként találkoztam valamelyikükkel, de nem emlékszem ilyenre – mondta. Schadl Györgyöt 2015 óta ismeri, agilis fiatalembernek látta. A kilakoltatási moratórium folyamatos meghosszabbítása az Igazságügyi Minisztérium alá tartozott, akárcsak a magáncsőd intézménye. „Ezekben az ügyekben elkerülhetetlen volt a kapcsolattartás Schadl Györggyel, akit most gyors, pontos segítőkész kollégának jellemzett. Kapcsolatuk nem érintette a vádiratban foglalt kinevezéseket, 2019 előtt semmilyen jogokkal nem rendelkezett a végrehajtók kinevezésére, 2021 előtt csak jóváhagyta formálisan felterjesztett végrehajtói névsort, ám akkor nem neveztek ki végrehajtót.
Nem igaz, hogy „rendelkezésre állási pénzt” kaptott volna. Valótlan az, hogy megállapodott volna Schadl Györggyel, hogy bármit elintézhetett volna vele. Völner Pál szerint eleve az, hogy ő egy minisztériumi dolgozó volt, kizárta, hogy korrupciós kapcsolat létrejöhetett volna. (Azt nem részletezte, hogy ezt miért gondolja így.) Szerinte közte és Schadl György között érezhető volt tiszteletteli nexus a minisztériumi állása miatt.
Völner Pál ezután hosszan magyarázta, hogy mit nem csinált:
Abszurdnak nevezte, hogy olyan végrehajtók jövedelméből kapott volna az irodájuk jövedelméből, akiket ő nem is ismer.
A bukott fideszes államtitkár kitért arra az ügyre is, amikor Schadl Györggyel egy vízzel működő motorról szóló találmányhoz próbált uniós pályázati pénzt szerezni. Ő azért karolta fel az ötletet mivel érdekesnek találta és szakemberek is azt mondták neki, hogy az komoly találmány, pedig politikusként, kapcsolatrendszerét felhasználva lobbizott. Úgy gondolták, hogy később az állam vegye meg a találmányt. Ha ebben az országban az bűncselekmény, ha az ember felkarol egy találmányt, akkor ezzel ellehetetlenül a munkája. Előnyért hivatali vesztegetést nem követett el, minden munkáját az ország, a közösség előnyére tette – ismételte meg sokadjára.
Tóth Erzsébet bíró itt szünetet rendelt el.
Völner Pált kísérti az ötvenes évek
Völner Pál – aki Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra – a vagyona lefoglalásának a körülményeit is sérelmezi. Vagyonvisszaszerzési eljárás keretében a NNI 2022 júniusban 11 oldalon át részletezte a család vagyoni tranzakcióit és számlaforgalmát. Az ő számlájára 115 millió érkezett, ennek eredete legális, ebből ő 37 milliót vett fel. Ennek ellenére a zárolást minden vagyonelemre kiterjedt, így felesége és gyermeki vagyonelemeire is.– idézte fel. – A kivitelezés az ötvenes évek módszereit idézi – mondta Völner Pál. Semmilyen vagyoneleme nem volt, amely ne lenne legális, a vagyonlefoglalási intézkedések büntetést jelentenek ítélet nélkül.
Szerinte az Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az ügyészség egy koncepciót állított fel. Az ügy részletei folyamatosan kiszivárogtak a sajtóba. A vádhatóság jól láthatóan nem az igazság kiderítése, hanem saját koncepció alá rendelte tevékenységét. Ezután Völner Pál a móri gyilkosság ügyére célozgat, amikor a bíróság elítélt egy személyt (Kaiser Edét – a szerk.), aki bizonyíthatóan ott sem volt.
- tette fel a nagy költői kérdést.
Schadl György közbeszólt
Ezután Tóth Erzsébet bírónő kérdései következtek. – Lehet, hogy találkoztam vele, nem emlékszem – mondta Völner Pál a harmadrendű vádlottról, R. Róbertről. Először úgy találkozott Schadl Györggyel, hogy egy rendezvényről kellett egyeztetniük nyolc évvel ezelőtt. A bírónő arra kíváncsi, hogy alakult ki ebből, hogy Schadl György attól kezdve rendszeresen bejárt az Igazságügyi Minisztériumba. Völner Pál szerint a rendezvények előtt előfordul, hogy az ember előbb odamegy, megiszik egy kólát, beszélget, így alakult ki a kapcsolat közöttük. De miért nem P. Bélával kereste a kapcsolatot? - firtatja a bírónő. Schadl György itt közbeszól: a karon belüli hivatal nem végrehajtókból áll, így „P. Bélának a tényleges végrehajtói munkából nem sok köze van. – Mennyire látott a végrehajtói ügyekre Trócsányi László? – A miniszter úrtól némi távolságtartást érzékeltem és inkább az államtitkárok foglalkoztak a végrehajtási kérdésekkel – hangzott a válasz. – Milyen sűrűn járt Schadl György a minisztériumba? Völner Pál szerint havonta egyszer-kétszer biztosan bejárt oda és ő is volt a MBVK-elnök irodájában. – Ki fizetett amikor találkoztak? Egyszer ő egyszer én – mondta Völner Pál. Karácsonykor pedig előfordult, hogy egymásnak ajándékoztak italokat.
Az ügyész megdöbbent
Völner Pál nem volt hajlandó az ügyészség kérdéseire válaszolni, az ügyész szerint viszont azzal, hogy a bírói kérdésekre válaszol, úgy az ügyészségnek is megnyílt a joga, hogy kérdéseket tegye fel. „Döbbenten hallottam, hogy ez egy koncepciós eljárás, úgy, hogy ő annak idején az IM egy magas beosztású vezetője volt – fűzi hozzá, ugyanakkor az ügyésznek jelen pillanatban nincsenek kérdései, azokat az eljárás későbbi szakaszában teszik fel.
Papp Gábor ügyvéd szerint az ügyész „végtelenül cinikus és demagóg megállapítást” tett. Emlékeztet, az ügyészség anno Varga Judit, Hajas Barnabás, Vízkelety Mariann és a többi tanú meghallgatását azzal utasította el nyomozati szakaszban, hogy tőlük releváns vallomás nem várható.
Ügyvédje kérdésére Völner Pál elismerte, hogy volt közös találkozója is Varga Judittal és Schadl Györggyel.
Mélyen megélt vallásosság egy kis korrupcióval?
Mint ismert, a mélyen megélt, buzgó vallásosságával is tüntető, a korrupciót a Parlamentben rendszeresen ostorozó volt igazságügyi államtitkárt azzal vádolta meg az ügyészség, hogy havi rendszerességgel kenőpénzt kapott Schadl Györgytől, hogy a befolyását felhasználva folyamatosan lobbizzzon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt vezetőjének, aki bűnszervezetet működtetett a végrehajtói karon belül. Míg Schadl György 2021 októbere óta őrizetben van, addig az azóta ügyvédként praktizáló Völner Pál szabadlábon védekezhet.
A februárban indult per előkészítő tárgyalásain már hat végrehajtó elismerte, hogy Schadl György ajánlatára vállalták, hogy strómanok lesznek. Így Schadl György a volt államtitkáron keresztül kineveztette őket végrehajtónak, ők pedig az irodájuk bevételeinek jelentős részét leadták Schadl Györgynek. Ebből a szisztémából Schadl György végül legalább 920 millió forintot kasszírozott, havi, rendszeres apanázsként pedig összesen legalább 83 milliót adott Völne Pálnak. Az ügyészség ezért halmazatban Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.
Völner Pál eddig folyamatosan tagadta a bűnösségét a rendőrség előtt, majd az előkészítő tárgyaláson azt hangoztatta, hogy kenőpénzt nem kapott és nem is volt hivatali hatásköre a végrehajtók kinevezésére. A sajtónak egyáltalán nem nyilatkozott.
Völner Pál arra sem adott magyarázatot, hogy a vallomása szerint „tisztes polgári jólétben" élő államtitkárként hogyan halmozódott fel a semmiből körülette sok százmilliós ingatlanvagyont.
A Völner-Schadl ügyben sok olyan szál is van, ami arra utal, hogy politikai elitből másokat is komoly kapcsolat fűzött a Völner-Schadl pároshoz, ám a Polt Péter vezette ügyészség végül kihagyta ezeket a vádiratból. így kiderült, hogy Schadl letartóztatása előtt kétszer is járt Varga Judit minisztériumában, egy alkotmánybíró is szoros kapcsolatba került Schadl Györggyel, aki Legfőbb Ügyészség egyik ügyészének is intézett intézett „okosban” végrehajtói szakvizsgát, rejtélyes kapcsolat fűzte Trócsányi László előző igazságügy miniszterhez, továbbá a nagy hatalmú végrehajtó-főnök Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézett ezt-azt.
Mi történt eddig a perben?
Elismerte bűnösségét hat végrehajtó, így Szabó Balázs heted-, Majorosi Eszter hatod-, Forrai Miklós kilenced-, Oszlányi Ákos Döme tized-, Nagy Gábor tizenegyed- és Varga Levente Árpád tizenkettedrendű vádlott 3-4 év közötti felfüggesztett börtönbüntetéseket kaptak és öt-ötmillió forint pénzbírságot. Emellett a bíróság öt évre eltiltotta őket végrehajtói munkától, ám jogi egyetemi végzettséghez kötött munkától nem.
A végrehajtókon kívül elismerte bűnösségét a végrehajtói kar irodavezetője P. Béla István huszonegyedrendű vádlott is. A vádirat szerint ő volt az, aki Schadl György nyomására és instrukcióinak megfelelően bonyolította le a végrehajtói pályázatokat és választotta ki a végrehajtói helyekre Schadl György kádereit. A hivatali vesztegetésért pénzbüntetésben részesítette a bíróság és tíz évre eltiltotta közhivatal viselésétől.
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a két vállalkozót, akik elintézték, hogy Schadl György soron kívül és törvényellenesen kapjon használatba vételi engedélyt Schadl építési szabályok ellenére túlságosan beépített nyaralójára.
Schadl György, Völner Pál, a harmadrendű R. Róbert és a negyedrendű M. Viktor vádlott, illetve egy végrehajtó, Cs. Éva tagadja a bűnösségét, így az ügyükben bizonyítási eljárást folytat le a bíróság. Schadl György a múlt héten tett vallomást, ebben tagadta, hogy korrupciót követett volna el,
Bíróság elé állt a múlt héten Schadl György felesége, Schadl-Baranyai Helga és a volt MBVK-elnök édesapja, a per tizenheted- és tizennyolcad rendű vádlottjaiként egy több tíz milliós ékszerügy miatt. | „Én mindenkinek csak segíteni akartam” – Vallomást tett Völner Pál, tagadja a korrupciós vádakat | Messziről hangzó lánccsörgés jelezte kedd reggel a a Fővárosi Törvényszék épületében, hogy érkezik a Schadl-Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per fő vádlott. Előbb Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke jött büntetésvégrehajtási kommandósok között, kéz és lábbilincsben, ahogy eddig most is szájmaszkot viselt és nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róla. Őt követi Völner Pál volt államtitkár, akin kis idegességen kívül nem látott érzelem. Vallomástétel előtt komótosan rendezte az iratait és készült a nyilatkozatára, nagyjából mintha a Parlamentben lenne. Schadl Györggyel ellentétben Völner Pál hozzájárul, hogy kép-és hangfelvétel készüljön róla. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195589_volner-pal-korrupcio-schadl-gyorgy-targyalas-vallomas | 2023-05-23 20:53:00 | true | null | null | Népszava |
Völner Pál Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra
Szerinte Varga Judit elődjét, Trócsányi Lászlót is meg kellene hallgatni az ügyben. Koncepciós pert emleget.
Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken vallomást tesz a másodrendű vádlott, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára. A bukott fideszes politikus eddigi mondanivalójáról már beszámoltunk, a tárgyalás egyik pillanatában pedig ismét bejelentette, hogy tanúként meghallgattatná Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, Molnár Zoltán exállamtitkárt, illetve Vízkelety Mariann, Hajas Barnabás államtitkárt is.
Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken vallomást tesz a másodrendű vádlott, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára.
Völner Pál szerint államtitkárok közvetlenül a miniszter alá tartoztak, 2014-tól pedig Trócsányi László volt a tárca vezetője. A „kiváló szervezetet kiépítő” Trócsányi László volt, aki államtitkáraival közvetlen kapcsolatban volt, ha bármilyen szabálytalanságról tudott volna, akkor intézkedik. A közigazgatási államtitkári tisztséget Molnár Zoltán töltötte be, akihez 2015 és 2019 alá tartoztak a végrehajtói kar ügyei, Vízkelety Mariann pedig ténylegesen kinevezte a végrehajtókat. Szerinte ezek az emberek tájékoztatni tudják a bíróságot, hogy ő semmilyen módon nem befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket.
Völner Pál meghallgatná Varga Juditot, sms-ket is mutatott a jelenlegi igazságügyi minisztertől, de utalt rá, hogy mindenki kért tőle információt, így van egy sms-e Bayer Zsolttól is. Szerinte Varga Judit nyilatkozni tud arról, hogy államtitkárok nem álltak egymással kapcsolatban. – Miniszter asszony szorosan kézbe tartotta a minisztérium ügyeit, nyomon követte a végrehajtói pályázati kiírások elemeit, kérte, hogy ha van eredmény, akkor tájékoztassam őt – mondta.
Völner Pál ennek bizonyításául három sms-t nyújt be a bíróságnak Varga Judittól. 2019 novemberben, 2020 januárjában és 2021. május 11-én váltottak üzenetet, de Varga Judit kért tőle tájékoztatást közjegyzői kinevezéséről is.
Völner Pál szerint számos sms igazolja, hogy őt mindenféle ügyekben megkerestek politikusok, polgármester államtitkárok. ’Konkrétan megemlíti, hogy 2019 júliusában Bayer Zsolttól kapott smst, aki egy orvos ügyében érdeklődött, mivel pereskedett egy kórházzal, és őt kérte, hogy meg tudná-e nézni.
Korábban a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Völner Pál büszkélkedett a felesége előtt, hogy mondhat ezt-azt és akkor pár embernek meginog a széke. | Völner Pál Varga Judit és Bayer Zsolt sms-eit is bevitte a bíróságra | Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszéken vallomást tesz a másodrendű vádlott, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára. A bukott fideszes politikus eddigi mondanivalójáról már beszámoltunk, a tárgyalás egyik pillanatában pedig ismét bejelentette, hogy tanúként meghallgattatná Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, Molnár Zoltán exállamtitkárt, illetve Vízkelety Mariann, Hajas Barnabás államtitkárt is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195609_volner-pal-korrupcio-per-targyalas-vallomas-varga-judit-bayer-zsolt-sms | 2023-05-23 21:05:00 | true | null | null | Népszava |
Völner Pál elismerte, hogy közösen is találkozott Varga Judittal és Schadl Györggyel
Kezd figyelemre méltó fordulatot venni az ügy.
A Fővárosi Törvényszéken már az ügyvédi kérdéseknél tart Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárának a meghallgatása a részben a nevét viselő korrupciós perben., a jogi képviselő, Papp Gábor pedig feltette a kérdést, volt-e olyan megbeszélés, amelyen az elsőrendű vádlott Schadl Györggyel és Varga Judit igazságügyi miniszterrel együtt vett részt.
– intézte el egy szóval a választ Völner Pál.
Varga Judit neve korábban már előkerült ma, mégpedig akkor, amikor Völner Pál a tárcavezető több sms-üzenetét is bemutatta a bíróság előtt. | Völner Pál elismerte, hogy közösen is találkozott Varga Judittal és Schadl Györggyel | A Fővárosi Törvényszéken már az ügyvédi kérdéseknél tart Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárának a meghallgatása a részben a nevét viselő korrupciós perben., a jogi képviselő, Papp Gábor pedig feltette a kérdést, volt-e olyan megbeszélés, amelyen az elsőrendű vádlott Schadl Györggyel és Varga Judit igazságügyi miniszterrel együtt vett részt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195619_volner-pal-varga-judit-schadl-gyorgy-talalkozo-korrupcio-per-targyalas | 2023-05-23 21:08:00 | true | null | null | Népszava |
reklám;plakátok;Garancsi István;Mészáros Lőrinc;
2023-05-24 06:15:00
Háromból három szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek
Testvériesen felosztotta egymással a fővárosi reklámtorta újra piacra dobott szeletét, az elefántfüles hirdetéseket Pintér Sándor volt államtitkára, Tasnádi László és Garancsi István. A többi már Mészáros Lőrincé.
Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban.
Az ellenzéki pártok az óriásplakátok és az időközben Mészáros Lőrinchez került fővárosi hirdetőoszlopok után a villanyoszlopok elefántfüleiből is kiszorulhatnak a kormányközeli haszonbérlők miatt, miközben Lázár János minisztériuma szigorú szabályokat vezetne be a köztéri reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére az új építészeti törvényben.
A fenti következményeket enyhítendő a főváros a korábbi pályázattal ellentétben most kizárta, hogy a haszonbérlő a közvilágítási oszlopokon politikai hirdetést vagy társadalmi célú reklámot (így különösen kormányzati hirdetést) helyezzen el. Ugyanakkor követve a 2019 óta élő gyakorlatot – bizonyos műszaki feltételek teljesítése mellett – lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek választási kampány idején úgynevezett „vadplakátot” tehessenek ki a lámpaoszlopokra, méghozzá térítésmentesen.
Mindezek ellenére zsírosnak ígérkezik az üzlet, amiért viszont nem volt nagy harc. (Szakértői becslések szerint
Lásd keretes írásainkat.) A tender két részfeladatára egy-egy, vagyis összesen két ajánlat érkezett: egy „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, egy pedig a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámhordozókra. A döntés fő szempontja eredetileg a megajánlott ár lett volna, hiszen a fővárosnak most minden fillér számít, ezért a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat az önkormányzat, de mivel mindkét részfeladatra csupán egy jelentkező akadt, így ez elmaradt.
Budapesten összesen 44.139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. (A cégnek a fővárosi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa.) A fővárosi önkormányzat 5711, míg a Budapesti Közlekedési Központ 126 oszlopot birtokol. A pályázat kiírása előtt a főváros vagyonhasznosítási cége, a BFVK Zrt. szakértői véleményt kért, amelynek alapján oszloponként 381 forintban állapították meg a napi haszonbérleti díj minimumát. Így ez került be a pályázatba minimum árként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kellett vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi 139 millió – bruttó 174 millió forint – bevételt hoz alapáron a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak. Bár a jelenleginél kétségtelenül több, hiszen a hatályos szerződés szerint napi 250 forintot fizet oszloponként az ESMA, a minimális éves díj alig 60 millió forint.
A tender kiírásakor megelőlegeztük, hogy aligha akad kihívója az immáron a NER oszlopos tagjának számító Garancsi István által birtokolt ESMA Zrt-nek, amely a jelenlegi hasznosítója a lámpaoszlopoknak. (Az ESMA 2018-ban kerek 5 forinttal ígért többet oszloponként versenytársánál, előtte két évig viszont semmit sem fizetett a fővárosnak.) Versenytárs valóban nem akadt, de úgy tűnik, Garancsi jónak tartotta átengedni az üzlet kisebbik részét Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László által birtokolt cégnek, az SYS IT Network Zrt.-nek, amely konzorciumi tagként bevonta Tasnádi üzlettársának, Sipos Gyulának egyik érdekeltségét, a GVSX Kft-t. Ha a Fővárosi Közgyűlés rábólint, akkor az ESMA viszi tovább a lámpaoszlopok reklámcélú hasznosítását, míg a Tasnádiéknak marad a közlekedéssel kapcsolatos berendezések (például kisebb citylightok) telepítése és bérbeadása.
A SYS IT Network nem azonos a hírekbe korábban bekerült SYS IT Services Kft.-vel, amelyre 2021-ben csapott le a NAV, de a tulajdonosi kör egy ponton összeért. (A gyanú szerint számlagyárat működtető cég 2019 óta szerződéses partnere a főváros közlekedési cégének. A BKV a cég teljes informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését rá bízta, a munkáért évi 3,8 milliárd forintot fizetnek a tanúvallomások szerint esetenként brutálisan túlárazott számlákra. Alvállalkozóként becsatlakozott a 4iG Nyrt. is, amely akkoriban Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt.) A SYS IT Services Kft. vezetését a tendergyőzelem idején Várszegi Zsolt vette át, akihez a fővárosi parkolási bizniszből is nagyokat harapó SIS Parking Kft. is köthető. De a milliárdos BKV-koncot nem sokáig birtokolhatta. A céginformációs adatok szerint SYS IT Kft.-ből kivált és a BKV szerződését magával vivő SYS IT Network Zrt.-be 2020 decemberében szállt be Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft., amely azután egyedüli részvényese lett a társaságnak.
A lámpaoszlopok haszonbérleti szerződése alapkörben 5 évre szól, de további 5 évre meghosszabbítható. Karácsony Gergely által beterjesztett javaslatról szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés. | Háromból 3 szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek | Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195675_tasnadi-laszlo-garancsi-istvan-meszaros-lorinc-plakatok | 2023-05-24 21:11:00 | true | null | null | Népszava |
Fővárosi Közgyűlés;lámpaoszlopok;
2023-05-24 13:25:00
Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze
Meglepő fordulatként a Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a városvezetés javaslatát, így a főváros nem szerződik Garancsi István és Pintér Sándor volt államtitkárának cégével.
Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.”
Az ügyrendi javaslatot a közgyűlés nem tudta elfogadni, mert a képviselő nem nyújtotta be írásban, de az azt követő kétszer is megtartott szavazás szürreális végeredményt hozott. Már az is beszédes volt, ahogy Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető azon lamentált, hogy milyen koalíció az ilyen, hogy nyílt színen vitázik és egyébként is „ez egy tárgyalható történet”.
A megismételt szavazáson végül Karácsony Gergely főpolgármester, mint előterjesztő mellett a 9 fideszes képviselő, a Momentum és az MSZP képviselői támogatták a javaslatot, vagyis a szerződéskötést Garancsi István és Tasnádi László cégével. Míg Baranyi Krisztina és a hat DK-s polgármester elutasították, illetve a szintén DK-s Szaniszló Sándor tartózkodott, a többi kormánypárti képviselő nem szavazott.
A javaslat hátteréről mai lapunkban írtunk: a tender eredményéből az látszott, hogy testvériesen felosztotta volna egymással a fővárosi reklámtorta újra piacra dobott szeletét, az elefántfüles hirdetéseket Pintér Sándor volt államtitkára, Tasnádi László és Garancsi István. A Simicska-féle hirdetőoszlopok már Mészáros Lőrinc cégénél vannak.
A városvezetés arra tett javaslatot a közgyűlésnek, hogy nyilvánítsák érvényesnek és eredményesnek a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak osztott volna ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt lett volna kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhatott volna a jövő évi választásokat megelőző kampányban, hiszen a hirdetési felületek többsége felett már így is kormányközeli vállalkozók rendelkeznek.
A közvilágítási oszlopok reklámcélú és egyéb hasznosítására kiírt tenderre csupán két ajánlat érkezett, egy „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, egy pedig a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámhordozókra. A döntés fő szempontja eredetileg a megajánlott ár lett volna, hiszen a fővárosnak most minden fillér számít, ezért a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat az önkormányzat, de mivel mindkét részfeladatra csupán egy jelentkező akadt, így ez elmaradt.
Budapesten összesen 44.139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. (A cégnek a fővárosi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa.)
A pályázat kiírása előtt a főváros vagyonhasznosítási cége, a BFVK Zrt. szakértői véleményt kért, amelynek alapján oszloponként 381 forintban állapították meg a napi haszonbérleti díj minimumát. Így ez került be a pályázatba minimum árként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kellett vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi 139 millió – bruttó 174 millió forint – bevételt hozhatott volna alapáron a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak. Iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is származhatna a hasznosításból. Bár a jelenleginél kétségtelenül több, hiszen a hatályos szerződés szerint napi 250 forintot fizet oszloponként az ESMA, a minimális éves díj alig 60 millió forint.
A Fővárosi Közgyűlésben ezenfelül többek között elfogadták a közösségi kertek létesítéséről, a Blaha Lujza tér átépítésének elszámolásáról, a terézvárosi önkormányzattal kötendő parkolási megállapodást, a tavalyi év zárszámadásról, valamint a cégek üzleti tervéről szóló előterjesztéseket. | Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze | Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.” | null | 1 | https://nepszava.hu/3195793_fovarosi-kozgyules-lampaoszlopok-ner | 2023-05-24 21:19:00 | true | null | null | Népszava |
„Férfiak között az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon rosszra” – Vallomást tett a bíróság előtt Schadl György gazdája is
R. Róbert azt mondta, szerette volna, hogy ő legyen a híd, a szakértő, akihez mindenki fordulhat, de nem követett el bűncselekményt
A lehallgatási jegyzőkönyvekben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupció által vádolt exelnöke által csak „gazda” néven emlegetett harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Völner-Schadl néven elhíresült korrupciós per.
A három fő vádlott negyed tízkor érkezett a tárgyalóterembe. Schadl György és R. Róbert ezúttal is a Fővárosi Törvényszék visszhangos folyosóin messziről hallható lánccsörgés közepette jött, mindketten kéz-és lábbilincset viselnek, büntetésvégrehajtási kommandósok kísérték be őket a tárgyalóterembe.
A tárgyaláson megjelent Völner Pál is. Mint arról beszámoltunk, ő másodrendű vádlottként kedden tett vallomást, melyben a vádirat minden elemét tagadta, a 2021-ig igazságügyi államtitkár Völner az ügyészséget „koncepciós ügy” kreálásával vádolta, míg szerinte a rendőrség vagyonvisszaszerzési eljárása az ötvenes éveket idézi.
Völner Pál kissé reszketeg lábakkal vonult be, majd leül a vádlottak padjára, ahol magába roskadva, szürke arccal hallgatta végig R. Róbert vallomását.
Mint ismert, az ügyészség Schadl Györgyöt és Völner Pált korrupcióval vádolja, szerintük az MBVK-elnök az akkori igazságügyi államtitkár segítségével a saját strómanjait neveztette ki végrehajtónak, akik ezután az irodájuk bevételeinek nagy részét átadták neki. Schadl György legalább 920 millió forintot kasszírozott, amelyből 83 millió forint kenőpénzt adott Völner Pálnak éveken keresztül, havi 2-3 millió forintos részletekben. A harmadrendű rendű R. Róbert Schadl György afféle mindenese, segítője volt, a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az MBVK-elnök a beszélgetéseikben csak „gazdám” néven emlegette.
R. Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedéssel, csalással vádolja. Az ügyészség szerint R. Róbert a tizenharmadrendű vádlott S. Etelkát azzal hitegette, hogy elintézi neki, hogy az S. Etelka által vezetett Mátrix Oktatási Központ Budapest nevű intézmény oktatási engedélyt kapjon. Ezen a címen jelentős összegeket vett fel S. Etelkától, majd ebből továbbosztott bűntársainak, ám végül nem intézte el az iskola engedélyezését. S. Etelkától később jelentős, 70 millió forintnyi összeget is kicsikart, azzal az ürüggyel, hogy egy üzleti útra ment Ukrajnába, ám ott egy közvetítője szerint „elrabolták a csecsenek” és váltságdíjként kellett neki a pénz. Schadl György és Völner Pál úgy került a képbe, hogy 2021 áprilisban S. Etelkát azzal hitegette R. Róbert, hogy 150 millió forinttért kijárja, hogy az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM)-nél megadja az oktatási központ működéshez szükséges hivatalos engedélyt. Az ügyben R. Róbert felhívta Schadl Györgyöt, aki vállalta a feladatot, majd hívta Völner Pált, aki – ahogy vádirat fogalmaz – „beleegyezett ebbe”.
R. Róbert személye ott válik érdekessé, hogy sajtóinformációk szerint a Schadl-féle bűnszervezet R. Róberten keresztül bukott le, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) azért kezdte lehallgatni R. Róbert telefonját, mivel egy vámhatósági tisztviselőt zsarolt. R. Róbert telefonjai lehallgatásával került képbe előbb Schadl György, majd Völner Pál.
Mint kiderült, R. Róbert már máskor is állt bíróság előtt, korábban, 2003-ban már volt büntetve. 2012-ből van 1 év 10 hónapos felfüggesztett börtönbüntetése sikkasztás miatt. Az ügyészség most 9 év börtönbüntetést és 118 millió forint vagyonelkobzást kért rá az ügyben.
R. Róbert az eddigiekből eltérően nem járult hozzá, hogy képeket készítsenek róla.
Elmondása szerint középiskolába járt, ám érettségit nem szerzett. Arra, hogy mivel foglalkozott, annyit mondott, hogy „tolmács volt” illetve cégekben dolgozott volt gazdasági igazgató is. Ő nem követett el bűncselekményt, vallomásában tételesen tagadta a vádirat minden pontját. – Soha nem vesztegettem meg senkit, soha senkinek nem ajánlottam vagy kértem semmi jogtalan előnyt, soha senkit nem juttattam jogtalan előnyhöz – állította. Vesztegetésre irányuló pénzt kérése soha nem volt. A szerinte pénzeket nem vesztegetésre kért S. Etelkával, hanem a »rengeteg találkozó megszervezésével járó rohangálásra volt szükség.
– Szerettem volna, hogy én legyek a híd, a szakértő, akihez mindenki fordulhat – írta körül a szerepét R. Róbert.
Ami a csecsen váltságdíj történetét illeti, szerinte S. Etelkával olyan bizalmas kapcsolat alakult ki, hogy egész életét elmondta neki. Elmesélte, hogy súlyos tartozásai voltak, amit S. Etelka is látta, felajánlotta a segítségét. Végül el is fogadta, hogy adjon kölcsönt. Ezzel kapcsolatban került sor a csecsen történet kitalálására, amire azért volt szükség, hogy S. Etelka fia elfogadja, hogy S. Etelka pénzt ad neki.
Teljesen egyértelmű volt, hogy hozzá forduljak az iskola ügyében. Ezért kérdeztem őt, hogy tud-e olyan szakembert ajánlani, aki segíteni tud? Soha nem volt beszédtéma közöttünk, hogy bárkinek is pénzt kellene ajánlani, hogy hivatali helyzetével visszaélve járjon el. Szerinte Schadl György azért hívta őt gazdának mivel ugratták egymást. – Férfiak között az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon semmilyen rosszra.
Völner Páltól soha nem kért semmilyen semmilyen jogszerűtlent, soha nem ajánlott neki semmilyen juttatást. – Annyit tudtam, hogy »Gyurin« keresztül munkakapcsolatban vannak – mondta erről R. Róbert, hozzáfűzve,
amelyeket megosztott Schadl Györggel. Ezekről nem kíván részletesen beszélni, és nem kíván válaszolni a bíróság további kérdéseire sem. | Férfiak közt az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon rosszra–Vallomást tett a bíróság előtt Schadl gazdája | A lehallgatási jegyzőkönyvekben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupció által vádolt exelnöke által csak „gazda” néven emlegetett harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Völner-Schadl néven elhíresült korrupciós per. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195897_schadl-gyorgy-volner-pal-r-robert-vallomas-fovarosi-torvenyszek-korrupcio-per | 2023-05-25 21:26:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.