text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt.
Egyelőre egyéb részleteket nem árultak el az ügyről, csak azt közölték, hogy a vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.
A minisztériumi közleményben külön kitérnek arra, hogy elítélik a korrupció minden formáját, és azt ígérik, hogy mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját, mivel „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak”. | Mit mond a Pénzügyminisztérium, amikor korrupciógyanú miatt veszik őrizetbe a dolgozóit? | A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/20/mit-mond-a-penzugyminiszterium-amikor-korrupcio-gyanu-miatt-veszik-orizetbe-a-dolgozoit | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A milliárdos istálló és kocsiszín után szállodával gyarapodik a Mezőhegyesi Ménesbirtok, amelyen úgy tűnik, további fejlesztések várhatók.
A K-Monitor vette észre a Magyar Közlönyben, hogy Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőjeként több, a ménesbirtok területén lévő ingatlan műemléki védettségét megszüntette. A indoklás szerint
a Hangai vendégfogadó istállója és kocsiszínje műemléki értékeit elvesztette,
egy melléképület megsemmisült,
egy ingatlanon pedig a telekalakítás miatt nincsen védett érték.
A Mezőhegyesi Ménesbirtokhoz tartozó Hangai-épület eredetileg vendégfogadó és postakocsi-állomás volt, a 18. század végén épült, úgynevezett késő-copf stílusban. A ma használt nevét Hangai Tamásról kapta, aki a 19-20. század fordulóján működtette. A Pest és Arad között közlekedő postakocsijárat állomása volt, a reformkorban főleg katonák szálltak meg itt, később megfordult a falai közt Kossuth Lajos, valamint Ferenc József császár és király is. A fogadóépület emeletére ma is az eredeti fa lépcső vezet:
A műemlékvédelmi kérdésekben Lázár János miniszter úgy döntött, hogy közben ő a ménesbirtok tulajdonosi jogait gyakorló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Ez a szervezet egy az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) közül, amelyekbe az Orbán-kormány a tavalyi választások előtt, 2021 tavaszától kezdve százmilliárdos értékben privatizált állami vagyont:
Nem minden visszhang nélkül. Az Európai Bizottság 21 magyar modellváltó – azaz az említett kekvákba kiszervezett – egyetemen felfüggesztette az Erasmus-programot, egyebek mellett azért, mert a kuratóriumokba politikusok, kormánytagok is beültek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter színpadias körülmények között, egy februári kormányinfón jelentette be, hogy több miniszter is lemond kuratóriumi tagságáról, köztük említette Lázár Jánost is.
Aki ugyan valóban lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában betöltött pozíciójáról, azonban a ménesbirtokot ajándékba megkapó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál ugyanezt már nem tette meg.
Összeférhetetlenség?
Szerettük volna megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy a döntés meghozatala előtt felmerült-e az összeférhetetlenség kérdése, illetve hogy milyen szervezetekkel egyeztettek a műemléki védettségek megszüntetése ügyében, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Érdekesség, hogy kedden jelentették be: 168 embert rúgnak ki a Lázár János minisztériumához tartozó örökségvédelmi cégtől.
Fontos kiemelni: a felvetett probléma ellenére elképzelhető, hogy az érintett ingatlanok állapota valóban olyan rossz, hogy helyreállításukra nincsen lehetőség, illetve a telekalakítás miatt valóban nem szükséges fenntartani a védettséget.
A jelenség azonban más problémákra világít rá. Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa kérdésünkre elmondta: a bemutatott, vélelmezett összeférhetetlenségnek jelenleg még nincsen törvényi szabályozása – a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, ősszel meghozott összeférhetetlenségi szabályok ugyanis csak az alapítványok kuratóriumi döntéshozatalára vonatkoznak,
arra viszont nem, hogy kik ülhetnek be ezekbe a testületekbe, és kormányzati pozíciójukból fakadóan milyen, az alapítványokra vonatkozó döntéseket hozhatnak meg.
Éppen ezt a kifogásolta az Európai Bizottság az egyetemek esetében. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak az egyetemeknél merül fel.
Mint ismert, Lázár János 2018-tól kormánybiztosként igazgatta a ménesbirtokot, amelyet 2021-ben privatizáltak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványba, ennek kuratóriumi elnöke pedig Lázár lett. Ezt a tisztséget megtartva vállalta el a Építési és Közlekedési Minisztérium vezetését.
Beleütközünk abba a problémába is, hogy minek tekintjük ezeket a vagyonkezelő alapítványokat? Magánjogi képződmények, amelyek teljesen elszakadtak az államtól? Ebben az esetben felmerülhet a súlyos összeférhetetlenség. Vagy az államhoz kapcsolódnak? A kormány szerint nem, hiszen az érvelésük alapja az, hogy ezek független intézmények
– magyarázta Vincze Orsolya, aki szerint a helyzet akkor sem lenne sokkal megnyugtatóbb, ha Lázár lemondott volna a kuratóriumi pozíciójáról, hiszen túl közel lenne egymáshoz a két megbízatás.
A korrupcióellenes K-Monitor már többször felvetette, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteken túl szigorú szabályokkal,
átlátható módon kellene szabályozni, hogyan lehet mozogni az állami és a magánszféra között. Az ilyen mozgás a visszaélések melegágya lehet, hiszen a kormányzati státuszból a versenyszférába érkező személynek plusz információi lehetnek
akár bizonyos közpénzes támogatásokról, közbeszerzések kiírásáról, engedélyekről, bírságokról vagy éppen azok elengedéséről is dönthetett.
Jelenleg mindössze néhány olyan hatóság van, ahol van valamilyen forgóajtószabály: az Integritás Hatóságnál, az Országos Atomenergia Hivatalnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy miután valaki ezen szervezetekben elnökként vagy alelnökként tevékenykedik, a megbízatás lejárta után van egy úgynevezett lehűlési időszak: a versenyjogban jól ismert fogalom annak a tilalmát jelenti, hogy a távozó munkatárs meghatározott időn belül versenytársnál vállaljon munkát. Természetesen anyagi kompenzáció mellett.
– tette hozzá Vincze Orsolya. Elvileg a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bizonyos szektorokban vagy bizonyos pozíciók tekintetében elhelyezkedési korlátozást írjon elő. A kormány azonban 2018 óta nem hozott ilyen határozatot. | Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát | Ezúttal tudja a jobb kéz, mit csinál a bal: Lázár János műemléki védettségeket szüntetett meg a ménesbirtok területén. A probléma azonban nem maga a védelem elvonása, hanem az összeférhetetlenség kérdése, éppen az, amit az Európai Bizottság az alapítványokba kiszervezett egyetemeknél is nehezményezett. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak a felsőoktatásban merül fel. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/lazar-janos-menesbirtok-muemlek-osszeferhetetlenseg?fbclid=IwAR2qpMu9cz07gcbYH_mDP7BhxpdZaSopdCPYiNt-Hzk3yWxcBEQl5zy72jU | 2023-03-23 14:43:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A főügyészség azt írta, szerdán egy időben, több helyszínen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket, az ügyészség által szervezett akcióban – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség több egységének bevonásával – közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
Hozzátették: a megalapozott gyanú lényege szerint „az elkövetők vesztegetések útján”, részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint – jegyezték meg.
Közölték azt is, a Központi Nyomozó Főügyészség több mint huszonöt helyszínen végzett kutatást, ahol „lefoglalással és zár alá vétellel nagy összegű vagyon biztosítása történt meg”. Az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben megindította a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást. Az eljárásban tizennyolc személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről pénteken dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája.
A Pénzügyminisztérium szerdán tudatta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúja miatt szerdán őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát. Jelezték: a tárca mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját és elítéli a korrupció minden formáját. A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát. Úgy tudjuk, a tizennyolc személyt is az ezzel kapcsolatos ügyben hallgatták ki. | Tizennyolc embert hallgattak ki vesztegetés miatt a Pénzügyminisztériumot érintő ügyben | A Központi Nyomozó Főügyészség tizennyolc embert hallgatott ki a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben; a gyanú szerint az elkövetők vesztegetéssel részben az állami költségvetésből, részben európai uniós forrásból finanszírozott pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket – közölte a főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/21/tizennyolc-embert-hallgattak-ki-unios-palyazatokkal-kapcsolatos-vesztegetes-miatt | 2022-04-21 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztérium tájékoztatást küldött, ezekkel frissítettük az írást.
A K-Monitor bő egy éve szúrta ki, hogy Varga Mihály Pénzügyminisztériuma a karácsonyi időszakban milliárdokat adott egyedi gazdaságfejlesztési támogatásként különböző cégeknek ásványvízüzemre, varrodára.
A korrupcióellenes civil szervezetet érdekelte, kik kaptak támogatást, ezért adatigénylést nyújtott be. A minisztérium titkolózott, így per lett az ügyből – ezt jogerősen meg is nyerték.Az így szerzett adatokat szerdán tették közzé blogjukon:
Az egyik támogatott cég vezetője az L. A. C. Zrt. tulajdonosa, Horváth László kazah konzul, vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója, 2013-tól pedig külgazdasági tanácsosként segíti a „keleti nyitást”. | Varga Mihály 800 milliós támogatást adott egy varrodára, de kitakarták, pontosan mit fog gyártani | A kazah konzul és üzletember, akitől Varga Mihály a villáját vette, most jelentős állami támogatást kapott a „varrodai termékek gyártása” elnevezésű projekthez. Mészáros Lőrinc ásványvíz-cégének még több is jutott a Pénzügyminisztérium támogatásából. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/varga-mihaly-penzugyminiszterium-allami-tamogatas-kazah-konzul-meszaros-lorinc | 2023-03-23 14:47:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ismét jelentős összeget enged el a belvárosi önkormányzat a közterület-használati díjból annak a vásárszervező cégnek, amely a karácsonyi vásárok kapcsán már 120 millió forintos kedvezményt kapott – írja Facebook-oldalán Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetője.
A cég ezúttal 80 százalékos, közel 22 millió forint engedményt kap a március 30-tól április 16-ig tartó tavaszi vásár után fizetendő közterület-használati díjból.
Kovács Alex Gábor ezt azzal állítja szembe, hogy állítása szerint az önkormányzat Oktatási Bizottságának fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatra, csak 200 ezer forintot adtak arra hivatkozva, hogy „takarékoskodni kell”. A rendezvénysorozat költségének nagyobb részét a szülők teremtették elő.
Ez utóbbi állítást cikkünk megjelenése után a Belváros Önkormányzata cáfolta, mint írták, a 125 éves óvoda születésnapjára az intézmény által igényelt 250 ezer forintot teljes egészében biztosították.
200 ezer forint az Oktatási Bizottság egyhangú, fideszes és ellenzéki képviselők által egyaránt megszavazott döntése alapján, 50 ezer forint pedig az egyik fideszes képviselő saját keretéből lett biztosítva, miközben az ellenzék részéről nem történt képviselői keretből történő felajánlás a születésnap megvalósítására – közölte az önkormányzat.
„Az Oktatási Bizottság éves fix költségkerettel dolgozik, amelyet ésszerűen, előrelátóan az év további részére is tekintettel, időarányosan oszt el a nevelési, oktatási intézmények és az általuk megvalósítani kívánt célok között. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ellenzék képviselője mindezt elhallgatva, hazugsággal kampányol ebben a témában és nemcsak szándékosan megtéveszti a közvéleményt, hanem egyúttal besározza az óvoda jubileumának fényét is” – tették hozzá.
A Szabad Európa tavaly novemberben arról írt, hogy miközben az AVB Kft. nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, a V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet. | Több tízmilliós kedvezményt kapott az V. kerülettől a karácsonyi vásárt is szervező cég, | 80 százalékot elengedtek a cégnek a közterület-használati díjból, állítja Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/megint-komoly-kedvezmenyt-kapott-a-belvarostol-a-karacsonyi-vasart-is-szervezo-ceg | 2023-03-23 14:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. május 22-ig – rendelte el négy férfi és egy nő letartóztatását, illetve négy hónapra egy férfi bűnügyi felügyeletét, akiket hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A megalapozott gyanú szerint négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak és cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára. Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, míg a hatodik terhelt egy projektmenedzser volt, aki a segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik terheltnek.
Az ügyészség öt gyanúsított letartóztatásának és egy terhelt bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta. A kiszabható büntetések maximuma 7 és fél, 12, illetve 15 év szabadságvesztés lehet. A nyomozás jelenleg is folyamatban van. A bíróság szerint megalapozottan lehet attól tartani, hogy a terheltek közül öten szabadlábon hagyásuk esetén befolyásolnák az eljárásban érintett személyeket, valamint bizonyítékokat vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat rejtenének el vagy semmisítenének meg. A döntések egyik gyanúsított vonatkozásában sem véglegesek. | Öt embert letartóztattak, egyet bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumot érintő korrupciós ügyben | Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/22/ot-embert-letartoztattak-egyet-bunugyi-felugyelet-ala-helyeztek-a-penzugyminiszteriumot-erinto-korrupcios-ugyben | 2022-04-22 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Egyértelmű, hogy a Tivi Kft-nek már semmilyen jogalapja nincs a közvilágítás szüneteltetésére és a szolgáltatás akadályozására – tájékoztatta az MTI-t a város polgármestere. A felmentést egyébként nem a város, hanem épp a cég hitelezőinek választmánya kezdeményezte. Az indoklás szerint a felszámoló jogszerűtlenül szüneteltette Esztergom közvilágítását, és külsős céget sem bízhatott volna meg az izzók kiszerelésével
Augusztustól sötét van
Ahogyan arról többször is beszámoltunk, Esztergomban a város közvilágítását biztosító társaság augusztusban kezdte meg a szolgáltatás megszüntetését, mert az önkormányzat 2013-ban még nem fizetett érte. Mivel a lámpatestek egy része a társaság tulajdona, a kikapcsolást az izzók kiszerelésével oldották meg.
Fotó: Váczy Hübschl István
A szolgáltatónak egy bank adott hitelt a közvilágítás korszerűsítésére, majd a társaság fizetésképtelensége után a követelést eladta egy követeléskezelő cégnek, ezért jogi vita tárgya, hogy az önkormányzat kinek fizessen a világításért. A város fizetési szándéka jeléül félévi díjat, 40 millió forintot törvényszéki letétbe akart helyezni a szolgáltató számára, ezt azonban a törvényszék elutasította. Az önkormányzat megfellebbezte ezt a döntést. | Menesztették a felszámolót | A tatabányai törvényszék jogszabálysértések miatt felmentette az esztergomi közvilágítási szolgáltató felszámoló biztosát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/24/menesztettek-a-felszamolot/ | 2013-10-24 14:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Kocsis Máté kommunikációs igazgató szerint az SZDSZ tartozása mára meghaladja az 500 millió forintot, és ha az állami tulajdonú MFB-nek veszteségként kell leírnia ezt a több mint félmilliárd forintot, akkor végső soron az SZDSZ által “elherdált pénzt” az adófizetők állják majd.
A kommunikációs igazgató szerint ezért mielőbbi törlesztésre szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, akik “ismét feltűntek a színen”. Ha ezt nem teszik meg, a kormánypártok még az ősszel törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé az olyan helyzetek rendezésére, amikor megszűnt, felszámolt pártok adósságot hagynak maguk mögött, amit végül az adófizetőknek kell állniuk – mondta. | Kocsis Máté belengette a lex SZDSZ-t | A Fidesz arra szólítja fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Fodor Gábort és Kóka Jánost, hogy fizessék vissza a párt által évekkel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) irodavásárlásra felvett hitelt, különben törvény hoznak erről is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/24/kocsis-mate-belengette-a-lex-szdsz-t/ | 2013-10-24 15:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Adnan Polatot akkor láttuk utoljára ebben a lapban, amikor a Gresham-palota teraszán lefényképeztük, amint ő és az emberei Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki tanácsadóval, Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal tárgyalnak, miközben utóbbi ugyanott és majdnem ugyanakkor Ghaith Pharaon ügyvédjével és annak jordániai partnerével diskurált. Ezeken a megbeszéléseken minden bizonnyal szóba került az a hírhedtté vált adásvétel, amikor Polat egyik cége és egy Tiborczhoz köthető cég eladta a József nádor téri volt Postabank-székházat Pharaon egyik cégének. Azóta mindhármukkal sok minden történt. Pharaon például meghalt, de az FBI által is körözött pénzmosó előtte még két hónapon át lázban tartotta a magyar közéletet. A Tiborczhoz köthető céghálóba azóta még több kastély akadt bele, míg Adnan Polat érdekeltségei továbbra is élvezik a magyar adófizetők töretlen támogatását.
A Boszporusz fenekén
A magyar adófizetők, pontosabban a pénzüket kezelő kormány vonzalma Polat iránt annyira nyilvánvaló volt, hogy a török milliárdost bemutató tavalyi portrénkban (lásd: A török meló, Magyar Narancs, 2016. június 2.) előre megjósoltuk, hogy az ő cégei nyerik majd a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) tenderét. Így is lett: cikkünk megjelenése után másfél hónappal a Magyar Nemzet számolt be róla, hogy Polaték cége, az ALX Magyar–Török Kft. nyerte a pályázatot, és a következő négy évben nettó 3,3 milliárd forintért fogja üzemeltetni az MNKH törökországi irodáit. Ezzel egy időben kiderült az is, hogy az eddigi nyolc kereskedőházuk mellé Polaték elnyerték az iráni kirendeltség üzemeltetésének jövedelmező feladatát is, a 444.hu pedig arra figyelt fel, hogy Polat izmiri kereskedőházát az Orbán-gyerekek unokatestvére, Lévai Anikó testvérének fia, Szeghalmi Balázs vezeti.
Azokban a napokban, amikor a magyar közvélemény értesült kereskedőházainak újabb szép sikereiről, a milliárdos üzletember élete egyik nagy traumáját élte át. Ekkor zajlott ugyanis a katonai puccskísérlet, amely személyesen is nagy hatást gyakorolt rá. „Azon az estén Istinyében voltam – nyilatkozta később a Star című lapnak. – Amint megkaptam a hírt, a tengerpartra mentem, és ott leparkoltam az autót. Csónakkal mentem át Kandillibe. A katonák megállították a járműveket, és igazoltatták az embereket. Mivel közel lakom a kuleli katonai gimnáziumhoz, ezért hallottam az összecsapásokat. Ha sikerült volna nekik, a mi csónakunkat is lelőtték volna, és most a Boszporusz fenekén lennénk.” A puccsról Orbán Viktorral is beszélgetett, akit a barátjának nevez – és ez forrásaink szerint jelen esetben nemcsak udvariassági formula, hanem valóban szoros a kapcsolatuk. „Találkoztam a magyar miniszterelnökkel. Ő elmondta, hogy a török demokrácia mellett áll, és a választott kormányt és elnököt támogatja” – adta át az üzenetet Polat. Történik ez ugyebár akkor, amikor Törökországban rendeleti kormányzás van, bírósági eljárás nélkül, tömegesen börtönöznek be embereket, akiknek egy részét megkínozzák, a nem lojális sajtót pedig szinte totálisan felszámolják.
Polat ebben a komplikált helyzetben úgy próbálta elősegíteni a török országimázs visszaépülését, hogy cége magyar újságírókat utaztatott ki, akiknek elmagyarázták, hogy a turizmusnál csak a kereskedelem virágzik jobban, a béke pedig gránitszilárdságú. A Tv2 szépen meg is filmesítette ezeket a lózungokat, de az ATV újságírója kritikusabban szemlélte az utat. A hvg.hu-nak azt nyilatkozta Várkonyi Gyula: „Nem egy Észak-Korea volt, de nem volt rés a pajzson”, vagyis nagyon profin és vigyázva szervezték meg a magyar újságírók útját. A vendéglátók ügyeltek arra, hogy mindig legyen a magyarok körül valaki kísérő, ami egyrészt természetes, mondja Várkonyi, „de azért az fura, amikor egy elvileg turisztikai cég alkalmazottjának a rendőr előre tiszteleg”. Egy évvel később már maga Adnan Polat kísérgetett török gazdasági újságírókat Budapesten, akiket elvitt egy Szijjártó Péterrel közös ebédre, valamint felkeresték a Nemzeti Befektetési Ügynökség, illetve az Eximbank vezetőjét is.
Erről a látogatásról is a Köprü – Híd címen megjelenő, kétnyelvű havilapból értesültünk, amelyet nyugodtan nevezhetünk Polat házi újságjának is, hiszen a török üzletember majd’ minden lapszám címlapján szerepel, a cégei a legfőbb hirdetők, illetve a Köprü újságírói Polat nem nyilvános tárgyalásain is részt vesznek. Tőlük tudjuk például, hogy Orbán júniusi látogatásakor a magyar kormánydelegáció az isztambuli Renaissance Polat Istanbul Hotelben vett részt munkaebéden, ahol Adnan Polat összeismertette a magyar minisztereket a török gazdaság kiválóságaival. Ankarában, az Adnan Polat által megnyitott török–magyar üzleti fórumon elmondott beszédében Orbán Viktor három embernek mondott köszönetet: „Erdoğan elnök úrnak”, „a miniszterelnök úrnak” és „Adnan Polat elnök úrnak”, „aki a török–magyar üzleti kapcsolatok tekintetében jó barátunk és munkatársunk. Köszönjük az eddig végzett munkáját!”
Az biztos is, hogy Polat kulcsfigurája a magyar–török kapcsolatoknak: az ő egyik irodaházában, a Polat Ofisban működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is. Itthoni cégeinek vezetője, Suat Gökhan Karakus a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke és Törökország Európai Üzleti Bizottságának alelnöke, míg maga Polat a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) török–magyar tagozatának elnöke. (Részben e sok fontos vagy annak tűnő pozíció miatt volt visszás, amikor Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtós azzal ütötte el az Orbán és Polat felcsúti stadionnézése iránt érdeklődő Bors kérdését, hogy ez „magánprogram” volt.) A jól hangzó hivatalos pozícióknál azonban fontosabb lehet, amit a Köprünek nyilatkozott Polat még 2013-ban, Erdoğan miniszterelnöki látogatása idején: egyaránt „közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön, és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről”.
Az újabb török meló
A befektetésekről szóló megbeszélések annyira jól sikerültek, hogy az azóta eltelt években Polaték sorra alapították a magyar cégeket. Polat két hollandiai áttételen keresztül birtokolja azt a két magyar céget, amelyek a már említett József nádor téri épületet, illetve egy Városligeti fasori villaépületet vásárolták meg 2015 nyarán. Ezekben szinte rögtön 50 százalékos részesedést szerzett a BDPST Zrt., amelynek alapításakor a 444.hu szerint Tiborcz István fizette be az illetéket. Említettük még a kereskedőházakat üzemeltető kft.-t, de Polat holland cége, a HBRE 2016 nyarán alapított három új magyar céget is, amelyekről semmit sem tudunk azon kívül, hogy az Opten nyilvántartása szerint fő tevékenységi körük az ingatlankezelés. A legfrissebb hír az Átlátszóé, amely júliusban megírta, hogy a HBRE alapított még egy céget DNN Solar Partners Kft. néven. Ennek egyik ügyvezetője maga Adnan Polat, aki ezáltal először jelent meg személyesen a magyar cégnyilvántartásban. A DNN Solar küldetését eddig ugyancsak homály fedte, csak az látszott, hogy „üzletviteli tanácsadás” lesz a szakterülete. A Forbes török kiadásának augusztusi cikkéből azonban már sejthető, mire szolgálhatnak ezek a társaságok.
Az írásban Polat eldicsekszik, hogy a saját cégeivel a következő öt évben 3 milliárd dollárnyi befektetést tervez: ebben lesznek luxusapartmanok és energetikai befektetések külföldi partnerekkel, de kiemeli a Piyalepasa projektet is, amelyben egy egész isztambuli városrészt rehabilitálnak, és amolyan elit lakó- és irodanegyedet építenek. Polat azt mondja, hogy új korszakot nyitott az üzleti életében, és a cikk szerint „kétségtelen, hogy Adnan Polat számára ennek az új korszaknak a kulcsa Magyarország”, ahol szintet lépnek a befektetései.
Az egyik terület, ahol terjeszkedni kíván, az ingatlanfejlesztés. „Három éven belül 300 millió eurónyi befektetést tervez két ingatlanprojektben. Ezek közül az egyik egy lakóingatlan-projekt Budapest központjában, a Duna partján. A másik pedig az isztambuli Piyalepasához mérhető nagyszabású munka” – utóbbi lesz a drágább, 200 millió euró. Itt csak találgatni tudunk, milyen fejlesztésekről lehet szó, mivel Polat ingatlanos cégei nem válaszoltak a múlt héten elküldött kérdéseinkre.
A másik, még ennél is nagyra törőbb vállalkozás, amely egyben megmagyarázza a DNN Solar Partners cégnevet is. „A magyarországi munka valódi része az energia területén lesz” – írja a török Forbes, Polat pedig mond egy meredeket: öt éven belül 700 millió dollárt tervez beruházni Magyarországon a napenergiába, és 1000 MW-os kapacitást akar elérni. Vagyis Polat mostani árfolyamon mintegy 183 milliárd forintért építene naperőműveket, amelyek majdnem négyszer akkora teljesítményre lennének képesek, mint az ország teljes tavalyi napelemállománya.
Jó üzlet-e a napenergia?
Ahhoz, hogy megérthessük Adnan Polat legújabb céljait és üzleti lehetőségeit, röviden érdemes áttekintenünk a naperőművek hazai piacát. Ahogy a megújuló energia előállításánál általában, Magyarország ebben a szegmensben is hagyományosan pocsékul teljesít. Az elmúlt 6-8 évben drasztikusan csökkent a háztartási és a nagyüzemi naperőművek költsége, ezért szerte a világon ugrásszerűen nőtt a számuk, sokan egyenesen napenergia-forradalomról kezdtek beszélni. 2014-ben az egymillió lakosra jutó beépített kapacitás – az Energiaklub összesítése szerint – Németországban 474 MW volt, Csehországban 196 MW, de még a napsütésben finoman szólva sem bővelkedő Egyesült Királyságban is összehoztak 81 MW-ot. Ugyanekkor nálunk ez a szám 4, azaz négy MW volt. Az akkori 38 MW-os országos összkapacitás nem csak Polat 1000 megawattos terveivel összevetve hat sokkolóan: a szomszédos országok, Szlovákia, Ausztria és Románia tízszer, hússzor, harmincszor többel rendelkeztek.
A helyzet ezután kezdett el javulni, majd 2016 végén következett az áttörés. Ekkorra a beruházási költségek kellően csökkentek, ugyanakkor tudni lehetett, hogy megszűnik a napos szektor legjobb barátja, a KÁT. A betűszó az úgynevezett kötelező átvételi rendszer rövidítése, amelynek a lényege, hogy aki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) megszerezte a jogosultságot, az a következő 25 évben (!) állami támogatással, a piaci árnál magasabb átvételi áron értékesítheti a villamos energiát a MAVIR-nak. Magyar László, az Energiaklub munkatársa szerint üdvözlendő, hogy a kormány nem gördít jogi akadályokat a napenergia útjába, és az utóbbi egy-két évben, úgy tűnik, valóban támogatja a napenergia-termelés térnyerését. A kutató szerint a KÁT jelenlegi egységára is megfelelő. Problémásnak tartja viszont, hogy a 2016-ban kiadott engedélyek alapján a nagyüzemek is ugyanakkora támogatásban részesülnek majd egy kWh után, mint a kis erőművek, illetve a 25 éves támogatási időtartamot sem tartja fenntarthatónak. Iparági forrásaink szerint ez a konstrukció kifejezetten jó megtérüléssel kecsegtet, annak ellenére, hogy a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség rendszeresen és nem alaptalanul panaszkodik a relatíve magas adóterhek és adminisztratív akadályok miatt. A garantált átvételi ár ugyanis nemcsak kiszámítható jövedelmet jelent, hanem egyben a hitelfelvételt is megkönnyíti, és így akár 30 százalékos önerővel is bele lehet vágni a bizniszbe. A számok is azt mutatják, hogy a KÁT mézesmadzagként működött: míg 2015-ben összesen 65 kötelező átvételi kérelmet bírált el a MEKH, addig 2016 decemberében 2428 igénylés érkezett, amelyek közül szinte mindegyik meg is szerezte a jogosultságot. Az Energiaklub úgy számol, hogy ha minden ilyen erőmű megépülne, akkor mintegy 2000 megawattal nőne a kapacitás 2018 végéig – de úgy becsülik, hogy a tervezett erőműveknek legfeljebb a 30 százaléka valósul meg.
A tavalyi buzgalom nem kis részben annak volt köszönhető, hogy januártól a KÁT helyét egy újabb betűszó veszi át: a Megújuló Támogatási Rendszer (Metár). Pontosabban a régi jó KÁT-támogatás már csak 0,5 MW alatti teljesítménynél igényelhető (és 25 év helyett csak 13 éves garanciával), míg a nagyobb üzemeknek tendereken kell elnyerniük az engedélyt és a támogatást. Az Energiaklub elemzője szerint ez papíron fenntarthatóbb rendszer, de a magyarországi haveri kapitalizmust fenntartásokkal szemlélő olvasó felfigyelhetett az előző mondatban megbúvó kulcsszóra. Igen, mostantól az állami tenderek határozzák meg a piacot.
Egy évvel ezelőtt alapos cikkben mutattuk be, hogyan történhetett meg, hogy az Orbán-kormány de facto betiltotta a szélerőművek építését Magyarországon annak ellenére, hogy sokan bármiféle állami támogatás nélkül is örömmel termelték volna a tiszta energiát (lásd: Csak ne a szél!, Magyar Narancs, 2016. szeptember 1.). Az Európai Unió ugyanakkor nemcsak elvárja a tagországoktól a megújuló energiaforrások arányának dinamikus növekedését, hanem bőkezűen támogatja is. Az Európai Bizottság júliusban hagyta jóvá a Metár támogatási tervét, amelynek keretében évi 45 milliárd forint érkezik majd a megújuló szektorba. Mivel a szélenergia nálunk most nem játszik, a források jelentős része a naperőművek épülését segítheti. Eddig sem volt ez nagyon másként: a 2016 tavaszán felavatott mintaprojekt, a 10 MW kapacitású pécsi naperőmű összköltsége közel 5 milliárd forint volt, amiből 4,2 milliárdot az EU fizetett.
Pistáéknak jó lesz
Az említett cikkben egy korábbi fideszes kormánytag a következő magyarázatot adta a Narancsnak a szélenergia mellőzésére: „A napelem azért lett priorizált ágazat, mert uniós támogatások sokasága igényelhető rá, bevonható ebbe a körbe a lakossági létesítés – például családi házra –, vagy közintézmények áramellátása is, azaz a kisegységeké. Ezzel szemben a szélerőművek a maguk 2-2,5 MW-nyi kapacitásukkal túl nagynak számítanak. És hiába térülnek meg a jelenlegi támogatási rendszerben, beruházási támogatás nem szerezhető rájuk uniós alapokból, így üzletileg sem lehet olyan jól szétteríteni a kormányközeli vagy az állami cégek közt.”
Meglepőnek nehezen mondható, hogy a napenergia-pályázatok egyik nagy nyertese egy Tiborcz Istvánhoz köthető cég. Az Eliosból 2015 májusában szállt ki a miniszterelnök veje, miután különböző magyar és európai eljárások indultak a cég sajátos pályázati sikerei miatt. De addigra már 5 milliárd forintnál is magasabb értékben nyert el közbeszerzéseket Tiborcz cége, amely a közvilágítás fejlesztésére kiírt pályázatok kétharmadát megnyerte (lásd: Kívül tágasabb, Magyar Narancs, 2015. május 14.). Az Eliost a West Hungária Bau (WHB) vette meg, de azt a sajtó és a piac továbbra is Tiborcz érdekeltségének tekinti. A szoros kapcsolatra nemcsak az utal, hogy a Gresham-palota teraszán készült fotósorozatunkban feltűnt a WHB tulajdonosa, Paár Attila is Tiborcz oldalán, hanem az is, hogy egy évvel az Elios eladása után Tiborcz többségi tulajdonos lett a WHB egyik milliárdos értékű leányvállalatában. Új szerzeményét aztán egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cégnek adta tovább.
Arra már tavalyi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, hogy az Elios – egyebek mellett – a Honvédelmi Minisztériumtól nyert több mint 400 millió forintot napenergia-termelés létesítésére, Újszilváson is belecsaptak a napelembe; a Szegedi Tudományegyetem épületeire pedig közel 620 millióért telepíthettek napelemeket. A legnagyobb sikert azonban már az idén könyvelhették el: az Átlátszó írta meg, hogy az állami tulajdonú – és egyre ironikusabb nevű – MVM Hungarowind Kft. nyílt közbeszerzést írt ki nettó 50 milliárd (!) forint értékben naperőművek építésére, amelyen a három győztes egyike az Elios és partnere lett. Még nem dőlt el, pontosan hány erőmű épülhet és hova, de az biztos, hogy uniós pénz lesz hozzá. A dokumentáció szerint a megvalósítandó naperőművek beépített összteljesítményének el kell érnie a 100 MW-ot – és azokat négy év alatt kell létrehozni.
Sorsszerű egybeesés, hogy a Tiborczhoz köthető cégekkel korábban is üzletelő, Tiborcz feleségével, Orbán Ráhellel is tárgyaló Polat pont azt a szektort választotta, amelyben Tiborcz volt cége aktivizálódott, és nagyjából ugyanebben az időszakban, a következő öt évben tervezi felépíteni saját naperőműveit. De ő persze ennél sokkal többet akar: 1000 MW-ot. A piacon otthonosan mozgó forrásaink eleve nehezen tudják elképzelni, hogy ez sikerülhet. A világ tíz legnagyobb fotovoltaikus erőműve 500 és 1500 MW között teljesít, de ezek szinte mind amerikai és kínai sivatagokban felhúzott monstrumok. De elég abba belegondolni, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 MW kapacitású – és Polat ennek a felét szeretné elérni öt év alatt. A másik aggály, hogy bár Polat cégei a szélenergiában komoly játékosok, viszont a napenergiában nincs ekkora tapasztalatuk, úgyhogy a konzorciumi partnerek megtalálása, illetve maguknak a napelemeknek a beszerzése, s főleg a kellő számú mérnök és egyéb szakember szerződtetése gondot okozhat a nem csak nálunk telített piacon.
Az viszont iparági szereplők szerint nyugodt szívvel kijelenthető, hogy 1000 MW kapacitást nem lehet 700 millió euróból kiépíteni, ez a fele vagy kétharmada a piaci árnak. Illetve, persze, ezt is lehet, ha a szerencsés vállalkozó több tízmilliárdos állami és uniós támogatásban részesül. | Napelemem, elemelem! | Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/napelemem-elemelem-106675 | 2017-10-28 15:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ügyben illetékes bírótól hivatalosan is megkapták az engedélyt, amely lehetővé teszi Portik Tamás beidézését is. Ennek technikai részleteit azonban még tisztázni kell – mondta el Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke a Magyar Hírlapnak.
Az újság hétfői száma ismerteti: Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójának és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának találkozóit vizsgáló albizottság május közepén kezdte meg munkáját, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal feloldotta a megbeszélésről készült hangfelvételek titkosságát. A bizottság eddig zárt üléseken a titkosszolgálatok munkatársait kérdezte, de ezt október közepén befejezték.
Korábban Kocsis Máté, az albizottság fideszes tagja azt mondta, javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György korábbi titokminisztert, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt és utódját, Bajnai Gordont is – hallgassák meg – emlékeztet a lap. | Politikusok jönnek a Portik-bizottságba | A Portik Tamás, olajszőkítésről ismert vállalkozó és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának találkozóit vizsgáló albizottságba körülbelül még tíz személyt idéznének be – tudta meg a Magyar Hírlap. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/28/politikusok-jonnek-a-portik-bizottsagba/ | 2013-10-28 15:55:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szeptember eleje óta több mint 46 000 cégnek és civilszervezetnek küldte el az új átláthatósági nyilatkozatot. A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után.
A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.
Az NFU.hu/atlathato oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával miden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.
A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot – áll az ügynökség honlapján. | Szegedi cégektől áll el az NFÜ | Az NFÜfeketelistáján 67 szegedi székhelyű cég szerepel, akik mulasztásuk miatt elveszíthetik a korábban megítélt támogatásokat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/29/szegedi-cegektol-all-el-az-nfu/ | 2013-10-29 16:19:00 | true | null | null | 24.hu |
“Csupa rokon az egész világ. Ez így van Magyarországon, kicsi az ország, mindenki rokon” - írta anno Móricz Zsigmond a Rokonokban, mostanában pedig a jó érzékkel házasodó férfiaknak megy jól a szekér, mint ahogy azt Mészáros Lőrinc leendő veje esetében legutóbb megállapíthattuk.
A vők élete nem mindig volt fenékig tejfel. A hagyományos értelemben vett vőség azzal járt, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszból előlépett fiatalembernek el kellett fogadnia az após tekintélyét, sőt inkább ügyes, dolgos szolgaként tekintettek rá, aki miatt nem kellett felaprózni és hozománnyal odaadni a családi vagyont. “Szélsőséges esetekben nem kapott jobb és több ennivalót, mint a cselédek, alvóhelye az istállóban volt” - olvasható a Néprajzi Lexikonban.
Színházat ért a rokoni kapcsolat
Manapság már nincs ilyen sanyarú sorsa a vőknek. Ott van például Vasvári Csaba színész, aki Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozójának, Széles Gábornak a vejeként lett ismert. A tehetős após 185 milliót tolt a közösen alapított Echo TV-be, majd 2008-ban Vasvári úgy lehetett színházigazgató a fideszeses vezetésű Székesfehérváron, hogy nem rendelkezett semmilyen releváns szakmai-vezetői tapasztalattal. Vasvárit azóta kirúgták a színháztól, és feleségétől is elvált.
A színházigazgatói szék, úgy látszik, hőn szeretett vágya a vőknek: 2010-ben kapta meg a tatabányai Jászai Mari színház vezetését Crespo Rodrigo, aki nem mellesleg az Orbán-rokon Vitézy Tamás nagyvállalkozó veje.
Zsíros hozományok
A népi hagyomány szerint egykor szigorú szabályai voltak a vőségnek: mint ahogy már utaltunk rá, csak közel egyenlő vagyonúak köthettek házasságot. Az ország első számú vője az egyenlők között minden bizonnyal Tiborcz István, akinek a családja az Orbán Ráhellel kötött házassága előtt sem állt rosszul. De a gyarapodás időszaka igazán csak a házasságkötés után jött el: az Elios Innovatív Zrt. összesen 10 milliárd forint értékben nyert el megbízásokat közvilágítás korszerűsítésre kiírt tenedereken, amíg Orbán veje benne volt tulajdonosként a cégben.
Pálffy Balázsnak sem kell aggódni a hozomány miatt. A vezérigazgatóként általa irányított Körösaszfalt Zrt. nemrég szerezte meg az ellen-Közgépnek szánt Magyar Építő Zrt.többségi részesedését, de ami ennél is fontosabb, hogy valószínűleg Pálffy lesz Orbán Viktor legjobb barátjaként ismert felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc jövendőbeli veje.
Az Országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak a veje sem panaszkodhat. Moys Zoltán az egyik tulajdonosa a Dextramedia Kft.-nek, amely 2010 óta összesen több mint 300 millióért gyártott műsorokat az MTVA-nak. Ez a cég készítette például a Hagyaték című kulturális és a Hazajáró című turisztikai magazint is. Moys személye azért is érdekes, mert a cége támogatta a Nemzeti Front nevű zenekar karácsonyi estjét, ő maga pedig a Börzsöny Akciócsoport alapítójaként korábban több éven át részt vállalt a szélsőjobboldali kötődésű Kitörés Túra szervezésében is.
Igazi villámkarriert futott be Császár Dániel Gergely, aki a jogi egyetem befejezése után alig hét évvel már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek dolgozott közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárként. Császár nem mellékesen annak a Mocsai Lajosnak a veje, aki úgy lett a Testnevelési Egyetem rektora, hogy a kormány külön miatta módosította a felsőoktatási törvényt, hogy a TF újra önálló intézmény lehessen és kinevezhessék Mocsait az intézmény élére, annak ellenére, hogy a Veszprém, illetve a magyar férfi- és női kézilabda válogatott korábbi edzőjének nincs tudományos fokozata.
Generációs kapcsolatok
Az apóst és a vejet sok esetben a közéletben való releváns részvétel köti össze. Stumpf István alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter például annak a Horváth Istvánnak lett a veje, aki a rendszerváltás előtti utolsó kormány belügyminisztere volt. Áder János köztársasági elnök annak a Herczegh Gézának a lányát vette el, aki alkotmánybíró volt, valamint az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának magyar tagja. Deutsch Tamást egy időben Deutsch-Fürnek hívták, miután feleségül vette Für Lajos, egykori MDF-es honvédelmi miniszter leányát.
A vő a népi hagyomány szerint, amennyiben a lányos családnak nem volt más gyermeke, sok esetben az asszony szülei házába költözött be: „beházasodott”, „vőnek ment” avagy „elment a lányhoz fiúnak”. Ha úgy vesszük, Gyurcsány Ferenc is ilyen genere in casa, vagyis beházasodott vő. Az exminiszterelnök felesége, Dobrev Klára révén került be az Apró családba, és azóta is közös házban él anyósával, Apró Piroskával, aki többek között Horn Gyula Kabinetirodájának volt a vezetője, de megfordult a Magyar Hitelbankban és a Budapest Airport Zrt. (akkor még Rt.) igazgatótanácsában is.
A társadalom szenvedi meg
Az úgynevezett amorális familizmus abból ered, hogy az ember a rokonaiban jobban megbízik, és jobban segíti őket, mint azokat, akikkel nincs meg ez a kapcsolat (lásd családi összefogás ereje). Ez egyrészt teljesen természetes és evolúcióra is visszavezethető emberi jelenség, ugyanakkor a politika és az üzlet határmezsgyéjén mindez nem kevés korrupciós kockázatot hordoz magában (elterelt közbeszerzések, egyénre szabott pályázati kiírások és jogszabályok)
Dél-Olaszországban figyelték meg társadalomtudósok, hogy a rokonok támogatása konkrétan gátolja a gazdasági fejlődést, mert az emberek a szűk családjuk érdekein kívül nem veszik figyelembe másokét, ezért nem alakulnak ki nyitott, win-win szituációkra épülő, megbízható gazdasági kapcsolatok. | Foglalkozása: vő | Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc mint após, Gyurcsány Ferenc és Stumpf István mint vej – megéri tehetős és befolyásos apóst választani, de van, amikor a vej túlszárnyalja neves rokonát. Magyarországon jól ismert, természetes jelenség, hogy az ember a családtagjait jobban segíti, mint azokat, akikkel nincs meg ez a kapcsolat. A politika és az üzlet határmezsgyéjén azonban ez nem kevés korrupciós kockázatot hordoz magában - mint a cikkünkben hozott példák is bizonyítják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151215_foglalkozasa_vo | 2015-12-15 16:12:00 | true | null | null | HVG |
Az önkormányzat vezetőinek "tudomására jutott a Népszabadság munkatársától, hogy a 2010-ben elfogadott, már amúgy is szigorú szabályokat megpróbálták, illetve megpróbálhatják kijátszani. Ennek megakadályozása és a kártyatermek ismerten káros közbiztonsági és társadalmi hatásai miatt is indokolt a szigorítás" – olvasható a közleményben.
Azt írták: mégis heves vita alakult ki a képviselő-testület ülésén, az ellenzéki "képviselők megkérdőjelezték a szigorítás szükségességét és annak gyorsaságát is". Hozzáfűzték: a PM, a DK és a Jobbik képviselői nem támogatták a szigorúbb szabályozást, ami érthetetlen, hiszen önkormányzati képviselőként "az lenne a feladatuk, hogy a józsefvárosiak érdekeit képviseljék, ne pedig velük szemben a szabályokat kijátszókat segítsék".
Erőss Gábor, a PM elnökségi tagja, józsefvárosi önkormányzati képviselő keddi közleményében azt írta, hogy a Fidesz a trafikoknál már bevált módszert alkalmazza kaszinóügyben is: először nemes célokra hivatkozva betiltja, aztán "a haverokat helyzetbe hozva" engedélyezi. Kedden Józsefvárosban a polgármester előterjesztésére sürgősséggel fogadtak el egy rendeletet, amely "a Vajna-féle kaszinót érintetlenül hagyja", de bármiféle konkurenciát betilt, épp a játékszenvedély káros hatásaira hivatkozva – tette hozzá.
A PM-es képviselő szerint a rendelet lényege, hogy Andy Vajna kormánybiztos kerületi kaszinójának konkurenciáját a kerület 99 százalékát lefedő tilalmi övezetet létrehozva szorítják ki Józsefvárosból. | PM: Vajna miatt nem osztanak lapot Kocsis Mátéék az új kártyatermeknek | A kártyatermek működésére vonatkozó szabályok szigorításáról döntött keddi, rendkívüli ülésén a józsefvárosi önkormányzat."Szinte egyáltalán nem nyílhat új kártyaterem Józsefvárosban" – írják az erről szóló közleményben. A PM szerint a szigorítással Andy Vajna kerületi kaszinójának konkurenciáját akarják kiszorítani a kerületből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151215_pm_vajna_kartyaterem_joszefvaros | 2015-12-15 16:35:00 | true | null | null | HVG |
Vérlázító a döntés, hogy valamennyi minisztérium és háttérintézményeik azonnali hatállyal mondjanak fel minden szerződést a céggel - közölte Gréczy Zsolt, a DK szóvivője.
Szerinte a zenész-énekes Kovács Ákos az elmúlt napokban több, a magyar választók egy részét jelentősen felháborító kijelentést tett. A Magyar Telekom arra hivatkozva, hogy e kijelentések nem egyeztethetők össze a társaság nézeteivel, kultúrájával, sőt azokkal kifejezetten ellentétesek, ezért úgy döntött, hogy megszünteti Kovács Ákos szponzorációját.
Ez a döntés a DK szerint két magánszereplő, egy magánszemély és egy magánvállalat vitája, ügye. A magyar kormány ebbe a vitába avatkozott be, nyíltan megfenyegette, majd bünteti a társaságot, közhatalmát törvényellenes módon magánvitában használva - jelentette ki Gréczy Zsolt.
A DK továbbá írásbeli kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz arról, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek minden telekomos szerződés felmondása - közölte. | Feljelentést tesznek a Telekom-szerződések miatt Gyurcsányék | A Demokratikus Koalíció hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a Magyar Telekom Zrt-vel történt szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot - közölte Gréczy Zsolt, a párt szóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151217_Feljelentest_tesznek_a_Telekomszerzodese | 2015-12-17 16:41:00 | true | null | null | HVG |
Az elsőrendű vádlottat, a gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézmény egykori igazgatóját, Z. Andrást 211 rendbeli hivatali visszaélés, 71 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 166 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondták ki bűnösnek. A börtönbüntetés végrehajtását öt évre felfüggesztették.
A vádirat szerint Z. András a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatójaként 2007-ben és 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött egy céggel, amely személyenként, félévenként negyvenezer forintot fizetett azért, hogy az intézmény az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosítsa az érettségi megszerzésének lehetőségét. A cég 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést.
A képzés a közoktatási intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, az intézményben nem alkalmazták a jelentkezés rendjére vonatkozó szabályokat, a hallgatóknak nem kellett beiratkozniuk, és egyedi kérelem nélkül, egységesen engedélyezték az egyes évfolyamok előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítését.
A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, a tanítási év végén a tanulóknak osztályozóvizsgát kellett volna tenniük, ehelyett azonban az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki, amelyet minden esetben legalább elégséges osztályzattal értékeltek.
A Gyulai Törvényszék szerint a másodrendű vádlott, az általános igazgatóhelyettes 22 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 221 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott és három évre eltiltották a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától.
A harmadrendű vádlottat, aki a felnőttképzést 2008 augusztusától vezette, 234 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtották és egy évre eltiltották a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától.
A többi húsz vádlottat, osztályfőnököket és szaktanárokat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, rájuk 36 ezer és 198 ezer forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabtak ki.
A törvényszék kitért rá, hogy azok a szaktanárok, akik az osztálynaplók hamis kitöltésében vettek részt, bűnsegédnek minősülnek, míg az osztályfőnökök - akik ennek alapján kiállították a törzslapokat és bizonyítványokat - társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást valósítottak meg.
A pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, részben olyan tantárgyakat is igazoltak, amelyeket az adott évfolyamon nem oktattak, és évközi érdemjegyeket írtak be a naplókba. A naplókat az osztályfőnöki teendőket ellátó vádlottak részben újraírták, részben pedig szabálytalanul kijavították. Olyanoknak is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben.
Az érettségi vizsgára jelentkezés egyetlen feltétele a 9-11. évfolyamra fizetendő képzési díjak kiegyenlítése volt, miközben az előírások szerint négy évfolyamos képzés esetében a 9. és 10. évfolyamon a középiskolákban ingyenesen vehetők igénybe a tanórák.
Az oktatási intézmény 211 tanulót jelentett le így az érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe. A büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe vette, hogy időközben az elévülési időt meghaladó idő telt el, és azt is, hogy a vádlottak önhibájukon kívül hosszabb időn át álltak büntetőeljárás hatálya alatt - írták a közleményben. | Hamis érettségik százai miatt ítéltek el egy volt iskolaigazgatót | Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától a hamis érettségik szervezése miatt megvádolt egykori gyulai iskolaigazgatót csütörtöki, elsőfokú ítéletében a Gyulai Törvényszék. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151217_Hamis_erettsegik_szazai_miatt_iteltek_ek | 2015-12-17 16:45:00 | true | null | null | HVG |
Szerinte azért tűnt hitelesnek a felvetés, mert az ajánlat ismertetője egy olyan kormányközeli szervezetre hivatkozott, amelyről hihető volt, hogy ilyesmiben el tud járni. Torba Tamás az interjúban hangsúlyozta, nem lobbista.
"A Bunge Zrt.-vel egy kommunikációs megbízási szerződés keretében álltam kapcsolatban 2012 elejétől. A szerződés arra irányult, hogy kommunikációs eszközökkel próbáljuk meg kezelni az étolajpiacon tapasztalható, nagymértékű áfacsalásokból eredő piaci zavarokat. A hazai üzletekben forgalmazott étolaj közel fele áfacsalt termék volt, így a kereskedők nagyon olcsón tudták forgalmazni, viszont ellehetetlenítették annak a cégnek a termékeit, amely a jogszabályokat betartva gyártott és forgalmazott étolajat Magyarországon. Ami egyértelműen piacvesztést jelentett számára" - magyarázta.
Azt is elmondta, hogy a vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolt Tábor Viktorral úgy ismerkedett meg, hogy többet akart megtudni a kormány és a különféle cégek közötti stratégiia szerződések hátteréről. "Felmerült, vajon érdemes lenne-e erről többet megtudni. Ezzel a kérdéssel egy olyan ismerősömhöz fordultam, akiről úgy tudtam, hogy széles körű kapcsolatrendszerrel bír olyanok között, akik erre a kérdésre meg tudják adni a megfelelő választ. A válasz az volt, hogy stratégiai megállapodást ugyan nem kívánnak kötni, de el tudják intézni, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen" - idézte Torba Tamást a Magyar Nemzet.
Bő egyéves nyomozás után vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy meg nem nevezett budapesti férfival szemben az amerikai kitiltási botránnyal összefüggésben. Vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják, miután állítólag kétmilliárd forintot kért a Bunge étolajgyártó amerikai cégtől azért, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Így az amerikai cég konkurenseinek sem érte volna meg az áfacsalás. Az ügyészség megfogalmazása szerint a mostani vádlott a Bunge lobbistájával tárgyalt, és Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét említette, mint akinél közbenjárna. Az ügyészség ugyanakkor állítja, nincs kapcsolat Heim és a vádlott között.
Bár az ügyészség nem közölte név szerint, ki ellen emelt vádat, a hvg.hu kiderítette, hogy az ügyészség leírása a vádlottra Tábor Viktorra, az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. egyedüli tulajdonosára és egyik ügyvezetőjére illik. | Kitiltási ügy - felfedte magát a lobbista | Nem lobbizott, hanem az étolajgyártással foglalkozó Bunge amerikai cég megbízásából az áfacsalás megszüntetésében próbált segédkezni, s ekkor juttatták el hozzá az áfacsökkentésre vonatkozó, kétmilliárd forintos ajánlatot – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Torba Tamás közgazdász. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151219_Kitiltasi_ugy__felfedte_magat_a_lobbista | 2015-12-19 16:53:00 | true | null | null | HVG |
Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal.
„Erre most nagy meglepetésként az jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb számában, hogy a Miniszterelnökség – amit Rogán Antal nagy riválisa, Lázár János vezet – nettó 6,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött Csetényi Csaba cégeivel kommunikációs feladatok ellátására” – írja tehát az atlatszo.hu.
„A megbízás két részből áll össze:
1, kreatív tervezési és gyártási feladatok, nyomdai feladatok, médiavásárlás: 5,34 milliárd forint
2, PR- feladatok, rendezvényszervezési feladatok, közvélemény- és piackutatás: 1,15 milliárd forint
A július végén kiírt nyílt közbeszerzésen egyébként nem volt semmiféle verseny, mert Csetényi Csaba cégein kívül senki más nem tett ajánlatot.” | Most Lázár Jánostól kapott 6,5 milliárdnyi közpénzes megbízást Rogán Antal szomszédja | Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/most-lazar-janostol-kapott-egy-65-milliardnyi-kozpenzes-megbizast-rogan-antal-szomszedja-106857 | 2017-10-04 17:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ország legtehetségesebb gázszerelője, úgy tűnik, újabb területen hódít, most épp vízközmű-megatenderen keresi magát hülyére nyeri sorra a zsíros megbízatásokat. A Magyar Nemzet vette észre a közbeszerzési adatbázisban, hogy az állami NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. eddig mintegy 70 milliárd forintnyi szerződést kötött főként kormányközeli vállalkozásokkal, melyből több mint 23 milliárd forintnyi megbízás jutott a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégeknek. Többek között a felcsúti polgármester családi cége és az Euroaszfalt Kft. konzorciuma Bicske, Eger és Gyöngyös környékén is végez majd vízközműmunkálatokat. Azt persze már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az összesen 420 milliárd forintnyi beruházásnak még csak a 15 százalékát osztották szét, és hogy az eddigi megbízásokat az előre becsült ár mintegy másfélszereséért kapták meg.
A teljesen átláthatatlan gigatender Brüsszelnek is szúrja a szemét, ezért már nyáron vizsgálatokat indítottak az uniós auditorok, amikor is azt állapították meg, hogy a közbeszerzési irányítási és ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá. Jövő héten újabb ellenőrzés várható.
Mészáros Lőrinc vagyona 105 milliárd forint a Forbes szerint
Tavaly még csak 35 milliárdja lehetett a felcsúti csodaembernek. Megjelent a Forbes leggazdagabb magyarokat tartalmazó listája, e szerint pedig Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc gazdagodott a legjobban 2017-ben. A volt gázszerelőnek 2010 előtt még csak egy cége volt, most már 121 van a birtokában. | Az ország legsikeresebb vállalkozója most épp a vízközműtendereken hasít | Az ország legtehetségesebb gázszerelője, úgy tűnik, újabb területen hódít, most épp vízközmű-megatenderen keresi magát hülyére nyeri sorra a zsíros megbízatásokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-orszag-legsikeresebb-vallalkozoja-most-epp-a-vizkozmu-tendereken-hasit-107707 | 2017-11-17 18:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyedüli indulóként a tervezettnél majdnem egymilliárd forinttal drágábban kötött keretmegállapodást a Penta Általános Építőipari Kft. a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzattal, derült ki az európai uniós Közbeszerzési Értesítőből.
Az mno.hu azt írja, 4 milliárd forintba került volna eredetileg a kivitelezés. Mélyépítési, tájépítési, kertészeti, környezetrendezési munkák elvégzésére kötött szerződést a céggel a Pokorni Zoltán igazgatta Hegyvidéki Önkormányzat.
A Penta a XII. kerületben most a parkokat (utak, járdák, terek, térburkolatok, kerékpárutak, közvilágítás, zöldterület, kertészet) veszi kezelésbe.
Ahogy az atlatszo.hu is megírta, a Penta a közpénzből felhizlalt építőipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A főképp önkormányzatoknak dolgozó gödöllői cég 2014−2015-ben például – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint közbeszerzést nyert el, köztük a belvárosi Szervita tér egy részének burkolását.
De ez nem minden. Ez a cég újítja fel a Fidesz alma materét, a Bibó Szakkollégiumot is. A Penta Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével közösen 1,7 milliárd forintért borászati üzemet épít Tokaj környékén. | Csupán egymilliárddal lesz drágább a parkrendezés | A Penta a közpénzből felhizlalt építőipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csupan-egymilliarddal-lesz-dragabb-a-parkrendezes-107490 | 2017-11-07 18:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tűzoltó leszel, vagy katona? Vagy vadakat terelő juhász?
Még jó, hogy Mészáros Lőrincnek nem kellett választani, mert kiderült, hogy a gázszerelés a legváltozatosabb és legsokrétűbb szakma a világon. Aki ugyanis ehhez ért, az aztán mindenhez. A milliárdos vízközműtender valószínűleg meghozta a Mészáros &Mészáros Kft. kedvét a vízügyekhez, most ugyanis a Mosoni-Duna torkolati szakaszának rendezésére nyert 21, 5 milliárdot – írja a Magyar Nemzet.
A közbeszerzést a felcsúti polgármester cége a Kötiviép’B Kft.-vel közösen nyerte el, a feladat pedig nemcsak a meder kikotrása, de a tervek szerint áthelyezik az egyik csatornaágat, hajózsilipeket alakítanak ki, de kiszolgáló építményt is felhúznak, feltöltik a partszakaszt és Torda szigetére árvízvédelmi gátat is építenek,... Minderre 41 hónapjuk van, tehár 2021-ig itt is biztos lesz munkájuk. | Újabb uniós milliárdok Mészárosnak | Tűzoltó leszel, vagy katona? Vagy vadakat terelő juhász? Még jó, hogy Mészáros Lőrincnek nem kellett választani, mert kiderült, hogy a gázszerelés a legváltozatosabb és legsokrétűbb szakma a világon. Aki ugyanis ehhez ért, az aztán mindenhez. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-unios-milliardok-meszarosnak-108289 | 2017-12-18 18:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokon született ítéletét szerdán a Kúria, így a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezmények (tao) jóvoltából hozzájuk érkező összeg egy részéből. Az ügy azért került a Kúria elé, mert az idén februárban hozott jogerős bírósági ítéletet sem fogadta el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, és a döntés felülvizsgálatát kérte.
A pert még 2015-ben a Demokratikus Koalíció (DK) indította, mert a Mészáros Lőrinc által vezetett sportklub nem teljesítette a párt – ma már közel két éve beadott – hivatalos adatigénylését, és nem mutatta meg, hogy mire költötték a 2013. január és 2015. november 26-a között kapott tao-támogatásokat. A Fővárosi Ítélőtábla korábban még arra hivatkozott, hogy azért kell megmutatni a szerződéseket, mert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el, és ezt még az alapító okiratában is lefektette. Szerdai állásfoglalásában ezt egészítette ki a Kúria – több más mellett – azzal, hogy álláspontjuk szerint a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából az egyesületekhez érkező összegek közpénznek minősülnek, hiszen abban az esetben, ha nem él a felajánlás lehetőségével egy adott vállalkozás, az államkasszában landolnának ezek az pénzek. A Kúria azt is megemlítette, hogy korábban már az Európai Bizottság is közpénznek minősítette a tao-forrásokat.
Sorozatos döntések
Néhány héten belül ez már a második olyan döntés a Kúria részéről, amelyet a társaságiadó-kedvezményekkel kapcsolatban hozott. Az ország legfőbb bírósági szerve októberben a Transparency International (IT) által indított eljárás kapcsán mondta ki, hogy a tao „közpénzjelleggel bír”. Az IT a tao-támogatások nyilvánosságáért a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát perelte, de ők nem a klubok által kapott pénzek elköltésére voltak kíváncsiak, hanem arra, hogy melyik vállalkozások ajánlottak fel ilyen jellegű támogatásokat, és összesen mennyit. Miután a minisztériumok kiadják az adatokat, erősödhet az a gyanú, amely szerint a nagy építőipari cégek számára erősen ajánlott, hogy tegyék meg a megfelelő tao-ajánlásokat, ha tartósan sikerrel szeretnének szerepelni a nagy állami közbeszerzési eljárásokon.
Mészáros Lőrincnek is jut?
Miután a Demokratikus Koalíció által kiperelt adatokat és a dokumentumokat átadják Mészáros Lőrincék, végre kiderülhet, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban kik kaptak megrendeléseket az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémiától, kiket bíztak meg egyebek közt pályaépítésekkel, de a legkisebb értékű számlákat és az azokhoz tartozó szerződéseket is meg kell mutatni, ha azokat részben vagy teljesen a Felcsútra érkező tao-támogatások terhére kötötték. Nem kis összegről van szó, hiszen az MLSZ adatbázisában szereplő összesítések alapján készített becsléseink szerint nagyjából 5-6 milliárd forintnyi tao-pénzt költhettek el Felcsúton a perben szereplő időszakban. Ez nem kevés pénz, de kevesebb mint a fele annak a több mint 14 milliárd forintnak, amely a tao-rendszer fennállása óta napjainkig Felcsútra került.
Az 5-6 milliárdból (is) juthatott Mészáros Lőrinc valamelyik cégének, ugyanis több jel utal arra, hogy az időközben az ország egyik leggazdagabb emberévé lett vállalkozó családi érdekeltségein keresztül is részt vesz a klub mindennapi működtetésében. Orbán Viktor barátjának – sok más mellett – autójavítással foglalkozó egyik vállalkozása telephelyén rendszeresen ott állnak a Puskás Akadémia buszai, de információink szerint Mészárosék biztosítják az aréna VIP-páholyában a büfét, az akadémistáknak Felcsúton épített Letenyei Lajos Szakközépiskola és Szakiskolában, és a felcsúti kisvasút egyik állomásán is ők felelnek az ellátásért. A felcsúti polgármester cégeinek különböző autóit többször láttuk már az akadémia területén végzett építkezéseken is.
Szorul a hurok
A Kúria mostani döntései azért is nagy jelentőségűek, mert a már 2011-től létező társaságiadó-kedvezményből származó összeg – amely összesen 300 milliárd forintnál is magasabb – a kormány szerint nem minősül közpénznek. Az indoklások között leggyakrabban előforduló érv az, hogy azért nem közpénz a tao, mert az adókedvezmény jóvoltából a cégek által felajánlott pénzek így nem folynak be közvetlenül az államkasszába. Orbán Viktor korábban azt is mondta, hogy „a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntik el, hogy hova adják”, ezért a tao nem közpénz.
A felcsúti akadémia ellen indított eljárás után többtucatnyi pert kezdeményezett a Demokratikus Koalíció, amelyben egy rakás sportegyesület esetében derülhet ki, mire és hogyan költötték el a nekik felajánlott összegeket. Több ügyben már megszületett a másodfokú ítélet: így a Mezőkövesdet és a Ferencvárost működtető gazdasági társaságot is arra kötelezték, hogy mutassa be az elszámolást – előbbit a NAV-elnök Tállai András, utóbbit a szintén fideszes Kubatov Gábor vezeti. Ezek után ők – és majd a többi egyesület is – nagy eséllyel csak az időhúzás miatt kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától, amelyről nehéz elképzelni, hogy az utóbbi hetek állásfoglalásai után megváltoztatná a szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy közpénz-e a tao vagy sem. | Döntött a Kúria: Mészáros Lőrincék nem titkolhatják tovább, hogy Felcsúton mire költötték a tao-milliárdokat | A Puskás Akadémiának ki kell adni a szerződéseket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-kuria-meszaros-lorincek-nem-titkolhatjak-tovabb-hogy-felcsuton-mire-koltottek-a-tao-milliardokat-107637 | 2017-11-15 08:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Máig késik a hazai kórházakba szánt számos lélegeztetőállomás, új ágyak, mikrobiológiai laborberendezések és aneszteziológiai munkaállomások szétosztása azért, mert a beszerzésekért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) – legalábbis az eljárások mai állása szerint – törvénysértésen kapták. Az ÁEEK-t olyan vállalkozások jelentették fel, amelyek egyebek közt azt gyanították, hogy a kiírásokat szándékosan úgy alakította a kórházellátó, hogy azok egy bizonyos beszállítói körnek kedvezzenek. Csak 2017-ben öt nagyobb értékű beszerzés miatt döntött úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), hogy pénzbírságot is kiszab: a büntetések összértéke pontosan 100 millió forint, igaz, a kórházellátó minden KDB-határozatot megtámadott a bíróságon. Csakhogy a bírósági eljárások miatt még tovább húzódnak az érintett egészségügyi beszerzések.
Az egyik legnagyobb büntetést, 50 millió forintot azután szabta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy az ÁEEK érvénytelennek minősítette az egyik közbeszerzési eljárását, amely során 1,723 milliárd forintot szántak arra, hogy kórházaknak vegyenek egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket. Az ezt részletező közbeszerzést azután vonták vissza, hogy a GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, miközben az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést. A kórházellátó döntését a GE megtámadta a Közbeszerzési Hatóságnál, és mivel az ÁEEK nem tudta érdemben megmagyarázni, miért kaszálták el az első közbeszerzést, kaptak egy 50 millió forintos büntetést.
Dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója
Mint megtudtuk, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a fenti beszerzés levezényléséhez külsős közbeszerzési tanácsadó céggel szerződött, és ugyanígy tettek másik négy olyan beszerzés során is, amelyek törvénytelenség gyanúja miatt pénzbírsággal végződtek. A csak 2017-ben beszedett 100 millió forintos bírság többségét olyan meghiúsult közbeszerzések után kapta az ÁEEK, amelyhez a Juratio Közbeszerzési, Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-vel szerződtek. Csak ez a cég eddig 185,6 millió forint értékű megbízást kapott a kórházellátótól. A lapunknak elküldött adatokból kiderült, hogy az 5 millió forintos büntetéssel és egyelőre eredménytelenül záródott aneszteziológiai munkaállomások beszerzéséhez adott szaktanácsadásért cserébe a Juratio 15,2 millió forintot kap az ÁEEK-tól. A többi megbízást mutató soroknál nem szerepel, hogy melyik közbeszerzési tanácsadásért kapták az ott feltüntetett összeget, de azt tudjuk, hogy az összesen 100 millió forintos bírsággal záruló közbeszerzések közül 90 milliót olyanoknál szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelyeknél a Juratio működött közre. (Hangsúlyozzuk: a bíróság még felülbírálhatja e döntéseket, illetve az összegeket.)
Fontos részlet, hogy a kórházellátó alá tartozik az állami tulajdonban lévő Egészségügyi Szolgáltató Zrt. (ESZ), amely elvileg azért működik, hogy közbeszerzési szolgáltatásokat nyújtson az ÁEEK-nak és az általa fenntartott intézményeknek.
Arról, hogy ennek ellenére miért költ el rengeteg pénzt külsős közbeszerzési tanácsadókra az ÁEEK, és mi az igazi gond azzal, hogy több beszerzést is elkaszált a Közbeszerzési Döntőbizottság, a már az újságárusoknál megtalálható friss Magyar Narancsban olvashat.
Magyar Narancs – Archívum részletes
Ha Charles Dickens és Bram Stoker közösen megírták volna a nagy viktoriánus regényt, az vajon felülmúlná Az essexi kígyót? – tette fel a kérdést Sarah Perry művének egyik lelkes angolszász méltatója, és a magyar recenzens a szokottnál is furcsábban érzi magát az ilyen és ehhez hasonló, többnyire zajosan elismerő kritikák valóságos bokrétájával szembesülve. | A kórházellátó egy rakás közpénzt fizetett külsős tanácsadóknak | Ráadásul ezért a döntésért még egy jókora büntetés is járt. Megérte, nem? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-korhazellato-egy-rakas-kozpenzt-fizetett-kulsos-tanacsadoknak-akik-megmondtak-hogy-ne-vegyenek-700-millio-forinttal-olcsobb-lelegeztetogepeket-108727 | 2018-01-13 09:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkorona sétány építése közben a nyírmártonfalvai polgármester. A fideszes Filemon Mihály szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat. Az alföldi településeken dübörög a lombkorona sétány építési láz, még a térség országgyűlési képviselője, Tasó László is építtetett egyet. Videóriport.
Ahhoz, hogy megtaláljuk az uniós pénzek felesleges elköltésének eme újabb remekművét, Debrecentől körülbelül még 30 kilométert autózunk keletre. Nyírmártonfalván, egy kétezer fős település külterületén valósult meg a lombkorona sétány, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában. Ott tartózkodásunk során csak egy kutyával találkozunk, aki az útról nézte a messziről jött érdeklődőket.
A lombkorona sétány kivitelezése nettó 60 millió forint uniós forrásból valósult meg, az építkezés közben azonban kivágták a fákat. Nemcsak néhányat, hanem az egész erdőt tarra vágták körülötte, erről tanúskodnak a helyszínen otthagyott tuskók. Pedig az eredeti tervek szerint az 50 méter hosszú sétányt a fák lombkoronájának szintjébe álmodták meg.
„Mindenkinek eljön az a pont az életében, amikor azt érzi, hogy felért a csúcsra, abba lehet hagyni. Az elmúlt években igyekeztem olyan helyszíneket bemutatni, amik képileg is megmutatják azt az iszonyatos szervezett lopást, ami az elmúlt 10 évben az európai uniós pénzekkel történt. Én úgy gondolom, hogy ennél szebb helyszínt, ennél szimbolikusabb helyszínt nemigen fogunk találni” – mondta Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, aki szintén a saját szemével akarta látni a lombok nélküli lombkorona sétányt.
A beruházásra mint magánszemély Filemon Mihály, a falu polgármestere nyerte el a támogatást. A lombkorona sétányt az uniós adófizetők állják, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt. Az uniós pályázati nyilvántartás szerint a támogatást 2021-ben ítélték neki oda, a kérelmet még 2018-ban nyújtotta be. Filemon Mihály 2019 óta polgármester Nyírmártonfalván.
A közbeszerzési értesítőben a VP4-8.5.2-17 azonosítójelű uniós felhívást tüntetik fel mint forrást. Az uniós támogatások keresőjében viszont a Filemon-féle lombkorona sétányt a Széchenyi 2020 VP program alatt a VP-8.5.1-17 azonosító alatt találjuk.
A telek szintén a fideszes polgármesteré. Ha megnézzük a 16,5 hektáros telek tulajdoni lapját, akkor ott Filemon Mihály nevét találjuk.
A közbeszerzési értesítőben rosszul tüntetik fel a lombkorona sétányhoz tartozó helyrajzi számot. A dokumentumban a megvalósítás helyszíneként a 078/9 helyrajzi szám szerepel. Az egyik módosításban jelzik is, hogy a helyes a 078/13-as szám lenne. A 13-as végű földrészlet az ingatlanok 2017-es összevonásából jött létre.
Az olvasónktól kapott képek arról tanúskodnak, hogy 2022 februárjában még megvoltak a fák. A Google Earth műholdfelvételei szerint is erdő volt a területen; a fákat tavaly nyáron termelték ki. A közbeszerzési értesítőben jelezték is azt a problémát, ami fellépett a lombkorona sétány építése közben. „A teljesítési helyen időközben tarvágás történik, ezért a területen 2022.06.01.-től 2022.08.31-ig munkavégzés nem történhet.”
Maga a lombkorona sétány is csak egy tákolmány. A rétegelt fenyőből készült építmény a látogatásunkkor nem volt lekezelve. A lépcső falécein pedig már repedések jelentek meg, a fokok sincsenek rendesen alátámasztva, így ha azokra rálépünk, meghajolnak.
Egy pihenő is épült a beruházás során: két darab oldalról nyitott fapavilon padokkal és asztalokkal. Minőségbeli problémákat itt is bőven találunk. Az egyik épület tetején a szél már megbontotta a palát. Két pottyantós budi is épült, a bódék üresek, nincs bennük WC. Az illemhely előtt ugyan lyukakat ástak ki, azonban azokkal sincs még összeköttetés. A telekre sporteszközöket és játékokat is kiraktak. Tíz biciklitároló és négy darab interaktív tábla is belefért a büdzsébe.
A látottak alapján felmerül, hogy egyáltalán készen vannak-e? A közbeszerzési értesítő szerint: igen. A projekt ott „erdei ökoszisztémák funkcióinak fejlesztése” címszó alatt fut. A teljesítési határidő 2022. december 9., a kivitelező egy nyíregyházi cég, a HCInternational Kft. volt.
A térség országgyűlési képviselője is épített egyet
Nem csak a polgármester látta meg a környéken az uniós lombkorona sétány építésében rejlő potenciált.
A szomszédos településen Nyíradonyban a vármegyei önkormányzat fideszes alelnöke, Tasi Sándor is kapott erdei kirándulóhelyre, tájházra és lombkoronaösvényre bruttó 61,5 millió forint támogatást. A politikus egyben a Dél-Nyírség Erdőspuszták Leader Egyesület elnöke is. (Az országszerte megalakult leaderek az unió legrégebbi pénzosztó programjai.)
Tasi Sándor lomkorona sétányát is megnéztük. Egy fiatal telepített erdőbe építették, az erdei földútról lehet felmenni rá. Van lejárata is, ami a semmibe vezet, tehát érdemes inkább visszafordulni a végén. Jó hír, a pottyantós WC itt működésképes.
Tasi Sándor megspékelte még a pályázatot egy lószárnyékkal is. „A tervezett lószárnyék egy fedett, oldalról nyitott, három oldalról korláttal körülvett építmény, mely lovaglás közbeni pihenésre nyújt lehetőséget a lovak számára eső és nap elleni védelemként” – írják a közbeszerzési értesítőben. A dokumentumban külön feltüntetik, hogy a lószárnyék 6,7 millió forintba került, ugyanis ez a papírozás szerint nem uniós támogatásból valósult meg, hanem önerőből. A hat akácfarönkön álló pihenő közel 7 milliós ára azonban az egész projekt kapcsán felébreszti a túlárazás gyanúját a laikus nézelődőben.
A legnagyobb hal a környéken, aki lombkorona sétány építésbe kezdett, kétségtelenül Tasó László, ő nem más, mint a térség fideszes országgyűlési képviselője.
A politikus szintén kapott bruttó 64 millió forintot erdei kirándulóhelyre és lombkorona ösvényre Nyíradonyban. A látogatásunk nagy port kavarhatott a környéken, másnap Tasó László egy imázsfilmet rakott ki a Facebook oldalára az ösvényről.
A találatok között szerepel egy másik nyírmártonfalvi beruházás is, a petőrészi kirándulóhelyre Balázs László kapott bruttó 68,5 millió forint támogatást. Ő nem épített lombkorona sétányt, a faháznak viszont lett oldala.
A közbeszerzési értesítő szerint ugyanaz a kivitelező cég, a HCInternational dolgozott a sablonszerűen megvalósuló beruházásokon Filemonnak, Balázsnak, Tasinak, és Tasónak is.
A játszótérépítő cég tulajdonosa Holp János. 2021-ben a 280 milliós nettó árbevételük 50 milliós nyereséggel társult. A 2022-es évre vonatkozó beszámolóját a cég még nem tette közzé.
Korábban kilátóépítésben látták meg a lehetőséget
Mindegyik sétány mellett található egy-egy kilátó is. Ez sem véletlen. A 2010-es években ugyanis ezekre lehetett uniós pénzt kapni. Az alföldi településeken mi másra is van szükség, mint kilátókra – a Google térképén csak Nyírmártonfalva környékén 5 darabot is találni.
Három kilátót néztünk meg, uniós támogatásról szóló táblát egyik helyen sem láttunk. Filemon Mihály telkén található a Telekhegyi kilátó. A túrázókat köszöntő táblán a támogatás kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik rendeletét említik. Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeit tartalmazza.
A 2015-ben épült Kokashegyi kilátónál Tasi Sándor írta alá a táblát, a Dinnyési kilátónál Tasó László, Balázs László neve pedig a Petőrészi kilátónál olvasható, ami szintén 2015-ben létesült.
A Hír Tv Célpont című műsorában 2017-ben egy könyvtári közmunkás azt nyilatkozta, hogy a kilátóján 5 millió volt a haszna. Azért csak ennyi, mert ő keményebb fából csináltatta, hogy időtálló legyen, mások beérték puha fenyővel is, az ugyan hamarabb szétrohad, de akár 10 milliós hasznot is hozhatott.
Nem büszkélkednek a vendégházon az uniós táblával
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel felkerestük a polgármestert a hivatalban. Szerettük volna megtudni, hogy miért magánszemélyként pályázott, és hogy már a kész állapotát láttuk-e a sétánynak. A polgármester 2022-ben közel félmilliárd forintot nyert el erdősítésre.
A hivatalban arról tájékoztattak minket, hogy telefonon egyeztettek a polgármesterrel, aki épp Debrecenben tartózkodik, azt nem tudja megmondani, hogy mikor jön vissza. A polgármesterrel korábban próbáltuk e-mailben is felvenni a kapcsolatot, de arra sem válaszolt. Hadházy Ákossal így a vendégházánál próbáltunk szerencsét, amire szintén mint magánszemély kapott uniós támogatást.
Filemon Mihály 2018-ban a vendégházával szerepelt a hírekben, ugyanis 47,6 millió forintot ítélt oda neki az EU a szálláshely építésére. Filemonról az Index azt írta, akkoriban ő volt a nyírmártonfalvai önkormányzat egyetlen fideszes képviselője, mindenki más független, a polgármester pedig MSZP-s volt. A településen csak ő nyert pénzt. A Léna Vendégház építése a műholdfelvételek szerint 2018-ban elkezdődött, a helyszínen már a kész vendégházat láttuk.
A polgármestert nem találtuk otthon, egy másik házból egy idő után egy közeli családtagja jött ki.
Hadházy Ákos szóvá tette, hogy a vendégházra nincs látható helyen kihelyezve az uniós támogatás tényéről szóló tábla, pedig az kötelező. Az utcáról mi is benéztünk az ingatlanra, táblát mi sem találtunk.
A nő az országgyűlési képviselő felvetésére azt mondta, hogy „Megvan a tábla, el van helyezve”, „Megnézhetjük?” – kérdezett vissza a képviselő. „Nem szeretném, legyen szíves üljön be az autóba”– válaszolta a nő.
A polgármester rokona azt is megtiltotta, hogy a képviselő a kerítés nélküli telekre lépjen. Majd hosszú vitázás után egyszer csak egy rövid időre bement a vendégházba, kijött, és azt mondta: „Kedves uram, fáradjon már oda!”; majd a vendégház túloldalára kísérte Hadházyt, ahol a szállás egy távoli ablakába kihelyezett táblára kezdett mutogatni.
„Szia Misi!” – hívta fel a nő Filemon Mihályt. „Nah, mondja, mit akar tőle?” – kérdezte Hadházyt.”
„Az európai uniós támogatásokról szeretnénk kérdezni” – mondta az országgyűlési képviselő.
„Én is úgy gondolom, hogy semmi köze hozzá – mondta a telefonba a nő. „Viszontlátásra”.
Szöveg: Zsilák Szilvia; Videó: Bodoky Bence | Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben | Kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkorona sétány építése közben a nyírmártonfalvai polgármester. A fideszes Filemon Mihály szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat. Az alföldi településeken dübörög a lombkorona sétány építési láz, még a térség országgyűlési képviselője, Tasó László is építtetett egyet. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/23/tarra-vagtak-az-erdot-az-unios-tamogatasbol-epult-lombkorona-setany-epitese-kozben/ | 2023-03-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be.
Ez a makettpark Mórahalmon található, a történelmi Magyarország ötven emblematikus épületét az 1910-es állapotnak megfelelően, méretarányosan mutatja be.
A beruházás 2010-ben indult, eredetileg 648 millió forintból. Ebből 550 millió forint lett volna a támogatás, nagyobbrészt uniós, kisebb arányban hazai forrásból. A létesítmény végül, ha nem is határidőre és a tervek szerint, de elkészült, megálmodói és építői azonban félrevezették a hatóságot a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata szerint, mert menet közben készre jelentettek olyan munkafázisokat is, amelyek a valóságban még nem voltak készen, csak hogy fölvehessék a támogatás következő részletét, és jó néhány makett nagyon silány minőségben készült el. A támogatás felhasználását ellenőrző szervezet meg is bírságolta a beruházást, elvonva a támogatás 25 százalékát. Végül pedig, mivel úgy ítélte meg, a projekt meghiúsult, vissza akarta kérni a teljes összeget. Ebből végrehajtási ügy lett, az elkészült, és már működő parkot árverésen 49 millió forintért Mórahalom önkormányzata vette meg, és működteti, máig.
Az öt vádlott – az önerő előteremtője, az ötletgazda, a kivitelezők és a műszaki ellenőr – közül a harmad- és az ötödrendű beismerte a bűnösségét a vádirat szerint, a negyedrendű vádlott a nyomozás idején szintén így tett, majd azt a vallomását visszavonva amellett tartott ki, hogy ártatlan, az első- és másodrendű vádlottal együtt.
Ők hárman úgy ítélték meg, elsősorban a hatóság magatartása vezetett oda, hogy így járt a projekt, mert vonakodott elismerni a beruházás biztosítékát, és a kifizetésekkel is késett. Ez pedig, hogy hamarabb készre jelentenek bizonyos fázisokat, napi bevett gyakorlat az építőiparban. A park ötletgazdája és – az árverésig – működtetője, D. I. néltánytalannak is nevezte az eljárást, mondván, a park végül működött, 2016-ban 20 ezer látogatója volt. Hivatkozott L. Simon László államtitkár 2015-ös köszönő levelére, amelyben a politikus azt írta a parkról, „az eredmény lenyűgöző lett”. Szintén D. I. beszélt arról, hogy szerinte a parkot a politika lehetetlenítette el, valakiknek megtetszett, és meg is szerezték.
Kizárásos alapon Mórahalom önkormányzatára gondolhatott. Erre a mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán reagált.
A Gaudi Tibor bíró vezette tanács a védőbeszédek napján, február 28-án, kedden Varga István ügyvédtől – korábbi kormánypárti országgyűlési képviselőtől –, az elsőrendű vádlott B. S. védőjétől hallhatta, hogy a vádirat korrekt munka, de látszik benne az a poroszos mentalitás, hogy ha már belekezdett a munkába, mutasson is föl valamit. Megjegyezte, a Iustitia-szobrokat le kellene szedni ott, ahol még vannak, mert a bírói meggyőződés elvének jóval nagyobb jelentősége kezd lenni a bíróságokon, mint az igazságosság elvének. Varga István saját bevallása szerint jó ideig nem értette, mivel vádolják B. S.-t, mert a támogatásként kapott uniós pénzt egy az egyben a projektre költötték, és a park minden nehézség ellenére megvalósult, és az építők szándéka, hogy be akarják fejezni, végig nyomon követhető volt. Szerinte a projekt ütemezésében végett hiba nem bűncselekmény. Bírálta az először felkért igazságügyi szakértő véleményét.
A másodrendű vádlott védője, Nagy László pedig többek között azt nyomatékosította védőbeszédében, hogy védence nem volt tisztában azzal, hogy a teljesítési igazolások hamisak lehetnek, illetve a projekt során olyan utcába jutottak a beruházók, ahol már csak előre vezetett út.
A perben az utolsó szó jogán 17 oldalon írta le és mondta el D. I., miért méltánytalan szerinte az eljárás. Az esszé azzal kezdődik, hogy szülei tanítók voltak Mórahalmon, és mennyi minden köti gyerekkora és későbbi élete révén a településhez. „Soha nem voltam rászorulva arra, hogy csalással lépjek előre, személyiségemből adódóan kárt senkinek sem okoztam” – mondta, és elsorolta, hogy 1990-ben titkos szavazással választották kollégái a Délmagyarország napilap főszerkesztőjévé, az ő ötlete volt a szegedi sörfesztivál, a ma is létező szegedi borfesztivál, a zsidó vacsoraestek sorozata, a labdarúgásban a Nemzeti Utánpótlásnevelési Koncepció, amely később a Bozsik-program nevet kapta. Kiemelte, hogy a Mini Hungary Park projektmenedzsere – akinek a tevékenységét nem vizsgálta a bíróság – és a projekt másik vezetője, K. B. révén biztonságban érezte magát afelől, hogy ötletét, amelyért dolgozott, az építők is rendesen valósítják meg. De ez nem csak építmények összessége, hanem „komplex entitás”, a maketteket bemutató digitális felülettel, kétmillió karakternyi szöveggel, amelyeket ő írt. Szerinte áron alul jutott új tulajdonoshoz a park. Tételesen sorolta, milyen körülményeket nem vizsgált a nyomozó hatóság, amelyek az ő igazukat támasztották volna alá, és „nem is bizonyított tény, hogy a Magyar Állam taxatíve bizonyos összeget veszített volna el a Mini Hungary Park miatt.” Hangsúlyozta, a hatóságok akadályozó tevékenysége miatt 30 hónap hátrányt szenvedett a projekt. „Nagyon kemény lobbitevékenységre volt szükségünk a megmaradás érdekében. (…) Kénytelen voltam többször is eljutni a legmagasabb szintig. A miniszterelnök úr háromszor is személyesen járt el az ügyünkben.” – mondta D. I. Később hozzáteszi: „nekem csak a Miniszterelnökségen volt kapcsolatom, nem az ügyben végső soron eljáró miniszterelnökséget vezető miniszternél”.
Gaudi Tibor indokolja az ítéletet a Mini Hungary-per tárgyalásán
Gaudi Tibor bíró a szerdai ítélet szóbeli indoklásában reagált erre a politikai szálra.
Azt mondta, úgy találta a tanács, nincs jelentősége annak, hogy politikusok milyen szándékkal tekintettek erre a projektre, hogy megirigyelték volna és meg akarták-e szerezni. Ez azért nem számít a Szegedi Törvényszék szerint, mert már a támogatás megnyeréséhez szükséges önerő biztosításakor látszott, hogyan is indul a projekt. B. S. néhány napra bizonyos számlára helyezte a szükséges összeget, de aztán, hogy az igazolás megszületett róla, elvette. Emiatt küzdött eleve pénzhiánnyal az építkezés. Már az első támogatási részlet kifizetése érdekében benyújtott dokumentumokban valótlanságok szerepeltek, ami a készültségi fokot illeti, és ez később megismétlődött. Egyszerűen dokumentumok léteztek elkészült makettekről, amelyek nem voltak ott, még a készre jelentés után hónapokkal sem. Azt elismerte a bíró, egy bölcsész végzettségű újságíró nem tudja megállapítani, hogy egy makett építése hány százalékos készültségi fokban tart, de azt azért tudnia kell, hogy ott van vagy nincs ott. Akadt makett, amely egyáltalán nem készült el, és találtak olyanokat, amelyekről tételesen bebizonyosodott, az építők kevesebbért készítették el, mint amennyit erre kértek a park építtetői. A tanácsvezető bíró szerint a hatóság magatartására magyarázatot adhat, hogy eleve gyanakodtak a projektre, és a jelek szerint nem ok nélkül. Gaudi Tibor bíró nem vitatta, hogy a parkért rengeteget dolgoztak megálmodói. Azt is elismerte – és ez a vádlottak által sokat bírált első szakértői véleményből is kitűnt –, hogy 38 makett megfelelő minőségben készült el, de az utolsó 10 már nagyon sietve, nem időtálló anyagokból. És az akkori rohammunkára felkért emberek tanúként el is mondták, hogy ők szóltak, ezek nem lesznek ide jók, de azt a választ kapták, pénz van, idő nincs. A bíró meggyőződése, hogy érte
kár az államot, és mivel az építtetők több mint 500 millió forint megszerzésére tettek kísérletet, ennek a büntetésben is meg kell nyilvánulnia, mérlegelve, milyen mértékben veszélyes a vádlottak tette a társadalomra.
A törvényszék ítélete szerint az elsőrendű vádlott B. S. felbujtóként követte el a bűntettet, ami költségvetési csalás kísérlete. Ezért 2 év börtönbüntetést kapott, 5 évre felfüggesztve, és a kirótt 400 napi tételt átszámítva 12 millió forint pénzbüntetést. Ő egy hónapja Debrecenben is bíróság előtt állt, a Szeviép-ügy másodrendű vádlottjaként csődbűntett miatt jogerősen 2,5 millió forintos büntetést szabott ki rá a Debreceni Törvényszék.
A másodrendű D. I.-t közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás kísérletében találta bűnösnek a bíróság, ezért 2 év börtönre ítélte, 5 év próbaidőre felfüggesztve, 4 millió forint pénzbüntetésre, és négy évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezetben vezető tisztséget töltsön be. A harmadrendű vádlott K. B. a bíróság szerint felbujtó volt, büntetése 1 év 6 hónap börtön 4 évre felfüggesztve, és 400 ezer forint pénzbüntetés. A negyedrendű Sz. K. is bűnsegédnek minősül, 1 év 10 hónap börtönt kapott 4 évre felfüggesztve, és 3 évre tiltotta el a törvényszék gazdálkodó szervezet vezetésétől. Az ötödrendű K. S. R. is bűnsegédi minősítést kapott, valamint 1 év 1 hónap börtönt, 3 év próbaidőre felfüggesztve. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottnak együtt 6 millió forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész is, és négy vádlott is három nap gondolkodási időt kért a kihirdetés után. Egyedül az ötödrendű vádlott – aki Gaudi Tibor bíró szavai szerint már az elején föltette a kezét – fogadta el a rá kirótt büntetést. Ahogy az ítélet kihirdetése befejeződött, a másodrendű vádlott úgy köszönt el az újságíróktól, „viszontlátásra a pokolban”. | Orbánról is szó esett végül a Mini Hungary-perben | Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be. „Viszontlátásra a pokolban” – mondta a szegedi ítélethirdetés után a másodrendű vádlott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orbanrol-is-szo-esett-vegul-a-mini-hungary-perben-257305# | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége, valamint más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a bíróság tavaly decemberben 11 vádlott ellen hozott büntetővégzést. Ennek nyomán felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a vádlottakat. Az enyhének tűnő ítélet ellenére ketten tárgyalás megtartását kérték, mert nem ismerik el, hogy bűncselekményt követtek volna el.
Kedden a Gyulai Járásbíróságon előkészítő üléssel vette kezdetét a per, ahol K. Árpád vállalkozó és K. Tamás közbeszerzési szakértő ült a vádlottak padján. Őket a korábbi büntetővégzés értelmében 350 ezer és 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték. A vádat a Szegedi Járási Ügyészség képviseli Varga László bíró előtt. Az előkészítő ülésen felolvasott vádiratból kiderült, hogy a Pilot-programmal és az orosházi önkormányzat által beszerzett ún. Dotto vonattal kapcsolatban hirdetmény nélkül meghirdetett közbeszerzési pályázat mindegyike szabálytalan volt, mert a benne résztvevők előre mindenben megegyeztek. A városi kisvonat beszerzési kálváriájáról lapunk február közepén megjelent lapszámában részletesen foglalkoztunk.
Az országos mintaprogramnak beharangozott és Simonka György (Fidesz-KDNP) menedzselte Pilot-program nem hogy önfenntartóvá nem tudott válni, hanem súlyos közpénzeket vitt el. A villámgyors kudarc tényét mutatta, hogy a kormányzat 2015 végén leállította a projektet. Aligha volt mellékes körülmény a program gyors leállításában, hogy az 1,3 milliárdos kiadással (költségvetési támogatás) szemben mindössze néhány százmilliós volt a bevétel. A végeredmény így milliárdos bukta volt.
A vádiratból kiderült, hogy a Pilot-program minden – hirdetmény nélküli – közbeszerzése a visszaélés melegágya volt. Nem csupán azért, mert mindent – szó szerint mindent – megbeszéltek előre: azt, hogy kit hívnak meg a tenderre, közülük ki nem ad be pályázatot, ki küld érvénytelen ajánlatot, ki az előre kijelöltnél drágábbat. Sok esetben az előre kijelölt nyertes cég ügyvezetője, B. Zsolt intézte, hogy kit hívnak meg a közbeszerzésre, kinek mekkora összege lesz az ajánlata. Így mindent előre lejátszottak. Több esetben még az sem zavarta az érintetteket, hogy a nem nagyon szigorúan megállapított, a pályázati induláshoz szükséges feltételeket nem tudták a pályázók, köztük a későbbi előre megbeszélt győztes, teljesíteni.
Végül így szereztek be több kiírásban előbb 25 ezer, majd 66 ezer, később pedig 73 ezer liter gázolajat. Az állítólagos közbeszerzésre meghívottak között azonban hiába keresnénk üzemanyag-forgalmazással foglalkozó nagyobb céget, vagy helyi vállalkozást. De előre lebeszélt közbeszerzés volt egy Mercedes, két Nissan Pick Up és egy Volvo, egy autóbusz beszerzése éppúgy, mint mezőgazdasági eszközöké, így trágyaforgatóé.
Az ún. közbeszerzésre meghívott cégek mindegyike tudta előre szerepét és feladatát. Így volt olyan, amelyet mindig meghívtak, de nem adott be ajánlatot, s volt olyan, amely az előre egyeztetett győztes ajánlatnál egy nagyságrenddel drágább áron vállalta beszerzést – így nem tudott más nyerni, mint a nevető harmadik. Papíron pedig úgy nézett ki, mintha ezek mindegyike rendes körülmények között lezajlott közbeszerzés lett volna.
Ennek ellenére a teljes rendszeren gond nélkül átment mindegyik előre megbundázott közbeszerzési eljárás, amelyről az egyik érintett utóbb, feltáró vallomásában részletesen beszámolt. A Pilot-ügycsoportból és az orosházi önkormányzat által ugyancsak szabálytalanul beszerzett kisvonatból nem lett volna soha ügy, ha két helyi ellenzéki önkormányzati képviselő, Fetser János (MSZP) és Füvesi Sándor (MSZP) nem interpellál és kérdez az ügyben számtalanszor az elmúlt években. Nekik már hosszú évekkel ezelőtt feltűnt, hogy valami nagyon nincs rendben ezeknél az ún. közbeszerzéseknél. Ám ez sem lett volna elég, ha végül nem tesz büntetőfeljelentést az ügyben Fetser János, ami korábban Orosháza polgármestere és a térség országgyűlési képviselője is volt. Az ennek nyomán megindított nyomozás végül feltárta a bűncselekmény-sorozatot, így kezdődött meg a Gyulai Járásbíróságon kedden a per.
Az első tárgyalási napon mindkét vádlott ártatlanságát hangsúlyozta, de egyelőre nem tett vallomást. Védőik azt ígérték, hogy a következő, májusi tárgyaláson erre majd sor kerül. A Szegedi Járási Ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság előtt közel tucatnyi, a nyomozás során meghallgatott tanú vallomását olvassák majd fel, emellett szükségesnek tartotta, hogy több tanút idézzenek be a perre. A védelem pedig azt indítványozta, hogy bocsássák a bíróság és az ő rendelkezésükre azokat az ügyészi intézkedéseket, amelyek az ügy során keletkeztek. Az egyik vádlott jogi képviselője szerint ez azért lehet fontos, mert néhány, a nyomozás során tette vallomás és az ügyészi intézkedés révén többnyire a büntetlenséget vagy az enyhébb büntetést kilátásba helyező beismerő vallomások, tartalmilag nem mindig egyeznek egymással. Varga László bíró arra szólította fel a vádhatóságot, hogy ezeket a dokumentumokat 15 napon belül csatolja a per irataihoz.
Az idevágó jogszabályok alapján két vádlott esetleges bűnösségének kimondása, így elítélése esetén sem kaphatnak nagyobb büntetést, mint a korábbi büntetővégzésben rájuk mértek. Ahogy már említettük, egyikőjük 350, másikuk 400 ezer forintos pénzbírságot kapott.
(Címlapképünkön: az orosházi Dotto vonat. Forrás: gyoparosfurdo-oroshaza.hu) | A mintaprojekt, aminek minden közbeszerzését előre „lezsírozták” | Országos mintaprojektnek indult az a dél-békési Pilot-program, amely az önfenntartó termelési tevékenységeket segítette volna. De óriási veszteség, kormányzati visszakozás, majd egy orosházi ellenzéki képviselő feljelentése nyomán büntetőügy lett belőle. Kedden kezdte tárgyalni az ügyet a Gyulai Járásbíróság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/a-mintaprojekt-aminek-minden-kozbeszerzeset-elore-lezsiroztak-257250 | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is
Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa.
Meglepő szervezetekre bukkanhat az, aki átböngészi a Lázár János vezetése alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nemrég nyilvánosságra hozott offshore-listáját. A miniszterelnökségi államtitkár, aki augusztustól kormánybiztosként vezeti az ügynökséget, szeptember elején azt ígérte, hogy az NFÜ a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben. Az eredmény egy közel 3 ezer céget tartalmazó lista lett, amelyet az NFÜ a napokban tett közzé a honlapján.
A listán az NFÜ azokat az uniós támogatásokat nyert cégeket tüntette fel, amelyek tulajdonosi szerkezete nem bizonyult átláthatónak a szervezet megítélése szerint.
„Offshore” budapesti taxistársaság
Az eredmény azonban abszurd lett. A nem átlátható cégek listájára például felkerült a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet, pedig – mint az a nevéből is világosan kiderül – a szövetkezetként működő taxitársaság 500 tagja közül egyik sem adóparadicsomban bejegyzett cég, olyannyira nem, hogy mindegyik magánszemély. „Harminc éve működik a cég, és az Almásy teret nem hagytuk el Budapesten, nem hogy Máltáig eljutottunk volna” – közölte a hvg.hu-val a City Taxi elnöke, Tamás Miklós.
A társaság vezetője a hvg.hu-tól tudta meg, hogy szerepelnek az NFÜ listáján, és hogy ennek elvileg az lehetne az oka, hogy az elmúlt években nyertes pályázók között voltak, de nem nyilatkoztak tulajdonosaikról az ügynökség többszöri megkeresésére sem az elmúlt két hónapban. Ám kiderült, hogy az NFÜ úgy listázta ki a céget, hogy az valójában egyetlen pályázati forintot sem kapott, hiába nyerték ugyanis meg a szóban forgó, GPS-vevőkre kiírt pályázatot, a projekt meghiúsult, ezért hivatalosan is lemondták, így a kifizetés sem történt meg.
A listán bőven találunk hasonló, abszurdnak tűnő eseteket. Például egy másik taxitársaság, az MB Elit Luxury Taxi is fenn van a listán. Ebben az esetben is érthetetlen, miért lenne átláthatatlan a cég, hiszen tulajdonosa az Archos Befektető Zrt., amely egyetlen magyar magánszemély, Mohl László tulajdonában van a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint.
Nincs pardon
Az átláthatatlan cégek listájára még a magyar labdarúgó-válogatott fellegvárának számító MLSZ Edzőcentrum és Hotel Kft. is felkerült. A cég annyira nem offshore, hogy egyetlen tulajdonosa a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az NFÜ feketelistáján végezte a Magyar Atlétikai Szövetség, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Mérai Tagszervezete, Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség, több civil szervezet, még a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is.
További érdekesség, hogy az átláthatatlan cégek listáján három szakszervezet is szerepel. Eszerint átláthatatlannak bizonyul az NFÜ számára a tulajdonosi szerkezete az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének, és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének is. Az NFÜ eljárása ezen a ponton egészen érthetetlen, hiszen egy szakszervezetnek jellemzően nincs is tulajdonosa.
Bőven találtunk a listán szociális szövetkezeteket is. Ezeknél az az érdekes, hogy a törvény szerint regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatottak lehetnek a tagjaik, vagyis nem a legjobb taktika a vállalkozás tulajdonosainak eltüntetésére.
Érthetetlen esetek
Nem fésültük át a listán található összes céget, de több találomra elvégzett keresés alapján, és a lista átböngészése után arra a megállapításra jutottunk, hogy a cégek többségének tulajdonosi szerkezete egyáltalán nem átláthatatlan. A listán szereplő például veszprémi, debreceni, budapesti székhelyű cégek tulajdonosai a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint a legtöbb esetben magyarországi lakcímmel rendelkező magánszemélyek, vagy olyan szervezetek, amelyek mögött magyar magánszemélyek állnak. Ennek alapján érthetetlen, hogy az NFÜ miért nem használta az elektronikusan elérhető, nyilvános cégadatbázist, és ehelyett miért többszöri postai megkereséssel próbálta kideríteni a listán szereplő szervezetekről, kik állnak mögöttük.
Az igazsághoz tartozik, hogy találtunk olyan vállalkozást is, amelynek tulajdonosai között offshore cég is volt, de a jelek szerint ilyen cégek csak nyomokban szerepelnek a listán. Ilyen például a feketelistára felkerült ART HOTEL Kereskedelmi Kft., amelynek korábbi tulajdonosai között Seychelles-szigeteki cég is szerepel, de a cégadatbázis alapján 2012 óta két hazai cég érdekeltségébe tartozik. A listán emellett szerepel olyan cég is, amely a cégadatbázis szerint nem létezik: ilyen például a Turismus Innovációs és Marketing Kft.
Mint a listából kiderült, négy takarékszövetkezet sem felelt meg az átláthatóság követelményeinek: a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet, az Alba Takarékszövetkezet, a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, valamint a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékok esetében meg kell jegyezni, hogy valóban átláthatatlan a tulajdonosi szerkezetük, a nyilvános adatok szerint ugyanis nem lehet tudni, kik a szövetkezetként működő szervezetek tagjai. Az NFÜ eljárása ennek ellenére ebben az esetben is érthetetlen, mert a takarékszövetkezeteket jelenleg a többségi állami befolyás alatt álló Takarékbank, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete felügyeli, amelyektől a fejlesztési ügynökség elvileg kérhetne ilyen adatokat.
További érdekesség, hogy a feketelistára felkerült a MÁJKOPEX Kft. és az Identity Kft. is. A cégek vélhetően a trafikmutyiból ismertté vált vietnámi üzletember, a Sárkány Centerben is érdekelt Vu Guy Duong érdekeltségébe tartoznak. A hivatalos adatok szerint azonban ezek a cégek sem átláthatatlanok: tulajdonosaik magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélyek.
Így készült a feketelista
Az NFÜ-s feketelista annak a folyamatnak az egyik eredménye, amelynek során Lázár János leszámolna a korrupcióval a szervezetnél. Az államtitkár szeptember elején folyamatban lévő rendőrségi ügyekről számolt be az NFÜ-vel kapcsolatban, és mondandója lényege az volt: vége a korrupciónak a szervezetnél. Mint ígérte, megerősíti a belső elhárítási rendszert, és az ügyek feltárásába bevonja az Alkotmányvédelmi Hivatalt is. Az NFÜ-nél felbukkant korrupciós ügyek meglehetősen kínosak lehetnek a kormányzatnak, hiszen az elmúlt három évben az ügynökség már az Orbán-kabinet felügyelete alatt működött.
A korrupciós szál elvarrásának egyik látványos szakasza az átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek feketelistázása. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár még augusztusban azt ígérte, felülvizsgálják az ebben az uniós ciklusban kötött összes támogatási szerződést. Csepreghy akkor elmondta, hogy az új alaptörvény tartalmazza azt a kitételt, hogy csak átlátható hátterű cégek kaphatnak közpénzt. Ezért az új alkotmány 2012. január elsejei életbelépése óta kötött szerződés semmisnek tekinthető, ha ennek a szabálynak nem felel meg a szerződés. A korábban kötött szerződéseket is felülvizsgálják, de ezeket visszamenőlegesen nem lehet felbontani – mondta akkor a helyettes államtitkár.
Az NFÜ ezért szeptembertől mintegy 46 ezer pályázónak küldött levelet, amelyben azt firtatta, hogy kik a pályázatokon nyertes cégek tulajdonosai. Így jött ki a furcsa eredmény, és valószínűleg ezért került sok átlátható tulajdonlású cég (is) a feketelistára. A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt – írja az NFÜ honlapján. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.
Az NFÜ ezek után felteszi oldalára mindazon cégeket, amelyek a harmadik kiküldést követően sem vették át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik majd ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával minden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak. A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek, elveszítik a korábban számukra megítélt támogatási összeget.
Nem erre utaltak
„A cikk azt sugallja, hogy a listán szereplő cégek tulajdonosi háttere átláthatatlan. Ezzel szemben semmilyen utalás nem történt arra, hogy valóban átláthatatlanok lennének ezek a szervezetek” - reagált cikkünk megjelenése után Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Fontos azonban megjegyezni, sok információ ennek éppen az ellenkezőjére utal: az NFÜ honlapján a listának helyett adó aloldal az Átláthatóság címet viseli, és a listát megelőző politikai kommunikáció is folyton az offshore cégekkel, valamint a korrupcióval szembeni fellépést hangsúlyozta (például Lázár János említett nyilatkozata).
Csepreghy Nándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy az NFÜ honlapján most látható, október 26-án megjelent listára azok a szervezetek kerültek fel, amelyeknek többször kiküldték a tulajdonosi háttér igazolására szolgáló nyilatkozatot, de nem vették át a küldeményt. Ebben az esetben az NFÜ azért kezdi meg az elállási folyamatot, mert a pályázatokon nyertes szervezetek nem tettek eleget a kötelezettségüknek, hogy adatot szolgáltatnak az NFÜ-nek, jóllehet a pályázás során ezt vállalták.
A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy november 16-án újabb lista jelenik meg, amelyen azok a szervezetek fognak szerepelni, amelyek átvették az NFÜ küldeményét, de nem nyilatkoztak. November 16. után pedig, ahogyan a feldolgozás előrehalad, egy listára folyamatosan felkerülnek majd azok a cégek, amelyek átvették a küldeményt, nyilatkoztak, de nem igazolható, hogy átlátható a tulajdonosi hátterük.
Az egyelőre nem eldöntött, hogy ez egy elkülönített lista lesz, vagy egy listán szerepelnek majd a szervezetek különböző minősítéssel. Végül az NFÜ a 46 ezer kedvezményezett mindegyikét fel fogja tüntetni a nyilvános listán, akár átlátható, akár átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete – mondta a helyettes államtitkár. Arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy azoknak a cégeknek, amelyek átláthatónak bizonyultak, a lista alapján lehet-e majd tudni, kik a tulajdonosaik. | Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is | Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131030_Lazar_Janos_feketelistaja | 2013-10-30 10:07:00 | true | null | null | HVG |
A magyar embereknek joguk van megtudni, mennyi közpénzt kapott az adójukból Kovács Ákos szórakoztatóipari előadó – írja Lukács Zoltán MSZP-alelnök a párt közleményében. A szocialisták szeretnék megtudni, hogy az állami tulajdonú cégek, illetve az összes minisztérium 2010 áprilisáig visszamenőleg milyen szerződéseket kötöttek Kovács Ákossal, illetve a hozzá köthető vállalkozásokkal.
Amit bizonyosan tudni lehet, hogy Kovács Ákos cége, a Fehér Sólyom Bt. 26,5 millió forintra szerződött az MTVA-val rádió- és tévészignálok készítésére és egyéb zeneszerzői feladatokat is vállalt, valamint koncertfilmet is készítettek – az adatokat az Átlátszó kérte ki. Ákos Sziget-koncertjének levetítése is a szerződés részét képezte, de Ákos más fellépésének vetítéséért is fizetett az MTVA a zenésznek. | Ákos milliós állami támogatását firtatja az MSZP | Az elmúlt években Kovács Ákos cégei több tízmillió forintra szerződtek állami szereplőkkel, illetve állami támogatáshoz is jutott a zenész. Az MSZP közérdekű adatigénylésben kereste meg a kormányt, hogy az eltelt öt évben pontosan milyen tevékenységért mennyi közpénzhez juthatott a zenész és cégei. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151218_Akos_millios_allami_tamogatasat_firtatja | 2015-12-18 10:35:00 | true | null | null | HVG |
A szocialista politikus szombathelyi sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek elmondta: információi szerint az érintettek az Adrián és a Balatonon szervezett hajóutakon prostituáltak társaságában szórakoztak, és drogot fogyasztottak.
Elmondta, hogy olyan információk vannak a birtokában, amelyek szerint a drogot és a prostituáltakat a szombathelyi szervezett bűnözés biztosította. Ezeket a bizonyítékokat átadta a Nemzeti Nyomozó Irodának, amelynek szerinte vizsgálnia kell azt is, hogy az említett bűnözői körök mit kértek szolgáltatásaikért cserébe – tette hozzá.
Czeglédy Csaba jelezte: szerdai sajtótájékoztatóján ultimátumot adott azoknak, akik részt vettek az említett hajóutakon; tárják a nyilvánosság elé azt, hogy ott voltak. Ha ezt nem teszik meg, ő fogja megnevezni őket – közölte.
Szavai szerint azt nem állítja, hogy mindenki drogozott, aki részt vett az említett hajóutakon, de akik ott voltak, azoknak tudomása lehet azt ott történtekről.
Czeglédy Csaba kijelentette: “Lazáry Viktornak és fideszes társainak” nemcsak egy egyszeri alkalom, vagy pár alkalom volt, amikor drogot fogyasztottak, hanem “ez az életmódjuk részévé vált az elmúlt években”.
Arra a kérdésre, hogy miért most látta elérkezettnek az időt az újabb sajtótájékoztatóra, azt mondta: érdemi információk kerültek birtokába arról, hogy a szombathelyi alvilág biztosította a drogot Lazáry Viktornak és társainak.
Czeglédy Csaba szeptember végén keménydrog fogyasztásával gyanúsította meg Lazáry Viktort, Szombathely fideszes alpolgármesterét egy videofelvétel alapján. A szombathelyi MSZP-SZTKE-frakció blogján közzétett felvételen az látszik, hogy egy férfi egy helyiségben az asztalról fehér színű port szív fel az orrán keresztül, majd az egyik ujját belenyomja a porba és az anyagot szétkeni a szájában.
Az alpolgármester visszautasította a vádat, amelyet lejárató kampánynak nevezett, és közölte: feljelentést tesz kényszerítés bűntette és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Lazáry két drogtesztet is elvégeztetett a helyi kórházban, amelynek eredménye negatív lett. | Prostik és még több drog Szombathelyen | Újabb meg nem nevezett szombathelyi fideszes döntéshozókat, helyi vállalkozókat és intézményvezetőket, illetve egy volt rendőrtisztet is gyanúsít Czeglédy Csaba, az MSZP önkormányzati frakcióvezetője, aki a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/30/prostik-es-meg-tobb-drog-szombathelyen/ | 2013-10-30 10:34:00 | true | null | null | 24.hu |
Kézilabda-mérkőzésekre alkalmas sportcsarnok épülhet Felcsúton a stadion, a kisvasút, a bicikliút és a Makovecz-stílusú kazánház után - adta hírül az RTL Klub Híradója pénteken.
A Magyar Labdarúgó-szövetség döntése alapján a projekt 1,359 milliárd társasági adókedvezményből származó, azaz tao-pénzben részesül. Mint Sipos Jenő MLSZ-szóvivő elmondta, a csarnok lelátóval, kiszolgáló helyiségekkel épülne meg. A szövetség megvizsgálta a projektet, és azt támogatásra alkalmasnak találta, így a tervet továbbították a minisztériumok felé.
A csarnokot futópályával, tárgyalókkal, büfékkel, irodákkal, szociális blokkokkal és előadótermekkel is felruháznák. A Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítvány a tao-pénzeken kívül valamekkora önrésszel is beszállna a projektbe.
A Híradónak csak vonakodva, kamerán kívül nyilatkozó helyiek nem hallottak még a tervről, amit a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia sem kommentált. A kormány annyit tájékoztatást adott, hogy a sportcsarnok ügyében a Puskás akadémia és az MLSZ az illetékes.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként épp a napokban, a parlament utolsó idei ülésnapján beszélt arról, milyen érzés, ha valakinek a kertje végében stadion áll.
Mint a Híradó megemlítette, idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből. A második legtöbb tao-pénz pedig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szülővárosába, Kisvárdára áramlik.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóviője azt mondta, előbb-utóbb űrkikötő is épülhet Felcsúton, ahol szerinte "esztelen költekezés folyik". A szóvivő szerint Magyarország nagy szegénységben élő faluiban is kellenének beruházások közpénzből. | Sportcsarnok is épülhet Felcsúton | 1,359 milliárd forint tao-pénzben részesülhet az új felcsúti beruházás, egy kézilabda-mérkőzésekre is alkalmas sportcsarnok - döntött a Magyar Labdarúgó-szövetség. A projektre még a kormánynak is rá kell bólintania, ők egyelőre a Puskás akadémiának dobták vissza a labdát, az akadémia viszont nem nyilatkozott. Idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből, a második legtöbb tao-pénz pedig Kisvárdára, Seszták miniszter szülővárosába áramlik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151218_Sportcsarnok_is_epulhet_Felcsuton | 2015-12-18 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Helyükön maradnak a Mahir Cityposter oszlopai – közölte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég kedden nem sokkal az után, hogy a Fővárosi Közgyűlés megszavazta: ha december 31-ig nem bontják el hirdetőoszlopaikat, akkor azt a cég költségére a város fogja elvégeztetni.
A Mahir szerint a mai döntés érdemben nem befolyásolja a Fővárosi Önkormányzat és a Mahir Cityposter Kft. közötti jogvita kimenetelét.
A Mahir Cityposter Kft. még november elején a Fővárosi Törvényszéken indított perben támadta meg az önkormányzat hirdetőoszlopokat érintő azonnali hatályú felmondását, egyben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte a törvényszéket, hogy tiltsa el az önkormányzatot a Mahir oszlopainak bontásától.
A törvényszék várhatóan még az év vége előtt határozni fog a bontás felfüggesztéséről – írták Simicskáék. | Mahir-oszlopok: Simicskáék megmakacsolják magukat | A Mahir Cityposter Zrt. közölte, hiába ebrudalja ki a hirdetőoszlopokat közterületeiről a Főváros, az ez ügyben indított per folyamatban van, és a Fővárosi Önkormányzat érdemi védekezést elő sem terjesztett. Szerintük a bíróság még idén határozni fog a bontás felfüggesztéséről. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20151222_Mahiroszlopok_Simicskaek_megmakacsoljak | 2015-12-22 10:52:00 | true | null | null | HVG |
Végre megkaptuk azt a szerződést, amelyet a közmédia kötött Kovács Ákossal új rádiószignálok készítésére. Ezek alapján a zenész cége 12 millió forintot kapott, ami – bár a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel nem nagyon lehet összevetni piaci árakkal, versenyeznie pedig nem kellett a megbízásért – korrektnek tűnik. Most már csak azt nem tudjuk, hogy miért volt szükség az információ megszerzéséhez bírósági perre.
Október 30-án a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) elküldte az atlatszo.hu részére azt a szerződést, amelyet a neves zenész, Kovács Ákos cégével kötött. A Fehér Sólyom Kiadói és Kereskedelmi Bt.-vel 2013. március 21-én szerződött az MTVA a Kossuth, a Petőfi, a Bartók, valamint az MR4, MR6 és MR7 rádiócsatornák hangzó arculati elemeinek megtervezésére, zenei hangszerelésére és azok felvételére. Ennek keretében 22 darab, egymással összefüggő elemből álló szignált kellett készíteni, csatornánként eltérő hangszereléssel, összesen 220 darabot. A szerződés összege 12 millió forint, tehát egy kész szignál kb. 50 ezer forintba került úgy, hogy a közreműködőket Ákos cége fizette, és a közmédia megkapta érte a szignálok jogdíjfizetés nélküli örökös használati jogát is.
Korábban ugyanakkor nem ennyi szignálról volt szó. Az MTVA március elején azt közölte, hogy Ákos összesen 320 darab szignált komponál, valamint maga a zenész is ennyi zenedarabról beszélt a Heti Válasznak adott májusi interjújában. A közmédia hozzánk eljuttatott szerződésében tehát százzal kevesebb szignál szerepel. Az MTVA közleménye és a szerződés megkötése között elvileg megváltoztathatták a darabszámot, viszont Kovács Ákos a 220 darabról szóló szerződés megkötése után nyilatkozott a Heti Válasznak. Vagyis vagy rosszul emlékezett, vagy adott száz szignált ajándékba, vagy az MTVA nem küldte el az összes vonatkozó szerződést. (Ez utóbbi eshetőségre is tekintettel azért, biztos, ami biztos, most kikértük a cég az esetleges további szerződéseit is.)
Ez az árazás nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak, még ha a magyar könnyűzenében gyakori is, hogy komoly művészeti értékű teljesítmények ennél jóval kevésbé lesznek jövedelmezőek. A baj ott van, hogy nem volt (az MTVA tartalomvásárlásainál soha nincs) verseny, pedig ezt nem zárja ki semmi, így nem tudjuk, hogy ugyanennyiért vagy kevesebbért mit lehetett volna másik szerzőtől kapni. Ha viszont nincs verseny (mert az MTVA ösztönösen tudja, hogy mire van szüksége, mert az új közmédiás imidzsbe csak Ákos illik), akkor az lenne a legkevesebb, hogy a szerződés tartalma nyilvános. Vagy ha már nem nyilvános, akkor legalább nem tesznek úgy a szereplők, mintha az adatot kikérő újságíró indított volna ellenük nemtelen támadást.
Mint azt már megírtuk, a bíróság szeptember 10-én kötelezte az MTVA-t arra, hogy küldje el nekünk a kért szerződéseket. Ezt megelőzően, 2013. március 7-én fordultunk közérdekű adatigényléssel az MTVA-hoz, hogy adják ki a közrádiók új szignáljaira vonatkozó szerződéseket. Az MTVA az adatigénylés beadását követően 2013. március 18-án arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy az üzleti titkot sértene. Ez nem volt újdonság számunkra, hiszen korábban is ilyen indokkal utasították el az adatigényléseinket, később azonban bíróság kötelezte az MTVA-t arra, hogy kiadják a kért dokumentumokat. Most azonban nem akartunk rögtön a bírósághoz fordulni, ezért inkább megkerestük azt, akinek az érdekeit az MTVA leginkább védeni szerette volna, Kovács Ákost. Április 2-án e-mailt küldtünk, amelyben leírtuk, hogy közérdekű adatigénylésünket az MTVA megtagadta, és ugyan neki, mármint Ákosnak semmiféle kötelezettsége nincs velünk szemben, de szerzőként és előadóként számos jogosultságot megőrzött a művekkel kapcsolatban, valamint a szerződés egy hosszabb távú együttműködés alapjaként szolgál. Azt is hozzátettük, hogy szerintünk Kovács Ákos nem csak a magyar zenei életnek, de a magyar közéletnek is fontos szereplője, így ha módjában áll, hozza nyilvánosságra a szerződéseket. Levelünket azzal zártuk, hogy a nyilvánosságra hozatalnak az MTVA nyilvánossággal kapcsolatos magatartására vonatkozóan a szerződés gazdasági súlyát meghaladó pozitív hatásai lennének, növelve a közmédia átláthatóságát.
Ákos megkeresésünkre nem válaszolt, helyette a már említett Heti Válasz-interjúban így fogalmazott: „nem kívántam a kedvükért szerződést szegni. Egy polgárjogi szerződés anyagi vagy más részleteiről harmadik felet akkor sem tájékoztathatnék, ha akarnék. Ezt az átlátszó.hu is pontosan tudja. Ezért írták, hogy »Kovács Ákost is megkerestük, hogy segítsen.« Ez olyan romantikus. Akkor most keressük meg őket, hátha segítenek: kik állnak az átlátszó.hu mögött? Miből és mennyiből finanszírozzák az oldal tevékenységét?”
Utóbbit már akkor sem értettük, hiszen az átlátszó támogatói háttere természetesen a kezdetektől átlátható – ha például a pártoké vagy a politikai szerepet vállaló civil szervezeteké lenne ennyire az, akkor sokkal előrébb tartanánk. Ezzel szemben mi olyan adatra voltunk kíváncsiak, amely a közpénzből fenntartott közmédia működésére vonatkozott, és amely sehonnan nem volt megismerhető. A bírósági ítélet azonban szerencsére azt is egyértelművé teszi, hogy a művész jogi aggályai – amelyek oda vezettek, hogy ő az MTVA érdekeire, az MTVA meg az ő érdekeire hivatkozva titkolózott – megalapozatlanok voltak: közpénz költéséről lévén szó, az, hogy polgári jogi szerződés született a két cég között, semmiben sem volt akadálya a nyilvánosság tájékoztatásának. Úgyhogy továbbra is reménykedünk, hogy megérjük majd azt is, hogy hasonló esetben lesz majd olyan magáncég vagy magánszemély, aki – felismerve, hogy a nyilvánosság nekik is érdekük – szól a közzétételi kötelezettségeit megsértő állami adatkezelőnek, hogy „ne hülyéskedjetek már, nekem lesz kínos, adjátok ki”.
D. Kovács Ildikó - Sepsi Tibor | 12 millió forintot kapott Ákos a rádiószignálokért | Végre megkaptuk azt a szerződést, amelyet a közmédia kötött Kovács Ákossal új rádiószignálok készítésére. Ezek alapján a zenész cége 12 millió forintot kapott, ami – bár a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel nem nagyon lehet összevetni piaci árakkal, versenyeznie pedig nem kellett a megbízásért – korrektnek tűnik. Most már csak azt nem tudjuk, hogy miért volt szükség az információ megszerzéséhez bírósági perre. | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/10/31/realis_arat_kapott_kovacs_akos_de_miert_kellett_titkolozni | 2013-10-31 10:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól,
hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.
Az alku részleteiről azonban a többi skandináv ország kormánya is értesült, így európai diplomáciai körökben az a hír terjed, hogy
a magyar kormány írásbeli garanciát adott, hogy nem fordul elő többször, hogy a norvégok támogatta civileket bántják Magyarországon.
Ez a megállapodás leginkább azért érdekes, mert ezzel indirekt módon a magyar kormány elismerte, hogy a civilek elleni hatósági eljárásokat politikai utasításokkal lehet befolyásolni Magyarországon. Ezt bizonyítják az alku részletesebb pontjai is. Információink szerint az alkunak az is része, hogy
az eljárás alá vont alapítványok mind visszakapják az adószámukat,
egyetlen érintett személy ellen sem indul büntetőjogi eljárás,
és a KEHI visszavonja fellebbezését, amellyel a NAV felé élt a vizsgálatok eredménytelen lezárása miatt.
A norvég kormány december 9-én oldotta fel a támogatási pénzek befagyasztását, a hivatalos megállapodást pedig november 24-én, Brüsszelben kötötték meg a felek erről. Ennek a találkozónak a jegyzőkönyvét a politico.eu megszerezte, és ki is rakták a netre.
Csakhogy a 24-i brüsszeli találkozó előtt egy nappal, november 23-án is tárgyalt a Perényi Zsigmond (Miniszterelnökség, helyettes államtitkár) vezette magyar delegáció a norvégokkal, és a pénz újraindításának titkos feltételeit akkor tisztázták.
13 nappal a megállapodás előtt még elfogadhatatlannak tartotta a magyar kormány ezeket a feltételeket
A magyar kormány elég gyorsan puhult fel. A magyarországi norvég követ november elején azt mondta az ATV-ben, hogy a befagyasztás feloldása a civilek békében hagyásától függ. Erre reagálva, tizenhárom nappal a megállapodás aláírása előtt Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitikár az M1-en azt mondta, hogy ez „mindenképpen zsarolásra hasonlít”, és jelezte, ez a feltétel elfogadhatatlan. Még meg is fenyegette a norvégokat: „Így el kell gondolkodni, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen norvég hozzáállásnak” - mondta.
Így nem véletlen, hogy a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a civilekről szóló feltételek maradjanak titokban.
2015. 12. 22. 09:00 FRISS! A magyar kormány reagált e cikkre, és egy újabb fontos pontot fedett fel a megállapodásból. Eszerint a norvégok belementek abba, hogy a magyar kormány vétójogot kapjon a 2014-2020-as ciklus civil pénzeit elosztó szervezet kiválasztásában. Ez azt jelenti, hogy a norvégok hosszú távon elengedték az Ökotárs kezét. Részletek itt.
A norvégok totális győzelemről beszélnek
A norvégok így is totális győzelemként kommunikálták a mostani megállapodást, és nyíltan beszélnek arról, hogy a civilek ügye része volt az alkunak, csak a megállapodás konkrét pontjairól nem beszélnek. Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyi minisztere az oslói parlamentben azt mondta, hogy a befagyasztást azért oldották fel, mert a magyar kormány garanciát adott, hogy békén hagyják a civil szervezeteket. (Helgesen az EU-ügyek mellett a norvég miniszterelnök kabinetfőnöke is volt. December 16. óta viszont már új feladata van, és környezetvédelmi miniszterként dolgozik.)
A Reutersnek ezt mondta: "Ez egyben üzenet az EU-nak is, hogy lehetséges az ilyen ügyeket elvhű módon kezelni."
A Politiconak pedig ezt: „Magyarország minden feltételt elfogadott, amelyeket Norvégia az elmúlt hónapokban állított. Kifizetődő kiállni az alapvető értékeink mellett. Ekkora külső nyomás esetén, mint ami alatt most vagyunk, különösen fontos, hogy biztosítsuk egymás elszámoltathatóságát. Az EU-nak ebből tanulnia kellene.”
Másfél év őrület
Norvégia nem tagja az EU-nak, de része a közös piacnak, és így a kohéziós alapokhoz hasonló támogatást ad a szegényebb tagállamoknak. A pénz nagy részét a magyar kormánnyal közösen költik el, míg egy jóval kisebb részét civil szervezetek kapják. Utóbbi elosztását az Ökotárs Alapítvány konzorcium intézi, és a lehetőséget pályázaton nyerték el.
A nagy pénzek elosztási rendszerét a magyar kormány 2014 elejétől átalakította, és ezt rossz néven vették a norvégok, mert nem egyeztettek velük. Az egyébként is feszült helyzetet tovább rontotta, hogy a 2014-es választás után a kormány nekiment az Ökotársnak: Lázár János bejelentette, hogy a szervezet az LMP-hez kötődik, a norvégok pedig a magyar ellenzéket pénzelik.
A vádat a norvégok visszautasították. Néhány hét múlva a norvégok befagyasztották a nagy projektek finanszírozását, a civileknek szánt, Ökotárson keresztül osztott támogatásokat viszont fenntartották.
A kormány erre felszólította a KEHI-t, hogy vizsgálódjon az Ökotársnál. A KEHI 2014 őszére szabálytalanságokat talált, és feljelentést tett a NAV-nál. A NAV házkutatásokat tartott, iratokat és számítógépeket foglalt le, visszavonta az érintett alapítványok adószámait, majd egy év nyomozás után ejtette az ügyet. 2015 októberére ugyanis arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény.
A befagyasztásról szóló vitát formálisan az zárta le, hogy a norvégok elfogadták a nagyobb pénz új elosztási rendszerét, vagyis a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. általi felügyeletét. A valóságban ezt kiegészítette az a megállapodás is, ami a civil pénzeket kezelő alapítványok, és azok munkatársainak békén hagyásáról szólt.
Több milliárdos veszteség
2014 májusa és 2015 decembere között mintegy 150 millió euró támogatás kifizetését fagyasztotta be Norvégia. Ebből információink szerint mintegy 100 milliót lehet még megmenteni, a többi az idő szűkössége miatt elveszett, legalábbis ez is felmerült a november 23-i tárgyaláson. Az elveszett 50 millió körülbelül 15 milliárd forintnak felel meg.
A veszteséget egyébként trükkösen fogalmazta meg a magyar kormány. Lázár János december 10-én nagy örömmel jelentette be, hogy a megállapodás nyomán 37-40 milliárd forint lesz felhasználható az alapból. Míg a 2014-es befagyasztás 150,3 millió eurót érintett. A Lázár által említett összeg viszont csak bő 120 millió eurónak felel meg, vagyis a várható veszteség mintegy felét indirekt módon máris elismerte a miniszter.
Sok hűhó semmiért?
Hogy mit nyert a kormány ezért a veszteségért cserébe? Első ránézésre semmit. Veszteség viszont volt. A norvég alapot kezelő civilek megtámadása ellen számos nyugati kormány, így az USA is élesen tiltakozott. Nagyon megromlottak a norvég-magyar kapcsolatok, és általában is rontotta a magyar kormány nyugati megítélését az ügy.
Itthonról azért még mennek a beszólások
Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár így értékelte a kibékülést, amikor december 9-én bejelentette az alkut:
„A kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.”
Vagyis a kormány miközben lemondott a további vizsgálatokról, sőt, ígéretet tett arra, hogy nem is lesz több vizsgálat az érintett szervezetek ellen, a belföldi kommunikációban ragaszkodik ahhoz, hogy történtek szabálytalanságok. Hogy ez hogyan fér össze a jogállamisággal, az nehezen értelmezhető.
A 2014-2020-as költségvetési ciklus norvég támogatásairól továbbra sincs megállapodás a két ország között, holott mindjárt 2016 van már. Itt a magyar fél továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy beleszólhasson abba, hogy a civil szervezeteknek szánt pénzt ki ossza el. | Titkos alkut kötött a kormány a norvégokkal, mindenben engedtek nekik | Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit. | null | 1 | https://444.hu/2015/12/22/titkos-alkut-kotott-a-kormany-a-norvegokkal-mindenben-engedtek-nekik | 2015-12-22 10:57:00 | true | null | null | 444 |
Bódis József rektor a napokban vehette át Oxforban a Europe Business Assembly nevű szervezet „Legjobb regionális egyetem” díját, valamint személyét is elismerték az „Év legjobb vezetője” címmel – adta hírül az Pécsi Tudományegyetem. A pte.hu szerint jelentős a nemzetközi érdeklődés a díj iránt, „az idén közel 30 országból érkeztek résztvevők, továbbá az elmúlt 15 évben nemzetközileg is elismert branddé vált a szervezet számos kezdeményezése”.
A dolog szépséghibáját az Index szúrta ki, ugyanis az EBA-díjjal kitüntetettek jelentős része két éve Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába kerültek, mikor a balkáni államokban jelentősen megszaporodtak az egyetemek és a köréjük csoportosuló vállalkozások, de politikusok is jutottak EBA-díjhoz. Szarajevói és belgrádi oknyomozó újságírók (CIN-Center for Investigative Reporting in Sarajevo and Belgrade) azonban utánajártak a díjesőnek, és kiderítették, hogy valójában egy jól menő vállalkozás adja az elismeréseket.
Az EBA egy 2000 óta működő üzleti vállalkozás, amelyet egy Ivan Szavvov nevű ukrán állampolgár nevéhez kötődik, aki bár Oxfordban végzett, de az Oxfordban és Nyugat-Európa különböző városaiban évente számos alkalommal tartott általa szervezett díjátadók csak névleg kötődnek a híres egyetemvároshoz. Az általa alapított szervezet tagjai több ezer eurót fizettek, hogy megkapják az elismeréseket, Belgrád polgármestere például 11 ezer euró fizetett az „Év menedzsere” kitüntetés előtt, hasonló történt más szerb vállalat vezetőivel is. Egy szerényebb szerb magánegyetem is jutott díjhoz, ez keltette fel a nemzetközi figyelmet az oxfordi díjak iránt, hogy valami nincs rendben.
Bódis József az EBA Club of the Rectors of Europe (Európai Rektorok Klubja) tagja lett, azonban annak elnökéről, Wil Goodheerről kiderült, hogy az életrajzában feltüntetett általa vezetett International University of Vienna nem is létezik.
A Pécsi Tudományegyetemet október 16-án kereste meg az EBA – mondta Bódis az Indexnek. Bódis József nem ismerte korábban a szervezetet, és bár nem derült ki a „Legjobb regionális egyetem” díjra jelölés háttere az egyetem jó promóciós lehetősége látott a jelölésben. A lehetséges nemzetközi kapcsolatok azért is voltak tetszetősek, mert az egyetem tovább akarta növelni a nemzetközi hallgatók számát. A történtek ellenére nem tartják lejáratódott szervezetnek az EBA-t.
Magáért a díjért nem fizettek, a tagsági díj kifizetésével viszont bekerültek az EBA klubjába, ami 1,6 millió forintba került. Az egyetem két év múlva ünnepli alapításának 650. évfordulóját, ekkor az EBA egyik nemzetközi rendezvényét is Pécsre kívánják hozni. | Pénzt fizetett, majd kétes díjat kapott a pécsi egyetem | A Pécsi Tudományegyetem 1,6 milliót fizetett a Europe Business Assembly szervezetnek a tagságért, majd Oxfordban az intézmény és a rektor, Bódis József is átvehette az Oxfordi Egyetemhez semmilyen módon sem kötődő kiválósági elismerést. Az EBA mögött egy üzleti vállalkozás áll, az általa osztott díjakat nemzetközi szinten komolytalannak tartják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151223_Penzt_fizetett_majd_ketes_dijat_kapott_a | 2015-12-23 11:06:00 | true | null | null | HVG |
Milliókért mondaná meg az RTL Híradónak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), hogy pontosan mire költik a vállalkozók által befizetett 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. Az adatokért egy idén módosított törvény alapján kérnének pénzt - számol be az RTL Klub Híradója.
A kamarai díjat 5-600 ezer cég fizeti, ha a befizetést elmulasztják, a NAV hajtja be rajtuk. A Híradó szerint csak a BKIK bevétele az utóbbi három évben összesen 1 milliárd 878 millió forint volt.
Az RTL megkereste az összes kamarát, a BKIK tételes elszámolást ígért, de ezért 3-5 millió forintot kért. Azzal indokolták ezt az összeget, hogy ehhez minden szerződést tételesen át kellene vizsgálni, ez pedig a "rendelkezésre álló munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna". A BKIK főtitkára szerint 2-3 munkatárs 2 hónapos munkájának a díja az összeg, de ha a Híradó pontosítja kérését, "a díj jelentősen csökkenthető". | Milliókat kellene fizetnie az RTL-nek, ha választ akar kapni | A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151222_Milliokat_kellene_fizetnie_az_RTLnek_ha | 2015-12-22 11:14:00 | true | null | null | HVG |
A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt több volt hivatásos rendőrt, valamint több ügyvédet és azok ügyfeleit hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden. Az első fokon meghozott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek
A vádiratban összesen 13 vádlott szerepelt: 5 rendőr, 2 ügyvéd és 6 civil, közülük egy civil az eljárás során elhalálozott – olvasható a közleményben.
A rendőr vádlottak közül négyet 2-4 év közötti tartamú letöltendő börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek, az ötödik pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyvéd vádlottakat a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre ítélte. Az ügy civil vádlottjai felfüggesztett börtönbüntetést, illetve megrovást kaptak.
A vádirat szerint az ügy egyik fő vádlottja az elkövetés idején az egyik kerületi rendőrkapitányságon volt rendőr alezredes. Ő 2012-2013-ban alkalmanként pár százezer forintért budapesti ügyvéd ismerőseinek, illetve azok ügyfeleinek szolgáltatott ki adatokat rendőrségi és más hatósági nyilvántartásokból. Volt olyan eset is, hogy a pénzért magáncélú felderítő tevékenységet is végzett a megbízóinak. Ennek keretében – egy vádlott-társával együtt – „a teljes körű adatellenőrzésen túl a célszemélyeket lakcímükön megfigyelte, róluk környezettanulmányt végzett, és mindezt dokumentálta. A célszemélyek többek között a megbízók volt házastársai vagy üzleti ellenfelei voltak” – közölte az ügyészség.
Egy másik esetben a vádlott rendőrtiszt a bűnüldöző hatóságok látókörébe került ismerősének rendszeres fizetség ellenében információkat és szakmai tanácsokat adott, valamint egy esetben segédkezett neki egy hamis tartalmú feljelentés megszövegezésében. A feljelentés alapján indult büntetőeljárásban három ember alaptalanul került letartóztatásba.
A vád szerint szintén a volt főtiszt vádlott volt az, aki egy másik rendőrrel együtt, még 2008-2009-ben egy vállalkozó előtt azt a látszatot keltette, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe, egy önkormányzati dolgozó segítségével elintézi, hogy részére az önkormányzat működési hozzájárulásokat, illetve különböző engedélyeket adjon ki. Egy másik volt hivatásos rendőr, szintén egy rendőr társa közbenjárásával, pénzért azt intézte el, hogy egy civil személy soron kívül lőfegyvertartási engedélyhez jusson – írja az esetről az MTI. | Rendőröket és ügyvédeket ítéltek el, mert rendőrségi adatokkal kereskedtek | A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt több volt hivatásos rendőrt, valamint több ügyvédet és azok ügyfeleit hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden. Az első fokon meghozott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/14/rendoroket-es-ugyvedeket-iteltek-el-mert-rendorsegi-adatokkal-kereskedtek | 2023-03-14 11:06:00 | true | null | null | Telex |
Az országos rendőrfőkapitány nem mondott az ATV beszámolójában elhangzó létszám adatot, lényegében az Országos Rendőr-főkapitányság cáfolja, hogy több ezer rendőrt érinthet a túlórabotrány, valamint a híradás és az annak alapul szolgáló Híradó videó tartalmának egyes részeit - állítja az ORFK közleménye.
Az ATV Híradó anyaga szerint legkorábban január 15-én derülhet ki, hogy pontosan hány rendőr túlóra díját számolták el rosszul - ezt az országos rendőrfőkapitány jelentette be. A közlés szerint Papp Károly csak annyit árult el, hogy több ezer rendőr lehet érintett. Ezzel szemben az országos rendőrfőkapitány részéről az ATV számára olyan nyilatkozat nem hangzott el, amely szerint az ügyben több ezer rendőr érintett.
Újságírói kérdésre az országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy a szúrópróbaszerűen végrehajtott ellenőrzések során a területi rendőri szervek 77,3 százalékánál túlóra elszámolási probléma nem merült fel. A túlóra elszámolás problémájával nem érintett rendőrök száma 10 ezer fő körüli.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendőrök 22,7 százlékánál igenis lehetséges elszámolási probléma, ami megközelítheti a 2900 főt is egy egyszerű százalékszámításal. | Cáfolja a rendőrség, amit jól számolt ki az ATV | Az ATV azt állította a rendőrség tájékoztatása alapján, hogy több ezer rendőrt is érinthet a túlórapénzek elszámolása. A rendőrök által a déli határ őrzése során teljesített túlórákat tömegesen számolták el rosszul, többen nagyobb összeget kaphattak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151224_Cafolja_a_rendorseg_amit_jol_szamolt_ki_a | 2015-12-24 11:21:46 | true | null | null | HVG |
Megjelentek a Magyar Közlönyben a norvég támogatások 2009-14-es időszakára vonatkozó módosítások.
E szerint a nemzeti kapcsolattartó a Miniszterelnökség lett (korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látta el ezt a szerepet), és a Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a civil szervezetek támogatási programjának alapkezelőjét is.
A módosításokról levélben egyezett meg november 24-én Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Anders Erdal, a norvég külügyminisztérium főigazgató-helyettese.
A változtatások a Magyar Közlönyben szintén közzétett levelek szerint tükrözik többek között a nemzeti kapcsolattartónak a Miniszterelnökségben történő létrehozását, az igazoló hatóság vezetőjének személyében történt változást, illetve "számos program operátort érintő változást" is.
A november 24-i megállapodásnak köszönhetően december elején feloldották a magyar állam által felhasználható 40 milliárd forint támogatás zárolását.
Ahogy arról a HVG is beszámolt, a pénzek átutalását az után függesztették fel, hogy – házkutatással nyomatékosítva – az Orbán-kormány átfogó támadást indított az alap pénzeit elosztó, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium ellen. Lázár János korábban azzal vádolta meg a pénzosztókat, hogy az ellenzékhez kötődő szervezeteket támogatnak.
A hírek szerint a november 24-i alkuban a magyarok írásbeli garanciát adtak arra, hogy a jövőben nem vegzálják a norvég pénzekből támogatott civileket. Lázár János ugyanakkor december elején közölte, hogy a következő támogatási ciklusban viszont az Ökotárs Alapítvány nem lesz részese a támogatások odaítélésének és kihelyezésének – szerinte ez is a norvég alapok működtetéséről szóló tárgyalások eredménye volt.
"A megállapodás eredményeként egyrészt biztosított Magyarország teljes szuverenitása, vagyis a jövőben idegen kormány, a magyar kormány együttműködése és ellenőrzése nélkül nem tud támogatást osztani hazánkban" – fogalmazott akkor a Miniszterelnökség.
Arról továbbra is vita van a norvégokkal, hogy a 2014–2020-as időszak norvég támogatásainak elosztását ki végezhesse, a kormány ezt a saját hatáskörébe vonná - tette hozzá korábban a HVG. | Újabb részletek derültek ki a titkos norvég-magyar alkuról | A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151228_Kiderult_mirol_szolt_a_titkos_norvegmagy | 2015-12-28 11:33:00 | true | null | null | HVG |
Elképesztő fejlesztésekre számíthat a kormány által felkarolt Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetem. Nem csak egyszerűen új sportcsarnokot kap a leégett helyett a TE, hanem a teljes campuszt felújítják és egybefüggő területté bővítik a Csörsz utca és az Alkotás utca mellett - derül ki a Magyar Közlöny hétfői számából. Emellett a Sportkórház épületeit is bekebelezi a Csörsz utcán, valamint egy új vízisport-telep és rekreációs központot is kapnak Velencén.
A kormány a költségvetés terhére 2016-ban 15,9 milliárd forintot, 2017-ben 17,5 milliárdot, 2018-ban pedig 2,9 millárd forintot biztosít a TE számára. Ez felér 6 új MTK stadionnal, vagy durván 2,5 Groupama Arénával. A kormány elkötelezett a sport és saját egyetemének, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a támogatása mellett, ugyanis az NKE az elmúlt években összesen legalább 80 millárd forint közpénzt kapott fejlesztésekre és működési költségekre, a TE összesen 36 milliárdot kap ezúttal.
A felsőoktatás éves költségvetése jövőre 160-180 millárd között alakul, vagyis a TE-nek jövőre megítélt 15,9 millárd közel 10 százalékának felel meg - persze a keretösszegen felül kerül kiutalásra egy olyan egyetem számára, amelnyek 2015-ben mindössze 680 új hallgatója volt. A költségvetésből a TE, mint minden egyetem, részesül a normatív alapú támogatásból is. | 36 milliárddal tömi ki a kormány Mocsai egyetemét | Érzékelhető volt, hogy a Testnevelési Egyetem állami támogatásra számíthat az októberben leégett sportcsarnoka után, hétről hétre újabb tervek szivárogtak ki, miszerint nem csak új csarnok épülhet, hanem a teljes egyetemi campus átalakul. Több mint 36 milliárdot szán erre a kormány, ezzel a második legjobban támogatott egyetem lett a TE a kormány kedvencének számító Nemzeti Közszolgálati Egyetem után. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151228_36_milliarddal_tomi_ki_a_kormany_Mocsai_e | 2015-12-28 11:38:00 | true | null | null | HVG |
„Szerver hiba történt a kérés kiszolgálása közben! Kérjük próbálja újra!” Ez a felirat fogadja mintegy másfél éve az Executio folyóirat olvasóit, ha megpróbálják letölteni valamelyik korábbi számot az archívumból. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) szakmai lapja 2011-ben indult, majd három évvel később – a végrehajtói rendszer teljes átalakítása közben – el is halt. A végrehajtói kar felállítása és Schadl György elnökké választása után, 2016-ban aztán feltámasztották folyóiratot, és azt tervezték, hogy évente 4-6 alkalommal jelennek meg majd új számok.
Nem egészen sikerült tartani az ütemtervet, 2016 és 2021 között mindössze tizenkét szám jelent meg, az utolsó 2021-ben, a Schadl-ügy kirobbanása előtt nem sokkal. De nemcsak új szám nem jelent meg azóta, hanem a korábbiakat is elérhetetlenné tették. A WebArchive adatai szerint Schadl letartóztatása után törölhették a Executio összes eddig megjelent számát.
„A kommunikációt egy szervezet életében megkerülhetetlen és rendkívül fontosnak területnek tartva, a szakmai folyóiratunkon keresztül, hírt kívánunk adni a szervezeten belül folytatott munkákról, előre lépésekről, eseményekről, hivatali közleményekről” – olvasható az Executio honlapján a mai napig. A folyóiratban a kari beszámolók mellett Schadl György és más végrehajtók, hazai és nemzetközi jogászok szakmai publikációi is rendszeresen megjelentek, amelyekre akár doktori értekezésekben is hivatkoztak.
„Az üzenetet nem sikerült kézbesíteni, mert a(z) […] cím nem található, vagy nem tud leveleket fogadni”
– jött az automatikus hibaüzenet arról a címről, amelyre a szerkesztőbizottság korábban a folyóiratba szánt cikkeket várta.
A szerkesztőbizottságban egy korábbi szám impresszuma szerint Schadl György mellett Lukács Tamás, az MBVK elnökségi tagja, Schmidt Zoltán, a 2015-ben megszüntetett végrehajtói kamara egykori elnöke, valamint Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője volt benne.
Kérdést küldtünk a végrehajtói kar hivatali titkárságának és a kar központi elérhetőségére is, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy nem érhetők el az Executio korábbi lapszámai, és miért nem jelent meg 2021 óta egyetlen szám sem. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a folytatást. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A végrehajtói kar egysége biztosítja a megérdemelt elégedettséget
„Ez az év mindenféleképpen a megújulásról és a tapasztalatszerzésről fog szólni, igazán nagybetűvel” – írta Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője az Executio 2020. áprilisi számában, amelyre a WebArchive oldalán visszatekerve találtunk rá.
Takács szerint az elmúlt években „a végrehajtói hivatás szakmai fejlődése töretlen, az évek óta zajló megújulás folyamata sikeresen halad előre a maga útján”.
„Ebben a fejlődésben az újabb szakaszt az jelentheti, ha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar olyan egységet tud képezni működésében belülről és kívülről nézve is egyaránt, mely következetesen biztosítja számára a megérdemelt elégedettséget”.
Schadl György egy másik cikkben köszöntötte az új hivatalvezetőt, akit Varga Judit igazságügy-miniszter nevezett ki hét évre. „A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek, a Kar szervei az öttagú elnökség, a közgyűlés és a Kar hivatali szerve.
Az utóbbiak közötti szoros együttműködés, információáramlás és hatékony munka alapvető és elengedhetetlen”
– fogalmazott a végrehajtói kar elnöke.
A mai napig Takács Katalin vezeti a végrehajtói kar hivatalát, ő ír alá minden fontosabb dokumentumot. Közreműködött többek közt a gyanúsan drága Covid-tesztek rendelésében is, amelyről itt írtunk bővebben. Takács Katalin nem vádlottja a már bírósági szakban lévő Schadl-ügynek, a hivatali elődje, P. Béla és az élettársa, P. Márton ugyanakkor igen, mindketten be is ismerték bűnösségüket a bíróságon.
Az Executio 2020. áprilisi száma további érdekességeket is rejt: Schadl György – ugyancsak vádlott – felesége, Schadl-Baranyai Helga interjút készített Bódizs Kornéllal, az InHold Zrt. vezérigazgatójával. Bemutatták továbbá a tíz, frissen kinevezett bírósági végrehajtót, köztük a Schadl-ügy két későbbi vádlottját: N. Gábor fonyódi és V. Levente Árpád ceglédi végrehajtót, akik szintén elismerték bűnösségüket az előkészítő tárgyaláson.
Völner Pál: A bírósági végrehajtás megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál
A történtek fényében különösen izgalmas elolvasni Schadl György beszámolóját a végrehajtói kar 2019. szeptemberi tisztújító közgyűléséről, amelyet Völner Pál parlamenti államtitkár nyitott meg. Völner – írja Schadl – „örömét fejezte ki, amiért az utóbbi években az Igazságügyi Minisztérium és az MBVK elnöksége között jó együttműködés alakult ki”.
„Azt ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Végrehajtói Kar presztízse, munkájának fontossága továbbra is elismerést nyerjen, és az állam részvétele ebben pozitív legyen.”
A WebArchive segítségével érdemes még fellapozni a Schadl-éra első, 2016-os lapszámát is, amelyben Völner mutatta be a végrehajtói rendszer megújítását (ezt a számot éppen azon a napon archiválták, amikor Polt Péter kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését).
„A végrehajtói intézményrendszert érintő reformok alapvető célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása volt”
– fogalmazott az államtitkár a 2016-os cikkben, és afeletti örömét fejezte ki, hogy „a közelmúltban konstruktív szakmai együttműködést sikerült kialakítani a Kar Elnöksége és tárcánk között”.
„A bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését”
– írta Völner, aki szerint a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. „Amennyiben ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, az óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Mindebből az következik, hogy a bírósági végrehajtás intézményrendszerének megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál.”
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen: | Eltüntették a végrehajtók szakmai folyóiratát Schadl György letartóztatása után | Schadl György letartóztatása után minden jel szerint megszűnt a végrehajtók szakmai folyóirata, és elérhetetlenné tették a teljes archívumot. 2021 óta nem jelent meg új szám, és új írást sem tud fogadni a szerkesztőbizottság, amelynek tagja volt a kar elnöke, azaz Schadl. A történtek fényében különösen izgalmas fellapozni Völner Pál korábbi cikkét, amelyben még azt írta: a jogállamiság sérülhet, ha a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, és a bírósági végrehajtás minősége befolyásolja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/18/executio-vegrehajtoi-kar-folyoirata-schadl-gyorgy-megszunt-szerverhiba | 2023-03-18 11:48:00 | true | null | null | Telex |
A BKV száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottjából 27-nek a havi alapbére egymillió forint felett van, további 11 dolgozónak alig valamivel alatta - derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. További 25 fő 700 ezernél többet keres havonta.
A legnagyobb jövedelme Bolla Tibor vezérigazgatónak van, az ő havi bére 1,8 millió forint. Három helyettese - Bátora László, Takács Péter és Szedlmajer László - alig valamivel kevesebbet, havi 1,45 milliót keres. Az igazgatói illetmény 1,1 millió forint, a főosztályvezetői fizetés jellemzően egymilliót meghaladó, míg a főmérnököké 900 ezer forint feletti.
A fizetés mellé, ahogy a fővárosi önkormányzat cégeinél szokás, 10-40 százalékos célprémium járt eddig. Ez a legutóbbi közgyűlési döntés értelmében jutalomként osztható. Öt embernek évente teljes körű szűrővizsgálat jár, míg huszonegyen gépkocsit kapnak a munkavégzéshez.
A BKV fizetési százas "toplistáján" a felső negyedbe tartozik például Nagy Zsolt, a BKV égisze alatt működő DBR Metró Projekt Igazgatóság projektigazgató-helyettese. Ő jelenleg 1,1 millió forintot keres havonta, ami mellé 40 százalékos prémium, egy saját használatú Skoda Octavia és mobiltelefon jár. Eddig kétszer kapott célprémiumot, de ezeket az EU forrásaiból fizették - hangsúlyozta válaszában a DBR. | 1,8 milliót keres a BKV-vezér, 27-en kapnak egymilliónál is többet a cégnél | A BKV száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottjából 27-nek a havi alapbére egymillió forint felett van, további 11 dolgozónak alig valamivel alatta – derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. További 25 fő 700 ezernél többet keres havonta. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/jol-keres-a-dbr-metronal-a-hagyo-ugy-egyik-nyomozoja-is-1581857 | 2015-12-28 11:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
3,6 milliárd forintot csoportosít át a kormány az önkormányzatok - fel nem használt - gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatási keretéből sportcsarnok építésre, járdafelújításra és egyebek mellett az alcsútdobozi önkormányzat működési támogatására - adta hírül az RTL Klub Híradója szerdán.
Ez az az állami pénz, amelyre azok a települések pályázhatnak, amelyek nem tudják saját forrásból megoldani a rászoruló gyermekek étkeztetését. Ebből a keretből maradtak meg milliárdok.
A Magyar Közlönyből kiderült, hogy a kormány ezt a pénzt más célokra fordítja: például sportcsarnok építésére, felújítására, uszodafejlesztésre, hídépítésre, vagy például az alcsútdobozi önkormányzat működtetésére.
Tállai András NGM-államtitkár szerint azért veszik el a pénzt, mert nem költötték el az önkormányzatok. Ha a település nem lát el egy feladatot, amire pénzt igényelt, akkor evidens, hogy az állam visszavonja a támogatást - mondta.
A Híradónak azonban Halmi József, Győrteleki polgármestere azt mondta, hogy a két ünnep közötti gyermekétkeztetésre nem is pályázhattak, mert "a kincstár azt nyilatkoza, hogy nincs rá forrás". Pásztor László, Erdőkertes polgármestere pedig úgy fogalmazott, az éves támogatásból kellett volna elvenni, hogy a téli szünetben is tudjanak enni adni a gyerekeknek. 225 napot fizetnek ki az óvodáknál, 180-at az iskoláknál, és abból kell megoldani a szünetben is az étkezetetést.
Ezért minden ebéd egy kicsit soványabb, hogy kifusson az év végéig
- fogalmazott Pásztor László.
A nyári szünet idején a szociális étkeztetési programban 140 ezer gyerek vett részt. Az ő étkezésüket kevesebb mint egymilliárd forintból meg lehetett volna oldani. | Sportcsarnokra is költ a kormány a gyermekétkezetési pénzekből | 3,6 milliárd forint maradt felhasználatlanul a gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatási keretből, amire az önkormányzatok pályázhatnak, hogy a rászoruló gyermekeket etethessék. A pénzt a kormány átcsoportosítja: sportcsarnoképítésre és az alcsútdobozi önkormányzat működtetésére is jut belőle. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151230_Sportcsarnokra_is_kolt_a_kormany_a_gyerme | 2015-12-30 12:09:00 | true | null | null | HVG |
Bűncselekmény gyanújával feljelentést tervez és megkárosítva érzi magát több olyan orosz állampolgár, akik magyar letelepedési kötvényt és az Európai Unióban szabad utazást biztosító vízumot vásároltak a VolDan Investments Limited nevű közvetítőcégen keresztül, ám a kötvényük futamidejének lejártával nem kapták vissza a cégtől a kötvény áraként befizetett pénzüket – tudta meg a Direkt36 az érintettek magyarországi ügyvédeitől.
Az egyik ügyvéd, Fridman Róbert szerint a VolDan liechtensteini anyacége 2022 őszén már nem kommunikált az ügyfelekkel, cégbírósági iratok szerint pedig a magyarországi fiókcég ellen 2022. november 9-én kényszertörlés indult és eltiltották a további működéstől (ez azt jelenti, hogy a cég különféle jogszabályok be nem tartása miatt a megszűnés felé halad). A VolDan elérhetetlenné válásáról számolt be egy másik, névtelenséget kérő budapesti ügyvéd is, aki szintén egy orosz letelepedési kötvényes ügyfél pénzét próbálta sikertelenül visszaszerezni.
A liechtensteini cég és annak magyarországi leágazásai több szálon is Shabtai Michaeli grúz–izraeli üzletemberhez kötődnek, aki saját bevallása szerint az egész kötvényprogramot életre hívó Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter régi barátja.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a VolDan a kötvények ellenértékét jelentő 300 ezer eurós összegek mellett a kötvényvásárlóknak fejenként 60 ezer eurós ügyintézési díjat is felszámított, melyet nem kell visszafizetniük, és így utóbbiakból a cég több mint 7 milliárd forintos bevételre tett szert. Most azonban az orosz ügyfelek ügyvédjeinek állítása szerint a cég bizonyos esetekben még a kötvényeknek az ellenértékét se fizeti vissza.
„Mivel a pénzt magyar bankszámlára kellett befizetni, és a bűncselekmény helyszíne álláspontunk szerint Magyarország, így első körben a magyar hatóságokhoz fordulunk” – mondta a Direkt36-nak Fridman Róbert ügyvéd, aki szerint sikkasztás gyanúját veti fel, hogy a VolDan nem fizeti vissza az ügyfelek pénzét. A névtelenséget kérő budapesti ügyvéd szintén gondolkozik polgári és büntetőjogi lépéseken is.
„Az ügy büntetőjogi, ha bizonyítható, hogy az egészet előre megfontoltan úgy tervezték, hogy a végén ne kelljen visszafizetniük a pénzt. Sikkasztás és csalás is felmerülhet” – magyarázta az ügyvéd.
Mivel azonban az ügyfelek minden esetben a liechtensteini bejegyzésű VolDannal szerződtek, így jó eséllyel nem a magyar, hanem a liechtensteini igazságszolgáltatás és hatóságok segítségével kell majd megpróbálniuk a pénz nyomára bukkanni.
A Rogán által még 2013-ban kezdeményezett, 2017-ben felfüggesztett letelepedési kötvényprogram egyik sajátossága, hogy más országok hasonló programjaitól eltérően a letelepedési engedélyt és schengeni vízumot biztosító államkötvények nem a kötvény igénylőjének, hanem a külföldi közvetítőcégnek a birtokába kerülnek. Amit a kötvényesek kapnak a közvetítőcégtől, az pedig csupán egy váltó.
Az ötéves futamidejű eurókötvényeket a lejárat után a magyar állam folyamatosan fizeti ki, 2020 végén például 121 milliárd, 2021 végén pedig 80 milliárd forintnyi kötvény értékét utalta vissza. Ez a pénz az olyan közvetítőcégekhez kerül vissza, mint például a VolDan – az viszont már a cégeken múlik, hogy a pénzek mikor és hogyan jutnak vissza a letelepedési kötvényprogramban részt vevő külföldiekhez.
Fridman kilenc letelepedési kötvényes orosz állampolgárt képviselt, közülük négyen nem kapták vissza a pénzüket, összesen 1,2 millió eurót. Van, akinél 2022 júniusában, de olyan is, akinél már lassan egy éve, 2022 márciusában lejárt az a határidő, amíg a VolDannak vissza kellett volna utalnia az összeget. Az ügyvéd szerint az ügyfelek sokáig reménykedtek, hogy ha késedelmesen is, de kifizetik őket, és eddig ezért nem fordultak a hatóságokhoz, illetve a nyilvánossághoz.
A másik budapesti ügyvéd egy olyan ügyfelet képvisel, aki csak a pénze felét kapta meg. Őt 2022. június végéig kellett volna teljesen kifizetnie a VolDannak, de két-három hónapos csúszással is csak 150 ezer eurója érkezett meg.
Fridman tudomása szerint saját ügyfelein kívül mások is pórul jártak, és így jóval több érintett lehet: belső ügyvédi fórumokon korábban több kollégája is segítséget kért, mert a VolDan nekik sem adta vissza a pénzüket. A károsultak pontos számát és a VolDannál maradt pénz teljes összegét ugyanakkor nem lehet megbecsülni.
A magyar letelepedési kötvényprogramot úgy alakították ki, hogy az abban részt vevő közvetítőcégek nagyobb országra és régióra nyerték el a kötvények árusításának jogát. A cégek közül a VolDan volt az, amelyik Oroszországra és a posztszovjet térségre kapott exkluzivitást (az erről szóló parlamenti bizottsági határozaton is Rogán Antal aláírása szerepel). A VolDanon kívül más közvetítőcég esetében – melyek például Kínában vagy éppen a Közel-Keleten értékesítették a letelepedési kötvényeket – Fridman nem hallott olyan problémáról, hogy a kötvényeseket ne fizették volna ki.
A VolDan liechtensteini és magyar vállalata, valamint a kötvényeket az állam részéről árusító Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem reagált a Direkt36 megkeresésére. A Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda részletes kérdéseinkre csupán annyit válaszolt, hogy „felhívjuk figyelmét, hogy a letelepedési kötvényprogram hat évvel ezelőtt lezárult”.
A kötvényüzlet nem csupán politikai-gazdasági, de nemzetbiztonsági okokból is súlyos kérdéseket vetett fel az elmúlt években.
A Direkt36 korábban a 444.hu-val és a Novaja Gazetával közösen kiderítette, hogy a VolDan többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi gépezetének fontos figurái számára intézett letelepedési papírokat. Köztük volt az orosz hírszerzést, az SZVR-t vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja is. Később pedig megírtuk, hogy kiszivárgott dokumentumok szerint Shabtai Michaeli közvetlenül is szerepet vállalhatott a kötvényüzletben – majd legutóbb azt is, hogy Michaeli egyik Bécsi utcai ingatlanába jelentette be hivatalos lakcímét Andrej Nariskin.
„Nyugodtan jelentse fel a céget!”
2022 tavaszán még ugyanabban a Bécsi utcai házban működött a VolDan Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft irodája, ahol az orosz kémfőnök fia is lakcímet kapott. Fridman Róbert addigra már sokadszor kopogtatott a VolDannál, hogy megtudja, miért nem kapják vissza ügyfelei a 300-300 ezer euróikat. Az orosz kötvényesek hivatalosan ugyan a liechtensteini VolDan Investments Limiteddel szerződtek, ám a kötvényekkel kapcsolatos hivatalos ügyeket a kezdetektől a magyarországi cég elegáns belvárosi irodájában kellett intézniük. Fridmant állítása szerint a voldanosok eleinte azzal nyugtatgatták, hogy bár lejártak a kifizetési határidők, de minden rendben van. Kérték, hogy még egy kicsit várjon.
Azonban továbbra sem történt semmi, ráadásul a VolDan Hungarynak feladott hivatalos ügyvédi levelek is elkezdtek kézbesítetlenül visszaérkezni a feladóhoz. Fridman ezért 2022 nyarán megint bement a Bécsi utcába, hogy megkérdezze, mégis mit kell tenniük ahhoz, hogy az ügyfelek megkapják a pénzüket. Az ügyintéző azt tanácsolta neki, hogy próbáljon meg levelet írni a liechtensteini VolDannak.
Fridman ragaszkodott hozzá, hogy személyesen beszélhessen a VolDan Hungary ügyvezetőjével, akit az utcán meg is várt. Amikor a Shabtai Michaeli több érdekeltségében is pozíciókat betöltő magyar ügyvezető végül megérkezett, Fridman odalépett hozzá, hogy magyarázatot kérjen.
„Barátságos volt, de ő is csak azt mondta, hogy várni kell”
– idézte fel Fridman a beszélgetést.
A névtelenséget kérő ügyvéd is hasonlóan járt. Ő 2022. május 11-én az ÁKK-t kereste meg először a pár héttel később esedékes visszafizetés miatt, az ÁKK azonban két héttel későbbi válaszában azt írta, hogy ők nem tudnak tájékoztatást adni, mert a VolDan Investments Limited az illetékes az ügyben. Az ügyvéd felvette a kapcsolatot ugyanazzal a voldanos ügyintézővel, aki a kötvényvásárlás menedzselésében is segített öt évvel korábban. Ő szintén többszöri ígéretet tett a pénz visszafizetésére, ám az utalás egyre csak csúszott. Végül hónapokkal az eredeti határidő után mindössze a 300 ezer euró fele jelent meg az orosz ügyfél számláján.
Ekkoriban az ügyvéd több más furcsaságra is felfigyelt. Eltűnt a VolDan korábbi nyilvános elérhetősége az internetről, eltűnt a VolDan neve a Bécsi utcai épület kaputelefonjáról, és a korábban a bejáratnál kirakott voldanos cégtáblát is leszerelték. „Az volt az érzésem, hogy mindent elkövettek, hogy a jövőben már ne lehessen őket elérni” – mondta az ügyvéd.
Fridman Róbert eközben már teljesen feladta, hogy a Bécsi utcai ügyfélközponttól próbáljon válaszokat kapni, és inkább elkezdett leveleket írni a liechtensteini VolDan Investmentsnek. A tértivevénnyel feladott leveleket ott átvették, ám semmilyen érdemi válasz nem érkezett tőlük sem. Ezért Fridman 2022 őszén még egyszer visszament a Bécsi utcai irodába, ahol meglepetésére már senki nem dolgozott. Amikor az ügyvéd megpróbálta az épületben dolgozó több Michaeli-érdekeltség egyik munkatársát kérdőre vonni, az azzal próbált megszabadulni tőle, hogy csak nyugodtan jelentse fel a liechtensteini VolDan Investmentset, ha valami nem tetszik neki.
A Bécsi utcai munkatárs azt is állította az ügyvédnek, hogy a VolDan Hungary megszűnt, és a cégnek munkatársai sincsenek már, akikkel beszélhetne. (Valójában a cég megszűnése hivatalosan a mai napig nem végleges.)
Nyilvános cégbírósági adatok szerint az orosz állampolgárságú letelepedési kötvényesek felé ügyfélközpontként működő VolDan Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél már évekkel korábban – még bőven az Ukrajna elleni orosz invázió kitörése előtt – jelentkeztek problémák.
A NAV először 2020 januárjában indított végrehajtást a cég ellen, amit 2021 nyarán előbb egy adószámtörlés, majd még egy végrehajtás követett. A cégbíróságon a Direkt36 által megtekintett iratokból kiderült, a NAV problémája az lehetett, hogy a VolDan Hungary már legalább 2020 óta nem tett eleget a számviteli törvénynek, és nem adta le a hivatalos beszámolóját.
Miután a cég többszöri felszólítás ellenére sem pótolta a hiányosságot, az adószám törlése 2022 júniusában hatályba lépett, majd 2022. november 9-én a VolDan Hungary ellen kényszertörlés indult, eltiltották a tovább működéstől, illetve 100 ezer forint illeték kifizetésére kötelezték. A kényszertörlés további részleteihez nem fértünk hozzá, mivel a cégbíróság alkalmazottja szerint a betekintéshez a cég vezetőinek engedélye is szükséges.
A cégnyilvántartásban a VolDan Hungary hivatalos elérhetőségeként Schönek Béla ügyvéd emailje van feltüntetve, aki már a parlament gazdasági bizottsága előtt is képviselte a VolDan Investments Limitedet. Schönek nem reagált megkeresésünkre. A VolDan Investments Limited több emailcímére is küldtünk kérdéseket, de a levelek visszapattantak azzal, hogy a voldangroup.com-os címek már nem léteznek.
Blokkolja a bank a számlát
Tavaly decemberben a budapesti ügyvéd, akinek ügyfele csak a pénz feléhez jutott hozzá, végül egy új magyarázatot kapott a VolDantól. „Arra fogták, hogy a Gránit Bank blokkolta a számlájukat, ők nem engedik a kifizetést” – idézte fel az ügyvéd. A VolDannal továbbá azt állították, hogy 2022 októbere óta egy kifizetés sem történt emiatt, és hogy az ügyvéd félig kifizetett ügyfele volt az utolsó, akinek az utalását a Gránit Bank engedélyezte – legalábbis félig.
Ezután 2023 januárjában és februárjában több körben is beszélt a Gránit Bank munkatársával, aki azt állította, hogy vannak bizonyos ügyfelek, akik valamiféle háromoldalú – ügyfél, VolDan, Gránit Bank – szerződést kötöttek, és ők elsőbbséget élveznek a kifizetéseknél. Az ügyvéd csak félig kifizetett ügyfele pedig akkor tud majd hozzájutni a pénzéhez, „ha a feltételek teljesülnek” a VolDan oldaláról. A bank nem mondta ki egyértelműen, hogy a számlát miért blokkolták, vagy hogy miféle feltételekről van szó. Az emlegetett háromoldalú szerződésekről pedig az ügyvéd korábban sosem hallott. (A Gránit Bank nem reagált a Direkt36 megkeresésére.)
„Az én ügyfelem nyolc gyereket nevel, lenne helye a pénznek. Ráadásul egy ingatlant akartak volna vásárolni az Európai Unión belül, amire le is tették a foglalót. A vételárat a letelepedési kötvény visszautalásából tudták volna kifizetni. Decemberben jeleztük azt is, hogy ha nem kapja meg a pénzét, a foglalót is bukja, és ezzel további kár éri” – idézte fel az ügyvéd. Ám a VolDantól ennek ellenére sem érkezett meg a pénzük.
Fridman Róbert ügyfeleinek a Gránit Bankhoz semmilyen közük nem volt, neki a VolDan korábban egészen más kifogást hozott fel.
„Arra céloztak, hogy mivel orosz állampolgároknak kell utalni, ez a háború utáni helyzetben nem egyszerű. De semmi konkrétumot nem jelöltek meg”
– mondta Fridman. Az ügyvéd az orosz állampolgárságra hivatkozást azért sem értette, mert a kilenc ügyfele közül az az öt, akit rendesen kifizettek, ugyanolyan orosz, mint az a négy, akit nem.
Azt is hozzátette, hogy akik nem kapták vissza a pénzüket, se EU-s vagy egyéb szankciók alatt nem állnak, se nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Fridman az ügyvédi titoktartás miatt konkrétumokat nem árulhatott el, de azt elmondta, hogy tehetős, vagyonos üzletemberekről, például a pénzügyi szektorban dolgozó orosz állampolgárokról és családtagjaikról van szó. Van köztük, aki rendszeresen Magyarországon tartózkodik és bérel is itt ingatlant. Akad olyan nyugdíjas üzletember is, aki csak időnként utazott Budapestre gyógyfürdőzni, vagy éppen pihenni az orosz turisták körében közkedvelt Hévízre.
Őket a kötvénnyel vásárolt letelepedési engedélyük meghosszabbításakor az Alkotmányvédelmi Hivatal az elmúlt években másodszor is átvilágította, és az ügyvéd állítása szerint semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem találtak náluk ekkor sem. A károsultak letelepedési engedélye így még hosszú évekig érvényes. Az ügyvéd szerint az érintett ügyfeleinek a magyar hatóságok, az idegenrendészet és más hivatalok munkájával szemben semmilyen kifogásuk nincsen, kizárólag a VolDannal van problémájuk. A másik budapesti ügyvéd károsult ügyfelének szintén nem akadt semmiféle gondja a magyar hatóságokkal.
Fridman és a névtelenséget kérő ügyvéd ügyfelei mellett akadtak olyan pórul járt orosz kötvényesek is, akik a moszkvai magyar nagykövetségen is próbálkoztak információt szerezni és segítséget kérni. Az egyik ilyen orosz kötvényessel kapcsolatban álló forrás szerint a magyar nagykövetségen többeknek is egy bizonyos ügyvédet javasoltak, hogy ha őt megbízzák, az majd segít visszaszerezni a pénzüket. Csakhogy a forrás szerint a végén ez a bizonyos ügyvéd sem tudott segíteni.
Korábbi hivatalos adatok szerint a letelepedési kötvényprogramban 384 orosz befektető és családtagjaik vettek részt, összesen 1265 orosz állampolgár. Egy kötvényvásárló a 300 ezer euróért cserébe saját magának és közvetlen családtagjainak – feleség, férj, kiskorú gyerekek – szerezhetett magyar papírokat. „Ha azt a taktikát alkalmazzák, hogy tíz ügyfélből mondjuk csak egynek-kettőnek felejtik el visszafizetni a pénzét, és ezt felszorozzuk az összes orosz kötvényvásárlóval, már az is egy szép összeg” – mondta a névtelenséget kérő budapesti ügyvéd. | Orosz letelepedési kötvényesek szerint nem kapták vissza a pénzüket a Rogán Antal jóbarátjához kötődő cégtől | Bűncselekmény gyanújával feljelentést tervez és megkárosítva érzi magát több olyan orosz állampolgár, akik magyar letelepedési kötvényt és az Európai Unióban szabad utazást biztosító vízumot vásároltak a VolDan Investments Limited nevű közvetítőcégen keresztül, ám a kötvényük futamidejének lejártával nem kapták vissza a cégtől a kötvény áraként befizetett pénzüket – tudta meg a Direkt36 az érintettek magyarországi ügyvédeitől | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/03/21/orosz-letelepedesi-kotvenyesek-szerint-nem-kaptak-vissza-a-penzuket-a-rogan-antal-jobaratjahoz-kotodo-cegtol | 2023-03-21 11:50:00 | true | null | null | Telex |
Vodafone-részvényekre cserélte Yettel–CETIN-részesedését a 4iG-csoport – jelentette be a cég, amelynek munkatársai a többszereplős megállapodás részleteit – a közleményen túl – már nem kívánták a Telexnek kommentálni. A közlemény szerint az ügylettel a 4iG-csoport (közvetlenül az Antenna Hungária) 70,5 százalékra növelte tulajdonát a Vodafone Magyarországban.
Az Antenna Hungária a PPF Telecom Group magyarországi leányvállalataiban (itt fontos, hogy nemcsak a Yettel-cégekről, hanem a hálózati infrastruktúrát kezelő CETIN toronycégről is szó van) meglévő 25 százalékos tulajdonát cserélte el az állami Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékára, vagyis az Antenna Hungária kiszállt a magyarországi Yettel–CETIN-leányvállalatokból, az állam pedig beszállt.
„Minden szempontból logikus, tisztázó lépés volt, amely végre teljesen tiszta helyzetet teremt”
– mondta a Telexnek egy érintett. A dealről korábban itt, itt és itt is írtunk.
Az ügylet lényege, hogy egyetlen csapással (deallel) három legyet ütöttek le a felek:
egy versenyjogi helyzetet tisztáztak;
egy tulajdonhányad-számítást
és egy pénzügyi befektetés sorsát rendezték.
Lássuk ezeket sorjában.
Az első légy: a versenyjogi helyzet
Kezdjük a versenypiaci helyzettel. A Gazdasági Versenyhivatal a stratégiai jelentőségű Vodafone-dealt nem vizsgálhatta, de ettől még a későbbiekben is felmerülhetnek versenyjogi helyzetek.
Ha a magyar mobiltávközlési piacon három cég van, a Vodafone, a Yettel és a Telekom, akkor az nem néz ki jól, ha egy magáncégnek (4iG) kettőben van tulajdona. Mire gondolunk?
A Magyar Telekom az egyik szereplő, de mellette ott van a 4iG többségében a Vodafone és ott volt a 4iG kisebbségi tulajdonában a Yettel. Érdemes volt ezt tisztába tenni, hiszen ha egy piacon három szereplő van, de abból kettőben tulajdonos egy magáncsoport, az problematikus lehet. Egy transzparensen működő versenyhatóság vizsgálata során ez problémás lehetett volna. Olyan cégekben, amelyek egymással érdekkonfliktusban lehetnek, ne legyen ilyen, főleg ne akkor, amikor az unió eleve árgus szemekkel viseli a jogállamiságot. Ez az unió egyik legkomolyabb „közös” területe, itt sok eszköze van Brüsszelnek.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy így mi változik. Hiszen akkor most a magyar államnak lesz két cégben tulajdona. Igen, de ez nem problematikus, egymással versengő infrastruktúracégekben van olykor állami tulajdon, ráadásul mindkét tulajdon kisebbségi – vélte egy szakember.
A második légy: a tulajdonhányad-számítás
A következő pontról érdemes rögtön leszögezni, hogy két szakembert értünk el, és ezt a kérdést ellentétesen látták. Arról van szó, hogy a deal előtt, január 31-től a magyar Vodafone-ban a 4iG Nyrt. leányvállalatának, az Antenna Hungária Zrt.-nek 51 százalékos irányító befolyása volt, a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek pedig 49 százalékos kisebbségi részesedése. Igen ám, de az Opten alapján az Antenna Hungária 23,22 százaléka is a magyar állam tulajdona.
Ha úgy számolunk, akkor a végső tulajdonlás szintjén a március 20-i bejelentés előtt az államnak volt 49 százalék közvetlen és 0,2322*51, azaz 11,84 százalékos közvetett tulajdona, akkor együtt 60,84 százalék volt az állami tulajdon.
Hangsúlyozzuk, hogy a 4iG maga ugyan nem számolt így, de ha akadt volna olyan jogász, aki szerint ez egy többségi állami társaság volt eddig, immár neki sem lehet ellenvetése. Hiszen ha a csereügylet végeztével az államnak 29,5 százalékos közvetlen és 70,5*0,2322 százalék=16,37 százalék közvetett tulajdona van, az együtt is csak 45,87 százalék. Vagyis immár nincsen olyan jogértelmezés, amely szerint a Vodafone állami többségű cég lenne.
A harmadik légy: az „érdekmúlás”
Valaha (2019 végén) a Yettelben (az egykori Telenorban) az állam az akkor még állami Antenna Hungáriának vett 25 százalékot. Az eladó már ekkor is a PPF-csoport volt. Aztán a részletek ismertetése nélkül, de annyit rögzítsünk, hogy a 4iG-csoport irányítása alá került az Antenna Hungária, de a 4iG jellemzően többségi tulajdonra tör.
A 4iG már régóta szeretett volna egy komoly távközlési érdekeltséget. Ez végül nem a Yettel, hanem a Vodafone lett, de a kisebbségi Yettel-pakett ott maradt, pedig, mint mondtuk, a 4iG nem híres arról, hogy kisebbségi paketteket tartana. Jászai Gellért többször is elmondta, hogy ezt a 25 százalékot ő pénzügyi befektetésként kezeli.
A Yettel operatív ügyeit a 4iG nem is befolyásolta, a cseh főtulajdonos jól fut, a portfóliója egyben van, nem valószínű, hogy kiszállna. Korábban a felek többféle opciót is a kezükben tartottak. A magyarok vagy keresni akartak a 25 százalékon és eladni, vagy növelni akarták részesedésüket 50 százalék fölé, de már elmúlt ez az érdek, a 4iG végül a Vodafone-ra tett. A 4iG-nek aligha volt szívügye ez a pakett, így a harmadik légy maga a megszabadulás volt a kisebbségi pakettől.
Személyi kérdések
A 4iG azt is bejelentette, hogy a tulajdonosi változások bejegyzése után a Vodafone Magyarország igazgatósága a jelenlegi ötről hét főre bővül, melybe öt főt delegálhat a 4iG-csoport, kettőt pedig a Corvinus Zrt.
A Vodafone ötfős igazgatóságából eddig őket ismertük:
Blénessy László, a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, a Vodafone vezérigazgatója;
Linczényi Aladin Ádám, a 4iG igazgatósági tagja, alelnöke és
Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettese.
Állami oldalról a testületekbe Rogán Antal miniszter (Miniszterelnöki Kabinetiroda) bizalmasai érkeztek, az igazgatóságba | Yettel-üzlet: „három legyet egy csapásra” módszerrel cserélt távközlési érdekeltségeket az állam és a 4iG | Alapvetően a piaci helyzetet tisztázta az a lépés, amellyel a magyar állam újra részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, a 4iG-csoport pedig kiszállt onnan, és eddigi részesedését Vodafone-részvényekre cserélte. Ezzel letisztult, hogy a magyar Vodafone-ban már az egymástól eltérő jogi értelmezések szerint sincsen többségben az állam. A 4iG itthon eddig sem preferálta a kisebbségi részesedéseket, versenyjogilag is furcsa volt, hogy egy magáncég a három mobiltávközlési szereplő közül egyben többségi, egyben pedig kisebbségi tulajdonos volt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/03/21/yettel-vodafone-telekom-jaszai-4ig-antenna-hungaria | 2023-03-21 12:26:00 | true | null | null | Telex |
„Szomorúan olvastam Kiss-Rigó László püspök úr levelét, amelyben jelzi, hogy mint egyház, igényt tart a kübekházi iskolánk és óvodánk tulajdonjogára, annak minden ingó vagyonára a törvény erejénél fogva” – így nyilatkozott korábban Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere, aki már huszonegy éve látja el feladatait a Szegedtől nagyjából 18 kilométerre, a magyar–román–szerb hármas határnál fekvő 1500 fős községen.
A Szeged-Csanádi egyházmegye több településen is bejelentette igényét az általa használt helyi önkormányzati ingatlanok tulajdonjogára. Kübekházán úgy volt, hogy a Reménysugár Katolikus Általános Iskolát és a hozzá tartozó óvodát vinné az egyház.
Az iskola egyébként is elég hányatott sorsú, 2008-ban pénzügyi okok miatt be kellett zárni, és csak két évvel később sikerült újból megnyitni. Ekkor az önkormányzat az egyházzal, illetve a helyi civil közösséggel együttműködve 31 millió forintból újította fel az épületet. Azóta a három fél tökéletesen együtt is tudott működni, és még az egyházzal külön is remek kapcsolatot ápoltak. Molnár Róbert szerint pedig „ami működik, azt ne bolygassuk, vagy csak akkor, ha jobbat tudunk csinálni nála”.
Új törvény született
Semjén Zsolt 2022 októberében nyújtotta be módosítási javaslatát arra vonatkozóan, hogy az egyházak a valaha a tulajdonukban lévő épületek birtokjogát újra igényelhessék az önkormányzatoktól. A módosítás arra is lehetőséget adott, hogy olyan ingatlanokat és ingóságokat is birtokba vegyenek, amik valójában soha nem voltak a tulajdonukban. Ezen igényük benyújtására 2023. február 28-ig volt idejük.
Ilyen a kübekházi általános iskola és óvoda is, amely bár közös erőfeszítéssel működött, valójában mindig is az önkormányzat tulajdonát képezte. Az intézmény átvételére a Szeged-Csanádi egyházmegye február végén adta be a keresetét, amit Molnár Róbert a testület elé is vitt, hogy ülésen tárgyaljanak róla. Kollégáival végül arra a döntésre jutottak, hogy sem lelkiismeretük, sem az átadással járó jogi, illetve adminisztrációs munka nem teszi lehetővé, hogy lemondjanak az intézmények tulajdonjogáról.
„A bíborostól a harangozóig mindenki azon fog dolgozni, hogy ez a rendszer fennmaradjon”
– mondta a Szegedernek Molnár, majd úgy folytatta, hogy „szomorú és fájdalmas nekem ezt kimondani, de ha az egyháznak több ingatlana lesz, akkor több pénzbe kerül majd a fenntartás. Ha több pénzbe kerül a fenntartás, akkor több pénzt kérhet az államtól.” A polgármester szerint így egy olyan függőségi viszony alakul ki az egyház és az állam között, amiben az egyháznak érdekében áll majd, hogy a jelenlegi kormányzat fennmaradjon.
Molnár hallott „olyan városról is, ahol az önkormányzat megegyezett az egyházzal, hogy megveszik az épület tulajdonjogát 1,3 vagy 1,7 milliárd forintért, most meg az egyház bejelentette, hogy igényt tart rá ingyen”. Korábban Sinka Imre, a hasonló cipőben járó Békésszentandrás polgármestere azt nyilatkozta a közösségi oldalán, hogy ha bilincsben viszik is el, akkor sem írja alá a megállapodást a helyi iskola és óvoda átadásáról az egyházzal, illetve az is nyilvánosságot kapott, hogy Hódmezővásárhelyen is több mint egymilliárd forintnyi ingatlanvagyont vinne az egyház Márki-Zay Péter szerint.
Visszaléptek Kiss-Rigóék
Kübekháza, mint most kiderült, még sincs ilyen helyzetben, és ez Molnár szerint nagyban köszönhető annak, hogy az egyházmegye valószínűleg nem számított ilyen szintű ellenállásra a települések részéről. „Írtunk egy levelet a püspök úrnak, erre volt az a válasz, amit itt, maga előtt bontottam ki.” A válasz szerint, amennyiben az önkormányzat nem akar eleget tenni az egyház igényének, úgy
az egyház lemond a tulajdonjogról, és jelenleg nem tesz lépéseket az igénybejelentés érvényesítésére.
Azt, hogy miért hozott ilyen döntést Kiss-Rigó László, válaszában nem részletezte, ahogyan azt sem, hogy egyáltalán miért lett volna szükségük az iskolára és az óvodára, hisz Molnár szerint valódi változás nem történt volna az intézmények életében, a tanítás ugyanazzal a csapattal, ugyanolyan körülmények között folyt volna tovább.
Csak az önkormányzatnak jelentett volna pluszterhet, ugyanis az, hogy a tulajdonjog gazdát cseréljen, annyi adminisztratív munkát jelent, hogy azt egy Kübekháza méretű kis település nem bírja el. A falu iskolája, óvodája, bölcsődéje, sőt még a civil szolgáltató központja és a főzőkonyhája is egy ingatlanra épült, „át lehetne ezeket adni, de ennek van egy tetemes kimérési költsége, és utána ezeket leszeparálni, satöbbi” – magyarázta Molnár.
Ezenkívül az említett épületek felé az önkormányzatnak üzemeltetési kötelezettsége is van, ugyanis az óvoda tetejére napelem került, ami önkormányzati projekt keretein belül valósult meg. „Biztos lenne erre megoldás, de az az erőnkön felülinek látszik.”
Jegyzőt nem lehet leakasztani
Más szempontból is nem, vagy csak nehezen megvalósítható a tulajdonjog átadása. Az adminisztratív feladatokhoz, papírmunkához emberek kellenek, a település vezetője szerint viszont egyre kevesebben vállalkoznak ilyesmire, pláne a kisebb falvakban. „Elment a tiszaszigeti kolléganőnk szülni, szakembert a helyére nem találunk. Elment a klárafalvi kolléganő, mert nem bírta a nyomást, nem találunk rá helyettest, aki tudná ezt vinni. Felvettünk most egy fiatal pályakezdőt, aki kedves, aranyos, de szinte a nulláról kell betanítani. Jegyzőt meg nem lehet leakasztani.”
Molnár szerint nem is a munka mennyisége, ami igazán eltántorítja az embereket a szakmától, inkább annak bonyolultsága. Abban a településközösségben, amibe Kübekháza mellett Klárafalva, Tiszasziget és Ferencszállás is beletartozik, majdnem mindenki több munkakört tölt be egyszerre.
„Nálunk is összevont munkakörök vannak. Az adós csinálja a földügyeket is, az anyakönyvvezető a szociális igazgatást, én írom a pályázatok szöveges részét, a titkárságunk vezetője csinálja a beadásokat, satöbbi” – érzékeltette, hogy mennyi teher van az önkormányzati dolgozók vállán.
„Egyik kollégám azt mondta, hogy beveszi a letojom tablettát minden reggel, aztán nem foglalkozik vele. Majd lesz valahogy”
– magyarázta a polgármester, hogy utólag belegondolva talán felesleges is volt annyit aggódni az intézményeik átadásán, mivel Kiss-Rigó számukra kedvező döntést hozott. Ha viszont nem így történt volna, valódi beleszólásuk sem lenne, az egyetlen út az tiltakozásra ugyanis a bíróságon támadni az egyházat azért, mert élt törvény adta jogával.
Az ügyben a Szeged-Csanádi egyházmegyét is kerestük. Azt szerettük volna megtudni, hogy végül miért engedték el az épületeket, illetve tervezik-e majd a jövőben mégis átvenni az intézményeket. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Lemondott az egyház a kübekházi iskoláról, miután a község nem akarta azt ingyen átadni | Egy Semjén Zsolt által tavaly benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében az egyházak olyan épületekre is igényt tarthatnak, amelyek korábban a tulajdonukban voltak, de még nem kértek vissza, vagy használják őket, de nem voltak soha egyházi tulajdonban. Számos település mellett így járt Kübekháza is, ahol a Szeged-Csanádi Egyházmegye vitte volna a sulit és az óvodát, ám most úgy néz ki, hogy ez egy ideig mégsem fog megtörténni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/21/egyhaz-iskola-kiss-rigo-laszlo-kubekhaza-molnar-robert | 2023-03-21 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Kedd délelőtt megkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Az első előkészítő ülésen Nagy Jánosnak még nem volt jelenése, csak az ügy másodrendű vádlottja, Cs. József érintettségét tárgyalták, akivel az ügyészség egyezséget kötött volna, a bíróság azonban nem fogadta el azt.
Korábban csak azt lehetett tudni az ügyészség közleményéből, hogy 2019 első felében egy volt helyettes államtitkár utasítására a minisztérium háttérintézménye megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és egy céggel, és ezek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Csakhogy az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak és háttérintézményeinek valójában nem volt szüksége az ügyészség szerint, és a szerződésben foglalt feladatokat a cég nem végezte el.
Később a Telex kiderítette, hogy Nagy János az a bizonyos helyettes államtitkár, aki az Agrárminisztériumban a földügyekért felelt 2020 decemberéig, amikor is egy másik korrupciós ügy miatt menesztették.
Rajta kívül még nyolc vádlottja van az ügynek, amely előkészítő ülésén csak az ügyvédek sorakoztak fel: tíz ügyvéd ült az egy szem ügyésszel szemben.
2,2 milliárd forintot lapátoltak ki az állami cég megszüntetése előtt
Cs. József volt a minisztériumi háttérintézmény, a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. (NKP) ügyvezető igazgatója, amely felett Nagy János gyakorolta az agrárminiszter által átruházott jogokat – derült ki a vádiratból, amelynek főbb pontjait az ügyész olvasta fel az előkészítő tárgyaláson.
A helyettes államtitkár 2019 elején értesült arról, hogy pár hónap múlva a kormány megszünteti az állami tulajdonú NKP Kft.-t, és a feladatait az állami földek kezelésére, felügyeletére létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) veszi át.
Hivatali helyzete miatt Nagy tudta, hogy a megszűnés szélén álló cégnek még 2,2 milliárd forint rendelkezésére áll, és a vádirat szerint elhatározta, hogy ezt a pénzt bizony ő még kiszervezi időben.
Ennek érdekében arra utasította Cs. Józsefet, hogy az NKP két ügyvédi irodával és egy, Nagyhoz köthető céggel kössön megbízási szerződéseket. Az ügyészség szerint a volt helyettes államtitkárral jó viszonyt ápoló Cs. József tisztában volt vele, hogy mi a cél, és közvetítőként járt el Nagy és az ügyvédi irodák között. A több százmillió forint értékű szerződések részleteit hol Nagy János minisztériumi irodájában beszélték át az ügyvédi irodák képviselőivel, hol a budapesti Dunapark étteremben találkoztak.
A helyettes államtitkár végig nyomon követte a megbízási szerződések előkészítését, és a szerződés végleges formáját is ő hagyta jóvá az ügyészség szerint. Nagy még arra is gondolt, hogy a szerződéseket január 1-jére dátumozzák vissza, így legalább a látszata megvolt, hogy van idő a szerződésben foglalt feladatok elvégzésére a cég június végi megszüntetése előtt.
A két ügyvédi iroda mellett egy etyeki céggel is szerződést kötött a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kommunikációs tréning megtartásáról. Eredetileg egy székesfehérvári csárda lett volna a helyszín, de aztán áttették egy etyeki szórakozóhelyre, amelyet történetesen Nagy János és üzlettársa, K. Kornél közös cége üzemeltetett. A kommunikációs tréninget nem tartották meg, így az ügyészség szerint a szerződés csak azt szolgálta, hogy további közpénzeket lapátoljanak ki az NKP Kft-ből.
A vád másik pontja szerint Nagy János helyettes államtitkárként már 2020 elején értesült arról a kormányzati szándékról, hogy szeretnék meggyorsítani a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. Az Országgyűlés csak nyáron szavazta meg a törvényjavaslatot, de Nagy már jóval korábban lebeszélte az ügy hatodrendű vádlottjával, P. Zsolttal, hogy egy közbeszerzésben segíteni fogja. A törvény végrehajtásához ugyanis egy új szoftverre volt szükség, amelynek fejlesztésére közbeszerzést írtak ki szeptemberben.
Nagy már előre tudta, hogy a közbeszerzési eljárást mikor írják ki, milyen feltételeknek kell megfelelni, és azzal is tisztában volt, hogy maximum 130 millió forintos ajánlatot érdemes tenni.
Mindezeket az információkat Cs. József közvetítésével továbbította P. Zsoltnak. Később ezen az úton jelezte azt is, hogy a hatodrendű vádlott cégének pályázata nem felel meg a kiírásnak, és van egy másik pályázó is, aki kedvezőbb ajánlatot adott be. P. Zsolt ez alapján még átírta a pályázatát, és a másik pályázó kizárása után megnyerte a közbeszerzést.
A bíróság nem fogadta el az egyezséget
Az ügyészség és Cs. József egyezséget kötött a kihallgatásán, amely alapján
a másodrendű vádlott megúszta volna 2 év börtönbüntetéssel, 5 évre felfüggesztve.
Az ügyész és a védő is azt kérte a bíróságtól, hogy fogadja el az egyezséget, több vádlott ügyvédje ugyanakkor kifogásolta azt.
A Völner Pál védőjeként is ismert Papp Gábor szerint Cs. József vallomása sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az iratokból az ügyvéd szerint nem derül ki, hogy Cs. József pontosan mit ismert be az ügyészségnek az egyezség megkötésekor. Ez nem egy beismerő vallomás, és arra sem alkalmas, hogy alátámassza a vádiratban foglaltakat – magyarázta Papp, aki tartalmi ellentmondásokat talált a nyomozati anyagban és a vádiratban. Mint fogalmazott, nem világos számára, hogy az ügyészség azt kifogásolja-e az ügyvédi szerződéseknél, hogy nem teljesítették azokat, vagy azt, hogy valójában nem volt rájuk szükség.
A bírói tanács rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy megtagadja az egyezség jóváhagyását.
A bíró szerint ugyanis mérlegelés nélkül el kell utasítaniuk ezt, ha a vád tényállása és minősítése nem egyezik meg az egyezségben foglalt tényállással és minősítéssel. Az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyv tettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolja Cs. Józsefet, míg a vádiratban társtettesként hivatkoznak rá. A bíró szerint a történeti tényállás sem egyezik meg a két iratban, és teljesen más a felépítésük, gondolatmenetük.
A következő előkészítő ülés jövő kedden lesz, ahol már Nagy Jánosnak is meg kell jelennie. Ha Nagy teljes körű beismerő nyilatkozat tesz és lemond a tárgyalás jogáról, az ügyészség indítványa alapján hat év börtönbüntetést kaphat. Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását – derült ki korábban Polt Péter leveléből.
Egy másik korrupciós ügybe bukott bele Nagy
Nagy János egy korábbi korrupciós ügyben már a bíróság elé állt, miután 2020 decemberében letartóztatták, házi őrizetbe helyezték és menesztették az Agrárminisztériumból.
Hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség a volt helyettes államtitkárt, hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványozott a tavaly áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, és novemberi bírósági meghallgatásán is tagadta a vádakat.
A vádirat szerint helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolják továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A volt helyettes államtitkár a tárgyaláson azt állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy az sem igaz szerinte, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Nagy utódjának a közvetlenül alá tartozó osztályvezetőt, Gyüre Anitát nevezték ki az Agrárminisztériumban, akit két hónap múlva szintén menesztettek posztjáról, miután ő is korrupciós ügybe keveredett. A vád szerint még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal és egy vállalkozóval, hogy lezsírozzanak egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem Gyüre. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.
Nagy János szép karriert futott be a letartóztatásáig. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kezdte birtokügyi referensként, majd öt évvel később a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője lett. 2014-től a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, és 2018-ban nevezték ki helyettes államtitkárnak az Agrárminisztériumban, a 2020. decemberi menesztéséig. Leváltása után Gulyás Gergely azt mondta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy „a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”. | Több mint 2 milliárd forintot lapátolhatott ki az állami cégből a volt helyettes államtitkár | Kedd délelőtt megkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Az első előkészítő ülésen Nagy Jánosnak még nem volt jelenése, csak az ügy másodrendű vádlottja, Cs. József érintettségét tárgyalták, akivel az ügyészség egyezséget kötött volna, a bíróság azonban nem fogadta el azt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/21/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-2-2-milliard-forint-hutlen-kezeles-szekesfehervar-elokeszito-targyalas | 2023-03-21 12:37:00 | true | null | null | Telex |
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója és Csányi Sándor MLSZ-elnök szerdai közös sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a cég a társasági nyereségadón (TAO) keresztül 2 milliárd forinttal segíti a magyar labdarúgást. Ebből az összegből kívánja a szövetség folytatni egyebek között az utánpótlás és az infrastruktúra, azaz a stadionok fejlesztését. A MOL ezen kívül 285 millió forint szabadon felhasználható támogatást nyújt az MLSZ-nek.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára elmondta, hogy a szervezet idei költségvetése hárommilliárd forint, ebből egymilliárdot emészt fel a válogatott szereplése, csak az Európa-bajnokság több mint 300 millió forintos költésggel jár. Hernádi Zsolt szerint megtiszteltetés, hogy támogathatják a magyar labdarúgást, a válogatottat, és bízik benne, hogy hozzá tudnak járulni a méltó Európa-bajnoki szerepléshez.
"Ébred az erő, a válogatott sikeres kvalifikációja egy bizonysága ennek, hittel, akarattal és erőfeszítéssel mindent el lehet érni, ez a mi üzletfilozófiánk is" - mondta Hernádi Zsolt, aki a szponzorációval kapcsolatban megjegyezte, az összeg erre a naptári évre vonatkozik, a lehetséges folytatást pedig mindig felül fogják vizsgálni. "Támogatásunkkal azt is el szeretnénk érni, hogy mindenkiben felébredjen a szurkoló. Hogy ne tízmillió magyar, hanem tízmillió szurkoló hazája legyünk" - tette hozzá Hernádi. | Kétmilliárdos TAO-pénzzel pumpálja fel az MLSZ-t a MOL | A MOL több mint kétmilliárd forinttal támogatja a Magyar Labdarúgó Szövetséget, melyet a társasági adóból leírva teremt elő úgynevezett TAO-támogatás fomájában. Ez azt is jelenti hogy az adó nem az államkasszába kerül, hanem egyenesen a sportnak adják, jelentős része mehet létesítményekre, köztük stadionok fejlesztésére. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160113_Ketmilliardos_TAOpenzzel_pumpalja_fel_az | 2016-01-13 13:41:00 | true | null | null | HVG |
A vádirat szerint Schwartz Béla az ajkai futballklubnak 2008-ban a polgármesteri hivatal egyik dolgozójának és egy építőipari cég munkatársának közreműködésével biztosított pénzt. Az önkormányzat fiktív vállalkozási szerződést kötött, amely alapján a tényleges munkavégzés nélkül leszámlázott vállalkozói díjat, 10,7 millió forintot a gazdasági társaság, majd onnan az egyesület számlájára utalták át.
Az ügyészség szerint emellett a polgármester a céget működtető sértettel fenyegető hangnemben közölte, hogy ha egy követelését fenntartja, a városban nem kap munkát és a már elvégzett munka díját sem fizetik ki neki. A vád szerint a sértett a fenyegetés hatására beleegyezett, hogy követelésének egy részéről lemond, és az egyesületnek adja.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ezzel szemben azt mondta ki, hogy Ajkát nem érte vagyoni hátrány, és a zsarolás vádja sem áll meg, mert a sértett vallomása nem volt következetes, nem lehetett rá alapozni.
Jogerős felmentése után Schwartz Béla azt mondta: huszonkét különböző ügyben vádolták meg 2010 óta, és ebből egy esetben ítélték pénzbírságra. Szerinte mindegyik ellene felhozott vád politikai indíttatású. | Felmentették Ajka polgármesterét | Bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a Veszprémi Törvényszék a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás alól kedden. A Veszprémi Járásbíróság tavaly január 23-ai felmentő ítéletét hagyták helyben. Felmentették az ügy másod- és harmadrendű vádlottját is, akiket hűtlen kezelés bűnsegédletével vádoltak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160112_felmentettek_ajka_polgarmesteret | 2016-01-12 13:50:00 | true | null | null | HVG |
Az mno.hu melegítette fel V. Áron történetét, aki tavaly februárban bukott le egy hamis 100 euróssal. A Fidesz Ifjúsági Tagozatának korábbi elnökénél ezután házkutatást tartottak és találtak is nála 297 darab feltehetően hamis 100 euróst és öt 20 euróst is.
2015 február 6-án rendelte el az illetékes bíróság a gyanúsított előzetes letartóztatását, most egy évvel később zárulhat a V. Áron ügyében folytatott nyomozás. | Szabadlábon védekezik a hamis euróval lebukó ex-fideszes | Februárban lezárulhat a hamis euróval lebukott volt Fidesz Ifjúsági Tagozat-elnök elleni nyomozás. V. Áron szabadlábon védekezik jelenleg. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160109_Szabadlabon_vedekezik_a_hamis_euroval_leb | 2016-01-09 13:56:00 | true | null | null | HVG |
Mintegy 3 milliárddal drágábban, 1,78 millárd helyett 4,76 milliárd forintért nyert el a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az Euroaszfalt Kft. egy uniós forrásból megvalósuló munkát.
Az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. közös tenderét vitték el a győztesek. A szerződés egy keretmegállapodást jelent a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) 2. prioritás keretében megvalósítandó beruházások elvégzésére az észak-magyarországi térségben. A felcsúti polgármester cége Szentendrén fog szennyvíztisztító-telepet korszerűsíteni.
A tenderre Orbán Viktor barátja mellett még hárman jelentkeztek, a Hódút Kft., a Penta Általános Építőipari Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. A nyertes ajánlattevő pedig Mészáros Lőrinc cége lett, amely 167 százalékkal drágábban vállalta el a munkát, mint az eredetileg becsült összeg.
A hvg.hu becslése szerint Mészáros Lőrinc a cégeinek újabb 4,76 milliárd forintos gazdagodásával átlépte a százmilliárdos álomhatárt 2018-ban: eddig 100,36 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. | Mészáros Lőrinc rekordra hajt, idén már 100 milliárdnál tart | Még csak 17 nap telt el az évből, de a felcsúti polgármester már 100,36 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést idén. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180118_Meszaros_Lorinc_100_milliardnyi_kozbeszerzest_nyert_el_iden | 2018-01-18 15:29:00 | true | null | null | HVG |
7,5 milliárd forintot különített el a kormány a Sorsok Házára 2013-ban. A holokauszt áldozatainak emléket állító múzeumnak a Józsefvárosi pályaudvar helyén kellett volna kinyitnia. 2014-ben a tárlat koncepciójának kidolgozását egy közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. A zsidó szervezetekkel azonban nem jutottak dűlőre a tárlat tartalmáról, így a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kiszállt az tárgyalásokból, pedig az épület addigra már majdnem elkészült.
Kidőlt lámpa, rozsdás kapu, elhanyagolt, koszos lépcsők és kordonnal lezárt bejárat – ez a látvány fogadja ma a járókelőket. A milliárdokból felépült, ám soha ki nem nyitott múzeum lassan három éve az enyészeté, az állagmegóvása pedig jelentős költség az adófizetőknek.
Egész pontosan évi 82 millió forint – árulta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Hír TV adatigénylésére. Arról nem kaptunk információt, hogy az épület őrzése ezen felül mennyibe kerül.
„Van egy észszerű határ, amíg szerintem a kormány bölcsen teszi, hogyha vár arra, hogy a magyarországi zsidó közösségek áldásukat adják a múzeumi koncepcióra. Hogyha ez nem megy, akkor valószínű, hogy ott mást kell csinálni” – mondta még szeptemberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arra nem adott választ, hogy mennyi ez az észszerű határidő. A kormány szerint mindenképp konszenzusra kell jutni a zsidó közösségekkel.
– Kaptak-e önök esetleg Schmidt Máriáéktól újabb tervezetet, ami már konszenzusra hajaz?
– Röviden tudok rá válaszolni: nem kaptunk – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
A szervezet szerint a választásig már nem is várható előrelépés.
„Mindenki mással foglalkozik, mindenki a szavazatokat próbálja maximalizálni, és egy ilyen konfliktusos projekttel ezt nem lehet megtenni. Biztos vagyok benne, hogy a választást követően minden illetékes fog lépni ebben a kérdésben” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A Sorsok Háza ügyében Lázár János gyakran a nyilvánosság előtt is szócsatázott Schmidt Máriával. A kancelláriaminiszter az együttműködés hiányát sérelmezi, a történész legutóbb szeptemberben a Facebookon üzent. Azt írta: „Amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény.”
„Személyi konfliktusok voltak, amelyeket annyira nem ismerek, de úgy látom, hogy azért érdemes lenne ezeken felülkerekedni. Ez a dolog sokkal többet ér ennél” – mondta a Hír TV-nek Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
A Sorsok Háza koncepciójának megalkotásával és az épület felépítésével megbízott közalapítvány – amelynek Schmidt Mária a vezetője – korábban a Hír TV-nek annyit írt: a Sorsok Háza jövőjével kapcsolatban kizárólag Magyarország kormánya az illetékes. | Több mint 80 millióba kerül évente a Sorsok Háza állagmegóvása | A Hír TV közérdekűadat-igényléssel tudta meg, hogy a holokauszt áldozatainak emléket állító múzeum épülete hiába készült el már évekkel ezelőtt, a tárlat tartalmáról és az üzemeltetésről a kormánynak még nem sikerült megegyeznie a zsidó szervezetekkel, és a Mazsihisz szerint a múzeum már nem is nyit ki a választás előtt. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/tobb-mint-80-millioba-kerul-evente-a-sorsok-haza-allagmegovasa-2436090 | 2017-12-26 15:38:00 | true | null | null | HírTv |
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat tánctanárt vádol azzal, hogy 2011 és 2013 között jogtalanul vettek fel 61 millió forint állami támogatást, hiszen nem létező diákok után is kérték a normatívát – írja az MTI. A 2008 óta működő alapfokú táncművészeti iskola munkatársai az évek során több mint nyolcszáz fiktív tanulót jelentettek be, akik után 61 millió forintot vettek fel. Az összeg egy részét luxusterepjárók lízingelésére fordították.
A vád szerint bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás történt, amiért az alapítók, illetve az egyik igazgató letöltendő börtönbüntetésre, a többi pedagógus pedig felfüggesztett börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetés megfizetésére számíthat. Zsíros Zsolt főügyész úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a nyomozás során sikerült több ingatlant zárolniuk, ezért van esély a vagyoni kár megtérítésére. | Már a vidéki tánctanárok sem szemérmeskednek: 61 millió forint állami támogatást bokáztak el | Többek között luxusterepjárókat lízingeltek belőle. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/lebukott-egy-videki-hazaspar-miutan-evekig-jogtalanul-vettek-fel-61-millio-allami-tamogatast-109361 | 2018-02-15 15:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyre csak szivárognak kifelé a Tiborcz István-féle Elios gyanús közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentés részletei. Most éppen a cég kalocsai pályázatával kapcsolatos aggályok kerültek nyilvánosságra. Angeli Gabriella MSZP-s önkormányzati képviselő ugyanis megszerezte azt a levelet, amelyet az EU csalás elleni hivatala a Bács-Kiskun megyei település polgármesterének küldött, és amely összegzi a jelentés városra vonatkozó részét. Ebből az látszik, hogy
A levél arról a pályázatról szól, amelyet a kalocsai önkormányzat beadott a kormánynak, hogy elnyerhesse a közvilágítás megújítására szóló uniós pénzt. Ezt ugyanaznap adták be, mint például szolnok városa, az így elnyert EU-s pénzt pedig mindkét városban az Elios nyerte meg aztán. Nem is csoda, mert ahol a levélből látszik, már az önkormányzatok pályázatainak megírásában is aktívan részt vettek az Elios tulajdonosai, munkatársai és olyan cégek, amelyek gyakran együttműködtek Tiborcz vállalkozásával. Szolnok a pályázatával 422 millió forint uniós pénzt nyert el, míg Kalocsán 409,5 milliót, amely aztán az Elioshoz került. A két levél tényleg olyan, mintha csak az összegeket kellett volna kicserélni bennük, ami azért is érdekes, mert látszik, hogy mi volt az Elios receptje a sikerhez:
A pályázat beadási határideje (2013. február 11.) előtt három nappal az irányító hatóság átírta a pályázati kiíráshoz tartozó Excel-tábla számait, így a pályázó önkormányzatoknak három napjuk volt, hogy módosítsák az ajánlataikat.
Az utolsó pillanatban azt is megváltoztatták, hogyan kell a projekt megtérülését számolni, vagyis hogy nem 50 ezer óra használat után kellene jónak számolni a projektet, hanem 100 ezer óra után. Ez igen kedvező volt az Eliosnak, mert ahogy egy szakértő megállapította, az Elios LED-lámpái nem is bírják ki ennyi ideig (csakúgy, mint Szolnokon)
A kivitelezés piaci árát, vagyis hogy aztán az önkormányzat be tudja lőni, mennyit is kellene adnia a nyertes cégnek, három cég (az SMVH Kft., a KVIKSZ Kft. és a Polar Studio Kft.) ajánlata alapján számolták ki, amelyek közül kettő minden tételben pontosan 5 és 7 százalékkal volt drágább, mint ami alapján az árat végül megállapították. Ráadásul mindhárom cég ajánlatát egy gépen írták (igen, pont úgy, mint Szolnokon), így nem csoda az sem, hogy mindhárom anyag ugyanazt a számítási hibát tartalmazza.
A pályázat független ellenőre az INS Kft. volt, amely az önkormányzat pályázatának költség-haszon elemzését és a pályázat végi auditori munkákat is végezte. A cég és az önkormányzat közötti auditszerződést viszont az INS nevében az Elios közvilágításért felelős igazgatója, Mancz Ivette, és a Sistrade ügyvezetője, Puskás András írta (természetesen ugyanúgy, mint a szolnoki pályázatnál), akik ugye nem annyira függetlenek (hiszen az egyikük Elios alkalmazott és a cég pályázatának egyik szerzője, a másik pedig egy olyan céget vezet, amelynek tulaja, Hamar Endre az Eliosban is tulajdonos volt).
Mancz Ivette még egy helyen megjelenik, ő írta ugyanis a kalocsai és a szolnoki önkormányzat pályázatának két mellékletét. Vagyis annak a cégnek az egyik vezetője írta az önkormányzat pályázatát, amelyik végül elnyerte az önkormányzattól ezt az EU-s pénzt.
Mindez összefonódást feltételez az Elios, a többi közreműködő cég, az önkormányzat, és az irányító hatóság között.
A kalocsai pályázatban is szerepel pár azon cégek közül, amelyeket az OLAF több másik pályázatnál is megtalált, és amelyek a hivatal szerint részt vettek a csalás szervezésében. Ilyen az SMVH Kft., az INS és a Sistrade is. Arról, hogy mikor ki volt az Elios tulajdonosa, és hogyan kötődik a céghez Orbán Viktor veje és volt kollégiumi szobatársa és bizalmasa, itt olvashat részletesen. | Kalocsán is működött az Elios bevált receptje | Egyre csak szivárognak kifelé a Tiborcz István-féle Elios gyanús közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentés részletei. Most éppen a cég kalocsai pályázatával kapcsolatos aggályok kerültek nyilvánosságra. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/02/16/elios_kalocsa/ | 2018-02-16 15:56:00 | true | null | null | Index |
2023.03.16. 11:30
2023.03.16. 11:31
A Solar Power új befektetője a Klesics és Tuller Ügyvédi Iroda és annak két munkatársa, Tuller Gábor és Veréb Balázs. | Naperőművet fejleszt az az ügyvédi kör, amely ott volt a lélegeztetőgép-biznisznél is | A Solar Power új befektetője a Klesics és Tuller Ügyvédi Iroda és annak két munkatársa, Tuller Gábor és Veréb Balázs. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230316_solar_power_zeta_lelegeztetogep_utan_naperomu_hvg | 2023-03-16 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
NAV-végrehajtók szállják meg csütörtökön a fővárosi roma önkormányzatot
Mintegy 150 millió forintot próbál behajtani a NAV a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton, amelynek számláját a tartozások miatt már régen zárolták. És ez még nem is az összes tartozásuk, mert az 220 millió körüli. Az önkormányzat nemrég mondatta le a régi elnökét, az új vezető az államtól vár segítséget és átfogó vizsgálatot ígér.
Csütörtök reggel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtói zörgetnek majd a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) irodájának ajtaján, hogy megpróbálják behajtani a szervezet tetemes adósságát – tudta meg a hvg.hu. Nem először járnak majd ott, hiszen március 8-án is végrehajtani mentek, csak akkor zárva találták az irodát, bemenni sem tudtak.
Ezúttal várják majd a NAV-osokat, akik így bejutnak majd, de lehet, hogy nem sokra mennek vele. A végrehajtók az FRNÖ mérlege, éves beszámolója mellett nyilvántartásokat, gazdálkodási dokumentumokat keresnek, de nem biztos, hogy ezeket hiánytalanul megtalálják, nem beszélve arról a 153,7 millió forintról, amit behajtanának a szervezeten.
A NAV által keresett közel 154 millió forint ráadásul nem is a szervezet által felhalmozott teljes tartozás. Ez csak az Államkincstár által visszaszerezni próbált, korábban kiutalt költségvetési pénz. Ezt azért kellene visszafizetni, mert
a nemzetiségi önkormányzat jogosulatlanul és szabálytalanul vett fel normatív támogatást egy korábban általa fenntartott szakképző iskola után.
Az Európai Üzleti Polytechnikum majd Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium néven működött intézmény körüli visszásságok évek óta kísértik a roma önkormányzatot, és 2015 óta az összes vezetője távozásában szerepet játszott. Az iskolát 2014-ben vette át az FRNÖ, de a lépést szorgalmazó akkori elnök, Makai István például már 2015-ben távozni kényszerült.
Nem függetlenül attól, hogy az átadás-átvételkor kiderült: az iskolának több tízmilliós tartozása van, amit rendezni kell. Az új fenntartó azzal is szembesült, hogy az iskola számviteli politikája hiányos, és kozmetikázhatta a mérlegét is. Sőt, az Államkincstár már akkor 732 ezer forintnyi, jogosulatlanul felvett oktatási normatív támogatás visszafizetését rendelte el.
A Makait váltó Lakatos László rövid idő után szintén lemondott, így még 2015-ben Csóka János lett az FRNÖ elnöke. A helyzet rendezése neki sem sikerült: az iskolával összefüggő tartozás tovább nőtt és a pénzügyi visszaélések gyanúját sem sikerült eloszlatni. Sőt: a fenntartó roma önkormányzat vizsgálóbizottsága a helyszíni vizsgálatok alapján arra jutott, hogy
a “fantomiskolába” sok olyan diák tanulhatott, aki csak “papíron” létezett, de igényelték és felvették utánuk az állami normatív támogatást.
A NAV 2016 elején az időközben váratlanul, Csóka javaslatára megszüntetett vizsgálóbizottság feljelentése alapján nyomozást indított költségvetési csalás gyanújával. Eközben az iskola tovább működött, a gondokat pedig a NAV-nyomozás ellenére az intézmény igazgatója, Purebl Balázs és az FRNÖ elnöke, Csóka János sem látta jelentősnek.
Csóka János ugyan 2017 nyarán a Vasárnapi Híreknek elismerte, hogy az iskola miatt adósság terheli az önkormányzatot, és azt is, hogy “vannak apróbb problémák”, de Purebl Balázs még ennyire sem látta komolynak a helyzetet, hanem úgy nyilatkozott, hogy a vádak csak egyes önkormányzati képviselők „koncepciós, lejárató kampányának részei”.
Az FRNÖ által fenntartott iskola végül 2018 őszére bezárt. A NAV évekkel korábban indított nyomozásában pedig látszólag semmi előrelépés nem történt: gyanúsítottja nem lett az ügynek, de tanúként sem hallgatták meg az elnöki posztot továbbra is betöltő Csóka Jánost, sem pedig az iskola volt igazgatóját. Annyi történt, hogy
a NAV 2020 őszén zárolta az önkormányzat számláját, ekkor már 177 milliós felhalmozott tartozásról szóltak a hírek.
Ekkor már megint Csóka volt az FRNÖ elnöke. Azért megint, mert 2020-ban egy időre leváltották, és Tar József lett az elnök, aki az iskola ügyében újabb feljelentést is tett. Noha a NAV még az előzőt sem zárta le, ez alapján újabb nyomozásba kezdett. Hogy ezeket egyesítették-e, és az elmúlt években eljutottak-e valakinek a meggyanúsításáig, nem tudni, mert
a hvg.hu részleteket firtató kérdésére most a NAV semmilyen konkrétumot nem közölt, csak annyit válaszolt, hogy az üggyel “kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ“.
Mivel a rendőrség vagy a nyomozó ügyészség a nyomozások állapotáról, a gyanúsítottak számáról, az eljárás esetleges lezárásáról mindig közöl információt, a NAV megfogalmazása vagy indokolatlan titkolózásra, vagy esetleg arra utal, hogy azért nincs nyilvánosságra hozható információ, mert az ügyet titkosították, de erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt a NAV.
Akárhogy is, az elmúlt 2,5 évben az FRNÖ gazdálkodása a számlájuk folyamatos zárolása miatt ellehetetlenült, a már rég megszűnt iskola ügyét pedig nem sikerült feltárni, a felelősöket megkeresni. A testület tagjainak idén tavaszra lett ebből a helyzetből annyira elege, hogy nem is burkoltan figyelmeztessék Csóka János elnököt: ideje lemondania, vagy leváltják ők.
Ahogy arról írtunk, Csóka János engedett a nyomásnak, nem várta meg, hogy visszahívják, hanem március 7-i hatállyal lemondott. Ahogy akkor a hvg.hu-nak elmondta, érezte, hogy “elfogyott mögüle a bizalom”. Még aznap megválasztották az utódját, Abházi József lett az elnök. Az új vezető már akkor megígérte az iskolabotrány feltárását és az FRNÖ átvilágítását.
Lemondatták a Fővárosi Roma Önkormányzat elnökét, már meg is van az utódja
Nem várta meg, hogy méltatlanságra hivatkozva leváltsák, inkább magától lemondott Csóka János, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) elnöke a testület március 7-i ülésén. Utódjául Abházi Józsefet választotta a közgyűlés, aki a 150 ezer fővárosi roma tisztességes képviseletét ígéri.
Abházi most a hvg.hu kérdésére azt mondta, hogy bár hivatalos átadás-átvétel még mindig nem történt meg közte és a régi elnök között, így a hivatalos iratokhoz sem fér hozzá, de úgy tudja, az FRNÖ összes tartozása már 220 millió forintnál jár, ami azt jelenti, hogy az iskolával összefüggő összegen túl több tízmillió forint más tartozás is van. Úgy fogalmazott:
hullanak ki a csontvázak a szekrényből, miközben az önkormányzat fizetésképtelen és csődhelyzetben van.”
Abházi azt mondta, bár az elődje időszakában történtekért a volt elnök felelős, ő elkötelezett abban, hogy feltárja a visszás ügyeket és a felelősöket, ezért átfogó vizsgálatot kezdeményez, megnézi a felhalmozott tartozás elemeit, és ha kell, újabb feljelentéseket tesz. Megjegyezte, hogy számít a Fővárosi Önkormányzat, a kormányhivatal és a kormány segítségére is.
Az új elnök, aki ígérete szerint mindenben segíti a főváros átláthatósági biztosának és a NAV-nak is a munkáját, megjegyezte, hogy az állam anyagi támogatására is számít, mivel enélkül képtelenek úrrá lenni a csődhelyzeten, de bízik benne, hogy miként korábban az Országos Roma Önkormányzatot is kisegítette a kormány, megteszi ezt a fővárosi szervezettel is. | NAV-végrehajtók szállják meg a fővárosi roma önkormányzatot | Mintegy 150 millió forintot próbál behajtani a NAV a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton, amelynek számláját a tartozások miatt már régen zárolták. És ez még nem is az összes tartozásuk, mert az 220 millió körüli. Az önkormányzat nemrég mondatta le a régi elnökét, az új vezető az államtól vár segítséget és átfogó vizsgálatot ígér. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230322_NAV_vegrehajtas_Fovarosi_Roma_Onkormanyzat_fantomiskola_nyomozas | 2023-03-22 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem hat éve, 2017. április 8-ára virradóra követték el Budapesten azt a betörést, amelyben ugyan jelentős összeget, 200 millió forintot zsákmányoltak, mégsem emiatt emlékszünk az Arton Capital Kft. elleni rablásra. Hanem mert ez a cég volt a Rogán Antal gründolta letelepedésikötvény-biznisz egyik legnagyobb haszonhúzója, miközben a konstrukcióra az állam vastagon ráfizetett.
A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt
– válaszolta a hvg.hu-nak a bűncselekmény és a tettes(ek) felderítésére nagy erőkkel indított nyomozás közelgő évfordulója előtt a rendőrség, amikor azt kérdeztük: jutottak-e valamire, van-e már gyanúsítottjuk. A rendőrségi válasz évek óta ugyanez, vagyis továbbra sincs értékelhető eredménye a nyomozásnak.
Az hamar kiderült, hogy a Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa, Balogh Radosztina Veselinova által vezetett és tulajdonolt kötvényforgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába betörök jelentős mennyiségű euró mellett bizalmas adatokat is ellophattak. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rablás belsős, de legalábbis belsős segítséggel végrehajtott profi munka volt.
A betörés alig egy héttel azután történt, hogy a kormány leállította a 2013-ben indított, de hevesen bírált kötvényprogramot. Ennek lényege az volt, hogy a fideszes többségű parlamenti bizottság által kiválasztott magáncégek – a nyolcból egy magyar volt, az Arton, a többi külföldi, offshore-hátterű – lényegében monopolhelyzetben árulták világszerte a nem EU-s állampolgároknak a kötvényt,
amivel a magyar állam tízmilliárdokat bukott, a programot bonyolító, feleslegesen közbeiktatott cégek viszont összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak.
A rablás célja nem is feltétlenül a pénzszerzés lehetett. A betörők a hátsó bejáraton jutottak be, saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival. Az adatok felbecsülhetetlenek, a közvetlen anyagi kár számszerűsíthető: 200 millióra tehető.
Ez azonban nem vágta földhöz a vállalkozást, sőt: a cégtulajdonos Rogán-ismerős a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Ez nem is csoda, hiszen az Arton Capital a hajrában, 2017 első 3 hónapjában (mielőtt leállították volna a programot, és betörtek volna az irodába) több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben összesen.
A cég nyerő szériája a kötvényprogram leállítása után is folytatódott, és a 2017-es, 295 milliós profitot megdöntve 2018-ban 315 milliós, majd 2019-ben 351 milliós adózott eredményt ért el. 2020-ban pedig 361 millióst, ráadásul úgy, hogy a cég értékesítésből származó árbevétele akkor már 0 forint volt – ez úgy fordulhat elő, hogy egy cég az értékesítésen kívül egyéb bevételt is szerezhet.
A sikereknek 2021-ben szakadt vége a cégnél, amely a 2021-es évet már csak 18,5 milliós profittal zárta. A tavalyi év adatai még nem érhetők el, ám az látszik a cégadatokból, hogy Balogh Radosztina Veselinovának másik hét magyar cégben van tulajdonrésze, de ezek 2021-ben még az Arton Capitalnál is rosszabbul teljesítettek: vagy veszteségesek voltak, vagy éppen csak vegetáltak. | Hatodik éve nem találja a rendőrség a letelepedési kötvényes cég, az Arton Capital kifosztóit | Vannak a világban állandó dolgok, mint a gravitáció vagy a korrupció, és lassan ide sorolható az Arton Capital Kft. elleni betöréses rablás miatti eljárás is, amelyben immár hatodik éve nem jutott el a rendőrségi nyomozás ahhoz, hogy gyanúsítottja legyen. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230324_arton_capital_rablas_betores_letelepedesi_kotveny | 2023-03-24 04:30:00 | true | null | null | HVG |
Alig észrevehető, puritán kis sátor áll a Krisztina körúton, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló, 32 milliárd forintért felújított egykori Postapalota melletti füves területen, az itt felállított Csodaszarvas-szobor tövében.
A sátort nem egy tavaszi rendezvény után felejtette a kertben a jegybank, vagy a Postapalotában működő Pénzmúzeum, hanem tartósan ott van, vélhetően azért, hogy időjárásálló helye legyen a folyamatosan ott szolgáló biztonsági őrnek.
Az őr feladata pedig aligha lehet más, mint a 199,5 millió forintért a jegybank által rendelt és tavaly november végén elhelyezett, 11 méteres, több mint 15 tonnás, aranyszínű Csodaszarvas-szobor őrzés-védelme.
A szobor a NER által kedvelt szobrász, Szőke Gábor Miklós munkája – ő készítette az agancsokból álló üdvözlőkaput is a vadászati kiállításra, de talán legismertebb munkája még mindig a Groupama előtt magasodó Fradi-sas.
A hvg.hu kérdéseket küldött a Pénzmúzeumnak és a jegybanknak is, hogy megtudja, mennyibe kerül az állandó élőerős védelem a szobor számára. Érdekes, hogy
az őrnek egy rendes székre már nem jutott pénz, hanem egy raklap-tákolmányon ül a 200 milliós szobor és a 32 milliárdos palota mellett.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a feladatra írtak-e ki közbeszerzést, vagy milyen szerződést kötöttek, mert az MNB honlapján a nem alapfeladatok ellátására fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetéseknél nem tüntették fel.
Rákérdeztünk arra is, hogy a szobor elhelyezése óta történt-e olyan rongálási szándék, amit a biztonsági személyzet akadályozott meg, illetve volt-e bármilyen káresemény. Cikkünk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk – ha mégis válaszolnának, megírjuk. | Nem válaszol rá a jegybank, hogy mennyiért őrzik a Csodaszarvas-szobrot | Kétszázmillióba került az ágaskodó ősmagyar szimbólum, de pluszkiadást jelent, hogy egy őrhelyet telepítettek mellé, ahol egy biztonsági őr folyamatosan vigyázza a műalkotást. Hogy ez mennyibe kerül, azt hiába kérdeztük. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230323_Csodaszarvas_szobor_biztonsagi_or | 2023-03-23 04:30:00 | true | null | null | HVG |
Több jel mutat arra, hogy a kormány nem tett le teljesen a Fudan Egyetem budapesti kampuszának több százmilliárd forintos beruházásáról, csak jegelik egyelőre a projektet.
Pedig egy hónap sem telt el azóta, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére a február 25-i kormányinfón azt mondta a hosszú évek óta egyengetett beruházás jövőjéről, hogy
a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett (…) ott nem zajlik tervezés, és nincsen semmilyen előrelépés.”
A projekt lefújására utalt az is, hogy a kormány 2021-ben azt ígérte, „2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek a Fudan Hungary Egyetem előkészítéséről és a várható költségekről”, és majd ez alapján lehet 2023-ban népszavazást tartani, de a vállalt határidőig nem tettek semmit.
A miniszternél ezért kérdeztünk rá a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványra is – amely eddig is egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt –, és Gulyás ennek jövőjét is bizonytalannak látta. Arról, hogy az alapítvány megszüntetése nem is olyan egyszerű, itt írtunk:
Ehhez képest a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán egy jóval kevésbé végleges és elhatározott álláspontra helyezkedett a Fudan-beruházás jövőjét illetően egy ellenzéki kérdésre válaszolva.
A Momentum politikusa, Tompos Márton írásbeli kérdésében arra várt választ, hogy mi a kormány további terve a beruházással, illetve „az ilyen jellegű elképzeléséről a kormány végleg lemondott?” Lázár helyett a Csák-tárca államtitkára, Vitályos Eszter egy mondattal válaszolt:
Tájékoztatom, hogy a kormány eleget fog tenni a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. Törvény 7. §-a alapján előírt kötelezettségének, miszerint legkésőbb 2024. június 30-ig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”
Az államtitkár válasza nemcsak amiatt jelenthet fordulatot, hogy Gulyással ellentétben ő nem említi a beruházási stopot, sem más gátló tényezőt, hanem a lehető legnagyobb természetességgel jelzi, hogy 2024 nyaráig majd a nyilvánosság elé tárják a terveiket, számításaikat.
Eddig azonban a 2024 június végi dátumról szó sem volt, hanem mindvégig a még 2021-ben a kormányzat által megígért, de végül be nem tartott 2022. december 31-i dátum volt közismert – egy hónapja Gulyás sem beszélt 2024-es dátumváltozásról.
Annyira, hogy a Vitályos államtitkár által hivatkozott törvény 7.§-a is eredetileg így szólt: „a Kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”
Ám a törvény jelenlegi, hatályos verziójában már valóban a 2024-es dátum van. Azóta, hogy a tavaly decemberben, az év végi hajrában elfogadott felsőoktatási törvénymódosítóval, amit december 19-én hirdettek ki, ezt különösebb hivatalos bejelentés nélkül egyszerűen átírták.
Azt, hogy a Fudan-beruházást a kormány nem fújta le, inkább csak kivár vele, például amíg az eredeti tervnek megfelelően az államháztartás elbírná a megvalósításhoz felvenni kívánt 450 milliárd forintnyi kínai hitel törlesztési terheit, a beszámolási határidő átírásán kívül más is jelzi.
Még nem hirdették ki, de éppen a minap került fel a kormány honlapjára annak a kormányrendeletnek a tervezete, amely egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege, és érdekessége, hogy bár azért került tették közzé, hogy társadalmi vitára bocsássák,
a szöveg elején rögzítik, hogy amúgy a megállapodás már hónapokkal ezelőtt, „2022. december 13-án nemzetközi jogilag hatályba lépett”.
A Kormányközi Együttműködési Bizottság létrehozásáról szóló megállapodásban pedig ugyan az egyetemet nem nevesítik, de utalnak a két ország közötti stratégiai együttműködésnek az oktatás terén történő elmélyítésére, és van a megállapodás szövegében egy ilyen mondat is:
A kétoldalú együttműködés jelenlegi prioritásai között olyan területek szerepelnek, mint a magyar termékek Kínába irányuló exportja, a magyarországi kínai nagyberuházások, Budapest-Belgrád vasútvonal és a felsőoktatás.”
De van egy másik, régebbi megállapodás is, abban is találunk utalást arra, hogy a Fudan-beruházás örök, csak a megvalósítás időpontja változhat. A még 2021. április 27-én a kormány és a Fudan Egyetem által aláírt stratégiai együttműködési megállapodás ugyanis rögzíti: | Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét | Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik – utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230323_Fudanberuhazas_terv_Fudan_Egyetem_kampusz_Kina_jegel_felmelegit | 2023-03-23 05:15:00 | true | null | null | HVG |
Kiemelt kormányzati prioritás az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, és a szükséges módosítások átvezetése, a szabályozás aktualizálása – ezzel indokolja a kormány honlapjára nemrég társadalmi egyeztetésre kitett, 45 oldalas egészségügyi törvényjavaslat az egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények tervezett módosításait.
A legszembetűnőbb, és az alaptörvény szerint sarkalatosnak számító, vagyis kétharmados többséggel végrehajtható változás – amely a tervezet szerint július elsejével lépne hatályba – az, hogy
fél tucat, eddig állami fenntartású és külön költségvetési szervként működő vidéki kórház fenntartói joga, valamint azok ingatlanjai kerülnek át három egyetemhez, áttételesen az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz.
Az érintett kórházak, ingatlanjaik és leendő fenntartóik:
Intézmény (helyszín) Érintett ingatlanok Új fenntartó Új fenntartó alapítványa Gróf Tisza István Kórház (Berettyóújfalu) 3 ingatlan (Berettyóújfalun 2, Földesen 1) Debreceni Egyetem Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza (Deszk) 4 ingatlan (Deszken 1, Hódmezővásárhelyen 1, Szegeden 2) Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Komlói Egészségcentrum (Komló) 10 ingatlan (Komlón 9, Komló-Sikondán 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Mohácsi Kórház (Mohács) 4 ingatlan (Mohácson 3, Bólyon 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Szigetvári Kórház (Szigetvár) 3 ingatlan (Szigetváron 3) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Siklósi Kórház Nonprofit Kft. (Siklós) 1 ingatlan (Siklóson 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Az indoklás szerint minden fenti esetre igaz, hogy az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is átszállnak.
A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálati lap szerint a fentiekhez kapcsolódóan "az egészségügyi irányítás egységessége miatt szükséges”, hogy “azokban a vármegyénkben, ahol az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja látja el a vármegyei irányító feladatokat (…) a klinikai központok szervezetileg is integrálják a vármegye területén működő egyes városi kórházakat”.
Halottvizsgálat, orvosi esztétika, vízipipa-korlátozás
A 45 oldalas javaslatcsomag több más ponton is változásokat hoz – zömében június elsejétől, de lesz olyan intézkedés is, amely csak idén novembertől, jövő januártól, vagy a kihirdetés után egy évvel lép csak hatályba. Néhány fontos változás még a törvényjavaslat alapján:
a Semmelweis Egyetem, illetve annak fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány is kap egy ingatlant ingyenes juttatásként: Herceghalmon, a volt állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ területének egy részét, ugyanis itt működik jelenleg is az egyetem „George Berci” Sebészeti Oktató és Kutató Laboratóriuma;
az egykori állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egy másik helyrajzi számon lévő herceghalmi ingatlanrészét pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, illetve az azt fenntartó alapítvány kapja meg;
változás, hogy a jövőben mentőtiszt is jogosult halottvizsgálatot végezni, és a halál beálltának megállapítása mellett ezentúl a mentőtiszt arra is jogosult lesz, hogy “valószínűsítse”, hogy a halál természetes vagy nem természetes okból állt-e be;
a jövőben az egészségügyért felelős miniszter – vagyis a nyugalmazott tábornok Pintér Sándor – “állapítja meg rendeletben az orvosi esztétikai tevékenységeket, az ezek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat”;
változás lesz abban is, hogy a jövőben az egészségbiztosító méltányosságból már nem adhat támogatást úgynevezett allopátiás (hagyományos) gyógyszer árához, ha vény nélkül kapható, nem támogatott gyógyszerről van szó;
módosulnak az egészségügyi tevékenység végzésének egyes szabályai is oly módon, hogy “szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként nem folytatható” – ez a 869003 szakmakód szerint érinti a foglalkozás terápia, beszédterápia, táplálkozásterápia végzését, a mentőápolókat, a fizikoterápia, az ergoterápia területén nyújtott szolgáltatást, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások értékelés nélküli végzését, az orvosi laboratóriumi asszisztensi tevékenységet, a mentő, betegszállító gépjármű és orvosi ügyeleti jármű sofőrjének tevékenységét és a közegészségügyi-járványügyi ellenőr munkáját;
a “18 év alatti fiatalok vízipipa-használatának visszaszorítása érdekében” a jövőben “tilos 18. életévét be nem töltött személy részére dohányterméket, valamint vízipipát értékesíteni, illetve kiszolgálni”.
A törvény által előírt minimális, 8 napos határidő a társadalmi egyeztetésre ennél a javaslatcsomagnál március 21-én jár le. A jogszabály-tervezeteknél korábban már létező egyeztetést a kormányzat által jobbára elsumákolta, ám a közelmúltban az Európai Bizottsággal való megegyezés és az uniós pénzek folyósításának érdekében már úgy tett, mintha komolyan venné. Mégis, az első tapasztalatok szerint így, ebben a formában, ahogy a kormány csinálja, az egyeztetéseknek nem sok értelmük van, és hogy miért, azt levezettük itt:
A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény - részletek közlése nélkül -, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett." A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
(Nyitóképünkön a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház) | Hat állami kórházat is kijátszana egyetemi vagyonkezelő alapítványoknak a kormány | Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230320_egeszsegugyi_torveny_javaslat_botox_vizipipa_korhazak_egyetemi_alapitvanyok | 2023-03-20 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Mintegy három tucat, több mint 10 évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntés tartalma derülhet ki hamarosan, miután a Fővárosi Törvényszék március 17-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a hvg.hu-nak adott igazat a kormányzattal szemben.
A hvg.hu még tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert, miután a kormányzat nem volt hajlandó kiadni több tucat, eddig nyilvánosságra nem hozott döntését lapunk közérdekű adatigénylésére, holott ezek az úgynevezett „kétezres” kormányhatározatok nem titkosak.
Nem tudni, mi áll ezekben a határozatokban, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a „Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek.
Annyit lehet tudni, hogy hány darabot hoz belőlük a kormány, a darabszámot ugyanis elárulják. A hvg.hu tavaly április végén kérdezett rá legutóbb, így derült ki, hogy a 2010-es kormányváltás óta addig összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől rejtett, „kétezres” döntést hozott a kormány.
Az elmúlt 13 év tapasztalata, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározat között, ebben a négyjegyű sorszámuk segít:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket,
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik,
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő, hanem az érintettek részére közvetlenül megküldött döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért kétezresek.
A hvg.hu az utolsó kategóriába tartozó, kétezres határozatokra volt kíváncsi, közadatigényléssel próbálta is ezeket korábban kikérni. Ám a kormányzat előhúzta gyakori gumihivatkozását: ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.
Lapunk tavaly tavasszal a szokásos darabszám-statisztika mellett ezért kikérte a konkrét határozatokat, amelyeknél letelt ez a bizonyos 10 év. Vagyis 2010-ből 14 db, 2011-ből 19 db döntést, a 2012-es 10 db-ból pedig azokat, amelyek az április végi adatigénylés időpontjáig születtek.
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi. Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról - bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja - semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat.
A kormányzat 90 napos időhúzás után a kért konkrét határozatok kiadását ismét megtagadta, hiába járt le ezeknél a korábban általuk hivatkozott 10 éves időkorlát. Az elutasítás indoka ezúttal az volt, hogy „új, minőségileg más adatot” kellene előállítaniuk, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.
Ez a kifogás eléggé átlátszó, hiszen a 2010-es és a 2011-es évből például semmilyen új adatot nem kellene létrehozni, csak az adott évben született összes határozatot egy az egyben át kellene adni, a 2012-es 10 db közül pedig kézzel leválogatni néhányat a dátum alapján. Ez talán 10 perces munka.
Alighanem az adatok kiadását megtagadó Miniszterelnöki Kormányiroda sem érezte elég erősnek ezt a kifogást, mert a bírósági eljárásban már teljesen mást adott elő érdemi védekezésként. Egy 2006-os alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, miszerint a kormány ülései nem nyilvánosak.
Ebből pedig a bíróságon előadott kormányzati érvelés szerint az is következik, hogy a nem nyilvános kormányülésen hozott olyan kormányhatározat sem nyilvános – így nem is adható ki közérdekű adatként – amelynek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.
Ám ezt a hivatkozást nem fogadta el a perben a bíróság, így a nem jogerős ítélet szerint – ez ellen lehet még persze fellebbezni az Ítélőtáblához – a kormányzati szervnek ki kell adnia a kért határozatokat. A március 17-i ítélethirdetés szóbeli indokolásában dr. Sarkadi Anikó bíró jelezte:
A bíróságnak egy ilyen, közérdekűadat-perben csak azt kell vizsgálni, hogy az Alaptörvény, valamint a közérdekű adatokról is szóló Infotörvény szerint van-e jogszabályi akadálya a kért adatok kiadásának, és ezek alapján nincs ilyen akadály.
Az Infotörvény amúgy sem ismer olyan fogalmat, hogy „nem nyilvános adat”, és bár tételesen leírja, hogy milyen esetekben tagadható meg a közérdekű adat kiadása, a bíróság szerint ez alapján „nem állnak fenn a kiadás korlátozhatóságának feltételei”.
Az alperes kormányzat által hivatkozott alkotmánybírósági döntést a törvényszék nem veheti figyelembe, mert az nem jogszabály, amúgy pedig a konkrét ügyre nem is lenne vonatkoztatható, mert csak a kormányülések nyilvánosságáról szól.
A hvg.hu által most nem jogerősen megnyert per azt jelenti, legalább néhány döntésről kiderülhet, mit tartalmaz. Ám az Orbán-kormány folytathatja a döntései nyilvánosság elől elzárását, és továbbra is igaz lesz, hogy alapvetően a véletlenen, kiszivárogtatásokon múlik, hogy mi és mikor derül ki.
Néhány korábbi, a kormány akarata ellenére nyilvánosságra került kétezres döntés:
A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre „bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
Kétezres határozat teremtette meg a „költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
Ilyen határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019-ben az állami leépítési hullámban küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
Egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
Tavaly ősszel a 2257/2022-es határozat alapján rendeltek el egy hónapra „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása” érdekében kifizetési stopot a kormányzati szervek zöménél.
A legutóbbi ismert kétezres döntés, a tavaly szeptember végi „kifizetési stopos” sorszáma, a 2257 arra utal, hogy az év első 9 hónapjában 257 ilyen határozatot hozott az Orbán-kormány. Ezzel a 2010-es kormányváltás óta 2022 év végére összesen 2000 fölé nőhetett az ilyen határozatok száma:
A kétezreseknél is izgalmasabbak a már említett minősített, háromezres kormánydöntések. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják. Itt írtunk róluk legutóbb:
Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány - már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját. | A hvg.hu javára ítélt a bíróság, nem titkolhatja tovább több tucat döntését a kormány | Harmincnál több olyan kormányhatározatot kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig sikerrel elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a bíróság most nem jogerősen kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230320_Birosag_per_titok_adatnyilvanossag_kozerdeku_kormany_titkolozas_itelet | 2023-03-20 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Robotra volt szüksége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), és 236 millió forintért történetesen éppen a 4iG Nyrt.-t bízta meg a fejlesztésével. Pedig a saját maga által üzemeltetett tanácsadó blog 17 ezer forintért is tud használható szolgáltatást. "A piacon már most is temérdek megoldás érhető el azok számára, akik leteszik voksukat ezen innovatív ügyfélkiszolgáló webes applikáció használata mellett, a kínálat pedig folyamatosan növekszik" - olvasható a Modern vállalkozások programja oldalán egy 2021. februári blogbejegyzésben.
Az írás szerzője hiába sorolt fel temérdek ingyenes vagy olcsó chatbotrendszert, a blog működtetőjét, az iparkamarát nem sikerült meggyőznie. Kérdés, hogy kizárólag a professzionalizmus igénye hajtotta-e az MKIK-t. A blogbejegyzés élesítésétől számított nyolc hónapra mindenesetre a kamara éppen egy chatbot fejlesztésére szerződött ugyanerre a weboldalra a 4iG-vel. E céget a blog ugyan nem ajánlotta, de a közbeszerzések környékén gyakran találkozhatunk a nevével.
2020-ban a Jászai Gellért többségi tulajdonában álló vállalat bevételeinek 73 százaléka állami ügyfelektől származott, és ha azóta ez az arány csökkent is, az állammal közös tulajdonosi érdekeltségei jócskán nőttek. Az MKIK-nál azzal érveltek az önálló fejlesztés mellett, hogy ilyen, saját adatbázissal rendelkező, magyarul beszélő és önfejlesztő, a mesterséges intelligencia tudását felhasználó megoldás nem létezik a piacon.
Ami az állam is a 4iG közös ügyeit illeti: | Így működik egy kamara, amely nem akar a kormány által kicsinált orvosi kamara sorsára jutni | Boldog összefonódásban dolgoznak az Orbán-rendszer udvari kamarái és a rendszer csókosai. Kormányközeli cégekkel üzletelnek, és a kormány kritikája helyett legfeljebb az ellenzéki szereplőket támadják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230316__hvg_jo_kamara_rossz_kamara__parraghek_szerzodnek__chatbot__onkent_es_habozva | 2023-03-16 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feltárta, hogy négy vállalkozás kartellbe szerveződve próbálta elnyerni a BKV menetrend szerinti hajójáratainak üzemeltetését. Minden résztvevő beismerte a jogsértést, ezt figyelembe véve a GVH enyhítette a kiszabott bírságot.
A versenyhatóság kiemelten figyel a kartellekre, ehhez az összejátszáshoz pedig úgy jutottak el, hogy a 2020 nyarán kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatoknál a BKV-nak feltűnt, hogy az ajánlattevők nyilatkozatai szinte szóról szóra azonosak, ezt pedig jelezte a GVH-nak.
A versenyhatósági eljárás feltárta, hogy 4 cég – a Dunai Személyszállító Kft. és a Hajózni Jó Kft., illetve a Rubin Group Kft. és a Duna-Weser Kft. – (ketten-ketten azonos vállalkozáscsoportban) jogsértő együttműködést folytattak azért, hogy közülük kerüljön ki a tender nyertese.
A vállalkozások az ajánlattétel előtt megosztották egymással árszintjeiket, a pályázati anyagaikat pedig egyazon ember, az egyik ügyvezető írta. A GVH vizsgálata során a vállalkozások a jogsértést elismerték, és önként szolgáltattak bizonyítékokat a kartellezésre.
A GVH végül összesen 6,5 millió forintos bírságot szabott ki a Rubin Group Kft.-re és a Duna-Weser Kft.-re. A másik két, egyfős céget közvetlenül a közbeszerzési tender kiírása előtt alapították ugyanazon a napon, beismerten a támogató ajánlatok beadására. | A BKV-hajójáratok üzemeltetésével próbálkozó kartellt lepleztek le a hatóságok | Közbeszerzési kartellt tárt fel a GVH a dunai hajóscégek között. Mindent beismertek, így meg is úszták összesen 6,5 millió forint bírsággal. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230316_A_BKV_hajojaratok_uzemeltetesevel_probalkozo_kartellt_lepleztek_le_a_hatosagok | 2023-03-16 13:26:00 | true | null | null | HVG |
Budapestig utazott a NATO főtitkára, hogy kamerába mondassa Orbánnal: nem fog vétózni. A washingtoni csúcsra készülő Jens Stoltenberg konszenzussal akarja NATO-szintre emelni Ukrajna támogatását, még akkor is, ha ez szöges ellentéte a Fidesz választási "ígéreteinek".
Az Orbán-kabinet pragmatizmusa felülírta a bevándorlás-ellenes ideológiát, írja a lap, és hozzáteszi, a bevándorlók skálája széles, a vendégmunkástól a kínai középosztály aranyvízumot igénylő tagjaiig.
Sokat enyhült a 2006-ban alapított holland Szabadságpárt (PVV) szélsőjobbos retorikája, ám nem tudni, hogy a visszafogottság valódi változást jelent-e, vagy csak a taktika része. Az Orbán Viktor barátjának számító Geert Wilders nevével fémjelzett párt ugyanis a tavaly novemberi választáson az első helyen végzett, de csak úgy talált szövetségeseket a kormányalakításhoz, hogy előbb módosította programját. Elemzők szerint aggasztó, hogy a párt népszerűsége elsősorban a fiatalok körében nő. Az írás sorozatunk része, amelyben bemutatjuk a Patrióták Európáért képviselőcsoport pártjait. | Helycsere: egykori anyavállalatában lett résztulajdonos Vida József volt cége | A milliárdos bankár még szorosabbra fűzi üzleti kapcsolatait a szakácsművészetét – részben állami pénzből – propagáló Pannon Értéktár Zrt.-vel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230315_hvg_pannon_ertektar_vidakonyhajaban | 2023-03-15 13:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Jóval visszafogottabban jótékonykodott a szokásosnál az elmúlt időszakban az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt. pénzéből a támogatásosztó leányvállalata: négy hónap alatt mindössze 192 millió forintot osztott szét – ennyit máskor két hónap alatt kiszórnak, de tavaly volt példa arra is, hogy egyetlen hónapban ennek több mint négyszeresét ítélték oda különböző célokra.
A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán március 13-án frissített szerződéslistára egyszerre töltötte fel 4 hónap – november, december, január és február – adatait a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., és ebből kiderül, hogy a tavalyi év utolsó két hónapjában mindössze 1-1 kedvezményezettet érdemesítettek támogatásra, idén januárban kilencet, februárban pedig kettőt.
A máskor havi 100 milliót is simán odaítélő testület tavaly novemberben egyetlen cégnek adott nettó 5 milliót egy szponzorszerződéssel: a TFSE Csapatsportok Kft.-nek, amit már 2021-ben is támogattak 5 millióval. Ez a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem sportegyesülete mögötti vállalkozás, ami az egyesület és Németh Lajos volt tanszékvezető tulajdona fele-fele részben.
A Szerencsejáték-cég decemberben szintén csak egy sportcélú szponzorációs szerződést között: nettó 8 millió forint értékben a Dunakeszin működő Városi Sportegyesülettel. Itt futsalozott 2011-2013 között a most is a városban élő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve ez az egyesület állami és tao-pénzekből az elmúlt években sok fejlesztést valósított meg.
A januári pénzosztáskor már bőkezűbben mérték a támogatásokat: kilencen kaptak 130,5 milliót. Négy támogatási szerződést kötöttek: kapott 6 milliót a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, 5 milliót a Magyar Tehetségkutató és Fejlesztő Egyesület, 5 milliót a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar és 9,5 milliót a Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért.
Érdekesebb azonban az egyik januári szponzorációs szerződés. Nemcsak abban a hónapban, hanem a most vizsgált négy hónap összesített eredménye szerint is
a legmagasabb támogatási összeget az 1100ÉV Kft. kapta, amely vállalkozás fő tulajdonosa Bayer Zsolt publicista, aki emellett a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének 1988 óta, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének pedig 2016 óta tulajdonosa.
Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak
Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása - korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is.
Az 1100ÉV Kft.-ben kisebbségi tulajdona van Bayer feleségének előző házasságából született fiának, Mihalovits Botond Tamásnak. A cég pedig felvette főtevékenységnek a járóbeteg-ellátást is, miközben Bayer 27 éves mostohafia beszállt a magánegészségügyi bizniszbe: résztulajdonos az AGORA Medical Center Kft.-ben, amelyben Papcsák Ferenc volt fideszes zuglói polgármester, az MNB jelenlegi felügyelőbizottsági elnöke is érdekelt.
A Szerencsejáték Zrt. januári pénzesőjéből egyébként jelentős, 30 milliós összeg jutott a Lovassport Nonprofit Kft.-nek. Ennek a cégnek az a Magyar Lovassport Szövetség a tuljadonosa, amely a lówellness-botránnyal híresült el: a kormány 2,2 milliárdot adott a szövetségnek egy kisvárdai, termálvizes lórehabilitációs központra. De kapott az államtól a szövetség 2020-ban másik 3 milliárdot is a Csekonics József Programra, ebből 2,8 milliárdot tovább is adott a szövetség ennek a saját kft-jének.
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót.
Januárban a legkevesebbet, 5 milliót Nagy Tamás Árpád kiskőrösi egyszemélyes vállalkozása, az agrárexpókat is szervező Hazai Termék Kft. kapta, amely visszatérő kedvezményezett, hiszen kapott már a Szerencsejáték-cégtől 10 milliót 2021 márciusában, majd újabb 5 milliót 2021 júliusában, tavaly pedig egyszerre kapta meg az éves 15 millióját 2022 márciusában.
Szintén 5 milliós szponzorpénzt kapott a Letteramanti Kft., amely Csáky-Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – Juhász Ferenc költő lánya és Csáky Attila filmproducer felesége – vállalkozása. Jelentős összeg, 25 millió jutott a Média a Családért Alapítványnak – nem először, hiszen 25-25 milliót kaptak 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is. Az alapítvány hozta létre a “család megtartó erejéről szóló” újságírói munkákat elismerő Média a Családért-díjat – a díj fővédnöke Lévai Anikó –, és az alapítvány képviselői készítik a Képmás Magazint is.
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
Februárban majdnem 50 milliót szórt ki a Szerencsejáték-cég. Ebből a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kapott 9,5 milliót, míg – a Bayer Zsolt cégével megegyezően – 40 millió az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.-nek jutott. Utóbbi régi jó ismerős a szponzorlistán, hiszen például tavaly augusztusban is kapott már 30 milliót. A cég tulajdonosa pedig Rózsa István, az ATV volt elnöke és tavaly december 31-ig igazgatósági tagja. Az ő cége a Rózsa Records Kft. is, amely ugyanaznap, tavaly augusztus 4-én szintén kapott 30 milliót.
Plusz időt kért a cég az amúgy kötelezően közzéteendő adatok összegyűjtésére
Többször írtunk már arról, hogy a Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó, és a beérkező támogatási kérelmek elbírálását végző leánycég, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. nem éppen arról híres, hogy önként és gyorsan hajtaná végre törvényi kötelezettségeit. Sőt: a tapasztalat az, hogy igyekszik elsunnyogni azt. Évek óta visszatérő probléma, hogy a honlapjukon kötelezően közzéteendő támogatási listát nem havonta, vagy mondjuk negyedévente frissítik és töltik fel, hanem rendszerint akkor, amikor eszükbe jut, vagy éppen a sajtó rákérdez. A hvg.hu is rendre közérdekű adatigénylésben kéri ki ezeket a támogatásokat, mivel nagyon lassan teszi ki a cég a honlapjára a listát. Mostani cikkünkhöz február 16-án kértük ki a november, december és januári adatokat, de a törvényben előírt 15 napos határidő leteltekor újabb 15 napot kértek az amúgy is kötelezően a honlapon közzéteendő adatok elküldésére. Végül a március 18-i kért határidő előtt – további értesítés nélkül – március 13-án egyszer csak megjelentek a honlapon a kért adatok, plusz a közben letelt februári hónap adatai is.
(Nyitóképünkön Bayer Zsolt az idei vadászati kiállításon) | Elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél, de azért jutott 40 millió Bayer Zsolt cégének | Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230314_Elzartak_a_penzcsapot_a_Szerencsejatek_Zrtnel_de_azert_jutott_40_millio_Bayer_Zsolt_cegenek | 2023-03-14 04:44:00 | true | null | null | HVG |
Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak, amely a Budai Várban most épülő József Főhercegi Palotába költözik, erről a Mandiner írt elsőként. A 444.hu információi szerint azonban az épületben kevés lesz az iroda, mert úgy kezdték építeni, hogy nem tudták, mi lesz a funkciója. Az Alkotmánybíróság Híradónk kérdésére azt írta, az épület koncepciójának kialakításakor valóban nem kérdezték meg őket, de azóta folyamatosan egyeztetnek a részletekről. | Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak a Budai Várban | Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak, amely a Budai Várban most épülő József Főhercegi Palotába költözik, erről a Mandiner írt elsőként. A 444.hu információi szerint azonban az épületben kevés lesz az iroda, mert úgy kezdték építeni, hogy nem tudták, mi lesz a funkciója. Az Alkotmánybíróság Híradónk kérdésére azt írta, az épület koncepciójának kialakításakor valóban nem kérdezték meg őket, de azóta folyamatosan egyeztetnek a részletekről. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/03/26/baterem-alkormanybirosag-budai-var-koltozes | 2023-03-26 07:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök márciusban Egyiptomban tett hivatalos látogatást, hazafelé azonban nem egyből Budapestre jött, hanem egy magánprogram idejére kitette őt a honvédségi repülő Olaszországban.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő rákérdezett a Honvédelmi Minisztériumnál, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál is, hogy mindez mennyibe került az adófizetőknek, de mindkét helyről ugyanaz a kitérő válasz érkezett – vette észre a hvg.hu.
Azt írták:
A Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépek üzemeltetése a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik.
A kormányzati gép olaszországi kitérője után több kép is megjelent a miniszterelnökről, akit feleségével, Lévai Anikóval előbb Firenzében, majd Velencében fotóztak le. A kitérő Hadházy Ákos számításai szerint nagyjából 1000 kilométeres volt, és egy órával megnyújtotta a 160 fős utasszállító hazafelé tartó útját, mai legalább 3–3,5 millió forint kárt okozott. Ezek alapján az ellenzéki politikus hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a miniszterelnök ellen.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban az RTL Híradóval azt közölte, hogy „technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből.
Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő az rtl.hu megkeresésére ugyanakkor azt mondta, hogy akkor beszélhetnénk technikai leszállásról, ha nem eleve eltervezett volt az út megszakítása, illetve ha Kairóból Budapestre szólt volna az útvonalterv, és legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren. Ilyenkor azonban utas nem száll ki a gépből.
Nyitókép: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda | Titkolja a kormány, hogy mennyibe került Orbán Viktor olaszországi repülőútja | A hivatalosan technikai landolásnak nevezett megálló költségeit rejtegeti a külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium is. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/26/titkolja-a-kormany-hogy-mennyibe-kerult-orban-viktor-olaszorszagi-repuloutja | 2023-03-26 07:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A héten számoltunk be róla, hogy Nyírmártonfalván tarra vágták az erdőt, amelybe 60 millió forint uniós támogatásból lombkoronasétányt építettek. Az Átlátszó megkereste a település kormánypárti polgármesterét, de Filemon Mihály csak annyit közölt: semmi közük hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat.
Filemon később bővebben nyilatkozott a témában: mint mondta, „aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány”. Hozzátette, hogy a letermelt erdő helyére új erdőt telepítenek.
Az Átlátszó cikkéből kiderül az is, hogy Nyírmártonfalvától alig 15 kilométerre található két hasonló építmény, mind a kettő egy-egy fideszes politikus magánerdejében, Nyíradonyban. Tasó László Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőjé az egyik, és Tasi Sándoré, a Fidesz megyei alelnökéé a másik.
A két politikus magánemberként pályázott EU-támogatásra, és mindketten kaptak 60 millió forintot. A témával részletesen foglalkozó Hadházy Ákos országgyűlési képviselő azt mondta, nem pusztán az a furcsa, hogy ilyen kis területen három hasonló építményre kapott uniós pénzt három fideszes politikus, de kérdéses az is, mennyi turista fogja látogatni ezeket az építményeket. | Több fideszes politikushoz köthető lombkoronasétány is épült | Magánemberként pályáztak, kaptak is 60 millió forint támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-fideszes-politikushoz-kotheto-lombkoronasetany-is-epult-257370 | 2023-03-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány" – szögezte le Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere, aki maga is erdőgazda.
Az új építésű, 4 méter magas, 80 méter hosszú és 1,1 méter széles lombkoronasétány ugyanis egy nemrégiben kivágott erdő farönkjei között emelkedik ki. A 60 millió forint uniós támogatásból épült sétányről itt írtunk bővebben.
Ez egy erdőközjóléti beruházás, ami azt jelenti, hogy én a gazdasági erdőmet átminősíttettem közjóléti erdővé azért, hogy a nagyközönség ingyen látogathassa azt. Kinyitottam az erdőt, a természetet. Hogy az az erdő pontosan most ért a véghasználathoz, az egy dolog, hiszen a most letermelt erdő helyén új erdő lesz."
Ez ám a magyarázat! Az erdő státuszának nyilván azért is kellett megváltoznia, hogy az uniós forrásból oda építhesse a lombkoronasétányt, hisz' nem saját célra kapta a pénzt.
Filemon azt is elmondta, hogy még 2017-ben adta be a pályázatátt az erdei sétány létrehozásának támogatására. "Ha akkor megépül az erdei sétány, még évekig lehetett volna élvezni a magasból a lombkorona látványát. A támogatást azonban csak 2021-ben kaptam meg." A polgármester hozzátette, az építőipari árak emelkedése miatt kénytelen volt saját forrásból kiegészíteni a támogatást. "Nem nyerészkedünk, ebbe pénzt raktunk. A kapott állami támogatást saját forrásból kellett kiegészíteni úgy, hogy a pályázat utófinanszírozású volt."
Filemon bizonygatta, hogy az erdőknek üzemterve van. "Be van tervezve, melyik évben milyen munkálatokat lehet tervezni, elvégezni." Külön hangsúlyozta, hogy az erdőben csak hatósági engedéllyel lehet bármilyen fahasználatot végezni. "Olyan nincs, hogy kimegy az ember a fák közé, és csak úgy elkezd fűrészelni. Ha az erdő eléri a vágásérettséget, azaz a véghasználatot, akkor arra kérelmet kell beadni, a szakirányító elvégzi a fabecslést, majd le kell jelenteni a fahasználatot, és két éven belül fel kell újítani az erdőt."
A polgármester állítólag hamarosan a lombkoronasétány köré is újratelepíti az erdőt. | Újratelepítik az erdőt Nyírmártonfalván, miután tarra vágták a 60 milliós lombkoronasétány miatt | Filemon Mihály polgármester magyarázkodik: vágásérett lett az erdő, a lombkoronasétány maradt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujratelepitik-az-erdot-nyirmartonfalvan-miutan-tarra-vagotta-60-millios-lombkoronasetany-miatt-257344# | 2023-03-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A becsült 8,8 milliárd forint helyett közel 14 milliárdnál jár a szombathelyi stadion építési költsége. Az arénát már be kellett volna fejezni, de csúsznak a munkákkal, bár most már úgy tűnik, hogy heteken belül meglesz az átadás. Ám még nincs, aki üzemeltesse a sportkomplexumot, így elég nagy az esélye, hogy eleinte az önkormányzatnak kell állni a költségeket.
A szombathelyi közgyűlés pénteki ülésén az is kiderült, hogy az önkormányzatnak azért is fizetni kell, hogy a Haladás VSE és a Haladás labdarúgócsapata egyáltalán használhassa a stadiont. Ez évente 145 millió forint kiadást jelent majd a városi büdzsének, vagyis az adófizetőknek – közölte a Nyugat.hu.
Puskás Tivadar polgármester a stadion látványterve előtt | Stadionhelyzet Abszurdisztánban: kapott Szombathely egy arénát, amelyet évi 145 millió forintért használhatnak | Ráadásul még üzemeltetőt sem találtak az átadás előtt álló sportkomplexumnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/stadionhelyzet-abszurdisztanban-kapott-szombathely-egy-arenat-amit-evi-145-millio-forintert-hasznalhatnak-106618 | 2017-09-23 09:10:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék csütörtökön azt a kormányhivatali tisztviselőt, aki pénzért cserébe hamis honosítási kérelmeket állított ki magyarul nem beszélő külföldi állampolgároknak. A büntetőügy további 194 vádlottja felfüggesztett börtönbüntetést, illetve megrovást kapott, egy embert pedig felmentettek.
Toma Attila, a törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, a másodfokú bíróság büntetőtanácsa – az első fokon meghozott ítéletet súlyosbítva – az elsőrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadása és 190 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek. A másodrendű vádlottat egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, míg a harmadrendű vádlottal szemben a bíróság helybenhagyta a korábban hozott felmentő végzést. A többi 192 vádlottat – a kérelmeket benyújtó, külföldi állampolgárságú embereket – megrovásban részesítette az elsőfokú bíróság.
Képünk illusztráció!
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Az elsőrendű vádlott kormányhivatali tisztviselőként egyszerűsített honosítási kérelmekkel kapcsolatos ügyek intézésével foglalkozott. A vádlott 2013 júliusától decemberéig több esetben pénzt fogadott el magyarul nem beszélő, többnyire ukrán és fehérorosz állampolgárságú emberek honosítási ügyének elintézéséért. A nő úgy intézett el több honosítási kérelmet, hogy a külföldiek a kérelmek beadásának napján nem tartózkodtak Magyarország területén, a nevükben a nyomtatványokon pedig olyan nyilatkozatot tett, hogy a határon túl élő igénylők ismerik és beszélik a magyar nyelvet. A nyomtatványok kitöltéséért és valótlan tartalommal történő benyújtásáért a másodrendű vádlott készpénzt adott át a tisztviselőnek.
Az ítélet az első- és másodrendű vádlottak kivételével valamennyi vádlottal szemben jogerős. | Börtönre ítélték a kormányhivatalnokot, mert honosítási papírokat állított ki magyarul nem beszélő külföldieknek | Az elítélt úgy intézett el honosításokat, hogy a külföldiek a kérelmek beadásakor nem is tartózkodtak Magyarországon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/bortonre-iteltek-a-kormanyhivatalnokot-mert-honositasi-papirokat-allitott-ki-magyarul-nem-beszelo-kulfoldieknek-108112 | 2017-12-07 09:29:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hosszú hónapokon keresztül uralta a sajtót – leginkább az Együtt politikusának, és lemondásáig V. kerületi képviselőjének, Juhász Péternek köszönhetően – a 2006-tól 2014-ig Rogán Antal vezette Belváros–Lipótváros Önkormányzatának ingatlaneladási botránysorozata. A közvagyon irreálisan alacsony áron, sokszor kormányközeli haveroknak – többek között Habony Árpád titkos miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető körnek – történt szétosztása manapság viszont alig téma (bár a Magyar Nemzet nemrég kiderítette, hogy Rogán Antal személyi titkárának a feleségénél landolt elég olcsón egy önkormányzati lakás), a tucatnyi feljelentés után a Nemzeti Nyomozó Iroda lezárta az ügyet, mondván, nem történt bűncselekmény. A hatóságok nem tudtak vagy nem akartak mit kezdeni a helyzettel, gyakorlatilag kimondták, hogy el lehet adni az önkormányzati ingatlanokat jelentősen a piaci ár alatt, ha a kerület által hozott addigi rendeletek és szabályok erre lehetőséget adnak.
Az immár kormányzati propagandáért is felelős miniszter, Rogán Antal renoméja kissé megkopott, a népszerűtlenségi versenyben lezárkózott Gyurcsány Ferenc mellé, de a nyilvánosság előtt Orbán Viktor látványosan megvédte a volt polgármestert: a kormányfő 2016 novemberében úgy kommentálta az ingatlanügyeket, hogy politikai bulvárral nem foglalkozik, és szerinte a támadások Rogán pozícióját erősítették. A könnyen és olcsón jött ingatlanok tulajdonosai is fellélegezhettek idővel, hogy lekerültek a címlapokról.
A botrány elcsendesedése után megnéztük, mi lett a sorsa néhány mélyen áron alul és gyanús körülmények között értékesített ingatlannak. Kutakodásunk során találtunk egy-két olyan, korábban önkormányzati tulajdonban lévő lakást és üzlethelyiséget, amelynek a története eddig ismeretlen volt, így például kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter volt üzlettársa fiával, egykori és jelenlegi cégtársával együtt gyakorlatilag megszállt egy Kristóf téri ingatlant. Olyan cégre is rábukkantunk, amely alig néhány hónapig tartotta meg a felvásárolt üzlethelyiségeket, és megnéztük azt is, hogy mi lett a Rogán-utód Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek az önkormányzattól olcsón vásárolt lakásával, miután visszadobta azt a feladónak.
Lepapírozták
Az V. kerületi önkormányzat 2008 és 2013 között összesen 277 nem lakás célú ingatlant adott el pályáztatás nélkül – ezek között voltak üzlet- és pincehelyiségek, de még járda is. Milliárdokról mondott le az önkormányzat azzal, hogy a sokszor bennfentes vásárlók többsége – egy korábbi kerületi rendeletnek köszönhetően – kedvezményesen vehette meg az ingatlanokat, hivatalosan azért, mert már előtte bérlőként ők használták a helyiségeket, rendesen fizették a többször megemelt bérleti díjakat, vagy azért, mert átadták nekik az elővételi jogokat. De nemegyszer történt olyan, hogy a szükséges bérleti jogviszony hiánya ellenére is járt a – általában 30 százalékos – kedvezmény.
Ahhoz, hogy a válság után még csak éledező ingatlanpiac áraihoz képest is a töredékéért juthassanak hozzá a szerencsések a helyiségekhez, még egy fontos könnyítést tett az önkormányzat. A kiárusítási folyamat része volt, hogy a kerület értékbecslőkkel határoztatta meg az ingatlanok akkori árát, akik többször is vitathatóan alacsony értékeket szabtak meg, és számos esetben ezenkívül járt az önkormányzat által adott 30 százalékos kedvezmény. Az értékbecslések közül sokat a Város FM Kft. végzett el, ez a cég a nemrég elhunyt KDNP-s országgyűlési képviselő, Rubovszky György résztulajdonában volt. A politikus lánya, Jeneiné dr. Rubovszky Csilla már Rogán Antal második polgármesteri ciklusa idején is alpolgármester volt a kerületben, és 2014 után is megtarthatta pozícióját, apja halála óta pedig résztulajdonos a Város FM Kft.-ben.
A gyakran kormányzati személyek – köztük Rogán Antal – egyes köreihez, az önkormányzathoz vagy egyes önkormányzati szereplőkhöz köthető társaságokhoz is nagyon olcsón kerülhettek ingatlanok. Tipikus példa – többek között – a mostani kerületi vezető, akinek kedvezményes lakásvásárlásáról a Magyar Narancs írt először (lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 22.): Szentgyörgyvölgyi Péter még a Belváros–Lipótváros Városüzemeltető Kft. vezetőjeként bérelhetett egy 110 négyzetméteres szolgálati lakást, amelyet később alig több mint 19 millió forintért meg is vehetett, ezáltal jószerivel bagóért övé lett a Szerb utca 9. szám alatt található lakás abban az épületben, ahol korábban rendszeresen feltűnt Habony Árpád, és ahol több, a miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető személy is él(t). Szentgyörgyvölgyi a kirobbant botrány után visszaadta a lakást, amelyet azóta nem értékesített másnak az önkormányzat; az ingatlan kerületi tulajdonban van, mint ahogyan a Szerb utcai ház lakásainak a többsége.
Jól járt Rogán Antal közeli ismerőse, Kertész Balázs ügyvéd is, aki korábban képviselő volt az V. kerületben, és a vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként fontos szerepe lehetett az ingatlaneladások előkészítésében. Kertész egyik cégének az Aulich utca 3. szám alatti ház harmadik emeletén van irodája – az ennek otthont adó ingatlan korábban önkormányzati tulajdonban volt, amelyet jóval áron alul értékesítettek Kertész Balázs későbbi üzlettársának, végül egy kis csavarral az ingatlan átkerült a Rogán Antal jogi jobbkezeként is ismert férfi cégéhez, a Monavis Consulting Kft.-hez, amely máig tulajdonosként szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Először az Index írt arról, hogy az Aulich utca 3.-ban többször megfordult Habony Árpád és Rogán Antal is, majd lapunk is foglalkozott az ingatlan ügyével: kikértük a III. emeleti lakás adásvételi szerződését, azt, amelyiket akkor kötöttek, amikor az ingatlan önkormányzati tulajdonból átkerült magánkézbe, de a kerület nem adta ki – kezdetben ködösítettek, végül közölték, hogy nem is találják a dokumentumokat. A közelmúltban egy elsőfokú bírósági ítélet kimondta, hogy az V. kerületi önkormányzatnak ki kell adni a szerződést, annak mellékleteit, módosításait. (Erről bővebben: Hát nem elvitte a cica! – Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés, Magyar Narancs, 2016. november 24.)
Nem minden esetben van egyértelmű politikai szál a történetben, de az szinte biztos, hogy a legnagyobb kedvezmények többségéhez kellett valami bennfentesség, amellyel akkor is sokat lehetett kaszálni, ha a tulajdonos rögtön továbbadta az ingatlan(oka)t, de ha várt, és kihasználta a fellendülő piac kínálta lehetőségeket, egy kisebb vagyon is összejöhetett. Egy ideig úgy tűnt, hogy utóbbira lehet példa a Sas utca 17. Kft. ügylete is, amely a cégnévvel azonos címen vett meg egy 310 négyzetméteres üzlethelyiséget. Ezt addig az akkor a Lázár és Fiai Kft. néven működő, most CBA L és F Kft. néven futó cég bérelte, de a nekik járó kedvezményt valamiért a Sas utca 17. Kft. is megkapta, így mindössze 51,5 millió forintot kellett fizetniük az ingatlanért 2011-ben. Évekkel később 430 millió forintért árulták az üzlethelyiséget, de meggondolhatták magukat, mert az ingatlan még mindig a Sas utca 17. Kft. tulajdona.
Egy offshore hátterű vállalkozás is hálás lehetett az V. kerület nagylelkűségéért: a ciprusi tulajdonban lévő Basic-Loft Kft. a József Attila u. 12. szám alatti egykori Jaguar-szalon 271 négyzetméteres helyét vette meg az önkormányzattól potom 62,9 millió forintért. Csak viszonyításképpen: ma a kerület központi részén talán egy 50–60 négyzetméteres üzlethelyiséget lehetne venni ennyi pénzből. A még most is tulajdonos Basic-Loft úgy kapott az amúgy is gyanúsan alacsony önkormányzati árból még 30 százalékot, hogy a vételi lehetőség kihirdetése előtt nem is bérelte hat hónapja az ingatlant, holott ez feltétele lett volna a vételi kedvezménynek.
Dorottya utca 8.
A kerületi ingatlanbáró
Pintér Sándor belügyminiszter egykori üzlettársához, Rack Lászlóhoz és családjához is tapadtak a volt önkormányzati ingatlanok: magánszemélyként a Dorottya utca 3.-ban a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel vehetett meg egy 135 négyzetméteres üzlethelyiséget 48,68 millió forintért. (A férfi múltjáról és kormányzati kapcsolatairól az Átlátszó írt alapos cikket.) Rack a Váci utca 40. szám alatti, 510 négyzetméteres pincehelyiséget is megvette az önkormányzattól mindössze 155 millió forintért. A feleségével közös cégén, az RL Finance Ingatlanközvetítő Kft.-n keresztül több értékes ingatlan is Rack érdekeltségébe került: 2009-ben a Kristóf tér 6. alatti, 100 négyzetméteres üzlethelyiségért csupán 25,5 millió forintot kellett fizetniük. Ez a nevetségesen alacsony ár úgy jött ki, hogy az önkormányzat eleve alacsony, 36,4 millió forintos forgalmi értéket szabott meg, és ebből még engedtek 30 százalékot. Az RL Finance 2010-ben szintén jókora kedvezménnyel, 53,5 millió forintért vett egy 139 négyzetméteres önkormányzati ingatlant a Dorottya utcában. Itt egy olyan külföldi hátterű cég mondott le az elővásárlási jogáról, amelyet a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda képviselt. Az irodát még az a Tuzson Bence alapította, aki most kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annál a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, amelyet Rogán Antal vezet. Tuzson már nem tagja az időközben nevet is változtató ügyvédi irodának.
Egy másik patinás belvárosi, a Kristóf tér 7–8. alatti épületben is több olyan ingatlana van Rack Lászlóéknak, amely korábban az V. kerületi önkormányzat tulajdonában volt. Igaz, ezeket még Rogán Antal polgármesteri időszaka előtt, 2000 és 2003 között értékesítette a kerület, és elég kacskaringós úton, több cég közbeiktatásával landoltak Racknál vagy a fiánál: ketten öt különböző helyrajzi számon jegyzett kisebb-nagyobb üzlethez, irodához, raktárhoz jutottak hozzá. Arról nincs információnk, hogy egykor mennyiért vált meg az ingatlanoktól a kerület, az adatokhoz úgy jutottunk hozzá, hogy végigböngésztük az épület helyrajzi számait, és a tulajdonosok között megtaláltuk Rack Lászlóékat. Az üzletembernek étterme is van itt: tavaly bevásárolta magát a Kristóf téri Cyrano éttermet működtető Gastro Kristóf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-be, és ugyancsak tavaly – szintén a Kristóf tér 7–8.-ban – négy másik ingatlanban (három lakásban és egy irodában) vett fele-fele tulajdonrészt két férfitól, akik közül az egyiknek Rack érkezése előtt tulajdonrésze volt a Gastro Kristófban, másikuk pedig ma üzlettárs a cégben. Rack László az V. kerülettől szerzett ingatlanjai többségét máig megtartotta, családi cége, az RL Finance viszont már értékesítette a Kristóf tér 6.-ban korábban az önkormányzattól megvett üzlethelyiséget.
Rack László testvére, Rack Antal is hozzájutott egy értékes önkormányzati ingatlanhoz, a férfi R.A. Trade nevű kft.-je a Váci utca 10. alatti üzlethelyiséget szerezte meg 66,5 millió forintért. A Nol.hu szerint a 280 négyzetméteres ingatlant korábban kedvezményes áron bérelte az a WBPF Hungary Sportegyesület, amelynek a vezetője akkor Habony volt felesége, Kaminsky Fanni volt. A WBPF ruházta át az elővásárlási jogát az R.A. Trade Kft.-re.
Egy Maráczy Endre nevű férfi is dörzsölhette a markát több kerületi ingatlanbiznisze után. Ő a Fehérvár FC (jelenleg Videoton) focicsapat korábbi ügyvezetője, akit 2011-ben elítélt és pénzbírságra kötelezett a Székesfehérvári Városi Bíróság a klubnál történt adócsalás miatt. Az akkor Maráczy érdekeltségébe tartozó L.V. Regal Ingatlanberuházási és Kereskedelmi Kft. egy 713 négyzetméteres üzlethelyiséget vett meg versenyeztetés nélkül a Váci utcában. Itt a vételárra nem derült fény, annyit lehet tudni, hogy az önkormányzat által meghatározott övezeti átlagárnál 28 millió forinttal olcsóbban cserélt gazdát az ingatlan. A szintén Maráczyhoz köthető L.V.L.S.H. Kft. jutott hozzá a Károly körút 22–24.-ben lévő 1500 négyzetméteres üzlethelyiséghez 2011 nyarán, ezen a szinten nevetséges, 240 millió forintért. Az L.V.L.S.H. Kft. nem sokkal azelőtt alakult meg, hogy az önkormányzat kijelölte az ingatlant eladásra. Ma az ingatlanok közül a Károly körúti egy Maráczyhoz közeli másik cég tulajdonában van, a Váci utcai üzlethelyiséggel kapcsolatban általunk felkutatott helyrajzi szám a földhivatalban valamiért egy másik címre mutatott – az ügyintéző sem tudta, hogy miért.
Jó a Habony a háznál
A Károly körút 26. alatt lévő, 212 négyzetméteres üzlethelyiségért 52 millió forintot kellett fizetnie a Classic Immo Kft.-nek úgy, hogy csupán egy hónapnyi bérleti jogviszony után megkapta a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezményt. Ez az értékesítés több szempontból is kiemelt szerepet kapott a belvárosi ingatlanügyek vizsgálatánál: a Classic Immo mögött áttételesen megjelent Pápa Marianne, akinek első férje az a – már elhunyt – Szetlik Ferenc volt, akinek testvére Szetlik Mária, Habony Árpád édesanyja. Pápa Marianne-ról a fideszes Kocsis Máté állította a nyilvánosság előtt, hogy együtt élt Portik Tamással is, de ezt ő később cáfolta. A Károly körúti ingatlanról az is nyilvánosságra került, hogy a Classic Immo a vásárlás után egy évvel, 2012-ben eladta az üzlethelyiséget, és a bizniszen 50 millió forint haszon keletkezett akkor, amikor még nem is pörgött a maihoz hasonlóan az ingatlanpiac. E miatt az ingatlaneladás miatt indított még polgármesterként vizsgálatot Rogán Antal, amelynek a végén menesztették Rónaszéki László jegyzőt; utóda Sélley Zoltán lett, aki a vagyonkezelő vezetőjeként szintén tisztában lehetett az ingatlanértékesítésekkel. (Rónaszékit egy másik, vesztegetési ügy miatt idén szeptemberben – nem jogerősen – egymillió forintos pénzbírságra ítélte a Fővárosi Törvényszék hivatali visszaélés bűntette miatt. A volt jegyző és az elsőrendű vádlott fellebbeztek.)
A kiárusítás egyik legnagyobb ásza az OS17 Ingatlanforgalmazó Kft., amely minimum hét ingatlanra csapott le a kerületi közvagyonból. Vettek önkormányzati ingatlanokat a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. A Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres helyiséghez 125 millió forintért jutottak hozzá úgy, hogy a kerületi önkormányzat 33 millió forint kedvezményt adott a vásárláskor. Ennél is jobban örülhettek a Károly körúti biznisznek, itt 189,7 millió forintért lett az övék egy 865 négyzetméteres üzlethelyiség 2010-ben – ez 219 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent ott, ahol most ennek a négyszerese sem lenne túlzás.
A cég mögötti szálakat korábban az Index bogozta ki, és kiderült, hogy Habony Árpád itt is feltűnik a távolban. Az egyik tulajdonos, Tusán László ugyanis korábban érdekelt volt egy olyan kft.-ben, amely Eduard Usikov ukrán üzletemberé. Usikov lányáról korábban terjedtek olyan hírek, hogy Habony Árpád barátnője volt, a férfi pedig a 2000-es évek óta tevékenykedik Magyarországon, ingatlanban is utazik. Arról, hogy Eduard Usikov és Habony Árpád jó kapcsolatban lehet, a hvg.hu írt, amikor a portálhoz eljutott egy 2014-es fotó, amelyen a titkos tanácsadó állítólag az ukrán férfit és családját várta a budapesti repülőtéren. Nem sokkal azelőtt az adóhatóság Usikov több cégénél is házkutatást tartott, amit azzal magyarázott az ukrán férfi, hogy az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti háború miatt kerülhetett a célkeresztbe, hiszen ő jóban van Habonnyal.
Az OS17 másik tulajdonosa sem kispályás: Fintha-Nagy Ádámot a Concordia és Kulcsár Attila peréből is ismerhetjük, védőügyvédként szerepelt, de felügyelőbizottsági elnök is volt a Synergon Informatikai Zrt.-ben, ahol még a 2010-es időszak előtti állami megrendelései miatt felmerült a sikkasztás gyanúja, de a nyomozás végül eredménytelenül zárult. A fentieknél is fontosabb adalék, hogy Fintha-Nagynak meglehetett a közvetlen kapcsolata az önkormányzathoz: az Átlátszó szerint a kétezres évek közepén a mostani jegyző Sélley Zoltánal együtt volt tagja egy magánnyomozó vállalkozás, a Presidente Kft. felügyelőbizottságában.
A földhivatali adatbázisban azt láttuk, hogy az OS17 önkormányzattól vásárolt ingatlanjainak egy része nemrég vásárlás útján került át a Fundus Vagyonkezelő Zrt.-hez, amely Fintha-Nagy tulajdona. A Fundus idén olyan Zrínyi utcai ingatlant is megszerzett, amely az önkormányzattól először Fintha-Nagy üzlettársaihoz került, akiknek pedig nemrég az OS17 passzolt át korábbi kerületi ingatlanokat.
Szálloda is épül
Nem csupán első ránézésre tűnt gyanúsnak Rogánék egy 2010-es húzása, amellyel értékesítették az önkormányzati tulajdonú Belváros–Lipótváros Ingatlanfejlesztési Zrt.-t egy luxemburgi alapnak. Itt a zrt. által tulajdonolt öt komoly ingatlan volt az érték, amelyek között szerepelt a Dorottya utca 8. szám alatti épület is. Ennek az ingatlannak az árát eladás előtt 776 millió forintról 582-re csökkentette az önkormányzat, és négyzetméterenként alig több mint 180 ezerért kelt el. (Már az akkori átlagár is minimum 300–400 ezer körül mozgott, amely mostanra jócskán emelkedett.)
A Blikk 2014-ben azt írta: nem lehetett tudni, pontosan kik álltak a luxemburgi vállalkozás mögött, de az kiderült, hogy Serfőző Péter, Giró-Szász András egykori kormányzati kommunikációs államtitkár sógora lett az ügyvezető. Később Giró-Szász bevásárolta magát a Safe Port Project Kft.-be, ahol Serfőző cégtársa lett – ez a cég ekkor résztulajdonosa volt annak a Dorottya 8 Hotel Kft.-nek, amelyről kiderült, szállodát alakít ki a Dorottya utcai épületből. Időközben Giró-Szász András eltűnt a hotelt építtető vállalkozásból, amely átkerült Kenyeres Sándor milliárdos, a Mammut bevásárlóközpont fejlesztőjének és lányának érdekeltségébe.
A 121 szobás szálloda már épül, de az eredeti felújítása helyett inkább lerombolták a korábban kötelezően megtartandó épületnek nyilvánított ingatlant, amelyet Medgyaszay István építész tervezett 1914-ben. Pedig először csak átépítésről volt szó, ezt erősítette egy 2014-es önkormányzati előterjesztés, amelyet az akkor még kerületi polgármester, Rogán Antal jegyzett. Ebben a dokumentumban az is szerepelt, hogy a hotel földszintjét nem csupán a szállóvendégek előtt nyitnák meg, lenne egy állandó kiállítás is, amely az eredeti állapotok mellett bemutatná Medgyaszay munkásságát is. Végül az önkormányzat azért adott bontási engedélyt, mert állítólag a betonszerkezetet nem lehetett helyreállítani, és ezt az illetékes örökségvédelmi hatóság is tudomásul vette. Az első hírek még arról szóltak, hogy a hotel megépítésével a miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István egyik cégét, a Market Építő Zrt.-t bízták meg, de a minap a helyszínen azt láttuk, hogy az építőipari óriás Swietelsky molinói voltak az építési terület utcafrontján.
Tanulságos a Helping Hungary Kft. története is: a cég úgy jutott hozzá 2014-ben egy-egy ingatlanhoz a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Október 6. utcában, hogy az akkori bérlők a vállalkozás javára lemondtak vételi jogukról. Előbbi helyen egy autósiskola működött a 30 négyzetméteres irodában, ezt 8,9 millióért vette meg a ma már végelszámolás alatt álló Helping, az Október 6. utcában pedig egy éjjel-nappali bolt volt a 192 négyzetméteres helyiségben, amelyért csupán 29,5 millió forintot kért el tőlük az önkormányzat. Mindkét ingatlanon – utóbbi helyen nemrég nyílt egy luxusruhabolt – gyorsan túl is adott a cég, csakúgy, mint egy szintén 2014-ben, mindösszesen 26,6 millió forintért megszerzett, 114 négyzetméteres Nádor utcai üzlethelyiségen. | Kiment pár ház az ablakon | Rogán Antal belvárosi polgármesterkedésének a hagyatéka a piaci ár alatt értékesített volt önkormányzati ingatlanok sora. Utánajártunk, hogy a botrány elülte után mit kezdtek vele a Fideszhez vagy azok politikusaihoz közeli új tulajdonosok. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kiment-par-haz-az-ablakon-107905 | 2017-12-28 09:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Félmilliárdba került az utált menzareform népszerűsítése
Félmilliárd forintot költöttek arra a kommunikációs kampányra, aminek a botrányt kavaró menzareformot kellett népszerűsítenie. Csak a Debreceni Egyetem majd 400 milliót kapott, ebből készült többek közt olyan reklámfilm, amiben azt tanácsolják a gyerekeknek: legyenek türelmesek magukkal, mert pár nap alatt megszokják a sótlan menzakaját. A közétkeztetésben részt vevők jelentős része nem is hallott a kampányról.
Közel félmilliárd – egészen pontosan 490 578 495 – forint uniós forrás állt rendelkezésre arra, hogy a múlt évben indult közétkeztetési reformot megismertessék a lakossággal: informálják a területen dolgozókat, és segítsék az átállásban a menzán étkező gyerekeket, valamint a szülőket és a tanárokat. Az összeg fő kedvezményezettje a Debreceni Egyetem volt, konzorciumi partnerei pedig a menzareformot bonyolító Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint a szintén állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).
Miután a menzareformot a kezdetektől fogva külön cikksorozatban követtük figyelemmel, feltűnt, hogy minden forrásunk krónikus információhiányra panaszkodott. Bár a céllal – egészséges életmódra nevelés, a gyerekkori elhízás leküzdése – mindenki egyetért, az érintetteket nem sikerült felsorakoztatni a reform mellett. Valóságos engedetlenségi mozgalom indult a menzareform centrális kérdésévé vált só visszapótlására, aminek következtében decemberben már azon törték a fejüket a minisztériumban, hogy mit lehetne tenni a kedélyek lenyugtatására.
Egy ilyen átfogó változtatásnál rengeteg múlik a kommunikáción, ezért megpróbáltunk utánajárni, mire költötték el az erre szánt közel 500 millió forintot. Közérdekű adatkérésünkre a Debreceni Egyetem két fordulóban válaszolt: azért duplán, mert első válaszukat erősen hiányosnak találtuk, és további kiegészítések sem részletezték a főösszegeken túli kiadásokat.
3 hónapos kampány 490 millióért
A Debreceni Egyetem összesen közel 400 millió – pontosan 398 390 700 – forintot költött el, konzorciumvezetőként azt írták, a további 90 milliót a partnereiknél keressük. Bár az egyetem június végén tartott egy sajtótájékoztatót, de a tényleges kommunikációs munka saját eseménynaptáruk szerint is csak a reform szeptember elsejei bevezetése után, 10-én indult egy konferenciával, míg a zárórendezvényt november 30-án tartották – vagyis a társadalom félmilliárdba kerülő informálása alig 3 hónap alatt megvalósult. A hvg.hu kérésére a következő adatokat adták ki az országos kampány bekerüléséről:
a „projekt-előkészítés” 3,7 millióba került, az egyetem munkatársai végezték, tartalmazott egy megvalósíthatósági tanulmányt, a projektirányítási kézikönyv és pályázati dokumentáció elkészítésének személyi költségét,
10,5 millió forintot fordítottak „projektmenedzsmentre”, amelynek tagjai az egyetemi közalkalmazottak közül kerültek ki: a projektvezető, a projektmenedzser és a pénzügyi vezető heti 20 órában, míg két további asszisztens heti 15 órában csak ezzel foglalkozott,
a projekt „szakmai megvalósítása” 118 millió forintba került – ez volt az egyik tétel, amelynél tudni szerettük volna, a megfoghatatlan megnevezés mégis mit foglal magába. Az egyetem pontosításában egy kb. ugyanekkora összeg – 117 231 612 forint – már úgy szerepelt, mint „személyi jellegű ráfordítás”, méghozzá az előbbi projektmenedzsmenten felül. A 117 millió elköltését egy mondatban indokolták: "a Debreceni Egyetem részéről 71 fő vett részt a projektben 323 hónap összes munkaidő-ráfordítással”. Vagyis fejenként átlagosan 4,5 hónapot fordítottak a fő eseményeit tekintve szeptembertől november végéig tartó, 3 hónapos projektre.
„szolgáltatások igénybevétele, külső szakértői megbízásokra" 251 milliót fordítottak. A kiegészítésük szerint ez tartalmazza a 6 korosztály-specifikus és szakmai oktatófilm, 2 társadalmi célú reklámfilm költségét, ebből indítottak szakácsakadémiát az egyetemen, rendezvényeket szerveztek, és a honlapot is ebből készítettek. Ide sorolták a hirdetési költségeket, valamint a közétkeztetési rendelet hatását és „társadalmi elfogadottságát” összegző elemzést.
végül további 15 milliós „egyéb" kiadást jelentett az egyetem szerint "a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség (kötelező nyilvánosság biztosítása, közbeszerzés, könyvvizsgálat, anyagköltségek stb)”.
Nem hallottak róla
Mivel több mint fél éve rendszeresen kapcsolatban vagyunk a közétkeztetés legkülönfélébb területein dolgozókkal, utánakérdeztünk, hogy mit tudnak mondani a Debreceni Egyetem kampányáról. Jelentős részük egyáltalán nem is hallott róla. Az egyetem által elkészített anyagokat, így például az újfajta ételeket felvonultató szakácskönyvet mi küldözgettük az amúgy ezzel foglalkozó élelmezésvezetőknek. És mindössze egyetlen szakembert találtunk, aki részt vett az egyik tájékoztató eseményen. Persze nem kizárható, hogy valamiért pont olyanokat kérdeztünk, akik nem kellően tájékozottak szakmájukban, és soha nem találkoztak sem a tévében, vagy az interneten a kampányanyagokkal.
A rendezvények egyik típusa a tematikus workshop volt a „szakmai és lakossági célközönség” számára, ezen kívül tartottak még két konferenciát. Egy fővárosi közétkeztetési cég vezetője, aki részt vett a konferenciák egyikén a budapesti Gellért Szállóban, röviden úgy jellemezte: "igazi pr-marketing rendezvény volt, szakmailag egyáltalán nem volt mérvadó. Szeptember végén tartották, még csak bő három héttel voltunk a reform hatályba lépése után, ehhez képest Beneda Attila, az Emmi helyettes államtitkára arról beszélt előadásában, mennyire pozitív a fogadtatása a rendeletnek” – mondta névtelenséget kérve.
Reformszakácskönyv-reakciók
"Hajdinás rakott karfiol, halragu currys kuszkusszal, sok-sok gombaétel – na ezek pont azok, amit nem hajlandóak megenni a gyerekek”, mondta az egyik, közétkeztetéssel foglalkozó forrásunk. Egy kollégája a meggylevest emelte ki citromfüves habgaluskával: szerinte nincs olyan, aki el tud készíteni 10 ezer adagban habgaluskát, ahogy ugyanebből az okból a töltött karalábé is képtelenség. „Vagy ott van az eper, amit menzán direkt azért nem szoktunk adni, mert földön termő gyümölcsként a legszennyezettebb, nehéz megtisztítani” – mondta az egész régiót ellátó közétkeztetési vezető, aki azt sem érti, miért csak 7 napra készült mintaétrend. Szerinte egyébként a menzareform tájékoztató honlapja jó ötlet, csak szerinte folyamatosan új tartalmakkal kellene bővíteni, másrészt pedig elég nehéz rajta az eligazodás.
A közel félmilliárdos kampány során egy roadshow is volt: a „mozgó prezentációs busz” felkeresett óvodákat és iskolákat, hogy „korosztály-specifikus interaktív feladatokkal” népszerűsítse a gyerekek körében az egészséges menzákat. Az egyetem leírása alapján 42 helyre jutottak el, a honlapon látható galériában találtunk képeket egy répának öltözött férfiról, amint gyerekekkel találkozik, illetve a "prezentációs buszról”, ami egy belülről plakátokkal kidíszített zárt rakterű kisbusznak tűnt. „Közel 5000 közétkeztető hely van Magyarországon, és 10 ezernél is több olyan oktatási intézmény, ahol erre szükség lenne” – jegyezte meg egy egy iskolai közétkeztetéssel foglalkozó forrásunk a nagyságrendről.
"Hogy iszik meg egy bölcsődés 4 liter tejet?"
A szakmai-lakossági tájékoztató kampány részeként kifejlesztettek egy egészséges étrend kialakítását segítő mobilapplikációt is, amit azonban nem sikerült megtalálnunk. Amikor rákérdeztünk a Debreceni Egyetemnél, kiderült, hogy „az applikáció nem publikus”, majd csak a „projekt megvalósítási szakaszának lezárása után, a többi eredménnyel együtt tesszük nyilvánossá”. Mivel értelemszerűen pont a megvalósításhoz kellene az étrendtervező, értetlenkedésünkre adtak egy demobelépőt. De mint hozzátették, "a rövid megvalósítási idő" miatt az applikáció egyelőre kísérleti verzióban valósult meg, és csak a Debreceni Egyetem saját üzemeltetésű menzái szerepelnek benne. „Kipróbálása, tesztelése folyamatban van, a jövőben tervezzük a projektelem kibővítését országos szinten” – válaszolták.
Küldtek viszont egy linket, ahol összegyűjtve megtalálhatóak a „negatív/elrettentő hatású kisfilmek” és egyéb tájékoztató anyagok (lásd cikkünk végén a linkgyűjteményt): egyebek mellett az óvodásoknak szánt A kis nyuszi nagy kalandja filmecske, és a szakmának szánt 42 perces összeállítás is. Utóbbiban kívülállóként is azonnal kiszúrtunk több furcsaságot, így amikor a narrátorként alkalmazott Jóban rosszban-sorozat-színész drámai intonációval felteszi a kérdést: „de hogy iszik meg egy bölcsődés 4 liter tejet?”. Szerencsére jön Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem intézetvezetője, aki már csak 4 deci tejről beszél – ami helyettesíthető olyan túrót tartalmazó ételekkel, mint a "túrós csusza vagy a túrós batyu”, bár ezek nem tűnnek túl reformmenza-kompatibilisnek.
Az általános iskolás korcsoport Hogyan lehetsz szuperhős? címet viselő kisfilmje is szemléletformáló. A kislány rácsap öccse kezére, amikor az meg akarja sózni a salátát (!), majd azt a magyarázatot kapjuk, hogy „a zöldségek önmagukban nagyon egészségessé tesznek, de ha megsózod őket, ők is ellened fordulhatnak”.
Az ízetlen ételek miatti népharag végképp érthetetlen, ha abból indulunk ki, hogy az iskolásoknak szánt anyagban elhangzik: elsőre talán furának fog tűnni, hogy nem olyan sós vagy cukros az étel, de „pár nap, és megszokjátok az új ízeket, legyetek türelmesek magatokkal". Érdemes lenne a reformot jegyző Rétvári Bencének, a minisztérium államtitkárának is megmutatni a tájékoztató filmet, különben nem nyilatkozna arról, hogy hosszú idő kell az új ízek elfogadásához.
Miből tájékozódhatunk menzaügyben?
Hivatalos kampányhonlap
A rendelet magyarázata című kisfilm (Kb. 14:00-nál zavarodnak bele a mértékegységekbe.)
Reklámfilmek
Szakácskönyv és a többi tájékoztató anyagok
Fotók (egyebek mellett a répának öltözött férfiról és a „prezentációs buszról”) | Félmilliárdba került az utált menzareform népszerűsítése | Félmilliárd forintot költöttek arra a kommunikációs kampányra, aminek a botrányt kavaró menzareformot kellett népszerűsítenie. Csak a Debreceni Egyetem majd 400 milliót kapott, ebből készült többek közt olyan reklámfilm, amiben azt tanácsolják a gyerekeknek: legyenek türelmesek magukkal, mert pár nap alatt megszokják a sótlan menzakaját. A közétkeztetésben részt vevők jelentős része nem is hallott a kampányról. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160108_menzareform_kommunikacios_kampany_Debrece | 2016-01-08 10:08:00 | true | null | null | HVG |
„A MÁV-csoport elnök-vezérigazgatójának javadalmazásáról kormányhatározat rendelkezik” – így védekezett a vasúttársaság, miután dolgozói kiakadtak azon, hogy a vállalat vezetőinek fizetését kettőről ötmillió forintra emelné a kormány. „És ezzel a vasút teljesítménye is a 2,5-szeresére fog emelkedni?” – tette fel a kérdést egyikük egy szakszervezeti Facebook-oldalon.
A kérdéses határozat az állami cégvezetők alapbérének rendezéséről még tavaly szeptemberben születetett. Az indoklás szerint „a vezetői juttatásokat és követelményeket a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez” kell közelíteni, és a prémiumok jelentős részét is be szerették volna építeni az alapbérbe. A cél az volt, hogy az állami cégek akár nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi menedzsereket is magukhoz tudjanak csábítani, ami az elképzelés szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a közszférában átláthatóbb és költséghatékonyabb legyen a vállalatirányítás.
Három kategória – de minek?
A szeptemberi határozatban az állami cégeket három nagy kategóriába sorolták. Az egyes kategóriába a pénzügyi szektor szereplői plusz a Magyar Posta Zrt. kerültek, a másodikba az energiaszolgáltató cégek és a kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok, a harmadikba pedig az „egyéb társaságok”. Ennek alapján az első kategóriás cégek vezetői tehetnek zsebre maximum havi bruttó ötmillió forintot, a másik két kategóriáéi egy-, illetve kétmillióval kevesebbet. December 29-én aztán egy huszárvágással az első kategóriába sorolták át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t, a Szerencsejáték Zrt.-t és a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-t.
Ezt a szeptemberi határozat alapján könnyedén megtehette a kormány, mert a szövegben volt egy olyan rész, amely szerint „különösen indokolt esetben a vezető állású munkavállaló számára díjazásként az egyes kategórián belül adható maximum értéknél magasabb havi alapbér is megállapítható, vagy az érintett gazdasági társaság az I. kategóriába sorolható”. Ennél a változtatásnál már arra sem pazaroltak időt, hogy megmagyarázzák, mi az a különös indok, ami igazolja az átsorolást. MÁV-os forrásaink szerint azonban szó sincs arról, hogy új embereket igazolnának a vezetésbe, pedig az elmúlt években a vasútársaság élén is sűrűn adták egymásnak a kilincset a csúcsmenedzserek. A béremelést sokkal inkább a jelenlegi vezetés lobbizta ki magának, vélik a vállalatnál, mert úgy tűnik, hogy a Dávid Ilona vezette menedzsmentnek „jó a fekvése a kormányzatnál”.
Természetesen az alapbéremelés mellett a premizálás lehetősége is megmaradt. Egész pontosan automatikusan jár minimum 20 százalék bónusz, ha az éves adózott eredmény pozitív. Az MVM ennek a kitételnek könnyedén megfelel, az elmúlt négy évben mindig pozitívan zárta az adott évet. A Szerencsejáték Zrt.-nél két év (2012 és 2011) is volt, amikor a mérleg szerint eredmény nullát mutatott, de az adózás utáni eredmény 10,9, illetve 7,4 milliárdos pluszban volt, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menedzsmentjének is járna a prémium, ha az utóbbi évek eredményeit nézzük. A MÁV vezetése viszont 2012-ben biztosan elesett volna a pluszpénztől, akkor 6,5 milliárdos mínuszban zárt a vállalat.
Az elmúlt években egyébként nem először szabták újra az állami cégvezérek fizetését. Anno még a Bajnai-kormány vezetett be bérplafont az állami vállalatoknál: 2010. január elsejétől a cégek vezető munkavállalói az MNB-elnök fizetésének legfeljebb egynegyedét kaphatták, ami Simor András akkori nyolcmilliós fizetésével számolva kétmillió forintra jött ki. A bérplafont nem sokkal hatalomra kerülése után gyakorlatilag el is törölte a második Orbán-kormány azzal, hogy az állami cégeket kivették a hatálya alól, és onnantól már csak a költségvetési szervekre vonatkozott, ahol korábban sem voltak jellemzőek a kétmillió feletti fizetések.
Szemléletváltást, de ne így
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sem volt rest megmagyarázni a csinos béremelés szükségességét. Szerinte „szemléletváltást kell megvalósítani az állami és önkormányzati cégek menedzselésében”, és a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó cégeket is a legfelkészültebb vezetőknek kell irányítaniuk, hiszen nemritkán százmilliárdos közvagyonokat kezelnek. De Domokos szerint nemcsak a béreket, hanem az elvárásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz, és a „vezetők munkáját folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, gazdaságosság szempontjából”.
„Eddig sem volt akadálya annak, ha egy állami cég valakit nagyon meg akart szerezni” – mondta Angyal Ádám, a Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés Tanszékének tanára, aki maga is dolgozott állami cégeknél, többek között volt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója, illetve az Ikarus Járműgyártó Rt. igazgatóságának elnöke. Angyal szerint nem feltétlenül a fizetések miatt idegenkednek az állami szférától a legjobb szakemberek, nagy visszatartó erő az is, hogy a politika beleszólhat a munkájukba.
Domokos nyereségességi elvárással kapcsolatos érvelését is furcsának tartotta, hiszen a Nemzeti Közműszolgáltató Vállalatról ki is mondták, nem feladata, hogy nyereséges legyen. De volt olyan időszak, amikor a Szerencsejáték Zrt. sem volt nyereséges, ami azért egy ilyen klasszikus pénzgyár esetében elég abszurd, mondta Angyal.
A Corvinus tanára szerint az állami és a versenyszférában működő cégek megkülönböztetése alapvetően téves, „a szocializmusból itt maradt csökevény”. Önmagában az is hibás elképzelés, hogy a menedzsment fizetését a piacra hivatkozva „elengedi” a kormány, miközben a nem vezető beosztású dolgozók (például mozdonyvezetők) bére messze elmarad a piaci fizetésektől, és a menedzsment helyett sok esetben a kormány hoz rendeleti úton a cég szempontjából életbevágó döntéseket – elég csak az államtól bért kapó dolgozók létszámának bejelentett drasztikus csökkentésére gondolni.
Nem volt elegáns húzás
„Számunkra is rejtély, hogy ezzel mi volt a kormány szándéka” – reagált a MÁV-menedzsment fizetésemelésének hírére Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, aki szerint nem elegáns, hogy ez akkor történt, amikor javában zajlanak a 2016-os bértárgyalások a MÁV-vezetők és a dolgozók között. Ráadásul a jelenlegi állás szerint közel 37 ezer vasutas reálkeresete fog csökkenni az idén – a vállalat által javasolt 0,5 százalékos bérfejlesztés ugyanis azokra a munkakörökre korlátozódik, ahol létszámhiány van. „Az 1000-2000 forintos emelés viszont arra nem lesz elég, hogy itt tartsunk embereket”, magyarázta Meleg, hiszen egy magánvasút-társaságnál kétszer annyit kereshet egy mozdonyvezető.
A Vasutasok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor azt mondja, a mostani helyzethez hasonlóan az is álságos volt, amikor a Bajnai-kormány még 2010 elején kétmillió forintban maximálta az állami cégek vezetőinek fizetését. Szerinte ugyanis a piaci viszonyoknak kell meghatározniuk a béreket, „ha egy jó informatikus 800 ezerbe kerül, akkor a MÁV nem ajánlhat 400 ezret, mert akkor legfeljebb csak a gyengébb szakemberek jönnek ide dolgozni”. Viszont az is érthető, ha sokaknak kinyílik a bicska a zsebében, amikor arról hallanak, hogy egy rosszul működő és pazarló cégnél (mint amilyen a MÁV) milliókat keresnek a vezetők. | Százszázalékos béremelés: most jó állami cégvezérnek lenni | Szép csendben jócskán megemelte az állami cégek vezetőinek juttatását a kormány: míg például az egyszerű MÁV-dolgozók jelentős része idén nem számolhat érdemi jövedelemnövekedéssel, a menedzsment tagjai eddigi bérük akár két- és félszeresét is hazavihetik alapbérként. A vezetői bérekről szóló szabályozás egyszerre következetlen, képmutató és igazságtalan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160108_beremeles_allami_cegvezetok | 2016-01-08 10:18:00 | true | null | null | HVG |
Bár Makovecz-torony talán nem lesz – az építész családja legalábbis határozottan tiltakozik a Melocco Miklós által a fővárosi Clark Ádám térre megálmodott, 14 méter magas, monumentális Makovecz-arcképpel díszített építmény ellen –, a kormány pénzzel támogatja, hogy Piliscsabán Makovecz-bástya néven új építménnyel egészüljön ki a katolikus egyetem campusa.
Egyebek mellett ez is kiderül a kormány által a két ünnep között megalkotott, különféle szervezeteket és célokat támogató határozatok egyikéből. Egy másik, ugyancsak december végi határozat azt is előírja, hogy a művész műteremházát Makovecz Imre Emlékközponttá alakítják, az általa jegyzett épületeket – esetleges felújításuk mellett – műemlékké nyilvánítják, a vázlataiból reprezentatív kiállítást rendeznek, továbbá felmérnék, mi az, ami a fiókban maradt tervekből esetleg megvalósítható. Mindezekre összesen több mint 6 milliárd forintot irányoztak elő.
Bár a Makovecz-hagyaték ápolásán aligha van titkolnivaló, a december végi ünnepi időszakra általában jellemző, a közélet dolgai iránti csekélyebb közérdeklődés is szerepet játszhatott abban, hogy a kormány a hozzá közeliek bőkezű támogatásához fogott az év utolsó napjaiban: december 23. és december 31. között összesen közel 150 milliárd forint sorsáról döntöttek.
Osztogatás több száz oldalon
Nemcsak az a 80 milliárd forint „talált pénz” lelt gazdára, amely a költségvetés bugyraiból december közepéig előkerült – a fedezet például az volt, hogy a tervezettnél kevesebbet költöttek családtámogatásokra, garanciavállalásokra –, de az év közben megnövelt költségvetési tartalékot is sikerült lenullázni, és egyes, támogatandónak ítélt ügyek érdekében jelentős átcsoportosításokra is sor került. A gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatások fejezetben akadt például olyan el nem költött 3,6 milliárd forint, amit gyorsan áttereltek vidéki sportpályák, uszodák, hidak és – például Felcsút esetében 40 millió forint értékben – járdák építésére.
Több száz oldalra rúg azoknak a Magyar Közlönyöknek a terjedelme, amelyekben az év végi támogatói döntések megjelentek. Akkora volt a sietség a kiutalásoknál, hogy olyan önkormányzatok is részesültek pénzben, amelyek nem is kértek. Az e téves címekre kiment összegeket most visszaköveteli a belügy.
Mocsai mindent visz a felsőoktatásban
Az egyes támogatások mértéke rendkívül eltérő: a legtöbbet a Testnevelési Egyetem kapta képzeletbeli karácsonyfája alá. A Mocsai Lajos vezette intézmény egymaga közel ötször annyi pénzhez jut a következő három évben, mint amennyit a felsőoktatás az utóbbi két évben fejlesztési célú támogatásként az államtól kapott (7,6 milliárd forint). Ráadásul két telekkel is bővül az Alkotás utcai campus.
Ingatlanadományban részesült a Károli Gáspár Református Egyetem is. A Budapest belvárosi, Múzeum utca 17. és Reviczky utca 6. szám alatti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest kapta ajándékba. Az egyházak kézből etetésének másik példája a karácsony másnapján megnyitott, 6,5 milliárd forintos rendkívüli büdzsé, amelyből a bejegyzett egyházak programjait és beruházásait támogatja a kormány.
Magáról sem feledkezett meg az államapparátus vezérkara. A minisztériumok és kormányzati szervek közel 6 milliárd extra juttatást kaptak, amit dologi kiadásokra lehet fordítani. A kormány a tömeges bevándorlás és a migrációs nyomás kezeléséhez szükséges forrásokról szóló fejezetek túllépésének „lepapírozásán” túl átcsoportosítást hajtott végre annak érdekében is, hogy abból személyi juttatások is kifizethetők legyenek. Ez azzal is összefügg, hogy karácsony előtt a belügy visszakérte a határon szolgálatot teljesítő rendőröknek fedezet nélkül kifizetett túlórapénzt, majd a kirobbant botrány hatására nagyvonalúan lemondott róla.
Magával szemben korántsem olyan rigorózus a kormány, mint a beijesztett egyenruhásokkal. Korábban azzal hárította a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumot ért vádakat, hogy a tárca felállítására 2,3 milliárd forintot csoportosítottak át a Miniszterelnökség költségvetéséből. Ehhez képest most két jogcímen (kormányzati kommunikáció és konzultációk) gyorsan hozzávágtak további 3 milliárd forintot.
Alamizsna az egészségügynek
Az igazán rászoruló területeknek – az egészségügy, az oktatás – ezzel szemben csupán alamizsna jutott. A várólisták csökkentésére vagy az onkológiai diagnosztikai többletfeladatokra szánt plusz 1 milliárdos, illetve 800 milliós támogatás például olyan tételekkel van „pariban”, mint a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtoknak vagy a Fidesz bölcsőjének számító Bibó István Szakkollégiumnak juttatott extra ajándék.
Összesen 135 önkormányzat részesült az áldásból, átláthatatlan szempontok alapján. Hódmezővásárhely esetében például „a megyei jogú város feladatainak támogatása” a címszó (vagyis az alaptevékenység), másutt egyedi problémák megoldására szántak többletforrást (például a váci mélygarázs helyzetének rendezésére vagy a békásmegyeri piacra). Karcag pedig a világkiállítási pavilon, a „Sámándob” befogadásához kap 500 millió forintot.
A többség sportlétesítmények felépítése, felújítása, bővítése címén jutott rendkívüli pénzekhez (például Apátfalva, Bicske, Balatonlelle, Kőszeg, Mártély, Monor, Tordas). Mindezen felül a kormány 152 millióval megtoldotta a több milliárd forintos nemzeti stadionépítési programot is. Ezzel párhuzamosan belső átcsoportosítást is végrehajtott benne: így jutott például Seszták Miklós miniszter szülővárosa, Kisvárda – amelynek labdarúgócsapata a bajnokság másodosztályának 5. helyén áll – az eredetileg tervezett 800 milliót további 690 millió forinttal megfejelő stadionfejlesztési többlettámogatáshoz. | Év végi pénzeső hullott a kormánynak kedves szervezetekre | Esetenként több milliárd forintos támogatás odaítélésével lepte meg az ünnepek alatt a kormány a számára kedves szervezeteket, egyházakat, önkormányzatokat – az év végi osztogatások több száz oldalra rúgnak a Magyar Közlönyben. Makovecz-torony helyett Makovecz-bástya épül, a Testnevelési Egyetem mindent visz a felsőoktatásban, a református egyetem pedig gáláns ingatlanadományt kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/201602_ev_vegi_penzeso_jokedv_boseg | 2016-01-09 10:37:00 | true | null | null | HVG |
Néhány hónapja írtunk arról, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felesége kuratóriumi tagja annak a Korábban Érkeztem Alapítványnak, amely 1,2 milliárd forint uniós forrást kapott egy koraszülötteket és azok szüleit segítő mentorhálózat kialakítására. A támogatási szerződést idén nyáron írták alá. Az 1,2 milliárd forinthoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek, amelynek pályázati sikeréről még a Fidesz honlapja is beszámolt.
A magyarnarancs.hu információi szerint nem ez az egyetlen olyan alapítvány, amelynek tagja Lázárné Megyeri Zita, és ahol már örülhettek a könnyen jött közpénznek. A hódmezővásárhelyi Tiszta Szívvel Egyesület és a Tiszta Szívvel Alapítvány évek óta adománygyűjtéseket, jótékonysági esteket rendez, és még azt is vállalta, hogy felújít több városi játszóteret. Lázár egy 2015-ös interjújában azt állította, hogy a játszótér-felújításokat „állami és önkormányzati pénzektől teljesen függetlenül” végezte az egyesület. Ehhez képest a Tiszta Szívvel Alapítvány 2014. évi beszámolójában az szerepel, hogy 17,2 millió forintot utalt át nekik a hódmezővásárhelyi önkormányzat egy játszótér kialakítására, majd egy év múlva szintén ugyanerre – illetve néhány más program megszervezésére – 10,1 millió forintot. Ezeken kívül 2013-ban is jelentősebb, 12,3 millió forintos támogatást kaptak a várostól, de az alapítvány éves beszámolójából nem derül ki, hogy mire költhették ezt a pénzt.
A fentiek fényében furcsa, hogy Lázár János azt nyilatkozza: nem közpénzből vitézkedik a feleségéhez köthető alapítvány, amely a helyiek beszámolója szerint tényleg hasznos tevékenységet végez, bár az is igaz, hogy egyebek közt olyan munkákra kap önkormányzati forrást, amely elvileg a város feladata is lehetne.
Lázár János hódmezővásárhelyi pályakezdetéről, arról, hogy mekkora a befolyása a városban illetve a választókerületében, és hogyan építette fel helyi politikai karrierjét, a már szerda óta az újságárusoknál lévő karácsonyi dupla számunkban olvashat. Ugyanitt írunk egy titokzatos luxuskastélyról is, amely körül Lázár János családja felvásárolta a földeket.
Rejtélyes luxuskastély mellett terjeszkedik Lázár János és családja
A miniszter állítja, nincs köze a nemrég épített kastélyhoz, mégis felvásárolták a környező földeket. Ízelítő a már szerdán megjelent karácsonyi Narancsból. Az utóbbi hónapokban egyre többet hallani arról, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2018-as választásokat követően visszavonulna saját választókörzetébe, ahol szülővárosa, Hódmezővásárhely és környezete fejlesztésével foglalkozna, illetve többet lehetne a családjával. | A hódmezővásárhelyi önkormányzat tízmilliókkal támogatott egy alapítványt, amely tagja Lázár János felesége | Közben a miniszter szerint „állami és önkormányzati pénzektől teljesen függetlenül” működnek Lázárnéék. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-hodmezovasarhelyi-onkormanyzat-tizmilliokkal-tamogatott-egy-alapitvanyt-amely-tagja-lazar-janos-felesege-108430 | 2017-12-23 10:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez azonban eltörpül az azóta megszerzett földjeihez képest: Gárdonyban 198 hektárt, Seregélyesen 36 hektárt, Nadapon pedig további 10 hektárnyi földet vitt el az állami árverésen. Ez azt jelenti, hogy a fideszes politikus üzlet- és házastársa összesen 278 hektár föld tulajdonjogát nyerte el a Velencei-tó környékén. L. Simonéknak a szerződéskötési díjakkal együtt összesen 281 millió forintot (!) kell kicsengetniük pár hónapon belül.
Kerestük a politikust és feleségét is, hogy honnan van rá pénzük, de péntek estig nem válaszoltak. Pedig fontos lenne, mert sem a cégeik beszámolóiból, sem L. Simon vagyonnyilatkozatából nem tűnik úgy, hogy lenne fedezetük ekkora összegre, hiába kaptak korábban több tízmilliós állami támogatásokat a vállalkozásaik.
A Simon és Simon Kft. tavaly súlyosan veszteséges volt, az Agárdi Aratrum Kft. pedig sovány 4 millió forintos eredményt hozott, de azt sem vették ki osztalékként. A harmadik cégüket, a Velencei-tavi Borászati Kft.-t tavaly nyáron szerezték meg. Az államtitkár vagyonnyilatkozatában pedig 33 milliós megtakarításról számolt be 19 millió forintos adósság mellett, ami szintén elégtelen ekkora tételre.
Ha L. Simonék a szuperkedvezményes államilag támogatott hitelre veszik meg az állami földeket, akkor is 60 millió forintnyi önrészt kell leperkálniuk. A fennmaradó összegre pedig az államilag garantált 1,95 százalékos kamat esetén is 2,2 millió forint lenne a havi törlesztőrészletük a Blikk számításai szerint tízéves futamidő esetén.
Bár a jelenleg rendelkezésünkre álló adatokból az sem világos, hogy miből tudnák kifizetni az önrészt, de ha mégis, a törlesztőrészletekre kevésnek tűnik a jövedelmük. L. Simon államtitkári és képviselői fizetése nettóban valamivel több, mint 900 ezer forint, egyéb jövedelmeivel együtt összesen 1,2 millió lehet a havi bevétele. A most megszerzett földekből továbbá több mint 500 ezer forint bérleti díjat kaphatnak. Bár nem tudjuk, hogy L. Simon felesége mennyit kap a férje panziójában tartott fitneszóráiért, de havi egymillió nettót kell termelnie, hogy ki tudják fizetni a törlesztőrészleteket, és szerényen meg tudjanak mellette élni.
Lázár is bevásárolt
L. Simon László főnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is indult állami földekért. Ő saját maga egy négyhektáros területet nyert el 8,2 millió forintos ajánlatával még decemberben Hódmezővásárhelyen. | 281 millióért vett földet L. Simon felesége | Gárdony - Alaposan bevásárolt az állami földekből L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár neje! December közepén számoltunk be arról, hogy a pedagógus végzettségű, fitneszedzőként dolgozó feleség, Vass Eszter Nadapnál egy 34 hektáros birtokot vett meg 21 millió forintért. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/281-millioert-vett-foldet-l-simon-neje/ygdewek | 2016-01-09 10:54:00 | true | null | null | Blikk |
Megválasztása után Matolcsy Gyöngyi azt a Réfy Imrét tette meg alpolgármesternek, akit régi barátság fűz a Matolcsy családhoz. Korábban két jegybanki alapítványban is kurátor volt, és szintén kurátor abban a Matolcsy alapította Tulajdon Alapítványban, amelynek segítségével a jegybankelnök komoly állami vagyont játszott át saját magának (erről részletesen itt írtunk). Matolcsyék házasságának megromlása után nem sokkal azonban lemondott az önkormányzatban betöltött pozíciójáról, és jelenleg a 103 milliárdos vagyonnal rendelkező Pallas Athéné Domus Educationis kuratóriumának elnökhelyettese.
Réfy távozása után Rozs Péter lett Akarattya alpolgármestere, aki civilben vállalkozó. Nyaralók őrzésével és kertgondozással foglalkozik, úgy tudjuk, az ő cége tartja rendben Matolcsyék nyaralóit is. Korábbi ígéreteivel ellentétben a testület tavaly egy második alpolgármestert is választott, Imrédy Szabolcsot, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is az önkormányzatban. Imrédy ügyvédi irodája amúgy havi félmillió forintért dolgozott a jegybank egyik alapítványának, és ő képviseli Akarattyát abban a perben, amelyet Kenese indított a leválással kapcsolatban.
Szerző-mozgó emberek
Fotó: Vanik Zoltán
A Matolcsy vezette képviselő-testület 2015 márciusában döntött a Szépkilátás néven ismert ház megvásárlásáról, mondván, az „egy kis átalakítással alkalmas lenne közösségi ház kialakítására”. A vásárlásról szóló önkormányzati előterjesztés egy 33 millió forintos értékbecslésre hivatkozik, a vételár végül több mint 36 millió lett, a felújítás 11 millió forintba került. A felújítás óta viszont elsősorban bisztróként üzemel a Szépkilátás. Az üzemeltető F&B Kft. 2016-ban mindössze havi 200 ezer forint bérleti díjat fizetett, ez tavaly 300 ezerre emelkedett. A kedvezményes bérleti díjat az indokolta, hogy az F&B vállalta bizonyos felújítási munkák elvégzését, ám azt nem tudni, hogy mit és mennyiért végzett el a cég. Tavaly ráadásul az önkormányzat a Szépkilátás további felújításáról döntött, így közpénzen épülhet be a tetőtér, és valósulhat meg az épületgépészeti korszerűsítés, valamint az akadálymentesítés. A cég használja az épület teraszát is, noha az eredeti pályázat csak a belső terekre vonatkozott. Az F&B nyerte el az egyik akarattyai strand büféjének üzemeltetési jogát, úgy, hogy az első pályázaton egy induló volt, amelynek ajánlatát érvénytelenítette a Matolcsy vezette képviselő-testület. Az új pályázaton már az F&B indult és nyert.
A Kodolányi János Főiskola 2015-ben öt évre használatba adta az önkormányzatnak az Akarattyai Kodolányi-házat. Akarattya a használatért nem fizet semmit a Kodolányinak, csupán állagmegóvást vállalt, valamint hogy fizeti a költségeket. Azt, hogy hogyan és mire használja Akarattya az ingyen megkapott Kodolányi-házat, nem sikerült megtudnunk. Egyik akarattyai forrásunk szerint Rozs Péter adja ki „haveroknak” az apartmanokat, más pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy nyaranta ide rendezkedik be a We Love Balaton szerkesztősége. A We Love annak a Száraz Istvánnak a turisztikai portálja, aki Matolcsy Ádám baráti-üzleti köréhez tartozik, és aki átjátszotta az Origo hírportált a jegybankelnök fiának.
A nagy beruházások előkészítése is folyamatban van, az önkormányzat többször is módosította a település beépítésére vonatkozó szabályokat. A változtatásokról szóló ombudsmani jelentés szerint a Matolcsy vezette településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. Egyebek mellett megváltoztatták egyes területek besorolását, bizonyos partközeli területeken tízszeresére növelték a beépíthetőséget, és akár 8 méter magas épületek felhúzására is lehetőséget adtak.
Réfy – aki maga is üdülőtulajdonos a településen – pont akkor volt Akarattya alpolgármestere, amikor ezek a rendeletek megszülettek, és a részben általa vezetett alapítványok bevásároltak a településen. Így nem meglepő, hogy a rendeletmódosítások egyik nyertese a Matolcsy György vezette jegybank, amelynek alapítványai 2015-ben 1,13 milliárd forintért megvásárolták a MÁV partközeli, 6 hektáros területét. Akkori közleményük szerint „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferenciacélokra használják”, de az építkezés még el sem kezdődött.
A másik nyertes a Mészáros és Matolcsy-közeli MKB lehet. A bank 2015 őszén lett az egykori nudista strand, a Piroska kemping tulajdonosa, a pénzintézet összesen 3 hektárnyi területet vásárolt Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Az MKB akkoriban állami felügyelet alatt állt, tulajdonosi jogait a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolta, és ebben az időszakban Matolcsy Máté is az MKB-nál dolgozott.
A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. | Így mutyiznak Matolcsyék Balatonakarattyán | A beígért fejlesztések elmaradtak, a barátok viszont jól jártak az immár önálló Balatonakarattyán, ahol Matolcsy Gyöngyi a polgármester. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-mutyiznak-matolcsyek-balatonakarattyan-108943 | 2018-01-24 10:58:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Windisch László arról is beszélt, hogy a törvényi előírás szerint a hivatal a pártok kampányköltéseit vizsgálja, de a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha egy nem politikai párt érintettsége is felmerül a finanszírozásban – jelen esetben a Mindenki Magyarországa Mozgalom –, akkor az ÁSZ vizsgálhatja ennek hitelességét is. – Márki-Zay Péter maga nyilatkozott arról, hogy támogatta az ellenzéki pártok kampányát, ezen pártok elnökei pedig a megkeresésünkkor egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy a mozgalom közvetlenül a kampányhoz köthető eseményeket támogatott – mondta az ÁSZ elnöke.
Kitért a titkosszolgálati jelentésekre is, amelyek nyilvánosságra hozott részeiből tudni lehet, hogy külföldről is érkezett támogatás a Márki-Zay-féle mozgalomnak. – A nemzeti szuverenitás támadása az, ha a pártok kampányát külföldi szervezetek is finanszírozták, az ÁSZ ellenőrzése ezt is vizsgálja – mondta. Hangsúlyozta,
az MMM nem párt, de pártként viselkedett, miniszterelnök-jelöltet adott, részt vett a kampányban és a döntésekben. Összehangoltnak tűnik az, hogy volt hat párt, amibe egy civil szervezetet bevontak.
Az ÁSZ elnöke március közepén tájékoztatta Bánki Eriket, a gazdasági bizottság fideszes elnökét, hogy vizsgálatot indított a guruló dollárok ügyében. Windisch László akkor úgy fogalmazott,
„igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”.
Bánki Erik ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek korábban úgy fogalmazott, önmagáért beszél, hogy a levél szerint az ÁSZ elnöke olyan visszaélésekre bukkant, ami miatt az egyéves törvényi határidőig nem tudja lezárni a számvevőszék a parlamentbe jutott pártok kampányköltéseinek ellenőrzését. Mint hangsúlyozta, ilyen még nem volt, amióta az átláthatóságot biztosító jogszabály megszületett.
– A levélben említi a számvevőszék elnöke a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által nyilvánosságra hozott adatokat, a vizsgálat során pedig megerősítették, hogy a guruló dollárok nagy része a baloldali pártok kampányában landolt. Az ÁSZ vezetője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez fordult, ami ráadásul azt feltételezi, hogy további, adózással kapcsolatos jogsértések történhettek a felhasználás során – húzta alá Bánki Erik. Szót ejtett arról is, hogy a levél szerint a számvevőszék elnöke olyan számlákra bukkant, ami alapján
felmerül a gyanú, hogy az elszámolások nemcsak a pártfinanszírozási törvényt, hanem az adózás rendjét is sértik,
amihez a NAV elnökétől kér megerősítést, valamint további információkat. | ÁSZ: Felmerül a kettős gazdálkodás gyanúja a dollárbaloldalon | Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/kettos-gazdalkodas-gyanuja-a-dollarbaloldalon | 2023-03-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”.
Kenesének vagy a Matolcsy Gyöngyi vezette Akarattyának hajt majd hasznot a Matolcsy György elnökletével működő jegybank alapítványainak milliárdos nagyságrendű beruházása? – ez a kérdés ad különös tétet Balatonkenese, valamint az attól 2014-ben elszakadt Balatonakarattya közötti településhatár-vitának. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy miközben – a jelek és a helyiek szerint – Matolcsyék kifejezetten „saját falujukat”, Akarattyát akarták helyzetbe hozni, végül „véletlenül” Kenesén fejlesztenek. A helyzet pikantériája, hogy a függetlenként befutott Matolcsyné a fideszes kenesei polgármesterrel vívja a határcsatát.
Mint arról korábban írtunk, az MNB hat alapítványa épp abban a faluban, Balatonakarattyán vett a vízparttól húsz méterre hathektáros MÁV-üdülőt 890 millió forint plusz áfa áron, ahol a jegybank elnökének felesége a polgármester, és ahol gyerekkora óta sok időt tölt a nemzeti bank vezetője. A különös egybeesésekkel tarkított üzletet – amelyről először az Átlátszó írt – a helyiek cseppet sem tartották meglepőnek. Sőt úgy vélték, épp az történik, amit vártak: kapcsolataik, befolyásuk révén Matolcsyék végre fejlődő pályára állítják a települést, sokat jelent majd, hogy az egyre csak pusztuló MÁV-üdülő helyére modern oktatási és konferencia-központot építenek.
Az viszont már a múlt év végén zavarra utalt, hogy noha az ingatlan a helyiek szerint és a helységnévtáblákhoz viszonyítva is Akarattyán van, az MNB – lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoló – alapítványai dörgedelmes közleményben osztották ki az akarattyai üzletről író sajtót. Mert szerintük az üdülő „Balatonkenesén helyezkedik el”. A nyilvánosságot szintén feltűnően kerülő – többszöri érdeklődésünkre egy hónap után is mindössze két mondatban válaszoló – Matolcsy Gyöngyi viszont akarattyai fejlesztésről tett említést. Azt írta, nem nyilatkozik, de nagyon örülnek, hogy nem parcellázzák fel a területet, és „új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán”. | Fideszes csatázik Matolcsyval | Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/fideszes-csatazik-matolcsyval-1583499 | 2016-01-08 11:02:00 | true | null | null | HVG |
Korrupciós bűncselekmények miatt 11 személlyel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – olvasható az ügyészség honlapján.
A 11 személy ellen befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott 2012 januárjában szabadult egy korábbi jogerős szabadságvesztésből. Ekkor elhatározta, hogy magát pályázati ügyintézőnek kiadva szerez pénzt a gyanútlan ügyfelektől pályázatírás és pályázati ügyintézés címszóval. A vádlott pénzt kért, de egyik esetben sem tett lépéseket a pályázat elkészítése érdekében, és ez nem is állt szándékában.
A vád szerint 2012 májusától a férfi együttműködött az ügy másodrendű vádlottjával, így együtt már szervezettebben jutottak több pénzhez. Továbbra is azt a látszatot keltették, hogy jelentős összegű európai uniós támogatásokhoz juttatják az ügyfeleket. Egyes esetekben arra is hivatkoztak, hogy e körben magas szintű személyi kapcsolatokkal rendelkeznek, rajtuk keresztül érik majd el, hogy az adott ügyfél pályázata nyerje el a támogatást.
Előfordult olyan eset is, amikor egy ügyfelüknek azt ígérték, hivatalos személyek megvesztegetésével elintézik, hogy a férfi ellen megszüntessék a lakhelyelhagyási tilalmat.
A Fővárosi Főügyészség a két férfit – más bűncselekmények mellett – befolyással üzérkedés minősített bűntettével vádolja, ez két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Az ügy további vádlottjai azok, akik befolyással üzérkedésért, illetve vesztegetésért fizettek a két csalónak. | Korrupció miatt állítanak bíróság elé 11 embert | EU-pályázatok szakértőinek adta ki magát két személy, hogy ezzel sok pénzt csaljon ki ügyfeleitől. Azt ígérték, kapcsolati hálójukon keresztül elérik, hogy a kliens pályázata legyen a győztes. A nem is olyan gyanútlan ügyfelek közül is kilenc embert bíróság elé állítanak, miután a két elsőrendű vádlottnak befolyással üzérkedés, illetve vesztegetés reményében fizettek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160105_Korrupcio_miatt_allitanak_birosag_ele_11 | 2016-01-05 11:12:00 | true | null | null | HVG |
A NAV pénzügyi nyomozói által feltárt bizonyítékok szerint az alapítványi oktatási intézmény bejelentett képzésein 311 famtomdiák szerepelt.
A szabolcsi iskola – amelynek nevét az adóhatóság nem tette közzé – a megye több városában működtetett telephelyet. Az alapítvány a támogatási kvóta minél nagyobb összegének megszerzésére olyan tanulókat is bejelentett, akik valójában nem jártak az intézménybe.
A beiratkozást azzal tették vonzóvá, hogy nyereményjátékok hirdettek és a jelentkezők között televíziót sorsoltak ki, így megszerezve személyes adatokat. A nyomozók azt is megállapították, a csalást az iskola dolgozói úgy igyekeztek álcázni, hogy a nem létező diákokat osztályozták is a naplóban.
Az ügyben költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt folyik az eljárás. Harminchat gyanúsítottat hallgattak ki, köztük az iskola igazgatóját, gazdasági vezetőket, tanárokat. A NAV zárolta az alapítványi oktatási intézmény bankszámláját.
Az elkövetőket két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság. | Kitalált diákokat osztályoztak a naplóban, pénzt vettek fel utánuk | Nem létező diákok után vett fel támogatást egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, amely jogosulatlanul több mint 30 millió forintot igényelt - közölte a NAV. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_Kitalalt_diakokat_osztalyoztak_a_naploban | 2016-01-04 11:19:00 | true | null | null | HVG |
A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt két nővel szemben, akik egy szegedi alapítvány által működtetett iskolákkal összefüggésben okoztak több mint 300 millió forint vagyoni hátrányt a költségvetésnek – közölte honlapján az ügyészség.
A vádirat szerint az alapítvány az ország szinte valamennyi megyéjében, 32 tagintézményben végezte az alapítványi céloknak megfelelő tevékenységét, például érettségire felkészítő gimnáziumi képzéseket középfokú oktatási és szakképző iskolák működtetésének keretében.
A működés fedezetét az alapítványi hozzájáruláson túl érdemben az állami költségvetés által nyújtott normatív támogatás jelentette, ami elsődlegesen a képzéseken részt vevő tanulók számán alapult. A fenntartó intézmény úgy jutott hozzá a normatív támogatáshoz, hogy a Magyar Államkincstár felé időszakosan igénylőlapot nyújtott be, amelyen feltüntette az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókat.
Ám a vádlottak, az oktatási intézményeket működtető alapítvány kuratóriumi tagjai (illetve egyszemélyi vezetője és igazgatója) 2011. szeptember és 2014. november között valótlan tartalmú igénylőlapokat nyújtottak be a megyei igazgatóságnak, amelyeken olyan tanulókat tüntettek fel, akik nem is jelentkeztek a képzésekre, vagy jelentkeztek, de felhagytak tanulmányaikkal. Ezzel összesen 329 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A hamis igénylőlapok benyújtásával mintegy 2000 hallgató után vettek jogosulatlanul igénybe normatív támogatást.
Az államkincstár egy 2014-es ellenőrzés után, tavaly december 1-jén függesztette fel az alapítvány finanszírozását.
A Csongrád Megyei Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett a NAV nyomozott az ügyben egy éven keresztül.
A főügyészég a vádlottakat üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.
A vádlottak egyikével szemben az alapítvány működésével kapcsolatban egy másik bírósági eljárás is folyik, így ő a vádemeléskor már előzetesben volt. Társa szabadlábon védekezik. | 329 milliót csalhattak össze egy alapítványi iskola vezetői | A vádirat szerint a szegedi oktatási alapítvány kuratóriumi tagjai több ezer olyan diák után vettek fel állami normatívát, akik nem is jártak az általuk működtetett intézményekbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_329_milliot_csalhattak_ossze_egy_alapitva | 2016-01-04 11:23:00 | true | null | null | HVG |
A DK-s Varju László írásbeli kérdésére válaszolt hétfőn Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetet vezető miniszter. A parlament honlapján megjelent válasz szerint a kormány 2010 és 2014 között 81 milliárd forintot költött állami hirdetésekre.
Ez nem szerepel konkrétan Rogán válaszában, a miniszter ugyanis egy egyszerű matematikai feladványba csomagolta az információt. "A jelenlegi kabinet kevesebbet költ reklámokra, mint az azt megelőző Gyurcsány–Bajnai-kormányok. A 2006 és 2010 közötti ciklusban az állam 84 milliárd forintot költött állami reklámhirdetésekre, ami 3 milliárd forinttal több, mint a 2010-2014-es időszak kiadásai" – fogalmazott.
A kormány arra törekszik, hogy rendszeresen tájékoztassa az állampolgárokat a mindennapi életüket jelentősen meghatározó aktuális intézkedésekről – írta. A kabinet ennek megfelelően
tájékoztató tevékenységet folytatott
többek között a családi adókedvezmények kibővítése, a rezsicsökkentés és a bevándorlás ügyében is – folytatta Rogán, aki szerint velük ellentétben a baloldali kormányok gyakran keverték össze a pártkommunikációt a kormányzati kommunikációval. Ennek egyik kirívó példája az a cikk, amelyet 2008-ban Gyurcsány Ferenc jelentetett meg a Népszabadságban 4,5 millió forintért, amit fele részben a kormány, fele részben az MSZP állt.
Bár Varju kérdése kifejezetten a tévéhirdetésekre vonatkozott, Rogán válaszából nem derül ki, hogy az állami reklámtortából milyen arányban részesültek a különféle hirdetési felületek. | 81 milliárd közpénzt költött hirdetésekre a kormány, de Rogánnak van egy jó híre is | 2010 és 2014 között 81 milliárd forintot költött a kormány állami hirdetésekre, de ez hárommilliárddal kevesebb, mint az előző ciklus állami reklámköltései – derült ki Rogán miniszter írásbeli válaszából. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_81_milliard_kozpenzt_koltott_hirdetesekre | 2016-01-04 11:36:00 | true | null | null | HVG |
Kitört a nagy hirdetőoszlop-háború
Hiába fogadott őrző-védőket Simicska Lajos cége, a főváros megkezdte a Mahir Cityposter hirdetőoszlopainak bontását.
Kitört a budapesti hirdetőoszlop-háború. Sebtében, karácsony előtt három nappal hívta össze a Fővárosi Közgyűlést a testület komplett Fidesz-frakciója. Mint Tarlós István főpolgármester kurtán-furcsán fogalmazott. "18 képviselő kereste meg azzal, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze, ezt pedig a szervezeti és működési szabályzat értelmében kötelessége megtenni". Azt természetesen senki nem ismerte el nyilvánosan, hogy a budapesti közösségi közlekedés finanszírozása miatt a miniszterelnökkel éppen huzakodásban lévő főváros vezető testületének tagjai pártutasítást kaptak volna az Orbán Viktorral összeveszett Simicska Lajos érdekeltsége elleni hadüzenetre. Az előterjesztés semmitmondóan úgy szólt, hogy "a Főváros területén jelentős problémát okoz a közterületek jogosultatlan használata, ami akadályozza a fővárosi közterületek rendeltetésszerű használatát, rontja a városképet, aláássa a jogbiztonságot, a Fővárosi Önkormányzatnak pedig bevételkiesést és vagyoni hátrányt okoz". A közgyűlés mindenesetre kötelességtudóan felvette a harcot, és ízibe határozatot fabrikált. A határozat végén, mintegy mellékesen, arról is rendelkeztek, hogy ha a fővárosi közterületeket eddig uraló Mahir Cityposter Kft., amellyel szeptemberben - egyoldalúan - szerződést bontottak, december utolsó napjáig nem takarítja el a hirdetőtábláit, akkor a Főváros a Simicska-cég költségére "elrendeli a közterületek eredeti állapotának helyreállítását, a cég által kihelyezett eszközök elbontásával".
Az óra ütött, a fővárosi haderő mozgásba lendült. A bontást már meg is kezdték, amelyről itt videónkon is megnézhet. Simicskáék azonban őrző-védőket fogadtak fel, és az Index információi szerint bíróságon is kérték a főváros eltiltását az álláspontjuk szerint jogellenes magatartástól. Simicskáék ügyvédje, Magyar György az ugyancsak Simicska-érdekeltség HírTv-ben úgy fogalmazott, hogy a felmondás "mondvacsinált és jogellenes." Az ügyvéd arra hivatkozik, hogy a Fővárosi Közgyűlésdöntését a Mahir bíróságon támadta meg, ennek pedig halasztó hatálya van. Most a rendőrséget várják, hogy "megvédjék a tulajdonukat" - tette hozzá Kovács István, a Mahir ügyvezetője.
A hvg.hu helyszínen lévő fotósa szerint azonban a fővárosi hadigépezet már mozgásba lendült, és Simicskáék "élőereje" kevésnek bizonyult az óriási darusautóval szemben. | Kitört a nagy hirdetőoszlop-háború | Hiába fogadott őrző-védőket Simicska Lajos cége, a főváros megkezdte a Mahir Cityposter hirdetőoszlopainak bontását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160102_Kitort_a_nagy_hirdetooszlophaboru | 2016-01-02 11:43:00 | true | null | null | HVG |
Közzétette a kormány a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetiroda tavaly újonnan megkötött, illetve a Lázár János vezette Miniszterelnökségtől „megörökölt” szerződéseit.
Az új szerződések közül a legnagyobb tétel a beléptetési kvótáról és a növekedésösztönző csomagról szóló kormányzati kampány kommunikációja, melyet a kabinetiroda 1,2 milliárd forint értékben kötött a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Afffiliate Network Kft.-vel. Mindkét társaság Csetényi Csaba, a HG-csoport egyik tulajdonosa érdekeltsége, akit a közvélemény szélesebb körben Rogán Antal Pasa parki szomszédjaként ismerhetett meg.
Az Egyesült Reklám Konzorcium – HG 360 Reklámügynökség Kft. + Affiliate Network Kft. egyike volt annak a három konzorciumnak, melyek tavaly szeptemberben győztek a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárdos reklámtenderén. Így kizárólag ők jogosultak az NKOH alá tartozó intézmények, kormányzati szervek, állami cégek kommunikációjára, reklámozására és arculatformálására.
A többi, a kabinetiroda által tavaly ősszel újonnan kötött szerződés néhány milliós összegű, többségük szaktanácsadásról (PR, kommunikáció, informatika), fordításról szólnak. Köztük például Patrick Egan, a Freedom House korábbi regionális igazgatója cégével kötött szerződés a kormány nemzetközi kommunikációjának támogatásáról (14 millió forint), vagy Mernyó Ferenc informatikai szakemberrel kötött szerződés, aki arról híresült el, hogy Pics to You felhasználónéven indított Facebook-csoportot alapított: a „Mondjunk le az aug. 20-i tüzijáték élményéről az árvízkárosultak javára” címmel futó gerillakampány pár hét alatt több mint negyedmillió támogatót gyűjtött – a kezdeményezést a kormány is napirendjére tűzte: még ha a tűzijáték nem is maradt el, megmagyarázta, hogy miért lett olcsóbb.
A Kabinetiroda költségvetésébe került az Internetkon szervezése épp úgy, mint a Századvég Politikai Alapítvány vezette nemzetközi konzorcium támogatása is, ami a kormány politikájának az észak-amerikai képviseletét, lobbitevékenységet díjaz 1,360 milliárd forint értékben. | A kormány kiadta, kikkel szerződött le a Rogán vezette propagandaminisztérium | Nyilvánosságra kerültek a Rogán Antal vezette "propagandaminisztérium" első szerződései: a "szomszéd" Csetényi Csaba mellett feltűnik egy informatikus is, aki az augusztus 20-i tűzijáték megszüntetésére egykor sikeres Facebook-kampányt indított, ami aztán megalapozta a tűzijáték költségvetésének csökkentését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160119_Rogan_Antal_kabinetiroda_szerzodesek_ | 2016-01-19 11:52:00 | true | null | null | HVG |
2015 szeptemberében egy furcsa beszélgetésről számolt be Jávor Benedek PM-es politikus és a TASZ egyik ügyvédje. Elmondásuk szerint beszélgetésük egy idő után akadozni kezdett, majd meg is akadt a kapcsolat, azonban Jávor részére váratlanul visszajátszotta valami a beszélgetés egy részletét, emiatt arra gyanakodtak, hogy a hatóságok lehallgatják a mobilbeszélgetéseiket – emlékeztetett az esetre a TASZ honlapján.
“Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless" – fogalmazott Jávor.
Megkeresték az illetékes minisztériumokat (Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Honvédelmi Minisztérium), hogy megtörtént-e a lahallgatás, illetve az után érdeklődtek, hogy bírói vagy miniszteri jóváhagyással történt-e. Ugyanis amennyiben a rendőrség kíván valakit lehallgatni, akkor csak független bírósági engedéllyel teheti meg, azonban a Terrorelhárítási Központ miniszteri engedéllyel is végezhetett lehallgatást.
A TASZ azt a választ kapta a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy ők nem végeztek semmilyen megfigyelést. Azonban a másik két minisztérium tájékoztatása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal esetében "nem történt jogellenes adatkezelés", illetve "jogellenes titkos információgyűjtés" sem. Azonban a TASZ értelmezése szerint a "jogellenes" kifejezésen van a hangsúly, ugyanis a TEK megfigyelései ekkor még törvényesek voltak.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése azonban jogellenesnek minősítette a TEK-megfigyeléseket, amennyiben azok nem független bírósági felügyelettel történnek. Gyakorlatilag arról volt tehát eddig szó, hogy miniszteri engedéllyel bárkit megfigyelhetett a TEK. A bírósági határozatot követően a TASZ a parlament Nemzetbiztonság Bizottságának eljárását kérte, hogy érdemben kiderülhessen, hogy mi indokolta a szerintük megtörtént megfigyelést. | A TASZ szerint lehallgatták ügyvédjük telefonját | Tavaly szeptemberben a Társaság a Szabadságjogokért egyik ügyvédje folytatott beszélgetést Jávor Benedek európai parlamenti képviselővel, a vonal megszakadt, majd visszajátszotta a beszélgetés egy elhangzott részletét - állították a felek, akik lehallgatásra gyanakodnak. Mivel az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete jogellenesnek nevezte a TEK lehallgatásait, ezért a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához fordultak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160118_Eljarast_kezdemenyezett_a_TASZ_egy_ugyved | 2016-01-18 12:04:00 | true | null | null | HVG |
Magyarázatot várunk: van-e fekete kasszája a miskolci Fidesznek? -címmel jutattott el közleményt az MTI-hez a Jobbik. A párt egy megdöbbentő videóra hivatkozik, amelyet az N1 TV tett közzé pénteken a Fidesz titkos kampány-segítőjéról.
A Jobbik közleménye szerint a filmen egy nyíregyházi építési vállalkozó beszél arról, hogyan segítette a Fideszt győzelemre Miskolcon a 2014-es önkormányzati választáson. A felvételen elmondja, a miskolci önkormányzat fekete kasszájából kampányolt Kriza Ákos mellett. Ennek során a polgármesteri hivatalban pénzzel teli táskából kapott ő és mások is több millió forint készpénzt, amivel aztán el se kellett számolni.
"Elmondja azt is, hogy egy 150 fős, cigányokból álló csapatot irányított a kampány során, a választás napján pedig autókkal szállították az embereket szavazni. Mindezért cserébe a diósgyőri stadion bontási munkálatait ígérték neki. Az elhangzottak rendkívül súlyos vádak, amelyek - ha igazak - súlyos kérdéseket vetnek fel: van-e a miskolci Fidesznek fekete kasszája? Elképzelhető-e, hogy a vállalkozóknak vissza kell osztaniuk Miskolcon, ha munkához akarnak jutni? Bevett gyakorlat-e, hogy a városházán több millió forintot tartanak táskákban, ahonnan aztán elszámolás nélkül osztogatják a pénzt nyíregyházi, és még ki tudja honnan érkező személyeknek? Etikus-e autókkal szállítani a cigányokat szavazni? Tisztességesen nyert-e a Fidesz Miskolcon? Ezekre a kérdésekre nemcsak a Jobbik, de minden miskolci lakos, aki most becsapva érzi magát választ vár. Az igazat, csakis az igazat!"-követeliőzik a közleményben a Jobbik. | A Jobbik fekete kasszát emleget a miskolci választási kampánnyal kapcsolatban | Kriza Ákostól, Miskolc fideszes polgármesterétől követeli a Jobbik, mondja meg, van -e fekete kasszája a miskolci Fidesznek. A párt közleményében egy videófelvételre is hivatkozik, amelyben egy építési vállalkozó arról beszél, hogyan kampányolt a fekete kasszából Kriza Ákos mellett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160116_A_Jobbik_fekete_kasszat_emleget_a_miskolc | 2016-01-16 12:13:00 | true | null | null | HVG |
Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát.
A 800 millió forintosra becsült fejlesztés 70 százalékára nyert uniós forrást – eredetileg a Sysform Kft., amely azonban továbbadta a projektet, a gyengénlátók támogatására kifejlesztett szoftvert végül a Chemium Kft. ígérte elkészíteni.
A vak Takács Péter, illetve a vakok később hasonlóan nyilatkozó szövetsége szerint azonban a fejlesztésre semmi szükség, a magyarországi vakok azóta interneteznek, amióta a látók, ebben – eleve ingyenesen hozzáférhető vagy támogatott – programok segítik őket.
Az OLAF-hoz Takács fordult, az EU csalás elleni hivatala január 12.-i határozatában elrendelte a vizsgálatot, s erről Takács Pétert is értesítette.
Az Átlátszó cikksorozatban foglalkozott a történtekkel. Cikkeinkből kiderült: egy korábbi, nagy vihart kavart ipari kémkedéses büntetőügy vádlottja is fellelhető az eset háttérben.
De ami talán még fontosabb: a véletlenszerűen – Takács felháborodása nyomán – kibukott szoftverügy nem az egyetlen mutyigyanús eset, ami ugyanahhoz a szövevényes céghálóhoz kötődik.
Nagyon úgy fest, a bemutatott cégcsoport tagjai, amelyek között internetes sztártanácsadó éppúgy szerepel, mint bedőlt takarékszövetkezet, kifejezetten uniós pénzek megszerzésére szakosodtak.
Ráadásul a félmilliárd uniós forintból kifejlesztett "vakszoftver" a mai napig sem érhető el az érintettek számára. Bár a fejlesztő tavaly szeptember 28.-i sajtóértekezletén másfél hónapot vállalt közzétételre, a projekt honlapján január 13-án is csak az ígéret volt olvasható.
Rádi Antónia | Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben | Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/01/15/megirtuk-nyomoznak-olaf-vizsgalat-indult-vakszoftverugyben/ | 2016-01-15 12:35:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lungo Drom;Farkas Flórián;beszámoló;Országos Roma Önkormányzat;Lakatos Oszkár;
2023-03-22 06:00:00
Senki sem fizetett tagdíjat, mégis volt pénz a Lungo Dromban, „egyéb bevételek” címén közel félmilliárd folyt be öt év alatt
Jókora késéssel tette közzé a 2017-2021 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóit a Farkas Flórián vezette roma szervezet.
A civil szervezeteknek minden év május 31-ig kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatalnak az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely aztán felkerül a birosag.hu oldalra. A fideszes Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom azonban ennek a kötelezettségének hosszú éveken keresztül nem tett eleget. 2022 nyarán, amikor szabálytalan működésre és átláthatatlan gazdálkodásra hivatkozva több roma politikus a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezte az ügyészségnél, még csak a 2016-ra vonatkozó kimutatás volt elérhető a bírósági honlapon.
A Lungo Drom időközben pótolta a mulasztást. A közelmúltban nyilvánosságra hozott beszámolókból kiderül, hogy a szervezet 2017 és 2021 között csaknem 500 millió forinthoz jutott. Évente ez átlagosan 100 millió forintot jelent, de az összegek jelentősen szórnak és erősen csökkenő tendenciát jeleznek.
A pénz felhasználásáról a Lungo Drom minden évben ugyanazzal a terjedelmes, ám konkrétumot csekély mértékben tartalmazó sablonmondattal számolt be. A mondat így kezdődik: „a szövetség az alapcél szerinti tevékenysége keretében ellátta az általa képviselt népréteg érdekeinek képviseletét”. Nem lehet pontosan tudni azt sem, honnan jöttek a tíz- és százmilliók: valamennyi tétel az „egyéb bevételek” rubrikában található.
A Lungo Drom lapunk által megkérdezett politikusai nemrég hangsúlyozták, hogy a szervezetnek ma is több tízezer – egyikük közlése szerint mintegy 35 ezer – tagja van. Ennek tükrében különösképpen érdekes, hogy a vizsgált években a tagdíjból származó bevételeknél 0, azaz nulla forint szerepel.
Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) általános elnökhelyettese egyike volt azoknak, akik tavaly nyáron a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezték. Kérdésünkre elmondta, hogy az ügyészségi eljárás még nem zárult le. Lakatos Oszkár valószínűnek tartja,
Próbáltuk megszólaltatni Farkas Flóriánt, de ő már jó ideje hallgatásba burkolózik: ezúttal sem volt hajlandó tudomást venni arról, hogy kerestük.
Információink szerint a Lungo Drom elnökségi tagjai is csak most értesültek arról, hogy 2017 és 2021 között milyen összegek landoltak a szervezet számláján. Úgy tudjuk, tájékoztatást kértek Farkas Flóriántól: mi lett a sorsa a pénzeknek? Érdemi választ nem kaptak. Hiába firtatták az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány (OTKA) támogatásainak ügyét is.
Bár Farkas Flórián nem tagja az OTKA kuratóriumának, többek egybehangzó állítása szerint a „sajátjaként” kezeli az alapítványt. Az OTKA a Lungo Drom székházába, a józsefvárosi Bezerédj utca 17-be van bejegyezve. A Népszava tavaly tavasszal írt arról, hogy 60 millió forintos jelzálog terheli a 910 négyzetméteres székházat, amit még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jegyeztetett be az ingatlanra.
Korábban ugyanis a minisztérium támogatási szerződést kötött az alapítvánnyal. Ezzel összefüggésben jött létre a zálogszerződés az Emmi (zálogjogosult), a Lungo Drom (zálogkötelezett) és az OTKA (kedvezményezett) között. Annak ellenére, hogy az ingatlan nem az alapítvány, hanem a Lungo Drom tulajdona. Molnár Erika ügyvéd lapunknak nyilatkozva korábban így kommentálta az esetet: „Fölöttébb furcsa és szokatlan eljárás, hogy egy alapítványnak adott támogatás fejében más szervezet tulajdonát terhelik meg jelzáloggal”.
2017 és 2021 között az OTKA bevételei nem érték el a 30 millió forintot. Akadt azonban olyan időszak is, amikor a Farkas Flóriánhoz kötődő alapítvány lényegesen több bevétellel rendelkezett. Hadházy Ákos ellenzéki képviselői hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es évek közepén az OTKA – hazai és uniós forrásból – milliárdos nagyságrendű támogatást kapott. | Senki sem fizetett tagdíjat, mégis volt pénz a Lungo Dromban | A civil szervezeteknek minden év május 31-ig kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatalnak az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely aztán felkerül a birosag.hu oldalra. A fideszes Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom azonban ennek a kötelezettségének hosszú éveken keresztül nem tett eleget. 2022 nyarán, amikor szabálytalan működésre és átláthatatlan gazdálkodásra hivatkozva több roma politikus a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezte az ügyészségnél, még csak a 2016-ra vonatkozó kimutatás volt elérhető a bírósági honlapon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188664_lungo-drom-farkas-florian-bevetelek-500-millio | 2023-03-22 13:26:00 | true | null | null | Népszava |
Á. Z.;
botrány;ügyész;Polt Péter;Völner Pál;Schadl György;
2023-03-23 18:44:00
Nem menesztik az ügyészt, aki korábban Schadl György és Völner Pál segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát
Polt Péter válaszolt.
Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát .
Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett.
A Schadl-Völner ügyet februárban kezdték el tárgyalni, legutóbbi ülésén derült ki, hogy a bukott fideszes államtitkár, Völner Pál ügyvédje Varga Judit igazságügyi minisztert is beidézné tanúnak. | Nem menesztik az ügyészt, aki Schadl Gy. és Völner P. segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát | Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát. Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188933_bodnar-bence-ugyesz-vegrehajto-szakvizsha | 2023-03-23 13:35:00 | true | null | null | Népszava |
Vodafone;csere;részvények;4iG Nyrt;Yettel;
2023-03-21 13:41:00
Megszabadult az állam a Vodafone egy részétől, visszaszerezte a Yettelt
A magyar állam Yettel részvényekre cserélte a Vodafone-részvényeinek egy részét , hatalmas szívességet téve ezzel a Jászai Gellért-féle 4iG Nyrt.-nek.
Egy pillanatig sem gondolta komolyan az Orbán-kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt.-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki.
A tőzsdére bevezetett 4iG közleményéből viszont kiderült, hogy a magyar állam a Vodafone részvények 19,5 százalékáért cserébe kapta meg a Yettel Magyarország Zrt. részvényeinek 25 százalékát. Vagyis a kormány csökkentette a Vodafone-ben a részesedését – erről mélyen hallgatott a GFM közleménye. A Yettel részvényeket az állam még 2019-ben vásárolta meg, a célja az volt ezzel az ügylettel, hogy a cseh PPF befektetési csoport kezében lévő távközlési céget NER-közelbe játssza át, ám a többségi tulajdonos ennek ellenállt. A Yettel 25 százaléka végül sajátos kormányzati ügyeletek után a 4iG Nyrt. ellenőrzése alá került.
Miközben a Yettel tulajdonosai ellenálltak a NER-es felvásárlásnak, tavaly hirtelen eladóvá vált a Vodafone Magyarország Zrt. A céget idén januárban vásárolta meg a magyar állam és a 4iG, mintegy 606 milliárd forint értékben. A többségi tulajdonos már ekkor a NER-cég lett, a magyar állam csak a 49 százalékot kapott, holott ahhoz, hogy a 4iG megvásárolhassa a cég többségét magyar állam százmilliárdos nagyságrendű hitellel segítette a NER-céget.
A kormány most a hétfői ügylet keretében elcserélt a birtokában lévő 49 százaléknyi Vodafone-részesedésből 19,5 százalékot, és ezért visszakapta a Yettel 25 százalékát. Az üzlettel egyértelműen a 4iG járt jól, hiszen jó áron megszabadult a Yetteltől, amelyeket egy versenyfelügyeleti eljárás után akár áron alul is el kellett volna adnia, míg a Vodafoneban megerősítette pozícióit, úgy, hogy az nem került egy fillérjébe sem. Hétfőig ugyanis a 4iG két mobilcéget is tulajdonolt a háromszereplős piacon, ami alapvető versenyjogi kérdéseket vetne fel bármely jogállamban, de nem Magyarországon.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis nem vizsgálta az összefonódást. Ezt nem is tehette volna hivatalosan, hiszen a kormány „stratégiai” ügyletté nyilvánította a Vodafone magvásárlását, és ezzel elvette a GVH jogosítványait. Ettől függetlenül a versenyhivatal célvizsgálatot indíthatott volna távközlési piacon, aminek keretében nyomást gyakorolhatott volna a kormányra a helyzet rendezésre. Ugyanakkor ha a GVH nem is lépett, az uniós versenyfelügyelet, illetve az Európai Bizottság minden bizonnyal előbb-utóbb eljárást indított volna. Ezért is volt különösen fontos mind a kormány, mind a 4iG számára versenyjoggal ellentétes helyzet feloldása.
A részvénycsere után a 4iG ellenőrzi 70,5 százalékban a Vodafone-t, az állam 29,5 százalékkal a kisebbségi tulajdonos, a Yettel 75 százaléka a cseh PPF csoporté – itt az állam 25 százalékos tulajdoni hányaddal bír, míg a mobilpiac harmadik legnagyobb szereplője, az Magyar Telekom a Deutsche Telekom kezében van. Nem példátlan, hogy kisebbségi állami kézben legyenek távközlési cégek, erre rögtön az első példa a Deutsche Telekom, amely 14 százaléka a német szövetségi kormány tulajdona, bár az hogy a magyar kormány két mobilcégben is kisebbségi részesdéssel bír további versenyjogi kérdéseket vethetne fel. Egy jogállamban, legalábbis. | Megszabadult az állam a Vodafone egy részétől, visszaszerezte a Yettel-t | Egy pillanatig sem gondolta komolyan a magyar kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188603_megszabadult-az-allam-a-vodafone-egy-reszetol-visszaszerezte-a-yettel-t | 2023-03-21 13:48:00 | true | null | null | Népszava |
hulladék;GVH;MOL;bejelentés;
2023-03-25 17:01:00
Visszaélhetett erőfölényével, bejelentést tettek a GVH-nál a Mol hulladékgazdálkodási cége miatt
A cég nem szerepel sem a fémkereskedelmi engedélyeseknek az adóhatóság honlapján szereplő listáján, sem az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási engedélyesei között.
Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult.
Néhány napja a Szabad Európa szellőztette meg, hogy a hasznosítható – úgynevezett iparági, valójában zömmel az értékes lakossági - hulladékokkal foglalkozó cégek versenyhivatali vizsgálatot kezdeményeztek a Mol, illetve a hazai hulladékgazdálkodás átvételére ez év július 1-től kijelölt Mohu Mol ellen. Kétségtelen: miután a Mol, rendkívül ellentmondásos előzmények után, tavaly júliusban 35 éves koncessziós jogot nyert a magyar államtól a hazai hulladékgazdálkodás szinte egészének ez év július 1-i hatályú átvételére, az értékes települési hulladékokat kezelő több száz hazai kis- és közepes vállalkozás vészriadót fújt. Tekintettel ugyanis arra, hogy a Mol – eddig alapvetően energiacégként - önmagában nem rendelkezik a mintegy 5 millió tonna hazai szilárd lakossági hulladék kezeléséhez szükséges eszközökkel, a Fidesz-KDNP jogszabályokkal igyekezett alvállalkozóként feléjük terelni az országban eddig működő szakvállalatokat. Ez furamód a jobban szem előtt lévő, települési, vagy más néven közszolgáltatási ágazatban zajlik csendesebben. Már amennyiben arról, hogy a házak elől júliustól ki viszi el a szemetet, kevesebb vita kerül napvilágra.
Ezt indokolhatja, hogy bár az intézkedés nyilvánvalóan hatáskört von el a több százmilliárdos értékű hulladékos eszközöket birtokló, zömmel önkormányzati és állami cégektől, a tevékenység eddig is súlyos veszteségeket termelt. Az „ipari” hulladékosok ugyanakkor hangosabban tiltakoznak, mondván: a Mol, tisztázatlan jogi és szerződéses háttérrel, erőfölényével visszaélve, ultimátumszerű „pályázatokon”, méltánytalan feltételeket diktálva gyűjt közülük jövendőbeli alvállalkozókat. Kétségtelen: még Áder János egykori köztársasági elnök is sikerrel támadta az Alkotmánybíróságon azt a tervezett passzust, miszerint az ipari hulladékosoknak az általuk begyűjtött anyagot lényegében ingyen át kellett volna adniuk a koncesszornak. Az azóta módosított szabály szerint az átadási ár hatósági alsó szintjét a közműhivatal állapítja meg.
A koncessziós rendszer ellen berzenkedők egyik legfőbb panasza ugyanakkor, hogy a Molnak, illetve a Mohu Molnak a jelenleg is hatályban lévő szabályozás szerint tavaly december 31-ig rendelkeznie kellett az országos koncessziós hulladékgazdálkodás irányításához szükséges összes engedéllyel és eszközzel. Ellenkező esetben a törvény egy másik pontja szerint az államnak azonnal fel kell mondania a koncessziós szerződést. A hulladékipar kárvallott szereplői ugyanakkor több esetben jelezték: számos jel szerint a Mohu Mol bizonyosan nem teljesítette tavaly december 31-ig a feltételeket.
A Mohu – amiként lapunk is meggyőződött róla - nem szerepel sem a fémkereskedelmi engedélyeseknek az adóhatóság honlapján szereplő listáján, sem az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási engedélyesei között. (Ennek élét ugyanakkor elveheti, hogy elegendő lehet a Mohu Mol leendő alvállalkozóinak bizonyítani ebbéli jogosultságukat.) A „kapacitások” igazolása kissé összetettebb. Bár a Mol január közepén azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a Mohu Mol a minisztérium felé a koncessziós szerződésben vállalt összes kötelezettségét megadott határidőre teljesítette és a tevékenység ellátásához szükséges minden engedéllyel rendelkezik”, azóta már maga az olajtársaság is óvatosabban fogalmaz. Így február végi levelükben
Az iparági szereplők – a Mol potenciális alvállalkozói - ugyanakkor váltig állítják: a Mohu Mol nem rendelkezhet a szükséges mennyiségű, szabályos alvállalkozói megállapodással. A piaci szereplőktől kikényszerített „kapacitásbiztosító szerződések” pedig tartalmuk alapján nem merítik ki a törvényi feltételeket. A hulladékfeldolgozást végző hazai vállalkozások szerint tehát a Mol az – eleve jogalapját vesztett - koncesszió előkészítése során visszaél az erőfölényével.
A kormány, az energiaügyi tárca és a Mol ugyanakkor az elmúlt napok során hosszú, sajtótámogatást is élvező, az aggályokat kevéssé érintő beszámolókban nyugtatta a közvéleményt: július 1-től a Mol átveszi a hazai hulladékkezelés irányítását és mindenki szemetét elviszik. | Visszaélhetett erőfölényével, bejelentést tettek a GVH-nál a Mol hulladékgazdálkodási cége miatt | Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189051_hulladekgazdalkodas-magyarorszag-mohu-mol-gvh-bejelentes | 2023-03-25 13:54:00 | true | null | null | Népszava |
Minden tisztségviselőt leváltottak az Országos Roma Önkormányzat által létrehozott, eddig Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által vezetett, és több mint egymilliárd forintos uniós pályázati pénz szabálytalan elköltésének gyanújába keveredett Híd a munka világába nevű foglakoztatási szövetkezetnél szerdán, a Nógrád megyei Szécsényben – tudta meg a RomNet.
A Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezet az ország leghátrányosabb területein élő, többségében roma munkavállalók gazdasági és szociális felzárkózását jelölte meg céljaként, ám most az Emmi tizenkét ügyben vizsgálódik, összesen 860 millió forintnyi kétes kifizetésről van szó, a túlzónak tartott bérkifizetések jócskán meghaladják a 700 millió forintot. Az Emmi állítja, hogy a szabálytalanságok a Híd a munka világába projekt részeként lefolytatott beszerzési, közbeszerzési eljárások hibáiból és hiányosságaiból erednek, valamint abból, hogy nem tűnik elfogadhatónak az elkészült tanulmányok ár-érték aránya.
A RomNet több szövetkezeti tagtól és ORÖ-s képviselőtől úgy értesült, hogy Farkas Flórián már korábban, írásban lemondott elnöki posztjáról, és helyére egyedüli jelöltként a küldöttek Berényi Lászlót, Farkas Flórián egykori országgyűlési képviselőtársát, a Lungo Drom alelnökét, és az ORÖ Lungo Drom-os frakcióvezetőjét választották. Korábban szintén lemondott igazgatósági tagságáról Bence Gáborné, aki Farkas Flórián ORÖ-s elnökségi ideje alatt, az ORÖ gazdasági vezetője volt, és szintén írásban mondott le Dobóvári Ildikó is, aki az ORÖ hivatalvezetője volt.
A RomNet megtudta, ahogy a szerdai küldöttgyűlésen Berényi László elnökké választása mellett a szövetkezet felügyelőbizottságának elnökévé az ORÖ-s képviselő Rácz Tamást választották, és felügyelőbizottsági tag lett Balogh Miklós és Dávid Attila szintén Lungo Drom-os képviselők. Igazgatósági tag lett Gáspár Szilvi, az ORÖ korábbi pénzügyi bizottságának elnöke, Farkas Flórián egyik bizalmasa, Csóka János, Babai János és Kovács Józsefné, aki szintén Lungo Drom-os színekben kaptak ORÖ-s képviselői mandátumot. | Borult minden Farkas Flórián Híd a munka világába szövetkezeténél | Farkas Flórián elnök már korábban, írásban lemondott, de amúgy is minden tisztségviselőt leváltottak a Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezetnél, mely az ország leghátrányosabb területein élő, többségében roma munkavállalók gazdasági és szociális felzárkózását jelölte meg céljaként és ahol az Emmi is vizsgálódik több kétes kifizetés miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160121_Borult_minden_Farkas_Florian_Hid_a_munka | 2016-01-21 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Már rendőrökkel is kerestette az eljáró bíró Orosz Mihály Zoltán érpataki botránypolgármestert, aki hátráltatja a vele szemben indult eljárást – adta hírül pénteken a Nol.
Az erkölcsi elveket gyakran hangoztató, enyhén szólva nemzeti érzelmű polgármestert közokirat-hamisítással vádolják, a vádirat szerint ugyanis jogosulatlanul használja a doktori címet. Amikor kiszálltak bejelentett lakcímére, kiderült, hogy ott egy állattartó telep működik.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint Orosz 2012. augusztusban igényelt új személyazonosító okmányt, és az igénylés során bemutatott egy külföldi okiratot, amellyel állítása szerint doktori címet igazolt. A megnevezett teológiai akadémia azonban nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így nem is jogosult a cím adományozására. Az ügyészség szerint ezt az érpataki polgármester is tudta, de nem szólt, így bejegyezték a neve elé a két betűt.
Először 2015. októberben kellett volna bíróság elé állnia, azóta további öt tárgyalást tűztek ki, de Orosz Mihály Zoltán egyiken sem vett részt a Püspökladányi Járásbíróságon. Egy alkalommal tanulmányútra, egy másik esetben pedig betegségre hivatkozott, a további idézések – köztük az, ami mára, péntekre szólt – tértivevény nélkül jött vissza.
Arra, hogy Orosz bejelentett lakcíme egy állattartó telepen van, akkor derült fény, amikor a rendőrség megpróbálta ellenőrizni, hogy valóban beteg-e. A rendőrség információja szerint Érpatak atyja életvitelszerűen nem a községben lakik.
A bíróság felhívta a vádlott figyelmét, hogy tartózkodási helyének megváltozását köteles három munkanapon belül bejelenteni, valamint arra is, hogy innentől kezdve a tárgyalás a távollétében is megtartható. Arra is figyelmeztették, hogy ha továbbra is az eljárás meghiúsításán igyekszik, vele szemben kényszerintézkedés is alkalmazható. | Rendőrökkel kerestették az érpataki polgármestert | Állattartó telep van Orosz Mihály Zoltán bejelentett lakcímén – derült ki, amikor rendőrök próbálták ellenőrizni a közokirat-hamisítással vádolt polgármestert. Oroszt azzal vádolják, hogy jogtalanul használja a doktori címet, ő viszont az ügyében meghirdetett hat tárgyalás egyikén sem jelent meg. Most már kényszerintézkedést is elrendelhet ellene a bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160122_erpataki_polgarmester_kozokirathamisitas | 2016-01-22 14:25:00 | true | null | null | HVG |
Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás".
Több tízmillió forinttal tartozik tavaly ősz óta egy kivitelezőnek az R-Kord Kft. mint a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal felújításának fővállalkozója, és ezen kívül is van még visszatartott kifizetése Mészáros Lőrinc cégének az említett társaság felé, a ki nem fizetett számlák összértéke hamarosan elérheti a százmilliós nagyságrendet – erről az érintett vállalkozás tulajdonosa beszélt a Szabad Európának.
Beszéltünk olyan kivitelező cég vezetőjével is, akinek tavaly szeptember óta nem hajlandó az R-Kord teljesítési igazolást kiadni összesen több mint 500 millió forint értékű elvégzett munkáról. "Már minden formában próbáltunk kommunikálni a cég vezetésével, de egyszerűen szóba sem állnak velünk" - mondta lapunknak az illető.
A vállalkozóknak titoktartási szerződést is alá kellett írniuk az R-Kordtól kapott megbízással együtt, ezért kérték, hogy ne írjuk le a nevüket.
Pannon GSM-R
Lapunk március 13-án írta meg, hogy az egész országra kiterjedő GSM-R vasúti fejlesztési program megvalósítását még februárban több szakaszon felfüggesztették, emiatt több kisvállalkozó nem jut a pénzéhez és került nehéz helyzetbe.
A közbeszerzést elnyerő, Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. alvállalkozója, az Alépítmény-Hálózat Kft. arra hivatkozva szólította fel a kivitelezőket a munka azonnali felfüggesztésére, hogy az egész – jelentős részben uniós pénzből fedezett – beruházás finanszírozását felfüggesztették.
Ehhez kapcsolódóan: van, aki elbocsájtásokra kényszerült már, más a lízingelt munkagépeit veszítheti el a ki nem fizetett alvállalkozók közül.
A vasúti fejlesztések az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében zajlanak, az Alépítmény-Hálózat ennek finanszírozásának felfüggesztésére hivatkozott. Csakhogy megkeresésünkre az illetékes Építésügyi és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azt közölte, hogy az R-Kord költségei növekedésére hivatkozva kérte a közbeszerzési szerződés újratárgyalását, ami jelenleg is zajlik, de a kifizetések ettől függetlenül az állam részéről folyamatosak. Vagyis az IKOP-os beruházások kifizetését nem függesztették fel ez alapján.
Azt még március 3-án írtuk meg, hogy a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal, valamint a váci vasútállomás korszerűsítéséről szóló alvállalkozói szerződéseket felmondta az R-Kord Kft. az egyik legnagyobb alvállalkozóval, a VASÚTVILL Kft.-vel.
Nem marad családban
Ez nem csak azért érdekes, mert emiatt csúszhat az augusztus végére tervezett befejezés, és ha idén nem készülnek el a fejlesztések, akkor uniós forrásokat veszíthet az ország. A VASÚTVILL tulajdonosa ugyanis Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, de információink szerint az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolat a két nagyvállalkozó között.
Ehhez kapcsolódóan: az R-Kord a háborúra is hivatkozik, amikor újratárgyalná a közbeszerzést az állammal.
Egy forrásunk szerint a VASÚTVILL és az R-Kord között „korrekt tárgyalások zajlanak” az elválás feltételeiről, a fővállalkozó és több alvállalkozó között azonban már elmérgesedett a viszony, ezt jelzi az is, hogy lapunkhoz fordult a cikk elején már hivatkozott, a Biharkeresztes-Püspökladány felújításon dolgozó kivitelező cég vezetője.
Ő azt mondta, hogy március közepén kaptak egy e-mailt az R-Kordtól, amiben jelezték, hogy továbbra sem tudják kifizetni a számláikat. (Amire egyébként az R-Kordnak harminc napja lenne szerződés szerint.) Ebben az e-mailben az R-Kord részéről arra hivatkoztak, hogy az állam valójában már tavaly november óta nem fizet nekik.
Védett fővállalkozók
A kivitelezői szerződés azonban kiköti, hogy az R-Kord csak saját árbevétele függvényében köteles fizetni, vagyis csak akkor, ha ő is forráshoz jut a megrendelőtől, így elvileg még szerződésszegést sem követett el az alvállalkozók felé. De ebből az is következik, hogy az R-Kord immár valóban hosszú hónapok óta nem kap pénzt az államtól, amit viszont az ÉKM cáfolt a GSM-R esetében.
Ehhez kapcsolódóan: egy családi viszály, amely megrengeti a magyar vasútépítő szakmát.
Az érintett vállalkozó szerint egyébként furcsa, hogy egy cég úgy nyerhet el egy nagy összegű közbeszerzést, hogy az alvállalkozói felé kiköti: csak árbevétele függvényében fizeti ki az elvégzett munkákat. „Ha én próbálnék egy Tüzép-teleppel úgy szerződni, hogy ugyan elviszem tőlük a homokot, de majd csak akkor fizetem ki, ha nekem is lesz bevételem, nyilván szóba sem állnának velem” – mondta.
Ráadásul több, lapunkat megkereső kivitelező is azt mondta: tudomásuk szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó fővállalkozó cégek nagy összegű előleget hívhattak le a közbeszerzések elnyerése után, így elvileg nem kellene, hogy finanszírozási gondjaik legyenek.
Összekuszált szálak
A már említett vállalkozónak tavaly októberi kifizetetlen számlája is van már, miközben az építésvezető leigazolta számukra az adott munka elvégzését. A történet innentől kezdve lesz bonyolult és külső szemlélő számára nehezebben követhető. A vállalkozó szerint ugyanis – bár továbbra is az R-Korddal állnak szerződésben – azok a mérnökök, építésvezetők, akikkel közvetlen kapcsolatban vannak, az elmúlt időszakban szinte mindannyian a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. alkalmazásába kerültek az R-Kordtól.
Mindez úgy történt, hogy egyszerűen új munkaszerződést kötöttek velük, ahol már a V-Híd lett a munkáltatójuk. Erre senki nem tud logikus magyarázatot adni, de többen attól tartanak, hogy az R-Kordot fokozatosan kiürítik, így ha a cég esetleg bedől, akkor az alvállalkozók nem jutnak a pénzükhöz. Így viszont már a teljesítési igazolásokat is a V-Híd-munkavállalók állítják ki.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc és ön.
Az idézett vállalkozó utoljára tavaly decemberben kapott teljesítési igazolást – immár V-Híd-alkalmazott mérnöktől –, egyelőre az erre kiállított számlát sem fizette ki az R-Kord. A kivállalkozás vezetője furcsának tartja, hogy az R-Kord költségei elszállására hivatkozva kezdeményezte a GSM-R szerződésének újratárgyalását az állammal, mivel az alvállalkozók jellemzően átalánydíjas megállapodásokkal dolgoznak, vagyis ebben az esetben részükről nem jelentkezik az R-Kord felé költségnövekedés.
Forrásunk úgy tudja, az R-Kord alapanyagot sem szerez be (legalábbis a Püspökladány–Biharkeresztes vasúti fejlesztés magasépítési munkálatai során), így az alapanyagárak emelkedése sem feltétlenül érinti őket – a minisztérium szerint többek között erre hivatkozva kérte a cég a közbeszerzési szerződés újratárgyalását.
Egy másik vállalkozó azt modta, a GSM-R fejlesztés során az R-Kord biztosította az alvállalkozóknak a kábeleket és speciális csöveket, amiket le kellett fektetniük a vágányok mentén kiásott árkokba, de arról nincs tudomása, hogy például homokot, cementet, betont biztosított a fővállalkozó.
Van, aki fizet
Forrásunk szerint érdekes az is, hogy a harminc kilométer hosszú Békéscsaba–Lőkösháza szakaszon szintén van olyan kivitelező, akinek már késnek számlája kiegyenlítésével. Itt szintén felújítás folyik – mint az Átlátszó megírta – 126,8 milliárd forintból. A közbeszerzés nyertese a V-Híd és az osztrák Strabag konzorciuma lett, de alvállalkozóként jelen van az R-Kord is. Ugyanakkor beszéltünk olyan kivitelezővel a vonalon, aki azt mondta: a Strabag rendben fizet a vele szerződésben álló alvállalkozóknak.
Ezen a szakaszon többek között a Pharos95 Kft. is dolgozik, amely Végh Zsolt tulajdonában áll. Végh Zsolt nemcsak a zalaegerszegi focicsapat tulajdonosa (ebben a minőségében saját elmondása szerint utasította korábban a csapat edzőjét, hogy tegye be saját fiát is a csapatba), de a HVG szerint többször feltűnt már egy VIP-páholyban Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Lőrinccel Marbellába
Ezenkívül Mészáros Lőrinccel is közeli kapcsolatban áll: korábban egész alakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti Puskás Akadémiának, és idén januárban (mint a 444.hu kiszúrta) ő is ott volt azon a különgépen, amelyen Mészáros Lőrinc vitte ki barátait Marbellába, hogy személyesen tekintsék meg az ott edzőtáborozó felcsúti csapat edzőmeccsét.
A Pharos95 Kft. nem tekinthető nagy cégnek, 41 főt foglalkoztat (ebből a vállalkozás honlapja szerint nyolc ember alkotja a vezetőséget), 2021-ben 528 millió forint adózott eredmény és 1,5 milliárd forint saját tőke mellett 839 millió forint rövid lejáratú kötelezettséggel rendelkezett. A cég generálszervezőként van jelen az építkezésen, vagyis konkrét kivitelezési munkákat jellemzően nem végez, alvállalkozókkal dolgozik. Forrásunk szerint a Pharos95 kifizetéseit nem függesztették fel.
A cikkünk elején hivatkozott érintett cégvezető már megindította volna a felszámolási eljárást az R-Korddal szemben, de saját jogászai azt mondták neki, hogy az említett e-mail, amely a finanszírozás felfüggesztéséről szól, keresztbe tett ennek, mert a bíróságon az R-Kord már hivatkozhat erre.
Ezért Lázár János építési miniszterhez fordulnak segítségért. Addig viszont kénytelen áthidaló folyószámlahitelt felvenni, hogy saját embereit fizetni tudja. Csakhogy – mivel az R-Kord maga közölte, hogy jelenleg nem tud fizetni mint fővállalkozó – ez nyilván a bank felé is jelentősen növeli a kockázatokat, így a hitel költségeit is.
Az ÉKM sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte: "A korábban önállóan működő vállalatok év eleji beolvadása az Építési és Közlekedési Minisztériumba szükségessé tette az államháztartás számviteli előírásával összefüggő év eleji tevékenységekkel párhuzamosan a folyamatban lévő feladatok egységes rendszerekbe történő beintegrálását, mely lassíthatta a kifizetéseket. Jelenleg a kifizetéseket az ÉKM a vele szerződésben álló vállalkozók számára folyamatosan teljesíti.". | Több vasúti munkánál is tartozik alvállalkozóinak Mészáros Lőrinc cége, van, akinek fél éve | Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás". | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-vasuti-felujitasi-munkanal-is-tartozik-alvallalkozoinak-meszaros-lorinc-cege-van-akit-mar-fel-eve-nem-fizetnek-ki/32329570.html | 2023-03-24 14:01:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Frissítés: a jegybank visszatámadott, jogi lépéseket helyezett kilátásba, amelyről itt írunk.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága (MTA KB) az akadémia IX. Osztálya (Gazdaság- és Jogtudományok) és az MTA vezetésének a segítségét kéri a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és alapítványainak a magyar gazdaságtudományi felsőoktatást, kutatást és publikálást szerinte hátrányosan érintő tevékenységével kapcsolatos fellépéshez. A bizottság (amelynek tagja többek közt: Bod Péter Ákos, Csaba László, Kornai János, Chikán Attila, Bokros Lajos, Király Júlia, Mellár Tamás) még december 10-én elfogadott, de most közzétett állásfoglalása szerint az MTA-nak fel kellene hívnia a területért felelős szervek és a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) figyelmét arra a gazdaságtudományi képzést érintő ellentmondásos folyamatra, amelyet az MNB és alapítványai egyre kiterjedtebb tevékenysége okozott és eredményezhet.
Az MTA KB elfogadhatatlannak tartja, hogy az MNB és több száz milliárd forinttal feltőkésített alapítványai közpénzből tevékenykednek a magyar gazdaságtudományi felsőoktatásban, kutatásban és publikálásban, de működésük nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony. Nem ellenőrzi sem a kormány, sem a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, amely felelős a hazai felsőoktatásért, amelyben a többi szereplő csak szigorú szabályok szerint juthat pénzhez, amelyet ugyancsak szigorú szabályok szerint használhat fel, és ezt ellenőrzik is.
Az MNB és alapítványai viszont minden megkötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrolt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni – írja az MTA KB állásfoglalása. Amely sérelmezi azt is, hogy az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, és ha ezt közpénzből csinálják, az sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját. Az is feszültséget okoz a felsőoktatási intézmények közt – olvasható a dokumentumban –, hogy az egyik kap az MNB-s forrásokból, a másik nem, de amelyik kap, az sem tudhatja, meddig, illetve milyen – burkolt vagy nyílt – elvárásoknak kell ehhez eleget tennie.
Az MTA KB kifogásolja, hogy az MNB-s felsőoktatási programok megkerülik a másokra kötelező minőségi mércéket, a MAB akkreditációs folyamatát, az anyagi függőség miatt gyakran az érintett felsőoktatási intézmények saját minőségbiztosítási előírásai sem érvényesülhetnek.
A tudósutánpótlás az MTA számára is kiemelten fontos, ezért tartja az állásfoglalás különösen kritikusnak, hogy az MNB egyre jobban belefolyik a PhD-képzésbe, az ország legnagyobb doktori programját vallja magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs, igaz, egy kiskaput kihasználva már létező doktori iskolákon belül indít programokat, amihez nem kell MAB-engedély. Ráadásul olyan magas ösztöndíjakkal csábítja el a PhD-képzések legjobbjait, hogy azok több pénzt kapnak, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docensek.
Tényleg nem átlátható, mit csinálnak az MNB alapítványai | Az MTA közgazdászai kiakadtak az MNB-s alapítványokra | A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20160122_mta_kozgazdaszok_mnb_alapitvanyok | 2016-01-22 14:32:00 | true | null | null | HVG |
Három ponttal kevesebbet kapott az egy évvel korábbi eredményénél Magyarország a Transparency International legfrissebb, 2015-re vonatkozó korrupciós jelentésében.
Hazánk most 51 pontot kapott az úgynevezett korrupcióérzékelési indexen (Corruption Perceptions Index, CPI), szemben a 2014-ben elért 54 ponttal és a 2012-ben kapott 55 ponttal. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, és az ország eredményei az elmúlt évtizedet tekintve egyértelmű lecsúszást mutatnak. Olyan országokkal vagyunk nagyjából egy szinten, mint Szaúd-Arábia, Horvátország, Szlovákia, Malajzia, Kuvait. Az Európai Unióban korábban a korrupt harmadba tartoztunk, ma már a korrupt negyedbe és csak négy ország, Görögország, Románia, Olaszország és Bulgária van mögöttünk. Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.
A korrupciós index a közszektor korrupcióját méri üzletemberek és szakértők érzékelése alapján. A korrupcióra csak ilyen közelítő becsléseket lehet alkotni, hiszen a lényege az, hogy rejtett. A TI skáláján a nulla pontszám lenne a teljesen korrupt rendszer, a 100-as pontszám pedig az a rendszer lenne, ami teljesen mentes a korrupciótól. Ezek csak elméleti határértékek, ilyet egyetlen ország sem kap.
A TI kutatása Berlinben zajlott, és 168 országot értékeltek. A lista élén már második éve Dánia áll, amely 91 pontot szerzett a maximálisan elérhető százból. A CPI-indexen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az eddigi legjobb helyezését érte el az idén.
A legkevésbé országok csoportja hosszú évek óta változatlan, és négy skandináv állam szerepel benne:
Dánia
Finnország
Svédország
Új-Zéland
Hollandia
Norvégia
Ezekben az országokban a közszektor átláthatóan és elszámoltathatóan működik, és az állam a legnagyobb mértékben képviseli a közérdeket más országokhoz képest.
A lista sereghajtója Angola, Dél-Szudán, Szudán, Afganisztán, Észak-Korea, Szomália. Észak-Korea és Szomália csupán nyolc pontot kapott. | Tovább csúszott lefelé Magyarország a korrupciós világranglistán | Tovább rontott pozícióján Magyarország a Transparency International korrupciós világranglistáján. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20160127_Tovabb_csuszott_lefele_Magyarorszag_a_kor | 2016-01-27 15:26:00 | true | null | null | HVG |
Feloszlatná az Országos Roma Önkormányzatot Hegedüs István, a szervezet jelenlegi elnöke. A hivatalából a Fővárosi Kormányhivatal szerint január 18-án jogellenesen elmozdított Hegedüs úgy tartja, hogy a jelenlegi 47 tagú önkormányzat jelentős része megvásárolható.
Mindezt szerda délelőtti sajtótájékoztatóján egy hangfelvétellel is bizonyította, amelyen Farkas Flórián miniszterelnöki romaügyi megbízott az egyik képviselőnek 350 ezer forintos fizetést ajánl, cserébe azért, hogy Hegedüs megbuktatása mellett szavazzon.
Mint arról korábban is írtunk, a Farkas Flóriánhoz közeli képviselők kezdeményezték a közgyűlés összehívását, és puccsot hajtottak végre Hegedűs István ellen, annak ellenére, hogy az elnök aznap, január 18-án reggel szívinfarktussal kórházba került.
Távollétében – mindez később kiderült – szabálytalanul és jogtalanul megtartották a közgyűlést, igaz, nem minden botránytól mentesen. Az ORÖ Dohány utcai épületébe még a rendőröket is ki kellett hívni. A 27 képviselő – zárt ajtók mögött – megszavazta Buri Edina hivatalvezető azonnali kirúgását, valamint arról is döntöttek, hogy felfüggesztik Hegedüs Istvánt az elnöki tisztségéből, és méltatlansági eljárást kezdeményeznek ellene a bíróságon.
Ne működjön tovább ilyen korrupt önkormányzat
A jelenlegi képviselők 80 százaléka ki fog hullani, ha fél éven belül valóban meg kell tartani az időközi választásokat, ami egyébként helyes is lenne, a jelenlegi morált tekintve – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő képviselő, aki szerint egy ilyen korrupt és megvásárolható önkormányzatnak nincs, nem lehet tovább létjogosultsága.
Kérdés azonban, hogy a jelenlegi képviselők, illetve a Farkas Flóriánt támogató többség meg tudja-e akadályozni a feloszlatást, ugyanis a botrányos közgyűlés másnapján a Nógrád megyei Szécsényben Farkas Flórián hivatalosan lemondott a korrupciós ügyektől hemzsegő, ötmilliárd forintos költségvetésű Híd a munka világába programot levezénylő foglalkoztatási szövetkezet vezetéséről. Az ORÖ ideig-óráig regnáló új vezetése Berényi Lászlót, Farkas egyik kegyeltjét bízta meg a szövetkezet vezetésével. | Bemutatták a Farkas Flóriánról szóló hangfelvételt | A miniszterelnöki romaügyi megbízott a felvétel szerint az egyik roma önkormányzati képviselőnek 350 ezer forintos fizetést ajánl cserébe azért, hogy Hegedüs István megbuktatása mellett szavazzon. Hegedüs, az ORÖ jelenlegi elnöke feloszlatná a testületet, amelyben a tagok nagy része szerinte megvásárolható. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160127_Bemutattak_a_Farkas_Florianrol_szolo_hang | 2016-01-27 15:32:08 | true | null | null | HVG |
Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral
– mondta Orbán Viktor tavaly év végén a parlamentben, mielőtt azt sürgette, hogy érdemes lenne megfontolni a lazább német vagyonbevallási szabályozás átvételét. December óta mégsem került elő újra a téma, így 2016-ban is a korábbi szisztéma szerint kell leadniuk vagyonnyilatkozataikat január 31. éjfélig az arra kötelezetteknek.
Felesleges rituálé
Az országgyűlési képviselők elvben azért kötelesek leadni és nyilvánosságra hozni vagyonnyilatkozatukat, hogy bebizonyítsák, életkörülményeik és vagyonuk a jövedelmükkel arányosan változott. A képviselők hozzátartózóinak is kell kitölteniük vagyonnyilatkozatot, de ezek nem publikusak, pedig a családi összefogásból vásárolt ingatlanok és a saját lábon álló politikus rokonok miatt újra és újra felvetődik, hogy ezen változtatni kellene.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós korábban kifejtette, hogy aki lopni akar, az bármilyen szabályozás mellett megtalálja a módját. De ettől függetlenül érdemes lenne átgondolni a jelenlegi rendszert, mert most „vígan lehet tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben." Ugyanezt állapította meg virágnyelven a 2015-ben elfogadott, kormány által készíttetett Nemzeti Korrupcióellenes Program is, de pozitív lépések mégsem történtek ezügyben.
Összességében a politikusvagyonok átláthatóságát nem sokban segítik elő a leadott vagyonnyilatkozatok, mert a hibásan vagy „feledékenységből" rosszul kitöltött papíroknak szinte sosincs következményük. A NAV-nak lehetne szerepe a vitás kérdések alapos vizsgálatában, de nekik sincs jogosítványuk, hogy egybevethessék a képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát. Sőt, idén januártól a NAV által végzett vagyonosodási vizsgálatok is súlytalanná váltak.
Orbán a legnépszerűbb, Simon a lúzer
Egyedül a szocialista Simon Gábor nem tudta kimagyarázni magát, pedig a vagyonnyilatkozatok felülvizsgálatában kompetens mentelmi bizottság elé 2006 óta huszonkét ügy került. Csak a 2014-es országgyűlési választási kampányban lebukó – majd tavaly 100 milliót visszakapó – Simont marasztalta el a bizottság. A többi esetben vagy nem találtak szabálytalanságot a vagyonnyilatkozatokban, vagy megelégedtek azzal, hogy a „hibákat" utólag javították a képviselők.
Az elmúlt 10 évben Orbán Viktor vagyonnyilatkozata miatt fordultak a legtöbbször a mentelmi bizottsághoz, összesen négyszer: szabálytalanságot egyszer sem találtak. Szijjártó Péternek és az ex-MNB elnök Simor Andrásnak kétszer kellett vagyonnyilatkozatuk miatt magyarázkodniuk. | Idén is gond nélkül feledkezhetnek meg a képviselők a vagyonukról | Vasárnap éjfélig kell leadni az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatukat. Orbán tavaly év végén felvetette a szabályváltozás lehetőségét, de minden maradt a régiben. Így viszont nem sok értelme van a rendszernek - az elmúlt 10 évben egyedül Simon Gábor ütötte meg a bokáját. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160131_vagyonnyilatkozat_korrupcio_kepviselo | 2016-01-31 15:43:00 | true | null | null | HVG |
Matolcsy György családja generációk óta kötődik Balatonakarattyához, a jelenlegi jegybankelnök nagyapja maga is részt vett a nyaralótelep 1928-as felparcellázásában. Azóta van a család birtokában egy 1422 négyzetméteres telken álló 150 négyzetméteres nyaraló. Matolcsy György gyerekkora óta sok időt tölt a településen, ahol egyik fiának, Máténak is van háza. A jegybankelnök másik fia, Ádám nemrégiben vett egy 2,7 hektáros szántót a településen, amelynek az átminősítés után immár a 25 százaléka beépíthető. Akarattyán van a Matolcsy Ádámhoz köthető, 350 milliós uniós támogatásból sörgyárat építő Hübris Kft. székhelye is a Matolcsy-közeli, közpénzekből eltartott ügynökség, a Frank Digital címén (lásd: Az új generáció, Magyar Narancs, 2018. január 11.).
Szép perspektíva
2010 után kampány indult annak érdekében, hogy Akarattya leváljon Balatonkeneséről, és ezt a törekvést nyíltan támogatta Matolcsy György és akkori felesége, Matolcsy Gyöngyi. A várakozásoknak megfelelően a 2012-es népszavazáson a leválást pártolók győztek, Akarattya a két évvel későbbi önkormányzati választások után lett hivatalosan is önálló település, amelynek első polgármestere függetlenként, de fideszes támogatással Matolcsy Gyöngyi lett, aki azóta is a község vezetője.
Perel a fideszes polgármester
A népszavazás egyértelmű eredménye ellenére a leválás nem ment simán. A vagyonmegosztásról, valamint a Kenese és Akarattya között húzódó határról a két település nem tudott megegyezni. A határvonalról az akarattyai önkormányzat döntött, ezt azonban Kenese vitatja: a „parttalan tárgyalássorozatot” követően Tömör István, Kenese fideszes polgármestere perre vitte az ügyet. „Nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől” – kommentálta a perindítást Tömör korábban a Népszavának. (Kérdéseinkkel megkerestük Tömör Istvánt, aki csak személyesen lett volna hajlandó válaszolni kérdéseinkre, azonban csak lapzártánk utáni időpontot kaptunk tőle. A balatonakarattyai önkormányzat pedig közölte, kizárólag az írásban feltett kérdésekre hajlandó válaszolni, ám e-mailünkre lapzártáig nem érkezett válasz. Cikkünk ezért az önkormányzat álláspontját egyik érintett témakörben sem tartalmazza.) A két település összvagyona mintegy 14,3 milliárd forint, Kenese szerint 3,65 milliárd járna Akarattyának, Matolcsyék viszont mintegy 7,6 milliárdot tartanak jogosnak. A vitatott terület legfontosabb részei a Honvéd üdülő, az egykori MÁV-üdülő, valamint az utóbbi előtt húzódó, szabadstrandként használt önkormányzati partszakasz. Balatonkenese volt jegyzője azt mondta a bíróságon, hogy a határvonal megállapításába Kenese egyáltalán nem szólhatott bele. Nánássy Elek szerint „a határvonal megállapítása hosszabb folyamat eredménye volt. A Honvéd üdülő vonatkozásában két alternatíva volt, az első változatnál még nem szerepelt akarattyai területen a Honvéd üdülő, a későbbiekben azonban már igen. Erről egyébként én a polgármestertől tudok.” A leválási folyamat során más érdekesség is történt a volt jegyző szerint. „Konkrét tudomásom van arról, hogy pl. strand került át a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül az üzleti vagyonba. A kormányhivatal ezt egyébként nem kifogásolta. Nyilvánvaló, hogy a korlátozottan forgalomképes vagyon az az önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, az üzleti vagyon pedig nem.” Tömör István korábban elismerte, hogy van befektetői érdeklődés a part menti ingatlanokra. A két ingatlan nem csupán az általuk képviselt vagyonérték és az onnan befolyó idegenforgalmi adó miatt fontos: a volt MÁV-üdülőt a Matolcsy vezette jegybank alapítványai vásárolták meg 2015-ben, ahová fontos fejlesztéseket terveznek (erre később még visszatérünk).
Barátokkal feltöltve
Megválasztása után Matolcsy Gyöngyi azt a Réfy Imrét tette meg alpolgármesternek, aki a választási kampányát vezette. Réfyt régi barátság fűzi a Matolcsy családhoz, korábban két jegybanki alapítványban is (PADA, PADOC) kurátor volt, és szintén kurátor abban a Matolcsy alapította Tulajdon Alapítványban, amelynek segítségével a jegybankelnök komoly állami vagyont játszott át saját magának (lásd: A strómanom a feleségem, Magyar Narancs, 2017. január 19.). Matolcsyék házasságának megromlása után nem sokkal azonban lemondott az önkormányzatban betöltött pozíciójáról, és jelenleg a Pallas Athéné Domus Educationis kuratóriumának elnökhelyettese. A jegybank legújabb alapítványa két másik szervezet összeolvadásából jött létre a nyáron, és a legnagyobb mind közül: 103 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik.
Réfy távozása után Rozs Péter lett Akarattya alpolgármestere, aki civilben vállalkozó. Nyaralók őrzésével és kertgondozással foglalkozik, úgy tudjuk, az ő cége tartja rendben Matolcsyék nyaralóit is. Erre annál is inkább szükség van, mert Matolcsy Gyöngyit állítólag ritkán látni a településen, a napi ügyeket Rozs intézi. „Akarattyán Rozs Péter az egyeduralkodó” – fogalmazott egyik névtelenséget kérő helyi forrásunk. Korábbi ígéreteivel ellentétben a testület tavaly egy második alpolgármestert is választott, Imrédy Szabolcsot, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is az önkormányzatban. Imrédy ügyvédi irodája amúgy havi félmillió forintért dolgozott a jegybank egyik alapítványának (PADO), és ő képviseli Akarattyát abban a perben, amelyet Kenese indított a leválással kapcsolatban.
Visszatérő panasz az önkormányzattal szemben, hogy a képviselő-testület nem hirdeti meg üléseinek időpontját, így nem tudni előre, mikor és miről hoznak döntést az egyes üléseken. Ráadásul bizonyos ügyekben egyszemélyes döntéseket hozhat a polgármester, azok pedig teljesen átláthatatlan módon születnek. A község honlapján van ugyan egy menüpont az önkormányzat 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseiről, a lista azonban nem teljes, a helyi ügyeket ismerő egyik forrásunk szerint éppen a „lényeget tartalmazó szerződések” azok, amelyek kimaradtak, és vannak olyanok, amelyeket adatigénylés ellenére sem hajlandó kiadni az önkormányzat.
A pénzügyekkel is nagyvonalúan bánik a Matolcsy vezette testület. A múlt év végén a rendkívüli állami keretből például 32,6 millió forintot kapott az önkormányzat. A pénz sorsáról mindössze annyit tudni, hogy 13 milliót költöttek útfelújításra, 5,7 millió ment „igazgatási feladatok ellátására”, 14 millió pedig közelebbről meg nem határozott „településüzemeltetési célokra”. A 2016-ban 350 millió és 2017-ben már 460 millió forintból gazdálkodó önkormányzat önmagára nem sajnálja a pénzt. Matolcsy Gyöngyi díjazása 390 ezer forint és havi 59 ezer költségtérítés, Rozs Péteré 359 ezer plusz 54 ezer, Imrédyé pedig 180 ezer, amihez 27 ezer költségtérítés jár. Az önkormányzat emellett az elmúlt években plusz egyhavi díjazásuknak megfelelő jutalmat is megszavazott a vezetésnek. A kifizetett jutalmak ellenére a korábban beígért milliárdos fejlesztésekből szinte semmi nem valósult meg. Volt szó termelői piacról, a tervek szerint félmilliárd forintból ipari park létesült volna, és szintén 500 millió jutott volna strandfejlesztésre. Ehhez képest a termelői piac kialakítására 3 millió forintos alaptőkével létrehozott kft. semmiféle tevékenységet nem végez, strandfejlesztésre eddig 100 millió pályázati pénz jutott, az ipari park nincs sehol, holott a helyi pletykák szerint Matolcsy Ádám e célból vehette meg a 2,7 hektáros földdarabot – az viszont tény, hogy a volt szántó logisztikai szempontból kitűnő helyen fekszik. Létesült műfüves focipálya az MLSZ támogatásából, tavaly elkészült a település korszerű közvilágítása, és néhány utcát leaszfaltoztak. Ez utóbbiak csupán látványberuházások egy helyi forrásunk szerint. Mint lapunknak elmondta, „minimális műszaki előkészítés nélkül, alap nélküli murvás utakat vontak be vékony aszfalttal. Nem foglalkoztak sem az út alatti közművekkel, de az Akarattyán sok gondot jelentő csapadékvíz elvezetésével sem.” A fejlesztések szintjéről sokat elárul, hogy Matolcsy Gyöngyi a helyi lapnak adott év végi interjújában a fejlesztések között két fűnyíró beszerzését is érdemesnek tartotta felsorolni.
Az ingatlan mindig jó üzlet
Van azonban olyan beruházás is, amire akár feleslegesen is áldoz az önkormányzat. Akarattya előző vezetése 2014-ben újította fel a Közösségi Házat 15 millió forintból. Miután Matolcsy polgármester lett, az önkormányzat ebbe az épületbe költözött be, ezért a képviselő-testület 2015 márciusában döntött a Szépkilátás néven ismert ház megvásárlásáról, mondván, az „egy kis átalakítással alkalmas lenne Közösségi Ház kialakítására”. Egyik forrásunk szerint az ingatlant korábban 20 millió forintért hirdették, míg a vásárlásról szóló önkormányzati előterjesztés egy 33 millió forintos értékbecslésre hivatkozik. A vételár végül több mint 36 millió lett, a felújítás 11 millió forintba került. A felújítás óta – noha közösségi eseményeknek is helyt ad – elsősorban bisztróként üzemel a Szépkilátás. Az üzemeltetést pályázaton elnyerő F&B Kft. 2016-ban mindössze havi 200 ezer forint bérleti díjat fizetett, ez a múlt évben 300 ezerre emelkedett. A kedvezményes bérleti díjat az indokolta, hogy az F&B vállalta bizonyos felújítási munkák elvégzését, ám azt nem tudni, hogy mit és mennyiért végzett el a cég. Tavaly ráadásul az önkormányzat a Szépkilátás további felújításáról döntött, így közpénzen épülhet be a tetőtér, és valósulhat meg az épületgépészeti korszerűsítés, valamint az akadálymentesítés. A határozott idejű szerződés ellenére az F&B alaposan belakta az épületet. A vendéglátós cég használja például az épület teraszát is, noha az üzemeltetésről szóló eredeti pályázat csak a belső terekre vonatkozott. Ide tette át a székhelyét is az F&B, és úgy tudjuk, a Szépkilátásban ülésezik a Balaton Keleti Kapuja Turisztikai Egyesület is, amelyet az F&B ügyvezetője, Revuczky Karion vezet. A Revuczky család birtokában lévő F&B nyerte el az egyik akarattyai strand büféjének üzemeltetési jogát, érdekes körülmények között. A büfé üzemeltetésére kiírt első pályázaton egy induló volt, amelynek ajánlatát érvénytelenítette a Matolcsy vezette képviselő-testület. Az új pályázaton már az F&B indult és nyert. Három évre összesen 600 ezer forintot fizetnek a büféért úgy, hogy a szükséges átalakítási munkák költségeinek a felét az önkormányzat állja.
Matolcsy György
A balatonakarattyai önkormányzat 2015-ben együttműködési megállapodást kötött a fehérvári Kodolányi János Főiskolával, mivel Akarattya a térség „innovációs motorja kíván lenni”. (A Kodolányi fenntartója az Önálló Főiskolai Közalapítvány, amelyet a fehérvári önkormányzat alapított. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Fűrész István, aki Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármesterének a tanácsadója.) Az együttműködés a valóságban annyiban merül ki, hogy a Kodolányi öt évre hasznosításba adta Akarattyának a településen álló Kodolányi-házat. Szabó Péter rektor megkeresésünkre azt mondta, korábban az egyetemi polgárok használták az apartmanházat, ám a 2012-es felsőoktatási reform óta kevesebb a hallgatójuk, így nem tudják azt kihasználni. A főiskola eladni nem akarta a házat, ezért adta ki az akarattyai önkormányzatnak öt évre. Akarattya a használatért nem fizet semmit a Kodolányinak, csupán állagmegóvást vállalt, valamint hogy fizeti a költségeket. Azt, hogy hogyan és mire használja Akarattya az ingyen megkapott Kodolányi-házat, nem sikerült megtudnunk. Egyik akarattyai forrásunk szerint Rozs Péter alpolgármester adja ki „haveroknak” az apartmanokat, egy másik helyi pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy nyaranta ide rendezkedik be a We Love Balaton szerkesztősége. A We Love annak a Száraz Istvánnak a turisztikai portálja, aki Matolcsy Ádám baráti-üzleti köréhez tartozik, és aki átjátszotta az Origo hírportált a jegybankelnök fiának.
Baráti nagybefektetők
A nagy beruházások előkészítése azért a jelek szerint folyamatban van, az önkormányzat többször is módosította a település beépítésére vonatkozó szabályokat. A változtatások miatt a Partalja Tájvédő Egyesület ombudsmani vizsgálatot kezdeményezett. Székely László, az alapvető jogok biztosa és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese decemberben hozta nyilvánosságra 60 oldalas jelentését, amelyről a HVG számolt be az év végén. Az ombudsmani jelentés szerint a Matolcsy vezette településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. A jelentés azt állítja, az önkormányzat úgy változtatta meg az építési szabályzatot, hogy nem vette figyelembe az állami főépítész, a kormányhivatalok, a környezetvédelmi hatóság vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság aggályait sem. Egyebek mellett megváltoztatták egyes területek besorolását, bizonyos partközeli területeken tízszeresére növelték a beépíthetőséget, és akár 8 méter magas épületek felhúzására is lehetőséget adtak. Ráadásul Akarattya nem jelölte ki azokat a védendő, part menti területeket, amelyeken a parttól 30–100 méterig csak kivételesen indokolt esetben szabad építkezni. Noha az önkormányzat a „közjó” és „a vízhez jutás javításának” indokával változtatta meg a szabályokat, valójában legalizálta az eddigi építési előírásokat meghaladó beépítést, jelentősen megnövelte az érintett ingatlanok értékét, és megágyazott egyes fejlesztéseknek.
Réfy Imre – aki maga is üdülőtulajdonos a településen – pont akkor volt Akarattya alpolgármestere, amikor ezek a rendeletek megszülettek, és a részben általa vezetett alapítványok bevásároltak a településen. Így nem meglepő, hogy rendeletmódosítások egyik nyertese a Matolcsy György vezette jegybank, amelynek alapítványai 2015-ben 1,13 milliárd forintért megvásárolták a MÁV partközeli, 6 hektáros területét. Akkori közleményük szerint „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferenciacélokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is”. Ennek ellenére a tervekből semmi nem valósult meg, bár ezzel Akarattya egyelőre jól járt, hiszen ha üdülő helyett konferencia-központ lesz a területen, a település évi több tízmillió forintnyi idegenforgalmi adótól eshet el. A jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt.-től a Narancsnak megküldött tájékoztatás szerint „jelenleg a beruházás előkészítése van folyamatban”, és egyelőre azt sem tudni, mikor kezdődhetnek meg a munkálatok. Csuhai Viktória, az Optima igazgatóságának tagja azon kérdésünkre nem válaszolt, hogy a csúszásnak köze van-e ahhoz a perhez, amely arról is dönt, hogy Akarattyához vagy Keneséhez tartozik-e majd a terület. Azt viszont elmondta, hogy az elmúlt két évben májustól szeptemberig folyamatosan táboroknak adott otthont az üdülő, így nemcsak az állagmegóvásra van gondjuk, de a fenntartás költségei is biztosítva vannak. Utóbbiak pedig nem éppen alacsonyak. A jegybank alapítványai az üdülővel kapcsolatos „tanácsadási feladatok ellátásáért” havi 1,5 millió forintot fizetnek az Optimának, az őrzési üzemeltetési és karbantartási feladatokért pedig havi 2,5 milliót. A Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Raw Development 13,5 milliót kapott az „átalakítások és beépítések építészeti megfogalmazásáért, a tervezői pályázat lebonyolításáért”.
A másik nagybefektető, amelynek kedveznek a rendeletmódosítások, az MKB. A bank 2015 őszén lett az egykori nudista strand, a Piroska kemping tulajdonosa, a pénzintézet összesen 3 hektárnyi területet vásárolt Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Az MKB akkoriban állami felügyelet alatt állt, tulajdonosi jogait a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolta, és ebben az időszakban Matolcsy Máté is az MKB-nál dolgozott. A nemzeti bank feladata az lett volna, hogy megszabadítsa rossz ingatlanállományától az MKB-t, Akarattyán valamiért mégis a vásárlást tartotta fontosnak. Valószínűleg az MKB új tulajdonosai is fejlesztést terveznek az ingatlanon, hiszen a bank nagyobb része a Balatonnál egyre inkább terjeszkedő Mészáros Lőrinc közelébe került, míg a kisebbségi tulajdonos Szemerey Tamás lett. Az viszont, hogy Akarattya eddig is döcögő fejlődését mennyiben akadályozza, hogy polgármestere már nem a Magyar Nemzeti Bank elnökének a felesége, csak a következő években derül ki. | A nagy ígéret - Matolcsyék Balatonakarattyán | Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-nagy-igeret-108921 | 2018-02-09 17:54:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Meglepően sikeresen teljesítettek Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének választókerületéhez tartozó települések, ráadásul a Magyar Nemzet szerint minden jel arra mutat, hogy visszaélés történhetett a pályázás során, ugyanis a nyertes Zsóry SE, Ónod, Mályi, valamint Hejőszalonta nyilvánosan elérhető pályázati dokumentációi szinte szóról szóra megegyeznek.
A települések 20–40 millió forintot nyertek közösségfejlesztésre uniós pénzből, de a pályázati anyagok inkább általánosságokat tartalmaznak, mint konkrét célokat.
Külön érdekesség, hogy a pályázatokat elvileg önkormányzatok részére írták ki, a mezőkövesdi sportklub mégis elindult és nyert egy olyan konzorcium élén, amelynek tagjai Mezőkövesd önkormányzata és a helyi Közkincstár Kulturális Egyesület. A pályázatokat felügyelő hivatali szakember nem is tudott arról, hogy nyertek, sőt, hogy egyáltalán jelentkeztek a kiírásra. Ő úgy tudta, hogy a pályázatot megírták, de azt végül nem adták be.
A pályázatok elbírálása egy háromtagú, kizárólag a Fidesz megyei közgyűlési képviselőiből álló testülethez köthető; a pályázatíró cég, a Nord Tender Kft. Bihall Tamáshoz, a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi elnökéhez vezet, ugyanis a cég az ő és a családtagjai tulajdonában van. Bihall Tamás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, és tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség megyei igazgatóságának is, Tállaival együtt. A cég ügyvezetője, Sedlák-Bihall Orsolya el is ismerte a pályázati dokumentációban szereplő egyezéseket, bár azt hozzátette, hogy az egyes településekre külön hatástanulmányok készültek, azonban a lap kérésére ezeket mégsem küldték el, arra hivatkozva, hogy azok nem nyilvánosak.
A lap megkereste a TOP-pályázatok elbírálásában hatáskörrel bíró megyei közgyűlés elnökét, Török Dezsőt, akinek az első kérdése az volt a telefonban, hogy az újságírók melyik párttól kapták meg a pályázatokat. Amikor közölték, hogy a pályázatok az összesítő oldalon elérhetők, türelmet kért a tájékozódásra. Török dolgozta ki azt a szisztémát, amely érdemben dönt a TOP-pályázatok sorsáról. Az elnök csomagban terjeszti a közgyűlés elé a háromtagú bizottság javaslatait, és a képviselők 15–30 perc olvasgatás után egyszerre szavaznak a pályázatokról. | Visszaélésgyanú Tállai körzetében | Szinte szóról szóra megegyező pályázattal nyertek a fideszes érintettségű települések. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/lokal/visszaelesgyanu-tallai-korzeteben-109009 | 2018-01-29 18:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.