text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
5 és fél millió forint tiltott támogatást fogadott el a Magyar Kétfarkú Kutyapárt - ezt állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata, ezért a kifogásolt összeget vissza kell fizetniük a költségvetésnek. A pártigazgató az RTL Híradónak azt mondta: nem követtek el szabálytalanságot, ezért nem fizetik ki a büntetést. | A Kutyapárt szerint nem történt tiltott pártfinanszírozás | 5 és fél millió forint tiltott támogatást fogadott el a Magyar Kétfarkú Kutyapárt – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata, ezért a kifogásolt összeget vissza kell fizetniük a költségvetésnek. A pártigazgató az RTL Híradónak azt mondta: nem követtek el szabálytalanságot, ezért nem fizetik ki a büntetést. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/26/mkkp-buntetes-allami-szamvevoszek | 2023-04-26 09:23:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Kavicsbánya nyílhat Alsónémedi és Dunaharaszti szélén, az ott lakók házától alig 150 méterre. A helyiek a tervek szerint reggel 6-tól este 10-ig hallgathatják majd a kavicstermeléssel járó zajokat.
A Házon kívül stábja először Taksonyban nézte meg a cég jelenleg működő kavicsbányáját. Ott olyan hangzavar fogadta őket, hogy interjút is alig lehetett készíteni a teherautók zajától.
„A tervekben az szerepel, hogy körülbelül 40-50 teherautó hagyná el a területet egy nap” – szemléltette a helyiekre váró állapotokat egy ott lakó, Ábrahám Eszter.
Maga az ötlet is a józan ész ellen van
– ezt már Izsák Orsolya mondta, aki az orvosok javaslatára, gyerekei asztmája miatt költözött Alsónémedibe, az erdő mellé 2008-ban Budapest belvárosából.
A falu végén lévő ház az övék, akkor még valóban az erdő szélén állt. A fákat azonban februárban elkezdték kivágni, így tudták meg, hogy hamarosan sóderbánya nyílik.
A bánya területének nagysága 200 ezer négyzetméter, évente negyedmillió köbméter kavicsot termelnének ki, és naponta 1800 köbmétert szállítanának el teherautókkal, hét éven át. És bár az alsónémedi lakóparkban lakókhoz van közel, a terület Dunaharasztihoz tartozik.
„A dunaharaszti önkormányzat nem is engedi elvi szinten sem ennek a bányának a működését. Hogy történhet meg, hogy egy rendeletet nem vesz figyelembe a kormányhivatal?” – tette fel a kérdést Izsák Orsolya.
Itt a falu annyira fel van háborodva… Egy emberként álltak fel, mert itt azért a többség mezőgazdaságból él
– fűzte hozzá.
A Gerulus Kft. megkapta a sóderbánya nyitásához szükséges környezetvédelmi engedélyt. A kormányhivatal a Házon kívül megkeresésére azt írta, az ő engedélyükön túl bányászati engedélyre és önkormányzati hozzájárulásra is szükség van.
A dunaharaszti önkormányzat a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt kiadó kormányhivatalt. A perben neves környezetvédelmi szakembereket bíztak meg azzal, hogy igazolják a bányák súlyos környezetkárosító hatását.
Dunaharaszti polgármestere szerint a két szakértői vélemény között „ég és föld” a különbség.
Szalay László azt mondta, a környék már így is „olyan, mint az ementáli sajt”, tele van bányatavakkal. Ha megnyílhatna az új bánya, akkor a kitermelés végeztével ez a terület is egy újabb 120 ezer négyzetméteres bányató lenne, amit egyrészt itt már senki nem akar, másrészt nehezíti a környékbeli gazdák öntözési lehetőségeit.
„Már a jelenlegi helyzet sem rózsás, és egy ilyen tevékenység tovább rontana rajta” – fogalmazott Dunaharaszti polgármestere.
„Nagy vízfelület alakul ki, ami párolog, és ez a párolgás egyszerűen elszívja a többi vizet a talajból. Mivel ez egy sóderes terület, a többi területről, ami akár kilométerekkel arrébb van, elszívja a talajvizet, és ez okozza például azt, hogy kiszáradnak a kutak. Nem tudnak öntözni, a fákra, a növényekre, mindenre hatással van” – magyarázta.
Koltai László is 150 méterre lakik a leendő bányától. Budapest IX. kerületében élt korábban, a csendért és tiszta levegőért költözött vidékre négy évvel ezelőtt. Ez azonban most veszni látszik.
Valószínűsíteni lehet, hogy itt rengeteg lesz a por. Ebbe beletartozik a PM10-es is (szálló por – szerk.), amit az emberi légzőrendszer nem tud kiszűrni, így az egészségre még súlyosabb gondokat okozhat
Az alsónémedi lakos végigolvasta a 85 oldalas környezetvédelmi tanulmányt, amiben például a zajvédelmi hatásterületet 77 méterben határozták meg. Szerinte azonban nem vizsgálták, hogy milyen lesz a zaj, amikor kiszedik a kavicsot, amikor osztályozzák vagy szállítják azokat.
És valóban: a 45. oldal alján ott a következtetés, miszerint „zajvédelmi szempontból a bánya üzemeltetése nem okoz jelentős környezetterhelést”. Sőt, a hivatal szakértői szerint „a belső szállítás sem lépi túl a zajhatárértéket, ami nappal lakott területen 50 decibel”. | „Olyan zaj lesz, ami az ott élők nyugalmát teljesen megszünteti” | A csendért és a tiszta levegőért költöztek az erdő mellé, de nem számítottak rá, hogy évek múlva kavicsbánya nyílhat a szomszédjukban. Az Alsónémedi és Dunaharaszti szélén élők zajszennyezéstől, környezetkárósítástól és rengeteg portól tartanak. A cég szerint viszont a jogszerűen jártak el, a sóderbánya működtetéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt megkapták. A két önkormányzat most perel. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/04/26/alsonemedi-dunaharaszti-kavicsbanya-soderbanya-zajszennyezes-kornyezetvedelem | 2023-04-26 11:19:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Kínai Építési Bank hitelezte meg azokat a kínaiakat, akiknek nem volt pénzük arra, hogy részt vegyenek a magyar letelepedésikötvény-programban, sőt még arra is lehetőségük volt, hogy féláron jussanak hozzá a magyar letelepedési engedélyhez. Orbán Viktor csütörtökön személyesen köszöntötte a bank elnökét. Surányi György szerint nem használ sokat, de nem is árt a kínai bank jelenléte a magyar gazdaságnak.
Múlt héten jelentették be, hogy az eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete, a Kínai Építési Bank (China Construction Bank, CCB) fióktelepet nyit Magyarországon. Ez volt az a pénzintézet, amely a magyar letelepedési programban is részt vett. Ahogy 2016-ban a Magyar Nemzet beszámolt róla, a kínai ügyfelek féláron is hozzájuthattak a magyar letelepedési engedélyhez.
Mint ismert, az Országgyűlés Rogán Antal (Fidesz) vezette Gazdasági Bizottsága még 2013-ban adott engedélyt a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcégnek arra, hogy kínai állampolgárok juthassanak magyar letelepedési engedélyhez.
A konstrukció szerint a közvetítőcégeknek volt joguk arra, hogy a direkt erre a célra kibocsátott magyar letelepedési kötvényt lejegyezzék a kínai ügyfelek nevében. A kajmán-szigeteki offshore cég további 63 ügynökségnek adott megbízást, hogy minél több ügyfelet hozzanak neki. A HSSDF honlapján, a www.immigration-hungary.com oldalon (már nem elérhető) sorolták fel a partnereket.
Csak kínai nyelven hirdették
Érdekesség, hogy a cég angol nyelvű honlapja a kedvezményes ajánlatokat nem tartalmazta, csak a kínai verzióban lehetett erről értesülni. Szinte az összes ügynökségnél elérhető volt a magyar letelepedési program féláron. A jogszabályok szerint háromszázezer eurós, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű magyar állampapírt kellett lejegyezni a külföldi bevándorló nevében.
A HSSDF azonban nagyon segítőkésznek mutatkozott, hiszen ha az ügyfélnek csak 150 ezer eurója van, akkor is részt vehet a programban. Ebben az esetben is ki kellett fizetni az ötvenezer eurós szolgáltatási díjat, viszont a közvetítőcég, a HSSDF hitelt vett fel a fennmaradó 150 ezer euró biztosítása érdekében.
A bankhitelt a Kínai Építési Bank, azaz a Budapesten telephelyet létesítő CCB nyújtotta, de emellett a lap szerint a közel százmilliárd forintos bevételre szert tevő kajmán-szigeteki cég is megfinanszírozta saját forrásból.
Ha ugyanis féláron juthatott letelepedési engedélyhez a kínai ügyfél, abból leginkább az offshore cég profitált. A hitelkonstrukcióban ugyanis nem járt vissza a befizetett összeg, vagyis a közvetítő vállalkozás megtartotta a 150 ezer eurót. A bank kapta a kamatot, ami 29 ezer euró volt.
Gazdag bevándorlók?
A hitelkonstrukció alapján a bank tehát kiegészítette a kötvény árát, az alku része volt ugyanakkor, hogy az állampapír futamidejének lejártakor az ügyfél nem kapta meg az általa befizetett 150 ezer eurónyi összeget.
Míg az uniós, sőt a magyar szabályok szerint ha egy külföldi nem a kötvényprogramon keresztül érkezett, akkor csak a házastársa és a háztartásában élő kiskorú gyermek lehet jogosult tartózkodási engedélyre.
A kötvényprogramban azonban az igénylő és házastársának nagyszülei és a felnőttkorú, nem otthon lakó gyermekek is kaphattak családegyesítés címszó alatt letelepedési engedélyt, amellyel szabadon utazhattak a schengeni övezetben. Vagyis egy féláron kifizetett engedély a házastárssal, nagymamákkal és nagypapákkal, illetve gyerekekkel együtt összesen hat-hét-nyolc személynek is biztosította a magyar letelepedésre való jogosultságot.
Mit akar a bank Magyarországon?
Ha a reálgazdaságban nagy projektek indulnak kínai és magyar részvétellel, akkor nem meglepő, hogy az előbbi bankja megjelenik Magyarországon. Messze túlmutat azonban egy telephelynyitás jelentőségén az, ahogy a kormány diplomáciai szinten kezelte az eseményt.
„Nem szokványos dolog, hogy a miniszterelnök együtt ebédel a kínai bank vezetőjével. Ez színtiszta politika” – mondta a szakember. Bod Péter Ákos szerint ez üzenet is lehet a Nyugatnak, miszerint meg vagyunk nélkületek is, de lehet a kínai elköteleződésnek is „sajnos folyománya”.
Mint ismert, múlt szerdán Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke üzleti ebéden fogadta a CCB elnökét, ezt követően Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Pesti Vigadóban tartott sajtótájékoztatón gratulált a CCB budapesti fióktelepének létrejöttéhez. Csütörtökön pedig a kínai bank elnökét, Tien Kuo Lit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a Karmelitában.
Nagy kérdés, hogy a magyar gazdaságnak szüksége van-e ezekre az intézményekre. Bod Péter Ákos szerint az orosz többségi tulajdonban lévő Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB) sem volt a magyar gazdaság szempontjából jelentősége.
„A magyar bankszektor és a jelen lévő egyéb nemzetközi intézetek, mint a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) értelmes beruházásokat tud megfinanszírozni” – mondta a szakember.
A Bod Péter Ákos által említett politikai szálat erősíti a Népszava azon információja, miszerint „az ünnepélyes fogadás valójában inkább színjáték volt: a bank ugyanis 2020 óta Budapesten van, és 2022-től működik is”.
A napilap szerint az MTI már 2020 márciusában fotóval illusztrálva számolt be arról, hogy a koronavírus-járvány nyomán mintegy húszezer kínai maszk érkezett Budapestre a CCB „leendő magyarországi fiókjába”.
A bank budapesti fióktelepe már 2020 júniusában megkapta a működési engedélyt, és 2021 októbere óta üzemel a Szabadság téri Bankcenterben, a másik kínai óriásbank, a Bank of China (BOC) irodája mellett.
Surányi: Nem árt a gazdaságnak
Egy másik kínai pénzintézet, a Bank of China 2014 óta van jelen Magyarországon. „Jelentős lehet a Magyarországon élő kínai közösség számára végzett pénzügyi szolgáltatás, mivel a BOC-nak olyan engedélye van, hogy bármilyen kereskedelmi banki tevékenységet végezhet. Nyilván az itt lévő kínai vállalatoknak is fontos partnere” – mondta a Szabad Európának Surányi György egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.
Surányi György emlékeztetett arra is, hogy tavaly novemberben került sor Magyarország második Zöld Panda Kötvényének kibocsátására Kínában, amelynek összege kétmilliárd jüan volt. A kötvénykibocsátás fő szervezője a Bank of China, a China Construction Bank és az Export-Import Bank of China pénzintézet volt.
Surányi György felidézte a telex.hu által feltárt történetet is, miszerint a Vodafone megvásárlásához a CCB és a BOC is hitelt nyújtott a magyar állami Eximbankon keresztül a 4iG-nak.
Mindkét, Magyarországon jelen lévő bank, a CCB és a BOC is szerepet fog vállalni a debreceni akkumulátorgyár építésének finanszírozásában is.
Surányi szerint ha a két ország gazdasági kapcsolata erősödik, törvényszerű, hogy a pénzintézetek is megjelennek az adott piacon. „Ez egyfajta pénzügyi, finanszírozási diverzifikáció. Nagyon sokat nem lendít a magyar gazdaságon, de nem is árt neki. Nem baj, ha ilyen bankok megtelepednek Magyarországon” – tette hozzá. Surányi szerint ha ezek a kínai bankok megtalálják a számításukat, beilleszkednek a hazai pénz- és tőkepiac működésébe, az rendben van.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a fióktelep létrehozása újabb fejlesztéseknek fog teret nyitni. „A China Construction Bank segíti a magyar cégek belépését a kínai piacra, illetve a kínai beruházások magyarországi megjelenését” – tette hozzá az MTI tudósítása szerint az ünnepélyes telephelynyitáson csütörtökön.
Nagy Márton szerint a teljes magyar külkereskedelem több mint négy százalékát adja Kína, amely Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, Európán kívül pedig a legnagyobb. A tárcavezető szerint tavaly a tizedik helyen volt Kína a legnagyobb külföldi befektetők között, eddig 144 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg kínai vállalatok magyar állami támogatással. | A budapesti telephelyet nyitó kínai bank adott hitelt a letelepedési kötvényeseknek | A Kínai Építési Bank hitelezte meg azokat a kínaiakat, akiknek nem volt pénzük arra, hogy részt vegyenek a magyar letelepedésikötvény-programban, sőt még arra is lehetőségük volt, hogy féláron jussanak hozzá a magyar letelepedési engedélyhez. Orbán Viktor csütörtökön személyesen köszöntötte a bank elnökét. Surányi György szerint nem használ sokat, de nem is árt a kínai bank jelenléte a magyar gazdaságnak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-budapesti-telephelyet-nyito-kinai-bank-adott-hitelt-a-letelepedesi-kotvenyeseknek/32378532.html | 2023-04-27 15:12:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Mielőtt ráfordulnánk a cikkünk címét és felvezetőjét igazoló tényekre, megrajzoljuk a kontextust. Mivel a nagy infrastrukturális fejlesztések hét bő esztendeje után Lázár János miniszteriális feladata lett a beruházásstop, nyilvánvaló, hogy az építési projektekre berendezkedett gazdasági felsőelitnek kezdenie kell magával valamit. Először tavaly nyári háttérbeszélgetéseinken hallottunk arról, hogy Mészáros Lőrinc köreiből megüzenték a többi „kapacitásgazdának” – például a Paár Attila-féle WHB-csoportnak és Szeivolt István Épkar Zrt.-jének –, hogy mostantól ne számítsanak túl sok új állami munkára. Maga a felcsúti lobbikör is kevesebb központi építőipari megrendelést vizionál magának (miközben persze a 35 éves autópályakoncesszió nyerteseként stabil jövőképe lehet), ezért igyekszik elmozdulni olyan iparágak felé, amelyekben ugyancsak tetemes kormányzati pénz „ég el”, de eddig inkább a NER másodvonalának kezében voltak. Ilyen lehet például a biztonságipar, a rendezvényszervezés és a vendéglátás.
Az elmúlt hónapokban azonban nem a Mészáros-aktivitásra figyelt a nagyérdemű, inkább a kormányfő veje által diktált szédületes „piaci” koncentrációt próbálhatta nyomon követni. Tiborcz István a bank- (Gránit) és alapkezelő-beszerzés (Diófa) után ellenőrzése alá vonta Európa meghatározó fuvarozó-logisztikai vállalatcsoportját (Waberer’s), beszállt egy brókerérdekeltségbe (Equilor), közvetett jelenléte immár „tapintható” a magyar tőzsde zöldenergia-projektekben utazó sikercégében (Alteo), sőt még a Gellért Szállót is a nevére vette.
Mindehhez, illetve a 4iG-csapat államilag agyontámogatott Vodafone-üzletéhez képest persze semmi sem tűnik elég nagy biznisznek, a lapunk által most kiszúrt Valton-üzlet mégis jelzésértékű: ezzel ugyanis a Mészáros-kör benyelte a kormány és a Fidesz rendezvényeit biztosító, szinte kizárólag hatalmi megrendelésekből élő céget, illetve – mint látni fogjuk – annál jóval többet. Noha a Civil Biztonsági Szolgálaton és társvállalkozásain keresztül Pintér Sándor belügyminiszter környezete szintén bebetonozódott a biztonsági és értéklogisztikai piacra, sőt a kormányfő kötélbarátjaként ismert Garancsi István ugyancsak jelen van a védelmi szektorban a Criterion (korábban G4S) Zrt.-vel, mi több, maga Mészáros Lőrinc korábban uralma alá hajtotta az őrző-védő Testőr-csoportot, azért egyértelműen a Valton a legbizalmibb Fidesz-beszállító. Kis túlzással: egy-egy nagyrendezvényen a közreműködő biztonságiak hátán felvillanó Valton-logók szinte elnyomják az egyéb kormánypárti jelképeket.
Nos, a Valton-Sec Zrt.-t 2023 legelejéig 89 százalékban Varga Lajos birtokolta, a maradék 11 százalék pedig a bulváriparból ismert Sarka Kata férjéé, Bessenyei Istváné. Utóbbit anno az MSZP-s Mesterházy Attila szabadította rá a magyar politikára – szocialista párti parlamenti belépőt is biztosítva neki –, de aztán Rogán Antal vette át a „közéleti-családi barát” szerepet. Maradjunk azonban Varga többségi Valton-üzletrészénél, hiszen ezzel történt valami igen különös az elmúlt hónapokban. Nézzük a két nagy stációt:
1. 2023. január 16-án a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásba vette a Prime Multi Magántőkealapot. Az efféle gazdasági entitások tényleges tulajdonosainak, befektetőinek a személye lényegében titkos – erről legutóbb kétrészes sorozatot közöltünk. Csak az biztos, hogy az említett magántőkealapot a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje – irodája a közelmúltig Mészáros budapesti bázisán (Andrássy út 59.) működött –, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány / KESMA) alapítói jogait is gyakorolja, sőt a most óriásira duzzadó 4iG Nyrt. meghatározó dokumentumai is nála készülnek. Mint megírtuk, Kertész Primefundja a Prime Multi előtt két másik magántőkealapot (Prime Deal, Prime Property) is bejegyeztetett, ezek természetesen rendre Mészáros bizniszeiben tűntek fel társbefektetőként. És akad itt még egy érdekesség: az alapkezelő Primefundban a nagytulajdonos Kertész mellett jelen van négy kisebb társ is 5-10 százalékos részesedéssel. Egyikük az a Lacfi Endre, aki már a Gyurcsány-érában is magas polcon volt: konkrétan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként dolgozott. Róla is lesz még szó…
2. 2023. január 24-én a Prime Multi Magántőkealap és Varga Lajos megalapította a Prime Multi Zrt.-t – melybe a következő hetekben közel 6,7 milliárd forintnyi cégrészesedést „pakolt bele” a Fidesz kedvenc biztonsági vállalkozója. Konkrétan a Valton-Sec említett 89 százalékát és a szintén általa birtokolt Stu-sza Kft. 100 százalékát. Vagyis mindannak, amit eddig Varga-tulajdonként azonosíthattunk a cégjegyzékben, hirtelen a Prime Multi Zrt. lett a birtokosa. A zrt. alapszabálya pedig rögzíti, hogy a cég papírjai közül 49 darab részvény a Mészáros-közeli Prime Multi Magántőkealapé, 3 darab pedig Varga Lajosé. Ebből tehát az következik, hogy a zrt.-hez vagyont biztosító Varga Lajos kis híján kiszorult a Valton-Sec és a Stu-sza tulajdonosi köréből. Csak azért nem írhatjuk le, hogy lényegében elvették Varga teljes életművét, mert a három nála maradt részvényből az egyik szavazatelsőbbségi, egy másik osztalékelsőbbségi, és csak a harmadik normál törzsrészvény. A szavazatelsőbbségi papír az alapszabály szerint azt jelenti, hogy a Prime Multi Zrt. és leányvállalatai esetében Varga Lajosnak továbbra is döntő szava van a vezető tisztségviselők megválasztásában, a vállalati stratégia meghatározásában. Az osztalékelsőbbségi pedig azt, hogy a 2022-es és 2023-as évek adózott eredményéből egymilliárd forint még garantáltan az övé lesz, ám ami ezen fölül adódik, azt a magántőkealap viszi – tulajdonosi befolyásának arányában, tehát majdnem mind.
A jövő évtől pedig megszűnik Varga milliárdos „lelépési” pénze, a Valton és a Stu-sza eredményei javarészt a Mészáros-kört gazdagítják.
A Valton-főnök tulajdontól való megfosztásának folyamata tehát még 2023 végéig zajlik, aztán lezárul – ráadásul a cégbírósági dokumentációból világosan látszik, hogy a rugalmas „vállalatelszedéssel” kapcsolatos összes jogi munkát az alapkezelő Primefundban kistulajdonos Lacfi Endre végezte. Vagyis a gyurcsányi múlthoz kötődő vagyonmenedzser. De mit is „szed el” pontosan a Mészáros-kör Varga Lajostól? Egyrészt a mindenki által ismert Valton-Sec 89 százalékát és az ide tartozó leánycégeket, valamint a senki által nem ismert Stu-sza Kft.-t és leágazásait. Rengeteg társaságról van szó – alább össze is írtuk a teljes Valton–Stu-sza-birodalom minden tagszervezetét. Köztük például olyan csekélységet, mint az állam szinte kizárólagos catering-szolgáltatójaként működő RaMpART Gasztronómia Kft.-t – amely egy teltházas Puskás Aréna-eseményen 74 büfét üzemeltet, azaz 850 hordó sört, 40 ezer palack üdítőt, nyolcezer perecet és 25 ezer liter popcornt önt a nép közé. S persze ez a csapat etet-itat a Magyar Zene Házában, az MVM Dome-ban, a Néprajzi Múzeumban, a Bálnában, a Magyar Nemzeti Múzeumban – a sort néhány bekezdéssel lejjebb folytatjuk. Persze Varga Lajos nem egyedül szerezte meg anno az exkluzív állami rendezvényhelyszínek feletti rendelkezési jogot, hanem a RaMpART Gasztronómia Kft. másik két tulajdonosával, Sájer Gáborral és Kárpáti Péter Györggyel együtt, akiket viszont a miniszterelnök veje nélkül aligha jegyeznének a sztártőzsdén. Sájer volt a vezérigazgatója az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt.-nek, de Tiborcz később is bevonta őt különböző banki és hitelügyletekbe. A Kárpátiról szóló „tiborczos” sajtójelentések száma pedig a végtelenhez közelít.
Ahogy alább látni lehet, a Varga Lajosról a Prime Multi-körre szálló vállalatrészesedések és vagyonelemek között szórakozóhelyeket, felszámolócéget, diákmunka-közvetítőt, repülőgépet, sőt a volt Club Aliga-terület úgynevezett „Kádár-öblét” is megtaláljuk. Mivel a Valton és a RaMpART közmilliárdokból épült fel, azt reméltük, Varga Lajos részletes választ ad majd a Prime Magántőkealap bejövetelével kapcsolatos kérdéssorunkra. Illetve dehogy reméltük: pontosan tudtuk, hogy – pályatársai többségéhez hasonlóan – egy árva szót sem fog válaszolni a 11 napja elküldött levelünkre.
A Prime Multi-cégcsoportba tartozó vállalkozások, cégdarabok
Az eredetileg Varga Lajos által fémjelzett, de a Prime Multi Magántőkealap révén Mészáros Lőrinc ügyvédei kezelésébe került vállalatkomplexum két nagy talapzaton áll: a Valton-Sec Zrt.-n és a Stu-Sza Kft.-n. Az ismert biztonsági társaságban 89 százaléka volt Vargának, most pedig ugyanekkora része van a magántőkealap dominálta Prime Multi Zrt.-nek. (A Valton kisebb, 11 százalékos darabja a Mesterházy Attila, Rogán Antal és Sarka Kata vonzáskörzetében létező Bessenyei Istváné maradt). A Stu-sza Kft. viszont 100 százalékban a Prime Multi Zrt. leánya lett – korábban ezt mindenestül Varga Lajos birtokolta. A Valton és a Stu-sza jelenleg negyvennél is több további cégben érdekelt kisebb vagy nagyobb arányban – az alábbiakban ezeket a kft.-ket, zrt.-ket vastaggal szedtük, illetve úgy csoportosítottuk, hogy világos legyen, Varga kikkel és milyen tevékenységre szövetkezett a múltban. Ahogy írtuk, a NER-koncentráció miatt az üzletember helyét mostanra a Prime Multi Zrt. vette át ezekben a koalíciókban. A teljesség kedvéért jelezzük: Varga Lajos öt vállalkozásban magánszemélyként szerepel, ezekben változatlan a befolyása. Ide tartoznak a balatonkenesei volt Telekom-szállót megszerző és bővítő cégek (Tamburmajor Invest Kft., Hotel Sétány Kft.), egy agrárérdekeltség (Törökbálinti Mgtsz), egy alig aktív konferenciaszervező (Instant Promotion Kft.) és egy nemrég alapított reklámügynökség (Arsene Marketing Kft.). Utóbbiban Varga üzlettársa az ATV-vezér Németh S. Szilárd, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének fia – akivel, minő véletlen, a fent említett Bessenyei Istvánnak is van közös vállalkozása (Naphire.hu Kft.). És akkor most tényleg jöjjenek a Prime Multi-körbe került szolgáltatók:
1. Személybiztonságra szakosodott egységek – Varga Lajos a Valton-Sec mellett egy Legio Nostra Zrt. nevű biztonsági vállalkozást is igyekezett „felpumpálni” az elmúlt hónapokban. Utóbbi indult már a Balatoni Hajózási Zrt. tenderein, az ellenzéki vezetésű Újbudán pedig játszótérfelügyeleti feladatokat teljesíthet. A TravelSec Intelligence Zrt. céges megrendelők külföldi utazásainak biztonságát igyekszik garantálni, a Referencia Kapu Kft. pedig tömeges rendezvényekhez kínál járványmegelőzésre alkalmas beléptető rendszereket. Ebben a kft.-ben, valamint a reptéri földi kiszolgálói piacra berobbant Airport Service Budapest Zrt.-ben a Valton–Prime Multi-kör társa egy állami megrendelésekkel bőven ellátott takarítóvállalat (B+N Referencia Zrt.). Pontosabban: a ferihegyi bizniszbe harmadik szereplőként Pintér Sándor környezete is betársult (Civil Biztonsági Szolgálat). A Valton ugyancsak a Pintér-művekkel, értsd: az egykori III/II-es Tasnádi László exállamtitkárral közösködik a Safety-CT Kft. nevű, hivatalosan számítógépüzemeltetéssel foglalkozó egységben.
2. Vendéglátóipari és rendezvényszervező érdekeltségek – Ami a Varga Lajos-féle szórakozóhelyeket illeti, a legismertebb talán a Fröccsterasz Kft. által üzemeltetett Erzsébet téri „kis bulinegyed”, amely a fröccsözde mellett a Gin Cornerből és a Tiborcz-barátoktól átvett Terminálból áll. A korábban a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Raqpartot futtató Harang Vendéglátóipari Kft. szintén ehhez a körhöz került, olyannyira, hogy a rakparti mulató Facebook-oldalán épp a Terminál eseményeit hirdetgetik. A XI. kerületi Bartók Béla út Hadik–Szatyor-komplexumát működtető Flying Cat Kft.-ben kisebbségi tulajdonos a Valton-brigád – de ez még mindig nem minden. A Varga által vezetett CFTP Hungary Kft. számos további éttermi-étkeztetési érdekeltségbe „belelóg” (jellemzően más vendéglátósok társaként). Ilyen a Groupama Aréna kizárólagos catering-szolgáltatójaként jegyzett Stadion Event Kft., az Országház látogatóközpontjában lévő kávézót menedzselő Országalma Étterem Kft., a Városligeti Műjégpályán érdekelt Csónakázótó Vendéglátóipari Kft., Budavári Palota exkluzív rendezvényekre alkalmas helyszíneivel rendelkező Főőrség és Lovarda Kft., a Fővám téri Központi Vásárcsarnokban megtelepedett Vásárliget Kft. és Csari-Trade Kft., az egykor a Margitszigeten fellelhető Margit Garden Kft., illetve az ezekhez a cégekhez áttételesen kapcsolódó Eventrend Marketing & Sales House Kft. De ez még mind semmi: a Tiborcz-alapember Sájer Gábor és Kárpáti Péter György közösen birtokolja Varga Lajossal – illetve most már a Mészáros-kör Prime Multijával – azt a RaMpART Gasztronómia Kft.-t, amelyik az állam szinte összes exkluzív rendezvényhelyszínének kizárólagos catering- és büfészolgáltatója. Olyan intézményekről van szó, mint a Puskás Aréna, az újak közül a Magyar Zene Háza, az MVM Dome és a Néprajzi Múzeum, továbbá a Bálna, a Magyar Nemzeti Múzeum, a BOK Csarnok, illetve a Hungaroring főépületének legjobb panorámájú részén található Pole Position Bistro & Terrace. Mindemellett a RaMpART szolgálja ki a Hungexpót, a Váci úti irodafolyosó Advance Towerjét és a Nemzeti Színház melletti Millennium Gardenst, a budafoki Sacelláry-kastélyt – amely a Tiborcz-féle Diófa Alapkezelő egyik ingatlanalapjáé –, valamint két dunai hajón is szervez eseményeket. A RaMpART leánycégei: Múzeum Catering Kft., Rampart Public Catering Kft., Menza and Catering Kft., Albatros-Expo Catering Kft., V43 Bistro & Menza Kft., Dunapart Catering és Rendezvények Kft., Mobil Möbel Kft.
Szintén a Sájer–Varga koalícióhoz tartozik még egy Greenfield Park Kft. nevű érdekeltség is, a sportbizniszbe pedig Rókusfavy Pál családjával közösen vágott bele a Valton-főnök – a GO for Sport Events Kft. keretei között. Ugyancsak Varga Lajoshoz tartozik a rendezvényes kelléktárként ismert Event Stuff Central Europe Kft. és az MNB házi konferenciaszervezőjévé emelt Craft Event Zrt.
3. Luxusautó- és repülőgépszolgáltatók – A Valton-féle Hun-Jet Kft. HA-BES lajstromjelű magánrepülője egyebek mellett arról híres, hogy korábban Kövér László házelnököt is fuvarozták vele. Ugyanez a gép a Valton-Master Car Kft. honlapján is feltűnik, mint bérbe vehető jármű – rengeteg Mercedes és Audi társaságában. Hasonló profillal működik a szintén Varga Lajosék által felfuttatott Luxury Limousine Service Kft., illetve az LLS Hungary Kft. is.
4. Ingatlanbefektetések – A ’22 őszén alakult Dry Omega Kft., illetve az ezt birtokló Dry Property Group Kft. mögött a Varga-féle Stu-sza Kft. áll többségi tulajdonosként, a kisebb rész pedig a Matolcsy Ádám holdudvarában mozgó Száraz Istváné. Ez a Dry-cég alapítása után a híres-hírhedt Aligaliget (a volt Club Aliga) területén vásárolt telket – pontosabban egyet ama 15 vízparti luxushelyszín közül, amelyet csúcsgazdagok számára „szabályoztatott ki” a fejlesztő. A felparcellázott parti sétány 294/4-es helyrajzi számú telkéről van szó az úgynevezett „Kádár-öbölben”.
A Varga–Prime Multi-portfólióban találtunk még egy szentendrei ipartelepet – amely az I-Telmex Kft. felvásárlásával került a kiskosárba –, valamint a Budapesti Operettszínház jelmezraktárát. Utóbbi a Showsec Kft. által birtokolt Pilawa Property Kft. révén kapcsolódik Varga Lajosékhoz. Ugyancsak a Showsec alá tartozik a Feszt Eger Rendezvényszervező Kft.
5. Egyebek – Szintén a Prime Multi-csoporthoz került most a Matyi Dezső borászatának felszámolásánál is jeleskedő BVL Felszámoló és Csődmenedzser Kft., a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Nebuló-Meló Diákmunka Kft., valamint a lényegében inaktív Dunántúli Vállalkozás Fejlesztési Kft. Utóbbit nem azért írtuk ide, mert fontos, hanem, hogy teljes legyen a kép.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
#Mészáros Lőrinc#NER#Valton#Varga Lajos | Nincs kegyelem, a NER-nagyhal megeszi a kicsit: a Mészáros-körhöz került a Valton | Újabb „Lajos-ügy” a Fideszben? Egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – tudta meg a Válasz Online. Az üzlet nem csak azért pikáns, mert a Gyurcsány-éra egyik vagyonmenedzserének közreműködésével jött létre. Hanem azért is, mert az eddigi főtulajdonos Varga Lajosnak alig maradt néhány részvénye a cégcsoportban, sőt az eddig a portfóliójába tartozó luxusjármű-bérbeadó, ingatlan- és vendéglátóipari érdekeltségeket ugyancsak átadta az „újaknak”. Pedig ő és a miniszterelnök vejének bizalmi emberei együtt vitték például az állam szinte kizárólagos cateringpartnerét, a Puskás Arénát is kiszolgáló RaMpART Gasztronómia Kft.-t. Mostantól tehát erre az óriásvállalatra sem illik a Tiborcz–Varga-billog, helyette a Tiborcz- és a Mészáros-kör közös befolyását kell hangsúlyoznunk. És általában is e két vezetéknév körül kezd koncentrálódni a teljes NER-felépítmény. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/03/31/valton-sec-varga-lajos-meszaros-lorinc-tiborcz-rampart-gasztronomia-allami-catering/ | 2023-03-31 17:31:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Karbantartási és hibajavítási szolgáltatások ellátására írt ki közbeszerzést a a Fővárosi Állat- és Növénykert a félkész állapotban hagyott Biodóm részére 50 307 438 forint értékben. Az állagmegóvás három területet érint:
A KONE gyártmányú, még garanciális felvonók karbantartása: a kiírás 7 darab személy és 3 darab teherfelvonóra szól, amelyből jelenleg egy van állandó üzemben. A többi felvonó üzemen kívül áll, de ezekre is kötelező elvégeztetni félévente a karbantartást a garancia megtartása miatt. Erre a tenderre azonban nem érkezett be pályázat, tehát ez csúszik.
Erősáramú rendszerek felülvizsgálata, azaz az épület villamosenergia ellátásához szükséges berendezéseinek és belső hálózatainak karbantartása. Itt főleg a 65 darab frekvenciaváltó berendezés kritikus, melyek nagyértékű szivattyúk és légkezelők szabályozását végzik, továbbá a 2 darab 1,1 és 1,7 megawattos generátor karbantartása, de kritikus berendezésnek számítanak a szünetmentes áramforrások, a 3 darab automatika átkapcsoló, mely a teljes Biodóm áramellátását irányítja és a 7 darab 250 kVAR (kilo volt amper reaktív) teljesítményű fázisjavító berendezés is. Itt három cég pályázott, amelyekből a Csúcs-Forma Kft. nyerte el a nettó 24 643 940 forintos megbízást.
Épületfelügyeleti rendszerek karbantartása, felújítása. Itt az egyedi fejlesztésű ELCON épületfelügyeleti rendszereket kell felülvizsgálni. Az épületfelügyeleti rendszer egy komplex irányító és információs forrása a Biodómnak és a régi Állatkertnek, melyek szoftverrel össze vannak kapcsolva. 3 vezérlő szerver a Biodómnál, illetve 3 vezérlő PC a történelmi állatkertnél található, melyek több mint 2300 terepi jeladót, érzékelőt, adatpontot és beavatkozót tartalmaznak. Erre a munkára egy ajánlat érkezett, az Elcon Electric Control Automatizálási és Kereskedelmi Kft. meg is kapta a 25 663 498 forintos megbízást.
A budapesti városvezetés örökbe kapta a Biodóm projektet elődjétől. A nagyívűnek indult, ám egyelőre befejezhetetlen projektet 122 fajra tervezték. Az állat- és növénykerti épületmonstrum jelenleg félkész állapotban leledzik, a befejezésére a fővárosi önkormányzatnak – az állatkert fenntartójának – nincs pénze.
Lázár János augusztus végén a Tranzit fesztiválon azt az ígéretet tette, hogy a Biodóm nem maradhat torzó, a megépítése ugyanis „fantasztikus ötlet.”
A Válaszonline.hu szerint összességében az épület működési költségei 630 millió forintot tettek ki 2021-ben, 2023-ban pedig elérheti az üzemeltetési költség az 1,4 milliárdot, amiből a közüzemi számlák jóval nagyobb részt tennének ki, mint eddig.
Az energiaárak megugrása miatt azonban már november 1-jétől a Széchenyi fürdő termálvizével segítettek rá a távhős fűtésre, ami jelentős megtakarítást jelentett. Ezzel megoldható volt az év utolsó két hónapja, de januártól bejött a még magasabb áramár, és a további temperáló fűtést a főváros a jelenlegi helyzetben már nem tudja vállalni.
„A jelenlegi ismereteink szerint nagyságrendileg 45 milliárd forint hiányzik a Biodóm befejezéséhez. Lázár János kezében vagyunk, és ő inkább leállít beruházásokat, mint befejez, csak feltételezésekre tudunk támaszkodni, mert nem mond konkrétumot a fővárosnak a kormány” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester nemrégiben a Szabad Európának. | Újabb tízmilliók éghetnek el Tarlós Istvánék félkész betonmonstruma miatt | A jelenleg betonmonstrumként álló, használaton kívüli Biodóm karbantartására írtak ki közbeszerzést, s meg is vannak a nyertesek. Ám ez még csak állagmegóvás, a teljes befejezés még odébb van. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-tizmilliok-eghetnek-el-tarlos-istvanek-felkesz-betonmonstruma-miatt.html | 2023-03-08 18:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tulajdonost váltott a Bumaport V3 Alfa Kft. Kevesebb mint négy hónappal annak alapítását követően. A 3 millió forintos törzstőkéjű társaságot a Bumaport Ingatlan Ingatlanhasznosító Kft. 2022. november 9-én hozta létre, főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételére, valamint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadására, üzemeltetésére. Az új vállalkozás a cégbíróság szokatlan gyorsasággal, hat nappal később már be is jegyezte.
A Bumaport V3 alapítója, a Bumaport Ingatlan Kft. sem annyira régi keletű, hiszen 2018 októberében indult útnak, majd több tulajdonosváltást követően 2019 novemberében az East-West Wealth Zrt.-nél kötött ki. Utóbbiról annyit tudni, hogy azt nem sokkal korábban egy budapesti XI. kerületi lakos, Németh Adrienn alapította.
Ilyen előzmények után került sor a Bumaport V3 cikkünk elején említett tulajdonosváltására, amely során a Bumaport Ingatlan Kft.-t kivásárolta az Infit Invest Befektetési Kft. Amelynek a Bumaport-cégekéhez képest már komolyabb, egy évtizedre visszatekintő múltja van. A legutóbbi, nyilvánosan elérhető adatai szerint a 2021-es éve jól sikerült, ami persze rá is fért, hiszen az azt megelőző négy esztendő veszteségei után végre nyereséggel zárt, 34,3 millió forintos plusszal. Saját tőkéje 2021 végén meghaladta az 1,1 milliárdot, amellyel szemben közel 374,6 millió összértékű, igaz, kizárólag rövid lejáratú, azaz egy éven belül esedékes kötelezettségei álltak.
Az Infit Investet tavaly augusztus óta két magántőkealap, az Arezzo és a Felis tulajdonolja. A magántőkealapok sajátja, hogy azok tulajdonosai a kilétüket a nyilvánosság elől eltitkolhatják – csak a Magyar Nemzeti Bank felé kell megnyílniuk, amely jelenleg 166 ilyen entitást tart nyilván.
Ám ez esetben mégis szinte holtbiztosan következtetni lehet arra, ki áll az Arezzo és a Felis mögött. Az interneten könnyen fellelhető információk szerint ugyanis mindkét alapot az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely feletti minősített többségi befolyás – 90,001 százalék – 2022 novemberéig az Origo hírportált működtető cég egykori tulajdonosa, Száraz István egyik érdekeltségének, a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.-nek a birtokában volt. Jó öt hónapja a Quartz minősített többsége is átkerült egy magántőkealaphoz, a Bremdalhoz, mégsem esett messze attól, hiszen ezt is a Quartz kezeli – a külső szemlélő számára még jobban összekuszálva a tulajdonosi viszonyokat.
Mindenesetre arra, hogy változatlanul a Matolcsy György jegybankelnök fiaival baráti viszonyban lévő Száraz áll valamennyi cég játszó cég mögött, nemcsak abból lehet következtetni, hogy kivétel nélkül ugyanarra a budapesti II. kerületi, Pusztaszeri úti címre vannak bejegyezve. Hanem abból is, hogy a Quartz 9,999 százalékos tulajdoni hányada felett nagy valószínűséggel az immár közvetlenül Száraz nevén szereplő Dry Holding Kft. diszponál – erről bizonyosságot csak a 2022. évi üzleti beszámolókból lehet szerezni, melyeket a hazai cégek legkésőbb 2023. május 31-éig kötelesek publikálni. S hogy még egyértelműbb legyen a kapcsolat, a Bumaport V4 ügyvezetője az a Valkó Mihály lett, aki számos Száraz-érdekeltségben visel tisztséget. Hogy mást ne említsünk, ő a Quartz vezérigazgatója.
Kerestük Valkót, hogy megtudjuk, mi célból vásárolták meg a szóban forgó ingatlanos céget, mi a tervük vele, amint választ kapunk, azzal természetesen kiegészítjük a cikkünket.
"A cégvásárlásnak semmilyen egyedi oka sincs és az új akvizícíó teljes mértékben beleillik a korábban elkezdett befektetési tevékenységbe: eredményeként tovább kívánjuk bővíteni a tulajdonos társaság vagyontárgy portfólióját a megfelelő megtérülés reményében" - közölte írásban Valkó Mihály. | Életjelet adott magáról az Origo volt tulajdonosa (frissítve) | Tulajdonost váltott a Bumaport V3 Alfa Kft. Kevesebb mint négy hónappal annak alapítását követően. A 3 millió forintos törzstőkéjű társaságot a Bumaport Ingatlan Ingatlanhasznosító Kft. 2022. november 9-én hozta létre, főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételére, valamint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadására, üzemeltetésére. Az új vállalkozás a cégbíróság szokatlan gyorsasággal, hat nappal később már be is jegyezte. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/eletjelet-adott-magarol-az-origo-volt-tulajdonosa.html | 2023-03-15 18:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
A projekthez a vállalat csaknem 400 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól.
Közleményükben azt írták: a kutatás eredményeként a piacon jelenleg elérhető alkoholmentes gabonaitaloknál élettani szempontból értékesebb hatással bíró termékek jönnek létre, amelyek alapanyagként biotermesztésből származó gabonaféléket használnak majd fel.
A fejlesztés révén alacsony erjeszthető szénhidráttartalmú sörleveket állíthat majd elő a vállalat, és megszakított erjesztési eljárással vagy speciális, csekély alkoholtermelő képességgel rendelkező élesztőtörzsek felhasználásával biztosítják az italok alkoholmentességét, továbbá a termékek különleges ízvilágát hidegkomlózási eljárással egészítik ki.
Közölték, mivel jelenleg az alkoholmentes italok hidegkomlózásáról nem áll rendelkezésre elegendő információ a nemzetközi szakirodalomban, így az egészségvédő összetevők komlóból való kioldódásának tanulmányozása is a projekt részét képezi. Ezek az eredmények nemzetközi szinten az élelmiszer- és táplálkozástudománnyal foglalkozók számára is értékesek lehetnek - írták.
Kiemelték: a gyártási technológia kidolgozása egy kedvező élettani hatással - továbbá különleges íz- és aroma összetétellel - rendelkező termékcsalád megalkotását teszi lehetővé.
Szemerey Zoltán, a jelenleg közel 130 embert foglalkoztató sörfőzde igazgatóságának elnöke az MTI érdeklődésére közölte: a fejlesztés eredményeként az új termék először 2025-ben kerülhet piacra.
Az elnök a vállalat tavalyi eredményeiről még nem tudott pontos adatokkal szolgálni, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy idén eredményesebben tudnak működni, mint az egész ágazat számára nehéznek számító 2022-ben.
A nyilvános cégadatok szerint a túlnyomórészt belföldre termelő PS Zrt. a 2021-es évet 2,52 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 208 millió forintos veszteséggel zárta, míg egy évvel korábban hárommilliárd forintos árbevételt és 42 millió forintos nyereséget ért el. | Állami százmilliókból fejleszt alkoholmentes söröket egy magyar sörfőzde | Több mint 800 millió forintból zajló kutatás-fejlesztési program keretében összetett technológiai fejlesztésbe kezd a Pécsi Sörfőzde Zrt. egy új termékcsalád létrehozása érdekében - közölte a vállalat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/allami-szazmilliokbol-fejleszt-alkoholmentes-soroket-egy-magyar-sorfozde.html | 2023-03-17 18:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke azóta is Lázár János, aki közben építési és közlekedési miniszter lett.
Azóta rengeteg fejlesztés kezdődött a területen, ez a közbeszerzés is része a ménesbirtok központ rekonstrukciójának. Most a felújítással érintett parancsnoki épületet, a Nonius II.-t újítják fel, melynek nettó alapterülete 1386 négyzetméter, magassága 7,8 méter. A felújítandó épület műemléki védelem alatt áll és műemléki környezetben helyezkedik el, s nem kevesebb, mint nettó 2 020 213 150 forintba fog kerülni a beruházás a közbeszerzési értesítő szerint, melynek megtalálták a nyertesét.
Először nyílt eljárást hirdettek a projektre, ami azért lett eredménytelen, mert az eljárásban benyújtott összes ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezetét. Most hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a Nonius II épületre három pályázat érkezett, a nyertes a szegedi Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. lett.
Pályázott még a szintén szegedi HÉB Hungária Építő és Befektetési Kft. és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft.
Röpködnek a milliárdok
A Ménesbirtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam 2016-ban, és igazgatására Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra. Mezőhegyesen többek között sportcsarnok épül, de 1,3 milliárd forintért felújítják és kibővitik a kollégiumot, 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, és a tervek szerint uszoda is lesz.
Azt is az Átlátszó írta meg, hogy a ménesbirtok kocsiszínének és versenyistállójának felújítására 2022-ben kiírt nettó 1,055 milliárd forintos közbeszerzését a Galéria Invest Kft. végzi el. A lap egyébként közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a kormány tavaly 15 milliárd forinttal lepte meg a Mezőhegyesi Ménesbirtok budapesti címére bejegyzett vagyonkezelőt, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. Ám azt továbbra sem tudni, hogy a nagyívű beruházásokra ebből költenek, vagy ismét pénz állt a házhoz.
Arról már a hvg.hu tudósított, hogy 22 milliárdért fejlesztik a ménesbirtok öntözőrendszerét, melynek kivitelezését Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte el.
Arról pedig két éve lapunk írt, hogy az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amely nem közvetlenül az állami vagyont gyarapította, hanem a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét. Időközben 2021-ben 12 milliárd állami tőkeemelés után a cég saját tőkéje 37 milliárdról 50 milliárdra nőtt. | Újabb milliárdokat kapott Lázár János ménesbirodalma | A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság most műemlékfelújításra kapott nem kevés pénzt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/ujabb-milliardokat-kapott-lazar-janos-menesbirodalma-.html | 2023-03-16 18:49:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi médiás felületeire az utóbbi időben ipari mennyiségben kerülnek ki a tartalmak: a 167 ezer követővel rendelkező Instagram-oldalán például csak a március 15-i nemzeti ünneppel kapcsolatban 9 bejegyzés született. A kormányfőről készült fotók, videók az 1,2 millió ember által követett Facebook-oldalára is kikerülnek, a beszédei, a vele készült interjúk pedig a saját, személyes logóval feldíszített miniszterelnok.hu oldalon olvashatók. Októberben indult el Orbán Viktor hivatalos Twitter-oldala, ahol jelenleg 134 ezer követője van a miniszterelnöknek. Itt angol nyelvű információk jelennek meg a kormányfő munkájáról és politikájáról, elsősorban a nemzetközi közvélemény tájékoztatására.
Ezt az elképesztő adatmennyiséget és közösségi médiás tartalmat nem lehet egyszerű koordinálni, ezért a miniszterelnok.hu adatkezelési tájékoztatójában megnéztük, ki segíti Orbán Viktort, hogy az üzenetei minél gyorsabban, minél több emberhez eljussanak.
Innen derül ki, hogy az adatkezelő hivatalosan a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal minisztériuma. Azt már pedig lapunk is megírta, hogy brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól: a Triton Communications Kft.-vel 764 millió forint értékű szerződést kötöttek, amelynek tárgya "közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára".
A Triton Communications Kft. tulajdonosa Kaminski Fanny, akit Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjének tartanak, illetve Habony Árpád első felesége volt.
A miniszterelnok.hu adatkezelési tájékoztatója szerint az oldal adatfeldolgozója valóban a Triton Kft., az ő dolguk a weboldal fejlesztése, karbantartása és a tartalommenedzsment. A Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont al-adatfeldolgozót is igénybe vesz: a We Talk Digital Kft. feladata az adatkezelő által biztosított tartalmak feltöltése a közösségi média oldalakra. Vagyis Rogán Antal minisztériuma ennek a cégnek küldi a kormányfőről szóló híreket, képeket, a cég pedig kiteheti a Facebookra és az Instagramra.
A cég eddig teljesen ismeretlen volt, nyilvános adatbázisok szerint eleve csak 2021 januárban alapították. Tulajdonosa Almás Gergő, 2021-ben 34,7 millió forintos forgalom mellett minimális nyereséggel zártak. Küldtünk kérdést a We Talk Digital Kft.-nek, hogy miért épp rájuk esett a Minisztertelnöki Kabinetiroda választása, de egyelőre nem válaszoltak. A cég székhelye a Tolna vármegyei Tamási, de a fővárosban is van irodájuk.
Digitális marketing szolgáltatásaink számos online marketing taktikához kapcsolódó tanácsadási és irányítási lehetőségeket tartalmaznak, ideértve a keresőmotor-optimalizálást (SEO), a kattintásonkénti fizetést (PPC), hirdetési kampánymenedzsmentet, online marketing stratégia alkotást, versenytárselemzést, social média marketinget, konverziós arány optimalizálást (CRO) és még sok egyéb területet
- szól a cég bemutatkozása.
Almás Gergő esetleg sokaknak ismerős lehet, hiszen 2012-ben a Megasztár 6. szériájában tűnt fel énekesként. Hivatalos Facebook-oldala szerint a Tamásiból érkezett Almás Gergő korábban sohasem foglalkozott az énekléssel, aztán egy karaoke bárban történt „fellépése” után barátai buzdítani kezdték, aminek köszönhetően a Megasztárba is jelentkezett.
A vállalkozása most gyorsan elég népszerű lett NER-körökben. Referenciáik között a miniszterelnök közösségi médiás oldalai nem szerepelnek, de Orbán Ráhel méregdrága bababoltja, az Odu Store Kft. és Tiborcz István szállodái (a turai kastélytól a tokaji Andrássy kúriáig) már szintén dolgoztak Almás Gergő cégével. A fideszes pártigazgató, Kubatov Gábor által elnökölt FTC és a Karmelita kolostort a miniszterelnök számára átépító Zoboki építésziroda is a 2021-ben alapított céget választotta. | Megasztáros énekes segít Rogán Antalnak milliókhoz eljuttatni Orbán Viktor üzeneteit | Egy tamási székhelyű kis cég feladata, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott tartalmakat feltöltse a közösségi média oldalakra. A kormányfő lánya és veje is éppen őket választotta. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/megasztaros-enekes-segit-rogan-antalnak-milliokhoz-eljuttatni-orban-viktor-uzeneteit.html | 2023-04-27 18:52:40 | true | null | null | mfor.hu |
Megerősítette a Világgazdaságnak Parragh Bianka a hírt, miszerint nem kívánja megújítani tagságát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában. Megkeresésünkre a szakember közölte:
„…meg tudom erősíteni, hogy saját döntésem alapján nem kívántam élni a Monetáris Tanácsban betöltött tisztségem megújításának lehetőségével.”
Mint írta, mindenképpen szeretne köszönetet mondani a monetáris tanács minden tagjának azért a magas színvonalú közös munkáért, aminek az elmúlt hat év során a részese lehetett. „Felemelő, ugyanakkor rendkívül felelősségteljes feladat volt a tanács tagjaként egy olyan időszakban a hazámat szolgálni, amikor a koronavírus járvány és az orosz–ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanságok kezelésében kiemelkedő szerep jutott a jegybanki politikának” – tette hozzá Parragh Bianka.
Hangsúlyozta:
valamennyi nehéz időszakban egyetértettem a testület szakmailag megalapozott többségi döntéseivel, így azokat minden tudásom szerint is támogatni tudtam.
Parragh Bianka kiemelte, hogy az MNB az ország egyik legjobb, ha nem a legjobb szakmai műhelye, megannyi kiváló szakemberrel, akikkel a jövőben is kapcsolatban marad.
A sajtóban napok óta kering a hír, miszerint Parragh Bianka távozhat a monetáris tanács tagjai közül. Parragh Bianka hatéves monetáristanács-tagi mandátuma csütörtökön jár le, sajtóinformációk szerint, a helyére Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia vezetője érkezhet. Ugyanezen a napon jár le Kocziczky György mandátuma is. A Bloomberg információi szerint helyére Kovács Zoltán, a Magyar Posta korábbi elnökségi tagja kerülhet. | Parragh Bianka megerősítette: nem kívánja megújítani tagságát az MNB monetáris tanácsában | Még nem lehet tudni, ki lesz Parragh Bianka és a Kocziczky György utódja a monetáris tanácsban. Parragh Bianka a Világgazdaságnak elmondta, nem újítja meg tagságát. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2023/03/parragh-bianka-megerositette-nem-kivanja-megujitani-tagsagat-az-mnb-monetaris-tanacsaban | 2023-03-18 18:54:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Március 7-e óta már egyedüli tulajdonosa Mészáros Lőrinc a NER-körökben és a celebvilágban is kedvelt Oxygen Wellness Naphegy alsó szintjén található Sunhill Bistro nevű étteremnek - derül ki az Opten adatbázisából. Az ismert felcsúti vállalkozó tavaly júliusban alapított új céget Sunhill Bistro Kft. néven, amelynek anyacége a Fájdalom-ambulancia Kft. A mozgásszervi sérülések kezelésével foglalkozó cégben Mészáros Lőrinc 2020 decembere óta érdekelt, Magyarország leggazdagabb emberének pedig az a Magyar Mátyás a tulajdonostársa, aki egyébként a Diósgyőr FC Kft. többségi tulajdonosa.
Most már viszont nem a Fájdalom-ambulancia a tulajdonosa a Sunhill Bistro Kft.-nek, hanem a Talentis Group Zrt., amely viszont kizárólag Mészáros Lőrinc vállalkozása.
Alattunk a nyüzsgő Budapest, körülöttünk a Naphegy festői környezete. Mindkettőre páratlan kilátás nyílik teraszunkról, és ehhez hasonlóan igyekszünk kínálatunkkal is lenyűgözni vendégeinket. Szeretjük a várost, és szeretjük a gasztronómiát, ez köszön vissza nálunk minden apró részletben. Fine bisztró étlapunk, saját cukrászdánk, nemzetközi borválasztékunk biztosítja az egyedülálló exkluzivitást. Legyen szó egy gazdag reggeliről, egy fontos üzleti ebédről vagy egy hangulatos vacsoráról. Pazar környezetben egésznap várjuk a gasztroélményekre vágyókat
- szól az étterem bemutakozása, amely főleg pizzákban erős.
Egy sima Margarita pizza 3500 forintba kerül, de persze lehet tigrisrákot is enni 19 ezer forintért. A felcsúti üzletembernek vidéken már vannak éttermi érdekeltségei: a bodrogkeresztúri Dereszla Bisztró, az óbaroki Szekér csárda és az alcsútdobozi Mészáros Pub & Pizzéria köthetők a nevéhez.
A naphegyi étteremben Papp János a chef, a konyhafőnök-helyettes pedig Tusor Viktor, a Séfek séfe egykori ezüstérmese, akik legutóbb március elején voltak a kormányközeli TV2 Mokka című műsorának vendégei Istenes László műsorvezetése mellett. Istenes pedig a felcsúti Puskás akadémia kommunikációs igazgatója is mellékesen. A Sunhill Facebook-oldalát átnézve a felcsúti focisták tavaly novemberben már jártak is a naphegyi étteremben, de olyan közismert magyar celebek is népszerűsítik Mészáros Lőrinc vállalkozását, mint Szabó Zsófia, Kiss Virág, Zimány Linda, Vasvári Vivien, Palácsik Lilla vagy Lékai-Kiss Ramóna.
A Naphegyen nem csak az étterem tartozik a felcsúti sikerember birodalmához, hanem maga az Oxygen Wellness is, hiszen Budapest egyik legexkluzívabb fitness-welness-komplexumában is résztulajdonos lett. A már említett Fájdalom-ambulancia Kft.-nek ugyanis minősített többsége van az OXYGEN NAPHEGY Szolgáltató Kft-ben. Üzemeltetője pedig eddig egy Clarement Investments Ltd. nevű, Cipruson bejegyzett társaság volt, a cégnek most is maradt részesedése a cégben. | Már senki nem szólhat bele, hogy Mészáros Lőrinc milyen pizzát süt a celebeknek a naphegyi éttermében | Az ismert felcsúti vállalkozó eddig csak társtulajdonos volt a celebek által is népszerűsített naphegyi étteremben, de március eleje óta már nem kell osztozkodnia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mar-senki-nem-szolhat-bele-hogy-meszaros-lorinc-milyen-pizzat-sut-a-celebeknek-a-naphegyi-ettermeben.html | 2023-03-27 18:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
Rogán Antal feltaláló-miniszter vagyonnyilatkozatáról januárban már megállapítottuk, főnökével ellentétben csökkent a megtakarított pénze. Megnéztük, milyen érdekes adatokat találunk az általa vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda képviselői mandátummal nem rendelkező államtitkárainak bevallásaiban.
Kovács Zoltán sok pénzt tart a párnacihában
Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkárként többek közt Orbán Viktor évi egy vagy két nemzetközi sajtótájékoztatóján bukkan fel, emellett ő szokta helyretenni vagy megpróbálni megmagyarázni a külföldi sajtóban a Magyarországról megjelent híreket. Kovács államtitkár vagyonnyilatkozata viszonylag egyszerű:
összes vagyoneleme „mindössze” 13 millió forint otthon tartott készpénz.
A szóvivő készpénzállománya nem egyedülálló, a parlamenti képviselők közül többen is milliós, sőt tízmilliós összegeket tárolnak odahaza.
A nemzetközi szóvivőként is ismert Kovács díjazás nélkül látja el adjunktusi feladatait a Debreceni Egyetemen, azonban ezt megteheti, hiszen államtitkári fizetése mellé
szép pénzt kap a havonta megjelenő Nimród Vadászújság főszerkesztőjeként: ez a jövedelme a havi 1-5 millió forintos kategóriába tartozik.
Kovács Zoltán korábban is szerepeltette a dokumentumban a főszerkesztői díjazását. Három évvel ezelőtt azonban még jóval alacsonyabb volt ez az összeg.
Többen nem bíznak a forintban
Papp Károly polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár vagyonbevallásában a követelések a legizgalmasabbak. Forintban vezetett hitelintézeti számlakövetelése (azaz folyószámlája) mindössze 7,1 millióra rúg, azonban
devizában csaknem 22 millió forintnyit tart.
Emellett más szerződés alapján 3,2 millió forinttal tartoznak neki. | Tudja, mennyit keres havonta Kovács Zoltán a vadászlap főszerkesztőjeként? | Rogán Antal propagandaminiszter vagyonnyilatkozata – mivel országgyűlési képviselő is – január vége óta nyilvános. Államtitkárai közül azonban többeknek most került fel a kormányzati weboldalra a vagyonnyilatkozata, ezekből böngészgettünk. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tudja-mennyit-keres-havonta-kovacs-zoltan-a-vadaszlap-foszerkesztojekent.html | 2023-04-04 18:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Összesen négy, de nem ismert licitáló vett részt a taszári repülőtérre kiírt árverésen – derül ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) oldalán fellelhető árverési napló adataiból. Lapunk érdeklődött az MNV-nél, hogy ki lett az aukció győztese, ám az állami szervezet ezt nem árulta el. Válaszukban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek arra a passzusára hivatkoztak, hogy az
döntés megalapozását szolgáló adat, ugyanis a szerződéskötés folyamatban van.
A használaton kívüli légikikötőre február végén írták ki az árverést, a kikiáltási ár 2,6 milliárd forint volt. A licitálás március 31-én éjszaka ért véget, és a legmagasabb ajánlott ár 3 milliárd 633 millió 266 ezer forint lett.
Az árverési naplóból az derül ki, hogy az összesen négy licitáló által adott összesen 57 darab ajánlat közül az elsőt március 27-én délben, a másodikat és a harmadikat március 28-án délelőtt, a negyediket pedig március 29-én délben adták le. A záró napon, március 31-én érkezett egy ajánlat reggel, egy kora délután. A maradék 51 ajánlatot pedig 31-én este negyed 7 és este 11 óra között tették, így alakult ki a végső vételár.
A taszári repülőtér privatizációjának kalandos útjáról lapunk is részletesen beszámolt. A kormány 2021 novemberében kormányhatározattal jelölte ki vevőnek a frissen alakult SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t, az ő feladata lett volna kereskedelmi repülőtérré alakítani a használaton kívüli légibázist. Később a két magyar magánszemély tulajdonos, akik felbukkantak az újpesti focicsapat lehetséges vevőiként is, kiszállt a cégből, megjelent viszont benne kisebbségi tulajdonosként az egykori újpesti sztárcsatár, Kovács Zoltán, aki azóta is a zrt. vezérigazgatója.
2022-ben viszont a részvények többségét a napelemes üzletágban érdekelt Lugos Roland Optimum Solar Zrt.-je vásárolta meg, és nem is titkolták, hogy oda napelemparkot telepítenének. A kormányhatározatot azonban idén februárban visszavonta a kabinet, az új határozat pedig, mely elrendeli, hogy az ingatlanegyüttest árverésen kell értékesíteni, | Nem árulják el, ki szerezte meg a taszári repteret | Folyamatban van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a taszári repülőtér árverésén nyertes licitáló közti szerződéskötés, ám utóbbi kilétét az állami szerv nem árulta el. Az azonban kiderült, összesen négyen licitáltak az objektumra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-aruljak-el-ki-szerezte-meg-a-taszari-repteret.html | 2023-04-19 18:58:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egészen újfajta vállalkozásba fogott néhány magánszemély és egy gazdasági társaság még tavaly októberben. A történet két ok miatt is érdekes és különleges: egyrészt az alapítók kiléte, másrészt pedig - az alapítókból fakadóan - a tevékenységi kör miatt. No, de kezdjük az elején!
Budapesti székhellyel 2022. október 13-án egy új gazdasági társaság jött létre, melyet bő egy hónappal később, november 15-én jegyzett be a cégbíróság.
A Nemtimber Kft. törzstőkéjét, a 3 millió forintot négy szereplő adta össze: egy másik társaság, illetve három magánszemély. A cég főtevékenysége egyéb máshova nem sorolható új áru kiskereskedelme, de emellé felvették még tevékenységi körként:
a fakitermelést,
a fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelmet,
az üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelmet,
a csomagküldő, internetes kiskereskedelmet,
valamint az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelmet.
Internetes keresés után elsőre úgy tűnik, a társaságnak egyelőre nincs saját honlapja, viszont számos apróhirdetésben már találkozni lehet a cég nevével. Innen pedig továbbvezet az út egy saját portálra, mely tuzifaexpressz néven került bejegyzésre.
"Saját tulajdonú erdőgazdálkodásból származó kiváló minőségű tűzifáinkat jászberényi telephelyünkön dolgozzuk fel. Hogy a szállítás és tárolás is egyszerű és kényelmes legyen, kalodás és hálós kiszerelésben, kizárólag térfogat alapján értékesítünk, 100 százalékos mennyiségi garanciát vállalva az általad megvásárolt termékekre (ellentétben nagyon sok csalóval, akik a vizes fát súlyra adják el, ezzel átverve a vásárlókat)" - olvasható az oldalon.
Nos, miért érdekes az, hogy valakik tűzifa-kereskedésre adták a fejüket? Nemes egyszerűséggel a személyek kiléte miatt,
ugyanis neves hazai bankárok álltak össze egy neves nőgyógyásszal.
A Nemtimber Kft. alapítója és tulajdonosa ugyanis:
Lenner Áron Márk,
Tűzkő Nándor,
Beöthy Péter,
valamint a Promid Invest Zrt.
A cég többségi, 55 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is az a Lenner Áron Márk, aki a harmadik Orbán-kormány belgazdaságért felelős helyettes államtitkára volt menesztéséig, 2018 és 2020 között a BDO Magyarország Kft. ügyvezetője, valamint 2019 és 2022 között az MKB Bank cégjegyzésre jogosult munkavállalója.
Tűzkő Nándor a legkisebb, mindössze 5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a társaságban. Az orvostársadalom a hírek szerint az Orbán-család házi nőgyógyászaként ismeri és a meddőségi klinikák államosításakor őt tartották arra esélyesnek, hogy a meddőségi program szakmai felelőse lesz. Mindenesetre más szálak is összekapcsolják őt az Orbán-családdal. Ő a tulajdonosa annak a Dunakeszin működő, fegyverkereskedő cégként ismert Multi Shoot Zrt.-nek, melynek tavaly októberben a vezérigazgatója lett Orbán Áron, a kormányfő öccse.
Beöthy Péter a Nemtimber Kft.-ben 30 százalékos üzletrésszel rendelkezik és ő sem áll távol a pénzügyi világtól, hiszen 2005-től kezdve kisebb megszakításokkal egészen 2021-ig más munkavállalóként szintén az MKB Bank cégjegyzésre jogosult tagja volt - 2019-2021 között egyidőben töltöttek be ilyen posztot a banknál Lenner Áronnal.
A tűzifa-kereskedő cég negyedik tulajdonosa a Promid Invest Zrt., melynek 10 százalékos üzletrésze van. A zrt. mögött egyedüli részvényesként a volt bankár és jegybankalelnök, Balog Ádám áll. Balog 2015 és 2020 között az MKB elnök-vezérigazgatója volt, 2013 és 2015 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2010 és 2013 között pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára.
Mint arról lapunk annak idején elsőként beszámolt, a Promid azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy ő is részt vett az MKB privatizálásában:
Illusztrisnak tehát joggal nevezhető a tulajdonosi kör, ami miatt kaphat figyelmet az eddigi szakmájuktól merőben távol álló új tevékenység, a tűzifa-kereskedelem. A Nemtimber Kft. alapításának sztorija azonban még ezzel nem ér véget.
A cégkivonatba ugyanis bejegyzésre került egy üzletrészt terhelő zálogjog is Balog Ádám nevére. Az már a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból derül ki, hogy Balog tavaly november elején 77 millió forintos kölcsönt nyújtott Lenner Áronnak, amit a idén június végéig kell visszafizetni. | Az Orbán-család nőgyógyásza neves bankárokkal fogott tűzifabizniszbe | A szakmai körökben az Orbán-család házi szülész-nőgyógyászaként ismert orvos, már-már egyfajta ezermesternek tűnik, annyi, egymástól merőben eltérő területen tevékenykednek a cégei. Most egy újabbal gyarapodott a sor. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-orban-csalad-nogyogyasza-neves-bankarokkal-fogott-tuzifabizniszbe.html | 2023-04-19 19:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
Fontos változás történt március 14-én az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. nyilvánosan elérhető céges dokumentumaiban. Míg addig a „Részvényesek adatai” rubrikában éveken át, a cég 2017. február 10-ei alapítása óta semmi nem szerepelt – ez nem szabálytalan –, a minap felbukkant egy név, Vida Józsefé.
Aki az utóbbi években a takarékszövetkezeti integráció befejezésének levezénylése kapcsán vált ismertté. 2021 végén távozott a Takarékbank elnök-vezérigazgatói, illetve a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank május 1-jén bekövetkező egyesülését előkészítő Magyar Bankholding vezérigazgatói posztjáról, de azért a Takarék Jelzálogbank Nyrt. igazgatósági elnöki tisztségén keresztül még kötődik a bankszakmához. Nem változott azonban a Mészáros Lőrinchez fűződő baráti viszonya, ennek is tudható be, hogy ő a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó cégbirodalma központi eleme, a Budapesti Értéktőzsdén szereplő Opus Global Nyrt. igazgatóságának az elnöke.
A szélesebb nyilvánosság előtt azonban Vida inkább a TV2 kapcsán vált ismertté. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy 2019 áprilisában bombaként robbant a hír, hogy megbízottjai útján előrehaladott tárgyalásokat folytat az Andy Vajna három hónappal korábbi halála miatt gazdátlanná vált TV2 Média Csoport Zrt. megvásárlásáról.
Vevőként azonban nem Vida, hanem az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. lett megjelölve. Csupán e közlésből lehetett értesülni arról, hogy Vidának köze lehet ehhez a céghez, hiszen – mint azt cikkünk elején említettük – a hivatalos cégiratokban egyetlen tulajdonos sem volt feltüntetve.
Némi utánajárással sikerült csak kideríteni, hogy az Abraham Goldmannt Vida alapította, ám később hárman is beszálltak mellé: a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, aztán az ő kisebbségi tulajdonában lévő Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint az Adam Goldenberg Kft., amely gazdájaként a nadapi illetőségű Nagy Szilvia szerepel. A négy tulajdonos testvériesen, 25-25 százalékos arányban osztozott meg az Abraham Goldmann 70 millió forintos jegyzett tőkéjén.
Ez a felállás változott meg idén március idusa előtt egy nappal. A cégiratokban kitöltődött a részvényes rubrika, ám abban csak Vida neve szerepel, méghozzá egyedüli részvényesként.
A saját vállalkozásaimra szeretnék koncentrálni – indokolta az Abraham Goldmannból való kiszállását lapunk megkeresésére az addig a saját és az Arthur Bergmannon keresztül legnagyobb részvényes Gál Miklós. A 100 leggazdagabb magyar között 2022-ben 21 milliárd forintos vagyonával 82. üzletember alapvetően a pénzügyi szektorban (hitelezésben, lízingben, faktoringban) és a turisztikában utazik, emellett felszámolási eljárásokban is aktív.
Gálék távozása után tehát Vida maradt az egyedüli részvényese az Abraham Goldmannek, amely közvetve, több áttételen keresztül a legnagyobb tulajdonosa a 14 csatornából álló médiaportfoliót igazgató TV2 Médiacsoport Zrt.-nek, mely értéke 36 milliárd forintra tehető, más kérdés, hogy ezzel szemben jelentős, közel 30 milliárdos hitelállomány áll.
A három közvetlen TV2-részvényes közül a legnagyobb, 44,33 százalékos pakettet birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt. csaknem egésze, 99,98 százaléka az AV Progress Befektetési Kft.-é, 0,02 százaléka felett pedig a BusinessHelp Szervező, Tervező és Tanácsadó Kft. diszponál. Az AV-nak viszont teljes egészében a BusinessHelp a tulajdonosa, amelynek bizalmi vagyonkezelője az Abraham Goldmann – ezzel a kör be is zárult.
A BusinessHelp közvetlenül is birtokol 31,5 százalékot a TV2 Médiacsoport Zrt.-ben. Amelynek harmadik direkt gazdája, a 24,17 százalékos pakettel rendelkező IKO Holding Kft. mögött már Mészáros Lőrinc is felbukkan. Az ő Status Capital Zrt. nevű vállalkozása kezeli ugyanis azt a Status MPE Magántőkealapot, amely 34 százalékos üzletrésszel rendelkezik az IKO-ban. Utóbbiban további 17 százaléka van a fentebb már megismert AV Progress Befektetési Kft.-nek, 49 százaléka pedig a HUNMedia Befektetési Zrt.-nek, amely egyedüli részvényeseként egy érdi magánszemély, Paulovics Ágnes szerepel a nyilvános cégiratokban.
Azt ne kérdezzék, hogy mi értelme van a TV2 Médiacsoport Zrt. meglehetősen összekuszálódott céghálójának, mert arra mi sem tudjuk a választ. | Nagy változásra lettünk figyelmesek a TV2 tulajdonosi szerkezetében | Mészáros Lőrinc földije lett a legnagyobb részvényes, ugyanakkor továbbra is van a felcsúti milliárdosnak részesedése a médiavállalkozásban. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nagy-valtozasra-lettunk-figyelmesek-a-tv2-tulajdonosi-szerkezeteben.html | 2023-04-25 19:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az első projektnél a teljes műtárgyállomány összbiztosítási összege nettó 5 000 000 000 forint, a műtárgyak száma mintegy 30 000 darab, a legértékesebb műtárgy egyedi biztosítási értéke pedig 200 millió forint. A rendelkezésre álló 700 millió forintos keretösszegből most 55,2 millió forintért a következőket végzi el a nyertes cég:
A Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteményének átszállítása Budapest X. kerületéből a XIV. kerületbe. Az átszállítás közel 26 000 darab, 2 milliárd forint összbiztosítási értékű műtárgyállományt érint. Természetesen költöztetik a könyvtárat és az archívumot is, amely 4 000 polcfolyóméternyi átlagos könyvet és 67 folyóméternyi muzeális könyvet érint.
Az archívum 14 000 tárgyából mintegy 2 000 tárgy különösen érzékeny a hő- és páraingadozásra, ezek szállításához hűthető rakterű teherautóra van szükség.
Az érzékeny tárgyakon belül mintegy 700 tárgy törékeny, ezek szállításához bélelt ládákra van szükség. Az állandó kiállítás műtárgyainak átszállítása pedig megközelítőleg 3 700 darab, 2,9 milliárd forint összbiztosítási értékű műtárgyat jelent Budapest XIII. kerületéből a XIV. kerületbe. A 3 700 tárgyból 500 darab érzékeny, törékeny műtárgy.
De csomagolják és viszik a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyait és a megújult Városliget makettjét is.
A másik közbeszerzés nem részletezi a feladatokat, csak nagy vonalakban vázolja azokat: "a Liget Budapest beruházásban érintett intézmények vagyonkezelésében illetőleg bármilyen egyéb jogcímen az intézmények őrizetében lévő műtárgyak, illetve egyéb, nem műtárgynak minősülő tárgyak, berendezések, eszközök költöztetése és/vagy szállítmányozása (csomagolási feladatokkal együtt) az intézmények telephelyei és a megrendelések vagy konzultációk során megjelölt szállítási célpontok között".
De azt lehet tudni, hogy itt a 975 milliós keretösszegből most egy 68,1 milliós megbízást hívnak le, ahol a teljes műtárgyállomány összbiztosítási összege nettó 690 millió forint, a műtárgy darabszám mintegy 250 ezer darab, a legértékesebb műtárgy egyedi biztosítási értéke pedig 500 millió forint.
Szóval műkincsek lévén csak úgy röpködnek a nullák.
A cég nyeresége öt év alatt több, mint 100-szorosára nőtt
A Museum Complex már 2010-ben úgy indított, hogy mindössze féléves volt a cég, amikor egy furcsa közbeszerzés kapcsán komplett Csontváry-kiállítást fuvarozhatott ki az isztambuli Pera múzeumba, mindezzel megtörve az évek óta piacvezető Hungart, az első független magyar műtárgyszállító társaság karrierjét. A céget a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága hozta létre, ügyvezetője a múzeum alkalmazottja, Polgár Tibor lett. 2013-ban, a cég legveszteségesebb évében az ügyvezető épp ekkor, a mélyponton döntött úgy, hogy megvásárolja az időközben a MNV Zrt.-hez került céget.
És ahogy a Magyar Narancs egykori cikkében írja, a fillérekért megvásárolt, bukdácsoló kft. magánkézben szárnyalni kezdett, most pedig a Liget Budapest projekthez kapcsolódó, közel egy milliárdos műtárgyszállításoknak is a gazdája.
Azt pedig már 2018-ban Magyar Nemzet írta, hogy annyira még senkiben sem bízott az állam, mint ebben a műtárgyszállításban utazó cégben, amely Magyarországon mindig megnyeri a műkincs-közeli közbeszerzéseket.
A most 13 éves, 47 főt foglalkoztató Museum Complex elmúlt öt éve valóban parádésan alakult. 2017-ben 196,3 millió forintos árbevételtől jutott el a 2021-es 1,89 milliárdig, ahogy az 1,6 milliós nyereségtől a 172 milliós profitig.
Mindeközben a Museum Complex 2020 tavaszán az ICEFAT (vezető nemzetközi műtárgyszállító cégeket tömörítő szervezet) hivatalos tagjává vált.
Azt már csak mellesleg tesszük hozzá, hogy a Nemzeti Múzeum XIV. kerületi új épületének védelmét a kormány kedvenc őrző-védője, a Valton-Security látja el 213, 5 millió forintért. Ez a cég is keretszerződéssel rendelkezik a Liget Budapest intézményeire, amely 2,6 milliárdra szól, tehát ez csak az egyik részfeladatuk. | Újabb múzeumoknak csomagol a kormány házi műkincsszállítója | A Liget Budapest projekt szállítmányozási kedvezményezettje a Museum Complex Szállítmányozó és Szolgáltató Kft., ennek két eleméről írtak alá szerződést márciusban. A cég kicsivel több mint 10 év alatt vált a kormány műkincs szállítójává. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kultura/ujabb-muzeumoknak-csomagol-a-kormany-hazi-mukincsszallitoja.html | 2023-04-21 19:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, Lázár János teljesen lecserélte a MÁV és a Volánbusz vezetését, a volt tagok helyére a közlekedés ágazatban első ránézésre talán kevésbé jártas személyeket ültetett be. Helyettük a hazai és nemzetközi üzleti élet ismert alakjai kaptak tisztséget.
Köztük Magyar Péter is, aki a Volánbusz Zrt. igazgatóságának tagja lett. Magyar Varga Judit igazságügyminiszter férje, akivel jelenleg is folyamatban van a válóperük. A jogász, diplomata a jelek szerint az élelmiszeriparról nyergelt át a közlekedésre. Bár első ránézésre úgy tűnhet távol áll ettől az ágazattól Magyar, valójában már van némi tapasztalata, de erről picit később.
A cégkivonatok alapján ugyanis 2023. február 13-án megszűnt a megbizatása a Good Farming Kft. ügyvezetőjeként. Az már a cégbíróságra benyújtott határozatból derül ki, hogy a Good Farming egyedüli tulajdonosa, az Exim Bank által kezelt Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap hívta vissza őt a tisztségéből és nem Magyar mondott le posztjáról.
Túl sokáig egyébként nem ült itt az ügyvezetői székben, hiszen 2022 júniusában nevezték ki őt.
Mindenesetre a Diákhitel Központ egykori (2019-2022) közötti vezetője nem maradt sokáig állami cégnél betöltött pozíció nélkül: Lázár János felkérte őt a Volánbusz igazgatósági tagjának.
A Good Farming Kft.-ben Magyar Péter helyére az a Köbli Gyula ült, aki korábba egyebek mellett a Libri Könyvkiadó Kft., az OTP, az MTB Zrt., a Takarék Jelzálogbank, Takarék Lízing vezetésében is szerepet kapott. A Good Farming Kft. egyébként egy 2021 nyarán létrehozott társaság, főtevékenysége vagyonkezelés. Ennek megfelelően a Gyulai Agrár Zrt.-ben megvásárolt tulajdoni részesedést kezeli a társaság.
Mint ahogy említettük, bár az élelmiszeriparból érkezik a Volánbuszhoz Magyar Péter, némi rálátása már volt a közlekedésre, mint ágazatra, igaz, más apsektusból. 2022 augusztusa óta ugyanis a Magyar Közút Zrt. igazgatóságának is tagja. Ekkor nevezték ki többek között egyébként Bitay Márton Örsöt is tagnak, akit 2019-ben menesztettek a földművelésügyi államtitkári posztjáról. | Varga Judit válófélben lévő férje az élelmiszeripart hagyta el a Volánbuszért | Új kinevezést és posztot kapott egy állami vállalatnál Varga Judit válófélben lévő férje. Ide a Diákhitel Zrt.-től az élelmiszeriparon keresztül vezetett az útja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/varga-judit-valofelben-levo-ferje-az-elelmiszeripart-hagyta-el-a-volanbuszert.html | 2023-04-27 19:20:34 | true | null | null | mfor.hu |
Az építési és közlekedési miniszter felkérésére az országos és a nemzetközi üzleti élet ismert menedzserei kerülnek a legnagyobb, állami tulajdonú cégek vezetésébe.
A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint az egyes cégek vezetése május elsejétől a következőképpen változik:
MÁV Magyar Államvasutak Zrt., igazgatóság
Lepsényi István – a Magyar Suzuki korábbi vezérigazgatója, a Knorr - Bremse Fékrendszerek Kft. korábbi ügyvezető igazgatója; korábbi államtitkár; a Hidrogén Szövetség elnöke
Wáberer György – a Waberer’s International alapítója, korábbi tulajdonosa
Bogsch Erik – a Richter Gedeon Nyrt. elnöke
Ratatics Péter – a MOL csoport alelnöke; az INA management-boardjának elnöke
Parragh László – a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke
Deák Tibor – a Rothschild & Co szenior tanácsadója - igazgatója
Bethlen Miklós – a Morgan Stanley korábbi londoni elemzője; a londoni Kohlberg, Kravis & Roberts tanácsadója; a MidEuropa partnere; a frankfurti Montagu Private Equity igazgatója; a Comitis Capital - ügyvezető partnere
A MÁV felügyelőbizottságának új tagjai:
Baranyay László – az MFB korábbi elnök-vezérigazgatója; az EIB igazgatója
Knáb Erzsébet – az Audi Hungária korábbi személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja; a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító-elnöke, kuratóriumi tagja; a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke
Koji László – az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke
Bánáti János – a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnöke
Meleg János – munkavállalói küldött
Halasi Zoltán – munkavállalói küldött
MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt., igazgatóság
Barna Zsolt – a Waberer’s International vezérigazgatója
ifj. Chikán Attila – az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója
Németh Lászlóné – korábbi fejlesztési miniszter
Puskás András – a Magyar Bankholding zRt. elnöki főtanácsadója
Sors László – a Nemzeti Adó és Vámhivatalt vezető korábbi államtitkár
MÁV-START felügyelőbizottságának új tagjai:
Hegedűs Éva – a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója
Martin A. Dale – a Siemens zRt korábbi elnök-vezérigazgatója
Naszvadi György – a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi államtitkára
Mayer András János – a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet ügyvezetője
Friedrich Imre – munkavállalói küldött
Barna István – munkavállalói küldött
VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt., igazgatóság
Vida József – bankár
Eppel János – a Porsche Hungaria korábbi vezetője; a VOSZ elnöke
Tóth Szabolcs – a Waberer’s International pénzügyi és stratégiai vezetője
Dancsó József – a Magyar Államkincstár korábbi elnöke; az EXIM bank korábbi alelnöke
Magyar Péter – a Diákhitel Központ korábbi vezérigazgatója
VOLÁNBUSZ felügyelőbizottságának új tagjai:
Németh Lászlóné – korábbi fejlesztési miniszter
Vereczkey Zoltán – a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Szarvas Ferenc – a MÁV korábbi elnöke
Brauner Béla – munkavállalói küldött
Fazekas Kovács János – munkavállalói küldött
Miközben a MÁV Zrt. elnöki és vezérigazgatója posztja szétválik, Pafféri Zoltán vezérigazgató a helyén marad, így továbbra is ő irányítja a MÁV-Volán cégcsoport egészét. | Lázár János döntött: változik a MÁV és a Volán vezetése | A MÁV, a MÁV-Start és Volánbusz vezetésében is elválik egymástól az elnöki és a vezérigazgatói pozíció. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lazar-janos-dontott-valtozik-a-mav-es-volan-vezetese.html | 2023-04-27 19:23:16 | true | null | null | mfor.hu |
Év elején derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy az alapítványi egyetemeket kizárhatják az EU által finanszírozott oktatási- és kutatási projektekből, mint az Erasmus+, vagy a Horizont Európa. A döntés több ezer egyetemi hallgató számára tette kétségessé a jövőben a külföldi tanulás vagy szakmai gyakorlat lehetőségét. Videónkban bemutatjuk, mi a problémája pontosan a Bizottságnak, hogy alakult a felsőoktatás a Fidesz kormányzása alatt, és hogyan jutottunk el a modellváltásig. Emellett arra is megkísérlünk válaszolni, hogy mit veszíthetnek a fiatalok, ha nem sikerül megállapodásra jutni az Erasmus-ügyben.
Nem kellett volna, hogy váratlanul érje a kormányt az Európai Bizottság januári bejelentése arról, hogy felfüggesztik a modellváltó egyetemek részvételét az Erasmus+ programban, az egyetemek közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) való kiszervezésével kapcsolatban többször is jelezték problémáikat a magyar kormány felé. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, az alapítványi rendszerben nem egyedül a kuratóriumi tagságot betöltő politikusok jelentenek problémát.
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli szereplők által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával.
Videónkban bemutatjuk, milyen változások történtek a hazai felsőoktatásban a Fidesz kormányzása alatt, és hogyan jutottunk el odáig, hogy 2021-re mindössze öt állami egyetem maradt az országban.
Hogyan váltunk öt állami egyetem országává? | atlatszo.hu
Egy januári amerikai jelentés szerint egyes frontszakaszokon a súlyosbodó lőszerhiány miatt 75%-kkal csökkent az orosz tüzérség aktivitása. Erről árulkodnak a NASA műholdképei is: a frontok közelében jóval kevesebb tűzesetet és robbanást detektáltak a FIRMS műholdjai.
Emellett az Erasmus+ program hátteréről is szót ejtünk: az Európai Unió oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programjának hála ugyanis évről évre egyetemisták ezrei vehetik nyakukba a világot és végezhetnek el egy-egy szemesztert egy általuk választott külföldi egyetemen, vagy tölthetik szakmai gyakorlatukat nemzetközi környezetben.
2019-es adatok szerint több mint 23 millió eurót kaptak a felsőoktatási mobilitási programok hazánkban, amelynek keretében közel tízezer hallgató utazhatott külföldre. A top három küldő intézmény közül azóta a Corvinus alapítványi fenntartás alá került, vagyis jelen állás szerint kétségessé válhat az egyetem számára a csereprogramok jövője. A BME kapcsán pedig a választás előtt, illetve még a nyáron is lehetett hallani arról, hogy napirenden van a modellváltás.
Még nem tudni, mikor kerül pont a vita végére
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február elején felszólította a kormányzati tisztviselőket, hogy vagy mondjanak le az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött tisztségeikről, vagy a kormányzati megbízásukból távozzanak. Négyen inkább a kormányzati jogviszonyról mondtak le, és megtartották kuratóriumi állásukat, ami a jelenlegi szabályok szerint életük végéig szól.
Volt olyan is, aki „kijátszotta a rendszert”: a 24.hu számolt be arról március közepén, hogy trükközéssel kerülte meg Szili Katalin és a kormány az összeférhetetlenséget, nem sokkal azután, hogy lemondott miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, Szili miniszterelnöki főtanácsadóként tért vissza a kormányzat közelébe. Március végi hír, hogy Szili úgy döntött, hogy belép a KDNP-be.
Az egyetemi kuratóriumok új tagjai, bár nem közvetlenül kormányközeli szereplők, a Telex szerint mégis több szállal kötődnek Mészáros Lőrinchez és a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. Februári cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy milyen problémák vannak a magyar egyetemek nemzetközi mobilitási programjaival, és miért nem oldaná meg a problémát a kormányközeli szereplők kuratóriumi tagságról való lemondása.
Látszatmegoldásokkal próbálkozik a kormány Erasmus-ügyben, felsőoktatási Huxit fenyeget | atlatszo.hu
Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
Navracsics Tibor január végén azt mondta, rövidesen megegyezés születik. Három hónappal később azonban a tárgyalások még mindig tartanak, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Vagyis továbbra sem tudni biztosan, hogy mi lesz az Erasmus sorsa az alapítványi irányítás alatt álló egyetemeknél, mehet-e majd külföldre a modellváltó intézményekben tanuló, nagyjából 180 ezer fiatal. | Közalapítványokba gyarmatosított felsőoktatás – így jártak pórul egyetemisták ezrei a Fidesz reformjai miatt | Év elején derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy az alapítványi egyetemeket kizárhatják az EU által finanszírozott oktatási- és kutatási projektekből, mint az Erasmus+, vagy a Horizont Európa. A döntés több ezer egyetemi hallgató számára tette kétségessé a jövőben a külföldi tanulás vagy szakmai gyakorlat lehetőségét. Videónkban bemutatjuk, mi a problémája pontosan a Bizottságnak, hogy alakult a felsőoktatás a Fidesz kormányzása alatt, és hogyan jutottunk el a modellváltásig. Emellett arra is megkísérlünk válaszolni, hogy mit veszíthetnek a fiatalok, ha nem sikerül megállapodásra jutni az Erasmus-ügyben. | null | 1 | https://video.atlatszo.hu/2023/04/24/kozalapitvanyokba-gyarmatositott-felsooktatas-igy-jartak-porul-egyetemistak-ezrei-a-fidesz-reformjai-miatt/ | 2023-04-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Február elején a Honvédelmi Minisztériumtól megkapott adatok alapján megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik katonai repülőgépes útján 5,5 millió forintba került a fedélzeti fogyasztás. A külügy ezután azt közölte, hogy a miniszterrel egy 49 fős, vállalatvezetőkből álló delegáció utazott Egyiptom és Bahrein fővárosába, és az ő ellátásukról is gondoskodtak. Kikértük a listát, amin 49 ember és 47 vállalat neve szerepel. Van olyan cég, ahonnan ketten is mentek, és van olyan személy, aki egyszerre két vállalkozást is képviselt az úton.
Tavaly szeptemberben kikértük a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy milyen költségeket számoltak fel a politikusok katonai gépekkel való reptetése után a Miniszterelnökségnek, a Külügyminisztériumnak és a Köztársasági Hivatalnak. Decemberben soronként külön oldalra szkennelve megkaptuk az adatokat, amelyeket hosszas munkával táblázatba rendeztünk. A rekorder minden tekintetben Szijjártó Péter tárcája lett: a külügy rendelte a legtöbb utat, és a külügyes repüléseken került a legtöbbe az internet és a fedélzeti ellátás.
A 2021 eleje és 2022 szeptember vége között megtett 223 politikusi útra 644,4 millió forintot „számlázott ki” a Honvédelmi Minisztérium (HM), amiből az üzemanyag 273 millió, a repülőtéri kiszolgálás 172 millió, a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása (étel-ital) 36,4 millió forint volt. Az internetezésből 102 millió forint, az ellátásból pedig 33 millió a Külügyminisztérium által megrendelt utaknál merült fel.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter 2022. februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került. Ugyanezen az úton 6,85 millió forint volt a fedélzeti internethasználat díja. Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került az Egyiptom és Bahrein fővárosába tartó úton.
Az erről szóló cikkünk után a Külügyminisztérium azt közölte az RTL érdeklődésére, hogy
Szijjártót a stábján kívül egy „49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló üzleti delegáció” is elkísérte, és a delegáció számára „a folyamatos internetkapcsolat hiánya megengedhetetlen”.
Ezután rögvest benyújtottunk a Külügyminisztériumnak egy adatigénylést, amelyben kikértük az említett 49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló delegáció névsorát, valamint az általuk képviselt vállalatok nevét. A tárca a törvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő utolsó napján 15 nappal meghosszabbította a határidőt, majd végül csak március 10-én válaszolt érdemben.
47 cégtől 49 fő utazott Szijjártóval
A Külügyminisztérium állami hivataloktól megszokott módon egy szkennelt pdf-et küldött, amelyben egybefüggő szövegként felsorolták az általunk kért adatokat.
„A Szijjártó Péter miniszter urat és stábját Kairóba és onnan Bahreinbe elkísérő delegáció tagjaira és az érintett társaságokra vonatkozó adatok az alábbiak.” – írta bevezetőként Szijjártó tárcája, majd fél oldalon keresztül sorolták a neveket, amiket ABC-sorrendbe rendeztünk:
Antal Zsuzsanna – Medimetál Kft.
Bácsai-Nagy Ákos – Water2Farm Kft.
Badawi Salama Hany Mohamed – Tanis Holidays Kft. és EOG Hungary International Kft.
Bardach István – Pro Patria Electronics Kft.
Boros László – Magnus Aircraft Zrt.
dr. Balla Róbert – Foldana Pénzügyi Zrt.
dr. Nagy Zsolt – Foldana Pénzügyi Zrt.
dr. Erfan Shadi Mohamed – Hungypt Pharma Kft.
dr. Nyírő József – Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége
dr. Riad Naboulsi – Kőröstej Kft.
Esther Ang – MET International Kft.
Vargha György – MET International Kft.
Forintos Róbert – Tradeland Kft.
Friss János György – Jura-Trade Kft.
dr. Horváth András – Jura-Trade Kft.
Galla Gábor – Swimbus International Kft.
Gulyás Péter – Quadron Kibervédelmi Kft.
Hidasi Péter Leon – Rex-San Kft.
Hock Benedek – V-Híd Zrt.
Horváth Bence – Műszer Automatika Kft.
Horváth Zoltán – Hungarian Water Partnership Nonprofit Kft.
Jakabos Anton – Capsys Informatikai Kft.
Kiss Adrián – HWTC Hungarian Water Technology Corporation Kft.
Kocsis Csaba – I-Cell Mobilsoft Zrt.
Kodolányi Endre – Webgarden Kft. és Business Rally Hungary Kft.
Kopornyik Csilla – Puraset Kft.
Ladányi Péter – Contines Technologies Zrt.
Lakner Domonkos – Pécsi Sörfőzde Zrt.
Madácsi Rebeka – Techwave Hungary Zrt.
Marosán Ádám – Jet-Vill Kft.
Marosvári Csaba – MVM CEEnergy Zrt.
Mezőlaki Ákos – Agrofeed Kft.
Németh Norbert – Grape Solutions Zrt.
Németh Szabolcs – Bábolna Tetra Kft.
Orbán György – Olp-Tech Kft.
Póta Zoltán – Gémtech Kft.
Rév András – FF Fémfeldolgozó Zrt.
Sárenczky Ákos – Kuube Hungary Kft.
Süveges Mária – HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.
Szabó András – Masterplast International Kft.
Szabó Dávid – Makerspace Kft.
Szabó Norbert – Ganz Danubius Watercraft and Crane Kft.
Jefremov Vlagyimir Vasziljevics – Ganz Danubius Watercraft and Crane Kft.
Tamás Lóránd – Dunakeszi Járműjavító Kft.
Szatmáry Soma – Dunakeszi Járműjavító Kft.
Tjamla-Banack Oscar Roland – 77 Elektronika Kft.
Tóth Béla – Care All Kft.
Vincze Tamás László – Phönixcontrol Kft.
Zsámboki Gábor – ANY Nyrt.
A cégek között van néhány nagy név, mint például a hajógyártó Ganz Danubius, az állami vasútépítési tendereken taroló, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt.; a védettségi igazolványokat és más hivatalos okmányokat gyártó ANY Nyrt.; az állami IT-beszerzéseken jeleskedő i-Cell Mobilsoft Zrt.; az offshore gázbizniszről elhíresült MET; az orosz gázbeszerzést intéző, állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt.; és a szintén állami kézben lévő HEPA, ami leginkább NER-közeli szereplők külföldi terjeszkedését támogatja.
De a Dunakeszi Járműjavító Kft. is meglehetősen híresnek mondható: tavaly nyár óta Hernádi Zsolt MOL-elnök érdekeltsége, előtte azonban – a Kairó-Bahrein utazás idején is – orosz befektetők és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tulajdonában volt. A listán szereplő többi cég neve kevésbé közismert.
Ellentmondás azonban, hogy Szijjártó Péter a tavaly februári kairói útról szóló Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy 58 üzletember utazott vele. Nem 49, ahogy azt idén közölte a külügy az RTL-lel, majd az adatigénylésünkre válaszul.
Fotók a nagy kalandról
Valószínűleg viszont még ezekben az üzleti körökben sem mindennapos, hogy a cégek képviselői két távoli országba utaznak a külügyminiszterrel egy honvédségi repülőgép fedélzetén. Ezért aztán teljesen érthető, hogy a minisztérium által kiadott névsorból legalább ketten nyilvános fényképet posztoltak a Facebookra a kiruccanás emlékére.
Egyikük, a Tanis Holidays Kft.-t és az EOG Hungary International Kft.-t is képviselő Badawi Salama Hany Mohamed három fotót is kitett, melyeknek helyszíneként Bahrein fővárosát, Manamát tüntette fel. A háromból két képen az üzleti fórum látható, a harmadikon pedig az, ahogy a népes magyarországi delegáció beszáll a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus repülőgépébe.
Másikuk, a Webgarden Kft. és Business Rally Hungary Kft. képviseletében utazó Kodolányi Endre az aznapi reggelijét örökítette meg, amit a Wyndham Grand Manama hotelben fogyasztott el. Kommentben valaki megkérdezte tőle a kép alatt, hogy „Szijjártóval?”, Kodolányi pedig erre annyit válaszolt egy mosolygós szmájlival megtoldva, hogy „jó a hírszerzésed”.
Az ötcsillagos szálloda a Bahrain Bay nevű lakó- és kereskedelmi negyedben található Bahrein fő szigetén, az ország fővárosában. A negyed mindössze 7 kilométerre van a manamai repülőtértől, így ideális választás volt az ott landoló magyarországi delegációnak.
A felhőkarcolókkal teletűzdelt öböl exkluzív épületei közül a Wyndham Grand Manama csavart tornyával hívja fel magára a figyelmet. A szállodában jelenleg 257 euró a legolcsóbb szoba egy éjszakára egy személy részére, ami 400-as árfolyammal számolva közel 103 ezer forint. Két fő esetén 278 euró a legkedvezőbb szobaár, ami nagyjából 111 ezer forint.
Semmit nem fizettek a Külügyminisztériumnak
A négy darab honvédségi repülő 2018-as megvásárlása óta titkolja a kormány, hogy mennyiért szállítják a gépek Orbán Viktor miniszterelnököt, a rendkívül sokat repkedő Szijjártó Pétert, és egyéb állami vezetőket. A gépek útjaira vonatkozó adatokat „honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva 30 évre titkosították, így csak 2050 körül derülhet ki, hogy hova, kit, miért és mennyiért szállítottak a honvédségi repülők.
Tavaly ősszel birtokunkba került a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Miniszterelnökség között létrejött megállapodás a katonai repülőgépek politikusutaztatásra való használatáról, amiben az szerepel, hogy a HM minden egyes út költségét kiszámolja és elküldi az illetékes minisztériumnak. Azonban hosszas kutakodással és hónapokig tartó adatigényléses huzavonával is csak részadatokat kaptunk a Honvédelmi Minisztériumtól ezekről a költségekről. A tárca által kiadott számok ugyanis feltűnően sok esetben még az üzemanyagot sem tartalmazzák, és gyakran egyéb kiadásokat sem írtak az egyes utak mellé, mintha azok irreális módon ingyen lettek volna.
A Kairó-Manáma úttal kapcsolatban benyújtott adatigénylésünkben arra is rákérdeztünk a Külügyminisztériumnál, hogy a Szijjártó Péterrel utazó 49 fős üzleti delegáció tagjai „személyenként mekkora összeget fizettek az utazással kapcsolatban felmerült költségekre”.
A külügy válasza szerint a 49 fős delegáció egy fillért sem fizetett az útért, vagyis az adófizetők pénzén reptették őket Egyiptomba és Bahreinbe.
Ezt persze nem ilyen konkrétan, hanem diszkrét virágnyelven fogalmazta meg Szijjártó tárcája: „Az üzleti delegáció tagjai részéről a Minisztérium részére befizetés nem történt.”
Idén február végén ismét ellátogatott Egyiptomba a külügyminiszter, de ezúttal vele tartott Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. A hivatalos tájékoztatás szerint a politikusokkal utazott (megint) egy „magyar üzleti delegáció”, amelynek létszámát azonban ezúttal nem közölték. Népes küldöttségről lehet szó, ugyanis a 24.hu megírta, hogy az utazáshoz a honvédség 4 repülőjéből 3-at is igénybe vettek.
„A delegáció szállításához hétfőn Budapestről Kairóba repült a honvédség mindkét Airbus A319-es gépe, amelyek egyenként legalább 140 fő befogadására alkalmasak. A harmadik repülővel Szijjártó Péter érkezett.” – írta a lap. Ennek nyomán egy újabb adatigénylésben kikértük a delegáció névsorát és az általuk képviselt vállalatok nevét, illetve azt, hogy fizettek-e az útért, vagy ez is közpénzből történt. Kíváncsian várjuk a választ.
Címlapkép: Szijjártó Péter beszédet mond az egyiptomi-magyar üzleti fórumon Kairóban 2022. február 23-án (fotó: a külügyminiszter Facebook-oldala) | Itt a névsor, velük evett meg 5,5 millió forintot Szijjártó Péter a Kairó-Manáma repülőúton | Február elején a Honvédelmi Minisztériumtól megkapott adatok alapján megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik katonai repülőgépes útján 5,5 millió forintba került a fedélzeti fogyasztás. A külügy ezután azt közölte, hogy a miniszterrel egy 49 fős, vállalatvezetőkből álló delegáció utazott Egyiptom és Bahrein fővárosába, és az ő ellátásukról is gondoskodtak. Kikértük a listát, amin 49 ember és 47 vállalat neve szerepel. Van olyan cég, ahonnan ketten is mentek, és van olyan személy, aki egyszerre két vállalkozást is képviselt az úton. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/04/25/itt-a-nevsor-veluk-evett-meg-55-millio-forintot-szijjarto-peter-a-kairo-manama-repulouton/ | 2023-04-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A zebegényi képviselő-testület fegyelmi eljárás keretében felfüggesztette Parádi Katalin polgármester fizetését, továbbá kezdeményezte a kormányhivatalnál, hogy vizsgálják felül visszamenőleges hatállyal a számára folyósított gyermekek otthongondozási díjának (gyod) jogosságát. Ezzel egyidejűleg költségvetési csalás vétsége miatt feljelentést tettek a rendőrségnél ismeretlen tettes ellen – értesült a Narancs.hu.
A dunakanyari községben tavaly októberben tartottak időközi polgármester választást, ugyanis az előző településvezető, Hutter Jánosné egészségügyi okokra hivatkozva lemondott a tisztségről. A magát „civil aktivistaként” definiáló Parádi Katalin lett a befutó, két szavazattal utasította maga mögé a korábbi alpolgármestert, Krebsz Gábort.
Parádi a megválasztását követően pár héttel a Blikknek nyilatkozva azt mondta, hogy „a munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület reggel nyolc órától délután fél ötig tartó, a hivatalban töltendő munkaidőt akar nekem előírni. Ugyanakkor én gyodon vagyok a középsúlyos értelmi fogyatékos, tizenhét éves gyermekemmel,
ami lehetővé teszi, hogy a napi nyolc órából négyet home office-ban töltsek.
Ez fontos is, mivel egyedül nevelem őt. Ezzel szemben a jegyző még a jelenléti ív vezetésére is felszólított, miközben nem a munkáltatói jogköreim gyakorlója. Azért sem gondolom, hogy az otthoni munkával gond lenne, mert a munkakör nagy része adminisztráció és telefonhívások lebonyolítása, így semmilyen szakmai érv nem szól amellett, hogy egy nyüzsgő hivatalban végezzem el ezeket a tevékenységeket” – fogalmazott.
zebegényi tájkép
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Úgy tűnik, a képviselők közül nem mindenki ért ezzel egyet, ugyanis a múlt héten tartott ülésen fegyelmi eljárást kezdeményeztek Parádi Katalinnal szemben. A testületi ülésről készült felvétel tanúsága szerint Nyári Péter képviselő azt mondta, Parádi Katalin „megválasztása óta nem jár be munkahelyére, annak ellenére, hogy a testület felszólította őt, és arra is, hogy tartsa be a nyolc órás munkarendet, arra is, hogy vezesse a jelenléti ívét (...), ennek kapcsán úgy érzem, eljött az ideje, hogy elindítsunk egy fegyelmi eljárást”.
A fegyelmi eljárást zárt ülésen tartották, azonban egy másik felvételen Ferenczy Ernő alpolgármester felolvassa a meghozott határozatokat (1 perc 15 másodperc környékétől).
A határozatok értelmében április elsejei hatállyal felfüggesztették a polgármester illetményét, mert a munkaidő-nyilvántartást nem vezeti írásban rögzítetten, így nem igazolható a munkaideje. A képviselő-testület költségvetési csalás bűntette miatt büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, valamint Parádi Katalin számára folyósított otthongondozási díj jogosságának a felülvizsgálatát kéri a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál 2022. október harmadikai hatállyal, tehát a megválasztásáig visszamenőleg.
Történt feljelentés
„Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy a Váci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya -egy 2023. április 13-án érkezett feljelentés alapján- hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el büntetőeljárást, ami jelenleg is, ismeretlen tettessel szemben van folyamatban” – közölte megkeresésünkre a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Ez viszont azt jelenti, hogy a feljelentést már az április 20-i képviselő-testületi ülés előtt egy héttel megtették.
Frissítés1: Ferenczy Ernő alpolgármester cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az önkormányzat nem tett feljelentést egy héttel a képviselő-testületi ülés előtt, vagyis a rendőrség az eljárást valaki más feljelentése nyomán indította el.
Frissítés2: Cikkünk megjelenése után a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a két ügy, vagyis a hivatali vesztegetés, valamint a költségvetési csalás két különálló eset, utóbbit vizsgálata egyébként is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
Ugyanakkor Ferenczy Ernő szavai szerint a képviselő-testület ügyvédet is fogad, mert Parádi Katalin jogorvoslatot nyújtott be a bírósághoz, melyet elutasítottak, ezért peres eljárás veszi kezdetét az önkormányzattal szemben. Megkerestük a Budapest Környéki Törvényszéket, ahonnan azt válaszolták, hogy a per tárgyáról, a felperes kereseti indokairól és a perben eddig tett bírói intézkedésekről a felperes személyiségi jogainak védelme miatt nem adhatnak ki tájékoztatást.
Írásban és telefonon is próbáltuk elérni Parádi Katalint és Ferenczy Ernőt is, de nem érkezett a részükről válasz cikkünk megjelenéséig.
Alpolgármester: Ha tartja a munkarendet, kaphat fizetést
Ferenczy Ernő alpolgármester cikkünk megjelenése után küldte el írásbeli kérdéseinkre küldött válaszait.
Állítása szerint az illetmény kifizetését azért kellett felfüggeszteni, mert a polgármester nem vezeti a munkaidő nyilvántartását, mely dokumentum alapján lehet a fizetését megállapítani. Vagyis nincs igazolt munkaideje, ami alapján a bérszámfejtést el lehet végezni.
„Mivel teljesen üres a munkaidő nyilvántartása a tudatosan és önkényesen kialakított törvénytelen állapot miatt nem volt más választása a testületnek. Azt szeretnénk, hogy dolgozzon a faluért a meghatározott munkarendben. Amint ezt megteszi és bizonyítja jóhiszeműségét, valamint tisztázódnak az eddigi kifizetések, kaphat újra fizetést” – fogalmaz Ferenczy Ernő.
Állítása szerint a polgármester főállásban látja el a feladatát, mely nyolc órás munkaidőt jelent, a gyod ellátásának jogi keretei pedig nem teszik lehetővé, hogy napi négy óránál többet dolgozzon a polgármesteri hivatalban. „Tehát a polgármester a gyod ellátását fontosabbnak ítéli a polgármesteri feladatainál. Ezért is zárja be rendre a testületi üléseket négy óra elteltével mert haza kell mennie. Nem foglalkozva azzal, mennyi megoldatlan napirend marad megtárgyalás nélkül. A polgármester ezzel a képviselőtestület és az önkormányzat munkáját hátráltatja, számos ügyben szenved hátrányt jelenleg a falu ami a polgármester önkényes és téveszmés magatartásából fakad”.
Ferenczy Ernő szerint vélhetően úgy vesz fel Parádi Katalin szociális ellátást hétszámjegyű összegben, hogy arra nincs jogalapja. „A polgármester rosszhiszeműen jár el, hisz neki a szociális törvény alapján, már október 18-án a járási hivatalt tájékoztatnia kellett volna, hogy nem jogosult a havi 200 000 forint szociális ellátásra” – állítja.
Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés mellett azért döntöttek, „mert ki kell deríteni, hogyan történhetett mindaz, hogy a polgármester igazolt munka nélkül veszi fel a 8 órára járó illetményét és vélhetően úgy vett és vesz fel szociális ellátást, amelynek összege milliós nagyságrendű, hogy erre nem jogosult. A büntető eljárásról szóló törvény 376. §-a alapján hivatalos szerv, ha tudomására jut bűncselekmény elkövetésének a gyanúja köteles büntetőfeljelentést tenni, nincs mérlegelési jogosultsága”.
Tájékoztatása szerint a peres eljárás azért indul el, mert a polgármester a munkarendjét „nem akarja elfogadni, ezért feljelentette a saját önkormányzatát és azonnali jogorvoslatot kért a bíróságtól, melyet a bíróság elutasított”.
Ferenczy Ernő szerint folyamatos a lemaradásuk a napi ügyekben, köszönhetően annak, hogy a polgármester nem jár be a hivatalba. „Otthonról nem lehet a bürokráciában dolgozni. Napi ügyeket kell intézni, a hivatalos megkeresésekre melyek többnyire papír alapon érkeznek, együtt kell megválaszolni a szakügyintéző közreműködésével. A hivatali dolgozókat segíteni kell a munkájukban, rengeteg ügyük van melyben a polgármesteri irányítása és a döntése nélkülözhetetlen.
Ez folyamatos személyes jelenlétet igényel, távmunkában emailekben komunikálva nem lehet egy hivatalt vezetni. A polgármester előszeretettel hangoztatja a hivatalban, hogy ő nem titkárnő ezért hivatalos levelet nem is lehet nagyon látni tőle, dolgozni nem tud és nem is akar, testületi üléseket nem kezdeményez, önálló előterjesztései nincsenek. Akinek ezt magyarázni kell, hogy mi egy polgármesternek a feladata, az nem ért az államigazgatáshoz és ne vállaljon faluvezetői szerepet” – írta Ferenczy Ernő.
A múlt héten számoltunk be róla, hogy a szomszédos Nagymaroson Heinczinger Balázs polgármester költségtérítési ügye kavart vihart nemrégiben. | Felfüggesztette a képviselő-testület a beteg gyermekét egyedül nevelő zebegényi polgármester fizetését | Fegyelmi eljárás keretében felfüggesztették Parádi Katalin illetményét. Annak felülvizsgálatát is kérték a képviselők, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekét egyedül nevelő polgármester jogosan kap-e otthongondozási támogatást. Költségvetési csalás vétsége miatt feljelentés is született ismeretlen tettes ellen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felfuggesztette-a-kepviselo-testulet-a-beteg-gyermeket-egyedul-nevelo-zebegenyi-polgarmester-fizeteset-258164 | 2023-04-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni Lázár János korábbi kormánybiztos, jelenleg építési és közlekedési miniszter közlésein arról, hogy mikorra fejeződik be a Békés megyei Geszten található Tisza-kastély felújítása. Vagy legalábbis annak első üteme. A napokban egy újabb, immár sokadik határidőt lengetett be az ambiciózus tárcavezető, de mindezzel csak összekuszálta az eddig is tarka képet.
A Miniszterelnökség éléről a 2018-as országgyűlési választás után száműzött Lázár János akkor visszatért szűkebb hazájába, Hódmezővásárhelyre és környékére. Emellett kormánybiztosa lett a Mezőhegyesi Ménesbirtoknak és a lepusztult állapotban lévő geszti kastély felújításának, amely a 19. század végén és a 20. század elején három alkalommal két miniszterelnököt is adott az országnak. Tisza Kálmánról (1875–1890) és Tisza Istvánról (1903–1905, 1913–1917) van szó, akik az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül összesen 21 éven keresztül igazgatták kormányfőként a Magyar Királyságot.
Forrás: Facebook/Lázár János
Geszti kormánybiztosi kinevezése után nem sokkal, 2019 nyarán a hódmezővásárhelyi fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, két év alatt helyreállítják a romos épületegyüttest. Ám 2021-ig nem történt semmi, a felújítási munkák végképp nem kezdődtek el, ahogy azt a Narancs.hu akkor meg is írta.
Kicsit később 2019. október 31-én, Lázár a közösségi oldalán számolt be arról, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, holott akkor a projekt közbeszerzési eljárását még ki sem írták, így esély sem volt arra, hogy az általa jelzett időpontra elkészüljön a projekt. De ez mit sem zavarta a fideszes politikust, aki három hónappal később, 2020 januárjában egy geszti sajtótájékoztatón már azt jelentette be, hogy még abban az évben megkezdődik a Tisza-kastély felújítása, noha korábban azt ígérte, hogy erre az időpontra már befejeződik a projekt. A 2019-es év úgy telt el, hogy a felújítás megkezdése ügyében nem történt semmi, 2020 januárjában a program kormánybiztosa viszont azt mondta, hogy a beruházásra 6-6,5 milliárd forintot biztosít a kormány.
Ezzel szemben a tények, hogy a Közbeszerzési Hatóság csak 2020. december 1-jén tette közzé a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást, amelyet 2021 tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyert el, amint erről a 24.hu áprilisban beszámolt.
A közbeszerzés nyomán elnyert megbízás ugyanakkor csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteméről szól. Ebben az építőipari cégek vállalták, hogy a meglévő, egyébként igen ramaty állapotról „rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát. A nyertesek feladata lesz a bontás, az épületrekonstrukciós és felújítási munkák, a villamos és gépészeti közműkiváltások és új közművek, az utak és parkolók építése is.” A 2021. júniusi kezdés után a befejezés véghatárideje 2023. február lett.
Amikor 2022 december végén Geszten, a Tisza-kastélynál jártunk, akkor már látható volt, hogy a 2023. februári projektbefejezés annak ellenére lehetetlen, hogy azt egy hatalmas tábla is hirdette.
Akkor még az egész épület körül állványokat láttunk, noha ekkor már túl voltunk azon is, hogy a kormány – minden magyarázat nélkül – 7 milliárdról 11 milliárdra megemelte a felújítás költségeit.
Ennek részleteiről érdeklődött Szabó Rebeka párbeszédes országgyűlési képviselő és írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Ebben az okokat firtatva arra emlékeztetett, hogy közben sok várostól, így például Szegedtől jelentős forrásokat vonnak el. Lesajnáló válaszában Csepreghy Nándor államtitkár azt írta, hogy Szabó Rebeka „településeket kíván egymás ellen uszítani”, de azt is a szemére hányta, hogy a képviselő „nem ért egyet Geszt, így a magyar vidék fejlesztésére adott forrásokkal.”
A napokban Lázár ismét a katélyról posztolt a közösségi oldalán, ahol azt írta: „Geszten halad a Tisza-kastély felújítása, amely méltó emléket állít majd a Tisza-család szellemi örökségének. Brandt Krisztián polgármesterrel és Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel meghallgattuk a beruházót, aki megerősítette: 2024 nyaráig a látogatók birtokba vehetik a térség legújabb turisztikai attrakcióját és a csodaszép kastélykertet.”
A fotókkal bőven ellátott bejegyzés egy újabb időpontot villant fel, miközben, ha közvetetten is, a felújítás csúszását ismeri be egy győzelmi jelentésbe csomagolva. Ugyanis ahogy írtuk, az immár 11 milliárdos első ütem keretében „a kastélyt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel.” A tiszttartó házzal és a kriptával, de az első ütemben benne van a kastélyt körülölelő park rendbe tétele is. Mindez több, mint egyéves halasztást jelent az eredetileg közölt 2023 februárjához képest.
Forrás: Facebook/Lázár János
Az pedig minimum érdekes, hogy a kormány még egy 2017-es törvényben is megerősítette, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.” Azaz, az adófizetők pénzéből így lesz ingyenesen egyházi tulajdon.
Amikor először tavaly novemberben ennek részleteiről érdeklődtünk, akkor a területileg illetékes Tiszántúli Református Egyházkerülethez (TTRE) fordultunk, hogy megtudjuk, mire használják majd a megújult geszti kastélyt. Meglepő válasz érkezett: „A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm Önnel, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik. Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek.”
Utóbb többszöri megkeresésünkre a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala azt válaszolta: „országos egyházunknak van egy jól működő konferencia-központja a Dunántúlon, Balatonszárszón, amelynek mintájára kívánjuk működtetni a geszti kastélyt a keleti országrészben a református és nem református közösségeink javára, otthont adva a közeli magyar–román határon átívelő hitéleti és kulturális programjainknak, továbbképzéseinknek”.
A kérdés mégis az, hogy az adófizetői milliárdokból felújított és az isten háta mögött, a Viharsarokban, közvetlenül a román határ mellett található és egyházi tulajdonába kerülő Tisza-kastély kulturális és hitéleti megtöltésére lesz-e elég szellemi és anyagi muníciója a reformátusoknak – illetve hogy ha református konferenciaközpontot csinálnak belőle, akkor hogyan lesz látogatható, ahogy azt Lázár ígéri? Ahogy jogos felvetés az is, hogy az épület amortizációjára, működtetésére, fenntartására lesz-e saját forrása a református egyháznak, avagy ezt is a központi költségvetés biztosítja majd újabb adófizetői forrásokból?
Az elmúlt hónapokban több levelet írtunk az építtetőnek, az állami tulajdonban lévő Beruházási Ügynökség BMSK Zrt.-nek. Ebben a geszti kastély felújításának csúszásáról, a projekt második ütemének tartalmáról és a közbeszerzés részleteiről, valamint az első ütem költségnövekedésének okairól érdeklődtünk. Választ azonban nem kaptunk. | Tovább csúszik a geszti kastély felújítása, de azt sem tudni, mi lesz a sorsa | Lázár János győzelmi jelentésbe csomagolva ismerte el, hogy csúszik a geszti Tisza-kastély felújítása, de az sem egyértelmű, hogy mire fogják használni, ha elkészül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tovabb-csuszik-a-geszti-kastely-felujitasa-de-azt-sem-tudni-mi-lesz-a-sorsa-258265 | 2023-04-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Már 2023. március 9-én aláírták azt a szerződést, melyet két Heves megyei kórház beléptető rendszerének kiépítésére vonatkozik. Az orvosok többsége viszont csak most áprilisban, a Kórházszövetség konferenciáján tudta meg, hogy újfajta blokkolórendszert építenek ki az állami egészségügyi intézményekben. Amikor ezt meghallották, zúgolódás és nemtetszés hangjai hallatszódtak a sorokból.
Míg az orvosok rácsodálkoztak, addig másoknak az jutott eszébe, hogy egy egész ország állami kórházainak beléptetési rendszerrel való ellátása nem kicsit lesz zsíros falat a közbeszerzési projektekben.
Az első fecskének számító közbeszerzés ezt írja: az „egységes Heves megyei kórház gazdálkodási rendszer kialakítása városi kórházakban” elnevezésű közbeszerzési kiírás szerint a munkahelyi fegyelem növelése érdekében
olyan beléptető rendszer használata szükséges, ami nem manipulálható, azaz csalhatatlan. A közbeszerzés egész pontosan így fogalmaz: pillanatkép készül minden be- és kilépési eseménykor.
Ehhez az intézet minden telephelyén egységes adatbázisra épülő rendszer szükséges, és az, hogy vezetői szinteknek megfelelően folyamatosan ellenőrizhető legyen, hogy kik tartózkodnak a munkahelyen.
A közbeszerzés két helyszínt érint: az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetet, valamint a Bugát Pál Kórházat. A tájékoztató szerint a szerődés időtartama 150 naptári nap tehát gyakorlatilag szeptemberbem ezekben az intézményekben már működhet a blokkoló rendszer.
A tenderre mindössze két cég pályázott, a nyertes a budapesti DOCAGE Informatikai Kft. lett, amely 98,4 millió forintért végzi el a munkát. Hozzá kell tenni, hogy ebbe az összegbe nemcsak a bejáratoknál kiépítendő beléptető rendszer tartozik, hanem további három rendszeré is.
Lesz egy úgynevezett bérfelosztó rendszer is. Ez az egész szervezetre vonatkozó korrekt béradatokat, kontrolling rendszer kialakítását és üzembe helyezését jelenti. A fejlesztés külön kezeli majd az orvosi, ápolói és egyéb dolgozói béreket.
Aztán kiépítenek egy beszerzői keretgazdálkodási rendszert is, amely az egy napra jutó gyógyszert, az ápolási napok számát, az aktuális patikai gyógyszerkiadás összegét, valamint a napi raktári anyagkiadás összegét is figyeli.
És végül olyan informatikai rendszert is kialakítanak, ami lehetővé teszi a betegszintű adminisztrációt, amibe például a gyógyszer és transzfúzió adatgyűjtése is beletartozik.
A nyertes DOCAGE Kft. egy húszéves cég, tulajdonosa Sárdi Tamás, aki több cégben is érdekelt, tavaly például több vállalkozást is indított, köztük egy vagyonkezelőt, de van olyan cége is, ami épp mostanában, 2023. március 31-én került végelszámolás alá, nevezetesen az Első Magyar Kórházi Lapkiadó Kft. Sárdi egyébként nem csak arról ismert, hogy hosszú évekig az Egri Önkormányzat tulajdonában álló EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. igazgatósági tagja volt.
Erős jelek mutatnak abba az irányba is, hogy neve tavaly az Uberrel kapcsolatban kiszivárgott adatok kapcsán is felmerülhetett, mivel a Direkt36 cikke szerint jó kormányzati kapcsolatai volták. Ezt mutatta, hogy akkoriban közös cége volt Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor azóta milliárdos üzletemberré vált vejével és Martonyi János korábbi külügyminiszter Zoltán nevű fiával. Ez az Opten adatbázisában végzett kutakodásunk alapján a TSDM Holding Kft. lehetett, melyben egyébként még Tiborcz István üzlettársának tartott Paár Attilának is volt üzletrésze, igaz, közvetetten, cégein keresztül.
A DOCAGE Kft-nek egyébként nem a 2021-es éve volt a legjobb, sőt, 2018 óta csökkenő árbevételt produkáltak. Ezzel együtt 2021-ben 83,2 milliós értékesítésből 27,1 milliós nyereséget termeltek. | Kórházi blokkolóórák: van, ahol már a bejelentés előtt megvolt a kivitelező | A Kórházszövetség áprilisi konferenciáján jelentette csak be a Belügyminisztérium államtitkára, hogy új beléptető rendszert vezetnek be az állami kórházakban, miközben van, ahol már márciusban aláírták a megbízást a nyertes céggel.
Már 2023. március 9-én aláírták azt a szerződést, melyet két Heves megyei kórház beléptető rendszerének kiépítésére vonatkozik.
olyan beléptető rendszer használata szükséges, ami nem manipulálható, azaz csalhatatlan. A közbeszerzés egész pontosan így fogalmaz: pillanatkép készül minden be- és kilépési eseménykor.
nyertes a budapesti DOCAGE Informatikai Kft. lett, amely 98,4 millió forintért végzi el a munkát,ebbe az összegbe nemcsak a bejáratoknál kiépítendő beléptető rendszer tartozik, hanem további három rendszeré is.
Lesz egy úgynevezett bérfelosztó rendszer, kiépítenek egy beszerzői keretgazdálkodási rendszert is, olyan informatikai rendszert is kialakítanak, ami lehetővé teszi a betegszintű adminisztrációt.
A nyertes DOCAGE Kft. egy húszéves cég, tulajdonosa Sárdi Tamás. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/korhazi-blokkoloorak-van-ahol-mar-a-bejelentes-elott-megvolt-a-kivitelezo.html | 2023-04-27 22:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
A hivatalos adatok szerint jelenleg közel 40 ezer beteg van várólistán, egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens. Infografikákon mutatjuk, melyik beavatkozásra pontosan mennyien várnak jelenleg, és az elmúlt 6 hónapban hány nap alatt kerültek átlagosan sorra a betegek. Az Átlátszó által indított országos felmérésben érintettek személyes tapasztalatait is gyűjtjük a kórházi várólisták tényleges hosszáról.
Múlt héten bejárta a magyar sajtó nagy részét a hír, hogy több tízezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra a kórházakban. Infografikákon ábrázoltuk a várakozók száma mellett azt is, hogy átlagosan mennyit kell várnia egy betegnek arra, hogy sorra kerüljön egy adott műtétre, melyek azok a beavatkozások, ahol a leghosszabb a várakozási idő.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a Napi.hu megkeresésére közölte, hogy a kötelező várólistákon 39 751 beteg volt előjegyezve műtéti ellátásra.
Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja, ez összesen 13 beavatkozást fed le. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot. Ez a NEAK honlapja szerint további 30 műtétfajtára vonatkozhat.
A NEAK a lap megkeresésére elárulta, a koronavírus-járvány során tapasztalt értékekhez képest csökkent a várakozók száma, de
még mindig 103 százalékkal magasabb a betegek száma, mint a pandémia előtt volt.
Az egészségbiztosító honlapján elérhető friss adatokat infografikákon ábrázoltuk, hogy bemutassuk, melyik műtéteknél a leghosszabb jelenleg a sor, és átlagosan mennyi várakozási idővel kell számolnia egy betegnek az elmúlt félév adatai alapján.
A friss számok szerint a várakozók száma 40 124, a legtöbben szürkehályog műtétre, térd-, illetve csípőprotézis műtétre várnak.
Erre a három beavatkozásra több mint 30 ezren állnak sorba, ami az összes várólistán sorakozók létszámának 80%-a.
Érdemes összevetni az adatokat az elmúlt félév során ellátott betegek számával is. Ez alapján az látszik, hogy a jelenleg várakozó beteglétszám majdnem háromszorosa, összesen 105 ezer páciens került ellátásra 6 hónap alatt.
Emellett az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.
A várólisták hosszára vonatkozóan 2022 februártól a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek az oldalról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.
Az adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, de egyes gerincműtétek esetében is több mint fél év a várakozás.
Azonban nemcsak a műtét típusától függ a várakozási idő, még egy konkrét beavatkozásnál is óriási eltérések lehetnek, attól függően, hogy az ország mely pontján kerültünk fel a várólistára. Vegyük például a térdprotézis műtétet:
míg a dél-alföldi térségben az átlagos tényleges várakozási idő 79 nap volt az elmúlt 6 hónapban, Nyugat-Dunántúlon ugyanez a szám 570.
Kérdőívet indítunk a várólistákról
Országos felmérést indított az Átlátszó, hogy feltérképezze, milyen hosszúak valójában a kórházi várólisták, mennyit kell várni arra, hogy ellátást kapjon valaki egy-egy állami intézményben. A kérdőívben azoknak a tapasztalatait várjuk, akik jelenleg vagy a közelmúltban műtétre várakoztak, így felkerültek a várólistára. A felmérés céljairól múlt heti cikkünkben írtunk részletesen:
Kérdőíves felmérés a kórházi várólistákról, személyes tapasztalatokat gyűjtünk | atlatszo.hu
Országos felmérésbe kezdünk, hogy feltérképezzük, milyen hosszúak valójában a kórházi várólisták, mennyit kell várni arra, hogy ellátást kapjon valaki egy-egy állami intézményben. Az Átlátszó által létrehozott atlatszovarolistak.hu oldalon egy rövid kérdőívben oszthatják meg tapasztalataikat azok, akik jelenleg valamilyen egészségügyi beavatkozásra, műtétre várakoznak, így első kézből tudnak mesélni a várólisták hosszáról, az ezzel kapcsolatos élményeikről.
Az atlatszovarolistak.hu oldalon elérhető kérdőívünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen típusú beavatkozásra várakozol vagy várakoztál és melyik kórházban, illetve mikor kerültél fel a várólistára. Emellett arról is várjuk a visszajelzéseket, hogy változott-e az állapotod a várakozás során.
A kérdőívet ide kattintva lehet kitölteni, erre május 31-ig van lehetőség.
A válaszadás anonim módon történik, és mindössze pár percet vesz igénybe.
Címlapkép: A Szent János Kórház épülete. Forrás: Átlátszó fotó/ Flickr | Bizonyos műtétekre közel egy évet kell várni – infografikák a kórházi várólistákról | A hivatalos adatok szerint jelenleg közel 40 ezer beteg van várólistán, egyes műtéteknél nem ritka az sem, hogy több mint fél évet kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens. Infografikákon mutatjuk, melyik beavatkozásra pontosan mennyien várnak jelenleg, és az elmúlt 6 hónapban hány nap alatt kerültek átlagosan sorra a betegek. Az Átlátszó által indított országos felmérésben érintettek személyes tapasztalatait is gyűjtjük a kórházi várólisták tényleges hosszáról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/04/20/bizonyos-mutetekre-kozel-egy-evet-kell-varni-infografikak-a-korhazi-varolistakrol/ | 2023-04-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A győri reptéren keresztül szállítottak francia katonai helikoptereket az ukrán határőrségnek. A Fennec Eurocopter helikoptereket az Időkép webkamerája rögzítette; ugyanazon a héten, Kijevben készült fotókon ugyanilyen típusú és felségjelű helikopterek láthatók. A helikopterek mellett számos katonai szállítógép is áthaladt a magyar légtéren: a Radarbox archívuma szerint kanadai és amerikai gépek Budapestről és a Honvédség pápai repülőteréről szállítottak rakományt Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítmányok fő elosztó központjába.
Három, H125M Fennec típusú, az Ukrán Állami Határőrszolgálat felségjelzéseit viselő könnyű katonai helikopter érkezik a Győr-Pér repülőtérre, majd mintegy 10 órás várakozás és karbantartás után ismeretlen helyre repülnek tovább – ez látható az idokep.hu webkamerája által rögzített, február 13-án és 14-én készült felvételen, amelyre egy olvasónk hívta fel a figyelmet.
Egy nappal korábban a Militarnyi nevű, katonai témákkal foglalkozó hírportál riportot és fotókat közölt arról, hogy folyamatban van H125M helikopterek szállítása Ukrajnába. Mint írták, februárban, egy korábbi megegyezés alapján Franciaország 55 darab H125M-es helikoptert ad át Ukrajnának, amelyek közül az első darabok már megérkeztek Kijevbe. A mellékelt fotókon jól látható, hogy a helikopter típusa és festése azonos azokéval, amelyeket a győri reptéren filmeztek le.
A videókat pár nappal azután kaptuk meg, hogy a Honvédelmi Minisztérium leszögezte: nem engedélyezték Ukrajnának szánt helikopterek áthaladását a magyar légtéren.
Hasonló akció szerepelt a kiszivárgott Pentagon-iratokban
Április közepén, a kiszivárgott amerikai hírszerzési iratokra hivatkozva a Politico írt arról: miközben a magyar kormány oroszbarát, nyugatellenes retorikát folytat az ukrajnai háború kapcsán, lehetővé teszi, hogy a szövetséges államok használják a magyar légteret az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra.
Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból? | atlatszo.hu
A hazai sajtóban nagy vihart kavart, hogy az iratokban magyar vonatkozású jelentés is szerepel. Az első, Magyarországot említő amerikai cikk megjelenése után a magyar média nagy része tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Csakhogy az iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
A Politico által idézett dokumentumok egyike egy tervet ismertet, amely szerint ukrán pilóták a Horvátország által adományozott katonai helikoptereket a magyar légtéren keresztül szállítanának Ukrajnába.
A Napi.hu kérdésére a Honvédelmi Minisztérium tévesnek nevezte a Politico értesülését, egyben felmondva a választásokon bejáratott „békepárti” kampányszöveget. „A Politico értesülései tévesek. Hazánk nem engedett át Ukrajna felé helikoptereket (…) Magyarország továbbra sem küld sem fegyvereket, sem lőszert, sem katonákat Ukrajnába, és nem enged át katonai szállítmányokat Ukrajna felé. A háborúnak csak az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások vethetnek véget” – állt a minisztérium válaszában.
Azonban az az állítás, hogy Magyarországon egyáltalán nem haladtak át Ukrajnába tartó fegyverek és helikopterek, bizonyíthatóan hamis.
A NATO és ukrán légiszállítók is vihettek fegyvert a magyar légtéren keresztül
A magyar kormány állítja, hogy sem földi, sem légi úton nem engedélyezi az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok áthaladását Magyarország területén. Az elmúlt hónapokban azonban több mint 50 alkalommal léptek be a magyar légtérbe katonai repülőgépek, hogy elérjék azt a lengyel repülőteret, amely az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok fő elosztópontja. Egy amerikai gép közvetlenül Budapestről ment a lengyel bázisra, és fotók igazolják, hogy egy civil regisztrációjú ukrán repülő a magyar légtéren át szállított katonai eszközt. A magyar légtéren át szállíthattak az ukrán hadsereg számára kulcsfontosságú török Bayraktar drónokat és nem NATO-kompatibilis lőszereket is.
Ahogy már tavaly is írtunk róla: sajtófotókon is láthatók azok az Ukrajnának átadott katonai szállítmányok és az őket szállító repülők, amelyek korábban előtte a Radarbox légtérfigyelő alkalmazás archívuma szerint a magyar légtéren is áthaladtak.
Az oroszok ellen is védik a határt
A horvát kormány még február végén jelentette be, hogy 14 darab Mi-8-as katonai helikoptert adna át az ukrán fegyveres erőknek – minden bizonnyal ezekre utal a Politico által idézett hírszerzési jelentés. A győri felvételeken nem ezek a helikopterek láthatók, hanem egy korábbi, francia-ukrán megegyezés alapján szállított gépek. A nyilvánosan elérhető információk alapján nem tudni, hogy a horvát helikoptereket átadták-e már azóta, és ha igen, akkor a magyar légtéren haladtak-e át – ami egyáltalán nem lenne meglepő az előzmények ismeretében.
A Militarnyi híradása szerint Franciaország összesen 55 db H125M-et ad át Ukrajnának, közülük 24 db kerül a Határőrszolgálathoz. Az ukrán határőrszolgálat nemcsak civil rendfenntartással foglalkozik: a háború kitörése óta Ukrajna Fegyveres Erőinek parancsnoksága alá tartozik, egységei részt vesznek az orosz invázióval szembeni harcokban.
Februárban az ukrán belügyminisztérium elrendelte egy új, úgynevezett „offenzív gárda” létrehozását: olyan dandárokét, amelyek feladata a reguláris hadsereg támogatása a megszállt területek felszabadításakor. A gárda felállításában a belügyminisztérium alá tartozó szervek, köztük a Határőrség is részt vesz.
Nem igaz, hogy a magyar légtéren nem haladnak át ukrán fegyverszállítmányok
A győri felvételeket és a helikopterekről készült ukrán riportot összevetve jól látható, hogy a győri reptéren is az ukrán határőrség jelzéseit viselő H125M-ek pihentek. Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor ugyanilyen helikopterek magyar reptéren álltak meg: február 2-án és 28-án a győri, illetve a tököli reptéren álltak meg a Franciaországból induló helikopterek. A gépek transzpondere bekapcsolva maradt, így az útjukat rögzítette a Radarbox légtérfigyelő alkalmazás.
A Radarbox archívumából kiderül, hogy a helikopterek Magyarországról a lengyel-ukrán határhoz közeli Rzeszów repülőterére mentek tovább.
A rzeszówi repülőtérről már tavaly is írtunk: a korábban kis forgalmú, főleg belföldi járatokat kiszolgáló reptér tavaly február óta a történelem egyik legnagyobb katonai légihídjának állomása lett. Itt halad át ugyanis az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítség nagy része. A katonai járműveket, lőszert, fegyvereket és más eszközöket a Rzeszów-Jasionka reptéren pakolják ki, ahonnan nagyrészt szárazföldi úton viszik tovább Ukrajnába.
Arról nem tudni, hogy a háború kitörése óta érkeztek-e közvetlenül Ukrajnába légi úton fegyverszállítmányok.
Valószínűbb, hogy biztonsági okokból nem repülnek be nyugati gépek az ukrán légtérbe, hiszen így fennállna a veszélye annak, hogy az orosz légierő (tévedésből vagy szándékosan) tüzet nyisson rájuk. Emiatt arra sem találunk példát, hogy a magyar légtérből, Kárpátalján keresztül közvetlenül léptek volna szállítmányok Ukrajnába. Ez nem azért van, mert a magyar szervek „nem engedik át őket”, hanem mert máshonnan sem lépnek be légi úton fegyverszállítmányok.
Civil szállító, katonai szállítmány
Tavaly tavasszal bizonyíthatóan áthaladtak a magyar légtéren az ukránoknak szánt fegyverek: március 3-án az AFP fotóriportere készített felvételeket a Mihail Kogălniceanu légibázison, amelyeken láthatók az ukrán Antonov Légitársaság An-124-es teherszállító gépei. A fotókon látható, ahogy a repülőkről katonai eszközöket pakolnak ki, és kivehető a gépek lajstromjele is. A lajstromjeleket a Radarbox archívumával összevetve kiderül, hogy a szállítmány a magyar légtéren haladt át.
A következő hónapokban rendszeres vendégek voltak a Rzeszówba tartó katonai teherszállító gépek Magyarországon: tavaly, csak március és május között, 49 NATO-tagállami (Egyesült Államok, Kanada, Olaszország, Törökország légierejéhez tartozó) katonai teherszállító és 24 ukrán regisztrációjú szállítógép haladt át a magyar légtéren.
A tendencia idén is folytatódott: az elmúlt három hónapban a Radarbox 22, Magyarországot érintő katonai szállító missziót rögzített. A Rzeszówba haladó katonai gépek nemcsak a magyar légteret ejtették útba, hanem repülőtereket is.
Budapestről és a Honvédség bázisáról is vihettek valamit
Idén április 18-án a kanadai légierő egyik gépe szintén közvetlenül Magyarországról, Budapestről felszállva szállított rakományt Rzeszówba. Korábban, február 7-én egy magyar lajstromjelű Boeing C-17 a pápai katonai repülőtérről szállt fel, hogy Rzeszówba szállítson valamit, majd visszatért a bázisra. A gép a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) nevű egységéhez tartozik: ezt magyar regisztrációjú, amerikai pilóták által működtetett gépek alkotják, központja a pápai légibázis.
Nem titok, hogy a SAC-gépek részt vesznek az ukrajnai fegyverszállításban: tavaly a német védelmi minisztérium tett közzé fotókat, amelyeken a magyar lajstromjelű C-17-es látható az Ukrajnába szánt szállítmánnyal, páncéltörő és légvédelmi rakétákkal.
Az idei, vizsgált hónapokban egyébként főleg az olasz légierő, valamint az ukrán Motor Sich légitársaság használta a magyar légteret Rzeszówba tartva. Utóbbi Bulgáriából vitt rakományt. Bulgária tavaly decemberig nem jelentebbe be hivatalosan, hogy fegyvert vagy lőszert adott át az ukránoknak. Mostanra azonban oknyomozó újságírók (köztük a Bellingcat és a DW munkatársai) igen pontosan felderítették a bolgár katonai segítségnyújtás részleteit.
Ukrajna számára létfontosságúnak bizonyultak a bolgár szállítmányok (amelyeket harmadik országok közvetítésével juttattak célba), hiszen itt álltak csak rendelkezésre egyes szovjet gyártmányú lőszerek, amelyekből már a háború első hónapjaiban kifogyóban voltak a védők.
Bulgáriából Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok egyébként szárazföldi úton is áthaladhattak Magyarországon.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter januárban a Die Weltnek azt nyilatkozta: szófiai látogatása után a bolgár kormány beleegyezett, hogy „közvetítők” NATO-tagállamokon keresztül fegyvert és lőszert adjanak el Ukrajnának. Az akció során „nyitva tartották a légi összeköttetést Lengyelországon, valamint a szárazföldi szállítási útvonalakat Románián és Magyarországon keresztül”.
Olaszország szintén titkolózik a fegyverszállításokról: bár az olasz kormány deklarálta, hogy katonai segítséget nyújt Ukrajnának, azt nem közölték, pontosan milyen eszközöket adtak át. Csak azt tudni, hogy Volodimir Zelenszkij és Giorgia Meloni február végén a hatodik katonai segélycsomagról állapodtak meg, és Olaszország megkezdte a szállítás előkészítését. Magyarország légterében március közepétől kezdve megszaporodtak az olasz légierő szállítógépei. | Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek | A győri reptéren keresztül szállítottak francia katonai helikoptereket az ukrán határőrségnek. A Fennec Eurocopter helikoptereket az Időkép webkamerája rögzítette; ugyanazon a héten, Kijevben készült fotókon ugyanilyen típusú és felségjelű helikopterek láthatók. A helikopterek mellett számos katonai szállítógép is áthaladt a magyar légtéren: a Radarbox archívuma szerint kanadai és amerikai gépek Budapestről és a Honvédség pápai repülőteréről szállítottak rakományt Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítmányok fő elosztó központjába. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/04/27/video-bizonyitja-hogy-a-gyori-repterrol-szalltak-fel-az-ukranoknak-atadott-katonai-helikopterek/ | 2023-04-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Miniszterelnökség 2021-ben az Antall József Tudásközpont átvilágítása után bejelentette, hogy megszünteti az intézmény állami támogatását. A vizsgálati jelentést azonban hiába kértük ki közadatigénylésben, nem adták ki. A tárca arra hivatkozott, hogy az anyag jövőbeli döntés megalapozását szolgálhatja, és a nyilvánosságra kerülése „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné. Perre mentünk a jelentésért, a bíróság pedig lesöpörte a Miniszterelnökség érvelését, és az anyag kiadására kötelezte Gulyás Gergely tárcáját. Az ítélet jogerős.
2021 májusában írt a Direkt36 arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) addig bő 4 milliárd forint közpénzt kapott az Orbán-kormánytól, ebből az apanázsból pedig az intézményt vezető Antall Péter (a néhai miniszterelnök Antall József fia) nagyon magas fizetést kap, kollégáival sokat utazott külföldre, ahol többnyire pazar szállodákban szálltak meg, emellett magánkórházra és drága bőröndökre is költöttek. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, ami azt állapította meg, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Gulyás egyúttal közölte, hogy „az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni”.
„A budapesti székhelyű AJTK egy külpolitikai think tank szervezet, amely olyan témákban végez kutatási tevékenységet, mint a Visegrádi Együttműködés, az EU, USA és Kína jövőbeni szerepe, a Közel- és Távol-Kelet viszonyai, a biztonságpolitika, valamint a technológiai és társadalmi innováció.” – olvasható az intézmény honlapján.
Titkolták az átvilágítási jelentést
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől az átvilágítási jelentést, hogy megtudjuk, mi áll benne. Gulyás Gergely tárcája először 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátására” hivatkozva, majd december 9-én megtagadták a jelentés kiadását.
A megtagadást az Infotörvény 27. §-ának (6) bekezdésével indokolták, ami így szól: „A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Mivel Gulyás Gergely már 2021 szeptemberében, az adatigénylésünk előtt bejelentette, hogy az átvilágítás során feltárt dolgok miatt megszüntetik az AJTK állami támogatását, a döntés már egyértelműen megszületett. Emiatt nem éreztük jogosnak a megtagadás indokát, ezért pert indítottunk a jelentésért. Úgy gondoljuk, az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy mire költötte a szervezet az általuk befizetett közpénz-milliárdokat.
Bepereljük a Miniszterelnökséget az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért | atlatszo.hu
Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
Első- és másodfokon is nyertünk
Keresetünkre válaszul benyújtott ellenkérelmében a Miniszterelnökség azt állította, hogy a jelentés további miniszteri döntés megalapozását szolgálja. Vagy szolgálhatja, valamikor, esetleg. Ugyanis azt írták, hogy bár valóban nem kötöttek újabb támogatási szerződést az Antall József Tudásközponttal, de „ez nem zárja ki a jövőbeni támogatási jogviszony létesítésének lehetőségét. Ez maga a jövőbeli döntés, melynek alapjául szolgálhat a kiadni kért jelentés.”
Arra is hivatkozott Gulyás Gergely tárcája, hogy az AJTK átvilágításáról szóló anyag egy belső használatra szánt munkadokumentum, és azért korlátozzák (vagy korlátoznák) a megismerhetőségét, mert így védik „a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot”.
Attól tartanak ugyanis, hogy a jelentést író köztisztviselők „abban kifejtett álláspontjának nyilvánosságra kerülésével a jövőbeli szabad, szakmai véleménynyilvánításuk nehezülne el, illetve amiatt támadhatóvá válnának, mindez pedig befolyásolná a közreműködési hajlandóságukat”.
Az elsőfokú bíróság a jelentés kiadására kötelezte a Miniszterelnökséget.
Az ítélet szerint – ahogy azt a Miniszterelnökség sem vitatta – a jelentés közérdekű adat, és az Antall József Tudásközpontnak korábban nyújtott közpénzes támogatások felhasználását vizsgálta.
„A Jelentés alapján – nem vitásan – az alperes megszüntette a támogatói jogviszonyát az Alapítvánnyal, így a döntés, melynek megalapozására szolgált, az adatkiadási kérelem előterjesztése előtt megszületett. Ehhez képest az alperes nem jelölt meg olyan konkrét, további jövőbeli döntést, amelynek alapjául szolgálna a kiadni kért dokumentum. Az, hogy esetlegesen a jövőben a támogatási jogviszony létesítése vonatkozásában újabb döntést hoz az alperes, annyira távoli és csupán feltételezett lehetőség, mely nem alapozza meg az adatkiadás megtagadását” – írta az elsőfokú bíróság.
Az elsőfokú ítéletben az is szerepel, hogy a Miniszterelnökség csupán állította, de semmivel nem támasztotta alá azt, hogy törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné, illetve a jelentést készítő kormányzati tisztviselők munkájára, tevékenységére, álláspontjuk kialakítására érdemi hatással lenne az anyag nyilvánosságra hozatala.
Ám Gulyás Gergely tárcája nem nyugodott bele az elsőfokú ítéletbe. Fellebbezést nyújtottak be, amelyben ugyanazokat az indokokat – döntésmegalapozó dokumentum, befolyástól mentes döntéshozatal, jelentéskészítők védelme – sorolták, melyeket az elsőfokú eljárás során is.
Azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla sem hatódott meg ezektől az „érvektől”, és helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A másodfokú ítélet is kiemelte, hogy „az adatok megismerése sem az alperes feladat- és hatáskörének ellátását, sem az álláspontjának szabad kifejtését nem veszélyezteti.”
Azt is leírta a másodfokon eljáró bíróság, hogy „a Jelentésben rögzített információk, megállapítások pedig nem olyan jellegűek, amelyek alapján a Jelentést készítő, illetve az azt aláíró személyek támadhatóvá válnának.”
A másodfokú ítélet jogerős, így most izgatottan várjuk az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentését a Miniszterelnökségtől. A tárcát egyébként az elsőfokú bíróság 250 ezer forint, a másodfokú ítélet pedig további 75 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte, összesen tehát 325 ezer forint közpénzbe (+ a saját ügyvédeik költsége) került Gulyás Gergelyék titkolózása. | Pert nyertünk a Miniszterelnökség ellen az Antall József Tudásközpont ügyében | A Miniszterelnökség 2021-ben az Antall József Tudásközpont átvilágítása után bejelentette, hogy megszünteti az intézmény állami támogatását. A vizsgálati jelentést azonban hiába kértük ki közadatigénylésben, nem adták ki. A tárca arra hivatkozott, hogy az anyag jövőbeli döntés megalapozását szolgálhatja, és a nyilvánosságra kerülése „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné. Perre mentünk a jelentésért, a bíróság pedig lesöpörte a Miniszterelnökség érvelését, és az anyag kiadására kötelezte Gulyás Gergely tárcáját. Az ítélet jogerős. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/04/27/pert-nyertunk-a-miniszterelnokseg-ellen-az-antall-jozsef-tudaskozpont-ugyeben/ | 2023-04-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több mint öt óra alatt lehet megtenni gépjárművel a szlovén határtól a záhonyi, ukrán-magyar határig tartó utat az M7-es és az M3-as autópályán. Mindez azért fontos, mert a Csehszlovák Kém blog egyik olvasója az M3-as autópályán több fotót is készített egy leponyvázott, de beazonosítható harci eszközöket szállító katonai konvojról.
A fényképeken egy másik olvasónk ponyvával letakart Valuk elnevezésű harcjárműveket vélt felfedezni, amelyek 40 mm-es automata gránátvetőkkel és 12,7 mm-es nehézgéppuskákkal vannak felszerelve. A fényképeket sikerült geolokalizálnunk, a helyszínt a fénykép készítője is megerősítette, Galgahévíz környékén járunk.
A háború kitörése óta a magyar kormány hivatalosan azt kommunikálja, hogy Magyarország kimarad a háborúból, nem vesz részt a fegyverszállításokban és csak humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának.
A gránátvetőkkel, nehézgéppuskával felszerelt Valuk azonban egyértelműen támadó eszköznek számít, és a hírek szerint az ukrán hadsereg a hamarosan meginduló tavaszi ellentámadás során fogja bevetni ezt a gyalogságot szállító és védő eszközt.
Szlovéniai sajtóértesülés szerint 20 Valukot küldtek Ukrajnának
Szlovénia hadserege összesen 85 Valuk harcjárművel rendelkezik, ebből a készletből küldtek most Ukrajnának 20 darabot. A hírt először a szlovén POP TV kereskedelmi csatorna jelentette be 2023. április 26-án a reggeli órákban. A POP TV hírét a csatorna állítása szerint a szlovén kormány nem erősítette meg, és nem is hozták hivatalosan sehol nyilvánosságra. Ugyanakkor a POP TV meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a katonai eszközök szállítását a hét elején végrehajtották.
Érdekesség, hogy a POP TV szerint a Valuk járműveket C-17-es repülőgépekkel szállították egy közeli országba, és onnan folytatta útját Ukrajnába. A POP TV közlése szerint egy Boeing C-17-es gépbe négy darab Valuk típusú páncélozott jármű férhet el. A szlovén kereskedelmi csatorna feltételezése szerint a járműveket a két háborús logisztikai elosztóközpont egyikébe, tehát Lengyelországba vagy Szlovákiába szállították.
Szemtanú: „Ezek nem mezőgazdasági gépek!”
Miután a POP tévé hírét posztoltam a Csehszlovák Kém blogon, Gudman Gábor olvasónk beküldött néhány képet a kommentmezőben. „Itt viszik, tegnapelőtt” írta. A képeken egy szlovén rendszámtáblájú teherszállító kamion látható, amelyen ponyvával letakart járművet szállítanak. Kérdésemre válaszolva kiderült, hogy a keddi napon Gábor legalább öt-hat letakart szlovéniai gyalogsági harcjármű mellett haladt el az M3-as autópályán, valamivel Hatvan előtt.
A beszélgetést Messengeren folytattuk: Gábor elmesélte, hogy mivel őt is érdekli az orosz-ukrán háború, felmerült benne a gyanú, hogy a szállítmánynak köze lehet hozzá, de akkor egy gyors netes keresés nem hozott eredményt. Elmondása szerint az egyik gépen a ponyvát fordítva rögzítették, ezért tisztán látta, hogy
„nagy ballonos terepmintás gumik vannak rajtuk, és egyértelműen három tengelyesek”
Ahogy elhaladt a szállítmány mellett, az összes kamionon és tréleren ljubljanai, koperi rendszámtáblákat látott, közöttük pedig két szlovén katonai rendszámos VW Transporter haladt. Ez utóbbi messziről felismerhető sötét alapra írt fehér-fekete számai, betűi miatt.
Gábor visszaemlékezése szerint a kocsikban katonai egyenruhás embereket is látott: „együtt látva egy ilyen konvojt, nehéz lenne azt hinni, hogy csak mezőgazdasági gépeket szállítanak. Most, hogy kitetted a posztot az oldaladra, a haverom, akinek egyből küldtem akkor a képeket, linkelte is a posztot, hogy nem ezeket láttad? De, mondom, ezek biztosan azok.”
A Honvédelmi Minisztérium hallgat
A szlovéniai katonai szállítmány magyarországi áthaladása nyilvánvaló ellentmondásban van a Honvédelmi Minisztérium korábban tett hivatalos közleményével. Emlékezetes: a HM korábban tévesnek nevezte a Politico értesülését, miszerint Magyarország helikoptereket engedett át Ukrajna felé.
„Magyarország továbbra sem küld sem fegyvereket, sem lőszert, sem katonákat Ukrajnába, és nem enged át katonai szállítmányokat Ukrajna felé. A háborúnak csak az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások vethetnek véget” – válaszolta akkor a Napi.hu kérdésére a minisztérium.
Pedig ahogyan arról az Átlátszó ma már beszámolt, videó van arról is, hogy a győri reptéren keresztül szállítottak francia katonai helikoptereket az ukrán határőrségnek. A Fennec Eurocopter helikoptereket az Időkép webkamerája rögzítette; ugyanazon a héten, Kijevben készült fotókon ugyanilyen típusú és felségjelű helikopterek láthatók. A helikopterek mellett számos katonai szállítógép is áthaladt a magyar légtéren: a Radarbox archívuma szerint kanadai és amerikai gépek Budapestről és a Honvédség pápai repülőteréről szállítottak rakományt Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítmányok fő elosztó központjába. Erről itt írtunk bővebben:
Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek | atlatszo.hu
A horvát kormány még február végén jelentette be, hogy 14 darab Mi-8-as katonai helikoptert adna át az ukrán fegyveres erőknek – minden bizonnyal ezekre utal a Politico által idézett hírszerzési jelentés. A győri felvételeken nem ezek a helikopterek láthatók, hanem egy korábbi, francia-ukrán megegyezés alapján szállított gépek.
A szlovén gyalogsági harcjárművek Magyarország területén történő szállítása ügyében e-mailben kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy továbbra is fenntartják-e fent idézett álláspontjukat, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Titokban szállított gyalogsági páncélozott járművek haladhattak át Magyarországon | A magyarországi M3-as autópályán keresztül is szállíthattak szlovéniai katonai harcjárműveket az ukrán hadsereg tavaszi ellentámadásához. A szlovén páncélozott gyalogsági szállítóeszközöknek látszó szállítmányokat a Csehszlovák Kém blog egyik olvasója fényképezte április 25-én, kedden, Galgahévíz környékén. A szlovén sajtó értesülése szerint Szlovénia titokban 20 darab Valuk típusú csapatszállító páncélozott harcjárművet küldött Ukrajnába ezen a héten. Olvasónk fél tucatot vélt felfedezni egy katonai jellegű konvojban Magyarországon. | null | 1 | https://vilagterkep.atlatszo.hu/2023/04/27/titokban-szallitott-gyalogsagi-pancelozott-jarmuvek-haladhattak-at-magyarorszagon/ | 2023-04-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lassan két hónapja annak, hogy a HVG Mészáros Lőrinc lányának válására utaló jeleket talált a cégbejegyzési papírokban. Mint március 8-i cikkükben írták, két jel is a válásra utalt. Egyrészt Homlok Zsolt lakcíme február legelején megváltozott, már nem a Mészáros-család felcsúti otthona volt a bejegyzett lakcíme, hanem egy, a budapesti Hidegkúti úton található ingatlan, mely egyébként a Homlok Zrt. tulajdonában van. A másik világos jel az volt, hogy Mészáros Lőrinc lánya, Ágnes újra lánykori nevén szerepelt a cégpapírokban férjezett neve helyett.
Akkoriban nagy kérdés volt, hogy vajon csak a magánéletben válnak szét a házaspár útjai, vagy a közös vállalkozásaikban is. Mészáros Ágnes ugyanis Homlok Zsolt cégbirodalmát összefogó Properitus Vagyonkezelő társtulajdonosa is lett a házasság után.
A válaszra majdnem két hónapot kellett várni, a cégbíróságra benyújtott dokumentumok szerint ugyanis 2023. április 17-én kiszállt Mészáros Ágnes a vagyonkezelőből. Tulajdonrészét volt férjére ruházta át, aki így egyedüli tulajdonosává vált a cégnek. A jelek szerint a volt feleségnek mindebből anyagi haszna nem származhatott, erre utal ugyanis az "átruházás" szó használata.
A Properitusnak egyébként egyre jobban ment már az elmúlt években - nyilván ez nem független az alá tartozó leánycégek gazdasági teljesítményétől sem. Tavaly hosszú évek után először juttatta egy szép osztalékhoz a házaspárt, mint tulajdonosokat. Az éves beszámoló mellé leadott taggyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint 60 millió forintos osztalékot vettek ki a cégből a több mint 200 millió forintos nyereségből.
Mészáros Ágnes azonban a Properitusból történő kiszállása után sem marad gazdasági érdekeltség nélkül. Többedmagával tulajdonosa
a saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó családi Konzum Management Kft.-nek,
a Mészáros Agro Kft.-nek, melyben már Mészáros Lőrinc új felesége, Várkonyi Andrea is rendelkezik üzletrésszel,
tulajdonosa és vezetője is egyben a Mészáros Beatrixszal közös MHM Vagyonkezelő Zrt.-nek,
valamint a szintén többségben családi tulajdonban lévő Bau-Product 2002 Kft. operatív irányításáért felel. | Minden szálat elvághatott Mészáros Lőrinc lánya a volt férjével | A jelek szerint nem csak a magánéletben váltak el Mészáros Ágnes és Homlok Zsolt útjai. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/minden-szalat-elvaghatott-meszaros-lorinc-lanya-a-volt-ferjevel.html | 2023-04-29 16:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
cirkusz;stadion;gyepszőnyeg;
2021-03-23 14:13:42
Százmilliókat költenek a stadionok védelmére
A gyepszőnyegek megóvására költ az állami cirkuszcég a majdani rendezvényekre hivatkozva, miközben a társulatok az évadot sem tudják elkezdeni.
Mobil fűvédő rendszereket vásárolt 288 millió forintért a kormányzati felügyelet alatt álló Nemzeti Cirkuszművészeti Központ leánycége egy apró békéscsabai betéti társaságtól, a Filó és Társától – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Erre azért van szükség, mert a kormány egy korábbi döntése értelmében cirkuszi előadásokat fognak stadionokban tartani, márpedig ezek gyepszőnyege igen kényes, állaguk megóvásához egy mobil, nagy teherbírású védelmi rendszer szükséges – legalábbis ezzel indokolta a beszerzést a Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban ECESZ).
Az Orbán-kabinet 2019 februárjában döntött a Lázár Ervin-program elindításáról: minden általános iskolás tanévenként egyszer ingyen mehet színházi, cirkuszi előadásra vagy koncertre. A nagyszabásúnak tervezett rendezvényekhez persze tér kell, így jöttek a képbe a több tízezer férőhelyes stadionok. A programra a cirkuszközpontot is felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium 2020 végéig 5,6 milliárd forintot adott az előadó-művészeti szervezeteknek. Az ECESZ most ebből forrásból vásárolta meg a mobil fűvédő-rendszereket, továbbá három járművet a 146 panelből álló rendszer mozgatásához.
A március 3-án megkötött szerződésből úgy tűnhet, mintha nem is lenne koronavírus-járvány: miközben a kulturális intézmények és a legtöbb sportközpont kisebb megszakításokkal egy éve zárva tart, az állami cirkuszközpont a stadionok gyepét félti. És nemcsak erre költenek, tavaly szeptemberben nettó 800 millió forintért vettek fény-és hangtechnikát. A mostani beszerzés azért is furcsa, mert a nyertes beszállító, a Filó és Társa még kisvállalkozásnak sem nevezhető: 2019-ben 208 millió volt a teljes éves árbevételük.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az ECESZ ügyvezetőjét, Bogdán Katalint, aki semmi kivetnivalót nem lát az Emberi Erőforrások Minisztériuma által finanszírozott beszerzésekben. „Bár a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ rendelkezik az utazó produkciók működtetéséhez számos eszközzel, sátrakkal, nézőterekkel, technikai eszközökkel, de a sportlétesítmények, mint újonnan megcélzott kulturális színterek, speciális eszközöket is igényelnek” – írta kérdésünkre, hogy miért indokolt a stadionok gyepvédelmére költeni. Bogdán szerint mindennek semmi köze a koronavírus-helyzethez, hiszen a program előkészületei már 2019-ben megkezdődtek. Számolnak ugyanakkor a járvány utáni időkkel is, és komolyzenei koncerteket, színházi előadások, Köszönjük, Magyarország! című gálákat rendeznének a sportarénákban. Azt hogy ezekre mikor kerül sor, még nem tudni, még folyik a szervezés.
Januárban számoltunk be arról, hogy a hazai utazó társulatok bevétele tavaly negyedére csökkent a koronavírus-járvány hatására, sokan közülük abban sem biztosak, hogy az idei évadot el tudják kezdeni. Ennél is rosszabb a társulat nélkül dolgozó artisták helyzete – beszéltünk olyan művésszel, aki tavaly egyetlen fellépést sem tudott tartani. A helyzettel – helyes-e előre nem tervezhető produkciókra közpénz-százmilliókat költeni – szembesítettük Bogdán Katalint is. Ő úgy látja, a cirkuszi szakma érdemi állami segítséget kap, a Fővárosi Nagycirkuszban pedig 80 artistának adnak munkát a járvány idején, ami szerinte európai szinten egyedülálló segítséget jelent. | Százmilliókat költenek a stadionok védelmére | A gyepszőnyegek megóvására költ az állami cirkuszcég a majdani rendezvényekre hivatkozva, miközben a társulatok az évadot sem tudják elkezdeni. | null | 1 | https://nepszava.hu/3114002_szazmilliokat-koltenek-a-stadionok-vedelmere | 2021-03-23 16:24:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;Orbán Viktor;fejlesztések;Gazdaságvédelmi Alap;
2021-02-23 08:00:00
Fantommilliárdok a fővárosi cégeknek
A kormányfő állításával szemben a fejlesztési pénzek nem 40, hanem négy százaléka jutott tavaly Budapestnek, de még ebben sem volt sok köszönet.
A főváros az állami gazdaságfejlesztési forrásokból több mint 40 százalékban részesedett az elmúlt évben, és mintegy 3000 milliárd forint került a fővároshoz – közölte Orbán Viktor a parlament idei évadnyitóján. A miniszterelnök nem támasztotta alá állítását, így nem lehet tudni mire is gondolt. A kormány tavaly 3628 milliárd forintot osztott szét a költségvetés gazdaságvédelmi alapjából, ezt lehet fejlesztési pénznek tekinteni, más forrás ugyanis nem is létezett a büdzsében. Ebből ténylegesen a főváros területén elköltött - de nem nem a fővárosnak adott - pénz 135 milliárd forint volt, ez az összes költés négy százalékát sem éri el. Ám ennek a pénznek is végső haszonélvezői több esetben a NER-cégek tulajdonosai, illetve néhány felcsúti család volt.
A kormány tavaly mintegy 494 milliárd forintot költött el különféle versenyképességi (nagyvállalati, egészségipari, külgazdaságfejlesztési) támogatásokra. Ebből a budapesti cégekre - a főváros GDP-ből való részesedése alapján - arányosan 40 százalék, 197 milliárd forint juthatott, ha a feltételezzük, hogy támogatások elosztása egyenletes volt. A fejlesztési és versenyképeségi költéseket összevonva adódik, hogy a gazdaságvédelmi alap kiadásainak 9,2 százaléka landolt a fővárosban.
A HVG.hu összegyűjtötte, hogy mire is költötte el a kormány 3620 milliárd forintot, így ezt az adatbázist használtuk, ugyanis bár a költségvetés naprakész elszámolása a Pénzügyminisztérium feladata lenne, a szaktárcának mind a mai napig nem sikerült egyetlen ilyen statisztikát sem publikálnia tavalyi költésekről. Az adatbázis szerint mindössze hét olyan dedikált kiadási tétel található, amely fővárosi költésként értelmezhető. A legtöbb pénz, 81,1 milliárd forint, a Nemzeti Hauszmann Tervre (NHT) ment el. Az NHT a budai vár felújítását takarja, a projekt teljes egészében a kormány ellenőrzése alatt folyik, abba sem az első kerületi önkormányzatnak, sem a fővárosnak nincs beleszólása. A budai vár felújítása a kormány számára azóta kiemelt költségvetési kiadás, mióta döntés született arról, hogy a miniszterelnök hivatala a várba költözik. Az NHT keretében több, a második világháborúban lerombolt épületet is újjáépítettek, ám azok hasznosításáról a köz javára eddig nem született döntés.
A második legnagyobb kiadási tétel, 14,6 milliárd forinttal a Nemzetközi Atlétikai Központ. A ferencvárosi stadion szintén olyan kiadási tétel, amelyről elmondható, hogy ugyan az a főváros területén épül, így elvileg Budapestet gazdagítja, ám sem a kerületi, sem a fővárosi önkormányzat, de még a fővárosi lakosság többsége sem támogatja a kormány projektjét. A stadion elvileg a 2023-as budapesti atlétikai vb helyszíne lesz, valójában azonban a kormány lopakodó olimpiai beruházási programjának a része. A stadion a kormány döntése szerint összesen 192 milliárd forintnyi közpénz fog elnyelni az előttünk álló szűk három évben.
A Hungexpo fejlesztésére tavaly csak 10 milliárd forint ment gazdaságvédelmi alapból, annak ellenére, hogy annak kevés köze van a gazdaságvédelemhez, annál több 2020-ra tervezett eucharisztikus világkongresszushoz, illetve a idénre tervezett vadászati világkiáltáshoz, ugyanis e két rendezvény számára fejleszti a vásárvárost a kormány 50 milliárd forintból.
A Betegápoló Irgalmasrend projektjeire a kormány tavaly a gazdaságvédelmi alapból 11,3 milliárd forintot költött, a rend legnagyobb fejlesztése főváros II. kerületében található Irgalmasrendi Kórház új tömbjeinek építése, ezért a rend teljes támogatását fővárosi támogatásként számoltuk el. Míg az Irgalmasrendnek 11,3 milliárd jutott a gazdaságvédelmi alapból, addig a teljes Egészséges Budapest projektre 4,6 milliárdot költött a kormány. Az Egészség Budapest projekt nevével ellentétben nem csak a fővárosi, de a Pest megyei egészségügyi fejlesztések forrása is: a 2020-as költségvetésben eredetileg 40 milliárd forint szerepelt, ebből novemberig 11 milliárdot fizettek ki – vagyis a teljes program negyedét. Ennél nem sokkal kevesebb - 9,3 milliárd - jutott az Állami Operaház új próbahelyének, az Eiffel Műhelyház felújítására. A pénzt ugyan a főváros területén költik el, ám a kormány döntése alapján, és egy állami intézményre. Vagyis a miniszterelnök állításával szemben ez sem került a fővároshoz.
A sor végére maradt volna az egyetlen olyan program, amelyet még fővárosi támogatásként lehetett volna elszámolni, ez pedig a belterületi utak felújításra szánt 5 milliárd forint. Ám míg Tarlós-érában maga a főpolgármester dönthetett ezen költségvetési források elosztásról, tavaly a kormány már elvonta ezt a döntési jogkört az önkormányzattól, és maga döntött arról, hogy mely utakat lehet felújítani ebből a pénzből. | Fantommilliárdok a fővárosi cégeknek | A kormányfő állításával szemben a fejlesztési pénzek nem 40, hanem négy százaléka jutott tavaly Budapestnek, de még ebben sem volt sok köszönet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3110708_fantommilliardok-a-fovarosi-cegeknek | 2021-02-23 16:42:00 | true | null | null | Népszava |
Nagy B. György;Balassa Tamás;
állami vagyon;ingatlanfejlesztés;Mathias Corvinus Collegium;
2021-02-21 15:14:43
MCC: Tehetséges pénzmozgatás
Kurta jegyzőkönyvi bekezdések tudósítanak arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának kuratóriuma fegyelmezetten tudomásul veszi, állami vagyoneső hullik rá. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke több száz oldalnyi – közérdekű adatigényléssel megszerzett – adat, jogszabályi hivatkozás, ködös mondat alapján próbálta feltérképezni, elsődleges feladatán kívül (fiatal magyar tehetségek gondozása) mit is csinál az MCC. Az MSZP társelnöke szerint erre nincs esély. Annyi tűnik biztosnak, hogy lényegi kontroll nélkül értékesítheti a legfontosabb állami stratégiai cégek részvényeit, elcsúszhat a közbeszerzési léc alatt, és mindent is megkap. Holott 2020 elején az alapítvány vezetői még azt se tudták, hogy szolid kis szervezetüket pár hónapon belül óriásira hizlalja a kormány. De a járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet jó alkalomnak tűnt, hogy egy újabb, autonóm Fidesz-hátországot építsen a hatalom.
Több rekordgyanús teljesítményt is magáénak tudhat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Például versenybe szállhat a legrövidebb idő alatt legtöbb állami juttatást behúzó szervezet címéért, hisz 2020 májusa óta több mint 500 milliárdos adóforint-, ingatlan- és részvényeső eső hullott rá. Illetve sikerrel aspirálhat „a szupergyors vezetőváltás” díjára, mivel papírforma szerint egyetlen délelőtt alatt cserélt kuratóriumi elnököt és fogadott el számos határozatot az irányító testülete (lásd: lentebb).
Persze a felfokozott működés önmagában nem lenne baj, ha energiáját és pénzét a fiatal magyar agyakra és lelkekre fordítaná, de erős látszat szerint csak részben teszi ezt – egyebekben állami vagyont tesz el, és csatornáz majd be magánzsebekbe.
Plasztikus példa erre az a mintegy 36,3 milliárd forintnyi juttatás, melyet a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint augusztus 18-án szíveskedett elfogadni az MCC irányító testülete. Ezt a summát a járványhelyzet kárainak enyhítésére létrehozott gazdaságvédelmi alapból szakította ki a kormány – és az elköltésének mikéntjére készített koncepcióból nem derül ki, hogy közvetlenül szolgálná az elsődleges célt, a tehetséggondozást. Az összegből a tervek szerint 2020-ban és 2021-ben mintegy 3,8 milliárd ment/megy működési költségekre, míg nagyjából 32,6 milliárdból ingatlanfejlesztéseket menedzsel az MCC. Hivatalosan azért, hogy a tulajdonába adott állami épületeket alkalmassá tegye közfeladatai ellátására.
A legnagyobb falat a pécsi operáció (ez a kormányzati zsargon) beindítása lehet: a baranyai városban összesen majdnem 15,4 milliárd forintot szándékszik költeni az MCC – például egy városi palotát (az egykori Casinót) is helyre hozat. Érdekes, általános kitétel, hogy az alapítvány az épületek átalakítását is kulturális missziónak tekinti, mondván: sok ingatlanban számos építészeti, kulturális emlék található, ezek mentése, bemutatása önmagában fontos feladat. Mindenesetre amíg a palota betöltheti alapfunkcióját, legalább három évet kell várni, a tervek szerint 2024-ben vehetik birtokba a magyar tehetségek.
A második legizmosabb tétel a révfülöpi operáció fejlesztése lehet: az MCC mintegy 8,1 milliárd forint hozzáadásával alakítana egy egész évben használható, nagyszámú gyerek befogadására alkalmas tábort és képzési központot. Itt talán a legköltségesebb feladat, hogy a parti épületeket miként lehet folyamatos üzemre (azaz a fűtési szezonra) is áttervezni, hiszen többek között üdülőt és strandot (építményekkel együtt) engedett át az állam. Továbbá a koncepcióban akad még egy tétel, amit az MCC a központi költségvetésre hárít: az alapítvány azt szeretné – mondván, ez nagyban befolyásolja az ingatlan jövedelemtermelő képességét –, ha valaki (praktikusan az állam) megoldaná, hogy a 71-es út átközlekedhető legyen (ennek a leggyakoribb módja az aluljáró-, illetve felüljáró-építés).
A többi költés szerényebb, 1 és 2 milliárd forint körül mozog. Szekszárdon egy 1930-ban sportszékháznak épült, aztán posztmodern stílusban átépített ingatlan szolgálja majd az alapítványt. Zalaegerszegen az 1878-ban felhúzott, többször átalakított régi városháza épülete lesz az MCC otthona (egy időben a Göcseji Múzeum lakott itt). Szombathelyen egy életét szecessziós lakóépületként kezdő, majd az Állami Gyermekápolónő Iskola számára átépített, végül leánykollégiumként működő ingatlan fogadhatja be az alapítványt. Amelyik Miskolcon – a koncepció készültekor még nem talált megfelelő hajlékot – így 457,2 millióért vásárolta meg az Avas Szállót (melynek piaci értékét az ingatlanbecslő 549 millió forintra taksálta).
Az ingatlan könyv szerinti értéke (ez gyakran nem azonos a valós piaci árral) az átadáskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyilvántartása szerint:
Az augusztusi tőkejuttatás után alig négy hónapot kellett várni, hogy befusson egy újabb, nagyobb összeg (ezúttal 94,5 milliárd forint). A kuratórium – amely a december 22-i ülésen ismét úgy határozott, hogy elfogadja a summát – pedig tovább erősítette az ingatlanos lábat: nyolc, száz százalékban az MCC tulajdonában álló ingatlanfejlesztési projektcég létrehozásáról döntött. Hogy esetlegesen nemcsak a meglévő épületeit/létesítményeit kívánja gondozni az MCC, azt jól jelzi, hogy az említett ülésen egy, az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatos kuratóriumi előterjesztési rendszer kialakításáról beszélgettek a tagok.
Mentesítve
És hogy mit, illetve milyen kondíciókkal fejleszt az MCC, lényegében semmi nem kontrollálja. Egyrészt az állam, miután lényegében az összes jogát a kuratóriumra ruházta (lásd: később), legfeljebb adhat, de nem nézhet az alapítvány körmére. Másrészt az úgynevezett vagyonkezelői alapítványokat – és az MCC is e kategóriába tartozik – ügyesen kimozgatta a kormányzat a közbeszerzési törvények hatálya alól.
Ha „egyszerű” közalapítvány lenne, akkor vonatkoznának rá az említett jogszabályok, de mivel nem az állam gründolta, hanem a kormány a már meglévő Tihanyi Alapítványba szállt be, és az hozta létre az MCC-t, így nem kell bíbelődnie a hazai közbeszerzési előírásokkal. Az más kérdés, hogy az uniós szabályozás alatt nem tudna elcsúszni az MCC, ugyanis az európai közösség normája szigorúbb – lényege, hogy ha egy kormányzat többségi módon képes befolyást gyakorolni egy alapítványra (például úgy, hogy a vagyoni hozzájárulás többségét a kabinet adja – márpedig az MCC esetében ez megáll), akkor érvényesíteni kell a közbeszerzési normákat. Csakhogy a kabinet kijogászkodta az MCC-t a transzparens, a pénzek költését átláthatóbbá tévő szabályok alól, amikor tavaly átírta a közbeszerzési törvényt. A változtatás egyszerűen azt mondja ki, hogy a magyar jogrendben az nem minősül kormányzati befolyásnak, amennyiben a költségvetésből pénzt lapátolnak be egy úgynevezett vagyonkezelői alapítványba.
És a történet itt véget ér: hogy mely cégekkel és mennyiért fejleszttet/építtet ingatlant az MCC, nem tartozik senkire.
Az MCC útja
Miközben majd’ egy éve cidrizve várta az ország, mekkora is lesz a baj, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) arra készült, hogy ügyesen megfogja az Isten lábát. Egészségügyi válsághelyzet kellett csak hozzá, de az ezzel járó veszélyhelyzeti jogrendnek (és a parlamentáris kontroll lecsavarásának hála) 2020 a megtáltosodás éveként vonulhat be az MCC történetébe.
Erről vajmi keveset tudhatott az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítvány (TA) kuratóriuma még az év elején.
A január 29-i ülésén, amelyet Lánczi András elnök vezetett, a kuratórium akkoriban a második éve létező beregszászi regionális központ mellett a sepsiszentgyörgyit és a debrecenit tervezgette, és a középiskolás program eredményes toborzásának örvendett: 1376 fiatalból 381-et sikerült megnyerni a határon túlról, Erdélyben és a Felvidéken külön kampányt folytattak. Az Erdélyi Politika Iskola 17, a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző 16 résztvevővel működött az idő tájt. A Migrációkutató Intézet is sikeres – tájékoztatta a grémiumot Szalai Zoltán ügyvezető igazgató-kurátor –, külföldi terepkutatáson, tanulmányutakon vesznek részt, kurzusokat tartanak az MCC-n, és tető alá hoztak egy terrorizmuskonferenciát is. A könyvkiadásban is gurítottak egyet: Giró-Szász András volt századvéges, egykori kormányszóvivő kötete mellett kiadták fordításra Grégor Puppinck francia alkotmányjogász, Soros- és melegházasság-ellenes keresztény szószóló kötetét, valamint Tilo Schabert német politológusét, aki az MCC konferenciáján erősítette a kormány migránsellenes üzenetét.
De kimondottan ez volna a Collegium lényege: „magyar érdekeket képviselő patrióta nemzedék létrehozása”. A magyar érdek: nos, nem nehéz kilogikázni, az MCC gyökereit, kuratóriumának összetételét ismerve ez keresztény-konzervatív alapállást jelent. Ezzel egy magánalapítvány esetében nem is volna gond, csakhogy a Mathias Corvinus jogállása időközben megváltozott: közérdekű vagyonkezelő alapítvány lett, akárcsak a modellváltáson átesett egyetemek.
Ám amíg az állam az utóbbiaktól távolabb lépett, az MCC-hez közelebb ment, sőt be is szállt – és egy áprilisi törvényjavaslat alapján hatalmas állami ingatlan- és részvényvagyonnal stafírozta ki, amikor a MOL Nyrt. 81 942 946 darab „A” sorozatú, és a Richter Nyrt. 18 637 486 darab „C” sorozatú papírját átadta (lásd: keretes írásunkat.) A vonatkozó törvényt május 20-án hirdették ki, és egy nappal később lépett hatályba.
Így mozgalmas nap lett a kuratórium életében május 22-e. Lánczi András elnök írásbeli szavazásra kérte a tagokat az előző évi beszámolóról (753 milliós mérlegfőösszeg) és arról, hogy egyhangúlag támogassák a Magyar Állam csatlakozását a TA-hoz, és fogadják el a fent említett részvény- és ingatlancsomagot a Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány oktatási tevékenységének a támogatásához.
A határozat leszögezi: a Magyar Állam az alapítvány céljaival egyetért, és magára nézve kötelezőnek ismeri el az alapító okiratban foglaltakat. Ugyanezen a napon, 13 órakor a kuratórium elnökeként már Orbán Balázs (Fidesz) államtitkár, miniszterhelyettes (Miniszterelnökség) köszöntötte az egybegyűlteket (a megújult és karcsúbb kuratóriumot) a Somlói úti volt munkásőr-parancsnokság épületében. Ekkor hagyták jóvá bruttó fél órában, hogy elfogadják Tombor Balázs alapító és a Magyar Állam mint csatlakozó szándékát, hogy mostantól a TA alapító jogait teljeskörűen gyakorolják. (Azaz az állam minden közvetlen vagy közvetett befolyásolási lehetőségről lemondott, nem szólhat bele a működésbe, az alapítványi vagyon felhasználásába, a kuratórium tagjainak kinevezésébe/visszahívásába – és így ez a testület válik mindenhatóvá a szervezet életében.
A TA-t pedig június 30-án kezdték temetni, akkor változtatták meg a nevet (augusztusi hatállyal) MCC Alapítványra, és ugyanekkor hirdette ki az államtitkár-elnök, hogy az állami betársulás folyományaként közérdekű vagyonkezelő alapítványként működnek tovább. Módosították a befektetésszabályzatot is: gazdasági társaság alapításáról kizárólag a kuratórium dönthet, majd létrehoztak egy nonprofit és egy profitorientált gazdasági kft.-t.
Az állam augusztus idusán, a „több Balaton, kevesebb Adria”-szlogen idején indította el a kánikulai pénzesőt – a már említett 36,3 milliárd esett be az alapítvány kasszájába. (A pénzt az a Miniszterelnökség adta, melynek miniszterhelyettese elnökli a kuratóriumot.) Miközben a kormány mérsékelt aktivitással készült a második hullámra, az MCC nem tétlenkedett. A hónap utolsó napján számot adtak az átalakított oktatási rendszerről, a Gellért-hegyi campus ingatlanfejlesztési terveiről és a csőre töltött vidéki ingatlanfejlesztési projektekről.
És hogy a tervek mindenképp valósággá váljanak, a kuratórium október elején meghosszabbította – november 23-i hatállyal határozatlan időtartamra – Orbán Balázs kuratóriumi tagi és elnöki megbízatását, amit a nevezett a korábbival megegyező díjazás mellett elfogadott.
A miniszterhelyettes ezt követően tájékoztatást adott a fent említett vidéki ingatlanok állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adási szándékáról.
Nagypályára mentek
A december volt azonban az MCC-kuratórium modell- és dimenzióváltásának igazi hónapja – 22-én „akként határoztak, hogy elfogadják a Magyar Állam nevében és képviseletében eljáró Miniszterelnökség” 94,5 milliárd forintos pénzjuttatását. És tovább is játszották az év végi Gazdálkodj okosan!-t, néhány napirenddel később „betették a pénzt” az Államkincstárba, az egyéb pénzügyi eszközöket pedig a Magyar Kereskedelmi Bankba vitték, elvégre (erről nem szólt a határozat) ez mégiscsak egy Mészáros Lőrinc-érdekeltség. Illetve létrehoztak ingatlanfejlesztő cégeket (lásd: fent). Ugyanekkor jóváhagyták a XI. kerületi Flamenco Hotel bérleti előszerződését, amit a Gellért-hegyi régi telephely többéves bontási-építési projektje indokolhat. És még nem volt vége: 340 millió forintos törzs-tőkével könyvkiadó alapításáról döntöttek, majd kicsit később meghallgatták Orbán Balázs diszkrét elnevezésű, Tájékoztatás a Libri-akvizícióval kapcsolatos tárgyalások státuszáról szóló napirendjét. A vásárlással egyelőre a Libri-Bookline Csoport stratégiai kisebbségi tulajdonosa akar lenni az MCC. | MCC: Tehetséges pénzmozgatás | Kurta jegyzőkönyvi bekezdések tudósítanak arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának kuratóriuma fegyelmezetten tudomásul veszi, állami vagyoneső hullik rá. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke több száz oldalnyi – közérdekű adatigényléssel megszerzett – adat, jogszabályi hivatkozás, ködös mondat alapján próbálta feltérképezni, elsődleges feladatán kívül (fiatal magyar tehetségek gondozása) mit is csinál az MCC. Az MSZP társelnöke szerint erre nincs esély. Annyi tűnik biztosnak, hogy lényegi kontroll nélkül értékesítheti a legfontosabb állami stratégiai cégek részvényeit, elcsúszhat a közbeszerzési léc alatt, és mindent is megkap. Holott 2020 elején az alapítvány vezetői még azt se tudták, hogy szolid kis szervezetüket pár hónapon belül óriásira hizlalja a kormány. De a járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet jó alkalomnak tűnt, hogy egy újabb, autonóm Fidesz-hátországot építsen a hatalom. | null | 1 | https://nepszava.hu/3110324_mcc-tehetseges-penzmozgatas | 2021-02-21 17:25:00 | true | null | null | Népszava |
költségvetés;támogatás;alapítványok; NER;Mathias Corvinus Collegium;Tihanyi Alapítvány;
2021-02-25 08:00:00
Rekordtámogatás a NER-alapítványoknak
A gazdaságvédelmi pénzek közé bújtatva csak tavaly 217 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak a NER-alapítványok.
A kormány az 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése címén mintegy 3600 milliárd forintot fizetett ki cégeknek, jogi személyeknek gazdaságvédelem címszó alatt, részint ennek következtében tavaly az államháztartás hiánya 5548 milliárd forintot ért el. A költségvetési kiadások között megbújt jónéhány olyan tétel - 217 milliárd forint értékben -, amely a Fidesz hátországához tartozó különböző alapítványokhoz került, részben a gazdaságvédelmi alapból, részben a költségvetés más fejezeteiből. Ez az összeg rekordnak számít, soha egyetlen kormány nem költött ekkora pénzt szellemi-támogatói hátországának a hízlalására. Tavaly a kormány ezen felül több százmilliárd forint értékű állami részvényt és ingatlanvagyont juttatott különböző vagyonkezelő alapítványoknak.
A vagyonkezelő alapítványok többségét kormánypárti politikusok, illetve a kormány által felkért magánszemélyek felügyelik. Ebbe a vonulatba tartozik az egyetemek tulajdonjogának kiszervezése magánalapítványokba, de ezen felül a kormánytöbbség – parlamenti döntéssel – több kulturális alapítványnak is juttatott ingatlanvagyont.
A legnagyobb – 130,8 milliárd forintos – készpénzes költségvetési támogatást 2020-ban a Tihanyi Alapítvány kapta a Magyar Államkincstár adatai szerint. A Tihanyi Alapítvány - illetve utódaként már a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány működteti a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) és a Corvinus Egyetemet. Az MCC tavaly a parlament fideszes többségének jóváhagyásával a tehetséggondozó programjához tavaly több vidéki ingatlant kapott ingyenesen a kormánytól, illetve a Mol és a Richter Nyrt. 10-10 százalékának tulajdonjogát is. A részvénycsomag értéke több mint 365 milliárd forint. Az erről szóló elemzésünket itt találja.
Már tavaly további 63,2 milliárd forintot fizetett ki kormány az költségvetésből a különböző vagyonkezelő alapítványok támogatásra. Ez az összeg a következő években ugrásszerűen növekedni fog, hisz ép ezekben a hetekben a jelentősebb vidéki egyetemeket is alapítványi formára állítják át. Ha ez megtörténik, akkor döntéshozatal centruma az egyetemek szakmai vezetésétől és szenátustól kormányemberek által uralt alapítványi kuratóriumok kezébe kerül, amelyek már szabadon dönthetnek az egyetemek kiadásairól, azaz együttesen évi mintegy száz milliárd forintos megrendelésről.
Évek óta jelentős költségvetési támogatást kap a Schmidt Mária történész által vezetett Közép- és Kelet-Európai Történelem Társadalomkutatásért Közalapítvány – amely tavaly összesen 9,3 milliárd forintot kasszírozott a büdzséből. Az alapítvány üzemelteti többek között a Terror Házát és Kertész Imre Intézetet. A közalapítvány 2019-ben 5,5 milliárdnyi közpénzt kapott, ami már így is egymilliárdos növekedés volt 2018-hiz képest. További közpénzmilliárdokhoz - összesen 7,2 milliárd forinthoz - jutott tavaly a még Antal József miniszterelnök kezdeményezésre alapított Batthyány Alapítvány, míg a fideszes új generáció hátországaként szolgáló Kommentár Alapítvány 4,9 milliárd forintot kapott. A sor végén Áder János Köztársasági elnökhöz köthető Kék Bolygó környezetvédelmi alapítvány kullog – amely tavaly "potom" 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatásból védte meg a Földet.
Az alapítványoknak juttatott direkt támogatáson kívül közbeszerzések és közvetlen kormányzati beruházások keretében további több száz milliárd forintnyi „piaci” megrendelés került a NER-üzletembereihez, amelynek egy része szinten alkalmas a kormánypárt politikai tevékenységének finanszírozásra. Csak tavaly 13,9 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az új atlétikai stadionnal kapcsolatos munkálatokra, amit konzorciumban a Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B. Á. L. Zrt. nyert el. Szintén Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyerte meg egy kínai céggel közös konzorcium részeként a Budapest-Kelebia vasútvonal felújítását, amelyre csak tavaly 81 milliárd forintot fizetett ki a kormány. Több olyan állami céget alapított a kormány, amelyekről egyelőre nehezen képzelhető el, hogy azok az adófizetőknek valaha is hasznot hoznak, viszont alkalmasak lehetnek a NER-holdudvar megrendelésekkel való ellátására : ilyen például az Adria Port Zrt., amelynek csak a tavalyi tőkeemelésére 5 milliárd forintot költött a tárca. Az Adria Port száz százalékos állami cég, amely egy telket vett az olaszországi Trieszt tengerpartján, ahova a magyar kormányzat magyar tengeri kikötőt álmodott. A projekt egyelőre csendben áll, de ha beindul a fejlesztés, azon minden bizonnyal megjelennek a NER-építőipari cégei.
A kormány a Magyar Államkincstár adatai szerint kommunikációra 48 milliárd forintot költött el – ezen pénzek jelentős része szintén a NER-holdudvarához kerültek. Jól tükrözi az RTL és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó TV2-csoport állami reklámbevételeinek aránya. Médiai 1 értesülései szerint az RTL-csoport tavaly nettó 2,5 milliárd forintos állami reklámbevételre tett szert. Ezzel szemben a hasonló nézettségű TV2 csoport mintegy 20 milliárd forintos állami reklámbevételhez jutott- a kilencszeres különbség nézettségi, illetve piaci szempontokkal aligha magyarázható. | Rekordtámogatás a NER-alapítványoknak | A gazdaságvédelmi pénzek közé bújtatva csak tavaly 217 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak a NER-alapítványok. | null | 1 | https://nepszava.hu/3111001_rekordtamogatas-a-ner-alapitvanyoknak | 2021-02-25 17:52:00 | true | null | null | Népszava |
A köztársasági elnök május 1-től hatályos kinevező határozata péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.
A 46 éves politikus az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett teológus-lelkész diplomát, 2004-től püspöki titkárként és lelkészként is dolgozott. 2003-2004-ben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke volt. 2005 óta dolgozott a Századvég Alapítványnál, volt annak elnöke, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának tagja, és ma is a Fidesz-közeli agytröszt egyik tagjának, a Századvég Internationalnek a tulajdonosa.
Közben a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke lett, egy 2022 májusi hivatalos hírben már e minőségben szerepelt, és így említi egy friss hír is, amely a Szudánban rekedt magyarok kimenekítéséről szól.
Arról a hvg.hu számolt be 2022 októberében, hogy ő lett az állam egyik hadiipari cégében, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-ben (HM EI) az igazgatóság elnöke.
Most tehát még egy lépcsőfokkal feljebb lépett. Mivel az eddigi három államtitkár, Vargha Tamás parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, a védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős Gion Gábor és a sportért felelős Schmidt Ádám a helyén maradt, a kormány Barthel-Rúzsa Zsolt tisztsége új feladatkört jelent. (Ezzel ő a 14 miniszterből álló kormány 59. államtitkára.) Hogy ez mi, azt még nem közölték. | Evangélikus lelkész lett a Honvédelmi Minisztérium államtitkára | A 46 éves politikus az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett teológus-lelkész diplomát, 2004-től püspöki titkárként és lelkészként is dolgozott. 2003-2004-ben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke volt. 2005 óta dolgozott a Századvég Alapítványnál, volt annak elnöke, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának tagja, és ma is a Fidesz-közeli agytröszt egyik tagjának, a Századvég Internationalnek a tulajdonosa. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230428_Evangelikus_lelkesz_lett_a_Honvedelmi_Miniszterium_allamtitkara | 2023-04-28 18:49:00 | true | null | null | HVG |
Borturizmusra, wellness- és konferencia-szolgáltatásra építené bizniszmodelljét a vajdasági Karlócán épülő új hotel, melynek létesítését a magyar állam tulajdonában lévő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. közel 3 milliárd forinttal támogatta. A beruházást a magyarországi székhelyű Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalata valósítja meg.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. 2.850.000.000 forintot (azaz – a 2019. évi átlag 325 forint / euró árfolyammal számolva – 8,7 millió eurót) kapott vissza nem térítendő támogatásként a HEPA Nyugat-Balkán Beruházási Támogatására kiírt 2019. évi felhívásán. A projektet a kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Karlócán valósítják meg.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. igazgatója Magyarországon és Szerbiában is a vajdasági származású Oláh Zsanett, aki korábban a HEPA jogelődjének vezérigazgatójaként hivatalos látogatásokon is megfordult Szerbiában.
Eredetileg a 2023-as év végéig kellett volna befejezni a projektet, de a határidőt a pandémia miatt meghosszabbították. A tavaly ősszel beadott építési engedélyek alapján 2024 végére tervezték befejezni az építkezést, de a kivitelezést csak idén márciusban kezdték el. Áprilisban még az alapozáshoz szükséges földmunkák zajlottak az építkezésen.
Az MNKH jogutódja: a HEPA
A magyar kormány a hazai termékek külföldi népszerűsítését és a nemzetközi piacokon való megjelenését már évek óta stratégiai célú kormányintézkedésnek tekinti. Ennek intézményesítésére jött létre 2013-ban az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNKH Zrt.).
A – zenitjén mintegy negyven országban magyar kereskedőházat üzemeltető – hálózatot kezdetben Skultéti Vilmos vezette. Majd 2013 novemberétől Kerekes György volt a vezérigazgató, aki 2015 márciusának végén hirtelen távozott posztjáról, miután kiderült, hogy az MNKH az utolsó pillanatban vette ki a 3,8 milliárd forintnyi állampapírba befektetett vagyonát a csődöt jelentő Questor brókercégből.
Később kiderült, hogy – a dominóhatás érvényesülésének következményeit megelőzendő –
személyesen Orbán Viktor miniszterelnöktől jött a közpénz kimentésére vonatkozó utasítás, amint megneszelte a brókerbotrányt,
amelyben egyébként az ügyfelek mintegy 150 milliárd forintot veszítettek.
Kerekes távozása után, 2015. április 3-ától a társaság vezérigazgatói posztját (akkor még Ducsai) Oláh Zsanett vette át. Az MNKH a fennállása alatt tízmilliárd forintnál is több veszteséget termelt.
Újabb irodákat nyit a masszívan veszteséges nemzeti kereskedőház Ázsiában | atlatszo.hu
A malajziai jelenlét fontosságát pedig az adja, hogy az ország Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a dél-kelet-ázsiai térségben. Malajziában elsősorban az élelmiszeripar és mezőgazdaság, az innovatív környezetvédelmi technológiák, az informatika és szoftverfejlesztés, illetve az egészségipar területén látnak lehetőségeket a magyar cégek számára.
2018 szeptemberében végül megszületett az a kormányrendelet, amely alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a magyar export-kereskedelemmel kapcsolatos feladatait a továbbiakban a HEPA NZrt.-n keresztül fogja ellátni. A szervezet elsősorban a külpiaci megjelenésben, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsadásban, partnerkeresésben, képzésekben és pályázatokban nyújt segítséget a magyar cégeknek. Az MNKH feladatainak meghatározásáról szóló rendelet ugyanakkor hatályát veszti.
Vagyis az MNKH-t megszüntették, hatásköreit és feladatait pedig jogutódlással a HEPA-ra bízták. Utóbbi weboldalán még ma is megtalálhatók az MNKH éves beszámolói, amelyeket Oláh Zsanett írt alá vezérigazgatóként.
Ez mégsem zavarta a HEPA-t abban, hogy támogassa azt a céget, amelynek Oláh Zsanett a vezérigazgatója lett.
Annak ellenére, hogy az MNKH Oláh Zsanett vezetése alatt is veszteséges volt, később a HEPA is igénybe vette Oláh szakértői szolgáltatásait. Az MNKH jogutódja 2019 októbere és 2020 áprilisa között Oláh Zsanett Földszint1 Kft. nevű cégét – amelynek Oláh 2019. júliusa óta az egyedüli tulajdonosa – 6 millió forintra szerződtette. Ez a periódus pedig egybeesik a HEPA által kiírt pályázat meghirdetése és jelentkezési határideje közötti időszakkal.
A HEPA 2019. október 31-én – egy nappal azután, hogy a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. bejegyzése hivatalosan is megtörtént – meghirdette a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás pályázatot. Jóllehet a pályázat beadási határideje 2019. december 15-e volt, a pályázaton való részvételt kötelező regisztrációhoz kötötték, aminek határideje már november 14-én – két héttel a pályázat kiírása után – lejárt.
A HEPA és a Földszint1 Kft. szerződésének lejárta után, 2020 májusától Oláh Zsanett a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. vezérigazgatója lett. Így ő már személyesen is érintett volt a pályázat sikerében, amikor
a HEPA 2020. június 4-én kihirdette, hogy 2,85 milliárd forinttal támogatja a turisztikai beruházást.
Ez az összeg az eredeti felhívás szerint a teljes pályázati forráskeret volt, majd a pályázati nyertesek kihirdetése alkalmával a HEPA a közleményben jelezte, hogy a keretösszeget megemelték. A forrásbővítésről a Külgazdasági és Külügyminisztérium határozott, eszerint 9,09 milliárd forint összegre emelkedett a pályázati keretösszeg. Ebből a legmagasabb tételt a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte el. A fennmaradó 6,24 milliárd forint összegű támogatás 13 másik céghez jutott – átlag 480 millió forintos vissza nem térítendő támogatással.
Karlócai bor, wellness és konferenciahotel – Dunára néző kilátással
A szerémségi Karlóca (szerbül: Sremski Karlovci) a tartományi székvárostól, Újvidéktől 12 kilométerre helyezkedik el, és a kiváló borairól ismert Tarcal hegység (szerbül: Fruškagora) egyik legismertebb Duna-menti települése. Fontos turisztikai állomás, hiszen az autópályáról is könnyen megközelíthető, kényelmesen kialakított autóbusz-parkolóval rendelkezik a belvároson kívül, de a központtól mindössze néhány percnyi sétára. Szintén előnyére szolgál, hogy a felújított Budapest-Belgrád vasútvonal legdélebbi szakaszán, Újvidék és Belgrád között – Karlóca érintésével –, már a vonat is közlekedik.
Nagykapacitású, igényes szálláshellyel azonban nem rendelkezik a település. A helyi borászok szerint lendítene a turizmuson, ha nagyobb csoportok befogadására is alkalmas lenne a város.
A szerb sajtó alapján a Szabad Magyar Szó írta meg, hogy magyar cég építene szállodát Karlócán. A szóban forgó beruházó a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., amelyet hivatalosan 2019. október 30-án jegyeztek be Magyarországon 3 millió forint törzstőkével. A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője 2020. május 13-ától Oláh Zsanett. A cég törzstőkéjét előbb 2020 októberében emelték meg 200 millió 10 ezer forinttal, majd 2021 februárjában újabb 80 millió forint tőkeemeléssel érték el a ma is hatályos 283.010.000 forintos összeget (vagyis a 2021-ben átlagos 358 forint / euró árfolyammal számolva – 790 ezer eurós jegyzett tőkét).
2020 januárjától a cég többségi tulajdonosa Wolf László, OTP vezérigazgató-helyettes és igazgatósági tag, aki 2010 decembere óta az OTP szerbiai bankintézetének igazgatósági elnöke is egyben. A tulajdonosok között átmenetileg feltűnt az ARAGO Befektetési Holding Zrt. és az ARAGO Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó Zrt. Mindkettő Leisztinger Tamás üzletemberhez köthető, akiről az Átlátszó egy 2012-ben készült portréban megemlíti, hogy 2007-ben, a születésnapi rendezvényén, Csányi Sándor OTP tulajdonos is a vendége volt. Leisztinger 2002 óta a 25 leggazdagabb magyar listáján szerepel. Továbbá 2020 októbere és 2023 januárja között társtulajdonosként tűnt fel Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. 2021 májusától résztulajdont szerzett a cégben a „Ho-Me 2000” Vagyonkezelő Kft., amelynek tulajdonosa és ügyvezető igazgatója Nagy György, akinek a neve több offshore-cég miatt is felbukkant már a független magyar sajtóban.
További magyar tulajdonosok az offshore gázüzlet mögött Cipruson | atlatszo.hu
További magyar tulajdonosok az offshore gázüzlet mögött Cipruson
A ma is hatályos céginformációk szerint a társaság jelenlegi tulajdonosa Wolf László és a „Ho-Me 2000” Vagyonkezelő Kft. Utóbbi a többségi tulajdonos.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalatát а magyarországi bejegyzéshez képest csaknem egy évvel később, 2020. szeptember 29-én jegyezték be a szerbiai Gazdasági Társaságok Nyilvántartásába (Agencije za privredne registre – APR) Szerémségi Ingatlanfejlesztő d.o.o. Novi Sad néven. Tulajdonosa 100%-ban a magyarországi Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., hivatalos képviselője és igazgatója ugyancsak Oláh Zsanett.
A szerbiai cég törzstőkéjét 2020. október 8-án jegyezték be 1.170 dinárra (10 euróra), majd további három alkalommal összesen 452.152.500 dinárra (3,8 millió euróra növelték). Ez körülbelül megegyezik a támogatási összeg felével, amely a pályázat szabályai szerint előlegként lehívható – mindamellett, hogy a pályázat utófinanszírozású. Fontos adat továbbá, hogy a támogatás intenzitása legfeljebb 50% lehet, vagyis a karlócai hotel – elvileg – egy 5,7 milliárd forintos beruházás lesz (2019-es árfolyamon csaknem 18 millió euró).
A hotelkomplexum egy ígéretes, keleti fekvésű telken helyezkedik el, Dunára néző kilátással. A Karlóca Község Terület- és Városrendezési, valamint Ingatlanügyi és Jogi Osztálya által – az elhelyezkedés alapján – 2022. március 2-án kiadott építési feltételekről szóló határozata szerint a négycsillagosra tervezett hotel 90 szobával és wellness-részleggel várja majd a vendégeket.
A főépület pincéből, alagsorból, földszintből és három emeletből áll, amelynek a teljes nettó területe 15.689,45 m2. A pincében lesz a medencékhez és ventilációhoz szükséges gépház; az alagsorban a wellnessrészleg törökfürdővel, szaunákkal, medencékkel, sószobával és finn szaunával, de ezen a szinten lesz az értékmegőrző és a raktárhelyiségek is; a földszinten helyezkedik majd el a recepció, az étterem, a bár, a dohányzó, a bortrezor, a konferencia- és a gazdasági részleg; az emeleteken pedig szobák, multimediális termek, játszóház és raktárhelyiségek kapnak helyet. A főépület mellett egy különálló földszinti épületet is kialakítanak szaunával, terasszal, nettó 44 m2-en.
A HEPA Pályázati kiírása szerint a megvalósítás határideje 36 hónap, azzal, hogy a költségek elszámolhatóságának és a forrás felhasználásának végső határideje 2023. december 31. Ezt a periódust a COVID19 járvány miatt meghosszabbították.
Az építési munkálatok megkezdésére vonatkozó engedélyt 2022. szeptemberében kérte ki a cég, és meg is kapta azt. Ebben 2024. december 31-ével jelölték meg a munkálatok befejezésének határidejét, vagyis 27 hónapot számoltak a beruházás megvalósítására. A munkálatokat azonban – akkor még – továbbra sem kezdték el.
Fél évvel később, 2023. március 3-án a Szerémségi Ingatlanfejlesztő d.o.o. megújította a szóban forgó engedélyt, amelyben látható, hogy a Galens d.o.o. helyett a továbbiakban egy új kivitelezővel, az AB pro-ing SRB d.o.o.-val dolgozik. A munkálatok megkezdésének időpontja nem módosult, az új dokumentum azonban nem tér ki a módosított határidőre, mindenesetre – ha továbbra is az eredetileg tervezett 27 hónapos periódussal számolnak – akkor a karlócai hotelnek legkésőbb 2025 júniusára kellene elkészülnie.
Kicsoda Oláh Zsanett?
Oláh Zsanett 1983-ban született Szlovéniában. Gyermekkorát a Tisza-menti településen, Adán töltötte. Családjával a ’90-es évek dél-szláv háborúinak idején Magyarországra költözött. Főiskolai, egyetemi és mesterképzési tanulmányait Budapesten fejezte be gazdálkodás, nemzetközi kapcsolatok, valamint EU, pénzügy és közgazdaságtan szakirányon. Szakmai pályafutását projektmenedzserként kezdte 2007 és 2008 között, 2009-ben szakértői munkát végzett. 2011-ben létrehozta első saját vállalkozását, a Média&Consulting Kft.-t. 2014 és 2015 között pedig az Agrotechfood Zrt. ügyvezetője volt.
Arról, hogyan került Orbán Viktor miniszterelnök csapatába, egy 2014 végén adott interjúbanmesélt: „A Nemzeti Kereskedőház több olyan utat is szervezett már, amelyen exportképes termékeket árusító cégek kaptak helyet egy-egy miniszterelnöki delegációban. Egy ilyen küldöttséggel utaztam a tavasszal Szaúd-Arábiába, Rijadba, most pedig további száz üzletemberrel együtt én is meghívást kaptam Dél-Koreába.”
Mindössze három hónappal az interjú megjelenése után Oláh Zsanett már az MNKH Zrt. vezérigazgatói székében találta magát. Ezt a tisztséget 2015 és 2018 között töltötte be.
2017 májusában Oláh Zsanett azért szerepelt a hírekben, mert közvetve kapcsolatban állt az Investender Kft.-vel, amely megvette, majd gyorsan továbbadta Schmidt Mária családi cégének a Figyelő című lapot. Az Investender Kft. Oláh Zsanett volt sógorának, Ducsai Ákosnak a cége, amelynek két leányvállalatát 2013 és 2015 között Oláh is képviselte vezérigazgatóként. Ez a két cég a mezőgazdasági és élelmiszeripari innovatív fejlesztéseket támogató Agrotechfood Zrt., valamint az SZE Kutatás + Fejlesztési Kft.
2018-ban, miután az MNKH Zrt. működését felfüggesztették, Oláh Zsanett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global-csoporthoz tartozó Kall Ingredients Kft. igazgatója lett.
Senkit nem hagynak az út szélén: Mészáros Lőrinc mentőövet dobott a bukott állami cégvezérnek | atlatszo.hu
A kormányzat és a Mészáros-érdekeltségek közötti átjárhatóság persze fordítva is működik: az MNKH helyére épülő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezére, Ligetfalvi Gábor például arról híres, hogy már a 2018-as választások előtt felügyelőbizottsági tag lett a felcsúti milliárdos MKB Bankjának kockázatitőke-befektetőjénél, a Solus Capital Zrt.-nél – és ezt a tisztségét a mostani állami szerepvállalása mellett is megtartotta.
2021-től 2022 szeptemberéig a Manevi Zrt. igazgatója volt. A Manevi Zrt. is a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz (KEÉÖMA) tartozik, akárcsak a Comitatus-Energia Zrt. A két állami cégnek kezdetben 4 külföldi ingatlana volt, azóta pedig újabb épületeket vásároltak. A KEÉÖMA cégeinek jelenleg összesen tizenöt, Romániában hét, Szlovákiában öt, Szlovéniában kettő, Horvátországban egy, és – amint arról az Átlátszó Vajdaság beszámolt – Szerbiában egy ingatlana van.
A tavalyi év végén jelentették be, hogy Oláh Zsanett ismét új pozícióban próbálhatja ki magát: a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztés Nonprofit Kft. igazgatójává nevezték ki. Oláh kinevezése után négy hónappal, idén márciusban jött a hír, hogy „a szankciók okozta energiaárrobbanás, az Európát sújtó gazdasági válság, illetve az Ukrajnában dúló háború” miatt a NÖF racionalizálni kénytelen. Ezért csoportos létszámleépítés szükséges, amely során 168 műemléki dolgozót küld el, és több kastélyt is bezár a magyar állam tulajdonában lévő vállalat. Ugyanakkor „a társaság az elbocsátandó munkavállalók elhelyezkedésének segítésére karrier-tanácsadást és konzultációs programot indít, illetve együttműködést kezdeményez a foglalkoztatáspolitikáért felelős központi és helyi kormányzati szervezetekkel”. | Fidesz-közeli üzletasszony vezeti a magyar közpénzzel támogatott hotelprojektet | Borturizmusra, wellness- és konferencia-szolgáltatásra építené bizniszmodelljét a vajdasági Karlócán épülő új hotel, melynek létesítését a magyar állam tulajdonában lévő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. közel 3 milliárd forinttal támogatta. A beruházást a magyarországi székhelyű Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalata valósítja meg. | null | 1 | https://atlatszo.rs/2023/04/28/fidesz-kozeli-uzletasszony-vezeti-a-magyar-kozpenzzel-tamogatott-hotelprojektet/ | 2023-04-28 19:35:00 | true | null | null | atlatszo.rs |
A magyar kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány szerbiai leányvállalata 2021 végén megvette az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét Szabadka központjában. A magyar állam támogatásával felújított zsinagóga szomszédságában álló műemlékkel együtt már 25 külföldi ingatlanról tudunk, ami a Szijjártó emberei által vezetett alapítvány tulajdonában van. Egyik beszerzést sem jelentették be itthon, csak a helyi adatbázisokból és hírekből derült rájuk fény.
Az Átlátszó több cikkben foglalkozott már a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvánnyal (KEÉÖMA), amit 2021 tavaszán jegyeztek be a bíróságon. A KEÉÖMA indulásnak két (korábban) állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t (s velük összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont) kapott ajándékba a kormánytól, a két cégnek pedig akkor már volt 4 külföldi ingatlana. Azóta pedig különböző helyi leányvállalatokon keresztül vettek még egy csomó épületet, főleg Romániában és Szlovákiában.
A KEÉÖMA is a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike. Ez azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a KEÉÖMA a nekiadott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével. Az alapítványnak nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége.
Vezetői – ahogy a többi kekvának is – masszívan kormányközeli emberek: a kuratórium elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos. A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommassich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős korábbi államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank korábbi vezérigazgatója, 2022. szeptembertől a Paks II. Zrt. vezetője) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa 2016-2022 között).
Az Átlátszó legutóbb tavaly júniusban írt az alapítványról annak kapcsán, hogy kiderült: szlovákiai leányvállalata kastélyt, barokk kúriát, polgárházat és várromot is vett a fürdőház, kolostor és egyéb épületek mellé.
Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szíjjártó embereivel kitömött alapítvány | atlatszo.hu
Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Szerbiai terjeszkedés
2021 őszén a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) mutatta be, hogy a KEÉÖMA délen is terjeszkedik: az alapítvány tulajdonában lévő magyar Manevi Zrt. 2021 tavaszán bejegyezte Szerbiában a MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. nevű leányvállalatát.
A Manevi Zrt. szerbiai leánycégét 2021. 04. 06-án regisztrálták a szerbiai Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában (Agencija za privredne registre – APR). Székhelyét Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosában, Újvidéken jegyezték be. A cég fő tevékenysége szerint épületépítési projekt szervezésével foglalkozik. Igazgatója és törvényes képviselője kezdetben a vajdasági származású Oláh Zsanett volt, aki 2015 és 2018 között az állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója volt, majd a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tiszapüspöki Kall Ingredients-csoport igazgatója, 2021-től pedig a magyarországi Manevi Zrt. képviselője volt tavaly szeptemberig.
2022 októberétől a magyar, decembertől pedig a szerb Manevi-cégnek is Dr. Kővári Dénes az ügyvezetője. Kővári korábban – 2019 decemberétől 2021 áprilisáig – már volt a Manevi Zrt. vezérigazgatója, előtte pedig több más magyar állami vállalatnál is dolgozott. Nem mellékesen pedig 2020 októbere óta ő a KEÉÖMA tulajdonában lévő másik cég, a Comitatus-Energia Zrt. vezérigazgatója is.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
Bár a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvény tavaly született, a szervezet létrejötte sokáig húzódott: alapító okirata 2021 februárjában kelt, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak.
Az Átlátszó már 2021 végén megtalálta a szerbiai cégadatbázisban, hogy a Manevi Zrt. tőkeemelést hajtott végre a szerb leánycégnél, ami alapján a lap arra tippelt, hogy „egy tervezett közelgő vásárlás indokolta a tőkeemelést”. A MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. 2021. október 19-én kérte a korábban 1000 dinárra (akkori árfolyamon kb. 3000 forint) bejegyzett törzstőke megemelését, ám ezt – formai okokra hivatkozva – kétszer is elutasították.
A tőkeemelésre vonatkozó kérelmet végül 2021. 11. 16-án hagyták jóvá, ennek értelmében a Manevi Zrt. a minimális 1.000 dinárról 399.668.513,48 dinárral (kb. 3,4 millió euró, vagyis kb. 1,2 milliárd forint) növelte a szerb leányvállalat vagyonát. Az Átlátszó Vajdaság kiderítette, hogy az összegen még abban az évben megvásárolták a – Kárpát-medencében már erősen terjeszkedő – KEÉÖMA első szerbiai ingatlanát.
Szabadkai műemléket vettek
A szóban forgó épület Szabadka szűk központjában, a városházától alig 300 méterre található, a Városi Múzeummal szemben, a Zsinagóga közvetlen szomszédságában. Az ingatlan még a monarchia idején, eredetileg az Osztrák-Magyar Bank szabadkai fiókintézeteként épült 1901-ben, Raichle J. Ferenc építész tervei alapján.
A kétszintes saroképület homlokzata a bécsi szecesszió stílusjegyeit hordozza magán, a díszítő motívumok pedig hűen tükrözik az épület rendeltetését. Felfedezhető rajta Merkúr – a kereskedők és tolvajok istenének – maszkja; a napraforgó mint a gazdagság és bőség jelképe; a kulcs, amely biztonságot és diszkréciót jelent; valamint a szfinxet formáló kilincsek, amelyek azt sugallják, hogy azok az ajtók mögött rejtve maradnak a titkok.
Az épületet az első világháború utáni impériumváltáskor, 1921-ben átadták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Nemzeti Bankjának. A második világháború utáni Jugoszláviában pedig államosították azt, és a Fidelinka kenyérgyárhoz került, itt kapott helyet az igazgatóság, valamint itt végezték az adminisztrációt.
A Fidelinka tulajdonát – akárcsak a legtöbb államosított, majd privatizált nagyvállalat ingó- és ingatlanvagyonát – csődeljárás során értékesítették, ekkor szerezte meg az addigra már teljesen lelakott és elértéktelenedett épületet a szabadkai SMB-Gradnja építőipari vállalat, amely 2015-ben – a műemlékvédelmi előírásokkal összhangban – felújította a homlokzatát. Mivel azonban sehogyan sem tudott magának kedvezőbb parkolási lehetőséget kilobbizni, végül elállt az épület hasznosításától.
Közel 3 millió eurót fizethettek érte
Nyilvánosan ugyan nem hirdették meg, de az ingatlanpiacon jártasabbak körében azért lehetett tudni, hogy a vállalat megválna az ingatlantól, és azt is, hogy 750 ezer euróra becsülték az értékét. Hasonló véleményen volt egy másik, építőipari forrásunk is, aki szerint „600 ezer euróért ajándék, 1 millióért viszont már drága lenne” az egykori Osztrák-Magyar Bank épülete, tehát a reális értéke valahol a kettő között mozog.
Ehhez képest 2,9 millió euró volt a vételár.
Erről árulkodik a Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o. 2021-es év végi elszámolása, amely szerint a tőkeemeléssel bejegyzett vagyonának legnagyobb része immár ingatlanvagyonnak minősül. Az APR oldalán nyilvánosan elérhető kimutatás szerint a cég 339.833.000 RSD (kb. 2,9 millió euró, vagyis kb. 1 milliárd forint) állandó, ingatlanban kifejezhető tulajdonnal rendelkezik. A Köztársasági Geodéziai Intézet kataszteri adatai szerint pedig ez a Manevi egyetlen ingatlantulajdona Szerbiában.
Az ingatlan Szabadkán, a Dimitrije Tucović utca 15. szám alatt található, egy 783 m2 területű telken, amelyen egy 615 m2 alapterületű, kétszintes családi lakóépületként bejegyzett építmény, egy 7 m2-es melléképület és 170 m2 (nem beépített) udvari rész van. A kataszteri lapon hivatalosan egy 606 m2-es ingatlan van bejegyezve, a fennmaradó 9 m2-ről pedig egy 2012-es bejegyzés árulkodik, amely szerint a lakóépület egyes részei a szomszédos telkeken találhatók.
Ennek a szokatlan eloszlásnak mindössze adminisztratív oka van: a közterületek, vagyis a saroképületet övező utcák szélességét úgy határozták meg, hogy az épület az utcafront kb. 56 méteres hosszúságában 16 cm széles területen elfoglalja a járdát. Az egykori Osztrák-Magyar Bank épületét műemlékké nyilvánították, az erről szóló bejegyzést 2012. 11. 27-én rögzítették a kataszteri lapon.
Mai állapotában az épület egyelőre nem kulcsrakész – legalábbis erre utalnak a bedeszkázott ablakok –, de Szabadkán még így is ez az egyetlen olyan műemléki értékkel bíró ingatlan, amely elfogadható állapotban van, és kellően reprezentatív ahhoz, hogy a Manevi portfólióját erősítse.
Osztrák-Magyar Bank ART NOUVEAU
A 19. század végén Rajhl Ferenc építész részt vett az Osztrák-Magyar Bank Szabadka ágának tervezésében. 1901-ben egy szögletes, kétszintes épület épült ma Dimitri Tucović nevű utcában.
Bevásárolták magukat a zsinagóga kertjébe
A szabadkai zsinagóga Európa második legnagyobb zsinagógája a Budapesten található Dohány utcai Zsinagóga után. Az épületet a magyar szecesszió jegyében tervezte Jakab Dezső és Komor Marcell műépítész 1899-ben, eredetileg a Szegedi Zsidó Hitközség tervpályázatára, de a zsűri egy másik terv mellett tette le a voksát. Néhányat – köztük a Jakab-Komor tervet – eladásra kínálták, és a Szabadkai Zsidó Hitközség egyből lecsapott rá, majd 1902-ben már át is adták a város új szecessziós ékkövét. Ugyanennek a tervezőpárosnak a nevéhez fűződik egyébként a szabadkai Városháza, valamint a palicsi Víztorony, a Vigadó, a Zenepavilon és a Női strand épülete, amelyek a szabadkai szecessziós építészeti kultúrkincs legjelentősebb épületei közé tartoznak.
A többezres lélekszámú szabadkai zsidóságot megtizedelte a második világháború, a visszatérők pedig nem tudták már fenntartani az épületet, ezért a gyülekezet 1979-ben Szabadka városának ajándékozta az épületet, abban a reményben, hogy a város idővel felújítja azt. Az építkezésből azonban semmi sem lett, 1985-től néhány évig színházi előadásokat és koncerteket tartottak az épületben, de 1988-tól teljesen romlásnak indult az állapota. Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák a világ kulturális örökségének részévé. 1990-ben Szerbia kiemelt jelentőségű épületei közé sorolták.
Évekig a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája között említették, 2014-ben pedig bekerült az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet 7 legveszélyeztetettebb épülete közé, hogy ezzel is a felújítás szükségességére hívják fel a figyelmet. Az épületfelújítási munkálatok a 2010-es évek elején kezdődtek. Apránként, magánadományokból megújult egy-egy vitrázs, valamint városi költségvetésből, illetve különböző pályázati forrásokból megkezdték a külső homlokzatok felújítását is. 2014-re már csak az északi homlokzat, illetve a belső tér felújítása maradt hátra.
A zsinagóga felújítását a magyar kormány támogatta
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es kampánya során, márciusban Szabadkán járt, a holokauszt-emlékév alkalmából tiszteletét tette a zsinagóga udvarában található, holokauszt áldozatoknak emelt emlékműnél is. A nap folyamán megbeszélést folytatott Szabados Róberttel, a szabadkai zsidó hitközség elnökével, aki a látogatás után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a magyar állam 100 millió forintot ajánlott fel a szabadkai zsinagóga belső terének felújítására. Majd 2015 februárjában, ugyancsak Szabados jelentette be az MTI-nek, hogy
a magyar kormány a korábban ígért összeg ötszörösével, félmilliárd forinttal támogatja az épület belső terének felújítását.
Szabados szerint ebből az összegből legfeljebb két éven belül befejeződhetnek a belső felújítás munkálatai, illetve rendbe hozhatják a zsinagóga udvarát. Az utolsó, északi homlokzat felújításának költségeit a szabadkai önkormányzat biztosította.
A támogatást a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatán, a Magyar Nemzeti Tanácson (MNT) keresztül folyósította a magyar kormány, amivel egyúttal biztosította, hogy az MNT megkerülhetetlen tényező legyen az épület további, szakrális, kulturális és turisztikai célú hasznosítása során. Erről a szabadkai Városi Képviselő-testület 2015. március 2-án határozatban döntött, majd március 25-én háromoldalú szerződésben rögzítette, hogy a zsidó hitközség és a szabadkai önkormányzat mellett – koordinátori, illetve felügyelő szervként – az MNT is helyet kapjon az épületet üzemeltető zsinagóga Alapítvány igazgató bizottságban, és határozatlan időre, de legalább 99 évre díjmentesen használhassa az épületet.
A felújított szabadkai zsinagógát végül 2018. március 26-án adták át, az épület avatóünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is részt vett.
A felújított zsinagóga átadása Szabadkán. | A felújított zsinagóga átadása Szabadkán // Inauguration of the renewed synagogue in Subotica. | By Orbán Viktor | Facebook
276K views, 6.2K likes, 235 loves, 1.5K comments, 1.5K shares, Facebook Watch Videos from Orbán Viktor: A felújított zsinagóga átadása Szabadkán // Inauguration of the renewed synagogue in Subotica.
A MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. által megvásárolt Osztrák-Magyar Bank saroképületétől balra most a Szabadkai Zsidó Hitközség, jobbról pedig a zsinagóga található, vagyis ezzel az ingatlannal a Manevi gyakorlatilag bevásárolta magát a magyar kormány támogatásával felújított zsinagóga kertjébe. | Szabadkán is vett egy ingatlant a Kárpát-medencében vásárolgató alapítvány | A magyar kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány szerbiai leányvállalata 2021 végén megvette az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét Szabadka központjában. A magyar állam támogatásával felújított zsinagóga szomszédságában álló műemlékkel együtt már 25 külföldi ingatlanról tudunk, ami a Szijjártó emberei által vezetett alapítvány tulajdonában van. Egyik beszerzést sem jelentették be itthon, csak a helyi adatbázisokból és hírekből derült rájuk fény. | null | 1 | https://atlatszo.rs/2023/03/21/szabadka_manevi/ | 2023-03-21 19:42:00 | true | null | null | atlatszo.rs |
Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként a NAV nyomozói, miután több mint 4,5 milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató, számlagyárat működtető bűnszervezet. A NAV a közleményben azt írja, hogy a harmincból hat embert vettek őrizetbe, közülük négy főt tartoztattak le.
A bűnszervezet stróman ügyvezetők bevonásával és valótlan gazdasági ügyletek lebonyolításával foglalkozó céghálózatot működtetett. A hálózatban érintett cégek vagyonőrként és raktárosként dolgozó alkalmazottjait a látszólagosan az elkövetők érdekeltségébe tartozó alvállalkozói cégek láncolatába szervezték ki, ezáltal olyan számlákra tettek szert, amikkel a fizetendő áfát jogosulatlanul csökkenteni tudták, írta a NAV.
Az elkövetők számlagyárat is működtettek. Az általuk kiállított számlákon szereplő gazdasági események a valóságban, a felek között sosem jöttek létre, mivel a kérdéses munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlázó társaság nem rendelkezett, a számlák kiállításának kizárólagos célja az adócsalás volt.
A NAV nyomozói egyetlen nap leforgása alatt az ország számos pontján, összesen 50 helyszínen tartottak kutatásokat és lefoglalásokat. A bűnszervezet vezetőinek otthonában összesen több mint 350 millió forintnyi és több mint 220 ezer eurónyi készpénzt, valamint több mint 70 nagy értékű ékszert találtak. A különösen nagy mennyiségű készpénzen és ékszereken túl, luxusingatlanok, prémiumjárművek lefoglalásával, bankszámlák zárolásával több mint 2,4 milliárd forintnak megfelelő vagyont foglaltak le.
A közleményben azt is írták, hogy volt olyan, ahol már maga az elkövető sem tudta, hogy millióit a háza melyik részében rejtette el. Szerencsétlenségére a pénzügyőrök az eldugott pénzkötegek pontos helyéről kézzel írt feljegyzéseket találtak. A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyik. A szervezet irányítói akár 20 évre is rács mögé kerülhetnek. | 4,5 milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyár | Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként a NAV nyomozói, miután több mint 4,5 milliárd forint adót csalt el egy biztonsági őröket foglalkoztató, számlagyárat működtető bűnszervezet. A NAV a közleményben azt írja, hogy a harmincból hat embert vettek őrizetbe, közülük négy főt tartoztattak le. | null | 1 | https://444.hu/2023/05/03/45-milliard-forint-adot-csalt-el-egy-biztonsagi-oroket-foglalkoztato-szamlagyar | 2023-05-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vas András;Kósa András;
támogatás;Kásler Miklós;
2021-01-16 06:00:00
„Ethnofitness” közpénzből
Tizenkétmillió forint támogatást ítélt meg Kásler Miklós miniszter egy népi edzésforma kidolgozására. Az ötlethez hasonlóan különös a nyertes.
„A magyar ethnofitness edzésforma kidolgozására” nyert 12 millió forint támogatást a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, Kásler Miklós miniszter döntése nyomán decemberben a nagykanizsai bejegyzésű Élet Szolgálat Egyesület. Az egyesület honlapján megadott telefonszám nem működött, ráadásul saját bemutatkozása szerint a szervezet hospice-szolgáltatással, gyógytornával és szakápolással foglalkozik. A nagykanizsai házban, amelyet címként megadtak, csak egy órást, egy pizzériát és régi artmozit találtunk, egyesületet nem. A ház egyik lakója végül megmutatta az egyesület vezetője nevén lévő lakást, de jelezte, nem tud róla, hogy ilyen szervezet működne ott. A közösségi portálon értük el az Élet Szolgálat Egyesület elnökét, Törőcsikné Gyurácz Andreát, akitől megtudtuk, honlapjuk rég nem frissült, már felhagytak az egészségügyi tevékenységgel, sőt, néhány évig az egyesület sem működött. – Profilváltás után kulturális tevékenységre indítottuk be újra – tette hozzá. Arra viszont – bár 12 millió nyert az ötlettel – nem tudott válaszolni, hogy mi is az az ethnofitness. Elmondása szerint ugyanis nem vett részt a pályázat elkészítésében. Férje, a szervezet alelnöke, Nagykanizsa korábbi fideszes alpolgármestere már többet tudott.
Az egyesület vezetőjének férje, a szervezet alelnöke, Törőcsik Pál, aki – megjegyezve, hogy csak a hivatalos címük van Nagykanizsán, amúgy a fővárosban élnek – beavatott bennünket az ethnofitness rejtelmeibe. Törőcsik Pál két évtizede volt Nagykanizsa fideszes alpolgármestere.
– Ez a mi találmányunk, fitnesz mozgáskultúra magyar népzenére – magyarázta Törőcsik Pál. – A népi tánc az alapja, annak a mozgáskultúrája. Néptáncosok, néprajzosok és fitneszoktatók dolgoznak a rendszerén, a zenei világán, a mozgáskultúrán. Az őszre készül el, egy néptánccsoport fogja bemutatni. A cél, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ebben a formában mutassuk be nekik a hatalmas hazai népzenei és néptánckincset. Erre kaptuk a 12 millió forintot, higgye el, nagy durranás lesz!
Törőcsik Pál kitért arra is, hogy reményei szerint az etnofitneszt alternatív tananyagként beviszik majd az iskolákba, sőt, már óvodás korban is elkezdhetik a gyerekek, mert korosztályok szerint építik fel. Kérdésünkre elmondta: a támogatást már megkapták, de a koronavírus miatt az érdemi megvalósítás még várat magára, mert csoportos munkára van szükség.
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, miért tartja fontosnak a tárca az „ethnofitness” kifejlesztését. Kíváncsiak voltuk arra is: rendben lévőnek tartják-e, hogy az egyesület megadott címen nincs semmi, az elnök pedig nem is tud saját fejlesztéséről. A tárca nem adott érdemi választ, de állította, hogy minden érintett pályázatot a jogszabályoknak megfelelően bíráltak el.
Az ethnofiteness mellett más érdekesség is akad a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáján. Húszmillió forintot kapott például a Szakály Sándor vezette Veritas Történetkutató Intézet egy „Trianon és a Magyar Felsőoktatás” című kutatási program megvalósítására – pedig az intézmény eddig sem szűkölködött állami pénzekben, tavaly összesen 748 millióból gazdálkodhatott. Kásler Miklós tízmillió forintot ítélt meg a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság 2021-es „nemzetközi lovas történelmi gálája” megrendezésére is. A gazdaság tavaly nyári fogathajtó bajnokságáról a Magyar Narancs írta meg, hogy szinte üres lelátók előtt zajlott. a Lipicai Lovasközpontban, a 6500 férőhelyes, Szalajka-völgyet elrondító betonteknőt Mészáros Lőrinc cége építette, az induló 1,7 milliárdos költségek végül 6,8 milliárdig növekedtek. Szintén tíz milliót kapott az Audiovizuális Kultúra Fejlesztéséért Egyesület egy „Boldog Brenner János életét és vértanúhalálát” bemutató filmsorozatra. A szervezet egyik alelnöke Schatz Péter, aki az egyik kulcsszereplője volt a Habony Árpád által vezényelt fideszes médiaterjeszkedésben a Balkánon, és akiről tavaly decemberben a 24.hu írta meg, hogy Észak-Macedóniában adócsalás miatt emeltek vádat ellene. | „Ethnofitness” közpénzből | Tizenkétmillió forint támogatást ítélt meg Kásler Miklós miniszter egy népi edzésforma kidolgozására. Az ötlethez hasonlóan különös a nyertes. | null | 1 | https://nepszava.hu/3106260_ethnofitness-kozpenzbol | 2021-01-16 11:06:00 | true | null | null | Népszava |
jegyző;csalás;Beremend;
2021-03-02 16:37:23
Csalásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Beremend korábbi jegyzőjét
A vád szerint magának akarta megszerezni egy végrendelkező örökségét.
Csalás és annak kísérlete miatt egy év – három évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte a Siklósi Járásbíróság kedden egy baranyai nagyközség korábbi jegyzőjét, mert a férfi egy végrendelkező örökségét – annak akaratával szemben – magának kívánta megszerezni – közölte a Pécsi Törvényszék az MTI-vel.
A bíróság a nem jogerős ítéletről szóló közleményében azt írta, hogy a férfit – aki az MTI információi szerint az eset idején Beremend jegyzője volt – 2018 nyarán kereste fel egy helyi lakos azzal, hogy halála esetén vagyonát a község önkormányzatára kívánja hagyni. Ennek fejében azt kérte, hogy amennyiben egészségi állapota megromlik, ellátását, ápolását az önkormányzat a helyi szociális otthonban biztosítsa.
Miután a sértett felvetette, hogy célszerű lenne szándékát közjegyzői okiratba foglalni, a jegyző közölte, ez szükségtelen, a végrendeletet ugyanis ő is el tudja készíteni. A férfi ezután egy végrendelet elnevezésű okiratot készített, azonban
A sértett később közölte a jegyzővel, hogy ötmillió forintos megtakarítással is rendelkezik, és az összeget szintén az önkormányzatra hagyná. A jegyző azt tanácsolta neki, hogy vegye fel a megtakarításait a bankból, majd egy „járadéki szerződést” készített el úgy, hogy a megtakarítást megszerezze. Ezután a sértett az összeget készpénzben átadta a jegyzőnek, aki azt euróra váltva saját széfjében helyezte el.
A jegyző ezzel a sértettnek ötmillió forint kárt okozott, a készpénzt azonban néhány hónappal később visszaadta.
A Siklósi Járásbíróság a vádlottat csalás kísérlete és csalás miatt egy év három évre felfüggesztett börtönre ítélte, továbbá három évre eltiltotta a jegyzői foglalkozás gyakorlásától.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott felmentésért fellebbezett, így az nem jogerős. | Csalásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Beremend korábbi jegyzőjét | A vád szerint magának akarta megszerezni egy végrendelkező örökségét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3111655_csalasert-felfuggesztett-bortonbuntetesre-iteltek-beremend-korabbi-jegyzojet | 2021-03-02 11:17:00 | true | null | null | Népszava |
börtön;polgármester;Siklósnagyfalu;
2021-03-03 20:27:20
„Józsi mihamarabb hazajön” - újra börtönbe mehet a siklósnagyfalusi polgármester
A dörzsölt faluvezetőhöz a végletekig ragaszkodnak a falubeliek, elnézik a stiklijeit.
– A Józsi nagyon jó ember, csak jót mondhatok róla. Tisztelettudó és mindenkin csak segít.
Így beszélt egy középkorú asszony Siklósnagyfalu egyik ütött-kopott portájának udvarán, miközben egyéves, csupamosoly lányunokáját nehezen hajolva ölébe kapta. A ház lépcsőjén sütkérezett az asszony két menye, s ők helyeslően bólogattak.
A 420 lelkes, túlnyomórészt romák lakta, dél-baranyai faluban a polgármesterről kérdeztem a helybélieket, s szinte mindannyian dicsérték a települést 2010 óta irányító Kosztics Józsefet. Pedig az 50 esztendős Koszticsot már többször is elítélték, és öt hete letartóztatták sikkasztás gyanújával. Mégis védik, és abban reménykednek, hogy „Józsi mihamarabb hazajön”.
A helybéliek bizalmát már a kilencvenes évek első felében elnyerte. Másfél évtizeddel ezelőtt a Magyar Narancsban jelent meg riport a vízvezetékszerelő végzettségű faluvezető tündökléséről és bukásáról, s abból megtudhattuk, hogy 1994-ben Kosztics a község cigány önkormányzatának lett a tagja, majd 98-tól alpolgármester volt. Létrehozott egy cigány érdekvédelmi szervezetet, ami a rendszerváltást követően 70-80 százalékos állástalanságtól küszködő Siklósnagyfalun közmunka- és átképzési programokat indított. Ezek révén 8-18 hónapon át biztos jövedelme volt 50-80 helybélinek. E programokra kilenc éven át mintegy 400 millió pályázati forrást nyert el a Kosztics által vezényelt egyesület. Tegyük hozzá, hogy a programban résztvevők szinte sosem váltak a munkaerőpiac szereplőivé, megmaradtak közmunkásnak, és a tanfolyamokon tanult – kivitelező, számítógépkezelő, parkgondozó és gyógynövénytermesztő – szakmákkal a siklósnagyfalusiak nem tudtak elhelyezkedni.
Az érdekvédelmi egyesület által több tízmillió forint támogatásból megépített fűrészüzem is bezárt néhány heti működés után, és soha nem indult újra.
Ráadásul gond volt a támogatások elszámolásával, az ellenőrzés hat hamis számlát talált az érdekvédelmi szervezetnél, ezért 2005 júliusában Koszticsot 4 hónap szabadságvesztésre ítélték. Mivel az ítéletet felfüggesztették, Kosztics József elindulhatott faluja polgármesterválasztásán 2006 őszén. Ám akkorra kiderült, hogy Koszticsot már 2003-ban is elítélték lopásért és magánokirat-hamisításért, tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott, így hiába nyerte meg a választást, a posztját nem foglalhatta el, mert le kellett ülnie két felfüggesztett büntetését.
Ám Kosztics nem ment be a börtönbe, elbujdosott a rendőrök elől. Körözést adtak ki ellene, és pár hét múlva – a hozzá igyekvő barátnőjét követve – a nyomozók elfogták őt egy pécsi lakásban.
Miután kiszabadult, hamar visszailleszkedett a helyi politikába, és 2010-ben 7 voksnyi különbséggel, 2014-ben pedig fölényesen nyert a polgármesterválasztáson. Ezúttal is a közfoglalkoztatási programok tették őt népszerűvé. Ám a támogatások elszámolása megint hibádzott. 2019. szeptemberben a Pécsi Járásbíróság költségvetési csalás, sikkasztás, valamint számviteli fegyelem megsértése és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év szabadságvesztést rótt ki Koszticsra. A bíróság szerint egy önkormányzati beruházás 17 milliós támogatását a polgármester részben hamis számlákkal igazolta, és ugyanezt tette a közmunkaprogram esetében is, így összesen 15,4 millió kárt okozott. Az ítélet fellebbezések miatt nem vált jogerőssé, ezért Kosztics József elindulhatott a 2019-es választáson is, és újra biztosan nyert. Csütörtökön tárgyal Kosztics büntető ügyében a Pécsi Törvényszék, s ha az elsőfokú verdiktet helyben hagyják, a polgármestert megint megfosztják posztjától.
Egy, a múlt évben elindított rendőrségi vizsgálat az eddigieknél súlyosabb, akár 8 éves börtönnel fenyegeti a településvezetőt. A gyanú szerint Kosztics az önkormányzatnak és a helyi szociális szövetkezetnek összesen 14,2 milliós kárt okozott, amikor az említett pénzt 2020 őszén a saját bankszámlájára utalta, s az összeg egy részét szerencsejátékra, illetve saját szükségleteire költötte. Ezért vitték el bilincsben a polgármestert január végén, s a napokban meghosszabbították letartóztatását.
A siklósnagyfalusiak most is megbocsátóak. Egy 59 esztendős, Ágiként bemutatkozó asszony a háza előtti virágtartó szélén üldögélve így érvelt:
– Bárki fordult hozzá, mindenkin segített. Rajtam is. A beremendi cementgyárban dolgoztam, aztán jött egy nagy leépítés. Sehol se találtam munkát, ő adott. Három gyereket neveltem, kellett a pénz. Most rokkantellátásom van, 56 ezer, és dolgozom 4 órát egy cégnél, azért 72-őt kapok. Ha akad napszám, oda is elmegyek, napi hatezerért. Tényleg, maga nem tud valami munkát adni? Szőlőmetszés, kerti munka, bármi? Szívesen megyek, csak szóljon!
A 27 esztendős Kosztics Gábor (aki csak névrokona a polgármesternek) is azt hangsúlyozta, hogy errefelé nagyon nehéz munkát találni, jelenleg is több mint nyolcvanan szorulnak közmunkára. Gábornak van állása a mohácsi farostlemezgyárban, havi 220 ezret kap kézhez.
– Ez itt már komoly jövedelemnek számít – mondta a feleségével két ovis korú lányról gondoskodó, erős felépítésű férfi. – De ennyiből nem jutunk előre. A házunk százéves, be kellene pucolni, a tetőt le kéne cserélni, nincs autóm, a testvéremével járok, neki meg jogosítványa nincs, azt letenni is sok pénzbe van. Ha a bérem meglenne havi 300 nettó, akkor jutna mindenre, de felénk nincs erre remény.
Emiatt 10-12, falubeli fiatal külföldön próbálkozik. A 20 éves Jovánovics Tibor is ezt teszi:
– Már voltam kint németben, most újra oda készülök – avatott be a vékony termetű fiatalember a terveibe. – Addig nem akarok családot, amíg nem korrigálom a sorsom, szóval, amíg anyagilag nem leszek rendben. Szakács a szakmám, de itt nem kaptam állást. Ott kint 1800 euró maradt meg havonta, abból már lehet félretenni.
Büszkén mutatja spórolása eredményét, ezüstszínű Volkswagenjét, egymillió nyolcszázezerért vette a tíz éves járművet.
Tibor és Gábor, s még tucatnyi siklósnagyfalusi állította, hogy ha most lenne a voksolás, Kosztics Józsefet újra nyerne. Talán azért is, mert a sok nélkülözést megélt siklósnagyfalusiak úgy vélik, ahhoz, hogy az ember boldoguljon, „kell egy kis huncutság”.
– Havi 60-80 ezer közmunkabérből maga szerint, hogy lehet megélni?! – szegezte nekem a kérdést egy negyvenes, ráncos férfi. – Minden hét végén kell mellé vállalnom napszámot, így megduplázom a pénzemet. Nem mindig jelentenek be. Nekem az a párezer is számít, ami így a zsebembe marad.
A siklósnagyfalusiak közül egyébként sokan állították, hogy tudtak róla: a polgármester szerencsejátékfüggő. Volt, aki azt hallotta, főképp horvát kaszinókba járt. S hogy - a nyomozók szerint – veszteségei miatt elköltötte a falu pénzének egy részét, arra sokan csak legyintettek:
– Ezen akad fenn? – morogta az egyik falubeli. - Ebben az országban a főnökök milliárdokat nyúlnak le. Azzal foglalkozzanak, ne velünk! | „Józsi mihamarabb hazajön” - újra börtönbe mehet a siklósnagyfalusi polgármester | A dörzsölt faluvezetőhöz a végletekig ragaszkodnak a falubeliek, elnézik a stiklijeit. | null | 1 | https://nepszava.hu/3111776_jozsi-mihamarabb-hazajon-ujra-bortonbe-mehet-a-siklosnagyfalusi-polgarmester | 2021-03-03 11:25:00 | true | null | null | Népszava |
Jobbik-Konzervatívok;kémkedés;KgBéla;
2021-03-09 12:19:27
Az ügyészség mindenáron fegyházba küldené KGBélát
A vádhatóság szeretné, ha másodfokon bűnösnek mondanák ki kémkedés miatt a volt jobbikos politikust.
Első fokon felmentette a Jobbik egykori EP-képviselőjét a Budapest Környéki Törvényszék kémkedés miatt. A vádirat szerint a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az Európai Unió intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek.
Ugyanakkor az ügyészség továbbra is meg van győződve a bűnösségéről, ezért azt szeretnék, ha a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elítélné őt. Mint közölték, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság által az ítéletbe foglalt tények alapján a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy
Emiatt szükségesnek látják, hogy fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélje őt.
Ugyanakkor Kovács Béla felfüggesztett szabadságvesztést kapott költségvetési csalás miatt, társai ennél könnyebben megúszták. Az ő esetükben ugyancsak súlyosabb büntetést kért a vádhatóság. | Az ügyészség mindenáron fegyházba küldené KGBélát | A vádhatóság szeretné, ha másodfokon bűnösnek mondanák ki kémkedés miatt a volt jobbikos politikust. | null | 1 | https://nepszava.hu/3112469_az-ugyeszseg-mindenaron-fegyhazba-kuldene-kgbelat | 2021-03-09 11:41:00 | true | null | null | Népszava |
Vincze Attila;
stadion;Orbán;stadionépítési program;
2021-03-13 07:00:00
Arénázik az Orbán-kormány – átlagosan 73 százalékkal nőtt a stadionok ára
A legdrágább hazai kiadvány a Magyar Közlöny, amelyben rutinszerűen közlik a futballstadionok építési költségeinek emelkedését.
Orbán Viktor egy kormányrendelet révén 19,1 milliárd forintban határozta meg a Beruházási Ügynökség nyíregyházi stadionnal kapcsolatos költségkeretét. A közbeszerzés értelmét megkérdőjelező mutató, hogy a győztes pályázat 13,7 milliárdos ajánlattal lett befutó: most ezt emelték meg nagyjából hatmilliárd forinttal. Ami két okból lehetséges: az építkezés során megváltozott megrendelői igények miatt, vagy pedig a győztes eleve nyomott árat határozott meg a konkurencia piacról való kiszorítása érdekében. Amit azért vállalhatott, mert remélte/sejtette/tudta, hogy a tendergyőztes pályázatot utólag a kabinet kisegíti néhány milliárddal.
Amennyiben utóbbi feltételezés helytálló, akkor még a NER-ben is ritka belső bizalmi körben kell lennie a győztesnek. Jelen esetben a már több kormányzati gigaberuházásban (például a Puskás Aréna építésében) is szerepet kapott cégnek, az Épkar Zrt.-nek. Amelynek tulajdonosa korábban Mészáros Lőrinc családtagjaival is üzletelt, ami nyilván nem bizonyíték, de ártani aligha árthatott a pályázat elbírálásakor…
De igazán már nem is az a kérdés, hogy a pályázó a nyíregyházi komplexum esetében előre számolt-e az utólag megemelt költségvetési milliárdokkal, hiszen ez hétköznapi gyakorlat a stadionok esetében. A rendszer lényege, hogy a NER-be kevésbé bekötött vagy a piacról élő független vállalkozások lehetőleg ne kerüljenek az állami megrendelések közelébe.
A Népszava gyűjtése szerint – amely csak és kizárólag a nyilvánosan elérhető adatokat összegezte – egyetlen olyan stadionépítési projekt volt az országban (a kaposvári), amelyik olcsóbb lett a tervezett összegnél.
Egészen kirívó árazásokkal találkoztunk, amelyek a tervezetthez képest nagyságrendekkel magasabb összeget emésztettek fel. A túlárazás gyanúját eloszlatni nem igyekvő kivitelezők és a hatalom összejátszása nehezen érhető tetten, ráadásul a vád könnyen cáfolható: a megváltozott műszaki tartalom éppúgy indok lehet a költségnövekedésre, mint az építkezés közben váratlanul felvetődött és előre nem látható építészeti problémák felbukkanása. Ezek elbírálása, műszaki ellenőrzése nyilván nem újságírói, sokkal inkább ügyészségi feladat lenne, de ilyennel egyelőre nem találkoztunk a joggyakorlatban. Ugyanakkor a tendencia feltárása és bemutatása is elegendő lehet annak bizonyítására, hogy rendszerszintű áremelkedések tanúi vagyunk. Az Orbán-kormány csak a stadionépítési projektre 367 milliárdot költött már.
A listavezető a Puskás Aréna, amelyik a kiindulási pontként bejelentett 100 milliárd helyett 190-ből épült fel, ami már a vizes világbajnokságra felhúzott Duna Aréna körüli zűrzavart idézi, pedig arról mindenki azt hitte, nem ismétlődhet meg. És még ez is kétmilliárddal növekedett volna, amennyiben utólag megépítik a VIP-vendégeknek (a politikusoknak, oligarcháknak) tervezett alagutat, hogy a „védett személyeknek ne kelljen keveredniük” a szurkolókkal. Ugyan ezt a tervet a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke keresztülhúzta, de szinte biztos, hogy nem végleg.
A fehérvári stadion majdnem tízmilliárdos árnövekedését már menet közben a váratlan építészeti problémákkal magyarázták, a stadion átadása késett vagy fél évet, utána pedig az ivóvízrendszer bakteriális fertőzése miatt csúszott a használatba vétel.
Eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni az időközben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített kispesti Honvéd-stadiont, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy újabb kormányhatározat szerint azonban az új arénáért akár 17 milliárdot is kiszámlázhat a NER-közeli vállalkozó. Az azóta kivásárolt tulajdonos, George F. Hemingway az építkezés előtt azt nyilatkozta, hogy „csak Bajnokok Ligája-döntőt nem tudunk majd rendezni benne, azon kívül viszont mindent”. A 8200 ülés látványosan túlméretezett beruházás képét mutatja, hiszen Kispesten jóval háromezer alatt volt az átlagnézőszám.
A Ferencváros kivételével szinte mindenhol az igényeket messze meghaladó, túlméretezett stadionok épültek. Debrecenben konkrétan csökkent a nézőszám, miután a régi arénából az új, húszezres stadionba költöztették a csapatot. Nyilvánvaló, hogy ezek a stadionok soha nem fognak telt házzal működni, ellenben fenntartásuk messze meghaladja az üzemeltetők lehetőségeit. A klubok pedig ezt a terhet sorban ráterhelik az államra, vagyis a magyar futballba áramoltatott közpénzesőnek soha nem lesz vége. Az abszolút csúcs Szigetszentmiklós, ahol úgy kezdtek stadiont építeni, hogy a csapat is megszűnt, jelenleg 420 millióért árverezik a befejezetlen torzót, ami a pénzkidobás egészen értelmezhetetlen szintje.
De Szombathely majdnem hatmilliárdos többlete is élcsoportot ér (az üzemeltetés pedig már ott is az államkasszát terheli), és a 3-5 milliárdos áremelkedés teljesen elfogadott a kisebb játszóhelyek építésekor. Egy stadion a tervezőasztalon megálmodott összeghez képest átlagosan 73 százalékkal kerül többe, mire az aranylábú gyerekek kifutnak a gyepre. | Arénázik az Orbán-kormány – átlagosan 73 százalékkal nőtt a stadionok ára | A legdrágább hazai kiadvány a Magyar Közlöny, amelyben rutinszerűen közlik a futballstadionok építési költségeinek emelkedését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3112954_arenazik-az-orban-kormany--atlagosan-73-szazalekkal-nott-a-stadionok-ara | 2021-03-13 11:50:00 | true | null | null | Népszava |
közbeszerzés;Fonyódliget;Mészáros Lőrinc;Erzsébet-tábor;
2021-02-05 12:29:37
Fonyódligeten is Erzsébet-tábort építhet Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége
Öt napon belül ez már a második, ezúttal több mint négymilliárdos elnyert közbeszerzés a miniszterelnöki jóbarát családjánál.
A Mészáros Lőrinc három gyereke által alapított FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság a zánkai Erzsébet-tábor fejlesztésének befejező, 1,2 milliárd forintos munkálatainak elnyerése után négy nappal ismét tarolt:
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány ajánlatkérésére a munkálatok tartalmazzák a Fonyódligeti Erzsébet-tábor infrastrukturális fejlesztési munkáinak teljes körű tervezését és kivitelezését.
A részletes leírás megemlíti, hogy a jelenlegi, táborból több mint 8000 légköbméternyi épületet, feleannyi faházas alépítményt kell elbontani, a megmaradó épületeket pedig felújítani, átalakítani. Utóbbiak között van egy portaépület, egy központi ingatlan, egy apartmanház.
Felállítanak továbbá 40 szállás- és egy rendezvénysátrat, építenek egy új vizesblokkot, „gyepet vetnek” hét hektáron, ültetnek több mint 500 fát, tízezer cserjét és 12 ezer évelő növényt. | Fonyódligeten is Erzsébet-tábort építhet Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége | Öt napon belül ez már a második, ezúttal több mint négymilliárdos elnyert közbeszerzés a miniszterelnöki jóbarát családjánál. | null | 1 | https://nepszava.hu/3108696_fonyodligeten-is-erzsebet-tabort-epithet-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege | 2021-02-05 12:04:00 | true | null | null | Népszava |
NER-betonba öntve: Kiszolgáltatottak az ellenzéki városvezetők
Kevés olyan cég van a piacon, amely ne lenne bekötve a Fideszhez és el mer indulni közbeszerzési pályázaton.
A kormányzati elvonások és a forráshiány ellenére alig akad olyan településvezető, aki ne vágna bele valamilyen rekonstrukcióba az öt éves ciklusa alatt, hiszen az uniós támogatások egy jelentős részét erre fordítják az önkormányzatok. Ám nehezen fog „független” kivételezőt találni: az építőipar jelentősebb szereplői szinte mind betagozódtak már a NER-be. A cégvezetők és tulajdonosok jó része igazodik, aki nem így tett, annak vállalata az elmúlt 10 évben tulajdonost cserélt.
Karácsony Gergely még a nyáron fakadt ki az ATV-ben a Lánchíd felújítására kiírt közbeszerzés miatt. „Aki ismeri a magyar építőipart, az pontosan tudja, hogy van a Mészáros Lőrinc, a Mészáros Lőrinc és Társa és a Mészáros Lőrinc és Fia. Nagyjából ez a magyar építőipar” – állította a főpolgármester. A piacon jelen lévő nagy és közepes szereplőket számba véve elmondható: nem túlzott. Az ajánlatot beadó négy fővállalkozó esetében három – Strabag, A-Híd, Közgép Zrt. – Fidesz-közeli vállalkozás vagy legalábbis nem megy szembe a kormánypárt gazdasági döntéshozóival. A párthoz való egyértelmű kötődés leginkább a Közgépnél érhető tetten. Az Orbánnal először szembeszegülő, majd 2018-ban kapituláló Simicska Lajos zászlóshajója nemrég a külügyminisztert, Szijjártó Pétert luxushajóztató Szíjj Lászlóhoz került – azóta ismét zsinórban nyeri a közbeszerzéseket. A másik kettőnél pontosabb a „kormányközeli” jelző használata, méghozzá a mindenkori kormányhoz közeli.
Ám a 2010 óta előállt piaci helyzet nemcsak az ellenzéki településvezetőket nyomasztja. Tarlós István volt főpolgármester két alkalommal volt kénytelen lefújni a hármas metró felújítására kiír közbeszerzést, mivel jelentősen túlárazott ajánlatok érkeztek. Jellemző, hogy az akkor még kormánypárti városvezetés is hosszas tárgyalás után tudta csak mérsékelni a cégek mohóságát. A tendernyertesek végül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által súlyosan bírált négyes metróberuházásnál is tevékenykedő Swietelsky és Strabag voltak. Az első tíz legnagyobb árbevételű építőipari kivitelező cég mindegyike alkalmazkodik az NER elvárásaihoz. Velük a többi cégnek is ajánlatos jóban lenni, hogy a busásan fizető állami közbeszerzéseken konzorciumi partnerek lehessenek, vagy alvállalkozóként megjelenhessenek.
Az elsősorban uniós, illetve hazai közpénzből élő nagyvállalkozások meglehetősen sajátos gazdálkodást folytatnak. Gyakori, hogy a kiíráshoz képest jóval drágábban nyernek meg közbeszerzéseket, a bevételeikhez képest pedig gyanúsan magas a profitjuk is. Mint a VálaszOnline összesítéséből kiderült, az építőipar nagy közbeszerzésbajnokai – Szíjj László, Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és körének cégei, a NER-be szerencsésen átzsilipelt Aczél Zoltán érdekeltségei, illetve a Strabag és a Swietelsky – jóval a szektorban átlagosnak mondható 2-4 százalékos profitráta felett keresnek a beruházásokon. Szíjj László Duna Aszfaltja például 2019-ben 157 milliárd forintot kasszírozott, amiből 25 milliárd forint adózás előtti nyeresége lett, azaz közel 16 százalékos volt a haszonrátája. Magyar sajátosság, hogy a közpénzekből élő cégek mindegyike valamilyen futballcsapatot is szponzorál. A legtöbben természetesen a Felcsúti Puskás FC mecénásai: a labdarúgó akadémia támogatói listáján 16 építőipari cég található. Ez a kör gyakorlatilag a 6 ezer milliárdosra becsült építőipari piac negyedét-harmadát, a közpénzes nagyberuházások zömét lefedi. A Garancsi érdekkörébe tartozó Market Zrt. az Orbán Viktor egyik kedvenc csapatának számító Fehérvár FC nagy támogatója.
Hasonló viszonyok vannak a közétkeztetésben, amely az önkormányzatok számára kulcskérdés. A 200 milliárdosra becsült piacot néhány nagyobb szereplő uralja. Immáron kimagaslóan a legnagyobb a HunGast, amelyet – bár a cég tagadja a kapcsolatot – Bánki Erik fideszes képviselő érdekkörébe szokás sorolni. Ebben a szektorban is igaz az, ami az építőiparra is érvényes: ha valaki a piacon akar maradni, annak jóban kell lenni a Fidesszel, a párt gazdasági holdudvarával. A közétkeztetés alacsony nyereségrátája miatt ugyanis a vállalkozásoknak komoly piacméretet kell elérniük, azaz több önkormányzattal, közülettel is ajánlatos szerződést kötniük. A hazai közbeszerzések sajátossága az is, hogy a gyakran egy-egy cégre kiírt állami, önkormányzati tenderek furcsaságait jobbára még a vesztesek sem vitatják. A jogorvoslatért vagy hatósághoz forduló cégek ugyanis hamar körön kívül találhatják magukat.
A távközlésben is a NER körül sűrűsödő mezőnyt találni. Bár az egyik fő lakossági internetszolgáltató, a T-Systems-et végül nem kebelezte be az Orbán-közeli informatikai cég, a 4iG, ettől még a távközlési cégek is függnek a Fidesz-állam jóindulatától. A régióból kivonuló norvég társaságtól némi kitérővel került a magyar államhoz a Telenor résztulajdona (a cég 25%-át szerezte meg az Antenna Hungária), és a Fidesz-közeli befektetőnek a legnagyobb hazai hírportált, az Origót eladó német Telekom is szoros kapcsolatot ápol az állammal. | NER-betonba öntve: Kiszolgáltatottak az ellenzéki városvezetők | Kevés olyan cég van a piacon, amely ne lenne bekötve a Fideszhez és el mer indulni közbeszerzési pályázaton. | null | 1 | https://nepszava.hu/3105533_ner-betonba-ontve-kiszolgaltatottak-az-ellenzeki-varosvezetok | 2021-01-11 12:11:00 | true | null | null | Népszava |
Vas András;Kósa András;
pályázat;néptánc;Nemzeti Kulturális Alap;Kásler Miklós;ethnofitness;
2021-03-23 06:00:00
Meghökkentő összegekből alakul a népi edzésforma
Kétoldalas pályázattal nyert egy egyesület 12 milliót Kásler Miklóstól az „ethno-fitnesz” kifejlesztésére. Az állami Magyarságkutató Intézet szakértője 2 millióért segít.
Meglepő feladatokra fizetnek ki meghökkentő összegeket az eleve különös, közpénzből állt magyar ethno-fitnesz projektben – tudta meg a Népszava, miután közérdekű adatigénylés nyomán munkatársunk betekinthetett azokba a pályázatokba, amelyek Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter egyedi döntése alapján kaptak támogatást tavaly decemberen, a járvány második hulláma idején.
Még januárban írta meg a Népszava, hogy „A magyar ethnofitness edzésforma kidolgozására” 12 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, Kásler Miklós döntése nyomán az Élet Szolgálat Egyesület. A szervezet honlapján megadott telefonszám nem működött, és az egyesület nagykanizsai címén csak egy üres lakást találtunk, a nyertest végül a Facebook-on értük el. Ráadásul a szervezet elnöke nem tudta megmondani, mi is az az ethnofitness, és férjéhez, az egyesület alelnökéhez irányította lapunkat. Törőcsik Pál – aki hosszú évekkel ezelőtt Nagykanizsa fideszes alpolgármestere volt – azt mondta: „Ez a mi találmányunk, fitnesz mozgáskultúra magyar népzenére. A cél, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, ebben a formában mutassuk be nekik a hatalmas hazai népzenei és néptánckincset.”
Most – miután lapunk munkatársa betekinthetett a pályázati iratokba – kiderültek a projekt részletei. Már amennyiben sok részlet lehet egy olyan pályázati anyagban, amely nem egészen két oldal hosszú. Bár a pályázat rövid, így sem sikerült abban egyeztetni a 12 millió forintos mozgásforma pontos nevét: azt „ethnofitness”-ként és magyarosítva „ethno-fitnesz”-ként is írták. Ahhoz, hogy sikerüljön „a földművelő magyar nép zenéjét és táncát” megkedveltetni, a pályázók tánccsoporttal, koreográfussal és egy fitnesz-instruktorral dolgoznak együtt. A kidolgozott majd a tánccsoport által begyakorolt mozdulatsorból 40 perces oktatóvideó is készülne, amit a pályázók reményei szerint iskoláknak és néptánc csoportoknak mutatnának be.
A költségek részletezéséből kiderül: a 12 milliós támogatásból „projektvezetőként” Kása Csaba, a humántárca alá tartozó állami Magyarságkutató Intézet (MKI) szakértője 2 millió forintot kap. Kása Csaba az MKI-ra feltöltött életrajza szerint az 1867-1949 közötti időszak magyar történelmének szakértője. Kutatási területe: „A magyar nemzet érdekében dolgozó – eddig nem, vagy részben kutatott, továbbá nem a kellő objektivitással feltárt – politikusok, közéleti személyek életének, munkásságának feldolgozása”. Mivel mindez elég távol állónak tűnik a magyar néptánckultúra hagyományaitól, arról is megkérdeztük Kása Csabát, hogy mennyire érzi magát kompetensnek az ethno-fitnesz ügyében, de megkeresésünkre nem reagált.
A projektben feladatot kap 500 ezer forintos megbízási díjjal egy vezető néptáncos is: az ő személye azért érdekes, mert nem egészen két éve még gyermek-, és ifjúsági kategóriában indult egy néptáncversenyen. A munkát Erdélyből online segíti egy koreográfus, aki 1 millió forintot kap, míg az egyesület alelnöke, Törőcsik Pál „szervezőként” 2 millió forintra számíthat. A 40 perces oktatófilm 500 ezer forintból készül el, és beterveztek 450 ezer forintot olyan feladatokra, mint „a projekt adminisztrálását végzők tiszteletdíja, magángépjárműhasználat, tömegközlekedési bérlet, vonatjegy”.
Noha az egyesület egy nem egészen két oldalas anyaggal jelentkezett támogatásért, a minisztérium lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: Minden pályázat esetén "részletes háttéranyagot" kér be a pályázóktól, ez alól az Élet Szolgálat Egyesület sem volt kivétel. A tárcától újra megkérdeztük, nem kifogásolható-e, hogy az Élet Szolgálat nem a megadott címen működött, és az egyesület elnöke sem tudta, mire nyertek 12 millió forintot, ám a minisztérium szerint miden rendben van. Mint írták, a kérelem benyújtása, a támogatás megítélése, folyósítása, annak felhasználása, elszámolása, valamint ellenőrzése jogszabályok által meghatározott formában történik.
Rockopera „mezőgazdasági környezetben"
Az Élet Szolgálat Egyesület pályázata a nem egészen kétoldalas leírással még a kidolgozottabbak közül való – összegezhető, miután átnéztük a Kásler Miklós miniszter döntése nyomán támogatott anyagokat.
Az Audiovizuális Kultúra Fejlesztéséért Egyesület egyoldalas pályázati leírásából egyetlen mondat utal arra, hogy mit kezdenének tízmillió forinttal: felkutatnák az 1957-ben meggyilkolt Boldog Brenner János halálával kapcsolatos „objektív és lelki” részleteket, továbbá kétnyelvű „vizuális szakmai anyagot” alkotnának. A tízmillióból ötöt fordítanak két hónap alatt „kutatásra, interjúkészítésre”. Az egyesület egyik alelnöke Schatz Péter: ő kulcsszereplője volt a Habony Árpád által vezényelt fideszes médiaterjeszkedésnek a Balkánon, és a 24.hu korábbi információi szerint Észak-Macedóniában adócsalás miatt vádat emeltek ellene.
Az egyik legnagyobb összeget, 54 millió forintot Izsák város önkormányzata nyerte el, a Nemzeti Lovas Színház Szent László, a táltoskirály című rockoperájának bemutatására. Az opera létjogosultságát többek között azzal igyekeztek indokolni: „A lovas környezet új teret biztosít, mivel a magyar operettek zöme mezőgazdasági környezetben játszódik, így egyáltalán nem öncélú a lovon való bemutatásuk.” (Itt érdemes megemlíteni, hogy a pályázatban a szerzők hol operáról, hol operettről írnak.) A pályázatból kiderül, hogy a teátrum 12,065 millió forintot kap a rockopera színpadra állításáért „produkció vásárlás” címén, de ezen felül az előadás megrendezésének összes költsége az önkormányzatot, pontosabban a támogatást folyósító Nemzeti Kulturális Alapot terheli a 3,3 milliós szállásdíjtól kezdve a 2,54 millióba kerülő „csoportos étkezésen” át a 10,9 milliós „marketing költségekig”. | Meghökkentő összegekből alakul a népi edzésforma | Kétoldalas pályázattal nyert egy egyesület 12 milliót Kásler Miklóstól az „ethno-fitnesz” kifejlesztésére. Az állami Magyarságkutató Intézet szakértője 2 millióért segít. | null | 1 | https://nepszava.hu/3113923_meghokkento-osszegekbol-alakul-a-nepi-edzesforma | 2021-03-23 13:15:00 | true | null | null | Népszava |
Kirúgással fenyegetett meg egy közmunkást a lombkoronasétány miatt ismertté vált Nyírmártonfalva fideszes polgármestere, mert egy nevetős emotikonnal reagált a tarvágott lombkoronasétányról készült fényképre. Erről Hadházy Ákos számolt be Facebook-oldalán. A független országgyűlési képviselő kijelentette:
Ez akkora aljasság és akkora arcátlanság, hogy amikor először hallottam, nem is akartam elhinni.
A képviselő közölte, hogy beszélt az érintett közmunkással, aki korábban szociális munkásként gondozta az időseket a településen, de most közmunkáskánt végzi ugyanazt a munkát. A fiatal nő Hadházynak elmondta, hogy rokonai készítettek egy fotót a hírhedtté vált sétányról, azt kiposztolták, és erre reagált egy röhögő emotikonnal. | Jót nevetett a közmunkás a hírhedt lombkoronasétányon, a polgármester azonnal ki akarta rúgni | Hadházy Ákos először el sem akarta hinni, hogy ilyen megtörténhet. Aztán kapott róla egy hangfelvételt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/05/02/lombkoronasetany-nyirmartonfalva-kozmunkas-nevetes-kirugas | 2023-05-02 13:16:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Magánterület! Illetékteleneknek belépni tilos!” – olvasható a táblán, amelyet vasárnap vett észre és fotózott le a magyarnarancs.hu egyik olvasója Nyírmártonfalva határában, a most már Európa-hírű lombkoronasétányhoz bevezető út elején.
Olvasónk a fotóhoz mellékelt üzenetében azt írja, hogy egy barátja most nézte volna meg közelebbről a látványosságot, de így már nem mert bemenni az útra. Nem baj, mert az aszfaltútról is lehet látni.
Mivel a négy méter magas, nyolcvan méter hosszú szerkezet mellett áll egy kilátó is, amely korábban készült, olvasónk szerint nem lehetne lezárni ezt a területet, hiszen a kilátó is a köz javára létesült. A terület tulajdonosa Filemon Mihály agrárvállalkozó, Nyírmártonfalva polgármestere, aki azzal vált híressé, hogy egy uniós projekt keretében olyan erdőben valósította meg az „erdőközjóléti beruházást”, ahol idő közben ki kellett vágni a fákat.
A különös beruházásról először az Átlátszó és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be. Az ellenzéki politikus szerint ez a beruházás az uniós pénzek ellopását szemlélteti. A nyírmártonfalvai polgármester a cikk megjelenése után kilátásba helyezte, hogy pert indít minden újság ellen, amely nem a tényeket hozza nyilvánosságra a lombkoronasétánnyal kapcsolatban. Filemon Mihályt a Magyar Narancs is kereste, de nem sikerült vele beszélni, e-mailben elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.
Így csak a Facebookon közzé tett érveit idézhettük azzal kapcsolatban, mit gondol a beruházásról.
Arról, hogy a köz javára létesített sétányhoz bevezető utat most miért zárta le, nem ír a közösségi oldalon. Feltételezzük, azért, mert úgy ítélte meg, túl sokan akarják megnézni közelről. | Vége a búcsújárásnak a lombkoronasétánynál | Lezáratta a látványossághoz bevezető utat Nyírmártonfalva polgármestere. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lezartak-a-lombkoronasetany-bevezeto-utjat-258321 | 2023-04-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hangfelvétel készült arról, hogy egy nyírmártonfalvi közalkalmazottat kirúgással fenyegetett a fideszes polgármester, Filemon Mihály
– a felvételt Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra a Facebook oldalán.
A kirúgással való fenyegetés oka az volt, hogy a felvételt készítő nő állítólag egy nevetős smiley-t kommentelt egy kép alá, amin a lomb nélküli lombkoronasétány volt látható. A polgármeser telefonon rendelte be magához a nőt, előre jelezve neki, hogy "le kéne venni a röhögös fejet".
A közzétett felvételen hallható, hogy a polgármester állítólag azt tanácsolja a nőnek, hogy "picit gondolkozzon el azon, hogy mit csinál", majd berendelte az irodájába, ahol majd meglátják, hogyan tovább.
A találkozóról is készült hangfelvétel, ám azon túl sok érdemi információ nem hangzik el. Filemon ugyanis már a legelején arra kérte a nőt, tegye ki a telefonját az asztalra, de mivel ő ezt többszöri felszólításra sem tette meg – kiemelve, hogy nem céges telefon van nála, hanem a sajátja –, a polgármester az útjára is engedte. "Viszont látásra. Papírokat küldöm" – köszönt el a polgármester.
Hadházy megjegyzi, hogy a nő még nem kapott írásos értesítést az elbocsátásáról.
A független országgyűlési képviselő elmondása szerint nem a felvételen hallható nőtől kapta a hanganyagot, de miután elutazott Nyírmártonfalvára, felkereste a nőt, egy "nehéz körülmények között élő, valójában szociális munkásként dolgozó (de csak közmunkás bért kapó), nagyon bátor fiatal anyukát", aki megerősítette az elhangzottakat.
Lapunk nemrég riportot készített Nyírmártonfalván arról, mit gondolnak a helyiek a lomb nélküli lombkoronasétányról. | Kirúgással fenyegetett a nyírmártonfalvi polgármester egy közalkalmazottat, mert nevetett a lombkoronasétányon | A fenyegetésről hangfelvétel készült. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kirugassal-fenyegetett-a-polgarmester-egy-kozalkalmazottat-mert-nevetett-az-erdo-nelkuli-lombkoronasetanyon-258345 | 2023-05-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tegnap mi is írtunk róla, hogy a nyírmártonfalva fideszes polgármestere, Filemon Mihály megfenyegetett egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált egy ismerőse facebook-posztjára, ami a lombkoronasétányról készült fotót tartalmazta.
Az asszony nehéz körülmények között él, valójában szociális munkásként dolgozik, de csak közmunkás bért kap az önkormányzattól. Egyedül neveli 8 éves, beszédfogyatékos gyerekét, a stressz miatt táppénzre került. Minden reggel a hat kilométerre eső Nyíracsád iskolájába viszi, ahol szakemberek, például logopédus segítik a fejlesztését.
Az RTL Híradónak a nő elmondta, hogy rokonai érkeztek hozzá, és meglátogatták a falu hírhedt látványosságát is. Erre a posztra küldött egy nevetős fejet.
Filemon Mihály erre megfenyegette a nőt telefonon, és úgy módosította a nő munkarendjét, hogy az addigi reggel 8 helyett 7-kor kelljen kezdenie, így nem tudja iskolába vinni a gyerekét.
A nő most mégis nyilatkozott az RTL-nek. „Azt szeretném, hogy ezt a polgármester így, ilyen szinten ne tehesse meg az emberekkel, nemhogy velem, hanem itt még vannak olyan emberek, akik ide vannak utalva, és nem tudnak ugrálni máshova dolgozni. Ezt a sakkban tartást én nem tartom igazságosnak” – mondta.
Filemon Mihály azt állítja, hogy a nő nem látja el a munkáját, de másról nem akart nyilatkozni arra hivatkozva, hogy még vizsgálat folyik.
A polgármester egyébként nemcsak az egyedülálló anyával hadakozik, hanem az Átlátszóval is. Mai hír, hogy beperelte az oknyomozó portált és bocsánatkérést követel. | Megszólalt a nő, akit a lombkoronás polgármester egy szmájli miatt fenyegetett meg | Nemcsak saját magáért akar kiállni, hanem azokért is, akik hasonló cipőben járnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megszolalt-a-no-akit-a-lombkoronas-polgarmester-egy-szmajli-miatt-fenyegetett-meg-258367# | 2023-05-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Írásbeli kérdéssel fordult Vadai Ágnes, a Demokratikus koalíció országgyűlési képviselője Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal kapcsolatban, hogy szabályos volt-e a nyírmártonfalvai lombkorona sétány uniós támogatásának felhasználása.
A településen 60 millió forint uniós támogatást nyertek el lombkoronasétány létrehozására, de közben tarra vágták a mellette lévő erdőt.
Filemon Mihály az uniós döntéshozókat hibáztatta a dologért, mondva, hogy már 2017-ben beadták pályázatot, közben pedig az erdő vágásérett lett.
Polt Péter írásban úgy válaszolt Vadainak, hogy kérdését „tartalmilag feljelentésként” értékeli, ezért azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának továbbította. A feljelentés elbírálásának eredményéről a nyomozó hatóság ad majd tájékoztatást. (24.hu) | Véletlenül feljelentés született a lombkoronasétány ügyében | Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdezett, Polt Péter legfőbb ügyész ezt feljelentésként értékelte. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/veletlenul-feljelentes-szuletett-a-lombkoronasetany-ugyeben-258365# | 2023-05-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító két férfi 2013 júniusától egy strómanok vezette cégből álló számlagyárat működtetett, amely jutalék fejében rendszeresen állított ki fiktív számlákat olyan cégvezetők számára, akik így akarták csökkenteni az áfafizetési kötelezettségüket - közölte a Fővárosi Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A számlagyár egy budapesti üzlethelyiségben és a felette lévő irodákban működött, és részben közvetítőkön keresztül, részben pedig közvetlenül adta el a fiktív számlákat a megrendelőknek.
A cégvezetők a számlákon szereplő szolgáltatások árát a látszat érdekében átutalták a bűnszervezetnek, amely abból levonta a valótlan számlázásért járó jutalékot, majd a fennmaradó összeget készpénzben juttatták vissza a fiktív számlákat befogadó, adócsaló cégekhez.
A jutalék legnagyobb része a bűnszervezet vezetőit illette meg, akik abból fényűző életmódot folytattak, a bűnszervezet további tagjai pedig rendszeres havi fizetést kaptak a feladataik ellátásáért - írták.
Az ügyészség szerint a számlagyár hierarchikusan és konspiratívan működött, egymás között a feladatokat megosztották.
A bűnszervezetben a vezetők feladata a fiktív szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések megkötése, a fiktív számlák és teljesítési igazolások kiállítása volt, továbbá a legális működés látszata érdekében egy internetes hírportált is működtettek.
A fiktív számlák nagy része ugyanis internetes hirdetések megjelentetéséről szólt, amelyekért a megrendelők jelentős összegeket fizettek ki úgy, hogy ezek a hirdetések tényleges piaci értékkel nem bírtak.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 37 ember ellen emelt vádat. | Vádat emeltek a milliárdos kárt okozó számlagyár működtetői ellen | Az elkövetők 1,2 milliárd forintnyi kárt okoztak az állami költségvetésnek | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/vadat-emeltek-a-milliardos-kart-okozo-szamlagyar-mukodtetoi-ellen-258366 | 2023-05-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Magánindítványában Strausz Róbert gyulai lakos arra kérte a Békés Vármegyei Főügyészséget, hogy vizsgálja meg azt az adásvételi ügyletet, amelynek keretében az önkormányzat még 2017-ben szerződést kötött egy céggel annak érdekében, hogy eladja a már hosszú évek óta üresen álló egykori 1. Számú Általános Iskola műemléki épületét. A szecessziós műemlékegyüttes eredetileg is iskolának épült, s nagy előnye, hogy roppant közel fekszik a Gyulai Várfürdőhöz. A magánindítvány kezdeményezője szerint az ügylettel kapcsolatban „felvetődik annak az alapos gyanúja annak, hogy Gyula város önkormányzata nem kellően körültekintően járt el, és egy lehetetlen szolgáltatással kapcsolatos szerződést kötött, amivel anyagi kárt okozott a városnak”.
A Békés Vármegyei Főügyészség a hozzá érkezett feljelentést annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága Gazdaságvédelmi Osztályára továbbította. A napokban innen kapta Strausz Róbert a hivatalos értesítést, amely szerint az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt elrendelték a nyomozást. Ez akárhogyan is végződik, roppant kellemetlen lehet a békési fürdőváros fideszes vezetőinek.
A történtek részleteivel és hátterével az elmúlt év novemberében foglalkozott a Narancs.hu. Mint megírtuk, 2017-ben a reménybeli vevője számára szokatlanul előnyös feltételekkel adta el a fideszes többségű gyulai képviselő-testület a volt 1. Számú Általános Iskola épületét. Ám a vevő, a számára biztosított öt évig nem csinált semmit, ezért romlott az ingatlan állapota. Végül a háromból egyetlen részletet sem törlesztett az egyébként is lealkudott árból. Nem is keveset, hiszen az eredetileg meghirdetett 475 millióból 400 millió lett. Igaz, a gyulai önkormányzat kikötötte, a tulajdonjog mindaddig a városé marad, amíg a vevő ki nem fizeti az utolsó részletet. Majd tavaly ősszel egy meglehetősen átlátszó indokkal visszalépett az ügylettől a vevő, holott a terv egy ötcsillagos szálloda megvalósítása volt.
Az ügy előzménye, hogy a gyulai képviselő-testület még 2008 nyarán hatalmas vitától övezve a vészesen csökkenő gyereklétszámra és az egyházi iskolák beindulására hivatkozva amegszüntette a nagy múltú 1. Számú Általános Iskolát. Bár voltak elképzelések, hogy az iskolával mit lehetne kezdeni, ezek közül 2017-ig egyik sem jutott tovább az ötletelésnél. Ezt követően a regnáló képviselő-testületek nem tettek semmi érdemit, hogy az üresen maradt értékes ingatlannak – a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épületének – új funkciót adjanak. (Időközben viszont elkészült a volt alapfokú iskola emlékkönyve, amelyet az ott dolgozó tanárok írtak és állítottak össze.) Az iskola megszüntetése után kilenc évvel, 2017 októberében, némiképp váratlanul került az iskolaépület lehetséges eladása a képviselők elé.
Gyula, 1. Számű Általános Iskola
Fotó: A szerző felvétele/
A nyilvánosan meghirdetett pályázatra egyetlen ajánlat érkezett. A budapesti székhelyű First School Vállalkozási Kft. éppen a pályázat határideje alatt alakult át és váltott nevet: mezőgazdasági társaságból szállodai szolgáltatásokra tért át, míg telephelyét a Békés megyei Végegyházáról Budapestre tette át. A cég jegyzett tőkéje mindössze 3 millió forint volt, az idegenforgalomban és szálláshely-üzemeltetésben nem volt semmilyen gyakorlata és referenciája. Ám ennél is sokatmondóbb volt, hogy az elmúlt öt év mindegyikében a vállalkozás bevétele nulla forint volt, és csak veszteségeket halmozott fel.
Tavaly októberben a cég képviselője elmondta, hogy az emelkedő energiaárak miatt nem kívánják a projektet megvalósítani. Erre tekintettel a kft. kezdeményezésére a testület a szerződés megszüntetése mellett döntött. S miután sem a vételár kifizetése, sem a birtokba adás nem történt meg, a feleknek egymással szemben követelése nem áll fenn. A visszalépés indoka azonban kissé sántított, minthogy a hivatkozott energiapiaci áremelkedés a cég rendelkezésre állt öt évben csak a legutóbbi fél esztendőt érinti, így aligha szolgálhat teljeskörű magyarázatként.
Mindezekre is alapozva Strausz Róbert nemrégiben tett feljelentésében megfogalmazta, hogy a vevő cég 2014 óta létezik és gabonafélék, hüvelyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozik főtevékenység szerint (később tevékenységi körükbe tették a szállodai tevékenységet is, de abban semmi gyakorlatuk, tapasztalatuk nem volt), a bejegyzett tőkéje pedig 3 millió forint felett, de 5 millió alatt van. Ebből jól látszik, hogy sem kapacitása, sem tőkéje nem volt egy ekkora, több milliárdos beruházáshoz. A szerződésben nem szerepel semmiféle biztosíték arra az esetre, ha a vevő mégsem tud az öt év alatt fizetni, akkor az épület állagmegóvása érdekében, tekintettel, hogy műemléki jelentőségű épület, terheli-e kartérítési kötelezettség.
„Felvetődhet, hogy az eladó rosszhiszeműen járt el, mert a rendelkezésre álló adatok ismeretében tudnia kellett róla, hogy a vevő soha nem fogja tudni a szállodát megépíteni, mert sem szakmai, sem anyagi háttere nem volt. Nem helyén való Görgényi Ernő polgármesternek az az érvelése, hogy az üzleti életben gyakorta megesik az efféle ügylet, mely szerint eladnak egy cégnek egy ekkora ingatlant egy ekkora beruházásra, és az majd talál forrást a kivitelezésre” – írta magánindítványában Strausz. Hozzátette:
„Megállapítható, hogy az eladót képviselő Görgényi Ernő egy lehetetlen szerződést kötött, ami, mivel az eladó nem járt el elég körültekintően, érvénytelen és Gyula Város Önkormányzata szankcióval sújtható az ügyben.”
A szóban forgó, 2017 októberében tartott képviselő-testületi ülésen a vevőnek előnyt, míg a városnak erős kockázatokat nyújtó szerződést az összes fideszes képviselő megszavazta, míg a magát civil szervezetként meghatározó Gyulai Városbarátok két képviselője tartózkodott, a Jobbik és az Együtt testületi tagja ellene voksolt. Az utóbbi, ma már nem létező párt képviseletében cikkünk szerzője szavazott. Hozzászólásában azt hangoztatta, hogy az adásvételi szerződés nem támogatható. Hasonlóan tett akkor Csengeri Lajos a Jobbik képviselője is. | Nyomoz a rendőrség a gyulai önkormányzat ellen | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy magánindítvány nyomán. A feljelentés szerint a gyulai önkormányzat nem kellő körültekintéssel és előnytelen feltételek mellett próbálta meg egyik patinás iskolaépületét értékesíteni, amivel anyagi kárt okozott a városnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nyomoz-a-rendorseg-a-gyulai-onkormanyzat-ellen-258337 | 2023-05-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem mindennapi levelet kapott április 26-i dátummal Zalai Mihály a Békés megyei önkormányzat fideszes elnöke. A még Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő alapította Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítvány jogi képviselője, Ladányi Nikoletta szolnoki ügyvéd megfogalmazása szerint ismételt és sokadik kérelemmel fordulnak Zalaihoz. (Ladányi annak az Erdei Zoltán ügyvédi irodájának a kötelékében dolgozik, aki a jelenleg is a Fővárosi Törvényszék előtt zajló, 1,4 milliárd forintos kárértékű, költségvetési csalás miatt folyó büntetőperben képviseli Simonkát.)
„Nyomatékosan kérem, hogy kárenyhítési kötelezettsége körében is eljárva ROHU 453 projekt partnerségi megállapodását a Békés vármegyei önkormányzat 2023 áprilisában írja alá annak érdekében, hogy az Irányító Hatóság a Támogatási szerződést aláírja és a Vezető Partner részére megküldje. Amennyiben ez 2023 áprilisában nem történik meg, a Békés vármegyei önkormányzat felróható magatartása miatt Békés megye fejlesztésére megítélt mintegy 5 milliárd forint veszik el, továbbá a Dél-Békés Mentőcsoport Katasztrófavédelmi Alapítvány tetemes károkat szenvedhet el, amelyeket nyilvánvalóan érvényesíteni fogunk az önkormányzattal szemben” – áll a levélben.
Magyarul az ügyvéd arra kéri a megyei önkormányzat vezetőjét, hogy még áprilisban írja alá azt a partnerségi megállapodást, amelyben érintett a DBMCS is, különben rengeteg pénz veszhet el, a kárt pedig érvényesíteni fogják. Kérdés, mennyiben teljesíthető, hogy még áprilisban írja alá a szóban forgó dokumentumot Zalai, ha április 26-i dátummal írták neki a levelet, másrészt erős a gyanú, hogy ezt egyszemélyben a közgyűlési elnök nem teheti meg, mert ehhez képviselő-testületi felhatalmazás szükséges.
A fentiekhez viszont a jogi képviselő hozzáteszi, hogy Zalai egyrészt haladéktalanul járjon el a projekttel kapcsolatos határidők meghosszabbítása érdekében, másrészt térjen vissza a magyar-román határon átnyúló és az Európai Unió finanszírozta projekt megvalósításához úgy, hogy abban az eredetileg kijelölt partnerek vegyenek részt.
Az ügy hátteréről 2022 karácsonyi lapszámunkban számoltunk be elsőként.
A több évre visszanyúló történet lényege, hogy 13,7 millió euró áll a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták be, köztük kiemelten a Simonka által alapított DBMCS Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet úgy, hogy a felhasználható több milliárdos összeg nagyobb része a DBMCS-nek jutott volna. Minderről a Békés Megyei Önkormányzat 2019. július 3-i ülésén döntött a fideszes többség, az ellenzék jelzésértékűen nem is vett részt a voksolásban.
Mindez azonban alig másfél hónappal azelőtt történt, hogy Simonka ellen országos botrányai megkoronázásaként a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt volna.
Ennek részeként a Simonka ellen 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszéken megindult büntetőper után, 2020 szeptemberében a határon átnyúló projekt módosítását Zalai Mihály elnök a békési közgyűlés elé vitte, aligha függetlenül attól, hogy a fideszes parlamenti képviselő a vádlottak padjára került. A változtatás lényege, hogy a kedvezményezettek, így a konzorciumi tagok közül kivették a Simonka-féle DBMCS-t. Arra hivatkoztak, hogy a koronavírus-járvány második hullámának erősödése nyomán az egészségügyi fejlesztések prioritásai megváltoztak, a sürgősségi és intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel és civil szervezetek bevonásával.
Az új elképzelés szerint, egyben az addigi költségvetés áttervezésével továbbra is 13,7 millió eurót használhatnak fel a koronavírus elleni védekezésre. Ám ennek az összegnek a 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapja, amely új partnerek bevonását a projektbe a 2020. szeptember 10-i közgyűlési döntéssel kezdeményezték. Ez ellen a DBMCS minden szóba jöhető fórumon tiltakozott, és nyílt színi vita alakult ki Zalai és Simonka között.
Több, mint két évvel később, 2022 novemberében kongatta meg a vészharangot a Békés megyei közgyűlésen Zalai Mihály elnök. Ekkor ugyanis arról számolt be, hogy az új partnerek bevonása után a projekt megvalósítása kapcsán nem történt semmi érdemi, így immár a program végrehajtása került veszélybe, s ezzel szoros összefüggésben az elnyert jelentős, mintegy 5 milliárdos uniós támogatás is veszni látszik. Igaz, ekkor Zalai értetlenségét is kifejezte, mert megítélése szerint a magyar partnerszervezetek kicserélésére rábólintottak a román oldalon a programot irányító szervek is. De mint kiderült, ez nincs így.
A fejlemények nyomán kibontakozó szakmai vita arról szólt, hogy a projekt megvalósítása közben megváltoztatható-e annak tartalma és a benne résztvevő partnerek vagy sem. Magyarán, jogszerű volt-e a Simonka alapította DBMCS-t kitenni a projektből. A román oldalon működő Irányító Hatóság az erre vonatkozó uniós pályázati alapszabályok miatt végül erre az álláspontra helyezkedett.
A kérdés akkor látszott végleg eldőlni, amikor az EU finanszírozta ROHU 453 egészségügyi projekt monitoring bizottsága (mb) 2023 január végi ülésén a források átcsoportosításáról döntött. Magyarán biztossá vált, hogy a projekt közel 14 milliós eurós forrása elveszett a térségnek. Tette ezt azért az mb, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar oldalon átprogramozott projekt megvalósítására 2023. december 31-ig nincs semmilyen esély, ahogy erről a Narancs.hu március elején beszámolt.
Az eredeti és a Simonka alapította DBMCS-vel megvalósított projekt szerint 500 defibrillátort szereztek volna be, amelyeket Békés megye vasútállomásain, buszpályaudvarain, hipermarketjeiben, bevásárlóközpontjaiban, főterein, templomaiban, fürdőiben helyeztek volna ki úgy, hogy mintegy ezer fős kiképzett személyzetről is gondoskodnak. Nyolc Békés megyei járási központ orvosi ügyeletének műszerezettségét is modernizálták volna, egyben új ügyeleti autók vásárlását is tervezték, a poszt-Covid-szindróma kezelésére pedig rekreációs központokat építettek volna.
Simonka „munkásságát” ismerve viszont többen is úgy vélték, hogy ennek a megvalósítása – figyelemmel a jelentős uniós forrásokra – a korrupció melegágya lett volna. Egyebek között ezért is vették el a projektet az immár kegyvesztetté vált Simonkától, bár tény, a hivatalos indok más volt. Ám mint láttuk, ezt viszont a uniós szabályozás nem engedi meg.
A DBMCS jogi képviselőjének mostani, április végi Zalaihoz címzett levele csak alátámasztja azt, amit tavaly decemberben Simonka nyilatkozott az ügyben a Narancsnak. Akkor azt mondta: „Pályázati szabálytalanságok, valamint hűtlen kezelés és vagyoni károkozás miatt hamarosan büntetőfeljelentést teszünk az ügyben a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és tagjai ellen. Egy kiváló és emberéletek sokaságát megmentő pályázatot ítéltek szó szerint halálra, ráadásul minden idevonatkozó protokollt megszegtek. Zalai Mihály közgyűlési elnök becsapta és félrevezette saját közgyűlését, ők pedig nem ellenőrizték az információkat. Mindez azzal jár, hogy csak emiatt közel 5-6 milliárd forintnyi forrástól esik el Békés megye, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül.”
Az ügyben kerestük Zalai Mihályt, a Békés megyei önkormányzat fideszes elnökét, amint megkapjuk válaszát, közzétesszük.
„A ROHU453 programmal kapcsolatban Békés Megye Önkormányzatának felhatalmazása alapján kell eljárnom, önálló döntési lehetőségem nincs. Az erről szóló határozatot a közgyűlés egyhangúlag, az ellenzék támogatásával szavazta meg” – írta kedd délután küldött válaszában Zalai Mihály. Mint közölte, válaszolni fognak az alapítvány által felkért ügyvéd levelére, amelyben visszautalnak majd a korábban, ügyvédük által megküldött válaszokra.
Az 5 milliárd forint lehetséges elvesztéséről azt írta válaszában Zalai: „Önkormányzatunk továbbra is elkötelezett a pályázat megvalósításában. Az elmúlt két esztendőben mindent elkövettünk annak érdekében, hogy az Irányító Hatóság értékelje pályázatunkat és végre nekikezdhessünk a vármegyei kórházaink számára az új orvosi eszközök beszerzéséhez. Érthetetlennek és sajnálatosnak tartom, hogy továbbra sem született ebben az ügyben döntés.” | A békési közgyűlés elnökének feje főhet az elvesztett ötmilliárd forintnyi uniós forrás miatt | A megyei közgyűlés a Simonka-per miatt tett ki egy, a politikushoz köthető szervezetet egy uniós projektből, ezzel viszont borult minden. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-bekesi-kozgyules-elnokenek-feje-fohet-az-elvesztett-otmilliard-forintnyi-unios-forras-miatt-258283 | 2023-05-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A tarra vágott erdő hűlt helyén épült lombkorona sétányról szóló cikkünk megjelenése után jogi képviselője útján helyreigazítási kérelmet küldött Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester az Átlátszónak. Mivel az általa kifogásolt adatokat állami nyilvántartásokból idéztük, a polgármester pedig cikkünk megjelenése előtt nem reagált az ezekkel kapcsolatos megkereséseinkre, a helyreigazítási kérelmének nem tettünk eleget. Filemon nem nyugodott bele a döntésünkbe, és bírósághoz fordult az ügyben, helyreigazítást és bocsánatkérést követel: a per első tárgyalása jövő pénteken lesz a Fővárosi Törvényszéken.
Nyírmártonfalván feszült a helyzet, amióta az erdő nélküli lombkorona sétány az Átlátszó tényfeltáró cikke és videója nyomán nagy nyilvánosságot kapott. Filemon Mihály polgármester a helyiekre is megpróbál nyomást gyakorolni: a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által nyilvánosságra hozott hangfelvétel tanúsága szerint az egyik közfoglalkoztatottat felszólította, hogy vegyen le egy nevetős szmájlit egy Facebookra kitett képről, majd később a hivatalban a telefonját kérte el tőle. Amikor pedig nem kapta meg, közölte az alkalmazottal, hogy elmehet, a papírjait majd megkapja.
Filemon a sajtót is megfenyegette: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mindenkit beperel, akik a lombkorona sétányról tudósítottak. Az Átlátszó esetében ezt a fenyegetését már valóra is váltotta.
Az erdő nélküli lombkorona sétányról szóló tényfeltáró cikkünk és videónk megjelenése után küldött helyreigazítási kérelmében a nyírmártonfalvai polgármester azt írta, hogy egy forintot sem kapott még meg a 60 millió forintos uniós támogatásból, emellett nem kapott félmilliárd forintot vagy ahhoz közelítő összeget erdőtelepítési támogatásként 2022-ben, és hogy a lombkorona sétány nem 50, hanem 80 méter hosszú.
Az Átlátszó kitart amellett, hogy a kifogásolt adatokat állami nyilvántartásokból idéztük, amikor pedig arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen. Mint ahogy az is, hogy elő-, utó-, vagy részfinanszírozott az uniós projekt.
Lombkorona-gate: Bocsánatkérést követel és sajtóperrel fenyegeti az Átlátszót a nyírmártonfalvai polgármester | atlatszo.hu
Az Átlátszó kitart amellett, hogy amikor arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen.
Miután a helyreigazítási kérelmének nem tettünk eleget, a polgármester bíróságra vitte az ügyet. Az Átlátszó kiadóját és szerkesztőségét is pereli, helyreigazítást és bocsánatkérést követel.
Keresetlevelében fenntartja korábbi álláspontját, miszerint bár megítélték számára, az összeg folyósítása előtt nem lehet uniós támogatásról beszélni. Azt is elővezeti keresetlevelében, hogy a kifogásolt cikkünk „nem a polgármesteri tevékenységével, hanem a magánéletével függ össze”, ezért a személyiségi jogait, jó hírnevét is megsértettük, ráadásul a sztorit számos sajtótermék átvette. A per első tárgyalása jövő pénteken lesz a Fővárosi Törvényszéken.
Emlékeztetőül: a per tárgyává tett sztorinkban arról írtunk, hogy a nyírmártonfalvai lombkorona sétány kivitelezése közben kivágták a fákat. Nemcsak néhányat, hanem az egész erdőt tarra vágták körülötte, így most egy pusztaság közepén áll a bizarr létesítmény. Az alföldi településeken dübörög a lombkorona sétány építési láz, még a térség országgyűlési képviselője, Tasó László is építtetett egyet.
A per tárgyává tett tényfeltáró cikkünk nyomán hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.
A Transparency az Integritás Hatósághoz, Hadházy és Donáth az OLAF-hoz fordult a lombkoronaösvények ügyében | atlatszo.hu
A polgármester nyilatkozatai most az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) címzett beadványban köszönnek vissza, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, és Donáth Anna momentumos EP-képviselő jegyeznek. Filemon Mihály mellett a nyíradonyi fideszes politikus Tasi Sándor, és a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője, Tasó László lombkoronasétányát említik, mint
Cikkünk megjelenése és országos visszhangja után az építtető lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálta elfedni a lombkorona-botrányt: újratelepítették a fákat a bizarr építmény körül azok helyére, amiket az építkezés közben kivágtak. A katasztrófaturistáknak azonban nincs miért aggódniuk, a frissen telepített suhángok nem létező lombjai egy jó darabig nem takarnak el semmit.
Lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálják elfedni a lombkoronabotrányt | atlatszo.hu
Érkezésünkkor épp az egyik munkás kap egy kocsiban ülő férfitől eligazítást, aki arra panaszkodik, hogy hirtelen mennyi munka szakadt a nyakukba. Kicsit odébb haladva két férfi munkálkodik a biciklitárolón, amit lazúrral kennek le. A helyszínen lévő munkások szerint semmiféle gyorsulásról nincs szó, állításuk szerint kész sem volt az ösvény, amit márciusban megtekintettünk.
Cikksorozatunk második részében arról is beszámoltunk, hogy egy üresen álló vágópontra is uniós támogatást kapott a nyírmártonfalvai polgármester. A fideszes polgármesterhez köthető, uniós pénzben részesült vágópont jelenleg üresen áll, ottjártunkkor állatoknak nyomát sem lehetett látni. A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a projekt a maximális, 50 millió forintos támogatást kapta meg.
Üresen álló vágópontra is 50 milliós uniós támogatást kapott a lombkoronasétányos nyírmártonfalvai polgármester | atlatszo.hu
Az Átlátszó kitart amellett, hogy amikor arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen.
A lombkoronaügy megmozgatta az egész országot. Az interneten beindult a mémgyár, Sebő Ferenc kollégánk pedig szenvedélyes művészetelméleti elemzésben vette védelmébe a létesítményt és a meg nem értett művészt, kelet-európai land artról, posztmodern örökségről, és váratlan helyről érkező zsenialitásról beszélve.
Címlapkép: Filemon Mihály polgármester Facebook profilképe, és az Átlátszó felvétele a lombkorona sétányról. | Beperelte az Átlátszót az erdő nélküli lombkorona sétányról elhíresült polgármester | A tarra vágott erdő hűlt helyén épült lombkorona sétányról szóló cikkünk megjelenése után jogi képviselője útján helyreigazítási kérelmet küldött Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester az Átlátszónak. Mivel az általa kifogásolt adatokat állami nyilvántartásokból idéztük, a polgármester pedig cikkünk megjelenése előtt nem reagált az ezekkel kapcsolatos megkereséseinkre, a helyreigazítási kérelmének nem tettünk eleget. Filemon nem nyugodott bele a döntésünkbe, és bírósághoz fordult az ügyben, helyreigazítást és bocsánatkérést követel: a per első tárgyalása jövő pénteken lesz a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/03/beperelte-az-atlatszot-az-erdo-nelkuli-lombkorona-setanyrol-elhiresult-polgarmester/ | 2023-05-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2023.01.12. 11:30
A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet. | Az adófizetők és az előfizetők is rosszul járhatnak a Vodafone felvásárlásával | A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202302_vigyaznak_a_vonalainkra | 2023-01-12 11:33:00 | true | null | null | HVG360 |
A hulladékgazdálkodás újraosztott tortájából egyre nagyobb szelet jut az állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A vállalat mostanra több település önkormányzati hulladékgyűjtő cégében szerzett meghatározó tulajdonrészt. Az ellenzéki vezetésű Dunaújváros szembement ezzel a terjeszkedéssel, a jelek szerint Szekszárd fideszes polgármestere, Ács Rezső is szerette volna megóvni a város hulladékos cégét a Vertikáltól. Válaszul a szekszárdi közgyűlés Fidesz-frakciója háttérbe szorította a súlyos betegségtől szenvedő Ácsot, és ehhez segítséget kapott az ellenzéktől is.
Ismert, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodás nagy változás előtt áll: júliustól a Mol erre a célra alakított cége, a MOHU Zrt. veszi át a hazai hulladékágazat irányítását az NHKV-tól. A MOHU harmincöt évre nyerte el a jogot, és hat régiós koordinátorcégen keresztül fogja majd össze a többnyire önkormányzati közös tulajdonban lévő hulladékkezelő nonprofit kft.-ket.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányrendelet fogja megmondani, hogy mennyit fizethet a Mol a hulladékért
A szekszárdi önkormányzati cég (Alisca Terra Hulladékkezelő Nonprofit Kft.) korábbi vezetője, Szabó Antal szerint ígéretet kapott a Moltól, hogy 2024-től az Alisca önállóan, konzorciumi társ nélkül lehet a szekszárdi kistérség hulladékkezelője. Csakhogy a helyi közgyűlés leváltotta Szabót, és a helyére állította a Vertikál Zrt. vezetőjét, aki aligha érdekelt abban, hogy az Alisca önálló legyen.
Farkas lesz az őr a juhakolban
A szekszárdi közgyűlés zárt ülésén március 2-án a képviselők egyhangúan szavazták meg a polgármester előterjesztésére az Alisca új ügyvezetőjét. Egy képviselő, Zaják Rita (aki 2021-ben kilépett a testület ellenzéki frakciójából) viszont úgy látta: az önkormányzati cég felvásárlását segítheti az élére kinevezett új vezető, Madarász András, aki a Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója is.
A képviselő úgy látta, hogy Madarász kinevezésével „a farkas lesz az őr a juhakolban”, s ha a Vertikál lenyeli az Aliscát, akkor Szekszárd elveszíti egy cégét és azt a lehetőséget, hogy a városvezetésnek beleszólása legyen a helyi hulladékkezelésbe. Zaják ezért meggyőzte Ács Rezsőt, és a polgármester példa nélküli döntést hozott a magyar önkormányzatiság történetében: újra kitűzte tárgyalásra azt a napirendet, amelyet épp az ő előterjesztése alapján szavazott meg egységesen az amúgy megosztott testület. (Azóta sor került az újabb ülésre, és átment a korábbi javaslat, a Vertikál Zrt. vezetője kerül az Alisca élére.)
A napirendet március 16-án újból zárt ülésen tárgyalta meg a közgyűlés, így hivatalosan csak az tudható, hogy Madarászt újból kinevezték, bár – mint kiszivárgott – hárman nem szavazták meg.
A hazai hulladékgazdálkodás nagymenője
A Vertikál az elmúlt hét-nyolc évben valóban a hazai hulladékgazdálkodás nagymenőjévé vált. A zrt. úgy nőtt nagyra, hogy bevásárolta magát több önkormányzati hulladékkezelő kft.-be, és ott – még ha kisebbségi tulajdonos volt is – megszerezte a menedzsmentjogot. Mindezt azért tudta megcselekedni, mert – a rezsiharc miatt – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. (NHKV) gyakran alulfinanszírozta a hulladékkezelő cégeket, és a településeknek ez egyre több gondot okozott. Ha a Vertikál bevásárolta magát egy ilyen cégbe, a vállalkozás finanszírozása általában javult vagy helyreállt.
Emiatt a Vertikált a hulladékgazdálkodás szakemberei a fideszes gazdasági érdekszféra vállalkozásának gondolják. A független médiában (például a Népszavában és a Telexen) számos cikk jelent meg arról, hogy néhány, preferáltnak tűnő cég miképp szerez egyre nagyobb szeletet a kormány által újraosztott hulladéktortából; ezekben az írásokban a Vertikál visszatérő szereplő.
A VERTIKÁL Közszolgáltató Nonprofit Zrt. éves árbevétele az Opten cégadatbázis szerint 2021-ben meghaladta a tízmilliárd forintot. A cég vezetői: Ferencz Károly, Versegi László, Madarász András, Ferencz Kornél , Tihanyi Andrea, Agatics Roland. Mint fentebb jeleztük, közülük Madarász András lett a szekszárdi önkormányzati cég vezetője.
Szintén igazgató a Vertikál Zrt.-nél Ferencz Kornél, aki egyúttal a cég egyik tulajdonosa is több cégen keresztül. Ő tulajdonolja (egyedüli részvényese) egy vállalkozáson keresztül (Abelon Kft.) a 2021-ben négymilliárd forint feletti éves árbevételt elérő VERTIKAL Nyrt.-t is. Ennek a tőzsdén is jegyzett cégnek szintén Ferencz Kornél volt az egyik vezetője 2020-ig, azt megelőzően családjának több tagja is benne volt a cég igazgatóságában.
A Napi.hu korábban így írt Ferencz Kornélról: „A Vertikál Zrt. igazgatósági elnöke pedig egy igazi hulladékipari nagyágyú, hiszen Ferencz Kornél egyúttal a dunaújvárosi szemétszállító, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének tanácsadója is (volt korábban – a szerk.) a kormány által megrendelt hulladékgazdálkodási stratégia elkészítésében.”
A FEOL Fejér Vármegyei hírportál korábbi cikke szerint a Vertikál Zrt. már 2018-ban 179 településen látta el a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.
Így került a képbe Szekszárdon a Vertikál Zrt.
A történethez tartozik, hogy az Alisca Terra korábban nemcsak szolgáltató volt, hanem közszolgáltató is: míg előbbi engedély a hulladék gyűjtésére ad csupán lehetőséget, utóbbi a hulladék szelektálására, hasznosítására és elhelyezésére is. 2017-ben az állami tulajdonban lévő „kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. (NHKV) visszavonta az Alisca közszolgáltatói engedélyét. Ennek oka máig rejtély.
2018-ban Szabó Antal személyében új vezetője lett a cégnek, Madarász András kinevezéséig ő irányította. Szabó Antal – kérdésünkre válaszolva – elmondta, hogy az Alisca iratai között talált egy, az NHKV által 2017. április 5-én feladott levelet, amely arról szólt, hogy a kukaholding hiánypótlást várt az Aliscától, s mivel azt a cég nem teljesítette, odalett a kft. közszolgálati engedélye. De hogy mit kért az NHKV, és az Alisca miért nem teljesítette, illetve hogy a cég miért nem fellebbezett az NHKV döntése ellen, arról nem maradt papír.
Akkortól viszont a – Szekszárd és még 48 település hulladékát gyűjtő – Alisca nem lehetett közvetlen alvállalkozója az NHKV-nak, mivel ahhoz közszolgáltatói engedély kellett. Ezért a cég konzorciumi szerződést kötött a közszolgálati engedéllyel rendelkező Vertikál Zrt.-vel, s immár annak alvállalkozójaként gyűjtötte a kukák tartalmát, míg a hulladék hasznosítása a Vertikál feladata lett.
„Nincs olyan hülye ember Szekszárdon, aki ezt aláírná”
A Vertikál és az Alisca együttműködése nem volt zavartalan – tudtuk meg Szabó Antaltól. 2020-ban a Vertikál előbb 162, majd 114 millió forintról állított ki számlát az Aliscának a hulladékválogatásért. Az Alisca a számlákat nem fogadta be, mondván, hogy ezt a tevékenységet a Vertikál már elszámolta az NHKV-nak, és meg is kapta érte a pénzt. A Vertikál az érvek hatására meghátrált.
2021 elején a Vertikál Zrt. azt ajánlotta, hogy az Alisca és a Vertikál közé vegyék be a Paksi Hulladékgazdálkodási Nkft.-t (PHG), így a Vertikál alvállalkozója a PHG lett volna, a paksi cégé meg az Alisca. Csakhogy a paksi cég a Vertikál tulajdona volt, és úgy került volna bele a láncba, hogy érdemi dolga nem lett volna.
Szabó Antal az ajánlatra azt felelte, hogy „nincs olyan hülye ember Szekszárdon, aki ezt aláírná”. Ő sem tette meg, amire az volt a válasz, hogy a Vertikál négy hónapon át nem fizetett a hulladékgyűjtésért az Aliscának. A cég az NHKV-nél tett panaszt, mivel tudta, hogy a Vertikál a kukaholdingtól megkapta az Alisca pénzét. A Vertikál újra meghátrált és fizetett. Az Alisca azért bírta ki a négy hónapnyi nem fizetést, mert stabil lábakon állt.
A polgármester betegsége
A 2019-es helyhatósági választáson az ellenzéket összefogó Éljen Szekszárd (ÉSZ) 8:6-ra legyőzte a Fidesz–KDNP duót a tolnai megyeszékhelyen, ugyanakkor a polgármesteri posztot megőrizte a fideszes Ács Rezső. Így kettős hatalom alakult ki, aztán 2020 márciusától, a pandémia okán az irányítás a polgármester kezébe került, Ács egyedül dönthetett az önkormányzat ügyeiben.
2019 óta Ács gyógyíthatatlan betegségben szenved, ami mostanra szinte teljesen megfosztotta őt mozgás- és beszédkészségétől. A polgármester az ellenzék szerint milliárdos veszteséget okozott Szekszárdnak az elmúlt években azzal, hogy nem tudott tárgyalni a város ügyeiben, ezért az ÉSZ többször felszólította, hogy mondjon le.
A közügyek iránt érdeklődő szekszárdiakat foglalkoztatja a kérdés, hogy a helyi Fidesz miért épp az Alisca kapcsán fosztaná meg Ács Rezsőt többletjogaitól. Szerintük az az Ács által benyújtott javaslat, hogy áprilistól a Vertikál vezetője irányítsa a város hulladékcégét, nem Ácstól származik, hanem a Fidesz hulladékgazdálkodással foglalkozó, felsőbb köreitől.
Sokan úgy gondolják, hogy amikor Ács rájött, hogy a Vertikál ölébe hullhat az önkormányzati cég (Alisca), próbált szembemenni a rajta átnyomott javaslattal. A helyzetet a helyiek egy rész úgy értelmezi, hogy bár a Fidesz országos és régiós vezetése addig védte a munkaképtelen polgármestert, amint szembement a párt hulladékügyekben érdekelt köreivel, kiadták a parancsot a mellőzésére.
Ács Rezső évek óta nem nyilatkozik a médiának, így nem tudni, miképp vélekedik a történtekről. Zaják képviselő szerint a Vertikál évek óta próbálja megrokkantani a szekszárdi céget, hogy aztán – önmagát megmentőként feltüntetve – megvegye. Szerinte Szabó Antal gátolta ezt a nyomulást. Olyannyira, hogy a Szabó vezette cég tavaly visszaszerezte az Alisca közszolgálati engedélyét is, így már nincs arra szüksége, hogy a Vertikál alvállalkozójaként vegyen részt a hulladékkezelésben.
Titokzatos fordulatok
A Vertikál sikersztorija tele van titokzatos fordulatokkal. A szekszárdi mindenképp ilyen, hiszen megmagyarázhatatlan, hogy miért az Aliscával részben ellenérdekelt Vertikál vezetőjét nevezte ki a közgyűlés a város cégének élére. Ha igaz, amit Szabó Antal mond, hogy a Vertikál korábban hónapokig nem fizetett az Aliscának, és valótlan követelést nyújtott be a cégnek, akkor a viszony nem épp üzlettársi. 2017-ben az NHKV elvette az Alisca közszolgálatói jogosítványát, ezért szorult a szekszárdi cég arra, hogy a Vertikál alvállalkozója legyen.
Akkoriban a Vertikál igazgatóságának elnöke, Ferencz Kornél az NHKV befolyásos tanácsadója volt. Sokan összejátszást vizionálnak abban, hogy az NHKV épp akkor sorolta lejjebb és űzte a Vertikál karjaiba az Aliscát, amikor a Vertikál gazdája az NHKV-nál volt tanácsadó. Az is elgondolkodtató, hogy az Alisca akkori vezetője nem fellebbezett a súlyos hátrányt okozó döntés ellen, és később ő lett a Vertikál egyik cégének vezetője.
Dunaújváros is így járt
Hasonló történet játszódott le Dunaújváros hulladékkezelő cége, a Dunanett Nkft. esetében is. A kft. élére a fideszes többségű dunaújvárosi közgyűlés Ferencz Kornélt nevezte ki 2014-ben. Az NHKV 2017-ben a Dunanettől is megvonta a közszolgálati engedélyt. Bár Ferencz Kornél tanácsadója volt az NHKV-nak, nem lobbizott a rábízott Dunanettért, hanem a Vertikál alvállalkozójává tette ezt a kft.-t is.
A 2019-es választást Dunaújvárosban az integrált ellenzék nyerte. Az új városvezetés 2021 áprilisában elküldte a Dunanett-től Ferencz Kornélt, és új ügyvezetőt delegált. Az elbocsátásra az adott indokot, hogy Ferencz Kornél a Vertikál és a Dunanett közé bevette alvállalkozónak a Paksi Hulladékgazdálkodási Nkft.-t (itt megcsinálta, ami Szekszárdon nem sikerült). A városvezetés szerint ennek a lépésnek nem volt észszerű indoka, Ferencz nem egyeztetett velük a manőverről, illetve kérésükre nem csinálta vissza.
Az utóbbi hónapok fejleménye, hogy bár az NHKV a Dunanett által elvégzett munkát kifizette a Vertikálnak, ez a pénz nem jutott el a Dunanetthez. Hogy hol akadt el, azt nem tudják a Dunanettnél. Elképzelhető, hogy a Vertikál kifizette a PHG-t (amely – ne feledjük! – a saját cége), ám a paksi cég a pénzt nem utalta tovább a sor végén álló alvállalkozónak.
Az NHKV nem vizsgálja, hogy a lánc végén álló, ám a munkát ténylegesen elvégző cég megkapta-e járandóságát, csak azt kontrollálja, hogy az NHKV-val szerződésben lévő Vertikál kifizette-e az alvállalkozóját, vagyis a PHG-t. 2023 márciusában, amikor a tartozás már meghaladta a 350 milliót, a Dunanett felszámolást kért a PHG és a Vertikál ellen (hogy ez az indítvány megalapozott-e, arról a bíróságnak kell döntenie).
Kivéreztették az önkormányzati céget
A dunaújvárosi városvezetés úgy látja: a Dunanett kivéreztetésének lehetőségét az alapozta meg, hogy a cégtől 2017-ben megvonták a közszolgáltatói engedélyt, és ezt Ferencz Kornál eltűrte. Utólag a dunaújvárosiak számára úgy tűnik, hogy mindez az ő személyes érdekeit szolgálta.
Titokzatos részlet ebben a történetben az is, hogy a Vertikál miképp szerezte meg a paksi hulladékkezelő céget. 2020 márciusában a pandémia-vészhelyzetre hivatkozva Szabó Péter, Paks fideszes polgármestere magához vonta a döntési jogköröket, és a képviselők véleményét ki nem kérve, indoklás nélkül eladta a város cégét a Vertikálnak.
A város ellenzéki képviselői feljelentést tettek különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A PHG-ért a város (vagy inkább a polgármester) 8,3 milliót kért, miközben a cég folyószámláján 38 millió forint dekkolt. Összességében minimum hetvenmilliósra becsülték a gazdát váltó cég vagyonát. A nyomozók nem találtak szabálytalanságot, így senkit sem vontak felelősségre az érthetetlen üzletért. Szerettük volna megkérdezni Szabó Pétert az eladás okáról, de nem reagált a megkeresésre.
Irreálisan alacsony bérleti díj
A Vertikál az alvállalkozói által összegyűjtött és már nem hasznosítható szemetet a Cikó község melletti hulladéktározóban helyezi el. A tározót 202, dél-dunántúli település építette uniós támogatásból. 2017-ig az Alisca hordta ide a hulladékot. Miután a cég elvesztette közszolgálati státuszát, a Vertikál kapta meg Cikó használati jogát. Erről a többségi tulajdonos, Szekszárd önkormányzata döntött.
A város akkori fideszes vezetői havi egymillió forintért adták bérbe az 1,3 millió tonna szemét befogadására alkalmas tározót. Ez irreálisan alacsony bérleti díj, hiszen például a Som község határában működő, hasonló nagyságú tározót havi nyolcmillió forintért bérli egy hulladékkezelő cég. A bérleti díjból kellene összegyűjteni azt a pénzt, amelyből 15-20 év múlva lefedik a megtelt tározót, és visszaadják a természetnek. Ám a havi egymillióból sosem jön össze a tározó rekultivációjának milliárdos költsége, mindeközben a Vertikál számára az alacsony díj komoly bevételi forrás.
Az érintett cégek nem válaszolnak
Szerettük volna megkérdezni Ferencz Kornélt a fentiekről. Ő először ráállt, hogy beszéljünk, aztán azt mondta, írásos kérdéseket vár, és írásban válaszol majd. Jeleztük, hogy a történet sok apró részletből áll össze, ezt szóban könnyű tisztázni, ám ha írásban teszem fel a kérdéseket, minden válasz újabb kérdéseket vet fel, s egy ilyen levelezés hónapokig eltarthat. A Vertikál fő tulajdonosa ragaszkodott az írásos kérdésekhez. Ebbe is belementünk, megemlítve, hogy milyen témákban várunk majd választ, mire Ferencz Kornél azt felelte: írásban sem akar válaszolni, mert úgy érzi, hogy megvan már a cikk irányvonala.
Kerestük Madarász Andrást is, hogy beszéljen arról, miképp képzeli az Alisca és a Vertikál közös jövőjét a most kezdődő együttműködésben, de nem válaszolt.
A szekszárdi ellenzék indokai
Bomba Gábor önkormányzati képviselő, az ellenzéki Éljen Szekszárd frakcióvezetője elmondta, hogy az ellenzéki frakció azért szavazta meg az új ügyvezetőt, mert a jelenlegi szabályozás alapján Szekszárdra és környékére júliustól a Vertikál kapja meg a hulladékkezelési jogot, így az Alisca kizárólag vele szerződhet. Madarász András vállalta, hogy az Aliscának júliustól lesz szerződése a Vertikállal, és az Alisca olyan árat fog kapni a hulladékszállításért, amely fedezetet biztosít erre a tevékenységre. Bomba attól tart, hogy ha az Aliscának nem lesz szerződése, a kft. nyolcvan embere munka nélkül marad, és a Vertikál vagy más, hulladékgyűjtésben érdekelt vállalkozás „gombokért” juthat hozzá a város elértéktelenedett cégéhez.
Máté Péter képviselő (Fidesz) is azt állítja, hogy azért szavazta meg Madarászt, mert így látta megőrizhetőnek az Aliscát. Máté szerint az Alisca alkalmatlan arra, hogy közvetlen partnere legyen a MOHU koordinátorcégének. A Fidesz szekszárdi frakcióvezetője megemlítette azt is, hogy Szabó Antal már nyugdíjas, hosszú távon nem lehet számolni vele, ezért szavazott Madarászra.
Azt Szabó Antal sem vitatja, hogy júliustól csak a Vertikál alvállalkozójaként gyűjthet hulladékot az Alisca, ám 2024-től a cég – mivel adottságai megvannak ehhez – önállóan, konzorciumi tagság nélkül is megteheti ezt. Szabó – bár 65 éves és nyugdíjas – korábban azt kérte, hogy ötéves munkája lezárásaként hadd csinálja végig az Alisca önállósodását a Vertikáltól, aztán önként visszavonulna. Ezt a lehetőséget azonban nem kapta meg, a városvezetés jobban bízott az Aliscának számos konfliktust okozó Vertikál igazgatójában.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az általa működtetett blogon korábban arról írt hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyongazdálkodási Zrt. nyomására mondta fel korábban több önkormányzat a szerződését az addigi (sokszor saját tulajdonú) szolgáltatóval, és szerződött egy „idegen” céggel. A képviselő ekkor arról is írt, hogy szerinte a valódi szolgáltatást a településeknél a korábbi cég fogja végezni, csak immár alvállalkozóként, így szerinte nem önkormányzati céghez, hanem magánkezekbe kerülhet a hulladékszolgáltatás bevétele.
Ungár Tamás írása. | A hulladékügy is fokozza a feszültséget a szekszárdi önkormányzatnál | A hulladékgazdálkodás kisgömböcétől, a részben magánkézben lévő Vertikál Zrt.-től félti a szekszárdi önkormányzat hulladékos cégét a helyiek egy része. Az önkormányzati testület nemrég a Vertikál vezetőjét választotta az önkormányzati cég vezetőjének, többek szerint ez igazolja a félelmüket. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-fidesz-felsobb-erdekkoreitol-feltik-az-onkormanyzati-ceget-szekszardon/32370152.html | 2023-05-03 11:17:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Régi elektromos kábeleket cserélnek a volt Bahart-kikötő egy részén Csopakon. „A tulajdonos szépítgeti a területet, a környezetet próbálja javítani” – mondja az építésvezető, aki érkezésünkkor Ambrus Tibor polgármesterrel beszélget. A település vezetője külső szemlélőként figyeli az eseményeket, érdemi ráhatása nincs az építkezésre, miután az állam néhány évvel ezelőtt magánkézbe adta az értékes vízparti területet.
2020-ban a Bahart reorganizációjakor a balatoni önkormányzatok képviselői közül egyedül a csopaki településvezető nem írta alá azt a megállapodást, amely a kikötő jelenlegi területének használatát szabályozta volna. Eszerint – bár 25 évig ingyen használhatták volna a kikötőt – úgy osztották volna ketté a területet, hogy csak a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő előtti vízparti, közpark besorolású rész nem.
Balatonakali, Balatonkenese, Balatonudvari meg tudta venni a kikötőt, mi nem. Ennek egyetlen oka van, hogy nekünk nem ajánlották fel. Mást tervezett vele a Bahart, ezt mindig is eladásra szánták. A másik három településen ugyanis csak a Bahart-hajók tudtak kikötni, ellentétben Csopakkal ezeken a helyeken nem voltak vitorláskikötési lehetőségek. Nálunk lehet egy magánkikötőt építeni. Nekünk egy négyméteres, közforgalom elől el nem zárható csík volt felkínálva. Mivel ez egy összefüggő terület, mi az egészet akartuk. Ezt a négyméteres csíkot kaptuk volna meg 25 évre a közforgalmi hajózás biztosításával, a közparkot akkor is eladták volna. Ha ezt aláírom, akkor a fejemet a hurokba rakom
– idézi fel a pár évvel ezelőtti történéseket Ambrus Tibor.
A Bahart-közgyűlésén egyébként az összes önkormányzat az állami vagyon kiárusítása ellen szavazott, viszont a többségi tulajdonos állam az eladás mellett tette le a voksát. Az önkormányzat természetesen meg akarta szerezni az értékes területet, azt akarták, hogy ez egy közpark maradjon. Végül kiírták licitre a kikötőt, „Csopak is bejelentkezett becsületesen. 54 millió forintra volt kiírva, de hamar kiderült, hogy ez már nem a mi terepünk. Összesen körülbelül 40 pályázó volt, 700 millió forint felett pedig még hárman voltak versenyben” – elevenítette fel a polgármester a terület magánkézbe kerülésének történetét.
Ahogy Ambrus Tibor korábban fogalmazott, végül értelmezhetetlenül magas áron, 900 millióért kelt el a kikötő és a hozzá tartozó terület.
Én az eladás ellen emeltem fel a szavam. Az már szinte mindegy, ki vette meg. Itt az állam a fő bűnös, amely szerintem jogsértő módon eladott egy közparkot egy magánembernek. Egyébként, ha nagyon őszinte vagyok, Abronits úrral eddig komolyabb gondom nem volt. Egyszer találkoztunk, nehéz rá bármi rosszat mondanom. Én a helyzetnek nem örülök. Illetve most annak, hogy nem tájékoztattak arról, hogy egy 230 méteres kőszórást terveznek a vízbe.
Térjünk vissza még kicsit a terület eladásához. Többen azzal támadják a polgármestert, hogy nem akadályozta meg kisajátítással, hogy a terület magánkézbe kerüljön.
Miért nem sajátítottuk ki? Mert az államtól nem lehetett, most pedig egy magánvállalkozóé már. Persze ezt bármikor kisajátíthatjuk, csak fizetnünk kellene nagyjából egymilliárd forintot. Sajnos, nincsen ennyi pénzünk
– mondta némi éllel a polgármester. A településvezetőnek azt is felrótták az elmúlt időszakban, hogy csökkentik a csopaki strandterületeket. Ahhoz, hogy ez a kritika érthető legyen, részletesebben is bemutatjuk a területet.
A 2,8 ezer négyzetméteres volt Bahart-kikötő területe egy közforgalom elől el nem zárható mólóból és egy alig kétezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Az el nem zárható móló besorolás szerint azonban strandként szerepel a hivatalos papírokon, miközben ez a terület több mint 50 éve hajókikötő, és soha senki nem használta strandként. A tulajdonos most azt kérte, hogy ezt minősítsék át közparkká. „Most minket azzal támadnak, hogy 300 négyzetméterrel csökkentjük a csopaki strand területét. Nevetséges, ez egy teljesen jogos kérés az új tulajdonostól” – összegzett a polgármester, aki szerint ezzel a döntéssel még csökken is a terület beépíthetősége. Az persze nagy kérdés, hogy ez miért éri meg a tulajdonosnak?
Ezt nem tudom. Nyilván 900 millió forintot sem azért fizet ki valaki, hogy egy négyméteres sávon sétálgassanak az emberek, illetve, hogy egy tóparti terület két százalékát beépítse. A negyven licitáló mindegyike – rajtunk kívül – ugyanazt akarta volna!
– válaszolta Ambrus Tibor.
A beszélgetést később a polgármester irodájában folytattuk, ekkor már szóba került a legfrissebb fejlemény is.
Eddig hányszor találkozott Abronits Róberttel?
Egyszer, és jó benyomást tett rám.
Gondolom megkérdezte, hogy mit tervez a területtel, hosszú távon mi a víziója.
A kikötőt akarja bővíteni.
Az önkormányzat ebben partner lenne?
Gigakikötőt nem támogatnék, infrastrukturálisan nem lehet ennek megfelelni. Épkézláb, épeszű kikötőbővítést viszont el tudok képzelni, de ennek feltételeit teremtse meg a tulajdonos. Ha a helyiek támogatnának egy kikötőbővítést, mert mondjuk nem Balatonfűzfőn akarnak kikötni, akkor azt nekünk figyelembe kell vennünk. De legyen ráhatásunk a fejlesztés mértékére, az infrastrukturális változásokra, a parkolásra, az öltözőkre.
Most nincs ráhatásuk?
Ha a vízen létesül valami, abba nekünk nincsen beleszólásunk. Ha a parton épül valami, arra azért van.
Márpedig most a vízen építkezne a tulajdonos.
Egy brutálisan nagy, 230 méteres kőszórást szeretne a parttól nem messze. Erről akkor értesítettek engem, amikor már megkapták rá a vízjogi engedélyt.
Az önkormányzat nem volt ügyfél, és hiába jelentkeztünk be, ezt visszautasította a hivatal azzal az indokkal, hogy a terület nem érintkezik önkormányzati tulajdonnal. Ezt felháborítónak tartom.
Az érintett vitorlásklubok ugyan megakadályozhatták volna, de mindegyik tudott róla és egyetértett vele.
Mi a tulajdonos célja ezzel a kőszórással? Mit mondott?
Abronits úr azt mondta, meg akarja védeni a hajókat, ezért akarja ezt a gátat. Jelenleg itt 8–10 hajó tud kikötni. Úgy gondolom, hogy ez a kikötő hajók számának növelését eredményezi.
Hajlandó lenne az önkormányzat a közpark besorolást megszüntetni?
A magyar jogszabályok alapján közpark csak állami és önkormányzati területen létesíthető, így alapvetően nehezen értelmezhető, hogy ez a terület most magántulajdonban van. Mindenesetre, amikor érkezett a közpark besorolást megváltoztatni kívánó kérelem, akkor azt nem támogattuk.
Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő?
A településképi rendeletünket kiterjesztjük a vízfelületre is, rendezési terv felülvizsgálatát tervezzük, és egy parkolórendeletet is megalkotunk. Azt szeretnénk, hogy soha többé ne forduljon elő, hogy a fejünk felett döntenek valamiről. Azt hiszem, annak senki sem örülne, ha egy kőszórástól nem lehetne látni Csopakról a Tihanyi Apátságot.
Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly nyáron arról beszélt, hogy az önkormányzatok támogatása nélkül nem lehet fejleszteni. Nem vették fel a kapcsolatot esetleg Lázár tárcájával?
Örülünk neki. Ha megkérdezik, akkor biztosan nem fogjuk támogatni egy gigakikötő megépítését, ahogy azt sem, hogy a fejünk felett szülessen döntés egy kőgátról.
Írásban kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, a többi között azt kérdeztük, normális dolognak tartják-e, hogy egy ilyen beruházásról még csak nem is értesítik a hatóságok az önkormányzatot. A tárca a Belügyminisztériumhoz irányított minket, ahonnan azonban nem érkezett válasz. A polgármester gyakran emlegette az interjú során Weörös Botond csopaki nyaralótulajdonost, a Kereked Kikötő egyik tulajdonosát, aki a településvezető szerint az egyik legnagyobb kritikusa. Weörös Botondot is szerettük volna megkérdezni a kikötő ügyéről a kritikáival kapcsolatban, de nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Mindenesetre egy márciusi lakossági fórumon nemcsak ő, de a Sápi Major Kft. nevében Szabó Péter is képviseltette magát. Weörös a jegyzőkönyv szerint azt emelte ki, hogy a móló megint megnyílt építési területként, és mintha az önkormányzat és a civilek is kullognának az esemény után. Szerette volna nyilatkoztatni a Sápi Majort, mint beruházót, hogy tiszteletben tartja-e ezt a közterületként fenntartandó sávot. Szabó Péter így reagált a felvetésekre:
Szabó Péter elmondta, hogy egy sétányt alakítanak ki, és az elképzelések szerint egy üvegfalon lesznek balatoni festmények, versrészletek. A tulajdonosoknak az a szándéka, hogy rendezett legyen a terület – tette hozzá.
Természetesen kerestük a Sápi Major Kft. tulajdonosát, Abronits Róbertet is, de ő sem válaszolt a kérdéseinkre. | „Senki nem örülne, ha egy kőszórás miatt nem lehetne látni Csopakról a Tihanyi Apátságot” | Csopakon 230 méter hosszan kőszórást tervez a vízbe a kormányközeli üzletember, Abronits Róbert cége, de az önkormányzatnak erről nem szóltak. A Balaton-parti település polgármestere szerint, ha megkérdezik az önkormányzatot, biztosan nem fogják támogatni egy gigakikötő megépítését, ám egy kisebb fejlesztést el tudnak képzelni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/02/csopak-volt-bahart-kikoto-kozpark-abronits-robert-ambrus-tibor/ | 2023-05-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Mészáros Lörinc cégbirodalmához tartozó kelet-magyarországi energiacégek, az OPUS TITÁSZ Zrt. és az OPUS TIGÁZ Zrt. közleményben jelentették be, hogy jelentős forrásokat biztosítanak a régió villamos- és gázhálózatainak fejlesztésére és karbantartására.
Hajdú-Bihar vármegye teljes területén, illetve a villamosüzemhez tartozó Békés vármegye északi részén az áramhálózat karbantartására és fejlesztésére idén több mint 5,8 milliárd forintot fordítunk, a gázhálózaton pedig 2,6 milliárd forintos beruházást végezünk
– idézte a közlemény Torda Balázst, az OPUS TITÁSZ Zrt. és az OPUS TIGÁZ Zrt. vezérigazgatóját.
Azt is írták, hogy az OPUS TITÁSZ Debrecen környékén összesen 43 kilométer elosztóhálózatot épít, 93 transzformátorállomást létesít, és 13 ezer új fogyasztási pontot köt be a rendszerbe. Az OPUS TIGÁZ egyebek mellett 121 új gerincvezeték, közel 400 leágazóvezeték és 6 nyomásszabályozó állomás építését tervezi.
A felcsúti milliárdos érdekeltségében álló, tőzsdei Opus 2021 márciusában vette meg a Tigáz kelet-magyarországi fogyasztói gázhálózat áttételes, közel 50 százaléknyi részesedését a kormányközeli MET-től, ezzel az aktussal vált a teljes Tigáz-hálózat tulajdonosává.
Mészárosék jól menő üzletbe léptek be, hiszen az Opus Tigáz a vásárlás évében, 2021-ben 4,3 milliárdos, a villamos hálózatot működtető Opus Titász pedig 6,6 milliárdos tiszta nyereséget ért el. A tulajdonosok 2022-ben 1,5 milliárdos osztalékot ki is vettek az Opus Tigázból. | Mészárosék 10 milliárdos nyereség után 8 milliárdot hálózatfejlesztésre fordítanak | A Mészáros Lörinc cégbirodalmához tartozó kelet-magyarországi energiacégek, az OPUS TITÁSZ Zrt. és az OPUS TIGÁZ Zrt. közleményben jelentették be, hogy jelentős forrásokat biztosítanak a régió villamos- és gázhálózatainak fejlesztésére és karbantartására. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/25/opus-tigaz-titasz-10-milliardos-nyereseg-8-milliardos-halozatfejlesztes/ | 2023-04-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Májustól nem a Demeter Szilárdhoz köthető Petőfi Media Group (PMG) készíti a Petőfi TV és a Petőfi Rádió műsorait, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ugyanis szerződést bontott a céggel – derült ki a PMG szűkszavú közleményéből. Az MTVA és a PMG még tavaly októberben lépett szorosabb együttműködésre a Petőfi-emlékévhez köthető médiatartalmak hatékonyabb megvalósítása érdekében.
Demetert lapunk kereste a szerződésbontással kapcsolatban, ám a főigazgató nem kívánt többet megosztani annál, amit a közleményben megosztottak, illetve, amit az Indexnek elárult. „Ne verekedj fehér emberek előtt” – idézte Chris Rockot az ügyre reflektálva. Az erdélyi médiabirodalomban zajló átszervezésekkel kapcsolatban a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója már bőbeszédűbb volt, lapunknak elmondta, hogy tíz éve van abban, hogy nívós média legyen Erdélyben.
Ha ennek a médiatérnek a fenntartásában és gyarapodásában bárki segíteni tud, azt továbbra is csak támogatni tudom. Ami a vélelmezett bukásomat illeti: bukni csak az tud, aki valahol ott van valaminek a tetején. Az én küldetésem nem az volt, hogy az erdélyi médiát vezessem, hanem az, hogy bevédjem és segítsem, tehát őrkutya módjára körberohangáltam, ha kellett. Ennek is volt köszönhető, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület tulajdonában lévő médiumok szerkesztőségei a legszabadabb, értékelkötelezett munkát végezhettek az elmúlt években, és remélem, ezt folytathatják is.
– nyilatkozta Demeter a 24.hu-nak.
A szerződésbontással kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az MTVA-t is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Szerződést bontott a közmédia a Demeter Szilárd cégével | Májustól nem a Demeter Szilárdhoz köthető Petőfi Media Group (PMG) készíti a Petőfi TV és a Petőfi Rádió műsorait, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ugyanis szerződést bontott a céggel. | null | 1 | https://24.hu/kultura/2023/05/04/demeter-szilard-mtva-petofi-media-group-szerzodesbontas-kozmedia/ | 2023-05-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megszereztük a honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépének nyári útvonalait. A koronavírus-járvány dacára a gépek nem pihentek: jártak az elmúlt hónapokban Brüsszelben, Minszkben, Moszkvában és Rómában is. Fényképekkel bizonyítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is többször használta őket, és volt olyan, hogy ketten két géppel repültek Belgrádba. Orbán és Szijjártó is többnyire valamelyik Falconnal utazik, de május közepén a külügyér az egyik Airbus fedélzetén ment Debrecenbe a BMW-gyárról tárgyalni.
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet hivatalosan katonai csapatszállítónak, ám Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen használta őket külföldi útjaihoz. 2018 nyarán a honvédség vett két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet is, és a miniszterelnök azokkal is utazott.
A honvédségi repülők útjai egy ideig bárki által nyomon követhetőek voltak, ám miután több újságcikk jelent meg arról, hogy Orbán repked a katonai gépekkel, letiltották a két Airbust és a két Falcont a nyilvános oldalakról.
Ennek ellenére nem tudnak elbújni, ugyanis a repülőgépeken lévő transzponder által sugárzott jelet, ami mutatja a pozíciójukat, lajstromjelüket, magasságukat és sebességüket is, egyszerű földi vevőkészülékek képesek fogni. A transzponder-jeleket pedig repülőfigyelő oldalak gyűjtik, köztük a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei is.
Az Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével megszerezte az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek útjairól. Mutatjuk, merre jártak a honvédségi gépek tavasz óta, a koronavírus-járvány miatti "maradj otthon" időszakban.
604: Belgrád, Kisinyov, Minszk
A 604-es lajtstromjelű, hivatalosan csapatszállítónak vett repülőgép sokszor tette meg a Pápa és Kecskemét közötti utat az elmúlt hónapokban, de számos alkalommal járt külföldön is. Április közepén Brüsszelben, május elején a spanyolországi Albacete városában, május közepén Belgrádban, júniusban Minszkben, Münchenben, egy Rómához közeli olasz katonai repülőtéren, júliusban a norvégiai Stavanger városában, Münchenben, Párizsban, Prágában, Stuttgartban és Tel-Avivban, augusztusban pedig Kölnben, Berlinben, Linköpingben, és szintén Párizsban, Prágában, valamint Münchenben járt.
605: Berlin, Brüsszel, Köln
A másik, 605-ös lajtstromjelű honvédségi Airbus április elején csak Magyarországon, a Pápa-Kecskemét-Jakabszállás-Budapest útvonalon repült, majd - legalábbis a pilóta által kikapcsolható transzpondere által leadott jelek szerint - július végéig nem járt sehol. Július végén is csak itthon, a Budapest-Kecskemét-Szolnok háromszögben járt, majd augusztus elején kezdett külföldre járni. A repülő ekkor volt Berlinben, Brüsszelben, Kölnben és Münchenben, augusztus végén pedig Ljubljanában.
606: Brüsszel, Párizs, Zadar
A honvédség 606-os lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú luxusgépe áprilisban Frankfurtban, májusban Belgrádban, Brüsszelben, Bukarestben, Marosvásárhelyen és Párizsban, júniusban Hannoverben, Brünnben, Máltán, Prágában és Zadarban járt. Júliusban volt a repülő Brüsszelben, Krakkóban, Párizsban, Varsóban és Washingtonban is.
607: Madrid, Moszkva, Washington
A másik honvédségi business jet, a 607-es lajstromjelű Falcon április közepén járt Washingtonban, Ljubljanában és Várnában, májusban pedig a Debrecen-Kecskemét-Pápa utak mellett Párizsba is kiruccant néhány napra. Júniusban a gép volt Ankarában, Cipruson, Madridban, Minszkben, Moszkvában és Rómában is.
Júliusban a 607-es Amszterdamban, Athénban, Brüsszelben és az amerikai Newark városában volt, augusztusban pedig Berlinben, Bordeaux-ban, Hannoverben, Innsbruckban, Ljubljanában, Münchenben és Washingtonban járt.
Szijjártót Debrecenbe is az egyik Airbus vitte
Bár a - pilóta által kikapcsolható - transzponder adataiban nem látszik, de a külügyminiszter nyilvános oldalára feltöltött képekből tudható, hogy április végén a 604-es Airbus Szijjártót a moldáv fővárosba, Kisinyovba vitte. A kormany.hu-n megjelent beszámoló szerint a külügyminiszter egy védőfelszerelés-szállítmányt kísért el. Április közepén Szijjártó a 604-es fedélzetén Boszniába ment az ajándék védőfelszereléseket átadni.
Június elején a gép Orbán Viktor miniszterelnököt, Szijjártó Péter külügyminisztert, és kíséretüket vitte Minszkbe, Fehéroroszország fővárosába. A miniszterelnök Facebook-oldalára feltöltött galériában szereplő egyik fényképen egyértelműen felismerhető a 604-es szürke Airbus. Az utazáson szintén résztvevő Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán pedig van egy olyan fotó is, amin a repülőn ülve beszélgetnek Orbánnal.
Május 15-én szintén a külügyminiszter utazott a 604-essel, ami aznap nem csak Belgrádba, hanem előtte még Debrecenbe is elrepítette Szijjártót a BMW-gyárról tárgyalni.
Orbán egy másik honvédségi géppel ment Belgrádba
Május 15-én, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter a 604-es Airbus fedélzetén utazott Belgrádba - és előtte Debrecenbe -, Orbán Viktor miniszterelnök egy másik honvédségi repülőgéppel, a 606-os Falcon luxusjettel ment Szerbia fővárosába. A Facebook-oldalára feltöltött videón látszik, ahogy maszkot viselő szerb díszegyenruhások fogadják a magyar miniszterelnököt a belgrádi repülőtéren. Szijjártó Péter Facebook-oldalán pedig látható is egy aznapi fotó, amin együtt mosolyognak Orbánnal a szerb fővárosban.
Nem ez az egyetlen alkalom, amikor ugyanarra a helyszínre két honvédségi repülő is ment: a transzponder-adatok szerint június 5-én nem csak a miniszterelnök oldalára feltöltött fotón látható 604-es Airbus, hanem a 607-es Falcon is Minszkbe repült.
Az alábbi térképen mind a négy honvédségi repülő 2020. tavaszi-nyári útjai megtekinthetők:
Orbán Brünnbe és Brüsszelbe is Falconnal ment
Mivel a miniszterelnök tevékenységét alaposan dokumentálják a Facebook-oldalán és a kormány honlapján is, nagyon könnyen felfedezhetők az összefüggések Orbán Viktor külföldi útjai, és a honvédségi repülőgépek útvonalai között.
A május közepi és a június elejei minszki út mellett Orbán fotókkal bizonyítható módon máskor is használta a honvédségi gépeket: a 606-os Falconnal ment június 11-én Brünnbe, és a 607-essel július 16-án Brüsszelbe.
Szijjártó sokat repked a HM luxusgépeivel
A külügyminiszter Facebook-oldalán és a külügy honlapján szereplő fotókat és beszámolókat összevetve a honvédségi repülők transzponderataival szintén könnyedén felfedezhetők az összefüggések.
Szijjártó Péter június 16-án a 607-es Falconnal ment Bécsbe az osztrák, cseh, szlovák és szlovén kollégáival találkozni, másnap pedig már a 606-ossal utazott Szerbiába (Bácsfeketehegyen, Belgrádban, Palicson és Szabadkán volt). Június 18-án a 606-os Falcon Máltán volt, ahogy a külügyminiszter is, aki a máltai fővárosból, Vallettáról posztolt a Facebookra és nyilatkozott az MTI-nek is.
Június 23-án Moszkvából jelentkezett repülős fotóval Szijjártó, és pont akkor volt ott a 607-es Falcon is. Másnap, június 24-én már a repülő és a külügyér is Madridban volt, majd egy kijevi kitérő után Szijjártó és a 607-es is Cipruson bukkant fel június 26-án.
Ezután 3 nappal, június 29-én a Falcon Rómába vitte a külügyminisztert tárgyalni, aki másnap - egy rövid budapesti tartózkodás után - Ankarába utazott a 607-essel.
Július elején Szijjártó a 606-os Falconnal ment Tbiliszibe, és július közepén Brüsszelbe, szeptember elején pedig a Vatikánba az üldözött keresztények megsegítéséről tárgyalni. Szeptember 22-én Strasbourgban járt a 606-os Falconnal a külügyminiszter, szeptember közepén pedig a győri repülőtéren landolt egy honvédségi géppel San Marinóból Tatára tartva.
30 évig titkos, hogy miért jártak a gépek adóparadicsomokban
Tavaly decemberben az Átlátszó megszerezte és nyilvánosságra hozta az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a honvédségi repülőgépek összes addigi útjairól.
Ahogy akkor megírtuk, a két Airbus és két Falcon által meglátogatott helyszínek között olyanok is szerepelnek, mint Dubaj, a Kanári-szigetek, Las Vegas, Málta és Panama. 2020 januárjában viszont kiderült, hogy 30 évig nem kapunk magyarázatot arra, hogy miért jártak a magyar légierő gépei adóparadicsomokban és nyaralóhelyeken, mert az ezzel kapcsolatos adatokat ennyi időre, 3 évtizedre titkosították - "honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből".
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak.
Orbán Viktor rendszeresen használja őket
Idén májusban szintén az Investigative Dashboard segítségével megszereztük az ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat a négy honvédségi repülő útjairól 2019. decemberétől 2020. április első feléig.
A gépek ebben az időszakban jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is, Valentin-napon pedig az egyik Falcon kiruccant Rómába. Több út már akkor is egyértelmű egyezést mutatott a miniszterelnök külföldi látogatásaival.
A miniszterelnök továbbra is kormánygépnek használja a honvédség luxusrepülőit
A honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe a koronavírus-járvány idején sem pihen: jártak Washingtonban, Moldovában, Oroszországban és Kanadában is az elmúlt öt hónapban, Valentin-napon pedig az egyik luxusgép kiruccant Rómába. Több út nyilvános fényképekkel is alátámasztható egyezést mutat a miniszterelnök külföldi látogatásaival.
Ahogy azt korábban már többször is leírtuk, az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokra.
Orbán Viktor ilyen útjaival azonban a titkolózás a probléma: bár szemmel láthatóan a miniszterelnök rendszeresen használja a gépeket, a honvédség mégis következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, és nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre titkosították, hogy hova miért mentek a repülők, kiket szállítottak, és mennyibe kerültek ezek az utak.
30 évig titkos, hogy miért jártak a honvédség repülői nyaralóhelyeken és adóparadicsomokban
December közepén hoztuk nyilvánosságra a honvédségi repülők összes eddigi útját, amelyek között népszerű üdülővárosok is vannak. Cikkünk nyomán Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy hol miért jártak a HM repülőgépei, de Benkő Tibor azt közölte vele, hogy ezek az adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évig nem nyilvánosak.
Szöveg: Erdélyi Katalin - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Szijjártó Péter kiszáll a 606-os Falconból Rómában 2020. szeptember 3-án. (fotó: Szijjártó Péter/Facebook) | „Nem kormánygépek”, de Szijjártó Péter rendszeresen használja a honvédség repülőit is | Megszereztük a honvédség 2018-ban vásárolt két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7X típusú repülőgépének nyári útvonalait. A koronavírus-járvány dacára a gépek nem pihentek: jártak az elmúlt hónapokban Brüsszelben, Minszkben, Moszkvában és Rómában is. Fényképekkel bizonyítható, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is többször használta őket, és volt olyan, hogy ketten két géppel repültek Belgrádba. Orbán és Szijjártó is többnyire valamelyik Falconnal utazik, de május közepén a külügyér az egyik Airbus fedélzetén ment Debrecenbe a BMW-gyárról tárgyalni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/09/23/nem-kormanygepek-de-szijjarto-peter-rendszeresen-hasznalja-a-honvedseg-repuloit-is/ | 2020-09-23 15:39:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Ligetvédő civilek már február végén készítettek arról fotókat, hogy hamarosan indul a KRESZ park generálkivitelezése a Városligetben, a területet ugyanis körbekerítették.
Hogy milyen lesz a KRESZ park a kivitelezés végén, azt nem tudni, a társadalmi egyeztetés itt is elmaradt
- írták a civilek a Facebook-oldalukon.
Most már viszont lehet tudni, ugyanis a Közbeszerzési Értesítőből kiderült, hogy az állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. az EB Hungary Invest Kft.-vel kötött 1,2 milliárd forintos szerződést.
A KRESZ park jelenleg is meglévő területe a Városligetnek, mely a családos látogatók számára kiemelt vonzerővel bír. Teljes körű felújítása, fejlesztése és a kiszolgáló létesítmények pótlása azonban feltétlenül szükséges
- olvasható a tájékoztatóban. Például a terület központi részén egy kisebb játszó egységet rendeznek be elsősorban sok gyermek együttes játékát lehetővé tévő eszközökkel, melyek elsősorban a közlekedési tematikához kapcsolódnak, mint például kisvonat, helikopter, repülő, irányító torony.
Biztos nagyon szép lesz, itt most nem is arra térnék ki, hogy a Városliget felújítására szükség van-e, hanem a kivitelezők személyére. Tehát a KRESZ parkot az EB Hungary Invest pofozza ki 1,2 milliárd forintból. Ez persze aprópénz ahhoz képest, hogy a Mészáros-féle ZÁÉV mintegy 30 milliárd forintból húzta fel az új Néprajzi Múzeumot, ahol 18-19. századi bútorokat és népviseleti ruhákat lehet megtekinteni.
Az EB Hungary Invest Kft.-nek egyetlen tulajdonosa van, Erdei Zoltán József. Keveset hallani róluk, pedig igazán dinamikusan fejlődnek: 2019-ben mintegy 6 milliárd forintos forgalom mellett 172 millió forintos nyereségük volt, 2021-ben pedig már 15,1 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhettek el, amiből közel egymilliárd forint profit is összejött.
Főleg várak és kastélyok felújításában erősek, de a cég referenciái között két érdekes beruházás is felbukkan.
A Köztársasági Elnöki Rezidencia 14 hektáros parkjának megújítása 2014-ben.
A rezidencia a Béla király út 26. szám alatt található, a megbízó pedig az állami KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. volt. Tehát az elnöki parkban is ők nyírták a füvet. Itt él most Novák Katalin államfő és családja, de 2014-ben még Áder János lakott itt.
2. A Lombkorona kalandpark és kerékpáros kalandpark kivitelezése, valamint gyalogos híd építése Hatvanban.
Ez pedig egy egészen egyedi beruházás. Az Átlátszó írta meg most februárban, hogy elbontják azt a 2015-ben átadott hatvani kerékpáros kalandparkot, amelyre nettó 140 millió forint uniós pénzt költöttek. A lap közérdekű adatigényléssel kikérte az önkormányzattól, hogy hányan használták a létesítményt, s mint kiderült, a hét éves nyitvatartása alatt összesen 55-en. 2018 és 2022 között pedig mindössze egy látogatója volt. A fém állványokra erősített falécekből álló, többnyire ramaty állapotú pálya bontása már megkezdődött.
Minden részletre figyelnek
Szintén sok vita volt arról, hogy éppen a Városliget közepére milliárdokból épített Magyar Zene Házára szükség van-e, de ennél most már érdekesebb, hogy az állami Városliget Zrt. leánycégeként funkcionáló Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft. által host és hostess tevékenységek szolgáltatására kiírt közbeszerzést a VALTON-SEC Zrt. nyerte 74 millió forintos ajánlattal. Igaz, hogy mintegy 80 százalékban alvállalkozók bevonásával fogják elvégezni a fontos feladatot.
Ez a NER igazi működésére világít rá, hiszen nem csak magát az épületet építi kormányközeli vállalkozó, hanem utána még a különböző szolgáltatásokat is ők végzik. A Valton ugyanis az állam és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, éppen a napokban kerülhetett Mészáros Lőrinc közelébe.
Ugyanakkor az is beszédes, hogy a Magyar Zene Háza Kft. által host és hostess tevékenység ellátására 2022-ben kiírt közbeszerzést az APPLE PS Kft. nyerte 46 millió forintos keretösszeggel. Idén már 74 millió forint kellett a győzelemhez. Ezt az is okozhatja, hogy tavaly kevesebb előadást rendeztek a házban. Ugyanakkor az APPLE PS tulajdonosa Varga-Szabó Andrea, akinek lakcíme megegyezik Varga Lajoséval, aki a Valton-Sec korábbi többségi tulajdonosa. Varga-Szabó Andrea pedig a most nyertes Valton vezérigazgatója is volt. | Városligeti NER-beszerzések: minden forintot a megfelelő zsebbe ültetnek | Az a cég újíthatja fel a városligeti KRESZ parkot 1,2 milliárd forintból, amelyik a lebontásra ítélt hatvani kerékpáros kalandparkot is építette uniós pénzből. A Ligetvédők szerint a társadalmi egyeztetés megint elmaradt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/varosligeti-ner-beszerzesek-minden-forintot-a-megfelelo-zsebbe-ultetnek.html | 2023-05-03 18:23:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mond valamit Önnek az a név, hogy VM-Line Vagyonkezelő Kft.? És az, hogy Arthur Bergmann Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.? Utóbbi feltehetően már többet. Hiszen hosszú éveken át élt ez a név, egészen pontosan 2014 májusától 2022 decemberéig, s viselője ügyletei alapján többször is bekerült a hírekbe.
A legjelentősebb vállalkozás, amely kapcsán az Arthur Bergmann megemlítődött, a TV2, amelynek 2019 nyarán lett az egyik tulajdonosa – ahogy arról lapunk is beszámolt. Méghozzá közvetve, az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül, amelynek négy, egyaránt 25-25 százalékos pakettjét birtokló gazdájának egyike az Arthur Bergmann volt.
Egy másik pedig Vida József, a Takarékbank egykori elnök-vezérigazgatója, aki épp nemrég vásárolta ki a másik három Abraham Goldmann-részvényest.
Az Abraham Goldmann az Arthur Bergmannban is volt egy ideig részvényes, 2018 októbere és 2020 augusztusa között, méghozzá bizalmi vagyonkezelői mivoltában – vagyis, ahogy az már a fentiek alapján kiderült, a két cég keresztbe tulajdonolta egymást.
2020 augusztusában az Abraham Goldmann pakettje az Isaac Goldmann Zrt.-hez került, amely néhány hónappal korábban az Abraham Goldmannból való kiválással jött létre. Az Isaac alapítójának a kilétére a hivatalos céginformációs rendszerekből nem derült fény, csupán annyi, hogy vezérigazgatója az a Gál Miklós, aki az Abrahamban is tulajdonos volt idén március közepéig, vagyis addig, amíg őt és az ő szintén részvényes cégét Vida kivásárolta.
Történetünk szempontjából azonban most az az érdekesebb, hogy az Isaac az Arthur Bergmann Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben 2022 végén tulajdonostársat kapott. Nem mást, mint magát Vida Józsefet, akihez a szavazati jogok több mint 50 százaléka került. Vélhetően e változásnak tudható be, hogy az Arthur Bergmann Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. átkeresztelkedett, akkor kapta a cikkünk elején említett VM-Line Vagyonkezelő Kft. nevet.
Kevesebb mint két hónappal később aztán további résztulajdonosai is lettek az immár VM-Line Kft.-nek: Vida édesanyja, valamint az a Pannon Értéktár Zrt., amely gazdája két magánszemély, Vida földije, Mészáros Katalin – aki a volt bankár több érdekeltségében is betölt pozíciót, például a Bicskei Lovasudvar Kft.-ben –, valamint Kerekes Mária Tünde. Aki ugyanúgy ebtenyésztő, mint Vida. Míg például a Takarékbank exvezére a Magyarországi Hovawart Ebtenyészők Magyarországi Egyesülete elnöke, addig Kerekes a szervezet Tenyésztési bizottságának tagja. | Érdekes mozgások történtek a TV2 tulajdonosának egyik érdekeltségénél | Az előbb bankárként, később a médiavállalkozásba való beszállása kapcsán ismertté vált Vida József még tavaly év végén szállt be egy vagyonkezelő vállalkozásba, néhány hete pedig az édesanyja, valamint a Takarékbank volt vezéréhez köthető személyek követték. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/erdekes-mozgasok-tortentek-a-tv2-tulajdonosanak-egyik-erdekeltsegenel.html | 2023-05-03 18:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tizenöt évvel ezelőtt, 2008-ban kezdte meg a Kontakt-Busz Kft. a Zsámbék környéki autóbuszjáratok kiszolgálását – kétes minőségű – kínai buszokkal. Akkoriban még megyénként akár több volán társaság is működhetett Magyarországon, de közös kihívásuk volt az elöregedő buszpark.
A fővárosi központú Volánbusznál ekkoriban úgy látták, hogy az alvállalkozói szerződés lesz a jó irány. Az MSZP-SZDSZ koalícióban a közlekedés a szabad demokratákhoz tartozott, a Magyar Nemzet akkoriban arról cikkezett, hogy a volánbuszos alvállalkozói szerződéseket Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Lepp Gyula mozgatja.
A szocialista-szabaddemokrata világ mutyija nagyon szúrta a Fidesz szemét, 2010-ben pedig Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos soron kívül kezdett foglalkozni a buszos szerződésekkel. 2010 áprilisában, a választások után néhány nappal a Gazdasági Versenyhivatal is arról tett bejelentést, hogy vizsgálja a volános alvállalkozó cégeket, azóta viszont nem jelent meg hír arról, hogy ennek bármilyen eredménye lett volna.
Már akkor is három cégre fókuszált a GVH: a Color Tours Kft., a Kontakt-Busz Kft., valamint a T & J Busz Projekt Kft. (a továbbiakban: három alvállalkozó). A szervezet szerint ezek egyeztették áraikat, hogy jobb feltételeket érjenek el a Volánbusz tenderein. A kiszervezések során nyolc évre és két év opcióval a Kontakt-busz Kft. a Zsámbék környéki vonalakat, a T&J a Vác környékit, a Color Tours a Jászberény könyéki vonalakat kapta meg.
Ezek a buszok mára már el is rozsdásodtak, egy Kápolnásnyék melletti telepen várták sorsuk beteljesedését. Miután a járművek java része már az enyészeté lett, a nyomozás is megindult az ügylettel kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGaztengerben rozsdásodva ér véget a kínai buszok magyarországi karrierjeEgy évtizeden keresztül százezreket szállítottak, tavalyi kivonásuk óta egy Fejér megyei telepen várják további sorsukat a King Longok.
A Fővárosi Főügyészségnél és a Rendőrségnél kérdésünkre elmondták, hogy a volánbuszos alvállalkozási szerződésekkel kapcsolatban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, valamint különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. Az ügy felderítési szakaszban van, gyanúsított egyelőre nincs.
Az első volánbuszos alvállalkozói szerződések megkötése után tizenöt évvel beindult a nyomozás.
A nyomozásról több szakmabeli forrásunk is hallott, ennek ellenére a Volánbuszhoz úgy látszik, nem jutott el a híre. Sajtókérdésünkre azt a választ adták, hogy a vállalatnak nincsen tudomása eljárásról.
Átjátszott offshore-ok
A három alvállalkozó cég tagjai között sok tulajdonos megfordult, de főként offshore, luxemburgi és seychelles-szigeteki tulajdonban voltak, végül a szerződések kifutása, a cégek kiüresítése után 2016-tól a Veritas Bus Zrt. tulajdonába kerültek.
A Color Bus Kft. esete igen beszédes: a tagok között megfordult a Tempo-Busz Kft, a Príma Bus Kft., illetve Ipacs László és Kiss Zsolt. A Príma Bus a brit Weststar Capital Investments Limited tulajdona, amit már 2018-ban töröltek a szigetországban a cégjegyzékből. A cég ügyvezetője a közel kétezer vállalatban vezető Michael Anthony Clifford.
Nem véletlen, hogy ennyire rejtegették a tulajdonosokat. A Volánbusz gazdasági ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság 2012-ben megállapította, hogy
egyes alvállalkozásba adott járatok üzemeltetői és a vagyonelemek értékesítése során tulajdont szerzett gazdálkodó szervezetek természetes személy tulajdonosai között kapcsolat áll fenn.
Azt is megállapították, hogy a három érintett cégben érdekelt Ipacs László együtt élt Pekli László, 2002 és 2010 között egykori Volánbusz vezető volt feleségével. Pekli László és volt feleségének közös gyermekeit pedig a luxemburgi cégekkel kötötték össze. Ezért is nézett ki úgy, hogy a volán-vezér fiához kerülhetnek a kiszervezett milliárdok.
A Tempo-Busz Kft. korábban Tóth Ignác tulajdonában volt, ma már ez is kényszertörlés alatt áll. 2011-től megjelent a társaságban a Közösségi Közlekedési Befektetési Zrt. Ennek a tulajdonosa a luxemburgi Aratus Investment S.A volt 2010-ig., ami a Color Toursban is tulajdonos volt. Ezt követőn a svájci MCB Holding & Management AG 2012 és 2019 között volt a tulajdonos – ezek a cégek érdemi gazdasági tevékenységet nem végeztek, csak a tulajdonosi hálót tették nehezen áttekinthetővé.
A fentiek alapján azt lehet látni, hogy
a Fidesz választási győzelmét követően új offshore tulajdonossal működtek tovább a 2010 előtti időszakban szerződéshez jutott, kétes hátterű buszos vállalkozások.
Az üzletekre rálátó forrásaink szerint egyszerűen annyi történt, hogy a korábbi tulajdonosokat lecserélték az új rendszer tagjaira. Ezt még segítette is, hogy a folyamatosan mozgó offshore céghálóban lehetetlen pontosan követni, hogy mely pillanatban éppen ki volt a haszonhúzó.
70 milliárdos buszmutyi
Így a buszos biznisz ment tovább: 2008 és 2018 között a három legfontosabb volánbuszos alvállalkozó összesen 70 milliárd forintos árbevétel ért el. Ez olyan jelentős, hogy ebben a tíz évben
a Volánbusz árbevételének 27 százalékát tették ki az offshore hátterű buszos cégek.
Az alkalmazottak és a tárgyi eszközök értékében mérve is igazán nagyra nőttek az alvállalkozók: a csúcson a munkavállalóik száma elérte a Volánbusz értékének negyedét. A tárgyi eszközök értéke pedig 2008-ban 5 milliárd forinttal a Volánbusz értékének harmada volt. Jól látható, hogy nem ruháztak be, egyszerűen leírták a beszerzett buszokat, szinte folyamatos volt a csökkenés.
Az árbevétel nem egésze származott a Volánbusztól, hiszen a T&J Buszporjektnek volt egy megbízása a BKK-tól is: ennek a 2014-es szerződésnek, amit Tarlós István főpolgármestersége alatt kötöttek, 21 milliárd forint volt a keretösszege, de ezt végül nem hívták le teljesen. 2016-ban ugyanis felmondták az eredetileg hét évre kötött szerződést, mert nem átlátható tulajdonosi hátterű céggel eleve nem lehetett volna közbeszerzési eljárás keretében szerződni, és fel kell mondani a szerződést, ha ilyen állapot áll be. Igazán érdekessé akkor vált a helyzet, amikor ennek ellenére az offshore tulajdonú cégek tovább dolgozhattak a Volánbusznál.
A Volán-társaságokat 2020-tól összevonták, majd 2021-től adták a vállalatot a MÁV-nak. A korábbi vezetőket lecsérélték, és jó eséllyel ekkor kezdhették meg a korábbi, nem túl előnyös szerződések iránti érdeklődést.
A korábbi szerződéseket nehéz áttekinteni. A közbeszerzési portál alapján összesen 88 milliárd forintnyi elnyert szerződést találtunk az említett három cégre. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek minden kifizetést meg is kaptak, ahogy a felmondott BKK-szerződés példája is mutatja.
Bár a volánoktól elnyert pontos kifizetések összegét nem ismerhetjük, ez alapján eléggé úgy tűnik, hogy szinte teljes egészében az állami buszos cégektől származott a bevétel. Erre utalhat az is, hogy ahogy ezek a szerződések kifutottak, meg is szűnt a cégek működése.
A lényegi kérdés, hogy kinek és mennyi haszna lehetett az üzletből, továbbra sem látható tisztán. A vállalkozásokban nem igazán keletkezett profit: tíz év alatt 3,5 milliárd forint volt az adózás előtti veszteség. Ebben az időszakban az állami Volánbusz is tudott 12,4 milliárdos adózás előtti nyereséget elérni. Egy vállalkozásból azonban nem csak a profiton keresztül lehet forrás kivonni, hanem lízingszerződéseken, igénybe vett szolgáltatásokon keresztül is.
Az alvállalkozói szerződéseket sokszor módosították, például a lízingszerződések árfolyamkockázatának áthárítására. Így a buszos cégeken csak átfolytak a bevételek, amivel a béreket és a lízingdíjakat fizették. A flották lízingelésében a Neobusz Kft. kapott központi szerepet: a vállalat 2019 júniusában szűnt meg, addig 2008-as indulása óta 145 millió forint osztalékot vettek fel. Mivel a cég tulajdonosa az adózási szempontból offshore-nak számító Svájcban található, nem tudni, ki is állhat az Interholdings AG mögött. A 70 milliárdos buszmutyi nyeresége feltehetően sok kisebb hasonló cégen keresztül került a végső haszonhúzókhoz.
Titkos végső tulajdonos
A Figyelő még 2010-ben írt cikket a buszos kiszervezések világáról – Rehus Ernőt sejtették akkor a szakmában az alvállalkozók mögött. A pécsi buszkiszervezési botrány mögött is Rehust sejtették, a Szabad Pécs cikke szerint a fideszes L. Simon Lászlóval állhatott kapcsolatban. L. Simon és Rehus kapcsolatáról a Népszava 2016-ban cikkezett, bemutatva hogyan nőtt ki az egykor a szocialistákhoz húzó milliárdos szárnyai alól a fideszes politikus.
Rehus velencei, míg a volánbuszos alvállalkozók jelenleg a szomszédos Gárdonyba bejegyzett Veritas Bus tulajdonában vannak, a cikk elején említett busztemető is itt található.
A Veritas Bus Zrt. gárdonyi címén korábban patyolat működött, Tóth Ignác édesanyja működtetésében. Az alvállalkozókat 2016 óta tulajdonló Veritas Bus Zrt. tulajdonosa is Tóth Ignác és édesanyja. A korábbi tényfeltáró cikkek Tóth Ignácot Rehus szoros kollégájának tartották. Tóth a T&J ügyvezetője is volt, sőt, egy ideig a Temp-Busz Kft. is az ő tulajdonában állt.
A háttéremberek 2010 után is maradtak, ahogy számos offshore is, a végső haszonhúzók mögött sok érdekeltet sejtettek. Azt azonban az offshore háló miatt lehetetlen kideríteni, kik is lehetnek ezek valójában.
A Volánbusz vezetése is sokat változott a kormányváltás után. A nyolc éven át irányító Pekli Ferencet 2011-ig megbízott vezérigazgatóként Dr. Pongrácz Barbara követte, majd Mészáros László Tibor érkezett 2011 és 2012 között. Őt Simon Gábor követte 2012 és 2013 között, Dévény Tibor 2013 és 2015 között, majd Fekete Antal 2015 és 2018 között, Seszták Miklós miniszterkedése alatt. Ő azzal szerzett ismertséget, hogy nem lehet megtudni róla, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik.
2021-ig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában volt a Volánbusz, ennek vezetője a kétes hírnévre szert tevő Szivek Norbert volt. Azzal került be a hírekbe, hogy a hozzá köthető cég a 100 millió feletti adótartozást felhalmozó cégek listájára került fel.
Miután a Volánbusz az MNV tulajdonából kikerült, új vezetősége van, remélhetőleg másfél évtized után kiderül, hogy kik és mekkora hasznot húztak a kétes körülményű alvállalkozói szerződésekből.
Egy sokkal kisebb nagyságrendű buszos mutyi kapcsán azonban nyolc év nyomozás és pereskedés sem volt elég: 2015-ben Pécsett a fideszes Páva Zsolt polgármestersége alatt vásároltak a Rehus Ernőhöz kapcsolható hálózat tagjain keresztül használt Volvo buszokat. A 3,5 milliárdos beszerzés 700-900 millióval lehetett túlárazott. A per még ma is folyamatban van, a vádlottak között nem lehet a végső haszonhúzók személyét felismerni. | Másfél évtized után tűnt fel a volánok hetvenmilliárdos alvállalkozói mutyija | A szocialista-szabaddemokrata időszakban indult, a fideszes hatalomátvétel ellenére is zavartalanul működött tovább a buszos pénzszivattyú. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230503/masfel-evtized-utan-tunt-fel-a-volanok-hetvenmilliardos-alvallalkozoi-mutyija/ | 2023-05-03 19:22:00 | true | null | null | G7 |
Május 2-án elsőfokon megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szeretnénk hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróság azonban másképp látta. Az első körben megszerzett együttműködési megállapodásból néhány érdekes részlet máris kiderült.
„Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány.” Ezeket a mondatokat március végén írtuk arról a programról, ami heves vitákat szült lovas körökben az elmúlt időszakban.
A Magyar Lovassport Szövetség 3 milliárd forintot kapott az államtól a Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Programra (NLSF), vagy más néven Csekonics Programra. A 3 éves program hivatalosan 2021. január elsején indult és 2023. december 31-én ér véget.
A program célja a leírás szerint az, hogy enyhítsék a „lóerőhiányt”, és hogy a „versenyzők és a felkészítésükért felelős szakemberek több éves szakmai programot hajtsanak végre.” A konkrét feladatok nagy részével a Szövetség megbízta a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-t, amelynek 2,8 milliárd forintot utalt át. A kft. külön gazdasági társaságként működik, de a cég 100%-ban a Magyar Lovassport Szövetség tulajdona.
Csekonics lovasprogram: milliárdokat szórtak el, egyelőre eredmények nélkül | atlatszo.hu
Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel.
Lovas körökben sok kritika érte és éri a programot, egyrészt azért, mert egyelőre nem sikerült jelentős eredményeket elérni és csak néhány kiválasztott vehet részt a programban, másrészt pedig az átláthatatlanság miatt.
Március végi cikkünk megjelenése előtt mi is megpróbáltunk válaszokat kapni a Szövetségtől, de levelünkre nem reagáltak. A kft.-től is kikértük azokat a szerződéseket, amelyeket a program keretében kötöttek, de a kft. megtagadta a válaszadást. Arra hivatkoztak, hogy a cég „nem kötelezhető a kért adatok kiadására, figyelemmel arra, hogy
az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”
Mi ezzel nem értettünk egyet, ezért úgy döntöttünk, pert indítunk az adatokért.
A perfelvétel április 20-án volt, ahol a Lovassport Kft. továbbra is kitartott amellett, hogy nem lát el közfeladatot. Mivel a bíró úgy értékelte, hogy ez még valóban nem bizonyított, kérte, hogy tegyünk bizonyítási indítványt. Megtettük: arra kértük a kft.-t, hogy csatolják az együttműködési megállapodást, amelynek alapján ők bonyolítják le a Csekonics Programot. Ennek a kft. eleget is tett.
A dokumentumból (PDF) sok minden kiderült. Így például, hogy:
a Szövetség minden, az általa vállalt feltétellel együtt adta át a pénzt és a Csekonics Programmal kapcsolatos feladatokat a Lovassport Kft.-nek;
a teljes összeget (2,8 milliárd forint) 2021. augusztus 6-ig átutalták a kft.-nek;
a kft.-nek 60 napja volt megküldeni a Szövetség felé a részletes költségvetést és a szakmai programot;
az átutalt összeg legfeljebb 5 százaléka fordítható kommunikációs célokra;
minden 200 ezer forintot meghaladó értékű árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést csak írásban köthet meg a kft.;
a Lovassport Kft.-nek legkésőbb 2023. február 15-ig teljes körű szakmai és pénzügyi beszámolót kellett készítenie és azt átadni a Szövetségnek;
emellett a kft.-nek havi, illetve kéthavi gyakorisággal is be kellett számolnia a programmal kapcsolatos költségekről, és a program alakulásáról.
Mindez azért érdekes, mert a Magyar Lovassport Szövetség megkeresésünkre korábban azt válaszolta, hogy „a Lovassport Nonprofit Kft. szerződéseivel kapcsolatban illetékesség és jogosult képviselet hiányában a Magyar Lovassport Szövetség nem tud tájékoztatást nyújtani.” A szerződés szövege alapján azonban a Szövetségnek a programmal kapcsolatos minden üggyel pontosan tisztában kellett lennie,
így tájékoztatást még akkor is nyújthatott volna számunkra, ha a megkötött szerződések eddig esetleg nem kerültek volna hozzájuk.
Miután a bíróság megkapta az együttműködési megállapodást, az ügyben eljáró bíró úgy ítélte meg, hogy a Lovassport Kft. közfeladatot lát el, ezért köteles kiadni az adatokat. Egyelőre nem tudni, hogy a cég fellebbez-e a döntés ellen. Ha igen, úgy a per másodfokon folytatódik.
Törvényességi felügyeleti eljárás indult
Nemcsak az Átlátszó, de öt lovas egyesület (a Cseszterlint Lovasklub Egyesület, a Pellet Hungary LSE, a B&H Lovasklub, a Taszári VLSC valamint a Diósgyőri VTK) is megpróbált hozzájutni a Lovassport Kft. által kötött szerződésekhez – szintén sikertelenül. Nekik az iratbetekintést sem engedélyezték.
A klubok perre vitték az ügyet, és ők is a napokban kapták kézhez a Fővárosi Törvényszék végzését. Eszerint „a bíróság a Magyar Lovassport Szövetséggel mint országos sportági szakszövetséggel szemben – kérelemre – törvényességi felügyeleti eljárást indít.”
A Szövetségnek 30 napja van arra, hogy nyilatkozzon: vitatja-e a végzés indoklásában foglaltakat, azaz, hogy Szövetség a működése során nem tartja be az alapszabály és Iratbetekintési Szabályzat rendelkezéseit.
Nyitókép: Lovas edz a budapesti nemzetközi díjugrató versenyen a Nemzeti Lovardában 2020. augusztus 23-án. MTI/Balogh Zoltán | Csekonics lovasprogram: elsőfokon megnyertük a szerződésekért indított pert | Május 2-án elsőfokon megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szeretnénk hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt, és nem lát el közfeladatot. A bíróság azonban másképp látta. Az első körben megszerzett együttműködési megállapodásból néhány érdekes részlet máris kiderült. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/05/csekonics-lovasprogram-elsofokon-megnyertuk-a-szerzodesekert-inditott-pert/ | 2023-05-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Aznap kötött előszerződést egy izraeli hátterű magyar cég egy izraeli hátterű kaliforniai cég lélegeztetőgépére, amikor a magyar állam tízmilliárdos megbízást adott a váci cégnek lélegeztetőgép-beszerzésre. Az üzletet közvetítő tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul viszont Izraelben beperelte az amerikai céget, amely szerinte hatmilliárd forintot is meghaladó nyereséget érhetett el a magyar kormány tízmilliárd forintos megrendelésén. És nem ez az egyetlen érdekesség, amit az Átlátszónak szivárogtatott iratokból és egy tel-avivi bírósági keresetből megtudtunk a 2020-as járvánügyi nagybevásárlás részleteiről.
„Kellene lélegeztetőgép”, „De az izraeli kormány tiltja a kivitelét”, „Tudok megoldást”. Ez a beszélgetés akár így is szólhatott Tel-Avivban, nem tudjuk. 2020 márciusát írjuk, ekkor hangzott el Orbán Viktor azóta szállóigévé vált fürkészes mondása, miszerint „lélegeztetőgépből – ezekre később majd fontos szerep hárul – 2.560 darab áll rendelkezésünkre. Az is szeretném elmondani Önöknek, hogy fürkészeket és portyázókat küldtem ki a világ minden részére és minden égtáj felé. A kereskedők és a diplomaták is dolgoznak.”
Két nappal később, március 25-én komoly szervezkedés indult Izraelben. Benkő Levente nagykövet egy izraeli bírósági kereset szerint emailek és üzenetek tucatjait váltotta a Condor Aviation Industries Ltd. nevű izraeli cég tulajdonosával, a tel-avivi tiszteletbeli magyar konzullal, David Wiernik nagyvállalkozóval. A tárgyalásokat nem Benkő kezdte, Wiernik egy perben most azt állítja, hogy ezt megelőzően több száz üzenetet váltott Litauszki Andrással, a tel-avivi külgazdasági attaséval is.
A beszélgetések Wiernik keresete szerint arról szóltak, hogyan tudna Magyarország lélegeztetőgéphez jutni, annak ellenére, hogy Izrael 2020. március 19-től kiviteli tilalmat rendelt el ezekre a koronavírus-járvány kitörése idején létfontosságúnak ítélt berendezésekre.
Izraeli lélegeztetőgép Kaliforniából, a Magyar Honvédség ajánlásával
2020 májusát írjuk, Szijjártó Péter Vácott járt, a Celitron Medical Technologies Kft. nevű cégnél tekintette meg, hogyan készül a lélegeztetőgép. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Celitrontól megrendelt lélegeztetőgépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök az állami raktárakban. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben a cég már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdték őket szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban | atlatszo.hu
Az orvos alezredes tanulmányában az is szerepel, hogy „Egy korábban más jellegű termelést folytató cég birtokolta a Panther 5 lélegeztetőgép licenszének jogát. A váci telephelyű cég részére (Celitron Medical Technologies Kft.) kormányzati együttműködés segítségével sikerült a szükséges alkatrészeket gazdaságdiplomáciai eszközökkel beszerezni, így biztosítva a gyors határidőket.
A magyar kormány 2020. április 16-án kötött szerződést a Celitron Kft.-vel a lélegeztetőgépek beszerzésére, ez az Átlátszó közadatigényléséből derült ki. Korábbi cikkünk után azonban olyan dokumentumok is eljutottak hozzánk, amelyekből az is látszik, hogy ugyanezen a napon az amerikai székhelyű, de szintén izraeli hátterű Origin Medical Devices Inc. (OMD) és a Celitron is aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Panther 5 típusú lélegeztetőgép gyártására.
A birtokunkba került iratok tanúsága szerint végül tényleg az OMD adta el a technológiát a Celitronnak. A kaliforniai cég honlapjának nyitóoldalán immár Péter Ádámnak, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos alezredesének tulajdonított szöveg reklámozza a terméket, amit az USA hatóságai 2020. május 22-én engedélyeztek.
A lélegeztetőgép lelke a motor, ami a levegőt szállítja. Az Átlátszó által megismert dokumentumok szerint a Celitron kínai Fisaga és svájci Micronel befúvókat is rendelt a Panther 5-höz. A Fisaga azt írta a megkeresésünkre, hogy „a fúvókat Kínában adták el, és minden behozatali formalitást az importőr vállalt magára”. A svájci céget is többször kerestük, de titoktartásra hivatkozva nem válaszoltak kérdéseinkre.
Az alkatrész származási helye azért is lényeges, mert mint a fent említett Péter Ádám orvos alezredes itt írja, „a kínai piacon elérhető lélegeztetőgépek minősége változó volt”. A Panther 5 befúvója az általunk megismert adatok szerint legalább részben kínai gyártmánynak tűnik, de a jelek szerint ez nem volt zavaró tényező, ahogy a több tízezer, Kínából más úton megrendelt gépnél sem.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek | atlatszo.hu
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek
Az OMD és a Celitron szerződéséről szóló kérdéseinkkel kerestük az OMD-t és Ori Gur-t, az OMD izraeli tulajdonosát is, de nem válaszoltak. „Az Ön által feltett kérdésekre a Magyar Honvédség főtisztjeként nincs felhatalmazásom felvilágosítást adni” – ezt már Péter Ádám válaszolta arra a kérdésünkre, hogyan került az írása a magáncég honlapjára.
Netanjahu barátjának tőzsdei cége is jól járt
Hat nappal a magyar kormány és a Celitron szerződéskötése után, 2020. április 22-én az izraeli BATM Advanced Communications bejelenti: „29 millió eurós (kb. 31 millió dolláros) megrendelést kapott egy európai kormánytól 1000 darab intenzív ellátást biztosító lélegeztetőgép szállítására. A csoport 7,25 millió eurós előleget kapott, a fennmaradó összeg kifizetésére pedig a szállítás befejezésekor, 2020 második felében számít. (…) A készüléket a csoport magyarországi Celitron leányvállalata gyártja”.
A tőzsdei cég papírjai 2020 márciusában, áprilisában 35-45 fontos árfolyamon forogtak, ami május elejére 100 fontra ugrott, nyárra 150 fontig menetelt. A vállalat Covid-teszteket is gyártott. A 2020-as nyilvános beszámoló szerint a lélegeztetőgép-biznisz miatt az orvosbiológiai divízió korábbi 100 ezer dolláros nyeresége 19,4 millió dollárra – akkori árfolyamon 6,7 milliárd forintra – nőtt.
2021-ben azt írták, a divízió bevételei még mindig a kivételes 2020-as lélegeztetőgép szerződés miatt nőttek. A 2021-es év végén 80 font volt az OMD-részvény, majd esésnek indult, jelenleg 21,6 font az árfolyama.
A BATM irányító befolyással rendelkező tulajdonosa Zvi Marom, egy az izraeli miniszterelnökhöz közel álló üzletember. Egy izraeli hírszájt akkori cikke felidézi, hogy Marom
„1999-ben egy zseniális trükkel a céget és önmagát a címlapok és a figyelem középpontjába helyezte, amikor Benjamin Netanjahut toborozta a soraiba, miután a miniszterelnök-választáson alulmaradt Ehud Barakkal szemben, és – természetesen átmenetileg – visszavonult a politikától. Ők a mai napig barátok, de érdekes, hogy a pandémia alatt az izraeli Egészségügyi Minisztérium nem vásárolt Maromtól – sem lélegeztetőgépeket, sem korona teszteket és még szerológiai teszteket sem, pedig abban hiány van. Marom szerint nem is keresték őket.”
Nem úgy Magyarország. A Celitron és a magyar kormány üzletéről Marom azt nyilatkozta ugyanott, hogy „ez egy jelentős megrendelés számunkra, és várhatóan bővülni fog”. A BATM-ot is hiába kerestük az üggyel kapcsolatos kérdéseinkkel.
A hoppon maradt üzletszerző milliárdos pert indított
Látszólag tehát minden résztvevő jól járt a lélegeztetőgép-üzlettel, mégis elindult egy per Izraelben. A Tel-Avivi Bíróság oldalán elérhető kereset szerint az eljárás azért indult, mert a felperes szerint az Origin Medical Devices úgy kötött szerződést a Celitronnal, hogy megkerülték az állítólagos ötletgazdát.
A felperes a Condor Aviation Industries Ltd., a bevezetőben már emlegetett tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul, David Wiernik vállalkozása. A Condor keresete szerint megállapodás volt arról, hogy amennyiben üzletet közvetít az OMD-nek lélegeztetőgépek eladására, cserében az OMD beveszi üzlettársnak, és megosztja vele a bevételeket.
A Condor a periratban azt állítja, hogy egy magyarországi üzletet közvetített az OMD-nek, de az OMD végül az izraeli kiviteli tilalmat és a tiszteletbeli magyar konzult is megkerülve kötött üzletet a magyar féllel. Ezért a magyar féllel kötött üzletéből eredő nyereségének feléért pereli az OMD-t – 35 millió sékel (nagyjából 3,2 milliárd forint) értékben.
Vagyis az üzletet közvetítő tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul cége szerint az OMD akár hatmilliárd forintot is meghaladó nyereséget érhetett el a magyar kormány tízmilliárd forintos megrendelésén.
A keresetet nem csak az Origin Medical Devices, hanem a cég egyszemélyi tulajdonosa, Ori Gur ellen is beadták, mivel a Condor szerint Gur személyes kötelezettséget is vállalt, illetve rosszhiszeműen járt el. Az OMD jogi álláspontja szerint viszont csak tárgyalásokról volt szó, nem kötöttek szerződést, nem jár pénz a Condornak, illetve Wierniknek.
A peres keresetben azt is állítja a Condor, hogy a Whatsap üzenetküldő appon keresztül tárgyaltak Litauszki András tel-avivi külgazdasági attaséval és Benkő Levente nagykövettel: erre alapozzák, hogy az ő közbenjárásukra jött létre az üzlet.
Kerestük David Wierniket, valamint a perben résztvevő ügyvédeket, de tőlük sem érkeztek válaszok. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól szerettük volna megtudni, hogyan és miért választották a Celitront a lélegeztetőgépek beszerzésére, tudták-e, hogy a cég az izraeli hátterű OMD technológiáját értékesíti, és hogy milyen indokok alapján döntöttek a típus mellett. Ezekre a kérdéseinkre egyáltalán nem válaszoltak.
Benkő Levente izraeli magyar nagykövettől és Litauszki András külgazdasági attasétól azt szerettük volna megtudni, hogy mi a véleményük a tiszteletbeli tel-avivi magyar konzul által indított perről, miről egyeztettek David Wiernikkel. A KKM ezekre a kérdéseinkre azt írta,
„a perben két magánvállalat áll szemben, a magyar állam nem érintett a kérdésben.”
Közreműködött: Sarkadi Nagy Márton, Politzer Maymon Krisztina (Izraelinfo). Címlapkép: Szijjártó Péter / Facebook. Infografika: Átlátszó. | Milliárdos per lett Izraelben abból, hogy kihagyták a tiszteletbeli magyar konzult a magyar lélegeztetőgép-bizniszből | Aznap kötött előszerződést egy izraeli hátterű magyar cég egy izraeli hátterű kaliforniai cég lélegeztetőgépére, amikor a magyar állam tízmilliárdos megbízást adott a váci cégnek lélegeztetőgép-beszerzésre. Az üzletet közvetítő tel-avivi tiszteletbeli magyar konzul viszont Izraelben beperelte az amerikai céget, amely szerinte hatmilliárd forintot is meghaladó nyereséget érhetett el a magyar kormány tízmilliárd forintos megrendelésén. És nem ez az egyetlen érdekesség, amit az Átlátszónak szivárogtatott iratokból és egy tel-avivi bírósági keresetből megtudtunk a 2020-as járvánügyi nagybevásárlás részleteiről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/02/milliardos-per-lett-izraelben-abbol-hogy-kihagytak-a-tiszteletbeli-magyar-konzult-a-magyar-lelegeztetogep-bizniszbol/ | 2023-05-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hitelesnek értékelte a Nemzeti Információs Központ azokat az információkat, amelyek a kiszivárgott Pentagon-iratokban („War Leaks”) szerepelnek Magyarországról. A szerdán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján nyilvánosságra hozott jelentés alátámasztja azokat az értesüléseket, amiket korábban az Átlátszó is megírt, például hogy a kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, és hogy Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajnának.
A Nemzeti Információs Központ (NIK), azaz a Rogán Antal minisztériuma által felügyelt szuper-titkosszolgálat április 19-én osztott meg egy gyorsjelentést arról, mi szerepelt Magyarországról a frissen kiszivárgott amerikai hírszerzési iratokban. A jelentést zárt ülésen ismertették, és mostanáig titkosított volt, azonban a napokban a bizottság jobbikos elnökének, Sas Zoltánnak a kezdeményezésére feloldották a titkosítást, így a jelentés (benne a magyar vonatkozású iratok másolatával) elérhető a parlament oldalán.
Az amerikai hírszerzési iratok kiszivárogtatásáról az Átlátszó is beszámolt. Mint írtuk: az iratokat a gyanú szerint a légierő egy 21 éves tartalékos tisztje tette közzé egy zárt internetes csoportban, eddig tisztázatlan okokból. A „titkos” fórumból áprilisban valaki kiszivárogtatta a dokumentumokat (a CIA és a DIA katonai hírszerző ügynökség jelentéseit, összefoglalóit), amelyek Discord-szerverektől a közösségi médiáig megállíthatatlanul kezdtek terjedni.
Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból? | atlatszo.hu
A hazai sajtóban nagy vihart kavart, hogy az iratokban magyar vonatkozású jelentés is szerepel. Az első, Magyarországot említő amerikai cikk megjelenése után a magyar média nagy része tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Csakhogy az iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
Cikkünk megjelenésekor az eredeti iratok jelentős része elérhető volt az interneten, főleg kínai és koreai nyelvű oldalakon (ezeket a hivatkozásokat a dokumentumok jellege miatt nem közöltük). A nyilvánosan elérhető dokumentumok nagy része az ukrajnai háborúval és az európai szövetséges államokkal foglalkozott, így került képbe Magyarország is. A dokumentumok egy részét a magyar titkosszolgálati csúcsszerv parlamenti tájékoztatója is tartalmazza.
(null)
A Magyar Nemzetet igen, Orbánt nem figyelték az amerikaiak
Áprilisban a magyar sajtó egy része – másodkézből származó információkra hivatkozva – tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Azonban, ahogy korábbi cikkünkben rámutattunk, a kiszivárgott iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
Az egyik irat Orbánt február 22-i, a balatonfüredi Fidesz-KDNP frakcióülésen elhangzott beszédét idézte, amiben az Egyesült Államokat „három fő ellenfele egyikének” nevezte. Mivel a beszéd zárt körben hangzott el, több újságíró azt feltételezte, hogy a CIA lehallgatta a frakcióülést.
A NIK jelentésében ezzel szemben az szerepel: az értesülés sajtóhírre alapul, és „nem került sor a magyar kormány lehallgatására.”
Ez megegyezik azzal, amit mi is írtunk áprilisban. Az eredeti dokumentum szerint az információt a budapesti nagykövetség adta a CIA-nak, és nem valószínű, hogy a nagykövetség saját hatáskörben végezne lehallgatást, az viszont igen, hogy az amerikai követség munkatársai olvassák a magyar sajtót, például a Magyar Nemzetet. A Fidesz-közeli lapban ugyanis februárban megjelent egy beszámoló a balatonfüredi frakcióülésről, amiben szerepel az Amerika-ellenes mondat Orbántól.
Nyilvános kormányzati vagy médiaforrásból származott az a kiszivárgott iratokban szereplő értesülés is, hogy Magyarország a NATO a délkeleti zászlóalj harccsoport részeként teljesíti szövetségesi feladatait.
A magyar légtéren keresztül tervezték szállítani a helikoptereket
A NIK hitelesnek nevezte a helikopter-üggyel kapcsolatos jelentést is. Április közepén, a kiszivárgott iratokra hivatkozva a Politico írt arról: miközben a magyar kormány oroszbarát, nyugatellenes retorikát folytat az ukrajnai háború kapcsán, lehetővé teszi, hogy a szövetséges államok használják a magyar légteret az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra. A Politico által idézett dokumentumok egyike egy tervet ismertet, amely szerint ukrán pilóták a Horvátország által adományozott katonai helikoptereket a magyar légtéren keresztül szállítanának Ukrajnába.
A NIK által megosztott amerikai dokumentumban az áll: „a Horvát Fegyveres Erők 14 darab Mi-8 HP típusú helikopter szállítását tervezik Ukrajnába idén márciusban, melyből 7 már jelenleg is bevetésre kész. Az ukrán pilóták a helikoptereket a magyar légtéren keresztül tervezik szállítani”.
Ezzel kapcsolatban a NIK levele megjegyzi: a dokumentumban szereplő megállapítás nem fedi azt a sajtóban megjelent olvasatot, hogy „Magyarország mégis támogat közvetlen fegyverszállításokat Ukrajnának.” A helikopterekkel kapcsolatos megjegyzésről azt írja, az csak az ukrán pilóták tervéről szól, a magyar fél szándékairól nem. A nyilvánosságra hozott jelentésből nem derül ki, hogy az említett helikoptereket leszállították-e már, és ha igen, milyen útvonalon.
(null)
Manipulatív a kormány kommunikációja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ügyében
Felmerül viszont a kérdés, hogy ha eddig állítólag semmilyen ukrán fegyverszállítmányt nem engedett át a légtéren a magyar katonai vagy politikai vezetés, akkor februárban, egy évvel a háború kitörése után miért merült volna fel egyáltalán az ukrán pilótákban a magyar légtér használata.
Valójában, ahogy az Átlátszó többször is megírta, folyamatosan haladnak át Magyarországon Ukrajnának szánt katonai szállítmányok.
A múlt héten megírtuk azt is, hogy videók bizonyítják, hogy a Győr-Pér reptéren álltak meg francia gyártmányú helikopterek, amelyeket az ukrán határőrségnek adtak át.
Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek | atlatszo.hu
A horvát kormány még február végén jelentette be, hogy 14 darab Mi-8-as katonai helikoptert adna át az ukrán fegyveres erőknek – minden bizonnyal ezekre utal a Politico által idézett hírszerzési jelentés. A győri felvételeken nem ezek a helikopterek láthatók, hanem egy korábbi, francia-ukrán megegyezés alapján szállított gépek.
Szintén áprilisban olyan fotókat mutattunk be, amelyeken az M3-as autópályán, kelet felé haladva egy szlovén katonai konvoj látható. Szlovénia épp akkor ajánlott fel páncélos harcjárműveket Ukrajnának, az időzítés és a rakomány formája alapján ezeket szállíthatták Magyarországon keresztül.
Titokban szállított gyalogsági páncélozott járművek haladhattak át Magyarországon
A magyarországi M3-as autópályán keresztül is szállíthattak szlovéniai katonai harcjárműveket az ukrán hadsereg tavaszi ellentámadásához. A szlovén páncélozott gyalogsági szállítóeszközöknek látszó szállítmányokat a Csehszlovák Kém blog egyik olvasója fényképezte április 25-én, kedden, Galgahévíz környékén. A szlovén sajtó értesülése szerint Szlovénia titokban 20 darab Valuk típusú csapatszállító páncélozott harcjárművet küldött Ukrajnába ezen a héten. Olvasónk fél tucatot vélt felfedezni egy katonai jellegű konvojban Magyarországon.
Érdemes megjegyezni, hogy a NIK-jelentés úgy fogalmaz, a dokumentumok nem utalnak „közvetlen” fegyverszállításra Magyarországról Ukrajnába, azt tehát nem cáfolja, hogy közvetve, más országok érintésével átmehetnek ilyen szállítmányok.
A kormányzati kommunikáció az ügyben rendkívül őszintétlen és manipulatív: a Győrben látott helikopterek ügyét például a honvédelmi tárca úgy kommentálta, „hazánk nem engedett át Ukrajna felé helikoptereket (…) az ország légteréből Ukrajnába semmilyen, a háború eszkalációját növelő szállítmányt nem engedtünk át a háború kitörése óta.”
Ebből annyi igaz, hogy tényleg nem a magyar-ukrán határon engedjük át ezeket. Ehelyett a „háború eszkalációját növelő szállítmányok” Magyarországról először Szlovákiába, majd Lengyelországba érkeznek meg, és onnan mennek tovább Ukrajnába – mi is ezt írtuk, nem véletlen, hogy a Minisztérium nem kért helyreigazítást.
Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu
Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:
Az Ukrajnát támogató országok a háború korai szakaszában Lengyelországot jelölték meg az akció logisztikai központjának. Az ukrán hátország logisztikai központja pedig a Lengyelországhoz közel eső Lviv. Az ismertté vált légi fegyverszállítmányok a lengyel Rzeszów repülőterére érkeznek meg, ahonnan közúton mennek Lvivbe – a lengyel reptérre a magyar légtérből, sőt, magyar repülőterekről is érkeztek katonai szállító gépek.
A NATO és ukrán légiszállítók is vihettek fegyvert a magyar légtéren keresztül | atlatszo.hu
„A NATO iránymutatásai nem kötelező érvényűek, és jogilag nem megkötő erejűek a tagállamokra nézve, hiszen szuverén államok döntenek az egyes szerepvállalásokról” – mondta Csiki Varga Tamás. „Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás esetében sem a NATO főtitkára dönt arról, hogy milyen útvonalon szállítják például a haditechnikai eszközöket Ukrajnának, hanem az egyes tagállamok együttműködési szándéka – és természetesen a földrajzi, infrastrukturális adottságok – alapján dől ez el.
A Honvédelmi Minisztérium kommentje tehát kevésbé manipulatív nyelvezettel átírva így nézne ki: hazánk területén áthaladnak Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok, de ezek nem a magyar-ukrán határon át, hanem a Magyarország-Szlovákia-Lengyelország útvonalon érnek célba. | Pentagon-iratok: megerősíti az Átlátszó információit a titkosszolgálat jelentése | Hitelesnek értékelte a Nemzeti Információs Központ azokat az információkat, amelyek a kiszivárgott Pentagon-iratokban („War Leaks”) szerepelnek Magyarországról. A szerdán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján nyilvánosságra hozott jelentés alátámasztja azokat az értesüléseket, amiket korábban az Átlátszó is megírt, például hogy a kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, és hogy Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajnának. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/05/04/pentagon-iratok-megerositi-az-atlatszo-informacioit-a-titkosszolgalat-jelentese/ | 2023-05-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.
A magyar kormány bőszen tárgyal Brüsszellel, mely várost ezúttal nem megállítani igyekszik, hanem rábírni az uniós vezetést, hogy folyósítsa végre a visszatartott összegeket. A kormánytöbbség ennek érdekében sorra szavazza meg a Brüsszelnek kedveskedő előterjesztéseket, Integritás Hatóságot állított föl az átlátható, korrupciómenetes pályázatlebonyolítás megvalósítása érdekében, visszahívta a politikusokat az egyetemi alapítványokból. Mindhiába.
„Ez nem feljelentővonal” – az EU által kikényszerített új korrupcióellenes hivatal vezetője az Átlátszó podcastban – Rádió
Ősszel Bíró Ferencet választották az újonnan fölállt Integritás Hatóság élére.
Talán az EU könnyebben adná be a derekát és nyitná meg pénztárcáját, ha szembesülne azzal, hogy mi minden csuda valósult eddig meg az anyagi támogatásával, és a további késlekedés milyen pompás projektektől fosztja meg az emberiséget. Ezért a nemzet szolgálatába állítottuk magunkat, hogy a kormány érvelését segítendő előtárjuk az uniós pénzből teremtett alkotások csúcsmodelljeit, mintegy a sajátos magyar észjárás fizikai megtestesüléseit.
Lombkorona nélküli lombkoronasétány
A kacifántos megnevezés valójában leegyszerűsítése a dolgoknak, mert a valóság ennél is szövevényesebb. Azért nincs lombkorona, mert kivágták a fákat, hogy abból építsék meg a lombkoronasétányt, amely a fák lombkoronájának megtekintésére szolgál, mely fákat viszont ugyebár kivágtak a lombkoronasétány építése kedvéért. Már-már filozófiai mélységű dilemmát jelenít meg a sétány, nem véletlen, hogy a létesítmény értelmén mereng hetek óta a fél ország.
Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben | atlatszo.hu
Ahhoz, hogy megtaláljuk az uniós pénzek felesleges elköltésének eme újabb remekművét, Debrecentől körülbelül még 30 kilométert autózunk keletre. Nyírmártonfalván, egy kétezer fős település külterületén valósult meg a lombkorona sétány, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában. Ott tartózkodásunk során csak egy kutyával találkozunk, aki az útról nézte a messziről jött érdeklődőket.
Pedig a műnek megvan a kulturális előképe, Nyírmártonfalva polgármestere, Filemon Mihály – aki magántelkén húzta föl az építményt 60 milliós uniós forrás megítélését követően – tulajdonképpen a művészetet ültette át a való életbe. Egészen pontosan a Mekk mester bábfilmsorozat negyedik epizódját. Röviden a történet: a medvecsalád nem tud téli álmot aludni, mivel a mackóházban rettenetesen hideg van. Medvénének végül eszébe jut a remek kályhakészítő, Mekk Elek, az ezermester, aki el is vállalja a feladatot. Mekk mester elküldi a családot rőzsét szedni, mondván, amíg ők fát gyűjtenek, addig ő is végez a munkával. Így is tesz, szemrevaló cserépkályhát épít – a ház cseréptetőjéből. Van már mivel fűteni, csak tető híján nincs mit. A portálunkkal időközben perbe bocsátkozó Filemon Mihály alighanem sokszor láthatta ezt a részt, bár az kérdés, hogy a végéig eljutott-e, amelyből kiderül, hogy a főhőst csak azért nem verik meg, mert gyorsabban fut, mint az apamedve.
Mekk Elek – S01E04 – Kinek Lesz Melege
Watch Mekk Elek – S01E04 – Kinek Lesz Melege – usarol on Dailymotion
Vendég nélküli szálloda
Majd, ha elkészül, Villánykövesd határában 24 szobás hotel fogja várni azon szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseket, akik egészség-stabilizáló kezelést szeretnének igénybe venni. A koncepció szerint a vendégek magas szintű wellness-szolgáltatásban és várólista nélküli egészségügyi ellátásban részesülnek, ráadásul mindez 27 fő számára biztosít munkahelyet.
Nem csoda, hogy majdnem 800 millió forintot nyert el a Medihotelre a kivitelező Geone Építőipari Kft. Az összegeket ki is fizették szépen, apró bökkenő, hogy az utolsó részletet még 2016-ban. A szállodának ugyanis már 2018-ban működnie kellett volna, ám csak a falak felhúzásáig jutottak, illetve felszámolási eljárás indult a kivitelező cég ellen. Akkor az Átlátszó munkatársa meg is tekintette a szellemszállót, azóta meg annyi történt, hogy a céget felszámolták, a Facebook-oldala eltűnt, a tájékoztató táblát leszaggatták, a pénzt odaítélő és az ellenőrzésre hivatott hatóságok a vállukat vonogatják.
780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg.
Biciklis nélküli biciklipálya
Egyből helyesbíteni kell: az alcím hatásvadász és erősen túlzó. A hatvani kerékpáros kalandparkot fennállásának utolsó négy évében egy (1) fő igénybe vette, míg hétéves létezése alatt 55 bringás használta. Ez azt jelenti, hogy egy végigtekerés 2,5 millió forintjába került az Uniónak, mivel a pályát nettó 140 millióból építették. Az egész komplexum híddal, sétánnyal, bicikliúttal, menedzseléssel majd egymilliárdjába fájt a finanszírozónak.
A kirobbanó sikertelenség, mondjuk, annak fényében nem meglepő, hogy a pálya közepén például olyan ugratót eszkábáltak, amely képzett kaszkadőrnek is gondot okozna, a végső szakasz meg egyenesen visz a folyóba. Szóval az egész annyira sikeres volt, hogy múlt ősszel a hatvani önkormányzat a kalandpark bezárásáról döntött, és elrendelte az építmények elbontását is. Azonban akadnak, akiknek ilyen apró kudarcok és elszórt tízmilliók nem szeghetik kedvét.
„Biztos látott már mindenki olyan kerékpáros parkot, amit kicsik és nagyok rollerrel és kerékpárral is igénybe tudnak venni. Ilyen pályázat fog megnyílni. 45 millió forintos a pályázat, és azt gondolom, hogy amikor megnyílik majd a pályázati ablak, akkor az önkormányzat erre pályázni fog” – olvashatóak Horváth Richárd polgármester szavai a hatvani képviselő testület tavaly októberi üléséről készült jegyzőkönyvében.
Bontják az uniós pénzből épült kalandparkot Hatvanban: 1 biciklis használta az utolsó 4 évben | atlatszo.hu
A dokumentumból nyilvánvalóvá válik, hogy a hatvani polgármesterek valami miatt gyógyíthatatlan bringapark-építők. A Horváth Richárd által bontásra ítélt attrakció ugyanis még az előző polgármester idején épült, ám a 2014-ben hatalomra került Horváth a fejébe vette, hogy miután elbontja a régi objektumot, rögtön építene is egy újat.
Utas nélküli vasút és a Felcsúti Disneyland
Hét éve, 2016. április 30-án indult világhódító útjára a Vál-völgyi kisvasút. (Világ = felcsúti stadion és az alcsúti arborétum közti táv). A turizmus föllendítésére hivatott közlekedési eszköz azután évről évre szorgalmasan termelte – a veszteséget, évente több olyan nappal, amikor effektíve nem volt egyetlen utazó sem. Pedig szakavatott kezekbe került az üzemeltetés, a beruházás gazdája a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt, amelyet teljes mellszélességgel támogatott a település is, élén Mészáros Lőrinc akkori polgármesterrel.
Nyilvánvaló, hogy ekkora társadalmi nyomásnak a hivatalos szervek sem tudnak ellenállni, és ahogy azt az Átlátszó elsőként megírta, a kormány 600 millió forint uniós támogatást bocsátott a projekt rendelkezésére. Később kipereltük magát a pályázati anyagot is, amelyből kiderült, hogy az alapítvány utánpótlás-nevelés és vasút-üzemeltetés mellett időutazással is foglalkozik. A kiírás 2015. február 19-én jelent meg azzal, hogy február 13-ig (tehát hat nappal a megjelenés előtt) kell benyújtania a támogató nyilatkozat iránti kérelmet, amely nyilatkozatot a Nemzetgazdasági Minisztérium február 19-ig (tehát a felhívás megjelenésének napjáig) ki is állított.
Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát | atlatszo.hu
Kipereltük és közzétesszük a felcsúti kisvasút uniós pályázatát
A következő vélhetően az lesz, hogy rádöbbenünk: a kisvasút a létsíkok közt is közlekedni tud. Felcsúton amúgy is a csodálatos dolgok történnek. Tó terem szigettel és szigetre vezető híddal ott, ahol eddig semmi sem volt. A csoda értékéből némileg levon, hogy ez is közel negyedmilliárd EU-s (és további 1,5 milliárd magyar állami) pénzből jött létre. De csak óvatosan a kritikával! Amennyiben ugyanis irányadónak tekintjük a miniszterelnök kisvasút ügyében elmondott szavait, melyek szerint ha támadják a vasutat, akkor meghosszabbítják Bicskéig, és ha tovább támadják, akkor Lovasberényig, úgy ezt a tóra alkalmazva előbb Velencei-tó nagyságúra, majd Balaton-méretűre növelik, és végül elnyeli fél Fejér vármegyét. Annak helyreállításához pedig igen sok uniós forrására lesz szükség.
Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből | atlatszo.hu
A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is.
Geotermikus fűtési rendszerből milliárdos betonplacc
Van, aki nem cifrázza. A sallangmentes pénzherdálás alfája és ómegája, ha nem iktatunk közbe semmilyen alibit, sem sétányt, sem játszókát, sem kisállat-fodrászatot, hanem egyszerűen elrakjuk, amit kiutalnak. Esetleg továbbutaljuk ismerőseinknek és üzletfeleinknek.
Nem tudni, hogy eleve ez járt-e a fejében az élelmes másként vállalkozónak, amikor hat évvel ezelőtt meglátta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” című pályázati felhívását, amelyet hő- és távhőtermelő gazdasági társaságok részére írt ki „a korszerű, megújuló energiaforrás bázisú hőtermelő rendszerek megvalósítása érdekében”. Mindenesetre jó ötletnek tűnt, hogy a nagy, globális energiatermelési és -ellátási átalakítás elérje Bács-Kiskun megyét, annak is Zsana községét. Ehhez csak egy projektcéget kellett létrehozni, lehetőleg állami partnerrel mint konzorciumvezetővel, majd a megpályázható 20 milliótól 2,5 milliárdig terjedő összegből megcélozni az utóbbit.
Az ambiciózus terv azután el is nyerte a támogatást, és sikerült lehívni 1,2 milliárd forint előleget. Amit azután nemes egyszerűséggel elutaltak mindenki másnak, csak éppen a hőberendezés építéséből nem lett semmi. Zsana határában néhány négyzetméternyi lebetonozás árulkodik a nagyívű elképzelésekről, továbbá a tulajdonos letartóztatásba helyezése. Éppen az ilyen stiklik megakadályozására szolgálnának a különböző beépített garanciák, például önerő bemutatása, ami rendelkezésre is állt. Egyetlen napig. A vállalkozó meg tudott nyerni egy hitelintézetet, amely egy nap erejéig rendelkezésre bocsátott 2,5 milliárd forintról kimutatást és egy társügyvezetőt, melyeket az előleg megérkezésekor vissza is vont, és elrakott még további 76 millió forintot. Betonoztak már ennél olcsóbban is.
Így tűnt el egymilliárd forint egy uniós finanszírozású geotermikus projektben | atlatszo.hu
Az NFM 2017-ben odaítélte az igényelt 2,5 milliárd forintos támogatást az NFP Nkft. és a Zsana Geoterm Kft. konzorciumának. A megítélt összegből 2 milliárd 225 millió forint uniós forrás, a fennmaradó 275 millió forint hazai forrás volt. Az NFM KEHOP Irányító Hatósága 2017 novemberében szerződött az NFP Nkft.-vel, a projekt azonosítója KEHOP-5.3.2-17-2017-00008 lett.
Munkahely nélküli munkahelyteremtés
2011 májusában uniós pénzből megvalósuló programról szóló keretmegállapodást írt alá Farkas Flórián országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához.
A „Híd a munka világába” hangzatos nevet viselő programra eredetileg 5 milliárdot szánt a kormány, ám különféle botrányok miatt az évtized közepére felére csökkentették a támogatást, egy év múlva pedig az egész programot megszüntették, és az illetékes minisztérium visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. A „különféle botrányok” praktikusan azt jelenti, hogy a létrejött szövetkezet nem végzett érdemi tevékenységet, nem jutottak álláshoz munkanélküli romák, vásároltak viszont a pénzből irodaházat, irodabútorokat, és béreltek használt gépkocsikat félévre darabonként hárommillióért.
Az ügyben először az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kezdett vizsgálódni, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a NAV, majd a Fővárosi Főügyészség. A kormány azonban egy hirtelen döntéssel odaadta az ORÖ-nek azt az összeget, amelyet annak vissza kell térítenie. Előbb az OLAF számára vált egyértelművé, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel, majd a minisztérium nem forszírozta tovább a történteket, majd a NAV hagyta abba a nyomozást, végül tavaly az ügyészség is. Farkas Flórián még korábban lemondott az ORÖ-elnökségről, nem sokkal az EMMI-vizsgálat után a szövetkezetet is fölszámolták, majd Farkas parlamenti mandátuma is megszűnt tavaly. Nincs itt semmi látnivaló. Az amúgy tényleg nincs.
OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a „Híd a munka világába” projekt lenyúlásának felelőseit | atlatszo.hu
OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a „Híd a munka világába” projekt lenyúlásának felelőseit
Kutya és fitnesz nélküli kutyafitnesz
„Kutyák rehabilitációját segítő és az életminőségük javítását szolgáló hidroterápiás futópad továbbfejlesztésre” nyújtott be pályázatot a Gyrotech nevű cég még 2008-ban, ami extra jóléti államokban lehet, hogy a kitüntetett célok közé tartozik, de Magyarországon alighanem a „haggyukmá” kategóriába sorolandó. Ennek ellenére a vállalkozás elnyert az általa 250 milliósra taksált beruházáshoz 110 milliós vissza nem térítendő támogatást, amelyből előlegként 45 milliót meg is kapott.
Az önmagában is abszurd történetben az újabb csavar, hogy természetesen senkinek esze ágában sem volt kutyarehabilitációt segíteni meg életminőséget javítani. Eleve egy romos ingatlan és egyre halmozódó adótartozásból az önerő nehezen termelhető ki. Itt is az OLAF jelzett először, majd a Fővárosi Főügyészség is nyomozásba kezdett. AZ ügyészség végül különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Ennek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Ítélet 2018-ban született a Fővárosi Törvényszék mindegyik vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettének kísérletében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Egy vádlottat 1 év 10 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 3 további vádlottat pedig 150 ezer forinttól másfél millió forintig terjedő pénzbüntetésre ítélt.
OLAF-jelzések: felfüggesztett börtönt kapott a kamu kutyafitneszgép-ügy fővádlottja | atlatszo.hu
OLAF-jelzések: felfüggesztett börtönt kapott a kamu kutyafitneszgép-ügy fővádlottja
Energiatermelés minden nélkül
Tudsz repülni?
Ne viccelj már.
És ha megfizetem?
Valószínűleg a fenti forgatókönyv válhatott valóra – legalábbis papíron –, amikor a szépreményű és addig a kohóiparban ténykedő Halna-Duna Kft., a technikai és tudományos korlátokat áttörő magyar örökmozgó ötletét a Nemzetgazdasági Minisztérium a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretéből 410 millió uniós pénzzel támogatásra tartotta érdemesnek. Semmiből valami. Ez már valami.
Bár közben baj történhetett, mert a projekt sikeres lezárásáról beszámoló cég nagyjából csak a felét kapta meg a beígért összegnek, de a minisztériumnak erről sem akaródzott bővebb tájékoztatást adni. Ami annyiban érthető, hogy valóban kellemetlen lehet, ha egy olyan pályázat megy át csont nélkül az illetékeseken, és tartják méltónak több százmillió forintra, amelyik az „Állandó mágnesek között ébredő erők munkavégzését felhasználó mágnes motor kutatása és kifejlesztése” címet viseli.
Pedig nem csupán a magyar közvélemény és az unió szervei, de a nemzetközi tudományos élet kíváncsiságát is fölkelthette a találmány. Csakhogy a projekt sajnálatosan eltűnt a minisztériumi honlapról, és közadatigényléssel sem lehetett érdemi információt kihúzni, míg a cég is csak egy hagyományos eszközpark-megújításról számolt be. A mágnesmotoros hazai energiatermelés úttörő kísérletének nyoma veszett. Valamiből semmi.
Ingyenenergia-gép fejlesztését támogatta 490 millió uniós forinttal a Nemzetgazdasági Minisztérium | atlatszo.hu
Ingyenenergia-gép fejlesztését támogatta 490 millió uniós forinttal a Nemzetgazdasági Minisztérium
Hatmilliárdos mellébeszélés eredmény nélkül
„Értékteremtést közvetlenül támogató vertikális főfolyamat”. „Multidimenzionális audit”. „Innovatív eszközök a munkaszervezetek folyamatos fejlesztésének érdekében”. „Közvetlen pályázatok keretében megvalósuló projektek főfolyamata”. „Mobil alkalmazásokra kifejlesztett intelligens és integrált megoldások”.
Ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel sikerült a DFT-cégcsoportnak a 2010-es években mintegy 6 milliárdot összepályáznia. Az nem teljesen világos, hogy pontosan mit is csinált belőle. Annak idején az Átlátszó munkatársa arra jutott, hogy egy sajátos pénzleszívási tolvajnyelvvel van dolgunk, amely azt hivatott eltakarni, hogy kimondják: minek nekünk fizetni bármiért, ha fizethet helyettünk más? Avagy a belső prezentációjuk megfogalmazásában a cél: „meglevő cégeink által a lehető legtöbb pályázati forrás lehívása”. Ez legalább egyértelmű. A többivel kapcsolatban erős a gyanú, hogy egy forrásemésztő bullshit-generátorral van dolgunk.
A DFT körüli cégháló milliárdos bevételei: pénzáramoltatás bullshitgenerátorral | atlatszo.hu
A kormány pályázati honlapjának adatai szerint ugyanakkor a kedvezményezett 2015. augusztus 28-án leadta a projektzáró jelentést, amit el is fogadtak, ennek alapján pedig tavaly januárig összesen 134 millió forintot ki is fizettek. Némi fogódzót jelent, hogy a projektvégrehajtás helyszíneként Mezőszilas van megadva – Mezőszilason, a Tábor utca 7. alatt az éppen 2015.
Kilátó-nagyhatalom kétséges kilátásokkal
Végezetül több tereptárgyat vontunk egy kategória alá, mivel méltánytalan volna, ha a kilátóépítés szerelmeseinek ereje szétforgácsolódna a csomó remekbe szabott műalkotás között. Uniós tagságunk közel húsz évében ugyanis valóságos kilátóépítési láz harapózott el az országban – talán nem függetlenül uniós tagságunktól. Mivel ezeket egytől egyig Brüsszel finanszírozta.
A műfajért lelkesedőknek nehéz eldönteniük, hogy melyik épületért rajongjanak jobban. Ott van a hat (6) lakosú Nagygécen megvalósult Bayer Zsolt-i álom, a közel 600 milliót fölemésztő helyi emlékpark Makovecz tervezte kilátójával. Tyukod község nem kevesebb mint 11 kilátója, amelyek közül azóta már van, amit elbontottak, van, ami csak úgy eltűnt, de legalább az egész több mint 200 millióba került. A szintén uniós forrásból létesült mályinkai kilátó, amely négy évet sem bírt ki, vagy a pannon-hun-határon 300 millióból fölhúzott verőcei ketreckilátó, amelyet máris megbontott a szél. Azonban minden magyar kilátók prototípusa föltehetően a bodrogkeresztúri, amely mindösszesen negyven centi magas – centinként egymillió forint Uniótól származó pénzből.
Kihagytunk valamit? Az idő szűkös, a terjedelem korlátos, a hülyeség végtelen, így elképzelhető, hogy az olvasó kedvenc uniós projektjét pont nem tartalmazza összeállításunk. Ne hagyd annyiban! Írd meg kommentben, vagy az [email protected]-ra! A végleges lista ismeretében olvasóinkkal közösen eldöntjük, hogy melyik Magyarország legértelmetlenebb uniós beruházása. | Talajkilátótól lombkoronáig. Keressük a leghülyébb uniós pénzfelhasználást | Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/05/talajkilatotol-lombkoronaig-keressuk-a-leghulyebb-unios-penzfelhasznalast/ | 2023-05-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egyetlen sajtónyilvános napirendi pontja sem volt február 6-án a kormány Sopronban tartott, „stratégiainak” nevezett ülésén, a kormányközeli Origo.hu csak annyit írt előzetesen, hogy a brüsszeli szankciók gazdasági hatásáról, a magyar energia-, és vidékfejlesztési stratégiáról, valamint a „magyar tudomány perspektíváiról” lesz szó, és az eseményt követő kormányinfón sem hangzott el sokkal több konkrétum a megtárgyalt kérdésekről.
Pedig a Szabad Európa több egymástól független forrásból származó információja szerint (valóban stratégiai jelentőségűnek nevezhető) döntés született az egyik legfontosabb, ma is zajló infrastrukturális fejlesztésről. Az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja (IKOP), valamint az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében és finanszírozásában megvalósuló GSM-R beruházásról már többször írtunk korábban.
És jött Mészáros Lőrinc
A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, ennek során 125 távközlési átjátszó tornyot építettek fel és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábeleket a vasútvonalak mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincnek saját vejével is komoly konfliktusa van a vasútbizniszben.
A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amit a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint, ebből információink szerint mintegy húszmilliárd jön a CEF keretében, a fennmaradó részt pedig az IKOP-ból.
Azt lapunk írta meg elsőként, hogy az R-Kord számos alvállalkozóját nem fizette ki, több cégnek máig tartoznak az elvégzett munkák után járó, egyenként akár százmilliós nagyságrendet is elérő vállalkozói díjakkal. Az R-Kord Kft. – arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési szerződés szerint erre nincs jogosultsága – egyáltalán nem hajlandó kommunikálni az ügyben lapunkkal.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) sajtóosztálya március 14-én azt írta megkeresésünkre, hogy az R-Kord azért kérte tőlük a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert „a projekt megvalósítása során jelentős mértékű költségnövekedést tapasztalt, mely visszavezethető az orosz–ukrán háború okozta alapanyaghiányra, valamint a Covid–19-járvány és a 2022. év IV. negyedévében tapasztalt euró–forint-árfolyam-változás hatásaira”.
Ezért az „ÉKM jelenleg vizsgálja a kialakult helyzet kezelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, a megoldási koncepció kialakításáig a vállalkozási szerződés szerint részlegesen felfüggesztette a projekt egy részének kivitelezését”.
Vissza a XX. századba
Mindez információink szerint praktikusan azt jelenti, hogy a kormány a már említett határozatban döntött is arról, hogy kész 17 milliárd forint plusz forrást bocsájtani hazai költségvetési forrásból a GSM-R 2. befejezésére. Erről egy úgynevezett 2000-es, azaz nem nyilvános kormányhatározattal döntöttek a már említett soproni kihelyezett ülésen.
A költségnövekedés mellett ugyanakkor egy forrásunk szerint a műszaki tartalom jelentős csökkentésébe is belement a kormány, erről szintén szó van a határozatban. Információink szerint a GSM-R 2. keretében az eredetileg tervezett 270 távközlési torony helyett csak mintegy 130 darab épülne meg, míg a 2225 kilométernyi vasúti pálya helyett csak nagyságrendileg 1800 kilométeren húznák ki a korszerű száloptikás hálózatot.
Ehhez kapcsolódóan: magyar kisvállalkozások kerültek bajbam fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
Egy szakmai forrásunk szerint ez jelentős színvonalesést jelent az eredeti tervekhez képest. A GSM-R rendszert két fő működése a következő: az átjátszótornyok éppen úgy érzékelik egy-egy mozdony jelenlétét, mint a mobiltelefonok átjátszótornyai az egyes készülékeket, így pontos és valós idejű tájékoztatást tudnak küldeni arról, hogy két állomás között egy szerelvény éppen hol tart és milyen sebességgel közlekedik. Ezen kívül a mozdonyvezető is mobiltelefonnal tud kapcsolatot tartani a vasúti irányítással.
Ehelyett ezeken a szakaszokon marad a jelenlegi analóg rádiós kommunikáció, ami gyakorlatilag a taxikban korábban használt CB-rádiók színvonalának felel meg. Az, hogy a tervezett 270 torony helyett valószínűleg annak csak kevesebb mint a fele készül el, nem azt jelenti, hogy ezek ritkábban helyezkednek majd el a már említett 2225 kilométernyi vasúti pálya mentén, hanem lesznek olyan szakaszok, ahol egyáltalán nem épülnek majd meg.
Forrásunk szerint erre a sorsra jut várhatóan például a teljes dél-balatoni vasút, a Budapest-Vác-Szob (nemzetközi vonal része), a Budapest-Szeged és a Dombóvár-Pécs közötti szakasz. (Ugyanakkor nem marad el a fejlesztés az Pán-európai Közlekedési Folyosók magyarországi szakaszain.) Összesen mintegy 700 kilométernyi szakaszon hiányoznak majd a tornyok.
„Sajnálatos, hogy a jelek szerint hiába írunk 2023-at, a magyar vasút jelentős része a kommunikációs technológia szempontjából maradni fog a XX. században” – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy a fejlesztés nyilvánvalóan a közlekedésbiztonságot is erősítette volna.
Tárgyalnak
Lesz ezen kívül várhatóan mintegy 400 kilométernyi olyan vasúti szakasz, ahol a tornyokon kívül a sínek mellé tervezett optikai kábeleket sem húzzák ki. Ennek hiányában az érintett szakaszokon fekvő állomásokon nem lehet korszerű utastájékoztató rendszereket, új technológiával működő hangosbemondókat felszereli.
Forrásunk szerint a szerződés újratárgyalása még nem kezdődött el, a kivitelezők egyelőre a tervek pontos újrafogalmazásán dolgoznak, ez még egy-két hetet igénybe vehet, majd a tárgyalással együtt nagyságrendileg három hónap alatt születhet meg a döntés. A műszakilag várhatóan lebutított GSM-R azonban nem csak 17 milliárd forinttal lehet drágább a magyar adófizetőknek.
Nem kell az EU pénze
A kormány információink szerint arra készül – ez is szerepel a határozatban –, hogy kivegye az IKOP-ból a GSM-R-t. Ha ez megtörténik, akkor uniós forrásból csak a beruházás ellenértékének CEF-es része érkezhet meg, a fennmaradó mintegy 37 milliárd forintot a magyar költségvetésből kell kipótolni. Úgy tudjuk, Navracsics Tibort már megbízták az erről szóló tárgyalásokkal az Európai Bizottsággal.
Ha a kormány valóban meglépi ezt, annak két-három oka lehet forrásaink szerint. Az egyik, hogy a beruházás elvileg még a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus keretében zajlik, ezért ha idén év végéig nem fejezik be, ugorhat az IKOP-os pénz. Mivel a kifizetetlen alvállalkozók hetek óta nem dolgoznak, és egyelőre ígéret sincs rá, hogy mikor jutnak a pénzükhöz, könnyen lehet, hogy a kormány már belátta: nem fogja tudni tartani a határidőt.
Ehhez kapcsolódóan: alkudozás, ígérgetés, fenyegetés - a témához kapcsolódó podcastunk.
Másrészt, információink szerint, a beruházás több eleme is nagyon silány, a tartós zavartalan működést veszélyeztető minőségben készült el. Ebben az esetben pedig akár az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indíthat és ennek szintén lehet következménye, hogy végül nem fizet az Európai Bizottság. Végül: ha maradna az uniós finanszírozás, akár a késedelem, akár a hiányosságok miatt előállhatna az a helyzet, hogy az R-Kord-ot öt évre ki kellene zárni a közbeszerzésekből. A jelek szerint ezt is elkerülné inkább a kormány.
Híd a korrupció világába
Érdekes, hogy eddig (legalábbis a nyilvánosan elérhető információk szerint) csak két alkalommal került sor arra, hogy a kormány "veszni hagyjon" uniós forrást. Először akkor, amikor a kormány egy OLAF-vizsgálat után a további jogvitát inkább nem vállalva magyar forrásból fizette ki az Elios-programot. Ez alapvetően Orbán Viktor veje, Tiborcz István cégéhez kötődött és önkormányzati közvilágítási korszerűsítésről szólt (volna).
Az OLAF szerint azonban nem csak a közbeszerzési pályázatok voltak szabálytalanok, de még az elkészült LED-világítás minősége sem volt megfelelő, így a szervezet 43,7 millió euró (akkori áron 13 milliárd forint) uniós forrás megvonását javasolta 2018 januárjában.
A másik az 1,6 milliárd forintnyi uniós pénzből indult Híd a munka világába című program volt, aminek során a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat még az akkor felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint is szabálytalanul költötte el a pénzt. Itt szintén volt OLAF-vizsgálat, a magyar hatóságok később mégis megszüntették a nyomozást azzal az indokkal, hogy nem tudják megállapítani, ki szabálytalankodott.
A határozat februári kelte azért is érdekes egyébként, mert nem kizárt, hogy Mészáros Lőrincék tudhattak a kormánydöntésről - legkésőbb akkor biztosan, amikor megkezdték a szerződés újratárgyalásának előkészítését. Ehhez képest több alvállalkozó is arról számolt be lapunknak, hogy akár még egy-két hete is azt közölték velük, nem fognak nekik fizetni. | Titkos határozattal dobná meg Mészáros Lőrinc cégét 17 milliárd forinttal a kormány | Az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal toldhatják meg, miközben a műszaki tartalom jelentősen csökkenne egy nem nyilvánoskormányhatározat nyomán – értesült lapunk. A kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve azt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/titkos-hatarozattal-dobna-meg-meszaros-lorinc-ceget-17-milliard-forinttal-a-kormany/32395105.html | 2023-05-05 20:54:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nyolc év után ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Az ügyészség szerint “korrupciós jellegű" ügynek minősített eset a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék mai döntése szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ügyben Fideszes képviselőket is meghallgatott a bíróság. Az ítélet nem jogerős.
Elsőfokú bírósági ítélet született az elmúlt évtizedek egyik legismertebb pécsi ügyében. A pécsi önkormányzat 2015-ben vásárolt meg egy 115 darabból álló használt, akkor átlagosan 8 éves Volvo-buszokból álló flottát Hollandiából, mintegy 3,5 milliárd forintért. A pénzből 200 ezer euró jutott a buszokat leszállító cégnek, 550 ezer eurót utaltak el Thaiföldre a későbbi harmadrendű vádlottnak és 1,6 millió eurót a most nem jogerősen felmentett holland-magyar üzletembernek Szerbiába.
A buszbeszerzési ügy miatt összesen négy embert vádolt meg az ügyészség. Mire azonban a klasszikus bírósági szak elindult, egy vádlott már kikerült az eljárásból, ő ugyanis már az első előkészítő tárgyaláson bűnösnek vallotta magát, elfogadva így a vádhatóság által erre az esetre megajánlott büntetést (bűnös pénzmosásban, 2 évre felfüggesztve). A fővádlott, a pécsi Tüke Busz volt vezérigazgatója pedig tavaly év elején elhunyt.
Az ügyészség szerint a másodrendű vádlott, Cs. A. különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást követett el, míg S. P., egy holland férfi, akinek hollandiai cége nyerte meg 2015-ben a használt buszflotta beszerzésére kiírt pécsi közbeszerzési eljárást, társtettesként volt említve ugyanebben az ügyben.
A Kaposvári Törvényszéken azonban a dr. Vadócz Attila által vezetett háromfős büntető tanács szerint nem volt bizonyítható, hogy a vádlottak bűncselekményt követtek el, vagyis azt, hogy elkövették az ügyészség által a vádiratban felállított gazdasági csalást.
Fideszes képviselőket is meghallgatott a bíróság
Vadócz Attila az ítélet rövid szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy másképpen kell megítélni egy ilyen buszbeszerzést, mint azt, ha valaki magánemberként megvesz, majd haszonnal továbbad egy használt autót. Etikai, erkölcsi kérdések szerinte joggal merülhetnek fel ebben az ügyben, ez nem is kérdés, de a bíróságnak arról kell és kellett határoznia, hogy a vádlottak elkövették a részükre felrótt bűncselekményt, és ezt nem lehetett kimondani, ezért a Kaposvári Törvényszék felmentette a vádlottakat és megszüntette gazdasági zár alá vételt is. Korábban azért került sor erre, mivel a pécsi Tüke Busz is polgári jogi igényt jelentett be pl. a Hollandiában zárolt összegre is.
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész már a bíróságon bejelentette, hogy fellebbeznek a határozat ellen, így a per vélhetően másodfokon a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik majd. Vadócz Attila arra a múlt héten, a védőügyvédek általi felvetésre is reagált, miszerint ebben az ügyben a tárgyalóterembe is befészkelte magát a politika. Szerintük ugyanis semmi szükség nem volt Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő és Csizi Péter korábbi, szintén fideszes országgyűlési meghallgatására, de még a volt pécsi fideszes polgármester, Páva Zsolt meghallgatására sem. A bíró szerint márpedig a politikusok meghallgatása teljesen indokolt volt.
666 millió forintos kár, de nem bűncselekmény
A Volvo-gate néven ismertté vált esetben a vádirat szerint legalább 666 millió forintos összegű kár érte a pécsi buszos céget. A bírósági ítélet szerint viszont nem történt bűncselekmény, ezért határoztak arról is, hogy a vádlottak részére korábban elrendelt vagyoni zárolást is feloldják.
Ehhez kapcsolódóan: Az ügyészség szerint 666 millió forintnyi közpénzt csaltak el a pécsi buszügyben
A számlákat a budapesti, de amerikai állampolgársággal is rendelkező, korábban harmadrendű vádlott, majd vallomást tett férfi egy, az ő nevén szereplő thaiföldi off-shore cég nevében állította ki. Ezeket a számlákat annak a holland cégnek nyújtotta be, amely megnyerte a pécsi Tüke Busz által 2015-ben, buszok beszerzésére kiírt nyilvános európai közbeszerzési eljárását.
A buszok beszerzését jóváhagyta a fideszes többségű közgyűlés
A Tüke Busz egy majdnem 100%-ban pécsi önkormányzati tulajdonú közösségi közlekedési cég. A buszok beszerzését 2014 végén az akkori, fideszes többségű pécsi közgyűlés hagyta jóvá. Az ügy fővádlottja a Tüke Busz megbízott vezérigazgatója volt és ő volt, aki a cég részéről aláírta az adás-vételt, valamint előzetesen meghatározta a pécsi közgyűlésnek, hogy mennyiért lehet egy kb. 110 darabos buszparkot beszerezni. És ő volt az, aki tudta azt is, hogy a később mintegy 3,5 milliárd forintért megvásárolt buszparkot lényegében 2,8 milliárd forintért árulta a hollandiai Volvo cég. Állítása szerint ő erről akkori fideszes pécsi politikusokat is értesített.
A Tüke Busz, pécsi önkormányzati felhatalmazással 2015 tavaszán hirdetett győztest a közbeszerzési eljárásban. A kiírást egy egyszemélyes holland utaztatási és buszos cég nyerte meg, ők szállíthatták le az átlagosan 8 éves használt Volvo-buszokból álló járműparkot.
Politikai szál, két országba utalt sikerdíj
Pécsen többen is arról beszéltek, hogy magas rangú pécsi-baranyai fideszes politikusoknak is lehetett szerepe az ügyben, de őket végül a rendőrség és az ügyészség sem találta érintettnek.
Amikor a bíróság meghallgatta Csizi Pétert és Bánki Eriket, ők elismerték, hogy valóban jártak Hollandiában – együtt – abban az időszakban, amikor a buszbeszerzéssel kapcsolatos ügyek zajlottak. Ugyanakkor kijelentették, hogy magánprogramon vettek részt.
Az ügyben a számlákat egy budapesti, de amerikai állampolgársággal is rendelkező férfi (a korábbi harmadrendű vádlott )állította ki egy, az ő nevén szereplő thaiföldi off-shore cég nevében. Ezeket annak a holland cégnek nyújtotta be, amely megnyerte a pécsi Tüke Busz által 2015-ben, buszok beszerzésére kiírt nyilvános európai közbeszerzési eljárását.
A nagyobb összeg egy magyar származású holland férfinak lett elutalva, sikerdíjként, Szerbiába. Ő kapcsolattartóként, üzletkötőként, valamint tolmácsként került az ügybe. A férfinak valóban jó üzleti kapcsolatai lehettek, hiszen a Pécsi Sörgyárnak is volt egykoron igazgatója, és tiszteletbeli holland konzul is volt már. Ő ismerte azt a holland férfit is korábban, akinek a cége megnyerte a pécsi önkormányzat közlekedési cége által kiírt közbeszerzési eljárást.
Ő a sikerdíjának egy részét, majdnem egymillió eurót bevitt egy amszterdami bankba, hogy ott elhelyezze a számlájára, ami miatt azonban a holland hatóságok pénzmosás gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. Ennek kapcsán indult meg később a magyarországi eljárás is.
Babos Attila írása | Felmentették a vádlottakat, de fellebbez az ügyész a pécsi buszbeszerzés ügyében | Nyolc év után ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Az ügyészség szerint “korrupciós jellegű" ügynek minősített eset a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék mai döntése szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ügyben Fideszes képviselőket is meghallgatott a bíróság. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/felmentettek-a-vadlottakat-de-fellebbez-az-ugyesz-a-pecsi-buszbeszerzes-ugyeben/32397456.html | 2023-05-05 21:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
167 millió forintos büntetést kapott az Artisjus a GVH-tól, ami nagyjából az általuk korábban várt 310 milliós büntetés fele lett így végül. A magánszervezetet azért büntették sokéves eljárás végén, mert az üres digitális adathordozók árából egyfajta adóként beszedett pénzből a művészeknek visszaadott részt nem sikerült a lejátszásokkal arányosan megoldani. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: az Artisjus a saját dolgozói bérjellegű kifizetéseire 1,7 milliárd forint felett költ évente.
A GVH csaknem tíz éve, még 2014-ben indított eljárást amiatt, hogy az Artisjus és a hozzá hasonló kisebb, úgynevezett közös jogkezelők mintha nem a tényleges tartalomfogyasztási arányok alapján osztanák vissza hozzájuk érkező pénzek jelentős részét.
Eggyel konkrétabban az üres hordozói díj (ÜHD) formájában lényegében adóként (hivatalosan jogdíjátalányként) beszedett pénz visszaosztása körüli anomáliák miatt indult eljárás.
Amit mindenki fizet a merevlemez vagy a pendrive árában
Az üres hordozói díj (ÜHD) leegyszerűsítve az adószerűen beszedett pénz, amit "magáncélú másolásra alkalmas adathordozók" – például merevlemezek, memóriakártyák, dvd-k és hasonlók – árához csapnak hozzá. A díj mértékét az Artisjushoz hasonló "közös jogkezelők" törvény szerint évente határozzák meg. Majd ezt pénzt cégek fizetik az Artisjusnak, amely az így befolyt összeg döntő részét szétosztja az üres hordozói díjra jogosult alkotók között. A szétosztásnak elsődlegesen a tartalomfogyasztási szokásokon kellene alapulnia, egyszerűbben szólva például, hogy melyik előadót mennyit hallgatják.
A GVH akkor azt írta, hogy az Artisjus és társai
"2007 óta nem követték eléggé a tartalomfogyasztási szokások változásait (pl. továbbra is túlsúlyban volt a zenei célú másolás értékelése a díj meghatározásánál), így az üres hordozói díj meghatározása torzulhatott piackutatási módszereik és a közgazdasági elemzéseik hiányosságai miatt"
Emiatt pedig a mind a pénzre elvileg jogosult művészek, mind a díjfizetésre kötelezettek érdekei sérülhettek. A GVH 2016 végén végül megírta ezeknek a közös jogkezelőknek, hogy alakítsanak ki lényegesen jobb módszertant itt.
Ez viszont most sem sikerült megfelelően,
ezt állapította meg most a GVH.
"A szervezetek által készíttetett, a díj mértékét megalapozó kutatás ugyanis több szempontból is hibásnak és hiányosnak bizonyult, nem orvosolva még a versenyhatóság által korábban kifejezetten kiemelt problémákat sem"
-írták.
Bár ezt most nem részletezték, korábbi hírekból lehet tudni, hogy az Artisjus például szokatlanul nagy késéssel és nehézségekkel kezdte el egyáltalán figyelembe venni 2021-től, hogy az emberek évek óta nem letöltik a zenéket, hanem sokkal inkább streamingszolgáltatókon keresztül hallgatják őket. Ehhez nem árt tudni, hogy például a 2008-ban indult Spotifynak 2016-ban már durván 40 millió felhasználója lehetett csak Európában.
A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett szervezetek meg akartak volna felelni az évek óta húzódó elvárásoknak, csak nem voltak képesek rá.
Leírásuk szerint az Artisjus és társai 26 alkalommal, a felkért szakértők pedig további hatszor kértek határidő-hosszabbítást az eljárás során, a GVH így összességében több mint 1200 napot várt különféle adatokra tőlük.
Az Artisjus utolsó elérhető, azaz 2021-es beszámolója szerint a GVH ezért korábban 310 millió forintos büntetést irányozott elő előzetes álláspontként még 2020 végén. Ezt a pénzt akkor Artisjus félre is tette céltartalékként erre a büntetésre.
Végül kevesebb lett, az Artisjus 167 millió forint büntetést kapott, kisebb tárasai pedig ennek töredékét. Pontosabban az EJI 22 millió forintos, a MAHASZ 16 millió forintos, a Filmjus 5 millió forintos, a Hungart pedig 400 ezer forintos bírságot kapott a jogsértésért, többségükben részletfizetési kedvezménnyel.
Fel van osztva a jogkezelői piac
Az Artisjus magánszervezet törvényi felhatalmazása folytán a zenei és irodalmi szerzői jogdíjak után járó díjakat szedi be, majd nagy részét visszaosztja. Az említett EJI például az előadói jogdíjakkal foglalkozik, a MAHASZ pedig hangfelvétel után a kiadóknak járó jogdíjakkal. Itt megnézheti a többi nyilvántartott közös jogkezelőt.
A nagyságrendek megértését segítheti, hogy az Artisjus 2021-es árbevétele 20 milliárd forint feletti volt, ebből pedig csak a saját dolgozóikra fordított éves személyi jellegű költségek meghaladták az 1,7 milliárd forintot.
A GVH is külön kiemelte, hogy lesz pénzük a büntetéseket kifizetni, hiszen az érintett szervezetek összesen a bevételeiknek több mint 15 százalékát költik saját magukra, azaz évente több mint 3,3 milliárd forintot. | 170 millió forintos GVH-büntetést kapott az Artisjus, de majdnem a duplája volt kilátásban | 167 millió forintos büntetést kapott az Artisjus a GVH-tól, ami nagyjából az általuk korábban várt 310 milliós büntetés fele lett így végül. A magánszervezetet azért büntették sokéves eljárás végén, mert az üres digitális adathordozók árából egyfajta adóként beszedett pénzből a művészeknek visszaadott részt nem sikerült a lejátszásokkal arányosan megoldani. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: az Artisjus a saját dolgozói bérjellegű kifizetéseire 1,7 milliárd forint felett költ évente. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/artisjus-gvh-birsag/32397526.html | 2023-05-05 21:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.
„A kormány egyetlen dologhoz ragaszkodott a hulladékgazdálkodási koncesszió során: a lakossági szemétszállításnál politikai okokból bevezetett rezsicsökkentéshez” – olvasható a harmadik elemzői szakvéleményben, amely a Transparency International Magyarország megrendelésére készült.
A neve elhallgatását kérő szakember szerint ennek a költségét azonban nem vállalja a kabinet, helyette a piaci szereplőkkel kívánja megfizettetni a rezsicsökkentett lakosságihulladék-szállítás költségét is.
A szakértői dokumentum két fontos kérdésre is választ ad. Egyrészt: miért érhette meg a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol) elindulni a koncessziós pályázaton? Másrészt: miért fog a lakosság többet fizetni – ha nem is közvetlenül – a szemétszállításért?
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, a haszonanyagok nagy részét. Az állam részéről a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda szerződött a Hernádi Zsolt vezette Mollal.
Eddig két szakértő véleményezte a kormányzat azon anyagát, amely megágyazott a hazai hulladékgazdálkodás koncesszióba adásának. Erről itt írtunk bővebben. A számításokra egy uniós jogszabály miatt van szükség, ha öt évnél hosszabb időre készül egy tevékenységet koncesszióba adni az állam.
A háttérszámítást azonban a kabinet eltitkolta, a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezetnek kellett kiperelnie. Miután a Kúriát is megjárta a per, az adatokat idén tavasszal kapta meg a TI.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
A harmadik szakértői vélemény már azután készült el, hogy megjelent egy rendelet, amely szerint háromszor annyit kell fizetni a gyártóknak, illetve importőröknek a hulladékkezelésért, mint amennyit eddig termékdíj néven befizettek az államkaszába.
Az aranytojást tojó tyúk
A rendelet megjelenése előtt nem volt világos, hogy a Mol miért indult el – egyébként egyedüli pályázóként – a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszióért. A lakosságihulladék-szállítás ugyanis alulfinanszírozott, és hiába nyereséges az ipari hulladékgazdálkodás, az nem teljesen fedezte a kommunális üzletág veszteségét. A rendelet megjelenése után azonban nagyot tisztult a kép: a Molnak komoly nyeresége származhat az üzletből.
Az április 6-i Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete, amely idén július 1-jétől december 31-ig szabályozza „a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértékét hulladékgazdálkodási alrendszerekhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységenként”.
Ez egy új díj, amely lefedi az eddig termékdíjjal illetett területeket (a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat), miközben újabb árucsoportokra is kiterjeszti (sütőolaj, textil, fabútor).
Július 1-jétől indul a termékdíj mellett az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Külön soron tünteti fel a rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi intézményi alrendszert. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) szerint ebből lehet következtetni az EPR-díj lehetséges mértékére. Az idei második félévre 121 milliárd forintot irányoz elő a rendelet, vagyis éves szinten 242 milliárd forint lehet az összeg.
Termékdíjból éves szinten nyolcvanmilliárd forint körüli összeg folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), vagyis az EPR-díj-bevétel háromszor nagyobb lehet, mint az eddigi termékdíj.
Az új szabályozás szerint az EPR-t már nem a NAV-on keresztül az államnak, hanem közvetlenül a Mol koncessziós leányvállalatának, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a cégeknek. Erről itt írtunk bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
A kormány az új díj bevezetésével gondoskodott arról, hogy a Mol nyereségesen tudja ellátni azt a feladatot, amelyet az állam eddig veszteségesen működtetett. Pontosabban eddig sem volt veszteséges a lakosságihulladék-gazdálkodás, csak annak tűnt.
A kormány ugyanis azért adta koncesszióba ezt az üzletágat a Molnak, hogy gazdaságosabban üzemeltesse a rendszert, de a tanulmány megállapítása szerint az „államnál a koncesszor sem lesz jobb gazdája a hulladékgazdálkodásnak”.
Így néznek ki a számok
Jelenleg sem lenne ráfizetéses az állami/önkormányzati lakossági kötelező közszolgáltatás keretében ellátott hulladékgazdálkodás, mivel 37 milliárd forintos nyereséget hozhatna. (A kormány eközben ötvenmilliárd forintos veszteséget kommunikál.)
A kormány háttérszámítása ugyanis a szakértő szerint „véletlenül” nem számolja bele a bevételekbe az adóhivatal által beszedett termékdíjat, ami éves szinten nyolcvanmilliárd forint.
Csak ebből éves szinten 16 milliárd forintos visszaosztással számol, így lesz „veszteséges” a kommunális szemétszállítás. „Azaz a bevétel NAV által beszedett adó formájában mindvégig rendelkezésre állt, de azt nem a törvényben rögzített céljára fordította az állam. Így lehetett alulfinanszírozott a lakossági résztevékenység” – olvasható a szakvéleményben. .
A júliustól induló EPR-díjat közvetlenül a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak fizetik, és az eddigi termékdíj háromszorosa, több mint 240 milliárd forint lesz. A szakértő szerint e bevétellel a teljes (amúgy a jelenlegivel azonos bevételekkel és kiadásokkal számoló) rendszer hirtelen nagyon nyereséges lesz.
Az állam az EPR-díjjal megágyazott annak, hogy a MOHU éves szinten 100-150 milliárd forintos bevételt könyvelhessen el a hazai hulladékgazdálkodásban, ha a koncesszor kihozza közel nullára a lakossági és az intézményi rendszer (eddig tiltott keresztfinanszírozású) szaldóját.
„Ezt az államilag és hatóságilag kiszolgált hasznot a kötelezően tíz évre összesen előírt 185 milliárd forintos beruházása sem fogja érdemben lerontani – állapította meg a szakértő, aki szerint ez alapján – teljesen megalapozatlannak tűnik a 35 éves, jogszabály szerint lehető leghosszabbra kiírt és elfogadott koncesszió alapja.”
Eközben az állam jelentős bevételről mond le önként. Mivel az EPR-díjat le lehet majd vonni a termékdíjból, az államnak fizetett termékdíj összege le fog nullázódni. A kormány tehát lemond évi nyolcvanmilliárd forintnyi bevételről, cserébe a Mol évente csupán százmillió forintos koncessziós díjat fog fizetni.
A tanulmány szerint a Mol viszont az éves 240 milliárd forint körüli EPR-díjnak köszönhetően „azonnal és igen jelentősen, bőséggel az indokolható haszon felett gyarapszik 35 éven keresztül”. Eközben az állam „ténylegesen, sokkal és azonnal rosszabbul fog járni a koncesszió beindulásával”.
Nagyon segítőkész az állam
A rendelkezésre álló adatok alapján a koncesszor az első tíz évben 185 milliárd forintot költ beruházásra, és kifizet az államnak tíz évre egymilliárd forintnyi koncessziós díjat, miközben ezermilliárd forintos bevételre fog szert tenni. „Az állami és hatósági részvétel teljes garanciát biztosít a bevételek megvalósulására” – állapította meg a szakértői anyag.
A kormányzati számítás ugyanazon költségekkel és bevételekkel tervez a koncessziós rendszerben. „Ez alapján szintén félrevezető az az állítás, hogy a koncesszor majd átszervezi és gazdaságosabbá teszi az országos hulladékgazdálkodási rendszert” – közölte a szakértő.
Szerinte alapvető kérdés, hogy ha a koncesszor nem jobb gazdája a tevékenységnek (azonos bevétel és költség), akkor az eddig nem létező új EPR-díjat miért nem az állam szedi be?
Az EPR-díj beszedésével kapcsolatos érdekesség még, hogy mennyire segítőkész a magyar állam. Az EPR-díjat a koncesszor (Mol) szedi be. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság (OHH) hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezheti a gyártót. Ha ennek teljesítése nem történik meg, a hatóság felfüggesztheti a forgalmazott termék forgalomba bocsátását a teljesítés visszamenőleges rendezéséig, a díj megfizetéséig.
A szakértő szerint ez alapján a Mol cége „magánvállalatként állami, hatósági és jogszabályi támogatást, állami kiszolgáló apparátust kap az EPR-díj beszedésében (…) és ez neki nem kerül semmibe, hiszen az OHH által kiszabott büntetés többletteher lesz a vállalkozások számára, de az annak alapján képező EPR-díjat így is, úgy is be kell fizetni a MOHU részére. Azaz a koncesszor ingyen kap hathatós állami segítséget és adminisztrációs tevékenységét nyeresége realizálásához” – tette hozzá a szakértő.
Ehhez tartozik még, hogy a cégeknek a negyedéves EPR-adatszolgáltatást az OHH felé kell benyújtaniuk, viszont az ahhoz kapcsolódó költséget, fizetési kötelezettséget már a MOHU felé kell teljesíteni.
„Azaz egy hatóság elvégzi a beérkező adatok feldolgozását, és a már számlakész adatokat továbbítja egy magáncég felé, aki azt saját bevétele növelése céljából egyszerűen kiszámlázza az érintett cégeknek. Az állami hatóság ilyen együttműködésével Magyarország minden cége nyereségessé válna” – állapította meg a szakértő.
Az EPR-díjat pedig igen nagy valószínűséggel a vásárlókra fogják hárítani a gyártók, vagyis hiába rezsicsökkentett a lakossági szemétszállítás, az EPR-díjjal érintett termékek ára emelkedni fog, vagyis nem postai csekken, hanem az üzletek pénztárainál fogja a lakosság megfizetni a hulladékkezelés valós díját. | Évi százmilliárdos bevételt is hozhat a Molnak a hulladékos koncesszió | A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/evi-100-milliardos-bevetelt-is-hozhat-a-molnak-a-hulladekos-koncesszio/32392585.html | 2023-05-05 21:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Minden jel arra utal, hogy Magyarországon durván visszaéltek a kémprogramokkal, és azzal a céllal kémkedtek emberek ellen, hogy még nagyobb politikai és pénzügyi ellenőrzést szerezzenek a nyilvánosság és a médiapiac felett – áll abban a jelentéstervezetben, amelyet hétfőn készül elfogadni az Európai Parlament Pegasus és más kémszoftverek európai használatának kivizsgálásával foglalkozó különbizottsága (PEGA).
A szaktestület a jelentésen kívül egy ajánlásokat tartalmazó határozatot is jóvá fog hagyni: a Népszava birtokába került, összesen több mint 200 oldalt kitevő dokumentumok éles kritikával illetik a megfigyelő programokat a gyanú szerint törvénytelenül bevető tagállamokat és a jogsértéseket tétlenül szemlélő európai intézményeket.
A PEGA tavaly áprilisban alakult meg, miután napvilágra került, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot, a Pegasust több európai országban, köztük hazánkban is felhasználhatták újságírók, aktivisták, politikusok megfigyelésére. A botrányt kirobbantó oknyomozók 300 magyarországi telefonszámot találtak a célszemélyek jegyzékén. A parlamenti szaktestület azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot és az alapvető szabadságjogokat.
Mivel a PEGA a nemzeti hatóságoktól minimális vagy semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott, a holland liberális Sophie in’ t Veld és megbízott képviselőtársai főként nyilvánosan elérhető információk alapján készítették el a két határozati javaslatot.
EU-s vizsgálóbizottság Budapesten: A választások kimenetelét is befolyásolhatja, ha az Európai Bizottság eltűri, hogy Magyarországon a kormány kémkedik az újságírók telefonjában
Az adatvédelmi biztos szerint jogszerűen használta Magyarország az újságírók lehallgatására is bevetett Pegasus kémszoftvert
Völner Pál védőügyvédje nem tartja összeférhetetlennek, hogy ő a Pegasus kémszoftverrel megfigyelt Varga Zoltán médiavállalkozó jogi képviselője is
Az Europol vizsgálhatja, hogyan alkalmazta a magyar kormány Pegasust
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: Facebook / Varga Judit | Politikai célok érdekében visszaéltek Magyarországon a Pegasus kémszoftverrel az uniós jelentéstervezet szerint | Az európai parlamenti szaktestület azt tanulmányozta, hogy a kémszoftverek alkalmazása megsértette-e az uniós jogot. | null | 1 | https://media1.hu/2023/05/05/politikai-celok-erdekeben-visszaeltek-magyarorszagon-a-pegasus-kemszoftverrel-az-unios-szakbizottsag-jelentestervezete-szerint/ | 2023-05-05 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
A kormánnyal ritkán vitatkozó Szepesi Richárd tulajdonában álló Dreamland Holding a francia Accor hálózattal állapodott meg, így az új hotel tovább bővíti a világcég hálózatát. Ez lesz az Accor vezető luxusmárkájának, az MGallery Hotel Collectionnek az első Budapesten kívüli szállodája.
A tegnapi megnyitón - a lapunknak küldött közlemény szerint - a miniszter kiemelte: egy ötcsillagos szálloda egy térség számára olyan befektetés, amely bizonyítja, hogy nemcsak élni lesz jó vidéken, hanem befektetni is érdemes. Ehhez szeretne hozzájárulni a kormány amikor az infrastruktúrát fejleszti.
A hotel egy hangulatos, egykori vulkanikus andezitbányában található, a világörökségi helyszínen, Tokaj-hegyaljai borvidék dombjain. A szálloda építészeti koncepcióját az ősi kőbánya és a zöldellő szőlőültetvényekben, folyókban, erdőkben és vizes élőhelyekben bővelkedő természeti környezet ihlette. A Minaro név a szálloda egyedülálló elhelyezkedésére – az egykori bányára –, illetve a híres aranyló tokaji borra utal.
A Minaro Hotel Tokaj MGallery négy emeleten összesen 100 kortárs stílusú szobát kínál, amelyből 9 junior lakosztály, továbbá három – privát szaunával rendelkező – deluxe szoba. A szállodának van egy 1600 négyzetméteres wellness részlege is. | Átadtak egy újabb NER-es luxus szállodát Tokajban | Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter vágta át a szalagot az ötcsillagos tokaji Minaro Hotel MGallery szállodánál. A beruházó a NER oszlopos tagja, a Dreamland Holding. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/atadtak-egy-ujabb-ner-es-luxus-szallodat-tokajban.html | 2023-05-05 09:22:00 | true | null | null | mfor.hu |
Vincze Attila;
közpénz;börtönbüntetés;költségvetési csalás;TAO;
2022-04-29 17:20:00
Csalás-e a taotámogatásból lábhosszabbító gépet venni?
Letöltendő börtönbüntetést kapott egy alsóbb osztályú vidéki futballklub vezetője, miután a bíróság jogerősen megállapította, elsikkasztotta az állami támogatást.
Először kapott letöltendő büntetést egy olyan sportvezető, aki bizonyítottan visszaélt a taotámogatással. Dr. Borbély Zoltán sportjogász megerősítette információnkat, a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat. „Szóba került a sikkasztás, a csalás, de az igazán helyes minősítés a költségvetési csalás, hiszen a tao az közpénz” – fogalmazott a szakjogász, aki korábban részt vett a Magyar Labdarúgó Szövetség tao-struktúrájának jogi kidolgozásában. Elmondta, a jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, konkrétan azonban nem akarta megnevezni sem az illetőt, sem a kiszabott büntetési tételt, mert „a bűntetőeljárásra vonatkozó személyes információ különlegesen védett adat”, ezzel pedig sem ő, sem az MLSZ „nem kíván egy országos roadshow-ban szerepelni”. Annyi nyilvános, hogy a Nyíregyházi Törvényszék hozta meg az ítéletet, illetve, a klubvezető egy korábban felfüggesztett büntetéssel végződött bírósági ítélet hatálya alatt ismételte meg a bűncselekményt.
Az ítélkezési gyakorlat a következőképp zajlik: a bíróság azt igyekszik bizonyítani, hogy az elkövető szándéka eleve az volt, hogy az állami költségvetésből származó támogatási kérelem beadásakor direkt meg akarta téveszteni a jóváhagyó MLSZ-t. Kérdés persze, hogy az MLSZ ezt miért nem látja előre, miért nem tudja kiszűrni? Borbély szerint nem lehet tudni, hogy a pályázók közül melyik akar valós tényt elhallgatni, megtéveszteni (értsd: lopni), annyi viszont ebben az esetben biztos, a szövetség szűrőrendszerén akadt fent a próbálkozás, és az MLSZ tette a feljelentést. A leggyakoribb, hogy nem arra költik a pénzt, amire kapják: az utánpótláskorú fiatalok helyett a felnőtt profi csapat utazására vagy bérköltségére fordítják, ami még nem meríti ki a költségvetési csalás fogalmát, „csak” szabálytalan. Az MLSZ ilyenkor felszólítja a visszafizetésre a klubot, az okozott vagyoni hátrány pedig megtérül a költségvetésnek: „Ez rengetegszer előfordult eddig is, és vissza is fizették, hiszen ezzel elkerülhető a büntetőeljárás, a vádemelés. Az nagyon ritka, hogy valaki szó szerint elteszi a támogatást, és a saját céljaira használja fel” – állította.
Az MLSZ nemrégiben tartott közgyűlésén Vági Márton főtitkár kijelentette, tavaly 1420 tao-pályázatot fogadtak el 45,7 milliárd összegben. Jelenleg 68 százalékos az ellenőrzöttség és az esetek négy százalékában tártak fel szabálytalanságot, 29 sportszervezettel szemben tettek feljelentést költségvetési csalás gyanúja miatt, 14-et pedig egy-három évre kizártak a pályázatból.
Borbély szerint ez is mutatja, hogy működik a tao-kontroll, egyúttal megjegyezte: a teljes ellenőrzés „csak idő kérdése”, a feltárt négy százalékos visszaélés pedig nem tekinthető kiugró értéknek, ámbátor „nekem egy százalék is sok”. Kijelentette, az MLSZ ugyan nem hatósági szerv, de a tao tekintetében az EMMI-vel együttműködve képes hatóságként működni, és tűzzel-vassal igyekszik ellenőrizni a költések jogszerűségét. Ugyanakkor bizarr elszámolási kérelmekkel is találkozott, előfordult, hogy egy klub „lábhosszabbító gépre” pályázott, mondván a „műszer” áttételesen ugyan, de kötődik a labdarúgáshoz. „Nem gondolom, hogy csalni akartak, nekem legfeljebb megmosolyogtató volt” – kommentálta az esetet Borbély, aki elmondta, elutasították a klub tao-kérelmét. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a taót nem lehet a cégeknek ellenszolgáltatáshoz kötni, mert ez nem szponzoráció. Ha mégis így kezelik, akkor az versenytorzító hatású, ami nem szabályos.”
A letöltendő büntetés elrettentő erejéről megoszlanak a vélemények, a közbeszédben a tao a korrupció szinonimája. A sportjogász szerint mégis áttörés lehet az első letöltendő kiszabása: „Hozzám jött olyan ügyfél, aki már az eljárás megkezdésének lehetőségétől is rettegett, természetesen etikai okokból nem vállaltam az ügyet. Nem mondható, hogy a büntetés lehetőségének ne volna visszatartó ereje. Nem jó büntetőeljárás hatálya alatt állni, és az egy tévhit, hogy aki felfüggesztettet kap, az megúszta. Az ugyanúgy büntetés” – vélte Borbély Zoltán, aki szerint ez a bűncselekmény nagyon komoly bizalommal való visszaélés, és súlyos kihágás. „Igenis van visszatartó ereje a büntetésnek, meg kell értenie az összes szereplőnek, a tao egy lehetőség, és nem szabad rablás.” | Csalás-e a taotámogatásból lábhosszabbító gépet venni? | Letöltendő börtönbüntetést kapott egy alsóbb osztályú vidéki futballklub vezetője, miután a bíróság jogerősen megállapította, elsikkasztotta az állami támogatást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3155160_taopenz-sikkasztas-allami-tamogatas-bortonbuntetes-koltsegvetesi-csalas | 2022-04-29 09:33:00 | true | null | null | Népszava |
Tizennyolc gyanúsítottat hallgattak ki a Pénzügyminisztériumot is érintő korrupciós ügyben
Tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg bűncselekményekkel.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tizenegy gazdasági társasággal szemben indított büntetőeljárást és összesen eddig tizennyolc személyt hallgatott ki gyanúsítottként abban az ügyben, amelyben korrupció útján szereztek pályázati támogatásokat – olvasható az ügyészségi portálon. A nyomozó hatóság hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
Ahogyan arról beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán közölte, hogy a tárca három pályázatkezelő munkatársát őrizetbe vették. Az ügyészség eddig hét gyanúsított őrizetét rendelte el, közülük hat ember letartóztatását indítványozták is, amelyről pénteken dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A KNYF közölte, a megalapozott gyanú lényege szerint az elkövetők vesztegetések útján részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tíz milliárd forint.
Szerdán egy időben, több helyszínen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket. Az ügyészség által szervezett bűnügyi akcióban – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség több egységének bevonásával – közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
A korrupciós bűncselekménysorozat a csütörtöki kormányinfón is téma volt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a PM őrizetbe vett munkatársaival kapcsolatban azt mondta, „a legmagasabb rangú gyanúsított főosztályvezetői rangban dolgozik”. Jelezte, titkos információgyűjtés volt az üggyel kapcsolatban, ő szerdán kapott erről tájékoztatást. A kormányinfón később az is elhangzott: öt személy volt érintett, négy a pénzügyi tárcánál, egy a Miniszterelnökségen, mert náluk van a pályázatokkal kapcsolatosan meghozott elsőfokú döntésekkel kapcsolatos felülvizsgálat.
Gulyás még azt is kifejtette, hogy „ezek a dolgozók a pályázatok elbírálásánál azt ígérték, elintézik azt, hogy egyes pályázatok nyerjenek, ha ezért kenőpénzt kapnak”. Hozzátette: nincs politikai háttérrel rendelkező szereplő ebben az ügyben, és „az a helyes, ha feddhetetlen emberek vannak a minisztériumokban, de egyetlen miniszter sem tudja garantálni, hogy ne legyenek tisztességtelen dolgozók”. A miniszter leszögezte, az államnak fel kell derítenie ezeket az ügyeket. | Tizennyolc gyanúsítottat hallgattak ki a Pénzügyminisztériumot is érintő korrupciós ügyben | Tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg bűncselekményekkel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3154270_korrupcio-penzugyminiszterium-gulyas-gergely-palyazatok | 2022-04-21 09:41:00 | true | null | null | Népszava |
Az Európai Ügyészségben az uniós államok közül 22 tag, a nyomozó hatóság azokat az ügyeket vizsgálja, ahol a kárérték csalás esetében meghaladja a 10 ezer és áfacsalás esetében a 10 millió eurót. A vizsgált bűncselekmények a csalás, a korrupció, a pénzmosás és a határokon átnyúló áfacsalás.
A román Laura Codruta Kövesi főügyész az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be az eddigi tapasztalatokról. A következő számok jellemzik az első összegzést:
több mint 2800 bűncselekményről szóló bejelentést regisztráltak,
515 vizsgálatot indítottak, ebből
30 eset határon átnyúló bűncselekményt érintett,
az elkövetési érték 5,5 milliárd euró,
145 millió eurós vagyont sikerül lefoglalni.
Utóbbi adatot sok képviselő kevesellte, különösen ahhoz képest, hogy 5,5 milliárd euró volt az okozott kár. Kövesi megemlítette, hogy ez a pénz még mindig háromszorosa az ügyészség éves költségvetésének. Beszélt arról is, hogy az esetek több mint fele határon átnyúló áfacsalás, amelyek bonyolult ügyek, néha több mint 50 gyanúsított és 4-5 tagállam érintett az ügyekben.
Eddig 61 ügyet zártak le véglegesen, Kövesi szerint azonban már most megfigyelhető, hogy sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni azáltal, hogy párhuzamosan különböző tagállamok hatóságait közvetlenül is meg tudják keresni.
A főügyész problémának nevezte a különböző jogrendszerek meglétét, az ebből fakadó eltérő büntetőjogi megítélést, és több esetben a tagállami együttműködés hiányát is.
Ami a magyar érintettséget illeti, meglehetősen árulkodó adatok találhatók az éves jelentésben. Öt uniós tagállam nem vesz részt azt Európai Ügyészség munkájában: Magyarországon kívül Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia. A határon átnyúló ügyek közül 17 érinti Magyarországot, a legmagasabb szám a lengyeleké, 23, míg a másik három ország összesen nyolc esetben kerül elő.
Ami a magánszemélytől vagy szervezetektől származó bejelentéseket illeti, itt az ügyészségi munkában részt nem vevő államok közül magasan Magyarország áll az első helyen, 28 bejelentéssel. | Európai Ügyészség: Magyarország is érintett a határon átnyúló bűnügyekben | Elkészítette első éves jelentését az Európai Ügyészség. Igaz, ez még csak egy féléves beszámoló, mivel az uniós nyomozó testület tavaly júniusban kezdte meg a működését. Magyarország nem tagja az ügyészségnek, holott a számokból kiderült: ez indokolt lenne. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20220420_Europai_Ugyeszseg_Magyarorszag_is_erintett_a_hataron_atnyulo_bunugyekben?fbclid=IwAR1yrmqYLjrRMGVp24Fao1RMm8NShqNgYBGt6RPH9VJuor7UMX_3SzQoeCw | 2022-04-20 09:55:00 | true | null | null | HVG |
Súlyos blamázst követtek el a kormányzatban alig több mint egy évvel ezelőtt. Amikor 2020 decemberében bilincsben vitték el Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkárt hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt, utódjául azt az osztályvezetőt nevezték ki, aki – mint később kiderült – Nagy tettestársa lehetett.
Egy nappal azután, hogy Nagy Jánosra lecsaptak a rendőrök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben. Ezek után két héttel később Nagy István agrárminiszter javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök Gyüre Anitát bízta meg a helyettes államtitkári feladatokkal, aki az ügyészség szerint Nagy bűntársa volt egy ügyben. Gyüre érintettségéről hamarosan a minisztériumban is értesülhettek, mert csak két hónapig volt a posztján. Tavaly február 12-én jött ugyanis az újabb miniszterelnöki határozat a Magyar Közlönyben, ezúttal a felmentéséről. Arról, hogy miért bocsátották el posztjáról, nem jelent meg indoklás.
Most már tudni lehet, hogy Gyüre Anita ellen is büntetőeljárás folyik: tavaly júniusban emeltek vádat az ügyben, a múlt héten pedig már a Fővárosi Törvényszék előtt volt jelenése harmadrendű vádlottként Nagy Jánossal együtt, mivel megtartották az előkészítő tárgyalást. A bűncselekmény idején Gyüre Nagy János közvetlen irányítása alatt osztályvezetőként dolgozott a tárcánál. Egy vállalkozóval összejátszva trükközhettek egy tanulmányírással: abban állapodtak meg, hogy valódi verseny nélkül, a Nagy János által meghatározott nyertes cég helyett az osztályvezető írta volna meg a tanulmányt, a vállalkozónak kifizetett tízmillió forinton pedig hárman megosztoztak volna, de végül visszavonták a pályázatot. Az ügyészség Gyüre Anitát hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja, amit Nagy János társtetteseként követett el.
Kerestük az agrártárcát és Nagy István minisztert, hogy történhetett ez a malőr, indult-e vizsgálat az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Mindenesetre Nagy János és Gyüre Anita közvetlen főnökének, Zambó Péternek az államtitkári pozícióját nem érintette az ügy.
A Transparency International jogi igazgatója szerint „nagyon lukacsos lehet a védőháló, ha ilyen orbitális hibát követtek el” a kormányzatban. Ligeti Miklós emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt a Belügyminisztériumban is volt egy hasonló ügy, amikor egy korrupcióval gyanúsított helyettes államtitkár főosztályvezetőként maradt tovább pár évig a tárcánál. | Hivatali vesztegetés miatt kirúgták a helyettes államtitkárt, utódja azóta vádlott-társa lett | Két hónapig lehetett földügyekért felelős helyettes államtitkár Gyüre Anita, akit a hivatali vesztegetés gyanúja miatt kirúgott Nagy János utódjául nevezett ki a miniszterelnök az agrárminiszter javaslatára. Kiderült, az utód ugyanabban az ügyben lehet sáros, amiben az elődje, és mindketten vádlottként álltak bíróság elé a napokban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/04/12/hivatali-vesztegetes-korrupcio-agrartarca/# | 2022-04-12 10:00:00 | true | null | null | 24.hu |
beruházás;Debrecen;akkumulátorgyár;Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL);
2023-04-27 09:15:00
Még építési engedélye sincs, de addig is mindent tálcán kap a NER-től az energiafaló debreceni akkugyár
Mészáros Lőrinc cége több mint 43 kilométer elosztóhálózatot, 93 transzformátorállomást létesítenek, 13 ezer új fogyasztási pontot kötnek be
Úgy tűnik, a magyar államhoz kötődő NER-es vállalkozások is mindent megtesznek, hogy a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár valamennyi igényét kielégítsék, s elháruljanak az akadályok az energiafaló, hatalmas vízigényű beruházás elől.
A fentiekre utal, hogy a napokban a Mészáros Lőrinc cégcsoportjához tartozó Opus TITÁSZ és Opus Tigáz Zrt. egy, a Mészáros Lőrinc felesége által irányított Whitedog Média megbízásából készült közleményben jelentette be, nyolcmilliárdos beruházásra készül az elkövetkező időszakban Hajdú-Bihar megyében. Több mint 43 kilométer elosztóhálózatot, 93 transzformátorállomást létesítenek, 13 ezer új fogyasztási pontot kötnek be és ugyanennyi helyen cserélnek mérőórát a villamos energiai területen, míg a gázhálózatban 121 új gerincvezetéket, 400 leágazóvezetéket építenek a többi között.
A közleményt böngészve kiderült: jócskán jut a fejlesztésre szánt pénzekből a debreceni déli iparterületnek is, ahol a kínai akkumulátorgyár építését tervezik.
A fejlesztések a következő években is folytatódnak, a társaság jelentős elosztóhálózati fejlesztéseket tervez a Déli és az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben, hogy – mint írták - tovább növeljék az ellátásbiztonságot és az ügyfélélményt.
– jegyezte meg lapunknak egy debreceni szakértő. A kormány által beígért gázerőmű-építés szavai szerint a legrosszabb megoldások egyike, mert nem elég hatékony, ráadásul ez terheli meg leginkább a környezetet.
Közben a Civishir portál kedden interjút közölt Szilágyi Balázzsal, a CATL közügyekért felelős vezetőjével, aki elmondta: kínai munkaerő csak a kezdeti időszakban, ideiglenesen érkezik a városba, elsősorban helyi, magyar munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni a debreceni üzemben, amely a teljes kapacitása elérése után 9000 dolgozónak ad majd munkát, s ezzel szavai szerint a térség legnagyobb foglalkoztatója lesz. Az irodai dolgozók felvétele már elkezdődött, de a gyártási folyamatban közvetlenül részt vevő munkatársak - gépkezelők, technikusok és mérnökök toborzása csak később kezdődik el – tette hozzá.
Mint korában megírtuk, idén márciusban több párt, civil szervezet és magánszemély is megtámadta a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal egységes környezethasználati engedélyét, amelyet a debreceni akkumulátorgyár építéséhez kapott a beruházó kínai érdekeltségű Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL). Volt, aki nemcsak a a határozat megsemmisítését kérte a bíróságtól, de azt is, hogy igazságügyi szakértő, környezetvédelmi szakember vizsgálja a beruházó által benyújtott dokumentumokat. A bíróság akár meg is semmisítheti az engedélyt, és új eljárásra kötelezheti a kormányhivatalt. Úgy tudjuk,
az erre vonatkozó eljárás folyamatban van, ez azonban nem gátolja, hogy a területen talaj-előkészítést és a jövendő gyárba akár munkaerő-toborzást végezzen a cég. | Még építési engedélye sincs, de addig is mindent tálcán kap a NER-től az energiafaló debreceni akkugyár | Mészáros Lőrinc cége több mint 43 kilométer elosztóhálózatot, 93 transzformátorállomást létesítenek, 13 ezer új fogyasztási pontot kötnek be | null | 1 | https://nepszava.hu/3192402_akkumulatorgyar-debrecen-ner-beruhazas-orban-kormany | 2023-04-27 18:42:00 | true | null | null | Népszava |
Á. B.;Á. Z.;
végrehajtás;Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;Schadl György;Magyar Bírósági Végrehajtói Kar;
2023-04-27 14:24:00
Lemondott Schadl György és a bírósági végrehajtói kar elnöksége
A különféle korrupciós bűncselekményekkel megvádolt elnök jelenleg börtönben ül, így nem tudja ellátni feladatait.
„A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke a keddi napon kézhez kapta azt a hivatalos dokumentumot, amelyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökségének tagjai 2023. április 27. napján lemondtak tisztségükről” - olvasható a szervezet közleményében.
Ennek fényében Bíró Marcell élt a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt jogkörével, s intézkedett a köztestület rendkívüli közgyűlésének összehívásáról. Az nem derül ki, mikor tartják az eseményt.
Az ügyészségi vád szerint a 2016 óta MBVK-elnökként regnáló Schadl György gyakorlatilag végrehajtói maffiát hozott létre tartott és tartott fenn, a végrehajtói területet miniszteri biztosként felügyelő Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára segítségével a saját embereit ültette be egyes végrehajtói tisztségekbe. Ezért Völner Pálnak havonta 2-5 millió forintot, összesen 83 milliót adott az MBVK-elnök. Az így kinevezett végrehajtóknak le kellett adniuk irodájuk bevételét Schadl Györgynek, aki néhány milliós havi fizetést visszaosztott nekik. A gyanú szerint az MBVK elnöke a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert úgy, hogy a nyomozás alatt még 880 millió forintról lehetett tudni. Ennek a pénznek a jelentős részét ingatlanokba fektette.
Az ügyészség Völner Pált 8 év börtönbüntetéssel, 25 millió forint pénzbüntetéssel sújtaná, de az indítványban az is szerepel, hogy 10 évre tiltsák el a közügyektől és végleg a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól. Schadl Györgyöt 10 évre ítélnék 200 millió forintos pénzbüntetés, illetve 25 millió forint pénzbüntetés és szintén 10 éves, illetve végleges eltiltás mellett.
Schadl György úgy maradhatott több mint egy éven át a MBVK elnöke, hogy 2021. november 5-én elfogták, amikor a feleségével Dubajba akart szökni. | Lemondott Schadl György és a bírósági végrehajtói kar elnöksége | „A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke a keddi napon kézhez kapta azt a hivatalos dokumentumot, amelyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökségének tagjai 2023. április 27. napján lemondtak tisztségükről” - olvasható a szervezet közleményében. | null | 1 | https://nepszava.hu/3192493_schadl-gyorgy-vegrehajtoi-kar-rendkivuli-kozgyules | 2023-04-27 18:47:00 | true | null | null | Népszava |
pécsi buszok;vádlottak;Kaposvári Törvényszék;Tüke Busz;buszper;
2023-04-27 16:06:00
Börtönbe küldené az ügyész a pécsi buszper vádlottjait
A Pécsnek eladott buszokat a vádhatóság szerint 660 millióval megdrágító közvetítők ártatlannak vallják magukat, és felmentésüket kérik. Ítélet egy hét múlva várható.
A végéhez közeledik a pécsi buszper a Kaposvári Törvényszéken. Csütörtökön elhangzott a perbeszéd, s az ügyész a bizonyítási eljárás után úgy látja, hogy a járművásárlás vádlottjai 660 millió forint kárt okoztak Pécsnek.
Mint arról már írtunk, a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben vásárolt Hollandiában
Az ügyben előbb Hollandiában indult nyomozás, majd ennek hatására nálunk is vizsgálatot indított a rendőrség. Ennek végén az ügyészség gazdasági csalás gyanújával vádolta meg a Tüke vezérigazgatóját, P. Istvánt, mivel úgy látták, hogy ő tudott a drágításról, mégis aláírta a vásárlási szerződést. Rajta kívül megvádolták a magyar-holland állampolgárságú Cs. Andrást és a Németországban élő P. Endre, magyar-amerikai állampolgárt, mivel előbbi 1,6 millió, utóbbi 550 ezer eurot kapott közvetítő díjként, pedig ezért a pénzért – az ügyészség szerint - nem végeztek érdemi munkát. Utóbb megvádolták a Bus and Coach tulajdonosát, a holland Siebe P.-t is, mivel szerepe lehetett abban, hogy a két közvetítő érdemtelenül pénzhez jutott.
P. Endre már a 2020 októberében tartott előkészítő tárgyaláson bűnösnek vallotta magát, ám ennél többet nem mondott. Őt a bíróság két év felfüggesztett szabadságvesztésre és 172 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A 62 esztendős, elsőrendű vádlott – részben az eljárástól megtörve – 2022 februárjában meghalt, így a per immár csak két ember ellen folyt. Az ő esetükben az ügyész letöltendő börtönt és a kár nagyságával megegyező vagyonelkobzást lát indokoltnak. (Gazdasági csalás esetén a középérték 7-8 év). A vádhatóság úgy látja, hogy a buszvásárlási szerződés és a vételre kiírt közbeszerzés formális volt, mivel a Cs. András és Siebe P. előre megegyeztek a megemelt árban.
A két vádlott az eljárás során végig ártatlannak vallotta magát. Cs. András az utolsó szó jogán újra hangsúlyozta, hogy ő igenis megdolgozott a közvetítői jutalékért. Siebe P. lemondott a tárgyaláson való részvétel jogáról, ügyvédje azonban elmondta, hogy védence ártatlan, s az, hogy a kereskedőcég belépésével 20 százalékkal emelkedett a buszok ára, természetes piaci jelenség. Mindkét vádlott a felmentését kérte.
A Tüke dolgozói és a közélet iránt érdeklődő pécsiek gyakran megfogalmazták azt a gyanújukat, hogy nem a valódi tettesek ellen emeltek vádat, azokat ugyanis a város és a megye befolyásos kormánypolitikusai között kellene inkább keresni. A politikusok támogatása nélkül a Tüke sosem vásárolhatta volna meg a holland flottát, és nem vehetett volna fel rá hitelt. Sokan azt feltételezték, hogy a közvetítői sikerdíjat igazából a buszvásárlást háttérből irányító politikusok vághatták zsebre.
A Tüke vezérigazgatója – akinek egyébként nem jutott sikerdíj - azt állította, hogy nem ő, hanem a politikusok döntöttek buszvásárlásról. Ezért tanúként több fideszes politikust is beidéztetett a bíróságra, ám az ő felelősségük – mivel ellenük sosem folyt nyomozás – a tárgyaláson nem merült fel.
Így a jövő pénteken esedékes ítéletben a törvényszék csak a két közvetítő sorsáról dönthet. | Börtönbe küldené az ügyész a pécsi buszper vádlottjait | A végéhez közeledik a pécsi buszper a Kaposvári Törvényszéken. Csütörtökön elhangzott a perbeszéd, s az ügyész a bizonyítási eljárás után úgy látja, hogy a járművásárlás vádlottjai 660 millió forint kárt okoztak Pécsnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3192500_pecs-buszper-tuke-busz-ugyeszseg | 2023-04-27 18:55:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;per;ítélet;Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara;Völner Pál;Schadl György;
2023-05-04 16:46:00
Itt vannak az első bírósági ítéletek, felfüggesztettet és pénzbírságot kaptak Schadl György végrehajtói
A most elítélt végrehajtók már februárban elismerték a bűnösségüket és elfogadták a vádhatóság ajánlatát.
Megszülettek az első ítéletek a Völner-Schadl ügyben a Fővárosi Törvényszéken: hat végrehajtó és néhány kisebb súlyú tettel megvádolt személy már februárban elismerte a bűnösségét és lemondott a védekezés jogáról, csütörtök délután a Tóth Erzsébet vezette bírói tanács ítéletet hirdetett az ügyükben.
Így hat végrehajtó, Szabó Balázs hetedrendű, Majorosi Eszter nyolcadendű, Forrai Miklós kilencedrendű, Oszlányi Ákos Döme tizedrendű, Nagy Gábor tizenegyedrendű és Varga Levente Árpád tizenkettedrendű vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott öt-ötmillió forint pénzbírság mellett. A bíróság öt évre eltiltotta őket végrehajtói munkától, ám jogi egyetemi végzettséghez kötött munkától nem, így szabadon lehetnek jogtanácsosok vagy ügyvédek, már amennyiben van szakvizsgájuk. Szabó Balázst egy év hat hónap, a másik öt végrehajtó egy év 10 hónapra ítélték. Majorosi Eszter és Nagy Gábor büntetését 4-4, a többiekét 3-3 évre függesztették fel.
A végrehajtókon kívül elismerte bűnösségét a végrehajtói kar irodavezetője P. Béla István huszonegyedrendű vádlott is. Az ő szerepe kiemelkedő, mivel a vádirat szerint ő volt az, aki Schadl György nyomására és instrukcióinak megfelelően intézte a végrehajtói pályázatokat és választotta ki a végrehajtói helyekre Schadl György kádereit. Őt most hivatali vesztegetésért pénzbüntetésben részesítette a bíróság és tíz évre eltiltotta közhivatal viselésétől. Emellett felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a két vállalkozót, akik elintézték, hogy Schadl György soron kívül és törvényellenesen kapjon használatba vételi engedélyt az építési szabályok ellenére túlságosan beépített nyaralójára.
Egyik ítélet sem jogerős, az ügyészség szinte mindegyik vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. Szabó Balázs tudomásul vette az ítéletet, de rajta kívül mindegyik vádlott jelezte, hogy háromnapos gondolkodási időt vagy enyhítést kér.
Mint emlékezetes, a februári előkészítő tárgyalásokon hat végrehajtó is elismerte, hogy Schadl György a Magyar Végrehajtói Kar előzetes letartóztatásban lévő, múlt héten távozó elnöke ajánlatára vállalták, hogy az általa folytatólagosan megvesztegetett Völner Pál államtitkáron keresztül kinevezteti őket végrehajtónak, ők pedig az irodájuk bevételének jelentős részét, 80-90 százalékát leadták Schadl Györgynek. Szabó Balázs összesen 190,5 millió forintot, Majorosi Eszter összesen 254,8 millió forintot, Forrai Miklós összesen 197,8 millió forintot, Oszlányi Ákos Döme összesen 78 millió forintot, Nagy Gábor 42,6 millió forintot, Varga Levente Árpád vádlott összesen 101,5 millió forintot juttatott el Schadl Györgynek. Az MBVK- elnöke ebből kisebb-nagyobb összeget visszafizetett nekik.
Schadl György, Völner Pál, a harmadrendű vádlott, R. Róbert és a negyedrendű vádlott, M. Viktor vádlott, illetve egy végrehajtó, Cs. Éva tagadja a bűnösségét, így az ügyükben bizonyítási eljárást folytat a bíróság. Ugyancsak tagadja a bűnösségét Schadl György felesége S. Helga és az MBVK volt elnökének az édesapja. Őket a vádhatóság pénzmosás bűncselekményével vádolja. A vádhatóság Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért. | Itt vannak az első bírósági ítéletek, felfüggesztettet és pénzbírságot kaptak Schadl György végrehajtói | Megszülettek az első ítéletek a Völner-Schadl ügyben a Fővárosi Törvényszéken: hat végrehajtó és néhány kisebb súlyú tettel megvádolt személy már februárban elismerte a bűnösségét és lemondott a védekezés jogáról, csütörtök délután a Tóth Erzsébet vezette bírói tanács ítéletet hirdetett az ügyükben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3193322_schadl-volner-ugy-vegrehajtok-beismero-vallomas-per-elso-itelet | 2023-05-04 18:59:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;ítélet;Kaposvári Törvényszék;buszper;
2023-05-05 11:40:00
Pécsi buszper: nincs itt semmi látnivaló, felmentő ítélet született
Felmentette a Kaposvári Törvényszék a 2015-ös pécsi buszvásárlás csaknem 700 milliós visszaéléssel bíróság elé állított vádlottjait. Az ítélet nem jogerős.
Nem bizonyított, hogy a Tüke a buszokat indokolatlanul drágán vette volna meg, így nincs jele jogosulatlan haszonszerzésnek – indokolta pénteki ítéletében a Kaposvári Törvényszék, miért nem találta bűnösnek a holland kereskedő cég gazdájaát és a másik közvetítőt az úgynevezett pécsi buszperben. Az egyik közvetítő az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűnösségét, s őt a Kaposvári Törvényszék felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a Tüke ártatlanságát hangsúlyozó vezetője viszont nem érte meg a per végét, így ellene megszűnt az eljárás.
Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így a verdikt nem jogerős. Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik, ahol az ügyészség azt kéri majd, hogy mondják ki bűnösnek a két vádlottat, és rójanak ki rájuk letöltendő börtönt.
A nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügy 2015 tavaszára nyúlik vissza: a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. akkor vásárolt 115 használt Volvo buszt egy holland cégtől. Utóbb kiderült, hogy a flottát pár hónappal korábban csaknem 700 millió forinttal olcsóbban kínálták. Emiatt az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke akkori vezetőjét, valamint a holland cég tulajdonosát, illetve azt a két közvetítőt, aki részt vett az üzletben.
A buszper történetében elmélyülő pécsieket aligha nyugtatja meg a pénteki ítélet. Igaz ők már a nyomozással sem voltak elégedettek, mivel sokan úgy gondolták, hogy az ügyészség nem a bűncselekmény kiagyalóit és haszonélvezőit, hanem azok sameszeit ültette a vádlottak padjára. Nézzük, miből táplálkozik ez a vélekedés!
2014. őszén a Tüke Busz Zrt. elhatározta, hogy elöregedett járműparkját megújítja. Új buszokra nem telt, ezért használt flottát kerestek. A Volvo arról tájékoztatta a Tükét, hogy hollandiai cégüknél 2,8 milliárd forintért eladó 123 nyolcéves, szakszervizelt busz. 2015. januárban a Tüke a buszvásárlásra közbeszerzési pályázatot írt ki, s a tenderre a holland Bus and Coach jelentkezett. Az amszterdami cég azt a flottát kínálta, amire a Volvo hívta fel a Tüke figyelmét, de immár 3,5 milliárdra nőtt az ár. S mivel már csak 115 buszból állt a flotta (nyolcat közben eladtak), a tényleges áremelkedés nagyjából egymilliárd forint volt. A drágulás oka az eladásba közvetítőként belépő a Bus and Coach mintegy 25 százalékos kereskedelmi árrése volt.
A Tüke igent mondott az ajánlatra, pedig a korábbi ár ismeretében érvényteleníthették volna a pályázatot. Nem tették. Sőt, mintha készültek is volna az áremelésre, hisz pár héttel korábban 3,5 milliárd forint hitelt igényeltek és kaptak az egyik banktól a vásárlásra. Ez a lépés élvezte a fideszes városvezetés támogatását.
A magyar sajtó írt a buszok megdrágulásának történetéről, de a városvezetés és a nyomozó hatóságok legyintettek. Csakhogy Hollandiában nyomozás indult, mivel a Bus and Coach vezetője, Siebe P. elutalt 550 ezer eurót egy thaiföldi off-shore számlára, s a manővert a hollandok pénzmosásgyanúsnak találták. A kerekesdő cég gazdája azt vallotta, hogy a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endrének utalta a pénzt, mivel a férfi ügynökként részt vett a Tüke Zrt.-vel kötött buszüzletben. Később kiderült, hogy a buszértékesítés okán Siebe P. 1,6 millió euró közvetítői díjat küldött Cs. András, magyar-holland állampolgárnak Szerbiába. Ez akkor vált ismertté, amikor a korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzuljaként szolgáló Cs. András Szerbiából csaknem egymillió eurót Hollandiába vitt, hogy ott elhelyezze egy bankszámlán. A holland törvények szerint ennyi készpénz mozgatása szintén pénzmosásnak minősül, ezért Cs. Andrást is meggyanúsították.
Az előbbiek hatására a magyar hatóságok is vizsgálatot indítottak. Többéves nyomozás végén az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke vezérigazgatóját, P. Istvánt, valamint a buszeladás már említett, két közvetítőjét, mondván, ők semmit se tettek a kapott pénzért, hisz ebben az üzletben eleve biztos volt a vevő, így nem volt szükség ügynöki tevékenységre. A vád szerint a három vádlott korrupciós összejátszása miatt lett drága Pécsnek a buszvásárlás.
A buszper 2020 októberében startolt a Kaposvári Törvényszéken. A harmadrendű vádlott az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét, de többet nem mondott. Őt a bíróság két év felfüggesztett szabadságvesztésre és a jutalékával megegyező pénzbüntetésre ítélte. P. István viszont ártatlannak vallotta magát, s azzal védekezett, hogy nem ő, hanem a várost vezető kormánypárti politikusok és azok szakmai tanácsadói hozták a döntést a buszvásárlásról és az ahhoz szükséges hitelfelvételről. Cs. András se ismerte el a vádbeli bűnt, azt hangsúlyozta, hogy megdolgozott az 1,6 millió eurós (akkori áron félmilliárd forintos) közvetítői díjért.
2019 októberében megváltozott a pécsi közgyűlés összetétele. Az önkormányzati választáson az integrált ellenzék 19 jelöltet juttatott be a testületbe, míg a kormánypártok 7-et. A Fidesz súlyos vereségének egyik oka a buszvásárlás magas árának helyi visszhangja volt. Az ellenzéki irányítású önkormányzat – sértettként – beszállt a perbe, s a várost képviselő jogászok azt kérték a bíróságtól, hogy hallgassák meg tanúként azokat a fideszes politikusokat, akiknek befolyásuk lehetett a buszbeszerzésre. Ugyanezt kérte P. István ügyvédje, Bodnár Imre is. Bodnár különösen sokat várt a Fidesz parlamenti képviselőjének és legmeghatározóbb dél-dunántúli politikusának, Bánki Eriknek a meghallgatásától. Bánki beidézése azért is indokoltnak látszott, mert a buszbizniszből munka nélkül pénzhez jutó P. Endre korábban Bánki egyik cégének ügyvezetője volt, és a politikuson kívül őt a Tükénél és Baranyában senki sem ismerte.
A 2021. november 29-ei tárgyaláson P. István mellé odaült az eljárásban addig szerepet nem vállaló, jónevű, fővárosi ügyvéd, Gyalog Balázs. Ez azért volt meglepő, mert úgy tűnt, P. István részben vagy teljesen tisztázni tudja magát a vád alól, felesleges erősíteni a védelmét. A pernap után a Tüke volt vezetője – kérdésünkre válaszolva – azt mondta, hogy egy általa meg nem nevezhető ember „tanácsára” fogadta fel Gyalogot, és a pesti ügyvéd munkadíját is az ajánló fizeti. Gyalog Balázs első perbéli lépése az volt, hogy visszavonta Bánki beidézésének indítványát. Akkor Bodnár Imre bejelentette, hogy immár nem ügyvédje az első rendű vádlottnak, és elköszönt. Megkérdeztük P. Istvánt és Gyalogot, miért nem idéztetik be Bánkit, ám nem válaszoltak.
A kívülállók Gyalog Balázst a Fidesz emberének gondolták, aki „felsőbb parancsra” szegődött P. István mellé, hogy a fővádlott „kezét lefogva” megóvja Bánkit és a többi fideszes politikust a kínos kérdésektől. A feltételezést erősítette, hogy Gyalog az ügyvédek fociválogatottjának a csapatkapitánya volt, s az együttes tagjai jó kapcsolatokat ápoltak fideszes körökkel, ráadásul Gyalog Balázsnak néhány hónappal korábban Varga Judit, igazságügyminiszter rangos állami kitüntetést adott át.
2022. február 13-án az otthonában elhunyt P. István. A 62 éves, büntetlen előéletű mérnököt nyomasztotta a per, úgy érezte, őt teszik meg bűnbaknak (amúgy arra nem volt bizonyíték, hogy ő is kapott volna jutalékot az ügyletből, ezzel nem is vádolták). Ismerősei elmondták, hogy P. Istvánnak a nyomozás kezdete óta nem volt biztos jövedelme. A mérnök azt tervezte, hogy létrehoz egy kisüzemet, s ehhez állami támogatást ígértek neki, ha felhagy a politikusokra mutogató stratégiájával. Aztán kiderült, hogy a támogatásokra nincs esélye. A lelkileg összeomlott ember halálát májbetegség okozta.
Korábban a rendőrség nem vizsgálta esetleges felelősségüket, így ez a bíróságon se kerülhetett szóba. Páva Zsolt, aki 2009. és 2019. között Pécs polgármestere volt, azt vallotta, hogy bár buszvásárlás idején járt Hollandiában, nem foglalkozott a buszvétellel. Csizi Péter, aki Pécs parlamenti képviselője volt a buszbeszerzés idején, azt állította, hogy nem folyt bele a járműszerzésbe, csak az üzlet kommunikációjába, ő volt a „buszvásárlás arca”. S noha ő is járt akkortájt Hollandiában, nem látta a flottát, magánúton volt. Bánki Erik se tudott semmit a buszüzletről. Bár a vétel idején Csizi Péterrel egy repülőn utazott Amszterdamba, de ez - elmondása szerint - véletlen volt, ő egy koncertre repült ki. Hogy Bánki volt üzlettársa egyetlen percnyi munka nélkül több mint félmillió eurót kapott a buszok közvetítéséért, arról nem esett szó a tárgyaláson. (Bánkit többször is szerettük volna megkérdezni a buszvársárlásról, de mindig elzárkózott.)
2022-ben Siebe P.-t is a buszper vádlottjává tették. A Bus and Coach vezetője írásban küldte el vallomását, amiből megtudtuk, hogy a járműbizniszben évtizedeket lehúzó holland haszna a pécsi ügyleten mindössze 200 ezer euro volt, miközben Cs. András nyolc és félszer akkora gázsit „szakított”. Ennek az aránytalanságnak az okára nem kaptunk életszerű magyarázatot a per során.
A Tüke dolgozói és sok pécsi a fentiek okán arra gondolnak, hogy a Bus and Coach magyarországi „felkérésre” lépett bele drágítólag a buszüzletbe. Aztán az eladás extraprofitját Siebe P. utalta Cs. Andrásnak és P. Endrének, ám ők csak „postások” voltak az ügyben, a pénz másnak „járt”. E hipotézis szerint a Volvo-buszok vételében a Pécsett és Baranyában befolyással bíró kormánypárti politikusoknak lehetett döntő szava, hisz az életszerűtlennek tűnik, hogy egy ilyen, közbeszerzéssel lebonyolított üzlet többszáz milliós jutalékát két „nyeretlen kívülálló” vágja zsebre. Ám a nyomozóhatóságok nem találtak olyan bizonyítékokat, amelyek ezt az elterjedt feltételezést bizonyították volna.
A bíróság pedig – elsőfokon – nem látta bizonyítottnak, hogy extraprofitot hozott volna a pécsi buszvásárlás az ügy szereplőinek, hívjuk bár őket közvetítőnek, samesznek vagy bárminek. | Pécsi buszper: nincs itt semmi látnivaló, felmentő ítélet született | Nem bizonyított, hogy a Tüke a buszokat indokolatlanul drágán vette volna meg, így nincs jele jogosulatlan haszonszerzésnek – indokolta pénteki ítéletében a Kaposvári Törvényszék, miért nem találta bűnösnek a holland kereskedő cég gazdájaát és a másik közvetítőt az úgynevezett pécsi buszperben. Az egyik közvetítő az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűnösségét, s őt a Kaposvári Törvényszék felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a Tüke ártatlanságát hangsúlyozó vezetője viszont nem érte meg a per végét, így ellene megszűnt az eljárás. | null | 1 | https://nepszava.hu/3193416_pecsi-buszper-elsofuku-itelet-kaposvari-torvenyszek | 2023-05-05 19:07:00 | true | null | null | Népszava |
A kormány a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, ennek eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn.
A kormány szerint erre azért van szükség, mert „az elhúzódó ukrán–orosz háború, valamint az elhibázott szankciós politika miatt jelentős károk érik és rendkívüli kiadások terhelik az európai és magyar gazdaságot és az államháztartást”.
A cél, hogy a 2023–2024-es költségvetési években az állam költségvetési terhei csökkenjenek, ennek érdekében számos beruházást leállítottak vagy átütemeztek a háború kitörése után.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszeli vizsgálat indulhat a magyar autópálya-koncesszió miatt
„Az elhúzódó háború okozta előre nem látható hátrányos következmények ellenére a gyorsforgalmi koncesszió mint közfeladat és közszolgáltatás magas minőségi szinten történő ellátása prioritás a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás és az ágazati és szakmai szabályok betartása mellett” – olvasható a közleményben.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, versenyjogi vizsgálatot indíthat az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió miatt – írta a Portfolio több forrás alapján. A lap szerint versenyjogi panaszt nyújtottak be az ügyben Brüsszelben.
Korábbi cikkünk a témában: A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
A Szabad Európa által indított perben pedig a bíróság kimondta, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. | Kevesebbet fizethet a kormány a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő autópálya-koncesszió után | A kormány a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, ennek eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kevesebbet-fizethet-a-kormany-a-meszaros-lorinchez-es-szijj-laszlohoz-kotodo-autopalya-koncesszio-utan/32401552.html | 2023-05-08 09:47:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A máriaújfalui Szent Péter és Szent Pál kápolna, a Szent Gotthárd (volt Széchenyi) Általános Iskola és (volt Vörösmarty) Gimnázium ingatlanai kerültek át ingyenesen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába - derül ki a szentgotthárdi önkormányzat közleményéből.
Mint írják, a máriaújfalui kápolna esetében a szentgotthárdi képviselő-testület megszavazta az ingyenes átadást, az iskolák esetében erre nem volt szükség. Ugyanis a vonatkozó törvény értelmében az egyházi fenntartás alatt álló vagyonelemekre az átadási szerződést haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve tanév kezdetéig meg kell kötni.
Viszont a két iskola esetében nem a teljes ingatlanról van szó. Az iskolaépületekben ugyanis vannak olyan helyiségek, amelyek önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódnak (konyha, fogorvosi rendelő), így nem az egyház vagyonkezelésében állnak. Ezeknek a helyiségeknek a sorsáról egyeztetések kezdődnek az önkormányzat és az egyházmegye között - írja a közlemény.
Műemlék jellegű épületet is visznek
Március közepén írtuk , hogy a tavaly decemberben elfogadott törvény szerint az egyház olyan ingatlanokra is igényt tarthat, amelyek soha nem voltak a tulajdonukban. Elég az, ha az egyház valamilyen feladatot lát el egy épületben, és máris kérheti, hogy adják a tulajdonába, amibe - a törvény értelmében - a jelenlegi tulajdonosnak is bele kell egyeznie.
Tavalyelőtt szeptembertől működteti a katolikus egyház Szentgotthárd két iskoláját, miután a szülők többsége megszavazta az egyházi átvételt. Az Arany János Általános Iskola maradt az államnál, az egyházé lett a volt Széchenyi István Általános Iskola és a Vörösmarty Mihály Gimnázium.
Utóbbi egyébként 130 évvel ezelőtt indult, a megye első állami gimnáziuma volt, itt érettségizett többek között Csákányi László, aki később híres színész lett.
A volt Széchenyi iskola a '80-as években épült, modern épület, nincs messze a gimnáziumtól.
Az ingatlanok átadása már akkor felháborodást okozott a kisvárosban, amikor az egyház bejelentette az igényét. De a felháborodás nem bizonyult elegendő erőnek, az egyház a törvény erejével veszi birtokba a két épületet. | Viszi a szentgotthárdi iskolák épületeit az egyház | A Vörösmarty gimnázium és a volt Széchenyi általános iskola, plusz egy máriaújfalui kápolna lett az egyházé. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/iskola_epulet_egyhaz_szentgotthard_onkormanyzat | 2023-05-06 00:00:00 | true | null | null | nyugat.hu |
Ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken abban az, általunk mindig csak korrupciós ügynek nevezett, Volvo-gate néven elhíresült ügyben (az ügyészség szerint “korrupciós jellegű” ügyben), amely a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ítélet nem jogerős. FRISSÍTVE!
Az ügyészség szerint a másodrendű vádlott, Cs. A. különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást követett el, míg S. P., egy holland férfi, akinek hollandiai cége nyerte meg 2015-ben a használt buszflotta beszerzésére kiírt pécsi közbeszerzési eljárást, társtettesként volt említve ugyanebben az ügyben. A Kaposvári Törvényszéken, azonban a dr. Vadócz Attila által vezetett háromfős büntető tanács szerint nem volt bizonyítható, hogy a vádlottak bűncselekményt követtek el, avagy elkövették az ügyészség által a vádiratban felállított gazdasági csalást.
Vadócz Attila az ítélet rövid szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy másképpen kell megítélni egy ilyen buszbeszerzést, mint azt, ha valaki magánemberként megvesz, majd haszonnal tovább ad egy használt autót. Etikai, erkölcsi kérdések szerinte joggal merülhetnek fel ebben az ügyben, ez nem is kérdés, de a bíróságnak arról kell és kellett határoznia, hogy a vádlottak elkövették a részükre felrótt bűncselekményt, és ezt nem lehetett kimondani, ezért a Kaposvári Törvényszék felmentette a vádlottakat és megszüntette ellenük a a gazdasági zár alá vételt is, hiszen erre is sor került, tekintve, hogy a pécsi Tüke Busz is polgári jogi igényt jelentett be pl. a Hollandiában zárolt összegre is. (13.45 – Megjegyzés: a mostani zárolások feloldásáról szóló döntés a hazai hatóságok által, a vádlotti ingatlanvagyonra kiterjesztett zárolás feloldását jelenti. A hollandiai bankba bevitt több, és a holland hatóságok által lefoglalt és zárolt, nem egészen 1 millió euró /mai árfolyamon mintegy 350-370 millió forint/ zárolására nem vonatkozik, az majd csak egy későbbi döntés, és vélhetően a holland hatóságok által is jóváhagyottan kerülhet zárolás alóli feloldásra.)
Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész már a bíróságon bejelentette, hogy fellebbeznek a határozat ellen, így a per vélhetően másodfokon a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik majd.
Vadócz Attila arra a múlt héten, a védőügyvédek általi felvetésre is reagált, miszerint ebben az ügyben a tárgyalóterembe is befészkelte magát a politika. Mondván semmi szükség nem volt Bánki Erik vagy Csizi Péter meghallgatására, de még a volt pécsi fideszes polgármester, Páva Zsolt meghallgatására sem, de ezt egyértelműen elutasította, és azt mondta, hogy a politikusok meghallgatása teljesen indokolt volt, ezért döntött az ezirányú beadványok elfogadásáról.
A vádhatóság szerint 666 milliós kár keletkezett
A Volvo-gate néven ismertté vált esetet korrupciós ügyként írtuk le mindig, míg az ügyészség korrupciós jellegű ügyként említi. A vádirat szerint legalább 666 millió forintos összegű kár érte a pécsi buszos céget, de a bírósági ítélet szerint nem történt bűncselekmény, ezért határoztak arról is, hogy a vádlottak részére korábban elrendelt vagyoni zárolást feloldják.
Négy vádlott lett végül
A Volvo-gate néven elhíresült buszbeszerzési ügy miatt összesen négy embert vádolt meg az ügyészség. Mire azonban a klasszikus bírósági szak elindult, egy vádlott már kikerült az eljárásból, ő ugyanis már az első előkészítő tárgyaláson bűnösnek vallotta magát, elfogadva így a vádhatóság által erre az esetre megajánlott büntetést (bűnös pénzmosásban, 2 évre felfüggesztve). Ráadásul akkor még csak három vádlottja volt az ügynek.
A fővádlott, a pécsi Tüke Busz volt vezérigazgatója pedig addigra már nem volt az élők sorában, amikorra végérvényesen kiderült, hogy tényleg lesz egy új, negyedik vádlott is, ráadásul még ugyanebben a bírósági eljárásban. Utóbbi az a holland üzletember, akiről most ítéletet mondtak, és akit felmentettek.
Nem egyszerű egy beismerés után
A harmadrendű vádlott beismerő vádlotti vallomása azonnal megnehezítette a további vádlottak dolgát., Még akkor is, ha az a lehető legszűkebb, gyakorlatilag egyszavas beismerő vallomás volt. Hiszen a férfi azt ismerte el ezzel elviekben a bíróság előtt, hogy úgy kapott meg 2015-ben mintegy 170 millió forintnak megfelelő eurót (550 ezer eurót), hogy azért ő egyebet nem tett, minthogy kiállított hamis tartalmú, általa soha el nem végzett szolgáltatásokról szóló számlákat. Azaz gyakorlatilag elismerte, hogy történt bűncselekmény, és lényegében azt is, hogy a neki elutalt 550 ezer euró abból a pénzből származik, amelyet Pécsről, a Tüke Busz utalt el annak a holland cégnek, amelytől megvásárolta a hollandiai Volvo-buszparkot. Igaz, azt tulajdonképpen a hollandiai cég sem tagadta – habár elég nehéz is lett volna ennek ellenkezőjét bizonyítania –, hogy a Thaiföldre elutalt összeget nem a pécsiek pénzéből fizette ki a thaiföldi cégnek.
Nem is csoda, hogy a másodrendű vádlott védője egy hete a perbeszéd során arról beszélt, hogy szerinte a bíróságnak nem ezt a vádlotti beismerést kellene figyelembe vennie, hanem azt, hogy a férfi hogyan védekezett még a rendőrségi eljárás idején, akkor ugyanis még 9 oldalas, írásos vallomásában tagadta a bűnösségét. És dr. Papp Gábor védőügyvéd szerint az akkori vallomás számos ponton támasztja alá az ő védence, a másodrendű Cs. A. bíróságon is elmondott vallomását, amelyben a holland-magyar kettős állampolgár ártatlannak mondta magát. És amely szerint az ugyancsak pécsi tendernyertes holland cég által, egy szerbiai számlára, Cs. A. Szerbiai számlájára kifizetett 1,6 millió euró (2015-ös áron mintegy 500 millió forint) neki, mint az üzletet tető alá hozó üzletembernek megjárt.
A bírói indoklásban most arról nem esett szó, hogy a harmadrendű férfi beismerő vallomását miként tekintette a bíróság. Úgy tudjuk amúgy, hogy a harmadrendű vádlott, a budapesti éjszakai életből ismert P. E. T. Fellebbezett amiatt, hogy nem kívánta visszafizetni a 170 millió forintot, de ezt elutasították, így az az ítélet már korábban jogerős lett.
Két országba utaltak sikerdíjat és egyéb pénzt
A számlákat a budapesti, de amerikai állampolgársággal is rendelkező volt harmadrendű vádlott férfi egy, az ő nevén szereplő thaiföldi off-shore cég nevében állította ki. Ezeket a számlákat annak a holland cégnek nyújtotta be, amely előzetesen megnyerte a pécsi Tüke Busz által 2015-ben, buszok beszerzésére kiírt nyilvános európai közbeszerzési eljárását. A Tüke Busz egy majdnem 100%-ban pécsi önkormányzati tulajdonú közösségi közlekedési cég. A buszok beszerzését 2014 végén az akkori, fideszes többségű pécsi közgyűlés hagyta jóvá.
A nagyobb összeg azonban a magyar emigránsok gyerekeként már Hollandiában született holland-magyar férfinek lett elutalva, sikerdíjként, Szerbiába. Ő kapcsolattartóként, üzletkötőként (kvázi lobbistaként), valamint tolmácsként került be elvileg az ügybe. A férfinak valóban jó üzleti kapcsolatai lehettek, hiszen a Pécsi Sörgyárnak is volt egykoron igazgatója, és tiszteletbeli holland konzul is volt korábban, s több nyelven is kitűnően beszél és kommunikál. Ő ismerte azt a holland férfit is korábban, akinek cége nyerte meg a pécsi önkormányzat közlekedési cége által kiírt közbeszerzési eljárást.
És ő volt az is, aki a sikerdíjának egy részét, majdnem egymillió eurót bevitt egy amszterdami bankba, hogy ott elhelyezze a számlájára, ami miatt azonban a holland hatóságok pénzmosás gyanúja miatt megfigyelték a számlamozgást, majd később elfogták a férfit, és eljárást indítottak ellene. Ennek kapcsán indult meg később a magyarországi eljárás is.
A cég fővádlottja akkoriban a Tüke Busz megbízott vezérigazgatója volt és ő volt, aki a cég részéről aláírta az adás-vételt, valamint előzetesen meghatározta a pécsi közgyűlésnek, hogy mennyiért lehet egy kb. 110 darabos buszparkot beszerezni. És ő volt az, aki tudta azt is, hogy a később mintegy 3,5 milliárd forintért megvásárolt buszparkot lényegében 2,8 milliárd forintért árulta a hollandiai Volvo cég. Illetve erről akkori fideszes pécsi politikusokat is értesített.
Bizományos szerződéssel
A Tüke Busz, pécsi önkormányzati felhatalmazással 2015 tavaszán győztest hirdetett a közbeszerzési eljárásban, amit egy egyszemélyes holland utaztatási és buszos cég nyert meg. Ők már a holland Volvo buszparkját akkorra egyfajta bizományosi szerződéssel lefoglalták, így ha a Volvo akart is volna, nem tudott volna indulni a közbeszerzésen.
Így ők voltak végül, akik nyertek a közbeszerzésen és leszállíthatták az átlagosan 8 éves használt Volvo-buszokból álló járműparkot.
Politikusoknak végül csak a nevei bukkantak fel
A Volvo-beszerzést valóban áthatta a politika, hiszen többen is arról beszéltek, hogy lehetett szerepük, akár még irányító vagy jóváhagyó szerepük is ebben az ügyben magasrangú pécsi-baranyai fideszes politikusoknak is, de őket végül a rendőrség és az ügyészség sem találta gyanúsnak. A bíróság azonban meghallgatta Csizi Péter és Bánki Eriket is, akik azt elismerték, hogy valóban voltak kint Hollandiában abban az időszakban, együtt is repültek, amikor a buszbeszerzéssel kapcsolatos ügyek zajlottak. Ugyanakkor ők azt mondták, hogy magánprogramon jártak. És végül ez a szál láthatóan ennyiben is maradt.
Azt, hogy a magát az eljárás elején bűnösnek valló harmadrendű férfi hogyan is került a képbe, egyáltalán ki ismerte, és ki gondolt rá, hogyan utaltak el neki 170 millió forintot, ma sem tudjuk. Annyi biztos, hogy a bármilyen módon ebben az ügyben felmerült nevek közül (céges kapcsolatokon keresztül) ennek a férfinek köze egyedül Bánki Erikhez volt korábban bizonyíthatóan.
Nyolc év után
Nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elsőfokú bírósági ítélet szülessen az elmúlt évtizedek egyik legismertebb pécsi, és most már így kell írjuk, korrupciósnak vélt ügyében. A pécsi önkormányzat 2015-ben vásárolt meg egy 115 darabból álló használt, akkor átlagosan 8 éves Volvo-buszokból álló flottát Hollandiából, mintegy 3,5 milliárd forintért.
A pénzből 200 ezer euró jutott a buszokat leszállító cégnek, 550 ezer eurót utaltak el Thaiföldre a későbbi harmadrendű vádlottnak és 1,6 millió eurót a most nem jogerősen felmentett holland-magyar üzletembernek Szerbiába.
Az ügy elsőrendű vádlottja, a volt Tüke Busz-vezér tavaly év elején elhunyt.
13.50 A védők szerint tisztességes és korrekt döntés született
A tárgyalás után közvetlenül beszéltünk a holland férfi pécsi védőjével, dr. Pallos Dénessel is, aki azt mondta, örül a felmentő ítéletnek, szerinte győzött az igazság. És nagyon hasonlóan nyilatkozott a most ugyancsak felmentett, bár egyelőre szintén nem jogerősen felmentett másodrendű férfi ügyvédje is. Dr. Papp Gábor a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy szerinte korrekt és igazságos ítélet született, és kifejezetten örül neki, hogy a bírói döntést nem befolyásolta végül a politika, ami körbelengte ezt az eljárást.
14.55 Péterffy Attilát elszomorította az ítélet, de bízik benne, hogy másodfokon máshogyan döntenek
Értesült róla Péterffy Attila, Pécs polgármestere, hogy ma, Kaposváron milyen ítéletet hoztak a Volvo-perben. A Szabad Pécs megkeresésére a pécsi polgármester azt mondta, nem örült a hírnek, de ezek után egyelőre ennyit tehet, hogy várja a másodfokú eljárást, és bízik benne, hogy ott a mostanival ellentétes ítélet születik majd. Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha nem ez történik, hanem a jelenlegi határozatnak nagyjából vagy egészében megfelelő, magyarán azt jóváhagyó döntés (esetleg mégsem jut el másodfokra az ügy, annak ellenére, hogy az ügyész bejelentette, hogy fellebbezést terjesztenek elő az ítélettel szemben), a pécsi polgármester úgy felelt, hogy ők majd csak akkor, a konkrét és jogerős döntés ismeretében fognak határozni a következő lépésekről, vagy arról, hogy legyen-e következő lépés, ha számukra nem elfogadható döntés születik a büntetőügyben. Kérdésünkre, hogy egy esetleges ilyen, nekik nem tetsző döntés esetén megpróbálják-e akár csak a Hollandiában zárolt nem jelentéktelen összeget polgári peres eljárás megindításával visszaszerezni, Péterffy Attila azt mondta, hogy erről is majd csak akkor döntenek, de ezt a lehetőséget kizárni semmiképpen sem tudja. | Volvo-gate: felmentették a vádlottakat, a bíróság szerint nem történt bűncselekmény | Ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken abban az, általunk mindig csak korrupciós ügynek nevezett, Volvo-gate néven elhíresült ügyben (az ügyészség szerint “korrupciós jellegű” ügyben), amely a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2023/05/volvo-gate-felmentettek-a-vadlottakat-a-birosag-szerint-nem-tortent-buncselekmeny-unikum/ | 2023-05-05 00:00:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
Vesztegetési botrány: öt embert letartóztattak, egy bűnügyi felügyelet alá került
Tegnap tizennyolc gyanúsítottat hallgattak ki a Pénzügyminisztériumot is érintő ügyben, amelyben tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg korrupciós bűncselekményekkel.
A Főváros Törvényszék szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. május 22-ig – elrendelte négy férfi és egy nő letartóztatását, illetve négy hónapra egy férfi bűnügyi felügyeletét, akiket hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak. Ez utóbbi esetében a bíróság elrendelte nyomkövető alkalmazását.
Ahogyan arról tegnap mi is beszámoltunk, tizennyolc gyanúsítottat hallgattak ki a Pénzügyminisztériumot is érintő korrupciós ügyben, amelyben tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg bűncselekményekkel.
A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak közül négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára. Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, míg a hatodik egy projektmenedzser volt, aki a fent leírt segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik gyanúsítottnak.
Az ügyészség öt gyanúsított letartóztatásának és egy bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta. A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények bizonyítottság esetén – többek között – az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelezettségét megszegve bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, illetve kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettének megállapítására lehetnek alkalmasak.
Az indoklás szerint a bűncselekmény tárgyi súlyára, a hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés lehetőségéből eredő fenyegetettségre, valamint egyesek tisztázatlan vagyoni, illetve bizonytalan tartózkodási körülményeire is tekintettel a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélyét öt gyanúsított vonatkozásában megállapította.
A nyomozás folyamatban van.
A döntések egyik gyanúsított vonatkozásában sem véglegesek. | Vesztegetési botrány: öt embert letartóztattak, egy bűnügyi felügyelet alá került | Tegnap tizennyolc gyanúsítottat hallgattak ki a Pénzügyminisztériumot is érintő ügyben, amelyben tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg korrupciós bűncselekményekkel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3154473_hivatali-vesztegetes-penzugyminiszterium-korrupcio-palyazatok | 2022-04-22 13:31:00 | true | null | null | Népszava |
vesztegetés;ügyvédek;hatósági eljárás;hamis tanúvallomás;
2022-04-20 11:46:00
Harmincmillió forint kenőpénzt kínált azért, hogy módosítsanak egy terhelő tanúvallomást
Két ügyvéd és egyikük védence a gyanúsított.
Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés elfogadása miatt gyanúsítottként hallgatott ki két ügyvédet és egyikük védencét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség – írja az ügyészségi portál.
A nyomozó hatóság 2022. április 13-án tartott bűnügyi akció keretében több helyszínen egyszerre kutattak és foglaltak le bizonyítékokat az ügyben.
Az nyomozás adatai alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben gyanúsítottként kihallgatott férfi terhelő vallomást tett egy másik személyre, akit ezért szintén gyanúsítottként hallgattak ki.
A megalapozott gyanú szerint az elsőként kihallgatott férfi a védelmét ellátó ügyvédjével azt közölte, hogy 30 millió forintért hajlandó korábbi vallomását úgy módosítani, hogy annak tartalma alapján megszüntessék az eljárást a másik személlyel szemben, vagy legalább enyhébb megítélésű bűncselekménnyel vádolják.
Az ügyvéd az ajánlatot a férfi ügyvédjének továbbította, aki 2022. március 31-én beszámolt arról védencének. A megkeresett személynek ötmillió forintot előre kellett volna letétként átadnia az ajánlattevő férfi ügyvédjének, míg a fennmaradó összeget a kedvező vallomás megtétele után kellett volna kifizetnie.
Az „ügylet” első része teljesült is, és az érintett ügyvédnek egy egy balatoni gyorsétteremben át is adta a „letétet”. A védő azzal a hivatkozással vette át az összeget, hogy azt eljuttatja védencéhez, aki ezért cserébe törvényes jogával nem élve, más személy érdeke által meghatározottan tesz vallomást. A fehér borítékba tett vesztegetési pénzről fotók is készültek a bűnügyi akció során. Az ügyészség szerint az ajánlattevő személy tettesként, míg a két ügyvéd bűnsegédként követte el a gyanú szerinti bűncselekményt. | Harmincmillió forint kenőpénzt kínált azért, hogy módosítsanak egy terhelő tanúvallomást | Két ügyvéd és egyikük védence a gyanúsított. | null | 1 | https://nepszava.hu/3154129_harmincmillio-forint-kenopenzt-kinalt-azert-hogy-modositsanak-egy-terhelo-tanuvallomast | 2022-04-20 13:35:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;
2022-02-25 22:18:00
Schadl-ügy: Pécsen sem találtak semmilyen szabálytalanságot
Lezárult a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) az a január 19-én elindított belső vizsgálat, amit az intézmény vezetése azért rendelt el, mert a sajtóban megjelent cikkek alapján felmerült annak a gyanúja, hogy befolyásos emberek, illetve az ő ismerőseik, hozzátartozóik érdemi vizsga, sőt, néha megjelenés nélkül tudtak egy-egy tantárgyból félévet lezárni a jogi karon.
A PTE pénteken rövid közleményt adott ki az öt héten át tartó vizsgálatról, aminek lényege ennyi: „A feltárt adatok alapján nem volt megállapítható az egyetemi vizsgákkal kapcsolatos visszaélés, vagy egyéb szabálytalanság”. Ugyanakkor a vizsgáló bizottság „ajánlásokat fogalmazott meg a vizsgák lebonyolításának rendjére vonatkozó szabályok és hivatásetikai normák szigorú betartására, valamint szükség szerinti felülvizsgálatára”. Arra nem tértek ki, hogy ha nem tudtak megállapítani visszaélést, akkor miért kellene változtatni a vonatkozó szabályokon.
A PTE vezetése a közleményen túl nem kívánt többet mondani a vizsgálatról, így azt se tudjuk hány embert hallgattak meg az ügyben, és a bizottság milyen jellegű ajánlásokat tett munkája végén.
A közlemény éles ellentmondásban van azzal az eddig nem cáfolt lehallgatási jegyzőkönyvvel, amit a 444 osztott meg január közepén a nyilvánossággal. Mint arról írtunk, a bírósági végrehajtói kar letartóztatott elnöke, Schadl György ellen hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával folyó vizsgálat során olyan hangfelvételek készültek, amelyek újabb bűncselekményeket tártak fel. Ennek eredményeképp merült fel a gyanú, hogy Völner Pál, fideszes parlamenti képviselő, még igazságügyi államtitkárként rendszeresen milliókat fogadott el Schadltól, illetve a felvételek arról is tanúskodnak: Schadl gyakran kérte több egyetem jogi karán, hogy a vele jó kapcsolatot ápolók vizsga nélkül kapjanak érdemjegyet. Az egyik ilyen ügy az volt a jegyzőkönyv szerint, amikor – Schadl közreműködésével – Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám számára intézhettek könnyített jogi vizsgát a PTE-n. A 444.hu által közölt lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az egyetemről ketten is közvetítő szerepet játszhattak abban, hogy a „befolyásos” hallgatók érdemi vizsga nélkül jussanak túl tanulmányaik egy részén.
A lehallgatási anyag szerint Schadl a Szegedi Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is kért vizsgakönnyítést ismerőseinek. Szegeden egy nap alatt lezárták a belső vizsgálatot, és nem találtak szabálytalanságokat. A Pázmányon is folyt belső vizsgálat, aminek eredményéről azt írták: „Bebizonyosodott, hogy a befolyásolási kísérlet a szóban forgó vizsgák kimenetelére semmilyen hatással nem volt. A vizsgák a hatályos szabályoknak megfelelően zajlottak, szabályszegés nem történt, az érdemjegyek valós teljesítményt igazolnak.”
A PPKE közleményéből viszont akár az is kiolvasható, hogy volt ugyan kísérlet a vizsgák befolyásolására, ám ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. A pécsi vizsgálat eredménye is kétértelműnek tűnhet, hisz nem azt jelentik ki, hogy nem történt szabálytalanság, csak azt, hogy azok megtörténte nem volt megállapítható. Az egyetem közleménye nem oldja fel azt az ellentmondást sem: a jogi kar vezetése korábban azt közölte lapunkkal, hogy volt olyan munkatársuk, aki azt mondta, segített az ügy egyik szereplőjének. | Schadl-ügy: Pécsen sem találtak semmilyen szabálytalanságot | Lezárult a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) az a január 19-én elindított belső vizsgálat, amit az intézmény vezetése azért rendelt el, mert a sajtóban megjelent cikkek alapján felmerült annak a gyanúja, hogy befolyásos emberek, illetve az ő ismerőseik, hozzátartozóik érdemi vizsga, sőt, néha megjelenés nélkül tudtak egy-egy tantárgyból félévet lezárni a jogi karon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3147904_schadl-ugy-pecsen-sem-talaltak-semmilyen-szabalytalansagot | 2022-02-25 13:40:00 | true | null | null | Népszava |
Zugló;parkolás;Legfőbb Ügyészség;Tóth Csaba;
2022-02-25 14:37:00
Polt Péter indítványozta Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését
Az ügyészség korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja a képviselőt.
Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken.
Azt írták: a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Tóth Csaba országgyűlési képviselő 2016-ban Horváth Csabával - a XIV. kerület jelenlegi polgármesterével, aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt - Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
Tóth Csaba cselekménye vesztegetés látszatát keltve üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti - tették hozzá.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését - írta a Legfőbb Ügyészség, megjegyezve, hogy a büntetőeljárás Tóth Csaba országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerdán jelentette be, hogy korrupciós bűncselekmények miatt gyanúsított a zuglói polgármester és egy volt helyi politikus. Közleményükben akkor azt írták: a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. | Polt Péter indítványozta Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztését | Az ügyészség korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja a képviselőt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3147830_toth-csaba-mentelmi-jog-polt-peter | 2022-02-25 13:45:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;vagyonelkobzás;iskolaigazgató;felfüggesztett börtönbüntetés;
2022-02-18 18:30:00
Felfüggesztett börtönt kapott, és milliókat fizethet a korrupt iskolaigazgató
Külföldi szülők megtévesztésével kért „tandíjat” az intézményvezető gyermekeik ingyenes oktatásáért.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 1 millió 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélt egy volt budapesti iskolaigazgatót, aki külföldi állampolgárságú szülőktől összesen több mint ötmillió forintot kért gyermekeik két tanítási nyelvű osztályba történő felvételéért – olvasható a bíróságnak a Népszavához eljuttatott közleményéből.
A férfit hétrendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt állt a törvényszék elé, vele szemben ugyanakkor 1,2 millió forintra vagyonelkobzást is elrendeltek, és végleges hatállyal eltiltottak az oktatási tevékenység gyakorlásától.
Az ítélet szerint a volt intézményvezető cselekményét kötelességeit, továbbá az ingyenes alapfokú általános iskolai és középfokú gimnáziumi oktatásra vonatkozó szabályokat megszegve követte el. A szülőknek nem volt tudomása arról, hogy az oktatás ingyenes és a felvételhez kötelezően előírt szintfelmérőket kell a diákoknak teljesíteniük. A pénzt annak tudatában adták oda a vádlottnak, hogy az a gyermekeik két tanítási nyelvű osztályban való képzésének díja.
A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe a többszörös halmazatot, azt, hogy a vádlott a bűncselekményt kötelességét megszegve és egyben üzletszerűen követte el. Enyhítő körülményként értékelték a terhelt büntetlen előéletét, idős korát, egészségügyi állapotát, azt, hogy a munkaviszonya alatt többféle kitüntetést kapott, továbbá az időmúlást is.
Az ítélet nem jogerős, mert mind az ügyészség, mind a vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra. | Felfüggesztett börtönt kapott, és milliókat fizethet a korrupt iskolaigazgató | Külföldi szülők megtévesztésével kért „tandíjat” az intézményvezető gyermekeik ingyenes oktatásáért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3147110_korrupcio-iskolaigazgato-felfuggesztett-bortonbuntetes | 2022-02-18 13:51:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;vesztegetés;hamis oltási igazolás;
2022-02-11 14:47:00
Védettségi igazolvány "mellé oltással": Újabb rendőrt hallgattak ki gyanúsítottként
A háziorvos és asszisztense letartóztatásban vannak, míg a rendőrök szabadlábon védekeznek.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásban már öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a vádhatóság kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt folytat nyomozást. A megalapozott gyanú szerint egy budapesti háziorvos szakasszisztensével együttműködve, azt a gyakorlatot alakította ki, hogy valótlan tartalmú oltási igazolást állítottak ki, az oltás tényleges beadása nélkül. A megvesztegetett egészségügyi dolgozóktól közel 60 millió forint korrupciós pénzt foglaltak le. Korábban rajtuk kívül még két rendőrt hallgattak ki az ügyben.
A nyomozó ügyészség tájékoztatása szerint tegnap újabb rendőrt hallgattak ki gyanúsítottként, aki szintén fizethetett azért, hogy a „mellé oltás” útján jusson Covid védettségi igazoláshoz.
Az ügyben eddig gyanúsítottként kihallgatott egészségügyi dolgozók és a három rendőr nem tettek vallomást.
Azonban közülük többen panaszt jelentettek be a gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben, valamint felülbírálati indítvánnyal éltek a vagyonelkobzás biztosítása érdekében történő nagy összegű euró és forint lefoglalása miatt.
Amint az ügyészség emlékeztet: az egészségügyi dolgozók terhére rótt kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a rendőrök által a gyanú szerint elkövetett vesztegetés büntetési tételének felső határa öt év.
A közegészségügyi-járványügyi intézkedések megszegésével korrupciós bűncselekményeket – haszonszerzési céllal – rendszeresen elkövető budapesti háziorvos és szakasszisztense az ügyészség indítványának megfelelően letartóztatásban van.
A rendőrök szabadlábon védekeznek. | Védettségi igazolvány "mellé oltással": Újabb rendőrt hallgattak ki gyanúsítottként | null | 1 | https://nepszava.hu/3146189_covid-hamis-vedettsegi-igazolvany-vesztegetes | 2022-02-11 14:00:00 | true | null | null | Népszava |
|
korrupció;pszichiáter;vádemelés;főorvos;fedett nyomozó;
2022-02-11 13:17:00
Fedett nyomozó buktatta le a korrupt főorvost
Egy fővárosi kórház pszichiátere valótlan kórtörténetet kreált volna egy hálás „bűnözőnek”, a vastag borítékot pedig a magánrendelőjébe kérte.
Vesztegetés elfogadása miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy budapesti kórház szakgondozójában dolgozó – önálló intézkedésre jogosult – pszichiáter főorvossal szemben – közölte a Népszavával Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Közleménye szerint a büntetőeljárás úgynevezett megbízhatósági vizsgálat után indult, és azt indítványozzák, hogy a bíróság ítélje a vádlottat börtönre és pénzbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el az orvosi foglalkozástól.
A vádirati szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársa, a tárgyalótiszt – ebbéli minőségét a megbízhatósági vizsgálat során leplezve – előzetes időpontkérés alapján 2021. szeptember 17-én megjelent a főorvos rendelésén. A fedett nyomozó előadta, hogy egy ismerőse ajánlására kereste fel az orvost, mert börtönbüntetésre kell bevonulnia két hónap múlva.
Az álbűnöző története szerint „üzleti ügyeinek” intézésére fél év halasztásra van szüksége, és ennek elintézéséhez az orvos segítségét kérte. Közölte ugyan, hogy egészségügyi problémája nincs, de azt is, hogy az orvos segítségnyújtásáért „hálás” lenne. Az orvos nem tiltakozott, sőt már kereste is volna a férfi kórelőzményét, a nyomozó csavart egyet a történeten, s azzal állt elő, hogy nem magyar állampolgár, TAJ-száma sincs.
Az orvos erre föl azt ajánlotta, hogy a „beteg” keresse fel őt a magánrendelésén, ahol visszamenőlegesen rögzít kettő-három hónappal korábbi, valótlan kórtörténetet, majd november elején ez alapján kiállít egy valótlan tartalmú igazolást, amely szerint páciense négy-öt hónapja kezelésen vesz részt. Ekkor vett elő a fedett nyomozó egy zárt borítékot, benne 300 ezer forinttal, és a főorvos asztalára téve megköszönte a segítséget. A vádlott a jogtalan előny ígéretét elfogadta, de nem vette át a pénzt, ehelyett azt mondta, hogy a férfi azt a magánrendelésén adja át.
Mindez már elegendő volt az NVSZ-nek, hogy megtegye a feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A lefolytatott nyomozás eredménye lett a vádemelés, amelynek alapján a vádhatóság csak akkor lát lehetőséget a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére, ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri. | Fedett nyomozó buktatta le a korrupt főorvost | Egy fővárosi kórház pszichiátere valótlan kórtörténetet kreált volna egy hálás „bűnözőnek”, a vastag borítékot pedig a magánrendelőjébe kérte. | null | 1 | https://nepszava.hu/3146184_fedett-nyomozo-buktatta-le-a-korrupt-foorvost | 2022-02-11 14:07:00 | true | null | null | Népszava |
Korom Milán;
tenisz;Davis-kupa;Magyar Tenisz Szövetség;Davis Kup;PCR-teszt;
2022-02-03 19:58:52
A gyanú szerint adták-vették a hamis PCR-teszteket a Magyar Tenisz Szövetségben
Alapos a gyanú, hogy súlyos visszaélések történtek a koronavírus-fertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel az MTSZ-ben.
A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) keretorvosa üzemszerűen fiktív PCR-teszteket állított ki a teniszezők, stábtagok számára, kezdve az utánpótláskorú játékostól egészen a Davis-kupa-csapatig – értesült a Népszava.
Lapunk megkereste az ügyben a MTSZ-t, amely későbbre ígért tájékoztatást, s délután meg is jelent a szövetség holnapján egy közlemény. Mint írják, tudomásukra jutott: alapos a gyanú, hogy visszaélések történhettek a Covid-19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a szövetség egyes sportolói, edzői és munkavállalói is érintettek.
„Az elnökség határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek (2021-es évi) COVID tesztelése során valóban történhetett-e bármilyen visszaélés, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja. Az elnökség felhívta a főtitkárt, hogy haladéktalanul folytassa le a szükséges fegyelmi eljárásokat, az elnököt pedig arra, hogy az alapos gyanúra való tekintettel tegye meg a szükséges büntetőfeljelentést ismeretlen tettes vagy tettesek ellen. A szövetség mindenben együttműködik a vizsgálatot folytató hatóságokkal, a vizsgálat eredményeiről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot” – áll a közleményben.
A Népszava több érintett is felkeresett, akik kapcsán felmerült a gyanú, hogy kaphattak ezekből a fiktív negatív tesztekből. A novemberi férfi Davis-kupa-csapat 21 fős küldöttségének egyik, neve elhallgatását kérő tagja elmondta, az indulás előtt nyomták mindannyiuk kezébe a negatív teszteredményt, de ő maga nem értette, miért volt erre szükség, hiszen rendelkezett a kellő számú oltással és védettségi igazolvánnyal. Hozzátette, nem is használta a teszteredményt, valamint Torinóba érkezve a szervezők egyből tesztelték őket, úgyhogy túl sok értelme nem is volt az egésznek. Informátorunk szerint a játékosok között akadt valaki, aki nem rendelkezett védőoltással, azt viszont nem tudta megmondani, hogy az általa megnevezett teniszező használta-e bárhol ezt a fiktív PCR-tesztet.
A 21 fős Davis-kupa-küldöttség tagja volt egyébiránt Sütő Csilla főtitkár is, információink szerint az ő részére is készült hamis teszt, vagy legalábbis tudomása volt minderről - azaz az MTSZ közleményében valótlan állítás, vagy legalábbis csúsztatás szerepel ezzel kapcsolatban. Egyébként a Népszava birtokába jutott egy olyan e-mail (vagyis annak másolata), amelyet az MTSZ egyik munkatársa jegyez, és ebben a napnál világosabban megfogalmazta a csalást:
A Semmelweis Egyetem csütörtök este közleményben jelentette be, hogy felfüggesztette az ügyben érintette orvos munkavégzését, valamint az MTSZ keretorvosi tevékenységére vonatkozó engedélyét 2022. február 1-jén visszavonta, így az orvos a továbbiakban nem láthatja el ezeket a feladatait sem. Kerestük a keretorvost is, ám telefonon nem értük el, írásban feltett kérdéseinkre pedig nem érkezett tőle válasz cikkünk megjelenéséig.
Kerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, amelynek sajtóosztály elmondta, az üggyel kapcsolatos bejelentés ez idáig nem érkezett. Információink szerint az MTSZ vezetése mindenesetre hamar pontot szeretne tenni az ügy végére, pénteken újabb elnökségi ülésre kerül sor, ahol állítólag érdemi döntésekre lehet számítani. | A gyanú szerint adták-vették a hamis PCR-teszteket a Magyar Tenisz Szövetségben | Alapos a gyanú, hogy súlyos visszaélések történtek a koronavírus-fertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel az MTSZ-ben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3145392_hamis-pcr-teszt-teniszszovetseg | 2022-02-03 14:18:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán-kormány;korrupció;Fidesz;választás 2022;
2022-04-02 13:24:00
Lenyúlás lett a „nemzetépítés”, Orbán Viktor környezete csillagászati méretű vagyont harácsolt össze
Trafikmutyi, Elios-modell, Microsoft-ügy, lélegeztetőgép-beszerzés, Orbán Viktor környezetének csillagászati mértékű gazdagodása – csak pár példa arra, miként tette a NER szinte nemzetgazdasági méretűvé a korrupciót. A hatóságokon legfeljebb az óvatlan kis halak akadnak fenn.
„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” – adott zavarba ejtően egyértelmű eligazítást a kormánypárt híveinek 2015-ben a Századvég akkori vezetője, a Fidesz egyik főideológusának kikiáltott Lánczi András. Megfogalmazásában benne volt, ami a fideszes korrupció sajátja: a 2010 előtti esetleges vesztegetés, lenyúlás a NER alatt felülről ellenőrzötté, szervezetté, nemzetgazdasági méretűvé vált.
Bár fideszes felső vezető szájából azóta sem hangzottak el ilyen mondatok, ám Orbán Viktor egyik-másik elszólásából nagyjából körbe lehet rajzolni az elburjánzott magyar állami korrupció ideológiáját. Orbán az 1998-as választási veresége egyik fő okaként azt jelölte meg, hogy nem alakult ki a Fidesz felé lojális gazdasági hátország, amely a kormány politikai támasza lehetett volna. Emellett a 2008-as gazdasági világválság nyomán az akkor már javában a keleti, autoriter rendszerek „sikereit” tanulmányozó Orbán előtt egy olyan „illiberális” állam képe formálódhatott, amelyben – kínai, szingapúri mintára – a modernizáció motorja nem a piac, hanem az állam, illetve a kormányhoz és a kormánypárthoz végsőkig hű „hazai” üzletemberek, vállalatok érdekszövetsége.
Ez melegágya lett a hagyományos magyar, dzsentri életérzés ihlette korrupciónak, és 2010 után ennek sajátossága a szervezettség lett. Az állam szinte monopóliummá tette a korrupciót.
Amit szabad Jupiternek
Míg a polgárok életét bosszantó, alsó szintű kisebb-nagyobb lenyúlásokra – kishivatalnokok megkenésére, közlekedési rendőrök lefizetésére, hálapénzekre – az állam kemény kézzel lesújtott, addig a politikai elit milliárdos ügyeskedéseit a legfelsőbb szintről hagyták jóvá, védték, vagy éppen szervezték, szoros szimbiózisban az államhatalommal. Az orbáni „erős állam” ilyenformán erős korrupciót jelentett: a Transparency International (TI) felmérései szerint 2010 előtt az EU középmezőnyében, a 11. helyen volt Magyarország a korrupciós ranglistán. 2016-ra már Bulgária mellett Magyarország lett az EU legkorruptabb állama.
A korrupció központosítása mára magyarok tömegeinek a fejében mosta el a bűn és a tisztesség határait, és a kormányzati sikerkommunikáció is mindent megtesz, hogy a fogalmi zavart erősítse. Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter is előszeretettel hivatkozik arra a gazdasági nonszenszre, hogy azért nem lehet Magyarországon kiugró a korrupció, mert közben dübörög a gazdaság és ez a kettő kizárja egymást. Mint a kormányfő februárban, a Putyinnal folytatott moszkvai tárgyalásai után adott rádiós kérdezz-felelekben leszögezte: épül az ország, nő a nemzeti vagyon, a családok visszakapják az szja-t, szóval „ha igaz lenne, amit a baloldal mond, hogy lopunk, nem ez lenne”.
Ennek megfelelően a Republikon januári felméréséből kiderül, hogy a kormánypárt hívei nagyjából tisztában vannak azzal, hogy a Fidesz állampártként működik, illetve Orbán Viktor környezete korrupt, ám maguknak ezt úgy magyarázzák meg, hogy Orbán Viktor maga nem lenyúlós, illetve a Fidesz kormány érdemei ellensúlyozzák a korrupciót.
Kicsiben lopás, nagyban építés
A 2010-ben kétharmados erővé vált Fidesz rohammunkában kezdett azon dolgozni, hogy egy olyan államszervezetet építsen ki, amely tolerálni fogja az ilyenformán „nemzeti érdekké” avatott ügyeskedést. Miután a Fidesz nagyjából minden kritikus posztra – ügyészség, nyomozó hatóságok, gazdasági versenyhivatal, közbeszerzési hatóság – saját embereit, pártkatonáit ültette, az új rendszer „érettségi vizsgája” a 2013-as trafiktender lett. Az újdonsült államhivatalnokok stratégiai nyugalommal nézték végig, ahogy a fideszes klientúra egy törvényesnek tűnő pályázati eljárás során megszerezte az akkor monopolizált dohánypiac leginkább jövedelmező helyeit. Bár a pályázati eljárás körülményeiből, illetve a Hadházy Ákos által kiszivárogtatott szekszárdi hangfelvételből is egyértelmű volt, hogy tudatos, szervezett folyamat zajlott, a nyomozó hatóságok már akkor bedobták az azóta minden ilyen esetben használt indoklást, miszerint közvetlen bizonyíték nincs a visszaélésre, azaz nincs itt semmi látnivaló. Ahogy az is visszatérő elem lett, hogy a visszaélésekben részt vevő állami hivatalnokok, mint kipróbált káderek, később jövedelmező, bizalmi állásokban találták magukat.
Az Elios-modell
A trafiklenyúláshoz hasonlóan a kiindulópont itt is az akkor Lázár János vezette Hódmezővásárhely volt, ahol – mint Lázár lapunknak ecsetelte – Orbán Viktor miniszterelnök vejével, az akkor huszonéves Tiborcz Istvánnal közösen találták ki a város közvilágításának a modernizációját. Mint azt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) később megállapította: a EU-s forrásokat elosztó szaktárca vezetői, a tender kiírói, lebonyolítói és nyertesei összejátszottak azért, hogy végül a Tiborcz-fémjelezte cégszövetség modernizálhassa az akkori fideszes önkormányzatnál a közvilágítást. A hódmezővásárhelyi modell utána végiggörgött az országon, így Tiborczék több tucat fideszes önkormányzatnál cserélték le az addig lámpákat sok esetben jóval gyengébb fényerejű, egész utcarészeket homályba borító LED-es lámpákra.
Bár az OLAF 2018-ra feketén-fehéren megállapította, hogy csalás történt és a teljes, 13 milliárdos EU-s támogatási összeg megvonására tett javaslatot, a magyar nyomozó hatóságok itt is bűncselekmény híján lezárták a nyomozást, mivel nem találtak közvetlen bizonyítékot a visszaélésre.
Azóta is a Fideszes „gazdálkodj okosan” legfőbb szabálya, hogy az elkövető ne hozza magát nehéz helyzetbe, egyeztessen le amit csak lehet a felsőbb vezetéssel, „papírozza le” amit tesz, azaz, ügyeljen a látszatra. Így történt, hogy miközben felmérések szerint Magyarországon az uniós finanszírozású közbeszerzések ötödét szerzi meg a NER elit, addig a magyar bűnüldöző hatóságok egyetlen Mészáros-, Szíjj László- vagy Garancsi István-féle közbeszerzésen sem találtak fogást.
Ügyészségi farkasvakság
„Nem olvasok újságot” – válaszolta a volt fideszes politikusból lett legfőbb ügyész, Polt Péter egy képviselői kérdésre 2017-ben, hogy miért nem hajlandó nyomozni egy súlyosan korrupciószagú ügyben. Egy nemzetközi újságírócsoport kiderítette, hogy 2012 és 2014 között az azeri kormányzat 2,9 milliárd eurót utalt európai bankokba, amiből EU-s, néppárti politikusokat fizettek le, a gigantikus kenőpénzből pedig 7,6 millió dollár egy budapesti számlán landolt, érdekes módon pont akkor, amikor a magyar állam rejtélyes módon úgy döntött, hogy kiadja hazájának az azeri baltás gyilkos Ramil Safarovot, akit utána hazájában hősként ünnepeltek.
A Fidesz nagyjai így olyan ügyeket is sértetlenül vészeltek át, amiért másutt minimum lemondás járna, de még valószínűbb, hogy komoly büntetőeljárás. Romániában például a Microsoft licencekhez kötődő vesztegetések ügyében sok tucat politikust – közöttük hét volt minisztert – tartóztattak le vagy ítéltek el. Bár az amerikai tőzsdefelügyelet tényként állapította meg, hogy Magyarországon is törvényhozók sorát fizette le a Microsoft, sőt, a vizsgálati anyagban olvasható az egyik, elfogott céges levelezés részlete, miszerint a Microsoftnál úgy tudták, Orbán Viktor is áldását adta az ügyletre. Ehhez képest semmiféle felelősségre vonás nem történt, sőt, a korrupcióval kapcsolatba hozott Microsoft-ügyintézőket magas állami állással jutalmazták. De tucatnyi olyan, súlyosan korrupciószagú ügylet van, ahol a rendőrség-ügyészség kapásból mindent rendben talált. Ezt a listát gyarapítják legutóbb a brutálisan túlárazva megvett lélegeztetőgépek, a rejtélyes közvetítőn keresztül lebonyolított kínai vakcinavásárlások, de a Mészáros Lőrincnek vaskos tízmilliárdokat hozó Mátrai Erőmű-ügy sem lépte át a nyomozók ingerküszöbét.
Gazdag oligarchák, „szegény” kormányfő
A sokasodó korrupciós ügyekben Orbán Viktor személyes felelőssége is nehezen megkerülhető. Már az Elios-ügyek nyomán is szóba került, hogy a kormányfőnek rálátása kellett, hogy legyen a veje ügyeire.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt budapesti amerikai nagykövet 2015-ben megjelent visszaemlékezéseiben feketén-fehéren leírta, hogy: „Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter elmondta nekem, hogy minden héten leült Orbánnal, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek.” Az pedig igencsak fura lenne, ha Orbán nem tudna a családja, környezete csillagászati mértékű gazdagodásáról. A miniszterelnök az Oroszországban bevált, putyini mintát másolja azzal, hogy papíron, vagyonbevallása szerint alig van vagyona, miközben a közvetlen környezetében milliárdos vagyonelemek bukkannak fel, amelyek barátok, családtagok nevén vannak, ám rendre a miniszterelnök is használja azokat. Így a felcsúti utánpótlás alapítvány nevén van az Orbán parasztháza mellé négy milliárdból felhúzott stadion, névleg kormányközeli oligarchák használják azt a sok tízmilliárdos szuper-jetet, amivel időnként Orbán is röpköd meccsekre vagy nyaralni, továbbá a kormányfő édesapjának a nevén van az a gigantikus hatvanpusztai palotakomplexum, ahol mellesleg korábban a miniszterelnök Nárcisz nevű kutyája őrizte a házat.
Csak a kicsik bukhatnak
Az ügyészségi nyomozók jobbára akkor reszkíroznak meg nyomozást, amikor az érintett megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltat maga ellen. Így „akadt fenn” a magát afféle kiskirálynak képzelő, magát Voldemortnak hívató Mengyi Roland, és hasonlóan faék egyszerűségű korrupció miatt fogták el Völner Pál akkori államtitkárt, de alighanem Simonka György és Boldog István is az elővigyázatlanságának köszönhette a lebukást. | Lenyúlás lett a „nemzetépítés”, Orbán Viktor környezete csillagászati méretű vagyont harácsolt össze | Trafikmutyi, Elios-modell, Microsoft-ügy, lélegeztetőgép-beszerzés, Orbán Viktor környezetének csillagászati mértékű gazdagodása – csak pár példa arra, miként tette a NER szinte nemzetgazdasági méretűvé a korrupciót. A hatóságokon legfeljebb az óvatlan kis halak akadnak fenn. | null | 1 | https://nepszava.hu/3152167_trafikmutyi-elios-microsoft-lelegeztetogepek-ner-korrupcio-orban-kormany | 2022-04-02 14:22:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;vesztegetés;háziorvos;hamis oltási igazolás;
2022-02-02 11:33:17
60 milliót szedett be egy budapesti háziorvos és asszisztense hamis oltási igazolásokért
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt folytat nyomozást. A bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A vádhatóság és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében 11 helyszínen összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség közreműködésével - írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Keresztes Imre főügyész.
A megalapozott gyanú szerint egy budapesti háziorvos szakasszisztensével együttműködve, azt a gyakorlatot alakította ki, hogy valótlan tartalmú oltási igazolást állítottak ki, az oltás tényleges beadása nélkül. A gyanúsítottak a koronavírus elleni oltás felvétele miatt a rendelésen megjelent személyek számára – amennyiben az oltás felvételére nem tartottak igényt, azonban a védettségi igazolásra szükségük volt –, 15.000 és 30.000 forint közötti összegért állították ki az igazolást.
A gyanúsítottak a pénzt egymás között, egyenlő arányban osztották el.
A rendelésen két rendőr is megjelent, akik úgy kapták meg pénzért az asszisztens által kiállított oltási igazolást, hogy a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát „hadd fogyjon” kijelentést téve a mosdókagylóba ürítette.
A regionális nyomozó ügyészség elrendelte a két egészségügyi dolgozó őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket korrupciós bűncselekmény miatt, – amelyet a háziorvos tettesként, míg a szakasszisztens bűnsegédként követett el – majd indítványozta letartóztatásukat. A kényszerintézkedés elrendeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ma dönt.
Az ügyben eddig négy személy gyanúsítotti kihallgatására került sor, azonban sem az egészségügyi dolgozók, sem pedig a két rendőr nem tett vallomást.
A kutatások során a megvesztegetett egészségügyi dolgozóktól közel 60 millió forint korrupciós pénz került lefoglalásra, a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. | 60 milliót szedett be egy budapesti háziorvos és asszisztense hamis oltási igazolásokért | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt folytat nyomozást. A bűncselekmény 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | null | 1 | https://nepszava.hu/3145176_hamis-oltasi-igazolas-korrupcio-vesztegetes | 2022-02-02 14:33:00 | true | null | null | Népszava |
„A chatbot több mint 230 milliós fejlesztés volt, de nyoma sincs” – erről beszélt hétfőn a parlamentben a Jobbik országgyűlési képviselője. Az emberi beszélgetést szimuláló szoftver kifejlesztésével a kormányközeli 4iG-t bízták meg még 2021-ben, de a kamara honlapján nem működik ilyen ügyféltájékoztató program. A Jobbik szerint a Parragh László vezette szervezet kormányközeli cégeket támogat ahelyett, hogy a tagságának nyújtana valódi segítséget. Ezért azt javasolták, hogy a kormány törölje el a kötelező tagságot. A miniszterelnök szerint a kamarára a vállalkozóknak és a kormánynak is szüksége van. | Milliókat költöttek rá, de nyoma sincs a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara chatbotjának | A chatbot több mint 230 milliós fejlesztés volt, de nyoma sincs” – erről beszélt hétfőn a parlamentben a Jobbik országgyűlési képviselője. Az emberi beszélgetést szimuláló szoftver kifejlesztésével a kormányközeli 4iG-t bízták meg még 2021-ben, de a kamara honlapján nem működik ilyen ügyféltájékoztató program. A Jobbik szerint a Parragh László vezette szervezet kormányközeli cégeket támogat ahelyett, hogy a tagságának nyújtana valódi segítséget. Ezért azt javasolták, hogy a kormány törölje el a kötelező tagságot. A miniszterelnök szerint a kamarára a vállalkozóknak és a kormánynak is szüksége van. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/09/chatbot-kotelezo-regisztracios-dij | 2023-05-09 07:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Mintegy négyszázmilliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Power, és ennek nyomán több mint ezer új munkahely jön létre, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a hajdúsági városban.
Az MTI szerint a cég a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárat ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Az állam a négyszázmilliárd forintos projekthez 14 milliárd forint támogatást biztosít. Azt mondta, hogy hogy a környezetbarát beruházás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, ráadásul a cég a technológiai szennyvíz egy részét már a helyszínen újrahasznosítja majd.
A kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forint értékben korszerűsítik a vízi közműrendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést. „Én azt gondolom, hogy itt a vízért jogosan aggódók is elégedettek lehetnek” – tette hozzá.
Az akkumulátorgyár terve korábban heves felháborodást váltott ki a városban, amely káoszba fulladó közmeghallgatásokon tetőzött. Szijjártó most erre utalva azt mondta: „Nyilvánvaló, hogy az embereknek saját lakóhelyük biztonsága a legfontosabb. Ez teljesen jogos érzés, azonban ezt kihasználni tisztességtelen módon már nem helyes és nem is tolerálható”. | 400 milliárd forintból újabb akkumulátorgyár épül Debrecenben | A magyar állam 14 milliárd forintos támogatást biztosít a kínai cég projektjének – jelentette be Szijjártó Péter. A miniszter szerint a gyár vízigényét 95 százalékban felszíni vízből és tisztított szennyvízből fedezik. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/05/09/akkumulatorgyar-debrecen-allami-tamogatas-szijjarto-peter | 2023-05-09 07:59:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A tavalyi év végén elhunyt Bak Imre festőművész négy alkotását vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 250 millió forintért – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő szerdai számából. A műveket a jegybank MNB-Ingatlan Kft. nevű cége vásárolta meg a Pados Gábor műgyűjtő tulajdonában álló Trance Balance Művészeti Kft.-től. A négy festményt Bak Imre 1969-ben, 1970-ben, 1981-ben és 1985-ben alkotta meg.
A vásárlást értelemszerűen közbeszerzés kiírása nélkül, tárgyalással valósították meg, a hirdetmény szerint a szerződést április 27-én írták alá.
A vétel egész jó üzletnek tűnik annak fényében, hogy a négy festményt 345 millió forintra becsülte az eladó, és az első, április 14-i bontási jegyzőkönyv tanúsága szerint az eladó Trance Balance Kft. 289 millió forintot kért értük, míg a végső ár az április 19-i tárgyalás során alakult ki.
Az MNB Értéktár program elnevezésű akciója 2014-ben indult, akkori közleményük szerint „célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került, legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára és a hagyatéki értékek itthon tartása”. | Hihetetlen, mit vásárolt megint Matolcsy Györgyék ingatlanos cége | Újabb négy Bak Imre-festménnyel bővül az MNB-Ingatlan Kft. műkincsgyűjteménye. Az alkotásokért negyedmilliárd forintot fizetnek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hihetetlen-mit-vasarolt-megint-matolcsy-gyorgyek-ingatlanos-cege.html | 2023-05-10 13:11:00 | true | null | null | mfor.hu |
Február 28-án végelszámolással megszűnt a Nézőpont Csoport kizárólagos tulajdonába tartozó Médianéző Kft. – derül ki az Igazságügyi Minisztérium honlapjára feltöltött dokumentumokból. A céget még a NER „hajnalán”, 2010 májusában alapították, 2015-től lett az ügyvezetője először Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, majd 2016-ben váltotta őt ezen a pozíción Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója. A Médianéző Kft. megszűnéséről december 30-án döntött a Nézőpont Csoport Zrt. egyszemélyes tulajdonosa, Orbán Viktor korábbi államtitkára, Győri Tibor.
A vállalkozás 2018-ban még 1,68 milliárdos forgalom mellett 265,6 milliós, 2019-ben pedig 1,55 milliárd forintos forgalom mellett (melyből 1,3 milliárd az akkor még létezett Innovációs és Technológiai Minisztériumnak végzett médiamonitoringból származott) 29,3 millió forintos adózás előtti eredményt termelt. Ezt követően azonban elzárultak a pénzcsapok, 2020-ban 78,9 milliós forgalom mellé 1,3 millió forintos profit társult, míg 2021-ben 3,1 milliós árbevételből már csak 85 ezer forint lett a nyereség.
A 2022-es évet 3,5 milliós bevétellel és 1,3 milliós veszteséggel zárta a Médianéző Kft., míg a január 1-jétől február 28-áig tartó végelszámolási időszakban bevétel nélkül volt 284 ezer forint költsége.
Az osztalékok is ennek megfelelően alakultak: 2018-ban 241,7 millió, 2019-ben 26,6 millió, 2020-ban 1,4 millió, míg 2021-ben 77 ezer forintot vett ki a Médianézőből Győri Tibor cége. Tavaly azonban már csak veszteséget könyvelhetett el a kft.
A végelszámolási dokumentációban fellelhető vagyonfelosztási javaslat szerint a Médianéző Kft. 2 millió 745 ezer forintos vagyona 270 ezer forint önkormányzati és 853 ezer forint állami adóhatósági állami adóhatósági túlfizetésből, valamint 1 millió 622 ezer forint bankszámlán levő összegből áll. A felosztható vagyonból 1 millió 368 ezer forint a szállítói tartozások kifizetésére megy, 5-5 ezer forint illeti meg a számlavezető MKB Bankot, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a fennmaradó 1 millió 367 ezer forint pedig a tulajdonos Nézőpont Csoporté lesz. | Megszűnt a NER egyik közpénzcsapja | Véget ért a Fidesz-közeli Médianéző Kft. végelszámolása. A Nézőpont Csoport tulajdonába tartozó cég évek óta egyre kevesebb megbízást kapott, így nem érte meg fenntartani a kormánypárti think-tanknek ezt a vállalkozását. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megszunt-a-ner-egyik-kozpenzcsapja.html | 2023-05-09 13:16:00 | true | null | null | mfor.hu |
2023.05.10. 06:18 2023.05.10. 14:40
Milliárdos értéket meghaladó vagyont foglalt le a közelmúltban a nyomozó hatóság a Cseh Katalinék botrányában meggyanúsított személy érdekeltségeinél – tudta meg a Magyar Nemzet. A férfit még tavaly ősszel gyanúsította meg a NAV költségvetési csalással azt követően, hogy nyilvánosságra került: a momentumos politikus családi vállalkozása és az azzal összejátszó cégek gyanús körülmények között jutottak több milliárd forintnyi uniós pénzhez.
Már több mint félmilliárdos adócsalással gyanúsítja a Cseh Katalinékhoz köthető uniós botrány érintettjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.
Ismert, a Magyar Nemzet tavaly ősszel számolt be arról, hogy a NAV munkatársai az ügyben egy gyanúsítottat már kihallgattak, aki információink szerint a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője.
A főügyészség megkeresésünkre most közölte: „A nyomozó hatóság az ügy gyanúsítottjával közölt tényállást kiegészítette, és ez alapján őt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette helyett már különösen jelentős (ötszázmillió forintot meghaladó – a szerk.) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítja. A gyanúsított a gyanúsítás változása ellen panaszt jelentett be, amit a Fővárosi Főügyészség elutasított.”
A vádhatóság lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a gyanúsítás kiegészítésének közlésével egyidejűleg a nyomozó hatóság az esetleges vagyonelkobzás biztosítása érdekében – milliárdos összeget meghaladó értékben – vagyontárgyak lefoglalásáról is határozott.
Ahogy azt már számos alkalommal megírtuk, Cseh Katalinék cégügyeivel 2021 nyarán az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást.
A NAV előtt a Cseh Katalin körüli botrány
Nem hétköznapi ügy kerekedhet ki az összekapcsolható cégek milliárdokat mozgató történetéből.
A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózathoz tartozó vállalkozások bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat gazdasági társaságból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós tendereit. A nyomozók megállapították, a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.
Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság munkatársai azt valószínűsítik, hogy a hálózat cégei tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A nyomozók feltárták: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s többször ugyanazokat a számlákat tüntették fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Az ügyben a magyar hatóság több külföldi jogsegélykérelmet is kibocsátott.
A megkeresett országok közé tartozott Litvánia, Lengyelország és Csehország is. Utóbbi két országból már megérkeztek a válaszok: a lengyel szervek által küldött dokumentumot értesülésünk szerint még elemzik az illetékesek, a cseh jogsegéllyel kapcsolatban pedig már korábban megírtuk, hogy annak kiértékelése megtörtént, és a Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott információk a gyanút erősíthetik.
Lengyelországig és Litvániáig érnek a Cseh Katalinékat érintő nyomozás szálai
Az adóhivatal ismét jogsegélykérelemmel fordul a külföldi hatóságokhoz.
momentum
Cseh Katalin | Milliárdos vagyont foglalt le a hatóság Cseh Katalinék botrányában | Milliárdos értéket meghaladó vagyont foglalt le a közelmúltban a nyomozó hatóság a Cseh Katalinék botrányában meggyanúsított személy érdekeltségeinél – tudta meg a Magyar Nemzet. A férfit még tavaly ősszel gyanúsította meg a NAV költségvetési csalással azt követően, hogy nyilvánosságra került: a momentumos politikus családi vállalkozása és az azzal összejátszó cégek gyanús körülmények között jutottak több milliárd forintnyi uniós pénzhez. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/05/milliardos-vagyont-foglalt-le-a-hatosag-cseh-katalinek-botranyaban | 2023-05-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ennyi lenne, most múlik el az elmúlt évtized legnagyobb lehetősége arra, hogy Magyarországból működő demokrácia legyen. A Fidesz-KDNP ezúttal nem mutogathat másra: most kompromisszumkényszer nélkül, még saját vitális érdekeit megóvva is megtehetné, mégsem alkot komolyan vehető pártfinanszírozási szabályokat.
Ha valamilyen szabályozási kérdésben nem sikerült eddig még csak megközelíteni sem a demokratikus politikai működés minimumát, akkor az a párt- és kampánytámogatás szabályozása. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló T/11191. számú törvényjavaslatot előterjesztő kormánypárti képviselőknek legalább a humora értékelendő, mivel a javaslat (amelynek részletes tartalmi elemzéséhez a hvg.hu cikkét, átfogó kritikájához pedig a Transparency International Magyarország elemzését ajánljuk) sok mindent csinál, de átláthatóságot igen keveset. Ebben a posztban azt vesszük számba, hogy a rejtett kampányfinanszírozás jól bejáratott csatornáit mennyiben nehezíti meg a törvényjavaslat elfogadása. Sajnos arra kell, hogy jussunk: szinte semmiben sem.
Az állami megrendelésekből szerzett haszon visszacsorgása
A hála ugyan nem politikai kategória, de a kölcsönös szívességek rendszere nagyon hatékony eszköze a politikai hatalom megszerzésének és megtartásának. Az, hogy kizárólag magyar állampolgárságú magánszemély adhat mostantól a pártoknak támogatást, akár nehezíthetné is, hogy egy közbeszerzési tender győztese vagy egy boldog trafiküzemeltető egy pártnak hálálja meg, amit az államtól kapott. Ehhez azonban az kellene, hogy egy ilyen támogatást egy kicsit is magyarázni kelljen a nyilvánosság előtt. Ez azonban az új szabályok alapján aligha fordul majd elő: magánszemély ugyanis úgy nyújthat majd pártnak felső korlát nélkül támogatást, hogy az e támogatással összefüggő információkat továbbra sem kell nyilvánosságra hozni a kampány ideje alatt, azaz addig, amíg ennek a választás szempontjából jelentősége lenne.
Igaz ugyan, hogy egyrészt a választást követő 60 napon belül a választásra fordított adományok forrását nyilvánosságra kell hozni, mint ahogy az is, hogy itt (legalább) érvényesül a jelöltenként az eddigi egymilliónál valamivel reálisabb ötmilliós költési plafon. Ez azonban komoly korlátot már csak azért sem jelenthet, mert amit nem kampánycélra használnak fel, az ugyanúgy nem nyilvános, mint eddig, illetve egy törvénytisztelő, de a nyilvánosságot kerülő oligarcha számára a strómanok útján történő támogatás se jelenthet majd gondot, hiszen ezzel semmilyen jogszabályt nem sértene meg.
Baráti vállalkozások által adott kedvezmények
Személyhez kötött közvetlen adományoknál persze sokkal egyszerűbb, ha a cégháló működik. A pártnak vagyoni hozzájárulást jogi személy ugyan nem nyújthat, azonban továbbra sem minősül majd vagyoni hozzájárulásnak, ha egy cég a piaci ár alatt nyújt szolgáltatást a politikai pártoknak. Már a választási eljárási törvény elfogadásánál eldőlt, hogy a baráti cégek kedvezményes hirdetéseivel, nyomdai és egyéb kampányszolgáltatásaival megtámogatott kampányok kiszűrésére alkalmas kötelezően alkalmazott listaáras rendszer csak a nyomtatott és az elektronikus sajtót boldogítja, így az ezzel járó terhek a közterületi hirdetési piacot valamely kozmikus véletlen folytán elkerülték.
Azt meg, hogy kinél mennyit költött egy párt, legfeljebb a Transparency fogja majd ezután is néhány százmilliós pontossággal megbecsülni a választások után közzétett összesítések alapján, a szerződéses árak közzétételére ugyanis nincs általános kötelezettség. Arra kell csak ügyelni, hogy ezeket a szerződéseket ne a jelöltenkénti egymillió forintos közvetlen állami támogatás terhére kösse meg a párt, mert ott van tételes elszámolási kötelezettség. Még mielőtt megijesztenénk valakit: természetesen csak a választás után.
Pártközeli civil kampány
Egy párt nem tehet arról, ha a civil szervezetek nagy tömege annyira azonosul a céljaival, hogy vele szó szerint azonos üzeneteket fogalmaz meg a kommunikációjában. Nyilván ez a megfontolás állhat annak a hátterében, hogy a törvényjavaslat halvány kísérletet sem tesz arra, hogy a civil szervezetek politikai kampányköltéseit korlátozza vagy átláthatóvá tegye. Minthogy a civil szervezetek tevékenysége és gazdálkodása egyébként sem nyilvános ma Magyarországon, az ezt a finanszírozási formát választó pártok nyugodtan kiindulhatnak abból, hogy sem az nem derül ki, hogy kinek a pénzéből, sem az, hogy mennyiért kampányol egy pártközeli civil szervezet.
Állami kampánytevékenység
A költségvetési szervek kampányidőszakban, közpénzből közzétett hirdetéseinek megszüntetése 2010-ig a Fidesz egyik legfontosabb elvárása volt a kampányfinanszírozási reformmal összefüggésben, ám mára szerencsésen túltették magukat ezen. Ennek megfelelően semmi akadálya annak, hogy az elmúlt évtizedek kormányokon átívelő, töretlen gyakorlatát folytatva eztán is összehangolt üzeneteket közvetítsen a kormánypártok kampányával a kormányzati kommunikáció. Mondanánk, hogy itt legalább az elköltött közpénzre vonatkozó információk nyilvánosak, ám minthogy a kormány hagyományosan kommunikációs ügynökségekkel szerződik, így a hirdetési felületek tulajdonosainak jutó bevétel még itt sem nyilvános. E féloldalas nyilvánosságot viszont jól ellensúlyozza, hogy ezek a hirdetések még csak politikai hirdetésnek sem minősülnek, ezért a párthirdetések számára tilalmas területnek számító kereskedelmi médiában is megjelenhetnek majd.
Pártfinanszírozás: Vizualizáltuk a parlamenti pártok látható bevételeit és kiadásait
2014-től a kampányfinanszírozási rendszer tervezett módosítása szerint nem csak a képviselőjelöltek, hanem az országos listát állító pártok is jogosultak lennének állami forrásokra. Egy évvel a választások előtt az atlatszo.hu megvizsgálta, hogy az előző választások óta hogyan alakultak a nagy pártok pénzügyei. Tovább a teljes cikkre.
Ha mindezekhez hozzátesszük, hogy az Állami Számvevőszék (illetve kevéssé elegáns módon a kormányzati irányítás alatt álló államkincstár) csak az állami támogatás felhasználása tekintetében kapott érdemi jogköröket, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a jövő pártpénztárnokainak és pártgazdasági háttérembereinek a bevált módszereken különösebben nem kell majd változtatniuk. Márpedig itt csak a jogi kényszer jelentene változást: a gyilkos politikai versenyben a pártok (és az őket támogató gazdasági érdekcsoportok) önkorlátozásából soha nem lesz átlátható pártfinanszírozás. | Pártfinanszírozás: Maradunk ott, ahol a part szakad | Ennyi lenne, most múlik el az elmúlt évtized legnagyobb lehetősége arra, hogy Magyarországból működő demokrácia legyen. A Fidesz-KDNP ezúttal nem mutogathat másra: most kompromisszumkényszer nélkül, még saját vitális érdekeit megóvva is megtehetné, mégsem alkot komolyan vehető pártfinanszírozási szabályokat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/05/23/partfinanszirozas-maradunk-ott-ahol-a-part-szakad/ | 2013-05-23 14:06:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.