text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz;mentelmi jog;Farkas Flórián;
2016-09-13 15:23:00
Selyemzsinór? - Farkas mentelmi jogát is kiadja a Fidesz
Németh Szilárd (ismét) az ATV reggeli műsorának vendége volt, ahol megismételte azt a Fidesz-KDNP részéről gyakran hangoztatott bonmot, hogy a kormányoldalon zéró toleranciát tanúsítanak a korrupcióval szemben. A rezsibiztosként széles körben ismertté vált fideszes politikus, Csepel polgármestere azt is hozzátette: nagyon helyes, hogy az ellenzéki pártok vezérszónokait hétfőn nem a népszavazás érdekelte a parlamentben, hanem a korrupció, merthogy először befelé kell nézni.
A "befelé nézést" most két fideszes mentelmi jogának felfüggesztésével igazolnák, tegnap derült ki, hogy elengedték Mengyi "Valdemort" Roland kezét, ( amit persze ő akart legjobban) ma pedig az, hogy ezek szerint így járhat Farkas Flórián is. Igaz, hogy Németh Szilárd azt is mondta, hogy a Fidesz akkor adhatja ki a mentelmi jogot, ha azt a legfőbb ügyész kéri, aki jelenleg történetesen az önálló és karakán döntéseiről ismert Polt Péter. | Selyemzsinór? - Farkas mentelmi jogát is kiadja a Fidesz | Németh Szilárd (ismét) az ATV reggeli műsorának vendége volt, ahol megismételte azt a Fidesz-KDNP részéről gyakran hangoztatott bonmot, hogy a kormányoldalon zéró toleranciát tanúsítanak a korrupcióval szemben. A rezsibiztosként széles körben ismertté vált fideszes politikus, Csepel polgármestere azt is hozzátette: nagyon helyes, hogy az ellenzéki pártok vezérszónokait hétfőn nem a népszavazás érdekelte a parlamentben, hanem a korrupció, merthogy először befelé kell nézni. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105763_selyemzsinor-farkas-mentelmi-jogat-is-kiadja-a-fidesz | 2016-09-13 13:37:00 | true | null | null | Népszava |
Reflex;MNB;közbeszerzés;alapítványok;
2016-07-02 07:22:00
Alapítványok közbeszerzés nélkül
A Pallas Athéné alapítványok által felkért jogi szakértők előzetesen úgy látják, hogy az alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - közölték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok.
A közleményben felidézték, hogy az Alkotmánybíróság döntése után kialakult jogi környezet következtében az ügyészség felhívása előtt, önként kérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg az alapítványok szerződéseit. A vizsgálat folyamatban van, annak következtetéseiről az alapítványok tájékoztatni fogják a közvéleményt - írták.
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön közölte, hogy hatósági eljárásokat kezdeményezett a MNB hat alapítványa közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött egyes szerződései miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az ügyészség az általa lefolytatott vizsgálat alapján kezdeményezi az eljárásokat, mert álláspontja szerint az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály szerint az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. | Alapítványok közbeszerzés nélkül | A Pallas Athéné alapítványok által felkért jogi szakértők előzetesen úgy látják, hogy az alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - közölték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok. | null | 1 | https://nepszava.hu/1098756_alapitvanyok-kozbeszerzes-nelkul | 2016-07-02 13:47:00 | true | null | null | Népszava |
MNB;ügyészség;közbeszerzés;büntetés;alapítványok;
2016-07-06 07:22:00
Bírságzuhatag vár az MNB-alapítványokra
Sorra ellenőrzi a Közbeszerzési Döntőbizottság a Pallas Athénéről elnevezett, hat jegybanki alapítvány szerződéseit. Az eljárások többségét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert az alapítványok eddig mellőzték a közbeszerzési eljárásokat. Az alapítványok komoly bírságokra számíthatnak.
A Fővárosi Főügyészség - az általa lefolytatott vizsgálat alapján - eljárásokat kezdeményez az MNB által alapított, jelenleg több, mint 268 milliárd forint vagyonnal rendelkező hat Pallas Athéné Alapítvány ellen. A főügyészség annak nyomán kezdett vizsgálódni, hogy Tóth Bertalan egyenként feljelentette az alapítványokat, mégpedig azért, mert álláspontja szerint - amelyet most a főügyészség is magáévá tett - az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály szerint az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. Az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese a Népszavának elmondta, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság is hivatalból is eljár, valamint az ügyészség kezdeményezésére is saját hatáskörben fog dönteni a szerződések "hovatartozásáról".
A jegybanki Pallas Athéné Alapítványok egyébként egy hete közölték, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérésükre megállapította: a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak. A hatóság ekkor csekély, alapítványonként 200 ezer forintos bírságot szabott ki.
A Fővárosi Főügyészség eljárása során azt is vizsgálja, hogy a kuratóriumok tevékenysége mennyiben felel meg a belső szabályoknak és a törvényeknek - tudtuk meg Tóth Bertalantól. Amennyiben hiányosságokra bukkannak, akkor szankciókat is alkalmazhatnak, de csak a végső esetben születhet olyan döntés, amelynek nyomán az alapítványokat meg kell szüntetni. Elvileg a Közbeszerzési Hatóság is kezdeményezheti az alapítványok által megkötött szerződések felmondását, de számos esetben az eredeti helyzet visszaállítása már aligha lehetséges.
A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint 162 alapítványokhoz köthető eljárás van folyamatban, és ebből - gyűjtésünk szerint - 118 esetben kezdeményezte a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség. Tóth Bertalan elmondta azt is, hogy a véleménye szerint szabálytalan közbeszerzések miatt tett feljelentése mellett, ugyancsak az ügyészséghez fordult annak megállapítása végett, gyanúsíthatóak-e a kuratóriumok hűtlen kezeléssel. Az történt ugyanis, hogy a jegybank vezetőinek, úgy is, mint az egyes alapítványi kuratórium tagjainak tudomásuk kellett, hogy legyen arról, hogy a Pallas Athéné Domus Animae alapítvány egyes kereskedelmi bankoknál, főként a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló NHB Banknál, úgy kötötték le a betéteket, hogy azok kamata a jegybanki alapkamat alatt legyen. Kérdés - tette fel a kérdést Tóth Bertalan -, hogy miért nem a Magyar Államkincstárnál helyezték el ezeket a betéteket, ahol legalább az alapkamattal megegyező hozamra lehetett volna számítani.
Az alapítványok féléves beszámolója szerint a vagyonuk június végi értéke 1,72 milliárddal magasabb annál, mint amennyit az alapítványok a jegybanktól kaptak - írta a Világgazdaság. Kevésnek tűnik a 0,87 százalékos hozam, hogy ha bekalkuláljuk, hogy a nullához közelítő kamatok miatt a bankbetétek alig fialnak. Viszont az ingatlanállomány önmagában 2,2 milliárd forinttal értékelődött fel, akkor ez arra utal, hogy az állampapírok és a többi befektetés nemhogy hozott, hanem még vitt is. Összvagyonuk 0,65 százalékos együttes értéknövekedésénél többet egy év alatt még a legrövidebb lejáratú, 3 hónapos állampapírok, a diszkontkincstárjegyek is hoztak.
Az alapítványi vagyont hamarosan tovább csökkenthetik a Közbeszerzési Döntőbizottság folyamatban lévő vizsgálatai után kiszabott büntetések, amelyek eddig három szerződés után 32 millió forintot tesznek ki, de további büntetések várhatók.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy ezeket a bírságokat közpénzből szeretnék kifizetni az alapítványok. Mindenkinek, akinek köze volt az alapítványok szabálytalan működéséhez le kell mondania - tette hozzá. | Bírságzuhatag vár az MNB-alapítványokra | Sorra ellenőrzi a Közbeszerzési Döntőbizottság a Pallas Athénéről elnevezett, hat jegybanki alapítvány szerződéseit. Az eljárások többségét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert az alapítványok eddig mellőzték a közbeszerzési eljárásokat. Az alapítványok komoly bírságokra számíthatnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1099106_birsagzuhatag-var-az-mnb-alapitvanyokra | 2016-07-06 13:52:00 | true | null | null | Népszava |
A politika semleges, jól működő állami vállalatot kíván működtetni – nyugtatta Lázár János építési és közlekedési miniszter a múlt év végén egy találkozón a MÁV és a Volán szakszervezeteinek képviselőit. Arról, hogy jól, avagy rosszul működik a közösségi közlekedés, elsősorban az utasok tudnak véleményt mondani, de a Volánbusznál a napokban történt személyi változások az állítás első felét illetően is kétségeket ébreszthetnek.
A hatályos cégpapírokban még nem látszik, de információnk szerint a társaság igazgatóságának elnöke lett Vida József, aki Mészáros Lőrinc bizalmasaként jutott magasra a pénzügyi világban, előbb a Takarékbank vezetőjeként igyekezett egyenrangú féllé válni a magyar bankvilágban, majd a Budapest Bank és az MKB közreműködésével formálódó államközeli MBH Bank előkészítéséből vette ki a részét, amíg tehette.
A kezét azt követően sem engedték el, hogy kiszorult az OTP vetélytársának szánt új szuperbank irányításából. Mészáros tőzsdei cégénél, az Opus Global Nyrt. igazgatóságában változatlanul számítanak rá, mint ahogyan a TV 2 Csoport tulajdonosaként is megőrzött valamennyit közéleti befolyásából. Most pedig a Volánbusz igazgatósági elnökévé tette őt a politika, de biztos nem a kenyérre valót fogja itt megkeresni: Vidának stabil helye van a legvagyonosabbakat listázó top 100-as kiadványokban. A Volánbusznál a korábbi igazgatósági elnök, Kruchina Vince (aki a vezérigazgatói posztját megtarthatta) tiszteletdíja 700 ezer forint volt egy tavaly októberi kimutatás szerint, ez a pénz Vida szintjén valószínűleg kiegészítő jövedelemnek számít.
Bár ezen a szinten már mindenhez is szokás érteni, Vida track recordjában nem találtuk nyomát nagyszabású közlekedési feladatok ellátásának, a hobbijának számító fogathajtás még peremvidéknek sem számít. Nem úgy Németh Lászlóné esetében, aki a második Orbán-kormány fejlesztési minisztereként szoros kapcsolatban állt a közlekedési ágazattal, a múlt évtized közepén nemzeti közlekedésfejlesztési stratégia megalkotásával bízták meg. Ennek egyik hangsúlyos eleme volt a különböző közösségi közlekedési formák működtetésének összehangolása. Ez ma is érvényes és megoldandó feladat, aminek az állami céghálózat szintjén már van eredménye: a Volánbusz tulajdonosa 2021 óta a MÁV Zrt.
Szintén új it-tag a cégnél Eppel János, a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. korábbi ügyvezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. Aki egyben az Eximbanknál felügyelőbizottsági tag. Ha máshonnan nem, innen biztos ismerheti a Volánbusz egy másik, szintén friss it-tagját, Dancsó Józsefet, aki tavaly nyárig dolgozott az Eximbanknál, korábban pedig egyebek mellett a Magyar Államkincstárat igazgatta.
Az igazgatóság tagja lett továbbá dr. Magyar Péter, Varga Judit igazságügyi miniszter válófélben lévő férje. Magyar korábban a Diákhitel Központot vezette. Megerősítette kinevezését, és érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy mi teszi alkalmassá a feladatra: „mintegy nyolc évig foglalkoztam közlekedési szakpolitikával a magyar kormány uniós nagykövetségén (Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete). Először 2011-től a magyar uniós elnökség alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési szakdiplomatájaként, majd a Külügyminisztérium és végül a Miniszterelnökség diplomatájaként tartozott hozzám többek között az uniós és ezáltal a hazai közlekedési szakpolitikai jogalkotás követése, illetve a kapcsolódó magyar kormányzati álláspont képviselete. Ezenkívül, mintegy nyolc hónapja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságának a tagja vagyok”.
A politika régi motorosokat is reaktivált a szakmából. A Volánbusz megújult felügyelőbizottságában kapott helyet Vereczkey Zoltán, aki bő 12 évvel ezelőtt már részt vett a cég igazgatótanácsának munkájában, sőt, a korabeli sajtóhírek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megbízásából az ő irányításával állították össze a Volánbusz 2002 és 2010 közötti működéséről és gazdálkodásáról szóló jelentést, amely alapján a vagyonkezelő igazgatósága „egyetértett azzal, hogy a vizsgálat vezetésével megbízott Vereczkey Zoltán megtegye a szükséges hatósági bejelentéseket és feljelentéseket”. Vereczkey jelenleg a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A másik új tag, Szarvas Ferenc pedig a MÁV-ot vezette 2010 és 2012 között; akkori menesztése meglepte a szakmát. Ő jelenleg egyebek mellett az MVM Zrt. igazgatóságában dolgozik, míg MÁV-os korszaka előtt az Államadósság Kezelő Központot vezette. Az fb-ben két korábbi tag tudta megőrizni pozícióját: Brauner Béla és Fazekas Kovács János.
A távozók között is találunk érdekes – bár kevésbé közismert – neveket. Az igazgatóságból kikerülők közé tartozik Kretter Diána, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára, a felügyelőbizottságnak pedig a Technológiai és Innovációs Minisztérium tavaly decemberben felmentett közigazgatási államtitkárának, Gazsó László Balázsnak kellett búcsút intenie. Tehát két, a kormányzati munkában közvetlenül részt vevő, illetve részt vett tisztségviselő nélkül folytatódik a Volánbusz tevékenysége.
Lázár János korábban egy Facebook-posztjában akként foglalt állást, hogy sok sebből vérzik a közösségi közlekedés. A cikk elején említett múlt év végi találkozón még úgy fogalmazott a miniszter, hogy „a MÁV és a Volánbusz jelenlegi vezetőinek megbízatását – a társaságok biztonságos és folyamatos működésének érdekében – továbbra is fenntartja”, mert állandóságot és nyugalmat szeretne a cégcsoportnál. A tárcavezető szakmai álláspontja az volt, hogy a közösségi közlekedést a kötött pályára kell alapozni, a vasút azonban „borzalmas állapotban van”, elengedhetetlen a vasúti pályák korszerűsítése. Arról is beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt tavaly, hogy a MÁV-nak és a Volánnak 2023 végére közös tarifarendszere és menetrendje lesz. A bizottság előtti beszédében ugyanakkor éreztette, hogy nem elégedett ezzel az ütemtervvel, már januártól el szerette volna indítani az új rendszert.
Az egyelőre nem világos, hogy a Volánbuszhoz érkezők mekkora lendületet tudnak adni a közösségi közlekedés fejlesztésének. Feltűnő, hogy többen is – Vida, Eppel, Dancsó – rendelkeznek a NER-ben gyarapított vezetői menedzsment tapasztalatokkal, a banki forrásokhoz való hozzáférés vélhetően nem lesz akadály. Információink szerint a Volánbusznál történtekkel nem értek véget az átalakítások, a MÁV-nál is változások várhatók a vezetésben. | Vida, Némethné, Magyar – nagytakarítás után új vezetők érkeztek a Volánbuszhoz | A NER harcostársait, valamint a szakma régi motorosait reaktiválta a Volánbusz újjászervezéséhez Lázár János miniszter. Az állami közlekedési cégnél szinte teljesen megújult az igazgatóság és a felügyelőbizottság. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/04/volanbusz-lazar-janos-vida-nemethne-magyar-nagytakaritas-uj-vezetok/ | 2023-04-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Alstom;Alstrom-ügy;
2016-09-14 17:40:00
Alstom-botrány - Elindult a vizsgálat
Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón.
Borbély Lénárd elmondta: úgy döntöttek, megkérdezik a magyar ügyészséget arról, hogyan áll az a nyomozás, amely Tarlós István főpolgármester 2010-ben, a közbeszerzés ügyében tett feljelentése alapján indult. Arról is határoztak, hogy meghallgatják mindazon szakembereket és döntéshozókat, akik a metrókocsik közbeszerzésében részt vettek - tette hozzá a politikus, aki Csepel Fidesz-KDNP-s polgármestere is.
Emlékeztetett arra: az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot az Alstom megvesztegetési botránya ügyében, mivel a korrupciós szálak ide is elvezettek. A Fővárosi Közgyűlés pedig májusban döntött az ideiglenes vizsgálóbizottság létrehozásáról. A testület egy több ezer oldalra rúgó, a fővárosnál, illetve a BKV-nál keletkezett iratanyag alapján kezdte meg most munkáját.
A közbeszerzés több kérdést vet fel, mert végül a legdrágább, 65 milliárd forintos ajánlatot fogadták el a döntéshozók - tette hozzá. Kérdésre válaszolva Borbély Lénárd elmondta: indítványozni fogja Demszky Gábor korábbi főpolgármester meghallgatását is, és nem tartja kizártnak Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök meghallgatását sem. | Alstom-botrány - Elindult a vizsgálat | Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105862_alstom-botrany-elindult-a-vizsgalat | 2016-09-14 15:29:00 | true | null | null | Népszava |
Hadházy Ákos;Mengyi Roland;
2016-08-05 15:26:00
Mengyi-botrány - "Voldemort-gate-ről" beszél Hadházy
Szél Bernadett, az LMP társelnöke kezdeményezni fogja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hallgassa meg azokat a hanganyagokat, amelyek alapján felmerült, hogy a fideszes Mengyi Roland kenőpénzért cserében biztosított volna előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál.
Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke ezt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be, hozzátéve: politikustársa azt is megkérdezi, hogy lehallgatták-e a kormánypárti képviselő telefonbeszélgetéseit. A "Voldemort-gate-ről" beszélő politikus azt mondta, csütörtökön a Miniszterelnökség is elfogadhatatlannak nevezte, hogy külön erre a célra létrejött céghálózatok lopják el az uniós pénzeket. Az LMP szerint ez nem történhet másként, csak úgy, hogy ehhez a legmagasabb szinten lévő politikusok is asszisztálnak.
Hadházy Ákos szerint Magyarországon egy "polip" lopja el az uniós pénzeket, amelynek három karja van. Az egyik karnak azokat az EU-s forrásokat elosztó politikusokat nevezte, akik a visszaéléseket lehetővé teszik. A másik kar azokból az önkormányzatokból, szervezetekből, létező, illetve "kamu" cégekből áll, amelyek ezt igénybe veszik és "hajlandóak belemenni ezekbe a huncutságokba". A harmadik karnak egy olyan céghálózatot nevezett, amelynek tagjai papíron üzleti tanácsadással foglalkoznak, de valójában "kiközvetítik" az uniós pénzeket, elintézik a pályázatok megnyerését, cserébe viszont azt kérik, hogy ők legyenek a kivitelezők.
A társelnök az átnézett közbeszerzések alapján azt mondta, sokszor előfordult, hogy egymástól több száz kilométerre lévő települések is ugyanazokat az ajánlattevőket, köztük az érintett céget hívják meg közbeszerzésekre, majd ugyanazt a tevékenységet fillére ugyanannyiért csináltatják meg. Ez csak úgy fordulhat elő, ha előre megbeszélték a közbeszerzés részleteit - jelentette ki.
Az ügy háttere, hogy a 168 óra című hetilap legfrissebb számában azt írta, Mengyi Roland 2015-ben kenőpénzért cserében biztosított volna előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál. A fideszes képviselő közleményében úgy reagált, az ügyben semmilyen módon nem vett részt, a gyanúsítottként vallomást tevők visszaéltek a nevével és a pozíciójával. Hozzátette, amennyiben "a nyomozás érdeke úgy kívánja, és az ügyészség ezt kezdeményezi", kéri mentelmi joga felfüggesztését. Jelezte, mivel "folyamatban lévő ügyről van szó", többet nem kíván mondani. | Mengyi-botrány - "Voldemort-gate-ről" beszél Hadházy | Szél Bernadett, az LMP társelnöke kezdeményezni fogja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hallgassa meg azokat a hanganyagokat, amelyek alapján felmerült, hogy a fideszes Mengyi Roland kenőpénzért cserében biztosított volna előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál. | null | 1 | https://nepszava.hu/1102068_mengyi-botrany-voldemort-gate-rol-beszel-hadhazy | 2016-08-05 15:38:00 | true | null | null | Népszava |
GVH;kartellezés;kórházi közbeszerzések;
2016-08-05 15:16:00
Kórházi kartellezés - Százmilliókkal büntetett a GVH
Öt gyógyszerkereskedőt bírságolt meg négy kórházi közbeszezésben feltárt árkartell miatt összesen 270 millió forintra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A GVH pénteki közleménye szerint az érintett cégek négy kórházi közbeszerzési eljárásban a kiírás befolyásolása érdekében, valamint a piac felosztása és az árak rögzítése céljából is egyeztettek egymással. A jogsértések miatt a GVH a B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Kft.-re 100 973 619 forint, a CHIRMAX HUNGARY Kereskedelmi Kft.-re 14 303 520 forint, a SurgiCare Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re 46 570 100 forint, a VARIOMEDIC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re 106 481 060 forint bírságot szabott ki. A Johnson & Johnson Kft.-nek nem kell fizetnie, több mint 115 millió forintos bírság megfizetését kerülte el, mert a cég engedékenységi kérelme alapján szerzett tudomást a GVH a jogsértésekről.
A GVH a "sebvarró-kartell" esetekben a hatóság olyan közbeszerzéseket vizsgált meg, amelyekben kórházak 2011-2014 között sebészeti varróanyagokat és varrógépekeket szereztek be. Az eljárás alá vont fogyasztói egészségügyi termékek és eszközök forgalmazásával foglalkozó vállalatok, a hazai sebészeti varróanyag- és varrógéppiac döntő hányadát fedik le.
Az eljárás a Johnson & Johnson Kft. engedékenységi kérelme alapján indult 2013-ban. Ezt követően a GVH több alkalommal is kiterjesztette a versenyfelügyeleti eljárást, és összességében több mint 30 közbeszerzést vizsgált meg abból a szempontból, hogy az ajánlattevő vállalkozások kartelleztek-e.
A négy ügy, amelyben megállapították a jogsértést: a Zala Megyei Kórház tervezett 2011. évi, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2012. évi, a Pécsi Tudományegyetem 2012. évi és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 2012-es varróanyag-beszerzési tendere.
A Johnson & Johnson Kft.-n kívül az eljárás során a CHIRMAX HUNGARY Kereskedelmi Kft. és a B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Kft. nyújtott be engedékenységi kérelmet, és a jogsértés feltárásához nyújtott tevékeny hozzájárulásukra tekintettel 30, illetve 20 százalékos bírságcsökkentésben részesültek.
A GVH közleménye szerint az engedékenységi kérelem benyújtásának különös jelentősége lehet a közbeszerzési kartellek esetében, mert a GVH-val történő együttműködés jelentős hatással van a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabandó bírságra, sőt, a kartellezés miatt esetlegesen megindított büntetőeljárásban is lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnek az engedékenységi kérelmet benyújtó cégekhez kapcsolható személyek.
A bírság kiszabásakor a GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a közbeszerzési kartellezés az egyik legsúlyosabb versenyjogsértés, és azt is, hogy jelentős piaci súlyú szereplőkről van szó, akik tisztában lehettek magatartásuk jogellenességével. A Surgicare Kft.-vel szemben kiszabandó bírság nagyságát növelte, hogy kartellszervező szerepe több jogsértés esetében is megállapítható volt. | Kórházi kartellezés - Százmilliókkal büntetett a GVH | Öt gyógyszerkereskedőt bírságolt meg négy kórházi közbeszezésben feltárt árkartell miatt összesen 270 millió forintra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). | null | 1 | https://nepszava.hu/1102067_korhazi-kartellezes-szazmilliokkal-buntetett-a-gvh | 2016-08-05 15:44:00 | true | null | null | Népszava |
Rogán Antal;Csetényi Csaba;
2016-08-04 07:06:00
Tarol Rogán haverja - Naponta milliárdos megbízások
Csetényi Csaba minden nap milliárdos megbízásokkal gazdagodik: cége ezúttal a Rogán Antal által vezetett minisztérium tenderén futott be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából 1,4 milliárd forintért a Network 360 Kft. egy német társasággal közösen vállalta, hogy kulturális kiadványokat, programokat, pr-cikkeket szállít, dokumentumfilmet készít a német-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok megerősítése céljából.
A Rogán Antal szomszédjaként emlegetett üzletember a napokban már mintegy 6 milliárd forintot lapátolt össze a Miniszterelnökségtől nyert megbízásokkal is. A kancellária ugyanis bruttó 6,25 milliárd forintért a Network 360 Reklámügynökség Kft.-t és au Affiliate Network Kft.-t (mindkettő Csetényi-cég) bízta meg pr-feladatok, közvélemény- és piackutatás, s rendezvényszervezés feladatával. Néhány nappal korábban derült ki, hogy a Városliget Zrt. 40 millió forint értékben szintén a Network 360 Kft.-t találta a legalkalmasabbnak a Liget projektet népszerűsítő 16 oldalas kiadvány elkészítésére. Nem új az együttműködés, hiszen a Városliget Zrt., nettó 390 milliós és 155 milliós megbízásokat is adott a Network 360 és az Affiliate Network Kft.-knek, méghozzá a Liget projekt kommunikációs feladatainak ellátására. De Csetényi felfutása nem most kezdődött, hiszen 2014-től 2016 márciusáig az állami reklámtortából a Network 360 Kft. hasította ki a legnagyobb szeletet: 4,9 milliárd forintot.
Eközben az MSZP azt követeli: "ne az adófizetők fizessék ki a büntetést Rogán haverja után". Bárány Balázs elnökségi tag szerint ugyanis 334 millió forintra fogja büntetni az Európai Bizottság a kormányt egy szabálytalan közbeszerzés miatt. A közbeszerzés nyertese Rogán Antal szomszédja, azaz Csetényi volt. A büntetés okai: irreálisan magas beszerzési ár a kormányablakok népszerűsítésére, indokolatlanul felgyorsított közbeszerzési eljárás, "és persze a fideszes közbeszerzések állandó eleme: egy győztes haver. Csak ennek most nem ibizai parti lesz a vége, hanem 334 millió forintos büntetés" - fogalmazott Bárány. Egyúttal felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert: Rogán tisztázza, milyen módon és miért járt közben azért, hogy a haverját közpénzmilliárdokkal tömjék ki az elmúlt években. Azt is követelte: a büntetést ne a magyar adófizetők zsebéből vegye ki a kormány, hanem adja ki azt is Csetényi Csabának. | Tarol Rogán haverja - Naponta milliárdos megbízások | Csetényi Csaba minden nap milliárdos megbízásokkal gazdagodik: cége ezúttal a Rogán Antal által vezetett minisztérium tenderén futott be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából 1,4 milliárd forintért a Network 360 Kft. egy német társasággal közösen vállalta, hogy kulturális kiadványokat, programokat, pr-cikkeket szállít, dokumentumfilmet készít a német-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok megerősítése céljából. | null | 1 | https://nepszava.hu/1101884_tarol-rogan-haverja-naponta-milliardos-megbizasok | 2016-08-04 15:51:00 | true | null | null | Népszava |
EU;Mészáros Lőrinc;pénzforrás;
2016-09-10 14:04:00
Elapadhatnak Mészáros Lőrinc pénzforrásai?
Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban, amely szerint az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket – mint a mélyépítésben nehézsúlyúnak számító Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Békés Drén Kft. – stafíroznák ki a következő négy évre- írja az MTI. Jaj. mit nem írok már, az MTI nem ad ki ilyeneket, ott azt írják, hogy Lázár szerint Magyarország jövője a tét a kvótareferendumon, a fentieket a Világgazdaság tette közkinccsé.
Nos, Brüsszel nem az esetleges korrupciógyanú miatt akasztaná meg a tendert, hanem mert a lebonyolításhoz választott központosított keretmegállapodásos módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. A kiíró ugyanis a 70 milliárdos tömbökhöz illő, méretes referenciákat kér – például az utóbbi három évben 15 milliárd forint árbevételt a közbeszerzés tárgyából –, ezzel pedig a bizottság szerint kizár egy sor vállalkozást a versenyből.
A lap ezzel összefüggésben arról is ír, hogy elbukni látszik a brüsszeli pénzek gyors lehívásának terve, legalábbis a két fő pillér megremegett. A bizottság ugyanis nem támogatja a pályázatok gyors lezavarását a keretmegállapodásos módszerrel, pedig a magyar kormány a 2020-ig szóló támogatási keret infrastruktúrafejlesztésre szóló pénzeinek elköltését így tervezi. | Elapadhatnak Mészáros Lőrinc pénzforrásai? | Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban, amely szerint az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket – mint a mélyépítésben nehézsúlyúnak számító Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Békés Drén Kft. – stafíroznák ki a következő négy évre- írja az MTI. Jaj. mit nem írok már, az MTI nem ad ki ilyeneket, ott azt írják, hogy Lázár szerint Magyarország jövője a tét a kvótareferendumon, a fentieket a Világgazdaság tette közkinccsé. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105526_elapadhatnak-meszaros-lorinc-penzforrasai | 2016-09-10 16:06:00 | true | null | null | Népszava |
Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak a jelek szerint nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint.
Hiába került 72 milliárd forintba a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train, és hiába számolt be maga Homolya Róbert, a MÁV (igaz, azóta már leváltott) vezérigazgatója 2021. november 29-én látványos imázsvideóban arról, hogy elindult az első szerelvény, ami „vasúttörténeti pillanatot” jelent, a beruházás máig nem valósult meg teljesen.
A villamos-vasút építése során ugyanis a tervek szerint a vágányok mentén korszerű száloptikás kommunikációs rendszert is telepítettek volna, csakhogy a Szabad Európa információi szerint ezt a munkát nem végezték el teljes mértékben. Pontosabban a földbe bekerültek ugyan a vezetékekhez szükséges csövek, de mivel időközben kiderült, hogy ezek minősége nem megfelelő, a száloptikát végül csak részlegesen húzták be.
Hatból egy
A földben háromszor két pár cső fekszik, de ezekből csak egyben fut jelenleg kábel. Ezzel ugyan még lehetne távközlési tevékenységet folytatni (valószínűleg ez volt a cél a beruházás e részével), de ahhoz, hogy a MÁV megbizonyosodjon róla: a többi is alkalmas a kábelek elhelyezésére, egyszerűen bele kellene fújni ezeket a csövekbe, ez azonban máig nem történt meg. Erről a Szabad Európa által megismert, 2021. március 31-én kelt, 2. számú műszaki átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyv is tanúskodik, ebben ez áll:
„Az utastájékoztató rendszer KÖFI-információk által vezérelt üzemmódja teljes körű szolgáltatása nem készült el, a Hódmezővásárhely városi vasút utastájékoztató rendszer a TT-jármű és a TT-menetrend hiányában nem került a rendszerbe integrálásra.
A szerződéses műszaki tartalomban szereplő vonal optikai kábelhálózattal együtt épült EMTELLE gyártmányú fényvezető szálas minicsöves kábelalépítmény üres védőcsövei a vállalkozó nyilatkozata alapján rejtett műszaki hibát tartalmaznak. A javítás a vállalkozó szerint a továbbiakban történik.”
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc cégei több vasúti nagyberuházáson is tartoznak alvállalkozóknak.
Információink szerint a „rejtett műszaki hiba” valójában azt jelenti, hogy a még a dobra feltekert csövek anyaga a napfény hatására romlani kezdett. Ennek ellenére mégis ez került a földbe, ezek után pedig a MÁV csak úgy vette át a tram-traint, hogy a kivitelező fővállalkozó Swietelsky Vasúttechnika Kft. vállalta azok cseréjét 2021. október 31-ig a tram-train teljes szakaszán.
Csakhogy ez nem történt meg azóta sem. Pedig a beruházás e részéért felelős R-Kord Kft. 2021. szeptember 14-én levélben kereste meg a MÁV-ot, és egy alternatív megoldást javasolt.
A MÁV–R-Kord-levelezés
A vasúttársaság részéről október 19-én született meg a válasz a beruházásért felelős (azóta megszüntetett) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felé. A Kikina Artúr igazgatónak (jelenleg már az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára) küldött levelükben Pongor Árpád, a MÁV technológiairendszer-fejlesztési osztály vezetője és Tulik Károly, a MÁV infrastruktúra-fejlesztési igazgatója részletesen leírta, hogy milyen műszaki megoldást vár el a vasúttársaság.
Ehhez kapcsolódóan: mit eredményezhet a magyar vasútiparban egy családi viszály a NER nagyvállalkozói között?
Ennek részeként többek között GSM-R kábelek fektetését kérték az R-Kordtól. A GSM-R egy olyan fejlett vasúti kommunikációs rendszer, amelynek telepítését 58,8 milliárd forintos uniós program keretében végzi az ország számos vasútvonalán fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. Mint korábban több cikkünkben is bemutattuk, a cég számos kivitelezőjét nem fizette ki időben (legtöbbször a teljesítési igazolásokat nem állítják ki a kivitelező kisvállalkozásoknak, amelyek így nem tudnak számlát benyújtani az R-Kord felé az elvégzett munkákról), van, aki már tavaly ősz óta vár a pénzére.
Hogy az említett kábelek azóta sem kerültek a földbe, annak információink szerint többek között az is oka, hogy a tram-train egyes kivitelezőinek is pénzügyi vitája van még a kivitelezési láncban fölöttük álló vállalkozókkal. Az ügyben kerestük a MÁV sajtóosztályát, válaszaikat közölni fogjuk.
Félsiker
A tram-train a jelenleg aktuális menetrend szerint a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban húszpercenként, ezen kívül félóránként közlekedik, bár voltak tervek tízperces követési távolságról is, de ez nem valósult meg. A két végállomás közötti utat 52 perc alatt teszik meg a járművek, ez is mintegy tíz perccel hosszabb az eredetileg tervezettnél. | Mészáros Lőrinc cége által azóta sem kijavított „rejtett műszaki hibával” működik átadása óta a tram-train | Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak a jelek szerint nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jegyzokonyv-meszaros-lorinc-cege-altal-azota-sem-kijavitott-rejtett-muszaki-hibaval-mukodik-atadasa-ota-a-tram-train/32342159.html | 2023-04-03 16:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
stadion;Komárom;Mészáros Lőrinc;állami források;Fejér-B.Á.L. Zrt.;
2023-03-29 03:25:00
Most Komáromban építhet stadiont Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cége
A város szlovákiai részén magyar forrásokból több mint négymilliárd forintos beruházásban újul meg a régi sportlétesítmény.
Csaknem hatévnyi huzavona után idén májusban megkezdődhet a komáromi stadion felújítása és átépítése; a komáromi labdarúgóklub ugyanis bejelentette, lezárták a beruházás közbeszerzési pályázatát; a győztese egy konzorcium lett, amelynek egyik tagja egy Mészáros Lőrinchez közel álló cég – írja a Napunk pozsonyi székhelyű független magyar hírportál, a Denník N testvérlapja.
A KFC Komárno honlapján olvasható közlemény szerint már meg is kötötték a szerződést a nyertes pályázóval, amely SKUPINA SK2 - konzorcium néven beszállítói csoporttá alakult. A csoportot a Delaty 9 Project cégei – sro, Szlovák Köztársaság és a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., Magyar Köztársaság – képviselik. A munkálatok már idén májusban elkezdődnek, és a kivitelezőnek ezután 15 hónap alatt végeznie kell. Az elmúlt években hazai szinten sok milliárdos, sőt sok tízmilliárdos megbízásokat kapó FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-ben a tavalyi adatok szerint egyaránt 32,69-32,69 százalékos tulajdonrésze van Mészáros Beatrixnak, Homlok-Mészáros Ágnesnek és ifj. Mészáros Lőrincnek. A maradék 1,92 százalék magáé Mészáros Lőrinc kormányközeli oligarcháé.
A Napunk emlékeztetett, hogy még 2017-ben „röppent fel a hír, hogy a magyar kormány határon túli futballberuházásaiból a komáromi KFC is részesülhet”. Az új stadion felépítésére összesen – akkori árfolyamon – több mint hatmillió eurónyi forráshoz jutottak, ebből 4,9 milliót az építési és felújítási munkálatokra szántak, több mint egymilliót pedig a felszerelésre és előépítési költségekre. A felújítás azonban évekig meg sem kezdődhetett, mert az ingatlan a szlovákiai város önkormányzatának tulajdonában állt, s hosszú vita után megállapodás született: a város 20 évre bérbe adja a stadiont és a melléképületeket a klubnak, jelképes egy euróért.
Mint írják, Magyarország bőkezűen támogatta eddig is a terveket: A KFC 2020-ban 550 millió forintot, 2022-ben pedig 662 millió forintot kapott a Bethlen Gábor Alapon keresztül, és a Delta tavaly októberi cikke szerint a klubnak közel 11 millió eurónak megfelelő magyarországi pénzforrás áll a rendelkezésére, amelyet a stadion felújítására fordíthat. | Most Komáromban építhet stadiont Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cége | Csaknem hatévnyi huzavona után idén májusban megkezdődhet a komáromi stadion felújítása és átépítése; a komáromi labdarúgóklub ugyanis bejelentette, lezárták a beruházás közbeszerzési pályázatát; a győztese egy konzorcium lett, amelynek egyik tagja egy Mészáros Lőrinchez közel álló cég – írja a Napunk pozsonyi székhelyű független magyar hírportál, a Denník N testvérlapja. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189429_komarom-kfc-komarno-stadionepites-meszaros-lorinc-magyar-forrasok | 2023-03-29 16:38:00 | true | null | null | Népszava |
A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság. A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület januárban indított pert, mert a kormányhivatal tavaly év végén meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét.
A bíróság döntése nagyon fontos közös sikere a Fertőt védő civileknek, de a végső cél továbbra is az, hogy a kormány alapjaiban gondolja újra a terveket, és csak egy sokkal szerényebb, kisebb léptékű turisztikai fejlesztést végezzen – közölte a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület a Győri Törvényszékhez fordult, amikor tudomásukra jutott, hogy az illetékes kormányhivatal december 21-én, még a téli szünet előtt váratlanul és a civil szervezetek által megfogalmazott kritikák ellenére kiadta a Fertő tavi turisztikai beruházás környezetvédelmi működési engedélyét, amellyel a civilek szerint hazai és nemzetközi jogszabályokat is megsértett.
Az engedély hosszabbításának több érdekessége is volt szerintük. A 2022 nyarán felfüggesztett beruházás gazdája tavaly év végéig az állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. volt, amely a megszűnése előtti utolsó pillanatban kezdeményezte a Fertő tavi projekt környezetvédelmi működési engedélyének kiadását, hogy ha úgy alakul, akkor folytatni lehessen az építkezést. Villámgyorsan meg is kapta, amely ráadásul csaknem ötven százalékkal nagyobb területre vonatkozott, mint a korábbiak.
Ehhez kapcsolódóan: Jóval nagyobb lehet a Fertő tavi beruházás, mint ahogy eddig gondoltuk
A megszűnő állami cég jogutódja a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium lett, így ez a tárca felelős a további lépésekért – emlékeztet a szervezet.
„Üdvözöljük a bíróság döntését, ami véleményünk szerint igazolja, hogy szabálytalanságok fordultak elő a beruházás engedélyezésében. Ez egy nagyon fontos siker számunkra, de munkánkat egészen addig folytatni fogjuk, amíg a kormány teljesen át nem gondolja a fejlesztést. Véleményünk szerint a tervezett EU-s természet-helyreállítási törvény szellemében csak a vízitelep korábbi területét és nem a tervezett 77 hektárt lehetne turisztikai céllal hasznosítani” – mondta Kun Zoltán, a Fertő tó Barátai Egyesület titkára.
„Nagyon örülünk a sikernek, ami visszaadta a hitünket abban, hogy működik a hazai igazságszolgáltatás. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Fertő partján csak egy helyi igényeket kielégítő, szelíd turizmust biztosító fejlesztést végezzenek úgy, hogy a terület európai szempontból is kiemelkedő élővilága ne sérüljön” – közölte Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse. | A Fertő tavat védő civilek javára döntött a bíróság | A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság. A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület januárban indított pert, mert a kormányhivatal tavaly év végén meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-ferto-tavat-vedo-civilek-javara-dontott-a-birosag/32347033.html | 2023-04-03 16:35:00 | true | null | null | Szabad Európa |
per;tiltakozás;fémhulladék;hulladékgazdálkodás;Mohu Mol;
2023-03-30 18:36:00
Államosítják a lakossági fémhulladékokat, perek sora jöhet a Mol kukás cége ellen
Tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatásról szóló aggályokat is megfogalmaznak a július 1-től a Mol kezébe adott kukakoncesszió miatt a kárvallott hulladékkereskedők. A tisztánlátás végett a Transparency International szintén jogi eljárásokat kezdeményez.
A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat.
A fémesek az új rendszerben már nem adhatják el lomjaikat - legyen az akár autóroncs vagy épp hűtő - piaci áron. Ezek ugyanis kidobás után már az államra szállnak, amely majd cserébe valamilyen ellentételezést fizet. A lépéssel az állam nemcsak a polgárokat fosztja meg tulajdonuktól és bevételeiktől, de az eddig szabad piaci körülmények között, jól működő, körülbelül 40 ezer munkavállalót foglalkoztató, mintegy 2 ezer céget is tönkreteszi – írják.
A jegyzet a világon is példa nélkülinek nevezi, hogy az állam a hulladékátvételi, -gyűjtési, -szállítási, -előkezelési, -kereskedelmi, -adásvételi, -közvetítési és kezelésre átadási piacot közszolgáltatási körbe vonja. Az értéket képviselő hulladékok - köztük a fémek - begyűjtése és hasznosítása sehol nem igényelt ilyen mérvű beavatkozást. Az iparág „felszámolását” indokló, valós közérdek most sem merült fel. Ehelyett a magyar állam egy „kérésre kiválasztott” piaci szereplőnek 35 évre átadott eddig általa sosem birtokolt javakat. A nyakatekert „közszolgáltatássá” minősítéssel szerintük egy kiválasztott szereplő, aprópénzért cserébe, mások felszereléseit használhatja.
Az anyag a koncessziós megoldás létjogosultságát az értéktelen hulladékok kapcsán nem vitatja. A szabad piacon viszont ezt már jogellenes „államosításnak” tekintik. Bár ez utóbbi termékek kapcsán a koncesszor – a Mol – állami támogatása tilos, az az anyag szerint különböző áttételes módokon mégis megvalósul. A Mol a július 1-től tervezett, 35 éves koncessziós rendszer előkészítése során visszaélt gazdasági erőfölényével – vélik. A kárvallottak azok a jelenleg hulladékgazdálkodók, amelyek a Mol alá rendelt piacon már csak alvállalkozó-szolgáltatóként működhetnek. Mivel ugyanakkor a Mol a megmaradó, szabad piacon is megjelenhet, a cég koncessziós monopolhelyzete szerintük hosszú távon ellehetetleníti az ottani szereplőket. Az állam által biztosított közszolgáltatási díjak és a kiterjesztett gyártófelelősségi bevételek révén ráadásul csak a Mol szerezheti be és működtetheti saját eszközeit érdemi beruházás nélkül - vélik. A Mol, saját eszközpark híján, feladatai ellátásához a szabadpiaci szereplők között válogathat. Ráadásul az olajcég az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán keresztül beleláthat majd versenytársai pénzügyeibe. Alvállalkozóit pedig zártkörű, meghívásos pályázatban választhatja ki. Ez önmagában sem biztosít a szereplőknek egyenlő esélyeket. A koncessziós rendszerben a Mol, egyelőre ismeretlen díj fejében, versenytársait kihasználatlannak ítélt eszközei és dolgozói átadására kötelezheti, aminek érdekében hatósági adatokat kaphat. Az állam és a Mol közötti koncessziós szerződés mellékletei – a többszöri adatigénylés ellenére – változatlanul titkosak. Miközben a koncesszió körülbelül 700 hulladékhasznosítási engedélyest érint, a Mol ajánlati felhívását csak az előre bejelentkezett szereplőknek küldte meg. A cég a felhívást tudomásuk szerint csak a mintegy 60 tagvállalatot számláló Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének juttatta el, illetve körülbelül 120 szereplőnek tájékoztatót tartott. Szerintük ezzel a Mol a piac háromnegyedét igyekezett kizárni a folyamatból.
A lakosság által leadott fémtartalmú, értéket képviselő hulladékok egyrészt a háztartások által a kukákba rakott tárgyak, másrészt a lomtalanításkor kirakott, fémtartalmú lomok, csomagolások, elemek, akkumulátorok, e-hulladék, roncsjármű, harmadrészt pedig a háztartásban, ottani eszközökből, vagy az ingatlanon végzett tevékenységéből keletkezett fémhulladékok. A lakosság évente körülbelül félmillió tonna fémhulladékot értékesít. A Mol a lakossági eladásokat annak ellenére vonta a koncesszió alá, hogy arra – szerintük – szerződésük nem terjed ki.
A magyar állam a lakosságnál keletkezett fémhulladékokat, jogszabályi úton, 35 évre „államosította”, monopolizálta. A hulladékot birtokló lakosság fémhulladékának tulajdonjoga ezentúl a „kidobással” az államra száll, amely viszont azt a koncesszió értelmében a Molnak adja át. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mondjuk a feleslegessé váló hűtő, vagy épp roncsautó, a koncessziós rendszerben már nem adható el piaci áron: azért már csak az államtól kaphatunk – a Molon, pontosabban annak alvállalkozóján keresztül – ellentételezést. A koncessziós rendszerben a települési fémhulladékok teljes láncát, az elszállítástól a kereskedésen át a hasznosításig, kizárólag a Mol veszi át. A fémhulladék esetleges továbbértékesítési árát és egyéb feltételeit viszont a cég már szabadon határozhatja meg – panaszolja az irat.
Erősödik Magyarország oligarchikus képe
A Transparency International (TI) az elmúlt évek során számos kifogásolható körülményt talált a Molnak juttatott hulladékkoncessziós rendszeren – tájékoztatta lapunkat Ligeti Miklós, a civil szervezet jogi igazgatója. Ezért eljárásokat is kezdeményeztek az érintettekkel szemben. Önmagában törvénysértőnek tartják például, hogy egy, lényegében üzleti kockázattól mentes tevékenységre nem közbeszerzést, hanem koncessziót írnak ki. A közbeszerzési törvény értelmében ugyanis az állam koncessziót csak olyan feladatra írhat ki, amelyben nem biztosított a nyereség. A hulladéktörvény koncesszióra vonatkozó passzusai között ugyanakkor megbúvik, hogy az állam a méltányolható többletköltségeket megtérítheti a cég számára. (Az esetlegesen túlzottnak minősített nyereséget viszont csak hat évente kérnék vissza tőlük.) Egy ilyen, lényegében kockázatmentes tevékenységre közbeszerzést kellett volna kiírni.
Szintén aggályos az 5 évnél jóval hosszabb, 35 éves időtartam. Ennek „szakmai” érveit másfél év alatt sikerrel perelték ki az államtól. Az anyagról, annak jelenleg is zajló elemzése miatt Ligeti Miklós egyelőre nem kívánt előzetes értékelést adni. Jogi szempontból szintén rendkívül aggályos a hulladéktörvény ama kitétele, hogy ha a koncesszor – jelen esetben a Mol, illetve a feladatra alapított, Mohu Mol nevű leányvállalata – tavaly december 31-ig nem rendelkezett az idén július 1-től tervezett koncessziós tevékenységhez – magyarán a Magyarországon keletkező települési szilárd hulladék hasznosításához – szükséges összes engedéllyel, illetve „kapacitást” biztosító szerződéssel, úgy a koncessziós szerződést fel kell mondani. Márpedig a Mol Csoport az iparági szereplők – gyakorlatilag a potenciális alvállalkozók – jelzései szerint tavaly év végén bizonyosan nem rendelkezhetett a tevékenység felelősségteljes végzéséhez szükséges összes engedéllyel és – számára felajánlott - eszközparkkal. (De a gyanúk szerint ez a helyzet most sem áll fenn.)
A gyanú miatt a TI jelen állás szerint a Moltól igyekszik kiperelni a tavaly év végén rendelkezésére álló szerződéseket annak megállapítása érdekében, hogy ezek kimerítik-e a törvényi feltételeket, avagy sem. A jogi igazgató szerint, ha bármely módon bebizonyosodik, hogy a Mol Csoport tavaly év végén nem rendelkezett a hulladékkoncessziós tevékenység elkezdéséhez szükséges összes papírral, úgy szerinte a törvénysértés megállapítása és a szerződés felbontása már jogi úton is kikényszeríthető. Kérdés ugyanakkor, mi történik, ha ilyen bizonyítékok soha nem állnak elő, az ennek megállapítására hivatott állami szervek – így legfőképp az energiaügyi tárca – pedig nem él ilyen bejelentéssel. Az, ha a kormány és a vele összefonódott Mol nem segíti a tisztánlátást, és július 1-től az olajcég irányítása alatt mégis elindul a kukakoncesszó, Ligeti Miklósban Magyarország oligarchikus berendezkedésének érzetét erősíti. | Államosítják a lakossági fémhulladékokat, perek sora jöhet a Mol kukás cége ellen | A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189549_hulladekgazdalkodas-mohu-mol-femhulladek-tiltakozas-per | 2023-03-30 16:42:00 | true | null | null | Népszava |
Az Orbán-kormány nem tett le végérvényesen a Fertő tavi beruházásról
Részsikert értek el környezetvédők a tóhoz tervezett óriásberuházás ügyében.
A Győri Törvényszék ugyanis új környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt a 45 milliárd forintosra tervezett, de pénzhiány miatt tavaly nyáron ideiglenesen leállított, sokak által bírált projektben.
A döntés annyiban meglepő, hogy eddig akadálytalanul kapott meg minden engedélyt, jóváhagyást az állami beruházás. Nemrégiben épp ugyanez a Győri Törvényszék adott zöld lámpát a mederkotráshoz nagy visszhangot és tiltakozást kiváltó indoklással. A bíróság akkor úgy érvelt: a mederkotrás elpusztíthat ugyan védett fajokat, ám azok a tó más részén túlélhetnek, így a munka nem jelent veszélyt a tó ökoszisztémájára. A mostani döntés azonban azt jelenti,
Mint arról többször írtunk, a kormányzat évekkel ezelőtt döntötte el, hogy a fertőrákosi öbölben létrehoznak egy turisztikai központot, amelyben négycsillagos szállodák, uszodák, bungalók, parkolók kapnak helyet a többszáz hajót befogadó kikötő mellett. A munkálatokat egy Mészáros Lőrinchez kötődő építőipari vállalkozás kezdte meg, letarolt természetvédelmi oltalom alá eső vízparti területet, de a projekt magasépítési szakasza már nem indult el. Ezzel együtt a kormányzat nem tett le végérvényesen a beruházásról.
Erre utal, hogy az illetékes kormányhivatal tavaly december 21-én meghosszabbította a projekt környezetvédelmi működési engedélyét, ami ráadásul az eredetileg tervezett 50 helyett már 77 hektárra érvényes. Ez az az engedély, amit most – a Greenpeace fellépése nyomán – elkaszált a Győri Törvényszék.
A Greenpeace közleményében reményét fejezte ki, hogy a kormányzat végül egy olyan, jóval kisebb turisztikai fejlesztés mellett dönt, ami nyomán nem sérülne a Fertő tó élővilága. | Az Orbán-kormány nem tett le végérvényesen a Fertő tavi beruházásról | A Győri Törvényszék ugyanis új környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt a 45 milliárd forintosra tervezett, de pénzhiány miatt tavaly nyáron ideiglenesen leállított, sokak által bírált projektben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190037_ferto-to-greenpeace-kornyezetvedelmi-engedely-orban-kormany-allami-beruhazas | 2023-04-03 16:46:00 | true | null | null | Népszava |
Szili Katalin;K-Monitor;miniszterelnöki főtanácsadó;
2023-04-03 20:33:00
Csaknem bruttó 14 millió forintot érnek Szili Katalin Orbán Viktornak adott tanácsai
Nagyon jó tanácsok lehetnek, ráadásul még a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában is sikerült megmaradnia az MSZMP-ből és az MSZP-ből a KDNP-be hazataláló politikusnak.
Tanácsadás a határon átnyúló autonómia ügyekben - ezen a címen kötött szerződést februárban a Miniszterelnökség a KDNP-be frissen belépő Szili Katalinnal, bruttó 13 775 186 forintos értékben. Az erről szóló lajstromot a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet vette észre elsőként.
Az egykori MSZMP-s, majd MSZP-s politikus persze nem most került Orbán Viktor szűk körébe, 2015 márciusa óta miniszterelnöki megbízottként dolgozott a kormánynak, mígnem lemondott erről a pozíciójáról, hogy megmaradhasson a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában, megőrizve szerény havi 1,4 millió forintos havi fizetését ezen a jogcímen. Az Erasmus-ügyben az Európai Unió által elvárt összeférhetetlenségi szabályok alig leplezett kijátszásával azonban megmaradt a miniszterelnök berkeiben is, és lényegében ugyanazt a munkát végzi, mint eddig, csak immár „miniszterelnöki főtanácsadó” megnevezés alatt. | Csaknem bruttó 14 millió forintot érnek Szili Katalin Orbánnak adott tanácsai | Tanácsadás a határon átnyúló autonómia ügyekben - ezen a címen kötött szerződést februárban a Miniszterelnökség a KDNP-be frissen belépő Szili Katalinnal, bruttó 13 775 186 forintos értékben. Az erről szóló lajstromot a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet vette észre elsőként. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190044_szili-katalin-kozel-brutto-14-millio-tanacs-orban-viktor | 2023-04-03 17:00:00 | true | null | null | Népszava |
A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek.
„A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) február 1-jén fordult egy, az anonimitását megőrizni kívánó érintett, aki szerint a Mol visszaélt a gazdasági erőfölényével a hulladékgazdálkodó cégekkel szemben” – mondta a Szabad Európának a bejelentőt képviselő ügyvéd.
Horváth Lóránt szerint a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) a törvény adta monopolhelyzetet kihasználva súlyos mértékben visszaélt erőfölényével.
35 éves szerződés
Mint ismert, egy koncessziós pályázatot követően a magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést a Mol Nyrt.-vel, amely szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék kezeléséről, hasznosításra átadásáról, illetve megsemmisítéséről.
Néhány kivételtől eltekintve lényegében a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja a következő 35 évben a Magyarországon keletkező hulladékot elszállítani, értékesíteni, vagyis kezelni. A lakossági kommunális hulladék szegmense viszonylag egyszerű ügy, miután 2013 óta rezsicsökkentett áron viszik el a hulladékot, itt profit nem keletkezik, az üzletág veszteséges.
A termelő cégek esetében, vagyis az ipari szektorban más a helyzet, egymással versengő cégek szállítják, kezelik és értékesítik az itt keletkező hulladékot a szabadpiac alapján.
A Mol megjelenése a legnagyobb változást az utóbbi szektorban eredményezi. A koncesszori szerződés értelmében a Mol/MOHU-nak kapacitást biztosító szerződést kell kötnie az ipari szegmensben tevékenykedő cégekkel.
Miután az állam odaadta a Molnak a magyarországi hulladékgazdálkodás jelentős részét, ezek az eddig önállóan működő és üzletelő cégek július 1-jétől lényegében a Mol bérmunkásai, alvállalkozói lesznek.
Eddig úgy nézett ki a piac, hogy egy termelő cég tendert írt ki a működéséből származó hulladékra, ezekre a pályázatokra bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, elnyerte a munkát.
A Mol színre lépésével ezek az ipari cégek a náluk keletkező hulladékok jelentős részének a kezelésre csak a MOHU-val szerződhetnek, akik eddig egymással versenyeztek, legjobb esetben is csak a MOHU alvállalkozói lehetnek, amennyiben a MOHU igényt tart a szolgáltatásaikra.
A MOHU határozza meg a a termelő cégeknek a hulladékért járó kompenzáció összegét és a hulladékkezelési feladatot ellátó cégeknek járó szolgáltatási díjat is a saját feltételei szerint.
Mit csinál a Mol?
Horváth Lóránt a Szabad Európának elmondta: miután a Mol megnyerte a koncessziót, tavaly versenyellenesen, zárt körben, meghívásos alapon szeptember 19-én küldte szét ajánlati felhívását az intézményihulladék-gyűjtési, -szállítási, -tárolási, -előkezelési szolgáltatási szerződés megkötésére.
Ezzel válogatott a piaci szereplők között, amivel feltehetőleg az volt a célja, hogy a piaci szereplők egy részét eleve kizárja a pályázati folyamatból. Az ajánlattételi időszak eredetileg 2022. október 14-ig tartott, majd a koncesszor ezt 2022. október 28-ig meghosszabbította.
A 2021-es adatok szerint mintegy 1290 gazdasági társaság rendelkezett országos hulladékgyűjtési engedéllyel, kétezer -szállítási engedéllyel, nyolcszáz hulladékkereskedelmi engedéllyel, és további 696 előkezelési engedély volt érvényben. A piaci szolgáltató cégek több különböző engedéllyel is rendelkezhettek.
Üzleti adatok
Emellett a GVH-nak benyújtott bejelentés szerint a Mol rengeteg érzékeny információt kért leendő alvállalkozóitól. A Mollal szerződni kívánó cégeknek nyilatkozniuk kell a pályázott tevékenység ellátásához szükséges telephelyeikről és eszközeikről, el kellett küldeniük, hogy milyen kapacitásokkal rendelkeznek a különböző hulladékok kezelésére, továbbá a lekötni kívánt saját kapacitásaiknak (eszközeiknek) listáját és az intézményi ingatlanhasználók adatait.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
A szállítási árakat két évre előre meg kell adni Ft/kg áron, anélkül hogy az ajánlati ár szállított mennyiséghez köthető lenne, a válogatási árakat is két évre előre meg kell adni Ft/kg áron válogatási minőségtől függetlenül. A cégek részéről a szerződés nem tárgyalható, kötelezően el kell fogadniuk az érvényes ajánlathoz a Mol diktálta feltételeket.
A Molnak vagy a MOHU-nak emellett egyoldalú díjmódosítási lehetősége van jogszabályváltozás alapján, amit a leendő alvállalkozó köteles elfogadni, így például díjcsökkentés esetén sem szabadulhat a szerződésből.
Az ügyvéd szerint a vállalkozók által megadott információk azért érzékenyek, mert a Mol nem minden hulladék kezelésére lett jogosult a koncesszió által.
Az építési és bontási tevékenységből származó lakossági fémhulladék gyűjtése például szabadpiaci maradt.
„Így fennáll annak a kockázata, hogy a koncesszor birtokába került információtömeggel olyan értékes adatok jutnak a Mol tudomására, amellyel felvértezve könnyűszerrel fog tudni saját alvállalkozóinak a versenytársává válni, így akár már most, akár a későbbiekben maga elvégezni azt a tevékenységet, amelyet jelenleg az alvállalkozóktól kíván megrendelni” – tette hozzá Horváth Lóránt.
Máris visszaélt hatalmával a Mol?
A legnagyobb gond azonban, hogy a Mol az érzékeny információkon túl konkrétan olyan adatokat is kért leendő alvállalkozóitól, amelyekre nem terjed ki a koncessziós joga. „A Mol túlterjeszkedik a koncesszión azzal, hogy a teljes lakossági fémleadást is önkényesen az egységes hulladékgazdálkodási közszolgáltatások alatt értelmezte” – mondta az ügyvéd.
A Mol a szolgáltatási szerződés egyik mellékletében a 17 04 EWC kód (építési és bontási tevékenységből származó fémhulladék) alatt jelölt meg olyan hulladéktípust, amire nem terjed ki a koncessziós joga.
Az ügyvéd elmondása szerint az ezzel kapcsolatos problémát többen, egyebek mellett országos érdekképviseleti szervek már a pályázati kiírást megelőzően, majd a pályázat zárt körű meghirdetését követően, a pályázati eljárás során jelezték a koncesszornak.
Horváth Lóránt szerint a Mol csupán a pályázati határidő lejárta után, az illetékes minisztérium állásfoglalása és az országos érdekképviseleti szervezetek ismételt tiltakozását követően reagált érdemben a vonatkozó panaszokra. Azzal tartotta orvosolhatónak korábbi önkényes eljárását, hogy írásban jelezte: a pályázatok értékelésénél nem fogja figyelembe venni az érintett anyagáramot, és módot ad az ajánlatok módosítására is erre tekintettel.
A lakosság által értékesített fémhulladék mennyisége körülbelül ötszázezer tonna körül alakul minden évben.
„Ez azonban nem orvosolja azt a jogellenes eredményt, hogy a pályázók kénytelenek voltak a koncesszor előtt feltárni a kérdéses anyagáram tekintetében is releváns információkat, amelyeket így a Mol/MOHU a kérdéses tevékenység szabadpiaci ellátása során is tud hasznosítani” – mondta Horváth Lóránt.
Szakmai érdekképviseleti szervezetek tudomása szerint a 35 évre kiírt hulladékgazdálkodási koncesszióval kapcsolatban anonim panasz került benyújtásra az Európai Bizottsághoz.
Megkerestük a Molt is. A cég kommunikációs osztálya a Szabad Európának azt válaszolta, hogy mindenkinek volt lehetősége pályázni. „A cél egy versenyképes, fenntartható és transzparens hulladékgazdálkodási rendszer, amiben a Mol számít a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőinek szakértelmére, tapasztalatára” – tették hozzá.
A Mol a GVH-s beadvánnyal kapcsolatban megerősítette, hogy érkezett egy bejelentés, amely érinti a MOHU-t. „A MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek” – közölte a cég. | Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől | A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/gvh-bejelentes-a-mol-erzekeny-uzleti-adatokat-kert-be-a-hulladekos-cegektol/32343281.html | 2023-03-31 16:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
vágóhíd;uniós források;Hadházy Ákos;Nyírmártonfalva;
2023-04-02 10:27:00
Hadházy Ákos: Lehet még fokozni a lomb nélküli lomkoronasétányt, egy töküres vágóhídra is kapott uniós támogatást a polgármester
A fideszes településvezető szerint az országgyűlési képviselőnek „semmi köze hozzá”, hogy ennek címén pontosan mennyi forráshoz jutott.
Lehet ezt még fokozni! A tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres „vágóhíd” - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon, hozzátéve, erre szintén a település fideszes polgármestere, Filemon Mihály kapott uniós támogatást. „Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés” - írta az ellenzéki politikus.
Hadházy Ákos beszámolója szerint az égvilágon semmilyen tábla nem utal arra, hogy EU-s forrásból épült a létesítmény, és az internetről is megpróbálták minden nyomát eltüntetni, de a webes archívumban megtalálható annak az eseménynek a meghívója, ahol 2015-ben - akkor még csak képviselőként - Filemon Mihály „egyéni vállalkozóként” bemutatta a beruházást. A meghívón az azonban nem szerepelt, hogy pontosan mennyi pénzt kapott erre az uniós adófizetőktől, Hadházy ezért ezt szerette volna megtudni a polgármestertől, de azt felelte neki, hogy „semmi köze hozzá”.
Mindenesetre, akármennyit is kaszált, nyilván teljesen felesleges volt, hiszen a „vágópont” láthatóan egészen elhagyatott, a kutya sem őrzi - vélekedett az ellenzéki politikus, hozzátéve, a helyiek szerint az átadás után néhány hétig debreceni tanulók tanüzemeként működött, de ezen kívül más, valódi gazdasági tevékenység nyoma nemigen látszott. Az biztos, hogy most üres.
Mint összegzett, a lomb nélküli lombkoronasétány és a fizető vendéget még soha nem fogadó 50 milliós „vendégház” után ez már a harmadik olyan uniós beruházás Filemon Mihály kezei között (már amire fény derült - a szerk.), amelynek az égvilágon semmi közösségi haszna nem volt, ellenben a fideszes nyírmártonfalvai polgármester valószínűleg jól járt vele. | Hadházy Ákos: Lehet még fokozni a lomb nélküli lomkoronasétányt | Lehet ezt még fokozni! A tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres „vágóhíd” - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon, hozzátéve, erre szintén a település fideszes polgármestere, Filemon Mihály kapott uniós támogatást. „Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés” - írta az ellenzéki politikus. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189851_hadhazy-akos-nyirmartonfalva-fidesz-filemon-mihaly-ures-vagohid-lomb-nelkuli-lombkoronasetany | 2023-04-02 17:10:00 | true | null | null | Népszava |
Lázár János;lakás;hasznosítás;műemlék;örökségvédelem;Csepreghy Nándor;
2023-03-31 11:58:00
Jön a lopakodó privatizáció, lakássá alakítva is hasznosítana műemlékeket Lázár János minisztériuma
A funkcióváltást törvénnyel segítenék elő, és támogatást is adnának hozzá. Már nem csak a kastélyokkal kereskednének, minden műemlék hasznosítását célul tűzték ki.
„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Csepreghy Nándor apunk cikke nyomán feltett kérdésre adott válasza arra is utalhat: a kormány célkeresztjébe olyan műemlékek is bekerültek, amelyeket funkcióváltással hasznosítanának. Az is lehet, hogy a kevés látogatóval üzemeltethető műemlékeket szállodává vagy magánrezidenciákká alakítsák. Csepreghy Nándor hozzátette: „a készülő törvény célul tűzi ki nemzeti épített örökségünk – köztük műemlékeink – megőrzését és méltó hasznosítását, ennek érdekében új ösztönző és támogató rendszert vezetnek be az érintett jogszabályokban”.
A kastélyok ingyenes birtokba adásáról a „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címmel készült jogszabálytervezet. A Válasz Online által bemutatott elképzelés szerint nem csak a leromlott, hanem a már közpénzen felújított kastélyokat, várakat is ingyen adnák át a fenntartásra vállalkozó magánszemélynek vagy cégnek. Csepreghy most azzal érvel a Népszavához eljutott válaszában: „A műemlékek megóvása közérdek, ám fenntartásuk és megóvásuk többletköltséggel jár. A műemléki védelem alá helyezett ingatlanok tulajdonosainak így nem elég előírni az örökségvédelmi szabályok betartását, de jogosultságokat is biztosítani kell ehhez.” Ennek részleteit, ahogy a műemlékek lakássá alakításának módját nem közölte.
Némi támpontot adhat ehhez az új építészeti törvény társadalmi vitára bocsátott koncepciója, amely szerint bevezetnék az épületek „szervizkönyvét”, amelybe bejegyeznék a felújításokat és az örökségvédelmi célú beruházásokat. Ezekre adókedvezmény kapható, cserébe öt évig vállalni kell a karbantartást. Ezenfelül létrehoznának egy Nemzeti Műemléki Alapot is, amely „főként” pályázati rendszerben nyújtana támogatást, de nem kizárólagosan. Így könnyen válhat a NER újabb pénzcsapjává.
Mint arról már korábban írtunk, a Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata az új építészeti törvény tervezetéhez adott különvéleményében nehezményezte a kiemelten a kastélyokkal foglalkozó passzusokat, amelyeket mint látjuk, azóta külön jogszabálytervezetbe pakoltak át. A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy vannak hasonlóan közérdekű, látogathatóságot igénylő, más funkciójú műemléki értékek is, azokkal is foglalkozni kellene. Másrészt „a kastélyokkal való kereskedés gondolatát túlzottan vállalkozóbarátnak” tartották, mondván „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”. A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”. Kérésük részben meghallgattatott,
Mindez egybevág a hazai műemlékek őrzésével megbízott, március közepén csoportos létszámleépítést bejelentő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, Oláh Zsanettnek a víziójával. A cégvezető a Turizmus Online-nak tavaly decemberi kinevezésekor fő céljaként azt határozta meg, hogy „felsővezetői, projektmenedzseri tudását és a műemlékvédelem területén szerzett tapasztalatait ötvözve piaci szemlélettel újjászervezze az épített örökségek hasznosításának magyarországi modelljét”. Igaz, akkor még szakmai konszenzust is említett. Oláh szerint „az évszázados értékek kreatív hasznosítása olyan lehetőség, amely a vidék élet egyik legizgalmasabb társadalmi innovációjává is válhat."
A múlt nem túl biztató. Oláh Zsanett korábban a milliárdos veszteséget összehozó, több botrányban is érintett és 2018-ban felszámolt Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója volt, amelyet az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás gazdasági támogatására hoztak létre. A bukás nem törte meg Oláh karrierjét, hiszen előbb Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember közpénzekkel felturbózott izocukorgyárában lett ügyvezető. Egy évvel később Oláh egyetlen alkalmazott nélkül működő cége, a Földszint1 Kft. nettó hat millió forintos szakértői megbízást kapott az MNKH Zrt. jogutódjától. | Jön a lopakodó privatizáció, lakássá alakítva is hasznosítana műemlékeket Lázár János minisztériuma | „A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189685_muemlek-lakas-hasznositas-lazar-janos-csepreghy-nandor-oroksegvedelrm | 2023-03-31 17:16:00 | true | null | null | Népszava |
parkolás;Újbuda;Központi Nyomozó Főügyészség;
2023-03-30 20:26:00
Kiszállt az ügyészség az újbudai önkormányzathoz, nyomozói parkolási dokumentumokat vittek el
Már több mint egy éve vizsgálják a SIS Parking Kft. korábbi tevékenységeit.
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói ma dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan - közölte a kerületi önkormányzat.
Emlékeztetnek, a nyomozó hatóságok már több mint egy éve vizsgálják a cég korábbi tevékenységeit, melyek három budapesti kerületet is érintenek: Zuglót, Józsefvárost és Újbudát. Kerületünkben a SIS Parkinggal az előző városvezetés szerződött, parkolás üzemeltetésre.
Újbuda önkormányzatának 2019-ben megválasztott új vezetése 100 százalékos önkormányzati tulajdonú céget alapított a parkolás üzemeltetésére, ezért a korábban megkötött szerződések lejártát követően, 2020 óta Újbuda Önkormányzatának semmilyen kapcsolata nincs az említett üzemeltető céggel - zárul a tájékoztatása.
A SIS Parking Kft. választási kampányban előkerülő ügyében a cég egyik kulcsfigurája, Fuzik Zsolt, a a CBA és a BKV egykori informatikai igazgatója akkoriban részletesen kiteregette, ki és mennyi pénzt kapott a profitból. Vallomása alapján Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő és Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármester felelőssége is felmerült, a Központi Nyomozó Főügyészség meg is gyanúsította a két politikust. | Kiszállt az ügyészség az újbudai önkormányzathoz, nyomozói parkolási dokumentumokat vittek el | A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói ma dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan - közölte a kerületi önkormányzat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189674_ujbuda-sis-parking-kft-nyomozas | 2023-03-30 17:24:00 | true | null | null | Népszava |
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. (Az ítélet nem jogerős, a vesztes még fellebbezhet.)
A bíróság szerint nyilvános adatok az állam nevében eljáró NKOI és a Themis magántőkealap között létrejött koncessziós szerződés mellékletei is. A szerződés elérhető az interneten, viszont a megállapodás mellékletei nem. Közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKOI-hoz, amely januárban felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a kért dokumentumokba.
Ehhez kapcsolódóan: Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam
A portán le kellett adni a mobiltelefont és a laptopot, és csak ezt követően mutatták meg a dokumentumokat, pontosabban egy részüket. Az iratbetekintés során elzárták, vagyis nem mutatták meg azokat a mellékleteket, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.
Az elzárt dokumentumokról jegyzőkönyvet vetettünk fel, majd februárban bírósághoz fordultunk. A tárgyaláson derült ki, hogy üzleti titokra hivatkozva nem mutatták meg nekünk a kért dokumentumokat.
Ez volt az első perünk, ahol az NKOI élt azzal a januártól elérhető lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok „tulajdonosát” is a védelembe. A közbeszerzési eljárásban ugyanis a nyertes ajánlattevő, vagyis a Themis magántőkealap kérelme alapján kezelte az NKOI üzleti titokként a kért adatokat.
A magántőkealapok képviselője is nyilatkozott, emellett több szakértői véleményt is becsatoltak a perbe, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.
Ebből derül ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.
A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.
A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.
A Transparency International Magyarország (TI) szakértője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni. Emiatt kellett a kormánynak megindokolnia az öt év feletti időtartamra szóló projekteket, de még ezért is perre kellett menni, a TI végül tavaly decemberben kapta meg ezeket a háttérszámításokat. | A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei | Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-birosag-szerint-nem-titkosak-az-autopalya-koncesszios-szerzodes-mellekletei/32342253.html | 2023-03-31 17:11:00 | true | null | null | Szabad Európa |
lemondás;vádemelés;igazgató;csalás;Egri Járási Ügyészség;Fővárosi Növény- és Állatkert;
2023-03-28 20:19:00
Lemondott a budapesti állatkert igazgatója, mert vádat emeltek ellene csalás és egy hamis magánokirat miatt
Az intézmény operatív ügyeit intéző Szabó Roland visszahívását a városháza kezdeményezte a napokban nem cáfolt sajtóhírek alapján.
Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója – közölte kedden a Főpolgármesteri Hivatal. A városházának az előzményeket magyarázó közleménye szerint az önkormányzat „a sajtóból értesült arról, hogy állítólagosan vádat emeltek az igazgató ellen, aki többszöri felszólítás ellenére sem cáfolta ezt, illetve nem kért helyreigazítást”.
Mindezek után – hangsúlyozták – a főpolgármester megtette a szükséges lépéseket, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja. Erre azonban a lemondás miatt már nem kerül sor. – A főváros mindent megtesz intézményei jogszerű és átlátható működése érdekében, így a Fővárosi Állat- és Növénykert esetében is – tették hozzá.
A távozott igazgatóról a Magyar Nemzet írt a múlt héten, hogy információjuk szerint „az Egri Járási Ügyészség március 10-én csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt” ellene. Szabó Roland még 2019 novemberében lett az állatkert operatív igazgatója, majd Persányi Miklós főigazgató 2020. februári lemondása után megbízott főigazgató, és pályázott a főigazgatói posztra, ám 2020 végén pályázatát visszavonta és főigazgató-helyettesként dolgozott tovább.
A budapesti állatkert irányításának bizonytalan helyzetéről a Népszava januárban írta meg, hogy eredménytelenül zárult a főigazgatói posztra még tavaly kiírt pályázat. Az akkor ismertetett tervek szerint új főigazgatói pályázat helyett a városvezetés a jövőben inkább részvénytársasággá alakítaná az állatkertet. | Lemondott a budapesti állatkert igazgatója, mert vádat emeltek ellene csalás és egy hamis magánokirat miatt | Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója – közölte kedden a Főpolgármesteri Hivatal. A városházának az előzményeket magyarázó közleménye szerint az önkormányzat „a sajtóból értesült arról, hogy állítólagosan vádat emeltek az igazgató ellen, aki többszöri felszólítás ellenére sem cáfolta ezt, illetve nem kért helyreigazítást”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189418_fovarosi-allatkert-operativ-igazgato-vademeles-csalas-lemondas-fopolgarmester | 2023-03-28 17:33:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;értékesítés;reklám;JCDecaux;
2023-03-28 06:05:00
Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább Mészáros Lőrinc jár jól
Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt.
Alig néhány tízmillió forint reklámbevételre tesz szert évente az utcákon, tereken elhelyezett reklámok után a fővárosi önkormányzat, miközben a közterületi reklámköltés országosan 26,3 milliárd forintot ért el tavaly. A Magyar Reklámszövetség legfrissebb adatai szerint ez volt a legjelentősebb növekedést produkáló hirdetési szegmens 2022-ben, amely az előző évhez képest 7,3 százalékos, míg a 2019-es adathoz viszonyítva 15,8 százalékos növekedést produkált. A 316 milliárdos hazai reklámtorta 8,3 százalékát kitevő rész számít a legválságállóbbnak.
A közterületi reklám már 2021-ben ugyanabból a pozícióból versengett a fogyasztók figyelméért, mint a közösségi média vagy az internet. Sőt a városi, fiatal fogyasztók körében a közterületi reklám erősebb aktivizáló hatással bírt, mint a másik kettő - derült ki a közterületi reklámpiacon nagy szerepet játszó JCDecaux Hungary országos reprezentatív kutatásából. A nagy hatásért pedig komoly pénzeket fizetnek a hirdetők. Budapest azonban szinte semmit sem tud profitálni ebből, hiába lenne nagy szüksége extra bevételekre a kormányzati elvonások, a válság és az infláció miatt.
Egy 2017-es kormányrendelet értelmében közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor – hirdetőoszlop, felszíni megállóban lévő utasváró - használható. (Építési háló, kisebb hirdető táblák nem tartoznak ebbe bele.) A rendelet kissé meglepő módon azután látott napvilágot, hogy a bíróság másodfokon is az egykori Fidesz pénztárnok, Simicska Lajos cégének adott igazat oszlopügyben. (Bár nem sokáig örülhetett ennek.) A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint a fővárosi önkormányzat jogtalanul bontotta fel 2015-ben a hirdetőoszlopokról szóló szerződését a Mahirral. Mint emlékezhetünk: a Fidesz pártelnöke, Orbán Viktor és egykori gazdasági potentátja, Simicska Lajos között 2015 februárjában kitört háborúskodásba néhány hónap múlva a főváros is beszállt, amikor egy utcabútor-ellenőrzést követően szerződést bontott a Mahirral, mondván a céggel kötött szerződés „jó erkölcsbe ütközik”, a cég fele annyit se fizet, mint amennyit a főváros ezért beszedhetne.
Való igaz, a Fővárosi Közgyűlésben már az utcabútor-tender 2006-os vitájakor mutyit kiáltottak. De ez nem sokat változtatott a dolgon: még abban az évben két szerződést is kötött a főváros az utcabútorok reklámfelületeinek értékesítésére. Simicska Lajos cége, a Mahir Cityposter Kft. a hirdetőoszlopokat kapta meg 25 évre, a JCDecaux Zrt. jogelődje pedig az utasvárókat szerezte meg. A Mahir 2017-ben ugyan visszaszerezte az oszlopokat, de Simicska Lajos 2018-ban valamennyi cégét „átadta” Mészáros Lőrinc körének. A francia hátterű JCDecaux Zrt.-vel kötött utasváró szerződéssel szemben nem merült fel morális kifogás, sőt a főváros elengedhetetlenül fontos lakossági szolgáltatásnak minősítette. A szerződéseket azóta nem bolygatták, így 2031-ig a JCD és a Mahir értékesítheti a fővárosi közterek utcabútorainak reklámfelületeit.
A budapesti utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklám célú hasznosítására a fent említett reklámcégek kaptak jogot a 2006-os szerződések alapján. (A reklám nélküli utasvárók elhelyezésére 2017-ben szerződött a JCDecaux Hungary Zrt-vel a főváros.) Ezeken a felületeken a fővárosi önkormányzatnak lehetősége van közérdekű közlésre, az önkormányzati cégek pedig kedvezményesen hirdethetnek. Cserébe a JCD semmit sem fizet az általa telepített utasvárók és információs vitrinek által elfoglalt közterületek használatáért. Ugyanez igaz a VBM Városbútor és Média Kft-re, amely az illemhelyek telepítésére szerződött. A Mahir Cityposter Kft. a hirdetőoszlopok – közvetítői díjjal csökkentett – nettó árbevételének 15 százalékát, évi minimum 45 millió forintot fizet a fővárosnak. Az apanázs 2015-ig minden évben minimumösszeg körülire sikeredett. A főváros most azt közölte, hogy a 2021-es évre nettó 65,5 millió forintot utalt a fővárosnak a cég ezen a címen, a 2022-es év összegzése pedig még nem készült el. Arról pedig a fővárosnak nincs külön nyilvántartása, hogy cégeinél mennyi reklámbevétel keletkezett az elmúlt években.
Segítünk: a BKV reklámfelületeit – összességében több mint 12 ezer négyzetmétert – szintén egy lassan negyedszázadossá érő megállapodás alapján hasznosítják. A járművek külső és belső felületeit, óriásplakát helyeket, citylightokat (üveglap mögött megvilágított hirdetési felület), az állomások kisebb méretű plakáthelyeit és a telephelyek reklámfelületeinek értékesítését a Peron Reklám Kft. végzi. (A metrókocsik teljes belső felületét a Promix Zrt. hasznosítja.) A BKV ebből évi 580-614 millió bevételre tesz szert. A JCD legutóbb évi 1,7 milliárdot ajánlott, majd visszavonta. Inkább osztozik a Publimont, illetve a Hajdú Vagyonkezelő Kft-vel, lévén a Peron többségi tulajdonosaiként ezekkel a vállalkozásokkal közösen értékesítik a felületeket.
Az utasvárók reklámértékét tovább emelheti az új építészeti törvény, amely jelentősen szigorítaná a közterületi reklámok elhelyezését. Műemlékek 200 méteres környezetében például nem lehet majd reklámot elhelyezni, az építési hálón való hirdetést pedig időbeli korláthoz kötné, míg a city light méretnél kisebb reklámfelületeket egyszerűen megtiltaná. | Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább | Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189261_budapest-reklamfelulet-ertekesites-meszaros-lorinc-jcd-decaux | 2023-03-28 17:36:00 | true | null | null | Népszava |
ellenzék;vizsgálat;Állami Számvevőszék;jelentés;gyanú;határidő csúszások;tiltott kampányfinanszírozás;
2023-03-27 14:24:00
Az ÁSZ tovább viszi a szerepét az ellenzék nyakon csípésében, még a NAV-ot is bevonták
Az állam gazdálkodásán őrködő szervezet szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom révén az ország szuverenitását és demokráciáját érhette a legkomolyabb támadás.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.
Amint arról a Népszava is beszámolt, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke bejelentette, májusig – törvényi úton, a kampányfinanszírozási szabályok szigorításával – gyakorlatilag teljesen elzárják az ellenzéki pénzcsapokat, már 2024-re, amikor EP-választás, valamint azzal egy időben önkormányzati választást is tartanak. Úgy tűnik, hogy az ÁSZ, illetve most már a NAV sem marad ki a hadjáratból.
– Titkosszolgálati jelentésekből tudható, hogy az ellenzéki pártok kampányát a Mindenki Magyarországa Mozgalmon (MMM) keresztül külföldi forrásokból is finanszírozták, ami tiltott és egy ország szuverenitása és demokráciája ellen a legkomolyabb támadás – hangzott el, miközben Windisch László maga is csak „gyanúról és kételyről” beszélt. Mindezt alátámasztandó, felsorolta, hogy mi a törvényi kötelessége az ÁSZ-nak, hozzátéve, hogy „szükségessé vált a pártként nem működő, ám a választási kampányban aktívan részt vállaló MMM vizsgálata is”, amit egyébként nem dokumentumokra, hanem a volt közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter nyilatkozataira alapozta.
– Vagyis egyértelművé vált, hogy a közös kampányhoz kötődő események finanszírozása az MMM-en keresztül történt, az MMM pedig külföldi szervezetektől kapott pénzt. Az ÁSZ részéről a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzése éppen azért történik, hogy kiderüljön, sor került-e tiltott finanszírozásra. Úgy tűnik, történt ilyen – fogalmazott Windisch László, hangsúlyozottan a vizsgálat lezárulta előtt. Hozzátette, hogy a jelentést azt követően hozzák nyilvánosságra, hogy annak eredményét egyeztették valamennyi érintett párt vezetőjével. | Az ÁSZ tovább viszi a szerepét az ellenzék nyakon csípésében, még a NAV-ot is bevonták | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189229_allami-szamvevoszek-kampanyfinanszirozas-vizsgalat-nav-jelentes-gyanu | 2023-03-27 17:42:00 | true | null | null | Népszava |
Lehet még fokozni a lobkoronasétány-ügyet, írja Hadházy Ákos legújabb Facebook-bejegyzésében. Mint fogalmaz, „a tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres »vágóhíd«, amire szintén a fideszes polgármester kapott EU-s támogatást. Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés”.
Hadházy szerint arra, hogy az épület EU-s támogatásból épült, semmilyen tábla nem utal és már az interneten is eltüntették szinte minden nyomát. Azonban a webes archívumban megtalálható annak az eseménynek a meghívója, ahol az akkor még csak képviselő Filemon Mihály dicsekszik a beruházással. „Annyira nem dicsekszik azért, hogy az is rajta legyen a meghívón, hogy mennyi támogatást kapott erre. Ottjártamkor ezt is meg szerettem volna kérdezni, de azt mondta. hogy semmi közöm hozzá...”.
A bejegyzés szerint „vágópont” elhagyott, a kutya sem őrzi. A helyiek szerint az átadás után néhány hétig debreceni tanulók tanüzemeként működött az üzem, de ezen kívül más, valódi gazdasági tevékenység nyoma nemigen látszott. | Lombkoronasétány-ügy újabb állomása: Hadházy egy elhagyatott vágóhidat is talált | Nyírmártonfalva polgármestere erre is kapott uniós támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lombkoronasetany-ugy-ujabb-allomasa-hadhazy-egy-elhagyatott-vagohidat-is-talalt-257573 | 2023-04-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hiába nyert a szegedi önkormányzat 1,2 milliárd forint uniós támogatást, hiába volt eredményes a közbeszerzési eljárás bölcsődefelújításra, a győztes kivitelező cég az utolsó pillanatban nem írta alá a szerződést. Az önkormányzatnak lett volna pénze a második, drágább pályázóra is, de mivel ezt a lehetőséget előre kizárták, elúszott a felújítás és az EU-s támogatás is.
Még 2022 februárjában írtak ki közbeszerzést a szegedi Vitéz Utcai Bölcsőde felújítására. A megvalósítás viszont egyelőre elmaradt. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően, 2022. október 17-én költöztették ki a gyerekeket a bölcsődéből, azonban a nyertes cég mégsem írta alá a szerződést.
Mint ahogy azt a város honlapján írják, a projekt keretében többek között megvalósult volna:
A meglévő épület elbontása, ahelyett egy teljesen új intézmény építése, mely összesen 96 gyermek befogadására képes
Energetikailag korszerű épület létrehozása, amely hőszigetelt, műanyag, többrétegűen üvegezett nyílászárókkal, korszerű fűtésrendszerrel rendelkezik
Külső, részben fedett teraszok telepítése
A telephely által igényelt eszközök beszerzése, ezek tartalmazzák az átadó- és mosdóhelyiségek, csoportszobák alapvető felszereléseit, oktató-nevelő eszközöket, illetve az elhasználódott eszközök helyett új udvari játszó-, műszaki eszközöket és bútorokat.
A projekt kezdését 2022 utolsó negyedévére tervezték, befejezését pedig 2023 harmadik negyedévére. A projektre 1,2 milliárd EU-s pénzt nyert a város, amelyet több mint húsz éve Botka László volt szocialista, mára független polgármester vezet.
Kicsúsztak az időből, elúszott az EU-s pénz
A város önkormányzata a győztesnek kihirdetett cég visszalépését tavaly novemberben jelezte a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB). Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy „a Vitéz utcai bölcsődét ebben az uniós pályázati ciklusban már biztosan nem tudja átépíteni, kibővíteni az önkormányzat”.
Az önkormányzattól megtudtuk, hogy a KDB Szegednek adott igazat: a közbeszerzést megnyerő céggel szemben egymillió forintos bírságot szabott ki. A város önkormányzata továbbá polgári peres eljárást tervez indítani, de ezzel is csak a már kifizetett előkészítési és tervezési díjak költségei térülhetnének meg.
Az uniós százmilliók elúsztak, ahogyan a bölcsőde felújítása is.
Kicsúsztak ugyanis az időből, ahogy Nagy Sándor alpolgármester kifejtette az önkormányzati lapnak: „2023 végéig pénzügyileg is el kell számolni ennek a ciklusnak a pályázati forrásaival. Viszont megint ki kellene írnunk egy közbeszerzést, mire annak a végére érnénk már 2023 nyara lenne, körülbelül három hónapja lenne az új nyertes cégnek a munkára, de ezt a felújítást és bővítést három hónap alatt nem lehet megcsinálni.”
A pert illetően egyébként az önkormányzati sajtó már november legelején megírta, hogy az ügyet illetően perre megy a város, viszont a rendelkezésre álló információk szerint ez még nem történt meg.
A tulaj másik cége alvállalkozó lett volna
A nyertes ajánlattevő a HM-Konstrukt Kft. volt, amely a szerződés aláírásának megtagadása után egy hosszú levélben taglalta, hogy megváltoztak az árak és a körülmények, ezért nem írják alá a szerződést.
A közadatigénylésünkre megküldött dokumentumokból az is kiderült, hogy a HM-Konstrukt Kft. a munkálatokhoz alvállalkozókat is igénybe vett volna. Az egyik iratban az is szerepel, hogy milyen munkálatok azok, amikhez szükségesek az alvállalkozók.
Az egyik megjelölt alvállalkozó a Bonanza Média Kft., amelynek tulajdonosa ugyanaz a személy, mint a közbeszerzést nyerő cégé.
Így, ha a beruházás megvalósul, a Bonanza Média Kft. gyakorlatilag saját maga alvállalkozója lehetett volna. Arról, hogy pontosan milyen szerepe lett volna az alvállalkozó cégnek a kivitelezési munkálatokban, kérdeztük a tulajdonost, de megkeresésünkre nem reagált. Az EKR-be feltöltött összegező dokumentum szerint a HM-Konstrukt Kft. azért támaszkodott a Bonanzára, mert az rendelkezik „napelemes rendszer létesítésére és/vagy bővítésére” vonatkozó referenciával – ami a felhívásban szerepelt.
A HM-Konstrukt egyébként nyert már közbeszerzéseket, szám szerint hármat, amelynél kevesebb referenciával csak egy másik pályázó cég rendelkezett.
Noha ez önmagában semmit nem jelent, mindenesetre igen érdekes adat. Főleg abban a tekintetben, hogy akadt olyan pályázó cég, amely több mint 100 elnyert közbeszerzést tudhat magáénak, sőt, olyan is, ami már több környékbeli óvoda vagy bölcsőde felújítását vállalta magára.
A HM-Konstrukt Kft. 2020-ban közel 36 millió forintból újította fel az egyik szegedi általános iskola tetőszerkezetét, majd ugyanebben az évben 31 millió forintból korszerűsítette a szentesi művelődési ház fűtését. Egy évvel korábban pedig egy másik szegedi gimnázium felújítását nyerte el. Az egyik alvállalkozónak választott Bonanza Média Kft. dolgozott már bölcsődén: 2020-ban a Szegedhez közeli Újszentiván intézményének felújítását végezte el nettó 72,6 millió forintért.
A HM-Konstrukt Kft. az Opten cégadatbázisa szerint két fővel működik, a tulajdonosa Márkucz László. A cég nettó árbevétele 2021-ben 51 millió forint volt, az adózott eredménye 3,4 millió forint. A Bonanza Média Kft. egy fővel működik, 2021-es forgalma 59 millió forint volt, és szintén Márkucz László a tulajdonosa.
Az önkormányzatnak írt levelünkben rá is kérdeztünk, hogy nem tartották-e kockázatosnak a döntést, mely szerint a végül nyertes HM-Konstrukt Kft. a legalkalmasabb a feladatra, ha az említett cég forgalma csupán töredéke a beruházásnak.
Válaszában az önkormányzat hangsúlyozta, hogy ,,a közbeszerzési eljárást az állami felügyelő hatóság a kiíráskor és az elbíráláskor is ellenőrizte, a pályázókkal szemben támasztott elvárások pedig egy előre kialakított gyakorlathoz igazodnak, ezért ebben az önkormányzatnak nincsen mozgástere.”
Lett volna rá pénz, de lábon lőtte magát az önkormányzat
A Vitéz Utcai Bölcsőde felújítására összesen 12-en pályáztak, de a HM-Konstrukt Kft. vállalta volna el a munkát a legolcsóbban: nettó 897,7 millió forintért. A Dél-Konstrukt Zrt. is a pályázók között volt: ők nettó 1,2 milliárd forintért vállalták volna az átépítést. A cég két évvel korábban már sikeresen felújította a szegedi Cső Utcai Óvodát, szintén részben európai uniós forrásból és önrészből – ahogy ez a Vitéz utcai intézmény kapcsán is lett volna.
Egy másik szegedi székhelyű cég, a HPQ-Plus Kft. is pályázott, aminek ugyancsak van már referenciája az említett programban: felújították többek között a Garam Utcai Óvodát, a Siha Közi Bölcsődét, de még a Tünde Téri Óvodát is.
A HPQ-Plus Kft. a Vitéz utcai bölcsőde felújítását nettó 1,01 milliárd forintért vállalta volna – ez is belefért volna az 1,2 milliárdos pályázati keretbe, melyhez 130 millió forintot kellett hozzátennie a városnak.
Arra is rákérdeztünk az önkormányzatnál, hogy miért nem választották ki a második nyertest, ha a győztesnek kihirdetett HM-Konstrukt Kft. visszalépett a munkától. Mint megtudtuk:
Arról, hogy hirdet-e második helyezettet a kiíró, a pályázat értékelésekor dönteni kell, utólag ezt nem lehet megváltoztatni.
Az ajánlatok értékelésekor tehát nem hirdették ki a második legkedvezőbb ajánlatot tevő jelentkezőt, és ezzel lábon lőtték magukat: elúszott a felújítás.
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint az a praktikus, ha kihirdetik a második helyezettet is. „Az, hogy ezt egyesek miért nem teszik, nehéz megmondani, sok oka lehet (pl. egyszerűen nem gondoltak rá vagy nem akarták elhúzni a bírálati időt azzal, hogy másik cégtől is kérnek be igazolásokat, stb.)” – tette hozzá.
A közbeszerzési szakértő szerint a kiíró önállóan dönthet arról, hogy hirdet-e második helyezettet. Ezt az ajánlatok beérkezése után teheti meg. A Közbeszerzési Törvényt úgy fogalmaz, „Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.” Vagyis ha az összegezésben szerepel a második helyezett, vele szerződhet a kiíró.
A szegedi építési közbeszerzéseknél ez a lehetőség nem gyakori, de mégis van rá példa, vagyis az önkormányzat, mint kiíró élt már a lehetőséggel, hogy visszalépés esetén a második ajánlatadóval szerződhessen. A város a Kenyérgyári út és Textilgyári út tervezésére 2022 októberében kiírt közbeszerzésében kitöltötte „A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve, címe, adószáma, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai” fejezetet.
Így lehetőséget adott arra, hogy ha visszalépne a nyertes, szerződhessen a második helyezettel, és ne álljon le a munka. Ugyanígy tett az önkormányzat a Városgazda utca korszerűsítésénél, igaz, mindkettő munka mindössze nettó 20 millió forintos. A nagyobb közbeszerzéseknél ezt a lehetőséget kizárták, ami a mostani felújításánál az uniós pénz bukását is jelentette.
Ugyanennyi pénzből 6 másik bölcsőde újult meg
A városban egyébként 2017 óta folyamatosan zajlik a bölcsődék és óvodák felújítása különböző európai uniós programoknak köszönhetően. Eddig hét bölcsődét és tizenhárom óvodát sikerült korszerűsíteni.
A 2017 óta tartó bölcsődefejlesztési programban tehát az egyetlen kakukktojás a Vitéz utcai ingatlan, amely hat sikeresen korszerűsített bölcsőde után valószínűleg marad ugyanabban az állapotban, mint korábban, azok után, hogy 6 hónapra bezárta kapuit.
Az intézmény felújításának befuccsolása azért is lehet kimondottan fájdalmas pénzügyi szempontból, mert az előző hat bölcsőde felújítására összesen költöttek 1 milliárd 380 millió forintot, a Vitéz utcai intézményre viszont elnyertek 1 milliárd 200 millió forint uniós támogatást, melyet a város önkormányzata még 130 millió forint önrésszel is támogatott volna.
Sóti Gellért | Szeged is tehet róla, hogy elúszott a bölcsődefelújításra kapott 1,2 milliárd EU-s pénz | Hiába nyert a szegedi önkormányzat 1,2 milliárd forint uniós támogatást, hiába volt eredményes a közbeszerzési eljárás bölcsődefelújításra, a győztes kivitelező cég az utolsó pillanatban nem írta alá a szerződést. Az önkormányzatnak lett volna pénze a második, drágább pályázóra is, de mivel ezt a lehetőséget előre kizárták, elúszott a felújítás és az EU-s támogatás is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/03/szeged-is-tehet-rola-hogy-eluszott-a-bolcsodefelujitasra-kapott-12-milliard-eu-s-penz/ | 2023-04-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Áprilisi tréfának egy akkumulátorgyár?
Március 31-én éjfélkor lezárult az elektronikus licitálás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján: 3 milliárd 633 millió forintért kelt el a terület, a kikiáltási ár felett egymilliárddal. A vevő neve egyelőre ismeretlen, ahogy az is, hogy mik a szándékai az ötszáz hektáros területtel, amelyet ráadásul már kármentesített formában kap meg, miután a honvédség potom 4.1 milliárdnyi pályázati pénzért elvégzi a kerozinnal elszennyezett talaj tisztítását, cseréjét. A véglegességhez még az kell, hogy a vevő ténylegesen, szerződés alapján ki is fizesse az vételárat, valószínűleg addig nem is hozzák nyilvánosságra a nevét.
Ha volt történet, amelyről igazán sokat írtunk az elmúlt,
már mondhatjuk évtizedekben, az a taszári repülőtér élete és vélhető halála. Egy tisztességes demokráciában már minden érintett helyi politikus, köztük Szita Károly, Mátrai Márta és Gelencsér Attila is belebukott volna abba, hogy veszni hagytak egy olyan értéket, amely képes lett volna érdemi változást hozni a térség gazdaságában, infrastruktúrájában. Nekik mindez csak addig volt érdekes – számos egyéb értékhez hasonlóan (pl. említhetnénk itt a Csiky Gergely Színházat), míg ellenzékben lehetett körülötte politikai cirkuszt csinálni, ócsárolni az ellenfelet,
aztán, mikor a tettekre került volna a sor, megállt a tudomány.
Két kifli árán vehetsz egy négyzetméter Taszárt: szégyenletesen olcsón vesztegeti a repteret árverésen a Fidesz-kormány
A fenti cikkünkben azt írtuk, hogy “a mostani árverési kiírás szerint a vevőnek 200.000, azaz kettőszázezer eurós beruházást kell csupán elvégeznie az ingatlanon, ami az eredeti feltételnek két – kettő! százaléka, tehát a különbözet ötvenszeres” ahhoz a feltételhez képest, amit 2009-10-ben még az MSZP-kormány szabott. Fogalmunk sincs, kétszázezer euróba mi fér bele: Mészáros Lőrinc-féle árakon talán tizenöt-húsz méternyi kőzúzalékos út? Egy biztos: ha valaki, valaha egy környék
elpuskázott lehetőségeiről szóló könyvet akar írni, ide kell jönnie.
Figyelmeztetés: az alcímben említett “akkumulátorgyár” áprilisi tréfa, egyelőre nincs arról információnk, hogy a reménybeli tulajdonos mi kíván kezdeni a területtel, amiről a magyar kormány, mint repülőtérről már lemondott. Akármi is lehet. | Rendkívüli: a kikiáltási árnál egymilliárddal többért, 3.6 milliárdért elkelt a taszári reptér | Március 31-én éjfélkor lezárult az elektronikus licitálás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján: 3 milliárd 633 millió forintért kelt el a terület, a kikiáltási ár felett egymilliárddal. A vevő neve egyelőre ismeretlen. | null | 1 | https://www.kapost.hu/taszari-repter-elkelt/ | 2023-04-01 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
Vádemelési javaslattal küldte át a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Elek Sándor törökbálinti polgármester korrupciógyanús bűnügyének iratait az Érdi Járási Ügyészségnek – értesült az Átlátszó. Az önkormányzati telkeket elkótyavetyélő fideszes politikus érdeklődésünkre kijelentette: „nem követtem el bűncselekményt az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során”.
Az ügyben gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte az ügyészség az Átlátszóval. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről. A döntése eredményeként az önkormányzatot jelentős – azaz ötmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot el nem érő – vagyoni hátrány érte.
A nyomozást a Fejér Vármegyei Rendőrkapitányság befejezte és vádemelési javaslattal adta át az iratokat az Érdi Járási Ügyészségnek. „A vádemelés kérdésében még nem született döntés” – írta az ügyészség az Átlátszónak.
Értesüléseink szerint az eljárás szoros összefüggésben lehet azzal az üggyel, amelyet az Átlátszó 2020 októberében hozott nyilvánosságra.
Akkor azt írtuk: mélyen áron alul juttatta telkekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal.
Áron alul adhattak el önkormányzati ingatlanokat Törökbálinton, nyomozás indult az ügyben | atlatszo.hu
Bruder szerint elfogadhatatlan a döntés polgármesteri indokolása, amely szerint: „a vételárat bruttó 4.500.000 Ft-ban állapítom meg az ingatlan műszaki állapotára való tekintettel. A fenti összeget a szakértői értékbecslés és a beérkező ajánlat alapján állapítottam meg.
„Alulírott Elek Sándor, Törökbálint Város Polgármestere a www.atlatszo.hu hírportál kérdésére megerősítem, hogy az ellenem mint gyanúsított ellen hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárásban a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást, az iratokat megküldte az illetékes ügyészség részére, valamint nekem és jogi képviselőm részére. Az iratok megismerését követően további ártatlanságomat igazoló indítványok előterjesztésére kerül sor, mert továbbra is állítom, hogy nem követtem el bűncselekményt az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során” – közölte a polgármester az Átlátszóval.
A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
Címlapfotó: Elek Sándor polgármester / Facebook | Vádemelési javaslattal zárult a törökbálinti fideszes polgármester elleni nyomozás | Vádemelési javaslattal küldte át a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Elek Sándor törökbálinti polgármester korrupciógyanús bűnügyének iratait az Érdi Járási Ügyészségnek – értesült az Átlátszó. Az önkormányzati telkeket elkótyavetyélő fideszes politikus érdeklődésünkre kijelentette: „nem követtem el bűncselekményt az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/04/vademelesi-javaslattal-zarult-a-torokbalinti-fideszes-polgarmester-elleni-nyomozas/ | 2023-04-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Csaknem 14 millió forintos tanácsadói szerződést kötött februárban a Miniszterelnökség Szili Katalinnal - erről a K-Monitor írt először. A volt szocialista politikus, aki nemrég jelentette be, hogy belép a KDNP-be, 2015 óta segíti Orbán Viktor munkáját. A határon túli autonómia ügyeiért felel, de már nem miniszterelnöki megbízottként, hanem főtanácsadóként. A DK szerint ez csak trükközés, hogy tagja maradhasson a Pécsi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának. | Főtanácsadóként folytatja Szili Katalin, a DK szerint ez csak trükközés | Csaknem 14 millió forintos tanácsadói szerződést kötött februárban a Miniszterelnökség Szili Katalinnal – erről a K-Monitor írt először. A volt szocialista politikus, aki nemrég jelentette be, hogy belép a KDNP-be, 2015 óta segíti Orbán Viktor munkáját. A határon túli autonómia ügyeiért felel, de már nem miniszterelnöki megbízottként, hanem főtanácsadóként. A DK szerint ez csak trükközés, hogy tagja maradhasson a Pécsi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/04/szili-katalin-fidesz-kdnp-fotanacsado-kuratorium-egyetem-dk | 2023-04-04 10:09:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A parlament a United 4 Bonafini Binder Kft.-vel kötött szeptember végén utaztatási szerződést öt évre, bruttó 900 millió forint erejéig. Hamarabb is elhasználható a keret, csak akkor újra kell szerződnie a T. Háznak – írja a Blikk.
A nyertes cég egyebek közt vállalta, hogy a keret erejéig hivatalos utazásokat szervez, repülő- és vonatjegyeket intéz, igény szerint szállást foglal és gépkocsit bérel külföldön, és úgynevezett VIP-aszszisztenciát is biztosít a Liszt Ferenc repülőtéren a kiutazóknak – derül ki a parlament honlapján közzétett szerződésből.
A cég 24 órában rendelkezésre áll, és mindent, így a repülőjegy módosítását vagy lemondását is vállalta a szerződési összegért. Leszámítva az utasbiztosítást, amit viszont már azon felül, napi nettó 149 forintért „szállít” utasonként.
Rendszeres megrendelő
A megállapodás szerint a kft. évente 450-495 utat, illetve 1200-1320 fő utaztatását garantálja. A kormányzat rendszeres megrendelője a vállalkozásnak. A Külügyminisztériumnak 18 éve intézünk utazásokat, főképp repülőjegyeket, és az elmúlt két évben részt vettünk a többi minisztérium, illetve kormányzati szerv utaztatásában is – erősítette meg a Blikknek Kárpáti Ferenc, a cég egyik tulajdonosa.
Több minisztérium összegzéséből kiderül, hogy utazásokra idén eddig a legtöbbet, mintegy 2,7 milliárd forintot a vidékfejlesztési tárca és háttérintézményei költötte.
A parlamentnek 2009. szeptember közepétől 2013. szep¬tember végéig az OTP Travellel volt utaztatási szerződése, az azonban nem tartalmazott kötelezettségvállalást. Azaz nem rögzítették benne az elköltendő keretösszeget, előleget sem fizetett a T. Ház, hanem utólag fizették ki a számlákat az utazási irodának. | Repkednek a milliók a képviselők utazására | Nettó 700 millió forint - ennyit költhet külföldi utakra a T. Ház a közbeszerzési eljárással kiválasztott cégnél. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/02/repkednek-a-milliok-a-kepviselok-utazasara/ | 2013-12-02 10:58:00 | true | null | null | 24.hu |
Joav Blum szerint a Velencei-tó partjára tervezett, egymilliárd euró (300 milliárd forint) értékű King’s City kaszinóberuházásban elenyésző összegnek minősült az építéshez szükséges telkek megvásárlásra fordított 300 millió forint körüli összeg, és ő kifizette volna a dupláját is.
Hat órán át válaszolt
Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, magyar állampolgársággal is rendelkező üzletember Izraelből érkezett tanúkénti meghallgatására a Szolnoki Törvényszékre, és a Sukoró-ügyként ismertté vált büntetőper hétfői tárgyalásán több mint hat órán át válaszolt a kérdésekre.
A bíróság előtt angolul beszélő Joav Blum azt mondta, hogy a kaszinóberuházás Közép-Európa legnagyobb fejlesztése lett volna. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz azért fordultak, mert szerették volna maguk mögött tudni a kormányzat támogatását.
A King’s City ötletgazdájának számító Joav Blum vallomásában szólt arról, hogy először 2007-ben Albertirsa és Pilis települések környékén vásárolt befektetési céllal földeket, az utóbbit már a kaszinóberuházás érdekében szerezte meg. Később kiderült, hogy a közép-magyarországi régióban I. kategóriás játékkaszinó létrehozására már van pályázó, és mivel ilyen típusú létesítmény régiónként csak egy működtethető, a Pénzügyminisztériumban a közép-dunántúli régiót javasolták nekik.
Joav Blum elmondta, a befektetők nevében Bárd Károly ügyvéd fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez azzal a kérdéssel, hogy a Velencei-tó partján lévő 60-70 hektárnyi, állami tulajdonban lévő ingatlanokat miként lehetne megszerezni a King’s City projekthez. Vallomásában többször utalt arra, hogy a földterületek esetében a telekcsere mellett lízingelésben, bérbe vételben és vagyonkezelésben is gondolkodtak.
Egyik kaszinóberuházás sem valósult meg
A földterületek megszerzéséről beszélve Joav Blum felidézte, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányfővel folytatott megbeszélés végén Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója konkrét feladatként kapta, hogy nézzen utána, az albertirsai és pilisi telkek miként cserélhetők el a sukoróiakra. Emlékezett arra is, hogy amikor felkereste Tátrai Miklóst a kiszemelt földterületek maguk által elkészíttetett értékbecslésével, a vezérigazgató közölte vele, a forgalmi érték megállapítását egy általuk megbízott szakcégnek kell elvégezni.
Joav Blum kérdésekre válaszolva azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kaszinótenderre más is pályázhatott volna, de azt is tudták, hogy rajtuk kívül más nem szándékozik ilyen létesítményt építeni. Hozzátette: nemcsak a King’s City nem valósult meg, hanem a más befektetők által tervezett Álomsziget és Euro Vegas elnevezésű beruházások sem.
Joav Blumot augusztusban egyszer már beidézte a bíróság, de az izraeli-magyar üzletember levélben kimentette magát, azt írta, hogy a magyar sajtóból értesült a Sukoró-ügyben történő kihallgatásáról. Akkor jelezte, hogy egy későbbi időpontban kész tanúvallomást tenni, és a bíróság ezután idézte be december elejére.
Hűtlen kezelés a vád
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. | Hat óráig faggatták Blumot a Sukoró-perben | Joav Blum az 300 millió forint dupláját is kifizette volna a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházás során – mondta az Izraelből érkező üzletember a hétfői tárgyaláson. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/02/hat-oraig-faggattak-blumot-a-sukoro-perben/ | 2013-12-02 11:51:00 | true | null | null | 24.hu |
Apáti István képviselő szerint “igencsak gyanús az időzítés és igencsak kilóg a lóláb”, hogy néhány órával a Budapest Környéki Törvényszék döntése előtt a Fidesz-frakcióvezető Facebook-oldalán megjelent videóban vizsgálatot kért a házi őrizet ügyében. Az ellenzéki politikus ugyanakkor nem zárta ki, hogy a Fidesz “kapott egy fülest” a bíróságtól és “Rogán bulvárhős Antal ezután állt ki a nyulak bátorságával” a nyilvánosság elé.
A törvényszék kedden a vádlott kiemelkedő vagyoni hátterére és külföldi kapcsolatrendszerére hivatkozva szüntette meg a házi őrizetet. A Jobbik szerint “abszurd”, hogy az első fokon eljáró bírónak ezek a körülmények “nem tűntek fel”. Az ellenzéki párt éppen ezért az első fokon eljáró bíró felelősségre vonását követeli.
Apáti István azt javasolta Rogánnak, hogy “vegye górcső alá a Vizoviczki-ügyet is”, egy újabb videóval hátha módosíthat azon is, hogy a Fővárosi Törvényszék lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette az öt fő gyanúsított kényszerintézkedését. A Jobbik azt is kezdeményezi, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kezdeményezze a Kúria elnökénél egy egységes ítélkezési gyakorlat kialakítását, különös tekintettel arra, hogy a vagyoni helyzettől függetlenül is mindenkinek járjon a törvény előtti egyenlőség.
Tegnap ez volt: | Rezesová-ügy: fülest kapott a Fidesz? | A Jobbik azt valószínűsíti, hogy a bíróság fideszes nyomásra döntött a szlovák milliomosnő visszaküldéséről a börtönbe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/04/rezesova-ugy-nyulbatorsag-es-kilogo-lolab/ | 2013-12-04 12:20:00 | true | null | null | 24.hu |
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke kezdeményezi, hogy a testület jövő kedden zárt ülésen hallgassa meg az állítólagos áfacsalások ügyében több állami szerv vezetőjét és a vádakat megfogalmazó Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori munkatársát.
Molnár Zsolt csütörtökön újságíróknak elmondta: az ülésre meghívta a NAV elnökét, a Legfőbb Ügyészség képviselőjét, az országos rendőrfőkapitányt, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét és Horváth Andrást. Tervei szerint az állami vezetők együttesen, az adóhatóság egykori tervezési koordinátora tőlük függetlenül számolna be.
Nem emeltek kifogást
Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, hogy a testület minden információ megismerésére jogosult a feltételezések szerint nemzetgazdasági méretű károkat okozó ügyben, vizsgálhatja szervezett bűnözői körök érdekeltségét és az ügy esetleges külföldi szálait.
Az MTI kérdésére Molnár Zsolt azt mondta: kezdeményezéséről tájékoztatta a bizottság fideszes alelnökét, aki nem emelt kifogást ellene. A szocialista politikus azt mondta, reméli, hogy a korábban a számvevőszéki bizottság ellenőrző albizottságának e témában tartott ülésétől távolmaradó kormánypártok képviselői a zárt ülésre eljönnek.
A bizottság emellett teljes körű tájékoztatást kér a titkosszolgálati eszközök magyarországi és külföldi alkalmazásának feltételeiről, jogi és szakmai hátteréről, az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok valamint például a Terrorelhárítási Központ jogosítványairól és az ezzel kapcsolatos garanciákról – ismertette.
Együttműködési kötelezettség
Molnár Zsolt beszélt arról is, hogy akár már a jövő héten, de legkésőbb december 16-án szavazhat az Országgyűlés a nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenésről szóló javaslatról.
Az MSZP-s politikus azt mondta: helyeslik, hogy az állami vezetőket és az állampolgárokat is együttműködési kötelezettség terhelné a jövőben, de probléma, hogy továbbra sem kötelezik őket igazmondásra. Emellett a bizottság teljes iratbetekintési joga sem valósul meg – fűzte hozzá.
surveys | Zöld út a meghallgatásoknak NAV-ügyben | A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke zárt ülést kezdeményezett, ahová több állami vezetőt és Horváth Andrást is meghívta. A Fidesz nem ellenzi. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/05/zold-ut-a-meghallgatasoknak-nav-ugyben/ | 2023-04-05 12:50:54 | true | null | null | 24.hu |
A pótmagánvádló állítása szerint a Mol részvényei értékének jelentős csökkenését az okozta, hogy a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA irányítási jogához.
Az ügyet a Fővárosi Törvényszék tárgyalja.
Hernádi nem tárgyalna a Mol irányításáról
Az olajvállalat kész tárgyalni a horvát kormánnyal az INA jövőjéről, de a vállalat irányítása nem lehet vitatéma – ezt Hernádi Zsolt mondta a Merchantcantos.com weboldalnak adott tévéinterjúban még novemberben. Megerősítette, hogy a tárgyalások eredménytelensége esetén a Mol kész eladni az INA-ban tartott közel 50 százalékos részesedését.
Tárgyalás a tárgyalóasztalnál
Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter – a zágrábi kormány tárgyalóküldöttségének vezetője – jelezte: Zágráb nem akar a sajtó útján kommunikálni a magyar céggel. “A tárgyalásoknak kizárólag a tárgyalóasztalnál kellene folyniuk” – közölte nemrég a tárcavezető szóvivője a Reuters hírügynökséggel.
A miniszter ugyanakkor korábban már nyilatkozott az ügyben, akkor azt mondta, hogy a horvát kormány szeretné folytatni a tárgyalásokat a Mollal, ugyanakkor arra kérte a magyar felet, hogy tegye egyértelművé, mi a szándéka az INA-val. | Pótmagánvádas eljárás Hernádi Zsolt ellen | A vádat egy korábbi Mol-alkalmazott és kisrészvényes terjesztette elő az olajtársaság elnök-vezérigazgatója ellen - közölte a Mol pénteken a Budapesti Értéktőzsde honlapján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/06/potmaganvadas-eljaras-hernadi-zsolt-ellen/ | 2013-12-06 13:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Eddig 850 millió forintos tartozást halmozott fel a fideszes Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő által elnökölt MTK, az adósság jelentős részét a májusban az MTK-ba olvadt Budapest Sport Egyesület hozta magával. A tartozást a kormány átvállalta, Deutsch Tamás és Orbán Viktor pedig stratégiai megállapodást írt alá.
A hvg.hu szerint korábban hónapokig tárgyaltak arról, hogy a főváros kifizeti a Budapest Sport Egyesület 365 millió forintos tartozását, cserébe pedig megkapja a városmajori sportpályának a BSE-re eső részét. Ezen a területen az egyesület klubháza mellett kilenc salakos teniszpálya van, továbbá egy közpark és egy szabadtéri színpad található. Az ingatlant a fővárosi vagyonkezelő szakemberei kétmilliárd forintra becsülték. Azzal, hogy a BSE az MTK-ba olvadt, a fővárosi önkormányzat hoppon maradt – írja a lap.
A fúzión túl további változásokra is lehet számítani. Egy neve elhallgatását kérő forrás a lapnak azt mondta, hamarosan bejelentik, hogy a fociklubot üzemeltető cég többségi részesedését megvásárolja a Deutsch vezette MTK Sportegyesület. Ez az üzlet viszont a hvg.hu szerint szóba se jöhetett volna, ha az állam nem segíti ki az egyesületet, és nem vállalja át annak adósságát. | Ingatlanmutyit sejtenek a Deutsch-Orbán-egyezség mögött | Azzal, hogy az MTK adósságát átvállalta a kormány, az egyesületé lehetett az a 2 milliárdos ingatlan, amire a főváros is pályázott. A kormány gesztusának köszönhetően Deutsch egyesülete megvásárolhatja a csapatot üzemeltető céget is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/07/ingatlanmutyit-sejtenek-a-deutsch-orban-egyezseg-mogott1/ | 2013-12-07 13:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen 2,7 milliárd forintba került az ócsai szociális lakópark - derítettük ki közérdekű adatigénylésekkel. A 80 felépített házból 39-ben laknak, ez 70 millió forintos költséget jelent családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor is 34 millióba került egy ház, miközben vidéken már 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni. Az MTVA öt részes tévésorozatot is rendelt a projektről, a korábban Adolf Hitler születésnapjára is tisztelettel emlékező alvállalkozójától.
Még a nyáron megígértem, hogy igyekszünk kideríteni, mennyibe került ez a szuperprojekt.
Áprilisban érdeklődtünk először közérdekű adatigénylés formájában a BM-nél, akik azt közölték, hogy a az építéssel és hasznosítással kapcsolatos feladatokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el. Oké, akkor Katasztrófavédelem. Ott májusban azt közölték, hogy fogalmuk sincs, hogy mennyibe is kerül, mert "az elszámolási időszak még folyamatban van", az elszámolási időszak végeztével, június 30. után tudnak adatot küldeni.
Eztán május végén a Katasztrófavédelem kiadta a sajtónak, hogy 2,36 milliárd forintba került az ócsai lakópark. Ekkor újabb levelet írtam, hogy ha már így tudják a számot, akkor esetleg a részleteket, tételeket is megküldhetnék. Hamar jött a válasz, hogy már megírták, majd az elszámolási időszak végeztével tudják megküldeni ezeket, mivel a "kért részletes adatokkal nem rendelkezünk, ezért azokat nem áll módunkban Önnek megküldeni."
Nem egyszerű a visszaélésszerű adatigénylők élete... végül júliusban elküldték a számokat:
Ezek szerint összesen 2 728 609 960 forintba került az ócsai lakópark.
A lakásépítést, a közműhálózat, út, kerékpárút közvilágítás kivitelezést a Veszprém Beruházási, Vállalkozási Befektetési Zrt. nyerte, 1 858 544 763 + áfa forintos ajánlattal (szerződés pdf).
Hogy ki találta ki, hogy szociális lakóparkot kell építeni a devizahitelesek megmentésére, sajnos már elveszett a homályban. Az első hír erről 2011. augusztus 11-én jelent meg a kormany.hu-n, ahol a nagy devizahiteles mentőakció egyik pontja volt ez: "A kormány a fenti intézkedéseken túl Szociális Családiház-építési Program indításáról döntött – az erről szóló kormányhatározat 2011. augusztus 10-én jelent meg."
Arról viszont sem akkor, sem azóta nem beszéltek, hogy a százezer nehéz helyzetbe került devizahitelesen hogyan segítene 80 ház, Ócsától 5 kilométerre?! Ha a NER négy évéről kellene egy jellemző kormányzati sikerprojektet bemutatni, az ócsai lakópark ott lenne az élbolyban.
Nézzük, mi a helyzet most Ócsán: A házak bérbeadását a Máltai Szeretetszolgálatra bízták. Az első pályázatra még 588 család jelentkezett, de alig akadt köztük olyan, aki megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második fordulóra már alig 23 pályázat érkezett, igaz, az első forduló vesztesei automatikusan bekerültek a könnyített feltételekkel kiírt fordulóba.
November 7-én közölte Ócsa fideszes alpolgármestere, hogy a 80 felépített házból 39-ben laknak.A 39 család "megmentésére" tehát elköltöttek az adófizetők pénzéből 2,72 milliárd forintot, az 70 millió forint családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor elmondhatjuk, hogy 34 millióba került egy ház. Miközben vidéken 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni.
Mi ez, ha nem esztelen közpénzpazarlás?
Az MTVA úgy gondolta, hogy kormányzati kommunikáció nem foglalkozik eleget ezzel a sikertörténettel, ezért nyalásból, hogy utasításból (ki tudja?) egy 5 részes sorozatot rendeltek "Újrakezdők Ócsán" címmel. A részek 26 percesek, így összesen majdnem 130 percben mutatják be, hogy mennyire csodálatos az élet a szociális lakóparkban.
Én még ilyen rákosista, hányingerkeltő, kiegyensúlyozatlan, negédes propagandafilmet életemben nem láttam, úgyhogy csak annyit mondanék, köszi MTVA!
Ilyeneket mond a narrátor:
"Ki ne hallott volna még az Ócsán felépült szociális lakóparkról. Ki ne látta volna az ott árválkodó házakat. Üres házak voltak csupán, ám azóta otthonná váltak. Olyan családok otthonává, akik az adósságok sűrű sötétjében egymásba kapaszkodva még fény után kutattak."
"Magyarországon ma sajnos megszámolni sem lehet az adósságok reménytelenségében őrlődő családokat. Lassú, gyilkos folyamatok, apró nehézségek, amelyek lavinává duzzadnak, és magyar családokat, embereket, életeket temetnek maguk alá."
"Amikor először jártunk Ócsán, még a munkagépek dübörögtek a szélfútta, üres utcákon." | A Hitlert mosdató MTVA-alvállalkozó forgathatott az ócsai lakóparkról | Összesen 2,7 milliárd forintba került az ócsai szociális lakópark - derítettük ki közérdekű adatigénylésekkel. A 80 felépített házból 39-ben laknak, ez 70 millió forintos költséget jelent családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor is 34 millióba került egy ház, miközben vidéken már 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni. Az MTVA öt részes tévésorozatot is rendelt a projektről, a korábban Adolf Hitler születésnapjára is tisztelettel emlékező alvállalkozójától. | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/12/05/2_7_milliard_forintbol_mentettek_meg_39_devizahitelest_az_mtv_5_reszes_filmet_forgatott_a_sikerrol | 2013-12-05 13:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jávor Benedek pénteken úgy fogalmazott: "a politikai szintre emelkedett nyelvvizsgabotrányok első áldozata" az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója, akinek életrajzából "tragikus hirtelenséggel" eltűnt az angol C típusú középfokú nyelvvizsga.
A képviselő szerint nem ez az egyetlen bizonytalan adat a kormányzati portálon szereplő hivatalos dokumentumban, a főigazgató doktori címe egy Amerikában bejegyzett "kamuegyetemtől" származik, amelynek a székhelyére egy metálzenekar kiadója van bejegyezve.
Az ellenzéki politikus azt is mondta: nem tűnik valószínűnek az sem, hogy Tolnai Jánosné a Kandó Kálmán Főiskola Villamosmérnöki Karán szerzett villamosmérnök-informatikus diplomát, az intézmény jogutódjaként működő Óbudai Egyetem szerint a főiskolának soha nem létezett ugyanis villamosmérnöki kara, sem ilyen szakon nem volt képzés.
Jávor Benedek szerint az ezt feltáró közleménye után az önéletrajz megváltozott, de az ekkor megnevezett kar sem létezett, ráadásul a főigazgató öt év pontossággal nem tudta megmondani, hogy mikor szerezte a diplomáját: a korábbi önéletrajzában 2004 szerepelt, az újban 1999.
A PM társelnöke arról is beszélt, hogy a főfelügyelőség törvényes működéséhez szerinte számos kétség fér. Jávor Benedek Tolnai Jánosné azonnali felmentését kérte, és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert is lemondásra szólította fel.
Jávor Benedek „Game over” címmel blogján tett közzé bejegyezést, benne az Óbudai Egyetem rektorának levelével. Rudas Imre ebben azt írta, hogy „Villamosmérnök és Informatika Kar sem 1999-ben, sem azt megelőzően nem létezett egyetemünk jogelődjénél, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, tekintettel arra, hogy a főiskola nem kari struktúrában működött”.
Tolnai Jánosnéval kapcsolatban a neve említése nélkül a levélben az olvasható: „A rendelkezésünkre álló irattári nyilvántartás szerint a jelzett személy nem szerzett oklevelet a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán”.
A képviselő a blogbejegyzésben a levél után Tolnai Jánosnénak és Fazekas Sándornak azt üzenete: „Önök a mai nappal le vannak mondva. Hogy Nyerges Zsolt tovább bábozik-e földi porhüvelyükkel, lényegtelen kérdés. A történetnek vége, game over”. | Kamudiploma: Jávor közzétette az Óbudai Egyetem rektorának levelét | „A rendelkezésünkre álló irattári nyilvántartás szerint a jelzett személy nem szerzett oklevelet a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán” – ezt válaszolta Jávor Benedeknek címzett levelében az Óbudai Egyetem rektora a zöldhatóság főigazgatónak diplomájával kapcsolatos kérdésre. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke Tolnai Jánosné azonnali felmentését kérte az önéletrajzára vonatkozó valótlanságok miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131207_kamudiploma_javor_obudai_egyetem | 2013-12-07 13:27:00 | true | null | null | HVG |
Noha sok bírálat érte a Nemzeti Eszközkezelőt, Csillag Tamás vezérigazgató mégis nettó 10,8 millió forintos prémiumot kapott. A 2012. évre megállapított prémiumfeladatok kiértékelése után a tulajdonosi jogok gyakorlója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyezte a kifizetést. A költségvetési törvény nyolcezer bedőlt hiteles lakásának megvételével számolt a tavalyi évre, de az eszközkezelőnek alig hatszáz ingatlant sikerült december végéig megvásárolnia, igaz, további 1400-at már felajánlottak megvételre, csak az eljárás nem zárult le. A Blikk szerint azt díjazták a prémiummal, hogy Csillag a semmiből állította fel az eszközkezelőt, amely egyre jobban működik, a hosszú átfutási időről pedig nem ők tehetnek.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankban (MFB) nem csak az első számú vezetőt díjazták. Baranyay László azóta lemondott vezérigazgató 19,2 millió forintos prémiumot kapott, helyetteseinek 17-18 millió forint jutott az idén a tavalyi munkáért. A bank dolgozói között tavaly összesen 190 millió forintot, az idén 179 milliós jutalmat osztottak szét. A cég szerint egyetlen ember és egyetlen forint sincs, amit ajándékba kapott volna bárki is. A prémiumok mögött vállalt és értékelt pluszteljesítmény van, kinek-kinek sok-sok túlórája, átdolgozott hétvégéje.
A MÁV Zrt.-nél mind a 25 vezető tisztségviselő kapott prémiumot, mindenki a munkaszerződésében kikötött maximumot. A legtöbbet, 19,2 millió forintot Dávid Ilona vezérigazgatónak fizették ki. Az indok, hogy a MÁV évtizedek óta tavaly ért el először pozitív, 2,9 milliárd forintos üzemi eredményt. A MÁV-nál óriási szakadék tátong a felső vezetők és az egyszerű munkavállalók között: a 25 ezer forintos vasutasnapi jutalom az átlagprémium két ezreléke – emlékeztet a bulvárlap.
Orbán mondta a pofátlan kifizetésekről | Tízmilliós prémium állami fejeseknek | A Blikk több tucat állami céget kérdezett, de csak kettőt talált, ahol nem kaptak prémiumot a főnökök: az egyik a Magyar Posta, a másik az Erzsébet Szállodák Nonprofit Kft. A vezetőknek a prémium 9-10 havi fizetést is jelenthet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/09/tizmillios-premium-allami-fejeseknek/ | 2013-12-09 14:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Hétfő délután Szél Bernadett, az LMP társelnöke bejelentette: összegyűjtöttek harminc aláírást a szükséges 78-ból annak a parlamenti bizottságnak a felállításához, amely a Horváth András egykori NAV-munkatárs által megfogalmazott adócsalási vádakat vizsgálná ki.
Az LMP teljesítette a szocialisták azon feltételét, hogy az íven ne szerepeljenek a Jobbikhoz tartozó képviselők, ezért várják, hogy a 48 szocialista politikus – korábbi ígéretéhez híven – csatlakozzon a kezdeményezéshez – mondta.
Szanyi Tibor közlése szerint ez megtörtént, így a Fideszen a sor, hogy támogassa a parlamentben a vizsgálóbizottság felállítását. | MSZP: most a Fideszen a sor | Az MSZP-frakció mind a 48 képviselője aláírta a feltételezett áfacsalások feltárását célzó vizsgálóbizottsági kezdeményezést - közölte Szanyi Tibor szocialista politikus hétfőn sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/09/mszp-most-a-fideszen-a-sor/ | 2013-12-09 14:25:00 | true | null | null | 24.hu |
Ötvenegy ember, köztük két vásárhelyi orvos ellen emelt vádat a minap a Szegedi Járási Ügyészség. A vádirat szerint fogyatékossági támogatáshoz szükséges igazolásokat állítottak ki, arra nem jogosult embereknek. A páciensek felkutatására külön beszervezőik voltak.
A vádlottak kihasználták, hogy a fogyatékossági támogatás megszerzéséhez elegendő szakorvosi vizsgálat, illetve orvosi vélemény, személyes megjelenésre és további bizottsági vizsgálatra az elbíráláshoz nincs szükség – írja az üggyel kapcsolatban kiadott sajtóközleményében Lőrinczy György főügyész.
A két orvos több mint egy évtizedig tartotta fenn a hamis praxist. Ez alatt az idő alatt közel 100 millió forint kárt okoztak az államkincstárnak.
Szanka Ferenc, a megyei főügyészség szóvivője az MTI-nek elmondta, azt, hogy az orvosok, a valótlan tartalmú, elsősorban pszichiátriai betegségekről szóló igazolásokért cserébe pénzt fogadtak volna el nem sikerült bizonyítani.
Ők ketten nagyobb vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette, a támogatásban részesülők költségvetési csalás miatt állnak bíróság elé. | Vásárhelyi orvosok a vádlottak padján | Hamis, támogatásra jogosító igazolásokat állítottak ki, közel 100 millió forint kárt okozva az államkincstárnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/vademeles-ket-vasarhelyi-orvos-ellen/ | 2013-12-10 14:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Magyarországon 2012. január 1-jétől az adatvédelmi biztos helyébe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Ezzel egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért, annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna.
A hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki. Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen.
Melchior Wathelet főtanácsnok, akinek a jogi szakvéleménye nem köti a később ítélkező bíróságot, kedden előterjesztett indítványában megállapította: bár minden tagállamnak joga van olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet a legmegfelelőbbnek tart, az intézményrendszer átalakítása nem sértheti az adatvédelmet felügyelő hatóság teljes függetlenségének követelményét. | Uniós jogot sértett Magyarország | Magyarország megsértette az uniós jogot Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével – derül ki az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának keddi előterjesztett indítványából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/kotelezettseget-szegett-a-kormany/ | 2013-12-10 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kormánypárti tagjainak javaslatára levették a testület keddi napirendjéről az áfacsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat.
A keddi ülésen megjelent Horváth András, az adóhatóság volt munkatársa, aki a közelmúltban azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy szerinte nagyobb cégek több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is asszisztál. Megjelent továbbá több állami szerv meghívott képviselője, köztük Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója.
A bizottság azonban 40 perces vita után sem tudta megkezdeni munkáját, mivel már a napirendben sem volt egyetértés.
Érvek és ellenérvek
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja arra tett javaslatot, hogy vegyék le a napirendről az adócsalási ügyet, mivel az folyamatban lévő büntetőeljárást érint. A bizottság ellenzéki képviselői amellett érveltek, hogy sem jogi, sem más akadálya nincs annak, hogy tájékozódás céljából zárt ülés keretében meghívottakat hallgassanak meg.
Harangozó Tamás, a testület szocialista tagja több példát is felsorolt, amikor folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan tartottak bizottsági ülést. Korábban tájékozódtak már a Vizoviczki-ügyben, a bajai videóról, valamint számos aktuális ügyben – mondta.
A jobbikos Mirkóczki Ádám is említett példákat, és azt mondta, a kormánypárti képviselők azt a látszatot keltik, mintha takargatnának valamit.
Ugyanezen a véleményen volt Mile Lajos, a testület LMP-s tagja, aki azt mondta: meggyőződése, hogy a kormánypártoknak élére kellett volna állniuk a vizsgálatnak.
Kocsis Máté – utalva a kormánypárti képviselők, valamint Orbán Viktor miniszterelnök a konkrét üggyel és az adócsalókkal kapcsolatban tett kijelentéseire – hangsúlyozta: a Horváth András által megfogalmazott vádak elsősorban az ügyészségre és a rendőrségre tartoznak.
Visszautasította az ellenzéki képviselők azon kijelentéseit, hogy javaslatuknak politikai háttere lenne. A NAV ügyéről van szó; először záruljon le a büntetőeljárás és utána lehet levonni a politikai konzekvenciákat – mondta.
Eredmény(telenség)
Molnár Zsolt, a tesület szocialista elnöke, aki a meghallgatásokat kezdeményezte, az ülés végén úgy foglalta össze a történteket: a képviselők között nem volt egyetértés abban, hogy mit jelent a folyamatban lévő büntetőeljárás. Ugyanakkor megjegyezte: a testület sem a büntetőeljárásról, hanem annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól szeretne tájékozódni; ha ilyenek nincsenek, azzal meg lehet nyugtatni a közvéleményt.
Molnár Zsolt megjegyezte, hogy a Portik-Laborc-találkozókkal foglalkozó ténymegállapító albizottság ülésére keddre meghívott Szilvásy György volt titokminiszter meghallgatása is elméleti alapon akár 4-5 büntetőeljárást érinthet.
Végül 8 igen és 4 nem szavazattal a keddi bizottsági ülés napirendjéről levették az adócsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat.
Az ex-NAV-os csalódott
Horváth András, az ülés után azt mondta: csalódott, hogy elmaradtak a meghallgatások, s hogy nem kapott szót. Ugyanis akkor elmondta volna, hogy két különálló ügyről van szó. Az egyik az, amivel kapcsolatban ő a feljelentést tette, a másik pedig az adócsalási ügyek nemzetbiztonsági kockázata – tette hozzá.
Horváth András az ülést megelőzően újságíróknak nyilatkozva cáfolta a keddi Magyar Nemzetben megjelenteket, hogy nincsenek bizonyítékai. Mint kiemelte: a feljelentésében is leírta, hogy vannak bizonyítékai, emellett kétszáz oldalt csatolt mellékletként, amelyek szerinte alátámasztják a hivatali visszaélés tényállását. Horváth András ismét elmondta, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetővel korábban konzultált, Lázár János államtitkár pedig elismerte, hogy átvett tőle olyan dokumentumot, amely az általa készített elemzést tartalmazza.
A NAV egykori munkatársa azt gondolja, hogy a Magyar Nemzet cikke “rágalmakkal, vádaskodásokkal” azt készíti elő, hogy a nyomozást nem fogják elrendelni.
Az MTI kereste a rendőrséget is, de kedd délutánig nem válaszoltak arra, hogy Horváth András feljelentése nyomán indítanak-e nyomozást. | NAV-botrány: Nem hallgatták meg Horváth Andrást | Az adóhivatal egykori munkatársa elment a parlament nemzetbiztonsági bizottságának mai ülésére, de a kormánypárti képviselők nem támogatták, hogy beszéljen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/nav-botrany-nem-hallgattak-meg-horvath-andrast/ | 2013-12-10 14:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell jelentést írnia arról, hogy milyen jutalmakat és prémiumokat fizettek ki a közigazgatásban és az állami cégeknél.Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, a jelentést a szerdai kormányülésen napirend előtt tárgyalják.
Ahogy arról a Hír24 is beszámolt, havi fizetésük kilenc-tízszeresét kapta prémiumként tavalyi munkája elismeréséül több állami cég vezetője, a legtöbbet, 19,2 millió forintot Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója, Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója és Horváth Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
Fordítsák jótékony célra
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is megszólalt az ügyben. Azt mondta, nem tartja helyesnek az állami cégvezetők prémiumait. Arra a felvetésre, hogy szerinte ezt vissza kellene-e fizetniük az érintetteknek, úgy válaszolt: „vagy fordítsák jótékonysági célra.”
A Fidesz kommunikációs igazgatója is Kósa Lajossal ért egyet. Kocsis Máté szerint az érintett állami cégvezetők eleve fel se vegyék milliós jutalmaikat.Ha már felvették, fordítsák jótékony célra.
“A Fidesz egyáltalán nem tartja helyesnek az állami cégvezetők milliós jutalmait, és mindenki biztos lehet abban, a miniszterelnök mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket a jutalmakat ne fizessék ki” – ígérte a politikus.
Az MSZP közölte, azt várja, a Fidesz szerezze vissza az állami cégek vezetőitől a nekik kifizetett milliós prémiumokat. | Orbán soron kívüli jelentést kér a milliós prémiumokról | A miniszterelnök a szerdai kormányülésre rendelte be a dokumentumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/orban-soron-kivuli-jelentest-ker-a-millios-premiumokrol/ | 2013-12-10 14:51:00 | true | null | null | 24.hu |
A Hunvald György egykori erzsébetvárosi polgármesterrel szemben megfogalmazott gyanú súlyossága megfelelő indok volt ugyan a politikus vizsgálati fogságba helyezéséhez, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy igazolja, miért kellett Hunvaldot 31 hónapig rács mögött tartani.
A bíróság szerint ezzel a magyar hatóságok megsértették a fővárosi VII. kerület egykori vezetőjének ahhoz fűződő jogát, hogy ésszerű időn belül lefolytassák ellene az eljárást, vagy amíg ez tart, visszanyerhesse szabadságát.
Hunvald György keresetében összesen több mint 32 millió forint kártérítést követelt, ám a bíróság ezt elutasította és mindössze 2700 euró (mintegy 810 ezer forint) nem vagyoni jellegű kártérítést ítélt meg az egykori polgármesternek. | Strasbourg: túl sok Hunvald 31 hónapos fogsága | Jogos volt Hunvald György egykori erzsébetvárosi polgármester vizsgálati fogságba helyezése, de nem magyarázza a hosszú fogságot - állapítja meg keddi ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/strasbourg-tul-sok-hunvald-31-honapos-fogsaga/ | 2013-12-10 14:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett értékek esetén jogállami követelmény az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálatának átláthatósága, kiszámíthatósága.
Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte. | Az alkotmánynak is védenie kellene Kishantost | A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre – írja az ombudsman helyettese. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/az-alkotmanynak-is-vedenie-kellene-kishantost/ | 2013-12-10 15:10:00 | true | null | null | 24.hu |
A KLIK által most közzétett szerződések szerint Hegedűs Zoltán volt fideszes képviselő, akit szeptemberben neveztek ki öt évre a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézménye élére, hétmillió forintot fizetett a Béketelepi ABC-nek az elmúlt évben, hogy az "szakmai anyagot" szállítson az ételkészítési gyakorlatokhoz. A Béketelepi ABC Fekete Ferenc helyi fideszes képviselő tulajdona. Az övé:
Fekete Ferencnek 2012-es vagyonnyilatkozata szerint havi bruttó 195,000 forintja van a Béketelep ABC-ből. De mit ad isten, még egy nemzeti dohánybolt is jutott a képviselő úrnak idén áprilisban, amely az ABC mellett üzemel. Emellett 70,000 forintot kap havonta azért, hogy felügyelőbizottsági elnöke annak a Zsigmondy Zrt.-nek, aminek a nevét sem képes helyesen leírni:
A rendszerváltáskor a körülmények úgy hozták, hogy munkámat vállalkozóként kellett folytatnom. Pályázat útján lettem a Béke-telepi ABC üzemeltetője, amelynek tevékenységét a mai napig irányítom. (...) A közéletben jelenleg, mint vállalkozó veszek részt.
Nem tűnik túl lelkesnek a rendszerváltástól Fekete képviselő úr, ha a "körülmények úgy hozták" fordulatot jól értelmezem, persze már 1985-től egy boltot vezetett. Ennek ellenére rejtély, hogyan definiálhatja magát elsősorban vállalkozóként egy választott képviselő.
Hamisítatlan lázárisztáni sikertörténet, de azért elkértük a KLIK-től és a képviselő úrtól a szerződést, mert ugyan nem egy startup, de mindig öröm többet megtudni az ilyen sikeres üzletemberek gyümölcsöző együttműködéseiről.
Az alábbi térképen A-val jelölt ABC egyébként nagyjából a város másik végén van, mint a B-vel jelölt Iskola.
Viszont szép nagy.
Képek: hodmezovasarhely.hu, iwiw.hu, maps.google.com | Egymásnak osztogatják a közpénzt a hódmezővásárhelyi fideszisták | A KLIK által most közzétett szerződések szerint Hegedűs Zoltán volt fideszes képviselő, akit szeptemberben neveztek ki öt évre a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézménye élére, hétmillió forintot fizetett a Béketelepi ABC-nek az elmúlt évben, hogy az "szakmai anyagot" szállítson az ételkészítési gyakorlatokhoz. A Béketelepi ABC Fekete Ferenc helyi fideszes képviselő tulajdona. | null | 1 | https://atlatszooktatas.blog.hu/2013/12/07/lazarisztan_szupertrafikosa | 2013-12-07 15:14:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
A napilap szerdai számában azt írja, hogy a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete gazdálkodásáról súlyos észrevételeket fogalmaz meg a 2012 szeptemberében kelt vizsgálati jelentéstervezet. Ezt a dokumentumot, csakúgy, mint a lap által korábban nyilvánosságra hozott jelentést az intézet azóta elbocsátott belső ellenőre jegyzi. Az ellenőr 2012 májusa és júliusa között helyszíni vizsgálatot folytatott, mely során az intézmény szerződéseit és kifizetéseit vette górcső alá.
A Népszava cikke szerint a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő intézmény gazdálkodása ellenőrizetlen, sőt sokszor szabálytalan volt, hiszen anélkül fizettek ki több millió (illetve több tízmillió) forintot egyes beszállítóknak, illetve más üzleti partnereiknek, hogy a teljesítésekről igazolást kértek volna, sőt anélkül, hogy ellenjegyezték volna a számlákat.
Az Index november 27-én írta meg, hogy az intézmény “kétségbe esett dolgozóinak egy csoportja” tizenegy pontos feljelentést tartalmazó levelet küldött a hatóságoknak. A feljelentők jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés, a számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és egyéb törvénytelenségek alapos gyanúja miatt tartották szükségesnek a hatósági vizsgálat lefolytatását.
Schaffhauser Franz, az intézet rektora közleményben reagált a levélre. Azt írta: az intézmény teljes dolgozói köre visszautasítja a vádakat, amelyekről a menedzsment szerdán értesült a sajtóból.
A Pető kálváriája
Ahogy arról a Hír24 is beszámolt nyáron, kilátástalan pénzügyi helyzetbe került a mozgássérült gyerekek speciális oktatását végző intézmény.
A kormány először beígért egy 420 millió forintos plusz támogatást, amely az intézet vezetése számára felcsillantotta a reményt, hogy az állam kihúzza az intézetet a bajból. Kiderült azonban, hogy a pénz lényegében nem extra támogatás, csak a 2013–2014-es tanévre szóló keretösszeg.
Az intézet ügyét az ellenzék is megpróbálta támogatni, de az újabb pluszpénzekre szóló javaslatok is elbuktak a parlamenti szavazáson. | Szabálytalanul fizettek ki milliókat a Pető Intézetnél? | További súlyos hiányosságokra derült fény az intézet egy újabb belső vizsgálati jelentéséből, melynek tervezete a Népszava birtokába került. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/szabalytalanul-fizettek-ki-milliokat-a-peto-intezetnel/ | 2013-12-11 15:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Jelenleg is a Mol egyik vezetője Galácz Ábel, aki a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen büntetőeljárást indító – korábban szintén a Mol-vezetőségben dolgozó – Bánhegyi Ilona férje. Az üzletember ismereteink szerint 13 éve dolgozik a csoportnál.
2008-ban elnöki tanácsadóként vette át az üzletfejlesztés, később ehhez a stratégia irányítását is. Jelenlegi tisztsége – mint azt a társaságnál közölték – csoportszintű ellátási és értékesítési igazgató. Arról, hogy az eljárás befolyásolja-e Galácz Ábel molos megítélését, a cégnél közölték: az, hogy egy dolgozó rokona él abbéli jogával, hogy eljárást kezdeményez a cég bármely vezetője ellen, nem befolyásolja a munkavállaló karrierjét, munkájának megítélését.
Bánhegyi Ilona 2000-től irányította a Mol jogi ügyeit. 2006-ban szülési szabadság miatt távozott. Kérdésünkre, miszerint a volt igazgatót vezetheti-e sértődöttség, a Molnál leszögezték: nem gondolják, hogy Bánhegyi Ilonának világosan megfogalmazott vádjain túl bármely más oka lenne az eljárás kezdeményezésére. Más forrásból sem tudni, hogy akár neki, akár férjének lenne oka ennyire haragudni Hernádira. Tegnap egyiküket sem értük el.
Mint az a múlt heti első tárgyaláson kiderült, Bánhegyi Ilona alapvetően a horvát vádakra alapozva jelentette fel az elnök-vezérigazgatót. (A horvát hatóságok szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a zágrábi kabinet 2009-ben a Molra testálja az INA energiacég irányítását. A vádakat Hernádi és Sanader is határozottan tagadja, de a horvát bíróság Sanadert első fokon börtönre ítélte. Az állítólagos horvát bizonyítékok ködösek, a magyar ügyészség saját hatáskörben nem találta Hernádit bűnösnek. A Mol-vezér nem megy Horvátországba, igaz, eddig nem is kapott onnan szabályos idézést. Ellene ugyanakkor jelenleg Interpol-körözés és európai elfogatóparancs van érvényben. Ezt a magyar szervek nem teljesítik, de Hernádi Zsolt nem hagyja el az országot.) Bánhegyi Ilona beadványát az ügyészség a már lefolytatott eljárásra hivatkozva elutasította. Ám a volt molos ezt megkerülve, pótmagánvádlóként mégiscsak bíróság elé citálta egykori főnökét. Hernádi Zsolt a tárgyaláson részletes vallomást tett. A Mol hangsúlyozta, bíznak a magyar bíróság tisztességes, korrekt eljárásában és a megnyugtató eredményben. Emlékeztettek, hogy a honi bíróság eme ügyek kapcsán egyszer már hozott Hernádi Zsoltnak kedvező döntést.
Már megjelentek ugyanakkor spekulációk, miszerint a per akár Hernádi érdekében is állhat. Hisz ha nyer a jogilag pontosan fogalmazó, vele talán nem is oly ellenséges vádlójával szemben, külföldön is megszűnhet ellene az eljárás, hisz egy ügyben csak egyszer dönthet bíróság.
Valki László nemzetközi jogász kérdésünkre úgy vélte: felmentés esetén a 2002-es keretegyezmény alapján a horvát szerveknek is ejteniük kellene a vádat és visszavonniuk az európai, illetve az Interpol-eljárást. A határozat ugyanakkor nem rendelkezik arról, mi történik, ha ezt nem teljesítik. Ha viszont Hernádi Zsolt bűnösnek találtatna, a jelenlegi helyzettől eltérően az ilyen külföldi megkereséseket a magyar szervek nem utasíthatnák el.
Kérdés, a horvát ügyészség szerint a magyar magánszemély mennyire képes az eljárásban összes bizonyítékát kellő súllyal bemutatni. Bánhegyi Ilona ügyvédje, az ELTE ÁJK büntetőjogi tanszékén tanító Gellér Balázs József konkrét kérdéseinket ügyvédi titokra hivatkozva elhárította. Általánosságban, szakértőként megjegyezte: a pótmagánvádló bizonyítékai csakis jogszerű forrásból származhatnak, ezek ügyészségtől vagy munkahelyről „nem szerezhetők be illegálisan”. Arra, hogy ilyenkor elsősorban sajtóhírekre alapoznak-e, nem kívánt reagálni. | Trükkös eljárás Hernádi ellen | A feljelentő férje az olajcég egyik csúcsvezetője. A per Hernádi érdekében állhat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20131211-trukkos_eljaras_hernadi_ellen-1431821 | 2013-12-11 15:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Összetört iPad-ek és iPhone-ok, okosórák, széttört egymilliós tévé és teljesen használhatatlan, 220 milliós óriás LED fal – a Házon kivül stábjának sajátos tárlatvezetést tartott Őrsi Gergely, II. kerületi MSZP-s polgármester.
Az önkormányzat számításai szerint 2015 és 2019 között, még az előző fideszes vezetés alatt 450 millió forint közpénzt költött el mindenféle drága holmikra a kerület cége, a Sport és Szabadidősport Kft.
A céget 2015-ben hozta létre az önkormányzat előző vezetése azért, hogy gyerekek sportolását és szabadidőtevékenységét segítse.
A Sport Kft. vezetője maga Becsey Péter lett, korábbi vízilabdázó és egyben az OSC-Újbuda sportigazgatója. A 2019-es önkormányzati választások után a kerület új vezetése leltárba vette volna, hogy mivel gazdálkodhat az önkormányzat.
Nem létező fitneszterem és egymillió forintnál drágább LED tévé
Papíron például létezett egy teljes fitneszterem, a valóságban viszont nem volt sehol. Találtak ugyan kiváló minőségű gépeket, de hamar kiderült, hogy súlyuk, méretük miatt ezeket gyerekek nem is használhatják.
Majd előkerültek az irodabútorok is, amelyekről bár lehet tudni, hogy hol vették és mennyiért, a valós ár és a könyvelésben szereplő ár között a vizsgálat szerint szinte mindig tízszeres volt a különbség.
Egy ilyen éjjeliszekrény egy másik cégen keresztül, tehát nem a skandináv bútorboltból, 240 ezer forintba került az adófizetők pénzéből
– hozott példát Őrsi Gergely.
A Sport Kft. emellett fontosnak tartotta, hogy az utánpótlásnevelésnek legyen két nagy átmérőjű LED tévéje is – a nagyobbért 1,2 millió forintot fizetett az önkormányzati cég. Ez szétzúzott állapotba került vissza, többszöri felszólításra, magyarázta a kerületi polgármester.
Az új vezetésű önkormányzat egy független könyvvizsgáló céget bízott meg, hogy nézze át a kft. költéseit 2016. január 1. és 2020. december 31. között. Ebből kiderült, hogy a vizsgálat 82 százalékban elfogadhatatlannak találta a kiadásokat.
A Sport Kft. számláját terhelő további kiadások a jelentés szerint:
Nem sokkal a cég alapítása után egy athéni szobáért 1 millió 66 ezer forintot fizettek;
2019-ben 833 ezer forintot fordítottak a berlini Ritz Carlton Hotel deluxe lakosztályára;
Egy manhattani szállodában 1,2 millió forintot hagytak ott;
1,4 millió ment bulgáriai hotelszámlára és limuzinszolgáltatásra;
Barcelonában 1,1 milliót költöttek repülőjegyre, 2 milliót szállodára és fejenként (öten utaztak) 75 ezret a Barcelona-Valencia futballmeccsre;
A Forma-1 monacói nagydíjára 764 ezer forintért vettek belépőt;
Ötnapos olaszországi úton pedig 2,1 millió forintot fizettek a szállásért, és egy 40 ezer forintos naptejet is költségként számolt el Becsey Péter.
Három nagy értékű buszt is vett a Sport Kft, ezek már visszakerültek az önkormányzathoz. Az egyik hatszemélyes luxusbusz ára újonnan 20 millió forint körül mozog.
Burberry ruhák: „nadrág és kötöttáru”
Becsey Péter egyik kedvence továbbá a Burberry márka: a jelentés szerint először 1,6 millióért vásárolt, akkor ezt reprezentációs kiadásként számolta el. Később, amikor 1,3 millióért, majd 780 ezer forintért vettek ruhákat, akkor már egyszerűen csak az szerepelt a Sport Kft. számláján, hogy „nadrág és kötöttáru”.
És jöjjenek az órák: Velencében 7,2 millió forintért vett a Sport Kft. egy Hublot Big Bang órát, és el is számolta költségként, úgy, mint időmérő eszközt.
Becsey Péter egyébként több fotón is szerepel a közösségi médiafelületeket a csuklóján egy ehhez kísértetiesen hasonló órával.
2019-ben egy még drágább órát vásároltak a cég költségén: egy Rolexet, 11,5 milló forintért.
Továbbá a Sport Kft. egyik legnagyobb kiadása egy olyan 80 négyzetméteres, hatalmas LED fal, ami a kerület egyetlen létesítményében sem fér el. A polgármester szerint 240 millió forintért szerezték be.
Ügyvédje szerint Becsey Péter elvárható gondossággal dolgozott
A II. kerületi önkormányzat egy évvel ezelőtt tett feljelentést az ügyben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. A rendőrségtől a Házon kívül stábja írásban azt a választ kapta, hogy „a BRFK ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást és gyanúsítotti kihallgatás válaszadásunkig nem történt”. | Luxuslakosztályra, 11 milliós Rolexre és egy monacói hétvégi programra is futotta közpénzből | A fővárosi II. kerület vezetése nemrég vizsgáltatta ki egy önkormányzati cég gazdálkodását, amelyet a korábbi vezetés azért hozott létre, hogy gyerekek sportolását és szabadidőtevékenységét segítse. Luxusutak és luxusórák kifizetését találták, drága tévéket és telefonokat, amelyeket használhatatlan állapotban adtak vissza. Az önkormányzati cég korábbi vezetőjének ügyvédje azt közölte: Becsey Péter elvárható gondossággal dolgozott. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/04/05/masodik-kerulet-onkormanyzat-luxuskiadasok-sport-kft | 2023-04-05 08:44:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A cégcsoport a pénzügyi eredményekben úgy ért el növekedést 2022-ben, hogy a munkavállalók száma érdemben nem emelkedett, a 2021-es 4649 fővel szemben 2022 végén 4665-en dolgoztak az Opus csoportnál.
Mint írták, a csoport tavaly a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált, a turizmusban is figyelemre méltó eredményt realizált, az építőipari megrendelésállománya kiegyensúlyozott maradt, az élelmiszeripari szegmens tíz százalékkal növekedett. | Magyar siker: Mészáros Lőrinc cégcsoportjának nem tett be a válság | Energetikában, turizmusban, építőiparban, élelmiszeriparban is sikeres évet zártak tavaly. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/04/05/magyar-siker-meszaros-lorinc-cegcsoportjanak-nem-tett-be-a-valsag | 2023-04-05 08:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon. | A kormány szerint a Budapest Airport az államnál lenne a legjobb kézben, nem úgy, mint a kastélyok | A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/05/budapest-airport-kormany | 2023-04-05 09:05:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Aláírásgyűjtéssel tiltakozik a Szijj Lászlóhoz köthető alap szállodaberuházása ellen az V. kerületi Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció – tudta meg az rtl.hu a képviselőcsoport vezetőjétől, Kovács Alex Gábortól.
Mint azt korábban megírtuk, a tervek szerint 125 szobás, négycsillagos butikhotel épül abba a belvárosi épületkomplexumba, amely a Veres Pálné Gimnáziumnak is otthont ad.
A több helyrajzi számon lévő, de összetartozó ingatlanoknak két tulajdonosa van: az egyik a fővárosi önkormányzat (ezen a részen működik a gimnázium), a másik pedig a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (ide épülne a hotel).
Utóbbi Szíjj Lászlóhoz köthető, az alap eszközeit ugyanis a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amelynek a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonosa.
Az aláírásgyűjtő íveken a következő szöveg lesz olvasható: „Támogatom, hogy a Veres Pálné Gimnázium műemléki védelem alatt álló eredeti főépületét és az ahhoz kapcsolódó épületszárnyakat és udvarokat ne engedjék több mint száz szobás szállodává alakítani, ehelyett mentsék meg azt, és találjanak ismét olyan állami oktatási funkciót a teljes épületegyüttesnek, amely méltó a Magyarországon elsőként a nők középfokú oktatását lehetővé tévő névadó, Veres Pálné haladó szellemiségéhez”.
A lakók egy részének már régóta fenntartásaik vannak a beruházással kapcsolatban: attól tartanak, hogy a keskeny utcákban zajló építkezés miatt kivágják a fákat, a szálloda pedig tönkreteszi a környék élhetőségét. Szerintük szállodaépítés helyett ragaszkodni kellene az eredeti tervekhez, és oktatási célra kellene használni az egész épületcsoportot.
Kovács Alex Gábor azt mondta, a tervezett szállodaberuházás miatt örökre elveszhet a környék lakókörnyezeti jellege. „Az pedig, hogy a milliárdos kormányközeli vállalkozó magasról tesz az épület jelentőségére, a diákokra és a környéken élőkre, világosan mutatja a Fidesz működésének lényegét” – fogalmazott.
A beruházás hatással lehet a gimnázium életére, a magánkézben lévő rész ugyanis leromlott állagú, de a diákok az épület előtt elhaladva közelítik meg a sportpályát. Tavaly bemutattunk egy korábban készült felvételt is, amin látni, hogy a tető olyan rossz állapotba került, hogy már egy ember súlyát sem bírta el.
Az alapkezelő kérdésünkre akkor azt közölte (a felvétel tavaly januári készítése után több hónappal jutott el hozzánk), hogy „az épület tetőszerkezetét a tulajdonos által megbízott vállalkozás folyamatosan monitorozza, a tető állékonysága kisebb fedési hiányosságoktól eltekintve megfelelő. Amennyiben hibát tárnak fel, vagy erről értesítés érkezik a tulajdonos felé, azt haladéktalanul javítják”. Állításuk szerint a felvételen látható munkás nem sérült meg.
Információink szerint Árvai Péter, a helyi ellenzéki frakció tagja Novák Katalin köztársasági elnököt is megkereste annak érdekében, hogy – Veres Pálné hagyományaihoz híven, első női államfőként – segítsen megakadályozni a beruházást. Levelében arra figyelmeztetett, hogy az építkezés megzavarhatja akár az oktatást is, ráadásul a környéken nem irodák, hanem lakóházak vannak, így az ott élők nyugalma szintén veszélybe kerülne az építkezés ideje alatt, valamint a hotel megnyitása után is.
Novák Katalin végül elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy csak azokban az ügyekben járhat el, amelyek a törvény alapján a hatáskörébe tartoznak.
A MINERVA Zrt. az oktatás zavartalanságával kapcsolatban korábban az rtl.hu-nak azt írta: „A beruházás ideje alatt a beruházó igyekszik biztosítani az iskola normál működésének feltételeit, de tekintettel arra, hogy az építkezés közvetlenül az iskola mellett folyik, a kivitelezés során zavaró körülmények felmerülhetnek”. Egy másik kérdésre azt is elárulták, hogy „az ingatlan szomszédjában működő gimnáziummal az ingatlan tulajdonosa közvetlen kapcsolatot tart. Felmerülő problémák megoldásában és a tanulók biztonsága érdekében a tulajdonos eddig is konstruktív együttműködésre törekedett, amit a jövőben is fenn kíván tartani”.
Az LMP-s Csárdi Antal, az V. kerületet is magába foglaló választókörzet országgyűlési képviselője az oktatásért felelős belügyminiszterhez fordult az ügyben, azonban ő sem járt több sikerrel. Pintér Sándor tárcája ugyanis szintén csak annyit közölt, hogy az épületet védetté nyilvánították, a tervezett építkezés helyszíne magántulajdonban van, az adott kérdés pedig nem tartozik a minisztérium hatáskörébe. | „A kivitelezés során zavaró körülmények felmerülhetnek” | A Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció aláírásgyűjtésbe kezd, hogy megakadályozza a Veres Pálné Gimnázium mellé tervezett 125 szobás butikhotel építését – tudta meg az rtl.hu. A helyszínen a közelmúltban ellenőrzést tartott a munkavédelmi felügyelőség, valamint az építésfelügyeleti hatóság is. A helyiek közül többen attól tartanak, hogy az építkezés és a szálloda miatt veszélybe kerülne a nyugalmuk. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/04/alirasgyujtessel-tiltakozik-az-ellenzek-a-szijj-laszlohoz-kotheto-szalloda-epitese-ellen | 2023-04-04 09:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kormány szerdai ülésén felkérte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, hogy szólítsa fel az érintett állami cégek vezetőit – a jogi helyzettől függetlenül – az idén felvett jutalmak és prémiumok kétmillió forint feletti részének visszafizetésére – közölte a Kormányzati Információs Központ az MTI-vel.
Közleményükben emlékeztettek, hogy a kabinet rendkívüli jelentést kért a közigazgatásban és az állami vállalatok vezetőinek idén kifizetett jutalmakkal és prémiumokkal kapcsolatban. A jelentés alapján az egyértelmű, hogy a közigazgatásban a jogszabály alapján járó egyéb juttatásokon kívül más kifizetés nem történt – tájékoztatott az információs központ.
A Hír24 is beszámolt arról, hogy havi fizetése kilenc-tízszeresét kapta prémiumként tavalyi munkája elismeréséül több állami cég vezetője. A legtöbbet, 19,2 millió forintot Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója, Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója és Horváth Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatója tehetett zsebre.
Fordítsák jótékony célra
Orbán Viktor soron kívüli jelentést kért a milliós prémiumokról Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől a mai kormányülésre.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is megszólalt az ügyben. Azt mondta, nem tartja helyesnek az állami cégvezetők prémiumait. Arra a felvetésre, hogy szerinte ezt vissza kellene-e fizetniük az érintetteknek, úgy válaszolt: „Vagy fordítsák jótékonysági célra.”
A Fidesz kommunikációs igazgatója is Kósa Lajossal ért egyet. Kocsis Máté szerint az érintett állami cégvezetők eleve fel se vegyék milliós jutalmaikat. Ha már felvették, fordítsák jótékony célra. “A Fidesz egyáltalán nem tartja helyesnek az állami cégvezetők milliós jutalmait, és mindenki biztos lehet abban, a miniszterelnök mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket a jutalmakat ne fizessék ki” – ígérte a politikus.
A jutalmakat az ellenzék is kifogásolta. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja közölte, pártja azt várja, a Fidesz szerezze vissza az állami cégek vezetőitől a milliós prémiumokat. A jobbikos Apáti István ugyancsak arról beszélt, hogy pártja visszafizettetné a magas év végi jutalmakat az állami vállalatok vezetőivel. | Visszaveszik a milliós jutalmak egy részét | Visszafizettetné a kormány az állami vállalatok vezetőivel az idén felvett jutalmaik kétmillió forint feletti részét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/visszaveszik-a-millios-jutalmak-egy-reszet/ | 2013-12-11 11:41:00 | true | null | null | 24.hu |
Széll Bernadett és Vágó Gábor arra emlékeztette Varga Mihályt, hogy a Magyar Nemzet 2013. november 20-i számában Torba Tamás – a 2012 tavaszától 2013 áprilisáig működő „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért” nevű szervezet tagja – hosszan írt az adócsalásról. Azt állította, hogy „a fórum egyes tagjainak alapos információi voltak” arról, hogy áruházláncok forgalmaztak áfacsalásban érintett árut.
Három tiszta áruházlánc
A fórum tagjai által végzett „előzetes adatgyűjtés, továbbá a helyszíni bejárás és egyéb források összegzése” azt mutatta, hogy 2013 tavaszán három áruházlánc volt teljesen tiszta, ebből kettő külföldi, egy hazai tulajdonú. Hat másiknál folyamatos volt – és ma is az – az áfacsalásban érintett termékek forgalmazása. Erről „a fórum tárgyalt a NAV vezetőségével”, továbbá a NAV-nál a „bűnügyi terület minden lehetséges módon együttműködött a fórummal a csalások elleni küzdelemben”.
Jól működik-e NAV?
Az ellenzéki képviselők ezek alapján arról faggatták a minisztert, tudott-e a NAV a szóban forgó áruházak érintettségéről az áfacsalások ügyében, mielőtt arra a fórum felhívta volna a figyelmét? Ha nem, akkor megfelelően működik-e? „Hogyan lehetséges az, hogy bár a NAV 2013 tavaszán a fórumtól részletes tájékoztatást kapott az áfacsalásban részt vevő áruházláncokról, ezek a mai napig háboríthatatlanul folytatják törvénysértő ténykedésüket, hatalmas összegektől fosztva meg az állami költségvetést?”
Az LMP szerette volna megtudni, melyek az adócsaló áruházláncok, hiszen a cikk szerint ezt a NAV-nak már tudnia kell, ha pedig a NAV tudja, akkor Vargának is tudnia kell, elképzelhetetlen, hogy egy ilyen jelentőségű ügyről ne tájékoztatták volna. A NAV bűnügyi területe csak akkor intézkedhet, ha erre felkérést kap a NAV illetékes vezetőitől – emlékeztettek az ellenzéki politikusok, akik a cikk alapján arra következtettek, ez nem történt meg. „Ez tényleg így van-e, és ha igen, vajon mi ennek az oka?”
Varga válaszolt: konkrétumok hiányoztak
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetése valóban tárgyalt a „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért” nevű szerveződéssel – ismerte el Varga. A miniszter szerint a megbeszélésen a Fórum titkára, Torba Tamás csak általánosságban beszélt az áruházláncok adócsaló magatartásáról, valamint az áfacsalásban érintett áruk forgalmazásának terjedéséről. Az adóhivatali vezetők hiányolták a tájékoztatóból a konkrét adatokat, amelyek alapján lehetőség nyílt volna ellenőrzési, bűnügyi eljárásra.
“Erre vonatkozóan Torba Tamás információval nem tudott szolgálni, kizárólag általános érvényű információkat közölt az adóelkerülő magatartást tanúsító áruházláncokról. Az egyeztetésen a NAV vezetői hangot adtak azon álláspontnak, miszerint az áfa-csalás nem áruházlánc specifikus, megjegyezték azt is, hogy amennyiben a beszállítói láncolat tekintetében információk merülnek fel az áfa-csalásra, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az áruházlánc „adót csal”.
Nem mondták, de…
Torba Tamást a megbeszélésen a NAV vezetése konkrét ellenőrzési és büntetőeljárásokról nem tájékoztatta, így nem tudhatta, nem tudhatja, hogy a NAV adószakmai szakterülete már 2011 augusztusa óta több olyan ellenőrzési akciót is szervezett a vámszakmai, valamint bűnügyi szakterülettel közösen, amelyek kifejezetten a legnagyobb kiskereskedelmi láncok ellenőrzésére irányultak – írta a miniszter.
“A NAV előtt sem volt ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba bekerülnek, hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolhatják azokat. Éppen ezért 2011. augusztus hónapban ellenőrzési akciót rendeltek el, amelynek célja több meghatározott termékkör (tej, étolaj, kristálycukor, rizs, LCD televíziók, táblagépek) kereskedelmi láncolatának feltérképezése, a piac tisztítása, illetve további ellenőrzésekhez szükséges adatgyűjtés volt 7 nagy multinacionális áruházláncnál”.
A gyanú nem bizonyíték
Ezt követően Varga miniszter még hosszan ír a különböző ellenőrzésekről, amelyek – szerinte – azt igazolják, hogy a NAV “már jóval a Fórum jelzését megelőzően fokozott figyelmet fordított a kiskereskedelmi láncolatok ellenőrzésére”, de azzal szembesült, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok részvétele az adóelkerülésben rendkívül nehezen bizonyítható, és a csalás nem ezen a szinten következik be, hanem a láncolat alsóbb szintjein.
Ez utóbbi szinteken a szükséges megállapításokat a NAV megtette és a jövőben is megteszi, ezzel azonban még nem nyer igazolást a kiskereskedelmi lánc adócsalásban történő részvétele, érintettsége, noha “a NAV valóban rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a “nagy” áruházláncok polcain található áfacsalásban érintett termék. A gyanú, illetve az erre vonatkozó jelzés azonban önmagában még nem bizonyíték az adóelkerülésre. Az adóhivatalnak jelenleg nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely alapján egyértelműen és általános érvénnyel kijelenthető lenne, hogy az áruházláncok törvénysértő módon tevékenykednek.
Nem tudja, nem teheti
Az ellenőrzéseknél nem keletkeztek olyan információk, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna, hogy az áruházláncok áfa-csalásokban vesznek részt, áfa-csalásokban közvetlenül érintettek. Ezért nyilvánvaló módon Varga nem is tud ilyen adózókat megnevezni, bár erre “az adótitokra vonatkozó előírások miatt információ birtokában sem lenne lehetőség.” | Varga elárulta, miért hagyják futni az adócsalókat | A nemzetgazdasági minisztert a Magyar Nemzet cikke alapján vonta kérdőre az LMP két képviselője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/varga-elarulta-miert-hagyjak-futni-az-adocsalokat/ | 2013-12-11 12:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Gyerehaza Alapítvány célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar fiatalokat.
A szervezet alapítója Azbej Trisztán, Amerikából jött haza, mert hiányzott neki Magyarország.
Tavasszal elég hosszan beszélt arról mindenfelé a nyilvánosság előtt, hogy miért csak itthon.
Aztán elment dolgozni Izraelbe.
"Első ránézésre lehet ellentmondás, de én is haza fogok menni."
Ezt Azbej Trisztán, a Gyerehaza Alapítvány alapítója mondta, mikor külföldi munkájáról kérdeztük. Azbej, a KDNP ifjúsági szervezetének, az IKSZ (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség) alelnöke Izraelbe ment dolgozni.
Teljes körű boldogságot csak saját hazájában tud elérni
Azbej 2006-ig Amerikában tanult és dolgozott, jól fizető, biztos állást hagyott ott, hogy Magyarországon élhessen. A magyar fiatalok hazahívásáról még májusban így beszélt.
"Ez nekem személyesen fontos ügy, és politikai közösségem nagyon sokat segített, hogy belekezdjünk."
Először önkéntesekkel dolgozott, de márciusban az emberminisztérium 2 millió forintos támogatásával hivatalosan is létrejött a Gyerehaza Alapítvány. Azbej azt mondta, hogy 3 fiatalnak kifejezetten ők segítettek hazajönni, de a honlapjuk indulása óta már 90 ügyfelük volt.
Azbej májusban beszélt hazahívós elképzeléseiről az országgyűlés ifjúsági albizottsága előtt.
"az Alapítványnak az a hitvallása, hogy tartós, teljes körű boldogságot valaki csak az otthonában, saját hazájában tud elérni."
Az alapítvány honlapján egyébként egy-két elég meredek érv is szerepel a hazajövetel mellett, például, hogy
Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele.
Magyarországon? Úgy értettem, hogy Tel Avivban!
A fentiek után elég meglepő volt, amikor a Nemzeti Innovációs Hivatal oldalán szembe jött ez az októberi hír.
Azbej Tristan személyében új Tudományos és Technológiai (TéT) attasé kezdte meg munkáját Magyarország Tel Avivi-i nagykövetségén.
Pont abban a külföldi városban, amit annyira "megérintett a nemeket összemosó filozófiák szele", hogy tavaly a világ legjobb meleg városának kiáltották ki. Nem lehet könnyű ilyen helye élnie az IKSZ alelnökének.
"Ingázok a két ország között, utoljára másfél hete voltam otthon. Persze hiányoznak az otthoni dolgok, de a munkámból Magyarország profitál. Most csempészem a Túró Rudit, és végül haza fogok menni."
Azbej azt is elmondta, hogy most szombaton lesz az IKSZ küldöttgyűlése, és szombati hatállyal már lemondott az alelnökségről. Úgy érzi, hogy kiöregedett belőle. A Gyerehaza Alapítvány munkájában viszont alapítóként továbbra is részt vesz. Hogy helyes irányban tartsa a szervezetet. | Izraelbe ment dolgozni a magyar fiatalokat külföldről hazacsábító szervezet alapítója | - A Gyerehaza Alapítvány célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar fiatalokat.
- A szervezet alapítója Azbej Trisztán, Amerikából jött haza, mert hiányzott neki Magyarország.
- Tavasszal elég hosszan beszélt arról mindenfelé a nyilvánosság előtt, hogy miért csak itthon.
- Aztán elment dolgozni Izraelbe. | null | 1 | https://444.hu/2013/12/11/izraelbe-ment-dolgozni-a-magyar-fiatalokat-kulfoldrol-hazacsabito-szervezet-alapitoja/ | 2013-12-11 12:05:00 | true | null | null | 444 |
Felmentését kérte a vidékfejlesztési minisztertől az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) főigazgatója, a miniszter a kérést elfogadta.
“A személyemet ért folyamatos támadások és vádak alól tisztázni fogom magam. Nem hozhatom sem a minisztert, sem a Vidékfejlesztési Minisztériumot és sem az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget olyan helyzetbe, hogy a vádaskodásokkal kelljen foglalkoznia, a hatékony szakmai munka helyett” – fogalmaz közleményben Tolnai Jánosné.
A Főfelügyelőség vezetését 2013. december 12-étől a főigazgató-helyettes, Szentmiklóssy Zoltán látja el.
Mint ahogy azt a Hír24 is megírta, az Óbudai Egyetem szerint Tolnai Jánosné nem szerzett náluk diplomát, pedig az önéletrajzában ezt tüntette fel. Az ellentmondásra Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke hívta fel a figyelmet.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alaptalan vádaskodásnak nevezte Jávor szavait és közleményben azt írta: elképedve áll “az Együtt-PM társelnökének (…) alaptalan és valótlan tartalmú vádaskodása előtt”.
“Bizonyos személyek, politikai karrierjük esetleges sikeréért, bárkit, bármikor képesek lejáratni, alaptalanul bűncselekményekkel megvádolni, rágalmazni és bemocskolni” – tették hozzá. | Lemondott a zöldhatóság főigazgatója | Tolnai Jánosné felmentését kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/lemondott-a-zoldhatosag-botranyba-keveredett-igazgatoja/ | 2013-12-11 12:11:00 | true | null | null | 24.hu |
A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adatigénylést nyújtott be az MTVA-hoz, hogy megtudják, mekkora fizetést kapnak a dolgozóik – áll a párt közleményében.
A közmédia először 15 nap haladékot kért, majd a teljesítési idő lejárta után azzal a indokkal utasította el a kérést, hogy
„a kereskedelmi média szereplői ezeket az adatokat megismerve kedvezőbb ajánlatokat tudnának a szakemberek felé megfogalmazni”.
A DK nem fogadja el az MTVA érvelését, ezért közérdekűadat-pert indít annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora fizetésért alkalmazzák közpénzből az MTVA dolgozóit.
„Minden magyarnak joga van tudni, mennyit keresnek közpénzből a kormányzati propaganda, Orbán Viktor alternatív valóságának terjesztéséért” – áll a közleményben. | Nem árulta el a DK-nak a közmédia, mennyi közpénzt költ a fizetésekre, pert indít a párt | A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adatigénylést nyújtott be az MTVA-hoz, hogy megtudják, mekkora fizetést kapnak a dolgozóik – áll a párt közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/29/dk-mtva-kozmedia-fizetes-kozpenz-kozerdeku-adatigenyles-per | 2023-03-29 12:31:00 | true | null | null | Telex |
A Fortepan alapító főszerkesztője, Tamási Miklós egy nyílt levélben reagált egy megkeresésre, amiben az oldal szerint „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant.
Bár szó szerint Tamási nem írja le, hogy pontosan kitől jött a levél, mert a feladó levele „teljes titokban tartását követelte”, a Fortepan főszerkesztője válaszlevelét dr. Tarr Péternek címezte. Ugyan konkrétan nem említi a munkahelyét, de az MTVA Jogi és Szerződéskezelő Irodáját egy bizonyos dr. Tarr Péter vezeti. Tamási a levélben többször is említi az MTI-t az MTVA-t és a Magyar Televíziót, úgyhogy az esettel kapcsolatban küldtünk kérdéseket az MTVA Jogi és Szerződéskezelő Irodájának. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Tamási felsorolása alapján olyan fényképek törlésére szólították fel a Fortepant, amiknek valamilyen formában köze van az MTVA-hoz, például egy gyűjteményt, amit „egy, a Magyar Rádiónál évtizedekig dolgozó szerkesztő mentette meg a kidobástól a Bródy Sándor utcai épületből”, de olyan képeket s, amiken Kudlik Júlia, Vitray Tamás vagy Jeles András szerepel.
A Fortepan Bauer Sándor fotóriporter családjától megkapta a szerző hagyatékát, így az oldal feldolgozta a főleg negatívokból álló gyűjteményt. Az eredeti levél írója ezeket is törölné, de sok más képet is, amiknek a negatívjai mind a Fortepannál vannak.
„Tisztában vagyunk vele, hogy jogi értelemben – leszámítva a lomtalanításon talált képet – egyik fotó közléséhez sincs jogunk”
– írja Tamási, viszont úgy érzi, hogy „a magyar vizuális történelem olyan dokumentumait szeretnék elérhetetlenné tenni, amiket fontos látni az olvasóknak, kutatóknak, újságíróknak”.
„Az MTVA gyűjteményéből ezek a képek – ha fellelhetőek – csak korlátozásokkal és térítés ellenében közölhetőek. Megítélésem szerint minden fotó, ami az államszocializmus évtizedei alatt közpénzen készült, szabad és ingyenes felhasználással kell elérhető legyen. Akadályok és korlátozások helyett örüljünk annak, ha az utókor érdeklődik a XX. század eseményei, személyiségei, helyszínei iránt. Legyen ez a svábok kitelepítése, Kudlik Júlia műsorvezető, vagy a Móricz Zsigmond körtéri HÉV állomás.”
Emiatt Tamási azt javasolja, hogy bírósági per helyett inkább dolgozzanak együtt azon, hogy az MTI és a Fortepan képgyűjteménye közelebb kerüljön egymáshoz, hogy közösen láthassák és értelmezhessék a 20. századot. | Egy „közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” egy csomó képet töröltetne a Fortepanról | A Fortepan alapító főszerkesztője, Tamási Miklós egy nyílt levélben reagált egy megkeresésre, amiben az oldal szerint „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/04/fortepan-gyujtemeny-nyilt-level-felszolitas | 2023-04-04 13:01:00 | true | null | null | Telex |
2023. április 4. – 07:04
1522
Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén.
A kormány a február végi törvénymódosítással megszüntette a kötelező kamarai tagságot. Az orvosoknak április 1-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy meg akarják-e tartani a tagságukat, ennek hiányában az automatikusan megszűnt. Végül az orvosok több mint háromnegyede jelezte, hogy maradni akar abban a kamarában, amelyet a kormány az orvosok zsarolásával vádolt.
* A videónk végén megszólaló területi alelnök neve helyesen: Harsányi Gergő. A tévedésért elnézést kérünk.
Partnereinktől | A szemünk láttára írják át a valóságot | Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén. | null | 1 | https://telex.hu/video/2023/04/04/fidesz-magyar-orvosi-kamara-propaganda-valosag-hazugsag-egeszsegugy | 2023-04-04 12:15:00 | true | null | null | Telex |
„A Völner-Schadl ügy szálai a legmagasabb szintekig, miniszterekig, »Tóniig« és a »jó miniszter asszonyig« nyúlhatnak. Nemrégiben feljelentéssel éltünk, hogy kiderüljön milyen szerepe volt »Tóninak« és »Ádámnak« az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyében. Sajnos a hatóságok továbbra is úgy gondolják, hogy nincs itt semmi látnivaló és elutasították a feljelentésünket” – írja Facebookon Márki-Zay Péter.
Bejegyzésében azzal folytatja: „Ma azt kell tapasztalnunk, hogy egyes kormánypárti és ellenzéki pártok alkuinak is köszönhetően - jó példa erre Polt Péter hatalomban tartása - a hatóságok és az állami intézmények a mindenkori politikai hatalmat szolgálják, nem pedig az országot és nemzetet.”
Nemrég Hadházy Ákos független képviselő írt arról szintén egy Facebook-posztban, hogy „az ügyészség meg sem próbálta kideríteni, hogy ki volt Tóni, Barbara és Ádám, akivel Schadl haverja a betegszállítás és a rendezvénybiztosítás monopóliumát biztosító koncesszióról tárgyalt”.
Hadházy akkor azt írta, Polt Péter a korábbiakban mindig csak annyit válaszolt, hogy „a nyomozás során nem merült fel bűncselekmény gyanúja”, később azonban ahogy Hadházy fogalmazott: „papírunk van róla, hogy nem is nyomoztak, hiszen ha akár a kisujjukat is mozdították volna, akkor hivatalosan is tudniuk kellene, hogy Rogánról van szó”. | Elutasították Márki-Zay Péterék feljelentését a Völner-Schadl ügyben | „A Völner-Schadl ügy szálai a legmagasabb szintekig, miniszterekig, »Tóniig« és a »jó miniszter asszonyig« nyúlhatnak. Nemrégiben feljelentéssel éltünk, hogy kiderüljön milyen szerepe volt »Tóninak« és »Ádámnak« az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyében. Sajnos a hatóságok továbbra is úgy gondolják, hogy nincs itt semmi látnivaló és elutasították a feljelentésünket”– írja Facebookon Márki-Zay Péter. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/06/elutasitottak-marki-zay-peterek-feljelenteset-a-volner-schadl-ugyben | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kivizsgálta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség Hadházy Ákos országgyűlési képviselő feljelentését Orbán Viktor február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban, állításuk szerint nem történt bűncselekmény.
Hadházy hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Orbán toszkánai kalandozásával kapcsolatban, mert az már nem hivatalos, hanem családi program volt.
Más országok gyakorlatához hasonlóan a miniszterelnök állami érdekből személyi védelemben részesül, ami őt nem csak hivatali tevékenysége körében illeti meg, hanem szabadsága, magánprogramjait illetően is, írja az ügyészség a közleményben.
Magyarország nem tart fenn kormánygépeket, a jogszabály alapján a Honvédség - alaprendeltetése szerinti feladatai ellátásának elsődlegességét szem előtt tartva - biztosítja a védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket, azaz az utazáshoz szükséges repülőgépet és személyzetet, írják.
Ezek a feltételek a közlemény szerint kiterjednek a politikai felsővezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felsővezetővel utazik. A személyi védelem nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik. „Mindezek alapján a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította” – írták. | Nem történt bűncselekmény Orbán toszkánai kitérőjekor az ügyészség szerint | Kivizsgálta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség Hadházy Ákos országgyűlési képviselő feljelentését Orbán Viktor február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban, állításuk szerint nem történt bűncselekmény. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/06/nem-tortent-buncselekmeny-orban-toszkanai-kiterojekor-az-ugyeszseg-szerint | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
korrupció;NAV;lebukás;
2016-07-14 18:32:00
Több ezer euróval buktak le a korrupt NAV-osok
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Röszkei Határkirendeltség nyolc jelenlegi és volt pénzügyőrét hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja. A hivatásos pénzügyőrök a gyanú szerint rendszeresen jogtalan előnyt kértek és kaptak a fuvarozóktól.
A KNYF szerdán a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben A határállomáson szolgálatot ellátó pénzügyőröktől több ezer eurót foglaltak le. Az ügyészség két gyanúsított előzetes letartóztatására tett indítványt. Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyik az eljárás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek kapcsán közleményben tudatta: zéró toleranciát alkalmaznak a szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben. Az ügyészség által gyanúsított pénzügyőröket megilleti az ártatlanság vélelme, ha azonban a büntetőeljárás során beigazolódik a bűnösségük, a legszigorúbb jogkövetkezményekkel számolhatnak. Hozzáteszik, a NAV már a nyomozás során is segítette az ügyészség munkáját, és a továbbiakban is minden rendelkezésére álló információt megad a nyomozóhatóságnak. | Több ezer euróval buktak le a korrupt NAV-osok | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Röszkei Határkirendeltség nyolc jelenlegi és volt pénzügyőrét hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja. A hivatásos pénzügyőrök a gyanú szerint rendszeresen jogtalan előnyt kértek és kaptak a fuvarozóktól. | null | 1 | https://nepszava.hu/1099962_tobb-ezer-euroval-buktak-le-a-korrupt-nav-osok | 2016-07-14 18:03:00 | true | null | null | Népszava |
Szánthó Péter, Veress Jenő;
Rogán Antal;V. kerület;Portik Tamás;
2016-07-26 14:52:00
Nem nyomoznak Rogán után
Ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól, hiszen a nyomozás elrendeléséről nem szokás értesíteni a nyilvánosságot, hisz így az érintettek is felkészülhetnek rá - vélte lapunknak Magyar Gábor miután a Népszava úgy értesült, az ügyészség nem indít nyomozást Rogán Antal korrupciós ügyében. Az ügyvéd szerint ugyanakkor "senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat".
Minden jel arra mutat, hogy elutasították azt a feljelentést, amivel a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a fideszes Tényi István fordult az ügyészséghez, miután a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként jogerősen elítélt Portik Tamás azt állította a bíróságon, hogy tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át Pápa Marianne nevében Rogán Antalnak – értesült a Népszava. (Pápa volt férjének, Szetlik Ferencnek az unokaöccse Habony Árpád.) Portik ezt a Rogán Antal és Juhász Péter közti személyiségi jogi perben mondta, ahol tanúként hallgatták meg. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Tényit, aki azt mondta, pénteknél előbb nem kapja kézhez az ügyészség határozatát, hiszen azt postán küldik meg neki. Tordai Bence PM-szóvivő szerint ők sem kaptak még értesítést, de amint megtudnak valamit, sajtótájékoztatót hívnak össze.
A Magyar Nemzet kedden írt arról, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hétfőn ugyan meghozta döntését arról, indít-e nyomozást hivatali vesztegetés gyanúja miatt az ügyben, amely kapcsán várhatóan Rogán Antal miniszter érintettségét kellene vizsgálniuk, egyelőre nem közölték, hogyan határoztak. A hatóságoknak először ugyanis a feljelentőt kell tájékoztatniuk, s csak azután hozhatják nyilvánosságra döntésüket. A KNYF döntésén sok múlik – írja a lap -, ha elrendelték a nyomozást, nem kizárt, hogy kezdeményezhetik Rogán Antal mentelmi jogának felfüggesztését is.
Lapunk úgy értesült, hogy az ügyészség információkat halogató magatartása nem utalhat másra, mint, hogy nem indítanak nyomozást. Ha ugyanis ezt megteszik, azt a feljelentő értesítése előtt is bejelenthették volna. Már csak azért is, mert nyilvánvaló, hogy ők a döntésről értesülve azt - az ügyészséget megelőzve - nyomban a közvélemény elé tárják. Előbb, semmint a határozat tértivevénye a KNYF-re visszaérkezne.
Dr. Magyar Gábor ügyvéd szerint ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól. A nyomozás elrendeléséről ugyanis nem tanácsos értesíteni a nyilvánosságot – akár a feljelentőnek megküldött döntésen keresztül is -, hiszen akkor az érintettek is tudomást szereznek róla, és felkészülhetnek. Így akár épp a feljelentő veszélyeztetheti a büntetőeljárást. A jogász azonban hangsúlyozta: senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat.
Megírtuk, Rogán azért perelte be Juhászt, mert az Együtt alelnöke azt mondta a fideszes politikusról, hogy bűnözőkkel üzletel. Június végén Portik terhelő vallomást tett a kabinetfőnökre: állította, tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át neki személyesen, amelyet egy belvárosi ingatlan eladása miatti közreműködéséért kapott a fideszes politikus. A Miniszterelnöki Kabinetiroda rekordgyorsasággal reagált a vallomásra: szerintük Rogán soha, sehol nem találkozott Portikkal, se házibulin, se máshol. Ahogyan a miniszter Pápa Marianne-t (Portik korábbi élettársát) sem ismeri, vele sem találkozott személyesen.
Ezzel szemben Portik vallomásában állította, Pápa megbízásából vitte a pénzt Rogánnak. A minisztert Varga István, Vizoviczki László volt "biztonsági főnöke" is korrupcióval vádolta: vallomásában a Rogán vezette V. kerület jegyzőjéről, Rónaszéki Lászlóról azt állította, kenőpénzért cserébe Vizoviczkiék "bármit be tudtak záratni" vele a kerületben, és az ő szórakozóhelyeiket békén hagyták. Rogán 2013 szeptemberében küldte el posztjáról Rónaszékit és továbbra is azt állítja, hogy ő soha nem találkozott Vizoviczki Lászlóval, sem a cégvezetőivel. Később leszögezte: mindenkit beperel, aki kapcsolatba hozza őt Vizoviczkivel.
Juhász szerint amennyiben Rogán cáfolni akarja a korrupciós vádakat, azt a bíróság előtt kell megtennie, hiszen az ügyben több bűncselekmény gyanúja is felmerült. Az Együtt alelnöke kijelentette: újból kezdeményezni fogja a miniszter és Portik szembesítését, hiszen kiderült, Rogán egy hatmondatos német Bild-cikk miatt mondta le júniusban bírósági szembesítést. Azt nem tudni, a német meghívás Rogán beidézése előtt, vagy után érkezett. Ezzel kapcsolatban a múlt héten megkerestük a német lap szerkesztőségét, válasz azóta sem érkezett.
A korrupciós vád kapcsán Orbán Viktor is megszólalt a Kossuth Rádióban. A kormányfő azt mondta: nem kérdezte meg kabinetfőnökét, mi történt, mert bűnözők véleményével nem hajlandó foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy lezártnak tekinti-e az ügyet, azt felelte: "ki sem nyitottam". | Nem nyomoznak Rogán után | Ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól, hiszen a nyomozás elrendeléséről nem szokás értesíteni a nyilvánosságot, hisz így az érintettek is felkészülhetnek rá - vélte lapunknak Magyar Gábor miután a Népszava úgy értesült, az ügyészség nem indít nyomozást Rogán Antal korrupciós ügyében. Az ügyvéd szerint ugyanakkor "senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat". | null | 1 | https://nepszava.hu/1101058_nem-nyomoznak-rogan-utan | 2016-07-26 18:18:00 | true | null | null | Népszava |
Rogán Antal;Portik Tamás;
2016-08-23 13:29:00
Rogánt védik? Hamis vád miatt nyomoznak Portik ellen
Hamisan vádolta Portik Tamás Rogán Antal minisztert a Budapesti Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint.
Hamis vád bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség Portik Tamás tanúként tett nyilatkozata miatt - közölte a fővárosi főügyész kedden. Ibolya Tibor felidézte, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Juhász Péter alperes között személyiségi jog megsértése tárgyában indult per júniusi tárgyalásán Portik Tamás tanúként azt állította, hogy a közvetítő szerepében eljárva egyszer tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal polgármesternek, ami egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködésért adott jogtalan előny volt.
Úgy folytatta: Portik Tamás nyilatkozata után több feljelentés is érkezett az ügyészségre, egyrészt a fenti nyilatkozatban foglaltak miatt Rogán Antal ellen, másrészt pedig az állítás valótlanságának gyanúja miatt Portik Tamással szemben. A vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt Rogán Antalt érintően tett feljelentéseket a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította - hangsúlyozta Ibolya Tibor. Hozzátette: miután az alapügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jogerősen elbírálta a feljelentéseket, elhárult az eljárásjogi akadálya a hamis vád bűntette miatt tett feljelentés elbírálásának.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség beszerezte a szükséges iratokat és megállapította, hogy Portik Tamás cselekménye Rogán Antal sérelmére elkövetett "hamis vád bűntette gyanúját kelti", ezért elrendelte a nyomozást - olvasható a közleményben. | Rogánt védik? Hamis vád miatt nyomoznak Portik ellen | Hamisan vádolta Portik Tamás Rogán Antal minisztert a Budapesti Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103786_rogant-vedik-hamis-vad-miatt-nyomoznak-portik-ellen | 2016-08-23 18:34:00 | true | null | null | Népszava |
Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor.
Május végén jöhet ki az a kormányrendelet, amely meghatározza, hogy hány forintot fizethet a Mol cége a Magyarországon képződő ipari hulladékért – értesült a Szabad Európa.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét kezelni. Az állam részéről a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda szerződött a Hernádi Zsolt vezette Mollal.
Van pénz a szemétben
A piac két részből áll: lakossági és ipari szegmensből. A lakossági kommunális hulladékrendszer 2013 óta rezsicsökkentett áron működik, itt profit nem keletkezik, az üzletág veszteséges. A termelő cégek esetében, vagyis az ipari szektorban más a helyzet, egymással versengő cégek szállítják, kezelik és értékesítik az itt keletkező hulladékot a szabadpiac elve szerint, jelentős nyereség képződik a szektorban.
Ezek a hulladékkezelő cégek júliustól csak a MOHU alvállalkozói lehetnek, önálló üzleti tevékenységet a koncesszió alá eső hulladék esetében nem végezhetnek. Eddig ezek a magáncégek szállíthatták el a termelő vállalatoknál keletkező különböző hulladékot, legyen szó fémről, papírról, műanyagról vagy üvegről. A vállalkozások, ahol harminc-negyven éve fejlesztenek, beruháznak, több ezer családnak munkát adnak, vagy lehúzzák a rolót, vagy beállnak a sorba.
A hulladék pénzt ér, hiszen a hulladékkezelő cégek megvették az ipari szereplőknél keletkező hulladékot. Ezeknek piaci áruk is van, valamikor többet, valamikor kevesebbet érnek a különböző hulladékok.
Az üzletág koncesszióba adását követően azonban az ipari szegmensben csak a Mol (MOHU) veheti meg és értékesítheti majd az értékkel bíró hulladékot. Szakmai körökben általános vélekedés, hogy miután a Mol egyeduralkodó lesz a piacon, el fog tűnni a verseny. Eddig ugyanis licitáltak, vagyis piaci versenyhelyzetben vásárolták meg a hulladékos cégek az iparban keletkező hulladékot, és amelyik jobb ajánlatot adott, az a cég vihette kezelésre, hasznosításra, ezáltal értékesítésre az általa megvásárolt hulladékot.
Monopolhelyzetben a Mol
A koncesszióval azonban a Mol monopolhelyzetbe kerül, és ez az árakra is hatással lehet. Kíváncsiak voltunk, hogy igazak-e a szakmában terjedő hírek, miszerint az állam fogja meghatározni az átvételi árakat. Ezért felhívtuk a MOHU nyilvánosan elérhető ügyfélszolgálati telefonszámát, ahol elmondták: rendeleti úton fogja a kormányzat meghatározni az árakat, ezt feltehetőleg május végén hozzák nyilvánosságra.
A lapunk által megkérdezett szakmai szervezetek biztosra veszik, hogy a piaci árnál kevesebbet fog fizetni a Mol a hulladékért, miután a koncesszió miatt nem lesz versenytársa, monopolhelyzetben lesz.
Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől
Nem csak a jelenleg aktív cégek kiszolgáltatottsága adhat okot arra, hogy az eddiginél kevesebb bevételt érjen el egy hulladéktermelő, hiszen az új piaci szereplőnek is valahol finanszíroznia kell saját tevékenységét, miközben az eddig jól működő cégek alvállalkozóvá alacsonyításának költségeit is valamiből patronálnia kell.
De nézzük akkor a papírhulladék példáján keresztül, hogyan nézett ki eddig a piac, milyen piaci hatások érvényesültek a szektorban.
„Kilogrammonként x forintot ajánlottam egy csomagolóüzemben képződő hulladékpapírért. Miután az ügyvezető azt mondta, hogy valaki x plusz y forintot ajánlott, megadtam neki én is a többletet, mert akkor éppen belefért vagy máshogy kisakkozható volt, ezt hívjuk mi egészséges versenynek” – mondta egy papírhulladékra specializált vállalkozó a Szabad Európának.
Az üzemben tíz tonna hulladék keletkezett havonta, biztosította a konténert, amelyet megfelelő időközönként ürített. „A cégnek havi több százezer forintos bevétele származott ebből, ennyit fizettem a hulladékért” – mondta a vállalkozó. A Mol színrelépésével, július 1-jétől már nem köthet szerződést a hulladékkezelő, mert arra csak a MOHU lesz jogosult. Nagy kérdés, hogy mennyi lesz a hulladék átvételi ára.
Egy másik cégvezető a Szabad Európának elmondta, hogy a nyomdákon kívül az ipari, termelői szektorban keletkezik a legnagyobb mennyiségű papírhulladék. Rengeteg fajtája van: az értékestől a kevésbé értékesig, illetve értéktelenig. „A hulladékpapír árát legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, hogy minél világosabb egy papír, annál drágább, vagyis annál többet fizet érte a papírgyár” – mondta a neve elhallgatását kérő ügyvezető.
A begyűjtött (megvásárolt) papírhulladékot minden esetben válogatni, kezelni és bálázni kell. Ezt követően szállítják el Európa különböző papírgyáraiba, vagy értékesítik Magyarországon lényegében az egyedüli helyszínre, a dunaújvárosi papírgyárba.
Ehhez kapcsolódóan: Hamarosan vége lehet az iskolai papírgyűjtésnek
Az újrahasznosítás nagyon energiaigényes művelet, de megéri, mert olcsóbb volt, mint a tiszta cellulóz. Az ukrán háború miatt megugró energiaköltségek azonban felülírták az eddigi rendszert. Tavaly év végén már nem érte meg ilyen energiaárak mellett újrahasználni a papírt.
Hullámvasúton az árak
„A legolcsóbbnak számító vegyes hulladékpapírnak és hullámpapírnak odáig süllyedt az ára, hogy nem volt érdemes vele foglalkozni, mert mire behoztuk a telephelyre, leválogattuk és bebáláztuk, csak veszteséggel tudtuk értékesíteni. A papírgyártól kapott árból nem jött ki a szállítás és a hulladékkezelés ára sem” – tette hozzá.
Ezért úgy hozták csak el a cégektől, hogy nem fizettek semmit, sőt annak a gyárnak, cégnek kellett fizetni azért, hogy elvigyék a hulladékot, ahol keletkezett.
„A gyárak, cégek, termelőüzemek kénytelenek voltak fizetni, mert nem tudták a felgyülemlett hulladékot tárolni, de volt olyan ügyfelünk, aki azt mondta, hogy majd valahogy megoldja. Ez azt jelenti, hogy tárolja, vagy kevésbé környezetkímélő módon semmisítette meg” – mondta az ügyvezető.
Szerinte ha a Mol alacsony átvételi árakkal fog dolgozni, elképzelhető, hogy a jövőben nem egy cég fog hasonlóan eljárni, magyarul elégetni a papírhulladékot.
A használt papír tonnánkénti ára soha nem látott magasságokra, 200 euró fölé ugrott tavaly az első félévben. Augusztustól azonban egyik napról a másikra bezuhant a papírgyárak rendelésállománya, ezzel párhuzamosan a hulladékpapírra sem volt akkora kereslet, mint korábban. Az árak a tonnánkénti 30-50 euró közelébe csökkentek (egy adott minőség függvényében).
A hulladékpapír-piac bezuhanása idén februárig tartott, és március volt az első hónap, amikor ismét emelkedésnek indultak az átvételi árak, tonnánként 60-80 euróra nőttek.
A hulladékpapír árának az elmúlt egy évben mutatott hullámvölgyei azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy a kormányrendeletben meghatározott árak nem tudják lekövetni a piaci változásokat.
„A Mol nyerhet és bukhat is a rendeleti árazáson. Csak egyetlen esetben tudja a Mol csökkenteni a kockázatát, ha szerencsés lesz, és a kormány nagyon alacsony árat fog meghatározni a rendeletben” – tette hozzá. | Kormányrendelet fogja megmondani, hogy mennyit fizethet a Mol a hulladékért | Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kormanyrendelet-fogja-megmondani-hogy-mennyit-fizethet-a-mol-a-hulladekert/32352223.html | 2023-04-06 19:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Megküldte a lengyel hatóság a magyar szerveknek azt a jogsegélyt, amit a Cseh Katalinék családi cégéhez köthető cégcsoport vonatkozásában kért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a Magyar Nemzet. A momentumos politikus, valamint családja cégügyeivel 2021 nyarán az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a magyar sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított.
Gyanús körülmények között megszerzett uniós pénzek
A hivatalos és más nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.
Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a céghálózat tagjai tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Átveréssel nyerhettek tízmilliókat
Ide kapcsolódik az is, amit a botrány kirobbanását követően a Bennfentes.net tárt fel, miszerint már meglévő technológiával pályázhattak Cseh Katalinék. A portál megvizsgálta a cégcsoportba tartozó svájci vállalatot, a HoloTech Switzerland AG-t, amelyről kiderült, már 2013-ban kifejlesztett egy hologramtechnológiát. A Bennfentes.net emlékeztetett arra is, hogy a Cseh Katalinékhoz köthető Pannónia Nyomda Kft. is hologramos technológiára pályázott, és nyert 68 millió forintot. Ráadásul a pályázati anyagban a Pannónia Nyomda Kft. azt állította, hogy ez egy teljesen új technológia, amely eddig nem létezett, holott ez a fentiek tükrében nyilvánvalóan nem igaz. Ez volt egyébként az a projekt, amelynél Cseh Katalinék arra hivatkoztak, hogy az szerintük a magyar olimpiai pályázat (amit később éppen a Momentum fúrt meg) sikerre vitelében is segítséget nyújthat. A pénzügyi nyomozók mindezek mellett a cégcsoporton belül körbeszámlázás nyomaira is bukkantak.
Már van gyanúsított a Cseh-botrányban
Mivel az ügyben egy cseh vállalat neve is előkerült, ezért a NAV korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz. A jogsegélyre adott választ tavaly júniusban küldte meg a Prágai Kerületi Ügyészség a magyar hatóságoknak. Ahogy arról múlt évben már beszámoltunk, a cseh hatóságok válasza értesüléseink szerint a gyanút erősítheti.
Megírtuk azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte Litvániát és Lengyelországot érintően is. Előbbit azért, mert a céghálózathoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal szolgálhat a megbízásával, valamint a gépek összeszerelésével kapcsolatban. Az adóhatóság javasolta azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt, másrészt a fentebb már említett Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket. | Külföldről kapott információk segíthetik a nyomozást Cseh Katalinék uniós botrányában | Megérkezett Lengyelországból a magyar hatóságokhoz az a jogsegély, amelyet még a Cseh Katalinék családi vállalkozásához köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adóhatóság lassan két éve folytat költségvetési csalás miatt eljárást, mert a szóban forgó cégcsoport tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez. Az ügyben tavaly ősszel egy embert már meg is gyanúsított a nyomozóhatóság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/04/kulfoldrol-kapott-informaciok-segithetik-a-nyomozast-cseh-katalinek-unios-botranyaban | 2023-04-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2022.09.16. 15:24 2022.09.17. 01:14
A Magyar Nemzet információi szerint a Cseh Katalinhoz köthető céghálózat ügyében adócsalás miatt eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte. Úgy tudjuk, a NAV a litván és a lengyel szerveket is megkeresné azután, hogy kiértékelték a botrányt érintő Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott válaszokat. A nyomozók többek között egy litván állampolgár tanúkihallgatását, valamint egy lengyel cég pénzforgalmi adatainak beszerzését látják szükségesnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását látja szükségesnek a Cseh Katalin-ügyben, miután elemezték a Prágai Kerületi Ügyészségtől megkapott válaszokat – tudta meg a Magyar Nemzet. Ismert, lapunk a napokban írta meg, hogy a gyanút erősítheti az a júniusban megérkezett prágai jogsegély, amit még a Cseh Katalinékhoz köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a költségvetési csalás miatt nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A szóban forgó céghálózat ügyeivel tavaly nyáron, az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a cégháló tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.
Utóbbit igazolja, hogy korábbi értesüléseink szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából féltucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az utóbbi elem meglehetősen lényeges.
Az adóhatóság nyomozói ugyanis azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek.
Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Fontos körülmény az is, amit tavaly a Bennfentes.net tárt fel, miszerint már meglévő technológiával pályázhattak Cseh Katalinék.
A portál megvizsgálta a cégcsoportba tartozó svájci vállalatot, amelyről kiderült: a cég már 2013-ban kifejlesztett egy hologramtechnológiát. A Bennfentes.net emlékeztetett arra is, hogy a Cseh Katalinhoz köthető Pannónia Nyomda Kft. is hologramos technológiára pályázott, és nyert 68 millió forintot. Ráadásul a pályázati anyagban a Pannónia Nyomda Kft. azt állította, hogy ez egy teljesen új technológia, amely eddig nem létezett.
Budai Gyula: Kiderült, hogy a Cseh Katalinhoz köthető cégek csápjai külföldre is elértek + videó
Még folyamatban van a nyomdabotrány ügyében indított büntetőeljárás.
Visszatérve a külföldi jogsegélyhez, mivel a NAV által vizsgált cégcsoportban egy cseh vállalat neve is felbukkant, ezért az adóhatóság korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz.
Információink szerint a csehek által megküldött válaszok kiértékelése után a NAV kezdeményezte az újabb jogsegélykérelmek küldését Litvániát és Lengyelországot érintően. Előbbit azért, mert a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal tud szolgálni a megbízásával, valamint gépek összeszerelésével kapcsolatban.
Úgy tudjuk, az adóhatóság javasolja azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt. Másrészt a Cseh-csoporthoz köthető Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket.
Fontos körülmény az is, hogy a Közbeszerzési Hatóság (KH) feljelentést tett a rendőrségen. Szerintük a Cseh-hálózathoz sorolható három vállalkozás úgy hangolta össze magatartását, hogy azzal megszegte a közbeszerzés szabályait és bűncselekményt követhetett el.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak címzett beadványában a KH a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elnevezésű bűncselekmény gyanúját nevezte meg. A feljelentés előzménye az volt, hogy a KH februárban adatokat kért az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH). A két szervezet át is adta a rendelkezésére álló információkat, ezek alapján pedig felmerült, hogy a cégcsoporthoz sorolható Holotech Hungary Kft., a Mondat Kft. és a Fernside Trading Ltd. összejátszott egymással.
A cégkivonatok alapján a Holotech Hungary tulajdonosa a Holotech Switzerland AG, amelynek vezető tisztségviselője megegyezik a Fernside Trading többségi tulajdonosával. Így a Holotech Hungary olyan gazdasági szereplőtől kért ajánlatot, amelynek tulajdonosa és vezető tisztségviselője megegyezik a saját tulajdonosának cégvezetőjével. A Közbeszerzési Hatóságnál az is szemet szúrt, hogy a Holotech Hungary Kft. és a Mondat Kft. azonos telephelyen, nevezetesen Vácott, a Nádas utca 2. szám alatt található, valamint az is, hogy a cégek ugyanazt a személyt alkalmazzák könyvelőként. Arról is értesültek, hogy a Közbeszerzési Hatóság szerint ezek az információk felvetik annak gyanúját, hogy az érintett társaságok úgy hangolták össze magatartásukat, hogy azzal bűncselekményt követhettek el. A feljelentésben leírtakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyett a NAV vizsgálja. Úgy tudjuk, a GVH-tól bekért adatokat jelenleg is elemzik a pénzügyi nyomozók.
Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: Kurucz Árpád)
Cseh Katalin-ügy: erősítheti a gyanút a prágai jogsegély
További lépések várhatók a hatóságoktól a momentumos botrányban.
nav
Jogsegélykérelem
lengyelország
nyomozások
litvánia
nyomozás
momentum
Cseh Katalin
balliberálisok | Lengyelországig és Litvániáig érnek a Cseh Katalinékat érintő nyomozás szálai | A Magyar Nemzet információi szerint a Cseh Katalinhoz köthető céghálózat ügyében adócsalás miatt eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte. Úgy tudjuk, a NAV a litván és a lengyel szerveket is megkeresné azután, hogy kiértékelték a botrányt érintő Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott válaszokat. A nyomozók többek között egy litván állampolgár tanúkihallgatását, valamint egy lengyel cég pénzforgalmi adatainak beszerzését látják szükségesnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/lengyelorszagig-es-litvaniaig-ernek-a-cseh-katalinekat-erinto-nyomozas-szalai | 2022-09-16 08:35:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Ez nem fejlesztés, hanem hibás teljesítés volt” – hangsúlyozta perbeszédében a büntetőper szerinte legfontosabb tanulságát Illés Attila ügyész, a Tolna megyei vádhatóság képviselője március végén, a Gyulai Törvényszéken. A bíróság különösen jelentős és jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyét tárgyalta másodfokon. Az ügyész megjegyzése arra utalt, hogy az Öveges-programhoz készített munkafüzetek egyedi igény szerint készültek-e, és önálló fejlesztésnek számítanak vagy sem. Szerinte nem, és ezt utóbb a bírósági ítéletek is alátámasztották. „Tízezer oldalt néztem át, gyakorlatilag ugyanazok voltak” – mondta a Narancsnak a vádat képviselő ügyész a most befejeződött per után. A három vádlott viszont váltig azt bizonygatta, hogy mindegyik munkafüzet más volt, így mindegyik külön fejlesztés.
„A leggusztustalanabb rész az volt, amikor a program vezetői és koordinátorai az Öveges-program keretében a természettudományos szaktanároknak tartott kötelező képzések alkalmával a záróvizsgán elvégzett és megoldott feladatait tudtukon kívül tették be a munkafüzetbe. Egyrészt azért, mert ezekre a képzésekre külön pályázati pénzeket kaptak, másrészt az állítólagos önálló fejlesztés miatt” – fejtette ki az ügyész még a tavalyi elsőfokú eljárásban.
Az ellentmondás
Tavaly júliusban a Gyulai Járásbíróság a hosszú bizonyítási eljárás után kétséget kizáróan bizonyítottnak látta a visszaéléseket.
A vádirat és a Gyulai Törvényszéken március 29-én megszületett immár jogerős ítélet szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az Európai Unió által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően a nyertes önkormányzatok szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett cégekkel (Lybrum Kft., Hunniareg Kft.) szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely e segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges anyagokat tartalmazta. A jogerős ítélet után is kérdés maradt, hogy honnan tudtak a cégvezetők a hamarosan kiírandó uniós támogatású projektről és arról, hogy annak keretében efféle segédanyagok elkészítésére lesz szükség. Valójában az előre fölhalmozott adatok szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. A két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az érintett városoktól. Mindegyiktől külön: esetenként 20–25 millió forintot számláztak az akkor még iskolafenntartó városi és kerületi önkormányzatoknak. | Aranycsinálók. A főtolvajok büntetlenül megúszták az Öveges-program ellopását | Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda már 2016-ban kimondta a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját a 16 milliárdos Öveges-programhoz kapcsolódó projekteknél, végül csupán egyetlen, 180 milliós visszaélés került a bíróság elé. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/aranycsinalok-257645 | 2023-04-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Mint ahogy Önök előtt ismert, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt nyomozást indított a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A nyomozás 2018-ban indult, 2021 novemberében tartottak házkutatást nálunk, majd 2022. április 22-én tartóztattak le minket, és dr. V. K.-val azóta előzetes letartóztatásban vagyunk, 5-25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetve.” Így kezdődik az a lapunk által megismert levél, amelyet V. K., a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) egykori ügyvezetője március 13-án címzett vallási közössége legfőbb irányító testületéhez, az Egyháztanácshoz. Ezt a levelet hivatalosan megkapta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága is.
A levelet később ismeretlen e-mail címről a pünkösdi egyház több más képviselője és tagja is megkapta, ami a közösségen belül azóta terjed, és élénk szóbeszéd tárgya lett. Információink szerint egy, a büntetőügy kapcsán a Magyar Pünkösdi Egyház helyzetét taglaló kétrészes, alapos és szinte minden részletre kiterjedő, de még nem publikált tanulmány kész tényként hivatkozik erre az írásra, ahogy az egymástól független, az MPE szervezetén belüli vagy ahhoz közeli források is.
Ahogy tavaly tavasszal a Békés Megyei Főügyészség portálunknak adott válasza alapján elsőként megírtuk: „büntetőügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hallgatott ki két személyt gyanúsítottként”. 2022. április 20-án került sor a békéscsabai központú KM két ügyvezetőjének, V. Gy.-nek és V. K.-nak az őrizetbe vételére, majd két nappal később a letartóztatásba helyezésére, amit azóta többször meghosszabbítottak, így majdnem egy éve rács mögött vannak. A vádhatóság a Narancs.hu-val közölte azt is, hogy a kárérték eléri a 8 milliárd forintot. Utóbb kiderült, hogy a gyanúsításban szereplő visszaélések fókuszában a népkonyhai szolgáltatás, pontosabban annak fiktív volta áll.
A levél első mondatai azt az eddig nem ismert fejleményt közlik, hogy a két gyanúsítottnál 2021 novemberében házkutatást tartottak a nyomozók. Későbbi részeiből az is kiderül, hogy a nyomozóhatóság emberei mindkét esetben a hajnali órákban kopogtattak be a két ügyvezető házába. Mindez azért is érdekes, mert a Narancs.hu-nak Herczeg Tamás, a Fidesz-KDNP békéscsabai országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke tavaly májusban elismerte, hogy 2022 elején belépett a Fideszbe a két később letartóztatásba helyezett ügyvezető. Herczeg akkor felháborodással vegyes csodálkozással azt kérdezte portálunktól, hogy ez miért érdekes. Felmerül a kérdés: két nem sokkal később letartóztatatott ember vajon miért tartotta fontosnak, hogy gyorsan belépjen a kormánypártba. De azért is fontos lehet a felvetés, mert ellenük már 2018-ban megindult a nyomozás, sőt 2021 novemberében házkutatás volt náluk.
A Pataky Albert vezette MPE saját tagságának azt közvetítette, hogy megtévedt ember a KM két volt ügyvezetője. Azt is állították, hogy a letartóztattak működéséről és esetleges visszaéléseiről az egyházvezetésnek nem volt tudomása. A sajtó, így lapunk megkereséseire egyetlen alkalommal sem válaszolt az MPE vezetése. Azonban 2023 elején az események már elsodorták az elnökséget, amely arra hivatkozva mondott le, hogy még a látszatát is el akarja kerülni annak, befolyásolnák a nyomozást.
Azóta megtörtént egy igen felemásra sikeredett, a vitás kérdésekre válaszokat nem adó és a kialakult helyzetet nem tisztázó tisztújítás az MPE-n belül. Ennek sikeressége és tartóssága legalábbis kérdéses. E tisztújítás előtt született V. Gy. levele. Ebben a volt ügyvezető saját és társa, V. K. szerepét merőben másként látja, mint a nyomozóhatóságok. Nem meglepő módon ártatlanságát hangoztatja a levélíró, mikor a nyomozás során tett addigi tanúvallomásokban elhangzottakra reagál. Azokat pontosítja, cáfolja és kiegészíti. Másokat viszont, így a pünkösdiek Országos Cigány Missziójának egyes vezetőit vagy az egyik miskolci központú MPE-intézmény vezetőjét összefüggésbe hozza visszaélések és jogtalan, nagyarányú meggazdagodás gyanújával. Emellett egyértelművé teszi, hogy
az MPE vezetése – hiába tagadja – tudott minden lépésükről.
„Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal” – írja az előzetes letartóztatásából, a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézményből V. Gy.
Azt sem rejti véka alá a levélíró, hogy gyanúja szerint az MPE a büntetőeljárás nyilvánosságra kerülése, egyben letartóztatásuk után – megítélése szerint – jogszabálysértő módon arra törekszik, hogy megkaparintsa a KM tíz év alatt felépített teljes ingó és ingatlan vagyonát. De nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy az Egyháztanács tagjainak fizetését a KM két ügyvezetője finanszírozta, amelyet luxus kategóriájú autók tettek kényelmessé.
Lapunk rendszeresen beszámolt az MPE-t érintő ügy részleteiről. Ezek a cikkeink itt olvashatók.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti központja) | Az egyházvezetés tudott a lépéseikről - írja a pünkösdi egyház előzetesben lévő misszióvezetője | Levelet írt a lassan egy éve előzetzes letartóztatásban lévő V. Gy. a Magyar Pünkösdi Egyház Egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Az egyház intézménye, a Közösségi Misszió egykori vezetőit 8 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják. A levélben V. Gy. ártatlannak vallja magát, másokat viszont vádol. Egyértelművé teszi, mindent az egyházvezetés tudtával tettek, és szerinte az pünkösdi egyház meg akarja szerezni a misszió vagyonát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/az-egyhazvezetes-tudott-a-lepeseikrol-irja-a-punkosdi-egyhaz-elozetesben-levo-missziovezetoje-257688# | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mint arról lapunk korábban beszámolt, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleményében. Így a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította.
Azt írják,
nincs abban semmi különös, hogy a miniszterelnököt személyi védelemmel látják el nemcsak a hivatali, hanem a magánjellegű utazásai során.
Arról, hogy Orbán miért ment magánutazásra a Magyar Honvédség gépével, azt írták
egyes európai és Európán kívüli országoktól eltérően Magyarország nem tart fenn úgynevezett kormánygépeket, hanem jogszabály alapján a Honvédség, alaprendeltetése szerinti feladatai ellátásának elsődlegességét szem előtt tartva, biztosítja a védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket, azaz az utazáshoz szükséges repülőgépet és személyzetet.
Az ügyészség azt is megválaszolta, miért van rendben az is, hogy Orbán feleségével együtt ment magánutazásra a honvédség gépével. Mint írják, "a jogszabály a honvédségi személykísérés nyújtotta technikai segítséget kiterjeszti a politikai felsővezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felsővezetővel utazik".
A személyi védelem nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik
– állapította meg az ügyészség. | Nem találta aggályosnak az ügyészség Orbán Viktor firenzei kiruccanását | Bűncselekmény hiányában elutasították Hadházy Ákos feljelentését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-talalta-aggalyosnak-az-ugyeszseg-orban-viktor-firenzei-kiruccanasat-257697 | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
vesztegetés;felmentés;Tasnádi Péter;
2016-09-14 15:59:00
Felmentették Tasnádi Pétert
Jogerősen felmentette Tasnádi Pétert egy igazságügyi szakértő megvesztegetésével kapcsolatos vád alól a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében.
Az ügyészség szerint Tasnádi Péter 2006-ban hárommillió forintot adott egy orvos szakértőnek azért, hogy egy ellene folyó másik eljárásban számára kedvező szakvéleményt adjon.
Az ügyben fél évtizeddel később emeltek vádat, majd az elsőfokú bíróság felmentette Tasnádi Pétert és két vádlott-társát, az orvos szakértőt és egy ügyvédet, aki a vád szerint a vesztegetési pénz egy részét átadta.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2014-ben Tasnádi Péter és az ügyvéd vonatkozásában hatályon kívül helyezte a nem jogerős ítéletet és új eljárást rendelt el. Akkor csak az orvos szakértő felmentése emelkedett jogerőre. Ezután egy másik elsőfokú bíróság mentette fel Tasnádit és az ügyvédet, fellebbezések folytán azonban ismét másodfokra került az ügy.
Szerdán a megismételt másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyész néhány mondatos perbeszédében másodszor is hatályon kívül helyezést, az elsőfokú eljárás harmadszori lefolytatását kérte. Ugyanakkor a megvádolt ügyvéd védője szerint már csak azon folyhat a vita, hogy bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában mentsék fel védencét.
Az eljárás sajátosságait sorolva a védő felidézte, hogy a szakértő jogerős felmentése után is folyt tovább a büntetőper a két megmaradt vádlott ellen, majd a megismételt elsőfokú eljárás végén perbeszédében az ügyész vesztegetés helyett befolyással üzérkedés miatt kérte a bűnösség megállapítását. Korábban pedig a vád egyik tanúja a más eljárásban súlyos bűncselekményekkel, több ember megölésével és fegyveres rablásokkal vádolt Süveges Péter volt, akinek terhelő nyilatkozatáról azonban a védő szerint tényszerűen kiderült, hogy nem lehet igaz. Felszólalásában Tasnádi Péter ügyvédje is felmentést kért.
A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket. Szerdán a megvádolt ügyvéd az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta, hogy sem vesztegetést, sem befolyással üzérkedést, sem más bűncselekményt nem követett el.
Tasnádi Péter szintén ártatlanságát hangoztatta és szánalmasnak minősítette az eljárást. Arról beszélt, hogy álláspontja szerint erre az ügyre csak azért volt szükség, hogy egy másik ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztésének letöltése során semmilyen kedvezményben ne részesülhessen. Mint mondta, abból a büntetéséből két nap múlva szabadul.
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében kisebb pontosításokkal helyben hagyta és jogerőre emelte az elsőfokú, felmentő ítéletet.
Tasnádi Péter ellen korábban többször indult büntetőeljárás súlyos bűncselekmények miatt és többször el is ítélték, de előfordult már az is, hogy felmentették a vádak alól. | Felmentették Tasnádi Pétert | Jogerősen felmentette Tasnádi Pétert egy igazságügyi szakértő megvesztegetésével kapcsolatos vád alól a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105856_felmentettek-tasnadi-petert | 2016-09-14 18:43:00 | true | null | null | Népszava |
Meddig tartható még Rogán Antal?
Csaknem 340 ezer forintnyi közpénzbe került Rogán Antal németországi útja, amelyre hivatkozva a miniszter nem ment el a Portik Tamással való szembesítésre - tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A lap az információt közérdekű adat-igényléssel kényszerítette ki.
Emlékezetes: a kabinetirodát vezető Rogánt a bíróság június 17-re hívta be a Portikkal való szembesítésre Juhász Péter, az Együtt politikusa ügyvédjének kezdeményezésére, miután a miniszter személyiségi jogi pert indított az ellenzéki önkormányzati képviselő ellen, aki bűnözőnek nevezte. Rogán akkor "halaszthatatlan közfeladat ellátására" hivatkozva maradt távol a bíróságról, ahol Portik azt állította: kenőpénzt adott át az akkor még belvárosi polgármesternek. Rogán tagadja, hogy ismerné a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként elítélt Portikot.
Az adatigénylés szerint a miniszter ebben az időpontban „hivatalos találkozón/munkaebéden” vett részt "Bajorország vezető politikusaival, Magyarország számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt lehetséges partnerekkel", illetve interjút adott német napilapoknak - legalábbis ezt jelölte meg a tárca az egynapos német út indokaként. A kabinetiroda Rogán repülőjegyére több mint 298 ezer forintot költött, s miniszter a kormányvárót is igénybe vette, ami mintegy 40 ezer forintba került. Mint kiderült, Rogán nem egyedül utazott júniusban, a találkozóra vele tartott Bíró Marcell közigazgatási államtitkár is, aki ugyancsak mintegy 40 ezer forintért használta a kormányvárót. Igaz, útiköltsége alacsonyabb volt a miniszterénél, kevesebb mint 280 ezer forint.
Persze a miniszter útjának közhasznáról máig megoszlanak a vélemények, ahogyan Rogán egyéb tevékenységeiről is. Hiába kerül nyilvánosságra szinte naponta valamilyen ügye, bizalmi emberét még mindig oldalán tartja Orbán Viktor. Sőt, "Rogán Antalnak csak akkor kell majd elkezdenie aggódni, amikor a többi fideszesnek is: ha egyszer csak összedől az építményük. Ennek egyelőre nincs jele, ám a földcsuszamlásoknak sincs" - mondta lapunknak Tordai Bence.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szóvivője szerint "Tóni" mindaddig a helyén marad, ameddig Orbán így akarja, hiszen Lánczi András is megmondta, neki jelenleg az a feladata, hogy feltőkésítse az új, nemzeti tőkés osztályt. "Ezen pedig a miniszter szorgosan munkálkodik is" - jegyezte meg Tordai, aki szerint nem csak Rogánnal van a baj, hanem az egész rendszerrel, amelynek mára a miniszter vált a szimbólumává. | Meddig tartható még Rogán Antal? | Csaknem 340 ezer forintnyi közpénzbe került Rogán Antal németországi útja, amelyre hivatkozva a miniszter nem ment el a Portik Tamással való szembesítésre - tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A lap az információt közérdekű adat-igényléssel kényszerítette ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103956_meddig-tarthato-meg-rogan-antal | 2016-08-25 19:06:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;botrány;Orbán Viktor;Rogán Antal;
2016-08-23 07:00:00
Meddig tartható még Rogán Antal? (II.)
Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda mai vezetője, az egykori belvárosi polgármester, volt Fidesz-frakcióvezető és legújabban "feltaláló" évek óta folyamatosan a figyelem középpontjában áll, s ennek nem csupán a bulvárszereplést sem elutasító személyisége, hanem - legalábbis - gyanús ügyeinek végtelen sora állhat a hátterében. Következménye, úgy tűnik, egyetlen vitatott ügyének sincs, a napokban a Juhász Péter V. kerületi önkormányzati képviselő és vagy egy tucat más feljelentő által kifogásolt belvárosi ingatlaneladásokkal összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettesek ellen indított nyomozását.
Rogánnak azonban nem ez, a Juhász közlése szerint korántsem lefutott ügy törhet még borsot az orra alá, hanem az is, ha a következő hetekben-hónapokban egy hozzá kötött cég - noha a tulajdonosi összefüggést a Miniszterelnöki Kabinetiroda hevesen cáfolja - újabb előnyökhöz juthat a "pasa parki fenegyerek" által is befolyásolt jogalkotási tevékenység révén. Legújabban ugyanis egy informatikai eljárásban "felmutatott" feltalálói vénája okán került a hírhasábokra Rogán, de emlékezetes - mint arra az Átlátszó portréja felhívta a figyelmet - az első olyan korrupciógyanús ügyek, amelyekben Rogán nevét is megemlítették, szintén az informatikai szektorhoz köthetők.
Noha a polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, a Népszava napról napra arra próbál választ keresni, meddig tartható Orbán Viktor legközvetlenebb környezetében egy ilyen sok, súlyos korrupciógyanúval terhelt politikai szereplő.
"Feltalálékony"
Alig néhány hete robbant a nyári hír: Rogán feltalálóként jegyez egy elektronikus-aláírási technológiát, amely ugyan nem biztos hogy hasznos és új, de üzletnek remek. Még a szellemi alkotások adókedvezményeit is a miniszter nevéhez köthető fejlesztést értékesítő cégre szabhatta ugyanis a kormányoldal, hiszen az a "találmányból" fejlesztett szoftver értékesítéséből él - írtuk meg a minap. Júliustól ugyanis egy törvénymódosítás nyomán ez utóbbi az egyetlen olyan szellemi tulajdon, amelyből befolyó bevétel adókedvezményre jogosít, minden más viszont kikerült a kedvezményezetti körből. Rogán és társai egy nem is forradalmi megoldással "húztak nagyot", hiszen a digitális aláírás-hitelesítési találmánya már jóval azelőtt is létezett, hogy társaival azt benyújtották a szabadalmi hivatalhoz.
Ismert: Rogán volt a jogosultja tíz napig annak a szabadalomnak, amellyel a közműcégek auditálását a Hunguard Kft. végezte. Azután szabadult meg a jogosultságtól, hogy a szabadalmi hivatal értesítése megérkezett hozzá. Ennek ellenére Rogán, illetve informatikus barátai, Csik Balázs és Lengyel Csaba továbbra is a kormányzati hátszéllel milliárdos bevételhez jutó, ismeretlen végső haszonhúzóknak több mint kétszázmilliós osztalékot fizető Hunguard látható tulajdonosai - bár a cég többségi tulaja hivatalosan jelenleg egy offshore-cég, a Javelin Ltd., amely egy másik offshore tulajdonában áll. Az elektronikus aláírási rendszer alapjául szolgáló fejlesztést eközben eladták a MobilSign Kft-nek. Utóbbi cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csiknak és Lengyelnek a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a ProfiTrade 90 Kft informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.
A ProfiTrade volt az, amelyik a MobilSign-technológiát - azaz a szoftvert - például a Magyar Telekomnak is eladta, de a referenciái között számos állami nagyvállalat megtalálható volt a legutóbbi napokig. Sőt, a jelek szerint a ProfiTrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint ugyanis a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzt is kaptak. Az Új Széchenyi-terv keretein belül több mint 256 millió forintot szerzett a vállalat a fejlesztésre, amire Rogán minisztériuma a HVG-nek azonnal azt üzente, hogy "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást". Valóban nem, ő már eladta a szabadalmi jogokat a cégnek, amikor az EU-s támogatást felvették rá. Egyébként a ProfiTrade 2012-2015 között összesen mintegy egymilliárd forint uniós pénzt nyert el különböző pályázatokon. A cégnek 2002-13 között a találmányt Rogánnal közösen jegyző Csík és a találmány jogait megvásárló Pozsgai Petra mellett a Carion Holding is tulajdonosa volt. A Carion Holding neve pedig onnan lehet ismerős, hogy ők lehetnek a legnagyobb kedvezményezettjei annak a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek programnak, amit megint csak Rogán nyomott át a törvényhozáson.
Haverok, buli, fanta
Eközben a Hunguard informatikai biztonsági audittal foglalkozik, s noha árbevétele 18 évig ugyanannyi volt, az utóbbi két évben hirtelen a tízszeresére nőtt. A feltalálótársak és a titokzatos ciprusi és máltai offshore-érdekeltség ugyanis a Rogán arcával fémjelzett rezsicsökkentés-kampány idején közmű-auditálással tarolt az állami szektorban. Most pedig, mint a Magyar Nemzet írta a minap, személyre szabott törvénynek örülhetnek bankátvilágítóként is. Egy júniusi kormányrendelet ugyanis olyan feltételeket határozott meg a pénzintézetek informatikai rendszereinek biztonsági auditálására, aminek jelenleg csak a Hunguard felel meg. A kormányrendeletet a Miniszterelnökség fogalmazta meg, de a Magyar Nemzet szerint Rogán Antal is keményen lobbizott mellette. Ha tényleg csak ők maradnak talpon a piacon, akkor azzal évente több milliárdot kaszálhatnak.
A Hunguard ügyvezetője, Szűcs Ákos Balázs a Centrum Csoport Kft. ügyvezető-társtulajdonosa volt a kilencvenes évek közepén, utóda a cégben Fürst György (MSZP) volt VI. kerületi vagyongazdálkodási alpolgármester lett, aki a Centrum Parkoló szerződései miatt jelenleg hűtlen kezelés miatt áll bíróság előtt. A Hunguardnál a történet elér a minden idők legsúlyosabb magyar maffiózójaként börtönbe zárt Portik Tamáshoz is. Szűcs Ákos Balázs ugyanis korábban a Pápa-Szetlik-család érdekeltségében álló Club Tihanyt is irányította. Pont abban az időben, amikor az üzemeltetők kiebrudalták a szállóból a Média Hungary konferenciát, hogy helyet adjanak a Portik-közeli Generál Médiának. Annak a cégnek, amely a Lázár János vezette Hódmezővásárhely városától vett ingatlant internetes hirdetésekért. A Szetlik-Pápa-család cége és - állítása szerint - velük együttműködve Portik, a polgármesterként Rogán által vezetett Belvárostól vett akciós ingatlant - hívta fel a figyelmet az Átlátszó, hozzátéve, a szálak valahogy mindig a belvárosban futnak össze: az egyik feltalálótárs, Csík Baláz 2012-ben például még hitelt is kapott Rogán önkormányzatától ahhoz, hogy meg tudjon venni egy 82 négyzetméteres lakást Rogán kerületében.
Megírtuk azt is: a ProfiTrade, mely tavasz óta a Rogán-találmány jogosultja, valamint a Hunguard székhelye ugyanabban az épületben, a Királyhágó tér 8-9. alatt található. A telephely-bejelentés cégbírósági eljárására mindkét cég egy ügyvédi irodájának, a Javelin Ltd. magyarországi kézbesítési megbízottjának, a Karafiát Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, amely Rogán V. kerületi polgármestersége idején szorosan együttműködött az önkormányzattal. Ez az ügyvédi iroda az interneten elérhető dokumentumok szerint számos megbízást kapott Belváros-Lipótváros önkormányzatától, és különösen ingatlanelidegenítési ügyekben vett részt.
A szomszéd és a média
Egyébként Rogán és barátai, üzletfelei nemcsak azonos, s nyilván jól bejáratott ügyvédi irodáknak szavaznak rendre bizalmat, de a kormány is jelentősen leszűkítette azoknak a cégeknek a körét is a kabinetfőnök múlt novemberi érkezése óta, amelyeket foglalkoztat.
"Nincsenek adatai a Miniszterelnöki Kabinetirodának arról, mennyiért vásárolt hirdetéseket a kormány júliusban az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2-n, a Habony Árpád-féle Lokálban, illetve a 888.hu-n, a faktor.hu-n, a Karc FM rádiócsatornán és a Magyar Időkben" - válaszolta a hét végén Kész Zoltán független képviselő parlamenti kérdésére Dömötör Csaba, a kabinetiroda államtitkára. Ezt a kérdést már korábban is feltették Rogán Antal tárcájának, de korábban sem tudtak rá válaszolni. Dömötör most megismételte, hogy a kabinetiroda csak reklámügynökségekkel köt szerződést, közvetlenül a kiadványokkal és a csatornákkal nem. Arról persze már nem írt, miféle reklámügynökségekről van szó, pedig igazán ez az érdekes.
A Rogán által felügyelt és irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatal ugyanis 2015-ben 25 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Csetényi Csaba tulajdonában lévő Network (korábban HG) 360 Reklámügynökség Kft.-vel és és Affiliate Network Kft.-vel, valamint a Kuna Tibor tulajdonában lévő Trinity International Kft.-vel, továbbá a MindShare Médiaügynökség Kft.-vel az állami intézmények kommunikációs feladatainak ellátására. Csetényi Rogán Pasa Park-beli szomszédja és tulajdonostársa, Kuna Tibort pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátjaként emlegetik. A haverok közül mindenesetre Csetényi áll jobban, hiszen cégei sorra nyerik az NKH tendereit, 2016. januárig 5,1 milliárd forint közbeszerzést vittek el, többek között az állami intézmények sajtómegjelenéseit is intézik, például ők szerződtek a Lokál nevű, Habony Árpádhoz köthető ingyenes napi- és hetilappal is hirdetésekre. | Meddig tartható még Rogán Antal? (II.) | Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103750_meddig-tarthato-meg-rogan-antal-ii | 2016-08-23 19:10:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;kormány;Rogán Antal;Habony Árpád;
2016-08-24 07:03:00
Meddig tartható még Rogán Antal? (III.)
Nap nem telik el Rogán Antalról szóló, botrányos hírek nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mára akkora úr, hogy nemhogy ellene nem indulhatnak eljárások a vádhatóság jóvoltából, de az ő terhére vallók vagy nyilatkozók ellen viszont azonnal nyomozni kezdenek a hatóságok. Rogán egyébként is folyamatosan perrel fenyegeti a sajtót, illetve azokat, akik felfednék a gyanúsabbnál gyanúsabb kapcsolatait, például Habony Árpádig érő baráti körét, s csodálatra méltó gazdagodását. Az ezernyi kínos ügy árnyékában napról napra égetőbb a kérdés: meddig tartja még szorosan maga mellett az egyre kínosabbá váló Rogánt a kormányfő?
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hamis vád bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el Portik Tamás tanúként tett nyilatkozata miatt. Portik június 17-én, a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Juhász Péter ellen kezdeményezett személyiségi jogi perének tárgyalásán tanúként beszélt arról, hogy egy alkalommal Pápa Marianne, Habony Árpád nagynénje megbízásából 10 millió forintnak megfelelő eurót adott át Rogánnak, az akkori V. kerületi polgármesternek egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködésért. A nyilatkozat után több feljelentés is érkezett az ügyészségre. Rogán ellen hivatali vesztegetés gyanúja miatt tettek feljelentést, ezt az ügyészség még július végén elutasította, mondván: Portik személye nem túl hiteles, amiket mondott, azok pedig nem egyértelmű állítások. "Miután az alapügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentéseket jogerősen elbírálta, a hamis vád bűntette miatt tett feljelentés elbírálásának eljárásjogi akadálya elhárult" - írta közleményében a fővárosi főügyész, aki szerint az iratok beszerzése alapján megállapították, Portik állításai a hamis vád bűntettének gyanúját keltik, úgyhogy nyomozás lesz.
Rogán tehát olyan befolyásos személy, akit nem lehet "csak úgy" gyanúba keverni, miközben egyre halmozódnak az őt személyében érintő, kifejezetten korrupciógyanús történetek, amelyek nemcsak a miniszter évek óta kérdéses, személyes vagyongyarapodására, de az őt körülvevő, részben nyilvánosan is vállalt baráti- és üzleti kör előnyhöz jutására is rímelnek.
Szomszédok
Emlékezetes Rogánnak kétszer is módosítania kellett 2014 januárjában benyújtott vagyonbevallását, miután kiderült, hogy a rózsadombi Pasa Park lakóparkban lévő tulajdona nagyobb, mint amennyit korábban közzé tett. Az Együtt-formáció (ekkoriban még millás) politikusa, Juhász Péter kezdte el pedzeni, hogy lehet némi ellentmondás Rogán életvitele és bevallott jövedelme között. Tény: hivatalosan a miniszternek alig több mint 500 ezer forint a megtakarítása, amivel szemben 44 milliós adósság áll, ebből 15,2 millióval meg nem nevezett magánszemélyeknek tartozik. Akadnak földjei szülőfaluja, az osztrák-szlovén-magyar hármashatárnál fekvő Szakonyfaluban, fél háza Balatonlellén. Bruttó jövedelme 1,1 millió forint, vagyis a nettó alig több, mint a felhalmozás. A 444.hu riportjából például kiderült: a Pasa Parkban négyzetméterenként 550 forint a közös költség - Rogánék lakása a vagyonbevallás szerint 185 négyzetméter, vagyis csak a közös költség havonta több mint százezer forintot emészt fel. Erre jön rá a hitel törlesztése, majd a négyfős család megélhetése (gyermekeik magánóvodája is százas tétel a legutóbbi kampányidőszak hírei szerint), illetve nyilván állnia kell az első házasságából származó gyermek utáni tartásdíjat is. Ezzel szemben a Rogán-család hírhedt arról, nem csupán luxuslakóparkban él, de 2007 óta egyre több olyan hír jelent meg a mai miniszterről, amiből kiderül, hogy nagy lábon él, 2009-ben már az Országgyűlésben is a híres és roppant drága divatmárka, Louis Vuitton, több százezres táskájával jelent meg, ő és felesége az öltözködésre is ad, hiszen ruháik prémiummárkák vagy méretre szabottak, Rogán Cecília sokszor nyilvánosságot kapott költekezését pedig más egy életen át törlesztené. Sőt, a családot Michelin-csillagos luxusétteremben kapták lencsevégre a francia Riviérán a labdarúgó Európa Bajnokság idején.
A Schmidt Mária és Spéder Zoltán nevével fémjelzett BIF Nyrt. által kínált ingatlankomplexum, a Pasa Park a kétszer is csodálatos módon "megnőtt", azaz méreteiben és tulajdonosi hányadaiban pontatlanul feltüntetett Rogán-lakás miatt került rivaldafénybe. Rogán ugyanis 2014 márciusában kétszer is kijavította 2013-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatát, egyéb felelősségre vonás azonban nem történt amiatt, hogy a megelőző öt évben 50 százalékos tulajdonrészt jelölt meg egy 2009-ben vásárolt, a II. kerületi lakóparkban lévő, 149 négyzetméteres luxuslakásban, amelynek másik fele a bevallás szerint felesége tulajdonában volt. A első javítás szerint viszont a teljes ingatlan Rogáné. A második javításban a politikus már feltüntetett egy, a lakáshoz épített télikertet is és a lépcsőház egy darabját, amelyekkel együtt az általa birtokolt ingatlan 185 négyzetméterre nőtt. A lakás értékét az ellenzék 80-100 millió forint körülire becsülte, és azt is firtatta, honnan volt erre pénze Rogánnak, aki szinte egész életében csak politikusi fizetést kapott.
Az ügy pikantériája volt, hogy a botrány kipattanása után a szintén a Pasa Parkban élő Varga Mihály is módosította vagyonnyilatkozatát; a nemzetgazdasági miniszter egy osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázs rá jutó tulajdonrészét "felejtette el". Kiderült az is, hogy Rogán Pasa parki szomszédja Puskás András, a Belváros 2013 nyarán lemondott fideszes alpolgármestere, ma pedig az Eximbank (amely a többi között Andy Vajna TV2-jének megvásárlásához is hitelt nyújtott) vezérigazgató-helyettese. Sőt, rövidesen nyilvánosságra került: Puskás élettársa és Rogán felesége közösen birtokol egy harmadik lakást is az épületben. Egyébként Varga és Puskás szomszédsága is érdekes lehet, hiszen a Rogánhoz hasonlóan a Fidelitasból indult egykori alpolgármester annak idején Varga személyi titkáraként kezdte pályafutását, később pedig pénzügyminiszteri kabinetfőnöke is volt. A baráti kört kiegészíti a - mint tegnap is megírtuk - szintén Rogán, s az általa felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal által sok-sok milliárddal megtámogatott kommunikációs és reklámcégekkel feltűnt közbeszerzéslovag és dohányguru, Csetényi Csaba is, hiszen ő is a Pasa Parkban lakik.
Bulvárbúvár
De nemcsak a szomszédok tartoznak Rogán politikai és érdekszövetségesei közé, hiszen a kabinetminiszterséget is egy, az előbbieknél jóval jelentősebb "támogatónak" köszönheti a rossz nyelvek szerint. Orbán Viktor máig letagadott, nem hivatalos főtanácsadójával, Habony Árpáddal alighanem Cselovszki Zoltán révén kerülhetett jó viszonyba egy évtizede már: az egykori műemlékes Cselovszki, aki Rogán idején az V. kerület főépítészeként is tevékenykedett, még restaurátor korából ismeri az informális miniszterelnöki főtanácsadót - hívta fel a figyelmet az Átlátszó. Habony ex-feleségének, az Orbán Facebook-oldalát is kezelő Kaminski Fannynak ráadásul az érdemei elévülhetetlenek Rogán bulvárszerepléseiben, következő élettársát, Kapócs Zsókát pedig éppen egy Rogán-születésnapon ismerte meg Habony. "Mára a bizalom teljes, a politikai boszorkánykonyhák ismerői kifejezetten egy csapatként írják le a Habony-Rogán-Vajna-kört" - állt a cikkben, amely a Habonnyal nemcsak jó viszonyt, vélhetően komoly médiaüzleteket is lebonyolító Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerepét ugyanakkor nem firtatta a Rogánt övező kapcsolati hálóban. Pedig a szomszédság is számos jogos, s ismét csak közpénzekkel kapcsolatos kérdést felvethet, hiszen a Rogán által teljesen nyilvánosan is ápolt barátság Vajnával, illetve feleségeik közös bulvárszereplései megkérdőjelezhetetlenné teszik a Fidesz-frakcióvezető és egykori gazdasági bizottsági elnök döntéseit, s akár lobbiérdekeit bizonyos, így például a kaszinókoncessziókról hozott jogszabály-változtatások ügyében, amelynek sokmilliárdos kedvezményezettje éppen Vajna lett.
S noha a belvárosi ténykedés során csiszolódhatott kiválóra a kapcsolat, Rogán neve másik ponton is találkozik Habonyéval: a letelepedési kötvény-bizniszben. Maga az ötlet is Rogán egyéni képviselői indítványa volt még 2012-ben, amit a Rogán-vezette gazdasági bizottság javaslataival öntöttek végleges formába a képviselők. A Fidesz-KDNP által elfogadott jogszabályok végül a pályáztatás nélkül helyzetbe hozott, zömében offshore kötődésű ügyintéző cégek számára hajt milliárdos hasznot. A Heti Válasz cikke szerint az egyik offshore-közvetítő Habonnyal kívánt lobbiztatni egy tervezett médiabefektetéshez, egy másik közvetítőnek a - ma is a miniszterelnöki főtanácsadót képviselő - Kosik Ügyvédi Iroda dolgozott, egy harmadik pedig ahhoz a grúz-izraeli befektetői körhöz kötődik, amelyről éppen az Átlátszó derítette ki, hogy jó a viszonya Habonnyal és Rogánékkal.
Offshore-lovagok?
2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt letelepedési államkötvénnyel, ráadásul további több mint 5000 engedélyt a kérelmezők családtagjai kaptak, vagyis összesen már 8-10 ezer körüli gazdasági bevándorlót hozott az üzlet. A ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt, és ezzel együtt vízummentes utazási lehetőséget kapnak az Európai Unió tagállamaiba és további 73 országba (6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog, amelyet márciusig 2456-an meg is kaptak a pénzükért).
Hogy a Rogán "találmányaként" megalkotott letelepedési kötvénybiznisz nem állami, csupán személyi haszonszerzést szolgáló ügyletnek tűnik? A Fidesz-többség egy párszereplős, monopolizált piacot teremtett, ahol a 300 ezer eurós állampapírokat odaadta néhány, általa kiválasztott közvetítő cégnek, ráadásul jóval olcsóbban. A Rogán egykori gazdasági bizottsága által, pályáztatás nélkül kiválasztott cégek így letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Ezzel akár évi 60 milliárdot is kereshetnek a szerencsés, s még csak nemzetbiztonsági átvilágításon sem átesett vállalkozások, amelyekről szinte minden nap kiderül valami turpisság. | Meddig tartható még Rogán Antal? (III.) | Nap nem telik el Rogán Antalról szóló, botrányos hírek nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mára akkora úr, hogy nemhogy ellene nem indulhatnak eljárások a vádhatóság jóvoltából, de az ő terhére vallók vagy nyilatkozók ellen viszont azonnal nyomozni kezdenek a hatóságok. Rogán egyébként is folyamatosan perrel fenyegeti a sajtót, illetve azokat, akik felfednék a gyanúsabbnál gyanúsabb kapcsolatait, például Habony Árpádig érő baráti körét, s csodálatra méltó gazdagodását. Az ezernyi kínos ügy árnyékában napról napra égetőbb a kérdés: meddig tartja még szorosan maga mellett az egyre kínosabbá váló Rogánt a kormányfő? | null | 1 | https://nepszava.hu/1103811_meddig-tarthato-meg-rogan-antal-iii | 2016-08-24 19:34:00 | true | null | null | Népszava |
2022 augusztusa óta fizetős a több mint 80 milliárd forintból megépült tram-train. Közadatigénylésben kértünk a MÁV-tól információt a jegy- és bérleteladásokról. A számokból az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányhoz képest a tervezett jegybevétel felét sikerült eddig elérni. De más érdekességeket is ki lehet olvasni az adatokból.
Azt, hogy az jó-e, hogy Hódmezővásárhely belvárosából közvetlenül Szeged belvárosába lehet utazni, kár vitatni. Kevés ilyen előremutató fejlesztés történt az elmúlt évtizedekben a magyar közösségi közlekedésben. Sokan szeretik, a MÁV folyamatosan utasszám-növekedésről számol be. A tram-train nemcsak a gyaloglást váltja ki, de egy jeggyel vagy éppen bérlettel lényegesen olcsóbban lehet a két város között utazni, mint korábban.
A beruházásnak ára van, nem is kicsi. A kivitelezés teljes költségvetése a pályafelújítással együtt több mint 80 milliárd forintra ugrott. Tavaly augusztus elseje óta fizetős a tram-train, most közadatigénylésben néztük meg, mennyien vettek jegyet a villamosvasútra.
Kevesebb bérlet, több jegy
Az első adatkérést tavaly november 7-én küldtük el, a MÁV december 12-én válaszolt. Ekkor a 2022. szeptember 1. és november 7. között értékesített jegy- és bérletszámokat kaptuk meg. 2023. február másodikán ugyanezen adatokat kértük, márciusban meg is kaptuk őket. A két adatsorból az látszik, hogy az utasok alig több mint fele utazik teljes árú jeggyel. A két időszakban a vásárlók 46 százaléka kedvezményes jegyet vett.
Az először vizsgált 67 napban a MÁV 66171 jegyet adott el, vagyis naponta átlagosan 987-et. Ez a második időszakra 1315-re nőtt.
Az időszakok napi jegyátlaga 1151. Az első időszakban az utasok 53 százaléka, a másodikban 54 százaléka vett teljes árú jegyet, a többi 47 és 46 százalék (tehát az utasok közel fele) valamilyen kedvezményes (pl. 33%, 50%, 90%) jegyet vásárolt.
A bérletek száma viszont a MÁV adatai szerint csökkent. Míg a tavaly szeptember-november közötti időszakra átlagosan napi 101 bérletes jutott, addig a november-február közötti adatok már csak napi 83 bérletest mutatnak.
Az Átlátszó által korábban kiperelt megvalósíthatósági tanulmány alapján – amit 10 évig akartak titkolni – bemutattuk, hogy a számításoknál figyelembe vett menetidő és a valóság nem ért össze, de legalább a 20 perces követés reggelente megvalósult.
A MÁV adatai szerint az első vizsgált időszakban jegy- és bérleteladásból
naponta 995 ezer forint bevétele volt a társaságnak, a második időszakban pedig 1,03 millió forint.
Ez 365 nappal felszorozva sem éri el a 400 millió forintot. A megvalósíthatósági tanulmány évente 800 millió forintos díjbevétellel számolt, vagyis a MÁV számai alapján a tényleges bevétel a 45 százaléka a tervezettnek. Díjkiegészítésből 40 százalékot vártak, a kettő különbözetéről, a maradék 15 százalékról nincs információ.
A vasúttársaságtól az Átlátszó azt kérdezte:
A szociálpolitikai díjkiegészítéssel is számolva a jelenlegi bevétel messze elmarad az előjelzettől. Önök ezt hogy látják?
A működési költségek fedezésére mennyit kell így a MÁV-nak fordítania?
Önök szerint elmarad-e a jegybevétel a tervezettől?
A MÁV azt válaszolta, hogy „A fizetős üzem 158 napja során, 2022 augusztus elsejétől folyamatosan emelkedett a napi átlagos bevétel, vagyis az utasok egyre inkább térnek át a TramTrain használatára. A bevételi szint megfelel a jelenlegi közlekedési gyakoriságnak és a várakozásoknak. Amennyiben a korábbi „nagyvasúti” teljesítményeket nézzük, a vasútvillamos eredményei messze meghaladják azokat, igazolva azt a feltételezést, hogy a kombinált szolgáltatás megnövekedett utasforgalmat fog eredményezni.
A vasúttársaság szerint az utasforgalom felfutási íve megfelel a korábban vártnak.”
Hogy ezt mire alapozzák, nem magyarázták meg a konkrét számok ellenére sem. Ugyanezeket a kérdéseket Lázár János építési miniszternek is elküldtük, de tőle semmilyen válasz nem érkezett.
Fogyatkozó buszok
Mivel a megvalósíthatósági tanulmány jelentős buszritkítással számolt, a Volántól is kértünk adatokat. A Volán Zrt. a Szeged és Hódmezővásárhely viszonylaton közlekedő buszok számáról tudott adatot adni, amiben a két várost érintő járatokon túl egyebek is vannak. Ugyanis a buszok „sok esetben hosszabb, Szegeden kívül több megyeszékhelyet és Hódmezővásárhelyen kívül több várost is érintő vonalon közlekednek, nem csak a Szeged és Hódmezővásárhely között utazókat szolgálják ki”.
A Volán adatai szerint 2021 októberét alapul véve így alakult a buszok száma. 2022 októberére 639-cel csökkent a viszonylaton közlekedő buszok száma. A Volán Zrt. azt is írta, hogy „a tram-train szolgáltatás 2021. évi beindulását követően a korábban autóbusszal utazók közlekedési szokásai átalakulóban vannak, így adataink nem alkalmasak közép- és hosszútávra vonatkozó következtetések levonására.”
Az utasszám pedig így változott az egyes járatokon. Az 5007-es Szeged-Hódmezővásárhely-Mindszent-Szentes-Szarvas, és az 5008-as Szeged-Hódmezővásárhely-Békéssámson-Tótkomlós-Békéscsaba viszonylatokon 20 százalékkal kevesebb utas volt, mint korábban.
A Volán Zrt. azt hangsúlyozta, hogy a „fenti adathalmazból a csak Szeged és Hódmezővásárhely közötti viszonylatra vonatkozó adatokat leszűrni nem lehet”, mivel „a Szeged és Hódmezővásárhely között megváltandó 30 kilométeres – fent felsorolt vonalakra értékesített – övezetes díjtermékek nemcsak a két város közötti, hanem más, azonos díjövezetbe eső, több megyeszékhelyet és várost érintő részviszonylatok adatait is tartalmazzák”.
MÁV: 200 ezer utas volt, de nem a jegyeladások alapján
A MÁV a napokban azt közölte, hogy „februárban közelítette a havi kétszázezres utazásszámot a vasútvillamos forgalma, márciusban meg is haladhatja azt. Az utasforgalmi próbaüzem kezdete, azaz 2021 november vége óta pedig már csaknem 1,4 millió utazáshoz vették igénybe a vasútvillamosokat.”
Megkérdeztük a MÁV-ot, hogy az általuk közölt adatokkal hogyan egyeztethető össze a közlemény. Azt válaszolták, hogy „A jegy és bérletértékesítési adatokból származó forgalmi adatok számítása a KSH iránymutatásai – és közlekedésszakmai szabályok – alapján alkalmazott
statisztikai számítás,
amit nem csupán az Ön által idézett, a tram-train kihasználtságára vonatkozó közlemény összeállításakor, hanem több évtizede általánosan alkalmaznak a hazai forgalmi adatok számítása során. A bérletvásárlások esetében figyelembe kell venni, hogy a bérletek előnyeit a teljes érvényességi időtartamuk alatt a lehető leghatékonyabban kihasználják az utasok az ingázásuk, a napi rutinjuk és programjaik során.”
Azt is írták, hogy „amennyiben viszont a jegy- és bérletértékesítési adatokból származó forgalmi adatok számításáról esik szó, érdemes megemlíteni, a közölt utasforgalmi adatokban csak a MÁV-START jegyértékesítési (JÉ) rendszerén keresztül történő jegyvásárlások jelennek meg. Így
az adatok nem tartalmazzák a díjmentesen utazókat
(6 éven aluliak és 65 év felettiek, tehát a számokban nem szerepelnek a nyugdíjas utazók!), azokat, akik nem gépi kiállítású vagy viszonylat nélküli jeggyel utaznak, a START Klub Bónusz, VIP vagy Prémium kártyával utazókat, valamint a vasutasokat és akik egyéb jogcímen díjmentesen utaznak. Ezen kívül nem szerepel az adatok között az SZKT és a Volánbusz sofőrjei által értékesített jegyek száma sem. Mindezeket figyelembe véve a közleményben szereplő adatoknál valójában jóval magasabb lehet az utazások száma” – tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy „a megszokottnál hosszabb volt az év eleji iskolai és közigazgatási szünet, az ünnepi időszakkal együtt ez befolyásolta az utazási szokásokat, valamint a jegy- és bérletvásárlásokat”.
De kit érdekel mennyien utaznak, ha jó?
A teljes jogos kérdésre a válasz: az Európai Uniót. A tram-traint ugyanis uniós támogatással építették, és a pénz felhasználásnak feltételei vannak. Ez a megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel. Ahogy az is, hogy ha elkészül, fenntartható lesz a működtetés. Ennek része, hogy a bevétel meglegyen. Ez egyébként kockázatként is szerepelt a tanulmányban.
Címlapkép: A tram-train az algyői megállóban 2022. szeptember 14-én. (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | Átlagosan napi 1151 jegyet adott el a MÁV a tram-trainre, a bevétel fele a tervezettnek | 2022 augusztusa óta fizetős a több mint 80 milliárd forintból megépült tram-train. Közadatigénylésben kértünk a MÁV-tól információt a jegy- és bérleteladásokról. A számokból az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányhoz képest a tervezett jegybevétel felét sikerült eddig elérni. De más érdekességeket is ki lehet olvasni az adatokból. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/03/28/atlagosan-napi-1151-jegyet-adott-el-a-mav-a-tram-trainre-a-bevetel-fele-a-tervezettnek/ | 2023-03-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Informatikai csalási ügyben érintett az agresszív álhíroldal mindenszo.hu: a rendőrség nem találja az elkövetőt, aki a feljelentő szerint a kattintásvadász kamuhírszájt korábbi munkatársa lehetett. Egy másik, a médiában a Mindenszó főszerkesztőjeként szereplő férfi korábban a Szabadság hídra mászott fel azért, hogy Gyurcsány ellen tiltakozzon.
Egyelőre nem találja az elkövetőt a rendőrség abban az informatikai csalási ügyben, amiben a mindenszo.hu nevű agresszív álhíroldal is érintett. Az ügyben János, egy magyar internetes kisvállalkozás többségi tulajdonosa tett feljelentést 2018-ban, miután észlelte, hogy megrövidítették mintegy 3,5 millió forinttal.
Tavaly írtunk arról, hogy a mindenszo.hu a magyar internet egyik legdühödtebb, leghisztérikusabb címeit és politikai véleményeit közlő, sajtótermékként be nem jegyzett, magát „politikailag inkorrekt blognak” nevező megtévesztő szájt.
Az oldalon – ahol a rovatok között olyan gyöngyszemeket találni, mint az „Invázió” és a „Liberális agyhalál” –, naponta átlagosan 6-10 cikk jelenik meg. Többségük kormányközeli lapok cikkeinek, illetve politikusok Facebook-posztjainak újraközlése. A cikk címét (és a címlapképet) figyelemfelkeltőbbre, hisztérikusabbra hangolják. Ezeket egészítik ki a „mindenszo.hu” aláírással közölt kurta, dühödt véleménycikkek.
A taktika úgy tűnik, beválik: az eredetinél agresszívabb címekkel ellátott cikkek hasítanak a Facebookon, ahogy arra az Index már 2018-ban is felhívta a figyelmet. A kattintások pedig pénzt hoznak a tulajdonosnak: az oldal tömve van Google-hirdetésekkel, egy-egy cikk mellett akár 4-5 reklám is megjelenik.
Esztergomi szoftverfejlesztőt találtunk egy agresszív álhíroldal mögött | atlatszo.hu
Magyarországon kevés nyugodtabb, békésebb környéket találni az esztergomi óváros déli részénél. Itt, az egykori Tabánban a huszonnyolcezres lakosú érseki székváros jóléte még szemmel látható, de a Várhegyre és a Bazilikára kíváncsi turisták már nem verik fel a szomszédság csendjét.
A Mindenszóhoz vezető programkódok
János és alkalmazottai lefolytatták a saját belső vizsgálatukat, és arra jutottak, hogy szerintük az egyik társcégük korábbi munkavállalója, István a ludas, aki szerintük a kisvállalkozást illető hirdetési bevételeket a korábbi hozzáférési jogosultságával visszaélve más olyan weboldalakra csatornázta át, amelyekkel a munkavállaló valamilyen kapcsolatban volt.
János az összegyűjtött bizonyítékokat csatolta a rendőrségi feljelentéséhez, amiben megnevezte a volt munkavállalót és a szóban forgó szájtokat is. Információink szerint a feljelentésben megnevezett egyik weboldal a Mindenszó.
Az Átlátszó kérdésére a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt a tájékoztatást adta, hogy az illetékes Gödöllői Rendőrkapitányság vizsgálati osztályánál az ügy nyomozását felfüggesztették, mert nem tudták megállapítani az elkövető kilétét. Ami azt jelenti, hogy János a rendőrség szerint is bűncselekmény áldozata lett (személyiségi jogaik védelme érdekében cikkünkben János és István sem az igazi nevén szerepel). Csak azt nem tudják kideríteni, hogy ki követte el. Amit Jánosék nem igazán értenek.
A János érdekeltségébe tartozó cégek online marketingből élnek. Az egyik üzletáguk, hogy saját webszájtokat fejlesztenek és üzemeltetnek. Bevételük az ezeken megjelenő Google Adsense hirdetésekből származik. Technikailag ez úgy történik, hogy a weboldalba illesztett, egyedi felhasználóhoz tartozó hirdetésazonosítóval ellátott kód generálja a hirdetéseket, amelyek után az Alphabet, vagyis a Google Adsense mögött álló cég az adott felhasználóhoz tartozó bankszámlára utalja a látogatói megtekintések és kattintások után járó díjakat.
A feljelentés szerint István 2017 és 2018 között dolgozott a Jánoshoz tartozó egyik cégnél, amelyik a szóban forgó szájtok fejlesztését is végezte. 2018-ban különös indoklással, Jánosék számára váratlanul felmondott. Pár hónap múlva egy másik dolgozó a cég szájtjain futó különös programra lett figyelmes. A programkód vizsgálata során Jánosék megállapították, hogy a működésének az a lényege, hogy az oldalaikon található hirdetésazonosítókat folyamatosan egy másikra cseréli. János utólagos számítása szerint a program futása alatt 3,5 millió forinttal rövidítette meg az érdekeltségébe tartozó vállalkozásokat.
Ekkor jutott az eszükbe István különös felmondása. Majd a férfihez kapcsolható két szájton, a szepidezet.hu-n és a mindenszo.hu-n felfedezték ugyanazt a hirdetésazonosítót, amelyik Jánosék oldalaira került. Ezután fordultak a rendőrséghez — amelyik aztán egyelőre hiába próbálta kinyomozni, hogy kihez tartozhat az azonosító.
Úgy tudjuk, a rendőrség azután hagyta félbe a nyomozást, hogy nem kaptak választ az Alphabettől arra a megkeresésükre, amiben azt tudakolják, hogy kihez tartozik a szóban forgó hirdetésazonosító. Jánosék nem értik a helyzetet, elvégre szerintük egyértelmű, hogy a kód csak olyan emberhez tartozhat, aki egyszerre bírt hozzáféréssel az ő szájtjaikhoz, valamint a mindenszo.hu-hoz és a szepidezet.hu-hoz is.
Azt az amerikai óriáscég válasza nélkül is ki lehetne deríteni, hogy az adott időszakban ki volt a két .hu domain tulajdonosa és a tárhelyszolgáltatója, ezeket ugyanis az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) nyilvántartja.
Néhány évvel ezelőttig az ISZT nyilvános adatbázisában is elérhető volt, hogy kicsoda minden egyes magyar domain tulajdonosa. Magánszemélyek vonatkozásában ez az információ már nem nyilvános — márpedig ez a helyzet úgy a mindenszo.hu, mint a szepidezet.hu esetében is.
Korábban vállalta a nyilvánosságot a szájt tulajdonosa
Korábbi cikkünkben nem írtunk arról, hogy ki felel a Mindenszó tartalmaiért. Ugyanakkor van olyan személy, aki korábban szerepelt a médiában a Mindenszó alapító-tulajdonos-főszerkesztőjeként.
A Hír TV egyik műsorának 2020 májusi adásában egy videóüzenetet játszottak be bizonyos Domokos Andrástól, akit a műsorvezető a „Mindenszó alapítója és tulajdonosa”-ként konferált fel, a képaláírás szerint pedig a „főszerkesztő” pozícióval hivatkozott rá. Domokost annak apropóján szólaltattak meg, hogy feljelentést tett egy, a Népszavában megjelenő, kereszténységet sértő grafika miatt.
A helyzetet bonyolítja, hogy Domokos András korábban Jánosék cégcsoportjának egyik ügyfelénél dolgozott, de az általunk megismert, internetes csalással kapcsolatos feljelentésben nem az ő neve szerepel. A Domokost személyesen ismerő forrásunktól ugyanakkor arról értesültünk, hogy a férfi neki is úgy mutatkozott be, mint aki a mindenszo.hu-t megcsinálta.
A Mindenszó VKontakte oldalán (ami gyakorlatilag a Facebook orosz megfelelője) az elérhetőségek fülön ma is egy bizonyos Domokos András profilja szerepel. Sőt, ugyanez a profil a Mindenszót olvasok elnevezésű, mindössze 75 tagot számláló VKontakte csoportban is aktív, jelenleg napi 8-10 alkalommal osztotta meg a szájt anyagait.
Zászlós tüntetés a Gyurcsány-kormány ellen
Több, Domokossal kapcsolatban állt forrásunktól értesültünk arról, hogy a férfi sajátos előéletével dicsekedett nekik. Tudniillik azzal, hogy egykor felmászott a Szabadság hídra azért, hogy a Gyurcsány-kormány ellen tiltakozzon. Egyik forrásunk arról is beszámolt, hogy Domokos András arról beszélt neki, hogy a Szabadság hídi eset után valamivel nevet is változtatott, mivel sok fenyegetést kapott.
Noha a Szabadság hídra emberek különböző okokból viszonylag rendszeresen felmásznak (a felmászott embereket mentő tűzoltókkal 2006-ban készült Magyar Narancs-riportból még az is kiderül, merre érdemes indulni), politikai véleménynyilvánítás kimondottan ritkán szerepel az indokok között. A sajtóarchívumokban keresve a Gyurcsány-kormányok idejéből mindössze egyetlen ilyen esetet találtunk.
2007-es hírek szerint egy budapesti férfi az év márciusában egy nemzeti színű zászlóval mászott fel a Szabadság hídra, röpcédulákat szórt és kormányellenes jelszavakat kiabált, ezzel két és fél órára megbénítva a forgalmat.
A férfi ellen garázdaság miatt eljárás is indult. A bíróság 50 ezer forintra büntette az illetőt, akit a Magyar Nemzet júniusi cikke bizonyos Skodacsek Andrásként nevezett meg. A bírságon kívül a tűzoltóság és rendőrség 700 ezer forintos munkadíját is meg kellett fizetnie.
Az esetről a hasonnevű párthoz formálisan nem kötődő Jobbik.net-en jelent meg egy beszámoló, az aláírás szerint Skodacsek tollából. Itt azt írta, hogy „az ország helyzete véleményem szerint tarthatatlan, a közállapotok siralmasak, a média 99%-a kizárólagosan a jelenlegi hatalmat támogatja, híradásaikban folyamatosan hazudoznak, a hiteles tájékoztatást még csak hírből sem ismerik. Nincs demokrácia…”
„De nem adjuk fel azért sem: Gyurcsány takarodj, vidd az összes haverod!”
LMBTQ provokáció és cionista RTL
Ebben az időszakban Skodacsek neve több helyen feltűnt az interneten, különböző szélsőjobboldali szerveződésekkel és véleményekkel kapcsolatban. A férfi hídmászása után alig néhány héttel a Kurucinfón jelent meg Skodacsek András aláírással egy beszámoló, aminek a szerzője egy végül meghiúsult hídlezárási terv miatt látogatott el a „számára legkedvesebb” Szabadság hídra. Itt felvételeket készített a „neoávh-s”, „hídőrző pribékekről”, azaz civil ruhás rendőrökről, amiket aztán közzé is tett (a felvételek már nem elérhetőek).
Ezzel a névaláírással több, szövege alapján a médiahatóságnak benyújtott és újraközölt panaszlevél is megjelent a Kurucinfón 2007-ben. Áprilisban azt panaszolta a szerző, hogy „a cionista RTL Klub” megsértette a keresztényeket, mert „nem lehet a véletlen műve, hogy a (vitatott) Zsidó Holokauszttal kapcsolatosan sugároznak filmet” húsvétkor.
Júliusban ugyanezzel az aláírással ellátott szöveg azt panaszolta, hogy a TV2 reggeli műsorában „egyenlőtlen módon bántak ugyanabban a témában egy buzival és egy heteroszexuálisokat képviselő Jobbikos szóvivővel”, a szerző következtetése szerint azért, mert a műsorvezető „ezt a felsőbb utasítást kapta a szerkesztőségtől (ezek szerint ott is sok a buzi)”.
Egy százhalombattai újság az Árpád vérei rendezvénysorozat érdi állomásának kapcsán Skodacseket a Nemzeti Hírháló elnevezésű, szélsőjobboldali hírlevél főszerkesztőjeként mutatta be a fellépők listájában.
Az Opten cégadatbázisában megtalálható egy bizonyos Skodacsek András, méghozzá olyan lakcímen, amelyen később szintén az Opten adatbázisa szerint egy S. Domokos András Gábor nevű ember egyéni vállalkozást működtetett. A címen található családi ház évtizedek óta Skodacsek András családtagjainak birtokában van.
A szélsőjobboldali Szentkoronaradio.com-on 2020-ban megjelent szöveg szerint egy másik társával együtt egy S. Domokos András nevű ember feljelentette a Budapest Pride-ot, mert az aktuális fesztivált és felvonulást szivárványos Szent Korona-montázzsal illusztrálták.
A szájt arról is beszámolt, hogy az ügyészség a feljelentést elutasította, így „az LMBTQP magyarországi ágensei tehát büntetlenül provokálhatják a többségi társadalmat”.
Ilyen feljelentésről szóló hír a mindenszo.hu-n is megjelent, azzal a kommentárral, hogy „csatlakozunk a Szentkoronaradio.com feljelentéséhez”. Az aláírás nélküli szöveg szerzője az egész Budapest Pride-ot be akarta volna tiltatni a montázs miatt, szerinte ugyanis a szivárvány „a kóros szexuális irányzattal rendelkező személyek közösségének” jelképe.
A mindenszo.hu kapcsolati űrlapját kitöltve küldtünk a cikkünkkel kapcsolatos kérdéseket az oldal üzemeltetőjének, válaszok a cikkünk megjelenéséig nem érkeztek. | Főszerkesztője egykor hídra mászott Gyurcsány ellen, most informatikai csalási ügyben lehet érintett a kamuhíroldal | Informatikai csalási ügyben érintett az agresszív álhíroldal mindenszo.hu: a rendőrség nem találja az elkövetőt, aki a feljelentő szerint a kattintásvadász kamuhírszájt korábbi munkatársa lehetett. Egy másik, a médiában a Mindenszó főszerkesztőjeként szereplő férfi korábban a Szabadság hídra mászott fel azért, hogy Gyurcsány ellen tiltakozzon. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/28/foszerkesztoje-egykor-hidra-maszott-gyurcsany-ellen-most-informatikai-csalasi-ugyben-lehet-erintett-a-kamuhiroldal/ | 2023-03-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért.
A lombikszektor teljes átalakításának első lépéseként 2019-ben a magyar állam sorra kezdte felvásárolni az addig magánkézben lévő reprodukciós intézményeket. Ekkor összesen hat meddőségi eljárásokat nyújtó cég került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába:
a budapesti Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.,
a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.,
a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.,
a budapesti Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.,
a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.,
és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.
A felvásárlást követően 2021-ben törvénybe iktatta az állam, hogy
a reprodukciós eljárások az állam feladatkörébe tartoznak, vagyis a meddő párok kizárólag állami egészségügyi szolgáltatónál vehetik majd igénybe ezt az ellátást.
Ilyen módon a kormány törvényi úton lehetetlenítette el az utolsó magántulajdonban maradt klinikákat, melyek név szerint a Versys Clinics, Reprosys és a Róbert Károly Meddőségi Centrum voltak.
Mindezt egy újabb fordulat követte, ugyanis utólag kiderült, hogy az állam ekkorra egy több mint egy éven keresztül tartó tárgyalás eredményeként megállapodott a Róbert Károlyban működő magán meddőségi klinika felvásárlásáról Fábián Lajossal, az anyacég, a TritonLife társtulajdonos elnökével. Vagyis végül két klinikának, a Versys Clinicsnek és a Reprosysnak kellett 2022 júliusától megszüntetnie a meddőségi kezeléseket.
Több gyermeket szeretne a kormány
Már korábban is elérhető volt TB-alapú támogatás, az átalakulással viszont a meddőségi kezelések, valamint a gyógyszerek állami finanszírozásúvá váltak. Az inszemináció esetében hat, a lombikbébi-eljárás esetében pedig öt alkalmat áll a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a sikertelen ingyenes beavatkozások után azonban az állami klinikákon is fizetni kell a további eljárásokért. A hvg.hu információi szerint azoktól a pároktól, akik valamilyen okból kiestek az ingyenes kezelések lehetőségéből, akár egymillió forint körüli összeget is elkérnek, cserébe ugyanúgy hosszú várólistákkal és a túlterhelt rendszerrel találkoznak.
„Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek” – így szól a törvényi indoklás arról, hogy miért is volt szükség a szektor teljes átalakítására. De emellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter állami finanszírozásokkal való visszaélésekre is célzott. Így válaszolt 2021-ben a hvg.hu kérdésére: „Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödikre volt sikeres”.
Novák Katalin sógornője került a szektor élére
Idén márciusban jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) részeként a Humánreprodukciós Igazgatóság, melynek élére Novák Katalin köztársasági elnök sógornője, Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus, meddőségi specialista került. Az ő feladatai közé tartozik többek között az ágazati-szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés és az adatszolgáltatás is.
Csökkent az ellátás eredményessége
Márciusban hosszú idő után nyilvánosságra került egy statisztika arról, hogy az elmúlt öt évben hány lombikkezelést végeztek el Magyarországon és ezeket milyen eredményességgel. A hvg.hu vette észre az Országgyűlés honlapján Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának válaszát. A statisztikából egyértelműen látható, hogy hiába alakult át a szektor: a magyar lombikkezelések hatékonysága csökkent.
A kormány adatai szerint a 2017 és 2019 között évente elvégzett kezeléseknek több mint 19 százaléka volt eredményes, azonban 2020-ban a kezeléseknek a 17,9 százalékából, 2021-ben pedig már csak a 16,6 százalékából született gyermek. A hivatalos statisztika alapján ez a csökkenés pont akkor kezdődött, amikor a kezelések ingyenessé váltak és az állam irányítása alá kerültek.
A hvg.hu információi szerint egy orvosszakmai vita folyik az ingyenességhez szükséges 45 éves korhatárral kapcsolatban. A szakma azzal védekezik, hogy egyre idősebb párok érkeznek hozzájuk, részben pedig emiatt mutathat csökkenő tendenciát az asszisztált reprodukciós kezelések eredményessége. Gulyás Gergely a február 9-i Kormányinfón még megerősítette, hogy a meddőségi központok hatékonyabb működése érdekében bizonyos szabályváltoztatásokat terveznek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy strukturális, komoly változtatás nem várható. Azt, hogy az ingyenes lombikkezelés korhatárát tervezi csökkenteni a kormány, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a hetekben cáfolta.
Titkolja az állam a szerződéseket
Évek óta ismeretlen, hogy mennyit is fizetett az állam a magánklinikákért, azonban a legutolsó intézmény, a Róbert Károly Meddőségi Klinika megvásárlásakor 2021-ben Fábián Lajos azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel, tisztességes piaci árat fizetett a vevő”.
Kíváncsiak voltunk a szerződések részleteire, ezért adatigénylést adtunk be a vevőnek – vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV), azonban a válaszukban csupán a következő állt: „Az Info tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kért adat nem ismerhető meg, ezért a megkeresésében foglalt adatszolgáltatás nem teljesíthető”.
A hivatkozott jogszabály szerint a szerződések nem ismerhetők meg, mivel minősített adatnak számítanak:
vagyis az MNV azt állítja, hogy a kért szerződések titkosítva lettek.
Titkosítás alatt olyan közérdekű információ állhat, ami veszélyeztetheti Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét, vagy a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési tevékenységét. Titkosításra adhat okot még az ország nemzetközi kapcsolatainak és az állam külső befolyástól mentes működésének védelme.
Az, hogy egy meddőségi klinika adásvételi szerződése melyik kategóriába eshet bele, nem teljesen egyértelmű számunkra, és a Vagyonkezelő Zrt. válaszából sem derül ki, hogy milyen indokkal titkosították a kért szerződéseket. Emellett az is nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne az iratok teljes tartalma. Ha pedig tényleg titkosított az egészük, akkor egy titokfelügyeleti eljárás során kell tisztázniuk azt, hogy miért jelentene veszélyt a magyar államra nézve, ha kiderülne, hogy mennyi pénzt fizettek a meddőségi klinikákért a magyar polgárok adójából.
Ezért a bírósághoz fordulunk, hogy kiderítsük, valóban indokolt volt-e az adatok titkosítása, és vajon milyen körülmények között és mennyiért jutott hozzá a magyar állam a felvásárolt meddőségi intézményekhez.
Pete Luca
Címlapkép: Inszeminációs eljárás a Szent János Kórház felújított Meddőségi Centrumában 2020. június 16-án (fotó: Magyarország Kormánya Facebook-oldala) | Titkolja az állam a felvásárolt meddőségi klinikákkal kötött szerződéseket, pereljük a Nemzeti Vagyonkezelőt | Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/03/28/titkolja-az-allam-a-felvasarolt-meddosegi-klinikakkal-kotott-szerzodeseket-pereljuk-a-nemzeti-vagyonkezelot/ | 2023-03-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Beírók;LMP;menekültek;népszavazás;Bicske;
2016-09-29 17:23:00
Korrupcióinfó - Hadházy: Hol a 360 milliós ultrakönnyű repülő?
A vasárnapi népszavazás csak politikai trükk, mert "a menekültkérdéssel próbálja a kormány eltakarni a folyamatos lopást" - mondta az LMP társelnöke csütörtökön a bicskei befogadóállomás előtt.
Hadházy Ákos a sajtótájékoztatón azt mondta: szimbolikus a helyszín, jól jellemzi a mai politikai helyzetet: az egyik oldalon egy menekülttábor, amelyet rövidesen bezárnak, a másik oldalon üres építési terület, egy meg nem valósult projekt, amelyre 400 millió forintnyi uniós támogatást fizettek ki. A menekülthelyzet nagy probléma, ám még nagyobb, hogy "iszonyatos mennyiségű uniós pénzt lopnak el kormányzati segítséggel" - tette hozzá.
"Az is mutatja mennyire fontos eltakarni a folyamatos lopást, hogy Kocsis Máté fideszes polgármester szerdán beismerte, önkormányzati munkatársakat használnak népszavazási kampányra" - jelentette ki, hozzátéve: mindez hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, mert a dolgozóknak nincs a munkaköri leírásukban a telefonálgatás, ráadásul a munkájukat sem végzik, ezért az LMP feljelentést tesz emiatt.
Hadházy Ákos elmondta, hogy a bátonyterenyei átrakodó-állomásnak is ugyanaz a cég volt a kivitelezője, mint a bicskeinek. Ott sem készült el semmi, csak a pénzt vették el, összesen 800 millió forintot, és mindkét esetben a Nemzetgazdasági Minisztérium volt a kifizető - tette hozzá.
A társelnök a Korrupcióinfó 35. című bejelentéssorozata keretében egy újabb ügyet is bemutatott: 360 millió forintot adtak egy kutatás-fejlesztési projektre, amelynek célja ultrakönnyű, merevszárnyú, helyből felszálló repülőgép kialakítása volt. Ha ez megvalósult, akkor világszenzáció, ha nem valósult meg, akkor pedig országos csalás - mondta. Közölte, hogy a támogatást egy győri székhelyű, felszámolás alatt álló, villanyszereléssel foglalkozó cég vette fel. A kormányhatározat szerint kifizetett és megvalósult projektről van szó - fűzte hozzá.
Megjegyezte, a csalást az követte el, aki felvette a támogatást, az NGM pedig társtettes, mert "kifizette a pénzt a semmire". | Korrupcióinfó - Hadházy: Hol a 360 milliós ultrakönnyű repülő? | A vasárnapi népszavazás csak politikai trükk, mert "a menekültkérdéssel próbálja a kormány eltakarni a folyamatos lopást" - mondta az LMP társelnöke csütörtökön a bicskei befogadóállomás előtt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1107420_korrupcioinfo-hadhazy-hol-a-360-millios-ultrakonnyu-repulo | 2016-09-29 18:55:00 | true | null | null | Népszava |
per;Simon Gábor;költségvetési csalás;
2016-09-21 13:52:00
Simon Gábor: ártatlan vagyok
Tagadta bűnösségét Simon Gábor volt szocialista politikus a költségvetési csalás és hamis okirattal visszaélés vádjával a Fővárosi Törvényszéken szerdán megkezdődött büntetőperben.
A vád szerint Simon Gábor 2008 és 2012 között jövedelemként vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel. Ezzel párhuzamosan azonban más országban nyitott bankszámláin több száz millió forintnak megfelelő, ismeretlen forrásból származó devizát helyezett el, és nem fizetett személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást utána. Az így okozott vagyoni hátrány mintegy 120 millió forint, amelyet Simon Gábor az eljárás során megtérített.
A vádirat tartalmazza azt is, hogy később Simon Gábor és K. J. másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készíttetett Welsz Tamás vállalkozóval, majd azok felhasználásával újabb bankszámlákat nyitottak és jelentősebb pénzösszegeket helyeztek el rajtuk.
Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények, a másodrendű vádlott ellen felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség.
Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő volt 2002-től három cikluson át, 2014 februárjáig, amikor a büntetőeljárás miatt lemondott mandátumáról. Közben, 2008 és 2010 között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt, és betöltötte az MSZP elnökhelyettesi, illetve választmányi elnöki tisztségét is. Sajtóhírek szerint 2014. március 10-ei őrizetbe vételét megelőzte a Welsz Tamásnál tartott házkutatás. Március 12-étől Simon Gábor két hónapra előzetes letartóztatásba került. Welsz Tamás március 20-án egy rendőrautóban meghalt, miközben kihallgatásra vitték.
A szerdai tárgyaláson Simon Gábor ártatlannak vallotta magát, kérdésekre nem válaszolt, felolvasott vallomása szerint az említett összegek külföldi, nem titkolt, legális forrásokból származtak és nem voltak adókötelesek. A volt politikus elmondta, hogy már 2002 előtt is tehetősnek számított, külföldön jövedelmező vagyonkezelői tevékenységet folytatott. A 2000-es években svájci bankban volt másfél millió dollárja, amelyet egy idő múlva osztrák pénzintézetekhez vitt át. A vádlott hangsúlyozta, hogy a bankok minden esetben ragaszkodtak a befizetett összegek forrásának igazolásához, és ezt ő meg is tette.
Hangsúlyozta: szó sincs ismeretlen forrásokról, ezek korábbi megtakarítások, amelyek után az adótanácsadók szerint nem kellett adót és egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A másik, hamis útlevelekkel, számlanyitással kapcsolatos vádpontra reagálva úgy fogalmazott: Welsz Tamásról "máig se tudom, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt, de jól kibabrált velem".
Simon Gábor kiemelte, hogy a vádirattal ellentétben Welsz Tamás kereste meg őt 2014 februárjának elején, miután a médiában hadjárat indult ellene. A vállalkozó azt mondta neki, hogy bajban van, nyomozás indul ellene és le fogják tartóztatni, csak ő segíthet rajta. Ezután Simon Gábor - a tárgyaláson felolvasott vallomása szerint - megijedt és jóhiszeműen megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentációját. Azokat ő - miután a "színjáték, díszlet hiteles volt" - át is adta. Majd a vállalkozó arra próbálta rávenni, hogy legalizálja - szavai szerint amúgy is legális - jövedelmeit. Állítása szerint ekkor fogott gyanút, és miután mások is figyelmeztették arra, hogy vigyázzon vele, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg. A volt politikus úgy fogalmazott: a vállalkozó a hatóságok előtt tett "lejárató vallomása (...) gyakorlatilag elintézte előzetes letartóztatásomat". Amikor pedig tisztázatlan körülmények között, "a rendőrök karjaiban meghalt", az előzetes letartóztatásban lévő Simon Gábornak elmondása szerint már halálfélelme volt.
Simon Gábor leszögezte, nem igaz, hogy évek óta ismerték egymást, nem kért a vállalkozótól hamis útlevelet, és azt sem, hogy azzal nyisson neki bankszámlát. A vádlott szóvá tette, már hónapokkal azelőtt nyomoztak ellene, hogy a mentelmi jogáról lemondott volna. Az egyik tárgyaláson ismertetett irat szerint a svájci hatóságok korábban egy jogsegélykérelemre úgy reagáltak, hogy az adókikerülés az ottani törvények szerint nem bűncselekmény, de a kérelem teljesíthető, ha a gyanúsított hozzájárul. Erre akkor Simon Gábor úgy reagált: "jelenleg nem nyilatkozom".
Egy másik ismertetett irat szerint a volt politikusnak közép-európai befektetési lehetőségek felkutatásával, vagyonkezeléssel kapcsolatban kétmillió dolláros szerződése volt uruguayi partnerekkel. A szerződésben kikötötték, hogy a tartalmát a felek harmadik személyek előtt csak a másik belegyezésével tárhatják fel. A tárgyaláson elhangzott, hogy Welsz Tamás egyik kihallgatásán arról beszélt: az 1990-es években lett bissau-guineai állampolgár, az erről szóló iratokat egyenesen a fekete-afrikai ország belügyminiszterétől vehette át. A másodrendű vádlott, aki hamis bissau-guineai útlevél felhasználása miatt került bíróság elé, egyáltalán nem kívánt vallomást tenni a bíróságon. Korábbi vallomása szerint meg nem fizetett közterhek miatt nem akart a saját nevén bankszámlát nyitni, ezért szerzett Welsz Tamástól hamis útlevelet.
Simon Gábor a tárgyaláson kérte a bíróságtól a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését, ám ezt elutasították azzal az indokkal, hogy a rendelkezésére álló pénz továbbra is lehetővé teszi szökését, akár a családjával együtt is. A büntetőper decemberben tanúk meghallgatásával folytatódik. | Simon Gábor: ártatlan vagyok | Tagadta bűnösségét Simon Gábor volt szocialista politikus a költségvetési csalás és hamis okirattal visszaélés vádjával a Fővárosi Törvényszéken szerdán megkezdődött büntetőperben. | null | 1 | https://nepszava.hu/1106586_simon-gabor-artatlan-vagyok | 2016-09-21 19:04:00 | true | null | null | Népszava |
Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel.
Magyar díjugrató 1992-ben indult utoljára olimpián, és ahogy a dolgok állnak, lehet, hogy mostanában nem is fog újra. Pedig a kormány 3 milliárd forintot adott a Magyar Lovassport Szövetségnek az úgynevezett Csekonics Programra, amelynek elsődleges célja az olimpiai kvalifikációs versenyeken való sikeres szereplés lett volna.
De sikerült? – tehetnénk fel a kérdést Kovács Zoltáni ártatlansággal, ha az általunk összegyűjtött információk alapján nem az a kép rajzolódna ki, hogy egyelőre nem, és a jövő sem biztató. De kezdjük az elején.
Meggyőzték a kormányt
„A magyar lovassport az elmúlt évek kormányzati beruházásainak köszönhetően világszínvonalú infrastruktúrával rendelkezik. (…) A magyar edzők, a magyar képzési és versenyrendszer minőségét a fenti eredmények igazolják. A jelenlegi lóállományunk azonban sajnos csak korosztályos viadalok szintjéig versenyképes.”
Így indul a Magyar Lovassport Szövetség mindössze négy oldalas összefoglalója, amely egy három éves sportágfejlesztési program alapjául szolgál. A Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF) vagy más néven Csekonics Program hivatalosan 2021. január elsején indult és 2023. december 31-én ér véget. Minderre 3 milliárd forintot kapott a Szövetség a kormánytól az EMMI-n keresztül.
A program célja a leírás szerint az, hogy enyhítsék a „lóerőhiányt”, és hogy a „versenyzők és a felkészítésükért felelős szakemberek több éves szakmai programot hajtsanak végre.”
Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke szerint
„embert próbáló feladat mindent egyszerre ebből az összegből megoldani”,
ezért úgy döntöttek, hogy a legnagyobb részt a díjugratásra szánják, mert itt látják a legnagyobb esélyt arra, hogy csapatban minősüljenek a 2024-es párizsi olimpiára.
Hozzátette, a 3 milliárd számukra nagyon nagy összeg, „de aki tisztában van a lovassportban forgó árakkal, az pontosan tudja, hogy ennyi pénzért egy vagy két jó kvalitású olimpiai lovat lehetne vásárolni.” Így aztán látszólag meg sem próbálták.
Elvesztette közpénz jellegét
Hogy pontosan mire mennyit tervezett költeni a Szövetség, az a dokumentumból nem derül ki. Annyit sikerült első körben megtudnunk egy közérdekű adatigényléseknek köszönhetően, hogy a programra szánt milliárdokat a Szövetség átutalta a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-nek. A kft. külön gazdasági társaságként működik, de a cég 100%-ban a Magyar Lovassport Szövetség tulajdona.
Lázár Vilmos szerint ez lett volna a záloga az átláthatóságnak. Egy, a riderline.hu-nak adott interjúban ugyanis többek között mondta, „a Magyar Lovassport Szövetségnek 2010-től az volt az álláspontja, hogy szeretne távol maradni mindenféle gazdasági tevékenységtől. (…) Emellett úgy gondoltuk, jobb, ha ez a program külön látszik egy külön gazdasági egységben. Jobban elkülönül és jobban ellenőrizhető, átlátható. Ugyanúgy nyilvános és transzparens a működése, valamint a Magyar Lovassport Szövetséghez hasonlóan a tagoknak az iratbetekintési lehetősége is biztosított.”
Csakhogy az átláthatóságnak nyoma sincs.
Amikor ugyanis megpróbáltuk kikérni a Csekonics Programmal kapcsolatos adatokat (először e-mailben, majd a kimittud.hu-n) a Lovassport Nonprofit Kft.-től, azt a választ kaptuk, hogy az átadott 2,8 milliárd „célnak megfelelő felhasználásáért a Társaság a Magyar Lovassport Szövetség felé felelős”, és hogy „a Társaság részére átadott összeg felhasználása tekintetében a Társaság nem kötelezhető a kért adatok kiadására, figyelemmel arra, hogy az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”
Az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése úgy szól, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Vagyis a Szövetség tulajdonában álló gazdasági társaság pénze nem számít annak – legalábbis a cég érvelése szerint. Lapunk jogászai ezzel nem értenek egyet, ezért pert indítunk az állami támogatásból megvalósuló program szerződéseiért.
De nem csak az Átlátszó járt így. Korábban öt lovas egyesület (a Cseszterlint Lovasklub Egyesület, a Pellet Hungary LSE, a B&H Lovasklub, a Taszári VLSC valamint a Diósgyőri VTK) is megpróbált hozzájutni a dokumentumokhoz – sikertelenül. Egyikük meg is osztotta az elutasító határozatot a Facebookon. Eszerint a Lovassport Nonprofit Kft. az egyesületnek az iratbetekintést sem engedélyezte. Információnk szerint két klub jelenleg is perben áll a társasággal emiatt.
Lapunk többször is megkereste a Szövetséget is, de vagy azt a választ kaptuk, hogy a Csekonics Program anyagi részéért a kft. felelős, vagy egyáltalán nem reagáltak a megkeresésünkre. Vagyis jelenleg nincs senki, aki elárulná a nyilvánosságnak, hogy pontosan mikor, mire és mennyit költött a kft. az államilag, azaz közpénzből megtámogatott program során.
Meghívásos pályázattal döntöttek
Bár sokan szeretnék tudni – főként a lovas sportélet szereplői: versenyzők, klubok és tenyésztők –, hogy mi lett a több milliárd forint sorsra, ezt csak egy-egy nyilatkozatból lehet apránként összerakosgatni.
Az így összegyűjtött információk alapján az olimpiára való kijutás az elsődleges cél a díjugratóknál. Ehhez egy németországi istállótól bérelnek 5 lovat. Emellett, a hosszú távú célok eléréséhez további 10 fiatal lovat vásároltak részben későbbi versenyzési, részben tenyésztési céllal.
Az istállót egy meghívásos pályázat során választották ki, a győztes a német Paul Schockemöhle Istálló lett. Lázár Vilmos ezzel kapcsolatban elmondta: a választásuk azért esett Paul Schockemöhle istállójára, mert ők már sok „kevésbé lovas nemzetet” is kijuttattak az olimpiára, illetve „más vállalkozás a mi feltételeinkkel, a rendelkezésre álló összegből nem tudta volna megoldani a feladatot.”
Azt viszont nem tudni, hogy kiket kértek még fel ajánlattételre, és hogy ők milyen ajánlatokat adtak.
Elvileg három cég kapott meghívást, és ketten adtak be ajánlatot.
De arról is csak kevés hivatalos információ áll rendelkezésre, hogy pontosan mely lovak versenyzési jogát kapta meg a kft., és melyek a vásárolt lovak.
1,7 milliárd ment el lovakra
Egy, a Szövetséget kérdésekkel bombázó honlap, a dijugratas.eu szerkesztői szerint a bérelt lovak a Chinoubet PS, a Quickchin WH Z és a Cornnan nevű mén (kettő herélt), valamint a Chacco’s Girlstar és az Eldoranda nevű kanca. A holnap gyűjtése szerint közülük csak Quickchin WH Z versenyzett 160 centiméteren (ez az olimpiai szint), és neki van a legtöbb eredménye is. Ami azonban még mindig kevés az igazán jó lovakhoz képest.
CSI**** Big Tour 145cm magas versenyszámában Szuhai Péter és Quickchin WH Z a 8. szerezték meg. Gratulálunk! #showjumping #nlsfprogram #nlsfhorse… | By Lovasaink útja az olimpiára | Facebook
1.6K views, 30 likes, 3 loves, 3 comments, 7 shares, Facebook Watch Videos from Lovasaink útja az olimpiára: CSI**** Big Tour 145cm magas versenyszámában Szuhai Péter és Quickchin WH Z a 8. szerezték…
Szuhai Péter és a Quickchin WH Z
A megvásárolt lovak nevét is kinyomozta a lovas honlap. Ezek szerint a kft. tulajdonába került a 8-9 éves For Quick PS, a Corbluecenta PS, a Casalltola PS, a Carbon Girl Z, a Casallandia PS és a Final Message PS nevű kanca, valamint a szintén 8-9 éves Quandro Blue PS, a Chupa Chups PS és Cornetto Du Lys PS mén, illetve a Conlougano PS nevű herélt. Koruk ellenére nemzetközi versenytapasztalata akkor még csupán egy lónak volt a felsoroltakból.
Ami pedig az árakat illeti: lapunk hozzájutott a Lovassport Kft. és a Paul Schockemöhle Istálló között kötött szerződés egy részéhez. Eszerint a Lovassport Kft. 2 millió eurót fizetett a tíz lóért, a további öt ló versenyeztetési jogáért pedig 2,5 millió eurót.
Vagyis 10 lóra és 5 ló sportjogára több mint 1,7 milliárd forintot költöttek el.
A szerződés alapján emellett 1 fő lovas állandó elhelyezését és bérezését is állnia kell az istállónak, valamint a lovak és lovasok felkészítését, szállítását stb. is intéznie kell. A szerződés összértéke 5,5 millió euró.
Jármy Miklós, a Magyar Lovassport Szövetség elnökségi- és az NLSF bizottság tagja szerint a fő szempont a lovak kiválasztásánál a „kiváló vágta, ugróképesség, együttműködési képesség és alkalmasság” volt, illetve, hogy „felérjen a nemzetközi szintre korosztályában, és kiváló származással rendelkezzen”.
Hozzátette, olyan lovakat kerestek, amelyekben benne van a potenciál, és hamar fel tudnak kerülni a korosztályos nemzetközi kategóriákba. „Valóban a nemzetközi szinthez megkésve kezdtek, de ezen is lehet vitatkozni, edzésmódszer és észszerű költséggazdálkodás kérdése is” – magyarázta Jármy.
Magyar helyett német zsebbe ment a pénz
Szakmabeliekkel beszélgetve több probléma is felmerült fel ezzel kapcsolatban. Egyrészt úgy látják, hogy ilyen felkészültségű lovakat ennyiért magyar tenyésztőktől is lehetett volna vásárolni vagy bérelni.
Ha pedig nem áll rendelkezésre elegendő összeg kiemelkedő lovakra, akkor inkább azokat a lovakat kellett volna valamilyen úton itthon tartani, amelyek már bizonyítottak.
ifj. Kövy András & Faquitol-S | CSI**, Lier, Belgium | Szeretettel gratulálunk ifj. Kövy Andrásnak, aki a | Csekonics lovasprogram: milliárdokat szórtak el, egyelőre eredmények nélkül | Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/29/csekonics-lovasprogram-milliardokat-szortak-el-egyelore-eredmenyek-nelkul/ | 2023-03-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Népszava-információ;
Matolcsy György;barátnő;Vajda Zita;
2016-09-29 07:00:00
Közpénzen tanul Matolcsy barátnője?
A Pécsi Tudományegyetem jegybank által támogatott doktori iskoláján tanul jelenleg a jegybankelnök szeretője - tudta meg lapunk. Havi 300 ezres ösztöndíja mellé még külön doktori disszertációs témát is kaphatott a PTE-n Vajda Zita. Matolcsy György jegybankelnök barátnője az elérhető adatok szerint a PTE Földtudományi Doktori Iskoláján szerezheti meg a PhD-fokozatát két év múlva. Témája "az ázsiai-magyar kapcsolatok vizsgálata", ez pedig köztudottan Matolcsy egyik szívügye is. Ugyanakkor kettőjük viszonya nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet, ám egyelőre nem tudni, az MNB-elnök bevallotta-e házasságon kívüli kapcsolatát az őt átvilágító szolgálatoknak.
Oktat az MNB
Nem csak a diákokat támogatják a Pallas Athéné alapítványok bőkezűen Pécsett, több mint 31 millió forintot kapott a Geo Research Nonprofit Kft. is, amelynek tulajdonosai között a pécsi egyetem politikai földrajzi, fejlődési és regionális tanulmányok tanszékének oktatói találhatók, élükön Pap Norbert tanszékvezetővel. A jegybank ugyanakkor nem csak a pécsi egyetemet támogatta. A a HVG információi szerint a Kecskeméti Főiskolát (KF) vezető Ailer Piroska például tagja a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) kuratóriumának, mely alapítvány több mint 101 millióval támogatta a főiskolát 2015 márciusában.
A "Gazdálkodás és Menedzsment" alapszakhoz, valamint a Gazdasági szakmérnöki szakirányú továbbképzéshez valamivel több, mint 61, "egyéb költségekre" pedig több mint 40 milliót adtak. Idén márciusban 173 milliós szerződést kötöttek egy magánszeméllyel (akit így nem kell megnevezni) az alapítványt bevonva, a következő tárgykörben: "a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatást nyújt a szakmai közreműködésével és pénzügyi támogatásával a KF Gazdaságtudományi kar fejlesztése és az egyetemmé válás folyamatának elősegítése és a képzése fejlesztésének eszköz igényéhez". A főiskolát nyáron Pallas Athéné Egyetemmé nevezték át, s a Szolnoki Főiskola is beleolvadt.
Az MNB egyik, a Matolcsy-érában vásárolt kastélyáról elnevezett „Tiszaroffi akcióterv” célja a környéken élő, az ország bármely felsőoktatási intézményében tanuló hallgatók támogatása, negyvenöten kaptak is már ösztöndíjat. Emellett külön alapítvány jutott a határon túli magyar intézmények támogatására. A legtöbb pénz a felsőoktatásra ment el. A legnagyobb egyszeri támogatást ugyanakkor nem az erdélyiek kapták, hanem a komáromi Selye János Egyetem, amely 684 ezer euróhoz, több mint 200 millió forinthoz jutott doktori iskolákra és "a végzős teológushallgatók közgazdasági és pénzügyi képzésének elősegítésére". A kolozsvári központú Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez kisebb összegek mellett 120 milliós egyszeri támogatás futott be, a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemnek 40 millió forint jutott. De Erdélyben nemcsak az egyetemek számíthattak nagyobb összegre, a Kató Béla püspök vezette Erdélyi Református Egyházkerület például 50 milliót kapott, oktatásfejlesztési programok támogatása címszó alatt.
Emellett Matolcsy februárban katedrára is állt a Corvinuson, a Közgazdaság-tudományi Kar MNB-tanszék által gondozott, gazdasági kormányzás című óráján. Az MNB sokat fizet azért, hogy tanszéke lehessen a Corvinuson, tavaly és az idén is 100 millió forintot utalt át az egyetemnek. A tanszék mellett a Társadalomtudományi Kart is támogatja a bank, például a Környezettudományi Intézetből átalakított Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézetet, illetve a regionális és környezet-gazdaságtan mesterszak újraindítását. A jegybank emellett ösztöndíjprogramokat is indított a Corvinuson.
"Megalapozottan, szakismerete birtokában”
A közpénz azt követően is áramlik Vajda Zitához, hogy májusban eljött az MNB-től. A Népszabadság szerint ugyanis összesen négy jegybank-közeli helyről jár neki pénz: Vajda a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál (Pageo) igazgatóhelyettes, a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) nevű jegybanki alapítványban kuratóriumi tag, a PADI által létrehozott Vízház Zrt.-ben igazgatósági tag, továbbá tudományos kutatóként is dolgozik a Pageo Kutatóintézetben. A Pageo igazgatóhelyettesi posztjáért havi bruttó 600 ezer forint jár, ugyanennyit kap a Pageo-ban kutatóként, a PADI nem árulta el, hogy a kuratóriumi tagságért pontosan mennyit kap, de az alapító okirat főszabályként havi 555 ezer forintos juttatásra utal. Ezen felül adható béren kívüli juttatás és költségtérítés is. A Vízház Zrt.-beli fizetését egyáltalán nem árulták el.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján választották ki Vajdát, az alapítványok közölték: "felkészültsége, szakmai hozzáértése alapján nevezték ki a nevezett posztokra, többéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Nemzeti Bankban és a Morgan Stanley-nél dolgozott. Két diplomát szerzett – a Külkereskedelmi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott –, angolul felsőfokon, spanyolul középfokon beszélő nemzetközi szakember. Az általa jelenleg betöltött pozíciókban a korábban megszerzett nemzetközi relevanciájú szakmai tudását jól tudja kamatoztatni".
Maga Vajda Zita a Figyelőnek azt mondta, előmenetelének semmi köze ahhoz, hogy Matolcsyval „összetartoznak” és vállaltan is egy párt alkotnak, szerinte „megalapozottan, szakismerete birtokában” nyerte el pozícióit. "Független munkavállaló voltam mindig is, aki a szakmai tudásával jutott előre" - közölte Vajda Zita, aki egyik diplomáját a BGF minőségügyi menedzsment szak reklám szakirányán szerezte, majd a Szegedi Tudományegyetem gazdálkodási szakának kiegészítő képzését végezte el levelező tagozaton. Dolgozott a Morgan Stanley-nél is pénzügyi elemzőként, ahová egy „kőkemény állásinterjút” követően került, ezután döntött úgy, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) szeretne dolgozni.
Az NGM-be azért került, mert be akart szállni a 2010-es kormányprogram megvalósításába, majd 2013-ban követte Matolcsy Györgyöt a jegybankba. "A globális gondolkodás, a nemzetközi kapcsolatok mindig is érdekeltek, ezért vállaltam el, hogy a nemzetközi utazások szervezésével foglalkozzam" - mondta a Figyelőnek, azt is kifejtve: "meggyőződésem, jelentős részben annak köszönhető, hogy Magyarország elkerülte a görög utat, mert nemzetközi kutatásokat végeztünk ezen a szakterületen." | Közpénzen tanul Matolcsy barátnője? | A Pécsi Tudományegyetem jegybank által támogatott doktori iskoláján tanul jelenleg a jegybankelnök szeretője - tudta meg lapunk. Havi 300 ezres ösztöndíja mellé még külön doktori disszertációs témát is kaphatott a PTE-n Vajda Zita. Matolcsy György jegybankelnök barátnője az elérhető adatok szerint a PTE Földtudományi Doktori Iskoláján szerezheti meg a PhD-fokozatát két év múlva. Témája "az ázsiai-magyar kapcsolatok vizsgálata", ez pedig köztudottan Matolcsy egyik szívügye is. Ugyanakkor kettőjük viszonya nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet, ám egyelőre nem tudni, az MNB-elnök bevallotta-e házasságon kívüli kapcsolatát az őt átvilágító szolgálatoknak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1107354_kozpenzen-tanul-matolcsy-baratnoje | 2016-09-29 19:20:00 | true | null | null | Népszava |
Felcsút;magyar foci;Puskás akadémia;
2016-09-16 07:01:00
Milliárdokat szórtak a magyar fociba
Az utóbbi 5 évben több mint 21 milliárd forintot szánt az állam a futballcsapatok támogatására. A legnagyobb nyertes "természetesen" a Felcsút. Orbán Viktor kedvenc falujának csapata ez idő alatt 11 milliárdot zsebelt be csak az MLSZ-től. További érdekesség, hogy a legtöbb támogatást elnyerő csapatok jó részének valamilyen módon köze van a Fidesz-kormányhoz. Így kaphatott több mint egymilliárdot Seszták Miklós Kisvárdája, vagy Tállai András csapata, a Mezőkövesd. A klubok a pénz mellett stadionokat is kapnak, kaptak - szintén az állam kontójára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) augusztus végén közzétett több hosszú táblázatot a látvány-csapatsportoknak juttatott anyagi támogatásokról. Az adatsorok azt mutatják be, hogy 2013 és 2016 között mennyi támogatást kapott a Magyar Jégkorong Szövetség, a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), a Magyar Olimpiai Bizottság, és a Magyar Vízilabda Szövetség, illetve a sportágakon belül mennyi pénz jutott az egyes sportegyesületeknek 2011 és 2016 között.
Közpénz, vagy nem?
Az Orbán-kormány egy 2011-es törvénymódosítással tette lehetővé, hogy a fizetendő társasági adó egy része a költségvetés gyarapítása helyett meghatározott sportcélokra legyen felajánlható olyan sportszervezetek számára, amelyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől. A Lehet Más a Politika (LMP) szerint változtatni kell a TAO-támogatás rendszerén. Komlósi Csaba szakszóvivő az egyik problémát abban látja, hogy a TAO-pénzek különböző "ügyeskedések" révén részben visszaáramlanak a "feladókhoz".
A 2013/14-es idényben az MLSZ-nek 9,7 milliárd forint jutott, ez bő háromszorosa annak a 3,1 milliárdnak, amit a többi öt szövetség együttesen kapott. A 2014/15-ös évadban 12,2 milliárdot kapott a szervezet, ez több mint kétszerese a többi szövetség által összesen kapott 5,3 milliárd forintnak. 2015/16-ban 9,8 milliárd forint jutott az MLSZ-nek, míg a többi szövetség együttesen kapott 7 milliárdot. A három évad alatt tehát a Csányi Sándor vezette MLSZ-hez összesen 31,8 milliárd forint támogatás folyt be, ami a kétszerese a többi szövetség együttesen 15,6 milliárdjának.
A fociegyesületek által kapott támogatások listáját nem véletlenül Orbán Viktor kedvenc falujának csapata, a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia vezeti: utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra 6,8 milliárd forint, utánpótlás-nevelésre 2 milliárd, előfinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra 1,69 milliárd, személyi jellegű ráfordításra 483,6 millió, közreműködői díjként 108 millió, 1 százalékból pedig 81,7 millió forint jutott a miniszterelnök kedvenc csapatának. Így az összesen 11 milliárd forintot kapott.
Nézőnként ötmillió
A támogatott csapatok java részének köze van a Fideszhez, nem meglepő, hogy Orbán Viktor kedvenc falujának csapata kapta a legtöbbet. A Puskás Akadémia meccseire tavaly átlagosan 2164-en voltak kíváncsiak, így egyetlen Felcsút-szurkolóra több mint ötmillió forint állami támogatás jut. Az utóbbi években a falusi csapat csaknem négymilliárdért kapott 3600 férőhelyes stadiont, emellett pedig számos egyéb, futballal kapcsolatos fejlesztés is zajlott az 1800 lakosú településen. A kivitelezők között megtalálhattuk Mészáros Lőrinc polgármester cégét is. A fejlesztések nem állnak le a "tehetséges faluban", hiszen a több mint egymillárdos Makovecz-stílusú kazánház után egy hatmilliárdos sportcsarnokot is terveznek. A Puskás a rengeteg támogatás ellenére tavaly kiesett az első osztályból. A Puskás Akadémiát működtető alapítvány vezetője szintén a milliárdos "sikerpolgármester", aki csapatának majd' minden meccsére kilátogat.
Seszták Felcsútja
Felcsúthoz hasonlóan, meseszerűen nőtt a futballtámogatások összege Seszták Miklós fejlesztési miniszter 16 ezer lakosú városában, Kisvárdán. Az Átlátszó szerint a csapat 1,49 milliárdot kapott az államtól 5 év alatt. A magyarfutball.hu adatai azt mutatják, az előző szezonban átlagosan 884 néző volt a meccseiken, így egyetlen nézőre csaknem 1,7 millió támogatás jut. A TAO-rendszerben 2013-ban 33 millió, 2014-ben 135 millió, 2015-ben viszont 1,26 milliárd forintnyi pénzt kapott a Várda Sport Egyesület - számolta ki a mfor.hu. A jelenleg a másodosztályban játszó együttesnek 1,6 milliárdért építenek stadiont, és a klub a Szerencsejáték Zrt.-től is 15 millió támogatáshoz jut. A miniszter szerint a stadion ehavi felavatásával egy időben elindulhat a kisvárdai futballakadémia első évfolyama, erre 490 millió forint támogatást ad a kormány a településnek.
Kaszinók, foci, Fanta
A debreceni futballcsapat többségi tulajdonosa a helyi vállalkozóként ismert Szima Gábor. Létavértesen pincér volt, majd bingószalont nyitott, és fokozatosan terjeszkedett a szerencsejáték-üzletben. Több gazdasági társaság tulajdonosa, szállodái is vannak, ennek köszönhető, hogy amikor a játékgépeket betiltották, s csak néhány kaszinókoncessziós jogot osztottak ki, ezekből kettőt birtokol, egyet Debrecenben, egyet Nyíregyházán. Elmondása szerint a debreceni futball a szívügye, „lokálpatrióta missziónak” tartja. 1999-ben már érdeklődött a klub iránt, végül 2001-ben lett tulajdonos, a Loki pedig azóta történelme legszebb időszakát éli, igaz, az elmúlt években mintha kissé megrekedt volna a fejlődésben.
A debreceni csapat 2011 és 2016 között nagyjából 1,6 milliárdot kapott az államtól, így pedig egyetlen néző csaknem 630 ezer forintot ér, hiszen tavaly átlagosan 2543-an látogattak ki a meccsekre. Felcsúthoz hasonlóan Szima csapata is új stadiont kapott. A 13,5 milliárdból épült létesítményt 2014 májusában adták át. Az aréna eleinte telt házzal működött, ám amint elszállt az újdonság varázsa, a 20 ezres stadionban átlagosan 3-4 ezren szurkolnak fordulónként. A debreceni aréna terveit egyébként Kósa Lajos már a 2010-es önkormányzati választási kampányban is bedobta, Orbán Viktor pedig már 2009-ben előrevetítette, hogy a Fidesz választási győzelme esetén új stadion épül Debrecenben.
Kubatov, a megmentő
Megszaladt az állami támogatás a Kubatov Gábor Fidesz-alelnök vezette Ferencvárosnál is, amely 5 év alatt 1,7 milliárdot kapott az államtól. A csapat nézőszáma 2014 augusztusa óta magasnak mondható, hiszen ekkor adták át az új stadiont. Tavaly átlagosan 5993-an voltak kíváncsiak a Fradira (a csaknem 19 milliárdból épült Groupama Aréna 22-23 ezer fős), így egyetlen szurkolóra szerény, 283 ezer jut ebből a forrásból. A Fradi szekere igazán Kubatov regnálása alatt indult meg, ekkor határozott a kormány az új, 22-23 ezer fős arénáról. Erre a célra 2012-14-re 18,71 milliárd forintot irányoztak elő. 2013 októberében ezt még 800 millióval toldották meg. Az elmúlt két évben talán ha ötször teltek meg lelátók - elsősorban a jövő évi Eb-re kijutott válogatott meccsein -, a Fradi ugyanis háborúban áll saját szurkolói jelentős részével az új stadionban kiépített biometrikus beléptető rendszer miatt.
Kötélbarát
Állami támogatás terén nem voltak ilyen bőkezűek a Videotonnal, csupán 360 millió jött össze a csapatot tulajdonló Fehérvár F. C. Kft.-nek. A Vidi átlagnézőszáma 2179 volt tavaly, egy nézőre 164 ezer forint jut csupán. A székesfehérvári klub volt Orbán Viktor kedvenc csapata 2010 után, egészen addig, amíg a Puskás Akadémia néven futó Felcsút fel nem jutott az első osztályba. Többségi tulajdonosa 2007 óta Garancsi István. Orbán Viktor "kötélbarátja" 2007 végén szállt be a székesfehérvári, százmilliós adósságot cipelő klubba. 2009-ben megvett egy másik csapatot is, az NB II-es Felcsútot a Videoton fiókcsapatának, aminek az elnöke már akkor Mészáros Lőrinc volt. Később, mikor a Felcsút NB I-es lett, lazult a kapcsolat a klubok között, mivel a szabályok szerint fiókcsapat nem lehet elsőosztályú. A Vidi "természetesen új stadiont is kap: a Sóstói Stadion felújítására 14,728 milliárd forintban jelölte meg a költségeket a kabinet.
A Pécsen közgazdász szakon végzett 50 éves Garancsi egyébként több munkahelyen is dolgozott a pénzügyi szektorban, az első Orbán-kormány idején ingatlanokat vásárolt az államtól, de később több üzletágba is beszállt, a MET révén gázban utazik, a 2015-ben vásárolt Market Zrt. sorra nyeri a közbeszerzéseket, de plakátolásban, agrárgazdálkodásban is szerepet vállalt már. A harmadik Orbán-kormány alatt milliárdos közbeszerzések tucatjait nyeri. Nagy szerelme a túrázás, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, nevéhez fűződik a Kéktúra útvonalának felújítása.
Kongani fog az aréna?
Még az idén átadják az MTK új, modern, 6500 néző befogadására alkalmas stadionját, amely az egyesületnek egy árva forintjába sem került, míg az állam 6,3 milliárd forintot különített el a projektre. Miközben mindenki számára világos, hogy a kék-fehérek találkozóin - talán a Fradi elleni bajnokit kivéve - sosem lesz telt ház. Tavaly például az MTK meccsein átlagosan 1513-an voltak, akadt olyan bajnoki, ahol csak párszázan lézengtek a lelátókon. Ennek ellenére az MLSZ öt év alatt 658 milliót adott a klubnak, így tavaly például egy nézőre 435 ezer forint jutott. Maga Deutsch Tamás, az MTK Budapest klubelnöke a Bumm.hu portálnak adott videonyilatkozatában elismerte, a stadionépítések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket. Bízik abban, hogy az új létesítményben sikerül majd az átlagnézőszámot háromezerre feltornászni. Kijelentette, ha ez nem sikerül, az az ő személyes kudarca lesz.
Stadion Tállainak is
Hihetetlenül sok támogatást kapott a Tállai András elnökölte Mezőkövesdi Zsóry FC is, amely az idén jutott vissza az NB I-be. Az MLSZ 5 év alatt 1,6 milliárddal segítette meg a fideszes NAV-elnök focicsapatát, amelynek mérkőzéseire átlagosan 1139-en voltak kíváncsiak tavaly (igaz a másodosztályban), így egy néző több mint 1,6 millió forintot tudhatna magáénak az állami pénzekből. Tállai csapatának felújított stadionját a nyáron adták át, a munka több lépésben készült el és a Pharos '95 Kft. illetve a Strabag volt a kivitelező. Az aréna 5000 néző befogadására lett alkalmas, a 700 milliós építkezés eredetileg TAO-pénzből valósult volna meg, végül 2013-ban a kormány hozzátett egy 400 milliós pluszt, amit a rendkívüli önkormányzati intézkedésekre elkülönített tartalékból utaltak ki. A számla vége 1,25 milliárd forint lett. | Milliárdokat szórtak a magyar fociba | Az utóbbi 5 évben több mint 21 milliárd forintot szánt az állam a futballcsapatok támogatására. A legnagyobb nyertes "természetesen" a Felcsút. Orbán Viktor kedvenc falujának csapata ez idő alatt 11 milliárdot zsebelt be csak az MLSZ-től. További érdekesség, hogy a legtöbb támogatást elnyerő csapatok jó részének valamilyen módon köze van a Fidesz-kormányhoz. Így kaphatott több mint egymilliárdot Seszták Miklós Kisvárdája, vagy Tállai András csapata, a Mezőkövesd. A klubok a pénz mellett stadionokat is kapnak, kaptak - szintén az állam kontójára. | null | 1 | https://nepszava.hu/1106021_milliardokat-szortak-a-magyar-fociba | 2016-09-16 19:33:00 | true | null | null | Népszava |
Matolcsy György;selyemút;
2016-09-15 19:25:00
Matolcsy: baj van az MNB-alapítványokkal
A jegybankelnök nagyobb átláthatóságot ígér év végére a nemzeti bank által alapított, és 260 milliárd forint közpénzzel kitömött alapítványok működésével kapcsolatban.
Azt is elismerte, hogy nem mindig azzal foglalkoztak a szervezetek, amivel kellett volna. Kimondta: a jegybank vagyona közpénz, és az nem veszítette el közvagyon jellegét. Matolcsy György erről Kecskeméten, az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt. Szerinte azért támadták a jegybankot, és az alapítványait, mert „furcsa dolog Magyarországon, hogy közpénzből közjót építünk”. A jegybank ezért év végéig áttekinti az alapítványok működését és javítják az átláthatóságot, a Pallas Athéné alapítványok ezentúl negyedévente nyilvánosságra hozzák a szervezetek működésével kapcsolatos adatait. Azt ígérte, hogy év végéig az MNB-s alapítványok működési költsége a jelenlegi 30 százalékról húszra csökken, miközben a támogatásra költött összegek ezzel párhuzamosan hetvenről nyolcvan százalékra növekednek. A gazdaságról szólva elmondta, hogy Magyarországnak Kínára kell tekintenie és a Selyemút felé kell nyitnia, ez ad esélyt arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kétszeresére bővüljön, és a második 100 milliárd euró is megjelenjen. A vándorgyűlésen elmondott előadásának címe is ez volt: Magyarország a Selyemúton. | Matolcsy: baj van az MNB-alapítványokkal | A jegybankelnök nagyobb átláthatóságot ígér év végére a nemzeti bank által alapított, és 260 milliárd forint közpénzzel kitömött alapítványok működésével kapcsolatban. | null | 1 | https://nepszava.hu/1106015_matolcsy-baj-van-az-mnb-alapitvanyokkal | 2016-09-15 19:49:00 | true | null | null | Népszava |
V. J.;
Matolcsy György;közpénz;magántestőrség;MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt.;
2016-08-09 07:14:00
Lehallgatástól retteg Matolcsy?
Magántestőrséget épített ki közpénzből a jegybank elnöke – írta meg elsőként a Népszava. A biztonsági céget egy aktív rendőr alezredes vezeti, de Matolcsy Györgyék időközben titkosszolgálati szakemberekkel is feltöltötték a vállalkozást. A cég védi az elnököt és az alelnököket, de más feladatai is lehetnek: titkos kormányzati információkra is vadászhatnak.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem akármilyen exkémeket, valamint exkommandóst igazolt le. Ott dolgozik már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a polgári kémelhárítás három volt magas rangú vezetője, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik legjobbnak tartott harci kiképzője is – írta az Index.
A jegybanknál kötött ki Göbölös László, az AH előző főigazgatója, Görög Sándor, az AH volt műveleti főigazgató-helyettese, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt igazgatója, aki a romagyilkosságok eltussolásával kapcsolatosan gyanúba keveredett. Az MNB-t szolgálja Dobra Tibor, az AH egykori jogi igazgatója, és Bakonyi András, a TEK egykori fegyveres harci kiképző tisztje.
Amint azt a Népszava februárban feltárta, saját személyes testőrséget alapított Matolcsy György jegybankelnök. A Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaiból verbuvált MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt. vezérigazgatója egy aktív kormányőr-rendőrtiszt, Marosán Attila, akit Pintér Sándor belügyminiszter vezényelt Matolcsy mellé. A céget 200 millió forintból alapították, majd e vállalat egy másik hasonlót is létrehozott 140 millióból. Működésük évente összesen több, mint kétmilliárd forintba kerül az adófizetőknek.
Utóbbi, a Qualitas Védelmi Kft. összesen két személyt foglalkoztat, jóllehet elvileg e cég látja el a jegybankelnök és helyettesei személyi védelmét, illetve lakhelyük biztosítását.
Az MNB biztonsági cége 112 darab pisztolyt és 200 ezer darab lőszert is vásárolt.
2016. március 25-én megtagadták, hogy Harangozó Tamás szocialista parlamenti képviselő személyesen tekintsen be az MNB-Biztonsági Zrt. működésébe – amire amúgy korábban Matolcsy engedélyt adott. Ám miután az adatvédelmi biztos szerint az elutasításhoz nem volt joguk, szeptember első hetében kénytelenek lesznek a képviselőnek mindent megmutatni és valamennyi kérdésére válaszolni.
Hatalomtechnikailag teljesen érthető Matolcsy részéről, hogy olyan volt titkosszolgálati vezetőkkel veszi körül magát, akik nagyon sokat tudnak az elitről, így erős pozícióba került a konkurenciájával szemben – írja az Index.
A Népszava forrásai szerint a jegybankelnök azért igazolt befolyásos, és széles informátori körrel rendelkező tábornokokat és főtiszteket, hogy minden hírforrást igyekezzen elzárni a nyilvánosság elől. Másfelől arra számít, hogy a meglehetősen zárt kormányzati körökből is sikerüljön elsőként értesülnie a várható döntésekről.
Arról lapunk korábban is írt már, hogy Matolcsy és Orbán Viktor viszonya az utóbbi időkben nem felhőtlen. A volt vagy jelenlegi TEK-es, készenlétis, illetve nemzetbiztonsági alkalmazottak révén azonban reménye lehet arra, hogy idejében értesül az MNB, és saját szempontjából releváns információkról.
Forrásunk azt is elmondta: az elnök úgy véli, hogy a jól megfizetett, ezzel lekötelezett saját testőrgárda speciálisan képzett tagjai képesek kiszűrni az ellene esetleg folytatott megfigyelést, ellenőrzést, lehallgatást is. | Lehallgatástól retteg Matolcsy? | Magántestőrséget épített ki közpénzből a jegybank elnöke – írta meg elsőként a Népszava. A biztonsági céget egy aktív rendőr alezredes vezeti, de Matolcsy Györgyék időközben titkosszolgálati szakemberekkel is feltöltötték a vállalkozást. A cég védi az elnököt és az alelnököket, de más feladatai is lehetnek: titkos kormányzati információkra is vadászhatnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1102382_lehallgatastol-retteg-matolcsy | 2016-08-09 19:53:00 | true | null | null | Népszava |
Eclipse;Eclipse-ügy;
2016-09-26 15:53:00
Börtönbe megy az Eclipse-ügy nyolc vádlottja
Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében.
A megismételt eljárásban kiszabott letöltendő szabadságvesztések két évtől négy és fél évig terjednek, a vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.
Az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta a bíróság, továbbá elkobzást rendelt el még többek között D. Endre elsőrendű vádlott Aston Martin típusú luxus személygépkocsijára és 15 ezer eurójára.
Az ügyben a törvényszék 2013-ban már egyszer hirdetett elsőfokú ítéletet, nem jogerősen minden vádlottat felmentett, ám azt a döntést 2014-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasított.
A vádirat szerint az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyert, ezek alapján 2007 és 2009 között összesen 11 milliárd forintot meghaladó árbevétele volt.
A cég vezetői 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették.
Az eredetiségvizsgálat új rendszere a 2010-es kormányváltás előtt nem sokkal, 2010. április 1-jén lépett működésbe. Az Eclipse Zrt. 2009. december 31-én hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás során nyert el nettó 4 milliárd 950 millió forintot a rendszer módosítására és üzemeltetésére. A korábban ezzel foglalkozó cégek szerint azért, mert a kormány 2009. december 22-én egyeztetések nélkül rendeletben felmondta 2011 januárjáig szóló szerződésüket. Az érintett vállalkozások feljelentése nyomán az ügyészség megindította a büntetőeljárást, és 2010 márciusában az Eclipse vezetőit őrizetbe vették.
A vád szerint a bűnszervezetben elkövetett adócsalás nyomán több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse. A vádbeli cselekményekért akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A törvényszék tanácselnöke a hétfői ítélethirdetés során elmondta, hogy a vádbeli cselekmények egy részében az áfa, illetve társasági adó csökkentése érdekében vontak be alvállalkozókat, amelyek a kiszámlázott munkák egy részének elvégzésére nem is voltak képesek.
A szóbeli indoklásban a bíró a gyanús momentumok között sorolta fel, hogy minden alvállalkozó cégnek ugyanaz volt a könyvelője, amikor pénz érkezett hozzájuk, azt nyomban, kézpénzben felvették, akkor is, ha százmilliókról volt szó, és emiatt több bank is pénzmosással kapcsolatos bejelentést tett. Több alvállalkozó az ügyben addigi profiljától idegen tevékenységre kapott megrendelést, méghozzá százmilliós nagyságrendben. Továbbá több alvállalkozó cég is az adócsalási ügyekben megszokott módon fantomizálódott, azaz román vagy ukrán személyekhez került és elérhetetlenné vált. Az elsőfokú bíróság szerint a cégek közti bűnös összefonódásokat, a bűnszervezet működését bizonyítják a telefonlehallgatások és a pénzmozgások is.
A bíró megjegyezte: egy könyvelőnek nem kell minden esetben tudnia, hogy van-e és milyen valós teljesítés áll az egyes számlák mögött, de jelen ügyben "sikítva kellett volna rohannia, hogy megtegye a pénzmosással kapcsolatos bejelentést".
A szóbeli indoklásban ugyanakkor elhangzott az is, hogy a P. László negyedrendű vádlotthoz és két társához köthető Zömök Kft. működő cég volt az, amelynél az elsőfokú bíróság szerint nem bizonyítható az adóelkerülés, ez a kft. képes lehetett az alvállalkozói munkák elvégzésére, nemcsak visszaigényelt, hanem be is fizetett adót, és a lehallgatási anyagokban sem volt rájuk nézve terhelő bizonyíték.
A bíró a telefonlehallgatások kapcsán azt is megjegyezte: ezek egy része bizonyítékként nem értékelhető, mert manipulált.
Egyes lehallgatási anyagokkal kapcsolatban egyértelműen nem technikai vagy adminisztratív jellegű problémák merültek fel. Előfordult ugyanis, hogy szándékosan nem írtak ki a hatóságok lehallgatási anyagokat, illetve számos rögzített beszélgetés nem került a bíróság elé. | Börtönbe megy az Eclipse-ügy nyolc vádlottja | Az Eclipse-ügy tizenkét vádlottja közül nyolcat adócsalás miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet viszont felmentett a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1107062_bortonbe-megy-az-eclipse-ugy-nyolc-vadlottja | 2016-09-26 20:02:00 | true | null | null | Népszava |
Gyömrő;Gyenes Levente;
2016-08-30 16:01:00
Gyenes Levente nem mond le
Nem mond le ismét megszerzett mandátumáról Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör), Gyömrő vasárnap újraválasztott polgármestere annak ellenére sem, hogy a megyei kormányhivatal szerint ezt kell tennie. A politikus egy belügyminisztériumi állásfoglalásra hivatkozva úgy véli: a tavasszal rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés miatti joghátránya mára okafogyottá vált.
Gyenest áprilisban mondta ki bűnösnek a Szegedi Ítélőtábla folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért 9 hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet. Az úgynevezett "számlagyáras" perben Gyenes Levente hetedrendű vádlott volt.
Az elítélt városvezető, megelőzve az ilyenkor elkerülhetetlen méltatlansági eljárást, május végén önként távozott posztjáról (mint mondta: nem kívánta kellemetlen helyzetbe hozni a képviselő-testületet). Már akkor jelezte, hogy újra indulni fog a polgármesterségért, mivel a közügyek gyakorlásától nem tiltották el. Kiemelte: lemondásával lehetőség nyílik arra, hogy a gyömrői lakosok a megismert információk birtokában döntsenek arról, továbbra is alkalmasnak tartják-e a város irányítására.
Gyenes az augusztus 28-ai időközi voksoláson fölényesen nyert két kihívójával szemben.
A Pest megyei kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd kormánymegbízott hétfőn közölte: a méltatlanság a régi-új polgármesterrel szemben még mindig fennáll, így amennyiben Gyenes Levente nem távozik önként, a kormányhivatal kezdeményezni fogja a méltatlansági eljárás lefolytatását a képviselő-testületnél. A testületnek a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül ki kell mondania a méltatlanságot. Ha ez nem történik meg vagy a döntés jogszabálysértő, a kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál fogja kezdeményezni a polgármester méltatlanságának kimondását.
Gyenes Levente - aki hétfőn nem reagált az MTI megkeresésére - kedden arról tájékoztatott, hogy Gyömrő jegyzője megkérte, s hétfő este kézhez kapta a Belügyminisztérium önkormányzati módszertani főosztályának szakmai állásfoglalását. E szerint a polgármester méltatlansága már nem áll fenn, nem kell lemondania.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban egyebek mellett az olvasható, hogy ".az időközi választással új tisztség keletkezett, ezt méltatlansággal megszüntetni nem lehet, mert ennek egyik alapfeltétele nem áll fenn. Nevezetesen a jogerős ítélet nem a tisztség fennállásának időszakában született". Az állásfoglalás kitér arra is, hogy az ítélet Gyenes Levente "előző" tisztségét megszüntette volna, ha ő maga nem mond le. A BM módszertani főosztálya nem lát okot a méltatlansági eljárás lefolytatására, bár mint megjegyzik: véleményük nem kötelező érvényű. Az eljárást a képviselő-testület vagy a kormányhivatal lefolytathatja, a polgármester pedig bírósághoz fordulhat.
A régi-új városvezető kedden azt mondta: "a Gyömrőn élők döntöttek (.); a választás eredménye, a közel 80 százalékos támogatottságom magáért beszél, ezért nemcsak saját magamért, hanem városunkért és az itt élőkért is megvédem bármely jogi fórumon igazamat."
Az MTI megkeresésére a Pest megyei kormányhivatal kedden közleményben tudatta: fenntartja és megerősíti a gyömrői választásról hétfőn közölt álláspontját, vagyis azt, hogy az újraválasztott polgármesternek le kell mondania.
Hozzátették: egy kormányrendelet szabályozza mind a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mind a belügyminiszter feladat- és hatáskörét, amely szerint a szakmai irányítást a fővárosi, megyei kormányhivatalok törvényességi felügyeleti tevékenységének ellátása felett a Miniszterelnökség gyakorolja, valamint a jogszabály szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős tagja. A belügyminiszter előkészíti - többek között - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállására vonatkozó jogszabályokat - tették hozzá. | Gyenes Levente nem mond le | Nem mond le ismét megszerzett mandátumáról Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör), Gyömrő vasárnap újraválasztott polgármestere annak ellenére sem, hogy a megyei kormányhivatal szerint ezt kell tennie. A politikus egy belügyminisztériumi állásfoglalásra hivatkozva úgy véli: a tavasszal rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés miatti joghátránya mára okafogyottá vált. | null | 1 | https://nepszava.hu/1104439_gyenes-levente-nem-mond-le | 2016-08-30 09:26:00 | true | null | null | Népszava |
drágulás;vasútépítés;Budapest-Belgrád;
2016-09-13 07:25:00
Drágul a vasútépítés
Az eddig becsült 472 milliárd forinttal szemben 550 milliárd forintba kerülhet a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása és fejlesztése - jelentette be a múlt hét végén belgrádi látogatása alkalmával Szijjártó Péter külügyminiszter.
A politikus szerint a megnövekedett költségek azzal indokolhatók, hogy a budapesti olimpiai pályázat miatt a fővárosi szakaszt újra kell tervezni. Magyarország, Szerbia és Kína - mint finanszírozó -, együttműködésével újítják fel és kétvágányosítják a Budapest-Belgrád összesen 350 kilométernyi, magyar oldalon pedig 166 kilométernyi vasútvonalat. A miniszter elmondása szerint november elsejéig megszületik majd a szerződés a MÁV és a kivitelezést bonyolító projektvállalat között, a beruházást lebonyolító magyar-kínai közös vállalatot pedig szeptember végéig hozzák létre. A kínai fél október 31-ig fogalmazza meg a finanszírozási ajánlatot. Az egyes szakemberek szerint "soha meg nem térülő" beruházás 85 százalékát kedvezményes kamatozású kínai hitelből finanszírozzák. | Drágul a vasútépítés | Az eddig becsült 472 milliárd forinttal szemben 550 milliárd forintba kerülhet a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása és fejlesztése - jelentette be a múlt hét végén belgrádi látogatása alkalmával Szijjártó Péter külügyminiszter. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105723_dragul-a-vasutepites | 2016-09-13 09:34:00 | true | null | null | Népszava |
bizonyítékok;Mengyi Roland;Voldemort;
2016-08-11 18:40:00
Újabb bizonyítékok Voldemort Nagyúr ellen
Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő tagadja, hogy kenőpénzt kért volna egy uniós pályázat kiírásáért, miközben úgy tűnik, közbenjárására tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt év októberében - a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére - a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű félmilliárdos keretösszegű felhívást.
Futó Barnabás, Mengyi ügyvédje azt állítja, hogy a nyomozás során született lehallgatási anyagban csak hivatkoznak a politikusra, de olyan hangfelvétel, amelyen ő maga beszél, nincs. A 168 Óra nagy port kavaró múltheti cikke után, ezen a héten olyan lehallgatási jegyzőkönyv-részleteket is bemutat, amelyekben az egyik szereplő Mengyi Roland. Mint a Népszava is foglalkozott vele, a hetilap egy tavaly indított büntetőügyben tett beismerő vallomások és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján számolt be arról a korrupt pályázatkiírási, valamint leosztási rendszerről, amelynek, a lehallgatási jegyzőkönyvek és a vallomások alapján úgy tűnik, Mengyi - aki Voldemort Nagyúrnak szólíttatta magát - volt a minisztérium összekötő embere. A vallomások szerint ő volt az is, aki az uniós támogatásért cserébe "alkotmányos költség" címén ötmillió forintot előre és ötmilliót a végén kért, további feltételként pedig 90 százalékos visszaosztási rátát szabott meg a kiutalt pénzből. Futó szerint Mengyi annyit közölt vele: ismeri a gyanúsítottakat, találkozott velük, szóba került az uniós pályázat kérdése is, de ötmillió forintos előlegről, "alkotmányos költségekről" nem volt szó.
Az ügy öt gyanúsítottja a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint arról beszéltek telefonon, mekkora nehézséget okoz nekik összeszedni az első körben ötmillió forintnyi, alkotmányos költségnek becézett kenőpénzt, miközben semmi garancia nincs arra, hogy ezt az összeget viszontlátják, ha végül nem nyernek a beígért pályázaton. Egyikőjük el sem akarta hinni, hogy a pénzt valóban Mengyi kéri, ezért személyes találkozót akart, hogy a képviselőtől is hallja a készpénzben fizetendő "alkotmányos költségeket". A találkozó létre is jött Tiszaújvárosban. "Én rákérdeztem Rolandtól, hogy mi ez az ötmillió forint. Ő erre azt a választ adta, hogy ezt oda kell adni Petinek, hogy tudja adni valaki részére... Roland nem igazán akart velünk vitázni, határozottan mondta, hogy »most öt, ha lezárják, még öt, vagy így, vagy sehogy«. Azt is egyértelműen kijelentette, hogy ezt az összeget Péternek kell átadnunk.”
A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja a "Voldemort-ügyet", de eddig nem kereste meg a képviselőt. A Hír TV-ben Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese azt mondta: a Miniszterelnökség belső vizsgálatot indított. | Újabb bizonyítékok Voldemort Nagyúr ellen | Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő tagadja, hogy kenőpénzt kért volna egy uniós pályázat kiírásáért, miközben úgy tűnik, közbenjárására tette közzé az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt év októberében - a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére - a Modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása érdekében elnevezésű félmilliárdos keretösszegű felhívást. | null | 1 | https://nepszava.hu/1102673_ujabb-bizonyitekok-voldemort-nagyur-ellen | 2016-08-11 09:43:00 | true | null | null | Népszava |
LMP;Hadházy Ákos;ÁEEK;
2016-07-14 16:59:00
Korrupcióinfó - "Kamu tanulmányokra” ment el 250 millió
Feljelentést tett egy tavaly ősszel lezárult egészségügyi fejlesztési projekt egyes elemei miatt Hadházy Ákos.
Az LMP antikorrupciós szakszóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az egészségügyi ellátórendszer szervezeti hatékonyságának fejlesztésére és a területi együttműködések kialakítására kiírt pályázat 9,5 milliárd forintjából 250 millió biztosan felesleges feladatokra ment el: „kamu tanulmányokra”, drága képzésekre, már korábban elkészült program-fejlesztésekre. | Korrupcióinfó - "Kamu tanulmányokra” ment el 250 millió | Feljelentést tett egy tavaly ősszel lezárult egészségügyi fejlesztési projekt egyes elemei miatt Hadházy Ákos. | null | 1 | https://nepszava.hu/1099937_korrupcioinfo-kamu-tanulmanyokra-ment-el-250-millio | 2016-07-14 09:51:00 | true | null | null | Népszava |
Sokat bukik az államkassza Andy Vajnán
Több százmillió forinttól eshet el az államkassza amiatt, hogy Andy Vajna Romániába költözteti a TV2-csoport legtöbb csatornáját. Az Együtt azt követeli az állami tulajdonú Eximbanktól, vonja vissza a kormánybiztos csaknem 8 milliárd forintos közpénzhitelét, amit a TV2-re kapott. Eközben Habony Árpád a BKV-val kötött szerződése után a MÁV-val barterezett: hirdetésekért cserébe hat pályaudvaron is terjesztheti Lokál című ingyenes napilapját.
Az Eximbanknak vissza kell térnie eredeti funkciójához a fideszes oligarchák pénzelése helyett, ezért az Együtt felszólította az állami tulajdonú pénzintézetet, hogy azonnal vonja vissza az Andy Vajnának a TV2 megvásárlására és működtetésére folyósított, 7,9 milliárd forintos hitelt, hiszen az soha nem fog megtérülni - közölte a párt miután kiderült, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 80-160 millió forintos befizetéstől esik el azzal, hogy a TV2-csoport egyes csatornái Romániába költöznek.
Az Együtt szerint felháborító, hogy Vajna közpénzből megvette a TV2-t, de a nyereségét már nem akarja itthon hagyni: a TV2 kizárólag állami lélegeztetőgépen tartva működik. Ezzel a lépéssel már semmi haszna nem lesz a TV2-nek, csak a fideszes propaganda sugárzása - írták. Vajna román cége, a CEE Broadcasting Co. Srl. minimum 7,1 millió euró (2,2 milliárd forint) bevételre számít a romániai csatornáknál, az ezek után fizetendő adó a román államkincstárat gazdagítja majd. Tehát Magyarország további tízmillióktól, rosszabb esetben százmilliótól eshet el - írta a Népszabadság.
Vajna duplán jól jár a költözéssel, hiszen az adókedvezmények mellett újabb előfizetőkre is szert tehet. Ugyanis a Romániából sugárzott Chili TV, Izaura TV, Joy TV, Kiwi TV, Mozi+, Prime, Super TV2 és a Zenebutik csatornákat könnyebben bevehetik kínálatukba az erdélyi kábelszolgáltatók. Annak ellenére, hogy az állam rosszul jár Vajna költözésével, Lázár János a Kormányinfón azt mondta az üggyel kapcsolatban, hogy a kormány nem kívánja kommentálni, mivel ez piaci kérdés.
Eközben kiderült, hat hónapra 3,3 millió forintnyi hirdetési felületet kap Habony Árpád Lokál című napilapjától a MÁV cserébe azért, hogy a tanácsadó ingyenes napilapját hat pályaudvaron is terjeszthessék. A Népszabadság eredetileg 65 millió forintról írt, ám Habonyék helyesbítést kértek. A Modern Media Group Zrt. (MMG) által kiadott napilapot június eleje óta a BKV területén terjesztik a forgalmas közlekedési csomópontokban. Az ingyenes napilap metró- és villamosmegállókban való terjesztéséért a BKV havi 4,3 millió forintot kap bérleti díj gyanánt. Korábban a közlekedési vállalat azért nem hosszabbította meg Simicska Lajos Metropoljának tavaly lejárt szerződését, mert annak kiadója pályázat nélkül nyerte el a közterületeken való terjesztés jogát, ezzel szemben Habony lapja is pályázat nélkül nyerte el a terjesztés jogát.
Nem a MÁV az első állami cég, amely a Lokálban hirdet: a Szerencsejáték Zrt. például áprilistól év végéig bruttó 486 milliót fizet 108 hirdetésért. A Lokál egy évvel ezelőtti indulása óta direkt módon, reklámszerződés keretében 1,5 milliárd forintnyi közpénzhez juthatott. Így kimondható, hogy Habony lapjának működését az állam fizeti: egyes számítások szerint a naponta 150 ezer példányban kiosztott Lokál fenntartása évente másfél milliárd forintba kerül. Az állami reklámok jól profitáltak az MMG-nek: a cégadatok szerint a miniszterelnök személyes főtanácsadójának és Győri Tibor egykori államtitkárnak a közös cége 2015-ben 800 millió forintos bevétel mellett 200 milliós nyereséget termelt. | Sokat bukik az államkassza Andy Vajnán | Több százmillió forinttól eshet el az államkassza amiatt, hogy Andy Vajna Romániába költözteti a TV2-csoport legtöbb csatornáját. Az Együtt azt követeli az állami tulajdonú Eximbanktól, vonja vissza a kormánybiztos csaknem 8 milliárd forintos közpénzhitelét, amit a TV2-re kapott. Eközben Habony Árpád a BKV-val kötött szerződése után a MÁV-val barterezett: hirdetésekért cserébe hat pályaudvaron is terjesztheti Lokál című ingyenes napilapját. | null | 1 | https://nepszava.hu/1099302_sokat-bukik-az-allamkassza-andy-vajnan | 2016-07-08 10:06:00 | true | null | null | Népszava |
Nem kellett távoznia az LMP-ből annak a két vezetőnek, akikről az atlatszo.hu derítette ki, hogy maguk is részesei voltak az LMP-s Vágó Gábor által “mutyis pályázatként” emlegetett 9 milliárdos napelemtendernek, amit Lázár János függesztett fel máig nem ismert okok miatt.
Ladányi Attila, a párt nemrégiben lemondott választmányi tagja a TDL-Energia Kft. nevű cégével 220 millió forintot nyert az időközben felfüggesztett tenderen, míg Jakab Tamás pártpénztárnok ugyancsak 220 milliót nyert ugyanezen a pályázaton a Construm Electro Kft-vel. Befutott egyébként szintén ugyanezen a pályázaton, ugyancsak 220 millióval Ladányi Attila üzlettársa is, ő egy harmadik céggel, az Amerstar Kft.-vel nyert.
Az LMP-sekhez köthető vállalkozásokat kivétel nélkül 2012-ben alapították, céges e-mail címük és alkalmazottaik nincsenek. A szintén LMP-s Szél Bernadett egyszerűen csak “fantomcégeknek” nevezte őket, még mielőtt kiderült volna, hogy a párttársai is szereplői a történetnek.
Óriási baromságot csináltak, de…
Bár az LMP-sek a parlamentben többször háborogtak a tender miatt, két vezetőjüket mégsem zárták ki a pártból a botrány kirobbanása után sem. Schiffer András a vs.hu-nak adott interjújában azt mondta, Jakab és Ladányi “óriási baromságot” csinált, és ezt a két LMP-s is pontosan tudja, ám “a két érintett tagtársunk személyes tisztessége felől semmiféle kétségük nincsen”.
Fotó: MTI / Beliczay László
“A pártnak tagjai, de Ladányi az ügy előtt választmányi tagságáról lemondott, és Jakab Tamás is felajánlotta lemondását a pénzügyi vezetői pozícióról. Ezen felül mindketten megszabadultak az érintett kisebbségi tulajdonrészüktől” – tette hozzá Schiffer, aki arra viszont már nem tért ki, hogy Jakab lemondását a párt elfogadta-e.
Lázár Jánost egyébként először Vágó Gábor LMP-s képviselő kérdezte meg a napelemtender felfüggesztése kapcsán, hogy “hogyan lehet az, hogy csak akkor vannak ilyen visszavonások és akkor vannak retorziók, amikor tényfeltáró újságírók kemény munkája során napvilágra kerülnek ezek az ügyek? Hogyan működik a belső vizsgálat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben, ha csak akkor vonják vissza ezeket a mutyis pályázatokat, amikor napvilágra kerülnek?”
A témát ezután Szél Bernadett hozta be ismét a parlamentbe. Mint mondta, “itt 3 milliárd forintról van szó, amit fantomcégeknek sikerült kiosztani. Az eredményt megsemmisítették és úgy tettek, mintha ezzel minden rendben volna”. Az atlatszo.hu ezután írta meg, hogy a pályázaton indult és nyert is az LMP két vezetője.
Az ügyben egyébként már egy videó is készült, íme: | Párttagok maradhatnak a botrányba keveredett LMP-s vezetők | Ladányi Attila, a párt országos választmányának nemrégiben lemondott tagja, és Jakab Tamás pártpénztárnok is maradhat az LMP tagja, holott egy olyan pályázaton indultak, amelyről maga az LMP állította, hogy korrupciógyanús. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/12/parttagok-maradhatnak-a-botranyba-keveredett-lmp-s-vezetok/ | 2013-12-12 10:53:00 | true | null | null | 24.hu |
“Az MTVA ma reggel sajnálattal tapasztalta, hogy az index.hu jogtalanul, engedély nélkül, szerzői jogait tudatosan megsértve használta a közmédia felvételeit, amikor Antall József néhai miniszterelnök ún. “Elhallgatott” interjújának teljes felvételét sugározta” – közöle ma a szinte 100 százalékban adófizetői pénzből működő közmédia, amely szerint a sugárzáshoz az MTVA nem járult hozzá, így az oldal azt törvénytelenül használta.
Az ügy szerintük azért is felháborító, mert az index.hu saját szerzői jogi védelemről szóló nyilatkozatának is ellentmond, és maga olyan gyakorlatot folytat az illegális sugárzással, amivel szemben minden műsorszolgáltatónak kötelessége fellépni. “A jogosulatlan felhasználás büntető és polgári jogi következményeket von maga után. Az MTVA felszólítja az index.hu-t a jogsértés beszüntetésére” – hangsúlyozták, egyben bejelentették, hogy vizsgálják a jogosulatlan használat miatti jogi lépések megtételét, és elvárja az Index bocsánatkérésének közzétételét.
Az Index Antall József halálának 20. évfordulójára készült cikkéhez szeretett volna két felvételt elkérni az MTVA-tól, az egyik a pizsamás interjú, amit Antall betegen, egy kórházi ágyon adott Feledy Péternek, a másik egy letiltott beszéd, 1990 szeptemberéből.
Az MTVA több napon keresztül nem válaszolt a lap megkeresésére, majd nem adták oda nekik a felvételeket és a cikkükbe beágyazott YouTube-videót a cikk megjelenése után letiltották. | Elképesztő közleményt adott ki az MTVA | Az évi majdnem 80 milliárd adóforintból működő köztévé bocsánatkérést vár az Indextől, amiért felhasználta egyik felvételüket. Antall József “Elhallgatott” interjúját. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/12/elkepeszto-kozlemenyt-adott-ki-az-mtva/ | 2013-12-12 11:36:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogyan arról már beszámoltunk, először az Index szerette volna kikérni a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) Antall József Elhallgatott interjúját. A közszolgálati médiaközpont azonban nem adta ki ezt az eléggé közszolgálati jellegű videót az évfordulón.
Majd később egy közleményt is kiadott az évi közel 80 milliárdnyi adóforintból működő MTVA, amiért a portál jogtalanul használt egy YouTube-felvételt, amit később le is tiltottak, annak rendje és módja szerint:
„Az MTVA ma reggel sajnálattal tapasztalta, hogy az index.hu jogtalanul, engedély nélkül, szerzői jogait tudatosan megsértve használta a közmédia felvételeit, amikor Antall József néhai miniszterelnök ún. “Elhallgatott” interjújának teljes felvételét sugározta. A sugárzáshoz az MTVA nem járult hozzá, így az oldal azt törvénytelenül használta. Az ügy azért is felháborító, mert az index.hu saját szerzői jogi védelemről szóló nyilatkozatának is ellentmond, és maga olyan gyakorlatot folytat az illegális sugárzással, amivel szemben minden műsorszolgáltatónak kötelessége fellépni. A jogosulatlan felhasználás büntető és polgári jogi következményeket von maga után. Az MTVA felszólítja az index.hu-t a jogsértés beszüntetésére. Az MTVA vizsgálja a jogosulatlan használat miatti jogi lépések megtételét, és elvárja az Index bocsánatkérésének közzétételét.”
Háromezer forint másodpercenként
De nemcsak az Index, a Hír24 is szeretett volna felvételeket kérni az MTVA-tól, kiderült, aranyárban mérik az archív műsorokat. Mi Boross Péter bejelentését szerettük volna felhasználni az évfordulóra, 10-15 másodpercről lett volna szó, nincs fenn a videómegosztókon. Az MTVA őrzi a jelenetet, amikor megszakadt a Kacsamesék és a későbbi miniszterelnök bejelentette, elhunyt Antall József.
Az MTVA válaszolt, kaptunk egy árlistát az 1997. január 1. előtt készült (tehát archív) műsorokról:
„Visszatérve a mi archívumi felvételeinkre, szeretném tájékoztatni a technikai díjainkról:
Megtekintés: 5.000Ft+Áfa
Átírás: 12.000Ft+Áfa
FTP transfer (vagyis az átküldés díja): 4.500Ft+Áfa
A 24 órán belüli teljesítés miatt 100% felárat számítunk a fenti díjakra”
A felhasználás díja pedig, ami egy adást és egy ismétlést foglal magába 3000 forint + Áfa másodpercenként, ez tizenöt másodperccel számolva negyvenötezer (45.000) forint plusz Áfa, összesen 61.665 forint kerekítve.
Nem kértük.
Szélmalomharc az internettel
Visszatérve az „Elhallgatott” Antall-interjúra (ami immár kétszeresen elhallgatott), az MTVA letiltotta a YouTube-ról, de léteznek más videómegosztók is…
Az ominózus felvételen Berkes Zsuzsa bemondó beszél, 1993. december 17-én, Antall József temetésének a napján. Csak egyetlen gondolatot emelünk ki:
„De valami furcsa politikai szándék közéjük állt. A felvétel ma is jóval több, mint valamiféle történelmi kuriózum. Érvényessége máig hatol, és talán utólag is segíthet bennünket a megértésben, eligazodásban.”
E gondolat mentén haladva úgy gondoltuk, nem fosztanánk meg olvasóinkat a videótól, ám attól ódzkodtunk, hogy a nagyrabecsült MTVA engedélye nélkül “sugározzuk” ezt a történelmileg fontos felvételt. Ehelyett inkább szeretnénk arra a szélmalomharcra rávilagítani, amit – szerény véleményünk szerint – teljesen feleslegesen folytat a szeretve tisztelt magyar közmédia az úgynevezett INTERNET ellen.
A felvételt ugyanis a pánikszerű tiltások ellenére most is több helyen meg lehet tekinteni.
Például itt. | Hiába küzd az MTVA – nem tudják eltitkolni az Antall-interjút | A rendszerváltás óta másodszor is letiltotta a köztévé a húsz éve elhunyt miniszterelnök interjúját. Az internet korában ez azonban már nem olyan egyszerű. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/13/hiaba-kuzd-az-mtva-nem-tudjak-eltitkolni-az-antall-interjut/ | 2013-12-13 11:41:00 | true | null | null | 24.hu |
Szombathely — Hatalmi szóval vezényeltek ki középiskolásokat a Vas megyei kormánymegbízott tárlatmegnyitójára. Harangozó Bertalan (58) az alaptörvény illusztrációinak vándorkiállítását ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe, és ehhez szolgáltattak biodíszletet a gimnazisták.
Mint a Nyugat.hu internetes hírportál egy pedagógus e-mailje alapján hírül adta: több középiskola igazgatója is levelet kapott, hogy 20-25 végzőst küldjenek ki a csütörtök délutáni eseményre, mert ez „a kormánymegbízott úr kérése". Az internetes újság munkatársa a helyszínen a diákoktól is azt a felvilágosítást kapta, hogy kötelező, vagy legalábbis „nagyon erősen ajánlott" nekik ott lenni.
A Blikk megtudta, a levél a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szombathelyi tankerületétől ment az iskolákhoz. Fodor István tankerületi igazgató azt ígérte, írásban nyilatkozik az ügyben, de lapzártánkig nem tette meg. Harangozótól is szerettük volna megtudni, miért rendelt közönséget, de kabinetfőnöke útján jelezte, hogy nem kíván megszólalni az ügyben.
– Bár a levél hangneme kulturált volt, a tartalma felháborodást keltett az iskolákban – nyilatkozta viszont lapunknak egy érthetően a neve elhallgatását kérő pedagógus. – Ráadásul a kormánymegbízott beszéde politikailag elfogult volt: még a kirendelt, tehát nyilvánvalóan nem túl érdeklődő diákoknál is kiverte a biztosítékot.
A beszámolók szerint Harangozó hosszasan méltatta az alaptörvényt. Mint elmondta, az 1989-es alkotmány a szovjet mintára készült régi eredeti törvény módosítása volt. Így – folytatta – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket sem. Valamint arról is beszélt, hogy az elmúlt húsz évben tömegeket taszítottak reménytelenségbe a kormányok, és virágzott a korrupció is, míg 2010-ben alakult új parlamenti többség már méltó a magyar nemzethez.
A Blikk úgy tudja, jó pár végzős a megnyitót hallva el akarta hagyni a kiállítótermet, s úgy kellett a kísérő tanároknak visszatartani őket. | Diákokat vezényeltek a beszédre | A tanulók szerint „nagyon erősen ajánlott” volt részt venni nekik a tárlatmegnyitón. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/diakokat-vezenyeltek-a-beszedre/989wkhv | 2013-12-13 11:45:00 | true | null | null | Blikk |
2023.04.11. 08:00
Igazságügyi szakértő tart ma helyszíni szemlét Tordai Bencének, a Párbeszéd társelnökének budai villájánál – értesült a Magyar Nemzet. A szakember annak eldöntésében működhet közre, hogy a baloldali politikus szabálytalanul építtette-e II. kerületi, 150 millió forintra taksált házát. Az építkezés miatt több eljárás is zajlik. Tordai perben áll a kormányhivatallal, amely éppen a bírósági procedúra miatt függesztette fel az ügyben korábban megindult építésügyi eljárást. A villát felhúzó kivitelező ellen pedig a rendőrség vizsgálódik csalás és más bűncselekmény miatt.
Tordai Bence még 2016-ban vásárolt egy II. kerületi, Attila utcai telket, az ingatlanon akkor parasztház állt. A Párbeszéd társelnöke eredetileg ezt a lakóingatlant akarta átépíttetni úgy, hogy az eredeti épületből számos elem megmaradjon. Ehhez képest a telken látszólag teljesen új házat alakítottak ki.
A történet jól rávilágít Tordai személyiségére, hiszen a politikus a botrány kirobbanását megelőzően a milliárdos Csipak Péter szintén szabálytalannak tűnő építkezését támadta, ám azóta inkább más témákat próbál napirenden tartani.
Így építkezik Tordai
A politikus által megbízott kivitelező 2017 novemberében kezdett dolgozni, ekkor egyszerű bejelentést tett az Országos építésügyi nyilvántartáson keresztül arról, hogy az ingatlan hátsó kertjében meglevő lakóépületet átépítené, bővítené. A munkálatok 2022 áprilisában befejeződtek, Tordai hatósági bizonyítványért folyamodott Budapest Főváros Kormányhivatalához. A dokumentum beszerzése azt a célt szolgálta, hogy az építtető jelezze a hatóságoknak: az ingatlan elkészült, a munkálatok befejeződtek. Ez az irat azért fontos, mert például a bankok ennek bemutatása után folyósíthatják egy építkezésre felvett hitel utolsó részletét, de a csokhoz és egyéb támogatásokhoz is elengedhetetlen a hatósági bizonyítvány megléte.
Tordai szerint a most egyszázalékos Párbeszéd jövőre a tízet is elérheti + videó
Az optimizmust egyelőre nem igazolták vissza a kutatások.
Itt az alap, hol az alap?
Miután Tordai benyújtotta igénylését, a kormányhivatal szemlét tartott az ingatlanon, majd a szakemberek átnézték az építési e-naplót, kikérdezték a kivitelezőt és légifelvételeket kértek be a területről a II. kerületi önkormányzattól.
Az adatok alapján 2022 augusztusában megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását.
Azzal érveltek, hogy bár az ingatlan méreteit és megjelenését tekintve az egyszerű bejelentési dokumentációban szereplő épületet húzta fel a kivitelező, ám a korábbi házból nem annyi maradt meg, mint amennyi a tervekben szerepelt.
A kormányhivatal vizsgálata megállapította, hogy egyes falakat az alapokig visszabontottak, illetve bizonyos helyeken még a régi alapot is elbontották, miközben a tervdokumentációban nem ez szerepelt.
Tordai Bence a kerületi építési szabályzat ellen is vétett, ugyanis az előírás alapján az ingatlanon önálló épület nem létesíthető a hátsó kertben, kivéve, ha azt a kiegészítő előírás megengedi, ám ez esetben nincs szó ilyesmiről.
Kíváncsi a bíróság
A szabálytalan építés miatt a kormányhivatal az elutasító határozat kiadásával egyidejűleg építésfelügyeleti eljárást indított, ám ezt egyelőre felfüggesztették, ugyanis Tordai a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról szóló döntést.
A perben 2022 decemberében tartották az első tárgyalási napot. Úgy tudjuk, Tordai több ponton is igyekszik támadni a kormányhivatal döntését a bíróság előtt. A politikus és jogi képviselője azt az álláspontot terjesztette elő, hogy a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásban nem lehetett volna ezt megtagadni építésrendészeti problémák miatt.
Tordaiék szerint a kormányhivatal csak egy, a párhuzamosan indított építésrendészeti eljárásban állapíthatta volna meg az épület szabálytalanságát.
A hatóság a bíróság előtt jelezte, hogy nem ért egyet mindezzel. Az irat kiadásának előfeltétele szerintük ugyanis az, hogy a hatóság megvizsgálja: az építmény a jogszabályoknak megfelelően valósult meg.
Tordai továbbá próbálta elfogultnak feltüntetni a kormányhivatalt, ám úgy tűnik, hogy a bíróság nem volt vevő a képviselő érveire. A per következő tárgyalási napja várhatóan áprilisban lesz.
A Fővárosi Törvényszék szakértői bizonyítást rendelt el Tordai Bence budai villájának ügyében. Úgy tudjuk, az igazságügyi szakértő ma tart helyszíni szemlét a politikus II. kerületi háznál.
Itt az újabb fejlemény Tordai villabotrányában
A Mediaworks Hírcentruma megtudta: a rendőrségi vizsgálat után vehetik elő a parlamenti képviselőt.
Nyomoz a rendőrség is
A Tordai-villa ügyében a feljelentéseiről elhíresült Tényi István fordult a hatóságokhoz 2022 júliusában, majd a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség asztalára került a csalás és más bűncselekmény ügyében tett feljelentés. Innen a Budapesti Rendőr-főkapitányságra került a feljelentés, mivel első körben nem a politikus felelősségét vizsgálják, hanem a kivitelezőét. A rendőrség addig nyomozhat, amíg esetlegesen fel nem merül a párbeszédes politikus felelőssége.
Borítókép: Tordai Bence úton az Országgyűlésbe 2022. május 15-én (Forrás: Havran Zoltán)
„Jól működik a buzilobbi” – LMBTQ-fórumot tartottak Karácsonyék a Városházán
Jogfosztottak az LMBTQ-emberek Magyarországon, sőt üldöztetésnek vannak kitéve – erről beszéltek a Városházán rendezett fórumon.
párbeszéd
ingatlanbotrány
tordai bence
Fővárosi Törvényszék | Szorul a hurok: igazságügyi szakértő vizsgálja meg a helyszínen Tordai Bence budai villáját | Igazságügyi szakértő tart ma helyszíni szemlét Tordai Bencének, a Párbeszéd társelnökének budai villájánál – értesült a Magyar Nemzet. A szakember annak eldöntésében működhet közre, hogy a baloldali politikus szabálytalanul építtette-e II. kerületi, 150 millió forintra taksált házát. Az építkezés miatt több eljárás is zajlik. Tordai perben áll a kormányhivatallal, amely éppen a bírósági procedúra miatt függesztette fel az ügyben korábban megindult építésügyi eljárást. A villát felhúzó kivitelező ellen pedig a rendőrség vizsgálódik csalás és más bűncselekmény miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/04/szorul-a-hurok-igazsagugyi-szakerto-vizsgalja-meg-a-helyszinen-tordai-bence-budai-villajat | 2023-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt.
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | Hernádiék nagy dolgokra készülnek a raktárlogisztikában | Egy éven belül már a harmadik alkalommal, együttesen csaknem egymilliárd forinttal emelték meg a tulajdonosok a Boxy Logisztikai Zrt. jegyzett tőkéjét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230311_hvg_boxy_logisztikai_hernadiektoket_emelnek | 2023-03-11 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Többek közt Aleksandar Vučić egyik kedvenc és többször hangoztatott állítását - 2027-ben, amikor Belgrádban rendezik a világkiállítást, már repülő taxik fogják szállítani a látogatókat az egyik helyszínről a másikra - is emlegetik a szurkolók abban a vitában, ami nem csak a szerb válogatott Eb-szerepléséről, hanem arról is szól, a csapat milyen légitársasággal utazott a németországi kontinenstornára. Szeretettel a Vajdaságban sorozatunk cikke.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk "kispiszkostól" a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét - mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Budán, az Ördögárok úton.
Ugye mindenki érzi, milyen, ahogy az orosz békegalamb elszáll felettünk? Vidnyánszky Attila drámai háborúellenes előadást akart a Békemenet elé, de véletlenül abszurd költészetet produkált, a Duma Aktuál pedig megmutatta, hogyan lehetett volna ezt még feljebb csavarni. Megjelenik egy iskoláscsoport, a magyar válogatott, és maga Soros György is, aki azt akarja, hogy omoljon össze az oktatás, aztán rájön, hogy ez már megtörtént.
Orbán Viktor "békemissziójának" eredménye az EU-ban. Meloni olasz miniszterelnök viszonya az EU-val kezd rosszra fordulni. Putyin aljas játéka, hogy 16 év büntetőtáborra ítélték az amerikai újságírót, Evan Gershkovich Moszkvában. Trumpnak a merénylet után esélye volt kiállni a nemzeti egység mellett, de aztán emlékeztette az országot, hogy ő továbbra is Donald Trump. Nemzetközi lapszemle. | Újabb, százmilliárdos vagyonnal gazdagodik a Palkovics-birodalom | A Széchenyi István Egyetemet fenntartó és Palkovics László exminiszter elnökletével működő alapítvány új holdingcéget hozott létre egyebek mellett a 50 milliárdból megépített zalai járműipari tesztpálya vagyonkezelésére. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230408_hvg_szechenyi_uzleti_es_vagyonkezelo_holding_palkovics_laszlo_szechenyi_istvan_egyetem | 2023-04-08 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.04.06. 09:30
Az Orbán-kormány egyik fő útépítője, Szíjj László először csak tulajdonostársként jelent meg a Flavus Mérnökiroda mellett, mára viszont már leányvállalataival együtt bekebelezte azt.
Tasnádi István: Minden bejött a politikában, amit a Krétakörrel szinte bohóctréfaként adtunk elő 20 éve
kultúra
2024.01.13. 12:008 perc | Évi 3 milliárd profitot termelő cégeket nyelt le a NER-mogul érdekeltsége | Az Orbán-kormány egyik fő útépítője, Szíjj László először csak tulajdonostársként jelent meg a Flavus Mérnökiroda mellett, mára viszont már leányvállalataival együtt bekebelezte azt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230406_hvg_flavus_mernokiroda_szijj_laszlo_Reaszfalt_Merfoldko_utepites_Themis_Magantokealap | 2023-04-06 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022.12.10. 10:10
A Horseradish Kft. az évi 20 milliárdos bevételű Dömper-csoport eddigi tulajdonosának neve a Völner-botrányban is felbukkant. | Szíjj Lászlónak kell a Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrinceként emlegetett vállalkozó cége | A Horseradish Kft. az évi 20 milliárdos bevételű Dömper-csoport eddigi tulajdonosának neve a Völner-botrányban is felbukkant. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202249_horseradish_felvasarlas_targya | 2022-12-10 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A bérnővérek hirtelen elküldése a kórházakból biztosan nem javít a helyzeten, segíti viszont a megcélzott kapacitáscsökkentést és a kórház-centralizációt.
A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg. | Debrecenben beszállt egy hotelbizniszbe, Szlovéniában viszont kiszállt Tiborcz István | A kormányfő vejének résztulajdonában lévő vállalat üzemelteti majd azt az épületet, amelyben a Hilton Garden Inn Debrecen City Center szálloda fog működni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230405_hvg_Tetrecen_uzemelteto_Tiborcz_Istvan_Hilton_Garden_Inn_Debrecen_City_Center_hoteluzemeltetes_szalloda_hotel_A_Hid_Zrt | 2023-04-05 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A kastélyok után az állami tulajdonú műtárgyak is elveszíthetik közkincs jellegüket: Az építésügyi miniszter most a műtárgyvédelemnek megy neki, a Műtárgyfelügyeleti Hatóság vezetőjét leváltotta. Lázár úgy kedvezne a történelmi arisztokráciának, hogy a NER elitjét is helyzetbe hozza. | Lázár János a kastélyok után a műtárgyakra startolt rá | A kastélyok után az állami tulajdonú műtárgyak is elveszíthetik közkincs jellegüket: Az építésügyi miniszter most a műtárgyvédelemnek megy neki, a Műtárgyfelügyeleti Hatóság vezetőjét leváltotta. Lázár úgy kedvezne a történelmi arisztokráciának, hogy a NER elitjét is helyzetbe hozza. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230407_hvg_Lazar_Janos_lazulo_mutargyvedelem_kozkincs_mutargy_galeria_festmeny_festeszet_a_nagy_zabralas | 2023-04-07 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.