text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága 2022. februárjában mentesítette a közbeszerzés alól, így csak most, az Büntetés-végrehajtás szerződései közül derült ki, hogy 2023-ban a NER egyik kedvenc építőscégével, a győri WHB-Építő-vel 50,3 milliárdért leszerződtek a csengeri börtön építésére – írja a K-Monitor. Hozzáteszik:
nyilvános kommunikáció nem volt, így nem világos, hogy továbbra is egy 500 fős létesítményről van-e szó, vagy nagyobbról, amit az 50 milliárdos összeg valószínűsít.
A korrupciófigyelő szervezet emlékeztet, hogy a román határnál fekvő település régóta vár a munkahelyekkel kecsegtető beruházásra, amire önkormányzatok pályázhattak. A kormány még 2016-ban ígért nagyszabású börtönépítési programot a zsúfoltság enyhítésére, amiból azóta nem sok valósult meg, több beruházást végleg lefújtak.
Arról, hogy a pénzhiányból fakadó állami beruházási stop miatt a tervezett legalább nyolcból várhatóan mindössze egy – ezek szerint ez lesz a csengeri beruházás – valósulhat csak meg, korábban a hvg.hu írt. Cikkünkben írtunk arról is, hogy a zsúfoltság eközben egyre nő a börtönökben, az elmúlt 33 évben nem ültek annyian a rácsok mögött Magyarországon, mint most.
„Olyan ez, mint a mi négyes metrónk" - befuccsolt a kormány börtönépítési terve
Az eredetileg kijelölt nyolc településből már csak egy számíthat arra, hogy börtönt épít náluk a kormány, de egyelőre még ott sem történt egy kapavágás sem. A korábban kiképzett börtönőrök többsége már le is szerelt, a hoppon maradt önkormányzatoknak főhet a fejük, hogy mihez kezdjenek a visszakapott területekkel. | Ha csak egy is, de épül börtön Magyarországon, bár közbeszerzés nélkül és ismerős céggel | Speciális mentesítés alapján, közbeszerzés nélkül építheti mintegy 50 milliárd forintból a NER egyik kedvenc építőipari cége az új csengeri börtönt. Pénzhiány miatt alighanem az ígért hat új börtönből csak ez az egy épül meg, miközben a meglévők túlzsúfoltak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230408_Ha_csak_egy_is_de_epul_borton_Magyarorszagon_bar_kozbeszerzes_nelkul_es_ismeros_ceggel | 2023-04-08 19:38:00 | true | null | null | HVG |
2023.04.03. 13:30
A svájci cég, a Stadler Trains Magyarország a Tages Anzeigerrel közölte, nincs semmi látnivaló, mert a vasúti ágazatban a vevők és szállítók között megszokottak az olyan személycserék, amilyen most a magyar exállamtitkárral történt. | Homolya Róbert útja Szíjj jachtjától a MÁV-on át a Stadlerig | A svájci cég, a Stadler Trains Magyarország a Tages Anzeigerrel közölte, nincs semmi látnivaló, mert a vasúti ágazatban a vevők és szállítók között megszokottak az olyan személycserék, amilyen most a magyar exállamtitkárral történt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230403_lapszemle_Tages_Anzeiger_osszeferhetetlenseg_Homolya_Robert_Szijj_Laszlo_Lady_MRD_Stadler_Trains_Magyarorszag | 2023-04-03 15:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.04.01. 07:00
2023.04.01. 09:23
"Visszautasíthatatlan" ajánlat, jogi szigorítás és versenytárgyalások, ahol már indulni sem érdemes. Német cégvezetők tapasztalatai Magyarországon. A Német Kereskedelmi Szövetség ügyvivője Brüsszeltől vár közbelépést.
Schwarzeneggertől a kazettákig – Béres Alexandra-portré a Rewindban
2024.02.06. 18:301 perc
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében. | Maffiamódszerek – miként szorít ki Orbán sorra német cégeket | "Visszautasíthatatlan" ajánlat, jogi szigorítás és versenytárgyalások, ahol már indulni sem érdemes. Német cégvezetők tapasztalatai Magyarországon. A Német Kereskedelmi Szövetség ügyvivője Brüsszeltől vár közbelépést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230401_Spiegelhelyzetkep_Maffiamodszerek__mikent_paterol_ki_Orban_sorra_nemet_cegeket_epitoanyag_ipar | 2023-04-01 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Mesterházy Attila (MSZP) és Szakács László (MSZP) három
írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be arról, hogy másfél év után hol tart a nyomozás Borkai Zsolt ügyében. A legfőbb ügyésztől azt kérdezték:
„Megállapították-e ki, milyen bűncselekményt követett el, hiszen az információk alapján zsarolás, hűtlen kezelés, korrupció, kábítószer használat és birtoklás miatt is indult eljárás?”
Másfél évvel a Borkai szexvideó megjelenése után történt-e bármilyen vádemelés az elindított nyomozások alapján, illetve tudja-e már a rendőrség, hogy ki az ördög ügyvédje?
Folyamatban van-e olyan eljárás (nyomozás vagy vádemelés), amely érinti Borkai Zsoltot?”
Azt írták, az egykori győri polgármester nagy botrányt okozott, ezért a magyar családok méltán kíváncsiak rá, hogy „a drogos szexbotránynak milyen jogi következményei lettek”.
Polt Péter válaszából az derült ki, hogy a zsarolás miatt még tart a nyomozás. A horvát hajóútról nyilvánosságra hozott felvételek miatt hét ember ellen áll meg az alapos gyanú. Őket kihallgatták.
Ettől az ügytől elkülönítve, a kábítószerrel visszaélés miatt szintén kihallgattak egy gyanúsítottat, aki ott volt a jachton, de nem tartozik Borkai Zsolt baráti köréhez.
Nyomoznak még
más egészségét veszélyeztető, valamint nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény
miatt is, de még senkit nem hallgattak ki, a nyomozás sem Borkai Zsoltot, sem a vele hajókázó társaság tagjait nem érintik.
Az adriai hajóúton történt drogozás miatt tett feljelentést a rendőrség – bűncselekmény gyanúja híján – elutasította.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség szintén bűncselekmény hiányában utasította el Szabó Tímea (Párbeszéd) feljelentését az Audinak eladott földek ügyében. Ugyanakkor
Borkai Zsolt volt győri polgármestert érintően vagyon elleni és hivatali bűncselekmény gyanúja miatt | Még mindig nyomoznak Borkai Zsolt ügyében | Nyolc embert már kihallgattak gyanúsítottként, de azt nem tudni, ki volt az „Ördög ügyvédje”. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/03/24/meg-mindig-nyomoznak-borkai-zsolt-ugyeben/ | 2021-03-24 19:39:00 | true | null | null | 24.hu |
2023.04.01. 06:15
Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Elmondjuk, hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé. | Nincs esélyük az akkugyári népszavazásoknak, amíg Orbán nem biztos abban, hogy győzne | Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé? | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230401_ellenzek_civilek_nepszavazas_akkumulatorgyar_Fudan_idohuzas_jogszabalyok_Orban_Viktor_valasztasi_bizottsagok_Alkotmanybirosag_HVG | 2023-04-01 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
korrupció;őrizetbe vétel;Nemzeti Adó- és Vámhivatal;
2021-03-18 15:11:04
Korrupció felsőfokon – Méregdrága mobillal kenték meg a NAV-felsővezetőjét
Egy vállalkozó ezzel a módszerrel fedte volna el cége pénzügyi visszaéléseit.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik felsővezetőjét vette őrizetbe korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – olvasható az ügyészségi portálon kiadott közleményben. Erre azután került sor, hogy a gyanú szerint egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi működésében érdekelt vállalkozó 2020 áprilisában felkereste a vele bizalmas viszonyban álló NAV-vezetőt, és közbenjárását kérte a cégnél folyamatban lévő adóeljárás mielőbbi befejezésében. A vállalkozó célja az volt, hogy ne fedjenek fel olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek az adott vállalkozás partnercégeit is érintik.
Az ügyészség a vezető beosztású hivatalos személyt és a vállalkozót gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket és indítványozza letartóztatásuk elrendelését. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. | Korrupció felsőfokon – Méregdrága mobillal kenték meg a NAV-felsővezetőjét | Egy vállalkozó ezzel a módszerrel fedte volna el cége pénzügyi visszaéléseit. | null | 1 | https://nepszava.hu/3113486_korrupcio-felsofokon--meregdraga-mobillal-kentek-meg-a-nav-felsovezetojet | 2021-03-18 19:44:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;bűnügy;vesztegetés;
2021-03-08 12:02:14
Korrupt műszaki vizsgaállomást működtető személyek ellen nyomoz a rendőrség
A bázison többek között bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette zajlott.
A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben azt írta, hogy a műszaki vizsgaállomáson meghatalmazottként rendszeresen eljáró "polgári személyek" jogosulatlan anyagi előnyt biztosítottak a műszaki vizsgabiztosként dolgozó kormánytisztviselőknek, az összeg gépjárművenként ötezer forint volt.
A vesztegetési pénz átvételekor tetten ért vizsgabiztosoktól megközelítőleg háromszázezer forint készpénz került elő, a kutatások során több millió forintot, két személyautót foglalt le a hatóság, amely három bankszámlát és egy ingatlant is zárolt.
Az ügyészség elrendelte a műszaki vizsgaállomás valamennyi vizsgabiztosának és a korrupciós pénzt biztosító személyeknek az őrizetét, őket gyanúsítottként hallgatták ki. Három ember esetében indítványozta a letartóztatás elrendelését - olvasható a közleményben. | Korrupt műszaki vizsgaállomást működtető személyek ellen nyomoz a rendőrség | A bázison többek között bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette zajlott. | null | 1 | https://nepszava.hu/3112323_korrupt-muszaki-vizsgaallomast-mukodteto-szemelyek-ellen-nyomoz-a-rendorseg | 2021-03-08 19:54:00 | true | null | null | Népszava |
Nagyon hosszú idő után kedden újra lehetett hallani Rogán Antal hangját a parlamentben. A propagandaminisztert Jámbor András kérdezte:
„Miniszter úr, ha szólíthatom így, Tóni. A végrehajtói maffia kapcsán a különböző nyomozati iratokban az ön beceneve elég sokszor fordul elő. Például akkor, amikor Schadl György és az ő gazdája arról beszélgetnek, hogy a jó barátjuk, a Tóni, mennyire szenved miniszterként, amikor támadják őt. Sajnos nem ismerek más Tóni nevű embert a kormányban.”
Ezért Jámbor szerint ezekben a beszélgetésekben Rogánról lehetett szó. Emlékeztetett, hogy egy másik beszélgetésben Tóniról, Barbaráról és Ádámról volt szó. Rogán feleségét épp Barbarának hívják, a kabinetfőnökét pedig Nagy Ádámnak. Jámbor azt kérte a minisztertől, hogy tisztázza, milyen kapcsolatban állt Schadl Györggyel, valamint mi a kapcsolat a fideszes képviselők és a végrehajtói maffia között. Valamint azt kérte, államosítsák a végrehajtás rendszerét, kártalanítsák az elmúlt 30 év áldozatait és hozzanak új végrehajtási törvényt.
Rogán Antal azt mondta, nem ismeri Schadl Györgyöt, és valószínűleg a jövőben sem fogja.
Majd a miniszter arról kezdett beszélni, hogy a baloldal szerint az igazságszolgáltatásnak nekik tetsző újságcikkek alapján kellene vádat emelnie és napokon belül ítéletet hoznia, mint az 50-s években. „Tudom, hogy önök szeretnének ehhez visszatérni, de ma Magyarországon jogállam van, és a jogállam keretében az igazságszolgáltatás úgy működik, hogy minden egyes állítást, minden felvetést megvizsgálnak az erre feljogosított szervek. Ez jelen esetben az ügyészség.” Rogán arra hivatkozott, hogy ahol nem merült fel bűncselekmény gyanúja, ott nem indítottak büntetőeljárást.
Jámbor szerint az igazságszolgáltatás valóban nem működik megfelelően, hiszen sokszor látni, hogy embereket mindenféle jogalap nélkül raknak ki a lakásukból. Emlékeztette Rogánt, hogy egy szót sem szólt a végrehajtók által kisemmizettek kártalanításáról.
Viszonválaszában Rogán azt mondta, Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani, amit az erre jogosult hatóságok ellenőriznek. Szerinte a Schadl-ügyben ez a vizsgálat már lezárult.
A nyomozati iratokból kiderült, hogy a Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt elnöke, Schadl György egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, akiről aztán az is kiderült, hogy a nevére került a Végrehajtói Kar több százmilliós budapesti irodaháza. | Hosszú évek hallgatása után Rogán Antal parlamenti megszólalásában azt magyarázta, hogy nem ismeri Schadl Györgyöt | Rogán Antal azt mondta, nem ismeri Schadl Györgyöt, és valószínűleg a jövőben sem fogja. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/11/hosszu-evek-hallgatasa-utan-rogan-antal-elso-parlamenti-megszolalasaban-azt-magyarazta-hogy-nem-ismeri-schadl-gyorgyot | 2023-04-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Majdnem egy éve hirdette ki Rogán Antal kabinetminiszter, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. A bejelentéskor a tárcavezetőt meg is kérdezték a sajtótájékoztatón, hogy nem tart-e a kormány bármilyen EU-s vizsgálattól az ügyben, de Rogán Antal akkor határozott... | Az Európai Bizottság vizsgálódik a magyar sztrádakoncesszió miatt | Versenyjogi vizsgálatot kezdhet az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió ügyében - erősítette meg több az Európai Bizottsághoz közel álló forrás a Portfolio értesülését. Tudomásunk szerint egy panaszt nyújtottak be Brüsszelben, amely alapján értékelik a helyzetet. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230412/az-europai-bizottsag-vizsgalodik-a-magyar-sztradakoncesszio-miatt-608274 | 2023-04-12 13:09:44 | true | null | null | Portfolio |
korrupció;műszaki vizsga;csalás;
2021-02-26 10:19:00
Kishajók műszakiztatásával okoskodtak, vádat emeltek ellenük
A hatóság kifogta a szelet a csalók vitorlájából. Az ügyben a közlekedési hatóság egyik volt alkalmazottja is érintett.
A Fővárosi Főügyészség huszonhét rendbeli, előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, hivatali vesztegetés, továbbá hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bántette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
Az ügyről - amelyben huszonhat hajótulajdonos, illetve egy hivatalos személy és egy civil közvetítő szerepel vádlottként - azt közölték pénteken az MTI-vel, hogy egy hajóbiztonsági ügyekben eljáró hivatalos személy - vesztegetési pénz ellenében - kishajók műszaki vizsgáztatásánál eltekintett a járművek szemléjétől.
A civil közvetítő a megélhetését már évek óta abból biztosította, hogy megbízási díj ellenében eljárt a hajótulajdonosok képviseletében a vízi járművekkel kapcsolatos hatósági ügyintézések során.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján a kishajók üzembe helyezéséhez, valamint az időszakos műszaki vizsgához a tulajdonosok kötelesek bemutatni a hajót a hatóság eljáró tagjának (kvázi műszaki vizsga, mint a gépkocsiknál).
A szemlére a hatóság által előre meghatározott helyen és időpontban kerülhet sor, a tulajdonosnak kötelessége odaszállítani a vízi járművet - tették hozzá. A vizsgáztató hivatalos személy a vád szerint 2016-ban felajánlotta a - munkájuk révén már évek óta ismert - közvetítőként eljáró férfinak, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe eltekint a hajók tényleges szemléjétől, így a tulajdonosoknak a hajót nem kell odaszállítaniuk a vizsga helyszínére.
A közvetítőnek annyit kellett tennie, hogy eljuttatta neki a szükséges papírokat, valamint fotókat készített (vagy készíttetett a tulajdonosokkal) a hajókról, és az alapján a hivatalos személy kiállított egy valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyvet.
A fotókat a vizsgáztató a hivatalos iratok között helyezte el, hogy ezzel is megteremtse a szemle látszatát.
Mindezek alapján a hatóság kiállította a nemzetközi hajólevelet, illetve amikor csak hosszabbítani kellett a műszaki érvényességet, a hivatalos személy kézzel rávezette az új lejárati időt a már meglévő hajólevélre.
A hivatalos személy minden esetben 15 ezer forintot kapott azért, hogy az adott hajónak ne kelljen megjelennie a vizsgán. A civil közvetítő által zsebre tett összeg változó volt: kért egy bizonyos összeget az adott tulajdonostól, ami tartalmazott mindent (a vizsgadíjat és a hivatalos személynek fizetendő összeget is), és ami a végén ebből maradt, az volt az ő haszna.
A főügyészség a hivatalos személy és a közvetítő estében végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés, a hajótulajdonosok esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
A hajótulajdonosok közül tizennégy esetben már büntetővégzés született, a vád szerinti minősítéssel. A rájuk kiszabott - nem jogerős - büntetés 1 év börtönbüntetés 2 évre felfüggesztve - áll a közleményben. | Kishajók műszakiztatásával okoskodtak, vádat emeltek ellenük | A hatóság kifogta a szelet a csalók vitorlájából. Az ügyben a közlekedési hatóság egyik volt alkalmazottja is érintett. | null | 1 | https://nepszava.hu/3111187_kishajok-muszakiztatasaval-okoskodtak-vadat-emeltek-ellenuk | 2021-02-26 14:03:00 | true | null | null | Népszava |
vádemelés;NAV;
2021-01-05 11:51:28
Vádat emeltek a NAV korábbi vezetője ellen, 5-10 évig tartó börtönre ítélhetik
A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.
Az ügyészség közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.
A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek "problémamentes" vámkezelését.
A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.
Közölték azt is: 2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek "gördülékeny" vámkezelését.
A pénzügyőr az importáló cégeket a "képviselt" gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket.
Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.
A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.
A volt igazgatóhelyettes terhére rótt, vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben. | Vádat emeltek a NAV korábbi vezetője ellen, 5-10 évig tartó börtönre ítélhetik | A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen. | null | 1 | https://nepszava.hu/3104923_vadat-emeltek-a-nav-korabbi-vezetoje-ellen-5-10-evig-tarto-bortonre-itelhetik | 2021-01-05 14:12:00 | true | null | null | Népszava |
Balassa Tamás;
korrupció;hálapénz;Nemzeti Védelmi Szolgálat;
2021-02-14 07:00:00
Nem az időt vesztegetik – borús az égbolt a borítékipar fölött
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
Immár vesztegetésnek számít a hálapénz minden formája. Bűncselekményt követ el az is, aki adja, és az is, aki elfogadja, a beavatkozás vagy a szívesség előtt és után egyaránt: 8370 forintos értékhatár fölött. Az említett összegig – hosszas orvosi kezelés ideje alatt például – legfeljebb kéthavonta lehet ajándékozni. Az ezen túlcsorduló hála bűntett, az orvosokat, nővéreket három-, a betegeket, hozzátartozóikat egyévi szabadságvesztéssel fenyegeti.
Orvosok, ápolók lapozgatják ezekben a napokban az NVSZ „Hogyan mondjunk nemet?” című digitális brosúráját. A jó szándéka ellenére is a hetvenes évek képregényeit és hangvételét idéző korrupcióellenes útmutatót – azonos küldetésű tréning anyaga nyomán – közigazgatási, rendvédelmi dolgozóknak fejlesztették 2017-ben. Eddig jobbára papíralapon terjesztették.
„Na, akkor arról bőven van információm, mivel kúrogathatnak. Most már ideje lenne megtudnom, mi a helyzet a bérekkel, főleg a pótlékokkal, szabadságokkal – reagál az információra egy vidéki sürgősségi orvosa. – Egy olyan szerződést kellene aláírni, amiről fogalmam sincs. Bevallom, szeretném megmutatni jogásznak, aki ért is az ilyen történetekhez. Ha hurokba dugom a fejem, az alkalmatlanná tesz a munkára, a szuicid késztetés nem előny a pályán” – élcelődik az új szolgálati jogviszony aláírásának közelgő határideje előtt.
A hálapénz kriminalizálását az egészségügyben meglóduló béremelés hozta magával. Az orvosok megbecsülése eminens érdeke a kormánynak, hisz a járvány kezelése perdöntő lehet a jövő évi választás előtt. Egészségügyi dolgozók nélkül kétséges a siker. Megemelték hát a fizetéseket (hivatalosan 85 százalékkal), s egyúttal a kamara egyetértésével gátat vetnek (legalábbis ez a szándék) a paraszolvencia áradásának.
„Jelen helyzetben, és ezzel nem vagyok egyedül, ezt az egész hálapénzmarhaságot kevésbé érzem fajsúlyosnak, mint a létbizonytalanságot… Első kézből tudok olyan osztályt, ahol potenciálisan a dolgozók harminc százaléka megy máshová, ha egy rossz forgatókönyv lép életbe” – folytatja az említett orvos. Egy skandináv kórház doktornője a szakdolgozókat félti. „A nővérek, ápolók, asszisztensek, mentősök helyében beintenék, nem értem, miért nem állnak fel… Ahol én dolgoztam, ott az orvosaink milliós összeget tettek zsebre a hálapénzzel együtt, jóval többet, mint amit ezzel a bértáblával kereshetnek” – világítja meg a szabályozás gyenge pontjait.
Akárhogy is: márciusban rájár a rúd a hálapénzt elfogadókra, de az átadókra is. Az ellenőrzést az NVSZ végzi majd, amelyet tíz éve alapított a jogalkotó a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerveként. A szolgálat fokozatosan bővülő hatáskörrel dolgozik a közszféra fehérítésén, a közigazgatási, kormánytisztviselői, rendvédelmi állomány megtisztításán. Nemcsak a tiszta kéz elvét hirdetik és ellenőrzik – a magyar hagyományokat ismerve, van munkájuk rendesen –, hanem a rendvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelét is. Mára az állami szektor szinte minden szervezete az úgynevezett védett szervek közé került. Öt éve a korrupcióellenes kormányzati feladatokat is támogatják.
Árokásás, bűnbeesés
A szolgálat az utóbbi napokban azzal került a hírekbe, hogy „hálapénz-kommandóval készül csőbe húzni” a borítékot adó betegeket és az azt elfogadó orvosokat. Ezt a megközelítést kifejezetten elutasítja Váradi Piroska rendőr ezredes, az NVSZ korrupciómegelőzési főosztályának vezetője.
„Csőbe azt lehet húzni, csapdába azt lehet csalni, kommandóval azt lehet letámadni, akikre vadászunk. De az integritásteszt, vagyis a megbízhatósági vizsgálat esetében erről szó nincsen – mondja Váradi Piroska. – Nem az a célunk, hogy valaki bűnbe essen, bűncselekményt kövessen el. Számunkra az a siker, ha a teszt nem feljelentéssel végződik, és később arról kap tájékoztatást az illető, hogy egy korábbi – pontosan nem feltárt időpontban történt – megbízhatósági vizsgálaton tisztességesen esett át.”
Azért az persze belátható, hogy vannak esetek, amikor a felderítés nyomán ismerhető meg egy állami alkalmazott erkölcsi hajlékonysága, s így egy megbízhatósági vizsgálat a bűnelkövető leleplezését, csőbe húzását is jelentheti.
A törvényhozás január elsejétől szigorította a Btk.-ban a „hálapénz” megítélését, jóllehet a fogalmat a jogszabály továbbra sem ismeri. Korábban csak az előzetes ellenszolgáltatás ütközött törvénybe.
„A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények köre kiegészült az egészségügyi szolgáltatásban adott vagy ígért, illetve elfogadott vagy kért jogtalan előny fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését. A kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében adott vagy elfogadott, illetve kért vagy ígért ellenszolgáltatás tilalma már az utólag történő átadásra is vonatkozik. Mindemellett az egészségügyi korrupció esetében semcsak zsebbe csúsztatott borítékot kell elképzelni, hanem minden más jogtalan előnyt: az előrekerülést egy várólistán vagy a hetes betegállomány elintézését” – magyarázza a rendőr ezredes.
Korrupciós kitettség
Az NVSZ állománya jelenleg az önkormányzati, állami egészségügyi intézmények, szervezetek szabályozóival, működésével ismerkedik. Feltérképezik és elemzik az egészségügy különféle területeinek, beosztásainak, munkaköreinek korrupciós kitettségét, és felkészítik a kollégáikat a feladatra. Nem csak a hálapénz lehet ugyanis egészségügyi korrupció.
„A jogszabály alapján nemcsak egészségügyi, hanem az egészségügyben dolgozók tartoznak a hatáskörünkbe. Szép számmal vannak ugyanis olyan, a gyógyítással közvetlenül nem összefüggő feladatok, ahol a vesztegetés megjelenhet, ráadásul vegytiszta, leplezetlen formában. Ilyen területen dolgoznak például az egészségügyi intézmények közbeszerzéssel foglalkozó munkatársai is” – emlékeztet Váradi Piroska. Hozzáteszi: ezt a feladatkört is érintheti a megbízhatósági vizsgálat.
A korrupciós események sajátossága – szemben számos más bűncselekménnyel, ahol általában elkövető, hasznot húzó van, és sértett, veszteséget elszenvedő –, hogy az érintettek a cselekmény eltussolásában érdekeltek. A hálapénz esetében sincs ez másként. Ezért releváns felderítési technika a megbízhatósági vizsgálat (integritásteszt), amikor a valóságban előforduló mesterséges szituációkat hoznak létre. Ezek módjairól a rendőr ezredes nem beszélhetett. Mindenesetre biztosan körülményesebb lehet, szemben a NAV-ellenőrök lángosvásárlásával vagy szoláriumozásával, hogy a szolgálat fedett rendőrei például műtéten essenek át.
„Ezek a módszerek nem nyilvános adatok. Akár a beteg, akár a hozzátartozója vagy ismerőse is lehet a kollégánk, aki a jogtalan előnyt, a hálapénzt felajánlja. Fontos feltétel, hogy a döntési szabadságot semmilyen formában nem sérthetjük, senki sem kényszeríthető lelki vagy fizikai ráhatással az elfogadásra. Erre az ügyészi felügyelet a garancia. Ki kell emelnem azt is, hogy az integritásteszt nem jelent megbélyegzést – hangsúlyozza a főosztályvezető. – A korrupció felderítésének és megelőzésének nem az egyetlen, jelentős preventív erővel bíró eszköze az integritásteszt. A védelmi szolgálatnak számos más technikája van.”
Bárki tehet bejelentést
A vizsgálatot, tudjuk meg Váradi Piroskától, többféle információ elindíthatja. Az NVSZ zöldszámán bárki tehet névtelen bejelentést. A többéves bűnügyi felderítői múlttal rendelkező munkatársak az információ ellenőrzésével ítélik meg, hogy az valós-e, esetleg csak lejáratási kísérlet.
A szolgálat márciustól ellenőrizheti az egészségügyben dolgozók feddhetetlenségét. Február végéig zárul le ugyanis az ágazatban az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének a határideje. Türelmi időre a jogszabály nem ad lehetőséget. Két hét múlva élesben indulnak a megbízhatósági vizsgálatok, egy-egy személy esetében akár évente háromszor is.
A változások előtt a szolgálat egyeztetett az egészségügyi kamarákkal, és arra jutottak: érdekazonosság van közöttük. Mindkét szervezet célja a szemléletváltás, a korrupció negatív hatásainak a tudatosítása a munkatársak és az állampolgárok között. Ezt a korábbi éveknek megfelelően képzésekkel, tájékoztató kiadványokkal segítik.
„A legbecsületesebbek is kerülhetnek korrupciós helyzetbe, ez az elmúlt évek egyik legfőbb tapasztalata. A vesztegetési szituációban megjelenő kísértés kivédéséhez nyújt segítséget a kiadvány, amely már az interneten is elérhető, és népszerű a közigazgatás területén” – meséli a rendőr ezredes. Hasonló kiadvány egyébként várható az egészségügyieknek is.
Váradi Piroska úgy látja: egy évtizedek alatt rögzült rossz szokás ellen nem egyszerű fellépni.
Ráadásul az egészségügyi korrupciónak más a pszichológiája, mint ami a rendőrt lefizetni próbáló gyorshajtót motiválja. Utóbbi meg akar úszni egy büntetést, a hálapénzt adók tudatában azonban fel sem merül, hogy bármi rosszat tennének. A bankós boríték mintegy 70 éve természetes velejárója az orvosi szolgáltatás igénybevételének, és ennek a szemléletnek a megváltoztatása biztosan nem megy egyik hónapról a másikra.
A kamara kérte: a jó hírekről, a hajlíthatatlan orvosokról is adjanak számot. A személyiségi jogok védelmében valóban csak számot „adhatnak majd”, egy arányszámot. Hogy ez jó hír lesz-e, ma még nem tudni. Ahogy azt sem, hol lesznek a kiskapuk, amelyek szorult helyzetben olajozottan nyílnak mifelénk. | Nem az időt vesztegetik – borús az égbolt a borítékipar fölött | Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3109486_nem-az-idot-vesztegetik--borus-az-egbolt-a-boritekipar-folott | 2021-02-14 14:34:00 | true | null | null | Népszava |
Marosán György;
alapítványok;egyetemek;Patyomkin;
2021-03-13 19:13:00
Alapítványok egy Patyomkin-demokráciában
Először csak kivételeknek látszottak a különböző alapítványi formában működtetett egyetemek. Mára azonban a kivételből szabály lett és a lassan a hagyományos intézmények válnak gyérülő kivétellé. A megzavarodott érintettek – hallgatók, tanárok, kutatók, színészek, újságírók és művészek - kétségbeesett kérdéseit a rendszer kiötlői a szokásos stratégiával hárítják el: az átalakítás a törvények alapján történt, követi az alkotmány útmutatásait, illeszkedik a nemzetközi trendhez és a korábban szűkölködő területekre most ömlik a pénz. Minden a legnagyobb rendben, „európai” módon és a nemzet érdekében történik. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, meglehetősen messzire kell visszatekinteni. A történet gyökerei ugyanis a XVIII. századba nyúlnak vissza.
A Dartmouth-történet
1769-ban III. György angol király - hatalmával élve, amely jogot és pénzügyi forrásokat is biztosított számára - amerikai gyarmatán egyetemet alapított: a Dartmouth College-ot. Ahogyan minden esetben, amikor vállalatot vagy egyetemet hozott létre, tőkét és privilégiumokat adott számára, majd kinevezte az intézményt működtető testületet. A történelem pedig haladt a maga útján: az egyetem sikeresen tevékenykedett és győzött az amerikai forradalom. 1816-ban New Hampshire kormányzója döbbenten fedezte fel: az egyetemet még mindig a király által kinevezett testület irányítja. Ezen felháborodva törvényt hoztak: hatályon kívül helyezték a királyi alapító okiratot, és az új hatalom embereivel töltötték fel az egyetemet irányító kuratóriumot.
Az érintettek azonban ahelyett, hogy behúzták volna fülüket-farkukat, bírósághoz fordultak. Az ügy végül - 1819-ben - a Legfelső Bíróságon kötött ki. Az megtárgyalta a „Dartmouth v. Woodward” ügyet és azt az ítéletet hozta: az államnak nincs joga beleavatkozni a polgárok magánügyleteibe. A döntés a királyt egyszerűen magánemberré minősítette, de nem ez volt a legfontosabb következménye. Az egyik bíró - Joseph Story - az ítélethez megjegyzést fűzött: terjesszék ki a döntés hatályát a jövőben minden magánvállalkozással létrehozott szervezetre. Javaslata azután forradalmat idézett elő a gazdaságban. Ettől kezdve ugyanis, ha valaki nagyobb vállalkozást vagy szervezetet akart alapítani, nem kellett előbb engedélyt kérnie a királytól vagy a parlamenttől. Egyszerűen befektetőtársakat keresett, megvitatta velük a célokat, megegyeztek a működés szabályairól, majd összeadták a tőkét, és már indulhatott is a vállalkozás. Az alapító okiratot azután benyújtották a (cég)bírósághoz, de ott csak azt nézték meg, hogy a törvényeknek megfelelően működik-e a szervezet, esetleg szükség van-e módosításra, de tevékenységét közben már folytathatta.
Joseph Story rövid kiegészítésének meghatározó szerepe volt a későbbi századok robbanásszerű fejlődésében. A vállalkozás-alapítás könnyebb lett és felvirágozhattak a tőkeegyesítésen alapuló szervezetek. Joggal kérdezhetné bárki: akkor mi a baj a mostani „alapítványosítási lázzal"? Hát csak az, hogy ami nálunk történik, az éppen az ellenkezője mindannak, amit a Dartmouth-sztori kifejez. Ez különösen Soros György – Orbán Viktor által sokat szidott - tevékenységének tükrében válik világossá. Soros György saját vagyonát adta át a Central European Universitynek (CEU), meghatározta a célt és hagyta, hogy a kuratórium szabadon működjön. Azt kérte csak számon, hogy az intézmény helyt álljon a nemzetközi versenyben, s ezt a célt a CEU el is érte. A mostani „alapítványosítás” során azonban közös nemzeti vagyonunk magánvagyonná konvertálása történik, amit a hitbizomány-szerű vagyonátadás véglegesít.
Csak díszletek
Ám a helyzet még ennél is szomorúbb: a létrejövő alapítványok egy Patyomkin-demokráciában működnek, ami eleve korlátozza tevékenységüket. A demokráciánkra használt különös jelző Grigorij Patyomkin tábornok - Katalin cárnő kegyence – nevére utal, aki a szóbeszéd szerint felépített egy díszletfalut, hogy az arra látogató királynőt megtévessze, és az orosz paraszt életét boldogabbnak tüntesse fel a valóságosnál. Amiként a Patyomkin-falu a valóságot elfedő, azt szebbnek, jobbnak mutató díszletszerű építményre utal, úgy a Patyomkin-demokráciát is a külvilág megtévesztésére hozták létre. Arra szánták, hogy országunkat - a felületes szemlélő számára - a rendszerváltás nyomán létrejött „nyugati típusú” demokráciának mutassa. Formálisan rendelkezünk minden olyan intézménnyel, törvénnyel és szabállyal, amivel a valódi demokráciák. Ám ezek csak a Patyomkin-demokrácia díszletei. A rendszerváltást követően létrejött - örökölt hiányosságokkal is terhelt - politikai rendszerünket Orbán Viktor - a mi Patyomkin tábornokunk - végletesen eltorzította, és áldemokráciává változtatta.
A XX. század fontos tapasztalata, hogy bármilyen szervezet - a bankoktól a sportegyesületekig, a színháztól az egyetemekig – működése alapvetően függ a politikai környezettől. Ennek állapota a demokrácia, a kormányzás minősége vagy a törvények hatalma objektív mutatószámaival mérhető és ennek segítségével jól elkülöníthetőek a felelősen kormányzott, stabil demokráciák a Patyomkin-típusútól. A Patyomkin-demokráciák elmaradhatatlan jellegzetessége, hogy az átalakítások - történjen az bármely területen és bármilyen hangzatos célból – a valóságban a hatalomnak és támogatóinak a „bebetonozását” szolgálják, nem pedig a hatékonyságot és a minőség javítását. Esetünkben az alapítvánnyá szervezéssel az egyetemek - de bármely más terület alapítványai is - kikerülnek az állam fennhatósága alól, és végérvényesen a közvetlenül Orbán Viktor által kinevezett kuratóriumok „kezébe” kerülnek.
A vagyonelemek, a működési célok és a munkatársak alkalmazásával kapcsolatos társadalmi ellenőrzés lényegében megszűnik és ezt – biztos, ami biztos - belefoglalták az Alaptörvénybe is. Az érdeklődőket ezután azzal a szokásos fordulattal hajtják majd el: „nincs itt semmi látnivaló!”. Ez már önmagában megkérdőjelezi az átalakítási kampányt és még indokoltabbá teszi a kérdést: vajon mindez eredményezi-e a minőség és a hatékonyság javulását? A történelmi tapasztalatok ugyanis egy sor alapvető problémára utalnak. Az első: az uralkodók a mániáikat szolgáló látványos projekteket olyan emlékműnek szánják, amely évszázadokon túl is hirdetik nagyságukat. Ugyanakkor az ezekre áldozott források, egyrészt „elszívják” az életerőt a társadalom fontos területei elől, másrészt alacsony hatékonysággal hasznosulnak. Gondoljunk csak arra: Magyarország lassan elnyeri az „ezer stadion országa” nem éppen megtisztelő címet, miközben elmarad fontos területek fejlesztése.
Most azonban - vethetnék ellenem – Orbán Viktor végre a felsőoktatásba fektet be. Ám itt szükségszerűen ütközünk bele a Patyomkin-rendszerek további kikerülhetetlen korlátaiba. Gyakran hivatkoznak arra, hogy bizonyos területek támogatása és kedvezményei „lecsorognak” majd, és fokozatosan az egész társadalom előnyére válnak. Ám a populista rendszerekben a gigantikus projekteket egy leegyszerűsített logika működteti: az egyént vagy a szervezetet olyan gépezetnek gondolják, amelybe felül bedobnak néhány milliót, vagy éppen milliárdot, majd valahol lent „kipottyan” egy gyerek vagy egy vállalkozás, a növekvő nemzetközi befolyás vagy az emelkedő foglalkoztatottság, esetleg egy remekmű vagy egy sportsiker. A probléma az, hogy a társadalom ennél jóval bonyolultabb. A közfoglalkoztatással el lehet érni, hogy a munkanélküliségi statisztika javuljon, de az érintetteknek a munkaerőpiacra való bejutását nem. A K+F (kutatás-fejlesztési) kiadások növelése hozzájárul a tudomány fejlődéséhez, de önmagában ez nem idézi elő a társadalom innovációs képességének javulását.
Ahhoz tehát, hogy a felsőoktatás hatékonyan járuljon hozzá a gazdaságunk versenyképességének javulásához, a kapcsolódó területek alapvető fejlesztésére is szükség van. Kezdve az óvodai hálózattól a tehetség-gondozásig, az általános iskoláktól a tanári fizetésekig, a karrier-lehetőségek szélesítésétől az iskolák és egyetemek szabad versenyéig, az állami pozíciók betöltésénél való egyenlő esélyektől a felzárkóztatást segítő támogatásokig és még sorolhatnánk. Ennek a sok területtel érintkező szférának az elmaradását jól mutatja a nemrég megjelent globális vállalkozó- és tehetség-generáló index, amely az országok tehetség- és vállalkozó-generáló képességét „méri” (Global Talent Competitiveness Index). A legújabb adatok (2020) 121 ország helyzetét értékelik és közöttük hazánk az 52. helyen található. Ez a pozíció nem is tűnik olyan gyengének, de saját „súlycsoportunkban” a sereghajtók közzé tartozunk.
Rejtve maradó akadályok
Ugyanakkor az alapítványok hatékony működését további szervezeti körülmények is hátráltatják. Ezekre a gyakran rejtve maradó akadályokra a felelős vállalatirányítás – a corporate governance – tantárgy oktatójaként figyeltem fel. A részvénytársaságok kormányzása sokban hasonlít a liberális demokráciához. Mindkettő az intézményes hatalommegosztáson alapul. A törvények egymást ellenőrző és szemmel tartó testületek létrehozását írják elő. Az igazgatóság a tulajdonosi döntésekért felelős, és a közgyűlésen választják, az ügyvezetés, a napi ügyeket viszi, a felügyelő bizottság mindkettőt szemmel tartja, és akkor van még egy független könyvvizsgáló is, aki ellenőrzi, hogy a cég nyilvánosságra hozott adatai megfelelnek-e a valóságnak. Hasonló modell működteti a politika rendszereket és a nagy alapítványokat is. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azonban azt mutatták: a jól kiépült ellenőrzési intézmények sem tudták megelőzni a bank- és vállalati csődök és az alapítványi botrányok sorát.
A szervezeti katasztrófák elemzése során rendre kiderült: a válságokat – a ritka kivételektől eltekintve - nem egyes egyének idézik elő. A csődök a szervezetek működésmódjának következményei, mondhatni kollektív munka eredményei. A vállalati szerencsétlenségek nyomán mindig jellegzetes okok voltak azonosíthatók, amelyek megállíthatatlan „zuhanásba" vezérelték a szervezetet, és amelyek a politikai rendszereket is „veszélyes üzeművé” formálják:
- a túlhatalommal rendelkező, és a sorsot maga ellen kihívó első ember;
- a vezető elit tagjainak mohósága;
- az szervezeti ellensúlyok hiánya;
- a nem megfelelően működő ellenőrzés;
- a felelőtlenséget eltűrő kultúra;
- az etikai szabályok következmények nélküli áthágása.
Ezek a problémák még egy „normálisan” működő társadalomban is letéríthetik a szervezeteket a törvények előírta pályáról. Ugyanakkor ennek veszélye megsokszorozódik a Patyomkin-demokráciákban. Ezekre ugyanis a korrupció magas szintje, a döntési folyamatok átláthatatlanság, a társadalmi nyilvánosság korlátai, a jogi feltételek instabilitása jellemző. A stabil demokráciákban az élet kereteit a törvények hatalma (rule of law) jelöli ki, az áldemokráciákban viszont az uralkodói „kézi vezérlés” – vagyis a hatalom törvénye (law of rule) - veszi át ezt a szerepet. Ezért, még ha jó szándékúan tekintünk is az alapítványi formára, a Patyomkin-demokráciákban elkerülhetetlen a normális működésmódtól való eltérés, ami a hatékonyság legnagyobb ellensége.
A „modellváltásnak” becézett átalakítás tehát hosszú távon nem emeli a felsőoktatás minőségét, éppenséggel a működés kockázatát növeli. Ezt a veszélyt még fokozza a populista/autokratikus rendszerek alapját képező személyes kapcsolatrendszer. Ez, arra készteti az érintetteket, hogy ne csak a kiadott parancsot kövessék, hanem még a vélelmezett elvárást is gondolkodás nélkül teljesítsék. Mindennek következménye: a nehezen összekapart nemzeti vagyon elvesztegetése. Ezzel elértünk az „alapítványosítás” legfontosabb veszélyéhez. Az USA-ban, az 1820-as években lezajlott események megszüntették az állam vállalkozásokat korlátozó jogait és szélesítették a polgárok gazdasági és társadalmi kezdeményezéseinek lehetőségeit. A szabad vállalkozás jogát - annak felelősségével együtt - a polgárokra, illetve a polgárok szabad társulásaira ruházták át, míg az állam csak a regisztrációt és a törvényes működés megítélését tartotta meg. 2010 óta Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történik! A polgárok jogait a hatalom fondorlatos módon visszaveszi és a nemzet vagyonát kisajátítja. Ez lett a következménye a 2010 óta kiépített Patyomkin-demokráciának. | Alapítványok egy Patyomkin-demokráciában | Először csak kivételeknek látszottak a különböző alapítványi formában működtetett egyetemek. Mára azonban a kivételből szabály lett és a lassan a hagyományos intézmények válnak gyérülő kivétellé. A megzavarodott érintettek – hallgatók, tanárok, kutatók, színészek, újságírók és művészek - kétségbeesett kérdéseit a rendszer kiötlői a szokásos stratégiával hárítják el: az átalakítás a törvények alapján történt, követi az alkotmány útmutatásait, illeszkedik a nemzetközi trendhez és a korábban szűkölködő területekre most ömlik a pénz. Minden a legnagyobb rendben, „európai” módon és a nemzet érdekében történik. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, meglehetősen messzire kell visszatekinteni. A történet gyökerei ugyanis a XVIII. századba nyúlnak vissza. | null | 1 | https://nepszava.hu/3112873_alapitvanyok-egy-patyomkin-demokraciaban | 2021-03-13 15:38:00 | true | null | null | Népszava |
A Fidesz országgyűlési képviselője közleményben reagált legújabb ügyére.Kormánypárti támogatással egy másik ügyben is felfüggesztették a fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György mentelmi jogát hétfőn. A képviselő ellen most „vesztegetés hatósági eljárásban bűntette” a vád, de Simonka állítja, ő ártatlan. Egyetlen egy bűnöző 4 évvel ezelőtti vallomására alapozva adták ki a mentelmi jogomat, mely vallomásával ez a szélhámos mentesült a korábban elkövetett bűncselekményeinek felelőssége alól”– írta saját weboldalán Simonka.A képviselő szerint egy levelében, amelyet itt tett közzé, kifejezetten kérte, hogy jelen lehessen a mentelmi bizottság ülésén, a meghívót ennek ellenére késve kapta meg.“Nem követtem el semmilyen bűncselekményt, és ahogy eddig is tettem, ezután is mindenben együttműködök a hatóságokkal annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság” – fogalmazott.A politikus a levélben arra is kitér, hogy amikor 2018-ban, vagyis három évvel korábban kérték a mentelmi joga felfüggesztését, ő maga is arra szavazott, “mert bíztam a tisztességes eljárás alapelvében, és bíztam abban, hogy a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség pártatlan és tisztességes nyomozás során tisztázza a körülményeket”. Most utólag már tudom és a nyomozati anyagok birtokában látom, hogy velem kapcsolatban a tisztességes és a pártatlan eljárás a Központi Nyomozó Főügyészség tekintetében a nyomozás ideje alatt nem valósult meg”– állítja a képviselő.Simonka ügye 2018 őszén kezdődött, amikor az orosházi választókerület képviselőjének mentelmi jogát először függesztették fel, ezt követően az ügyészség 2019 nyarán bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot ellene és 32 további vádlott ellen.A bírósági tárgyalás 2020 októberében kezdődött, a politikus minden vádat tagadott. Szerinte olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”, a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett. Túlárazásról nem tudott, hamisnak nevezte azt az állítást, hogy pénzeket osztottak vissza. | Ismét felfüggesztették Simonka mentelmi jogát, az érintett állítja, nem követett el semmit | A Fidesz országgyűlési képviselője közleményben reagált legújabb ügyére. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210223_simonka_gyorgy_mentelmi_jog_felfuggesztese | 2021-02-23 15:44:00 | true | null | null | HVG |
vizsgálat;Hadházy Ákos;települések;
2021-01-19 06:20:00
Települések patthelyzetben - Sokba kerül vizsgálat utáni feljelentés, de megtérülhet
Bajba kerülhetnek azok a településvezetők, akik feltárják elődeik gazdálkodásának törvénytelenségeit, véli Hadházy Ákos. A független képviselő szerint azonban ez nem szabad, hogy elijessze őket a jogsértések kivizsgálásától.
Azok a városok és falvak, ahol az ellenzék 2019-ben leváltotta a korábbi, kormánypárti vezetőket gyakran megrendelik az önkormányzat és cégeinek gazdasági átvilágítását. Ha a felkért szakértők szabálytalanságokra utaló jeleket találnak, és ennek nyomán a településvezetők feljelentést tesznek, akkor azzal alaposan megnehezíthetik az önkormányzat gazdálkodását. A beruházások megvalósítását ellenőrző hatóságok ugyanis – első körben - az önkormányzattól követelik vissza a törvénytelenül elköltött pénzeket. Erről a szekszárdi Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő beszélt a Népszavának. A politikus szerint ettől a települések – főképp a kisebbek – drámai helyzetbe kerülhetnek, hisz a visszafizetési kötelezettség miatt eladósodnak, működési nehézségeik lehetnek és átmenetileg le kell mondjanak a fejlesztéseikről.
Hadházy megemlítette, hogy például Tótkomlóson 2017-ben indult egy uniós támogatást élvező projekt, ami a nők munkavállalási lehetőségeit kívánta javítani. A Békés megyei kisváros független polgármestere, Zsura Zoltán 2019-ben még ellenzéki képviselőként jelezte a projekt során elkövetett szabálytalanságokat, s mivel a helyi képviselőtestületben a kormánypárti többség lesöpörte őt, feljelentést tett a rendőrségen. Az ügyben az adóhatóság indított vizsgálatot, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, és a tárca talált is szabálytalanságokat, ami miatt elképzelhető, hogy visszakövetel Tótkomlóstól 100-150 milliónyi támogatást. A pályázati pénzek nélkül évente 800 millióból gazdálkodó, 6 ezer lelkes város költségvetése ellehetetlenülhet, ha az Emmi visszafizetteti az említett összeget.
Még inkább szorongatott helyzetbe kerülhet az ugyancsak függetlenek által irányított Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpó. A falu évekkel ezelőtt – amikor még kormánypárti vezetése volt a településnek - elnyert 68 millió forintot az iskola tetőfelújítására, valamint egy, veszélyes hulladéknak minősülő kőhalom elszállítására. Utóbbi nem történt meg, ráadásul a munkák megpályáztatása – a jelek szerint – szabálytalan volt. Mindezt a Belügyminisztérium (BM) vizsgálja, s Kétpó irányítói tartanak attól, hogy a minisztérium visszaköveteli a támogatást. Ha ez megtörténik, akkor a 650 lelkes falu elesik éves költségvetésének 30-35 százalékától.
A tótkomlósi és a kétpói pályázat hibás teljesítése a két település előző, fideszes irányítóinak a „sara”, a vizsgálat ostora viszont a mostani, független vezetésen csattan, ők tűnnek majd rossz gazdának és tehetetlennek, amikor az önkormányzat működése az elvont pénzek miatt akadozni fog.
Hadházy szerint félő, hogy az efféle történetek visszatartják az ellenzék által elhódított települések vezetőit attól, hogy átvilágítsák az önkormányzat gazdálkodását, és – ha törvénysértést találnak, akkor - feljelentést tegyenek. Ugyanis az ellenőrzésért felelős hatóságok minden ilyen esetben az érintett önkormányzattól vonják el a hibásan felhasznált támogatási forrásokat. Ezt írja elő a jogszabály, hisz az önkormányzatok anyagi felelősségvállalása – a vezetők párthovatartozásától függetlenül - jogfolytonos.
Persze, ha utóbb a vizsgálat megtalálja, hogy személyesen kiket terhel felelősség egy beruházás kárt okozó törvénytelenségeiért (a részrehajló közbeszerzési eljárásért, az indokolatlan árdrágításért, az el nem végzett vagy rosszul kivitelezett munkáért), akkor az önkormányzat behajthatja a tetteseken az őt ért kárt. Ám mire egy ilyen ügy ítélete jogerőssé, a követelés pedig behajthatóvá válik, hosszú évek telnek el, és kérdés, hogy az ellenzéki településvezetők mernek-e ekkora kockázatot vállalni? Kibírja-e a település a rászakadt adósságot, főleg, hogy az ellenzéki önkormányzatok amúgyis nehezen jutnak támogatási forrásokhoz.
Hadházy Ákos – a fentiek ellenére - arra ösztönzi az ellenzéki településvezetőket, hogy minden esetben tegyenek feljelentést, ha azt látják, hogy elődeik szabálytalanul használták fel a nekik juttatott támogatásokat.
– Nem szabad megijedni, hanem küzdeni kell, keményen – véli Hadházy. – A büntetőeljárás elindítása után polgári jogi igénnyel kell élni, és kártérítési pert kell indítani a vélhető tettesek ellen. Arra egyébként nem számítok, hogy a fideszes vagy a párthoz kötődő vádlottak súlyos ítéletet kapnak. A bíróságban ugyan bízom, a Polt-féle ügyészségben viszont nem: utóbbi nem fog olyan vádat emelni a fideszes elkövetők ellen, aminek nyomán súlyos ítélet születhetne. A pénzügyi követelés viszont sokkal keményebb lehet az elkövetők számára, mint egy felfüggesztett börtön, attól már lesz okuk félni. Ezért már a büntetőeljárás kezdetén kérni kell az elkövetők személyes vagyonának zárolását.
A képviselő hozzátette: nálunk nincs annak múltja, hogy az állami és önkormányzati pénzek tolvajaitól visszaköveteljék az ellopott pénzt, ám ideje, hogy változzon ez a gyakorlat, mert az elmúlt tíz évben a korrupció soha nem volt szintre emelkedett Magyarországon. | Települések patthelyzetben - Sokba kerül vizsgálat utáni feljelentés, de megtérülhet | Bajba kerülhetnek azok a településvezetők, akik feltárják elődeik gazdálkodásának törvénytelenségeit, véli Hadházy Ákos. A független képviselő szerint azonban ez nem szabad, hogy elijessze őket a jogsértések kivizsgálásától. | null | 1 | https://nepszava.hu/3106518_telepulesek-patthelyzetben-sokba-kerul-vizsgalat-utani-feljelentes-de-megterulhet | 2021-01-19 15:56:00 | true | null | null | Népszava |
Így kezdődött
Az ügy még Vári korábbi munkahelyéhez, a Pécsi Sport Nzrt.-hez (PSN) és a 2019-es helyhatósági választáshoz kapcsolódik. Az önkormányzati cég vezetője fideszes jelöltként a pécsi polgármesteri székért indult, de veszített. A nyertes ellenzéki polgármester, Péterffy Attila közvetlenül a megválasztása után felszólította az önkormányzati cégek, intézmények vezetőit, hogy az átadás-átvételig fokozottan figyeljenek az iratokra, dokumentumokra.
Ebben az időszakban a PSN külsős informatikusától elkérték a levelezőrendszer eléréséhez szükséges jelszavakat. Vári Attila nem sokkal később beadta felmondását. Az új vezérigazgató, Máté János érkezésekor derült ki, hogy több felhasználó teljes levelezése eltűnt a szerverekről, és több számítógépben merevlemezeket cseréltek. Ezt követően feljelentést tettek, ám a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást. Az ügyészség az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította, ezért indult pótmagánvádas eljárás. A per tárgya mindvégig sikkasztás gyanúja volt, ugyanis az eltűnt adatok miatt csak az ügyészség tudott volna eljárást kezdeményezni.
Nyitott kérdések
A tárgyalásról a Telex az elejétől tudósított. Az első tárgyalási napon Vári Attila nem kívánt vallomást tenni és kérdésekre sem válaszolt, pedig ezen a ponton tisztázhatta volna, hogy hogyan és miért kerültek hozzá a Pécsi Sport Nzrt. számítógépeiből azok az adattárolók, amiket a nyomozás elején ő maga vitt be a rendőrségre. A rendőrség tanúként sem hallgatta meg Várit. Ezekről a kérdésekről a tárgyalás során érdemi új információk nem is kerültek elő, ami nem is csoda, hiszen a 2019 őszén történtek óta sokat romlott a tanúk emlékezete. A tárgyalás több pontján felmerült, hogy az igazi veszteséget nem a merevlemezek, hanem az eltűnt adatok, törölt levelezések okozták, de ez nem lehetett a per tárgya. A bíróság hiába kérte ki a naplófájlokat – amik elárulhatták volna, hogy pontosan ki és mikor törölt adatokat –, ugyanis azokat a szolgáltató csak egy évig őrzi.
Az ítélet nem jogerős
Az utolsó tárgyalási napon a bíróság felolvasta egy informatikai szakértő szakvéleményét, mely szerint a Pécsi Sport Nzrt. számítógépeiből kiszerelt merevlemezek együttes értéke még a 20 ezer forintot sem érte el. A helyükre betett újak pedig jóval nagyobb értéket képviseltek. A vád álláspontja szerint viszont – és erről jegyzőkönyvet is benyújtottak – nem volt megállapítható, hogy kinek képezik a tulajdonát, hogyan kerültek a gépekbe a cserelemezek (számlák, dokumentációk nem voltak róluk), így az adat- és vírusbiztonsági szempontból megfelelő pótlásuk több mint 70 ezer forintba került.
A vád a perbeszédben fenntartotta indítványát és felsorolta a közvetett bizonyítékokat, és lehetséges indítékokat (terhelő adatok eltüntetése).
A védelem egyértelműnek látta, hogy miért zajlik ez az eljárás: politikai okok emlegetett, amit szerinte az is alátámaszt, hogy egy közszereplő ellen indított pótmagánvádas büntetőeljárásról – aminek ráadásul az elkövetési értéke is alacsony – a sajtó rendszeresen beszámol. Ráadásul Vári ügyvédje szerint, azért mert a védence volt a PSN Zrt. vezetője, még nem jelenti azt, hogy minden vagyontárgy eltűnéséért közvetlenül neki kellene felelnie.
A Szigetvári Járásbíróság felmentő ítéletet hozott sikkasztás vádjában, a felmerült 54 ezer forint költséget a pótmagánvádnak kell állnia. Az ügy összegzése közben a bíróság megállapította, hogy az egyes gépekről, és a távoli mentésekről is eltűnt a céges levelezések 90%-a. A cégnél nem volt nyoma a merevlemezek cseréjének és annak okát sem sikerült kideríteni, és azt sem, hogy ki végezte a cserét. A feljelentést követően az eltűnt hat merevlemezből négyet aztán Vári vitte be a rendőrségre 2020 márciusában.
Ezek együttes értéket 6-23 ezer forint körüli összegben állapította meg a bíróság, míg az új, nem dokumentált merevlemezek jóval drágábbak voltak. A vád, amiben a bíróság eljárhatott, sikkasztás vétsége volt, ami vagyon elleni bűncselekmény és ebből a szempontból kellett a tényállást, valamint az elhangzott tanúvallomásokat értékelni.
A bíróság kiemelte azt is, hogy több tanú is adathordozók értéke helyett, az eltűnt levelezések, konkrét adatok értékét hangsúlyozta. A bíróság szerint arra vonatkozóan, hogy ki és milyen körülmények végezte el a merevlemezek cseréjét, törölte az adatokat, nem lehetett egyértelmű megállapításokat tenni. A jogi indoklás szerint a sikkasztás vádjánál a vagyoni érdeknek jelen kellett volna lennie a cselekmény elkövetésében, és tényező az elkövetési érték is.
A bíróság szerint a kiszerelt vincseszterek értéke jóval kisebb volt, mint a beszerelt vincseszterek értéke, így nem érte el a bűncselekményhez szükséges értékhatár szerinti 50 ezer forintot. Az indoklás szerint btk. az adatvagyon értékével, mint dologi értékkel nem foglalkozik, így ebben a tárgyalásban ezt nem kellett és nem is lehetett figyelmebe venni. Az adatokkal kapcsolatos jogsértések ügyében a bíróság viszont nem illetékes, vádat ebben csak az ügyész képviselhet. A bíróság a vagyon ellen irányuló szándékot sem tudta megállapítani. A bíróság kiemelte, hogy amennyiben a szándék bizonyítható is lenne, az értékhatár miatt akkor is csak szabálysértés merülhetne fel, de ebben az esetben megszüntető rendelkezést kellett volna hozni elévülés miatt.
A tárgyalás végén a pótmagánvád képviselője fellebbezést jelentett be, a védelem még gondolkodik, hogy elfogadják-e az ítéletet.
Vári Attila az elmúlt hónapokban más ügyek miatt, többször is szerepelt a hírekben: tavaly októberben lemondott a Magyar Vízilabda Szövetség elnöki posztjáról, amihez kétes ügyek sorozata vezethetett. Januárban pedig a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumából is távozott. | Első fokon felmentették Vári Attilát, volt fideszes pécsi polgármesterjelöltet a sikkasztás vádja alól | Pótmagánvádas eljárásban tárgyalta a Szigetvári Járásbíróság a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, fideszes pécsi polgármesterjelölt ügyét. Első fokon felmentették Vári Attilát a sikkasztás vádja alól, de a vád bejelentette fellebbezési szándékát. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/04/vari-attila-potmaganvad-felmentes | 2023-04-04 10:16:00 | true | null | null | Telex |
Az MTVA Sajtó és Marketing Iroda közleménnyel reagált a Fortepan keddi nyílt levelére, amiben Tamási Miklós arról írt, hogy „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant, és töröltetni kívánt több náluk elérhető fotót.
Az MTVA közleményében kijelenti, hogy a lomtalanításon talált fotók, amik a Rádió és Televízió Újságnak készültek, az MTVA szellemi tulajdonjogával érintettek lehetnek, „hiába szerzi meg azokat bárki vitatható körülmények között esetleges kidobástól tartva”.
„A lomtalanítás során vagy családi hagyatékból előkerülő negatívok és pozitív, kinyomtatott képek, azok másolatai feletti rendelkezés sem jogosít fel senkit arra, hogy azokat (a szabad felhasználási esetkörökön túlmutatóan) nyilvánosan közzé tegye, ha azok igazolhatóan a közszolgálati médiavagyon részét képezik”
Az MTVA felhívja a figyelmet arra, hogy az állami cégnek is van szabadon elérhető archívuma, amivel bárki a „Nemzeti Fotótár szerkesztője lehet,” ha regisztrál.
Ahogy kedden írtuk, Tamási felsorolása alapján olyan fényképek törlésére szólították fel a Fortepant, amiknek valamilyen formában köze van az MTVA-hoz, például egy gyűjteményt, amit „egy, a Magyar Rádiónál évtizedekig dolgozó szerkesztő mentette meg a kidobástól a Bródy Sándor utcai épületből”, de olyan képeket is, amiken Kudlik Júlia, Vitray Tamás vagy Jeles András szerepel. Tamási nem nevezte meg eredetileg az MTVA-t, de a szöveg kontextusából ki lehetett következtetni, melyik állami részvénytársaságról lehet szó.
A Fortepan Bauer Sándor fotóriporter családjától megkapta a szerző hagyatékát, így az oldal feldolgozta a főleg negatívokból álló gyűjteményt. Az MTVA ezeket is törölné, de sok más képet is, amiknek a negatívjai mind a Fortepannál vannak. Ezek a képek térítés fejében elérhetők a Magyar Távirati Iroda archívumában. | MTVA a Fortepannak: A családi hagyaték nem jogosít fel senkit arra, hogy nyilvánosan közzétegyen fotókat | Az MTVA Sajtó és Marketing Iroda közleménnyel reagált a Fortepan keddi nyílt levelére, amiben Tamási Miklós arról írt, hogy „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant, és töröltetni kívánt több náluk elérhető fotót | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/05/fortepan-mtva-hagyatek-bauer-sandor-foto-fotografia | 2023-04-05 10:46:00 | true | null | null | Telex |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kivizsgálta Hadházy Ákos parlamenti képviselő feljelentését, és megállapította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február–márciusi, honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásakor nem történt bűncselekmény. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést a miniszterelnök február végi, Pisában tett kiruccanása miatt, mert az az utazás már nem kötődött a hivatalos programjához.
Az ügyészség sajtóközleményében azt írja, hogy más országok gyakorlatához hasonlóan a miniszterelnök állami érdekből kap személyi védelmet. A védelem kiterjed a védett személy életének, testi épségének megóvására, közlekedésének biztosítására. A személyi védelem a miniszterelnököt nemcsak hivatali tevékenységével összefüggésben illeti meg, hanem szabadsága, magánprogramjai alatt is.
A jogszabály alapján a honvédségi személykísérés technikai segítséget kiterjeszti a politikai felső vezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felső vezetővel utazik.
A személyi védelem nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik – írja az ügyészség.
Korábban Gulyás Gergely is megerősítette, hogy Orbán Viktor magánprogramon vett részt Olaszországban, és ez indokolta a gép kitérőjét. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL-lel azt közölte, hogy technikai landolásnál szállt ki Pisában Orbán Viktor a fővárosba tartó honvédségi gépből. Az RTL-nek ugyanakkor egy légiközlekedési szakértő azt mondta, technikai landolásnál nem száll ki az utas a gépből, ráadásul ha az útvonalterv szerint a gépnek Kairóból Budapestre kellett repülnie, akkor is legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren, nem pedig a Hadházy által korábban is emlegetett ezer kilométerre. | Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény Orbán toszkánai kiruccanásakor | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kivizsgálta Hadházy Ákos parlamenti képviselő feljelentését, és megállapította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február–márciusi, honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásakor nem történt bűncselekmény. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést a miniszterelnök február végi, Pisában tett kiruccanása miatt, mert az az utazás már nem kötődött a hivatalos programjához. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/06/ugyeszseg-sajtokozlemeny-feljelentes-buncselekmeny-hiany-hadhazy | 2023-04-06 11:03:00 | true | null | null | Telex |
2023. április 11. – 06:59
Varga Judit igazságügyi miniszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium korábbi parlamenti államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 20-án – Bruzák Noémi / MTI
504
Csaknem másfél év telt el azóta, hogy a rendőrség letartóztatta Schadl Györgyöt, majd pár héttel később Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról. Míg a Magyar Orvosi Kamara egyes jogköreit és az orvosok kötelező tagságát két nap alatt eltörölték, az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György a mai napig a végrehajtói kar elnöke lehet. Sőt, a kormány Gulyás Gergely állítása szerint még csak nem is foglalkozott az elmúlt hónapokban a végrehajtói rendszer finomhangolásával; nem látnak rendszerhibát, és Varga Judit felelőssége sem merült fel a helyettese korrupciós ügyében. Orbán Viktor pár hete azt mondta, szívesen fogadnak javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására, a kormánypárti képviselők azonban tárgyalni sem hajlandóak az ellenzék indítványait.
„Akkor tudunk a miniszter asszony és a miniszterelnök felelősségéről is beszélni, hogyha van bírói ítélet” – válaszolta Orbán Viktor 2021 decemberében, amikor Varga Judit felelősségét firtatta a Telex újságírója a Schadl–Völner-ügy kirobbanása után.
„Ma azt tudjuk mondani, hogy a jogszabályok mindenkire egyértelműen vonatkoznak, és egyformán vonatkoznak, ideértve az államtitkárokat is. Sőt, a minisztereket és a miniszterelnököt is.”
Alig két héttel a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatója előtt, december 7-én kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Varga Judit miniszterhelyettese még aznap lemondott a posztjáról, képviselői mandátumát azonban a parlamenti ciklus végéig, áprilisig megtartotta.
A minisztérium akkor csak egy szűkszavú közleményben erősítette meg az államtitkár lemondását. „Nyilvánvaló, hogy Völner Pál az eljárás alatt államtitkári feladatait nem tudja ellátni, ezért helyes, hogy lemondott. Bízunk abban, hogy az eljárás során Völner Pál tisztázza magát.”
Gulyás Gergely: Varga Judit felé erősebb a bizalom, mint valaha
Azóta lassan másfél év eltelt, Varga Judit azonban nem sokkal többet szólalt meg a helyettese ellen indult büntetőeljárásról, amely már a bírósági szakaszban jár. A Telexnek Tusványoson arról beszélt az igazságügyi miniszter, hogy az ügyészség nyomoz, és „ennél jobb eljárást én nem tudok elképzelni”, így teljesen irrelevánsnak tartja, hogy a minisztérium indít-e belső vizsgálatot az ügyben. „Az első perctől kezdve a jogszabályoknak megfelelően, a tisztességes együttműködés jegyében adtuk meg azt a segítséget, amit elvártak tőlünk” – mondta később Varga az Indexnek adott interjúban az ügyészségi nyomozásról.
„Biztos, hogy sok mindenkinek rosszulesett ez a történet. Nem véletlenül mondtam a miniszteri meghallgatásomon, hogy feladatom visszaállítani a renomét, sok munkával és szorgalommal begyógyítani azt a sebet, amit ez az ügy ejtett.”
Legutóbb a soproni kormányülés előtt, februárban kérdeztük az időközben nyilvánosságra került tanúvallomásokról Vargát. Akkor azt mondta, már több mint egy éve nem tagja Völner Pál a kormánynak, és sem miniszterként, sem magánemberként nem szeretné kommentálni a folyamatban lévő büntetőügyet. A bíróságnak kell szerinte értékelni a tanúvallomásokat, és döntést hoznia.
Varga felelőssége azért is érdekes kérdés, mert a tanúvallomások szerint az Igazságügyi Minisztérium dolgozói közül jó pár embernek legalább rálátása lehetett arra, hogy Völner Pál hogyan zsírozta le a végrehajtói kinevezéseket, és a végrehajtók fegyelmi ügyeiben is miként teljesítette Schadl György kívánságait – ha kellett, akár a törvényt is az ő céljaihoz igazították.
Varga Judit felé erősebb a bizalom, mint valaha
– mondta mindezek ellenére Gulyás Gergely egy februári kormányinfón. A töretlen bizalmat pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy Varga is bekerült Orbán Viktor tavaly májusban – öt hónappal Völner lemondása után – megalakult ötödik kormányába. „Varga Judit Völner államtitkár urat kapta” – hárította a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt a kérdést, miképp fordulhatott elő, hogy az igazságügyi miniszter nem tudott arról, mi történik az általa vezetett minisztériumban.
Gulyás többször is arról beszélt az elmúlt másfél évben, hogy semmi nem utal arra, hogy nem egy „egyedi elkövetésről” lenne szó, vagy hogy rendszerszinten lenne probléma a minisztériumban, még ha a tanúvallomásokban
„egy-két ember panaszkodik is arról, hogy ők ezt az eljárást elszenvedni voltak kénytelenek”.
Mit tudott tenni a minisztérium a folyamatban lévő büntetőeljárás alatt? – kérdezett vissza Gulyás a legutóbbi kormányinfón is, amikor arról kérdeztük, hogy szerinte megfelelően kezelte-e a kormány a Schadl–Völner-ügyet. A miniszter szerint Völner azonnal távozott a gyanúsítás után, és mivel az ügyészségi nyomozás az ő minisztériumi munkáját is érintette, felesleges lenne belső vizsgálatot indítani. Annyit azért hozzátett Gulyás, hogy az ügy kirobbanása óta az Igazságügyi Minisztériumban a végrehajtói kinevezéseknél a lehető legszigorúbban járnak el.
Más korrekció azonban eddig nem történt, és a kormány – legalábbis kifele – igyekszik úgy tenni, mintha Völner lemondásával megszüntették volna az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós büntetőügyének gócpontját, és nem is lenne ezzel kapcsolatban több feladata. „A kormány nem tárgyalta a végrehajtói rendszer átalakítását az elmúlt hónapokban” – válaszolta a Telex kérdésére Gulyás a március 9-i kormányinfón. A kialakult helyzet és közbizalom helyreállítása miatt indokolt lehet szerinte áttekinteni a rendszert, de
„az emberi gyarlóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”.
Ha a jogerős bírósági döntés után bármilyen következtetést le kell vonni, a minisztérium meg fogja ezt tenni Gulyás szerint, de a miniszter kitart amellett, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelőek a végrehajtói rendszer 2015-ös átalakítása óta, amikor a végrehajtókkal szemben szigorúbb követelményeket írtak elő.
„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy jogszabályi vagy a rendszerben rejlő hibák vezettek egy olyan eljáráshoz, ahol most vádemelés van”
– tette hozzá a miniszter.
A fideszes képviselők nem szeretnék kivizsgálni, ki az a Tóni, Barbara és Ádám
A kormány szerint tehát nincs itt semmi látnivaló, az ellenzéki képviselők azonban az elmúlt másfél évben igyekeztek napirenden tartani a témát. Sorozatosan nyújtották be a javaslatokat a vizsgálóbizottságok felállítására, Schadl elmozdítására, a rendszer átalakítására. Csakhogy a kétharmados kormánypárti többségről gond nélkül pattant le minden próbálkozás, ami jól mutatja a magyar parlament működését.
Az ügy súlyát jelzi, hogy a tavaly áprilisi választás óta leginkább egymással vetélkedő hat ellenzéki párt képviselői közös javaslatban indítványozták a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely a Schadl–Völner-ügy kormányzati érintettségét, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter lehetséges felelősségét vizsgálta volna. Olyan kérdésekre kereste volna a választ ez a bizottság, mint például:
kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik hangfelvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke;
ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akik többször is előkerülnek a nyomozati anyagban, az ügyészség még sem is vizsgálja a szerepüket; illetve hogy
milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben.
Megvizsgálták volna azt is, hogy
az elmúlt négy-öt év kilakoltatással kapcsolatos döntéseit milyen módon segítette a kormány, illetve az Országgyűlés;
hány családot, gyermeket, idős embert „raktak jogellenesen az utcára Schadl ténykedése alatt a busás haszon reményében”, illetve
azért indultak-e újra a kilakoltatások a járvány után, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le.
Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke a márciusi ülésen azzal érvelt a javaslat ellen, hogy bizottsági vizsgálat nem terjedhet ki olyan ügyre, amely folyamatban levő büntetőügy, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. A javaslatot benyújtó DK-s Sebián-Petrovszki László szerint azonban az ügynek vannak olyan politikai szálai, amelyek nem részei a büntetőügynek, ám fontos hatásuk lehet a kormányzatra.
A bizottság kormánypárti képviselői leszavazták a javaslat tárgysorozatba vételét, azaz az ellenzéki előterjesztés még az Országgyűlés elé sem kerülhet plenáris vitára.
Orbán Viktor: Szívesen fogadunk bármilyen javaslatot
A Mi Hazánk Mozgalom igyekszik talán a legaktívabban napirenden tartani a Schadl–Völner-ügyet, és régóta a végrehajtói rendszer átalakítását szorgalmazzák. Toroczkai Lászlóék szerint a végrehajtói rendszer a 90-es évek óta maffiaként működik, és e bűnszervezet tagjai magyarok tízezreinek az életét tették tönkre, miközben hatalmas profitra tettek szert.
Azt szeretnék, hogy a bírósági végrehajtás Európa több országához hasonlóan Magyarországon is nonprofit módon működjön.
Felszámolnák a végrehajtói irodákat, és a végrehajtói tevékenységet állami fennhatóság alá szerveznék. „A sarcolók országa lettünk” – fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom elnöke az igazságügyi bizottság március végi ülésén. Nem a magyarokat védik a törvények, hanem a végrehajtói maffia tagjait – folytatta, az pedig „elfogadhatatlan, vérlázító, felháborító” Toroczkai szerint, hogy a végrehajtók bármit megtehettek, és évente több százmilliós haszonra tettek szert.
Februárban meg is kérdezte Orbán Viktortól a parlamentben, támogatja-e a Mi Hazánk Mozgalom javaslatát a végrehajtói rendszer nonprofit működéséről.
„Ami a végrehajtórendszer átalakítását illeti, szívesen fogadunk bármilyen javaslatot, és érdemben meg fogjuk fontolni”
– reagált a miniszterelnök a kérdésre.
„Ha megengedi, ez komolyabb dolog annál, semhogy bűt vagy bát mondjunk rá így hirtelen. De ha van ilyen javaslata az ön pártjának, akkor kérem, hogy forduljon hozzánk bizalommal, és az igazságügyi miniszter meg fogja vizsgálni, és adunk egy tisztességes választ, hogy tudunk-e ebben egy malomban őrölni, vagy sem.”
A kormánypárti képviselők – úgy tűnik – nem hallgattak Orbánra, legalábbis a Mi Hazánk Mozgalom javaslatának tárgysorozatba vételét is indoklás nélkül leszavazták pár héttel később az igazságügyi bizottságban. Ez azt jelenti, hogy még parlamenti vitára sem tartotta érdemesnek a javaslatot a fideszes többség. Csakúgy, mint minden más hasonló ellenzéki javaslatot.
Jámbor András: A végrehajtói törvényt ki kéne dobni úgy, ahogy van
„Ma délelőtt az igazságügyi bizottságban most már negyedszerre szavazták le azt a javaslatomat, ami a végrehajtói maffia ügyét próbálná rendezni” – számolt be az Országgyűlésnek napirend előtti felszólalásában Jámbor András. A józsefvárosi országgyűlési képviselő párbeszédes frakciótársával, Berki Sándorral egy olyan eseti bizottság felállítását indítványozta, amely az elmúlt öt évben történt bírósági végrehajtások jogszerűségét tekintené át, és felmérné, hogy milyen jogszabály-módosítások szükségesek „a végrehajtási szervezet szakszerűtlen működése, a rendszerszintű visszaélések visszaszorítása érdekében”.
Jámbor azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy legalább egy dolgot jelöljenek meg a javaslatból, amit tárgyalni hajlandóak. „Értem azt, hogy a politikai korrupció felszámolását nem támogatják, de azt legalább támogassák, hogy azok, akik ennek a maffiának a károsultjai az elmúlt 12 és 30 évben, valamilyen kártalanítást kapjanak.” Jámbor szerint magyar államnak felelőssége van abban, ha történtek hibák és mulasztások, hiszen az állam hozta létre és felügyeli a végrehajtói kart.
A végrehajtói törvényt „gyakorlatilag ki kéne dobni úgy, ahogy van, és egy új törvényt hozni helyette” – jelentette ki a Párbeszéd képviselője, amivel nem aratott osztatlant sikert a kormánypárti széksorokban. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kikerülte a konkrét felvetést, és inkább arra kérte Jámbort, hogy tartsa tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ne kívánja befolyásolni a folyamatban lévő bírósági eljárást. „A kormány nem nyilvánít véleményt egy folyamatban lévő büntetőeljárásról” – fogalmazott Varga Judit jelenlegi helyettese.
„Azon nem tudok most segíteni, hogy az ön egyik javaslatát nem tartotta alkalmasnak az igazságügyi bizottság arra, hogy tárgyalja az Országgyűlés. Nyújtson be jobb javaslatot, és akkor talán tárgyalni fogja az Országgyűlés”
– vágott vissza az ellenzéki képviselőnek Völner Pál utódja.
Völner utódja sajnálja, hogy a végrehajtói kar elnöke maradhatott Schadl György
Nem tartották alkalmasnak az igazságügyi bizottság fideszes képviselői Keresztes László Lóránt javaslatát sem, amely céljával pedig elvileg Répássy Róbert is egyetértene. Az LMP képviselője úgy írná át a törvényt, hogy lehetőség legyen elmozdítani Schadl Györgyöt a végrehajtói kar éléről, miután a végrehajtói működését már tavaly év végén felfüggesztették.
„Igaza van abban, hogy nem elviselhető az az állapot, hogy egy, a hivatalából felfüggesztett vagy pontosabban a tevékenységét nem gyakorló végrehajtó lehet a karnak az elnöke, tehát ebben nincs közöttünk vita” – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára még tavaly júliusban az LMP képviselőjének.
A miniszterhelyettes ugyanakkor hozzátette: meg lehet változtatni a törvényeket, de visszamenőlegesen nem lehet korrigálni a jogszabályokat. A törvény pontosan meghatározza azt, hogy ki meddig töltheti be a végrehajtói kar elnöki tisztét. „Ha ezen a törvényen változtatunk, (…) az én értelmezésem szerint az egy jövőbeni szabály lesz” – mondta Répássy, aki korábban sajnálattal fogadta, hogy a végrehajtói kar decemberi közgyűlésén fel sem merült Schadl leváltása.
Keresztes László Lóránt szerint ugyanakkor politikai döntés, hogy Schadl továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke maradhatott.
Erről beszélt, miután ismét, azaz másodszor is leszavazták a javaslatát az igazságügyi bizottságban. Az ártatlanság vélelmét fontos alkotmányos alapelvnek tartja Keresztes, de mint fogalmazott, nem terjedhet ki arra, hogy egy ilyen súlyos váddal illetett személy egy ennyire fontos közjogi pozíciót töltsön be.
Már csak azért is érdekes, hogy Schadl maradhatott a végrehajtói kar élén, mert a törvény szerint az új végrehajtóknak az elnök előtt kell esküt tenniük. Az eskü ráadásul nem csupán formaság, a jogszabály szerint a végrehajtói szolgálat megszűnik, ha valaki nem a törvényben meghatározott módon teszi le az esküt. Éppen ezért többen úgy értelmezik, hogy a Schadl 2021. novemberi őrizetbe vétele óta esküt tett végrehajtók igazából nem is járhatnának el végrehajtóként.
– mondta Gulyás Gergely is a múlt heti kormányinfón a Telex kérdésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter jogos felvetésnek nevezte a kérdést, hogy miért nem módosítanak törvényt, de szerinte inkább a karnak kellene arról döntenie, hogy visszahívja az elnököt.
„Ha én a kamara tagja lennék, olyan elnököt szeretnék, aki képest ellátni a feladatait” – válaszolta a miniszter, amikor a személyes véleményéről kérdeztük. Azt is mondta, hogy nem ismeri az ellenzéki javaslatokat, amelyeket frakciótársai leszavaztak a bizottságban, és csak akkor tudna állást foglalni, ha elolvasná azokat.
Hét éve tudják, hogy nemzetbiztonsági kockázatot rejthet az informatikai rendszerük
Persze minden csak viszonyítás kérdése. Az elmúlt másfél év szinte semmi ahhoz képest, hogy a Schadl vezette Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál hét éve tudnak arról, nemzetbiztonsági kockázatot rejthet az informatikai rendszerük, mégsem oldották meg. Egy 2016-ban készült jelentés szerint katasztrofális állapotban van az MBVK informatikai rendszere: nem rendelkezik megfelelő védelemmel a külső támadásokkal szemben, a végrehajtók hozzáférhetnek egymás anyagaihoz, illetéktelenek is hozzáférhetnek bizonyos állományokhoz, az ügykiosztás pedig belülről is manipulálható. A jelentésben feltárt hibák között nem egy olyan, amit viszonylag egyszerűen és gyorsan ki lehetne javítani, ám ezek a lépések sem történtek meg a mai napig.
Holott az, hogy az MBVK informatikai rendszerei a törvényeknek megfelelően és hatékonyan működjenek, nyilvánvalóan közérdek lenne.
Hetekkel ezelőtt megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot és a végrehajtói kar felügyeletét ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH). Ehhez az intézményhez került át a bírósági végrehajtások felügyelete a Schadl-ügy kirobbanása előtt nem sokkal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tervezik-e a végrehajtási szabályok, illetve a végrehajtói kar átalakítását, valamint Schadl elmozdítását a kar éléről. Egyik helyről sem kaptunk választ, mint ahogy hiába kértünk interjút korábban Varga Judit igazságügyi minisztertől és Biró Marcelltől, az SZTFH elnökétől is.
Partnereinktől | „Az emberi gyarlóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz” | Csaknem másfél év telt el azóta, hogy a rendőrség letartóztatta Schadl Györgyöt, majd pár héttel később Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról. Míg a Magyar Orvosi Kamara egyes jogköreit és az orvosok kötelező tagságát két nap alatt eltörölték, az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György a mai napig a végrehajtói kar elnöke lehet. Sőt, a kormány Gulyás Gergely állítása szerint még csak nem is foglalkozott az elmúlt hónapokban a végrehajtói rendszer finomhangolásával; nem látnak rendszerhibát, és Varga Judit felelőssége sem merült fel a helyettese korrupciós ügyében. Orbán Viktor pár hete azt mondta, szívesen fogadnak javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására, a kormánypárti képviselők azonban tárgyalni sem hajlandóak az ellenzék indítványait. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/11/schadl-gyorgy-volner-pal-kormany-parlament-vegrehajtasi-torveny | 2023-04-11 11:06:00 | true | null | null | Telex |
Zavarban volt, alig lehetett érteni a szavát kedden a Fővárosi Törvényszéken annak a volt minisztériumi főosztály-vezetőnek, aki államtitkári kabinetfőnök is volt korábban, most pedig egy korrupciós ügy elsőrendű vádlottja. A vádlott azt mondta: tönkrement az élete és a sok munkával felépített karrierje. Azzal védekezett, hogy részben azért találtak nála sok készpénzt a nyomozók, mert ő fizette egy hozzátartozója telefonszámláit, aki aztán készpénzben adta oda neki az összeget. Az ügy egyik vádlottja Vámosújfalu polgármestere, aki mindent beismert.
Az esetről, melynek összesen hat vádlottja van, tavaly novemberben közleményt adott ki az ügyészség, a Telex is beszámolt róla. Takács Kornél Szabó Tünde sportért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2019-ig, majd a vádbeli időben, 2020-21-ben főosztályvezető volt. Az egykori vezető egyik feladata az volt, hogy előkészítő, koordináló feladatokat lásson el magyar állami forrású támogatásoknál. A vád lényege az, hogy különféle, támogatást kérő szervezetek illetékeseinek azt ígérte: segít abban, hogy az államtitkársághoz benyújtott támogatási kérelmeiket elfogadják, ezért cserébe pedig változatos dolgokat – a vádbéli nyelvezeten jogtalan előnyöket – kért és fogadott el, részben saját maga, részben családtagjai számára.
Ezek között volt
ingyenes golfklubtagság,
évente többször luxus golfhétvége,
több uszodabérlet és egy
600 ezer forint értékű futópad is.
A bűncselekmények a vád szerint 2020-ban és 2021-ben történtek. A sorozatnak az vetett véget, hogy a főügyészség 2021-ben összehangolt bűnügyi akciót hajtott végre a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség részvételével. Ekkor lefoglaltak 26 millió forint készpénzt és magát a futópadot is. A kutatás közben megtalált húszezres-kötegekről és a futópadról videót is kiadott az ügyészség.
A vád szerint egyébként a futópad megvásárlásához a minisztériumi vezető maga szerzett költségvetési támogatást „az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével”.
Az ügy többi vádlottja közül hárman olyan szervezetek vezetői, amelyek támogatást kértek és cserébe adtak valamit: egyikük egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosa, másikuk egy budapesti uszoda ügyvezetője, a harmadik pedig Vámosújfalu polgármestere, Jadlóczki Lajos. További két vádlott az ügyészség szerint segítséget nyújtott a vesztegetés elkövetéséhez. A vádlottak nem járultak hozzá, hogy a tárgyalóteremben fotók készüljenek róluk.
A Fővárosi Törvényszék kedden előkészítő ülést tartott: itt a vádlottaknak egyenként dönteniük kellett arról, beismernek-e mindent, amivel vádolják őket. Aki így tett, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, cserébe azzal számolhatott, hogy legfeljebb az ügyészség által megajánlott, nem annyira súlyos büntetéssel lezárul az ügye.
A hat ember közül ketten lépték ezt meg, esetükben meg is született kedden az ítélet. Az egyik Jadlóczki Lajos, Vámosújfalu polgármestere, aki egyben a futópadot intéző alapítvány vezetője is volt, a másik pedig az eljárás egyetlen női vádlottja, aki lényegében közvetített az ügyletnél, és
az utolsó szó jogán azt mondta, neki semmi előnye nem származott a dologból, amit egyébként megbánt. Mind a ketten végül még enyhébb büntetést is kaptak annál, mint amennyit az ügyészség indítványozott.
Jadlóczki Lajos polgármester 1 év, 2 évre felfüggesztett börtönt kapott, továbbá 400 ezer forint pénzbüntetést, illetve vagyonelkobzást 629 ezer forint erejéig. Hivatali vesztegetést és – bűnsegédként – hivatali visszaélést követett el az ítélet szerint. Az asszonyt bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés és szintén bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés vádjában mondták ki bűnösnek. Büntetése 2 év, 4 évre felfüggesztett börtön lett, valamint 150 ezer pénzbüntetést.
A törvényszék a nő esetében számításba vette, hogy büntetett előéletű (költségvetési csalás volt a rovásán), de azt is, hogy súlyos beteg, alig van jövedelme, és mivel beteg unokáját gondozza, a rá kirótt pénzbüntetés nem csak őt, hanem a vele élőket is sújtaná. A polgármester pedig az indoklás szerint azért járt végül jobban annál, mint amit az ügyészség szeretett volna, mert figyelembe kellett venni a belső arányosságot. Mivel ő büntetlen előéletű volt, enyhébb büntetést kellett kapnia, mint a társának.
Az ítélet egyébként nem tudott jogerőre emelkedni, mert
az ügyész – aki egyébként a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságára is hivatkozott – mindkét vádlott esetében súlyosabb büntetésért fellebbezett.
A többi négy vádlott ügyében tárgyalást kell majd tartani, mert egyikük sem ismerte be a bűnösségét úgy, ahogy azt a vádirat állítja. A keddi előkészítő ülésen kiderült, hogy a nyomozás része volt lehallgatás is – az ügyvédek kérték, hadd kapják meg az eredeti hanganyagot.
Részletes vallomást a négy közül egyik vádlott sem tett. A főosztályvezető beszélni azért beszélt egy keveset a törvényszék előtt. Elmondta, mennyire megviselték a történtek, a „sok munkával felépített” karrierje összedőlt. Előre is elnézést kért a bírótól, ha a lelkiállapota miatt majd elakad a beszédben, vagy összefüggéstelennek tűnik a mondandója.
Az ügyvédje indítványai alapján a védekezése részben arra fog irányulni, hogy bizonyítsa a megtalált rengeteg pénz eredetét. Szeretnék bemutatni például a bankszámlakivonatait, amelyeken látszanak sok évre visszamenőleg készpénz-kivételek.
A bankók egy részét pedig azzal magyarázzák, hogy technikailag ő fizette egy hozzátartozója telefonszámláit, aki aztán készpénzben odaadta neki a kérdéses összeget.
A védelem majd pszichológiai szakvéleményt is csatol, és szeretne hivatkozni a főosztályvezető és az államtitkár közötti üzenetváltásokra is. Szerintük ebben is vannak olyan dolgok, amelyek a védekezésüket támasztják alá. Az ügyész megjegyzése szerint ebben viszont annyi személyes és egyéb védett – például a minisztérium működésére vonatkozó – adat van, hogy könnyen lehet, hogy ekkor zárt tárgyalást kell majd tartani.
Az ügyészség az előkészítő ülésen 5 év letöltendőt, 5 milló forint pénzbüntetést és foglalkozástól való végleges eltiltást kért az egykori minisztériumi vezetőre. Így, hogy tárgyalást tartanak, a büntetése végül akár ennél súlyosabb is lehet.
Az ügy szeptemberben folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | Korrupciós futópad: mindent beismert a polgármester | Zavarban volt, alig lehetett érteni a szavát kedden a Fővárosi Törvényszéken annak a volt minisztériumi főosztály-vezetőnek, aki államtitkári kabinetfőnök is volt korábban, most pedig egy korrupciós ügy elsőrendű vádlottja. A vádlott azt mondta: tönkrement az élete és a sok munkával felépített karrierje. Azzal védekezett, hogy részben azért találtak nála sok készpénzt a nyomozók, mert ő fizette egy hozzátartozója telefonszámláit, aki aztán készpénzben adta oda neki az összeget. Az ügy egyik vádlottja Vámosújfalu polgármestere, aki mindent beismert. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/11/korrupcios-futopad-mindent-beismert-a-borsodi-polgarmester | 2023-04-11 11:41:00 | true | null | null | Telex |
Rogán Antal legutóbb 2017. december 11-én szólalt fel a parlamentben, több mint öt év eltelte után kedden a Schadl–Völner-ügyről kérdezhette Jámbor András a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét az azonnali kérdések órájában. Az ügy nyomozati anyagaiban ugyanis több helyen is előkerül a Tóni, Barbara és Ádám becenév. A Párbeszéd képviselője azzal kezdte felszólalását, hogy:
„Miniszter úr, hogy ha szólíthatom így, Tóni.”
Jámbor András szerint a nyomozati anyagban van egy rész, ahol Schadl arról beszélget a Gazdával, hogy a jó barátjuk, „a Tóni milyen nehezen szenved”, amikor miniszterként támadják ők. „Én sajnos nem ismerek más Tóni nevű embert a kormányban, vagy Tóni becenevű embert, úgyhogy nehezen gondolok másra, mint hogy önről van szó.”
Jámbor azt mondta, szerinte azért is Rogán lehet a szóban forgó Tóni, mert a feleségét Barbarának hívják, a volt kabinetfőnökét pedig Ádámnak. Azt is felemlegette, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének bejárása volt a Karmelitába és Rogán minisztériumába, ahol különböző tárgyalásokat folytatott. „Hogyan kapcsolódik ön Schadl Györgyhöz? Azt kérném, hogy tisztázza, mi Schadl György és ön között a kapcsolat. Jó lenne, ha az is tisztázódna, hogy a fideszes képviselők és a végrehajtó maffia között mi a kapcsolat.”
Rogán Antal azzal kezdte válaszát, hogy
„nem tudom, hogy Schadl és Schádl urak azok ugyanannak a személynek felelnek meg-e”,
vagy egyszerűen csak egy sajátos kiejtési módról van szó. Majd „nyíltan, tisztán és egyszerűen” arról biztosította Jámbort, hogy
nem áll módjában ismerni Schadl vagy Schádl nevű urat, nem is ismert ilyet, és valószínűleg a jövőben sem fogja ismerni.
„Ha látnak valami újságcikket, ami önöknek tetszik, akkor azok alapján azonnal vádat kéne emelni, és lehetőleg néhány napon belül ítéletet is kéne hozni.” Rogán szerint az ügyészség minden, az ügyben gyanúként felmerült esetet megvizsgált, és ahol kellett, eljárást indított.
Nem cikkekről van szó, hanem a nyomozati anyagokban szereplő tényekről, lehallgatási jegyzőkönyvekről – mondta Jámbor András Rogánnak. Furcsállta, hogy Rogán nem mondott arról semmit, hogy volt kabinetfőnökének mi köze van az ügyhöz. A Párbeszéd képviselője szerint nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás Magyarországon, és nem foglalkoznak a végrehajtás áldozataival. Ebben a cikkben mutattuk be, hogy a Völner-ügy kirobbanása óta mit tett a kormány a végrehajtói rendszer megreformálásáért.
„Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania” – mondta viszontválaszában Rogán Antal. Nem az ártatlanságot kell bizonyítani, hanem a bűnösséget, tette hozzá a végén.
A Telex korábban Schadl Györgyöt is megkérdezte arról, hogy ki az a Tóni. | Rogán több mint öt év után megszólalt a parlamentben: Nem ismertem Schadl nevű urat | Rogán Antal legutóbb 2017. december 11-én szólalt fel a parlamentben, több mint öt év eltelte után kedden a Schadl–Völner-ügyről kérdezhette Jámbor András a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét az azonnali kérdések órájában. Az ügy nyomozati anyagaiban ugyanis több helyen is előkerül a Tóni, Barbara és Ádám becenév. A Párbeszéd képviselője azzal kezdte felszólalását, hogy: „Miniszter úr, hogy ha szólíthatom így, Tóni.” Jámbor András szerint a nyomozati anyagban van egy rész, ahol Schadl arról beszélget a Gazdával, hogy a jó barátjuk, „a Tóni milyen nehezen szenved”, amikor miniszterként támadják ők. „Én sajnos nem ismerek más Tóni nevű embert a kormányban, vagy Tóni becenevű embert, úgyhogy nehezen gondolok másra, mint hogy önről van szó.” | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/11/schadl-volner-ugy-rogan-antal-jambor-andras-azonnali-kerdesek-oraja-parlament | 2023-04-11 11:59:00 | true | null | null | Telex |
Kedden fogadta el a parlament a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló szóló törvényjavaslatot. A jogharmonizációs célú törvényjavaslat egyebek mellett szabályozza az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelynek révén a köz- és a magánszférában foglalkoztatottak a tapasztalt jogsértéseket bejelenthetik, írja az MTI.
A K-Monitor, a TASZ és a Transparency International Magyarország közös közleményében azt írta a törvényjavaslatról még a szavazás előtt, hogy továbbra sem kapják meg a korrupciót bejelentők az őket megillető védelmet, miközben bejelentésükkel akár az egzisztenciájukat is kockáztatják a közjó érdekében. Ezáltal az állam lemond egy fontos korrupcióellenes eszköz érdemi használatáról.
Azt is kifogásolják, hogy az újságírói forrásvédelemre hivatkozva a törvényjavaslat megpróbálja kiüresíteni az EU-s irányelv azon passzusát, amely védelmet nyújt azok számára, akik a sajtóhoz fordulva számolnak be valamilyen visszaélésről. A törvényjavaslat lényegében semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a bejelentett visszaéléseket ténylegesen kivizsgálják, írták. | Ezután sem éri meg jelenteni a korrupciót, mondják civilek az új panasztörvényről | Kedden fogadta el a parlament a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló szóló törvényjavaslatot. A jogharmonizációs célú törvényjavaslat egyebek mellett szabályozza az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelynek révén a köz- és a magánszférában foglalkoztatottak a tapasztalt jogsértéseket bejelenthetik, írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/11/kozerdeku-bejelentes-szavazas-parlament | 2023-04-11 12:05:00 | true | null | null | Telex |
2018 tavaszán, a választási kampányhajrá utolsó napjaiban egy csapat fideszes aktivista indult el a budapesti éjszakába, hogy a Jobbik óriásplakátjait festékszóróval megrongálják. „Orbán vagy turbán?” – fújták fel rájuk az előre megbeszélt, migránsozós szóviccet. A saját plakátjaikat őrző jobbikosok azonban rajtakapták őket, és a kezdődő verekedésnek rendőrök vetettek véget.
Az aktivisták csoportjában nem egyszerűen lelkes Fidesz-szavazók voltak, hanem több, a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, illetve személyesen a miniszterhez, Szijjártó Péterhez köthető személy is. Egyikük Benkő Szilárd volt, Szijjártó Péter egykori kabinetfőnöke és futsalos csapattársa, aki az elhíresült horvátországi jachtos nyaralására is elkísérte a minisztert és családját. „Néhány barátommal találkoztunk a Margit körúton, és ott megbeszéltük, hogy elmegyünk, és a szabad véleménynyilvánítás jogában feliratot festünk plakátokra” – vallotta a rendőrségnek Benkő az estéről.
A Direkt36 decemberben írta meg a sokáig a külügyben dolgozó Benkőről, hogy egyik cége 2020-ban közel 300 millió forintos támogatást kapott a minisztérium egyik háttérintézményétől. Ez ugyanabban az évben történt, amikor Benkő együtt utazott a miniszterrel a Lady MRD nevű jacht fedélzetén.
A birtokunkba került bírósági ítélet, illetve nyomozati iratok is bizonyítják, hogy Benkő részt vett a 2018-as éjszakai plakátrongáló akcióban a XI. kerületben, az utcáról segítve a Fidesz választási kampányát. Benkő mellett aznap este a Budaörsi úton ott volt Szikora Levente, Benkő és Szijjártó egykori futsalos csapattársa, egyben a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöki tanácsadója is. A csapat tagja volt még többek között a Szijjártó vezette külügy egyik korábbi helyettes államtitkárának, volt magyar nagykövetnek a fia is.
Ugyanezen az éjszakán egy másik fideszes csoport a III. kerületbe is érkezett, hogy lefújja a Fidesz legfőbb riválisának számító ellenzéki párt plakátjait. Ennek a csapatnak az egyik tagja korábban Benkő Szilárd üzlettársa volt, aki aznap éjjel telefonon tartotta a kapcsolatot a Budaörsi úton akciózó Benkőékkel. Többször is beszélt velük telefonon, nem sokkal azután, hogy kitörte egy plakátvédő szolgálatban lévő jobbikos képviselő két fogát is – derül ki a Direkt36 birtokába jutott ítéletből és nyomozati iratokból.
Mindkét csapat a fővárosi Margit körúton találkozott az akció előtt, az egyik résztvevő azt vallotta, hogy egy irodában kaptak utasításokat és festékszórókat a rongáláshoz. Az iroda éppen abban az épületben volt, ahol Benkő egyik cégének irodája is van, és jelenleg Szijjártó Péter feleségének az alapítványa is itt működik.
Kérdéseinkkel kerestük Benkő Szilárdot és az akció több más résztvevőjét is, de nem reagáltak a megkeresésünkre. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium sem reagált megkeresésünkre.
Évtizedes csapattárs
Benkő Szilárd Szijjártó Péter legközelebbi kollégájaként és futsalos csapattársaként lett ismert. Már a 2000-es évek elejétől együtt dolgozott a szintén Győrből származó Szijjártóval, akit követett a kormányba is a 2010-es fideszes választási győzelem után.
Benkő előbb a Miniszterelnökségen a szervezési stáb vezető munkatársaként dolgozott Szijjártó alatt, 2014-ben pedig kabinetfőnökként követte miniszterré kinevezett főnökét a külügybe. Mindeközben Benkő a kormányzat egyik legdrágább autóját, egy újonnan közel 17 millió forintba kerülő Mercedes terepjárót használt.
Benkő 2015-ben elhagyta az államigazgatást és az üzleti életbe távozott. Azonban – mint azt a Direkt36 korábbi cikkében részletesen feltárta – a kapcsolata nem szakadt meg az állammal és Szijjártó minisztériumával sem. 2020-ban egyik cége 280 millió forint értékű, vissza nem térítendő állami forráshoz jutott a külügy egyik háttérintézményétől.
Benkő ugyanebben az évben együtt utazott Szijjártóval a Lady MRD nevű luxusjacht fedélzetén – ez Németh Dániel fotós a 444.hu által közölt fotóin látszik. A jachtozás miatt magyarázkodni kényszerülő külügyminiszter akkor úgy hivatkozott az esetre, mint „családi vakáció a gyerekekkel, a feleségemmel, a barátainkkal”. Benkő Szilárdot korábbi cikkünk megjelenése előtt is kerestük írásban és telefonon is, ő azonban sem akkor, sem most nem adott választ a kérdéseinkre.
Politikai harc az utcán
Benkő 2018-ban már vállalkozóként dolgozott ugyan, de a Direkt36 birtokába került bírósági és rendőrségi iratok alapján a Fidesz továbbra is számíthatott a segítségére. Akkor is, ha kényes, sőt kifejezetten illegális akcióról volt szó. Benkő ugyanis a 2018-as választások előtt néhány nappal, április 6-án éjszaka a Jobbik – akkoriban a Fidesz legfőbb riválisának számító ellenzéki párt – választási plakátjainak lefújására indult a budapesti XI. kerületbe.
Az éjjeli akcióból büntetőügy lett: a fideszesek összetűzésbe keveredtek a plakátjaikat védő jobbikos aktivistákkal, végül a dulakodás nyomán az egyik jobbikost elítélték garázdaságért. Az ügy irataiból részletesen lehet rekonstruálni az eseményeket és Benkő szerepét.
Benkő öt társával együtt, éjjel fél 1 körül érkezett meg a Budaörsi útra, hogy a Jobbik plakátjaira a kormányt támogató üzeneteket fessenek. A városban ekkor nagy számban voltak jelen a Jobbik plakátjai, ezeket azonban rendszeresen rongálták „A Budaörsi úton sok bérelt óriásplakáthelyünk volt, nagy forgalmú helyszínen, amint kikerültek a plakátjaink, másnapra meg voltak rongálva, így azokban a napokban egy négyfős figyelő csoportunk próbálta megóvni ott a plakátokat” – mondta el a Jobbik a Direkt36 kérdésére. Így történt, hogy Benkőéket tetten érték az épp szolgálatban lévő jobbikosok. Egyikük, Szabó Balázs hátba rúgta az egyik, épp az „Orbán vagy turbán?” mondatot felfújó kormánypárti aktivistát, aki ettől nekiesett a plakátnak, majd a plakát közelében lévő korlát a lábát is megsebezte. A megtámadott fideszes egyik társa viszonozni készült az erőszakot, és az esetből valószínűleg csak azért nem lett komolyabb verekedés, mert a helyszínen nagyjából egy percen belül megjelent két civil ruhás rendőr, akik mindkét társaság tagjait, köztük Benkő Szilárdot is a falhoz állították. A Direkt36-nak több, az esetet ismerő forrás is elmondta, hogy a rendőrök az intézkedés során a fegyvereiket is elővették.
Az, hogy a plakátrongáló akció mennyire volt szervezett, nem derül ki pontosan a dokumentumokból, mert Benkő és társai erről nem mondtak sokat a rendőröknek. A bírósági ítélet többször is megjegyzi, hogy az aktivisták igyekeztek elhallgatni az előzményekkel és a szervezéssel kapcsolatos részleteket a hatóságok elől. Az azonban többük, köztük Benkő Szilárd vallomásából is kiderül, hogy az akció előtt a Margit körúton találkoztak.
Benkő a tanúvallomásában így írta le a történteket: „Néhány barátommal találkoztunk a Margit körúton, és ott megbeszéltük, hogy elmegyünk, és a szabad véleménynyilvánítás jogában feliratot festünk plakátokra. Ezért kimentünk a Bp. XI. Budaörsi útra, ahol két csapatra váltunk, velem volt a Levente és egy másik srác, akinek a nevére nem emlékszem, a másik csapatban volt Feri, Attila és András.” Benkő szerint a jobbikosok épp akkor érkeztek a helyszínre, mielőtt ő belekezdett volna a plakátfújásba, ezután pedig rövidesen a rendőrök is a helyszínre értek. „A rendőrök, mikor kiszálltak a kocsiból, felkiáltottak, hogy rendőrség, és felszólítottak minket, hogy álljunk a falhoz, és ott igazoltattak minket.”
Az iratokból az is kiderül, hogy nemcsak Szijjártó Péter barátja, hanem több, a kormánypárthoz köthető más szereplő is tagja volt a csapatnak. Ott volt például Szikora Levente, aki amellett, hogy éveken keresztül együtt focizott Benkővel és Szijjártóval a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapatában, régóta állami tisztségviselő is: 2014 óta a külügyhöz tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatói tanácsadója. Ez az a szervezet, amelyiktől később Benkő Szilárd cége több százmilliós állami támogatást kapott. Szikora 2018 áprilisában egy, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által létrehozott kft-nek is a felügyelő-bizottsági tagja volt.
A plakátrongáló csoport tagja volt még egy egykori magas rangú magyar diplomata és volt helyettes államtitkár akkor 17 éves fia is. Ő volt az, akit a jobbikos plakátvédő, Szabó Balázs hátba rúgott. A sértett az akció után nem sokkal azt vallotta a rendőröknek, hogy a társaságból csak egyetlen személyt, Benkő Szilárdot tudja megnevezni, akivel akkor találkozott másodszor.
A Direkt36 Szikora Leventét, illetve a volt diplomatát és az akcióban részt vevő fiát is megkereste, de nem kaptunk választ tőlük a kérdéseinkre.
Találkozó: Margit körút
Ugyanezen az éjszakán, alig több mint egy órával a Budaörsi úti események után egy másik, négyfős aktivistacsapat érkezett meg az óbudai Nagyszombat utcához. Itt is a Jobbik plakátjait célozták meg, és ahogyan a XI. kerületben, itt is rajtakapták őket a jobbikos plakátvédők, amint épp ugyanazt a mondatot, az „Orbán vagy turbán?” kérdést festették a hirdetésekre, mint a Budaörsi úton Benkőék csapata. Az egyik rongáló itt súlyosan megsebesített egy plakátvédőt, Szanyó Miklóst. A Jobbik óbudai önkormányzati képviselőjének felrepedt a bőre és két foga is kitört, amikor összeverekedtek. A támadó a rendőrségi iratok alapján Szabó Attila Milán volt, aki az üzleti életből szintén kötődik Benkő Szilárdhoz. 2016-ban ugyanis vele alapított közös céget, amely a belvárosi Teréz körúton üzemeltetett hazai és tengeri halételeket kínáló éttermet.
A Direkt36 birtokába került rendőrségi iratokból kiderül az is, hogy Szabó nemcsak Benkőt, hanem Szijjártó másik korábbi csapattársát, az éjjel a Budaörsi úton akciózó Szikora Leventét is ismerhette. Erre utal, hogy aznap éjjel, hajnali 2 óra környékén húsz percen belül háromszor is beszéltek egymással telefonon. A két aktivistacsoport között tehát kapcsolat volt.
Szikoráék a telefonhívások idején már túl voltak a rendőri igazoltatáson, a jobbikost bántalmazó Szabó Attila Milán azonban elkerülte a hatóságokat, a verekedés után egyedül távozott a helyszínről. A kiérkező rendőrök a következő napokban sem találták meg, pedig több alkalommal keresték több, hozzá köthető címen, és telefonon is többször próbálták elérni. Végül több mint 48 órával később maga ment be a III. kerületi rendőrségre, ahol vallomást tett. Az eltelt időt azzal magyarázta, hogy a hétvégére a Balatonra utazott, ahol kikapcsolta a telefonját, és nem olvasott híreket sem.
A férfit, bár bűnösségét végig tagadta, végül testi sértés miatt elítélték, első fokon 1 év 8 hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott, majd másodfokon ezt jelentősen enyhítették, a végső ítélet négyszázezer forintnyi pénzbüntetés lett.
Bár Szabó a XI. kerületi aktivistákhoz hasonlóan kevés részletet árult el az akció előzményeiről, másik három társának vallomása megvilágít több részletet is.
Ők elmondták, hogy mindhárman győri Fidesz-aktivisták, akik aznap este indultak el Győrből, az ottani Fidesz irodájából Budapestre „szabadon véleményt nyilvánítani”. Szabó már Budapesten, mint a város ismerője csatlakozott hozzájuk. Elmondásuk alapján egy Margit körúti irodában találkoztak más fideszes aktivistákkal, ahol aznap este nagyjából 15-en gyűltek össze.
Az óbudai aktivisták azt vallották, hogy az irodában mondták meg nekik, mi lesz a feladat: egy férfi kiosztotta a festéket, és elmondta, hogy a jobbikos plakátokra kell felfújni az „Orbán vagy turbán?” feliratot.
Az egyik óbudai aktivista a pontos címre is emlékezett, ő a Margit körút 12.-t jelölte meg a rendőröknek. Ezen a címen hivatalosan nem üzemelt Fidesz-iroda a plakátrongálós konfliktus idején, viszont erre a címre volt bejegyezve a legtöbb, Benkő Szilárd érdekeltségében álló cég. A vállalkozások pontos székhelye a 12. szám alatt egy második emeleti, 120 négyzetméteres iroda volt, amelynek 2015 óta a tulajdonosa is egy Benkő-cég, a Benefit Products Kft.
2020-ban ugyanebbe az irodába költözött be és jelenleg is itt működik az Együtt az Autistákért Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Szijjártó-Nagy Szilvia, Szijjártó Péter külügyminiszter felesége.
Az nem egyértelmű, hogy tényleg a Benkőhöz köthető irodában volt-e a találkozó a Margit körút 12.-ben, vagy esetleg ugyanannak az épületnek egy másik helyiségében, és csupán véletlen egybeesésről van szó. Benkő plakátrongáló csapatának vallomása sem tisztázza ezt, ugyanis ők nem neveztek meg irodát találkozási pontként, csak annyit mondtak, hogy a Margit körúton találkoztak.
Kérdéseinkkel kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Fideszt és az Együtt az Autistákért Alapítványt is, de a cikk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az atrocitások után néhány órával a Fidesz közleményben reagált a III. illetve a XI. kerületben történtekre. Ebben úgy fogalmaztak, hogy az agresszivitás és az erőszak a Jobbik igazi arca, amiből a magyar választók nem kérnek. Védelmükbe vették a plakátrongálókat is: „Aktivistáink nem tettek mást, mint a véleménynyilvánítás szabadságát gyakorolták.” | Fideszes plakátrongáló csapat tagjaként akciózott a budai éjszakában a Szijjártóval jachtozó vállalkozó | 2018 tavaszán, a választási kampányhajrá utolsó napjaiban egy csapat fideszes aktivista indult el a budapesti éjszakába, hogy a Jobbik óriásplakátjait festékszóróval megrongálják. „Orbán vagy turbán?” – fújták fel rájuk az előre megbeszélt, migránsozós szóviccet. A saját plakátjaikat őrző jobbikosok azonban rajtakapták őket, és a kezdődő verekedésnek rendőrök vetettek véget. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/04/13/fideszes-plakatrongalo-csapat-tagjakent-akciozott-a-budai-ejszakaban-a-szijjartoval-jachtozo-vallalkozo-benko-szilard | 2023-04-13 12:09:41 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Vizoviczki-ügyben korrupciós bűncselekménnyel vádolt magas beosztású volt rendőrtisztet; a másodfokú döntés jogerős – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Mint mondták, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Vizoviczki László nevével fémjelzett, fővárosi rendőri vezetőket érintő katonai büntetőeljárás során, korrupciós bűncselekmény miatt 2021 májusában emelt vádat a korábban leszerelt volt rendőrtiszt ellen, aki az alapügy egyik vádlottja.
A jogász végzettségű vádlott a felelősségre vonás elkerülése érdekében 2020. február 4-én arra akarta rávenni vádlott-társát, hogy mint egykori beosztottja vallomásával vállalja magára a vád tárgyává tett egyes bűncselekményei elkövetését a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtti eljárásban
– tudatta a főügyészség, amely szerint a vádlott a szívességért cserébe pontosan meg nem határozott összegű havi juttatást ígért.
A Fővárosi Törvényszék tavaly első fokon bűnösnek mondta ki a volt rendőrtisztet vesztegetés bírósági eljárásban bűntettében, és 1 év – 3 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Ezt hagyta helyben a 2023. április 6-án kihirdetett másodfokú, ügydöntő végzésével a Fővárosi Ítélőtábla, az ítélet így jogerőre emelkedett – tették hozzá.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én jelentette be, hogy vádat emelt a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált, a Hajógyári-szigeten és a belvárosban szórakozóhelyeket működtető diszkópápaként is ismert Vizoviczki László ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.
A vádlottak között hét korábbi rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, korábbi tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is volt. | Vizoviczki-ügy: Egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy magas beosztású volt rendőr | A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Vizoviczki-ügyben korrupciós bűncselekménnyel vádolt magas beosztású volt rendőrtisztet; a másodfokú döntés jogerős – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/13/vizoviczki-ugy-jogerosen-eliteltek-a-korrupcioval-vadolt-volt-rendortisztet | 2023-04-13 13:14:00 | true | null | null | Telex |
Egy Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től érkezett hivatalos levél okozott kellemetlen meglepetést több badacsonytomaji szőlősgazdának és üdülőtulajdonosnak az elmúlt napokban. A Buchert Edina vagyonátruházási igazgató által szignált egyoldalas értesítő arról tájékoztatta a Gulács hegy déli lejtőjén fekvő Csángó-dűlő néhány ingatlantulajdonosát, hogy a vagyonkezelő tervbe vette három, eddig állami tulajdonban lévő út magánkézbe adását.
A külön helyrajzi számon nyilvántartott útszakaszok éppen a milliárdos ingatlanvállalkozó, Jellinek Dániel családi birtokát veszik körbe, csakhogy sokak számára ezek a részben szilárd burkolatú, részben burkolat nélküli dűlőutak jelentik az egyetlen lehetőséget, hogy gépjárművel megközelítsék saját ingatlanjaikat. Az igazgató levele arra nem adott magyarázatot, hogy az MNV miért döntött hirtelen a generációk óta közös használatban lévő utak magánosítása mellett.
A tájékoztatóban annyit közöltek, hogy az utakkal határos ingatlanok tulajdonosai, amennyiben kívánják, részt vehetnek az ingatlanok értékesítési eljárásában. Erre azonban csak akkor lesz módjuk, ha vételi szándékukat rövid határidővel – a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszajelzik, később pedig az MNV majdani értékbecslésében meghatározott forgalmi árnál magasabb ajánlattal pályáznak az összességében több ezer négyzetmétert kitevő ingatlanegyüttesre.
Felháborítónak tartjuk, hogy az MNV egyoldalúan, mindenféle előzetes tájékoztatás nélkül egyszer csak úgy dönt, hogy értékesít olyan utakat, amelyek évtizedek óta állami tulajdonban vannak
– mondta lapunknak az egyik érintett ingatlantulajdonos. Ádám István szerint a távolabbi telkek birtokosai csak „fű alatt” értesültek az eladási tervről, nekik a vagyonkezelő még tájékoztató levelet sem küldött, holott az utak esetleges lezárása őket is nehéz helyzetbe hozná. Ádám István úgy véli, ha az MNV minden áron el akarja adni a telkeket, akkor először az önkormányzatnak kellett volna felajánlania. A helyiek szerint egyébként nem titok, hogy a környéken kinek lehet megfelelő vásárlóereje ahhoz, hogy győztes ajánlatot tegyen egy ilyen értékesítési eljárásban.
Az MNV-t a 24.hu is hiába kereste, az állami cég nem árulta el, miért akar megszabadulni a Gulács hegyi dűlőutaktól, milyen feltételekkel vernék dobra az ingatlanokat, és hogyan képzelik az értékesítés után kialakuló helyzetet. Bár az állami vagyonkezelő egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre, Jellinek Dániel viszont igen. A milliárdos elárulta, hogy ő kérvényezte az értékesítést.
Jellinek az elmúlt időszakban borászattá és hozzá kapcsolódva üdülőépületté fejlesztette a Csángó-pince néven ismert, több mint száz éve létrehozott pincészetet. A Badacsonytomaj külterületéhez tartozó pincét az Eszterházyak építtették az 1900-as évek elején az arisztokrata család borászatához, a földalatti pincerendszer és a felszíni épület állapota azonban a második világháború utáni államosítás óta fokozatosan leromlott, pusztulásra volt ítélve. A Csángó-dűlő egyébként az elmúlt tíz évben vált igazán felkapott területté, korábban egyes részeket illegális szemétlerakóknak használták.
Jellinek, aki jelenleg az ország egyik leggazdagabb vállalkozójának számít, még 2016-ban vásárolta meg az ingatlant az akkoriban csalási ügybe keveredett és súlyos pénzzavarral küzdő Szeremley Huba borász-üzletember családjától. Miközben Szeremley (a borász 2021-ben hunyt el) badacsonyi házát és szőlőit végrehajtók árverezték el, a Csángó Pince Mezőgazdasági Kft.-t a hozzátartozó ingatlanokkal Jellinek egyik érdekeltsége, az YT13 Invest Kft. vásárolta meg, az elmúlt években pedig két másik, a V.I.B. Ingatlanforgalmazó és az Oppeide Holding Zrt. vette át.
Jellinek az elmúlt években jelentős pénzeket invesztált a rekonstrukciós munkákba, az eredmény pedig egy többszintes, több úszómedencés komplexum lett. A milliárdos több földterületet is felvásárolt, hogy megnövelje az ingatlanegyüttes körüli birtokot. Ezek a telekrészek a pincétől eltérő módon nem a cégbirodalom, hanem – lévén termőföldek – Jellinek saját és családtagjai nevén lettek bejegyezve.
Jellinek Dániel lapunknak megerősítette, hogy maga kezdeményezte az utakat is magukba foglaló állami telkekkel kapcsolatos eljárást az MNV-nél, de mint mondta, nem állt szándékában, hogy magukat az utakat is megvegye. Mint mondta, nem a teljes ingatlanokra, hanem az azokhoz tartozó út menti területekre jelentkezett be az állami cégnél.
Ezek a jelenleg útként nyilvántartott elhanyagolt területrészek már az egykori Eszterházy-pincészet, majd később a termelőszövetkezet borászatának idejében is a belső épületek, valamint a telkek használatát biztosították. A tervezett tranzakcióval helyre szeretnénk állítani a telkek korábban létező teljességét és az általunk időközben tájazonosan felújított épület használhatóságát
– közölte Jellinek, hozzátéve, hogy a vásárlás nem érintené az utak nyomvonalait és azok közlekedési célú használhatóságát.
Megkerestük a badacsonytomaji önkormányzatot is, hogy tudnak-e a település külterületét érintő magánosítási tervről, és szükségesnek tartják-e a beavatkozást, választ azonban egyelőre onnan sem kaptunk. | Jellinek állami utakat olvasztana milliárdos badacsonyi birtokába, az MNV máris intézkedett | Levelet kaptak a Badacsonytomajhoz tartozó egyik szőlődűlő ingatlantulajdonosai, hogy az állami vagyonkezelő több közút magánkézbe adását készíti elő. A 24.hu-nak Jellinek Dániel milliárdos üzletember elmondta, hogy ő kezdeményezte a privatizációt, de neki nem áll szándékában a közutak megvétele, csak a hozzájuk kapcsolódó út menti területeké. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/04/11/badacsonytomaj-jellinek-daniel-csango-pince-mnv-allami-utak-eladasa/ | 2023-04-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Több volt magyar kormányzati tisztviselőt és kormányközeli szereplőt is érintheti az a készülőben lévő, a korrupcióra fókuszáló amerikai törvényjavaslat, amely alapján – ha a kongresszus elfogadja – vízumtilalmi listára kerülnek fel – értesült a Szabad Európa washingtoni állami tisztviselőktől.
Ez lehet a következő lépés azután, hogy szerdán amerikai szankciós listára került az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank és több tisztviselője között magyar alelnöke, Laszlóczki Imre.
A készülő törvényjavaslat az amerikai külügyminisztérium külügyi műveletekről és kapcsolódó programokról szóló törvény 7031(c) passzusára hivatkozik, amely szerint külföldi kormányok tisztviselői és közvetlen családtagjaik nem jogosultak az Egyesült Államokba való belépésre, ha a külügyminisztériumnak hiteles információi vannak arról, hogy közvetlenül vagy közvetve súlyos korrupcióban és/vagy az emberi jogok súlyos megsértésében vettek részt.
A magyar szereplőket is érintő törvényjavaslat tavaly ősz óta készül, és több amerikai kongresszusi képviselő és szenátor készül az elfogadására a következő hónapok folyamán – ezzel jelezve, hogy nem nézik jó szemmel a korrupció mértékét Magyarországon. A törvényjavaslat elfogadásához kongresszusi többségre lesz szükség.
"A lépés már régóta esedékes. Bár nem ez az első alkalom, hogy ez történik, az USA-nak sokkal erőteljesebben fel kellett volna lépnie, amikor a korrupcióról van szó, és ez egy jó lépés. Valószínűleg ez az egyetlen nyelv, amelyet az Orbán-kormány megért" – mondta Dalibor Rohac, az washingtoni American Enterprise Institute vezető elemzője a Szabad Európának.
Korábbi példák
A 7031(c) passzusra való hivatkozás nem csak Magyarországot érintené a régióban, korábban (2021) például Dobroslav Trnka volt szlovák főügyész is felkerült egy hasonló vízumtilalmi listára. Legutóbb pedig, április elején négy grúziai, a kormánypárthoz közeli főbírót tiltottak ki Amerikából.
A 7031(c) bekezdésre 2018-ban hivatkozott először az amerikai külügyminisztérium. Ekkor Adriatik Llalla volt albán főügyészt és több mint 160 olyan személyt neveztek meg nyilvánosan, akiket a rendelkezés értelmében családtagjaikkal együtt eltiltottak az Egyesült Államokba való beutazástól. A 2014-ben a kitiltási botránynál alkalmazott, Magyarországot érintő 7750-es elnöki proklamációhoz képest a 7031(c) alkalmazásánál az érintettek neve is nyilvánosan fel lesz tüntetve az amerikai külügyminisztérium honlapján.
Az amerikai külügyminisztérium 2022-es emberi jogi országjelentésében szerepelt a korrupció aggasztó mértéke hazánkban: „Bár a kormány tett lépéseket az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása, kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és megbüntetése érdekében, a magas szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező korrupció elleni fellépés korlátozott volt” – olvasható a jelentésben.
Korrupciós vádak nemcsak az USA, de több nemzetközi szervezet részéről is érték Magyarországot az utóbbi években. A Transparency International korrupciós felmérése, a Korrupcióérzékelési indexe alapján 2022-ben Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
David Pressman amerikai nagykövet márciusban Washingtonba utazott, ahol Antony Blinken külügyminiszterrel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú tisztviselőivel és a szenátus igazságügyi bizottságával is tárgyalt a két ország kapcsolatának helyzetéről.
A 2014-es kitiltási botrány
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Fidesz-kormányhoz közeli szereplőknek korrupciós vádak miatt korlátoznák az Amerikába való beutazását. 2014 októberében az Egyesült Államok nem sokkal a magyar választások után lépett fel az Orbán-kormány ellen korrupció gyanúja miatt, hat magyar közhivatalnokot és közéleti személyiséget kitiltva az USA-ból a 7750-es elnöki proklamáció alapján. A proklamáció szerint a korrupcióból hasznot húzó, az amerikai érdekeket sértő személyek belépését Washington megtagadhatja.
A listán szereplő nevek nem voltak nyilvánosak – az Egyesült Államok akkori ideiglenes budapesti ügyvivője, André Goodfriend is többször hangsúlyozta: nem szeretné nyilvánosságra hozni, mert nem akar személyiségi jogokat sérteni.
A kitiltási botrány az elmúlt évtized egyik legnagyobb – személyeskedéstől legkevésbé sem mentes – külpolitikai botrányává vált. Szijjártó bekérette Goodfriendet, majd elmondta, hogy nem kapott hiteles információt az ügyről, Rogán Antal pedig egyenesen „provokációnak” nevezte Washington lépését.
A Fővárosi Főügyészség később szintén azt reagálta az ügyre, hogy az amerikai hatóságok „semmilyen konkrét adattal nem bizonyították a magyar kormányzati tisztviselők állítólagos korrupciós ügyét, amely miatt korlátozták beutazásukat az Egyesült Államokba”.
Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori elnöke a Magyar Nemzetnek ekkor azt nyilatkozta, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták beutazását az Egyesült Államokba. A novemberi interjúban még azt mondta, nem készül lemondani. „Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat.” A következő év májusában azonban mégis benyújtotta lemondását. Vida feljelentést tett Goodfriend ellen, annak ellenére hogy az ügyvivő diplomáciai mentességet élvezett, így semmiféle eljárás nem indulhatott volna ellene.
Hozzá kötődik a kitiltási botrány egyik ikonikus, mára már mémmé vált pillanata, amikor is Vida Ildikó a Hír TV stábjával előzetes bejelentés nélkül ment az amerikai nagykövetség elé, majd amikor Goodfriend beszélni kezdett hozzá, azt mondta: „Nem tudom, hogy mit mond. Tolmácsot szeretnék kérni.”
Magnitsky-törvény
Nem Magyarország az egyetlen középkelet-európai ország, amelyet az USA korrupció miatt szankcionál. 2021 júniusában több ismert bolgár kormányzati tisztviselő és közéleti személyiség került feketelistára többtucatnyi céggel együtt. Őket az úgynevezett Magnitsky-törvény 2016-os globális kiterjesztése alapján szankcionálták, amely azokat bünteti, akik emberi jogok vagy a jogállamiság sérelmére követtek el bűncselekményeket külföldön.
2019 decemberében az amerikai kormány szintén a Magnitsky-törvény alapján szankcionálta a hírhedten korrupt szlovák üzletembert, Marián Kočnert is, aki halála előtt megfenyegette Ján Kuciak oknyomozó újságírót.
A Magnitsky-törvény politikai eszköz, nem előzi meg bírósági vizsgalat. Egyebek mellett abban is különbözik a 7031(c)-től, hogy ez az intézkedés befagyasztja az érintettek Egyesült Államokban található vagyonát, megtagadja vagy visszavonja amerikai vízumukat, és megakadályozza, hogy amerikai bankok, vállalkozások és magánszemélyek tranzakciókat bonyolítsanak velük. 2014-ben ez a törvény még nem létezett, így akkor nem is merült fel, hogy Magyarországot is érintse. | Újabb szankciókat készítenek elő: volt magyar kormányzati tisztviselőket tilthatnak ki Amerikából | Több volt magyar kormányzati tisztviselőt és kormányközeli szereplőt is érintheti az a készülőben lévő, a korrupcióra fókuszáló amerikai törvényjavaslat, amely alapján – ha a kongresszus elfogadja – vízumtilalmi listára kerülnek fel – értesült a Szabad Európa washingtoni állami tisztviselőktől. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-szankciokat-keszitenek-elo-volt-magyar-kormanyzati-tisztviseloket-tilthatnak-ki-amerikabol/32358292.html | 2023-04-13 23:22:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Megint szabálytalankodott a kormánypárti vezetésű Sümeg, de a kormány elengedte a pénzvisszafizetést
Sorozatosan marasztalja el a hatóság és a bíróság is a fideszes vezetésű Sümeget különféle, súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Többször a felhasznált EU-s pénz egészét visszafizettették, de a város legutóbb is megúszta, mert “elengedték” a büntetést. A legfrissebb, “házon belüli” közbeszerzés ügyében a rendőrség megszüntette a nyomozást – igaz, a beruházás meg sem valósult.
Minden sümegi lakost kétszer elvihet moziba a városvezetés, miután nagyjából ennyit spóroltak azzal, hogy a városuk megint megúszott egy komoly visszafizetési kötelezettséget. A visszatérítést eredetileg azért szabták ki a kormánypárti vezetésű Veszprém megyei városra, mert zsinórban már a sokadik alkalommal hajtottak végre szabálytalan közbeszerzést olyan beruházásokra, amelyekre uniós pénzt kértek.
Az önkormányzatnak ezért ezúttal 19,26 millió forintot kellett volna visszafizetnie, ez a kb. 6000 lakosra leosztva 3200 forint fejenként, ennyivel kevesebb jutott volna a helyiek életszínvonalának emelésére. Ám hiába mondta ki a Közbeszerzési Hatóság tavaly januárban a jogsértést, majd miután a város bíróságon támadta meg a határozatot, novemberben a Fővárosi Törvényszék is, hogy a Tóth Tivadar utca kerékpározhatóvá tétele elnevezésű projekt kivitelezésénél súlyos közbeszerzési szabálysértés történt és vissza kell fizetni 19,2 millió forintot,
mégsem kell visszafizetni, mert “elengedték”.
Ez a hvg.hu birtokába került dokumentumból derül ki: ebben egy helyi lakos közérdekű adatigénylésére válaszul idén február 28-án Végh László Fidesz-KDNP-s polgármester közölte, hogy “a visszafizetést elengedték 2022. december 16-án kelt tájékoztatóval, 18 686 770,-Ft összegű tőke és 574 185,-Ft kamat összegre vonatkozólag.”
A település többször volt ilyen szerencsés, hogy “elengedték” a fizetni valóját. Egy bölcsődeépítésre elköltött 76,9 milliós támogatásból szabálytalan közbeszerzés miatt 25 százalékot, vagyis több mint 19 milliót kellett volna visszafizetni, de a tavalyi parlamenti választás előtt, 2021 végén ezt átvállalt a várostól a kormány. A jó hírt Navracsics Tibor – a körzet később megválasztott képviselője – közölte:
Log in or sign up to view
See posts, photos and more on Facebook.
Különösen pikáns, hogy miközben Sümegnek többször meggyűlt a baja az EU-s forrásokból végzett beruházások közbeszerzési eljárásaival, a város honlapján jól látható helyen egy számláló mutatja “A sümegi önkormányzatnak megítélt európai támogatás összegét”, de a kiírás szerint csak 2014 októberétől – ekkortól vezeti a várost a Fidesz-KDNP-s Végh László.
A számláló most 3,09 milliárd forint felett van, de azt nem jelzik, hogy ebből időről időre levonják-e a szabálytalanságok miatt visszafizetett összegeket.
Az említett bölcsődés beruházásnál és másoknál is a gyakran a Pénzügyminisztérium jelzésére vizsgáló Közbeszerzési Hatóság döntőbizottsága a jogsértést abban azonosította, hogy szabálytalanul hozták ki győztesnek a munkákra a város saját tulajdonú céget, a Sümegi Közszolgáltató Kft-t. Végh polgármester több ilyen elmarasztaló határozatot is megtámadott a bíróságon, de rendre veszített.
2021-ben miután a Közbeszerzési Hatóság súlyos jogsértéseket állapított meg uniós támogatású sümegi beruházásoknál – a 24.hu cikke szerint -, a Pénzügyminisztérium úgy döntött, visszafizetteti a teljes, 120 milliós összeget az önkormányzattal. Emiatt akkor nyáron akkora volt a felháborodás a minderről állítólag semmit sem tudó helyi képviselőtestületben, hogy a
méltatlansági eljárást kezdeményeztek Végh László polgármester ellen, de a városvezető 5:3 arányú szavazás után megúszta ezt és a posztján maradhatott.
Korábban pedig az okozott botrányt Sümegen, hogy a polgármester az élettársára bízta a helyi szakellátó intézmény vezetését, megduplázta a fizetését is, de kiderült, hogy a nőnek hamis az érettségije, ezért végül utóbb lemondott.
A korábbi szabálytalanságoknál is érintett önkormányzati cég, a Sümegi Közszolgáltató Kft. volt a főszereplője annak a tavaly nyári esetnek is, amiből rendőrségi nyomozás lett, de a vizsgálódás végül azzal zárult nemrég, hogy megszüntették a kartellbűncselekmény és hűtlen kezelés gyanúja ügyében folytatott eljárást a sümegi önkormányzat tervezett újabb, “házon belüli” beruházása miatt.
“A cselekmény nem bűncselekmény” – ezzel zárta le az ügyet a rendőrség a hvg.hu-hoz eljutott, március 13-i határozatában. Előzőleg az ügyészség hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető korábbi rendőrségi döntést, mert bár a nyomozók a kartellbűncselekmény ügyében szabályosan döntöttek az eljárás megszüntetéséről, a nyomozás másik száláról, a hűtlen kezelésről elfeledkeztek.
Az ügyben ugyanis két szálon indult nyomozás – hűtlen kezelés, illetve a kartellbűncselekményt takaró, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettek gyanúja miatt –, méghozzá a területi illetékesség miatt elfogultságot jelentő Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság kizárásával még tavaly augusztusban.
A nyomozás azért indulhatott meg, mert Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdését. Ezt az ellenzéki képviselő “Sümegen bármit megtehet a helyi hatalom?” címmel nyújtotta be azután, hogy a Sümegi Szó beszámolt a július 7-i sümegi képviselőtestületi ülésről, és arról, amit Végh László Fidesz-KDNP-s polgármester ott mondott.
A tavaly nyári ülésen egy EU-s támogatásból tervezett projekt, egy 32 milliósra becsült turisztikai fejlesztés munkáiról volt szó. Hangfelvétel is van róla, hogy a polgármester azt mondta: házon belül, a város saját cége, a Sümegi Közszolgáltató Kft. nyeri majd a megbízást, de a rend kedvéért bekérnek a más helyi közbeszerzéseken rendre induló más cégektől is ajánlatot. Végh László úgy fogalmazott:
attól függetlenül, hogy a Közszolg fogja elvégezni, ugye ezt gyakorlatilag kijelenthetjük, mivel hogy az in-house eljárásban lesz kiírva, de ettől függetlenül három árajánlatot be kell kérnünk, más cégektől is, hogy látszódjon, hogy a Közszolgnak az ajánlata az nem túlzó.”
A hvg.hu megnézte azóta az összes önkormányzati határozatot és nincs nyoma, hogy a tavaly júliusi elhatározást tett követte volna, vagyis, ha be is kértek árajánlatokat, azokat tárgyalták volna. Sümegi forrásaink meg is erősítették, hogy nem volt azóta testületi döntés a beruházásról, nem is valósult meg, az EU-s támogatás pedig elveszhetett, mert év végéig kellett volna készre jelenteni a munkát.
Végh László polgármestert a kisebb-nagyobb szabálytalanságok láthatóan nem különösebben zavarják, hosszú távra tervez. Legalábbis 2027-ig biztosan. Erre utal az egy éve, a parlamenti választás előestéjén a Facebookra feltöltött videója – amelyben a sok elnyert EU-s támogatással dicsekszik – is. Ehhez posztjában Végh László további pályázati lehetőségekre várva azt is írta:
Az elmúlt évek a folyamatos fejlesztés jegyében teltek. Lehet ránk kígyót-békát kiabálni, vádolni, és sarat dobálni. Tessék végig menni a városon. A jövőre vonatkozó tervek is megvannak. Várjuk hozzá a pályázatotokat és a támogatást."
(Nyitóképünkön Végh László, Sümeg polgármestere) | Megint szabálytalankodott a kormánypárti vezetésű Sümeg, de a kormány elengedte a pénzvisszafizetést | Sorozatosan marasztalja el a hatóság és a bíróság is a fideszes vezetésű Sümeget különféle, súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Többször a felhasznált EU-s pénz egészét visszafizettették, de a város legutóbb is megúszta, mert “elengedték” a büntetést. A legfrissebb, “házon belüli” közbeszerzés ügyében a rendőrség megszüntette a nyomozást – igaz, a beruházás meg sem valósult. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230404_Szabalytalansag_miatt_ujabb_visszafizetesre_koteleztek_a_fideszes_vezetesu_Sumeget_de_az_allam_megint_lenyelte_helyette | 2023-04-04 05:05:00 | true | null | null | HVG |
Az ügyészség semmi kifogást nem talált Orbán Viktor firenzei kiruccanásában
Hadházy Ákos feljelentése alapján vizsgálatot indított az ügyészség, amely most bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban.
Hadházy Ákos feljelentette Orbán Viktort a kormányzati gép toszkánai kitérője miatt
Az ellenzéki politikus szerint hivatali visszaélés történt, ami legalább 3 millió forintos kárt okozott. Orbán Viktor február 27-én utazott Egyiptomba tárgyalni az Airbus A319-es típusú honvédségi csapatszállítóval (a delegáció másik két repülővel ment). A gép március elsején indult vissza, azonban nem egyenesen Magyarországra jött, hanem egy kisebb kitérővel leszállt Pisában, majd rövid várakozás után elindult Budapestre.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleményében.
Mint írják, abban semmi különös sincsen, hogy a miniszterelnököt személyi védelemmel látják el nemcsak a hivatali, hanem a magánjellegű utazásai során. Arról, hogy Orbán miért ment magánutazásra a Magyar Honvédség gépével, azt írták
egyes európai és Európán kívüli országoktól eltérően Magyarország nem tart fenn úgynevezett kormánygépeket, hanem jogszabály alapján a Honvédség, alaprendeltetése szerinti feladatai ellátásának elsődlegességét szem előtt tartva, biztosítja a védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket, azaz az utazáshoz szükséges repülőgépet és személyzetet.
Az ügyészség arra is választ adott, hogy miért van rendben az, hogy Orbán feleségével együtt ment magánutazásra a honvédség gépével. Mint írják, „a jogszabály a honvédségi személykísérés nyújtotta technikai segítséget kiterjeszti a politikai felsővezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felsővezetővel utazik.”
A személyi védelem nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik
– állapította meg az ügyészség.
Mindezek értelmében a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította.
2023. március. 26. 08:26 hvg.hu Kult
Firenze polgármestere meghívta és kitünteti a meztelen Dávid szobor miatt kirúgott amerikai tanárt
A floridai Hope Carrasquillának amiatt kellett távoznia, mert a nagyszerű reneszánsz alkotásra a szülők azt mondták, hogy pornográf.
2023. március. 08. 17:58 hvg.hu Itthon
Stefano Bottoni: Olaszországban tanuló lányát látogatta meg Orbán Firenzében, a honvédségi gép kitérőjével
Lesifotókból derült ki, hogy Orbán Viktor és Lévai Anikó Firenzében és Velencében is járt néhány napja. | Az ügyészség semmi kifogást nem talált Orbán Viktor firenzei kiruccanásában | Hadházy Ákos feljelentése alapján vizsgálatot indított az ügyészség, amely most bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230406_Az_ugyeszseg_szerint_nem_minosul_hivatali_visszaelesnek_az_hogy_Orban_Viktor_a_felesegevel_a_Honvedseg_repulogepen_ruccant_ki_Olaszorszagba | 2023-04-06 11:30:00 | true | null | null | HVG |
„Mit ad az országnak az 1100ÉV Kft., hogy a Szerencsejáték Zrt. 40 millió forinttal támogatja?" – tudakolta írásbeli kérdésében a DK-s Vadai Ágnes a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antaltól, annak nyomán, hogy a hvg.hu nemrég megírta:
januárban a Szerencsejáték Zrt. szponzorkeretéből jelentős összeget kapott támogatáskét az 1100ÉV Kft., amely vállalkozás fő tulajdonosa Bayer Zsolt publicista.
Az az állami lottócég támogatásosztó leányvállalata által közzétett listán nem szerepel, hogy konkrétan milyen tevékenységet tartottak érdemesnek támogatásra a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének és a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosához köthető cégnél.
Ezért is kérdezett rá az ellenzéki képviselő Rogán Antalnál, ám a miniszter helyett államtitkára, Dömötör Csaba válaszolt. Ő pedig azt írta:
a Szerencsejáték Zrt. kiemelten fontosnak tartja, és eszerint támogatja az értékteremtő kezdeményezéseket a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, valamint a sport területén egyaránt.
Az államtitkár Bayer Zsolt, vagy a cégének említése nélkül hozzátette: „az összes többihez hasonlóan a beadványában említett támogatás is a fenti koncepcióba illeszkedve, az előírásoknak megfelelően valósult meg”.
Azt az államtitkár sem fejtette ki, hogy a Bayer-cég támogatása például a kulturális értékteremtés kategóriájába esik-e, de a fenti listából még talán ehhez áll a legközelebb Bayer Zsolt „szellemi terméke”, vagyis szereplése a HírTV Sajtóklub című műsorában. | „Értékteremtésre” kapott Bayer Zsolt cége 40 milliós szponzorpénzt a Szerencsejáték Zrt-től - mondja a kormány | A Fidesz-alapító publicista cégét 40 millióval támogatta az állami lottóvállalat, Rogán Antal helyettese szerint azért, mert értékteremtő tevékenységet folytat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230404_Ertekteremtes_Bayer_Zsolt_40_millio_Szerencsejatek_Rogan_Antal_Domotor_Csaba | 2023-04-04 12:45:00 | true | null | null | HVG |
Egy súlyos bűncselekmény-sorozat gyanújába belebukott a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) elnöksége, amely aztán – egy személy kivételével – januárban le is mondott. Március végétől új elnökség irányítja az egyházat, ám ez a testület a távozó vezetés jelölése alapján jött létre. A szembenézés egyelőre elmaradt, a szép búcsúszavak dacára is. Az MPE lelkészeihez és intézményeihez január 12-én eljuttatott levélben ugyanis ez olvasható: „…mindenben támogatjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényfeltáró munkáját, és még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy vezető pozíciónkat a vizsgálat befolyásolására kívánnánk használni. Közös célunk az ügy részleteinek mihamarabbi feltárása és egyházunk megújulásának előmozdítása, készséggel állunk a hatósági vizsgálatok elébe. (…) Tiszta a lelkiismeretünk, nem követtünk el semmiféle törvénytelenséget, szabálytalanságot, és biztosak vagyunk benne, hogy az eljárás során bebizonyosodik ártatlanságunk.” E levelet a távozó elnökség tagjai – Pataky Albert elnök, Pintér Imre alelnök, Cartoletti Norbert, D. Nagy József, D. Nagy Tamás és Szerdi Szilárd kerületvezetők – írták alá. Durkó Albert, aki egyben az Országos Cigánymisszió vezetője is, nem csatlakozott a lemondókhoz, Kecser István főtitkár pedig már 2021 novemberében kiszállt a vezetésből.
Lesöpört jelentés, elsöpört vezetés
Tavaly áprilisban elsőként számoltunk be arról, hogy üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosással és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítja az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) két ügyvezetőjét, dr. V. Gy.-t és dr. V. K.-t a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága. (Lásd: Bűnszervezetben elkövetett…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.) A kárérték eléri a 8 milliárd forintot. A nyomozás öt évvel ezelőtt, 2018-ban indult a KM ellen. | A szent kézigránát. Botrány árnyékában választott új elnökséget a Magyar Pünkösdi Egyház | „Az adófizetők pénzéhez csak megfelelő politikai kapcsolatokon keresztül lehet hozzájutni – mintegy a kormányzat kegyeiből. (…) Ennek a rendszernek nemcsak az ún. NER-lovagok, hanem az egyházak is haszonélvezői lehetnek.” Mindez a pünkösdi egyházban kialakult helyzetet vizsgáló belső elemzésben olvasható. Az egyházon belül nem nyugszanak a kedélyek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-szent-kezigranat-257818 | 2023-04-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az elsőfokú bíróság a héten, megismételt eljárásban is úgy ítélte meg, hogy az MVM tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – vagyis az Energiaügyi Minisztériumot vezető Lantos Csabának – 15 napon belül, kitakarás nélkül kell kiadnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat Tóth Bertalannak – közölte a szocialista politikus a Népszava megkeresésére. Azzal, hogy Tóth hozzájuthat ezekhez a dokumentumokhoz – és valószínűleg nyilvánosságra is fogja hozni azokat – újabb lökést kaphat a Mátrai Erőmű 2019-2020-as felvásárlásának ügye. Ekkora az erőművet az MVM úgy vette meg több tízmilliárd forintért Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, hogy az rendkívül lepusztult és légszennyező állapotban volt.
Tóth Bertalan évekkel ezelőtt adta be adatigénylését az akkor illetékes miniszternek, Mager Andreának, a korábbi nemzeti vagyonért felelős miniszternek. Majd a Mátrai Erőművet – és ezzel együtt a válaszadás jogát – Palkovics László minisztériuma, az innovációs és technológiai, majd a technológiai és ipari tárca örökölte, Palkovics lemondása után pedig Lantos Csabához került mindez.
Tóth Bertalan az adatkiadási per elején ugyan megkapta az MVM-mel kapcsolatos, nem minősített határozatok címeit, viszont a politikust azok tartalma is érdekelte. Az alperes minisztérium ekkor 426 ezer forintra emelte az adatkiadás költségtérítési igényét. Ezt a bíróság később első- és másodfokon is helyben hagyta. A bíróság korábban első- és másodfokon is adatkiadásra kötelezte a kormányt, az azonban felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordult, a Kúria pedig visszautalta a döntést első fokra a költségtérítéssel kapcsolatos kétségei miatt.
Tóth a Facebookon azt írta, hogy az Orbán-kormány több mint két éve titkolózott a Mátrai Erőmű „túlárazott, mutyigyanús megvásárlásának körülményeiről és az MVM-mel kapcsolatos kormányzati tervek részleteiről”.
A Mátrai Erőműről itt írtunk bővebben: | Nem titkolhatja tovább a kormány az MVM-Mészáros-ügy részleteit | Tóth Bertalan két és fél éve perelt az adatokért, a kormánynak most 15 napot adott a bíróság azok kiadására. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230408_meszaros_mvm_lantos_csaba_energiaugyi_miniszterium_toth_bertalan | 2023-04-08 10:39:00 | true | null | null | HVG |
Bruttó 13,7 millió forintért ad tanácsokat Szili Katalin Orbán Viktornak – vette észre a K-Monitor a Miniszterelnökség februári szerződései között.
Szili nyolc éven keresztül volt miniszterelnöki megbízottja Orbán Viktornak, e tisztségéről azt követően mondott le, hogy összeférhetetlenné vált egyetemi kuratóriumi tagsága miniszteri biztosi pozíciójával. Orbán Viktortól azért nem ment messze: most főtanácsadója a miniszterelnöknek. | Közel 14 millióért ad tanácsot Szili Katalin Orbánnak | Tanácsadás a határon átnyúló autonómia ügyekben – ez áll a megbízási szerződésen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230403_Kozel_14_millioert_ad_tanacsot_Szili_Katalin_Orbannak | 2023-04-03 18:50:00 | true | null | null | HVG |
Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost.hirdetésFellélegezhettek a tavaly megszűnt szegedi Szeviép Zrt. korábbi vezetői, amikor februárban a Debreceni Törvényszék nem, illetve csak „kíméletesen” ítélte el őket csődbűntett miatt. Baranyi Sándor vezérigazgató mindössze 2,5 millió forintos büntetést kapott, Pistrui Lászlót, a vezetőség egyik tagját pedig felmentették. (A harmadik vádlott, Oltványi József időközben elhunyt.)Fordulatos eljárás áll a hátuk mögött, 2018-ban a Szegedi Járásbíróság még öt-hat éves börtönbüntetést rótt ki rájuk, elsősorban azért, mert 2007–2009 között gazdaságilag indokolatlan hitelműveletekkel mintegy másfél milliárd forintot vontak ki az egyre komolyabb válságtüneteket mutató, 2010 tavaszán pedig csődbe is ment Szeviépből. Egy évre rá a Szegedi Törvényszék azonban úgy találta, nincs bizonyíték a bűnösségükre. A mostani verdikt az után született, hogy a Pécsi Ítélőtábla határozata nyomán megismételték a másodfokú eljárást, aminek eredménye Pistrui esetében még mindig nem végleges, mert az ügyészség fellebbezett ellene.Ám téved, aki azt hiszi, ezzel vége is szakad a rendszerváltás utáni csődök sorában a Hajdú-Bét Zrt. ügyéhez mérhető, a hitelezők tömegeit anyagilag lenullázó, sőt egyeseket a halálba kergető, politikai botránykővé lett Szeviép-sztorinak. Az ugyanis, hogy történt-e a hitelezők érdekeit sértő csalárd vagyonkimentés a térség nagy építőipari beruházásaiban rendszeresen részt vevő vállalatból, nem csak büntetőeljárásban derülhet ki. A tét pedig nemcsak az, hogy az érintett vezetők börtönbe jutnak-e, hanem az is, hogy a vagyonukkal kárpótolniuk kell-e a károsultakat.hirdetésErről szól egy, a Szegedi Ítélőtáblán most folyó per, amelyet egy faktorcég, a Belvárosi Pénzügyi Szolgáltató Zrt. folytat a Szeviép korábbi főtulajdonosa, a Római Körút Irodaház Kft. ellen, amely mögött részben ugyanazok álltak – és állnak ma is –, akik a büntetőeljárás vádlottjai lettek. A Belvárosi Zrt.-t az egykori K&H-bankvezér, Lenk Géza és munkatársai viszik, de a hátterében felbukkan Bolevácz Éva, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t korábban irányító Szivek Norbert és Tiborcz István üzleti tranzakcióiban közreműködő ügyvéd is.E csapat olyan, fillérekért megszerezhető beragadt követelésekre szakosodott, amelyekről mások lemondanak. Nemrégiben írtuk meg, hogy ugyanők vették meg tizedáron azt a 3,5 milliárdos követelést, amelyet egy másik botrányosan csődbe ment birodalom, az Alexandra-csoport központi cégének a felszámolója nyert meg perben egy olyan vállalkozástól, amely közreműködött a pécsi könyvkereskedő kiürítésében.Emlékezetes, hogy a Szeviép 2010-es bebukásakor tízmilliárddal maradt adósa a hitelező bankjainak és vállalkozói partnereinek; ebből mintegy 6,5 milliárd forintnyi követelést vett nyilvántartásba a felszámoló, s végül 6,4 milliárd kifizetetlen maradt. Az állam, egy Lázár János fideszes politikus lobbizására 2018-ban hozott kormányrendelet alapján, 2,7 milliárdnyi kártérítést kifizetett bizonyos alvállalkozóknak – elvben azoknak, amelyeket a szakadék szélére sodort a Szeviép-fiaskó, ám a 24.hu kiderítette, hogy sokuk nem is szorult volna rá a mentésre.A Belvárosi Zrt.-hez a CIB Bank egykori 1,2 milliárdos követelése került, amit első körben a vele együttműködő Vin-Faktor Zrt. vett meg, majd engedményezett rá. A pert a csődtörvényre alapozzák, amely kimondja: ha egy fizetésképtelen cég tartozása meghaladja a jegyzett tőkéje felét, és a többségi befolyással bíró tulajdonos a felszámolás kezdete előtt legfeljebb három évvel eladja a részesedését annak tudatában, hogy a vállalat pénzügyi gondokkal küzd, a későbbiekben felelősséggel tartozik az eljárásban ki nem fizetett hitelezők felé. Ez alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja: rendben volt a cég, amikor kiszállt belőle, vagy legalábbis ő jóhiszeműen járt el.Pontosan tudták, hogy megkárosítják a hitelezőket – állítja a Belvárosi Zrt. a HVG birtokába jutott periratok szerint. A Római Körút 2009 legvégén adta el a részvényeit, miközben az éves beszámolója szerint már krízishelyzetben volt: több mint félmilliárdos veszteséggel gazdálkodott, fogyott a saját tőke, megugrottak a tartozások (a jegyzett tőke nyolcszorosára, a saját tőke négyszeresére), amelyek több mint 90 százalékban rövid lejáratúak voltak. A faktorcég a büntetőügyben szereplő hiteleket is részletezi a keresetében; adatai szerint a Szeviép a nagybankoktól felvett kölcsönök egy részét forgatta át fedezet nélküli, zömmel soha meg nem térülő magánhitelekbe a saját alvállalkozóinak, illetve a cégcsoportja tagjainak, de még magánszemélyeknek is, beleértve a tulajdon vezetőit, például Baranyi Sándort. Tette ezt olyan rendszerességgel, ami az engedélyköteles pénzügyi tevékenység fogalmát is kimeríthette. Ráadásul – olvasható a keresetben – a Római Körút regnálása idején zűrös részvénycsereügyletekkel és osztalékfizetéssel további milliárdos vagyont vontak ki a süllyedő hajóvá lett Szeviépből.2019-es cikkünk a Szeviép-ügyről:A hitelműveletek a normál gazdálkodás részei voltak – érveltek a büntetőperben a vádlottak és tanúként beidézett egykori vezetőtársaik. Szerintük a Szeviép a klasszikus lánctartozások áldozata lett: azért ment csődbe, mert neki sem fizettek. Turpisságot sejtet azonban, ahogyan a 90 százalékban tulajdonos Római Körút kiszállt a Szeviépből: cégjogi szempontból új tulajdonosi struktúrát hoztak létre, ám az irányítás ugyanazokban a kezekben maradt. A Római Körút három vállalkozásnak, az S. A. Investor Zrt.-nek, az Oktaéder Kft.-nek és a Pretium Holding Zrt.-nek adta el a részét.A Szeviép vezérkarába bekerült ugyan a Pretium tulajdonosa, Vindics József, ám az ügyeket ténylegesen továbbra is Baranyi Sándor, Oltványi József és Pistrui László vitte. Ezek után nem meglepő, hogy az új gazda Oktaéder Kft. Oltványi József érdekeltsége volt, az S. A. Investor pedig Baranyié és a családjáé. S hogy a kör záruljon, a Szeviép 2009-es beszámolójából kiderül, hogy a Római Körúton keresztül már a tulajdonosváltás előtt is 25 százalékban háttérrészvényes volt az S. A. Investor, a kisebbségi, 10 százalékos pakettet pedig az Oktaéder birtokolta. A Római Körút kilépése azt a célt szolgálhatta, hogy kibújhasson a felelősségre vonás alól. Ám hogy így taktikáztak-e, azt nem sikerült tőlük megkérdezni, mert ügyvédjük útján közölték: nem nyilatkoznak.Nem ihat azonban előre a medve bőrére a Belvárosi Zrt. sem. A keresetét ugyanis elutasították, méghozzá az érintettek számára előnyös büntetőítélet után pár nappal. Mintha csak erre várt volna a polgári bíróság, noha – érvel a Belvárosi Zrt. – a két per jogilag nem függ össze. A Belvárosi Zrt. március végén fellebbezett a döntés ellen, amelynek indoklása szerint például engedményesként nincs is perbeli legitimációja. Szakértők szerint a fellebbezés majdani elbírálása egyfajta burkolt üzenet lehet arra nézve, vajon védelem alatt állnak-e a ma is üzletelő egykori Szeviép-emberek.A 2018–2019-es országgyűlési, illetve önkormányzati választások idején mindenesetre a Botka László szegedi szocialista polgármester elleni lejáratókampány egyik ütőkártyája volt a kisembereket tönkretevő Szeviép-csőd, amely – úgymond – a céggel évekig kivételező korabeli hatalom érdekében állt. Fűtötte a hangulatot az első fokon hat évet kapott Baranyi egyik nyilatkozata is, amelyben a vállalat utolsó komoly, a kifizetetlen számlák miatt botrányba fulladt munkájával, az M43-as autópálya építésével szemléltette, hogy a multiknak kiszolgáltatott Szeviép csak a szocialisták kampányait fedező „alkotmányos költségek” árán juthatott zsírosabb megrendelésekhez. Az állításait nem tudta bizonyítani, de ha megtette volna, azzal valószínűleg a saját vesztegetési vádiratát is megfogalmazta volna.Ha megnyerné a pert a Belvárosi Zrt., a Római Körút Kft. vagyonára apellálhatna. A 2021-es mérlege szerint minimálisan nyereséges cégnek közel 600 milliós eszközállománya és több mint 450 milliós saját tőkéje van, azaz alig adósodott el. Közel négyötöd részben a tulajdonában áll a Szeviép egykori, stílusosan a szegedi Római körúton lévő, 8200 négyzetméteres székháza. A helyzetet bonyolítja, hogy 20 százalékban osztatlan közös tulajdonostárs benne a jelenleg Jellinek Dániel érdekszférájába tartozó tőzsdei Appeninn Nyrt. egyik leányvállalata, amely még 2018-ban az Erste Bank befektetési alapjaitól vásárolt 18 olyan ingatlant, amelyeket hosszú távon Spar-üzletek bérelnek.Az épületet ráadásul 25,5 millió eurós (mintegy tízmilliárd forintos) jelzálogjoggal terhelte meg az Appeninnt finanszírozó állami MFB Bank. Ha a Belvárosi Zrt. megnyeri a perét, de nem jut hozzá a követeléséhez, felszámolást kezdeményezhet a Római Körút ellen, s egy újabb pert is indíthat annak tulajdonosaival szemben. Ehhez persze bizonyítania kell, hogy utóbbiak rosszhiszeműen jártak el. A Római Körút tulajdonosi körében jól menő cégek találhatók, például a Baranyi család vagy Pistrui László érdekeltségei. A Szeviép összeomlása láthatóan nem viselte meg különösebben őket: 2021 végén az együttes eszközvagyonuk kétmilliárd, a saját tőkéjük pedig bő 1,3 milliárd forintra rúgott. | Több mint 10 év után úgy zárult le a Szeviép-botrány, hogy nem lett vége | Jóllehet a politikai hullámokat is kavart építőipari nagyvállalat, a Szeviép 12 évig húzódó agóniája végén a hitelezők zöme hoppon maradt, egyikük milliárdos összegért perelte be a volt tulajdonost. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230411_hvg_botrany_csod_szeviep_szeged_milliardos_per_vagyonmentes_elet_ahalal_utan | 2023-04-11 10:15:00 | true | null | null | HVG360 |
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán. | Több vidéki településen felhördültek Lázár János kastélyosztogatási terve miatt | Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők is lázadoznak kastélyai elvétele ellen. Hol saját indíttatásból, hol pedig a helyi civilek nyomására. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230403_HVG_Lazar_Janos_Szabadkigyos_Wenckheimkastely_civilek_kastelyok_adomanyozas | 2023-04-03 18:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva csütörtökön egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Vizoviczki-ügyben korrupciós bűncselekménnyel vádolt, magas beosztású volt rendőrtisztet; a másodfokú döntés jogerős. Az ügyészség a Vizoviczki-ügyben érintett fővárosi rendőri vezető ellen még 2021 májusában emelt vádat korrupciós bűncselekmény miatt.
A tényállás szerint a jogász végzettségű vádlott a felelősségre vonás elkerülése érdekében 2020. február 4-én arra akarta rávenni vádlott-társát, hogy mint egykori beosztottja, vallomásával vállalja magára egyes bűncselekmények elkövetését – tudatta a főügyészség, amely szerint a vádlott a szívességért cserébe pontosan meg nem határozott összegű havi juttatást ígért.
A Fővárosi Törvényszék tavaly első fokon bűnösnek mondta ki a volt rendőrtisztet vesztegetés bírósági eljárásban bűntettében, és 1 év – 3 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Ezt hagyta helyben 2023. április 6-án kihirdetett másodfokú, ügydöntő végzésével Fővárosi Ítélőtábla, az ítélet így jogerőre emelkedett – tették hozzá.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én jelentette be, hogy vádat emelt a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált, a Hajógyári-szigeten és a belvárosban szórakozóhelyeket működtető Vizoviczki László ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.
A vádlottak között hét korábbi rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, korábbi tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is volt. | Egy év felfüggesztett börtönt kapott a Vizoviczki-ügyben érintett magas beosztású volt rendőrtiszt | A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva csütörtökön egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Vizoviczki-ügyben korrupciós bűncselekménnyel vádolt, magas beosztású volt rendőrtisztet; a másodfokú döntés jogerős. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230413_Egy_ev_felfuggesztett_bortont_kapott_a_Vizoviczkiugyben_erintett_magas_beosztasu_volt_rendortiszt | 2023-04-13 11:20:00 | true | null | null | HVG |
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak.
A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak. | Miniszterként már nem kellett Orbánnak Palkovics, de rábízott félezer milliárd forintnyi vagyont | Palkovics László gyorsan növekvő jármű- és hadiipari, illetve egyetemi birodalma több mint száz, jellemzően minisztériumi és Fidesz-közeli embernek ad zsíros vezetői állást. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230414_hvg_palkovics_laszlo_birodalom_gyor_audi_n7_holding_szechenyi_istvan_egyetem_hadiipar_jarmuipar_zalazone#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_ | 2023-04-14 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Továbbra is a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az amerikai elnökválasztás kérdése áll a nemzetközi sajtó fókuszában. Több helyen is a előkerül a kérdés, folytatja-e a republikánus elnökjelölt a megosztásra építő politikát, vagy szerepet vált, valamint, hogy tovább éleződik-e a hideg polgárháborús helyzet az USA-ban. A Die Welt azt az üzenetet értékeli, melyben Orbán Viktor béketárgyalásokra hívja fel az Unió vezetőit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Ukrajnában hazaárulás vádjával bebörtönzött politikus, a Putyin-barát Nesztor Sufrics kinti érdekeltségeiben egy magyar vállalat is felbukkant. Mögötte a Stofa család áll, amelynek ifjú tagja, György aktívan üzletel a magyar jegybankelnök fiának köreivel.
Mi játszódik le a sportoló lelkében, ha például látja hosszú percekig mozdulatlanul feküdni csapattársát a pályán? Hogyan lehet feldolgozni és előnnyé kovácsolni a rossz kezdést egy Európa-bajnokságon, milyen hatással van egy sportolóra, milyen hatással lehet a vasárnapi győzelem a magyar válogatottra, ha továbbjut? Mit gondolhat most a skótok elleni meccs hőse, Csoboth Kevin, aki bő egy hónappal ezelőtt még kerettag sem volt a válogatottban? A kérdésekre Lénárt Ágota sportpszichológus segített válaszokat találni. | Orbán barátai közt cserélt gazdát a Duna Takarék Bank | Garancsi István részesedését is megvásárolva lett Mészáros Lőrinc magántőkealapja a győri székhelyű pénzintézet tulajdonosa. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230413_hvg_duna_takarek_bank_garancsi_istvan_meszaros_lorinc_danube_magantokealap | 2023-04-13 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szerdán indul a Magyar Nemzet által ismertetett botrány „főhőseként” szerepelt moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása miatt indított büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ügylettel a Hír TV Célpont című műsora is behatóan foglalkozott.
A Kreml közelében fekvő épülettel kapcsolatos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásnak nem kevesebb, mint 7 vádlottja van: közöttük Székely Árpád volt moszkvai nagykövetként, Horváthné Fekszi Márta korábbi külügyminisztériumi államtitkárként, Tátrai Miklós egykori Magyar Nemzeti Vagyonkezelő-vezérként, Császy Zsolt MNV-privatizátorként, Morvai Attila (szintén MNV, jogi és vagyonhasznosítási igazgató), Bodnár Terézia (MNV, ingatlanvagyonért felelős igazgatóhelyettes).
Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc kormányfősége alatt történtek miatt indult büntetőpert májusban felfüggesztették, a törvényszék szerint azért, mert olyan fontos bizonyítékokra volt még szükség, amelyek nélkül nem lehetett volna megalapozott döntést hozni. | Itt a Gyurcsány-gépezet egyik legbüdösebb pere | Törvényszék előtt a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásának botránya. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/10/itt-a-gyurcsany-gepezet-egyik-legbudosebb-pere | 2014-10-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tagadta bűnösségét a moszkvai ingatlanper tegnapi tárgyalásán Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója és S.I., az MNV egykori vagyonhasznosítási jogi menedzsere.
Az ügyészséget is bírálta Császy Zsolt a bíróságon (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt hét személlyel szemben emelt vádat a moszkvai magyar Kereskedelmi Központ eladása miatt. A vádirat lényege szerint Székely Árpád volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, az ügyészség szerint azonban a vádlottak több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az államnak, mivel az ingatlan értékét egy 2008-as értékbecslés több mint 108 millió dollárban állapította meg, a vevő pedig nem sokkal később az ár sokszorosáért adta tovább.
A negyedrendű vádlott Császy tegnap pontokba szedve igyekezett megcáfolni a vádiratot, leginkább arra helyezve a hangsúlyt, hogy az MNV szerepe csak formális volt az eladásban. Tagadta, hogy összejátszott volna a többi vádlottal, és azt is, hogy az értékbecslő cég nem felelt volna meg az előírásoknak. Állítása szerint csak hónapokkal később tudta meg, hogy a vevő kétmillió dollárt utalt át az MNV számlájára előlegként, amiről akkor még nem tudták, honnan érkezett. Elmondása szerint a Külügyminisztérium kezdeményezése nyomán indult az eladási folyamat, de nem volt lehetőség nyílt pályázat kiírására, mert az orosz állam kikötése szerint csak az általa elfogadott cég lehetett a vevő. A szerződés megkötése a Külügyminisztérium hatásköre volt – szögezte le Császy, aki bírálta ügyészséget, mondván, diplomáciai és vagyongazdálkodási ügyekben való járatlansága ellenére emelt vádat az ügyben.
Egy kérdés kapcsán a harmadrendű vádlott, az MNV egykori vezérigazgatója, Tátrai Miklós is megszólalt, szintén az ügyészséget kritizálva. Azt rótta a vádhatóság szemére, hogy egy másik hasonló ügyben az értékbecslő az első rendű vádlott, míg a jelenlegi eljárásban még tanúként sem hallgatják meg a cég képviselőit.
Nem ismerte el bűnösségét az ügy hetedrendű vádlottja, S.I. sem. Az MNV volt vagyonhasznosítási jogi menedzsere írásbeli vallomását olvasta fel, amelyben tagadta, hogy bármiben összejátszott volna a többiekkel, és hogy tudott volna az eladásról. | Császy és Tátrai is az ügyészséget bírálta | A vagyonkezelő egykori értékesítési igazgatója a Külügyminisztériumra tolta a felelősséget a moszkvai ingatlanperben | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Csaszy_es_Tatrai_is_az_ugyeszseget_biralta | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
nyereség;Mészáros Lőrinc;Opus Global;
2023-04-05 21:30:00
A Mészáros Lőrinc-féle OPUS-on nem fog a válság: 34 milliárdos nyereséget zsebelt be tavaly
Elvégre ha valaki okosabb, mint Mark Zuckerberg, nincs lehetetlen.
Közzétette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján 2022. évi, a nemzetközi beszámolási szabvány (IFRS) szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő OPUS GLOBAL Nyrt. A felcsúti Mark Zuckerberg vállalatcsoportja tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és a gazdasági nehézségek közepette is megőrizte eredményességét. Az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, a teljes átfogó eredménysoron pedig 22,2 milliárd forint nyereséget ért el - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. konszolidált szinten 535,3 milliárd forintos működési bevétel mellett több mint 74 milliárdos EBITDA-ról (kamat, értékcsökkenés és adózás előtti eredmény) számolt be 2022. évi IFRS szerinti konszolidált éves jelentésében, amely csaknem megduplázódott a tavalyi eredményéhez képest. Ez - a cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték - egy év alatt közel 30 milliárd forinttal nőtt, az EBITDA-marzs pedig megközelítőleg 14 százalékot ért el - írták.
Az üzemi eredmény 34 milliárd forint nyereség lett, ami csaknem 17 milliárdos eredménynövekedést jelent 2021-hez képest. Az OPUS Csoport konszolidált adózott eredménye tavaly 22,2 milliárd forintot ért el, az eszközérték története során első ízben átlépte az 1000 milliárd forintot (1042,5), 153 milliárd forintos éves növekedés mellett. A konszolidált saját tőke értéke 2022 év végére 30 milliárddal, 343,2 milliárd forintra emelkedett - közölték, hozzátéve, a cégcsoport a pénzügyi eredményekben úgy ért el növekedést 2022-ben, hogy a munkavállalók száma érdemben nem emelkedett, a 2021-es 4649 fővel szemben 2022 év végén 4 665 fő dolgozik az OPUS Csoport eredményessége érdekében.
Mint írták, a német Scope független minősítő cég 2023. márciusában immár ötödik alkalommal erősítette meg az OPUS GLOBAL Nyrt. kiemelkedő hitelminősítését. A vállalati stabil 'BB' minősítés mellett a kötvénykibocsátáshoz kötődő 'BBB-' minősítést is ismételten megerősítették.
A közlemény szerint a társaság menedzsmentje sikernek könyveli el, hogy az OPUS Csoport stratégiájának megfelelően megerősítette a Cégcsoport öt (energetika, ipar, mezőgazdaság és élelmiszeripar, turizmus, vagyonkezelés) divízióját. A Magyarországon "egyedülállóan széleskörű", több iparágat magába foglaló struktúra nyújt masszív alapot a cégcsoport további eredményes és megbízható értékteremtéséhez.
A 2022-es év meghatározó stratégiai célkitűzése az energetika szegmens 2021-es kiépítése után annak integrációja (OPUS TIGÁZ, OPUS TITÁSZ), amely sikerrel megvalósult: tavaly az OPUS Csoport a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált. A turizmus szegmens 2022-ben a háborús helyzet miatt kialakult energia ársokk, a szállodafelújítások miatti átmeneti kapacitáskiesés és az emelkedő infláció ellenére figyelemre méltó eredményt tudott realizálni, a 2019. évi rekordhoz közeli árbevétellel. Az ipari szegmensen belül 95 százalékos súllyal bíró építőipar válságállóságát bizonyítja, hogy a megrendelés-állomány kiegyensúlyozottsága megmaradt 2022-ben is. A mezőgazdaságot és élelmiszeripart az energiaár és az inputanyagok jelentős drágulása mellett az aszály is sújtotta, ennek ellenére az élelmiszeripari szegmens 10 százalékos növekedést tudott realizálni, a legtöbb mutató a tavalyi mínusz tartományból 2022-ben pozitívba fordult - áll a közleményben.
Azt is írták, hogy a Mészáros Lőrinc-féle cégcsoport menedzsmentje, a teljes cégcsoport, és valamennyi munkavállalójuk tevékenységük során elsődlegesen arra fókuszálnak, hogy az egyes szegmensek egymást erősítsék, és a lehető legtöbb területen kiegészítsék egymást. Mindezt annak érdekében, hogy az eredményesség és hatékonyság növelése mellett megőrizzék a cégcsoportba tartozó vállalatok vezető piaci pozícióit - fogalmaztak. | A Mészáros Lőrinc-féle OPUS-on nem fog a válság: 34 milliárdos nyereséget zsebelt be tavaly | Közzétette a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján 2022. évi, a nemzetközi beszámolási szabvány (IFRS) szerinti egyedi és konszolidált éves jelentését a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő OPUS GLOBAL Nyrt. A felcsúti Mark Zuckerberg vállalatcsoportja tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget, jelentősen növelte árbevételét, és a gazdasági nehézségek közepette is megőrizte eredményességét. Az energiaválság sújtotta világpiaci környezetben csaknem megduplázta nettó árbevételét és üzemi eredményét, a teljes átfogó eredménysoron pedig 22,2 milliárd forint nyereséget ért el - közölte a társaság szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190312_meszaros-lorinc-opus-nyereseg-valsag | 2023-04-05 15:26:00 | true | null | null | Népszava |
Egyiptom;ügyészség;Orbán Viktor;Olaszország;honvédségi repülő;
2023-04-06 14:40:00
Az ügyészség szerint minden rendben Orbán Viktor olaszországi kiruccanásával
Bombameglepetés.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény - olvasható a szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményben.
A fejleményt - amelyre bizonyára senki nem számított - az alábbi indoklással tudatták:
A védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket, azaz az utazáshoz szükséges repülőgépet és személyzetet Magyarországon a Honvédség biztosítja, kiterjesztve az adott politikai felsővezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felsővezetővel utazik - magyarázták. Ez az ügyészség szerint nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik.
Ezek alapján a feljelentést az ügyészség bűncselekmény hiánya címén elutasította. | Az ügyészség szerint minden rendben Orbán Viktor olaszországi kiruccanásával | Hadházy Ákos országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény - olvasható a szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190356_ugyeszseg-orban-viktor-honvedsegi-gep-olaszorszag-kitero-minden-rendben | 2023-04-06 15:31:00 | true | null | null | Népszava |
per;MVM;közérdekű adat;vásárlás;Mátrai erőmű;
2023-04-08 06:30:00
Döntött a bíróság, mégis ki kell adni az adatokat az MVM-Mészáros ügyben
Az elsőfokú bíróság a héten, megismételt eljárásában is úgy ítélte meg, hogy az MVM tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – jelen esetben az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csabának – Tóth Bertalan megkeresésére 15 napon belül kitakarás nélkül ki kell adnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat – tudtuk meg az MSZP frakcióvezetőjétől.
Ezzel újabb lökést kapott a Mátrai Erőmű 2019-2020-as, igencsak vitatott megvásárlásában gyökerező ügy, melynek során az állami MVM Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől több tízmilliárdért megvásárolta az igencsak lerobbant és légszennyező áramtermelőt.
Tóth Bertalan kérésének az illetékesek – eredendően Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős egykori miniszter hivatala, majd a jogot megöröklő innovációs és technológiai, később technológiai és ipari, tavaly óta pedig energiaügyi tárca - a legváltozatosabb módokon álltak ellen. Így például, különbséget téve „részvényesi” és „tulajdonosi” határozatai között – a Magyar Nemzeten keresztül lapunkat is kioktatva -, először csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre vonatkozó határozataik címét küldték el.
Tóth Beralan a tavalyelőtt indított adatkiadási per elején megkapta az MVM-mel kapcsolatos, nem minősített határozatok címeit, ám az ellenzéki honatyát azok tartalma is érdekelte. Ezután az alperes fokozatosan 426 ezer forintra emelte költségtérítési igényét, főképp a kért iratokkal kapcsolatos kitakarások költségére hivatkozva. Tóth Bertalan ugyanakkor kifejezetten nem igényelt semminemű kitakarást. Ezt a bíróság első- és másodfokon is helyben hagyta, 54 ezer forint költségtérítést méltányosnak ítélve. Idén januárban viszont a Kúria a költségtérítéssel kapcsolatos kétségeire hivatkozva visszautalta a döntést első fokra. A Fővárosi Törvényszék most mégis kitartott másfél évvel ezelőtti döntése mellett. Megjegyzendő: az MVM ellen hasonló témában indított adatkiadási pert a képviselő végül a Kúrián elvesztette a Fidesz-KDNP által az ilyetén szándékok kisiklatását célzó törvénybe illesztett pontok alapján.
Tóth Bertalan lapunknak üdvözölte az újabb, számára kedvező ítéletet. – Több mint két éve titkolózik az Orbán-kormány a Mátrai Erőmű túlárazott, mutyigyanús megvásárlásának körülményeiről és az MVM-mel kapcsolatos kormányzati tervek részleteiről – osztotta meg lapunkkal (Facebook-posztban is nyomatékosított) véleményét a szocialista politikus. A bíróság első- és másodfokon is adatkiadásra kötelezte az időhúzásra játszó kormányt. A kabinet azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely idén januárban, az ügy „különös bonyolultsága, vagy kiemelt társadalmi jelentősége” miatt, ötfős tanácsban eljárva, az ítéleteket hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítva. Ebben a megismételt eljárásban született új, tartalmában viszont az előző, 2021. szeptemberivel megegyező ítélet.
Tóth Bertalan most elvárja Lantos Csabától, hogy 15 napon belül tegyen eleget a bírósági döntésnek és 54 ezer forint ellenében adja át neki az igényelt MVM-es határozatokat.
Az előzmények tükrében ugyanakkor megfigyelők erre igen csekély esélyt látnak. | Döntött a bíróság, mégis ki kell adni az adatokat az MVM-Mészáros ügyben | Az elsőfokú bíróság a héten, megismételt eljárásában is úgy ítélte meg, hogy az MVM tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek – jelen esetben az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csabának – Tóth Bertalan megkeresésére 15 napon belül kitakarás nélkül ki kell adnia az állami energiacsoporttal kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatokat – tudtuk meg az MSZP frakcióvezetőjétől. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190467_mvm-matrai-eromu-vasarlas-per-toth-bertalan | 2023-04-08 15:47:00 | true | null | null | Népszava |
Mint arról a Media1 beszámolt, az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint amennyiben nincs magyar nyelvű szerződés, akkor e fenti követelménynek a Vodafone Magyarország 49%-ának állam általi megvásárlásáról szóló kontraktus nem tesz eleget, így az semmis.
Márpedig egy március 13-án a Fővárosi Törvényszéken kezdődött perben az derült ki, hogy magyar nyelven nem foglalták írásba az igen nagy értékű tranzakciót.
Így a szocialista politikus még márciusban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, hogy járjon utána, van-e magyar szöveg, és ha nincs, akkor indítson pert a szerződés semmisségének kimondásáért, mondván a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az ilyen szerződések semmisek.
Polt: minden oké
Tóth Bertalan most kapott választ a legfőbb ügyésztől, aki azt írta az országgyűlési képviselőnek, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk) alapján valóban lehetséges volna ügyészi hatáskörben a Vodafone-szerződés semmisségének megállapítása iránt pert indítaniuk.
Ezt két feltétel együttes megléte esetén tehetné meg az ügyészség. Ez a szerződés semmiségének gyanúja, illetve a közérdekben okozott sérelem megléte.
Polt azt írja, hogy a az utóbbi szerinte nem áll fenn, ugyanis az ő értelmezése szerint
a nemzeti vagyon gyarapodott a felvásárlással.
Ezek szerint olyan mértékben nem tartja feladatának vizsgálni a közérdek sérelmét, hogy jó üzletet kötöttek-e a szerződést az állam nevében aláírók, azaz ezen logika alapján bármilyen – az állam szempontjából – rossz feltételekkel kötött szerződés a nemzeti vagyon gyarapításának számít, hiába rosszak a feltételek, Polt szerint nem sérül a közérdek. (Mint megírtuk, a Vodafone Magyarország súlyos veszteségekkel működő cég.)
Ugyanitt feltűnő, hogy Polt Péter legfőbb ügyész Tóth Bertalannak küldött válaszában nem szól arról, hogy ne állna fenn a Vodafone-szerződés semmissége. Így azt vagy nem vizsgálta, miután a vizsgálódásban odáig jutott, hogy a két szükséges feltétel egyike (közérdek sérelme), ami alapján pert indíthatna nem áll fenn. Vagy nagyon is fennáll a semmisség Polt szerint is, de mivel két feltétel kellene a perindításhoz, ezért hiába a semmisség, ha szerinte nem sérült a közérdek, nem indít pert.
A Media1 a Vodafone Magyarország adásvételéről szóló írásai ezen a linken érhetőek el.
MSZP: semmis a Vodafone Magyarország felvásárlására vonatkozó szerződés
Versenyhivatali elnök a Vodafone felvásárlásról: Az összefonódás is lehet közérdek
Rogán Antalhoz köthető emberek „foglalták el” a Vodafone Magyarországot
Eladja a DIGI mobilhálózatát a 4iG
Egymilliárd forintos bírságot kapott a Vodafone Magyarország
Yettel részvényeket szerzett az állam
Megkérdezték Jászai Gellértet a Vodafone Magyarország leendő nevéről és a cég felvásárlásához kapott állami hitelekről, valamint a csökkenő piaci versenyről
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén a pápai szentmisén. Fotó: Media1. | Polt Péter legfőbb ügyész szerint nem kell lépnie a Vodafone-szerződés kapcsán | Az MSZP jogértelmezése szerint a nemzeti vagyonról szóló törvény előírja, hogy az állami szerződéseket magyarul kell kötni, a magyar jog alapján, hogy vita esetén magyar bíróság járhasson el, ezért a Vodafone Magyarország felvásárlásával kapcsolatos szerződés semmis. A legfőbb ügyész másképp látja. | null | 1 | https://media1.hu/2023/04/15/polt-peter-legfobb-ugyesz-szerint-nem-kell-lepnie-a-vodafone-szerzodes-kapcsan/ | 2023-04-15 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Budapest;vásár;bevétel;fővárosi önkormányzat;köztér;közterület-használat;
2023-04-12 08:58:00
Fidesz-közeli rendezvényszervező cég járt jól a „térnyeréssel” a tavaszi vásáron is
A Budapest Brand Zrt. a Népszava információi szerint 60 milliós bevételt hozott össze az idei tavaszi vásáron, ami több mint tízszer annyi, mint ami a belvárosi önkormányzathoz befolyik az AVB-től.
A hét végéig tart nyitva Budapest két tavaszi vására, három helyszínen. A fővárosi önkormányzat a három ikonikus belvárosi terének (Podmaniczky-, Vörösmarty- és Széchenyi tér) kormányzati einstandja után idén a Városháza park közel 4000 négyzetméteres zöldterületi részén, illetve a Deák Ferenc téren rendezi a tavaszi kirakodó vásárt. A Városháza mögötti területen összesen 11 kézműves stand és 4 vendéglátós kínálja portékáját, míg a Deákon 5 vendéglátós és 8 kézműves pavilon várja a betérőket – válaszolta a fővárosi önkormányzat rendezvényszervező cége, a Budapest Brand a Népszava kérdésére.
Az V. kerületi önkormányzat által ingyenesen vagyonkezelésbe kapott Vörösmarty tér esetében a kormánypárti önkormányzat közben ismét nagy kedvezménnyel kedveskedett a karácsonyi vásáron még csak beugróként emlegetett szervezőnek. A Vörösmarty téri adventi vásár rendezésével ugyanis ugyanazt a céget, az AVB Rendezvényszervező Kft-t bízta meg a kerület, amelyik már 12 éve tart vásárt a Szent István téren a Bazilika előtt. A döntést akkor azzal indokolták, hogy az V. kerületnek nincs saját rendezvényszervezője és nem volt elég idejük a felkészülésre, miután a korábbi szervező, a Budapest Brand Zrt. visszalépett. (A fővárosi önkormányzat cége azután lépett vissza, hogy a kormány a kerületnek adta a teret.)
Ahogy azt akkor megírtuk, az AVB mindössze 20 milliót fizetett közterület használati díjként az adventi szezonra, ami Kovács Alex Gábor belvárosi ellenzéki képviselő szerint 120 milliós kedvezményt jelentett. Úgy tűnik, a cég és a kedvezmény állandósul, hiszen idén, a március 30-tól április 16-ig tartó tavaszi vásárral kapcsolatban is jó alkut kötött a kerülettel a Fidesz-közeliként számontartott rendezvényszervező cég. Az AVB ezúttal 22 millió forintot takaríthat meg a kirakodóvásár közterület-használatán. A turisztikai szempontból (is) kiemelten értékes terület négyzetméteréért mindössze 25 forint használati díjat fizettek. Az adventi és a tavaszi díjkedvezmény együtt már közelíti a 150 milliót.
Az adventi vásár díjszámításáról szóló cikkünk után az V. kerület sietve közölte, hogy a Fővárosi Önkormányzat korábban ingyenesen adta használatba a közterületet a vásárt szervező Budapest Brandnek. (Ne feledjük, a főváros saját cégének adta ingyen.) Az V. kerület ehhez képest bevételre tett szert a vásároztatásból, míg a Budapest Brand szervezésében az adventi vásár korábban veszteséges volt.
Csakhogy a Budapest Brand Zrt. most a Népszava információi szerint 60 milliós bevételt hozott össze az idei tavaszi vásáron, ami több mint tízszer annyi, mint ami a belvárosi önkormányzathoz befolyik az AVB-től (ez 5,4 millió forint). A közterület-használati díjról, a bevétel összegéről egyébként a Budapest Brand kérdésünkre szemérmesen csak annyit válaszolt, hogy „a cél nem a profit termelése, hanem a turisztikai élmény létrehozása volt.”
A tavaszi vásárról szóló hírek megjelenése után a belvárosi önkormányzat közleményben tudatta, hogy a közterület-használat esetében évek óta változatlan a gyakorlat, függetlenül attól, hogy ki szervezi a vásárt. A tavaszi vásár idejére a szervező kulturális kedvezményt kapott, ahogy annak idején a Budapest Brand Zrt. is – tették hozzá. | Fidesz-közeli rendezvényszervező cég járt jól a „térnyeréssel” a tavaszi vásáron is | hét végéig tart nyitva Budapest két tavaszi vására, három helyszínen. A fővárosi önkormányzat a három ikonikus belvárosi terének (Podmaniczky-, Vörösmarty- és Széchenyi tér) kormányzati einstandja után idén a Városháza park közel 4000 négyzetméteres zöldterületi részén, illetve a Deák Ferenc téren rendezi a tavaszi kirakodó vásárt. A Városháza mögötti területen összesen 11 kézműves stand és 4 vendéglátós kínálja portékáját, míg a Deákon 5 vendéglátós és 8 kézműves pavilon várja a betérőket – válaszolta a fővárosi önkormányzat rendezvényszervező cége, a Budapest Brand a Népszava kérdésére. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190721_tavaszi-vasar-budapest-brand-fovarosi-onkormanyzat-bevetel | 2023-04-12 15:58:00 | true | null | null | Népszava |
A független képviselő szerint a méregdrágán megvett buszok egy része emlőszűrést végzett volna, de a beszerzett egységek gyakorlatilag soha nem működtek, mert műszakilag alkalmatlanok voltak. Közben az Országos Kórházi Főigazgatóság arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a buszok hozzájuk kerültek üzemeltetésre, de még nem tudni, mikor kezdik meg a munkát. Kerestük az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központot, válaszukkal frissítettük cikkünket.
„Müller Cecília egyszerűen végleg kidobott 18 új szűrőbuszt, amelyeket négy éve méregdrágán, összesen 2,8 milliárd forint EU-s támogatásból vásároltak. Azaz nemcsak a mammográfiás, hanem az egyéb szűréseket is leállították. A buszokat pár hete titokban Páty mellett, az úgynevezett Nemzeti Ipari Park egyik eldugott szegletében parkolták le. Egy informátor szerint ráadásul a Népegészségügyi Központ felszámolta a szűréseket végző osztályát is, a buszok személyzetét pedig elbocsájtja” – írta Hadházy Ákos Facebookon.
Mint írja, a buszok felét kitevő, 1,75 milliárd forintért vásárolt mammográfiás egységek gyakorlatilag soha nem működtek az eredeti célnak megfelelően, egy informátora szerint azért, mert műszakilag alkalmatlanok voltak.
A független képviselő szerint ahogy lejárt az összesen 17 milliárd forintos uniós projekt kötelező ötéves fenntartási ideje, az összes buszt kidobták. Hozzátette: ez nagyobb botrány, mint a lombkoronasétány ügye, hiszen sokkal több pénzt kótyavetyéltek el olyan célra, amire valóban nagy szükség lenne.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós korrupciós lista utolsó helyén – „Kleptokrata állam van most már Magyarországon”
Később az Országos Kórházi Főigazgatóság nem hivatalos tájékoztatást adott a képviselőnek, miszerint a buszok hozzájuk kerültek, ezentúl ők üzemeltetik őket. Azt nem tudni, mikortól. Ez szerinte nem mond ellent az általa leírtaknak.
„Az NNK úgy-ahogy működő, szűréssel foglalkozó egységét feloszlatták, a buszokat letárolták, és várhatóan majd lerakják 18 kórházba dísznek. Ennek így semmilyen más értelme nincs, hogy az eleve sok sebből vérző, de úgy-ahogy működő programot teljesen elsüllyesszék. Arra mindenképp jó lesz, hogy nehezebben lehessen lebuktatni, hogy nem működnek, az pedig továbbra is fekete-fehér tény, hogy az emlőszűrésre méregdrágán beszerzett buszok mindenre alkalmasak, csak emlőszűrésre nem” – írta Hadházy Ákos.
Kerestük az ügyben az NNK-t, amely az alábbi választ adta:
"Sajnálattal látjuk, hogy Hadházy Ákos folytatja a járvány után is az álhírgyártást. Az NNK Szűrésirányítási Főosztálya nem szűnt meg, a jogszabályban meghatározott feladatait továbbra is végzi. A Helybe visszük a szűrővizsgálatokat program feladatait április 1-jétől az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) látja el. A program további eredményes végrehajtásához szükséges géppark és eszközök átadása megtörtént, a program végrehajtásában részt vevő munkavállalók munkáltatói jogai ezzel egy időben az OKFŐ-höz kerültek, a cél éppen az, hogy a szűréseket még inkább kiterjesszük, elérhetővé tegyük a jövőben.
A programot továbbra is tévesen kötik össze különböző európai uniós forrásokból megvalósuló egyéb projektekkel. Ahogy arra már több alkalommal is felhívtuk a figyelmet, a szűrőbuszok beszerzése hazai forrásból történt és nem az Európai Unió támogatásával megvalósuló EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 „Komplex népegészségügyi szűrések” projektből. Az említett projekt nem zárult le, annak eredményes megvalósítása továbbra is folyamatosan zajlik.
A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program eredményei magukért beszélnek: 2018 óta közel ötszáz településen több mint negyvenezer ember szűrővizsgálatát végezték el. A mobil szűregységeken nyújtott egészségügyi szolgáltatásokkal 2022-ben közel 14 ezer ember vizsgálata történt meg. A szűrőbuszok létjogosultsága beigazolódott a COVID–19-pandémia alatt is, amikor egyéb egészségügyi tevékenységekre, köztük tesztelésre, oltásra használták ezeket, lebonyolítva mintegy 302 ezer ellátást." | Hadházy Ákos: Az NNK egy eldugott telepen tárol 18 új szűrőbuszt | A független képviselő szerint a méregdrágán megvett buszok egy része emlőszűrést végzett volna, de a beszerzett egységek gyakorlatilag soha nem működtek, mert műszakilag alkalmatlanok voltak. Közben az Országos Kórházi Főigazgatóság arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a buszok hozzájuk kerültek üzemeltetésre, de még nem tudni, mikor kezdik meg a munkát. Kerestük az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központot, válaszukkal frissítettük cikkünket. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hadhazy-akos-az-nnk-egy-eldugott-telepen-tarol-18-uj-szurobuszt/32363869.html | 2023-04-14 19:18:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Vodafone;DIGI; NER;4iG Nyrt;Jászai Gellért;
2023-04-13 12:46:00
A Vodafone-hoz tolja át a DIGI mobilhálózatát a közpénzen felhízlalt 4iG
A DIGI Magyarország április 13-tól lezárta mobilszolgáltatásainak értékesítését.
Június 1-től a Vodafone Magyarország mobilhálózatán működik tovább a DIGIMobil szolgáltatás, a 4iG Csoport szolgáltatói együttműködésének köszönhetően a DIGIMobil ügyfelei nyártól országos lefedettséggel használhatják készülékeiket - tájékoztatta a DIGI csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a DIGI Magyarország április 13-tól lezárta mobilszolgáltatásainak értékesítését. A forgalmi díjakat nem érinti a változás, az előfizetői díjcsomagjaikban foglalt perceken túl, a DIGI 2023 végéig garantálja a normál díjas beszélgetések percenkénti 4 forintos árát meglévő ügyfeleinek. A havidíjak a május 1-jén életbe lépő inflációkövető díjkorrekció alapján 14,5 százalékkal emelkednek.
A terv szerint a DIGI a felszabaduló, több mint 2500 adótoronyból álló egyes mobilhálózati infrastruktúráját, egyéb passzív és aktív mobilkommunikációs eszközeit, rádiófrekvenciahasználati jogosultságait kiválás útján új vállalatba szervezi, amelyet a NER-milliárdos Jászai Gellért érdekeltségében lévő 4iG Csoport a későbbekben értékesít.
A DIGI mobilinfrastruktúrájának értékesítési lehetősége többletforrást teremthet a vezetékes hálózat további fejlesztésére - közölték. A DIGIMobil ügyfelek és a Vodafone infrastruktúrájának összekapcsolása az első, lakossági mobil előfizetők számára is közvetlenül érzékelhető előnye a 4iG Csoport tagvállalatai közötti együttműködésnek - magyarázta Tábori Tamás, a DIGI ügyvezetője.
A közlemény szerint jelentős előrelépés a DIGIMobil szolgáltatásban a hálózati lefedettség javulása. A közpénzen NER-kézbe került Vodafone Magyarország hálózatára való váltással a HD minőségű hívásokat biztosító VoLTE szolgáltatás továbbra is elérhető marad, a VoWifi (WiFi hálózatokon keresztüli) hanghívásokat lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatás azonban megszűnik - jelezték, hozzátéve, a változás nem érinti a roaming feltételeket. Azt is írták, hogy az új mobilhálózatra csatlakozáshoz nincs szükség a SIM-kártya cseréjére, azonban egyes régebbi típusú készülékeknél manuális beállításra lehet szükség.
A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tájékoztatott arról, hogy leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. kizárólagos tulajdonát képző DIGI Kft. a tulajdonában, illetve üzemeltetésében álló egyes mobil hálózati infrastruktúra elemeit, valamint bizonyos mobil távközlési szolgáltatás keretében gyakorolt rádiófrekvenciahasználati jogosultságokat a döntéselőkészítő fórumok véleménye alapján a közeljövőben értékesíteni kívánja.
A 4iG magyar adófizetők által megfinanszírozott "sikertörténetéről" lapunk több ízben is beszámolt már. Mint ismeretes, a NER-cég az Orbán-kormány hathatós közreműködésével a válság kellős közepén megvásárolta a Vodafone Magyarország Zrt. 100 százalékát. A szerződés értelmében a magyar Vodafone 51 százaléka a Jászai-féle cég ellenőrzése alá került, míg a magyar állam 49 százalékos kisebbségi részesedést szerzett. Mindezt úgy, hogy a 4iG önmagában képtelen lett volna a Vodafone-t megvenni: a felvásárlás költségeinek több mint felét az adófizetők állták, ugyanis az állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy legfeljebb 425 millió eurós hitelt (170 milliárd forintot) nyújtott a NER-cég, valamint az állam tulajdonában lévő Antenna Hungáriának. Mivel pedig sem a 2022-es sem a 2023-as költségvetésben nem számoltak a távközlési cég megvásárlásával, az államra eső 330 milliárd forintnyi forrást is hitelfelvételből, vagyis az államadósság növelésével tudta finanszírozni a kormány. | A Vodafone-hoz tolja át a DIGI mobilhálózatát a közpénzen felhízlalt 4iG | Június 1-től a Vodafone Magyarország mobilhálózatán működik tovább a DIGIMobil szolgáltatás, a 4iG Csoport szolgáltatói együttműködésének köszönhetően a DIGIMobil ügyfelei nyártól országos lefedettséggel használhatják készülékeiket - tájékoztatta a DIGI csütörtökön az MTI-t. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190912_4ig-jaszai-gellert-vodafone-digi | 2023-04-13 15:53:00 | true | null | null | Népszava |
Újratelepítették a fákat a lombkorona sétány körül Nyírmártonfalván, azok helyére, amiket építkezés közben kivágtak. A katasztrófaturistáknak azonban nincs miért aggódniuk, a frissen telepített suhángok nem létező lombjai egy jó darabig nem takarnak el semmit. Cikkünk után minden látható hiányosságot megpróbálnak kijavítani. Érthető, hiszen a polgármester által elnyert uniós pályázat utófinanszírozású, azaz csak akkor kapja kézhez a 60 milliós összeget, ha mindent rendben találnak.
Az Átlátszó és Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő több mint három hete mutatta be a lombok nélküli lombkorona sétányt, ami egy tarra vágott erdő helyén épült meg. A beruházás hamar az uniós pénzek abszurd elköltésének legújabb emlékműve lett. A nagy felhajtás után gyorsan előkerültek a lomb nélküli fák és az ecsetek – menteni próbálják a helyzetet.
A projekt Filemon Mihály, fideszes polgármester saját ingatlanán valósult meg, a 60 milliós uniós támogatást magánemberként nyerte el. A rendszerszintű visszaélés gyanúját többek között az veti fel, hogy – amint azt az Átlátszó felkutatta – a környéken másik két fideszes politikus is Filemonéhoz nagyon hasonló lombkorona sétányt épített. A polgármester a botrány után mindent megtesz, hogy elsimítsa az ügyet, ami már az OLAF-hoz (az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz) is eljutott.
A Transparency az Integritás Hatósághoz, Hadházy és Donáth az OLAF-hoz fordult a lombkoronaösvények ügyében | atlatszo.hu
A polgármester nyilatkozatai most az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) címzett beadványban köszönnek vissza, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, és Donáth Anna momentumos EP-képviselő jegyeznek. Filemon Mihály mellett a nyíradonyi fideszes politikus Tasi Sándor, és a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője, Tasó László lombkoronasétányát említik, mint
Lekenik a sétányt lazúrral
A Debrecentől közel 30 kilométerre lévő kétezres lélekszámú település szélére azért látogattunk el immáron másodjára, mert kíváncsiak voltunk, milyen változások történtek az első látogatásunk óta. Szögezzük le, hogy a közbeszerzési értesítő szerint a létesítmény kivitelezését tavaly decemberben befejezték.
A beruházást öt évig kell fenntartani, azonban az már az első látogatásunkkor is aggodalomra adott okot, hogy a fenyőből tákolt létesítmény nem volt lekezelve.
Érkezésünkkor épp az egyik munkás kap egy kocsiban ülő férfitől eligazítást, aki arra panaszkodik, hogy hirtelen mennyi munka szakadt a nyakukba. Kicsit odébb haladva két férfi munkálkodik a biciklitárolón, amit lazúrral kennek le. A helyszínen lévő munkások szerint semmiféle gyorsulásról nincs szó, állításuk szerint kész sem volt az ösvény, amit márciusban megtekintettünk.
A dolgozók már a lombkorona ösvény építésében is részt vettek, nehezményezik, hogy politikai ügy lett a beruházásból. Az sem esik jól nekik, hogy sokan csak kritizálják az építményt, például azért, mert görbe, „de a terepviszonyokba már nem gondolnak bele.” Egyikük állítása szerint még a lombkorona sétányt is le fogják kezelni: „Le fogjuk kenni a korlátokat ugyanolyan anyaggal, mint ezeket a biciklitartókat”.
Az erdei pihenőknél két darab öt literes kerítéslazúrt találunk, az egyik bontott, a másik üres. A lombkorona sétányt még nem kezelték le, ha valóban le is kenik, azt valószínűleg nem aznapra ütemezik. Ráadásul kapnak egy hívást, ami után gyorsan összeszedik az eszközöket és sietősen távoznak a helyszínről.
Lombok nélküli fákat ültetnek
„A fákat is muszáj volt kivágni, mert különben az emberekre dőltek volna, vágásérettek voltak már” – ezt is a dolgozók hozzák fel a projekt védelmére.
Mondhatnánk, hogy a legszembetűnőbb változás, hogy a polgármester fákat ültetett a lombkorona sétány köré. De a fiatal fáknak még jó sok idő kell, hogy lombokat is növesszenek. A fákat pont akkor ültették, amikor az RTL stábja kilátogatott a helyszínre, ekkor a dolgozók gyorsan távoztak.
A polgármester egyébként megint egészen leleményes volt. Két-két sorban magasabb (körülbelül 4-5 méteres) díszfákat ültetett, amiből egy-kettő eléri a lombkorona sétány korlátjának a magasságát is. Ez a rész egyszer majd szép látványt fog mutatni.
A távolabbi részekre kisebb, ág és lomb nélküli, vékonyka suhángok jutottak, amik átlagban körülbelül két méter magasak.
Ez a megoldás nyilván gazdaságosabb. Olcsóbb is volt ezeket telepíteni, másrészt a nemes nyár ültetvények termelési ideje 10- 15 év.A szabályos sorokba rendezett ültetvény fái ugyan gyorsan nőnek majd, de nem lesz belőlük igazi erdő.
Hogy a falültetést az uniós zsebéből fizette-e a polgármester, nem tudni. 2022-ben közel félmilliárd forintot nyert el erdősítésre. Filemon Mihály legutóbb azt közölte velünk, hogy ne keressük, mert undorító, amit műveltünk, és csak a bíróságon akar velünk legközelebb szóba állni.
A mellékhelyiséget kívülről már be lehet zárni
Az első látogatásunkkor a bódék megvoltak, de a WC-k nem voltak beszerelve. Ezt azóta orvosolták, elhelyezték a pottyantós WC-t és a piszoárt is. Itt is van egy nagy csavar, ugyanis az illemhely ajtaja belülről nem, de kívülről zárható. Ráadásul a bódé dőlése miatt az ajtó be se csukódik, ennek köszönhetően viszont innen is lehet nézni a fákat, persze, miután megnőnek.
Legutóbb arra is panaszkodtunk, hogy a tetőt több helyen lefújta szél a pavilonok tetejéről. Most az egész tetőre léceket szegeltek, ami szépnek nem szép, de legalább a tető biztosan ottmarad a helyén.
Történt még egy jelentős változás. Múltkoriban egy kóbor ebet leszámítva egy lélekkel sem találkoztunk. Most viszont az ott töltött idő alatt számos látogató megfordult, hogy saját szemükkel lássák a hírhedté vált létesítményt. Van, aki egyedül érkezett, van aki baráti társasággal. Pár diák Debrecenből érkezett, lyukasórákban jöttek el az iskolából.
Ha egy csemete ötven centi, az már akkor is erdő
A polgármester minket csak beperelni szeretne, nyilatkozni nem. De más lapoknak szerencsére elmondta az ő nézőpontját:
„Akkor erdő is volt, amikor a pályázatot kiírták, de még egyszer mondom, nem feltétele a beruházásnak, nincs előírva, hogy milyen magas legyen az erdő” – magyarázkodott az ATV Híradójának. „A pályázatot beadtuk 2017 végén, 2018 elején, és sajnos az elbírálása négy évbe került. Addig az erdő növekedett, és amikor megkaptuk a támogatói okiratot, akkor elkezdtük a beruházást megvalósítani, közben az erdő már négy évvel idősebb lett, és valamiből finanszírozni kellett a beruházást, ezért mivel az erdő vágásérett volt, letermeltük és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba” – folytatta a magyarázkodást.
Március 24-én az RTL-nek nyilatkozta, hogy egy héten belül újratelepíti az erdőt. Azt mondta, hogy „Két éve van az erdőgazdálkodónak, hogy egy letermelt erdőt újra telepítsen, de én nem várok két évet, már elkezdtük a földmunkálatokat.” Az erdő ígérete szerint két-három éven belül el fogja érni azt a magasságot, mint amekkora az előző volt. Azzal védekezett, hogy a pályázati kiírásnak nem volt feltétele, hogy hány méter legyen az erdő. Ha egy csemete ötven centi, az már akkor is erdő, ha 50 méteres, akkor is.
Lombkorona-gate: Bocsánatkérést követel és sajtóperrel fenyegeti az Átlátszót a nyírmártonfalvai polgármester | atlatszo.hu
Az Átlátszó kitart amellett, hogy amikor arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen.
Nem véletlenül próbálja a polgármester korrigálni a létesítmény hiányosságait. Nemrég a Transparency International Magyarország az EU által kikényszerített, újonnan létrejött antikorrupciós hivatalhoz, az uniós pénzek felhasználása felett őrködni hivatott Integritás Hatósághoz fordult az ügyben. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz. Az ügy szerintük felveti a rendszerszintű visszaélés gyanúját, ugyanaz a kivitelező cég másik két fideszes politikusnak is épített lombkorona sétányt a környéken.
Szöveg és képek: Zsilák Szilvia; Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: A nyírmártonfalvai lombkorona sétány erdőtelepítés után, 2023. április 12-én. (A szerző felvétele) | Lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálják elfedni a lombkoronabotrányt | Újratelepítették a fákat a lombkorona sétány körül Nyírmártonfalván, azok helyére, amiket építkezés közben kivágtak. A katasztrófaturistáknak azonban nincs miért aggódniuk, a frissen telepített suhángok nem létező lombjai egy jó darabig nem takarnak el semmit. Cikkünk után minden látható hiányosságot megpróbálnak kijavítani. Érthető, hiszen a polgármester által elnyert uniós pályázat utófinanszírozású, azaz csak akkor kapja kézhez a 60 milliós összeget, ha mindent rendben találnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/13/lomb-nelkuli-fakkal-es-ket-vodor-lazurral-probaljak-elfedni-a-lombkoronabotranyt/ | 2023-04-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Müller Cecília egyszerűen végleg kidobott 18 új szűrőbuszt, amelyeket négy éve méregdrágán, összesen 2,75 milliárd forint uniós támogatásból vásároltak” – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő arról számolt be közösségi oldalán, hogy a buszokat pár hete titokban Páty mellett, az úgynevezett „Nemzeti Ipari Park” egyik eldugott szegletében parkolták le. Hadházy egyik informátora szerint ráadásul
a Népegészségügyi Központ a szűréseket végző osztályát is felszámolta, a buszok személyzetét pedig elbocsátja.
A képviselő még februárban egy adatigénylés nyomán számolt be arról, hogy az országos tiszti főorvos hivatala szerint 2021-ben és 2022-ben egyetlen mammográfiás szűrést sem végeztek a szűrőbuszokkal. Az egészségügyi szűrőbuszokról szóló közbeszerzés adataiból kiderül, hogy 1,75 milliárdért vettek buszokat mammográfiás egységekkel, egymilliárdért pedig „sima” szűrőbuszokat vásároltak.
Hadházy szerint buszok felét kitevő mammográfiás egységek soha nem működtek a rendeltetésüknek megfelelően, belső információi szerint azért, mert műszakilag alkalmatlanok voltak rá. „Müller Cecília azzal védekezett, hogy ezekből kiszerelik a röntgen készülékeket és a buszok a másik tíz járműhöz hasonlóan »sima« egészségügyi szűréseket végeznek majd a kistelepüléseken” – emlékeztetett a politikus. Ennek ellenére,
„ahogy lejárt az összesen 17 milliárd forintos EU-s projekt kötelező, 5 éves fenntartási periódusa, az összes buszt kidobták.”
Hadházy Ákos úgy fogalmazott: „Ez valójában nagyobb botrány, mint a lombkoronátlan sétány ügye, hiszen sokkal több pénzt kótyavetyéltek el egy olyan célra, amire valóban nagy szükség lenne.” A hvg.hu megkereste az országos tiszti főorvos hivatalát, de egyelőre nem válaszoltak.
(Címlapképünk forrása: Facebook/ Hadházy Ákos) | Hadházy: Egy Páty melletti telepen állnak a 2,75 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt szűrőbuszok | Hadházy Ákos képviselő úgy tudja, a Népegészségügyi Központ a szűréseket végző osztályát is felszámolta. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-egy-paty-melletti-telepen-allnak-a-275-milliard-forint-unios-tamogatasbol-vasaroltak-szurobuszok-257897 | 2023-04-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2018-ban a Honvédség négy olyan repülőgépet vásárolt, amit azóta kormányzati tisztviselők is használnak, amennyiben valamilyen okból nem menetrend szerinti járatokkal utaznak.
Két Airbust, amelyek olyanok, mint a sima utasszállítók, kb. 150 ülőhellyel, ezek hivatalosan csapatszállító gépek. És vettek melléjük két Dassault Falcon 7X-et, amit alapvetően magángépnek fejlesztettek, főként dúsgazdag üzletemberek veszik, 12 - 16 utas fél el rajtuk. Hivatalosan ezek is katonai gépek, de számos esetben kormánydelegációk utaztatására használják. | Akkora titok, hogy Orbánék mennyiért repülnek, hogy még az adatvédelmi hatóság sem bírta kideríteni | 2018-ban a Honvédség négy olyan repülőgépet vásárolt, amit azóta kormányzati tisztviselők is használnak, amennyiben valamilyen okból nem menetrend szerinti járatokkal utaznak. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/18/akkora-titok-hogy-orbanek-mennyiert-repulnek-hogy-meg-az-adatvedelmi-hatosag-sem-birta-kideriteni | 2023-04-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Március 26-án fogták el a Dominikai Köztársaságban azt a 43 éves magyar nőt, akit Magyarországon pénzmosás, csalás és költségvetési csalás miatt több mint 15 év szabadságvesztésre ítéltek.
D. Andrea a 2000-es években szedett össze csalásokkal több száz millió forintot, 2012 tavaszán pedig nyomtalanul eltűnt, ezzel Európa egyik legkeresettebb bűnözőjévé vált. A police.hu azt írja, a különböző ügyeiben az ítéleteket is távollétében hozták meg vele szemben.
A rendőrség közleménye szerint most már tudni, hogy miután elhagyta Magyarországot, új életet kezdett Dominikán, ahol lett egy párja és gyereke is született, arra pedig nem számított, hogy több mint tíz évvel később is keresik a rendőrök, akik végül Punta Cana városában, a tengerparton fogták el három héttel ezelőtt. A műveletet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Célkörözési Osztálya indította el, miután a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) Interpol Iroda segítségével felvette a kapcsolatot a német Szövetségi Bűnügyi Hivatallal, valamint az Amerikai Egyesült Államok Marshal szolgálatával, akik közvetítő szerepet játszottak a magyar és a dominikai hatóságok között.
Miután a nőt letartóztatták, Spanyolországba szállították, ahonnan április 14-én hozták Magyarországra. A repülőtérről egyből a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították, ahol megkezdte a rá kiszabott jogerős börtönbüntetésének letöltését. | Hazahozták a Dominikán elfogott magyar nőt, aki Európa egyik legkeresettebb bűnözője volt | Március 26-án fogták el a Dominikai Köztársaságban azt a 43 éves magyar nőt, akit Magyarországon pénzmosás, csalás és költségvetési csalás miatt több mint 15 év szabadságvesztésre ítéltek. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/18/hazahoztak-a-dominikan-elfogott-magyar-not-aki-europa-egyik-legkeresettebb-bunozoje-volt | 2023-04-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Két éve, 2021 áprilisában letartóztatták a nemzeti sírkertek gondozására alakult Nemzeti Örökség Intézet több munkatársát. Eddig tíz gyanúsítottat hallgattak ki az ügyben egy 2,2 milliárd forintos költségvetési csaláshoz kapcsolódóan. Mostanra az érintettek közül mindenki szabadlábon van, a három éve folyó nyomozást szeptemberig meghosszabbították – tudta meg a Szabad Európa szerkesztősége az ügyészségtől.
A Nemzeti Örökség Intézet ügyében folyó nyomozás határidejét a Baranya Vármegyei Főügyészség 2023. szeptember 17. napjáig meghosszabbította – derült ki egy, az ügyészség szóvivője, dr. Kutas Tamás által a Szabad Európa kérdésére küldött válaszból. A szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy „költségvetési csalás bűntette miatt folyik a nyomozás, ez idáig tíz gyanúsított kihallgatására került sor. Már senkivel szemben nem áll fenn kényszerintézkedés. A közel hároméves nyomozás alatt számos nyomozati cselekmény foganatosítására került sor (tanúkihallgatás, lefoglalás , szakértői vélemények, adatszerző tevékenység, terhelti kihallgatás stb.).”
A felújításáért nem felelősek
Azért érdeklődtünk erről az ügyről, mert egy nemrég készült cikkünkben azt vizsgáltuk, mi az oka annak, hogy az 1848. március 15-i események egyik fontos helyszíne, az egykori Landerer-nyomda omladozó épületének felújítására még a Petőfi-emlékévben sem jutott pénz. Annak ellenére sem, hogy történelmi emlékhellyé választotta Nemzeti Örökség Intézeten (NÖRI) belül működő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.
Megkérdeztük a NÖRI-t, hogy szerintük ki felel az épület felújításáért, de csak annyit tudtunk meg, hogy nem az intézet feladata, ők csak a nemzeti és történelmi emlékhelyek sztélével (emlékkővel) való megjelölését végzik, ilyet majd a Landerer-nyomdánál is állítanak, ha egyszer felújítják az épületet.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete
Szerettük volna megtudni, hogy ha egy ilyen, többszörösen kiemelt épület felújítására nincs keret, akkor milyen más célokra fókuszál Nemzeti Örökség Intézet.
A NAV és a Miniszterelnökség hallgat
Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy a NÖRI milyen megbízásai kapcsán zajlik a nyomozás költségvetési csalás miatt, de ezzel kapcsolatban az intézet sajtóosztálya a NAV-hoz irányított bennünket. Az adóhatóságtól azt a választ kaptuk, hogy nincs nyilvánosságra hozható információ arról, hogy a gyanú szerint milyen tettekkel valósulhatott meg költségvetési csalás vétsége. Mivel a NÖRI a Miniszterelnökség háttérintézménye, ott is érdeklődtünk a Landerer-házról és a költségvetési csalás ügyéről, de megkeresésünkre mostanáig nem érkezett válasz.
Végül a NÖRI weboldalán éves bontásban közzétett, ötmillió forint feletti értékű szerződések alapján tájékozódtunk.(Kértük a NÖRI sajtóosztályának a véleményét az általunk talált adatok helyességéről, de erre a kérdésünkre mostanáig nem kaptunk választ.)
Több száz milliós közbeszerzések
Az idei évre vonatkozóan közzétett szerződések közül a legmagasabb összegű (242.725.358 Ft) az O.M.T. CONTROLL Hungária Zrt. kétéves megbízása (2022–2024) „őrzés-védés szolgálat, távfelügyelet” feladatra. A cég egy év alatt (2020-ról 2021-re) 31 millió forintról közel másfél milliárdra növelte éves árbevételét. A cég társtulajdonosa (ötven százalékban) dr. Ollári Zoltán. Ő az egyik tulajdonosa annak a végrehajtó cégnek (Kutas és Ollári Végrehajtói Iroda), amely második lett azon a listán, amelyen az adósoktól 2021-ben beszedett összegek alapján rangsorolta a végrehajtókat a Jobbik frakcióvezetője április elején. Ezen a listán a Kutas és Ollári Végrehajtói Iroda 495.377.000 Ft beszedett összeggel megelőzte a Schadl-Baranyai irodát (462.296.000 Ft). Az O.M.T -ről és a kapcsolódó cégekről az Átlátszó és a Népszava írt korábban.
Egy állami cég (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) százmillió forint feletti szerződésén kívül nagyobb összegű szerződés jutott a NÖRI-től a kormány egyik kedvenc kommunikációs ügynökségének, a 2021-ben már nyolcvanmilliárd forint feletti éves árbevételt elérő New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek egy kétéves megbízására (komplex kommunikációs ügynökségi feladat). Ez a cég, és tulajdonosának, Balásy Gyulának másik vállalkozása (Lounge Design) a 444.hu összegzése szerint 2022-ben 44 milliárd forint értéken kapott megbízást a kormánytól – többek között az Európai Uniót hibáztató kommunikációs kampányra.
Fiktív számlák ötszázmillió forintról
A NÖRI-ügyről elsőként Hadházy Ákos országgyűlési képviselő adott hírt 2021 áprilisában. Ekkor annyi derült ki, hogy a NÖRI vezetőségének több tagját néhány héttel korábban letartóztatták, és több számítógépet lefoglaltak az intézetnél. A Hadházy által működtetett weboldalon (Korrupcióinfó) a képviselő az ügyről azt írta, hogy a főügyész által neki adott válaszból többek között azt a következtetést vonta le, hogy a két és fél milliárdos temetőfenntartási és -karbantartási megrendelésből ötszázmilliót fiktív számlákkal igazolhattak. A képviselő ezt a véleményét a Pécsi Törvényszék közleményére alapozta.
Így kerül közpénz magánzsebekbe
A bírósági végzés azért tanulságos, mert betekintést nyújt abba, hogyan kerülhetnek magánkézbe jogosulatlanul költségvetési források (adófizetői forintok).
A Pécsi Járásbíróság szerint az elsőrendű gyanúsított (Cs. A.) ügyvezetése alatt álló kft. 2017-ben, majd 2019-ben is nemzeti forráson alapuló közbeszerzési eljárás keretében elnyerte két budapesti temető fenntartási, karbantartási munkálatait. A közbeszerzési eljárás kiírója egy központi költségvetési szerv volt (a NÖRI), amelynek műszaki igazgatója Sz. I. másodrendű gyanúsított férfi, az ő helyettese pedig B. A. harmadrendű gyanúsított nő.
2019 tavaszán bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja miatt tartóztattak le négy embert (Cs. A.-t, Sz. I.-t, B. A.-t és L. Z.-t). A gyanúsítottak a vád szerint fiktív alvállalkozói láncot működtettek, így jogosulatlanul jutottak közpénzhez, a bíróság szerint az első rendű vádlotthoz került vissza feketén a pénz egy része.
Az elsőrendű gyanúsított által vezetett kft. nyerte el a temetők karbantartási és fenntartási feladataira kiírt közbeszerzési eljárásokat. A kft. a szerződésekben rögzített munkákat papíron továbbadta alvállalkozó cégeknek, amelyek a feladatok ellátásához szükséges erőforrással, alkalmazottakkal a legtöbb esetben nem rendelkeztek, ügyvezetőik nagyrészt strómanok voltak, akik a cégek vezetésében nem vettek részt ténylegesen. A fővállalkozó kft. által átutalt összegek a fiktív cégláncolat legalsó szereplőjeként elhelyezett, a papíron alvállalkozóként bevont, valós gazdasági tevékenységet nem végző cégekből készpénzben kerültek felvételre, majd Cs. A. elsőrendű gyanúsított részére visszaosztásra.
A bíróság szerint a NÖRI (az érintett központi költségvetési szerv) összesen 2.450.548.027 forintot fizetett ki az elsőrendű gyanúsított által vezetett cégnek. Ennek a pénznek csak egy részét fordították a szerződésekben meghatározott feladatok ellátására. A munkát zömében be nem jelentett, az adók és járulékok megfizetése nélkül, zsebbe, készpénzben fizetett munkavállalók végezték, és más, legálisan működő és a munkálatok elvégzésébe bevont alvállalkozó cégek. Az így kifizetett pénzeken felüli rész visszakerült a gyanúsítottakhoz.
Hadházy szerint a főügyész által neki küldött válasz, a Közbeszerzési Értesítő és a cégadatbázis segítségével egyértelműen beazonosítható, mely megbízásokról (ez és ez) lehetett szó a nyomozás által érintett ügyben. Mindkét tender nyertese a fenti táblázat szerint a NÖRI-től az egyik legnagyobb értékben megbízást kapó cég, a ForLanaFlow Kft.
A ForLanaFlow tulajdonosa és ügyvezetője 2020 februárjáig Császár Anikó volt. Ekkor az EUROBINDING Művészeti és Nyomdaipari Kft. lett a tulajdonos. E vállalkozás ügyvezetője 2021 júliusától dr. Réczicza-Kalas Renáta Éva, aki az Opten-adatbázis szerint azonos lakcímmel rendelkezik a többek között a paksi beruházásnál is megbízást elnyerő Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda tulajdonosával, dr. Réczicza Istvánnal. Az EUROBINDING Kft. tulajdonosa a Réczicza család érdekeltsége (K+E Credit Ingatlanhasznosító Kft.), és mindkét cég székhelye Récziczáék lakcímére van bejegyezve egy budapesti, XII. kerületi címre.
A ForLanaFlow-ról a NÖRI-ügy kapcsán a Magyar Narancs 2021. júniusi cikkében azt írta a Közbeszerzési Értesítő alapján, hogy a cég csak olyan pályázaton nyert, amelyet a NÖRI hirdetett meg.
Lemondott a főigazgató | Három éve folyik a nyomozás egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás miatt | Két éve, 2021 áprilisában letartóztatták a nemzeti sírkertek gondozására alakult Nemzeti Örökség Intézet több munkatársát. Eddig tíz gyanúsítottat hallgattak ki az ügyben egy 2,2 milliárd forintos költségvetési csaláshoz kapcsolódóan. Mostanra az érintettek közül mindenki szabadlábon van, a három éve folyó nyomozást szeptemberig meghosszabbították – tudta meg a Szabad Európa szerkesztősége az ügyészségtől. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/milliardos-koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoznak-a-nemzeti-orokseg-intezet-ugyeben/32337565.html | 2023-04-18 20:34:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Március közepén két közbeszerzési kiírást is megjelentetett Áder János volt köztársasági elnök alapítványa. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a Planet Budapest rendezvény lebonyolításához keres partnereket. Az egyik közbeszerzés a fenntarthatósági expó teljes médiakampányára szól, erre nettó hatszázmillió forintot szán Áder alapítványa. A második közbeszerzés a Planet Budapest tervezési és kivitelezési munkáira vonatkozik. Ennél a közbeszerzésnél nincs érték feltüntetve, csak annyit írtak, hogy előlegnek nettó ötszázmilliót számlázhat a szerencsés nyertes, ezen túl négy részszámla és egy végszámla nyújtható be. A pályázat ráadásul gyorsított eljárásban zajlik, amit azzal indokol Áder alapítványa, hogy csak februárban kapták meg a szükséges pénzt, de a rendezvényt ősszel tartják.
A két kiírás érdekessége, hogy a Kék Bolygó Alapítvány olyan feltételeket szab a reménybeli pályázóknak, amelyeknek nem túl sok cég tud megfelelni.
Mind a kommunikációs, mind a kivitelezési pályázatnál feltétel, hogy a pályázók az elmúlt három évben lebonyolítottak egy legalább tizenötezer fő részvételével lezajló, fenntarthatósági tematikájú, a nagyközönség számára ingyenesen látogatható, illetve sajtónyilvános rendezvény tervezését, szervezését, a kommunikáció esetében pedig médiakampányát.
Ezt a feltételt még kiegészítik olyanok, hogy a pályázó cégeknek milyen speciális végzettségű és tapasztalatú munkatársakkal kell rendelkezniük. Így például a médiaügynökségnek olyan, felsőfokú képzettségű képgrafikus alkalmazottal, aki „legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkezik fenntarthatósági tematikájú rendezvények kommunikációs kampányának grafikai tervezése kapcsán”.
Azt, hogy egy rendezvény szervezéséhez vagy annak kommunikációjához miért szükséges a fenntarthatósági témájú referencia, forrásaink szerint csak az magyarázhatja, hogy a közbeszerzést egy cégre vagy konzorciumra írták ki.
A Szabad Európa több, környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó szakembert is megkérdezett, és senki nem emlékezett más ilyen méretű, fenntarthatósági témájú rendezvényre, csak a Kék Bolygó Alapítvány rendezvényeire.
Múlt héten már eredményt is hirdettek mindkét közbeszerzésben, és valóban olyan konzorciumok nyertek, amelyeknek legalább egyik tagja dolgozott már Áder alapítványával.
A Planet Budapest 2021 megnyitóján a Greenpeace akciózott, mert szerintük a környezetvédelmi rendezvény álságos volt, mondván, a kormány valójában sokkal inkább rombolója a természetnek, mint védelmezője. A hvg.hu helyszíni riportja szerint ellentmondásosra sikerült a fenntarthatósági expó, mert noha a szervezők helyenként valóban sikeresen közvetítették a rendezvény fő üzenetét, és a pavilonok is papírból készültek, a díszletek, a Kínából importált műanyag szóróajándékok vagy a Mátrai Erőművet is üzemeltető MVM standja nem tükrözte a valódi fenntarthatóságot.
A kormánysajtóban viszont egyértelmű sikerként mutatták be a Planet Budapest 2021-et: a Hype&Hyper például cikksorozatot közölt a kiállításról, az Origótól a PestiSrácokon át az Indexig pedig többen is átvették az MTI írását, amelyben Joó István kormánybiztos elmondta, hogy „több mint száz országból érkeztek résztvevők a világtalálkozóra, tíz tudományos panelbeszélgetésen, szakmai tanácskozáson tekintették át” a fenntarthatóság témáját, az expó elérte legfontosabb célkitűzését, mert a látogatók közül „sok iskolás arról számolt be, az expón látottak után ők is tenni akarnak a környezet védelméért”.
A hatszázmilliós kommunikációs tendert a Media Traffic Innovation nevű, a piacon szinte ismeretlen cég nyerte, amely az utóbbi években négy-ötmilliós profitot termelt négyszázmilliós árbevétel mellett. A szigorú pályázati kiírásoknak nem is tudtak megfelelni, ezért alvállalkozónak bevonták a pályázatba a Clair & Curtis Communication nevű, kisebbnek számító médiaügynökséget. A cég árbevétele 2021-ben 421 millió forint volt, tehát a hatszázmilliós szerződés mindkét cégnek komoly megrendelésnek számít.
A Clair & Curtisnek viszont már megvan a kellő tapasztalata: ők szervezték ugyanis 2022-ben a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált – amelynek gazdája a Kék Bolygó Alapítvány. Az alapvetően természetfilmek vetítésére épülő rendezvényt hirdetve a Clair & Curtis tulajdonosa, Simon-Tábori Éva körbeturnézta a kormánymédiát, és már az is kiderült, hogy idén is ők szervezik a gödöllői természetfilmes fesztivált. Simon-Tábori Éva kis cége rövid időn belül tehát három megbízást is elnyert a Kék Bolygó Alapítványtól. Azt, hogy ennek volt-e köze ahhoz, hogy Simon-Tábori cége egy húszfős „oktatói kabinetet” (informatikai eszközök, projektor, bútorzat) ajándékozott a hódmezővásárhelyi honvéd-középiskolának, nem tudjuk, de a felajánlást emléklappal köszönte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A pályázaton még egy induló volt, az Akció Reklámügynökség. Ez Borókai Flóra (Borókai Gábornak, az első Orbán-kormány szóvivőjének, a Hír TV alapítójának lánya) cége, amely az elmúlt években több megbízást is kapott az Áder-féle alapítványtól, de dolgoztak a Matolcsy György vezette jegybanknak is.
Ami a rendezvény lebonyolítását illeti, ott végül egy 1,15 milliárd forintos ajánlat nyert, amelyt az Unger Zsolt Grafikai Szolgáltató adott be. Unger referenciája sem független a Kék Bolygó Alapítványtól: ő volt a Planet Budapest 2021 kreatív vezetője, aki bemutatta a kiállítást a sajtónak. Az ő alvállalkozója a Krakout Film, amely egy animációs stúdió, és a neves piaci ügyfelek mellett (Mastercard, Paramount) olyan állami megrendelői is voltak, mint a közmédia, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Szépművészeti Múzeum.
Erre a tenderre sem egy ajánlat érkezett, volt egy érvénytelen pályázat is: az Innovea Europeanek nincs honlapja, 2018-as alakulása óta pedig bevétele sem volt (a 2022-es adatok még nem érhetők el), a tulajdonosa viszont egy bizonyos Homolya Szilvia, aki korábban a kommunikációs tendert elnyert Simon-Tábori Évával állt üzleti kapcsolatban.
Kérdéseinket elküldtük a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak, ha kapunk választ, megírjuk. | Testreszabott közbeszerzések Áder alapítványától milliárdos értékben | Hatszázmillió forintot tervez elkölteni a Kék Bolygó Alapítvány a fenntarthatóságról szóló rendezvény kommunikációjára, szervezésre több mint egymilliárdot. A kiírási szerződések viszont annyira speciálisak voltak, hogy csak olyan cégek indulhattak, akik dolgoztak már a Kék Bolygó Alapítványnak. Arra azért odafigyeltek, hogy ne csak egy pályázó legyen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ader-janos-kek-bolygo-planet-palyazat/32368729.html | 2023-04-18 21:14:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az autópálya- és a hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorbeszerzéseit is vizsgálja az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága. A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet még 2021-ben fordult az Európai Bizottság – hivatalos nevén – Belső piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai főigazgatóságához.
Palota
Összesen három ügyet kifogásolt korábban a TI. Az elsőben az MNB került górcső alá. A jegybank cége, az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását. A jegybank érvelése szerint a felújítást összefogó MNB-Ingatlan Kft. nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, mert jogelődjéről ezt állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb).
A Népszava korábbi cikke szerint Vadai Ágnes írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki ezt feljelentésként értékelte, és nyomozást indított az ügyben. A vizsgálat végül arra a következtetésre jutott, hogy nem történt hűtlen kezelés. A TI megtekintette az erről szóló rendőrségi határozatot, amelyből kiderült, hogy a nyomozó hatóság nem ellenőrizte a jegybanki cég jogállását, elfogadta tényként a KDb döntését arról, hogy a jogelőd céget mentesítette a közbeszerzések alól.
A TI szerint mivel az MNB-Ingatlan Kft. a a nemzeti képzőművészeti örökség védelme érdekében történő műtárgybeszerzéssel részben közérdekű tevékenységet folytat, ennek következtében ajánlatkérőnek minősül, a bútorbeszerzés esetében törvénytelenül mellőzte a közbeszerzési szabályokat.
Az Európai Bizottság emiatt vizsgálja az ügyet. A jegybank egyébként a Raw Development nevű céget bízta meg a bútorbeszerzéssel, amely 2,4 milliárd forintért vállalta el. A bútorok részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkeztek.
Koncesszió
Szintén vizsgálja a bizottság a hulladékgazdálkodási koncessziót, ez az eljárás is a Transparency International Magyarország kezdeményezésére indult. Mint ismert, a kormány 35 évre adta oda a Molnak a hazai hulladékpiac nagy részét, vagyis a Mol által alapított koncessziós társaság szállítja el július 1-jétől a lakossági és az ipari hulladékot. Egyedül ennek a cégnek lesz joga a hulladékot átvenni, kezelni és újrahasznosítani, és az ebből származó bevétel is a társaságé lesz.
Ehhez kapcsolódóan:Kormányrendelet fogja megmondani, mennyit fizethet a Mol a hulladékért
Az iparban keletkező hulladékot eddig egymással versengő vállalkozások szállították el, amelyért még ők fizettek a termelő cégeknek. A fém, papír, és műanyag esetében a hulladéknak értéke van, a megfelelő kezelést követően alapanyagként kerül vissza a piacra. A bizottság azt vizsgálja, mennyire indokolt egy egész piacot ilyen hosszú időre, 35 évre lezárni a szabad verseny elől.
Kissé előrébb jár a brüsszeli testület az autópálya-koncesszió esetében. Ez a harmadik olyan, a közbeszerzések körébe sorolható ügy, amelyben a Transparency International Magyarország hívta fel a figyelmét arra, hogy a magyar kormány megsértette az európai uniós előírásokat. Úgy tudjuk, hogy itt már nemcsak vizsgálódnak, hanem konkrét kérdéseket is küldtek a magyar hatóságoknak.
A TI szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
Ahogy arról beszámoltunk korábban, a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól. Az autópályák koncessziós joga Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember céges érdekeltségeinél landolt.
Ehhez kapcsolódóan: A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
Leplezett közbeszerzés?
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy jogi értékelésük szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet.
„A jelenleg ismert információk szerint ezek a 35 éves állami megbízások nem tekinthetők valódi koncessziónak sem a hazai jog, sem az európai uniós irányelvek értelmében. Koncesszióról akkor beszélhetünk, ha az állam által átengedett jogosultság – legyen az például olyan hagyományos koncessziós terület, mint a bányászat vagy a szerencsejáték szervezése – hasznosításából eredő működési kockázatot a koncesszió jogosultja viseli” – mondta.
Ligeti Miklós példákkal is illusztrálta a jogi előírás lényegét, szerinte ugyanis magától értetődő, hogy az állam nem kárpótolja a kaszinókoncesszió jogosultjait, ha a reméltnél kevesebben mennek rulettezni, ahogy az olajbányászati koncessziót megszerző cég sem számíthat bánatpénzre, mert nem talál végül olajat a kutatófúrásokra koncesszióba vett területen.
Ezzel szemben a magyarországi autópálya-koncesszió és hulladékkoncesszió esetében teljességgel hiányzik Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei, illetve a Mol kockázatviselése.
Éppen ezért a TI Magyarország úgy gondolja, hogy ezek az ügyletek valójában leplezett közbeszerzések, amelyeket úgy intézett az állam, hogy közben nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ami nemcsak a magyarországi, hanem az uniós közbeszerzési előírásokat is sérti.
A koncessziós irányelv értelmében ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, számításokkal kell igazolni, hogy ez a hosszabb időtartam szükséges ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése.
A TI szerette volna megtudni, hogy a kormány milyen számítások alapján jutott arra, hogy az autópályák és a hulladéküzletág esetében 35 év alatt térül csak meg a koncesszorok befektetése, de az illetékes állami szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda nem volt hajlandó kiadni a kért adatokat.
„Emiatt pereket indítottunk és nyertünk is, ezért végül megkaptuk azokat a számításokat, amelyek a kormány szerint igazolják, hogy törvényes és szakmailag indokolt a gyorsforgalmiút-hálózat működtetését és a hulladékkezelést egyaránt 35 évre haveri magánkezekbe adni és az ebből származó hasznot magánzsebekbe irányítani” – mondta Ligeti Miklós.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
Szerinte a kormány évtizedekre előre kizárta a versenyt mind az autópálya-építési és -üzemeltetési, mind pedig a hulladékkezelési piacon, és állami monopóliumként átadta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei közé sorolható magántőkealapoknak, illetve a Molnak ezt a két üzletágat.
Ligeti szerint a törvénysértések orvoslása egyedül az Európai Bizottságtól várható, Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság ugyanis kategorikusan visszautasította, hogy eljárjon ezekben az ügyekben. | Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság | Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-autopalya--es-hulladekkoncesszio-mellett-a-jegybankot-is-vizsgalja-az-europai-bizottsag/32363750.html | 2023-04-17 21:37:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Utolsó EU-s tagországként sokáig kitartott a magyar kormány a budapesti központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank mellett. Aztán szerdán 5-kor az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szankciós listára teszik Laszlóczki Imrét, a magyarországi központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank alelnökét, és a bank többi vezetőjét.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztató másnapján még odaszólt az amerikaiaknak, bár már tudhatta, hogy a kormány eldöntötte: feladja az utóvédharcot, és kiszáll a bankból. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium aztán közleményt adott ki, miszerint „a kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet, és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből”.
Este pedig már meg is jelent a Magyar Közlönyben a visszavonuló, Orbán Viktor aláírásával. | Gyorsan ment: Orbán már alá is írta, hogy kiszáll Magyarország az orosz bankból | Utolsó EU-s tagországként sokáig kitartott a magyar kormány a budapesti központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank mellett. Aztán szerdán 5-kor az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szankciós listára teszik Laszlóczki Imrét, a magyarországi központtal működő orosz Nemzetközi Beruházási Bank alelnökét, és a bank többi vezetőjét. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/13/gyorsan-ment-orban-mar-ala-is-irta-hogy-kiszall-magyarorszag-az-orosz-bankbol | 2023-04-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Korrekt, gondolhatta a nagyérdemű. Csakhogy újabb piaci bújócska kezdődött; hirtelen elszaporodtak az – egykor a Fidesz által is megvetett offshore-gyakorlatokat idéző – úgynevezett magántőkealapok. Amelyek aztán, mint nemrég egy kétfelvonásos cikkben bemutattuk, az egész NER tartópilléreivé váltak.
Röviden tehát az előző részek tartalmából: a magántőkealapok (private equity fund) és a későbbi bekezdésekben említendő ingatlanalapok nemzetközi térben ismert cégformák, ahol az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Ezt sikerült idehaza úgy „oligarchizálni” több esetben is, hogy némely regisztrált alapkezelő társaságot strómanként tol maga előtt egy-egy, a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonos. Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos, olyan mondatokat tehát lényegében lehetetlen leírni, hogy ez és ez a konkrét magántőke- vagy ingatlanalap Tiborcz István birtokában van. Még akkor is, ha akad legalább két olyan bejegyzett alapkezelő Magyarországon, amely a lehető legközelebb áll a miniszterelnök vejéhez: az egyik a Diófa Alapkezelő Zrt., amely immár papíron is az övé, a másik pedig az Equilor Alapkezelő Zrt., amely – mint az alábbi leltárból kiderül – hivatalosan nem tartozik a portfoliójába, mégis összeépült vele.
Sokáig nem lehetett semmi biztosat tudni arról, hogy kik és honnan töltötték fel érdemi pénzzel a legaktívabb magyar NER-alapokat, aztán mégis kiderült – lásd a fent idézett cikkünket –, hogy a hatalom már több százmilliárd forintnyi közpénzt öntött ezekbe a zsákokba (is).
A félreértések elkerülésére gyorsan leszögezzük: itt nem vissza nem térítendő állami támogatásokról van szó, hanem lényegét tekintve „kamatmentes kölcsönökről”. Még a hitel kifejezés sem állja meg a helyét, hiszen a kormányzat konkrétan úgy ad ki tíz- és százmilliárdokat a közkasszából, hogy később semmilyen banki jellegű kontrollt nem gyakorol az alapok által futtatott projektek felett. Tehát nincs folyamatos elszámoltatás a beruházások menetéről, a megtérülésről – és persze biztosítékok (zálog, kezesség, stb.) sincsenek beépítve a rendszerbe. Azaz minden előnyt az „ismeretlen” magánszereplők élveznek, miközben a kockázat döntő részben az államé.
Ahogy februárban megírtuk, a Diófa és az Equilor Alapkezelő által menedzselt magántőkealapokba például legalább 75 milliárd forint jutott – és csak azért nem írjuk, hogy biztosan több, mert a pénzeket közvetítő Magyar Fejlesztési Banknál nyilatkozatstop van érvényben ebben a témában, azaz egyelőre nem lehet hivatalos formában megerősíttetni az információinkat. És itt érünk el a mához.
A 2023. február 28-i Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kabinet határozatot hozott az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogramról, amelynek részletes feltételeit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek kellett kidolgoznia. A pályázat 600 milliárd forintos kerettel indult, de az első, ingatlanalapokat helyzetbe hozó alprogramot egy hónap múlva már le is zárták, a győzteseket kihirdették. A tempó annyira meglephette a piacot, hogy
a gazdasági szaksajtó minden lényegi kommentár nélkül vette tudomásul, hogy Nagy Mártonék hipp-hopp kiutalnak bő 150 milliárd forintot olyan ingatlanalapoknak, amelyek a nyomasztó kamatkörnyezet miatt a piaci hitelfelvételt nyilván igyekeznek elkerülni.
Pedig a summa közel 40 százalékát, közel 60 milliárd forintot „természetesen” a Tiborczék-féle Diófa és Equilor Alapkezelő egy-egy alapja vitte el: a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap és a Central European Ingatlanalap. (A többi nyertes, mint lejjebb látható, bejáratottabb banki, ingatlanfejlesztői körökből került ki.) A diófás „postaalap” már bőven Tiborcz István bejövetele előtt tényező volt a piacon, de azt nem tudhatjuk, hogy a most kapott 30 milliárdos állami ajándékcsomag mennyire köszönhető az ő személyének. Érdekesebb viszont az Equilor Alapkezelő által győzelembe „hajszolt” Central European Ingatlanalap, ez a „cég” volt ugyanis az egyik haszonélvezője a Fidesz-időszak alighanem leggyorsabb privatizációjának. Épp mi hívtuk fel a figyelmet arra, hogy 2019-ben a Central European Ingatlanalaphoz került a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház ingatlanhagyatékának Béla király úti óriástelke – rajta a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvillával, melynek fejlesztése az Építészfórum szerint már küszöbön áll.
Előfordulhat tehát, hogy erre a projektre használják majd a Baross-filléreket, és persze az is megeshet, hogy a Jellinek Dánieltől az Equilor Alapkezelőhöz kerülő pesti Sofitel-épület felújításának finanszírozásába szállt be ilyen furfangos módon az állam. Próbáltuk megtudni mind az eladótól, mind a vevőtől, hogy esetleg a Central European Ingatlanalapra száll-e a Széchenyi téri hotel (vagy az Equilor által kezelt valamelyik magántőkealapra), de a felek semmilyen információt nem voltak hajlandók megosztani lapunkkal. Egy biztos: Tiborcz István a Budapest Business Journalnak nyilatkozva a minap lényegében BDPST-projektként beszélt a Sofitel-beruházásról. És akkor itt feltehetnénk a kérdést: vajon miért kell elbábozni, hogy az Equilor Alapkezelő és az általa ellenőrzött magántőke- és ingatlanalap-hálózat független a kormányfő vejétől?
Tiborcz István mindenesetre az angol nyelvű magazinnak töredelmesen bevallotta: „Az olyan cégek, mint a Diófa, a Gránit Bank vagy a Waberer’s, amelyekben a BDPST Group-nak részesedése van, mindegyike független menedzsmenttel rendelkezik, és nem utasíthatom őket, hogy pályázzanak vagy ne pályázzanak valamilyen tenderre, mert ezzel megkárosíthatom a többi részvényest.” Magyarul: ő üzleti értelemben már akkora játékos, hogy cégbirodalmában tőle függetlenül születnek stratégiai döntések – mit tehet ő arról, hogy csak az elmúlt időszakban 75 milliárd forintnyi állami tőke zúdult a hozzá kapcsolható magántőkealapokra, majd hirtelen további közel 60 milliárd a neki kedves ingatlanalapokra?
Ez lett tehát abból a kétszeres fogadalomból, hogy Tiborcz István haladéktalanul eltávolítja magát az állami források környékéről…
A Baross Gábor Tőkeprogram ingatlanalap alprogramjának győztesei (2023. március)
I. A Veres Tibor-féle Gladiátor Befektetési Alapkezelő Zrt. – a cég két alapja (Gladiátor II. Ingatlan Befektetési Alap, Gladiátor VII. Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap) 16,25 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
A Gladiátor Befektetési Alapkezelő mögött álló Veres Tibor arról híres leginkább, hogy – másik két, ugyancsak Moszkvában diplomázott közgazdász társaságában – ő hozta létre 1990-ben a baloldali kormányok által később különösen kedvelt Wallis-cégcsoportot. Veres persze a Fidesz-érában is bőszen üzletelt hatalmi tényezőkkel, legutóbb például ő adta el a Tiborcz–Jellinek–Mol-koalíciónak az egyik legsikeresebb tőzsdei céget, a főleg zöldenergia-projekteben utazó Alteo Nyrt.-t.
II. A Futó családhoz köthető Finext Befektetési Alapkezelő Zrt. – a cég két alapja (Futureal Prime Properties Four Ingatlanfejlesztő Részalap, Cordia Global 27. Ingatlanfejlesztő Részalap) 13,2 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
Noha a kormánypárti sajtóban a legismertebb és -rutinosabb magyar ingatlanfejlesztőt, Futó Pétert „vörösbáróként” emlegették, amikor úgy tartotta kedvük, esetében talán érdemibb információ, hogy ő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Már most lehet tudni, hogy a Baross-programban nyerő Cordia Global 27. alappal a Corvin-sétányt folytatják majd egy újabb irodaházzal. A Futureal Prime Properties Fourral pedig a Duna Plaza közelében, a Meder utca és az Újpesti-öböl közötti területen építenek egy új városrészt – mely persze sokak számára riasztó lehet, hiszen az új negyed terve közel 65 méter magas háztömböket ígér.
III. Nagygyörgy Tibor Biggeorge Alapkezelő Zrt.-je – a cég egyik alapja (Biggeorge 30. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap) 6,4 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
A régóta az ingatlanfejlesztői elithez tartozó Nagygyörgy Tibor a Baross-győztes 30. számú alapjával a főváros XI. kerületében, a Szerémi és Budafoki út által határolt területen, a Kopaszi-gát vonzáskörzetében húz fel egy – Campus Residence névre keresztelt – lakó- és kollégiumi telepet.
IV. Két nagybank, az OTP és az Erste alapkezelői – a pénzintézetek alapjai (OTP Ingatlanbefektetési Alap, Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap) 30-30 milliárd forintnyi állami befektetést kaptak.
A Csányi Sándor vezette bank ingatlanbefektetési alapja rengeteg irodaépületet, logisztikai és kereskedelmi bázist birtokol (például a budai MOM Parkot), résztulajdonos a tőzsdei Appeninn Vagyonkezelő Holdingban, nettó eszközértéke ma már meghaladja a 400 milliárd forintot. Az Erste-alap eszközértéke ennél is tetemesebb, bő 600 milliárd forint – e banki hátterű gigászok esetében tehát a 30-30 milliárd forintnyi állami befektetés ugyan jelentős injekció, de azért nem neveznénk „pumpálásnak”.
V. A Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő Equilor Alapkezelő Zrt. – a cég egyik alapja (Central European Ingatlanalap) 28,4 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
Tavaly Tiborcz István Gránit Bankja többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de ebből nem következik, hogy a hasonló nevű alapkezelő is a miniszterelnök vejéé, a hozzá tartozó BDPST-csoporté lenne. Papíron semmiképp sem az övé. Csak annyit állíthatunk teljes bizonyossággal, hogy az Equilor–BDPST-közösség – brókercégestül, alapkezelőstül, szállodacégestül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Illetve az is tény, hogy az Equilor Alapkezelőt közvetve Tiborcz bizalmas barátja (Szécsényi Bálint) és a Közép-Európai II. Magántőkealap birtokolja – utóbbit a Direkt36 másképp is Orbán Ráhel férjéhez kötötte. Szintén faktum, anno meg is írtuk, hogy az Equilor Alapkezelő által menedzselt magántőkealapok és ingatlanalapok cégjogi, társaságalapítási feladatait részben Tiborcz bejáratott ügyvédcsapata (Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia) látja el. Tehát a legkevesebb, amit leírhatunk, hogy az Equilor Alapkezelő a kormányfő családja körüli cégháló „tiszteletbeli” tagja. Az alapkezelő magántőkealapjainak állami pénzzel támogatott hiperaktivitásával már többször foglalkoztunk a Válasz Online-on: ma már rengeteg alegység tartozik ide, kezdve a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító kft.-től a napelemes vagy hulladékgazdálkodás-fókuszú nagyvállalatokon át az állami turisztikai milliárdokat elnyelő galyatetői, tokaji, szántódi hotelfejlesztésekig. (A tokaji szálló valóban különleges lett, a frissen átadott szántódi BalaLand Resort Lake és Familypark viszont a 444 képes beszámolója alapján a „Balaton egyik legnagyobb tájsebe”.) És miről ismerszik meg az Equilor Alapkezelő további ékessége, a Baross Gábor Tőkeprogram 28,4 milliárdjával megsegített, határozott futamidejű, befektetési jegyek zártkörű forgalomba hozatala útján létrehozott (tehát szintén „belterjes”) Central European Ingatlanalap? Ahogy fent egyértelművé tettük, ezé az alapé a 2019-ben rohanvást privatizált svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatékának Béla király úti területe. Ám a Central European Ingatlanalapnak több vállalkozása is akad, köztük a neve alapján a Béla király-projektre szakosított Belarex Ingatlanfejlesztő Kft. – e társaságot a NER új, Tiborcz István köreivel összefonódott üstököse, a Bayer Construct Groupot jegyző Balázs Attila vezeti. Ugyancsak a Central European cége az Óbuda Gate irodaházat birtokló Dorkan Property Kft., továbbá a Mbira Silver Holding Kft., amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kollégiumaként funkcionáló budai IBS Office Center tulajdonosa. Jelenleg nem tudhatjuk, hogy a Sofitel szálló épületét Jellinek Dániel egy magántőkealapnak vagy épp a Central European Ingatlanalapnak adta-e el, csak azt, hogy az Equilor Alapkezelő Zrt. „valamelyik alapja” a vevő, illetve – az említett Budapest Business Journal-interjú alapján azt is –, hogy Tiborcz István lényegében a saját projektjeként beszél a Sofitel felújításáról.
VI. Tiborcz István Diófa Alapkezelő Zrt.-je – a cég egyik alapja (Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap) 30 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
A Diófát Tiborcz István egy éve vette meg Jellinek Dánieltől. A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. Az Equilor Alapkezelőhöz hasonlóan a Diófának is vannak magántőkealapjai. Ezeken keresztül szállt be Tiborcz az Alteo Nyrt.-be, a Kopaszi Gát-fejlesztésbe, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumba, valamint a Kallos szépségipari cégbe – továbbá egy Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) is tartozik a Diófa magántőkealapos portfoliójába. És mi a helyzet az ingatlanalapokkal? A Diófa Alapkezelő menedzseli például azokat a Docler nevet viselő ingatlanalapokat, amelyek az Elysiummá alakított rózsadombi volt SZOT-szállóban több luxuslakást is birtokolnak – és a 2022-es választási harcban is szerepet vállaló Gattyán György és társai kényelmét szolgálják. Ennél azonban jóval fajsúlyosabb a Baross Gábor Tőkeprogramban 30 milliárd forintra érdemesített – már eleve 230 milliárdos nettó eszközértékkel rendelkező – Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap. Ez a nyílt végű, nyilvános, határozatlan futamidejű alap birtokolja az Üllői úti Shopmark plazát és a budai Duna-part óriási Infoparkjának felét (az ingatlanegyüttes másik része a Matocsy Ádámmal rokonítható SkyGreen-irodavállalaté).
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
#Nagy Márton#NER#Tiborcz István | Tényleg semmi nem elég: Nagy Márton megdöntötte a Tiborcz-pénzelés világrekordját! | A baráti magántőkealapok felhizlalása után itt az új, ingatlanalapos NER-trükk! Egy hónap elég volt arra, hogy a kormány határozatot hozzon az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogramról, kidolgoztassa a részletes feltételeit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, majd lebonyolítsák a pályázatot és megnevezzék a győztes ingatlanalapokat. A példátlan tempójú pénzszórás bő 150 milliárd forintnyi „ingyenkölcsön” kihelyezését jelenti, melyből közel 60 milliárdot a miniszterelnök vejéhez szorosan kapcsolódó két alapkezelő vitt el – vette észre a Válasz Online. Korábban az ugyanehhez a körhöz tartozó magántőkealap-hálózatba is belepumpáltak legalább 75 milliárdnyi tőkét, vagyis már 135 milliárdon áll a számláló. Miközben Tiborcz István az elmúlt években kétszer fogadta meg nyilvánosan, hogy eltávolítja magát az állami forrásoktól. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/04/19/baross-gabor-tokeprogram-tiborcz-istvan-veres-tibor-finext-biggeorge/ | 2023-04-19 17:25:16 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Mol–INA-ügyben kilenc hónappal ezelőtt Ivo Sanader volt horvát kormányfő, most pedig Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát utasították el – közölte szerdán a HRT horvát közszolgálati televízió az MTI szemléje szerint.
A Mol Csoport az MTI-nek azt mondta, „Horvátország ismét figyelmen kívül hagyott három független nemzetközi bírósági ítéletet, melyek szerint megalapozatlan a Hernádi Zsolt elleni eljárás”. A horvát legfelsőbb bíróság még 2021-ben erősítette meg a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader és Hernádi Zsolt egyesített perében.
Indoklásuk szerint Ivo Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Jezic, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett a számlára, míg a másik 5 millió eurót nem fizették be. Bár Robert Jezic megígérte a tárgyaláson, hogy visszafizeti az említett 5 millió eurót, ez egyelőre nem történt meg.
Az ítélet után Ivo Sanader és Hernádi Zsolt az „eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt” a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. A horvát sajtó szerint az alkotmánybíróság azért kezelte külön a két ügyet, mert az elítéltek teljesen más okok miatt éltek panasszal.
A Mol Csoport közleményében azt írta, a horvát alkotmánybíróság döntésével, melyben elutasította az elnök-vezérigazgatójának panaszát, „újabb fejezetéhez érkeztek egy jogilag nehezen magyarázható eljárássorozatnak”. Szerintük Horvátország ismét figyelmen kívül hagyta három független nemzetközi bíróság ítéletét, amelyek egyhangúlag kimondták, hogy nem történt korrupció a Mol INA-ban történő tulajdonszerzése során.
„Ha pedig nem történt vesztegetés, akkor vesztegető sem lehet, tehát az egész eljárás, ahogyan azt mindig is állítottuk, megalapozatlan Hernádi Zsolt és a Mol ellen is” – írták, hozzátéve, hogy az INA a Mol irányítása alatt és a vállalatcsoport szerves részeként a térség egyik legjobb vállalatává vált az elmúlt 13 év alatt.
A Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.
A horvát szervezett bűnözés elleni ügyészség 2011-ben emelt vádat Ivo Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is vádat emeltek. Ezután kezdett nyomozni a magyar igazságszolgáltatás is. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Ivo Sanadert. A bíróság akkor azt mondta, hogy a koronatanú, Robert Jezic nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
2018 őszén az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, majd 2019 végén Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját két év börtönbüntetésre ítélték egy zágrábi bíróságon. A per elsőrendű vádlottja, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ugyanebben az ügyben hat évet kapott.
Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit és elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület elutasított és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely így jogerőre emelkedett. (MTI) | Mol-INA-ügy: A horvát alkotmánybíróság elutasította Hernádi Zsolt alkotmányjogi panaszát | A Mol–INA-ügyben kilenc hónappal ezelőtt Ivo Sanader volt horvát kormányfő, most pedig Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát utasították el – közölte szerdán a HRT horvát közszolgálati televízió az MTI szemléje szerint. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/20/mol-ina-ugy-a-horvat-alkotmanybirosag-elutasitotta-hernadi-zsolt-alkotmanyjogi-panaszat | 2023-04-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Andrássy út Hősök tere felőli végénél rejtőzködő terézvárosi diplomata- és villanegyed épületei az elmúlt években sorra újultak meg, vagy váltottak gazdát. Ehhez a NER is hozzátette a magáét, hiszen a mostanra a sugárút minden hatodik épületét megszerző kormányközeli körök reprezentatív székházat vagy szimplán csak jó befektetést látnak a változó állapotú és méretű házakban.
Így van ez a terület északkeleti határán álló egykori Groedel-villából lett Fidesz-székháztól – a ház történetét itt, belső tereit pedig itt mutattuk be – néhány lépésnyire álló Lendvay utca 27-tel is, amivel kapcsolatban 2023. március 9-én egy nagy átalakításról szóló vaskos tervcsomag jutott el a kormányhivatalhoz. A 2011 óta helyi védettséget élvező épületben a tervek szerint iroda-, rendezvény-, illetve múzeumi terek születnek, a kapunál pedig a Polgárok Háza neve jelenik meg.
A tervcsomag
A projekt részleteiről egyelőre keveset lehet tudni, a feltöltött tervlapok, illetve kissé elnagyolt látványtervek alapján azonban egyértelműnek látszik, hogy visszaépítik a századfordulón született bonyolult tetőszerkezetet, az ahhoz tartozó bádog felépítményeket, a homlokzaton eozinmázas kerámia, illetve az eredeti kovácsoltvas korlát másolata jelenik meg, a nem eredeti épületrészek egy része pedig nyom nélkül eltűnik, így a várható végeredmény közel áll majd ahhoz, amit a járókelők a két világháború közt láthattak.
Az átépítés tervezőjéről a hatósági építési rendszerben elérhető lapok szokás szerint nem tájékoztatnak, a terézvárosi önkormányzat lapunknak azonban elmondta, hogy a várható munkák mögött a hazai műemlék-rekonstrukciók egyik elismert arca, a Szalay Tihamér által vezetett MD Studió áll, mely korábban a Széll Kálmán tér fölé magasodó Postapalotán, a már említett Fidesz-székházon, illetve a Ludovika főépületén is dolgozott.
A leendő használó, a Polgárok Háza, a PH logója az utcai homlokzat oromzatán is megjelenik majd. A Polgárok Házát a Fidesz által elbukott 2002-es választás után, Orbán Viktor felhívására, Makovecz Imre által alapított Szövetség a Nemzetért Alapítvány hozta létre és működteti, 2004-ben a józsefvárosi Visi Imre utca egy korábbi ipari épületében nyitotta meg a kapuit.
A Makovecz és tanítványai által átfaragott ingatlanba 2004 augusztusában beköltöző Polgárok Háza azóta is rendszeresen szervez különböző eseményeket, ügyvezető igazgatói székét pedig 2005 óta a Fidesz ranglétráján ezután egyre magasabbra kerülő, jelenleg alelnök Kubatov Gábor foglalja el.
Az intézmény honlapján egyetlen szó sem esik a várható költözésről, így nem tudni, hogy valójában
milyen gyűjteménynek, és mekkora területen ad majd otthont a Lendvay utcai épület,
számíthat-e a tulajdonos a munkálatok során bármiféle, az államtól érkező anyagi segítségre,
bérleti díjért vagy ingyenesen használhatja-e azt
a honlapja szerint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, az MVM, a Hungarocontrol, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatását is élvező Polgárok Háza. Emiatt kérdésekkel fordultunk hozzájuk, ezekre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Tulajdoni viszonyok
A ma némiképp leegyszerűsített arccal az utcát figyelő kétemeletes Lendvay utca 27.-nek nemcsak leendő használója, de tulajdonviszonyai is érdekesek, hiszen a földhivatali adatok szerint közel hetven éven át a Francia Köztársaság kezében lévő, nagykövetségként működő ingatlan négy éve került a 2018-ban alapított Kira Properties Kft. kezébe. A cég ügyvezetője a Magyarországon ma két budai irodaházban, két Metro áruházban, illetve egy kőbányai szállodában érdekelt bécsi FLE ügyvezető partnerét, az ingatlanalapoknak befektetési tanácsokat adó Alexander Klafsky volt. Az adásvételről az FLE saját honlapján is beszámolt, annak célja azonban sem a cikkből, sem a következő két év során nem derült ki.
A ház 2021 áprilisában újra gazdát váltott: a Pardoo Property Kft.-hez került, aminek ügyvezetői posztját ekkor egy ausztrál férfi, a korábban a Garancsi István, a MOL-vezér Hernádi Zsolt, illetve Csányi Sándor közös ingatlancégét is megvásárló Andrew George Fodor töltötte be, május végén azonban Gombai Gabriella váltotta őt a poszton.
Az ő neve távolról sem új a magyar ingatlanpiacon, hiszen
a Mészáros Lőrinc egyik bizalmasának tartott Gombai ma több, áttételesen, vagy direktben a felcsúti milliárdoshoz kötődő céghez – így a balatoni terjeszkedésével ismertté vált BLT Ingatlanhoz, valamint az Andrássy úti egykori Kogart-házat megszerző A112-hez – is kötődik.
A Pardoo Property ezzel a lépéssel egy időben gazdát is cserélt: a maláj Bohemian Central Europe Investments-től Mészáros birodalmának egyik legfontosabb részéhez, a Konzum PE Magántőkealaphoz kötődő Konzum B32 Vagyonkezelő Kft.-hez került, a magyar állam pedig elővásárlási jogot szerzett a francia diplomaták kiköltözése után irodaházzá vált ingatlanra, ami a századforduló óta a magyar történelem számos kiemelkedő alakját, illetve fontos történését látta.
Bárók, grófok és a magyar társadalom krémje
A millenniumi ünnepségek után hosszabb-rövidebb ideig a felső tízezer számos tagjának birtokában lévő telken végül a kor egy tehetős földbirtokosa, vajai és ibrányi Ibrányi Mihály építtette fel a mai villát, aminek terveit a századforduló fontos építészpárosa, a New York-palotát, a tévesen Klotildnak és Matildnak hívott Klotild-palotákat, a Királyi Bérpalotát, illetve a Zeneakadémia épületét is jegyző Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) szignózta.
Az 1909-1910-ben épült villa lakói közül meglepő módon azonban mégsem az ő, hanem a boldog békeidők és a Horthy-korszak iparbáróként és mecénásként is fontos tagja, báró Kornfeld Móric (1882-1967) neve kerül elő, aki az első világháború derekán költözött a falak közé, a német megszállásig pedig csak rövid időszakokra hagyta el azt.
A báró 1924-ben, Radó Sándor tervei szerint átalakított és toldalékkal bővített, mindvégig bérelt otthona közel harminc évig a főváros kulturális, illetve politikai életének egyik fontos helyének számított: az otthont a feleség, Weiss Marianne szüleinek közeli Andrássy úti villája miatt választó házaspár vacsoraasztalánál, valamint szalonjában
Bethlen István, Teleki Pál, Hóman Bálint, Esterházy Móric, illetve a művészeti élet legnagyobbjai váltották egymást, az élen Babits Mihállyal, aki az esztergomi háza anyagi hátterét köszönhette Kornfeldnek.
A házassága miatt a Weiss Manfréd-gyárat irányító cégben is résztulajdonhoz jutó családfő nemcsak politikai és művészeti szerepvállalásával, valamint a Nyugat, Ady Endre, illetve Babits szemérmesen rejtőzködő mecénásaként vitte előre a magyar közéletet, de fiatal társadalomtörténészek és orvostanhallgatóknak adott magánösztöndíjat, támogatta az Eötvös Collegiumot, a pécsi egyetemet, sőt a korszak olyan fontos folyóiratai köszönhették neki a létezésüket, mint a Magyar Szemle (1927-1944), a liberális konzervatív Nouvelle Revue de Hongrie (1932-1944) a The Hungarian Quarterly (1936-1944), valamint az 1938-ban alapított Magyar Nemzet.
A tőzsde második elnökének fiaként született, jogi diplomája megszerzése után rövidesen a Ganz-Danubius Gyár igazgatójává, majd 1918-as lemondásáig vezérigazgatójává vált Kornfeld a két világháború közt számos vállalat, gyár, illetve múzeum vezetéséből is kivette a részét – egy ideig a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsát, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatótanácsát is erősítette –, 1927-től 1944-ig pedig a felsőház tagjaként az Országházban is szóhoz jutott, a háború derekán azonban minden megváltozott.
A báró felismerte, hogy a harcokat nagy társadalmi változások követik majd, így igyekezett bebiztosítani a családtagok jövőjét: megkereste például a parlamenti gyors- és gépírók főnökét, Márki-Zay Lajost, hogy ajánljon valakit, aki gépírásra tanítja a női rokonokat.
A férfi elődje, dr. Gyarmati Dezső lányát,
a Radnóti Miklóssal akkor már évek óta házasságban élő Fannit ajánlotta, aki egészen a német megszállásig tartott órákat a lakásban, egyik reggel azonban senkit sem talált már az épületben
– tudjuk meg Széchenyi Ágnes Pályaképek című munkájából.
SS-kirendeltség, vagyonelkobzás
A házat ekkorra valóban kiürítették, majd a németek vették át, hogy az SS a zsidók vagyonának minél teljesebb kisajátításán dolgozó gazdasági kirendeltségének magyar vezetője, Kurt Becher ott, illetve más Weiss-ingatlanokban rendezze be a hivatalát.
Kornfeldet ezzel párhuzamosan letartóztatták, majd elvitte a Gestapo. Két hónappal és számos állomással később, május 20-án végül a Weiss-család vagyonát összefogó családtaggal, Chorin Ferenccel, illetve egy sor magyar arisztokratával együtt a mauthauseni koncentrációs táborba került.
Nem maradt ott sokáig: rövidesen feltűnt a színen Becher, aki megegyezett Chorinnal a Weiss-vagyon Harmadik Birodalomnak való átadásáról, így rövidesen mindketten elhagyhatták a közel százezer ember halálát okozó poklot.
A Weiss-, Chorin-, Mauthner- és Kornfeld-családok tagjai végül május 17-én, Budapesten írták alá a tulajdonukban lévő vállalatok huszonöt évre való átruházásáról szóló szerződést – leszámítva Móricot, akit a Gestapo bécsi központjává vált Metropol szállodába vittek, hogy megtehesse ugyanezt. A szignóért cserébe végül harmincketten (más források szerint több mint negyvenen) hagyhatták el Magyarországot, hogy Bécsen át folytathassák az útjukat: végül június 25-én, Stuttgartban szálltak fel a Lufthansa különgépére, ami Madridon át Lisszabonba vitte őket.
Márai is írt róla
Az SS-szel kötött szerződés, illetve a menekülés persze nem mindenkinek volt szimpatikus. Márai Sándor naplójában arról írt, hogy az egész élete során kivételes helyzetben lévő családnak eszébe sem jutott, hogy az aláírásért cserébe akár „ötszáz nyomorult, szegény zsidó gyermek életét kérje, ha már pénzzel egyáltalán el lehet intézni valamit”, hiszen szerinte a nácik úgyis teljesítették volna a kérést.
Kilenc családtag, illetve egy ügyvéd a németek túsza maradt, a többiek pedig előbb Curiába, majd a később Horthy Miklósnak is otthont adó Estorilba kerültek, ahol nem tudták, milyen jövő vár rájuk, így néhányan oroszul kezdtek tanulni, hátha később visszatérnek majd Magyarországra. Nem így történt, sőt a Weiss Manfréd-szerződést a kormány 1945 nyarán érvénytelenítette, a gyár pedig a tulajdonosokat korábban összefogó, immár egészen más emberek alkotta részvénytársaság kezébe került.
Az emigrációban kevés szerephez jutó, immár Maurice de Kornfeld nevet viselő családfő 1955-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, élete utolsó évtizedét pedig memoárjain, illetve új, kortárs magyar műveket – Déry Tibor és Pilinszky János munkáit – is magában foglaló könyvtárának összeállításán dolgozott. Magyarországhoz Bécsnél sosem került többé közelebb.
Az egykori otthonát adó, a háború során csak kisebb sérüléseket szenvedett Lendvay utcai villát a magyar állam 1946-1947-ben felújíttatta, hogy azt háborús kárpótlásként a saját nagykövetségi épület nélkül maradt Francia Köztársaságnak adja át. A kormányközi szerződés aláírása után a nyugat-európai állam több mint hetven éven át használta az épületet, korábbi otthonuk, a Fő utca 17. foghíjtelkét pedig a Kádár-korban parkolóként, illetve teniszpályaként hasznosították, majd 1988-1992 közt Georges Maurios tervei szerint felépítették rajta a budai látkép színvonalas, posztmodern részleteket is mutató elemét, a Francia Intézetet. | Korábbi nagykövetséget vett Mészáros Lőrinc, ahova a Kubatov vezette Polgárok Háza költözik be | A Lendvay utcai Fidesz székháztól néhány lépésnyire vett századfordulós villát a miniszterelnök milliárdos barátjának érdekeltsége. Az épületre felújítás vár, és a benyújtott tervek szerint itt kap majd helyet a kormánypárt egyik szatelitszervezete, a Kubatov Gábor ügyvezetésével működő Polgárok Háza. | null | 1 | https://24.hu/kultura/2023/04/18/ismeretlen-budapest-meszaros-lorinc-francia-nagykovetseg-lendvay-utca-kubatov-gabor-polgarok-haza-polgari-kor-korb-floris-giergl-kalman-kornfeld-moric-epiteszettortene | 2023-04-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A rendőrség jelenleg is nyomoz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által kötött szerződések ügyében, valamint amiatt, hogy Schadl György, a szervezet elnöke többeket is megpróbált átsegíteni egyetemi vizsgákon, ám
ezekben az eljárásokban egyelőre senkit sem hallgattak meg, még tanúként sem
– derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság rtl.hu-nak küldött április eleji válaszából.
Ezt a két szálat az ügyészség korábban leválasztotta a vesztegetési ügyről és átadta a rendőrségnek, jelenleg pedig mindkét esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytat eljárást.
A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két mellékszál még csak „felderítési szakban” van, noha a fő ügy nyomozása során már a lehallgatási jegyzőkönyvek, valamint a szükséges dokumentumok (köztük az érintett szerződések) is a hatóságokhoz kerültek.
A fő botrányban ráadásul már a bírósági per is megkezdődött: Schadl Györgynek és Völner Pál volt államtitkárnak azért kell felelnie, mert a vád szerint korrupciós láncolatot alakítottak ki, amelynek következtében előbbi legalább 920 millió forintot szerzett jogtalanul, míg utóbbi több mint 80 millió forintot.
Covid-tesztek és vizsgáztatás
Az egyik leválasztott nyomozás azért indult, mert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar csaknem ötvenezer forintos darabáron kötött szerződést 2500 koronavírus-gyorstesztre a járvány első hullámában. A tesztekre azzal a magán-mentőszolgálattal szerződtek, amelytől Schadl György kék villogót is szerzett az autójára.
Az akkori piaci árak alapján is igen drágának tűnő szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá, a kar részéről pedig a nyomozati iratok alapján a jelenleg is pozíciójában lévő hivatalvezető, Takács Katalin írta alá.
Takács Katalin már Schadl György idején is ebben a tisztségben dolgozott, azonban – elődjével ellentétben – őt a nyomozóhatóság a fő ügyben semmivel sem vádolta meg.
Sőt, a kiszivárgott nyomozati anyagokban annak sincs jele, hogy tanúként kihallgatták volna.
A másik folyamatban lévő nyomozást azért indították, mert Schadl György több embernek – mások mellett Rogán Antal miniszter akkori kabinetfőnökének – is segíthette a jogi vizsgáját.
A végrehajtói kar elnöke egy másik vizsgázó esetében Lukács Tamást, a kar alelnökét kérte meg, hogy járjon közben: ő a jegyzőkönyvek szerint „kardoskodott” is az értékelésnél, ám végül leszavazták, mert a vizsgázó semmit sem tudott. Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás alelnökként vezeti a végrehajtói kart, ő is több éve ebben a pozícióban dolgozik, azonban Takács Katalinhoz hasonlóan a fő ügyben őt sem vádolták meg semmivel, és a kiszivárgott nyomozati anyagok szerint tanúként sem hallgatták meg egyik ügyben sem.
Az rtl.hu megkérdezte az ügyészséget, hogy meghallgatták-e Takács Katalint és Lukács Tamást (ha pedig nem, miért nem), azonban arra hivatkozva elutasították a válaszadást, hogy az ügy már bírósági szakban van, így az ügyészség már nem nyilatkozik a témában. Takács Katalin, a végrehajtói kar hivatalvezetője és Lukács Tamás alelnök megkeresésünkre nem reagált.
A rendőrség tájékoztatása szerint egyébként
nem indult külön eljárás abban az ügyben, hogy – a nyomozati anyagok szerint – Schadl György megpróbált elmozdítani a pozíciójából egy bírót.
A kilakoltatási moratórium alatt is több ezer ingatlant árvereztek el
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kart érintő botrányok ellenére hamarosan új végrehajtókat nevezhetnek ki, pedig mint korábban megírtuk, ez az eskütétel miatt igen aggályos lehet. A törvény szerint ugyanis a végrehajtók kinevezése csak akkor érvényes, ha az elnök (azaz a börtönben lévő Schadl György) előtt tesznek esküt. Ugyan a szervezet szabályzata lehetőséget ad arra, hogy az alelnök ebben is helyettesítse az elnököt, azonban ez a szervezeti és működési szabályzat nem írhatná felül a jogszabályt. (Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a HVG szerint van, aki már erre hivatkozva támadja meg a frissen hivatalba lépett végrehajtók intézkedéseit, ha ugyanis jogtalan volt a kinevezés, érvénytelen lehet az összes általuk hozott döntés is.)
Az rtl.hu közérdekű adatigénylésére a felügyeleti szerv, azaz
a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azt közölte, hogy az eskütételt a törvény, valamint a szervezeti és a működési szabályzat alapján tartják meg, azaz jogértelmezésük szerint úgy is érvényes a ceremónia, hogy csak az alelnök van jelen.
A végső szót várhatóan a bíróság mondja majd ki, az ítélet pedig több tízezer végrehajtási ügyet érinthet, Schadl György letartóztatása óta ugyanis 34 új kinevezés történt, egy végrehajtó pedig évente nagyjából kétezer ügyet intéz.
A hivatalos értesítőben megjelent adatok alapján 15 helyre keresnek új végrehajtókat, ők várhatóan ismét Lukács Tamás alelnök előtt teszik le az esküjüket.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint a botrányok ellenére nem lassult a munka: a kilakoltatási moratórium november 15-i életbelépése óta március 15-ig 6312 ingatlant bocsátottak árverésre, ezek közül pedig 3521 esetben pedig eredményes is volt a licitálás.
A legmagasabb vételárajánlatok összértéke meghaladta a 31 milliárd forintot.
A fegyelmi eljárások miatt is tettek feljelentést
A Schadl-ügyhöz kapcsolódóan más esetekben is tettek feljelentéseket: több végrehajtó azért fordult például a rendőrséghez, mert elfogultnak és megalapozatlannak tartották az ellenük indított kari fegyelmi eljárásokat. Ez azért különösen fontos, mert ezekre a fegyelmi eljárásokra hivatkozva többeket is megfosztottak az irodájuktól. | Több nyomozást is folytatnak a Schadl-ügyhöz kapcsolódóan, de még a tanúkihallgatásig sem jutottak el ezekben | A rendőrség két olyan ügyben is nyomozást folytat, amely kapcsolódik a Schadl-Völner-féle korrupciós botrányhoz, ám egyelőre egyik esetben sem hallgattak ki senkit, még tanúként sem – tudta meg az rtl.hu. Az egyik eljárás azért indult, mert a végrehajtói kar gyanús szerződéseket kötött, a másik pedig azért, mert sokan erős hátszéllel mehettek át jogi vizsgákon. Közben újabb 15 helyre írtak ki végrehajtói pályázatokat, a munka ugyanis nem állt meg: a kilakoltatási moratórium november 15-i kezdete óta több mint háromezer-ötszáz ingatlant árvereztek el 31 milliárd forint értékben. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/20/schadl-ugy-nyomozas-tanukihallgatas-volner-pal-covid-vizsgaztatas-rendorseg | 2023-04-20 11:50:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Újabb öt határrendészt és egy civil segítőjüket tartóztatta le a bíróság, amiért a gyanú szerint kenőpénzeket fogadtak el a gyorsabb áthaladásért cserébe magyar-román határátkelőkön, a Híradó úgy tudja, Ártándon és Nagykerekiben. Ugyanannak a hálózatnak a tagjai lehettek, amelynek tagjait márciusban leplezték le a nyomozók. Akkor 18 embert fogtak el. A gyanúsítottak között magas beosztású szolgálatirányítók és egy százados is van. | Kenőpénzért cserébe felgyorsították az áthaladást a magyar-román határon | Újabb öt határrendészt és egy civil segítőjüket tartóztatta le a bíróság, amiért a gyanú szerint kenőpénzeket fogadtak el a gyorsabb áthaladásért cserébe magyar-román határátkelőkön, a Híradó úgy tudja, Ártándon és Nagykerekiben. Ugyanannak a hálózatnak a tagjai lehettek, amelynek tagjait márciusban leplezték le a nyomozók. Akkor 18 embert fogtak el. A gyanúsítottak között magas beosztású szolgálatirányítók és egy százados is van. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/19/hataror-vesztegetes-letartoztatas | 2023-04-19 12:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Nettó 1 milliárd 150 millió (bruttó 1 milliárd 460 millió) forintért tervezi meg az Áder János nevéhez köthető (lásd keretes írásunkat) Kék Bolygó Klímavédő Alapítvány idei fenntarthatósági rendezvényét, a Planetet az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. és a Clair & Curtis Communication Kft. Előbbi Unger Zsolt márkaépítőt, prémiumbrand-specialistát fedi, ő volt a 2021-es rendezvény, a Planet Budapest kreatív vezetője is.
A másik cég pedig korábban is dolgozott az Áder János által létrehozott alapítványnak: a Clair & Curtis szervezte meg tavaly a Gödöllői Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált. Akkor a megbízásról író Mfor azt is hozzátette, hogy a tulajdonosok egy korábbi cégüket még Felcsúton alapították, de a pályázaton nyert vállalkozásukat már Budapesten hozták létre.
A Clair & Curtis tulajdonosa, Simon-Tábori Éva Magdolna itt egy emléklapot vesz át Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől és dr. Ruszin-Szendi Romulusztól, a Magyar Honvédség parancsnokától, mivel egy másik cégével támogatta a hódmezővásárhelyi honvéd középiskolát:
Mi kerül ennyibe?
A komplex tervezési és kivitelezési tervezési feladatokra kiírt közbeszerzés szerint a cég feladata egyebek mellett:
az üzleti expó kreatív és gyártási tervezése,
ifjúsági látványszínház kreatív és dramaturgiai tervezése, díszlettervezés, forgatókönyv írása, színészek betanítása, zeneszerzés,
animációtervezés,
a rendezvény élelmiszertakarékos, a fenntarthatóságra is figyelemmel lévő catering megtervezése.
A nyertesek a látványtervezés mellett a konkrét kiviteli terveket is elkészítik. „A korábbi adatok alapján 35-40 ezer látogatóra számító rendezvény célja a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatása kialakításának és fejlesztésének támogatása, a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása” – áll a dokumentációban. Az idei rendezvény fókuszában az élelmiszerrel kapcsolatos fenntarthatósági kihívások állnak, egy gálaestet is tető alá hoznak a nemes gondolat népszerűsítésére.
A fenti összegben azonban nincsen benne például a kommunikáció, amelyet a MediaTraffic Innovation Kft. végez majd el, alvállalkozójuk pedig a tervezésnél is említett Clair & Curtis Communication Kft. lesz. Feladatuk egyebek mellett a Planet rendezvény teljes médiakampányának lebonyolítása, kampányterv készítése, médiaügynökségi feladatok ellátása és kreatív tervezési grafikai feladatok ellátása, animációk készítése lesz. A beszerzést nettó 600 (bruttó 762) millió forint becsült értékkel írták ki, hogy pontosan mekkora összegért végzik majd el, az várhatóan majd a szerződésből kiderül. Cikkünk írásakor az esemény szervezésére még nem írtak ki eljárást.
Áder alapította, Áder vezeti
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János hozta létre 2016-ban, mintegy 85 millió forintból. Az összeget egy elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a magyarok javára. Az alapítvány egy tavaly márciusi törvénymódosítással bekerült a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok körébe. Tavaly nyáron pedig átalakult az alapítvány vezetése: Martonyi János korábbi külügyminisztert – leköszönése után nem sokkal – Áder János váltotta a kuratórium elnöki székében, bekerült a testületbe Lázár János építésügyi miniszter, valamint helyettese, Csepreghy Nándor is, aki korábban az alapítvány igazgatója volt. A 24.hu tudta meg, hogy Csepreghy Nándor havonta nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól. Lázár János és Áder János nem vesznek fel tiszteletdíjat.
Érdekesség, hogy a Lázár János vezette, a Mezőhegyesi Ménesbirtok tulajdonosi jogait is gyakorló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg.
2021-ben már volt egy ilyen rendezvény, amelynek a jól csengő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó nevet adták. Azt még a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezte, Áder János – ekkor még köztársasági elnökként – fővédnökként vette ki a részét az eseményből.
Emlékezetes, hogy a Greenpeace Magyarország aktivistái tiltakozásul egy nagy lobogót tűztek ki a Planet Budapest helyszínén, a Hungexpónál, mivel szerintük a fenntarthatósági expó álságos volt, a magát klímabajnoknak beállító kormány pedig nem teljesít jól a környezetvédelmi ügyekben.
A Greenpeace példaként említette a 2010-ben megszüntetett környezetvédelmi minisztériumot, miközben fokozatosan leépítették a környezet- és természetvédelmi hatóságok függetlenségét. Kritikájukban kitértek arra, hogy folyamatosan pusztul Magyarország élővilága, példaként a Fertő tavi gigaberuházást hozták fel, amely során a Greenpeace szerint legalább 60 hektár nádast pusztítottak ki. Erről az ügyről korábban a Házon kívül is beszámolt:
A Greenpeace azt követelte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy PR-mutatványok helyett érdemi cselekvéssel bizonyítsa, hogy a lakosságot megvédi a klíma- és ökológiai összeomlástól, és hozza nyilvánosságra 2022-es kormányra kerülése esetén érvényes zöld programját.
A Hvg.hu megnézte az expót és arra jutottak, hogy az leginkább ellentmondásos volt, a gyerekek valóban élvezték, a látványra sem lehetett panasz, a megvalósítás azonban mintha szem elől tévesztette volna az üzenetet. „Valóban pazar a díszlet és a kosztümök, az igyekezet is érezhető, hogy átadják a fő, kissé klisés volta mellett is fontos üzenetet, hogy a mostani generációkon múlik az utódok életminősége, de nem feltétlenül a fenntarthatóság jut az ember eszébe a megszámlálhatatlan projektorral, kamerával felszerelt, sok habosított műanyagból, nylon-kupolákból felépített, a színfalak mögött több mint 150 szakember által működtetett monitorok, számítógépek és keverőasztalok tucatjai segítségével irányított, hat napig működő, a kreatív vezető által is hangsúlyozott hollywoodi jellegű produkcióról” – írták akkor.
Nem spóroltak
A törvény szerint a volt köztársasági elnököknek a hivatalban lévő államfővel megegyező, évi 73 millió forintos keret áll rendelkezésükre, amelyet jótékony célra fordíthatnak. Ezt a pénzt ráadásul szabadon költhetik el, nem kell pályáztatniuk vagy szerződést kötniük, csak annyi megkötés van, hogy pártot vagy más, politikai tevékenységet végző szervezetet nem támogathatnak.
Áder Jánosnak ugyanakkor nem kell beérnie ezzel a kerettel. Mint arról korábban az RTL Híradó beszámolt, az általa létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2018-ban csaknem félmilliárd forintot kapott a kormánytól, majd 2019-től már évente másfél milliárdos forintos támogatással számolhatott. Ezt 2021-ben még megfejelte a kormány több mint ötmilliárddal. Az alapítvány által létrehozott cég meg is vásárolt egy Pasaréti úti, legalább 1,5 milliárd forintot érő villát:
Áder János nem tartózkodik a közéleti kérdésektől környezetvédelmi munkája során. Kék bolygó című podcastjában például azzal nyugtatta a debrecenieket az MTI szemléje szerint, hogy ivóvizükkel nem lesz probléma a CATL akkumulátorgyár felépülte után sem. Erről Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátorszövetség ügyvezetőjével beszélgetett.
Más véleményen volt az a vízügyi szakember, akit felmentettek, miután szakvéleményében megállapította: a CATL üzemét vízgazdálkodási szempontból több ponton is újra kell tervezni, az akkugyár óriási vízigénye miatt pedig egész Debrecen vízhálózatát át kell alakítani. Hogy miért küldték el a szakember, azt a kormány nem árulja el. | Gőzerővel épülnek az akkumulátorgyárak | Az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdokat költ egy nagyszabású eseményre, amelyet 2021-ben még a külügy hozott tető alá. A cél nemes: „a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása”. Van miből megvalósítani: az alapítványt sok milliárd forint közpénzzel támogatták meg. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/18/ader-janos-planet-budapest-milliard | 2023-04-18 12:11:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az ártándi határrendészeket érintő vesztegetési ügyben hat újabb gyanúsított letartóztatását és egy civil bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság szerdán - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel, jelezve, hogy a döntés nem végleges, a letartóztatásba került terheltek és védőik fellebbeztek a végzés ellen.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség indítványának megfelelően az ügy valamennyi gyanúsítottja kényszerintézkedés hatálya alatt áll, huszonketten letartóztatásban, hárman bűnügyi felügyeletben vannak - írták.
Az ügyészség korábbi közleménye szerint a megalapozott gyanú lényege: a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el azzal, hogy az átkelőhelyen átutazóktól vesztegetési pénzt fogadtak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között elosztották.
Az üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt soron kívül folytatott nyomozásban - az ügyészség álláspontja szerint - kiemelt bűnügyi érdek, hogy a szervezetten bűncselekményeket elkövető gyanúsítottak ne tudjanak egymással kapcsolatba lépni, ezért mellőzhetetlen a letartóztatásuk elrendelése.
Emellett megalapozottan feltehető az is, hogy szabadlábon hagyva, vagy enyhébb kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárásban elérhetetlenné válnának, illetve további vagyonelkobzás alá eső dolgot rejtenének el - olvasható a közleményben.
A közlemény szerint a gyanúsítottak büntetlen előéletűek, ugyanakkor „a hosszabb ideje, nagy számú rendőr által, a szolgálatot szervező bizalmi beosztású rendőröket is bevonva, rendszeres haszonszerzésre törekedve történő elkövetés miatt” a rendőr elkövetők letartóztatása szolgálati, fegyelmi okból is indokolt.
A héten gyanúsítottként kihallgatott személyekkel a nyomozó ügyészség üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, a korrupciós cselekményeket elöljáróként segítő és ezért a vesztegetési pénzből részesülő - századosi rendfokozatú - alosztályvezetőt, átkelőhely ügyeletest és a civil személyeket bűnsegédlettel gyanúsítják.
A gyanúsítottak jelentős részének terhére rótt bűncselekményeket - a halmazati szabályokra is figyelemmel - a törvény 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni - írták. | Hat újabb gyanúsítottat tartóztattak le az ártándi határrendészek megvesztegetésének ügyében | Az ártándi határrendészeket érintő vesztegetési ügyben hat újabb gyanúsított letartóztatását és egy civil bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság szerdán - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel, jelezve, hogy a döntés nem végleges, a letartóztatásba került terheltek és védőik fellebbeztek a végzés ellen. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/19/hat-ujabb-gyanusitottat-tartoztattak-le-az-artandi-hatarrendeszek-megvesztegetesenek-ugyeben | 2023-04-20 12:14:00 | true | null | null | 444 |
Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket.
„Értelemszerűen az európai modellben nem merül föl a széles körű, hulladékkal kapcsolatos koncessziónak sem a szükségessége, sem a lehetősége” – olvasható az egyik szakértői anyagban, amely a magyar hulladékgazdálkodási koncesszióról készült.
Két szakértő véleményezte a kormányzat azon anyagát, amely megágyazott a hazai hulladékgazdálkodás koncesszióba adásának. Mint ismert, a kormány 35 évre adta koncesszióba a magyarországi hulladékpiac nagy részét egy olyan pályázaton keresztül, amelyre egyedül a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) jelentkezett.
Indokolni kell
Az uniós jogszabályok szerint számításokkal kell alátámasztani, ha öt évnél hosszabb időre készül egy tevékenységet koncesszióba adni az állam. Azért kell háttérszámításokkal megindokolni ezt a lépést, mert a koncessziós rendszerrel az állam az adott szektort elzárja a szabad verseny elől. Ezt a kabinet meg is tette, de a számításokat nem hozta nyilvánosságra.
Az uniós irányelv szerint a piaci verseny tényleges biztosítása és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell.
Az öt évnél hosszabb időtartamú koncesszió is indokolt lehet olyan esetben, amikor ezen hosszabb időtartam elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon egyrészt új befektetéseinek megtérülése, másrészt az, hogy a befektetett tőke hozamot termeljen, vagyis megérje a koncesszió.
A kormány egy negyvenoldalas dokumentumban indokolta meg, miért kell 35 év ahhoz, hogy a Molnak megérje a koncesszió. A háttérszámítást azonban eltitkolta, a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezetnek kellett kiperelnie. Miután a Kúriát is megjárta a per, az adatokat idén tavasszal kapta meg a TI.
A szervezet ezután két szakértőt kért fel a háttérszámítások véleményezésére. Az általuk készített jelentés szerint sok a kockázat a kormányzati modellszámításban, rengeteg a becslés, a bizonytalan tényező, emiatt megkérdőjelezhető az egész számítás létjogosultsága.
A problémák egy részét a kormány okozta
A szakértői vélemények szerint az általánosan elfogadott és jól működő európai hulladékgazdálkodási modell leegyszerűsítve három pilléren nyugszik. A közszolgáltatás keretében végzett hulladékbegyűjtés felelőse az önkormányzat, illetve a települések alkotta szövetség, ennek indokolt költségeit a fizess, amikor eldobod elv alapján nagyrészt a lakosság fedezi.
A kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékek gyűjtésének költségeit a gyártók fedezik. Minden egyéb, a hulladékkal kapcsolatos tevékenységet versenyfeltételek között működő magánvállalkozások végeznek piaci alapon.
A Szabad Európa birtokába került szakértői vélemények azt is megállapították, hogy a kormányzati dokumentum ismerteti ugyan a lakossági hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémákat, de „nem tekinti feladatának, illetve megfeledkezik arról, hogy ezen problémák kiváltó oka döntő részben a 2012-t követő években meghozott állami intézkedésekre vezethető vissza”.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányrendelet fogja megmondani, hogy mennyit fizethet a Mol a hulladékért
Ez volt az úgynevezett szemétszállítási rezsicsökkentés, amikor a kormány befagyasztotta a lakossági kukák ürítésének költségét. Emiatt jelenleg veszteségesen működik a kommunálishulladék-szállítás, keresztfinanszírozásra van szükség, vagyis az államnak pótolnia kell a veszteségeket.
A költségek így kevéssé transzparens módon más területeken kell hogy megjelenjenek, például az eltúlzott kiterjesztett gyártói felelősség díjaiban. Magyarul a gyártók a lakossággal fogják megfizettetni a termék árában a szemétszállítás költségét az idén júliusban induló új rendszerben, ami részben felváltja a jelenlegi termékdíjas szisztémát.
Az új rendszerben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. A szabályozás a csomagolásokat, az egyes egyszer használatos műanyag termékeket, az elektromos és elektronikus berendezéseket, az elemeket és akkumulátorokat, a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, az irodai és reklámhordozó papírokat, a sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint a fabútorokat érinti.
A szakértők szerint az egyik leghomályosabb rész, hogy a rezsicsökkentés miatt várható pénzügyi veszteségeket hogyan fedezze a koncessziót kapó vállalkozás. A kormány szerint az előzetes kalkulációk alapján évi 37–139 milliárd forintos veszteség várható a rendszer üzemeltetéséből.
De hogy pontosan mennyi, azt nem tudni, ahogy azt sem, hogyan alakul a veszteség mértéke a következő évtizedekben. Már csak emiatt is nehéz 35 évre előre látni, vagyis megindokolni, hogy a Molnak éppen 35 év alatt térül meg a befektetése, vagyis pont ennyi időre kapja meg az államtól a hulladékkezelés jogát.
A kormányzati számítás a szakértők szerint a hosszú, 35 éves időtáv miatt rendkívül sok becslést tartalmaz, időnként még a kiinduló adatoknál is. „Ilyen sok becslésen alapuló adat a kölcsönhatások következtében az időszak előrehaladtával egyre nagyobb tévedés veszélyét hordozza magában” – olvasható az anyagban. Ezzel kapcsolatban néhány példát is nevesít a szakértő.
A csomagolás hulladékáram tekintetében közölt adat forrásaként az uniós statisztikai hivatalt, az Eurostatot jelöli meg a kormányzat. Az Eurostat azonban a kormány által jelentett adatot jeleníti meg, amely a termékdíjas rendszerből származik, amelynek tárgya nem a csomagolás, így „tényként kezelhető csomagolási adat 2012 óta nem áll rendelkezésre”.
A lakossági hulladék kezelésének költségei jelentősen meghaladják az intézményi hulladékét. A kormányzati anyag a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő NHKV átlagos fajlagos költségeit vetíti a teljes volumenre, ezért „biztonsággal állítható, hogy a költségek jelentősen túl vannak becsülve”.
Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől
Új szabályok jönnek
A szakértő szerint az egész számítási anyag legnagyobb problémája azonban, hogy olyan időpontban készült, amikor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel és a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos részletszabályok nem voltak ismertek, még kevésbé volt ismeret ezek költséghatásairól.
„Másrészt azonban a már akkor ismert jogszabályi környezet ezen rendszerek működtetését a koncesszor hatáskörébe utalta. Ebből adódóan a koncesszió időtávjának meghatározása bizonyosan hibás” – állapította meg a szakértői anyag. E szerint az is előfordulhat, hogy a Mol számára a megtérülési idő csupán néhány év, és „a fennmaradó időszakban az anyagban bemutatott indokolt nyereségnél nagyságrenddel nagyobb nyereségre tesz szert”.
A szakértői anyag szerint a leginkább vitatható feltételezés, hogy 2027-ig némileg növekvő, majd utána állandó hulladékmennyiséggel kalkulál a kormány, holott Magyarország lakossága folyamatosan csökken.
A KSH Népességkutató Intézete előrejelzése szerint 2050-re hazánk lakossága kilencmillió fő körül fog alakulni, de ha hozzávesszük a várható bevándorlást, akkor sem lesz több 9,2-9,3 milliónál. Ez a mostani lélekszámhoz képest három-négyszázezer fővel kevesebb.
„Ha ehhez hozzávesszük, hogy az elöregedési folyamat is felgyorsul, és az idősek fogyasztása általában alacsonyabb, mint a többi lakossági rétegé, akkor elég nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a hulladékmennyiség inkább csökkeni fog” – vélekedett a szakértő.
„Némileg ellentmondásos a kormányzati dokumentumban, hogy kinek kell megvalósítania az EU-s célok eléréséhez szükséges pótlólagos, illetve fejlesztési célú beruházásokat. Egy helyen az szerepel, hogy a Molnak az EU-s megfelelési vállalások eléréséhez 2040-ig összesen 1462 milliárd forint beruházást kell eszközölnie.” | A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét | Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormany-szerint-hiaba-csokken-a-lakossag-szama-nem-lesz-kevesebb-szemet/32368853.html | 2023-04-20 23:07:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Pest vármegyei községben 300 millió forintot költöttek uniós pénzből egy kiszuperált trafóház helyrepofozására, egy játszótérre és egy kilátóra. Mindezt a Római Birodalom emlékére, afféle turistacsalogató látványosságnak szánták, de a siker kérdéses. A római őrtornyot idéző kilátó ugyanis gyakorlatilag egy fémketrec, amit egy nagyobb szélvihar már megbontott, ráadásul földszintes lesz, mert az eredetileg tervezett lépcsőt nem teszik bele.
A 12-es út két oldalán készült el Verőce legújabb attrakciója, ami a remények szerint turistahadakat fog vonzani a településre. Egy többméteres fémszerkezet, kicsit távolabb tőle pedig egy régi trafóházból átalakított múzeum és büfé várja a látogatókat, akik innen egy 1 kilométeres, fákkal nem szegélyezett úton sétálhatnak be a faluba, hogy megidézzék a régi rómaiak világát.
A beruházás a „Duna két partján – A római Limes magyarországi szakaszának részét képező Campona castellum és a verőcei kikötőerőd örökségének komplex turisztikai célú hasznosítása” című pályázatból jött létre, melynek leírásából kiderül, hogy 19 739 főnyi vendégforgalom-növekedést prognosztizáltak a pályázók Verőcén és Nagytétényben (a római időkben Campona) – a másik pályázó helyszínen.
Az, hogy mennyire lesz siker a Dunaparti főút mellett álló, üres fémtoronynak tűnő földszintes kilátó, kétséges; de az biztos, hogy többe került az előre tervezettnél, és később is lesz kész.
A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal. A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték. A szó a latin limes (határ, mesgye, ösvény) szóból ered. A katonai táborokat a limes mentén helyezték el. Természetes akadályok, például folyók egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat (ripa-szakaszok). A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, 500 km hosszan. – írja a Wikipédia.
A világörökségi listán már szerepel (Magyarország nélkül) a Duna-menti limesrész, mely Bad Göggingtől (Németország) Izsáig (Szlovákia) terjed. A Római Birodalom idején a Duna vonalában Németországtól egészen le Bulgáriáig védvonalat állítottak fel, melynek nyomai a mai napig megmaradtak. A Pannon Limes része volt Verőce is, ahol a mai napig láthatók a római kori erőd maradványai.
8 méter magas fémszerkezet
A VEKOP-4.1.2-17-2018-00002. számú pályázat keretében megvalósult projektben Verőcén egy látogatóközpontot, kiállítóteret, vetítőteret, jegypénztárat, büfét, ajándékboltot, mellékhelyiségeket és raktárat alakítottak ki. Ehhez a vízmű volt trafóházát hasznosították újra, amelynél egy transzformátor-állomás is áll, amire pont ki lehetett rakni az uniós támogatásról szóló táblát. A beruházást Grauszmann György, a település polgármestere mutatta be a 2019-es induláskor.
A beruházás részeként épült a leginkább liftházra hajazó építmény is, ami a látványterv szerint egy emeletes kilátó lett volna.
A kilátó közelében lévő, a földszinten 278 m2 alapterületű látogatóközpont mellett kölcsönző és kerékpártároló is szerepelt a tervekben, az épülettől pedig 1 km hosszú tanösvényt is terveztek a településig táblákkal és utcabútorokkal. Maga a kilátótorony 9,3 tonnás hegesztett acélszerkezet alumínium terpesztett lemez burkolattal a közbeszerzési iratok szerint. A polgármester elmondása alapján pedig egy 8 méter magas és 36 négyzetméteres „installáció”.
135-ről 300 millióra drágult a projekt
A verőcei önkormányzat által 2021 májusában kiírt tendert pár hónappal később a Diagrál Kft. nyerte meg nettó 135 millió forintos ajánlattal. A 2021 júniusában megkötött szerződés nettó 135.354.052 forintos alapárról szólt és 63.852.522.-Ft-os opciós munkáról, azaz összesen 199.206.574.-Ft volt a teljes összeg. Ezt módosították 2022 májusában nettó 203.805.541 forintra pótmunkák miatt, ami 4.598.967.-Ft-tal növelte meg a közbeszerzésben szereplő összeget.
A Magyar Narancs cikkéből kiderült, hogy végül ehhez is hozzácsaptak még 80 millió forintot, így a beruházás összköltsége 300 millió forint lett. A közbeszerzést elnyerő Diagrál Kft. építi a projekt másik feleként a Campona látogatóközpontot is Nagytétényben, durván 204 millióért.
A verőcei projekt beharangozott megvalósulási határideje eredetileg 2022 február vége lett volna, a munkák nagy része azonban csak tavaly augusztusban fejeződött be, az átadás pedig 2023 májusában lesz.
Grauszmann György, Verőce Község polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a kilátóba elkészült és a látványterveken szereplő
lépcső nem lesz, így a földszintről lehet gyönyörködni a Dunában és a szemben elhelyezkedő Szentendrei-szigetben.
Megbontotta a szél a „Zsiráfketrecet”
Jó egy hónapja a viharos erejű szél megbontotta a helyiek által csak Zsiráfketrecnek nevezett fémszerkezetet, ami a római limes magyarországi szakaszának egyik tornyát próbálta imitálni. A 2023. március 11-én lecsapó szélvihar megrongálta a fémszerkezetet, ami jelenleg is spaniferekkel van tessék-lássék összekötözve. Ezt egyébként információink szerint még a tűzoltók csinálták, elsődleges kárelhárításként.
A kivitelező Diagrál Kft.-től kapott információ szerint
a felelősség megállapítása folyamatban van,
azt a „közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő fogja elvégezni. A vizsgálat eredményétől függetlenül a javításhoz szükséges egyedi elemeket társaságunk megrendelte, beérkezésük május közepére várható, a javítást ezt követően elvégezzük”. Információink szerint az egyedi elemek Németországban készülnek, ezért is tart ennyi ideig a kivitelezésük.
Gáspár Attila, a Diagrál kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a cég 2022. augusztus 2-án átadta a kész munkát Verőce önkormányzatának, a projekt teljes befejezéséhez szükséges munkák státuszáról nincs információjuk.
Üzemeltetőt keresnek
Idén március 17-én írták ki azt a pályázatot, melyben bérlőt keresnek a büfére és az ajándékboltra, illetve a látogatóközpont működtetésére. A legalább havi 100.000 forint megfizetését vállaló bérlőnek kell berendeznie mind a büfét, mind a boltot.
A spaniferes kilátóval nemrég Hadházy Ákos is foglalkozott, aki fotókon és videón mutatta be, mire is költötték a pénzt Verőcén.
Izsán két toronyra és egy épületre is futotta
Érdemes megnézni, hogy mi valósult meg a határ túloldalán, Izsa településen a Limes-projektben. 2017-ben a szlovákiai falu a „Limes Romanus kopogtat az UNESCO ajtaján” címmel pályázott Almásfüzitővel közösen az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Programban. Izsa 1 millió 60 ezer eurót kapott (350-es árfolyammal 371 millió forint), míg Almásfüzitő 780 ezer eurót (273 millió forint).
Ebből a pénzből Izsán a helyi múzeum udvarán egy 1136 négyzetméteres épület készült el 16 iparművészeti műhellyel, ahol római kori és hagyományos helyi mesterségeket mutatnak be. Létrejött még egy közösségi tér is konyhával, étkezővel, kültéri kemencékkel. A település keleti és nyugati oldalán pedig két őrtorony kapott helyet, melyek kilátóként is működnek. A főút mellett fekvő tornyok egyikét a bringások is megtekinthetik, mert az Eurovelo 6-os bicikliút mellett helyezték el.
Németországban több egykori római őrtornyot helyreállítottak már, azokra is megéri vetni egy pillantást. Mindegyik kőből és fából épült, az eredeti (feltételezett) állapotra leginkább hasonlítva. A verőceihez hasonló modern szerkezettel máshol nem próbálkoztak, inkább a történelmi hűség (vagy legalább nosztalgia) volt a cél.
Großerlach-Grab területén ilyen van:
Idstein-Dasbach között ilyen:
Taunussteinben pedig ilyen:
A dunai limes németországi–ausztriai–szlovákiai szakasza egyébként 2021-ben lett világörökségi helyszín. A Duna miatt a pályázatnak korábban Magyarország is része volt, 2016-ban még miniszteri biztost is kineveztek a siker érdekében, ám aztán másképp döntöttek. 2019-ben először váratlanul a Hajógyári-szigeten lévő Hadrianus-palotát húzta ki a kormány a jelölésből, amivel kinyírták a közös pályázatot, és emiatt a három másik ország sem kapta meg akkor a világörökségi címet.
Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal | atlatszo.hu
A lényeg mindenesetre az, hogy egyetlen már benyújtott világörökségi nevezési dokumentáció tartalmát sem lehet utólag egyoldalúan átírni, pláne nem egy másik három országgal közösen benyújtott nemzetközi sorozat-jelölés dokumentációját. A kormány mégis megkísérelte megtenni ezt – nem tudva azt, vagy nem törődve azzal, hogy legfeljebb csak visszavonni lehet a nevezést, mert a hivatalosan benyújtott nevezés tartalmához az előterjesztő kötve van.
Két évvel később a sziget déli részét a helytartói palotával együtt átadta kormány a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd „könnyűzenei és popkulturális központot” létesíthessen. Ugyanekkor, 2021-ben a szakmával történt bármiféle egyeztetés nélkül a kormány visszavonta a dunai limes hazai szakaszának jelölését, és visszalépett a világörökségi pályázattól.
Címlapkép: A verőcei kilátó 2023 áprilisában (fotó: Hadházy Ákos/Facebook) | Megbontotta a szél a 300 millió EU-s pénzből épült ketreckilátót Verőcén | A Pest vármegyei községben 300 millió forintot költöttek uniós pénzből egy kiszuperált trafóház helyrepofozására, egy játszótérre és egy kilátóra. Mindezt a Római Birodalom emlékére, afféle turistacsalogató látványosságnak szánták, de a siker kérdéses. A római őrtornyot idéző kilátó ugyanis gyakorlatilag egy fémketrec, amit egy nagyobb szélvihar már megbontott, ráadásul földszintes lesz, mert az eredetileg tervezett lépcsőt nem teszik bele. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/18/megbontotta-a-szel-a-300-millio-eu-s-penzbol-epult-ketreckilatot-verocen/ | 2023-04-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Őszülő hajú cigány asszony ül a Pécsi Járásbíróság folyosóján. Botja a padhoz támasztva, arcán tanácstalanság. Nem tudja, mi fog vele történni, mi lesz, ha vissza kell fizetnie mindazt, amit annak idején kapott. Az ablakhoz támaszkodva két másik falubéli áll zavartan. A háttérben a polgármester az ügyvédjével beszélget. Érezhető a feszültség, szinte végtelennek tűnik az idő, mire végre megszólal a recsegő hang, és a terembe kéretik a tárgyalásra várakozókat.
A Baranya megyei, 300 fős Kárász független polgármestere, Lép Péter és társai ellen nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a polgármester 2O15-ben, 2016-ban és 2017-ben a mezőgazdasági startmunka program keretében (azaz közpénzből) közfoglalkoztatottakat vett fel – legalábbis papíron.
A vádak szerint azonban 3 fő munkaviszonyát és munkavégzésük tényét valótlan tartalmú jelenléti ívekkel és bérkifizetési okiratokkal igazolta. A célja ezzel az volt, hogy a hatósági szerződésekben szereplő létszám biztosított legyen, és hogy a programért járó pénzt a község lehívhassa. A polgármesternek a vádirat alapján a „rendszeres haszonszerzés” volt a célja, és ezzel 2015 és 2017 között 2,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A tárgyaláson továbbá kiderült, hogy a
a foglalkoztatottak nem végeztek rendszeres munkát a faluban, és nem is kapták meg a munkaszerződésen feltüntetett bért, csak annak egy részét, havi 25-30 ezer forintot.
A három év alatt egyikük félmillió, ketten pedig több mint 1-1 millió forintot kaptak kézhez az önkormányzattól. Az elhangzottak alapján a pénz másik fele (pontos összegről nem esett szó) a polgármesteri hivatalban maradt.
A „fekete pénz”
„Én azt az utasítást kaptam, hogy ezeknek az embereknek csak a bérük felét fizessem ki, a többit tegyem egy borítékba a házi pénztár mellé. Ez a boríték egy idő után eltűnt, de nem tudom, mi lett vele vagy a benne lévő pénzzel” – mondta el az egyik tanú. Ezt nevezték a faluban „fekete pénznek” – hangzott el később.
Hogy a „fekete pénz” vagy „fekete kassza” létezik, arról állítólag a képviselő-testület tagjai is csak később szereztek tudomást. Egyikük a bíróságon elmondta, amikor rákérdezett, mire költötték ezt a pénzt, a polgármester azt mondta, ebből fizette többek között a testület egyik év végi vacsoráját. A polgármester ugyanakkor a szembesítésen ilyenre nem emlékezett.
Szinte szóról szóra ugyanazt mesélték viszont az egykori közmunkások, és több tanú is. Eszerint a polgármester megegyezett három falubelivel (két férfival és egy nővel), hogy felveszi őket a közmunka programba, de nem kell mindennap bejárniuk dolgozni. A két férfi egy-két alkalommal végzett munkát, a nő – egészségügyi okok miatt – egyszer sem.
A fizetésük felét, 25-30 ezer forintot az önkormányzaton, személyesen vették fel, bár a bérpapírjukon a teljes összeg szerepelt. A fizetésük másik felét a hivatalban hagyták. Mindannyian állították, hogy a feltételeket a polgármesterrel beszélték még. Ugyanakkor a polgármester a bíróságon azt mondta, ő a kifizetéseknél nem volt ott, nem kezelte a pénzt, és a közfoglalkoztatottak munkáját sem ő ellenőrizte. Hozzátette, szerinte az érintettek igenis végeztek munkát, ő maga pedig semmilyen bűncselekményt nem követett el.
„25 ezret ajánlott, elfogadtam!”
Az ügyben 2023. január 12-én tartottak előkészítő ülést, ahol két vádlottal szemben ítélet is született, miután elismerték a bűncselekmény elkövetését. A polgármester és a harmadrendű vádlott akkor még ártatlannak vallotta magát – ám utóbbi végül mégis mindent bevallott.
Ahogy azt a tárgyaláson elmondta, a polgármestert ő maga kereste fel először, hogy megkérje, adjon neki munkát, de a betegsége miatt nem vették fel. Ennek ellenére pár nappal később a polgármester a buszmegállóban odalépett hozzá és azt kérdezte tőle: „25 ezer forint jó lesz?”
– Hát mit mondhattam volna erre? Persze, hogy jó! Kevés pénzből éltünk, minden forintra szükségünk volt, így elfogadtam. Minden hónapban egyszer kellett bemennem a hivatalba aláírni a papírt, és átvenni a pénzt.
Nem tudtam, mi ez az egész, azt hittem, valamilyen segély
– magyarázta.
A vádlott elmondása szerint akkor szembesült először azzal, hogy mit tett, amikor rendőrök keresték fel. És hogy milyen komoly az ügy, arra csak akkor döbbent rá, amikor megkapta a vádiratot, amelyben az szerepel, hogy akár egymillió forintot is követelhetnek rajta. Ennyi pénzt nem tudna kifizetni, így akár a házát is – ami 2-3 milliót érhet – elárverezhetik.
Számtalan ilyen eset van
A polgármestert és két közmunkást nagyobb vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával, míg egy főt hamis magánokirat felhasználásával vádoltak meg.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy a polgármester kapjon pénzbüntetést és (669 580 Ft erejéig) vagyonelkobzást, a polgármesteri tisztség viselésétől mint foglalkozástól tiltsák el. A többi vádlottat pedig bocsássák próbára, illetve vagyonukkal feleljenek – részben vagy egészben – az okozott károkért.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki évek óta figyelemmel kíséri az ügyet, szintén megjelent a tárgyaláson.
Az Átlátszó kérdésére elmondta, a perre három dolog miatt szeretné felhívni a figyelmet: ebből kettő nagyon szomorú, egy viszont kifejezetten reményt keltő.
„Nagyon-nagyon sok olyan megkeresést kaptam az évek során, amelyek arról szóltak, hogy polgármesterek hogyan éltek vissza a hatalmukkal.
Hogy ők dönthetik el, kit vesznek fel közmunkára, és arra is hatásuk van, mit kell dolgozniuk ezért a megalázóan kevés pénzért. Jobb esetben »csak« ezzel tartják sakkban a legkiszolgáltatottabb választóikat.
Rosszabb esetben olyan beruházásokat csináltatnak meg velük, amit aztán más vállalkozók is leszámláznak. Vagy akár saját földjeiken dolgoztatják őket egyfajta jobbágyokként. Legrosszabb esetben pedig – ahogyan most is – nem kell semmit dolgozni, de a pénz egy részét magánál tartja a települést vezető politikus” – mutatott rá Hadházy Ákos.
A parlamenti képviselő szerint a másik szomorú tanulság, hogy míg sok százmilliós csalások elkövetői pár százezres büntetésekkel úszhatják meg a dolgot, itt egy idős, beteg roma asszony még a kis házát is el fogja veszíteni amiatt, mert a polgármestertől, mintegy segélyként, elfogadta a közmunkáért járó pénz felét.
A polgármestert mégis kisebb vagyonelkobzással büntetné az ügyész, mint az idős roma asszonyt.
„Az ügynek azonban van egy nagy pozitívuma is” – véli a képviselő. „Az eset azért jutott el idáig, mert a községben voltak olyan öntudatos és felkészült honfitársaink, akik a polgármester visszaélés-gyanús ügyeit nyilvánosságra hozták, és feljelentést is tettek” – hangsúlyozza.
A per szeptemberben folytatódik, akkor várhatóan már ítélet is születik.
Nyitókép: Kárászon példaértékű ítélet születhet, ha a polgármestert végül elítélik. A szerző felvétele. | Borítékban maradt a közmunkás bérek fele – vádat emeltek a polgármester és „társai” ellen | Csütörtökön megkezdődött a tárgyalása annak a baranyai polgármesternek, akit azzal vádolnak, hogy csak papíron foglalkoztatott közmunkásokat 2015 és 2017 között. A polgármester egyelőre nem tett vallomást, és tagadja a bűncselekmény elkövetését, a szintén megvádolt egykori közmunkások viszont mind elismerték, hogy ellenszolgáltatás nélkül kaptak fizetséget. A büntetőeljárás láthatóan mindenkit megviselt, az egyik vádlottnak akár a házát is elárverezhetik. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a per egy tömegesen előforduló elkövetési formára mutat rá, mégis alig-alig van polgármester, aki ilyenen megbukik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/18/boritekban-maradt-a-kozmunkas-berek-fele-vadat-emeltek-a-polgarmester-es-csak-papiron-foglalkoztatott-tarsai-ellen/ | 2023-04-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Márciusban derült ki, hogy az első polgármesteri ciklusát töltő Heinczinger Balázs vélhetően szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt visszautalt több mint kétmillió forintot az önkormányzatnak. Habár napirenden volt, hogy induljon fegyelmi eljárás a dunakanyari kisváros vezetője ellen, ehhez nem volt meg a szükséges többség a képviselő-testületben – a kérdésről egyébként Heinczinger is szavazott, méghozzá nemmel. Ugyanakkor az ügyben feljelentés született – értesült a Narancs.hu.
Egy élőben közvetített március végi képviselő-testületi ülés tanúsága szerint Heinczinger Balázs azt mondta: szó volt korábban arról, hogy a költségtérítése mellett a kiküldetési összegének felvétele szabálytalan és jogszerűtlen lehetett, ezért állásfoglalást kért a kormányhivataltól és a Belügyminisztériumtól. Hangsúlyozta, jóhiszeműen járt el egészen addig, amíg ez a téma napirendre nem került.
Az egyik állásfoglalás egyértelműen kimondja, hogy nem vehette volna fel az összeget, a másik pedig arról szólt, hogy milyen feltételek mellett tehetné ezt meg. „Nincs egység a törvényhozó szervek és a minisztérium között sem” – fogalmazott. „2019-ben azt a fajta instrukciót kaptam ezzel kapcsolatban, hogy ha nincsen rendelkezésre álló hivatali, azaz ökormányzati autó, akkor a saját autóhasználatot hogyan kell kezelnem” – mondta. Heinczinger Balázs szavai szerint a Pénzügyminisztériumtól is kér állásfoglalást.
„Ha a Pénzügyminisztérium azt mondja, menjek Orbán Viktorhoz, akkor oda fogok menni”.
Hozzátette, hamarosan indul a választási kampány, „jó sztorikat lehet találni”, amit nem fog engedni. Továbbá több mint kétmilió forintot visszautalt az önkormányzat számára.
A képviselő-testület napirendre vette, hogy az ügyben induljon fegyelmi eljárás a polgármesterrel szemben, amit – Heinczinger Balázzsal egyetemben – leszavaztak.
Heinczinger Balázs polgármester beszédet mond a Kismaros, Nagymaros és Zebegény málenkij robotra elhurcolt áldozatai emlékére tartott szentmise után a nagymarosi római katolikus templomban 2022. január 16-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Hagyománya van az indulatoknak
Megkerestük a polgármestert. Heinczinger Balázzsal tavaly egyéb témákban tudtunk beszélni, azonban egy ideje elérhetetlenné vált számunkra. Sem telefonos, sem e-mailes megkereséseinkre nem reagált.
Más helyi politikusok viszont nyilatkoztak lapunknak. A 2019-es polgármester-választáson a Jobbik színeiben induló Telek Zoltán szerint Heinczinger lényegében beismerte a kétmillió forint visszafizetésével, hogy hibázott. Telek hozzátette, a gyakorlat már az előző polgármester, Petrovics László idején elkezdődött, szerinte Heinczingert pedig valószínűleg nem érdekelte, hogy miért jár neki a költségtérítés.
Telek szerint egyébként nem egy olyan nagyon nagy összegről van szó, azonban az ügy azért lett megkapirgálva, mert sokan felháborodtak a városban, amikor a képviselő-testület tavaly novemberben adóemelésekről döntött. Megszüntették az azoknak járó adókedvezményt, akik nem lakásként nyilvántartott épületbe vannak bejelentve: a döntés értelmében több száz háztartásnak 700 százalékot meghaladó, vagyis évi akár több tízezer forintos plusz kiadása keletkezett – erről a Telex számolt be. (A cikk szerint ugyanakkor méltányosságot gyakorolnak azokkal szemben, akik tényleg életvitelszerűen élnek a településen nem lakóépületként nyilvántartott házakban.)
A rendőrség előtt az ügy
Lapunk úgy értesültünk, hogy hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentés született Heinczinger Balázs ellen. Megkerestük a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el.
Ez azt jelenti, hogy az esetleges eljárás megindítása előtt a hatóságnak további információkra van szüksége, vagyis még nem kezdtek nyomozni az ügyben.
„Nagymaroson van az indulatoknak hagyománya” – ezt már Edöcsény András korábbi polgármester mondta a Narancs.hu-nak. Meglátása szerint az elmúlt években sok fiatal értelmiségi költözött a városba, akiknek van szabadideje, szellemi kapacitása, és így rá tudnak világítani egy-két, már 20-30 éve fennálló problémára. Edöcsény elmondása szerint Heinczinger Balázs polgármesterségének első évében még rutintalan volt a képviselő-testület, a koronavírus-járvány alatt pedig egyszemélyben dönthetett a település vezetője; gyakorlatilag a mostani az első év, amikor érdemben tudnak foglalkozni a várost érintő ügyekkel a képviselők.
Így bukott ki a vélelmezhetően szabálytalan költségtérítés: Edöcsény négyszemközt elmondta a polgármesternek, hogy vagy nem ismeri a jogszabályokat, vagy ismeri, csak nem foglalkozik velük, de az is lehet, hogy vannak a hivatalban olyanok, akik nem vele szimpatizálnak, és elhelyeztek egy „aknát”, amire rásétált. Ugyanakkor úgy tudja, hogy a pénzügyön és a jegyző személyében is volt változás az elmúlt másfél évben, ezért vélhetően legalább szóban jelezték neki korábban, hogy ezzel gond lehet.
Szerinte a polgármesternek be kellett volna ismernie, hogy „ő is emberből van”, hibázott, visszafizeti, és akkor most nem lenne miről beszélni. De nem ez történt, hanem előadta, hogy ártatlan, nem történt törvénysértés, a beérkezett állásfoglalásokat meg sem mutatta, csak felolvasta, hogy hogyan értelmezi őket. Edöcsény András szerint egyébként a polgármester a kampányban együttműködést, szakértői csapatot ígért, ehhez képest „egyszemélyes istenkirályként” működik.
A város Polgármesteri Hivatala (másként a Városháza) épülete a Fő téren
Fotó: MTVA/Bizományosi – Jászai Csaba
„Ez így nem lesz jó”
Kiss Károly önkormányzati képviselő szerint márciusban tárgyalták, hogy milyen költségtérítést fizettek a polgármesternek; ezek közül csak a gépkocsihasználat kétmillió forint feletti, erre jön rá mobilhasználat, cafetéria és számlavezetési díj. „A polgármester szavait értelmezve a gépkocsihasználatot fizette vissza, a többi tisztázásra szorul” – mondta Kiss, aki szintén szorgalmazta, hogy legyen fegyelmi eljárás. A képviselő is úgy tudja, nyáron jelezték a polgármesternek a hivatalból: ez így nem lesz jó.
Kiss szerint a halogatás, kapkodás, szakmaiatlanság jellemzi a képviselő-testület döntéseit, a kollektív felelősséget ő is vállalja, még úgy is, hogy kisebbségben van.
Megkerestük a település korábbi polgármesterét, Petrovics Lászlót is. Mint elmondta, az ő költségtérítését anno pénzügyi és törvényességi ellenjegyző írta alá, vagyis minden jogszabálynak megfelelő volt. Ettől függetlenül írt a mostani jegyzőnek, hogy folytassanak le vele szemben törvényességi eljárást. Érdekesség, hogy a közösségi médiához szkeptikusan viszonyuló Petrovics Facebook-oldalt hozott létre, amiből sokan arra következtetnek: indulni szándékozik a jövő évi önkormányzati választáson. Ráérdeztünk erre is; mint mondta, megnézi, mekkora a baj, rendbe-e akarja tenni a települést.
(Címlapképünkön: Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere a IX. VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján egy budapesti rendezvényhajón 2022. június 9-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán) | A polgármester költségtérítési ügye borzolja a kedélyeket Nagymaroson | Heinczinger Balázs vélelmezhetően szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt vissza is utalt egy összeget az önkormányzatnak. Fegyelmi eljárás azonban nem indult, így sok kérdés tisztázatlan maradt, viszont született egy feljelentés a polgármester ellen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-polgarmester-koltsegteritesi-ugye-borzolja-a-kedelyeket-nagymaroson-257879# | 2023-04-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
50 millió forintot nyert a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros (EKF) programot megvalósító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. pályázatán a Baluwa Balatoni Strandsport Kft. A támogatást azzal érdemelte ki, hogy június végén három napon át megrendezi Balatonalmádiban a B.E.A.T. Balaton's Extreme Art and Treasure fesztivált. A támogatás nem a szervezők által ígért, „az underground világából induló, de már nem csak egy szűk rétegnek szóló művészeti fesztivál” tartalma, hanem a pályáztató vezető szervezetének egyik tagja és a nyertes pályázó közötti testvéri kapcsolat miatt tűnik érdekesebbnek.
A pályázati támogatást gondozó Veszprém Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának tagja, Kanyó Emese és a támogatást elnyerő Baluwa Kft. résztulajdonosának, Kanyó Bálintnak az édesanyja ugyanis ugyanaz a személy.
A cégnyilvántartás szerint a testvérek lakcíme is megegyező.
A sikeresen pályázó Baluwát 2021-ben nem Kanyó Bálint alapította, hanem három másik személy, akiktől 2022 novemberében harmadmagával megvették az előző évben nulla forint bevételt produkáló céget. Ami a pályáztató oldalt illeti, testvére, Emese egy hónappal korábban 2022. októberben lett a Veszprém Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának tagja, minthogy testvére beszállt volna a Baluwába. Ebben a hónapban jelentette be a kormány a 2023. január 21-én induló programsorozatot. További egybeesés, hogy a balatonalmádi polgármesteri hivatal két fős titkárságánál szintén megtalálható Kanyó Emese neve. Ez pedig azért érdekes, mert Kanyó Emese testvérének pályázatnyertes cége az 50 millió forintos támogatáson kívül a balatonalmádi önkormányzattól is számottevő segítséghez jut a fesztivál megrendezéséhez. A képviselő-testület március 10-én döntött arról, hogy „a turizmussal kapcsolatos kötelező közfeladatának ellátása érdekében” az alábbiakkal támogatja a Baluwa Kft. rendezvényét:
a Szent Erzsébet Ligetben található két ingatlanjának használatával közterületi használati díj fizetése nélkül;
a Wesselényi strand kedvezmenyes, nettó 1 millió forintos bérbeadásával;
2 db öltözősátor, 10 db könyöklő, 20 garnitúra sörpad és sörasztal, 2 db catering asztal ingyenes használatával;
a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 8 db színpadelemének ingyenes használatával;
az önkormányzat tulajdonát képező 4 faház ingyenes használatával.
És ezzel még nincs vége az 50 millió forinttal plusz önkormányzati javakkal megsegített fesztivál figyelmet érdemlő összefüggéseinek. A balatonalmádi képviselő-testület támogató döntése közvetlenül érintette pozitívan az egyik helyi képviselőt, Szűcs Enikőt, aki Kanyó Bálint mellett a Baluwa Kft. másik résztulajdonosa. Ennél a döntésnél úgy hárították el a nyíltan összeférhetetlen helyzetet, vagyis azt, hogy a képviselő saját támogatása érdekében szavazhasson, hogy Szűcsöt személyes érintettsége miatt a határozathozatalból kizárták.
Bár a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. államháztartáson kívüli szervezet, 89 százaléka a veszprémi önkormányzat érdekeltsége, közpénzből gazdálkodva menedzseli a kulturális rendezvénysorozatot. A cég honlapja szerint a beruházások és a programfejlesztés állami és önkormányzati forrásból valósulnak meg. Ezen kívül az Európai Bizottság kiegészítő hozzájárulást ad: az 1,5 millió eurós Melina Mercouri-díjat a cím elnyerésének évében, március végéig biztosítják, feltéve, hogy a kijelölt város folyamatosan teljesíti a pályázati szakaszban tett vállalásait.
Mindezek ismeretében egy héttel ezelőtt megkérdeztük a cég vezérigazgatóját, Markovits Alízt, összeférhetetlennek tartja-e, hogy az általa vezetett, a pályázati forrást megítélő cég igazgatóságának tagja és az egyik nyertes pályázó között testvéri kapcsolat áll fenn. Arra is kíváncsiak voltunk, hol húzták meg az összeférhetőség határát, hogyan szűrték a pályázókat. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. válaszokat ígért, amelyek cikkünk megjelenéséig nem érkeztek meg. A Baluwa Kft. támogatásával kapcsolatban megkerestük Balatonalmádi polgármesterét, Fabó Pétert, illetve Kanyó Emesét, de nem reagáltak kérdéseinkre. Így arra sem kaptunk választ, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. visszavonja-e az 50 milliós támogatást, illetve, hogy az önkormányzat mérsékli-e a Baluwának adott kedvezményeket.
A testvériesnek tűnő pályázati folyamat különlegességére egy független veszprémi képviselő is magyarázatot vár. Kovács Rajmund a veszprémi képviselő-testület április végi ülésén a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. többségi tulajdonos város vezetőjét, Porga Gyula fideszes polgármestert fogja kérdezni arról, szerinte milyen fényt vet a Zrt. megítélésére, ha az egyik vezető tisztségviselő testvérének a cége pályázaton közpénzt nyer egy rendezvény megvalósítására.
(Címlapképünk illusztráció: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Porga Gyula polgármester (b-j) a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) nemzetközi sajtótájékoztatóján a veszprémi Pannon Egyetem aulájában 2023. január 21-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás) | 50 milliós támogatást nyert a veszprémi EKF-igazgató testvérének cége | A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat egyik rendezője úgy nyert 50 millió forint támogatást, hogy a pályáztató Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának egyik tagja és a nyertes cég egyik tulajdonosa testvérek. Vannak egyéb érdekes személyi összefonódások a rendezvény támogatásában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/50-millio-tamogatast-nyert-a-veszpremi-ekf-igazgato-testverenek-cege-258067 | 2023-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Fotókon, videókon, mémeken is nézegethető a Nyírmártonfalva melletti, hatvanmilliós lombkoronasétány, de a látogatás élményét nem pótolja semmi. A nagyközönség számára létesített „erdőközjóléti beruházás” bevezető útját valamiért felszántották, így az aszfalttól gyalog kell megtenni száz métert az objektumig. A kivágott fák helyén már ott vannak az új csemeték. A négy méter magas, nyolcvan méter hosszú szerkezet mellé a nagyobbakat ültették, azok hamarabb megnőnek. Fel lehet ballagni a lépcsőn, a karfára könyökölve nézegetni, ahogy az ültetvény zsendül, vagy picit odébb sétálva, az évekkel korábban épített kilátóból, igazán magasról. A tulajdonos, Filemon Mihály fideszes polgármester azt nyilatkozta a Haon.hu-nak, kinyitotta az embereknek az erdőt, a természetet. Tényleg, mert a környéken sokfelé láthatunk sűrű erdőt – de ez itt épp egy tisztás.
A természet azért jelen van. A kilátó gerendáin pénteken nagy tömegben rajzottak a verőköltő bodobácsok (Pyrrhocoris apterus), a lombkoronasétányon pedig három ember gépekkel dolgozott. Le is lesz festve az egész – mondta a vezetőjük Kosztin Mihálynak, aki a szomszédos Vámospércs képviselő-testületének egyetlen ellenzéki – momentumos – tagja, megyei önkormányzati képviselő, vállalkozó. Gyerekkora óta ismeri Filemon Mihályt, és ő is kíváncsi a lombkoronasétány sorsára.
„Ennek itt semmi értelme – mondja a vámospércsi képviselő –, az erdő kicsi. Ha meg is nőnek a fák, nem lehet benne túrázni, és tizenöt év múlva sem fog annyira belombosodni, hogy élvezhető legyen a látványa, ráadásul már kilátó is van itt. Szerintem az lenne a korrekt eljárás, hogy ha a pályázat ügyében eljáró hatóság úgy döntene, nem fizet. A projekt megvalósult, de okafogyottá vált, hiszen nincs lombkorona: mint amikor valaki foglalkoztatásra nyer pályázati támogatást, de közben kirúgja az embereket. Én Filemon Mihály helyében visszamondanám a pályázatot: hölgyeim-uraim, én ezt finanszíroztam a köz javára, nem veszek föl érte támogatást. De azt nyilatkozni, hogy a pályázati feltételek között nem szerepelt, hogy a lombkoronasétányhoz erdő is legyen, szerintem méltatlan egy tisztségviselőhöz.”
Kosztin Mihály úgy gondolja, a megyei közgyűlésen biztosan szóba kerül ez az ügy, hiszen az alelnök, a fideszes Tasi Sándor ugyanilyen pályázattal építtetett 61,5 millióból lombkoronasétányt, erdei kirándulóhelyet, lószárnyékot fiatal, telepített erdőbe. A térség kormánypárti képviselője, Tasó László is nyert 64 millió forintot ugyanilyen célra. | Misi megmutatta, mit tud. A lombkoronasétány falujában is létezik civil kurázsi | Már 2006-ban polgármester akart lenni Nyírmártonfalván Filemon Mihály agrárvállalkozó, de csak 2019-ben jött össze neki, 19-cel kapott több szavazatot elődjénél. A lomb nélküli lombkoronasétány gazdája most zárt ajtók mögött azt kérte az önkormányzati dolgozóktól, védjék meg őt. Azt is megmondta, kiktől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/misi-megmutatta-mit-tud-258007 | 2023-04-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Nemzeti Bank ingatlanos cége 2020-ban kezdte megvásárolni kortárs magyar alkotók műveit. 2021 őszétől a program döcögni kezdett, és azóta alig vettek valamit. Most március végén azonban elindítottak egy közbeszerzési eljárást a tavaly év végén elhunyt Bak Imre négy festményének beszerzésére. A hivatalos iratok szerint az eladó 289 millió forintot kér a képekért, vagyis egy darab bő 72 millióba kerülhet, ha az üzlet létrejön.
Mára már több száz darabból áll az a „kortárs művészeti gyűjtemény”, amit a jegybank – alapvetően ingatlankezeléssel foglalkozó – leányvállalata hozott létre. A három évvel ezelőtt indított műtárgyvásárlási akcióra legalább 4 milliárd forint közpénzt költöttek el. A képeket azonban sokáig rejtegették a köz elől, csak néhány hónapja kezdték el kiállításokon bemutatni őket.
Közel egy év kihagyás után, 2023. március 28-án az MNB-Ingatlan Kft. elindított egy közbeszerzési eljárást négy darab festmény megvásárlására. A kinézett képek a következők:
Bak Imre: Cím nélkül (Narancssárga-Kék) -1969
Bak Imre: Négyrészes – 1970
Bak Imre: Cím nélkül – 1981
Bak Imre: Mitológia II. – 1985
A tavaly év végén elhunyt Bak Imre (1939-2022) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő, aki jellegzetes geometrikus formákat jelenített meg a képein.
A jegybank cége által megvásárolni kívánt 4 Bak Imre-festmény megszerzése érdekében szokás szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítottak, hiszen a művek egyediek és egy bizonyos tulajdonos birtokában vannak, ezért csak vele tárgyalnak az adásvételről. Az ajánlattételi határidő április 14., az első tárgyalás pedig április 19-én (ma) lesz az iratok szerint.
A közbeszerzés elindításakor az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) feltöltött dokumentumokból az eladó nevét és a festmények becsült értékét is kitakarták, ennek ellenére kiderültek a részletek. Április közepén ugyanis felkerült az EKR-be a bontási jegyzőkönyv, amiben mindkét korábban titkolt adat szerepel.
az eladó a Trance Balance Művészeti Kft.,
ami nettó 289 millió forintot kér a 4 Bak-festményért.
Ez azt jelenti, hogy egyenként nettó 72,25 milliót fizethet a Nemzeti Bank cége a képekért, ha létrejön az üzlet. A bontási jegyzőkönyv szerint egyébként az MNB-Ingatlan Kft. még ennél is drágábbra, nettó 345 millióra becsülte a tranzakció értékét, ami 86,25 milliós darabárat jelentett volna.
Az eladó kiléte nem nagy meglepetés, mert a Trance Balance Művészeti Kft. működteti az acb Galériát a budapesti Király utcában, és annak honlapján április elején 2 kép is szerepelt az MNB-cég által megvásárolni kívánt 4 Bak-festményből. Ráadásul a jegybankos gyűjteményépítés gyakorlatilag innen indult, hiszen a program kezdetén, 2020 őszén Bak Imre 17 darab alkotását vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft. a galériát működtető cégtől. Akkor összesen nettó 165 millió forintot – vagyis darabonként 9,7 milliót – fizettek a képekért. A mostani 72,25 millió forintos darabár ennek nagyjából 7,5-szöröse.
Címlapkép: Érdeklődő a tavaly év végén elhunyt Bak Imre 2004 és 2022 között alkotott sorozatait bemutató Helyzetek című tárlat megnyitóján a balatonfüredi Vaszary Galériában 2023. január 22-én. (fotó: MTI/Katona Tibor) | 289 millió forintért venné meg Bak Imre négy festményét a Nemzeti Bank cége | A Nemzeti Bank ingatlanos cége 2020-ban kezdte megvásárolni kortárs magyar alkotók műveit. 2021 őszétől a program döcögni kezdett, és azóta alig vettek valamit. Most március végén azonban elindítottak egy közbeszerzési eljárást a tavaly év végén elhunyt Bak Imre négy festményének beszerzésére. A hivatalos iratok szerint az eladó 289 millió forintot kér a képekért, vagyis egy darab bő 72 millióba kerülhet, ha az üzlet létrejön. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/04/19/289-millio-forintert-venne-meg-bak-imre-negy-festmenyet-a-nemzeti-bank-cege/ | 2023-04-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A XI. kerületi Kondorosi Lakónegyedből több mint egy évtizede illegálisan szállítják el a háztartási hulladékot – tárta fel az Átlátszó ottlakók segítségével. A Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatója, a Budapesti Közművek az elmúlt évtized alatt többszázmillió forinttól eshetett el azáltal, hogy nem hozzá folyik be a szemétszállítási díj. A művelettel a lakók sem feltétlenül járnak jól anyagilag, ráadásul a vállalkozó a lakók által szelektíven gyűjtött szemetet még össze is önti a vegyes hulladékkal. Sem a szemetet elszállító vállalkozótól, sem a társasházakat kezelő közös képviselőtől, sem pedig a közszolgáltatótól nem kaptunk érdemi magyarázatot a jogsértőnek tűnő gyakorlatra. Videón rögzítettük az illegális szemétbegyűjtést.
„Hatalmas üzlet a szemét” – mondták a szemétszállítással foglalkozó vállalkozók a kilencvenes években. „Fegyverek, prostik, drog és szemét, ezekben van az üzlet” – mondta a hulladékos szektort közelebbről ismerő interjúalanyunk 2023-ban.
Budapesten kizárólag a Budapesti Közművek (BKM) gyűjtheti be a lakosságtól a hulladékot a hulladékgazdálkodási törvény és a vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet értelmében. Az 1300 lakásos Kondorosi úti lakóparkban azonban nem így történik, egészen a megépülése óta. Erre egy ott lakó olvasónk hívta fel az Átlátszó figyelmét. Elmondása szerint a közös képviselőtől nem kaptak megfelelő tájékoztatást, így hosszú ideig nem is merült fel bennük, hogy szabályellenesen folytat szemétbegyűjtést a Fido Kft.
Olvasónk bejelentését követően közérdekű adatkéréssel fordultunk a Budapesti Közművekhez, amelynek során kiderült: a BKM-nek tényleg nincs szolgáltatási szerződése a Kondorosi út 8/A, 8/B, 10/A és 10/B számú társasházak egyikével sem. Egyedül a lakópark legrégebbi, 2005-ben épült háza, a 263 lakásos 12/A rendelkezik szerződéssel össz-vissz két darab vegyes és négy szelektív kukára. A BKM továbbá közölte azt is, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a Fido Kft.-vel.
Március 27-én kamerával felszerelkezve érkeztünk a lakóparkba, ahol autónkban ülve végignéztük és videóra vettük a műveletet. A Fido szemeteskocsijába egymás után dőlt be a szelektív és a vegyes kukák tartalma, és a külső tárolóból előkerülő kartonpapírok tömege. A folyamatot kis időre megszakította egy, a szelektív kukák beöntése miatt „akadékoskodó” hölgy – aki végül alulmaradt a vitában.
A jogszabályok szerint minden lakos köteles a közszolgáltatóval (ez a BKM) szerződést kötni, és közszolgáltatási díjat fizetni. A szerződés megkötésére irányuló bejelentést a lakosnak, illetve a társasháznak kell kezdeményeznie. Ekkor meg kell adni azt is, hogy hány és mekkora kukát igényelnek, és milyen rendszerességgel kérik azok ürítését. A szabályok szerint, ha nem történik meg a bejelentés a ház részéről, akkor a szolgáltató a ház minden lakása után minimum egy 110 literes edény heti egyszeri ürítését vélelmezi, és eszerint történik a számlázás.
A Kondorosi Lakónegyed 8/A, 8/B, 10/A és 10/B számú házaiban összesen 1046 lakás van, vagyis elmaradt bejelentés esetén hetente 1046-szor 690 Ft ürítési díjat kellene fizetniük „büntetésül”, egészen a szerződéskötés megtörténtéig. A négy házban ez összesen 37,5 millió forintot tenne ki évente, azonban információink szerint a házak nem kapnak hivatalos számlát a közszolgáltatásról. Vagyis egyrészt a BKM évente ennyi bevételtől esik el, másrészt ez a helyzet nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek.
Számláz viszont a Fido Kft., bár némileg zavaros módon: a számla lomhulladék elszállításáról szól, a mögé csatolt szállítólevélen azonban 240 literes kommunális hulladék heti háromszori szállítása szerepel. Azt ugyanakkor egyértelműen láttuk felvételünk készítésekor, hogy nem lomhulladék, hanem kommunális hulladék szállítása történt.
Az általunk megismert társasházi beszámolók szerint házanként évente 4-5 millió forintért szállítja el a szemetet a Fido Kft. Ha lehet hinni a számlákon szereplő számoknak, akkor magasabb egységáron, mint amennyiért a BKM tenné a rendes közszolgáltatás keretében. Míg a Fido egy kuka ürítéséért nettó 1600, azaz bruttó 2032 forintot számláz, addig a BKM – rezsicsökkentve – bruttó 1505 forintért ürít egy 240 literes kukát.
Bár a különbség nem tűnik soknak, éves szinten ez egymillió forint pluszköltséget is jelenthet házanként, ami végképp megkérdőjelezi az egész művelet értelmét. Legalábbis a lakók szempontjából.
A Budapesti Közművek megkeresésünkre közölte, hogy levelet küldött a közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező társasházaknak és a közös képviselőknek. „Társaságunk a levelében egyrészt kérte, hogy a címzettek szíveskedjenek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az érintett Társasház a közszolgáltatást milyen formában veszi igénybe, illetve a díjfizetést miként teljesíti.” Továbbá „levélben tájékoztattuk arról az NHKV Zrt.-t, hogy az ingatlanhasználóktól vagy közös képviselőktől a szükséges nyilatkozatok és igazoló dokumentumok beérkezését követően a szolgáltatás adatnyilvántartásunkban rögzítésre kerül, és az erre vonatkozó adat átadásra kerül díjszámlázás céljából.”
2016 óta ugyanis a számlázást praktikusan a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. végzi, és a befolyt díjat a BKM-hez utalja.
Mi történik a hulladékkal?
Közérdekű adatkérésben kikértük a Fido Kft. működési engedélyét az illetékes kormányhivataltól, és meg is kaptuk. E szerint a Fido Kft. évi 58 950 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjthet és szállíthat Budapesten és Pest megyében, „az átvétel helye és a hulladékkezelők telephelyei között”.
Az engedély rögzíti azt is, hogy a telephelyre nem történhet hulladékbeszállítás. Ugyanakkor a Fido Kft. képviselője megkeresésünk után telefonon elmondta, hogy csak azután viszik hulladéklerakó telepekre a begyűjtött szemetet, miután megtelik az autó, és ez állítása szerint nem minden begyűjtés után történik meg – ilyenkor a telephelyükön parkol az autó a begyűjtött hulladékkal együtt. Ez sem tűnik azonban szabályosnak, hiszen az engedély azt is kimondja, hogy a Fido Kft. „a szállító járműveket üres állapotban tárolja a telephelyén”.
A március 27-ei Kondorosi úti szemétbegyűjtés lefilmezése után kiautóztunk a cég soroksári telephelyére, ahova érkezésünk után nem sokkal láttuk behajtani a begyűjtést végző autót – feltehetőleg a begyűjtött hulladékkal együtt, ugyanis a két esemény között nem telt el annyi idő, hogy az autó megjárhatta volna bármelyik hulladéktelepet.
A lakóparkban terjednek olyan információk is, miszerint a Fido a telephelyén átválogatja a begyűjtött hulladékot, és a hasznosítható részeket (pl. a papír, műanyag, fém hulladékot) eladja, a többit pedig a BKM hulladéktelepére viszi. A hulladék átválogatását azonban a Fido kérdésünkre tagadta, és állítása szerint a március 27-én, hétfőn begyűjtött hulladékot pénteken a gyáli hulladéklerakóra szállították el – ami mellesleg éppen azokban a napokban gyulladt ki.
A BKM ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy „az üzemeltetésében álló hulladékkezelési végpontokon (például Hulladékhasznosító Mű, Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ) az elmúlt években több száz, arra jogosult gazdasági társaságtól fogadott be – díjazás ellenében – hulladékot.” Hogy a Fido Kft. köztük volt-e, azt nem hozták tudomásunkra.
Ez azért lényeges, mert az odaszállított hulladékot csak megfelelő dokumentáció (szállítólevél, anyagkísérő okmány) birtokában vehetik át a hulladéktelepek, amelyből ki kell hogy derüljön a hulladék feladásának, származásának pontos címe is. Így fel kéne tűnnie, ha a BKM hulladékkezelő létesítményében egy külső vállalkozás adna le egy budapesti társasházból származó kommunális hulladékot.
A gyáli hulladéktelep viszont kérdésünkre megerősítette, hogy van szerződésük a Fidóval, de azt nem fedték fel, hogy milyen hulladékot visz oda a cég. „A szerződés, illetve annak teljesítését érintő részletek mint üzleti titkok nem adhatóak ki harmadik félnek. Természetesen, ha a hatóságok felkeresnek minket az üggyel kapcsolatban, minden kötelezettségünknek eleget teszünk, a rendelkezésünkre álló információkat haladéktalanul a rendelkezésükre bocsátjuk.” Az utóbbi mondatot azért írhatták, mert közérdekű adatkérésünk után
„a Budapesti Közművek bejelentést tett illegális hulladékgazdálkodási tevékenység végzésének gyanújáról a Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályánál. A bejelentésben taglaltuk, hogy a FIDO Kft. az érintett Társasházak részére nem közszolgáltatói minőségben hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat. Társaságunk kérte a Kormányhivatalt, hogy szíveskedjen vizsgálatot lefolytatni a FIDO Kft. hulladékgazdálkodási tevékenységével kapcsolatosan.”
A Budapesti Közművek tehetetlen
A BKM azonban a jelek szerint a kormányhivatal felé tett bejelentésen túl nem érzi illetékesnek magát a feltárt ügyben; mint írta, „nem feladata és nem is áll módjában vizsgálni, szankcionálni, hogy egy adott ingatlanhasználó milyen mértékben és gyakorisággal veszi igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.” Továbbá a BKM „nem jogosult hatósági jogkör hiányában a hulladékgazdálkodás szereplőivel szemben vizsgálatot folytatni, bírságolni, szerződéses kapcsolatokat kikényszeríteni”.
Kerestük a társasházak közös képviselőjét, az SZ&S Group Kft-t is, de sajnos nem kaptunk érdemi tájékoztatást tőlük. Mint írták, „a társasházakra vonatkozó jogszabályok és adatkezelési szabályok értelmében a társasház szerződéses jogviszonyairól a társasház előzetes engedélye – közgyűlési felhatalmazása – nélkül nem áll módunkban harmadik felek részére tájékoztatást adni. A kérésének megfelelő tájékoztatás megadására vonatkozó közgyűlési felhatalmazás beszerzése iránt intézkedünk. A tulajdonosi felhatalmazás beszerzéséig szíves türelmét kérjük.” Cikkünk megjelenéséig ez azonban nem történt meg.
A magát szolidan „Budapest ingatlankezelője”-ként hirdető SZ&S Group-pal kapcsolatban olvasónk elmondta, hogy korábban is merültek fel panaszok a közös képviselő tevékenységével kapcsolatban, sőt: jogi eljárások is indultak. Több közgyűlési határozatot is érvénytelennek nyilvánított a bíróság, valamint jegyzői törvényességi felügyeleti eljárás is indult. A lakópark blogján a közös képviselet címke alatt található bejegyzések is szinte kizárólag negatív kontextusban íródtak.
Az SZ&S Group Kft. 1993-ban alakult Szelei és Serfőző Kft. néven, az Opten adatai szerint 12 munkavállalója van, adózott eredménye 30 millió forint volt 2021-ben.
Olvasónk úgy véli, a lakók „most kezdtek ráeszmélni, hogy át lettek verve a közös képviselő által. A hamarosan esedékes éves beszámoló közgyűléseken mindenképpen számon kell kérni őket ezért, és remélhetőleg a Számvizsgáló Bizottságok ebben partnerek lesznek, hiszen feladatuk a közös képviselet tevékenységének és a ház pénzügyeinek ellenőrzése. A BKM háza táján sem ártana vizsgálódni, hogyan nem veszik észre, hogy valamelyik társasházba nem mennek, csak a szomszédba, illetve hogy teljesen életszerűtlenül csak néhány kuka szemét keletkezik egy több száz lakásos társasházban.”
A BKM ehhez kapcsolódóan azt közölte, hogy nem létezik egységes és biztos jogalapot szolgáltató nyilvántartás, ezért csak rendkívül korlátozott eszközökkel rendelkeznek arra, hogy kiszűrjék, mely ingatlanhasználók nem veszik igénybe a közszolgáltatást. Kérdés: vajon hány ilyen ház van még?
Zavarosban halászók
A Fido Kft. nem a semmiből bukkant fel hirtelen: a történet a rendszerváltás utáni zavaros időkig vezet vissza, amikor sem a törvényi háttér, sem az intézményrendszer nem állt még fel. Az önkormányzatokról szóló törvényt viszonylag hamar, 1990-ben megalkották, de a kötelező helyi közszolgáltatásokról szóló törvény csak 1995-ben lépett életbe – a közszolgáltatások ellátása addig átmeneti rendelkezések alapján történt.
A korábbi tanácsi vállalatok átalakítása is évekig tartott: megyei illetve fővárosi Vagyonátadó Bizottságok végezték az állami tulajdonú földek, épületek, létesítmények önkormányzati tulajdonba adását, az önkormányzatok és a vállalatok közötti megosztását. Csak ’97-ben tudott megalakulni a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat (FKF, a mostani Budapesti Közművek jogelődje) is, Rt-ként.
Sok más vállalkozáshoz hasonlóan ezekben az években indult a Fido is: ’91-ben Bt-ként alakult meg, és ’94-ben vette fel a települési hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységeket. A folyékony hulladékok (szippantott szennyvíz) begyűjtését, szállítását már 1984-től engedélyezték magánvállalkozások részére is, így a kilencvenes évek közepére viszonylag sok szereplős lett a hulladékpiac, és meg is erősödtek ezek a vállalkozások. Korabeli sajtóhírek szerint Budapesten 1997-98-ra 59 vállalkozó végzett szippantást és több mint 150 vállalkozó kapott iparengedélyt szemétszállításra.
Ekkor dobta le az atombombát a Fővárosi Önkormányzat, amely pályázat útján egy kézbe adta volna a budapesti közszolgáltatást. A rendelettervezet óriási felzúdulást keltett a vállalkozások között, és azzal vádolták a Fővárost, hogy az FKF-re írták ki a pályázatot, mert a kritériumokat más nem tudta volna teljesíteni. A tervezet ellen 1997. március 8-án 120 szippantókocsi és több mint 70 szilárd hulladék-szállító autó demonstrált Budapesten, megbénítva a belváros forgalmát.
Ugyanakkor a hulladék kezelése terén óriási volt akkoriban a káosz: sajtóbeszámolók szerint a vállalkozók szinte ellenőrzés nélkül rakhatták le a szemetet, engedély és megfelelő védelem nélküli bányagödrökben, útszéli bozótosokban, ahol akkori becslések szerint több tízezer köbméter szemét halmozódott fel. Ennek a helyzetnek a kezelésére is szolgált volna a Főváros egy szereplős koncepciója.
Az érdekegyeztető tárgyalások egy évig tartottak, a Főváros végül a kemény ellenállás miatt részben engedett korábbi koncepciójából. Így a lakossági szilárd hulladék piacon az FKF nyerte meg a kiírt pályázatot, a gazdálkodó szervezetek hulladékának esetében pedig egy konzorcium lett a nyertes. A 10-tagú konzorciumot az FKF vezette, a többi 9 tag egyike volt a Fido Kft. A konzorcium 10 évre kapott felhatalmazást a tevékenység végzésére. (A folyékony hulladékok esetében hasonló megoldás született: ott nem az FKF, hanem a szintén fővárosi tulajdonú FTSZV vezette a konzorciumot, más tagokkal.)
Az akkoriban e területen tevékenykedők elmondása alapján sejthető, hogy a konzorciumon belül is nagy helyezkedés, bunyó és ügyeskedés folyhatott a piac felosztásáért és új ügyfelek megszerzéséért, dacára annak, hogy elvileg minden szereplő meghatározott területen tevékenykedett. Az elmondások alapján jónéhány vállalkozó rendelkezhetett jó politikai kapcsolatokkal a Fővárosnál.
A 10 éves időszak lejárta után, 2009-ben az FKF tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a gazdálkodó szervezeteknél keletkező, háztartási jellegű hulladékok begyűjtésére és elszállítására. A keretszerződést 4 évre kötötte meg az FKF hét vállalkozóval, amelyek köre nagyrészt átfedett a korábbi konzorciumi tagok körével – köztük a Fido Kft-vel is. A Fido tehát régi motoros és hosszú időre visszanyúló szakmai kapcsolatokkal rendelkezik ezen a piacon. Bár az ügyvezető elmondása szerint a Kondorosi út neki „nem nagy biznisz”, összességében stabilan működő nyereséges vállalkozásról van szó: az elmúlt 5 évben a 12 főt foglalkoztató cég adózás utáni eredménye 45-60 millió Ft körül alakult.
Szöveg: Fülöp Orsolya — Videó: Bodoky Bence | Százmillióktól eshetett el a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatója egy illegális társasházi hulladékbiznisz miatt | A XI. kerületi Kondorosi Lakónegyedből több mint egy évtizede illegálisan szállítják el a háztartási hulladékot – tárta fel az Átlátszó ottlakók segítségével. A Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatója, a Budapesti Közművek az elmúlt évtized alatt többszázmillió forinttól eshetett el azáltal, hogy nem hozzá folyik be a szemétszállítási díj. A művelettel a lakók sem feltétlenül járnak jól anyagilag, ráadásul a vállalkozó a lakók által szelektíven gyűjtött szemetet még össze is önti a vegyes hulladékkal. Sem a szemetet elszállító vállalkozótól, sem a társasházakat kezelő közös képviselőtől, sem pedig a közszolgáltatótól nem kaptunk érdemi magyarázatot a jogsértőnek tűnő gyakorlatra. Videón rögzítettük az illegális szemétbegyűjtést. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/04/19/szazmillioktol-eshetett-el-a-fovarosi-onkormanyzat-kozszolgaltatoja-egy-illegalis-tarsashazi-hulladekbiznisz-miatt/ | 2023-04-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 1 százalék, majd Orbán Viktor kormányzása alatt 4,7-re nőtt, mi az? Nem a GDP. Pedig ennek az adatnak nagyon örül a kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője. Sebestyén Géza fizetett hirdetésben mutatja a Facebookon, hogy „bezzeg” Romániában és Szlovákiában nagyobb a korrupció, miközben hazánk ellen indít eljárást az unió. Teszi ezt egy 2013-as adatsor alapján, miközben ugyanabban a világbanki felmérésben léteznek ennél frissebb adatok is, de azok már egészen mást mutatnak.
„A világhírű magyar korrupció. Egy újabb olyan terület, amelyben csak itthon van »világhírünk«. A Világbank vállalati felmérései ezt ugyanis semmilyen szinten nem támasztják alá. A magyar vállalatoknak mindössze 2,1 százaléka tapasztalt korrupcióra utaló kéréseket. Ez az érték kevesebb mint fele a szlovák vállalatoknál mért 4,4 százaléknak, körülbelül ötöde bezzegrománia 9,8 százalékának vagy Olaszország 11,8 százalékának, és nagyjából huszadrésze a háború előtti Ukrajnának” – a bejegyezést idén március 5-én tette közzé Sebestyén Géza.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője így fejezi be a bejegyzését: „hogy ezen adatok mennyire korrelálnak a jogállamisági eljárások számával, annak eldöntését az olvasóra bízom”.
Sebestyén Géza posztját az MCC meg is hirdette: a Facebook AdLibrary szerint 15-20 ezer forintért 25-30 ezer felhasználót értek el, többek között e cikk szerzőjét is. Pedig az már a kiposztolt térképen is látszik, hogy a csillaggal jelölt országok adatai 2013-asok, a többi pedig 2018-as. A forrás a térkép szerint „Enterprise Surveys by the World Bank.” Ezt a World Bank oldalán meg is találtuk.
Az adatok hosszú évekre visszamenőleg elérhetőek: a 2009-es – vigyázat, Gyurcsány-Bajnai-kormány alatti! – időszakban 1 százalékot mértek. Így nézett ki Európa korrupciós térképe 2009-ben, majd 2013-ban, 2019-ben. Ekkor voltak adatfelvételek. Az országokra kattintva a változás jól követhető:
Ez alapján az látszik, hogy a Sebestyén által örvendezve hivatkozott időszak valójában a 2013-as állapot, vagyis öt évvel a jogállamiság eljárások indulása előtti időszak. Az is egyértelmű, hogy a világbanki felmérés korrupciós mérőszáma (a legalább egy megvesztegetési kísérlettel találkozó cégek aránya) 2009-ről 2021-re közel ötszörösére nőtt Magyarországon. Eközben Sebestyén által leszólt két országban, Szlovákiában és Romániában csökkenő tendencia figyelhető meg.
Milliárdokból felépített egyetértők
A Mathias Corvinus Collegiumról (MCC) 2021-ben megírtuk, hogy éveken át támogatta közpénzekkel a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül. A több milliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány mellett az MCC több száz milliárd értékű vagyonhoz jutott közvetlenül a kormánytól is, ingatlanok és részvénycsomagok formájában. „A vagyonátadás érdekessége, hogy az MCC mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a bőkezű állami ajándék átadója és átvevője egy személyben” – áll a 24.hu cikkében.
Az MCC 9,4 millió forintnak megfelelő összeget (30 000 dollárt) fizetett az amerikai jobboldal médiacelebjének, Dennis Pragernek tavaly augusztusi fellépéséért az MCC Feszten Esztergomban, ahol a vendég a magyar kormányt dicsérte és a nyugati kultúra megmentőjeként tüntette fel. Az esztergomi eseményen a Fox News-ból ismert Tucker Carlson is felszólalt.
Harmincezer dollárt fizetett az MCC a nyári fesztiválján fellépő konzervatív amerikai médiacelebnek | atlatszo.hu
Az amerikai emberi jogi szervezet, a Southern Poverty Law Center (SPLC) Hatewatch nevű blogja – ami az amerikai szélsőjobboldal tevékenységét monitorozza – közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint a 2021. augusztus 5-7. között zajló MCC Fesztet szervező Mathias Corvinus Collegium (MCC) 30 000 dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon közel közel 9,5 millió forintot fizetett az amerikai konzervatív médiacelebnek, Dennis Pragernek egy egyórás beszédért.
Az MCC kutatója szerint nincs itt semmi látnivaló
E-mailben kerestük Sebestyén Gézát, válaszait szó szerint közöljük.
Átlátszó: Az ön által megosztott térképen *-gal jelöltek adatokat. A magyarázat szerint azok 2013-as adatok. A forrást visszakeresve vannak újabb adatok is. Ezek alapján a magyar korrupció a 2009-es 1 százalékról 2019-re közel 5 százalékra nőtt. Románia, Szlovákia esetében pedig feleződött. 2023-ban mennyire releváns a témában egy 2013-as adatsor?
Sebestyén Géza: Van, akinek releváns, van, akinek nem, ezt a kérdést mindenki döntse el saját maga. Én egyébként nem adatsort elemeztem, hanem (ahogyan le is hivatkoztam) a „Far & wide” oldalon idén megjelent cikk egyik ábráját posztoltam a FB oldalamon. Cikket nem írtam volna belőle, ám elfogadom, hogy Ön például igen. Azt, hogy az idézett oldal miért most tette fel ezt a térképet, talán tőlük kellene megkérdezni.
Átlátszó: Hogyan értékeli, hogy a magyar korrupció az Orbán kormány alatt közel ötszörösére nőtt az ön által idézett kutatás szerint?
Sebestyén Géza: Ha jól értem, akkor Ön most 2013 előtti adatokat is relevánsnak tekint a témában, miközben az előbb már a 2013-as relevanciája is kérdéses volt. Őszinte leszek, kissé össze vagyok zavarodva. A kérdést emellett abszurdnak is tartom. Ha így nézzük az adatokat, akkor az a válasz lenne ideális, ha a megkérdezett cégek 100%-a számolna be korrupcióról, mert ez esetben az érték már nem tudna növekedni. Ráadásul kis értékek esetén az arányszám használata szakmailag is hibás. Ha tavaly a cégek 0,000000001 százaléka tapasztalt volna korrupciót, idén pedig 0,000001 százaléka, akkor most azt kérdezné, hogy hogyan értékelem azt, hogy a korrupció ezerszeresére nőtt? Ilyen kis értékek esetében az ingadozás oka egyébként akár mérési hiba is lehet. Az Orbán kormányok alatti korrupciós helyzet „súlyosságát” jól mutatja, hogy a 2019-es adatok alapján a magyar cégek 0,3 százaléka (azaz EZER cégből HÁROM) azonosította a korrupciót, mint a legjelentősebb problémáját. A fejlett országokban ugyanez az érték ennek több mint 12-szerese (3,7 százalék). Nálunk a vezető gond egyébként a képzett munkaerő hiánya, ezt a cégek 31,5 százaléka említette, mint legnagyobb probléma (mely érték több mint SZÁZSZOROSA a korrupciót megnevező cégek arányának). Az adatok forrása: Hungary-2019.pdf (enterprisesurveys.org)
Sebestyén Géza az MTVA Híradójában legutóbb az ukrán gabona okozta gondokról, valamint a forint erősödéséről nyilatkozott, de a „a háborús és szankciós inflációról, valamint „a magyar kormány és a jegybank infláció elleni lépéseiről” is beszélt az HírTV-ben. Januárban a Mandineren „Ezért örülhetünk a magas inflációs mutatóinknak” címmel közölt írást. Ebben azt fejtette ki, hogy „a magyar árak százalékos növekedése, az inflációs mutató csak azért lett magasabb, mert alacsony volt a bázisár.” Megfogalmazása szerint „az egységnyi árnövekedés nagyobb inflációt jelent azon államokban, ahol az árak alacsonyabbak.”
Ehhez csak saját, januári cikküket idéznénk, amikor is bemutattuk, hogy 41 százalékkal olcsóbb ugyanaz a kosár London közelében az Aldiban, mint itthon. A többit, Sebestyént idézve, az olvasóra bízzuk.
Aldi Angliában és itthon: 41 százalékkal olcsóbb ugyanaz a kosár London közelében, miközben jóval többet keresnek | atlatszo.hu
Így néz ki az angol árakból összerakott kosarunk, mellette a magyar. Mindenből – kivéve a tojásból és a WC-papírból – egy kilót/litert vettünk alapul, hogy az eltérő kiszerelés ne okozzon eltérést. A szegedi Aldiban a tojás hetek óta hiánycikk – az eladó szerint a hatósági ár miatt – , ahogy olaj sincs azon az áron.
Szöveg: Segesvári Csaba — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Sebestyén Géza / Facebook | Tízéves, elavult adatokkal cáfolja a növekvő korrupciót Facebook-hirdetésben az MCC | A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 1 százalék, majd Orbán Viktor kormányzása alatt 4,7-re nőtt, mi az? Nem a GDP. Pedig ennek az adatnak nagyon örül a kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője. Sebestyén Géza fizetett hirdetésben mutatja a Facebookon, hogy „bezzeg” Romániában és Szlovákiában nagyobb a korrupció, miközben hazánk ellen indít eljárást az unió. Teszi ezt egy 2013-as adatsor alapján, miközben ugyanabban a világbanki felmérésben léteznek ennél frissebb adatok is, de azok már egészen mást mutatnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/04/14/tiz-eves-elavult-adatokkal-cafolja-a-novekvo-korrupciot-facebook-hirdetesben-az-mcc/ | 2023-04-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kezdetben „Kerepesi úti Sportpark” néven futó beruházás története 2017-re nyúlik vissza, amikor a kormány a 2019-ben Budapesten rendezett Maccabi Európa Játékok miatt bruttó 30 milliárd forintot biztosított rá. Most jóval túllépik ezt az összeget, és a végleges költség még magasabb lehet, mert több projektelem nem része a mostani tendernek.
A Maccabi Világjátékok, a Maccabiah, vagy más néven „Zsidó Olimpia” a zsidó sportolók világversenye, melyet 4 évente rendeznek meg Izraelben, az olimpiát követő évben. A Maccabi Európa Játékokat (EMG) ugyancsak négyéves ritmusban, két év eltolással rendezik meg a Maccabi Világjátékoktól – olvasható a Wikipédián. A magyar kormány 2015-ben jelentette be, hogy a következő, 2019-es európai sporteseményt a zsűri döntése nyomán Budapesten rendezik.
A budapesti Maccabi Játékokra nem készült el
A svájci Bázel városáéval szemben győztessé nyilvánított hazai pályázatot a Maccabi Vívó és Atlétikai Club (Maccabi VAC), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), illetve a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (MTK) nyújtotta be.
Az MTK és a Mazsihisz kétmilliárd forintot költhet el a Maccabi VAC-cal a „zsidó olimpiára” | atlatszo.hu
A pályázók bízhattak a sikerben, ugyanis a kormány részéről megnyilvánuló támogató szándék bejelentése előtt másfél héttel, október 21-én megalakították az EMG 2019 Sport Szervező Kft-t, amelyet aztán november 9-én jegyeztek be. A cégben a Maccabi Vívó és Atlétikai Club mellett tag az MTK és a Mazsihisz is.
A kormány pedig mindenben segítette a szervezőket, amiben valószínűleg fontos szerepe volt annak, hogy
az MTK elnöke 2010 óta a Fidesz egyik alapító tagja, Deutsch Tamás.
Egy 2017-es kormányhatározat (1323/2017) maximum bruttó 30 milliárd forintot biztosított a sportesemény helyszínének megálmodott „Kerepesi úti Sportpark” megvalósítására és 1,6 milliárd forintot annak terveire.
Azonban hiába volt minden, a Nemzeti Sportközpontok által koordinált kivitelezés nem történt meg. 2018 májusában a beruházásra kiírt első, majd pár hónappal később a második közbeszerzés is eredménytelen lett. A szervezők sokáig nem árulták el az okokat, és az első tender esetében a hivatalos dokumentumokban sem szerepel semmilyen érdemi információ.
A második eljárásnál viszont az olvasható a közbeszerzési adatbázisban, hogy azért lett eredménytelen, mert a kormány úgy döntött, nem a tervezett Kerepesi úti komplexumban, hanem máshol rendezi meg a Maccabi Európa Játékokat.
Az is látszik a 2018-as papírokban, hogy a munkára akkor Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége, a ZÁÉV Zrt. és egy másik kormányközeli cég, a West Hungária Bau Kft. (WHB) nettó 35 milliárd forintos, közös ajánlattal pályázott. Rajtuk kívül egy harmadik NER-es nagyágyú, a Market Zrt. is jelentkezett, ám a cég ajánlata érvénytelen lett egy banális hiba miatt: néhány alapvető dokumentumot nem nyújtott be, mint egy rutintalan jelentkező.
Az MTK megörökölte a projektet
A 2019. július 29. és augusztus 7. között rendezett Maccabi Európa Játékok helyszíne végül a Ludovika Campus lett, a megnyitóünnepséget pedig az MTK arénájában, a 7,2 milliárd forintos Hidegkúti Nándor Stadionban tartották.
A helyszínváltozásról a Miniszterelnökség 2018 őszén kiadott egy közleményt, amiben az eredménytelenség okaként a túl drága kivitelezési ajánlatokat jelölték meg. Miközben ugye a közbeszerzési iratokban a kormányzati helyszínváltoztatás az eredménytelenség indokaként, és nem következményeként szerepel.
A miniszterelnökségi közleményben viszont az is benne volt, hogy a Kerepesi úti Sportparkra szánt 30 milliárd közpénzt nem vonják vissza, hanem megkapja az MTK a létesítmény megépítésére.
„A tervezett MTK Sportpark edző- és versenyközpont megvalósítását a Kormány továbbra is támogatja, az erre biztosított költségvetési forrást erre a célra kell felhasználni, és a kormány úgy döntött, hogy az MTK Sportpark fejlesztését a korábban megítélt állami támogatásból építtetőként az MTK Sportegyesület valósítsa meg” – közölte a Miniszterelnökség.
Döcögősen indult kiemelt beruházás
Még a budapesti Maccabi Játékok előtt, 2019. június végén meg is született két kormányzati döntés, amiben már MTK Sportpark néven hivatkoztak a beruházásra. A 150/2019 számú kormányrendeletben a projektet „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánították, az ugyanaznap megjelent 1371/2019 számú kormányhatározatban pedig intézkedtek arról, hogy a létesítmény helyszíneként kinézett ingatlanok az MTK vagyonkezelésébe kerüljenek. A kormányhatározatot 2021 februárjában felfrissítették egy újabbal (1035/2021), és ezzel a beruházás elindult a megvalósulás felé.
2021 novemberében az MTK kiírta a sportpark műszaki ellenőri szolgáltatására vonatkozó közbeszerzést, amit 2022 júliusában egy cég 210 millió forintos ajánlattal nyert el, majd az összeg hamarosan 189 millióra csökkent. Tavaly július elején az MTK elkezdte keresni a beruházás kivitelezőjét is, ám a tender ősszel eredménytelenül zárult.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) feltöltött dokumentum szerint azért, mert „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel”. Azt viszont nem tették közzé, hogy mekkora összegű volt ez a legkedvezőbb ajánlat, és kitől érkezett. Csak az szerepel a tender irataiban, hogy négyen pályáztak a feladatra:
a Mészáros Lőrinc és gyerekeinek tulajdonában lévő FEJÉR-B.Á.L. Zrt.,
a Horváth Építőmester Építőipari Zrt.,
a Budapest-Belgrád vasút építésén dolgozó, kínai tulajdonú China Railway Magyarország Kft.,
és a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt.
Másodjára sikerült, naperőmű is lesz
Az MTK azonban nem adta fel: 2022 decemberében, karácsony előtt néhány nappal a klub közzétette a kivitelezésre vonatkozó második ajánlattételi felhívást is. Ennek eredménye – amit elsőként az RTL vett észre – idén március elején jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
Az eredménytájékoztató szerint a főváros VIII. kerületében, a Kerepesi út 17. szám alatt található 94 654 négyzetméter nagyságú telken épül egy nettó 17 556 alapterületű, maximum 4900 fő befogadására alkalmas multifunkciós csarnok. A háromszintes épületben lesz kis és nagycsarnok is, valamint VIP-szoba, étterem, és itt kap helyet a sportklub sakk-bridzs szakosztálya is.
Ezen kívül a beruházás részeként készül gazdasági épület, úgynevezett „városi tér” és alatta fedett parkoló, valamint szabadtéri pályák, pihenőterület, zöldfelületek, parkolók, utak, 2 db élőfüves labdarúgó pálya, játszótér, kültéri fitnesz park, és lesznek felszíni parkolók is. Érdekesség, hogy a hőtermelést termálkutas melegvíz-ellátó rendszerrel akarják megoldani a „Kiviteli Tervdokumentációban szereplő gázkazánok és gázellátó hálózat” helyett, ezért termálkutakat létesítenek. Azzal is próbálják csökkenteni a rezsiköltségeket, hogy a csarnok tetejére napelemeket tesznek, és még egy 250 kW-os naperőművet is létesítenek a telken.
A tendert a Bayer Construct Zrt. nyerte nettó 26,9 milliárd forintos ajánlattal.
A cég többségi tulajdonosa (a Foreseen Construct Holding Zrt.-n keresztül) Balázs Attila, akit a Válasz online egy 2020-ban megjelent cikkében a NER új üstököseként aposztrofált. Ennek elsődleges oka, hogy az Erdélyben született cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával. Üzletelt a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal és a leghíresebb Fidesz-közeli milliárdossal, Mészáros Lőrinccel is.
A Forbes 100 legértékesebb magyar tulajdonú vállalatának 2021-es listáján 99. helyet elfoglaló Bayer Construct Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz, sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is. De mint arról a 24.hu, majd a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatásokban is bővelkednek.
Két év után újabbra cserélte magángépét Balázs Attila építőipari vállalkozása | atlatszo.hu
Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.
Még drágább is lehet
A Bayer Construct közel 27 milliárdos ajánlata sem kevés, más pályázók azonban ennél is többért vállalták volna az MTK Sportparkjának kivitelezését.
A tenderen még hárman indultak Balázs Attila cégén kívül:
a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.,
az Innoscitech Innovációs, Kutatási és Építőipari Kft.,
közös ajánlattevőként a West Hungária Bau Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt.
Az elmúlt öt évben maximum 9 milliárd forint árbevételt elérő Innoscitech Kft. többségi tulajdonosa Simon Levente, aki Balázs Attilával párhuzamosan 2004-től 10 évig tulajdonosa, 2009-től 2014 végéig pedig ügyvezetője is volt a Bayer Construct Zrt.-nek. Az Innoscitech ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították, mert nem nyújtott be pár alapvető dokumentumot a jelentkezéséhez.
A Fidesz-közeli szuperduó, Mészáros Lőrincék családi cége és a Tiborcz István üzletfelének tulajdonában lévő WHB párosa viszont az árképzés miatt vesztett. Ajánlatuk ugyanis nettó 27,6 milliárd forint volt, ami 700 millióval több a Bayer Construct által vállalt árnál. A szegedi székhelyű Varga Mihály (nem a pénzügyminiszter) tulajdonában lévő KÉSZ Zrt. ennél jóval drágábban, nettó 29,5 milliárd forintért vállalta volna a Sportpark megépítését.
Könnyen lehet azonban, hogy a beruházás jóval többe fog kerülni a Bayer Construct által vállalt nettó 26,9 milliárd forintnál. Egyrészt, ugye, előfordulhat, hogy sok más nagyprojekthez hasonlóan az évekig tartó építkezés közben jelentősen megdrágul majd a beruházás.
Másrészt pedig a tenderdokumentációban több projektelemnél is az szerepel, hogy „nem része a tárgyi kivitelezési feladatnak”. Ilyen például az úgynevezett C épület, amelyről semmilyen információ nincs, sem a mérete, sem a funkciója nem szerepel a közbeszerzési iratokban. Csak az áll mellette, hogy a „helyén füvesítés történik”. Ugyanez a helyzet a „kültéri rekreációs sportpályák” (kispályás futball és teniszpályák) esetében, amelyeknek „megvalósítása nem képezik tárgyi kivitelezési feladat részét”, a leírás szerint a helyükön füvesíteni fognak.
Később persze még megvalósulhatnak, ahogy a tenderleírásban szereplő két ismeretlen méretű és funkciójú híd is. Ezek megépítéséről nagy valószínűséggel nem tett le az MTK, mert még gyepesítést sem említenek velük kapcsolatban, csak azt, hogy az „E és az F Hidak nem részei tárgyi kivitelezési feladatnak”.
Nem tudni, milyen lesz, de a kormány szerint fontos
Arról egyébként sem a közbeszerzési adatbázisban, sem máshol nem szerepel semmi, hogy miként fog kinézni a létesítmény. Csak a 2017-es, még a Maccabi Játékok előtt készült látványtervek érhetők el nyilvánosan, ám azokon biztosan változtatnak.
2021 májusában az MTK kiírta a sportpark áttervezésére vonatkozó közbeszerzést, amit nyáron – egyedüli ajánlattevőként – a 2017-es tervpályázatot is elnyerő Sagra Építész Kft. húzott be nettó 480 millió forintos ajánlattal. A tervezési költségek azonban 2022 áprilisában egy szerződésmódosítással nettó 516 millióra, majd az év decemberében egy másikkal nettó 527,8 millióra emelkedtek.
A kivitelezési tender eredményének megjelenése után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdésben érdeklődött a sportpolitikáért is felelős Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől, hogy ki fizeti a 27 milliárd forintos MTK Sportparkot.
A miniszter az egyszerű kérdésre már-már művészi módon reagált: két mondattal, négy sorban, ám érdemi válasz nélkül. „Magyarország Kormánya 2010 óta történelmi léptékben is kiemelkedő sportfejlesztési programot valósított meg Magyarországon, mellyel több évtizedes lemaradást orvosol. A Kormány sportpolitikájának célja nem lehet más a jövőben sem, mint az ágazat nemzeti, közösségi érdekek mentén, határozott állami szerepvállalással történő kiemelt támogatása” – írta Szalay-Bobrovniczky április elején. | Közel 27 milliárd forintos Sportpark épül az MTK-nak a Kerepesi úton | A fideszes Deutsch Tamás által elnökölt sportegyesület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton egy közel 95 ezer négyzetméteres telken gigantikus sportparkot épít. Lesz multifunkciós csarnok VIP-részleggel és sakk-bridzs szakosztállyal, valamint mélygarázs, szabadtéri pályák, kültéri fitnesz és játszótér is. A kivitelezést a Bayer Construct Zrt. nyerte, ami eddig csak alvállalkozóként vett részt hasonló projektekben, tulajdonosa egy ideje azonban Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével üzletel. A beruházást valószínűleg az állam fizeti közpénzből, de ezt nem mondták ki egyértelműen. A kormány csak a sport „nemzeti és közösségi érdekek mentén” való kiemelt támogatásáról beszél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/04/14/kozel-27-milliard-forintos-sportpark-epul-az-mtk-nak-a-kerepesi-uton/ | 2023-04-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormányközeli WHB verseny nélkül nyerte el a csengeri börtön kivitelezését, miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól. Az építkezés a szerződés szerint 50 milliárd forintba kerül majd, holott pár éve még csak 900 milliósra tervezték a beruházást. A BvOP egyelőre nem árult el részleteket a létesítmény méretéről.
„Biztos, hogy megépül a csengeri büntetés-végrehajtási intézet!” – szögezte le a megyei lapnak még 2017-ben a település fideszes polgármestere. Forján Zsolt akkor azért érezte ezt fontosnak hangsúlyozni, mert a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) eredménytelennek nyilvánította a börtön kivitelezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárást, miután túl drága ajánlatok érkeztek. Vélhetően emiatt született évekkel később az a döntés, hogy a kormány inkább átvágja a gordiuszi csomót.
Eredetileg Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. A kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a férőhelybővítési programot, és első körben 46 milliárd forintot szánt a célra. Bár ez összeg később megnőtt, végül egyetlen új börtön sem épült meg.
Lettek viszont konténerbörtönök és új épületszárnyak Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tökölön, Baracskán, Veszprémben, Kiskunhalason, Tiszalökön és Miskolcon. A beruházásokat két kormányközeli cég: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és a Paár Attilához köthető West Hungária Bau Kft. (WHB) végezte el nettó 5,2 és nettó 10,1 milliárd forintért.
A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | atlatszo.hu
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.
Arra, hogy az eredeti helyszíneken végül miért nem épült semmi, és miért csak a tervezett férőhelyek fele (4500 helyett 2750) készült el, a Belügyminisztérium nem válaszolt. Szerintük ugyanis az ezzel kapcsolatos információk „nem nyilvánosak”.
Ötvenszer annyiba fog kerülni
A 2016-ban meghirdetett férőhelybővítési program hivatalosan már 2021-ben lezárult, de csak pár hete közölte a BvOP, hogy Kunmadaras, Ózd és Kemecse után Békésen, Hevesen, Komádiban és Komlón sem épül börtön.
Egyedül a román határhoz közeli Csenger maradt a listán, és úgy tűnik, itt hamarosan valóban lehet büntetés-végrehajtási intézet. A K-Monitor ugyanis a napokban kiszúrta az átláthatóságért EU-s nyomásra létrehozott felületen, a kif.gov.hu-n, hogy a BvOP szerződést kötött a WHB-val a csengeri börtön építésére.
Az 50 milliárd forintos megbízást a kormányközeli cég közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kapta meg.
Ez pedig úgy történhetett, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága (a Nemzetbiztonsági Kabinet kérésére) 2022 februárjában mentesítette a közbeszerzés alól a projektet. A 25 millió forintos értékhatárt meghaladó építési beruházásoknál ugyanis alapvetően kötelező eljárást lefolytatni.
Hogy miért kaphatott ez alól felmentést a csengeri börtön, nem tudni, ugyanis a határozatot zárt ülésen hozták meg, így annak jegyzőkönyve nem nyilvános.
De persze nem csoda, hogy az állami szerveknek nem volt kedvük megint bajlódni a közbeszerzésekkel: korábban ugyanis kétszer is nekifutottak az eljárásnak, de mindkét alkalommal drágább ajánlatokat kaptak a becsült értéknél.
2018-ban még 3,9 milliárd forintot szántak a 4 darab 500 fős – köztük a csengeri – börtön megépítésére, de ennyiért senki sem vállalta a kivitelezést. Most a közzétett szerződés szerint egyetlen börtön fog kerülni 50 milliárd forintba.
Vagyis a tervezett 900 millióhoz képest több mint ötvenszer drágább lesz a beruházás.
A magas ár azonban nyilván nem jelentett gondot ebben az esetben, hiszen a nyertesnek látszólag senkivel sem kellett versenyezni a megbízásért, és előzetes kalkulációkról sem tudni.
A számokat látva azért – biztos ami biztos – megkérdeztük a BvOP-t, nem történt-e esetleg elírás. Ha pedig nem, árulják el nekünk, hány férőhelyes lesz az 50 milliárdos börtön.
A BvOP Kommunikációs Főosztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a Központi Információs Közadat-nyilvántartás helyes adatokat tartalmaz. A beruházás jelenleg még tervezési szakaszban van.” Ennél több információt azonban nem osztottak meg velünk.
Kormányközeli cégcsoportokat hizlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Tiborcz István tendernyertes üzletfele
Ha a számok stimmelnek – márpedig a BvOP szerint stimmelnek –, akkor a kivitelező West Hungária Bau Kft. igencsak jól jár. Persze, nem ez lenne az első eset.
A WHB ugyanis egyrészt arról ismert, hogy többségi tulajdonosa, Paár Attila volt az, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő, Tiborcz István tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 49,1 milliárdos vagyonával Paár az ország 34. leggazdagabb embere.
Másrészt a cég évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket.
Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban, és ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen. A közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de 2021-ben az egyik legnagyobb fogásuk a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ volt, amit 43,4 milliárd forintból építhetnek meg. Legutóbb akkor írtunk róluk, amikor elnyerték az Állatorvosi Egyetem bővítésének munkálatait.
47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | atlatszo.hu
Jó napja volt pénteken a kormányközeli West Hungaria Bau Kft.-nek: egy nettó 5,2 milliárdos és egy nettó 42,5 milliárdos beruházás elvégzésével bízták meg. A szerződés azonban egyelőre feltételes, így ha 180 napon belül nem teljesülnek a feltételek, akkor automatikusan meg is szűnik. Ennek ellenére az Állatorvostudományi Egyetem már korábban bejelentette, hogy a beruházás hamarosan megkezdődik.
A sok megbízás meg is látszik a cég eredményein. Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban pedig 11,4 milliárd forint volt.
Abban az évben a tulajdonosok közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből. 2021-ben pedig tovább nőtt a WHB forgalma: 82,9 milliárdos árbevételt értek el, a nyereség 14 milliárdra ugrott. Ugyan a 2022-es számok még nem ismertek, de aligha lesz sokkal rosszabb az összkép.
Megteltek a magyar börtönök
Hogy miért van szükség új büntetés-végrehajtási intézetek építésére, arról a napokban számoltunk be.
Egy, az Átlátszó által beadott közadatigényléséből derült ki, hogy csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át egyik börtönből a másikba. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb:
az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most.
Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány és a BvOP. A férőhelybővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszélnek – hangsúlyozza a jogvédő civil szervezet.
Megteltek a börtönök, utaztatják a rabokat, bedőlt a zsúfoltságmentesítő program | atlatszo.hu
„Egyik nap bejöttek az őrök, mondták, hogy pakoljak, mert átvisznek egy másik börtönbe – az ország másik végébe. Nem is értettem, hogy miért. Később annyit hallottam vissza, hogy „a börtönök zsúfoltsága miatt. De ahova kerültem, ott még rosszabb volt a helyzet, többen voltunk egy cellában. Szóval nem nagyon értem még így sem.” Ezt az esetet juttatták el lapunkhoz, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, mi állhat a háttérben. | Ötvenszer drágább lesz az új börtön építése Csengeren, mint eredetileg tervezték | A kormányközeli WHB verseny nélkül nyerte el a csengeri börtön kivitelezését, miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól. Az építkezés a szerződés szerint 50 milliárd forintba kerül majd, holott pár éve még csak 900 milliósra tervezték a beruházást. A BvOP egyelőre nem árult el részleteket a létesítmény méretéről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/04/12/otvenszer-dragabb-lesz-az-uj-borton-epitese-csengeren-mint-eredetileg-terveztek/ | 2023-04-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Három éve kezdte az MNB-Ingatlan Kft. kortárs magyar festők alkotásait megvásárolni. Legutóbb tavaly áprilisban vettek festményeket, de a közbeszerzési értesítő szerint most tovább bővítenék a gyűjteményüket. Ezúttal Bak Imre négy művét szemelték ki, ám az eladó nevét és a becsült árat kitakarták az iratokból. 2020-ban egyébként már vettek Bak-festményeket: 17 darabot összesen 165 millió forintért.
2020 szeptemberében írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leánycége, az MNB-Ingatlan Kft. elkezdett festményeket vásárolni. Onnantól kezdve néhány hetente, de maximum havonta vett a cég újabb alkotásokat, számításaink szerint összesen 4 milliárd forint értékben. A képek tárolási helyét hosszú ideig titkolták, majd nagy sokára egy online galériában mutatták meg őket, újabban pedig a nagyközönség is láthatja egy részüket egy-egy kiállításon.
2021 októberében Mengyán András festőművész 16 alkotását vásárolta meg a jegybank cége nettó 126,4 millió forintért, majd az év decemberében Szentpétery Ádám 20 alkotását vette meg nettó 82 millió forintért. Utána viszont megtorpant a korábbi festményvásárlási láz, és hónapokig nem vettek semmit – akkori információink szerint a 2022. áprilisi országgyűlési választás miatt jegelték a programot, amit számos választópolgár felesleges közpénzszórásnak tartott.
Lehetett alapja a szóbeszédnek, ugyanis rögtön a (Fidesz újabb győzelmével zárult) választás után két nappal, 2022. április 5-én már ki is írtak egy új eljárást Kucsora Márta 20 képének megvásárlására, amiket végül 58 millió forintért vettek meg. Utána viszont valószínűleg az MNB-Ingatlan Kft.-t is utolérte a kormány által szorgalmazott spórolási kényszer, mert azóta semmilyen új festményt nem vettek.
Kitakart eladó és érték
Egészen mostanáig. Néhány napja, március 28-án azonban a jegybank cége elindított egy közbeszerzési eljárást négy darab alkotás megvásárlására. A kinézett képek a következők:
Bak Imre: Cím nélkül (Narancssárga-Kék) -1969
Bak Imre: Négyrészes – 1970
Bak Imre: Cím nélkül – 1981
Bak Imre: Mitológia II. – 1985
Bak Imre (1939-2022) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő, aki jellegzetes geometrikus formákat jelenített meg a képein. A jegybank-cég gyűjteményépítése gyakorlatilag vele indult, hiszen annak kezdetén, 2020 őszén az ő 17 darab alkotását vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft. nettó 165 millió forintért – vagyis darabonként kb. 10 millió forintért. Azokat a Bak-képeket a Trance Balance Művészeti Kft.-től vették, ami az acb Galériát működteti a budapesti Király utcában.
A most megvásárolni kívánt 4 Bak Imre festmény megszerzése érdekében szokás szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítottak, hiszen a művek egyediek és egy bizonyos tulajdonos birtokában vannak, ezért csak vele tárgyalnak az adásvételről. Az ajánlattételi határidő április 14., az első tárgyalás pedig április 19-én lesz az iratok szerint.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) feltöltött dokumentumokból azonban az eladó nevét és a festmények becsült értékét is kitakarták (az aláírást mi tettük felismerhetetlenné):
Viszont az eljárás műszaki leírásában legalább a megvásárolni alkotásokat megnézhetjük kicsiben:
A négy alkotásból kettő egyébként jelenleg is megtalálható (picit eltérő méretekkel ugyan, de ez adódhat számítási okokból vagy a keret méretéből is) az acb Galéria honlapján, így könnyen lehet, hogy ők az a titokzatos eladó, akit kitakartak a közbeszerzési iratokból.
Már kiállításokat is tartottak
2020 őszén, az MNB-Ingatlan Kft. festménybeszerzéseinek kezdetén a Nemzeti Bank azt válaszolta a Népszava érdeklődésére, hogy a megvásárolt alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben és irodáiban helyezik el.
2021 májusában hiába érdeklődtünk a képek hollétéről, az MNB-Ingatlan Kft. nem árulta el, hol tárolják őket, csak annyit közöltek, hogy vigyáznak rájuk. Bő fél évvel később, 2021. december végén viszont a Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy aznaptól elérhető a honlapjukon az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában lévő kortárs gyűjteményről készült online katalógus.
A virtuális gyűjtemény és az egész festményes üzletág ma már az MNB Arts & Culture fantázianevet viseli, melynek a honlapja szerint célja a kollekciót „a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren”.
A weboldal szerint már legalább hat kiállításon megjelentették a megvásárolt festményeket, vagy legalábbis egy részüket – hazai és nemzetközi közönség előtt egyaránt. Tavaly volt egy-egy kiállítás Dubajban, Abu Dhabiban és Szöulban, három pedig Budapesten. Egy a Krisztina körút 37/a szám alatt, kettő pedig az MNB Budai Központjában, a Krisztina körút 55. szám alatt Színerő és Mértani formák a térben címmel.
Ahogy a Mértani formák a térben című kiállításról készült MTI-fotón is látszik, az eseménynek helyt adó MNB-épület aulájában a képek felett lógnak a híres oroszlánok. Az „ezüst színű felhőből” kiugró kilenc arany színű állatot ábrázoló kompozíciót nettó 470 millió forintért vette az MNB-Ingatlan Kft. a Dante Birodalom Kft.-től, melynek tulajdonosa Szőke Gábor Miklós. Tőle vásárolták 197 millió forintért a Medve és Bika harcát ábrázoló szobrot is, amit az épület elé szántak.
Egy másik MNB-ingatlant, a Krisztina körút 6. szám alatt lévő Buda Palotát (régen Postapalota) is Szőke alkotásai ékesítik. Az eredetileg Az arany dinamikája nevet viselő, 127 millió forintba kerülő mű egy 13 méter hosszú vonat, amely aranytömböket formáz, és végül a Robogás nevet kapta. Az épület előtt pedig közel 200 millió forintból áll 6,5 méteres sziklán a 4,5 méteres aranyozott Csodaszarvas.
Ahogy arról tavaly ősszel beszámoltunk, az MNB-s Szőke-szobrokkal eleinte különböző gondok voltak: a szarvas kilógott a telekről, a medve és bika súlyát az alatta lévő mélygarázs födéme nem bírta el, az aranyvonatot a közműhelyzet akadályozta, az oroszlánokhoz pedig nem volt áram.
Kilógott a 200 milliós csodaszarvas az MNB telkéről, a medve meg túl nehéz volt | atlatszo.hu
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége 1 milliárd forintért négy állatszobrot rendelt még 2020-ban Szőke Gábor Miklóstól, a kormány egyik kedvenc szobrászától. Két alkotást azonban még mindig nem állítottak fel, mert néhány probléma adódott a helyükkel. A 200 milliós Csodaszarvas talapzata ugyan elkészült, de a szikláról ugró állat kilógott volna a telekhatárról.
Címlapkép: Érdeklődők a 2022. végén elhunyt Bak Imre 2004 és 2022 között alkotott sorozatait bemutató Helyzetek című tárlat megnyitóján a balatonfüredi Vaszary Galériában 2023. január 22-én. (fotó: MTI/Katona Tibor) | Egy év szünet után ismét festményeket akar venni a Nemzeti Bank cége | Három éve kezdte az MNB-Ingatlan Kft. kortárs magyar festők alkotásait megvásárolni. Legutóbb tavaly áprilisban vettek festményeket, de a közbeszerzési értesítő szerint most tovább bővítenék a gyűjteményüket. Ezúttal Bak Imre négy művét szemelték ki, ám az eladó nevét és a becsült árat kitakarták az iratokból. 2020-ban egyébként már vettek Bak-festményeket: 17 darabot összesen 165 millió forintért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/04/03/egy-ev-szunet-utan-ismet-festmenyeket-akar-venni-a-nemzeti-bank-cege/ | 2023-04-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.
„A beruházásnak nem volt feltétele, hogy erdő is legyen a lombösvény körül” – így védekezett Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester az elhíresült lombkoronaösvénye ügyében. Brüsszelt okolja a tarvágásért, mert a pályázatot már évekkel ezelőtt beadta, de pénz nem jött, „és valamiből finanszírozni kellett a beruházást, ezért mivel az erdő vágásérett volt, letermeltük, és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba”.
A polgármester nyilatkozatai most az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) címzett beadványban köszönnek vissza, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, és Donáth Anna momentumos EP-képviselő jegyeznek. Filemon Mihály mellett a nyíradonyi fideszes politikus Tasi Sándor, és a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője, Tasó László lombkoronasétányát említik, mint
„borzalmas példáját annak, hogyan pazarolja a Fidesz-kormány és az önkormányzatok az Európai Uniós támogatásokat”
Az Átlátszó március végén számolt be arról, hogy kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkoronaösvény építése közben a nyírmártonfalvai polgármester, így most egy pusztaság közepén áll a gyatra színvonalon kivitelezett létesítmény.
Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben | atlatszo.hu
Ahhoz, hogy megtaláljuk az uniós pénzek felesleges elköltésének eme újabb remekművét, Debrecentől körülbelül még 30 kilométert autózunk keletre. Nyírmártonfalván, egy kétezer fős település külterületén valósult meg a lombkorona sétány, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában. Ott tartózkodásunk során csak egy kutyával találkozunk, aki az útról nézte a messziről jött érdeklődőket.
Cikkünkre reagálva Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester, aki magánszemélyként pályázott a támogatásra, bocsánatkérést követelt és sajtóperrel fenyegette meg az Átlátszót. Azt is kiderítettük, hogy a lombkoronasétány közelében üresen álló mezőgazdasági épületre is 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EU-pénzek lehívása terén jeleskedő helyi politikus. A tarvágásban álló lombkoronasétány az internetes népművészetet is megtermékenyítette, a közösségi hálózatokon rengeteg mém jelent meg a témáról.
Üresen álló vágópontra is 50 milliós uniós támogatást kapott a lombkoronasétányos nyírmártonfalvai polgármester | atlatszo.hu
Az Átlátszó kitart amellett, hogy amikor arról számoltunk be, hogy a polgármester uniós támogatást kapott a lombkorona sétányra, akkor a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasóinkat, és ezt a bíróságon is bizonyítani tudjuk. Ugyanis az a valóság, hogy Filemon uniós pénzre pályázott, azt elnyerte, és ezért építette meg a lombkorona sétányt; az, hogy ezt a pénzt kifizették-e már vagy később fogják, teljesen lényegtelen.
A Transparency International Magyarország az EU által kikényszerített, újonnan létrejött antikorrupciós hivatalhoz, az uniós pénzek felhasználása felett őrködni hivatott Integritás Hatósághoz fordult az ügyben. Hivatalos bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy
„Az ismertetett esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során rendszerszintű hibák fordulnak elő, aminek következtében közhatalmi megbízatással is rendelkező személyekhez köthető, értelmetlennek, illetve szükségtelennek tűnő beruházások jutnak közpénzből finanszírozott támogatáshoz.”
Transparency Int Mo Bejelen… by atlatszo.hu
A Transparency International Magyarország számos „red flaget” talált az érintett pályázatokban: Tasó László és Tasi Sándor projektjei például azonos kistelepülésen megvalósítandó, azonos jellegű beruházásra egyazon napon kaptak európai uniós forrásból származó támogatást. Ráadásul Tasi Sándor nemcsak kedvezményezettje a támogatásnak, de elnökként vezető tisztséget töltött be a Vidékfejlesztési Program helyi felhívásának előkészítésében, népszerűsítésében résztvevő, az e két pályázat szerinti térséget lefedő Dél-Nyírség Erdőspuszták Leader Egyesületben, ezért esetében felmerül a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény által tilalmazott összeférhetetlenség gyanúja is.
A Transparency bejelentése azért is érdekes, mert az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc nemrégiben az Átlátszó podcastjában úgy nyilatkozott, hogy a lombkorona-sétányok ügye nem elég fajsúlyos ahhoz, hogy hivatala kivizsgálja azokat. A műsorban azt is elmondta az újonnan létrehozott hatóság elnöke, hogy tényfeltáró cikkekből nem tájékozódnak az Integritás Hatóságnál, ha valaki eljárást szeretne, annak hivatalos bejelentést kell tenni. Ez most megtörtént, a fejleményekről be fogunk számolni.
„Ez nem feljelentővonal” – az EU által kikényszerített új korrupcióellenes hivatal vezetője az Átlátszó podcastban – Rádió
Ősszel Bíró Ferencet választották az újonnan fölállt Integritás Hatóság élére.
Címlapkép: Lombkorona sétány, Nyírmártonfalva, 2023 (fotó: Átlátszó) | A Transparency az Integritás Hatósághoz, Hadházy és Donáth az OLAF-hoz fordult a lombkoronaösvények ügyében | Hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/04/11/a-transparency-az-integritas-hatosaghoz-hadhazy-es-donath-az-olaf-hoz-fordult-a-lombkoronaosvenyek-ugyeben/ | 2023-04-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ami a diósgyőri várral történik, jól mutatja, hol húzódik a látogatói igények és a szakmai elvek közötti kompromisszum, és miért Disneyland tündérvárát húzzák fel a történelmi terek kompromisszumos, de alapvetően hiteles újraalkotása helyett.
Annyi válsághelyzet van a világon egyszerre, hogy csak kapkodjuk a fejünket – érezhetjük ezt sokan a hírek olvasása, és persze írása közben is. A mostaninál nagyobb krízisek persze már voltak bőven, de az, hogy ennyire sok különböző válság legyen, amelyek egymással mégis összefüggnek, újdonság. Már meg is alkották a szót a helyzetre, amelyben élünk: polikrízis. | Kritikus állapotban van a „kémbankként” emlegetett budapesti székhelyű orosz beruházási bank | Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230227_Nemzetkozi_Beruhazasi_Bank_Oroszorszag_Egyesult_Allamok_Budapest_kembank_Euroclear_Nagy_Marton_Nyikolaj_Koszov | 2023-02-27 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Felszámolja budapesti központját, elhagyja az EU-t az orosz „kémbank”
Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba.
A teljes visszavonulással válaszolt a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) az elmúlt napok eseményeire: arra, hogy az Egyesült Államok kormánya szankciókat vezetett be a pénzintézettel szemben, majd ennek hatására az EU-s, budapesti székhelyüket biztosító Magyarország is kilépett a bankból.
Az mfor.hu vette észre a bank honlapjára felkerült friss közleményt, amely szerint az NBB „kimerítette a további működési alapjait budapesti és Európai Uniós központjából”, ezért megkezdte működésének és székhelyének áthelyezését Magyarországról Oroszországba.
A közleményből az is kiderül, hogy a „budapesti orosz kémbankként” is gyakran emlegetett pénzintézet azt javasolja az Orbán-kormánynak, hogy bontsa fel velük a bank budapesti székhelyéről szóló 2019-es megállapodást.
Azt is közlik, hogy minden kötelezettségüket teljesítik, de minden rendelkezésre álló erőforrást felhasználnak jogos érdekeinek védelmére. Ugyanakkor az Egyesült Államok szankciói miatt a bankot jelenleg megfosztják a pénzügyi műveletek végzésének lehetőségétől.
David Pressman: Szankciós listán a "kémbank", Magyarország nem vette komolyan az aggályokat
Szerdán 17 órára sajtótájékoztatót hívott össze David Pressman a budapesti amerikai nagykövetség épületébe, ezen bejelentette, hogy az orosz alapítású, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője is felkerült az amerikai szankciós listára. Azt is elmondta, hogy aggasztó a magyar vezetés kapcsolata az orosz vezetéssel.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, a kormány látványos hátraarca, vagyis a bankból való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy volt a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül, pedig nyilvánvalónak tűnt: Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.
A hvg.hu még múlt héten pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széles körű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Eddig a bank is hallgatott arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei. A mostani közleményükből kiderül, hogy visszavonulnak Oroszországba, itthagyják a budapesti székhelyüket, és talán impozáns irodaházukat, a Lánchíd palotát is eladják. Kiderül a közlésből az is, hogy kezdeményezik a 2019-es törvény visszavonását a kormánynál,
ez pedig a bank Magyarországon élvezett, gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket jelentő kiváltságai megszűnésével is jár.
Arról viszont továbbra sem tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható. A mintegy 74 milliárd forintot jelentő összeg sorsa már csak a nagyságrendje miatt sem mindegy, és intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből.
Mi lesz az orosz "kémbanknak" adott előjogokkal, a budapesti székházzal és a magyar tőkével?
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével. | Felszámolja budapesti központját, elhagyja az EU-t az orosz „kémbank” | Eltelt néhány nap, mire a Nemzetközi Beruházási Banknál eldöntötték, hogyan reagáljanak a bankot és vezetőit érintő amerikai szankciókra és arra, hogy ezután Magyarország is kilépett a „kémbankként” emlegetett pénzintézetből. A bank most visszavonul Oroszországba. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230419_Felszamolja_budapesti_kozpontjat_elhagyja_az_EUt_az_orosz_kembank | 2023-04-19 14:07:00 | true | null | null | HVG |
Mi lesz az orosz "kémbanknak" adott előjogokkal, a budapesti székházzal és a magyar tőkével?
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
A kormány látványos hátraarca, vagyis a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül. Ezután Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét pedig az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.
„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Így lehet ez a számláival is. Arról hétfőn írt a Direkt36, hogy a háború kitörése után az OTP úgy döntött, megszünteti a bankkal kötött szerződést, ezt követően az MKB sietett az NBB segítségére. Az Indexnek azonban "bankpiaci források" már azt közölték: "miután a kormány eldöntötte, hogy megszünteti a részesedését, azonnal megkezdődtek a tárgyalások a számla megszüntetéséről".
Egy sor fontos kérdés azonban így is lezáratlan maradt.
Amit az orosz "kémbankról" röviden tudni kell
A budapesti székhelyű orosz bank amerikai szankciós listára került, összeszedtük a legfontosabb információkat róla.
A hvg.hu még pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széleskörű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
A bank is hallgat például arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei.
Arról se tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható, a bank megtartja-e budapesti székhelyét, vagy kivonul Magyarországról és eladja például a Duna parti szákházát, a Lánchíd palotát?
Utóbbi, a Lánchíd mellett, a budai oldalon, a Fő utca 1. szám alatt található, idén 154 éves, 5500 négyzetméteres épület tulajdonjoga az államtól több magánvállalkozás után 2013-ban került a Nobilis Kristóf üzletemberhez – fia, Nobilis Márton jelenleg az Agrárminisztérium államtitkára – köthető DÖB-68 Zrt.-hez, amelytől 2020-ban vásárolta meg a bank 8,89 milliárd forintért.
Ennél sokkal nagyobb – a Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. De intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből: Szlovákiától például a bank 10 éves részlet-visszafizetést kért.
Miközben az amerikai szankciók bejelentése után rövid ideig úgy tűnt, a magyar kormányon múlik, van-e jövője az EU-ban a szankciók alá vont banknak, a magyar kilépés után egyre valószínűbb, hogy nincs – nemhogy az EU-ban, általában sem. Boros Imre szerint, aki a bank egyik magyar igazgatósági tagja volt, az oroszok is ki fognak lépni, és az egész bank megszűnik.
Az amerikai szankciók és ennek nyomán Magyarország kilépése már csak az utolsó csepp lehetett a pohárban, mivel – amint arról február végén elsőként a HVG számolt be megszerzett belső levelezések alapján – hosszú ideje zárolva vannak a bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében.
Kritikus állapotban van a „kémbankként" emlegetett budapesti székhelyű orosz beruházási bank
Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében.
A magyar kilépés után egyébként Boros Imre mellett búcsúzhat igazgatósági tagságától Polai György Patrik pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, aki a bank "magyarországi kormányzója" címet viseli. A hvg360 a kiszivárgott dokumentumok között olyan levelet is talált Nagy Márton nevével, amely a belga pénzügyminisztériumnál lobbizik a bank pénzeszközei zárolásának feloldása érdekében. A gazdaságfejlesztési tárca azt állította ezután, hogy a miniszter nem küldött ilyen levelet.
Addig is azonban, amíg a bank működik, és Budapesten van a központja, és főleg, amíg nem vonja vissza az Orbán-kormány a banknak 2019-ben, törvénnyel biztosított kiváltságokat, maradnak a sok kritikát kiváltó, a nagyvonalúnál is bőkezűbben mért engedmények, amelyek bizonyos esetekben felérnek a külföldi államoknak járó mentességekkel, diplomáciai előjogokkal. Csak néhány példa:
Eredetileg az állam biztosította, bérelte volna a bank budapesti székházát is, de a Lánchíd palota megvásárlása miatt erre nem volt szükség.
Magyarország biztosítja viszont az NBB-nek a bankelnök hivatalos rezidenciáját, emellett ennek az ingatlannak a "biztonságát és nyugalmát".
A bank székháza és az elnöki rezidencia tiltott terület a magyar hatóságoknak, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket.
A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórum alól.
A bankot nem ellenőrzi pénzügyi vagy szabályozói felügyelet, ha az ügyleteihez szüksége van valamilyen speciális engedélyre, azt megadottnak kell tekinteni.
A bank minden tulajdona és tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.
Semmilyen adót, közterhet, szolgáltatási díjat nem kell fizetnie a magyarországi eszközei, jövedelme és tulajdona után.
A bank nem magyar dolgozói és elsősorban a bank vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, azok családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.
Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akikről a bank azt mondja, hogy az ő érdekében vesznek részt helyszíni látogatásokon.
Ha már szóba kerültek a bank felsővezetői, érdemes megemlíteni közülük azokat, akiket a bejelentett amerikai szankciók név szerint is érintenek. Ők hárman: Nyikolaj Koszov, a bank elnöke, Laszlóczki Imre, a bank magyar alelnöke és Georgij Potapov az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese. Nézzük kicsit részletesebben, kik ők:
Nyikolaj Koszov 2012. szeptember 17-től lett a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke, és híres KGB-s családból származik
Laszlóczki Imre Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, de dolgozott Oroszországban is
Georgij Potapov hitelezési és befektetési portfólió felelős 2013 óta dolgozik a bankban, előtte a Roszatomban illetve az orosz külügyminisztériumban is dolgozott
Közülük Laszlóczki vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Annak idején interjút is adott a hvg.hu-nak, és azt mondta: "a bank egy teljesen apolitikus intézmény, a különböző országok belügyeivel vagy külpolitikai kérdésekkel nem foglalkozunk, a mi dolgunk az üzlet."
Ki az a Laszlóczki Imre, akit az USA szankciós listára vett?
Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Ugyancsak Laszlóczki Imre beszélt korábban arról is, hogyan került Budapestre a bank: felmerült, hogy “a banknak további növekedési lehetőséget jelentene, ha át tudná tenni a székhelyét egy európai fővárosba. És hát a magyar kormány volt a leggyorsabb, kaptak a lehetőségen, hogy egy nemzetközi beruházási bankot Magyarországra lehet hozni – az egész térségben nincs ilyen.”
Négy állítás az USA szankciós listájára került magyar bankártól a „kémbankról"
Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank" most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.
A bank magyar alelnöke annak idején a kémvádakra is reagált: ezen hol nevetnek, hol bosszantja őket. Ugyanis a kezdetektől felmerült, hogy az intézmény az orosz kormány vagy titkosszolgálat trójai falova lesz. Nemrég a Politico is arról írt:
az európai kémelhárítás leggyengébb láncszeme Magyarország, a bank pedig a nyugat szerint logisztikai hátteret nyújt az orosz hírszerzésnek.
A KGB-s családból származó elnök, Nyikolaj Koszov korábban kifejtette: “politikai befolyás a bankban nincs, és nem is lesz”. Azt is állította, hogy a bankban nincsenek kémek. Szülei titkosszolgálati érintettségéról pedig azt mondta: "nagyon büszke vagyok a szüleimre. Más korban éltek, annak a kornak a körülményeinek és követelményeinek megfelelően."
A Moszkvából Budapestre költöző bank elnöke: Nincsenek köztünk kémek
Bemutatkozott a Budapestre költöző, jelentős részben orosz beruházási bank vezetése. Az elnök szerint a bankban nincs és nem is lesz politikai befolyás, kémek pedig egész biztosan nincsenek köztük. Szinte teljes vezetésével, Nyikolaj Koszov elnökkel, négy alelnökkel, egyik igazgatójával és vezető közgazdászával mutatta be Budapesten a beköltözés előtt álló Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a bank stratégiáját és terveit.
A Koszov-családról korábban a Privátbankár írt. Az anya, Jelena Koszova 2014-es halálakor az orosz TASSZ hírügynökség úgy jellemezte őt, mint “tehetséges szobrász és a XX. század egyik legkülönlegesebb kéme". Jelena Koszova 1949-ben érkezett New Yorkba, az ENSZ-nek dolgozva kettős életet élt és aktívan vett részt amerikai katonai titkok megszerzésében.
Jelena a hetvenes években költözött Budapestre a férjével. A férjét, Nyikolaj Koszov vezérőrnagyot ugyanis kinevezték a KGB magyarországi főnökévé és a család aztán 12 évig élt a magyar fővárosban. A KGB rezidens irodája annak idején a Belügyminisztérium Roosevelt téri székházában az első emeleten volt, közvetlenül a magyar államtitkár szobája mellett.
Ami pedig magát a későbbi bankvezér fiukat illeti, ifjabb Nyikolaj Koszov az orosz külügyminisztérium kötelékébe került, és a külügyi pályafutás mellett 1993-ban kezd el vezető beosztásokat betölteni orosz állami cégeknél. Oknyomozó cikkek szerint ráadásul Koszovnak pénzmosásgyanús tevékenységhez is köze lehet, a Panama-iratok hat ilyen offshore cégének adatait szivárogtatták ki.
2021. május 20. - Kémjátszma: Putyin betette a lábát a résbe, Orbán meg kitárja előtte az ajtót
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra. | Mi lesz az orosz "kémbanknak" adott előjogokkal, a budapesti székházzal és a magyar tőkével? | Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230418_nemzetkozi_beruhazasi_bank_szankcio_NBB_lanchid_palota | 2023-04-18 05:02:00 | true | null | null | HVG |
Személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelését indítványozta a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség azzal az öt határrendésszel és két civillel szemben, akiket két nappal ezelőtt vettek őrizetbe – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Az április 17-én tartott bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt, a kihallgatások során egyik gyanúsított sem ismerte el bűnösségét.
A hétfői intézkedés annak az ügynek a folytatása, amelyben korábban 57 millió forintnyi készpénzt, és több mint kétszer ekkora értékű vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok. A márciusi razzia során összesen 18 személy (17 határrendész és egy civil) került őrizetbe, közülük 16 határőr letartóztatását rendelték el azóta.
Friss fejlemény, hogy az újabb akció során az őrizetbe vettekkel szemben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala vagyonvisszaszerzési eljárást indított, és csaknem 50 millió forint értékű vagyont vontak el. Ebből több mint 10 millió a készpénz, illetve számlán lévő összeg volt, míg a többi ingatlan vagy jármű volt.
Az újabb gyanúsítottak közül az ügyészség öt rendőr és egy civil letartóztatását kezdeményezte, míg további egy civillel szemben – aki bűnsegédként követte el a bűncselekményeket – bűnügyi felügyelet elrendelésére tett indítványt. Az ügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa szerdán dönt.
A megalapozott gyanú szerint 2021 márciusától a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el, amelyek elkövetésében civil személyek is segítségükre voltak.
A határrendészek a vesztegetési pénzt egymás között előre megbeszélt szisztéma alapján osztották el, és abból annak érdekében, hogy a „jövedelmezőbbnek” tartott helyeken legyenek szolgálatba vezényelve, illetve tevékenységüket zavartalanul folytathassák, a szolgálatirányítóknak és egy alosztályvezetőnek is részesedést adtak.
Frissítés - 15:56
A Központi Nyomozó Főügyészség később közölte: az ügyészség indítványának megfelelően az ügy valamennyi gyanúsítottja kényszerintézkedés hatálya alatt áll, 22-en letartóztatásban, hárman pedig bűnügyi felügyeletben vannak, miután a bíróság a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség indítványával egyetértve szerdán 6 újabb gyanúsított letartóztatását rendelte el, míg egy civil személy bűnügyi felügyeletbe került. Hozzátették: döntés nem végleges, a letartóztatásba került terheltek és védőik fellebbezést jelentettek be a végzés ellen. | Újabb gyanúsítottakat tartóztathatnak le az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében | Az ügyészség újabb hét gyanúsítottat hallgatott ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230419_artand_hatarrendeszek_vesztegetes_video | 2023-04-19 13:36:00 | true | null | null | HVG |
Kiváló állapotú, 4-500 négyzetméteres rózsadombi luxusvillákat lehet venni 8-900 millió forintért, vagyis azért az összegért, amit éppen most költenek el a Parlament egyetlen tárgyalójának a felújítására. Az Országház persze nem egy akármilyen ingatlan, hiszen védett, műemléki épület, speciális adottságokkal és egyedi díszítőelemekkel, mégis soknak tűnhet egy terem felújításáért 816 millió forint, és felmerül ugyanaz a kérdés, mint a retró Márkus-bohózatban:
A jelenleg is zajló felújítás a Parlament nagyobb, hírességekről elnevezett, tucatnyi nevezetes terme közül a Kossuth térre néző, gróf Apponyi Albert termet érinti. Ez, a főemelet 58-as számú szobájaként a nagyobb termek közül nem is a legnagyobb és a legdíszesebb, sokkal ismertebb és grandiózusabb nála például a Vadászterem vagy éppen a Delegációs terem. Itt látható az épületen belüli elhelyezkedése, a Kossuth térre néző oldalon, az épület sarkában:
A főemelet 58., a gróf Apponyi terem nem is a fa mennyezetburkolat vagy a szép rézcsillárok miatt különleges, inkább azért, mert ez a helyszíne az Országgyűlés egyik legfontosabb testületének, a Törvényalkotási Bizottság üléseinek. A “minőségi jogalkotás őre” nemcsak a legnagyobb létszámú a szakbizottság közül, hanem ezen a testületen szinte minden törvényjavaslat átmegy, témától függetlenül. A Kossuth térről nézve így azonosítható be a terem:
A teremben tavaly szeptember 29-én ülésezett utoljára a Törvényalkotási Bizottság, mert a felújítás másnap megkezdődött a helyszín előkészítésével. Az Országgyűlés Hivatala által tavaly nyáron levezényelt közbeszerzési eljárás, majd a szeptemberben a nyertes céggel, a Fővárosi Építő Zrt.-vel aláírt szerződés szerint a munkákkal 13 hónap alatt kell végezni, idén október 31-ig. A szerződés szerint a munka ára nettó 643,7, bruttó 816,6 millió forint.
A fő feladat a 160 négyzetméteres 58-as terem felújítása, ami 5,1 milliós négyzetméterárra jön ki. Összehasonlításul: tavaly, Novák Katalin beköltözése előtt az államfői rezidenciát mozi-, zene- és sminkszobástul 280 millióért “ráncfelvarrták”. De ha műemléki munkára keresünk összehasonlítási alapot, ott van a Corvin-lánc testület székháza, a 2200 négyzetméteres Róheim-villa friss felújítása, ami bruttó 5,2 milliárdba, négyzetméterenként 2,3 millióba került:
A közbeszerzési felhívásból és a szerződésből kiderül, a terem nettó 160 négyzetméterénél nagyobb a munkaterület. A munkák ugyanis nemcsak az Apponyi-terem felújítására, fa álmennyezetének rekonstrukciójára, restaurálására, a légtechnika kiépítésre, elektromos feladatokra vonatkoznak, hanem a szomszédos, 57-es teremben végzendő munkákra is további 15 négyzetméteren, sőt 200 négyzetméteres padlástér is “feladatokkal érintett terület”. Így
összesen 375 négyzetméter érintett, nyilván eltérő munkafolyamatokkal, de ha így számolunk, akkor a felújítás négyzetméterár rögtön lecsökken egy puccosabb újépítésű lakás áráéra, 2,2 millióra.
Hogy jobban el lehessen képzelni a termet és azt, hogy mit jelenthetnek például a farestaurálási munkák, érdemes megnézni belülről az Apponyi-termet. Ezt a Parlamentbe váltott turista-belépőjegy nélkül is megtehetjük, mivel az Országgyűlés honlapján virtuálisan bejárható az épület egy része, így az 58-as termet is megnézhetjük online, 3D-ben ezen a linken. Íme egy kép a teremről:
Talán a legjobb, ha egy parlamenti terem felújítását egy másikéval vetjük össze. Ilyen munkák nem sűrűn vannak, a legutóbbi a Kossuth térre néző oldalon, a díszlépcső feletti impozáns terem, a Delegációs terem 2017-e felújítása volt. A szerződés szerint a valamivel nagyobb, 190 négyzetméteres, bonyolultabb kiképzésű és díszesebb terem felújítása nettó 511,2 millióba került, ami bruttó 650 millió, vagyis négyzetméterenként 3,4 millió. Íme egy kép erről a teremről: | Ötmilliós négyzetméteráron, összesen 816 millióért újítják fel a Parlament egyik termét | A Parlament műemlék, így bármilyen felújítás nem olcsó benne, de elég soknak hangzik az egyik nagyobb tárgyaló megújítása 816 millióért, ami 5,1 millió négyzetméterenként. És ez még nem is az átfogó belső rekonstrukció, amit a pénzhiány miatt egyelőre csak terveznek, de nem kezdenek el. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20230422_Otmillios_negyzetmeteraron_osszesen_816_millioert_ujitjak_fel_a_Parlament_egyik_termet | 2023-04-22 06:00:00 | true | null | null | HVG |
Váratlan siker Orbánék európai parlamenti frakciója a Német Marshall Alapítvány magyar programfelelőse szerint
lapszemle
2024.07.19. 13:303 perc
Végh Zsuzsanna a konzervatív Die Weltben megjelent tanulmányában azt írja, nem véletlen, hogy egyetlen szélsőséges párt sem nyert felvételt a Patrióták Európáért pártszövetségbe.
Egri Viktor: Igazából Vidnyánszky Attila is lezuhant a díszletről
vélemény
2024.07.15. 16:005 perc
Nem tudhatjuk az árnyalatokat, de Vidnyánszky vademberesedése egy küzdelem felszíne, amiért sajnálni és megvetni egyaránt lehet, és mindkettő tovább nyomorítja. Vannak világok, amelyek feje tetejére állítanak mindent. Ilyenkor előfordul, hogy valaki rakéta sebességgel látszik felemelkedni, és csak akkor jön rá, hogy igazából már régóta zuhant, amikor becsapódik. Vélemény.
Van ráció Orbán és Putyin ukrajnai összjátékában, de az erkölcsi nihil rontja esélyeit
világ
2024.07.16. 04:3010 perc
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
Több szempontból is különleges helyzetet élvez Magyarországon a zaklatással vádolt orosz ortodox metropolita
belpolitika
2024.07.11. 04:456 perc
Nem segíti a tisztánlátást az Orbán-kormány a szexuális visszaélés gyanújába keveredett Hilarion metropolita ügyében. Kirill orosz pátriárka magyarországi helytartója luxuskörülmények között él. Dobszay János és Lenthár Balázs cikke.
"Okos államférfinak" látták Gömbös Gyulát a náci pártlapnál
programajánló - kritika
2024.06.28. 14:102 perc
A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel. | Öt éve árbevétel nélkül létező céget vett meg az „udvari söprögető” | A Cinema-Hotel Zrt.-hez tartozó Várda Sport Kft. szekere viszont nagyon jól fut, ez magyarázhatja Kis-Szölgyémi Ferenc üzleti lépését. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230423_hvg_varda_sport_KisSzolgyemi_Ferenc_BN_Referencia_CinemaHotel | 2023-04-23 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Akad olyan harmadosztályú csapat, amely már be is jelentette a visszalépést az ellenzék helyi győzelme után, de nem ez az általános. Paks leendő ellenzéki polgármestere megígérte, a város tovább támogatja a focit, Győrben már eddig sem önkormányzati pénzből játszottak. Sok helyen épp azt díjazták a választók, hogy 2019 után nem a sportba öntött minden közpénzt az önkormányzat, még a fideszesek sem.
Harmadszor döntenek, akár már kedden, a főpolgármester-választásról, ezúttal a Kúrián a sor, de lehet, hogy még az Alkotmánybíróságnak is lesz dolga az üggyel. Mi jön ezután? Az összes szavazat újraszámolása? A választás részleges megismétlése, ahogy a vesztes Vitézy Dávid kéri? Vagy egész Budapestnek újra kell szavaznia, ahogy a 41 voksnyi többséggel győztes Karácsony Gergely szeretné? Ha új voksolás lesz, azt július 7-én tartják, ami nagyon feszített tempót diktál.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Új megvilágításba kerülhet Orbán tanácsadójának lemondása egy Facebook-poszt nyomán | Maróth Miklós egy nappal azután távozott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat éléről, hogy a szervezethez tartozó Agrártudományi Kutatóközpontban járt a kormányszóvivő és egy befolyásos fideszes parlamenti képviselő. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230420_hvg_elkh_mate_atk_agrartudomany_maroth_miklos_szentkiralyi_alexandra_tessely_zoltan_martonvasar_kastely | 2023-04-20 18:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Viktor "békemisszióját" és pártcsalád-alapítását továbbra is elemzik a nemzetközi lapok. Ezekről a témákról ír például a New York Times, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Washington Post, és a Die Welt. A FAZ foglalkozik a kormány meghirdetett háborúellenes akciótervével is, míg New York Times felszólítja a Demokrata Pártot, tegyek lépéseket azért, hogy ne Joe Biden induljon el az elnöki címért. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Június sokaknak a nyaralás kezdetét, a pihenést és a felszabadult örömöt jelenti, ám egyes helyeken, például Texasban jóval kellemetlenebb, veszélyesebb időszak indul: a hurrikánszezon, amely a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabb fizikai és anyagi károkat okoz az ottani tengerparti közösségeknek. | Kivásárolták a milliárdosokat a balatonfüredi kikötő- és szállodaprojektből | Már Szepesi Richárd szállodaipari szakember az egyedüli tulajdonosa a BalaPort Investment Kft.-nek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230422_hvg_solum_kikoto_szepesi_richard_balatonfured_balaport | 2023-04-22 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.04.21. 05:00
Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak. | Az átverő-show folytatódik: a fel-felbukkanó Quaestor-milliárdokból csak a károsultaknak nem jut | Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230421__quaestorugyek__tarsoly_villaja__vagyonkiosztas__kiszaritasra_jatszanak_HVG#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_04_21&utm_content=hvg360 | 2023-04-21 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.04.15. 11:40
Úgy volt, hogy Lajtár József volt országos rendőrfőkapitány-helyettesének cége kapja a milliárdos állami támogatást a lovasberényi volt kormányüdülő felújítására, de végül a pénz Pintér Sándor belügyminiszter másik bizalmasának jut.
Ian Bremmer: A 10 legnagyobb kockázat 2024-ben
2024.01.09. 06:302 perc | Különös tekintettel lesznek a lőfegyvermozgatásra Pintér exállamtitkárának vadászati központjában | Úgy volt, hogy Lajtár József volt országos rendőrfőkapitány-helyettesének cége kapja a milliárdos állami támogatást a lovasberényi volt kormányüdülő felújítására, de végül a pénz Pintér Sándor belügyminiszter másik bizalmasának jut. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230415_hvg_ingatlan_gyam_2019_hotel_lovesbereny_tamogatas_pinter_sandor_tasnadi_laszlo_lajtar_jozsef | 2023-04-15 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Sok cég nem is tud arról, hogy július 1-jétől új díjat kell fizetnie. Ekkor indul az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel. A olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes ipari hulladékfeldolgozást, -kezelést. Arról, hogy ez milyen változásokat hoz, itt írtunk bővebben.
Gyártói felelősség
Július 1-jétől azonban nemcsak a koncessziós rendszer indul el, hanem új jogszabályok is életbe lépnek. Eddig termékdíjat kellett fizetniük leginkább a gyártóknak bizonyos hulladékáramok esetében. De elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt.
A két rendszer (termékdíj és EPR) párhuzamosan fut majd. A mindkét díjjal érintett áru után fizetendő termékdíjból le kell vonni az EPR-díjat, amennyiben marad termékdíj, csak azt kell befizetni.
Falcsik István ügyvéd, az RSM Hungary adótanácsadó cég hulladékgazdálkodási és fenntarthatósági tanácsadás üzletágának vezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy az EPR a hulladékgazdálkodást finanszírozza, a termékdíjnak teljesen más a szerepe.
„A termékdíjat elsődlegesen azért vezették be, hogy eltűnjenek a boltokból az egyszer használatos műanyagok, vagyis egyfajta szemléletformáló célja volt, hogy környezettudatosságra nevelje a forgalmazókat, gyártókat és a vásárlókat” – tette hozzá.
Falcsik szerint a termékdíj a népegészségügyi termékadóhoz – vagy ahogy a legtöbben ismerik: a csipszadóhoz – hasonlóan abból a célból jött létre, hogy a díj összege beépüljön a termék árába, drága legyen, és minél kevesebben vásárolják meg.
A Mol kapja a pénzt
Az EPR-díj viszont a hulladék teljes feldolgozásának és újrahasznosításának költségeit finanszírozza majd. Vagyis nem az állam fedezi a hulladékfeldolgozás árát, hanem a gyártó, illetve import esetén az első forgalomba hozó.
Mivel a magyar kormány úgy döntött, hogy a Molt bízza meg a hazai hulladékgazdálkodással és -kezeléssel, az EPR-díj a Mol ezzel kapcsolatos költségeit fogja fedezni. Míg a termékdíjat az államnak fizetik a cégek, az EPR-t a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak kell majd közvetlenül átutalni.
Sok cég nincs tisztában azzal, hogy hamarosan EPR-díjfizetési kötelezettsége keletkezik. A vállalatoknak április 30-ig kell regisztrálniuk a MOHU partnerportálján, vagyis nem sok idejük maradt.
Falcsik szerint az új elemek közül a textil a legszélesebb körű kategória. „Beletartoznak a ruhák, a függönyök, de még a bőrszövetjellegű termékek is” – mondta a szakember.
Falcsik szerint nagyon leegyszerűsítve annak kell megfizetnie, aki Magyarországon ilyen terméket előállít, vagyis a gyártónak, illetve ha egy cég külföldről rendel, neki is díjfizetési kötelezettsége lesz, amikor forgalomba hozza a terméket.
Importőrök, figyelem!
Ha valaki Kínából rendel pólókat, és Magyarországon mintát nyomtat rá, majd webáruházán keresztül értékesíti, EPR-díjat kell fizetnie. „Fontos hangsúlyozni, hogy külföld alatt nemcsak a harmadik országokat érti a magyar jogszabály, hanem az uniós tagállamokat is” – tette hozzá a szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől
Falcsik úgy látja, hogy azok a vállalatok, akik termékdíjat fizetnek, tisztában vannak az új szabályokkal, de azok közül, akiknek tevékenysége EPR-köteles lesz, nem mindenki tud arról, hogy április 30-ig regisztrálnia kell a MOHU-nál.
Nagy kérdés, hogy mennyi lesz az EPR összege. Bár még nem jött ki az ezzel kapcsolatos rendelet, Falcsik szerint valószínűleg magasabb lesz a termékdíjnál. „Az összegtől függően könnyen elképzelhető, hogy a gyártók ezt a díjat beépítik az áraikba, vagyis bizonyos áruk drágábbak lehetnek” – tette hozzá.
A szakértő szerint az eddigi termékdíjasoknak is oda kell figyelniük, mert az EPR sokkal szélesebb körben lesz érvényes. Csomagolás esetén nemcsak a lebontott csomagolás után kell fizetni – vagyis ha egy cég külföldről rendel valamilyen terméket, és kibontja, majd kidobja a csomagolást a kukába –, hanem akkor is, ha újracsomagolja az árut.
Többe fog kerülni a cégeknek
Az április 6-i Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete, amely idén július 1-jétől december 31-ig szabályozza „a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértékét hulladékgazdálkodási alrendszerekhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységenként”.
Külön soron tünteti fel a rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi intézményi alrendszert. A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) szerint ebből lehet következtetni az EPR-díj lehetséges mértékére. Az idei második félévre 121 milliárd forintot irányoz elő a rendelet, vagyis éves szinten 242 milliárd forint lehet ez az összeg.
Termékdíjból éves szinten nyolcvanmilliárd forint körüli összeg folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), vagyis az EPR-díj-bevétel háromszor nagyobb lehet, mint az eddigi termékdíj. Az új szabályozás szerint az EPR-t már nem a NAV-on keresztül az államnak, hanem közvetlenül a Mol cégének, a MOHU-nak kell fizetniük a cégeknek. | Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege | Kínából rendelt pólókat árul a neten, importált függönyt az üzletében? Akkor egy hete maradt arra, hogy regisztráljon a Mol hulladékos cégénél, júliustól pedig új díjat is fizethet a textiltermékek után, és egy csomó adatot kell rögzítenie, kezelnie és átadnia a hulladékkezelő cégnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-hulladekkoncesszio-haromszorosara-emelkedhet-az-eddig-fizetett-dij-osszege/32373637.html | 2023-04-24 18:07:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az amerikai pénzügyminisztérium április 12-én jelentette be, hogy szankciós listára teszi a Nemzetközi Beruházási Bankot (NBB). A magyar kormány már másnap közölte, hogy megszünteti tagságát az orosz hátterű bankban.
A Nemzetközi Beruházási Bank szerdán közölte, hogy az amerikai szankciók miatt a bank nem végezhet pénzügyi műveleteket. Azt írják, mivel Magyarország gyakorlatilag megszüntette tagságát az NBB-ben, már nincs alapja annak, hogy a bank továbbra is budapesti székhellyel és az Európai Unióban működjön.
„A bank megkezdte működésének és székhelyének Magyarországról Oroszországba történő áthelyezését” – írják.
A bank munkatársai diplomáciai védettséget élveznek. Ez azt is jelenti, hogy a bank mintegy száznál is több orosz munkatársának is el kell hagynia Magyarországot.
Múlt hét csütörtökön nemcsak az NBB-t, hanem három vezetőjét is szankciós listára tette az Egyesült Államok: Nyikolaj Koszovot, az NBB elnökét, Laszlóczki Imre magyar alelnököt és Georgij Potapovot, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettesét.
A szankciókról és Laszlóczki Imréről itt írtunk részletesen. | Elhagyja Magyarországot az orosz Nemzetközi Beruházási Bank | Miután az Egyesült Államok szankciós listára tette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot és három vezetőjét, a bank bejelentette: elviszi székhelyét Budapestről, és visszaköltözik Oroszországba | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nemzetkozi-beruhazasi-bank-orosz-kembank-budapest/32370586.html | 2023-04-19 18:17:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hadházy Ákos független képviselő arról számolt be friss közösségi posztjában, hogy Rogán Antal kabinetfőnökének strómancége megvásárolta a Magyar Posta siófoki üdülőjét.
A mellékelt tulajdoni lap szerint a 3500 négyzetméteres telken egy 900 négyzetméteres üdülő áll. A képviselő a Posta hiretménye alapján közölte: 450 millió forintért adták el az ingatlant.
Mint írta, az "egyértelműen Rogán kabinetfőnökéhez köthető Monk Solutions Kft. ezután 1,2 milliárd hitelt kapott az akkor állami (most már Mészáros MKB bankjába olvadt) Budapest Banktól (emlékezzünk rá: Rogán felesége is a Budapest Banktól kapott 1,5 milliárd hitelt földvásárlásra). A telken hatalmas építkezés folyik, a 20 apartmanból, étteremből, csónakházból álló üdülőt gyakorlatilag teljesen elbontották és vadonatúj épületet húznak fel helyette."
Mellékelt egy korábbi Facebook-bejegyzést is, ami szerinte egyértelműen bizonyítja, hogy a Monk Solutions Kft. Nagy Ádámhoz köthető.
A képviselő emlékeztetett: korábban arról is beszámolt, hogy ettől a cégtől bérli az egyik irodáját a végrehajtói kar, illetve ugyanők ugyanennek a cégnek adták el az egyik irodaházukat (a másikat pedig közvetlenül a kabinetfőnök cégének). | Balatoni üdülőt vett Rogán Antal egyik beosztottjának cége | Hadházy Ákos független képviselő arról számolt be friss közösségi posztjában, hogy Rogán Antal kabinetfőnökének strómancége megvásárolta a Magyar Posta siófoki üdülőjét. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/balatoni-udulot-vett-rogan-antal-egyik-beosztottjanak-cege.html | 2022-07-04 22:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nagy horderejű bejelentést tett a Nova TV adásában Deljan Dobrev, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép párt parlamenti képviselője. Dobrev szerint kiderült, hogy orosz oligarchák egy bolgár bank segítségével mossák tisztára a pénzüket. A nagy összegeket megmozgató tranzakciók iránya pedig Magyarország, írja a Dnevnik.
Dobrev nem nevezte meg a bolgár bankot, csak annyit mondott, hogy nem bolgár a tulajdonos. Arról sem mondott közelebbit, hogy Magyarországon milyen pénzügyi szereplők részesei a pénzmosási rendszernek. Az információ megbízható forrásból származik, közölte a képviselő.
Bulgáriában 24 kereskedelmi bank működik, ezek közül sok részben vagy egészben külföldi tulajdonban van. A második legnagyobbnak számító DSK Bank 99,92 százalékban a magyar OTP Bank Zrt. tulajdonában áll.
Erre reagálva az OTP később közölte: „Az OTP Bank bolgár leánybankja, a DSK Bank nem érintett pénzmosási ügyben, a helyi politikusi nyilatkozat nem a DSK Bankra vonatkozik. Az OTP Csoport Bulgáriában is, és működésének többi országában is mindenkor a hatályos helyi és EU-s jogszabályoknak szigorúan megfelelve végzi tevékenységét.”
A bolgár bankpiacon ezen kívül amerikai, belga, észt, francia, görög, holland, ír, japán, liechtensteini, német, olasz és török érdekeltségek vannak jelen. | Bolgár parlamenti képviselő: Magyarországon keresztül mossák az orosz oligarchák pénzét | Deljan Dobrev, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép párt parlamenti képviselője egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy nagy összegű pénzátutalások mennek egy bolgár bankon keresztül Magyarországra. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/04/24/bolgar-parlamenti-kepviselo-magyarorszagon-keresztul-orosz-oligarchak-penzmosas | 2023-04-24 10:46:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti vagyon részét képező kastélyok állami kézben maradjanak - ezt írta a Nemzeti Múzeum főigazgatója a kormánypárti Mandinerben megjelent írásában. L. Simon László szerint csak így garantálható a műemlékek és a műtárgyak biztonsága. A 12 kastély privatizálását tervező Építési Minisztérium nem reagált a főigazgató szavaira. A Momentum akár helyi népszavazással akadályozná meg a tervet. | L. Simon László ragaszkodik hozzá, hogy a kastélyok állami kézben maradjanak | Ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti vagyon részét képező kastélyok állami kézben maradjanak – ezt írta a Nemzeti Múzeum főigazgatója a kormánypárti Mandinerben megjelent írásában. L. Simon László szerint csak így garantálható a műemlékek és a műtárgyak biztonsága. A 12 kastély privatizálását tervező Építési Minisztérium nem reagált a főigazgató szavaira. A Momentum akár helyi népszavazással akadályozná meg a tervet. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/22/kastely-privatizacio-allami-kezbe-adnak-l-simon-laszlo | 2023-04-22 10:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ismét vádlottként megy bíróságra Varju László, a DK alelnöke, országgyűlési képviselő, miután a Fővárosi Ítélőtáblán hamarosan kezdődik a büntetőpere másodfokon – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Varju ellen a Központi Nyomozó Főügyészség 2020 tavaszán emelt vádat a 2018. évi országgyűlési választásokhoz kapcsolódó választás rendje elleni bűntett, valamint az MTVA székházánál 2018 decemberében lezajlott demonstráció következményeként garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt.
Az országgyűlési képviselő mentelmi jogát – a legfőbb ügyész indítványára – az Országgyűlés 2019. november 4-én felfüggesztette.
A megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2018 februárjában egy budapesti országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként egy másik jelöltnek anyagi juttatást ígért azért, ha javára visszalép.
A másik vádpont szerint 2018. december 17-én a vádlott több képviselőtársával bement a köztévé Kunigunda utcai székházába, ahol összeszólalkozott a közforgalom elől elzárt épületrészt védő biztonsági őrökkel. Fizikai ellenállást tanúsított, amikor a közintézményből ki akarták vezetni. Ennek során a földre esett, belekapaszkodott egy őr lábszárába, aki ennek következtében hanyatt esett, de nem sérült meg.
A Fővárosi Törvényszék 2023. január 30-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a jelenleg is országgyűlési képviselő vádlottat bűnösnek mondta ki választás rendje elleni bűntettben és garázdaság vétségében, amelyért őt halmazati büntetésül összesen kilencszázezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Ellenben a súlyos testi sértés bűntettének vádja alól felmentette, mert az eljáró törvényszék indokolása szerint a vádlott ösztönös és nem szándékolt mozdulata következtében esett az egyik biztonsági őr a tv-székház padlójára, a vádlotti cselekményt így a bíróság bűncselekményként értékelni nem tudta. | Varju László ismét vádlottként megy bíróságra | Elsőfokon bűnösnek mondták ki Varju Lászlót, a DK alelnökét, országgyűlési képviselőjét választási bűncselekmény elkövetése, valamint garázdaság miatt, ugyanakkor a súlyos testi sértés vádja alól felmentették. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/04/varju-laszlo-ismet-vadlottkent-megy-birosagra | 2023-04-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Súlyos gazdálkodási, szabályozási, támogatások nyújtásával és adományok elfogadásával összefüggő szabályalanságokat talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és pártalapítványának ellenőrzése során – derül ki az ÁSZ közleményéből. A Kutyapárt mellett a Fidesz, a Momentum és a Kereszténydemokrata Párt 2020-as és 2021-es gazdálkodását ellenőrizték.
A számvevőszék a Kutyapárt esetében hosszan sorolta a kifogásait. Megfogalmazásuk szerint ezek súlyos szabályozási és elszámolási hiányosságok, mivel tiltott vagyoni hozzájárulás elfogadását állapították meg. A megállapítás szerint a viccpárt 2020. és a 2021. évi pénzügyi kimutatásai nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A működéséhez a forrásokat, a költségvetésből jutatott és az egyéb támogatásokat, adományokat nem szabályszerűen használta fel és számolta el.
Továbbá saját alapítványától – a jogszabályi tilalom ellenére – fogadott el 5,6 millió forintos vagyoni hozzájárulást. Azt állapították meg, hogy a párt gazdálkodása több esetben nem különült el az általa létrehozott Savköpő Menyét Alapítvány gazdálkodásától. Emiatt az ÁSZ összesen 10 javaslatot tett a párt elnökének a hiányosságok kijavítására. Az elfogadott támogatás értékét pedig a pártnak be kell fizetnie a központi költségvetésnek, emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását ezen összeggel csökkenteni kell.
Hasonló hiányosságokat tártak fel a Kutyapárt által létrehozott Savköpő Menyét Alapítvány gazdálkodásában. E megállapítások között is szerepel az alapítvány által a pártnak nyújtott 5,6 milliós támogatás. Konkrétan azt találták szabálytalannak, hogy az alapító párttal közös használatú ingatlan bérleti díját önállóan fizette, azt nem osztotta meg a használat arányában, továbbá egy táboroztatás költségeit a 2020. és 2021. években az alapító párt helyett az alapítvány finanszírozta. Az ÁSZ a Savköpő Menyét Alapítvány kuratóriumi elnökének 12 javaslatot tett a szabálytalanságok megszüntetésére.
A Fidesz, illetve pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány ellenőrzése során azonban csak kisebb – jellemzően adminisztratív – hiányosságokat tártak fel, ahogy a Momentum és az Indítsuk Be Magyarországot Alapítványánál is.
A KDNP-nél három területen találtak hiányosságokat. Ezek a számlarendre, a gazdasági műveletek megkésett könyvelésére vonatkoztak. Megállapították továbbá, hogy a párt felügyelőbizottsága az ellenőrzött időszakban az Alapszabályban meghatározott, a gazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó feladatait nem látta el. A KDNP által létrehozott Barankovics István Alapítvány egyebek mellett az alapítvány számviteli politikájának, illetve számlarendjének kiegészítésére tettek javaslatot.
Az Állami Számvevőszék egyébként kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesült pártok és pártalapítványainak gazdálkodását. | Szabálytalan pártfinanszírozást állapított meg a Kutyapártnál az ÁSZ | Súlyos gazdálkodási, szabályozási, támogatások nyújtásával és adományok elfogadásával összefüggő szabályalanságokat talált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és pártalapítványának ellenőrzése során – derül ki az ÁSZ közleményéből. A Kutyapárt mellett a Fidesz, a Momentum és a Kereszténydemokrata Párt 2020-as és 2021-es gazdálkodását ellenőrizték. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/szabalytalan-partfinanszirozast-allapitott-meg-a-kutyapartnal-az-asz-153979 | 2023-04-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Első fokon felmentette a Nyíregyházi Törvényszék Bige Lászlót a vesztegetés és okirat-hamisítás vádja alól. A több mint 90 milliárd forintra becsült vagyonával az egyik leggazdagabbnak számító, az ellenzékkel szimpatizáló milliárdost az ügyészség azzal vádolta, hogy 2009-ben üzleti kapcsolatba került egy olyan cég vezetőjével, akivel üzleti kapcsolatban volt, hiszen az a cég Bige műtrágyagyárának termékeit értékesítette.
A vádirat szerint találkozójuk során Bige felajánlotta a termékeit értékesítő cég vezetőjének, hogy nagy mennyiségű "valótlanul leértékelt" műtrágyát ad át neki, hogy azt a műtrágya értékesítésével foglalkozó vállalkozó értékesítse a vevőkörének, és ebből még haszna is legyen. Az ezek alapján klasszikus értelemben vett üzletnek tekinthető üzlet során az ügyészség vádja szerint Bife azt is felvetette, hogy a "valótlanul leértékelt" műtrágyát, jelentsen bármit is az, hogy valami "valótlanul" lett leértékelve, számla nélkül értékesítse a műtrágya-kereskedő. A vád szerint az "ajánlat" arról szólt, hogy a számla nélkül értékesített műtrágyából befolyt összeget a vállalkozó "cserébe" adja át Bigének. Az ügyészség szerint 2010 január-október között összesen 135,4 millió forintot adott át "cserébe" a műtrágya-kereskedő a beszállítójának. | A bíróság első fokon felmentette Bige Lászlót a vesztegetés vádja alól | Első fokon felmentette a Nyíregyházi Törvényszék Bige Lászlót a vesztegetés és okirat-hamisítás vádja alól. A több mint 90 milliárd forintra becsült vagyonával az egyik leggazdagabbnak számító, az ellenzékkel szimpatizáló milliárdost az ügyészség azzal vádolta, hogy 2009-ben üzleti kapcsolatba került egy olyan cég vezetőjével, akivel üzleti kapcsolatban volt, hiszen az a cég Bige műtrágyagyárának termékeit értékesítette. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/25/a-birosag-elso-fokon-felmentette-bige-laszlot-a-vesztegetes-vadja-alol | 2023-04-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vodafone;Polt Péter;Tóth Bertalan;
2023-04-18 20:38:00
Polt Péter elmagyarázta, miért nem sérül a közérdek a Vodafone megvásárlásával
Még úgy sem, hogy egyelőre nem sikerült lefordítani a szerződést magyar nyelvre. Különben is, csak akkor lehet a közérdek sérelméről beszélni, ha elad valamit az állam, nem pedig vesz.
Már jó ideje szeretne információkat megtudni az MSZP frakcióvezetője, hogy miért nem indít semmisségi pert az ügyészség a Vodafone megvásárlása miatt.
Tóth Bertalan egyszer már megostromolta kérdéseivel Polt Péter legfőbb ügyészt. Akkor azonban annyit tudott belőle kihúzni, hogy bár törvénysértő volt, amiért nem magyar nyelven kötötték meg a szerződést, azonban ez a tranzakció a nemzeti vagyon gyarapítására irányult. Az ellenzéki politikus ezek alapján azt kérdezte meg ismét a vádhatóság vezetőjétől, hogy mi alapján tartja nemzeti érdeknek az évek óta veszteséges Vodafone Magyarország kisebbségi üzletrészének 323 milliárd forintért történő megvásárlását. Emellett azt is szerette volna többek közt tudni, megvalósulhatott ez a közérdek sérelme már csak azáltal, hogy egy állami cég a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütköző módon köt szerződést.
Polt Péter azzal az indokkal tolta el magától a kérdést, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az ügyész nem indíthat pert, a semmisség megállapítása a bíróság dolga. „Semmisség gyanúja esetén az ügyész fellépése a Ptk. 6:88. §-ának (4) bekezdése alapján akkor lehetséges, ha megalapozottan állítható a közérdek sérelme is. A közérdek sérelmének megalapozott állításához önmagában nem elegendő az Nvt. 17. §-a (3) bekezdésében foglalt követelmény érvényesülésének elmaradása” - fejtegette. (Ez a bekezdés előírja a magyar nyelv és magyar jog alkalmazásának kritériumát a - szerk.) Kitért arra is, hogy a nemzetgazdasági érdek meghatározása nem az ügyész feladata.
Polt Péter válaszát azzal zárta, hogy az Alaptörvény szerint kizárólag akkor merülhet fel a közérdek sérelme, ha eladnak valamit. Ezzel szemben egy konkrét vételi tranzakció esetleges értékaránytalansága a szerződést kötő felek közötti perben jogalapot teremt a szerződés megtámadására - jelentette ki a legfőbb ügyész. | Polt Péter elmagyarázta, miért nem sérül a közérdek a Vodafone megvásárlásával | Még úgy sem, hogy egyelőre nem sikerült lefordítani a szerződést magyar nyelvre. Különben is, csak akkor lehet a közérdek sérelméről beszélni, ha elad valamit az állam, nem pedig vesz. | null | 1 | https://nepszava.hu/3191484_polt-peter-toth-bertalan-vodafone | 2023-04-18 09:46:00 | true | null | null | Népszava |
Informatika;BKV;közbeszerzés;üzemeltetés; NER;
2023-04-18 06:30:00
Szabályos osztogatás folyik, minden érdekkörnek jut a BKV milliárdos koncából
A cég szerint minden rendben az informatikai és üzemeltetési feladatok elvégzésére kiiírt közbeszerzéssel.
/„A BKV Zrt. szabályosan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötött szerződést 2019 elején az informatikai és üzemeltetési feladatok elvégzésére. Ezt a 2022. április 5-én lezárult megfelelési vizsgálat is megerősítette, amit a cég felügyelőbizottsága 2022. május 16-án elfogadott” – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. Mint írták, a cég vállalatbiztonsági osztálya a 2018. január 1. – 2022. március 1. közötti időszakot vizsgálva arra jutott, hogy a BKV Zrt. a SYS IT Services Kft.-hez köthető közbeszerzési eljárásának lebonyolítása, a szerződések és kifizetések teljesítése során a tőle elvárható gondossággal, a vonatkozó jogszabályok, illetve a társaság belső előírásait szem előtt tartva járt el.
A BKV Zrt.2019. június 28-án kötött szerződést a Sys IT Services Kft.-vel Informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatások ellátására. A szerződésben alvállalkozóként a T-Systems Magyarország Zrt., illetve a 4iG Nyrt. szerepel, de a munkát 2021. február 10-től jogutódlás okán a Sys IT Network Zrt., mint jogutód végzi el.
A BKV ezzel a 444 cikkére reagált, amelyben felidézik, hogy 2021 júniusában a NAV és a TEK lecsapott a Sys-csoporthoz tartozó cégre, amely milliárdos közbeszerzést nyert el a fővárosi közlekedési vállalatnál. Karácsony Gergely 2022 tavaszán kezdeményezte a vizsgálatot, amelynek végére a fenti eredményre jutottak. A portál ezt meglepőnek tartja, mivel a Sys projektmenedzsere, aki a BKV ominózus informatikai munkájáért felelt 2021 nyarán a kihallgatáson azt mondta, hogy a vállalat informatikai szerződését „kiemelten” túlárazták, sokkal drágábban látják el a feladatot, mint a piaci ár.
„A 2019-es szerződés a korábbi kontraktus folytatása volt, hiszen a BKV már Demszky Gábor főpolgármestersége alatt kiszervezte az informatikai rendszer üzemeltetését, ma már erre nincs is szakemberünk” – válaszolta a Népszava kérdésére korábban Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: a szerződés teljesítésével elégedettek.
A „szálak” egyébként sokfelé gombolyodnak. A milliárdos BKV-koncot birtokló SYS IT Network Zrt.-be Tasnádi László és Sipos Gyula cége is beszállt. Mindketten régi ismerősei a BKV-nak. Sipos egy másik cége korábban a Budapest Közúttól kapott megbízást, míg BKV telephelyőrzésére kiírt 3,7 milliárdos tendert a a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkára, Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa,Tasnádi László cége nyerte, A BKV milliárdos takarítási tenderén viszont az állami közbeszerzéseken rendre nagyot kaszáló, 2021-ben már 127 milliárdos forgalmat bonyolító B+N Referencia Zrt. lett a befutó. A cég egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozott, majd némi vargabetűvel Tombor András üzleti partneréhez, Kis-Szölgyémi Ferenchez került. Ebben az a PFM Zrt. segítette, ami korábban Pintér Sándor érdekeltségéhez tartozott, vezetője pedig Tasnádi László volt, de most már szintén Kis-Szölgyémihez tartozik. Minden érdekkörnek jut tehát a BKV milliárdos koncából. | Szabályos osztogatás folyik, minden érdekkörnek jut a BKV milliárdos koncából | /„A BKV Zrt. szabályosan, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötött szerződést 2019 elején az informatikai és üzemeltetési feladatok elvégzésére. Ezt a 2022. április 5-én lezárult megfelelési vizsgálat is megerősítette, amit a cég felügyelőbizottsága 2022. május 16-án elfogadott” – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. Mint írták, a cég vállalatbiztonsági osztálya a 2018. január 1. – 2022. március 1. közötti időszakot vizsgálva arra jutott, hogy a BKV Zrt. a SYS IT Services Kft.-hez köthető közbeszerzési eljárásának lebonyolítása, a szerződések és kifizetések teljesítése során a tőle elvárható gondossággal, a vonatkozó jogszabályok, illetve a társaság belső előírásait szem előtt tartva járt el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3191352_bkv-zrt-sys-it-services-kft-informatikai-es-uzemeltetesi-feladatok | 2023-04-18 09:52:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;közterület;reklám;hirdetési piac;
2023-04-18 06:05:00
Csúnya fideszes harapófogóba kerülhet Budapest, NER-kézben maradhatnak a villanyoszlop-hirdetések
Bő húsz év után kiszabadulhatnak a fővárosi villanyoszlopok az ESMA fogságából, de könnyen lehet, hogy az ellenzéki városvezetés ismét a kormánypárthoz közeli céggel szerződik.
Kínos csapdahelyzetbe kerülhet a fővárosi önkormányzat: a fenyegető csőd árnyékában aligha hagyhatnak kihasználatlanul egy bevételi forrást, de cserébe egy NER-potentáttal kénytelenek üzletelni. Ráadásul ezzel a kontraktussal újabb évekre biztosíthatják a Fidesz közterületi reklámfölényét, miközben jövőre önkormányzati és EP-választást is rendeznek Magyarországon.
Az idén lejárt a közvilágítási oszlopok hasznosítási szerződése, így a fővárosi önkormányzat vagyonhasznosítási cége haszonbérleti tendert hirdetett. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. két tárgyban várja az ajánlatokat: egyrészt „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, másrészt a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámtáblákra. A kacifántos meghatározás egyébként a Fidesz kreálmánya. 2015-ben találták ki, amikor a 2012-ben balesetveszélyre hivatkozással – valójában a Simicska Lajos akkor Fidesz-pénztárnok érdekében – bevezetett közúti reklámtilalmat az érdekek változása miatt fel kellett oldani egy törvénymódosításban.
A most kiírt fővárosi tender eredményeként megkötendő szerződés alapkörben 5 évre szól, de további 5 évre meghosszabbítható. A nyílt, kétfordulós pályázat második része pedig elektronikus pályázati árverés lesz, magyarán a döntéshez az adja meg a végszót, hogy ki fizeti a legtöbbet.
A pályázati kiírásban szereplő minimális haszonbérleti díj napi nettó 381 forint (áfával 476 forint) oszloponként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kell vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi legkevesebb 139 millió (bruttó 174 millió forint) bevételt hozhat a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak, sem az ESMA bevételének, sem a köztéri reklámok egyre növekvő üzleti és politikai jelentőségének ismeretében. De kétségtelenül több, mint amit eddig az ESMA Reklám Zrt. fizetett a fővárosnak az oszlopok használatáért. A 2018-ban aláírt szerződés értelmében az Orbán Viktor kormányfővővel közismerten jó viszonyt ápoló Garancsi István tulajdonában lévő cég ugyanis naponta nettó 250 forintot adott oszloponként. A minimális éves díjat akkor nettó 60 millió forintban határozták meg.
Az ESMA már 2018-ban, Tarlós István második főpolgármesteri ciklusának vége felé is meglehetősen furcsa előzmények után nyert. A villanyoszlopok hasznosításának jogát eredetileg az egykor baloldali kötődésű ESMA kapta meg a fővárosi önkormányzattól még Demszky Gábor főpolgármestersége idején, 2001-ben. Néhány évvel később a kiegyenlítés jegyében Simicska Lajos cége, a Mahir Cityposter Kft. szerezte meg a hirdetőoszlopokat 25 évre. Csakhogy Orbán Viktor és pénztárnoka 2015-ben egymásnak esett, a főváros pedig szerződést bontott a Mahirral. A cég ugyan perek árán 2017-re visszaszerezte az oszlopokat, de Simicska a következő évben „átadta” a Mahirt Mészáros Lőrinc körének.
Csakhogy 2017-ben ebben még nem lehetett biztos Orbán Viktor. Ezért a parlamenti választások előtt sürgetővé vált a Fidesznek a villanyoszlop-reklámok megszerzése. A kormánypárti többségű fővárosi önkormányzat pedig, ráérezve a kívánságra, pályázatot írt ki a hasznosításra. Ekkor kiderült, hogy az időközben a tilalom miatt csődközelbe került céget felvásárolta Garancsi, aki a törvénymódosítás után újra megnyíló lehetőséget kihasználva ismét használatba vette az oszlopokat, csak éppen nem kért rá engedélyt a fővárostól és nem is fizetett a használatukért két évig. Holott a társaság árbevétele 2016-ban több mint háromszorosára, 1,7 milliárd forint fölé nőtt. Azóta se megy rosszul, hiszen 2019-ben 2,7 milliárdot, 2021-ben 1,84 milliárdot kasszírozott a cég. A nyilvános cégadatbázis összesített adataiból nem derül ki, hogy ebből mennyi folyt be a fővárosi villanyoszlop-reklámokból, de a cég fő tevékenysége ez.
Az ESMA egyébként nem vitatta a főváros használati díjigényét, a felek elszámoltak, így elhárult az akadály az új szerződés aláírása elől. Az ESMA egyébként 2018-ban kerek 5 forinttal ígért többet oszloponként versenytársánál, így lett a NER-oligarcha cégéé a hasznosítás joga.
Ha ismét győz, akkor Karácsony Gergelyék csúnya harapófogóba kerülnek: ellenzékiként – nem először – egy kormánypárthoz kötődő céggel üthetik nyélbe a jól fialó üzletet. S ez nem csupán a NER hízlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban. Az ellenzéki pártok az óriásplakátok és a hirdetőoszlopok után a villanyoszlopok elefántfüleiből is kiszorulnak, miközben Lázár János minisztériuma szigorú szabályokat vezetne be a köztéri reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére az új építészeti törvényben. | Csúnya fideszes harapófogóba kerülhet Budapest, NER-kézben maradhatnak a villanyoszlop-hirdetések | Kínos csapdahelyzetbe kerülhet a fővárosi önkormányzat: a fenyegető csőd árnyékában aligha hagyhatnak kihasználatlanul egy bevételi forrást, de cserébe egy NER-potentáttal kénytelenek üzletelni. Ráadásul ezzel a kontraktussal újabb évekre biztosíthatják a Fidesz közterületi reklámfölényét, miközben jövőre önkormányzati és EP-választást is rendeznek Magyarországon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3191356_hirdetes-kozterulet-hirdetes-elefantful-esma | 2023-04-18 10:02:00 | true | null | null | Népszava |
Eddig összesen öt embert gyanúsítottak meg a nyomozó szervek abban a kiterjedt bűncselekménysorozatban, amelynek kárértéke eléri a 8 milliárd forintot. Ahogy éppen egy évvel ezelőtt elsőként beszámolt a Narancs.hu, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió immár csak volt ügyvezetőit, dr. V. Gy.-t és dr. V. K.-t. A bíróság a napokban június végéig meghosszabbította előzetes letartóztatásukat.
A Békés Vármegyei Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények miatt halmazati büntetésként 5-től 22,5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki rájuk. Mellettük eddig három személyt gyanúsítanak a visszaélésekben való részvétellel, közülük kettővel szemben június 9-ig bűnügyi felügyeletet rendeltek el, ami hétköznapi nyelven házi őrizetet jelent. Hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt információk szerint
a bűnügyi felügyelet alatt lévő egyik férfi egy gyulai ügyvéd.
A főügyészség a gyanúsítottak személyiségi jogai miatt csupán annyit árult el, hogy mindannyian férfiak.
A sok szálon folyó és 2018 óta tartó nyomozásról a vádhatóság annyit árult el, hogy a Közösségi Misszióhoz köthető számtalan intézmény, belső egyházi jogi személy vizsgálatára kiterjed, de konkrétumokat a nyomozás érdekeire tekintettel nem közölhetek. Néhány hete adtuk hírül, hogy dr. V. Gy az előzetes fogva tartás helyszínéről, a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézményből írt levelet a Magyar Pünkösdi Egyház leköszönő vezetésének és a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának. Ebben magát ártatlannak vallotta az egykori ügyvezető. Az egyházvezetők nyomozás során tett tanúvallomásaira reagálva pedig másikat hozott összefüggésben visszaélésekkel és meggazdagodással, illetve jelezte, a békéscsabai MPE-intézmény, a Közösségi Misszió élén úgy végezte ügyvezetőtársával a feladatát, hogy annak részleteiről az egyházvezetés tudott.
Az MPE sokáig nem reagált az egyházat és annak intézményrendezrét érintő és tavaly tavasz óta felmerülő vádakra, majd azt elszigetelt jelenségnek és néhány megtévedt ember akciójának próbálta meg feltüntetni. Ehhez képest azonban idén januárban csaknem a teljes egyházvezetés lemondott, és gyorsított, nem kis részben irányított tisztújítás után március végén új vezetés irányítja a Magyar Pünkösdi Egyházat. | Továbbra is előzetesben maradnak a pünkösdi egyház missziójának ügyvezetői | A Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírája a napokban június végéig hosszabbította meg a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó békéscsabai Közösségi Misszió két volt ügyvezetőjének letartóztatását, akik egy éve vannak előzetesben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/tovabbra-is-elozetesben-maradnak-a-punkosdi-egyhaz-missziojanak-ugyvezetoi-258172 | 2023-04-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Halmai Katalin (Brüsszel);
Magyarország;egyetem;Európai Bizottság;támogatás;Erasmus;leállítás;
2023-01-09 05:55:00
Levelet írt az Európai Bizottság, búcsúzhatnak az Erasmustól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek
Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből – tudta meg a Népszava.
Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat.
Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Ezek többsége mostanáig jelentős támogatásokban részesült a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból. A Budapesti Corvinus Egyetem 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot, olvasható az intézmény honlapján.
Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Az azóta már modellt váltott Corvinus a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt.
A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel.
Ezek az oktatási és kulturális intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Brüsszeli nyomásra az Országgyűlés tavaly ősszel ugyan módosította a vonatkozó törvényeket, de az Unió figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe. A privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai — amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek ülnek — teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Ezért a kiszervezett egyetemektől egyelőre megvonták a jelzett támogatást.
A döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság, illetve a pénzalapokat kezelő nemzeti hatóságok 2022. december 15-ike után nem köthetnek finanszírozási megállapodást a határozatban kiemelt intézményekkel. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő lapunk kérdésére elmondta, hogy az uniós döntésbe foglalt intézkedések csak az aláírandó új támogatásokra vonatkoznak, nem érintik a december 15. előtt vállalt kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, és a folyamatban lévő támogatásokat sem. Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a finanszírozást ideiglenesen függesztették fel, és a pénzszűke addig tarthat, amíg a magyarországi döntéshozók nem korrigálják a mulasztásokat.
Az Erasmus plusz program hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány lapunk érdeklődésére közölte, hogy a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus plusz program, ami szembemegy az Európai Bizottság állításával. Az ellentmondást firtató kérdéseinkre azonban a Tempus már nem válaszolt. A történéseket jól ismerő forrástól lapunk úgy értesült, hogy néhány alapítványi egyetem már fennakadt a brüsszeli szűrőn a Horizont Európa kutatási programból finanszírozott pályázati kérelme elbírálásakor.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett egyetemek: | Levelet írt az Európai Bizottság, búcsúzhatnak az Erasmustól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek | Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből – tudta meg a Népszava. | null | 1 | https://nepszava.hu/3181304_europai-bizottsag-erasmus-alapitvanyi-egyetem-tamogatas-leallitas | 2023-01-09 15:34:00 | true | null | null | Népszava |
Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás.
„Nem minősíthetem a bíróság döntését, nem is akarom, ellenben úgy gondolom, hogy a bíróság igazságot szolgáltatott” – mondta a Szabad Európának Bige László az ítéletet követően.
Szerinte még az ügyész sem érti, amit leírt, annyira életszerűtlen az a vád, hogy 135 millió forinttal megvesztegette őt egy vállalkozó, mert az az illető hivatalosan kifizette a megvásárolt műtrágyát; miért fizetett volna kétszer?
„A bíróság kirendelt könyvszakértőt, megnézte a számlakivonatokat, hogy minden egyes tonna árut, amit az érintett vállalkozónak eladtak, az utolsó fillérig kifizette. Ezt minden kétséget kizáróan megállapította a bíróság” – mondta Bige László.
Ez egy sima, egyszerű koncepciós per, de a vád nem életszerű, ilyen nem történik a valóságban – tette hozzá.
A vád egy másik részéről pedig azt mondta, hogy mivel a műtrágya nem hatósági áras, a törvény lehetővé teszi, hogy cége adhasson árengedményt, az nem bűncselekmény. A számla nélküli eladásról azt mondta, hogy az még viccnek is rossz, nekik hivatalosan kifizették az árut.
Ehhez kapcsolódóan: Bige László: „Ceaușescut is kivártam, ő sem végezte valami jól”
Zamecsnik Péter, Bige László ügyvédje szerint egy vállalkozó „kvázi feljelentése” és tanúvallomása alapján indult az ügy, amely abból áll, hogy Bige Lászlóval abban egyezett meg, hogy leértékelt árut kap, amit aztán feketén elad agrárcégeknek, a befolyt pénzt pedig átadja Bige Lászónak. Az ügyészség szerint Bige László 135 millió forintot kapott a vállalkozótól.
A bíróság felmentő rendelkezésében az szerepel, hogy a bűncselekmény nem állapítható meg, arra vonatkozóan nincs valós bizonyíték – mondta Zamecsnik Péter. A feljelentő állításait hiteltelennek minősítette a bíróság, a szavahihetősége megdőlt, mert a feljelentő és a tanúk előadásai sem időrendben, sem alapjukat tekintve nem voltak valósak, nem lehetett megállapítani Bige László felelősségét – tette hozzá.
Az ügyben keletkezett hanganyagok mind Bige László védekezését támasztották alá a bíróság szerint – mondta ügyvédje. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, ezért az ügy másodfokon folytatódik a Debreceni Ítélőtáblán.
Az ügyészség az eljárás indulásakor szerette volna elérni, hogy letartóztassák Bige Lászlót, de a bíróság nem fogadta el, ezért ebben az ügyben nem volt kényszerintézkedés.
A másik büntetőügy
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés miatt emelt vádat Bige László és öt munkatársa ellen. A vád szerint a vállalkozó nyolcszázmilliós vesztegetési pénzt kapott. Zamecsnik Péter szerint abban az ügyben is lényegében ugyan az a vád, csak másik vállalkozó állítja, és magasabb összegről van szó.
Ebben az ügyben volt 36 órán keresztül bűnügyi őrizetben Bige László, aki ezt az ügyet nem kívánta kommentálni, de ugyanúgy koncepciós pernek tartja, hamis váddal, hamis tanúkkal.
Szolnoki gyár
2018-ban háromszáz fővel tartott ellenőrzést a katasztrófavédelem a Bige Holding szolnoki üzemében hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt. A gyárat bezáratták, de a bíróság később eltörölte ezt a korlátozást.
„Senki sem tudja, hogy mi van az ügyben” – mondta Bige László. Jelenleg is a hatályos engedélyek alapján és minden törvényt betartva működik a szolnoki üzem, negyven országba exportál. Úgy tudja, semmi konkrétum nincs ellenük az ügyben.
Rekordbírság a GVH-tól
2021 októberében 11 milliárd forintos bírságot szabott ki Bige László cégeire a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert állításuk szerint a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóiknak a végfelhasználói árat és azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik. A cégcsoport a külföldi beszerzés korlátozása érdekében jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.
A 11 milliárdot nem fizette be a cégcsoport, és bíróságon támadta meg a határozatot. Bige László szerint ez is egy koncepciós eljárás velük szemben, és majd a bíróságon kiderül az igazság. Szerinte nyugodtan, hátradőlve követhetik az ügyet. Mint mondta, ekkora bírságot még soha senkire nem szabtak ki Magyarországon, sőt a GVH egy év alatt kiszabott összes bírsága sem éri el ezt a szintet.
Tavaly egyébként rekordévet zárt a Bige Holding, nagyon sok volt az export, nagyon magas áron – mondta Bige László. Az idei első negyedév már sokkal rosszabb – tette hozzá. | Bige László: Igazságot szolgáltatott a bíróság | Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bige-laszlo-igazsagot-szolgaltatott-a-birosag/32379038.html | 2023-04-25 16:23:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az önkormányzat és a kerületi civilek tiltakozása ellenére minősítene át úgynevezett rozsdaövezeti akcióterületté egy gyártelepet a 11. kerületben a kormány. Az átminősítés után bármekkora épületet felhúzhatnának itt, semmiben nem kellene egyeztetni az önkormányzattal. A Miniszterelnökségtől azt írták: kötelező kikérniük a kerület véleményét. | 11 focipályányi területet akar rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítani a kormány | Az önkormányzat és a kerületi civilek tiltakozása ellenére minősítene át úgynevezett rozsdaövezeti akcióterületté egy gyártelepet a 11. kerületben a kormány. Az átminősítés után bármekkora épületet felhúzhatnának itt, semmiben nem kellene egyeztetni az önkormányzattal. A Miniszterelnökségtől azt írták: kötelező kikérniük a kerület véleményét. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/26/budapest-rozsdaovezet-akcioterulet | 2023-04-26 09:10:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Elkészült a versenypálya a budapesti világbajnokságra épülő atlétikai stadionban. A szerdai sajtóbejáráson a kivitelezők és a szervezők azt mondták: világszínvonalú létesítménnyel gazdagodik Budapest. Az augusztusi atlétikai vb-re épülő stadiont júniusban adják át, a legfrissebb kormányhatározat szerint a költségek 246 milliárd forintnál tartanak. | Ez lesz Magyarország legdrágább stadionja | Elkészült a versenypálya a budapesti világbajnokságra épülő atlétikai stadionban. A szerdai sajtóbejáráson a kivitelezők és a szervezők azt mondták: világszínvonalú létesítménnyel gazdagodik Budapest. Az augusztusi atlétikai vb-re épülő stadiont júniusban adják át, a legfrissebb kormányhatározat szerint a költségek 246 milliárd forintnál tartanak. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/26/atletikai-stadion-246-milliard | 2023-04-26 09:15:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.