text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Meg kell tiltani az állami szerveknek azt, hogy a választási kampány idején burkolt kampányt folytathassanak, azt, hogy a tevékenységüket ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt tegyenek közzé" - ez a mondat nem a kampánytámogatásokról folyó vitában a Fideszt támadó ellenzéki felszólalás részeként hangzott el, hanem a mostani kormánypárt vezérszónoka közölte 7 évvel ezelőtt, miért nem tudja támogatni a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere által beterjesztett tervezetet.
Nyitrai Zsolt fideszes parlamenti képviselő akkor azt kérte, tegyék világossá, hogy a kampány idején a kormány és a felügyelete alá tartozó különféle intézmények nem hirdethetik a "sikereiket" elősegítve ezzel a kormányzó pártok újraválasztását. Több évnyi vita után ez a tiltás is bekerült a tervezetbe, ám a Fidesz 2010-ben mégsem szavazta meg az MSZP javaslatát, mert ellenezte, hogy politikai hirdetéseket lehessen közzétenni a kereskedelmi tévékben, rádiókban.
A kereskedelmi reklámok tilalmát a Fidesz és a KDNP végül a legfőbb törvénybe, az alkotmányba illesztette, a 2006 és 2010 közötti fő követeléséről viszont "elfeledkezett" a szombaton benyújtott sarkalatos javaslatban. Nem tiltaná a Cser-Palkovics András és a Gulyás Gergely által kidolgozott tervezet azt sem, hogy a pártokhoz hivatalosan nem kötődő, akár különféle állami támogatásokban részesülő civilek bújtatott kampány folytassanak - a pártok mellett vagy helyett. Viszont a javaslattal jövőre leginkább a Fidesz járna rosszul: több mint félmilliárd forinttal kevesebb állami támogatást kapna.
"Haveri civilek"
"Ezt a törvényjavaslatot bármelyik párt könnyedén betarthatja anélkül, hogy fel kellene adnia a zavarosban halászást" - bírálta a tervezetet a kedden megjelent elemzésében a korrupció ellen küzdő szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). A TI szerint pártok leginkább azzal kerülhetik meg az egyébként szigorodó és sok tekintetben jó irányba mutató szabályokat, hogy "haveri civil szervezettel kampányoltatnak" majd maguknak. Ugyanis a pártok jelöltenként legfeljebb 5 milliót költhetnek kampányra, ám ezt a szigorú előírást a "közeli" szervezetek bevonásával könnyen meg lehet kerülni. (A tervezetet nemcsak a civilek, hanem az ellenzéki pártok is bírálták - a szerk.)
Ezzel a módszerrel még az 1997 óta hatályos, az átlátható kampányfinanszírozást egyáltalán nem biztosító törvény mellett is előszeretettel éltek a pártok. A 2006-os választási hajrában tűnt fel egy, az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet támadó kiadvány, a Magyar Vizsla, melyet egy civil szervezet, az Adózók Érdekvédelmi Szövetsége adott ki. A Fidesz eleinte cáfolta, hogy köze lenne a laphoz, ám később kiderült, hogy a párt irodájából faxolták át a nyomdába a kiadvány tartalmát. 2006-ban a szocialisták sem vetették meg a "civilek" támogatását. Amikor Gyurcsány Debrecenben akart kampányolni, akkor az MSZP helyett egy civil szervezet, a Páneurópai Ifjúsági Fórum foglalta le a városi sportcsarnokot az akkori miniszterelnöknek.
A kormányt az utóbbi két évben nagyszabású utcai felvonulásokkal támogatta a Civil Összefogás Fórum, melynek alapítói mindig is tagadták, hogy pénzt kapnának a Békemenetek szervezésére a Fidesztől vagy a Bajnai Gordont támadó plakátkampányukhoz. Igaz, az áprilisban nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatukból kiderült, hogy a tavalyi 46,5 milliós bevételéből 40 milliót a Fidesz pártalapítványtól kapott adományként. A CÖF emellett tavaly megkapta a párt jelentős állami támogatásokkal gazdálkodó alapítványának Polgári Magyarországért nevű díját, illetve a kormány az egyik szervezőt, Csizmadia Lászlót nevezte ki a közel 3 milliárdos kerettel rendelkező, civileknek támogatást osztó Nemzeti Együttműködés Alap élére. Csizmadia egy tavaly májusi rendezvényen arról beszélt, hogy kapott támogatást a miniszteri keretből a Békemenetet is népszerűsítő site, a Polgár Portál is.
Hét évvel ezelőtt az MSZP főleg az uniós fejlesztéseket tartalmazó második Nemzeti Fejlesztési Tervre építette a kampányát, Gyurcsány előre elígérte az EU-s támogatásokat. A fejlesztési terv neve és a párt kampányszlogenje is ugyanaz volt: "Új Magyarország" - ezért követelte a Fidesz a választások után a kormányzati hirdetések betiltását kampányidőszakban.
"Ha már ragaszkodnak a költési limithez, akkor az lenne a célravezető, ha pontosan szabályoznák, mit jelent a kampánytevékenység, és leszögeznék, hogy a limitbe bele kell számítani a jelölő szervezetek érdekében folytatott, de nem a pártok által végzett kampányt is" - mondta a hvg.hu-nak a TI jogi igazgatója, hogyan lehetne "lefedni" a civilek tevékenységét. Ligeti Miklós szerint ennek jegyében kötelezni kéne a kampányba beszálló civileket, hogy tegyék átláthatóvá a költségvetésüket: kitől kapnak pénzt, mire és mennyit költenek. Ugyanakkor a TI szerint az is elfogadhatatlan, hogy nem tartozik majd a kampányfinanszírozási törvény hatálya alá, ha "a minisztériumok, az önkormányzatok vagy éppen az állami vállalatok adnak le kormánypárti hirdetéseket". (A hvg.hu február végi gyűjtése szerint a mostani kormány is sokat költ kommunikációra, az állam legfőbb médiaügynöksége több mint 10 milliárdnyi hirdetés kihelyezésére kapott 2010 óta megbízást. Az IMG legutóbbi miniszterelnökségi szerződése 2014. május 31-ig érvényes.)
Szigorú szabályok, kivéve...
A civilek álláspontja szerint a legfőbb gond, hogy az 1989-ben, majd az 1997-ben alkotott szabályok az átláthatatlan költések miatt ellenőrizhetetlenek és betarthatatlanok. Bár a még hatályos törvény is tartalmazza, hogy mennyit lehet maximum költeni (jelöltenként 1 millió forintot), a civilek szerint a pártok ennek a többszörösét fordították kampányra, miközben az ellenőrizhetetlen volt, hogy a milliárdos többletköltségeket honnan teremtették elő.
Ezt a problémát a TI szerint a szombaton bemutatott tervezet sem oldja meg: részben, mert a "haveri" szervezetekre a szabályokat nem terjeszti ki, részben, mert a pártok gazdálkodását sem teszi átláthatóvá. Az ellenőrizhetőség érdekében a civilek már az előző parlamenti ciklusban is a kampányszámla bevezetését javasolták, amit a pártoknak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kellett volna vezetniük, az ÁSZ honlapjára pedig ki kellett volna helyezni, hogy állnak a költésekkel. A TI tavasszal viszont feladta a parlamenti pártok közti egyeztetések koordinálását, miután a Fidesz küldöttei több egymást követő találkozót is lemondtak.
A kampányszámla viszont - ha nem is abban a formában, amit a civilek szorgalmaztak - végül bekerült a két fideszes képviselő által beterjesztett szövegbe. Az egyéni képviselőjelöltek ugyanis 1-1 millió forintot kaphatnak dologi kiadásaikra a 2014-es költségvetésből, de ezt nem vehetik fel készpénzben - az összeg majd egy, az állami kincstár által nyitott számlára érkezik, onnan csak számlák ellenében utalható tovább. A pénzzel el kell számolni, és aki ezt időben nem teszi meg - esetleg nem szerzi meg a szavazatok legalább 2 százalékát -, annak akár kétmilliót is vissza kell majd fizetnie. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az adóhatóság végrehajtást indíthat ellene.
Ám nemcsak a jelöltek, hanem ezen felül a jelölő szervezetek, azaz a pártok is kaphatnak állami támogatást. Ennek összege attól függ, hogy milyen szervezett az adott párt, hány egyéni választókerületben tud jelöltet állítani (igaz, ez nem lesz nagy kihívás: miután a kopogtatócédulák intézményét megszüntették, elég 500 támogató aláírást jelöltenként összegyűjteni). Ez az összeg elérheti az 597 millió forintot, ami látszólag jelentős előrelépés a 2010-es állapothoz képest, amikor az Országos Választási Bizottság ugyanis összesen 100 millió forintot osztott szét.
Csakhogy a pártok kampánytámogatására nem vonatkoznak a jelöltekre kidolgozott szigorú számvetési szabályok. Esetükben nem lesz transzparens kampányszámla, mindössze a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a felhasználás módját, amit a választást követő egy éven belül az ÁSZ megnézhet. Ez eddig is így volt: miközben a civilek becslése szerint milliárdokat költöttek, a pártok beszámolóikban minden fillérre stimmelt. Az ÁSZ pedig a beszámolók elfogadása után rendszeresen szóvá tette, ennyit tehet, mert nincs joga ellenőrizni, hogy a költést valós-e. A szombati előterjesztés továbbra sem bővíti az Állami Számvevőszék jogköreit.
Szűk esztendő
Jövőre várhatóan nem fognak úgy meglódulni a kampányköltségek, mint 2006-ban vagy 2010-ben, sőt a médiának és civileknek könnyebb lesz megbecsülni, mekkora összeget fordítanak a választások előkészítésére a pártok. Ugyanis a már elfogadott választási eljárási szabályok, illetve a negyedik alkotmánymódosítás szerint kereskedelmi tévékben és rádiókban - ahol sok pénzt elkérnek a reklámidőért - nem lehet majd hirdetni, csak a közszolgálati adóknál ingyen.
Ugyanakkor az internetes és a nyomtatott médiának be kell nyújtania az Állami Számvevőszéknek a hirdetési tarifákat, így az ÁSZ ezeket összevetheti a pártok beszámolóival. Csakhogy törvény melléklete olyan adatlapot nem tartalmaz, amely alapját képezné a kampányköltség-elszámolásának. Tehát nem világos, hogy a pártok bejelentik-e a végén, összesen hány oldalnyi hirdetést vásároltak a sajtóban, így nehéz lesz összevetni a tarifaárakkal. Ligeti Miklós szerint még ennél is nagyobb gond, hogy utcai hirdetések - buszok oldala, óriásplakátok, hirdetőoszlopok - tarifáit nem kell bejelenteni. Márpedig a Fidesz gazdasági holdudvarába tartozó cégek ma piacvezetőnek számítanak ezen a területen, tehát a bevétel nagy része náluk fog lecsapódni, sőt, akár kedvezményeket is adhatnak, de nem fog kiderülni, kinek mennyit.
A törvénytervezet szerint a pártok maximum 995 millió forintot költhetnek a kampányukra, ami jelentős változás az eddigi 386 milliós limithez képest. Az utóbbit még 1997-ben állapították meg, azóta ez az összeg elinflálódott (összehasonlításképp: 16 évvel ezelőtt 20 forint körül volt egy kiló kenyér), viszont a pártok nem tudtak megállapodni eddig a limit emeléséről. | Rejtett aknákra terelné vetélytársait a Fidesz | Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy „közeli” civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130522_Fidesz_kampanypenzek_torvenytervezet | 2013-05-22 14:13:00 | true | null | null | HVG |
Durván megemelték a fizetéseket a MÁV-csoport új vezetése számára: az igazgatóságok és a felügyelőbizottságok tagjai mostantól minimum kétszer, sőt, sok esetben majd két és félszer annyit tehetnek zsebre, mint a korábbi vezetők – ez derül ki azokból a kimutatásokból, amiket a MÁV-csoport a napokban töltött fel a hozzá tartozó cégek honlapjaira.
Ezekből az olvasható ki, hogy a MÁV-csoport kiadásait éves szinten százmilliós nagyságrendben növelik majd meg a Lázár János által levezényelt személycserék.
Az építési és közlekedési miniszter április 27-én jelentette be, hogy teljesen átalakította a MÁV Zrt., a MÁV-Start és a Volánbusz igazgatóságait (ig) és felügyelőbizottságait (fb). Számos NER-közeli bankár, topmenedzser, szervezeti vezető és politikailag fontos személyiség került be az állami tulajdonú közlekedési vállalatcsoport irányításába. Sőt, az egyik MÁV-cégnél, ahol eddig nem volt igazgatóság, egy teljesen új, öttagú testületet is felállítottak Dányi Gábor Zoltán, korábbi európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár vezetésével. A Lázár-minisztériumban miniszteri biztosként dolgozó Dányi 1,62 milliós megbízási díjat kap a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. igazgatósági elnökségért, míg a többiek, köztük Sonkodi Balázs, Lázár egykori miniszterelnökségi stratégiai államtitkára 1,16 milliót kapnak. Csupán ennek az egyetlen testületnek a létrehozása évi 75 milliós pluszköltséget jelent a csoportnak.
Lázár János a személycserék áprilisi bejelentésekor azzal magyarázta a döntését, hogy „az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban a politika helyett az új piaci tudásnak adott elsőbbséget”, és olyan embereket választott, akik az államigazgatási tapasztalat mellett nemzetközi cégek élén szerzett gyakorlatias tudással és piaci szemlélettel is rendelkeznek. A kormányközeli Napi.hu az átszervezések után saját értesüléseire hivatkozva egyébként azt írta: a legfőbb cél az, hogy a cégek fenntartása minél kevesebb pénzt emésszen fel a központi költségvetésből.
Ehhez képest a MÁV Zrt.-nél több mint 120 százalékkal növelték az igazgatósági elnök fizetését. Szétválasztották az elnöki és a vezérigazgatói pozíciót a cégcsoport és a MÁV Zrt. élén, az operatív irányítást továbbra is Pafféri Zoltán látja el, az igazgatósági elnöki posztra viszont Lepsényi István korábbi államtitkárt, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnökét, a Magyar Suzuki korábbi vezérigazgatóját nevezték ki. Lepsényi a korábbi 730 ezres megbízási díj helyett 1,62 milliót vihet haza.
Lapunk a személycserék bejelentése után levélben kért információt a MÁV-csoport cégeitől az új vezetőség honoráriumairól. A csoport a kérdésekre nem küldött választ a 24.hu-nak, ugyanakkor kedden este jelezték: a fizetési listákat a jogszabályoknak megfelelően közzétették a cégek honlapjain.
A listák alapján az látszik, hogy a díjazások emelésével egységesítették is az összegeket. Az igazgatóságok elnökei mindenütt 1 624 000, az igazgatósági tagok és a felügyelőbizottsági elnökök 1,16 millió, a felügyelőbizottsági tagok pedig 696 ezer forintot kapnak.
A MÁV Zrt. hat igazgatósági tagja, köztük Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, Wáberer György, a Waberer’s International alapítója, korábbi tulajdonosa, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke, Ratatics Péter, a Mol-csoport alelnöke, az INA vezetője 1,16 milliós díjazásban részesül, ami több mint 130 százalékos emelés az előző board 500 ezres illetményéhez képest. A felügyelőbizottság elnöke, Baranyay László, az MFB korábbi elnök-vezérigazgatója is hasonló emelést kapott, a felügyelőbizottsági tagoknak viszont szerényebb, 75 százalékhoz közelítő emeléssel kellett beérniük. A felügyelőbizottsági tagok között ott lesz Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnöke is.
A MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. igazgatóságában Németh Lászlóné korábbi fejlesztési miniszter, Puskás András, az EXIM Bank egykori vezérigazgató-helyettese, az V. kerület egykori alpolgármestere és két társuk díjazása került bele az 1,16 milliós kategóriába. A MÁV-Start új igazgatósági elnöke, Barna Zsolt, a Waberer’s International vezérigazgatója az egyetlen, aki eddig jelezte, hogy az új megbízatásáért járó pénzét nem veszi fel, hanem egy alapítványnak ajánlja majd fel. 1,16 milliós keres az új megbízásával a MÁV-Start felügyelőbizottságát irányító Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. | Brutálisan megemelték a Lázár által kinevezett új vezetők fizetését a MÁV-csoportnál | Durván megemelték a fizetéseket a MÁV-csoport új vezetése számára: az igazgatóságok és a felügyelőbizottságok tagjai mostantól minimum kétszer, sőt, sok esetben majd két és félszer annyit tehetnek zsebre, mint a korábbi vezetők – ez derül ki azokból a kimutatásokból, amiket a MÁV-csoport a napokban töltött fel a hozzá tartozó cégek honlapjaira. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/10/mav-csoport-lazar-janos-uj-vezetes-dijazas-brutalis-emelkedes/ | 2023-05-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, a második ütemre 2018-ban írták ki a pályázatot. A közbeszerzést, a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint, ebből a Szabad Európa információi szerint mintegy húszmilliárd jön a CEF (Európai Hálózatfejlesztési Eszköz) keretében, a fennmaradó részt pedig az IKOP-ból (az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja). A megvalósításra úgy tűnik, kaphatnak még 17 milliárd forintot.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) sajtóosztálya március 14-én azt írta a portál megkeresésére, hogy az R-Kord azért kérte tőlük a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert „a projekt megvalósítása során jelentős mértékű költségnövekedést tapasztalt, mely visszavezethető az orosz–ukrán háború okozta alapanyaghiányra, valamint a Covid–19-járvány és a 2022. év IV. negyedévében tapasztalt euró–forint-árfolyam-változás hatásaira”. Ezért az ÉKM akkoriban vizsgálta a kialakult helyzet kezelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, a megoldási koncepció kialakításáig pedig a vállalkozási szerződés szerint részlegesen felfüggesztette a projekt egy részének kivitelezését.
Információik szerint már meg is van a döntés, a kormány kész 17 milliárd forint plusz forrást bocsájtani hazai költségvetési forrásból a GSM-R 2. befejezésére. Erről egy úgynevezett 2000-es, azaz nem nyilvános kormányhatározattal döntöttek a soproni kihelyezett ülésen – írta a portál. De nem csak a költségnövekedésre bólinthatott rá a kormány. A lap egy forrására hivatkozva azt is írja, hogy a műszaki tartalom jelentős csökkentésébe is belement a kormány, amiről szintén szó van a határozatban. Információik szerint a GSM-R 2.-ben az eredetileg tervezett 270 távközlési torony helyett csak mintegy 130 darab épülne meg, míg a 2225 kilométernyi vasúti pálya helyett csak nagyságrendileg 1800 kilométeren húznák ki a korszerű száloptikás hálózatot. Egy szakmai forrásuk szerint ez jelentős színvonalesést jelent az eredeti tervekhez képest.
Azt is írják még, hogy a kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve a költségeket. | 17 milliárd pluszt kaphat Mészáros cége egy vasúti projekthez, hogy ne nyomja őket a költségnövekedés | A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, a második ütemre 2018-ban írták ki a pályázatot. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/05/17-milliard-meszaros-cege-vasuti-projekt-koltsegnovekedes-gsm-r-2/ | 2023-05-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként többszázezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt – tudatta a Budapest Környéki Törvényszék honlapján kedden.
A vádbeli időszakban az egyetemi és főiskolai oklevelek megszerzésének feltétele egy idegen nyelvű középfokú komplex vizsga letétele volt. 2002-ben már létezett egy csoport, amely más bűncselekmények mellett akkreditált nyelvvizsga bizonyítványok vesztegetéssel történő megszerzésére specializálódott. Akiknek nyelvvizsgára volt szükségük, azoknak felajánlották, hogy kenőpénzért biztosítják az írásbeli- és laborfeladatok megoldását, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgázók nyelvtudásától függetlenül olyan pontszámot fognak nekik adni, amellyel megfelelnek a vizsgán. A vizsgákon résztvevők előre ismert feladatokat oldottak meg, illetve előre egyeztetett kérdésekre adtak választ. A papírok megszerzését Pest megyei és budapesti nyelviskolák dolgozói is segítették.
Ezzel a módszerrel több mint egy évtizeden keresztül biztosították kenőpénzért a sikeres nyelvvizsgát ügyfeleiknek.
A vádlottak elsősorban nyelvvizsgaközpontok alkalmazásában álltak és közvetítőkön keresztül kerestek fel olyan személyeket, akik főként angol vagy német nyelvből, közép vagy felsőfokú nyelvvizsgát akartak tenni. Egy komplex vizsgáért 2002 után legalább 215 ezer forintot kértek a vizsgázótól, de volt, aki ennek az összegnek a négyszeresét fizette ki.
A Monori Járásbíróság 2021. szeptember 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása miatt 2 év – 3 év próbaidőre – felfüggesztett börtönnel, pénzbüntetéssel, a nyelvvizsgáztatástól mint foglalkozástól végleges eltiltással és 27 millió 580 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta. További 19 vádlott esetében az elsőfokú bíróság – személyenként eltérő módon – megállapította többrendbeli vesztegetés elfogadását, vesztegetést, befolyással üzérkedést, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást, illetve részben felbujtóként elkövetett befolyással üzérkedést és e vádlottakat másféltől két évig terjedő felfüggesztett börtönre, pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte. A bíróság ekkor mind a 120 vádlott vonatkozásában vesztegetési cselekményben hozott elmarasztaló ítéletet. Mindemellett több vádlottal szemben megállapította a befolyással üzérkedést, illetve a közokirat-hamisítást, s ezért pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte, illetve megrovásban részesítette. Egy vádlottat felmentett a vád alól.
Kedden a Budapest Környéki Törvényszék hozott másodfokú, jogerős ítéletet 87 vádlott ügyében, akik
vizsgánként 150 ezer és 800 ezer forint közötti összegért adták a nyelvvizsga megoldásokat ügyfeleiknek.
Így összességében több ezren jutottak vesztegetéssel nyelvvizsgabizonyítványhoz. A törvényszék az elsőfokú ítélet minősítéseit helyenként pontosította, illetve járulékos kérdésekben megváltoztatta, ám az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket maradéktalanul helybenhagyta. | Csaknem száz embert ítélt el a bíróság, akik kenőpénzért nyelvvizsgáztattak | Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként többszázezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/csaknem-szaz-embert-itelt-el-a-birosag-akik-kenopenzert-nyelvvizsgaztattak-258556 | 2023-05-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt, országos mintaprojektnek indult az a dél-békési Pilot-program, amely az önfenntartó termelési tevékenységeket segítette volna. De óriási veszteség, kormányzati visszakozás, majd egy orosházi ellenzéki képviselő feljelentése nyomán büntetőügy lett belőle. Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége, valamint más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a bíróság tavaly decemberben 11 vádlott ellen hozott büntetővégzést. Ennek nyomán felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a vádlottakat. Az enyhének tűnő ítélet ellenére ketten tárgyalás megtartását kérték, mert nem ismerik el, hogy bűncselekményt követtek volna el. K. Árpád vállalkozó és K. Tamás volt közbeszerzési szakértő ül a vádlottak padján. (K. Tamás ugyancsak vádlottja a Simonka-pernek.)
A Gyulai Járásbíróságon március végén felolvasott vádirat szerint a Pilot-programmal és az orosházi önkormányzat által beszerzett ún. Dotto-vonattal kapcsolatban a hirdetmény nélkül meghirdetett közbeszerzési pályázat mindegyike szabálytalan volt, mert a benne résztvevők előre mindenben megegyeztek, így abban is, ki lesz azok győztese. Sőt, a győztes cég ügyvezetője, B. Zsolt, a jelenleg felszámolás alatt lévő Szerviz-Bodzás Kft. képviselője az orosházi önkormányzat vezetőinek és a közbeszerzést végző Projektfelügyelet Kft. asszisztálásával – minden idevágó jogszabályt megszegve – maga kereste fel a meghívott cégeket, kért árajánlatot tőlük és továbbította feléjük a pályázat műszaki paramétereit, aztán az általa képviselt cég nyert. A korábbi, de általuk el nem fogadott büntetővégzés értelmében K. Tamást és K. Árpádot 350 ezer és 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték, ám ők felmentésüket kérik. Az idevágó jogszabályok szerint, ha újfent bűnösnek találják őket, akkor sem kaphatnak ennél súlyosabb büntetést.
„Mi lehet a baj, miért lett vádlott, egyáltalán, mit keres itt? Mert erre a kérdésre és a vádiratban foglaltakra egyáltalán nem felelt a vallomásában” – fakadt ki a tárgyalást vezető bíró K. Tamás elsőrendű vádlott vallomása után. Azt adta elő, hogy B. Ferenc, a Projektfelügyelet Kft. tulajdonosa hívta a pályázati és közbeszerzési tanácsadással foglakozó céghez, azzal, hogy létrehoz egy „szupergrupot”, amelynek a motorja majd a mostani vádlott lesz. A középiskolai és OKJ-s végzettséggel rendelkező K. Tamás nemsokára operatív igazgatója lett a cégnek, ám arra nem volt ideje, sem energiája, hogy beosztottjai munkáját napi szinten figyelje. Utóbb azt mondta, munkatársaival nem utasításos, hanem kooperatív működött együtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vádban szereplő versenykorlátozó tevékenységet nem segített elő.
A Szegedi Járási Ügyészség képviselőjének kérdésére határozott nemmel válaszolt arra: volt-e tudomása előre eldöntött pályázatokról és volt-e olyan pályázat, amit utólag papíroztak le. Amikor ennek ellenkezőjét bizonyító leveleket és okirati bizonyítékokat tárt elé az ügyész, akkor ezt elszigetelt jelenségnek, de egyszersmind „durva hibának” nevezte. „Ez csak hiba volt?” – kérdezte a vádat képviselő ügyész. Az elsőrendű vádlott azt is elmondta, hogy a üzemanyag-, gépjármű- vagy alkatrészbeszerzésre kiírt pályázatok meghívottjainak névsorát megkapták, de már nem emlékszik, kitől. Hozzátette azt is, hogy nem ellenőrizték, hogy képesek-e a megfelelni a kiírt feltételeknek.
K. Árpád sem értette, mit keres a vádlottak padján. Elmondta, hogy U. András kereste meg a pályázatokkal kapcsolatban, s kérte meg, adjon be azokra ajánlatot. Ám arra sem emlékszik, hogy ezt U. András kinek a nevében tette. (U. András Simonka György, a volt dél-békési fideszes képviselő bizalmi embere, aki ugyancsak érintettje a volt politikus perének.) Arra sem emlékezett a másodrendű vádlott, hogy 25 ezer liter üzemanyag-beszerzésre nyert pályázatot, holott ez nem mindennapi tétel volt.
Az viszont kiderült, hogy K. Árpád maga mellett ajánlott egy olyan hajdúszoboszlói céget, amelynek nem is tartozott a profiljába az üzemanyag-forgalmazás. Ez azonban a céget és annak vezetőjét, a perben most kihallgatott T. Józsefet nem érdekelte, és árajánlatot adott be. Vicces része volt a tárgyalásnak, amikor a tanú a bíró kérdéseire annyira nem emlékezett semmire, hogy az ügyész erre tekintettel már nem is tett fel neki kérdéseket. Furcsa jelenet tanúi lehettünk Cs.-né M. Emília kihallgatásának kezdetén is. Egy dél-békési kistelepülés tüzépes cégének képviselője először nem a bíróság, hanem a vádlottak és a tárgyaláson megjelent érdeklődők felé fordult – háttal a bírói pulpitusnak –, és így próbálta meg elkezdeni vallomását. Majd a bíró figyelmeztetésére elnézést kért, és arra hivatkozott, hogy „ő még nem járt ilyen helyen”. Cs.-né szinte semmire nem emlékezett, emellett nem tudta, hogy cége nem felelt meg a kiírás feltételeinek, ugyanis vállalkozásának forgalma 2015-ben még meglehetősen alacsony volt. Majd egy hosszú hallgatással „válaszolt” arra a felvetésre, ha felkérték, miért nem adott be árajánlatot, mert így elveszítette az elvi esélyét arra is, hogy nyerjen.
„Miért így csinálta?” – kérdezte Sz. Szilvia közbeszerzési tanácsadótól, a Projektfelügyelet Kft. egykori munkatársától Varga László bíró. Az iránt érdeklődött, hogy miért küldte el az egyik pályázó cég képviselőjének a többi cég hiánypótlásra való felszólítását és árajánlatát. „Nyilván nem magamtól csináltam, de nem tudom, kinek az utasítására és kinek az érdekében tettem” – szólt a nem túl életszerű magyarázat. Majd a nyomozati iratokból felolvasva szembesítették azzal is, hogyan játszott össze B. Zsolttal és utólagosan miképpen papírozták le a már hónapokkal azelőtt lezajlott közbeszerzési pályázatokat. Most, a Gyulai Járásbíróság előtt tett tanúvallomásában Sz. Szilvia elismerte, hogy: „Ez egyáltalán nem felelt meg a közbeszerzési eljárás előírásainak.” Ezt egykori munkahelyi felettese, a per elsőrendű vádlottja, K. Tamás azzal próbálta magyarázni, hogy a „munkatársai nagyon leterheltek voltak.”
A dél-békési Pilot-promgrampere júniusban folytatódik.
(Címlapképünkön: a Gyulai Járásbíróság) | "Miért lett vádlott, egyáltalán, mit keres itt?" | Vajmi keveset tettek a vádlottak és a tanúk, hogy segítsék a tisztánlátást a dél-békési Pilot-program perének keddi tárgyalási napján a Gyulai Járásbíróságon, holott bőven történtek visszaélések ennek a vidék felzárkóztatását célzó programnak a során. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miert-lett-vadlott-egyaltalan-mit-keres-itt-258553 | 2023-05-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Néhány nappal ezelőtt a Narancs.hu elsőként számolt be arról, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy magánindítvány nyomán a gyulai volt. 1. Számú Általános Iskola épülete adásvételi szerződése miatt. Strausz Róbert gyulai lakosként jegyezte a feljelentést; e szerint a helyi önkormányzat nem kellő körültekintéssel és előnytelen feltételek mellett próbálta meg egyik patinás iskolaépületét értékesíteni, amivel anyagi kárt okozott a városnak. (A rendőrségi nyomozás több mint egy hete nyilvánosságra került, ám a közpénzen működő, de a Fidesz befolyása alatt lévő Gyulai Hírlapban és annak online kiadásában még nem találtak helyet, hogy ezt a hírt közzé tegyék.)
A lapunk által átnézett nyilvános cégadatokból és taggyűlési beszámolókból kiderül, hogy 2017 decemberében a gyulai képviselő-testület fideszes többsége egy olyan kamucéggel kötött szerződést, amely teljességgel alkalmatlan volt egy ilyen, összességében sok milliárdos projekt megvalósítására. Sőt, sokkal kisebb léptékűre is. Az is világossá vált, a legalapvetőbb cégszerű működés törvényi feltételeit sem tudta teljesíteni. Ahogy korábban megírtuk, a gyulai képviselő-testület még 2008-ban, hatalmas vitától övezve, az erősen csökkenő gyereklétszámra és az egyházi iskolák beindulására hivatkozva bezárta a nagy múltú 1. Számú Általános Iskolát. Bár voltak elképzelések, hogy az iskolával mit lehetne kezdeni, ezek közül 2017-ig egyik sem jutott tovább az ötletelésnél.
Az iskola szecessziós épülete
A gyulai képviselő-testület 2017. decemberi ülésén a fideszes többség – a helyi Városbarátok két képviselőjének asszisztálása mellett – úgy döntött, hogy a vevőnek szokatlanul előnyös feltételekkel adja el a volt 1. Számú Általános Iskola épületét – jóllehet a gyulai ellenzék figyelmeztetett, az adásvételi szerződésben szerepet játszó First School Vállalkozási Kft. mint gazdasági társaság komolytalan, alkalmatlan a feladatra, ezért nem támogatható az ügylet. Már akkor sem volt érthető, hogy a meghirdetett 471 milliós vételárat miért mérsékelte az önkormányzat 400 millióra. Ahogy feltűnő volt az is, hogy ezt sem kellett egyösszegben kifizetni, hanem öt év alatt három részletben. Ráadásul az utolsó részlet kifizetésig semmilyen kötelezettség nem terhelte a vevőt, így a szecessziós épület állaga tovább romlott. Foglalót sem kért az eladó önkormányzat.
Tény, a gyulai önkormányzat kikötötte, a tulajdonjog mindaddig a városé marad, amíg a vevő ki nem fizeti az utolsó részletet. Figura Ferenc, a First School Kft. ügyvezetője a beruházás előnyei közül kiemelte a beruházás nyomán megvalósuló munkahelyteremtést, sőt, megígérte, hogy itt megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak majd. S arról sem felejtette el biztosítani a városvezetőket, hogy a beruházás a városnak jelentős helyi adóbevételt hoz.
Azt is megírta lapunk, hogy 2022 őszén az addig egyetlen részletet és fillért sem fizető First School Kft. meglehetősen átlátszó indokkal visszalépett az ügylettől, holott a terv egy ötcsillagos szálloda megvalósítása volt. Akkor arra hivatkoztak, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet és az emelkedő energiaárak miatt nem kívánják a projektet megvalósítani. Erre tekintettel a kft. kezdeményezésére a testület a szerződés megszüntetése mellett döntött. A visszalépés indoka azonban nem kis részben félrevezető, ugyanis a hivatkozott energiapiaci áremelkedés a cég rendelkezésére állt öt évben csak a legutóbbi fél esztendőt érinti, így aligha szolgálhat teljeskörű magyarázatként. Ahogy a gazdasági helyzet romlása sem igazán jellemezte a mögöttünk hagyott fél évtizedet.
Érdemes megnézni, hogy erre az összességében alaphangon legalább 6-8, de könnyen lehet 10 milliárdos projektre – 400 millió forintos vételár három részletben és a lerobbant szecessziós iskolaépületből ötcsillagos hotellé és gyógyászati központtá alakítás több milliárdos bekerülési költsége – milyen céggel kötött szerződést az elviekben jó gazda gondosságával eljáró gyulai fideszes városvezetés.
A cégnyilvántartásban szereplő közhiteles adatok szerint a First School Kft. és jogelődje, a kizárólag a gabonafélék termesztésével foglalkozó Dél-Kelet Mg. Kft. árbevétele 2015 eleje és 2021. december 31-e között minden évben nulla forint volt. (A 2022-es adatok csak május 30-a után kerülnek nyilvánosságra.) A szóban forgó hét évben, amely teljes mértékben lefedi a gyulai önkormányzattal megkötött ügylet időtartamát, a cég minden évben csak adósságot termelt, összességében több mint 5 millió forintot. Hogy a cégen belül mennyire „komoly” munka folyhatott, mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindvégig nulla alkalmazottat „foglalkoztatott”. De talán még ennél is beszédesebb, hogy a törvényi rendelkezések ellenére 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben a saját tőkéje negatív volt. Így elvesztette azt a 3 millió forintos alaptőkét, amit még 2015-ben a kft. alapítói betettek a cégbe.
A Polgári törvénykönyv passzusa szerint ugyanis: „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.” A kft.-k esetében 3 millió forint a kötelezően előírt jegyzett tőke összege. Ha pedig két, egymást követő üzleti évben a saját tőke 3 millió alá esik, akkor vagy pótolni kell, vagy a megszűnést választani. Ám a First School Vállalkozási Kft. esetében egyik sem történt meg. Így pedig a törvényi előírásokat megszegve 2020-ban és 2021-ben is negatív lett a saját tőke összege. Ez nem jelent mást, hogy jogszabálysértő volt és jelenleg is az a kft. működése. Ez alapot adhat egy törvényességi felügyeleti eljárásra a cégbíróság részéről, amelynek célja nem lehet más, mint a törvényes működés helyreállítása. Ám a közhiteles adatokból az látszik, jogszabálysértő módon a cégbíróság nem lépett. Másképpen megfogalmazva: az a cég, amelyiktől a gyulai önkormányzat vezetése 400 millió forintos vételárát és sokmilliárdos befektetést és fejlesztést remélte, a legalapvetőbb cégjogi működési szabályokat sem tudta betartani. Így valójában egy alvó, kamucégről van szó.
Érdemes idézni a First School Kft. alig egy évvel ezelőtti, 2022. május 26-i taggyűlési jegyzőkönyvének egy szakaszát. Itt azt írják: „A társaság most változtatta meg a tevékenységi körét, szállodai szolgáltatásra, amely tevékenységet még nem kezdte el.” A most szóra érdemes felhívni a figyelmet. Ekkor, tavaly májusban, már majdnem öt éve élt az az adásvételi szerződés, amelynek végső célja, hogy ötcsillagos szállodává és gyógycentrummá alakítják a volt iskolaépületet. Ám ehhez képest sokáig arra sem vették a fáradságot, hogy ezt a tevékenységi körükben szerepeltessék.
Nem érdektelen végiggondolni azt sem, milyen lehetett ebben a végül igencsak kudarcos történetben a kormánypárti gyulai városvezetés hozzáállása és taktikája. A csak a vevőnek előnyös adásvételi szerződésről már írtunk, ahogy arról is, hogy a lealkudott vételárat három részletben, öt év alatt kellett volna kifizetni, de arról is, hogy a velük szerződést kötő cég riasztó mérlegadataira nem voltak kíváncsiak. Ám kérdés: mire gondoltak az illetékes önkormányzati vezetők, amikor már négy és fél éve vagy négy év és tizenegy hónapja nem fizetett egyetlen részletet és egyetlen fillért sem a First School Kft.
Görgényi Ernő fideszes polgármester anni „jó érdekérvényesítő képességgel” rendelkező és „kitűnő lobbitevékenységet folytató” emberként említette Figura Ferencet, valamint a társaság egyik tagját, Hégely Sándort, a Csabai Kolbászfesztivált tulajdonosát. „Ebből láthatja mindenki, hogy igenis van esély arra, hogy ez egy sikeres projekt lesz, amihez megfelelő pénzügyi tőkét tudnak majd szervezni” – nyomatékosította. Az eredményt látjuk. Ahogy azt is, hogy az említett vállalkozók hangoztatott lobbitevékenysége és érdekérvényesítő képessége mennyire nem működött.
Ami az ügylet lehetséges európai uniós támogatását, valamint pénzügyi és finanszírozási kérdéseit illeti: Brüsszel fejlesztési támogatásai nem, vagy nagyon ritkán terjednek ki a piaci szegmensre, márpedig a szállodaipar ide tartozik. Vagy nem adnak erre semmilyen forrást, vagy nagyon ritkán. Az EU-s átlagot el nem érő fejlettségű térségekben a támogatás a teljes bekerülési költség 30-40 százaléka lehet. Ezzel a ténnyel a hotel beruházása kapcsán a pénzügyi és uniós források után kutató Figura-Hégely-párosnak is tisztában kellett lenni. Ez rosszabb esetben azt jelenti, elvi esély sincs vissza nem térítendő brüsszeli pénz megszerzésére, a kedvezőbb esetben, hogy talán 2-3 milliárd forintra igen. Ám akkor is, cégükkel kellett volna tisztán piaci, banki alapon 6-8 milliárd forintot megszerezniük – kellő alátámasztott garanciákkal, fedezettel, biztosítékokkal. Mennyi esély volt erre?
(Címlapképünkön az 1. Számú Általános Iskola. Fotó: a szerző felvétele) | Sokmilliárdos projektet ígért a gyulai önkormányzattal szerződő kamucég | Egy gyakorlatilag nem működő céggel, a First School Kft.-vel kötött szerződést a gyulai önkormányzat, hogy egyik volt iskolájából ötcsillagos szálloda legyen. A több milliárdos projekttel kapcsolatban eddig is világos volt, hogy légvárakra épített a fideszes városvezetés, de a cégadatok komolytalansága más távlatot ad a történetnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sokmilliardos-projektet-igert-a-gyulai-onkormanyzattal-szerzodo-kamuceg-258518 | 2023-05-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megpróbálja eladni a budapesti belvárosban található Duna Palotát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). A Nádor és a Zrínyi utca sarkán, a Four Seasons Gresham luxushotel mögött található ingatlant 3,9 milliárd forintos kikiáltáson bocsátják licitre, ami első ránézésre nem kevés, de a vevő így is jó üzletet csinálhat. A palotával szomszédos épület néhány éve elég kedvező áron került mandinerből a honvédelmi miniszter és Habony Árpád körének érdekeltségébe.
Nem tűnik rossz vételnek
Az eladásra kínált Duna Palota a 19. század végén épült, legutóbb 1993-ban újították fel. Az épületben a 20. század elején kaszinó működött, a közelmúltig pedig a Duna Művészegyüttes, valamint a Duna Szimfonikus Zenekar otthonául szolgált. Ahogy az árverési kiírásból is kiderül,
az épület 10-300 fő részére alkalmas, különféle méretű, kialakítású és funkciójú rendezvénytermekkel rendelkezik,
amelyek egy részét az elmúlt években bérbe is adták.
A tulajdoni lap, illetve a hirdetmény szerint az ingatlan alapterülete 1272 négyzetméter, ami alapján a 3,9 milliárdos kikiáltási ár kifejezetten magasnak tűnhet, hiszen négyzetméterenként több mint 3 milliós árat jelentene. Ez azonban nem így van. Az 1272 négyzetméter ugyanis a telek területe, a a többszintes palota ennél jóval nagyobb.
Csak a kiadásra meghirdetett különböző termek együttes hasznos alapterülete közel másfélszerese a kiírásban szereplő telekterületnek. A tényleges méret pedig még ez utóbbinak is simán a duplája lehet, hiszen a leírás szerint az épület a tetőtér és a pince nélkül is négyszintes (földszint, magas földszint és két emelet).
Ha ezekkel számolunk, akkor
a 3,9 milliárdos kikiáltási árból már csak 1,1-2,2 millió közötti négyzetméterár adódik.
Ennek a sávnak az alsó kétharmada pedig már elég jó vételnek számít azon a környéken.
A szomszéd házat Habony köre vette meg áron alul
Más kérdés, hogy a Duna Palota így sem tűnik annyira alulárazottnak, mint amennyiért a szomszédos épületet értékesítették néhány évvel ezelőtt. Az egykor az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tulajdonában lévő irodaházra 2017-ben – a 444 akkori számításai szerint – 340 ezer forint környéki négyzetméterárról indult a licit. Bár a végső vételár durván 10 százalékkal magasabb lett, a portál becslése alapján az állam így is 3-6 milliárd forintot bukott az ügyön.
Azt az ingatlant az EastCastle Kft. vásárolta meg, és azóta is ez a cég a tulajdonosa. A vásárlás idején még offshore hátterű vállalat mögött már akkor Habony Árpád üzleti köre sejlett fel. A Heti Válasz megírta, hogy társaság egy máltai cégen keresztül a miniszterelnöki tanácsadóval jó kapcsolatot ápoló grúz-izraeli Gagel család érdekeltségébe tartozik.
Az EastCastle Kft. azóta magyar tulajdonba került: 2020-ban két másik vállalat vásárolta meg, amelyek közül az egyik egy magántőkealapon keresztül Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter érdekeltsége, míg a másik Halkó Gabrielláé. A korábbi sajtóinformációk szerint mind Halkó, mind Szalay-Bobrovniczky jó kapcsolatot ápol Habony Árpáddal.
Még lehet jelentkezni
A Duna Palota árverése pénteken kezdődik, és egy hét van licitálni az ingatlanra. Ha valaki megnézné az épületet, akkor már csak kívülről teheti meg, a hivatalos megtekintés ugyanis hétfőn volt, az árverésre feljogosító biztosítékot azonban még holnapig be lehet fizetni. Persze már ehhez is a zsebébe kell nyúlnia annak, aki licitálna az ingatlanra, hiszen a biztosíték összege is közel egymilliárd forint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHabony és Tombor köréhez is juthatott a bedőlt fővárosi fejlesztés 11 milliárdjábólTitokban tartott alvállalkozókkal próbálták megmenteni a budapesti elektronikus jegyrendszert, de végül csak a veszteségeit növelték 160 millió forinttal. | Indul a milliárdos licit egy belvárosi palotára, Habony körének irodaháza mellett | Megpróbálja eladni a budapesti belvárosban található Duna Palotát az állam. A szomszéd épület elég botrányos körülmények között került kormányközeli kezekbe. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230509/indul-a-milliardos-licit-egy-belvarosi-palotara-habony-korenek-irodahaza-mellett/ | 2023-05-09 12:51:00 | true | null | null | G7 |
802 milliós támogatásból épített három építőipari cég egy 16 lakásos társasházat Balatonfüred egyik legelegánsabb részén, aminek a földszintjén kutatóintézetet hoztak létre, ahol elvileg 12 hónapig kutattak, írja Hadházy Ákos a Facebookon.
„A cég honlapján büszkén hirdetik, hogy már el is adták a 16 lakást, a helyszínen pedig egy magánklinika található. Amikor ártatlanul a kutatóintézetet kerestem a recepciós hölgyeknél, senki nem is hallott róla. Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny” - írja.
Hadházy szerint az EU-s támogatások hivatalos oldalán található projektleírásról is messziről lerí, hogy senki sem gondolta komolyan, hogy bármit is kutatnának. Egyrészt szerepel benne az, hogy „a projekt megvalósításának 24 hónapjából az épület építése 12 hónapot vesz igénybe.”
Másrészt pedig az orvosi eszközök leírásánál szóló részben benne hagytak egy zárójeles megjegyzést: „A pályázat keretében megvalósítani tervezett és a további kutatások során is használt eszközök, gépek, berendezések beszerzése és kialakítása. (itt Zoli döntése szükséges arról, hogy a Rextra ajánlatában szereplő „alap” berendezéssel, vagy a „mobil műtő” változattal szerepeljenek az eszközök, és a döntés szerinti részt kell beemelni ide)”. | Kutatóintézetnek álcázva 802 milliós uniós támogatásból húztak fel egy társasházat Balatonfüreden | 802 milliós támogatásból épített három építőipari cég egy 16 lakásos társasházat Balatonfüred egyik legelegánsabb részén, aminek a földszintjén kutatóintézetet hoztak létre, ahol elvileg 12 hónapig kutattak, írja Hadházy Ákos a Facebookon. | null | 1 | https://444.hu/2023/05/12/kutatointezetnek-alcazva-802-millios-unios-tamogatasbol-huztak-fel-egy-tarsashazat-balatonfureden | 2023-05-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Építési céghálónak álcázva, fiktív számlákkal csaltak el 800 millió forintnyi áfát egy Baja környékéről irányított bűnszövetség tagjai, akikre tíz helyszínen csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai - közölte a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a tevékenységbe bevont alvállalkozók még a látszatra sem adtak, eszközeik és dolgozóik nem voltak, így természetesen munkát sem végeztek, és nem is végeztettek.
A felek közötti banki utalásokkal, illetve pénzfelvételekkel hamis gazdasági eseményeket igyekeztek álcázni, amelyek után áfát igényeltek vissza - ismertette a vámhatóság. A NAV munkatársai tíz helyszínen csaptak le a bűnszövetség tagjaira. Az elfogásokra szervezett akcióban a dél-alföldi pénzügyi nyomozók, bevetési járőrök és IT-szakemberek közösen kutattak bizonyítékok után. A pénzügyőrök 380 millió forintot meghaladó összegben zároltak ingatlanokat, gépkocsikat, vevőköveteléseket, valamint bankszámlákat.
A NAV üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz az ügyben. Hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot letartóztatott a bíróság. | Egy bűnszervezet tagjai építési céghálónak álcázva magukat 800 millió forintnyi áfát csaltak el | Építési céghálónak álcázva, fiktív számlákkal csaltak el 800 millió forintnyi áfát egy Baja környékéről irányított bűnszövetség tagjai, akikre tíz helyszínen csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai - közölte a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://444.hu/2023/05/12/egy-bunszervezet-tagjai-epitesi-ceghalonak-alcazva-magukat-800-millio-forintnyi-afat-csaltak-el | 2023-05-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda május 8-án adott ki egy közleményt, amely szerint a kormány felülvizsgálta a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött. Hogy min spórol a magyar állam, nem derült ki, erre egy napot várni kellett.
Másnap, május 9-én a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Szimicsku László azt mondta az RTL-nek, hogy a szerződésmódosítás az M1-es autópálya kétszer három sávossá történő bővítését érinti, ezt idén nem kezdik el, két évig csúsztatják.
Közfeladat
Az új szerződés alapján 2025 szeptemberéig kell elkezdeniük. Szimicsku László szerint itt az állam egyebek között az építéshez kapcsolódó kisajátítások költségein spórolhat. A szóvivő szerint ugyanakkor csak idén 297 kilométeren cserélik az aszfalt felső rétegét, vagyis a legtöbb tervezett beruházás elindul.
Szerettük volna megtudni, hogy mennyit spórol az állam az M1-es beruházás elhalasztásával, ezért kérdéseket küldtünk a koncessziós irodát felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodának. Ha válaszolnak frissítjük a cikket.
Nem tudni, hogy a kisajátítások mekkora összeget tesznek ki, de feltételezhető, hogy a költségvetés egészéhez képest jelentéktelen összegről van szó.
Ehhez kapcsolódóan: A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei
Több információval szolgál ugyanakkor a kabinetiroda május 8-i közleményének utolsó bekezdése, miszerint „az elhúzódó háború okozta, előre nem látható hátrányos következmények ellenére a gyorsforgalmi koncesszió mint közfeladat és közszolgáltatás magas minőségi szinten történő ellátása prioritás, a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás és az ágazati és szakmai szabályok betartása mellett”.
Ez újdonság, eddig ugyanis nem volt szó közfeladatról és közszolgáltatásról az autópálya-kezelés esetében. Április 5-én jelent meg egy zavaros jogi nyelven megírt rendelet „a közfeladatok és közszolgáltatások biztosításával összefüggő jogviszonyok egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról”.
Az autópálya-koncessziós szerződés módosítását azzal indokolják, hogy a „koncessziós szerződés megkötésekor előre nem látható kormányrendeletnek történő megfelelés érdekében szükséges”.
A kormány tulajdonképpen olyan rendeletet hozott, amelyben az autópálya-koncesszió esetében közfeladattá minősítette az útkezelést és -üzemeltetést. Emiatt az előre nem látható esemény miatt kellett módosítani a szerződést, vagyis a kormány tavaly nem tudta, hogy idén majd ilyen rendeletet fog alkotni. Ezt követően április 13-án történt meg a koncessziós szerződés módosítása.
De miért volt erre szükség?
Nagy valószínűség szerint köze lehet az Európai Bizottság vizsgálatához. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága vizsgálja, hogy a kormány milyen körülmények között adta 35 évre koncesszióba kormányközeli üzletembereknek a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét.
Egy, a Szabad Európának nyilatkozó szakértőt a közfeladat és közszolgáltatás megjelenése az Altmark-ügyre emlékezteti. Az Európai Bíróság 2003-ban az Altmark Trans-ügyben hozott ítéletével alapvetően megváltoztatta az uniós tagállamok állami támogatásával kapcsolatos gyakorlatát. Egy tanulmány szerint a korábbi nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy a közszolgáltatások állami finanszírozását állami támogatásnak tekintette-e, vagy sem.
Az Altmark-ügy
Németországban 1990-ben az Altmark Trans vállalat engedélyeket és anyagi támogatást kapott a magdeburgi hatóságoktól autóbuszjáratokra. 1994-ben a német hatóságok megújították az Altmark Trans engedélyeit, ugyanakkor visszautasították a Nahverkehrsgesellschaft Altmark engedélykérelmeit. Az ügy az Európai Bírósághoz került.
A bírósági döntés szerint az illetékes hatóságok támogathatnak anyagilag egy vállalatot, hogy segítsék megfelelni a közszolgáltatási követelményeknek, ez nem jelent törvényellenes állami támogatást, amennyiben négy feltétel teljesül:
1. A kedvezményezettnek világosan meghatározott közszolgáltatási kötelezettségének kell lennie.
2. A támogatás kiszámolásának módját objektív, átlátható módon és előre kell megállapítani.
3. A támogatás nem lehet nagyobb, mint a fedezendő költségek, megengedve ugyanakkor egy méltányos nyereséget.
4. Ha a vállalatot nem közbeszerzési eljárással választják ki, a támogatás szintjét a hasonló jellegű vállalatok által viselt költség alapján kell megbecsülni.
Az Altmark-ügyben a bíróság négy elemből álló feltételrendszert alakított ki. E szerint amennyiben a kompenzáció nyújtása során a tagállam teljesíti a négy feltételt, az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, nincs szükség az Európai Bizottságnál előzetes bejelentésre, valamint a brüsszeli testület jóváhagyásának megvárására.
Ebből a legfontosabb az egyes pont, amely szerint „a kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni”. Ez hiányzott az autópálya-koncesszióból, az április 5-i kormányrendelet azonban pótolta a hiányt.
Nagy kérdés, hogy a brüsszeli vizsgálat során elég lesz-e azzal érvelnie a magyar kormánynak, hogy az autópálya-kezelést közfeladattá nyilvánította. (A másik három kritériumnak a koncesszió megfelelt.)
Ehhez kapcsolódóan: Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság
Ha már egyszer módosították a szerződést, több olyan elemet is belevettek, amely a koncesszió működésén változtatott. Ezt a hvg.hu gyűjtötte csokorba: egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával; mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni; és jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója.
Ki viseli a kockázatot?
Mint ismert, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet szerint az autópályák üzemeltetése esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
A koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól.
Ez a fix díj lehet tiltott állami támogatás is, ha nincs mellette közfeladat vagy közszolgáltatás ellátása. A kormány a hulladékkezelést is koncesszióba adta, ott a Mol lett a befutó. A lakossági hulladékszegmens közszolgáltatás, ezt a koncessziós szerződést nem módosította az állam a megváltozott gazdasági viszonyokra hivatkozva. | Brüsszeli vizsgálat miatt módosíthatták az autópálya-koncessziós szerződést | Nem a spórolás miatt módosíthatta a kormány az autópálya-koncessziós szerződést, hanem azért, mert attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó konzorciumnak történő kifizetéseket. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/brusszeli-vizsgalat-miatt-modosithattak-az-autopalya-koncesszios-szerzodest/32407432.html | 2023-05-12 15:46:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője is megerősítette a hírt, hogy a kormányhivatal ismét kiadta az építési engedélyt, ráadásul a tervek is megváltoztak. Jakál Adrienn ma Facebook-posztjában adta hírül az alábbit:
„Csak nem tudnak leállni, újra kiadták a Fertő-parti luxusberuházás engedélyét! Ahogy az sajnos várható volt, húsz helyett 26 apartman, négycsillagos luxusszálloda, medencék, sportkomplexum és ökocentrum lesz, természetes élővilág nem lesz. A kormányhivatal végtelenül cinikus nyilatkozatában kijelenti, hogy »elhelyezésénél és tervezett kialakításánál fogva negatív hatásra a természeti értékek vonatkozásában sem kell számítani«. Persze hogyan is kellene attól tartani, hogy a természeti értékek sérülnek, amikor már előzetesen ledózerolták a területet, nem hagyva semmi élőt a környéken? A helyzet az, hogy továbbra is egy megalomán fideszes Disneylandet akarnak építeni a Fertő-partra. Víz ugyan még mindig nincs, és azt sem tudni, pénz honnan lesz. Mint ismeretes: a költségvetési hiány már április végére elérte az éves cél négyötödét…”
A politikus emlékeztet: a projektre tehát továbbra sincs és nem is lesz pénz, hiszen Lázár Jánost továbbra sem cáfolta meg senki abban, hogy négy-öt évig egy kapavágás nem lesz a területen.
Az új, környezetvédelmi-működési engedély szerint összesen 32 ezer négyzetmétert építenek be, 131 ezer négyzetméternyi természetes felületet pedig burkolattal fednek be. Zöldterületként 2200 ezer négyzetméter marad meg, és több mint ezer gépkocsinak épül parkolóhely.
"Az új engedély továbbra sem tisztázza világosan a projekt területnövekedését, és azt sem tudni, hogy a régi vagy egy új hatástanulmány alapján adták ki az új engedélyt."– mondta az új engedély kiadása kapcsán a Szabad Europa kérdésére Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő, aki a Fertő tavi beruházás ellen küzdő környezetvédő szervezet, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke. A szakember kiemelte az engedély szövegéből többek között az alábbi mondatot: „A kaszálásokat a tényleges kivitelezési munkák megkezdéséig úgy kell elvégezni, hogy ott záródó nádas ne alakulhasson ki.” | Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint | A hatóság újra kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt a Fertő tavi vízitelepre, gyakorlatilag változatlan tartalommal – tudtuk meg egy helyi forrásunktól. 32 ezer négyzetméternyi épület, 131 ezer négyzetméternyi burkolat lesz, és több mint ezer autó parkolhat a korábbi zöldterületen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meg-tobb-apartman-epulhet-a-ferto-tonal-a-vizitelep-uj-engedelye-szerint/32406367.html | 2023-05-11 16:01:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Megjelent ma a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány, amelynek 2023-as összesítése szerint 660 milliárd forintos becsült vagyonával jelenleg ő Magyarország leggazdagabb embere, utána következik Csányi Sándor, 50 milliárdos különbséggel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Felcsuti Zsolt állhat, az MPF Holding többségi tulajdonosának vagyonát 460 milliárd forintra becsülték.
A tavalyi évet rekordméretű gyarapodással zárták a 100 leggazdagabb magyar listájának élén álló üzletemberek – főleg az első három helyezett. Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintra becsült vagyonával megőrizte első helyét a 610 milliárdos vagyonnal rendelkező Csányi Sándor előtt. Egy évvel korábban még 460 milliárd, illetve 420 milliárd forint állt nevük mellett. A harmadik helyen álló Felcsuti Zsolt gyarapodása is figyelemre méltó: az előző évi 345 milliárd forintról 460 milliárdra hizlalta vagyonát. A fenti jelentős növekedésben nem csupán az érintett cégek teljesítménye, tőzsdei árfolyama játszott meghatározó szerepet, hanem a rekorder hazai infláció és a forint korábbi leértékelődése is.
Az első tízben idén nem volt nagy változás:
a hármas élbolyt Gattyán György követi 366 milliárddal, az ötödik helyen pedig Veres Tibor áll 320 milliárd forinttal. A hatodik leggazdagabb Szíjj László (280), a hetedik Jellinek Dániel (276), a nyolcadik Bige László (233), a kilencedik Széles Gábor (208), végül Kasza Lajos (147,5) zárja az első tízet.
Ennyi kellett a bekerüléshez
A leggazdagabb száz közé idén legalább 14,5 milliárdos vagyonnal lehetett bekerülni, ezt a limitet mindössze négyen ugrották meg újoncként: Futó Gábor és a Piukovics fivérek az ingatlanfejlesztésben jeleskednek, Papp Edward az informatikában, Tarány Gábor pedig acélszerkezetek gyártásában. A legtehetősebb magyarok között a tavalyi kiadáshoz hasonlóan idén is két hölgyet találni. Hermann Kamilla, az Indotek résztulajdonosa 52 milliárdos vagyonával a 38. helyet foglalja el, a családjával együtt a BIF ingatlanfejlesztő vállalkozás 66 százalékos pakettjével rendelkező Schmidt Mária pedig a 46. helyen áll, 43 milliárd forintos vagyonnal.
Nagyot nőtt tavaly a leggazdagabb magyarok összvagyona is. Egy év alatt összesen 1431,7 milliárd forinttal tudták növelni vagyonukat , így ennek nagysága idén 7655,2 milliárd forint! Ez több mint a duplája a 2020–2021 közötti vagyongyarapodásnak, amely akkor 636,8 milliárd forintra rúgott. A száz leggazdagabb összvagyonának majdnem felét – 3560,5 milliárd forintot! – a lista első tíz helyezettje birtokolja, ami szintén rekordnak számít.
A kiadvány idén is közread regionális listákat. A három országrészre (Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország) kiterjedő rangsorban azokat az üzletembereket találni, akiknek vagyona meghaladja az ötmilliárd forintot, de nem éri el a 100-as körbe bejutáshoz szükséges 14,5 milliárdot.
Az idén 22. alkalommal megjelent A 100 Leggazdagabb magyar című kiadvány – amelyet a 2002-es indulás óta Szakonyi Péter és csapata készít – számba veszi legbefolyásosabb honfitársainkat is. A hangsúlyozottan nem objektív rangsort – amely tíz politikai elemző szavazatain alapszik – évek óta Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, őt sorrendben Csányi Sándor, Rogán Antal és Mészáros Lőrinc követi. Az ellenzéki politikusok közül idén mindössze hárman fértek fel a legbefolyásosabb ötven személyt sorjázó listára. Karácsony Gergely a 36. helyen áll, megelőzve a 40. Gyurcsány Ferencet és az 50. helyre befutó Dobrev Klárát. | Mészáros Lőrinc vagyonával tényleg nem tud senki sem versenyezni | Megőrizte vezető helyét a leggazdagabb magyarok listáján Mészáros Lőrinc. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-vagyonaval-tenyleg-nem-tud-senki-sem-versenyezni.html | 2023-05-11 22:23:00 | true | null | null | mfor.hu |
Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítás logisztikai központjába tartva. Amerikai és kanadai gépek Budapestről és Pápáról is vittek szállítmányt az ukrán határhoz közeli városba. Május 9-én ismét a győri reptéren álltak meg az ukrán határőrszolgálat helikopterei – most jobban próbálták titkolni az szállítást, de ezúttal sem sikerült teljesen észrevétlennek maradni.
Ahogy április végén írtunk róla, több jel is azt mutatja, hogy a magyar kormány hamis retorikát használ az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban. A közelmúltban nyilvánosságra került felvételek és repülési naplók arra utalnak, hogy szövetséges államok rendszeresen használják a magyar légteret, közutakat és a repülőtereket az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra.
Budapest-Rzeszów-Lviv
Februárban egy nyilvános webkamera rögzítette, ahogy a győr-péri reptérről az Ukrán Állami Határőrszolgálat felségjelét viselő H125M könnyű katonai helikopterek szállnak fel – mind kiderült, ezek Franciaországból indultak, és a magyar reptér, majd a lengyelországi Rzeszów érintésével érkeztek Ukrajnába.
Tavaly óta az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok nagy része Rzeszówon halad át, mivel innen lehet őket a legkönnyebben közúton Lviv felé szállítani. Az ukrán légtérbe ugyanis biztonsági okokból nem repülnek be a nyugati gépek. Bár a magyar kormány azt állítja, hogy sem szárazföldi, sem légi úton nem engedélyezik fegyverek átszállítását Magyarországon, ennek ellentmondanak a tapasztalatok. Májusi felvételek alapján úgy tűnik, az M7-es autópályán keresztül katonai konvojban szállították azokat a páncélosokat, amiket Szlovénia ajánlott fel Kijevnek.
Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek | atlatszo.hu
A horvát kormány még február végén jelentette be, hogy 14 darab Mi-8-as katonai helikoptert adna át az ukrán fegyveres erőknek – minden bizonnyal ezekre utal a Politico által idézett hírszerzési jelentés. A győri felvételeken nem ezek a helikopterek láthatók, hanem egy korábbi, francia-ukrán megegyezés alapján szállított gépek.
A légi fegyverszállításra utal, hogy január óta (ahogy már korábban is) rendszeresen haladnak át katonai szállítórepülők a magyar légtéren, hogy aztán Rzeszówban szálljanak le. A Radarbox légtérfigyelő oldal archívuma alapján 28 ilyen gépet azonosítottunk.
Ahogy a térképen is látszik, elsősorban Olaszország, a Nyugat-Balkán és Bulgária felől érkező katonai gépek haladták át a magyar légtéren. Olaszországból főként az olasz légierő, más repterekről az Egyesült Államok és Kanada szállítógépei (főleg Boeing C-17 és Lockheed C-130 Herkules típusú, 20-40 tonna kapacitású nehézszállítók) érkeztek. Bulgáriából kiindulva egy ukrán légitársaság, a Motor Sich gépei érkeztek. Bár a társaságot civilként jegyezték be, nyílt titok, hogy az ukrán civil szállítókat katonai szállítmányokkal is megbízzák, áprilisban egy ilyen gép zuhant le például Görögországban.
Arra is volt példa, hogy egy repülő közvetlenül Magyarországról vitt valamilyen rakományt Rzeszówba: április 18-án Budapestről repült Rzeszówba a kanadai légierő repülője. Korábban, február 7-én egy magyar regisztrációjú C-17-es a Honvédség pápai légibázisáról szállt fel, és érkezett meg Rzeszówba.
Titokban ismét ukrán helikopterek szálltak le Győrben
Utóbbi gép a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) nevű egységéhez tartozott: ezt magyar regisztrációjú, amerikai pilóták által működtetett gépek alkotják, központja a pápai légibázis. A SAC-gépek már korábban is részt vettek az ukrajnai fegyverszállításban, tavaly a német védelmi minisztérium tett közzé fotókat, amelyeken a magyar lajstromjelű C-17-es látható az Ukrajnába szánt szállítmánnyal, páncéltörő és légvédelmi rakétákkal.
A Radarbox nyilvános adatbázisában található gépek mellett lehetnek további szállítmányok is, amelyek titokban haladtak át Magyarországon. Az online légtérfigyelő alkalmazások olyan gépek útvonalát rögzítik, amelyek bekapcsolt transzponderrel (radar válaszjeladó eszköz) haladnak. Gyakori viszont, hogy nemzetbiztonsági okokból katonai gépekkel kikapcsoltatják a transzpondert, így az útvonaluk nem követhető.
Pár éve az Átlátszó írt arról, hogy a Honvédség kormánygépként használt repülője kikapcsolt transzponderrel repült Máltára – az út csak azért került nyilvánosságra, mert Máltán szpotterek lefotózták a gépet.
Miután az Átlátszó bemutatta az ukránoknak felajánlott helikopterek győri pihenőjét, május 9-én ismét feltűntek a győr-péri reptéren az ukrán H125M-ek. Ezúttal a szállítás szervezői (talán az előző eset sajtóvisszhangja miatt) próbálták titokban tartani a helikopterek útját: a gépek transzponder nélkül haladtak, és egy olyan kifutón álltak meg, ami a webkamerán nem látszik. Nem sikerült azonban teljesen titokban tartani az utat, ugyanis az Időkép webkameráján újra feltűntek az előzőkkel azonos típusú és festésű gépek. A felvételen 16:28 körül, pár másodprecre, alacsonyan szállva tűnnek fel a helikopterek.
Tekintve, hogy a helikopterek transzponder nélkül, titokban haladtak át, nem zárható ki, hogy a térképen jelölteken kívül még további, titokban közlekedő katonai szállítmányokat is átengedtek Magyarországon. | Térképen a Magyarországon áthaladó katonai szállítmányok | Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren Rzeszówba, az ukrajnai fegyverszállítás logisztikai központjába tartva. Amerikai és kanadai gépek Budapestről és Pápáról is vittek szállítmányt az ukrán határhoz közeli városba. Május 9-én ismét a győri reptéren álltak meg az ukrán határőrszolgálat helikopterei – most jobban próbálták titkolni az szállítást, de ezúttal sem sikerült teljesen észrevétlennek maradni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/05/11/terkepen-a-magyarorszagon-athalado-katonai-szallitmanyok/ | 2023-05-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt.
„Dick Kelly (Robert De Niro) sok éven át tartó házassága véget ért, mert meghalt a felesége. De ő ahelyett, hogy szomorkodna, inkább élvezni akarja az életet. Minden vágya az, hogy fogjon magának egy szemrevaló nőt, és kiélvezze vele az élet örömeit” – így foglalja össze a Wikipedia a Nagyfater elszabadul című 2016-os vígjátékot. A kanos nagypapa filmjét április 30-án, este 21:50-től vetítette a TV2. A laza este mozi reklámblokkjaiban Magyarország Kormánya is felbukkant, vagyis a nézők aznap este nem csak a tinilányokra hajtó bácsival ismerkedhettek meg.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül a kormányt is reklámozta. Az előbb említett film szünetében épp a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlására bíztatták a nézőt – ezt az Átlátszónak is lehet, sőt érdemes adni. De nem csak most hirdetett ezen a módon a kormányközeli tévén a kormány.
Még egy kis pénz a kormánymédiának
Hasonló műsorszámtámogatás a TV2-csoport több csatornáján is felbukkant, ezért közadatigénylést adtunk be a Miniszterelnöki Kabinetirodának. A korábbi, társadalmi célú reklámok költségeivel ellentétben, most nem kellett 50 napot várnunk az adatokra. De a szerződéseket ezúttal is csak személyesen nézhettük meg.
A kormány 2022-ben az alábbi kampányokban hirdetett, mint támogató. A konkrét műsort sehol sem nevezték meg, csak a hirdetések időtartamát (1 perc) és darabszámát tüntették fel. A kabinetiroda által bemutatott szerződések szerint csak ezekre a „műsortámogató” kampányokra nettó 5,8 milliárd forint ment el. Ebből a legtöbb pénz,
közel 4,5 milliárd a TV2-nél landolt.
A szerződések és médiatervek részletei alapján a TV2-n főműsoridőben 14,735 millió forint a listaára egy perc reklámnak, de a kormány 75 százalékos kedvezményt kapott. A 471,7 millió forintos, határvadászok toborzásáról szóló kampányban 19 hirdetés jelent meg esténként, 17 óra és 22 óra 59 perc között, majd 24 darab 23 óra és másnap 16 óra 59 perc között.
Utóbbi alkalmanként 2,1 millió forintos percenkénti átlagárat jelent.
A 2022-es műsortámogatások jelentős része épp az áprilisi országgyűlési választások elé esett. Azt a korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy tavaly 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként, aminek nagy része szintén a választások előtt jelent meg.
Ami még az adatokból kiderül, hogy a TV2-csoport és a HírTV is ingyen tett közzé pár reklámot, de erre nem volt magyarázat a szerződésben.
A reklámspotokat viszont sajnos nem tudjuk bemutatni. A kabinetiroda ugyan egy laptopot és egy DVD-olvasót is adott a betekintéskor, de mint kiderült, a szerződésekhez csatolt DVD-n nem a reklámok vannak. Hanem azok az adatok, melyeket kinyomtatva tártak elénk. Vagyis ahelyett, hogy a digitálisan is meglévő anyagokat elküldték volna e-mailben, a kabinetiroda két munkatársának társaságában üres lapra jegyzetelhettük ki őket kézzel.
Láthatatlan program 100 millióért
Büszke magyar zsidónak lenni – ez az egyik miniprogramokkal kapcsolatos hirdetés. Erre a kormány 114 millió forintot szánt, de a Google egyetlen találatot sem ad rá. Társadalmi célú reklámként 454-szer jelent a Heti TV-ben, de a tévétulajdonos Breuer Pétert hiába kérdeztük róla.
A MAZSIHISZ-hoz is hiába fordultunk, pedig ugyanezen a néven, vagyis „Büszke magyar zsidónak lenni” szlogennel hirdetés futott a HírTV-n, szintén 114 millióért. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) archívumában sem találtuk a hirdetést.
Aki a zenészt fizeti…
„Pénzt nem adnak ingyen. Olyan nincs, hogy megesik valakin a szíve egy jelentős külföldi tőketulajdonosnak vagy egy másik államnak, és csak úgy ajándékba pénzt ad. Ha adnak pénzt, akkor azért kérnek valamit cserébe. Ez egy régi dolog, ezt minden magyar ember tudja, hogy aki a zenészt fizeti, az rendeli a nótát. Az a kérdés, hogy honnan rendelték a nótát, ki fizetett érte, és mit kellett teljesíteni” – ezt Orbán Viktor mondta a dollárbaloldal kapcsán 2022. november 18-án a Kossuth rádióban.
A miniszterelnök szavait érdemes a TV2 hírműsorának, a Tényeknek a 2022. december 13-i és 14-i adásával párhuzamba állítani. A műsor blokkjait – a NAVA adatai szerint – hajnali 2 óra 5 perctől ismételték, az alábbi tartalommal:
A korrupciós botrány megrengette Európát
A déli határzár egész Európát védi
Dobrev személyesen is ismerhette Eva Kalit
Milliárdokért adja el magát a baloldal
Továbbra is hallgat a dollárbaloldal
Földadóval sújtja a gazdákat Márki-Zay
Sorosék állnak a dollárbaloldal mögött
Nem biztos, hogy csak a véletlen műve, hogy éppen a kormány narratíváját közvetíti a különböző kampányokkal megtámogatott kormányközeli tévé.
Arról, hogy a kormány mi alapján dönt a kormányzati hirdetésekről, legutóbb Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy „olvasottsági és nézettségi szempontok döntenek”. A 444.hu-nak arra a kérdésére, hogy figyelembe veszi-e a kabinetiroda a hirdetések odaítélése során, hogy az adott médium jogkövető magatartást tanúsít–e, Gulyás nem válaszolt.
Ez azért fontos, mert a TV2 másfél éve nem hajt végre jogerős ítéletet: Juhász Pétertől például tizenhatszor kéne tizenhat pontban bocsánatot kérniük, de máig nem tették meg. Már második alkalommal indítottak végrehajtást a társaság ellen. Februárban jelentette be Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, hogy végrehajtókat küldött a TV2-re, amiért nem tették közzé a helyreigazításukat a Tényekben, holott arra bíróság is kötelezte őket. Mostanra – ahogy a Telex megírta – az ügy odáig jutott, hogy már a TV2 cégkivonatában is szerepel: végrehajtás alatt áll a vállalat.
A kormányköltéseket egyébként a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó vállalkozások koordinálják, ezekről itt írtunk bővebben. A kabinetirodás keretszerződés szerint Balásy kommunikációs cége megkapja a megbízások 15 százalékát. | A kormány 6 milliárdért reklámozta magát tavaly a tévékben, főleg a TV2-n | „A műsorszám támogatója Magyarország Kormánya” – ez a bejátszás gyakori a TV2-csoport műsorainál. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közadatigénylésünkre megmutatta, hogy 2022-ben milyen produkcióknál tűnt fel ez a fajta kormányzati reklám. Az elénk tárt adatok szerint a „kampány” leginkább a TV2 pénzelése. Közel 6 milliárd forintot fizettek éjszaka is megjelenő kormányhirdetésre, a legtöbbet épp a választások előtt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/11/a-kormany-6-milliardert-reklamozta-magat-tavaly-a-tevekben-foleg-a-tv2-n/ | 2023-05-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem láthatták előre, hogy a TFSE felnőtt férfi futsalcsapata feljut az NBI-be, ezért nem is terveztek be bizonyos műszaki elemeket a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai sportlétesítményének fejlesztésébe. De mivel a csapat sikerrel vette az akadályt 2021 nyarán, a csarnokot is alkalmassá kell tenni az első osztályú mérkőzések rendezésére. Többek között ezzel indokolták, hogy ismét drágult a beruházás, amelynek Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je a kivitelezője. A költségek az eredeti tervekhez képest így már 3,5 milliárd forinttal nőttek. Igaz, közben a futsalcsapat ki is esett az NBI-ből.
A kormány 2015 decemberében döntött arról, hogy több lépcsőben fejleszti a Testnevelési Egyetemet (TE), amelynek épül egy új kampusza, meglévő létesítményeit pedig felújítják. Az új kampuszra akkor 30 milliárdot, a teljes beruházásra 36,3 milliárd forintot szántak. 2017-re már 13,6 milliárd ment el a munkálatokra, miután a ZÁÉV 11,8 milliárd forintért vállalta az első ütemet, a második ütem terveit pedig a TPSC Kft. készítette el 1,1 milliárd forintért.
Az első ütem után aztán a folytatással is a ZÁÉV-et bízták meg, erről 2020 őszén írtunk. A második ütemére kiírt, 18 milliárd forint értékű közbeszerzést ugyanis ismét a zalaegerszegi székhelyű építőipari cég nyerte el, miután a másik pályázó, a közbeszerzési nagyágyú West Hungária Bau Kft. ajánlata érvénytelen lett.
A ZÁÉV-vel megkötött szerződést 2021-ben és 2022-ben is módosították: először 214 millióval, majd 1,4 milliárd forinttal toldották meg az összeget. Ehhez jött most egy újabb áremelés: a kivitelezés ára ezzel 19,5 milliárdról 21,5 milliárdra nőtt.
Így a beruházás összesen már 3,5 milliárddal drágult.
A szerződésmódosítás oka ezúttal többek között az volt, hogy a TFSE felnőtt férfi futsalcsapata 2021 nyarán kiharcolta az NBI-be kerülést, és ettől az időponttól kezdve vonatkoznak rá az emelt igényű mérkőzésrendezési szabályok.
Emiatt „a sportlétesítményeknek magasabb szintű sportszakmai előírásoknak kell megfelelniük”, amelyek pótmunkákat és pluszfeladatokat igényelnek a vállalkozó részéről. Ez pedig megemeli a költségeket is. Más kérdés, hogy a csapat 1 év után ki is esett az első osztályból, és a 2022/23-as szezont már újra az NBII-ben játssza.
A ZÁÉV feladata egyébként egy 12 300 m2 nettó alapterületű, 1700 fős befogadóképességű multifunkcionális sportcsarnok és mélygarázs építése volt, többek között 8 sávos szabadtéri atlétikai pályával, fedett lelátóval és szabadtéri teniszpályával.
Az egyetem Alkotás utcai tömbjének munkálatait szintén a ZÁÉV végzi, nettó 69,7 milliárd forintért.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Mészárosék építik
A ZÁÉV Építőipari Zrt. hivatalosan 2019 óta Mészáros Lőrinc érdekeltsége, azóta a cég sikere töretlen. A társaság számtalan állami megbízást kapott az elmúlt években, így többek között a Puskás Aréna építését 190 milliárd forintért, az atlétikai stadion építését a Magyar Építő Zrt.-vel közösen nettó 150 milliárd forintért, vagy épp egy iskola építését Veresegyházon nettó 13,5 milliárdért. A ZÁÉV Zalaegerszegen is dolgozott már, többek között az új uszodáért is ők feleltek.
Legutóbb akkor írtunk róluk, amikor kiderült, hogy ők nyerték el a 40 milliárd forintos sport- és rendezvénycsarnok építését Zalaegerszegen. Igaz, a zalaegerszegi önkormányzat később jelezte, hogy vélhetően ezt a beruházást is felfüggesztik a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése” miatt.
42 milliárdos sportcsarnokot építhet Zalaegerszegen Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je | atlatszo.hu
Miközben országszerte sorra halasztják el iskolák és utak építését a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése” miatt, egy több mint 40 milliárd forintos sportberuházás mégis zöld utat kapott. A Zalaegerszegen épülő sport- és rendezvénycsarnok 4000 fő befogadására lesz alkalmas, a régi csarnokot lebontják.
A ZÁÉV éves nettó árbevétele az elmúlt években 35 és 80 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig a 12 milliárdot is meghaladta 2021-ben. | Feljutott a futsalcsapat az NBI-be, 2 milliárddal drágult a TE sportcsarnoka | Nem láthatták előre, hogy a TFSE felnőtt férfi futsalcsapata feljut az NBI-be, ezért nem is terveztek be bizonyos műszaki elemeket a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai sportlétesítményének fejlesztésébe. De mivel a csapat sikerrel vette az akadályt 2021 nyarán, a csarnokot is alkalmassá kell tenni az első osztályú mérkőzések rendezésére. Többek között ezzel indokolták, hogy ismét drágult a beruházás, amelynek Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je a kivitelezője. A költségek az eredeti tervekhez képest így már 3,5 milliárd forinttal nőttek. Igaz, közben a futsalcsapat ki is esett az NBI-ből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/10/feljutott-a-futsalcsapat-az-nbi-be-2-milliarddal-dragult-a-te-sportcsarnoka/ | 2023-05-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miközben mérgező ukrán gabonától hangos a kormánysajtó, az élelmiszerbiztonsági hatóság vizsgálatai egészen mást mutatnak. A NÉBIH nem csak idén, hanem tavaly is ellenőrizte az Ukrajna felől érkező szállítmányokat. Az adataik szerint idén az első negyedévig több mint 67-szer annyi gabona érkezett a háború sújtotta országból, mint 2022-ben. Közadatigénylésben kértük ki a hatóságtól a vizsgálati adatokat, amelyekből kiderül, milyen anyagokat kerestek és milyeneket találtak az ukrajnai gabonarakományokban.
„Tiltott vegyszerekre is megvizsgálják az ukrán gabonát” – a KESMA lapjaiban egyszerre jelent meg az írás március elején. Úgy fogalmaztak, hogy „a magyar gazdálkodók kérésére a vármegyei kormányhivatalok február közepén megkezdték az Ukrajnából érkező gabona átvizsgálását. Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése, és
olyan vegyszerekkel permeteznek, amely az Európai Unióban évek óta tiltott.”
Nagy István agrágminiszter már februárban a napi.hu-nak azt mondta, hogy „Az Ukrajnából érkező gabona alacsonyabb árszintje lenyomta egész Európában a terményárakat. Ennek az alacsonyabb árnak az oka sokrétű: az európai és magyar gazdálkodók számára előírt termelést drágító uniós előírásoktól kezdve, az Ukrajnában alkalmazott és nem kifejezetten környezetbarát termelési technológiák alacsonyabb költségszintjén át, a szolidaritás jegyében az összes ukrán árura mennyiségi korlát nélkül megadott vámmentességen keresztül, a sokszor alacsonyabb minőségig számos ok van mögötte.”
Az első kommunikált találatra áprilisig kellett várni: „Több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki az Ukrajnából Magyarországra érkezett gabonák vizsgálatát követően. Több mint 29 tonnányi kukorica forgalmát korlátozták, illetve megsemmisítését rendelték el az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek” – közölte az Agrárminisztérium (AM) április 4-én az MTI-vel. Az Átlátszó közadatigényléséből most az is kiderül, 2022 óta mennyi olyan eset volt, amikor határértéket túllépő vegyianyag-maradványt talált a hatóság.
Gyomirtóval szennyezett köles, majd csend
„Elindult az első ukrán gabonaszállítmány – Elhagyta Odessza kikötőjét az első gabonaszállító hajó hétfő reggel, amit több forrás is megerősített”: ez a hír 2022 augusztusi. Oroszország 2022 februári agressziója óta ez volt az első hajó, ami elhagyhatta az odesszai kikötőt. Sokan várták az export újraindulását, mivel, ahogy a vg.hu megjegyezte: „Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica- és növényiolaj-beszállítója.”
Háború Európa éléskamrájában – mutatjuk, mely országok a legkitettebbek az ukrán búzának | atlatszo.hu
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának gyorselemzése arra figyelmeztet: az ukrán és orosz importnak erősen kitett afrikai országokban az agrár-élelmiszerek árának emelkedése akár az instabilitásukat is fokozhatja.
A háború ellenére Magyarország felé 2022. február és augusztus között is érkezett gabona, ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közölte az Átlátszó közadatigénylésére. Az 1055 tonnányi kukoricából többek között Záhonyban és Tiszabezdéden vettek mintát. 2022-ben összesen 1111 tonna gabona érkezett Ukrajna felől hazánkba.
Hogy lássuk, mennyire komolyan végzi a NÉBIH a munkáját, mutatunk egy példát:
2022. január 7-én 22 tonna Záhonyba érkezett kölesből vett mintát a hatóság. Ezt közel 400 vegyi anyagra elemezték, többek között az Unióban tiltott vegyszerekre.
Kimutatható értéket a gyomirtónál és a még nem tiltott Glifozátnál találtak, ami a megengedett határérték négyszerese volt egy kölesszállítmányban. A többi tételben nem volt semmilyen veszélyes anyag.
Több tízezer vizsgálat, egy határérték-túllépés
2023-tól lényegesen több gabona érkezett Magyarországra. A NÉBIH-től 2023. március 17-ig kaptunk adatokat. Eszerint addig, idén március 17-ig 67 887 tonna gabona lépte át az ukrán-magyar határt, ez a 2022-es teljes évi mennyiségnek a 67-szerese.
A hatóság a vizsgált – 2022 január és 2023.március 17. közötti – időszakban 33 946-szer végezte el a méréseket vegyianyag-maradványra vagy egyéb káros anyagra. A NÉBIH 2023. február 14-én jegyezte be az első mintavételt a táblázatba, akkor 20 tonna kukoricát vizsgáltak Dunaföldváron. Abban a mintában egyetlen vizsgált anyagot sem tudtak kimutatni.
Az első szennyezőanyagot egy nappal később találták. Az 5448,9 tonnás kukoricaszállítmányban pirimifosz-metilt mutattak ki; ez egy, az EU-ban is engedélyezett növényvédő szer. A mennyisége a határérték 1 százaléka volt, és még a szállítólevélen szereplő közölt érték alatt is maradt.
17 olyan tétel szerepel a NÉBIH listájában, amiben vegyi anyagot mutattak ki.
Egyikben klórpirifosz volt, amit 2020 óta tiltanak az Unióban.
Ez egy szerves foszforsav-észter, amely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként. A Békés megyei mintában a határértéket meghaladó szennyezés volt. Az alábbi ábra azt mutatja, hány olyan anyagot talált a NÉBIH, ami elérte legalább a kimutatási értéket.
A piperonilbutoxid egy hazánkban is engedélyezett rovarölő, ahogy a pirimifosz-metil is. A NÉBIH 17 mintája mintegy 16,5 ezer tonna vizsgált gabonát jelent az országba addig érkezett 67 887 tonna gabonából. Vagyis a minták mintegy negyedében mutattak ki vegyszermaradványt a hatóság munkatársai, de ezek egy kivételével nem lépték túl a megengedett határértéket.
65 százalék a fejlődő országokba
Az Európai Unió tanácsa március elején azt közölte, 2023 márciusáig több mint 23 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében. A Fekete-tengeri gabonakezdeményezésen keresztül exportált búza több mint 65%-át fejlődő országokba szállították. A kukoricát szinte egyenlő mértékben exportálják a fejlett, illetve a fejlődő országokba.
Háború Európa éléskamrájában: 10 éve nem látott magasságokban a kukorica ára | atlatszo.hu
A kukorica ára már 10 éve nem látott magasságokba emelkedett, közel 14 százalékkal az orosz támadások kezdete óta. A 2008-as pénzügyi válság óta nem látott magasságokban van a búza ára is. Minderre válaszul Magyarország, aki maga is kukoricaexportőr, hétfőn azonnali hatállyal betiltott minden gabonaexportot.
Ugyanakkor az Európába érkező gabona gondot is okoz. Lengyelország és Magyarország szinte egyidőben lépett fel idén áprilisban az ukrán termények ellen, az Unió pedig, belátva a problémát, pénzügyi segítséget ajánlott a gazdáknak. Megállapodás is született: „A búza, a kukorica, a repcemag és a napraforgómag május 2. és június 5. között továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában.”
Raskó György agrárközgazdász az importtiltás kapcsán a Magyar Hangnak azt mondta, a probléma a Magyarországon termelt gabonamennyiség 10 százalékát érintheti. Ugyanakkor hat-hét hónappal ezelőtt még tudott volna a gazdákon segíteni ez a lépés, most viszont már abszolút megkésett. Úgy fogalmazott, „politikai szempontból látványos lépésről van szó, de ez már nem fogja érdemben befolyásolni azt az árat, amelyet a magyar gazdák kaphatnak a korábban el nem adott gabonáért, hiszen a világpiacon árzuhanás van”, amit elmondása szerint nem befolyásol a behozatali tilalom.
Raskó azt is mondta a lapnak, hogy „az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban. Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de
„rosszul spekuláltak”, amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte.
Az érintett termelők most már csak viszonylag nagy veszteséggel, a tavalyi ár feléért tudnak megválni ezektől a készletektől. Az agrárközgazdász maga is termelő, de elmondása szerint nincs hasonló problémája: „Mi minden búzát eladtunk tavaly, veszteségünk az ukrán beszállításból nincsen.”
Címlapkép: Egy széles nyomtávú ukrán szerelvény kukoricaszállítmányának átrakodása az Eperjeske átrakó pályaudvaron 2022. július 22-én. Az Ukrajnából vasúton érkező gabonaszállítmányt normál nyomtávú szerelvényekre vagy tehergépkocsikra rakodják a gépesített átrakó állomáson. (fotó: MTI/Vajda János) | 34 ezer vizsgálatból csupán kétszer talált problémás ukrán gabonát a magyar hatóság | Miközben mérgező ukrán gabonától hangos a kormánysajtó, az élelmiszerbiztonsági hatóság vizsgálatai egészen mást mutatnak. A NÉBIH nem csak idén, hanem tavaly is ellenőrizte az Ukrajna felől érkező szállítmányokat. Az adataik szerint idén az első negyedévig több mint 67-szer annyi gabona érkezett a háború sújtotta országból, mint 2022-ben. Közadatigénylésben kértük ki a hatóságtól a vizsgálati adatokat, amelyekből kiderül, milyen anyagokat kerestek és milyeneket találtak az ukrajnai gabonarakományokban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/05/09/34-ezer-vizsgalatbol-csupan-ketszer-talalt-problemas-ukran-gabonat-a-magyar-hatosag/ | 2023-05-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány – más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedéssel együtt – felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményéből. A koncessziós szerződéseket tavaly 35 évre kötötték meg. A közlemény szerint az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntöttek a felülvizsgálat után. Hogy ez mit jelent, azt nem részletezték.
Közölték ugyanakkor, cél, hogy 2023-2024-es években az állam költségvetési terhei csökkenjenek, ennek érdekében számos beruházást leállítottak, illetve átütemeztek, mint írják, a háború kitörését követően. Valamint biztosítottak, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú, magas színvonalú és fenntartható üzemeltetése és fejlesztése mellett. Továbbá megnyugtattak, hogy a koncessziós szerződés módosítása biztosítja a gyorsforgalmi utak jövőbeli fejlesztését és a szolgáltatás zavartalan fenntartását. | A kormány módosítja a tavaly megkötött autópálya-koncessziós szerződéseket | A kormány – más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedéssel együtt – felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményéből. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/08/autopalya-koncesszio-kormany-modositja/ | 2023-05-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Bár a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság sikeres volt, a szervező Katarral kapcsolatban több botrány és korrupciós ügy is borzolta a kedélyeket, a gyanú szerint például a tornát szervező ország megpróbált befolyásolni uniós tisztviselőket.
Az üggyel kapcsolatban a Politico most azt írta meg, hogy
több uniós biztos is ingyenes szállást fogadott el az EU-n kívüli kormányoktól, köztük Katartól, Marokkótól, Izraeltől és Jordániától.
A brüsszeli portál megvizsgálta az EU biztosainak költségnyilatkozatait az elmúlt három évből, és arra a következtetésre jutott, hogy hét brüsszeli vezető is érintett lehet.
A Politico szerint a hét személy között van Josep Borrell, az EP korábbi elnöke, Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa, valamint Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa.
A Politico kérdésére a bizottság hét tagjának az irodái megerősítették, hogy a hivatalos magatartási kódexszel összhangban fogadták el az ingyenes szállást. Érvelésük szerint nem szokatlan diplomáciai gyakorlat, ha egy harmadik ország is fedezi a költségeket.
Kilenc ország érintett
A brüsszeli portál elemzése szerint a biztosok három év alatt kilenc különböző külföldi kormánytól fogadtak el ingyenes szállást.
Borrell például így vendégeskedett Katarban és Üzbegisztánban, valamint kétszer Jordániában. A bizottság szóvivője erre reagálva azt közölte, hogy a főképviselőnek
sok küldetést kell teljesítenie harmadik országokban,
hogy elláthassa feladatait és képviselje az Európai Uniót, és hogy a kiküldetések nagy részét az Európai Bizottság fedezte. Hozzátették azonban, hogy Katar, Jordánia és Üzbegisztán esetében „a diplomáciai vendégszeretetnek megfelelően a nemzeti hatóságok fedezték a szállást” – és szintén a magatartási kódexre hivatkoztak.
Várhelyi Olivérrel kapcsolatban azt írták, hogy a magyar biztos marokkói, izraeli és jordániai kiküldetései során is az adott ország állta a szállás költségét. Azt Várhelyi kabinetje is hangsúlyozta, hogy a magatartási kódexet betartották, ugyanakkor elismerték, hogy a 2020-as marokkói út során a marokkói külügy „előnyös gesztusként” egy éjszakai szállás költségeit fedezte, egy 2022-es utazás során pedig az izraeli külügy biztosította ugyanezt.
2020-ban Várhelyi Ylva Johansson belügyi biztossal utazott Marokkóba, és szintén ingyen kapta a szállást a Politico szerint, akárcsak tavaly júniusban, amikor a magyar biztos Borrell-lel ment Jordániába – ott a királyság fizetett.
A brüsszeli portál szerint Johannes Hahn költségvetési biztos 2022 elején Katarban és Kuvaitban is eltöltött egy éjszakát, amit az illetékes nemzeti hatóságok fedeztek „elfogadva a magatartási kódexet”.
Szintén a kódexekkel összhangban látta vendégül tavaly a vietnámi kormány az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét, Frans Timmermanst.
Szokás, hogy a vietnámi kormány ezt teszi a magas szintű látogatókkal
– közölte Timmermans irodája.
A biztosok nem voltak annyira közlékenyek
Margaritis Schinas alelnök 2021-ben szintén ingyenes szállást fogadott el az Egyesült Arab Emírségektől, amikor részt vett a Dubai Expón, az indoklás szerint az Emírségek a rendezvényre érkező összes VIP-személynek felkínálták a szolgáltatást, „hogy megkönnyítsék az eseményen való részvételt”.
Az irodák beszédesek voltak, a biztosok nyilvános utazási dokumentumaiban azonban nem rögzítették, hogy egy harmadik fél fizette a költségeket, pusztán annyi írtak, hogy egy adott utazáson egy fillért sem költöttek szállásra.
Egy kivétel akad csak, Kadri Simson, az energiapolitikát felügyelő biztos, aki elismerte, hogy a 2022. júniusi egyiptomi útja során neki „a helyi önkormányzat kínált szállást”. A kairói látogatással kapcsolatos kérdésre Simson irodája azt közölte, hogy az egyiptomi kormány felajánlotta a bizottsági delegációk szállásának fedezését – „összhangban” a magatartási kódexszel.
Hiába érvel ezzel az összes biztos irodája, a Transparency International EU politikai és érdekképviseleti osztályának vezetője szerint ez nincs rendjén.
– mondta Nick Aiossa.
A biztosok által hivatkozott magatartási kódexet egyébként legutóbb 2018-ban frissítették azzal a céllal, hogy iránymutatást adjon számukra az összeférhetetlenségről, az átláthatóságról vagy a feddhetetlenségről. Aiossa szerint a fent említett esetek is azt mutatják, hogy frissíteni kellene a dokumentumot, álláspontja szerint, amennyiben a szabályok nem tiltják, felül kell vizsgálni a magatartási kódexet. | Hét uniós biztos, köztük Várhelyi Olivér is elfogadott ingyenes szállást külföldi kormányoktól | A tisztviselők hivatalai az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexre hivatkoznak. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2023/05/10/korrupcio-unios-biztos-varhelyi-oliver-ingyenes-szallas-kulfoldi-kormanyok-katar-gate/ | 2023-05-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korábban számoltunk be arról, hogy több százmillió forintnyi megrendeléshez jutott Balatonalmádi fideszes polgármesterének cége a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat forrásaiból. A Fabó Péter tulajdonában álló Berill Reklámstúdió Kft. két közbeszerzési pályázaton is befutó volt. A társaság – egy másik céggel konzorciumban – rendezvénytechnikai eszközök és szolgáltatások biztosítására nyert először 114 millió, majd 581 millió forint közpénzt.
A történet pikantériája az volt, hogy
Fabó egyfelől polgármesterként irányítja Balatonalmádit, amely tulajdonos a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-ben, másfelől tulajdonosa annak a cégnek, ami kétszer is befutó volt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzésein.
És amint azt az rtl.hu írja, ez nemcsak egyszer történt meg, hanem nemrég újra.
Egy most áprilisban indított közbeszerzésen ugyanis ismét a Berill Kft., illetve a szintén veszprémi Eventgallop Kft. kettőse nyert: ők biztosítják a dokumentációban valamiért Magyar Mozgófilm Fesztiválként emlegetett Magyar Mozgókép Fesztivál rendezvénytechnikai eszközeit nettó 140,1 millió forintért (a megrendelő a keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívást).
A Nemzeti Filmintézet és az EKF program rendezvénysorozatát három helyszínen, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban hozzák tető alá. Így a polgármester cége akár saját településén is dolgozhat.
Az rtl.hu külön kitér rá, hogy az állami és önkormányzati forrásból megvalósuló rendezvénysorozatot a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. bonyolítja le, amelynek tulajdonosai közt ott van Balatonalmádi önkormányzata is: így Fabó Péter cége egy olyan közbeszerzésen nyert ismét, amelyet az általa vezetett önkormányzat résztulajdonában lévő cég írt ki. | Saját városában szervezhet filmfesztivált közpénzen a fideszes polgármester cége | Több százmillió forintnyi megrendeléshez jutott Balatonalmádi fideszes polgármesterének cége a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat forrásaiból. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/11/balatonalmadi-fabo-peter-film-kozpenz-ceg/ | 2023-05-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Több mint harminc folyamatban lévő ügyet vizsgál jelenleg az Európai Unió (EU) nyomására, az uniós finanszírozású közbeszerzések ellenőrzésére tavaly ősszel létrehozott Integritás Hatóság (IH) – tudta meg a Népszava. A lap kérdésére elmondták: ezek az ügyek bejelentések alapján, illetve „saját kockázatelemzési rendszere révén kerültek a hatóság látókörébe”.
A szervezet emlékeztetett: Biró Ferenc elnök korábban többször is azt nyilatkozta, hogy a hatóság első lezárt ügyével várhatóan a nyár végén tud a nyilvánosság elé állni. A folyamatban lévő ügyekről az IH nem nyilatkozik.
A hatóság elnöke korábban ugyanakkor már közölte, a Farkas Flórán nevével fémjelzett Híd a Munka Világába program ügyében is vizsgálódik, erről annyit árultak el, hogy az IH az ügyben egyeztetett a Legfőbb Ügyészséggel.
Emlékezetes: ebben az ügyben csaknem hét év nyomozás után tavaly decemberben szép csendben megszüntették a nyomozást, pedig az egykor illetékes minisztérium is 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte az Oszrágos Roma Önkormányzatot, miután csaknem tucatnyi szabálytalanságot állapított meg.
A hatóság 2022 végén jött létre, mostanra pedig már hatvanra bővült a munkatársainak száma.
Ez leginkább vizsgálókat jelent, akik számára a szükséges szervezeti támogató funkciókat is folyamatosan alakítjuk ki a digitális kockázatelemző rendszer és az anonim bejelentés feltételeinek kialakításával párhuzamosan
– idézi a lap az Integritás Hatóság közleményét. | A Legfőbb Ügyészséggel egyeztetett Farkas Flórián ügyében az Integritás Hatóság | Több mint harminc folyamatban lévő ügyet vizsgál jelenleg az Európai Unió (EU) nyomására, az uniós finanszírozású közbeszerzések ellenőrzésére tavaly ősszel létrehozott Integritás Hatóság (IH).A hatóság elnöke korábban már közölte, a Farkas Flórán nevével fémjelzett Híd a Munka Világába program ügyében is vizsgálódik, erről annyit árultak el, hogy az IH az ügyben egyeztetett a Legfőbb Ügyészséggel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/12/farkas-florian-integritas-hatosag/ | 2023-05-12 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A nemzetközi hálózatépítést folytatva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdont szerzett a bécsi Modul Egyetemben, így újabb egyedülálló képzési és tanulási lehetőséghez jutnak az MCC-s és kárpát-medencei magyar diákok – írja pénteki közleményében az MCC.
A turizmussal foglalkozó magánegyetemként alapított Modul Universität Wien akadémiai programjai az évek során folyamatosan bővültek, ma már nemzetközileg elismert magánegyetem, melynek programjai alap-, mester- és doktori szinteken érhetők el. Míg 2007-ben 80 diák számára kínáltak három képzési programot, addig ma már 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adat-tudományok, turizmus és szolgáltatás menedzsment szakokon, 11 különböző képzési program keretében, az egyetem bécsi és nanjingi campusán – olvasható a közleményben.
A Modul Universität Wien magas szintű gyakorlati képzést nyújt és rendkívül komoly kutatási programok is megvalósulnak az egyetemen – ebbe kapcsolódik be most az MCC és oktatói, kutatói is. A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorolásához többdimenziós, felhasználó-orientált megközelítést alkalmazó U-Multirank 2020-as kiadása szerint a Modul Universität Wien a világ legtöbbet hivatkozott tanulmánnyal rendelkező 25 egyeteme között szerepel. Az egyetem kiválóan illeszkedik az MCC profiljába, hiszen kiscsoportos, mentoráción alapuló, nemzetközi szintű oktatásra épít az intézmény, komoly kutatási háttérrel, személyre szabott tehetségmenedzsmentet folytatva. Az egyetemen oktató tanárok több, mint negyven országból érkeztek, az oktatás nyelve az angol
– írja a közlemény. | Magyar kézbe kerül a vezető osztrák magánegyetem | A nemzetközi hálózatépítést folytatva a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdont szerzett a bécsi Modul Egyetemben, így újabb egyedülálló képzési és tanulási lehetőséghez jutnak az MCC-s és kárpát-medencei magyar diákok – írja pénteki közleményében az MCC. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/12/magyar-kezbe-kerul-a-vezeto-osztrak-maganegyetem/ | 2023-05-12 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját
Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.
Magyarország második legnagyobb bankja az OTP után mérlegfőösszeg alapján, a legnagyobb fiókhálózat, az egyik legnagyobb ATM-hálózat, piacvezető pozíció a vállalati, agrár és lízing területeken: ez lesz az MBH, a bank, amit a magyar állam hathatós közreműködésével kovácsoltak össze „Mészáros Lőrincnek”.
A Fidesz felsővezetése, személyesen Orbán Viktor számára régóta kiemelt cél a „többségi magyar tulajdon” megteremtése a bankszektorban, továbbá egy nagy, Fidesz-közeli bank tető alá hozása. Az OTP ugyanis nem ilyen, nyílt részvénytársaság, márpedig a tőzsdén az átláthatóságot szeretik. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató pedig ugyan személyesen sem áll távol a miniszterelnöktől, de azzal nem vádolható, hogy ne lenne teljesen önjáró szereplő. Ami az MBH tulajdonosairól és vezetőiről aligha mondható el.
Egyesül az MKB és a Takarékbank, kétmillió ügyfelet érintenek a leállások
Jogilag és gyakorlatilag is összeolvad az MKB (-Budapest Bank) és a Takarékbank, ezzel Magyarország második legnagyobb bankja jön létre MBH néven. 2023. április 30-án egyesül az MKB Bank és a Takarékbank, ezt követően a létrejövő bank MBH Bank Nyrt. név alatt, egységes arculattal működik tovább.
Az új szuperbank három pénzintézet, illetve pénzügyi csoport fúziójával áll össze. Mindháromról külön regényt lehetne írni, a legérdekesebb minden bizonnyal a Takarék-csoport története.
Demján Sándort megpuccsolták
Orbán Viktor 2010-ben ígéretet tett Demján Sándor nagyvállalkozónak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) társadalmi elnökének egy jelentős tőkejuttatásra a takarékszövetkezetek számára. Ez nem valósult meg. Ellenben 2013 közepén a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a takarékok államosításáról szóló törvénytervezetet. Az államosítás gyakorlatilag a takarékok pénzügyi önállóságának a végét jelentette: a parlamenten sürgősséggel, mindössze egy nap alatt átvert jogszabály – ez akkoriban még nem volt a napi rutin része, mint manapság – alapján a szövetkezetek összesen 60 százalékos tulajdonrésze (a versenyhivatali és a felügyeleti jóváhagyást megkerülve) a Magyar Postára, illetve az MFB-re szállt, amely nem sokkal korábban megszerezte a maradék 40 százalékot. Emellett a Takarékbank gyakorlatilag teljes ellenőrzésre kapott jogot az integrációban, a működést pedig központilag meghatározott irányelvek határozták meg.
A puccsszerű tervekre Demján az OTSZ elnökségével együtt már másnap reagált. Kemény hangú levélben kérte számon a kormányfőt amiatt, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg érdemi egyeztetés, hogy a tulajdoni arányokat egy tollvonással változtatták meg, kétségbe vonta a teljes kontroll jogszerűségét, és alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, amely szerinte szembe megy a magántulajdon védelmének, a vállalkozás szabadságának és a tisztességes versenynek az Alaptörvényben megfogalmazott alapelveivel. Tény, hogy a szövetkezeti vezetők egyeztetés helyett mindössze egy vázlatos prezentációt kaptak a benyújtás előtt, amely leginkább a változásnak a kormány szerint pozitív következményeit sorolta fel, ráadásul az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta a valós érték helyett mindössze 1,6 milliárd forint közpénzért szerezhette meg a totális kontrollt a Takarékbank felett. Orbán Viktor mindössze annyit válaszolt: továbbra is számít Demján támogatására.
A kormány olvasatában a vidéki kiskirályok által korszerűtlenül működtetett szövetkezetek áramvonalasítása volt a cél, mellesleg egy kis segítség az állami Postának, amelynek a helyzete meglehetősen kilátástalannak tűnt, így jól jött neki az újabb szolgáltatási kör bevezetése.
Spéder Zoltán felemelkedett és bukott
A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű, bejött a képbe egy másik bank, az FHB. Nem sokkal az államosítás előtt az Index hírportált is tulajdonló Spéder Zoltán vezette FHB Jelzálogbank együttműködési megállapodást kötött a postával (az állami szolgáltató vezetésébe is több korábbi FHB-vezető került be), ez alapján a posta becsatlakozott Spéder egy másik ügyletébe, a Díjbeszedő Holding Zrt. többségi tulajdonrészének megvásárlásába, majd az FHB 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt-ben – ettől kezdve a postahivatalokban hozzáférhetővé váltak az FHB termékei is. Mindez a vidéki lakossági pénzforgalom jelentős szeletének a megkaparintását jelentette, ami a koncepció szerint jól jöhetett a postának és az FHB-nak is, akárcsak a takarékszövetkezetek beintegrálása az egyre bonyolultabb rendszerbe.
Nem tudni, hogy a kormány – Orbán Viktor – Spéder Zoltánnak a takarékok körüli kétes ügyleteit elégelte meg, vagy a Lázár János kancelláriaminiszterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó körül más okból fogyott el a levegő. Mindenesetre az országgyűlés egy nap alatt elfogadott egy, a bankfelügyeletet szigorító törvénymódosítást, ugyanazon a napon az FHB kapott egy százmillió forintos bírásgot egy korábbi ügylet miatt. Spéder Zoltán ellen pedig összehangolt támadást indított előbb a kormánypárti média, majd a nyomozóhatóság is.
Vida József jött, aztán visszavonult nyuggerkedni
A Spéderhez köthető Lontai Dániel helyére a B3 Takarék vezetője, Vida József került a takarékszövetkezeti integrációs szervezet, a SZHISZ élére. Vida nyíltan kötődött a legismertebb és legnagyobb vagyont szerzett kormányközeli üzletemberhez, Mészáros Lőrinchez, ennek jele volt az is, hogy a volt felcsúti polgármester többségi tulajdonába került MKB Bankkal együttműködve 2018 elejére beolvasztották a Takarékbankba az FHB-t. Eközben, 2020 közepére kiépült a takarékok egységes informatikai rendszere, amelynek révén – a kistelepülési fiókok számának fokozatos csökkentése mellett – a régi szövetkezeti rendszer helyén egy bank született meg. Spéder összes érdekeltségétől megvált, beleértve az FHB-csoportot, amiből és a takarékszövetkezetek integrációjából néhány átalakulás és átneveződés után létrejött a ma létező Takarékbank, illetve Takarék Csoport. Vezetője és egyik főtulajdonosa Spéder helyett a Mészáros Lőrinc köréhez sorolt Vida József lett.
A várakozás az volt, hogy Vida Józsefnek kulcsszerepe lesz nem csak az átszervezett Takarék-csoportban, de a létrejövő szuperbankban is mind tulajdonosként, mind vezetőként. Nem így „alakult”, Vida ugyan nem jutott Spéder sorsára, de elvesztette pozícióit az akkor már a Takarék-csoportot, az MKB-t és a Budapest Bankot is összefogó Magyar Bankholdingban. „Tudom, hihetetlen, de nyugger vagyok. Most nyertünk épp bronzérmet a fiatal lovak világbajnokságán a hatéves korosztályban, lovakat és kutyákat tenyésztek, A Fogadó nevű új éttermemmel bajlódok, két szakácskönyvön dolgozom, és forgatjuk a Semmelweis-filmet” – mesélte a HVG-nek 2022 őszén - önkéntes visszavonulását egyébként épp május elsejétől függeszti fel, miután az állami Volánbusz elnökévé avanzsál.
A Bankholding elnök-vezérigazgatója Barna Zsolt lett, ő nagy meglepetésre az OTP-től igazolt át korábban, ahol Csányi Sándor jobbkeze volt, sokan Csányi utódjaként tekintettek rá. Külön a Takarékbank elnök-vezérigazgatója az ottani vezérhelyettességből feljebb lépő Szabó Levente lett. A Takarékbankot addig egyedül navigáló Vidának be kellett érnie egy érdemi befolyás nélküli tisztséggel, a csoport jelzálogbankjának elnökségével.
Mészáros Lőrinc színre lépett, Balog Ádám lelépett
Az MKB Bank legújabb kori története kevésbé fordulatos, ám legalább ennyire tanulságos, ami a NER működését illeti. A magyar állam 2014 közepén vásárolta meg az 1950 óta (sőt elődjét is figyelembe véve az 1840-es évek óta) létező, az 1990-es években privatizált pénzintézetet a német Bayerische Landesbanktól. A bank pocsék állapotban volt, szanálását a Magyar Nemzeti Bank végezte el, Balog Ádám alelnök irányításával. Ő 2015-től elnök-vezérigazgatóként irányította a pénzintézetet, és miután a dolgozók tulajdonrészt szerezhettek, tulajdonosa is lett.
Az állam célja az MKB-val mindvégig a reprivatizálás volt, miután a bankot az MNB rendbe tette, kockázatos eszközeitől megszabadította, ez meg is történt. Első blikkre nem volt világos, ki vagy kik állnak a vevők mögött, az új tulajdonosok ugyanis a szingapúri Blue Robin Investments, a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár lettek 2016 közepén. Aztán persze kiderült, hogy a bank tulajdonrészének legnagyobb szelete Orbán Viktor felcsúti jóbarátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, részesedése pedig a következő években még tovább hízott. A bankba hamarosan beszállt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvére, a később csúfos véget ért NHB Bank tulajdonosa, Szemerey Tamás. A bank tulajdonosi struktúrája sosem volt egyszerű és a reprivatizációt követő években többször változott. Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, Szíjj László építési vállalkozó az NHB megroppanása után vette át Szemerey részesedését, míg 2019 közepére a pénzintézet tulajdoni hányadának mintegy 90 százaléka Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe került.
Balog Ádám 2020 végén jelentette be, hogy távozik az MKB éléről. Az ő helyére érkezett 2021 elejétől az OTP-től Barna Zsolt, aki a Bankholding vezetője is lett, és aki – jelen állás szerint – elnök-vezérigazgatóként irányítja majd az MBH-t.
Az elmúlt években több alkalommal kiderült, hogy az MKB előszeretettel hitelezte Mészáros Lőrinc és más Fidesz-közeli vállalkozók (beleértve Tiborcz István miniszterelnöki vő) cégeit. Továbbá több, mint 10 millió eurós hitelt nyújtott a francia szélsőjobboldali Marine Le Pennek elnökválasztási kampányához. És az MKB-nál nyitott számlát a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) – az orosz hátterű, „kémbankként” is emlegetett intézmény azt követően került nagyon nehéz helyzetbe, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az IIB működése a háború miatt teljesen ellehetetlenült, az uniós tagországok sorban bejelentették, hogy kilépnek belőle – a magyar kormány kitartott, egészen addig, amíg az USA szankciókat nem vezetett be az intézmény vezetői ellen, és az MKB-nál sem verték nagy dobra, hogy kezdeményezték a számlák megszüntetését.
Mager Andrea közösen gondolkozott
A Budapest Bank 2015-ben került állami tulajdonba, ekkor vásárolták meg a General Electric Capitaltől a Budapest Bank Zrt. részvényeinek 100 százalékát 700 millió dollár értékben. A terv a bank privatizálása volt, ám ez évekig váratott magára, végül 2019-ben az állam nyílt privatizáció helyett bedobta a közösbe, vagyis a létrejövő Bankholdingba.
A kormány szándéka az volt, hogy az állam jelentős befolyással bíró szereplő maradjon a bankszektorban egy erős, független, hosszútávon is versenyképes piaci szereplőn keresztül – magyarázta a döntést 2020 végén Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter. „Körül kellett nézni a piacon, hogy kik lehetnek erre alkalmas partnerek” – mesélte a miniszter. A Takarék Csoport és az MKB Bank 2020. május 15-én szándéknyilatkozatot írtak alá egy jövőbeni együttműködés kereteinek megvizsgálásáról. Ehhez a „közös gondolkodáshoz” „csatlakozott” 2020. május 26-án a Budapest Bank.
Azért más opciók is voltak Mager szerint:
A részesedés megtartásának lehetőségét is megvizsgálták. Emellett szólt, hogy az állam hosszabb távon is rendelkezhetett volna egy kizárólagos irányítás alatt álló bankkal. Hátránya ugyanakkor, hogy a Budapest Bank továbbra is helyi – nem rendszerszintű – szereplője maradna a bankrendszernek, vagyis növekedési lehetőségei korlátozottak lennének.
A következő kézenfekvő alternatíva a részesedés eladása volt. Ez ugyan azonnali bevételt jelentene, azonban csak kiélezett verseny esetén, kedvező akvizíciós környezetben eredményezhetne elfogadható eladási árat. A jelenlegi környezet azonban kedvezőtlen az eladás szempontjából, a bankok jellemzően a könyv szerinti értéküknél alacsonyabb vételáron cserélnek gazdát Európa szerte.
Az új generáció is kapott egy szeletet
A Magyar Bankholding 2020 végén kezdett működni, miután az MKB, a Budapest Bank és Takarék-csoport tulajdonosai az új cégbe apportálták részesedéseiket. így első körben egy bankcsoport jött létre, amelyet durván egyharmados arányban tulajdonoltak a három pénzintézet korábbi tulajdonosai. Az állam (a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.) részesedése volt a legkisebb, 30,35 százalék.
A tagbankok tényleges összeolvasztása 2022 tavaszán kezdődött, a Budapest Bank ekkor olvadt be az MKB-ba, vagyis a jogutód az MKB nevén folytatta működését. A következő lépés a Takarékbank és az MKB(-Budapest Bank) fúziója - ez zajlik le most a hétvégén.
Ahogy említettük, az új szuperbank elnök-vezérigazgatója Barna Zsolt. A Bankholding részvényesi struktúrája továbbra is meglehetősen bonyolult, a Corvinusnak 30,35 százalékos részesedése van. A tulajdonrészek közel fele Mészáros Lőrinchez köthető, a Matolcsy Ádám köréhez tartozó Száraz Istvánnak van még jelentékeny, összességében 20 százalék fölötti érdekeltsége. Száraz a NER-lovagok új generációjának központi alakja – vagy inkább egy központi alak árnyéka –, papíron ő vette meg a Magyar Telekomtól a mára bikinibulvár-propagandakiadvánnyá züllesztett Origo hírportált, majd adta tovább Matolcsy Ádámnak, aki végül nagyvonalúan „odaajándékozta” a fideszes sajtót tömörítő médiaalapítványnak, a KESMA-nak.
Mi történik most?
Ami a Bankholding tagbankjait illeti, a fúzió utáni, MBH névben nehéz nem észrevenni a Magyar Bankholding rövidítését, az egyesítést levezénylő holding szerepe mindenesetre visszaszorul a jövőben. Az átállás, amely hivatalosan vasárnapról hétfőre virradóra történik meg összesen kétmillió ügyfelet érint. Ennek részleteiről ebben a cikkben írtunk:
Egyesül az MKB és a Takarékbank, kétmillió ügyfelet érintenek a leállások
Jogilag és gyakorlatilag is összeolvad az MKB (-Budapest Bank) és a Takarékbank, ezzel Magyarország második legnagyobb bankja jön létre MBH néven. 2023. április 30-án egyesül az MKB Bank és a Takarékbank, ezt követően a létrejövő bank MBH Bank Nyrt. név alatt, egységes arculattal működik tovább. | Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját | Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230429_mbh_bankholding_mkb_budapest_bank_takarekbank_ner_meszaros_lorinc | 2023-04-29 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Ahogy az sajnos várható volt, a kormányhivatal ismét kiadta az építési engedélyt, ráadásul a tervek is megváltoztak
– írja Jakál Adrienn, a Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője egy csütörtöki Facebook-bejegyzésben, melyben arról számol be, hogy ismét kiadták a Fertő-parti beruházás engedélyét. Minderre alig több mint egy hónappal azután került sor, hogy a bíróság a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt. Tette mindezt azért, mert a Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen pert indítottak januárban, mert a kormányhivatal 2022 karácsonya előtt meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét.
A bíróság döntését fontos sikerként értékelték áprilisban a felperesek, a Párbeszéd politikusának bejelentése nyomán azonban úgy tűnik, a beruházás mindenképp megvalósul. Ahogy Jakál írja, 20 helyett 26 apartman, négycsillagos luxusszálloda, medencék, sportkomplexum és ökocentrum épül a Fertő tó partjára, ezekkel kapcsolatban a kormányhivatal azt a megállapítást tette, hogy „elhelyezésénél és tervezett kialakításánál fogva negatív hatásra a természeti értékek vonatkozásában sem kell számítani.”
A helyzet az, hogy továbbra is egy megalomán fideszes Disneylandet akarnak építeni a Fertő-partra. Víz ugyan még mindig nincs, és azt sem tudni, pénz honnan lesz. Mint ismeretes: a költségvetési hiány már április végére elérte az éves cél négyötödét
– mondta el a véleményét a kialakult helyzetről a Párbeszéd politikusa. | Ismét zöld utat kapott a kormányhivataltól a „fideszes Disneyland” | Ahogy az sajnos várható volt, a kormányhivatal ismét kiadta az építési engedélyt, ráadásul a tervek is megváltoztak
– írja Jakál Adrienn, a Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője egy csütörtöki Facebook-bejegyzésben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/11/ferto-tavi-beruhazas-engdely-kormanyhivatal-megadta-fideszes-disneyland/ | 2023-05-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Biztonsági üzemmódra váltott a Nemzeti Bank az alapkamattal, de nem is tehetett mást
gazdaság
2024.06.20. 12:006 perc
Visszavett a csökkentési tempóból a monetáris tanács, és csupán 25 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Nem nagyon tehetett mást, hiszen a forint gyengül az euróval szemben, az infláció pedig gyorsul.
"A kapzsiság jó!" - Ivan Boesky, a Wall Street titánja, aki Hollywoodot is megihlette, de börtönben végezte
gazdaság
2024.07.16. 17:009 perc
Hogyan küzdötte fel magát az orosz bevándorlók fiaként apja detroiti kocsmájának alagsorában működő sztriptízbár üzemeltetője, a nemrég elhunyt Ivan Boesky a 80-as évekre odáig, hogy minden idők legnagyobb bennfentes kereskedési botrányában ítéljék el. Nagy csalások című sorozatunk harmadik cikke.
"A versenyhelyzet csak a hallgatók javára válhat" - színészképzést indít Bodó Viktor
kultúra
2024.07.06. 13:306 perc
Hároméves színész- és rendezőképzést indít ősztől a Jurányi Házban Bodó Viktor színész, rendező. Többek között Máté Gábor, Mácsai Pál, Székely Kriszta és Polgár Csaba tanítja majd a hallgatókat, akik az Örkény és a Katona József Színházban, valamint külföldön szerezhetnek gyakorlatot. Bodó Viktorral Matalin Dóra beszélgetett a tervezett képzésről.
Öngólt rúghat az EU a kínai e-autók áradata ellen épülő nagy vámfallal
gazdaság
2024.06.23. 06:157 perc
Az olcsó kínai elektromos autók elé útakadályokat állított az EU, ám azokat az unión belüli gyártással ki lehet kerülni, ahogy a BYD is teszi.
Petőfi utcák népe - Kiállítás után könyvben is láthatók az egyedülálló fotós projekt képei
programajánló - kritika
2024.06.20. 11:303 perc
Petőfi utca (és Kossuth utca) minden magyar településen van. A Petőfi 200 jubileumi év kapcsán magyar fotósok indultak el lefotózni az ország Petőfi utcáit és lakóikat. Az eredményt előbb kiállításon mutatták be, most egy bővített tartalmú album is megjelent, méghozzá közösségi finanszírozásban. | Aranytojást tojó céget vettek Mészáros Lőrincék | A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. az építőiparra szakosodott Huninsurance Kft.-t vásárolta fel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230428_hvg_hungaria_biztositasi_alkusz_meszaros_lorinc_keszthelyi_erik_huninsurance | 2023-04-28 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem sok konkrétumot árult el Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a DK parlamenti kérdésére adott válaszában arról, hogy miért akarja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eladni a Badacsonytomaj külterületén fekvő szőlős hegyoldalban azokat az állami tulajdonban lévő utakat, amelyek a milliárdos Jellinek Dániel nyaralójának szomszédságában helyezkednek el.
Áprilisban írta meg a 24.hu, hogy Jellinek szomszédai, a környék szőlődűlő-tulajdonosai egy, az MNV-től érkezett levélből szereztek tudomást arról, hogy az állami vagyonkezelő több közút magánkézbe adását tervezi.
Jellinek Dániel akkor lapunk elmondta, hogy ő kezdeményezte a privatizációt, de neki nem áll szándékában a közutak megvétele, csak a hozzájuk kapcsolódó út menti területekkel szeretné kiegészíteni földjét. A MNV viszont a levél tanúsága szerint eladná három közút Jellinek birtokával határos szakaszait, és ezzel gyakorlatilag elvágná több telek tulajdonosát saját ingatlanjuk megközelítésétől.
Az MNV levele egyébként azt is tartalmazta, hogy az ingatlantulajdonosok, ha akarnak, részt vehetnek az utakra kiírt értékesítési eljárásban, azaz Jellinekkel szemben licitálhatnának a területekért.
A DK parlamenti képviselője, Vadai Ágnes a cikk alapján kérdezte Nagy Márton gazdasági minisztert, hogy miért akarja a környék lakóinak közlekedését ellehetetleníteni.
A miniszter helyett válaszoló Fónagy államtitkár azt közölte, hogy több vételi megkeresés is beérkezett már az MNV-hez, amely ezt követően megkezdte „az érintett ingatlanok értékesíthetőségének vizsgálatát”. | Fónagy szerint van, aki bepróbálkozik a lehetetlennel, és versenybe száll Jelinekkel | Nem sok konkrétumot árult el Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a DK parlamenti kérdésére adott válaszában arról, hogy miért akarja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) eladni a Badacsonytomaj külterületén fekvő szőlős hegyoldalban azokat az állami tulajdonban lévő utakat, amelyek a milliárdos Jellinek Dániel nyaralójának szomszédságában helyezkednek el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/10/badacsonytomaj-jellinek-daniel-fonagy-janos-mnv/ | 2023-05-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
206 millió forint kártérítést követel a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. (Sport Kft.) az önkormányzati cég korábbi vezetőjétől – derült ki a keddi bírósági tárgyaláson, ahova az OSC-Újbuda sportigazgatója az ügyvédjével érkezett. A korábbi vízilabdázó nem járult hozzá neve közléséhez, ahogy ahhoz sem, hogy a tárgyalóteremben kép készüljön róla, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának folyosóján is igyekezett kerülni a kamerát.
Nemrég a 24.hu-n részletesen beszámoltunk arról, hogy elképesztő kiadásokat tárt fel a lapunk birtokába jutott, a Sport Kft. által megrendelt független könyvvizsgálói jelentés, amely tavaly készült az utánpótlásportért felelős önkormányzati cég 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti gazdálkodásáról. A kft. nagyjából húsz gyerek utánpótlás-neveléséért felel, és az említett időszakban Becsey Péter, az OSC-Újbuda sportigazgatója vezette. Az önkormányzat számításai szerint 450 millió forint közpénzt költött el a II. kerületi önkormányzat cége az előző vezetés idején utazásokra, hotelszámlákra és méregdrága luxuscikkekre. A luxustárgyak egy része később visszakerült az önkormányzathoz, igaz, jelentős részüket összetörve kapták vissza. A jelentés szerint az elmúlt években sok esetben olyan bírói díjakat, játékvezetői szállásköltségeket, étkezéseket fedeztek a Sport Kft. pénzéből, melyek sehogy sem köthetők az önkormányzati céghez, annál inkább az OSC-hez, melynek ügyvezetője, Konrád Mária, Becsey Péter felesége.
Miért kellett 1020 darab labda egy 20 fős utánpótláscsapatnak?
A Sport Kft. korábbi vezetőjével szemben nemcsak kártérítési pert indított az önkormányzati cég, a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást is folytat az ügyben. A társaság 2022 márciusában tett feljelentést, a rendőrségnek a lapunknak napokban megküldött válaszából pedig az derült ki, hogy gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor.
A kártérítési per keddi, első tárgyalási napján inkább csak általánosságban beszéltek az ügyről, az athéni, a New York-i, a barcelonai, a berlini és az olaszországi luxusutazásokat és a luxuscikkek vásárlását egyelőre nem taglalták részletesen. Azért érintőlegesen szóba kerültek a repülőjegyköltségek, illetve a „ruházati cikkek” is. Az előbbire az alperes szerint edzőtáborok miatt volt szükség, az utóbbi pedig az edzőknek kellett.
De miért volt szüksége 1020 darab labdára egy 20 fős utánpótláscsapatnak? A volt ügyvezető ügyvédje szerint azonban „nem könyvszakértői kérdés, hogy hány labda beszerzése volt szükséges”.
Érintették a fejenként 70 ezer forintos szemészeti vizsgálatot is, ami a Sport Kft. volt vezetője szerint diagnosztikai vizsgálat volt. Egy mondat erejéig kitért a bíró a 6,6 milliós Hublot óra beszerzésére is, de az alperes szerint „eredményjelző lett ilyen értékben beszerezve”. A Sport Kft. ügyvédjének részéről egyébként az is elhangzott, hogy egy 200 milliós LED-panelt még mindig nem szolgáltatott vissza az előző vezetés.
A tárgyaláson kiderült, hogy az alperes és a felperes már abban sem ért egyet, hogy mi a Sport Kft. alaptevékenysége.
A kft.-t képviselő ügyvéd szerint ezt utánpótlás-nevelésre hozták létre, a korábbi vízilabdázó viszont erre másképpen emlékszik, szerinte a máriaremetei Gyarmati Dezső Sportuszoda megvalósítására és létesítményüzemeltetésre alapították.
Korábbi cikkek és az önkormányzat oldalán szereplő írás szerint azonban „a Sport Kft. alaptevékenységét az ifjúság sportjához, a diák- és szabadidősporthoz kapcsolódó feladatok, illetve a sportreferensi feladatok teszik ki. A társaság kiemelt szerepet tölt be a II. kerületi vízilabda utánpótlás nevelési feladatainak ellátásában, fontosnak tartja a vízilabda sportág népszerűsítését a gyermekek körében, illetve feladatai közé tartozik a szervezett úszásoktatás biztosítása, úszóiskola működtetése. A társaság üzemelteti továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő Pokorny József Sport- és Szabadidőközpontot, a Kolozsvári Tamás utcai Panoráma Sportközpontot, valamint a 2019 októberében megnyitott Gyarmati Dezső Uszodát.”
Az alperes elévülésre is hivatkozik, illetve ügyvédjével együtt többször elismételte, hogy az önkormányzati cég igazából azért jött létre, hogy felépítsék az uszodát.
Az OSC biztosította a sportolókat, hogy alkalmas legyen az önkormányzati cég a tao-támogatásra. Együttműködési megállapodást is kötöttek, így tudtak taot szerezni az uszodaépítésre
– ezt állítja az alperes.
A kiegészítő tao-támogatást az OSC-re költötték
A Sport Kft. volt ügyvezetőjét is meghallhatta a bíró, aki elmondta, hogy 2014 második félévében megkereste az OSC-t az önkormányzat, hogy biztosítsanak a klub nevén egy csapatot, így akartak egy uszodát építeni. „Szolnokon épült taóból uszoda, oda lement az akkori (fideszes – a szerk.) polgármester Láng Zsolt, Dankó Virág korábbi alpolgármester, Kabai Ferenc volt kabinetvezető és Szalai Tibor, aki ma is jegyzőként dolgozik az önkormányzatnál. A szolnoki uszoda vezetése megmutatta, hogyan épült meg náluk taóból az uszoda. 2015-ben megalakult a Sport Kft. annak mintájára, ami Szolnokon van”.
A volt vezető azt hangsúlyozta, hogy fiókcsapati megállapodást kötöttek, majd áttért a tao-pénzekre: „Van egy alaptámogatás és egy kiegészítő. Előbbit az uszodára költöttük, utóbbi szabadon felhasználható volt, ez a kiegészítő támogatás lett az OSC-re elköltve.”
Habár sem a bíró, sem a felperes nem kérdezte, az önkormányzati cég korábbi vezetője előbb a feleségével való kapcsolatáról, majd a volt alpolgármesterhez fűződő viszonyáról is beszélt. Előbb megjegyezte:
mindenki tudta, hogy az OSC vezetője a feleségem, nem a Sport Kft. miatt házasodtunk össze.
Majd felidézte, hogy egy óvodába jártak Dankó Virág korábbi alpolgármesterrel.
Hogyan működött a költségek elszámolása? Készültek névsorok, melyekből kiderült, hogy kik vettek részt egyes eseményeken? Ha volt, akkor ki vezette? – kérdezte a bíró az alperest. A számlák a gazdasági osztályra kerültek, és rendszeresek voltak a felügyelőbizottsági ülések – válaszolta az önkormányzati cég előző ügyvezetője, aki azt elismerte, hogy
az OSC részéről voltak ezek a versenyzők. Mi biztosítottuk a feltételét, ami alapján az uszoda megépülhetett. Az OSC játékosai voltak, csak kölcsönadtuk a második kerületnek. A tao-támogatáshoz kellett, hogy egy csapatot biztosítsunk.
A bíró továbbra is azt akarta tudni, hogy a névsorokat ki vezette, de az alperes erre egy idő után úgy reagált: „sportszakmai vezető vagyok, nem gazdasági”.
Később hozzátette, hogy látta a névsorokat, illetve, miután ő is részt vett az utazásokon, így tudja, hogy kik utaztak az egyes helyszínekre. Ha megkaptuk a számlát, abba lettek becsatolva a névsorok – jegyezte még meg ezzel kapcsolatban. A korábbi vízilabdázó állította, hogy a 2021-es felmentése után, „ami nála volt a házi pénztárban, azt átutalta a Sport Kft.-nek, és onnantól nem szóltak hozzám”.
Megismételte, hogy ő egy sportszakmai vezető, és nem otthon tárolta azokat a tao-pénzből beszerzett Ford buszokat, melyeket később szintén vissza kellett szolgáltatnia. A korábbi vízilabdázó arról is beszélt, hogy a klór miatt a cipők fél, egy év alatt tönkremennek, így ezek fogyóeszközök voltak. Arról azonban nem vezettek nyilvántartást, hogy ki mikor kapott cipőt. „Volt egy raktár a Nyéki Uszodában, ott kerültek kiosztásra” – fogalmazott az alperes. (A Nyéki Imre Uszodában játssza a hazai meccseit az OSC – a szerk.)
Hány versenyzője volt az OSC-nek? – kérdezte a bíró, mire a klub egykori sportigazgatója rávágta, hogy 300.
– mondta a volt ügyvezető, majd arról kezdett el beszélni, „hogy ha kizárnak a bajnokságból, akkor a taót elveszíti a második kerület, muszáj volt kiállni.” A korábbi vízilabdázó ezekkel az érvekkel próbálta alátámasztani azt az álláspontját, miszerint, ha nem költik a tao-pénzt a felesége egyesületére, akkor nincsen uszoda sem.
A következő tárgyalási napon valószínűleg a felperes által vitatott tételek részletes bemutatására kerül sor. | Sportszakmai vezető vagyok, nem gazdasági – így védekezett a bíróságon az egykori ügyvezető | 206 millió forintos kártérítést követel a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. (Sport Kft.) az önkormányzati cég 2021-ben menesztett, korábbi vezetőjétől. A polgári per kedden kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/09/becsey-peter-ii-keruleti-sport-kft-vizilabda-tao-birosag-targyalas/ | 2023-05-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2023.04.27. 11:00 | Rozsdaövezetekből is aranyat csinálhatnak az Orbán-családhoz közeli üzletemberek | Az ingatlanfejlesztések adókedvezményeket kapnak, ha területüket rozsdaövezetté nyilvánítják. Ez a kormány jogosítványa, a társadalmi vitára 8 nap van. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230427_hvg_lowell_120_invest_arozsdaelonye | 2023-04-27 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Hatmilliárd forintot osztott ki a kormány a mohácsi csata 500. évfordulójára tervezett megemlékezésre
A program fő felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter, de fontos feladatokat kapott a nemzeti parkokon keresztül Nagy István agrárminiszter is.
A kormány több részletben, több évre elosztva csaknem 6 milliárd forintot osztott ki a 3 év múlva esedékes eseményről tervezett méltó megemlékezésre. A csütörtök este megjelent kormányhatározat szerint „az 1526. évi mohácsi csata a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének olyan meghatározó eseménye, amelynek 500. évfordulója alkalmából történő méltó megemlékezés történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír”. Ezért jelentős fejlesztéseket határoztak el, amelyek fő felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter, de fontos feladatokat kapott a nemzeti parkokon keresztül Nagy István agrárminiszter is.
A program legfontosabb pontjai:
az M6-os autópályának a horvát határig történő megépítése a Bóly és Ivándárda közötti, mintegy 20 km-es szakaszon,
a mohácsi Duna-híd megépítése,
az új országos közforgalmú kikötő megépítése Mohácson,
Mohács főterének átépítése, a Fogadalmi Templom és környezete továbbépítése,
Mohács szállodai kapacitásainak növelése,
a Szent János Hotel korszerűsítésével, bővítésével,
a Csatatéri Emlékkápolna és a Kálvária felújítása a hozzájuk kapcsolódó közterülettel,
a II. Lajos Emlékhely fejlesztése, látogatóközpont kialakítása, tematikus sétány létrehozása,
Mohács város minden felekezete valamennyi templomának felújítása a hozzájuk kapcsolódó közterületekkel,
a mohácsi síkon a Mohácsi Nemzeti Emlékhely teljes felújítása, az ott lévő tömegsírok feltárása után a hősök méltó eltemetése, emlékkápolna megépítésével.
A kormány még olyan részletekre is kitért, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen található sírjelek, kopjafák restaurálására idén és jövőre 140 millió forintot, a Nagyharsányi Szoborpark felújítására a következő években 430 millió forintot fordítsanak.
Emellett Hargitai Jánost, Mohács kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjét, akit már 2021-ben kineveztek a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztossá, a kormány felkérte, hogy „folyamatosan vizsgálja a rendelkezésre álló európai uniós források bevonásának lehetőségét”.
2020. augusztus. 28. 07:21 Hamvay Péter Kult
Mikor volt a mohácsi csata? – 90 történész adott ki állásfoglalást
Nagy vihart kavart Pap Norbert kijelentése, miszerint szeptember 8. volna a mohácsi csata évfordulója. Rosszul tette, aki emiatt kidobta a történelemkönyveket, Fodor Pál ugyanis most helyre tette kollégáját. A baki meglehetősen rosszkor jött. FRISSÍTETT
2023. február. 09. 13:47 hvg.hu Kult
Rákay Philip olyan filmet akar a mohácsi csatáról, mint amilyen A rettenthetetlen volt
A Megafonos influenszer nem árulta el, hogy miből él, de arra panaszkodott, hogy marhaságok jelentek meg róla. | Hatmilliárd forintot osztott ki a kormány a mohácsi csata 500. évfordulójára tervezett megemlékezésre | A program fő felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter, de fontos feladatokat kapott a nemzeti parkokon keresztül Nagy István agrárminiszter is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230428_Lazar_Nagy_mohacsi_csata_megemlekezes_kormanyhatarozat | 2023-04-28 07:34:00 | true | null | null | HVG |
„Feljelentést tettem a fideszes lombkoronás polgármester ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt. Nem lehet ugyanis máshogy értelmezni azt, amikor egy polgármester kirúgással fenyeget egy közmunkást csak azért, mert ismerőse posztjához egy nevetős emojit biggyeszt a lombkoronátlan sétány bizarr képe alá” – írja friss Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
Mint arról beszámoltunk, Filemon Mihály nyírmártonfalvi polgármester az irodájába hívatott egy közmunkást, miután a nő nevetős szmájlit rakott a Facebookon egy ismerőse képe alá. A kép a polgármester lombok nélküli lombkoronasétányánál készült. A nő úgy érezte, hogy a polgármester kirúgással fenyegeti, felvételt is készített a beszélgetésekről. A polgármester a Híradónak azt mondta, hogy belső vizsgálat indult a nő ellen, mert nem jól dolgozik.
Hadházy azt írja, Filemon egyelőre nem rúgta ki a szociális munkásként dolgozó nőt, hanem megpróbálja ellehetetleníteni az életét.
Indoklás nélkül megváltoztatta a munkarendjét, ezentúl 8 óra helyett 7 órakor van a munkakezdés. Így az egyedülálló édesanya nem tudja megoldani, hogy a szomszéd faluba átvigye sajátos nevelési igényű kisfiát az iskolába. Ha ez nem lenne elég, ezentúl délben, az ebédidő elején és aztán az ebédidő végén és négy órakor is külön be kell gyalogolnia a polgármesteri hivatalba aláírni a jelenléti ívet, csak neki
– írja a képviselő. | Hadházy Ákos feljelentést tett a lombkoronás polgármester ellen | Hivatali visszaélés gyanúja miatt jelentette fel az ellenzéki képviselő Filemon Mihályt. A korábban a polgármester irodájába kéretett közmunkásnak naponta négyszer le kell jelentkeznie a polgármesteri hivatalban. Az egyedülálló anya munkakezdését emellett reggel 7-re tették át. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/05/15/hadhazy-akos-feljelentes-fideszes-lombkoronas-polgarmester-ellen | 2023-05-15 11:25:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Több évtizede a Honvédelmi Minisztérium (HM) használja Budapest belvárosának egyik legértékesebb területét, a tárca viszont az utóbbi kilenc évben semmit sem fizetett ezért a tulajdonosnak, azaz az V. kerületnek – tudta meg az rtl.hu. Ez a terület a Stollár Béla utca 1352 négyzetméteres szakasza (a Falk Miksa utca és a Honvéd utca között), amely közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium épülete mellett található, nem messze a Margit hídtól.
A Belváros és a HM a 2010-es kormányváltásig éveken keresztül vitázott a terület miatt: az V. kerület szerint ugyanis jogszerűtlen volt, hogy a tárca teljesen ingyen használta az önkormányzat tulajdonában lévő utcaszakaszt. Ráadásul ezt a részt biztonsági okokra hivatkozva több méter magas kerítéssel zárták el a forgalom elől, így oda jelenleg is csak engedéllyel lehet bemenni.
A vita odáig fajult, hogy Rogán Antal, a városrész korábbi (akkor még ellenzékben lévő) polgármestere – a HVG akkori cikke szerint – 13 milliárd forintot követelt a minisztériumtól 2007-ben.
Az a jogszabály, ami érvényes az egyszerű vendéglátósra, az érvényes a kormányra is
– érvelt akkor Rogán Antal. Végül sikerült is megállapodni, így a HM azt vállalta, hogy évi 20 millió forintot fizet a használatért. (A pénzt a közterület-hasznosítási társulás számlájára kellett befizetni.) Később azonban változott a politikai felállás, Rogán Antal pártja kormányra került, így a honvédelmi tárca vezetői is Fidesz-KDNP-sek lettek. A HM és az V. kerület 2010-től ugyanakkor még meghosszabbította a megállapodást, amelynek következtében a minisztériumnak több mint 20 millió forintos használati díjat kellett fizetnie egészen 2014 júliusáig, ezt az összeget pedig évente növelték az infláció mértékével. Az egyezséget honvédelmi miniszterként Hende Csaba, valamint Rogán Antal, az V. kerület akkori polgármestere írta alá (utóbbi 2014-ig őszéig vezette a kerületet, majd egy évvel később a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré nevezte ki Orbán Viktor).
Másként feltehetően nem is lehetett volna ezt az ügyet rendezni, hiszen a terület az V. kerület vagyonához tartozik, így annak átengedéséhez kellett valamilyen megállapodás és szerződés, még akkor is, ha a másik fél egy minisztérium. Ezen nem változtat az sem, hogy a Fidesz-KDNP-s Országgyűlés egy évvel később, 2011-ben elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy
a Honvédelmi Minisztérium használja azokat az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, amelyek közvetlenül a vagyonkezelésében lévő épületek mellett helyezkednek el.
A tárcának ezért ráadásul semmit sem kell fizetnie, csak jeleznie kell, hogy igényt tart a területre. Ez történt itt is: a Honvédelmi Minisztérium épülete ugyanis a Balaton utcában helyezkedik el, a szomszédos telek pedig a Stollár Béla utca érintett területe, amelyet így a tárca térítésmentesen vehet igénybe.
Amikor lejárt a minisztérium és a kerület közötti megállapodás 2014-ben, Hende Csaba honvédelmi miniszter levelet írt Rogán Antalnak, és jelezte, hogy szeretnék ezentúl ingyen igénybe venni a területet. A közérdekű adatigénylésünkre adott válaszok alapján semmilyen változás nem állt be a hasznosítás célját tekintve, továbbra is ugyanarra használták a területet, mint korábban.
Hende Csaba indoklása szerint „Magyarország kormánya és az Országgyűlés többször is megerősítette, hogy a honvédelem össznemzeti ügy”, az ingyenes használatot lehetővé tevő törvénynek pedig az volt a célja, hogy a honvédség működését úgy biztosítsák, hogy az országvédelmi feladatokra szánt forrásokat hatékonyan tudják felhasználni, ami „közös együttműködést igényel”.
És bár a miniszter arra kérte Rogán Antalt, hogy engedje át ingyen a terület használatát, hozzáfűzte azt is: „Ugyanakkor készek vagyunk tárgyalni arról is, hogy az érintett szakaszt a honvédelmi tárca a saját vagyonkezelésébe vegye”. Ebben az esetben a minisztériumnak (a terület frekventált elhelyezkedése és nagy mérete alapján) feltehetően jelentős összeget kellett volna fizetnie a kerületnek, de a megállapodás nem jött létre, inkább az ingyenes használatot választották.
Az elmúlt években – a kerület és a tárca tájékoztatása szerint – nem is fizettek semmit sem az önkormányzatnak. (A HM közérdekű adatigénylésre küldött tájékoztatása szerint csak 2011 és 2014 között fizettek a használatért díjat. később térítésmentesen vették igénybe a terület, válaszuk alapján egyszeri kárpótlás sem történt.) Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években több mint 200 millió forintos kiesés érhette a kerületet a törvény miatt.
Az rtl.hu megkérdezte Belváros-Lipótváros sajtóosztályát, hogy a városrész tett-e valamit annak érdekében, hogy változzon ez a helyzet. Válaszukban azt írták: „A Honvédelmi Minisztérium az önkormányzat felé igénybejelentést fogalmazott meg, amely alapján a terület használatát térítésmentesen köteles biztosítani”. A Honvédelmi Minisztérium szintén annyit közölt (amellett, hogy lehetővé tette a 2010-es szerződés, valamint egyebek mellett Hende Csaba által írt levél megtekintését), hogy a törvény alapján használják az érintett területet.
Reméljük, hogy Rogán Antal tartja magát saját 2007-es szavaihoz és közbenjár a honvédelmi miniszternél az V. kerületnek járó közterület-használati díj megfizetése érdekében
– mondta az rtl.hu-nak Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros nevű frakció vezetője. „Belváros fideszes polgármesterétől pedig azt várjuk, hogy a fideszes haverok és a fideszes vezetésű minisztériumok helyett a belvárosiak érdekeit vegye figyelembe, amikor a közterület-használatból származó bevételekről dönt” – tette hozzá.
Az iratbetekintés során egyébként egy másik dokumentumot is megmutatott a tárca, ebben a HM egyik vezető politikusa mond köszönetet Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek, amiért ő konstruktívan átengedte az ingatlant használatra. Jelzi ebben azt is, hogy kezdődjenek meg az egyeztetések az új szerződés aláírásáról, valamint ha szükséges, szerezze meg a képviselő-testület engedélyét is.
Ezt az új, a levélben említett szerződést azonban a HM nem mutatta meg, amikor pedig arról érdeklődtünk, hogy mikor tekinthetjük meg a papírokat, azt közölték, hogy minden rendelkezésükre álló dokumentumot átadtak.
Az V. kerület a mostani szerződés létét firtató közérdekű adatigénylésre csak megismételte korábbi válaszát, miszerint a törvény alapján engedték át az érintett területet teljesen ingyen.
„A képviselő-testület elé semmilyen formában nem került ez az ügy. Nem tudunk egyeztetésekről, semmilyen szerződés-tervezetet nem terjesztettek be a képviselők elé, semmilyen döntést nem hoztunk ebben az ügyben” – mondta Kovács Alex Gábor ellenzéki frakcióvezető, majd azt is hozzátette: „Első körben az önkormányzat törvényességi felügyeleti szervénél, a fővárosi kormányhivatalnál kezdeményezünk az ügyben vizsgálatot, annak eredményétől függően döntünk a további jogi lépésekről.” | Ingyen használja a Honvédelmi Minisztérium az egyik legértékesebb V. kerületi területet | Az elmúlt években több százmillió forintos bevételkiesést okozhatott a belvárosi önkormányzatnak, hogy a Honvédelmi Minisztérium lezárva tartja, és ingyen használja a Stollár Béla utca V. kerületi tulajdonban lévő, 1352 négyzetméteres szakaszát – tudta meg az rtl.hu. Korábban ezért az ingatlanért évente csaknem 21 millió forintot fizetett a tárca, 2014 óta viszont egy törvényre hivatkozva már nem utalnak semmit sem. Ellenzéki polgármesterként még Rogán Antalt is zavarta ez a helyzet, 2007-ben ugyanis azt mondta: „az a jogszabály, ami érvényes az egyszerű vendéglátósra, az érvényes a kormányra is”. Hende Csaba volt miniszter szerint a honvédelem „össznemzeti ügy”, így helyénvaló, ha ingyen használják a területet. Az rtl.hu kikérte a jelenleg is érvényes szerződést, de ilyet a Honvédelmi Minisztérium és az V. kerületi önkormányzat sem mutatott be. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/05/15/ingyen-hasznalja-a-honvedelmi-miniszterium-az-egyik-legertekesebb-v-keruleti-teruletet | 2023-05-15 11:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Német helyett kínai mozdonyokat vásárolhat a magyar kormány - erre utalhat Lázár János megjegyzése az RTL Híradónak nyilatkozó közlekedési szakértő szerint. A miniszter azt mondta, mi nem barátkozunk a Siemens-szel. Mint mondta, a korábbi keretszerződés ellenére nem tervezik, hogy a német cégtől vásárolnának mozdonyokat, miközben a vasút átalakításának költségét is dollárban adta meg. | Német helyett kínai mozdonyokat vásárolhat a magyar kormány | Német helyett kínai mozdonyokat vásárolhat a magyar kormány – erre utalhat Lázár János megjegyzése az RTL Híradónak nyilatkozó közlekedési szakértő szerint. A miniszter azt mondta, mi nem barátkozunk a Siemens-szel. Mint mondta, a korábbi keretszerződés ellenére nem tervezik, hogy a német cégtől vásárolnának mozdonyokat, miközben a vasút átalakításának költségét is dollárban adta meg. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/14/lazar-janos-mozdony-nemet-kinai-siemens | 2023-05-14 11:39:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2023. május 10.
1958 óta működik a szombathelyi Siker Könyvtár. A 65 éves Ady téri könyvtár pályázatát idén először elutasították: ahhoz, hogy az alkalmazottak megkapják a bérüket, mindent kiárusítanak – könyveket, bútorokat. Minden eladó.
A szombathelyi Siker Könyvtár a város történelmének része, 1958-tól a mai napig működik: 2003 óta már alapítványi formában, alapítója a budapesti székhelyű Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI). A könyvtár 2023-ig a TEMI-n keresztül pályázhatott a működéséhez szükséges állami támogatásra – mindeddig sikeresen, tudtuk meg Kovácsné Szabó Évától, a Siker Könyvtár vezetőjétől.
Végzetes fordulatot, úgy tűnik, az hozott a Siker Könyvtár életében, hogy a TEMI a Kárpát Medencei Művészeti Népfőiskola tagintézménye lett, s ez utóbbihoz került át az állami támogatásra való pályáztatás joga. Idén tehát a Siker Könyvtár is a Kárpát Medencei Művészeti Népfőiskolának adta be pályázatát, melyet az április 25-én elutasított.
Ez azt jelenti, hogy a könyvtár 2023-ban nem kapta meg a 11 millió forintos állami támogatást, ergo 65 év után bezárni kényszerül – mondta el lapunknak Kovácsné Szabó Éva. A mai nappal végkiárusítás kezdődött a jelenleg közel 400 olvasóval bíró könyvtárban: a könyveken kívül a bútorok is eladásra kerülnek.
A végkiárusítás a hónap végéig tart: nagy hasznát vennék önkéntes segítőknek ezekben a napokban, hiszen a hatalmas könyvállomány nagy részét a pincében tárolják, annak mozgatása nem egyszerű. Az igazgatónő elárulta, egy országgyűlési képviselőtől kértek és várnak segítséget ebben a nehéz helyzetben, és reménykednek, hogy a könyvtár, mely túlélt annyi rendszert és 65 évet, valami csoda folytán ma is megmenekül.
TP
Fotó: Nagy Jácint
A Siker Könyvtár története:
A könyvtár jogelődje 1958. március 31-én alakult meg Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtára elnevezéssel, a szombathelyi szakszervezeti székházban, a Széchenyi utca 4-6. számú épületben. A rendszerváltást követően megszűnt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezeti művelődési intézmények helyzete, így a könyvtáré is bizonytalanná vált.
Ekkor hozták létre a fenntartó nélkül maradt könyvtárak, művelődési házak és művészeti együttesek azt az országos hatókörű egyesületet, amely megalapította és tovább működtette az intézményeket. A Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete 1990 – ben alakult meg, 2000-ben megváltoztatta a nevét: Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) lett. A könyvtár kezdetektől tagja az egyesületnek, amelyen keresztül részesül az állami támogatásból, amelyet évről-évre az Országgyűlés határoz meg és pályázat útján a TEMI szakmai kollégiuma osztott szét. A kialakult új helyzet új feladatot hozott: 1991-ben az eddig zárt könyvtár Siker Könyvtár fantázianévvel megnyílt a városi közönség részére.
Az 1997-es év fordulatot jelentett a könyvtár életében, a szakszervezeti székházat értékesítették, és az intézmény bérleti szerződését felmondták. Új helyet kellett tehát keresni. Az elhelyezést Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata segítette, az Ady tér 40-ben ajánlott fel egy 240 m2-es, teljes felújításra szoruló épületrészt. Az átköltözés 1998. március 13-án befejeződött és március 23-án ismét megnyílhatott a könyvtár a közönség részére. Még ugyanebben az évben elnevezése is megváltozott: Szombathelyi Siker Könyvtár nevet kapta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázati támogatásának eredményeként a könyvtár 2004-óta eMagyarország pontként működik, nyitvatartási idejében bárki használhatja a számítógépeket.
címkék
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem. | Elutasított pályázat: 65 év után végkiárusítás a Siker Könyvtárban | 1958 óta működik a szombathelyi Siker Könyvtár. A 65 éves Ady téri könyvtár pályázatát idén először elutasították: ahhoz, hogy az alkalmazottak megkapják a bérüket, mindent kiárusítanak – könyveket, bútorokat. Minden eladó. | null | 1 | https://www.savariaforum.hu/rovat/elutasitott-palyazat-65-ev-utan-vegkiarusitas-a-siker-konyvtarban | 2023-05-10 00:00:00 | true | null | null | savariaforum.hu |
imázsfilm;Hadházy Ákos;MTÜ;
2022-02-15 12:10:48
Elképesztő összeget kapott imázsfilmre az Orbán Ráhel-közeli MTÜ, de a pénz eltűnt, az imázsfilm pedig sehol
Hadházy Ákos nagyon szerette volna megnézni a 2,3 milliárd(!) forintból készült alkotást, a Miniszterelnökség azonban titkolózik.
Egy kormányhatározat alapján csaknem 2,3 milliárd forintból kellett volna elkészítenie egy imázsfilmet az Orbán Ráhel jobbkeze, Guller Zoltán által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), az alkotás azonban "eltűnt" - írta Hadházy Ákos a Facebookon.
A független országgyűlési képviselő által mellékelt adatok szerint a vonatkozó 2018-as kormányhatározatban az szerepel, hogy 2 295 200 400 forintot szánnak egy Magyarország és a Kárpát-medence értékeit bemutató kreatív dokumentumfilm és az ahhoz tartozó könyvkiadvány elkészítésére, valamint a kapcsolódó kulturális-művészeti rendezvények megvalósítására. Hadházy Ákos állítása szerint három hónapja próbálja elérni, hogy megtekinthesse a produkciót, mindeddig hiába.
Hadházy Ákos szerint így vagy az imázsfilm tűnt el, vagy a rá adott 2,3 milliárd forint közpénz. Szerinte valószínű, hogy a film el sem készült, a lóvé meg elveszett. | Elképesztő összeget kapott imázsfilmre az Orbán Ráhel-közeli MTÜ, de a pénz eltűnt, az imázsfilm pedig sehol | Hadházy Ákos nagyon szerette volna megnézni a 2,3 milliárd(!) forintból készült alkotást, a Miniszterelnökség azonban titkolózik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3146536_hadhazy-akos-mtu-orban-rahel-imazsfilm-miniszterelnokseg | 2022-02-15 15:59:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;önkormányzat;sikkasztás;átvilágítás;
2022-02-22 10:43:00
158 millió forint közpénz nyomában: pótmagánvádas eljárást indít Pécs
A város gazdálkodását átvilágító jogászok szerint a hatóságok egy könnyen leleplezhető sikkasztás vizsgálatát azért zárták le eredménytelenül, mert az ügy egy fideszes érdekkört érint.
Pécs ellenzéki városvezetése a 2019-es választási győzelem után átvilágította az önkormányzat korábbi gazdálkodását, és a munkát végző jogászok sikkasztás gyanújával 2020 januárjában feljelentést tettek, amikor arra találtak bizonyítékokat, hogy a város tulajdonában lévő Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-nek (PVH) dolgozó ügyvédnő – szerintük – jogtalanul vett le 158 millió forintot a letéti számlájáról. Az ügyben a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott vizsgálatot, ám 2022 januárjában bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást. A döntés ellen a város panaszt nyújtott be, de a nyomozás felügyeletét gyakorló Kaposvári Járási Ügyészség a panaszt elutasította.
A pécsi átvilágítást végző jogász csapat vezetője, Bodnár Imre, ügyvéd állítja, hogy a rendőrséggel megosztott bizonyítékok alapján a sikkasztás gyanúja egyértelműen megállapítható. Az ügyvéd a vizsgálatot szakszerűtlennek és érthetetlenül passzívnak minősítette, mivel fontos tanúkat még csak meg sem idéztek az ügyben.
Az átvilágítók verziója szerint amikor 2019 októberében Pécs fideszes vezetését leváltotta az ellenzék, az új városirányítók azzal szembesültek, hogy a PVH ügyvédjének letéti számláján nincs pénz, holott azon ott kellett volna legyen a cég 158 millió forintja. 2019 december 6-án felszólították az ügyvédnőt, hogy mutassa be a számla egyenlegét. Az ügyvédnő időt kért, és december 9-én mutatott be igazolást arról, hogy a számlán megvan a pénz. Ám másnap újra eltűnt a pénz java a számláról, majd újra megjelent a számlán, majd ismételten eltűnt. Az ügyvédnő mindezt azzal magyarázta, hogy a PVH-nak az elmúlt négy évben 3800 óra kifizetetlen munkát végzett, és most levette a számláról a neki járó több mint 100 millió forintos munkadíjat. Emellett levett még 33 milliót, mondván: a cég felmondta vele a határozott időre kötött munkaszerződést, s emiatt neki kötbér jár.
Az ügyben kirendelt revizor viszont kimutatta, hogy az ügyvédnő már korábban levette a számláról a PVH pénzét, holott arra nem volt engedélye az őt alkalmazó cégtől. A revizor megállapította, hogy a letéti számla bankkártyájával az ügyvédnő rendszeresen vásárolt hiper- és szupermarketekben, s fizetett a kártyával benzinkúton, virágboltban, étteremben, kávézóban, fodrásznál, taxiban, szoláriumban, és számos alkalommal többmillió forint készpénzt is felvett. Az átvilágítók szerint ez sikkasztás, hisz az ügyvéd a letéti számlán őrzött pénzt nem használhatja, kivéve, ha arra engedélyt kap a pénz gazdájától, ám ennek – szerintük - sehol sincs nyoma. Amikor kiderült, hogy nincs pénz a számlán, akkor az ügyvédnő ismerősei egynapos kölcsönként pénzt utaltak a számlára, így az ügyvédnő igazolni tudta, hogy megvan a keresett mértékű fedezet. Ám ez virtuális fedezet volt, hisz a pénzt vissza kellett utalnia a feladóknak, vagyis, amikor így igazolta a pénz meglétét, akkor becsapta alkalmazóját. Azt pedig, hogy az ügyvédnő négyéves kifizetetlen munkadíjára utólag levont több mint 100 milliót, Bodnár életszerűtlennek tartja. A megelőző négy évben miért nem volt nyoma annak, hogy az ügyvédnőnek a PVH tartozik, kérdezi Bodnár. Főleg, hogy szerződése alapján az ügyvédnőnek havonta kellett elszámolnia a céggel a végzett munkáról. A PVH akkori vezetője ugyan leigazolta a 3800 óra munkát, ám a cég iratai között és számítógépes könyvelésében nyoma sincs az elvégzett munka igazolásának.
Bodnár szerint az sem igaz, hogy az ügyvédnőnek a PVH új vezetése felmondta a szerződését, így a kötbér levonása is jogtalan. Az ügyvédnő a letéti számla okán indult vita hatására maga mondta fel a megbízását, ahogy azt egy párhuzamosan folyó polgári perben nyilatkozta is.
Kerestük az átvilágítók által feljelentett ügyvédnőt, ám ő azt mondta, hogy még nem született jogerős végzés az ügyben, ezért nem kíván a kérdéseinkre válaszolni. Kerestük a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságot is kérdéseinkkel, onnan meg azt válaszolták: lezárták a vizsgálatot, és ezért nem nyilatkoznak. A főkapitányság hozzátette, hogy ők „mindenkor a jogszabályoknak megfelelően, pártbefolyástól mentesen” hozzák meg döntéseiket.
ő és cége 85 milliót küldött, a másik, aki provizórikusan 40 milliót utalt, egy pécsi autószalon-tulajdonos, s neki köztudottan jó a kapcsolata a kormánypártokkal, a színükben korábban városi képviselő is volt. Az átvilágítók szerint az ügyvédnő Bánki Eriknek is dolgozik, s a politikus tőle bérel képviselői irodát Pécsen. Az átvilágítók úgy vélik, hogy a nyomozóhatóság azért nem folytatta le következetesen az eljárást, mert fideszes érdekkörök büntetőfelelősségét kellett volna vizsgálniuk.
Az ügyészséget is megkérdeztük, hogy miért nem látják indokoltnak a nyomozást. Írásban azt válaszolták, hogy az ügyvédnő szerintük 2019 decemberéig engedéllyel nyúlt a letéti számlán lévő pénzhez. Hogy azt követően jogosan vette-e le a pénzt a számláról, azt az ügyészség szerint nem lehetett megállapítani. Az pedig, hogy az ügyvédnő 3800 órás munkadíj követelése jogos, nem látták cáfolhatónak. Ugyanakkor azt elismerték: a PVH-nál történt iktatás azt támasztja alá, hogy nem volt jogos az ügyvédnő követelése. Azt pedig, hogy kötbért jogosan emelte-e le a számláról az ügyvédnő, azért nem vizsgálta a nyomozóhatóság, mert az szerintük polgári jogvita keretében tisztázható.
Úgy tűnik, a nyomozóhatóság nem kívánt dönteni arról, hogy melyik adminisztráció hiteles és melyik hamis, ami meglehetősen furcsa, hisz mégiscsak 158 millió forint közpénzről van szó. A pécsi önkormányzat viszont nem nyugszik bele a döntésbe, és pótmagánvádas eljárást indít a város. Az ügyvédnőt sikkasztással, a PVH volt vezetőit hűtlen kezeléssel vádolják majd. Az erről szóló beadványt és az ezzel párhuzamosan megfogalmazott kártérítés igényt a következő napokban nyújtják be a bíróságon. | 158 millió forint közpénz nyomában: pótmagánvádas eljárást indít Pécs | A város gazdálkodását átvilágító jogászok szerint a hatóságok egy könnyen leleplezhető sikkasztás vizsgálatát azért zárták le eredménytelenül, mert az ügy egy fideszes érdekkört érint. | null | 1 | https://nepszava.hu/3147325_158-millio-forint-kozpenz-nyomaban-potmaganvadas-eljarast-indit-pecs | 2022-02-22 16:10:00 | true | null | null | Népszava |
MSZP;MVM;mutyi;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;
2022-03-17 10:17:00
Mager Andreának most már tényleg ki kell adnia a Mátrai- és MVM-mutyi aktáit
A vagyonminiszter a jelek szerint minden lehetséges és lehetetlen módon titkolja, titkosítja, rejtegeti és takargatja a szénerőmű két évvel ezelőtti, Mészáros Lőrincéket kistafírozó állami kivásárlásának, valamint az MVM-magánosítás előkészítésének aktáit. Tóth Bertalan MSZP-társelnök szívós pereskedései talán most meghozzák gyümölcsüket.
Tóth Bertalan MSZP-társelnök március 16-án kézhez kapta az írásba foglalt, jogerős ítéletet arról, hogy Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek kitakarások nélkül ki kell adnia számára az állami MVM-mel kapcsolatos, 2019-es és 2020-as tulajdonosi döntéseket - tette közzé reggel Facebook-oldalán az ellenzéki politikus. Az Orbán-kormánynak 15 napja van az iratok megküldésére. Óra indul; még a választások előtt kiderülhetnek a Mátrai Erőművel kapcsolatos mutyi, illetve az MVM-et illető kormánytervek részletei - fogalmaz a társelnök.
Az ítélet szerint Tóth Bertalannak az adatokért - az akták előállításának fáradalmai fejében - 54 ezer forint költségtérítést kell fizetnie. (A per során a miniszter 426 ezer forintot igényelt, így az eljárás alapvetően a méltányos költségtérítés szintjének megállapítására irányult.) A fizetés érdekében az MSZP-társelnök azonnal levélben kereste meg Mager Andreát. Tóth Bertalan elvárja a minisztertől, hogy haladéktalanul teljesítse a bíróság jogerős ítéletét, tartsa be a törvényeket és fejezze be a titkolózást. Mindenkinek joga tudni, hogy egyik legértékesebb nemzeti vagyonunkat miért, hogyan és kinek akarja átjátszani a Fidesz - írja Tóth Bertalan.
A papírokból ki kell derülnie például, mikor és milyen határozatok születtek a Mátrai Erőmű megvásárlásával Mészáros "nemstróman" Lőrinc veszteségeinek kipótlására, vagy hogyan készítik elő a köztulajdonban álló MVM eladását. Tegyük egyértelművé: az MSZP nem támogatja az MVM privatizálását, legyen szó akár tőzsdei eladásról, akár egy esetleges kiszervezésről egy fideszes magánalapítványba - fogalmaz friss posztjában Tóth Bertalan. | Mager Andreának most már tényleg ki kell adnia a Mátrai- és MVM-mutyi aktáit | A vagyonminiszter a jelek szerint minden lehetséges és lehetetlen módon titkolja, titkosítja, rejtegeti és takargatja a szénerőmű két évvel ezelőtti, Mészáros Lőrincéket kistafírozó állami kivásárlásának, valamint az MVM-magánosítás előkészítésének aktáit. Tóth Bertalan MSZP-társelnök szívós pereskedései talán most meghozzák gyümölcsüket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3150302_mager-andreanak-most-mar-tenyleg-ki-kell-adnia-a-matrai-es-mvm-mutyi-aktait | 2022-03-17 16:24:00 | true | null | null | Népszava |
Forgács Iván;Balassa Tamás;
Orbán Viktor;Publimont Kft.;politikai hirdetés;óriásplakát;Simicska Lajos; NER;marketingkampány;Rogán Cecília;plakátpiac;citylight;
2022-02-27 08:14:00
Gigantmánia – Bekebelezi a Fidesz a plakátpiacot: az állam hirdet, a NER-háló kasszíroz
Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével.
A fordulat 2010 után következett be: a még fideszes pénzember, Simicska Lajos Publimontja egy év alatt nyereségbe fordult, majd piacvezető lett. Amióta Orbán érdekkörei megszerezték (2019), azóta minden fék eltűnt előlük. Csak a jó ízlés szabhatna határt a kormány öncélú közpénzégetésének, de ezzel – a jelek szerint – nem kell számolni. Az üzenetek minden csatornán, így a köztéri felületeken is áramlanak, ahogy a csövön kifér. Nem számít, ha nyolc azonos plakát tobzódik egymás mellett, és az sem, ha a „Magyarország előre megy…” szlogen vitatkozik a szövegkörnyezettel, a vidéki szegénységgel például. Nyolcezer plakát esetében nincs idő a helyszín kiválasztására.
A Fidesz által uralt plakátpiacon 20 milliárd forint forog évente, a haszon javarészt a NER-hálóban végzi. A területfoglalásban a kormánypárti önkormányzatok is cinkosok, bagóért adják a citylightokat másfél évtizedre Mészároséknak.
A közterületi reklám a 240 milliárdos médiatorta alig 8-9 százalékát hozza ugyan – az élen az internetes költések állnak 45 százalékkal és a televízió 27-tel –, de a szegmens elérése még így sem jelentéktelen. Nagyon nem mindegy, mit üzen a 23 ezer óriásplakát és a 22 ezer citylight. Mert bár szívesebben látnánk a természetet vagy éppen az épületeket, kénytelenek vagyunk részesülni a megannyi marketingüzenetből. Ebből született meg a Fidesz 2016-os első, piacátszabó tervezetének a kulcsmondata: az egészség megóvása és a reklámzaj lecsavarása. Ehhez képest az egymásba érő, helyenként mindjárt hat-nyolc Fidesz-gigant látványa felér egy-egy orbáni ordítással.
G-napi hadüzenet
Ahogy a médiában, úgy a közterületi reklámpiacon is a G-nap indította el a máig tartó és mélyreható változásokat, vagyis a Fidesz által indított totális háborút a nem kormánypárti nyilvánosság ellen. Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnok és -oligarcha 2015. február 6-án vallott színt a kormányfőhöz való viszonyáról. Kifakadását az „Orbán egy g…” tőmondatban szintetizálta, megalapozva az ellenzéki tüntetések számára hangzatos O1G-szóképet, és számos erre épülő népköltészeti rigmust. Velős véleményét később több veszprémi hirdetőoszlopra is felfújta (végtére is a sajátjaira), ami kevésbé tűnt hatékonynak (lévén több tízezernyi felület az országban), mégsem volt hatás nélküli.
Az összecsapás 2016-ban a nagy budapesti hirdetőoszlop-háborúban csúcsosodott ki, amikor a kormány meghosszabbított keze, Tarlós István szállt komikus cicaharcba Simicska cégével. A volt főpolgármester szerződést bontott, majd hatóságilag oszlopot, de ami leomlott estére, a Mahir visszarakta délig. Végül Simicska nyert, de mint később kiderült, csak időt. Az állóháború a felbőszített milliárdos plakátcégei (Publimont, Mahir Cityposter) által támogatott Jobbik-kampányban vált totálissá. A Vona-párt akkoriban erőteljesen jobboldali, ezért a centrális erőtérbe bezavaró, ráadásul messze a legerősebb ellenzéki formáció volt a palettán. Ennek az időszaknak köszönhettük a „Ti dolgoztok. Ők lopnak” gigantokat, amelyeken Orbán és strómanja, Mészáros Lőrinc, valamint a titokzatos agytröszt, Habony Árpád és a kevésbé titokzatos Rogán Antal sötét arcmása díszelgett.
A Fidesz ekkor már jó ideje dolgozott azon, hogy gátat vessen a mind tartalmilag, mind lefedettség tekintetében kínos ellenzéki plakátolásnak. Orbán csak a maga hirdetményeit viselte jól: ez idő tájt éppen az állami menekültellenes kampány uralta a köztereket (is). A kormánypárt akkoriban tabula rasát tervezett, hogy az összes óriásfelület leszereltetésével ossza újra a piacot. Nem maradt el a magasztos indoklás sem: a kormányzati kreatívok a vizuális környezetszennyezésre hivatkoztak.
„A mai kormányzati plakátok tengerét látva ezen már csak mosolyog az ember, pedig inkább siralmas, hiszen rengeteg közpénzt éget el az állam teljesen fölöslegesen – fogalmaz plakátcégeknél dolgozó forrásaink egyike. – Ezek nem üzleti, nem szakmai megfontolások. Egészen más szempontok vannak, és ez szörnyű. Kilóg a lóláb, messziről látszik, hogy nagy pénztolás megy egy irányba.”
A kormánypárt sajátjaira, vagyis az akkor még túlnyomórészt fideszes önkormányzatokra bízta volna a közterületi szabályozást. Máskülönben azt tervezte, hogy a jellemzően magánterületi reklámhordozók felületét legfeljebb 9 négyzetméterre (jelenleg a 12 négyzetméteresek közkedveltek) vagy utcabútorokra korlátozza, a hirdetőoszlopokat csak közművelődési célra engedi használni, és megtiltja a ragasztásos technológiát. A villanyoszlopokról lógó „elefántfüleket” már 2012-ben kiiktatták, ám amint a területen egyeduralkodó ESMA Zrt.-be 2015-ben bevásárolta magát Garancsi István, az építőipari jelenléte mellett kormányfő-közeliségével is kitűnő üzletember (magángéppel fuvarozta a miniszterelnököt futballmeccsekre), visszakoztak a tiltástól. Végül elálltak a piac ledózerolásától is.
A 2018-as országgyűlési választások előtt egy évvel kapcsolt magasabb fokozatba a NER-törvényhozás. A „burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” elnevezésű törvényjavaslatukkal igyekeztek megállítani a Simicska-hajtású Jobbik közterületi kellemetlenkedését – miközben a kormány már évek óta tízmilliárdokat füstölt el az unióellenes üzengetésére.
A plakátháború áldozatai
„Számos esetben felmerül annak a gyanúja, hogy milliárdosok és hozzájuk kapcsolódó pénzügyi csoportok befolyásolni akarják a demokratikus választási versenyt és torzítani akarják a választáson indulók esélyeit. Ez a gyakorlat amellett, hogy veszélyeztetheti a választás tisztaságát, felveti a burkolt pártfinanszírozás és a korrupció kockázatát is.” E mondatokat a Kósa Lajos–Halász János kettős által jegyzett 2017-es törvényjavaslatból idéztük, bár ugyanez öt-hat éve betűpontosan igaz a kormányzati hirdetésekkel és az (ál)Civil Összefogás Fórum (CÖF) kampányaival is visszaélő Fidesz-kormányra. A plakáttörvény kétharmados részei először egyetlen szavazaton véreztek el a júniusi szavazáson, egy héttel később azonban feles törvénybe, településképi szabályozásba szuszakolták, a piacra szabadítva a bosszúszomjas paragrafusokat.
A tiltott pártfinanszírozást úgy akadályozta meg a Fidesz, hogy a kampányidőszakon kívül megtiltotta a listaár alatti értékesítést. Ettől kezdve nem lehetett az előző évi listaár alá menni. Mindezt azonban körültekintés nélkül, minden állami költségvetésből működő szervezetekre vonatkoztatták, ellehetetlenítve a kulturális és sportszervezetek kampányait is.
„Nem valamiért, hanem valami ellen hoztak törvényt, és a gyereket is kiöntötték a fürdővízzel együtt. Emiatt nagyon felhúztam magam – mondja egyik forrásunk, aki minden követ megmozgatva igyekezett lobbizni azért, hogy változtassanak a szabályozáson. – A sportszövetségek kampányokat mondtak vissza, mert listaáron képtelenek voltak kigazdálkodni a költségeket. A korábban csomagban nagyságrendileg 40 ezer forintba kerülő óriásplakátokat 300 ezer forintos áron kellett volna megvenniük, ami nonszensz.”
A szakma csak kapkodta a fejét, de a döntéshozókat nem ez érdekelte, hanem a Jobbik-ellenes fellépés. A radikális párt nem nyugodott bele a döntésbe. Új csata kezdődött. A Gengszterek című őszi plakátkampánnyal már egy magánszemély rukkolt elő mint megrendelő. A politikai megbízás elől nem megfutamodó kormányhivatalok ezt nem vették be: országszerte nekiláttak az Orbánék lopását keresztapa-asszociációval érzékeltető utcaművészet megsemmisítésének. Azzal érveltek, hogy a jelöletlen plakátok „nagyban hasonlítanak” a Jobbik korábbi plakátjaira. Ahogy az állampénzen vigéckedő CÖF minden hirdetése hasonlít a kormánykommunikációra, de a Lomnici és Bayer nevével fémjelzett társaság eddig még sosem ütötte meg a bokáját.
A plakátháború 2018-ig tartott: a vesztes választás után Simicska Lajos minden érdekeltségén túladott – Nyerges Zsolt közbeiktatásával – Mészáros Lőrincnek. November végére nyolc vállalat, köztük több reklámcég landolt előbb a felcsúti stróman emberénél, fél évvel később a páratlanul gazdagodó Mészárosnál. A Fidesz megnyugodhatott: az állam mint legnagyobb reklámpiaci szereplő befolyása mellé 2019-ben „házi felületeket” is sikerült igazolni. Első mozdulatként az új Mahir önkényesen szerződést bontott, és eltávolította a hirdetőoszlopokról a legendás HVG-címlapokat. Rogán Cecília történelmet írt: negyvenéves hagyomány szakadt meg vele és a zöldhasúakkal becsavart frizurájával (Mázliasszonyok: NER-feleségek közpénzesőben). A Jobbikon is ütöttek egyet: a plakátokra hivatkozva 331 milliós bírságot osztott ki tiltott pártfinanszírozás miatt az ÁSZ, és ugyanennyi támogatást tartott vissza a kincstár.
Nincs vége a nyomulásnak
Reklámpiaci forrásaik szerint a 2017-es törvény csak elvileg zárta el az utat az új óriásplakát-telepítések előtt. A gyakorlatban nem állt meg a táblaszám-növekedés, pedig az új telepítéshez már engedély kellett. Enélkül hazardírozás lett volna a bővülés, amit csak a kormányközeli cégek engedhettek volna meg maguknak. Hogy megengedték-e? Az óriásfelületek száma egyre csak nőtt, és erőteljes igény mutatkozott a bérbevételre is.
„A szabályozás a tiltásról szólt, amit a plakátcégek nem néztek jó szemmel – mondja egyik, a piacra rálátó kapcsolatunk. – Megrendelői oldalról nagy nyomás nehezedett a szektor szereplőire, és a kereskedelmi kampányok mellett erős volt a politikai igény is a felületek iránt. A cégek korábban a reklámadó miatt bontották el azokat a gazdaságtalan táblákat, amelyek nem generáltak megfelelő keresletet. A kormányzati hirdetésekkel gazdagon megszórt vállalkozók ezeket a »veszteségeket« persze könnyedén kigazdálkodták.”
Forrásaink szerint a plakátpiac messze nincs nyugvóponton, mivel „a jobboldal nem áll le”. A kis cégek további akvizíciókra számíthatnak, mert „egyszer csak jobban járnak, ha inkább megválnak érdekeltségeiktől. Ez történt múlt év végén, amikor – mint a hvg.hu megírta – a Brit Media kezére került a 600 plakáthellyel rendelkező Pannon Plakát. A magyar-cseh médiabefektető, Milkovics Pál (Pesti Hírlap, 168 óra) üzletszerzése a NER-t hozta helyzetbe.
„Inkább a Fidesz legyen ott mindenütt, sem hogy kockáztassák, hogy nem mosópor vagy aquapark, hanem az ellenzék virít majd az óriásplakátokon” – érzékeltette a kormánypárt erőszakos nyomulását forrásunk.
A közterület-optimalizálás az OOH (Out of Home, minden, ami az otthonon kívül van) felületekkel foglalkozó piac fontos eleme. A nagy méretű BB (billboard) hirdetőtáblákat gondos körültekintéssel, a célcsoportra fókuszálva választják ki a cégek az erre specializálódott ügynökségektől. Ahol 6-8 azonos tartalmú (pláne politikai) plakáterdő van – mondja forrásunk –, ott nem szívesen hirdetnek az igényes, szofisztikált hatásra törekvő ügyfelek a hatalmas reklámzaj miatt. Ez elsősorban a fővárosban igaz, mert odazsúfolódott a nagy felületek 45 százaléka.
Az állam ne politizáljon!
„Magyarország előre megy! Nem hátra”-feliratú plakátokat ragasztott le az elmúlt hetekben (alkotmánybírósági határozat szövegével) Heindl Péter Pécsett, írta a Szabad Európa.hu. A jogász szerint a plakát alkotmánysértő, ezért fel is jelentette az ügyészségen a Kormányzati Tájékoztatási Központot. Indoklása szerint a kormány mint az állam operatív szerve nem kampányolhat. Ezt az Ab mondta ki 2008-ban: „Az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során.”
Ezt a gyakorlatot szóvá tette Hajnal Miklós (Momentum), az ellenzéki összefogás jelöltje (Budapest, 3. oevk.) is, és kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak. Az Egységben Magyarországért sajtóosztálya lapunk kérdésére erről úgy fogalmazott: „az a gátlástalan fideszes elit, amelyik a választók szeme előtt rabolta le az országot (...), biztosan nem a kampányban fogja vissza magát. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz mérhetetlen pénz felett rendelkezik, akadálytalanul használja a kormányzati erőforrásokat, és rengeteg közpénz folyik be az őket segítő kampányokra is. Ide sorolható az is, hogy szinte szó szerint ugyanazt a szlogent használja a kormány, mint a Fidesz.” Hajnal szóvá tette azt is, hogy ellenfele, Fürjes Balázs és az összes fideszes képviselőjelölt óriásplakátjain hiányzik az impresszum, az az információ, amely elárulja, ki fizette az adott kampányterméket. Így szerinte a kampányelszámolás hitelessége is kérdésessé válik, valamint felmerül a gyanú, hogy a plakátokat törvénytelen forrásokból finanszírozták. A helyi választási bizottság mindkét kifogást elutasította.
Szövevényes szabályok
A közterületi politikai hirdetések, kampányplakátok jogi szabályozása meglehetősen szövevényes, és szinte minden kérdésben sok kibúvót kínál. Szalai Anita ügyvéd régóta foglalkozik médiajoggal, de számára is problémát jelent, hogy fontos témákban viszonylag kevés az egyértelmű rendelkezés. „Ilyennek tekinthető, hogy a választási törvény a kampányeszközként használt plakátok kötelező tartalmaként írja elő az impresszum feltüntetését a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy megjelölésével” – emeli ki a szakember.
Az Alkotmánybíróság egy 2019-es határozatában rámutatott, hogy az Alaptörvényben elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a jelöltek és a jelölőszervezetek kampánytevékenységére. Ezért a választási plakátok tartalmát az arra jogosultak szabadon állapíthatják meg, engedély és bejelentés nélkül készíthetik el őket. „Ez az alapvető jog praktikusan csak akkor korlátozható, ha egy másik alapvető jogot, például az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, vagy a gyűlöletbeszéd tilalmát sérti” – foglalja össze Szalai Anita.
Fontos kérdéskör a kampányplakátok elhelyezésének szabályozása is. Mivel ez a tevékenység is a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik, a választási eljárásról szóló törvény értelmében plakát a kampányban korlátozás nélkül elhelyezhető – a törvényben foglalt kivételektől eltekintve. A jogász elmondása szerint az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a jogalkotó nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat. Az Országgyűlésnek 2019. végéig kellett volna ennek eleget tennie.
A településkép védelméről szóló törvény szerint a pártok és a jelölőszervezetek igényei esetén a jogszabály listaárak alkalmazását teszi kötelezővé a hirdetési felület értékesítői számára, amelyet előzetesen be kell jelentenie a hatóságnak. „Ám a listaárak csak a pártokra vonatkoznak. Civil szervezetek továbbra is vásárolhatnak kedvezményes áron plakáthelyeket” – jegyzi meg Szalai Anita.
A szakember úgy véli, hogy választási kampányt ugyan csak jelölőszervezet, illetve jelöltek folytathatnak, a pálya erősen lejt annak, aki a kampányát ki tudja egészíteni magas büdzsével rendelkező egyéb szereplők hirdetéseivel, amelyek szintén alkalmasak a választói akarat befolyásolására. „A választók számára gyakran nem könnyű felismerni, melyek a valódi jelöltek, illetve jelölőszervezetek hirdetései – hangsúlyozza Szalai Anita. – A reklámjogban fontos elv a szerkesztett tartalom és a reklámtartalom elválasztása. A burkolt reklám tilalmához hasonlóan a burkolt politikai reklámot is szankcionálni kellene. Kezdetnek az impresszum jól látható feltüntetésének következetes megkövetelése is megtenné – márpedig ez elsősorban jogalkalmazási kérdés.”
Arccal a választó felé
S hogy milyen hatással van az óriásplakátok garmadája a befogadóra? Becker György reklámpszichológus, hangsúlyozza, ez egy két másodperces műfaj, ennyi időt szánunk a befogadására. „Három elemet kell tartalmaznia: egy vizuális motívumot, egy fősort és egy logót. Ezekkel lehet bűvészkedni. Az egyik legjobb plakátot, amelyet láttam, a Kétfarkú Kutyák csinálták még egyesületi időszakukban. Az Auchan hirdetését hekkelték meg: a »narancs« szót kicserélték »banánra«, és odaírták, hogy génmódosított. Az emberek pár lépés után visszafordultak: Mi is ez?”
Becker szerint azonban egy narancs, banán, mégoly szép autó, bájos rajzfigura sem olyan érdekes, mint az emberi arc. „Sokan dicsérték a Fidesz-kormány nemzeti konzultációra hívó, emodzsis plakátkampányát. Szomorú, mérges, mosolygó, mindenféle sárga fej. Az üzenetek érthetőek, de az emodzsi csak egy ikon. A valódi arc érdekesebb. Az újszülött rögtön az anya arcát keresi. Úgy vagyunk huzalozva, hogy folyamatosan egymás arcát figyeljük. Ezért a karakteres emberi fizimiska a legjobb metaforája egy üzenetnek. Bródy Sándor mondta nekünk, mikor megmutattuk neki a munkáinkat, hogy egy ember – üzenet. Két ember – reláció. Három ember pedig már tömeg. Értelmezhetetlen.”
Hogyan lehet kiemelni egy politikus tekintetében azt a karakterjegyet, amivel pozitívan tud üzenni? „Erre vannak a portréfotósok – válaszolja Becker György. – A fotogenitás másodlagos kérdés ennél a feladatnál. Bármit meg tudnak csinálni. Igaz, sok millió forint, de ezt a költséget nem érdemes megspórolni. Hiába van szépen kiretusálva egy politikus arca, ha semmitmondóan néz ránk. Kampányban különösen fontos, hogy a vezetők mit sugároznak, mert ez a hatás átterjed a szervezet minden képviselőjelöltjének plakátjára.
Lefelé rugdosás
A reklámpszichológus úgy véli, Márki-Zay Péternek elég jellegzetes kampányplakátjai vannak. Nem a szemünkbe, hanem valamerre fölfelé, a jövőbe néz. Százéves hagyomány, de ma is működik, ha az alany megnyerő külsejű, és elég fiatal. „Egy idős ember már ne a jövőt fürkéssze, inkább nézzen a szemünkbe, mutatkozzon bölcsnek – jegyzi meg Becker. – További előny, ha valakit archetipikus történetbe tudunk illeszteni. Orbánnál sikerült. Ő a legkisebb fiú. Aki vidékről jött, túljárt mindenki eszén, megcsinálta. Ez a magyar népmese szuperhőse. Imádjuk. Még azt is megbocsátjuk neki, ha kiderül, korruptabb a kelleténél. Márki-Zay alakja is összekapcsolható archetipikus mesékkel. Ő lehetne például a furfangos juhász.”
2006-ban a Fidesz kampányjelszava az volt, hogy „rosszabbul élünk, mint négy éve”. A plakátokon megfáradt embereket láthattunk, köztük egy elkeseredett arcú idős nőt. „A szöveg hazugsága ellenére ez vizuálisan ütős megoldásnak tűnt – idézi fel a képet a szakértő. – Csakhogy a meggyötört tekintet nem váltott ki együttérzést. Az emberek nem szeretnek ilyen arcokat látni. A fiataloknak végképp nem mondanak semmit. Márpedig marketinges közhely: ha elkapod a fiatalokat, mindenkit elkaptál.”
A negatív üzenetekkel egyébként is vigyázni kell, mert általában nem szeretik az emberek. Becker György megemlíti az üzleti világ egyik fontos marketingszabályát: a piacvezető nem rugdoshatja a helyére törekvőket. Arról beszéljen, ő mitől jobb. „Amikor az 1970-es évek végén a Pepsi szüntelenül döfködte a Coca-Colát, az nem szólt vissza. A politikai kampányokban is ez a helyes útmutató. Az ellenzék támadhatja a kormánypártokat, mert ő akar hatalomra kerülni. Nyolc év republikánus kormányzás után Nixonról, a párt elnökjelöltjéről megjelent egy plakát a következő felirattal: Ön venne tőle használt autót? A választást Kennedy nyerte. Az is rendjén való volt, mikor 2006 után az akkor ellenzéki Fidesz támadta Gyurcsányt az őszödi beszéd miatt. De a hatalomból lefelé rugdosni, kerítésvágó Soros-ügynököknek ábrázolni az ellenfelet – ez már nem kelt jó benyomást. Mint ahogy az sem, ha visszanyúlnak a 2010-es negatív üzenetekhez. Márpedig a »mini Feri« plakát erre épít. Nem igazán átütő ötlet, ráadásul teljes hatásához mindenkinek ismerni kéne az Austin Powers-filmeket.”
Állítás, állítás, állítás
Bármilyen jó is az óriásplakát, csak ráerősít a más csatornákon érkező üzenetekre. Egyfajta ikon. Egy jövőkép és egy ember, aki képviseli. „A politikai »piacvezető« mindig előnyben van, telerakhatja plakátjaival a várost – állapítja meg Becker György. – Ez egy erőd, amelynek bevételéhez háromszor annyi erő kell, vagyis háromszor annyi pénz. És azt is megtanulhattuk Carl von Clausevitztől, hogy az ostromnál egyetlen pontot kell támadni. Az üzenet nem lehet szétforgácsolt, nem jeleníthet meg például hat pártot, csak az összefogásuk céljával lövöldözhet. A sikerhez így is óriási mennyiségű »munícióra« van szükség. Gustave Le Bon több mint százhúsz éve fejtette ki A tömegek lélektana című alapművében, hogy melyek a hatás eszközei a vezetőknél: állítás, ismétlés, lelki infekció. Bármilyen badarságot mondunk is, ha sokszor ismételjük, sokan el fogják hinni. Különösen az idősebbek, ha pozitív az üzenet.”
Az ellenzék jelenleg futó kampánya 1600 óriásplakátból és 400 citylightból áll. Összehasonlításképpen – írta az Egységben Magyarországért sajtóosztálya – a Fidesz mintegy 25 ezer felületen kommunikál.
„A piac szinte teljesen a kormányhoz köthető oligarchák tulajdonában vagy felügyelete alatt áll. Igyekeztünk további plakáthelyeket bérelni, de kijelenthető, hogy Magyarországon az óriásplakátok piacán megszűnt a szabad verseny, így sérül a szabad véleménynyilvánítás szabadsága – fogalmaztak. – Csak mutatóba maradt néhány kisebb cég, akik szó szerint az egzisztenciájukat teszik kockára, ha az ellenzékkel szerződnek. Számtalan olyan tárgyaláson vagyunk túl, aminek a vége az, nem tehetnek mást, ha életben akarnak maradni, nem fogadhatják be a hirdetéseinket.” Hogy mégis van néhány hely, az egyrészt annak köszönhető, hogy vannak még, akik nem kis bátorsággal úgy tesznek, mintha ez egy normális demokrácia lenne – és hogy egyszer újra az is legyen. Másrészt pedig talán a hatalom is ügyel arra, hogy mutatóba minimális helyet hagyjon az ellenzéknek, hogy azt mondhassa a külföldi megfigyelőknek, lám, van itt tere az ellenzéknek is – de a saját erőforrásaihoz képest ez összehasonlíthatatlanul kevés.” | Gigantmánia – Bekebelezi a Fidesz a plakátpiacot: az állam hirdet, a NER-háló kasszíroz | Egymást érik a köztereken a Fidesz kormányzati-politikai hirdetései, és nem csak a kampányban: ez is az elmúlt három Orbán-ciklus tanulsága. Az állandósult ellenzék- és Brüsszel-ellenes háborúban az állam szervezetei és vállalatai váltak a legnagyobb hirdetővé. Ez korábban nem volt így, az első Orbán-kormány húsz évvel ezelőtti leváltásakor még csak a harmadik helyig küzdötték föl magukat a központi költségvetés szervei. A szocialista–liberális kormányoknak módjukban sem állt piacot torzítani, nyakukon a Fidesz hideg leheletével. | null | 1 | https://nepszava.hu/3147806_fidesz-plakat-piac-ner | 2022-02-27 16:47:00 | true | null | null | Népszava |
Sok esetben kihagyták a vasat a vasbetonból az R-KORD Kft. által végzett GSM-R vasúti fejlesztés során, máshol balestveszélyes körülmények, veszélyes hulladék maradt az építkezés után – tudta meg a Szabad Európa több forrásból. Két, birtokunkba jutott levél szerint a MÁV 19 pontban sorolja műszaki és minőségi kifogásait Mészáros Lőrinc cégével szemben, már az Építési Minisztérium is szóvá tette ezt az R-KORD-nak.
„Kérem a Tisztelt Vállalkozót, hogy a mellékelt üzemeltetői levélben felsoroltak – a levél kézhezvételétől számítottan, de legfeljebb tíz napon belül – vizsgálatát kezdje meg, és minden hiányosságot pótoljon, javítson” – ez áll abban a szerkesztőségünk birtokába jutott levélben, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára, Kikina Artúr írt az R-KORD Kft., valamint a konzorciumi partner I-Cell Mobilsoft Zrt. vezetőinek.
Az április 11-én kelt levélben a MÁV (az állami vasúttársaságot takarja az idézetben szereplő üzemeltető kifejezés) egy korábbi, március 8-án kelt levelére hivatkoznak.
Rengeteg a kifogás
A szintén birtokunkban lévő, a MÁV technológiai és rendszerfejlesztési osztályvezetője, valamint infrastruktúra-fejlesztési igazgatója által jegyzett dokumentum szerint a vasúttársaság összesen 19 pontban foglalja össze észrevételeit a GSMR2 nevű vasúti fejlesztési program Mezőzombor–Miskolc, Miskolc–Füzesabony és Hatvan–Füzesabony vasúti pályaszakaszon tapasztalt hiányosságokat. A MÁV levelének címzettje Kikina Artúr államtitkársága, valamint az R-KORD egyik vezetője.
A birtokunkban lévő levél csak a MÁV Miskolci Területi Igazgatósága által tapasztalt hiányosságokról szól, de információink szerint más igazgatóságok területén is bőven fordulnak elő hasonló „nem megfelelőségek”.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincnek saját vejével is komoly konfliktusa van a vasútbizniszben.
Ebben a levélben több esetben is hivatkoznak a technológiai utasítások be nem tartására, az előírt kivitelezési tervek hiányára vagy az ezektől való eltérésre, a szintén több esetben hiányos dokumentációkra.
Mint korábban megírtuk, a GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, ennek során 125 távközlési átjátszótornyot építettek és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábeleket a vasútvonalak mellett.
58,8 milliárd forint
A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amelyet a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint.
Az R-Kord Kft. korábban az Építési Minisztériumhoz fordult arra hivatkozva, hogy elszálltak a költségei. Február 6-án a kormány egy nem nyilvános határozattal arról döntött, hogy 17 milliárd forint értékben juttathatnak pluszforrást a beruházásra, amit ráadásul ki is vennének az Európai Unió által finanszírozott Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból, helyette magyar költségvetési pénzből finanszíroznának.
A MÁV, valamint az Építési Minisztérium észrevételei alapján a beruházás súlyos minőségi és műszaki problémákkal terhelt, így egy esetleges uniós ellenőrzésen jó eséllyel elkaszálnák a hibás teljesítés miatt, az R-KORD-ot pedig akár ki is zárhatnák öt évre a közbeszerzésekből. Nemzeti finanszírozás esetében ilyen veszély nem fenyegeti Mészáros Lőrinc cégét.
„Követhetetlen kivitelezések”
A már idézett MÁV-levélben a konkrét kifogások között szerepel például, hogy a földbe elhelyezett kábelek nyomvonala több helyen eltér a jóváhagyott kiviteli tervtől, ráadásul az úgynevezett markerek is több esetben hiányoznak.
A marker egy olyan jeladó, amelynek segítségével egy műszerrel könnyen követni lehet a földfelszínről is a több mint egy méter mélyen futó kábeleket, így ha valahol esetleg meghibásodás történik, lokalizálni lehet.
„Ha nincs marker, és a kábel nem a kiviteli terv szerint fut a földben, később, ha meghibásodás történik, a munkások majd vakon áshatnak gödröket, abban bízva, hogy minél előbb rábukkannak a vezetékre. Könnyű belátni, hogy ez felesleges pénz, idő” – mondta egy, a beruházás részleteire rálátó forrásunk.
Szerepel a MÁV kifogásai között az is, hogy az R-KORD a kivitelezés során többször is eltért az eredeti tervektől, de mivel az eltérésekről nem készültek úgynevezett fedvénytervek, ezért „követhetetlen kivitelezések” történtek.
Ehhez kapcsolódóan: Így dobhat 17 milliárd forintot az állam Mészáros Lőrinc cége után.
Porlik, mint a…
Az optikai kábelek telepítése úgy történik, hogy először az ezeket burkoló minicsöveket kell az árokba helyezni, majd ezekbe fújják be sűrített levegővel a kábelt. Csakhogy a minicsöveket is sok helyen szakszerűtlenül fektették le, emiatt forrásunk szerint több esetben nem is lehet majd befújni a száloptikát.
Az említett optikai kábelek sokszor hálózatot alkotnak, több irányban is futnak (jellemzően állomásoknál és vasúti átjáróknál), így gyakran két-három vagy akár több kábelt is össze kell kötni. Ezekhez betonaknákat alakítottak ki a földben.
Mivel ezek közel fekszenek a vasúti sínhez, az előírás szerint csak vasbetonból lehet elkészíteni. Csakhogy számos esetben – több forrásunk szerint is – egyszerűen kihagyták a vasat (pontosabban az acélszerkezetet) a vasbetonból. Ráadásul, mint fenti képeink is mutatják, még a sima betonozást is silány minőségben végezték el a kivitelezők.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek bajba, nem fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
„Ez a kapkodás biztos jele. A betonacél szerkezetet egyenként meg kell építeni, ami nyilván nem kevés idő. Enélkül elég zsaluzni, és öntheted a betont. Más kérdés, hogy ez a rezgéstől néhány év alatt tönkremegy, egyszerűen szétporlad, és kezdheted elölről az egészet” – mondta egy forrásunk.
Erre egyébként a MÁV maga is felhívta az R-KORD figyelmét, szerepel ugyanis a kifogások között „a monolitbetonszekrény-technológia be nem tartása”, ami konyhanyelven a vasbetontechnológiát jelenti. A betonaknákat több esetben deformálódott vagy nem megfelelő teherbírású fedlapokkal látták el, több helyen kiállnak a földből, ami balesetveszélyes.
Régóta tudhatták
Azt is szóvá teszi a MÁV, hogy az építkezések után több esetben hulladék, veszélyes hulladék, „balesetveszélyes körülmények” maradtak, ami miatt ráadásul önkormányzati és lakossági panaszok érkeztek a vasúttársasághoz, amelyik közvetítette ezt az R-KORD felé, de a cég „nem megfelelően” kezelte ezeket.
Arról nincs információnk, hogy az elmúlt hetekben megkezdődött volna a hibák kijavítása, azt viszont korábban megírtuk, hogy mivel az R-KORD számos alvállalkozóját nem fizeti ki hónapok óta, sok helyen levonultak a cégek az építkezésről, és nem folyik semmilyen munka. Információink szerint a hiányosságok egy része már régi eredetű, korábban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is tudott róluk. A NIF Zrt.-t az ÉKM létrehozása után szüntették meg, vasúti beruházásokért felelős vezetője Kikina Artúr volt.
Az ügyben kerestük az ÉKM vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkárát, valamint az ÉKM sajtóosztályát is, válaszaikat közölni fogjuk. | Képek, jegyzőkönyvek: a MÁV által is kifogásolt minőségben készül Mészáros Lőrinc cégének vasúti beruházása | Sok esetben kihagyták a vasat a vasbetonból az R-KORD Kft. által végzett GSM-R vasúti fejlesztés során, máshol balestveszélyes körülmények, veszélyes hulladék maradt az építkezés után – tudta meg a Szabad Európa több forrásból. Két, birtokunkba jutott levél szerint a MÁV 19 pontban sorolja műszaki és minőségi kifogásait Mészáros Lőrinc cégével szemben, már az Építési Minisztérium is szóvá tette ezt az R-KORD-nak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kepek-jegyzokonyvek-a-mav-altal-is-kifogasolt-minosegben-keszul-meszaros-lorinc-cegenek-vasuti-beruhazasa/32408853.html | 2023-05-18 11:27:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az uniós források nagyon nagy lehetőséget jelentenek Magyarország fejlődésére, a magyar állampolgárok jólétére. Legfőbb aggodalmuk azonban az, hogyan juthat el a pénz a magyar polgárokhoz, vállalkozásokhoz és régiókhoz átlátható, tisztességes és pártatlan módon; hogyan biztosítható, hogy minden régió, polgár és vállalkozás egyenlően, megkülönböztetés és politikai elfogultság nélkül jusson hozzá az uniós forrásokhoz – mondta Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT Bizottság) elnöke, a Magyarországra érkező négytagú vizsgálóbizottság vezetője a látogatást lezáró szerdai sajtótájékoztatón.
„Hadd fogalmazzak világosan: az Európai Parlament és a CONT Bizottság azt szeretné, ha a pénzek eljutnának a magyar polgárokhoz és vállalkozásokhoz, de ehhez megfelelő ellenőrzési rendszerekre és az uniós források igazságos elosztási eljárásaira van szükség. Küldetésünk lezárása alkalmából elmondhatom, hogy missziónk értékes helyszíni információkkal szolgált a parlament, a bizottság és az Európai Számvevőszék számára” – fogalmazott Monika Hohlmeier.
Számos pozitív fejleményt észleltek, például az új Integritás Hatóság felállítását – mondta a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy azonosítottak bizonyos hiányosságokat is. Aggályaik merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Állami Számvevőszék mennyire hatékonyan ellenőrzi az uniós forrásokat – jelentette ki.
„Az állami ellenőrző hatósághoz intézett kérdéseink a visszaélésekkel, a pályázatok manipulálásával, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával, a csalások ügyészségnek történő bejelentésével kapcsolatban megválaszolatlanok maradtak. Az uniós pénzek felhasználása során továbbra is fennállnak problémák” – fogalmazott.
Példaként említette, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban 29 ellenőrzést végeztek, amelyek miatt összesen 1,48 milliárd euró, mintegy 560 milliárd forint pénzügyi korrekciót szabtak ki. Megdöbbentő volt, hogy az Állami Számvevőszék nem említette ezeket a hiányosságokat, és nem adott magyarázatot arra, hogyan követték és értékelték ezeknek a pénzeknek a felhasználását – mondta.
A hatalomhoz közel állók kezében
Monika Hohlmeier szerint a civil társadalom, az üzleti közösségek, valamint a helyi és regionális hatóságok megosztották aggodalmukat a küldöttséggel, miszerint a közbeszerzések az aktuális hatalomhoz közel álló vállalatok és személyek kezében koncentrálódnak.
Mint mondta, a közbeszerzések versenyszabályainak megfelelő végrehajtás kulcsfontosságú a kohéziós alapok, valamint az RRF-alapok korlátozásának feloldásához. Az üzleti közösség által felvetett fő aggodalmak a kormányzat versenytorzító intézkedéseivel kapcsolatosak az adózás és az unió belső piaci szabályai terén – tette hozzá.
Diszkriminatív intézkedésekről, például a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő megváltoztatásáról kaptak beszámolókat, valamint a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, tisztességtelen különadókról, a káros és torzító árplafon bevezetéséről olyan ágazatokban, mint a kiskereskedelem, az építőipar és a közlekedés.
„Olyan megfélemlítő intézkedésekről is értesültünk, hogy titkosszolgálatok tesznek látogatást vállalatok irodáiban, vagy indokolatlan, gyakori ellenőrzések történnek, amelyek célja önkényes büntetések és indokolatlan kötelezettségek kiszabása, hogy előkészítsék az utat a vállalat átvételéhez. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Magyarország az EU egységes piacának tagja, és az egységes piacon nem lehet megkülönböztetni a vállalatokat. Mindenkinek ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie” – fogalmazott.
A magyar parlament és a civil társadalom képviselőivel tartott találkozókon olyan hibákról és döntéshozatali folyamatokról kaptak tájékoztatást, mint a nyilvános konzultációra szánt idő csökkentése, az egyik napról a másikra hozott rendeletek és a költségvetés gyakori módosítása – mondta Monika Hohlmeier.
„Csak egy példa. 2022-ben 95 alkalommal módosították a költségvetést, anélkül hogy a parlamentet bevonták volna a döntéshozatali folyamatba. A parlament demokratikus felügyelete elengedhetetlen a jogállamiság, a demokrácia, a megfelelő fékek és ellensúlyok működéséhez” – fogalmazott.
A helyi és regionális hatóságok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási terv kialakításába nem vonták be őket megfelelően, és nem ismerték el sajátos igényeiket.
„Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós forrásoknak a magyar embereket és a társadalom egészét kell szolgálniuk. Mindannyian felszólítjuk a magyar kormányt, hogy a felülről lefelé irányuló megközelítés helyett adjon több felelősséget és hatáskört a regionális hatóságoknak. Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy hajtsa végre a 27 úgynevezett szupermérföldkövet – amely magában foglalja a 17 korrekciós intézkedést, valamint a négy horizontális feltételt – minden további késedelem nélkül, hogy végre feloldhassuk a csaknem 28 milliárd eurós zárolást. Ez több mint tízezermilliárd forint, ezért nagyon szeretnénk, ha Magyarország valóban minél hamarabb megkapná” – fogalmazott.
A vizsgálóbizottság tagjai kiemelték, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem állt a rendelkezésükre, csak az államtitkára. Ez ugyan máshol is előfordul, de mégis meglepődtek rajta, mert a jogállamisági kérdések nagyon fontos részét képezik a teljesítendő feltételeknek, ezért úgy gondolták, érdekes lehet az igazságügyi miniszter számára egy találkozó a delegációval, hiszen eurómilliárdokról van szó. Fontos lenne, hogy ez a magyarokhoz kerüljön, hogy javuljon az életminőségük – hangzott el a tájékoztatón.
A CONT Bizottság delegációja találkozott többek között Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vezetőjével, Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével és Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével. | Uniós vizsgálóbizottság: Továbbra is vannak problémák az uniós pénzek felhasználásával | A pozitív fejlemények mellett sok hiányosságot és aggályos gyakorlatot azonosított az Európai Parlament Költségvetési és Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely háromnapos vizsgálatot tartott Magyarországon. Megdöbbentőnek nevezték, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem ért rá velük találkozni, miközben az igazságügyi reform az egyik legfontosabb eleme az uniós feltételeknek a pénzek felszabadításához. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/unios-vizsgalobizottsag-tovabbra-is-vannak-problemak-az-unios-penzek-felhasznalasaval/32415933.html | 2023-05-17 11:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Idén áprilisban jelent meg egy rendelet, amely egy olyan új díjat vezetett be, amely százmilliárdos bevételt hoz a Molnak. Így már érthető, miért jelentkezett a Mol a hulladékgazdálkodási koncesszióra egyébként egyedüli pályázóként. Kiderült, hogy a kormányzat már a tavaly aláírt koncessziós szerződésben megígérte: garantált bevételt fog biztosítani a cégnek.
„Már a tavaly nyáron megkötött szerződésbe be volt építve egy törvényileg garantált jövedelmezőség” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója. Ligeti Miklós ezt a hulladékgazdálkodási koncesszióval kapcsolatban mondta, miután betekintett a szerződésbe, és néhány mellékletét is megnézhette.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, a haszonanyagok nagy részét.
Amikor kiírta a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó állami szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot, a szakmai szervezetek nem értették, miért is érné meg bárkinek a jelenlegi rendszerben egységesen üzemeltetnie a lakossági- és iparihulladék-piacot. Míg előbbi veszteséges, utóbbi nyereséges, viszont a kettő eredménye sem kecsegtetett hatalmas profittal. A pályázaton végül egyetlen jelentkező indult el, a Mol Nyrt.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
Idén március 14-én jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működésének részletes szabályairól szóló rendelet, majd az április 6-i Magyar Közlönyben látott napvilágot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete.
Ekkor vált világossá, hogy a kormány egy olyan új díjat vezet be, amely brutális bevételt biztosít a koncessziós társaság számára. Ahogy erről korábban beszámoltunk, a termékdíj mellett elindul az EPR is, amit a gyártók fizetnek díjként, és háromszor akkora bevételt hoz, mint a termékdíj. Míg utóbbit az állam szedte be, az EPR-t közvetlenül a Mol koncessziós cégének fizetik a gyártók.
„Azzal, hogy a kormány jogszabállyal megváltoztatta az eddigi termékdíjas rendszert, a nem lakossági hulladékkezelés jövedelmezőségét dobta meg. Az iratbetekintés során kiderült, hogy a koncesszor számára törvényileg garantált jövedelmezőség biztosítása előre meg volt tervezve” – mondta Ligeti Miklós.
A jogi igazgató szerint így akarja a kormány egyrészt fenntartani a rezsicsökkentett lakosságihulladék-szállítást, amelynek „a választási matematika miatt van jelentősége a kormánypártok számára”, ezért cserébe az állam garantált jövedelmet biztosít a Mol koncessziós cégének.
Július 1-jétől indul a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Ez egy új díj, amely lefedi az eddig termékdíjjal illetett területeket (a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat), miközben újabb árucsoportokra is kiterjeszti (sütőolaj, textil, fabútor).
Termékdíjból éves szinten nyolcvanmilliárd forint körüli összeg folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az idei második félévre 121 milliárd forintnyi EPR-díjat irányoz elő a rendelet, vagyis éves szinten 242 milliárd forint lehet az összeg. Az EPR-díj-bevétel tehát háromszor nagyobb lehet, mint az eddigi termékdíj.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Az EPR-t le lehet vonni a termékdíjból, vagyis nagy valószínűség szerint hamarosan szinte semmilyen bevétel nem érkezik termékdíj címszó alatt a NAV-hoz, miközben az új szabályozás szerint az EPR-t már nem a NAV-on keresztül az államnak, hanem közvetlenül a Mol koncessziós leányvállalatának, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a cégeknek. Erről itt írtunk bővebben.
Miután a cégeknek az EPR pluszköltséget jelent, igen nagy valószínűséggel a vásárlókra fogják hárítani, vagyis hiába rezsicsökkentett a lakossági szemétszállítás, az EPR-díjjal érintett termékek ára emelkedni fog, ezért a kasszáknál fogja a lakosság megfizetni a hulladékkezelés valós díját.
A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSZE) szerint több gond is akad a koncessziós szerződés EPR-díjjal kapcsolatos tevékenységével. Miután a kormány nemcsak a lakossági, azaz kommunális szemétszállítást és -feldolgozást adta koncesszióba, hanem az iparit is, egyszerre lesznek partnerei és konkurensei a MOHU-nak az iparihulladék-kezelést végző cégek.
Eddig ugyanis egymással versengő cégek szállították el az ipari cégeknél keletkező papír-, műanyag- vagy fémhulladékot, amiért fizettek a gyáraknak. A koncesszióval csak a Mol cége lesz jogosult erre a tevékenységre, miközben a hulladékhasznosítás, -feldolgozás megmarad szabadpiacinak.
Az MFSZE szerint az EPR-hulladék átvételétől, gyűjtésétől a hasznosításra történő átadásig folytatott hulladékgazdálkodási tevékenység is a koncesszió része. „Az EPR-koordinátorként a MOHU a saját, illetve az alvállalkozóinak a tevékenységét fogja támogatni, szervezni, miközben ezek az alvállalkozók a fennmaradó piaci szektorban a MOHU versenytársai is lesznek. Ez véleményünk szerint versenyellenes” – tették hozzá.
Magyarul a Mol koncessziós cége nemcsak az EPR-hulladék begyűjtését és kezelését, hanem hasznosítását is támogatja majd, vagyis pénzt tud csinálni a hulladékból, holott az megmaradt szabadpiaci tevékenységnek. Ez azért érdekes, mert a MOHU fogja eldönteni, hogy mikor és kinek adja át a hulladékot hasznosításra, amiből nyersanyagot (fém, papír, műanyag) lehet készíteni, és el lehet adni a piacon. | A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban | Idén áprilisban jelent meg egy rendelet, amely egy olyan új díjat vezetett be, amely százmilliárdos bevételt hoz a Molnak. Így már érthető, miért jelentkezett a Mol a hulladékgazdálkodási koncesszióra egyébként egyedüli pályázóként. Kiderült, hogy a kormányzat már a tavaly aláírt koncessziós szerződésben megígérte: garantált bevételt fog biztosítani a cégnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormany-biztos-bevetelt-igert-a-mol-nak-a-hulladekos-koncesszioban/32414073.html | 2023-05-19 10:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Menjen már a francba, minek kérdez ilyet tőlünk, talán a Holdról jött? Én meg a Szaturnusz gyűrűit keresem!” – feleli ingerülten a szerinte értelmetlen kérdés miatt a pusztaottlakai művelődési ház előtt megszólított férfi. Pedig azt az összességében 250 millió forintért elkészült kerékpárostúra-központot keressük, amelynek használatbavételi engedélyét a Békés Megyei Kormányhivatal illetékes osztálya még 2022 áprilisában megadta. Vagyis a „kitörési pontnak” nevezett projektnek működnie kellene.
Akár Békéscsaba felől, akár Medgyesegyháza felől közelítünk Pusztaottlakára, sehol nincs kiépített kerékpárút, ahogy bent a településen sincs. Ha tényleg van is Pusztaottlakán kerékpárostúra-központ, oda nem vezetnek biciklis utak. A kerékpár persze népszerű itt: többnyire az használja, akinek nem futja autóra; a buszok meg nagyon ritkán járnak. Emberek sorát szólítjuk meg az utcán, miközben a felépült kerékpárostúra-központot keressük, de jobb esetben cigit kérnek tőlünk, rosszabb esetben elhajtanak melegebb éghajlatra.
Kitörési pont és csúszás
A Dél-békési Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsa 2016. december 21-én megtartott ülésén elhangzott, hogy a mezőkovácsházi kistérség lehetséges kitörési pontja a kerékpáros turizmus – ámbár az indoklási szakasz elmaradt. Munkanélküliséggel és megélhetési nehézségekkel sújtott régióról van szó. Simonka György akkori fideszes országgyűlési lépviselő jobbkeze és pályázatírója, Krisztován Anna a projekt szakmai vezetőjeként előadta, hogy a dél-békési térség kilenc településén terveznek információs és bemutató célú létesítményeket, illetve pihenőházakat kialakítani, ahol kerékpáros túra közben megpihenhetnek a bringások. Sőt szervizelési lehetőséget is biztosítanak a számukra. Mindezen felül két településen nagyobb volumenű beruházások is lesznek, így vendéglátóegységek, pihenésre alkalmas létesítmények épülnek. Az egyik ilyen hely Pusztaottlaka. A pályázat előkészítésével az egyesület megbízta a Projektfelügyelet Kft.-t, amely gyakori szereplője volt a térség uniós pályázatainak. (A társaság volt operatív igazgatója, K. Tamás jelenleg két ügyben is vádlott: egyrészt a Fővárosi Törvényszék előtt Simonka főszereplésével zajló eljárásban különösen nagy vagyoni értékre elkövetett költségvetési csalás miatt, másrészt a vidéki önfenntartó termelési tevékenységet összefogó ún. Pilot-program csalássorozata miatt a Gyulai Járásbíróság előtt; ez utóbbinál a vád versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége.) | Belül semmi, kívül semmi. Nem működő kerékpárostúra-központ Simonka György falujában | Valaki kitalálta, hogy az egyik legelmaradottabb kistérségnek, a mezőkovácsházinak a biciklis turizmus a nagy esélye. Kilenc települést vontak be a projektbe, amelyből mára többen kiléptek. A 300 fős zsákfaluban, Pusztaottlakán találtuk meg a túraközpontot. Zárt ajtókkal, használaton kívül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/belul-semmi-kivul-semmi-258762# | 2023-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Pest megyei közgyűlés mintegy 80 millió forintot osztott szét a héten fideszes politikusokat támogató és az ellenzéket támadó médiumokat működtető civil szervezetek között – értesült a Narancs.hu. Ahhoz, hogy lássuk, hogyan történik az ilyen alapítványok, szervezetek dotálása Pest megyében, érdemes felidézni, miként kerültek a gödi Samsung iparűzési adóból befolyó bevételei a kisvárostól a fideszes irányítású megyei önkormányzathoz, és hogyan tették ezt a pénzt kormánypárti kötődésű szervezetek támogatásának forrásává.
Mint ismert, 2020-ban a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvelő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalattól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem Pest Vármegye Önkormányzatát illetik meg. A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból különböző, ún. támogatási alapokat hozott létre, hogy azokból pályázatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között ossza szét a pénzt. Lapunk még a tavalyi országgyűlési választás előtt több cikkben számolt be e szervezetek működéséről, vagyis arról, hogy közülük számosan a térség két fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence és Rétvári Bence kampányát támogatták.
A megyei közgyűlés most újabb körben mintegy közel 400 millió forint szétosztásáról szavazott. Közeledve a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz, újabb súlyos tízmilliók landoltak a fideszes propagandát toló oldalakat üzemeltető civil szervezeteknél.
A Dunakeszi Kistérségért Egyesület 13,6 millió forintot kapott. A szervezet a Térségi Tények nevű oldalt gondozza. A leginkább az ellenzéket gyalázó „híroldal” mögött egyebek mellett Lőrincz László, az összefogás színeiben a gödi képviselő-testületbe bejutott, egykori DK-s önkormányzati képviselő áll. Az oldal a működése alatt szisztematikusan támadta a gödi ellenzéki városvezetést, Balogh Csaba lemondott polgármestert, vagy éppen Dorosz Dávid ellenzéki országgyűlési képviselő-jelöltet. A múlt vasárnapi gödi időközi polgármester-választáson (melyet a Fidesz támogatta Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakos nyert meg) pedig az egyik indulót, Szilágyi László alpolgármestert igyekezett összegyurcsányozni. (Lőrincz László ellen korábban vizsgálatott indított az önkormányzat, ugyanis kifogásolták, hogy képviselősége mellett egy médiumot kiadó alapítványnál tölt be pozíciót. Ezt ugyanakkor a testület nem találta összeférhetetlennek és méltatlannak.)
A Dunakanyar Média Alapítvány 20 millió forintos támogatásban részesült. Az alapítvány adja ki a Rétvári Bence Vác központú választókerületének híreivel foglalkozó oldalt, a 0627.hu-t. Egykori kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson Nagymaroson, mostani kurátora pedig Huszák-Nemes Zsuzsanna, az Ipoly menti Letkés polgármestere, Huszák Tamás felesége. Az oldal kormánypárti lapok stílusában számol be hírekről, valamint Rétvári PR-ízű akcióiról, nyilakozatairól. A 0627 Vác ellenzéki városvezetését is folyamatosan támadja.
A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány 10,9 millió forintot kapott az Itt lakunk – Csömör nevű közéleti és hírmagazin gondozására. Az alapítványnak egykor kuratórium tagja volt Dióssi Csaba, Dunakeszi kormánypárti polgármestere. A '22-es választások előtt foglalkoztunk a lappal, melyben csömöri ismert emberekkel, köztük Tuzson Bencével készült interjúkat közöltek.
Az alapítvány azonban most további 19,9 millió forintot kapott egy gödi városi online és nyomtatott magazin létrehozására.
A „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesületet 15,5 millió forintottal támogatja a megye. A szervezet térségi kulturális hírportál létrehozására és a működési költségek biztosítására kapta a pénzt. Képviselője Csabai Márk, aki korábban a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjeként hivatkozott magára. Csabai a TüKörkép című gödi magazin főszerkesztjője is, újságja rendszeresen közöl interjúkat Tuzson Bencécel (a lapot szintén támogatta a megyei önkormányzat).
A támogatások alapján lehetetlen nem azt a következtetés levonni, hogy a Fidesz erőforrásokat raktároz el és alaposan bespájzol a 2024-es választásokat megelőzően. Ha csak az imént felsorolt tételeket összeadjuk, akkor mintegy 80 millió forint jön össze. A médiaoldalak finanszírozásán túl számos egyesület kapott pénzt rendezvények, programok szervezésére; a '22-es választásokat megelőző kampányt ismerve nem kizárt, hogy ezeken rendre ott lesznek majd a fideszes parlamenti képviselők, kormánypárti polgármester- és önkormányzatiképviselő-jelöltek.
Érdekesség, hogy a támogatások legutóbbi körében a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintot kapott, melyet a Közösségi stratégiai vitaanyag Göd város fejlesztési lehetőségeiről c. dokumentum előkészítése elnevezésű projektre fordíthatott. A szervezet kuratóriumi elnöke Kammerer Zoltán. Feltűnik benne Csabai Márk, valamint Guba Zoltán, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. A Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány ebben a körben nem kapott támogatást.
(Címlapképünkön: Rétvári Bence és Tuzson Bence az M2 gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti szakaszának alapkőletételén Dunakeszinél 2017. május 26-án. Fotó: MTI/Marjai János) | Ismét tízmilliók kerültek fideszes propagandalapokhoz a Gödtől elvett Samsung-pénzből | A Pest megyei közgyűlés Göd és Dunakeszi térségében működő, kormánypárti propagandakiadványokat gondozó alapítványoknak adott támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ismet-tizmilliok-kerultek-fideszes-propagandalapokhoz-a-godtol-elvett-samsung-penzbol-258789 | 2023-05-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelőségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, „ne felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket - mondta Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője sajtótájékoztatón Budapesten szerdán.
28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 „szupermérföldkő” és a hozzá tartozó 17 korrekció.
Hohlmeier úgy fogalmazott, az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.
A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról.
Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába - jegyezte meg.
Monika Hohlmeier, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága delegációjának vezetője.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Monika Hohlmeier közölte: a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt.
A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz - politikai torzítás nélkül.
„Az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz”
- mondta. A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.
Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni - fűzte hozzá.
Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni - mondta.
A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, „ha az európai pénzekből Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna”, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.
A delegáció megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak, ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón.
Monika Hohlmeier, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága delegációjának vezetője (b2), valamint Petri Sarvamaa (j2), Lara Wolters (b) és Daniel Freund (j), a delegáció tagjai a bizottság Budapesten tett látogatása zárásaként tartott sajtótájékoztatón az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodájában 2023. május 17-én.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Arra a kérdésre, hogyan kommentálnák, hogy a MOL felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója közölte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek és zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel, Monika Hohlmeier úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei. Az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata.
Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodók. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak - mondta.
A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni - közölte Monika Hohlmeier.
Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette:
az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak
- tette hozzá.
Petri Sarvamaa kérdésre felelve kijelentette: nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra. Hangsúlyozta: követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon.
Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat „az ellenséges média hangulatkeltése”, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek. | Az EP delegációja: „nem szeretnénk, ha az európai pénzekből Orbán Viktor családja gazdagodna” | Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága kifogásolta, hogy Magyarországon torzul a szabad verseny, nem megfelelően működik az ÁSZ és a kormány nem teljesít jogállamisági kérdésekben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ep-delegacioja-nem-szeretnenk-ha-az-europai-penzekbol-orban-viktor-csaladja-gazdagodna-258791 | 2023-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pár hete számoltunk be róla, hogy áll a báll Nagymaroson, ugyanis Heinczinger Balázs polgármester nagy valószínűséggel szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt egy kétmillió forint feletti összeget vissza is utalt az önkormányzat számlájára. Az ügyben nem indult fegyelmi eljárás, miközben az esetlegesen jogszerűtlen gyakorlat a település előző vezetőjét, Petrovics Lászlót is érintheti.
Áprilisban hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentés született, azonban akkor a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindítása előtt a hatóságnak további információra van szüksége.
A rendőrség azóta arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2023. május 10-én
MTI Fotó: Kovács Attila
2015-ben egyszer már figyelmeztettek
Telek Zoltán nagymarosi lakost tanúként idézték be a kapitányságra. Tőle tudjuk, hogy a rendőrség több ügyet is összevont az eljárás részeként, ugyanis az elmúlt időszakban Telek több feljelentést is tett (ezekről lásd keretes írásunkat). A rendőrségi tájékoztatásból ugyanakkor nem derül ki, konkrétan mely eseteket érintheti a nyomozás.
A költségtérítési üggyel kapcsolatban a tanúvallomásában Telek azt mondta, jogszabály alapján a polgármester részére a bérén felül maximum 15 százalék plusz juttatás adható. Kikért adatokból pedig kiderül, hogy 2014-től 2019-ig Petrovics László korábbi polgármester részére a 15 százalékon felül cafeteria és saját gépjármű használatára vonatkozó költségtérítés volt megállapítva. Annak ellenére, hogy a kormányhivatal felhívta az önkormányzatot: szüntessék meg a törvénytelenséget (a 2015-ös törvényességi felhívást itt lehet elolvasni).
A tanúvallomás szerint Heinczinger Balázs 2019-ben megkereste a kormányhivatalt, hogy továbbra is járnak-e neki ezek a juttatások. A kormányhivatal ugyanarra hivatkozott Telek szerint, mint a korábbi – törvénytelenség megszüntetését elrendelő – törvényességi felhívásában, vagyis nem találták szabályosnak.
Forrnak az indulatok
A rendőrök még nem keresték, de számít rá, hogy fogják – mondta kérdésünkre Petrovics László. Elismerte, hogy törvény szerint 15 százalék feletti költségtérítést nem kaphat egy polgármester, ugyanakkor a képviselő-testület anno, látva, hogy mennyit dolgozik, mégis erről döntött. „Ezt nem én kértem” – fűzte hozzá a volt polgármester. Az utazásairól szabályos nyilvántartást vezetett. A kormányhivatal 2015-ös törvényességi felszólítására pedig a képviselő-testületnek az volt a válasza, hogy mivel 2014-ben csökkentették a polgármesterek fizetését, úgy ők ezzel kompenzálnak.
A volt városvezető szerint azért forrnak az indulatok a településen, mert jön a választás. Petrovics nem döntötte el, hogy akar-e indulni, később határoz erről. „Egyáltalán nem biztos. Sajnálom Nagymarost, segítenék, ahogy eddig is, de meghalni vagy tönkretenni az életemet nem akarom.”
Munkásszálló, mérőórák, Halas büfé
Telek Zoltán több feljelentést is tett az elmúlt időszakban. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a nagymarosi lakosnak kifogásai voltak a Szálloda úti egykori, jelenleg üresen álló munkásszáló hasznosítására vonatkozó, nemrégiben kiírt pályázattal kapcsolatban. A 444.hu számolt be róla, hogy a településen felmerült: a Gödön működő akkumulátorokat gyártó Samsung nézte ki magának az ingatlant. Ez nagy port kavart Nagymaroson, ugyanis a helyiek tartottak a beköltöző vendégmunkásoktól.
Telek – a tanúvallomás jegyzőkönyve szerint – azt mondta a rendőrségen, hogy több helyrajzi számra lehetett pályázni, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy borítékban vagy borítékokban kellett beadni a pályázatokat, melyeket egy ún. borítékbontás keretén belül ismertették. Ezen – az élőben közvetített – eseményen jelen volt három pályázó, miközben négy boríték érkezett be. Heinczinger Balázs a borítékok bontása során megállapította, hogy az egyikük két borítékot adott le.
Telek Zoltán megkeresésünkkor kifejtette, azt vélelmezi, hogy így akarták leplezni a Samsunghoz köthető pályázót (vagyis a két boríték közül az egyik valójában az ő pályázatát tartalmazta), ugyanis akkora felháborodást keltett a helyiekben az ügy. Így voltaképp kiesett a pályázatból, melyet egyébként visszavontak, Telek szerint indoklás nélkül. (Heinzinger Balázs februárban arról adott ki közleményt, hogy sem őt, sem a képviselőket nem kereste meg a Samsung.)
Egy másik ügy a Szálloda úton található 9 darab ingatlan, melyet a még Petrovics László vezette önkormányzat 2018-ban értékesített. A lakásokban nincs egyedi mérőóra, ezért az önkormányzat fizette a rezsiszámlát, melyet kiszámlázott a lakóknak. De a városvezetés még 2018-ban vállalta, hogy egyedi mérőórákat telepít, de ez egészen mostanáig nem történt még. 2022-ben kitört a rezsiválság, így megnövekedtek a költségek, a lakók pedig továbbra is lakossági áron akartak fizetni.
Telek úgy tudja, hogy a megnövekedett rezsiárakat jelenleg közösen fizeti az önkormányzat a lakókkal, vagyis jelentős költség, havi több százezres összeg keletkezik a településnek a mulasztás miatt. Állítása szerint az adásvételről született képviselő-testületi döntés, de a mérőórák telepítését is tárgyalni kellett volna, amire nem került sor, a telepítés akkori ára pedig ma már nem reális, jóval többe kerülne.
Aggályai merültek fel továbba a szabadstrandon található ikonikus Halas büfé bérbeadásával kapcsolatban is: úgy ítélte meg, hogy a korábbi bérlő, aki 2017-től 2022-ig bérelte az ingatlant, jóval alacsonyabb áron (évi 1 750 000 forintért) bérelhette a büfét, mint a jelenlegi, akinek havonta 1 250 000 forintot kell kifizetnie, vagyis jelentős kiesése keletkezett az önkormányzatnak az évek alatt.
Petrovics László megkeresésünkre a mérőórák telepítésével kapcsolatban elmondta, folyamatban volt, a városüzemeltetésben dolgozók tudtak róla. Aztán 2019-ben, a választások után a gárda lecserélődött, az információ pedig elveszett. Sajnálja, hogy így történt, mert ha sikerült volna keresztülvinni az elektromos műveken a fejlesztést, akkor most nem lenne ez a probléma. Nem gondolja, hogy az az ő hibája,
„de hát nyomozzák ki. Ha törvénytelenséget követtem el, állok elébe, de nem hiszem”.
Szerinte a Halas nem fogja kitermelni az összeget, melyet a jelenleg bérlője fizet, az előző pedig minden árvíznél saját maga állította helyre az épületet sok százezer, millió forintot ráköltve, amiért nem kapott cserébe egy fillért sem. Az új pályáztatást nagyon furcsának tartja, sajnálja, hogy „el lett távolítva” a régi bérlő.
„Sátáni idők”
Heinczinger Balázs egy márciusi képviselő-testületi ülésen hangsúlyozta, jóhiszeműen járt el a költségtérítésével kapcsolatban egészen addig, amíg ez az ügy ki nem borult. Állásfoglalást kért a kormányhivataltól, valamint a Belügyminisztériumtól, hogy szabályosan járt-e el: az egyik állásfoglalás egyértelműen kimondta, hogy nem vehette volna fel az összeget, a másik pedig arról szólt, hogy milyen feltételek mellett tehetné ezt meg. A képviselő-testület szavazott arról, hogy induljon-e fegyelmi eljárás az ügyben, de ezt – Heinczinger voksával együtt – leszavazták.
Értesüléseink szerint az eset foglalkoztatta a helyi közéletet, amiről egy április végi képviselő-testületi jegyzőkönyv is árulkodik. E szerint a polgármester járt a kormányhivatalban annak vezetőjénél, „a költségtérítési anomáliával” kapcsolatban: kérte, hogy vessék össze a két álláspontot, továbbá jelezte, egyeztet a Belügyminisztériummal is.
Részlet az április 27-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből
A polgármester egyebekről is beszámolt. Mint ahogyan az a jegyzőkönyben olvasható, helyi ingatlanokra szeretnének értékbecslést kérni, melyekre érkeztek ajánlatok cégektől, azonban egy helyi ingatlanos azt írta: „ami zajlik Nagymaroson, amiatt nem akarnak befolyni nagymarosi ügyekbe”, így nem vállalták az értékbecslést.
Ez rosszul esett Heinczingernek, aminek hangot is adott. A jegyzőkönyv szerint azt mondta a polgármester, hogy
kezd „sátáni” lenni, ami Nagymaroson zajlik.
Telefonon is, írásban is próbáltuk elérni Heinczinger Balázst, aki nem reagált a megkereséseinkre. Az alábbi kérdéseket küldtük el neki:
Érkezett-e pályázat a Szálloda úti munkásszálló hasznosítását érintően a gödi Samsung SDI-től, vagy a vállalathoz köthető társaságtól?
Mekkora költsége keletkezik havi szinten az önkormányzatnak amiatt, hogy a Szálloda úton nem telepítettek egyedi mérőórákat?
Mennyibe kerülne most telepíteni őket?
Valóban veszteséges volt a Halas strandbüfé bérbeadása?
Tisztában volt azzal, hogy a kormányhivatal szerint szabálytalan mértékű költségtérítést vesz igénybe?
Amennyiben érkezik válasz, beszámolunk róla.
Frissítés: Cikkünk eredeti címében és szövegében tévesen hivatali vesztegetést írtunk, miközben a rendőrség hivatali visszaélés miatt indított eljárást. A pontatlanságért elnézést kérünk. | „Sátáni” Nagymaros: hivatali visszaélés miatt nyomoz a rendőrség, több ügyben született feljelentés | A jelenlegi és a korábbi polgármestert is érintheti az a nyomozás, amit részben az általuk felvett költségtérítés miatt indított a rendőrség. Az eljárás több helyi ügyre is kitérhet egy nagymarosi lakos feljelentése alapján. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/satani-nagymaros-hivatali-vesztegetes-miatt-nyomoz-a-rendorseg-tobb-ugyben-szuletett-feljelentes-258672 | 2023-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kedd este benyújtott, a szerencsejátékról szóló törvényt módosító javaslat szerint „A kaparós sorsjegyként szervezett sorsjáték, a számsorsjáték és – a lóversenyfogadás és a távszerencsejáték kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult”. Az eddigi törvényben a kivételek között szerepelt a bukmékeri rendszerű fogadás is – emelte ki a változást a hvg.hu. Vagyis a bukmékeri irodákat is csak állami játékszervezők működtethetnék a jövőben.
A portál szerint érdemi indoklás nincs, csak megismétlik a módosítás tartalmát: „célja, hogy kizárólag állami játékszervező által szervezhető játék legyen a kaparós sorsjegy és a nem távszerencsejátékként szervezett bukmékeri (földi) fogadás”. Illetve azt írják még, hogy „a szerencsejáték szervezés kapcsán felmerült szabályozási igényeket kívánják átvezetni, mellyel a jogalkotó erősíteni kívánja a hazai szerencsejáték-szervezés és ezen belül kiemelten a távszerencsejáték versenyképességét, szem előtt tartva annak átláthatóságát, szabályozott szervezését, valamint a játékos védelmét”. | Államosítanák a bukmékerirodákat, Rogán Antal javaslatára | A kedd este benyújtott, a szerencsejátékról szóló törvényt módosító javaslat szerint „A kaparós sorsjegyként szervezett sorsjáték, a számsorsjáték és – a lóversenyfogadás és a távszerencsejáték kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult” | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/17/bukmekerirodak-allamositas-rogan-antal-javaslatara/ | 2023-05-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál, a Konkoly-Thege Miklós úton – írja részletes riportjában a Válaszonline.
A cikk szerint látszólag három darab, földszint + négy emelet + Penthouse jellegű lakóépület kerülne a telekre, alattuk kétszintes, 155 férőhelyes mélygarázzsal, de valójában a pinceszinten és a földszinten az épületek összekapcsolódnának, így helyesebb egyetlen óriási, nyolcszintes épületmonolitról beszélni, amely három háznak álcázza magát. A területen 45 fa kivágására lenne szükség, hogy elférjen az épület.
A Válaszonline szerint ez a város egyik legértékesebb ingatlana: közel egy hektár jól megközelíthető, beépítetlen terület Buda zöld tüdejének közepén, exkluzív környezetben, beépítési mutatói pedig a kerület sajátos hozzáállása miatt igen liberálisak. Az egyetlen szépséghiba, hogy egy az egyben a Budai Tájvédelmi Körzet része, valamint európai uniós Natura 2000 védelem alatt áll. Megjegyzik, hogy a természetvédelmi oltalom elvileg létező legmagasabb szintje mennyit ér manapság Magyarországon, azt nehéz lenne megjósolni.
A lap idézi a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakvéleményét, amely érzékelhetően próbál ellenállni az építkezési nyomásnak. A tavalyi szakvéleményükben ragaszkodtak ahhoz, hogy védett területeken épületeket felhúzni anomália, ezért legfeljebb olyan jellegű és mértékű beépítést tartanak elfogadhatónak, mint ami a területen korábban volt, a lakóparki funkció pedig ellentétes a tájvédelmi körzet rendeltetésével, létrehozásának értelmével, és mindeddig nem is volt a Budai Tájvédelmi Körzetben ilyen. A nemzeti park adta a legkomolyabb kritikáját annak a több éve tartó szabályozási buherálásnak is, amivel a Pokorni Zoltán vezette fideszes önkormányzat tulajdonképpen kaput nyitott az építkezés előtt. A riport szerint a folyamat még 2014-ben kezdődött el, amikor a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) módosításával a telket új övezetbe sorolták, és minden beépítési paramétert drasztikusan megemeltek (a terepszint alatti beépítés lehetséges mértéke ekkor nőtt 20 százalékról 50 százalékra, az építménymagasság 7 méterről 12 méterre stb.). A nemzeti park ezzel kapcsolatos ellenkezését azonban a kerület nem vette figyelembe.
A szakvéleményben úgy fogalmaznak:
Az önkormányzat kis lépésekben alakította a KÉSZ előírásait a minél nagyobb, lakó célú beépítés felé
A telek még ma is intézményi övezetbe tartozik, ahol elvileg – mint a név is sugallja – tudományos, kutatási célú intézményt lehetne elhelyezni, de – mint a cikk fogalmaz – az önkormányzat nagyon ügyesen nyitott egy kiskaput a lakóparkozásnak: az Észak-Hegyvidék építési szabályzat 79 § (12) bekezdése tételesen felsorolja, hogy az intézményi övezetek közül hol nem helyezhető el lakófunkció. Azonban meglepetésre ebből a listából a Konkoly-Thege út 19/b kimaradt. Vagyis itt elhelyezhető. Minderre még ráerősítettek azzal, hogy a 2021-ben elfogadott településképvédelmi szabályozásban ezt a telket kertvárosias karakterű területnek minősítették – áll a cikkben. | Természetvédelmi területen 78 lakásos luxuslakópark épülhet a Normafánál | Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál, a Konkoly-Thege Miklós úton. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/05/17/termeszetvedelmi-terulet-natura-2000-78-lakasos-lakopark-normafa-xii-keriulet-fidesz-pokorni-zoltan/ | 2023-05-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A háborús veszélyhelyzet ürügyén a kormány 5 százalékra csökkenti a hop on-hop off jellegű buszos városnéző szolgáltatás áfáját május 23-ától. Az áfakedvezményért cserébe a szolgáltatóknak ezután fizetniük kell turizmusfejlesztési hozzájárulást, vagyis a 22 százalékpontos adócsökkentés mellé társul egy új, 4 százalékos közteherfizetési kötelezettség. Összességében azonban jól járnak a cégek, hiszen a bruttó ár eddig a nettó plusz 27 százalék áfa volt, ezután pedig a nettó plusz 5 százalék áfa és 4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulás lesz, vagyis a bruttó ár a nettó plusz 9 százalék közteherre változik.
Végeredményben a társaságok minimum 18 százalékkal kevesebb adót fognak fizetni.
Így olcsóbb lehet a szolgáltatásuk, tehát – ha nem csökkentenek árat – nagyobb lehet a hasznuk. Érdeklődtünk, hogy a buszos cégek áraikban érvényesítik-e majd az áfacsökkentést, vagy lenyelik a különbözetet, de nem kaptunk választ tőlük.
Ha van készpénzes fizetés, nincs áfacsökkentés
Az áfacsökkentés feltétele, hogy a szolgáltató kizárólag elektronikus fizetési lehetőséget biztosítson a jegyvásárlóknak, és az e-fizetés folyamatosan rendelkezésre álljon. A május 11-ei Kormányinfón Gulyás Gergely azzal indokolta az 5 százalékos áfakulcsot, hogy attól kifehéredik az ágazat. A miniszter elmondása szerint ugyanis sok volt a készpénzes fizetés, ami feketén ment, így jelentős bevételtől esett el az állam. Ha valóban így volt, akkor rohamtempóban kell átállniuk kizárólag elektronikus fizetésre a szolgáltatóknak, amennyiben már május 23-ától élvezni akarják az áfacsökkentést.
Karácsony Gergely kiakadt a kormány intézkedésén, mert szerinte a közösségi közlekedés áfáját kellett volna csökkenteni, nem a hop on-hop off buszokét, amelyeket jellemzően külföldi turisták használnak. A kormány valójában az adófizetők kontójára adott milliárdos ajándékot ezeknek a cégeknek, amelyek nyilván nem fogják ezzel párhuzamosan csökkenteni áraikat – előlegezte meg a főpolgármester.
Jordán milliárdosé és Tiborcz-közeli vállalkozóé a legtöbb busz
Tarlós István hivatali ideje alatt először 20, majd 15 évre szerették volna koncesszióba adni a hop on-hop off tevékenységet, de nem jártak sikerrel. A Főpolgármesteri Hivataltól most azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a járati engedélyek kiadása 2021 nyara óta hatósági eljárás keretében történik, és a szolgáltatást jelenleg öt cég nyújtja:
az Amenti Zrt. 2023-tól rendelkezik engedéllyel, egy buszra.
A Big Bus Hungary Kft. öt,
a City Attraction7569 Kft. egy,
a Mr.Nilsz Kft. tíz,
a Program Centrum Kft. pedig egy buszt működtethet.
A 2023-ban kiadott, jelenleg hatályos engedélyek 2024. január 31-éig szólnak – írta a sajtóosztály.
2016-ban úgy tűnt, hogy a koncessziót a jordán milliárdos család sarja, Zakarya Hamdan nyerheti el. A koncesszióból ugyan nem lett semmi, viszont
a legtöbb (18-ból 16) városnéző busz mégis Zakarya érdekeltségének és Tiborcz István holdudvarának fial.
Az egy buszt működtető cégek közül az Amenti Zrt. (a cégnyilvántartásban csak Amenti Hajózási Zrt.-t találtunk) 2021-ben 116 millió forint árbevétel mellett 31,7 millió forint adózott eredményt jelentett. Az Opten cégadatbázisa szerint egyedüli részvényese a szentendrei illetőségű Varga István, aki a többi között a Lupa Vizisípálya Kft.-ben is érdekelt.
A CityAttraction7569 Kft.-t a dunavarsányi illetőségű Barbaluk Edina jegyzi, ez a cég 3,4 millió forint forgalmat és 4,9 milliós veszteséget könyvelt el 2021-ben.
Az idén ugyancsak egy buszt működtető Program Centrum Kft. korábban nagyobb szereplő lehetett, legalábbis 213 millió forint forgalmat és 90 milliós veszteséget mutatott ki 2021-ben. A cégnyilvántartás szerint a Boat & Bus Turisztikai Holding Kft. érdekeltségében áll.
Az öt városnéző buszt működtető Big Bus Hungary Kft. a 2019 májustól 2020 április végéig tartó üzleti évben majdnem egymilliárd forint bevételt mutatott ki, igaz, a veszteség is több mint félmilliárd volt. 2021 második félévében 60 millió forint forgalmat és 19 milliós veszteséget szerepeltettek a könyvekben. A cég 2021 júniusában az addigi tulajdonostól, a londoni bejegyzésű Bus Tours Ltd.-től a Program Centrum Kft. érdekeltségébe került, az utóbbi pedig, mint írtuk, a Boat & Bus tulajdona.
A legtöbb, tíz városnéző busz üzemeltetésére engedéllyel rendelkező Mr.Nilsz ugyancsak a Boat & Bus kezében van. A cég a 2019-es turisztikai csúcsévben több mint egymilliárd forint forgalmat és bő 100 milliós adózott eredményt ért el, 2021-ben viszont rosszabbul festett a mérlege: 419 millió forint forgalommal és 93 millió veszteséggel zárt.
Zakarya Hamdan és Sájer Gábor
A cégnyilvántartást böngészve tehát az derült ki, hogy a fővárossal a hop on-hop off szolgáltatásra szerződő öt vállalkozásból három azonos tulajdonosi körhöz tartozik, a Boat & Bus érdekeltsége. Ez a cég pedig két ismert üzletemberhez köthető: közvetetten tulajdonos benne Zakarya Hamdan, illetve Sájer Gábor. Nekik kedvezhet leginkább az áfacsökkentéssel a kormány, avagy Gulyás Gergely nyilatkozata alapján az ő vállalkozásaikat akarják a leginkább kifehéríteni.
Zakarya Hamdan jordán milliárdos családból származik, testvére a szállodaüzletben érdekelt, nem mellesleg a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Sameer Hamdan, akinek túlépített ingatlanáról is írtunk korábban.
Sájer Gábort pedig Tiborcz István köréhez szokták sorolni olyan alapon, hogy a páros évekig dolgozott együtt az Eliosnál. Sájer 2012-től vezette az Eliost, 2014-től pedig vezérigazgatóként irányította az egykor uniós közbeszerzéseken taroló közvilágítási céget. Az EU-forrásokat bezsákoló Eliosnál költségvetési csalás gyanújával lefolytatott OLAF-vizsgálat Sájer működési idejére is kiterjedt.
Az Elios-korszak után Sájer üzletemberként folytatta pályáját, a napelembiznisz felé fordult, de nem szakadt el Tiborcz köreitől. A 24.hu a herendi napelemprojekt kapcsán foglalkozott vele korábban. | Megtaláltuk, melyik üzleti körnek kedvez a kormány a buszos áfacsökkentéssel | Jordán üzletember és Tiborcz Istvánhoz közeli vállalkozó áll az áfacsökkentéssel jutalmazott hop on-hop off buszos társaságok nagyobb része mögött. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/19/afacsokkentes-varosnezo-buszok-hopon-hopoff-adokedvezmeny-zakarya-hamdan-sajer-gabor-tiborcz-istvan/ | 2023-05-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Csütörtökön a Merkport Zrt. megszerezte a High Yield Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló 4 048 476 darab, Waberer’s-részvényt – közölte a Waberer’s a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
Ez azt jelenti, hogy lezárult az üzlet, amelynek köszönhetően Tiborcz István tulajdonában levő BDPST csoport részesedése 49,64 százalékra nő a társaságban.
Mivel Tiborcz István nemcsak Merkportoln, hanem a szintén a BDPST-csoporthoz tartozó Geraldton Invest Zrt.-n keresztül, illetve közvetlenül is birtokol Waberer’s-részvényeket,
Orbán Viktor vejének a szavazati joga 52,01 százalékra nőtt a cégben. | Lezárult az üzlet, amellyel Tiborcz Istváné lett a Waberer’s több mint fele | Orbán Viktor veje kivásárolta a névadó alapítót a cégéből. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230512_Lezarult_az_uzlet_amellyel_Tiborcz_Istvan_lett_Waberers_tobb_mint_fele | 2023-05-12 19:08:00 | true | null | null | HVG |
A Schadl–Völner-ügy első rendes tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken kellemetlen visszatérés volt abba a világba, ahol korábban kavarni próbáltak, és prédára lestek. Erről mesél egy olyan vesztegetési kísérlet is, amely a vádiratból kimaradt.
Szerda reggel tett közzé egy, a végrehajtóknak írt körlevelet Hadházy Ákos, benne a felügyelő hatósággal és a minisztériummal állítólag előre egyeztetett új elnökség névsorával, mondván, rájuk kell majd egységesen szavazni. Bár nem verték nagydobra, de a végrehajtói kar honlapján már előző nap megjelent egy közlemény arról, hogy „a levélben hamis információk szerepelnek”. Hamis a levél az abban hivatkozott államtitkár szerint is.
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte. | Így keresett magának prédákat Schadl és köre | A Schadl–Völner-ügy első rendes tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken kellemetlen visszatérés volt abba a világba, ahol korábban kavarni próbáltak, és prédára lestek. Erről mesél egy olyan vesztegetési kísérlet is, amely a vádiratból kimaradt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230518_schadl_gyorgy_vadirat_fovarosi_itelotabla_czine_agnes_fiedler_balint_hadhazy_akos_CIB_bank_Buda_Square_2007_felszamolas#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaig | 2023-05-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2023.05.17. 09:30
Eddig úgy lehetett tudni, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség nem kapja meg korábban ígért állami támogatást, de akárhogy is, jelentős ingatlanfejlesztésre alapított leánycégeket.
Szembe futunk a f*szerdőben - a Duma Aktuál a magyar EU-elnökségről
Duma Aktuál
2024.06.29. 15:301 perc
A kormány bemutatta a soros EU-elnökség programját, és már ismerjük a szlogent is: Make Europe Great Again. Litkai Gergely rendet vág az információk erdejében. Megtudhatjuk, hogy valójában az EU Tanácsának leszünk az elnökei. De az mi? És mire jó? Mi lesz a következő hat hónapban a sorosozással? Mire gondolt a költő, amikor kitalálta az elnökség mottóját? Az is kiderül, hogyan ülnek majd be filippínó ételfutárok magyar tankokba. De mi lesz, ha annyira összeveszünk, hogy az egész EU arrébb költözik? | A kegyvesztettnek tűnő Demeter Szilárd a „szűkös körülmények" közt is nyomul | Eddig úgy lehetett tudni, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség nem kapja meg korábban ígért állami támogatást, de akárhogy is, jelentős ingatlanfejlesztésre alapított leánycégeket. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230517_hvg_Demeter_Szilard_uj_cegei_hajogyar_rockpart_rockmuzeum_Baka_Levente_Petofi_Irodalmi_Ugynokseg | 2023-05-17 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Megállapítások és ajánlások szerepelnek azokban a dokumentumokban, amelyeket az Európai Parlament “Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémprogramok használatát vizsgáló bizottsága” állított össze egy évig tartó munka után. Összességében a képviselők elítélik a kémprogramokkal való visszaéléseket, amelyek célja a politikai ellenzék megfélemlítése, a kritikus média elhallgattatása és a választások manipulálása. Megjegyzik, hogy az uniós irányítási struktúrák nem képesek hatékonyan kezelni az ilyen támadásokat, és szerintük reformokra van szükség.
Igen nagy teret kapott a jelentésben Magyarország és hasonlóan sokat foglalkoztak Lengyelországgal is. Megállapították, hogy Magyarországon a kémprogramok használata
a kormány által a médiaszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának lerombolására irányuló, kiszámított és stratégiai kampány része.
A Pegasus beszerzésére és használatára vonatkozóan a következőket olvashatjuk: “A magyar Belügyminisztérium 2017-ben vásárolta meg a Pegasust az NSO Group-tól, nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnökkel. A magyar Belügyminisztérium ezt csak 2021. április 8-án erősítette meg, amikor az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, Kósa Lajos elismerte, hogy a Fidesz- kormány megvásárolta a Pegasust – Kósa azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a kémszoftvert soha nem használták magyar állampolgárok ellen.” Megállapították azt is, hogy
Magyarországon a kémszoftverekre vonatkozó jogi eszközök a leggyengébbek közé tartoznak Európában.
Keményen fogalmaznak akkor, amikor kijelentik, hogy
Magyarországon teljes és totális a megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés.
Az is szerepel az anyagban, hogy “az Orbán vezette Fidesz-rezsim lehetővé tette, hogy könnyedén célba vehessenek ügyvédeket, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket, anélkül hogy tartaniuk kellene a felelősségre vonástól. Ráadásul az összes magyar médiaorgánum felett gyakorolt ellenőrzésük lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is a saját verziójukat tolmácsolják az igazságról, megakadályozva, hogy a nyilvánosság általi ellenőrzés nagy része, amit a média végez el, eljusson a magyar állampolgárokhoz.”
Ugyancsak elmarasztaló bekezdések születtek Görögországgal és Spanyolországgal kapcsolatban is. A tiltott kémprogram-gyakorlatok azonnali leállítása érdekében az EP-képviselők úgy vélik, hogy a kémprogramokat csak azokban a tagállamokban szabad használni, ahol alaposan kivizsgálták a kémprogramokkal való visszaélés gyanúját, a nemzeti jogszabályok összhangban vannak a Velencei Bizottság és az EU Bíróságának ajánlásaival, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által elbírált ügyekkel.
Az EP-képviselők uniós szabályokat szeretnének a kémprogramok bűnüldöző szervek általi használatára vonatkozóan, amelyeket csak kivételes esetekben, előre meghatározott célra és korlátozott ideig engedélyeznének. A vizsgálóbizottság tagjai a nemzetbiztonság megfigyelési alapként való felhasználásának közös jogi meghatározását is szorgalmazzák a nyilvánvaló visszaélések igazolására irányuló kísérletek megelőzése érdekében.
Két jelentést fogadott el a bizottság, az egyik vonatkozott a vizsgálat eredményeire, a másik pedig az ajánlásokra. Ezeket még a plenáris ülés elé is viszik, de mivel a szakbizottságban nagy többséggel fogadták el őket, minden bizonnyal a plenáris is rábólint majd. | Ep-jelentés: Magyarországon a kémprogramok használata a kormány stratégiájának a része | A kémprogramokat az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom megfigyelésére, megfélemlítésére és hiteltelenítésére használták, a jövőben így csak szigorú feltételek teljesülése esetén kellene engedélyezni őket, emellett a nemzetbiztonság egységes meghatározására is szükség lenne. Ezek állnak azokban a jelentésekben, amelyet az EU illetékes vizsgálóbizottsága fogadott el a kémprogramokkal kapcsolatban. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20230508_Totalis_a_politikai_ellenorzes_az_illegalis_megfigyelesek_felett__mondja_ki_egy_EPjelentes | 2023-05-08 20:51:00 | true | null | null | HVG |
A magyar állam számára előnyös megállapodás született a 35 éves autópálya-koncesszió módosításával – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a hvg.hu kérdésére a Kormányinfón. A miniszter megismételte a kormányzati érvet, miszerint a módosításra azért volt szükség, hogy az állam idén és jövőre spórolni tudjon. (A módosítás része, hogy az első nagy beruházást, az M1-es autópálya bővítését nem idén, csak 2025-ben kezdik, így az államnak nem kell kifizetnie egyebek mellett a szükséges földterület-kisajátítások árát.)
Gulyás szerint a módosítás még akkor is előnyös a magyar állam számára, ha a koncesszor – ami mögött nem mellesleg Mészáros Lőrinc és Szíjj László állnak – érdekei „nem esnek egybe” az állam érdekeivel.
Valójában több ponton elég egyértelműen a koncesszor javára alakították át a szerződést. Ebből és Gulyás Gergely szavaiból az következik, hogy a koncesszor vagy bepalizta a kormányt egy olyan módosítással, ami az állam érdekeivel ellentétes, vagy pedig – mondjuk úgy – élt a lehetőséggel, hogy a kormány nehéz anyagi helyzetbe került, és a projektátütemezésért cserébe számára kedvező módosításokat is átvert.
Egyértelműen a koncesszornak, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nek kedvez, hogy a módosítás jelentős „finanszírozási mentesítő eseményeket” vezet be az új útépítésekre és a sávbővítésekre, amelyek bekövetkezése mentesíthet egyes munkák szerződés szerinti teljesítése alól. Ezek:
A nemzetközi finanszírozási környezet jelentős negatív változása (különösen a bankközi kamatlábak extrém mértékű emelkedése),
Magyarország szuverén államadóssága hitelbesorolásának jelentős negatív változása,
Magyarország politikai gazdasági helyzetét tükröző országkockázati besorolásának jelentős negatív változása,
Alapvető, észszerű, és a közbeszerzési követelményekkel nem ellentétes finanszírozói elvárás Koncesszióba Adó (vagyis a magyar állam) általi nemteljesítése.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőrinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrégire sikeresen összekalapált MBH Bankból. Ez a finanszírozási kockázat is – hangoztatta annak idején a koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most már akkor mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
A bankközi kamatlábak extrém emelkedésére már akár most rögtön, ez ugyanis már megtörtént. Egyébként még az ország leminősítése is benne van a pakliban. A hitelminősítők máris rossz szemmel nézik a kormány ad hoc, piacellenes gazdaságpolitikáját (ld. különadók és árstopok). Az államháztartás pocsék helyzetben van, márpedig az unió újra életbe fogja léptetni azt a szabályt, hogy az éves hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Ha ezt a kormány nem tudja teljesíteni, akkor az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat, aminek egyenes következménye lenne a magyar államadósság leminősítése a bóvliba, a befektetésre nem ajánlott kategóriába.
A módosítás által bevezetett legfontosabb új szerződéses intézmény a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár a koncesszor hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést. Vagyis ha az MKIF nem csinálja meg mondjuk az M1-es bővítését, nem bukja az egész koncessziós szerződést. Ugyanez persze fordítva is működik, ha az állam nem teljesíti valamely kötelezettségét, nem ugrik az egész szerződés. Ezzel együtt az új szabállyal az MKIF feje fölül elhárult a legnagyobb kockázat, az, hogy ha valamilyen részfeladatot nem teljesít, bukhatja az egész koncessziót. | Autópálya-koncesszió: Mészáros Lőrincék bepalizták a kormányt vagy kihasználták szorult helyzetét | Több ponton a koncesszor érdekeinek megfelelően módosították az autópálya-koncessziót. Az állam annyit nyer, hogy idén és jövőre spórolhat némi pénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230511_autopalya_koncesszio_modositas_kockazatok_kormanyinfo | 2023-05-11 13:54:00 | true | null | null | HVG |
Elhunyt Benedek Miklós színész, rendező. Egy 68 éves magyar síelő is életét vesztette január nyolcadikán Ausztriában, de nem csak őt érte baleset: Tirolban egy felvonó szakadt le, ott négyen sérültek meg súlyosan. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Elbírálás alatt a védjegyoltalmi kérelem a Puskás Múzeum névre és logójára | Több éves késéssel, de a jelek szerint mégis csak elkészül a Puskás Kiállítási Központ a Puskás Arénában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230514_hvg_visual_europe_project_puskas_muzeum | 2023-05-14 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Elvesztette Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere azt a sajtóhelyreigazítási pert, amelyet az Átlátszó tényfeltáró portál ellen indított az országos botrány kavaró lombkoronasétány ügyében – közölte egy fotó mellett az Átlátszó a Twitteren. Az ítélet nem jogerős.
Ahogy arról beszámoltunk, miután nyilvánosságra került, hogy Nyírmártonfalva polgármestere EU-pénzre pályázva épített egy lombkoronasétányt, majd tarra vágatta az egész erdőt, a falu első embere azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit beperel, aki ír a lombkoronasétánytól. Az Átlátszó esetében be is váltotta a fenyegetését: miután a portál nem tett eleget a helyreigazítási kérelemnek, Filemon Mihály valóban pert indított.
A Magyar Hang jelen volt a tárgyaláson a Fővárosi Törvényszéken. Azt írják: Filemon Mihály el sem jött, ügyvédje megtiltotta, hogy hang-és képfelvétel készüljön róla, sőt, azt akarta, hogy még az ő nevét is elhallgassák.
A felperes állításai azon alapultak, hogy Filemon saját költségen előfinanszírozta a beruházást, mert akkor még nem érkezett meg az uniós támogatás, ráadásul akkoriban még nem is volt közszereplő, mert a pályázat beadásakor még nem volt közszereplő, ráadásul nem is 50, hanem 80 méteres a „lombkoronasétány” az Átlátszó állításával ellentétesen.
A bíró ugyanakkor kimondta: az ügy szempontjából nincs relevanciája annak, hogy az EU mikor fizeti ki a már elnyert támogatási összeget, egy közszereplőnek szélesebb körben kell tűrnie a sajtó állításait, és mivel az Átlátszó a Közbeszerzési Értesítőben szereplő adatok alapján írt 50 méteres sétányról, így a tőle telhető gondossággal jár el a munkájában, hiszen így bizonyítékkal tudta alátámasztani az állítását.
A bíróság a polgármestert mintegy 300 ezer perköltség megfizetésére kötelezte. A Magyar Hang megkérdezte az Átlátszó főszerkesztőjét, Bodoky Tamást, aki elmondta: számított a kedvező döntésre, és nem is érti, hogy a polgármester miért indított egyáltalán sajtópert ez ügyben. | Fák nélküli lombkoronasétány: elvesztette a sajtópert a polgármester, 300 ezer perköltséget fizet | Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester nemcsak sajtóhelyreigazítást, de bocsánatkérést is követelt az Átlátszótól, de a perre el sem jött. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230513_lombkoronasetany_elvesztett_sajtoper_filemon_mihaly_polgarmester_atlatszo | 2023-05-13 11:39:00 | true | null | null | HVG |
Átírja a kormány a szerencsejáték-törvényt. A kedd este benyújtott javaslat szerint „A kaparós sorsjegyként szervezett sorsjáték, a számsorsjáték és – a lóversenyfogadás és a távszerencsejáték kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult”. Az eddigi törvényben a kivételek között szerepelt a bukmékeri rendszerű fogadás is.
Ez hivatalos meghatározása szerint az a fogadási forma, amelyben „a fogadásszervező az ajánlatában meghatározott esemény bekövetkezésére, kimenetelére a játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki”.
Érdemi indoklás, noha ez kötelező lenne, nincs, hiszen az indoklási részben csak megismétlik a módosítás tartalmát: annak „célja, hogy kizárólag állami játékszervező által szervezhető játék legyen a kaparós sorsjegy és a nem távszerencsejátékként szervezett bukmékeri (földi) fogadás”.
Az indoklás általános része ehhez még annyit tesz hozzá, hogy „a szerencsejáték szervezés kapcsán felmerült szabályozási igényeket kívánják átvezetni, mellyel a jogalkotó erősíteni kívánja a hazai szerencsejáték-szervezés és ezen belül kiemelten a távszerencsejáték versenyképességét, szem előtt tartva annak átláthatóságát, szabályozott szervezését, valamint a játékos védelmét”. | Rogán Antal javaslatára államosíthatják a bukméker irodákat | Érdemi indoklás nélkül írnák át a szerencsejátékokat szabályozó törvényt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230517_allamositas_bukmekerirodak | 2023-05-17 09:37:00 | true | null | null | HVG |
A pályázat szerint az új focipálya a térség fejlődését szolgálná, a szintén a Puskás Akadémia által üzemeltetett kisvasúttal, arborétummal és szállodával együtt. Hadházy Ákos független képviselő azt mondja: szemtelenség adófizetői pénzt kérni erre, mert szerinte Mészáros Lőrinc tavaly öt nap alatt kereshetett ennyi pénzt. | Mészáros Lőrinc 800 millió forintnyi közpénzt kért a felcsúti műfüves kispályára | A pályázat szerint az új focipálya a térség fejlődését szolgálná, a szintén a Puskás Akadémia által üzemeltetett kisvasúttal, arborétummal és szállodával együtt. Hadházy Ákos független képviselő azt mondja: szemtelenség adófizetői pénzt kérni erre, mert szerinte Mészáros Lőrinc tavaly öt nap alatt kereshetett ennyi pénzt. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/21/politika-meszaros-lorinc-800-millio-forintnyi-kozpenz-felcsuti-mufuves-kispalya | 2023-05-21 11:49:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A pénzügyi kimutatás a Magyar Közlöny mellékletében jelent meg. A Transparency International jogi igazgatója az RTL Híradónak azt mondta: a kimutatásban nem szerepel az a sok milliárd forint, amit a kormány az adófizetők pénzéből költött, hogy megnyerje a Fidesz a parlamenti választást. | A Fidesz tavaly 115 millió forinttal többet költött, mint amennyi bevétele volt | A pénzügyi kimutatás a Magyar Közlöny mellékletében jelent meg. A Transparency International jogi igazgatója az RTL Híradónak azt mondta: a kimutatásban nem szerepel az a sok milliárd forint, amit a kormány az adófizetők pénzéből költött, hogy megnyerje a Fidesz a parlamenti választást. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/21/politika-fidesz-veszteseges | 2023-05-21 11:53:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Velence Korzó üzemeltetője már nem először kerítette el a szabadstrandot. Két éve le kellett bontaniuk, de a mostani kerítés - a polgárdi jegyző határozata szerint - maradhat. Az ügyvezető az RTL Híradónak azt mondta, egy rendelet kötelezi őket a kerítés építésére. | Ellehetetleníti a munkájukat a Velencei-tó partján felhúzott kerítés | A Velence Korzó üzemeltetője már nem először kerítette el a szabadstrandot. Két éve le kellett bontaniuk, de a mostani kerítés – a polgárdi jegyző határozata szerint – maradhat. Az ügyvezető az RTL Híradónak azt mondta, egy rendelet kötelezi őket a kerítés építésére. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/21/belfold-velencei-to-szabadstrand-kerites | 2023-05-21 11:55:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az oknyomozó portál azt írta: a 10 milliárdos uniós programban például a tejet 519 forintért szerezték be, pedig a KSH szerint az akkori átlagár 205 forint volt. A korrupció ellen küzdő Transparency International szerint az Integritás Hatóságnak kellene vizsgálni az ügyet. | Háromszoros áron vásárolt élelmiszert a kormány a szegényeknek szánt segélycsomagokba | 10 milliárdos uniós programban például a tejet 519 forintért szerezték be, pedig a KSH szerint az akkori átlagár 205 forint volt. A korrupció ellen küzdő Transparency International szerint az Integritás Hatóságnak kellene vizsgálni az ügyet. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/20/atlatszo-haromszoros-aron-elelmiszer-kormany-szegenyeknek-segelycsomagok | 2023-05-20 12:04:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Szabad Európa tudta meg, hogy a MÁV 19 pontos hibalistát küldött a minisztériumnak a vasúti telekommunikációt javító fejlesztés befejezése után. Ezen szerepelt a vasbetonból hiányzó vas is. A közlekedési minisztérium úgy reagált: majd kijavítják a hibákat. A DK feljelentést tett a 60 milliárd forintos megbízatás ügyében. | Mészáros Lőrinc cége kispórolhatta a vasbetonból a vasat | A Szabad Európa tudta meg, hogy a MÁV 19 pontos hibalistát küldött a minisztériumnak a vasúti telekommunikációt javító fejlesztés befejezése után. Ezen szerepelt a vasbetonból hiányzó vas is. A közlekedési minisztérium úgy reagált: majd kijavítják a hibákat. A DK feljelentést tett a 60 milliárd forintos megbízatás ügyében. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/05/20/feljelentest-tesz-kisporolt-vas-dk-meszaros-lorinc-mav | 2023-05-20 12:10:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Belügyminisztérium hat tételben összesen közel 540 millió forintot követel az Országos Roma Önkormányzattól (ORÖ). A tárca minden tétel esetében fizetési felszólítást küldött. Miután ez nem vezetett eredményre, az említett összeg nagyobb részét, 323 millió forintot végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével próbálja beszedni – írta a Népszava.
Lakatos Oszkár, a testület elnökhelyettese szerint
olyan tételekről van szó, amelyek még a 2019 előtti ciklushoz, a Farkas Flórián-féle elhíresült Híd a munka világába programhoz és hasonló projektekhez kötődnek.
A szóban forgó tételek egy részét – állította – az ORÖ korábban már visszafizette. A Belügyminisztérium azzal érvel, hogy az államtól kapott „működési célú támogatásból” ezt nem tehette volna meg.
Lakatos Oszkár vitatja ezt az álláspontot: mi másból fizette volna vissza a pénzt a saját bevételekkel nem rendelkező ORÖ, ha nem állami támogatásból? Ha viszont úgy áll a dolog, ahogyan a minisztérium mondja, akkor a tárca miért nem utalja vissza a pénzt az ORÖ számlájára? – vetette fel. | Több százmillió forintos végrehajtást indított a belügy az Országos Roma Önkormányzat ellen | Olyan tételekről van szó, amelyek még a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába programhoz és hasonló projektekhez kötődnek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/05/20/tobb-szazmillio-forint-vegrehajtas-belugyminiszterium-orszagos-roma-onkormanyzat | 2023-05-20 12:27:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kormány mintegy 22 ezer hektárnyi állami földterületet bocsájt árverésre – jelentette be pénteken az Agrárminisztérium. Közlésük szerint az első körben több mint 12 ezer hektár, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínálnak megvételre.
Az árveréseket 2023. június 22. és 2023 július 14. között tartják. Az árveréseket az Nemzeti Földügyi Központ (NFK) közreműködőjeként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok bonyolítják le az NFK képviselői és közjegyzők jelenlétében.
Az agrártárca közlése szerint az intézkedéssel a kis- és közepes gazdaságokat és a helyi termelők földhöz juttatását támogatják. | A kormány folytatja az állami földek eladását | A kormány mintegy 22 ezer hektárnyi állami földterületet bocsájt árverésre – jelentette be pénteken az Agrárminisztérium. Közlésük szerint az első körben több mint 12 ezer hektár, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínálnak megvételre. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/05/19/a-kormany-folytatja-az-allami-foldek-eladasat | 2023-05-19 12:34:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Nettó 702 millió forint értékkel írt ki megbízást a jegybanki tulajdonban lévő MNB-EduLab Kft. komplex kommunikációs feladatok ellátására, a munkát a Dry Digital Kft.-n keresztül Száraz István tulajdonában lévő Frank Digital Kft. vitte el. 18 hónapos munkáról és keretösszegről van szó, ennek 70 százalékára vállalt lehívást a megbízó, de akár a teljes keretet is kimerítheti. Az EduLabot a Magyar Nemzeti Bank azért hozta létre, hogy digitális tananyagokat fejlesszenek és biztosítsanak a gazdasági témák iránt érdeklődők számára.
Száraz István Matolcsy Ádám, Matolcsy György jegybankelnök fiának ismerőse. Cége nem először szerez meg olyan munkát, amelyért a Magyar Nemzeti Bank fizet. Januárban írtuk meg, hogy a Frank Digital vittel a jegybank 3,3 milliárd forint keretösszegű kommunikációs megbízását. Néhány nappal később derült ki, hogy egy Matolcsy-közeli egyetemnek is az ő cége dolgozhat.
Az ilyen pici kis apró sikerecskéből nagyon sokat tud tanulni az ember, amikor azt látja, hogy van értelme a munkának
– ezt Száraz István mondta egy interjúban 2013-ban, az RTL-en futó Első millióm című műsornak, nem sokkal azután, hogy megalapította a vs.hu nevű internetes portált. Amelyről később kiderült, hogy több mint félmilliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól cikkek és videók készítésére. Az ügy miatt a szerkesztőség nagy része felmondott, a vs.hu pedig szétesett. 2017-ben Matolcsy Ádám Száraz Istvántól vette meg a New Wawe Media Groupot, illetve ezzel együtt az Origót, amelyet mára beolvasztottak a KESMA nevű kormányközeli médiakonglomerátumba. | A jegybank cégének 702 milliós megbízását a jegybankelnök fiának ismerőse vitte el | Matolcsy Ádámot a százmilliárdosok közé lehet sorolni és ismerőse, Száraz István is halmozza az üzleti sikereket. Cége sokadszor kap megbízást a Matolcsy Ádám édesapja által irányított Magyar Nemzeti Banktól. Ezúttal egy leányvállalatnak kommunikál majd cége, a Frank Digital Kft. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/05/19/mnb-edulab-szaraz-istvan-matolcsy-adam | 2023-05-19 13:26:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Kicsivel még átláthatatlanabb lett Mészáros Lőrinc vagyona, ugyanis több, eddig hozzá köthető cégnek magántőkealapok lettek a tulajdonosai. Ezeknek az alapkezelőknek pedig pont az a lényegük, hogy nehezebb legyen kideríteni, pontosan ki áll a háttérben és milyen pénzek vándorolnak ezekbe a kasszákba. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mindenesetre nem látta akadályát, hogy az MKB Magántőkealap összefonódjon a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-vel, az erről szóló hatósági engedélyt május 18-án adta ki az érintetteknek.
A gépjárművek bérbeadásával és flottakezeléssel foglalkozó társaság 2016-ban alakult és eddig a Mészáros cégcsoport tagja volt, konkrétan a Talentis Group Zrt.-hez tartozott. Igazán jól megy mostanában az autókereskedőknek, hiszen 2021-ben 4,6 milliárd forintos forgalom mellett 141 millió forintos profitnak örülhettek. Azt nem tudni, hogy Mészáros Lőrinc miért látta jónak, hogy a jövőben az MKB Magántőkealap legyen a cég tulajdonosa. Illetve már ez sem teljesen biztos, hiszen a Magántőkealap eddig az MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. irányítása alatt állt, de május 1-e óta az utóbbi már MBH Befektetési Alapkezelő Zrt. néven tevékenykedik.
Persze a Mészáros M1 Autókereskedőnek eddig is volt némi köze a a Takarék-csoport összeolvasztásából születő Magyar Bankholdinghoz, hiszen lapunk írta meg 2021 nyarán, hogy egyedüli részvényese lett a Takarékbank flottájának kezeléséért felelős MA-TAK-EL Zrt.-nek.
Az ügylet érdekessége még, hogy a GVH előtti vizsgálatban az MKB Magántőkealapot a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Győrfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda képviselte, amely a világ egyik legnagyobb és legelismertebb globális jogi irodája, 4200 ügyvédet foglalkoztat a világ több mint 40 országában. Az ügyvédi iroda korábban dolgozott az Orbán-kormánynak és a médiahatóságnak is.
A Mészáros-cégbirodalomból azonban nemcsak a flottakezelő cég vándorolt át egy magántőkealaphoz, hanem például a tokaji borvidéken terpeszkedő Dereszla Bortermelő és Értékesítő Kft is. Nyilvános adatbázisok szerint a Béta Magántőkealapnak április 19-e óta már minősített többsége van a cégben.
Mészáros Lőrinc 2016-ban bukkant fel a tokaji borvidéken: a Búzakalász 66 nevű vállalkozása akkor szerezte meg a bodrogkeresztúri Dereszla Bortermelő Kft.-t, illetve a Dereszlához kötődő másik két borászatban, a Henye és a Tokaj-Major Kft.-kben is a Búzakalász lett a tulajdonos. Most már viszont a Béta magántőkealap, amely persze nem mentes a felcsúti vállalkozó befolyásától: a Status Capital Zrt. kezeli, ennek pedig Mészáros Lőrinc a gazdája.
A 600 éves történelmi pincénk több mint 1 kilométer hosszan, öt szint mélységségben található a Dereszla dűlői alatt
- vall magáról a pincészet.
Nem a borászkodásból lett Magyarország leggazdagabb embere a felcsúti sikerember, hiszen a Dereszla Bortermelő 2021-ben 722 millió forint forgalom mellett 34,8 millió forint nyereséggel zárt.
Érdekesség, hogy a Dereszla a tulajdonosa az Észak-Magyarországi Fejlesztési Zrt.-nek, amely pedig már a Diósgyőr kosárlabda-, jégkorong- és röplabdacsapatáért is felelős. Tehát a magántőkealapos átcsoportosítás közvetve a diósgyőri sportéletet is érinti. | Mészáros Lőrinc tokaji borászata és autókölcsönzője is követi a NER-trendet | Aligha fogja segíteni az újságírók munkáját, hogy Mészáros Lőrinc is egyre jobban kedveli a magántőkealapokat és egyre több cégét tereli a titokzatos kasszák felügyelete alá. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-tokaji-boraszata-es-autokolcsonzoje-is-koveti-a-ner-trendet.html | 2023-05-22 14:14:00 | true | null | null | mfor.hu |
M.A.;
autópálya;módosítás;koncessziós szerződés;
2023-05-08 11:11:00
A spórolás jegyében az Orbán-kormány módosítja az autópálya-koncessziós szerződést
Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, már nem fejtették ki.
„A kormány számos más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést és az állami felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött” – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfői közleményéből. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, már nem fejtették ki.
Arra azonban kitértek, hogy az elhúzódó ukrán-orosz háború, valamint az elhibázott szankciós politika miatt jelentős károk érik és rendkívüli kiadások terhelik az európai és magyar gazdaságot és az államháztartást. A cél, hogy 2023-2024-es költségvetési évek tekintetében a magyar állam költségvetési terhei csökkenjenek, ennek érdekében számos beruházást leállítottak és átütemeztek a háború kitörését követően.
Emellett biztosítottak arról, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú, magas színvonalú és fenntartható üzemeltetése és fejlesztése mellett. A koncessziós szerződés módosítása biztosítja a gyorsforgalmi utak jövőbeli fejlesztését és a szolgáltatás zavartalan fenntartását – tették hozzá. | A spórolás jegyében az Orbán-kormány módosítja az autópálya-koncessziós szerződést | „A kormány számos más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést és az állami felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött” – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfői közleményéből. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, már nem fejtették ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3193654_autopalya-koncesszios-szerzodes-modositas | 2023-05-08 14:34:00 | true | null | null | Népszava |
Ma hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken Völner Pált, a Schadl György és 21 társa ellen zajló büntetőper II. rendű vádlottját. A hatvanéves expolitikus, akire az ügyészség nyolc év börtönt kér, 2010-21 között egy rövid megszakítással végig államtitkári poszton dolgozott, 2015-21 között az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, egyben miniszterhelyettes volt.
A volt kormánytag Völner meghallgatása nem érte el a köztelevízió és a kormánypárti orgánumok ingerküszöbét, a tárgyalásra nem küldtek stábot. Schadlt bilincsben vezették be a tárgyalóterembe, és a megszokott módon maszkot viselt. Völner szabadlábon védekezik, és hozzájárult, hogy a tárgyalóteremben felvétel készüljön róla.
Völner Pál élt a jogával, hogy vallomást tegyen, és fenntartotta, hogy nem követett el bűncselekményt, a vádat pedig visszautasította. Állította, hogy soha nem kért és kapott jogellenesen pénzt vagy más előnyt, nem élt vissza a hivatali jogköreivel. Hangsúlyozta, hogy egész életében tisztességesen dolgozott, büntetlen és feddhetetlen volt.Hosszan beszélt az életéről, családjáról, nevelkedéséről, hogy érzékeltesse, a vádiratban a terhére róttak mennyire ellentétesek az életével, felfogásával, személyiségével. Egyebek mellett elhangzott, hogy
diákként egy hétig egy templom építésén dolgozott,
felvételizett,
sorkatona volt („minden állampolgári kötelességemet teljesítettem”),
mindig megfelelő munkajövedelemmel rendelkezett ahhoz, hogy fenntartsa magát.
Völner beszámolt az ingatlanjairól, lakástakarékjairól, a középkategóriás kocsijairól, és ügyvédi praxisa ügyfeleiről is.
A "tisztességes" szó rendre visszatért a mondataiban, például fontosnak tartotta elmondani, hogy választott képviselői pozícióihoz sohasem vett igénybe szolgálati lakást. Felsorolta valamennyi politikai megbízását, tiszteletbeli posztját és feladatát. Azt is kiemelte, hogy munkatársai mindig szívesen dolgoztak vele, és országgyűlési képviselőként bárki fordulhatott hozzá.
Sérelmezte, hogy a nyomozati anyagban az, hogy régebben segített az őt megkeresőknek, rendre rossz színben van feltüntetve. Például azzal kapcsolatban, hogy segített egy cég termékét hungarikummá nyilvánítani, felmerült, hogy ezért pénzt kapott (a vádiratban erről nincs szó). Völner további számos hasonló esetet említett, hogy demonstrálja, milyen rosszindulatúan jártak el vele szemben a nyomozók.
Tagadta, hogy Schadlon és a MBVK volt hivatalvezetőjén, a XXI. rendű vádlott P.B.-n kívül ismerte volna bármelyik vádlottat. Hangsúlyozta, hogy mivel nem volt az IM közigazgatási államtitkára, sem annak felettese, ezért nem lehetett köze a Magyar Bírósági Végrehajtói Karra (MBVK) vonatkozó jogszabályok módosításához.
Kitért rá, hogy a MBVK-ért felelős miniszteri biztosi posztot csak 2019. augusztusától viselte, és ez sem jelentette azt, hogy beleszólhatott volna a végrehajtói kar ügyeibe. Tagadta, hogy később bármilyen módon köze lett volna a minisztérium által jóváhagyott végrehajtói kinevezésekhez, szerinte az iratok előkészítése során nem volt módja vagy szándéka befolyásolni azok tartalmát.
Továbbra is kérte a kinevezéseket államtitkárként ellenjegyző Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann tanúkénti meghallgatását, hogy kiderüljön, nem befolyásolta őket, és nem ő döntött a végrehajtókat érintő kinevezésekben.
Schadl MBVK-elnökségéről Völner azt mondta, hogy a végrehajtói szervezet 2015-ös átalakítása után Schadl alkalmasnak tűnt a szervezet megerősítésére, működésének megszilárdítására. Az együttműködésük hivatalos volt, de Völner szerint jó munkakapcsolat alakult ki köztük, Schadl gyorsan és pontosan tudott akár telefonon is válaszolni a felmerülő kérdéseire.
Völner tagadta, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Schadllal, szerinte anyagiak a beszélgetéseik során szóba sem kerültek. Mivel az intézményi hierarchiában Schadl helye alatta volt, Schadl szerinte távolságtartó és tisztelettudó volt vele. Ahhoz, hogy Schadl egyébként mit tett vagy nem tett, szerinte semmi köze nincs.
Völner hosszan beszélt arról az elé kerülő pályázati ügyekről is, például amikor Schadlék egy energetikai találmány közpénzalapú megvalósításához próbáltak rajta keresztül kormányzati támogatást szerezni és állami pályázaton indulni. Nem tagadta, hogy ezekben az esetekben közbenjárt más magas rangú kormánytisztviselőknél, de szerinte nem követett el semmi törvénybe ütközőt, nem az önérdek vezérelte, és mindez összhangban volt korábbi képviselői és energetikai államtitkári tevékenységével. Kijelentette, hogy a fejlesztés alatt álló berendezéseket (ezek szerint a vízmeghajtású benzinmotort is) régóta ismeri és követi a velük kapcsolatos fejleményeket.
Schadl mindezt lehorgasztott fejjel, a kezében lévő iratokat bámulva, olykor jegyzetelve hallgatta, és szinte soha nem nézett Völnerre.
A szünet után Völner csatolta a Varga Judit és közte 2019 novembere és 2021 májusa között zajlott három sms-váltás leiratát a peranyaghoz, valamint egy sms-t Bayer Zsolttól is. Az nem derült ki, hogy Bayer üzenetének mi a jelentősége, Völner a miniszterrel folytatott sms-ekről annyit mondott, hogy azok a végrehajtókkal kapcsolatos ügyekkel függtek össze.
Völner hangsúlyozta, hogy a nyomozati iratban nincs nyoma, hogy ha valóban folyamatosan nagy összegű készpénzhez jutott, akkor azzal mihez kezdett, és ez szerinte életszerűtlen. Ahogy az ő és a családtagjai vagyontárgyait lefoglalták, az számára az 50-es éveket idézi. Nehezményezte, hogy nem dolgozhat ügyvédként, szerinte ez az ő érdekei mellett az ügyfeleiét is sérti. Azt mondta, hogy az ügyészség a családja gyarapodását is „semmissé akarja tenni”.
Völner értékelése szerint sem a lehallgatások, sem a megfigyelések során nem merült fel olyan információ, ami alátámasztaná a bűnösségét. Szerinte az ellene folyó sajtóhadjáratban, az ő és a családja jogainak semmibe vételében szerepe van annak, hogy kormányzati politikus volt: szerinte egy ellenzéki politikus enyhébb bánásmódot élvezett volna a sajtótól.
Völner bejelentette, hogy annyira elfogultnak, koncepciózusnak és rosszindulatúnak tartja a nyomozók és a vádhatóság munkáját és a vádirat tartalmát, hogy nem kíván válaszolni az ügyészség kérdéseire.A bíró megkérdezte, hogy Völner biztosan nem ismerte-e R.R. III. rendű vádlottat, illetve a IV. rendű vádlott M.V.-t, Schadl sofőrjét. Völner nem zárta ki, hogy mások mellett találkozott velük, de nem emlékezett rájuk.
Tóth Erzsébet bíró rákérdezett, hogy Völner 2015-ben miként került kapcsolatba Schadl-lal. Völner nem tudta pontosan felidézni az első találkozásukat, talán egy szakmai rendezvényen találkozhattak. Völner szerint P.B.-vel, a kar hivatalvezetőjével, a XXI. rendű vádlottal csak Schadl után ismerkedett meg, és biztos benne, hogy nem ő kereste meg.
Völner kifejtette, hogy ezután alakult ki közte és Schadl között egy jó munkakapcsolat, rendszeresen hívhatta Schadl-t, ha információra volt szüksége, de konkrét végrehajtói ügyekről nem beszéltek. A bíró azt kezdte feszegetni, hogy ha ez így volt, akkor Völner miért nem a hivatalvezető P.B.-hez fordult a kérdéseivel. Schadl ekkor beleszólt Völner meghallgatásába, és azt mondta, hogy az MBVK hivatalvezetője nem értett a végrehajtáshoz, nem is ez volt a dolga, így természetes, hogy Völner őt kereste.
A bíró azt is megkérdezte Völnertől, hogy miért kéri Varga Judit elődje, Trócsányi László meghallgatását, tudhat-e Trócsányi a MBVK működéséről. Völner úgy emlékezett, hogy Trócsányi távol tartotta magát a végrehajtói kar ügyeitől, azt államtitkári hatáskörnek tekintette, amivel lényegében azt is elismerte, hogy Trócsányi meghallgatásának – legalábbis ebből a szempontból – nem sok értelme lenne.
A bíró tovább feszegette Völner Schadlhoz fűződő kapcsolatát. Hogyan ebédeltek együtt, mikor találkoztak, karácsonykor milyen körben ünnepeltek. Völner érzékelhetően feszengett, és bár már letette a papírjait és a mellvédnek támaszkodva, a mikrofonhoz hajolva, előre dőlve állt, mégis teljesen elhalkult. Az ebédekkel kapcsolatos rövid válaszát nem is lehetett hallani, a gesztikulációja alapján igyekezett ezeket az alkalmakat bagatellizálni.
Amikor a bíró ezután a végrehajtói pályázatok pontozásáról kérdezte, Völner bevonult a sánc mögé, és azt mondta, hogy a pontozásról csak azt tudja, amit a vádiratban olvasott, neki azzal nem volt dolga, és ő csak a pályázók összesített pontszámait látta, annek részletezését nem.
Utalt-e Schadl arra, hogy a vízmotoros találmány körüli ügyek menedzselése milyen sokba van neki – kérdezte a bíró. Völner azt válaszolta, hogy volt szó a találmány tulajdonosainak költségeiről. Mondott-e valamit Schadl, hogy miért lobbizik nála a Matrix felnőttképzési cég a vádiratban szereplő ügyével kapcsolatban. Völner szerint ez Schadl személyes ügye volt, amit ő tartott fontosnak. De miért öntől kért segítséget? - erősködött a bírónő. Erről őt kell megkérdezni, mosolygott Völner.
Ekkor következett az egész tárgyalás egyetlen igazán meghökkentő pillanata. A bíró fel akart olvasni egy részletet az egyik lehallgatási jegyzőkönyvből, hogy arról kérdezze Völnert. Ekkor azonban Völner védői megjegyezték, hogy ha rendelkezésre áll a hangfelvétel, akkor azt hallgassák meg, ne a nyomozók szubjektív, zanzásított verziójának felolvasását, mert az így nem jogszerű. Tóth Erzsébet kijelentette, hogy meg fogják hallgatni a teljes felvételt, de most mégis reagáltatná Völnert, annál is inkább, mert a védelem is megkapta a hanganyagot. Völner védője, Papp Gábor erre közölte, hogy ennek szerinte nem most van itt az ideje, mire a bíró letett a részlet felolvasásáról.
Az ügyész következett, aki azt mondta, hogy a kérdéseit a tárgyalás egy későbbi részében akkor is fel fogja tenni, ha Völner azokra nem óhajt válaszolni. Kijelentette, hogy furcsának tartja, hogy Völner, aki nemrég még igazságügyi államtitkárként az igazságügyi rendszer fontos szereplője volt, most az 50-es évekhez hasonlítja a tárgyalását. Völner védője ezt az álláspontot végtelenül cinikusnak nevezte, és kifogásolta, hogy az ügyészség nem támogatja az indítványukat, vagyis hogy tanúként hallgathassák meg Trócsányi Lászlót és Varga Juditot, valamint Hajas Barnabás és Vízkelety Mariann államtitkárokat. Papp Gábor, Völner védője azt is kifogásolta, hogy csak idén februárban-márciusban kapták meg a nyomozati anyag hiányzó köteteit az ügyészségtől.
A tárgyalás végén Schadl György hosszan beszélt, egyebek mellett arról, hogy sosem tárgyalt Völnerrel konkrét végrehajtó kinevezéséről. A bíró végül arról kérdezte Völnert, hogy milyennek látta Schadl és a hivatalvezetője, P.B. kapcsolatát. Völner érzékelte a feszültséget kettejük között, „nem volt ideális” a kapcsolatuk. Végül a bíró kérésére közölte, hogy P.B. sem próbált lobbizni nála egyes pályázók érdekében.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar törvényes működését az igazságügyi miniszter felügyeli. Völnert Varga Judit 2019 júliusában kinevezte miniszteri biztossá, így onnantól hozzá tartozott az MBVK gazdasági felügyelete. Ő hagyta jóvá, hogy kit vesz fel az MBVK, melyik végrehajtói poszt szűnik meg vagy jön létre, főleg pedig hogy kit neveznek ki végrehajtóvá.
Völnert addigra már rég behálózta Schadl, vagy ahogy a vádiratban a Központi Nyomozó Ügyészség fogalmaz, "korrupciós kapcsolatot alakított ki" vele. A vádirat szerint 2021. júliusáig Völner 25 alkalommal 2,5-5 millió forint közötti készpénzt, összesen 83 millió forintot kapott Schadltől. A pénzt az ügyészség szerint Völner nem az egyes visszaélések díjaként, hanem a rendelkezésre állásért járó fizetés-kiegészítésként, többnyire havi rendszerességgel kapta.Az MBVK élére 2016 novemberében megválasztott Schadlnak nagyon kellett a bő egy évvel korábban igazságügyi államtitkárrá kinevezett Völner. A vádiratban leírt rendszer, melyben a testület elnökeként kénye-kedvére juttathatott végrehajtói poszthoz embereket, cserébe kizsarolva a praxisuk nyereségét vagy annak egy jelentős részét, csak úgy működhetett, ha a minisztérium mindehhez asszisztál. Ennek az ügymenetnek az olajozott működését biztosította a minisztériumban Völner, aki úgy intézte a végrehajtó kinevezéseket, ahogy Schadl kérte, az MBVK feletti felügyeleti jog gyakorlójaként pedig segített az elnök érdekeinek megfelelően alakítani a végrehajtó kar ügyeit. Az ügyészség ezért
vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja.Völner Pál mindezt tagadja. A vidéki ügyvédként induló, majd viszonylag komoly politikai karriert csináló Völner és a simlis Schadl kapcsolatának eredete homályos. A nyomozati iratokban olvasható lehallgatott beszélgetések és tanúvallomások alapján az tűnik valószínűbbnek, hogy az ösztönös emberismerő és kellően gátlástalan, rámenős Schadl környékezte meg Völnert, kezdetben talán kisebb szívességeket kérve, majd amikor az államtitkár kötélnek állt, Schadl egyre jobban behálózta.
Az anyagban semmi nyoma, hogy Völner a végrehajtói karra vonatkozó kérdésekben megpróbált volna ellenállni a hízelkedő és törleszkedő Schadl nyomulásának. Inkább eltette a könnyű pénzt, anélkül, hogy eszébe jutott volna vagy fel merte volna vetni, hogy kaphatna többet is.
Pedig csak az a 2018-21 között jogtalanul megszerzett összeg, amit az ügyészség a vádirat alapján feltehetőleg rá tud majd bizonyítani Schadlra, 925 millió forintra rúg. Ha Völner rámenősebb vagy pénzéhesebb, és utánajár, micsoda fejőgépet működtet Schadl, sok százmillióra is lehúzhatta volna, mert nélküle az egész korrupt rendszer befuccsolt volna. Mindezt az is alátámasztja, hogy volt olyan végrehajtó (a VII. rendű vádlott Sz. B.), akit Schadl azzal a szöveggel húzott le a végrehajtói praxisa osztalékának a felére, hogy a kért összeg felét (az osztalék negyedét) Völner Pálnak kell átadnia. Ha ez igaz lett volna, Völnernek egyedül Sz.B. után több mint 95 millió forint csúszópénz járt volna.
Völner nem nézett Schadl körmére, sőt, a jelek szerint talán tartott tőle, hogy Schadl bukik és őt is magával rántja. Vagy végtelenül tutyimutyi volt. Merthogy két olvasat lehetséges. Előfordulhat, hogy Völner igyekezett kordában tartani az alvilági figurákkal, például a III. rendű vádlott R.R.-rel együtt mozgó, és mindinkább bevaduló Schadlt, aki egyre zűrösebb (például vízüzeművé alakított benzinmotorokról szóló) projektekben és egyre komolyabb állami pályázatokban gondolkodott. Ebben az esetben Völner eljátszotta, hogy segít Schadléknak a bizniszek szervezésében, miközben valójában szándékosan hátráltatta azokat. A másik lehetőség, hogy Völnernek eleve nem voltak annyira jó kapcsolatai és érdekérvényesítő képessége, hogy más tárcáknál bármit ki tudjon járni, és tényleg próbált segíteni Schadlnak még nagyobb bulik összehozásában, csak épp könnyűnek bizonyult.Volt miniszterhelyettesek és államtitkárok ritkán kerülnek a vádlottak padjára, pláne bűnszövetségben elkövetett hivatali visszaélés gyanújával, különösen egy olyan rezsimben, ami lényegében ugyanezt a modellt működteti, csak országos léptékben. Egy szint felett mindenki tudhat ezt-azt fontos emberek üzelmeiről. Valószínűleg volt is rá igény, de Völnert nem lehetett kipiszkálni a Schadl-balhéból. Schadl és ő ugyanis is egy másik ügy révén, véletlenül kerültek a nyomozók látókörébe, akik nem végrehajtók, hanem adócsalók után kutakodtak. Épp ezért, amikor a nyomozás R.R.-re, majd Schadl Györgyre is kiterjedt és elkezdtek gyűlni a hangfelvételek, már nem volt megállás. Mire a nyomozás elérte a politika ingerküszöbét, a részletekről és Völner szerepéről már túl sokan tudhattak ahhoz, hogy az ügyet el lehessen sikálni.
A vádirat a lehallgatások, az okirati (például a számlakivonatok és az átadott kenőpénzek pontos, módszeres nyilvántartása) és tárgyi (lefoglalt készpénz és értéktárgyak) bizonyítékok, továbbá a vádlottak egy nagy csoportjának beismerő vallomása alapján megingathatatlannak tűnik. A fő kérdés a magát ártatlannak mondó Völner Pál esetében az, hogy kötött-e valamilyen politikai alkut. Ennek a vádiratban nincs nyoma (inkább csak az látszik, hogy Völner fölé, például Rogán Antal kabinetfőnöke, a Schadllal lukratív üzleti kapcsolatban álló Nagy Ádám irányában a nyomozók teljesen passzívak maradtak).
Februárban, az előkészítő ülésen sem tűnt úgy, hogy Völner lakatot tesz a szájára: ügyvédje mások mellett kérte Varga Judit igazságügyi miniszter, valamint Süli János és Trócsányi László volt miniszterek tanúkénti meghallgatását is, ami akár zsarolási, nyomásgyakorlási kísérletként is felfogható.
És nyilvánosságra került a feleségével folytatott egyik telefonbeszélgetése is: ekkor már javában zajlott ellenük a nyomozás, a vagyontárgyaik sorra kerültek zár alá. Völner, miközben sejthette, hogy lehallgatják őket, felvetette a feleségének, hogy talán beszélni fog a sajtónak, hátha meginog pár ember széke, és akkor végre leszállnak róluk. | Völner védője lebeszélte a bírót, hogy felolvasson egy részletet védence lehallgatott beszélgetéséből | Ma hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken Völner Pált, a Schadl György és 21 társa ellen zajló büntetőper II. rendű vádlottját. A hatvanéves expolitikus, akire az ügyészség nyolc év börtönt kér, 2010-21 között egy rövid megszakítással végig államtitkári poszton dolgozott, 2015-21 között az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, egyben miniszterhelyettes volt. | null | 1 | https://444.hu/2023/05/23/volner-pal-a-torvenyszeken | 2023-05-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Matolcsy György az elmúlt hónapokban (már-már években) úgy beszélt a kormány gazdaságpolitikájáról, ahogy a táboron belül nem szoktak. Az eddigi csúcspont alighanem a saját könyvét bemutató márciusi szeánsz volt; itt olyanokat mondott, hogy szerinte a kabinetnek nincs jövőképe, ráadásul az árstopos miniszterelnök nem is akar mérhető célokat – majd Orbán Viktort párhuzamba állította az egyensúlyi gazdaságpolitika útjáról szintén letért Medgyessy Péterrel. A show fokozása érdekében hangsúlyosan bírálta a kormány által erőltetett akkumulátorgyár-építéseket, mondván: az ’50-es évekre,
a vas és acél országára emlékezteti az energiaigényes gazdaságfejlesztés, vagyis az, hogy nem az erősségeinkre építünk, hanem a gyengeségekre.
E szövegeknek tehát nem Varga Mihály és Nagy Márton miniszterek voltak a címzettjei – velük régóta „kakaskodós” viszonyt ápol a jegybankelnök. És nyilvánvalóan nem is az volt Matolcsy célja, hogy bírálata megrekedjen a túl magas inflációról és túl magas kamatszintről szóló gazdaságpolitikai viták szintjén. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyértelműen Orbán Viktor személyét és alkalmasságát járta körbe a könyvpromóciós rendezvényen. Tette ezt annak ellenére, hogy az erkölcsi alapú, a nemzet érdekére hivatkozó érvelés nem feltétlenül áll jól neki – hiszen lapunk és más orgánumok szakmányban igazolják, hogy a közvagyon magánjellegűvé „nemesítésében” az ő családi-baráti holdudvara is felettébb aktívnak bizonyult. Sőt, nemrég bizonyítékokat szolgáltattunk arra, hogy fia, Matolcsy Ádám immár a százmilliárdosok ligájában focizik – ráadásul a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint megalapozottan írtuk, amit írtunk.
Adódik a kérdés: mire fel ennyire bátor az MNB elnöke? Miként fordulhatott elő, hogy az említett könyvbemutatón a Tiborcz István tulajdonába került Gránit Bank vezetője, Hegedüs Éva is felment a színpadra, és úgy méltatta Matolcsy Györgyöt, mintha egykori főnöke szóba sem hozta volna Orbán Viktor „iránytévesztéseit”? Hogyan lehetséges mindez egy olyan országban, ahol a politikailag veszélyes „árulók” gazdasági ügyeit előszeretettel veszik elő a hatóságok. A közélet iránt érdeklődők biztosan emlékeznek a miniszterelnökkel szakító Simicska Lajos elleni adminisztratív hajszára. Vagy arra, hogyan lett házkutatásra ítélt közellenség – szempillantásnyi idő alatt – Orbán egyik legfontosabb támasza, a takarékszövetkezeti integráció végrehajtásán némileg „túlterjeszkedő” Spéder Zoltán. S talán arra is, miként penderítette ki Mészáros Lőrinc minden közpénzes fejlesztési munkából a saját vejét, Homlok Zsoltot – a lánya házasságának ellehetetlenülésével párhuzamosan.
Alább öt pontban bizonyítjuk, hogy a Matolcsy-holdudvar és a NER-elit üzleti értelemben erősen összedrótozta magát – és azt is, hogy ezek a közös bizniszek változatlanul közös bizniszek. Tehát egyelőre biztosan nincs kilövési parancs a jegybank elnökére, vagy akár a fia köré szerveződött közpénzvadász társaságra. A miértre több megfejtést hallottunk a politikai-gazdasági felvilágban forgolódó „jólértesültektől”. Az egyik szélsőséges vélemény szerint a miniszterelnök osztott szerepekben gondolkodik.
„Ahogy Novák Katalin lehet ukránbarátabb, mint a kormányzat, ugyanúgy Matolcsy György is gondolhat látványosan mást a gazdaságról, mint a hatalmi központ – s ha bármilyen krízis beüt, elő lehet venni a jegybankelnököt, mint hiteles válságkezelőt.” E narratíva képviselői úgy tartják,
Matolcsyt jó talonban tartani, mert bármilyen szerepbe kerül, ő biztosan nem hánytorgathatja fel a NER-felvilág visszaélésgyanús ügyeit,
hiszen maga és családja szintén érintett lehet ilyen történetekben. Olyanokkal is beszéltünk persze, akik biztosak benne, hogy a „provokatőr” Matolcsy a mandátuma végét sem éri meg jegybankelnökként – „a kormány ennél bonyolultabb dolgokat is lerendezett már kétharmaddal”.
Mivel forrásaink véleménye erős szórást mutat, felelősséggel csak azokra a közös bizniszekre tudunk rámutatni, amelyek az Orbán–NER–Matolcsy-együttműködés jelenlegi fennállását igazolják. Az első három pont legalábbis biztosan ilyen – az utánuk következő kettő ezekhez képest csak „kis színes”:
1. MBH Bank Nyrt. – Nemrég zárult le az a hároméves egyesülési folyamat, amelynek végén – a Budapest Bank, az MKB és a Takarék-csoport összegyúrásából – létrejött az OTP utáni második legnagyobb hazai pénzintézet. A fúzió zászlóshajója az MKB volt, amelynek magánosításáról – szanálási hatóságként – 2016-ban még a Matolcsy György vezette jegybank döntött. Lássunk csodát: az akkori egyik győztes, a luxemburgi Blue Robin Investments SCA tulajdonosi láncának végén ma nem egy kibogozhatatlan hátterű külföldi entitás áll, hanem az MNB-elnök köreihez tartozó Uncia Magántőkealap. Az MBH Bankot birtokló Magyar Bankholding Zrt.-ben a Blue Robinnak (vagyis közvetve az Unciának) 10,82 százalékos részesedése van, s ennél nagyobb, 12,56 százalékos befolyással rendelkezik még a cégben az a Magyar Takarék Holding Zrt., amely mögött az ugyancsak Matolcsy-közeli Aurum Magántőkealap „húzódik” meg. Tehát az új MBH közel negyede nagyon szorosan köthető a jegybankelnökhöz. A két említett magántőkealap és az ezeket irányító Quartz Alapkezelő egy budai, Pusztaszeri úti épületegyüttesben honol – ez az irodakomplexum „természetesen” az MNB érintésével szűnt meg közvagyonnak lenni. Mi több, nemrég ide költözött össze minden olyan Matolcsy-barát érdekeltség, amely jegybanki milliárdokat és ingatlanokat szippantott magába az elmúlt években. Ráadásul ezeknek a társaságoknak, magántőkealapoknak nem akárkik könyvelnek – hanem egy Matolcsy Ádám-tulajdonú számviteli szolgáltató cég (New Wave Service Kft.) munkatársai. Vagyis bizton állítjuk, hogy
a most létrejött MBH Bank Nyrt. 23 százalék erejéig a Matolcsy családhoz áll a legközelebb,
olyannyira, hogy a pénzintézet felügyelőbizottságába azt a Feodor Ritát delegálták, akinek András nevű fia Matolcsy Ádám egyik legbejáratottabb bútorgyáras üzlettársa (a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője). És akkor itt jön a lényeg: a MBH további közel egyharmada a magyar állam tulajdonában van, a maradék 46 százalékon pedig több olyan társaság osztozik, amely Mészáros Lőrinc befolyása alatt áll. Tehát az MBH Bank egyértelműen a kormányzat, Mészáros és Matolcsy együttműködésének köszönheti létét – és egyelőre nem tűnik úgy, hogy a jegybankelnökhöz köthető tulajdonosokat bárki ki akarná szorítani az óriásvállalatból.
2. Magyar Strat-Alfa Zrt. – SkyGreen Buildings Kft. – Tavaly ősszel vettük észre, hogy a papíron nem túl vagyonos Matolcsy Ádám a parlamenti választások után több leánycéget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t. E vállalat felét aztán hirtelen megvette a ma már MBH néven működő pénzintézet (amely, mint fent igazoltuk, leginkább Mészáros Lőrincé, kisebb részben pedig a jegybankelnöki holdudvaré). Ám hiába lépett be a zrt.-be az MBH, nem kért beleszólást a társaságirányításba, a menedzsmentjogot meghagyta az alapítónak. Matolcsy Ádám és a bank aztán több lépésben 40 milliárd forintnyi tőkét pumpált a Magyar Strat-Alfába (a tulajdonosi részesedésnek megfelelő fele-fele arányban). A zrt. gigantikus MBH-kölcsönhöz is folyamodott – s a hitel „ellentételezéseként” 85 millió euró erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző ingatlanokra. Az így beterhelt „különböző ingatlanokat” viszont különös módon nem a Magyar Strat-csoport vagy Matolcsy Ádám szolgáltatta, hanem a Sky I. és a Sky II. nevű magántőkealapok által birtokolt SkyGreen Buildings Kft. A két magántőkealapot persze a Matolcsy-közeli Quartz Alapkezelő irányítja – maga a SkyGreen pedig egy óriási ingatlanvállalat, amely mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokol (például a Váci úton és a budai Duna-part Infoparkjában). Matolcsy Ádám tehát az egyik legnagyobb magyar irodacéget „mozgatta be” saját céges hitelfelvétele mögé – e művelet pedig nyilván nem sikerült volna, ha ő és a SkyGreen teljesen függetlenek volnának egymástól. Summa summarum:
a Magyar Strat-Alfa–SkyGreen-sztori is közös Matolcsy–Mészáros-alapról indult,
s bár még nem derült ki, milyen projektre dobott össze tízmilliárdokat a jegybankelnök fia és az MBH Bank, a cégbírósági dokumentációban semmi nem utal arra, hogy szakítottak volna a felek.
3. Bútorgyári megrendelések – Matolcsy György régebb óta bírálgatja a kormánypolitikát, ám ebből eddig nem következett, hogy a fia által vitt bútorgyáras csapattól – büntetésből – elvették volna az udvari beszállítói pozíciókat. A hozzá tartozó Balaton Bútor Kft. különböző konzorciumok tagjaként jó ideje dúskál MNB-s és állami megbízásokban. Ezeknél a munkáknál Matolcsy Ádám állandó partnere a Gyulai Fafém Bútor Zrt., melyet korábban ő maga akart felvásárolni, de végül a baráti csapatába tartozó Stofa György „annektálta”. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság üvegzsebtáblázatából kiolvasható, hogy a Fafémnek kedvező 2022-es nagy bútorbeszerzés idén is folytatódott, sőt a hatalmi elitképzőként ismert MCC szerződéslistáján is feltűnően sokszor szerepel a gyulai vállalat. Stofa György egyébként nemcsak cimboraként és konzorciumi társként köthető a Matolcsy-klubhoz, hanem immár résztulajdonosként is. Tavaly december óta övé a budai Várkert Bazártól egy kőhajításra lévő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég (G-Gamma LCHD Kft.) kisebbik darabja – miközben a jelenleg bezárt állapotban „működő” szálloda többsége a Quartz Alapkezelő által menedzselt egyik ingatlanalapé.
4. Aligai Balaton-part – A minap szúrtuk ki, hogy egy Mészáros Lőrinc-közeli magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – valamint az eddigi főtulajdonos, Varga Lajos majd’ minden értékes portékája. Például az a Dry Omega Kft. is, amely a volt Club Aliga területén vásárolt telket – pontosabban egyet ama 15 vízparti luxushelyszín közül, amelyet csúcsgazdagok számára „szabályoztatott ki” a Tiborcz Istvánnal gyakran együtt mozgó fejlesztő. Mindazonáltal a Dry Omega Kft.-ben nem csak a Valton–Mészáros-kör van jelen; a cég kisebbségi tulajdonosa a Matolcsy Ádám legbelsőbb köreibe tartozó – az MNB kommunikációs ügynökségét is működtető – Száraz István.
5. Sarka Katalinék közelében – Miként a 24.hu két éve feltárta, az itteni 3. pont hőse, Stofa György aktív cégmenedzseri szerepeket vállalt Andy Vajna özvegye környékén, valamint az állami tévén futó szépségverseny egyik háziasszonya, Sarka Katalin oldalán. A BLTN Expansion nevű kft.-ben megvalósuló Sarka–Stofa-kapcsolat máig él a cégjegyzék szerint, s ez csak azért nem lényegtelen, mert a művésznő férjének, a Rogán Antal hálójába tartozó Bessenyei Istvánnak is van 11 százaléknyi részesedése a fent már emlegetett Valton-Sec kormányvédelmi vállalkozásban. (Nem mellesleg: Sarka Katalin bejáratott üzlettársa a kabinetminiszter exfeleségének, Rogán-Gaál Cecíliának is – például a Magyarország Szépe-projektben.)
A lényeg tehát, hogy Matolcsy Ádám és legszűkebb stábja sok fontos (és dokumentált) csatlakozási pontot épített ki a hatalomhoz – Mészáros Lőrinctől az MCC-n át a Rogán-világig –, tehát rengeteg jele lesz majd a „mélyben”, ha a jegybankelnök tényleg kiszáll a kormányfő bajtársi közösségéből. Egyelőre azonban csak pletykák vannak, konkrét jelek nincsenek.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Nyitókép: Matolcsy György és Orbán Viktor egy budapesti üzleti konferencián 2017. február 28-án (fotó: Reuters/Balogh László)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
#Homlok Zsolt#Matolcsy György#MBH#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Simicska Lajos#Spéder Zoltán | Matolcsy megtámadta a kormányt – ez lett a „büntetése” | Az elmúlt években kiderült, mit érdemel az a „bűnös”, aki önálló hatalmi tényező próbál maradni Orbán Viktor mellett (Simicska Lajos), engedély nélkül terjeszkedik túl a neki rendelt gazdasági szerepkörön (Spéder Zoltán), illetve nem megfelelően viselkedik a legfőbb NER-família részeként (Homlok Zsolt). Mivel Matolcsy György az elmúlt hónapokban már nemcsak a kormányzati politikát, hanem a miniszterelnök személyét is bírálta, sőt alkalmassági kérdéseket vetett fel, adná magát, hogy beinduljon ellene a „büntetőgépezet”. Nem indult be. A Matolcsy család udvartartása továbbra is tíz- és százmilliárdok felett rendelkezik, masszívan összeépült Mészáros Lőrinccel az új szuperbank (MBH) tulajdonosi oldalán, üzlettársi kapcsolatban áll a hatalmi elit több más tagjaival, és nem látszik, hogy bárki felül akarná írni ezt a status quót. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/05/18/matolcsy-gyorgy-orban-viktor-meszaros-lorinc-ner-mbh/ | 2023-05-18 18:39:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Amikor ez a cikk megjelenik, éppen közmeghallgatást tartanak a Városmajori Gimnázium dísztermében egy olyan beruházásról, amely – ha megvalósul – látványos természetrombolást jelent majd a főváros legkedveltebb kirándulóhelyén, a Normafánál. Egyáltalán nem váratlanul, a semmiből érkezik a projekt, amely 78 lakást tartalmazó lakópark, vagy inkább egyetlen óriási, látszólag különálló házakból álló épületmonolit felhúzását jelenti a Konkoly-Thege Miklós úton, a Gyermekvasút csillebérci megállója mellett. Az építkezés tulajdonképpen logikus végjátéka lenne a rendszerváltás óta tartó folyamatnak, amelynek során a közvagyon előbb magántulajdonná alakult, aztán a szabályozási környezet is úgy változott meg szép lassan, hogy lakóparkot lehessen felhúzni az erdőből kihasított, döntően még ma is fás telekre. Ez a város egyik legértékesebb ingatlana: közel egy hektár jól megközelíthető, beépítetlen terület Buda zöld tüdejének közepén, exkluzív környezetben, beépítési mutatói pedig a kerület sajátos hozzáállása miatt igen liberálisak. Az egyetlen szépséghiba, hogy egy az egyben a Budai Tájvédelmi Körzet része, valamint európai uniós Natura 2000 védelem alatt áll. Hogy a természetvédelmi oltalom elvileg létező legmagasabb szintje mennyit ér manapság Magyarországon, azt nehéz lenne megjósolni.
A Konkoly-Thege Miklós útról a telek egyáltalán nem feltűnő: a romladozó fakerítéssel, egy szakaszon már építési mobilkerítéssel elzárt terület ugyanolyan fás, mint az útnak ezen az oldalán az összes ingatlan. Ha elindulunk lefelé a Normafától Csillebérc irányába, egy darabig erdő mellett haladunk, aztán egyetlen furcsa magánház, majd a Svábhegyi Csillagvizsgáló díszes kerítése következik. A 19/B számot viselő telek közvetlenül ezután található, mielőtt a Gyermekvasút keresztezné az utat, közel a csillebérci megállóhoz. A vasút túloldalán már az egykori Úttörőváros terül el. A Konkoly-Thege út egyértelmű városszerkezeti határ: keleti oldalán exkluzív villák sorakoznak, és a beépítés városias, a nyugati oldalt viszont zöld, nagy kiterjedésű intézményi területek jellemzik, mögöttük pedig a budai hegyvidék összefüggő erdőtömbje húzódik. Az intézményi területeket mind az erdőből hasították ki a 20. század folyamán, ez a folyamat az 1920-as években kezdődött el a Svábhegyi Csillagvizsgáló felépítésével, és 1948-ban az Úttörőváros létrehozásával folytatódott. Lakófunkció viszont az egyetlen említett ház kivételével egyáltalán nincs az út nyugati oldalán, lakópark az egész környéken sem nagyon.
Nyilvánvaló, hogy a közel egyhektáros terület a Gyermekvasút és a Csillagvizsgáló között ingatlanfejlesztői szemmel óriási érték. Már az is megdöbbentő, hogy egyáltalán magántulajdonba kerülhetett.
Valójában azonban nemcsak ez van magántulajdonban, hanem mögötte egy jóval nagyobb, erdős terület is a Gyermekvasút kanyarulatában. Ez a 7,2 hektár magánerdő (9121/20 hrsz.) ugyanúgy az Omega 99 Ingatlanforgalmazó tulajdonában áll, mint a szóban forgó – a fenti térképen pirossal jelölt – terület (9121/19 hrsz.), ahova a lakóparkot szánják. Az erdőért elvileg nem kell aggódni, mert a jogi besorolása szerint is erdőnek minősül, semmilyen épület nem helyezhető el rajta, és ami talán ennél is lényegesebb: nincs közterületi kapcsolata. Valójában a mostani két telek egészen 2019-ig egy nagy ingatlant alkotott, a telek megosztását maga a tulajdonos kérte, ami azt valószínűsíti, hogy az erdő beépítésére nincs szándéka.
Az Omega 99 Futó Péter és Nyíri Viktor tulajdona. Futó már jóval a NER előtt is nagy ingatlanfejlesztésekkel foglalkozott, neve a józsefvárosi Corvin-negyedről vagy az Etele Plázáról lehet ismerős, de az állam nemrég támogatta meg 13,2 milliárd forint befektetéssel a családjához köthető egyik befektetési alapot, vagyis a jelek szerint a mostani szisztémában is megtalálja a boldogulását. A Konkoly-Thege út melletti terület nagyon régóta a birtokában van, még 2001-ben vásárolta, de sokáig nem kezdett vele semmit. A telken az amerikai nagykövetség által létrehozott, angol oktatási nyelvű Budapesti Nemzetközi Iskola működött, amely bérlőként költözött ide az 1990-es évek elején. Az iskola nagy része 2000-ben átköltözött egy erre a célra épített, nagyszabású épületbe Nagykovácsiba, de az óvoda és az alsó tagozat még jó pár évig itt maradt, csak 2008-ban követte a többi részleget. Az üres épületeket 2018-ban bontották le, Futóék csak ekkor kezdtek komolyabban foglalkozni a terület beépítésének előkészítésével (ennek része volt a telekmegosztás is).
A fenti képeken látszik, hogy az eddigi beépítés teljesen értéktelen, de nagyon mértéktartó volt: a telek közepén egy földszintes, előregyártott elemekből épített panelóvoda, a hozzávezető betonút, valamint a helyszínrajzon is megfigyelhető, furcsa kiszögellésben egy kisebb melléképület, amihez fedett folyosó vezetett. Az építmények annyira belesimultak az erdőbe, hogy kívülről szinte láthatatlanok voltak, és a területen nagyrészt megmaradt a természetes erdei növényzet. A beruházáshoz készült dendrológiai vizsgálat szerint a telken szinte csak őshonos, erdei fák nőnek, összesen 228 darab, főként magas kőris, hárs, kisebb részben gyertyán és tölgy. A telek nyugati részén szinte érintetlen az erdő, itt egy hatalmas, öreg bükkfa is van még, a Normafa ősi bükköseinek egyik túlélője.
A dokumentumokban meglehetősen eltérő számok vannak arra nézve, hogy a korábbi épületek mekkora területet foglaltak el a telekből. A Duna-Ipoly Nemzeti Park egy korábbi dokumentációban szereplő 2144 négyzetméteres számot fogadott el hiteles adatnak (a telek területe 9872 négyzetméter). Ma már viszont ennél jóval több, 3900 négyzetméter minősül roncsolt területnek, vagyis a képeken is látható növényzet nélküli, elplanírozott, törmelékes tájsebnek. Mindez arra utal, hogy a 2018-as bontás során megszaladt a markoló; értelemszerűen egy ilyen tájseb léte jó hivatkozási alap az új beépítésre, és egyben csökkenti a nevesíthető környezeti károkat (hiszen azok már meg is történtek).
Ennek ellenére egyértelmű, hogy a telken óriási, a korábbit jóval meghaladó beépítés készül. Látszólag három darab, földszint + négy emelet + Penthouse jellegű lakóépület kerülne a telekre, alattuk kétszintes, 155 férőhelyes mélygarázzsal, de valójában a pinceszinten és a földszinten az épületek összekapcsolódnának, így helyesebb egyetlen óriási, nyolcszintes épületmonolitról beszélni, amely három háznak álcázza magát. A térszín alatti beépítés négyzetméterre nagyjából megfelelne a roncsolt terület nagyságának, de még így is szükség van 45 fa kivágására, hogy elférjen. Döntően a déli telekhatár melletti, vagyis a Gyermekvasút melletti erdősávhoz közel eső részen vágnának ki fákat (innen 33 darabot), a terület értékesebb, erdős nyugati része érintetlen maradna.
Ennek ellenére a telek tervezett beépítettsége messze alatta marad a kerületi szabályozásban engedélyezett lehetőségnek, és a megmaradó zöldfelület mértéke is jóval nagyobb. A XII. kerületi önkormányzat annyira szélesre nyitotta ugyanis a fejlesztési lehetőségeket, hogy azzal még Futóék sem akartak maximálisan élni. Ennek valószínűleg nem a nagyvonalúság lehetett az oka, hanem az, hogy olyan módon próbálták meghatározni az építési helyet és az épületmagasságot, hogy ne bukják el környezetvédelmi okokból az engedélyezési eljárást. A szabályozás ugyanis csak az egyik korlát (bár adott esetben inkább szélesre tárt kapunak mondhatnánk), ott van még a nemzeti parki védelem is. Ez utóbbi az oka annak, hogy most egyáltalán közmeghallgatást tartanak, a Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis előírta a befektetőnek, hogy készíttessen környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, és az eljárás része a tervek nyilvános bemutatása.
Valójában ez már a második nekifutás: 2019-ben egy kilencszintes, mélygarázzsal és felszíni parkolóval is ellátott többlakásos lakóépületre, tulajdonképpen toronyházra adtak be engedélykérelmet, de a kormányhivatal a nemzeti park ellenállása miatt ezt első- és másodfokon is elutasította. A mostani változat valamivel szelídebb: az épületmagasság „csak” 12 méter (ez egy jogi fogalom, a valóságban az épület legmagasabb pontja megközelíti majd a 20 métert), minden parkoló a felszín alá kerül, az egy magas tornyot három darabra tagolták. A mostani terv a látkép szempontjából természetesen jobb az előzőnél, de óriási engedményt azért nem tett a befektető, sőt a tervezett lakásszám enyhén még növekedett is.
Ha áttanulmányozzuk a mostani iratanyagot, abból látszik, hogy a környezeti hatásvizsgálat megérveli, hogy miért nem jár jelentősebb környezeti kárral a beépítés, sőt még szinte jó is, hogy megvalósul. Az ilyen anyagokat mindig a befektető készítteti, így mára üzembiztos gyakorlata alakult ki annak, hogyan kell addig nézegetni egy terület természeti értékeit szakértő szemmel, míg azokat jelentéktelennek minősíthetjük, a károkat pedig elhanyagolhatónak. Az viszont az ilyen eljárások szokásos cinizmusát is meghaladja, hogy egy helyen a szakértő azt mondja – nagyon rossz magyarsággal, ezért inkább nem szó szerint idézzük –, hogy lakóépületet telepíteni a természetvédelmi területre egyáltalán nem idegen funkció, sőt az itt élők majd megélhetik a mindennapokban a környezettudatosságot, így egyenesen kedvező.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park viszont érzékelhetően próbál még ellenállni a nyomásnak, tavalyi szakvéleményükben ragaszkodtak ahhoz, hogy védett területeken épületeket felhúzni anomália, ezért legfeljebb olyan jellegű és mértékű beépítést tartanak elfogadhatónak, mint ami a területen korábban volt, a lakóparki funkció pedig ellentétes a tájvédelmi körzet rendeltetésével, létrehozásának értelmével, és mindeddig nem is volt a Budai Tájvédelmi Körzetben ilyen. Mindez persze evidencia, de nem hazai viszonyok között. A nemzeti park adta a legkomolyabb kritikáját annak a több éve tartó szabályozási buherálásnak is, amivel az önkormányzat tulajdonképpen kaput nyitott az építkezés előtt. A folyamat még 2014-ben kezdődött el, amikor a kerületi építési szabályzat (KÉSZ) módosításával a telket új övezetbe sorolták, és minden beépítési paramétert drasztikusan megemeltek (a terepszint alatti beépítés lehetséges mértéke ekkor nőtt 20 százalékról 50 százalékra, az építménymagasság 7 méterről 12 méterre stb.). A nemzeti park ezzel kapcsolatos ellenkezését azonban a kerület nem vette figyelembe.
„Az önkormányzat kis lépésekben alakította a KÉSZ előírásait a minél nagyobb, lakó célú beépítés felé”, szögezi le szakvéleményében a nemzeti park. A telek még ma is intézményi övezetbe tartozik, ahol elvileg – mint a név is sugallja – tudományos, kutatási célú intézményt lehetne elhelyezni, de az önkormányzat nagyon ügyesen nyitott egy kiskaput a lakóparkozásnak: az Észak-Hegyvidék építési szabályzat 79 § (12) bekezdése tételesen felsorolja, hogy az intézményi övezetek közül hol nem helyezhető el lakófunkció, és mit tesz isten, ebből a listából a Konkoly-Thege út 19/b kimaradt. Vagyis itt elhelyezhető. Minderre még ráerősítettek azzal, hogy a 2021-ben elfogadott településképvédelmi szabályozásban ezt a telket kertvárosias karakterű területnek minősítették. Ezzel a két eszközzel tulajdonképpen az intézményi besorolás értelmét vesztette, az önkormányzat anélkül adott zöld utat a lakóparknak, hogy a telket átminősítette volna. Tavaly a kormányhivatal még mindig nem volt egészen meggyőződve arról, hogy ez az eljárás rendben van, és a fenntartásaik érthetőek: ha valahova lakóparkot akarunk építeni, akkor azt lakóövezetbe kéne sorolni. Már ha van bármi értelme még ezeknek a bábozásoknak.
Az már csak a hab a tortán, hogy elvileg két széles sávban, a telekhatár mentén kötelezően megtartandó növényzetet jelöltek ki, de dendrológiai szakvélemény készíttetésével ez alól is lehetett felmentést kérni. Az építkezést ugye a déli telekhatár közelében álló fák akadályozzák, ezek kivágására a hozzájárulást a szakvélemény alapján a kerületi főépítész megadta. 2021 szeptemberében a kerületi tervtanács is támogatta az újabb beépítési tervet, erről településképi véleményt állítottak ki a hatóság részére, vagyis részükről szabad a pálya.
De hogy került egyáltalán magánkézbe ez a terület, amely egészen a rendszerváltásig egyértelműen állami vagyonelem volt? A telken egészen az 1980-as évek elejéig erdő volt, csak az egyik sarkában fedezhető fel a légi fotókon egy kisebb kertrészlet. Nem sikerült kiderítenünk a pontos dátumot, hogy mikor húzták fel a telek közepén a csillebérci KISZ-óvodát, de az intézmény 1985-ben már biztosan létezett. A telken egy másik, KISZ-hez köthető vállalkozás is működött, a Vianco nevű filmstúdió (a név a videó, amimáció, computer szavakból áll össze), amely számítógépes animációkat, kisfilmeket készített, de legismertebb terméke a Receptéka nevű kiadvány volt. A formára vágott, vágódeszkát, tortát, tálcát formázó lapokból álló receptgyűjtemény magyar családok százezreinek polcán megtalálható volt az 1980-as évek végén.
A telek sorsa ekkor kapcsolódott össze a szomszédos csillebérci Úttörővároséval, és a rendszerváltás idején együtt került ki mindkettő a köztulajdonból egy törvénytelen jogügylet folyamán. Rátaláltunk a neten arra szerződésre, amellyel a KISZ Központi Bizottsága átruházza a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsára Csillebérc, valamint a 9121/15 hrsz.-ú kert tulajdonjogát. Ez utóbbi a mi telkünk helyrajzi száma a 2019-es megosztás előtt. Az ingyenes vagyonátadás 1989. június 27-én történt, három nappal azelőtt, hogy hatályba lépett volna az a törvény, amely megtiltotta az állampárt szervezeteinek, hogy a rájuk bízott közvagyont másokra átruházzák. Ennek ellenére az ügylet törvénytelen volt, mivel az átadó fél, a KISZ a szerződés aláírásának idején már nem létezett, áprilisban kimondta saját feloszlatását. Ezt a tényt a bíróság állapította meg abban a tizenöt évig tartó perben, amelyet a magyar állam 2000-ben Csillebérc visszaszerzéséért indított.
Noha az egykori úttörőtábor 2017 óta ismét állami tulajdonban van, a per indításakor a KISZ-óvoda telkéről megfeledkeztek, bár pontosan ugyanúgy vesztette el közvagyon jellegét, mint a nagyobbik telek. A már nem létező 9121/15 hrsz.-ú telek általunk lekért tulajdoni lapjából az ingatlan története pontosan nem rekonstruálható, mivel a tulajdonosokat csak 1993-tól sorolja fel (ekkor egy szegedi cég került birtokba). A korabeli sajtóból viszont kiderül, hogy az úttörők már 1990. június 8-án eladták az ingyen kapott telket egy Vector Kereskedelmi Kft. nevű kétszemélyes cégnek, amely 180 milliós bankhitelből vette meg az ingatlant. Az úttörőszövetség azzal indokolta a lépést, hogy nem volt forrásuk az óvoda fenntartására, a XII. kerületi tanács pedig választ sem adott levelükre, amelyben felajánlották az ingatlant. Az óvodát az 1989/90-es tanévben még fenntartotta a KISZ utódszervezete, a Demisz, de utána megszűnt, és a Viancót is felszámolták 1990 végére.
A telek eladását a Legfőbb Ügyészség akkor jogsértőnek tartotta, érvelésük szerint közérdeket sértett az ingatlan rendeltetési céljának megváltoztatása, és az is, hogy az ajándékba kapott óvodát az úttörők pénzért adták tovább. Az ügyben Horváth Béla MDF-es képviselő többször is felszólalt, a polémia a napi sajtóban egy-két évig jól nyomon követhető. Horváth még 1992-ben is vitatkozott a Kurír újságírójával, aki az új tulajdonosok igaza mellett kardoskodott. Az ügyészség azonban ügyetlenül vihette az ügyet, mert a pert első- és másodfokon is elvesztették, a telek így magántulajdonban maradt. És ezzel elindult azon az úton, amelynek végállomása valószínűleg egy újabb luxuslakópark lesz a budai hegyek zöldjének helyén.
Nyitókép: az érintett terület a magasból, az előtérben a lebontott óvoda helye a telek közepén, jobbra a Konkoly-Thege út; az erdőben álló épületek a Svábhegyi Csillagvizsgálóhoz tartoznak (fotó: Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
#Hegyvidék#KISZ-vagyon#lakópark#Normafa#természetvédelem | Így lesz lakópark az erdőből – nagyberuházás készül a város egyik legértékesebb telkén a Normafánál | Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/05/17/normafa-lakopark-konkoly-thege-ut-hegyvidek-termeszetvedelem-futo-peter-kisz-vagyon/ | 2023-05-17 20:10:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Már javában zajlik az MBH Bank, a három pénzintézet (Budapest Bank, MKB Bank és Takarékbank) fúziójából létrejött bank bevezető kampánya, amely hivatalosan május elsejével váltott egységes arculatra.
A bevezető kampányon lead ügynökségként a Whitedog Media dolgozik (a cég felelt az arculatért is), az MBH hirdetései pedig tévében, rádióban, online és print sajtóban, moziban illetve közterületen citylightokon, épülethálókon, villamoson és metróreklámokban is futnak.
Kérdésünkre Pataky Piroska, MBH Bank marketingigazgatója azt írta, hogy az összeolvadási folyamat során a három bank marketingkommunikációs ügynökségi beszállítóit átvilágították, ezután döntöttek az ügynökségek kiválasztásáról.
„Az volt a célunk, hogy megszüntessük a párhuzamosságokat, optimalizáljuk a költségeket, egyúttal kialakítsuk az integráció kommunikációs feladataihoz legalkalmasabb struktúrát, valamint az ebben közreműködő ügynökségeket és produkciós cégeket.
A márkaváltásban lead ügynökségünk a Whitedog Media, akik egyúttal a médiavásárlási feladatokat is ellátják. A külső PR kommunikációs feladatokra a Goodwill Communications-t választottuk ki”
– fogalmazott a marketingigazgató.
Május 4-től a kampány hat héten keresztül fut, és két részre oszlik: az első hetekben az új név és arculat tudatosítása a cél, a bank júniustól viszont már a márkaértékekre fókuszál Pataky Piroska elmondása szerint. | A Whitedog Media a fő ügynökség az MBH Bank bevezető kampánya mögött | A bevezető kampány tévés, rádiós és sajtómegjelenések mellett közterületi hirdetéseken is fut. A fúziókból létrejött pénzintézet külső PR-feladataiért a Goodwill Communications felel. | null | 1 | https://kreativ.hu/cikk/mbh-bank-magyar-bankholding-whitedog-media-pataky-piroska | 2023-05-23 22:16:21 | true | null | null | Kreatív |
megsemmisítés;Transparency International;lélegeztetőgép;titkos iratok;KKM;COVID-19;
2023-05-22 06:00:00
Kamugyanús külügyi eljárás: 20 hónap után ledarálták a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat
Már 2021 novemberében megsemmisítette a külügyminisztérium a másfél évvel korábban kötött gyanús, túlárazott malajziai lélegztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a gyanússá vált beszállító, a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló papírokat is. A vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetőek.
Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként.
Azóta már tudjuk, hogy 2020 március 25-én a KKM közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba szerződést kötött a malajziai GR Technologies SDN BHD nevű céggel 7000 lélegeztetőgép beszerzéséről közbeszerzési eljárás nélkül, amely egyébként jogszerű volt a koronavírus járvány idején elfogadott rendkívüli szabályok alapján. A szerződések révén a külügyminisztérium csak a maláj cégtől mintegy 176 milliárd forint értékben vásárolt kínai gyártású lélegeztetőgépeket, szám szerint közel 7000 darabot.
Az ügyben külön csavar, hogy a külügyi tárca a 176 milliárd forint egy részét, 9 millió dollárt (2,8 milliárd forintot) nem is GR Technologies SDN BHD-nek utalta, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára továbbította. A szerződés alapján a másik két cég hongkongi, illetve szingapúri bankokban vezetett folyószámlaira is érkezett magyar közpénzkifizetés.
Ezen utalásokkal kapcsolatban kérdések merültek fel, ám a kiválasztás szempontjait és üzletkötés körülményeit a jogerős bírósági ítélet után sem lehet tudni. A maláj cég csak az egyik, bár a legnagyobb szállító volt: 2020-ban több forrásból, összesen több mint 16 ezer légeztetőgépet vásárolt a magyar kormány mintegy 300 milliárd forint értékben.
A Transparrency 2021-ben fordult adatigényléssel a Külügyminisztériumhoz, a GR Technologies SDB BHD kötött szerződéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. A korrupcióellenes szervezet arra volt kíváncsi, hogy a KKM-ben (vagy másutt) milyen módon választották ki a maláj közvetítőcéget, milyen előzetes szerződéstervezetek, levélváltások voltak az ügyben. Ezen felül a TI kérte a minden állami beszerzéskor kötelezően lefolytatandó átláthatósági vizsgálat eredményét, amely a szállító cég hátterét volt hivatott feltárni.
A TI emlékeztet, hogy míg a KKM 20 hónap után ledarálta az iratokat, addig a magánszemélyeknek 5 évig kell megőrizniük a rezsiszámláik befizetést igazoló iratokat, vagyis feltűnően gyors volt a selejtezés.
Az iratok megsemmisítésekor a KMM az államháztartási törvény 2020 júniusában született – vagyis már a szerződés megkötése, és részben már az ehhez kapcsolódó számlák kifizetése után elfogadott – módosítására hivatkozott, amely kimondta: a „központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében felmerülő szerződések esetében a szerződéses fél a megkötött szerződés vonatkozásában átlátható szervezetnek minősül”. Vagyis a tagadhatatlanul célzott módosítás utólag tisztára mosott minden vészhelyzeti egészségügyi beszerzést, bármilyen esetleges gyanús hátterű céggel is kötötték azt. Ugyanakkor nem mondta ki, hogy az ilyen ügyekben keletkezett átláthatósági igazolásokat meg lehetne, pláne meg kellene semmisíteni - kommentálta a döntést a TI.
A Kúra ítélete után a KKM így csak az átláthatósági eljárás papírjainak megsemmisítésről szóló egyoldalas, jegyzőkönyvnek nevezett feljegyzést küldte meg a Transparency International Magyarországnak. Kérdésünkre Ligeti Miklós jogi igazgató úgy jellemezte a történteket, hogy a KKM eljárása „kamugyanús.” A külügyi tárca ellen a pert végig vivő korrupcióellenes szervezet jogi vezetője emlékeztetett arra, hogy a köziratok selejtezése és megsemmisítése szigorú eljárási rendben kell történjék.
Ligeti szerint ezek a követelmények nem teljesültek, és a külügy által küldött papíron semmi nyoma a levéltár jóváhagyásának. Éppen emiatt merül fel annak a lehetősége, hogy valójában semmiféle iratmegsemmisítésről nincsen szó, hanem a Külügyminisztérium ilyen módon próbálja titkolni az adatokat, vagy azt, hogy igazából nem is készült semmilyen átláthatósági vizsgálat a maláj cégről.
A Kúrai elfogadta a külügyi tárca azon érvelését, hogy a szerződés előkészítése során egyetlen írásbeli adat, diplomácia távirat, email, szerződéstervezet, a hatalmas összegű kifizetést előzetesen jóváhagyó, úgynevezett kötelezettségvállalási irat, de még csak feljegyzés sem keletkezett, minden szóban intéződött. Így ezeket, mint nem létező adatokat a KKM-nek nem kell kiadnia. Ligeti Miklós ezt is abszurdnak tartja, szerinte
Így viszont vélhetően soha, vagy még hosszú ideig nem lesz megismerhető, hogy ki és milyen előzmények után döntött arról, hogy a magyar állam szerződést kössön a GR Technologies-szal, majd a szerződések alapján 176 milliárd forintnyi közpénzt költsenek el. | Kamugyanús külügyi eljárás: 20 hónap után ledarálták a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat | Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195424_kamugyanus-kulugyi-eljaras-20-honap-utan-ledaraltak-a-lelegeztetogep-bizniszhez-kotheto-papirokat | 2023-05-22 08:57:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;feljelentés;végrehajtó;Völner Pál;Hadházy Ákos;Schadl György;
2023-05-20 17:01:00
Súlyos korrupciógyanút sejtet a Hadházy Ákos által közzétett bírósági végrehajtói levél, feljelentés mégsem történt
Meglepő módon eddig egyetlen érintett sem jelezte, hogy feljelentést tett volna annak a körlevélnek az ügyében, amelyet a napokban Hadházy Ákos független képviselő tett közzé.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) tagjainak küldött, súlyos korrupciógyanút sejtető levél – amelyet az igazságügyi tárca államtitkára, illetve már nyilvánosságára hozatala előtti napon a végrehajtói kar is hamisítványnak nevezett – arról szólt, hogy a minisztériummal állítólag előre egyeztették a tisztújításra készülő szervezet új elnökségének névsorát, mondván, hogy rájuk kell majd egységesen szavazni.
Az MVBK azt írta szeretnék felhívni a tisztelt tagság figyelmét arra, hogy a levélben hamis információk szerepelnek. A Hadházy Ákos által megszerzett és a Facebookon közzétett körlevélen a végrehajtó Petris Csaba állítólagos saját kezű szignója szerepel (vagy valakik az ő nevét felhasználva, szignóját hamisítva írták alá a szöveget).
Megkerestük az ügyben a tárcát, hogy pontosan mi a hamisított rész: a szignó vagy a levél tartalma, illetve tesznek-e feljelentést. Erre csütörtökön annyit közöltek, hogy megvizsgálják a feljelentés lehetőségét, ám arról nincs hír, hogy ezt megtették volna. Nem reagált a végrehajtói kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága arra, hogy tesznek-e feljelentést, dacára annak, hogy a hatóság is idézte a végrehajtói kar közleményét, miszerint a levélben „hamis információk szerepelnek.” Itt sem derült ki, hogy pontosan mi a hamis a levélből.
A Hadházy Ákos által közzétett levélben egyébként az egyértelműség kedvéért sorba is szedték, hogy a minisztérium és a hatóság kiket látna szívesen a kari vezetői posztokon és a nevek mellé zárójelben odaírták, hogy ki kinek a kádere. Így – állítólag – két jelölt az SZTFH-elnök Biró Marcell bizalmát élvezi, másik kettő a végrehajtói kar jelenlegi titkárságvezetőjéét, egy pedig – a szövegből ítélve az, akit elnöknek szánnak – Varga Judit miniszter emberének tartanak. Túl azon, hogy a „Petris Csaba” nevével szignált körlevél nyíltan arra kéri a végrehajtókat, hogy csak színjáték legyen a szavazás, a tartalma felvetheti a hivatali visszaélés gyanúját is. Megkerestük az ügyben Petris Csabát is, de ő sem reagált.
A végrehajtói kar tisztújítására azért van szükség, mert nemrég, április végén lemondott a már csaknem másfél éve előzetesben ülő Schadl György korábbi elnök és a szervezet elnöksége is. | Súlyos korrupciógyanút sejtet a Hadházy Ákos által közzétett bírósági végrehajtói levél | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) tagjainak küldött, súlyos korrupciógyanút sejtető levél – amelyet az igazságügyi tárca államtitkára, illetve már nyilvánosságára hozatala előtti napon a végrehajtói kar is hamisítványnak nevezett – arról szólt, hogy a minisztériummal állítólag előre egyeztették a tisztújításra készülő szervezet új elnökségének névsorát, mondván, hogy rájuk kell majd egységesen szavazni. | null | 1 | https://nepszava.hu/3195279_magyar-birosagi-vegrehajtoi-kar-petris-csaba-level-korrupcio | 2023-05-20 09:12:00 | true | null | null | Népszava |
Fővárosi Törvényszék;ékszerek;Schadl György;
2023-05-18 07:05:00
Aranyról és gyémántról fogja kérdezni a bíróság Schadl György feleségét és az édesapját
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke korábban a börtönből telefonált nekik, hogy rejtsék el a több százmillió forintot érő ékszereket.
Schadl György feleségét és édesapját fogja meghallgatni mai ülésén a Fővárosi Törvényszék, főként a volt kamarai elnök több százmilliót érő ékszereiről.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Schadl György az értékéhez képest ötödakkora áron újított be egy 157,1 grammos, 18 karátos arany karláncot, és egy nyakéket egy 168 karátos, azaz 33,6 grammos Natural Fancy Yellow gyémánttal. A GIA-becslés szerint ennek értéke 1,2 millió dollárra, azaz körülbelül 360 millió forintra taksálható, Schadl György azonban alkudott, először 350 ezer, majd 290 ezer, majd 248 ezer dollárra, így végül átszámítva 70 millió forintos vételáron jutott hozzá az ékszerekhez, amelyeket 2020 júniusában készpénzben ki is fizetett. A pénzt két beszervezett végrehajtótól, Forrai Miklóstól és Majorosi Esztertől szedtek össze nem sokkal előtte. Nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű tranzakció, Schadl György sofőrje, M. Viktor lefoglalt mobiljának bejegyzései szerint 2019. október 31-én egymillió, 2020 februárjában pedig 5,9 millió, majd 6,5 millió forintot fizettek készpénzben. Eztán következett a 70 milliós tétel, majd még 2020 végén egy 12,5 milliós.
Schadl György aztán később, már a 2021. novemberi letartóztatása után telefonált a börtönből feleségének és apjának, hogy rejtsék el az ékszwreket. Ők teljesítették is a kérést, csakhogy az MBVK-elnököt ekkor már lehallgatták, Schadl-Baranyai Helgát pedig meg is figyelték, így nem nagyon tudtak már titkolózni. A feleség és az apa tizenheted- és tizennyolcadrendű vádlottjai lettek a Schadl-Völner-ügynek, határozottan tagadták bűnösségüket, azt állítva, nem a hatóságok, hanem a betörők elől akarták elrejteni az értékeiket. Persze a magyarázatot elég nehéz elhinni az eddigi információk fényében, így a vádhatóság felfüggesztett börtönt kért rájuk. Az érintett ékszerészet nem nyilatkozott az ügyben. | Aranyról és gyémántról fogja kérdezni a bíróság Schadl György feleségét és az édesapját | Schadl György feleségét és édesapját fogja meghallgatni mai ülésén a Fővárosi Törvényszék, főként a volt kamarai elnök több százmilliót érő ékszereiről. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194972_schadl-gyorgy-schadl-baranyai-helga-arany-ekszerek-birosag-meghallgatas | 2023-05-18 09:23:00 | true | null | null | Népszava |
pénzbírság;Közbeszerzési Döntőbizottság;tankerület;
2023-05-16 11:25:00
Hárommillió forintra bírságolta a közép-budai tankerületet a Közbeszerzési Döntőbizottság
Négy eljárásban mindig ugyanazoktól a cégektől kértek ajánlatot és mindenhol ugyanaz a cég nyert.
Kimondta a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy a Közép-Budai Tankerületi Központ közbeszerzései megsértették a közbeszerzési törvényt, miután a Momentum hegyvidéki képviselője, Novák István bejelentést tett erről – közölte szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a párt.
A közlemény szerint a tankerület több iskolában, egyenként mintegy 100 millió forint értékben meghirdetve végzett kazáncserét az elmúlt években olyan közbeszerzési eljárások keretében, ahol meghívott cégektől kértek be ajánlatot, azaz nem indulhatott bármelyik cég. Négy eljárásban mindig ugyanazoktól a cégektől kértek ajánlatot és mindenhol ugyanaz a cég, a Fábián Ház Szolgáltató és Kereskedelmi Kft nyert.
Mivel a Közbeszerzési Törvény szerint „az ajánlatkérő a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja,” a Közép-Budai Tankerületnek pedig nem sikerült ezt megtennie, a Közbeszerzési Döntőbizottság 3 millió forint bírságot szabott ki rájuk.
Az indoklásban a Döntőbizottság kifejti, hogy az ajánlatadásra felkért cégek változtatása a korrupció kialakulását hivatott megelőzni. Továbbá jelezték, hogy az iparkamara nyilvántartásában Budapesten és Pest megyében több mint 27 000 olyan vállalkozás van, amelynek tevékenységi köre kiterjed a kazáncserére, vagyis igazán lett volna mód más cégektől is ajánlatot kérni, nem csak mindig ugyanattól az öt cégtől – idézte a határozatot a Momentum közleménye. | Hárommillió forintra bírságolta a közép-budai tankerületet a Közbeszerzési Döntőbizottság | Kimondta a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy a Közép-Budai Tankerületi Központ közbeszerzései megsértették a közbeszerzési törvényt, miután a Momentum hegyvidéki képviselője, Novák István bejelentést tett erről – közölte szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a párt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194707_3-millio-forintos-birsag-kozep-budai-tankerulet-kozbeszerzesi-dontobizottsag | 2023-05-16 09:55:00 | true | null | null | Népszava |
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a Magyar Olimpiai Bizottság szombati éves rendes közgyűlésén bejelentette, hogy a péntek este érvénybe lépett kormányrendelet-módosítás értelmében 124,9 milliárdról 125,2 milliárd forintra emelkedett a sporttámogatásra fordítható éves társaságiadó (TAO)-keret.
Ebből az összegből a hat látvány csapatsportág mellett újra részesülhet a MOB is, így idén lehívhatja a sportfejlesztési programjának megvalósításához szükséges 167 millió forintot, jövőre pedig a párizsi olimpiára való felkészülésre 300 millió forint állami támogatásban részesül.
Szabálytalan volt a korábbi MOB-vezetés
Gyulay Zsolt, a MOB első embere azt is elmondta, hogy a kivezetett Magyarock márkáról a Team Hungaryre váltottak, a NOB-tagságra pedig Fürjes Balázst javasolják. A felügyelő bizottság elnökének, Dávid Imrének a beszámolója szerint szabálytalanságot követett el a MOB korábbi vezetése a Magyarock márka bevezetése során. Mint elhangzott, Vékássy Bálint korábbi főtitkár az elnökség előzetes jóváhagyása nélkül döntött a kérdésben, pedig az alapszabály szerint 50 milliónál nagyobb költségvállalás esetében ehhez a testület jóváhagyása kellett volna. A jelenlegi MOB-vezetés áprilistól kivezette a Magyarock márkát – amelyre az előző menedzsment 267 millió forintot költött –, és visszatért a Team Hungary brandhez. | Van pénz: megemelték a sporttámogatásra fordítható TAO-keretet | Plusz háromszázmillió jut sporttámogatásra, igaz, az emelés köszönőviszonyban sincs az Európa-bajnok magyarországi inflációval. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/van-penz-megemeltek-a-sporttamogatasra-fordithato-tao-keretet-258857 | 2023-05-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
korrupció;per;Völner Pál;Schadl György;
2023-05-16 10:53:00
Schadl György most újra megpróbálja elmagyarázni, hogy nem bűnös, Völner Pált beidézték, de nem ment el
Ahogyan eddig mindig, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke maszkban érkezett. A bíróság döntése szerint továbbra is letartóztatásban marad.
Kedd reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a Völner-Schadl ügy tényleges bírósági tárgyalása, a bizonyítási eljárás, miután két hete a Fővárosi Törvényszéken lezárult az előkészítő eljárás, ahol, mint megírtuk egy kivételével az összes végrehajtó és a Schadl-ügy néhány mellékszereplője is elismerte a bűnösségét és elfogadta az ügyészség által ajánlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot.
Mint az várható volt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke nagyobb lélegzetvételekkel, de megismételte a februári előkészítő ülésen elmondott maratoni védekezését. Előtte védője szerette volna elérni, hogy szabadlábra kerüljön, ám Tóth Erzsébet bírónő ezt nem engedélyezte. Schadl György szerint neki nem volt ráhatása a végrehajtói pályázatok lebonyolítására, azt az időközben elítélt P. Béla intézte. (P. Béla ellenben elismerte, hogy Schadl György járt közben nála informálisan a végrehajtói posztok kiosztásánál, a bíróság ezért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 10 évre eltiltotta közhivatal viselésétől.) Szerinte Völner Pál sem tudott volna a minisztériumban elintézni pályázatokat, ők pedig „magánügyekben találkoztak”.
A Völner Pál, Schadl György, R. Róbert M. Viktor és több más, főleg letöltendő börtönbüntetéssel szembe néző vádlott az előkészítő tárgyalásokon ártatlannak vallotta magát. Schadl György az előkészítő eljárástól szokatlan, maratoni, több órás védőbeszédet tartott. Ennek lényege az volt, hogy ő csak kisebb „figyelmességeket” vitt Völner Pálnak, a végrehajtói kinevezésekért pedig nem ő, hanem hanem az MBVK irodavezetője volt a felelős, ő nem is ismerte a végrehajtókat a kinevezése előtt.
Ahogyan Völner Pál, úgy ő sem volt a felelőse ennek a területnek, hanem egy másik államtitkár, a kinevezési jogkört az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárságra delegálták.
Az ügyet át és átszövi a Völner-Schadl páros kapcsolódása a nagypolitikához, így kiderült, hogy Schadl letartóztatása előtt kétszer is járt Varga Judit minisztériumában, egy alkotmánybíró is szoros kapcsolatba került Schadl Györggyel, aki Legfőbb Ügyészség egyik ügyészének is intézett intézett „okosban” végrehajtói szakvizsgát, rejtélyes kapcsolat fűzte Trócsányi László előző igazságügy miniszterhez, továbbá a nagy hatalmú végrehajtó-főnök Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézett ezt-azt.
A vádiratból mindezek kimaradtak végül, az ügyészség csak az alapügyre koncentrált, miszerint Schadl György Völner Pálon keresztül intéztette el a végrehajtói kinevezéseket, és az így helyzetbe hozott végrehajtók a bevételük jelentős részét, összesen 920 millió forintot le kellett, hogy adják az MBVK-elnöknek. Ebből Schadl György havi rendszeres apanázsként több mint 80 millió forint kenőpénzt kapott.
A keddi tárgyalásra, ahogy eddig Schadl György maszkban érkezett meg. Völner Pált beidézték, de nincs jelen, őt jövő hét kedden hallgatja meg a bíróság. Schadl Györgyre 10 év, Völner Pálra 8 év letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség. | Schadl György most újra megpróbálja elmagyarázni, hogy nem bűnös, Völner Pált beidézték, de nem ment el | Kedd reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a Völner-Schadl ügy tényleges bírósági tárgyalása, a bizonyítási eljárás, miután két hete a Fővárosi Törvényszéken lezárult az előkészítő eljárás, ahol, mint megírtuk egy kivételével az összes végrehajtó és a Schadl-ügy néhány mellékszereplője is elismerte a bűnösségét és elfogadta az ügyészség által ajánlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194706_schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-tenyleges-targyalas | 2023-05-16 10:50:00 | true | null | null | Népszava |
Balatonfüred;Kutatóközpont;Hadházy Ákos;takarító;uniós projekt;őrző-védő;röntgenkészülék;
2023-05-14 11:58:00
A 820 milliós füredi „kutatóközponthoz” kellett még egy röntgenosztály, őrző-védő cég nyert rá uniós pénzt
30 millió forint pályázati forráshoz jutottak.
Ahogyan arról mi is írtunk, három építőipari cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden EU-forrásokból. Azonban az abból felépült luxuslakások és magánklinika felfuttatásához kellett egy komplett röntgenosztály is, amelynek kialakítására egy őrzéssel-védéssel és takarítással foglalkozó cég kapott kereken 30 millió forint uniós támogatást – vette észre a füredi épületen utólag egy kisebb „köszönőtáblán” Hadházy Ákos.
Az elképesztő, uniós forrásokat felhasználó újabb gyanús üzletről a képviselő Facebook-bejegyzésében megjegyezte, hogy az érintett társaság, az Árgus-Security Kft. honlapján is szerepel. – Cinikusan azt írják, hogy újabb területen szeretnék megvetni a lábukat, pedig akkora hülyeségeket írtak bele a pályázatba, hogy leesett az állam: az állították például, hogy a digitális röntgen „jelenleg Magyarországon rendkívül ritka megoldásnak mondható”, pedig már 15 éve megjelentek az állatorvosi rendelőkben is – írja Hadházy.
Az ellenzéki politikus szerint „az őrző-védő cég ugyanahhoz az Apáthy családhoz köthető, mint az három építőipari cég, amely 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden. Kiemelte, hogy a véletlenül bemásolt szöveg szerint a magánklinika orvosi eszközeinek zömét itt is egy bizonyos „Zoli” útmutatása alapján vették a kutatóközponthoz. | A 820 milliós füredi „kutatóközponthoz” kellett még egy röntgenosztály, őrző-védő cég nyert rá uniós pénzt | Ahogyan arról mi is írtunk, három építőipari cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására Balatonfüreden EU-forrásokból. Azonban az abból felépült luxuslakások és magánklinika felfuttatásához kellett egy komplett röntgenosztály is, amelynek kialakítására egy őrzéssel-védéssel és takarítással foglalkozó cég kapott kereken 30 millió forint uniós támogatást – vette észre a füredi épületen utólag egy kisebb „köszönőtáblán” Hadházy Ákos. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194459_balatonfured-eu-tamogatas-rontgenosztaly-orzo-vedo-ceg | 2023-05-14 10:56:00 | true | null | null | Népszava |
A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz. Elkészítettük hozzá a lombkorona sétány 3D modelljét, amin bárki tehet egy virtuális sétát, miközben megcsodálhatja, hogy egyes erdei létesítményekre mennyit szórtak el a lomb nélküli pusztaság közepén a bruttó 64 millió forint uniós támogatásból. Végre azt is ki tudtuk számolni, hogy egy lépés a sétányon mennyibe került az uniós adófizetőknek. Az is kiderült, hogy Nyírmártonfalva polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője pont ugyanazon a napon írta alá a szerződést, ugyanazzal a kivitelezővel a saját lombkorona sétányára.
Egészen eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan mekkora összegből épült a lomb nélküli lombkorona sétány szerkezete Nyírmártonfalván. Ugyanis csak a komplett projekt ára volt ismert. Filemon Mihály fideszes polgármester tarra vágott telkén létesült a sétány mellett többek között erdei játszótér, védőház, tájház, sporteszközök és kívülről zárható WC is.
Ezidáig azt lehetett tudni, hogy a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program pályázatán Filemon Mihály bruttó 64 millió forint uniós támogatást nyert el, melyhez a polgármester bruttó 16 millió forint önerőt is hozzátett. A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég, a HCInternational Kft. által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz.
Filemon Mihály kiperelte saját magától a sétány árát
A lombkorona sétány botrányt kirobbantó cikkünk megjelenése után Filemon Mihály beperelte az Átlátszót, mert nem tettünk eleget helyreigazítási kérelmének, ám május 12-én első fokon ezt a pert elvesztette. Annak igazolására, hogy eredetileg milyen hosszúra tervezték az általa építtetett lombkorona sétányt, a polgármester bizonyító dokumentumként elküldte a bírónak a pályázat támogatói okiratát és a kifizetett számlákat.
A bíróságnak szánt dokumentumokat így akarva/akaratlanul az Átlátszóval is megosztotta. Ezek az iratok részletesen tartalmazzák, hogy a beruházás egyes építményeire a támogatás elnyerésekor mekkora költséget számítottak, és hogy a kivitelező végül mennyiért építette meg azokat.
Első fokon az Átlátszó kiütéses győzelmével végződött a lombkoronás sajtóper | atlatszo.hu
Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren. Győrben ismét ukrán katonai helikopterek jártak, ezúttal próbálták titokban tartani az átszállításukat.
Filemon Mihály ügyvédje egyébként a tárgyaláson elmondta, hogy azért pörögnek ennyit a sétány hosszúságán, mert nem mindegy, hogy mennyi uniós pénz jut egy méterre. Ugyanis az ügyvéd szerint a cikkünknek van egy olyan hangulata, ami azt érezteti, hogy itt uniós pénzek elherdálása forog fenn.
Egy lépés a sétányon félmillió forint
A támogatói okirat szerint a lombkorona sétány vitte el a pályázati költségek 80 százalékát. Bruttó 64,4 millió forint jutott rá, amiből az uniós támogatás 80%, tehát bruttó 51,5 millió forint volt.
Így most már végre ki lehet számolni, hogy a teljesen értelmetlen, erdő nélküli lombkorona sétány
méterenként 644 347 forintba került az uniós adófizetőknek.
Tehát vigyázni kell, mekkorát lépünk, mert egy nagyobb lépés (ami kb. 80 centiméter) már félmillió forintra jön ki.
A részszámlák számlarészletezői alapján kiderül, hogy milyen sorrendben építették az egyes elemeket. A tételes leírás alapján a lombkorona ösvény az 50 százalékos teljesítésig (amikről a számlák rendelkezésre állnak) még nem volt teljesen kész: az ösvény pallóit, illetve a sétány korlátjait nem említi egyik tétel sem. Feltételezhetően az később került a helyére és később lett kiszámlázva. Viszont a beruházáshoz tartozó egyéb építmények már az építkezési munkálatok elején elkészültek.
Mennyibe is került a lombkorona sétány valójában?
Az Átlátszó virtuális túrája Nyírmártonfalva legismertebb látványosságáról.
Először nézzük a lombkorona sétány teljes keretét a támogatói okirat szerint:
Ácsmunkára bruttó 26,4 millió forint jutott – ez a lombkorona ösvény költségének 40 százaléka;
Asztalosszerkezetek elhelyezésére bruttó 22,2 forint volt a keret;
Aljzatkészítésre, hideg- és melegburkolatok készítésére bruttó 13,3 millió forint;
Irtásra, föld- és sziklamunkálatokra, illetve síkalapozásra (betonból) pedig bruttó 2,6 millió forint.
Ha összenézzük mindezt a lombkorona sétány rendelkezésre álló számláival, akkor láthatjuk, hogy a fenti munkanemekbe belekalkulálták az anyagárakat is. Így sajnos lehetetlen azt kibogozni, hogy pontosan milyen faanyagárral számoltak.
Földmunka, beton síkalap készítése:
2,6 millió forint.
Teherhordó szerkezetre vonatkozóan ezek a tételek szerepelnek:
18 darab járóbetét tartószerkezet készítése merevítésekkel, rögzítőelemekkel, 4 méter hosszú fenyő egységekből: 15,2 millió forint, darabja 846 ezer forint (famennyiség: 0,13 m3/db, 2,55 m2/db);
21 oszlopos fenyő tartószerkezet, merevítéssel, rögzítéssel: 6,1 millió forint (famennyiség: 1,43 m3/db);
Lépcső költsége korláttal:
bruttó 5,6 millió forint.
Az alapozás, a teherhordó- és lépcsőszerkezet ára ismert, a járószint számlái még hiányoznak. Eddig összesen bruttó 29,6 millió forintot számláztak ki magára a sétányra, a hiányzó 34,9 millió forintba többek között a sétány korlátjának és a pallójának kell még beleférnie.
Az első látogatásunkkor számos kivitelezési, tervezési hiányosságra hívtuk fel a figyelmet. Ugyanis annak ellenére, hogy a beruházásnak papíron már kész kéne lennie, nem volt WC, a pavilon tetejét megbontotta a szél, nem volt lekezelve a fa és a sétány lépcsői sem voltak kellően alátámasztva – így pár helyen már akkor megrepedtek a falécek. Filemon Mihály azóta tűzoltásszerűen befejezte a WC-t, fixálta a tetőt és lekente a sétányt. A pályázat szerint a sétánynak csak 5 évig kell állnia, ugyanis addig szól az uniós fenntartási kötelezettség.
Lomb nélküli fákkal és két vödör lazúrral próbálják elfedni a lombkoronabotrányt | atlatszo.hu
Érkezésünkkor épp az egyik munkás kap egy kocsiban ülő férfitől eligazítást, aki arra panaszkodik, hogy hirtelen mennyi munka szakadt a nyakukba. Kicsit odébb haladva két férfi munkálkodik a biciklitárolón, amit lazúrral kennek le. A helyszínen lévő munkások szerint semmiféle gyorsulásról nincs szó, állításuk szerint kész sem volt az ösvény, amit márciusban megtekintettünk.
Több mint 10 millió erdei létesítményekre a pusztaság közepén
A támogatói okiratban felsorolt kisebb építmények tételes költségei minden ponton nagyságrendileg megegyeznek a számlákon szereplő elemek összesített költségeivel. Ezek a bruttó összegek szerepelnek a támogatói okiratban:
27 négyzetméteres tájház: 2 723 855 forint;
31 négyzetméteres védőház: 2 807 975 forint;
egy illemhely: 471 170 forint;
erdei kirándulóhely: 5 987 009 forint.
A számlákon már kicsit részletesebben vannak felsorolva az erdei kirándulóhelyre vonatkozó tételek, az árak szintén bruttóban értendők:
a tájház 2 742 184 forint;
a védőház 2 840 609 forint;
a két illemhely darabja 474 910 forint;
tíz darab kerékpártámasz 189 230 forint (kb. 80 x 80 cm, akácból, U alakú)
egy kéttornyos játékvár lengőhíddal 1 239 139 forint, egy akadálypálya 787 400 forint, kombinált fitneszsor 662 686 forint és egy kombinált nyújtópad 683 895 forint.
négy tűzrakóhely 789 178 forint, aminek darabja 197 294 forint – az eredeti tervek szerint 80 cm belső átmérőjű, kőből készül, betonalappal
4 darab interaktív tájékoztató tábla, amit egy kisgyerek sem ér fel: 1 175 512 forint, darabja 293 878 forint – az eredeti tervek szerint 140 x 100 cm.
Észrevettünk néhány érdekességet. A számlák alapján az „erdei kirándulóhely építésének” megfelelő elemek összesített ára a számlák alapján bruttó 5 527 040 forint volt, ami bruttó 459 968 forinttal kevesebb a támogatói okiratban meghatározott összegnél. Emellett a támogatói okiratban egy darab illemhely kapott külön tételt a költségeknél, de ha az elkészült második illemhely árát hozzáadjuk az „erdei kirándulóhely építése” ponthoz, akkor ez a tétel is nagyságrendileg meg fog egyezni a támogatói okiratban leírt összeggel (bruttó 14 941 Ft eltéréssel).
A támogatói okirat szerint a bruttó 80 milliós keret fennmaradó költsége egyéb projektelőkészítő munkálatokra (pl. közbeszerzési eljárások lefolytatására) ment el, összesen bruttó 3,4 millió forint.
Ugyanazon a napon írták alá a pályázatokat
Elkészítettük a nyírmártonfalvai lombkorona sétány idővonalát is, amelynek a készítése közben újabb gyanús mozzanatok tűntek fel. Ugyanis, mint ismert, a környéken nem 1, hanem 3 lombkorona sétány épült. A másik kettőt Nyíradonyban húzták fel fideszes politikusok – egyikük nem más, mint Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Filemon Mihály, a nyírmártonfalvai polgármester azt nyilatkozta korábban, hogy a pályázatoknak nincs közük egymáshoz.
Ehhez képest, három gyanús egybeesést is találni:
Tasó László 2018. január 1-jén, Filemon Mihály agrárvállalkozó másnap nyújtotta be a pályázatát. (A furcsa egybeesésnek nem az az oka, hogy a pályázatnak ekkoriban lett volna határideje.)
Tasó és a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Tasi Sándor ugyanazon a napon nyerték el a 60 millió forintos támogatást.
Filemon Mihály és Tasó László ugyanazon a napon írja alá a szerződést ugyanazzal a kivitelezővel.
A 24.hu-nak mind Tasi, mind Tasó azt állította, hogy nem az uniós pénzek megszerzése miatt vágtak bele a beruházásba, hanem a közjó érdekében. Arról beszéltek, hogy a sétány miatt hitelt kellett felvenniük, és számításaik szerint a végén sokmilliós veszteséggel zárják majd a projektet.
A „rendszerszintű hibák” gyanúja miatt Hadházy és Donáth Anna az OLAF-hoz (Európai Csalás Elleni Hivatal) fordult a lombkorona sétányok ügyében. A Transparency International Magyarország pedig az Integritás Hatósághoz, mert a szervezet szerintük még közbe tudna lépni, ugyanis a támogatást majd csak utólag fizetik ki a polgármesternek.
A támogatói okiratban olvasható, hogy milyen eredménnyel kecsegteti a beruházó az Európai Uniót. Ezek a mondatok az erdőirtás után szintén azután a bizonyos röhögős fej után kiáltanak:
„A beruházás a Nyírmártonfalva 174 B erdőrészletben az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségét a fenntartható, erdőgazdálkodás hosszútávra tervező példáján keresztül mutatja be. Hazánkban a modern erdőgazdálkodás megpróbál összhangot teremteni a természeti környezet, az abban élő ember és a gazdálkodás szempontjai között, bemutatása így a fenntarthatóságra nevelés legjobb színtere. A magán erdőgazdálkodó által működtetett kirándulóhely kiváló példája a jó gazda szerep megnyilvánulásának, a társadalomtudatos viselkedésnek, a gondos és maximális odafigyelést jelentő közjóléti szerepvállalásnak.”
Az interaktív lombkorona sétány túrán az alábbi linken lehet részt venni:
Mennyibe is került a lombkorona sétány valójában?
Az Átlátszó virtuális túrája Nyírmártonfalva legismertebb látványosságáról.
Szabó Krisztián, Zsilák Szilvia
Címlapkép: A lombkorona sétány 3D modellje (forrás: Átlátszó) | 3D virtuális modellen mutatjuk be, mi került 64 millióba a lombkorona sétányon az uniós adófizetőknek | A részletes költségeket tartalmazó uniós támogatói okirat és a kivitelező cég által kiállított részteljesítési számlák nemrég jutottak el a polgármestertől az Átlátszóhoz. Elkészítettük hozzá a lombkorona sétány 3D modelljét, amin bárki tehet egy virtuális sétát, miközben megcsodálhatja, hogy egyes erdei létesítményekre mennyit szórtak el a lomb nélküli pusztaság közepén a bruttó 64 millió forint uniós támogatásból. Végre azt is ki tudtuk számolni, hogy egy lépés a sétányon mennyibe került az uniós adófizetőknek. Az is kiderült, hogy Nyírmártonfalva polgármestere és a térség fideszes országgyűlési képviselője pont ugyanazon a napon írta alá a szerződést, ugyanazzal a kivitelezővel a saját lombkorona sétányára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/3d-virtualis-modellen-mutatjuk-be-mi-kerult-64-millioba-a-lombkorona-setanyon-az-unios-adofizetoknek/ | 2023-05-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Balatonfüred;mutyi;Kutatóközpont;Hadházy Ákos;uniós projekt;
2023-05-12 10:12:00
820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra, társasházat építettek a pénzből
Három építőipari (!) cég 820 millió forintot kapott infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására. A földszinten található „intézetben” állítólag 12 hónapig kutattak. A recepciósok nem is hallottak róla. Az orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék azt a részt, amelyből kitűnik, hogy egy bizonyos „Zolinak” kell döntenie.
Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden.
Az országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzése szerint az infarktuson átesett betegek rehabilitációjának „kutatására” három építőipari (!) cég kapott 820 millió forintot. Ebből építettek egy 16 lakásos társasházat. A „kutatóintézet” a földszinten volt, és állítólag 12 hónapig „kutattak” benne. Ráadásul a cég a honlapján már büszkén hirdeti, hogy el is adta a 16 lakásos társasházat. Hadházy Ákos a helyszínen egy magánklinikát talált. Elmondása szerint a recepciósok nem is hallottak az említett intézetről.
Az állítólagos kutatóközpont Balatonfüred legelegánsabb részén, néhány méterre a Jókai villától található. Különösen abszurd, hogy néhány utcára fekszik a balatonfüredi szívszanatórium. Hadházy Ákos erre hivatkozva is azt írja, az uniós támogatások hivatalos oldalán található projekleírásról is „messziről lerí, hogy senki nem gondolta komolyan, hogy bármit is kutatnának az infarktus utáni rehabilitáció területén”.
Majd idézi a projektleírás szerinte két legdurvább mondatát, miszerint „a projekt megvalósításának 24 hónapjából az épület építése 12 hónapot vesz igénybe”. A másik esetben pedig, mint arra felhívja a figyelmet, a „kutatáshoz” szükséges orvosi eszközök leírásánál még arra sem vették a fáradságot, hogy kivegyék az alábbi mondatot, amely szó szerint így hangzik: | 820 millió forintot kaptak az EU-tól infarktuson átesett betegek rehabilitációját kutató központra | Egy különösen abszurd módon megvalósított uniós projektet tárhatott fel Hadházy Ákos, aki ezúttal egy infarktuson átesett betegek rehabilitációját „kutató” központ néven felépített 16 lakásos társasházra bukkant Balatonfüreden. | null | 1 | https://nepszava.hu/3194261_hadhazy-akos-balatonfured-kutatokozpont-unios-projekt-mutyi | 2023-05-12 11:03:00 | true | null | null | Népszava |
Egyelőre nem épül új mobil jégpálya Felcsúton, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában. A kivitelezésre kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett. Csakhogy ugyanazon a helyrajzi számon már hónapokkal ezelőtt működött egy másik jégpálya – amihez viszont nem tartozott közbeszerzési eljárás. Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, és Mészáros Lőrincék nagylelkűségébe botlottunk.
„Időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni: MOST ÍRJÁK KI a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már HÁROM HÓNAPJA ELKÉSZÜLT, december eleje óta üzemel is. Nagyon izgalmas, hogy ki fogja nyerni a versenyt…” – írta ki Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő február végén. Az izgalmas várakozásnak most vége, ugyanis a felcsúti önkormányzat elbírálta a beérkező ajánlatokat.
Az eredmény azonban kissé csalódást keltő: csak érvénytelen ajánlatok érkeztek ugyanis, így egy céget sem tudtak megbízni a felcsúti jégpálya építésével – derül ki az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumból.
A felcsúti Tó Étterem eszközbeszerzésének második ütemére februárban írtak ki közbeszerzési eljárást. A felhívás három részből állt:
konyhai eszközök beszerzése,
mobil jégpálya beszerzése,
kültéri mobíliák beszerzése.
A konyhai eszközök beszerzését a szajoli székhelyű Zericom Projekt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezheti nettó 45,2 millió forintért, miután a SmartGast 54,1 milliós ajánlatot adott, az Agrikon-Alfa Kft. ajánlata pedig érvénytelen lett. A kültéri mobíliák beszerzéséért a nádudvari Polyduct Műanyag- és Fémipari Nyrt. felel: 12,9 milliós ajánlatukkal a felcsúti Plant-Orient 2002 Kft.-t előzték meg.
A legérdekesebb rész azonban a „mobil jégpálya beszerzése” volt, amit eredménytelennek nyilvánítottak.
A feladatra egyedül az osztrák AST Eis-u. Solartechnik GmbH vállalkozott volna, de nem töltötte ki megfelelően az egyik űrlapot.
Vagyis egyelőre nem épül Felcsúton mobil jégpálya, de ez most, a nyári szezon elején nem tűnik éppen égető problémának. Főleg annak tükrében, hogy télen már használhattak egyet a helyiek – azt, amit Hadházy Ákos lefotózott.
Hadházy Ákos tavaly decemberben fotózta le először a felcsúti jégpályát
Mészárosék cége ajánlotta fel
Hogy az a jégpálya pontosan mennyibe került és milyen tervek alapján épült, csak találgatni lehetett. A szálak a „Víztározó turisztikai célú fejlesztése Felcsúton” elnevezésű projekthez vezettek, amelynek közbeszerzési dokumentumaiban utalnak egy jégpályára, de csak egy 2022 augusztusi szerződésmódosításban.
Ebben az áll, hogy „a megrendelő jelezte vállalkozó felé, hogy a jégpálya jobb kihasználhatósága érdekében annak nagyobb változatban történő megépítését kezdeményezi.” A szerződésmódosítás melléklete szerint a módosított műszaki tartalom 40 millió forinttal növelte a költségeket.
Ezt az önkormányzat „saját erőből, az eszközbeszerzési közbeszerzési eljárásban” fogja biztosítani egy 2022. júliusi képviselőtestületi határozat szerint.
A jégpályáról azonban a nyilvánosan elérhető eredeti tenderkiírásban egyáltalán nem esik szó, csak egy „többfunkciós sportpályát” említenek. Segítséget jelenthetne a műszaki leírás, amit azonban nem lehet megnyitni.
A választ végül a felcsúti képviselő-testület egyik 2022. novemberi jegyzőkönyvében találtuk meg. Eszerint „a turisztikai beruházás kivitelezője felajánlást tett, hogy egy teljes mobil korcsolyapályát biztosít” a falu részére, ha az önkormányzat vállalja a fenntartását.
Vagyis a kivitelezést végző Fejér-B.Á.L. Zrt. telepítette a jégpályát a faluba, külön közbeszerzési eljárás nélkül.
Az önkormányzat nem mondott nemet az ajánlatra, és vállalta a jégpálya üzemeltetését 3 hónapos időtartamra a tulajdonában álló Felcsúti Gazdasági és Szolgáltató Kft.-n keresztül.
A nagylelkű Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosa nem más, mint a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc és gyerekei. A zrt. számos közbeszerezést nyert az elmúlt években, többek között ők építették az új iskolát is Felcsúton. Egy évvel ezelőtt ilyenkorra, vagyis 2022 első 5 hónapjában már 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyertek. A cég bevétele öt év alatt 10,2 milliárdról 49,6 milliárd forintra nőtt.
Idén már közel 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyert a Mészáros-gyerekek cége | atlatszo.hu
Mészáros Lőrinc három gyermekének cége, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. nemrég újabb közbeszerzést nyert az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványtól. A cég többször is kapott már megbízást a közpénzből működő alapítványtól a fonyódligeti és a zánkai Erzsébet-táborok felújítására. A legújabb, márciusi tender alapján a fonyódligeti Erzsébet-tábor további fejlesztését végezheti a vállalkozás, ami rendszeresen indul sikerrel közbeszerzéseken. Ez meg is látszik az eredményein: az éves árbevételét 5 év alatt bő tízszeresére növelte a cég.
Téma sem lett volna, ha nem titkolóznak
Érdeklődtünk a felcsúti önkormányzatnál és a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nél is, hogy jól értelmeztük-e a határozatokat és a kiírásokat. Cikkünk megjelenéséig Sisa Andrástól, Felcsút jegyzőjétől kaptunk választ, amelyben az állt, hogy valóban a Fejér-B.Á.L. Zrt. bérelte a mobil jégpályát a falu számára.
Mindezek a kérdések azonban valószínűleg fel sem merültek volna, ha a Kisfaludy-program keretében kiszórt 200 milliárd forint – amelynek segítségével ez a fejlesztés is megvalósul – átlátható módon lett volna elköltve, és a pályázati feltételek, valamint a döntési mechanizmusok is ismertek lettek volna.
De nem voltak. Annyira nem, hogy a Transparency International Magyarországnak ki kellett perelnie az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Ezek egyikében szerepel az is, hogy a tóként funkcionáló víztározó partján
télen korcsolyapályává alakítható sportpálya épül.
Ennek fényében már könnyen érhető, hogy a mostani kiírásban szereplő mobil jégpályát miért ugyanarra a helyrajzi számra (02/4 és 467) írták ki, mint a korábbi pályázatban a sportpályát, továbbá az is értelmet nyert, miért ugyanakkora (17 m x 30 m) a tervezett mobil jégpálya és a sportpálya mérete.
A közpénzből készülő Tó Étterem üzemeltetése egyébként Mészáros Lőrincék kiváltsága lesz, miután a felcsúti képviselőtestület idén januárban megszavazta, hogy az ingatlant 5+5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forintért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc – más nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
Az új jégpálya – ha egyszer elkészül – is Mészáros Lőrinc közelében marad, ugyanis az általa elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tulajdonát képezi az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozzák létre. Ezeket a létesítményeket a telektulajdonos FUNA fogja üzemeltetni a felcsúti önkormányzat tervei szerint.
Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot a csónakázótóra, de a részletek nehezen derültek ki | atlatszo.hu
Sokatmondó adat, hogy a 2020-ban megítélt bő 200 milliárd forintos támogatások közel tizedét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el, az önkormányzati szereplőknek biztosított források több mint 80 százalékát pedig fideszes vezetésű települések kapták. Például Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc szülőfaluja, ami a stadion és kisvasút mellé egy csónakázó tavat álmodott meg gyaloghíddal, étteremmel és korcsolyapályával. | Kiderült: Mészárosék ajándéka volt a felcsúti jégpálya, de egyelőre nem lesz új | Egyelőre nem épül új mobil jégpálya Felcsúton, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában. A kivitelezésre kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett. Csakhogy ugyanazon a helyrajzi számon már hónapokkal ezelőtt működött egy másik jégpálya – amihez viszont nem tartozott közbeszerzési eljárás. Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, és Mészáros Lőrincék nagylelkűségébe botlottunk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/kiderult-meszarosek-ajandeka-volt-a-felcsuti-jegpalya-de-egyelore-nem-lesz-uj/ | 2023-05-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Egy képviselőnek mindig tágabban kell értelmeznie a munkáját, mindig bizonyítani kell a segítőkészségét. Talán ez a gondolatmenet segít megérteni, miért akartam a vádiratban megfogalmazott ügyekben segíteni. Én mint képviselő nem fordíthatok hátat a segítséget kérőknek, segítenem kell, ha tudok. Ha a képviselő elkezd válogatni, előbb vagy utóbb mindenkinek hátat fordít, mert az úgy kényelmesebb” – idézte a Telex Völner Pál szavait.
Szerinte az ügyészség minden ügyből azt próbálja kihozni, hogy azért akart segíteni, mert jogtalan előnyt kapott érte, de a volt államtitkár ezt tagadja. Visszautasította a vádat, miszerint a végrehajtókkal kapcsolatban visszaélt volna a hivatalával, és bűncselekményt követett volna el – írja a lap.
Ismét előadta, hogy a végrehajtók kinevezését nem ő, hanem Vízkelety Mariann volt államtitkár írta alá, ő pedig egyetlen esetben sem befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket. Megint kérte a bíróságtól, hogy tanúként hallgassák meg a kinevezésekért felelősöket.
Völner Pál határozottan tagadta, hogy korrupciós kapcsolatot alakított volna ki Schadl Györggyel.
Ehhez kapcsolódóan: Schadl György: „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem”
„Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle” – fogalmazott Völner Pál a Telex tudósítása szerint.
„Azt, hogy Schadl mit tett és mit nem, ez a tisztelt bíróság feladata és jogköre, hogy megvizsgálja, nem nekem kell taglalnom, de ez semmiféle összefüggésben nem állhat velem” – tette hozzá.
A Schadl–Völner-per érdemi tárgyalása egy hete kezdődött a Fővárosi Törvényszéken a végrehajtói kar letartóztatásban lévő, lemondott elnökének meghallgatásával. Schadl György tagadta a végrehajtók kinevezésének befolyásolását, állítása szerint Völner Pállal csak magánügyben találkozott, mert hasonló volt az érdeklődési körük.
Schadl György szerint azért kapott pénzt a végrehajtóktól, mert korábban kölcsönadott nekik, hogy be tudják indítani az irodájukat.
Korábbi cikkünk a témában: Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon, utóbbi valótlan és alaptalan vádiratról beszélt
A korrupciós ügynek 22 vádlottja volt, tízen az előkészítő üléseken beismerték a bűnösségüket, köztük hat korábbi végrehajtó. Ők felfüggesztett börtönt kaptak.
A vád szerint Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség szerint Schadl György több mint kilencszázmillió forintot szedett be azoktól, akik a segítségével jutottak önálló bírósági végrehajtói kinevezéshez.
Az ügyészség beismerés esetén tíz év börtönt kért Schadl Györgyre és nyolc évet Völner Pálra, emellett kétszáz-, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást, valamint vagyonelkobzást jogtalan gazdagodásuk erejéig. A vádlottak azonban úgy nyilatkoztak, hogy nem ismerik el bűnösségüket. | Völner Pál továbbra is tagadja, hogy pénzt kapott volna Schadl Györgytől | A volt igazságügyi államtitkár meghallgatásával folytatódott az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, a Schadl–Völner-per tárgyalása a bíróságon kedden. Völner Pál továbbra is tagadja a kenőpénz elfogadását, szerinte ő csak segítőkész volt a végrehajtói kar vezetőjével. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/volner-pal-tovabbra-is-tagadja-hogy-penzt-kapott-volna-schadl-gyorgytol/32424049.html | 2023-05-23 11:08:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Tiszta peron, új padok, a környező parkolók is zsúfolásig tele – áprilisban jártunk Pécelen. A Budapest-Hatvan közötti vonatot teszteltük, mert vasutas források szerint a vonatok a felújítás ellenére sem elég gyorsak. „Elnézést, tudna segíteni egy kis apróval?” – még 5 perc lenne a Gödöllőre tartó vonat indulásáig, amikor a kéregető megjelenik. Meglepő az érkezése, mivel rajtam kívül senki sem vár a vonatra. Miután nem jár szerencsével, odébbáll. Újabb utas érkezik, egy fiatal srác, a mellettem lévő padra ül. Még 2 perc az érkező vonatig, egy újabb koldus beelőzi a szerelvényt. A fiút zavarja a kéregető, inkább mellém ül.
Az S80-as vonat időben érkezik. A felújított kocsiban könnyű helyet találni, a vonattal Gödöllőig utazunk. Onnan az egri InterRégióval Aszódig vonatozunk a tavaly októberben átadott Budapest-Hatvan vasútvonalon. A MÁV honlapja erről azt írja, „Immáron magas színvonalú, korszerű és az utazó közönség igényeit maximálisan kiszolgáló vasútállomási környezet, valamint utazási élmény várja a felújított 80. sz. vasútvonalon közlekedőket. A NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak.”
Négy év, 160 milliárd, hogy gyorsabb legyen a vonat
A beruházás több szakaszból állt. „A Rákos – Gödöllő vonalszakaszon összességében 25,2 km hosszon építették át a vasúti pályát, amely immáron biztosítja a 100-120 km/h-s sebességet az áthaladó vonatok részére.”, „A Gödöllő – Hatvan szakaszon 27,3 km hosszon újult meg a vasúti pálya, ezzel biztosítva a jövőben a 100-120-160 km/h-s sebességet.”
A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső vasútállomás közötti kivitelezést a Mészáros Lőrinchez köthető R-KORD Kft. végezte nettó 9,7 milliárd forint értékben, a Rákos – Gödöllő vonalszakasz közötti vasúti pálya korszerűsítését a Strabag Vasútépítő Kft. és Belfry PE Kft. Konzorcium végezte nettó 62,2 milliárd forint értékben, a Gödöllő – Hatvan vasúti vonalszakasz pályaépítését és a kapcsolódó létesítmények korszerűsítését a Swietelsky Vasúttechnika Kft. végezte nettó 64,4 milliárd forintért, a Rákos – Hatvan vonalszakasz biztosítóberendezési, távközlési és ETCS2 kivitelezési munkáit a GTS Ground Transportation System szállította nettó 23,7 milliárdért.
Az átadón Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára beszédében elmondta: „Ennek a 160 milliárdos óriásberuházásnak a keretében 53 km-en újult meg a vasút.” A munka 2018-ban indult.
A 160 milliárdos költés eredménye az kellene legyen, hogy gyorsabb a vasút. Az új szerelvényeken könnyű követni a vonat sebességét: alig hagytuk el Pécelt, a sebességmérő 100-nál lecövekelt. Pedig a Menetrendi segédkönyv – amiben a vonatok engedélyezett sebességét rögzítik – azt írja, Rákos és Hatvan között végig 120 km/h-s a tempó. Alig érünk Gödöllőre, a vonat 90-re lassít.
A kötelező sebességcsökkentést sárga tábla – úgynevezett lassújel – jelzi a pálya mentén. Itt szállok át az egri vonatra, a kényelmes, emeletes KISS szerelvény Aszódig nem gyorsul 90 km/órás sebesség fölé. A szerelvény javarészt egyenes pályán halad, vagyis látszólag semmi sem indokolja a csökkentett tempót. Visszaúton Isaszegnél a két kéregető együtt száll fel az első kocsiba. Épp pénzért indulnak, amikor egy MÁV-os férfi erőteljesen rájuk szól, emiatt abbahagyják a kéregetést. A vonat időben érkezik Pécelre.
A felújított vonalat 2022. október 17-én, azaz közel 8 hónapja adták át. Az átadón nem beszélt senki arról, hogy sebességkorlátozás lenne a pályán. „A fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak.” – mondta akkor az időközben menesztett Vitézy. A magyarepitok.hu-n egy összefoglaló videó is megjelent a beruházásról.
Az innorail.hu 2021-es különszáma a vonal felújításáról szól. Ebben arról írnak, hogy „az állomások átmenő fővágányait 100-120 km/h-s haladási sebességre és 225 kN-os tengelyterhelésre terveztük”. „A vonalon előirányzott pályasebesség: Rákos és Aszód között 120 km/h, Aszód és Hatvan között 160 km/h, beépítettség és egyéb akadályok miatt helyenként 100 km/h.” Lassújeleket nem említenek.
MÁV: nincs végleges engedély
A MÁV-tól közel egy hónap elteltével kaptunk választ az okokra. A hosszú levél lényegi részében azt írták, „A pályasebesség 120 km/h-ra emelése a végleges használatbavételi engedély birtokában történhet meg.”
Majd arról írtak, „A hatvani vonalon az elővárosi vonatok szinte 100 százaléka korszerű motorvonat; az S80-as, G80-as vonatokon kívül a gyöngyösi Mátra és az egri Agria InterRégió vonatok is FLIRT, illetve emeletes KISS motorvonatokból állnak. A pályakorszerűsítés mellett a modern járművek is hozzájárulnak a kulturált, kényelmes, a korábbinál gyakoribb, megbízhatóbb, pontosabb közlekedéshez.
A 2022 decemberi menetrendváltástól az észak-pesti elővárosi térségben élők utazását könnyíti meg a legtöbb változás, amit a hatvani vonal felújítása, valamint a Kőbánya felső állomás és a Keleti pályaudvar között megépített harmadik vágány tesz lehetővé.
„Mátra InterRégió elnevezéssel új, óránkénti közvetlen összeköttetés jött létre Budapest és Gyöngyös között. A Mátra és az Agria InterRégió vonatokkal együtt reggel csúcsidőben 15 percenkénti kiszolgálás valósult meg Aszód, Bag, illetve Isaszeg, Pécel felől a főváros irányába. Gödöllő, Bag, Aszód, Tura és Hatvan településekre az InterRégió vonatok 30 percenkénti eljutást biztosítanak Budapestre, illetve Budapestről ebbe a térségbe. A Keleti pályaudvar és Gödöllő között 26-30 percre csökkent a menetidő. Főként az utasforgalom szempontjából kiemelt napszakokban a hatvani, gyöngyösi vonalon is forgalomba álltak KISS motorvonatok. Budapest és Gyöngyös között csak hétköznapokon, Budapest és Eger között hétvégén is közlekednek az emeletes járművek. A Tokaj és a Hernád-Zemplén InterCity-k a menetrendváltástól megállnak Hatvanban. Budapest és Hatvan között felármentesen vehetik igénybe az utasok az InterCity-ket akár az új vármegye- és országbérletekkel is. A hatvani megállás a salgótarjáni vonalról átszállók számára is fontos, mert a vonal települései és Budapest között így 25 perccel gyorsabb az utazás az átszállásnak köszönhetően. A távolsági forgalomban már több mint 20 százalékos az utasforgalmi növekedés, amiben több tényező is szerepet játszott: a Tisza-tó Expressz, az Agria és a Mátra InterRégiók óránkénti közlekedése, a kétóránként járó Hernád-Zemplén IC, illetve Mezőkövesden a vonat-busz átszállójegy bevezetése és az IC megállása is. Okosjeggyel pedig kedvező áron tudnak utazni az időben jegyet váltó utasok a Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon. Az új Mátra InterRégió vonatokhoz igazodóan Gyöngyösön rendszeres buszos csatlakozást ad a Volánbusz a Mátra és Mátraalja felé, így a kedvelt hegyvidéki kirándulóközpontok elérését is gyakrabban biztosítja Budapestről, Gödöllőről és Hatvanból is. Április 5-től pedig új, Mátra24 napijeggyel utazhatnak a térségben a MÁV-Volán-csoport járatain az utasok.”
Hogy minderre miért nincs még mindig „végleges használatbavételi engedély”, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot kérdeztük, de a május elején elküldött kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Fotók: a szerző felvételei | Budapest-Hatvan: 160 milliárdot költöttünk erre a vonalra, mégis cammognak a vonatok | 120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium. Pedig az átadáskor az azóta menesztett Vitézy Dávid arról beszélt: a fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/23/budapest-hatvan-160-milliardot-koltottunk-erre-a-vonalra-megis-cammognak-a-vonatok/ | 2023-05-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Megvált üzletrészétől a turisztikai és gasztronómiai szakportált üzemeltető We Love Budapest Kft.-ben Gerendai Károly, és távoztak a cégtől üzlettársai, Takács Gábor és Lobenwein Norbert is, utóbbi a fesztivált szervező Volt Invest Kft. tulajdonosa. A We Love kizárólagos birtokosa Száraz István maradt.
A kreatív- és vendéglátóipar három befektetője, Gerendai, Takács és Lobenwein 2013-ban jelent meg a We Love Budapest és a We Love Balaton portált elindító Száraz István vállalkozásában, abban az időszakban, amikor Száraz egy hírportált is gründolt, a vs.hu-t. Száraz ezt követően felvásárlásba kezdett az online kiadványok között. Csak később derült ki, hogy ezekhez a befektetésekhez, pontosabban azok működtetéséhez a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól is pénzt kapott.
Ráadásul a felvásárolt Origo hírportált 2016-ban az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak adta tovább, aki pedig 2018-ban felajánlotta azt a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A tranzakciók után Száraz médiaportfóliójában csak a We Love portálok maradtak meg.
Gerendai Károly a HVG kérdésére most elmondta, hogy eredetileg egy konkrét projektre álltak össze a We Love Budapest Kft.-ben, de az nem jött össze, így csak egy technikai lépés volt, hogy visszaadták együttesen 30 százalékos részesedésüket.
Bőven gyarapodott azonban Száraz István egyéb vagyontárgyakban és megbízásokban az elmúlt években, így minden jel szerint nem marad biznisz nélkül. A még mindig csak 35 éves üzletember úgy került képbe, hogy évtizedes múltra visszamenően Matolcsy Ádám baráti körének tagja. | Gerendainál is fajsúlyosabb mentorokban bízhat a We Love Budapest alapítója | A hét évvel ezelőtti egymásra találásnál Gerendai Károly és üzlettársai megjelenése szenzációnak számított, az azóta Tiborcz István és Orbán Ráhel környékén intézősködő Száraz István a fesztiválpiac nagyágyúi nélkül is biztos lehet szolgáltatásai piacában, legalábbis amíg Orbán Viktor a kormányfő. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20200430_Gerendainal_is_fajsulyosabb_mentorokban_bizhat_a_We_Love_Budapest_alapitoja | 2020-04-30 11:22:00 | true | null | null | HVG360 |
Több mint egy évvel ezelőtt, 2022 áprilisában jelentette be a Market Építő Zrt., hogy Sárváron egy Prémium kategóriás szálloda építésébe kezd. A cég Facebook-oldalára kitett poszt szerint a sárvári kórház mögött, a Csónakázó-tó mellett lévő 3,7 hektáros területen húzzák fel a Modero Health Concept Hotel Sárvárt, tízmilliárd forintból.
Bencze Zsolt, a szállodát építtető és üzemeltető Unione Sárvár Kft. ügyvezető igazgatója az alapkőletételkor elmondta, hogy a 83 szobás, prémium kategóriás hotel kivitelezése 2021-22 telén kezdődött meg, s a hotel a tervek szerint 2023 őszén nyitja meg kapuit.
Az Unione Befektetési Csoport első tagja, az Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft., 1998-ban alakult. Működését egy Andrássy úton található üzlethelyiség tulajdonjogának megvásárlásával, és az ingatlan bérbeadásával kezdte. Jelenleg 11 Andrássy úti és számos egyéb, a főváros különböző kerületeiben található üzlethelyiség tartozik a cégcsoport tulajdonába. Köztük az is, amely a Váci utcában található, s amelyet jelenleg a L’Occitane kozmetikai cég hasznosít. Emellett a cégé a győri Gastron Vendéglátóipari Rt. 22 győri és 3 budapesti üzlethelyiségének is a tulajdonjoga.
Írásunk szempontjából azonban az az érdekesebb, hogy az Unione-nak nem a sárvári lesz az első luxusszállodája, hiszen Budapesten már rendelkezik eggyel, övé a Hotel Clark. Emellett a MOM Park szomszédságában lévő Hillside Offices-t, valamint a főváros csúcskategóriás éttermét, a YAMA Budapestet birtokolja.
Az Unione Befektetési Csoport honlapján azt írja magáról, hogy "egy magánszemélyek által tulajdonolt, 1998 óta az ingatlanpiacon működő vállalategyüttes". A nyilvánosan elérhető céges adatbázisból már több derül ki. Nevezetesen az, hogy az Unione-C 2021 márciusában átalakult, jogutódja az Unione Holding Zrt. lett. Az 5 millió forintos alaptőkéjű társaságban minősített többségi (ez a törvény szerint legalább 75 százalékot jelent) befolyással rendelkezik Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatója, aki 87,5 milliárd forintos vagyonával Magyarország 18. leggazdagabb embere.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz tegnap érkezett összefonódási bejelentés értelmében az Unione Holding Zrt. a Central European Opportunity II Magántőkealappal közös irányítást szerez az Unione Sárvár Szállodaprojekt Kft. felett, méghozzá oly módon, hogy a magántőkealapé lesz a kft. ötven százalékos üzletrésze. A másik ötven százalék tehát marad a Scheer minősített többségi befolyása alatt álló Unione Holdingnál.
Az Unione Sárvár Szállodaprojekt Kft. jogelődje a Las Vegas Játék- és Pénznyerőautómaták Gyártó és Üzemeltető Kft., amely 1990 júniusában jött létre, s 1993 áprilisában Global Projektinvest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-re keresztelték át. Mai elnevezését 2007 októberében kapta - akkor szerzett benne minősített többségi befolyást az Unione-C Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft., s - mint említettük - 2021 márciusától az Unione Holding az egyedüli részvényes.
Legalábbis még. Amennyiben ugyanis a GVH nem talál kifogást az összefonódásban - vagyis arra a következtetésre jut, hogy az Union Holding és a magántőkealap együttes szerepvállalása nem tekinthető a versenyt korlátozó összefonódásnak -, akkor a kft. új tulajdonosa az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt Central European Opportunity Magántőkealap lesz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 2022 februárjában vett nyilvántartásba. | Magántőkealap szállna be az egyik leggazdagabb magyar szállodaprojektjébe | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján olvasható bejelentés szerint a Market Építő Zrt. alapító vezére, Scheer Sándor minősített többségi befolyása alatt lévő cég adja el a Sárváron luxushotelt építő kft.-ben meglévő üzletrészének a felét az Equilor Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/magantokealap-szallna-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar-szallodaprojektjebe.html | 2023-05-24 17:41:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. Ezzel úgy fest, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit.
A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt.
A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt – írja a Magyar Hang. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület polgári per keretében támadta meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége.
A beruházó
A 2015-ben december közepén természettudományi kutató-fejlesztő cégként bejegyzett Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. 2021. február elején kapta mai elnevezését - nagyjából amikor kezdődött a földvári kikötő-saga. A két magyar magányszemély tulajdonolta kft.-ben 2019. október utolsó napján bukkant fel egyikük kilépésével tulajdonosként és ügyvezetőként a balatonföldvári illetőségű Deák Sándor Imre, akinek korábban például a Pizza Fortehoz is volt köze (testvére, most is vezető beosztású tisztségviselő) - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
Őt 2022. december közepén követte a megmaradt eredeti tulajdonos helyén az elektromos hajó-báró, a reklámiparban is jól ismert Viszkei András János ugyancsak tulajdonosként és ügyvezetőként, aki a látványra is sokkoló, a Balatonon rohamos tempóban elterjedő hatalmas Wia elektromos - magyar viszonylatban - szuperjachtok gyártója. Viszkei a jachtüzem mellett érdekelt a Kenese és Akarattya között elhelyezkedő jachtkikötőt üzemeltető Balatonfői Yacht Club Kft.-ben is. A 2020. május vége óta főtevékenységeként ingatlan üzemeltetést jegyző társaságnak az elmúlt 4 évben értékesítésből nem származott bevétele, üzemi és adózás előtti eredménye egyaránt 1,88 millió forint volt.
Az építkezést azonban idén kora tavasszal azonban másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel.
A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. | Elkaszálta a bíróság a milliárdos, de sokak által utált balatoni beruházást | A Pécsi Közigazgatási Bíróság másodszor is azt mondta ki, hogy nem lehet kikötőt létesíteni a Balatonföldvár Nyugati strandján. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Úgy néz ki, győzhetnek a civilek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balaton-beruhazas-birosag-engedely-balatonfoldvar-kikoto-strand.html | 2023-05-25 17:51:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint.
A Bayer Property nem ismeri el a korábbi tulajdonos által vállalt kötelezettségeket, amelynek része egy lépcsőlejáró a magaspart északi oldalán, a beruházó területén – mondta a Szabad Európának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő. Balázs Attila cége szerinte le akarja zárni az egyetlen lejárót, arra hivatkozva, hogy nem biztonságos.
A lépcső kétszáz méter hosszan a magaspartról vezet le a Balatonhoz. Ha nem lenne, kilométereket kellene kerülni a lejutáshoz. Ez egy nagyon fontos lejáró, több ezren használják azóta, hogy a Club Aliga előző tulajdonosának finanszírozásával megépült 2010-ben – mondta Bukovszki András.
A helyiek minden évben karbantartják a korlátokkal kiépített hegyi ösvényt. Az előző tulajdonos egyébként két lejárót ígért a magaspartról a Balatonhoz, ebből ez az egy készült el, és az új tulajdonos most ezt is el akarja venni a helyiektől az aligai civil szervezet alelnöke szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
A lejárót az Aligai Fürdőegyesület tagjai tartják karban, minden évben május végén szerveznek egy egynapos eseményt erre. Eddig mindig gond nélkül megkapták a terület tulajdonosától az engedélyt a karbantartáshoz, idén azonban Balázs Attila cége igazságügyi szakértői véleményt és hatósági engedélyt kért tőlük az egyesület elnöke szerint. Hangsúlyozta, hogy a lejárót mindenki a saját felelősségére használhatja, ez a figyelmeztetés ki van függesztve a helyszínen, vagyis a terület tulajdonosát semmilyen felelősség nem terheli. 2010-ben megkapta az önkormányzat a lépcső műszaki terveit és a kivitelezési szerződést, ezért a civilek nem értik, hogy milyen új hatósági engedélyt kér a tulajdonos.
A helyi egyesület alelnöke szerint a polgármester és a képviselő-testület többsége is a beruházó oldalára állt, mindenben asszisztálnak nekik.
A magaspart tetejére tervezett öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház építési engedélyét a fürdőegyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette március elején. Később a kikötőépület építési engedélyéről is hasonló döntés született. Bukovszki András úgy tudja, ez utóbbit már nem akarja megépíteni a beruházó. Ez egy közparkban, állami területen épült volna fel, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen, ahogy erről egy korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Korábbi cikkünk a témában: Vagyonkezelő, kormányrendelet, állami milliárdok: már minden szél a Club Aliga felé fúj
A Bayer Property az új tervekről márciusban már tartott egy lakossági tájékoztatót, amelyet két nappal előtte hirdetett meg a polgármester. Az esemény nem volt nyilvános, biztonsági őrök lakcímkártyát vagy tulajdoni lapot kértek a bejutáshoz, amiről úgy tudja, csak a rendőr tehetné meg – mondta Bukovszki András. Szerinte a tájékoztató megrendezett színjáték volt, a résztvevők mintegy felét, a leendő kikötőbérlőket az új tulajdonos hívta meg. Még vége sem volt a rendezvénynek, már megjelent egy sajtóközlemény, hogy a lakosságot tájékoztatták a fejlesztésekről, és minden kérdésre választ adtak, miközben csak írásban lehetett kérdezni – tette hozzá. A végén „sör, kaja, pia” volt a résztvevőknek – számolt be személyes tapasztalatáról a szervezet alelnöke.
Az önkormányzati képviselő írt egy cikket az eseményről Aligai színjáték címmel a helyi lapba, de az önkormányzat cenzúrázta, nem engedték megjelenni – mondta Bukovszki András.
A tulajdonos szombatra újabb lakossági tájékoztatót hirdetett a magánterületén, a sajtó azon sem vehet részt, csak helyiek – lakcímkártya vagy tulajdoni lap bemutatásával – és az új kikötőbérlők. A civilek és a kisebbségben lévő három önkormányzati képviselő azt szeretné, hogy a fejlesztési koncepció ismertetése nyilvános, hivatalos lakossági fórumon történjen a kultúrotthonban. A fürdőegyesület alelnöke úgy tudja, a beruházó kitart a hatemeletes társasházak mellett, hiába vonták vissza az építési engedélyt.
„A kilencmillió éves védett löszfal teteje nem csúfítható el egy ilyen tájidegen épületegyüttessel. Itt egy ember profitja érdekében megsemmisítik az egész keleti medence természetes környezetét, az Aligától Almádiig egységes löszfalat, amely egy aktív, mozgásban lévő anyag, ezért nagyon kockázatos arra ekkora tömegű épületeket felhúzni” – fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy 540 méteres partszakaszt, amelyen a parti sétány is húzódik, az új tulajdonos felparcellázott és eladott a parttal együtt. A helyiek továbbra is abban bíznak, hogy a parti sávot önálló helyrajzi számra helyezik, és továbbra is használhatják az ott élők és a nyaralók.
Az aligai civilek szerint megsemmisítik a Balaton természetes környezetét, teljesen tájidegen épületeket terveznek oda.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették a tulajdonosoktól ezt a 47 hektárt, a helyiek elől pedig lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, itt nyaraltak a pártfunkcionáriusok, de Brezsnyev, Honecker és Ceaușescu is járt itt – mesélte Bukovszki András. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig azért küzdött harminc évig, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez a területet. Ez a három évtizedes civil munkájuk semmisült meg, amikor két éve egy kormányrendelettel kiemelt beruházássá minősítették a környéket. Szerinte most a milliárdosok akarják elvenni a helyi lakosság és a turisták elől a Balaton-partot.
Azt szeretnék elérni, hogy vonják vissza a kiemelt beruházás státuszt, mert az felülírja a helyi építési szabályzatot, a vízpart szabályozását, a Balaton-törvényt magában foglaló Településrendezési törvényt, amely szerint a parti sétányok hossza, a zöldterületek és a strandok területe nem csökkenthető. Ezeket a törvényeket mind áthúzták egy kormányrendelettel, elvehetik a teljes, 1300 méteres aligai parti sétányt. Azért küzdenek, hogy ne épülhessenek vízparti magánvillák a parti sétány helyén – mondta Bukovszki András.
Kerestük az ügyben a Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Club Aliga: A helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos | Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-a-helyiek-szerint-le-akarja-zarni-az-egyetlen-lejarot-az-uj-tulajdonos-aki-ujabb-zartkoru-tajekoztatot-szervez/32407399.html | 2023-05-12 19:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.
Július 1-jén indul az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét a Mol erre a célra alapított leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni.
A lakossági szegmensben nagy változás nem lesz, az értékkel bíró ipari hulladékok esetében azonban nagyot fordul a világ. Több száz olyan kis- és közepes vállalkozás, családi cég van Magyarországon, amely eddig abból élt, hogy gazdasági táraságoktól vásárolta fel a fém-, papír- vagy műanyaghulladékot, amelyet kezelt, feldolgozott és továbbértékesített.
Vállalkozókból bérmunkások
A Mol belépésével azonban július 1-jétől a koncesszió hatálya alá tartozó esetekben már nem lesznek erre jogosultak, nem rendelkezhetnek a hulladékkal, mert annak kizárólagos birtokosa a MOHU lesz.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, ezek a hulladékos cégek az új rendszerben nem köthetnek üzletet, lényegében a MOHU alvállalkozói, bérmunkásai lesznek, amennyiben a Mol koncessziós cége igényt tart a szolgáltatásaikra, és leszerződik velük. Ha nem, akkor az évek, évtizedek alatt felépített cégek becsődölnek.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány szerint hiába csökken a lakosság száma, nem lesz kevesebb szemét
Ezt a nem túl optimista képet súlyosbítják a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által május 16-án benyújtott törvénymódosító javaslatok.
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint bő egy hónappal a koncesszió indulása előtt „még mindig óriási mértékű jogbizonytalanság és feszültség van a piacon, hogy a jogszerűen végzett gazdasági tevékenységük eredményeként létrejött e vagyonelemnek mi lesz a sorsa”.
A HOSZ még a Semjén-féle jogszabálymódosítási javaslatok előtt reagált a tervezetre a társadalmi egyeztetés során. Szerintük a hulladékkezelő cégek a július 1-jén rendelkezésére álló készleteket piaci áron, a jogszabályoknak megfelelően végzett gazdasági tevékenységük körében szerezték, jellemzően vásárolták a hulladéktermelőktől.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatot a működésük során keletkező hulladék elszállítására. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának korábban nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy elviszi egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. A papírhulladékot kezelte és értékesítette a piacon, leginkább papírgyáraknak.
A hulladékkezelő cégeknek érvényes szerződésük van a hulladéktermelő vállalatokkal, gyárakkal, így nem tehetik meg, hogy felhagynak a tevékenységükkel. Ezek nem teljesítése akár kötbérezéssel is járhat.
Július 1-jén azonban a készleteiket át kell adniuk a MOHU-nak vagy az általa kijelölt cégnek, amely valamekkora összegű kompenzációt fizet érte, viszont nem tudni, mennyit. Ezeknek a cégeknek a hulladék képezi a legnagyobb vagyonukat, nem mindegy, hogy kifizeti-e a Mol koncessziós cége érte a piaci árat, vagy kevesebbet ad érte.
Megszabadulni sem tudnak tőle a határidő előtt, mert csak nagyobb mennyiséget, több tonnát tudnak értékesíteni, vagyis meg kell várni, amíg megfelelő készlet gyűlik össze. A felvásárlási árak is befolyásolják, hogy mikor éri meg túladni rajta, hiszen amikor alcsonyabbak az átvételi árak, a hulladékos cégek kivárnak, akkor adnak túl a portékán, amikor magasabb árat kapnak érte. Emiatt jelentős mennyiség halmozódhat fel a hulladékgazdálkodó cégeknél.
Gondot okoz az is, hogy egy részük esetében már hozzáadott értéket képeztek a hulladék feldolgozásával. Kérdésként merül fel, hogy a feldolgozott hulladék is a jogszabályi rendelkezés alatt értelmezendő-e.
Bizonytalan piaci árazás
Bonyolítja a helyzetet, hogy a feldolgozás során az eredetileg a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék jellemzően keveredik a nem a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékkal. A feldolgozást követően a különválasztás nem megvalósítható.
Elméletileg e készleteket a piaci szolgáltatóknak át kellene adniuk a Mol cégének a törvény hivatkozott szabályai alapján, mindezért cserébe csupán az érintett hulladék után lettek volna jogosultak kompenzációra, ami nem feltétlenül egyezik meg a hulladék piaci árával. A kezelésen áteső hulladékok esetén pedig plusz hozzáadott értéket is képeztek a szolgáltatók, így ebben az esetben magasabb piaci árról beszélünk.
Ha nem tetszik a MOHU által felajánlott kompenzáció összege, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordulhattak volna. Azért a múlt idő, mert a Semjén-féle indítványban lecserélték a kompenzáció szót ellentételezésre, ami még hátrányosabb helyzetet teremtett a hazai cégeknek.
Ha nem fogadják el a MOHU ajánlatát, csak a bíróságokhoz fordulhatnak, vagyis egy többéves jogi procedúra veszi kezdetét. Nagy kérdés, hogy kinek ítél a bíróság. Míg ugyanis a papír és a fém esetében van egyfajta nyilvánosan elérhető piaci ár, a műanyagok esetében nincs olyan, akár nemzetközi tőzsdei index, amelyhez viszonyítani lehetne.
A HOSZ szerint a gazdálkodó szervezetek a koncesszió hatálybalépése előtt beszerzett hulladékok tekintetében több szempontból is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel a piaci viszonyoknak megfelelően már kifizetett ár és a hozzáadott érték megtérülése bizonytalan.
Az érdekvédelmi szervezet ezért átmeneti szabály kidolgozását kérte a kormányzattól, hogy év végéig lehetőségük legyen értékesíteni a koncesszió előtt megvásárolt hulladékot. Ez azonban nem jött össze, mint ahogy a HOSZ többi észrevételét sem fogadta el a kabinet.
Egy hulladékgazdálkodásban érintett cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy pánikhangulat van a piacon. „A kisebb vállalkozások pánikhangulatban vannak, próbálnak minden olyan hulladékot eladni, ami a koncesszió része” – mondta. Szerinte a nagyobb vállaltok kivárnak, de a koncessziós rendszer indulása mindenkit letaglóz.
„A bizonytalanság mindenkit kikészít. Még rengeteg cégnek nincs aláírt szerződése a MOHU-val, a gyárak nem tudják, hogy a mostani partnerük fogja-e elvinni a hulladékot, mennyit fog egyáltalán fizetni érte, mekkora EPR-díjat kell majd fizetniük, és milyen egyéb költségeket fog a Mol koncessziós cége kiszámlázni” – tette hozzá a cégvezető.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-hulladékkoncesszió: háromszorosára emelkedhet az eddig fizetett díj összege
Vízjog, kedvezmények
Amennyiben a parlament elfogadja a Semjén Zsolt által beadott törvénymódosító indítványt a jövőben nem kell majd a hulladékfeltöltéshez (elföldeléshez) a MOHU-nak vízjogi vagy vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárást lefolytatnia.
De változik a települési díjkedvezmények rendszere is. Jelenleg az önkormányzatok eldönthetik, hogy adnak-e a szemétszállítási díjból szociális vagy egyéb okok miatt kedvezményt az ingatlanhasználóknak. Nemcsak iskoláknak, óvodáknak, de éppen a falu kisboltjának is adhat kedvezményt vagy vállalhatja át a teljes szemétszállítási díjat a település.
A jogszabály úgy módosulhat, hogy az önkormányzat átvállalás esetén eltérhet a korábbi díjkedvezménytől: többet és kevesebbet is átvállalhat az ingatlanhasználó helyett fizetett díjból. Újdonság a többet szó: magyarul ha a jövőben drágulna a szemétszállítás díja, a törvénymódosítás megadja az esélyt arra, hogy az önkormányzatok a korábbiaknál nagyobb összegű kedvezményt adjanak a hulladékszállítás díjából.
A HOSZ szerint ezáltal a hulladéktermelő ingatlanhasználók még a jelenleginél is kevésbé lennének érdekeltek a hulladékcsökkentésben, ami teljes mértékben ellentmond egyebek mellett a hulladékpiramisban foglalt prioritásoknak. De az is benne van a módosításban, hogy a jövőben drágulhat a szemétszállítás díja. | Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát | Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/igy-einstandolhatja-a-mol-a-hulladekos-cegek-vagyonat/32425763.html | 2023-05-26 20:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Balassa Tamás;
Dombóvár;mutyi;felfüggesztett szabadságvesztés;TAO - támogatások;
2022-04-24 15:50:00
Taomutyi Tolnában – Jogerős a felfüggesztett börtönbüntetés és vagyonelkobzás a Dombóvári FC volt elnökének és pénztárosának
Nem tudta megtartani első félidei egygólos előnyét – Tieger finoman gurított a jobb alsó sarokba – a Dombóvár megyei 1-es futballcsapata a hajtós nagyszombati mérkőzésen. A vendég Bölcskének Kiss P. góljával sikerült kiegyenlítenie, így továbbra is kiélezett a küzdelem a tolnai bajnokság 4-6. helyéért. A Dombóvári Futball Club (DFC) jobbára saját nevelésű fiataljai biztató jövőt ígérnek. Csak a múltat, azt lehetne feledni! A 2014-es idény tao-támogatásainak felhasználását, amikor a labda helyett fűnyírótraktorokkal, mosógépekkel, pólókkal, öltözőszekrényekkel, kisbusszal játszott az akkori elnök és pénztárosa vádirat szerint, amely a minap jutott el a jogerős ítéletig. Eszerint a pénztáros még a nagyszülői ház tetőfelújítására is juttatott a közpénzből, az állam és a klub vesztesége összesen mintegy 15 millió forint. Az elkövetőket az első fokkal megegyező tényállással, a vagyonelkobzás mértékén változtatva jogerősen elítélte a törvényszék – információnk szerint kevés sikerrel kecsegtető felülbírálatért fordultak a Kúriához. A közpénzeket kezdettől takargató taomutyi főbűnöse azonban sokak szerint a Fidesz-kormány, és a jogalkotó kormánypárt feje, aki a dombóvári meccs idején békésen főzte a sonkáját valahol a magyar vidéken.
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, nagyobb értékre elkövetett sikkasztás és jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében, valamint két rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében találta bűnösnek a Szekszárdi Törvényszék április 13-án a DFC egykori elnökét mint I. rendű vádlottat a másodfokú bíróság közleménye szerint. Két év szabadságvesztésre ítélték, börtönbüntetését 4 év próbaidőre felfüggesztve, és 2,4 millió forintos pénzbüntetést kapott. Emellett 3 évre eltiltották az olyan tisztségektől, amelyek gazdálkodó vagy civil szervezet vezetői felelősségével járnának. A pénztáros II. rendű vádlott mint bűnsegéd 1 év és 6 hónapos börtönbüntetését 3 évre felfüggesztették, pénzbüntetése 2 millió forint. A bűnös úton szerzett gazdagodásuk miatt vagyonelkobzást is kirótt rájuk az ítélet – a másodfokon eljáró bíróság csak ennek mértékén változtatott, de érdemben helybenhagyta a járásbírósági verdiktet.
A két dombóvári férfi 2014-ben határozta el, hogy a tárgyieszköz-beruházásra, felújításra fordítható taotámogatás egy részét a jóváhagyott céltól eltérően használják fel. Mindenfélét vásároltak, és csak részben juttatták el a szerzeményeket az egyesülethez (mosógép), vagy egyáltalán nem (fűnyírótraktor, tetőcserép). Máskor csak papíron létezett az értéktárgy (hangfal.) Mindehhez igénybe vették a sportegyesület vagyonát is önerőként, a jogszerű felhasználás látszata érdekében hamis okiratokat (szerződéseket) készítettek. Ezzel 7,5 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek, és a 30 százalékos önrész miatt több mint 3 milliós kárt az egyesületüknek. Ezen felül a taopályázatból 8,9 millióért vásároltak egy kisbuszt, amit az elnök két évvel később 3 millióért adott el, miközben a forgalmi érték 6,5 millió fölött volt. A különbözet szintén a sértett egyesületet rövidítette meg.
Pénz jött, pénz ment
– Mentőt neki! Spori! Kérje el a receptet tőle, nekem is kell belőle! – Derűsen élcelődnek a dombóvári nézők a bölcskei játékos csodás gyógyulásán, amit nem sokkal előtte jelentős ordítás előzött meg: a középpályás a combját fogva gurgulázott a gyepen. A hazaiak rutinosan öblögetik szokásos kommentjeiket, miközben boldogok: lendületes tempót diktáló fiaik a húsvéti győzelem felé menetelnek. A téttel és a játékosok nevével nem mindenki van tisztában.
– A góllövőt? Nem ismerem – mondja egy újdombóvári férfi, sörét szorongatva a szünetben. – Ritkán járok ki meccsre.
– Hallott a taomutyiról?
– Beszélnek ezt-azt. Ez egy ilyen ország, ami nincs lebetonozva… mert itt már a betonkeverőket is rég lenyúlták. Ezek meg sok pénzt eltettek állítólag.
– De sokat is hoztak – tromfol egy törzsszurkoló. – Attiláért tűzbe tenném a kezem. Rengeteget tett a város futballjáért. Ő is itt játszott, és most a fia folytatja.
– A sajátjaként kezelte a klub pénzét. Méltó Fidesz-tanítvány – riposztozik egy harmadik társuk.
P. Attilával, a DFC volt elnökével – a helyi szakiskola testnevelőjével, a PASZ Sportegyesület vezetőjével – az elsőfokú határozat után beszéltünk először. Az ügyészség sikkasztással, költségvetési csalással, hűtlen kezeléssel, okirat-hamisítás miatt vádolta meg.
– Kicsit túlzásnak tartom, de az elnöki pozíciót én töltöttem be, igen.
– Úgy tudjuk, felmentéséért, és enyhítésért fellebbeznek. Ártatlannak tartja magát?
– Mindkettő igaz. Abszolút.
– Nem történt olyan manőver a pénzekkel, ami megkárosította a költségvetést és az egyesületet?
„Nekem adtak, neki nem”
– Nem. Nem is értem a kérdést. Nem hiszem, hogy ön újságíróként kérdezhet ilyet. Ez a bíróság el fogja dönteni. Nyilván önt megbízták, az én ellenfelem, aki egy jogászok által kreált vádat adott be, amit muszáj volt kivizsgálniuk. Megvárjuk a végét, és azt el kell fogadni. Minek megyünk elébe?
– Az elsőfokú ítélet szerint számos szabálytalanság történt a taopénzekkel.
– Nem értem. Hová akarunk kilyukadni?
– Érdekli az embereket, tiszta kézzel költik-e el a közpénzt.
– Nem várhatja el tőlem, hogy olyan felvilágosítást adjak, amit nem döntött el még a bíróság sem.
– De azt elmondhatja, mit gondol a vádakról.
– Elmondtam. Egyébként Szabó Loránd volt a polgármester akkoriban, és ezt nyugodtan leírhatja a cikkben. Én négy évig voltam a klub elnöke. Én átlagban 1-2 millió forintot, az utolsó évben, 2016-ban 500 ezer forintot kaptam a sportkeretből. Ötszázezer forintot, jól hallja, nyugodtan leírhatja. Amit nem is kaptam kézhez, csak annyit ítéltek meg nekem. Húszmilliós volt a költségvetés. Most is ennyi nagyságrendileg. Ha valaki lopni akar a félmillió vagy egymillió forintból, akkor először ezt a húszmilliót kell hozzá raknia. Én így látom a matekot. Ezt elmondtam a bíróságon is. Az is engem igazol, hogy a következő évtől Szabó volt a futballklub elnöke négy évig. Utána 29 millió forintot adott a közpénzből a Dombóvári Futball Clubnak. Én átlag évi egymillióból tartottam fönn a 20 milliós költségvetést, ő meg a második évtől 29 millióból. Úgy gondolom, a számok magukért beszélnek. Lehet látni, hogy melyikből lehet elvenni, és melyikből lehet úgy elvenni, hogy ha először hozzáteszünk. Nekem most is az a szerepem, meg akkor is az volt, hogy pénzt szerezzek hivatalosan. Nekem adnak a vállalkozók, neki nem adtak, pedig ő volt polgármester.
– Ez a 20 és 29 millió költségvetési pénzeket jelent, vagy a tao is benne van?
– Nincsen tao. Sem ő nem tudott taózni, sem mi. Illetve ez nem teljesen igaz, mert ugye lehet taózni: beruházásra mi taóztunk, nem emlékszem pontosan, 3-4 millió forintra, amiből a futballpálya mellett lévő csarnokot újítottuk föl, nyílászáróktól a festésig. Használják atléták, pingpongosok, kosarasok. De ezzel együtt sem elég a pénz a költségvetésre, mert a tao-pénzeket csak utánpótláscsapatokra lehet költeni, kivéve azt, amit most mondtam.
– A 2013-2014-ben 12,833 millióval kellett elszámolniuk az MLSZ felé. Ez tao-pénz.
– Eszközbeszerzés. Nem tudtunk elszámolni vele, mert Szabó Loránd kivette azokat a számlákat az átadás-átvételkor, amivel el tudtunk volna számolni. Nem írtam alá a jegyzőkönyvet, mert nem volt reális. Ezért vagyok a bíróságon.
– Miért nem perelt?
– Mert nincs vége az eljárásnak. De őt nem is tudom beperelni, mert nem a saját, hanem a DFC nevében jelentett fel. A klubot meg nem perelem be.
– De hát mégiscsak a becsületéről van szó.
Szabó Loránd országgyűlési képviselőként indul, 229. a listán. Azt hiszem, ez önmagáért beszél. Ő már eljátszotta a becsületét, hála Istennek. De hát ez az én véleményem, meg hála Istennek 18 ezerből úgy 15-16 ezer emberé. De ne térjünk el a tárgytól. Ha írt egy emailt, akkor lehet, hogy fogunk rá válaszolni.
– A fűnyírók, a tetőfelújítási anyagok, a busz, az öltőszekrény, a pólók – ezekkel mi a helyzet?
– A bútorok mind megvannak, meglettek. Kiderült, hogy be lettek szerezve. Kamufeljelentés volt, hogy nem voltak traktorok. Kiderült a nyomozás és a tárgyalás során, hogy megtalálták őket. A bíróság dolga, hogy a többit eldöntse. Mi van még? Azért kellett eladni a buszt és a traktorokat, mert nem kaptunk támogatást az önkormányzattól. Ügyvédnél írtuk az adásvételi szerződést. Nem is érjük, mi a probléma vele. Tartozásunk is volt, úgy adtuk el valakinek, hogy abba is beszámoltunk azt hiszem egy vagy kétmillió forintot, úgy adtuk el háromért. Egymilliót beraktam a házipénztárba. Ez kiderült a tárgyaláson.
– Csalódott lesz, ha nem mentik fel másodfokon?
– Persze. De annyira azért nem. Most is szponzorálom a csapatot, most is én szerzem a pénzt, hála Istennek, 30 vállalkozóval tárgyaltam, 29 támogat. Innen van pénzünk, úgy, hogy én már nem vállalok szerepet az egyesületben. De ha engem elítélnek – a maximumot kérte az ügyész, amiben nincs letöltendő, csak pénzbüntetés van –, akkor én szponzoráltam a csapatot két éven keresztül. Így fogom fel. Én ettől tudok aludni nyugodtan. Szabó Loránd meg tudjon máshol, vagy ne tudjon. Hosszú távon úgy is kiderül az igazság.
A jogerős ítélet után is megkérdeztük P. Attilát.
– 90 százalékban nem értek egyet vele.
– És a tíz százalék?
– Ezt nem telefonon fogom elmondani.
Szabó Loránd 2002 és 2019 között volt Dombóvár polgármestere. Szerinte P. Attila azért kapott kevesebb pénzt elnökként, meg elfogyott körülötte a bizalom. „Az elnökség elfordult tőle, többen felálltak, mert érezték, valami nagyon nincs rendben a klub gazdálkodásával. Amikor 2016 májusában átvettük a stafétát, háromtagú elnökséggel, elnöki poszt nélkül, akkor kiderültek a hiányosságok. Fél évig kérleltük Attilát, hozza helyre a dolgokat, nem tette. Az év őszén elégeltük meg, és feljelentést tettünk” – mondja a volt polgármester. Hozzáteszi: büszke rá, hogy bár a megyei futballban szinte mindenhol feketén fizetnek, az ő idejükben adózott jutalmat tudtak adni a játékosoknak, amiért évi 3-3,5 milliós közterhet kellett befizetniük. Ezért is emelkedett a klub költségvetése.
Mit keres itt a Népszava?
Nagyszombat, Ujvári Kálmán sporttelep, három nappal a jogerős ítélet után. A Dombóvár és a Bölcske melegít, a nézők gyülekeznek. P. Attila volt elnök Tobak Gábor DFC elnökségi tag (Mi Hazánk képviselőjelölt) és Pintér Szilárd (Fidesz-KDNP) polgármester társaságában szotyolázik a pálya sarkában, a dél-olasz maffia arcképével jelzett kellemes pizzéria mellett. Meghökkennek a Népszava látogatásán. Tobak, akinek hetekkel korábban küldtünk emailt, hogy megtudjuk, az elnökség hogyan akarja visszaszerezni a pénzét, hűvösen fogadja érdeklődésünket.
– Telefonált? Sonkafőzés közben? Én akkor fel nem veszem!
– Az elnökségnek küldött emailre sem válaszolt.
– Tudja mennyi emailt kaptam a kampányban?
Pintér Szilárd is zokon veszi lapunk érdeklődését, amelyet kimondottan – tényleg kimondja – nem szível. Tőle azt kérdezzük, hogy T. Zoltán egykori pénztáros II. rendű vádlott – fuvarozó vállalkozó egyébként – meddig maradhat az önkormányzat sportreferense?
– Megbízási szerződéses. És az is marad, amíg nem látok jogerős ítéletet.
P. Attila végképp nem érti, mit keresünk a mérkőzésen. Ő sem látott ítéletet, és érdekli, mi miért láthattunk. Elmondjuk, hogy a bíróságok határozatok nyilvánosak, ez még a honlapon is fenn van. A fotónak Pintér nem örül ugyan, de egy olyan közszereplő, mint a polgármester nemcsak a Városunk Dombóvár című Fidesz-kampánylap Facebook-oldal nyilvánosságának tartozik elszámolással. Fél órával később mindannyian örülnek Trieger higgadtan értékesített tizenegyesének. Tobak ezután barátságosabb hangot üt meg, és elmondja, mennyit küzdött azért, hogy a Dombóvár a dombóváriaké legyen: a város fiataljai kapjanak játéklehetőséget. Ebben bizonnyal igaza van.
Kifelé menet egy néző azon mereng, „mennyire jelentéktelen bagó, amit Dombóváron pofán vágtak”, miközben ezermilliárdoknak veszik el a közpénzjellege a felső körök maffiájában.
– A mégoly szemrevaló húsvéti sonka is kukacos lesz, ha egyszer beköpi a légy – fordul a sörcsap irányába bölcs tolnai emberünk. | Taomutyi Tolnában Jogerős a felfüggesztett börtönbüntetés és vagyonelkobzás a DFC volt elnökének és pénztárosának | Nem tudta megtartani első félidei egygólos előnyét – Tieger finoman gurított a jobb alsó sarokba – a Dombóvár megyei 1-es futballcsapata a hajtós nagyszombati mérkőzésen. A vendég Bölcskének Kiss P. góljával sikerült kiegyenlítenie, így továbbra is kiélezett a küzdelem a tolnai bajnokság 4-6. helyéért. A Dombóvári Futball Club (DFC) jobbára saját nevelésű fiataljai biztató jövőt ígérnek. Csak a múltat, azt lehetne feledni! A 2014-es idény tao-támogatásainak felhasználását, amikor a labda helyett fűnyírótraktorokkal, mosógépekkel, pólókkal, öltözőszekrényekkel, kisbusszal játszott az akkori elnök és pénztárosa vádirat szerint, amely a minap jutott el a jogerős ítéletig. Eszerint a pénztáros még a nagyszülői ház tetőfelújítására is juttatott a közpénzből, az állam és a klub vesztesége összesen mintegy 15 millió forint. Az elkövetőket az első fokkal megegyező tényállással, a vagyonelkobzás mértékén változtatva jogerősen elítélte a törvényszék – információnk szerint kevés sikerrel kecsegtető felülbírálatért fordultak a Kúriához. A közpénzeket kezdettől takargató taomutyi főbűnöse azonban sokak szerint a Fidesz-kormány, és a jogalkotó kormánypárt feje, aki a dombóvári meccs idején békésen főzte a sonkáját valahol a magyar vidéken. | null | 1 | https://nepszava.hu/3154388_dombovari-fc-tao-birosag-itelet-mutyi-hutlen-kezeles-sikkasztas-koltsegvetesi-csalas | 2022-04-24 12:33:00 | true | null | null | Népszava |
ügyészség;Horváth Csaba;házkutatás;zuglói önkormányzat;Hadházy Ákos;
2022-02-23 11:35:00
Korrupció gyanúja miatt házkutatást tartottak a zuglói polgármesternél, a polgármesteri hivatalban és egy helyi cégnél
Az MSZP-s Horváth Csaba szerint az eljárás pontos oka egyelőre nem ismert, Hadházy Ákos a legmagasabb kormánykörökig érő csalássorozatról írt.
Az ügyészség munkatársai szerda reggel megjelentek a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint a zuglói polgármester otthonában – közölte egy Facebook-bejegyzésben Horváth Csaba, a kerület polgármestere.
Mint írta, az eljárás pontos oka egyelőre nem ismert, de együttműködnek az ügyészséggel.
Később a Központi Nyomozó Főügyészség a hvg.hu megkeresésére közölte, korrupciós bűncselekmények miatt jelenleg több helyszínen, köztük a zuglói önkormányzat épületében „összehangolt eljárási cselekményeket” folytat. Az eljárásról egyelőre több adat nem közölhető a nyomozás eredményessége érdekében, de közleményt fognak kiadni az ügyről.
Az esettel kapcsolatban a független parlamenti képviselő, a hatpárti ellenzéki összefogás zuglói jelöltje, Hadházy Ákos megjegyezte:
Hozzátette: | Korrupció gyanúja miatt házkutatást tartottak a zuglói polgármesternél a polgármesteri hivatalban és egy helyi cégnél | Az MSZP-s Horváth Csaba szerint az eljárás pontos oka egyelőre nem ismert, Hadházy Ákos a legmagasabb kormánykörökig érő csalássorozatról írt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3147489_ugyeszseg-hazkutatas-zugloi-polgarmester-hivatal | 2022-02-23 12:44:00 | true | null | null | Népszava |
felújítás;uniós pénzek;Hadházy Ákos;
2021-11-29 09:39:51
Hadházy Ákos a felújított Tomori-kúria helyett csupán egy romhalmazra bukkant
Bár az EU-s projekt eddig több százmillió forintot emésztett fel, szemmel láthatóan nem folyik semmilyen munka a területen.
- írta hétfő reggel közösségi oldalán Hadházy Ákos.
A független országgyűlési képviselő szerint a Tomori-kúrián ebből az összegből 6 darab „attrakciónak“ kellene készen lennie, de a pénzből csak nagyjából 500 milliót szántak építésre, a maradék 230 millió sorsát pedig nyomozza. Dolgát nem segíti, hogy a projektmenedzsment nem igazán bőbeszédű. „Az ezekre szánt félmilliárd forint egy rossz vicc, az meg pláne, hogy ezen kívül 230 milliót tapsolnak el »szoft költségekre«“ - magyarázta.
Emlékeztetett, hogy a Tomori-kúria felújítására kiírt közbeszerzés eredményét 2019 októberében hirdették ki. A munkát 129 millióért (plusz áfa) vitte el egy nyíregyházi cég, ami ellen időközben felszámolási eljárás indult. Az új eredményt néhány hete hirdették ki: immár 159 millió (plusz áfa) összegből kellene „ebből a romból részben kúriát építeni“, ám ebből a pénzből még nem valósul meg egy kész épület, mivel a vonatkozó közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy ebből csak a tetőt, a szigetelést és a laminált padlót fedezik, a nyílászárókat, fűtést, áramot és a vizet nem. Hadházy Ákos bejegyzése végén megjegyezte, ha sikerül legalább az állagmegóvás, az így is kisebb fajta csoda lesz. | Hadházy Ákos a felújított Tomori-kúria helyett csupán egy romhalmazra bukkant | Bár az EU-s projekt eddig több százmillió forintot emésztett fel, szemmel láthatóan nem folyik semmilyen munka a területen. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139292_hadhazy-akos-a-felujitott-tomori-kuria-helyett-csupan-egy-romhalmazra-bukkant | 2021-11-29 13:00:00 | true | null | null | Népszava |
vonatközlekedés;Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület;Belgrád-Budapest vasút;
2022-02-05 16:48:24
A MÁV elrendelte a vágányzárat a Budapest- Kelebia vonalon, de érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható
Még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a parlamenti választásig megkezdődjön az munka.
Február elején a MÁV lezárta a vasúti forgalom elől a Budapest- Kelebia vonal nagy részét, ezzel formálisan megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása és kétvágányosítása.
A teljes projekt 850 milliárd forintba kerül, azt Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás és kínai projektcégek végzik, kínai hitelből, amit egyelőre nem folyósítanak Pekingből. Az alvállalkozók között a teljes hazai NER-építőipar felvonul. A beruházás gazdasági megalapozottságát a kormánynak soha nem sikerült bizonyítania, egy, a kormány számára készült hatástanulmány szerint a beruházás 970 év alatt térülne meg, már ha az infrastruktúra kibírna ennyit.
A Budapest-Kelebia vasútvonal az ország egyik legkisebb forgalmú fővonala, a főváros környékén azonban napi 50 ezer fős elővárosi forgalmat bonyolít. (Az M3-es metró forgalma békeidőben ennek a 13-szorosa.) A beruházást a kínai kormány erőltette, indoklásuk szerint a kínai áruk ezen a vasútvonalon jutnának el az uniós piacokra. Ebbe a projektbe szállt be az Orbán-kormány, így juttatva újabb több száz milliárdos megrendeléshez a hozzá közel álló NER-cégeket.
A MÁV ugyan február elsejével elrendelte a vágányzárat, ám érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható a vonalon. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) véleménye szerint még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a választásokig megkezdődjön az érdemi munka – olvasható a szervezet Facebook-bejegyzésében. Csak azért bontanak bele a pályába, a felsővezetékbe meg a biztosítóberendezésbe, hogy igazolják, itt már folyik a munka, ami már nem csinálható vissza – írják, arra az esetre utalva, ha a választásokon olyan döntés születne, hogy új kormány áll fel. Mint az közismert, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását ebben a formában a teljes ellenzéki oldal pénzpocséklásnak tartja, és az első intézkedések közé sorolja ennek felfüggesztését. | A MÁV elrendelte a vágányzárat a Budapest- Kelebia vonalon, de érdemi munkavégzés még hónapokig nem várható | Még a kiviteli tervek sem készültek el, így nem lehet arra számítani, hogy a parlamenti választásig megkezdődjön az munka. | null | 1 | https://nepszava.hu/3145511_fantomepitkezes-budapest-belgrad-vasut-kina | 2022-02-10 17:19:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;Erzsébetváros;Schadl György;
2022-04-21 06:00:00
Korrupciós pénzből szerezhetett meg Schadl György erzsébetvárosi bérlakásokat, ráadásul még válogathatott is
Ez derül ki a Niedermüller-bizottság zárójelentéséből.
Budapest belvárosában – az előző ciklusban fideszes vezetésű V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben – több mint 1200 önkormányzati tulajdonú lakás került magánkézbe jelentős kedvezménnyel 2014 és 2018 között. Ez több milliárdos vagyonvesztés az érintett önkormányzatoknak – derült ki az V. és a VII. kerület korrupciógyanús ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló fővárosi bizottság zárójelentéséből. A Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester vezette testület munkájában a fideszes képviselők nem vették részt. A Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívással élt, de ennek ellenére folytatták a munkát.
A különlegesen kedvezményes bérlakásvásárlás a NER kegyelteken túl gyorsan a kerületekben csábították a strómanokat is, akik a bérlők helyett, vagy mögéjük bújva vásárolták meg a lakásokat, majd jelentős nyereségre téve szert piaci áron adták tovább azokat. Erzsébetvárosban 2014-ben még alig 2,5 százalék volt a továbbértékesített lakások aránya, 2015-ben már 46,2 százalék, 2017-ben 62,5 százalék. 2019-re ez visszaesett 33 százalékra, míg 2020-ban nullára. Nagyon sokat elárul az is, hogy a vásárlástól számítva milyen gyorsan adták tovább a megszerzett ingatlanokat. 2015-ben a kedvezményesen megvásárolt lakások kevesebb mint 6 százaléka talált új vevőre alig 30 nap alatt, 2017-ben már 27 százalék, a következő „rekordévben” 30 százaléknál is több. A 2015 és 2019 között eladott bérlakások csaknem felét egy éven belül értékesítették, ami a bizottság szerint megkérdőjelezi az alkalmazott értékesítési modell társadalmi hasznosságát és igazságosságát.
Az önkormányzati bérlemények nyílt, átlátható és törvényes keretek közötti értékesítésére vonatkozó alapelv az V. és a VII. kerületben többször is súlyosan sérült. Már a kiindulópont is hibádzott. Az V. kerületben, illetve 2019 előtt Erzsébetvárosban nyoma se volt átfogó ingatlangazdálkodási koncepciónak. A bizottság rendelkezésére álló dokumentumokból nem derült ki, hogy milyen szempontok alapján jelölték, illetve jelölik ki az eladandó ingatlanokat.
Az ingatlanstratégia hiányából a vizsgáló bizottság arra következtetésre jutott, hogy az ingatlaneladásokat nem az érintett kerületek szükségletei, hanem az egyes, a kormánypárthoz, annak holdudvarához közelálló vevők vételi szándékai határozták meg. Ezt támasztja alá az is, hogy a képviselőtestületek elégtelen, felületes információk alapján döntöttek az értékesítésekről. A Belvárosban többnyire zárt eljárások keretében adták el a bérlakásokat, üzleteket, amelynek a végén legfeljebb a vevő neve és a vételár került nyilvánosságra. Az ügyleteket ráadásul egy külső ügyvédi irodára bízták. A most is kormánypárti vezetésű V. kerület nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal, így nem tudni, miért pont azt az irodát választották ki.
A pályázatokról jobbára bennfentes információk, kapcsolati rendszer révén lehetett információhoz jutni. A felhívások csak néhány napig jelentek meg a helyi lapban, illetve kormánypárti médiában és kevés adatot tartalmaztak. Így aligha meglepő, hogy a nem bérlők által megvett ingatlanok kikiáltási áron vagy picivel felette keltek el. A bizottság számára nyilvánvaló volt, hogy
Külön figyelmet szenteltek a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Schadl György helyiség- és lakásvásárlási ügyének, mivel ezek egyfajta esettanulmányként mutatták meg a rendszer működését. A végrehajtói kamara azóta előzeteseben ülő elnöke nyolc lakást vásárolt a VII. kerületben. Eredetileg 28 ingatlant hirdettek meg, de a bizottsági ülés előtt 1-2 órával egy módosító indítvánnyal 10 lakásra szűkült a kör, ebből vett meg végül nyolcat.
– állapítja meg a bizottság. Ráadásul Schadl előbb fizetett, minthogy az eladásokról megszületett volna az önkormányzati döntés. Valaki tehát megsúgta neki ki lesz a nyertes. A nyolcból kettőn gyorsan túladott, a többit felújítják éppen.
Az V. kerületi Városház utca 16. szám alatti bérlemény esetében a főváros majdnem keresztül húzta a számításait, lévén úgy döntött, él elővásárlási jogával. Csakhogy a kerület erre közölte, hogy kifutottak a határidőből. Ami azért is furcsa, mert az ingatlan csak később került be a pályázati csomagba. A földhivatal viszont hét nap alatt - benne a három napos karácsonnyal – be is jegyezte, mint új tulajdonost.
A vizsgálóbizottság azt javasolja Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy kérje fel az Állami Számvevőszéket a belvárosi ingatlangazdálkodás célzott vizsgálatára. De szükségesnek tartanának egy minden kerületi önkormányzatra kiterjedő általános fővárosi vizsgálatot is. A jelentést várhatóan az április végi ülésen tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. | Korrupciós pénzből szerezhetett meg Schadl György erzsébetvárosi bérlakásokat, ráadásul még válogathatott is | Ez derül ki a Niedermüller-bizottság zárójelentéséből. | null | 1 | https://nepszava.hu/3154211_schadl-korrupcio-ingatlanvasarlas-erzsebetvaros-ner | 2022-04-21 17:24:00 | true | null | null | Népszava |
Matolcsy György;MNB;alapítvány;luxusvilla;Matolcsy Ádám;
2022-02-17 20:10:00
Matolcsy Ádám abban a milliárdos luxusvillában lakott, amely a Matolcsy-féle jegybanki alapítványé volt, és nem zárja ki, hogy akar lakni még
Persze, miért is ne.
Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és felesége lakott abban a Sváb-hegyi, 1,3 milliárdos luxusvillában, amely 2018-ban átmenetileg a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványáé is volt – derítette ki Hadházy Ákos független képviselő.
A politikus állítását több olyan letöltött fotóval illusztrálta, ahol a Matolcsy-pár látható a luxusvillában. A fotót ifjabb Matolcsy Ádám felesége tette fel a közösségi médiában „végre otthon” felirattal, úgy, hogy a háttérben látható ablakok speciális alakjából, elrendezéséből azonosíthatóvá vált: a svábhegyi villában készült a kép.
Nem először merült fel, hogy a jegybankelnök fia saját céljaira használja az eredetileg az egykor közpénzen megvásárolt luxusvillát. 2021 áprilisában már Gulyás Márton is felhívta a figyelmet, hogy Matolcsy Ádám Porschéi a Mátyás úti villa kertjében parkolnak .
Az ügyben megkerestük Matolcsy Ádámot, aki a Népszavával írásban csak annyit közölt:
A villát a jegybanki Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány 2015-ben vette meg 1,3 milliárdért egy off-shore hátterű cégtől, hivatalosan azzal a céllal, hogy képzési- és kutatási központot hozzanak ott létre. Ehhez képest az alapítvány már a következő évben értékesítette az épületet. A villa tulajdonosa ma a Báthory 2015 Kft. – Matolcsy Ádám is azt közölte, hogy ettől a cégtől bérelte az épületet. A cégről azonban kevés tudható, mert egy másik társaságon keresztül a Felis Magántőkealaphoz tartozik. Ennek tulajdonosi köre pedig nem nyilvános. A magántőkealapokat az MNB ellenőrzi, vagyis azt ma csak a jegybank tudhatja, hogy pontosan kihez került a luxusingatlan, és ki adja azt bérbe a jegybankelnök fiának. Hogy baráti körben maradt az ingatlan, azt jelezi azt is: a Báthory 2015 Kft. ügyvezetője egy Matolcsyékhoz közeli üzletember hozzátartozója, a Felis-körül pedig Matolcsy Ádám bizalmasa, a jól ismert NER-szereplő, Száraz István tűnik fel.
Az ügyben megkérdeztük a MNB-t is, ám az nem reagált, és a jegybank-alapítvány vagyonkezelését végző Optima Befektetési Zrt. sem árulta el, hogy miért, mennyiért és kinek adták el a Mátyás úti ingatlant. | Matolcsy Ádám abban a milliárdos luxusvillában lakott, amely a Matolcsy-féle jegybanki alapítványé volt | Persze, miért is ne. | null | 1 | https://nepszava.hu/3146954_matolcsy-adam-luxusvilla-porsche-foto-hadhazy-akos | 2022-02-17 17:40:00 | true | null | null | Népszava |
Völner Pál;Schadl György;Magyar Bírósági Végrehajtói Kar;
2022-02-08 10:22:45
A végrehajtói kar „nem tudja” mennyiért adták el irodaházukat Nagy Ádámnak
Legalábbis ezzel irányították át az erről érdeklődő Hadházy Ákos ellenzéki politikust a tulajdonukban álló céghez.
A korrupt végrehajtók szervezete nem hajlandó elárulni, hogy mennyiért adták el Rogán kabinetfőnökének az 1800 négyzetméteres irodaházat – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos a Völner-ügy egyik, pontosabban sokadik mellékszálát kutatva. A független országgyűlési képviselő bejegyzéséhez mellékelte is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar közérdekű adatigénylésére adott válaszlevelét.
A hivatalos válasz szerint „a megjelölt adatok” nincsenek a szervezet – amelynek elnöke, Schadl György a Völner-üggyel összefüggésben letartóztatásban van – kezelésében, ezért a végrehajtói kar maga helyett a tulajdonában álló Városliget-Ház 13 Zrt. nevű cég megkeresését javasolta.
A politikus gyakorlatilag a 22-es csapdájába került, s mint fejtegette, ugyan a megnevezett céghez is fordul majd, „de meglehet, ők azt mondják majd, hogy ők nem közszereplők. Akkor pedig lehet évekig pereskedni az adatért...”
A Népszava is beszámolt arról még januárban, hogy a korrupciós botrányban való érintettsége miatt a választási szövetségben induló hat ellenzéki párt lemondásra szólította fel Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert és kabinetfőnökét, Nagy Ádámot. Azt szintén Hadházy Ákos tárta fel, hogy Nagy cége vette meg korábban a botrányban központi szerepet játszó végrehajtói kar XIII. kerületi irodaházát.
Az ingatlant 2017-ben, az akkor már Schadl-vezette végrehajtói kar, és a közzétett tulajdoni lap szerint az épületet tavaly októberben eladták a Nagy Ádám alapította Nadan Property Kft.-nek. Nagy az ATV-vel annyit közölt, hogy „az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta”, míg a végrehajtói kar azt hangsúlyozta, hogy az értékesítés nyílt pályázat útján, „szabályosan zajlott”. | A végrehajtói kar „nem tudja” mennyiért adták el irodaházukat Nagy Ádámnak | Legalábbis ezzel irányították át az erről érdeklődő Hadházy Ákos ellenzéki politikust a tulajdonukban álló céghez. | null | 1 | https://nepszava.hu/3145788_a-vegrehajtoi-kar-nem-tudja-mennyiert-adtak-el-irodahazukat-nagy-adamnak | 2022-02-08 17:45:00 | true | null | null | Népszava |
Egy hobbirepülőgépe is van a korrupcióval vádolt Schadl Györgynek. A magyar légijárműlajstrom szerint a végrehajtói kar korábbi elnöke egy Piper típusú könnyű repülő tulajdonosa. A gépet minden jel szerint abban az időszakban vásárolta, amikor a vád szerint százmilliós bevétele származott a korrupciós ügyekből, és rendszeresen csúszópénzt adott át Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárnak.
A milliárdos biznisz
A Schadl-ügy minden bizonnyal az elmúlt évek legnagyobb és legjobban dokumentált politikai korrupciós botránya. A tárgyalás a napokban is zajlik: Schadl múlt héten, a büntetőügy másik főszereplője, Völner Pál volt fideszes igazságügyi államtitkár pedig kedden tett vallomást. Utóbbiban Varga Judit igazságügyi miniszter és Bayer Zsolt publicista neve is elhangzott.
Bár a történetben rengeteg durva sztori került elő elcsalt egyetemi vizsgáktól egy bíró elleni bosszúhadjáraton át szexvideóig, a főügy a végrehajtói pénzekről szól. Röviden a lényeg, hogy a gyanú szerint
Völner Pál közbejárásával Schadl emberei jutottak pozícióba a területi monopóliumokként működő végrehajtói piacon, és a pénzt, amit ezzel kerestek, visszajuttatták Schadl-nek.
Rengeteg pénzről van szó, a végrehajtás ugyanis elég jó biznisz. Egy adott területen monopolhelyzetbe kerülhetett az, aki pályázaton elnyerte a területileg illetékes végrehajtói posztot. Ezeket a pályázatokat pedig az igazságügyi tárcánál Völner Pál vezetésével bírálták el. A vád szerint Schadl éveken keresztül rendszeresen 2-5 millió forintos összegeket adott át az államtitkárnak azért, hogy az általa kiszemelt emberek kerüljenek ezekbe a pozíciókba.
A monopóliumok hatalmas bevételhez és profithoz juttatták a pozícióba került emberek végrehajtói cégeit, és ebből jelentős összeg csorgott vissza Schadl Györgyhöz. A 24.hu azt írta, hogy az érintett vállalatok a megalakulásuk óta összesen több mint 2,3 milliárd forint profitot termeltek, Schadl pedig az ügyészség szerint 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert a korrupciós ügyek révén. A két összeg közötti közel másfél milliárd forint sorsa azonban szintén kérdéses.
Ahogy a fentiekből is látszik, ez a jól fizető hálózat nem jöhetett volna létre Völner Pál jelentős szerepvállalása nélkül, ezért fizetett neki rendszeresen milliókat Schadl. A vád szerint az államtitkár 2021 nyaráig összesen 83 millió forintot kapott a végrehajtói kar elnökétől.
A büntetőügy tárgyalása februárban indult.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért,
emellett Schadl-re 200, a volt államtitkárra pedig 25 millió forintos pénzbüntetést is kiszabnának. Több vádlott már a per első szakaszában beismerte bűnösségét, ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Schadl és Völner azonban egyaránt kitartott saját ártatlansága mellett.
Ez ugyanakkor nem gátolta meg a nyomozóhatóságot, hogy vagyonuk egy részét zár alá vegyék. Ahogy arról a 24.hu korábban beszámolt, Schadlnél, illetve cégeinél lefoglaltak:
több millió forintnyi valutát,
174,5 millió forintot Schadl bankszámláján,
feleségével közös cégének 50 százalékos üzletrészét,
egy 7,5 millió forint értékű Breguet karórát,
nyolc belvárosi lakást,
négy vidéki házat, köztük egy siófoki nyaralót,
három budapesti üzlethelyiséget,
két pincét,
továbbá egy szentendrei telket.
Emellett egy budai bankfiók széfjéből közel 110 millió forint értékben órákat és ékszereket is, amiket a vádirat szerint Schadl a börtönből kitelefonálva próbált meg elrejtetni feleségével és apjával.
Piper PA-28 Cherokee
Bár korábban is lehetett sejteni, hogy a végrehajtói kar egykori elnökének nem minden vagyonát helyezték zár alá, a vádiratban felsorolt vagyontárgyak között biztosan nem szerepel az a repülőgép, amely a magyar légijárműlajstrom szerint a tulajdonában van. Morvai Attila, Schadl György ügyvédje is megerősítette a G7 kérdésére, hogy a vádiratban nincs szó repülőről.
A legutóbb május elején frissített adatbázis szerint
Schadl Györgynek egy Piper PA-28 Cherokee típusú légcsavaros gépe van.
A képek alapján ez egy négyüléses, teljesen fémből készült, egymotoros repülő, amit a leírások szerint repülési kiképzésre, légitaxira és személyes használatra terveztek. A gép egyáltalán nem új, a lajstrom szerint 1968-ban gyártották, azaz a típus korai korszakából való, ráadásul a hivatalos adatok alapján 2017 óta érvényes légialkalmassági bizonyítványa sincs.
Újonnan egy ilyen repülő nagyjából 200 ezer dollárba, azaz jelenlegi árfolyamon durván 70 millió forintba kerül, használtan azonban jóval olcsóbb, különösen a régebbi modellek. Egy Schadl gépénél pár évvel fiatalabb repülőt például 44 ezer dollárért (15 millió forintért) hirdetnek.
A repülő az elérhető adatok alapján 2018 elején még nem volt Schadl tulajdonában. Ekkor egy komárnói bejegyzésű szlovák cég birtokolta. Azt nem tudni, hogy pontosan mikor került Schadlhöz a gép, de a szlovák vállalat beszámolói alapján valószínűleg valamikor még 2018-ban adhatták el. Ekkor már jó eséllyel zajlottak azok a korrupciós bűncselekmények, amelyekkel a végrehajtói kar egykori elnökét vádolják. Az első ötmillió forintot Schadl 2018. május 22-én adhatta át Völner Pálnak (pdf).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont azoknak nem kellene repülőre szállni, akiknek ez természetesEurópában a felső középosztály a legnagyobb környezetszennyező csoport, de a jelenlegi szabályok nem ösztönzik őket arra, hogy visszafogják a kibocsátásukat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatniEgy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA középosztálybeli családok is elkezdtek magánrepülővel járniA légi közlekedésen belül sem egyöntetű a járvány okozta válság, a kisgépek utazóközönsége sokkal szélesebbé vált. | Megtaláltuk Schadl György repülőjét, amely még a vádiratban sem szerepel | Egy hobbirepülőgépe is van a korrupcióval vádolt Schadl Györgynek. A gépet akkor vehette, amikor a vád szerint százmilliós bevétele származott a korrupciós ügyekből. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230524/megtalaltuk-schadl-gyorgy-repulojet-amely-meg-a-vadiratban-sem-szerepel/ | 2023-05-24 22:14:00 | true | null | null | G7 |
Ha az elmúlt években bárki a Balaton keleti oldala felé közeledett az M7-esen, egy jelentős építkezés körvonalait vehette észre az északi partra tartó elágazásnál. Bár csak elvétve jelentek meg róla hírek, Magyarország történetének egyik legnagyobb léptékű sportberuházását húzták fel az autópálya mellett.
A mintegy 200 millió euróból (75 milliárd forintból) felépített Balaton Park Circuit nevű autó- és motorversenypályát a múlt héten adták át. A beruházók szerint a magánpénzből épült versenypálya a legmagasabb színvonalú a világon, Forma-1-es versenyeket is rendezhetnének rajta, és Közép-Európában 15 éve nem épült ilyen szintű létesítmény.
Azért is kirívó, hogy egy ilyen léptékű versenypálya híre lényegében csak az átadásán fut végig a médián, mert korábban két sikertelen kísérlet jóval nagyobb feltűnést keltett. A szintén a Balaton közelében fekvő Sávolyon 2009-re betervezték a legrangosabb nemzetközi motorverseny-sorozat, a MotoGP egyik futamát, a 2008-as gazdasági válság és egy korrupciós botrány azonban ellehetetlenítette a projektet.
2020-ban pedig szintén kormányzati projektként jelentették be, hogy Hajdúnánáson MotoGP-pályát építenek. Az első futamot idén rendezték volna, de a 65 milliárd forintosra tervezett projektet felfüggesztették a tavaly őszi kormányzati megszorítások részeként.
A balatonfőkajári versenypályával mindenesetre nemcsak az a szokatlan, hogy magánpénzből épült és a múlt heti megnyitóig alig jelentek meg róla hírek, hanem az alábbiak is:
eredetileg 2015-re készült volna el, és akkor még tizedekkora befektetéssel terveztek;
úgy építettek akár Forma-1-es és MotoGP-futamoknak megfelelő pályát, hogy alapvetően nem terveznek ilyen versenyeket rendezni, miközben ezek generálnak jelentősebb bevételeket;
a projekt arca a Forma-1 történetének legrosszabb pilótájaként jellemzett, Budapestre települt izraeli üzletember, akinek több érdekeltsége is százmilliós adótartozást halmozott fel korábban;
a versenypálya és az üzemeltető végső tulajdonosát is belize-i cégek mögé rejtették el, arról pedig lényegében semmit nem lehet tudni, hogy milyen pénzből finanszírozták a beruházást;
egy másik központi szereplő pedig egy magyar ügyvéd, aki részt vett egy tízmilliárdos állami lélegeztetőgép-üzletben, egy korrupciós ügyben pedig vádlott volt.
Kutyába harapó ember
Először 2013-ban jelentek meg arról hírek, hogy Balatonfőkajáron versenypálya épül. Egy hónappal az építkezés elindulása után a projekt egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy 2005 óta óta tervezték a pályát, és 2015 elejére tervezik a megnyitót. Akkor azzal számoltak, hogy 500 munkahelyet fog teremteni a beruházás, és nyolc milliárdból épül fel (ez végül közel a tízszerese lett).
Ezt követően azonban semmilyen hír nem jelent meg a pályáról, egészen 2020-ig. Ekkor a Formula.hu motorsport magazin írta meg, hogy „ismét nagy erőkkel dolgoznak a balatoni versenypályán”. Az elmúlt hónapokban több beszámoló is megjelent az épülő Balaton Parkról, igazán azonban a múlt heti megnyitóból lett országos hír, amelyen többek között Giancarlo Fisichella egykori Forma-1-es pilóta is részt vett.
Amikor megkérdeztük a Balaton Parkot, hogy mi okozta a nyolcéves késést és közel tízszeres áremelkedést, annyit írtak, hogy korábban „regionális alap standardokkal” terveztek, végül azonban a legmagasabb színvonalon készült el, a „legújabb technológiával és a legmagasabb szintű biztonsággal”.
A Balaton Park úgy épült, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) legmagasabb minősítésének is megfeleljen, tehát akár Forma-1-es vagy MotoGP-futamot is lehetne tartani rajta. Jelenleg mintegy 45 ilyen pálya van a világon, ugyanakkor a Balaton Park egyelőre nem tartozik hivatalosan közéjük, és nincs licence a Forma-1-hez – de fognak rá pályázni -, mivel ahhoz további „előírásoknak kell még megfelelniük”.
A sajtótájékoztatón ugyanakkor azt mondták, hogy nem akarják elhozni az F1-futamot a Hungaroringről, mert az a versenysorozat „oda tartozik”, és a MotoGP sem „rövid távú cél”. Áprilisban a balatonfőkajári pálya szakmai vezetője, Oláh Gyárfás azt nyilatkozta, hogy az esetlegesen megépülő hajdúnánási MotoGP-pályának sem akarnak a konkurensei lenni. „Ettől függetlenül, ha egy versenypálya nem épül meg, és megkeresnek bennünket azok, akiknek e tekintetben ez fontos, nem állunk ellen semmilyen kérdésnek” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért építettek olyan minőségű pályát, amely a Forma-1-re is alkalmas, ha nem terveznek F1-es futamot rendezni, a Balaton Park annyit válaszolt nekünk, hogy azért, hogy „ne legyenek korlátjaik”.
Az egyik legnagyobb európai sportoldal, a SkySports „kutyába harapó emberhez” hasonlította, hogy egy „nagy, teljesen kész, nagyszerű versenypálya” úgy épül meg, hogy nincs kilátása Forma-1-es versenyt rendezni.
Veszély a többi versenyzőre
A projekt arca az izraeli születésű, majd Budapestre költöző és magyar állampolgárságot szerző Hanóch Nísszání, akit számos újságcikk kissé intrikusan a világ legrosszabb Forma-1-es pilótájaként jellemez.
Nísszání már Budapesten dolgozott ingatlanbefektetőként, amikor nézőként kilátogatott a 2001-es Magyar Nagydíjra. „Láttam a versenyt, és azt mondtam a barátaimnak, hogy én is F1-es versenyző akarok lenni. Ekkor még egyáltalán nem is ültem gokartban vagy versenyautóban, semmi ilyesmiben. De azt mondtam nekik, hogy versenyző akarok lenni” – mondta korábban a Motorsport.com-nak.
Ekkor már 38 éves volt, és a róla szóló cikk szerint „üzleti sikereinek köszönhetően rendelkezett a megfelelő anyagi eszközökkel” ahhoz, hogy elkezdjen versenyezni. Négy évvel később pedig lényegében sikerült is elérnie a célját. Első izraeli pilótaként – a 42. születésnapján – részt vehetett a 2005-ös Magyar Nagydíj egyik szabadedzésen egy kisebb csapat, a Minardi pilótájaként. Korábbi sajtóhírek szerint alapvetően annak köszönhetően kaphatott szerepet, hogy az egyik érdekeltsége révén jelentős mennyiségű pénzzel támogatta a Minardit.
A tesztelés nem sült el jól: nyolc kör után egy kanyarban kicsúszott és a kavicságyban végezte. A kocsiból pedig az eset után nem szállt ki, mert ehhez előbb ki kellett volna vennie az autó kormányát, viszont erre nem emlékezett.
Összefoglaló Nísszání F1-es pályafutásáról
A leggyorsabb köre is látványosan lassabb volt a többi versenyzőnél (a második leglassabbtól 7 másodperccel maradt el). „Ha valaki ennyire lassú, mint Nísszání, nem szabadna F1-es autóba engedni. Egyszerűen nagy veszélyt jelent még a többi versenyzőre is” – mondta az esetről Nick Heidfeld német pilóta. Nísszání ezt követően nem szerepelt többet a Forma-1-ben.
Százmilliós adótartozások
Nísszání F1-es kísérlete ugyanabban az évben volt, amikor elkezdték tervezni a balatonfőkajári pályát. Egy korábbi cikk alapján Nísszání volt az ügyvezetője annak a cégnek*Hungarian Motorsport Kft., amely elkezdte megépíteni a versenypályát, az akkoriban ciprusi tulajdonban lévő cég ellen azonban végrehajtás indult 2017-ben.
A 2010-es években több, Nísszáníhoz köthető cégnek is nehézsége volt az adózással. Az évtized első felében Nísszání három olyan cégnek is volt az ügyvezetője vagy akár tulajdonosa is, amelyeknek 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk volt, volt köztük olyan, amelynek öt éven keresztül*Material Építő és Design Center Kft., Metropolitan Kft., Run Management Ingatlankezelő Kft..
Magyar cégadatbázisok alapján Nísszánínak jelenleg nincsenek igazán jelentős forgalmú érdekeltségei. Néhány kisebb (jellemzően évi pár milliós vagy tízmilliós) forgalmú ingatlanos cégnek az ügyvezetője, valamint a balatonfüredi Anna Grand Hotel üzemeltetőjének. Ezeken kívül pedig több olyan céget is vezet, amelyek a balatonfőkajári autópályához kapcsolódnak, és a Balaton Park igazgatósági tanácsának is ő az elnöke.
Nísszáni egyaránt az ügyvezetője a versenypályát tulajdonló cégnek*European R.M.S. Federazion Kft. és az üzemeltetőnek*BPC Management Zrt. is. A 75 milliárd forintos projektben résztvevő két cégben közös, hogy egy XIII. kerületi, ötödik emeleti lakásba vannak bejegyezve és két belize-i cég tulajdonában állnak/álltak*A BPC Management Zrt. cégpapírjaiban nem lehet látni, hogy kik a jelenlegi tulajdonosok, de azt igen, hogy kik voltak az alapításkor, 2022 nyarán., amelyeknek nem lehet nyilvánosan megismerni a tulajdonosi szerkezetét. A Balaton Parktól megkérdeztük, hogy kik a végső tulajdonosai a pályának, de nem válaszoltak erre (viszont telefonon azt mondták, hogy lesz egy sajtótájékoztatójuk, amikor választ adnak a hasonló, gazdasági jellegű kérdésekre).
A versenypálya finanszírozása a tényleges tulajdonosi háttérhez hasonlóan homályos. Az átadáson mindössze annyit közöltek, hogy mintegy 200 millió euróból épült fel, és kérdésünkre is csak annyit árultak el, hogy nemzetközi családi vagyonkezelők befektetésiből épült a versenypálya. Oláh Gyárfás szakmai vezető ugyanakkor 2020-ban azt mondta, hogy „a létesítményt magyar kötődésű nemzetközi konzorcium finanszírozza, állami támogatás nélkül”.
A Balaton Park azt írta nekünk, hogy évi 7-9 százalékos éves hozamot várnak, alapvetően bérleti díjakból, jegyeladásból, közvetítési jogokból, reklámokból, cateringből és más rendezvényekből, például koncertekből. Ez a hozamelvárás tehát éves szinten 5-7 milliárd forint profitot jelentene, amely nehezen elképzelhető, legalábbis a Hungaroring alapján, ahol az éves bevétel (tehát nem a nyereség) alig éri el ezt az összeget, a legmagasabb éves profit pedig 160 millió forint az elmúlt öt évben.
Az autó-motorsportban viszont éppen azok a jól ismert versenyek generálnak sok pénzt – mint az F1 vagy a MotoGP -, amelyekkel nem tervez a Balaton Park. Ráadásul ezek is inkább közvetetten, az ide érkező sok turista miatt jelentenek érdemleges bevételeket, ezért is szoktak jellemzően állami beruházások lenni a hasonló versenypálya-építések. Így nehezen elképzelhető, hogy a Hungaroring befogadóképességének tizedével, jóval kisebb volumenű versenyekkel hogyan tudna elérni annyi profitot a Balaton Park, mint a Hungaroring éves bevétele.
A beruházás hátteréről és helyi fogadtatásról szerettünk volna többet megtudni, de a balatonfőkajári polgármester, Forró Zsolt nem kívánt nyilatkozni. Munkatársa azt mondta telefonon, hogy „nem is nagyon rendelkezik megfelelő információkkal”, mivel a versenypálya egy magánberuházás. Két környékbeli vállalkozóval is beszéltünk, de ők is azt mondták, hogy a sajtóhíreken kívül nem sokat tudnak a fejlesztés hátteréről.
18 milliárdos profit
A beruházás másik fontos szereplője Veréb Balázs ügyvéd, aki a Balaton Park mögött álló két belize-i cég kézbesítési megbízottja, valamint az üzemeltető cég jogi igazgatója. Veréb nemcsak a versenypályánál tölt be jelentős pozíciót, hanem az elmúlt évek egyik legtalányosabb ügyében is központi szerepe volt.
Ahogy a Válasz Online korábban megírta, Veréb egy ügyvédtársával együtt 2020. április 20-án alapított egy céget, amelyről még aznap határoztak, hogy 10 százalékos üzletrészhez juthat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben. Ráadásul úgy, hogy a 10 százalékos részesedés fejében „bizonyos tranzakciók után”a profit 87,5 százaléka Verébék cégéhez kerül.
Ennek amiatt van jelentősége, mert még mindig ugyanazon a napon a Fourcardinal adásvételi szerződést írt alá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal ezer darab kínai lélegeztetőgép megvásárlásáról 48 millió euró (akkoriban 17 milliárd forint) értékben. Ráadásul nagyrészt olyan készülékeket vett ennyiért a külügy, amelyeket a kínai gyártó – pár hónappal később – a fenti összeg tizedéért kínálta (igaz, szállítási és beüzemelési költség nélkül).
A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző év 230 milliós bevételéhez képest. A cég a következő évben is 43 milliárd forintos bevételre tett szert, majd még abban az évben elkezdték végelszámolni. Két év alatt 18 milliárd forint profitot ért el a cég, amelyet ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.
A 2020-as Válasz Online-cikk szerint Veréb egy akkor közel másfél évtizedre visszanyúló, Budapest Airporttal kapcsolatos vesztegetési bűnügyben volt vádlott. Kerestük Veréb Balázst, hogy kíván-e ezekre az állításokra reagálni, de nem kaptunk választ.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről. | Nem használnák Forma 1-re a 75 milliárdért épített balatoni Forma 1-es pályát, és nem ez az egyetlen furcsaság | Két belize-i cég, százmilliós adótartozásokban érintett izraeli-magyar pilóta és a lélegeztetőgépes üzlet egyik főszereplője áll a rejtélyes beruházás mögött. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230525/nem-hasznalnak-forma-1-re-a-75-milliardert-epitett-balatoni-forma-1-es-palyat-es-nem-ez-az-egyetlen-furcsasag/ | 2023-05-25 22:20:00 | true | null | null | G7 |
Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már csak 95 százalék volt a közbeszerzések aránya a kormányközeli vállalatnál. A durván 2,5 milliárdos piaci bevétel jelentős előrelépés, némi szépséghiba, hogy a saját tulajdonosainak épített a cég.
Mi történt? Ismét rendkívül eredményes évet zárt a Magyar Építő, amely már az előző néhány esztendőben is az ország legnagyobb bevételű és nyereségű építőipari vállalatai közé tartozott.
A társaság fő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.
Számokban: A Magyar Építő 2022-ben 50,8 milliárd forintos árbevételt ért el. Ez némileg elmarad az egy évvel korábbi 53 milliárdtól, de a tulajdonosokat vigasztalhatta, hogy a cég nyeresége így is nőtt, és így minden korábbinál nagyobb, 5,5 milliárd forintos osztalékot vehettek ki a társaságból.
A cég adózott profitja közel 7,7 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a bevétel 15 százaléka nyereség soron is megmaradt. Ez rendkívül magas arány: az elmúlt években az átlag még a legnagyobb építőipari cégeknél is csak a fele-harmada volt ennek.
Miért érdekes ez? A Magyar Építőről eddig is tudni lehetett, hogy kormányközeli cégként jellemzően állami megrendelésekből él. Sok más projekt mellett dolgoztak az atlétikai stadionon, a Néprajzi Múzeumon, a Magyar Zene Házán és a Nyugati pályaudvaron is.
Bekerültek például 2018 és 2020 között a tíz legtöbb közbeszerzést elnyerő cég közé. A Transparency International adatai szerint 120 milliárd forint értékben kaptak állami megbízásokat. Ez önmagában sokat elárul az üzleti modellről, pontosan azonban nem lehetett tudni, mennyi piaci és mennyi állami megbízása van a cégnek.
Most azonban kiderült, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben száz, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a bevételükből a közbeszerzések aránya.
Ez is csak látszólagos előrelépés: a piaci bevétel ugyanis egy olyan balatoni lakópark-projektből származott, amelynek a beruházói a Magyar Építő tulajdonosai. Tehát a vállalat saját tulajdonosainak dolgozott.
Felülnézet: A Magyar Építő példája azért fontos, mert szinte a teljes kormányközeli építőipar hasonló elven működik. Ezek a vállalatok szinte (vagy ahogy itt is, nem csak szinte) teljes egészében állami megbízásokból élnek, ráadásul az esetek nagy részében a munkát nem is maguk végzik el, hanem továbbpasszolják alvállalkozóknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar MagyarországonAkárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, kihez került a Felcsút-szponzor építőipari cég közel 9 milliárd forintjaHatalmas nyereségéből hatalmas profitot fizetett a Soltút Kft., a pénz nagy része azonban néhány cégjogi ügylet eredményeként lényegében akárkihez kerülhetett. | Egy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elit | Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230530/egy-eldugott-tablazat-tokeletesen-megmutatja-hogyan-gazdagszik-a-ner-elit/ | 2023-05-30 18:25:40 | true | null | null | G7 |
A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására.
Árkot ástak a tervezett Déli Körvasút töltésén május 26-án, péntek reggel Újbudán, a Sárbogárdi út mellett a Vetra Kft. emberei – erről a lapunk munkatársa által készített fotó is tanúskodik. A helyszínen azt is megtudtuk, hogy a mélyépítéssel foglalkozó cég a MÁV korábban lefektetett kábeleit keresi, mégpedig („többszörös áttéttel”) a V-Híd Zrt. megbízásából. Mészáros Lőrinc cége nyerte el ugyanis a tendert a beruházás megvalósítására.
Csakhogy a kábeleket szabálytalanul kereste a Vetra, idén január 19-én ugyanis a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet elrendelő végzéssel a munkálatok felfüggesztéséről döntött. Május 2-án pedig – szintén a Fővárosi Törvényszék – megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét.
Levonultak
A helyzettel tisztában lehetnek a Vetra vezetői is, mert amikor a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) egyik tagja a helyszínen szembesítette a munkásokat a bírósági ítéletekkel, felhívták a főnökeiket, majd abbahagyták az árokásást, és elmentek.
A Déli Körvasút keretében Kelenföld és Ferencváros között a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének. Tény, hogy ez a legforgalmasabb magyarországi vasúti pályaszakasz, itt fut ugyanis a kelet–nyugati vasúti forgalom (mind a személy-, mind a teherszállítás) nagy része.
Csúcsidőben gyakran percenként járnak a vonatok, a forgalom éjjel is folyamatos, ami nemcsak komoly zajjal jár (főleg az elavult magyar tehervagonok nagyon hangosak), de a rezgés miatt még a töltéstől távolabb álló házakban is hallani például a poharak zörgését a konyhaszekrényben.
Fejlesztés ezer fa kivágásával
A kormány szerint azért van szükség a Déli Körvasútra, mert a nagy forgalom miatt bővíteni kell az áteresztő kapacitást, ebben az esetben az elővárosi közlekedést is fejleszteni lehetne.
A beruházást támogatók azzal érvelnek, hogy olyan zajvédő falak épülnének, amelyek miatt a zaj még kisebb is lenne a jelenleginél. Csakhogy a kapacitásbővítés mintegy ezer fa kivágásával és rengeteg zöldterület beépítésével járna, elsősorban az újbudai Hamzsabégi sétány mentén, de Ferencvárosban is.
A Popék nem ellenzi önmagában a fejlesztést, de szerintük előbb a kormány által már régóta ígért V0-s vasúti körgyűrűt kellene megépíteni. Ez távol a lakott területektől futna, és ha meglenne, ide lehetne terelni a teherforgalmat, míg a Déli Körvasúton járhatnának a személyvonatok. A V0-s kiváltó hatásával egyrészt megszűnhetne Budapest belvárosában az éjszakai teherforgalom, másrészt a (ma már szerencsére jórészt korszerű) személyvonatok sokkal csendesebbek is a tehervonatoknál.
Ehhez kapcsolódóan: kihagyták a vasat a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán.
Hol vagy, V0?
A Popék szerint a V0-ssal együtt a Déli Körvasút mostani két vágánya mellé elég volna csak a tervezett új megállóknál harmadikat építeni, ezzel elkerülhető lenne, hogy a töltést kiszélesítsék, amivel hatalmas zöldterületeket semmisítenének meg. Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár ugyanakkor azt nyilatkozta a 24.hu szerint, hogy a V0-s sem váltaná ki teljesen a teherforgalmat, egy része továbbra is a Déli Körvasúton keresztül zajlana.
A MÁV és az állam ugyanakkor a jelek szerint nem veszi figyelembe a hatályos bírói ítéleteket. Az egyesület tagjai a januári, a munkálatokat azonnali hatállyal felfüggesztő határozat ellenére is több esetben észlelték és dokumentálták, hogy a V-Híd alvállalkozói dolgoznak a területen.
Május 3-án, 8-án és 9-én például (tehát már a környezetvédelmi engedély megsemmisítése után) a Vágányprofil Kft. nehéz munkagépekkel távolított el egy már használaton kívüli sínpárat a Kelenföldi pályaudvar közelében.
„Amikor kihívtuk a közterület-felügyeletet, a munkások nekik sem tudtak semmit mondani, hogy kinek a megbízásából pontosan mit csinálnak. A kiérkező rendőröknek is titkolóztak, sőt még a MÁV helyszínre érkező tisztviselője sem tudta megmondani, hogy a vasúttársaság pontosan mire adott engedélyt a Vágányprofilnak” – mondta a Szabad Európának a Popék alelnöke.
Tóth Sándor Péter szerint a MÁV és az Építési és Közlekedési Minisztérium is rosszhiszeműen áll a bírósági ítéletekhez, láthatóan nem akarják betartani. Azt állítja, ezt egy hozzájuk eljutott képernyőfotó is igazolja, amelyen az látszik, hogy az Építési és Közekedési Minisztérium egyik felelős vezetője azt írja valakinek: a vasúti építési munkák előfeltételeként szereplő vágányzárak megtartása vagy visszavonása továbbra is a vállalkozó (jelen esetben, a szerződés szerint a V-Híd mint fővállalkozó) hatás- és felelősségi köre. Mivel a levél egy korábbi, de 2023 májusában kelt levélre hivatkozik, biztosan a január 19-i és a május 2-i bírósági ítélet után született. Tény, hogy Kikina Artúr aláírása nem látszik a képernyőfotón.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nemrég a szintén a vasúti korszerűsítésben érdekelt vejével is összeveszett, ami komoly uniós forrásvesztéssel járhat.
A Vágányprofil Kft. egyébként a V-Híd csoport tagja, tulajdonosa a V-Híd Vagyonkezelő Kft. A céggel korábban mi is foglalkoztunk, hiszen a Vágányprofil is részese a GSM-R néven futó vasúti fejlesztési programnak. Mint korábban megírtuk, az R-Kord Kft. (szintén a V-Híd csoport tagja) fővállalkozásában zajló beruházás során nemcsak jelentős mértékű tartozást halmoztak fel a kivitelezőkkel szemben, de több helyen a MÁV által is súlyosan kifogásolt műszaki színvonalon végezték el a munkákat.
A januári bírósági döntés ellen az Építési és Közlekedési Minisztérium mint alperes azzal érvelt többek között, hogy a fakivágások nem is jelentenek valójában helyrehozhatatlan állapotot, mivel azok helyett később újakat lehet ültetni, de a bíróság ezt nem fogadta el.
A minisztérium arra is hivatkozott, hogy az egész beruházás érdekei költségvetési, közlekedési „és ehhez kapcsolódóan egészségügyi szempontból” is „meg kell előzzék a valószínűsített helyi érdekeket”, de a bíróság ezt sem fogadta el érvéként. Május 2-án többek között arra hivatkozott a bíró a Népszava szerint, hogy a Fővárosi Kormányhivatal formailag hibásan adta ki a környezetvédelmi engedélyt, például a becsatolt környezetvédelmi hatástanulmány sem volt megfelelő.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a fejlesztés ellen vagyunk önmagában, de ez a projekt több sebből vérzik. Egyrészt nem lehet tudni, mi kerül egy rövid, alig négy kilométeres pályaszakasz megépítésében az állam szerint nettó 337,9 milliárd forintba. Ennyi pénzből Nyugat-Európában nem vasúti pályát, de egész pályaudvarokat felépítenek. Ráadásul például hiába a drágaság, egyelőre nincsenek tervek egy majdani intelligens forgalomirányítási rendszer kiépítésére, ami önmagában sokat segítene a forgalom jobb megszervezésében. Másrészt erős a gyanúnk, hogy a Déli Körvasutat azért erőlteti ennyire a kormány, mert ha ez megépül, akkor a V0-st egyszerűen elfelejtik majd, és Budapest belvárosára szabadítják például az épülő Belgrád–Budapest vasút teherforgalmát is” – mondta lapunknak Tóth Sándor Péter.
A V-Híd egyébként egy kormányhatározattal 101 milliárd forint előleget már felvehetett a beruházásra. A Popék elnöke szerint az is kérdés, ebből mennyit fizettek már ki szabálytalanul a bírói ítéletek ellenére zajló munkálatokra.
Az ügyben kerestük a MÁV-ot, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a V-Hidat is, válaszaikat közölni fogjuk. | Hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc vasúti beruházásán | A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-birosagi-tiltas-dolgoznak-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasan/32429335.html | 2023-05-30 22:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Jogerősen tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a Kun-Mediátor Kft. vezetőjét, aki több mint tíz éven át gyűjtött betétet több száz ügyfelétől, majd a pénz egy részét nem fizette vissza a sértetteknek.
A táblabíróság csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat, a szabadságvesztés mellett 5,4 millió forint pénzbüntetést is kiszabott vele szemben, és végleges hatállyal eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.
A vádlottal és a jelenleg felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön 2,079 milliárd forint, míg a vádlott két hozzátartójával szemben 16, illetve 15 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a táblabíróság.
Az elsőfokú ítéletben meghatározott 130 millió forinton túl a vádlottat további öt sértett több mint 90 millió forintnyi kárának megfizetésére is kötelezték.
Az ítélet szerint a karcagi nő az általa képviselt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként eljárva mintegy
14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre szerződéseket,
amelyek alapján a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért nekik. A nőnek e tevékenység folytatására engedélye nem volt, az általa ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott, az ügyfeleinek ezáltal különböző nagyságú, néhány millió forinttól több mint 1 milliárd forintig terjedő kárt okozott.
A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve – a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért – az érintettek egy részének kifizetésére használta fel. „Bróker Marcsi” 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról, végül mintegy másfél évvel később a közép-amerikai Belize-ben fogták el.
Gorzó Zita ügyész perbeszédében a vádlottal szemben a büntetési tételkeret felső széléhez, 15 évhez közeli büntetést kiszabását kérte. Az asszony ügyvédje az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, másodsorban védence felmentését, illetve a kiszabott büntetés enyhítését kérte.
A vádlott, aki bokáján nyomkövetővel jelent meg a táblabíróság előtt, az utolsó szó jogán hangsúlyozta, nem állt szándékában, hogy kárt okozzon ügyfeleinek. Azt is mondta, a befektetők jelentős részének – csaknem 250 ügyfélnek – nem keletkezett kára, sőt jelentős nyereséget értek el a nekik kifizetett hozamok révén.
Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az ítélet indoklásánál kifejtette, az időmúlásra, a vádlott idős korára, több mint 6 milliárd forintnyi kár megtérülésére tekintettel a táblabíróság nem látta szükségesnek súlyosabb büntetés kiszabását. A bíróság elrendelte a vádlott szabadságvesztésének megkezdését, így az asszonyt fegyőrök vezették el a tárgyalóteremből.
Első fokon tavaly januárban született ítélet az ügyben: | Tíz év börtönre ítélték Bróker Marcsit | Bróker Marcsi nyomkövetővel a lábán érkezett, a szegedi tárgyalóteremből már fegyőrök vezették el.n | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/tiz-ev-bortonre-iteltek-broker-marcsit-259006# | 2023-05-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják.
A Samsungtól távolabb lakó sződligeti és váci lakosok közül sokan csupán mostanában szembesültek azzal, hogy a gödi akkugyár bővítése őket is érinti. A gyár óriási vízigényét ugyanis ki kell elégíteni valahogy. Emiatt a Duna vizét 8,5 kilométer hosszú csatornarendszerrel szállítják majd Vácról a gödi iparterületre, az akkugyár szennyvizét pedig 13 kilométer hosszan lefektetett vezetékek viszik egy új szennyvíztelepre (ami a vízkivétel helyétől északra található). Az építkezés részben természetvédelmi területek érintésével zajlik.
Tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy a két gödi Samsung-gyár vízellátását napi 27 ezer köbméter ipari víz és ivóvíz fogja biztosítani. A kiadott engedély szerint a gyár ipari vízzel való ellátása érdekében újra üzembe állítják a váci déli vízbázis 40 évvel ezelőtt elszennyezett és lezárt parti szűrési kútjait. A gigaüzem kb. 10 ezer dolgozóját ellátó ivóvízmennyiséget pedig újonnan létesülő felszíni vízkivételi művek szolgálják majd. A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi.
Az új víziközművek engedélyezése kiemelt beruházásként gyorsított tempóban zajlott, ám a kormányzat így is lassúnak ítélte a folyamatot. Ezért tavaly novemberben egy kormányrendelet „kiemelten közérdekűvé” tette az építkezést, és tovább rövidítette a gödi – valamint a komáromi és iváncsai – akkugyár víziközmű-beruházásainak engedélyezési határidejét.
Annyi víz kell a gödi Samsung-gyárnak, amennyi egy százezres lakosú városnak is elegendő lenne | atlatszo.hu
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A késlekedést az is magyarázhatja, hogy – amint azt szintén megírtuk – a gödi gyár vízvezetékeinek nyomvonala többször változott. A lakosok és az érintett önkormányzatok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy a napi 8 ezer köbméter ipari szennyvizet lakott területeken vezessék el. Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő pedig a 2022-es választások előtti kampány idején megígérte, hogy a csatornázás el fogja kerülni a lakóövezeteket.
Természetvédelmi területeken haladnak át
Ám a többször módosított nyomvonal így sem tudja elkerülni a lakóházakat. A Göd, Sződliget, Sződ és Vác városszéli utcáiban lakók nyelik a port és tűrik a munkagépek keltette zajt. A nyomvonal-módosításokat az is indokolta, hogy az építkezés minél kisebb szakaszon érintsen természetvédelmi területeket. Csakhogy ezt nehéz megoldani: a Duna melletti ártéri rész védett természetvédelmi terület és Natura 2000 besorolású a gödi Debegió-hegy. Másfél kilométer hosszan a nyomvonal ezeken a természetvédelmi területeken halad át vagy érinti őket; emellett három erdőrészletben is fákat kell kivágni a csatornázási munkák miatt.
A munkálatok néhány hónapja indultak meg. Az építkezés miatt a Duna-parti szakaszon, természetvédelmi területen rengeteg fát kellett kivágni, ottjártunkkor a kivágott fákat már elszállították a bicikliút mellől.
A nyomvonallal érintett területek között van a Natura 2000 besorolású Debegió-hegy is. Kinéztünk erre a helyszínre, ahol nagyban zajlanak a munkálatok: itt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét jelző táblát is kivették a helyéről.
Az engedély kiadásához készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentum szerint ez a terület kiemelendő, ugyanis ez a térség a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból. Itt az úgynevezett szárazgyepek dominálnak; jelenleg főként a kunkorgó árvalányhaj uralja a gyepeket. (Az árvalányhajnak ez a fajtája nem áll védelem alatt.)
A helyszínen azt láttuk, hogy alaposan megbolygatták a Natura 2000 területet.
A munkagépekkel az árvalányhajas mezőkre hajtottak, és a területre földhalmokat pakoltak.
A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció azt is előírta, hogy a Göd külterületén lévő védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. A terület egyértelmű lehatárolását azonban nem láttuk, miközben a csatornázási munkálatok már javában folynak.
A hatóságok hallgatnak
Szerettük volna megismerni a védett növények áttelepítésére vonatkozó természetvédelmi engedélyt, valamint a környezetvédelmi hatóság, a beruházó cég és a DINPI (Duna-Ipoly Nemzeti Park) által lefolytatott egyeztetések és átültetések dokumentumait is. Ezért írásban fordultunk a Mészáros és Mészáros Zrt.-hez és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, hogy megtudjuk: az Előzetes Vizsgálati Dokumentációban előírt áttelepítések, köztük a fokozottan védett homoki kikerics példányainak áttelepítése valamint a védett növények területének elkerítése ügyében milyen egyeztetések és milyen tevékenységek történtek. Mivel egyik féltől sem kaptunk választ, közadatigényléseket küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a DINPI-hez.
Ezekben kértük a Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt kapcsán keletkezett dokumentumokat, azaz
a védett növényfaj egyedeinek áttelepítésére vonatkozó engedélyeket, jegyzőkönyveket
a beruházóval történt egyeztetések dokumentumait.
A zöldhatóságtól viszont csak az a válasz érkezett, hogy ők nem adtak engedélyt védett növények áttelepítésére, és semmilyen egyeztetést nem folytattak le a beruházó céggel.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a 15 napos válaszadási határidő leteltével ezt a választ küldte: „Tekintettel arra, hogy adatigénylése jelentős terjedelmű, nagyszámú adatra vonatkozik, amelynek teljesítése igazgatóságunk alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, (…) a válaszadási határidő 15 nappal meghosszabbításra kerül.”
A hosszabbítás leteltével, 30 nap után küldött válaszuk azonban egyáltalán nem tartalmazott jelentős terjedelmű és nagy számú adatot. Ugyanis figyelmen kívül hagyták, hogy az adatigénylésben a teljes víziközmű-beruházáshoz kapcsolódóan kértük a védett növényekre vonatkozó összes dokumentumot. Válaszukban csupán az adatigénylésünkben említett vízügyi létesítési engedélyre hivatkozva közölték, hogy az engedéllyel érintett beruházási területen – azaz a váci déli vízmű területén – „tevékenységet nem folytattak”, s azt ezt igazoló két jegyzőkönyvet küldték meg.
Arról, hogy a gödi iparterület víziközmű-fejlesztésének beruházási területén milyen egyéb, a védett növények védelmét szolgáló vizsgálatok és tevékenységek történtek, sem a Környezetvédelmi Hatóság, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nem nyilatkozott. De nem adtuk fel: újabb két adatigénylést nyújtottunk be, melyekben kimondottan a víz- és szennyvízvezetékek nyomvonalán zajló, természetvédelmi területeket is érintő munkálatokról kértünk dokumentumokat a Nemzeti Parktól és a Pest Megyei Kormányhivataltól – ha választ kapunk, azokat is ismertetni fogjuk.
Nyitókép: A csatornázási munkákat akadályozó, természetvédelmi területet jelző táblát „félreállították”. (Fotó: Bodnár Zsuzsa) | Mészárosék természetvédelmi területet túrnak szét a gödi akkugyár víziközmű bővítése miatt | Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/25/meszarosek-termeszetvedelmi-teruletet-turnak-szet-a-godi-akkugyar-vizikozmu-bovitese-miatt/ | 2023-05-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hét értékes önkormányzati ingatlant ingyen kapna meg az egyetem
Közép fasor 52., Biológia Intézet,
Boldogasszony sugárút 15., Gyermekgyógyászati Klinika, Ifjúsági Pszichiátria,
Tisza Lajos körút 97., SZTK,
Vasas Szent Péter utca 1–3., volt rendelőintézet,
Kálvária sugárút 57., II-es kórház,
Vidra utca 1., Foglalkozás-Egészségügyi Szolgálat, egykori Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet,
Szent István tér 3-4.
Ezeket az ingatlanokat „Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” című törvényjavaslat értelmében
„ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adnia”
Szeged önkormányzatának. Szabó Sándor, Szeged MSZP-s képviselője ezért módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. A módosítási javaslata értelmében ezeket az ingatlanokat Szegednek nem kellene átadnia az egyetemet fenntartó alapítványnak. Szabó Sándor indoklásában azt írja, a törvényjavaslat azt írná elő, hogy a tulajdonát adja át az egyetemet fenntartó magánalapítványnak teljesen ingyen. Ez nem csupán a tulajdonhoz fűződő alapjog sérelmét jelenti, de jelentős vagyonvesztést is okozna a városnak – hangsúlyozza Szabó Sándor.
Építési törvény: ne lehetetlenítsék el az önkormányzatokat!
Lázár Jánosnak Az állami építési beruházások rendjéről című törvényjavaslatával kapcsolatosan korábban Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is elmondta már az álláspontját. A javaslat lényege, hogy a jövőben senki ne építhessen, újítson fel semmit a Lázár János vezette minisztérium hozzájárulása nélkül.
Ennek a törvényjavaslatnak az első bekezdésének két pontját módosíttatná Szeged MSZP-s képviselője. Ezt a pont azt tárgyalja, hogy mik azok a kivételek, amikre a törvény hatálya nem terjedne ki. Szabó Sándor javaslata szerint „a törvény hatálya nem terjed ki:
a megyei jogú városok önkormányzati beruházásaira, különös tekintettel azokra, ahol a központi költségvetési vagy az európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások lebonyolítását az önkormányzat szervezeti egysége, illetve az önkormányzat száz százalék vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság évek óta hatékonyan ellátja a jogszabályok betartása mellett, a pályázati előírásoknak megfelelően, valamint
a 40 ezer főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzatokra, ahol a beruházás értéke a nettó 300 millió forintot nem haladja meg és a települési önkormányzat nyilatkozik arról, hogy a beruházást maga kívánja megvalósítani, továbbá a beruházás megvalósításához szükséges szakértelemmel és képességgel rendelkezik.”
Szabó Sándor szerint erre a módosításra azért lenne szükség, mert az eredeti törvényjavaslat elfogadása után az önkormányzatoknak a nem közvetlen európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházásainak előkészítését, megvalósítását szinte ellehetetlenítené. „A javaslat a folyamatok gyorsítását nem biztosítja, indokolatlan módon helyezi át az önkormányzati feladatok megvalósítását kormányzati, minisztériumi szintre, amire az önkormányzatnak hatása nem lenne, az eddig már kialakított, megfelelően működő apparátus fennállását szükségtelenné tenné, az önkormányzat saját beruházásai felett kontrollt semmilyen módon nem tudna gyakorolni. Az önkormányzat elvesztené jogát arra nézve, hogy a saját beruházásai esetén a döntések előkészítésében, meghozatalában hangsúlyosan részt vegyen, a meghozott döntéseket végrehajtsa, a végrehajtást ellenőrizze.” | Szabó Sándor megakadályozná, hogy ingyen legyenek az egyetemi alapítványé értékes önkormányzati ingatlanok | Hét szegedi épületet adna pusziért az Orbán-kormány az SZTE-t fenntartó alapítványnak, Szeged MSZP-s képviselője ezért módosíttatná a törvényjavaslatot. Egy másik módosító indítvánnyal pedig a Lázár János-féle új beruházási őrülettörvényen finomítana. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/modosito-javaslattal-akadalyozna-meg-szabo-sandor-hogy-ingyen-legyenek-az-egyetemi-alapitvanye-ertekes-onkormanyzati-ingatlanok | 2023-05-26 00:00:00 | true | null | null | szeged.hu |
A kormánypárti többségű győri önkormányzat cége, a GYŐR-SZOL Zrt. meg akar vásárolni egy helyi temetkezési vállalkozást 140 millió forintért. Miközben az önkormányzat (épp a GYŐR-SZOL-on keresztül) többségi tulajdonos egy másik temetkezési cégben, amely jóval nagyobb és nyereségesebb, mint a most megvenni szándékozott vállalkozás. Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő azt állítja, hiába kérte a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, hogy mutassa meg a cégértékelést, az önkormányzati cég vezetője megtagadta ezt. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik, mert Pollreisz Balázs feljelentést tett.
Idén januárban szavazta meg a győri közgyűlés 17 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással, hogy a GYŐR-SZOL Zrt. szerezze meg a Memento Temetkezés Kft. üzletrészének 100 százalékát 140 millió forintért. Az önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságának fideszes elnöke, Borsi Róbert által jegyzett előterjesztés szerint a Memento „a piacon másodikként szintén jól prosperáló” cég. Borsi a jegyzőkönyv szerint szóban is megerősítette: „A Memento Temetkezési Kft. mondhatni, hogy a város 2. legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása.”
A cég megszerzésének szükségességét azzal indokolta a bizottság fideszes elnöke, hogy a többségében a GYŐR-SZOL kezében lévő Jószív Temetkezési Kft. és a megvenni szándékozott Memento Temetkezés Kft. között az a különbség, hogy „a Jószív esetében nincs 100%-os tulajdonrészük, a Memento Kft.-nél pedig lehetséges. Ezáltal bővülnek a város lehetőségei.” Borsi Róbert szerint így „tudnak majd olyan lehetőséget kínálni szükség esetén a rászorulóknak, ami segítség lehet a temetkezés hirtelen fellépő költségeinél. Sokaknak nincs arra pénze, hogy több százezer forintot azonnal kifizessen. A hagyaték fedezete biztosítaná, azonban azt csak néhány hónappal később tudják feloldani. Az átmeneti időszakot 1 héten belül kell megoldani azoknak, akiknek ez nehézséget okoz.” Borsi azt írta: „Örülne, ha erre találnának megoldást a cégen belül halasztott fizetés vagy részletfizetés formájában figyelembe véve azt, hogy a cég működését ne veszélyeztesse.”
Az előterjesztéshez hozzászóló Pollreisz Balázs MSZP-s városatya „szükségesnek találja, hogy a vállalkozások befektessenek, de az összeget sokallja,” hozzátéve azt is: „ha a GYŐR-SZOL Zrt.-nek rendelkezésére áll ekkora forrás, azt akár szolgáltatás-bővítésre, vagy másfajta befektetésre is tudná fordítani a temetkezési üzletágban, így nagyobb bevételre is számíthatnának. Példaként említi a szórásos temetést, amire nagy igény van Győr városában” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Nyomozzák, mi ér a cégen 140 milliót
Pollreisz Balázs ezután, február 9-én feljelentést tett, melyben leírta: „ha egy gazdasági szakember megvizsgálja a Memento Temetkezés Kft. pénzügyi adatait, mérlegeit, akkor észre kellett volna vennie, hogy ez a társaság üzleti szempontból igencsak rossz vételnek számít. Nem vételi ajánlatot, hanem feljelentést kellett volna tenni. Ilyen magas áron ezt a céget megvásárolni indokolatlan volt. A képviselők a cégek teljes gazdasági hátterének ismerete hiányában teljesen meg lettek vezetve.”
A nyilvánosan elérhető adatok szerint a Krasznai-Borbély Viktória és Szél Imre Csaba tulajdonában lévő Mementónak 2021-ben 78 millió forintos nettó árbevétele, illetve 992 ezer forint adózott eredménye, s 22,5 millió forint saját tőkéje volt. A cégnek 2020-ban 65 milliós nettó árbevétel mellett mindösszesen 24 ezer forint adózott eredménye volt.
Összehasonlításul: az önkormányzat többségi tulajdonában lévő, piacvezető Jószívnek ugyanezen időszakban 773 milliós nettó árbevétele, és 35,6 millió forintos adózott eredménye, valamint 560 milliós saját tőkéje volt. Tehát mindhárom mutatója a Memento számainak sokszorosa.
A Győri Rendőrkapitányságon tett feljelentés nyomán indult büntetőeljárásról – amelyet Zala Vármegyébe tettek át – megkérdeztük a rendőrséget. „Az Ön által említett ügyben a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztálya folytat nyomozást hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A folyamatban lévő eljárás részleteiről nem áll módomban tájékoztatást adni” – válaszolták.
Cikkünk írása közben az Igazságügyi Minisztérium adatbázisába felkerült a Memento Kft. beszámolója a cég 2022-es pénzügyi eredményeiről. Eszerint nettó árbevételük tavaly 102,6 millió forint lett, az adózott eredményük, vagyis a haszon 21,4 millió forint, a saját tőkéjük pedig közel 44 millió. Ezek a számok ugyan magasabbak a 2021-eseknél, de még mindig messze elmaradnak a Jószív Kft. akkori mutatóitól. Az önkormányzat többségi tulajdonában álló cég 2022-es mérlegét pedig még nem tették közzé, tehát azzal egyelőre nem lehet összehasonlítani a Memento friss adatait.
Dézsi: csupán a konkurencia felvásárlásáról van szó
Megkérdeztük a Memento megvételéről, illetve az ügyben folyó büntetőeljárásról Dézsi Csaba Andrást, Győr kormánypárti városvezetőjét, aki szerint a feljelentés politikai célból született, az a választási kampány része. „Úgy gondolom, hogy az, hogy a GYŐR-SZOL-nak a vezetése úgy döntött, hogy a konkurenciát felvásárolja, hogy ennek következtében egy kézben legyen a temetkezés jelentős része Győr városában, szerintem ez nem rossz koncepció. Egy üzleti vállalkozás szempontjából a konkurencia felvásárlása egy szokványos dolog” – mondta el az Átlátszónak a GyőrPlusz Rádióban adott interjúja után, az önkormányzati média bejáratánál megkérdezett polgármester. Dézsi azt is hozzátette:
„Ma már sajnos a temetkezéseknek az ára jelentősen megnőtt. Fontos lenne az, hogy egyrészt a város tudjon a polgárainak különböző olyan temetkezési lehetőségeket adni, ahol a szegény emberek is méltó módon eltemetésre kerülnek, méltó módon el lehet tőlük búcsúzni, amikor itt hagyják ezt a földi létet. Szerintem ez egy jó dolog lehet” – fogalmazott Dézsi Csaba András, aki szerint egyéb szempontok is közrejátszottak a Memento megvételében.
„De ha jól tudom, akkor az is egy fontos szempont volt, hogy a jelenleg részleges (önkormányzati) tulajdonban lévő temetkezési vállalatban a szavazati többség nincsen meg. Tehát a döntések azok úgy születnek, hogy az a tulajdonos, aki a rendszerváltás után létrehozta ezt a céget a GYŐR-SZOL-lal, ő dominánsan tudja érvényesíteni azokat az érdekeket, amik nem feltétlenül esnek egybe Győr város polgárainak az érdekével. Ha jól tudom, akkor az is felmerült, hogy esetleg az újonnan felvásárolt, a GYŐR-SZOL tulajdonában lévő céget fejlesszék fel igazán győri cégnek és ezt pedig kevésbé, ami eddig működött és a GYŐR-SZOL nem tudta érvényesíteni azokat a szociális megfontolásokat, amik Győr város polgárainak kiszolgálása szempontjából elsődlegesek lennének” – mondta a polgármester.
Az Opten szerint viszont a Jószív Kft.-ben a GYŐR-SZOL szavazati joga meghaladja az 50 százalékot, vagyis az önkormányzati cég többségben van.
„Az az igazság, hogy erről igazán a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját kéne megkérdezni, hiszen ő van ebben igazán képben” – folytatta Dézsi. (A cég vezérigazgatóját természetesen megkérdeztük – lásd alább – de nem válaszolt.) Megkérdeztük azt is a városvezetőtől, mi a helyzet a cégértékeléssel, hogyan jött ki a 140 milliós vételár. „Az Ön tudomása szerint készült egy hivatalos cégértékelés?” – érdeklődtünk. „Úgy tudom, hogy igen. Dehát erről is a cég vezetőjét kell megkérdezni” – válaszolta a polgármester, ismét a GYŐR-SZOL vezérigazgatójához, Prédl Antalhoz küldve bennünket.
„Az Ön tudomása szerint született egy hivatalos, írásos cégértékelés, és a képviselők ezt megismerhették?” – tettük fel a kérdéseket Dézsi Csaba Andrásnak. „Úgy tudom, hogy igen, tehát ez a válasz” – felelte a polgármester. A feljelentést tevő Pollreisz Balázs azonban ezt cáfolja.
A cég értékét megállapító dokumentumot nem látták
„Hivatalos, írásos cégértékelés állítólag valóban készült, de azt az önkormányzati képviselők se a Memento Kft. megvásárlásának megszavazása előtt, sem utána nem látták, nem olvashatták el, így nem tudhatjuk, tényleg létezik-e a dokumentum. Én magam március 7-én találkoztam Prédl Antallal, a GYŐR-SZOL Zrt. vezérigazgatójával, arra kérve őt: mutassa meg a cégértékelést, de megtagadta a kérésemet.
Vagyis a képviselők, a közgyűlés tagjai mai napig nem tudhatják, milyen szempontokra, adatokra hivatkozva fizetünk ki 140 millió forint közpénzt.
Ezzel szerintem a képviselőket megtévesztették. Úgy tudom, egyelőre még nem fizették ki a képviselők által megszavazott vételárat; hogy a kifizetést a feljelentésem hatására halogatják-e, azt nem tudom” – mondta el Pollreisz Balázs, az ellenzéki összefogás listájáról a közgyűlésbe jutott MSZP-s képviselő.
A cégértékeléssel kapcsolatban írásban kérdeztük a polgármestert, de nem válaszolt. A GYŐR-SZOL-t is megkerestük a feljelentéssel, illetve a cégértékeléssel kapcsolatban, illetve hogy miért nem láthatta azt az ellenzéki képviselő, de Prédl Antal vezérigazgató és Endrődi Péter igazgatósági elnök többszöri megkeresésünkre sem reagált.
Pollreisz Balázs azt is hozzátette: „A Memento érdemben nem konkurenciája a piacvezető, többségében önkormányzati tulajdonú Jószív Kft.-nek: ezt a beszámolóik, illetve az általuk bonyolított temetkezések számai is mutatják. A Győrben lezajlott temetésekről a GYŐR-SZOL cégekre, szolgáltatókra lebontott nyilvántartást vezet, tehát egyértelműen tudnia kell ezt. Mivel konkrét adataik vannak, azok alapján egyértelműen meg kellene tudniuk mondani, mire alapozzák a cég értékét, illetve azt a szerintem alaptalan állítást, hogy Memento a második a regionális temetkezési piacon, de ehelyett hallgatnak – nyilván nem véletlenül” – fogalmaz a győri ellenzéki politikus.
Pollreisz Balázs szerint a GYŐR-SZOL vezérigazgatója és a város polgármestere ellentmondó kijelentéseket tett arról, mi is a célja a Memento Kft. megvételének. „Dézsi Csaba András arról beszél, szegény embereknek nyújtanának szociális temetéseket, nekem viszont Prédl Antal GYŐR-SZOL-vezérigazgató azt mondta: a Mementóval prémium szolgáltatásokat terveznek a temetési piacon. A két törekvés ellentmond egymásnak” – mondta az MSZP-s önkormányzati képviselő.
Az ellenzéki politikus a feljelentésében is leírta: „Egyéb források alapján tudomással bírok arról, hogy a győri temetőkben melyik cégnek mennyi megrendelése van, mennyi ember temetése kapcsolódik az adott cégekhez. Ezekről az adatokról a GYŐR-SZOL Zrt. is tud. Ezen adatokból is megállapítható, hogy a Memento Temetkezés Kft. nem a második legnagyobb szereplő a piacon.” Hozzátette: „A fentiek alapján semmi nem indokolta, hogy a GYŐR-SZOL Zrt. a Memento Temetkezés Kft. megvásárlása mellett döntsön. Sokkal célszerűbb lett volna a piaci «nagyágyú» Jószív Temetkezési Kft.-ben további részesedést vásárolni.”
A Jószív, az önkormányzat temetkezési cége 45,04 százalékban a korábbi többségi tulajdonos és ügyvezető, a 2023. május 15-én elhunyt Dr. Ladotsy Géza Károly, illetve halála után annak örököse tulajdonában van. „A GYŐR-SZOL Zrt., mint többségi tulajdonú tag az ügylet kapcsán a második legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tagot, Dr. Ladotsy Géza Károlyt meg sem kérdezte, még csak értesítés szintjén sem jelezte a vételi szándékot” – állítja a feljelentésben Pollreisz Balázs.
Mindez azért érdekes, mivel információink szerint Dr. Ladotsy Géza Károly mint a Jószív kisebbségi tulajdonosa 2022 márciusában azzal az ajánlattal fordult Endrődi Péter igazgatósági elnök, a Jószívben 50,1 százalékban tulajdonos GYŐR-SZOL vezetője felé, hogy a jövőben eladná, értékesítené a társaságban birtokolt részesedését.
Szegények temetése vagy VIP-szolgáltatások?
Az ügyben a fentieken túl még több kérdés is van, de nem kaptunk rájuk választ. A GYŐR-SZOL vezetőitől is megkérdeztük: mire alapozzák azt az állítást, hogy a Memento a Jószív után a második, van-e bármiféle olyan adat, amely alátámasztja ezt? Azt is megkérdeztük: szándékában áll-e a GYŐR-SZOL Zrt.-nek megvenni a többségében az önkormányzat kezében lévő Jószív fent említett kisebbségi részét? (A feljelentésben pont az szerepelt, hogy sokkal célszerűbb lenne az önkormányzatnak a már meglévő cégében növelni a részesedését.)
Rákérdeztünk arra is, hogy a GYŐR-SZOL a Mementóval prémium szolgáltatásokat tervez-e a temetési piacon? (A polgármester és a bizottsági elnök szociális szempontokat hangsúlyozott a megvételt indokolva.) Illetve, hogy a 140 millió forintot a GYŐR-SZOL Zrt. átutalta-e már, a Memento Kft. megvétele megtörtént-e.
Az ügyben a Mementót is megkerestük, szintén a vételár kifizetését kérdezve a cég ügyvezetőitől, Szél Imrétől és Kóczián Lászlónétól is. A Mementó Kft. vezetői nem feleltek, ahogy arra sem, milyen adat támasztja alá, hogy cégük a második volna a helyi piacon. | Győr megvenne 140 millióért egy temetkezési céget, ami a legjobb évében is csak 21 millió hasznot termelt | A kormánypárti többségű győri önkormányzat cége, a GYŐR-SZOL Zrt. meg akar vásárolni egy helyi temetkezési vállalkozást 140 millió forintért. Miközben az önkormányzat (épp a GYŐR-SZOL-on keresztül) többségi tulajdonos egy másik temetkezési cégben, amely jóval nagyobb és nyereségesebb, mint a most megvenni szándékozott vállalkozás. Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő azt állítja, hiába kérte a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, hogy mutassa meg a cégértékelést, az önkormányzati cég vezetője megtagadta ezt. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik, mert Pollreisz Balázs feljelentést tett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/31/gyor-megvenne-egy-temetkezesi-ceget-140-millioert-ami-a-legjobb-eveben-is-csak-21-millio-hasznot-termelt/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.