text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ÁSZ;kampánypénz;
2015-03-31 14:24:00
Ezek a pártok éltek vissza a kampánypénzekkel
Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.
Az ÁSZ jogszabályi előírás alapján, a választást követő egy éven belül ellenőrizte a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását. Az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutó jelöltek és jelölőszervezetek esetében hivatalból, a további tizennégy, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevőszék.
A jelentés szerint a mandátumhoz nem jutó pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tettek. Nyolc másik pártnál - Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében - az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e. Ezt az ÁSZ ugyancsak jelezte az ügyészségnek.
Brebán Andrea felügyeleti vezető elmondta: a tizennégy mandátumhoz nem jutó, de országos listát állító párt körülbelül 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra volt jogosult, és ebből mindössze 3 millió forintot nem használtak fel. Az ÁSZ megállapítása szerint a Zöldek Pártjánál egy esetben nem a kampányidőszakban történt a költés, egy alkalommal pedig megállapítható volt, hogy nem dologi kiadásra fordították a támogatást. A Magyar Államkincstár nyolc jelölőszervezet esetében hozott határozatot a költségvetési támogatás visszafizetéséről, mert a jelöltek nem szerezték meg választókerületükben a szavazatok legalább két százalékát. Két párt bíróságon támadta meg a határozatot, kettő részletfizetést kért, négy azonban - a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt - nem reagált a kincstár határozatára.
Benedek Mária felügyeleti vezető a mandátumot szerző jelöltek és jelölőszervezetek ellenőrzésének tapasztalatairól szólva azt mondta, együttesen és jelöltenként is betartották a - legfeljebb 5 millió forintos - költési értékhatárt. Az Országgyűlésbe bekerült 106 képviselő közül hárman lemondtak pártjuk számára az egymillió forintos költségvetési támogatásról, az ÁSZ így 103 jelöltet ellenőrzött. A jelöltek a 103 millió forintból 98 millió forintot költöttek el, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
A 103 jelölt közül 99 esetében a kincstár által nyújtott támogatás felhasználása megfelelt az előírásoknak, egy jelöltnél találtak bizonylattal alá nem támasztott kifizetést és három esetben nem a kampányidőszakban történt kifizetést, az összesen csaknem százezer forint kétszeresét az ÁSZ visszafizettette. A jelölteknél 6, a jelölőszervezeteknél 36 esetben a számlák nem tartalmazták maradéktalanul az áfatörvényben előírt tartalmi kellékeket, de az eltérésekért a számlakibocsátók voltak a felelősek, és ezek a hiányosságok nem befolyásolták a pénzek szabályszerű felhasználását.
Az ÁSZ megállapította, hogy a DK-nál három esetben, összesen 115 ezer forint összegben a kampányidőszak kezdete előtti tevékenység költségét számolták el. A pártok a párttörvényben előírt forrásokat használták fel a kampánykiadásaik finanszírozásánál. A kampányidőszakban közölt politikai hirdetéseknél azonban több esetben kiderült, hogy a számlák adatai nem egyeznek a sajtótermékek által az ÁSZ-nak megküldött árjegyzékben vagy tájékoztatóban szereplő adatokkal - állapították meg.
Elek János, az Állami Számvevőszék főtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: az ÁSZ vizsgálata egyértelműen alátámasztotta, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és javították az ellenőrzés lehetőségeit. A 2011 júliusától hatályos új számvevőszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát, megteremtve a számvevőszéki ellenőrzések valódi súlyát. | Ezek a pártok éltek vissza a kampánypénzekkel | Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052775_ezek-a-partok-eltek-vissza-a-kampanypenzekkel | 2015-03-31 18:29:00 | true | null | null | Népszava |
Gulyás Erika írása a Népszavának;
ÁSZ;választás;kampány;pártok finanszírozása;pártok;kampánypénz;
2015-04-02 07:05:00
Limit alá hazudnak
A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak.
„Az ÁSZ ismét bizonyította, hogy az orra hegyéig sem lát” – utalt Ligeti Miklós jogász, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra, hogy a pénzügyi elszámoltatás csak azt vizsgálta, a pártok tudtak-e számlákat gyűjteni az állítólag kampányra költött milliókról, de senki nem nézi, normális-e, mondjuk egy amatőr videós kampányfilmért negyvenmilliós számlát kiállítani. A kamupártok milliárdjait így aztán soha nem látja viszont az államkassza.
Azt korábban is tudtuk, hogy a választási bizottságok 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki a vissza nem vitt ajánlóívek miatt a tavalyi parlamenti választás előtt gombamód termett kispártokra, de a Nemzeti Választási Bizottság adatait idézve több hírportál arról számolt be, hogy eddig mindössze kétmillió forintot sikerült begyűjteni a megbírságolt pártocskáktól. A legnagyobb adós közülük a Keresztény Magyarok Szövetsége, amely 689 millióval tartozik, de ma már sem honlapja, sem telefonja nem elérhető, a pénzzel együtt felszívódott. Az adósok listáján ott szerepel mások mellett az Összefogás Párt is, amely nyilvántartásba vetette magát az április 12-re kitűzött tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáson is, vagyis a hatóságok elől egyáltalán nem akar eltűnni, mégsem tudjuk, hogy rendezte-e már tartozását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóirodája a Tapolcán induló pártok tartozásaira vonatkozó kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy „adózót érintő ügyben csak akkor tudunk nyilatkozni, ha az adózó felmenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az adótitok megtartása alól.” Ligeti Miklós jogász szerint jó, hogy az időközi választáson nincs pártlista, így nincs esély közpénzek újabb százmilliónak elköltésére sem.
Az Összefogás Párt egymondatos beszámolóval intézte el az elszámolást: az összeg „… a 2014-es parlamenti választásokra és annak kampányára került felhasználásra…”. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a párttal szemben, míg további nyolc olyan pártnál találkoztak az áfatörvény vagy a számviteli törvény megsértésével, amely elindult a tavalyi választáson, de nem jutott képviselethez. A Bajnai-féle Együtt ellenében a választók megtévesztésére megjelent Együtt 2014, továbbá az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.
Az ÁSZ beszámolója szerint ugyanakkor a parlamentbe bejutott pártoknál és egyéni jelölteknél csak kisebb szabálytalanságok fordultak elő. Azok az egyéni jelöltek, akik nem érték el a megszerezhető voksok két százalékát sem, már vissza is fizették a kampánykártyájukról felvett pénz nagy részét, rajtuk ugyanis ezt be lehet hajtani. A kis pártoknak juttatott 150-600 millió forint közötti kampánypénzeknek azonban bottal ütheti a nyomát a kincstár.
A Transparency International számításai szerint ebből a körből legalább 3,5 milliárd forintot nem lehet behajtani, Ligeti Miklós szerint ráadásul a mai napig nem tudni, ténylegesen mire is költötték ezt a hatalmas összeget, mert alig voltak láthatóak. Annál inkább érezhető volt a kormánypártok nyomulása minden médiafelületen, óriásplakátokon, szórólapokon. A Fidesz erre majdnem három milliárdot szánt, bár ennek most csak egy részével kellett elszámolnia az ÁSZ-nak, amihez viszont a korrupcióellenes civil szervezet szerint hozzá kell számolni a kormányzat jobban teljesít kampányának félmilliárdját és a CÖF ugyanekkora bohócplakátos költéseit is. Ligeti Miklós hozzáteszi, hogy ők csak a médiavásárlások listaárával tudnak számolni, vagyis az esetleges kedvezményeket nem vették figyelembe. Hangsúlyozta azonban: ha valamelyik párt kedvezményeket kapott, mondjuk egy reklámcégtől, az a párttörvény értelmében tilalmazott párttámogatásnak minősül, tehát korrupciónak tekinthető.
Egyébként éppen az azóta már megtapasztalt visszásságokra hívta fel még 2013-ban a figyelmet a Transparency International Magyarország és a Political Capital, közösen kezdeményezve a kampányfinanszírozási törvény módosítását. Eszerint az egyéni jelölteken túl a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk az állami támogatást, tételes elszámolásra kellene őket kötelezni, meg arra, hogy ha nem szerzik meg legalább a szavatok egy százalékát, akkor fizessék vissza a teljes összeget. Érdemi választ nem kaptak javaslataikra és azt a politikai elemzők egyformán látják, hogy 2017 előtt nem lesz politikai kényszer a kampány jogi szabályozásának módosítására. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának megerősítette a www.valasztasirendszer.hu portálon néhány napja a kérdésről megjelent tanulmányának legfontosabb kijelentéseit. Úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek változások, ha a következő években olyan kis pártok tűnnek fel, amelyekről feltételezhető, hogy már nem a mostani kormánypártok érdekeit szolgálnák, de ma még ennek nyoma sincs a hazai közéletben.
Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondják, a választási pénzek követhetetlen elköltése mellett a kampánypénzek megtisztításának az is nagy akadálya, hogy a CÖF-höz hasonló civil szervezetek senkinek nem tartoznak elszámolással a nekik tetsző politikai csoportok kampányának támogatásáról. | Limit alá hazudnak | A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052962_limit-ala-hazudnak | 2015-04-02 18:42:00 | true | null | null | Népszava |
reklámadó;Orbán-Simicska háború;
2015-04-10 07:04:00
Reklámadó, avagy egy barátság vége
Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia.
A háború mellékfrontjai
Bár nyilvánvaló, hogy az Orbán-Simicska háború fő frontja a média, azért a mellékhadszíntereken is folyik a küzdelem. Már a reklámadó nyár eleji ötletével párhuzamosan sajtótámadás indult a Simicska-érdekeltségekben az új fejlesztési miniszter ellen. A Magyar Nemzet például vezércikkben szólította fel lemondásra az offshore-kapcsolatokkal és az ügyvédként megkérdőjelezhető cégalapítási gyakorlattal vádolt Seszták Miklóst, aki Németh Lászlónét váltotta a poszton. Némethnét a Fidesz-közeli birodalom emberének tartják - ő is az MFB-ben dolgozott 1999-2002 között, abban az időben, amikor Simicska is megfordult banknál. Az előző tárcavezető hatalmas uniós és hazai fejlesztési pénzek felett rendelkezett, így az állami megrendeléseket is irányíthatta.
Ez azonban Seszták vezetése alatt elkerült a tárcától és ma a Lázár János vezette Miniszterelnökség felel az uniós pénzekért. A reklámadónál is nagyobb csapást jelentett volna Simicska birodalmára az építőipari cégekre 2007-ig visszamenőlegesen kivetni tervezett különadó, amely a Közgépet érintette volna, de amelyet végül elvetettek. Nem fokozta a barátságot Orbán és egykori barátja között az 1200 hektárnál nagyobb földek után járó európai uniós támogatások elvétele sem. A viszony mára annyira elmérgesedett, hogy a kormány - az Európai Bizottság (EB) nem létező kartellvádjára hivatkozva - leállíttatta az M4 már épülő szakaszának beruházását. A projektben a Közgép Zrt. is érintett, s vélhetően épp az a kabinet célja, hogy Simicska cégét kiszorítsa, és másokat hozzon helyzetbe. Kiderült, a kormány állításával szemben az EB-nek nem kartellezési problémái voltak, sokkal inkább a készülő út forgalmi, gazdaságossági kérdései miatt nem támogatták a projektet.
Ellen-HírTv és nemzeti bulvár
Már tavaly nyár óta készül Orbán a közmédia átalakítására, azaz a Simicska utáni időkre. A közmédia terjeszkedéséről akkor kezdtek először szivárogni a hírek. Előbb egy saját nemzeti sporttévéről, majd – vélhetően Habony Árpád javaslatára – egy „fiatalos” bulváradó beindításáról, amelynek lehetőségét az idén évi 80 milliárd forintból gazdálkodó MTVA lapunknak következetesen hárította. Később mégis bejelentették a változásokat. Fideszes javaslatra év végén a Duna Tv-be olvasztották az MTI-t, a Magyar Rádiót, valamint az MTV-t működtető cégeket. Fontosabb volt azonban, hogy a december végén megszavazott törvényjavaslat rendelkezett arról is, hogy a köztévék számára két további programhelyet kell biztosítaniuk a szolgáltatóknak, az új helyeket pedig - az országos kereskedelmi adók, az RTL Klub és a TV2 kárára - előre kell sorolni a csatornakiosztásban. December végén félreérthetetlen üzenetet kapott Simicska a „nemzeti hírtévé” bejelentésével, akkor derült ki, hogy a közmédiával a kormánypárt konkurenciát kíván építeni a Hír Tv-nek.
Március 15-én az M1 jól bejáratott helyén el is indult az egész napos állami hírfolyam, az M1-en megszokott műsorokat pedig a Duna Tv-re pakolták át. Az átalakítással csak a Duna Tv nyert néhány százezer nézőt, az M1 bakiparádéjával viszont 0-1 százalék közé küzdötte le magát. Az MTVA-vezér Szabó László Zsolt szerint nincsenek nézettségi elvárások. Mások viszont vannak: az MTVA mára megszabadult csaknem az összes olyan külsős gyártójától, amely Simicskához köthető. Kiderült az is, 2015 végére nyolc saját csatornája is lehet az MTVA-nak, ugyanis terveznek egy Budapest agglomerációjában sugárzó, M5 néven futó adót, december 21-én pedig elrajtol egy tematikus tévé, az M6, amelyet szintén kötelező lesz az alapcsomagban továbbítani, ám arról semmit sem tudni, pontosan milyen tematikával jelentkezik.
A "megújult közmédia"
- M1 - március 15-től indult egész napos hírfolyam
- M2/Petőfi Tv - március 15-től az M2 esti műsorsávjában jelentkező "nemzeti bulvártévé"
- M3 - 2013. decembere óta régi MTV-s műsorokat sugároz
- M4 Sport - júliustól indul a "kiemelt magyar sportágak" közvetítésére
- M5 - Budapest agglomerációjában körzeti adást sugároznának; bizonytalan, mikor indul
- M6 - bizonytalan profillal, december 21-én induló "tematikus csatorna"
- Duna Tv - az M1 megszokott tematikáját sugározza
- Duna World - megmarad a "határon túli magyaroknak" | Reklámadó, avagy egy barátság vége | Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia. | null | 1 | https://nepszava.hu/1053781_reklamado-avagy-egy-baratsag-vege | 2015-04-10 18:52:00 | true | null | null | Népszava |
Sz.P.;
pályázat;világítás;Orbán Ráhel;Tiborcz István;
2015-04-20 07:10:00
Egyre nagyobb lábon élhetnek Orbán vejéék
Újabb nagy értékű állami tendert nyert el a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.. Az újpesti Szusza Ferenc stadion 109 milliós renoválása után ugyanis Tatabánya stadionjában is Orbán Viktor vejének cége újíthatja fel a világítást - derült ki a közbeszerzési értesítőből. A jelenleg a harmadosztályban futballozó bányavárosi csapat stadionjának világítására 230 milliót költenek, a beszerzést ugyan a tatabányai önkormányzat írta ki, de a pénz a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból érkezik.
Az Elios idén 16 közbeszerzési pályázaton indult, melyekből 13-at meg is nyert, öt esetben versenytársuk sem akadt - a beruházások összértéke meghaladja a négymilliárd forintot. Egyre jobban pörög az üzlet, hiszen a cég már áprilisban (!) túlteljesítette tavalyi eredményeit: 2014-ben ugyanis összesen 3,7 milliárdnyi állami megrendelést kaptak. 2015-ös munkáik közül a székesfehérvári Szent György Kórház fotovoltatikus rendszerére kiírt pályázat azért kiemelendő, mert pár ezer forinttal 150 millió forint alatt maradt a megbízás költségvetése, így nem kellett nyílt pályázatot hirdetni, hanem tárgyalásos eljárással választották ki az Eliost. A 444.hu szerint az idei legkisebb értékű beruházásuk pedig egy hatalmas üzlet kapuja lehet: a Pók utcai lakótelep világításának 14 millió forintos korszerűsítése ugyanis afféle tesztüzeme a LED-es közvilágításnak, hiszen a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a technológia tesztelése után középtávon százezer lámpatest cseréjét tervezi. Egyébként a Pók utcai lakosoknak nem tetszik az újítás, szerintük ugyanis az új lámpák kevésbé világítják be az utcákat és a korábbinál rosszabbak az éjjeli látási viszonyok.
Tiborczot ugyanakkor nemcsak az Elios sikerei miatt támadják: tavaly decemberben Orbán Ráhel férje és üzlettársai érdekeltségébe került a keszthelyi Phoenix kikötőt üzemeltető cég és több kikötői ingatlan. A 22,8 millió forintos adóssággal terhelt vállalatért 7 milliót, a kikötői épületekért pedig további 330 millió forintot fizettek a keszthelyi önkormányzatnak, illetve a vitorláskikötőt korábban tulajdonló állami cégnek, a Balatoni Hajózási Zrt.-nek. A létesítményhez tartozó 7600 négyzetméteres területet 53,9 millióért 15 évre vették bérbe a várostól. Lapunk is megírta azonban, Keszthely önkormányzata ezután szándéknyilatkozatban kötelezte el magát arra, hogy a kikötői telkekre a kikötői épületek tulajdonosának - tehát Tiborczéknak - elővásárlási jogot biztosít. Az ügyben a PM a Zala megyei kormányhivatalhoz fordul, Szabó Tímea, a párt társelnöke ugyanis emlékeztetett: a vagyontörvény és a költségvetési törvény értelmében minden 25 millió fölötti állami- vagy önkormányzati ingatlan értékesítésénél kötelező a versenyeztetés. A kikötővásárlásakor 7 millió forintot fizettek a vevők, ugyanakkor átvállaltak egy 22,8 millió forintos adósságot, így a PM szerint a tranzakciót egyben kell értékelni. | Egyre nagyobb lábon élhetnek Orbán vejéék | Újabb nagy értékű állami tendert nyert el a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.. Az újpesti Szusza Ferenc stadion 109 milliós renoválása után ugyanis Tatabánya stadionjában is Orbán Viktor vejének cége újíthatja fel a világítást - derült ki a közbeszerzési értesítőből. A jelenleg a harmadosztályban futballozó bányavárosi csapat stadionjának világítására 230 milliót költenek, a beszerzést ugyan a tatabányai önkormányzat írta ki, de a pénz a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból érkezik. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054769_egyre-nagyobb-labon-elhetnek-orban-vejeek | 2015-04-20 19:00:00 | true | null | null | Népszava |
2023. március 24. – 06:59
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar zuglói székháza – Fotó: Halász Júlia / Telex
599
Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.
Schadl György megakadályozta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője fegyelmi eljárást kezdeményezzen az egyik végrehajtó ellen, aki kilakoltatta Bíró Icát 2019 májusában. Nem a kilakoltatással volt probléma, hanem azzal, hogy Majorosi Eszter a konkrét ügyről nyilatkozott a médiának, amit a törvény kifejezetten tilt a végrehajtóknak. A jogszabály szerint csak az MBVK hivatali vezetője vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást a sajtónak a végrehajtási ügyekről.
„Kiadtam a feladatot a jogászoknak, hogy készítsék elő a fegyelmi eljárást, akiktől feltehetően valaki tájékoztatta erről dr. Schadl Györgyöt, aki egy vehemens kirohanásban kérte rajtam számon, hogy ezt hogy képzelem” – mondta az ügyészségi kihallgatásán P. Béla, a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője, aki a Schadl–Völner-ügy huszonegyedrendű vádlottjaként az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét.
„Úgy fogalmazott, hogy ha Majorosi ellen fegyelmit indítok, akkor azt vegyem úgy, mintha ellene indítanám.”
Schadl ezekkel a szavakkal elérte, amit akart, holott a törvény szerint a fegyelmi eljárásokra semmilyen hatása nem kellett volna hogy legyen, sőt még csak nem is kell értesíteni ezekről az ügyekről a végrehajtói kar elnökét.
Nem véletlenül lépett azonban közbe a végrehajtók feje. A vád szerint Majorosi Eszter volt az egyik végrehajtó, akinek a kinevezését Schadl intézte el Völner Pál igazságügyi államtitkár aktív közbenjárásával. A kinevezésen túl azt is vállalta az MBVK elnöke, hogy a hivatali ellenőrzéseknél Majorosi megfelelő értékelést kapjon, azaz ne indulhasson ellene fegyelmi eljárás. Cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét kérte, a vádirat szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot adott át Schadlnek Majorosi, aki az ügy nyolcadrendű vádlottjaként ugyancsak elismerte a bűnösségét a bíróságon.
Fegyelmi eljárásokkal akarta félreállítani volt mentorát
Ez csak egy eset volt a sok közül, amikor a vallomások szerint Schadl György beleszólt a végrehajtók fegyelmi eljárásaiba.
„Én voltam az egyetlen, akitől Schadl tartott, félt, akit el kellett lehetetleníteni. Hogy miért? Mert tudta, látok mindent, és én egy árva fillért sem adok le senkinek”
– nyilatkozta a napokban a Blikknek Radics Csaba, Schadl egykori mentora, aki mára elhagyta a végrehajtói szakmát.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok és tanúvallomások szerint Schadl valóban megpróbálta fegyelmi eljárásokkal félreállíttatni Radicsot. Az egyik alkalommal a fegyelmi ügyet tárgyaló háromtagú tanácsban Schadl felesége és egy másik végrehajtó, Szabó Balázs volt benne, aki később az ügy hetedrendű vádlottjaként szintén elismerte bűnösségét a bíróságon. Vallomása szerint a Radics-ügy tárgyalása előtt Schadl-Baranyai Helga elhívta őt kávézni, és közölte, hogy „Gyuri azt akarja, hogy vagy 20 vagy 40 millió forintos pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjunk ki”. Azt is mondta Schadl – ugyancsak vádlott – felesége, hogy
„a Radics vonatkozásában folyamatban lévő másik két fegyelmi ügyben is ugyanezt a fegyelmi büntetést várja el Gyuri az ottani fegyelmi tanácsoktól”.
„A mi ügyünkben szerencsére a tanács bíró tagja rögtön kikötötte, hogy ez nem valósulhat meg, és mivel a hivatalvesztéshez egyhangú döntés kell, ezért ez eleve nem volt lehetséges” – mondta az ügyészeknek Szabó Balázs.
Pár évvel korábban úgy tűnt, nagyobb sikerrel jár Schadl a Radics elleni hadjáratban. Az MBVK hivatala kezdeményezte, hogy az igazságügyi miniszter szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát, mert egy helyszíni ellenőrzés során akadályozta a hivatali ellenőrök munkáját. Az iratok áttanulmányozása után a minisztérium jogi referense és a főnökei is egyetértettek abban, hogy indokolatlan lenne Radics szolgálati jogviszonyát megszüntetni – derült ki több minisztériumi dolgozó tanúvallomásából.
Bekopogtatott azonban egyszer csak a jogi referens irodájába Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosa, és jelezte, szerinte nem annyira egyértelmű ez az egész, és „ezt ne mi döntsük el”. A minisztériumi dolgozók beszámolói szerint Martonovics máskor is érdeklődött náluk végrehajtók ügyeiről, amelyekhez elvileg nem lett volna köze.
„Ilyenkor csakúgy, mint ebben az esetben, úgy fogalmazott, hogy nekünk egyértelmű legyen, hogy mi az üzenete, de ne kelljen kimondania.”
Martonovicsról a tanúvallomások szerint mindenki tudta, hogy Molnár Zoltánnak, az Igazságügyi Minisztérium akkori közigazgatási államtitkárának a „szócsöve”, de a nyomozati anyagok szerint Martonovics Schadllal is közvetlen kapcsolatban állt, rendszeresen egyeztettek telefonon.
„Mivel mindenki tudta, hogy ezekben az ügyekben, amit mond, az olyan, mintha Molnár Zoltán mondta volna, ezért sem mi, egyszerű előadók, sem pedig a vezetőink nem mertek neki ellentmondani. Itt is egyből megértettük, hogy hiába van egy álláspontunk, ennek ellenére úgy kell felterjeszteni az iratot, hogy a döntéshozónak legyen lehetősége máshogy dönteni – folytatta tanúvallomását a minisztérium jogásza. – Ezt úgy oldottuk meg, hogy pro és kontra elkészítettük a jogviszony megszüntetése mellett és ellen szóló érveket, és azt terjesztettük fel először dr. Szecskó József helyettes államtitkárhoz, aki teljes mértékig a mi álláspontunkat osztotta, és a felterjesztésen az elutasítást jelölte meg.”
Miután erről hivatalosan is tájékoztatták az MBVK hivatalát, a beszámolók szerint
„Völner Pál elég hangosan leteremtette dr. Szecskó Józsefet az ügy miatt, tehát számon kérte rajta, hogy hogyan történhetett meg, hogy nem értettünk egyet a Karral”.
Olyan felterjesztést kellett így végül készíteniük a minisztériumi jogászoknak, hogy a miniszter – Schadl akaratának megfelelően – szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát. A végrehajtó később munkaügyi pert indított a minisztérium ellen, amit meg is nyert, azaz a bíróság szerint jogtalanul jártak el vele szemben.
A végrehajtói kar diktálta a törvénymódosítást
De mégis mi ennek a jelentősége? Ha egy bírósági végrehajtónál valamilyen szabálytalanságot találnak a hivatal ellenőrei, vagy más módon megszegi a végrehajtási törvényt vagy az etikai szabályzatot, akkor fegyelmi eljárás indul ellene. Enyhébb esetben megússza figyelmeztetéssel vagy írásbeli megrovással, súlyosabb szabálytalanságnál akár 20 millió forintos pénzbüntetést kaphat, legdurvább esetekben pedig hivatalvesztést ítélhet meg a bíróság, azaz megszüntethetik a végrehajtói jogviszonyát.
A fegyelmi eljárások kimenetele már csak azért sem mindegy, mert nem hosszabbítják meg automatikusan a végrehajtó hétéves kinevezését, ha írásbeli megrovásnál súlyosabb büntetést kap, azaz ilyenkor újra kell pályáznia.
Fegyelmi eljárást a végrehajtói kar hivatalvezetője, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke és korábban az igazságügyi miniszter, ma már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke indíthat. Az igazságügyi miniszter helyett az SZMSZ alapján évekig Völner Pál parlamenti államtitkár járt el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben is.
A feljelentéseket első- és másodfokon háromtagú fegyelmi bíróságok tárgyalják meg. Korábban kizárólag hivatásos bírók lehettek tagjai a fegyelmi tanácsoknak, 2020-ban azonban úgy változtatták meg a végrehajtási törvényt, hogy első fokon már csak egy bíró ül a testületben, és rajta kívül két szakülnök van.
A szakülnökök olyan végrehajtók, akiket az MBVK – Schadl vezette – elnöksége választ meg négy évre.
A fegyelmi tárgyalásokat a bíró vezeti, de a két szakülnök szótöbbséggel leszavazhatja. Hivatalvesztést azonban csak egyhangú döntéssel hozhat a tanács.
A tanúvallomások szerint Schadl akarata érvényesült a mai napig hatályos törvény módosításakor is. A javaslatot először egy szűk körű minisztériumi megbeszélésen adták elő Völner Pál irodájában. „Meglepetésünkre ekkor egy olyan jogszabály-módosítási csomag került itt egyeztetésre, amit a Kar kezdeményezett. Azért lepődtünk meg, mert eredetileg nem ezzel kapcsolatban kaptuk a meghívást a megbeszélésre – fogalmazott tanúvallomásában az egyik minisztériumi dolgozó.
– A megbeszélésen Völner úr olvasta, hogy milyen módosítások lesznek. Ez egy elég tempós megbeszélés volt, Völner úr mondta, hogy »Ez van, a Kar ezt a javaslatot tette«.”
A törvénymódosítási javaslat előkészítésében részt vevő minisztériumi dolgozó arról is beszélt, hogy eredetileg az Országos Bírói Hivatal (OBH) kezdeményezte a szakértő bevonását a végrehajtók fegyelmi eljárásába. Eleinte a minisztérium nem támogatta a javaslatot, mert fontosnak tartották, hogy független bíróság járjon el ezekben az ügyekben. Szakmailag azt még elfogadhatónak tartották volna, hogy a két bíró mellett egy végrehajtó szakülnök is bekerüljön a tanácsokba, végül azonban maradéktalanul Schadl akarata érvényesült.
A fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása
A szakülnökök névsora nem nyilvános, de a Schadl-ügy három vádlottja a nyomozati anyagok szerint biztosan benne volt a tanácsokban: Schadl-Baranyai Helga, valamint Forrai Miklós és Szabó Balázs. A Telex megkeresésére Csorba Anna, az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke azt írta,
Schadl-Baranyai tavaly júliusban, míg Szabó Balázs szeptemberben lemondott a szakülnöki tisztségről.
A lapunknak megküldött névsor alapján ma már nincs olyan fegyelmi szakülnök, aki vádlott lenne az ügyben. Forrai Miklós – vallomása szerint – már jóval korábban, rögtön a gyanúsításakor visszaadta a mandátumát.
Szabó Balázs az ügyészségnek arról beszélt, őt akarata ellenére nevezte ki szakülnöknek Schadl. Mindez úgy történt, hogy 2020 végén kapott egyszer csak egy emailt az MBVK hivatalától, ebben tájékoztatták, hogy fegyelmi szakülnök lett, és várják az eskütételre. „Én értetlenül álltam ezelőtt, mivel egyrészt nem jelentkeztem, másrészt fel sem kértek, harmadrészt nem is akartam az lenni. Ekkor én megkérdeztem egy végrehajtó ismerősömet, […], hogy mit tud erről az egészről, aki elmondta, hogy őt felkérték, azonban neki lehetősége volt nemet mondani, de rám kérdezett dr. Schadl Györgynél, akkor állítólag neki azt mondta, hogy a »Balázst nem kérdezzük meg, őt nagyon akarjuk«.
Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem, ezért Zsuzsának azt mondtam, hogy én is akarom, de természetesen ez csak azért volt, hogy ne nézzek ki teljesen hülyének.”
Szabó a vádirat szerint a végrehajtói kinevezéséért és Schadl pártfogásáért cserébe összesen 190 millió forint készpénzt juttatott el az MBVK elnökének. A megállapodás miatt lehetett ilyen egyértelmű Szabó számára, hogy neki nincs választási lehetősége, amikor Schadl fegyelmi szakülnöknek nevezte ki. Schadl feleségével került egy tanácsba, és ők jártak el többek közt Radics Csaba ügyében is.
Ő is ott volt a végrehajtói kar 2021. szeptemberi konferenciáján Tihany egyik elegáns szállodájában, ahol a folyamatban lévő fegyelmi ügyek is napirendre kerültek. „Én azt gondolom, hogy már eleve teljesen arcpirító volt az, hogy ezeket az ügyeket a Kar és a Hivatal vezetői előtt a fegyelmi biztosoknak elő kellett adni, mivel a Karnak semmi köze nem lehetett hozzá, sőt nem is szabadott, hogy tudjanak róla” – méltatlankodott Szabó Balázs az ügyészeknek. Állítása szerint
Schadl több ügyben is konkrét véleményt fogalmazott meg, amit akár utasításnak is lehetett értelmezni.
Mindeközben pedig Takács Katalin, a fegyelmi eljárásokat kezdeményező végrehajtói hivatal vezetője végig jegyzetelt Szabó vallomása szerint.
De Schadlnak nemcsak végrehajtói körben, hanem az Igazságügyi Minisztériumnál is hatása lehetett a fegyelmi ügyek kezdeményezésére. Egy minisztériumi megbeszélésen hosszasan magyarázta Völnernek, hogy a tárca jogi referense miért látja rosszul egy végrehajtó fegyelmi ügyét, és miért hozott rossz döntést.
„Az egész arra ment ki, hogy »én is belássam« a hibámat és hogy vonjuk vissza a feljelentést. A legvégén dr. Völner Pál megkérdezte, hogy ugye most már én is egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni a feljelentést, amire nem nagyon tudtam mást mondani, mint hogy igen”
– idézte fel a megalázó helyzetet a minisztériumi dolgozó, aki egy munkatársával vett részt a megbeszélésen Völner irodájában.
Az egyik minisztériumi dolgozó szerint a fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása. Ha ugyanis a végrehajtói kar és az Igazságügyi Minisztérium közös felfüggesztési kérelmet nyújt be, a fegyelmi bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, azonnal fel kell függesztenie a végrehajtót.
„Többször tapasztaltunk olyat, hogy minket kihagyva, a Kar és dr. Völner Pál közösen terjesztett ilyen felfüggesztési indítványt a bíróság felé”
– mondta a jogi referens. Az általános gyakorlat szerint a minisztériumi főosztály előzetes állásfoglalása után indítványozták a felfüggesztést a bíróságnál, és az indítványt is a főosztály jogászai készítették el. Ehhez képest ők több esetben már csak utólag, a bíróságon értesültek a minisztériumi beadványról.
Törvénymódosítást szeretne az OBT
A Schadl-ügy kirobbanása után nem sokkal a fegyelmi bírákat kinevező Országos Bírói Tanács (OBT) ülésén beszámolót tartott az elsőfokú fegyelmi bíróság akkori elnöke. A 2022. januári ülés jegyzőkönyve szerint többek közt azt mondta, hogy
Megkereste az összes szakülnököt, hogy a sajtóban megjelent hírekben érintettek-e. Többségük válaszolt, egy szakülnök, F. Miklós le is mondott a mandátumáról. „Ketten viszont egyáltalán nem válaszoltak. Megkerestem a nyomozó főügyészség vezetőjét, de tőle még választ nem kaptam. Be kellene osztanom a tanácsokat, de egyenlőre a jelenlegi helyzetben egészen addig nem tudom megtenni, amíg nem kapok arról tájékoztatást, hogy a másik két szakülnököm valóban büntetőeljárás hatálya alatt áll-e, hiszen nyilvánvalóan a HVG hírekre nem alapozhatok.”
Mint ma már tudjuk, Schadl-Baranyai Helga és Szabó Balázs is lemondott a szakülnöki tisztségről pár hónappal később.
Az Országos Bírói Tanács tavaly márciusban felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, hogy kezdeményezzen jogszabály-módosítási javaslatot az Igazságügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a jövőben ismét kizárólag hivatásos bírák járjanak el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben. Az OBT-hez ugyanis olyan információk jutottak el Vasvári Csaba szóvivő szerint, hogy egyes végrehajtói fegyelmi ügyekben a szakülnököknek elő kellett adniuk a „Kar vezetésének” a folyamatban lévő ügyeket. Schadl konkrét ügyben konkrét büntetési módot „várt el”, de azt is megkövetelte, hogy a szakülnökök a határozathozatal során szükség esetén szavazzák le a bírót az „elvárt” döntés érdekében.
– írta a Telex megkeresésére Vasvári Csaba, az OBT szóvivője.
Az OBT vezetése megkereste Biró Marcellt, a végrehajtói kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét is, hogy vizsgálja meg az azonnali beavatkozás lehetőségét. Biró az OBT második levelére mindössze annyit válaszolt, hogy az SZTFH nem nyújthat be törvénymódosítást a bírósági végrehajtók fegyelmi eljárásával kapcsolatban.
Senyei György, az OBH elnöke ugyanakkor már arról számolt be az OBT 2023. februári ülésén, hogy részletesen kidolgozták a jogszabály-módosítási javaslatot, annak tartalmáról pedig zárt ülésen adott csak tájékoztatást. A javaslat benyújtásáról kérdést küldtünk az OBH és az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának is, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Az elmúlt másfél évben – Schadl György letartóztatása óta – a kormány nem nyúlt a végrehajtói kar jogosítványaihoz, mint ahogy a végrehajtási szabályokat és a végrehajtók fegyelmi eljárásait sem módosította. „A kormány nem tárgyalta a végrehajtói rendszer átalakítását az elmúlt hónapokban” – válaszolta a Telex kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 9-i kormányinfón. A kialakult helyzet miatt indokolt lehet szerinte áttekinteni a rendszert, de
„az emberi gyarlóság […] nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”.
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
„Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
„Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
Eltüntették a végrehajtók szakmai folyóiratát Schadl György letartóztatása után
Partnereinktől | „Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem” – így használta Schadl a végrehajtói fegyelmi ügyeket | Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/24/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-fegyelmi-birosag | 2023-03-24 10:31:00 | true | null | null | Telex |
Nem az adócsalással gyanúsított bűnszervezet felszámolása, hanem ő maga lehetett a célpont, amikor tavaly szeptemberben letartóztatták, mondta Gyenes Levente. Gyömrő polgármesterét március elején engedték ki a letartóztatásból, most pedig házi őrizetből interjút adott a helyi városi adónak, a Signal Tv-nek. Az alákérdezős beszélgetésben egyébként a riporter Gyenes saját polgármesteri hivatalának kommunikációs vezetője.
A gyanú szerint Gyenes tagja lehet egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. Gyenes ellen bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást, amiért akár húsz évet is kaphat.
A polgármester ebben a friss interjúban – ahogy eddig is – ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, „én egy áldozat vagyok ebben, nem pedig bűnöző (...) Ha valaki engem akart ezzel az üggyel összefüggésbe hozni, az túllőtt a célon”.
Szerinte egyébként sem megszokott, hogy valakit pár nappal az esküvője előtt tartóztatnak le, a nyomozók ennyire nem „szőrösszívűk”, őt mégis a saját esküvője előtt vitték be.
Megpedzegette, miszerint vannak olyan konteók, hogy az egésznek köze lehetett a tavaly áprilisi országgyűlési választásoknak. Úgy fogalmazott, „volt-e valami olyan politikai érintettség, ami miatt engem felkaptak? Valaki esetleg rám mutatott? Sötétben tapogatózunk, mindent próbálunk kitalálni, mi lehetett”. De akár szerinte az is szúrhatta valaki szemét, hogy Gyömrő az utóbbi években minden eddiginél több és nagyobb támogatásokat kapott.
Szerinte a letartóztatásáról készült NAV-os videó is azt akarja sugallni, mintha neki köze lenne ehhez a számlagyáras ügyhöz vagy a milliós készpénzekhez, amik a felvételeken szerepelnek, de nála a hatóság szerinte nem talált pénzt, csak párszáz eurót, ami „a zsebében maradt” egy kirándulás után. Azt, hogy fegyveres kommandósok törtek rá, kicsit azért soknak tartja: „55 éves vagyok, ezt egy kicsit túlzásnak éreztem (...) Nagyon sok mindent elterveztem, azt, hogy szeptember 13-én hajnali 5-kor rám törik az ajtót, és gépfegyveresek tűrnek le és gyűrnek le maguk alá, ez nem volt a terveimben.”
Hat hónapot töltött letartóztatásban, erről az időszakot így látja: „Sokan azt gondolták, hogy össze fogok roppanni, mint a ropi”, valamint „kicsit fanyar ábrázattal, de tréfásan jegyeztem, hogy mindig is végig szerettem volna az El Caminót járni, jelentem, megtörtént, csak ez most egy belső utazás volt”. De azt is gondolja, hogy „ha engem meg akartak leckéztetni, ez elég nagy lecke volt. Mosolyogva beszélek róla, de beszélhetnék róla zokogva is”. A börtönben töltött időszakát azért kihasználta, konyhanyelven megtanult olaszul.
A polgármesterségről nem mond le, sőt, akár még újra is indulna, mert „a polgármesteri hírem és tisztségem makulátlan”.
A céges érdekeltségeiről is beszélt: azt mondta, igen, ő és a családja Gyömrőn gyarapodott, nem pedig Gyömrőből, de ez a városnak is jó, mert az ő cége Gyömrő legnagyobb adózója. „Ha csak az iparűzési adót nézem, akkor Gyömrő nagyon jól járt azzal, hogy a Gyenes családnak itt vannak érdekeltségei”.
A helyi Mi Hazánk azt is tudni véli, Gyenes milyen házban tölti a házi őrizetét: | Sokan azt gondolták, össze fogok roppanni, mint a ropi, mondta letartóztatásáról a gyömrői polgármester | Nem az adócsalással gyanúsított bűnszervezet felszámolása, hanem ő maga lehetett a célpont, amikor tavaly szeptemberben letartóztatták, mondta Gyenes Levente. Gyömrő polgármesterét március elején engedték ki a letartóztatásból, most pedig házi őrizetből interjút adott a helyi városi adónak, a Signal Tv-nek. Az alákérdezős beszélgetésben egyébként a riporter Gyenes saját polgármesteri hivatalának kommunikációs vezetője. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/24/gyenes-levente-gyomro-polgarmester-adocsalas-letartoztatas-borton-ropi | 2023-03-24 10:56:00 | true | null | null | Telex |
Érdekes fordulatot vett az Orbán Viktor miniszterelnök február végi, az olaszországi Pisában tett kiruccanása nyomán indult ügy, Hadházy Ákost ugyanis arról tájékoztatta a BRFK, hogy a hivatali visszaélés miatt tett feljelentését hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyészséghez.
Hadházy szerint ez egyrészt azért érdekes, mert a BRFK láthatóan nem tudta elutasítani a feljelentést, másrészt pedig mert a feljelentett mentelmi jogára hivatkoznak, pedig ő ismeretlen tettes ellen tette a feljelentést. A politikus úgy véli, egyelőre csak azt lehet tudni, hogy valaki Orbán érdekében hivatali visszaélést követett el, azt nem, hogy kicsoda. Szerinte így először nyomoznia kellene a rendőrségnek, hogy felderítsék a pontos tényállást, erre azonban a BRFK nem volt hajlandó, inkább megnevezte Orbán Viktort.
A mellékelt indoklásban a BRFK a feljelentés részletezése után valóban tényként kezeli, hogy a feljelentett személy Orbán Viktor, aki mentelmi joggal rendelkezik, így kizárólag az ügyészség (jelen esetben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség) végezhet nyomozást ellene. A Telex kérdésére a BRFK azt válaszolta, hogy a
„formailag ismeretlen tettes ellen tett, de tartalmában a miniszterelnök elleni feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozattal az illetékes ügyészséghez tette át.”
Hadházy március 13-i posztját, melyben először írt a feljelentésről, úgy nyitotta, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz a miniszterelnök ellen, és többnyire a sajtóban is úgy jelent meg a hír, hogy kifejezetten Orbán Viktort jelentette fel a honvédségi gép toszkánai kitérője miatt. Ahogy azt az ellenzéki politikus vasárnapi posztjában is írta, a feljelentést végül ismeretlen tettes ellen tette, és azt is részletezte, hogy miért, a BRFK-nál azonban a jelek szerint ez nem így csapódott le, így az üggyel a továbbiakban az ügyészség foglalkozik majd.
Azután egyébként, hogy korábban Gulyás Gergely megerősítette, hogy Orbán Viktor magánprogramon vett részt Olaszországban, és ez indokolta a gép kitérőjét, a Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL-lel azt közölte, hogy technikai landolás során szállt ki Pisában Orbán Viktor a fővárosba tartó honvédségi gépből. Az RTL-nek ugyanakkor egy légiközlekedési szakértő azt mondta, technikai landolás során nem száll ki az utas a gépből, ráadásul ha az útvonalterv szerint a gépnek Kairóból Budapestre kellett repülnie, akkor is legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren, nem pedig a Hadházy által korábban is emlegetett 1000 kilométerre. | Az ügyészséghez került át Orbán Viktor toszkánai kiruccanásának ügye | Érdekes fordulatot vett az Orbán Viktor miniszterelnök február végi, az olaszországi Pisában tett kiruccanása nyomán indult ügy, Hadházy Ákost ugyanis arról tájékoztatta a BRFK, hogy a hivatali visszaélés miatt tett feljelentését hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyészséghez. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/26/orban-viktor-hadhazy-akos-honvedseg-olaszorszag-pisa | 2023-03-26 11:03:00 | true | null | null | Telex |
2021. áprilisi idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, és R. Róbert, Schadl barátja és esküvői tanúja, akire következetesen Gazdiként hivatkozik. A téma egy iskolákat működtető alapítvány, és a mögötte álló cég, a telefonbeszélgetés körülbelül így zajlott:
Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit.
Schadl: Nekünk ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék.
Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba?
Schadl: Igen.
Gazdi: Hát évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz.
Egy koordinált letartóztatás
Schadl Györgyöt 2021. november 5-én, 13.38-kor állították meg a készenléti rendőrök a ferihegyi repülőtér előtt, amikor Dubajba készült a feleségével. Nem sokkal később, 15.20-kor rendőrök jelentek meg egy Budapest belvárosában lévő szállodánál, ahol információik szerint R. Róbert, Schadl „gazdája” lakott.
A rendőrök a szálloda előtt várakoztak, amikor megláttak egy Gazdira hasonlító férfit, igazoltatták, és kiderült, hogy Gazdi lakótársa, Sz. Gábor volt az. Ő először tagadta, hogy ismerné Gazdit, de mikor a rendőrök azt kérték, vezesse fel őket a szállodában bérelt szobájába, a liftben elismerte, hogy együtt laknak. A közös lakosztályuk az ötödik emeleten a liftből nyílt, érkezésükkor Gazdi az asztalnál ült. (A kihallgatáson később Gazdi azt vallotta: akkor már nyolc éve lakott szállodában.)
Csecsen emberrablók Ukrajnából
Gazdi és Sz. Gábor régi szövetségesek voltak, akik 2021 elején egy kreatív és nagyszabású átveréssel szereztek több mint 70 millió forintot. Gazdi akkor már hónapok óta kapcsolatban volt S. Etelkával, egy magániskola-hálózatot működtető vállalkozóval, aki jogi ügyei elsimításával bízta meg Gazdit.
2021. január 25-én Gazdi azt mondta S. Etelkának, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába utazik, de valójában a budapesti hotelszobájában maradt, csak kikapcsolta a telefonját. Január 29-én Sz. Gábor felkereste Etelkát annak vidéki lakóhelyén, azt állítva, hogy Gazdit csecsenek rabolták el Ukrajnában, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer dollárt.
S. Etelka elhitte a történetet, ezért másnap, január 30-án egy budapesti, Váci utcai pénzváltónál átváltott 70 millió forintot 200 000 dollárra. Sz. Gábor ezután Nyíregyházára vitte a nőt, ahol S. Etelka egy számára ismeretlen nőnek adta a pénzt, ami rövid úton visszajutott Gazdihoz.
Schadl gazdája az alvilágból
Gazdi, azaz R. Róbert a HVG róla szóló cikke szerint már a kilencvenes években magyar szervezett bűnözői körökben mozgott, egy 1997-es autólopásért börtönbe is zárták. Neve később a Fenyő-gyilkosság nyomozati anyagaiban is felbukkant, de nem mint lehetséges gyilkos, hanem mint a külföldi bűnözői kör egyik magyarországi kapcsolata. Később sem tért jó útra, 2011-ben megint büntetőügybe keveredett, aminek végén, 2019-ben sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, három évre felfüggesztve.
A Schadl–Völner-ügy vádirata szerint Gazdit 2020 augusztusában kereste meg S. Etelka aki egyrészt egy magániskolák üzemeltetésével foglalkozó alapítvány kuratóriumi elnöke, másrészt egy felnőttképzéseket szervező cég tulajdonosa volt. Ez utóbbin S. Etelka gennyesre kereste magát, ami gyorsan feltűnt Gazdinak.
Etelka eredetileg azért fordult Gazdihoz, mert a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elutasította magániskolájuk nyilvántartásba vételét. Gazdi megígérte, hogy kapcsolataival elintézi a nyilvántartásba vételt, amiért 8 millió forintot kért és kapott S. Etelkától, ezt a pénzt egy az egyben megtartotta.
A nagy dobás
2021 elején S. Etelkának már két iskola működési engedélyére volt szüksége, amelyhez kellett az akkori Emmi és ITM hozzájárulása. Gazdi erre a feladatra is vállalkozott, több lépésben több tízmillió forintot kihúzva S. Etelkából.
Gazdi ezekben a hónapokban a nyomozati anyag szerint kettős játékot játszott: egyrészt ismerősei bevonásával folyamatosan átverte S. Etelkát, hogy minél több pénzt kérhessen a nőtől, másrészt több szálon valóban elkezdett dolgozni az engedélyeztetésen.
Az egyik kontaktja a beszélgetéseik alapján közeli barátja, Schadl György volt, aki Völnernek passzolta tovább a labdát, hogy intézkedjen a minisztériumoknál. Völner pedig nem volt rest, az Emminél és az ITM-nél is megkeresett munkatársakat, akikkel többször egyeztetett az ügyről.
Ahogy Gazdi egyre nagyobb összegeket húzott ki S. Etelkából, úgy nőtt egyre nagyobbra az étvágya is. Egyik, Schadllal folytatott beszélgetése alapján céljuk az egyszeri lehúzásnál több lehetett, valószínűleg tartósan rá akartak telepedni S. Etelka iskolahálózatára. A fenti beszélgetés kicsit hosszabban így zajlott:
„Gazdi: Ha az el van intézve, te tudod mennyi pénz van ebben?
Schadl: Én nem tudom. De reméljük, megtudom.
Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit.
Schadl: Ne, nekünk, ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék.
Gazdi: Mennyi?
Schadl: Egy évi százötvennek nagyon örülnék.
Gazdi: Ha mellé állnál ennek az ügynek? Úgy, úgy normálisan, tehát, tényleg normálisan?
Schadl: Igen.
Gazdi: Mennyi van benne?
Schadl: Ühüm.
Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba?
Schadl: Igen.
Gazdi: Mivel nekünk megvannak az épületeink, megvan mindenünk?
Schadl: Ühüm.
Gazdi: Figyelj! Nem olyan, nem mondom, hogy olyan borzasztóan nehéz az Optent használni. Dubajban vásároltak lakást, New Yorkban, Thaiföldön, Németországban. Évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz. És mi felezünk, ugye? […]
Schadl: Ennyi.
Gazdi: Figyelj!
Schadl: Jól van édes gazdim.
Gazdi: Öt-, hatszáz-, nyolcszázmilliókat keresett évente.”
Gazdi tehát meg volt győződve róla, hogy az iskolahálózatot működtető nő, S. Etelka évente több száz millió forintot keresett, és azt is elmondta Schadlnak, hogy ezt az Optenből tudja. Megnéztük hát az említett céget az Optenben, és megdöbbenésünkre azt találtuk, hogy évek óta több százmilliós bevétel mellett százmilliós nyereségeket csinál.
2021-ben a 2,52 milliárdos bevételhez egészen obszcén, 1,7 milliárdos adózás előtti eredményt produkáltak. Azaz gyakorlatilag minden, a céghez érkező három forintból kettő nyereség lett.
Hogy valóban Schadl és Völner közbenjárásával, vagy tőlük teljesen függetlenül, de az egyik iskola 2021 júniusában megkapta a szükséges engedélyt. Gazdi erről egy 2021. júliusi beszélgetésben azt mondta, hogy „az öregasszony” (vagyis Etelka) egy korábbi beszélgetésük óta még 50-70 milliót fizetett ki neki. Az engedély pedig annak ellenére született meg, hogy Gazdi szerint „három államtitkár meg két miniszter azt mondta, hogy nem lehet”.
Az említett iskolák egyébként ma is működnek, ahogy S. Etelka cége is folytatja a felnőttképzések szervezését. Megkérdeztük S. Etelkát a nyereségesség titkáról és arról, hogy volt-e ehhez köze Schadl és társai közbenjárásának, azt a választ kaptuk:
„A felnőttképzési munkánkat 25 évvel ezelőtt kezdtük. Már a kezdetektől a nyereségünket visszaforgattuk cégeinkbe. Mindig felmértük a felnőttek tanulási igényeit, és gyorsan reagáltunk rá. Igyekeztünk a legjobb oktatást adni. Főleg a gyakorlati képzéseink eredményessége miatt voltunk keresettek. Ebből adódóan egyre több tanulónk jött. A 2019-ben kiadott tv. szerint 2022. végére be kellett fejezni minden OKJ képzést. Ezt lovagoltuk meg hirdetéseinkkel, és jöttek hozzánk a tanulóink. Az utolsó években 5-6000 fő szerzett nálunk OKJ szakmai bizonyítványt. Ebből lettek eredményeink. Schadl Györgyhöz, R. Róberthoz és Völnerhez ennek semmi köze, nem álltak semmilyen kapcsolatban a cégünkkel.
A nyereségünk vonzotta oda a hiénákat.”
Még egy dobás
Az iskolák ügye és a csecsen emberrablás után Gazdi még egy harmadik ügyben is megpróbálta átverni S. Etelkát. 2021 szeptemberében elrendelték egy vidéki civil szervezet megszüntetését és kényszer-végrehajtását, az egyesületnek S. Etelka fia volt a vezetője.
Gazdi egy jogász ismerősével (aki az ügyben szintén vádlott) egy olyan dokumentumot íratott, amely azt vetítette elő: S. Etelka fia ellen büntetőeljárás indulhat az egyesület felszámolása miatt. Gazdi azt ígérte: 10 millió forintért cserébe elintézi, hogy ne induljon eljárás, és a pénzt meg is kapta S. Etelkától. Abból egymilliót adott a jogász barátjának, kilencmilliót megtartott, bár sokáig nem élvezhette a pénzt, mert kicsit több mint egy hónap múlva elkapták a rendőrök.
A nyomozati anyagok alapján az egész Schadl-ügyre úgy akadtak rá, hogy Gazdit elkezdték lehallgatni, és a telefonbeszélgetéseiből kiderült, hogy Schadl aktívan segíti őt a korrupciós ügyeskedésében. Az iskola engedélyeztetéséhez kapcsolódó ügyben pedig mostanra mindenki ellen vádat emeltek, így a korrupciót igénybe vevő, és az azt intéző oldalra is büntetés vár. Ennek megfelelően az ügyészség
Schadlra 10 év letöltendőt;
Gazdira 9 év letöltendőt;
Völnerre 8 év letöltendőt;
Gazdi lakótársára, Sz. Gáborra 3 év letöltendőt;
S. Etelkára pedig két év felfüggesztett börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbírságot kért.
Nem érzik magukat bűnösnek
Az érintettek mind tagadják bűnösségüket, és egészen máshogy emlékeznek az eseményekre. Schadl szerint őt Gazdi valóban megkereste az iskola ügyével kapcsolatban, és meg is kérte, hogy nézzen utána, mi mehetett félre, de pénzt ezért soha nem kapott, sőt ő támogatta rendszeresen pénzzel Gazdit. Schadl szerint ő megkérte Völnert, hogy nézzen utána az ügynek, aki ezt meg is tette, de pénz soha nem cserélt gazdát. Völner szintén tagadta, hogy bármi törvénybe ütközőt tett volna.
Gazdi a maga részéről elismerte, hogy S. Etelka megbízta az iskola engedélyeztetésének elintézésével, de szerinte ez önmagában nem volt korrupció. Ő a megismerkedésük után felállított egy „szakértői csapatot”, velük próbálta meg kijárni az engedélyeztetést. Azt, hogy mennyi pénzt kapott ezért, nem mondta el, de azt elismerte, hogy ő fizetett a „szakértőknek”. Hozzá hasonlóan Sz. Gábor sem ismerte el a bűnösségét.
S. Etelka viszont az egész történetet bevallotta onnan kezdve, hogy először fizetett Gazdinak, azon keresztül, hogy „kiváltotta” 70 millió forintért a csecsenektől, odáig, hogy 10 millió forintot adott a fia egyesületének a felszámolása miatt. Schadl György nevére viszont nem emlékezett, ahogy Völner Páléra sem, bár szerinte Gazdi sok nevet említett neki. Bűnösségét nem vállalta, mert bár rengeteget fizetett Gazdinak, ez szerinte nem megvesztegetés volt. | „Ha kutyaként kezeljük a nőt, évi 150-et fog fizetni!” – így zajlott Schadl és Gazdi legnagyobb átverése | 2021. áprilisi idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, és R. Róbert, Schadl barátja és esküvői tanúja, akire következetesen Gazdiként hivatkozik. A téma egy iskolákat működtető alapítvány, és a mögötte álló cég, a telefonbeszélgetés körülbelül így zajlott:
Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit.
Schadl: Nekünk ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék.
Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba?
Schadl: Igen.
Gazdi: Hát évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/27/schadl-volner-iskola-kutya-gazdi-robert | 2023-03-27 11:23:00 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.
Az MTI beszámolója szerint Windisch László közölte: szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonása is, mert jelentős összegek esetén a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.
Itt említette a titkosszolgálati jelentéseket, amelyek szerint az ellenzéki pártok kampányát a Mindenki Magyarországa Mozgalmon (MMM) keresztül külföldi forrásokból is finanszírozták. Az ÁSZ-nak törvényi kötelessége a vizsgálat lefolytatása valamennyi választás után, és itt pedig szükségessé vált a pártként nem működő, ám a választási kampányban aktívan részt vállaló MMM vizsgálata is.
Az ellenzéki pártok beadták az ÁSZ-hoz a kampányfinanszírozásról szóló beszámolójukat, ám ennek hitelességét illetően kétely merült fel, hiszen az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter maga nyilatkozta, hogy a közös kampány jelentős hányadát az MMM finanszírozta. Vagyis egyértelművé vált, hogy a közös kampányhoz kötődő események finanszírozása az MMM-en keresztül történt, az MMM pedig külföldi szervezetektől kapott pénzt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ÁSZ részéről a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzése éppen azért történik, hogy kiderüljön, sor került-e tiltott finanszírozásra. Úgy tűnik, történt ilyen – fogalmazott Windisch László. A jelentést azután hozzák nyilvánosságra, hogy annak eredményét egyeztették valamennyi érintett párt vezetőjével. | Csúszik az ÁSZ jelentése a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja miatt | Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/27/allami-szamvevoszek-tiltott-kampanyfinanszirozas-jelentes | 2023-03-27 11:45:00 | true | null | null | Telex |
Az ügyészség 2022. október 24-én tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Kenőpénzek kifizetése Excel-táblában
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2-5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Boros Gábor, a Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyésze a február 17-i előkészítő ülésen a vádat ismertetve elmondta, hogy Schadl György rendszeresen, „fizetésként” adott pénzt Völner Pálnak azért, hogy az akkori államtitkár folyamatosan rendelkezésére álljon.
Az ügyész szerint Schadl maga is pénzt kapott azoktól az emberektől, akiket a végrehajtói pozícióba segített, és összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza. A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Az ügyészség indítványozta, hogy beismerés esetén négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy személy pedig pénzbüntetést kapjon.
A vádirat szerint egyébként vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl egyik bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
Akik beismerték a bűnösségüket…
Február 17-én előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per. Két bírósági végrehajtó már a nyomozati szakaszban, a gyanúsítotti kihallgatása során beismerte bűnösségét.
Az előkészítő ülés elején Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult, hogy fotók készüljenek róla a teremben, Schadl György viszont ugyanezt megtiltotta. Az elsőrendű vádlott vezető védője, Morvai Attila az ülés elhalasztását kérte, mivel nem kaptak meg minden iratot. A Völnert védő Papp Gábor viszont az ülés megtartása mellett volt.
Mindannyian lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, elfogadva ezzel az ügyészség által indítványozott, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésüket, továbbá azt, hogy öt évre eltiltják őket a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól. De bevallotta a bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője, P. Béla István is, így neki várhatóan pénzbüntetés és foglalkozástól való eltiltás lesz a büntetése.
…és akik nem
A hatodrendű vádlott, Cs. É. végrehajtó társaitól eltérően nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogról, ám három pénzátadást elismert. Szintén nem ismerte el bűnösségét a kecskeméti P. házaspár, akik a vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi tulajdonban álló általános iskola megkaphassa a működési engedélyét. Az iskolát fenntartó alapítvány vezetőjének, S. Etelkának az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert azt állította, hogy pénzért segít elintézni a működési engedélyt. A vád szerint a házaspár összesen 1,3 millió forintot vett át. Nem ismerte el a bűnösségét S. Etelka sem, aki elmondása szerint 25 éve dolgozik vállalkozóként, és soha senkinek nem fizetett kenőpénzt, egy „pénzéhes csaló” áldozata. Szintén nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korruptpénzeket Schadl és a végrehajtók közt.
„A tárgyalóteremben kell megoldódnia”
Ügyfelem, R. Róbert harmadrendű vádlott a csütörtöki tárgyaláson a bíró előtt fogja elmondani, hogy elfogadja-e az ügyészség ajánlatát és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról, vagy sem
– nyilatkozta az Indexnek Palánki Zsolt. A szegedi ügyvéd szerint nem szerencsés a médiában üzengetni egymásnak, mert egy ilyen ügynek a tárgyalóteremben kell megoldódnia, nem pedig a nyilvánosság előtt. Hozzátette: egyetért az adatvédelmi hatóság elnökével, aki aggályosnak tartja, hogy a per kapcsán a sajtó nyomozati anyagokat hozott nyilvánosságra. „Nem tudom, kinek állt érdekében privát telefonbeszélgetéseket megjelentetni, de meggyőződésem, hogy nem a védői oldalról szivárogtak ki ezek a dokumentumok” – mondta Palánki Zsolt.
Megkerestük az ügyben Völner Pál ügyvédjét, Papp Gábort is, aki egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
(Borítókép: Völner Pál a Schadl–Völner-per tárgyalásán 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index) | Az évtized korrupciós perének háttere, előtérben a vádlottakkal | Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/23/schadl-volner-buntetoper-korrupcio-vegrehajtas/ | 2023-03-23 11:51:00 | true | null | null | Index |
Hétfőn ült össze a békésszentandrási képviselő-testület, hogy megvitassa, milyen legális eszközökkel tudják megakadályozni, hogy ingyen az egyházhoz kerüljön az a két épület, amiben a helyi iskola és óvoda működik. Bár több előterjesztés is készült a helyzet megoldására, a testület végül úgy döntött, hogy először tárgyalni akarnak az ingatlanokért bejelentkező Szeged-Csanádi Egyházmegyével, mondta Sinka Imre, a település független polgármestere. Erről hivatalosan kedden értesítik az egyházmegyét, „onnantól náluk pattog a labda”, tette hozzá.
A polgármester korábban azt írta Facebook-oldalán, hogy akkor sem írja alá az ingatlanok átadását, ha bilincsben viszik el. A Telexnek később nyilatkozta: ő nem a közvagyon elherdálására esküdött fel. Annak a lehetőségét is felvetette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától.
Az önkormányzat azért sem hajlandó lemondani az ingatlanokról, mert nemcsak az iskolaépület kerülne az egyházhoz, hanem az azzal azonos helyrajzi számon lévő 40 ezer négyzetméteres komplexum is, ahol raktár, szolgálati lakás, park, focipálya, mintagazdaság és egy 40 férőhelyes szálláshely is található. A polgármester azt mondta, hogy csupán az ingatlan 10 százalékán folyik oktatás, vagyis legfeljebb arra a részre tarthatna igényt az egyház. Ráadásul az ingatlanok átadása macerás is lenne, mert a mintagazdaság a közmunkaprogram keretében működik, míg a focipálya pályázati pénzből épült.
Felháborodtak a békésszentandrásiak, hogy az egyház vinné az iskolájukat
A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy tavaly decemberben elfogadott törvény alapján jelentette be igényét a békésszentandrási iskola és az óvoda épületére. A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás azt mondja ki, hogy egyház igényelheti az eredetileg is hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. A korábbi törvények szerint azt az ingatlant kaphatta meg az egyház, ami az államosítás előtt is a tulajdonában volt.
A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban, ráadásul ingyen.
Ezt akkor teheti meg az egyház, ha az ingatlanokat később is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használnák. Ez Békésszentandrás esetében is megáll, mivel az iskola és az óvoda ugyanúgy működne tovább ezután is, csak az ingatlanok tulajdonjoga szállna át az egyházra.
Békésszentandráson kívül többek között Kübekháza, Hódmezővásárhely, a budapesti XI. és II. kerület vezetése kapott hasonló megkeresést, az egyház ezeken a helyeken is a bejelentkezett az iskolák, óvodák, bölcsődék tulajdonjogáért. Sinka Imre szerint a törvény nemcsak hogy alkotmányellenes, de az uniós alapelvekkel is szembemegy.
Az ügy komoly felháborodást keltett a 3400 fős Békésszentandráson, mivel az iskola épületét a helyiek összefogásával, téglajegyből építették fel a 80-as években, értelemszerűen ragaszkodnak hozzá az emberek. Sinka Imre elmondása szerint mindig is jó volt az egyházmegye és az önkormányzat viszonya, abból sem volt probléma, hogy 2012-ben az egyházhoz került az óvoda és az iskola fenntartása. Ezért is érte váratlanul, hogy az egyház bejelentkezett a két ingatlanért, őt előzetesen senki nem kereste meg az egyházmegyétől.
Jelenleg nem tesz jogi lépéseket az egyház
Sinka Imre azt mondta, a hétfői ülésen vita volt a testületben arról, hogy mi lenne a jó megoldás a kialakult helyzetre, de a polgármester szerint ez „jó irányú” vita volt, konstruktívak voltak a képviselők. Abban mindenki egyetértett, hogy nem sérthetnek törvényt, mivel törvény kötelezi az önkormányzatot az ingatlanok átadására. Ugyanakkor abban is egyetértés volt, hogy az önkormányzatnak ragaszkodnia kell az ingatlanvagyonához. „Próbáljuk a legkisebb rosszabbal megúszni ezt a történetet” – fogalmazott a polgármester.
Az önkormányzat már korábban levélben jelezte az egyházmegyének, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat. Erre érkezett is egy válasz, de Sinka Imre szerint az összes tiltakozó önkormányzat ugyanazt a levelet kapta meg. Ebben Kiss-Rigó László püspök három lehetőséget vázolt fel: vagy átadják a kért ingatlanokat, vagy nem adják át azokat, és az egyházmegye jelenleg jogi lépéseket sem tesz emiatt. Harmadik lehetőségként pedig azt ajánlotta fel a püspök, hogy az egyház által használt ingatlan egy részét veszik csak át.
Sinka Imre szerint ez a megfogalmazás („jelenleg nem tesznek jogi lépéseket”) nem jelent garanciát arra, hogy később az egyház nem fogja mégis érvényesíteni akaratát. Az sem feltétlenül jelentene megoldást a helyzetre, ha csak az iskolaépület egy részét adják át az egyháznak. Másrészt a szóban forgó ingatlan védettség alatt áll, ezért sem lenne olyan egyszerű ez, a szükséges eljárás sem fejeződne be a szeptember 1-i határidőig, ameddig a törvény szerint át kéne adniuk az igényelt épületeket.
„Ez egy összetett kérdés. Mi van, ha nem adjuk oda, az egyház nem akar fejleszteni, leamortizálódik az épület, és bezár az iskola. Egy kis település vagyunk, itt nincs más alternatíva, hogy legyen iskola. De ha odaadjuk, az egyház saját forrásból is költ rá, majd azt mondja, hogy visszaadná az épületet, akkor az önkormányzatnak nem lenne pénze, hogy visszavásárolja az ingatlant. Nekünk a település lakosságának érdekeit kell néznünk, de nem egyszerű eldönteni, hogy mivel teszek jót” – magyarázta a polgármester. Szerinte olyan megállapodásra lenne szükség, ami garantálja, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy a település elveszíti ingatlanvagyonának jelentős részét.
A polgármester most is elmondta: tiszteletben tartja a testület döntését, de ő semmilyen formában nem fogja aláírni az ingatlanok átadását. Ha kell, akkor az alpolgármesterét hatalmazza fel erre. „Vissza fog ütni, hogy nemet mondtunk, mert előbb-utóbb kinulláznak minket, és elveszik az ingatlanokat. Ha nem most, akkor majd később.”
Kübekházáról végül lemondott az egyház
A Szegedtől nagyjából 18 kilométerre fekvő, 1500 fős Kübekházán a helyi általános iskolát és a hozzá tartozó óvodát vitte volna a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Vélhetően az önkormányzat ellenállása miatt az egyház végül lemondott az ingatlanról. Kübekházán is megtárgyalta a kérdést a képviselő-testület, és Molnár Róbert polgármesterrel arra jutottak, hogy lelkiismeretük és az átadással járó jogi, illetve adminisztrációs munka matt sem mondhatnak le az ingatlanokról. Békésszentandráshoz hasonlóan Kübekházán is jó volt az együttműködés az önkormányzat és az egyház között, az iskola épületét közösen újították fel néhány éve. Az ingatlanok nem átadása egyébként nem befolyásolta volna az intézmények működését, ugyanazok dolgoztak volna tovább az iskolában és az óvodában.
Kübekháza polgármestere szerint az ingatlanok átadása olyan függőségi viszonyt hozna létre az egyház és az állam között, amiben az egyháznak érdekében áll majd, hogy a jelenlegi kormányzat fennmaradjon. „A bíborostól a harangozóig mindenki azon fog dolgozni, hogy ez a rendszer fennmaradjon.” | Békésszentandrás polgármestere: Előbb-utóbb kinulláznak minket | Hétfőn ült össze a békésszentandrási képviselő-testület, hogy megvitassa, milyen legális eszközökkel tudják megakadályozni, hogy ingyen az egyházhoz kerüljön az a két épület, amiben a helyi iskola és óvoda működik. Bár több előterjesztés is készült a helyzet megoldására, a testület végül úgy döntött, hogy először tárgyalni akarnak az ingatlanokért bejelentkező Szeged-Csanádi Egyházmegyével, mondta Sinka Imre, a település független polgármestere. Erről hivatalosan kedden értesítik az egyházmegyét, „onnantól náluk pattog a labda”, tette hozzá. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/27/bekesszentandras-iskola-sinka-imre-polgarmester-szeged-csanadi-egyhazmegye | 2023-03-27 11:52:00 | true | null | null | Telex |
Mint ismert, az ügy nyilvánosságra került dokumentumai szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021 nyaráig összesen legalább 83 millió forint kenőpénzt adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak cserébe azért, hogy a politikus az általa kijelölt végrehajtókat nevezze ki pozícióikba.
nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából.
Mi van a vádiratban?
Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy
Azt is javasolták, hogy – beismerés esetén – négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy ember pedig pénzbüntetést kapjon.
Terhelt, gyanúsított, vádlott, elítélt
Terheltnek a büntetőeljárásban részt vevő személyt nevezik, akivel szemben a büntetőeljárás folyik. A terhelt megnevezése a nyomozás során gyanúsított, míg a bírósági eljárásban vádlott. A terhelt (vádlott) elítéltté a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal kiszabása, illetve alkalmazása után válik. A büntetés-végrehajtásban pedig elítélt alatt – az ítélet jogerejétől függetlenül – a szabadságvesztésre ítélteket értik.
Csak regisztrációval
A Schadl–Völner-ügy nyilvános előkészítő ülését február 17-én, pénteken, 9 órakor tartja a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a várható nagy érdeklődésre való tekintettel regisztrációhoz kötötte a tárgyaláson való részvételt.
A bíróság sajtóosztálya által összeállított tárgyalási jegyzékben a végrehajtói kar elnökére vonatkozó részben azt írta: „Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, felbujtóként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az I. rendű terheltet [Schadl Györgyöt – a szerk.].”
Társaival szemben többek között vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként, különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, illetve hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.
Nyilvános előkészítő ülés
Az előkészítő ülés szerepét a 2017-es büntetőeljárási törvény teljesen újraértelmezte, növelte jelentőségét, egyúttal kötelezővé is tette minden büntetőügyben. Az előkészítő ülés a vádemelést követően a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen az ügyészség ismerteti a vádat. A vádirat ismertetése után a vádlottakat egyenként hallgatja meg a bíróság és lehetőség van a beismerő vallomás megtételére. A vádlottak és védőik kifejthetik a váddal kapcsolatos álláspontjukat, bizonyítási indítványokat tehetnek, közreműködhetnek a büntetőeljárás további menetének alakításában.
Vagyis az ügy akár az előkészítő ülésen befejezhető.
Bár beismerő vallomás(ok)ra nem lehet számítani, hiszen Schadl a kihallgatási jegyzőkönyvek szerint minden ellene felhozott vádat tagadott, és vallomásában azt is állította, hogy Völner szintén ártatlan, ennek lehetőségét mégsem lehet teljesen kizárni. Ha ugyanis a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben a bűnösségét beismeri, a bíróságnak végzéssel határoznia kell arról, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e. A bíróság ezentúl az ügyiratok és a vádlott kihallgatása alapján kialakult meggyőződése szerint dönt a beismerő nyilatkozat elfogadásáról. Ha nincs akadálya a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának, azt végzéssel elfogadja és ítélet hoz.
Amennyiben a bűnösséget beismerő nyilatkozat teljes körű, az valamennyi vád tárgyává tett cselekményre vonatkozik és nincs akadálya az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének, a bíróság a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre tekintettel is kihallgatja. Ezt követően az ügyész és a védő nem perbeszédet tart, hanem felszólalhatnak, majd a bíróság meghozza az ügydöntő határozatot, a bűnösséget kimondó ítéletet.
Aktív és passzív hivatali vesztegetés
A vádirat szerint a terhelteket egyebek között hivatali vesztegetéssel, hivatali vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel vádolják.
A hivatali vesztegetésnek vannak aktív és passzív esetei. Az előbbi a hivatali vesztegetés, utóbbi a hivatali vesztegetés elfogadása. Vagyis aki átadja vagy ígéri az előnyt, és ezzel befolyásolni igyekszik a hivatalos személyt a működésével kapcsolatban, az a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár az előny ígéretét elfogadja, az a hivatali passzív vesztegető.
A korábbi büntető törvénykönyvhez képest az új kódexben 2013. július 1-jétől az elkövetési magatartás kiegészült a befolyásolásra törekvéssel. Ezzel a jogalkotó jelezte, hogy az előnynek alkalmasnak kell lennie a befolyásolásra, illetve az előny adásának célja a hivatalos személy befolyásolása.
A befolyással üzérkedés olyan korrupciós bűncselekmény, amelyben az elkövető cselekménye a működése körében eljáró hivatalos személy vagy ügyintéző és az ügyfele közötti kapcsolatba ékelődik be. Az elkövető az ügyintézőre való befolyását értékesíti az előnyért az ügyfélnek. Ennek a bűncselekménynek minősített esetekben (például üzletszerűen követik el) kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetése.
(Borítókép: A Fővárosi Törvényszék épületének több ügyészség székhelyének a részlete a főváros V. kerületében a Markó utcában. Fotó: Róka Lásuló / MTI) | Minden, amit a Schadl–Völner-perről tudni érdemes | Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára. Összefoglaljuk a perrel kapcsolatos főbb tudnivalókat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/12/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-vesztegetes-befolyassal-uzerkedes-vegrehajto/ | 2023-03-12 12:02:00 | true | null | null | Index |
Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.
A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte.
A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség. | Korrupcióval gyanúsítanak egy Pest megyei polgármestert | Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/11/29/bunugy-korrupcio-polgarmester-pest-megye/ | 2022-11-29 12:06:00 | true | null | null | Index |
Kedd délelőtt elkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Bár mindenki az elsőrendű vádlottra, Nagy Jánosra várt, ő egy nappal a tárgyalás előtt jelezte a bíróságnak, hogy betegség miatt nem tud jelen lenni, védője így csak az orvosi igazolással érkezett. Az ügy másodrendű vádlottját múlt héten hallgatták meg, a hét további vádlott pedig nem ismerte el a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen, amit a nagyobb médiaérdeklődés miatt a bíróság dísztermében tartottak.
1,7 milliárd forintos pénzbírságot kaphat az ismert ügyvéd
Három fő pontja van a vádiratnak, amelyet az ügyész ismertetett röviden.
A fő vádpont szerint a volt helyettes államtitkár 2,2 milliárd forintot lapátolhatott ki az egyik állami tulajdonú nonprofit cégből.
Nagy 2019 elején értesült arról, hogy pár hónap múlva a kormány megszünteti az Agrárminisztérium alá tartozó Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.-t (NKP), és a feladatait az állami földek felügyeletére létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) veszi át. Helyettes államtitkárként tisztában volt vele, hogy a megszűnés szélén álló cég bankszámláján még közel 2,2 milliárd forint van, és a vádirat szerint elhatározta, hogy ezt a pénzt bizony ő még kiszervezi időben.
Ennek érdekében arra utasította Cs. Józsefet, a cég ügyvezetőjét, a másodrendű vádlottat, hogy az NKP két meghatározott ügyvédi irodával és egy, Nagyhoz is köthető céggel kössön megbízási szerződéseket. A volt helyettes államtitkár az ügyészség szerint végig nyomon követte a megbízási szerződések előkészítését, ő határozta meg az összegeket, és a szerződés végleges formáját is ő hagyta jóvá. Még arra is gondolt a vádirat szerint, hogy a szerződéseket január 1-jére dátumozzák vissza, így legalább a látszata megvolt, hogy van idő a szerződésben foglalt feladatok elvégzésére a cég június végi megszüntetése előtt.
Az állami cég az egyik ügyvédi irodának 500 milliót, a másik, földügyekben ismert irodának 1,7 milliárd forintot fizetett ki olyan feladatokra, amelyekre az ügyészség szerint valójában nem volt szüksége a minisztériumnak.
Az ügyvédi irodáknak olyan tanulmányokat és adatbázisokat kellett kiépíteniük, amelyek a szerződés szerint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat előkészítését segítették volna. A vádirat szerint az ingatlan-nyilvántartási adatok többsége azonban már rendelkezésre állt a Lechner Tudásközpontban, és azok rendkívüli gyors változékonyság miatt gyakorlati hasznuk amúgy sem lett volna.
Mindezeket a vádakat alaptalannak nevezte a keddi előkészítő ülésen a két ügyvédi iroda vezetője. Ő. Tamás egy IKEA-s zsákban magával hozta a vaskos tanulmánykötetet és más iratokat, amelyekkel azt kívánta bizonyítani a bíróságnak, hogy valódi, szakmai munkát végzett el az irodája az 500 millió forintos megbízási díjért cserébe.
„Harminckét évnyi ügyvédi tevékenységem ment levesbe az alaptalan vád miatt, tönkrement a családom”
– mondta idegesen a másik ügyvéd, K. Zoltán, majd pár perccel később már ordítva bizonygatta az ügyész felé fordulva, hogy nem követett el bűncselekményt. Szerinte már a gyanúsítás során bizonyította védőjével, hogy az irodája igenis elvégezte a szerződésben foglalt feladatokat, amelyek megrendelése meggyőződése szerint indokolt volt. Arról is beszélt, hogy míg a gyanúsításban még azt kifogásolta a hatóság, hogy nem történt tényleges munkavégzés, a vádiratban már a gyorsan változó adatok miatt tartotta szükségtelennek az ügyészség a szerződéseket. Ezt azonban szakmaiatlannak, mint ahogy az ügyvédi iroda zárolását jogtalannak tartja. Azt ígérte K. Zoltán, a tárgyalás során részletesen is bizonyítani fogja ártatlanságát.
Védője, Papp Gábor már egyenesen azt kérte a bíróságtól, hogy a vádiratot küldje vissza a Fejér Megyei Főügyészségnek, mert a hiányosságok nem alkalmasak a védekezésre, és a dokumentum köszönőviszonyban sincs a nyomozati iratokkal. Papp szerint az ügyészség nem indokolta például a vádiratban azt, hogy miért tartják szakmaiatlannak az 1,7 milliárd forintért rendelt tanulmányt, miután az Agrárminisztérium is megerősítette a hatóságoknak, hogy szükség volt rá, és a mai napig használják az adatokat.
Ha K. Zoltánt bűnösnek találja a bíróság, az ügyészség indítványa alapján 1,7 milliárdos pénzbüntetést is kaphat a felfüggesztett börtönbüntetés mellett.
A két ügyvédi iroda mellett egy céggel is szerződést kötött a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kommunikációs tréning megtartásáról. Eredetileg egy székesfehérvári csárda lett volna a helyszín, de aztán áttették egy etyeki villába, amelyet történetesen Nagy János és üzlettársa, a hetedrendű vádlott, K. Kornél közös cége üzemeltetett. A kommunikációs tréninget nem tartották meg a cég megszüntetése előtt, így az ügyészség szerint a szerződés csak azt szolgálta, hogy további 22 millió forintot lapátoljanak ki az NKP Kft-ből.
Hatszor annyit fizethettek ugyanazért a feladatért a volt helyettes államtitkár cégének
A másik vádpont szerint a belvárosi önkormányzat egyik intézménye úgy kötött adatvédelmi szerződést Nagy János cégével, hogy már szerződésben állt egy adatvédelmi tisztviselővel. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy az V. kerületi önkormányzat érintett az ügyben, a tárgyaláson azonban már az is kiderült, melyik intézményről van szó: a harmadrendű vádlott,
M. Péter az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjeként írt alá szerződést 2019 májusában Nagy János és K. Kornél közös cégével, a Iustum Consulting Kft.-vel, amely több más V. kerületi önkormányzati intézménnyel is szerződésben állt.
A vádirat szerint az intézmény adatvédelmi tisztviselője havi 225 ezer forintot kapott akkoriban azokért a feladatokért, amelyekre M. Péter havi közel 1,3 millió forintos szerződést kötött a volt helyettes államtitkár cégével. A szerződést 2020 decemberében mondták fel, miután Nagyot egy másik korrupciós ügy miatt letartóztatták.
Ezután az ügy nyolcadrendű vádlottjának, S. Szabolcs cégével, a Prohot Kft.-vel is hasonló tartalmú szerződést kötött M. Péter. Neki havi 1,8 milliót fizetett 2021 januárjától az Egyesített Szociális Intézmény, miközben a korábbi adatvédelmi tisztviselő továbbra is elvégezte a feladatot, havi 248 ezer forintért.
A vádirat szerint két év alatt összesen 24 millió forintos kárt okoztak így a szociális intézménynek.
S. Szabolcs védője szerint törvénytelen a vád, ezért arra kérte a bíróságot, hogy szüntessék meg az eljárást. Mint fogalmazott, tényszerűen nem igaz, hogy ugyanazt a feladatot látta el a megbízott cég és az intézmény adatvédelmi tisztviselője. K. Kornél védője pedig arra hivatkozva utasította vissza a vádakat, hogy piacgazdaságban nem számít bűncselekménynek, ha egy cég drágábban vállal el egy munkát, mint egy másik.
A vád harmadik pontja szerint Nagy János helyettes államtitkárként már 2020 elején értesült arról a kormányzati szándékról, hogy szeretnék meggyorsítani a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. Az Országgyűlés csak nyáron szavazta meg a törvényjavaslatot, de Nagy már hónapokkal korábban lebeszélte az ügy hatodrendű vádlottjával, P. Zsolttal, hogy egy közbeszerzésben segíteni fogja. A törvény végrehajtásához ugyanis egy új szoftverre volt szükség, amelynek fejlesztésére közbeszerzést írtak ki szeptemberben.
Nagy már előre tudta, hogy a közbeszerzési eljárást mikor írják ki, milyen feltételeknek kell megfelelni, és azzal is tisztában volt, hogy maximum 130 millió forintos ajánlatot érdemes tenni.
Mindezeket az információkat Cs. József másodrendű vádlott közvetítésével továbbította P. Zsoltnak. Később ezen az úton jelezte azt is, hogy a hatodrendű vádlott cégének pályázata nem felel meg a kiírásnak, és van egy másik pályázó is, aki jóval kedvezőbb, 82 millió forintos ajánlatot adott be. P. Zsolt ez alapján még átírta a pályázatát, és a másik pályázó – az ügyészség szerint alaptalan – kizárása után a 129 millió forintos ajánlattal megnyerte a közbeszerzést.
Az ügyészség egyezséget kötött volna az ügy másodrendű vádlottjával, Cs. Józseffel, a bíróság azonban nem fogadta el azt az első előkészítő ülésen múlt kedden.
Nagy János előkészítő ülése április 21-én lesz.
Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását – derült ki korábban Polt Péter leveléből, amelyben még nem nevezte meg a volt helyettes államtitkárt. Később a Telex derítette ki, hogy Nagy János az a bizonyos helyettes államtitkár, aki az Agrárminisztériumban a földügyekért felelt 2020 decemberéig, amikor is egy másik korrupciós ügy miatt menesztették. | Orvosi igazolással mentette ki magát a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt volt helyettes államtitkár | Kedd délelőtt elkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Bár mindenki az elsőrendű vádlottra, Nagy Jánosra várt, ő egy nappal a tárgyalás előtt jelezte a bíróságnak, hogy betegség miatt nem tud jelen lenni, védője így csak az orvosi igazolással érkezett. Az ügy másodrendű vádlottját múlt héten hallgatták meg, a hét további vádlott pedig nem ismerte el a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen, amit a nagyobb médiaérdeklődés miatt a bíróság dísztermében tartottak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/28/nagy-janos-volt-helyettes-allamtitkar-2-milliard-forint-hutlen-kezeles-elokeszito-ules-targyalas | 2023-03-28 12:06:00 | true | null | null | Telex |
A rendelkezésre álló adatok szerint csütörtök reggel az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő ellenőrzés alá vont egy szabálytalanul fuvarozó tehergépkocsit. Az intézkedés a teherautóhoz, illetve a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanságokat tárt fel, többek között lejárt a sofőr gépjárművezetői képesítési igazolványa, elmulasztotta a szállítmányt ponyvával letakarni és a jármű műszaki állapota, például a fék sem volt megfelelő.
A megalapozott gyanú szerint miután a kormánytisztviselő észlelte a hibákat, elhatározta, hogy jogtalan előnyt kér azért, hogy ne bírságoljon. A feltárt hiányosságok miatt több millió forintos bírságot helyezett kilátásba, ugyanakkor közölte, hogy nem kíván jegyzőkönyvet felvenni. Az ellenőrzés alá vont személy azon kérdésére, hogy mi a megoldás, a kormánytisztviselő azt felelte: „önre bízom”.
A sofőr a kormánytisztviselő fellépése nyomán annak érdekében, hogy ne kelljen bírságot fizetni, átadott 100 ezer forint kenőpénzt, amit a kormánytisztviselő azonnal eltett, majd intézkedés nélkül távozott.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt nyomozást indított, és egy nap múlva gyanúsítottként hallgatta ki a 40 éves férfit. A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését – közölte a KNYF. | Százezer forint kenőpénzt kért, hogy eltekintsen egy többmilliós büntetéstől | Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormánytisztviselőt – tudatta a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF) közleményben pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/12/02/bunugy-korrupcio-kormanytisztviselo-kenopenz-buntetes/ | 2022-12-02 12:12:00 | true | null | null | Index |
A Postabank-ügyben várhatóan napokon belül lezárul az a nyomozás, amelyet csaknem fél évtizedig folytatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és társai ellen, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanújával.
Princz Gábor védője, Nehéz-Posony István ügyvéd vasárnap közölte, hogy ügyfelét az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága iratismertetésre idézte csütörtökre. Hozzátette: ezt követően várhatóan vádemelési javaslattal adja majd át a rendőrség a volt bankelnök ügyét az ügyészségnek. Az alapos gyanúban szereplő vétség megállapításához a hatóságoknak a szándékosságot is bizonyítaniuk kell, a törvény szerint kiszabható legsúlyosabb büntetés pedig kétéves szabadságvesztés.
A nyomozás előzménye, hogy az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett, több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. A nyomozás során az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában már korábban megszüntették az eljárást.
Időközben ugyanakkor az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank egyik korábbi könyvvizsgálóját bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügy kapcsán polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárd forintos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa, köztük a magyar állam, a Postabank volt könyvvizsgálói ellen. | Postabank-ügy: befejezik a nyomozást | Pár napon belül lezárják a Prinz Gábor volt elnök-vezérigazgató és társai ellen öt éve folyó nyomozást a Postabank-ügyben. A bank volt vezetése ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétség alapos gyanúja miatt indult eljárás, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Prinz Gábort csütörtökre idézte be a rendőrség iratismertetésre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030302postabankugy.html | 2003-03-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság kérésére a jogállamisági eljárás „eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról” hozott döntést az utóbbi napokban. Az életbe léptetett 2022. évi LVI. törvénnyel több korábbi törvényt (összesen 16-ot) módosítanak,
Az új törvényben egyenként szabályozták le azt, hogy mely tisztviselők vagyonnyilatkozatánál állnak be változások. Ezek alapján érintve van
minden olyan tisztviselő, akit a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény „politikai felsővezetőként” határoz meg (vagyis: a miniszterelnök, a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkárok).
A köztársasági elnök,
az Országgyűlés képviselői és nemzetiségi szószólói,
az Alkotmánybíróság tagjai,
a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese,
az MNB elnöke, alelnökei, felügyelőbizottságának tagjai, valamint a Monetáris Tanács bizonyos tagjai,
a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese,
a Médiatanács tagjai,
az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
az alapvető jogok biztosa és helyettese,
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
a Költségvetési Tanács elnöke,
a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai,
a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának elnöke és tagjai.
Az előírások szerint a felsoroltaknak először a 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint kell vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk, méghozzá 2023. január 31-éig,
E tekintetben egyébként a szabályozás részletei egyenként különböznek. A politikai felsővezetőknek és az MNB-tisztviselőknek például kivétel nélkül minden családtagja vagyonnyilatkozatát csatolniuk kell, miközben a többi tisztviselőnek rendszerint csak „a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének” vagy „a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát” kell csatolnia a szövegezés értelmében.
Leszögezték azt is, hogy a nemrég felállított Integritás Hatóság ellenőrizheti ezeket a vagyonnyilatkozatokat „és jogosult vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást lefolytatni”, valamint további vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A törvény a kihirdetését követő napon, vagyis csütörtökön életbe is lépett (néhány paragrafustól eltekintve, amelyek a jövő év elején szintén hatályossá válnak).
Bár a magyar törvények időben érvénybe léptek, Brüsszelben most még áll a bál, mivel egy nem várt fejlemény veszélybe sodorta azokat a Magyarországnak járó uniós forrásokat, amelyek miatt a fenti törvények meghozatala mellett döntött az Országgyűlés.
(Borítókép: Index) | Elfogadtak egy új törvényt, nagy változás lesz a politikusi vagyonnyilatkozatoknál | Szerdán megjelentek azok az új törvénymódosítások, amelyeket az Európai Bizottság kérésére, a jogállamisági eljárás lezárása érdekében fogadott el az Országgyűlés. A legfontosabb változtatás az, hogy nemcsak a politikusok és főbb állami tisztviselők saját vagyonnyilatkozatát, hanem a velük együtt élő családtagjaikét is közzé kell tenni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/12/15/vagyonnyilatkozat-unios-forrasok-jogallamisagi-elljaras-korrupcio-uj-torvenyek/ | 2022-12-15 12:17:00 | true | null | null | Index |
A kocsit M. Viktor vezette, az anyósülésen Schadl György ült, hátul pedig felesége, Baranyai Helga. Schadl háromnegyed egyre rendelte újbudai házukhoz sofőrjét, M. Viktort, nem sokkal később elindultak a ferihegyi repülőtér felé. 2021. november 5-e, péntek volt, Schadl György nevét az országban szinte senki nem ismerte. A feleségével Dubajba utaztak volna.
Az autót 13:38-kor állították félre a készenléti rendőrök közvetlenül a repülőtér prémium parkolójához vezető úton. A benne utazókat kiszállásra szólították fel, majd amikor ezt megtették, Schadlt és M. Viktort azonnal megbilincselték. Néhány percen belül elrendelték az előállításukat, amivel szertefoszlott a remény, hogy a végrehajtó házaspár külföldre utazhat. A nyomozók szerint azért mentek volna Dubajba, mert Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye az Egyesült Arab Emírségekkel.
A ferihegyi incidens előtt Schadl Györgyöt már több mint egy hónapja „Gyűjtő”, sofőrjét, M. Viktort pedig „Kés” néven hallgatták le. Bár a nyomozók ekkor még messze nem tárták fel teljesen Schadl ügyét, azt már régen sejtették, hogy Rehák Róberttel és Völner Pállal korrupciós hálózatot alakítottak ki a végrehajtói karban. Előállítása után egy nappal Schadl azt vallotta: feleségével csak turistaként utaztak volna Dubajba, a nyomozati anyagból viszont az rajzolódik ki, hogy a hatóságok szerint kapott egy fülest, és még a letartóztatása előtt menekült volna az országból.
„Kés” és a rejtélyes 16 ezer euró
Az előállítás után Schadlt és M. Viktort (Kést) azonnal elválasztották. Kést bilincsben néhány méterrel arrébb, egy épület mellé kísérték, ahol átvizsgálták a ruháját. A kabátja bal zsebében egy tömött fehér, A5-ös borítékot találtak, amiből 33 darab 200 eurós, 100 darab 100 eurós és 1 darab 20 eurós került elő. Amikor megkérdezték Kést, hogy a majdnem 6 millió forintot érő pénz az övé-e, azt mondta, nem. Arra, hogy akkor kié, vagy kitől kapta, nem volt hajlandó válaszolni.
Kést a rendőrök a Központi Nyomozó Főügyészségre szállították, ahol közölték vele, hogy következő lépésként a lakását fogják átkutatni. Kés elmondta, hogy nem az állandó lakcímén él, hanem Érden, egy olyan családi házban, ami Schadl egyik cégének tulajdona.
A házban a rendőrök kérdésére Kés már elismerte, hogy a pénzt Schadltól kapta, állítása szerint azt az iroda széfjébe kellett volna vinnie. A lakásban ezenkívül majdnem 3 millió forint készpénzt találtak, aminek eredetére Kés több, egymásnak ellentmondó verziót adott elő. Szintén találtak három gramm kannabisznak kinéző anyagot. Kést aznap estére a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, és 2022 májusáig letartóztatásban is maradt. (Késre, mint Schadl első számú intézőemberére, az ügyészség 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kért, de ő az előkészítő ülésen minden vádat tagadott.)
A jól ismert kék villogó
Megbilincselése után Schadl Györgyöt átvizsgálták a rendőrök, de a ruhájából csak néhány papírpénz és egy Audi kocsikulcsa került elő. A legnagyobb nála lévő érték a később több mint 7 millió forintra becsült, 18 karátos aranyból készült Breguet karóra volt, amit még a megbilincselésekor csatoltak le a csuklójáról. A rendőrök ezután Baranyai Helga táskáját és a kocsit is átvizsgálták.
A nő táskájából előkerült egy-egy diplomata-útlevél mindkettőjük nevére, amelyekre a magyar törvények szerint nem lettek volna jogosultak. Szintén előkerült egy BMW-kocsikulcs és egy sor boríték, amelyek közül az elsőben 368 darab 50 euróst és 100 darab 10 euróst találtak. Egy másik borítékban több száz dirhamot, több száz dollárt, illetve mindenféle eurós bankjegyeket találtak, a borítékok értéke külön-külön is több millió forint.
A rendőrök szintén találtak egy barna és a szürke kockás Louis Vuitton bőröndöt és két nagyobb Samsonite bőröndöt. A Škodán ott volt Schadl megszokott kék villogója, illetve a csomagtartóból előkerült két általános mentés és egy orvosi ügyelet feliratú tábla. (Schadl a Škodáját papíron egy privát mentőszolgálatnak engedte át, hogy a kék villogóval a buszsávban haladhasson és a tilosban parkolhasson, erről itt írtunk bővebben.)
A Késnél és a Helgánál lévő pénzről Schadl később vallomásában azt mondta: „Azért volt nálunk annyi készpénz, mert a szállodát Dubajban készpénzben szerettük volna kifizetni. Ennek a célja nem az volt, hogy bárkinek átadjam, hanem az, hogy 10 napra Dubajba indultunk nyaralni, ezt követően 1 hétig itthon lettem volna, majd ismét Dubajba mentem volna egy konferenciára.”
Páncélszekrény szexvideókkal
Az autó átkutatása után a nyomozók és a Schadl házaspár azok újbudai házához mentek. Schadl ügyvédje már itt várta őket, de a házkutatást nem tudta megakadályozni, és abba nem is szólhatott bele. A rendőrök itt már levették Schadlról a bilincset, így ő vezethette körbe őket, ő is adhatta át nekik a hálószobájában tárolt gumilövedékes pisztolyt, és ő nyitotta ki a Nemzeti Védelmi Szolgálat embereinek a páncélszekrényt.
A széf felső részében a nyomozók 8 darab kétmillió forintos pénzköteget és még egy rakás húszezrest találtak, ezenkívül papírokat dátumokkal, pénzösszegekkel és nevekkel. A páncélszekrény alsó részét még egy kulcs zárta, de Schadl először azt vallotta: nem tudja, hol a kulcs, ahogy azt sem, mi van abban a részben. A nyomozók a ruhásszekrény legfelső polcán a ruhák alatt megtalálták a kulcsokat, kinyitották az alsó részt, amiben szintén több köteg pénzre és egy csomó húszezresre bukkantak.
A páncélszekrényből ezenkívül előkerült egy sor ingatlan-adásvételi szerződés, még több pénz, valamint egy felirat nélküli A4-es borítékban „2 darab A4-es fehér kartonlapra kinyomtatott fénykép, amely egy hálószobát és két ruhátlan személyt intim helyzetben és további egy ruházat nélküli személyt, aki fényképez, ábrázol, mellette egy darab A4-es lap, melynek egyik oldalán Nokia Communication Centre szövegű számítógépről kinyomtatott ablakok, üzenetváltásokkal, valamint további kettő darab TDK DVD – R lemez […]”, amelyekre egy híres közszereplő neve volt írva.
Az ügyészség a felvételről később azt írta: „Egy férfi egy nővel szexuális aktust folytat egy ágyon, egy tükrös-tolóajtós szekrény mellett. Ezt az aktust egy másik személy fényképezi, ő is látszik a felvételen. Mindannyian meztelenek.” A szexvideót tartalmazó DVD-ket az ügyészség idén januárban megsemmisítette.
Azóta a vádlottak padján
Schadl és M. Viktor őrizetbe vétele után a nyomozók magasabb fokozatra kapcsoltak. A lehallgatást kiterjesztették Schadl feleségére, egy sor végrehajtóra és egy csomó bizalmasukra, valamint üzlettársukra. Schadl viszont valamiért még hónapokig reménykedett abban, hogy kiengedik a börtönből, határozottan kitartva amellett, hogy „nem fog bevallani olyat, amit nem csinált”.
A fentieken kívül a nyomozók Schadl lakásában és irodájában egy sor ékszert találtak, amelyeket férje letartóztatása után Baranyai Helga egy budai bankfiókban álló széfbe rejtett el. A rendőrök lehallgatták, megtalálták az ékszereket, a művelet miatt pedig pénzmosással vádolták meg, az ügyészség beismerés esetén két év felfüggesztett börtönbüntetést kért rá. Ő viszont azt mondja: nem a hatóságok, hanem a betörők elől rejtette el az ékszereket, ezért a tárgyalásuk előkészítő ülésén ártatlannak vallotta magát.
Az ügyészség Schadlra 200 millió, feleségére 50 millió forint pénzbüntetést kért, a házukban talált és lefoglalt temérdek húszezresből tehát valószínűleg semmit nem fognak viszontlátni. Szintén bukhatják a 168 karátos gyémántból és 157 gramm aranyból készült ékszerkészletet, amit Schadl 360 millió forintról alkudott le 70 millióra. Arról, hogy milyen különös körülmények között szerezte azt meg, itt írtunk bővebben. | Kés és Gyűjtő a Škodában Ferihegy előtt – így kapták el Schadlt, amikor Dubajba próbált szökni | A kocsit M. Viktor vezette, az anyósülésen Schadl György ült, hátul pedig felesége, Baranyai Helga. Schadl háromnegyed egyre rendelte újbudai házukhoz sofőrjét, M. Viktort, nem sokkal később elindultak a ferihegyi repülőtér felé. 2021. november 5-e, péntek volt, Schadl György nevét az országban szinte senki nem ismerte. A feleségével Dubajba utaztak volna. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/29/schadl-gyorgy-m-viktor-repter-kes-gyujto-elfogas-rendorseg-elkap | 2023-03-29 12:15:00 | true | null | null | Telex |
A szervezet, amely bírságot nem szabhat ki, ám feljelentést tehet, az uniós források felhasználását ellenőrzi majd. Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott,
A törvény széles jogkört biztosít a hatóságnak, ám nyomozni továbbra is csak az ügyészség nyomozhat, de a rendelkezésére álló jogkörrel mindenképp élni fog – jelentette ki a szervezet elnöke. Arra a kérdésre, hogy hogyan került az Integritás Hatóság élére, Bíró Ferenc azt a választ adta, hogy pályázott.
Az elnökhelyetteseivel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „készen kapta” őket az alkalmassági bizottságtól, a csapat másik felét pedig ő maga hívta, vagy közösen választották ki.
Értse jól, ez egy elit alakulat
– jelentette ki az Egyenes Beszédben, hozzátéve, hogy a nyomozati cselekményig széles skálán mozog a jogkörük, felülvizsgálati indítványt indíthatnak el, közbeszerzéseket állíthatnak meg vagy írhatnak elő. Bíró Ferenc szerint nincs még lefolytatott vizsgálatuk, bár ügyeik már vannak.
Farkas Flórián ügyében is kaptak bejelentést, és meg fogják keresni az ügyészséget, továbblépni azonban akkor tudnak, ha betekintést nyertek az iratokba – magyarázta a szervezet elnöke.
2015-ben Hadházy Ákos feljelentése után indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt a Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt.
Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.
Az eredetileg ötmilliárd, később 1,6 milliárd forintos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban elismerte, hogy visszaélések voltak az ügyben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezte a támogatás visszafizetésére. Végül az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó háromszázmillió forintot kellett az ORÖ-nek visszafizetnie. | Az Integritás Hatóság az ügyészséghez fordul Farkas Flórián ügye miatt | Az Integritás Hatóság elnöke kijelentette: a hatóság minden jogkörével szeretne és fog is élni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/12/16/farkas-florian-orszagos-roma-onkormanyzat-integritas-hatosag-biro-ferenc-korrupcio-nyomozas/ | 2022-12-16 12:21:00 | true | null | null | Index |
Várhatóan vádemelési javaslattal zárja le a rendőrség azt az öt évvel ezelőtt indult nyomozást, amelyet Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen indítottak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Princz ügyvédje azt állítja: az igazságügyi szakértők azt állapították meg, hogy nagyjából törvényesen járt el a vezetőség.
Princz ügyvédje, Nehéz-Posony István az [origo]-nak elmondta: csütörtök reggelre idézték be védencét iratismertetésre. Ez a nyomozás végét jelenti. Az ügyvéd szerint az iratismertetés akár napokig is eltarthat.
Nehéz-Posony közölte: a rendőrség két konkrét ügyben nyomozott, egy kétmilliárdos és egy kilencmilliárdos céltartalék felszabadításának ügyében. A gyanúsítás szerint a két céltartalék felszabadításával fiktív nyereségre tett szert a Postabank, és ezzel megtévesztették a részvényeseket. Amennyiben a vád bebizonyosodik, Princzék legfeljebb két év börtönbüntetéssel sújthatók.
Az ügyvéd azt állítja: mind a rendőrség szakértői, mind a védelem által felkért igazságügyi szakértő azt állapította meg, hogy a céltartalékok felszabadítását az tette lehetővé, hogy a bank előzőleg eladta a kétes követeléseit, amelyekhez ezeket a céltartalékokat képezték. Nehéz-Posony az [origo]-nak nyilatkozva úgy foglamazott: a szakértők szerint "nagyjából minden törvényes volt", "számvitelileg nem lehetett mást tenni".
A rendszerváltást követő legnagyobb gazdasági bűnténynek indult, ám az idők során csekély súlyú vétséggé szelídült a Postabank-ügy. 1998-ban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a KPMG könyvvizsgáló cég jelentése alapján felügyeleti biztost nevezett ki a Postabankhoz, és felfüggesztette állásukból a korábbi vezetőket. A pénzintézet rendkívüli közgyűlésén valamennyien lemondtak tisztségükről. Eközben egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Princz Gábor elnök-vezérigazgatót és munkatársait ezt követően sorozatban jelentették fel a rendőrségen.
Elsőként 1999. február elsején a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezett eljárást Princz, valamint ismeretlen tettesek ellen. Az indoklás szerint a pénzintézetnél a menedzsment a bank tényleges helyzetét megpróbálta eltitkolni. Nem megfelelő befektetési politikát, kiemelkedő mértékű szponzori tevékenységet folytatott, hitelezési tevékenységét nem a kellő körültekintéssel végezte. A PM szerint a rossz hiteleket a korábbi bankvezetés halasztott fizetéssel értékesítette, hogy elkerüljék a nagymértékű céltartalékolást. Ezzel jelentős látszateredményt mutatott ki.
Egy héttel később a Postabank új vezetése is feljelentette Princzet. Ezt követően az ÁPV Rt., majd az ÁPTF, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és az Állami Számvevőszék is feljelentést tett a rendőrségen.
Összességében Princzet a következő bűncselekmények miatt jelentették fel: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, tartozás kezelésének elvonása, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, valamint számviteli fegyelem megsértése. Amennyiben mindezek beigazolódnak, akár nyolcévi börtönbüntetés is kiszabható lett volna.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni igazgatósága a PM feljelentését követő második napon - 1999. február 3-án - elrendelte ugyan a nyomozást, ám csupán a gazdasági társaság vezetőjének visszaélése gyanúja miatt. A többi gyanúsítást már akkor megalapozatlannak tartotta, és utóbb a felkért szakértők is a rendőrség álláspontját igazolták.
Princz időközben elhagyta az országot, Bécsbe költözött, ám 1999 júliusában kihallgatásra Budapestre jött. Az ORFK Aradi utcai épületében ügyvédje jelenlétében ismertették a vele szemben megfogalmazott gyanút. Princz vallomástétele során több órán át beszélt a bank, illetve a saját tevékenységéről, ám nem tartotta bűnösnek magát. Ezt követően még két alkalommal hallgatták ki a nyomozók.
A többször meghosszabbított nyomozás során az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában már korábban, 2001-ben megszüntették az eljárást. Ellenük gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése volt a gyanú, azonban nem találtak arra bizonyítékot, hogy a gyanúsítottak megfelelő adatok birtokában voltak, és szándékosan tévesztették meg a tulajdonosokat.
Időközben ugyanakkor az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank egyik korábbi könyvvizsgálóját bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügy kapcsán polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárd forintos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa, köztük a Magyar Állam, a Postabank volt könyvvizsgálói, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen. A Postabank volt könyvvizsgálói elleni eljárás lényege az volt, hogy a bank 1994-98 közötti éves auditálását készítő cégek a pénzintézet éves pénzügyi jelentéseinek hitelesítésével megtévesztették a tulajdonosokat, és ezért őket is felelősség terheli a bank eladósodásáért. A gyanú szerint a menedzsment a könyvvizsgálókkal összejátszva közösen tévesztette meg az igazgatótanács külsős tagjait és a tulajdonosokat is.
A Postabank-ügy kirobbanása után az állam 153 milliárd forinttal tartotta szükségesnek konszolidálni a pénzintézetet, amely összeg hiányát is Princz Gábor és vezetőtársai számlájára írták. | Vádemelési javaslat Princz Gábor ellen | Várhatóan vádemelési javaslattal zárja le a rendőrség azt az öt évvel ezelőtt indult nyomozást, amelyet Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen indítottak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Princz ügyvédje azt állítja: az igazságügyi szakértők azt állapították meg, hogy nagyjából törvényesen járt el a vezetőség. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030303legfeljebb.html | 2003-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lassan két hónapja lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, vagy éppen kormányzati pozíciójuktól váltak meg azért, hogy az egyetemek megkaphassák az uniós forrásokat, felmerülhet a kérdés:
kik lesznek helyettük a kuratóriumok új tagjai?
A legtöbb alapítványnál még nem lehet tudni, kik kerülnek a lemondott tagok helyére, van azonban két egyetem, ahol már bejelentették a személyi változásokat. Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány új tagjai közé Nagy Zoltán, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese került be, a kuratóriumi elnöke pedig a testületben már korábban is helyet foglaló Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere lett. A Pannon Egyetem kuratóriumába bekerült Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. tulajdonosa és Bartus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója is. A kuratórium elnöke itt Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) korábbi elnöke lett, aki már régebb óta tagja a testületnek.
A kormánytagoknak azért kellett lemondaniuk kuratóriumi tagságukról, mert az Európai Bizottság javaslata szerint összeférhetetlen a kormányzati szerepük az egyetemeket fenntartó alapítványi szerepükkel. Az új tagok között is vannak azonban olyanok, akik bár nem közvetlenül, de mégiscsak kötődnek a kormánypárti érdekeltségekhez.
Új emberek és új elnökök a kuratóriumokban
Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány éléről távozott Varga Mihály pénzügyminiszter, az ő helyére érkezett Cser-Palkovics András fideszes polgármester. Cser-Palkovics 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, 2010 óta pedig Székesfehérvár polgármestere. Nagy Zoltán annak a Gránit Banknak a vezérigazgató-helyettese, aminek főtulajdonosa a BDPST Group, vagyis a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége vásárolt meg.
A Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában több változás is történt. A korábbi elnök Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, aki az uniós kérésnek eleget téve lemondott a tagságáról. A testület vezetését az a Birkner Zoltán vette át, aki már a kuratórium megalapításakor tag volt. Birkner egyetemi oktatóként és oktatásszervezőként, kutatóként dolgozott. Az talán ennél érdekesebb, hogy a vállalkozói szférában szervezet- és üzletfejlesztéssel, ipari kutatási, termékfejlesztési projektek elősegítésével foglalkozó menedzserként is tevékenykedett. Az általa vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élén a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben képviselte a szervezetet a kormány és az Országgyűlés előtt. Emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyek nemzetközi szervezetek előtti kormányzati képviselete is az ő dolga volt.
A Pannon Egyetem ötfős kuratóriumába két új ember került be a távozó Navracsics Tibor és a 2022 januárjában elhunyt Gaál Zoltán, korábbi rektor helyére. Az egyik Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. tulajdonosa. A K-Monitor Adatbázisa szerint a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. A cég elsősorban önkormányzati, állami vagy magánberuházás keretében vesz részt például szennyvízcsatorna építési és útépítési feladatokban. Szabadics 2016-ban az „Év Agrárembere” kitüntetést vehette át. Az Átlátszó.hu cikke szerint 2019-ben 8 milliárd forint összegű közbeszerzést nyert el. 2019-ben Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta meg.
Cége Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere.
Szabadics az elmúlt években az idegenforgalomban szerzett érdekeltségeket, állami támogatással. A kuratórium másik új tagja Bartus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója lett.
Voltak, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le
Mint a 24.hu megtudta, voltak olyanok, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le. Így tett:
Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott,
Guller Zoltán miniszteri biztos
és Wáberer György kormánybiztos is.
Így akart tenni Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, ő azonban végül nem tudott teljesen megválni eddigi feladataitól. A 24.hu információ szerint Szili nem megbízottként, hanem miniszterelnöki főtanácsadóként folytatja tevékenységét, miközben továbbra is a Pécsi Egyetem alapítványának kuratóriumi tagja. | Kormánytagok távoztak, de Mészároshoz és Tiborczhoz kötődő emberek érkeztek az egyetemi kuratóriumokba | Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lassan két hónapja lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, vagy éppen kormányzati pozíciójuktól váltak meg azért, hogy az egyetemek megkaphassák az uniós forrásokat, felmerülhet a kérdés: kik lesznek helyettük a kuratóriumok új tagjai? | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/30/egyetemek-kuratoriumok-tagok-alapitvanyok-tagsag-lemondas-uj-tagok | 2023-03-30 12:27:07 | true | null | null | Telex |
A nem jogerős ítélet alapján az elsőrendű vádlott, a hivatal egykori helyettes vezetője, N. Attila 7 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Társainak, K. Istvánnak 2 évet, N. Györgynek 1 év 6 hónapot, Sz. Andrásnak pedig 5 évet kell börtönben töltenie az elsőfokú ítélet szerint. A bíróság N. György büntetését 2 év próbaidőre felfüggesztette, N. Attilát és Sz. Andrást 5-5, K. Istvánt pedig 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A társaság tagjai különböző személyi összetételekben összesen 5 vállalkozót zsaroltak meg azzal az ürüggyel, hogy a nyomozó hivatalnál eljárás folyik ellenük, melyeket 200-600 ezer forint közötti összegek fejében megszüntetnek. | Hét és fél év börtön a zsaroló adónyomozónak | Hivatalos személyként, részben bűnszövetségben elkövetett zsarolásban és más bűncselekményekben bűnösnek találta és börtönbüntetésre ítélte a Szekszárdi Városi Bíróság az APEH Tolna Megyei Nyomozóhivatalának egykori helyettes vezetőjét. A nem jogerős ítélet szerint a volt adónyomozó hét és fél év börtönbüntetést kapott. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030303hetes.html | 2003-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Egy évvel ezelőtt az Európai Unión belül Bulgária volt 42 ponttal a legkorruptabb ország a Transparency International jelentése szerint, Magyarország 43 ponttal pedig az utolsó előtti helyen állt. 2022-ben azonban míg a bolgárok egy pontot javítottak, addig Magyarország egyet rontott, ezzel megnyerte magának az unió legkorruptabb országa címet.
A világranglistán egyébként Magyarország a maga 42 pontjával a 77. helyen áll, amelyen hét másik országgal osztozik. Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, valamint Vietnám szintén 42 pontot ért el a 100-ból.
A világ legkorruptabb országa idén Szomália lett, amely mindössze 12 pontot szerzett, de a világranglista alján szerepel 13-13 ponttal Szíria és Dél-Szudán, és 14 ponttal Venezuela is.
A ranglista első helyén viszont nem történtek nagy változások 2021 óta: Dánia (90 pont), Finnország (87 pont), Új-Zéland (87 pont) és Norvégia (84 pont) szilárdan tartja magát az élmezőnyben. De szorosan követi ezeket Szingapúr, illetve Svédország (83-83 pont), Svájc (82 pont), Hollandia (80 pont), Németország (79 pont), valamint Írország és Luxembourg (77-77 pont).
Reagált a magyar kormány
A jelentés eredményeiről a Telex arról kérdezte a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy mi a miniszterelnök véleménye a szervezet által összeállított világrangsorról és Magyarország helyezéséről.
Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát, és szolgálja azt minden hazug jelentésével
– írta válaszul a Kormányzati Tájékoztatási Központ a lapnak.
Nagyjából egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzet cikksorozatban mutatta be, hogy milyen módon befolyásolják a Magyarországról a nemzetközi sajtóban megjelenő képet olyan NGO-k, amelyek jellemzően Soros Györgyhöz köthetőek, amelyeket a legtöbb esetben a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszíroz. A cikksorozat azt állította, hogy a legtöbb NGO kezében tartja a külföldi újságírók irányítását, manipulálják, akár megvesztegetik a sajtó munkatársait. Konkrét példaként az Amnesty Internationalt említették.
Korábban a Makronóm írt arról, hogy korrupt cégek pénzelik a Magyarországot legkorruptabbnak ítélő szervezetet, a Transparency Internationalt.
(Borítókép: Huszti István / Index) | Transparency International: Magyarország lett Európa legkorruptabb országa | Kiadta a Transparency International 2022-es jelentését, a korrupciós index alapján vizsgálták, hogy milyen szinten van a korrupció a világ országaiban. Az országokat egytől százig terjedő skálán pontozzák, minél nagyobb a szám, annál kevésbé korrupt az adott ország. Az Európai Unión belül pedig Magyarország kapta a legkevesebb pontot, egészen pontosan 42-t. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/01/31/transparency-international-korrupcio-magyarorszag-europai-unio/ | 2023-01-31 12:41:00 | true | null | null | Index |
Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A területi közigazgatásért felelős államtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítést végzett, majd kedden a nyomozó ügyészség összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezte meg, melyik településen hajtották végre az akciót.
Nyilvántartást vezettek
A főügyészség azt közölte, a megalapozott gyanú szerint egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben rendszeres haszonszerzésre törekedve vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.
A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a vizsgaállomás öltözőjében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át.
A vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt.
A főügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsítottként kihallgatott nyolc kormánytisztviselő beismerő vallomást tett, és szabadlábon védekezhet.
Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. | Nem csupán csaltak a műszakivizsga-állomáson, még nyilván is tartották | Műszakivizsga-állomáson dolgozó kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval. Lefoglaltak 53 millió forintot. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/01/muszaki-vizsga-csalas-korrupcio-buncselekmeny-hazkutatas/ | 2023-02-01 12:44:00 | true | null | null | Index |
Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásba került egy áljogász és két társa, az ügyben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken az MTI-vel.
Egy Pest vármegyei 55 éves férfi valótlanul dandártábornoknak, esetenként titkosszolgálati vezetőnek adta ki magát, de gyakran nevezte magát adó- és jogi ügyekben jártas szakembernek vagy egyetemi oktatónak is. A megalapozott gyanú szerint a férfi azt állította, hogy magas beosztású ügyészeket és más hatósági vezetőket ismer, akiken keresztül vesztegetési pénz kifizetése ellenében különböző eljárásokban tud kedvező eredményeket elérni.
Jó pénzt hozott a konyhára
A férfi hivatalos személyekre alaptalanul hivatkozva ígérte büntetőügyek befolyásolását úgy, hogy a valóságban ilyen jellegű kapcsolatokkal nem rendelkezett, és a folyamatban lévő eljárásokra semmiféle ráhatása nem volt. Az áljogász hasonló cselekmények rendszeres elkövetésére rendezkedett be, és évek óta ebből tartotta fenn magát.
Volt olyan, akivel sikeresen hitette el, hogy kapcsolatain keresztül eléri, hogy egy büntetőeljárásban csak enyhébb, felfüggesztett szabadságvesztést szabjanak ki, az ezért kért négymillió forintról pedig minden alap nélkül azt állította, hogy annak nagy részét a meg nem nevezett hivatalos személyeknek kell továbbítania. A férfi az átvett összeget megtartotta.
Az ügyészség február 7-én hat helyszínen végzett összehangolt eljárási cselekményeket csaknem 50 hivatalos személy, köztük a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség állományának részvételével.
Az ügyben eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki, az ügyészség eredményesen indítványozta három ember letartóztatását. Az eljárás további gyanúsítottjai az 55 éves férfi bűncselekményeinek elkövetését segítették – közölte a KNYF.
Az ügyészség felhívta a figyelmet arra, hogy aki ilyen típusú cselekmények megvalósításában vesz részt, magas büntetési tételű bűncselekményt követ el attól függetlenül, hogy a korrupciós pénzt csak felajánlja, esetleg átadja vagy átveszi, hasonlóan azokhoz, akik bármilyen módon segítik az elkövetést. | Korrupt áljogász a rács mögött, aki ha kell, dandártábornok vagy titkosszolga | Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásba került egy áljogász és két társa, az ügyben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/10/buncselekmeny-korrupcio-aljogasz-csalo/ | 2023-02-10 12:49:00 | true | null | null | Index |
„Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” miatt folyt büntetőper a nagy port kavaró Öveges-program kapcsán. Az iskolai természettudományos oktatás fejlesztésére szánt uniós támogatásokból és más kapcsolódó pályázatok miatt 7,8 millió euró (ez jelenleg közel hárommilliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak egy OLAF-vizsgálatot követően. Az ügyben nyolcévnyi nyomozás után tavaly indult büntetőper, amelyben a jogerős, másodfokú ítélet most négyszázezer forintra csökkentette az I. és II. rendű vádlottra kiszabott pénzbírságot.
Természettudományos tantárgyak oktatásának fejlesztéséhez készültek iskolai laboratóriumok, tananyagok és szoftverek az Öveges-program keretében uniós támogatással. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálta ezeket a projekteket, és a közbeszerzési eljárások kapcsán számos jogsértést állapított meg (a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása, a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak).
Az OLAF vizsgálói azt is megállapították, hogy a digitális projekt hatása kisebb volt, mint várták, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét. Ezért a 7,8 millió euró visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlást megküldték az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
A vádlottak első fokon felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. Mint erről akkor a Magyar Narancs tudósított: a 74 millió forintos kárt okozó elsőrendű vádlott, R.-F. K. egy év két hónap felfüggesztett börtönbüntetést és kétmillió forint pénzbírságot kapott. A hetvenmillió forintos kár okozásáért felelőssé tett másodrendű vádlott, V.-né D. R. egyéves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint másfél millió forint pénzbüntetést. A harmadrendű Cs. I.-t (34,5 milliós károkozás miatt) nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió forint pénzbírságra ítélték. Az első- és a harmadrendű vádlottat a bíróság egy időre a cégvezetéstől is eltiltotta.
Az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint nem a valódi felelősöket kérték számon, csak kishalakat marasztalt el a bíróság. Az országgyűlési képviselő ezért újabb feljelentést készül tenni az ügyben. Egy, az Átlátszónak nyilatkozó, korábbi tankerületi vezető szerint felülről, központilag irányították az Öveges-program közbeszerzéseit, a szerződő cégek kiválasztását. Két önkormányzat Öveges-szerződéseit a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely is kifogásolta (itt és itt).
Az önkormányzatoknak, amelyeknek Öveges-beszerzéseit egy miniszterelnökségi vizsgálat is kifogásolta, egyenként több tízmillió forintot kellett visszafizetniük a magyar államnak. Az elsőfokú bírósági ítélet szerint a vádlottak közel 110 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek, a Gyulai Törvényszék másodfokú ítéletével március 29-én az alábbiak szerint változtatta meg az elsőfokú ítéletet:
„I. r. vádlott tekintetében a 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségeként elbírált cselekményből 2 rendbeli cselekmény vonatkozásában mellőzte a folytatólagosság megállapítását.
I. és II. r. vádlottak pénzbüntetését 400.000 forintra enyhítette.
I. és II. r. vádlottak vonatkozásában az előzetes mentesítésre irányuló rendelkezést mellőzte.
A vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezést hatályon kívül helyezte azzal, hogy az elsőfokú bíróságot e tekintetben egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította, az ítélet egyéb rendelkezéseit pedig helybenhagyta.” | Csökkentette a pénzbírságot Öveges-ügyben a másodfokú ítélet | „Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” miatt folyt büntetőper a nagy port kavaró Öveges-program kapcsán. Az iskolai természettudományos oktatás fejlesztésére szánt uniós támogatásokból és más kapcsolódó pályázatok miatt 7,8 millió euró (ez jelenleg közel hárommilliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak egy OLAF-vizsgálatot követően. Az ügyben nyolcévnyi nyomozás után tavaly indult büntetőper, amelyben a jogerős, másodfokú ítélet most négyszázezer forintra csökkentette az I. és II. rendű vádlottra kiszabott pénzbírságot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csokkentette-a-penzbirsagot-oveges-ugyben-a-masodfoku-itelet/32341574.html | 2023-03-30 13:35:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Európai Bizottság;Brüsszel;M4-es autópálya;
2015-04-15 21:12:00
Tízmilliárdokkal hazárdírozik a kormány
Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritásának kifizetéseit, arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő. A letiltás az innovációs, a gazdaságfejlesztési és az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatokat érinti - jelentette be általános meglepetést keltve Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint - ismertette. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (értsd büntetés, a szerk.) értéke általában az érintett összeg 10 százaléka körüli, így a mostani intézkedés néhány tízmilliárd forint sorsát teszi bizonytalanná.
Az EB azt vizsgálta, hogy a magyar intézményrendszer alkalmas volt-e a legmegfelelőbb pályázatok kiválasztására. Csepreghy szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy a "Gyurcsány-Bajnai kormány" idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre nem volt alkalmas. Az Orbán kormány pedig a 7 éves cikluson belül ezt változatlanul hagyta, mert a pályázatok 70 százaléka 2010-ig már le volt kötve, de 2013-ban már a minisztériumokhoz kerültek a pályázati ügyek.
A kormány igyekszik elérni Brüsszelnél, hogy a büntetési tételre új pályázatokat írhasson ki Magyarország. A kormány a jelenleg is folyó tárgyalások lezárultával nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét - ígérte az államtitkár.
Az ellenzéki pártok - MLP, LMP, Együtt, PM - az államtitkár bejelentésére reagálva egybehangzóan a brüsszeli jelentés azonnali nyilvánosságra hozatalát követelték.
Arról, hogy a Bizottság pontosan mit kifogásol, addig nem lehet érdemben állást foglalni, amíg a kormány nem ismerteti az összes dokumentumot, amely a döntés indoklásaként érkezett - jegyezte meg a Népszavának Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő. Feltételezhető, hogy egy ilyen határozatnak volt előzménye (például úgynevezett auditori ellenőrzés), amelyet a közvéleménynek szintén meg kellene ismernie. Csak ebből derülhetne ki, hogy a kritika bármilyen formában érinti-e a 2010 előtti időszakot.
Még akkor is, ha érintené: az, hogy a Bizottság általában “a Gyurcsány-Bajnai-féle gyakorlatról” vagy az NFÜ generális “alkalmasságáról” mondott volna véleményt, legalábbis igen valószínűtlen. Különösképp – mint azt a helyettes államtitkár is említi – az EU kifejezetten megkérdőjelezte azt az átalakítást, amelyet a Fidesz az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatásakor véghezvitt - tette hozzá Heil Péter.
A 2010-es kormányváltáskor a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban odaítélt támogatások értéke nem a keret 70, hanem 50 százaléka volt - cáfolta Csepreghy kijelentését a korábban az NFÜ-ben dolgozó szakember. A Fidesz kormánynak az elmúlt öt évben minden lehetősége megvolt arra, hogy a rendszer működését megismerje és azon változtasson. Különösen igaz ez az olyan, viszonylag alacsony szintű szabályokra, mint a gazdaságfejlesztési pályázatok kiválasztási szempontrendszere, amelyet lényegét tekintve minden egyes új pályázati kiírás esetében felül lehet vizsgálni. Éppen ezért abszurd az a próbálkozás is, hogy a Bizottság kritikáját az előző kormányra próbálják áthárítani - említette Heil.
Katona Tamás közgazdász is a nyilvánosság mellett tört lándzsát. A szakember arra is emlékeztetett, hogy 2010-ben a Fidesz kormány egyik első lépése volt, hogy szétverte az NFÜ apparátusát és az összes pályázat kiírását, elbírálását, kifizetését leállították. Gyakorlatilag 2011. közepén indulhatott újra a rendszer - mondta lapunknak Katona. Ráadásul a második Orbán kormány előbb a fejlesztési tárcához utalta az uniós pályázatokat, majd a minisztériumokhoz akkreditálta, végül a harmadik Orbán kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János kezébe adta a döntés jogát.
Katona Tamás kifejtette, 2007-ben indult a tavaly véget ért ciklus és 2009-ig főleg a tervezés, előkészítés volt soron, de azért projektek is beindultak, csakhogy az unió utólag finanszíroz, tehát akár 1-2 év múlva fizet. Nem mellesleg 2010. elején a Fidesz követelte a leghangosabban, hogy a Bajnai kormány már ne kötelezze el magát, ne kösse meg a következő kormány kezét. Bajnai Gordon meg is hirdette a moratóriumot. A Fidesz most már maga sem tudja mit kritizáljon. | Tízmilliárdokkal hazárdírozik a kormány | Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054393_tizmilliardokkal-hazardirozik-a-kormany | 2015-04-15 13:31:00 | true | null | null | Népszava |
gazdálkodók;ELTE;gólyatábor;
2015-03-03 06:10:00
Garázda gazdálkodás az ELTE-n is?
Több felsőoktatási intézmény mellett most az ELTE gazdálkodását is górcső alá vette a kormányzat, a vizsgálat több hiányosságot, szabálytalanságot is feltárt: milliós nagyságrendű hallgatói juttatásokról, a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből fizetett oktatói díjakról, gazdálkodási szabályozás hiányáról számoltak be. A "hibák" korrigálása az egyetem rektora és a frissen kinevezett kancellár feladata.
Számos szabálytalanságot tárt fel a hallgatói juttatások vizsgálatakor egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) - írta hétfői számában a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az egyetem 2009-2012 közötti gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés fényt derített arra, hogy tudományos ösztöndíjakat nem az előírásoknak megfelelően - vagyis pályázati úton - ítélték oda, közéleti ösztöndíjakat pedig több esetben is a jogtudományi kar alapítványának számlájára utalták, vagy rendezvényszervezésre fordították.
A lap szerint előfordult, hogy a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből inkább oktatókat fizettek, két HÖK-ös tisztségviselőt pedig úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. Az ösztöndíjak sem mutatkoztak arányosnak: egyes hallgatók csak néhány ezer forintot, mások akár másfél milliót is kaptak a Kehi vizsgálata szerint, amely rámutatott arra is, hogy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) - amely éves szinten mintegy 110 millió forintnyi, működéséhez nyújtott támogatásról dönt - a vizsgálatkor gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta tevékenységét. Ennek ellenére a támogatást igazoltan a működés költségeire fordították, az egyetem pedig - a folyamatos megszorítások ellenére - kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni.
Az ELTE mellett a Kehi - szinte párhuzamosan az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) - valamennyi nagyobb állami felsőoktatási intézmény gazdálkodását is vizsgálta: tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemről (BCE) és a Nyíregyházi Főiskoláról (NYF) is elmarasztaló jelentést publikáltak. Megállapításaik szerint a BCE olyan dolgozókat foglalkoztatott, akik korábban már milliós végkielégítéssel távoztak az intézményből, az egyik kollégium üzemeltetését pedig olyan cégre bízták, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát alvállalkozóknak adott át - a gondnoki munkát pedig a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért. A NYF-vizsgálat arra jutott, hogy az iskola HÖK-tisztviselői "célprémium", "jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre eső összege akár a 880 ezer forintot is elérhette.
A vizsgálatról a BCE rektora kezdetben nem akart nyilatkozni, ám néhány hónappal később közleményben tudatták: a jelentéshez "az egyetem észrevételeket tett", valamint "intézkedési tervet" is készítettek, melynek végrehajtásáért "az egyetem rektora és kancellárja közösen vállal felelősséget". Hasonlóan nyilatkozott a napokban a NYF rektora, aki a szon.hu-nak elmondta: a főiskolán "azok a típushibák fordultak elő, mint több más felsőoktatási intézményben", ezek javítására intézkedési tervet készítenek, ám "ez már a kancelláriai rendszer keretén belül történik meg".
A felsőoktatási intézmények duplán ellenőrzésével - a Kehi és az ÁSZ szinte már versenyeznek egymással, ki mit derít ki előbb - és a feltárt működési hibákkal és szabálytalanságokkal a kormány nyilvánvalóan azt szeretné nyomatékosítani, hogy égető szükség van a kormányközeli kancellárok jelenlétére a felsőoktatásban. Palkovics László felsőoktatási államtitkár úgy nyilatkozott: a kancellári rendszer bevezetésével jelentős javulás érhető el, hiszen "egy rektorral nem szükségszerű elvárás az, hogy az intézmény gazdálkodásának minden elemét részleteiben ismerje, a kancellárok esetén ez inkább elvárás".
Ennek fényében szerettük volna megtudni az ELTE frissen kinevezett kancellárjától, Scheuer Gyulától, hogy ők megkapták-e a Kehi részletes jelentését, illetve milyen intézkedések várhatóak a hibák korrigálásával kapcsolatban, kérdéseinkre közleményben kaptunk választ. | Garázda gazdálkodás az ELTE-n is? | Több felsőoktatási intézmény mellett most az ELTE gazdálkodását is górcső alá vette a kormányzat, a vizsgálat több hiányosságot, szabálytalanságot is feltárt: milliós nagyságrendű hallgatói juttatásokról, a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből fizetett oktatói díjakról, gazdálkodási szabályozás hiányáról számoltak be. A "hibák" korrigálása az egyetem rektora és a frissen kinevezett kancellár feladata. | null | 1 | https://nepszava.hu/1049975_garazda-gazdalkodas-az-elte-n-is | 2015-03-03 13:54:00 | true | null | null | Népszava |
Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.
„A Landerer-nyomda az 1848. március 15-i események egyik legmeghatározóbb helyszíne. Itt nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a »Kossuth-bankó« is. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is” – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) weboldalán az épületről, amelyet egy másik, nemzeti emlékezettel foglalkozó állami szervezet, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára tavaly felvettek a történelmi emlékhelyek közé. (Ezzel az épülettel együtt hatvan ilyen helyszínt tartanak számon.)
A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint történelmi emlékhely lehet olyan, a nemzet vagy valamely, a velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyről a kormány rendelettel így rendelkezik. A nemzeti és történelmi helyszínek a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programba is bekerülnek majd.
Hiába lett kiemelt beruházás
Ez a besorolás mostanáig nem változtatott az épület állapotán, pedig tavaly a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás címet is megkapta az 1817-ben Pollack Mihály tervei alapján épült, Horváth-házként is ismert épület, amely a budapesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán áll. Az épület jelenlegi, meglehetősen rossz állapota látható a Szabad Európa videóján.
A ház földszintjén működött a nyomda, amelyet a Landerer család alapított, majd bevették üzlettársnak Heckenast Gusztávot. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap és a reformkor több jelentős kiadványa is itt készült. 1848. március 15-én a Petőfiék vezette tömeg (a Múlt-Kor történelmi portál szerint öt-húszezer ember) a nyomdához vonult, és a sajtószabadság jelképévé vált Nemzeti dal és a 12 pont cenzúra nélküli kinyomtatását követelte. Ebben az épületben ülésezett 1848-ban néhány hónapig a Batthyány-kormány.
A NÖRI tájékoztatása szerint „a szabadságharc leverése után Landerer Lajos bujdosni kényszerült, a céget Heckenast vette át. Az épületet 1851-ben átépítették, de a funkciója maradt. Ebből a nyomdából került ki Jókai Mór számtalan regénye is. A nyomda megszűnése után a Vasárnapi Újság szerkesztősége szintén megfordult az épületben.” Ma az épület nagy részében üresek a lakások és a földszinti helyiségek többsége.
Nincs felelőse az elmaradt felújításnak
Az egykori Landerer-nyomda épületét kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet (92/2022. [III. 8.]) arról is rendelkezik, hogy ott majd egy új intézmény, a Hess András Könyvesház kerül elhelyezésre. Ennek érdekében könnyítette meg a rendelet a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek intézését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással.
Megkerestük Budapest Főváros Kormányhivatalát, hogy megtudjuk, hol tart most a beruházás és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek. A hivatal válaszából kiderült, hogy „a Hess András Könyvesház elhelyezésével összefüggésben Budapest Főváros Kormányhivatala előtt nincs folyamatban közigazgatási hatósági eljárás”.
Próbáltunk információt kérni az épület felújításáról a Miniszterelnökségtől is, de onnan mostanáig nem érkezett válasz az ügyben feltett kérdésünkre. Az Építési és Beruházási Minisztériumtól is megkérdeztük ugyanezt, mivel az épület szerepel a Lázár János által Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdésére adott listában. Vadai korábban azt kérdezte, hogy mikorra tudja a kormány áttekinteni, hogy milyen beruházásokat állít le, és hogy melyek voltak azok a kiemelt állami beruházások (összesen 117), amelyeket az Orbán-kormány 2019 óta támogatott.
A Lázár János által küldött válaszból nem derül ki egyértelműen, hogy abban a felülvizsgálat alatt álló vagy a felfüggesztett beruházásokat sorolja a miniszter. Arra vonatkozó kérdésünkre pedig még nem kaptunk választ a tárcától, hogy hol tart a fenti rendelet által hivatkozott Hess András Könyvesház elhelyezését célzó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek.
Milliárdos költések a Petőfi-évben
Szerettük volna megérteni, hogyan lehetséges, hogy nem jutott forrás a ’48-as eseményeknek egy ilyen fontos helyszínére még a Petőfi-emlékévben sem. Ezért Demeter Szilárdtól, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójától, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumainak vezetőjétől megkérdeztük és megtudtuk, hogy a kormány a Petőfi 200 emlékévre bruttó kilencmilliárd forintot biztosított, aminek elosztását e két ideiglenes NKA-kollégium végezte.
A Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma által támogatott projektek itt elérhetők, de külön, döntési dátumonként lehet megtekinteni az egyes támogatásokat. Ezek között próbáltuk megtalálni azokat, amelyek a Petőfi-emlékévhez kapcsolódhatnak. Az A38 Közhasznú Nonprofit Kft. és az Akvárium Klub Üzemeltető Kft. 150-150 millió forint támogatást kapott Petőfi-programsorozatra. Ennél jóval többet, nyolcszázmillió forintot ítéltek meg a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány által létrehozott Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.-nek „Petőfi-klubok Kápát-medencei hálózata” létrehozására.
A másik NKA-kollégium is bőkezű volt
A Petőfi-emlékév kilencmilliárd forintos keretét osztó másik NKA-kollégium, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium által támogatott pályázók között rengeteg önkormányzat és kisebb szervezet kapott kisebb-nagyobb összeget, néhány százezer forinttól százmillió forintot is meghaladó támogatásig terjedően.
Több mint háromszázmillió forint jutott a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek a Petőfi 200 emlékév kiadványainak elkészítésére és a könyvtárakba juttatására, 142 millió forint a Coopera Nonprofit Kft.-nek egy új opera írására Petőfi A helység kalapácsa című műve alapján. Közel hetvenmillió forintból készíthet Petőfi Apostol című művéből képregényt a Képregény Manufaktúra Kft., és hasonló összegből készít Most vagy soha címmel zenés filmadaptációt a Myspace Produkció Produkciós és Szolgáltató Kft. Szintén Most vagy soha címmel készít zenés színházi produkciót 130 millió forintból az a cég, amely a 2021. augusztus 20-i, guruló turulmadarat is magában foglaló előadást jegyezte (Tulipántündér Film& Event Productions Kft.).
A Lezsák Sándor-féle Lakitelek Népfőiskola Alapítvány ettől a kollégiumtól is kapott Petőfi-éves pénzt: kilencvenmillió forintot az NKA-tól egy „Kárpát-medencei programsorozatra” (A költő visszatér). A közszolgálati tévé műsorvezetője, a Magyar Turisztikai Ügynökség(MTÜ) tanácsadója, Borbás Marcsi és férje cége, a Stratcomm Kft. negyvenrészes, Petőfiről szóló ismeretterjesztő anyagot készíthet Petőfi Akadémia címmel. A kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület Petőfi Erdélye, Erdély Petőfije címmel diákutaztatásra és különböző kulturális rendezvényekre kapott hatvanmillió forintot. (Tavaly novemberben ennek a szervezetnek az elnöke állt ki Orbán Viktor botrányt kavaró nagy-magyarországos sálja mellett.)
A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumtól nyert közel 110 millió forintot a Dedu Kft. is egy album készítésére (Kajla a múzeumban). E cég tulajdonosa szintén az MTÜ-nek tanácsadóként dolgozó Walton Tamás. Ugyanez a vállalkozás további 31 millió forintot kapott ebből a forrásból A reformkor nagyjai – kicsiknek című projektre.
E kollégium egyik legnagyobb értékű támogatását, ötszázmillió forintot a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kapta a Petőfi 200 – Közös jó a szabadság elnevezésű versmegzenésítési verseny és koncertsorozat megvalósítására. (Pedig ennek az alapítványnak a KEKVA-törvény szerint nem annyira Petőfi kora a profilja, hanem „a XX. századi magyarországi, valamint közép- és kelet-európai történeti, politikai és társadalmi kutatások, ezen belül különösen a kommunizmus, a közép- és kelet-európai diktatúrák XX. századi történetének feltárása és bemutatása, a magyar, valamint a közép- és kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek kutatása és elemzése” a feladata.) Az Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval interjút készítő és Orbán Viktor feleségének az írását közlő Képmás magazin kiadója, a Salt Communications Kft. 76 millió forintból készíthet műsorsorozatot Petőfi, a szerelmes utazó – Valós és képzeletbeli utazás Petőfi Sándor nyomán címmel.
Volt fideszes pártigazgató cége is kapott támogatást
A Külgazdasági és Külügyminisztérium is kapott a Petőfi-pénzekből: a külképviseleteknek és külföldi magyar intézeteknek kétszázmillió forint jutott az emlékév programjainak megvalósítására.
A Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. 87, 6 milliót nyert a pályázaton, hogy történelmi arcképcsarnokot készítsen a történelmi emlékhelyeken a Petőfi-emlékév kapcsán. Ennek a cégnek a tulajdonosa (egy másik cégen keresztül) a Fidesz korábbi pártigazgatója, Várhegyi Attila és családja.
Az összes támogatást felsorolva nagyon hosszú lenne a lista, ezért úgy döntöttünk, csak az ötvenmillió forintnál nagyobb összegű támogatásokat emeljük ki ebben a táblázatban.
Ezen az összegen felüli forrásból készült a kormányt a tavalyi parlamenti választás előtt hatalmas közösségimédia-kampánnyal támogató Rákay Philip részvételével a Petőfi-film, amelynek költségvetése a Napi.hu számításai szerint majdnem elérte a hétmilliárd forintot. | Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete | Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-petofi-evre-koltott-milliardok-omladozik-az-egykori-landerer-nyomda-epulete-/32327942.html | 2023-03-30 13:51:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemcsak Baranya megyét, hanem az ország más területeit is érinti a január végén kirobbant illetékbélyeg-hamisítási botrány. Miután Vas megyében egyes bírósági perekben a rendőrség véleménye szerint hamis illetékbélyegeket használtak, azt gyanítják, hogy az országban több bíróság is érintett lehet az ügyben.
A Vas Megyei Bíróság feljelentést tett bélyeghamisítás gyanúja miatt, mivel egyes bírósági perekben véleményük szerint hamis illetékbélyegeket használtak fel - áll a szombathelyi rendőrség keddi közleményében, ami az ORFK internetes oldalán olvasható. A nyomozás a kezdeti szakaszában van, így az ügy fejleményeiről később adnak bővebb tájékoztatást. Annyi azonban kiderült, hogy feltehetően az országban több bíróság is érintett lehet az ügyben. Az ügyben két gyanúsítottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett, egy személy ellen elfogatóparancsot adtak ki, de ezzel a gyanúsítottak köre még nem teljes - értesült az MTI.
A HavariaPress értesülései szerint az illetékbélyegekkel visszaélők azt használják ki, hogy a bíróságok jelentős illetéket kérnek olyan perekért, melyekben a felperes segítséget kér jogos követelése behajtásához. Az illetéktörvény alapján ezeknél az eljárásoknál a követelés 6 százalékát kell illetékbélyegben kifizetni, minimum 7000 és maximum 900 000 forint értékben.
A hamis okmánybélyeggel dolgozó csalók először olyan vállalkozást keresnek, amely korábban működött, de azóta megszűnt. Ezután keresetet indítanak a cég ellen, melyben azt állítják, hogy jelentős összeggel tartozik nekik a vállalkozás. A tartozás összegeként a csalók az eddigi esetekben 15 millió forint körüli összeget tüntettek fel, ilyenkor az illeték összege eléri a maximális 900 ezret. A kereset mellékleteként több oldalon felragasztják a hamis illetékbélyegeket.
A bíróságokon eleinte nem tűntek fel a hamis bélyegsorozatok, ezért megkezdték a felperesek követeléseinek behajtását célzó eljárásokat. Amint kiderül, hogy a perben megnevezett vállalkozás megszűnt, megszüntetik az eljárást, és a pert indító csalók visszakaphatják a lerótt illeték 90 százalékát. Ezt azonban már nem bélyegben, hanem készpénzátutalással kapja meg a felperes.
A rendőrség februárban közölte, hogy őrizetbe vették a Baranya megyei okmánybélyeg-botrány újabb gyanúsítottját; az első becslések szerint az okozott kár jóval meghaladja az ötmillió forintot. Az érintett egy pécsi székhelyű, gépjármű-átírásokkal foglalkozó cég vezetője. Akkor átvizsgálták Budapesten a BM Központi Nyilvántartó Hivatalában a Közlekedésigazgatási Főosztályra az elmúlt év során befutott küldeményeket. Az érintett cég által a siklósi okmányirodán benyújtott iratok közül 650-nél használtak ügyesen utánzott bélyegeket. A nyomozók az 1000, 2000 és 5000 forintos névértékűekből is bőven talált hamis példányokat. A rendőrség illetékese közölte: a gyanúsított előzetes letartóztatásban várja az eljárás befejezését.
A hamisítási botrányról január végén számolt be először a rendőrség. Akkori tájékoztatás szerint 9 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek, és indítványozták előzetes letartóztatásukat bélyeghamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt. | Országos méretű lehet a hamisbélyeg-botrány | Nemcsak Baranya megyét, hanem az ország más területeit is érinti a január végén kirobbant illetékbélyeg-hamisítási botrány. Miután Vas megyében egyes bírósági perekben a rendőrség véleménye szerint hamis illetékbélyegeket használtak, azt gyanítják, hogy az országban több bíróság is érintett lehet az ügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030304orszagos.html | 2003-03-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A kazetta-ügyben szerdán a tervek szerint tanúként hallgatják meg Torgyán József volt kisgazdaelnököt és fiát, Torgyán Attila ügyvédet is. A vádirat és a per korábbi tárgyalásán elhangzottak alapján ugyanis az derült ki: hárommillió forint kenőpénzt akartak átadni a vádlottak Torgyán Attilának, hogy elintézzen édesapjánál, az akkori agrárminiszternél egy százmillió forint értékű megbízást.
A nyomozás során sokáig gyanúsított volt Torgyán Attila is, de végül nem emeltek ellene vádat. Arról ugyanis nincs bizonyíték, hogy átvette volna a kenőpénzt tartalmazó táskát. Így szerdán csak tanúként kell megjelennie Torgyán Attilának.
A kazetta-ügyet a Népszava robbantotta ki, amikor 2001. január 29-én közölte annak a hangfelvételnek szövegét, amelyet Deésy Géza vállalkozó rögzített és juttatott el a napilapnak. E szerint négyen arról egyeztettek, miként kellene eljuttatni Torgyán Attilának hárommillió forint kenőpénzt. Az összeggel arra akarták rávenni a kisgazda elnök fiát, hogy édesapjánál járjon ki Deésy Géza vállalkozó számára százmilliós nagyságrendű megbízást.
A vádirat szerint Benczéné dr. Tóth Judit, az ÁPV Rt. felügyelő-bizottságának volt kisgazda delegáltja, aki a pénzt továbbította volna, hivatali befolyással való üzérkedést követett el. Három vádlott-társa, Deésy Géza, Mittelmayer Ferenc és Mittelmayer Ferencné szintén részt vettek a megbeszélésen, őket bűnsegédként elkövetett befolyással való üzérkedéssel vádolja az ügyészség. | Beidézték a bíróságra Torgyánt | Tanúként idézték a Fővárosi Bíróságra a kazetta-ügyben szerdára Torgyán József volt kisgazdaelnököt és fiát, Torgyán Attila ügyvédet. A büntetőper vádlottjai az ügyészség szerint kenőpénzt akartak adni Torgyán Attilának, hogy cserébe elintézze: apja, az akkori agrárminiszter jóváhagyjon egy százmilliós megbízást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030304beideztek.html | 2003-03-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Demokratikus Koalíció évek óta próbálja megszerezni az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány taoköltéseit igazoló dokumentumokat.
A számlák egy részét a jogerős bírósági döntés után kénytelen volt kiadni Mészáros Lőrinc alapítványa 2020-ban. A dokumentumokból az derült ki akkor, hogy 2011-ben három hónap alatt az alapítvány hétezer Túró Rudit vett, több mint egymillió forintért vásárolt harcsát, de gyógyszerekre és WC-papírra is több százezer forintot költött.
A jogerős bírósági döntés ellenére azonban a mai napig nem adták ki az összes iratot a pártnak. Az ügybe már bírósági végrehajtót is bevontak. Egyszer csak – a DK szerint minden előjel nélkül – változott a végrehajtó személye: a továbbiakban Schadl György, a végrehajtói kar elnöke járt el. Schadl a mai napig nem foglalta le a Felcsúti Alapítvány kiperelt dokumentumait.
„A Demokratikus Koalíció szerint a DK felcsúti taoperének utóélete is bizonyítja, hogy Schadl György szolgálataira maga Orbán Viktor is számíthatott”
– mondta Ráczné Földi Judit egy csütörtöki online sajtótájékoztatón. „Schadl György azóta börtönben van, a megbízói azonban továbbra is ott ülnek az ország vezetésében.”
„Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor még nem tudja, ki pótolhatná az eddig jól bevált Schadl Györgyöt a felcsúti taoszámlák eltitkolásában. Ezért a börtönrácsokon is túlnyúlik a végrehajtói maffia fejének megbízatása” – tette hozzá a DK országgyűlési képviselője.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok szerint a nyomozók is megtalálták a Felcsúti Alapítvány végrehajtásához köthető pendrive-okat, amikor házkutatást tartottak Schadl budaörsi végrehajtói irodájában 2021 novemberében. A páncélszekrényben a felcímkézett pendrive-on kívül külföldi pénzeket, aranyékszereket és kulcsokat találtak a nyomozók. | DK: Schadl György védi a felcsúti Puskás Akadémia eltitkolt taoiratait | A Demokratikus Koalíció évek óta próbálja megszerezni az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseit igazoló dokumentumokat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/30/demokratikus-koalicio-felcsut-tao-papirok-schadl-gyorgy-vegrehajto | 2023-03-30 14:21:49 | true | null | null | Telex |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
Orbán Viktor;KÖZGÉP;Simicska Lajos;Orbán-Simicska;
2015-04-16 07:01:00
Új holdudvar Orbán körül
Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt.
Mára a nagyközönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy Simicska Lajos kegyvesztett lett a kormány és a miniszterelnök szemében, főként miután februárban nyilvánosan is totális háborút hirdetve, melegebb éghajlatra küldte régi barátját, Orbán Viktort. Azóta Simicska legnagyobb cége, a Közgép Zrt. jóval kevesebb állami tendert nyert - noha ez a folyamat már tavaly elkezdődött -, helyére pedig elkezdett formálódni egy afféle ellen-Közgép. Orbán a jelek szerint a Simicska-érdekeltségek gyengítése mellett egy új gazdasági holdudvar kiépítését is elhatározta - ahogyan a médiában ez már jól látható.
Ám az egykori kollégiumi szobatárs még ma is jelentős gazdasági-politikai tényező, az utóbbi 25 évben ugyanis egyenrangú szövetségese volt a mai kormányfőnek. Vélhetően ebből a "hibából" tanulva az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyona például egyre gyarapszik, ám szerepe és feladatai - Simicskához képest - inkább technikai jellegűek, és nem szólhat bele a döntésekbe sem (róla bővebben keretes írásunkban).
Garancsi: futball és építőipar
A Mészároshoz hasonló, állami segítséggel anyagilag duzzasztott új gazdasági szereplők egyike lehet Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a Videoton FC többségi tulajdonosa, aki az előző ciklusban "a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti" tisztséget is betöltötte. Orbán bizalmasa 13,7 milliárd forintra becsült vagyonával 2014-ben - a Napi.hu gondozásában megjelenő - A 100 leggazdagabb című kiadvány 48. helyére került. Garancsi főként az építőiparban és ingatlanokban utazik, legutóbb tavaly szeptemberben szerzett többségi tulajdonrészt Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégében, a Ferencváros stadionját és a Sorsok Házát is kivitelező Market Építő Zrt.-ben. Az üzletember cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. mintegy négymilliárd forintért vásárolta meg a Market 51 százalékos részvénycsomagját - később kivásárolt egy másik kisebbségi tulajdonost, így a Garhartt minősített többségbe került. Az állami megrendeléseken felhizlalt, egymilliárd forintos jegyzett tőkéjű Market Építő Zrt. 2013-ban 38,6 milliárdos árbevételt hozott össze, mérleg szerinti eredménye pedig 613,7 millió forint volt. A Market Építő korábban az 51 százalékos tulajdonos Wing Zrt.-n keresztül Veres Tibor milliárdos vállalkozó többségi tulajdonában állt. Veres a Wallis Zrt. egyik alapítója nem épp jobboldali kapcsolatairól ismert, cége építette például a közmédia új Kunigunda utcai új székházát, amelyet a Fidesz még ellenzékben minden módon próbált megakadályozni. Ismert az is, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2000-05 decembere között a Wallis vezérigazgatójaként dolgozott.
Ezért is érdekes, hogy Garancsi egyik másik Wallis-alapítóval - de onnan már korábban kiszállt -, Nagy Györggyel együtt felbukkan a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-t (MET) tulajdonló offshore céghálóban, amelynek korábbi neve Mol Energiakereskedő volt. Mindezt az Átlátszó derítette ki. Tavaly áprilisban derült ki, hogy a MET-csoport tagja, a svájci bejegyzésű MET Power AG vette meg a Dunamenti Erőmű 74,8 százalékát a francia GDF Sueztől.
De Garancsi nemcsak e cégein keresztül vált tényezővé. 2013-ban a takarékszövetkezeti rendszer gyökeres átformálását kezdte meg a kormány, a rendkívüli gyorsasággal elfogadott szabályozás pedig egy új egységbe, az Integrációs szervezetbe kényszerítette a szövetkezeteket - amit a szektor államosításként élte meg. Volt azonban néhány takarékszövetkezet, mely megúszta ezt: a Garancsi érdekeltségébe tartozó Duna Takarék, mely pont abban az időben nyújtotta be bankká alakulási kérelmét. A szabályozás alól ugyanis egyetlen kivételt tett a törvény: az a takarék, melynek folyamatban volt a bankká alakulás, továbbra is önállóan működhetett. Színesíti a képet, hogy Garancsi pénzintézete 2012 áprilisában 600 millió forintra emelte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét. A Népszabadság ebből arra következtetett, hogy Orbán csapata e hitelkeretből finanszírozta a 3500 fős felcsúti Pancho Aréna építési költségeinek rá eső részét.
A miniszterelnök közeli barátja 2014 augusztusában többségi tulajdonrészt szerzett a NAV-hoz bekötött pénztárgépekhez szükséges SIM-chipeket forgalmazó Mobil Adat Kft.-ben is. Az online pénztárgépek bevezetése nagy hasznot jelentett a Mobil Adatnak, mivel csak az általuk forgalmazott SIM rendelkezett az előírásoknak megfelelő paraméterekkel. A nyilvános céginformációk szerint a Mobil Adat Kft. 2013-ban 89 millió forintnyi árbevételt könyvelhetett el, a 2014-es pénzügyi adatok viszont még nem ismertek.
Az Orbánnal való kapcsolata sem mai keletű. Garancsi Szinva 2001 Rt. nevű cége 2002 őszén megvásárolta az OTP-től a CD Hungary nevű, 2001 nyarán privatizált céget. A CD Hungary a hazai diplomáciai ingatlanokat kezelte, eladása az első Orbán-kormány legnagyobb magánosítása volt. A Szinva 2001-et az akkor az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet elnökeként is dolgozó Garancsi mellett Hernádi Zsolt Mol-elnök és Szigeti Zsolt, a CD Hungary vezetője hozta létre.
Duna Aszfalt, az ellen-Közgép
A poszt-Simicska éra másik nagy nyertese Mészáros Lőrinc, aki ma már a Mészáros és Mészáros Kft.-n kívül is elkezdte építeni érdekeltségeit. Lányának 27 éves barátja az a Pálffy Balázs, aki a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója. A Népszabadság írta meg, hogy Pállfy pont aznap került az igazgatói székbe, amikor a Duna Aszfalt tulajdonosként feltűnt a vállalatban. A HVG szerint Pálffynak kulcsszerepe lehet abban, hogy a Duna Aszfalt ma már Simicska Közgépének babérjaira tör, ugyanis az általa vezetett Körösaszfalt szerezte meg a nagy múltú Magyar Építő Zrt. minősített többségi tulajdonrészét. Az adásvétel érdekessége, hogy a vevőnek a cégnyilvántartás szerint 2006 óta nem volt semmiféle árbevétele, tehát az adatok alapján a Körösaszfalt inkább tűnt egy alvócégnek, mint jól menő vállalkozásnak. A Magyar Építő bekebelezése nem borítja fel az építőipari piac erőviszonyait, de a vállalatok erejének egyesítése mindkét fél hasznára válhat. A cég korábbi tulajdonosa, Tolnay Tibor a Népszabadságnak azt mondta, hogy nem kényszerítették, saját akaratából adta el az Építőt – ugyanakkor a vételárat nem árulta el. A Magyar Építő más szálon is kapcsolódik Mészáros Lőrinchez: a cég vezérigazgatója várhatóan a temesvári műszaki egyetemen diplomázott Máté Nyiri Péter lehet, aki 2009 óta a Mészáros és Mészáros Kft. főmérnöke és műszaki vezetője.
A Tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt az elmúlt években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben „csak” 18 milliárdot, 2013-ban már 54 milliárd forintot termelt ki a vállalat. Ugyanekkor 40 millióról 2 milliárdra növekedett a kifizetett osztalék is: Szíjj és üzlettársa 21 milliárdos magánvagyonnal felkerült a leggazdagabb magyarok listájára is. Bár Szíjj és Varga távol tartja magát a politikától, az MSZP kormány alatt nem ment olyan jól a cégnek, ellenben a fideszes politikusokkal jó kapcsolatot ápolnak. A vállalat megerősödésében fontos szerepet játszott Hódmezővásárhely is: a Duna Aszfaltnál sem tagadják, hogy fordulópontot jelentett, amikor 2007-ben összeolvadtak a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-vel. A két legnagyobb kaliberű megbízásukat a hódmezővásárhelyi referenciáknak köszönhették. Ők újíthatták fel a 47-es főutat 7 milliárd forintért, és építhetik meg az M43-as autópályát Makótól Nagylakig. A 40 milliárdos tenderen az EMKS konzorciumot győzték le, melynek nem kisebb tagjai voltak, mint a Közgép, az EuroAszfalt, a Magyar Aszfalt és a Switelsky. A komoly útépítési múlttal rendelkező vállalatokkal szemben a Duna Aszfalt korábban soha nem épített autópályát. Szíjjék 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot adtak a munkálatokra, majd az eredményhirdetés után a kormány úgy döntött, hogy 9 milliárdos támogatást ad az építkezésekre. A vesztesek megtámadták a pályázatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de elutasították a panaszukat – derül ki az Index összeállításából.
Idén februárban, amikor az Orbán-Simicska háború kiéleződött, világossá vált, hogy a Duna Aszfaltot a Közgép riválisaként építik fel: először egy 3,3 milliárdos útfelújítási beruházást happoltak el a Közgép elől, majd egy a debreceni önkormányzat által kiírt, 2,1 milliárdos útépítési tendert nyertek meg – 700 millióval a becsült ár alatt. A 2012-ben több mint 1 milliárd forintos adózott eredménnyel büszkélkedő Duna Aszfalt társtulajdonosa Szíjj László jelenleg 19, főként építőiparral foglalkozó cégben is érdekelt. 2009-ben a Duna Aszfalt nagykőrösi megbízására reagálva az MSZP „narancsszínű pénzszivattyúnak” nevezte a vállalatot: a cég az egyik helyi út burkolatának felújítását nyerte el, amelyre az önkormányzat meghívásos közbeszerzést írt ki.
Versenytárs
Az Átlátszó közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mintegy ötmilliárd forintot hitelezett a Duna Aszfaltnak 2011-ben. Az építőipari magáncégek közül csak az akkor még Orbánnal jóban levő Simicska cége, a Közgép kapott többet – nekik 34 milliárdos hitelkeretük volt a pénzintézetnél. Az Alcsúti Arborétumot több mint 200 millió forint állami-, és EU-támogatásból újították fel. Az Átlátszó kiderítette, hogy a munkálatok egy részét – a dísztó 70 millió értékű felújítását – a Duna Aszfalt versenytársak nélkül nyerte el. A csoport a jövőben még inkább egyeduralkodóvá válhat az építőiparban, mai állás szerint nem valószínű, hogy lesz olyan cég, ami felveheti velük a versenyt. | Új holdudvar Orbán körül | Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054390_uj-holdudvar-orban-korul | 2015-04-16 14:04:00 | true | null | null | Népszava |
T.A.;
Eco.com;brókerbotrány;Buda-Cash;Quaestor;Cívis Globál Brókerház;
2015-04-14 07:21:00
Brókerbotrány: perbe hívják a felügyeletet
Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.
Befejezte a nyomozást a Debreceni Rendőr-kapitányság 2015. március 13-án a Cívis Globál Brókerház Zrt. piramisjáték-szerű csalása ügyében. A 2013 ősz óta folyó vizsgálat feltárta, hogy 546 sértettnek több mint kétmilliárd forintos kárt okozott a zavaros körülmények között működő cég. A jelek szerint csak Kis Sándor, az ebesi fociklub egykori bőkezű támogatója, a cég tulajdonosa ellen javasolnak vádemelést csalás miatt, a nagy jutalékokat szakító ügynökhálózat tagjai megússzák a dolgot - írta a 444.hu portál rendőrségi forrásokra hivatkozva. Az egyik károsult információi szerint a terjedelmes paksamétát a rendőrség március közepén átküldte az ügyészségre. Lapunk érdeklődésére a Hajdú-Bihar megyei főügyészségen elmondták, a több ezer oldalas iratmennyiséget nem tudták még feldolgozni, így újabb 30 nappal meghosszabbították az eljárást.
Rövidebb is lehetett volna a rendőrségi tudósítás, de a károsultak listája is, ha a 2012-ben tetőző csalássorozat ügyében az akkori pénzügyi felügyelet hamarabb lép - derül ki az egyik kártérítési pert kezdeményező ügyfél kronologikus összefoglalójából. Az egyszerű csalásként is minősíthető illegális pénzgyűjtés "elhúzódásában" ugyanis tetten érhető az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mulasztása, vagy legalábbis késlekedése. Míg a Quaestor, a Buda-Cash és különösen a Hungária Értékpapír ügyében napok alatt letartóztatásokig jutott a felügyeleti intézkedések után a rendőrség, addig a CGB az első jelzések után még majdnem egy évig büntetlenül űzhette a gyanútlan emberek átverését - ezt már a pórul járt befektetők kártérítési ügyét felkaroló Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdasági főtanácsadója tette hozzá. Mint fogalmazott, nem tudni van-e politikai szála a történetnek, vagy csak a felügyelet „normális” tehetetlenségének vagyunk tanúi. Sajtóhírek szerint Kis Sándor előszeretettel hivatkozott "jó kapcsolataira".
A rendőrség 2012 októberében tájékoztatta a PSZÁF-ot, hogy nyomoz a CGB után jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúja miatt. Ők a CGB számlavezető bankjától értesültek, hogy a cég engedély nélkül gyűjt magánszemélyektől pénzt, ám azt nem fekteti be, hanem készpénzben felveszi a számláról. A nyomozók az információt továbbadták a felügyeletnek.
A PSZÁF válasza szerint "A Felügyelet illetékes szervezeti egysége piacmonitoring tevékenysége keretében hivatalból észlelte a Társaság tevékenységét, és jelenleg az esetlegesen engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység tárgyában vizsgálja piacfelügyeleti eljárás megindításának lehetőségét."
A folytatódó rendőrségi nyomozás, házkutatás, iratlefoglalás és a PSZÁF vizsgálódásai mérsékelték ugyan a piramisjáték intenzitását, ám Kis Sándor kihallgatási jegyzőkönyveiből kiderült, 2013 őszéig folytatódott az illegális pénzügyi tevékenység. A cég "sikere" az agresszív pénzgyűjtési módszerének és annak köszönhető, hogy a piaci kamatoknál jóval többet ígért. Becsapta az ügyfeleket azzal is, hogy az CGB-nél elhelyezett pénzek az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) védelme alatt állnak. Erről szó sem volt, ráadásul, ha futamidő lejárta előtt akarta valaki kivenni az befektetését, azt csak tőkevesztéssel tehette.
Csak 2013 októberében gyorsultak fel az események, ekkor gyanúsították meg Kis Sándort, és vették zár alá a - csak nevében - brókercég kiterjedt céghálójának fellelhető vagyonát, majd ezután előzetes letartóztatásba is került Kis.
A Szász Károly vezette egykori PSZÁF gyakorlatilag nem intézkedett a Cívis Globál Brókerház csalássorozatában, holott 2012. októbere óta tudott a felügyeleti engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységről - panaszolják a károsultak. Pontosabban: egy PSZÁF-határozat született: kiadta a CGB engedélyét - biztosításközvetítésre. Ezt már a jegybankba olvasztott új pénzügyi felügyelet vonta vissza 2013 decemberében, és az engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenység miatt tetemes, 250 millió forintos büntetést is kirótt a CGB-re.
A károsultak szerint a PSZÁF-nek legkésőbb 2012 november végén a lakosság értesítésével egyidejűleg intézkednie kellett volna. A felügyelet felelősségének megállapítására három próbapert is indítottak, ezek közül az egyik időpontját már ki is tűzték, a Tatabányai Törvényszék előtt folyó perben az első tárgyalást április 30-án tartják.
Bodnár Zoltán szerint is súlyos mulasztás terheli az állami feladatot ellátó felügyeletet, ráadásul a CGB- és a többi napvilágra került brókerügy mind 2010 utáni esetek. A CGB-s csalás idején az Orbán-kormány által kinevezett Szász Károly vezette a PSZÁF-ot. Bár a Quaestor, vagy Buda-Cash történeteknél kisebb horderejű a CGB ügye, akkor is megengedhetetlen és megmagyarázhatatlan a felügyelet hanyagsága - tette hozzá Bodnár. | Brókerbotrány: perbe hívják a felügyeletet | Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054160_brokerbotrany-perbe-hivjak-a-felugyeletet | 2015-04-14 14:32:00 | true | null | null | Népszava |
Bihari Tamás-Bonta Miklós;
Lázár;Csepreghy Nándor;uniós felfüggesztés;
2015-04-16 18:38:00
Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es
Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza, ha a kormány valóban a folytatás mellett dönt. Másik Szolnokig vezető kétszer-két sávos út kialakítására mindenképp előteremti a pénzt az Orbán-kormány. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság sokszoros túlárazások és a rossz pályázatkiválasztási gyakorlat miatt függesztette fel az uniós pénzek kifizetését.
Tovább épülhet az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza a műszaki tartalom felülvizsgálata és a költségek racionalizálása után - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfo tájékoztatóján. Azt nem említette, hogy a jelenlegi kivitelezőkre számítanak-e az új pályázat kiírásakor. Valószínűbbnek tartják iparági szakértők, hogy új úthoz, új csapatot szerződtet a kormány. Már kész építési engedéllyel, tervvel rendelkezik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a régi 4-es út kétszer-két sávossá bővítésére az M0-ás és Szolnok közötti szakaszára, illetve szó van arról is, hogy az M5-ös irányából a 405-ös út négysávosítására kész megteremteni az anyagi feltételeket a kormány - tette hozzá a politikus.
Lázár szerint a NIF már csütörtökön egyeztetni kezdett a leállított M4-es kivitelező cégeivel - a Colas-Swietelsky, a Közgép és az A-Híd konzorciummal, valamint a Strabaggal - a szerződés felbontásáról. A Népszava információi szerint ez még nem minden érintett esetében történt meg. Lázár ismét Brüsszelre mutogatott, kijelentve, hogy az Európai Bizottság (EB) vonta meg a forrást az M4-es építésétől, holott Brüsszel soha meg sem ítélte azt.
Mindent összeadva sem egyszerű megmagyarázni a költségvetésnek eddig 60 milliárd forintjába kerülő M4 projekt leállítását. Az egyik fővállalkozótól a Népszava úgy értesült, hogy az építésről szóló kormányrendeletben a kormány kötelezettséget vállalt a beruházásra, a kivitelezési szerződésben pedig uniós forrást jelölt meg a megrendelő NIF a munkálatok fedezeteként. Tette ezt úgy, hogy Brüsszel elejétől fogva jelezte, nem ért egyet a beruházással és már tavaly jelezte, hogy nem támogatja a projektet. A kormány tehát úgy vállalt kötelezettséget egy 110 milliárd forintos autópálya szakasz építésre, hogy a döntéshozók tudták, egyik oldalról sincs meg a fedezet.
A Népszava forrása azt is megjegyezte, a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat csak a közigazgatásra érvényes. A fővállalkozók még nem kapták meg a megbízótól a szerződésfelbontásáról szóló hivatalos értesítést. A vállalkozói megállapodásban csak általános pontok szerepelnek arról, hogy mikor lehet felbontani a szerződést, ezért nagy kérdés, hogy mire hivatkozva száll ki az állam az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építéséből. Amíg nincs meg a hivatalos felmondás és indoklás, addig azt sem tudni, mi történjék a mintegy 300 alvállalkozóval, akik adott időszakra szerződtek a fővállalkozókkal és lekötötték a kapacitásukat.
Kérdésünkre Lázár állította: a kormány nem számít kártérítési igényekre, perekre, és szerinte meg tudnak egyezni a kivitelező cégekkel, mert információi és a NIF tájékoztatása szerint a kivitelezők is peren kívüli egyezséget szorgalmaznak. "Mindenkit ki fogunk fizetni" - ígérte a miniszter, hozzátéve, csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások az érintett beruházókkal, akik nyilván találkoztak már olyan esettel, hogy egy megrendelő valamilyen külső ok miatt visszalép, s felmondja a szerződést. Az egyik ilyen cég ugyebár a Közgép, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos. Lázár név szerint (ekkor még) nem említette Simicskát, de megjegyezte, hogy elvárja, hogy a Közgép - illetve az érintett magyar beruházó cég - tulajdonosa "ne támadja azt az országot, amelyből az elmúlt négy évben jól élt".
Uniós felfüggesztés: a kormány ismét cinkelt lapokkal játszik
A 708 milliárd forintos keretből valójában 150 milliárdot függesztett fel az Európai Bizottság - közölte Lázár János a Kormányinfo sajtótájékoztatón. A kancellária miniszter arról beszélt, hogy 42 ezer projekt valósult meg vagy tart most is - ebből az Európai Bizottság 53-at vizsgált meg, ezek 44 milliárdot jelentenek. Hat projektet állítottak pellengérre a 42 ezerből - bagatellizálta az amúgy súlyos uniós döntést Lázár. A miniszter ezúttal sem mulasztotta el megemlíteni, hogy szerinte a korábbi eljárásrend volt rossz, azt azóta viszont megváltoztatták. Ám pénzügyi veszély nem fenyeget - közölte. Igaz, szerinte az Európai Bizottság szigorú mércével méri Magyarországot.
Az időközben nyilvánosságra került brüsszeli kifogásokat részletező dokumentumból kiderült, van is miért. Az Európai Bizottság április 10-i határozatából ugyanis azonban az derül ki, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) néhány fejezete időközi kifizetésének részleges felfüggesztéséről döntött Brüsszel. A szúrópróba szerűen vizsgált esetek között található 23-szoros, forintban történő túlárazás egy beszerezni kívánt betonszabdaló mobilollónál, közel 15 millió forintos kifizetés történt olyan munkáért, amelyért a piac csak 625 ezer forintot szokott. Szakértők szerint az ilyen kifizetéseket igyekezett bagatellizálni a kancelláriaminiszter.
Vagyis nyilvánvaló, hogy Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár szerdai tájékoztatóján félrevezette a közvéleményt, amikor úgy fogalmazott, hogy Brüsszel azért blokkolta a 708 milliárd forintos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány-Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata. A bizottsági határozatból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a túlárazás miatt kifogásolt GOP pályázatok 2012-es, illetve 2013-as keltezésűek. Ezeket a hiányosságokat a magyarországi irányító hatóság nem tárta fel, ezért ezt "felróható mulasztás"-ként említi meg a határozat. Jellemző módon erre úgy reagált a Fidesz-frakció közleménye hogy felkérték a kormányt, hogy „ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt” egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből. A felelősség ilyen jellegű áttolását az Európai Bizottság dokumentuma cáfolja.
Súlyos mulasztást követett el az Orbán-kormány azzal, hogy a brüsszeli kifogások orvoslására megszabott decemberi időt túllépték, pár nappal később olyan reagálást fogalmaztak meg, amelyben minden korrekcióra való készségüket visszautasították. | Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es | Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza, ha a kormány valóban a folytatás mellett dönt. Másik Szolnokig vezető kétszer-két sávos út kialakítására mindenképp előteremti a pénzt az Orbán-kormány. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság sokszoros túlárazások és a rossz pályázatkiválasztási gyakorlat miatt függesztette fel az uniós pénzek kifizetését. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054485_torzo-helyett-barati-cegeknek-fialhat-az-m4-es | 2015-04-16 14:43:00 | true | null | null | Népszava |
Hirdetések;Hortobágy;állami földbérlet-pályázat;földbérlet-botrány;
2015-03-10 06:23:00
Nem csitul a hortobágyi földbérlet-botrány
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérlet-pályázati szerződéseinek majd' a negyedét szabálytalanul kötötték meg - derült ki tegnap az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsági ülésén. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a vizsgálat 428 ellenőrzött szerződésből 92-nél talált valamilyen szabálytalanságot.
A meghívás ellenére a nem jelent meg a képviselők előtt Fazekas Sándor, Lázár János, Gaál Szabolcs Barna (Kehi), illetve Nagy János (földalapkezelő). A földművelésügyi tárcát Nagy István államtitkár képviselte, aki azt állította, hogy múlt hét pénteken intézkedett a szaktárca vezetője, hogy 14 pályázat esetében bontson szerződést a HNP és a pályázati rendszert is módosították. Az államtitkár hozzátette, az új rendszer jól működik és annak jegyében írják ki az új pályázatokat.
Március 2-án hétfőn, az azonnali kérdésemre válaszolva azt jelentette ki a miniszterelnök, hogy a Kehi vizsgálat január 31-én lezárult, 14 pályázatot fel kell bontani, valamint azt is közölte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a vizsgálat alapján át is írta a pályázati rendszert. Csakhogy ez nem fedi a valóságot - mondta a Népszavának Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke. A tegnapi albizottsági ülésen kiderült ugyanis, hogy az FM még tavaly július végén, a Kehi vizsgálatot jóval megelőzve módosított a pályázati rendszeren. Arra is fény derült, hogy Orbán bejelentésével ellentétben még mindig nem zárult le a Kehi vizsgálat, mert akkor az FM-nek már meg kellett volna kapnia és a hivatal honlapjára is föl kellett volna tenni. Egyik sem történt meg - tette hozzá a képviselő.
Pedig lenne mit nyilvánosságra hozni. Például azt, hogy 31 olyan pályázó is nyert is volt, amelyek soha előtte állattartással nem foglalkoztak, kizárólag a hortobágyi legelők után járó uniós támogatások megszerzésére hozták létre a társaságokat.
A Kehi vizsgálati anyagaiba betekintve hosszú listát találtunk, amelyben azt taglalták, milyen változtatásokra lenne szükség. Ezért azt várjuk, hogy valóban zárják le a Kehi vizsgálatot, ezek alapján változtassák meg a pályázati rendszert és az összes pályázatot vizsgálják felül, ne csak a nemzeti parkiakat, hanem a 65 ezer hektárt érintő állami földbérlet-pályázatokat is - jegyezte meg Harangozó Gábor, aki jövő hétfőn ismét azonnali kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz a földbérlet pályázatok ügyében. | Nem csitul a hortobágyi földbérlet-botrány | A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérlet-pályázati szerződéseinek majd' a negyedét szabálytalanul kötötték meg - derült ki tegnap az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsági ülésén. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a vizsgálat 428 ellenőrzött szerződésből 92-nél talált valamilyen szabálytalanságot. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050674_nem-csitul-a-hortobagyi-foldberlet-botrany | 2015-03-10 14:52:00 | true | null | null | Népszava |
November 14-én este megjelent a Magyar Közlöny idei 186. számában a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása. Az új szabályozás önálló fejezetben határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.
Az Európai Bizottsággal karöltve
A kormány még júliusban terjesztette be a parlament elé – az Európai Bizottsággal egyeztetett módon – a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kívánt bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.
A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viselte, amit az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető „A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról” címet kapta.
Kiegészítő pótmagánvádas eljárás
A november 15-én hatályba lépett 2022. évi XLI. törvény alapján
akinek az új szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozóhatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson. Vagyis a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandóak, vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.
Az új eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál, amelyet kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is nevezhetünk, emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében
az érintett személyek adatait védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva biztosítják a „megvádolható” személyek védelmét is, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.
Alkotmánybírósági kitérő
Miután az Országgyűlés október 3-án elfogadta a törvénymódosítást, még annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amelynek gyakorlatilag arra kellett válaszolnia, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt.
Nos, az alkotmánybírák határozott igennel feleltek a kérdésre. Mint kifejtették, a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja.
Az Alkotmánybíróság pozitív döntése pedig azt jelentette, hogy az Országgyűlés elnöke ezt követően aláírhatta a törvényt, és megküldhette azt jóváhagyásra az államfőnek.
(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI) | Ezentúl bárki felléphet a közpénzek védelme érdekében | November 15-én hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. Az Európai Bizottsággal is egyeztetett új szabályozásra már az Alkotmánybíróság is rábólintott. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/11/15/ezentul-barki-fellephet-a-kozpenzek-vedelme-erdekeben/ | 2022-11-15 14:31:00 | true | null | null | Index |
Pámer Dávid2022.10.26. 16:52 2022.10.26. 17:17Korrupciós bűncselekmények miatt emeltek vádat egy ismert ügyvéd ellen, aki annak idején több ügyészségen, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) dolgozott nyomozó ügyészként – tudta meg a Magyar Nemzet. Értesüléseink szerint a KNYF többek között azt rója az ügyvéd terhére, hogy még ügyészként milliós kenőpénzeket fogadott el. Úgy tudjuk, a korábban kiemelt gazdasági bűnügyekben eljáró volt ügyész azért került célkeresztbe, mert egy országosan ismert büntetőügy egyik érintettje – alkukötés reményében – terhelő vallomást tett rá.Korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy befolyásos ügyvéd ellen, aki még ügyészként csúszópénzért cserébe adott át információkat különböző eljárások érintettjeinek – értesült a Magyar Nemzet. A jogászt, aki korábban több ügyészségen, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) dolgozott nyomozó ügyészként, még tavasszal vették őrizetbe, majd tartóztatták le. Információink szerint a – jelenleg bűnügyi felügyelet alatt álló – ügyvéd azért került célkeresztbe, mert egy országosan ismert büntetőügy egyik érintettje – alkukötés reményében – terhelő vallomást tett rá.Az ügy érdekessége, hogy az ügyvéd, aki ellen vádat emeltek, ügyészként éppen a hivatalos személyek által elkövetett korrupciós bűncselekmények és nagy gazdasági bűnügyekkel összefüggésben nyomozott. Fő szakterülete volt a vesztegetés, befolyással üzérkedés és a költségvetési csalás is.Ügyészként például ő is eljárt a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekménnyel vádolt Simonka György volt fideszes képviselő és társai ellen indult nyomozásban, igaz, arra nem merült fel adat, hogy abban az ügyben is információkat szivárogtatott volna. Úgy tudjuk, a volt ügyésszel szemben az viszont felmerült, hogy ügyvédként azzal házalt, hogy korábbi kapcsolatai segítségével, pénzért cserébe információkhoz tud jutni az ügyészségen. Pikáns, hogy az ügyvéd a nyilvános bemutatkozó szövegében is megemlítette, hogy jó kapcsolatokat ápol bírákkal és ügyészekkel. Az jogász a vád szerint az elmúlt években több mint hatvanmillió forint korrupciós pénzhez juthatott hozzá.Vádat emeltek a végrehajtók ügyébenSchadl György teljes körű beismerés esetén tíz évre számíthat.Az ügyben korábban már többször válaszolt megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség, a nemrég történt vádemelés kapcsán pedig az alábbi tájékoztatást adták a Magyar Nemzetnek, amit változtatás nélkül közlünk:a Központi Nyomozó Főügyészség 2022. szeptember 9-én vádat emelt egy volt ügyész és három társa ellen több rendbeli minősített hivatali vesztegetés elfogadása, minősített befolyással üzérkedés, valamint hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. A vádirat lényege szerint a 2011 és 2019 között a KNyF-en szolgálatot teljesítő vádlott 2016 márciusa és 2020 márciusa között egy ügyvédjelöltként dolgozó személy közreműködésével korrupciós kapcsolatban állt két vállalkozóval, akiknek a kérésére és részére az ügyészi beosztásából fakadóan, a rendelkezésére álló hatósági informatikai rendszerekből – rendszeres haszonszerzés céljából – jogellenesen lekérdezéseket hajtott végre, büntetőeljárásokkal kapcsolatos adatokat szerzett meg, és valótlanul arra hivatkozott, hogy hivatalos személyeket veszteget és ügyészségi vezetőknél, illetve beosztott ügyészeknél érvényesíti befolyását. A vádlott 2016. február 22-e és 2017. június 28-a között ügyészként részt vett a Központi Nyomozó Főügyészségen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Simonka György volt országgyűlési képviselő és társai ellen indult bűnügy nyomozásában. A vádlott ebben az időszakban végzett lekérdezések jogellenességének leplezése céljából a lekérdezések jogalapjaként rendszeresen ezen bűnügy ügyszámát tüntette fel a nyilvántartásban, ugyanakkor az általa vesztegetési pénzért lekérdezett személyek és cégek ezen ügyben nem merültek fel, bűnüggyel semmilyen személyi és tárgyi összefüggésben nem álltak, lekérdezésük a bűnügyben nem volt indokolt. A vádlott a korrupciós bűncselekmények elkövetése révén legalább 63.500.000 forint jogtalan előnyt szerzett. Vádiratában az ügyészség a vádlottal szemben beismerés esetére 8 év szabadságvesztésre, 9.000.000 forint pénzbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, valamint a beismeréstől függetlenül végleges hatályú jogászi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásra és az átvett jogtalan előnynek megfelelő összegű vagyonelkobzásra tett indítványt. | Korrupcióval vádolnak egy befolyásos ügyvédet, aki még ügyészként vehetett át milliós kenőpénzeket | Korrupciós bűncselekmények miatt emeltek vádat egy ismert ügyvéd ellen, aki annak idején több ügyészségen, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) dolgozott nyomozó ügyészként – tudta meg a Magyar Nemzet. Értesüléseink szerint a KNYF többek között azt rója az ügyvéd terhére, hogy még ügyészként milliós kenőpénzeket fogadott el. Úgy tudjuk, a korábban kiemelt gazdasági bűnügyekben eljáró volt ügyész azért került célkeresztbe, mert egy országosan ismert büntetőügy egyik érintettje – alkukötés reményében – terhelő vallomást tett rá. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/korrupcioval-vadolnak-egy-befolyasos-ugyvedet-aki-meg-ugyeszkent-vehetett-at-millios-kenopenzeket?fbclid=IwAR20Q5rpYLWsBR_2XpB0sJP4yo6aUMni31g5zszq8RvZKAQOs-f6v | 2022-10-26 15:04:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
közvilágítás;Orbán Ráhel;Tiborcz István;Elios Innovatív Zrt.;
2015-03-21 06:01:00
Tiborcz István, az örök nyertes
Idei legnagyobb állami megrendelését kapta az Elios Innovatív Zrt. csütörtökön. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti Szolnokon is a közvilágítást – közölte Fejér Andor alpolgármester. Az 1,16 milliárdos beruházás keretein belül ötezer lámpatestet cserélnek le energiatakarékos, LED-es modellekre. Ugyan még csak bő három hónap sem telt el az évből, de Tiborcz cége – a Közbeszerzési Értesítő szerint – már csaknem négymilliárd forintnyi beruházást nyert el különböző, javarészt városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt uniós tendereken.
Tiborcz István nevét csak 2013-ban ismerhette meg a közvélemény, amikor feleségül vette a miniszterelnök legidősebb lányát, Orbán Ráhelt. A lagzit a Tiborcz család birtokán tartották Csabdiban, itt történt az elhíresült telefonlopási ügy. A Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatta az esküvői személyzetet, és DNS mintákat is vettek, de a bizalmas információkat tartalmazó mobil nem került elő. Orbán Viktor egy akkori interjúban elmondta: már öt évvel korábban megismerkedett a fiatalemberrel, a Tiborcz családot pedig még régebb óta ismeri.
Hogy megértsük, hogyan vált a hat éve még csupán 8,4 milliós árbevételt termelő vállalkozás napjainkra Magyarország zöldenergia-iparának egyik piacvezető tagjává, 2009-ig kell vissza mennünk az időben. 2009 tavaszán Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint négy kft.-t alapított (ES Water, ES Gas, ES Light, ES Audit), majd az év őszén ezek beolvadtak az ES Holding Zrt.-be – amely az Elios jogelődje –, a két férfi pedig fele-fele részben birtokolta a részvényeket. 2010-ben a Közgép Zrt. energetikai cége részesedést vásárolt a holdingból, és a vállalat E-OS Innovatív Zrt.-ként üzemelt tovább.
Az első nagyobb megrendelés 2010 márciusában érkezett az akkor még Lázár János vezette Hódmezővásárhelyről, ahol 567 millióért korszerűsítették a közvilágítást. A város által kiírt tenderen két, régóta közvilágítással foglalkozó cég mellett akkor még ES Holding néven indultak és nyertek. Vélhetően e megrendelésnek köszönhetően a cég a 2009-es évi 8,4 milliós bevétele után 2010-ben 686 millió forint bevételt könyvelhetett el. 2011-ben már hárommilliárd fölötti árbevételt jegyez a cégnyilvántartás. Ilyen mértékű – mintegy háromszázhatvanszoros – növekedéssel Orbán vejének cégén kívül csak a Mészáros és Mészáros Kft. büszkélkedhet. Ez a látványos gyarapodás egyértelműen a közbeszerzési piacnak köszönhető: a cég 2011-ben 12 tendert nyert, összesen másfél milliárd forint értékben.
Több LED-es lámpákat gyártó és forgalmazó cég 2011-12-ben közgyűléseken lobbizott azért, hogy termékeikkel korszerűsítsék a települések közvilágításait – derült ki a Direkt36 cikkéből. A lobbisták elérték céljukat, 2012 októberében Szíjjártó Péter akkori miniszterelnökségi államtitkár bejelentette: uniós forrásból ötmilliárd forintot ad a kormány az önkormányzatoknak, hogy energiatakarékos LED-lámpákra cseréljék közvilágításukat. Ezt később 8,8 milliárdra emelték, 33 önkormányzatnak jutott a pénzből. A Direkt36 szerint az idén márciusig lezárult, 5,7 milliárd értékű közbeszerzési pályázatokból 4,1 milliárd forintnyit az Elios és jogelődei nyertek el. Ezek java részét verseny nélkül, az önkormányzatok által becsült árnál pár tízezer forinttal olcsóbb ajánlattal kapták meg. Pedig a törvény szerint az ilyen nagy értékű munkálatoknál kötelező olyan közbeszerzési pályázatot kiírni, amelyen bárki elindulhat, így a megrendelő több ajánlatból tudja kiválasztani a számára legjobbat.
A közbeszerzési dokumentumok alaposabb vizsgálata után megérthetjük, miért nem akadt versenytársa az Eliosnak: 2013 decemberében Kecskemét írt ki pályázatot a közvilágítás korszerűsítésére, a munkálatok összköltségét 704 millióra becsülték, ezért a pályázaton az összeghez mért referenciákat követeltek meg. Csak olyan cég indulhatott, amely az előző öt évben már végzett két hasonló jellegű fejlesztést, legalább 630 millió forint értékben – ezek közül az egyiknek legalább 450 milliósnak kellett lennie, és az összegért legalább 4500 LED lámpát kellett felszerelni. Bár további követelmények is voltak, de már a felsoroltak eldöntötték a pályázat kimenetelét, ugyanis a kérdéses időszakban Magyarországon egyedül a hódmezővásárhelyi beruházás értéke haladta meg a kívánt összeget – ezt pedig az Elios nyerte. Tiborczékon kívül legfeljebb olyan cégek jelentkezhettek volna, amelyek külföldön végeztek hasonló munkát. Mivel ilyen vállalat nem jelentkezett, az Elios egyedüli indulóként nyert Kecskeméten. | Tiborcz István, az örök nyertes | Idei legnagyobb állami megrendelését kapta az Elios Innovatív Zrt. csütörtökön. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti Szolnokon is a közvilágítást – közölte Fejér Andor alpolgármester. Az 1,16 milliárdos beruházás keretein belül ötezer lámpatestet cserélnek le energiatakarékos, LED-es modellekre. Ugyan még csak bő három hónap sem telt el az évből, de Tiborcz cége – a Közbeszerzési Értesítő szerint – már csaknem négymilliárd forintnyi beruházást nyert el különböző, javarészt városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt uniós tendereken. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051817_tiborcz-istvan-az-orok-nyertes | 2015-03-21 15:07:00 | true | null | null | Népszava |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
Felcsút;Mészáros Lőrinc;
2015-04-13 07:00:00
Mészáros Lőrinc, a felcsúti barát
Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió.
Még az sincs kizárva, hogy Mészáros Lőrinc profitál az M4-es autópálya építési munkálatainak leállításából. A kormány az Európai Bizottság kartellgyanújára hivatkozva döntött, bár az EB illetékese cáfolta, hogy folyt volna vizsgálat az ügyben. Egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint a kormány ürügyül próbálta felhasználni az állítólagos gyanút, hogy kiiktassák a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépet a beruházásból. Ha azonban az építkezés esetleg újra megindulhat, az új kivitelező akár Mészáros Lőrinc vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. is lehet, hiszen az utóbbi hónapokban berobbant az építőiparba.
Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor felcsúti barátja bekerül a hírekbe. Nemrég még az Indexnek nyilatkozó Lázár János is beszélt róla, bár nem éppen kedvező hangsúllyal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt fejtegette, hogy mindenkinek el kell tudnia számolnia vagyonával. Az újságírók felvetésére, hogy Mészáros Lőrinc az elmúlt három évben bekerült a száz leggazdagabb magyar közé, illetve „kifelejtett” egymilliárd forintot és egy orosz céget a bevallásából, Lázár megerősítette: nem turkál senki zsebében, de akinek pénze van, annak el kell tudni számolnia azzal. Erre reagálva a felcsúti polgármester közleményt juttatott el az MTI-hez, s leszögezte, hogy minden vagyonnyilatkozatában feltüntetett adat a valóságot tükrözi. „A tulajdonomban vagy érdekkörömben működő gazdasági társaságok vagy társadalmi szervezetek a hatályos magyar törvényeknek megfelelően jöttek létre, azok szerint működnek és adóznak” – írta.
Mint korábban kiderült, Mészáros eltitkolta, hogy Oroszországban közös céget alapított a kétes ügyekbe keveredett volt moszkvai lobbistával, Kiss Szilárddal. Az Index újságírói megkeresték Mészárost és megkérdezték tőle, miért nem jelenik meg az orosz cég a vagyonnyilatkozatában. A felcsúti polgármester először azt mondta, hogy nincs Kissel közös orosz cége, de elismerte: ismeri az egykori agrárdiplomatát. Amikor a portál munkatársai jelezték, hogy az orosz cégnyilvántartás szerint márpedig létezik a cég, és a tulajdonosok listáján Mészáros neve is megtalálható, a vállalkozó azt állította: nem tudta, hogy Kiss is tulajdonos a cégben. Magyarázata szerint csak 2013-ban volt érdekelt a vállalatban, de már kiszállt, mivel nem indult be az orosz üzlet. Arra a kérdésre, hogy akkor a nyilvántartás szerint mégis miért szerepel 2015 márciusában is tulajdonostársként, nem tudott érdemben válaszolni. Csak annyit mondott: „Oroszországban sok minden előfordulhat”. (A jelek szerint Magyarországon is.) Mészáros hozzátette, amikor benne volt a cégben, akkor még csak egy Ljugyisjeva Karina Alexandrovna nevű orosz nő volt az üzlettársa, később neki adta el részesedését. „Fogalmam sincs ki ajánlotta Szilárdot!” – válaszolta arra a kérdésre, hogy honnan ismeri Kisst. A felcsúti polgármester szerint a lobbista azt ígérte neki, elintézi, hogy a cég magyar szalonnával kereskedjen Oroszországban, de ebből nem lett semmi. Az Orosz Magnit diszkontlánc értékesítette volna a szalonnát, de ezt az orosz embargó meghiúsította.
Orbán Viktor bizalmasa először 2013-ban került fel a 150 leggazdagabb magyar listájára, akkor a 88. helyet foglalta el. A gázszerelőből lett nagybirtokos vállalkozó építőiparral, sportmenedzsmenttel és mezőgazdasággal foglalkozó cégei jól profitáltak, Mészáros ekkor 6,9 milliárdos vagyonnal rendelkezett. Birodalma „zászlóshajója” a Mészáros & Mészáros Kft. 2011-ben 157 százalékkal, majd 2012-ben és 2013-ban is egyaránt 110 százalékkal növelte árbevételét az előző évihez képest. Ez azt jelenti, hogy a cég 2010 és 2013 között a 11-szeresére növelte éves bevételét: 850 millióról 9,7 milliárdra, de Mészáros osztalékbevételei még ennél is gyorsabban nőttek. A 2014-es vagyonbevallásából kiderült, hogy 2014-ben 94-szer több osztalékot vehetett fel, mint 2011-ben. A cég 2011-ben indult először közbeszerzéseken, és más vállalatokkal közösen 2014 nyaráig bezárólag nyolcat nyert meg, összesen 43 milliárd forint értékben – írja az Átlátszó. A csatornázási munkáknál többnyire a Békés-Drén Kft. és a Duna Aszfalt, a hulladék rekultivációs tendereken viszont a Közgép és a Strabag volt a partnere. Az idén januárban egyedüli indulóként, „ár nélkül” nyertek el egy állami tendert. A szakértők által kifogásolt pályázati kiírás különböző alföldi gátak megerősítésére szólt, és teljes mértékben az unió fizette. A 444.hu észrevette, hogy a követelményeket valószínűsíthetően a BM néven pályázó konzorciumra szabták. Ennek két tagja volt: a Mészáros & Mészáros, és a Béres Drén, amely tapasztalt a vízügyi és környezetvédelmi építkezések terén – a cég 2010 óta hol a Közgéppel, hol a Mészárosékkal társulva nyert el sokmilliárdos közbeszerzéseket. A portál szerint mind a Közgépre, mind Mészárosékra is jellemző az, hogy konzorciumba kényszerítik az adott területen sikeres vetélytársaikat, mert így mindenképpen megnyerhetik a beruházásokat. Az alföldi gát-tenderre csak olyan cég pályázhatott, amely az elmúlt öt évben épített már legalább ötvenezer négyzetméternyi önszilárduló résfalat, ennek a feltételnek csak a Békés Drén felelt meg az országban. Emellett a pályázóknak energiairányítási tanúsítvánnyal is kellett rendelkezniük – ez egy klímavédelmi és energiatakarékossági rendszert takar. A tanúsítvány földmunkákat végző cégek számára nem fontos, viszont a Békés Drén rendelkezett ilyennel. A kiírás azért is volt érdekes, mert nem szerepelt benne a beruházás becsült költségkerete, így ha csak egy pályázó felel meg a feltételeknek, akkor a pályázat második szakasza, az árverseny elmarad, és a győztes mondhatja meg, mennyiért végzi el a munkálatokat. A szakértők szerint lehetetlen a tender szerinti határidőre – szeptember 30. – végezni az engedélyeztetéssel és az építkezéssel, mivel május és június két tipikusan árvizes hónap, ilyenkor pedig nem lehet építkezni. A 444 szerint az lehet a sietség oka, hogy a kormánynak 2015 decemberéig kell elszámolnia a 2007 óta felvett EU-s pénzekkel. 2014 áprilisában a főváros 27 milliárd forint értékben kötött szerződéseket szennyvízcsatornák építésére – írja a Világgazdaság. A tenderek több mint harmadát, mintegy 9,5 milliárd forintot a Mészáros és Mészáros konzorciuma nyerte. | Mészáros Lőrinc, a felcsúti barát | Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054025_meszaros-lorinc-a-felcsuti-barat | 2015-04-13 15:18:00 | true | null | null | Népszava |
Minden jel szerint köztársasági elnöki kegyelemben részesülhetett Veres Margit volt balmazújvárosi polgármester, akit 2018-ban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság vesztegetés elfogadása miatt, ám azóta sem vonult börtönbe – értesült a 24.hu.
Információink szerint a volt városvezető egyike annak a hat szerencsésnek, akiknek Áder János államfői hivatali idejének utolsó hónapjaiban kegyelmet adott. A hvg.hu korábbi közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy mielőtt Novák Katalin átvette az elnöki hivatalt, Áder elé 173 kegyelmi kérvény került, amiből 167-et elutasított, hat embernek viszont megkegyelmezett.
Az biztosan állítható, hogy Veres Margit kegyelmi kérvényét elbírálták, mert Novák Katalin államfői hivatala a napokban arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a köztársasági elnök előtt nincs olyan függő kegyelmi ügy, ami hivatalba lépését megelőzően érkezett volna. Márpedig a volt polgármester már évekkel ezelőtt benyújtotta kérvényét, magyarán, azt már biztosan el kellett bírálni. Ugyan a kegyelmi kérvény önmagában nem lett volna halasztó hatályú – tehát Veres Margitnak börtönbe kellett volna vonulnia –, de az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára, az azóta szintén vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál a büntetése elhalasztásáról határozott.
A Köztársasági Elnöki Hivatal a személyes adatok védelmére tekintettel azt nem árulta el, hogy Veres valóban kegyelmet kapott-e. Kerestük Áder Jánost is az általa létrehozott Kék Bolygó Alapítványon keresztül, ám nem válaszolt kérdéseinkre.
A kegyelmi kérvény elbírálásáról azt a bíróságot is értesíteni kell, ahol korábban megkezdődött a büntetőügy, ezért a Debreceni Törvényszéknél is érdeklődünk a volt városvezető ügyében. A bíróság azt közölte: „a folyamatban lévő kegyelmi ügyekről, illetve a meghozott kegyelmi döntésekről a kézbesítés szabályaira, valamint a személyes adatok védelmére figyelemmel nem adható tájékoztatás.”
Természetesen kerestük Veres Margitot is nyilvános telefonszámán, ám nem tudtuk utolérni, ügyvédje viszont nyilatkozott lapunknak. Rácsai Lajos elmondta, beszélt ügyfelével, ám nem kapott felhatalmazást arra, hogy bármilyen részletet közöljön. Az ügyvéd ugyanakkor azt elismerte, hogy a volt balmazújvárosi polgármester szabadlábon van.
Él, dolgozik, mozog
– fogalmazott, hozzátette azonban, hogy Veres a közszereplést befejezte, ezért nem is kíván semmilyen formában megnyilvánulni. Értesülésünket, miszerint Veres Margit kegyelmet kapott, az ügyvéd nem cáfolta.
Az, hogy továbbra is szabadlábon van a volt polgármester, azért fontos körülmény, mert ha elutasították volna kérvényét, könnyen lehet, hogy már börtönbe kellene lennie, hiszen Áder János május 9-én töltötte utolsó hivatali napját. Elutasítás esetén csaknem öt hónap alatt Veres feltehetően már megkapta volna a behívóját a börtönbüntetés megkezdésére.
Mindezeken felül még egy kulcsfontosságú körülmény árulkodik arról, hogy Veres Margit kegyelmet kapott Áder Jánostól. A volt polgármester korábban perújítási kérelmet nyújtott be a bíróságra, hogy igazát bizonyítsa. Kérelme alapján idén január elejétől büntetőeljárás volt folyamatban a Debreceni Ítélőtáblán, azonban a bíróság kérdésünkre azt közölte, hogy
Veres Margit ügyvédje a perújítási kérelmét június 2-án visszavonta.
Azaz kevesebb mint egy hónappal Áder János utolsó hivatali napját követően Veres már nem akart küzdeni az igazáért. Márpedig, ha a kegyelmi kérvényét elutasították volna, és börtönbe kellene mennie öt évre, aligha volna logikus lépés a perújítási kérelmet visszavonni. | Titokban kaphatott kegyelmet az öt év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester | Veres Margitot 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt ítélték letöltendő börtönbüntetésre, ám szabadlábon várhatta ki, hogy az államfő döntsön a sorsáról. Minden jel szerint Áder János – mandátumának lejárta előtt – kegyelmet adott neki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/10/06/veres-margit-volt-balmazujvarosi-polgarmester-titok-kegyelem-borton-itelet-ader-janos-koztarsasgi-elnok-novak-katalin/ | 2022-10-06 15:14:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány szerdai ülésén döntött úgy, hogy újabb 400 millióval támogatja meg Tállai András belügyi államtitkár klubelnök mezőkövesdi focicsapatát – írja a Boon.hu. A klub korábban már kapott 400 millió forintot, ezzel együtt tehát majdnem eléri az 1 milliárd forintot az állami támogatás.
A most kapott 400 millió forintot a mezőkövesdi stadion megkezdett építésének a befejezésére (a klubház melletti, a pálya hosszanti oldalán található lelátó építésére) kell fordítani.
A csapat nemcsak innen kap állami pénz. Év elején az egyesület 71 millió, a klub kft.-je pedig további 117 millió támogatáshoz jutott a társasági adókedvezmény rendszerből. | Újabb 400 milliót kap az államtitkár focicsapata | Tállai András csapata így már majdnem 1 milliárd forint közpénzt kap. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/29/ujabb-400-milliot-kap-az-allamtitkar-focicsapata/ | 2013-11-29 15:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Szabó Rebeka, az Együtt-PM pártszövetség független országgyűlési képviselője pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez azzal kapcsolatban, hogy 2014 májusa után nem működhet trafik benzinkutak és bevásárlóközpontok területén. Állítása szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségében tizenkilenc ilyen trafik van.
Közleményében azt írta, a kormány korábban olyan szerződéseket kötött a vállalkozókkal, amelyek kimondják, hogy az államnak körülbelül 1,9-4,6 millió forintot kell fizetniük trafikonként, amennyiben a koncessziós szerződés megszűnése nem a trafikos kihágásának következménye. “Ennek értelmében Mészáros Lőrinc és köre többmilliós kártérítéssel gazdagodik és nemcsak a trafiknyitások, hanem a trafikok bezárásának is egyik fő nyertese lesz” – írta Szabó Rebeka.
Erre a közleményre úgy reagált Felcsút polgármestere, hogy egyetlen trafikja sincs. | Felcsút polgármestere tagadja, hogy trafikja lenne | Egyetlenegy trafikom sincs - reagált Mészáros Lőrinc, Felcsút fideszes polgármestere az Együtt-PM pénteki közleményére. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/29/felcsut-polgarmestere-tagadja-hogy-trafikja-lenne/ | 2013-11-29 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Varju László, a DK pártigazgatója szombaton az MTI-nek azt mondta, a több ezer milliárdos áfacsalási ügy “az elmúlt 20 év legnagyobb botránya”, amellyel foglalkozni kell. Az esetleges vizsgálatot lefolytatni jogosult szervek – így az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a bíróság – vezetői ugyanakkor mind volt fideszes vagy Fideszhez köthető személyek, miközben a nagyobbik kormánypárt több mint egy éve tud az adócsalásokról. A DK szerint kétséges a magyarországi vizsgálatok hitelessége, így az Európai Unióhoz fordul: a jövő héten Olli Rehnnél, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, az Európai Számvevőszéknél és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is az áfacsalások kivizsgálását kezdeményezi.
Közben kiderült, hogy a NAV-ot megvádoló volt NAV-dolgozó a közéletben képzeli el a jövőjét. Horváth András (a fotón) a Népszabadságnak azt mondta: a nyilvánosságtól remél védelmet. Az interjúban úgy fogalmazott: “Mindenki azt mondja, hogy el fognak felejteni. De ha ez így lesz, akkor nekem is végem. Sokan várnak arra, hogy ez elfelejtődjék, és vissza tudjanak csapni.” A nyugdíj még messze van, de még nem tudja, mihez kezd. A közigazgatásban nem tud dolgozni, pedig igazgatásszervező a szakmája, Államigazgatási Főiskolát végzett. Az adószakmába se mehet, hiszen az adótanácsadóknak épp azok a cégek az ügyfelei, amelyekkel neki problémája van. Benne van a pakliban, a politikai pálya, de nem azért állt ki, hogy politikus legyen. Neki csak az jelent védelmet, ha megmarad közszereplőnek. | Brüsszelhez fordulnak a VIP-adócsalás miatt | Az Európai Unióhoz fordul a Demokratikus Koalíció (DK) a NAV-ügyben. Az ellenzéki párt szerint idehaza nem biztosított a független vizsgálat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/30/brusszelhez-fordulnak-a-vip-adocsalas-miatt/ | 2013-03-30 15:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután a Fidesz nem indította újra az áprilisi 3-ai választáson a korrupció miatt vád alá helyezett Simonka György volt Békés megyei országgyűlési képviselőt, a korábbi politikus ismét munkába állt – derült ki az Opten céginformációs adatbázisából.
Simonka a mezőgazdasággal foglalkozó, Bodzási Termelő és Szolgáltató Start Szociális Szövetkezet irányítását vette át május végén igazgató elnökként. A veszteséges és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásával terhelt szövetkezet eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt, legalábbis nem szerepel a politikus és 32 társa elleni vádemelésben érintett társaságok közt. A szövetkezetről szólva Simonka azt közölte lapunkkal, hogy növénytermesztéssel és támogatásokkal kapcsolatban adnak tanácsokat. Kérdésünkre, hogy európai uniós támogatásokhoz adnak-e tanácsot, azt felelte:
Nem, abban nem vagyunk otthon.
A támogatások lehívására vonatkozó tanácsadás azért is figyelemre méltó, mert az országgyűlési képviselőt és társait az európai uniós és hazai költségvetést megkárosító 1,4 milliárd forintos költségvetési csalással vádolják.
A volt politikus által átvett szövetkezet telephelye ráadásul egy olyan ingatlanra van bejegyezve, ami a Simonkáék elleni vádak fókuszában álló, mára felszámolt és megszüntetett Magyar Termés Tész Kft. tulajdona volt. Az utóbbi cégnek ez a medgyesbodzási külterületi telephelye volt az egyetlen olyan vagyona, amit a felszámolási eljárás során nem sikerült értékesíteni. Mint azt megírtuk, a többi vagyont – elsősorban földeket – szinte kivétel nélkül a Simonka ismerőseihez és rokonaihoz köthető társaságok vásárolták fel az eredetileg becsült értéküknél jóval olcsóbban.
A 24.hu most azt is kiderítette, hogy a szóban forgó, 300 millió forintra becsült medgyesbodzási telephely – ami egykor Simonka György tulajdona volt – a Magyar Termés Tész Kft. felszámolása után ugyancsak a volt országgyűlési képviselő rokonai és vádlott-társai érdekeltségében álló céghez került.
A területen azonban osztozkodniuk kell a magyar állammal, amely kisebbségi tulajdonos lett. Ez azért alakult így, mivel a felszámolás során nem sikerült értékesíteni az ingatlant, így a cég megmaradt vagyona úgynevezett vagyonfelosztás útján kerül a hitelezők – köztük az állam – tulajdonába.
Ugyanakkor fontos tényező, hogy a terület főtulajdonosa egy olyan cég lett, amelyik nem volt hitelezője a Magyar Termés Tész Kft.-nek. Mint megtudtuk, a Simonka-ismerősök érdekeltségében álló AKM Invest Vagyonkezelő Zrt. a különböző hitelező bankok követeléseit vásárolta fel. Az UniCredit Bank például már 2016-ban értékesítette a követelését, ami csaknem 280 millió forintra rúgott. Bár a bank kérdésünkre nem árult el részleteket, a követelésvásárlási piacot ismerő forrásaink szerint ezeket a követeléseket töredékáron adják-veszik. A cég felszámolójától azt is megtudtuk, hogy az MKB Bank is eladta követelését, ami 90 millió forintról szólt, ám a hitelintézetet hiába kerestük, nem válaszoltak kérdéseinkre.
Feltehetően ezeket a követeléseket vásárolta fel a volt fideszes politikus ismerőseinek érdekeltsége. Biztosat azért nem lehet tudni, mert sem a felszámoló, sem a magyar állam érintett szervei, sem az ügyben hivatalosan eljáró Gyulai Törvényszék Cégbírósága nem közölt részleteket. Az utóbbi megkeresésünkre azt írta: „Az eljárásban résztvevő személyek ismerhetik meg engedély nélkül vagy külön engedéllyel az ügyiratokat. Az eljárásban részt nem vevő személyek számára felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez minősített jogi érdeke fűződik. Erre tekintettel nincs jogi lehetőség a sajtó képviselői részére a megkeresésben kért ügyiratok megtekintésére és megküldésére.”
Barátok, rokonok, vádlott-társak
A 15 ezer négyzetméteres medgyesbodzási telephelyet több mint kétharmad részben megszerző AKM Invest Vagyonkezelő Zrt. a legutóbbi, májusban készült pénzügyi beszámolója szerint négy gazdasági társaság érdekeltsége. Ezek tulajdonosai közt van:
Simonka Zsófia, Simonka György testvére.
Tóth Renáta, Simonka György unokahúga, egyben a volt politikus és társai elleni büntetőper hatodrendű vádlottja.
Tóth Zsolt, Simonka György unokaöccse, aki 19 éves kora óta több dohányboltot működtet a megyében.
G. Pálné, a volt politikus és társai elleni büntetőper hetedrendű vádlottja.
G-B. Renáta, a nyolcadrendű vádlott,
valamint Baráth Richárd, Simonka bizalmasa, üzletfele, pusztaottlakai önkormányzati képviselő.
A 240 millió forint jegyzett tőkével rendelkező vagyonkezelő cég vezérigazgatója Tóth Renáta, akinek költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie a Simonka és 32 társa elleni büntetőperben.
Uniós pénzekkel megszórt terület
A szóban forgó medgyesbodzási telephely a Simonkáék ellen zajló – bírócsere miatt hamarosan elölről kezdődő – büntetőper vádiratában is többször szerepel. A volt politikus és társai a területen számos beruházást hajtottak végre, amivel az ügyészség szerint súlyosan megkárosították az európai uniós és a hazai költségvetést.
A vádiratban szerepel, hogy Simonka György – akit az ügyészség a bűnszervezet irányítójának tart – rábírta a beruházásban résztvevő szereplőket, hogy bűncselekményeket kövessenek el, a beruházások megvalósítási értékét valótlanul tanúsító szerződéseket, számlákat, okiratokat készítsenek el. Az ügyészség szerint Simonkáék úgy árazták túl a beruházásokat, hogy azokat a kivitelező cég az elnyert összeg 55 százalékából képes legyen megvalósítani, a fennmaradó 45 százalékot pedig Simonkának kellett visszajuttatni készpénzben.
A medgyesbodzási telephelyen felépült csomagoló-osztályozó üzem kivitelezésére például 395 millió forint vállalkozói díjat határoztak meg előre, és a közpénzből elkészült beruházásra kiírt közbeszerzést a Simonkáék által előre kiválasztott kivitelező nyerte el. Az ENORA Kft. végül az ügyészség szerint 217 millió forintból építette meg az üzemet, a cég képviselője pedig 177 millió forintot több részletben, készpénzben juttatott el Simonkának.
Ugyanezen a telephelyen az ENORA Kft. szilárd burkolatépítést is végzett. Akkor a vállalkozói díj 60 millió forint volt, de 33 millióból sikerült kivitelezni a munkálatokat, miközben 45 millió forint támogatást kapott a beruházásra a Magyar Termés Tész Kft. A pénzvisszaosztásról az ENORA Kft. egykori ügyvezetője a bíróságon is vallott, G. András vallomása szerint a valójában előre lebeszélt és lezsírozott közbeszerzési pályázatok nyomán megközelítően 600 millió forintot osztott vissza Simonkának.
A pénzösszeg nagysága miatt erre már a szatyor és a szemeteszsák felelt meg a legjobban
– mondta a bíróság előtt a Magyar Narancs tudósítása szerint.
Megismételte, a 45 százalékos visszaosztás pénzeit Medgyesbodzásra, Simonka főhadiszállására kellett vinnie. G. András vallomása szerint a pénzt az a G-B. Renáta, a büntetőper nyolcadrendű vádlottja számolta meg, és készített róla feljegyzést, aki mára szintén tulajdonosként érdekelt a medgyesbodzási telephelyben. | Simonka György újra aktív, rokonai és vádlott-társai pedig visszaszerezték a vagyont | A Fidesz volt Békés megyei országgyűlési képviselője és 32 társa elleni vádak központjában álló, mára felszámolt mezőgazdasági cég utolsó vagyona, egy 300 millió forintra becsült telephely is Simonka György köreiben landolt – csakúgy, mint a vállalat többi vagyona, amit korábban szintén a politikus ismerősei vásároltak fel eredeti értékük töredékéért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/09/21/simonka-gyorgy-fidesz-medgyesbodzas-rokon-vadlott-visszavasarlas-magyar-termes-tesz-felszamolas/ | 2022-09-21 15:28:00 | true | null | null | 24.hu |
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon is találtak hamisított illetékbélyeget, a megyei bíróság elnöke ezért feljelentést tett a rendőrségen hamisítás gyanúja miatt. Öt olyan esettel is találkoztak a bíróságon, amikor 900 ezer forint értékű okmánybélyeget használtak fel a keresetekhez, az utolsó pillanatban azonban elálltak a pereskedéstől. Ezt követően pedig kérték, hogy a bíróság az illetéket utalja át készpénzben. A bíróság elnöke azonban gyanúsnak találta ezeket az eseteket, ezért feljelentést tett a megyei rendőrségen. A szombathelyi rendőrségnek már van gyanúsítottja az ügyben, így a győri ügyek is átkerültek hozzájuk - mondta az [origo]-nak a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség sajtóreferense.
A hamis okmánybélyeggel dolgozó csalók úgy jutnak pénzhez, hogy keresnek egy olyan vállalkozást, ami korábban működött, de azóta megszűnt. Ezután keresetet indítanak a cég ellen, melyben azt állítják, hogy jelentős összeggel tartozik nekik a vállalkozás. A tartozás összegeként a csalók az eddigi esetekben 15 millió forint körüli összeget tüntettek fel, ilyenkor az illeték összege eléri a maximális 900 ezret. A kereset mellékleteként felragasztják a hamis illetékbélyegeket, majd amikor a vállalkozás megszűnése miatt az eljárást megszüntetik, a pert indító csalók visszakaphatják a lerótt illeték 90 százalékát. Ezt azonban már nem bélyegben, hanem készpénzátutalással kapja meg a felperes.
A hamisítási botrányról január végén számolt be először a rendőrség. Akkori tájékoztatás szerint 9 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek, és indítványozták előzetes letartóztatásukat bélyeghamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt. | Győrben is lebuktak az okmánybélyeges csalók | Vas és Baranya megye után Győrben is találtak hamisított illetékbélyeget, ezért a megyei bíróság elnöke feljelentést tett a rendőrségen. A helyi rendőrségen elrendelték a nyomozást, majd az ügy átkerült a szombathelyi rendőrséghez, mert ott már gyanúsítottjai is vannak a hamisítási ügynek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030305gyorben.html | 2003-03-05 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Lemondott tagságáról pénteken a Mol Nyrt. által az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsába delegált két magyar tag, Horváth Ferenc és Simola József – közölte a Mol az MTI-vel.
A két felsővezető annak ellenére döntött így, hogy semmilyen szerepük nem volt a közelmúltban felszínre került, az INA körüli jogellenes tevékenységekben – olvasható a közleményben, amely megjegyzi, hogy mindkét leköszönő tag döbbenten értesült a Skugor-üggyel kapcsolatos leleplezésekről. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem érintettek az ügyben, vezetőként felelősséget vállaltak az INA teljes tevékenységéért, ezért lemondtak tisztségükről.
Az INA igazgatótanácsának tagjaiként az utódaik kinevezéséig továbbra is ellátják feladataikat, hogy biztosítsák a vállalat működésének folytonosságát – hangsúlyozták.
Öt embert tartóztattak le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgáz-kereskedelmi ágazatának igazgatóját. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Egy héttel később Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről.
Fasimon Sándor akkor azt mondta: büszke az elmúlt évtizedben elért közös eredményekre, és annak ellenére, hogy semmi köze nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét neki kell viselni. Ezért szerinte az a helyes, hogy felajánlja a lemondását.
A horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte
A korrupciós ügy kirobbanása után – amelyről elsőként az Index számolt be a magyar sajtóban – a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. A horvát sajtó szerint ugyanakkor a Mol által delegált tagok visszahívását csak a magyar vállalat rendelhette el.
A horvát kormány múlt heti ülésén tett javaslatot az INA felügyelőbizottságának (fb), az igazgatótanács horvát tagjainak felmentésére. Niko Dalic, Darko Markotic és Barbara Doric eddig még nem nyújtották be lemondásukat.
Az Index.hr horvát internetes portál nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: az INA igazgatóbizottságának magyar tagjait nem illeti meg végkielégítés, mert egy másik vállalat delegálta őket, de a horvát tagokat igen. Az összeget azonban csak abban az esetben kaphatják meg a szerződésük szerint, ha nem maguktól mondanak le.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
(Borítókép: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images) | Két magyar INA-felsővezető is lemondott posztjáról | Lemondott az INA igazgatóbizottságának két magyar tagja. A horvát rendőrség öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgáz-kereskedelmi ágazatának igazgatóját. A két magyar felsővezető egyáltalán nem érintett az ügyben. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2022/09/16/ina-mol-letartoztatas-penzmosas-foldgaz-kereskedelem-magyar-felsovezeto-lemondas/ | 2022-09-16 16:06:00 | true | null | null | Index |
A vádirat lényege szerint egy kormányhivatali osztályvezető, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal, akik további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan emberekkel, akik a gondnokság alatt állók ingatlanvagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetésekor 28 500 000 forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői a gondnokság alatt állók elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forint jogosulatlan előnyt juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amivel jelentős bevételhez jutottak – fejtették ki.
A korrupciós cselekmények arra is irányultak, hogy a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismeretségi köréből származó emberekkel.
A jogügyletek megkötésének gyámhivatali jóváhagyásaiért cserébe az ingatlant megszerző emberek szintén több millió forint jogtalan előnyt juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az említett ingatlanokat.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak sikkasztást is elkövettek, amikor a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók rájuk bízott ingó vagyonát – összesen 13 782 326 forint értékben – jogtalanul eltulajdonították, és ehhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá a rendelkezéseket – áll az ügyészségi közleményben. | Kormánytisztviselők ellen emeltek vádat, miután idősektől csaltak ki pénzt | Idős emberek sérelmére elkövetett korrupcióval és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolnak tizenhárom embert, köztük hivatásos gondnokokat és kormánytisztviselőket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/09/08/kozponti-nyomozo-fougyeszseg-idosek-korrupcio/ | 2022-09-08 16:19:00 | true | null | null | Index |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan holnap – adnak részletesebb tájékoztatást, olvasható a közleményben.
Az Országos Roma Önkormányzatról (ORÖ) augusztus 15-én, hétfőn adtunk hírt, amikor az elnök közölte: a szervezet nem kapta meg a Belügyminisztériumtól az állami támogatást, így fizetésképtelenné válhat. Agócs János az elmaradt támogatás miatt panasszal fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, és remélte, hogy
a támogatás folyósításának ilyen hosszú elmaradása csak a Belügyminisztériumban folyamatban lévő átszervezések okán maradt el ilyen hosszú ideig.
Megjegyezte továbbá: a többi nemzetiségi országos önkormányzat már megkapta a harmadik negyedévre járó 160 millió forintos támogatást. | Őrizetbe vették az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét – adta hírül augusztus 31-én, szerda délután a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/08/31/orszagos-roma-onkormanyzat-orizetbevetel-elnok-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-korrupcio-gyanuja/ | 2022-08-31 16:33:00 | true | null | null | Index |
Vádat emeltek egy férfi és öt társa ellen részben a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett sorozatos vagyon elleni és korrupciós bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken, melyek elkövetését a férfi az MTI szerint egytől egyig bevallott.
A 2016 februárjában börtönből szabadult – taxisként dolgozó – férfi elhatározta, hogy magát hivatalos személynek kiadva másokat megtéveszt a lehetőségeiről, hogy pénzhez jusson. A bűncselekményéhez a megtévesztett nőkkel – sokszor párhuzamosan – fenntartott szerelmi viszonyait is felhasználta, a megvádolt társai közül pedig többen azt hitték, hogy a férfin keresztül hivatalos személyt vesztegetnek meg pénzért.
Nagyon befolyásos embernek adta ki magát
A férfi 2016 márciusában megismert feleségének és családjának azt hazudta, hogy a rendőrségen dandártábornok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is hivatásos beosztásban van, továbbá a belügyminiszterrel bizalmi kapcsolatban áll, akit alkalmanként helyettesíteni is szokott a munkájában.
A férfi 2016 októberében ugyanerre hivatkozva megtévesztett egy másik nőt is, akit az iránta táplált érzelmeit kihasználva arra vett rá, hogy álnéven, magát a Belügyminisztérium dolgozójának kiadva a sértettek előtt erősítse meg állításait.
Egyetemi felvételit is árult
A férfi pályaválasztás előtt álló kamaszok szüleinek is kínált 1 millió 800 ezer forintért egy „fekete könyvnek” nevezett tananyagot, amelyről azt állította, hogy azzal biztosítható az egyetemi felvételi és később a rendvédelmi pályán a vezető beosztás megszerzése is. A valójában az internetről letölthető és lespirálozott törvénymagyarázatot öten vettek meg.
A férfi, aki mintegy 150 millió forinttal károsította meg a sértetteket, letartóztatásban van. Az ügyészség a vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a többszörös visszaesőt halmazati büntetésül ítélje végrehajtandó börtönbüntetésre – azzal, hogy feltételes szabadságra bocsátása kizárt –, és 117 ezer forint értékben vagyonelkobzást is javasolnak vele szemben. | Dandártábornoknak adta ki magát a szélhámos csaló, egyszerre több nőt kihasznált | Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy 53 éves férfi ellen, aki a feleségét is átverve, magát tábornoknak kiadva mintegy 150 millió forintot csalt ki több sértettől különböző előnyök ígéretével. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/06/30/tabornok-csalo-szelhamos-atveres-150-millio/ | 2022-06-30 16:37:52 | true | null | null | Index |
A gyanú szerint a kiskunfélegyházi autópálya-alosztály állományába tartozó két rendőr szolgálata alatt rendszeresen fogadott el külföldi gépjárművek sofőrjeitől kisebb összegű készpénzt, illetve kisebb ajándékokat, köztük szerszámokat és konzervet.
A vesztegetési pénzt részben azért kérték, illetve fogadták el, hogy eltekintsenek a gépjárművezetők által elkövetett közlekedési szabálysértések miatti bírságok kiszabásától, de olyan eset is előfordult, hogy úgy kaptak pénzt, hogy a sofőrök nem követtek el semmilyen szabályszegést.
A nyomozó ügyészség június 14-én több helyszínen hajtott végre összehangolt bűnügyi akciót az ügyben. A kutatások során az ügyészség 815 eurót és több mint 1,6 millió forint készpénzt foglalt le az egyik elkövetőtől.
Az ügyben egy román állampolgárt is kihallgattak, aki megvesztegette a két rendőrt. Mindhárom gyanúsított beismerő vallomást tett és szabadlábon védekezhet – tudatta a főügyészség. | Szerszámokat és konzervet kaptak a korrupt autópálya-rendőrök, hogy eltekintsenek a bírságtól | A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmények miatt hallgatott ki két autópálya-rendőrt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/06/29/autopalya-rendorseg-korrupcio-ugyeszseg-vesztegetes/ | 2022-06-29 16:43:00 | true | null | null | Index |
A KNYF szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette a vádirat lényegét. A vádhatóság szerint a Pest Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó vizsgaállomásán kormánytisztviselőként dolgozó négy vizsgabiztos és két pénztáros a járművek műszaki vizsgáztatása, a vizsgaszervezés és egyéb adminisztratív feladataik ellátásakor – beosztásuk segítségével, a 2003-as nyitás után rövid idővel – kialakítottak egy korrupciós rendszert, hogy jogtalanul rendszeres jövedelemhez jussanak.
A járművek közúti közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárásaiban meghatalmazottként rendszeresen eljáró ügyintézők – az eljárásokkal érintett járművek számához igazodóan – jogtalan előnyként különböző összegeket juttattak el a vizsgabiztosokhoz. Ennek ellenszolgáltatásaként gyors és gördülékeny ügyintézést, a hatósági eljárások időpontjainak folyamatos biztosítását, illetve a vizsga alatti kisebb javítások engedélyezését kapták cserébe.
A műszaki vizsgáztatást támogató informatikai rendszer 2009. július 13-ai elindításától csaknem tíz éven keresztül az ügyintézők 55 154 olyan eljárást kezdeményeztek, amely során vesztegetési pénzt adtak a vizsgáztatásért. A tarifa előre meghatározott volt, a kezdeti kétezerforintos összeg eljárásonként ötezerre, majd tízezerre emelkedett.
A pénztárosok és a vizsgabiztosok munkáját egy másik ember is segítette. A vesztegetési pénzeket a vizsgaállomás különböző – kamerával nem megfigyelt – részein vették át az ügyintézőktől, a műszak végén összegyűjtötték, majd a vizsgabiztosokkal maguk között szétosztották.
A vizsgabiztosokat 2019 júliusában fogták el a hatóságok – ismertették. Az ügyészség közleményében külön felhívta a figyelmet, hogy „a hivatalos személynek hivatalos eljárásával kapcsolatban adott minden ajándék és pénz bűncselekményt valósít meg”. | Ötven embert állítottak elő műszaki vizsgával kapcsolatos vesztegetések miatt | Ötven ember ellen emelt vádat hivatalos személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/07/13/vademeles-muszaki-vizsga-vesztegetes-bunszovetseg-fougyeszseg-nyomozas/ | 2022-07-13 16:49:00 | true | null | null | Index |
Újabb feljelentés született a momentumos Cseh Katalin és a családi vállalkozásához is köthető cégháló ügyei miatt – számolt be a Mediaworks Hírcentruma. A Magyar Nemzet információi szerint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál a múlt héten tett feljelentést a Közbeszerzési Hatóság (KH).
A lap megjegyzi, hogy a hatóság az adóhivatal, a versenyhatóság és az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) mellett indított vizsgálatot az ügyben érintett cégek pályázatai miatt.
Mint írják, a Közbeszerzési Hatóság a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elnevezésű bűncselekmény gyanúját nevezte meg a rendőrségnek címzett beadványában.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a feljelentés előzménye az volt, hogy a KH februárban a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint a Gazdasági Versenyhivataltól is adatokat kért az ügyben.
A rendelkezésére álló információkat mindkét szervezet átadta, ezek alapján pedig felmerült, hogy a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft., a Mondat Kft. és a Fernside Trading Ltd. összejátszott egymással.
A cégkivonatok alapján a Holotech Hungary tulajdonosa a Holotech Switzerland AG. A lap azt írja, hogy a cég vezető tisztségviselője megegyezik a Fernside Trading többségi tulajdonosával.
Az ügy előzménye, hogy még júliusban a Bennfentes.net nevű portálon Anonymus-álarcos figurák videókban arról beszéltek, hogy „lelepleznek egy kétszínű ellenzéki politikust”, aki „haveri cégek” révén több milliárd forint európai uniós támogatást nyerhetett el. Néhány nappal később kiderült, hogy Cseh Katalinra, a Momentum európai parlamenti képviselőjére gondoltak.
A portálon arról írtak, hogy egy korábban az ellenzéki politikushoz köthető cégnek, illetve egyéb más cégeknek a székhelye ugyanazon a váci címen van, és mintegy négy és fél milliárd forint európai uniós támogatást, valamint 300 millió forintnyi állami közbeszerzést nyertek el.
A Cseh Katalin ügyének középpontjában szereplő cég a Pannónia Nyomda Kft., amelynek 2013 és 2018 között volt az ügyvezetője a politikus. A céget 2010-ben Cseh Katalin apja alapította.
A Bennfentes.net arról is írt, hogy a cég egy EU-s pályázaton több mint 68 millió forint támogatást nyert egy hologramos technológia kifejlesztésére, majd aztán mintegy 217 millió forintot nyert egy holografikus térinformatikai leírónyelv és digitális holografikus nyomtató kifejlesztésére.
A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket, és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság
– írta akkor az ügyre reagálva Cseh Katalin. Az ügyben több feljelentés és bejelentés is született. A momentumos politikus jelezte, hogy áll elébe a vizsgálatoknak. | Feljelentést tett Cseh Katalin korábbi cégének ügyében a Közbeszerzési Hatóság | Feljelentést tett a rendőrségen a Cseh Katalinhoz köthető cégügyek miatt a Közbeszerzési Hatóság. A hatóság indoklása szerint a céghálóhoz tartozó három cég a közbeszerzés szabályait megszegve és bűncselekményt elkövetve hangolta össze magatartását. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/03/17/cseh-katalin-rendorseg-nyomozas-kozbeszerzesi-hatosag/ | 2022-03-17 17:03:00 | true | null | null | Index |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálja néhány éve az egészségügyben elkövetett visszaéléseket is, az elmúlt évben pedig védettségi igazolással kapcsolatos visszaélést, költségvetési csalást, kiskorú veszélyeztetését, szexuális kényszerítést és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetést is tapasztaltak a területen – ismertette Váradi Piroska ezredes, a Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője a tényeket a novekedes.hu oldalán megjelent interjúban.
Az elmúlt majdnem 15 hónapban 66 esetben tettünk feljelentést, vagy kezdeményeztünk nyomozást, összesen 58 orvos, 38 más beosztású egészségügyi dolgozó és 152 fő polgári személlyel szemben. Az említett 66 feljelentésből mindössze hat olyan eset volt, amikor a megalapozott gyanú hálapénzzel összefüggő korrupció volt. Az esetek döntő hányada egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos, védettségi igazolással kapcsolatos visszaélés, költségvetési csalás, de kiskorú veszélyeztetése, szexuális kényszerítés és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés is előfordult például
– nyilatkozta a főosztályvezető, aki hangsúlyozta, hogy az ő feladatuk nem csupán a hálapénz, hanem általában a hivatali és különösen a korrupciós bűncselekmények elleni fellépés.
A NVSZ senkit nem visz el a munkahelyéről bilincsben, a döntés ilyen esetben az eljáró nyomozóhatóság hatáskörébe tartozik. Váradi Piroska elmondta, hogy a védettségi igazolványokkal való visszaélésben túlnyomórészt háziorvosok voltak érintettek. | A Nemzeti Védelmi Szolgálat több tucat egészségügyi dolgozó ellen tett feljelentést | Az elmúlt évben védettségi igazolással kapcsolatos visszaélést, költségvetési csalást, kiskorú veszélyeztetését, szexuális kényszerítést és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetést is tapasztaltak a területen. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/03/28/egeszsegugy-halapenz-vedettsegi-kartya-visszaeles-feljelentes/ | 2022-03-28 17:13:00 | true | null | null | Index |
Az egész ügy egy hatalmas csúsztatással kezdődött. A Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Hrurira március 9-én hétfőn éjszaka közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy a Buda-Cash-botrány olyan eladási hullámot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, pánik alakult ki, az ügyfelek megrohamozták a céget, a Quaestor Csoport pedig hirtelen nem tudta a kifizetéshez szükséges pénzt előteremteni.
Azt írták, hogy a Quaestor Értékpapírnál vezetett számlákon az ügyfelek pénz- és értékpapírvagyona, azaz részvények, állampapírok rendelkezésre állnak, de a kötvények visszafizetése jelenleg nem lehetséges. Azt írták, ez mindössze egy technikai probléma, ami orvosolható, így csődeljárást kértek maguk ellen, és erről tájékoztatták az MNB illetékes vezetőjét is, ezen kívül állami segítséget is kérnek. Már egy nappal később, kedden reggel kiderült, hogy a Quaestor nem bontotta ki az igazság minden részletét.
Komolyabb dolgok a háttérben
Az MNB közölte, ők előző nap célvizsgálatot tartottak a Quaestor Értékpapírnál, ott szabálytalanságokat észleltek, - az öncsőd bejelentésétől teljesen függetlenül - részlegesen felfüggesztették a cég engedélyét és felügyeleti biztost neveztek ki. Közölték, hogy az intézkedés alatt az ügyfelek nem rendelkezhetnek értékpapírjaik és pénzük felett, büntető-feljelentést is tettek a hatóságnál. Windisch László, az MNB alelnöke pedig a parlament gazdasági bizottságának keddi meghallgatásán még többet mondott.
Bejelentette, hogy a gyanújuk szerint a Quaestor jóval több kötvényt bocsátott ki, mint amennyire engedélye volt, a jegybank szerint 150 milliárd forintnyi olyan fiktív kötvényt adhattak el, amelyet nem szabályosan bocsátottak ki. Az alelnök hangsúlyozta azt is, hogy a cégnek idén mindössze 5-6 milliárdos kötvényállományt kellett volna megújítania, ez önmagában nem indokolná a csőd bejelentését.
A pániknak persze valóban lehetett szerepe abban, hogy hirtelen elapadtak a forrásaik, de az MNB többször hangsúlyozta, hogy ennél sokkal komolyabb dolgok vannak a háttérben. “A visszaélés-sorozat nem egyszerűen a Quaestor csoport valamelyik tagjának esetleges egyedi üzleti lépése miatt történt, hanem bűncselekmény elkövetése miatt” - ismertette gyanúját a jegybank.
Még mindig nincs csőd
De a Quaestor nem csak ezzel kapcsolatban ferdített. A március 9-én éjszaka “bejelentett öncsődnek” a cégközlönyben nyoma sem volt. Miközben a Quaestor irodáiban sorban álló dühös tömegeknek csődről beszéltek, valójában kiderült, valójában sem a Hrurira, sem a csoport más cége nem adott be csődről szóló papírt. Az Indexen jelent meg először, hogy az egyik befektető a Quaestor irodában írásbeli tájékoztatást kapott arról, a cég csak március 19-én kérte a csődöt, vagyis tíz nappal első bejelentésük után. Néhány nappal később kiderült, formai okok miatt ez a beadványuk sem volt érvényes, így a mai napig a Quaestor egyetlen cége sincsen csődben.
Miután rákérdeztünk erre a felügyeletet végző, és felügyeleti biztost is kirendelő MNB-nél, azt mondták, ők nem a Hrurirát, azaz a kötvénykibocsátót, hanem a Quaestor-csoport másik tagját, a kötvényeket értékesítő Quaestor Értékpapírt függesztették fel, a felügyeleti biztos mandátuma is csak erre a cégre terjed ki. Azt írták, hogy így azt sem ellenőrizhetik, hogy a Hrurira kezdeményezte-e a csődöt.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a Quaestor csoport vagyonának egészével felel a kibocsátott kötvényekért, a Hrurira a kötvényekből nyert pénzt továbbhitelezte a csoport többi tagjainak, ebből finanszírozták a fejlesztési projektjeiket, ezek adják a kötvények fedezetét is. A felelősség és a kártalanítás kérdései nem függenek a kötvénykibocsátó öncsődjének időpontjától. Az ügyfelek pedig nem azért nem férhetnek hozzá a pénzükhöz, mert csőd van, hanem azért, mert az MNB felfüggesztette az Értékpapír engedélyét és a kifizetéseket.
Cammog a nyomozás
Az ügy kirobbanása utáni szerdán, vagyis március 10-én a Nemzeti Nyomozó Iroda bejelentette, hogy csalás miatt indított nyomozást a Quaestor-ügyben, ismeretlen tettes ellen. Házkutatást is tartottak délután a cég Váci úti székházában. Papp Gábor, Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató jogi képviselője azt mondta, hogy Tarsoly és a dolgozók is együttműködnek a hatóságokkal. “A cégcsoport mind a 634 dolgozója azon dolgozik, hogy egyetlen befektetőjüket se érje kár” - mondta.
Pedig a Buda-Cash és a Hungária esetében is gyorsan állította elő a rendőrség az érintetteket - a Hungáriánál még az MNB bejelentésének napján, március 6-án őrizetbe vettek négy embert, a február 23-án este felfüggesztett Buda-Cash ügyében Orbán Viktor miniszterelnök két hétre rá már kattanó bilincseket sürgetett, végül a cég több vezetője március 10-én került előzetesbe. A Quaestor esetében azonban Tarsoly Csabát, a cég vezérét még két és fél héttel a cég felfüggesztése után sem hallgatta ki a rendőrség.
Politikai nyomás itt is van. A Hír24 kormányközeli forrásból március 24-én egyenesen úgy értesült, hogy Tarsoly két napon belül már előzetes letartóztatásban lehet, amit az is alátámaszt, hogy Rogán Antal fideszes frakcióvezető hétfőn a Parlamentben is jelezte: „gyors munkavégzést várunk el a hatóságoktól.” Ez végül bejött: tegnap, csütörtökön őrizetbe vették Tarsolyt.
Különös fejlemény a rendőrségi munkában az is, hogy először budapesti rendőröket állítottak rá az ügyre. Aztán mint kiderült, múlt héten egy tízfős nyomozócsoportot hozott létre az Nemzeti Nyomozó Iroda, az embereket állítólag vidékről, különböző megyékből hozták, velük cserélték le a budapesti rendőri csapatot. Állítólag külön irodát kaptak, és minden eszközt, ami a munkájukat segítheti.
Van itt ez az Orgován
A Quaestor ügyében további furcsaság, hogy miközben egyik cégüket már MNB-s biztos felügyelte, a rendőrség pedig csalás miatt nyomozott, nem pusztán a cég vezetése élvezett teljes szabadságot – Tarsoly Csabát ki sem hallgatták –, de változások történtek a csoport néhány cégének tulajdonosi szerkezetében és vezetőségében.
Mint az Index megírta, a cégjegyzékből kiderül, hogy a csoport anyavállalatának tulajdonosa március 16-tól már nem a lichtensteini INSULA Management Estabilishment, hanem a kötvénykibocsátásokat végző Hrurira Kft. A vezérigazgatói pozícióba pedig egy Orgován Béla nevű, tápiósági férfi került.
Csakhamar kiderült, Orgován többszörösen büntetett börtönviselt, volt közmunkás, akinek középiskolai végzettsége sincs, egy ideje azonban a falubeliek szerint azzal dicsekedett, hogy munkát és autót kapott a fővárosban. Orgovánt kedden este a rendőrség is kereste, de akárcsak az újságírók, nem találták otthon.
Az egyhetes vezércsere jelentősége ma még nehezen látható. Az mindenesetre kijelenthető: Orgovánt nyilván nem terheli semmilyen felelősség a 16-a előtt bekövetkezett és a cég bedőléséhez vezető eseményekben. Az azonban, hogy a kármentésben, az ügyféltájékoztatásban, a cégcsoport válságmenedzselésében kit milyen felelősség terhel, ha felmerül a későbbi vizsgálatokban, hát legalábbis érdekes kérdés lesz.
Mindig megússzák
Közben Orbán Viktor már arról nyilatkozott, hogy a hasonló ügyekben az szokott történni, hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák.
„Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak" – mondta. Hogy a vagyon kimentését megakadályozzák, a Fidesz törvényjavaslatot is beadott, Rogán Antal pedig azt mondta, nem engedik elmenekülni a felelősöket.
A jók pénzéből mentik a rosszakat
A Külgazdasági és Külügyminisztérium reakciója
Cikkünkhöz megjelenése után a KKM a következő kommentárt küldte:
"A moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezése volt. Az MNKH Zrt. tárgyalt az együttműködésről, de szerződés megkötésére nem került sor.
Értelemszerűen így havidíjra sem volt jogosult a Quaestor, és más jogcímen sem jutott közpénzhez.
Az isztambuli török kereskedőház annyiban speciális az MNKH hálózatán belül, hogy nem szerződéses-megbízásos viszonyban működött eddig, hanem egy vegyesvállalat jött létre TMTE néven, amelyben az MNKH, Tarsoly Csaba és egy török üzletember vett részt. A múlt idő azért jogos, mert az MNKH már kezdeményezte ennek a vegyesvállalatnak a felbontását. A TMTE a török jog szerinti minimális alaptőkével alakult meg, a működtetéshez eddig néhány ezer eurót használt fel, amelyet a partnerek egyenlő arányban biztosítottak.
A moszkvai vízumközpont üzemeltetéséért a Quaestor-csoport egy forint közpénzt nem kapott, az a saját vállalkozása volt."
Ezután jött az újabb váratlan húzás: Tarsoly szerdán bejelentette, inkább visszaül a vezéri székbe, már sajnálja, hogy hallgatott reorganizációs tanácsadójára és hagyta, hogy kinevezzék helyette Orgovánt, azt mondta, hogy ő nem is tudott arról ki ez a férfi. Így úgy tűnhet, mint ha menekülni akarna a felelősség alól, pedig erről szerinte szó sincs, valójában mindenben együttműködik a hatóságokkal.
“Mindent megteszek olyan befektetők bevonására, akik segítséget jelenthetnek a cégcsoport értékeinek ügyfelek számára történő megóvásában” - közölte Tarsoly. Hogy a manőver pontosan milyen célokat szolgált, mi volt, vagy mi lett volna Orgován szerepe a történetben, egyelőre nem tudjuk. Az mindenesetre enélkül is egyértelmű: néhány napig a cég működéséért a jogi felelősség Orgovánt terheli.
Nem tudjuk azt sem, hogy az ügyfelek mikor és mennyit láthatnak vissza a pénzükből. A nagyjából 32 ezer kötvényesből 22 ezer ügyfél tartott a Quaestornál 6 millió forint alatti megtakarítást, ez az az összeg, amennyit a Befektető-védelmi Alap legfeljebb kártalanít tagjainál. Csakhogy a vállalati kötvények után alapvetően nem jár kártalanítás, arról pedig még jogi vita folyik, hogy mi a helyzet a fiktív kötvényekkel.
Az MNB álláspontja szerint a 150 milliárdnyi fiktív kötvény után fizetnie kell a Bevának, az Alap egyelőre saját jogászainak véleményére vár. Annyi biztos, arra nem elég a Bevában lévő pénz, hogy a fiktív részvények után kártalanítást fizessen, így ha erre kerül a sor, ahhoz a piac többi, szabályosan működő szereplőjének kell a szükséges pénzt összedobnia.
A külügy pénze is ott volt
A Quaestor-ügy legújabb izgalmas epizódja az Index hétfői cikkével kezdődött: megírtuk, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek.
Szijjártó tárcája cikkünkre reagálva közölte, valóban tartottak ott 3,8 milliárdot állampapírban, illetve az Exim tőkeemeléséhez szükséges részvényeket, ezeket azonban sikerült még a cég bedőlése előtt kivenni. Keddre kiderítettük, a külügy éppen aznap, március 9-én vette ki a vagyonát, amikor az MNB már vizsgálódott a cégnél, és amikor este a Quaestor bejelentette a fizetésképtelenséget.
A külügy tagadta, hogy előzetes információja lett volna a Quaestor bukásáról, azt mondták, hogy az MNKH éppúgy figyelte a piaci folyamatokat, mint a többi befektető is, és látva a Buda-Cash bedőlését március 5-én a vagyon kivételéről döntött. A minisztérium időzítése azonban sokakban gyanút keltett, és az ellenzéki pártok is ráugrottak a témára. Szijjártó felelősségét firtatták és lemondását követelték, a külügyminiszter jó viszonya ugyanis Tarsollyal közismert, állítólag Tarsoly az utolsó pillanatban is Szijjártó segítségében bízott, a Quaestornak ráadásul a moszkvai és az isztambuli kereskedőházakban is közvetlen érdekeltsége volt.
A szorult helyzetbe került miniszternek aztán Orbán Viktor nyilatkozata nyújtott gyorssegélyt. A miniszterelnök szerdán bejelentette, tulajdonképpen ő kérte azt minisztereitől egy korábbi kormányülésen, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől, mert félt a Buda-Cash után meginduló lavinahatásról. Miközben az ellenzéki pártok emiatt bennfentességről és arról beszélnek, hogy a kormányzati pénzek kivonásának is szerepe lehetett a bedőlésben, a kormány azt hangsúlyozza, a lehető legtermészetesebb, a józan ész diktálta lépésre került sor, nem kockáztatták az állam pénzét, miközben pánikot sem kelthettek kerengő információk felerősítésével.
Bejelentése után tételes listát kértünk arról a Miniszterelnökségtől, hogy pontosan mely minisztériumok mely háttérintézményei mennyi vagyont kezeltek, vagy kezelnek brókercégeknél, mekkora összeget vontak ki a miniszterelnök kérésére. A listát egyelőre nem kaptuk meg.
Annyi biztos, a Fideszben március 4-én már tudtak arról, hogy a Buda-Cash bukása után újabb csaló brókercégeket találnak, az információ pedig sokfelé eljuthatott. Mint szerdán megírtuk, a frakció egyik tagja egy háttérbeszélgetésen már akkor felhívta a figyelmünket arra, hogy a más cégek is a Buda-Cash sorsára juthatnak, a Hungáriát és a Quaestort név szerint is megnevezte. A Hungárián néhány nappal később ütöttek rajta, a Quaestornál rákövetkező hétfőn jelentek meg az MNB munkatársai és függesztették fel a céget csalás gyanúja miatt.
A politikai felelősség kibogozását nem könnyíti az sem, hogy ma csak annyi egyértelmű: Tarsoly az elmúlt időszakban kontaktált a kormánnyal. A külügyi tárca határozottan cáfolta, hogy ebben Szijjártónak Péternek bármilyen szerepe lett volna, hogy de Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azt ugyanakkor megerősítette: eljutott Orbán Viktor miniszterelnökhöz egy levél Tarsoly Csabától - hogy mikor, és mi állt benne, hivatalosan nem tudni. A Figyelő, majd az Index is úgy értesült, hogy Tarsoly a kamunak bizonyult csődbejelentést követően munkatársai előtt menthetőnek ítélte kormányzati segítséggel helyzetét, és ezért tervezett levelet írni. | Itt van a Quaestor-botrány minden részlete | Bő két hete tart a Quaestor-botrány. A homály egyre nagyobb, a nagyon komoly veszteségek elé néző kisbefektetők pedig alig tudhatnak valamit a részletekről, vagy arról, hogy mire számíthatnak a következő hetekben. Összegyűjtöttük a botrány viharosabb fordulópontjait. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/03/27/quaestor_osszefoglalo_tortenet_botrany_brokerbotrany/ | 2015-03-27 17:48:00 | true | null | null | Index |
„A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói a mai napon dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan” - közölte csütörtökön a XI. kerületi önkormányzat. A hivatal közleménye emlékeztet:
a nyomozó hatóságok már több mint egy éve vizsgálják a SIS Parking Kft. korábbi tevékenységeit, melyek három budapesti kerületet is érintenek: Zuglót, Józsefvárost és Újbudát.
Újbuda 2019-ben megválasztott új vezetésének egyik első intézkedése volt, hogy saját céget alapított a parkolás üzemeltetésére, "korábban megkötött szerződések lejártát követően, 2020 óta Újbuda Önkormányzatának semmilyen kapcsolata nincs" a SIS Parking Kft.-vel. Emlékezetes: a XI. kerületben miután bevezették a fizetős parkolást, kisebb pénzügyi csoda történt, Újbuda ugyanis keresett, hanem bukott a rendszeren.
A három kerületen átívelő visszásságokat korábban itt mutattuk be bővebben: | Iratokat vittek el a rendőrök az Újbudai önkormányzattól a parkolást üzemeltető cég elleni nyomozás miatt | „A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói a mai napon dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan” - közölte csütörtökön a XI. kerületi önkormányzat. A hivatal közleménye emlékeztet: a nyomozó hatóságok már több mint egy éve vizsgálják a SIS Parking Kft. korábbi tevékenységeit, melyek három budapesti kerületet is érintenek: Zuglót, Józsefvárost és Újbudát. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/30/iratokat-vittek-el-a-rendorok-az-ujbudai-onkormanyzattol-a-parkolast-uzemelteto-ceg-elleni-nyomozas-miatt | 2023-03-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Alaposan kikezdte az UV sugárzás az uniós támogatást hirdető táblát, az épület falait színes graffiti borítja, ablakait betörték, így néz ki most a kisteleki szellemszálloda. Se kerítés, se más nem védi a rongálóktól az épületet, sokan szemetesnek használják a területet, ezzel is megkeserítve az új tulajdonos életét. Merthogy új tulajdonosa lett a torzónak.
A beruházásról korábban megírtuk, árverésen, 500 millió forintos kikiáltási áron próbálta a végrehajtó eladni 2018-ban azt a kisteleki wellness szállodát, amire a magyar állam 822 millió forint uniós támogatást adott. A kisteleki szellemhotel története 2014-ben kezdődött. Akkor tulajdonost váltott a kisteleki 4 csillagos szálloda 822 milliót nyert pályázója, így elkezdődhetett a beruházás. A távozó vállalkozó több szálon kötődött az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Aqua Hotelnél felbukkant offshore céghez – írtuk a Délmagyarország nyomán.
Hadházy Ákos 2016 decemberében járt Kisteleken, azt írta, “Egy félkész épület van ott és egy csődöt jelentett Royal Casa nevű vállalkozás. 882 milliót (!!!) fizettek ki egy félkész épületért, ami a hivatalos dokumentum és az NGM “ellenőrei” szerint 2015. október 10-re elkészült.”
Az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség azt írta a lapnak, hogy „a záró helyszíni szemlére még nem került sor, illetve az elszámolás ellenőrzése folyamatban, a projekt készültségéről csak ezek megtörténtét követően tudunk érdemben nyilatkozni”. A pénzt viszont kifizették.
2016 decemberében ugyanez a Lázár János vezette minisztérium már azt mondta, „hogy a kisteleki projekt támogatása és ellenőrzése kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztériumot keressük, mert a Miniszterelnökségnek semmi köze a kisteleki gyógyszálló-beruházáshoz.”
Hogy miként fizethette ki a teljes uniós támogatást a félkész épületre az akkor Lázár János vezette minisztérium, talán már sosem derül ki.
Tavaly decemberben beszélt Kistelek polgármestere arról, hogy vevők jelentkeztek a területért. Nagy Sándor akkor úgy fogalmazott, „új típusú gondozási központ, idősek otthona valósulhat meg, amit én inkább idősek ökofalujának neveznék. Van rá igény itthon és külföldön egyaránt, amit alátámaszt, hogy határon túli befektető-jelölt is érdeklődött”. De hazai lett a vevő. A földhivatali tulajdoni lap szerint 2023. február 28-án a terület a hódmezővásárhelyi Atlantica Kft.-é lett. Ezzel egyidőben az alábbi tartozásokat törölték a lapról:
Végrehajtási jog 860 654 260 forint, azaz nyolcszázhatvanmillió-hatszázötvennégyezer-kétszázhatvan forint és járulékai erejéig a Magyar Államkincstárnak
Végrehajtási jog 10 000 000 forint, azaz tízmillió forint és járulékai erejéig Kistelek városának
2 219 457 forint egy webstúdiónak
317 500 forint egy cégnek
4 000 000 forint a webstúdiónak
A tulajdonszerző cég Miklós Zoltáné. A hódmezővásárhelyi vállalkozó italforgalmazással és ingatlanbefektetéssel is foglalkozik, 2021-ben az önkormányzati tulajdonú hodpress.hu arról írt, „Közel kétmilliárdos fejlesztésre készül a Jan-Ker 2001 Kft. az ipari parkban”.
Kerestük a cégtulajdonost számos e-mail címén, de nem értük el. Hogy pontosan mihez kezd a torzóval, később derülhet ki. | Kifizették a szellemkastély 860 milliós adósságát, hódmezővásárhelyi cégtulajdonosé lett a terület | Decemberben írt a Délmagyarország arról, hogy új tulajdonosa lehet az uniós támogatásból félbemaradt kisteleki szellemkastélynak. A földhivatali tulajdoni lap szerint a terület február végén gazdát cserélt, a több száz millió forint adósság is megszűnt. A vevő a hódmezővásárhelyi Jan-Ker Kft. tulajdonosának, Miklós Zoltánnak a cége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/30/kifizettek-a-szellemkastely-860-millios-adossagat-hodmezovasarhelyi-cegtulajdonose-lett-a-terulet/ | 2023-03-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Két hónapja írtuk meg, hogy úgy tűnik, házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az Európa Kulturális Fővárosa 2023 beruházásoknál. A most megjelent legújabb közbeszerzés sem cáfolja ezt: a korábban is taroló VEMÉV-SZER Kft. ezúttal a Mészáros család cégével, a FEJÉR-B.Á.L Zrt.-vel nyert el egy megbízást. A két vállalatnak a veszprémi Várbörtön Múzeumot kell felújítania közel félmilliárd forintért.
Épül, szépül a hazánk, most épp a veszprémi Várbörtön felújítása kerül sorra az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozat megvalósítása keretében. Igaz, a kivitelezésről szóló közbeszerzés feltételes, így a szerződés csak akkor lép hatályba, ha az „ellenszolgáltatás teljesítéséhez szükséges fedezet rendelkezésre áll.”
Ha a pénz rendben megérkezik, akkor a Veszprémi Törvényszék kiállítási célú épületrészének felújítása a következőképp zajlik majd. Az épület -3. szintjén állagmegóvást végeznek falszigetelési- és átalakítási munkákkal. A „történeti értéket képviselő” elemeket konzerválják, szükség esetén restaurálják, emellett frissítik a Várbörtön kiállítási funkcióját is.
„A tervezett tevékenység teljes körű építészeti felújítást jelent a -3. szint belső terében, hogy a bemutatandó 150 évnyi, sokrétű helyi történelem a mai kor követelményei szerint megmutatható legyen. A kilátásba helyezett változtatások lehetővé tennék a -3. szint teljes funkcionális leválasztását a Törvényszékről, így a megközelíthetőség és az üzemeltetés is emberbarátabbá, fenntarthatóbbá és sikeresebbé válhatna” – olvasható a leírásban.
A Törvényszék maga is támogatja az 1800-as években épült, 489 négyzetméter alapterületű múzeum felújítását. Mint írják, a Veszprémi Törvényszék (mint a Várbörtön vagyonkezelője) és a veszprémi önkormányzat között haszonkölcsön szerződés jött létre, amely alapján az egykori Várbörtön mínusz harmadik szintjét az önkormányzat használatába adta. Az épület az 1853. évi átadását követően egészen 2003-as bezárásáig az ország egyik legrégebbi börtönépületeként folyamatosan büntetés-végrehajtási feladatokat látott el.
A Mészáros család cége egy helyi vállalkozással karöltve nyert
A kivitelezésről szóló felhívást a veszprémi önkormányzat tavaly nyáron tette közzé. A közbeszerzés azért húzódott idáig, mert az egyik pályázó, az SZ-L BAU előzetes vitarendezési kérelemmel élt. Szerintük ugyanis a kiíró a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. és a VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft. párosától kétszer kért hiánypótlást ugyanarra a dokumentumra, ami jogsértő.
A kifogásnak azonban nem adtak helyt. Miután a szintén induló Min-Tech Építőipari Kft. 560 milliós ajánlatot adott, a Kuti és Fia Építőipari Kft-t, valamint az SZ-L BAU Építőipari Kft. ajánlatát pedig érvénytelenné nyilvánították,
a FEJÉR-B.Á.L. és a VEMÉV-SZER lett a befutó nettó 457 millió forintos ajánlattal.
A FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-t talán már nem kell bemutatunk. Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapították meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. 2019 február elején azonban édesapjuk, Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere is részesedést szerzett a cégben.
2017-re a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt. 2021-ben a társaság éves forgalma közel 50 milliárd, míg az adózott eredménye 4,6 milliárd forint volt. Tavaly pedig csak az év első öt hónapjában közel 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyertek el.
Idén már közel 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyert a Mészáros-gyerekek cége | atlatszo.hu
A cég építheti többek között az MTK utánpótlás-nevelési központját 6,9 milliárdért, a Gödöllői Premontrei Apátság új sportcsarnokát nettó 3 milliárd forintért, de rájuk hárul a Fonyódligeti Erzsébet-tábor egyes sportlétesítményeinek és szabadtéri programhelyszíneinek fejlesztése, Diósdon egy új, 8 tantermes iskola tervezés és kivitelezése 11 milliárdért, és a Hungaroring irodaépületének kialakítása is 3 milliárd forintért.
Mostanában viszont inkább azzal szerepelnek a hírekben, hogy ismét elmeszelték őket az illegálisan épített, érdi „fehér út” ügyében.
Ismét elmeszelték Mészáros Lőrinc családi cégét az érdi „fehér út” ügyében | atlatszo.hu
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját.
Persze a veszprémi VEMÉV-SZER sem új szereplő a porondon. A cég csak tavaly 8 közbeszerzést nyert, főként Veszprémben, és az elmúlt években a korábbi 5 milliárd körüli forgalmát 10 milliárd forintra tornázta fel. Lapunk is többször írt már az építőipari vállalkozásról.
Legutóbb akkor, amikor kiderült: a tervezett összeg nem lesz elegendő a szintén az EKF kapcsán tervezett digitális múzeumra, ezért a területen egy parkoló épül 2023-ban. Az úgynevezett Digitális Élményközpontra kiírt feltételes közbeszerzést ugyanis szintén ők nyerték el, párban a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel nettó 9,4 milliárd forintért. A VEMÉV-SZER emellett részt vesz a Gyárkert Kultúrpark vagy épp az Acticity tervezésében és kivitelezésében is, melyek szintén az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében valósulnak meg.
Nem ez az első eset, hogy kormányközeli cégek nyernek el megbízást a Veszprémi EKF keretében. Januárban írtuk meg, hogy nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a fentebb említett VEMÉV-SZER Kft.
Házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az EKF 2023 beruházásoknál | atlatszo.hu
Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től.
De az sem ritka, hogy a döntéshozóknak saját maguk felé hajlik a kezük. Tavaly júniusban írtuk meg, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. három hotelnek összesen 800 millió forintot adott kapacitásbővítésre. A legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Ő nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója.
De Fabó Péternek, Balatonalmádi polgármesterének cége is jól járt, hiszen két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a döntést meghozó zrt.-nek. | Mészárosék családi cége újíthatja fel a veszprémi Várbörtönt is, ha lesz rá pénz | Két hónapja írtuk meg, hogy úgy tűnik, házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az Európa Kulturális Fővárosa 2023 beruházásoknál. A most megjelent legújabb közbeszerzés sem cáfolja ezt: a korábban is taroló VEMÉV-SZER Kft. ezúttal a Mészáros család cégével, a FEJÉR-B.Á.L Zrt.-vel nyert el egy megbízást. A két vállalatnak a veszprémi Várbörtön Múzeumot kell felújítania közel félmilliárd forintér | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/29/meszarosek-csaladi-cege-ujithatja-fel-a-veszpremi-varbortont-is-ha-lesz-ra-penz/ | 2023-03-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Közpénzügyi tanácsadásért havi félmillió forintos megbízást kap Domokos László volt állami számvevőszéki (ÁSZ) elnök Szarvas városától, ahol korábban több cikluson keresztül fideszes országgyűlési képviselő volt, ráadásul díszpolgára a Békés megyei városnak. Mindez a szarvasi képviselő-testületi ülést megelőző keddi ügyrendi bizottsági ülésén hangzott el azt követően, hogy Gajdos Attila, az ügyrendi bizottság külső tagja rákérdezett a jegyzőnél, Melis Jánosnál a városban terjengő információra. Azt azonban nem sikerült Gajdosnak megtudnia, hogy mióta tart, meddig szól és miben áll Domokos László megbízása. Facebook-bejegyzésében a bizottsági tag ezt „mindenki fantáziájára bízta”. Ráadásul ezt a csütörtöki képviselő-testületi ülésen Gajdos Attila nem is tudja megkérdezni, mert bár 2010 és 2019 között önkormányzati képviselő volt Szarvason, ám a legutóbbi helyhatósági választáson nem lett újra képviselő.
„Nem közpénzügyi tanácsadó, hanem az Árpád Szálló és a mellett lévő kisebb Kis Árpád Szálló gyógyhotellé fejlesztése, valamint a hulladéktelep helyére tervezett napelempark megvalósítása tárgyában kötött megbízási szerződést a jegyző által vezetett polgármesteri hivatal Domokos Lászlóval” – cáfolta meg a Melis János ügyrendi bizottsági ülésen tett kijelentését az ügyben portálunknak nyilatkozó Babák Mihály (Fidesz-KDNP) polgármester. Amikor az ellentét feloldására kértük a városvezetőt, elmondta, korábban testületi határozat született, hogy az ingatlanértékesítéssel és -fejlesztéssel, valamint a napelemparkkal kapcsolatos ügyekben segít szaktudásával és kapcsolatrendszerével Domokos László Szarvas városának.
Babák azt nem tudta megmondani pontosan, hogy mikor kötötték a megbízási szerződés a volt ÁSZ-elnökkel. Annyit mondott, hogy legalább három hónapja élhet a szerződés, és határozatlan idejű. „Addig szól, amíg a munkát el nem végzi, egy perccel sem tovább, én nem szórom a város pénzét. Másrészt Domokos minden hónapban részletesen beszámol arról, hogy mit végzett” – tette hozzá. A fideszes polgármester elmondta, az utóbbi hetekben már konkrét érdeklődőt is hozott a szállodák értékesítése kapcsán a városba Domokos. A napelempark ügyében pedig felvette a kapcsolatot a Miskolci Egyetemmel, amelynek oktatói a szakmai kérdések kidolgozásában és megoldásában segítenek majd viharsarki városnak.
Lapunknak név nélkül nyilatkozó forrásaink mind a jegyző, mind a polgármester magyarázatát furcsának találják. Ha ugyanis igaz a közpénzügyi tanácsadás, akkor kérdés, mire való a pénzügyi bizottság, a képviselő-testület, benne a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, valamint mi a jegyző felelőssége az önkormányzat költségvetését és pénzügyeit illetően. Ha a polgármesteri magyarázat az igaz, akkor viszont többen arra emlékeztetnek, hogy Domokos szakértelme nem terjed ki az ingatlanforgalmazásra és -értékesítésre, napelemparkok projektjének előkészítésére.
Hozzáfűzték, a szállodák értékesítése nem új projekt, már legalább tíz éve napirenden van, eddig minden eredmény nélkül. (A hotelek a helyi ÁFÉSZ tulajdonában vannak, de az alatta lévő földterület önkormányzati tulajdon.) Ugyanakkor az, hogy ezekből az ingatlanokból gyógyhotel lehetne, többek számára új. Babák Mihály a Narancs.hu-nak elmondta, a helyi fürdő fejlesztéséhez nyertek forrást, ezt egészítené ki, hogy gyógyászati szálloda lenne a két Árpád Hotel.
Domokos László 1988-ban szerzett közgazdászdiplomát az akkor még Janus Pannonius nevét viselő pécsi tudományegyetemen. 1991-től 2010-ig volt a Fidesz tagja, közben volt békéscsabai alpolgármester, a Békés megyei önkormányzat elnöke és a több cikluson keresztül a szarvasi országgyűlési kerület egyéni parlamenti képviselője. A Fidesz választási győzelme után némiképp váratlanul 2010-ben az ÁSZ elnöke lett. Ezt a tisztségét 2022-ig töltötte be, s ennek révén 2011 és 2022 között a Költségvetési Tanács tagja volt.
A kormánypárton belül terjengő értesülések szerint az utóbbi időkben annyira kiesett a Fidesz fősodrából Domokos László, hogy a telefonhívásait a párt vezetői és a kormánytagok többsége nem veszi fel. Ezzel szorosan összefügg a Szarvason több, egymástól független forrásból származó információnk, hogy menekülési útvonalat biztosíthatnak az egykori Fidesz-politikusnak, ex ÁSZ-elnöknek. Így az sem elképzelhetetlen, hogy az 1998 óta a polgármesteri tisztséget betöltő Babák Mihály helyett a 2024-es önkormányzati választáson Domokos László indulhat a Fidesz-KDNP színeiben a városvezetői posztért. Ha ez igaz, mostani megbízása ezt még pikánsabbá teszi.
A Magyar Narancs tizenhárom évvel ezelőtt rajzolta meg az ellentmondásoktól sem mentes politikus-ÁSZ-elnök pályaképét. | Félmilliós havi megbízási díjat kap Szarvas városától az ÁSZ volt elnöke | Havi 500 ezer forintos megbízási szerződést kapott a szarvasi önkormányzattól Domokos László, aki tizenkét évig az Állami Számvevőszék elnöke volt. Hogy pontosan miért is, arról némiképp mást mond a jegyző és mást a polgármester. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/felmillios-havi-megbizasi-dijat-kap-szarvas-varosatol-az-asz-volt-elnoke-257447# | 2023-03-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A legutóbbi országgyűlési választásokon a 97 egyéni képviselőjelölt közül 94 szabályosan használta fel a kampányra kapott támogatást – derül ki az ÁSZ által közzétett jelentésből.
A három mandátumhoz jutott politikus, aki vétett a szabályok ellen: Pócs János, Pánczél Károly és Mészáros Lajos, mindhárman kormánypártiak.
Az Állami Számvevőszék úgy találta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. számú, jászberényi központú választókerületben győztes Pócs János 252 ezer forintot számolt el úgy, hogy a támogatást igazoló számviteli bizonylatok nem az ő nevére szóltak.
A Pest megyei 11. számú, dabasi központú választókerület képviselőjének, Pánczél Károlynak az elszámolásai között százezer forint elköltését találta szabálytalannak az ÁSZ, mert a számlán szereplő dátum alapján a politikus a kampányidőszakon kívül vette igénybe az adott szolgáltatást.
A Fejér megyei 4. számú, dunaújvárosi központú választókerület országgyűlési képviselője, Mészáros Lajos a hivatalos kampányidőszak kezdete előtt költött el 299 ezer forintot, amelyet így nem számolhatott volna el.
A politikusoknak a szabálytalanul elköltött összeg kétszeresét kellett visszafizetniük, már meg is tették.
A pártok elszámolásának ellenőrzését még nem fejezte be az ÁSZ. | Három kormánypárti akadt fönn az ÁSZ rostáján | A kampányra fordított pénz elszámolásáról ÁSZ készült jelentés szerint 3 képviselő vétett a szabályok ellen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/harom-kormanyparti-akadt-fonn-az-asz-rostajan-257529 | 2023-03-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2023.03.31. 05:00 2023.03.31. 15:50
A baloldali vezetésű főváros sleppjére költhették el Karácsony Gergelyék azt a kétszázmilliárd forintos tartalékot, amit az előző főpolgármester, Tarlós István hagyott utódjára 2019-ben – állította a Városháza-ügy kulcsfigurája egy beszélgetés során. Ez azokból a vágatlan hangfelvételekből derül ki, amelyeket korábban Anonymus juttatott el a hatóságokhoz, és amelyeknek a leirata a jelenleg zajló büntetőeljárás nyomozati anyagainak részét képezik.
Újabb megdöbbentő részletekre világított rá a Városháza-botrány kulcsfigurája azon a hangfelvételen, amelynek leirata a Magyar Nemzet birtokába került. Gansperger Gyula a Karácsony Gergely vezette főváros közpénzkezelési gyakorlatáról és az önkormányzat valós anyagi helyzetéről rántotta le a leplet. Többek között azt taglalta, hogy Budapest baloldali vezetése a „sleppre” költhette az előző főpolgármestertől, Tarlós Istvántól megörökölt kétszázmilliárd forint nagy részét.
Kampányüzemmódban vádaskodott a főpolgármester
Mielőtt pontosan idéznénk a Városháza-ügy egyik kulcsfigurájának véleményét a főváros baloldali vezetésének közpénzkezelési gyakorlatáról, érdemes visszatekinteni a 2019 októberétől – a baloldal fővárosi hatalomátvételétől – eltelt időszak történéseire. Karácsony Gergely főpolgármesteri tevékenységét a kormány elleni kampány és miniszterelnök-jelölti ambíciói határozták meg. Már 2020 februárjában arról beszélt a főváros költségvetéséről szóló vitában, hogy a kormány „kivérezteti” Budapestet. A főpolgármester úgy fogalmazott: a költségvetés feszített, a kormány feszíti, a kabinet ugyanis az iparűzési adó átírásával az önkormányzatok gazdasági helyzetét rontja, a fővárostól százmilliárd forintot elvéve. Szerinte aki ezt támogatja, az nem fejleszti, hanem kivérezteti a fővárost.
Később, 2021 novemberében már a Fidesz központjához fordult Karácsony kabinetje azt tudakolva, hogy miért akarja a kormányzat kivéreztetni a fővárost. A főpolgármester a közösségi oldalán olvasható bejegyzésben azt írta: „A központi kormányzat a 2019-es önkormányzati választások óta bünteti Budapestet és a budapestieke”
Tarlós cáfolta Karácsonyt
A valós helyzet azonban egészen más, mint ami Karácsony vádaskodásából következne. Tarlós István már 2020 novemberében az Indexnek adott interjúban világosan, konkrét adatokkal alátámasztva cáfolta utódját. A volt főpolgármester úgy fogalmazott: – Azt, hogy most mi a helyzet a város forrásai tekintetében – több mint egy év távlatából –, nem akarom véleményezni. De azt pontosan tudom, mit hagytunk ott: tartalékként 160 milliárd forint értékpapírt és negyvenmilliárd forint készpénzt. Ez kétszázmilliárd forint. Hiába mondják azt, hogy ezt ők ki tudják tölteni projektekkel, mert előkészített projekteket csak mi hagytunk ott, új előkészített projekt nincs. És az EIB-hitelkeretből, amit mi hagytunk ott, a felét nem hívtuk le. Az általunk hátrahagyott – az örököltnél két és félszer kisebb – adósságállományról azt kell tudni, hogy ez fejlesztési hitel, és ezeket nem most kell visszafizetni, a legkorábbi futamideje 2030-ban jár le, de nagyobbik rész 2044-ben, illetve 2049-ben. Majdnem harminc év múlva. Tehát nem az van ám, amit itt az emberek nagy része hisz, hogy 110 milliárdot most mindjárt vissza kell fizetni, hanem ezt 29 évre elosztva kell törleszteni.
„Gyurcsány egy bunkó paraszt”
Megnyíló Városháza-akták, lapunknál Anonymus közel tízórás, vágatlan hangfelvételének leirata.
Karácsonyék tehát jelentős – kétszázmilliárd forintos – tartalékkal vették át 2019-ben a fővárost, majd ennek a pénznek a nagy részét anélkül élték fel, hogy érdemi új beruházásokat, fejlesztéseket indítottak volna. A fővárosi önkormányzatok pénzeszköz-állományát tartalmazó hivatalos adatokat összegezve is látható, hogy miközben a budapesti kerületek anyagi helyzete mindvégig – még a koronavírus-járvány idején is – stabil volt, addig a fővárosi önkormányzat 2021. évi előzetes tényadatok szerinti költségvetési egyenlege 62,7 milliárd forint hiányra teljesült. Megállapítható, hogy 2019 és 2021 vége között közel 115 milliárd forinttal csökkent a fővárosi önkormányzat pénzeszközállománya, ami 2022-re a 2021 végén lehívott 65 milliárd forint fejlesztési célú hitelkeret nélkül a lélektani százmilliárdos határ alá zuhant volna.
A sleppnek nagy a rezsije
Ezek után adódik a kérdés, hogy mire költhették el Karácsonyék ezt a tetemes összeget. Erre kereste a választ a hangfelvétel tanúsága szerint a Városháza-ügy kulcsfigurája, Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök egykori „harcostársa” is, aki előbb tömören úgy fogalmazott: „slepp van közöttük”.
Itt érdemes megállni egy pillanatra és pontosítani, kikre utalhatott Gansperger Gyula. Az említett slepp jelentős részét képezheti a tanácsadók hada, amely körülveszi Karácsony Gergelyt és akik évente több száz millió forintjába kerülnek a budapesti adófizetőknek. Az Origó 2021 végén közérdekű adatigényléssel kapott hivatalos fővárosi adatok alapján arról számolt be, hogy majdnem négyszázmillió forintot költött el tanácsadókra Karácsony Gergely főpolgármester és négy helyettese csak abban az évben. Összesen 54 önkormányzati (fő)tanácsadót foglalkoztattak 2021 során, közülük 47-en a teljes évet kitöltötték, tehát jogosultak voltak 12 havi fizetésre. A dokumentumból az is kiderült, hogy egy tanácsadó havonta átlagosan bruttó 636 019 forintot keresett.
A slepp csupa régi, bejáratott balliberális bizalmi ember, akik már a Gyurcsány-Bajnai korszakban bizonyították párthűségüket. Ebbe a körbe tartozik például Jávor Benedek, aki nem tanácsadó, de ő is jelentős pénzhez jut a baloldali vezetésnek köszönhetően, mivel Karácsony Gergely azzal bízta meg, hogy Brüsszelben vezesse a főváros képviseletét, havi 990 ezer forint fizetésért. Egy másik fontos ember Korányi Dávid, aki a főpolgármester diplomáciai főtanácsadójaként dolgozott tavaly év végéig kilencszázezer forintos havi illetményért.
Korányi hozta létre az Egyesült Államokban azt az Action for Democracy nevű alapítványt, amely a négymilliárd forintos külföldi támogatás döntő részét közvetítette a dollárbaloldalnak a tavalyi kampányban.
A Soros-hálózat egyik prominense – a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott Város Mindenkiért Csoport aktivistája – Misetics Bálint lakhatási és szociális főtanácsadóként keres szintén kilencszázezer forintot a Városházán. Igazi nagy hal az a Gál J. Zoltán, aki egykor Gyurcsány Ferenc államtitkáraként is tevékenykedett. Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt kampányával kapcsolatban a kampányfőnöki feladatokat látta el 2021-ben, és egyúttal a főpolgármester stratégiai főtanácsadója. Gál J. a városháza egyik legbefolyásosabb embereként a főpolgármester Facebook-posztjaiért is felelős volt, és tavaly havi 1,15 millió forintot keresett.
A sleppnek tehát nagy a „rezsije”, sokba kerül a balliberális holdudvar kifizetése, amire a Városháza-ügy kulcsfigurája is utalhatott. Az idézett beszélgetés egy későbbi részében bővebben is kifejtette álláspontját a főváros valós anyagi helyzetéről, jelezve, hogy kétszázmilliárd forintnyi készpénzes államkötvényt hagytak 2019-ben az új, baloldali városvezetésre. Majd így folytatta: „és van rajtuk 112 milliárd fejlesztési hitel, amiből az elsőt, az elsőt 2030-ban kell majd elkezdeni törleszteni, kamatot nyilván kell fizetni. 2030, 2030 és 2040, és 2040 és 2050 között kell fizetniük vissza a hitelt. Tehát most adósságszolgálatuk, tőke nincs.”
„Karácsony a zászlóshajójának kikiáltott környezetvédelemből is megbukott”
Wintermantel Zsolt: Nem lennék meglepődve azon, ha a klímaügynökségből sem lesz semmi kézzelfogható eredmény.
Ezt követően azt vázolta, hogy az iparűzési adó tekintetében és a BKV-bevételeinek csökkenése miatt nagyjából 25-30 milliárd forintos kiesést kellett elkönyvelniük Karácsonyéknak, ugyanakkor az összbevételük több volt 2020-ban, mint 2019-ben. Mindez tehát Gansperger szerint sem magyarázza a kétszázmilliárdos tartalék elfolyását. A kérdésre, hogy hova tettek kétszázmilliárd forintnyi készpénzt és állampapírt, a Városháza-botrány kulcsfigurája sommásan annyit mondott: „F…sz tudja.”
Nyomoz a rendőrség
Az idézett hangfelvétel része annak a sajtóban eddig meg nem jelent, közel tízórányi hanganyagnak, amelyet Anonymus vágatlan formában juttatott el a hatóságokhoz, és amely a Városháza-ügy nyomozati anyagát képezi. A botrány azt követően robbant ki, hogy Anonymus 2021 őszén több beszélgetést is nyilvánosságra hozott. A szerkesztőségeknek elküldött felvételekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza-épületegyüttest és a hozzá tartozó telket a Karácsony Gergely-féle balliberális városvezetés alatt többmilliárdos kenőpénzért cserébe, titokban akarták eladni. Az ingatlan kapcsán orosz, olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házalt egy baloldalhoz köthető személy. Az orosz befektetőkkel, azok közvetítőivel folytatott egyeztetéseket vélelmezhetően valamelyik résztvevő rögzítette.
A hanganyagok alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör korrupciós, úgynevezett jutalékos rendszert működtetett, így bizonyos személyekhez csúszópénzek kerültek.
A történtekkel összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított, a rendőrök tavaly ősszel befolyással üzérkedés gyanúja miatt három személyt hallgattak ki. Meggyanúsították a fővárosban működő korrupciós rendszer kulcsfigurájának tartott és a baloldalhoz szorosan köthető Berki Zsoltot, valamint testvérét, Berki Józsefet. Előbbi keresett meg a Városháza adásvételével kapcsolatban több, Magyarországon ismert üzleti kört, utóbbiról pedig érdemes megemlíteni, hogy éppen abban az időben dolgozott a néhai Kiss Péter mellett, amikor a volt MSZP-s miniszter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. A rendőrség kihallgatott egy koronatanút is, a büntetőeljárás jelenleg is zajlik.
Borítókép: A városházi botrányban megismert Anonymus (Forrás: pillanatfelvétel egy korábbi videóból)
Városháza-ügy
Gansperger Gyula
BALLIBERÁLIS FŐVÁROSI VEZETÉS
Városháza
Városháza-gate
Városháza-botrány | Városháza-ügy kulcsfigurája: F…sz tudja, hova tettek Karácsonyék 200 milliárd forintot | A baloldali vezetésű főváros sleppjére költhették el Karácsony Gergelyék azt a 200 milliárd forintos tartalékot, amit az előző főpolgármester, Tarlós István hagyott utódjára 2019-ben – állította a Városháza-ügy kulcsfigurája egy beszélgetés során. Ez azokból a vágatlan hangfelvételekből derül ki, amelyeket korábban Anonymus juttatott el a hatóságokhoz, és amelyeknek a leirata a jelenleg zajló büntetőeljárás nyomozati anyagainak részét képezik. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/varoshaza-ugy-kulcsfiguraja-fsz-tudja-hova-tettek-karacsonyek-200-milliard-forintot | 2023-03-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Az informatikai rendszer jelen működésében rejlő kockázatok mértékét nem lehet pontosan behatárolni, mindenesetre figyelembe véve a végrehajtók által kezelt adatok mennyiségét, minőségét és jellegét, és azt a tényt, hogy a végrehajtóknál mindezen adatok összekapcsoltan, személyhez rendelten elérhetőek,
akár nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet.”
Egyebek mellett ez a megállapítás is szerepel abban a jelentésben, amit 2016 őszén készített a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) megbízására.
Schadl György, aki egy évvel korábban lett az MBVK elnöke, azzal bízta meg a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó informatikus szakértőit, hogy világítsák át az MBVK informatikai rendszereit, köztük a végrehajtók munkáját segíteni hivatott Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszer (EVÜR) alkalmazást, az elektronikus árverési rendszert, valamint azt az alkalmazást, ami az egyes végrehajtási ügyeket osztja ki a végrehajtóknak.
A 247 oldalas jelentés megállapításai lesújtóak, a szakértők szerint szinte minden vizsgált rendszer katasztrofális állapotban van. Az MBVK nem rendelkezik megfelelő informatikai védelemmel a külső támadásokkal szemben, a végrehajtók hozzáférhetnek egymás anyagaihoz, illetéktelenek is hozzáférhetnek bizonyos állományokhoz, az ügykiosztás pedig belülről is manipulálható. A jelentés szerint mindez lehetőséget biztosít
„akár gazdasági bűncselekmények szándékos vagy gondatlan elkövetésére” is.
A Telexhez eljutott „szigorúan bizalmas” minősítésű jelentés kitért arra is, hogy az MBVK legtöbb rendszerében nincs meg annak lehetősége sem, hogy egyáltalán észlelni lehessen a külső manipulációt vagy annak kísérleteit, többször ugyanis egyáltalán nem naplóznak ezek az alkalmazások. Ezzel annyira nem foglalkozott akkoriban a végrehajtói kar hivatala, hogy még kulcskezelési szabályzatuk sem volt, nem vezették azt sem, ki viszi el a szerverterem kulcsait, vagy hogy egyáltalán ki lép be az épületbe.
Milliárdok sorsa múlik ezeken a rendszereken
Az, hogy az MBVK informatikai rendszerei a törvényeknek megfelelően és hatékonyan működjenek, nyilvánvalóan közérdek. Ennek legegyszerűbb példája az árverési rendszer, ahol alapvető fontosságú a licitálók közötti szabad verseny. A jelentés szerint azonban
az elektronikus árverési rendszer iszonyatosan sérülékeny, egyszerűbb terheléses támadásokkal is órákra, napokra meg lehet bénítani.
Ezzel pedig lehetővé válik, hogy egy licitáló a saját licitje után elérhetetlenné tegye az oldalt egészen az árverés végéig. Az RTL cikke szerint több ilyen ügyből rendőrségi eljárás kerekedett, 2015 óta négy alkalommal tettek feljelentést.
A törvény szerint azok az árverések érvényesek, amiknél a licitálási idő minimum 90 százalékában elérhető az árverési oldal. Mivel egy ilyen árverés sokszor 20–60 napig is nyitott, a 10 százalékos leállás is 2–6 napot jelent. 2021 januárja előtt ráadásul azt sem nézték, mikor volt pontosan elérhetetlen az oldal, a lényeg az volt, hogy a teljes időszak alatt meglegyen a 90 százalék. Így egy 20 napos árverés 18. napján megtett licit után akár elérhetetlenné is lehetett tenni az oldalt, hogy más ne tudjon ráígérni az utolsó beérkezett ajánlatra. 2021 januárjában ezt annyiban módosították, hogy ha az árverés utolsó egy órájában elérhetetlen az oldal, automatikusan meghosszabbítják egy órával a licitidőszakot.
Az RTL kérdéseire az MBVK azt válaszolta, ők nem vezetnek nyilvántartást arról, hogy hány terheléses támadás éri az árverési oldalt.
Az árverési rendszer mellett persze megfelelően kell működnie az ügykiosztó alkalmazásnak, hogy a végrehajtók ne válogathassanak kedvükre a legzsírosabb megbízások között, valamint a végrehajtói irodákban használt szoftvereknek is annak érdekében, hogy az ott tárolt adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. A 2016-os informatikai audit szerint ezek sem adottak.
Hét éve nyilvánvaló
Annak ellenére, hogy az MBVK vezetésének legkésőbb a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2016-os jelentéséből tudomást kellett szereznie arról, hogy komoly problémák vannak az informatikai rendszereikkel, a problémák többségét a mai napig sem oldották meg. A jelentésben feltárt hibák között ráadásul nem egy olyan, amit viszonylag egyszerűen és gyorsan ki lehetne javítani, de ezek a lépések sem történtek meg. Megkérdeztük a késlekedés okáról az MBVK-t és a Schadl György bukása után a kar felügyeletét átvevő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hivatalát is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Arra sincs magyarázat, hogy az MBVK miért kötelezi a mai napig a végrehajtókat az Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszer használatára, amikor 2019 óta jogszabály mondja ki, hogy az EVÜR helyett egy új rendszert, az Integrált Végrehajtási Rendszert kell használni. Ráadásul az elmúlt években a végrehajtók munkáját ugyanúgy az EVÜR szerint ellenőrizték, ahogyan korábban, sőt az RTL szerint többször fegyelmi eljárást is kezdeményezett a kar vezetése olyan végrehajtók ellen, akik szerintük nem megfelelően használták az EVÜR-t, amit eleve jogellenesen használ az egész MBVK. | A végrehajtói kamaránál hét éve tudják, hogy nemzetbiztonsági kockázatot rejthet az informatikai rendszerük | „Az informatikai rendszer jelen működésében rejlő kockázatok mértékét nem lehet pontosan behatárolni, mindenesetre figyelembe véve a végrehajtók által kezelt adatok mennyiségét, minőségét és jellegét, és azt a tényt, hogy a végrehajtóknál mindezen adatok összekapcsoltan, személyhez rendelten elérhetőek, akár nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet.” Egyebek mellett ez a megállapítás is szerepel abban a jelentésben, amit 2016 őszén készített a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) megbízására. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/31/mbvk-informatikai-jelentes-evur-audit | 2023-03-31 11:02:54 | true | null | null | Telex |
Az uniós nyomásra létrehozott korrupcióellenes hatóság letette az asztalra az első jelentését, amiben a közbeszerzési rendszert vizsgálták. Ebben arra jutottak, hogy a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, de
„a rendszer összességében véve mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatással bír, és nem teljesíti a közbeszerzési törvényben deklarált céljait – nevesül a közpénzek hatékony felhasználását, a közpénzfelhasználás átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítását, továbbá a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését, valamint a közérdekű célkitűzések elősegítését”.
Mindez a gyakorlatban a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.
A verseny hiánya mögött piactorzító magatartások állhatnak, amiknek a vizsgálata későbbi jelentéseink tárgyát képezi. A jelenség hátterében rendszerszintű problémák állnak. Ezek közül külön említésre méltó az érintettek közötti hatékony együttműködés és társadalmi egyeztetés hiánya, és az ellenőrzés intézményi kereteinek túlságosan összetett és ezzel együtt is gyenge volta.
Az Integritás Hatóság többek között javasolja: | Hiába néz ki jól papíron a közbeszerzési rendszer, a gyakorlatban mégis csak a költségeket növeli | Az uniós nyomásra létrehozott korrupcióellenes hatóság letette az asztalra az első jelentését, amiben a közbeszerzési rendszert vizsgálták. Ebben arra jutottak, hogy a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, de „a rendszer összességében véve mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatással bír, és nem teljesíti a közbeszerzési törvényben deklarált céljait – nevesül a közpénzek hatékony felhasználását, a közpénzfelhasználás átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítását, továbbá a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését, valamint a közérdekű célkitűzések elősegítését”. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/31/hiaba-nez-ki-jol-papiron-a-kozbeszerzesi-rendszer-a-gyakorlatban-megis-csak-a-koltsegeket-noveli | 2023-03-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023-ban is folytatódik a Családbarát Magyarország kampány: idén akár bruttó 2 milliárd forintot (nettó 1 milliárd 574 millió forintot) is elkölthet kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A beszerzést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolította, a szerződést február 28-án írták alá.
A megbízást Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorcium kapta.
Korábban részletesen bemutattuk, hogyan oszt ki százmilliárdos összértékben állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízásokat a Rogán Antal minisztériuma alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal Balásy Gyula cégeinek. A mostani megbízás is a hivatalon keresztül történt, ahogyan gyakorlatilag minden nagyobb állami kommunikációs, illetve rendezvényszervezési megbízás.
A mostani, Családbarát Magyarországra vonatkozó szerződés a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb december 29-éig hatályos. A KIM a keret 70 százalékára, csaknem bruttó 1,4 milliárd (nettó 1 milliárd 102 millió) forintra vállalt lehívást, a fennmaradó 30 százalékos anyagi mozgástér opciós összeg, ha esetleg még több pénzre lenne szükség a rendezvénysorozat és kampány lebonyolításához.
Ez azt jelenti, hogy ha az utolsó napig kitart a keret, és az opciós összegből egy fillért sem vesznek igénybe, átlagosan napi bruttó 4,6 millió forintot költhetnek (beleszámítva minden naptári napot).
A családügyi államtitkárság a Fidesz 2010-es győzelme után jött létre, akkor még a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részeként. 2010 és 2014 közt Soltész Miklós töltötte be ezt a posztot, aki ma a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. 2014 és 2020 között szintén az Emmi keretein belül működött a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság, élén Novák Katalinnal, a jelenlegi köztársasági elnökkel. Novákot 2020-ban családokért felelős tárca nélküli miniszterré léptette elő a kormányfő.
A 2022-es kormányalakítás után a családügyi államtitkárság az újonnan létrejött Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kötelékébe került, a posztot Hornung Ágnes tölti be, aki korábban a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára volt.
Nyitókép: Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára beszédet mond a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Gyereket a magasba! programja egyik kiemelt helyszínén Budapesten, a XII. kerületi Gesztenyés-kertben 2022. szeptember 24-én. – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI | Naponta akár 6,5 millió forint közpénz is elmehet a családbarátság népszerűsítésére | Akár bruttó 2 milliárd forintot is elkölthet idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Családbarát Magyarország kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira. 2018-ban volt a Családok Éve, azóta is tart a Családbarát Magyarország programsorozat. A befutó ezúttal is egy olyan vállalkozó konzorciuma lett, akinek százmilliárdos összértékben ad hasonló megbízásokat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, és aki nyíltan szimpatizál a Fidesszel. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/31/csaladbarat-kampany-2023-milliard | 2023-03-31 15:44:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A magyar közbeszerzések rendszerének gyakorlati működése és ellenőrzése hiányos, a jogi keretei azonban megfelelőek – állapította meg az Integritás Hatóság, amelyet a visszatartott uniós támogatások megszerzése érdekében állított fel a kormány, s amelynek célja az uniós pénzeket érintő korrupció feltárása.
A hatóság első jelentése – amelynek megjelenése közlésük szerint az Európai Unió kondicionalitási eljárásának egyik mérföldköve – azonosítja a közbeszerzések során megmutatkozó és kezelendő integritáskockázatokat és rendszerszintű problémákat, és javaslatot is tesz e kockázatok és problémák orvoslására.
A megállapított pozitívumok ellenére a dokumentum szerint
a rendszer összességében diszfunkcionális, költségnövelő hatású, ahelyett, hogy a közbeszerzés eredeti funkciójának megfelelően csökkentené a költségeket. A gyakorlatban mindez a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.
A verseny hiánya mögött a készítők szerint további tényezők – így például többek között feltehetően piactorzító magatartás – állhatnak, amelyeket majd később vizsgálnak. A jelenségeket rendszerszintű problémák okozzák, köztük érintettek közötti hatékony együttműködés és társadalmi egyeztetés hiánya, és az ellenőrzés intézményi kereteinek túlságosan összetett és ezzel együtt is gyenge volta.
A rendszerszintű hibák javítása – az ajánlattevők bizalmának helyreállítása és a valódi verseny fokozása – érdekében az Integritás Hatóság szerint egyebek mellett szükség van
a közvélemény korrupciós érzékelését rendkívül negatívan érintő közélet tisztasága elleni bűncselekmények hatékonyabb visszaszorítására. Hathatós és átfogó ellenőrzés és szankcionálás révén vissza kell fordítani a befolyással üzérkedésnek az elmúlt években egyértelműen növekvő tendenciáját.
olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítására, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli: kockázatalapú ellenőrzési módszertanok kidolgozására, a hazai és európai uniós ellenőrzési gyakorlatból.
a folyamat valamennyi pontján a hatékony megoldások alkalmazására, valamint az alkalmazott módszertanok teljes körű összehangolására.
az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok hatékony érvényesítése érdekében ellenőrző rendszer kialakítására az ajánlatkérőknél.
összehangolt integritási (compliance) rendszerek működtetésére mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon a közbeszerzésben való részvételhez. Ezek hathatós és időbeni, tényleges ellenőrzését, valamint a hiányuk következetes szankcionálását elengedhetetlennek tartja a hatóság.
a verseny fokozására, ami egyebek mellett az egyajánlatos eljárások arányának további csökkentését és a piac bezárását eredményező eljárási megoldások megszüntetését, illetve átalakítását igényli.
az érintettek bizalmának visszaépítése érdekében a verseny fokozására irányuló szándék demonstrálására.
Nem jó, de nem is tragikus - elkészítette első jelentését a Korrupcióellenes Munkacsoport
Szűk három hónap alatt elkészítette első jelentését az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport. A 196 oldalas jelentés a tavalyi évet értékelte korrupciós szempontból és több tucat jobbító javaslatot is megfogalmazott. A gond csak az, hogy a kormányt semmi nem kötelezi arra, hogy ezeket meg is fogadja.
A dokumentum (pdf) szerint a szabályozás széleskörű nyilvánosságot biztosít, főszabályként érvényesül az eljárások nyilvánossága, amely elviekben a legszélesebb körű versenyt és az átláthatóságot szolgálja. Mint írták, a nyilvános meghirdetéssel induló eljárások aránya az elmúlt években tartósan magas volt, tavaly az összes eljárás 87,7 százaléka így indult. A kizárólag szigorú feltételek mellett alkalmazható – a nyilvánosságot nélkülöző – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástípus alkalmazása elhanyagolható hányadát tette ki a közbeszerzéseknek: 2022-ben nemzeti eljárásrendben mindössze 1, uniós eljárásrendben 2,5 százaléknyi volt.
A hatóság megállapítása szerint a közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférés megvalósul, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a gyakorlatban tapasztalható káros folyamatokat, amelyek az egy eljárásra vetített ajánlatok számának csökkenéséhez vezettek.
Megemlítették azt is, hogy a jelentés készítése során mind a kérdőíves válaszadók, mind a részt vevő civil szervezetek kifogásolták, hogy többnyire nem léteznek integrált adatbázisok a közbeszerzések terén, amely következtében „széttöredezett adatok állnak rendelkezésre, túl sok hatóságnál, ráadásul nem azonos módszertan szerinti nyilvántartással”, a különböző adatbázisok pedig korlátozott keresési funkcióval vannak ellátva.
Felvetődött továbbá a társadalmi egyeztetés hiányosság a jogalkotási folyamatokban, különösen a civil szféra tekintetében, illetve az eljárások civil monitorozásának hiánya. | Integritás Hatóság: A közbeszerzési rendszer diszfunkcionális, költségnövelő hatású | A szervezet szerint feltétlenül szükség van egy olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítására, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230331_integritas_hatosag_kozbeszerzesi_rendszer_jelentes_europai_bizottsag_kondicionalitasi_eljaras_korrupcio | 2023-03-31 18:48:00 | true | null | null | HVG |
Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.
Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök. | Hűbérként osztogatná Lázár János az uniós és állami pénzből felújított kastélyokat | Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230330_hvg_kastely_ingyen_osztogatas_Lazar_Janos_Epitesi_es_Kozlekedesi_Miniszterium_Meszaros_Lorinc_NOF_oroksegvedelem | 2023-03-30 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az illegális bevándorlás megfékezésével kapcsolatban a "kemény fickó" Orbán Viktort is megemlítve mondta el az eddigi leghosszabb elnökjelölti beszédet Donald Trump csütörtök este. Abban eltért az előre kiosztott forgatókönyvtől, hogy az ellene elkövetett merénylet után az országot egyesítő elnök szerepe helyett a sérelmeit soroló és kiválóságát emlegető politikussá vedlett vissza. Hozta tehát a kampánybeli önmagát. Ám ez is elég ahhoz, hogy a demokraták egyre közelebb kerüljenek a totális vereséggel fenyegető Joe Biden távozásra bírásához.
Visszavett a csökkentési tempóból a monetáris tanács, és csupán 25 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Nem nagyon tehetett mást, hiszen a forint gyengül az euróval szemben, az infláció pedig gyorsul.
A választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják.
2022 nyarán, nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után Magyarországra költözött egy orosz egyházi vezető. Hilarion metropolita remek kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, Budapesttől 40 perces autóútra lévő kúriáján orosz oligarchák mellett magyar közéleti személyiségek is gyakran megfordulnak - legalábbis ezt állítja az a volt szolgálója, egy japán-orosz származású ortodox ministránsfiú, aki szexuális zaklatással is vádolja. Megnéztük a magyar-orosz közeledés fontos szereplőjeként számon tartott orosz főpap magyarországi dácsáját. | Egyre nagyobb a tétje egy Váci úti ingatlanügyletnek | A sztoriban felbukkan Rahmikulov és Huszár Viktor, a Gattyán-féle párt elnöke. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202309_brandi_partner_vaci_uti_ingatlanuzlet | 2023-03-03 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt ugyanaz a cég az V. kerületben – írja Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető a Facebookon.
Kovács a szerződés megismerése után azt írja, a március 30-tól április 16-ig rendezendő vásár közterület-használati díjának kedvezménye 80 százalékos, vagyis 22 millió forintot spórol a rendezésen a társaság. Kovács megjegyzi, hogy a karácsonyi vásároknál 120 milliós volt a kedvezmény, vagyis, ahogy írja,
„a fideszes polgármester a karácsonyi és a tavaszi vásár címén 142 millió forint bevételtől fosztotta meg a belvárosiakat, ennyi pénzzel „kedveskedett” ugyanannak a cégnek."
A kerületben ugyanis alapvetően polgármesteri hatáskör a közterület hasznosításának feltételeiről dönteni.
A Szabad Európa azt is megírta, mely cégről van szó: az AVB Rendezvényszervező Kft.-ről, mely a tavaszi vásárt a Belváros-Lipótváros Kulturális Hagyományőrző Egyesülettel együtt hozza össze. A 120 milliót a társaság a Vörösmarty és a Szent István téri vásárokon spórolta meg, négyzetméterenként 4929 forintot fizettek a közterületért, miközben a Szabad Európa szerint egy négy négyzetméteres stand használatáért 970 ezer forintos helypénzt is elkérhettek a vásározóktól.
A társaság a lap szerint Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki a sokáig Rogán Antal szomszédjaként is ismert Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban.
Kovács Alex Gábor a facebookos bejegyzés végén felhívja a figyelmet, hogy a fenti kedvezményadással együtt
„az Oktatási Bizottság fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatra: csak 200 ezret adtak. Takarékoskodni kell – érveltek a fideszesek. A szülők bezzeg becsülettel előteremtették a rendezvénysorozat költségének nagyobbik részét!"
A hír megjelenése után a Belvárosi Önkormányzat azt közölte, a 125 éves óvoda születésnapjára az intézmény által igényelt 250.000 Ft-ot teljes egészében biztosította. Azt írták, 200 ezret az Oktatási Bizottság egyhangú döntése alapján ítéltek oda, 50 ezret pedig az egyik fideszes képviselő a saját keretéből adta. Erről a felajánlásról tudott az Oktatási Bizottság, ők ezért csak 200 ezerről döntöttek.
Az önkormányzat megjegyzi, hogy ellenzéki képviselők nem tettek felajánlást. Az ellenzéki képviselő szerintük "hazugsággal kampányol és szándékosan megtéveszti a közvéleményt."
Reagáltak a Vörösmarty téri vásárokra is. Azt írták, a közterület-használat tekintetében évek óta változatlan a gyakorlat, függetlenül attól, hogy ki szervezi a vásárt, a díjbesorolás változatlan.
Belváros Önkormányzatától 2021-ben a Főváros Önkormányzatának 100 százalékos tulajdonában álló rendezvényszervező cége, a Budapest Brand Zrt. is kulturális besorolással kapott közterület-használati hozzájárulást vásár megtartásához, ahogy 2019-ben a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. is kulturális díjkedvezményt kapott. A most tiltakozó ellenzéki képviselő mindaddig sosem emelte fel a szavát ez az eljárás ellen, amíg a kulturális besorolás kedvezményezettje a Főváros volt - tette hozzá az önkormányzati közlemény. | 80–90 százalékos kedvezményekkel rendezhet vásárt az V. kerületben a Fidesz-közeli cég | Krskó Tibor rendezvényszervező cége most 22 millió forintot takarít meg a kirakodóvásár közterület-használatán. Az adventi spórolása 120 milliós volt. Belváros Önkormányzata szerint a korábbi években is ugyanilyen kedvezmények voltak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230323_Rogan_Antal_Krsko_Tibor_tavaszi_vasar_kozterulet_hasznalat_kedvezmeny | 2023-03-23 14:14:00 | true | null | null | HVG |
Február végén jelentette be a korábban sok hivatalát bezáró Magyar Posta, hogy elbocsátja 1200 munkavállalóját, s azt is közölte, hogy a tavaly novemberben kinevezett új vezetés kiemelt feladata a szervezet hatékonyságának növelése, a XXI. század követelményeinek megfelelő üzletmenet és szolgáltatási színvonal kialakítása lesz. Ennek nyomán az ugytudjuk.hu közérdekű adatigénylést küldött a vállalatnak, hogy megtudja, mekkora létszámú vezetéssel működik, és mennyit keresnek az irányítói.
Válaszul egy link érkezett, amelyre kattintva kiderül, hogy a postának egy vezérigazgatója és három vezérigazgató-helyettese van.
A vezérigazgató Balczó Barnabás, akinek havi 5 millió forintos fizetése mellé 650 ezer forintos igazgatósági tiszteletdíj, 240 ezer forint egyéb juttatás és 20 százalékos prémium jár.
Kohuth Viktor üzleti vezérigazgató-helyettes havi 4 millió forintot kap fizetésként, ehhez jön még 450 ezer forint igazgatósági tiszteletdíj, 240 ezer forint egyéb juttatást és a 20 százalékos prémium.
Horváth Tamás szervezetirányítási vezérigazgató-helyettes és Szíj Tibor István pénzügyi vezérigazgató-helyettes nem tagja az igazgatóságnak így ők a havi 4 millió forintos fizetésük mellett csak 240 ezer forint egyéb juttatást és 20 százalékos prémiumot vihetnek haza.
A szervezetnek további 27 vezető beosztású dolgozója van. A Magyar Posta lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az ő bérük összesen havi 56,2 millió forint, azaz éves szinten csaknem 675 millió.
*Cikkünket a Magyar Postától kapott tájékoztatás alapján frissítettük. | Kiderült, mennyit keresnek a fiókbezárások és elbocsátások idején is a posta felsővezetői | A vezető beosztású dolgozók bérköltsége éves szinten megközelíti az egymilliárd forintot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230322_magyar_posta_felsovezetok_fizetes_elbocsatas_postabezaras | 2023-03-22 22:08:00 | true | null | null | HVG |
Elsőfokú ítélet hozott szerdán a Szegedi Törvényszék a mórahalmi makettpark ügyében, a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletében mondták ki bűnösnek felbujtóként, közvetett tettesként, illetve bűnsegédként.
Az első- és a másodrendű vádlott közösen határozták el, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven fontos műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki, amelyre 85 százalékos támogatást kaptak. A projekt összköltsége 648 millió forint volt.
A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A park silány minőségben készült el és alkalmatlan volt a látogatók fogadására, így több makett sérült volt, a projektet mégis készre jelentették, amelynek nyomán 436 millió forintot fizettek ki nekik.
Az ügy első-és másodrendű vádlottját egyaránt két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A harmadrendű vádlott egy év hat hónap – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki a törvényszék.
A bíró az ítéletek indoklásnál hangsúlyozta, hogy a makettpark, ha nem is a vállalt minőségben, de elkészült, a bűncselekmény pedig kísérleti szakban maradt. Így elegendőnek látták felfüggesztett büntetés kiszabását. | Nagyban mentek a csalások a mórahalmi Mini Magyarország makettvárosban | A támogatások mielőbbi megszerzéséért például az Országház és a budai Vár makettjét jelentősen túlárazták. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230322_Mini_Magyarorszag_makettvaros_csalasok | 2023-03-22 19:42:00 | true | null | null | HVG |
A DK azt állítja, hogy évekkel ezelőtt kiperelte azokat a számlákat, amelyek a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-költéseit igazolják, a jogerős ítélet végrehajtását pedig maga Schadl György szabotálta el.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis nem akarta a DK-nak átadni a tao-költéseiket igazoló számlák egy részét, így az ügy a végrehajtásig jutott, amikor is a párt szerint „egyszer csak minden előjel nélkül” megváltozott a végrehajtó személye és Schadl György lett a végrehajtó az ügyben.
Mint írják, „Schadl György azóta börtönben van, a kiperelt számlák pedig azóta is a Felcsútnál”.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak egyébként a mostani, válságos időkben sem megy rosszul, januári hír, hogy 825 millió forintból építenek egy fedett műfüves focipályát. Az összesen 1,16 milliárd forint társaságiadó-támogatás maradékát, 335 millió forintot utánpótlás-nevelésre és fizetésekre költik.
A Mészáros Lőrinchez köthető alapítványnak nem ez lesz az első komolyabb ingatlanberuházása, 2021-ben 264 millió forintért vásároltak egy 1100 négyzetméteres hasznos alapterületű, 2958 négyzetméteres területen fekvő “jó fekvésű, teljes műszaki és esztétikai felújításra szoruló, a településkép szempontjából fontos” ingatlant. Az épületre egyedül ők pályáztak.
Sportszálló fejlesztésre a tao-program keretében először 2,4 milliárd, később további 440 millió forint közpénzt ítéltek oda a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. A Sportszállóhoz komoly wellness-részleget rendeltek, ami egy 2020-ban megosztott videón tűnt fel először, a hvg.hu birtokába jutott ajánlatok szerint a megrendelés az alábbi főbb tételekből állt: | A DK szerint Schadl miatt nem jutnak hozzá a felcsúti fociakadémia eltitkolt költéseihez | A DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseire lett volna kíváncsi, de szembejött Schadl György. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230330_Schadl_a_DK_es_egy_felcsuti_fociakademia_wellnesskozponttal | 2023-03-30 16:51:00 | true | null | null | HVG |
Nyolc ember ellen emelt vádat 2019 szeptemberében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség egy kézilabdás bundaügy miatt; közülük négyen játékvezetők voltak, de érintett volt két edző, egy sportegyesület elnöke és egy szakágon kívüli személy is.
Ahogy akkor megírtuk, a vádhatóság két külön vádiratot nyújtott be minősített vesztegetés és vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Ezek szerint 2016-ban és 2017-ben több olyan korrupciós eset történt, amikor játékvezetőknek pénzt ígértek, ha vállalják, hogy egyes első és második ligás, illetve a Ligakupában zajló mérkőzéseket a pártatlanság szabályait megsértve vezetnek le. A két bírópáros 150 ezer és félmillió forint közötti összegért összesen öt mérkőzés eredményét befolyásolta, illetve kísérelte meg befolyásolni.
A nyomozó ügyészek az egyik edzővel és az egyesületi elnökkel egyezséget kötöttek. Ennek nyomán a bíróság 2019 októberében az előbbit 1 év 6 hónap 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, az utóbbit pedig 800 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, és mindkettőjükkel szemben vagyonelkobzást alkalmazott.
A többiekkel szemben folytatódott az eljárás, s a Fővárosi Törvényszék az év júniusában meghozta az elsőfokú ítéletet. E szerint a nemzetközi szinten is elismert játékvezetőket – akik világ- és Európa-bajnokságokon, illetve a Bajnokok Ligájában is bíráskodtak – letöltendő börtönbüntetéssel sújtották. Hárman egy-egy év, a negyedik tíz hónap letöltendőt kapott.
Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely szerdán az első fokon eljáró bíróság ítéletét valamennyi vádlott esetében megváltoztatta. A dr. T. P. és társai ellen indult büntetőügyben
az I., II., III. és IV. rendű vádlott bűncselekményeit társtettesként elkövetettnek és részben eltérően minősítették,
a III., IV. és VI. rendű vádlottak bűnösségét az ügyészi fellebbezésnek megfelelően további vesztegetési cselekményekben is megállapították,
az I., II., III. és IV. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre súlyosították.
Szabadságvesztéseik végrehajtását ugyanakkor – a közügyektől eltiltás büntetés egyidejű mellőzésével – 3 év próbaidőre felfüggesztették.
Az V. és VI. rendű vádlott szabadságvesztésének próbaidejét 2 évre mérsékelte a bíróság, az I., II., III. és IV. rendű vádlottakat pedig kizárólag a játékvezetői tevékenység gyakorlásától ítélte végleges hatályú eltiltásra.
Az ítélőtábla megállapítása szerint a játékvezető párosok mindkét tagja részt vett a vesztegetési ajánlat elfogadásában. Így azon esetekben, amikor a játékvezető páros ajánlattal közvetlenül meg nem keresett tagját a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette, a másodfokú bíróság az eltérő tényálláson keresztül bűnösséget állapított meg. | Megússzák a börtönt a vesztegetés miatt elítélt kézilabdabírók | A korábban kiszabott, letöltendő börtönbüntetésről szóló ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla valamennyi vádlott esetében megváltoztatta. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20230322_bundabotrany_kezilabda_jatekvezeto_biro_vesztegetes_itelet | 2023-03-22 19:15:00 | true | null | null | HVG |
Csillagászati összegű jutalmak landoltak a szakképzés vezetőinél – állítja a Momentum oktatáspolitikusa, aki szerint „megdöbbentő, hogy milyen aránytalan jutalmazási gyakorlat működik a rendszerben”. Tóth Endre ellenzéki országgyűlési képviselő közérdekű adatkérés útján szerezte meg a szakképzési vezetők által kapott jutalmak összegét.
Tóth Endre Facebook-videójában arról beszélt, hogy „a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke és helyettesei többszörösen túlszárnyalták köznevelés vezetőinek kirívó jutalmait is a választás előtti évben”. A megkapott listából néhány konkrét nevet kiemelve megjegyezte: Dr. Magyar Zita,
a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke 6 millió forint motivációs elismerést kapott, ami „magasabb volt, mint egy kezdő oktató kétévi nettó fizetése”.
Tóth a lista alapján közölte az elnök három helyettesének 2021-es jutalmának összegét is: ketten közülük 5,4–5,4 millió forintot, míg a harmadik közel 2 millió forintot kapott. Az ellenzéki politikus videójában megszólaltat egy szakképzésben tanító oktatót is, aki elmondja: bár ők is kaptak jutalmat az elmúlt években: de ez nála csak 50 ezer forintot jelentett.
A hvg.hu a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál rékérdezett arra, hogy a hivatali vezetők tényleg akkora jutalat kaptak-e, mint amit Tóth Endre említett, illetve arról is információt kértünk, hogy a szakképzésben tanító oktatók összesen, illetve fejenként átlagosan mekkora összegű motivációs elismerést kaptak 2021-ben. Amint kapunk választ a hivataltól, megírjuk.
A Momentum szakpolitikusa néhány napja már közzétett általános adatokat a szakképzési rendszer jutalmaival összefüggésben – akkor még a vezetői pénzekről nem mondott konkrétumokat. Azt viszont elmondta, hogy összesen 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító hivatal munkatársai között a választás előtti évben. Erről itt írtunk bővebben: | Momentum: Hatmilliós jutalmat vihetett haza a szakképzés vezetője | Aránytalan jutalmazási gyakorlatra hívta fel a figyelmet a Momentum oktatáspolitikusa. Tóth Endre közérdekű adatkérés során szerezte meg a 2021-es összegeket, és ez alapján azt állítja: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke 6 milliós motivációs elismerést kapott, míg egy szakképzésben tanító oktató csak 50 ezret. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230313_Momentum_hatmillios_jutalmat_vihetett_haza_a_szakkepzes_vezetoje | 2023-03-13 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget. Az Octopus Invest Kft. állami beruházásokat akasztott meg, és perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Videós összefoglalónk a témáról.
Félig elkészült állami beruházások, ki nem fizetett alvállalkozók, több éve húzódó perek – ez maradt az Octopus Invest Kft. után. A céget Orbán Viktor miniszterelnök fivérével, Orbán Áronnal emlegették együtt az alvállalkozók, akik a pénzükért perelnek. Kiderült, hogy kft.-t most megszüntetik.
A budapesti Korrupciókutató Központ vizsgálata szerint politikai kapcsolat nélkül 0,52 esélypontja van egy átlagos pályázónak Magyarországon, hogy elnyerjen egy közbeszerzést. Vagyis elég kicsi. Nem csoda, hogy a kisebb cégek önállóan nem mernek indulni a nagy állami megbízásokért, és inkább olyan vállalkozásoknak dolgoznak be, amelyek azt mondják, rendelkeznek kormánypárti háttérrel.
Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget | atlatszo.hu
Második cikkünk megjelenése előtt megkerestünk a volt és jelenlegi cégvezetőket, valamint Orbán Áront is, akiről nemcsak az alvállakozók állították, hogy kapcsolatban áll az Octopus tulajdonosi körével, de egy érintett építkezésen Pécsett biztosan meg is jelent. A cégnyilvántartásban található elérhetőségeikre küldött levelekre az érintettek nem reagáltak, de cikkünk megjelenését követően volt, aki jogi lépéseket és pert helyezett kilátásba.
Az Octopus Invest is azzal csábított több tucat kisvállalkozót, hogy be vannak kötve Orbán Viktor családjához, pontosabban Orbán Áronhoz. Amikor fizetség hiányában az alvállalkozók már nem akartak dolgozni, ugyanezzel fenyegették meg őket. Legalábbis ezt állítják az érintettek.
Videónkból kiderül, hogyan áll most a beruházás Pécsett, Csornán, Mosonmagyaróváron és Vácott, illetve azt is, hogyan reagált a cég a megkeresésünkre. | Orbán Áronnal hoztak hírbe egy zűrös céget, amit most gyorsan megszüntetnek | Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget. Az Octopus Invest Kft. állami beruházásokat akasztott meg, és perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Videós összefoglalónk a témáról. | null | 1 | https://video.atlatszo.hu/2023/03/30/orban-aronnal-hoztak-hirbe-egy-zuros-ceget-amit-most-gyorsan-megszuntetnek/ | 2023-03-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Valótlanul híreszteltük a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy az atlatszo.hu NKft. és az Átlátszónet Alapítvány külföldi támogatásának mértéke lényegesen meghaladja a belföldit; Valótlanul híreszteltük a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy a két szervezet a Benevity platformon keresztül 90 millió forintos támogatást kap; Valótlanul híreszteltük a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy 2021-ben az Átlátszó munkatársainak 2.727 közérdekű adatigénylése volt.” – ezeket kell közzétennie a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által működtett Magyar Távirati Irodának és a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Magyar Nemzetnek online és nyomtatott formában, ha elfogadják az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyben.
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. és az MVM Zrt. által is szponzorált, a kormánypárti Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum január 12-én tartott sajtótájékoztatót az Átlátszó finanszírozásáról, ahol több valótlan tényállítást is elhangzott. Ezeket a sajtótájékoztatóról tudósító nemzeti hírügynökség és a vezető kormánypárti napilap az egész országnak szétkürtölte, ezért helyreigazítási kérelmekkel fordultunk hozzájuk. Miután a helyreigazítási kérelmeinknek nem tettek eleget, a bírósághoz fordultunk.
Az Átlátszó által kifogásolt valótlan tényállításokat a megindult sajtóperekben az alperesek nem tudták semmivel alátámasztani, és a sajtótájékoztatóról szóló tudósításaikban nem biztosítottak lehetőséget az érintettnek arra sem, hogy reagáljon az ott elhangzottakra. A Magyar Távirati Iroda egyáltalán nem kereste meg az Átlátszót a CÖF-CÖKA állításaival kapcsolatban, a Magyar Nemzet pedig bár e-mailben érdeklődött, a válaszainkat nem szerkesztette be a cikkébe.
A Magyar Nemzet is volt már nemzetbiztonsági kockázat, amikor a kormánynak nem tetsző dolgokról írt | atlatszo.hu
Az atlatszo.hu finanszírozásának forrásait soha nem titkoltuk, azok nyilvánosan elérhetőek a honlapunkon és a beszámolóinkban, nem kell utána sokat nyomozni. Költségvetésünknek csak egy része származik külföldi intézményi donoroktól, és az is több forrásból, míg büdzsénk több mint felét mikroadományozók és szja 1 százalék felajánlók, több ezer magánszemély állja.
A bíróság a sérelmezett közlések kapcsán elsőként azt vizsgálta, hogy a helyreigazítani kívánt közlemény tényállításnak, avagy véleménynyilvánításnak tekintendő-e – ezért nem kértük helyreigazítani a külföldi finanszírozás által generált nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos zavaros eszmefuttatásokat, mert ezek véleménynek minősülnek. A helyreigazítani kért valótlanságok azonban olyan tényállítások, amelyeket az Átlátszó által közzétett pénzügyi beszámolókból, vagy más módon az alperesek alátámasztani nem tudtak, így első fokon, nem jogerősen mindkét sajtópert simán megnyertük.
A CÖF-CÖKA a bíróság által is valótlannak ítélt tényállításokkal gazdagon illusztrált sajtótájékoztatójának érdemi mondanivalója az volt, hogy az Átlátszó külföldi donoroktól származó bevétele nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, „a külföldről idetelepített ügynökszervezetek azért dolgoznak, hogy gyengítsék a magyar államot, ellehetetlenítsék a nemzeti kormányt”. Ezért úgy döntöttünk, hogy tartalmilag is reagálunk az ügyre, és felajánljuk a magyar állam bármelyik szervezetének, hogy a külföldi intézményi támogatóinkkal azonos feltételekkel támogassák ők az Átlátszót, ha azt nemzetbiztonságosabbnak tartják: | Első fokon sajtópert nyert az Átlátszó az MTI és a Magyar Nemzet ellen | A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Nemzet napilapot, valamint annak online változatát a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról szóló tudósításaik miatt. A közpénzzel támogatott álcivil szervezet január elején tartott sajtótájékoztatót az Átlátszóról a kormánypropaganda mikrofonállványai előtt. A sajtótájékoztatón több valótlan tényállítást tettek az Átlátszó finanszírozásáról, továbbá nemzetbiztonsági kockázatot vizionáltak lapunk működése kapcsán. A tényállítások miatt pereltünk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/29/elso-fokon-sajtopert-nyert-az-atlatszo-az-mti-es-a-magyar-nemzet-ellen/ | 2023-03-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 13 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 8 elbukott perrel. Az Átlátszó csupán 1 pert vesztett el tavaly, de idén másodfokon azt is megnyertük: Érd volt fideszes alpolgármestere a bíróság szerint is rokona a város óvodaépítési tenderein taroló cég tulajdonosának.
Már ötödik éve követjük figyelemmel, hogy hány esetben hazudtak a bíróság szerint is a kormánypropagandát toló médiatermékek, és hányszor bukott el helyreigazítási pert a független sajtó. Bár tavaly a keresetek és így az ítéletek száma mindkét oldalon csökkent, a tendencia változatlan: a Fidesz-közeliekről sokkal többször bizonyosodik be, hogy hazugságot közöltek tényként.
Ahogy a kormánypárt állami hirdetésekkel és „baráti” tulajdonszerzésekkel egyre jobban jobban leuralta a magyar médiapiacot, úgy lettek egyre hangosabbak és képtelenebbek a kormány ellenségeiről szóló lejárató anyagok a Fidesz holdudvarába tartozó sajtótermékekben. A képlet egyszerű: mondani/hazudni valami durvát, ami bevésődik a szavazótábornak, aztán ha az érintett perel és nyer, akkor néhány hónap/év múlva kitenni csendben egy apró betűs helyreigazítást, amit senki nem vesz észre, és már nincs is jelentősége.
2018 elején közöltünk először adatokat a különböző médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről. A számokat a Fővárosi Törvényszéktől kaptuk, miután közadatigényléssel fordultunk hozzá az ügyben. Azóta is figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben pedig 54-et. Vagyis ez alatt az öt év alatt összesen közel 400 helyreigazítási pert vesztettek el a Fidesz-barát médiatermékek.
Közel 400 pert vesztett 5 év alatt a Fidesz-barát média, ebből 103-at az Origo bukott | atlatszo.hu
A fideszes propagandát toló közmédia, Origo, Magyar Nemzet, Pesti Srácok és társai mellett minden évben bemutattuk a kormány által támadott szerkesztőségek által elvesztett helyreigazítási perek számát is. A független sajtó 5 év alatt mindössze 40 pert vesztett el részben vagy egészben, vagyis tizedannyit, mint a Fidesz-média.
A hagyományoknak megfelelően idén is közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől az előző évben elbukott sajtóperek adatait. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Ripost, a Lokál, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a közmédia, az Origo, a 888, a TV2 és a HírTV ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el ezek a szerkesztőségek.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján 2022-ben összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek a kormányközeli médiatermékek.
Összesen 46 keresetet nyújtottak be ellenük, vagyis az esetek 63 százalékában buktak el, ami nagyon magas arány. A lista első helyén – mondhatni szokás szerint – az Origo áll, amely 13 sajtópert vesztett (16 keresetből, tehát ez 81%-os bukási arány), a második pedig a Pesti Srácok 8 elbukott perrel (12 keresetből, vagyis 66%-ban vesztettek).
Összehasonlításképpen a korábbi évekhez hasonlóan most is kikértük a kormányfüggetlen sajtótermékekre vonatkozó helyreigazítási adatokat is. A bíróságtól kapott adatok szerint
a 444, az RTL, a Telex, a 24.hu, a HVG, a Magyar Hang és az Átlátszó összesen mindössze 6 helyreigazítási pert vesztett el.
A 24.hu (3 kereset) és a nyomtatott HVG (1 kereset) egyetlen pert sem bukott, az RTL és a Magyar Hang (nyomtatott és online) ellen pedig nem is adtak be keresetet a bíróságra.
Az Átlátszó ellen 1 kereset érkezett tavaly, és azt a pert akkor első fokon elvesztettük – ám idén, másodfokon megnyertük. A kérdés az volt, hogy jogosan neveztük-e rokonnak Érd fideszes volt alpolgármesterét és a város óvodaépítési közbeszerzésein taroló cég tulajdonosát az alapján, hogy a testvéreik házasságot kötöttek. Az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyvből (Ptk.) indult ki, azonban abban csak a „közeli hozzátartozó” fogalma szerepel, ami közös elődtől való származáson alapuló vagy házassággal létrejövő családi kapcsolatra utal.
Fellebbezésünkben jeleztük, hogy a magyar jogszabályok nem definiálják a „rokon” szó fogalmát, azonban a köznyelvben a Ptk.-beli meghatározásnál jóval tágabb a fogalma. Beadványunkban hivatkoztunk Móricz Zsigmond egyik leghíresebb regényére, a Rokonokra is, a másodfokú bíróság pedig nekünk adott igazat.
Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen | atlatszo.hu
Van-e mélyebb tanulsága, hogy a művészvilágban és a fiatalok körében népszerű pesti vendéglátóhelytől az ellenzéki önkormányzat megvonja az éjjeli nyitvatartásra vonatkozó engedélyét?
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Frissítés, 2023.03.16.: Cikkünk korábbi verziójában a címlapképen és a második ábrán tévesen az szerepelt, hogy a független sajtótermékek az ellenük indított perek egyhatodát vesztették el. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. | 29 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormánymédia, ebből 13-at az Origo bukott | A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 13 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 8 elbukott perrel. Az Átlátszó csupán 1 pert vesztett el tavaly, de idén másodfokon azt is megnyertük: Érd volt fideszes alpolgármestere a bíróság szerint is rokona a város óvodaépítési tenderein taroló cég tulajdonosának. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/03/15/29-helyreigazitasi-pert-vesztett-tavaly-a-kormanymedia-ebbol-13-at-az-origo-bukott/ | 2023-03-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban, a korrupciógyanús eljárások emlegetése pedig csak alaptalan politikai hisztériakeltés. Minderről Kovács László azután beszélt, hogy kiderült, néhány cég megbízások százait nyerte el Győrben verseny nélkül. A nagy visszhangot kiváltó eset után most újabb közbeszerzéseket néztünk át, és ismét elgondolkodtató eredményre jutottunk. Ezúttal a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. sikereit elemeztük egy szakértő segítségével. Azt tapasztaltuk, hogy a cég gyakran nyer azzal, hogy olyan nagyon rövid határidőket vállal, amikkel olyan meghatározó szereplők, mint a Porsche vagy a Mercarius sem tudja felvenni a versenyt.
15 napos határidő a 180 nappal szemben, a kiírással pontosan megegyező autók megléte – többek között ezekkel tarol Mészáros Lőrincék cége, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. a különböző autós tendereken. Egy közbeszerzési szakértővel vizsgáltuk meg a cég által elnyert megbízásokat, és érdekes ismétlődésre figyeltünk fel.
A felhívásokban az ajánlatkérők látszólag irreálisan magasra tolták fel a szállítási határidő értékelési súlyszámát. Tehát az esetek többségében a legfontosabb az volt, milyen gyorsan tudja a pályázó leszállítani az autókat, míg mondjuk az ár kevésbé számított.
Ennek köszönhetően az a cég, amelyik a legrövidebb határidőt vállalta, szinte behozhatatlan előnyre tett szert.
Egy példán bemutatva így néz ki a súlyszámok jelentősége. Az „A” cég 100 millió forintos árajánlatot ad, a „B” cég pedig 143,9 milliósat. Mivel az ár súlyszámát 75 pontban állapította meg a kiíró, az „A” cég 750, míg a „B” cég 521,2 pontot kap a megajánlott árra. Vagyis az „A” cég áll nyerésre.
A „B” cég azonban 15 napos (!) szállítási határidőt vállal, míg az „A” cég 180 naposat. A kiíró döntése alapján a szállítási határidő súlyszáma 25, így a „B” cég 250 pontot kap, az „A” cég pedig csak 20,8-at. Összességében az „A” cég így 770,8 pontot ér el, míg a B cég 771,2-t.
Vagyis, hiába a 43 százalékkal magasabb ár, végül a „B” cég lesz a befutó.
És hogy hogyan tud ilyen rövid határidőt vállalni a „B” cég? A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amit a pályázat előírt. A többi versenyzőnek pedig értelemszerűen be kellene rendelnie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőt tudnak megajánlani.
De lássuk egyesével a közbeszerzési értesítőben található 9 nyertes tender részleteit.
Gyorsaságban verhetetlenek
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve a BMSK esetében a Mészáros M1-nek nem volt nehéz dolga egyedüli ajánlattevőként.
Előbbi gépjárműbérlés és flottakezelési szolgáltatás beszerzésére írt ki közbeszerzést 4 éves időtartamra, 3 autóra. A kiírónak fontos volt, hogy minél előbb leszállítsák a gépjárműveket, amit Mészáros Lőrincék cége vállalt is, mindössze 15 napos határidővel.
A BMSK összesen 20 darab felső-közép kategóriás személygépjárművet szeretett volna bérelni. Számukra az alacsony ár volt mérvadó, de második helyen itt is a gyorsaság állt. Ezért a Mészáros M1 Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Mészáros Autó Javító Kft. 148 milliós közös ajánlata megfelelt az állami cégnek, pedig az eredetileg becsült összeg 131 millió forint volt.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | atlatszo.hu
Látszólag komolyabb volt a verseny a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) tenderénél. Itt 5 db személygépjárműből álló flotta beszerzésére írtak ki pályázatot 3 éves bérleti szerződés keretében. Rögtön öt cég is jelentkezett: a Mercarius Flottakezelő Kft., a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a UFleet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Utóbbi azonban olyan ajánlatot tett, amivel a többiek nem tudtak versenyezni.
Mészáros cége mindössze 15 napos határidőt kért a flotta biztosítására, miközben a többi cég 150, 179 és 180 nappal vállalta volna a leszállítást.
Mivel a rövid határidő az értékelésnél kiemelkedő szempont volt, hiába adott a Mercarius olcsóbb ajánlatot, Mészárosék cége még így is magasabb összpontszámot kapott. El is nyerték a megbízást.
Szintén ők lettek a befutók a NIPÜF két másik tenderén is. Az 1 darab, egyterű személygépjárműre vonatkozó flottaszolgáltatást (4 évre), és a 4 SUV-jellegű, illetve 1 kombi személygépjárműre vonatkozó, 3 éves flottaszolgáltatást is ők nyerték.
Ugyan az első esetben 90 napos határidőt ajánlottak, a másik pályázót, a Mercariust – miután nem adott le időben egy hiánypótlást – kizárták, így ez is elég volt a győzelemhez. A második esetben pedig a Mészáros-cég ismét 15 napos határidővel (plusz alacsonyabb árral) szállt versenybe, így az ezen tenderen is induló Mercariusnak ezúttal sem volt esélye a 150 napos ajánlatával.
Fűthető bőr sportkormány
Ahogy azt lapunk nemrég megírta, az Agrárkamara flotta-szerződéséért szintén a Mercarius Kft.-vel küzdött meg a Mészáros M1 Kft. – igaz, ezúttal sem kellett nagyon izgulniuk. A Mercarius ajánlatát ugyanis ismét érvénytelenítették, így a felcsúti vállalkozás nettó 876 milliós ajánlatát fogadták el. Igaz, ezt később nettó 909 millió forintra emelték egy szerződésmódosítással.
Közel egymilliárdért bérel autókat az agrárkamara Mészároséktól | atlatszo.hu
Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők.
A műszaki leírás láttán joggal merül fel a kérdés, hogy miért kellenek az Agrárkamarának olyan autók, amelyekben elektromosan zárható csomagtartó, sötétített üvegezés vagy épp fűthető bőr sportkormánykerék van, de az izgalmasabb kérdés mégsem ez.
Hanem az, hogyan lehetett Mészárosék cégének pont ennyi és pontosan ilyen felszereltségű autója „kéznél”. Megkérdeztük a jelenségről a Mészáros M1 Kft.- is, de a cég cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Utólag kértek áremelést és hosszabbítást
Ismét a Mercariust, illetve a LeasePlan Hungária Gépjárműpark Kezelő és Finanszírozó Zrt.-t körözte le Mészárosék cége a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzésén. A 313 gépjármű beszerzéséről szóló, nettó 3,8 milliárdos tenderen nemcsak olcsóbb ajánlatot adott, de jóval rövidebb határidőt is ígért, mint a másik két cég, amelyeknek 245 napra lett volna szükségük. Érdekesség, hogy később itt is árat emeltek a „jelentős mértékű
kamatváltozásra” hivatkozva, és így a nettó ár 4,2 milliárda nőtt.
Ez az összeg pedig már pontosan megegyezik azzal, amit a LeasePlan Hungária ajánlott az elején, és amivel veszített.
A LeasePlan a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. pályázatán már nem indult, de a Mercarius sem tudta vállalni, hogy a szerződés aláírását követően 15 naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a teljes gépjárműflottát. A Mészáros-cégnek azonban ez nem jelentett problémát. Így el is nyerték a 25,5 + 12,9 milliós gépjárműbérleti és flottakezelési megbízást.
A vizsgált közbeszerzések közül mindössze egy zárult a Mercarius sikerével. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tenderének egyik részajánlatát sikerült elcsípniük, miután 50 napos határidőt ajánlottak Mészárosék 90 napjával szemben. A második és a harmadik részajánlatnál viszont már jött a papírforma: a Mészáros M1 Kft. 130 és 50 napos határidővel is nyerni tudott, miután az autós nagyágyú Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. egyáltalán nem vállalt előteljesítést.
Pedig a Porsche mindkét esetben olcsóbban biztosította volna a gépjárműveket, mint Mészárosék.
A harmadik pályázó LeasePlan Hungária Gépjárműpark Kezelő és Finanszírozó Zrt. mindhárom résznél érvénytelen ajánlatot adott.
A vízmű tendere azért különösen érdekes, mert miután a Mészáros M1 Kft. a rövid szállítási határidő felülsúlyozásával nyerte el azt, hamarosan a határidő meghosszabbítását kérték a megrendelőtől. Az indoklás szerint a félvezetőket (mikrochipeket) érintő, nagy mértékű hiány (amit az ukrán-orosz háború csak fokozott) oka a késlekedésnek. Ezt a kiíró el is fogadta, és aláírta a szerződésmódosítást.
Bámulatos fejlődésen megy át a cég
De mit tud a Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság, hogy ennyire sikeres? A felcsúti céget 2016-ban alapították. Fióktelepe egy van, Budaörsön, a Keleti utca 1. szám alatt.
A cég főtevékenysége a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, valamint a személygépjármű kölcsönzése. A kft. a cégadatok szerint 3 milliós tőkével indult, tavaly azonban ez az összeg már 1,2 milliárd forint volt. A társaság éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, 2021-ben viszont már 4,6 milliárd. A nyereség a rekordforgalom ellenére mindössze 141 milliót tett ki két éve, viszont a vállalkozás eszközeinek értéke jelentősen megnőtt.
A kft. ügyvezetője Urfi Beatrix, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., amely Mészáros Lőrinc tulajdona. A cég létszáma 2018 decemberében ugrott meg 3 főről 54-re, majd 2020-ban, a pandémia alatt lement 68-ról 36-ra. Most 64 dolgozójuk van. A Mészáros M1 Kft. 2021-ben nyerte az első közbeszerzését, azóta összesen 11-et húzott be.
Nagyjából ott nem nyertek, ahol nem indultak
Minden sikere ellenére a Mészáros M1 még messze van az olyan „nehézfiúktól”, mint a Mercarius vagy a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. Ezért is érdekes, hogy utóbbiak miért veszítenek gyakran a Mészáros M1 Kft.-vel szemben.
Hogy pontosabb képet kapjunk, megnéztünk találomra 11 olyan tendert, amit a Mercarius, és 11 olyat, amit a Porsche nyert. Arra voltunk kíváncsiak, indult-e ezeken Mészárosék cége.
A Mercarius esetében 11-ből csak 2 olyat találtunk, ahol indult a Mészáros M1 is, de veszített. Emellett kiderült az is, hogy a Mercarius 1 napos határidőt is tudott vállalni, tehát a rövid határidő nekik sem mindig jelent gondot. A versenytárs viszont többnyire a Porsche, a MOL Fleet és a Postaautó volt.
A Porsche 11 nyertes tenderéből viszont egy olyat sem találtunk, amelyen a Mészáros M1 is indult volna.
A vizsgált 22 szerződésnél szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb ár volt a döntő.
Rogánék is tőlük béreltek autót
És hogy kiknél tudott jobb lenni a Mészáros M1 Kft.?
Az 1993-ban alapított Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. tulajdonosa a Porsche Bank AG. A cég forgalma az elmúlt években 29 és 38 milliárd forint között mozgott, és számos állami megbízást nyertek el.
Gépjárművek karbantartására és javítására is elkölt a rendőrség több százmillió forintot a Porsche Lízingnél | atlatszo.hu
Korábban a Porsche nyerte a rendőrségi gépjárművek vásárlásra kiírt beszerzést, most a gépkocsik javításáról és vizsgáztatásáról szóló tendert is a cég vitte el.
A Mercarius Flottakezelő Kft.-t 1996-ban alapították eredetileg ÁGO-STONE Szolgáltató Betéti Társaság néven. A cég jelenlegi tulajdonosa a Mercarius Invest Kft., Koleszár Róbert és Szűcs László. A társaság 2017 óta 4,5 milliárd forintról 14,4 milliárdra tornázta fel a bevételét, a dolgozói létszámot pedig 73-ról 187-re növelte. Csak idén 11 közbeszerzést nyertek el.
A Mercariusról 2017-ben írtuk meg, hogy a neve felbukkant az öt legnagyobb értékű szerződések egyikében, amit az MVM Paks II. Zrt. kötött 2014 és 2016 között.
A Közérdekvédelmi Központ közzétette a paksi bővítés előkészítése során kötött szerződéseket | atlatszo.hu
A Közérdekvédelmi Központ honlapján nyilvánosságra hozta az MVM Paks II. Zrt. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban kötött szolgáltatási és beszerzési szerződéseit, mivel azokat továbbra sem tette hozzáférhetővé az atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalat.
Majd a 24.hu számolt be arról, hogy a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank magyarországi cégének, a Sberbank Magyarország Zr.t-nek zálogjoga lett a kft-n. Ugyan az orosz-ukrán háború miatt a zrt.-t felszámolják, a zálogjog még él, és várhatóan a Takarékbankkal egyesülő MKB Bankhoz kerül majd át.
Később az Mfor mutatott rá, hogy a több mint 9500 autóból álló gépjárműparkkal bíró Mercarius nyerte a Paks II. Zrt újabb, 993,13 millió forintos keretszerződését (ez volt az egyik az említett 2 tenderből, amin a Mészáros M1 is indult, de veszített).
A legérdekesebb felfedezést azonban a Direkt36 tette, amikor rábukkantak, hogy
Rogán Antal és felesége 2008-tól kezdve több olyan nagy értékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt.
De más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit. „Egy, a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, – aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt – szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt” – írta 2019-ben a Direkt36.
Látható, hogy mindkét cég nagypályás, Mészáros Lőrincék cége azonban mégis köröket tud rájuk verni. Persze 2017 óta tudjuk, hogy az egykori felcsúti polgármester „talán okosabb, mint Zuckerberg”, így nincs min csodálkozni.
„A magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb”
Arról, hogy a közbeszerzések – eredeti funkciójukkal szemben – hogyan válhatnak a „legális lopás eszközévé”, nemrég írtunk a budapesti Korrupciókutató Központ (CRCB) elemzése kapcsán.
A CRCB több ezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva többek között arra jutott, hogy van egy – meg nem nevezett – stabilan fideszes vezetésű település, ahol három cég szinte képtelen volt veszíteni. Az egyik cég 556 közbeszerzési kiíráson indult és mindegyiket megnyerte, a második cég 598 tendert nyert és 7 alkalommal vesztett, míg a harmadik 297 eljáráson nyert és kettőn vesztett.
Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek | atlatszo.hu
Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.
Az Átlátszó egy szakértő segítségével kiderítette, hogy az érintett város Győr, a cégek pedig a Strabag Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR Hungária Villamosipari Kft. voltak. Mindhárom vállalkozás erős politikai hátszéllel rendelkezik.
A cégek azonban valójában nem nyertek el több száz közbeszerzést, hanem egy-egy nagy keretmegállapodást kötöttek velük. A keretmegállapodás nyertesei pedig ezután mindent vittek, amit ennek a megbízásnak a részeként írtak ki a következő években.
Bár a nagy visszhangot kiváltó ügyben nem indult nyomozás, cikkünk megjelenését követően
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke fontosnak érezte, hogy a Magyar Nemzetben magyarázza a bizonyítványt.
Kovács a kormányközeli lapnak elmondta, a magyar közbeszerzési rendszer semmivel sem rosszabb például az osztráknál, a németnél vagy a belgánál – sőt, a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban. Hozzátette, szerinte a CRCB elemzésével és az egyajánlatos szerződések magas számával kapcsolatban alaptalan, politikai hisztériakeltés megy.
A kormány saját elemzése szerint is 30% az egyszereplős közbeszerzések aránya | atlatszo.hu
Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.
Az egyetlen nyertessel megkötött keretmegállapodásokról viszont Kovács már nem tett említést, ahogy a jelen cikkünkben szereplő gyanús pályázati kiírásokról sem.
Nem így az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport friss jelentése, amely többek között a közbeszerzési eljárások során felmerülő korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokat mutatja be. Az egyik ilyen eset, amikor
az ajánlatkérő előre elárulja egy adott cégnek, hogy pontosan mire lesz szüksége, így az már akár a kiírás idejére beszerezheti azokat.
Majd ennek köszönhetően az adott cég jóval kedvezőbb beszerzési árakkal és szállítási feltételekkel tud versenyezni a többi pályázóval szemben, illetve az erőforrásai ütemezését is a projekthez tudja igazítani.
Az antikorrupciós jelentés szerint az egyenlőtlen feltételek mellett történő ajánlattétel az egyik leghatékonyabb spekulatív ajánlattételi módszer, mivel a befolyásolás nem annyira nyilvánvaló, mint más gyakori módszerek esetében. Vannak azonban jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy egy ilyen esettel állunk szemben.
Így például, ha csak egy ajánlattevő jelentkezik a felhívásra; a specifikációk lényegesen szűkebbek vagy tágabbak, mint más hasonló korábbi kiírások esetében; vagy, ha nagy a vállalási határidő különbsége az egyik ajánlattevő és a többiek ajánlata között. | Extra rövid határidőkkel veri a nagyágyúkat Mészárosék autós cége a közbeszerzéseken | A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban, a korrupciógyanús eljárások emlegetése pedig csak alaptalan politikai hisztériakeltés. Minderről Kovács László azután beszélt, hogy kiderült, néhány cég megbízások százait nyerte el Győrben verseny nélkül. A nagy visszhangot kiváltó eset után most újabb közbeszerzéseket néztünk át, és ismét elgondolkodtató eredményre jutottunk. Ezúttal a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. sikereit elemeztük egy szakértő segítségével. Azt tapasztaltuk, hogy a cég gyakran nyer azzal, hogy olyan nagyon rövid határidőket vállal, amikkel olyan meghatározó szereplők, mint a Porsche vagy a Mercarius sem tudja felvenni a versenyt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/20/extra-rovid-hataridokkel-veri-a-nagyagyukat-meszarosek-autos-cege-a-kozbeszerzeseken/ | 2023-03-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hosszas várakozás után végre megkaptuk a Külügyminisztériumtól, hogy mennyibe került Orbán Viktor miniszterelnök és közel 40 fős kíséretének bécsi luxusútja tavaly júliusban. Bár Bécs csupán néhány óra autóút Budapesttől, Orbán és kísérete kint töltött egy éjszakát az osztrák kancellárral való rövid megbeszélés miatt. Ez meglehetősen drága döntés volt: a külügytől kapott adatok szerint a miniszterelnöki delegáció két ötcsillagos hotelben aludt, és a szállásköltség 5,5 millió forint közpénzbe került.
A magyar miniszterelnök 2022. július 28-án találkozott ausztriai kollégájával, az ottani kormányt irányító Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról és az illegális migrációról tárgyaltak. A hivatalos kormányzati tájékoztatóból kimaradt, de az Azonnali megírta (a cikk sajnos már nem elérhető), hogy rendkívül népes stáb, mintegy 40 fő kísérte Orbán Viktort.
Az a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közölt fotón is látszik, hogy Orbánnal ment Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, továbbá Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár és Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is. Az Azonnali szerint viszont rajtuk kívül 25 fős stáb kísérte a miniszterelnököt, plusz Szijjártó is vitt körülbelül 10 főt, így a küldöttség létszáma összesen 40 fő körül volt.
A lap arról is beszámolt, hogy bár Bécs csupán néhány óra autóval Budapestről, és a hivatalos program mindössze 2-3 óra hosszan tartott, a magyar delegáció nem jött haza utána, hanem Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban töltötte az éjszakát. A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) volt kivehető egy éjszakára.
Az Azonnali cikke után Kálmán Olga ex-tévés, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. A képviselő azt tudakolta, hogy mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor „bécsi rongyrázása”, és hajlandóak-e az út számláit nyilvánosságra hozni; de csak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozó mellébeszélést kapott válaszul.
Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el | atlatszo.hu
Az Azonnali szerint a találkozó meglehetősen rövid volt: Orbán Viktor fél órát tárgyalt négyszemközt Karl Nehammerel, ezalatt a minisztereknek és Orbán Balázsnak is szerveztek egy-egy kétoldalú találkozót, majd volt egy félórás plenáris megbeszélés, végül egy egyórás ebéd. Vagyis összesen 2 óra, szünetekkel együtt max.
Először csak 541 ezret mondtak
Mi az ügyről szóló első cikkünk megírása előtt közadatigénylésben érdeklődtünk az út költségeiről az összes szóba jöhető minisztériumnál (Miniszterelnökség, Miniszterelnökségi Kormányiroda, Miniszterelnökségi Kabinetiroda, Külügyminisztérium), de a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadást.
A 45 nap letelte után a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kabinetiroda közölte, hogy ők nem is adatkezelők az ügyben. Ezt nyilván tudták másfél hónappal korábban is, csak húzták az időt. A Külügyminisztérium pedig újabb 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd az összesen 3 hónap letelte után, november végén küldtek érdemi választ.
Eszerint „Orbán Viktor és delegációja 2022. július 27-28. közötti bécsi útja során az adatigénylés benyújtásának időpontjában (2022. augusztus 21. – a szerk.) rendelkezésre álló elszámolás szerint 341.800 forint összegű napidíj előleg és 199.452 forint összegű egyéb dologi költség előleg merült fel.”
A Külügyminisztérium 541 ezer forintos kiadást vallott be Orbánék bécsi luxusútjáról | atlatszo.hu
A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) volt kivehető egy éjszakára.
1 éjszaka 5,5 millió forintért
A Külügyminisztérium válaszából annyi kiderült, hogy csupán egy dologban tévedett az Azonnali: nem az osztrák kancellárral való találkozás éjszakáját, hanem az előzőt töltötte Bécsben Orbán Viktor és kísérete, hiszen a külügy 2022. július 27-28. dátummal hivatkozott az útra. Ez azonban a lényegen nem változtató részletkérdés, hiszen a kint töltött éjszakát nem tagadták.
Nem adtuk fel a költségek utáni kutatást: rögtön a Külügyminisztérium válasza után, 2022. november végén egy újabb adatigénylésben kértük ki a bécsi út költségeit. Erre először jött a szokásos 45 napos hosszabbítás, de január közepén nem húzták tovább az időt, hanem megérkezett végre az érdemi válasz is.
Orbánék bécsi útja összesen 7,2 millió forintba került, amiből 5,5 millió forint volt a szállásköltség.
A szállás mellett felmerült 1,1 millió forint reprezentációs költség, 427 ezer forint napidíj, 141 ezer forint tolmácsköltség, és közel 73 ezer forintnyi „dologi költség”.
Külön rákérdeztünk arra is, hogy a delegáció melyik hotel(ek)ben szállt meg, így a Külügyminisztérium erre is kénytelen volt válaszolni. Szijjártó Péter tárcája azt közölte, hogy:
„Miniszterelnök úr és delegációjának egy része a Hotel Bristol szállodában szállt meg. További, különböző tárcákhoz köthető delegációtagok a Hotel Sacher Wien szállodában szálltak meg.”
Két ötcsillagos szállodában aludtak
Ahogy azt már korábban bemutattuk, a Hotel Bristol Bécs egyik legdrágább szállodája. Nem messze tőle, az operaház másik oldalán található a Hotel Sacher, ahol a külügy közlése szerint a delegáció másik része szállt meg.
A Sacher szintén egy ötcsillagos szálloda, ahol – honlapja szerint – a magasélet és a vendégszeretet találkozik. 1876-os megnyitása óta olyan ismert emberek is megszálltak már benne, mint II. Erzsébet volt angol királynő, John F. Kennedy volt amerikai elnök, Sharon Stone színésznő, Justin Bieber énekes, és a topmodell Naomi Campbell.
A jelenlegi foglalási lehetőségek szerint a legolcsóbb szoba egy éjszakára 600 euró (400-as árfolyammal kb. 240 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály 800 euró (kb. 320 ezer forint), a legdrágább lakosztály (Grand Signature, 95 négyzetméter) pedig 2700 euró (kb. 1 millió forint). A hotel legnagyobb apartmanjának (Madame Butterfly, 180 négyzetméter) foglalhatóságát és árát sehol nem találtuk, talán ezt külön a hírességeknek tartják fent.
Az 5,5 millió forintos szállásköltség fényében teljesen érthető, hogy valaki(k)nek nagyon fájt a bécsi luxusutazás kiderülése: néhány nappal az útról szóló cikk után Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő, az Azonnali tulajdonosa bejelentette a lap megszüntetését. A Válasz Online pedig nem sokkal később megírta, hogy kirúgtak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről, amiért az út részletei nyilvánosságra kerültek.
Tavaly augusztusban a Die Presse osztrák lap arról írt, hogy Orbán és a 3 miniszter (Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Nagy Márton) hotelköltségét az osztrák Kancellári Hivatal, vagyis az osztrák adófizetők állták, erre azonban nincs hivatalos adat, és a Külügyminisztérium sem utalt rá a mostani válaszában.
Augusztus végén egyébként a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szűkszavúan beszélt a bécsi útról a Kormányinfón. A Telex kérdésére Gulyás elmondta, hogy a Hotel Bristol jó szálloda, de vannak ennél drágábbak is, és ő spórolt a benzinnel, mert Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával osztozott egy autón. A miniszter azt mondta, neki nincs oka panaszra, de „extrém luxusról kár lenne beszélni”.
Címlapkép: Karl Nehammer osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök plenáris tárgyalása Bécsben 2022. július 28-án. A kormányfő mellett Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete (j7), Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j6), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j5), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (j2) és Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára (j). (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher) | 5,5 millió forintba került Orbán Viktorék bécsi luxuséjszakája tavaly júliusban | Hosszas várakozás után végre megkaptuk a Külügyminisztériumtól, hogy mennyibe került Orbán Viktor miniszterelnök és közel 40 fős kíséretének bécsi luxusútja tavaly júliusban. Bár Bécs csupán néhány óra autóút Budapesttől, Orbán és kísérete kint töltött egy éjszakát az osztrák kancellárral való rövid megbeszélés miatt. Ez meglehetősen drága döntés volt: a külügytől kapott adatok szerint a miniszterelnöki delegáció két ötcsillagos hotelben aludt, és a szállásköltség 5,5 millió forint közpénzbe került. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/22/55-millio-forintba-kerult-orban-viktorek-becsi-luxusejszakaja-tavaly-juliusban/ | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is.
A K-Monitor szúrta ki 2022 elején, hogy a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium a karácsonyi időszakban milliárdokat osztott ki egyedi gazdaságfejlesztési támogatásként „haveri cégeknek” ásványvízüzemre és varrodára.
A civil szervezet adatigénylést nyújtott be a tárcához, hogy megismerhesse a részleteket, amiből aztán per lett. A huzavonából végül a K-Monitor került ki győztesen, miután jogerősen is nyertek a bíróságon.
A korrupcióellenes szervezet most nyilvánosságra hozta a megismert adatokat. A kiperelt szerződés alapján az
L.A.C. Holding Zrt. 781 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott a „varrodai termékek gyártása” elnevezésű projekthez.
A beruházás összértéke 1,6 milliárd forint, tehát a felét közpénzből fizeti a cég. A többit banki hitelből és 171 milliós önerőből állják. A pénzből egy új létesítményt építenek Kisújszálláson, amely „teljes mértékben alkalmas lesz az egészségügyben használatos védőruházatok, általános ruházatok és egyéb textíliák gyártására.” Az L.A.C. Holding vállalta, hogy cserébe 85 új munkahelyet létesít.
A szerződést Varga Mihály pénzügyminiszter és Horváth László, az L.A.C. Holding vezérigazgatója írta alá 2021 decemberében. A K-Monitor azt írja:
„a PM közlése szerint a támogatói döntést Miniszter úr egyedül hozza meg.”
A projekt hivatalosan 2022 végén zárult, de a Google térképének 2022 szeptemberében készült felvételén új épületnek nyoma sincs. Persze nem kizárt, hogy a már meglévő épületen belül húztak fel egy új egységet, amit az utcafrontról nem látható. A telepelyet ugyanis csak bérli a cég. A K-Monitor szerint azonban helyi szereplők nem hallottak a fejlesztésről.
Varga Mihály kedvenc vállalkozója
Az L.A.C. Holding vezérigatója és tulajdonosa, Horváth László egyben tiszteletbeli kazah konzul is. Kormányközeli vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója a FÁK-országokat érintő ügyekben, és 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is segíti a „keleti nyitást”.
Lapunk először 2014-ben foglalkozott Horváthtal, amikor az 50. születésnapjára partit szerveztek a tiszteletére a Várban, a Nemzeti Galériában. A bulihoz tűzijátékot is fellőttek, méghozzá a Dunáról. Akkoriban Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozott, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, hogy
„a fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”.
Azóta kiderült, hogy furcsa a PhD-je, és a pénztárgépbizniszben is utazik.
De az L.A.C. Zrt. neve is ismerős lehet sokaknak. A cég ugyanis 2016-ban megbízást kapott a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól: 190 millió forintért tervezhették meg a 2017. évi Asztanai Szak-világkiállításon való magyar megjelenést.
2019-ben (abban az évben, amikor Horváth is megkapta Vargától a Magyar Gazdaságért Díjat) szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott a férfi egyik cége.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”. Arról pedig mi számoltunk be 2021-ben, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre.
Az Index egyik korábbi cikke szerint
a karcagi származású Varga Mihály, a szintén karcagi Fazekas Sándor és Horváth László barátságát a közös szenvedély, Kazahsztán alapozta meg.
És „bár – egyes minisztertársaival ellentétben – Varga Mihályt elkerülik a zavaros összefonódások a magánszférával és a politika-közeli oligarchákkal, de Horváth László ügyei azért rombolják olykor a reputációját”.
A balatoni nyaralóhoz is köze volt
Persze mindez nem akadályozta meg a pénzügyminisztert abban, hogy áron alul béreljen ki egy balatoni luxusnyaralót még a pandémia idején. A medencés, nagy kertes, 204 négyzetméteres ingatlan akkor a Gyenes Resort Kft.-t tulajdonában állt, amit Budapesten jegyeztek be 2019. október 15-én, a Könyves Kálmán körút 16.-ba. Ez egyben az L.A.C. Zrt. székhelye is volt, hiszen a kft. tulajdonosa az L.A.C. Zrt. volt egészen 2020-ig.
Nagyjából egy időben azzal, hogy Varga kibérelte a házat, a cégnek új tulajdonosa lett. Mindez azonban már nem érdekes, hiszen azóta a pénzügyminiszter meg is vásárolta a luxusnyaralót.
Hivatalos: balatoni luxusházzal gyarapodott Varga Mihály pénzügyminiszter és felesége | atlatszo.hu
Lekerült a 204 négyzetméteres, medencés, gyenesdiási luxusingatlan tulajdoni lapjáról a „tulajdonjog fenntartással történt eladás” megjegyzés, így Varga Mihály és felesége a ház teljes jogú tulajdonosává vált. A balatoni villáról év elején derítettük ki, hogy hol található és mennyibe kerülhetett, majd arról is beszámoltunk, hogyan bérli azt évek óta mindössze havi 150 ezer forintért a pénzügyminiszter és családja. Mindezt úgy, hogy az ingatlanos szakértők szerint havi 500-800 ezer lett volna a reális bérleti díj.
Mészárosék Karcagon fejleszthetnek
A K-Monitor által kikért és megkapott másik szerződés Mészáros Lőrincék Vivienvíz Kft.-jéhez kötődik. A felcsúti üzletember a 2021. december 23-án aláírt szerződés szerint 3,3 milliárd forint költségvetési támogatást kapott „csomagolóanyag üzletága versenyképességének növeléséhez”.
A céget a MÁV és a Volán is megtámogatta már egy-egy megrendeléssel, sőt a palackozóüzem még külön autópályalehajtót is kapott. 2021 júliusától pedig Karcagon is működik fióktelepe. Itt egy PET hulladék hasznosító üzem készül a támogatásból.
Karcagról pedig mindenki tudja, hogy Varga Mihály szülővárosa.
Fejlődik is a település rendesen. Tavaly írtuk meg, hogy felújítják a városi sporttelepet, miután a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánította a beruházást. Majd a 6,2 milliárdos fejlesztést egy bálok és konferenciák tartására is alkalmas, többszintes létesítmény tervezése követte, nettó 7,4 milliárd forintért. De Karcagon rozsdásodott a milánói világkiállításra készült Sámándob csontváza is 26 millió forintért.
Multifunkciós csarnokot is kap Karcag 7,4 milliárdért, lesz hol bálozni | atlatszo.hu
Csak egy hónapja írtuk meg, hogy 6,2 milliárd forintért újítják fel a sporttelepet Karcagon, de máris a következő beruházásnak örülhet a város. Ezúttal egy bálok és konferenciák tartására is alkalmas, többszintes létesítmény kivitelezőjét jelentették be. Az újabb „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” fejlesztés nettó 7,4 milliárd forint közpénzbe kerül, kivitelezője pedig a kormányközeli Magyar Építő Zrt. lesz.
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Business Services Hungary 2022 című, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) konferenciáján a budapesti Kempinski Hotel Corvinus szállodában 2022. október 24-én. (fotó: MTI/Soós Lajos) | Mészáros ásványvíz-cégét és a kazah konzul varrodáját is megtámogatta Varga Mihály | Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/23/meszaros-asvanyviz-ceget-es-a-kazah-konzul-varrodajat-is-megtamogatta-varga-mihaly/ | 2023-03-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tervezési hiba miatt csúszhat az M6-os autópálya építése. A mohácsi csomópontnál kimaradt egy alig párszáz méteres szakasz a közbeszerzési eljárásból, és a tervpályázatból is.
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly októberben írt ki új közbeszerzést erre a szakaszra. Schwarz-Kiefer Patrik, a Jobbik helyi politikusa szerint azonban már tavaly augusztusban tudható volt, hogy hiba csúszott a tervezésbe, és
kifelejtették azt a 595 méter hosszú szakaszt, ami a már meglévő utat és az új pályát köti össze.
A Jobbik politikusa Facebook-posztjában megmutatta, hogy néztek ki az eredeti tervek, és hogy egészültek ki az 595 méteres szakasszal. | Már tavaly augusztusban lehetett tudni, hogy valami nem stimmel az M6-os autópálya építésénél | Tervezési hiba miatt csúszhat az M6-os autópálya építése. A mohácsi csomópontnál kimaradt egy alig párszáz méteres szakasz a közbeszerzési eljárásból, és a tervpályázatból is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/01/m6-autopalya-epitese-mohacs-hiba-augusztus-kozbeszerzes | 2023-04-01 11:34:00 | true | null | null | Telex |
A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel akarja megtudni, hogy mire jutott az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálata, amit azután indítottak, hogy nyomozati iratok alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megpróbált kirúgatni egy bírót. A DK közleménye szerint a közérdekű adatigényléssel kérik ki a titkosított vizsgálati anyagot.
Az már tavaly nyilvánosságra került, hogy a végrehajtói kar korrupció miatt letartóztatott elnöke ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, és úgy érezte, ebben egy bíró akadályozza őt, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott, és aki kiadott egy állásfoglalást, miszerint egy már felfüggesztett végrehajtó praxisát sem lehet csak úgy átvenni.
Schadl aztán a titkárságvezetőjének arról beszélt egy, a 444 birtokába került hangfelvétel alapján, hogy „ne álljon már bele egy szájbabaszott kis járásbírósági fikabíró, most már tényleg”, és hivatalos levelet ír az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Senyei Györgynek.
Senyei végül személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel, aki a nyomozati iratok szerint azt mondta Schadlnek, hogy nem tudja kirúgatni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. Minderről itt olvashat bővebben.
Senyei tavaly január végén jelentette be, hogy ő is vizsgálatot rendelt el az ügyben. A belső, bírósági igazgatási vizsgálat eredményeit Senyei azonban nyilvános indoklás nélkül titkosította. Az Országos Bírói Tanács június közepi ülésének összefoglalója szerint az OBH elnöke „a vizsgálati anyagot a tartalmára tekintettel korlátozott terjesztésűvé minősítette és a minősített adatra hivatkozással a tájékoztatást megtagadta.”
A Schadl-ügyről szóló összefoglaló cikkünk itt olvasható, és az ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen: | A DK közérdekű adatigényléssel kéri ki az Országos Bírósági Hivatal titkosított vizsgálati anyagát Schadl ügyében | A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel akarja megtudni, hogy mire jutott az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálata, amit azután indítottak, hogy nyomozati iratok alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megpróbált kirúgatni egy bírót. A DK közleménye szerint a közérdekű adatigényléssel kérik ki a titkosított vizsgálati anyagot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/02/schadl-dk-kozerdeku-adatigenyles | 2023-04-02 11:38:00 | true | null | null | Telex |
Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t.
A vállalkozó a levélben magára egy gyorsan növekvő cégcsoport vezetőjeként hivatkozott. A Spiegel szerint a magyar cég annyira visszautasítatlannak gondolta saját ajánlatát, hogy levelében meg sem kérdőjeleződött, akarnak-e a németek az eladásról tárgyalni, hanem csak annyit kért, hogy a tárgyalások minél hamarabb kezdődjenek meg.
Az ilyenek mellett vannak kevésbé barátságos és direktebb módszerek is, írja a lap. Felidézi, hogy ilyen volt, amikor megtiltották a Duna-Dráva Cementnek, hogy engedély nélkül külföldre exportáljon, illetve amikor bevezették a bányászatot terhelő extraadót, aminek következtében a két német cég magyar leányvállalatánál veszteséges volt minden egyes zsák eladott cement.
Az építőipar mellett foglalkozik a cikk a kiskereskedelmet és az abban érdekelt német cégeket érintő magyar szabályokkal, mondván: Orbán Viktort rosszul érinti, hogy a hazai kiskerpiacot a Lidl, Spar, Aldi triumvirátus uralja. A szektort érintő odakapásnak jellemzik az árstopot és annak betartatását, a szabályok megszegésének szankcionálását. Ezenkívül a cikk szerint a külföldi cégeket egyfajta szelepként is használná Orbán, amin az emberek ki tudják ereszteni az infláció okozta feszültséget.
A szerző hivatkozik egy felmérésre, ami szerint
a Magyarországon működő német érdekeltségű cégek 18 százaléka a jogbiztonsággal kapcsolatos aggályait látja a legnagyobb befektetési kockázatnak.
A közelmúltban több mint egy tucatnyi cég tömörült érdekvédelmi szervezetbe, miután úgy érzik, hogy veszélyben van a működésük a kormány jól felismerhető sémáján alapuló taktikázása miatt. Ennek a képlete jellemzően ugyanaz: rendeletekkel ellehetetlenítik egy cég működését, majd megjelenik egy jó szándékú kormányközeli üzletember, aki felajánlja, hogy megvásárolná a céget, hogy még dinamikusabban tudjon erősödni cégcsoportja.
Orbán egyik legnagyobb kritikusa, a kereszténydemokrata CDU konzervatív politikusa, Gunther Kristbaum. A cikkben azt mondja: Orbán Viktor azzal, hogy rendeletekkel cégeket ellehetetlenít, majd a holdudvarához tartozó üzletemberekkel felvásároltat, olyan maffiamódszereket használ, amit az Európai Unióban elképzelhetetlennek tartott korábban. | Spiegel: Maffiamódszerekkel szorítaná ki az Orbán-kormány a német cégeket Magyarországról | Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/02/spiegel-ellehetetlenito-szabalyokkal-majd-visszautasithatatlan-felvasarlassal-szoritana-ki-a-kormany-a-nemet-cegeket-magyarorszagrol | 2023-04-02 11:46:00 | true | null | null | Telex |
A 60 millió forintos uniós támogatásból épült, erdő nélküli lombkoronasétány miatt már az is kívülről fújja Nyírmártonfalva nevét, aki az ügy kirobbanása előtt nem is hallott a hajdú-bihari településről. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő most arról posztolt, hogy talált egy másik uniós forrásból épült beruházást is a faluban, ami szintén kérdéseket vet fel. Egy vágóhídról van szó, ami Hadházy szerint szemmel láthatóan üresen áll, nem folyik gazdálkodás az épületben. Az elhagyatott vágóhíd pár száz méterre található a híres-neves lombkoronasétánytól.
A meghívó tanúsága szerint a vágóhidat 2015-ben adták át. Ebben az szerepel, hogy „a rendezvény célja a VM 35/2013. (V.22) VM rendelete az Európai
Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER
fejezetének végrehajtásának támogatása keretében (2013), a Dél-Nyírség,
Erdőspuszták LEADER Helyi Egyesület Helyi Akciócsoporthoz és a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott pályázat »Vágópont
kialakítása és üzemeltetése« elnevezésű projekt által megvalósult beruházás
bemutatása.” Vagyis ez bizonyítja Hadházy szerint, hogy a vágóhíd EU-s pénzből épült, noha ezt semmi nem jelzi a helyszínen.
Hadházy szerette volna megkérdezni a falu polgármesterét, Filemon Mihályt, hogy mennyi támogatást kapott a vágóhídra, de azt mondta neki, hogy semmi köze hozzá. Erről mi is megkérdeztük a polgármestert, amint válaszol, frissítjük cikkünket. | A híres lombkoronasétány közelében EU-s pénzből épült vágóhíd, de senki nem használja | A 60 millió forintos uniós támogatásból épült, erdő nélküli lombkoronasétány miatt már az is kívülről fújja Nyírmártonfalva nevét, aki az ügy kirobbanása előtt nem is hallott a hajdú-bihari településről. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő most arról posztolt, hogy talált egy másik uniós forrásból épült beruházást is a faluban, ami szintén kérdéseket vet fel. Egy vágóhídról van szó, ami Hadházy szerint szemmel láthatóan üresen áll, nem folyik gazdálkodás az épületben. Az elhagyatott vágóhíd pár száz méterre található a híres-neves lombkoronasétánytól. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/02/hadhazy-akos-vagohid-unios-tamogatas-nyirmartonfalva-lombkoronasetany | 2023-04-02 11:54:00 | true | null | null | Telex |
A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság a múlt hét pénteken tartott tárgyaláson – derül ki a Greenpaece Magyarország közleményéből.
A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület január 30-án indítottak pert azért, mert a kormányhivatal tavaly decemberben meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét. A Fertő tavi turisztikai beruházás környezetvédelmi működési engedélyének kiadásával a civilek szerint az illetékes kormányhivatal hazai és nemzetközi jogszabályokat is megsértett.
A 2022 nyarán felfüggesztett beruházás gazdája tavaly év végéig az állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. volt, ami a megszűnése előtt kezdeményezte a Fertő tavi projekt környezetvédelmi működési engedélyének kiadását. Meg is kapta, ráadásul közel 50 százalékkal nagyobb területre vonatkozott, mint a korábbiak. A megszűnő állami cég jogutódja a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium lett.
Az egyelőre jegelt beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területen zajlik, amely a tóval együtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A Greenpeace és a helyi civilek a terület teljes ökológiai helyreállítását követelik, és azt szeretnék elérni, hogy csak egy kisebb léptékű turisztikai fejlesztést végezzen az állam a területen, amely figyelembe veszi a tó természetes adottságait és megóvja annak élővilágát.
„Üdvözöljük a bíróság döntését, ami véleményünk szerint igazolja, hogy szabálytalanságok fordultak elő a beruházás engedélyezésében. Ez egy nagyon fontos siker számunkra, de munkánkat egészen addig folytatni fogjuk, amíg a Kormány teljesen át nem gondolja a fejlesztést. Véleményünk szerint a tervezett EU-s természet-helyreállítási törvény szellemében csak a vízitelep korábbi területét és nem a tervezett 77 hektárt lehetne turisztikai céllal hasznosítani” – idézi a közlemény Kun Zoltánt, a Fertő tó Barátai Egyesület titkárát.
„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Fertő partján csak egy helyi igényeket kielégítő, szelíd turizmust biztosító fejlesztést végezzenek úgy, hogy a terület európai szempontból is kiemelkedő élővilága ne sérüljön” – idézik Rodics Katalint, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelősét. | Visszavonatta a bíróság a Fertő tavi beruházás engedélyét | A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság a múlt hét pénteken tartott tárgyaláson – derül ki a Greenpaece Magyarország közleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/03/ferto-to-beruhazas-birosag-itelet-engedely-visszavonas | 2023-04-03 11:58:00 | true | null | null | Telex |
Országgyűlés;Paks II.;
2015-03-03 20:00:00
Örök magyar atomtitok
Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.
Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben számos törvényt módosított. Közülük a leginkább meghökkentő az a passzus volt, mely szerint a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg beruházáshoz köthető szerződések, üzleti, műszaki, döntést megalapozó adatok. Magyarán gyakorlatilag a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi információt egy emberöltőnyi időre titkosított a kormánypárti többség.
Az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek ezek után nem marad más lehetőségük, mint Áder János köztársasági elnöknél elérni, hogy ne írja alá a törvényt, illetve az még a kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Öt civil szervezet, a Transparency International, az Átlátszó, a K-monitor, az Energiaklub és a TASZ a köztársasági elnökhöz címzett nyílt levelükben részletesen indokolták, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, mindemellett uniós irányelvekbe is ütközik a tiltást elrendelő paragrafus.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett, a szavazás után közölte, a titkosítás sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infótörvény-ellenes is. Hozzátette: nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.
Az MSZP szerint a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint is a titkosítással a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke a PM nevében azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.
A Liberálisok részéről Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke a titkosítás elutasítása mellett magát a paksi bővítést szükségtelennek minősítette. Úgy vélte, a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.
Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonság szempontjából kényes adatokra jelenleg is hatályos törvények vonatkoznak. Ezzel szemben egy közpénzen finanszírozott óriás beruházás esetében igenis a nyilvánosságra tartoznak, hogy például milyen háttértanulmányok igazolják, hogy az atomerőmű bővítésre szükség van, pontosan hogyan akarja a kormány finanszírozni a beruházást. Az is a közre tartozik, hogy a beruházás költségében mekkora részt képviselnek az adófizetői pénzek és mekkorát az áram árába beépített források. Ezek nem nemzetbiztonsági ügyek, hanem a közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálják.
Az Európai Bizottság (EB) vizsgálni fogja egyebek mellett a paksi beruházás finanszírozási hátterét is, és ha úgy ítéli meg, hogy ez nem piaci módon történik, a kormány pedig nem tudja megindokolni, hogy miért pont ezt az erőművet támogatja és nem például egy megújuló energiát termelő beruházást, akkor a támogatás visszafizetésére is kötelezheti a feleket. Ez a jelenlegi papírforma szerint elérheti a 2 milliárd eurót is. Az EB illetékes bizottsága már jelenleg is folytat vizsgálatokat Pakssal kapcsolatban és annak eredményétől függ, hogy elindítja-e az eljárást.
Ámon Ada arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek építése időben általában csúszik és a költségek is jelentősen meghaladják a tervezettet. | Örök magyar atomtitok | Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050097_orok-magyar-atomtitok | 2015-03-03 19:31:00 | true | null | null | Népszava |
Veress Jenő;
Generali Biztosító;
2015-04-28 17:09:00
Fércmű lett a vádirat?
Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel.
Végzéssel – ítélet nélkül - fejezte be a főügyész közeli hölgyismerőse ellen csalás vádjával indult büntetőpert kedden délelőtt dr. Fülöp Géza Tibor tanácsa a IV-XV. kerületi bíróságon. Senki ne gondoljon azonban arra, hogy ezzel megúszta a 400 milliós csalással megvádolt H-né P. Mónika. Épp ellenkezőleg.
Mint arról a Népszava 2011-ben elsőként beszámolt, nő a Generali ügynökeként, a cég nyugtatömbjével, illetve más nyomtatványai segítségével extra befektetési lehetőségeket kínált a vele gyakran baráti kapcsolatban lévő régi ügyfeleinek. (A művelet leginkább a piramisjátékra emlékeztetett – utalt rá a februári tárgyaláson a bíró -, azonban legális pénzintézeti háttér látszatával.)
Megírtuk: amikor fény derült a csalássorozatra - a rendőrségi vallomások szerint - a sértettek személyesen, a velük „élettársa” révén szoros ismeretségben álló Keresztes főügyésztől is többször kértek segítséget, beszéljen a nővel: adja vissza a tőlük kicsalt pénzt.
A budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség emelt vádat ellene 2 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 13 rendbeli jelentős kárt okozó, 6 rendbeli nagyobb kárt okozó, 4 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 18 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt.
A vádirat szerint H-né Keresztes főügyészt is megkárosította, ámbár ennek valóságtartalma nem teljesen világos. A nő – bírói kérdésre tett - vallomása szerint nem voltak élettársak, csak barátok. A főügyész pedig azért adta neki a mintegy 2,5 millió forintot, hogy azt Keresztes OTP számlájáról a nő MKB-betétjére utalják, mert az pár százalékkal magasabban kamatozott.
Kiderült az is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság legalább két munkatársa is befektetett – és bukott - H-nénál.
Egy titokzatos ismeretlen ember vette át, és forgatta meg ügyfelei pénzét munkahelyén, a Generali biztosítónál – állította viszont H-né P. Mónika. Az illetőt nem nevezte meg, mondván, nincsenek bizonyítékai ellene. Azt is állította, hogy az extra kamatozású befektetésekért az évek során semmiféle juttatásban nem részesült. Épp ellenkezőleg: ügyfeleinek saját pénzén rendszeresen bevásárolt, szendvicseket vitt nekik, egyeseket taxival fuvarozott. Sőt, ha nem volt elég a befektetőnek a kifizetett kamat, saját jövedelméből pótolta azt.
A nő azt is állította, hogy – bár a gazdasági világválság idején is 20-40 százalékos, sőt volt, akinek 400 százalékos(!) évi hozamokat fizetett, minden a legnagyobb rendben volt – a fukusimai atombaleset miatt nem tudta tovább folyósítani az összegeket. A titokzatos idegen ugyanis osztrák üzletembereken keresztül japán részvényekbe fektetett be, melyek elértéktelenedtek.
A bíróság felhívta a vádlott figyelmét, hogy az „ismeretlen befektető főnök” emlegetésével tiltott pénzügyi tevékenységgel, sőt, pénzmosással vádolhatja hamisan korábbi munkaadóját, illetve vallomása más részeiben ügyfeleit is. H-né, azonban kitartott amellett, hogy a Generali „fekete befektetésekkel” keresett pénzt neki, és ügyfeleinek. Annak ellenére tette ezt, hogy a tanácselnök jelezte: emiatt újabb eljárások indulhatnak ellene.
Az első két tárgyalási napon elhangzottak, és a vádirat összevetését követően a bíróság – az ügyészséggel ellentétben – úgy látta, hogy az ügyben nem „csak” csalás, de a tiltott pénzügyi tevékenység folytatása is felmerült. Ezért – kimondatlan kritikával az ügyészi munkára – bejelentette, hogy az ilyen bűncselekményekben illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz teszi át a büntetőpert.
Hogy a rendőrség és az ügyészség figyelmét a több éves eljárás alatt véletlenül kerülte-e el a most megfogalmazott gyanú, nem tudni. A vádhatóság képviselője nem reagált a bírói döntésre. | Fércmű lett a vádirat? | Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055670_fercmu-lett-a-vadirat | 2015-04-28 19:39:00 | true | null | null | Népszava |
Kúria;hűtlen kezelés;Wolf Gyula;pécsi katolikus egyházmegye;
2015-04-24 03:03:00
Jogerős az ítélet Wolf Gyula ügyében
Elutasította a Kúria a pécsi katolikus egyházmegye volt vagyonkezelője ügyében a harmadfokú eljárást, így a Pécsi Ítélőtábla által Wolf Gyulára kiszabott 2 év 10 hónapos letöltendő szabadságvesztés jogerőre emelkedett.
- Harmadfokú eljárásra nagyon szűk körben van lehetőség, csak akkor, ha a bűnösség kérdésében első fokon és másodfokon ellentétes döntés születik – mondta Bánáti János ügyvéd. A konkrét ügyben a Kúria szerint nem született ellentétes döntés, mert a másodfokú bíróság csak minősítési okok miatt rekesztett ki részeket a bűnösség megállapításakor, ez pedig nem elegendő ok a fellebbezésre.
A Pécsi Törvényszék 2014 márciusában mondta ki első fokon bűnösnek Wolf Gyulát, és 3 év 10 hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla tavaly decemberben megváltoztatta az ítéletet: költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása miatt elítélte, de az adócsalás vádja alól felmentette a vádlottat, a szabadságvesztését pedig 2 év 10 hónapra enyhítette.
Wolf Gyula római katolikus papként dolgozott. A pécsi püspök 1994-ben - püspöki titkári feladatainak megtartása mellett - az egyházmegye vagyonkezelőjének is kinevezte. Egy 2001-es kormányhatározat alapozta meg az egyházmegye által rendszeresen fizetett kistelepülési támogatásokat.
Az erre jogosult papoknak, szerzeteseknek, kánoni misszióval rendelkező világiaknak a plébániai pénztáron keresztül az egyes egyházmegyei hatóságok fizették ki a támogatást mint adómentes személyi juttatást, megbízási szerződés alapján. Wolf Gyula olyanoknak is fizetett - például a püspökség dolgozóinak -, akik erre nem voltak jogosultak, és ezzel tisztában is volt. Az ítélet szerint a volt vagyonkezelő több mint 55 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyházmegyének. | Jogerős az ítélet Wolf Gyula ügyében | Elutasította a Kúria a pécsi katolikus egyházmegye volt vagyonkezelője ügyében a harmadfokú eljárást, így a Pécsi Ítélőtábla által Wolf Gyulára kiszabott 2 év 10 hónapos letöltendő szabadságvesztés jogerőre emelkedett. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055257_jogeros-az-itelet-wolf-gyula-ugyeben | 2015-04-24 20:01:00 | true | null | null | Népszava |
Fazekas Ágnes;
nyomozás;NNYI;beléptető rendszer;Dohány utcai zsinagóga;
2015-04-21 07:09:00
Vadas: "nem semlegesíti a rágalomhadjáratot"
Bűncselekménynek híre-hamva sincs, végre hivatalosan is kimondták, hogy megalapozatlan volt a feljelentés. Így reagált Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében indított eljárást. Nem a rendszert működtető Aviv Travel Kft. okozott kárt a hitközségnek, sőt a magyarországi zsidóságnak, hanem a feljelentés - tette hozzá.
Az ügyvezető emlékeztetett, a Mazsihisz korábban különböző tanulmányokat készített, mert javítani akartak a zsinagóga beléptetési rendszerén, a feljelentés miatt azonban mostanáig nem tudtak lépni az ügyben. Az eljárás megszüntetése viszont lehetővé teszi, hogy leghamarabb június 1-től a Mazsihisz árusítsa a jegyeket a zsinagógába, az Aviv Travel Kft. pedig majd látogatókat szervez és idegenvezetői szolgáltatást kínál.
Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) időközben leváltott ügyvezető igazgatója, aki a mai vezetők szerint néhány hónapos ténykedése során sok kárt okozott a hitközségnek, még tavaly októberben tett feljelentést az ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt. A Dohány utcai zsinagóga kiszervezett beléptetésből ugyanis véleménye szerint kevesebb pénz folyt be a hitközséghez, mint amennyinek kellett volna. A BZSH ügyvezetője Kunost is megvádolta és kezdeményezte, hogy a beléptetőrendszert működtető céggel kötött szerződést függesszék fel. Heisler András, a Mazsihisz elnöke novemberben a Népszavának kijelentette, ez már nem játék, Schwezoff "ámokfutása" miatt ugyanis a magyarországi zsidóság becsülete forog kockán. Kunos akkor "szakmai öngyilkosságnak" nevezte, hogy a BZSH ügyvezetője szerződést akart bontani a beléptetőrendszert működtető céggel. "Nem gondolhatod komolyan, hogy ripsz-ropsz át lehet venni az Aviv Travel Kft. feladatkörét" - írta akkori nyílt levelében Schwezoffnak.
A zsinagóga online jegyértékesítői és beléptetési rendszerének megújítására november végén zárt meghívásos pályázatot is kiírtak, amit január elején a vádaskodások, leváltások és a feljelentés miatt kialakult helyzetben visszavontak. A Mazsihisz ügyvezetője nem mondott le a rendszer fejlesztéséről, ezért tervei szerint új pályázatot írnak majd ki.
Januárban Schwezoff menesztette Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbiját és feleségét is, akik szerinte a zsinagóga tervezett új beléptetési rendszerének pályáztatásakor valakit előnyben részesítettek. A zsinagóga közössége tiltakozott Fröhlich elmozdítása ellen, így a Mazsihisz átvette állományába őt, s a Dohány utcai zsinagógába delegálta főrabbiként, Schwezoff leváltása után pedig visszahelyezték posztjára. Frölich örül, hogy bebizonyosodott, nem "bűnöző és nem bűnrészes".
Vadas Vera, a beléptető rendszert működtető Aviv Travel Kft. tulajdonosa számára pedig nem volt váratlan a megszüntető határozat, mert tudta, hogy nem történt bűncselekmény. Schwezoff ugyan korábban azt állította, hogy október 31-ével a BZSH szerződést bontott Aviv Travel Kft. tulajdonosával, ez valójában a mai napig nem történt meg. A kiszervezett beléptetés miatt nem érte vagyoni hátrány a hitközséget, tavaly 500 millió forint volt a bevétel. A Dohány utcai zsinagóga turisztikai beléptetéséről 2002-ben kötött szerződést a céggel a Mazsihisz, azóta ez minden évben egyre több pénzt hoz a zsidó közösségnek. Vadas lapunknak arról is beszélt, a jövőben is mindent megtesznek, hogy növelni tudják a bevételt, ami a hitközség költségvetésének fontos része.
Az Aviv Travel Kft. és a Plaza Szerviz Bt. Vadas Vera nevével Schwezoff "jóvoltából" tavaly több híradásban szerepelt. A rágalmakat és a valótlan híreszteléseket a cégtulajdonos visszautasította és jelezte, hogy az ügyben minden jogi eszközt igénybe vesz. Fájónak tartja viszont, hogy ugyan a nyomozó hatóság megszüntető határozatot bocsátott ki, ez nem semlegesíti azt a rágalomhadjáratot, amit a jobboldali sajtó ellene és a cégei ellen folytatott és amivel - mint fogalmazott - adott esetben akár kettétörhetik egy ember karrierjét, életét. | Vadas: "nem semlegesíti a rágalomhadjáratot" | Bűncselekménynek híre-hamva sincs, végre hivatalosan is kimondták, hogy megalapozatlan volt a feljelentés. Így reagált Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében indított eljárást. Nem a rendszert működtető Aviv Travel Kft. okozott kárt a hitközségnek, sőt a magyarországi zsidóságnak, hanem a feljelentés - tette hozzá. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054860_vadas-nem-semlegesiti-a-ragalomhadjaratot | 2015-04-21 20:13:00 | true | null | null | Népszava |
Farkas Flórián;ORÖ;Híd a munka világába;alternatív vizsgálóbizottság;
2015-04-03 19:54:00
Eltékozolt roma-pénzek: az ORÖ nem fogadja el Balog döntését
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) "alternatív vizsgálóbizottsága" szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter téves információk alapján hozta meg döntését a Híd a munka világába nevű projektről. Vajda László, a vizsgálóbizottság elnöke közleményében hangsúlyozta: az ügy kapcsán jelenleg is több bűncselekmény gyanúja miatt eljárást folytatnak a hatóságok.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy befejeződött a "Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a munka világába" című projekt ellenőrzése; találtak néhány szabálytalanságot, de ezek nem befolyásolják a program folytatását.
lásd: http://nepszava.hu/cikk/1053114-a-mi-kutyank-kolyke---balog-megmenti-farkas-floriant
Vajda László, az ORÖ több képviselője által létrehozott "alternatív vizsgálóbizottság" elnöke kifejtette: több eljárás van folyamatban az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában a "Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a munka világába" ügy kapcsán is a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán, a VII. kerületi rendőrkapitányságon többek között költségvetési csalás, nagyobb értékre elkövetetett hűtlen kezelés bűntette elkövetésének alapos gyanúja okán.
Kiemelte továbbá: mostanáig sem tisztázott, hogy az ORÖ milyen felhatalmazás alapján és milyen forrásból vásárolta meg a Gellérthegy utca 21. szám alatt található ingatlant, s hogy a piaci árnál "jóval magasabb összegben bérelt" gépjárműveket kik és milyen célra használják. Vajda László azt írta: felajánlják Balog Zoltánnak azon bizonyítékaikat, amelyek "túlmutatnak az egyes bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúján". | Eltékozolt roma-pénzek: az ORÖ nem fogadja el Balog döntését | Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) "alternatív vizsgálóbizottsága" szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter téves információk alapján hozta meg döntését a Híd a munka világába nevű projektről. Vajda László, a vizsgálóbizottság elnöke közleményében hangsúlyozta: az ügy kapcsán jelenleg is több bűncselekmény gyanúja miatt eljárást folytatnak a hatóságok. | null | 1 | https://nepszava.hu/1053190_eltekozolt-roma-penzek-az-oro-nem-fogadja-el-balog-donteset | 2015-04-03 20:31:00 | true | null | null | Népszava |
Felmentették az egykori debreceni ref.tanítóképző volt rektorát
Bizonyítottság hiányában felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás bűntett, valamint a hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól a Debreceni Járásbíróság szerdán az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjét, a főiskola volt rektorát, valamint az intézmény egyik külső óraadóját és oktatásszervezőjét.
A volt rektor ellen 2011-ben névtelen feljelentés alapján indítottak eljárást. A feljelentés arra utalt, hogy V. Zoltán intézetvezetőként megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős oktató betéti társaságával, de a megbízásban szereplő órákat nem a külsős oktató tartotta meg a főiskolán, hanem V. Zoltán, így a megemelt óradíj hozzá jutott vissza. Az így kifizetett összeg megközelítette a másfél millió forintot.
A Debreceni Járásbíróság ítélete szerint a vádlottak nem követtek el csalást, a jogtalan haszonszerzést ugyanis nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A megbízási szerződéseket a polgári törvénykönyv passzusai alapján is értelmezte a bíróság, eszerint a megbízott más közreműködőt is igénybe vehet a szerződés teljesítéséhez, és ehhez akár szóbeli megállapodás vagy ráutaló magatartás is elegendő. A bírósági tényállás szerint a 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így az intézmény több külső óraadóval is szerződött.
A vádlottak kitartottak amellett, hogy V. Tibor - az ügy másodrendű vádlottja, a külsős oktató - szakmai támogatást nyújtott az órákhoz, sőt óravázlatokkal, tematikákkal is segítette V. Zoltánt. Az, hogy a V. Zoltán által átvett megbízási díj kihez került, azt nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania a bíróságnak. A tantárgyfelosztásból, az órarendből egyébként egyértelmű volt mindenkinek, hogy nem a másodrendű vádlott fogja megtartani az órákat. Az órák nem maradtak el, a hallgatók sem kifogásolták az óra minőségét, az elsőrendű vádlott teljes mértékben alkalmas volt az órák színvonalas megtartására, az intézménynek nem keletkezett kára a helyettesítésből. Minden tanú megerősítette, hogy a külső óraadó alkalmazásáról szóló szerződés az akkreditáció szempontjából valóban nélkülözhetetlen volt.
Lippai Mónika bíró szerint a vádlottak nem tévesztették meg a korábbi rektort sem, hiszen Cs. Péter tudta és beleegyezése mellett készült a szerződés, illetve a tantárgybeosztásról is tudomása volt. Az eljárás során egy e-mail is bizonyította azt, hogy maga a rektor utasította a tanszékvezetőt a külső óraadó helyettesítésére.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett, a vádlottak és azok védői tudomásul vették a döntést. | Felmentették az egykori debreceni ref.tanítóképző volt rektorát | Bizonyítottság hiányában felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás bűntett, valamint a hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól a Debreceni Járásbíróság szerdán az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjét, a főiskola volt rektorát, valamint az intézmény egyik külső óraadóját és oktatásszervezőjét. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054328_felmentettek-az-egykori-debreceni-ref-tanitokepzo-volt-rektorat | 2015-04-15 20:40:00 | true | null | null | Népszava |
sikkasztás;csalások;Karcag;Kun-Mediátor;
2015-04-15 17:47:00
"Megdöbbentő!" Okosan kitalált bűncselekmény a Kun-Mediátornál?
Helybeliként megdöbbentőnek nevezte a történteket, és az eddigi információk alapján "okosan kitalált" bűncselekményről beszélt, a károsultaknak pedig eredményes felderítő munkát és jogi segítséget ígért a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés Karcagon élő elnöke a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. karcagi fiókja ügyében a városházán szerdán tartott sajtótájékoztatón.
Kovács Sándor (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a legfrissebb adatok alapján 200-nál több károsultról tudnak, ám ez a szám "percről-percre nő". Jelenleg kétmilliárd forint körülire saccolható az az összeg, amelynek sorsáról és hollétéről nincs tudomásuk – tette hozzá.
Emlékeztetett: a településen élők közül sokan tudják: a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. egy kiterjedt "cégháló" része, melynek tulajdonosi köre "ellenzéki politikusokat és pártokat támogatott, és feszült viszonyban volt Fazekas Sándor jelenlegi földművelésügyi miniszterrel, a város korábbi polgármesterével és a települést jelenleg irányító Dobos Lászlóval.” Kijelentette: minden károsult és a tulajdonosokat ismerő állampolgár információja segítheti a nyomozást. Amennyiben a rendőrség fel tudja göngyölíteni a céghálózatot, a pénz is meg fog kerülni – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke.
Kovács Sándor kitért arra is, hogy a károsultaktól úgy tudja: a városban televíziót is létrehozott cég már 10 éve foglalkozik befektetés kezeléssel, miközben ezt sehol nem hirdette meg, ami „gyanús és arra utal, hogy illegális tevékenységről volt szó”. Két eset lehetséges: a vállalkozás vagy illegális pénzügyi tevékenységet folytatott, ami bűncselekmény, vagy rosszul fektette be a rábízott pénzt – mondta jelezve, hogy ezt mielőbb tisztázni kell a továbblépés érdekében. Érdekesnek nevezte ugyanakkor, hogy voltak olyan ügyvédek és politikusok, akik hamarabb értek a helyszínre, mint a károsultak, ami felveti annak lehetőségét, hogy az érintettek bennfentes információkkal rendelkeztek.
Dobos László polgármester (Fidesz-KDNP) a tájékoztatón arról beszélt, hogy az utazási irodaként ismert és jól működő cég köztiszteletben álló karcagi vezetőjének hétfőről keddre virradóra veszett nyoma. Az irodába – melynek bejáratán a „technikai okok miatt zárva” felírat olvasható - kedden az ott dolgozók sem tudtak bejutni, főnöküket hiába keresték telefonon. Az ügy „komoly érzelmi hullámokat váltott ki és feszültséget okozott a városban” – fogalmazott, nyugalomra, türelemre és összefogásra kérve a befektetőket és minden lehetséges segítséget megígérve nekik. Közölte: hallomásból úgy tudják, 500 ezer forinttól több százmillió forintig terjedő összegeket adtak át a károsultak a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft.-nek. „Végtelenül sajnáljuk, hogy ez a - Karcagon eddig példátlan – előre jól megtervezett csalás előfordult, mely a számok alapján sok gyanútlan, a befektetésre szánt pénzét évtizedeken át megtakarított embert és családot érint” – mondta. Megjegyezte: sajnálattal vették tudomásul, hogy helyi „jobbikos aktivisták” a hangulatot nem csitítani, hanem szítani igyekeztek.
Az eseményt követően Dobos László és Kovács Sándor az addig a városháza folyosóján várakozó mintegy kéttucatnyi károsultat is tájékoztatta az ügy legfrissebb fejleményeiről. Az érintettek kérdéseire válaszolva a két vezető hangsúlyozta: mindenkit váratlanul ért az eset, melyre az első feljelentésig és a cég pénzügyi tevékenységét nem ismerve a hatóságok és az illetékesek sem figyelhettek fel. A megbeszélésen az érezhetően feszült hangulatban lévő, ám tájékoztatást fegyelmezetten végighallgató károsultak elfogadták és tudomásul vették az elhangzottakat, ám többen is hangsúlyozták: értetlenül, felháborodva és kétségbeesetten állnak az eset előtt, hiszen a céggel való együttműködésük korábban zökkenőmentes volt és a társaságtól kapott papírok, illetve dokumentumok is a tevékenység hivatalosságának, illetve a cég megbízhatóságának látszatát keltették.
A police.hu kedd este tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indított a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, miután egy pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz - közölte a rendőrség kedden este. A tájékoztatás szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a nyomozást ismeretlen tettes ellen folytatja, és vizsgálja az ügy körülményeit. A vállalkozás felelős vezetőjének jelenlegi tartózkodási helye a nyomozóhatóság előtt nem ismert. | "Megdöbbentő!" Okosan kitalált bűncselekmény a Kun-Mediátornál? | Helybeliként megdöbbentőnek nevezte a történteket, és az eddigi információk alapján "okosan kitalált" bűncselekményről beszélt, a károsultaknak pedig eredményes felderítő munkát és jogi segítséget ígért a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés Karcagon élő elnöke a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. karcagi fiókja ügyében a városházán szerdán tartott sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054344_megdobbento-okosan-kitalalt-buncselekmeny-a-kun-mediatornal | 2015-04-15 20:46:00 | true | null | null | Népszava |
B.I.M.;
Quaestor;
2015-04-16 07:02:00
Quaestor - Bennfentesek és még bennfentesebbek
Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel.
"A lányom élettársát alig ismerem. Talán ha háromszor találkoztam vele, ők Budapesten laknak, mi meg vidéken" - magyarázkodott a Blikknek a kereszténydemokrata Hargitai János, miután kiderült, lánya együtt él - pontosabban annak március eleji előzetes letartóztatásáig együtt élt - a Buda-Cash Brókerház vezetőjével. Hargitai Linda ugyanis a becsődölt brókercég vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek szült gyermeket néhány hónapja. Tölgyesi volt az, aki - ügyvédje szerint - egy nappal a rendőrség razziája előtt meghallgatást kért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport százmilliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.
Noha Hargitai állítja, nem ismerte jól a vejét, a KDNP-s politikus magyarázkodása legalábbis furcsa, hiszen 1998 óta parlamenti képviselő, tehát az ötödik ciklusát tölti a Házban, és a képviselőség mellett az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke is. Szóval, az ideje egyik felét garantáltan Budapesten tölti - így azért több találkozóra is futhatta Tölgyesivel. A helyzetet súlyosbítja, hogy Buda-Cash-vezér "önfeljelentésről" beszélt, az MNB cáfolta ezt, ráadásul épp az állami híradó értesült úgy a napokban: "offshore cégekbe akarták menekíteni a vagyonukat a Buda-Cash-ügyben letartóztatottak, hogy szabadlábra kerülésük után ne legyenek anyagi gondjaik. A közmédia úgy tudja: 80 konténernyi adatot - papírt és egyéb adathordozót - akartak megsemmisíteni az ügy kirobbanása előtt, feltehetően azért, hogy a feltételezett évtizedes csalás nyomait eltüntessék" - írta a hirado.hu.
Az mindenesetre biztos, hogy a rokoni szálak révén akár kormánypárti kapcsolatokkal is rendelkező Tölgyesinek és két társának, azaz a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását. Ezzel párhuzamosan emelkedett jogerőre a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának letartóztatása is, noha ott a cégvezér, Tarsoly Csaba 30 napos előzetes letartoztatása jövő héten le is jár, ügyvédje pedig szabadlábra helyezését kezdeményezi arra hivatkozva, hogy már nem kell tartani a szökésétől. Tarsoly esetében márpedig éppúgy erőteljes kormányzati kapcsolatok, sőt - talán még súlyosabb módon - rokoni szálak is felmerültek.
Megírtuk, miközben a Quaestor-ügy kapcsán (is) szocialista brókerbotrányról beszélt a Fidesz, Tarsoly maga nemcsak nyakig benne volt a keleti nyitásban és az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatok építésében is, de Orbán Viktorral és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is jó kapcsolatot ápolt. Így fordulhatott elő, hogy míg Orbán bizalma állítólag már február 25-én annyira megingott a brókerházakban, hogy az ott parkoltatott közpénzek kivonására utasította minisztereit, a kormányfő még március 9-én is szívélyes választ küldött Tarsoly neki címzett, kétségbeesett levelére, s a Quaestor-vezérrel való, azonnali tárgyalásra utasította nemzetgazdasági miniszterét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Tarsoly személyi titkárának, Mikuska Zoltánnak - aki a Miniszterelnökségről igazolt át a Quaestorhoz - a Blikk információi szerint Polt Péter legfőbb ügyész az "apósjelöltje", így Quaestor-vezérnek a politikai kapcsolatok mellett a nyomozóhatóságnál is lehettek ismerősei.
Talán ennek is köszönhette, hogy a botrány kirobbanása után mintegy két hétig lényegében hozzá sem szóltak a nyomozást folytató bűnüldöző szervek, amit később maga Polt az emberi jogok tiszteletben tartásával magyarázott. S noha azóta sikerült előállítani, Tarsoly kétségtelenül "időt nyert", amelyet akár vagyonkimentésre, akár nyomeltüntetésre is fordíthatott. Mindezek ellenére az ügyészség a kormányt érintő bennfentes kereskedelem lehetőségével nem foglalkozik - magyarán a kabinet, illetve Orbán felelősségét nem vizsgálják - derült ki az ügyben illetékes fővárosi főügyész nyilatkozataiból, a Fidesz pedig az Országgyűlésben azt akadályozta meg, hogy a pénzügyi felügyeleti eljárásmódot, valamint a jelenlegi kormány kapcsolatait és intézkedéseit érdemben vizsgálhassa egy bizottság.
Hazugságvádak a győri ETO-hitel ügyében
A rendőrség visszautasítja, hogy hazudott volna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) pedig állítja: nem függesztette fel 2012 márciusában a győri ETO Park megépítéséhez nyújtott MFB-hitel vizsgálatát, csak az ellenőrzést nem zárta le. Egy 2012-es fejléces dokumentumra hivatkozva ugyanis azt állította Gréczy Zsolt, hogy a Kehi leállította a győri ETO Park-beruházáshoz a Quaestornak nyújtott hitel vizsgálatát. A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője szerint a levelet a Magyar Fejlesztési Bank akkori vezérigazgató-helyettesének, Urbán Zoltánnak címezték. "2011-ben derült ki, hogy probléma van, megindultak az első feljelentések, az első nyomozások, majd ezeket leállította a rendőrség, valaki utasította a Kehit arra, hogy szintén állítsa le a nyomozást, és az ügyészség sem nyomoz" - mondta Gréczy. A Kehi szerint azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelkihelyezéseivel kapcsolatban hat büntetőeljárás is indult hűtlen kezelés gyanúja miatt, noha további részleteket - épp a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem közöltek. Ezzel szemben a rendőrséghez nem jutott el az ETO Park ügye, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis közleményében azt írta: "Nem érkezett feljelentés a rendőrségre 2011-ben sem a Kehi-től, sem a Magyar Fejlesztési Banktól". Magyarán az ETO Park-ügy nincs a rendőrségen, a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség is egybehangzóan azt közölte, hogy ilyen ügyben nem nyomoznak. | Quaestor - Bennfentesek és még bennfentesebbek | Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054406_quaestor-bennfentesek-es-meg-bennfentesebbek | 2015-04-16 09:40:00 | true | null | null | Népszava |
cukor;áfacsalás;cukorkereskedés;
2015-04-20 12:47:00
1,2 milliárdnyi áfát csalt a "cukros" bűnbanda
Felszámoltak a közelmúltban a pénzügyőrök egy cukorral kereskedő bűnszervezet, amely 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
A gyanú szerint egy kiskőrösi és egy akasztói férfi irányította a bűnszervezetet, amely főként Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból szerzett be kristálycukrot fiktív magyar gazdasági társaságok nevében. Az így beszerzett árut magyar cégekből álló hálózaton átfuttatták és fiktív számlákkal értékesítették belföldi vevőiknek, akik ebből szintén hasznot húztak. A jelenlegi adatok szerint a vevők 1,2 milliárd forinttal csökkentették áfafizetési kötelezettségüket.
A NAV hatvan helyszínen - cégek székhelyén, telephelyén, könyvelőirodákban és egy ügyvédnél - tartottak házkutatást. A bűnszervezet akasztói vezetőjénél tartott házkutatás során nemcsak az aznapi értékesítéshez kapcsolódó számlákat, hanem a cukorbeszerzés igazolására szolgáló fiktív számlákat is megtalálták.
Az akció ideje alatt egy budapesti helyszínen megjelent egy lengyel kamion, amely éppen a fiktív számlákon szereplő cukrot szállította volna le a tényleges vevőnek. A szállítmány nem ért célba, és az újabb áfavisszaélést is sikerült megakadályozni. A lefoglalt iratok szerint a bűnszervezet 119 forint plusz áfa kilónkénti árat tudott produkálni a cukor értékesítésekor.
A pénzügyi nyomozók és a revizorok az azonnali intézkedéseknek köszönhetően a keletkezett kár megtérülésére kétmilliárd forint értékben üzletrészeket, járműveket, ingatlanokat, követeléseket és bankszámlákat zároltak. A bűnszervezet irányítóit, a hasznot húzó társaságok vezetőit, a bűnszervezet tagjait, könyvelőit, valamint két szlovák állampolgárt költségvetési csalás, a bűnszervezetet segítő ügyvédet közokirat-hamisítás gyanúja miatt hallgatták ki. Tizenegy embert őrizetbe vettek, a Kecskeméti Járásbíróság valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezte - olvasható a NAV közleményében. | 1,2 milliárdnyi áfát csalt a "cukros" bűnbanda | Felszámoltak a közelmúltban a pénzügyőrök egy cukorral kereskedő bűnszervezet, amely 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054811_1-2-milliardnyi-afat-csalt-a-cukros-bunbanda | 2015-04-20 09:56:00 | true | null | null | Népszava |
Tanúvallomás egy NAV-vezető utasításairól
Nem igaz, hogy Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatokba - hangzott el egy adóellenőr tanúvallomásában tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, részletesen elmondott egy konkrét esetet a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán. Elmondta, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását Dávida, s több vezetőtársa.
Dávida - akit a NAV ügyeiben eljáró ügyvéd képvisel - a tavaly őszi amerikai kitiltási botrány nyomán született cikkeink miatt indított személyiségi jogi pert. Többek közt kifogásolta, hogy azt írtuk - amúgy a vs.hu értesüléseire hivatkozva, melyet nem perelt be -: ő is egyike lehet azon NAV-vezetőknek, akik Vida Ildikó állítása szerint az adóhatóság elnökével együtt személyesen is érintettek az amerikai beutazási engedélyek megvonásában. Dávida állítja: nincs kitiltva az Egyesült Államokból, egyúttal azt is sérelmezi, hogy neve összefüggésbe került az áfacsalási botránnyal, illetve az adóhatóság vezetését érintő korrupcióval, így például hogy felmerült, az érintett NAV-vezetők akadályozhatták konkrét cégek vizsgálatát, illetve az adó- és áfacsalási bűncselekmények feltárását.
Hegedűs-Deme Zsolt azonban cégnevet és adótitkot nem sértő formában beszámolt egy konkrét esetről, melyben Dávida egy konkrét cég revizori vizsgálatába beavatkozva közvetve megakadályozta az egyébként amerikai vállalat mintegy 40 milliárd forintos adókülönbözetének okát feltáró, nyomozóhatósági vizsgálatát. A tanú állította: hiába tártak fel súlyos összegű adókülönbözetet, Dávida "egyértelműen utasításba adta, hogy a revizor ne írja bele jelentésébe az adóeltérést". Minderre és a NAV-vezető más, tegnap idézett, igen súlyos kijelentéseire három másik tanú is van, közülük egyet eltávolítottak, egy másik pedig maga távozott a NAV-tól, Hegedűst pedig igazgatói posztjáról váltották le a konfliktusos vizsgálat után nem sokkal - hangzott el a vallomásban.
A tárgyalás további pikantériája, hogy a Népszabadság képviselője kezdeményezte Vida Ildikó NAV-elnök tanúkénti meghallgatását is, miután Dávida ügyvédje állította: Vida sosem mondta, hogy több vezetőtársa ki lenne tiltva Amerikából. Ez azonban nem igaz, a Magyar Nemzet tavaly november 5-i interjújában Vida maga beszélt arról, hogy több vezetőtársa is érintett.
Kérdéses ugyanakkor, hogy Vidát beidézik-e - erről a bíró később dönt -, s ha igen, megjelenik-e a per következő, júniusi tárgyalásán. A NAV-elnöknek ugyanis kedden kellett volna megjelennie a bíróságon abban a polgári perben, amelyet egy egri MSZP-s politikus kijelentései miatt indított az adóhatóság. Az utolsó pillanatban azonban a NAV elállt a polgári pertől, visszavonta keresetét, így az eljárást megszüntették. A NAV a Népszabadság kérdésére azzal indokolta a kereset visszavonását, hogy a többszörös bizonyítási procedúra a per beláthatatlan ideig tartó elhúzódásához vezetne, mert a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó személyeknek az átlagosnál többet kell elviselniük. A NAV érve azért is érdekes, mert Vida nemrég - egyebek mellett - azzal az indoklással perelte be Vágó Gábor volt LMP-s képviselőt, hogy nem közszereplő, így nem kell jobban tűrnie a kritikát. | Tanúvallomás egy NAV-vezető utasításairól | Nem igaz, hogy Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatokba - hangzott el egy adóellenőr tanúvallomásában tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, részletesen elmondott egy konkrét esetet a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán. Elmondta, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását Dávida, s több vezetőtársa. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052980_tanuvallomas-egy-nav-vezeto-utasitasairol | 2015-04-02 10:04:00 | true | null | null | Népszava |
Hunvald György;
2015-04-24 14:48:00
Jogerős: 2,5 év börtönt kapott Hunvald György
Jogerősen két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Ítélőtábla Hunvald Györgyöt, a főváros VII. kerületének korábbi szocialista polgármesterét az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt.
A táblabíróság hűtlen kezelés bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek a politikust, aki nem vett részt a tárgyaláson. Az ítélőtábla mintegy 34 millió forint kártérítés megfizetésére is kötelezte a vádlottat. Az elmúlt években több eljárás is folyt a számos bűncselekménnyel - köztük vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és hűtlen kezeléssel - is megvádolt Hunvald Györggyel szemben, aki 1998-tól Budapest VII. kerületének alpolgármestere, 2002-től pedig polgármestere volt.
A szocialista politikus ellen indult egyik ügyben a Fővárosi Törvényszék hozott - másfél év börtönbüntetést kiszabó - elmarasztaló ítéletet. Ezt másodfokon a Szegedi Ítélőtábla bírálta el, és egyes cselekményekben az elsőfokú ítélethez képest a bűnösség kérdésében eltérő döntést hozott. Az úgy ezért harmadfokon a Kúria elé került, amely öt, hűtlen kezeléssel kapcsolatos vádpontot elkülönített, a rájuk vonatkozó másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Ítélőtáblát új eljárásra kötelezte. A többi cselekményt a Kúria elbírálta, és Hunvald Györgyre egy év szabadságvesztést szabott ki.
A hatályon kívül helyezés azért történt, mert időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) szintén hűtlen kezelés miatt folyt eljárás, azt - a vád szerint - ugyanazon önkormányzattal szemben, azonos időszakban követte el Hunvald György. A Szegedi Ítélőtábla egyesíthette volna a hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeket, de ezt a táblabíróság nem tartotta célszerűnek. Időközben a PKKB-n indult ügyben jogerős felmentő ítélet született.
A Szegedi Ítélőtábla által pénteken másodfokon tárgyalt vádpontok szerint négyen az önkormányzattal kötött szaktanácsadói szerződések alapján - a polgármester tudtával - úgy kaptak havi juttatást, hogy ezért nem végeztek érdemi munkát. Az ötödik vádpont szerint pedig az önkormányzat úgy fizette ki Szabó Zoltán mobiltelefonjának számláit, hogy erre az akkor a kerület országgyűlési képviselőjeként dolgozó politikus nem volt jogosult.
Hunvald György az eljárás során ártatlannak vallotta magát. A táblabíróság szerint azonban az első fokú bíróság a terhelő bizonyítékok - vádlott-társak, tanúk vallomásai és telefonlehallgatások - alapján helyesen állapította meg bűnösségét. Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, azokra, akik a köz bizalmával visszaélve közpénzre követnek el bűncselekményt, a törvény szigorával kell lesújtani. A táblabíróság ezért látta indokoltnak az első fokon kiszabott ítélet súlyosítását.
Fülöp Tamás, Hunvald György védője a tárgyalás után újságírókkal azt közölte, hogy a mostani büntetést és a korábban a Kúria által - hivatali visszaélés miatt - kiszabott egyéves szabadságvesztést összbüntetésbe kell foglalni. Ennek szabályai alapján az egykori erzsébetvárosi polgármesternek nem kell börtönbe vonulnia, mert a büntetést előzetes letartóztatásban kitöltötte. Az ügyvéd kifejtette, álláspontja szerint a táblabíróságnak - a Kúria egy 2009-es jogegységi döntésének megfelelően - meg kellett volna szüntetnie az eljárást, ezért az ítélettel szemben valószínűleg felülvizsgálatot kérnek. | Jogerős: 2,5 év börtönt kapott Hunvald György | Jogerősen két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Ítélőtábla Hunvald Györgyöt, a főváros VII. kerületének korábbi szocialista polgármesterét az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055315_jogeros-2-5-ev-bortont-kapott-hunvald-gyorgy | 2015-04-24 10:27:00 | true | null | null | Népszava |
Miniszterelnöki megbízotti feladatáról lemondva tartotta meg a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában vállalt tisztségét Szili Katalin, aki ezután tanácsadói szerződést kötött Orbán Viktor hivatalával, írtuk meg korábban a 24.hu-ra hivatkozva.
A K-Monitor megtalálta a bruttó 13,7 millió forintos tanácsadói szerződést, amely a talányos Tanácsadás a határon átnyúló autonómia ügyekben címen szerepel a nyilvánosan elérhető dokumentumok közt. | Szili Katalin 13,7 millióért ad tanácsot a Miniszterelnökségnek | Miniszterelnöki megbízotti feladatáról lemondva tartotta meg a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában vállalt tisztségét Szili Katalin, aki ezután tanácsadói szerződést kötött Orbán Viktor hivatalával, írtuk meg korábban a 24.hu-ra hivatkozva. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/03/szili-katalin-tanacsado-orban-viktor-miniszterelnokseg | 2023-04-03 15:55:00 | true | null | null | Telex |
Márciusban írtuk meg, hogy összesen nettó 58,3 millió forintot emészt fel az állami média saját autómosója, amelyet a Kunigunda úti telephelyükön hoznak létre.
Bár az MTVA-nál mi is érdeklődtünk, hogy mi indokolja az autómosó kialakítását, és milyen kalkulációkat végeztek a megtérülésre vonatkozóan, érdeklődésünkre semmilyen válasz nem érkezett.
Más utat választott Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, aki országgyűlési képviselőként, írásban fordult az MTVA jogerősen hírhamisítónak nevezhető vezetőjéhez, Papp Dánielhez. Az rtl.hu-hoz eljuttatott válaszlevél szerint az – akkor még – MTV a hetvenes években kapta meg a Kunigunda úti telephelyet, itt kezelték a közmédia autóit. Az 1972-es tervekben is szerepelt „mosópálya”, természetesen nem olyan műszaki színvonalon, mint egy mai autómosó. Az 1975-ben létrehozott mosó azonban elavult, a 2008-as nagy felújításkor elbontották.
Papp Dániel tájékoztatása szerint ezután a járművek tisztítását részben külső helyszínen, szolgáltatási keretszerződéssel, illetve a telephelyen, élő erővel oldották meg. 2022-ben az autók takarítására 14,3 millió forintot fizettek külső szolgáltatóknak. Hogy a munkatársak mennyi időt szántak az autók tisztán tartására, arról értelemszerűen nincsenek adatok, a tájékoztatás szerint „a gépkocsik mosóba való szállítása, illetve kézi tisztítása körülbelül egy fő gépjárművezető teljes munkaidejét vette igénybe, az e munkakörben foglalkoztatottak átlagos éves bérköltsége 6,7 millió forint.” A járműveket havonta egyszer mosták, Papp Dániel szerint
ez a közmédiától elvárható kulturált megjelenéshez nem elegendő.
Az MTVA vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Fentiek alapján látható, hogy egy részről a gépjárművei tisztítására jelenleg is jelentős anyagi és személyi erőforrásokat fordít az MTVA, másrészről az elért színvonal sem üti meg az elvárt mértéket. Az új automata autómosó a nagyobb mikrobuszok, a kisteherautók és a 22 fős buszok mosására is alkalmas, így az MTVA jelenlegi 125 darabos gépjárműállományából 116 gépjármű mosására lesz lehetőség.” Papp Dániel hozzátette, hogy az autók heti, kétheti mosása szükséges az időjárás és az igénybevétel függvényében, így
az általuk becsült évi 4000 mosással számolva a jelenlegi közüzemi költségek mellett a várható üzemeltetési költség évi 3,6 millió forint lesz. Megtérülési időként 5-6 évvel számolnak, külső szereplők nem használhatják majd az autómosót.
Az említett, 125 darabos flottával számolva tavaly az MTVA átlagosan évi 114 400 forintot költött autómosásra járművenként (nem számítva a szállítás költségeit), havi egy mosás ára így átlagosan 9533 forintra jön ki.
Természetesen csak átlagról lehet beszélni, a pontos típusokat, méreteket nem lehet összevetni, ahogyan azt sem tudni, hogy a mosásért külső partnerek fizetnek, vagy telephelyen végzik azt.
Tóth Bertalan nem tartja elfogadhatónak az MTVA érvelését. Szerinte az MTVA autóinak mosásától nem lesz sem hitelesebb, sem kiegyensúlyozottabb a közmédia működése. „Idén 110 milliárd forint adófizetői pénzből gazdálkodik az intézmény, elvárható lenne, hogy töltse be valódi, közszolgálati szerepét és ne a Fidesz-propagandát terjessze. Az autómosó ügye minimum gyanús: a minisztériumok 700 autójának tisztán tartása kijön évi 7 millióból, az MTVA 125 autójánál ugyanerre elmegy 14,3 millió forint, ez önmagában túlzó.” Az MSZP frakcióvezetője azt is nehezményezi, hogy míg a háztartásoknak spórolniuk kell, a közpénzt költő MTVA nem így tesz:
Ez a fideszes nagyzolás újabb példája. Eddig 1200-szor mostak autókat az MTVA-nál, most akarják ezt 4 ezerre emelni. Amikor a háztartásoknak spórolniuk kell, akkor közpénzből nem lehet tízmilliókat költeni autómosóra, hiszen ez nem a közmédia alapfeladata. | "Azért kell az MTVA-nak saját kocsimosó, hogy biztosítani lehessen | 58,3 millió forintért kap saját autómosót az állami média. De miért? Mert több autómosás kell az elvárt színvonalhoz. Kiderült: a pénzügyminisztérium alá tartozó közbeszerzési főigazgatóság nagyságrendileg éves szinten költ annyit egy autó mosására, mint az MTVA egyetlen hónap alatt. A közmédia vezérigazgatója szerint a járművek tisztán tartására jelentős anyagi és személyi erőforrásokat fordítanak, az elért színvonal azonban így sem üti meg az elvárt mértéket. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/03/mtva-automoso-papp-daniel-kulturalt | 2023-04-03 10:41:00 | true | null | null | Rtl.hu |
EU;korrupciógyanú;Budapest–Belgrád-vasútvonal;
2016-09-15 10:10:00
Újabb korrupciógyanú miatt vizsgálódik az EU
A Fidesz-KDNP kormány tíz évre titkosította a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésű projekt dokumentumait, ám lehet, hogy hiába a leplezési kísérlet. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit korrupciógyanú miatt. Az 550 milliárd forintosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.
Brüsszel nyomására tárgyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséről, miután az Európai Bizottság elindította a beruházást blokkoló kötelezettségszegési eljárás előkészületeit – derül ki a lap birtokába került dokumentumokból. Szijjártó a múlt héten Belgrádban találkozott a szerb és kínai partnerekkel közel egy évvel azután, hogy tavaly novemberben Szucsouban aláírták az 550 milliárd forintra becsült beruházást körvonalazó kormányközi egyezményt. A hangzatos nyilatkozatokkal kísért szucsoui találkozót ugyanis ez idáig nem követték tettek. A csendet egy márciusi kormányinfón először Lázár János törte meg, akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: Brüsszel jogi kifogásokat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban, ami ezért bizonytalan ideig nem valósulhat meg.
A részletekről eddig semmi nem szivárgott ki, a Magyar Nemzet azonban megszerezte a magyar kormány és a bizottság közötti kommunikációról készült, nem nyilvános jelentést. Az uniós bizottság álláspontja szerint a projekt kivitelezését a kormányközi egyezményben közvetlenül ítélték oda a fővállalkozónak. A szucsoui megállapodás ugyanis a MÁV Zrt., valamint kínai vasúttársaságok, a China Railway International Corporation Ltd. és a China Railway International Group által létrehozott vegyesvállalatot nevezi meg a beruházás fővállalkozójának, ami Brüsszel szerint versenyjogi szabályokat sért. | Újabb korrupciógyanú miatt vizsgálódik az EU | A Fidesz-KDNP kormány tíz évre titkosította a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésű projekt dokumentumait, ám lehet, hogy hiába a leplezési kísérlet. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit korrupciógyanú miatt. Az 550 milliárd forintosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul gondok lehetnek a finanszírozási modellel is. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105938_ujabb-korrupciogyanu-miatt-vizsgalodik-az-eu | 2016-09-15 10:55:00 | true | null | null | Népszava |
elemzés;Hajdú-Bihar megye;Ángyán József;földárverés;
2018-12-07 07:30:00
A városok urai vitték a falusi földeket
Kevesen nyertek sokat, sokan pedig keveset - állapítja meg Ángyán József nyolcadik, ezúttal a hajdú-bihari földárveréseket összefoglaló jelentésében.
Noha eddig már hét megyében - Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben és Csongrádban - elemezte az állami földárverések tapasztalatait, Ángyán József szerint a most górcső alá vett Hajdú-Bihar eredményei önmagában is jó mintául szolgálhatnak a földvagyon kiárusításának megítéléséhez. A professzor Népszavához is eljuttatott jelentéséből kiderül: az itt elárverezett több, mint 12 ezer hektár mintegy 70 százalékát - több mint 8 ezer hektárt - nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi gazdaságok”, hanem mindössze huszonnégy nagy érdekeltség szerezte meg, a hozzájuk köthető hatvanöt nyertes árverező révén.
E ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a jogelőd Hajdúnánás Állami Gazdaságból a kilencvenes évek elején átalakult Tedej Zrt. tizenöt nyertes vezetője, tulajdonosa és üzlettársaik, rokonaik alkotta érdekkör áll. Ők együttesen 2683 hektárt szereztek meg összességében 6,19 milliárd forintos ajánlattal, s a területek háromnegyedénél a kikiáltási áron vitték el a földeket. Ennek ellenpontjaként a „statisztikákat javító”, húsz hektár alatti 123 kis nyertes zöme a területek alig több mint 8 százalékához, kevesebb mint ezer hektárhoz jutott.
Hajdú-Bihar megye adatai Ángyán szerint igazolják azt a tendenciát is, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – e megyében több, mint felét - külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul utóbbiak között találni olyan cégtulajdonosokat, akik mindössze cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”, úgy, hogy helyben akár sohasem jártak. Az árverési nyertesek egy része pedig nemcsak, hogy nem helybeli, hanem a kormányhatározatban rögzített húsz kilométernél átlagosan kétszer nagyobb távolságra lakik.
Az elárverezett területek nagy többsége bérlők által művelt volt. Ángyán szerint itt is „kilóg a lóláb”, mert eszerint nem igazak azok a kijelentések, amelyekkel megpróbálták indokolni a földvagyon eladását, vagyis, hogy az állam rossz gazdája a földeknek, s az állami cégeket a menedzsment „szétlopja”. Ráadásul a földárverésekkel sikerülhetett kiszorítani a „nem baráti bérlőket”, akik elől agrárholdingok tulajdonosai vagy föld-spekuláns tőkeérdekeltségek vitték el a területet. A jelentés szerint e megyében is találni számos „baráti” nagy nyertest, de Hajú-Biharban jutott terület a baloldalhoz köthető két agrárcsoportnak is.
Ángyán József ezt azzal indokolta, hogy az ebben rejlő politikai kommunikációs tőkét a kormányzati propaganda kiválóan felhasználhatja annak bizonyítására, hogy lám-lám, nemcsak FIDESZ-közeli érdekeltségek, hanem bárki vásárolhat az állami földekből. Ezt igazolja szerinte az is, hogy a kormányközeli sajtó rögvest be is számolt „MSZP-s oligarchák állami földvásárlásairól”.
Valódi árverseny – amikor a nyertes árajánlat több, mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek mindössze 11 százalékánál alakult ki. Ennek részben oka lehet, hogy a földek több mint felét olyan nagy, akár 260 hektárig terjedő birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – vélekedett a volt parlamenti államtitkár.
Meglepő módon a nyertesek zöme nem falvakban él: a sikeresen elárverezett terület több mint háromnegyedére mindössze tíz település, köztük nyolc város lakói tettek nyertes árajánlatot. E rangsor élén Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Püspökladány áll, őket követi Hajdúdorog, Hortobágy, Tiszacsege, Báránd, Komádi és Hajdúszoboszló. Ángyán szerint ez is jelzi, hogy nem a falvak és tanyák népe, hanem zömében politika-közeli, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei. Találni köztük multi-milliárdos vagyonú nagyvállalkozókat, ingatlanforgalmazókat, kereskedőket, vendéglátósokat, ügyvédet, háziorvost, nyomdaipari mérnököt, banktisztviselőt, takarékszövetkezeti fiókvezetőt, könyvelőt, nemzetközi üzletkötőt, közúti árufuvarozót, nemzetközi szállítmányozó nagyvállalkozót, gépjármű forgalmazót, informatikust, reklámügynököt, péket vagy éppen egészségügyi gázmestert is. De felbukkant köztük egy idősek otthona címéről árverező hölgy, vagy épp az egyik nagy árverési nyertes 90 év feletti édesanyja is.
Ángyán József a Népszavának azt mondta: továbbra sem „áll le” a megyei földárverések összefoglalásával: a következő „nagyobb falat” Békés megye lesz, amelynek elemzésével várhatóan tavaszra készül el. | A városok urai vitték a falusi földeket | Kevesen nyertek sokat, sokan pedig keveset - állapítja meg Ángyán József nyolcadik, ezúttal a hajdú-bihari földárveréseket összefoglaló jelentésében. | null | 1 | https://nepszava.hu/3017657_a-varosok-urai-vittek-a-falusi-foldeket | 2018-12-07 10:59:00 | true | null | null | Népszava |
Kemény harmincezret kért a korrupt adóellenőr
Korrupt adóellenőr ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség - közölte a vádhatóság. A 49 éves nő és két cégvezető a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által folytatott adóellenőrzések kapcsán keveredett korrupció gyanújába.
Az adóellenőr áfa-ellenőrzést tartott egy ládbesenyői kft-nél, és 1,6 millió forint adókülönbözetet tárt fel az adózó terhére. Az ellenőrzést követően a nő telefonon felvette a kapcsolatot a cég vezetőjével, személyes találkozót beszélt meg a férfival, és 30 ezer forintot kért és kapott tőle azért cserébe, hogy elintézze, hogy az adóhatóság a jövőben ne kezdeményezzen ellenőrzést a cégnél.
A revizor a továbbiakban is hívogatta telefonon a férfit, többször személyesen is találkoztak. A találkozók során, a nő miután vagyonosodási vizsgálatot helyezett kilátásba, különböző indokokkal előbb 60 ezer, majd 30 ezer forintot kért a cégvezetőtől, illetve kifizettette annak a számlának az ellenértékét is, amelyet egy saját részére történt műszaki cikk vásárláskor a férfi cégének nevére állíttatott ki.
A nő ezen túlmenően egy részvénytársaság vezető tisztségviselőjével, egy ismert miskolci vállalkozóval is rendszeres kapcsolatban állt, akit kérésére - a vállalkozó aktuális üzleti érdekeinek megfelelően -, különböző cégek adóhatósági ügyeinek állásáról tájékoztatott, illetve ebben a körben tanácsokkal látta el a férfit. A vállalkozó az információkért cserébe egy 150 ezer forint értékű laptopot adott át az adóellenőrnek.
Az ügyészség vádiratában a három vádlott közül, az előzetes letartóztatásban lévő nővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés, pénzbüntetés és vagyonelkobzás, míg a két vállalkozóval szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a Miskolci Járásbíróságnak - közölte a vádhatóság. | Kemény harmincezret kért a korrupt adóellenőr | Korrupt adóellenőr ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség - közölte a vádhatóság. A 49 éves nő és két cégvezető a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által folytatott adóellenőrzések kapcsán keveredett korrupció gyanújába. | null | 1 | https://nepszava.hu/1104426_kemeny-harmincezret-kert-a-korrupt-adoellenor | 2016-08-30 13:28:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.