text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csütörtökön állt bíróság elé az 54 vádlott ellen folyó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper I. rendű vádlottja, dr. K. T., aki korábban idézés nélkül megjelent már az első ülésen, ahonnan ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint aztán a másodikról. (A perről röviden: a vádirat szerint 54 vádlott, közigazgatási és piaci szereplők, öt éven át, több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő korrupciós cselekményeket követtek el.)Ahogy ezek után várható volt, az ő ügyében tartott előkészítő ülés feszült hangulatú volt, Oláh Gaszton eljáró bírónak többször is figyelmeztetnie kellett az eljárási és tárgyalótermi szabályok betartására K.-t - akit igazságügyi elmeorvosi szakértő is vizsgált, és áprilisra arra jutott, hogy büntethető -, egy ponton azt is kilátásba helyezte, hogy a távollétében tartják meg az ülést. Miután csaknem két órán át mondta beszédét, amely során kezdeményezte a kirendelt védője visszavonását, és jelezte, hogy újabb kizárási indítványt nyújt be az ügyben eljáró bíróval szemben, a bíró megvonta tőle a szót.A bírói kérdésre a bűnösségét nem ismert el, amikor Oláh Gaszton a jegyzőkönyvbe diktálta, hogy tagadta a vádat, azt mondta, ő nem tagadott. K. T. ügyében tárgyalás lesz majd (miután az előkészítő ülésen bűnösségüket beismerő vádlott-társai közül mindenki ítélete jogerős lesz). A perben már csak az LIII. rendű vádlott nem állt bíróság elé, az ő előkészítő ülését csak akkor tartják meg, hogy az orvosszakértői vizsgálat arra jut, hogy egyáltalán lefolytatható vele szemben a büntetőeljárás.Miután a vádlott nem hagyta, hogy a védője ismertesse a védelem indítványait, vele is szóváltásba keveredett. Ezután a bíró K. T.-t ismét, a per során már harmadszor is kivezettette a tárgyalásról.Ezt még megelőzte, hogy a vádlott indítványára a részletes vádakat nem ismertette az ügyész, csak az úgynevezett mértékes indítványt. Eszerint ha most beismert volna, 10 év letöltendő börtönre, 10 év közügyektől eltiltásra, a kormánytisztviselői pályától végleges eltiltásra, 5,4 millió forint pénzbüntetésre, továbbá több mint 314 millió forint vagyonelkobzásra ítélték volna.Amikor még beszélhetett, K. felolvasta az üggyel kapcsolatos, nagyjából harminc oldalon összefoglalt gondolatait. Beszélt a rogáni titkosszolgálatról - mellékesen megjegyezte, hogy régi fideszes, aki örül Rogán Antal korrupciós listáról lekerülésének -, kontextust figyelmen kívül hagyó értelmezésekről, politikai indíttatású provokációkról, anyagi és eljárásjogi súlyos, rendszerszintű hibákról, vitatta a törvényszék illetékességét (mondván, az Pest megyére terjed ki, az ügynek pedig semmilyen Pest megyei relevanciája nincs). A vádiratot egyszer az ügyészség bolondos vitaanyagának nevezte, máskor barlangrajzhoz hasonlította. Azt is mondta: "ha tehettem volna, idehívtam volna dr. Varga Zs. Andrást", aki szerinte erről az ülésről is kirohant volna, mint a múlt heti jogászfórumról.A letartóztatását jogellenesnek nevezte, szerinte az is kétséges, hogy hivatali személy volt-e, mondván, még munkaköri leírása sem volt a munkahelyén, "az úgynevezett minisztériumi állomáshelyen". Amikor arról beszélt, hogy szemétkupacon ülünk, illetve az eredendő szemétségről, amire ez az ügy épül, a bíró közbeszólt, és ez a párbeszéd alakult ki:- Mit szól ahhoz, hogy ezen a "szemétkupacon" már több mint tíz vádlott ellen születtek ebben az ügyben ítéletek?- 1956 után is születtek ítéletek.- Válogassa meg a szavait! Ez alapján ismét feljelenthetem.Mi ez a per?A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium több vezető állású munkatársa (főosztályvezető,,több osztályvezető), egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai Tamás), továbbá Barta-Eke Gyula állami cégvezető, Palkovics László exminiszter bizalmasa is érintett lehet az ügyben.A nyomozás során több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintjának sorsát, több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg. Az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és október óta közel húsz előkészítő ülést kellett tartani, ám még mindig nem állt minden vádlott a bíróság előtt.Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett. | Nem ismerte be a bűnösségét a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper fővádlottja, akit ismét ki kellett vezetni a tárgyalásról | A volt pénzügyminisztériumi dolgozó, akit 10 évre és 314 milliós vagyonelkobzásra ítélne az ügyészség, kezdeményezte a kirendelt védője felmentését és a bíró kizárását az eljárásból. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/17/korrupcio-hivatali-vesztegetes-54-vadlott-penzugyminiszterium-per-pulykahusi-miniszterelnokseg-penzugyminiszterium | 2025-04-17 11:04:20 | true | null | null | 444 |
Hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot, és az eljárás továbbfolytatását rendelte el a budapesti II. és III. kerületi ügyészség azoknak a hamis szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatoknak az ügyében, amelyeket Vitézy Dávid nyújtott be a fellebbezéséhez a tavalyi budapesti főpolgármester-választás eredményét támadva. Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség decemberben megszüntette a nyomozást.A budapesti II. és III. kerületi ügyészség március 20-i határozata szerint az "iratok felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozata idő előtti volt, a tényállást nem került kellően felderítésre és a jelenleg szóba jövő bűncselekmények törvényes minősítése is kérdéses, így ennek hiányában a törvényes jogorvoslati rend sem állapítható meg. A tényállás teljes körű tisztázásához, a személyre szóló megalapozott gyanú megállapításához, illetőleg annak kizárásához olyan eljárási cselekmények elvégzése szükséges, amelyek nyomozás keretében végezhetők el", ezért a hivatali visszaélés gyanújával indított, majd bűncselekmény hiányában lezárt eljárás továbbfolytatását rendelték el.Az ügy az Átlátszó tényfeltáró cikksorozata nyomán indult: ahogyan arról a júniusi önkormányzati választások után beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták, 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy a hamisan nyilatkozó szavazatszámlálók a Fidesz delegáltjai lehettek. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt - olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.Olvasónk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével, cikkünkre is hivatkozva feljelentést tett az ügyben. A feljelentő szerint "mind a választott, mind a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősültek a nyilatkozatok megtételekor, így ezzel kapcsolatos magatartásukat a hivatalos személyekre irányadó Btk.-beli rendelkezések figyelembevételével szükséges vizsgálni".Szeptemberben a rendőrség a Vitézy-féle fellebbezéshez kapcsolódó iratokat foglalt le a Nemzeti Választási Irodánál, ám az ügyben eljáró Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság decemberben bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, azzal az indoklással, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai azzal, hogy "nem minden esetben győződtek meg az általuk aláírt nyilatkozatok pontos tartalmáról, hivatali kötelességüket nem szegték meg, hatáskörüket nem lépték túl és hivatali helyzetükkel egyéb módon sem éltek vissza".Ezt a nyomozást megszüntető határozatot bírálta most felül az ügyészség, az eljárás folytatására utasítva a nyomozó hatóságot.Bodoky TamásCímlapkép: Átlátszó montázs | Az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el a Vitézy-féle fellebbezéshez csatolt hamis nyilatkozatok ügyében | Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség decemberben megszüntette a nyomozást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2025/04/17/az-ugyeszseg-a-nyomozas-folytatasat-rendelte-el-a-vitezy-fele-fellebbezeshez-csatolt-hamis-nyilatkozatok-ugyeben | 2025-04-17 11:12:17 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közel 20 millió forintot hirdettek el a közösségi médiában a Megafon, a Mediaworks, a CÖF és más kormányközeli szervezetek Kollár Kinga, a TISZA párt EP-képviselőjének lejáratására, elsősorban a múlt heti Millenáris parki tüntetés népszerűsítésére. Feltűnt egy újonnan alapított, megafonos kötődésű cég is, ami ötmillió forintos hirdetéssel debütált a nyilvánosságban: az Ellenállás Mozgalom NKft. a cégbírósági adatok szerint ingyen használhatja székhelyként Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodáját.A választások előtt látott intenzitással kampányol a Fidesz-közeli propagandagépezet a "Kollár Kinga-üggyel". A TISZA párt EP-képviselője és a felfüggesztett EU-s támogatások témája nemcsak a kormányközeli média és a fideszes politikusok nyilatkozataiban került a középpontba, hanem fizetett közösségimédiás hirdetésekben is.Kollár Kinga a múlt hétfői EP-ülésen beszélt azokról az EU-s forrásokról, amiket a Magyarországon tapasztalt korrupció és jogállamisági problémák miatt függesztettek fel (a források egy része már végleg el is vesztett). Kollár azt mondta, hogy a források kiesése sok problémát okoz, például, hogy elmarad több kórház és vasútvonal felújítása, és elmondta azt is, hogy a romló életszínvonal erősíti az ellenzéket, ami miatt "pozitívan tekint a 2026-os választásokra", ugyanakkor az eljárás erősíti a kormány álláspontját is, miszerint "folyamatosan a hungarofób brüsszeli vezetőkkel szemben védekezik."A beszéd alapján a kormánypárti narratíva az lett, hogy Kollár támogatja a források megvonását, sőt, bevallotta, hogy "összeesküdtek Brüsszellel" a források befagyasztása érdekében, hogy a kormányt gyengítsék, ami persze képtelenség, hiszen a forrásokat már 2022-ben felfüggesztették, jóval a TISZA Párt megjelenése előtt. A teljes beszéd fordítását itt lehet elolvasni.A beszédre felfűzve a múlt hétvégén egy tüntetést is tartottak a Millenáris parkban, többek között Bayer Zsolt és Menczer Tamás felszólalásával.A Facebook és Instagram (Meta), illetve a YouTube hirdetéstár adataiból kiderül, hogy a tüntetés népszerűsítésére milliós nagyságrendben költöttek a kormánypárti propagandaszervezetek.Az alábbi grafikonokon látható, mely szervezetek mennyit költöttek a Meta és a Google hirdetéstára szerint a Kollár Kinga-beszéddel és a tüntetéssel kapcsolatos hirdetésekre. A jól ismert Fidesz-proxyk (Megafon, CÖF) és médiacégek (a Mediaworks vidéki lapjai, a Metropol, a Ripost, a MCC kezelésében álló Mandiner) mellett beszállt a kampányba több fideszes politikus is - náluk a hirdetés finanszírozójaként a Fidesz, vagy a Fidesz-frakció szerepel az adatbázisban. De egy szerényebb, 800 ezres összeggel még a kormány is beszállt a kampányba.Leporolták a Márki-Zay lejáratására használt brandetA legnagyobb hirdető ezúttal is a Megafon volt: a Meta hirdetéstár szerint a Facebookon és az Instagramon összesen több mint 5 millió forintért helyeztek el hirdetéseket a felhaználók hírfolyamában. Ezek elsősorban a Millenáris parki tüntetést hirdették, és volt köztük több videó, amik a megjelent tömeg nagyságát ünnepelték. A Google hirdetéstára szerint a kormánypárti szócső további 6 250 000 forintból hirdette a "Magyar Péter kérjen bocsánatot és azonnal mondjon le!" című videóját a YouTube-on.Ez utóbbi videókhoz leporolták a 2022-es választásokon használt "Aktuális" brandet is, pedig korábban ezt a a csatornát nem maga a Megafon, hanem a megafon képzésén részt vett Filep Dávid cége, az Aktuális Média Nonprofit Kft. kezelte. A Google hirdetéstárából kiderül, hogy ez a cég finanszírozta a Márki-Zay Pétert lejárató videók terjesztését 2022-ben.Az Aktuális Média Nonprofit Kft. rejtélyes forrásból több mint félmilliárd forintot kapott 2022-ben, ennek ellenére egy év múlva csődöt jelentett. A 24.hu 2023 nyarán írta meg, hogy Filep cégvezetőként a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről határozott. Úgy tűnik, hogy a felszámoláskor a 2022-ben is használt "Aktuális" csatornát a Megafon örökölte meg, és most ők kezelik a hirdetéseit.Letaszították a trónról a Megafont, új propagandacég vitte a prímetHa azonban csak a Metás (Facebook, Instagram) hirdetéseket nézzük, akkor a Kollár Kingás kampányban már nem a Megafoné a vezető szerep.Az ELLENÁLÁLS MOZGALOM Nonprofit Kft.-t tavaly jegyezték be, egyetlen tagja a Megafon egyik beszélő feje, Apáti Bence. A kormányközeli média decemberben hírül is adta, hogy "elindul a NEM, azaz a Nemzeti Ellenállás Mozgalom"; "A globalista elit nyíltan megtámadta szuverenitásunk, ezért bajtársaimmal együtt elindítjuk a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat. Manfred Weber és szövetségesei azt is elmondták, kik azok a külföldi zsoldban álló politikai kalandorok, akikből bábkormányt akarnak létrehozni Magyarországon. Erre NEM-et kell mondanunk!" - idézték akkor Apáti Bencét.A "mozgalom" azóta keveset hallatott magáról, de időközben elindítottak egy honlapot, amintöbb megafonos közszereplő mellett szerepel László András is, akit időközben USAid-ügyi kormánybiztossá neveztek ki.László Andrásról márciusban írtuk meg, hogy bár ő vizsgálja a hazai civil szervezetek amerikai támogatásait, amik a kormány állítása szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, ő maga is részt vett egy olyan alapítvány munkájában, ami támogatást kapott az amerikai Republikánus Párthoz kötődő szervezettől.Székhely az igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodájábanA cégbírósági iratokból kiderül, hogy az ELLENÁLÁLS MOZGALOM Nonprofit Kft-t (NEM) 3 millió forintos kezdőtőkével alapították, amit Apáti biztosított. Székhelyét ugyanarra budapesti, Rákóczi úti címre jegyezték be, ahol Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi ügyvédi iroda, és tanácsadócége, a BETA Consulting Kft. is működik.A bejegyzési kérelemből kiderül az is, hogy az ügyvédi iroda székhelyét szívességi alapon használhatja Apáti cége. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodájának (ma: Biczi és Turi, korábbi nevén Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda) kizárólagos tulajdona, vagyis a miniszterhez kötődő ügyvédi iroda ingyen biztosít székhelyet a propagandacégnek.Az ügyvédi iroda korábban a Biczi és Tuzson nevet viselte, de Tuzson Bence jelenlegi igazságügyi miniszter kilépett politikai szerepvállalása okán. Az iroda másik névadója, Biczi Tamás ugyanakkor maga is a Megafon tagja, ott Kötter Tamás néven szerepel.A nemzeti ellenállás által gyűjtött adatokat Kobzáék kezelikA NEM a napokban ismét a kormánypárti média fókuszába került, miután Kollár Kinga beszéde miatt aláírásgyűjtésbe kezdtek a TISZA Párt ellen. Ezt több fideszes politikus is népszerűsítette, és az MTI is lehozta.Ezt a petíciót jelenleg is népszerűsítik a Meta oldalain: a kampány költsége e cikk írásakor már 5 333 246 forint, vagyis több, több, mint a Megafon ide vágó költései összesen.Csak ennek az egy hirdetésnek az ára már meghaladja a NEM alaptőkéjét - azt, hogy erre honnan van fedezet, egyelőre homály fedi - csakúgy, mint a Aktuális Média esetében.A nem.hu honlapon elérhető adatkezelési tájékoztatóból kiderül, hogy az aláírók adatait a DoMMM.IO Zrt. kezeli. A cég vezérigazgatója, Kobza-Kunfalvi Nóra korábban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alkalmazásában állt: a Lakmusz által bemutatott kormányzati dokumentum szerint 2023-ban ő vezette a miniszterelnök online kommunikációjáért felelős főosztályt. Kobza-Kunfalvi korábban dolgozott a Hír TV-nél is, ahonnan a Simicska-Orbán-háború kitörésekor távozott, ezután az Echo TV, a TV2, majd a Habony Áprád-féle V4NA hírügynökség munkatársa volt.Kobza-Kunfalvi férje, Kobza Miklós, a Lakmusz szerint szintén Habony biztalmi embere, korábban ő kezelte Orbán Viktor Facebook-oldalát, dolgozott az MTVA sajtófőnökeként, 2024 óta pedig az Alapjogokért Központ kreatív vezetőjeként hivatkoznak rá.Zubor ZalánCímlapfotó: Átlátszó montázs | Tízmilliókat hirdettek el a közösségi médiában Kollár Kinga lejáratására | A legdrágább kampányt egy új propagandacég: a Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodájába bejegyzett Ellenállás Mozgalom Kft finanszírozta. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2025/04/17/tizmilliokat-hirdettek-el-a-kozossegi-mediaban-kollar-kinga-lejaratasara | 2025-04-17 10:25:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
2024 augusztusában zárták le az M44-es autópályát a 86-os kilométernél. Az autópályát kezelő, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF honlapján erről nincs hír, de a cég elismerte, hogy gond volt. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium viszont titkolózik, ami komoly bajra utalhat. Ahogy a megsérült M30-asnál sem adnak ki dokumentumokat, úgy az M44-esnél sem. A kivitelezést Szíjj László cége, a Duna Aszfalt végezte kilométerenként nettó 2,3 milliárd forintért."Pályazár" - ezt mutatta 2024 augusztusában az M44-es autópálya változtatható jelzésképű táblája Szarvashoz közel, majd mindenkit kitereltek a Kecskemét felé vezető oldalról. A 84-es kijáratnál munkagépek vonultak a felüljárón, valamin nagyon dolgoztak.Az M44-es autópályát a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF kezeli. Először őket kérdeztük, mi történik az autópályán, miért kellett és mennyi időre teljesen lezárni. Rövid választ kaptunk: "az M44 gyorsforgalmi úton a megjelölt útszakaszon garanciális munkavégzés zajlik 2024.08.12. és 2024.08.16. között. A munkálatok miatt forgalomkorlátozásra kell számítani".Majd arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen munkálatokat végeznek, ezt válaszolták: "Mivel garanciális munkák zajlanak és az út beruházója a magyar állam (volt), ezért ezekről a munkákról, azok részleteiről az ÉKM tud felvilágosítást adni." Még aznap - fél évvel ezelőtt - megkérdeztük a minisztériumot, de azóta sem kaptunk választ.Szíjj László cégei építettékA 84-es kijárat az m44.hu oldalon ma is elérhető térkép szerint az M44 gyorsforgalmi út Csabacsűd - Kondoros közötti 79+900-100+333 km közötti szakaszán van.Szintén ezen az oldalon írták 2018-ban, hogy a "Csabacsűdtől Kondorosig tartó részen - ahol szintén a Duna Aszfalt és a Hódút kivitelez - 60%-os a földmunkák készültsége, nagy eredmény azonban, hogy egy 2,5 km-es szakaszon már leterítésre került a CKT és az aszfalt alapréteg a padkával együtt".Vagyis az útszakaszt a Duna Aszfalt Zrt. és a Hódút Kft. építette a tájékoztatás szerint. A közbeszerzési adatbázis alapján a Duna Aszfalt 2017 decemberében nyerte el a Kondoros-Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszra szóló megbízást az államtól nettó 41,4 milliárd forintos ajánlattal - a Hódút vélhetően alvállalkozó volt a projektben.A szerződést kétszer módosították: legutóbb 2021-ben, amikor nettó 41,5 milliárd forintra, vagyis 100 millió forinttal drágult a kivitelezés. Ha az összeget elosztjuk a pályaszakasz hosszával, az jön ki, hogykilométerenként nettó 2,3 milliárd forintba került az út.A kivitelezést végző cégek tulajdonosa Szíjj László. De a férfi nem csak az út építésében, hanem az üzemeltetésében is érdekelt. Ugyanis a Szíjj és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) felel - a többi mellett - az M44-es autópályáért is.Vagyis Szíjj László egyik érdekeltsége üzemelteti a sztrádát, amelyet korábban két másik cége épített közpénzből, most pedig garanciális munkát végeznek rajta.Nagy baj lehet, ha ennyire titkolóznakA Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) nem csak emailben kérdeztük az M44-esről, hanem közérdekű adatigénylést is küldtünk nekik. Azt kértük, küldjék meg, hogy az M44-es autópályán az átadása óta hol, mikor, milyen okból végeztek garanciális javítást. Emellett az elvégzett garanciális javításokkal keletkezett hibafeltárást, a hiba kijavításának megrendelését, az elvégzett munka teljesítését igazoló dokumentumokat is kértük.A minisztérium híres arról, hogy nem tartja be a törvényeket, most is késve válaszoltak. Azt írták, hogy az általunk kért adatok "a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek", amelyek"további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják", ezért nem adják ki az adatokat.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy garanciális munka alapján olyan jövőbeli döntéseket hozna egy minisztérium, amelyeknek titokban tartásához valódi indok fűződik. Hiszen mégis hogyan veszélyeztethetné egy jövőbeni döntéshozatal integritását, ha nyilvánosak lennének az M44-esen folyt vagy folyamatban lévő építési munkálatok általunk kért adatai. Azt tartjuk valószínűbbnek, hogy valami baj lehet az építési munkálatokkal, és ezt próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől.Az M30-as autópálya közel egy éve van zárva, ott komoly felújítás folyik, mert beszakadt egy szakasza. Ahogy megírtuk, az ottani adatokra is kíváncsiak voltunk, de szintén falakba ütköztünk. Mivel ott nagy a baj, így joggal feltételezhetjük, hogy az M44-esnél is komoly probléma van, hiszen a minisztérium ugyanúgy titkolózik, mint az M30-asnál.Szijjártó Pétert jachtoztattaAz M44-es autópálya lezárt szakaszát építő cégek tulajdonosa Szíjj László. Szintén az övé a Lady MRD nevű luxusjacht, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt családostól az Adrián 2020-ban.Akkor megírtuk, hogy a NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát egy máltai offshore cég rejtette. Egy rövid időre azonban egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét nyilvánosságra hozták (majd 2022-ben ismét eltüntették a nyilvánosság elől).A máltai adatbázisból kiderült, hogy az Artemy és a Lady MRD (valamint a később vett Seagull) nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László. Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozó hazánk egyik leggazdagabb embere.Segesvári CsabaCímlapkép: Javítás az M44-esen (A szerző felvétele.) | Lázárék titkolják, mit kellett eddig javítani az M44-es autópályán a Duna Aszfalt után | A kormányközeli Szíjj László cége építette a Kondoros-Békéscsaba közötti útszakaszt nettó 41,5 milliárd forintért, vagyis kilométerenként 2,3 milliárdért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/16/lazarek-titkoljak-mit-kellett-eddig-javitani-az-m44-es-autopalyan-a-duna-aszfalt-utan | 2025-04-16 13:02:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetése a HUN-REN megújulásával kapcsolatos kommunikációs feladatokkal bízta meg Mészáros Lőrinc feleségének, Várkonyi Andreának cégét. A Whitedog Media Kft. nettó 5 millió forintért vállalta a megbízást 2 hónapos időtartamra. A feladat részét képezte egy sajtólista készítése, amelyen Várkonyi cége az újságírókat "pozitív és negatív hozzáállás szerint is" kategorizálta."A pozitív és negatív attitűddel azt jelöljük, hogy melyik médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket és melyik médiumok esetében van további teendő" - válaszolta megkeresésünkre a HUN-REN Központ, amikor arról kérdeztük, mi szükség van így listázni a médiamunkásokat.2 hónapra szerződtek nettó 5 millióértKözérdekű adatigénylést nyújtottunk be a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz, hogy megtudjuk, 2023 novembere óta mely cégekkel kötöttek szerződést kommunikációs és marketing feladatok ellátására.Minderre azért volt szükség, mert a HUN-REN honlapján nincs frissített lista a megkötött szerződésekről a 2024-es és 2025-ös évre vonatkozóan. Az adatigénylésünkre válaszul kapott adatokból derült ki, hogy a kutatóhálózat vezetése a megújulással kapcsolatos kommunikációs és változásmenedzsment feladatok ellátására szerződést kötött Mészáros Lőrinc feleségének cégével, a Whitedog Media Kft.-vel.A HUN-REN szerint azért esett a választás Várkonyi Andrea cégére, mert az adta a legkedvezőbb ajánlatot.Kérdésünkre, hogy mely piaci szereplőktől kértek még árajánlatot csak annyit írtak, hogy a szervezet közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekről szóló szabályzatának előírásai alapján három írásos árajánlat bekéréséről gondoskodtak. Azt azonban nem árulták el, hogy Várkonyi cégén kívül ki volt a másik két ajánlattevő.Várkonyi cége nettó 5,1 millió forintért vállalta a feladatot, melynek keretében többek között sajtóelemzést, kommunikációs stratégiát, sajtóanyagok elkészítését, kríziskommunikációs rendelkezésre állást, projektmenedzsmentet és kockázatfeltárást is végzett. A szerződést határozott időre, két hónapra kötötték, a 2025. február eleje és a 2025. április 1. közötti időszakra.99 ezer forintért kilistázták az újságírókatA szerződés melléklete tartalmazza a Whitedog Kft. által vállalt feladatok részletes leírását és árát. Eszerint a cég több mint 900 ezer forintért vállalta a sajtóközlemények és sajtó háttéranyagok megírását. Szintén több mint 900 ezer forintba került a "helyzetkiértékelés" kapott anyagok alapján, valamint ehhez kapcsolódóan 5 darab mélyinterjú elkészítése is.A Whitedog azt is vállalta, hogy sajtólistát állít össze, ennek keretein belül pedig "tudományos, oktatási, belföldi, gazdasági, oknyomozói érintettségűmédiamunkások" listáját készítik el, méghozzá "pozitív és negatív hozzáállás szerint is kategorizálva", 99 ezer forintért.A projektmenedzsmentért 752 ezret, a kommunikációs stratégia megalkotásáért pedig 532 ezret fizetett Várkonyi cégének a HUN-REN. A Whitedog Kft. kríziskommunikációs rendelkezésre állást is vállalt, amiért 726 ezer forintot kért el a kutatóközponttól.Szárnyal a Whitedog bevételeVárkonyi Andrea 2020-ban hozta létre a Whitedog Kft. nevű médiaügynökségét, melyben jelenleg 75 százalékos tulajdoni részesedése van. A 25 százalékos kisebbségi tulajdonos Gergely Judit, aki Várkonyihoz hasonlóan egyúttal ügyvezetője is a vállalkozásnak.A cég 2020-as megalakulása óta rendkívül jól megy: a megalakulás évében 127 millió forint nettó árbevétele volt, egy évvel később ez az összeg már 2 milliárdra rúgott. 2022-ben a cég forgalma túllépte a 4 milliárdot, 2023-ra pedig azt is bőven megduplázva elérte a 8,9 milliárd forintot. A hatalmas forgalom egy dolog, de a Whitedog megalakulása óta nyereséges: a 2020-as 52,8 millió forint után 2021-ben már 388 millió, 2022-ben 850 millió, 2023-ban pedig bő 1 milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosainak.Ők pedig a 444 cikke szerint legutóbb több mint 1 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből: Várkonyi Andrea 821 milliót, Gergely Judit pedig 273 millió forintot.Mészáros Lőrinc cégei a referenciákA cég honlapja szerint dolgoztak már az MBH Banknak, a Fundamentának, a Biztositaspiac.hu-nak, a Gallionak, a Diginek és az ÉPKAR-nak is. A portfólióban szereplő cégekben közös, hogy vagy Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartoznak, vagy fideszes kötődésűként tartják őket számon.A Gallio (azaz a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.) egy szarvasi telephelyű feldolgozó, honlapja szerint az 1989-ben alapított céget 2020-ban három hazai magántőkealap - a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap - vásárolta meg. Az Opten adatbázisa szerint jelenleg Ruck János a vezérigazgató a cégnél, ám Sárkány Hunor mellett Mészáros Lőrinc fia is igazgatósági tag a részvénytársaságban.Szintén referenciaként van megjelölve a Whitedognál a Fundamenta is, mellyel kapcsolatban 2024 novemberében jelentette be a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank, hogy részvényeket vásárol, így a Fundamentában már az MBH Bank a többségi tulajdonos. A Biztositaspiac.hu is Mészáros-kötődésű: a honlapja szerint az üzemeltetője a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., amely szintén Mészáros Lőrinc érdekeltsége.Az ÉPKAR-ról korábban többször is írtunk, ugyanis a közbeszerzéseknél előszeretettel szerepel NER-közeli cégek mellett, valamint több állami megbízást is elnyert korábban.A Whitedog Mediával szerződött már a Digi is. A vállalatot korábban kb. 232 milliárdért vette meg a 4iG. Nyrt., amely Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége. A felvásárlás óta a 4iG jelentősen gyarapodott, a magyar állammal közösen 2023 januárjában 660 milliárd forintért felvásárolták a Vodafone Magyarországot is.Médiafigyelésre és rádiós megjelenésre is költenekA HUN-REN által megküldött szerződéslistában 2025-re vonatkozóan szerepel még az Observer Kft.-vel kötött szerződés is, melynek értelmében a cég médiafigyelést végez a HUN-REN számára 2025 végéig. A médiaszemlét negyedévenként nettó 900 ezer forintért, az eseti médiaszemlét alkalmanként nettó 102 ezer forintért, a tematikus gyűjtéseket pedig maximum 1,2 millió forintért végzi el az Observer.Ezen felül havi nettó 350 ezer forintért kötött szerződést a HUN-REN az Inforádióval, és nettó 2,5 millió forintért a GR Grup Kft-vel, azaz a Trend FM Rádióval is. A szerződés tárgya a HUN-REN kutatóival készült interjúk terjesztése a rádióban és annak Youtube-csatornáján.Szöveg: Szabó-Gödri Rita - Adatvizualizáció: Szabó KrisztiánCímlapkép: Várkonyi Andrea, az Alapítvány az Innovatív Oktatásért kuratóriumi elnöke a Mészáros Csoport által létrehozott High-Tech Suli (HTS) program legújabb digitális tantermének átadási ünnepségén a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskolában 2024. június 13-án. (fotó: MTI/Hegedüs Róbert) | Pozitív-negatív hozzállás szerint listázta az újságírókat Várkonyi Andrea cége a Magyar Kutatási Hálózatnak | Két hónapra szerződött a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Mészáros Lőrinc feleségének cégével nettó 5 millió forintért. Az újságírók kategorizálását 99 ezer fori | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/16/pozitiv-negativ-hozzallas-szerint-listazta-az-ujsagirokat-varkonyi-andrea-cege-a-magyar-kutatasi-halozatnak | 2025-04-16 10:23:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Elküldte a Petőfi-film díszleteivel kapcsolatos szerződéseket a Filmintézet, csak épp a legfontosabb részletet, az árakat takarták ki. Az NFI dokumentumai arra utalnak, hogy a Most vagy Soha! bemutatása óta három produkció készítői bérelték ki a milliárdokból épült díszletvárost, köztük külföldi filmstúdió is.A több mint 7 milliárd forintból készült Most vagy soha! díszletvárosáról április elején mutattunk be cikket és drónfelvételt. A riport apropóját a producer, Rákay Philip bejegyzése adta, aki azt mondta,hogy a film rekordmagas árának közel felét a fóti díszletvárosra - a ’48-as Pest-Budát felidéző utcákra - költötték az alkotók. Rákay elmondta azt is, a díszletvárost későbbi produkciók számára is bérbe lehet majd adni, így a többmilliárdos befektetés 8-10 éven megtérül majd.Jelenleg a díszletvárosnak otthont adó telek 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona. A telket 2022 januárjában vásárolták meg, előtte fele részben az önkormányzaté, fele részben az egyik leggazdagabb magyaré, a korábban a Postabankot, jelenleg a HERMES faktoring- és alapkezelő cégeket vezető Antal Ernőé volt. Még korábban a telek egy állami gazdaság földje volt, ami a privatizációkor az archív híranyagok szerint zavaros körülmények között került magánkezekbe, ahonnan a fóti önkormányzat bírósági úton próbálta visszaszerezni, felemás sikerrel.2020-ban a frissen megválasztott fideszes önkormányzat értékbecslőt kért fel, aki282 millió forintban határozta meg a telek piaci árát, ennek két év múlva több mint háromszorosát fizette a Filmintézet,amin fele-fele arányban osztozott a város és Antal Ernő.Ahogy az előző cikkben is írtuk: a díszletváros építési költségeiről nincsenek pontos adataink, ehhez ugyanis az NFI nem írt ki közbeszerzést. Ahogy arról sem, hogy mennyit hozott a konyhára eddig a díszletváros kiadása. Azonban a cikk megjelenése után, előző adatigénylésünkre válaszolva az NFI mégis elküldött olyan dokumentumokat, amelyek a Petőfi-film díszleteinek otthont adó fóti 2593/2-es telekkel kapcsolatosak, köztük kettő, a díszletváros bérbeadásáról szóló szerződést.Anonimizált árakEzek egyike egy kétnyelvű (magyar-angol) adásvételi szerződés, amit feltehetően egy nemzetközi filmstúdióval kötöttek, megerősítve, hogy valóban forgattak a területen nemzetközi produkciót. A szerződésben rögzítik, hogy a kitakart nevű stúdió kibérelte a díszletváros telkét és más fóti helyszíneket, de hogy ezért mennyit fizetett, az nem derül ki a szerződésből. Az NFI szintén kitakarta a visszamenőlegesen aláírt bérleti szerződés érvényességének kezdődátumát, így a bérlés időtartamát sem tudtuk meg.A szerződésből kiderül, hogy a bérlő építette fel a drónvideón is látható tetődíszletet, amit szintén felhasználtak a film forgatásához, csakúgy, mint az NFI más fóti ingatlanjait. A tetődíszlettel kapcsolatban azt írják: eredetileg ezt a bérlő elbontotta volna, ám ehelyett később az NFI 5 millióért megvette tőle. A szerződés szerint a tetődíszletet az eladó "semmilyen más célra nem tudta volna használni", és az eladó nem vállal semmilyen garanciát, jótállást a szerkezettel kapcsolatban.A másik szerződésen, amit megkaptunk, szintén kitakarták az időtartamot, sőt, a bérleti díjat is.Ez utóbbi szerződés csak magyar nyelven készült el, vagyis feltehetően egy magyar filmprodukciót forgattak a helyszínen.Megkaptunk továbbá több szerződést, amelyek a terület őrzésére, karbantartására vonatkoznak, ezekért a munkákért persze a tulajdonos, az NFI fizetett. Évente néhány milliós nagyságrendű összegek láthatók rajtuk.Bár az NFI csak 2 bérleti szerződést küldött el, kaptunk tőlük egy összegzést is, ami több helyszín kiadásából származó bevételeket tartalmaz, ezen pedig már 3 produkció szerepel, amelyhez a Pest-Buda-díszletet kibérelték. A részösszegek azonban itt sem láthatók, az összesítéskor azonban 168 992 500 forint nettó bevétellel számoltak 2024 január és 2025 márciusa között. Igaz, ez nem csak a Petőfi-film díszleteire vonatkozott, szerepel benne két másik helyszín ("szabad terület" és "padlástér") kiadása is.Álláspontunk szerint az információszabadságról szóló törvény alapján nyilvánvaló, hogy az állami NFI-hez beérkező bérleti díjak pontos összege közérdekű adatnak minősül, ennek ellenére ezt az adatot nem adta át a Filmintézet. Emellett, míg az összesítés szerint három alkalommal adták bérbe a díszletvárost, addig bérleti szerződésből csak egyet kaptunk.Ezért a megmaradt szerződések és a teljes adatok megismerése érdekében adatigénylési pert indítunk.10-20 millió forint lehet a heti bérleti díjEgy a filmes szakmában jártas, neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta: a díszletváros kibérlésének heti díja (egy 5 napos munkahétre) 3 és 5 ezer euró között mozoghat. Egy egész estés film esetében ez körülbelül 8-10 hetes bérletet jelenthet, ahol a felvételek mellett szükség van a díszletek átalakítására, kiegészítésére is (például egyes felületek átfestésére, kisebb elemek, kellékek kihelyezésére).Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a díszletváros technikai értelemben magas minőséget képvisel: a homlokzatokat lebetonozott vasvázak tartják, ezek kiépítése, valamint vízelvezető csatornák (ezeknek köszönhetően esős jelenetek is forgathatók a díszletben) és az elektromosság bevezetése lehetett a legnagyobb költség, így a milliárdos nagyságrendű ár reálisnak tűnik.Mint mondta,ezek a szerkezetek valóban tartósak, így a díszletvárost valóban sokáig lehet majd használni, ha van rá kereslet.Az NFI-nek egyébként nem ez az egyetlen hasonló módon épült díszletvárosa, forrásunk szerint a Hunyadi című sorozathoz is hasonló szerkezet épült.A forrásunk által említett 3-5 ezer eurós (1,2 - 2 millió forintos) heti bérleti díjjal és a 8-10 hetes forgatási idővel számolva a díszletváros kiadása egy-egy produkcióhoz 9 600 000 és 20 millió forint közötti összegeket hozhat az NFI-nek.Ha úgy számolunk, hogy a díszletváros 2,5 milliárdból épülhetett, akkora fenti árakkal számolva legalább 125 egész estés produkciónak kellene kiadni a díszletvárost ahhoz, hogy visszajöjjön a befektetett közpénz.Így nem tűnik valószínűnek, hogy a díszlet 10 éven belül visszahozza az árát, tekintve, hogy az elmúlt több mint egy évben 3 forgatásra adták ki.Ha nagyvonalúak vagyunk, és feltételezzük, hogy az NFI által jelentett 169 milliós bevétel lényegében csak a díszletváros kiadásából származott, a többi helyszín bérléséért elenyésző összeget fizettek a stábok, már valamivel jobb a helyzet: ha sikerül ezt az éves bevételt fenntartani, akkor körülbelül 15 éven belül térülhet meg a díszletváros ára.Állami támogatásokkal is számolni kellKulcskérdés persze, hogy az elmúlt éves bevételben mennyi lehetett a közpénz: a magyar produkciók egy részét a Filmintézet is támogathatja, az említett Hunyadi sorozathoz például több mint 15 milliárd forintot biztosított az NFI.Emellett a külföldi és magyar filmgyártók Magyarországon a produkció büdzséjének 30 százalékáig közvetett támogatást is igénybe vehetnek: társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét, vagyis ha ezzel a lehetőséggel élnek, az állam kevesebb adóbevételhez jut, az összeget ehelyett a filmes cégek költhetik el. Ezt a Most vagy soha! készítői is kihasználták, 2,106 milliárd forintnyi adót írva jóvá.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó montázs | Az árakat kitakarva küldte el a Filmintézet a fóti díszletváros bérleti szerződéseit | Az azért kiderült, hogy a Petőfi-film bemutatója óta három produkciónak adták ki a milliárdokból épült díszletet, ám a stábok részben közpénzből is forgathattak | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/15/az-arakat-kitakarva-kuldte-el-a-filmintezet-a-foti-diszletvaros-berleti-szerzodeseit | 2025-04-15 12:30:19 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) április elején kötött nettó 14,6 milliárd forint értékű keretszerződést a honvédség tulajdonában lévő két Airbus repülőgép fenntartására. A keretszerződés összesen öt évre szól: 2025. február közepétől 2030. március végéig. Idén és 2029-ben nettó 2,8 milliárd forintot, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban pedig évi 3-3 milliárd forintot terveznek erre a célra költeni.Viszont a VBÜ csak a nettó 14,6 milliárdos keretösszeg 50 százalékának lehívására vállalt kötelezettséget, így az adófizetők talán 7,3 milliárdból megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt fuvarozó "közepes szállítórepülőgépek" üzemkészek legyenek a következő esztendőkben. De ez még csak a két Airbus: a Szijjártó Péter által előszeretettel használt két honvédségi Falcon fenntartási költségeiről nem tudni semmit.Évente kb. 3 milliárd forintA rendvédelmi szervek vásárlásait koordináló Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) 2024. december közepén írt ki közbeszerzést "Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2025 - 2029" tárggyal. A jelentkezési határidő 2025. január 13. volt, az eljárás pedig tárgyalásos, vagyis elvileg bárki jelentkezhetett rá, és a pályázókkal egy második körben tárgyalt a VBÜ.A tender eredménye 2025. április 9-én jelent meg: a hirdetmény szerint a VBÜ csak egyetlen céggel tárgyalt, és az,az AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. nyerte el a nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegű megbízást.Természetesen nem volt nehéz dolga, hiszen a jelek szerint nem volt versenytársa, aki aláígért volna. A VBÜ ugyanis a kiírásban feltüntette, hogy az ár lesz a legfontosabb értékelési szempont. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha több, de legalább két cég pályázik egy munkára. Így, hogy a VBÜ csak az AEROPLEX Kft.-vel tárgyalt, tulajdonképpen borítékolta a tender végeredményét.Bár a közbeszerzési iratokból nem derül ki egyértelműen, valószínűleg a nyertes cégen kívül más nem is jelentkezett a munkára. Ez pedig a szigorú alkalmassági feltételeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő. A VBÜ ugyanis a pályázóktól elvárta, hogy rendelkezzenek az elmúlt 3 évben legalább 3 milliárd forint értékű referenciával Airbus A319-esek javítására és/vagy karbantartására vonatkozóan. Elvárás volt emellett az is, hogy a pályázók működési engedélye terjedjen ki "légijármű és hajtóműveinek alap-és forgalmi karbantartása a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és forgalmi karbantartása a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár létesítményeiben".A közbeszerzési iratok szerint a nyertes AEROPLEX Kft.-nek "a Magyar Honvédség által üzemeltetett 2 db Airbus A319112 típusú közepes szállítórepülőgép folyamatos légialkalmasságát, és üzemképességét szükséges fenntartania". A nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegből2025-ben 2,8 milliárdot,2026-ban, 2027-ben és 2028-ban 3-3 milliárdot,2029-ben pedig 2,8 milliárdot tervez költeni a VBÜ erre a célra.Kiemelték azonban, hogy csak a keretösszegösszeg 50 százalékának lehívására vállalnak kötelezettséget, ami nettó 7,3 milliárd forint. Tehát lehet, hogy a kedves adófizetők ennyiből megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt, vagy Szijjártó Péter külügyminisztert és más kormánytagokat 30 évre titkosított, üzemanyagköltség nélkül is százmilliós utakra reptető két Airbus üzemkész legyen a következő néhány évben.Állami cég a tendernyertesA tenderdokumentumokban négy teljesítési helyszínt jelöltek meg, ezek a honvédség budapesti Anyagellátó Raktárbázisa és a kecskeméti repülődandár telephelye, valamint "az adott szállítórepülőgép tartózkodási helye", illetve a nyertes cég telephelye.Ez utóbbiból pedig több is van. A tendernyertes AEROPLEX Kft. székhelye ugyanis a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren található, de a cégnek van fióktelepe Debrecenben, Kecskeméten, Maglódon - és tavaly október óta már Bukarestben, Románia fővárosában is.A cég tulajdonosa az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., vagyis végső soron maga az állam.Azzal tehát, hogy az állami tulajdonú VBÜ megbízta az AEROPLEX-et a magyar honvédség részére elvégzendő feladattal, tulajdonképpen csak az egyik állami zsebből egy másikba rakják a közpénzt. Ami természetesen sokkal jobb annál, mintha egy kétes hátterű, vagy politikai kapcsolatokkal rendelkező haveri/rokoni cég nyerte volna el a többmilliárdos megbízást.Az AEROPLEX beszámolója szerint a társaság 1992-ben alakult 50% Lockheed Martin és 50% Malév Zrt. tulajdonlással, feladata a Malév Zrt. repülőgépeinek - néhány feladat kivételével - teljes körű karbantartása volt. 1998-ban a Malév Zrt. visszavásárolta az 50%-os Lockheed-tulajdonrészt és így 100%-ban a Malév lett a cég tulajdonosa. 2012-ben a Malév Zrt. felszámolása során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és aTiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. megvásárolta az AEROPLEX Kft.-t a Malévtól. 2012 ősze óta az állam a cég tulajdonosa, 2022 februárja óta az N7 Holding Zrt.-n keresztül.Az angol neve (Aeroplex Central Europe Ltd.) után ACE rövidítéssel futó cég hangár-, berendezés-, forgalmi, valamint kisgép- és helikopter-karbantartást végez. Emellett 2023 szeptembere óta repülőgép-szerelői képzéseket is szervez. Egyik legnagyobb ügyfelük a Wizz Air, valamint a spanyol Albastar, de több más külföldi légitársaságnak is dolgoznak.Mérlegadataik alapján jól végzik a dolgukat: 2019 óta az AEROPLEX nettó árbevétele minden évben 12-32 milliárd forint volt. Ebből 2019-ben és 2020-ban körülbelül 400 millió forint, 2021-ben és 2022-ben már bő 900 millió forint, 2023-ban pedig 1,6 milliárd forint hasznot termelt a cég.Régen ez is olcsóbb voltEgyik visszatérő ügyfele az AEROPLEX-nek a magyar honvédség is: 2020. május végén a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) a mostanival szinte szóról-szóra megegyező közbeszerzést írt ki "Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2020-2025" tárggyal. A feladat is ugyanaz volt, mint a friss eljárásban: "A Magyar Honvédség által üzemeltetett Airbus A319-112 típusú közepes szállítórepülőgépek folyamatos légialkalmasságának, üzemképességének, teljeskörű logisztikai támogatásának biztosítása".Az viszont nem egy sima, hanem egy gyorsított tárgyalásos eljárás volt, emiatt mindössze két hétig, 2020. június közepéig várták az ajánlatokat. 2020. július elején pedig már alá is írták a szerződést az AEROPLEX Kft.-vel. A céggel akkor nettó 13,8 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a VBÜ, ami az összegből2020-ban 282 milliót,2021-ben 4,3 milliárdot,2022-ben 1,9 milliárdot,2023-ban 1,7 milliárdot,2024-ben 2,7 milliárdot,2025-ben pedig 2,8 milliárd forintot tervezett elkölteni.Arról az akkori tenderdokumentumokban nem írtak egy szót sem, hogy a közel 14 milliárd forintos keretösszegnek hány százalékára vállal majd kötelezettséget a VBÜ. Így az is lehet, hogy mindet elköltötték, de ezt nem tudni biztosan.Ahogy azt sem, hogy mi volt az eggyel korábbi szerződésben, amire a 2020-as tender szövegében utaltak. Öt évvel ezelőtt ugyanis azzal indokolta a VBÜ a gyorsított tárgyalásos eljárás szükségességét, hogy"A repülőgépek üzemeltetése, folyamatos légi alkalmasságának fenntartása érdekében előre nem látható többlet feladatok, valamint a rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatosan megnövekedett igénybevétel forrásigénye miatt a meglévő szerződés keretösszege idő előtt felhasználásra került. A közepes szállítórepülőgép képesség folyamatos biztosítása érdekében az azonnali szerződéskötés a Magyar Honvédség számára elengedhetetlen."A 2020 előtti eljárás azonban nincs fent az európai uniós közbeszerzési értesítőben (TED). Viszont legalább a 2020-as és a 2025-ös ott van a TED-ben, mert a magyar közbeszerzési adatbázisban még nyoma sincs egyiknek sem. A VBÜ honlapján pedig olyan gyatra a közérdekű adatok menüpont, mint a fideszes politikusok memóriája MNB-ügyben, szóval egyedül az EU-s tenderértesítőnek köszönhetően tudunk a két friss szerződésről is.Mivel a VBÜ beszerzéseinek jelentős része nemzetbiztonsági és/vagy honvédelmi okokból titkosított, érthető és jogszerű, hogy nem minden vásárlásuk adatát teszik közzé. Viszont mivel az Airbus-fenntartási tendereket megjelentették az EU-s közbeszerzési értesítőben, eléggé érthetetlen, hogy miért nem hozták nyilvánosságra őket a VBÜ honlapján vagy a magyar közbeszerzési adatbázisban is.Főleg Orbán Viktor használja a két AirbustA 604-es és 605-ös lajstromjelű Airbus 319-es repülőgépet 2018 februárjában vásárolta meg a magyar honvédség. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter a bemutatójukon azt hangsúlyozta, hogy "Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket."Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett, 604-es és 605-ös lajstromjelű honvédségi Airbusokat. Rögtön a megvásárlásuk évében ment velük a miniszterelnök Izraelbe, Montenegróba, Moszkvába, Salzburgba, Kirgizisztánba, Prágába, Zágrábba, de még milánói operaelőadásra is, és azóta is rendszeresen igénybe veszi őket.2018 nyarán a honvédség vett két darab Dassault Falcon 7X típusú repülőt is, ami egy olyan luxuskategóriájú gép, amit a szupergazdag emberek előszeretettel használnak magánrepülőként. A 606-os és 607-es lajstromú gépeket szintén sűrűn használja Orbán Viktor miniszterelnök, de nagyon gyakran utazik velük Szijjártó Péter külügyminiszter is. (A Falconok fenntartási költségeiről az Airbusokkal ellentétben még semmit nem hoztak nyilvánosságra.)A repülőutak részleteit 30 évre titkosította a kormány honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.2022-ben megszereztük azt a szerződést, amelynek keretében Orbánék különjáratnak használhatják a honvédségi repülőket, majd bemutattuk, hogy a hatályos törvények szerint akár családi nyaralásra is mehetnek velük. 2024-ben pedig ebben a cikkben és kisvideóban röviden összefoglaltuk a lényeget a honvédségi repülők politikusfuvarjairól.Erdélyi Katalin | 15 milliárdot költhet a honvédség az Orbánék által használt repülők fenntartására | 2029-ig évi kb. 3 milliárd forint közpénzbe kerülhet, hogy a kormánytagokat fuvarozó „közepes szállítórepülőgépek” folyamatosan üzemkészek legyenek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/11/15-milliardot-kolthet-a-honvedseg-az-orbanek-altal-hasznalt-repulok-fenntartasara | 2025-04-11 13:17:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Márciusban vette át Havasi Bertalan feladatait Máté János, azóta ő felel Orbán Viktor sajtóügyeiért. Bár Máté eddig nem került a figyelem középpontjába, már 2013-ban a Miniszterelnökségen dolgozott, és 2022-ben nevezték ki államitkárrá. A miniszterelnök új sajtófőnöke résztulajdonos egy kondorosi cégben, amelyre a Transparency International (TI) Magyarország figyelt fel nemrég. Mint írták, az Épcenter Kft. több száz milliós megbízást nyert el néhány meghívásos tenderrel. Megnéztük ezért a társaság összes tendergyőzelmét, és azt találtuk, hogy 2013 óta a cég több mint 2,5 milliárd forint értékű, szinte kizárólag Kbt. 115-ös eljárást nyert meg. A versenytársak többségükben ugyanazok a cégek voltak, és olyan kiírás is akadt, ahol szinte forintra pontosan eltalálták a becsült értéket. A cég ugyanakkor lapunknak azt írta, Máté János nem vesz részt a társaság munkájában, és az ő köztisztviselői pályafutása nem juttatta előnyhöz a céget.A Kormányzati Tájékoztatási Központ február 14-én jelentette be, hogy Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár távozik posztjáról. Feladatait Máté János Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár vette át. Az 1987-es születésű Máté Jánosról kevés cikk született eddig, pedig 2013-ban már a Miniszterelnökségen dolgozott, 2018-tól pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda Külpolitikai Főosztályának főosztályvezetője lett. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkárává 2022-ben nevezték ki.Az új sajtófőnökről a HVG korábban megírta, hogy nemcsak szervezte Orbán Viktor fontosabb külföldi útjait, de gyakran el is kísérte őt ezekre. A lap arról is beszámolt, hogy Máténak a Békés megyei Kondoroson több mezőgazdasági ingatlana van, valamint résztulajdonos egy cégben, az Épcenter Épitőipari és Kereskedelmi Kft.-ben. Utóbbi neve aztán felbukkant a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzésében is. A TI rámutatott, hogy a részben Máté János által tulajdonolt vállalkozás négy közbeszerzéssel összesen 394 millió forintot nyert el - kedvező körülmények között.Megnéztük ezért alaposabban az Épcenter Kft.-t, és azt találtuk, hogya cég szinte minden egyes közpénzes megbízását meghívásos tendereken nyerte el.Ahogy arra korábban már többször rámutattunk, a meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárástípusnak az a lényege, hogy nem tehet bárki árajánlatot, csak azok a cégek, amelyeket felkérnek rá. Mivel ez egy erősen versenykorlátozó módszer, csak a 300 millió forint alatti építési beruházásoknál alkalmazható. A Kbt. 115-ös tenderek azonban a korrupció melegágyai, erről itt írtunk:Ismétlődő versenytársak, szinte forintra pontosan eltalált árÖsszesen 30 tendert vizsgáltunk meg, amelyeket az Épcenter Kft. azóta nyert el, hogy Máté János a Miniszterelnökséghez került.Az eljárások nagy részében csak 2-3 ajánlat érkezett (a meghívásos tendereknél öt céget kell felkérni), a versenytársak pedig többségében ugyanazok a cégek voltak: a "HARTMANN" Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Békés-Vill Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a GALÉRIA INVEST Építőipari és Kereskedelmi Kft., ritkábban a HUNÚT Építőipari Szolgáltató Kft., a Pro-Békés Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a PROSZERV Mérnöki és Szolgáltató Kft.Az Épcenter Kft. mindig viszonylag jól tippelte meg a kiíró által becsült árakat, de akadt olyan eljárás is, ahol szinte forintra pontosan eltalálta azt: Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 51 387 325 forintra becsülte az idősek nappali ellátó intézményének bővítését és korszerűsítését, az Épcenter Kft. pedig 51 383 686 forintos ajánlattal nyert.A cég által elnyert beruházások jelentős része uniós finanszírozású volt.Ezeket a jelenségeket már több céggel kapcsolatban tapasztaltuk. Az egyik a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. volt, amely évek óta számolatlanul nyeri a közpénzes megbízásokat - jelentős részben meghívásos tendereken, ahol szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerráta pedig kiemelkedően magas volt. A rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket jeleztük a Közbeszerzési Hatóságnak, amely a vizsgálatok lefolytatása után 11,2 millió forintos bírságot szabott ki.Hasonlóan gyanús körülmények között nyerte el tendereinek jelentős részét a GREP Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az Oriental Lux Kft., valamint a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. is.Nem származott előnyükA 18 fős, kondorosi Épcenter Kft.-t 1991-ben alapították. A cég tulajdonosai: Kurucz Árpád, Kurucz Gyula, Máté János és Máté Viktor. A társaság éves bevétele a 2020-as 752 millióhoz képest 450 millióra csökkent 2023 végére. Ennek részben oka lehet, hogy a kft. 2022 óta nem nyert közbeszerzést (érdekesség, hogy ebben az évben nevezték ki államtitkárrá Máté Jánost).Megkérdeztük az építőiparban tevékenykedő cég tulajdonosait, hogy mit gondolnak az általunk tapasztalt jelenségekről. A cégtől a következő választ kaptuk:"Társaságunk 1991 óta működő, magas- és mélyépítési munkák kivitelezésével foglalkozó kisvállalkozás. Nyilvánosan elérhető beszámolóink alapján láthatják, hogy árbevételünk az elmúlt 15 évben csökkent, stagnált. Árbevételünk nagyobb része, átlagosan 57%-a piaci megbízásokból állt az elmúlt években. Árbevételünk fennmaradó részét nyílt és meghívásos közbeszerzésen meghirdetett munkák adták. Máté János édesapja halála után, 2009-ben lett 25%-os résztulajdonosa a társaságunknak, öröklés útján. A társaság munkájában azóta nem vesz részt, köztisztviselői pályafutásából eredően társaságunk semmilyen előnyt nem realizált. Ez bizonyára Önök számára is nyilvánvaló, a nyilvánosan elérhető cégadatok és eredménykimutatások alapján. A tulajdonosi hátterünkkel, gazdálkodásunkkal kapcsolatos kérdéseket ezzel lezártnak tekintjük. Amennyiben az átlátszó.hu szerkesztőségének magas- vagy mélyépítési szolgáltatásokra lenne szüksége Békés vármegyében, keressék társaságunkat bizalommal."Katus Eszter | Meghívásos tendereken gazdagodott Orbán Viktor új sajtósának, Máté Jánosnak a cége | Az államtitkár 2013-ban kezdett dolgozni a Miniszterelnökségen, azóta összesen 2,5 milliárd forint értékben nyert el közpénzes megbízásokat az Épcenter Kft., am | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/11/meghivasos-tendereken-gazdagodott-orban-viktor-uj-sajtosanak-mate-janosnak-a-cege | 2025-04-11 07:43:20 | true | null | null | atlatszo.hu |
A külügyminiszter egy rövid, 303 kilométeres belgrádi hivatalos úttal érte el a címben szereplő, kerek repülésszámot. Legalábbis ezt mutatta 2025. április 2-án Singer Viktor Flightradar24.com-os felhasználói oldala, melyen 2021 januárjától listázza a külügyér repülőútjait.Szijjártó összességében még ennél is sokkal többet repülhetett - akár a most közölt szám kétszeresét is - hiszen 2014 óta, vagyis 11 éve tölti be a miniszteri tisztséget. A 2021 decemberét megelőző 3 évben például 65 városban járt bérelt magánrepülőgéppel hivatalos úton, de a külügyminisztérium nem árulta el, összesen hány alkalommal kereste fel azokat a városokat.A Singer Viktor nevű felhasználó által 2021 januárja óta vezetett nyilvántartás viszont így is bődületes számokat tartalmaz. Mint az a lenti képen is látható, a Flightradar24.com repülős oldalon összegezett adatokból kiderül:Szijjártó az utóbbi közel 4 és fél év során több mint 2 millió kilométert tett meg repülővel, és 3043 órát, azaz csaknem 127 napot töltött a levegőben, az általa használt repülőgépek pedig 262,6 tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe.A jubileum apropóján olvasóink figyelmébe ajánljuk az ebben az időszakban készült írásainkat a külügyminiszter hivatali repülőútjairól. Cikkeinkben többek közt feltártuk, hogy Szijjártó Péterakár nyaralni is honvédségi repülőgéppel mehet a jogszabályok szerint,magának engedélyezi, ha eltér a törvényben előírt menetrendszerinti járattal történő utazástól, és különjárattal utazik,264 millió forintért utazott egy holland luxusrepülőgéppel három hivatali útra,140 millió forintért repült Kambodzsába és 181 millióért egy kétnapos dél-ázsiai útra,úgy vonatozott New Yorkból Washingtonba, hogy követte őt a bérelt repülőgép, amellyel Amerikába és haza utazott,még a közeli, légvonalban 161 km-re lévő Pozsonyba is honvédségi jettel repült,a kormánykedvenc őrző-védő cég, a Valton-Sec érdekeltségébe tartozó vállalkozások magángépével is utazott hivatali útra,Moszkvából Győrbe sietett az egyik honvédségi jettel, hogy felavassa egykori gimnáziumának állami pénzből felújított épületét,102 millióért internetezett és 33 millióért evett-ivott a delegációival a honvédségi repülőgépeken 2021 januárja és 2022 szeptembere között.Cikkünk megjelenésének idejére pedig már bőven túllépte az ezredik repülést is a külügyminiszter. Azóta ugyanis Szijjártó Péter hazajött Belgrádból (1001), elment Brüsszelbe és hazajött (1002-3), majd elrepült Strasbourgba (1004). Onnan továbbutazott Londonba (1005) és hazajött Budapestre (1006), ma reggel pedig Kairóba repült (1007).Az utak mellett azonban a külügyminiszter által igénybe vett repülőgépekre is érdemes egy pillantást vetni. Legtöbbször a honvédség által 2018-ban vásárolt Airbusok (604 és 605 a lajstromjelük) vagy Falconok (606 és 607) valamelyikével utazik. A repülési adatok alapján Szijjártót főként a Falconok szállítják, melyek egy nagy hatótávolságú, bőrülésekkel felszerelt és faberakásos belső burkolattal díszített business jet kényelmét és luxusát nyújtják.A géptípus honvédségi bekategorizálása kevésbé tükrözi mindezt, ugyanis a szerényen hangzó "könnyű, többcélú szállító- és futárgép" kategóriába sorolják. Bár a háromhajtóműves, akár 15 ezer méter magasan, 11 ezer kilométer távolságra és a hangsebességet megközelítő tempóban repülni képes típust jellemzően üzleti utakra használják a szupergazdagok, több állam honvédségi flottájában is szerepet kap.Hasonló, vagy még exkluzívabb felszereltségűek azok a repülőgépek is, amelyeket Szijjártónak bérel a külügyminisztérium, ha a honvédségi gépeket valamiért nem tudja igénybe venni.Februárban például a NER-közeli repülőgépek kapcsán ismerős International Jet Management által üzemeltetett, osztrák lajstromjelű (OE-IIS) Aerospace Gulfstream G-V típussal repült Amerikába.Az ultra nagy hatótávolságú jet még magasabban, még nagyobb távolságra és még nagyobb sebességgel képes repülni, mint a honvédségi Falcon, és a kényelmi, valamint a felszereltségi szintje is magasabb. Ennek megfelelően, ezzel a luxus jettel a - Szijjártó által egyébként gyakorta megtett - Budapest-New York-Budapest út repülőgép-költsége legalább 256 500 euro, azaz minimum 108,5 millió forint lehet.De ha már a New York-i hivatali utaknál tartunk, a külügyminiszter szintén nemrég egy, a VistaJet flottájába tartozó Bombardier Global 7500-assal repült (9H-VIK). Ez a Mészáros Lőrinc és Szíjj László által is előszeretettel használt Bombardier gépcsaládnak egy még nagyobb hatótávolságú modellje, amely akár már 14 300 km távolság megtételére is képes egyetlen tankolással.Egy magángépes utakat közvetítő cég kalkulátora alapján próbáltunk bérleti díjat találni ezzel a géptípussal a Budapest-New York-Budapest útra, de csak a gépcsalád 6000-es modelljére hozott fel találatokat 353 000 eurótól, vagyis 144 millió forinttól. Az újabb, 7500-as modell bérleti díja - miután nagyobb távolság megtételére is alkalmas - még magasabb lehet ezen az útvonalon.Brassai KornélSzijjártó Péter és a 606-os honvédségi Falcon Washingtonban 2024. július 9-én (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Jubileum: Szijjártó Péter 2021 eleje óta már több mint 1000 alkalommal ült repülőre | Most az 1007. repülésénél tart 2021 óta a külügyér. Többnyire a honvédség egyik gépén utazik, de időnként magán luxusrepülőket bérel neki a minisztérium. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/10/jubileum-szijjarto-peter-2021-eleje-ota-mar-tobb-mint-1000-alkalommal-ult-repulore | 2025-04-10 10:23:52 | true | null | null | atlatszo.hu |
2024 szeptemberében írt ki közbeszerzést a HUN-REN Központ gépjárműbérlésre és flottakezelési szolgáltatásokra. A tendert a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. és a Mészáros M1 Szerviz Kft. közösen nyerte el. Az autókat elsősorban a felsővezetők használják, a full extrás felszereltséget pedig a felelős és biztonságtudatos járműhasználat indokolja a HUN-REN szerint.A HUN-REN kutatóintézeti hálózat egy SUV-ot és egy felső-közép kategóriás sedan személygépjárműt bérel 48 hónapra, vagyis 4 évre, összesen nettó 32 millió forintért.A nyílt közbeszerzési felhívás két részből állt, mindkét részre 3-3 ajánlat érkezett. Az első részre a MOL Fleet Solution Kft., a Mészáros M1 Kft. és a Mészáros M1 Szerviz Kft. közösen, valamint a Mercarius Flottakezelő Kft. adott be ajánlatot. A MOL Fleet azonban a bírálati szakaszban visszavonta az ajánlatát, a Mercarius pedig drágább lett volna, mint a Mészáros-cégek. A második részben ugyan nem lépett vissza a MOL Fleet, de a Mészáros érdekeltségek itt is olcsóbbak tudtak lenni, ezért a MOL Fleet és a Mercarius ajánlatát már nem bírálták el.Így mindkét autót a Mészáros-cégek szállíthatják le:a SUV-ot nettó 16,3 millió forintért, a felső-középkategóriás autót pedig nettó 15,8 millióért.Egy hétszemélyes, minimum 190 lóerős, automata sebességváltós, fekete metál fényezésű, összkerék-meghajtású SUV-ot, és egy ötszemélyes, minimum 250 lóerős, fekete metál színű, fekete bőr ülésekkel ellátott felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Központ a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozó cégtől.Az autókhoz extra biztonsági és kényelmi felszereltség is jár: az SUV esetében például sötétített üvegezés, központi kijelző, mentett parkolás, esőérzékelő, gerinctámasz, fűthető multifunkcionális kormány és sok más is. A felső-középkategóriás jármű mellé többek között visszagurulás-gátló berendezés, holttérfigyelő rendszer, multifunkciós, fűthető bőrkormánykerék és parkolóradar is tartozik.Az általunk megkérdezett szakértő szerint a műszaki leírás alapján a SUV vélhetően egy Skoda Kodiaq, a felső-középkategóriás jármű pedig nagy eséllyel egy Skoda Superb lehet.Gyorsabbak a versenytársaknálA közbeszerzési dokumentumok között található szerződéstervezetben az is szerepel, hogy az ajánlatkérő előírja, hogy a nyertes ajánlattevő köteles biztosítani a műszaki leírás szerinti kategóriájának megfelelő, azonos teljesítményű, maximum 5 éves és maximum 150.000 km futásteljesítményű csereautót (előtétautót) a megrendelt jármű(vek) leszállításáig, a szerződéskötéstől számítva 15 napos szállítási határidővel a megajánlott havi bérleti díj ellenében. A csereautó esetében a kategória-azonosság az előírás, annak márkája, típusa, felszereltsége eltérhet a megajánlott új gépjárművektől.A 15 napos határidő láthatóan nem okozott gondot a Mészáros-cégeknek - ahogy korábban sem. Korábban már többször beszámoltunk arról, hogya Mészáros M1 Kft. gyakran úgy nyeri el a flottatendereket, hogy extra rövid határidőket vállal.Ezt feltehetően azért tudja megtenni, mert a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amilyet a pályázat előír. A többi ajánlattevőnek pedig be kell szereznie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőket tudnak megajánlani. A Mészáros M1 ezért sokszor akkor is elnyerte a megbízást, ha drágább ajánlatot adott, mint a versenytársai. Cikkeink nyomán ezt a jelenséget már a hatóságok is vizsgálják.Elsősorban felsővezetőknekMegkerestük a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot is, annak érdekében, hogy megtudjuk, kik fogják használni az autókat.A HUN-REN Központ arról tájékoztatta lapunkat, hogy "a gépkocsikat elsősorban, de nem kizárólagosan a felsővezetők használjákaz országos kiterjedtségű kutatási hálózat kutatóhelyeivel, valamint az ökoszisztéma szereplőivel történő személyes kapcsolattartásra.A kutatóhelyeinken tett látogatások segítik az infrastrukturális adottságok, a kutatói munkafeltételek és az aktuális tudományos projektek mélyebb megismerését.A járművek igénybevételére sor kerül továbbképzések, kihelyezett szakmai tréningek, valamint a HUN-REN Központ által szervezett rendezvények alkalmával is, továbbá a konferenciákra, találkozókra érkező nemzetközi vendégek fogadásakor, elősegítve ezzel a színvonalas és professzionális fogadtatást."Arra is kiváncsiak voltunk, hogy mi indokolja az autók full extrás felszereltségét. A HUN-REN válaszában mindezt azzal indokolta, hogy: "a járművek korszerű biztonsági rendszerekkel való széleskörű felszereltsége kiemelten fontos, mivel jelentősen csökkenti a balesetek kockázatát, és támogatja a felelős, biztonságtudatos járműhasználatot."Korábban is béreltek MészároséktólNem ez volt a HUN-REN egyetlen olyan gépjárműbeszerzése, amelynek nyertese Mészárosék cége lett. 2023 végén a Magyar Kutatási Hálózat (azaz a HUN-REN) összesen 4 darab személygépjárműre és hozzájuk tartozó flottakezelési szolgáltatásra írt ki közbeszerzést 48 hónapra, 3 részben. A beszerzés részeként 1 darab középkategóriás személygépjárművet, 2 darab felső-középkategóriás személygépjárművet, valamint 1 darab mikrobuszt szeretett volna bérelni a HUN-REN.Míg a középkategóriás autóra vonatkozó tender eredményes lett, és Mészárosék cége szállíthatta le a kívánt autót nettó 9,5 millió forintért, addig a felső-középkategóriás autóbeszerzés nem valósulhatott meg, mert"a rendelkezésre álló anyagi fedezet nem volt elegendő a szerződés megkötéséhez."Azaz hiába adott le Mészáros cége ajánlatot, a HUN-REN nem tudta volna kifizetni a kért árat. A mikrobusz bérlése pedig azért nem valósulhatott meg, mert a közbeszerzésre senki nem nyújtott be ajánlatot.Szabó-Gödri RitaCímlapkép: Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, miután átvette a Széchenyi-díjat Sulyok Tamás köztársasági elnöktől 2025. március 14-én. Jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j). (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | Full extrás autókat bérel a HUN-REN Központ Mészáros Lőrincék cégétől | Egy SUV-t és egy felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Mészáros Lőrincék cégétől, összesen 32 millió forintért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/08/full-extras-autokat-berel-a-hun-ren-kozpont-meszaros-lorincek-cegetol | 2025-04-08 11:36:09 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem csitulnak a kedélyek az 1242 - A Nyugat kapujában című film körül: a stáb egy része 2023 februárja, tehát két éve vár a pénzére. Ráadásul a 2,5 milliárd forint közpénzes támogatásban részesült gigaprodukció még mindig nincs kész. Viszont hamarosan talán végre befejezik, mert a projektcégben márciusban tulajdonos lett Lajos Tamás producer - épp aznap, amikor Kossuth-díjat kapott.Többször is foglalkoztunk az elmúlt években az 1242 - A Nyugat kapujában című fimmel, amely igazi szuperprodukcióként jellemezhető minden tekintetben. A tatárjárást, vagyis Batu kán magyarországi térhódítását bemutató mozieposz sorsa legalább olyan izgalmasan alakult, mint Batu vándorlása.A filmet gyártó Nyugat Kapujában Kft. az utóbbi években többeknek nem fizetett és számos végrehajtással nézett szembe, ami a 2,5 milliárdos állami támogatás fényében elég meglepő. Az már nem annyira, hogy többszöri tulajdonosváltás után nemrég egy NER-közeli szereplő tűnt fel benne.Pénzhiány, végrehajtásokA Soós Péter által rendezett és anno Sipos Kornél produceri irányítása alatt készülő film projektcégében, a Nyugat Kapujában Kft.-ben jelentős változások történtek 2023 márciusában. A háttérben valószínűleg a pénzügyi nehézségek álltak, amelyek megoldása sürgetővé vált annak érdekében, hogy az állami forrásokból bőkezűen támogatott magyar-angol-mongol gigaprojekt elkerülje a kudarcot. Ennek következtében a korábbi tulajdonosok, a Mozgó Mozi Kft. (Sipos Kornél cége) és a Chelsea Pictures Limited kiszálltak, helyüket pedig Farkas Dóra vette át.Sipos Kornél producer 2023 elején úgy nyilatkozott, hogy a film teljes költségvetése 3,7 milliárd forintra rúg. Sipos elmondása szerint a mű ötlete egy mongóliai utazás során született meg benne, majd később találkozott Obrusánszky Borbála történésszel (aki Obrusánszky Zsolt, Rogán Antal apósának testvére) és Mongólia nagykövetével, aki segítette a projekt megvalósulását.A Nemzeti Filmintézet (NFI) pedig többször is támogatta a készülő tatárjárásos produkciót: a forgatókönyv fejlesztésére 8,4 millió forintot, a gyártás előkészítésére pedig 44,9 millió forintot biztosított. Emellett 2022 áprilisában további 1,26 milliárd, majd decemberben 1,23 milliárd forinttal támogatta a film megvalósítását. Összességében teháttöbb mint 2,5 milliárd forintnyi közpénz áramlott a projekthez, amely ennek ellenére is forráshiánnyal küzdhetett.Miután 2023 tavaszán Farkas Dóra megjelent a gyártócégben, mindenki fellélegzett, a stábtagok azt hitték, hogy most már sínen van a film sorsa. A nő ugyanis Farkas Zsigmond felesége, aki korábban Obrusánszki Zsolttal együtt társtulajdonosa volt a Közép-Európa Filmiroda Kft.-nek. Obrusánszki Zsolt pedig nem más, mint Rogán Antal apósa, aki korábban jelentős földvásárlási tervekkel került reflektorfénybe - és ezekben az ügyletekben Farkas Zsigmond is érintett volt.Farkas 2023-ban is szerzett földterületeket, miközben felesége, Dóra révén közvetetten a filmiparban is megjelent - habár hivatalosan nincs közvetlen kapcsolata a Nyugat Kapujában Kft.-vel. A férfi a Mere nevű orosz szuperdiszkontlánc táján is feltűnt: politikai kapcsolataira utalt a tervezett hazai boltnyitások kapcsán. Farkas Zsigmond és Obrusánszki Zsolt pedig egyaránt tulajdonosai voltak 2024 augusztusáig annak a Ductus Kft.-nek, amely 2,2 milliárd forint állami támogatást nyert el.Ám annak ellenére, hogy a jó kapcsolatokkal bíró új ügyvezető, Farkas Dóra mindenkit megnyugtatott, mégsem lett rendezve a számlák egy része a Nyugat Kapujában Kft.-nél. Ez többeket hozott nehéz helyzetbe, különös tekintettel arra, hogy a közterheket (pl. ÁFA) ki kellett fizetni a számlák után. Jól mutatja a helyzetet, hogy 2024-ben többen is végrehajtást indítottak a cég ellen, beleértve a rendezőt is - sőt, egy 2024 augusztusi végrehajtás még mindig folyamatban van a cégadatbázis szerint.Habony emberének embere2025. március 14-én a tatárjárásos film projektcége ismét gazdát cserélt: Farkas Dóra ekkor Lajos Tamásnak és Takács Juditnak adta el a tulajdonrészét.Takácsról annyit lehet tudni, hogy egy másik cégén keresztül a Funzine Média Kft. tulajdonosa, amely a Funzine magazin kiadója. A nő emellett 2024 októbere óta a New Establish Zrt. vezető tisztségviselője - a cég tulajdonosa 2024 decembere óta Schatz Péter.A New Establish alapítója pedig az a Martonicz Dániel, aki 2020-ban még lélegeztetőgépekkel üzletelt, és két üzlettársával közösen majdnem 2 milliárd forintot keresett ezzel. A főtevékenységként hulladékanyag-hasznosítással foglalkozó zrt. egy paksi telephellyel is rendelkezik: ott, ahol a környező önkormányzatok közös cége által működtetett hulladéklerakó működik.Schatz korábban a Magyar Televízió üzletfejlesztési igazgatójaként dolgozott, ám az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után csatlakozott Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadójának csapatához. 2015-ben a bulvárlapot kiadó Ripost Média tulajdonos-ügyvezetője lett, majd külföldi médiabefektetésekben is szerepet vállalt, amelyek célja az Orbán-kormány politikai befolyásának növelése volt a balkáni térségben.Ennek részeként Habony körei bevásárolták magukat a szlovén Nova24tv.si nevű cégbe, amely a Nova24TV csatornát üzemeltette - ez a médium szoros kapcsolatban állt Janez Jansával, az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló volt szlovén miniszterelnökkel. Emellett Schatz Péter és egy korábbi közmédiás vezető több mint fél tucat észak-macedóniai sajtóorgánumban szerzett részesedést, amelyeken keresztül a Magyarországon menedéket kapott Nikola Gruevszki volt kormányfő pártját támogatták. 2020-ban észak-macedón hatóságok adócsalás miatt vádat emeltek Schatz ellen, mert a hatóságok tájékoztatása szerint a férfi a CHS Invest Group nevű vállalatában 190 ezer eurónyi bevételt nem tüntetett fel, amivel mintegy 19 ezer eurós kárt okozott az észak-macedón államnak.Habony Árpád irányába mutat Schatzon kívül az is, hogy a Takács Judit tulajdonában lévő a Funzine Média Kft. az SSH Média Kft. (korábbi nevén Drom TV Media Kft.) nevű leányvállalatát a Tematic Media Group Kft.-tól vette át. A Tematic és az SSH ugyanabban az irodaházban van az első kerületi Márvány utcában.A Tematic tulajdonosa egy Radu Nicolae Morar nevű román üzletember, akinek egy másik cége a Central Union Company Investment Zrt., melyben tulajdonostársa Farkas Zsigmond - Rogán Antal apósának üzlettársa. Ennek a cégnek a székhelye szintén a Márvány utcai irodaház, és az Első Roma Média Kft., azaz a Dikh Tv is a Tematichoz köthető. Annak a másik tulajdonosa 2019-ben az Am-Bud-Pek Kft. lett, mely Schatz Péter feleségének, Schatzné Kovács Mariannának a cége.Plusz a NER kedvenc producereTakács Judit mellett, aki eddig nem volt jelen a filmiparban, idén márciusban Lajos Tamás lett a Nyugat Kapujában Kft. másik új tulajdonosa. Ugyanaznap, amikor Kossuth-díjjal tüntette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök. A Balázs Béla díjas operatőrt, aki az SZFE kuratóriuának is tagja, láthatóan kedvelik kormányzati körökben, hiszen rengeteg állami támogatást kap a filmjeire.2020-ban, a SZFE-válság idején hat olyan produkciót is támogatott a Nemzeti Filmintézet, amit Lajos cégei gyártottak. A ma már főként producerként dolgozó férfi nevéhez köthető a 2,4 milliárd forint állami támogatással készült Semmelweis és a 1,5 milliárdos támogatást kapott Blokád is.Szintén Lajos Tamás a producere a 2,8 milliárd NFI-támogatásból készülő Operation Sámán című akciófilmnek is. A Honvédelmi Minisztérium szakmai támogatásával Zsámbékon forgó alkotás azt a 2001-es kabuli mentőakciót dolgozza fel, melynek során magyar katonák 540 embert menekítettek ki az afgán fővárosból.A Kabul művelet munkacímű film elkészítésére a közmédiát üzemeltető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly 1,3 milliárd forintos koprodukciós szerződést kötött Lajos egyik cégével. Ez azért érdekes, mert a férfi felesége Altorjai Anita, aki korábban Áder János volt köztársasági elnök sajtófőnöke volt, 2022 nyara óta viszont a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, vagyis a közmédia egyik vezetője.Lajos Tamás feltűnése a Nyugat Kapujában Kft.-ben talán a tatárjáros filmen is lendít majd. A Szilvásváradon forgatott mű ugyanis annyira nem halad, hogy az NFI-nél határidő-módosítást kértek és kaptak a befejezésre, valamint bemutatásra.A tervezett bemutató dátuma így 2024 júniusa helyett 2025 júniusa lett, a "0" kópiát pedig 2025 április 30-ig kell leadni.A Filmintézet idén februárban a HEOL-nak azt nyilatkozta, hogy jelenleg a film "végső vágatának technikai javításai vannak folyamatban. A filmelőállító megfelelő minőségű és mennyiségű VFX szekvencia beépítésével, végleges fényeléssel és a hangutómunka tekintetében végleges kevert hanggal látja el a produkciót".A stábtagoknak mindenképp jó hír, hogy több forrásunk is elmondta: 2025 április 15-ig mindenkit kifizetnek, akik felé tartoznak. Ezzel kapcsolatban azonban többen szkeptikusak voltak.Zimre Zsuzsa | A NER kedvenc producere tulaj lett a tatárjárásos filmben, júniusra kész lehet | Lajos Tamás producer megjelent a Nyugat Kapujában Kft.-ben épp aznap, amikor Kossuth-díjat kapott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/07/a-ner-kedvenc-producere-tulaj-lett-a-tatarjarasos-filmben-juniusra-kesz-lehet | 2025-04-07 12:18:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a B+N Referencia Zrt. nyerte el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 3 részből álló, összesen 300 milliárd forint összértékű tenderét. Akkor még csak az volt biztos, hogy két részben lettek befutók, mostanra viszont nagyjából biztossá vált, hogy a harmadik részt is behúzzák. Már tavaly, a tender kiírásakor megjósoltuk, hogy a B+N kapja a megbízást, tekintve, hogy az elvárt referenciák nagyon hasonlóak voltak az 5 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Részben erre hivatkozva támadta meg az eljárást egy gazdasági szereplő is, de a kifogásait végül lesöpörték az asztalról. Így viszont ismét a "takarítás Mészáros Lőrincének" nevezett B+N Zrt.-é a teljes keretmegállapodás.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. A felhívás 3 részből állt: Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények illetve Nyugat-Magyarország területe.Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. A B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft. valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Viszont mivel ők drágábbak lettek volna, el sem bírálták a pályázatukat.Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első, Kelet-Magyarországra vonatkozó részét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB), amely nem is jelentkezett a felhívásra. Cikkünk megjelenésekor még nem lehetett tudni, hogy az érintett O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt. Most viszont felkerült a Közbeszerzési Hatóság honlapjára a vizsgálatot lezáró határozat.Eszerint az O.M.T. Controll főként a következőket kifogásolta:az ajánlatkérő ugyan biztosította formailag a részekre való ajánlattételt, de nem eléggé, hiszen a teljes országos fekvőbeteg egészségügyi intézmény takarítási igényt csupán 3 régióra osztotta. Az egyes részek mennyiségéből adódóan rendkívül összetett és a referencia tekintetében jelentős mennyiségű korábbi feladatok teljesítésére vonatkozó alkalmassági és nagy eszközigényű teljesítési feltételeket kapcsolt, indokolatlanul szűkítve ezzel a versenyt. A kisebb cégeket ugyanis ezzel eleve kizárták.A közbeszerzési dokumentáció a szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezései körében az ajánlatkérő úgy határozta meg a műszaki leírását, és az alapján a szakmai ajánlat megtételére vonatkozó követelményét, hogy nem adta meg egyértelműen a szolgáltatás tárgyi feltételeire vonatkozó előírásait, és a szakmai ajánlat megfelelő megtételéhez szükséges adatokat (így pl. a helyek alapterületeit).Emellett a KEF olyan referenciakövetelményeket támasztott, amelyek a cég véleménye szerint jogsértők, és amelyek miatt a teljesítésre alkalmas, és eddig is egészségügyi intézmények napi takarítását végző piaci szereplők nem tudtak indulni a tenderen.Az O.M.T. Controll szerint "az eljárásban a korábbi (2020-as) eljárás feltételeinek megismétléséből nem lehet másra következtetni, mint hogy ajánlatkérő a korábbival azonos, csekély számú ajánlatra számítva a verseny tényleges kizárásával kívánja jelen eljárását is lefolytatni."Mindezek miatt a cég maga sem tudott indulni a tender első részén, ezért kérte a a jogsértés megállapítását, és az ajánlatkérő minden döntésének a jogorvoslattal támadott 1. rész tekintetében történő megsemmisítését."Csak az eljárást akarta gátolni"Az ajánlatkérő KEF elsősorban a jogorvoslati kérelem elutasítását kéret a hatóságtól a cég "ügyfélképességének hiányában".Szerintük ugyanis az O.M.T. Controll akkor sem lett volna alkalmas a szerződés teljesítésére, ha sokkal kisebb részekre bontják az első részt. Emellett többek között azt is kifogásolták, hogy a kérelmező kiegészítő tájékoztatáskéréssel nem élt, és az előzetes vitarendezés, valamint a jogorvoslat vonatkozásában is csak az eljárási határidő utolsó napján tett eljárási cselekményeket. A KEF szerint ez arra utal, hogy"a kérelmezőnek nem állt szándékában az eljárás során ajánlatot tenni, csak az eljárás folyamatát kívánta gátolni."A KEF szerint a központosítással a kormány célja az, hogy a kórházak ne eltérő módon és tartalommal végezzék a takarítási tevékenységet, hanem egységesen, emiatt a beszerzés egy szerves egészet képez, további részekre bontással a kormányzati elvárás teljesítése kerülne veszélybe.Emellett is hozzátették, hogy a KEF kötelessége, hogy csak olyan szolgáltatóval kössön keretmegállapodást, amely valóban alkalmas az elvárt takarítási szolgáltatás teljesítésére, továbbá szerintük az elvárt referenciák sem versenykorlátozók.Megszüntették az eljárástA Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó ügyfélképessége nem áll fenn, hiszen a cégnek nem volt valós lehetősége a közbeszerzés elnyerésére (megfelelő referenciák híján), és a kérelemben kifogásolt jogsértések megállapítása esetén sem került volna kedvezőbb helyzetbe.A Döntőbizottság arra is rámutatott, hogy a tendert az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések szabályai szerint folytatták le, "amelyre tekintettel a tárgyi közbeszerzés potenciális ajánlattevői körét az Unió egységes piaca figyelembevételével kell megítélni." Vagyis: más országokban lehetnek olyan cégek, amelyek alkalmasak a teljesítésre ilyen feltételek mellett is.A Döntőbizottság ezért megszüntette a jogorvoslati eljárást.Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a B+N Referencia Zrt. a tender első részét is megnyeri. A piacot leuraló cégről többször írtunk már, például itt, itt és itt.Arról pedig, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság működése alatt milyen kormányközeli cégek kaptak megbízásokat az egészségügyi intézményekben, és hogy kinek a munkájával milyen problémák merültek fel, ebben a cikkben számoltunk be:Nem tudni, kihez és mennyi közpénz jutZeisler Judit, Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője szerint az, hogy az egészségügyi létesítmények takarítására, illetve üzemeltetésére kiírt több száz milliárd forint értékű közbeszerzéseket évek óta ugyanaz a szereplő nyeri el, két szempontból is aggályos."Egyrészt versenykorlátozónak tekinthető, mivel amellett , hogy az elvárt referenciáknak csak a piaci szereplők egy rendkívül szűk köre felel meg, az eljárásokat egyszereplős keretmegállapodásokkal valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy az eljárás későbbi szakaszaiban sem nyitják újra versenyt, noha erre a törvény lehetőséget biztosít.Másrészt a folyamat nem átlátható, mivel a keretmegállapodások alapján születő megrendelések adatai már nem hozzáférhetőek nyilvánosan.Vagyis sem a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatokban, sem az ajánlatkérő, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság saját felületén nem elérhető az az információ, hogy a több száz milliárd adóforintból végül pontosan mennyit költenek és mire. Éppen ezért az sem indokolható, hogy miért van szükség rendszeresen ilyen kiugróan magas értékű megállapodásokra" - hangsúlyozta Zeisler Judit.A szakértő szerint emellett a közvagyon felhasználása során elvárt átláthatóság sérül akkor is, amikor ezeket a nagy értékű megállapodásokat egy olyan szereplővel, a B+N Referencia Zrt.-vel kötik rendre, amelynek 2024 óta az LSHF Kft. mellett a Singulium I., II. és III. magántőkealapok a tulajdonosai. "Esetükben a befektetők kiléte ismeretlen, így nem tudható, hogy kik, mely magánszemélyek az ügylet valódi kedvezményezettjei" - mutatott rá Zeisler Judit.A TI nemrég publikálta legfrissebb Tenderbajnok című elemzését, amelyből kiderült, hogy a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el a legtöbb közbeszerzést elnyerő négy tulajdonos, köztük a B+N Zrt. tulajdonosa is.Katus EszterNyitókép: A B+N takarítórobotja. Forrás: B+N/Facebook | Hiába támadták meg kórházak takarításáról szóló 300 milliárdos tendert, a B+N zrt. nyert | A Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást, mert szerintük a kérelmet benyújtó cég nem tudta igazolni az ügyfélképességét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/04/hiaba-tamadtak-meg-korhazak-takaritasarol-szolo-300-milliardos-tendert-a-bn-zrt-nyert | 2025-04-04 08:33:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly több mint 20 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a lapunk által feltárt és bejelentett esetek kapcsán. Volt azonban több olyan ügy is, amelyeket valamiért nem találtak elég gyanúsnak, ezért alaposabban kivizsgálni sem voltak hajlandók. Az egyik ilyen a Digitális Kormányzati Ügynökség 82 milliárd forintos tendere volt, amely megítélésünk szerint több sebből is vérzett. Hiába jelentettük azonban a problematikus eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), nem indítottak eljárást, ahogy később a rendőrség sem. Most viszont muszáj lesz nekik: a Budapesti IX. kerületi Ügyészség ugyanis hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.Tavaly januárban írtuk meg, hogy 82 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) öt céggel az állami szervezeteknél kötelezően bevezetendő iratkezelési szoftverre (Poszeidon EKEIDR). A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette, a kötelezővé tételéről egy nem nyilvános kormányhatározat döntött. Az iratkezelő licencét ugyan ingyen kapják meg az érintett intézmények, a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget azonban saját forrásból kell fedezniük. Ehhez nyújtott "segítséget" a DKÜ azzal, hogy központilag kiválasztott öt céget a feladatok ellátására. Az eljárás azonban tele volt red flagekkel.Ahogyan azt korábbi cikkünkben részletesen leírtuk, a Poszeidon bevezetésére kiírt közbeszerzéssel kapcsolatban az alábbi gyanús körülmények merültek fel:a kérdéses rendszer licensztulajdonosa egyetlen cég, az SDA DMS. Az állam tehát egy olyan rendszer bevezetésére választott ki 5 céget, amelyet valójában csak az egyikük, a fejlesztő ismert.A közbeszerzésen 5 céget választottak ki, és pontosan 5 jelentkező volt. Mindez annak ellenére történt, hogy az ajánlattevőkkel szemben semmilyen referenciafeltételt nem támasztott a kiíró, mindössze egyetlen iratkezelési rendszerhez értő szakember meglétét kellett igazolni.Az 5 cég közül 4 semmilyen releváns tapasztalattal nem rendelkezett iktatási rendszer tekintetében, míg az ötödik cég maga a rendszert fejlesztő SDA DMS Zrt. volt. Egyetlen valóban kompetensnek látszó társaság sem jelentkezett a hatalmas, 82 milliárdos összeg ellenére sem.Furcsa korrelációt mutattak a nyertes cégek egységárai is: majdnem az összes tétel esetében ugyanaz volt a cégek sorrendje, és valamennyi esetében az SDA DMS adta a legalacsonyabb, egyben kerek összegű ajánlatot. A többi cég mindig ezeknél pár százalékkal magasabb összeget ajánlott meg. A cégeknek ráadásul úgy kellett árazniuk egy általuk nem ismert szoftver bevezetését, hogy nem ismerték a konkrét ügyfeleket sem, hiszen előre nehezen kalkulálható egy egységesen alkalmazandó ár egy kórházra, egy rendőrkapitányságra vagy egy kormányhivatalra vonatkozóan. Ennyi ismeretlen változó okán azt feltételezhetnénk, hogy nagy szórást mutattak az ajánlati árak, de azok 0,1 és 9 % közötti skálán mozogva tértek el egymástól, a legalacsonyabb és legmagasabb árakat is figyelembe véve.Mindezek fényében nem volt meglepő, hogy az első negyedévben gyakorlatilag csak az SDA DMS kapott megrendelést. Vagyis felmerült annak gyanúja, hogy a közbeszerzés csak egy színjáték volt, és a többi 4 cég csak azért volt ott, hogy fennmaradjon a verseny látszata.Az általunk tapasztalt gyanús jelenségeket részletesen leírtuk a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely megvizsgálta azokat, majd arra a következtetésre jutott, hogy "versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn".Vadai felkérdezte PoltotTavaly december végén összegyűjtöttük, hogy a fent említett korrupciógyanús ügy mellett hogyan nem találták jogsértőnek Mészáros Lőrinc egyik cégének tenderét, amit egy másik cége nyert el, vagy épp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság azon közbeszerzését, amelynek már a kiírásánál meg tudtuk jósolni, hogy ki fogja megnyerni.Cikkünk után Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő (DK) megkérdezte Polt Péter, miért nem segíti az ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel a NER es korrupció elleni küzdelmet. A legfőbb ügyész válaszában többek között azt írta, hogy a bemutatott öt esetből négyet ő maga küldött meg - Vadai korábbi kérdései nyomán - a NemzetiNyomozó Irodának (NNI), ahol azonban mindegyik ügyben a feljelentés elutasításáról határoztak. Ez ellen azonban tudomása szerint Vadai nem tett panaszt.Azt az egy ügyet pedig, amelyik eddig kimaradt, azaz a DKÜ 82 milliárdos tenderét, most fogja továbbítani a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának.Ez meg is történt, azonban hatóság - hasonlóan a GVH-hoz - ezúttal sem kívánt eljárást indítani. Csakhogy úgy tűnik, mégis muszáj lesz nekik.Az ügyészség nyomozásra szólította fel a hatóságokatVadai Ágnes ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.Az ügyészség megvizsgálta a feljelentést és a nyomozó hatóság határozatát is, és arra jutott, hogy az ügyben a feljelentés elutasítása megalapozatlan volt. Megítélésük szerint ugyanis nem lehet kizárni a bűncselekmények gyanúját. Érdemi megállapítást pedig csak azután lehetne tenni, hogy megvizsgálták a pályázók magatartását és a közbeszerzési eljárásokat. Ehhez pedig nyomozásra van szükség.A Budapesti IX. kerületi Ügyészség már nem először koppint a hatóságok orrára. Nemrég írtuk meg, hogy az NNI három elutasító döntését is felülbírálták, és felszólították őket az eljárások lefolytatására.Így vizsgálniuk kell azokat a tendereket is, ahol Mészáros-cégek lettek a befutók gyanús körülmények között, legyen szó flottatenderekről vagy az MCC építkezéseiről.41 bejelentésből csak háromban indult eljárásAhogy azt korábban is megírtuk, abban szinte biztosak voltunk, hogy a GVH nem indít majd eljárást, hiszen közbeszerzési kartell témában tíz év alatt (2013 és 2023 között) mindössze 20-at, az évente átlagosan 2 eljárást folytattak le.Ez pedig tavaly sem változott érdemben. A Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága nemrég tette közzé a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer 2024-es eredményeit. Ebből többek között kiderül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2024-ben mindössze három jogsértést megállapító határozatot hozott közbeszerzési kartell tárgyában.A közbeszerzési eljárásban észlelt, versenykorlátozó magatartásra vonatkozóan pedig a GVH összesen 41 darab piaci jelzést kapott, és csak 3 versenyfelügyeleti eljárás indított.Katus EszterNyitókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke 2024. szeptember 19-én. MTI/Soós Lajos | Hiába rúgták le az általunk bemutatott ügyet a hatóságok, mégis nyomozniuk kell | Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő kérdése nyomán a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2025/04/02/hiaba-rugtak-le-az-altalunk-bemutatott-ugyet-a-hatosagok-megis-nyomozniuk-kell | 2025-04-02 08:41:31 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csak a kormánypárti szavazó, fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat illeti meg a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog. Ha (most még) nem is pontosan ezt javasolja törvényerőre emelni a Szuverenitásvédelmi Hivatal, egy múlt heti nyílt levélváltásból – amelyben Lánczi Tamás elnök és Schmidt Mária egymásnak adott tippeket – kiderül: a gondolkodás iránya a fentebbi feltételrendszer kialakítása felé halad.
A történet úgy kezdődött, hogy a Magyar Hang visszaütött. A lap munkatársa közérdekű adatigényléssel próbálta kideríteni, hogy mi került 3,9 milliárd forintba a Puskás Múzeumon. A megkeresés kapcsán a beruházásért felelős Schmidt – külföldi beavatkozási szándékot szimatolva – „felkérdezte” Lánczi Tamást, hogy ugye, szerinte sincs semmi gond azzal, ha nem válaszol az efféle, a szuverenitásra veszélyes lapoknak, szervezeteknek. Amire Lánczi sietve megnyugtatta, hogy már dolgoznak az ügy jogi megoldásán. Így – még ha Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke időközben jelezte, Schmidték a hatályos szabályok alapján nem tagadhatják meg a kért adatok kiadását – a készülő törvénymódosításnak csak a józanság vethetne gátat.
Abból viszont mostanság meglehetősen nagy hiány mutatkozik a kormánypárti képviselők között. Ha hivatalos formát ölt a Lánczi-féle javaslat, lesz nemulass, és a közérdekű adatok megismerhetősége terén is jöhetnek a Kocsis Máté frakcióvezető által belengetett brutális és fájdalmas módosítások.
Nem volt persze a rejtőzködés ekkora híve a Fidesz, amíg a párt az ellenzékiek keserű kenyerét ette. A 2010-es kormányváltás előtt Orbánékat kifejezetten irritálta a közpénzfelhasználás megismerhetőségének – mai szemmel nézve már adat-Kánaánt jelentő – szűkössége. Ha másként nem ment, politikai nyomással kényszerítették ki, hogy kiderüljön mindaz, ami – akkori értelmezésük szerint – nagyon is a közre tartozott. Például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatainak tartalmát, amikor Gyurcsány Ferenc balatonőszödi házvásárlása volt terítéken.
Majd nagyot fordult a világ: jött a 2010-es fülkeforradalom, s máris kiderült, a Kehi-jelentések döntés-előkészítő anyagok csupán, így senki másra nem tartoznak, mint a kormányra, vagy még inkább a kormányfőre. A norvég pénzekből gazdálkodó civilek 2014-ben kezdődő vegzálása idején már azt az információt is csak bírósági úton lehetett kikényszeríteni, ki volt, aki utasítást adott az ellenük folyó vizsgálatokra – a megfejtés: Lázár János, akit viszont Orbán Viktor instruált.
Az „információszabadság” fideszes értelmezésben – az ezen a néven futó, 2012-es törvény alapján – egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a közadatok megismerésének egyik legfontosabb intézményi garanciáját jelentő adatvédelmi biztos intézménye. Azóta csak egy hivatal próbál őrködni az állampolgárok jogainak védelme felett.
Az már csak kis színes adalék a titkosítások történetében, hogy az egykor az adatok nyilvánosságért oly vehemensen harcoló „fiatalkori” Fideszt nem is mindig a (köz)adatok megismerésének szándéka vezette: több ízben a hatalom bosszantásának eszközeként vetették be az adatigénylést. Megtörtént, hogy – még ellenzékből – csak azért nyújtottak be karácsony előtt több száz adatigénylést a tárcákhoz, hogy „megszívassák” a kormányt; aminek persze leginkább a feladat végrehajtásával megbízott beosztottak látták a kárát. Ha valamire, az efféle akciókra éppen ráillett volna a „visszaélésszerű adatigénylés” fogalma, amit az Orbán-kormány és propagandagépezete előszeretettel aggat azokra a szervezetekre, szerkesztőségekre, amelyek szerintük túl gyakran kíváncsiskodnak a közpénzek elköltésének módja felől.
Ezt a „kiskaput” 2015-ben a közérdekű információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos „rezsiköltségek” emelésével zárta be a kabinet, lehetőséget teremtve arra, hogy a kérelmezőktől a korábbinál magasabb költségtérítést követeljenek az adatgazdák. Addig ugyanis csak a másolatkészítés díját kérhették el; tíz éve ezt fejelték meg a munkaerőköltség kiszámlázásának lehetőségével, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvegyék a maradék kedvét és lehetőségét is azoknak, akiket érdekel a közpénzek észszerű felhasználása. Ha pedig valaki mégis megfizette a drágítás utáni költségeket, az rendszerint azzal szembesült, hogy az adatokat kezelhetetlen formában, végeláthatatlan táblázatokba ömlesztve kapta meg.
Bár az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati és állami (pénzből gazdálkodó) szervek többsége hatalmas rutinra tett szert az elhárítási technikákat illetően, a visszautasítás lehetőségének jogilag is megágyazott a parlament azzal, hogy több lépésben is szűkítette a megismerhető adatok körét.
Például az üzleti titok fogalmának kiterjesztő értelmezésével, a közpénzek „közpénz jellegének” elveszítésére való hivatkozással (a később széles körben elterjedt indoklás először az MNB-alapítványok vagyonával kapcsolatban hangzott el). De aduásznak bizonyult a nemzetbiztonsági, illetve nemzetgazdasági érdekek – nem pontosan körülírt – védelmére hivatkozni is, például az állami nagyberuházásoknál. Máskor pedig a titkosítási időhatárokat bővítették ki: a nem nyilvános kormányhatározatok esetében 2023-ban 10-ről 20 évre.
Ha titkolózásról van szó:
Orbánék kreativitására jó példa a döntés-előkészítő adatok kiadásának tilalmára vonatkozó szabályok kiterjesztése.
Eszerint ha a döntés után az adat további döntés-előkészítésre is szolgálhat, az továbbra is megőrizheti titok jellegét (erre a Covid idején, a járványügyi intézkedéseket megalapozó döntések során láthattunk számos példát). Bevezették továbbá azt a szabályt is, hogy ugyanarra az adatra vonatkozó kérést egy éven belül el lehet utasítani – amihez csupán azt felejtették el hozzáírni, hogy ez a szabály csak akkor léphetne életbe, ha a korábbi igénylést egyébként teljesítették. (Korábban épp Schmidt volt az, aki az ’56-os megemlékezések milliárdjainak gazdájaként az Átlátszó egyik kérésére pontosítást kért, majd amikor ezt megkapta, visszaírt, hogy egy éven belül nem köteles ugyanarra a kérdésre többször válaszolni.)
Bár a titkolózás jogi alapjait a parlamenti kétharmad stabilan körülbástyázta, az utóbbi években így is gyakran megesett, hogy a kérdező, ha elég kitartó volt, akkor a bíróság legmagasabb szintjéig eljutva mégis ki tudta csikarni a választ. Bár a Kúria és az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadta azt az érvet, hogy a kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az efféle eljárások elhúzódása, ha értelmetlenné nem is tette az adatok publikálásának kikényszerítését, de a forró ügyek megoldását nem igazán vitte előre. Például az akkumulátorgyárak létesítésével kapcsolatos – a környezeti tanulmányok megismerését célzó – adatigénylések esetében.
Bár a közérdekű adatok nyilvánossága feltételeinek meghatározása az EU-ban alapvetően nemzeti hatáskör, az Orbán-kormány és az Európai Bizottság között folyó tárgyalások nyomán 2023-ban Brüsszelnek sikerült némi „engedményt” kikényszerítenie. A Covidra való hivatkozással korábban bevezetett – 90 napra megnyújtott – válaszadási lehetőség például a felek megegyezése alapján visszatért a korábbi keretek közé: a határidő maximum 15 nap. Újabb, egyszeri, 15 napos hosszabbításra pedig csak akkor van mód, ha az igénylés nagyszámú adatra vonatkozik, s annak teljesítése az adott állami szerv munkaerő-kapacitásának aránytalan mértékű terhelését jelentené. Az pedig kifejezett előrelépés – vagy inkább visszatérés a „békeévekhez” –, hogy a költségtérítés meghatározása során csak az adathordozó (és az adatigénylés teljesítéséhez szükséges, tíz oldalt meghaladó másolatkészítés) közvetlen önköltsége, valamint a kézbesítés terhe hárítható át a kérelmezőre.
Ez a kijózanodási folyamat látszik most a visszájára fordulni. Azzal pedig, hogy a kormány újabban már az uniós figyelmeztetéseket is a szuverenitás megsértéseként értelmezi, nem csak a legutóbbi „vívmányok” kerültek veszélybe. A készülő lex Schmidt–Lánczi azt is előrevetíti, hogy a közpénzek eltitkolásának gyakorlata általánosságban is ahhoz a rendszerváltás előtti alapelvhez térhet vissza, hogy nem kell az állampolgárok orrára kötni, kire-mire mennek el például a Magyarország kormánya által felvett nemzetközi hitelek.
Ez a minimum
„Az átláthatóság, számonkérhetőség és a részvétel nem csak állami szinten fontos mércéje a jó és elszámoltatható kormányzásnak. Az önkormányzatok számos olyan ügyben hoznak döntést, amely az ott élők életét alapvetően befolyásolja, ráadásul adóforintokból gazdálkodnak, és a közös tulajdonunkat kezelik. Nem ördögtől való tehát, ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyit fordított a község, amelyben lakik, utcák felújítására, közvilágításra, rászorulók segítésére, vagy mennyiért sikerült eladni az üresen álló iskolát” – olvasható az Ez a minimum! elnevezéssel az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által 2014-ben indított program felhívásában.
A szervezők (akiket mostanság egytől egyig külföldi ügynökszervezetként igyekszik a kormánypropaganda feltüntetni) arra kérték, biztatták az akkor épp önkormányzati voksoláson induló képviselő- és polgármesterjelölteket, tegyenek vállalást, hogy megválasztásuk esetén már megbízatásuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért. A kezdeményezéshez több százan csatlakoztak (a csatlakozók listáját lásd: ezaminimum.hu). Ez 2019-ben kiegészült az átláthatósági minimum programmal, amelynek keretében a főváros és több kerület mellett számos vidéki település hivatalosan is elköteleződött az átlátható, elszámoltatható önkormányzati működés mellett.
Józsefvárosban például már 2021 óta él az antikorrupciós stratégia, amelynek keretében az önkormányzat által kötött szerződések nyilvánosságát is megteremtették. Ennek egyébként technikailag másutt sem igen lenne akadálya, különösen azóta, hogy a szerződések, megbízások ma már szinte mindenütt digitálisan készülnek – de legalábbis digitalizálják őket. Vagyis csak pár kattintásra lenne a közérdekű adatok teljes nyilvánossága, a honlapon való publikálása. A legtöbb helyen ezek szerint csak a politikai akarat hiányzik. | Már faragják a szuverenitásvédelmi bunkósbotot a közérdekű adatokra kíváncsiak ellen | A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250314_hvg-kozerdeku-adatok-kozpenz-titkolozas-lex-schmidtlanczi-szuverenitasvedelem | 2025-03-14 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Budapest kiemelt helyén készül szállodaüzemeltetésre Sájer Gábor, aki akkor volt az Elios Zrt. cégvezetője, amikor a kormányfő veje, Tiborcz István a vállalat tulajdonosaként meggazdagodott az önkormányzati közvilágítási projekteken.
Az SPH Üzemeltető Kft. ingatlanok működtetésére, szállodai szolgáltatásra, vendéglátásra alakult. Telephelye az a pesti saroképületet – Fővám tér 6. (Vámház körút 2.) –, ahol egy hotel kialakításán dolgozik az Estoril Property Kft. Előbbinek a meghatározó tulajdonosa és egyben ügyvezetője Sájer, az Estoril pedig a Central European Ingatlanalap (CEI) birtokában van.
Az ingatlanalap ugyanazon a címen működik, mint Tiborcz BDPST-csoportja, és a BDPST a CEI-től vette meg azt a budai, mártonhegyi ingatlant (pontosabban az azt tulajdonló céget), amely néhány hete a milliárdos üzletember lakóhelye is. Az Estoril egy 36 szobás hotelt alakít ki a Vámház körúti műemlék épületben, a beruházás várhatóan az ősszel fejeződik be.
Sájer egyébként 2023 végén egy évre beszállt Tiborcz egyik ötcsillagos szállodájának, a Hotel Dorotheának az üzemeltetésébe is, de novemberben – Orbán Ráhel mentorának, Somlyai Zoltánnak az irányításával – visszavette azt a BDPST-csoport. | Tiborcz ingatlanos üzlettársa Budapest kiemelt helyén kap újabb szerepet | A vállalkozó pályafutása többször is keresztezte Tiborcz Istvánét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250327_hvg-Tiborcz-uzlettarsa-Sajer-Gabor-Elios-SPH-Uzemelteto-Estoril-Property-Central-European-Ingatlanalap-BDPST | 2025-03-27 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Durván elszámolta magát Matolcsy György, amikor 2021-ben azzal az ígérettel kezdte el a Szabadság téri MNB-székház felújítását, hogy ahhoz nem lesz szükség közpénzre. „A műemlék épület teljes külső és belső felújításának költsége 55 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez” – közölte az MNB 2021. október 27-én.
A székház rekonstrukciójának a közleményben beharangozott költségvetése azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint „közel megduplázódott”, 104,9 milliárd forintra nőtt. A jegybanki nyereség pedig már a következő esztendőtől olyan súlyos veszteségbe fordult, hogy az MNB elveszítette saját tőkéjét, vagyis házon belül nem volt fedezete a rekonstrukciónak.
„A rekonstrukció ideje alatt az MNB zavartalanul ellátja feladatait” – fűzte hozzá a 2021. októberi közlemény. Ez teljesült, csakhogy nagy ára volt. A felújítás idejére a jegybank a központját a Krisztina körút 55.-be, a pénzügyi felügyeletet a Krisztina körút 6.-ba költöztette, a monetáris tanács (MT) pedig a budai Vár egyik reprezentatív épületében ülésezett.
A székház felújítására, a jegybanki tevékenységét szolgáló ingatlanok megvételére és fejlesztésére – köztük a felsorolt megaberuházásokon kívül a balatonakarattyai oktatási központéra és a Burg Hotelére – az MNB összesen 204 milliárd forint tőkét juttatott a saját ingatlanos cégének – összegezte az ÁSZ.
Vagyis kiszervezte a feladatokat az MNB-Ingatlan Kft.-nek, kikerülve ezzel a jegybanki felügyelőbizottság (fb) és a Pénzügyminisztérium tulajdonosi ellenőrzését. Utóbbi két tagot is delegált az fb-be, ám a testület egészen 2024-ig nem kifogásolta – legalábbis hivatalosan –, hogy nem lát bele az alapítványi és ingatlanfejlesztési ügyekbe.
Ez a 204 milliárd forint most nagyon hiányzik az MNB mérlegéből.
Hiányzik az a 266 milliárd forint is, amelyet az MNB 2014-ben az alapítványainak adott át. Ezzel a summával a forint leértékelődésével abban az évben előállt 511 milliárd forintos (realizált) árfolyamnyereséget csapolta meg az MNB, amelyet nem a mérleg szerinti eredményéből, hanem a költségei közt elszámolva passzolt át hat alapítványnak (ezeket később összevonta).
Az MNB a kamatjellegű és egyéb jövedelmein is veszített, horribilis árfolyamnyereségét pedig a költségei felduzzasztása révén is apasztotta, így az eredménye 2014-ben 27,4 milliárd forintra csökkent. Az alapítványok tőkejuttatásának költségként való elszámolásával elérte, hogy ne legyen annyi nyeresége, amennyiből osztalékot fizethetett volna a költségvetésnek.
Ám aligha véletlen, hogy az alapítványi botrány kipattanása utáni években ezen változtatott. Eredményéből – amelynek szintén az árfolyamnyereség volt a forrása – két évben 250-250 milliárd, két továbbiban 50-50 milliárd forint osztalékot juttatott az államnak. Rájött vagy ráébresztették – utólag egyre megy –, hogy ez a törvényi kötelezettsége.
Az árfolyamnyereséget az uniós elszámolási rendszer szerint csak az államadósság csökkentésére lett volna szabad fordítani – hívja fel a figyelmet Oblath Gábor közgazdász, az MT korábbi tagja, aki szerint ezzel az MNB-nél is tisztában voltak. Ennek bizonyítékaként a jegybank több kiadványára, másrészt arra a közleményre utal, amelyet a 250 milliárd forintos osztalékfizetéshez csatolt az MNB: „A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, valamint ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés egyenlegét.” Vagyis az osztalék nagyobb, árfolyamnyereségből keletkezett részét adósságcsökkentésre adta át a költségvetésnek, a kisebb része pedig annak elkölthető bevételeit gyarapította.
Nagyot fordult a világ, amikor az elszabadult infláció miatt 2022-től az MNB radikális kamatemelésre kényszerült. A korábbi nyereség hónapok alatt elpárolgott, és már nem az volt a kérdés, hogy mennyi osztalékot fizet a jegybank a költségvetésbe, hanem az, hogy az állam hogyan és mikor pótolja ki a veszteséggel keletkezett tőkehiányát. Erre a jegybanktörvény korábbi változata sajátos részletfizetési szabályt alkotott, amely szerint a költségvetésnek öt éve lett volna arra, hogy ezt megtegye.
„Az első részlet átutalása 2024-ben esedékes lett volna” – állapítja meg az ÁSZ-nak az MNB tőkehelyzetéről készült elemzése. De a költségvetés nem volt hajlandó erre 400 milliárdot költeni, ezért az Országgyűlés 2023 decemberében megváltoztatta a törvényt. A ma is érvényes változat szerint a tőkehiányt „elfogadható időn belül” kell kipótolnia a költségvetésnek.
Egy jegybank, amely pénzt teremt, ideig-óráig tőkehiányosan is működhet, például akkor, ha a később keletkező nyereségből a saját tőkét a jegyzett tőke szintjére – az MNB esetében tízmilliárd forintra – ki tudja pótolni; az Európai Központi Bank is ennek szellemében működik. Ettől azonban az MNB beláthatatlanul messze van.
„A tárgyévi eredményen a 2009–2020 között elért, összesen 796,4 milliárd forint nyereséggel szemben a 2021–2023-ban elszenvedett 2222,3 milliárd forint veszteség áll” – állapítják meg a régi motoros Pulay Gyula közreműködésével az ÁSZ elemzői. Azt is sejtetik, hogy a törvényben meghatározott „elfogadható időn” belül sem a kamateredmény, sem az árfolyameredmény nem lesz elegendő ahhoz, hogy az MNB saját tőkéje pozitívba forduljon. Az ismétlődő veszteségek következtében a jegybank saját tőkéje 2023 végére mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent, és „pozitívvá válása elhúzódó folyamat lesz” – prognosztizálják.
A veszteségledolgozás elhúzódásának magyarázataként megvizsgálták a deficit összetevőit. Ezek egyike a kamateredmény, vagyis az MNB-nél elhelyezett banki betétek és az általa birtokolt értékpapírok, például a devizatartalékok után járó kamatok különbözete.
A 2021–2023-as időszak veszteségét alapvetően az okozta, hogy az MNB-nél elhelyezett betétek mennyisége 2000 és 2023 között megduplázódott, az utóbbi évben meghaladta a 10 ezermilliárd forintot, a kamatszint pedig a 2020-as átlagosan 0,75 százalékról a magasba emelkedett, a csúcson, 2022 októberétől hét hónapon át 18 százalékos kamatot fizetett a jegybank. Ezzel szemben a tartalékok után csak a nemzetközi pénzpiacon szokásos kamatokat kapta.
Az MNB maga is sokat tett azért, hogy ilyen méretű veszteségbe lavírozza magát. Egyrészt közép- és hosszú távra folyósított nulla kamatozású hitelekkel ösztönözte a vállalkozói szektor növekedését – ebből még 1350 milliárd forint körüli összeg ketyeg a mérlegében, amely tiszta bukta. Az is, hogy nagy mennyiségben vásárolt állampapírokat – a költségvetés tehermentesítése végett – alacsony, kezdetben 2 százalék, az akció végén, 2021 decemberében 4,4 százalék körüli átlagos hozammal. Harmadrészt 1550 milliárd forintért vásárolt vállalati kötvényeket, ezek egy része bóvlinak minősül.
A közelmúltban a kamateredmény csak abban a rövid időszakban (2017–2019-ben) volt pozitív, amikor az MNB irányadó kamata nagyon alacsony volt – állapítja meg az ÁSZ. Ezzel lényegében azt prognosztizálja, hogy kamatnyereségre a közeli jövőben sem lehet számítani.
A jegybanki eredmény fő meghatározója nem is ez, hanem az árfolyam alakulása. Amíg a forint leértékelődött, százmilliárdokat kaszált az MNB – miközben az állam százmilliárdokat bukott a devizaadósságán. A jegybank nyert azon, hogy az általa birtokolt euró egyre több forintot ért, az állam viszont vesztett, mert devizaadósságának forintban kifejezett értéke az árfolyam gyengülése miatt felduzzadt. Fordulatot ebben is az irányadó kamat emelése hozott, mert valamelyest megerősítette vagy megvédte a forint árfolyamát – és egyúttal csökkentette az MNB árfolyamnyereségét. Arra sem lehet számítani, hogy a közeli jövőben az árfolyamnyereség elegendő lesz a tőkehiány feltöltésére – pendíti meg az ÁSZ. Feltéve persze, hogy a forint leértékelődése észszerű keretek között marad.
A jegybanktörvény 2023. decemberi módosítása nyomán a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell megvizsgálnia, hogy az MNB tőkehelyzete a törvényi definíciónak megfelelően alakul-e. A testület egyik tagja az MNB elnöke, aki aligha elfogulatlan ítész az ügyben, a másik az ÁSZ elnöke, tehát a fő ellenőr, a harmadik pedig a testület elnöke, Horváth Gábor pénzügyi közgazdász.
„Ez a megoldás nem célravezető, mert az MNB tőkehelyzete nem csupán költségvetési kérdés, hanem a monetáris szabályozás része, miközben a feltőkésítés a pénzügyi függetlenségének biztosításához szükséges” – véli Neményi Judit egykori MT-tag, az MNB korábbi főközgazdásza. „Az MNB profitja, illetve vesztesége pénzkivonást, illetve pénzkibocsátást jelent. Ezért volt a korábbi jegybanktörvényben az az alapszabály, hogy az MNB a profitját befizeti a költségvetésbe, a veszteségét pedig megtéríti a költségvetés. Válságos időkben, amikor nincs inflációs nyomás, a veszteség megtérítésétől el lehet tekinteni. Most viszont van inflációs nyomás. Meg kell vizsgálni, hogy a megtérítetlen veszteség inflatorikus hatású-e, hozzájárul-e a pénzbőséghez. A mérlegelés fő szempontja a stabilizáció, a feltőkésítésről a költségvetési és a jegybanki politika irányítóinak kellene megállapodniuk” – hoz fel új szempontokat Neményi.
A jegybanki veszteségtérítésnek nincs egységes nemzetközi gyakorlata, ezt alaposan megvizsgálták – válaszolta a HVG-nek Horváth Gábor KT-elnök, aki rövidesen megkapja a 2026-os büdzsé tervezetét.
„Az MNB saját tőkéjének 2024. évi alakulása, az MNB Igazgatóságának előrejelzése, valamint a nemzetközi tapasztalatok áttekintése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hatályos szabályozás alapján jelenleg nincs szükség a feltőkésítésre. A korábbi programok kifutásának mérlegszűkítő hatása és az előző évekénél érdemben alacsonyabb kamatkörnyezet miatt az MNB eredménye és saját tőkéje jelentősen javulhat.”
Mindemellett a KT elnöke kijelentette, hogy „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politikai döntéseit e célok elérése, és nem a jegybanki eredmény befolyásolása érdekében hozza.” Ez szakítást jelent azzal a felfogással, amellyel Matolcsy 2013-ban elkezdte elnöki ténykedését, és a nyereségességet sikermutatóként tüntette fel.
A szakmán belül abban egyetértenek, hogy a jegybank tartósan nem lehet veszteséges, mert a hitelessége forog kockán. A fő felelőssé előléptetett Költségvetési Tanácsnak előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, hogy adófizetői pénzekből kell majd a jegybankot feltőkésíteni. Ez éppúgy a Matolcsy-korszak hagyatéka, mint a közpénzjellegüket elveszített százmilliárdok sorsa. | Súlyos százmilliárdokba fog még kerülni nekünk Matolcsy MNB-elnöksége | Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam | 2025-04-05 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Alig vette át Rogán Antaltól a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felügyeletét Lázár János, máris kisöpörte a régi vezetői garnitúrát, mostanra pedig már a részletek is kiderültek a személyi változásokról.
Nemcsak Bartal Tamás vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár került a vállalathoz, hanem újból állami pozíciót kapott Vida József is, aki Mészáros Lőrinc földijeként és a takarékszövetkezetek bankárjaként vált milliárdossá.
Vida is az útdíjbeszedő cég igazgatóságának tagja lett, ahogy Bitay Márton Örs is, aki korábban a földprogramokért felelős agrárállamtitkár volt, majd ingatlanos vállalkozásokba fogott.
Vida József aktívan közreműködött abban, hogy az Orbán-kormány elvárásainak megfelelően a takarékszövetkezetekből, az FHB Bankból, majd az MKB és a Budapest Bank egybegyúrásából megszülessen az MBH Bank, amelynek az állam jelenleg a kisebbségi tulajdonosa, míg a meghatározó részvényese Mészáros Lőrinc.
Közben maga a bankár is gazdagodott: a Forbes legutóbbi listáján például a 29. leggazdagabb magyar, 90,8 milliárd forintos vagyonnal.
A NÚSZ azért az egyik legfontosabb állami vállalat, mert hatalmas bevétele van: 2024-ben az autópálya-matricákból 148 milliárd forint folyt be, a teherautók útdíjából pedig 656 milliárd forint.
Vida menedzsmentbeli pozíciója abból a szempontból is érdekes, hogy vezető tisztségviselő abban a Mészáros-féle MKIF-csoportban is, amely elnyerte az autópályák fenntartásának koncessziós jogát, és az állam éppen a NÚSZ bevételeiből fedezi az MKIF díjait.
Ezekből a személyi változásokból is jól látszik, hogy a NÚSZ-t eddig felügyelő Rogán Antal valódi pozícióvesztést szenvedett el, és még a kinevezettjei sem maradhattak meg a pozícióikban.
Lázár János ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet Vida (és kisebb mértékben Bitay) kinevezésével, hogy amikor a “kullancsozós” beszédét elmondta a kisvárdai fórumon, akkor a NER-esesk alatt nem a legbelsőbb kört érthette. Akkor így fogalmazott:
“Azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek, és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról, annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani.”
Ezzel szemben a jogalkotói lehetőségeit inkább arra fordította, hogy a kormány protekcionista gazdaságpolitikáját erősítse, és megpróbálja az alvállalkozói szerepből is kiszorítani a külföldi építőipari vállalatokat.
A miniszter a héten bejelentette, hogy egy olyan törvényjavaslatot készített elő, amely alapján az állami beruházások esetében nem csak a megbízást elnyerő fővállalkozót, hanem annak alvállalkozóit is nyilvánosságra kell hozni.
Szerinte ennek azért van jelentősége, hogy a magyar kis- és nagyvállalatokat megvédjék a nagyobbaktól, és végre utánajárhassanak annak, hogy a Strabag, a Swietelsky és a Colas miként kapott 1200 milliárd forintnyi állami megbízást az elmúlt években.
A két osztrák és a francia cég az elmúlt években már jóval kevesebb állami megbízáshoz jutott közvetlenül, mint a korábbi években, és a kormány most tovább akarja szűkíteni a verseny lehetőségét, hogy magyar vállalatok vigyék el a megbízásokat.
Csakhogy a közbeszerzések már eddig sem voltak kiegyensúlyozottak: a Transparency International néhány napja hozta ki azt a számítást, amely 2021 és 2023 között a 12,6 ezer milliárd forintnyi megbízásból Mészáros Lőrinc cégei vittek el 1090 milliárdnyit, és további csaknem 2000 milliárd a kormányhoz közel álló másik három milliárdos között oszlott el.
Ez a módszer természetesen külföldön sem arat osztatlan sikert, legutóbb a Trump-adminisztráció által összeállított dokumentum is kiemelte, hogy “a korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években”.
Így tehát Lázár János kullancsirtása egyelőre nem tűnik célirányosnak. | Állami posztot kapott Lázártól a milliárdos, aki Mészáros Lőrinc földije | Lázár egyelőre újabb hivatalt adott azoknak, akik már eddig is gazdagodtak a kormánnyal való együttműködésen, miközben a gyanús közbeszerzéseket nem a NER-esek körében vizsgálná. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250410_hvg-nusz-zrt-utdijfizetes-autopalya-meszaros-lorinc-vida-jozsef | 2025-04-10 06:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egykori svájci cégének a nevével üzletviteli tanácsadásra új vállalatot alapított Nyerges Zsolt, aki annak idején segített abban, hogy Simicska Lajos vagyona Szíjj László kormányközeli vállalkozóhoz kerüljön.
Az N.E.Z. Investment Zrt.-ben tulajdonostársa is van, méghozzá az a Sárvári Tamás Mihály, aki a Közgép átvételekor ugyancsak átállt Simicskától. 2018 nyarán Nyerges az után vette át a hatalmat a közbeszerzéseken százmilliárdokat kereső építőipari cég, a Közgép felett a korábbi üzlettársától, hogy évekkel korábban megromlott a kapcsolat Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz gazdasági tanácsadója, Simicska Lajos között.
Sárvári Tamás Mihály Simicska alatt a Közgép igazgatótanácsának tagja volt, Nyerges viszont vezérigazgatónak nevezte ki. Így vezényelték le azt a folyamatot, amelynek a végén az építőipari vállalat Szíjjhoz került.
Nyerges azóta jelentős mértékben visszavonult a gazdasági életből, bár 2019-ben még létrehozta az A4B Management Ingatlankezelő Zrt.-t, amelynek Szeghalmi Márk Ádám lett a vezérigazgatója. Szeghalmi a kormányfő feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse, azóta tucatnyi új ingatlanos vállalkozást alapított.
Nyergesnek és Sárvárinak 2017 és 2022 között N.E.Z. Management & Consulting AG néven volt vállalkozása Svájcban, ahogy korábban Nyergesnek Simicskával is volt közös svájci cége Basis Invest AG néven. | Simicskától átállt közgépessel alapított céget Nyerges Zsolt | A Simicska-vagyon átruházásában kulcsszerepet játszó milliárdos egy másik cégét Lévai Anikó unokaöccse vezeti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250416_hvg-Nyerges-Zsolt-Simicska-Lajos-Szijj-Laszlo-NEZ-Investment-Sarvari-Tamas-Mihaly-Kozgep-Orban-Viktor-Levai-Aniko-Szeghalmi-Mark-Adam | 2025-04-16 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Már tucatnyi cég alakult azoknak a magyarországi autópályáknak az üzemeltetésére, amelyeket az Orbán-kormány 35 évre szóló koncessziós szerződés keretében Mészáros Lőrinc és Szíjj László gondjaira bízott.
A legújabb az MKIF Via Úthálózat Üzemeltető Zrt., amelynek tulajdonosa a Szíjjhoz köthető Themis és Via Magántőkealap.
A cég vezérigazgatója, Glied-Máté Szilárd 2022 előtt kilenc éven át dolgozott az állami Magyar Közútnál, amelytől Mészárosék átvették az 1200 kilométernyi sztráda fenntartását.
Az MKIF-csoporton belül már 11 cég jött létre a feladatok ellátására, amiért 2057-ig mintegy 15 ezermilliárd forintot fog kifizetni az állam. | Újabb sztrádafenntartó cég segíti Mészárosék 15 ezermilliárdos üzletét | A sokadik hasonló társaság vesz részt az 1200 kilométernyi autópálya fenntartásában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250417_hvg-sztradafenntarto-ceg-Meszaros-Szijj-autopalyakoncesszio | 2025-04-17 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A nyomozás adatai szerint egy főorvos 13 szülést, valamint 7 nőgyógyászati műtétet úgy vezetett le, illetve végzett el úgy, hogy azokért a páciensektől összesen közel ötmillió forint hálapénzt fogadott el. Az orvos a budapesti magánrendeléséről egy vidéki kórházba hívta betegeit az ellátásra és a beavatkozások elvégzésére. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az ügyben a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya folytatja le az eljárást vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt.
A meggyanúsított főorvos a vezetői beosztását kihasználva az állami és a magánellátást tudatosan összemosta, az állami intézményben meglévő vezetői beosztását, munkakörét és az állami intézmény infrastruktúráját, eszközeit arra használta fel, hogy a magánrendelőjében keletkező bevételét maximalizálja – olvasható a rendőrségi közleményben.
Az orvos a saját magánrendelőjének weboldalán hirdette a „szülési készenléti díj (állami) – 280 000 Ft” szolgáltatást, mindezt a hálapénz eltörlését követően is. Ezt az összeget a magánbetegeitől az állami ellátásban végzett szülésekért kérte és kapta.
Az 56 éves főorvost a budapesti nyomozók fővárosi otthonában fogták el, ahol házkutatást is tartottak, melynek során kétmillió forintot, valamint közel 2 millió 700 ezer forint számlapénzt foglaltak le. | Elfogták a szülésekért hálapénzt kérő főorvost | Vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak egy 56 éves főorvost, a rendőrség szerint a nőgyógyász hálapénzt kapott szülésekért és nőgyógyászati műtétekért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250404_Elfogtak-a-szulesekert-halapenzt-kero-foorvost | 2025-04-04 10:22:00 | true | null | null | HVG |
Közérdekű adatigényléssel fordult a Transparency International a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és létrehozója, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságához – tudta meg a HVG Ligeti Miklós jogi igazgatótól.
Az alapítvány ellenőrző szervétől, amelyet Varga Mihály új MNB-elnök a belépésekor azonmód átalakított, főképpen azt szeretné kitudni, hogy tette-e a dolgát, megvizsgálta-e a Pallas Athéné gazdálkodásának észszerűségét és törvényességét, pontosan mikor és mit állapított meg, s arról mikor és kit tájékoztatott. A jegybanki testülettől pedig azt kérdezte: ellenőrizték-e valaha, hogy az alapítvány, illetve 266 milliárd forintból létrehozott jogelődjei szabályosan használták-e fel a rájuk bízott közvagyont.
A kíváncsiskodást a TI azzal indokolta, hogy az Állami Számvevőszék minap lezárult vizsgálatai nyomán az alapítvány „súlyos vagyonvesztése közismert, a több százmilliárd forintot kitevő vagyoncsökkenés miatt a nyomozó hatóság hűtlen kezelés gyanújával indított büntetőeljárást”.
A következő hetek-hónapok bizonyára arról szólnak majd, hogy milyen szintig ér el a felelőskeresési cunami, s maga alá temeti-e Matolcsy Györgyöt és azokat – köztük a fiát és annak üzlettársait –, akik hasznot húzhattak a Pallas Athéné alapítványok „sajátos” vagyonkezeléséből. Közben a vezető kormánypárt és a kormány lerázná magáról a politikai felelősséget.
A napokig hallgató Matolcsy György hétfőn az Indexen magabiztosan nyilatkozott arról, hogy az ÁSZ megállapításai „iratellenesek”, és nem felelnek meg a tényeknek. Kifogásolta, hogy a számvevők nem vették figyelembe a még az ő fennhatósága alatt álló alapítványi káderek ellenérveit. Szerinte a vagyon megvan, és érthetetlen szakmaiatlanságra vall, hogy az ÁSZ a lengyel GTC tőzsdei ingatlancég értékét az ingadozó részvényárfolyamból, és nem a „valós piaci értékből” vezette le. Kétségbe vonta saját korábbi fegyverhordozója és alelnöke, Windisch László ÁSZ-elnök hitelességét is, mondván: hamisan tulajdonítják neki azt a tavalyi beismerést, hogy az alapítvány és vagyonkezelője, az Optima Zrt. külső segítség nélkül aligha képes fenntartani a fizetőképességét.
Bármilyen súlyosak is azok az állítások, amelyek szerint részben elsíbolták az alapítványi vagyonkezelőre bízott félezer milliárd forintot, Ligeti szerint az ÁSZ, amely érdekes módon korábban mindent rendben talált, most is csak a felszínt kapargatja.
Nyilván azért nem ás mélyebbre, mert ha megtenné, sokkal szélesebb körben kellene keresni a felelősöket, s nem csupán azon rágódni, hogy a Matolcsy-klánból kinek a csuklóján csattanjon a bilincs, és kién ne. Nemcsak a méltatlan vagyonforgatással van ugyanis baj, és nem is csak az ÁSZ által citált 2019–2024-es időszakban, hanem magának az alapítványnak a torka is véres: már az is többszörösen törvénysértő volt, hogy 11 évvel ezelőtt oly sok pénzt beléjük tolt a jegybank.
Mégsem tett senki semmit, pedig a legmagasabb szinteken is értesülhettek róla.
Ám Matolcsynak, akárcsak más aktuális kormányzati kegyenceknek, szabad prédaterületet biztosított a hatalom az adófizetők kárára. Mindaddig, amíg az egyre kevéssé leplezhető mutyi nem jutott arra a vállalhatatlan szintre, ami már a szavazófülkékben is következményekkel járhat.
A jegybankelnök korábbi szent és sérthetetlen voltát mutatja, hogy 2016 tavaszán az ügyészség még nagyképűen lesöpörte a TI feljelentését, amely szerint „a törvénysértő alapítványi vagyonrendelésre minden valószínűség szerint a hivatali hatáskör túllépésével vagy hivatali helyzettel visszaélve került sor”. A TI érvelése szerint az MNB a róla szóló kódex alapján csak „a feladataival és elsődleges céljával összhangban” hozhatott volna létre alapítványt, de nem tartotta magát ehhez. Az alapítványok alapító okiratában ugyanis olyan célokat jelölt meg, amelyeknek a jegybanki alapfunkciókhoz nincs semmi közük. Az alapítványok feljelentésig megismerhető pénzköltései és beruházásai pedig nemcsak a jegybanktörvénnyel, de még a kifogásolt alapítói okiratokkal is ellentétesek voltak.
A feljelentésben néhány jogtiprónak tartott esetet is bemutattak, például egy Matolcsyról írt könyv támogatását vagy egy olyan elemzés többszörös megvásárlását, amelyet az elnök unokatestvérének az érdekeltsége készített. Már akkor kilógott a lóláb, hogy a jegybankelnök afféle családi vállalkozásként tekint az alapítványokra.
A TI és oknyomozó újságírók által kezdeményezett perek sorozata kellett ahhoz is, hogy a közérdekű adatok egyáltalán megismerhetők legyenek. A kegyes halálért folytatott harcáról közismertté vált, tavaly ősszel elhunyt Karsai Dániel által vitt pereknek köszönhető, hogy az alapítványi pénzek a kormányzati többség megfeszített törvénymódosítási próbálkozása ellenére sem veszítették el közpénzjellegüket. Ez utóbbit végül, 2016 áprilisában az Alkotmánybíróság tette megkérdőjelezhetetlenné.
Néhány nappal előbb például a Kecskeméti Törvényszék ítélt úgy – jogerősen –, hogy az akkori PADME becenevű alapítvány közfeladatot lát el, s miután az MNB a nemzeti vagyon terhére adott neki közpénzt, az a jegybankról „leválasztva” is közpénz marad.
Ám a bíróság azt is kimondta, hogy az MNB az alapítvány kuratóriumán keresztül megőrizte az átruházott vagyon feletti rendelkezési jogát. S ha ez így van, Matolcsy György nem háríthatja el magától a felelősséget a feltételezett vagyonvesztésért. A közpénzszázmilliárdok bírósági helyretétele után bonyolult alapítványi vagyonkezelési metódust igyekeztek kifundálni, kettős hátsó szándékkal: egyrészt, hogy ne kelljen túl sokat közcélra fordítani a pénzből, másrészt, hogy azt a nyilvánosság elől rejtve, szabadon lehessen befektetni, privát üzleti megfontolásokat követve.
Ezért találták ki, hogy az alapítvány maga évente a vagyona észszerűen elvárható piaci hozamának csak a töredékét kaphassa meg működésre és jótékonykodásra, a többivel pedig csak a beláthatatlan jövőben, 2040-ben kelljen elszámolni. Így tehette meg az Optima, hogy százmilliárdokat folyatott ki két külföldi tőzsdei ingatlancégbe, s ha kellett, finanszírozta az elnöki sarj, Matolcsy Ádám üzleti köreit. Mindennek az égvilágon semmi köze sincs sem a jegybanki célkitűzésekhez, sem a közjóhoz, függetlenül attól, hogy az egyes tranzakciókat egy adott pillanatban jó vagy rossz üzleti húzásnak tartjuk-e.
Főleg úgy, hogy mindezekre a „nemes” befektetési célokra nem volt elegendő az a temérdek pénz, amit az MNB az alapítványokba tett: fel kellett szippantania a „rokon” kecskeméti Neumann János Alapítvány 127 milliárdját és még 70 milliárd forintnyi bankhitelt is. A hitelnyújtó az MBH Bank volt, amelyet ugyan „Mészáros-bankként” aposztrofál a közvélemény, de 23 százalékban olyan vállalkozások a tulajdonosai, amelyek magántőkealapokon keresztül a Matolcsy Ádámmal üzleti kapcsolatban álló Száraz István Quartz alapkezelőjének irányítása alatt állnak.
Az ÁSZ jelentéséből kiderül, hogy a Quartz-féle alapok és az Optima között nehezen indokolható tranzakciók zajlottak, még ha azokat csak nagyon szőrmentén tárták is fel. Egy elsikkadt, de kulcsfontosságú megjegyzést azért tett az ÁSZ, ami szerint „a közbeiktatott magántőkealapok (…) lényegében átláthatatlanná tették a struktúrát, hiszen ezek tulajdonosi szerkezete nem ismert”. Annak kimondásáig azonban nem jutottak el a számvevők, hogy közpénzt ebben a struktúrában nem lenne szabad kezelni.
Meglehet, az MBH azért nyújtott hitelt az alapítványi vagyonkezelőnek, mert az azzal összedolgozó, Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti hálónak közvetlenül nem adhatott volna több pénzt (a fiatalember központi cégcsoportjába tízmilliárd forintnyi hitelt és tőkét pumpált). Jóllehet az ÁSZ-jelentés, másokkal ellentétben, az MBH-t nem nevezi meg, a történtek mindenképpen rombolják a pénzintézet reputációját.
Épp ezért különös, hogy az alapítványi ügyeket illetően radikális tisztogatásra mandátumot kapott Varga Mihály mélyen hallgat arról, hogy a jegybank tesz-e lépéseket az MBH tulajdonosi szerkezetének megtisztításáért. Pedig a bankrendszer feddhetetlensége felett őrködő felügyeleti hatóságként ez azonnali kötelessége lenne.
Figyelemelterelésnek tűnik ugyanakkor, hogy az állam épp ebben a cirkuszban kérte meg a Citibankot, hogy segítsen értékesíteni az MBH-ban lévő 20 százalékos pakettjét. Habár a költségvetésnek valóban szüksége lenne a pénzre, az ügylet időzítése pocsék. A minden idők egyik legnagyobb hazai közpénzpanamájával hitelezői kapcsolatba került bank tőzsdei árfolyamán már látszik is a piac ítélete.
Ilyenkor ugyanis óhatatlanul felerősödnek azok a spekulációk, hogy a Mészáros–Matolcsy-duó tulajdonosi ösztökélésére vajon mennyi, az alapítványihoz hasonló, kétes kitettsége lehet még ennek a banknak. És hogyan értékelődnek le ezek a kihelyezések, ha esetleg a Lázár János miniszter által említett kullancsoknak tényleg el kell hagyniuk a gazdatestet, a Fideszt? Az elbizonytalanított piacokat éppen az nyugtathatná meg, ha az állami tulajdonos vállalná a következményeket, szükség esetén a tőkepótlást is, és csak utána gondolkodna az utódlásáról. | Az ÁSZ kulcsfontosságú megjegyzése és amiről Varga Mihály mélyen hallgat – bőven vannak még kérdőjelek az MNB-alapítványok ügyében | Csak találgatni lehet, hogy védekező üzemmódba kapcsolt vagy kiegyezett a hatalommal Matolcsy György volt MNB-elnök, miután meghazudtolta az ÁSZ büntetőügyet generáló megállapításait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250404_hvg-matolcsy-mnb-asz-jelentes-bunbak-mbh-romlas-viragai | 2025-04-04 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban kiderítette, hogy Papcsák Ferenc volt fideszes zuglói polgármester cégén keresztül lehet csak az Uzsoki Kórház VIP részlegére bejutni. A képviselő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központól (NNGYK) most azt is megtudta, hogy Papcsák cége, a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-nek semmilyen engedélye nem volt egészségügyi közreműködői tevékenység végzésére. Úgy tűnik tehát, hogy az Uzsoki Kórház jogszerűtlenül szerződött Papcsák cégével. Hadházy ezzel kapcsolatban feljelentést tett.
Az érintett céget Papcsák azóta eladta, és a VIP osztályt is átkeresztelték az Uzsokiban „Térítéses Betegellátó Osztálynak”.
Azt nem tudni, hogy a kórház kapott-e és ha igen, mennyi pénzt a cégtől, de a kft. sok százmilliós bevételeket produkált, 2023-ban pedig kb. 20 millió nyereséget jelentett le.
„Azt kell még megtudnunk, hogy a szerencsétlen betegektől beszedett milliókból mennyit adott tovább a kórháznak Papcsák. De azt egyelőre nem tudjuk, mivel a kórház megtagadta az ezirányú közérdekű adatkérésünk teljesítését. Emiatt már a Transparency jogászainak segítségével perelem az Uzsokit” – írta Facebook-bejegyzésében a politikus. | Papcsák cégének nem volt engedélye arra, hogy az Uzsoki Kórházban VIP tevékenységet végezzen | A cég, amitől azóta Papcsák csendben megvált, több százmilliós bevételt produkált. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250406_Papcsak-cegenek-nem-volt-engedelye-arra-hogy-az-Uzsoki-Korhazban-VIP-tevekenyseget-vegezzen | 2025-04-06 12:00:00 | true | null | null | HVG |
Aktívan vizsgálja az Al Habtoor Palace Budapest nevű luxusszálloda tulajdonosa, hogy miért vitték át a finn miniszterelnök és kísérete foglalását a tavaly novemberi, budapesti EU-csúcs idén a Tiborcz Istvánékhoz köthető Dorothea Hotelbe, írta a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az Al Habtoor.A közleménnyel aDirekt36 cikkérereagált a cég, amelyből kiderült, hogy a finn delegáció eredetileg az idén januárig Ritz-Carlton Budapest néven és a mostanitól eltérő menedzsmenttel működő hotelben foglalt szállást, ám a magyar kormányt is rendszeresen bíráló Petteri Orpo és kísérete végül mégis a Tiborczék érdekeltségébe tartozó hotelben kapott szobát. Ez a szálloda egyébként a magyar elnökségi titkárság által ajánlott öt budapesti szálloda közt is szerepelt.Az Al Habtoor Palace közleménye szerint nem ismerik a változás pontos okait és értetlenül állnak a döntés előtt, de szeretnék feltárni annak pontos hátterét.Az oknyomozó portál cikkéből kiderült az is, hogy a budapesti EU-csúcsra érkező finn delegáció elszállásolásáról szóló számlákat nem az érintett hotelek, hanem egy Jet Travel Kft. nevű magyar cég állította ki. A finnek válasza szerint ez az utazásszervező cég intézte a szállásfoglalásokat a magyar EU-elnökség instrukciói alapján.A Jet Travel állítása szerint "alvállalkozóként vett részt az esemény szálláskontingenseinek kezelésében", a finn delegáció pedig 2024. októberében a cég által biztosított rendszeren keresztül a Ritz-Carlton Hotelben foglalt szállást. A cég Direkt 36 kérdéseire adott válaszából kiderül az is, hogy a finnek később a foglalásukat többször módosítva bővíteni akarták a delegációjuk számát. A kérésnek azonban a Ritz akkorra már nem tudott eleget tenni.Ezt követően a finneknek a Dorotheában ajánlottak elegendő számú szobát, amit a finnek elfogadtak. A Jet Travel többségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője Gál Pál Zoltán, az Orbán-kormány egykori államtitkárának, Gál András Leventének a testvére. Gál Pál Zoltán már azelőtt bevásárolta magát a Jet Travelbe, hogy a testvére kormányzati karrierje elindult volna. | Az eredetileg kiválasztott hotel vizsgálja, miért inkább Tiborczék szállodájában szállt meg a finn miniszterelnök | Petteri Orpo és kísérete eredetileg a Ritz Carlton hotelben kapott szobát tavaly novemberben, a budapesti EU-csúcs idén, ám végül a BDPST Grouphoz köthető Dorotheában szállásolták el a küldöttséget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/11/vizsgaljak-hogy-az-eredetileg-kivalasztott-hotel-helyett-miert-tiborczek-szallodajaban-szallt-meg-a-finn-miniszterelnok | 2025-04-11 19:40:00 | true | null | null | Telex |
Szombat reggel Matolcsy Ádám feleségének luxuséletéről posztolt fotókat Hadházy ÁkosFacebook-oldalán. A független képviselő azt írta: Matolcsy Ádám felesége Szaúd-Arábia egyik tengerre épült luxusszállodájából posztol mostanában."Egy éjszaka 1,4 millió, a kezén levő órából kisebb garzonlakást (vidéken házat) lehetne venni, de telik rá a devizahitelesek vérén keletkezett, aztán eltüntetetett százmilliárdokból.."Hadházy a posztjához mellékelt egy Cartier óráról készült képet is: szerinte ezt az órát viseli Matolcsy felesége, a karóra pedig 70 500 euróba, vagyis közel 29 millió forintba kerül.Matolcsy Ádám neve azért került bele ismét a közbeszédbe, mert a nagy port kavart ÁSZ-jelentés egyiklegerősebb része az,ahogy bemutatja, hogy egy nagy állami intézmény, az MNB szakmányban adott feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. Ő építőipari jártasságáról korábban egyáltalán nem volt ismert, viszont deklaráltan Matolcsy Ádám, Matolcsy György eddigi jegybankelnök fiának a barátja. Matolcsy Ádám és köreinek luxuséletéről pedig az elmúlt években már rengeteg szó esett, ami az MNB-ügyről szóló átfogó műsorunkban is előkerült:Hadházy március végénRogán Antal feleségének luxusékszereiről tett ki képeket,amiken többek között a Hermès egyik legdrágább táskája, a limitált kiadású, gyémántokkal kirakott, krokodilbőrből készült Kelly 25 Niloticus modell is látható. Akkor oldalán azt írta: "Szóval ezek a ruhák és ezek a cipők egyszerűen még a leggazdagabb emberek részéről sem elérhetők. Merthogy nem logikus és nem észszerű ilyen pénzeket kifizetni egy cipőre vagy egy ruhára még a leggazdagabbaknak sem. Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxustermékei, földi halandók számára megközelíthetetlenek."Rogán Antal lapunknak küldöttválaszábanazt írta: "Hadházy képviselő úrnak az Országház kis híján felgyújtása és a hidak lezárása nem hozott elég figyelmet. Tudom, hogy őt ez nem érdekli, de a feleségem két hónapja szülte meg a kislányunkat. Alig ért véget a gyermekágyi időszak: én a munkámmal, a feleségem pedig csak a kislányunkkal foglalkozik. Nagy bátorság egy kismamát ócsárolni! Mi lesz a következő: babakocsik és babaruhák?" | Hadházy Rogán felesége után most Matolcsy Ádám feleségének luxuséletéről posztolt | A független képviselő szerint Matolcsy Ádám felesége olyan szaúd-arábiai hotelben helyen nyaral, ahol egy éjszaka 1,4 millió forintba kerül. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/12/matolcsy-adam-felesege-ekszerek-nyaralas-hadhazy-akos | 2025-04-12 12:07:24 | true | null | null | Telex |
Sok mindenen lehet vitatkozni Magyarországon, de azon aligha, hogy Tiborcz István egy sikeres üzletember. Hiszen minek neveznénk azt, aki 38 évesen a tizenötödik leggazdagabb embernek számít ebben az országban, ráadásul egy év alatt megduplázta vagyonát, ami aForbes számításai szerintmár több mint 150 milliárd forintot tesz ki? Ki ne akarná meghallgatni, ha mindezek után Tiborcz István elárulja sikere titkait? Nyilván erre épített az Economx.hu gazdasági hírportál, amikor szuperexkluzívMoney Talks konferenciájánakzáró- és fő programpontjaként Tiborcz Istvánnal szervezett beszélgetést.Mivel Tiborcz Istvánt ritkán látni mostanság Magyarországon, nyilvánosan,Ferrari nélkül, elmentem meghallgatni az ifjú milliárdost a Millenárisban szervezett konferencián. Így most már egy fokkal közelebb kerülhettem a gazdasági sikerhez, hiszen ha messziről és rövid ideig is, de beleláthattam egy ilyen sikeres üzletember agyműködésébe. A pénz beszélt - ha nem is nagyon hosszan, és ha nem is árult el annyit, mint talán szerettem volna.Bár explicit ezt nem mondta ki senki, a Money Talks konferencia szervezői amolyan üzleti guruként kezelték Tiborcz Istvánt. A konferencia legtöbb előadásának és panelbeszélgetésének volt konkrét tematikája, az előadókat többé-kevésbé aszerint hívták meg ezekbe a szekciókba, mert az adott témához értettek, abban érintett iparágakat képviseltek, legyen szó a szállodaiparról,kifektetésekről, egészségügyről. Tiborcz Istvánt viszont a viszonylag semmit, és így mindent mondó, "Értékmentés, értékteremtés az üzleti életben" című beszélgetésre hívták el. Gáll Csongor műsorvezető, az Index videó rovatának vezetője (aki korábban a Hír TV-s állása melletta KDNP politikusainak gyártott videós tartalmakat) Tiborcz mellett még Juhász Lászlóval, a Boston Consulting Group tanácsadócég kelet-európai vezetőjével beszélgetett, mert miért ne.A beszélgetők mögötti kivetítőn és a konferencia programjában Tiborcz Istvánról csak annyit tartottak fontosnak megosztani a szervezők, hogy ő egy "üzletember".A témafelvetés tökéletes alkalmat adott Tiborcznak, hogy viszonylag visszafogottan, de eldicsekedjen a BDPST csoportban összefogott cégeinek sikereivel, így organikusan szóba jöhetett Tiborcz méregdrága műemlék ingatlanokat felújító, szállodákat üzemeltető BDPST Zrt.-je, valamint a Gránit Bank és a szállítmányozó Waberer's, amibe Tiborcz bevásárolta magát az elmúlt években. Azt pedig egyáltalán nem tette szükségessé sem a téma, sem a formátum, hogy ezeket a sikereket történeti kontextusban tárgyalja, vagyis hogy az üzletember elmesélje a saját verzióját az első millióinak történetéről.Pedig ez nagyon érdekes, ezért nem is illik állítólag direktben megkérdezni, sem Tiborcz Istvántól, sem senki mástól. A konferencián mindenesetrein medias reskezdődött a kérdezősködés értékteremtésről, nemzetközi sikerekről, üzleti hitvallásokról. Így nem kellett hogy szóba kerüljenek az Elios Zrt. uniós pályázatai, amik miatt annak idején az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódott, és amikért a magyar kormány végül inkább nem kérte el az uniós támogatást, vagy az, hogy aBDPST mennyi társasági adót fizet vagy nem fizeta kormány adóügyi módosításainak hála. Vagy hogy mennyire könnyíti meg az üzleti sikereket, ha az ember apósa Orbán Viktor. Szerencséreminderről már egy egész film is elérhető, bárTiborcz szerintez csak egy politikai motivációk szerint összemazsolázott lejárató kampány.No, de ha mindezekről nem, akkor miről volt szó abban a cirka félórában, amíg Tiborcz István a színpadon volt? Sok mindenről, bár semmiről sem igazán mélyen, de azért megpróbálhatunk belőle valamifajta üzleti filozófiát kiolvasni.Megtudtuk például, hogy az értékteremtés minden szektorban mást jelent, de mindenhol nagyon fontos. Tiborcz István egyik kedvenc témája, hogy a BDPST csodálatos műemlék épületeket ment meg, tölt fel új tartalommal, új értékekkel. Ez az értékteremtő, értékmentő munka az épületeknél kézzel fogható, hiszen ott a tégla, ott a fal, mondja Tiborcz. A pénzügyi szektorban már nem ennyire kézzelfogható, hogy mi az értékteremtés, -mentés, de szerencsére a Gránit Bank, aminek Tiborcz 2021 óta többségi tulajdonosa, azért közel jár a megoldáshoz: a lakossági ügyfeleknek a legnagyobb érték az idő, amit megspórolhatnak a szolgáltatások gyorsaságával, így a bank ilyen irányba fejleszt.Mondjuk akkor összefoglalhatnánk az üzenetet: meg kell látni, mi az érték, amit teremteni, menteni kell.Ennél talán kevésbé ezoterikus üzenet, hogy Tiborcz István szerint a sikerhez be kell hozni a külföldi tudást, sőt, szakembereket. Az üzletember szerint Budapest (BuDaPeST) azért fejlődhetett akkorát a XIX-XX. század fordulóján, azért épülhettek meg például azok az épületek, amelyek értékét menti a cége, mert nagyon sok külföldi szakember volt, akik behozták a tudást az országba. Apósát idéző stílusban Tiborcz arról beszélt, hogy mi, magyarok nagyon jók vagyunk abban, hogy kitaláljunk dolgokat, abban is akár, hogy megcsináljunk dolgokat, de abban nem, hogy eladjunk dolgokat. Ezért el kell menni külföldre, haza kell hozni a tudást, meg a szakembereket. Ahogy például a BDPST teszi, aminek egyik üzletágát már egy külföldi szakember vezeti, angolul leveleznek a kollégák, meg minden. Van is siker.De mi a siker igazi titka? Mindenki ezért jött, ezért fizetett, ezért ült végig egy napot a Millenárison, hogy megtudja. A moderátor végül meg is kérdezte a résztvevőket, mi a hitvallásuk, tanácsuk, mitől lehet sikeresen nemzetközi piacra lépni? Merthogy a BDPST, a Gránit meg a Waberer's is a határokon túl is bizniszel már.Tiborcz István el is mondta: a csapat a legfontosabb!A hozzáértő, elkötelezett menedzsment, amelyik szenvedélyesen tolja nap mint nap a munkát, és mer nagyot álmodni, ambiciózus stratégiákat tesz le, és azt végre is hajtja. Mint a Waberer's vezetése, amely az ötéves tervében azt vállalta, hogy megduplázza a cég árbevételét és eredményességét, terjeszkedik külföldön, tör előre. A Gránit és a Waberer's vezetése ugyan már jóval azelőtt a cégnél volt, hogy Tiborcz István házon belülre került, elismerően is beszélt a cégvezetők elkötelezettségéről és teljesítményéről. Akkor talán azt lehet itt megtanulni, hogy jól kell tudni válogatni, meg kell látni a fantáziát, az értéket, a jó vezetőket a cégekben, és azokba kell sok pénzt beletenni. Ilyen egyszerű. Köszönjük, mindenki mehet haza. | Meghallgattuk Tiborcz Istvánt, hátha megosztja sikerének kulcsát | A sikeres üzletember sikeres üzletemberként adhatott elő egy budapesti konferencián, ahol megtudhattuk, mit tanácsol a sikerhez, és kikövetkeztethettük, hogyan tarolhatnánk mi is az üzleti életben. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/14/tiborcz-istvan-money-talks-konferencia-bdpst-granit-bank-waberers | 2025-04-14 20:43:19 | true | null | null | Telex |
Korrupt halőr bukott meg, aki pénzt fogadott el azért, hogy szemet hunyjon az orvhalászok garázdálkodása fölött. A rendelkezésre álló adatok szerint egy középkorú férfi 2023. május 1-től halász és haltenyésztő munkakörben dolgozott a Somogy vármegyében lévő halastavaknál. Feladatai közé tartozott a halak őrzése és védelme. 2023 szeptemberében három férfi megegyezett vele, hogy némi készpénzért horgászhatnak a tavakban, és még a biztonsági kamerákról is tájékoztatja őket.A pénz átadása után negyedórával a halőr - tartva attól, hogy elveszítheti a munkáját - visszahívta a három férfit, visszaadta a pénzt, és próbálta lebeszélni őket a horgászatról. Az orvhorgászok azonban pár nappal később negyedik társukkal együtt 46 db pontyot fogtak ki, és tulajdonítottak el mintegy 100 ezer forint értékben. A halőr által előzetesen értesített rendőrök a lopást követően feltartóztatták a hallal és horgászfelszereléssel telepakolt autót.Az elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a halőrt vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte; a három orvhorgászt vesztegetés bűntettében és lopás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért 1 év 6 hónap és 2 év közötti időtartamú szabadságvesztésre ítélte őket, kettejük esetében a végrehajtás felfüggesztése mellett.Az ítélet ellen az ügyész két vádlott terhére súlyosítás végett, a vádlottak és védőik felmentésért és enyhítésért fellebbeztek. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést. A fellebbezésekről a Pécsi Ítélőtábla fog döntést hozni, olvasható az ügyészség közleményében. | Saját horgára akadt a korrupt halőr | A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a vesztegetés miatt indult büntetőügyben fenntartotta a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést a korrupt halőr és az általa segített orvhalászok esetében. A korrupt halőr pénzt fogadott el a tilosban horgászóktól. | null | 1 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2025/04/korrupt-halor-orvhalaszok-vesztegetes | 2025-04-17 12:00:03 | true | null | null | BAMA |
A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Veszprémi Törvényszék helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, tehát Czeglédy Csaba bűnös.Mint ismert: május 13-án elsőfokú ítéletet hirdetett a Veszprémi Járásbíróság a 2019-es önkormányzati választások előtti botrányként elhíresült "ördög ügyvédje"-ügyben.Az eset középpontjában Borkai Zsolt, Győr korábbi fideszes polgármestere állt, akiről egy horvátországi hajóúton titokban rögzített kompromittáló felvételek kerültek nyilvánosságra. A képek és videók az "ördög ügyvédje" nevű blogon jelentek meg, ismeretlen szerzőtől.A nyomozás végén a Fővárosi Főügyészség 2021-ben vádat emelt Czeglédy Csaba DK-s politikus és ügyvéd, valamint egy társa ellen, kilencrendbeli, különleges személyes adattal való visszaélés miatt. Elsőként tárgyalás mellőzésével büntetővégzést hoztak: Czeglédyt 1 millió, társát 500 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték.Czeglédy azonban tárgyalást kért, így megindult a bírósági eljárás.A most meghozott ítélet szerint Czeglédy bűnös bűnsegédként elkövetett különleges személyes adattal való visszaélés vétségében, és 600 ezer forintos pénzbüntetést kapott. Vádlott-társát bizonyítottság hiányában felmentették.Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán | "Czeglédy Csaba bűnös" — a Veszprémi Törvényszék helyben hagyta az elsőfokú ítéletet | A Fővárosi Főügyészség tájékoztatta lapunkat. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2025/04/a-veszpremi-torvenyszek-helyben-hagyta-az-elsofoku-iteletet-czegledy-csaba-bunos | 2025-04-22 11:20:43 | true | null | null | Mandiner |
Januárban nettó 200 millió forintot, februárban pedig további nettó 95 millió forintot osztott szét összesen 13 cégnek vagy szervezetnek szponzorációs vagy közérdekű támogatásként a Szerencsejáték Zrt. e célt szolgáló keretéből az állami vállalat leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. – derül ki a honlapjukon közzétett listákból.
A lottó- és más játékokból 2023-ban például 1000 milliárd forintot közelítő árbevétel mellett 40 milliárd körüli profitot elérő Szerencsejáték Zrt. a nyereségéből rendszeresen jótékonykodik. Az, hogy pontosan milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján teszi ezt, az nem teljesen világos és emiatt sok kritika is éri a támogatási gyakorlatot.
Pedig a gyakorlatban van következetesség. Ha más nem, akkor az, hogy különböző NER-közeli cégek, alapítványok, szervezetek rendszeresen és jelentős összegeket kapnak, szinte óramű pontossággal minden évben – vagy akár évente többször is. Az MSZP nemrég kiperelte ezeket a támogatási szerződéseket a cégtől és kiszámolta:
az elmúlt 10 évben több mint 22 milliárd forint jutott adományokra, ám ebből a Fideszhez köthető szervezetek és személyek közel 8 milliárd forinttal részesültek, míg a valóban rászorulóknak alig jutott.
Hogy ki a rászoruló, persze megítélés kérdése. Az biztos, hogy az idei nagy nyertesek közt van a budaörsi repteret üzemeltető Aeroglobe Kft. nettó 45 millióval, miután tavaly is kapott 40 milliót. A családi cégcsoportba tartozó vállalkozás tulajdonosi köre megegyezik a Rogán Antalt, Habony Árpádot és Kövér Lászlót is reptető FLY-COOP Kft.-ével – ez a cég is többször kapott már Szerencsejáték-szponzorpénzt.
Januárban ugyanennyit, nettó 45 milliót kapott a Hazai Termék Kft. is – mondhatni menetrendszerűen, hiszen tavaly januárban is ugyanennyit ítéltek meg az agrárexpókat is szervező kiskőrösi egyszemélyes vállalkozásnak, amit korábban is minden évben, rendszeresen szponzorált a Szerencsejáték-cég.
Nettó 25 millióhoz jutott a TRP Hungary Kft. is, amely tavaly is kapott ugyanennyit. A cég a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője, tulajdonosai közt Őry Tamással és a feleségével, Szijjártó Saroltával, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. Ez a cég 2019-ben oldalanként egymillió forint közpénzért írhatott tanulmányt egy versenypályáról. Őry egy ideig a 4iG üzletfejlesztési igazgatója is volt.
Visszatérő szereplő a listán a Magyar Repülőterekért és Repülésért Alapítvány is, ám szemben a tavaly januári 10 millióval, most 40 milliót kapott. A Média a Családért Alapítvány most 25 milliót kapott, míg a kegyelembotrányba belebukott Novák Katalin államfő barátja, volt tanácsadója, Skrabski Fruzsina Három Királyfi, Három Királylány Alapítványát éppúgy 5 millióra érdemesítették.
Szintén 5 milliós szponzorpénzt kapott a januárban szétosztott keretből – éppúgy, mint tavaly – a Letteramanti Kft. is, amely Csáky-Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – Juhász Ferenc költő lánya és Csáky Attila filmproducer felesége – vállalkozása. A nagyvázsonyi Iratmentő Alapítvány szintén 5 milliót kapott, ahogy a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány is.
A februárban kiosztott nettó 95 millióból pedig a legtöbb pénz, 50 millió forint a Magyar Úszó Szövetségnél landolt, de rendszeres támogatottként kapott 20 milliót a Szépművészeti Múzeum alapítványának cége, a Kultúra 2008 Művészeti és Szolgáltató NKft. is. A vitorlázó Vadnai Benjámint támogató Vadnai Olimpiai Felkészülési Alapítvány ezúttal a szokottnál többet, 10 millió forintot kapott.
Visszatérő támogatott a Hangos Szó Kft. is, amelyik ezúttal nettó 15 millióhoz jutott. Ez a cég áll a NER nem hivatalos himnuszának számító Nélküled című számot előadó Ismerős arcok nemzeti rockzenekar mögött, a tulajdonos az együttes basszusgitárosa, Galambos Nándor és a felesége. Amúgy a Nélküled Orbán Viktor egyik kedvence is, néha még heti Kossuth rádiós szereplésein is idéz a dalszövegből.
Ahogy arról a HVG is írt, 2023-ban a Honvédelmi Minisztérium cége, a HM Zrínyi Toborzástámogató Kft. kötött 17,5 milliós szponzorszerződést a Hangos Szó Kft.-vel, miután az Ismerős arcok ingyenes koncerteket adott a „a 175 éves Magyar Honvédség tiszteletére”. Amúgy slágerük, a Nélküled egyik részlete szól a 21-es út Lőrinci és Hatvan közötti zenélő úton – nem feltétlenül mindenki örömére:
Káderkeringő
Március elején írt a HVG arról, hogy a Szerencsejáték Zrt.-hez került a turisztikai ügynökség vezetője az MNB-hez távozó volt miniszter helyett. Nagy Márton miniszter döntése nyomán március 5-től ugyanis Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke lett az állami lottócég első embere. Mager Andrea addigi vezérigazgató pedig – aki azután kapta ezt a pozícióját, hogy távozott a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszteri posztról – a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja lett. Ami Gullert illeti, a továbbra is általa elnökölt MTÜ-höz ezer szállal kötődő Magyar Turisztikai Szövetség visszatérő, kedvelt támogatottja a Szerencsejáték-cégnek. Többször is egyszerre 600 milliós támogatást kaptak, 2015 óta összesen 3,1 milliárd forintot a Szerencsejáték-cégtől. | Szijjártó testvérének cége és a Rogánt reptető családi vállalkozás is megkapta a szokásos tízmillióit | Mintegy 300 millió forintot szórt már szét idén az állami Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége. Az igazán nagy szponzorpénzek menetrend szerint landoltak a külügyminiszter testvérének cégénél és a Rogán Antalt helikoptereztető családi vállalkozásnál. Egy gyerekkórház is kapott, de ehhez képest csak aprópénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250421_szerencsejatekzrt-tamogatas-szijjarto-testvere-rogan-ner-korrupcio | 2025-04-21 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Mintegy 75 milliós forintos kár érte Hódmezővásárhely városát a botrányos főtérfelújítás kapcsán. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás, amit a Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kísér.A Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kíséri a hódmezővásárhelyi önkormányzat által a Kossuth tér felújítása érdekében indított beruházással kapcsolatos büntetőügyet - értesült több, hivatalos forrásból a Promenad24. Márki-Zay Péterék balsikerű főtéri projektje kapcsán mintegy 75 millió forint kár érte a megyei jogú várost, a rendőrség gőzerővel vizsgálja a történteket.Mint korábban már megírtuk: a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indította nyomozást a vásárhelyi önkormányzat Kossuth téri beruházásával kapcsolatban. A büntetőeljárást információink szerint szorosan felügyeli a Legfőbb Ügyészség, illetve a legfőbb ügyész is. Úgy tudjuk, folyamatosan zajlanak a kihallgatások. Arról egyelőre még nincs információ, hogy meghallgatták-e már a nyomozók a Trigon Home Kft.-vel kötött 2023-as szerződések kapcsán Márki-Zay Péter polgármestert vagy Angyal Zsolt jegyzőt.Emlékezetes: az összesen több mint 250 millió forintosra tervezett főtéri beruházás mindkét részelemét a Trigon Home Kft. nyerte el még 2023 nyarán. Az önkormányzat a törvény szerint kötelező minimum 5 százalék helyett 30(!) százalékos előleget biztosított a budapesti vállalkozásnak, mely így mintegy 75 millió forintot tehetett zsebre. A szerződést az Angyal Zsolt jegyző vezette hivatal készítette elő, s Márki-Zay Péter írta alá a fővárosi céggel. A város busás előleget fizetett, a Kossuth teret szétbombázták, majd lényegében "megléptek", nem végezték el a beruházást a vállalt időpontra, 2024 nyarára, ráadásul az alvállalkozókat sem fizették ki. Az Ótemplom körüli rész rendbetételét az önkormányzat cége vette át és fejezte be tavaly, míg a Sarokház előtti terület felújítását a szegedi Ferroép Zrt. nyerte el, s 2025. július közepére kell elkészülnie a munkával.Az ügyben egymásnak ellentmondó információk hangzottak el. Petrovics György aljegyző a tavaly novemberi közgyűlésen azt mondta: szó sincs arról, hogy az önkormányzat elrontotta volna a kontraktust, szerinte a szerződés szabályos volt, és a város nem tehet arról, hogy a vállalkozó nem tartotta be a megállapodást. Ugyanakkor Márki-Zay Péter polgármester ugyanazon a testületi ülésen és az előtt is több alkalommal elismerte, hogy a szerződés nem volt megfelelő, hibáztak a városházán, s közölte: többet nem adnak a partnereknek ekkora előleget. Állítólagos személyi konzekvenciáról is beszélt. Korábban azt is kijelentette, neheztel a kollégáira, miután nem voltak a kontraktusban megfelelő garanciák és biztosítékok, hogy a város be tudjon avatkozni.Április 6-i Facebook-élőjében így fogalmazott: "nyilván a városházán belül azt gondolom, hogy a mi felelősségeket már megállapítottuk, következményeket megtettük, de nyilván ettől még legközelebb is lehet olyan nálunk is, aki hibázik majd, és természetesen akkor megint csak felelősségeket fogunk megállapítani". Az elmúlt közel egy esztendőben azonban nem árulta el, a kollégái közül kit és miért tart hibásnak, s kit és milyen módon vontak felelősségre a városházán.Miután Hódmezővásárhelyt mintegy 75 millió forintos kár érhette a botrányos beruházás kapcsán, a Fidesz-KDNP frakciója és a városvezetés is feljelentést tett, a projekt körülményeit most a nyomozók szedhetik ízekre. Időközben a Trigon Home Kft. felszámolási eljárás alá került, a 2016-ban alapított budapesti cég felszámolását idén február 27-én rendelte el a Fővárosi Törvényszék. | A legfőbb ügyész is felfigyelt a Kossuth téri botrányra | Mintegy 75 milliós forintos kár érte Hódmezővásárhely városát a botrányos főtérfelújítás kapcsán. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik a nyomozás, amit a Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kísér. | null | 1 | https://promenad24.hu/2025/04/22/a-legfobb-ugyesz-is-felfigyelt-a-kossuth-teri-botranyra/ | 2025-04-22 00:00:00 | true | null | null | Promenad24 |
Az amerikai szövetségi bíróság elutasította Horvátország kérelmét, és 200 millió dollárt (több mint 71 milliárd forint) kell fizetnie a Molnak. Zágráb a Világbank égisze alatt működő, washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) 2022-es ítéletét támadta meg - írja a Balk.Az ICSID három éve megállapította, hogy a horvát kormány nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A testület ezért arra kötelezte Horvátországot, hogy 184 millió dollárt utaljon át a magyar olajtársaságnak, aminek Zágráb nem tett eleget, és az Egyesült Államok Washingtoni Szövetségi Bíróságán támadta meg az ítéletet.Az amerikai szövetségi bíróság azonban elutasította a horvát kérelmet. A kamatok miatt a korábban megítélt 184 millió dollár 200 millió dollárt hízott, továbbá a bíróság rendelkezése jogalapot adott a magyar cégnek arra, hogy kényszerbehajtást kérjen az amerikai bíróságoktól.A horvát állam és a Mol viszonya évek óta rossz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostanival együtt ez már a sokadik választott bírósági eljárás a két fél között, de a horvát bíróságoknak is bőven adtak munkát. A konfliktus az INA megvásárlásáig vezethető vissza, a horvátok ugyanis azt állítják, hogy a magyar vállalat jogtalanul szerezte meg az INA többségi tulajdonát.Az első pert a Mol 2013 végén indította a horvátok ellen, mivel a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.A zágrábi kormány válaszul 2014 elején az ENSZ kereskedelmi bíróságához fordult.A horvát álláspont szerint ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és ígéreteivel ellentétben nem újította fel a sziszeki olajfinomítót. Ezzel pedig a vádjaik szerint a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A bíróságok azonban mindent rendben találtak, és minden esetben a magyar félnek adtak igazat.Legutóbb az ICSID 2022-ben megállapította, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, és 184 millió dollárt ítélt meg a Molnak. Az amerikai szövetségi bíróság most elutasította Horvátország kérelmét, így helybenhagyta az ICSID ítéletét.Az INA eladásának ügyét a horvát bíróság is tárgyalta. A zágrábi testület 2019-ben úgy döntött, hogy elítéli Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt és Hernádi Zsoltot is. A vád szerint ugyanis a Mol vezetője 10 millió eurónyi kenőpénzt ígért az INA többségi részvényeiért.A magyar üzletembert emiatt két év börtönre ítélték Horvátországban, de Magyarország nem adta ki a cégvezért, aki azóta lekerült az Interpol körözési listájáról, így a schengeni övezetet kivéve szabadon utazhat a világban.Bejelentés: földgázt talált a Mol - ez hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhezA Mol három új földgáztalálatot ért el Pakisztánban, a Tal nevű kutatási területen, amelyeknek a magyar vállalat most elkezdte kidolgozni a kitermelési stratégiáját is. A Mol már huszonöt éve jelen van Pakisztán piacán, ahol több mint 400 millió dollárt fektetett be, és nagyjából 900 embernek ad munkát. | MOL-INA-ügy: a bíróság a magyar olajtársaságnak adott igazat, Horvátországnak fizetnie kell | A magyar olajtársaság már a sokadik jogi győzelmét aratja a bíróságon, ezúttal az amerikai szövetségi bíróság adott igazat a Molnak. | null | 1 | https://www.vg.hu/energia-vgplus/2025/04/mol-ina-ugy-per-horvtorszag-fizet | 2025-04-22 16:36:02 | true | null | null | Világgazdaság |
Kikértük a Magyar Közúttól a Magyar Falu programban elvégzett útfelújítások adatait. Nincs meglepetés: meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban. A Közút szerint, ha nekikezdenek az algyői Tisza-híd bővítésének, akkor kerülőútként működhetne a most alaposan felújított, Lázár János kastélya felé is vezető négy számjegyű mellékút. Lázár államtitkára szerint a nagyfai börtön kérte a batidai út felújítását, de az erről szóló levelezést nem hajlandók megmutatni.Hódmezővásárhely önkormányzata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a 47-es hídbővítése - eddig ezek a magyarázatok merültek fel a 4413-as út felújítása kapcsán. Mint megírtuk, az alig használt út Lázár János batidai kastélya felé vezet. A cikkünk előtt megkérdeztük a Magyar Közút Zrt.-t, mi indokolja az út alapoktól való újjáépítését. Azt válaszolták, többek között azért, mert kötött a talaj.Fontos részlet, hogy az erre az útszakaszra szánt pénz duplája annak, amit máshol ilyesmire elköltenek. A Közút szerint azonban nem érdemes így az utakat összehasonlítani. Ugyanakkor arra azért kíváncsiak voltunk, hogy korábbi, nagy volumenű felújítási programban hány olyan út van, amit ilyen alapossággal alakítottak át, mint a batidai Lázár-kastélyhoz vezetőt.Miről lesz szó a cikkben?Van-e olyan alapos munka az 50 milliárd forintnyi útfelújítást tartalmazó Magyar Falu programban, mint a batidai?Ha a BVOP kérte az útfelújítást, akkor milyen választ küldött erre Lázár minisztériuma?Hogyan tervezték meg 2006-ben az algyői Tisza-híd bővítését? Kellett-e hozzá elterelés?Az újabb milliárdos hídtervezés számol-e a felújított úttal?A batidai kastélyhoz vezető úttal párhuzamos utat miért újították most fel? Lehetne-e arra kerülni?Magyar Faluk, szevasztok"A Magyar Falu Program keretében éves szinten, országosan 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon, mintegy 250 kilométeren valósulhatnak meg teljes körű útfelújítási projektek. Társaságunk által üzemeltetett országos közúthálózaton ütemezetten elindultak a program első ütemében szereplő beruházások" - írja honlapján a Magyar Közút Zrt.A leírás szerint "általánosságban az egyes projekteknél elmondható, hogy a szükséges helyeken új alapréteget építenek be a szakemberek, a lokálisan teherbírását vesztett felületeken a rossz burkolatot elbontják és új teherbíró pályaszerkezetet építenek be a kivitelezők.A pályaszerkezet cseréket követően kiegyenlítő réteg beépítésével a meglévő burkolat egyenetlenségei kerülnek megszüntetésre, majd erre a felületre új kopóréteget terítenek. A szakemberek az út menti területeken is elvégzik a szükséges munkákat, például az árkok tisztítását, a vízelvezetést is helyreállítják, új közlekedési táblákat helyeznek ki és a projekt végén az új kopórétegre természetesen új burkolati jelek is kerülnek."A Közút által említett, a Magyar Falu program megvalósított 50 milliárd forintnyi munkálat250 kilométerre vetítve átlagosan 200 millió forint/kilométer árú felújítást jelentett 2019-ben.Mondhatnánk, hogy az infláció miatt 2024-re megdrágult az útfelújítás, de épp a közút most futó TOP-programjában a kilométer-költség 300 millió forint körüli.Ezzel szemben a 4413-as útnál kilométerenként 500 millió forint feletti volt a felújítási költség, hiszen a batidai kastélyhoz vezető bő 6 kilométeres szakaszra bruttó 3,3 milliárd forintot költött a Közút.Közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonú Közúttól a közleményük alapján, hogy hol, milyen utakat és milyen alapossággal újítottak fel. A válaszként küldött táblázatuk alapján a Magyar Falu program első ütemében elvétve akad pályaszerkezet-csere. De ez nem is azonos azzal, ami Batida környékén történt - ha hinni lehet Ambrus Kálmán, a XXIV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián bemutatott prezentációjának.Ugyanis az "(Aszfaltburkolatú) útpályaszerkezet felépítése" című dián az áll, hogy az "útpályaszerkezet" burkolatalapot és burkolatot jelent, több rétegben is.Ami ez alatt van, az a földmű-szerkezet, Batidánál pedig azt szedték ki és cserélték újra. Ilyen leírású munka pedig nincs az 50 milliárdos projektlistában.A Magyar Közút Zrt.-től megkérdeztük, hogy a Magyar Falu program I. ütemének 114 útfelújítását tartalmazó listájában mely felújítás hasonló műszaki tartalmú, mint a batidai 4413-as út.Erre válaszul azt írták, hogy "az országban a dél-alföldi területen, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében vannak olyan kötött, térfogatváltozó altalajú területek, ahol olyan útszakaszok találhatóak, mint a 4413-as jelű út. Az egyes projektek műszaki tartalma mindig az adott útszakasz egyedi felújítási igényeihez igazodnak." Vagyis nem neveztek meg egyetlen utat sem konkrétan, csak általánosságokat említettek.A hídfejlesztés valójában egy második hidat jelentA Magyar Közút Zrt. azt is írta az Átlátszónak, hogy "Az átfogó felújítás azért is szükséges, mert az algyői Tisza-hídon a fejlesztési munkák megvalósításáig is szükséges üzemeltetési és fenntartási munkák végzése, például legutóbb 2024. október 10-én történtek kátyúzási munkák, melyek félpályás korlátozás mellett zajlottak. Tekintettel az út forgalmára már egy ilyen típusú munka is jelentősebb torlódással jár.A 4413-as jelű út felújítását követően alternatív útvonallá válhat, így a közlekedő dönthet a várakozásról, illetve a kerülőút igénybevételéről. Tehát már a főút fejlesztése előtt is új funkciót kaphat a mellékút. A 47-es főút Tisza-hídjának 2×2 sávra való bővítése az Építési és Közlekedési Minisztérium lebonyolításában valósulhat meg, így további információkat ők adhatnak a témában."Az algyői Tisza-híd bővítési terveit 2006-ig lehet visszavezetni. A Délmagyarország 2007-es cikkében az áll, hogy "A Tisza-híd négysávosítása eddigi ismereteink szerint csak úgy valósítható meg, hogy egy, a maihoz lényegében hasonló új hidat teszünk a meglévő mellé. Ennek a szerkezetnek a tanulmányterve már elkészült". A lap azt is megírta, hogy "Az új híd létesítésének várható költségei még nem ismertek, detöbb milliárd forintba kerülhet a megépítés."A Magyar Közúttól közadatigénylésben elkértük a cikkben emlegetett tanulmánytervet. A dokumentumban az áll, hogy "a szerkezet átalakítása, pályalemezének bontása vagy szélesítése az erőjáték alapvető megváltoztatását jelentené, ami nem célszerű".Azt is írják benne, hogy "ha az építkezés alatt a teljes forgalomterelést, a kiváltást meg lehetne oldani, akkor a meglévő öszvérhíd pályalemezének bontásával és egy új szélesebb acélszerkezetű ortotróp pályaszerkezet (2*2 sáv + járdák) beépítésével a meglévő, megfelelő mértékben megerősített főtartóra és alépítményre talán ki lehetne elégíteni a négysávosítási igényeket, de ennek eldöntése részletesebb vizsgálatokat tesz szükségessé.A Műszaki Leírásban az áll, hogy 4 nyomvonalat vizsgáltak meg az új híd tanulmánytervében. Az "A" változat alapvető koncepciója a 47 sz. főút régi pályájának minél szorosabb követése, és csak közvetlenül a híd előtt szakadna el egymástól a bal és jobb pálya. A "B", illetve "C" és "D" változatoknál "a Hódmezővásárhely felől érkező bal pálya mintegy 1500 méter sugarú ívét folytatva túlemelés és átmeneti ív nélkül inflexiósan csatlakozik egy 3000 méter sugarú ívvel a bal pálya az új híd tengelyéhez.Ezzel együtt az árvízvédelmi töltés forgalmát átvezető aluljárót körülbelül 5 méterrel nagyobb hosszban kell megépíteni. A Tisza jobb partján szintén 3000 m-es ívvel folytatódik az út, és ér el a már említett körforgalmú csomóponthoz."Így néz ez ki a rajzokon:Azt is leírták a tanulmánytervben, hogy "a tervezett, és az M5 autópálya szegedi bekötése kapcsán egy rövid szakaszon megépült M43 autópálya a jelen terv tárgyát képező út forgalmát tekintve indifferensnek mondható, hiszen a 47. sz. főút gyakorlatilag Szeged és Hódmezővásárhely belvárosát köti össze, és az út forgalmát ma is ez a viszony határozza meg. Az M43 autópálya, mely Szeged és Hódmezővásárhely között fog a nagylaki határátkelő felé vezetni az M9 gyorsforgalmi út folytatásaként, nem fogja csökkenteni a 47. sz. főút forgalmát. Így tehát indokolt az új híd építése".A mérnökök a "D" változatot javasolták megvalósítani. Forgalomelterelésről akkoriban nem volt szó, mivel az M43-as Móra Ferenc hídja még nem készült el.Már tervezik is az új algyői hidatLázár János már 2022-ben is ígérte az algyői Tisza-híd bővítését, majd 2024 júniusában jelentette be, hogy a kormány újra napirendre tűzte a projektet.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) honlapja szerint "a kapcsolódó út tervezését érintő feladatok: A jelenlegi 2×1 sávos főúti szakasz 2×2 sávossá történő fejlesztése. A tervezési szakasz két végcsomópontja is megtervezendő a kereszt irányú közlekedés lehetőségének biztonságos megtartásával és biztonságos gyalogos-kerékpáros átvezetéssel. A 47. sz. főút jobb és bal pályájának végleges vonalvezetése és forgalmi rendje mellett a két híd ütemezett megvalósításához tartozó ideglenes átterelés, ideiglenes forgalmi rend megtervezése és engedélyezése is a Tervező feladatát képezi".Az új híd tervezésére nettó 1,2 milliárd forint költ a kormány,a feladatra kiírt közbeszerzés-részt az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. nyerte tavaly nyáron. Lázár akkori Facebook-posztja szerint 2025-re el is készülnek a tervek.A közbeszerzési dokumentáció szerint a tervező feladata "a 47. sz. főút Algyői Tisza-híd 2×2 sávra bővítése kerékpáros átvezetéssel, valamint keresztirányú, külön-szintű gyalogos és kerékpáros átvezetés megtervezése a 47 sz. főút és Téglás utca csomópontjában, engedélyezési és kiviteli terv készítésével". A műszaki leírást azonban nem töltötték fel, ezért a részletek nem ismertek.A 2007-es tanulmányterv szerint azonban, ha terelőútnak használnák a hídépítés idején a batidai kastélyhoz vezető 4413-as utat, akkor ahhoz előbb egy aluljárót kell majd építeni, hogy át tudják vezetni rajta a 47. sz. főút forgalmát.24 éve rossz az út, de most jobb lehetA batidai kastélyhoz vezető, már felújított 4413-as utat több kilométernyi botrányos minőségű szakasz választja el a 47-es főúttól. A burkolat a 2000-es rekordárvíz idején ment tönkre, és azóta sem újították fel.A Magyar Közút erről azt írta az Átlátszónak, hogy "a felújítási munkák a jövőben tovább folytatódhatnak a 4413-as jelű úton, a 47-es főút és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút közötti szakasz felújítására ismár kiviteli tervvel rendelkezünk.A 4413-as jelű út Tisza árvízvédelmi töltésen haladó szakaszára kiegyenlítőréteg és aszfaltrács terítése után kopóréteg lett előirányozva a tervekben. Az árvízvédelmi töltés utáni szakasz és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút között a térfogatváltozó altalaj miatt pedig ugyanazon technológia lett tervezve, mint a jelenleg folyó útfelújításnál, mely várhatóan év végéig befejeződhet. A 4413-as jelű út további szakaszainak felújítása a projekthez szükséges források biztosítása és rendelkezésre állása esetén indulhatnak el".Állítólag a börtön kérte az útfelújítást"Az ön személyes hasznán kívül mi indokolja, hogy a batidai kastélyhoz vezető útra 3,3 milliárd forintot költsenek?" - kérdezte írásban tavaly ősszel a Parlamentben Vadai Ágnes (DK) Lázár Jánostól az útfelújításról szóló cikkünket idézve. Az építési és közlekedési miniszter helyett Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki azt írta, hogy "A Képviselő Asszony által idézett, csúsztatásokkal tarkított cikk természetesen elsiklik a fölött, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai objektumát gépjárművel a 4413. sz. közútról lehet megközelíteni. Annak a költői kérdésnek az eldöntését, hogy ez a nem elhanyagolható információ szándékosan, vagy véletlenül nem jelenik meg hangsúlyosabban a cikkben, azt Önre bízom.A tényeknél maradva, tájékoztatom, hogyaz említett útszakasz már évek óta rossz állapotban van, az úton történő közlekedés jelentősen károsíthatja a gépjárműveket,a személyi állomány közlekedéséhez használt buszokat, és a fogvatartottak szállítását végző járműveket. Éppen ezért a büntetés-végrehajtási szervezet már többször kérte az útszakasz felújítását, amelyre most kerül sor."Az nem derül ki, hogy Ágh Péter olvasta-e a cikkünket vagy sem, és az általa vélt csúsztatásokat sem nevezte meg. Lehet, nem mondták neki, hogy a nagyfai börtönt két irányból lehet megközelíteni, évtizedek óta. Mindenesetre segítünk az államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mi jelent meg hangsúlyosan a cikkben, ami összesen 6293 karakterből állt. Ebből:a Magyar Közút TOP-programja 896 karakter volta Magyar Közút válasza, benne a BVOP-s rész 2677 karakter voltaz, hogy milyen ott a forgalom, 706 karakter volta cikk felvezetése, a beruházás ismertetése 659 karakter voltaz pedig, hogy Lázár János eddig mennyi beruházást állított le, 631 karaktert tett ki.Talán olvasóink pontosabban értik a szöveget, mint az államtitkár.Ágh Péter azonban csak Vadai Ágnessel volt bátor, közadatigénylésünkre néma maradt Lázár minisztériumával együtt. Ágh parlamenti válasza után, tavaly szeptember végén ugyanis kikértük az ÉKM-től azokat a levelezéseket, melyek azt igazolják, hogy a "büntetés-végrehajtási szervezet már többször kérte az útszakasz felújítását, amelyre most kerül sor." De az adatigénylésre nem válaszoltak.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.A nagyfaival párhuzamos utat is felújítottákKözben a Magyar Közút a 4413-assal párhuzamosan futó utat is felújította. Erről azt írták, hogy "a 4414-es jelű mellékút M43-as autópályától induló, több mint 7 kilométeres szakaszának kivitelezése a Magyar Falu Program támogatási forrásainak köszönhetően, cégünk saját mérnökségi szakembereinek kivitelezésében zajlik, közel 8600 tonna aszfalt felhasználásával.A szakasz Hódmezővásárhelyhez közelebbi szakaszának felújítására vonatkozóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program »Fenntartható versenyképes városfejlesztés« pályázati felhívásának keretében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata jelezte korábban pályázati szándékát. Így az útfelújítás folytatásával kapcsolatosan további információkat az önkormányzat adhat."Erre is lehetne egyébként kerülni az algyői Tisza-híd építése idején: a Google szerint ezen az úton 36,7 kilométer a Szeged-Hódmezővásárhely távolság, a 4413-ason pedig 39 kilométer lenne.Segesvári Csaba | Egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt | Kikértük a Magyar Közúttól a Magyar Falu programban elvégzett útfelújítások adatait. Meg sem közelítik a batidai munkálatokat, sem árban, sem alaposságban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/14/egy-utat-sem-ujitottak-fel-olyan-alaposan-mint-a-lazar-janos-kastelyahoz-vezetot/ | 2025-04-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2011 és 2023 között az európai uniós források 14,6 százalékát nyerték el a Fideszhez közeli vállalatok és szervezetek – állapította meg a Korrupciókutató Központ Budapest egy friss tanulmányában. 2003 és 2010 között ezen szervezetek győzelmi aránya még csak 1,4 százalék volt.
Ez összesen 4 ezer milliárd forint forrást jelentett kifejezetten olyan szervezeteknek, amelyek szorosan együttműködnek az Orbán-kormánnyal. Ha pedig a hazai forrásokkal együtt vizsgálták ugyanezeket az arányokat és összegeket, akkor az átlagos nyerési esélyük 15,5 százalékra nőtt, az elnyert forrás pedig 8300 milliárd fölé.
A Fidesz-közeli cégek nyerési esélye 2010 után átlagosan kétszer magasabb lett a különböző pályázatokon, mint a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégeké. Egészen döbbenetes ugyanakkor azoknak a közbeszerzéseknek az esete, amelyekben Tiborcz István, a kormányfő veje is indult egy-egy tenderen: a nyerési esélye 51 százalékos volt, a kutatók ezt nevezték el Tiborcz-hatásnak.
Amikor pedig nem sikerült leplezni a pénzek eltérítését, és az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF a szervezett bűnözés gyanúját is felvetette a Tiborcz István cége által elnyert önkormányzati megbízások esetében, akkor a magyar kormány inkább kivette az Elios számláit az uniós elszámolásból, és hazai adófizetői forrásból fizette ki a települések közvilágításának kiépítését a vő cégének.
De számos más felmérés is készült annak bemutatására, hogy milyen mértékig nyúlhatott bele a magyar kormány az uniós pénzek elosztásába. Az első és legfontosabb megállapítás az volt
Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő 2024-ben megjelent tanulmánykötetében, hogy a magyar forráselosztás a pénzek aránytalanul nagy részét állami vállalatokhoz irányította, tehát nem közvetlenül az egyes vállalatokhoz vagy civil szervezetekhez, és azután már a jól bejáratott mechanizmusokon keresztül lehetett a pénzeket a kormányhoz közel állókhoz juttatni.
A G7 portál például azt számolta ki, hogy 20 ezer milliárd forint uniós támogatásnak csaknem a fele 20 állami szereplőnél kötött ki, köztük például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél (NIF), a Magyar Fejlesztési Banknál vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál. A NIF adatait tovább bontva az derült ki, hogy 2016 és 2022 között az út- és vasútépítések felét kormányhoz közeli cégek kaparintották meg, de ha uniós forrásból származott a pénz, akkor 62 százalékos volt a nyerési arányuk.
Ha tehát ezek az uniós pénzek nem érkeznek be az országba, akkor kevesebb pénzt tud elosztani a kormány a hozzá közel állóknak. A kormánytól független szervezeteknek értelemszerűen nem érdeke, hogy az államnak még több közpénz elterelésére legyen lehetősége.
Habár a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) az elmúlt években nem vett igénybe uniós támogatást, annál nagyobb arányban élt hazai állami és ismeretlen forrásokból. A szervezet a 24.hu összesítése szerint 2010 és 2022 között több mint 2 milliárd forint olyan adományhoz jutott, amelynek nem ismert a forrása.
A támogatások egyik legnagyobb tétele azonban éppen a HVG nyomozásából derült ki: 508 millió forintot az állami energetikai cégtől, az MVM-töl kapott a CÖF. Ezt persze tekinthetjük tisztán hazai forrásnak, de aligha tudna ennyire nagyvonalú lenni a villamosművek, ha nem lenne ez a vállalat is az egyike azoknak, amelyekhez a kormány az uniós forrásokat irányítja.
Az MVM 2023-ban például 40,3 milliárd forintot kapott a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében erőműépítésre az uniótól, valamint további 11,8 milliárd forintot a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére. Ráadásul ez utóbbit abból a helyreállítási alapból, amelynek a pénzeit egyelőre nem fizeti ki az Európai Unió Magyarországnak, de Orbán Viktor személyesen is többször kijelentette, hogy előbb-utóbb megszerzik ezeket a forrásokat is, és addig is a magyar költségvetésből állják a számlákat.
De nem kell távol menni Bayer Zsolttól sem, hogy hasonló problémával szembesüljön az, aki óvná a közpénzeket: Hadházy Ákos független parlamenti képviselő adatigényléséből derült ki, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat a piaci árnál jóval olcsóbban, féláron adott el várplazmát versenyeztetés nélkül az intézményt vezető Bayerné Matusovits Andrea ismerősének. A főigazgató Bayer Zsolt felesége.
A vérellátó nagyvonalúsága is könnyebb, ha „ingyen” pénzekhez jut, márpedig az Országos Vérellátó Szolgálat is részesül európai uniós támogatásokból, ami természetes, hiszen rendkívül fontos közfeladatot lát el. Más kérdés, hogy az OVSZ utána mennyire őrködik a pénzei felett.
A Bayer Zsolt által szervezett CÖF-tüntetést tehát nehéz másként értelmezni, mint a kiállást amellett, hogy a Tiborcz-hatás továbbra is érvényesülhessen a magyar gazdaságban. | A Tiborcz-hatás, avagy mi a problémája Bayer Zsoltnak és a Civil Összefogás Fórumnak az európai uniós pénzekkel | Az Európai Unió támogatásaiból jóval nagyobb arányban részesültek közvetlenül vagy közvetve az Orbán-kormányhoz és a Fideszhez közeli cégek és szervezetek, mint azok, amelyek semlegesek. Ha tehát az unió korlátozza Magyarország hozzáférését a pénzekhez, azt leginkább Bayerék köre érzi meg. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250412_A-Tiborcz-hatas-avagy-mi-a-problemaja-Bayer-Zsoltnak-es-a-Civil-Osszefogas-For | 2025-04-12 12:24:00 | true | null | null | HVG360 |
Varga Mihály jegybankelnök bejelentette kedden, hogy kezdeményezi a kormánynál az Állami Számvevőszék által többszörös törvénysértésen és százmilliárdos vagyonvesztésen „kapott” jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) megszüntetését. Az Index hírportál szerint Orbán Viktor kormányfő Gulyás Gergely minisztert jelölte ki, hogy tárgyaljon erről a jegybankkal. Ez egyben azt is mutatja, hogy – eddigi elhatárolódásával ellentétben – a kormány nagyon is foglalkozik a jegybanki alapítvány ügyeivel.
A megszüntetés terve nem új. Márciusi hivatalba lépése óta Varga többször utalt erre, de emlékezetes, hogy még a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank az Eurostat nyomására tett ígéretet arra, hogy legkésőbb 2022-ben megszünteti a tevékenységéből „kilógó” alapítványt, és a bele helyezett – a 2014-es alapításkor – 266 milliárdos vagyont visszateszi az MNB mérlegébe. Csakhogy ebből semmi sem lett, miután Matolcsy György és fia, Ádám afféle családi vállalkozásként tekintettek az alapítványba helyezett közpénzre, amellyel egészen az idén márciusi elnökváltásig a kedvük szerint gazdálkodhattak.
„Politikai lózungként jól hangzik a megszüntetés, ám a megvalósítás mikéntje jogilag nagyon is kérdéses” – jelezte a HVG egyik pénzügyi szakértő informátora.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is hasonlóképpen látja ezt. „A magyar Polgári Törvénykönyv szerint egy alapítványt az alapító nem szüntethet meg és a pénzét nem veheti vissza a saját mérlegébe, miután az függetlenné vált tőle” – fogalmazott a szakértő. A megszüntetés lehetőségén már akkor is csodálkozott a civil jogvédő szervezet, amikor az Európai Unió igénye alapján felmerült a lehetőség. Egy alapítványt ugyanis a PTK alapján mindössze három esetben lehet megszüntetni: ha elérte a célját és az alapító nem jelölt ki a számára új célt, ha ellehetetlenül a tevékenysége vagy, ha három éve nem csinál semmit – a Pallas Athéné esetében egyik sem áll fenn.
Ezért Ligeti szerint kétféle megoldás lehetséges. Kreálnak egy új törvényt, ami megtiltja a jegybanknak, hogy alapítványt hozzon létre, s rendelkezik a meglévő alapítvány megszüntetéséről, végelszámolásáról és a vagyona visszahelyezéséről az MNB mérlegébe. Ligeti értelmezésében egy efféle „rapid” törvényalkotás a magyar kormánytól nem idegen, de fura jogi megoldás lenne.
Egy másik megoldás lehet az, hogy a hatályos Ptk. alapján egy másik alapítvánnyal olvasztják össze a jegybankét. Ez sokkal életszerűbb, ráadásul erről maga a jegybank, azaz Varga, illetve az alapítvány megújított kuratóriuma dönthet. Volt is már példa ilyesmire, hiszen 2014-ben féltucatnyi Pallas Athénét hozott létre a Matolcsy vezette MNB, majd röpke nem egészen fél évtized múltán összegyúrta őket egyetlen alapítványba.
Egy efféle megoldásnál nyilván valamely NER-közeli vagyonkezelő alapítvány jöhetne szóba, mint például a kormányzati ideológiát terjesztő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amelynél még az MNB által forszírozott oktatási cél is stimmelne.
Ezen kívül csak egyetlen, ámde nehézkes jogi lehetőség létezik az alapítvány megszüntetésére: ha bíróság mondja ki, hogy a Pallas Athéné alapítvány működése törvénytelen, mert nincs összhangban az MNB jogszabályban lefektetett céljaival. Ezt amúgy a Transparency International 2016 óta állítja, sőt feljelentést is tett miatta, csakhogy az ügyészség még csak foglalkozni sem volt hajlandó vele.
Habár ebben az esetben az alapítványi vagyon visszaszállhatna a jegybankra, egy ilyen jogi eljárás, a törvénytelenség bizonyítása hosszú évekig nyúlhat. Igaz, Varga Mihály sem mondta, hogy az alapítványt itt és most azonnal megszüntetnék. E helyett a politikai szándékot jelezte, amitől a kormány szimpátiát remél, miután az ÁSZ-jelentésből kiindulva a jegybanki alapítvány vagyonkezelése az eddigi legnagyobb és legszemérmetlenebb közpénzlopásnak tűnik.
Nagyon nem mindegy azonban, hogyan szűnne meg önálló létében a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány. Miután az eredetileg neki juttatott 266 milliárd forintnyi vagyont különböző úton-módon – például az alapvetően Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló, kisebb részt Matolcsy Ádám üzleti körei által uralt MBH Bank hiteléből – 500 milliárdosra turbózott alapítvány befektetései külföldi tőzsdei ingatlanrészvényekben állnak, azok hirtelen, nagy tömegű pénzzé tétele hatalmas veszteséggel járna.
Ezen svájci és lengyel részvények jelen piaci értéke alapján az ÁSZ egy kényszereladás nélkül is százmilliárdos nagyságrendű veszteséget állapított meg. Amennyiben a Pallas Athéné alapítvány egy másik alapítványba olvadna bele, nem kellene erőltetetten pénzzé tenni a vagyonát, hanem egy az egyben be lehetne olvasztani a befogadó alapítványba, természetesen a százmilliárdos nagyságrendű adósságával együtt.
„Most látszik csak igazán, hogy az egész Pallas Athéné alapítványosdi szakmailag felesleges volt” – jelentette ki a HVG egyik, jegybanki szakértő informátora. Matolcsy György volt jegybankelnöknek ugyanis az volt a fő érve mellette, hogy az alapítványi vagyon hozama hosszabb távon garancia a jegybank által fontosnak tartott célok – például a pénzügyi oktatás – támogatására. Csakhogy – érvel a szakember – ehhez egyáltalán nem kell egy alapítvány, az MNB közvetlenül is támogathat efféle célokat, mint ahogyan teszi is. Azt pedig már csak nem vonja kétségbe még Matolcsy György sem, hogy Magyarország jegybankja hosszú távon létező, stabil intézmény – vetette fel. Vagyis az alapítvány nem valamiféle elhivatott tevékenységre, hanem igazából közpénzkicsorgató csatornaként szolgált a Matolcsy-klán számára.
„Több, az alapítvány működését és eddigi ellenőrzését érintő kérdést is feltettünk közérdekű adatigénylés formájában az alapítvány és a jegybank felügyelőbizottságának, illetve a vagyont kezelő Optima Zrt. új menedzsmentjének, választ azonban a 15 napos határidő lejárta után sem kaptunk” – állítja Ligeti. A HVG információi szerint a vagyonkezelő Optima friss menedzsmentje most azon dolgozik, hogy átnézze, egyáltalán milyen vagyonelemek vannak a megelőző években a kis Matolcsyhoz köthető vállalkozók által felépített bonyolult céghálóban és azok mennyit is érnek valójában.
Vagyis megpróbálják belőni, mennyi pontosan az ÁSZ által feltételezett hatalmas vagyonvesztés, amit – ha a piac értékeléséből indulunk ki – csak növelnek az alapítvány körüli bűncselekménygyanús hírek. „Ha meg is szűnik a Pallas Athéné Alapítvány, az nem két hét alatt zajlik le. Fogalmunk sincs, hogyan lehet az esetleges megszüntetést megoldani, mi csak arra koncentrálunk, hogy tisztázzuk, mi történt itt egyáltalán” – zárta le a kérdést a HVG alapítvány közeli informátora. | Itt a jegybanki alapítvány vége? Nem megy az olyan egyszerűen | Nincs könnyű dolga Varga Mihály új jegybankelnöknek, ha valóban meg akarja szüntetni a Pallas Athéné alapítványt, erre ugyanis csak nagyon kevés lehetőséget nyújt a magyar jog. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250415_padma-jegybank-alapitvany-megszuntetes-varga-mihaly-mnb | 2025-04-15 16:03:00 | true | null | null | HVG360 |
Jachtklubok, férfienergia, NER-közeli zenészek és sport – a HVG információi szerint egyebek mellett ezekre költött gyakran tízmilliókat az MVM Energetikai Zrt. A lapunk birtokába került, több mint 450 tételt tartalmazó – több milliárd forint kiadást összesítő – szerződéslistán a működést segítő megállapodásokon kívül karitatív támogatások és egyéb szponzorációk is szerepelnek.
A kedvezményezettek között találni ugyan számtalan kulturális, egészségügyi vagy gyerekeket segítő alapítványt is, de sok nagy értékű támogatás olyan szervezethez került, amely közel áll a kormánypártokhoz. A Novák Katalin volt köztársasági elnök által létrehozott Családpárti Alapítványnak például 50 millió forintnyi hozzájárulást adott az MVM, de hogy pontosan kik döntöttek erről, és milyen szempontok mérlegelése alapján, azt nem tudni – erre vonatkozó kérdéseinkre nem is érkezett válasz.
Az mindenesetre biztos, hogy a konzervatív hitvallás nem hátrány a pénzek megítélésénél: a Családpárti Alapítvány is a kormány által hangoztatott értékeket vallja, „a hagyományos családmodellt” hirdeti, valamint népszerűsíti az „egy nő és egy férfi között önkéntes alapon létrejött” házasság intézményét.
(Novák Katalin a korábbi nyilatkozatok szerint már semmilyen szerepet nem végez az alapítvány munkájában, a mostani vezetők viszont vállaltan is az ő családügyi örökségét viszik tovább.)
Célkitűzései alapján a konzervatív értékrendet követi a Férfiak Klubja is, amely összesen 10 millió forint támogatást kapott az MVM Energetikától. A szervezet vezetője, Bedő Imre „férfienergia-képzéseket” tart, missziójának pedig „a férfi–nő szövetségének” megerősítését, valamint „az erkölcsi alapok” megszilárdítását tekinti. A korábban a Szerencsejáték Zrt.-támogatásokról döntő leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. által is szponzorált szervezet többször is nyíltan kiállt a kormány családpolitikája mellett. Honlapja a „FÉRFI. ÉRTÉK. MINTA. PÉLDA.” tőmondatokat hirdeti, ugyanitt az egyik „kiemelt előadás” a klubalapító Bedő Imre beszélgetése Várkonyi Andreával, Mészáros Lőrinc feleségével.
Az MVM honlapja szerint bármelyik alapítvány vagy civil szervezet kérhet támogatást az állami vállalattól, ehhez csak egy formanyomtatványt kell kitöltenie, amelyen meg kell indokolnia a szponzoráció igénylését. A tájékoztatás szerint a beérkezett kérelmekről „gondos elbírálást követően” döntenek, arra azonban nem tértek ki, hogy pontosan mit vizsgálnak, és hogy csak ilyen módon lehet-e MVM-es szponzorációhoz jutni.
A HVG által átnézett mintegy másfél éves időszakban, 2023 eleje és 2024 októbere között mindenesetre ellenzéki vagy liberális szervezeteket csak elvétve támogattak. Ugyanez volt jellemző a hirdetési pénzek elköltésénél is: a vállalat reklámbüdzséjének háromnegyede ugyanis kormánypárti médiumokhoz került, miközben a nagy elérésű, de kormánykritikus portáloknak szinte semmi sem jutott.
Sport plusz média
Az MVM Energetika jelentős nagyságú szerződései között található a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel kötött megállapodás, ezekre 2024 végéig 15 milliárd forintot költ az állami vállalat. Sportra szintén milliárdok mennek el. Azt már korábban tudni lehetett, hogy az MVM évente 3,4 millió euróval (1,3 milliárd forinttal) támogatja a Ferencvárosi Torna Clubot az MVM Dome névadó szponzoraként. A 2022-es szerződés alapján ez az összeg legalább öt évig minden évben jár, és a megállapodás meghosszabbítható akár újabb 5 évvel, egészen 2032-ig, az állami vállalat tehát árfolyamtól függően akár 13 milliárd forintot is fizethet.
A szerződések között azonban más tételek is a Kubatov Gábor Fidesz-alelnök vezette FTC-hez kötődnek, az egyik megállapodás alapján 6,6 millió eurót fizet az MVM a Ferencvárosi Torna Clubnak és az FTC Labdarúgó Zrt.-nek. Ezenfelül 290 millió forinttal támogatják a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint kisebb egyesületeket is segítenek tízmilliókkal.
Az MVM szerződéslistáiból az is kiderült, hogy csaknem 100 millió forintot kapott az a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány, amelynek kuratóriumában a korábbi hírek szerint többen is remek kapcsolatokat ápoltak Orbán Ráhellel, a miniszterelnök lányával. A pénzt reklámra fordították, amellyel a magyar turizmust népszerűsítették.
Az MVM Energetika szerződéseiből az is kiderül, hogy a hagyománytisztelet mellett nem sajnálták az állami pénzt a hajózásra sem: a Balatoni Yacht Club és a Balatonfői Yacht Club például összesen 16 millió forintot kapott, de jutott vitorlásbálra 1,5 millió forint, Weöres Szabolcs óceáni vitorlázó támogatására pedig kétszer 85 millió. (A Balatoni Yacht Club esetében az is figyelemre méltó, hogy a szervezet vezetője korábban az MVM Ovit Zrt. vezérigazgatója volt.)
A Férfiak Klubján kívül más esetben is előfordult, hogy valamelyik támogatott szervezet a Szerencsejáték Zrt.-nél is sikerrel járt, és onnan is begyűjtött valamekkora támogatást. Ilyen volt például az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezet, amelynek székhelye egybeesik a Fidesz VIII. kerületi irodájának címével.
Az állami szerencsejáték-szervező és az állami energetikai cég is 30-30 millió forintot ítélt meg a szervezetnek; utóbbi esetben a szerződést néhány hónappal az európai parlamenti és az önkormányzati választások előtt, 2023 decemberében írták alá. Ugyanekkor szerződtek két másik Fidesz-közelinek tartott egyesülettel: a Polgári Salgótarjánért Alapítvány 2 millió forintot kapott, míg a Kommentár Alapítvány 30 milliót. Pedig utóbbi – amit eredetileg az azonos című folyóirat kiadására hoztak létre – aligha szorult rá az MVM-es mecenatúrára. Hacsak nem azért, hogy működtetni tudja az államtól kapott pest-belvárosi palotát és az értékes balatonszepezdi ingatlanját. Az alapítvány tavaly másfél milliárd forintot kapott a miniszterelnöki kabinetiroda büdzséjéből, de jutott a budapesti épületre abból a 11 milliárdból is, amelyet a fideszes elitképző, az MCC tíz év alatt folyósít az alapítványnak (HVG, 2024. október 24.).
Az MVM korábban az RTL-lel azt közölte, hogy a vállalatcsoport gazdasági szerepéhez mérten kiemelt figyelmet fordít a társadalmi ügyek támogatására. „Ennek keretében értékteremtő és értékmegőrző kezdeményezések megvalósulásához nyújt támogatást a sport, a kultúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás és a tudomány területén, illetve karitatív segítségnyújtás keretében – lehetőségeihez mérten – folyamatosan támogatja a rászorulókat és a hátrányos helyzetűeket.” Az állami vállalat listája szerint mindenesetre jutott pénz repülőnapok rendezésére is: két év alatt 20 milliót kapott a budaörsi repteret is üzemeltető Aeroglobe Kft., amelynek tulajdonosi köre részben megegyezik a Rogán Antal minisztert és Habony Árpád tanácsadót is reptető Fly-Coop Kft.-ével.
A kultúra területén is voltak azonban kiemelt szponzoráltak, akik másokhoz képest többet kaptak. Az MVM Energetika két év alatt – csakúgy, mint a Szerencsejáték Service Kft. – 100 millióval támogatta a Demjén Ferenc-koncerteket szervező Rózsa Recordsot, de óriási összegek kerültek a Havasi Balázs zongorista Symphonic Concert Management Kft.-jéhez is. Utóbbi kilenc év alatt a 24.hu cikke szerint nyolc részletben 697 millió forintot kapott az állami szerencsejáték-szervező cégtől, míg az MVM 50 millió forintos reklámszerződést kötött a céggel a 2024-es koncerttel kapcsolatban.
Több mint ötmillió forintos megbízást kapott a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda, amely személyesen Orbán Viktor jogi képviseletét látja el. A kormányfő ugyanis – magánszemélyként – független médiumokat perelt be, mert több lap is idézte a SPAR osztrák leányvállalatának vezetőjét, aki egy külföldi újságnak arról beszélt: Orbán azt kérte a cégtől, „engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”. A korábban Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez köthető ügyvédi iroda egyébként más állami megbízásokat is kapott, gyűjtésünk alapján például csak a minisztériumok legalább 30 millió forint értékben szerződtek az irodával. | „Férfienergia-képzésekre” és „az erkölcsi alapok megszilárdítására” is költhetik az MVM-es közpénzmilliókat – és ez csak a jéghegy csúcsa | Az Orbán Viktort képviselő ügyvédi irodának, Novák Katalin egykori alapítványának, a macsóizmus hazai prófétájának és jachtkluboknak is milliós támogatások jutottak az állami tulajdonban lévő MVM Energetikai Zrt.-től | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250416_hvg-mvm-szerzodesek-ner-szponzoracio | 2025-04-16 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb az ÖT YouTube-csatornán adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs beleszólása az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálataiba, mivel az egy független szervezet. Hozzátette: még ha szeretné is, ő maga sem ellenőrizheti a jegybankot. Vagyis a kormányfő szerint sem neki, sem a kabinetnek nincs köze ahhoz, mi történt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonával. Az elmúlt évek Magyar Közlönyeit átnézve ugyanakkor az derül ki, hogy két, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet is hozzájárult ahhoz, hogy a jegybank alapítványai megvalósíthassák az ÁSZ által gyanúsnak ítélt ingatlanberuházásaikat.Az Állami Számvevőszék március 19-én közzétett jelentése részletesen foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány Szentháromság téri építkezésével a Budai Várban. Az ingatlan az egykori Diplomataház, majd Burg hotel épülete, amely a Mátyás-templommal szemben található. A történet 2020-ban kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nyilvánosan meghirdette az ingatlant értékesítésre, 1,6 milliárd forintos becsült értéken. Az épület korábban, 2019 áprilisának végéig, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tulajdonában állt, majd közel 22 év után, adásvétel és csere révén került vissza állami tulajdonba, az MNV vagyonkezelésébe.Ezután furcsa fordulat következett: az MNV 2020. augusztus 5-én, egy nappal a licitálás előtt, váratlanul törölte az árverést. Később derült ki, mi állt a háttérben: 2020. december 29-én, az ünnepek közötti időszakban született egy kormányhatározat (2046/2020. XII. 29.), amely lehetővé tette, hogy a PADME a versenyeztetési eljárás mellőzésével vásárolja meg a frekventált helyen fekvő ingatlant. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, így a jegybanki alapítványnak nem kellett árverésen részt vennie, hanem kialkudott áron megszerezhette a Burg hotel épületét.A hotel bontása 2022 januárjában kezdődött, annak ellenére, hogy az önkormányzat tiltakozott ellene. Néhány hónappal később, 2022. április 14-én megszületett a következő kormányhatározat, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította az építkezést. A dokumentum - amelyet szintén Orbán Viktor írt alá - részletesen meghatározta az építés feltételeit, ezzel lényegében kijelölve a beruházás kereteit és költségeit. A határozat kimondta többek között, hogyaz ingatlanon új épület vagy építmény helyezhető el,az Országház utcai közterületi határvonaltól mért hátsó építési vonal legfeljebb 22 méter,a Szentháromság utcai határvonaltól mért távolság legfeljebb 38 méter lehet,a homlokzatmagasság legnagyobb megengedett mértéke 12,8 méter.A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások sajátossága, hogy külön kormánymegbízott koordinálja őket. Ebben az esetben ez a feladat a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottra hárult, aki nem más, mint a korábbi fideszes józsefvárosi polgármester, Sára Botond. Ő 2020 januárja óta kormánymegbízottként, 2022 júliusa óta pedig főispánként vezeti a kormányhivatalt. Tehát először született egy kormányhatározat, amely verseny nélkül az alapítványhoz juttatta az ingatlant, majd egy újabb, amely kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, külön kormánymegbízottal.A Magyar Nemzeti Bank 2022 augusztusában közleményben ismertette terveit a Szentháromság térrel kapcsolatban. Ebben úgy fogalmaztak: a Szentháromság utca 7-8. szám alatt található, hosszabb ideig szállóként működő, de évek óta üresen álló épület a PADME alapítvány tulajdonából a jegybank ingatlankezelőjének portfóliójába került. A helyszínen megkezdett beruházás célja változatlan: a rekonstrukció után az épület tudományos konferenciaközpontként fog működni.Idén januárban a varnegyed.hu arról számolt be, hogy a Budai Várnegyed egyik kiemelt helyszínén, a Szentháromság tér 7-8. és a Szentháromság utca 1-3. szám alatti telken újra áll az a három történelmi lakóház, amely Budapest 1944-45-ös ostroma során pusztult el. Bár az épület valóban áll, ottjártunkkor semmi sem jelezte, hogy tudományos konferenciaközpontként működne.Az ÁSZ jelentése ugyanakkor a Burg hotel ügyében több aggályos körülményre is felhívja a figyelmet. A dokumentumban egyebek mellett az szerepel, hogy:az előkészítő eljárásban projektirányítóként közreműködő gazdasági társaság, a Somlai Invest Zrt., kapcsolt vállalkozási viszonyban állt - anya-, illetve leányvállalati kapcsolat révén - a beruházás tervezését és generálkivitelezését végző RAW Development Kft.-vel,ez felvetette a túlárazás, illetve teljesítés nélküli elszámolás lehetőségét,a konstrukció - független személyek vagy szervezetek által biztosított folyamatos kontroll hiányában - ellentétes volt a felelős gazdálkodás elveivel.Az ÁSZ által kiemelt RAW-cégcsoport Somlai Bálint érdekeltségébe tartozik, aki onnan ismert, hogy Matolcsy Ádámnak, a volt jegybankelnök fiának a barátja. | Orbán Viktor és az állami vagyonkezelő is segítette Matolcsy Györgyék építkezését a Várban | A vagyonkezelő előbb törölte a Szentháromság téri ingatlanra kiírt árverést, majd a kormány verseny nélkül odaadta az MNB alapítványának. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-es-az-allami-vagyonkezelo-is-segitette-matolcsy-gyorgyek-epitkezeset-a-varban.html | 2025-04-23 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már egy hónap sincs hátra a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi közgyűléséig, amellyel kezdetét veszik az alapítás 200. évfordulójának megemlékezései, de az emelkedett hangulat helyett inkább a hangvétel emelkedett meg. „Bármi megtörténhet a közgyűlésen, turbulensnek ígérkezik a tanácskozás” – mondta a HVG-nek az MTA egyik tagja, aki maga is támogatta a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának határozatát Orbán Viktor kormányfő poloskázós március 15-ei beszédével kapcsolatban.
A dokumentum legerősebb mondata nemcsak erkölcsileg minősítette elfogadhatatlannak a miniszterelnök konkrét társadalmi csoportok ellen forduló mondatait, hanem Orbán Viktor jogi felelősségét is felvethetőnek ítélte az uszító jellegű dehumanizálás miatt.
Nem kellett sokat várni a válaszra: a miniszterelnök történész tanácsadója, Schmidt Mária a sztálinizmus utolsó intézményének titulálta az Akadémiát, és nemes egyszerűséggel annak a vagyonnak a visszavételét javasolta az államnak, amelyet 200 éve Széchenyi István alapozott meg.
„Az Akadémia egészét megfenyegették” – így értékelte a történteket az MTA több tagja a HVG-nek, és hogy ez milyen reflexeket szül a május 5-ei közgyűlésen, azt nehéz kiszámítani. Az biztos, hogy az elnöki előterjesztés jócskán hátrasorolta a napirendben azt a pontot, amely az MTA ingatlanvagyonának eladásából származó bevételek fölötti rendelkezés stratégiájáról szól.
Pedig az ingatlanok ügye jól szimbolizálja, hogy ki mit gondol a tudós társaság önállóságáról.
Az Orbán-kormány kitartó munkával tavaly decemberre azt is lenyomta az akadémikusok torkán, hogy elégedjenek meg azzal a 80 milliárd forinttal, amit az állam ad az MTA 49 ingatlanjáért.
Ezek az épületek esetenként egyedülálló műemlékek. A Zenetudományi Intézet székhelye a budai Várban az 1750-es években épült Erdődy-Hatvany palota. A martonvásári Brunszvik-kastély szintén az 1700-as években épült, és az agrártudományi kutatásoknak ad otthont. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közvetlenül a tóparton nyújt páratlan panorámát Tihanyban. És ez csak három ingatlan a 49-ből.
Schmidt Mária most gyakorlatilag azt közölte, hogy az állam ezt a vagyont egyszerűen csak vegye el az Akadémiától, és ha ez még nem lenne elég, akkor a finanszírozást is vonják meg tőlük, mondván: „kutatóintézetei, elsősorban a humán tudományokkal foglalkozók számára nagy presztízsű és felettébb kényelmes életet biztosítanak, amelyek legtöbbjében azonban évtizedek óta semmilyen érdemi munka nem folyik”.
A filozófiai jellegű vagdalkozást a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál a gyakorlatba ültették: elmaradt az április 1-jétől ígért fizetésemelés. A kutatóhálózatot már 2019-ben leválasztotta a kormány az MTA-ról, az irányító testületébe pedig csak fele részben delegálhatnak tagot a kutatók, a másik felét a kormány állítja ki, ahogy az elnököt is (a közös javaslat alapján) a kormányfő nevezi ki.
A decemberi egyezség alapján az állam az MTA-tól megvásárolt ingatlanokat a HUN-REN-nek adná tovább, csakhogy erre semmilyen garancia sincs. A helyzetet bonyolítja, hogy az Akadémiai Dolgozók Fóruma az év elején bírósághoz fordult, hogy tartalmi és eljárásjogi hibák miatt semmisítsék meg a decemberi közgyűlés határozatát, amely hozzájárult az akadémiai ingatlanok eladásához.
Ez a lépés annyiban kapóra jött a HUN-REN elnökének, Gulyás Balázsnak, hogy most az akadémikusok akadékoskodását hibáztatja azért, hogy nincs béremelés, és a kormánytól sem érkezik az átalakuláshoz beígért 18 milliárd forint. Holott a milliárdos Schmidt Mária szerint „kényelmes életet” biztosító fizetések valójában arcpirítóan alacsonyak a HUN-REN-nél.
A kutatóhálózati intézményekben egy kezdő diplomás nettó 280 ezer forint körül keres, de a többieknek is nettó 400 ezer forint alatt van a havi fizetése, a főmunkatársaknak pedig félmillió körüli összeggel kell megelégedniük. Az akadémikusi tiszteletdíj is mindössze 360 ezer forint havonta. A kutatók szerint nem a pereskedés miatt nem érkezik a béremeléshez szükséges pénz, hanem azért, mert a kormány írásban nem vállalt kötelezettséget a béremelésre, a pénzügyi ígéreteket nem foglalták írásba.
Ebben a helyzetben szólaltak meg a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának akadémikusai. Földi András, Mihályi Péter, valamint Vörös Imre megfogalmazása alapján határozatban hívták fel az osztályelnököt, hogy szíveskedjen jelezni az MTA elnökségének: „a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet”, ha Orbán Viktor kormányfő ellátogatna az ünnepi közgyűlésre. De ezt is csak azért tennék, mert szerintük uszításként értelmezhető a miniszterelnök poloskázása.
A Büntető törvénykönyv elég határozottan úgy fogalmaz, hogy aki „a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ez a passzus akkor is így hangzik, ha az ügyészség egyelőre visszadobta a közösség elleni uszítás miatti feljelentést, amelyet az ellenzéki politikus, Márki-Zay Péter pártja tett.
Pálné Kovács Ilona akadémikus úgy értékeli, hogy a labda pillanatnyilag nem az ő térfelükön, hanem a bíróságnál pattog, a bíróságnak kell döntenie a beadványukról, amelyet elsősorban formai hibákra alapoztak.
Az MTA kritikus közegében már nem is elsősorban azt kifogásolják, hogy az ingatlanokat elveszik a tudós testülettől, hiszen – ha már a kormány leválasztotta a kutatóhálózatot az MTA-ról – azt ők sem gondolják jó konstrukciónak, hogy az ingatlanok tulajdonjoga (amely az MTA-é) elválik a használati jogtól (amely a kutatási hálózaté).
Azt viszont határozottan állítják, hogy az adásvétel előkészítése komolytalan volt, nem történt meg az előírt három értékbecslés, csupán egyetlen készült, és az is két évvel korábbról. A kapkodást jól jellemezte, hogy még a közgyűlési döntés előtt sem volt végső megállapodás az ingatlanok listájáról, előző este az Akadémia elnöke, Freund Tamás még alkudozott, különösen a Zenetudományi Intézet várbéli épületéért próbáltak lobbizni – sikertelenül.
Ráadásul az Akadémiának van már egy keserves tapasztalata arról, mi történik, ha egy ingatlanát elrekvirálják. A budai Pasaréten egy 30 hektáros épületegyüttes vesztegel a Herman Ottó úton, miután a kormány úgy döntött, hogy az MTA helyett inkább a gödöllői agrártudományi egyetemé legyen, ám azóta sem a HUN-REN, sem az egyetem kutatóit nem szolgálja, mindenki attól tart, hogy a végén egy ingatlanbefektetőnél köt ki a telek.
Freund Tamás próbál lavírozni az erkölcsi és a pragmatikus szempontok között – mérlegelik az Akadémia elnökének tevékenységét a tudós társaság tagjai. Freund Schmidt Mária szavait keményen visszautasította, mondván, súlyos tévedéseket és szándékos félrevezetéseket tartalmaz, de az MTA-elnök azt az álláspontját is egyértelművé tette, hogy az Akadémia nem kapcsolódhat be politikai vitákba, és az ünnepségre együtt kell készülnie a politika, a gazdaság és a tudomány legjobb erőinek.
A politikai befolyás kísérletének azonban messze nem Schmidt Mária kirohanása volt az egyetlen jele a napokban. Az Állatorvostudományi Egyetemen az késztetett nyílt levél megírására 228 oktatót, hogy Orbán Viktor kormányfő egyetemi látogatásának képsorait a legdurvább propagandacélokra használták fel: a miniszterelnök azokkal a képsorokkal közölte a zebra-gate magyarázatát a közösségi médiában, amelyeket a mit sem sejtő állatorvostan-hallgatók körében vettek fel a munkatársai.
Sótonyi Péter rektor azonban nem látott kivetnivalót ebben, igaz, ő eddig sem tűnt túlságosan kormánykritikusnak. Eddig sem nagyon szólalt fel bármilyen kormányzati lépés ellen, legutóbb pedig azt mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter társaságában: „aljas, galád dolog”, hogy az Európai Unió megszüntette az Erasmus lehetőségét a magyar modellváltó egyetemek hallgatói számára, de szerinte így sem sikerült a kormány ellen hangolni a fiatalokat.
Kérdés, hogy van-e még bármilyen mozgástere a magyar tudományos élet szereplőinek, hogy megóvják az akadémiai függetlenséget, vagy van-e bármilyen racionális érv a kormány hozzáállása mellett.
„Ez a vita már régen nem a racionalitás szintjén zajlik” – mondja Pálinkás József akadémikus, az MTA volt elnöke, aki az első Orbán-kormány idején oktatási miniszter volt. Az MTA kutatóintézetek által ma ingyenesen használt vagyona gyakorlatilag a magyar nemzet vagyona, amelyet 2007-ben azért kapott az akadémia, mint a kutatóintézetek fenntartója, hogy közvetlenül legyen tulajdonosa a vagyonnak – tette hozzá.
„Ahogyan elvették, az botrányos és minősíthetetlen” – véli Pálinkás József, hozzátéve, hogy az Akadémiát gyakorlatilag megzsarolták, hogy az állam nem ad fizetésemelést a kutatóknak, ha nem mennek bele az ingatlanok eladásába, hiába szépítgetik, hogy a két dolog között nincs összefüggés.
Éppen most kaptak levelet, hogy van összefüggés – magyarázza –, hiszen a HUN-REN levele szerint azért nem kapnak fizetésemelést, mert az MTA akadályozza az ingatlanok eladásának végrehajtását. Az akadémikus maga is úgy látja: a fő probléma nem is az, hogy elkerülnek az MTA-tól az ingatlanok, hanem az, hogy a kutatóhálózat jelenlegi irányítása és szervezete alkalmatlan arra, hogy ezt a vagyont a tudomány és az ország érdekeinek megfelelően működtesse.
Ezt a véleményt mások is osztják: a HUN-REN irányítói, mintha egy nagyvállalat transzformációja lenne, úgy alakították át a kutatási hálózatot, és az intézmények élére kinevezett főigazgatók többsége vakon követi az elvárásokat. A májusi közgyűlésen ez a két álláspont feszül majd egymásnak, a függetlenségnek és a lojalitásnak a képviselői csaphatnak össze.
A HVG kérdezte a HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst is az álláspontjáról, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Kiújult vita az MTA-vagyonról: három patinás ingatlan kontra három év szabadságvesztés | Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250417_mta-200-kozgyules-vagyon-ingatlanok-hun-ren-orban-viktor-schmidt-maria-freund-tamas-palinkas-jozsef | 2025-04-17 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc cégbirodalma egy meglepő profilú és nevű vállalkozással bővült. A felcsúti milliárdos az Opten nyilvános adatbázisa szerint március 13-a óta a Hármas Járműjavító Kft. tulajdonosa is. A céget április 10-én jegyezték be, tulajdonosa pedig a Talentis Agro Zrt., amely Mészáros mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatcsoportjához tartozik. Eddig kizárólag agrárcégek tartoztak a holdinghoz, például a Búzakalász 66 Felcsút Kft., a Békésland Kft., vagy a nemrég felvásárolt Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.Az új cég - ahogy a neve is mutatja - egészen más főtevékenységgel indult: gépjárművek javításával és karbantartásával foglalkozik.Emellett szerepel a profiljában gépjárműalkatrészek és -tartozékok kiskereskedelme, műszaki vizsgálat, valamint 3,5 tonna feletti járművek bérbeadása is. Hogy miért éppen a Hármas Járműjavító Kft. nevet kapta a szerviz, nem tudni - mindenesetre Egyes vagy Kettes Járműjavító Kft. nem szerepel a felcsúti vállalkozó érdekeltségei között. A cég bázisa a Felcsút és Bodmér között fekvő, kukoricások közé ékelődő telephely, ahol eddig is a Mészáros-birodalom szervize működött.Mint kiderült, nem ez az első autószervizzel foglalkozó vállalkozás a leggazdagabb magyar érdekeltségei között - vagyis a cégcsoport már korábban is szerzett tapasztalatot ezen a területen. A Mészáros Autó Javító Kft. 2011 óta létezik, és nemcsak személyautók, hanem motorok, buszok, teherautók, traktorok és munkagépek javítását is vállalja. A nyilvános adatbázisok szerint a céget tavaly nyáron átnevezték Mészáros M1 Szerviz Kft.-re, amely jelenleg Budaörsön működik, és elsősorban a Volkswagen, SEAT, Škoda, CUPRA, Ford és Hyundai márkaszervizeként üzemel. Ez akár indokolhatja is, hogy szükség volt egy újabb szervizcég alapítására, amely már a mezőgazdasági holding részeként járulhat hozzá a közös vállalati struktúrához. Hogy pontosan milyen céllal hozták létre a Hármas Járműjavítót, arról megkérdeztük a Talentis Agro Zrt.-t, amint válasz érkezik, frissítjük cikkünket.A nagy üzlet a műszaki vizsga - ez a terület mostanában különösen jövedelmező lehet, hiszen, mint annyi minden más, ez is brutálisan megdrágult Magyarországon. Még januárban jelentették be, hogy február 1-jétől jelentősen emelkedik a műszaki vizsgák hatósági díja: egy átlagos személyautó vizsgáztatása közel 50 ezer forintba kerül. Az M1 kategóriájú járművek alapdíja 16 290 forintról 26 700 forintra nőtt, de a magán-vizsgaállomások ennél is magasabb piaci árat számítanak fel - így a korábbi 25-30 ezer forintos költség helyett mostantól 50 ezer forint körüli összeggel kell számolni.A helyzet a nagyobb járműveknél még rosszabb: például egy nyerges vontató műszaki vizsgáztatása akár 150 ezer forintba is kerülhet.Hogy a műszaki vizsga érdekli a NER-t, arról lapunk is beszámolt. A Pintér Sándor belügyminiszter három lánya által tulajdonolt Trium-Itech Zrt.-hez került ugyanis tavaly nyáron a műszaki vizsgasor elsőszámú gyártója, az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft. Ez Magyarország egyik legnagyobb járműdiagnosztikai eszközeit gyártó cége.A műszaki vizsga területén nem ritkák a bűncselekmények sem, amely összefüggésben lehet a magas árakkal. Februárban például hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat a Tapolcai Járási Ügyészség két volt műszaki vizsgabiztossal, valamint egy cinkostársukkal szemben. Az elkövetők együttműködése révén számos lassú jármű és pótkocsi szabálytalanul kapott friss műszakit. | Mészáros Lőrinc a drága műszaki vizsgákon is nagyot kaszálhat | Mészáros Lőrinc eredetileg gázszerelő, de most autószerelő céget alapított. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-a-draga-muszaki-vizsgakon-is-nagyot-kaszalhat.html | 2025-04-20 06:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az ügyészségtől a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz ( BRFK ) került az a feljelentés, amit még Ruszin-Szendi Romulusz villabotrányával kapcsolatban tettek - derült ki a hatóság lapunknak adott válaszából. Mint írták, "tájékoztatom, hogy az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentés kiegészítésének elrendelését követően a - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt tett - feljelentést, az annak elintézésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz tette át".Tényi István és a Mi Hazánk Mozgalom azután fordult a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez és tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával, hogy a sajtóban több cikk is megjelent a volt vezérkari főnök luxusvillájával kapcsolatban . Ismert, az összesen 928 millió forintért épült, Dunakeszin létesített ingatlant 244 millió forintnál is többért vásárolták meg, majd több mint félmilliárd forint értékben végeztek rajta felújításokat.Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ruszin-Szendi Romulusz, a leváltott vezérkari főnök, miután a luxusvilla híre nyilvánosságra került, azzal magyarázkodott, hogy nem ő rendelte meg a luxusingatlant, "csak úgy kapta". Egykori kollégái azonban másképp emlékeznek. A Ripostnak úgy fogalmaztak: a vezérkari főnök által konkrétan kimondott vagy "sugalmazott luxusigények", az alárendelteknek megfogalmazott "visszautasíthatatlan kérések" miatt kellett elkölteni a 235 milliós villára még több mint 684 millió forintot. A luxusigényekről összesített pénzügyi lista 635 tételt tartalmaz."Visszautasíthatatlan kérés" volt például a portál szerint a ház szinte vadonatúj tetőszerkezetének azonnali visszabontása, hogy oda pezsgőfürdővel, lávaköves finn szaunával és a legkorszerűbb grillező eszközökkel ellátott penthouse terasz kerülhessen. Csak ez a tétel önmagában 82 millió forintba került.Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz ( | Rendőrségi nyomozás indulhat Magyar Péter bizalmasa ügyében | A rendőrség indíthat nyomozást Magyar Péterék honvédelmi tanácsadójának villaügyében, miután az ügyészség a feljelentést áttette a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz – tudta meg a Magyar Nemzet. Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt hetekkel ezelőtt hűtlen kezelés miatt jelentették fel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rendorsegi-nyomozas-magyar-peter-ruszin-szendi-roulusz | 2025-04-23 10:52:09 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csoda történt: Matolcsy György volt jegybankelnök fia az elmúlt napokban írásban válaszolt több kérdésünkre is.Az egész levelezés Hadházy Ákos posztjával kezdődött: a független képviselő arról írt a Facebook-oldalán, hogyMatolcsy Ádám felesége Szaúd-Arábia egyik tengerre épült luxusszállodájából posztol mostanában. "Egy éjszaka 1,4 millió, a kezén lévő órából kisebb garzonlakást (vidéken házat) lehetne venni, de telik rá a devizahitelesek vérén keletkezett, aztán eltüntetett százmilliárdokból", írta a képviselő. Hadházy posztjával kapcsolatban több kérdést is feltettünk Matolcsy Ádámnak, aki első válaszában azt írta, Hadházy és a Telex is "folyamatosan hazudozik az elmúlt hetekben egy nyilvánvalóan politikai indíttatású lejáratókampány keretében"."Minden jövedelmem legális, nem élek életvitelszerűen Magyarországon immár négy éve. Édesapám már nem jegybankelnök, senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, hiszen továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök." Itt minden bizonnyal arra utal, hogy az MNB-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. legfrissebb mérlege alapján az eszközök soron papíron valóban kimutatható több mint 400 milliárd forintnyi vagyon, amiből a legtöbb, 260 milliárd forint értékpapírokat tükrözött. Azt is írta, apja, Matolcsy György már adott egy magyarázó interjút a kérdésben (ahogy arról mi is beszámoltunk,a volt jegybankelnök az Indexnek arról beszélt, "felfoghatatlan hiba", amit az Állami Számvevőszék ejtetta jegybanki vagyonnal kapcsolatban végzett számításaiban, mert az MNB-ügyben elhíresült lengyel tőzsdei cég, a GTC értékét a részvényárak megvizsgálása helyett egy másik módszertannal, a tulajdonában lévő eszközök értékével is fel lehetne mérni). A volt MNB-elnök fia hozzátette, szívesen válaszol az olyan kérdésekre, amelyeket nem egy előre megírt forgatókönyv alapján, politikai érdekből teszünk fel.Ezen felbátorodva több körben részletes kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak az MNB-botrányról és arról, milyen szerepet tölt be ő, illetve baráti köre (Somlai Bálint, a jegybanki székház felújítását végző Raw Development tulajdonosa és Száraz István,a jegybanki alapítványi struktúrában szerepet kapóQuartz Befektetési Alapkezelő tulajdonosa) az ügyben.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esik- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Matolcsy Ádám a válaszában azt írta, szerinte az MNB-ügy politikai indíttatású, különösen amiatt, ahogyan azt a sajtó tálalja. "A lejáratási kísérleteket - melyeket magam igencsak méltatlannak tartok édesapámmal szemben - elsősorban gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítom, de még az ilyen szembenállás sem ad alapot arra például egy Állami Számvevőszéknek, hogy szakmaiatlan tartalmú jelentéssel tévessze meg a közvéleményt. Kérem olvassa el az erről készült interjút." (Matolcsy Ádám itt vélhetően a már említettindexesinterjúra gondolt.) A gazdasági és politikai ellenlábasokat nem nevezte meg konkrétan.Hogy miből él, arra azt írta, számos külföldi érdekeltsége van, jelenlegi bevételeinek legnagyobb része is a külföldi cégekből származik. "Nyilvános adatok alapján Önök is hozzáférnek magyar vállalkozásaim egy részének árbevételéhez és eredményéhez, ami megfelelő adózott jövedelmet biztosít családom eltartására." Szerinte a hírekben megjelenő képek szándékosan túlzóak, a rosszhiszemű lejáratókampány bizonyítékai. Arra, hogy van-e olyan magántőkealap, amiben van tulajdonrésze, és ha igen, melyek ezek, azt felelte, Magyarországon és külföldön egyaránt rendelkezik befektetési jeggyel, de hogy ez mit takar, az nem derült ki.Rákérdeztünk arra is, hogyvalóban Kovács Petra néven levelezett-etöbb tucat cégvezetővel a Quartz Alapkezelő, valamint a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital ügyeivel kapcsolatban (errőla Válasz Online számolt bemég márciusban), és ha igen, milyen jogalapon. Matolcsy azt felelte, minden kommunikációja, találkozója és tárgyalása a szabályok és törvények maradéktalan betartásával zajlott a múltban, és a jövőben is így fog történni. Arra a kérdésre, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy soha nem írt ilyen álnéven ezeknek a cégeknek az ügyeivel kapcsolatban, ezt írta: "Bár olvastam a Kováts Petra »álnéven« írt sajtóhisztéria cikkeit, mélységesen elítélem azt, hogy a sajtó munkatársai nőként vizionálják személyemet."Mint írta, a mai világban már semmi nem lepi meg, amikor politikusok és újságírók bármit kitalálhatnak következmények nélkül. "Például, amikor az RTL híradója lehoz egy tudósítást arról, hogy állítólag New Yorkban élek - amikor a valóság az, hogy 4 éve nem voltam még New York államában sem -, és ezt egy teljesen más kontinensen készült fényképpel próbálták bizonyítani." Érdeklődtünk, hogy indít-e helyreigazítási pert a Válasz Online ellen, de erre nem válaszolt. A lap kereste a cikk megjelenése előtt, de nem reagált. A Válasz Online a megkeresésünkre azt felelte, Matolcsy Ádám nem indított ellenük sajtóhelyreigazítást vagy -pert a cikk miatt, de bátorítják minden olyan lépésre, ami segíti a valóság bizonyítását.Arra, hogy hogyan juthattak hozzá a baráti körének cégei által kezelt magántőkealapok olyan ingatlanokhoz, amelyek korábban jegybanki alapítványok tulajdonában álltak, azt felelte, kérdezzük meg az érintetteket, de feltételezi, hogy "minden tranzakció a hatályos jogszabályok betartásával, piaci árazáson zajlott". Emiatt rákérdeztük, hogy ha ennek az ellenkezője jutna a tudomására, jelezné-e azt a hatóságoknak. "Igen, minden olyan esetben, ahol közvagyont érintő bűncselekmény gyanúját észlelném, azt állampolgári kötelességből természetesen jelezném a hatóságok felé."Matolcsy szerint az ÁSZ jelentése egyébként nem támaszt alá semmiféle piaci versenykorlátozást. "Még maga az ÁSZ is csak annyit írt, hogy ezen társaságok nagy mennyiségű megbízást kaptak a megrendelőiktől, azonban az ÁSZ sem merte állítani, hogy érdemtelenül." A volt jegybankelnök fia szerint a székház kivitelezési munkáit "a világ bármely tájáról bárki ellenőrizheti és megcsodálhatja, mi több, az új jegybank elnöke, Varga Mihály elnök úr első állományi gyűlésén maga is méltatta a felújított jegybanki székházépület elkészült állapotát".A Szárazzal és Somlaival való kapcsolatáról röviden nyilatkozott: "Mind Száraz Istvánnal, mind Somlai Bálinttal közös baráti társaságba jártunk, de az idő és a földrajzi távolság miatt kommunikációnk az elmúlt években megritkult."Haa GTC vagy az Ultima részvényei valóban többet érnek, mint ahogy arra az ÁSZ-ellenőrzés jutott, vajon a professzionális befektetői közösség miért nem látott fantáziát abban, hogy ezekből az alulértékelt részvényekből vásároljon - kérdeztük. Matolcsy György ugyanis az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt, "érthetetlen szakmaiatlanságra vall" a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. Avolt jegybankelnök szerintaz ingatlanos tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. "Úgy vélem, a nyilvánosan elérhető adatok alapján mindkét említett tőzsdei cégben valóban jelen vannak olyan intézményi befektetők, akik megfelelhetnek a »professzionális befektetői közösség« meghatározásának. Kérem, szíveskedjen pontosítani, hogy miért véli úgy, hogy a PZU, az Allianz vagy az NN nem tartozna ebbe a körbe, mivel az említett társaságok - tekintettel méretükre, szakértelmükre és piaci tevékenységükre - általában professzionális befektetőként vannak számon tartva."Majd így folytatja: "Tekintettel arra, hogy a GTC-ben az alapítványok 50 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkeznek, álláspontom szerint a konszolidált mérleg alapján az eszközöket és forrásokat kellene figyelembe venni, nem pedig a részvényárfolyamot." Rákérdeztünk arra is, hogy ha ekkora értékkülönbség van aközött, amit a jelenlegi részvényárfolyam tükröz, illetve az EPRA NTA módszerrel adott becslés között, akkor vajon miért nem látunk hosszú távon korrekciót, miért esett ötéves távon több mint 46, egyéves távlatban több mint 32 százalékkal a GTC árfolyama, illetve miért biztos vajon Matolcsy György abban, hogy egy esetleges részesedéseladás esetén mindenképpen az utóbbi módszerrel becsülnék fel az Optimára eső részt. Ezekre nem kaptunk választ a levelezés folytatásában.Kérdeztük arról is,miért lakott abban a svábhegyi villában, amit az MNB alapítványa kutatási központnak vett meg, majd később eladta. Matolcsy Ádám erre azt felelte, nem költözött be, csupán egy időszakra kibérelte, de soha nem tartózkodott benne úgy, hogy az alapítványi tulajdonban volt. "A svábhegyi villa időszakos kibérlésére vonatkozó lehetőséget a Quartz Alapkezelő közvetítette felém, mivel az alapkezelő által intézményi befektetők javára kezelt vagyonkezelési politika ezt a hasznosítási formát lehetővé tette."Rákérdeztünk arra is, hogy ha nem költözött be, akkor miért írhatta a felesége annak idején a közösségi médiában a villa egyik szobáját mutató fotó alá, hogy "újra otthon", illetve nem érezte-e azt, hogy visszás lehet, ha épp ő költözik be egy olyan villába, ami korábban az MNB alapítványi tulajdonában volt. "Az »otthon« kifejezés Magyarországra vonatkozik, mivel akkoriban költöztünk életvitelszerűen külföldre, előtte az Attila úton lévő, szintén kormányközelinek tartott, bérbevehető ingatlant béreltem, arról mégsem szóltak a hírek ilyen vehemensen. A bérleti lehetőséget nem éreztem visszásnak, mivel a bérlés idejében az ingatlan már jó ideje nem alapítványi tulajdonban állt. Tudtommal 2019 óta magántulajdonban van az épület, de lehet, hogy még előtte, információim szerint a tulajdonosa magántőkealap, ami arra enged következtetni, hogy több végső tulajdonosa lehet az épületnek."Arra a kérdésre, hogy most hol él elsősorban, Matolcsy Ádám a családjára hivatkozva nem szeretett volna válaszolni. Viszont annyit elmondott, rendszeresen hazalátogat, utoljára április elején volt otthon, és nem tart attól, hogy ha hazajönne, letartóztatnák, mert semmilyen okot nem adott erre. Kérdeztük arról is, miért van diplomataútlevele, de erre is azt felelte, hogy nem áll módjában válaszolni.Matolcsy Ádám azt is állította a levelezésben, hogy az Állami Számvevőszék egyszer sem kereste meg. Kerestük az Állami Számvevőszéket is, ami megerősítette, hogy nem keresték őt vagy érdekeltségeit az ellenőrzés megindítása óta, és jelenleg sincs folyamatban olyan eljárás, ami miatt keresték. Arra a kérdésre, hogy hogyan kommentálják Matolcsy Ádámnak azt a kijelentését, miszerint az MNB-ügy politikai indíttatású, az ÁSZ mindössze annyit írt, sehogy. Kerestük Száraz Istvánt, illetve Somlai Bálintot is az őket érintő részről, amennyiben válaszolnak a kérdéseinkre, beszámolunk róla. | Matolcsy Ádám a Telexnek: Mélységesen elítélem azt, hogy a sajtó munkatársai nőként vizionálják személyemet | Matolcsy György fia szerint az MNB-alapítványok vagyona nem is tűnt el. Somlai Bálinttal és Száraz Istvánnal már csak ritkán beszél, a Matolcsy György elleni „lejáratási kísérleteket” gazdasági és politikai ellenlábasai indítják, az ÁSZ pedig szakmaiatlan tartalmú jelentéssel téveszti meg a közvéleményt, írta a Telex.hu kérdéseire válaszolva. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/15/matolcsy-adam-levelezes-mnb-ugy-alapitvanyok-somlai-balint-szaraz-istvan-matolcsy-gyorgy-asz-jelentes | 2025-04-15 07:00:22 | true | null | null | Telex |
A Bod Péter utca egy keskeny zsákutca a XI. kerületben, a Sas-hegy oldalában. Tekereg fölfelé, majd a természetvédelmi területnél ér véget, onnan csak ösvényeken lehet továbbmenni. Átvághatunk az erdőn lefelé tartva a Brassói út felé, a kacskaringós csapás mellett zárkertek sorakoznak; de fölfelé is indulhatunk, amerre több erdei út is halad keresztül-kasul, ezek végül egy a Hegyalja útra vezető utcába torkollnak. A Sas-hegy jó része 1957 óta természetvédelmi terület.A Bod Péter utca felső részén családi házak, ikerházak találhatók, ahogy jellemzően az egész környéken, legfeljebb egy-egy régi villa vagy ház helyén húztak fel néhány lakásos társasházat. Ide tervezett 12 lakásos társasházat építeni a Városlépték Kft. Az utcában lakók tavaly tavasszal tudták meg, hogy a tervek alapján egy 52 méter hosszú, a többi épülethez képest jóval nagyobb és magasabb monstrumot húznának fel, eltakarva a kilátást, ledózerolva a növényzetet, növelve a forgalmat a szűk utcában. Ezt nyilvánvalóan nem szerették volna.Mivel az ott lakók között építészek is vannak, egyből azt kezdték firtatni, hogyan lehetséges egy ekkora épület felhúzása, hiszen az minden elemében ellenkezik a területi besorolással: nem családi ház, több mint négylakásos, nem több különálló épület, ráadásul magasabb a többinél, és a megengedettnél jóval nagyobb lenne a telek beépítettsége is. Aztán kiderült, hogy az önkormányzat több lépésben tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a természetvédelmi terület szomszédságában társasház épüljön.TelekbizniszA történet 2015-ig nyúlik vissza, amikor a Tarlós István vezette főváros ezt a területet erdő besorolásból családi házas lakóövezetté minősítette. Addig legfeljebb egy sufnit lehetett volna itt elhelyezni, házat azonban biztosan nem. 2017 januárjában a Városlépték Kft. megvásárolt az utcában egy 1100 négyzetméteres telket egy magánszemély tulajdonostól, majd megvette a szomszédos 500 négyzetmétert az év tavaszán az önkormányzattól. Utóbbi a jegyzőkönyv szerint 7,9 millió forintért került a céghez. A telkeket 2022-ben egyesítették a földhivatali adatok szerint. Ekkor a telek majd kétszer akkora volt, mint a környékbeli telkek.Nagyon jó érzékkel vásárolt a Városlépték, hiszen 2018-ban a XI. kerületi, akkor fideszes vezetésű önkormányzat ismét módosította a terület építési besorolását, engedélyezve akár 30 százalékos beépíthetőséget, nagyobb beépítési magasságot, kisebb minimális zöldterületet, illetve ami még fontosabb, eltörölte a négylakásos társasházi korlátozást - így a korábbi szabályozáshoz képest sokkal nagyobb épület is felhúzható lett a területre. Nem ez volt az egyetlen ilyen a környéken, kissé lejjebb, a - nemrég Petőfiről Mária Teréziára átnevezett - laktanya szomszédságában is megnyílt a lehetőség hasonló beruházásra. Ott egyébként meg is indult az építkezés, egy ötlakásos társasház épül. Hasonló tervei lehettek a Városléptéknek is, erre végül 2024-ben szánta rá magát a társaság, ekkorra készültek el a kiviteli tervek, amelyeket megrökönyödve tanulmányozhattak a környékbeli ingatlantulajdonosok.A lakók fogadóórákra mentek, konzultáltak a 2019 óta polgármester László Imrével, keresték a kerületi főépítészt, a főváros főépítészének is írtak, de nemigen történt más, mint hogy mélyen együttéreztek velük minden fórumon. „Fogadott bennünket a polgármester úr 2024 áprilisában, és elmondta, az első ember, akit 2019-ben, a hivatalba lépését követően eltávolított, az a korábbi kerületi főépítész, Takács Viktor volt” – mondta a Narancsnak Czakó István, akinek ingatlana van a Bod Péter utca végében. Czakó és a vele összefogó többi lakó azt szerette volna, ha az önkormányzat egyszerűen visszaállítja a korábbi, kisebb beépíthetőséget engedő övezetet, és kéri a fővárostól a terület erdővé sorolását, ahogyan az 2015 előtt is volt. „Jöttek a választások, szóval az ígéret megvolt, a cselekvés elmaradt” – sommázta a történteket Czakó István.Bár valóban nem intézkedett ebben az ügyben az önkormányzat, tény, hogy nem mindig egyszerű az ilyen helyzeteket jól kezelni. Az építési szabályok meglehetősen rugalmatlanok, sokszor évekre megkötik a döntéshozók kezét, illetve, ha akar, akkor sem mindig tud visszakozni az önkormányzat. Vagy azért, mert egy már megkötött szerződést kellene felbontani, vagy azért, mert az építési szabályok megváltoztatása komoly kártérítés fizetésével is járhat. Ebben az esetben is ez volt a helyzet.Az év elején, úgy tudjuk, még az volt az építési osztály javaslata, hogy minden maradjon úgy, ahogyan van – az egyik érv erre az volt, hogy a környéken korábban felépített házak egy része sem felelt meg a maguk idejében érvényes besorolásnak, több esetben túlépítés történt, tehát a korábbi szabályozás már eleve nem teljesült.Ezt követően Kreitler-Sas Máté alpolgármester, akinek nem mellesleg egyéni képviselőként a körzetébe tartozik a Sas-hegy is, a közösségi médiában mégis amellett érvelt, hogy az ilyen területeket igenis meg kell hagyni zöldnek, a telken nem lehet építkezés, a területet pedig vissza kell sorolni erdőnek. Mindemellett a volt kerületi főépítész esetében is ki kell vizsgálni az esetleges összeférhetetlenséget, illetve gyanús ügyleteket.Fotó: Sióréti Gábor Takács-univerzumA volt főépítész ügyletei, fura döntései már a lakóknak is szemet szúrtak – persze ez még semmit nem jelent, és nem is biztos, hogy jelent bármit a jövőben. De azért érdemes feljegyezni. Takács Viktor a szakmájában elismert és ismert építész, egyebek mellett a Vigadó felújításánál miniszteri biztosként tevékenykedett 2011-től, később a XI. kerület főépítésze lett. A Narancs úgy tudja, az ő javaslatára került át az érintett sas-hegyi terület, így a kérdéses telek a családi házas besorolásból egy lazább, megengedőbb besorolásba. Ebben nagy meglepetés nincs, hiszen mégiscsak ő volt a főépítész, ráadásul a javaslatot a képviselő-testület is megszavazta.Ugyanakkor a véletlenek mókás kis összjátékánál talán többre utal az a tény, hogy Takács Viktor kapcsolatba hozható azzal a céggel, amelyik ezen a telken egy 12 lakásos társasházat tervez felépíteni. A Városlépték Kft. nem hozható össze sem a tulajdonosain, sem a vezetőin keresztül Takáccsal, de valahogy csak keresztezték egymás útját az elmúlt években.A Narancs úgy tudja, hogy az ügyintézésben szakmai segítséget nyújtott a Városlépték Kft.-nek egy Anterra Zrt. nevű társaság, amely egyebek mellett ingatlan-értékbecsléssel, tervezéssel is foglalkozik. Ennek a vállalatnak Takács a tulajdonosa és a vezérigazgatója. S az, hogy egy volt kerületi főépítész a feltételezések szerint egy olyan ügyben tesz-vesz piaci szereplőként, amelyben korábban a hivatali oldalon is szerepe volt, nem törvénytelen ugyan, de azért nem néz ki jól.A Városlépték Kft. 2017-ben a Fehérvári úton egy Lidl üzletet tervezett, az építész pedig Takács László volt – nem tudni, a volt főépítésszel rokonok-e, vagy csak névrokonságban áll –, aki a Magyar Nemzet korabeli cikke szerint az Anterra Zrt. vezető építész-tervezőjeként dolgozott. Talán nem ennyire kicsi ez a szakma, de még ezt sem lehet kizárni. A Városlépték tervezett máskor is ezt-azt a XI. kerületben, a Lidl bolt mellett egy közlekedési csomópontot, továbbá a sas-hegyi telken kívül is vásárolt két, a Kelenföldi pályaudvar közelében található ingatlant. Mindezen ügyletek 2017 és 2019 között mentek végbe, amikor Takács Viktor még főépítész volt.Az is túlmutat az egyszerű szerződéses kapcsolaton, hogy az Anterra Zrt. telephelye épp ott van, ahol a Városlépték Kft. székhelye, a Pest megyei Solymár szélén egy, az Anterra által fejlesztett üzleti parkban. Nincsenek egyedül, itt bútorbolt és patika is van, ám az ide bejegyezett tíz társaság közül négy Takácsé, ráadásul ezek nem üzletek, hanem tervező- és építészcégek – az Anterra a környéken több ingatlant is fejlesztett. Ez még mindig lehet fatális véletlen, ám az már aligha, hogy a Városlépték Kft.-nek van egy fióktelepe Tállyán, pont ott, ahol Takács Viktor két, Solymáron fiókteleppel rendelkező cége is be van jegyezve. Mellesleg maga Takács is ott lakik a cégadatbázis szerint.Ebből úgy tűnik, Takácsnak köze van a Városlépték Kft.-hez, ami már több mint a „nem néz ki jól” kategória, hiszen olyan ügyekkel foglalkozott, amelyekben ügyfélként érintett volt. Egyelőre erről nem lehet biztosat mondani, a Narancs információi szerint az önkormányzat gondolkodik, milyen jogi lépéseket lehet tenni, ha egyáltalán lehet.MázlifaktorEnnél valamivel jobban alakul magának a sas-hegyi teleknek a sorsra. Miután ugyanis az idén az önkormányzat érdemben foglalkozni kezdett az üggyel, döntés is született: ne épüljön ott társasház, sőt, lehetőség szerint semmi. De ez hosszabb menet. Egy önkormányzat hasonló helyzetben – tehát ha nem szeretné, hogy adott területen adott beruházás legyen – két dolgot tehet. Változtatási tilalmat rendelhet el, illetve módosíthatja az adott terület építési besorolását – utóbbi azt jelenti, hogy csökkentheti a beépíthetőséget.Az elsővel az a gond, hogy legfeljebb három évre szól, tehát a változtatási tilalom valójában időnyerésre jó. A másodikkal több gond is van. Egyrészt, ha egy területet átsorolnak – családi házas övezetből társasházas övezetbe –, akkor azt hét évig tartani kell, különben a telektulajdonosokat kártérítés illeti meg, hiszen nem családi házat építenének, hanem társasházi beruházást terveznek. Másrészt, ha a kormányhivatal kiad egy építési engedélyt, akkor arra az adott időszak szabályai vonatkoznak. Lehet szigorítani az övezeten, de az adott beruházást az már nem érintheti.A XI. kerületnek, úgy tűnik, mázlija van. Amikor ugyanis februárban döntöttek a soklakásos társasház elkaszálásáról és megszavazták a változtatási tilalmat, éppen nem volt a kormányhivatalba benyújtott és ott érkeztetett építésiengedély-kérelem. A tervek készen voltak, az engedélykérelmet pedig be is adta a Városlépték még 2024-ben, de úgy tudni, valamit elszúrhattak, és a kérelmet a kormányhivatal visszadobta. És mielőtt az új verziót benyújtotta volna a kormányhivatalnak, a kerület elrendelte a változtatási tilalmat. „Szó szerint néhány napunk volt” – árulta el lapunknak Kreitler-Sas Máté.Most három évig nem történhet a területen semmi. Mivel a korábbi átsorolás 2018-as, az említett kritikus hét év az idén lejár. A kerületi önkormányzat azt tervezi, hogy visszasorolja a területet családi házas övezetté, így 12 lakásos társasházat nem lehet majd építeni. A cél az, mondta Kreitler-Sas Máté, hogy a területet a főváros ismét erdő besorolás alá tegye, így a jövőben semmiféle építkezés nem történhet. Talán ez összejön addig, amíg a változtatási tilalom él.Köze sincs hozzáA főváros valószínűleg egy-egy ilyen kérelmet most nem fog elbírálni, ugyanis azt tervezi, hogy társadalmi vitára bocsátja a jövőbeni várostervezésről, építésről szóló szabályozást. A vezérelv az lenne, hogy a gyéren beépített részek – tipikusan ilyen a Sas-hegy – maradjanak is gyéren beépítettek, ahol azonban akár új városközpontok jöhetnek létre, ott az meg is valósulhasson. Az lenne az ideális, ha nem folytatódna a lassú szétterjeszkedés, főleg nem a zöldterület terhére.Ez a sztori ritka kivétel, hiszen úgy tűnik, a szerencse ezúttal a lakosok és az önkormányzat mellé állt. Ám egy kőhajításnyira ettől a telektől egy másikat nem sikerült megmenteni, ott már folyik az építkezés – bár az legalább nem rontja annyira a látképet, és legalább csak ötlakásos.Nem csak a XI. kerületben voltak hasonló próbálkozások. A XII. kerületben a fideszes Pokorni Zoltánt váltó kutyapárti Kovács Gergely folyamatosan számol be olyan szerződésekről, beruházásokról, amelyek az erdő és a zöldterület rovására mennek. A Sváb-hegyen évtizedek óta hasítják ki a darabokat az erdőből az építkezések, nem sokat számít sem a Natura 2000 besorolás, sem a tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület tábla.Az pedig különösen nem kedvez a helyi érdekeknek, hogy a jogszabályok mind kevesebb jogosítványt hagynak a lakosok és az önkormányzatok kezében. Az építési engedélyek elbírálásához az önkormányzatoknak már nincs semmi közük, sőt úgynevezett ügyféljogokkal sem rendelkeznek: nem tekinthetnek bele adott ügyekbe, így fogalmuk sincs arról, hogy a kormányhivatal egy engedélykérelmet befogadott-e, elbírált-e, kiadott-e engedélyt. Ügyféljoguk csak a közvetlen szomszédoknak van, aztán ha ők véletlenül nem élnek e jogukkal, nem is lehet megtudni semmit egy-egy ilyen beruházásról, csak akkor, amikor az már visszafordíthatatlan szakaszba jutott. Jobb esetben beindulhat az egyezkedés a beruházó és az önkormányzat között, hogy mi az, ami mindkét fél számára elfogadható – rosszabb esetben lehet ülni és nézni az építkezést.Sokszor sajnos az sem elég, ha egy önkormányzat szemfüles. Ha valamiért fontos beruházásról van szó, simán kiemelt beruházássá nyilvánít bármit a kormány, így a helyi érdekek mit sem számítanak – példa rá a Kopaszi-gát ingatlanberuházása, a budai Várnegyed szétbarmolása vagy csak egy plébánia rekonstrukciója. 2018 óta Budapesten összesen 160 projektet minősítettek kormányzati szempontból kiemeltté a K-monitor összesítése szerint, vagyis a fővárosban ennyi olyan beruházás indult vagy indul, amelybe sem a kerületek, sem a főváros nem szólhat bele. Mindezek fényében megmosolyogtató Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter fejtegetése arról, hogy miként lehet és kell megvédeni a falvakat és azok arculatát az alattomos betelepülőktől és egyéb sanda szándékú elemektől. | Zsákutca | A szerencsén is múlt, hogy a XI. kerületi önkormányzat meg tudja akadályozni egy böhöm társasház felépítését a Sas-hegy oldalában, a tájvédelmi körzet szomszédságában. Más esetekben hiába derülnek ki a korábbi stiklik és összeférhetetlenségek, sokszor nem lehetséges a kármentés. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zsakutca-275522 | 2025-03-26 21:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Feljelentést tett a XI. kerületi önkormányzat, miután a Narancs megírta: a Sas-hegyen a tájvédelmi körzet szomszédságában engedélyt kapott egy cég egy tizenkét lakásos társasház építésére. A mostani vezetés próbálja megakadályozni a beruházást, és most hivatali visszaélés és csalás miatt feljelentést is tettek.A 2018-ig visszanyúló ügyben egy zsákutcában a kerületi főépítész javaslatára megemelte az akkori önkormányzati testület a telek beépíthetőségének arányát és eltörölte a társasházi lakások számára vonatkozó korlátozást. A környékbeli lakók csak tavaly szereztek tudomást minderről, amikor megszülettek a tervek a kilátást rendkívüli mértékben korlátozó és a környékbe egyáltalán nem illő, a családi házakhoz mérve hatalmas épület kivitelezéséről.Mint arról a Narancs néhány hete beszámolt, az önkormányzat csak az őszi választások után fordult rá a történetre, akkor azonban az a döntés született, hogy a végső cél nemcsak a beruházás megakadályozása, hanem az is, hogy a terület ismét erdő besorolást kapjon a fővárostól. De addig még hosszú az út. Mivel a beruházásra kész tervek voltak, amelyek megfeleltek az aktuális beépítési szabályoknak, az önkormányzatnak szerencsére is szüksége volt.A beruházó benyújtotta az építési engedélyt, ám azt a kormányhivatal valamilyen hibára hivatkozva visszadobta, így ebben az időablakban az önkormányzatnak lehetősége nyílt változtatási tilalmat elrendelni. Amíg ez le nem telik - ez három év -, ott nem épülhet semmi. Az önkormányzat szándéka az, hogy visszaállítja a korábbi, szigorúbb beépíthetőségi szabályokat és kéri a fővárostól a terület erdővé minősítését. A területen munkák még nem indultak, de a növényzetet már elkezdték kiirtani. A fákat meghagyták - azért külön bírság járna - a bokrokat, cserjéket azonban leirtották.Valószínű nagyon jól ismeri a környéket és a szabályzatokat a beruházó Városlépték Kft., mert pontosan tudta, mely fákat kell meghagyni azért, hogy ne legyen belőle környezetvédelmi bírság, mondta egy forrásunk. A beruházó személye papíron közvetve köthető a kerülethez: más telkeket is megvásárolt a 2014-2019-es ciklusban, illetve önkormányzati megbízásokat is kapott szintén ebben az időszakban. Ennél jóval érdekesebb azonban az, hogy a beruházó több szállal is a volt kerületi főépítészhez, Takács Viktorhoz köthető. Márpedig ha ez valóban így van, felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, hiszen akkor annak tudatában vásárolta meg a Városlépték Kft. a területet, hogy azt az önkormányzat biztosan át fogja minősíteni, és oda egy jóval komolyabb beruházást is lehet tervezni.A volt főépítészt már 2019-ben felmentette László Imre polgármester, de eddig ennyivel meg is elégedett az önkormányzat. Most azonban úgy tűnik, találtak muníciót. A lakók bizakodnak, de azért aggódnak is. Annyi bizonyos, hogy a környékbeliek többször is láttak meglehetősen ideges embereket jönni-menni az utca végében. Úgy tudják, már elkészült a beruházási terv munkapéldánya, ami azt jelenti, nagyon közel állhatnak ahhoz, hogy meginduljanak a munkagépek, most van az utolsó esély arra, hogy biztosan meg lehessen akadályozni az építkezést. A következő hetekben dőlhet el végleg, erdő lesz-e a területen vagy társasház. Elvileg a födémmagasság eléréséig le lehet állítani egy beruházást, de aligha lehet bárkinek is a célja, hogy egy betontorzó éktelenkedjen a sas-hegyi tanösvénytől pár percre. | Feljelentést tett az újbudai önkormányzat lapunk cikke után | Hivatali visszaélés állhat a mögött a beruházás mögött, amelynek révén a Sas-hegy oldalában tizenkét lakásos társasház épülne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tett-az-ujbudai-onkormanyzat-lapunk-cikke-utan-276024 | 2025-04-16 15:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mozgalmas nap volt február 28-a, péntek a jegybanki PADME alapítvány köré nőtt cégháló egyes szereplői számára. Aznap, Matolcsy György utolsó előtti MNB-elnöki munkanapján kölcsönadtak egy 100 milliós alaptőkéjű céget, a kölcsönzést úgy értve, hogy valójában a tulajdonjogát adták át, ami egészen adásvételszerűvé tette a dolgot. Az ügy részleteit azáltal tudjuk feltárni, hogy közérdekű adatigénylés nyomán megkaptuk az úgynevezett kölcsönszerződést.A megállapodással az előző alapítványi kuratórium és céges menedzsment utolsó napjaiban megpróbálták átjátszani a jegybanki PADME alapítvány vagyonkezelőjének cégét, az Optima Befektetési Zrt.-t a Közép-Európai III Magántőkealapnak. Ezt a tőkealapot korábban a Matolcsy Ádám baráti és üzleti köréhez tartozó Száraz István érdekeltségeként azonosították, részben azért, mert a tőkealap alapkezelője a Száraz tulajdonában álló Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. Ugyanakkor az is tény, hogy a Közép-Európai III bejelentett elérhetősége azon a budai, Pusztaszeri úti címen van, amely Matolcsy családi cégbirodalmának központja.Az a hír, hogy mielőtt Matolcsy György ez év március elején távozott volna a Magyar Nemzeti Bank éléről, új kézbe került a jegybanki PADME alapítvány vagyonkezelő cége, március 7-én jelent meg. Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ről van szó, amely az egyik főszereplője volt a nem sokkal később, március 19-én megjelent, az MNB-ről, illetve a PADME alapítványról készült számvevőszéki jelentéseknek. A cég addig a vele azonos székhelyen lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-n keresztül PADME-é volt.A most a lapunk birtokában került dokumentumból kiderül, hogy a már említett mozgalmas napon, február 28-án kötött Értékpapír-kölcsön-szerződést az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. képviseletében Stofa György vezérigazgató és Közép-Európai III alapkezelőjeként a Quartz Zrt. vezérigazgatója, Valkó Mihály. A nyolcoldalas szerződést mindketten digitálisan írták alá, az időbélyegzőből az is látszik, hogy Stofa a hajnali, míg Valkó a kora délutáni órákban.A szerződés egyik legfontosabb passzusa az, amelyben azt rögzítik, hogy miután a kölcsönadó Optima-anyavállalt áttranszferálja a részvényeket a Quartz értékpapír-számlájára, "a Részvények tulajdonjoga értékpapír-kölcsön jogcímén átszáll a Kölcsönvevőre". Tehát ezzel a pro forma kölcsönszerződéssel Stofa az addigi tulajdonos nevében a részvényeket nemcsak a Közép-Európai III birtokába, hanem egyenesen annak tulajdonába adta.A kölcsönszerződést a II./3. pont szerint 60 hónapos, azaz ötéves meghatározott időtartamra kötötték az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 darab, egyenként 1 millió forint névértékű részvényére. Vagyis, mivel a cég alaptőkéje 100 millió forint volt a szerződéskötéskor, a társaság teljes részvényállományára. Tehát a Közép-Európai III Magántőkealaphoz 5 évre átvándorolt volna a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének tulajdonjoga.De miért akarta egyáltalán kölcsönadni az Optima a leányvállalatát Száraz Istvánéknak - mármint mi volt a szerződésben szereplő magyarázat? A szerződés szerint "elsősorban menedzsment feladatok teljesüléséhez kötött célok megvalósítása reményében" állapodtak meg egymással. A szerződésben az Optima nagyvonalúan rendelkezett a Quartz/Közép-Európai III által fizetendő kölcsönzési díjról, ugyanis a kölcsönadott részvényekért nem fix összeget kért. "A Kölcsönzési Díj mértéke az adott tárgyév vonatkozásában az OBA által a Részvényekre - eredménytartalék igénybevétele nélkül megállapított - ténylegesen kifizetett osztalék 0,80-szorosa", amit "évente az adott tárgyév éves beszámolójának elfogadását követő 60 napon belül" kellett megfizetni.Az is tény ugyanakkor, hogy a szerződésben három "elsődlegesen megoldandó célfeladatot" tűztek ki a kölcsönvevő Quartz/Közép-Európai III számára. Ebből a háromból már önmagában az utolsó kemény dió volt: az, hogy megszülessen 2025. június 30-ig egy kötvényvisszaváltási megállapodás a Neumann János Egyetemért Alapítvány és az Optima Befektetési Alapkezelő között az "Optima2031 és 2031B kötvények tárgyában".A Neumann alapítvány 2020-ban hozta létre az állam a kecskeméti egyetem közérdekű vagyonkezelő alapítványaként, kapott közpénzből 44,4 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre, 100 milliárdot az egyetem fejlesztésére (továbbá a működéséhez évente 400 millió forintot). Az induló vagyonból 127,5 milliárd forintot három részletben a PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt.-jének vállalati kötvényébe fektetett be. Ezeket a kötvényeket az Optima aztán ez év elején nem tudta visszaváltani, helyette egy több lépésből álló, összetett konstrukciót kínált, de abban is csak két, összesen mintegy 20 milliárd forintnyi készpénzes tétel szerepelt.A kölcsönszerződés az aláírás napján hatályba is lépett, és az Optenben fellelhető cégnyilvántartási adatok szerint február 28-i dátummal be is jegyezték tulajdonosként a kölcsönvevőt, azaz a Quartz mögött álló Közép-Európai III Magántőkealapot. Ugyanezen a napon beadták a cégbíróságra Stofa György aláírásával azt a nyilatkozatot, amellyel a kölcsönadó Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. hozzájárult ahhoz, hogy tulajdonosként a tőkealapot jegyezzék be a cégnyilvántartásba.Szintén február 28-i dátummal módosították az Optima alapszabályát is, abban is a tőkealapot megnevezve egyedüli részvényesként, a tulajdonosi képviselőként pedig a Quartzot feltüntetve. Az alapszabály egyéb pontokon nem változott, így a kölcsönadott cég vezetői Dudás Lóránt igazgatósági elnök, valamint Köröskényi Mónika és Huszár Zsófia igazgatósági tagok maradtak. A cégbíróságnál az összes február 28-i okmány ügyében a Pacsay & Sándor ügyvédi irodát képviselő dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd járt el, illetve volt az ellenjegyző a dokumentumokon (neki Huszár Mónika és Köröskényi Mónika aláírásával aznap, február 28-án adott meghatalmazást az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt., hogy a változásbejegyzési ügyben eljárjon).Most már azt mondhatjuk erre a februári péntekre: sok hűhó semmiért.Úgy tudjuk ugyanis - és a cégnyilvántartás is alátámasztja ezt -, hogy az értékpapír-szerződést néhány nappal az aláírását követően, miután a PADME kuratóriuma lecserélődött, már fel is bontották. Tudomásunk szerint a kölcsönszerződés felbontását az Optima kezdeményezte többek között a kuratóriumi tagok lemondására hivatkozva.Ami tény: az Opten adatai szerint mindössze két hét után, 2025. március 14-től már ismét az Optima-anyavállalat volt a társaság egyetlen tulajdonosa. Ezzel egyidejűleg aznap megszűnt a korábbi igazgatósági tagok aláírási joga a cégnél, amely egyetlen képviselője akkortól a már új jegybankelnök, Varga Mihály által kinevezett Hegedüs István vezérigazgató. Hegedüs akkor már bő egy hete, március 6-án átvette az Optima-anyavállalat vezetését is Stofa Györgytől, aki azonban a tranzakciót megmagyarázni hivatott, lapunktól helyreigazítást kérő levelét még március 8-án is vezérigazgatóként írta alá. | Trükkös kölcsönszerződéssel passzolták volna át Matolcsy Ádám baráti körének a jegybanki alapítványok vagyonkezelő cégét | A jegybanki alapítványok vagyonkezelője úgy adta volna kölcsön 5 évre az alapkezeléssel foglalkozó leányvállalatát, hogy annak a tulajdonjoga átszállt volna a Matolcsy-cégbirodalom címén elérhető, Száraz Istvánhoz köthető magántőkealaphoz. Mindezt Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/24/trukkos-kolcsonszerzodessel-passzoltak-volna-at-matolcsy-adam-barati-korenek-a-jegybanki-alapitvanyok-vagyonkezelo-ceget | 2025-04-24 06:01:18 | true | null | null | 444 |
Tangó és cash: argentin tempó a jegybankbanValójában nem száz-, hanem ezermilliárdok égtek el a Matolcsy-korszak alatt a jegybankban - írja Deme Zoltán beszerzési és közbeszerzési szakértő. Vendégszerzőnk 2009-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bankban, ezt követően az Európai Központi Bankban dolgozott, részben tehát saját tapasztalatai alapján vázolja a Nemzeti Bank fosztogatásának eddig nem, vagy nem eléggé ismert részleteit. Lebilincselő olvasmány - noha a bilincs jó eséllyel elkerüli majd a felelősök csuklóját."A szobor a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe."Így szól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) regéje a Krisztina körút fölé ágaskodó Csodaszarvas-szoborról, amely ezek szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságára hivatott emlékeztetni az előtte elhaladókat. De inkább emlékeztet arra, hogy mi történik, ha égig ágaskodó önképépítő ambíciók teljes függetlenséggel és végtelen pénzforrással találkoznak. A hasonló esztétikai élményt azok sem ússzák meg, akik gyalog kelnek át a Széll Kálmán téren: a Sándy Gyula köz gyalogos alagútján oldalra pillantva mindenki láthatja, hogy ott szendereg a Robogás. Ez a címe a 13 méter hosszú, imitált aranytömbökből álló Aranyvonat-szobornak. A kortárs szobrászat e két integetős macskáját Szőke Gábor Miklós követte el, egyike a Matolcsy-korszak számos haszonélvezőjének.A Benczúr Gyula festményét életműrekord áron értékesítő zürichi galériától, a GTC ingatlancégben lévő részesedésüket 30 százalékos felárral eladó részvényeseken át a jegybankelnök pénzesőben részesített fiáig szinte összeszámlálhatatlanul sokan vannak azok, akik részben csalárd módon, részben talán csak kihasználva a jegybankban és környékén sertepertélők ostobaságát, szépen kerestek az elmúlt tizenkét évben az MNB-n és csatolt részein. A szakmai hübrisz, a gátlástalan lenyúlás, az intézményes önfényezés és a parvenü pénzszórás egészen egyedülálló, tragikomikus kombinációja bontakozott ki, miután Matolcsy György 2013 márciusában a jegybankelnöki székbe ült.A történet szerteágazó tanulságai közül néhány olyanra szeretnék rávilágítani, amelyekről még nem vagy csak alig esett szó azóta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025. március 19-én kiadta jelentéseit az MNB és a belőle növesztett alapítványi birodalom működéséről.***"Nem alkalmazták teljes körűen a Gazdálkodási Kézikönyvben előírt folyamatot a [...] december 30-án aktivált eszközöknél. 45 db eszköz esetében nem számoltak el 9 E Ft értékcsökkenést."Tudniillik a kilencezer forint a 45 darab eszköz december 31-re eső értékcsökkenése, melynek elszámolása így a következő évre csúszott át.Ezek a súlyos megállapítások az MNB működéséről szóló ÁSZ-jelentésből valók. Bizonyára hosszan bogarászták a revizorok a tárgyi eszköz analitikát, mire ezeket a veretes megállapításokat végre papírra vethették, denem volt mit tenni, Orbán Viktor kiadta az ukázt: uszuljanak rá Simor Andrásra, a jegybankelnökre.Ja, igen, persze, ez a fenti részlet nem a mostani, elhíresült jelentésből való, hanem még abból, amit az ÁSZ 2013 elején, a 2007-2013-as jegybankelnöki ciklus végén, Matolcsy érkezése előtt néhány héttel adott ki.Most könnyebb dolguk volt az ellenőröknek, amikor Orbán Matolcsyra csibészeltette a számvevőszékét: a százmilliárdos bukók, pazarlások és intézményesített bugázások egészen nyilvánvalóak, a kompromatok Csodaszarvasként ágaskodnak, nem kellett ártalmatlan adminisztrációs hibák után kutakodni, így is elég ütős lett a jelentés.Orbán a 2010-es választási győzelmét követően az MNB-ről szót ejtve azt mondta, hogy "büszkék szeretnénk lenni arra az intézményre, beleértve a vezetőit is", és még hozzátette: "az nem az offshore lovagok szálláshelye".Azt ugyan nem tudjuk, hogy a miniszterelnök szerint a Matolcsy-korszak végén mennyire lehetünk büszkék az MNB-re, illetve azt sem, hogy szerinte manapság merre húzódik az offshore lovagok szálláshelye, de 2010-től 2013-ig hajtóvadászatot folytatott a jegybank és annak akkori elnöke ellen, ezért is kellett a számvevőknek mindenáron találniuk valamit.Ebben az írásban a kormányfő felvetései közül csak az előbbivel foglalkozunk: azzal, hogy miféle hatalom fölött diszponálnak az MNB mindenkori vezetői, és miképpen érhetjük el, hogy azzal ne éljenek vissza. (Az offshore lovagok szálláshelyeinek felderítésében a fáradhatatlanul az arany WC-kefe nyomában járó független újságírók oknyomozó tevékenysége segít mindannyiunkat, beleértve Orbán Viktor számvevőszékét is.)Én 2009-től 2013-ig dolgoztam az MNB-nél, beszerzési területen, majd Matolcsy érkezése után nem sokkal pályafutásomat az Európai Központi Banknál folytattam; tapasztalataim ebből a körből és időszakból származnak.Teljes függetlenség és végtelen pénzA jegybank fő feladata az infláció alacsonyan tartása, a nemzeti valuta elértéktelenedésének megelőzése. Ahhoz, hogy a jegybank ténylegesen be tudja tölteni ezt a hivatást, függetlennek kell lennie a külső - elsősorban a politikai - erőktől. E függetlenség biztosítása érdekében a jegybank működésébe, döntéseibe, gazdálkodásába senki - különösen a kormány - nem szólhat bele.Egy saját devizát kibocsátó jegybanknak sosincs gondja azzal, hogy szűkös lenne a büdzséje, hiszen a pénzt maga teremti és annyit teremt belőle, amennyit szükségesnek lát. Ha hitelt nyújt egy kereskedelmi banknak, azzal pénzt teremt, de azzal is, ha kifizeti a villanyszámláját.Ez azt jelenti, hogy lehet a központi bank éves költségvetése mondjuk 12 milliárd, ha annyit hagy jóvá az igazgatóság, de lehet akár 120 milliárd is, ha arra van szükség. Elméleti akadálya még az 1200 milliárdnak sincs, legfeljebb gyakorlati következménye: az eszetlen pénzszórás minden fillérje pénzteremtést jelent, ami inflációt okoz, ha nem áll vele szemben a gazdaságban előállított arányos többlettermelés.Jegybanki gazdálkodásSimor András nagy hangsúlyt fektetett a működési hatékonyság javítására, az intézkedések a legnagyobb tételektől a legapróbbakig mindenre kiterjedtek és nem volt kivétel: a későbbi alelnök, ma már nemzetgazdasági miniszter Nagy Mártonnak is az S-Bahnra kellett ülnie taxi helyett a frankfurti repülőtér és az Európai Központi Bank székháza közötti útra.A hatékonyságjavító intézkedések következtében ebben az időszakban évről évre csökkentek a jegybank működési költségei: a 2008-as 14,9 milliárd forintról 2012-re 11,6 milliárdra. Ebben az összegben az ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások is benne voltak.Mindez persze nem csak a takarékos működés és hatékony beszerzés eredménye volt: a kilencvenes évek végétől 2013-ig folyamatos volt a létszámcsökkentés, és a korábbi számos épületét is fokozatosan átadta - ellenszolgáltatás nélkül - az MNB az államnak. A Matolcsy érkezése előtti pillanatban már csak mintegy 600 munkatársa és csupán két épülete volt a jegybanknak: a Szabadság téri székház és a soroksári logisztikai központ.A takarékosság és a hatékonysági törekvések az akkori MNB-s kollégák egy részéből értetlenséget váltottak ki. Nem értették, hogy az elnök miért akarta egyáltalán olyan nagyon hatékonyan működtetni az intézményt: miért nem mindegy neki, hogy 12 vagy 15 milliárd a működési költség?Orbán 2010-es hatalomra kerülése után indított hajtóvadászat két fő fegyvere az ÁSZ és az MNB - akkor Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök vezette - felügyelőbizottsága voltak: vizsgálataik hatalmas erőfeszítésekkel jelentéktelen hibákat tártak fel, és ezekből igyekeztek olyan narratívát felépíteni, miszerint az MNB pazarló gazdálkodást folytat. Matolcsy elnökségének legelején, 2013. március 7-én erre a narratívaépítésre ráerősítve közleményt adatott ki "Hatékonyabb lesz a Magyar Nemzeti Bank" címmel. Ebben többek között 20 százalékos költségmegtakarítást ígértek.Az ezt követő 12 év során folyamatosan nőttek a működési költségek: 2023-ban már 82,5 milliárdra rúgtak azok a kiadások, amiket a jegybankban számoltak el. Ehhez kell még hozzáadni az egyre gyarapodó ingatlanállománnyal kapcsolatos, százmilliárdokra rúgó ráfordításokat, amelyeket külön cégekben számoltak el.A jegybanki létszám ma már 1500 fő fölött jár, az MNB ingatlanállománya pedig tiborczi dimenziókba emelkedett. Mindebből a gyarapodásból valamennyi azért indokolt: 2013-ban beolvasztották a korábban önálló szervként működött pénzügyi felügyeleti hatóságot a jegybankba, ez pedig plusz 500 főt és egy épületet jelentett.Az oknyomozó írásokat és az ÁSZ-jelentéseket olvasva eszembe jutnak a kollégák, akik nem értették, miért kell azon görcsölni, hogy 12 vagy 15 milliárd a működési költség: a Simor-korszakban verítékkel megtakarított milliárdok emléke ma már papírhajóként hánykolódik a Matolcsy által eldurrantott százmilliárdok óceánján. Csak a székház felesleges felújítására és elcsúfítására többet fizettek ki Somlai Bálint cégének, mint a Simor-korszak hat évének teljes működési költsége.Jegybanki személyzeti politikaA világ jegybankjaira általánosan jellemző, hogy dolgozóik - amint közösségükre utalni szokás: a stáb tagjai - hosszan, nem ritkán évtizedekig, gyakran akár nyugdíjba vonulásukig az intézményben maradnak. A legfelső vezetés (elnök és alelnökök), valamint a monetáris tanács további tagjai kinevezettek, tipikusan az intézményen kívülről érkeznek, mandátumuk pedig határozott időre szól. Epizodisták: egy darabig meghatározzák az intézmény működését és a monetáris politika irányát, majd átadják a helyüket utódaiknak.A stábban ülő felkészült szakemberállomány és a működő rendszerek jelentik azt a kontinuitást, amely szükséges egyfelől a fejre állás elkerüléséhez, másfelől a szüntelen szakmai fejlődés alapját biztosítja. Szükség van persze néha személyi változásokra, a kilépők pótlására, belülről ki nem termelhető új szakértelem becsatornázására, de ezek a változások jellemzően egy-egy új ember alkalmi belépését jelentik, nem teljes sorcseréket.Matolcsy érkezéséig ilyen viszonyok jellemezték az MNB-t is. 2013 márciusában azonban hamar világossá vált mindenki számára, hogy itt nem pusztán egy új vezető érkezését látjuk. Hanem egy megszállást.Olyan volt, mint amikor egy rablótámadást a telefonzsinór elvágásával kezdenek, majd közlik, hogy mindenki a földre: Matolcsy és kísérete azzal kezdte első napját, hogy lekapcsolták a jegybank elektronikus ügykezelési rendszereit és mindenkitől minden intézkedési jogosultságot azonnal megvontak.Hamarosan számos kollégám társaságában én is Nagy Róza, az új elnökkel érkezett főigazgató irodája előtt álltam sorba. Mindannyian kinyomtatott előterjesztéseket szorongattunk a kezünkben, amelyekben csíkos hátú kismalacként engedélyt kértünk meghunyászkodni, egyszersmind az intézmény működtetéséhez szükséges napi feladatokat elvégezni.Tömeges kirúgások kezdődtek, és közben sorban érkeztek az új vezetés csinovnyikjai - leginkább az előzőleg Matolcsy által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumból. Némelyikük bámulatosan magas fokon sűrítette magában a szolgalelkűséget és a rosszindulatot. Érkezésükkela kölcsönös tiszteleten, kollegialitáson, a másik szakmai elismerésén alapuló kapcsolatokat hamarosan patrónus-kliens viszonyok váltották fel.Az újonnan érkezettek mindegyikéről pontosan lehetett tudni, ki hozta oda, kihez volt bekötve: egy patronális rendszerben ez a kulcsattribútum, amely meghatározza az illető sorsát, rendeltetését, előmeneteli lehetőségeit.A régi kollégák közül a legtöbben igyekeztek alkalmazkodni és kiszolgálni az új vezetést - bár némelyek csak Švejk, a derék katona látszólag alázatos és együttműködő módján tették ezt. Az elvszerűen gondolkodó emberek előbb-utóbb leléptek. A kolléganők egy része számára pedig különösen termékenynek bizonyult ez az időszak: a teherbeesés - a gyermekáldáson túl - a kirúgástól való védelmet és egyben a bolondokházából való kivonulás lehetőségét is jelentette.Mások cinikusnak bizonyultak: megkeresték és meg is találták a módját, hogy kapcsolatot építsenek az új gazdákkal és kiszolgálják azok elvárásait.A cinikus mindennek tudja az árát, de semminek az értékét: közreműködése bármilyen vezetői programhoz megvásárolható, ha cserébe pénzt és hatalmat kaphat. Ha a régi főnök abban hitt, hogy a magas kamat féken tartja az inflációt, akkor azt támogatta. Ha pedig az új főnök abban hisz, hogy a magas nyomású gazdaságban kilinccsel előre előzünk a kanyarban, akkor meg azt támogatja. A tudása megvan ahhoz, hogy bármelyik változat mellett remekül érveljen.A stáb összetétele és habitusa hónapok alatt teljesen megváltozott. A légkör megfagyott, az intrika és a fortélyos félelem kesernyés szaga terjengett a Szabadság téri épület folyosóin. A behódoltak félelméből alkalmazkodás sarjadt és hamarosan már azt kutatták, hol lehetnének altisztek az új rendszerben.Ebben a környezetben már meg lehetett tenni mindazt, ami teljesen elképzelhetetlen lett volna akár csak néhány hónappal korábban is.Feladatok és nem-feladatokBár a törvény tételesen rögzíti az MNB feladatait - azok a monetáris politikára, a pénzkibocsátásra, a pénzügyi piacok és közvetítőrendszer felügyeletére korlátozódnak -, nincs tételesen megtiltva, hogy a jegybank más dolgokkal is foglalkozzon. Továbbá teljes gazdálkodási szabadságot élvez: bármit megvehet vagy eladhat.A Matolcsy-féle jegybank ténykedéséről olvasva felmerül, hogy egyáltalán feladata-e, szabad-e, lehet-e a nemzeti banknak műkincseket vásárolni, ingatlanbirodalmat építeni, pénzt kihelyezni kezelésre, oktatási tevékenységet folytatni, vagy rekreációs központot létrehozni. Mindegyikre van példa a nemzetközi jegybanki gyakorlatban és mindegyikkel kapcsolatban lehet érvelni, de a lehetséges érvek és a máshol fellelhető gyakorlatok a legkevésbé sem igazolják azt a módot, mértéket, szándékot és attitűdöt, amivel az elmúlt időszakban ezeket az ügyeket intézték.A központi bankok szerte Európában szép épületeket birtokolnak, melyek egy része műemlék, másik része modern, funkcionális épület. Ezek a jegybanki működést szolgálják, pénztermelő és presztízsingatlanok nincsenek köztük.A Szabadság téri székház kitűnő állapotban volt a teljes körű rekonstrukciója előtt is: az elmúlt évtizedekben sosem hagyták leromlani, folyamatosan végeztek rajta karbantartást és felújítást.Az épület átfogó renoválása célozhatta volna a szocializmus időszakában elrontott részek rekonstrukcióját, az eredeti állapot visszaállítását, valamint a szükséges korszerűsítő felújítások elvégzését. Mindennek nem kellett volna több mint 80 milliárdba kerülnie.Az pedig bűn, hogy a székházon a Duna Plázát és a kalocsai női börtönt egyszerre megidéző, sajátosan eklektikus kiegészítéseket végeztek, amelyekkel Alpár Ignác Mona Lisáját Moncsicsivé torzították - teljesen feleslegesen.Számos európai ország központi bankja tart fenn egy-egy rekreációs létesítményt, amelyben a jegybanki dolgozók sport, kulturális és pihenési célú tevékenységeket végezhetnek. Régen az MNB-nek is voltak ilyen funkciójú ingatlanai, ezeket már a Matolcsy-korszak előtt leépítették. Nem feltétlenül ördögtől való egy rekreációs létesítmény, de kastélyt vásárolni, meg önrész fizettetése nélkül ezerszámra üdültetni az embereket már a ló másik oldala.Az sem elképzelhetetlen, hogy egy jegybank vagy más szuverén vagyonkezelő a pénzéből egy részt elkülönítsen és azt külső vagyonkezelésre átadja. Csinál ilyet a Norvég Alap, de volt ilyen az MNB gyakorlatában is: a pénzt átadják egy befektetési alapkezelőnek, amely leszerződött feltételek szerint kezeli, befekteti azt. Ezt a szakmában mandátumnak hívják, melynek feltételei kiterjednek arra, hogy milyen típusú befektetésekbe, milyen arányokban és milyen kockázati szintet megcélozva helyezik el a pénzt.Ha az MNB alapítványokba rakott 266 milliárdját egy jóképű alapkezelő 12 évig, tizedszázaléknyi éves kezelési költség mellett, viszonylag szerény kockázatot vállalva, évi átlag 6 százalékkal gyarapítani tudta volna, akkor a 12 év alatt a pénz éppen megduplázódott volna. Egy ilyen mandátumhoz persze nem szükséges a Csodaszarvas agancsának komplexitását lepipáló alapítványi cégstruktúra, sőt még a vagyonnak a jegybank mérlegéből történő kikebeleztetése sem.Műkincsek is akadnak a jegybankokban, nem csak az MNB-ben. Az osztrák jegybank gyűjteményéhez tartozik például egy régi Stradivari hegedű, amelyet évente egyszer, a híres bécsi újévi koncerten szólaltatnak csak meg. Ezek a tárgyak jellemzően a múlt és jelen között hidat építő örökség részei, bár egyes jegybankok szoktak vásárolni kortárs műveket is. A luxemburgi központi bank művészeti gyűjteménye megvásárolta például a Čermák-művészpár csiszolt és tűzpolírozott olvasztott üvegből készült kék és piros üveghasábokból álló kortárs kompozícióját (azért nem ennyire durván néz ki a becses darab, de valami hasonló).A nagyszabású műkincsvásárlás azonban biztosan nem a jegybank feladata. Az állam maga belefoghat ilyenbe, felvállalva a dolog költségeit és politikai árát is, hiszen egy ilyen program mindenképpen az adófizetők pénzéből működik. Az pedig végképp nem indokolható, hogy az MNB szakmányban vásárolja a képeket, mondjuk Kreinbacher József Csernus Tibor-kollekcióját 880 ezer euróért.HIRDETÉSOktatási tevékenységet is végezhet, támogathat a jegybank. El lehet költeni pár tízmilliót évente szakkollégiumok, könyvkiadás és konferenciák támogatására, nyilvánosan pályázható ösztöndíjakra, a felnőtt polgárok és a diákok pénzügyi tudatosságának fejlesztésére.De a Matolcsy-idők oktatási igyekezete jelentős részben az elméleti és alkalmazott matolcsyzmus tanainak terjesztésére, a Pallas Athéné Kiadó tevékenysége pedig részben ideologikus világmagyarázatokat szolgáltató okkult írások és Matolcsy György könyveinek kiadására, na meg persze a Matolcsy György titkárnője által írt, Matolcsy Györgyről szóló könyv újrakiadására koncentrált.Mindez nyilván nem közérdek.A központi bank a végtelen pénzével megvehetne, finanszírozhatna bármit, mondjuk felújíthatná az összes kórházat akár.De a nemzeti bank ehhez sem szakértelemmel, sem megfelelő adminisztrációval nem rendelkezik, és ami a legfontosabb: nem bír arra vonatkozó politikai felhatalmazással, hogy eldöntse, mi felel(ne) meg a közérdeknek. S mivel a jegybank pénze közpénz, így bármely költekezése az adófizetők zsebére megy, a fedezetlen pénzteremtés miatt elszenvedett infláció és a nemzeti valutában tartott vagyon értékcsökkenése formájában.A közpénzfelhasználás mércéje pedig semmi más nem lehet, mint a közérdek. Az MNB pedig csak a törvényben reá testált feladatai körében bír felhatalmazással arra, hogy megítélje, mi felel meg a társadalmi érdeknek.A központi banknak tehát nem ildomos szórnia a közpénzt, ami azonban elvárható tőle, legyen szó gazdálkodásról, beszerzésről, műemlékvédelemről vagy oktatásról: a mértéktartás és a példamutatás.Hülyeség és csalás"Ez nem hülyeség, ez csalás!" - mondja a dühös idealista Mark Baum A nagy dobás című filmben, mire a sima modorú, pragmatikus Jared Venett így kontrázik: "Mondd meg, mi a különbség a hülye és a törvénytelen között, és lecsukatom a sógoromat!"Ezzel a dilemmával nézünk most szembe, a jegybank viselt dolgai után kutakodva: a fedésben maradó ismeretlen jogászok és pénzügyi szakemberek által jól megkonstruált pénzelvezető mechanizmusok és a penetráns ostobaság jártak kéz a kézben, amint arra a G7 remek írása is rámutatott.Mire gondoljunk, amikor arról olvasunk az ÁSZ jelentésében, hogy közvetlenül a székház rekonstrukciója előtt építettek be milliárdos értékben olyan biztonságtechnikai eszközöket, amiket a felújítás miatt szinte azonnal le kellett selejtezni?Lehet, hogy csak nem figyeltek oda, mert nem számított és amúgy sem érdekelt senkit, mire mennyit költenek. De azért ezeket a berendezéseket valakik leszállították és beépítették. És az biztosan nem volt ráfizetéses buli.A latin-amerikai tempó a működés jegybankszakmai oldalára is kiterjedt: a strukturált - úgynevezett báltermi - tangó helyett olykor a monetáris politikában is az argentin változatot táncolták.Miután Matolcsy György 2022. szeptember 27-én közölte, hogy nem tervezi az akkor bejelentett 13 százalék fölé emelni az irányadó kamatlábat, a forint durva gyengülésbe kezdett az euróval szemben. Nem volt más lehetőség: mintegy két hét elteltével mégiscsak kamatot kellett emelni. Erre 2022. október 14-én került sor, meglehetősen szokatlan körülmények között. Matolcsy helyett Virág Barnabás alelnök jelentkezett be, Washingtonból. Élő YouTube-videóban próbálta közölni reggel 8.30-kor az ország népével és a világ közvéleményével, hogy tragikus hirtelenséggel - aznap 8.45-től - a már amúgy is kissé argentin 13 százalékról brutális mértékben, 18 százalékra kénytelenek emelni az effektív irányadó kamatszintet.Erre a monetáris politikai kézifékes driftelésre azért volt szükség, mert az euró forintárfolyama már a 435-öt kóstolgatta.A magasra emelt kamatszint, jóllehet szükséges volt, de gigantikus veszteséget okozott: az MNB még korábban összesen mintegy 8000 milliárd (!) forintnyi pénzt adott kölcsön bankoknak és cégeknek a növekedési hitelprogram és a növekedési kötvényprogram keretében, 0 (nem elírás: nulla) és 5 százalék közötti kamatokra. Így a kamatemelés után az MNB által fizetett 18 százalék állt szemben a 0 és 5 százalék közötti kamatbevételekkel, ebből pedig gigantikus, ezermilliárdos (!) nagyságrendű veszteségek eredtek (és erednek még ma is, noha már szerényebb mértékben).Számos haszonélvezője volt a növekedési programoknak: csókos cégek, amelyek ingyen hitelt kaptak. A hülyeség és a csalás itt is minden bizonnyal kéz a kézben járt.Az a pár száz milliárd, amit a Matolcsy-gang a székházbuliban meg az alapítványos mókában megdurrantott, alig látszik annak a több mint 2000 milliárdnak a tengerében, ami az MNB 2022-2023-as veszteségeinek összege.Az MNB a Matolcsy-korszak kezdetén nyereséges volt, amely abból keletkezett, hogy a forint gyengült és az MNB devizatartaléka - egy nagy kazal euró - ettől forintban számítva értékesebb lett. Ezt a nyereséget vitték ki az alapítványokba. Mint az ember, aki már évekkel ezelőtt euróra váltotta minden pénzét és megörül, amikor reggel meglátja, hogy 400-ról 420-ra gyengült a forint, így a százezer eurója értéke egy csapásra 40 millióról 42 millió forintra nő, és az így "megkeresett" kétmillióból üstöllést befizet egy luxusnyaralásra.Ezt a nyereséget egyébként be kellett volna fizetni a költségvetésbe és abból az államadósságot csökkenteni. Mármint az uniós elszámolási rendszer szerint.Most pedig az MNB veszteségét a költségvetésnek kellene kipótolnia. Mármint akkor, ha nem fog 500-ig gyengülni a forint. Mert ugye azon megint szépen keresne a jegybank.De egyre megy, hogy a költségvetés pótolja vissza a pénzt, vagy csak ott marad a mínusz a jegybank mérlegében: az MNB által teremtett, megnyert, vagy elveszített pénz mind az adófizetők pénze. És az MNB veszteségét nyugodtan hozzá lehet adni a költségvetési hiányhoz, illetve az államadóssághoz.Na és a felelősök?Az MNB-ben történtekért természetesen senki sem fogja vállalni a felelősséget.Matolcsy visszakézből hárít, ahogy valahai alelnökei is: Nagy Márton azt mondja, el sem olvasta az ÁSZ jelentéseit és Windisch László sem fogad el a felelősségből egy szemernyit sem. Mondaná tán ő is, hogy ő sem olvasta, de azt azért mégsem lehet: mégiscsak az ő aláírása van a papírokon, lévén, őt a NER báltermi forgataga éppen a jelentéseket kibocsátó ÁSZ elnöki székébe sodorta.A jelenleg még hivatali idejüket töltő alelnökök (Kandrács Csaba, Patai Mihály és Virág Barnabás), akik az elnök mellett az MNB gazdálkodásáért felelős igazgatóság tagjai, egyelőre hallgatnak. Különösen szomorú Patai Mihály esete: ő a 2019-es jegybanki kinevezése előtt 26 évig volt magánszektorbeli bankok és biztosítók vezetője. Ezekben a pozíciókban, úgy hírlik, "kikacsintás nélkül" képviselte a tulajdonosok érdekét. Nagyon derék! Csak sajnos úgy tűnik, hogyPatainak a jegybankban a tulajdonosok - ez esetben tehát az adófizetők - érdekét nemhogy képviselnie nem sikerült, de bizony még egy kikacsintás sem jutott ebbe az irányba.Talán mondta ő mindig a másik háromnak az igazgatóságban, hogy "kollégák, hát orrán-száján dől ki a pénz a jegybankból!" Csak biztos mindig leszavazták szegényt.Varga Mihály - aki most éppen az MNB-elnöki székre huppant le, amikor megállt a zene - tiszta kezét mutogatja és új korszakot hirdet. Ám az előző korszak ügyében sem mondhatja, hogy nem ér a neve: az igazgatóság határozatairól a pénzügyminiszter (mint tulajdonosi joggyakorló) folyamatos tájékoztatást kap, úgyhogy Varga első kézből értesült eddig is mindenről.Most meg már hivatali utódja, Nagy Márton értesül mindenről. Immár ő gyakorolja az adófizetők nevében a tulajdonosi jogokat.S amikor Nagy Mártont miniszteri szolgálata végén Orbán átülteti az MNB-elnöki székbe, akkor Windisch végre pénzügyminiszter lehet. Varga pedig majd ÁSZ-elnökként jól kivizsgálja a dolgokat.Na és a büntetőjog?A büntetőjog a bűncselekménnyel okozott károk körében megkülönbözteti a kisebb, a nagyobb, a jelentős, a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni károkozást.A legmagasabb kategória, a "különösen jelentős" alsó határa ötszázmillió forint. Afölött kvázi egyre megy.Ezekben az ügyekben akkora összegekről van szó, hogy az ötszázmillió forint nem tétel: milliárdra vagy tízmilliárdra kerekítünk. Ezért is mérjük a jegybankból ilyen-olyan módon kikebelezett közpénzeket a nemzetgazdaság mércéjével. És mivel az átszármaztatott összegek nagyságrendje a különösen jelentős mértéket is különösen jelentős mértékben meghaladja, így dimenziót tévesztene, aki lopást mondana:itt megaméretű fosztogatás történt inkább.Egyes felelősöket megtalál majd talán az állam büntetőigénye. De a büntetőjog arra nem jó ellenszer, amikor egy társadalom a saját kirablását évtizedekig elnézi és alig tiltakozik ellene. Ha egyáltalán.Matolcsy fia és barátai jachtokon, loftokban és sportkocsikban utaztak, Matolcsy György maga azonban elvontabb módon gondolkodott: ő meg akarta mutatni a világnak.A szobroktól kezdve, az épületeken át mindenre kiterjedő grandiózus léptékek erős önreprezentációs, önképépítési és önmitizálási igényre vallanak. Egy olyan emberre, aki szeretett volna maradandó nyomot hagyni, méghozzá látványos módon. Erre az önfelmagasztalásra utalnak a saját magáról szóló könyvek is. Aki ilyeneket hoz létre, az arra vágyik, hogy az utókor ne csupán viharos idők kormányosaként, hanem kultuszépítőként is emlékezzen rá.Görcsös igyekezete azonban giccsbe, aránytévesztésbe és - a pénzügyi és szakmai mellett - esztétikai csődbe is torkollott.Szimbolikus, hogy a székház tetejére épített üvegkalitka - a csillogó karácsonyfa csúcsdísze - épp akkorra készült el, amikor távoznia kellett a székéből.TanulságokAz MNB Simor és Matolcsy korszakában történtek összevetése arra mutat rá, hogy az intézmény - legyen a stáb bármilyen felkészült és csodálatos is - nem fogja felemelni a vezetőt, hanem a vezető fogja felemelni vagy lerántani az intézményt a maga szakmai és erkölcsi szintjére.Ha egy bohóc költözik a királyi palotába, nem válik belőle király, de a palota könnyen cirkusszá alakulhat. És ha ez a palota történetesen egy jegybank épülete, akkor ez egy igen drága cirkusz lehet.Visszatérve a miniszterelnök felvetésére: hogy mennyire lehetünk büszkék az MNB-re, főleg attól függ, az aktuális vezetők miként élnek (vissza) azzal a felelősséggel és bizalommal, amelyet a teljes függetlenség és a végtelen pénzteremtő képesség kombinációja jelent.Sokan azt hiszik, a parlament nevezi ki a jegybankelnököt. Ez nem így van, és 2010 előtt sem így volt. Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára, tehát végül is ő nevezi ki. Az alelnököket az elnök javaslatára nevezik ki ugyanezek.Ez több szempontból sem szerencsés. A tapasztalat egyrészt azt mutatja, hogy a miniszterelnökök kinevezési gyakorlatában olyan szempontok is szerepet játszanak, amelyeknek nincs közük a jegybank feladataihoz. Másfelől a jegybankelnökökre rendszerint ráég a kinevezőjük, ami teljesen indokolatlanul befolyásolja később - egész életükben, a mandátumuk lejártát követően is - a társadalmi megítélésüket.Úgy gondolom, egy talán egyszer eljövendő negyedik magyar köztársaságbana parlamentnek kellene megválasztania a jegybank elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait is.A jelöléshez elő lehetne írni mondjuk minimum 40 képviselő támogatását, a szavazáshoz pedig a köztársasági elnök megválasztásához hasonló szabályokat.Így a legfőbb kinevező, a népszuverenitás letéteményese kezébe kerülne a vezetők megválasztása, ami összhangban lenne azzal, hogy a jegybank működésének ellenőrzése is a parlament kezében van, sőt még a jegybankot ellenőrző ÁSZ is az Országgyűlésnek számol be.***Hogy Varga Mihály érkezésével elmúltak-e az argentin idők a jegybankban, azt még nem tudni. Egyelőre úgy tűnik, véget ért a robogás. Bár lehet, csak szendereg kicsit.Az ezermilliárdok, amelyek összesen elégtek a tizenkét Matolcsy-évben, csak cseppek azoknak a tízezermilliárdoknak a tengerében, amibe az Orbán-rendszer került a magyaroknak.Eddig. És hol van még a vége.***Az események felelevenítése során a korabeli sajtó cikkein túl Király Júlia: A tornádó oldalszele. Szubjektív válságtörténet 2007-2013. (Park Könyvkiadó, Budapest, 2019) és Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása. Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? (Magyar Narancs Könyvek, Budapest, 2023) című könyvére támaszkodtam.Nyitókép: a Magyar Nemzeti Bank megújult Szabadság téri székháza az épületben tartott sajtóbejárás napján, 2025. február 17-én (fotó: MTI/Hegedüs Róbert) | Tangó és cash: argentin tempó a jegybankban | Valójában nem száz-, hanem ezermilliárdok égtek el a Matolcsy-korszak alatt a jegybankban – írja Deme Zoltán beszerzési és közbeszerzési szakértő. Vendégszerzőnk 2009-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bankban, ezt követően az Európai Központi Bankban dolgozott, részben tehát saját tapasztalatai alapján vázolja a Nemzeti Bank fosztogatásának eddig nem, vagy nem eléggé ismert részleteit. Lebilincselő olvasmány – noha a bilincs jó eséllyel elkerüli majd a felelősök csuklóját. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/04/23/magyar-nemzeti-bank-simor-matolcsy-orban-ner-deme-zoltan-hatter/ | 2025-04-23 12:47:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Egyre mélyül a botrány, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alá tartozó, közpénzből gazdálkodó alapítványi céghálózatok körül alakult ki. Varga Mihály új jegybankelnök új korszakot kíván nyitni: az átláthatóságot és a felelős gazdálkodást hirdetve azonnal nyomozást kezdeményezett a kérdéses ügyletek után. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy a gyanú szerint az utolsó napokban is zajlottak olyan pénzügyi manőverek, amelyek szintén jogellenesek lehettek.Az MNB új vezetésének hozzáállását jól tükrözi, hogy az új jegybankelnök a hivatala elfoglalását követően szinte azonnal azt nyilatkozta, hogy redukálja a jegybank feladatait, és az MNB-botrány után kezdeményezi a jogalkotóknál a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését. Ennek megfelelően már az első napokban új vezetőket jelölt ki a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az Optima élére azzal a feladattal, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak le a korábbi működés feltárására.Március 19-én az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alapítványi gazdálkodást vizsgáló jelentést tett közzé, amelyben konkrétan megnevezte az Optima-csoportot, egy rendkívül összetett, több országra és szintre kiterjedő céghálót. Az ÁSZ nem talált racionális indokokat a struktúra kialakítására, ez önmagában is gyanút vet fel. A jelentésében így jellemezte ezt a céghálózatot: "Az Optima-csoport - az alapítói célokkal ellentétesen - magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat."Büntetőfeljelentést tesz az új vezetésA dokumentumokból megállapítható, hogy február 28-án - Matolcsy György korábbi jegybankelnök utolsó napjaiban - az akkori ügyvezetés egy értékpapírkölcsön-ügylettel kívánt volna átruházni jelentős vagyont az Optima-csoport anyavállalatára, a Quartz-csoportra. "Az ügylet az új vezetés szerint egyrészt jogszabályba ütközött, másrészt csalárd szándékkal köthették, illetve vélhetően színlelt szerződés volt" - mondta az Indexnek az ügyre az elejétől fogva rálátó forrás, majd hozzátette: "A korábbi vezetés egy értékpapírkölcsön-ügylettel próbálta vagyonátadásra rávenni az Optima-csoportot - konkrétan annak anyavállalatát, a Quartz-csoportot."Az Optima Befektetési Zrt. új ügyvezetése ezért semmisségi pereket indított az illetékes bíróság előtt. A nyomás hatására - az új jegybanki vezetés egyik első és hatékony fellépésének köszönhetően - az ügyletet március első felében visszavonták, és az Optima Befektetési Zrt. részvényei visszakerültek a tulajdonos számlájára. Ugyanakkor az Index most megtudta, hogyBár az Állami Számvevőszék vizsgálata 2023-ig terjedt, a jegybank új kuratóriuma ennél jóval mélyebbre ásott. A lapunk birtokába került információk szerint a frissen benyújtott feljelentés nemcsak megerősíti a már megkezdett nyomozást, hanem kifejezetten kiterjeszti azt a 2024-es évre, valamint 2025 első időszakára is.Ez a fejlemény kulcsfontosságú. A gyanú szerint éppen ebben az időszakban, Matolcsy György utolsó hónapjaiban is születtek olyan tranzakciók - vagy legalábbis szándékok -, amelyekkel a vagyon jelentős részét megpróbálták volna átcsoportosítani. A forrásaink szerint ezek közé tartozik a már ismertetett értékpapírkölcsön-ügylet is, amelyről úgy vélik, akár bűncselekmény is lehetett. Az új kuratórium büntetőfeljelentése tehát már nemcsak a többéves múltra, hanem a hatalomváltás előtti utolsó pillanataira is reflektál.Mentik, ami menthetőAz új kuratóriumi vezetés egyik első megállapítása önmagában is riasztó képet fest: az alapítvány - és az alá tartozó céghálózat - jelenleg nem rendelkezik elegendő likvid vagyonnal ahhoz, hogy működésének átfogó vizsgálatát finanszírozza. Információink szerint a szervezet gyakorlatilag pénz nélkül próbálna rendet tenni egy több száz milliárdos vagyont megmozgató, rendkívül bonyolult struktúrában. A vagyonmentéshez és a feltételezett bűncselekmények kivizsgálásához elengedhetetlen a számos szakértő - jogászok, könyvvizsgálók, pénzügyi elemzők - összehangolt munkája. Források hiányában még az alapszintű vizsgálatok elvégzése is veszélybe kerülhet. Úgy tudjuk, az új vezetés éppen ezért döntött a vagyonjuttatásról - kizárólag az átvilágítás céljára.A rendelkezésre álló adatok szerint az Optima Befektetési Zrt. - csak a 2023 végéig terjedő időszakot tekintve - körülbelül 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott, amelynek döntő része, mintegy 407 milliárd forint, közpénzből származott. Ez önmagában is példa nélküli koncentrációt jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ellenőrzés és az átláthatóság hiányosságokat mutatott. Az Optima köré épített cégstruktúra annyira összetett, hogy a szakértők szerint már pusztán a pénzmozgások lekövetése is külön csapatokat, komoly pénzügyi forrásokat és hosszú hónapokat igényelhet. Mindez világossá teszi,Ezért fontos, hogy a szervezeti és a pénzügyi káosz feltérképezéséhez a PADME új vezetése 400 millió forintos, kizárólag átvilágítási célra szánt vagyonjuttatásban részesül. A döntést - értesüléseink szerint - a Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága jóváhagyta, és az Állami Számvevőszék is támogatásáról biztosította a lépést.Az új vezetés egyértelművé tette, hogy a juttatás szigorúan pántlikázott, vagyis kizárólag az átvilágítási folyamatokat finanszírozhatják belőle, nem szolgálhatja a korábbi - az ÁSZ által is kifogásolt - működés fenntartását- fogalmazott a forrásunk, majd a háttérbeszélgetésen kiemelte: "Ez az összeg nem csak kulcs a vagyonmentéshez, de garancia a teljes kivizsgálás megvalósításához." Hozzátette, hogy az előző vezetés működési környezetét és együttműködési hajlandóságát "erősen problémásnak" ítélték, ezért is volt első lépésként elengedhetetlen a teljes vezérkar cseréje. Az újonnan biztosított fedezet várhatóan július elejéig elegendő lesz a vizsgálatok zökkenőmentes folytatásához.Szinte biztosan történt bűncselekményBár a jegybanki alapítványok ügye körül még mindig számos kérdőjel akad, Windisch László, az ÁSZ elnöke a Della podcastban a napokban kiemelte, hogy két újabb ellenőrzés is folyamatban van, amelyek várhatóan csak 2026-ban hozhatnak eredményt. A célkeresztbe két felsőoktatási intézmény - a Metropolitan Egyetem, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem - került, pontosabban az ezeket fenntartó alapítványok gazdálkodása. Ennek a vizsgálatnak legkorábban 2026-ban lehet eredménye. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az MNB-alapítványok körüli vizsgálatok újabb, mélyebb szakaszba léptek.Arra is kitért, hogy a közvélekedéssel ellentétben az MNB-alapítványok vagyonának nagy része - legalábbis papíron - nem tűnt el nyomtalanul. Az alapítványok által kezelt, mintegy 500 milliárd forintos vagyon zöme továbbra is lekövethető, azonban a tényleges kár mértéke körülbelül 150 milliárd forint lehet. Ez a szám, bár kisebb az elsőként keringő találgatásoknál, továbbra is megdöbbentő, és komoly kérdéseket vet fel a korábbi gazdálkodással kapcsolatban."Ez a hálózat annyira bonyolult, hogy most még nem lehet pontos becsléseket adni. Az viszont már most is biztosan kijelenthető, hogy vagyonvesztés és vagyoni károkozás történt" - hangsúlyozta a forrásunk. A nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy az ügyben még rengeteg a feltáratlan részlet, és a teljes kép csak hónapok - vagy akár évek - múlva válhat világossá.Matolcsy György, a volt jegybankelnök az Indexnek adott interjújában ugyanazt az álláspontot képviselte, mint fia. Szerinte az ÁSZ-jelentések "iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek". Különösen a GTC lengyel befektetés értékelését vitatta, amelyet a számvevőszék a tőzsdei árfolyam alapján határozott meg. Matolcsy határozottan állította, hogy "az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot", és szerinte az ingatlanos cégek esetében az EPRA NTA-módszertant kellett volna alkalmazni a valós érték meghatározásához.(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete. | Itt az újabb fordulat az MNB-botrányban: hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz az új vezetés | Itt az újabb fordulat az MNB-botrányban: hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz az új vezetés - A Pallas Athéné Alapítvány pedig 400 millió forint vagyonjuttatásban részesül. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/04/25/magyar-nemzeti-bank-jegybank-alapitvany-varga-mihaly-matolcsy-gyorgy-mnb-hutlen-kezeles-feljelentes | 2025-04-25 05:53:00 | true | null | null | Index |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében tényleg csak kapkodja a fejét a hírfogyasztó. Sorra zuhannak ki a csontvázak a szekrényből. De valójában nemcsak a hírfogyasztó, hanem még az MNB új vezetése, sokat látott pénzügyi szakemberek és auditorok is csak hüledeztek azon, amit találtak.Varga Mihály, az MNB új elnöke azonnal lecserélte Csizmadia Norbertet a PADME alapítvány kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. Bő egy hónappal később pedig már ott tart a történet, hogy az új kuratóriumi vezetés maga is büntetőfeljelentést tett (mint korábban az Állami Számvevőszék), mégpedig a Fővárosi Főügyészségencsalás;hűtlen kezelés;hamis magánokirat felhasználása;számvitel rendjének megsértése;tartozás fedezetének elvonásabűncselekmények gyanúja miatt.Ismerve az előzményeket, ez nagyon azért nem lephette meg a közvéleményt. Ugyanakkor ennél is ijesztőbben hangzik, hogy az új vezetés azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz a bonyolult cégstruktúrában. Nem azt állítják, hogy semmi érték nincs az alapítványok kezében, hiszen ott vannak a lengyel GTC, a svájci Ultima részvényei, illetve ott van a METU egyetem, de sikerült úgy gazdálkodni a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonnal, hogy likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt.Vagyis képzeljük el, hogy megérkezett az MNB új vezetése, hogy szeretne pénzt megmenteni az átláthatatlan alapítványi vagyonból, erre másfél hónap után még azért is új pénzt kell betenni ebbe a struktúrába, hogy egyáltalán valaki felmérje, hogy mi maradt még meg.A PADME új vezetése ezért 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére, amelyet az MNB igazgatósága jóvá is hagyott, és amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett.Nem arról van szó - hallottuk egy háttérbeszélgetésen -, hogy az MNB folytatja azt a vagyonvesztéshez vezető működést, ami az elmúlt tíz évet jellemezte, hanem a vagyonjuttatás kizárólag arra kell, hogy egy új csapat átvilágítsa azt, hogy milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, ami megmaradt, az mennyit ér. Nem tudjuk, hogy ezt a felmérést ki végzi, de az elmúlt évtizedben az Optima és a GTC körül annyian kompromittálódtak, hogy nem volt könnyű megfelelő piaci szereplőt találni, aki még "Optima-szűz" volt. Végül - amennyire tudjuk - egy kisebb szereplő kapott felkérést.Ez a pénz július elejéig elég, és nagyon határozottan nem szabad arra felhasználni, hogy tovább menjen az a struktúra, amelyet az ÁSZ és az MNB új vezetése is döbbenten ismert meg, hanem arra, hogy az új vezetés felmérje, hogy a romhalmazból és az amolyan időzített bombaként ketyegő jövőbeli kötelezettségekből mi menthető, hogyan redukálható a még előttünk álló mínusz.Hiszen, mint azt az új vezetés megismerte, a korábbi felelősök nem pusztán súlyos vagyonvesztést okoztak, nem pusztán egy magánkör gazdagodott folyamatosan, de még a jövőre nézve is olyan kötelezettségeket, opciókat, kötelező érvényű ajánlatokat vállaltak, amelyekért majd az MNB-alapítványnak kellene helytállnia.Mint említettük, mára az alapítványnak háromféle vagyoneleme maradt. Az egyik a GTC SA lengyel cég tulajdonrésze. Ezek a részvények folyamatosan leértékelődtek a tőzsdén, a GTC-nek ráadásul komoly refinanszírozási feladata lesz, a cég ugyanis el van adósodva. De ebben az esetben legalább a probléma az, aminek látszik, remélhetőleg nincsenek további rejtett csontvázak.Egy másik vagyonelem a Budapesti Metropolitan Egyetem, avagy METU, amely egy kisebb ügy. Jó befektetésnek természetesen egy oktatási intézményt kevésbé lehet mondani, de nem azzal van a legnagyobb baj. A harmadik vagyonelemet pedig a svájci Ultima részvényei jelentik. Ez az igazi probléma, ami felfoghatatlan veszteségeket és tovább kockázatokat tartalmaz.Az új vezetés szerint ugyanis az Ultima-részvénycsomag vásárlásánál az Optima feletti irányítást korábban átvevő kör mintegy 380 millió svájci frankot költött valamire, amit vagy nem látott át, vagy amiben egész egyszerűen nem az alapítvány érdekeit követte.Mindezt egy olyan szerződésben rögzítették, amely szerint ha az Optima bármikor nem teljesíti a rá vonatkozó szerződési passzusokat - pedig ehhez komoly hitelt is kellett felvennie -, akkor az addig befektetett összeget az MNB alapítványa gyakorlatilag akár teljesen elveszítheti.Sok kérdés merülhet fel:Miért érezte úgy az MNB alapítványait kezelő kör, hogy az MNB valós oktatási, tudományos és befektetési céljaitól teljesen idegen módon, nyugat-európai luxusingatlanokba kellene fektetni a közpénzt?A kuratórium hogyan tárgyalhatta a rendkívül összetett struktúrát megdöbbentően rövid idő alatt?Az Optima-csoport hogyan állapodhatott meg olyan eladási és vételi opciókról, hogy azok az Optimának nagyon kedvezőtlenek voltak?Hogyan hagyhatta a magyar befektetői kör, hogy egy görög befektető kihígítsa őt, vagyis később sokkal jobb árfolyamon szállhasson be az Ultimába?Mindezt úgy is megkérdezhetnénk, hogy miért ment az Optima a "nagyfiúk közé",miért próbált meg nehézsúlyú euró- és dollármilliárdosokkal, a francia Max-Hervé George-zsal és a görög Ioannis Papalekasszal üzletelni, amikor láthatóan erre egyáltalán nem volt felkészülve?Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Ennek a két nagyon gazdag embernek a szerepét később jó lenne részleteiben is megismerni. Max-Hervé George, az Ultima egyik alapítójának története filmbe illő, ő úgy lett mesebeli vagyon tulajdonosa, hogy egy kis francia biztosító kötött a családjával egy hibás, a biztosítónak borzalmasan előnytelen szerződést, aztán több felvásárlás nyomán a szerződést a nagy brit biztosító, az Aviva örökölte.Konkrétan arról volt szó, hogy a George-család úgy fektethetett életbiztosításba, hogy minden héten, a hozamok ismeretében utólag pakolhatta át a befektetéseit, és mindig megnyerte az adott hét legjobb befektetésének hozamát. Akit érdekel hosszabban is a sztori, egy évtizede minden nagy gazdasági lap, így aForbesés szinte minden portál, így aCNBCis feldolgozta, magyarul pedig a444.huírt róla részletesebben.A biztosító megpróbálta rábírni az ügyfeleket, hogy módosítsák a szerződést, aztán perre is ment, de Max-Hervé George rengeteg bírósági perben kitartott, ragaszkodott ahhoz, hogy a fura szerződés minden előnyös hozadéka jár neki. A végén pedig annyi pénze lett, hogy több luxusingatlan-portfóliót is felépíthetett. Ő tehát az Ultima egyik alapítója, akivel a magyar optimások sokat tárgyaltak, George "remek" lehetőségbe vonta be a magyarokat, de, ahol ma tart a történet, ez minden volt, csak nem remek.Max-Hervé George mindenesetre izgalmas figura, a budapesti központúNemzetközi Judo Szövetségnek(IJF) is aktív partnere. A szövetséget a Magyarországon is gyakran felbukkanó Marius Vizer sportdiplomata vezeti, de Csányi Sándor OTP-vezér is tiszteletbeli elnöke. Sőt, 2024 augusztusában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Max-Hervé George, az ICONA Capital elnök-vezérigazgatója és Lakatos Benjamin, a MET Holding AG elnök-vezérigazgatójaegyütt kapott elismerésta cselgáncs népszerűsítéséért végzett munkájáért. Érdekességképpen hallottuk, hogy Max-Hervé Georgecégeinélkorábbi GTC-s menedzserek is landoltak.Ioannis Papalekas görög ingatlanbefektető aForbesszerint 2,1 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb görög, aki a Yoda Group tőzsdén jegyzett befektetési konglomerátum legnagyobb részvényese.Papalekas a magyarok összetett és fura ügyletei után tavaly amolyan megmentőként megérkezett az Ultimához és kedvezőbb áron, nagyobb részesedést szerzett, mint a magyar alapítványi csapat, vagyis "kihígította" az Optimát.A Yoda szállítmányozásba, egészségügybe, technológiába és ingatlanokba fektet be Cipruson és Görögországban. Papalekas másik nagy ingatlanos cége aGlobalworth, amelyet 2013-ban vezetett be a Londoni Értéktőzsdére. A láncdohányos, rendkívül okosnak tartott üzletember korábban vagyona jelentős részéta román irodapiaconszerezte. Azt az Optima új vezetésének kell átnéznie, hogy a külföldi topüzletemberek miként kerülhettek sokkal jobb pozícióba az alapítványnál.Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a magyar befektetői kör a korábbi lehetőségihez képest, amikor vételi ajánlattal többségi tulajdont jelentő kontrollpakettet szerezhetett volna, lassan visszaszorul 20 százalék körüli tulajdonhányadra úgy, hogy erre rengeteget költött.Az MNB alapítványának új vezetése a racionalizálásban, az egyszerűsítésben, az alapos vizsgálatokban hisz, az a törekvése, hogy végre valóban megértse, hogy tudatlanság vagy valamilyen hátsó szándék vezetett a nagyon hátrányos ügyletekhez. | Annyira nem maradt pénz az MNB-alapítványnál, hogy az új vezetésnek kérnie kellett még 400 milliót | A PADME új vezetői büntetőfeljelentést is tettek, miután elkezdték átnézni, mi történt az alapítványnál lévő közpénzzel. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/25/alapitvany-mnb-padme-matolcsy-gyorgy-feljelentes | 2025-04-25 07:00:19 | true | null | null | Telex |
A NAV közleményéből kiderül, hogy az ellenőrzés feltárta, hogy a vállalkozás csaknem 30 munkavállalóját szabálytalanul foglalkoztatta, sem bejelentési, sem adó- és járulékbevallási kötelezettségét nem teljesítette - írja az MTI.Hangsúlyozták, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás az egyik legsúlyosabb szabálysértés, mely több szankcióval is járhat, és a NAV akár annyiszor kétmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat, ahány bejelentés nélkül foglalkoztatott magánszemélyt talál. Kiemelték, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság:ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból. Ráadásul a közzétételi listára felkerülő cég kockázatos adózó lesz, így sokkal súlyosabb szankciókkal számolhat a jövőben, például a feketefoglalkoztatásért kiszabható bírság kétmillió forintról hárommillióra ugrik.A NAV szerint a beléptető kapu adatai nemcsak azt dokumentálták, hogy ki dolgozott, hanem azt is, hogy mióta dolgoztak feketén a cég alkalmazottai. | Feketén foglalkoztatta a munkavállalóit egy cég, a beléptető kapu buktatta le őket | Feketén foglalkoztatta a munkavállalóit egy cég, a beléptető kapu buktatta le őket - Az érintettek két évre felkerülnek a NAV szégyenlistájára. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/25/nav-ceg-lebukas-munkavallalok-feketefoglalkoztatas | 2025-04-25 10:50:00 | true | null | null | Index |
A pécsi belvárosban található Káptalan Kert az elmúlt években országosan is elismert rendezvényhelyszín lett, ahol tavasztól őszig - Ákostól a Carson Comáig - a legnépszerűbb hazai zenekarok lépnek fel, gyakran pécsi előzenekarral. Az üzemeltetők egyike szerint most egy nagyon furcsa eljárás vethet véget a sikerszériának: a 26 oldalas szakmailag alátámasztott anyagukkal szemben egy háromoldalas, valótlanságokat tartalmazó, de a nyertes ajánlati árat nem tartalmazó anyagot hoztak ki győztesnek a bírálók. Az értékelés szerint tartalmi, szakmai különbség nincs a két érvényes pályázat között, azonban laikusként sem nehéz felfedezni néhányat.A pécsi nyári színházat 2019 óta az önkormányzati Pécsi Balett szervezi a Káptalan utcai szabadtéri színpadra, de az egyhónapos programsorozaton kívül egy külsős cég, a Made in Pécs Kft. elsősorban könnyűzenei koncertekkel tölti meg a teret. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre színesebb kínálattal, egyre emelkedő színvonalon. Olyan mintha a Budapest Park kistestvére működne a pécsi belvárosban.A helyszín üzemeltetésére a tulajdonos önkormányzatnyílt pályázatot írt kifebruárban: a hivatalos indoklás szerint azért, mert 200 millió forintból fejleszteni szeretnék a létesítményt, de ehhez vissza kellett venni az önkormányzat közvetlen kezelésébe. Legkorábban ősszel indulhatna a beruházás, bár európai uniós forrásokról van szó, így az időzítés erősen kérdőjeles. Az előterjesztő alpolgármester,Ruzsa Csaba szerintnem csak gazdasági szempontokat, azaz a bérleti árat szerették volna mérlegelni, hanem a kulturális hozzáadott értéket is.A pályázat kiírása és az erről szóló közgyűlési döntéselőtt egy nappal, tehát a bizonytalanság ellenére a Káptalan Kert több koncert időpontját is meghirdette, nem sokkal később a jegyértékesítés is elindult. Erre az ellentmondásra akkor aMecseki Müzli hírlevélben is felhívtuka figyelmet és megkerestük az érintetteket, de akkor nem érkezett válasz.A pályázat beadási határideje március 20. volt, és egy friss közgyűlési előterjesztés szerint két érvényes ajánlat érkezett. A már említett 26 oldalas, szakmailag alátámasztott anyag rengeteg, többezres fesztivált jelöl meg referenciaként, szakembergárdát sorol és kellően alátámasztja a pályázó beágyazottságát a helyi könnyűzenei, civil és egyetemi életbe. Ez a pályázó nettó 1,5 millió forintos ajánlatot tett a havi bérleti díjra.Ezzel szemben a másik pályázó, a budapesti székhelyű OHBM Services Kft. egy csupán háromoldalas anyagot nyújtott be, de 1,9 milliós ajánlattal, igaz ez az ár a pályázatból nem derül ki. Érdekesség, hogy ennek a pályázónak a civil életbe való beágyazottságot egy olyan szervezet igazolta, amit korábbanebben a 2023-as cikkben is megemlítettünk.A pályázatban szereplő szervezet a leginkább Fidesz-közeli szervezeteknek kedvező Városi Civil Alapból 4 millió forintot nyert, személyi átfedések miatt egy másik Fideszhez-közeli civil szervezethez is kapcsolódik. Az egyetemi referenciákat a hallgatói önkormányzat adja és kizárólag HÖK-ös rendezvényekre hivatkozik a Budapesten bejegyzett cég, aminek a nevét az előterjesztésben megtalálható szerződéstervezetben ráadásul el is írták. Mindkét pályázat és az előterjesztés szövege az önkormányzat oldalánelérhető.Ezek után talán nem meglepetés, hogy a Káptalan Kerthétfő esti bejegyzésehatalmas felháborodást váltott ki nem csak Pécsen, de a teljes magyar könnyűzenei életben. Több zenekar is jelezte, hogy a megkeresésük nélkül kerültek a nyertes pályázatba."Szenvedélyes pécsi lokálpatriótaként bíztunk benne, hogy az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági, vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül" - olvasható a Káptalan Kert bejegyzésében és azt is hozzáteszik, hogy a felsorolt furcsaságok, vélt szabálytalanságok mellett sem a saját kizárólagosságukat kérik, hanem a tisztességes eljárást."Múlt csütörtökön láttuk meg a nyilvános előterjesztést. Azonnal írtam a jegyzőnek, a polgármesternek, mert egészen elképesztő, amit láttam. A konkurensünk pályázatában említett zenekarok több mint felével beszéltem, nem is kaptak megkeresést. A csupán három oldalas pályázatban nem szerepel az ár vagy a szakmai referenciát biztosító háttér. A referenciáikat pedig kizárólag a PTE EHÖK rendezvényei adják" - mondta hétfő délután a Gellai Gergő, a Made in Pécs Kft. vezetője a Telexnek.Gellai szerint félévente újították meg szerződést a Pécsi Balettel, de többször kérte, hogy más időtáv szerencsésebb lenne, mert az évről évre végrehajtott fejlesztéseiknek nem ennyi a megtérülési ideje. De ennek is vége lett januárban. "Alpolgármesteri és polgármesteri szinten kaptam ígéretet, hogy a már leszervezett koncertjeinket biztosan megtarthatjuk, akármi is lesz a pályázat eredménye, ezért is kezdtük el ezeket hirdetni. Egyes zenekarokkal már egy éve megegyeztünk az időpontről, mert így lehet tervezni" - tette hozzá. Gellai szerint ráadásul egészen megdöbbentő közjáték kísérte a pályázási folyamatot: egy olyan szerződéstervezet jutott el hozzájuk, amiben pont az az összeg szerepelt, amit most győztesként hozna ki a városházi előterjesztés.Februárban, a pályázat kiírásakor megkerestük a pécsi önkormányzatot, de nem kaptunk reakciót. Hétfőn ismét kérdéseket küldtünk, amire annyit írtak, hogy még nincs végleges döntés, "az előterjesztés tervezete egyeztetés alatt áll". A kulturális bizottság hétfői üléséről - információink szerint az előterjesztő, vagyis Ruzsa Csaba kezdeményezésére - levették a napirendi pontok közül a tervezetet. "A végleges döntésig türelmet kérünk" - írta a kérdéseinkre a pécsi önkormányzat. "Reményeink szerint a nyári koncerteket nem veszélyezteti a pályázat kiírása, azonban szerződése nincs jelenleg senkinek és nem is volt ezen időszakra, így ez külön egyeztetést igényel majd a pályázat lezárást követően" - tették hozzá. Azt is elmondták, hogy korábban nem nyílt pályázaton választotta ki a Pécsi Balett az üzemeltetőt. A pályázat végleges elbírálására várhatóan a csütörtöki közgyűlésen kerülhet sor.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni. | Telex: Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne | A Budapest Park pécsi kistestvére lehetne a Káptalan Kert, ami az elmúlt években országosan elismert koncerthelyszín lett. Az üzemeltetők szerint most egy furcsa cégnek játszhatják ki a város kulturális értéket. | null | 1 | https://telex.hu/after/2025/04/15/kaptalan-kert-pecs-palyazat | 2025-04-15 10:46:02 | true | null | null | Telex |
Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy György volt jegybankelnök fia,Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, a lejáratási kísérleteket elsősorban apja gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítja. Matolcsy Ádám az elmúlt napokban írásban több kérdésünkre is válaszolt, többek között azt írta, minden jövedelme legális, nem él életvitelszerűen Magyarországon, és senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, mert továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök.Az ÁSZ azt, hogy valóban politikai lejárató kampány-e az egész ügy, továbbra sem kommentálta (ezzel kapcsolatban a cikkünk megjelenése előtt is kerestük a sajtóosztályt), de a cikk publikálása után hosszan reagált Matolcsy Ádámnak azokra a kijelentéseire, miszerint a jegybanki vagyon megvan, és a számvevőszék rosszul végezte el a becslést."Az Állami Számvevőszék felhívja a valamiért az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozó Matolcsy Ádám és a volt jegybankelnök figyelmét is arra a sajnálatos tényre, hogy a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani."Az ÁSZ arról ír, a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget "az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt(még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta"."Az említett Urak által a sajtóban hivatkozott EPRA NTA cégértékelési módszer - például a források lejárati szerkezete értékelésének hiánya vagy a gazdasági társaság tényleges jövedelemtermelő képességének figyelmen kívül hagyása miatt - teljesen alkalmatlan a PADME Alapítvány vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének értékelésére", írja az ÁSZ. A számvevőszék emlékeztet, hogy az alapítványi vagyont kezelő Optimának90 napon belül ki kellene vagy kellett volna tudnia fizetnie a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelét, sőt, ebből a tartozásból 27,5 milliárd forintot nyolc banki napon belül kellene teljesítenie."Ha ezt csak a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok eladása által tudja teljesíteni, akkor nyilvánvalóan téves az ingatlanok normál piaci értékével számolni, hiszen 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant. Ilyenkor a szakma - helyesen - jelentős árcsökkenéssel számol. Talán nem véletlen, hogy korábban az érintettek sem használták ezt a módszert részvényeik értékelésére, a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván, semmit nem törődve a piaci értékelést tükröző tőzsdei részvényárfolyam jelentős és tartós leértékelődésével."Az ÁSZ és Matolcsyék között vélhetően többféle vita is lehet, amire most az Állami Számvevőszék reagált, alapvetően módszertani kérdés. Egy cég értékét többféle módszertan alapján is fel lehet értékelni, tőzsdei cégeknél azonban egyszerűsödik a helyzet, hiszen alapvetően az aktuális részvényár jelenti a kiindulópontot. Az ÁSZ a PADME-ról szóló ellenőrzésében a GTC esetében (ebbe a lengyel cégbe szállt be az Optima) a cég értékét a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, és ez alapján vonta le azt a konklúziót, hogy óriási vagyonvesztés történhetett a jegybanki alapítványi vagyonban. Az ÁSZ jelentésének egyik központi eleme, hogy az Optima már eleve indokolatlan felárral vette meg a tulajdonrészét, de a vásárlás után a részvények árfolyama tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéketöbb mint 160 milliárd forinttal csökkenta számvevők becslése szerint.Matolcsy Ádám és Matolcsy György szerint viszontaz ingatlanos tőzsdei cégek értékétaz egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. A volt jegybankelnök az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt,"érthetetlen szakmaiatlanságra vall" a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. Matolcsy érvelése szerint ezzel a módszertannal nézve a jegybanki alapítványi vagyon nemhogy megvan, az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot - erre reagált az ÁSZ azzal, hogy elég nehéz 127,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont eladni, hogy aztán abból lehessen fedezni a hitel visszafizetését.Mindeközben Varga Mihály, a jegybank új elnöke kedden bejelentette, hogy "a profiltisztítás érdekében" kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál,megszüntetik a vagyonkezelő alapítványokat. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esett- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt már a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36 is arról számolt be, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, arról pedig, hogyan jelölte meg a kormányaz egész ügy főkolomposának az Európai Központi Bankot, itt írtunk. Az MNB-ügy fejleményeititt követjük. | Üzent az ÁSZ Matolcsyéknak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant | Reagált az Állami Számvevőszék a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, és senki nem lopta el a jegybank alapítványi vagyonát. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/15/allami-szamvevoszek-reakcio-matolcsy-adam-matolcsy-gyorgy-mnb-ugy-jegybanki-alapitvany | 2025-04-15 14:24:05 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.