text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem akar vallomást tenni Schadl György sofőrje, aki azt állítja, csak pénzt szállított, bűncselekményt nem követett el
M. V. szerint ő csak hallomásból tudott arról, hogy Schadl György és Völner Pál között milyen kapcsolat lehet.
A negyedrendű vádlott, M. V. meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára körül forgó korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken.
M. V.-nek Schadl György sofőrjeként kulcsszerepe lehet az ügyben, naplóbejegyzései sok kulcsjelentőségű részletet árulnak el arról, hogyan működött a végrehajtói hálózat, amelyben ügyészségi gyanú szerint Schadl Györgynek adták a bevételük egy részét azok a végrehajtók, akiket az MBVK-elnökkel összejátszó Völner Pál segítségével neveztek ki. M. V. ma nem volt hajlandó vallomást tenni, Tóth Erzsébet bírónő olvasott fel a korábbi vallomásaiból. E szerint M. V. barátjának tartja Schadl Györgyöt, fiatalkoruk óta ismerték egymást. Azt elismerte, hogy az MBVK-elnök megbízásából rendszeresen vitt pénzt különféle személyeknek, köztük végrehajtóknak is, de jogcímről fogalma sem volt. Elfordult, hogy végrehajtók is küldtek pénzt Schadl Györgynek, néhányuk évente többször is tíz- vagy százmilliós összeget. M. V. az egyik kihallgatásán megnevezett öt olyan végrehajtót is, aki a perben már beismerte a bűnösségét. Nem mellesleg említett egy másik nevet is, mégpedig Völner Pálét, akinek Schadl György valamilyen rendszer szerint szintén küldött pénzt, több millió forintot, de ezeket az összegeket ő nem személyesen adta át a politikusnak.
Bár M. V. szerint ő csak hallomásból tudott arról, hogy Schadl György és Völner Pál között milyen kapcsolat lehet, Naplóbejegyzései tanúsága szerint tényleg közel állt Schadl Györgyhöz, a pénzszállításon kívül vitt autót Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, de süteményt is az MBVK-elnök szintén vádlott feleségének.
Kedden a Fővárosi Bíróság meghallgatja a hatodrendű vádlott Cs. É.-t is, a hét közül az egyedüli végrehajtót, aki nem ismerte be a bűnösségét, vagyis hogy a kinevezése fejében adott pénzt Schadl Györgynek. Cs. É., azt nem vitatja, hogy az MBVK-elnök háromszor is kapott pénzt tőle, de ezzel az állítása szerint csak egy tartozást egyenlített ki. Az ő ügyvédje kezdeményezte, hogy hallgassák meg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert és Vízkelety Mariann exállamtitkárt is, akinek az idején őt kinevezték végrehajtónak.
Az ügyben Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. R. tett vallomást Schadl György után. | Nem akar vallomást tenni Schadl Gy sofőrje, aki azt állítja, csak pénzt szállított, bűncselekményt nem követett el | A negyedrendű vádlott, M. V. meghallgatásával folytatódott kedden Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára körül forgó korrupciós per a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://nepszava.hu/3196393_schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-sofor-m-v-per-fovarosi-torvenyszek | 2023-05-30 21:56:00 | true | null | null | Népszava |
Európai Unió;korrupció;Szerbia;NATO;Szijjártó Péter;Svédország;V4-ek;Rónai Egon;orosz-ukrán háború;
2023-06-06 22:23:00
Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat
Rendszerszintű korrupció pedig egész biztosan nincs - állítja.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is.
Az interjú elején az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban azzal érvelt, hogy ő maga 5 kilométerre lakik légvonalban a gödi akkumulátorgyártól, továbbá Győrben nevelkedett akkor, amikor az Audi autógyárát elkezdték építeni, ezért megérti, hogy az emberek féltik a mikrokörnyezetüket, azt viszont „nem tartja tisztességesnek”, hogy az ellenzéki pártok az ezzel kapcsolatos jogos félelmekből igyekeznek politikai hasznot húzni. Rónai Egon visszakérdezett a szankciós bombás plakátokra, azt nem érezte tisztességtelennek. Azzal is érvelt, hogy az akkumulátorgyáraknak szigorú előírásoknak kell megfelelnie (az egy más kérdés, hogy az előírások megszegése esetén van-e érdemi retorzió - a szerk.).
Rónai Egon megkérdezte Szijjártó Pétert arról a Transparency International Magyarország nyomán lapunk által ismertetett ügyről is, mely szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium már 2021 novemberében megsemmisítette a másfél évvel korábban kötött gyanús, túlárazott malajziai lélegztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a gyanússá vált beszállító, a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló papírokat is. Mivel ennek következtében a vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetők, adódik a kérdés, hogy mégis mi történt, ám Szijjártó Péter meglepetten széttárta a karját:
Azt ígérte, hogy utánanéz majd, állítása szerint nem tudja, mi ennek az oka. Amiatt viszont sajnálkozásának adott hangot, hogy „bírálták meg bántották" a kormányt a lélegeztetőgép-beszerzések miatt, szerinte annyi történt, hogy mivel senkinek nem volt előzetes forgatókönyve a koronavírussal szembeni védekezésre, mindenki gyorsan próbálta elemezni a helyzetet, és egy matematikai modell alapján igyekeztek annyi gépet beszerezni, amennyi szerintük szükséges lehet.
A műsorvezetői felvetésre, hogy 7000 maláj lélegeztetőgép hasznavehetetlen vasdarabnak bizonyult, a miniszter ismét úgy válaszolt, hogy nem tudja, miről beszélnek, de azt nem gondolja, hogy át lett volna verve a kormány, azzal magyarázta a történteket, hogy nem normál piaci, hanem vadnyugati állapotok uralkodtak akkor, hiszen még orvosi kesztyűt is közelharcok árán lehetett venni. Visszakérdezésre azt ismét megígérte, hogy utánanéz az eltűnt papíroknak.
A következő téma Magyarország és az Európai Unió viszonya volt, erre vonatkozóan leszögezte, hogy hazánk uniós tagsága a gazdasági helyzetünkből adódóan sem kérdés és a komolyan vehető politikai erők közül ezt eddig nem is kérdőjelezte meg soha senki (igaz, arról már nem tett említést, hogy a fideszes propagandagépezet egyre gyakrabban pedzegeti a kilépést, élén például Bencsik Andrással és a CÖF-fel - a szerk.). Szerinte Magyarországnak azért van sokkal több vitája az EU-val mint a keleti despotákkal, mert az EU-val sokkal intenzívebbek az integrációs kapcsolatok, így több vitás kérdés merül fel. Arra a kérdésre is igenlően felelt, hogy a helyzet szerinte jobb, mint amilyennek látszik. Szerinte az EU-nak nem jogi, hanem politikai problémái vannak az Orbán-kormánnyal.
A korrupcióval kapcsolatban Szijjártó Péter arról beszélt, hogy szerinte csak egyedi esetek vannak, amelyek minden országban léteznek, rendszerszintű korrupció viszont „egész biztosan nincs” Magyarországon, ebben az esetben ugyanis szerinte nem jönnének ide nagy nemzetközi beruházók. Amikor Rónai Egon felvetette, hogy a sajtó tele van „furcsa meggazdagodástörténetekkel” százmilliárdos tételekben, a tárcavezető úgy felelt, hogy „általánosságban erről beszélgetni viszonylag értelmetlen”, majd megismételte, hogy aki szerint rendszerszintű korrupció van, az hazudik.
Az interjúban szóba került a V4-ekkel megromlott viszony is. Szijjártó Péter szerint kétségtelen, hogy „máshogy közelítik meg” az orosz-ukrán háború kérdését, de ettől még a visegrádi csoport más kérdésekben együtt tud működni. Azt elismerte, hogy a V4 „nem most éli a legjobb időszakát”, de a praktikus ügyekben továbbra is jól tudnak együttműködni.
Szijjártó Péter felelevenítette a Szerbiával való virágzó kapcsolatokat, mire Rónai Egon később utalt rá, hogy az Orbán-kormány gyanúsan hallgatott, amikor Szerbiából érkező szerb tüntetők Koszovóban nekitámadtak a magyar NATO-alakulatoknak. Erre a tárcavezető ismét információinak hiányosságaira hivatkozott, annyit mondott, hogy a magyar katonák kiválóan látták el a feladataikat, de ez szerinte a szolgálatuknak a része, ezért az Orbán-kormányt „nem érheti kritika”. Szijjártó maga beszélt a szerb miniszterelnökkel, de nem kért tőle semmilyen ígéretet. A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban a tárcavezető nem tudott konkrétumot mondani arra vonatkozóan, hogy pontosan mit kellene tennie Svédországnak a kormány bizalmának elnyerésére, mindössze a gesztusok fontosságát emlegette, továbbá, hogy ne kérdőjelezzék meg a magyar demokráciát.
Végezetül Paks 2-vel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, hogy a beruházás felgyorsítása érdekében módosítaniuk kellett mind a finanszírozási, mind a kivitelezési szerződést. Ezek megtörténtek, július elején megindulhat a résfalazás, utána a 6-os blokk alatti talajkitermelés, majd a 27 méteres talajkiemelést lehetővé tevő kiviteli tervek. A végső határidőt nem tolják ki - mondta. | Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat | Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3197371_szijjarto-peter-lelegeztetogepbiznisz-eu-v4-szerbia-orban-kormany-korrupcio | 2023-06-04 22:10:00 | true | null | null | Népszava |
bíróság;per;önkormányzatok;pályázatok;Boldog István;
2023-06-07 12:07:00
„Előttem és utánam is jött valaki” – Nem vallottak Boldog Istvánra a környékbeli polgármesterek
Szerintük a volt fideszes képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra jelentkeztek az önkormányzatok.
Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról.
Ugyanakkor mindkét polgármester elismerte, hogy az országgyűlési képviselőnek semmilyen jogköre vagy hatása nem volt a TOP-os pályázatok elbírálásában.
De akkor miért Boldog István jelenlétében volt ilyen megbeszélés? – tette fel a nagy kérdést Góhér Mária bírónő.
– mondta az örvényesi polgármester, és hozzá hasonlóan a kuncsorbai Rédai János (MSZP-s) volt polgármester is.
A Boldog Istvánnal szemben indult büntetőügyben az ügyészség azzal vádolja a volt képviselőt, hogy előre leosztották a képviselői területén lévő települések TOP-os pályázatait, azaz megállapodtak abban, hogy ki végezze el a közbeszerzést, azok kiket kérjenek fel kivitelezőnek, majd azok visszajuttassanak a pénzből Boldog Istvánnak. Az ügyészség hivatali visszaéléssel és vesztegetés elfogadásával vádolja Boldogot, ezért hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kért a volt képviselőre.
Boldog István az ügyben ártatlannak vallotta magát. A tárgyalás előtt megkérdeztük a volt fideszes képviselőt, hogy mi a véleménye az ügyéről, ám csak annyival vágta el a beszélgetést, hogy
A bíróságon egyik polgármester sem tudott olyanról, hogy le kellett volna adnia a tárgyalásokon a telefonját, és olyanról sem, hogy vissza kellett volna osztani a közbeszerzésre elnyert összegekből. Rédai János úgy emlékezett a kétpói megbeszélésre, hogy Boldog István titkárságáról hívták fel. Ezután Boldog István a hivatalában félórás turnusokban fogadta a polgármestereket. „Onnan tudom, hogy előttem a tiszatenyői polgármester volt és utánam is jött valaki” – mondta erről Török Tamás.
– Jó félórát vártam – emlékezett vissza a kuncsorbai polgármester. – Ha jól emlékszem Petrácska volt ott meg István. – Én nem emlékszem rá, hogy kérték volna, hogy tegyem le a telefont. Később hallottam, hogy ilyen volt – mondta a polgármester.
Szerinte ekkor már tudtak a TOP-os pályázatokról, hogy mire szeretnének majd pályázni. Így Kuncsorbán egy 54 milliós pályázatot terveztek (és végül nyertek el) a Művelődési ház felújítására, míg 20 milliót a szociális otthonéra. Egyébként pedig a közbeszerzésekkel kapcsolatban minden esetben a képviselő-testület döntött, nem a polgármester.
– Szerintem nem volt olyan, hogy Pista jelezte volna, hogy mennyit fognak nyerni. Arról sem volt szó, hogy milyen közbeszerző cégekkel kellene pályázni – Rédai János szerint őt senki sem kereste meg később azzal, hogy vissza kellene osztani az elnyert összegekből.
A bírónak csak annyit mondott, hogy szerinte ő a törökszentmiklósi polgármestertől hallott ilyenről, de csak akkor, amikor már ügyészségi szakaszban volt az ügy. – És ki kért visszaosztást? – kérdezte a bíró. – Egy férfi és egy nő – válaszolt a volt Kuncsorbai polgármester, aki ugyanakkor nem kérdezett rá a visszaosztást kérők nevére.
A tárgyalás hasonlóan sajátos pontja volt, amikor a bíró szembesítette Török Tamást Kazinczi István volt tiszatenyői fideszes polgármester vallomásával. Kazinczi azt vallotta, hogy – Török Tamás örvényesi polgármestert is megkeresték, mivel ott jártak nála Boldog emberei. Török Tamás a bíróság előtt most úgy nyilatkozott: nem volt ilyen megkeresés. – Nem is értem, hogy miért talált ilyet Kazinczi István – mondta Török Tamás. Szerinte arról lehet szó, hogy a volt polgármester ellen több nyomozás is van, talán így akart könnyíteni lelkén.
Hasonló, elvarratlan szál volt, hogy Boldog és jobbkeze, F. Petra később is megjelent egyik-másik településen érdeklődve a pályázatokról. – István volt a hangadó – mondta erről Rédai János. Ugyanakkor a bírói kérdésre kiderült, hogy Boldog és Fehér akkor járt Kuncsorbán, amikor már előkészítés alatt voltak a pályázatok.
– De akkor miről beszélték? – kérdezte ismét a bíró. – Megkérdezték, hogy vagyunk – mesélte az immáron nyugdíjas polgármester. | „Előttem és utánam is jött valaki” – Nem vallottak Boldog Istvánra a környékbeli polgármesterek | Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról. | null | 1 | https://nepszava.hu/3197411_boldog-istvan-per-polgarmesterek-onkormanyzatok-fovarosi-torvenyszek | 2023-06-07 22:13:00 | true | null | null | Népszava |
Oltóanyaggyár még sehol, de a dolgozókra átlagosan 1,2 milliós havi bruttó már jutott
A Nemzeti Oltóanyaggyár céges beszámolójából kiderül: hiába csúszik a beruházás, már többtucatnyian dolgoznak és keresnek jó pénzt ott. A gyár, ha felépülése még odébb is van, az eszközöket már elkezdte beszerezni.
2022-ben 764 ezer forintra növelte 2021-ben még csak 100 ezer forintos árbevételét az Oltóanyaggyár Zrt., amit arra alapított még 2021-ben a kormány, hogy megvalósítsa Debrecenben a 2020-ban kitalált Nemzeti Oltóanyaggyárat, ami az akkori tervek szerint tavaly év végétől gyártott volna vakcinát a Covid-19 ellen, ám eddig csak homályos ígéretek voltak vele kapcsolatban.
Tavaly őszre már kiástak néhány gödröt és homokhegyeket halmoztak fel a telephelyen, de bizony hiába ígérte korábban Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 2022 végén már termelni fog a kiemelt beruházássá nyilvánított gyár, eddig egyetlen adagnyi oltóanyag sem készült el.
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Az év elején már arról írt a HVG, hogy jó eséllyel el sem készül a gyár, nemhogy vakcinát gyártson:
Covid-vakcina biztosan nem készül Debrecenben, jó eséllyel igazi oltóanyaggyár sem lesz
Egykor európai színvonalú fővárosi centrumkórházakról, a Covid betörése után pedig saját oltóanyaggyárról szóltak az egészségügyi kormányzat nagyívű tervei. Kellő politikai akarat és tőke híján azonban egyikből sem lett semmi.
És a legutóbbi kormányinfón is csak annyi hangzott el, hogy a „brüsszeli szankciók” miatt csúszik a beruházás, ám az Mfor.hu által idézett céges beszámolóból arra lehet következtetni, hogy valami mégis történik.
Például tavaly a tulajdonos Debreceni Egyetem 4 milliárd forint finanszírozási előleget kapott a megvalósításra, amivel együtt a korábbi 75 millió forintról 4,6 milliárd forintra nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek sorában szereplő összeg, de növekedtek
az anyagjellegű ráfordítások: 53,6 millióról 130,6 millió forintra,
az egyéb ráfordítások 142 millióról 463 millió forintra,
a személyi ráfordítások is: 194 millióról 463,2 millió forintra,
miközben a létszám egy év alatt 12 főről 22 főre duzzadt (az Optenben pedig még több, már 34 fő szerepel),
a 22 dolgozó munkabérére összesen 321 642 000 forint jutott, vagyis
átlagosan havi bruttó 1,2 milliót kaptak az üzemeléstől még messze álló gyár dolgozói, emellett
63,8 millió forintot fizettek a vezető tisztségviselőknek,
a felügyelő bizottság tagjainak pedig összesen 12,3 millió forintnyi tiszteletdíj jutott.
Eközben bő ötszörösére nőtt a befektetett eszközök értéke is: 1 milliárdról 5,5 milliárd forintra, ami arra utalhat, hogy folyamatosan szerzik be a gyár berendezéseit, gyártósorait. | Oltóanyaggyár még sehol, de a dolgozókra átlagosan 1,2 milliós havi bruttó már jutott | A Nemzeti Oltóanyaggyár céges beszámolójából kiderül: hiába csúszik a beruházás, már többtucatnyian dolgoznak és keresnek jó pénzt ott. A gyár, ha felépülése még odébb is van, az eszközöket már elkezdte beszerezni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230602_nemzeti_oltoanyaggyar_debrecen_oltoanyaggyar_zrt_ceges_beszamolo | 2023-06-02 17:40:00 | true | null | null | HVG |
A Fudan-botrány
Friss cikkek a témában
Csak a jelentős, az államtól kapott vagyona után besöpört 358 milliós kamatbevételnek köszönheti a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, hogy az alapítása utáni első, 2021-es csonka évben elért 55 milliós veszteséget tavaly sikerült pluszba fordítania és 134 milliós adózott eredményt elérnie – ez is kiderül a friss, 2022-re vonatkozó mérlegbeszámolójukból.
Az alapítvány fő feladata a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása lenne, ám az nemhogy nem működik, de az eddig is bizonytalan jövője tavasz óta még kétségesebb, hiszen a kormány szerint “a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett”, emiatt pedig a fenntartó alapítvány életben tartásának indokoltsága is megkérdőjeleződött:
Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
A tavalyi mérlegben a bizonytalan jövőnek még nem volt jele, az alapítvány éppúgy szórta a közpénzt, mint létrejöttének első hónapjaiban, 2021-ben. Ahogy arról már írtunk, az alapítványnak fennállása első négy hónapja alatt érdemi munkavégzés nélkül is sikerült több, mint 55 millió forint közpénzt elégetnie: ennek felét szolgáltatásokra, másik felét fizetésekre költötték:
Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses.
A személyi jellegű kifizetések tavaly is a költségek java részét tették ki, 123 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az 2021-es évhez képest egész évre vetítve ez a költségelem 49 százalékkal nőtt tavaly, pedig közben csak eggyel lettek többen. Az alapítványnak – mint a többi, “modellváltó” egyetemet fenntartó szervezetnek – van kuratóriuma és felügyelőbizottsága.
A kuratórium elnöke amúgy az egyetlen a stábból, aki nem kap fizetést. Személye a tavalyi kormányváltás után változott, így lett Palkovics László helyett a Fudan-projektgazda új miniszter, Csák János az elnök. Később, a nyár közepén fokozták le a régi főigazgatót, Bertáné Bényi Krisztinát helyettessé. Az új főigazgató pedig az egykori Mediaworks-vezér, Szabó László lett.
Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató
Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér.
Tavaly a mérleg szerint az “ügyvezetésre” összesen 25,18 millió forintot költöttek járulékkal együtt, vagyis a főigazgató – júliusig Bertáné, majd Szabó – havi bruttó 2,1 millióba került –, a közben főigazgató-helyettessé vált Bertáné Bényi Krisztina fizetését nem találtuk meg külön feltüntetve. Ám azonosítható a kuratóriumi tagok és a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja:
az öt kuratóriumi tag fejenként havi 811 ezer forint, a három felügyelőbizottsági tag pedig 740 ezer forint megbízási díjat kapott.
Arányaiban nemcsak a személyi juttatásokra költöttek az alapítványnál éves szinten 49 százalékkal többet 2022-ben, mint 2021-ben, hanem az egyéb kiadások is nőttek – arányosítva 19 százalékkal. Az “anyagjellegű ráfordítások” 98,4 milliós tételén belül a legtöbbet – csakúgy, mint korábban –, a jogi szolgáltatások 81 milliója teszi ki, ami havi 6,75 milliós költés.
Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét
Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik - utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is.
Az nem derül ki, hogy a jogi költségeken mely ügyvédi irodák osztoznak, de az biztos, hogy az alapítvány bejegyzését és más ügyeit intéző ügyvéd, Bártfai Beatrix a Sárhegyi és Társai ügyvédi iroda tagja. A minisztériumok, állami szervek által sűrűn megbízott iroda névadó ügyvédje, Sárhegyi Zoltán amúgy a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
A 2022-es mérleg leadása óta egyébként újabb kádercsere futott végig a Fudan Alapítványnál. A március végi változtatás szerint alig több, mint 8 hónap után leváltották az egykori Medaworks-vezér Szabó Lászlót a főigazgatói posztról. Bertáné Bényi Krisztina maradt főigazgató-helyettes, és a Szabót váltó operatív vezetőt is “házon belül” találták meg, mivel
az új főigazgató egy kezdettől fogva kuratóriumi tag, Szilas Andrea Cecília lett.
A kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Andrea Cecília 2014-2017 között pekingi nagykövet volt – idő előtt lecserélték Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő fiára –, majd helyettes államtitkár, 2021-ig pedig miniszterelnöki tanácsadó. Most van egy állami állása is: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nemzetközi igazgatója. Azzal is bekerült a hírekbe, hogy
a Pegasus-kémszoftverrel megcélzott személyek listáján az ő telefonszámát is azonosították.
Nemcsak Szilas Andrea Cecília lépett előre tavasszal a Fudan Alapítványnál, hanem más személyi változások is történtek. Kirúgták például a kuratóriumból a kezdettől, 2021-től fogva tag Horváth Leventét, aki túlzás nélkül állítható, hogy a Fudan Egyetem Budapestre telepítésének egyik ötletgazdájaként és fő támogatójaként volt ismert – ezért is került be a testületbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadójaként dolgoó Horváth igazi Kína-rajongó, gimnazistaként került ki Kínába és a sanghaji Fudan Egyetemen végzett, 2015-től ő volt a sanghaji főkonzul, majd 2017-ben került az MNB-hez, ahol a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedését is egyengette – amikor például 2019 őszén Orbán Viktor és a Fudan Egyetem elnöke a budapesti kampuszról tárgyalt, Horváth is jelen volt – ő van a kormányfő balján, míg Szilas Andrea a jobbján:
Idén tavasszal, a Szabó László leváltásával és Horváth távozásával a kuratóriumban megüresedett két helyre Szászi István, a Bosch-cégcsoport magyarországi vezetője, valamint Palotai Dániel, aki jelenleg a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának tagja, az MNB volt igazgatója és főközgazdásza, valamint a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja.
A kuratóriumából kikerült Horváth Levente amúgy a beruházása körül felbukkant, kínai hátterű magyar kft. ügyvezetőjének férje. A 2021 elején alapított Fudan Magyarország Kft. fő tevékenysége a felsőfokú oktatás, de inkább lobbitevékenységet végezhet. A cég egyedüli tulajdonosa a kínai Jiwu Research kutatóintézet, amit a Fudan Egyetem 2020-ban alapított.
A magyar vállalkozás ügyvezetője a kínai Fudanon végzett Niu Shan, akit későbbi férje, Horváth a Fudanon ismert meg, mivel ő is ott tanult. A kínai hátterű kft szerepét jelzi, hogy a magyar kormány és a Fudan Egyetem között 2021-ben kötött stratégiai megállapodás nevesíti a céget, és feladatul szabja neki, hogy “megkönnyítse a Fudan Hungary Egyetem megalapítását”.
Leállt a kormány a Fudan-kampusz előkészítésével, a homályos magyar lobbicég is kivár
Bár a kormány nem engedte el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervét, az előkészítés leállt. Hiába írta elő kormányhatározat és törvény, még nem alakult meg sem az állami projektcég, sem a leendő egyetem vagyonkezelő alapítványa. A beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutó kínai tulajdonú magyar lobbicég pedig hallgat és kivár.
A hvg.hu megnézte a Fudan Magyarország Kft. 2022-es mérlegbeszámolóját is, és abból kiderül, hogy fennállásának első, szerény nyereséggel zárt éve után már veszteséges. A friss adatok szerint a cég a 2021-es 576 ezer forint nettó árbevétel után tavaly egy forint bevételt sem termelt, emiatt pedig a 2021-es 295 ezer forintos profit 615 ezres veszteségbe fordult. | Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt | Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230605_Millios_fizetesek_Fudan_Egyetem_alapitvany_foigazgato_Pegasus_ | 2023-06-05 15:35:00 | true | null | null | HVG |
Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból.
Ez a fordulat azért is volt meghökkentő, mert – mint azt a Direkt36 nemrég bemutatta belsős banki iratokra alapozva – az elmúlt egy évben az Orbán-kormány vált a bank legfőbb támaszává, miután azt az Ukrajna elleni háború miatt magára hagyta minden más kelet-európai tagországa, és zár alá került a forrásainak egy jelentős része is.
A Direkt36 birtokába került új információk szerint az IIB nemcsak a kormányra számíthatott ebben a nehéz időszakban, hanem a kormányközeli gazdasági birodalomra is. A pénzintézettől kiszivárgott iratok szerint ugyanis amikor tavaly tavasszal az OTP úgy döntött, hogy megszünteti az IIB számláit, akkor a pénzintézet a miniszterelnök régi barátjának, Mészáros Lőrincnek a résztulajdonában álló MKB Banknál talált menedéket, itt tudott pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő számlát nyitni.
A bankváltás az IIB-től kiszivárgott iratok szerint nem ment simán, az MKB egy ideig halogatta az erről szóló döntés meghozatalát, az IIB-nél ezért az is felmerült, hogy az ügyben Varga Mihály pénzügyminisztertől kérnének segítséget.
A Pénzügyminisztérium a Direkt36 azon kérdésére, hogy a minisztérium az IIB érdekében lobbizott-e az MKB-nál, azt válaszolta: „A hír kacsa, a Pénzügyminisztériumban nincs ilyen ügy.” Az MKB-nak több kérdést is feltettünk, többek között arra vonatkozóan, hogy az amerikai szankciók hogyan érintik az IIB-vel való kapcsolatukat, ezekre nem kaptunk választ.
Cikkünk megjelenése után általánosságban azt közölték: „Az MKB Bank minden tekintetben a hatályos magyar, európai uniós és egyéb alkalmazandó jogi előírások szerint működik és betartja nemzetközi szankciókat, és az előírt intézkedéseket, ideértve az orosz magánszemélyekkel és intézményekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket.” Az IIB nem reagált a megkeresésünkre.
Az OTP megszüntette az IIB számláit
Az OTP tavaly március 22-én levélben közölte az IIB-vel, hogy a náluk vezetett forint, euró és angol font levelezőbanki számláit meg fogják szüntetni. Azt írták, hogy „alapos megfontolás után, az évek óta tartó együttműködésre való tekintettel” a számlákat a korábbi tervekkel szemben nem három hét alatt fogják lezárni, hanem ennél több időt adnak az IIB-nek. Eszerint az euró- és a fontszámlákat 30, a forintszámlát pedig 60 napos határidővel fogják lezárni.
Ez a levelezés is része az IIB-től idén februárban kiszivárgott dokumentumcsomagnak, amely a Direkt36-hoz is eljutott. Ebben a levélben az OTP munkatársa még azt is közölte az IIB-vel: „A forintra vonatkozó meghosszabbított határidő miatt az IIB valószínűleg találni fog olyan helyi bankot, ahol számlát tud nyitni. Remélem, üdvözölik ezt a fejleményt.”
Az OTP az erről szóló döntését a belső üzletszabályzatával indokolta, amely többek között arra is kitér, mi a teendő nemzetközi szankciók esetén. Eszerint az OTP ügyfeleinek tulajdonosai nem lehetnek olyan személyek, akik szankciók hatálya alatt állnak. Az OTP leveléből kiderül, hogy az IIB esetében ilyen „személynek” számít az orosz állam, amely ekkor a háború miatt már az EU és az USA szankciói alatt állt. A levél nem említi, de Oroszország az IIB legnagyobb részvényese, tulajdonrésze ekkor meghaladta a 47 százalékot. (A számlák lezárásával kapcsolatban megkerestük az OTP-t, a bank azonban nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.)
Az IIB honlapja is utal arra, hogy a pénzintézet éveken keresztül az OTP-nél vezetett számlát. Az itt elérhető dokumentumok szerint az IIB 2019-ben, de még nem sokkal a háború kitörése után, 2022. április 1-én is levelező banki kapcsolatban állt az OTP-vel. A levelezőbanki megfogalmazás azt jelenti, hogy az IIB ennél a banknál folyószámlát vezet, és ennek köszönhetően tud tranzakciókat lebonyolítani.
Az OTP elvesztését az IIB komoly csapásként élte meg. Ez derült ki abból a kiszivárgott dokumentumból, amelyben a bank pénzügyi igazgatója, Elliott Auckland tavaly év végén az IIB siralmas pénzügyi helyzetéről tájékoztatta a bank többi vezetőjét. Eszerint a tagállami kilépések és a bank forrásainak zárolása miatt az IIB tavaly márciusban „a fizetésképtelenség szélén állt”.
Auckland a pénzügyi problémákat ecsetelve kitért arra is, hogy az IIB „olyan kritikus banki partnereket veszített el, mint az OTP, az ING és a Goldman Sachs, ami pénzügyi veszteségeket okozott, és fennállt annak a veszélye, hogy a banki tranzakciók során problémák léphetnek fel”. (Az ING Group azt közölte a Direkt36-tal, hogy ügyfeleikről és más pénzügyi intézményekkel való kapcsolataikról nem nyilatkoznak. A Goldman Sachs nem reagált a megkeresésünkre.)
Mészáros bankját választották
Az IIB próbált új banki partnereket találni, a választásuk pedig a kormányközeli MKB Bankra esett. Az MKB volt az a pénzintézet, amely 10,7 millió euró hitelt adott a tavalyi francia elnökválasztáson induló, Orbán Viktorral szövetséges Marine Le Pennek. A brit Financial Times szerint a bank ráadásul a hitelről Orbán közvetlen utasítására döntött. Az is mutatja, hogy az MKB mennyire kiemelt szerepet tölt be a magyar kormány számára, hogy a bank részvételével jelenleg zajlik az OTP riválisának szánt, kormányközeli Magyar Bankholding építése.
Az MKB tavaly tavasszal eleinte halogatta az IIB számlanyitásáról szóló döntés meghozatalát. Ez egy, az IIB-től kiszivárgott emailből derült ki. A Direkt36 által megismert levelezést tavaly április 1-jén az IIB pénzügyi igazgatója indította el, aki a 444 egyik cikkét osztotta meg a kollégáival. A cikk arról szólt, hogy a Paks II. építésével megbízott orosz Roszatom egyik magyarországi cége az orosz Sberbank magyar leányvállalatának csődje miatt tavaly márciusban az MKB-nál kezdett el bankolni.
Az IIB orosz alelnöke, az amerikai szankciós listára a napokban felkerülő Georgy Potapov a körbeküldött hírre reagálva azért háborodott fel, mert az ő számlanyitási kérelmüket viszont még mindig nem hagyta jóvá az MKB.
„Azt hiszem, a megfelelő választási eredmény után fel kell kérnünk Varga M.-t, hogy beszéljen dr. Barna Zsolttal, a Magyar Bankholding és az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával”
– írta Potapov arra utalva, hogy a két nap múlva esedékes magyar parlamenti választás után meg kéne kérniük Varga Mihály pénzügyminisztert, járjon közbe az ügyükben.
A kiszivárgott dokumentumokból a tervezett számlanyitással kapcsolatban további részlet nem derült ki, többek között az sem, hogy a bankváltás ügyében az IIB végül kért-e segítséget a magyar kormánytól. Az IIB honlapján elérhető információk szerint azonban az IIB-nek sikerült számlát nyitnia az MKB-nál. Az egyik ide feltöltött dokumentum azt sorolja fel, hogy 2022 júniusában milyen levelezőbanki kapcsolatai voltak az IIB-nek. Ezen a listán moszkvai és bécsi pénzintézetek mellett pedig az MKB neve is szerepel.
Az IIB-vel szemben kivetett amerikai szankciók kérdésessé teszik, hogy az IIB meddig tarthatja meg az MKB-nál vezetett számláját. Az USA szankciós döntése ugyan semmilyen kötelezettséget nem ró az MKB-ra, de egy, a Direkt36 által megkérdezett banki szakember szerint a pénzintézetek általában szabadulni szeretnek a szankciók alatt álló ügyfelektől. Magyarországnak a bankból való kilépése pedig még inkább felerősítheti ezt a hozzáállást. | Mészárosék nemrég még besegítettek az orosz banknak, ahonnan kilépett az Orbán-kormány | Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/04/17/orbanek-kileptek-az-orosz-bankbol-de-nemreg-meg-meszaros-penzintezete-sietett-a-segitsegukre | 2023-04-17 11:39:00 | true | null | null | Telex |
Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse.
A Direkt36 birtokába került belső banki dokumentumok szerint Koszov és családja azt tervezték, hogy Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomokban tárolt vagyonukat Dubajba viszik át. Ő és felesége éppen abban az időszakban leveleztek erről egy dubaji befektetési tanácsadóval és egy, az offshore cégügyeiket évtizedek óta intéző jersey-i könyvelővel, amikor Koszov munkahelye, az IIB már rendkívül kritikus pénzügyi helyzetben próbált küzdeni a csőd ellen.
A bank körül azóta még jobban felgyorsultak az események: április 12-én nemcsak Koszovot magát, hanem az IIB-t is szankciós listára tette az Egyesült Államok, másnap pedig az orosz pénzintézet utolsó európai szövetségese, Magyarország is bejelentette kilépését. Ezután az IIB bejelentette, hogy kivonul Magyarországról.
A bank már az orosz–ukrán háború kitörése óta állandó krízishelyzetben működött: egyszerre vált ugyanis nemkívánatossá nyugaton és veszítette el az orosz állam egyértelmű támogatását. Ebben a helyzetben a budapesti székhelyű pénzintézet egyik utolsó támogatója a magyar állam maradt – erről korábban részletes cikket készített a Direkt36 az IIB-től kiszivárgott több száz belső dokumentum alapján.
Ezek között a dokumentumok között szerepeltek azok az emailek és csatolmányok is, amelyek Koszov és családja magánvagyonának ügyeibe adnak bepillantást. Az is kiderül belőlük, hogy ebben a turbulens időszakban Koszov a bankvezéri állását is elvesztette, nem sikerült ugyanis újraválasztani az elnöki posztra, az IIB pedig ezt a dokumentumok alapján igyekezett elhallgatni a nyilvánosság elől.
Koszov régóta használt offshore cégeket. Erre évekkel ezelőttről is van bizonyíték: a Direkt36 már a Panama-iratokként ismertté vált offshore-kiszivárogtatásban is több tucat olyan dokumentumra bukkant, amely többek között Koszovék és könyvelőjük levelezését tartalmazza. Ezekből kiderült, hogy a bankárcsaládnak 2015 környékén legalább 6, még a 2000-es években alapított offshore cége működött. Ezeken keresztül Koszovék elsősorban londoni ingatlanokat birtokoltak. A Panama-iratokban felbukkanó jersey-i könyvelő azonos azzal, aki tavaly év végén is segítette Koszovék ügyintézését.
A vagyon Dubajba költöztetéséről szóló tervek vélhetően összefüggtek a háború miatt megváltozott geopolitikai helyzettel. A Direkt36-nak egy, az offshore üzleti világot kutató német politológus, Andrea Binder azt mondta, Dubaj máig üzletel orosz nagybefektetőkkel, akik a világ nagy pénzügyi központjaiból kiszorultak. Ráadásul a nyugati szankciók ellen is menedéket nyújt Dubaj.
Nyikolaj Koszov az orosz pénzügyi elit prominens tagja, több bank vezetőségében megfordult, és ezen a pályán a fia, Pavel is követte. A család KGB-s múlttal rendelkezik: Koszov szülei az orosz hírszerzés felső elitjének tagjai voltak, apja például a budapesti KGB összekötője volt a hetvenes években: Nyikolaj Koszov így a fiatalkorát is Magyarországon töltötte, hogy aztán 2019-ben az IIB vezetőjeként újra visszatérjen Budapestre.
Nyikolaj Koszov és Natalja Koszova nem válaszolt a cikkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Nem reagáltak a dubaji vagyontanácsadók és a jersey-i könyvelő sem.
14 millió angol font
2022. december 15-én az IIB vezetősége és Nyikolaj Koszov – akinek bankelnöki megbízatása addigra már lejárt – nagyon rossz hírt kapott: a belga kincstár főigazgatója tájékoztatta őket, hogy nem oldják fel a bank általuk zárolt forrásait. Ezt azzal indokolta, hogy az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá a pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe, amit már a hitelportfóliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel, felmerült az is, hogy a banknak el kellene hagynia az EU-t.
Ezekben a napokban Nyikolaj Koszov figyelmét azonban valami más is lekötötte: felesége közreműködésével lépéseket tett, hogy a magánvagyonát Dubajba menekítse.
Ezt olyan dokumentumok bizonyítják, amelyek az IIB-től februárban kiszivárgott IIB-s belső iratok között vannak. A több száz, elsősorban a bank belső ügyeiről szóló email és egyéb dokumentum között ugyanis akad néhány, amely a bank ügyeit nem, csupán Nyikolaj Koszovot és családját érinti. Ennek feltehetően az az oka, hogy Koszov a munkahelyi emailcímét is használta ilyen célra, a felesége legalábbis több, magánügyekkel kapcsolatos levelezést ide továbbított.
A feleség, Natalja Koszova már december 6-án levelezésben állt egy Anton Jonov nevű, az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó befektetési tanácsadóval, akivel szerződni készültek. Koszova a szerződés tervezetét elküldte svájci ügyvédjének és jersey-i könyvelőjének, Jackie Ollerenshaw-nak is. Utóbbi néhány megjegyzést fűzött a szövegezéshez, az egyikből például kiderül, hogy két, Jersey-ben működő vagyonkezelő alapítvány (trust) és egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég tartozhatott a családhoz.
További kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy a vagyonukat vagy annak egy részét Koszovék az Egyesült Arab Emírségekbe készültek átcsoportosítani. Egy december 27-i keltezésű dokumentum, amelyben Koszov arról nyilatkozik, hogy vagyonát legális forrásból szerezte, illetve hogy úgynevezett politikai közszereplőnek (PEP) minősül-e, azt is felfedi, hogy egy Froxa Foundation nevű dubaji alapítvány létrehozásához volt szükség erre a nyilatkozatra. A Dubaji Nemzetközi Pénzügyi Központban (DIFC) bejegyzendő alapítvány tőkéjét Koszov fizeti majd be, áll a szövegben.
Egy másik, a fájlnév alapján december 14-én keletkezett dokumentum megvilágítja azt is, hogy mennyi pénzről lehet szó. Ez egy úgy nevezett KYC, azaz „Know Your Client” („Ismerd meg az ügyfeled”) űrlap, amely arra szolgál, hogy a pénzügyi szolgáltatók megismerjék a klienseik anyagi hátterét, és meggyőződjenek arról, hogy a vagyonuk tiszta forrásból származik. A kiszivárgott dokumentumok között megtalálható űrlap szerint Natalja Koszova lesz a leendő tényleges tulajdonos. A kézzel kitöltött, szkennelt dokumentumból kiderül, hogy Koszova orosz állampolgár, de svájci lakos, és svájci adószáma is van, a papírra tollal írt jegyzetek között pedig az olvasható, hogy „a vagyon teljes értéke körülbelül 14 millió angol font” (ez csaknem 6 milliárd forint). A vagyon forrásához azt írták: „Jersey-ben működő vagyonkezelői struktúrából”, illetve hogy „a férj életrajza csatolva”.
A több dokumentumban is említett dubaji vagyontanácsadó cég az M/HQ, amely többek között tehetős családok vagyonkezeléséhez nyújt segítséget, és kifejezetten ajánlja alapítványok létrehozását, amelyek alkalmasak családok vagyonának zökkenőmentes kezelésére, öröklési ügyek kontrollált intézésére, valamint vagyonvédelmet is jelentenek „hitelezőkkel, ellenséges felvásárlókkal” szemben.
Az nem világos, hogy az ügyintézés a végére ért-e már, vagy továbbra is folyik, mindenesetre cikkünk megjelenéséig a dubaji cégjegyzékekben nincs nyoma a Froxa Alapítványnak, sem pedig Koszov vagy családtagjai nevén lévő entitásoknak.
Dubaj a nagy nyugati pénzügyi központokkal és Hongkonggal, Szingapúrral szemben máig nem állította le az oroszokkal való üzletelést, vagyis logikus, hogy az orosz nagybefektetők pénze oda áramlik – mondta a Direkt36-nak a többek között az offshore világot kutató berlini politológus kutató, Andrea Binder. Másrészt Koszov számolhatott azzal, hogy előbb-utóbb maga is szankciók alá kerül. Mivel a Brit Virgin-szigetek és Jersey is a brit korona fennhatósága alá tartoznak, annak igazságszolgáltatásától sem függetlenek, magyarázta Binder, hozzátéve, hogy Dubaj viszont az, így a Nyugat keze nem ér el könnyen oda.
Korábbi dokumentumokból is kiderül, hogy Koszovtól nem idegen a nemzetközi befektetések világa, sőt, évtizedek óta érdekelt offshore cégekben. A Panama-iratok néven elhíresült, az offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkozó Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott óriási belső iratanyagban számos alkalommal felbukkan Nyikolaj Koszov neve. Ezek 2015-ös dokumentumok, részben belső levelezést tartalmaznak, köztük pedig ugyanannak a könyvelőnek – Jackie Ollerenshaw-nak – a neve bukkan fel Koszov üzleti ügyeivel összefüggésben, aki az IIB-től kiszivárgott tavaly decemberi dokumentumokban is Koszovék egyik levelezőpartnere.
Ezekből többek között az derül ki, hogy 2015-ben Koszovnak hat offshore érdekeltsége volt: az összes céget a 2000-es években jegyezték be a Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken. Jackie Ollerenshaw egyik, ebből az időből származó emailjéből pedig kiderül az is, hogy az offshore cégek londoni ingatlanokat birtokoltak elsősorban, egyikük az „ügyfél család” saját használatra fenntartott lakása volt. A többiben bérlők laktak.
A könyvelő egy 2014-es emailjében pedig utalt arra, hogy Jersey-ben – egy másik adóparadicsomban – működő pénzügyi szolgáltatók már 1994 óta intézték Koszov offshore ügyeit. „Mindig is elégedettek voltunk a Koszov úrról tárolt információkkal, és soha semmilyen szabályozási probléma nem merült fel. Az itteni szolgáltatók körében mindig a legnagyobb tiszteletet élvezte” – írta Jackie Ollerenshaw.
A Koszov család vagyonának pontos eredete – azon túl, hogy a vezető bankárokat általában jól megfizetik – nem világos, az azonban már korábban is kiderült, hogy gazdagok. Ebbe például egy 2007-es bulvárbotrány adott betekintést. Pavel Koszov ekkor házasodott, és a moszkvai esküvőjén az orosz oligarchák privát eseményein többször is éneklő Mariah Carey, illetve Mickey Rourke hollywoodi színész is fellépett. (Rourke azonban túl sokat ivott, agresszíven kezdett viselkedni, ezért sajtóbeszámolók szerint kidobták az esküvőről.)
Nem saját akaratából távozott
Tavaly év végén Nyikolaj Koszov számára nemcsak az offshore vagyon költöztetése okozott fejfájást, hanem az is, hogy elveszítette a vezetői pozícióját az IIB-ben. Bankelnöki mandátuma ugyanis 2022. szeptember 17-én lejárt, és a bank hivatalos weboldala szerint azóta se tölti be senki a helyét. Az IIB a nyilvánosság előtt Koszov távozásáról és utódlásáról semmiféle bejelentést nem tett azóta sem.
Koszov eltűnésének híre az IIB-ből már tavaly eljutott a Direkt36-hoz, ekkor rá is kérdeztünk, mikor és milyen okból hagyta ott a bank vezetését. „Az IIB alapszabályában foglaltakkal összhangban az igazgatótanács elnökének megbízatása 2022. szeptember 17-én lejárt. Az új elnök kinevezése a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik. A Bank megvárja az ezzel kapcsolatos döntést. Addig az IIB-n belüli felelősségek az igazgatótanács meglévő tagjai között oszlanak meg” – írta akkori megkeresésünkre a bank.
A kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy volt próbálkozás arra, hogy Koszov maradjon a bank élén, de ez nem volt eredményes. Az IIB tavalyi kormányzótanácsának ülésén ugyanis Koszovot, akinek lejárt 2012 óta tartó mandátuma, további két évre mint ügyvivő bankelnököt meg akarták választani. Csakhogy a bankból való kilépését az ukrajnai háború miatt bejelentő Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia ellenállásán ez a javaslat elbukott.
Az egyik 2022. decemberi dokumentum, egy kormányzótanács-ülési jegyzőkönyv szerint Koszov újraválasztása mellett szavazott Oroszország, Magyarország, Kuba, Mongólia és Vietnám, míg a távozó négy ország ellene. Bár Koszov ezzel is megszerezte a szavazatok 68,5% százalékát, a bank szabályzata alapján háromnegyedes minősített többségre lett volna szüksége.
Koszov sikertelen újraválasztásának előzménye, hogy egy tavaly szeptemberi levél szerint Románia hivatalosan jelezte, nem akar orosz elnököt a bank élére. „Románia nyilatkozata rasszista. (...) Ellene vannak mindenkinek, aki orosz nemzetiségű. Elképesztően undorítónak tartom, és sajnos nem meglepő” – kommentálta a belső emailben a román álláspontot Elliott Auckland, az IIB pénzügyi vezetője.
Az egyik szeptemberi belső levelezés szerint a bank munkatársai ezután azon tanakodtak, vajon elhallgathatják-e a nyilvánosság elől, hogy nincs bankelnök, vagy muszáj ezt a hírt közzé tenniük. A levelezés szerint a bankban tisztában voltak azzal, hogy ez a hír negatívan érintené a bank pénzügyi lehetőségeit. „Nem csupán vezérigazgatót váltottunk, hanem képtelenek voltunk egy újat megválasztani” – írta az IIB egyik vezető orosz munkatársa. „A vállalatvezetés szempontjából ezt egy fontos eseménynek kell tekinteni. De én mégis azt javaslom, ne jelentsük be nyilvánosan, hacsak nincs közvetlen kötelezettség” – írta egy másik munkatárs.
„Szörnyen néz ki számunkra. Ha nem kell törvényesen közzétennünk, akkor ellenzem. Valószínűleg médiavihart fogunk kelteni, és a bank hitelminősítései ebben érzékeny nyomás alá kerülnének. A mi feladatunk az, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, és csendben kezeljük a problémáinkat” – érvelt a már idézett Elliott Auckland. Vele egyetértve a bank egyik magyar munkatársa is a hallgatásra biztatta a többieket. „Ha bejelentjük, ismét zaj lesz körülöttünk. Ez nem tesz jót a minősítési vitánknak” – írta.
KGB-s család
A kiszivárgott levelek szerint Koszovnak november 28-án a bankból továbbítottak egy hivatalos iratot, ami a bankelnöki jogkörének törléséről szól. Koszov azt írta, erre azért van szüksége, hogy töröltesse magát és feleségét a Budapestre akkreditált diplomaták listájáról. Ezt a listát a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezeti, és a teljes körű diplomáciai mentességgel rendelkező személyek szerepelnek rajta. Ők azok, akik a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény értelmében számtalan előnyt élveznek az utazáskor, a vásárláskor (adómentesség), legfőképp pedig mentességet kapnak a fogadóországban zajló nyomozások, büntetőeljárások alól.
Az IIB központjának Magyarországra költözésekor a legnagyobb vitát éppen az váltotta ki, hogy az Orbán-kormány széles körű diplomáciai mentességet biztosított volna az intézménynek és dolgozóinak. Az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek félelme szerint ugyanis az IIB diplomáciai mentességeit kihasználva Oroszország hírszerzőket telepíthetett volna Budapestre. A Direkt36 korábban kiderítette, hogy végül az amerikai nyomásgyakorlásnak engedve az Orbán-kormány belement egy olyan kompromisszumba, miszerint korlátozzák a bank számára biztosított diplomáciai jogosultságokat.
Az IIB és az orosz hírszerzés közti aktív kapcsolatról nem jelent meg semmilyen konkrét információ, az intézményt a magyar és nemzetközi sajtó mégis gyakran „kémbanknak” nevezi. A diplomáciai mentességek körüli viták mellett ennek fő oka maga Koszov családi háttere: a korábbi bankelnök szülei ugyanis a Szovjetunió hírszerző elitjéhez tartoztak, és többek között az Egyesült Államokban kémkedtek. Koszov édesanyja, Jelena Koszova volt az első női szovjet diplomata a New York-i szovjet ENSZ-képviseletnél – valójában azonban az amerikai atomtitkok ellopásában segédkezett. Édesapja, idősebb Nyikolaj Koszov szovjet tudósítóként dolgozott mellette New Yorkban, de valójában ő is kém volt. Később, az 1956-os forradalom leverésekor Koszov tagja lett egy Magyarországra küldött KGB-s különítménynek is. Ivan Szerov KGB-főnök olyan ügynököket irányított Budapestre, akik korábbi nyugati kapcsolataik alapján részt tudtak venni a magyar forradalom mögötti állítólagos nyugati összeesküvés felderítésében. Később, a 70-es évektől idősebb Koszov lett a KGB budapesti összekötője, így ifjabb Koszov is Magyarországon töltötte fiatalkorát.
Ifjabb Nyikolaj Koszov később a 80-as években maga is diplomata lett a Szovjetunió londoni nagykövetségén, ahol együtt dolgozott és összebarátkozott Andrej Kosztyinnal, akinek hatására átnyergelt a bankári szakmára. A Direkt36 már korábban írt róla, az orosz pénzügyi elit meghatározó figurájaként Kosztyin először a Vnyesekonombank, majd a VTB bank (korábbi nevén Vneshtorgbank) elnöke lett, és közben szoros munkakapcsolatban maradt a Koszov családdal. Nyikolaj Koszovot például 1998-ban első alelnöknek vette maga mellé a Vnyesekonombankhoz, majd immár a VTB vezetőjeként főnöke lett Nyikolaj Koszov fiának, az alatta szintén alelnökségig jutó Pavel Koszovnak.
Pavel Koszov ugyan nem szerepel nyugati szankciós listákon, de 2022 októberétől Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsa, illetve antikorrupciós hatósága is szankciókkal sújtotta. Pavel Koszov állami pozíciója miatt került szankciók alá, ő ugyanis jelenleg a mezőgazdasági hitelezéssel foglalkozó orosz állami Rosagroleasing vezérigazgatója. Pavel Koszovot tavaly júniusban Vlagyimir Putyin a Kremlben személyesen hallgatta meg a Rosagroleasing munkájáról, többek között arról, hogyan segítenek a leállított európai import kiváltásában, sőt meg is dicsérte.
Nyikolaj Koszovot egészen április 12-ig elkerülték a szankciók, ekkor azonban az Egyesült Államok az IIB-vel és annak több vezetőségi tagjával együtt őt is szankciós listára tette. Ez azt jelenti, hogy ha az egykori bankelnöknek volt az USA-ban ingó vagy ingatlan vagyona, ahhoz többé nem férhet hozzá, és mostantól nem is üzletelhet amerikai személyekkel vagy szervezetekkel.
Koszov annak ellenére került az amerikai listára, hogy már tavaly szeptember óta hivatalosan nem bankelnök. Az azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy akkor micsoda, ugyanis a belső emailek szerint a hivatalos, banki emailcímét még tavaly év végén is használta. Sőt, a már említett dokumentumban, amelyben arról nyilatkozott a dubaji vagyontanácsadónak, hogy politikai közszereplőnek minősül-e, ellentmondásos állításokat tett a saját pozíciójáról. Egy helyen arra utalt, hogy már nem visel az IIB-ben magas pozíciót, a következő sorban pedig aktív bankelnöknek nevezte magát. | Kiszivárgott, hogyan mentette offshore milliárdjait a szankciók előtt a budapesti orosz bank vezére | Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/04/25/mikozben-a-budapesti-orosz-bank-az-osszeomlas-szelen-tancolt-az-orosz-bankvezer-az-offshore-vagyonanak-megmenteset-intezte | 2023-04-25 12:00:00 | true | null | null | Telex |
Pikó András jelenlegi józsefvárosi polgármester és Kocsis Máté, a kerület korábbi polgármestere évek óta háborúban állnak egymással, részben az önkormányzathoz tartozó káptalanfüredi gyermeküdülő fejlesztésének ügye miatt. Korábban bosszúhadjáratokkal vádolták egymást, a háború legújabb fejezetében pedig Pikó arról írt szerdai Facebook-bejegyzésében, hogy szerintük „megdöbbentő eljárást” tártak fel a kerület gazdasági szakemberei.
Pikó úgy fogalmazott, „még magyar viszonyok között is megdöbbentő eljárást tártak fel önkormányzatunk gazdasági szakemberei. A Józsefvárosi Önkormányzat káptalanfüredi gyermektáborának fejlesztése taotámogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt. A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk.”
A polgármester részletesebben is megírta, milyen számlákról van szó: „A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi taotámogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni. Ez felvetheti a költségvetési csalás és az okirat-hamisítás gyanúját, melyet eddig minden kétséget kizáró módon a Veszprém Handball Zrt.-nek nem sikerült eloszlatni, a számlák eredetiségével és felhasználásukkal kapcsolatos kérdéseink továbbra is megválaszolatlanok maradtak.”
A Telex megkereste az ügyben a Veszprém Handball Zrt.-t, beszámolunk róla, ha válaszolnak a megkeresésünkre.
Pikó András szerint nemcsak a számlák formaiságán, hanem egy tanácsadói szerződés tartalmán is megakadt a szemük. „A 378 millió forint átadott támogatásból 96 millió forintot a veszprémi klub egy olyan projektmenedzseri és tanácsadói szerződésre kívánt elszámolni”, amelyet egy olyan céggel kötöttek, „melynek képviselője Kocsis Máténak, Józsefváros akkori polgármesterének, a Magyar Kézilabda Szövetség akkori elnökének bizalmasa” – írta Pikó. A polgármester szerint felvetődik a kérdés, „vajon hat lakópavilon építése milyen tanácsadói és projektmenedzseri teendőket indokolt 96 milliós értékben.”
Káptalanfüreden még Kocsis Máté polgármestersége idején indult meg az üdülő fejlesztése az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen. A 3,5 hektáros erdő nagy részét kiirtották, hogy a helyére kézilabdacsarnokot, konferencia-központot építsenek, de a tábort a gyerekek is használhatták volna a nyári időszakban.
A G-nap után viszont megszakadt Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska kapcsolata, az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az igényelt taopénz egy részét. Többször módosítani kellett a projekt tartalmát és átadási határidejét is. A kerület új vezetése 2019 októberében egy félkész beruházást vett át, és Pikó szerint a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020 év végi határidő. | Furcsa számlákat emleget Pikó András a káptalanfüredi gyermeküdülő ügyében | Pikó András jelenlegi józsefvárosi polgármester és Kocsis Máté, a kerület korábbi polgármestere évek óta háborúban állnak egymással, részben az önkormányzathoz tartozó káptalanfüredi gyermeküdülő fejlesztésének ügye miatt. Korábban bosszúhadjáratokkal vádolták egymást, a háború legújabb fejezetében pedig Pikó arról írt szerdai Facebook-bejegyzésében, hogy szerintük „megdöbbentő eljárást” tártak fel a kerület gazdasági szakemberei | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/26/jozsefvaros-piko-andras-kaptalanfured-gyerektabor-kocsis-mate | 2023-04-26 12:07:00 | true | null | null | Telex |
Öt éve szervezte át utoljára a szemétszállítás rendszerét a kormány. Akkor nagyon sok helyen fennakadásokkal járt az újítás, hiába fizették ki a családok a szemétszállításai díjat.
Egy éve a kormány újabb, még nagyobb átalakításról döntött: 35 évre egyetlen cégnek adta át a hulladékszállítás koncesszióját. A döntés után sok volt a kérdőjel, de a kormány nem aggódott.
„A koncessziónak bőven van ideje, mert csak 23, 2023. július 1-vel lép hatályba a koncessziós szerződés a törvény szerint” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több mint két éve, a 2021. február 25-i kormányinfón.
Vagyis kevesebb, mint egy hónap múlva lép életbe. A szerződés szerint vannak azonban korábbi határidők is. A győztes Mol által alapított MOHU nevű vállaltnak tavaly év végéig kellett minden szükséges engedélyt és a szállításhoz szükséges kapacitásról szóló szerződéseket beszereznie és megkötnie. A Trancparency International (TI) próbált utánajárni, hogy ez megtörtént-e, de nincs nyoma a nyilvános adatbázisban. Közérdekű adatigénylésükre sem kaptak választ, ezért perre mentek, de még annak sincs eredménye.
Szerintük ennek egy oka lehet. | Transparency: törvénysértően indulhat a Mollal kötött 35 éves állami hulladéküzlet | Utolsó pillanatban beadott törvénymódosítással könnyítene a kormány a hulladékgazdálkodási koncesszió feltételein. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint ezzel elismerték, hogy a nyertes Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Így azonban maga a szerződés is semmis. A Momentumnál azt mondják, a kormány láthatóan képtelen működteti egy piacgazdaságot. A kormány szerint csak pontosításról van szó. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/10/mol-szemet-hulladek-koncesszio-uzlet-35-ev | 2023-06-10 12:06:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„A NAV által engedélyezett halasztás ellenére ma újabb 130 millió forintot tartott vissza a magyar állam az intézményeink működtetése után járó normatívákból, így jelenleg nem tudunk teljes fizetést biztosítani a több mint ezer munkatársunknak. Pénzügyi nehézségeink miatt a legszegényebb társadalmi réteghez tartozó húszezer ellátottunk megsegítése is bizonytalanná vált” – írja közleményében az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET).
A MET május elején adott arról hírt, hogy a Belügyminisztérium elutasította a köztartozásaik normatívából való levonása alóli mentességre vonatkozó kérelmüket. „A Belügyminisztérium (Pintér Sándor miniszter, Maruzsa Zoltán és Fülöp Attila államtitkárok) elzárkózása ellenére, a NAV-nál sikerült elérni, hogy intézményeink többségével kapcsolatban engedélyezze a köztartozások beszedése érdekében indított végrehajtási eljárások felfüggesztését.Ez azt jelenti, hogy miniszteri engedély hiányában is hozzájutunk a normatíva egy részéhez”, áll a közleményben.
Majd június 9-én, azaz a bérek kifizetésére vonatkozó törvényi határidő utolsó napján vált nyilvánvalóvá, hogy az oktatási és szociális intézményeiket június hónapban megillető normatívákból a kormányzat több mint 130 millió forintot visszatartott. „Ebből több, mint 23 millió forintot a NAV által engedélyezett végrehajtás felfüggesztés ellenére vontak le, ezért annak visszaszerzése érdekében megtették a szükséges intézkedéseket”, olvasható a közleményben. | 130 millió forintot tartott vissza az állam Iványi Gáboréktól | „A NAV által engedélyezett halasztás ellenére ma újabb 130 millió forintot tartott vissza a magyar állam az intézményeink működtetése után járó normatívákból, így jelenleg nem tudunk teljes fizetést biztosítani a több mint ezer munkatársunknak." | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/130-millio-forintot-tartott-vissza-az-allam-ivanyi-gaborektol-259383 | 2023-06-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nagy büszkén jelentette be a kulturális minisztérium, hogy 6 milliárd forintra „emelték” a színházi többlettámogatások keretösszegét: azt, ami pár éve még 37 milliárd forint volt. A kivéreztetés közelében álló szakmából 1400 pályázat érkezett az összegre, a kormány csaknem ezret elutasított.
Ezer sebből vérzik a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn délután kihirdetett színháztámogatási listája, de annyi mindenesetre jól látszik belőle: még mindig megéri jóban lenni Vidnyánszky Attilával. Ez persze nem újdonság, de jelen helyzetben, amikor a színházi műhelyeket a megszűnés szélére lökte a kormány kultúrpolitikájának teljes koncepciótlansága, kiszámíthatatlansága és a drasztikus forrásmegvonások, még látványosabbak a szakmán belüli különbségek.
Feltűnőek a puszta számbeli adatok is; a magyar színházi szakma fontos közfeladatot ellátó műhelyei alig kaptak néhány milliót, míg számos, jelentős színházművészeti eredményeket felmutatni nem tudó, vagy akár konkrétan ismeretlen tevékenységű szervezet sok független társulat teljes éves működésének többszörösének megfelelő összegeket kap. De a támogatási listával a számadatokon kívül is rengeteg gond van.
A most már minden további jelző nélkül csak „előadó-művészeti szervezetek támogatása” néven futó lista korábbi nevében még „előadó-művészeti többlettámogatás” szerepelt; ez az a támogatási forma, amelyet a kormány az után hozott létre, hogy megszüntették a kulturális intézmények tao-támogatását. A tao támogatási forma a jegybevételek alapján volt elérhető, és a cégek társasági adójának egy része képezte az alapját: ha egy színház az adott évben eladott egy 1000 forintos jegyet, akkor a következő évben ezért jogosult volt 800 forint támogatás befogadására, ami a cégeknek nem került egy fillérjébe sem, hiszen az adójukból vonták le. A támogatási formával több szervezet visszaélt, de a kormány ahelyett, hogy ezeket a sajtóban is jól dokumentált eseteket vizsgálta volna ki, inkább megszüntette az egészet – és ezzel rendszerszintűvé tette a visszaéléseket.
Az új pályázati formának azóta sem ismertek az elbírálási szempontjai; a kormány soha nem nevezte meg, ki és mi alapján dönt az így elnyerhető összegekről. Az első évben, amikor így ítéltek oda támogatásokat, a döntési lista hemzsegett az anomáliáktól és a törvénytelennek tűnő helyzetektől: rengeteg olyan szervezet kapott támogatást, amelyek a kiírás szerint még csak nem is pályázhattak volna, köztük sok olyan volt, amelynek a tevékenységei között nem is szerepelt a színház: kaptak több tízmilliós összegeket betegellátással összefüggő eszközöket áruló, követelésbehajtó és sportszerárus cégek, fideszes önkormányzatok, tűzoltóegyesületek, fideszes politikusok cégei, de 1,8 milliárd forintot kapott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amelyről csak később árulták el, egy olyan kulturális központra fogják költeni, amely három év alatt sem épült meg, de 1 milliárd forintot kapott egy olyan Vidnyánszky Attilához köthető szervezet is, amely akkor még be sem volt jegyezve, és amelyből aztán a Déryné Program lett.
A helyzet azóta sem változott: a kormány azóta sem közölte, mégis milyen szempontok alapján bírálja el a pályázatokat, szakmai forrásaink szerint a szinte komolytalanul egyszerű pályázatok leadása talán ha húsz percet vesz igénybe (szemben például a független színházak működési pályázataival, amely komoly, többhetes munkát és szakértelmet igényel), az évről évre közzétett döntési listákból pedig nem lehet szakmai alapon tendenciákat megállapítani, mert annyi biztos, hogy a színházszakmai sikerekkel semmilyen arányban nem állnak a megítélt összegek.
A többlettámogatások legfontosabb jellemzője három éve már az, hogy közvetlenül a kormány dönthet róla, bármilyen szakmai grémium bevonása nélkül.
Ez a támogatási forma az első évben még 37,4 milliárd forintot adott a színházaknak (és sportszerárusoknak és hitközségeknek), mivel az előző évben ennyi pénz volt a tao-támogatásokban. Ezt az összeget minden indoklás és szakmai konzultáció nélkül folyamatosan csökkentette a kormány, azonban minden, a hvg.hu-nak nyilatkozó szervezetet sokkolt az idei csökkentés mértéke: a várt tizenvalahány milliárd helyett végül 4 milliárd forintos keretösszegre adtak be nagyjából 1400 (!) pályázatot. Minderről hétfői közleményében a KIM az előzmények ismertetése nélkül mindössze annyit jelentett be büszkén: „a regisztrált előadó-művészeti szervezetek támogatására fordítható keretösszeget a KIM négymilliárdról emelte hatmilliárd forintra”.
Ez a 6 milliárd forint – amely nagyjából másfél kilométer autópálya árának felel meg, és ami elmarad a Vidnyánszky Attila atyáskodásával megszervezett, 6,8 milliárd forint közpénzbe kerülő Színházi Olimpia árától – ebben az évben kiemelten fontos, vagy fontos lett volna: ahogy arról beszámoltunk, 50-60 független színházi társulatot lökött a megszűnés szélére az, hogy a rezsiárak és az infláció ellenére a kormány nemhogy nem emelt az évek óta azonos, a függetlenek éves működési támogatására szánt összegen, de még 41 százalékkal vissza is vágta azt. „Ha ezt az összeget megkapják a színházak, az arra lesz jó, hogy ki tudják fizetni a költségeiket, és szépen, harag nélkül be tudnak zárni az évad végén” – mondta erről lapunknak Nagy Zoltán, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) színházi és táncművészeti érdekképviseleti szervezet ügyvezetője.
„Ez az összeg talán elég lesz arra, hogy be tudjuk zárni a színházakat" - bevihette a kegyelemdöfést a kormány a független színházaknak
Sajátos akcióval próbálja felhívni a figyelmet a független színházak kivéreztetésére egy kuratórium. A miniszter már tavaly arról beszélt, minek van ilyen sok független színházi társulat, nem lenne-e elég 20-22. Ahogy a helyzet most áll, a kormány épp annyi pénzt von el minden koncepció és kommunikáció nélkül a színházaktól, hogy tényleg meg fog szűnni 50-60 társulat.
Így sok független színházi társulat 2-4 millió forint közötti összegeket kapott az egész éves működésére, sokan – köztük az Átrium vagy a szakmában évtizedek óta fontos Thealter fesztivált szervező MASZK Egyesület – egyáltalán nem kaptak semmit, de még az olyan kiemelt szervezetek, mint Pintér Béla és társulata is csak 14,4 millió forintot kapott, ami alig több mint havi egymillió forintot jelent a színészek fizetésére, rezsire, eszközökre, könyvelőre, mindenre.
Ilyen körülmények között várták a színházak a most megjelent döntési listát, abban bízva, hogy az majd kiegészíti a működésükhöz semmiképp sem elegendő támogatásokat.
Az összegek
A kormány átlátható kommunikációval kapcsolatos hozzáállásához híven már a lista is értelmezhetetlen módon jelent meg:
a 95 oldalas dokumentumban ömlesztve szerepel minden név és összeg, még az azonos szervezethez tartozó pályázatok sincsenek egymás mellé csoportosítva, de még ABC-sorrendben sem szerepelnek a nevek,
arról már nem is beszélve, hogy a táblázat nem kereshető, azaz például megítélt összeg szerint sem lehet rendezni a sorokat. Így alábbi szemezgetésünk a pár órával ezelőtt publikált listából nem is a teljesség igényével készült.
Annyi mindenesetre kijelenthető: a nagyjából 1400 pályázatból 929-nek 0 forintot ítélt az ismeretlen grémium. Néhány ezen kívül feltűnő összeg:
A Pintér Béla és Társulata két pályázatot adott be, de egyikre sem nyertek egyetlen forintot sem.
Vidnyánszky Attila színházi érdekvédelmi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság nyolc pályázatot is beadott, mégpedig olyan magas szakmai színvonalon, hogy mind a nyolc nyert: összesen 46,5 millió forintot ítéltek meg a szervezetnek, amely egyébként kérdéses, hogyan felelhet meg az előadó-művészeti szervezetek kritériumainak. Hogy mely összeget mire igényelték és nyerték meg, nem derül ki a döntési listából.
Nagyon jól járt Vincze Balázs is, akinek legnevesebb cselekedete a magyar színházi szakmában az volt, hogy bevallottan politikai okból nem engedett Pécsen bemutatni egy Alföldi Róbert főszereplésével készült előadást, második legnevesebb tette pedig az volt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem állami lenyúlásakor kiadott egy közleményt, amelyben bátran kiállt Vidnyánszky Attila mellett. Az általa vezetett Pécsi Balett ötből négy pályázaton nyert, összesen 56 millió forintot.
A Gózon Gyula Kamaraszínház, amelynek igazgatója a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, Szabó Ágnes, 58,5 millió forintot nyert.
A 26 éve létező Káva Kulturális Egyesület, amely osztálytermekbe, sokszor hátrányos helyzetű településekre viszi el színházi nevelési előadásait, ezzel közfeladatot ellátva, öt pályázatából mindössze egyben nyert, szakmai fesztivál szervezésére összesen 2,5 millió forintot. A másik hasonló munkát végző társulat, a 31 éves Kerekasztal Színház egyáltalán nem nyert semmit. A szintén hátrányos helyzetű területeken is dolgozó Láthatáron Csoport szintén nem kapott egy forintot sem.
„A gyerekek azt választották, inkább megcsinálják, amit a király kér, akármi is az igazság"
A maga eszközeivel a magyar demokrácia életben tartásán dolgozik a részvételi színház egyik legnevesebb hazai képviselője, a már több mint huszonöt éves Káva Kulturális Műhely, amelyről szombaton dokumentumfilmet mutat be a hvg360. Arról beszélgettünk a társulat vezetőjével, Takács Gáborral, milyenek a mai gyerekek, állami feladatot vállalnak-e át, amikor velük foglalkoznak, és mit üzen nekik a kormány.
Az idén 30 éves Táp Színház 0 forintot nyert.
A magyar független színházi szakma működését biztosító befogadószínházak, amelyek nemcsak játszó- és próbahelyet adnak a társulatoknak, de produkciós partnerek is tudnak lenni (például a Füge, a MU Színház, a Szkéné) 15 és 20 millió forint körüli összegeket nyertek, ami nagyon messze elmarad attól, amennyire – kiegészítve a jelentősen megvágott működési támogatással – szükség lenne a normális működésükhöz. Még rosszabbul járt a budapesti önkormányzat által fenntartott Trafó, amely ebben a körben mindössze 2,5 millió forintot kapott: ez egyetlen előadás meghívására sem elég.
Nagyot kaszált a Budapesti Operettszínház is, amelynek igazgatója az a Kiss-B. Atilla, aki olyan remek viszonyt ápol a kormánnyal, hogy még csak meg sem ingatta a pozíciójában az, hogy többen zaklatás eltussolásával vádolták meg, noha a fenntartó minisztérium még csak nem is tagadta, hogy az ügyben indított „vizsgálat” során meg sem hallgatták az áldozatokat. Kiss-B. ezzel szemben osztályt kapott az állami SZFE-n, sőt bekerült a szenátusába is. A Budapesti Operettszínház 87 milliót kapott.
A szakmában a periférián lévő Forrás Színház összesen 115 millió forintot kapott, ha minden igaz: jellemző a listára, hogy több döntés mellett bár ugyanaz a szervezet szerepel, más és más városok vannak megjelölve székhelyül, nem tudni, miért. Jelenleg a Forrás Színház tagja az a Kiss Domonkos Márk, aki Vidnyánszky Attila Déryné Programjának vezetője, és szintén osztályvezető az SZFE-n.
77 millió forintot kapott az az egri Gárdonyi Géza Színház, amelynek a NER létrehozásakor az elsők között lett botrányok után a Fidesz által áterőltetett igazgatója, akit a város új, ellenzéki vezetése hiába próbált leváltani, mivel a kormány közölte: ha a fenntartó önkormányzat más igazgatót nevez ki, megvonják a színháztól a több százmillió forintos támogatást.
Hiába döntött Egerben az ellenzéki önkormányzat, a kormány átnyomta akaratát a színházról
Az önkormányzat döntése ellenére mégis marad a kormánypárti színházigazgató Egerben. A színház ügye modellértékű: bár az új törvény szerint „egyetértésre" van szükség a városvezetés és a kormány között az igazgatók kinevezésekor, most kiderült, az önkormányzatnak nincs szava, hiába az a színház fenntartója.
98 millió forintot kapott egy bizonyos Mediakult Nonprofit Közhasznú Kft., amelynek birtokunkban lévő beszámolójából sem derül ki, hogy mivel is foglalkozik egyáltalán a cég, ahogy az interneten sem találni erről információt.
86 millió forintot kapott a Turay Idáról elnevezett szórakoztató bulvárszínház.
A Magyarock Dalszínház Színházi Egyesületnek 59 millió forint jutott.
39 millió forintot kapott a magyarpolányi pajtaszínházi egyesület.
A Soproni Pendelyes Kulturális Egyesület néptáncegyüttes 82 millió forintot kapott.
0 forint jutott a rengeteg szakmai sikerrel büszkélkedő budapesti független színházi társulatnak, a Dollár Papa Gyermekeinek.
Nem csak a pénz a gond
Mindezek a számok nemcsak egymáshoz mérten abszurdak, de azt is jelentik, hogy – jóindulattal – vagy semmilyen koncepció nincs mögöttük, vagy – reálisabban nézve – a koncepció épp a fontos, a kormányhoz nem kötődő szakmai műhelyek kivéreztetése. Hiszen ebben az esetben nem igaz, ami például a függetlenek működési pályázatánál igen, hogy mindenkinek rettentő kevés jut, és azt a keveset nem is lehetett volna úgy szétosztani, hogy bárkinek is elég legyen:
ezúttal némi átcsoportosítás társulatok fennmaradását tette volna lehetővé.
Ha például a Soproni Pendelyes nem 82, csak 72 millió forintot kap – ami még mindig elképzelhetetlenül nagy összeg akár még egy olyan társulat számára is, mint Pintér Béláék –, és 10 milliót megkap a Láthatáron Egyesület vagy a Dollár Papa, utóbbiaknak körülbelül minden gondja meg is oldódott volna.
A támogatási forma átgondolatlanságát és problémásságát jelzi az is, hogy boldog-boldogtalan ide pályázott, és ebből a kalapból kapott jelentős összegeket, amihez pedig, mint írtuk, még komoly szakmai koncepció sem kell, csak egy rövidke kérelem. Akad olyan színház, amely már nem is pályázik a „rendes” működési pályázatra, csak itt kér és kap tízmilliókat.
Érthetetlen az is, miért ebből az összegből támogatja a fenntartó még a nemzeti és kiemelt minősítésű, nagy kőszínházait is, noha a kiemelt státusz lényege épp az lenne, hogy a fenntartó amúgy is megfelelő összeget biztosítson nekik. Így azonban olyan összegeket kapnak akár nemzeti színházak is, amelyek például a teljes független szakma túlélését biztosíthatnák. És ebben még politikai szándék sem feltétlenül ismerhető fel, mert az ellenzéki vezetésű Szegeden működő Szegedi Nemzeti Színház is ebből a kalapból kapott 130 milliót, hasonlóan más ilyen intézményekhez.
Ez a hatmilliárdos támogatás így tehát nemhogy nem oldotta meg a szélsőséges forrásmegvonással küzdő, szakmailag is jelentős társulatok problémáit, de tovább mélyítette azokat. Egyúttal egyszer és mindenkorra kijelölte a kormány akaratát: nincs az a válságos pénzügyi helyzet, amikor ne jutnának százmilliók a csókosoknak. | Pintér Bélának semennyi, a Vidnyánszky mellett bátran kiálló művésznek 56 millió jutott a színházi támogatásból | A kulturális minisztérium 6 milliárd forintra „emelte” a színházi többlettámogatások keretösszegét: azt, ami pár éve még 37 milliárd forint volt. A kivéreztetés közelében álló szakmából 1400 pályázat érkezett az összegre, a kormány csaknem ezret elutasított. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kultura/20230605_szinhaz_tamogatas_vidnyanszky_attila_tobblettamogatas_pinter_bela_kulturalis_miniszterium | 2023-06-05 19:30:00 | true | null | null | HVG |
Ahogy arról a múlt év végén a Narancs.hu elsőként beszámolt, a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága 499 millió forintot követel vissza a Varga Gusztáv korábbi mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Pusztaottlaka, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). A tárca szabálytalanságokra, illetve arra hivatkozva kéri vissza a teljes támogatási összeget, hogy nem valósult meg a "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért" elnevezésű projekt. A kistérségtől 355 milliót, a konzorciumot vezető Battonyától 50-et, míg a többi településtől 14–17 millió forintot vennének vissza. Az érintett dél-békési polgármesterek egy igen heves, szóváltásoktól sem mentes tavaly decemberi kistérségi ülésen szembesültek először azzal, hogy a megállapított szabálytalanságok miatt 2022 novemberében jogerőre emelkedett a 500 milliós visszafizetésről szóló miniszterelnökségi határozat.
Az említett ülésen a társulás nem ismerte el a szabálytalanságokat; jogi lépésekről éppúgy döntöttek akkor, mint arról, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a történtek és a felelősség tisztázására.
Időközben az érintett dél-békési települések részletfizetési megállapodást kötöttek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), így fizetik ki a rájuk eső 145 millió forintot. A Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás jelenlegi elnöke, Csepreghy Elemér mezőkovácsházi polgármester kérdésünkre megerősítette, hogy
az adóhatóság munkatársai még múlt csütörtökön, június elsején a városban jártak, ahol összeírták milyen vagyonelemekkel rendelkezik a kistérség. Mindez azért fontos, mert tisztázni kell: a visszafizetési kötelezettségüknek eleget tudnak-e tenni.
Más szóval: a hatóság végrehajtási eljárása egyenesbe fordult.
Csepreghy Elemér lapunknak azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban utánajártak a történteknek, s megállapították, hogy a pályázat „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért” (EFOP-3.9.2-16.) minden eleme megvalósult. Ezért egyedi kérelemmel a NAV-hoz és a Miniszterelnökséghez fordultak, amelyben a végrehajtás felfüggesztését kérték, egyszersmind beadták keresetüket a bíróságra, amely azt célozza, hogy ne kötelezzék őket a félmilliárd forint visszafizetésére. A beadott egyedi kérelmeknek azonban a végrehajtást illetően nincs halasztó hatályuk. Azt egyedül a bíróság függesztheti fel, ám erre még az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor, és kérdés, hogy születik-e egyáltalán ilyen döntés. Az érintett települések és a kistérségi társulás végső célja, hogy bebizonyítsa, megvalósultak a programok, tehát nem terheli őket visszafizetési kötelezettség.
Közben az is nyilvánvaló, és ezt Csepreghy Elemér is megerősítette, annyi pénze és vagyona nincs a kistérségi társulásnak, hogy a végrehajtásban szereplő 355 millió forint kifizetésének eleget tudna tenni. Így felmerülhet akár a kistérségi társulás esetleges feloszlatása is. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011-ben elfogadott törvény idevonatkozó rendelkezése erre több formában is lehetőséget biztosít. Erről dönthetnek a benne részt vevő tagok, de hozhat ilyen határozatot a bíróság is. Ezzel a forgatókönyvvel azonban nem számol Csepreghy, aki azt viszont elképzelhetőnek nevezte, hogy a történtek után néhány település kilép a társulásból.
A majd' 500 milliós visszafizetést azért rendelte el a Miniszterelnökség, mert a záró szakmai beszámoló hiánypótlását a kistérség többszöri felszólításra sem nyújtotta be, de a hibák közé sorolta, hogy a projekt fizikai befejezésének határnapjáig szükséges elérni műszaki szakmai eredményeket. A tárca kifogásolta, hogy elmaradt a könyvvizsgáló alkalmazása és nem teljesültek a nyilvánosság feltételei sem. Tanulságos a kistérségi társulás 2019. március 8-i ülése, ahol a korábban Simonka György volt dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mellett pályázati ügyekben gyakran szereplő Krisztován Anna arról számolt be, hogy minden a legnagyobb rendben és ütemezetten halad. Simonka pedig azért dicsérte a pályázatot, mert ilyen képzéseken korábban a felesége is részt vett és jókat mondott róla.
Ha a társulás szerint minden megvalósult, az indikátorok teljesültek, így minden szakszerű volt, akkor miért mondhatja azt a Miniszterelnökség, hogy a projekt nem valósult meg és szabálytalanságok tömkelegére világít rá? – kérdeztük Csepreghy Elemért. A társulás elnöke mindezt alapvetően adminisztrációs hibának nevezte, amelyért a projektet irányító menedzsment, az ő munkájukért pedig a konzorciumot vezető Battonya polgármestere a felelős. Ez most jelenleg Boros Csaba, aki lapunknak elismerte, többen őt vélik felelősnek az ügyben, holott az ügyek irányítása már bőven a pályázat elkezdése után, 2019 őszén került hozzá. Ráadásul a menedzsment vitte az ügyeket. Ugyanakkor Csepreghy és Boros is azt hangsúlyozta, senki nem rakott el egyetlen fillér pályázati pénzt sem.
Bonyolítja a helyzetet, hogy ezzel az EFOP-pályázattal egyidőben három másik, ugyancsak 500 milliós projekt futott Dél-Békésben. A visszafizetésre kötelezettnek Battonyáé, a másik háromnak Orosháza, Tótkomlós és Mezőkovácsháza volt a gesztora. (A tótkomlósit ugyancsak visszafizetésre kötelezték.) Vannak, akik nem zárják ki, hogy a résztvevők regisztrálása akár össze is keveredhetett a projektek között, és a legrövidebbet a battonyai és a tótkomlósi pályázat húzta azzal, hogy a teljes összeget visszakéri az Irányító Hatóság. Ezzel együtt a történtekkel összefüggésben felmerül a büntetőjogi felelősség kérdése is.
Egy, az ügyre rálátó polgármester azt mondta portálunknak a Battonya konzorciumi vezetésű projektről: „A sok hátránnyal és nehézséggel sújtott Dél-Békésben eltapsolták ezt az 500 millió forintot is egy értelmetlen pályázatra, ahol állítólag érzelmiintelligencia-képzésre és stresszkezelésre ment el sok pénz. Lett ettől valamivel jobb a térségnek és a térségben élőknek?” | NAV-végrehajtás Dél-Békésben: hogy fizet vissza 500 milliót a Miniszterelnökségnek a kistérségi társulás? | Az adóhatóság munkatársai június elején összeírták a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás vagyonelemeit. Szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség 500 millió forint visszafizetésére kötelezte a társulást, ami viszont bírósághoz fordult. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nav-vegrehajtas-del-bekesben-hogy-fizet-vissza-500-milliot-a-miniszterelnoksegnek-a-kistersegi-tarsulas-259353# | 2023-06-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Orbán Ráhelről két napja írtuk meg, hogy egy kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés tanúsága szerint 34 hektár szőlőt, legelőt és gyümölcsöst vásárol Sárazsadány határában 273 millió forintért. Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ugyanaznap további 60 hektárra is kötött egy nagyon hasonló szerződést egy másik eladóval, ezek a földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát, ha nem lesz olyan helybéli földműves, aki élne az elővásárlási jogával.
Az Átlátszó kutatása szerint Sárazsadányban Orbán Ráhel részben ugyanazokat a földeket vásárolná most meg, mint amiket az édesanyja anno egyszer már megszerzett, majd az Orbán család vagyonosodása körül közel húsz éve kitört botrány után tovább is adott az idén elhunyt Kékessy Dezsőnek. Erről cikksorozatunk előző részében olvashat bővebben.
34 hektár szőlőt vásárol Orbán Ráhel Tokajban, korábban az édesanyja is birtokolta már ezeket a földeket | atlatszo.hu
Sárazsadányban gazdát cserél 34 hektár szőlő, legelő és gyümölcsös. A helyszín: Tokaj-hegyalja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vevő Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb gyermeke. A vevő nevében Tiborcz István, a férje járt el. Az eladó Kántor Andrea Erzsébet, a 48 különböző helyrajzi számon fekvő ingatlanok összesített vételára 273 millió forint.
Azóta eljutott hozzánk egy másik kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés híre is, amiből kiderül: ugyanaznap, április 18-án, ugyanannál a budapesti ügyvédnél további 60 hektárra is kötött (Orbán Ráhel nevében a férje, Tiborcz István) egy másik eladóval még egy adás-vételi szerződést, az ebben szereplő földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát.
Az eladó ezúttal dr. Molnár Péter, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke, a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlészeti és borászati tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens, a Tokaj Nobilis Bt. társtulajdonosa, és nem utolsósorban a Patricius Borház Zrt. ügyvezetője és egyben birtokigazgatója.
Az újabb adás-vételi szerződés nagyon hasonlít ahhoz, amelyről két napja írtunk, csak az eladó személye és az adásvétel tárgyát képező földek mások benne. Orbán Ráhel így a két szerződéssel összesen 34+60, azaz 94 hektárnyi földhöz juthat hozzá összesen 327+273=600 millió forintért a Tokaj-hegyaljai borvidéken, ha mindkét adásvétel végbemegy, és egyik földrészletre sem lesz elővásárló.
Az államnak, továbbá a kiemelt tevékenységet végző földműveseknek, a szomszéd földműveseknek, a helyben lakó földműveseknek és a 20 kilométeren belül gazdálkodó földműveseknek elővásárlási joga van a területekre. Így elviekben akár az is előfordulhat, hogy a földeket más földművesek elviszik a miniszterelnök lánya elől. Termőföldet a hatályos szabályozás szerint ugyanis csak földműves vásárolhat, Orbán Ráhel is nyilvántartásba vett földműves, a Fejér megyei kormányhivatal regisztrálta 2021-ben.
Az adás-vételben szereplő földek hektáronként átlagosan 5,4 millió forintért cserélnek gazdát, ebben a szőlők mellett rétek és legelők is vannak, továbbá néhány gazdasági épület is. Nehéz megítélni, hogy ez az összeg átlag alatti, vagy feletti, ugyanis szőlő esetében nagyon sok olyan tényezőt lehet és kell figyelembe venni, ami az árakat jelentősen módosíthatja.
2023 május 1-től csak meghatározott értéken cserélhetnek gazdát a termőföldek, azoktól eltérni legfeljebb 10 százalékkal lehet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján ellenőrizhető az egyes besorolási ágú földek átlagára, amit az előző két év adatai alapján számolnak ki.
A Patricius Borház által bérelt szőlők cserélnek gazdát
Az adásvétel tárgyát képző szőlőterületeket bérlő Patricius Borház honlapján az olvasható, hogy 68,5 hektár szőlőbirtokuk van, melyek négy település: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, és Sárazsadány határában helyezkednek el. Az adás-vételi szerződésekből is kiolvasható, hogy a területek nagy részét a Patricius Borház Zrt. bérli 2040-ig, évi 30 ezer forintos bérleti díjat fizetve az egyes parcellákért, melyek részben Natura2000-es besorolású természetvédelmi területeken helyezkednek el.
A Patricius mellett magánszemélyek bérelnek bizonyos területeket hektáronként évi 40 ezer forintért, de az ő szerződéseik 2023-ban és 2026-ban lejárnak. Ezzel, és az előző cikkünkben ismertetett ügylettel Orbán Ráhel javarészt a Patricius Borház Zrt. bérelt földjeit veszi a nevére.
A Patricius Borház Zrt. 2021-ben alakult a Patricius Borház Kft.-ből, 2023 elején pedig beleolvadtak az Arany Dűlők Kft., a Szárhegy Kft. és a Patricius Hotel Kft. nevű cégek. Korábban az összes felsorolt céget az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdonolta. A Patricius Borház Zrt. tulajdonosa a cégfúziók után, 2023 márciusában a BDPST Zrt. lett, melynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje.
Az adásvétel tárgyát képező ingatlanokra ezúttal is jelzálogjog van terhelve, az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. 540 millió forint értékben, a Takarékbank Zrt. pedig 314 millió forint értékben zálogjogosult. A kifüggesztett és az interneten is közzétett szerződésből az is kiderül, hogy a jelzálog törlési engedélye már letétbe van helyezve az Abraham Goldmann Zrt. részéről, a Takarékbank Zrt. részére pedig az eladó 2025 március 31-ig rendezi a tartozását.
Dr. Molnár Péter, aki kicsit több mint egy évig tulajdonolta a földeket, 327 millió forintot kap, ám ennek az összegnek a nagy részét a Takarékbank jelzálogának rendezésére kell fordítania.
A szerződésből és az általunk szúrópróbaszerűen lekért tulajdoni lapokból (Tokaj zártkert 1847 és 1854) kiolvasható az is, hogy a Takarékbank és az Abraham Goldmann is 2022 januárjában terhelte meg az ingatlanokat: azon a napon, amelyen dr. Kékessy Catherine Elisabeth eladta azokat dr. Molnár Péternek. Kékessy Catherine – az idén elhunyt Kékessy Dezső lánya – korábban édesapjához hasonlóan a Patricius Borház Kft. résztulajdonosa is volt, és őelőtte, 2001-ben Kékessy Dezső is tulajdonosa volt ezeknek a földeknek.
Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő szerint nem jellemző, hogy egy jelzáloggal terhelt ingatlant úgy adjanak el, hogy a kölcsönt csak évekkel később rendezik, és feltehetően igen egyedi kondíciókat alkalmaztak ebben az esetben. Egyszerű hitelezési tranzakció is állhat a jelzálog hátterében, de egy bizalmi vagyonkezelő részéről ez vagyonvédelmi funkciót is betölthet. | A miniszterelnök lánya további 60 hektár szőlőt vásárol a Tokaji borvidéken | Orbán Ráhelről két napja írtuk meg, hogy egy kifüggesztett termőföld adásvételi szerződés tanúsága szerint 34 hektár szőlőt, legelőt és gyümölcsöst vásárol Sárazsadány határában 273 millió forintért. Cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ugyanaznap további 60 hektárra is kötött egy nagyon hasonló szerződést egy másik eladóval, ezek a földek Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban vannak, és összesen 327 millió forintért cserélnek gazdát, ha nem lesz olyan helybéli földműves, aki élne az elővásárlási jogával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/09/a-miniszterelnok-lanya-tovabbi-60-hektar-szolot-vasarol-a-tokaji-borvideken/ | 2023-06-09 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP partnerekkel és a Tescóval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata, a Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft. a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alapos gyanúja szerint.
A GVH azt gyanítja, hogy a megállapodás résztvevői így
kiiktathatták az árversenyt, mesterségesen magas árszintet kialakítva.
A versenyhatóság az elmúlt napokban országszerte tartott összehangolt rajtaütéseket az üdítőgyártó és -forgalmazó cég, illetve az üzletláncok telephelyein.
A Maspex Olympost forgalmazza többek között az Olympos, Kubu, Apenta, Topjoy és Nestea márkákat. A gyanú először a (szállodákat, éttermeket, cateringet tömörítő) HoReCa ágazatnál merült fel, és már február óta vizsgálták a céget.
A vállalat valószínűleg előírta partnereinek, hogy milyen minimumáron árulhatják a termékeit a hazai vendéglátóegységekben, illetve nagykereskedelmi forgalmazás során – írták. A lefoglalt dokumentumok arra utaltak, hogy a cég az élelmiszer-kereskedelmi partnereivel is hasonlóan járt el, így a megállapodás résztvevői valószínűleg elkerülték az árversenyt az érintett üzletláncok boltjaiban.
A GVH ezért május 23-án újabb versenyfelügyeleti eljárást indított a Maspex Olympos Üdítőital Gyártó Kft.-vel és számos élelmiszeripari forgalmazó partnerével szemben, amelynek keretén belül összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintett vállalkozások telephelyein, országszerte bizonyítékokat gyűjtöttek.
A közleményben jelezték, hogy
a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették, az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.
A bizonyításra hat hónapja lesz a hivatalnak, amit két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal hosszabíthatnak meg.
Borítóképünk illusztráció! | GVH: Kiktatták az árversenyt, drágábban adhatták a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t | Összebeszélhetett partnereivel a Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t forgalmazó hazai cég. Ennek nyomán az üdítőket mesterségesen magas áron adhatták többek között az Aldiban, a CBA-ban, a COOP-ban és a Tescóban. A hatóság eljárást indított, a napokban összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintetteknél. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230526_rogzitett_minimalar_gvh_versenyfelugyeleti_eljaras_maspexcsoport_kubu_topjoy_olympos_nestea | 2023-05-26 18:25:00 | true | null | null | HVG |
Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyeivel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-Főkapitányság közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az AHFSZ vezetőségétől és a felügyelő-bizottság tagjaitól tájékozódni próbáltunk az ügy részleteiről, azonban választ nem kaptunk. A szakszervezet 2020-as és 2021-es beszámolóit azonban az első közzététel után módosították, a 2021-est kétszer is. Hogy erre mi szükség volt, azt egyelőre nem tudni.
Információink szerint feljelentés történt az Audi Hungária Zrt. gyárában működő Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyeivel összefüggésben. Úgy értesültünk, az ügy az érdekvédelmi szervezet elmúlt években közzétett, aztán majd később módosított beszámolóival kapcsolatos. A gyanúba keveredett szakszervezet 10 ezer munkavállaló érdekét hivatott védeni a befizetett tagdíjért cserébe, ami a tavalyi évben több mint 300 millió forint volt.
Miután információt kaptunk róla, először a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-Főkapitányságtól kérdeztük meg, tényleg folyik-e eljárás az Audi Hungária Független Szakszervezet tevékenységével kapcsolatban. „Az Ön által említett eset kapcsán a Győri Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt. A folyamatban lévő nyomozásról az eljárás jelenlegi szakaszában nem áll módunkban bővebb információt adni” – válaszolta a megyei főkapitányság.
Ezután megkerestük az Audi Hungária Független Szakszervezetet vezetőségét. Arra voltunk kíváncsiak, milyen ügyben történt a feljelentés, mely szakszervezeti dokumentummal kapcsolatban merült fel a közokirat-hamisítás gyanúja, kihallgatták-e az eljárás során a szakszervezet valamelyik alkalmazottját, tisztviselőjét, vezetőjét. Illetve, hogy tájékoztatták-e a szakszervezet tagjait, illetve az Audi Hungária Zrt.-t erről az eljárásról. Minderről az AHFSZ felügyelő-bizottságának tagjait is megkérdeztük. Válasz azonban nem jött a kérdéseinkre.
Értesülésünk szerint a feljelentés, illetve a nyomozás és büntetőeljárás az Audi Hungária Független Szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es, a birosag.hu Civil Szervezetek Országos Névjegyzékének közzététel keresőjében megtalálható beszámolóival kapcsolatos.
Az ÁHFSZ 2020-as beszámolóját kétszer adták le. Először 2021. május 29-én, és ebben az akkori verzióban 92,6 millió forintos mínuszos, veszteséges adózott eredmény szerepel. Míg a 2022. szeptember 27-én leadott dokumentumban 93 ezer forint nyereség áll. (Mindez abból fakad, hogy az újabb beszámolóban csökkentették az anyagjellegű kiadás összegét 92,7 millióval.)
Hasonlóképp eltérések vannak a saját tőkénél is. A 2021 májusában leadott beszámoló 568 milliós, a 2022 szeptemberében közzétett második beszámoló viszont 468 milliós összegről beszél.
A 2021-es évre vonatkozó AHSZF-beszámolót beadás után kétszer is módosították, azaz összesen három változatot adtak le belőle.
A 2022. június 1-én leadott első beszámolóban az adózott eredménynél -366,5 milliós mínuszos, veszteséges összeg szerepel,
a 2022. szeptember 27-én beérkezett másodikban az adózott eredmény 234,2 millió veszteség,
a 2022. november 6-án leadottban pedig 233 millió mínusz olvasható.
Vagyis az első, illetve a módosított összeg(ek) között jelentős, nagyjából 133 millió eltérés van. (A szervezet idén még csak egyszer adta le a beszámolóját a 2022-es évre vonatkozóan, 2023. június 1-én, ebben az adózott eredmény 66,9 millió forint.)
További probléma lehet, hogy nem alkalmazott ezen beszámolóknál az Audi Hungária Független Szakszervezet könyvvizsgálót. Pedig a 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet 16. § (1) és (2) bekezdése, annak 2019. decemberi módosítása kimondja: „Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.”
Az AHFSZ-nek már a 2018-2019-es bevételi átlaga – 280 és 443 millió forint alapján 361 millió, s későbbi, 2020-as, és 2021-es bevétele is túllépi ezt a határt. Erre is rákérdeztünk a szakszervezet tisztségviselőinél, de hiába, ugyanis nem derült ki, hogy miért nem alkalmaztak könyvvizsgálót. (A könyvvizsgáló feladata annak eldöntése, illetve véleményezése, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e az azt leadó szervezet, cég, intézmény fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről.)
Válaszolt azonban az Audi Hungaria Zrt.: „Az említett ügyről az Audi Hungariának nincs hivatalos információja. Más szervezetekkel kapcsolatos szerkesztőségi értesüléseket vállalatunk alapvetően nem kommentál, így ezt sem”.
Elijeszti a befektetőket a magyar kormány – a német tulajdonú cementgyárak is célkeresztbe kerültek | atlatszo.hu
A magyar kormányzat a kommunikációjában sem titkolja, hogy bizonyos kiemelt fontosságú szektorokban növelni próbálja a hazai tőke arányát, és ezzel együtt az állami befolyást is. Van, hogy a kormány közvetlen tulajdonosként lépne fel, de olyanra is láttunk példát, ahol az állam egy közvetítő cégen keresztül akarja a hatalmát gyakorolni adott vállalatoknál.
Címlapkép: Németh Sándor, a Független Szakszervezet Sztrájkbizottságának elnöke sajtótájékoztatót tart a győri Audi Hungaria Zrt. épülete előtt 2019. január 18-án. A sztrájkbizottság felhívására dolgozók kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a sikertelen bértárgyalások miatt. Az érdekképviselet követelései tartalmazzák, hogy a bérmegállapodást egy évre rögzítsék, úgy, hogy az alapbért kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg (fotó: MTI/Krizsán Csaba) | Közokirat-hamisítás gyanújával folyik nyomozás a győri Audi szakszervezetének pénzügyi beszámolói miatt | Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyeivel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-Főkapitányság közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást. Az AHFSZ vezetőségétől és a felügyelő-bizottság tagjaitól tájékozódni próbáltunk az ügy részleteiről, azonban választ nem kaptunk. A szakszervezet 2020-as és 2021-es beszámolóit azonban az első közzététel után módosították, a 2021-est kétszer is. Hogy erre mi szükség volt, azt egyelőre nem tudni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/09/kozokirat-hamisitas-gyanujaval-folyik-nyomozas-a-gyori-audi-szakszervezetenek-penzugyi-beszamoloi-miatt/ | 2023-06-09 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2023.06.04. 06:15
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet. | Ahogy most kinéz, nem kell félniük a korruptaknak a hazai korrupcióellenes intézményektől | Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230604_korrupcio_kozbeszerzes_HVG_Integritas_Hatosag_Korrupcioellenes_Munkacsoport | 2023-06-04 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
2022-ben 15 vizsgálatot indítottak magyar csalásgyanús ügyekben, ebből 10 esetben végződött az eljárás azzal, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Mindkét szám a legmagasabb adat és ez nem csak az EU-s tagállamokat jelenti, hanem azokat az országokat is, ahol az uniós forrásokat felhasználják. Így a balkáni országok, vagy Türkmenisztán, Banglades, Afganisztán, Ukrajna, de Uganda és Zambia is a listán szerepel. Az előbb említett országokban összesen három bűncselekmény-gyanút fedeztek fel.
A jelentésben nincs elérhető információ arról, hogy ezek a magyar esetek pontosan mit takarnak, mennyi volt az összértékük, és mennyit kellett visszafizetni az uniós költségvetésbe.
Még két összevetésben szintén az élen áll Magyarország. Az egyik az OLAF által észlelt szabálytalanságokat érinti az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén a 2018–2022 közötti időszakban. Itt 18 szabálytalanságot tártak fel, amely az összes forrás 0,53 százalékát érintette.
A másik pedig azoknak a pénzügyi szabálytalanságokat jelenti, ahol a saját források rovására elszenvedett károkat vizsgálják, ami jellemzően a vám- és adóbevételekkel kapcsolatos cselekményeket takarja. Az elmúlt négy évben ugyan csak tíz ilyen esetet tártak fel, ez azonban az összes bevétel 18 százalékát jelenti. Összehasonlításképpen: a második helyen Görögország áll, 13,6 százalékkal. Másképpen: a legtöbb szabálytalanságot Belgiumban fedték fel, a 41 eset azonban a bevételeknek csak a 0,72 százalékát érintette.
Összességében az OLAF 2022-es vizsgálati eredményeit a következőkben lehet összegezni: | Tavaly is Magyarországon találta a legtöbb szabálytalanságot az uniós csalásellenes hivatal, az OLAF | Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország. | null | 1 | https://m.hvg.hu/eurologus/20230606_Tavaly_is_Magyarorszagon_talalt_a_legtobb_szabalytalansagot_az_unios_csalasellenes_hivatal | 2023-06-06 19:02:00 | true | null | null | HVG |
Gyorsuló ütemben gazdagodik Orbán Viktor családja – írja a g7. Tíz-tizenöt éve a miniszterelnök családtagjai néhány tízmillió forintnyi céges jövedelemre tettek szert, az utóbbi években viszont már rendszeresen pármilliárd forintos bevételt könyvelhetnek el, és a lap szerint a mostani tendenciák alapján úgy tűnik, hogy
belátható időn belül a család látható vagyona eléri majd a 100 milliárdot is.
Az Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló bányászati cég, Dolomit Kft. elég jól meglovagolta a 2022-es évet; az alapanyagok drágulása és az építőipar szárnyalása eleve kedvezett a kőbányászattal és -feldolgozással foglalkozó vállalatoknak, így a Dolomit Kft.-nek is. Tavaly rekordárbevételre tett szert a cég, megközelítették a 6 milliárd forintot, a profit pedig átlépte a 2 milliárdot. Ehhez persze, az is kell – írja a lap –, hogy a Dolomit Kft. sokat szállít állami beruházásokra is. A jól futó bányacégről a hvg.hu is írt részletesen:
A nyereséget kifizették osztalékként a tulajdonosoknak, Orbán Győzőre több mint egymilliárd forint jutott a profitból. A g7 megjegyzi, hogy míg korábban inkább az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt években már Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletei termelnek több pénzt.
Az ingatlan-adásvétellel foglalkozó, de egyébként egy nagyobb cégcsoportot összefogó vagyonkezelőként működő BDPST Zrt. összesen közel 22 milliárd forintos nyereséget csinált tavaly. Az elmúlt két évben pedig Tiborcz összesen valamivel több mint 2 milliárd osztalékot vett ki a cégből. Tiborcz érdekeltségeinek szárnyalásáról a hvg.hu itt írt bővebben:
Az idei A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány közel 70 milliárd forintra becsülte Tiborcz vagyonát, ám ekkor még nem lehetett ismerni a BDPST 2022-es, kiugró számait.
Nem minden családtag vállalkozásának hozott azonban szerencsét a 2022-es év az üzletben. A miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel bababoltja például veszteséges lett, erről itt írtunk bővebben: | Orbán Viktor családjának látható vagyona hamarosan átlépheti a 100 milliárdot | A miniszterelnök édesapjának bányászati cége, a Dolomit Kft. rekordárbevételt ért el tavaly, vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletei viszont még a bányáknál is több pénzt termelnek. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230602_Orban_Viktor_csaladjanak_lathato_vagyona_atlepheti_a_100_milliardot | 2023-06-02 09:30:00 | true | null | null | HVG |
Több, mint kétszeresére növelte a profitját egy év alatt a Mediaworks: a 2021-es 1,97 milliárd forint után 2022-t már 4,78 milliárd forint nyereséggel zárta. A kormánybarát médiabirodalom egyik központi cége az árbevételét 47,7-ről 56 milliárd forintra növelte, az „egyéb bevételek” sor 2-ről 7,4 milliárd forintra nőtt, így az is belefért, hogy az anyagköltség 7,1-ről 10,5 milliárdra emelkedjen.
A béreken viszont spóroltak: a 2021-es 14,9 után már csak 14,8 milliárdot fizettek ki. Pedig a dolgozóik számát még növelték is, 1927 helyett 2047 embert foglalkoztattak.
A cégvezetés úgy döntött, hogy osztalékot nem vesz ki.
Közzétette a beszámolóját a TV2 is: az egy évvel korábbi 3,4 milliárddal ellentétben most már csak 1,19 milliárd forint profit jött ott össze. Az árbevétel 1,1 milliárd forinttal csökkent, és ugyan az anyagjellegű ráfordításokon megspóroltak 1,9 milliót, a bérekre pedig csak 650 millióval többet költöttek, így is csökkent a profit. Osztalékot itt sem vettek ki. | A Mediaworks profitja megduplázódott tavaly, a TV2-é harmadára csökkent | Csalódnia kellett annak, aki azt gondolta, hogy a kormánybarát médiánál az osztalék fizetése a legfontosabb. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230601_Mediaworks_TV2_beszamolo | 2023-06-01 05:09:00 | true | null | null | HVG |
Miközben egy sor hazai cég a nehéz körülmények miatt veszteséges tavalyi működésről számol be a napokban, Mészáros Lőrinc cégei parádéznak. Most éppen a felerészben a 660 milliárd forintos vagyonával leggazdagabb magyar, felerészben pedig egy szekszárdi illetőségű szakmai üdvöske, Keszthelyi Erik tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-ről derült ki, hogy milyen jó évet hagyott maga mögött.
Értékesítésének a 9,4 milliárd forintot közelítő 2022. évi nettó árbevétele csaknem 28 százalékkal haladta meg a 2021-est, ami szinte a duplája a 14,5 százalékos tavalyi átlagos inflációnak. A forgalom túlnyomórészt belföldi biztosítóktól befolyt jutalék bevételből állt – derül ki az éves beszámoló kiegészítő mellékletéből.
Üzleti tevékenységének az eredménye pedig a forgalomnál is jobban, majdnem 40 százalékkal, 6,2 milliárd forint közelébe rakétázott. Annak ellenére, hogy a Hungarikum anyagi jellegű ráfordításai – a szinte valamennyi céget jellemző tendenciába tökéletesen illeszkedve – is kilőttek, azok a 27,5 százalékos emelkedést követően viszont „csak” 2,4 milliárd alatt maradtak, míg a személyi jellegű ráfordításai még ha minimális mértékben is, de a tavalyelőttinél alacsonyabbak lettek, elmaradva az 1,2 milliárdtól.
Ebből csaknem 1 milliárd volt bérköltség, ami a 99 fős éves átlagos statisztikai létszámra vetítve havi 830 ezer forintos bruttó fizetésnek felel meg.
Ennél jóval többet kapott a vezérigazgatói teendők ellátásáért Keszthelyi Erik, ő 2022-ben 45 millió forintot vihetett haza, azaz havonta több mint 3,7 milliót.
Igazán a pénzügyi műveletein kaszált jóval nagyobbat 2022-ben a Hungarikum, mint 2021-ben. Közel egy milliárd forintot, miközben tavalyelőtt még szinte alig szerepel ezen a soron plusz, mindössze 42 ezer forint.
A mindezek következtében összejött 7,1 milliárd forintos – a 2021-est 60 százalékkal meghaladó – eredményből a közel félmilliárdos adó levonása után is maradt 6,65 milliárdnyi tiszta profit. Amelyből összesen 4,7 milliárddal honorálta magát a két tulajdonos, Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik tehát fejenként 2,35 milliárddal gazdagodott. Nagy ugrás ez a tavalyelőtti évhez képest, amikor egyetlen fillér osztalékot sem vettek fel, hallgatva a Magyar Nemzeti Bank tanácsára.
Megtehették, a cég saját tőkéje ugyanis a múlt év végén 11,75 milliárdra rúgott – szinte hajszálra ugyanannyira, mint egy évvel korábban –, miközben a kötelezettségei 10 milliárd alatt maradtak, ezek nagyjából fele-fele rövid, illetve hosszú lejáratú. A Hungarikum két hitellel is tartozik az MBH Bank Zrt.-nek, ezek egy éven túl lejáró része 2022 végén 4,85 milliárd forint volt, míg az éven belüli 3,1 milliárd.
A Hungarikum 2022 végén már több mint egy tucatnyi leányvállalattal rendelkezett. Közülük a legnevesebb a Budapesti Értéktőzsdén szereplő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., amelyben meglévő részesedését tavaly az alkuszcég 58 százalék fölé növelte. | Mészáros Lőrinc újabb többmilliárdos osztalékkivételére derült fény | A leggazdagabb magyar ezúttal a felerészben általa tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t csapolta meg több mint 2,3 milliárd forinttal. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-ujabb-tobbmilliardos-osztalekkivetelere-derult-feny.html | 2023-06-07 09:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
A napokban derítette ki az Átlátszó, hogy Orbán Ráhel olyan 34 hektárnyi szőlőt vásárolt meg, mely korábban az édesanyja birtokában is volt. A Sárazsadányban található ingatlanok döntő többségére a ma már a férje, Tiborcz István érdekeltségében lévő Patricius Borház Zrt.-nek van 2040-ig szóló haszonbérleti joga.
A 48 ingatlant magába foglaló "csomagot" Kántor Andrea Erzsébettől vásárolta meg Orbán Ráhel 237 millió forintért. Az eladó a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa. Ez a cég anno édesanyja, Lévai Anikó résztulajdonában állt, és az Élet és Irodalom (ÉS) tényfeltáró cikksorozata tette híressé közel húsz éve annak kapcsán, hogy 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el - írta az Átlátszó.
A hirdetményként kifüggesztett szerződésből még az is kiderült, hogy a területekre jelzálog van bejegyezve 540 millió forint értékben az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. részére (amely cég Mészáros Lőrinc jó barátja, Vida József volt Takarékbank-vezér tulajdonában van - a szerk.), ám a jelzálog törlési engedélye már letétbe van helyezve. További 260 millió forint értékben a május 1-jén az MKB Bankkal összeolvadva az MBH Bankot alkotó Takarékbank Zrt. terhelte meg a földeket, ezt a szerződés szerint 2025. március 31-ig kell kifizetnie az eladónak.
Ez csak a jéghegy csúcsa volt
Orbán Ráhel tehát 237 millió forintért jutott hozzá 34 hektárnyi - 48 helyrajzi számon szereplő - földterülethez, ám ez egy másik hirdetmény alapján csak a beszerzés kisebbik része volt.
A már részletezett szerződéskötéssel egy napon - 2023. március 31-én - ugyanis egy másik kontraktus is megköttetett. A kormányfő lánya azonban ezúttal nem Sárazsadányban, hanem Tokajban, Mádon, Bodrogkeresztúron és Bodrogkisfaludon is bevásárolt: hozzájutott szőlőhöz, réthez, legelőhöz, néhány ingatlanon gazdasági épület is található. A pakettben szerepel még kivett út, járási mintatér, községi mintatér, valamint kivett vízmosás, kivett kopárság és kivett saját használatú út is. Az összesen 98 helyrajzi számon található ingatlanok mind Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területek helyezkednek el.
A 98 változó nagyságú terület vételára - mely összesen 45,67 hektárt tesz ki - valamivel több mint 327 millió forint volt - találtunk rá a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal által a törvényi előírásoknak megfelelően közzétett adásvételi szerződésre.
A kifüggesztés április 27-én történt meg, az elővásárlási joggal rendelkező magyar államnak 60 napja van nyilatkozni, vagyis június 27-ig.
Ezek az ingatlanok is jelzáloggal terheltek:
az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. részére 540 millió forint van bejegyezve a területekre,
a Takarékbank Zrt. (vagyis immár annak jogutódja, az MBH Bank) részére pedig 314,57 millió forint.
Utóbbival kapcsolatban egyébként itt is az eladó azt vállalta, hogy azt az adásvételi szerződés aláírását követő két éven belül, tehát 2025. március 31-ig rendezi. Az előbbi jelzálog kapcsán pedig a törlési engedély letétbe van helyezve.
És ha már említésre került az eladó, akkor érdemes kitérni a személyére is pár gondolat erejéig. Orbán Ráhel ezt az ingatlancsomagot Molnár Pétertől vásárolta meg, aki nem más, mint a Patricius Borház Zrt. vezérigazgatója. Emellett tulajdonosa a Tokaj Nobilis Bt.-nek és korábban az Arany Dűlők Kft., valamint a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. operatív irányításáért is felelős volt. | Több mint félmilliárdot sem sajnált földvásárlásra Orbán Ráhel | A miniszterelnök lányának napokban nyilvánosságra került földterület-vásárlása csak a teljes beszerzés kisebbik részét jelentette. Rátaláltunk ugyanis egy újabb hirdetményre, melyben még több ingatlanról van szó. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/tobb-mint-felmilliardot-sem-sajnalt-foldvasarlasra-orban-rahel.html | 2023-06-09 09:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései között bukkant rá arra az iratra, amely szerint megveszik a Bosnyák tér mögött, a helyi lakosok és az önkormányzat tiltakozása ellenére is megindított ingatlanberuházást a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-től.
A szerződés értéke 244 milliárd forint, ez Hadházy szerint nagyságrendileg megfelelne a pedagógusok által követelt béremelés értékének.
A Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. a Bayer Construct leánycége, amelynek a NER egyik kedvelt vállalkozója, Balázs Attila a fő tulajdonosa. A cég beszámolója szerint a Bayer tavaly a legfontosabb építőipari és ingatlanos cégek közé emelkedett az országban, a profitot azonban a "rossz időkre készülve" benne hagyták a tulajdonosok a cégben.
Hadházy Ákos szerint a zuglóiak számára többszörösen hátrányos ügyletre azért lehetett szükség, mert az emelkedő költségek és a magas kamatok miatt a cég "nagy bajban lehet". | Hadházy Ákos megint talált valamit: a kormány egyik kedvenc üzletembere többszáz milliárdot kaszál Zuglóban | Egy jól eldugott szerződés szerint az állam valahol talált 244 milliárd forintot a Bosnyák téri beruházás átvételére. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/hadhazy-akos-megint-talalt-valamit-a-kormany-egyik-kedvenc-uzletembere-tobbszaz-milliardot-kaszal-zugloban.html | 2023-06-09 10:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak, valamint öt évig eltiltották a végrehajtástól azok a vádlottakat, akik korábban már beismerték bűnösségüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-perben. Az ügy egyik mellékszálának kisebb halait szintén felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték csütörtökön.
A Fővárosi Törvényszéken az ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartották meg. Még februárban, az első három napon arról kérdezték a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
Itt hétből hat vádlott elismerte, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar időközben lemondott elnöke, Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, az igazságügyi miniszter helyetteséhez, Völner Pál államtitkárhoz fordult.
A vád szerint – amiket a vádlottak a beismerő vallomásukkal elismertek – ilyen számokkal zajlottak a bizniszek:
Szabó Balázs vádlott vállalta, hogy a kinevezéséért cserébe az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot adott át Schadl Györgynek.
Majorosi Eszter vádlott a kinevezésért cserébe összesen 254,8 millió készpénzt juttatott el Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnöke pedig havonta egymillió forintot vissza is adott neki.
Forrai Miklós vádlott összesen 197,8 millió forintot adott Schadl Györgynek, cserébe a kinevezéséért. Schadl nála sem maradt hálátlan, Forrai havonta 1,8-3 millió forintokat kapott vissza tőle.
Oszlányi Ákos Döme vádlott összesen 78 milliót juttatott el Schadlnak, cserébe kapott tőle havonta 750 ezer forintot.
Nagy Gábor vádlott a kinevezéséért cserébe 42,6 millió forintot adott Schadlnak, aki meg havonta 1 millió forint feletti összegeket adott neki vissza.
Varga Levente Árpád vádlott összesen 101,5 millió forintot juttatott el Schadl Györgynek, aki meg közel 30 milliót adott neki vissza.
Több védő az ítélet előtt azt kérte a bíróságtól, védenceiket ne tiltsák el a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól, és szabjanak ki az indítványozott ötmilliós pénzbüntetésnél kevesebbet. A vádlottak az utolsó szó jogán annyit mondták, megbánták a tetteiket.
A csütörtöki ítélettel mind a hat végrehajtó három-négy év felfüggesztett börtönbüntetést és öt-ötmillió forintos pénzbüntetést kapott, emellett öt évig eltiltották őket a végrehajtói munkától (azt ugyanis a bíróság nem tartotta arányosnak, hogy minden jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltsák őket).
Egyetlen végrehajtó maradt már csak a vádlottak padján, aki nem ismerte el bűnösségét, Csiszár Éva vádlott. Az ő ügye büntetőperben folytatódik tovább a bíróságon.
A végrehajtókon kívül februárban bűnösnek vallotta magát P. Márton vádlott is, aki jogászként dolgozik és Schadl ismerőse. Ezzel pedig elismerte, hogy összekötötte az egyik olyan szereplőt Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki. Ahogy ő fogalmazott korábban, „azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette”. A vádlott szintén felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kapott csütörtökön a bíróságtól, azzal a megjegyzéssel, hogy őt „előzetes mentesítésben részesítik”, magyarán nem lesz priusza.
A végrehajtói kar egykori hivatalvezetője, P. Béla is beismerte korábban a bűnösségét abban, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. Az utolsó szó jogán azt mondta, „nagyon sajnálom, hogy nem voltam erős, amikor erősebbnek kellett volna lennem, megbántam”. Ő pénzbüntetést kapott a bíróságtól, valamint tíz évig eltiltották őt a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól.
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Egy építési vállalkozó, B. László abban ismerte be a bűnösségét, hogy segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt a túlépített nyaralójára. A bíróság őt szintén felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélte.
De az a P. Béla nevű vádlott is beismerte a bűnösségét, aki a kormányhivatal részéről intézte el az engedélyt arra a bizonyos siófoki nyaralóra, ő is felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott csütörtökön a bíróságtól, valamint hét évre eltiltották őt a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól.
A bíró több vádlottnál enyhítő körülménynek tartotta az időmúlást, a kiskorú gyerekek nevelését, egyiküknél pedig a betegséget is. De egyikük ítélete sem jogerős, mert az ügyészség szinte mindenkinél súlyosítást kért (hosszabb felfüggesztett büntetést a három-négy évnél), valamint magasabb pénzbüntetéseket, a két P. Bélánál pedig végleges eltiltást a foglalkozástól. És a vádlottak is fellebbeztek, enyhítésért.
Az ügy vádiratban is megjelenő legnagyobb halai, maga Schadl György és Völner Pál is ártatlannak vallotta magát a perben, a dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen már beismerték a bűnösségüket. A megmaradt vádlottak ügyei büntetőperben folytatódnak tovább a bíróságon, ami még májusban elindul.
A már egy ideje letartóztatásban ülő Schadl pár napja lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását. Közben a kormánypárti képviselők olyan javaslatot nyújtottak be az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának, amivel megakadályoznák, hogy a végrehajtói kar tagsága a tisztújító közgyűlésen újra Schadl Györgyöt válassza elnöknek.
Ebben a cikkben korábban összeszedtük, honnan indult a Schadl–Völner-ügy, az alábbi videóban pedig arról kérdeztük a bíróságon Schadl Györgyöt, ki az a Tóni, Barbara és Ádám, akiket egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, Schadlnek bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Rogán egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”. | Felfüggesztettet kapott az a hat végrehajtó, akik elismerték, hogy Schadltől pénzért cserébe kapták a pozícióikat | Felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak, valamint öt évig eltiltották a végrehajtástól azok a vádlottakat, akik korábban már beismerték bűnösségüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-perben. Az ügy egyik mellékszálának kisebb halait szintén felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték csütörtökön. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/04/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-beismeres-itelet | 2023-05-04 10:35:00 | true | null | null | Telex |
Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként több százezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt – közölte a Budapest Környéki Törvényszék honlapján kedden.
Az eljárás adatai szerint a felsőoktatásról szóló törvények alapján az egyetemi és főiskolai oklevelek megszerzésének feltétele egy idegen nyelvű középfokú komplex vizsga letétele volt a vádbeli időszakban. Továbbá a honvédségről, a közszolgálati tisztviselőkről, a NAV-ról, az igazságügyi alkalmazottak és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabályok alapján angol, német és francia nyelvvizsgával rendelkező személyek nyelvpótlékra jogosultak attól függetlenül, hogy használják-e a nyelvet.
2002-ben már létezett egy csoport, amely más bűncselekmények mellett akkreditált nyelvvizsga-bizonyítványok vesztegetéssel történő megszerzésére specializálódott. Akiknek nyelvvizsgára volt szükségük, azoknak felajánlották, hogy kenőpénzért biztosítják az írásbeli és laborfeladatok megoldását, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgázók nyelvtudásától függetlenül olyan pontszámot fognak nekik adni, amellyel megfelelnek a vizsgán. A vizsgákon részt vevők előre ismert feladatokat oldottak meg, illetve előre egyeztetett kérdésekre adtak választ – írta az MTI.
A papírok megszerzését Pest megyei és budapesti nyelviskolák dolgozói is segítették. Ezzel a módszerrel több mint egy évtizeden keresztül biztosították kenőpénzért a sikeres nyelvvizsgát ügyfeleiknek. A vádlottak elsősorban nyelvvizsgaközpontok alkalmazásában álltak. Közvetítőkön keresztül kerestek fel olyan személyeket, akik főként angol vagy német nyelvből, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát akartak tenni.
Egy komplex vizsgáért 2002 után legalább 215 ezer forintot kértek a vizsgázótól, de volt, aki ennek az összegnek a négyszeresét fizette ki.
A Monori Járásbíróság 2021. szeptember 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása miatt 2 év – 3 év próbaidőre – felfüggesztett börtönnel, pénzbüntetéssel, a nyelvvizsgáztatástól mint foglalkozástól végleges eltiltással és 27 millió 580 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta.
További 19 vádlott esetében az elsőfokú bíróság – személyenként eltérő módon – megállapította többrendbeli vesztegetés elfogadását, vesztegetést, befolyással üzérkedést, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást, illetve részben felbujtóként elkövetett befolyással üzérkedést, és e vádlottakat másféltől két évig terjedő felfüggesztett börtönre, pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte.
A bíróság mind a 120 vádlottnál vesztegetési cselekményben hozott elmarasztaló ítéletet, mindemellett több vádlottal szemben megállapította a befolyással üzérkedést, illetve a közokirat-hamisítást, ezért pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte, illetve megrovásban részesítette. Egy vádlottat felmentett a vád alól.
Kedden a Budapest Környéki Törvényszék hozott másodfokú, jogerős ítéletet 87 vádlott ügyében, akik vizsgánként 150 ezer és 800 ezer forint közötti összegért adták a nyelvvizsgamegoldásokat ügyfeleiknek. Így összességében több ezren jutottak vesztegetéssel nyelvvizsga-bizonyítványhoz. A törvényszék az elsőfokú ítélet minősítéseit helyenként pontosította, illetve járulékos kérdésekben megváltoztatta, ám az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket maradéktalanul helybenhagyta. | Volt olyan, aki 800 ezer forint kenőpénzt fizetett egy nyelvvizsgáért | Másodfokon, jogerősen elítéltek mintegy száz vádlottat, akik a sikeres nyelvvizsgáért egyenként több százezer forint kenőpénzt fogadtak el több ezer vizsgázótól több mint egy évtized alatt – közölte a Budapest Környéki Törvényszék honlapján kedden. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/09/nyelvvizsga-korrupcio-itelet | 2023-05-09 10:51:00 | true | null | null | Telex |
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 43 éves budapesti nő ellen, valamint vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 48 éves nyíregyházi háziorvossal szemben, írja a police.hu.
A nyomozás adatai szerint a nő 2023. március 6-án felvette a kapcsolatot a háziorvossal, akinek szexuális szolgáltatását ajánlotta fel cserébe azért, hogy orvosi vényre felírjon neki egy fogyását elősegítő gyógyszert, amelyre ő nem jogosult, mivel azt cukorbetegek kezelésére alkalmazzák. Az orvos a nő ajánlatát elfogadta, és eleget tett a kérésének annak ellenére, hogy nem tartozott az ellátási körzetébe, valamint a kért gyógyszer felírására háziorvosként nem volt jogosult.
A gyógyszert – normatív támogatott formában – e-receptre felírta, amit 2023. március 7-én ki is váltottak. A nyomozók kutatást tartottak a nő budapesti lakásában, ahol megtalálták és lefoglalták az orvosi vényre kiváltott gyógyszert.
A rendőrök a nőt és a férfit gyanúsítottként kihallgatták, vallomást egyikük sem tett. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem történt, a büntetőeljárás alatt mindketten szabadlábon védekezhetnek. | Szexért cserébe írta fel a fogyáshoz is használt diabéteszgyógyszert a nyíregyházi orvos | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 43 éves budapesti nő ellen, valamint vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 48 éves nyíregyházi háziorvossal szemben, írja a police.hu. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/11/szemaglutid-cukorbetegseg-diabetesz-gyogyszer-nyiregyhazi-haziorvos-szexualis-szolgaltatas-vesztegetes | 2023-05-11 11:05:00 | true | null | null | Telex |
Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy
„építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”.
Az egyik képen látható egy „köszönőtábla” fotója, és arról, ha nehezen is, de leolvasható, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) milyen kódszámú projektjéről van szó. Erről: GINOP-2.1.1-15-2016-01076.
Egy gyors keresés a neten – és innentől válik igazán zavarossá a dolog. Az kiderül ugyan, hogy az ilyen kódszámú projektnek az „akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása” a fő célja, csakhogy innentől mintha a mi világunkba a multiverzum egy másik szelete is betolakodna. Úgy tűnik ugyanis, hogy ez a program egyszerre két helyszínen is megvalósult.
Szívbetegek, szívkórház, logikus
Ha a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának honlapján olvasható információkból indulunk ki, akkor ez a helyzet:
„GINOP-2.1.1-15-2016-01076
Akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása, és a betegcsoport stressz fiziológiás/patológiás vonatkozásainak vizsgálata, »Stress-AMI«
Megvalósítási helyszín: MHEK Honvédkórház, Balatonfüred.
Vizsgálatvezető: Dr. habil. Kósa István” (A professzor szerepel az SZTE ÁOK belső munkatársai között is, de osztályvezető főorvos a balatonfüredi szívkórházban is.)
Ez nem is tűnik hülyeségnek, aki egy kicsit is jártas – akárcsak kényszerből, egy szívbeteg hozzátartozó miatt – a kardiológia világában, az valószínűleg ismeri a balatonfüredi szívkórházat is. Hadházy is megjegyzi ezt, amikor kifogásolja a „kutatóközpont” építését, mondván: „néhány utcával odébb ott a sok évtizede Balatonfüreden működő szívszanatórium”.
Egy helyszín helyett két másik helyszín
Csakhogy ha tovább böngészünk a Google-találatok között, azt látjuk, hogy ennek a projektnek a nyertese nem az állami intézmény – és itt már más a helyszín is. Az Ultra Projekt Kft. honlapján ugyanis (ezt a weboldalt Hadházy is belinkeli a posztjába) az alábbi olvasható:
PROJEKT ADATAI
Projekt címe: AKUT KORONÁRIA SZINDRÓMÁN ÁTESETT BETEGEK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS KEZELÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA
Projekt azonosítószáma: GINOP-2.1.1-15-2016-01076
Kedvezményezettek:
ULTRA PROJEKT Építőipari és Szolgáltató Kft.
HÍD TRANSZ Építőipari és Szolgáltató Kft.
Somogyi Udvar Szolgáltató Kft.
Helyszín: 8230 Balatonfüred, belterület 122/4 hrsz, 8630 Balatonboglár, Bercsényi u. 2.
Összköltség: 1 596 854 397 Ft
Támogatás összege: 819 671 398 Ft
Mint két tojás, a két GINOP-kód olyan. Sőt, mint ugyanaz a tojás kétszer – hiszen betűről betűre, számról számra megegyeznek. Ezek szerint tehát három ingatlanos magáncég nyert néhány százezer forint híján 820 millió forintnyi támogatást arra, hogy… Hogy mire is?
A helyzet nem lett egyszerűbb. Bár a projekt címe néhány szóval rövidebb, mint a szívkórházé, az átfedés nem elhanyagolható. Azt nem zárhatjuk ki, hogy az állami egészségügyi intézmény és a három ingatlanberuházó közösen nyerte el az uniós támogatást a projektre – pénteken telefonon a szívkórház központi számán, illetve Kósa professzor szegedi egyetemi és balatonfüredi kórházi számán is hiába próbálkoztunk, majd emailben küldtünk kérdéseket –, bár az továbbra is furcsa, hogy miért kellett ehhez egy önálló ingatlanberuházás.
Amit viszont tudni lehet: a három magáncég közül legalább kettő a NER-rel gyakorta üzletelő Apáthy család közvetlen vagy közvetett érdekeltségébe tartozik: a Somogyi Udvar Kft. két cégen keresztül 60 százalékban Apáthy Endre Árpádé, míg a tavaly októberben HT Property Kft.-nek átkeresztelt Híd Transz Kft. 90 százalékban Apáthy Zoltán Endréé.
A HT Property Kft.-nek egyébként a cégadatok szerint hat telephelye van, ezek közül egy-egy az a balatonboglári és balatonfüredi cím, amely az Ultra Projekt Kft. honlapja szerint a csaknem 1,6 milliárd forintos beruházás két helyszíne volt. Különösnek nem mondható módon a Somogyi Udvar Kft.-nek is van két telephelye, az egyik épp Balatonbogláron, a másik épp Füreden – ugyanezeken a címeken.
A harmadik cég, amely a honlapon még Ultra Projekt néven fut, de 2021. január 29-e óta EFM Egészségügyi Szolgáltató Kft.-nek hívják, látszólag nem Apáthyéké: a cégnyilvántartás adatai szerint 2022 augusztusa óta azé a László Györgyé, akinek az Apáthy családdal való közös üzleteit bővebben taglalja a fentebb linkelt Átlászó-cikk (a kapcsolatra utal az is, hogy ennek a cégnek is telephelye mind a balatonboglári, mint a balatonfüredi cím). És akinek az aláírásával érkezett is egy nyilatkozat lapunkhoz néhány órával azután, hogy próbáltuk kibogozni, mit is talált Hadházy Ákos.
A nyilatkozat szerint semmit.
„Képviselő úr szándékosan csúsztat vagy súlyosan téved, amikor valótlanul állítja, hogy az »Akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelésének kidolgozása« uniós projektet »elcsalták«, és hogy az Európai Unió támogatásából »kutatóintézetnek álcázott lakások épültek« volna”
– írja válaszában László György.
Az épületben a válasza szerint „két külön beruházásként, elkülönített költségvetésből valósult meg a kutatóközponthoz kapcsolódó pályázat, illetve a 16 lakás és parkoló építése. A két külön beruházás fizikailag elhatárolt, külön bejárattal rendelkezik”.
Szerinte a konzorcium a szívműtéten átesett betegek rehabilitációjához kapcsolódó pályázati vállalásait megvalósította. „A pályázati támogatás utolsó részletének kifizetése előtt a támogatott beruházás elkészültét helyszíni ellenőrzésen is vizsgálták és jóváhagyták, a pályázati forrásokkal 2021-ben, a számlák benyújtásával az elszámolás szabályosan megtörtént” – érvel.
A beruházás úgynevezett bokrétaünnepségén a helyi tévének is nyilatkozott László György arról, hogyan működik majd az egészségközpont, ebben is említette, hogy a szívkórházzal együttműködnek majd.
Azt, hogy kutatás valóban történhetett, alátámasztani látszik az is, hogy a Magyar Kardiológusok Társaságának 2020-as tudományos kongresszusának programjában szerepel ez az előadás: Stressz és trombocyta funkció összefüggése akut koronária szindrómát és komplex kardiológiai rehabilitációt követően. A nyolcperces előadás tíz szerző munkájával állt össze, köztük van az Ultra Projekt és Híd Transz egy-egy képviselője, valamint a kutatási területen dolgozó szakemberek a füredi kórházból és más egészségügyi intézményekből.
László György mostani írásos nyilatkozata szerint az EU által támogatott beruházás helyszínén lévő magánlakások „a Támogató Hatóság által előzetesen engedélyezett módon, külön szerződés alapján, számlákkal igazolva, magánköltségvetési forrásból és bankhitelből épültek meg és kerültek értékesítésre”, és hogy a projekt teljes költségvetése 3 milliárd forint volt. | Zavarosan elköltött 819 671 398 forintot és a NER-rel jó viszonyt ápoló milliárdosokat találtunk | Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki rendszeresen keresi a mutyigyanúsan megvalósult európai uniós támogatású projekteket – emlékezhetünk a közelmúltból az erdő nélküli lombkoronasétányra –, pénteken hét fotó társaságában azt posztolta ki a Facebookjára: „Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny.” Mint írta, „infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot”, amit úgy költöttek el, hogy „építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő »kutatóintézetben« elvileg 12 hónapig kutattak”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/12/hadhazy-akos-balatonfured-apathy-csalad-apathy-endre-szivkorhaz-ginop-europai-unios-tamogatas-egeszsegugyi-lakas-laszlo-gyorgy | 2023-05-12 11:10:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Orvosi Kamarában viselt tisztségeinek felfüggesztését kérte a kamarától egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvos május 12-én. A háziorvos azt írta a kamarának, hogy ellene a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya eljárást folytat, ezért kéri a vizsgálat lezárultáig tisztségeinek felfüggesztését. Ezzel az Országos Elnökség egyhangúlag egyetértett – írja az MTI-nek küldött közleményében a Magyar Orvosi Kamara.
Ahogy a hvg.hu írja, vélhetően arról a nyíregyházi orvosról lehet szó, aki szexért cserébe írhatott fel a fogyáshoz is használt diabéteszgyógyszert. Az ügyben egy 43 éves budapesti nő érintett, valamint a háziorvos.
A nyomozás adatai szerint a nő 2023. március 6-án felvette a kapcsolatot a háziorvossal, akinek szexuális szolgáltatását ajánlotta fel cserébe azért, hogy orvosi vényre felírjon neki egy fogyását elősegítő gyógyszert, amelyre ő nem jogosult, mivel azt cukorbetegek kezelésére alkalmazzák. Az orvos a nő ajánlatát elfogadta, és eleget tett a kérésének annak ellenére, hogy nem tartozott az ellátási körzetébe, valamint a kért gyógyszer felírására háziorvosként nem volt jogosult.
A gyógyszert – normatív támogatott formában – e-receptre felírta, amit 2023. március 7-én ki is váltottak. A nyomozók kutatást tartottak a nő budapesti lakásában, ahol megtalálták és lefoglalták az orvosi vényre kiváltott gyógyszert.
A rendőrök a nőt és a férfit gyanúsítottként kihallgatták, vallomást egyikük sem tett. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem történt, a büntetőeljárás alatt mindketten szabadlábon védekezhetnek. | Felfüggesztette a MOK a háziorvost, aki szexért cserébe írhatott fel fogyáshoz is használt gyógyszert | A Magyar Orvosi Kamarában viselt tisztségeinek felfüggesztését kérte a kamarától egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvos május 12-én. A háziorvos azt írta a kamarának, hogy ellene a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya eljárást folytat, ezért kéri a vizsgálat lezárultáig tisztségeinek felfüggesztését. Ezzel az Országos Elnökség egyhangúlag egyetértett – írja az MTI-nek küldött közleményében a Magyar Orvosi Kamara. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/14/haziorvos-nyomozas-kamarai-tisztseg-felfuggesztes-mok | 2023-05-14 11:18:00 | true | null | null | Telex |
Újabb érdekességre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal a balatonfüredi beruházással összefüggésben, amiről a Telexen is beszámoltunk. Mint írtuk, a közel 820 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló kutatóközpont körül a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberek tűntek fel.
A GINOP-2.1.1-15-2016-01076 kódszámú projektet 2016-ban megnyerő három építőipari cég 2020-ig felhúzott egy 16 lakásos társasházat Balatonfüred központi részén, aminek a földszintjén állítólag 12 hónapig kutatták az „akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelését”. Az épületben azóta egy magánklinika működik.
Bár a pályázati anyagban szerepel a „kutatási infrastruktúra kialakítása”, már ebben is szerepel egy érdekes kiegészítés: „(itt Zoli döntése szükséges arról, hogy a Rextra ajánlatában szereplő »alap« berendezéssel, vagy a »mobil műtő« változattal szerepeljenek az eszközök, és a döntés szerinti részt kell beemelni ide)” – szerepel a végleges pályázati anyagban.
Az nem ismert, hogy ennek a projektnek a keretein belül végül milyen eszközöket szereztek be, mindenesetre – mint Hadházy írja – „egy őrző-védő és takarító cég röntgen osztály kialakítására” nyert el „30 millió forint EU-s támogatást”.
A balatonfüredi társasház és kutatóközpont/Egészségügyi Központ mögött kis tábla hirdeti, hogy az Árgus-Security Kft. az „Adaptív technológiai innovációt eredményező modern, digitális radiológiai osztály kialakítása az ÁRGUS-SECURITY Kft.-nél” című projektre nyert 30 millió forintos uniós támogatást (ez a 61 milliós projekt összköltségének fele).
A pályázatról a cég honlapján is található tájékoztatás.
De hogy jön ide egy őrző-védő cég?
A helyszín: a cégadatok szerint a budapesti központú Árgus-Security Kft.-nek 2019 eleje óta van fióktelepe a Balatonfüred 122/4 helyrajzi szám alatt – ott, ahol a közel 820 millió forintos támogatásból a kutatóközpont is felépült.
Az ügyvezető: az Árgus-Security Kft. ügyvezetője László György. Övé az EFM Egészségügyi Szolgáltató Kft., az egyik cég, ami megnyerte a kutatóközpont létesítésére az uniós támogatást (akkor még Ultra Projekt Építőipari és Szolgáltató Kft. néven futott, és a honlapján azóta is így szerepel). László György volt az, aki lapunknak az „Első füredi magánklinika” ügyvezetőjeként aláírt nyilatkozatban írta azt, hogy Hadházy „szándékosan csúsztat vagy súlyosan téved”, a lakások és a kutatóközpont ugyanis két külön költségvetésből, szigorúan elkülönülve valósultak meg.
A tulajdonos: a cégadatok szerint az Árgus-Security Kft. 54,8 százalékban Apáthy Zoltán Endréhez tartozik, 45,2 százalékban pedig Hernádi-Rózsa Judithoz. Apáthy a tavaly októberben HT Property Kft.-nek átkeresztelt Híd Transz Kft. 90 százalékos tulajdonosa – a kutatóközpont-projekt másik nyertese. A harmadik nyertes cég, a Somogyi Udvar Kft., ami 60 százalékban Apáthy Endre Árpádé, Apáthy Zoltán apjáé.
A kapcsolat: László György és a NER-rel gyakorta üzletelő Apáthy családnak nem ez az első együttműködése, összefonódásaikról korábban az Átlátszó is írt.
Miért egy őrző-védő cég vette meg a röntgengépeket?
Ezt nem tudni, de az nem újdonság, hogy az Árgus-Security nem csak őrzéssel és védéssel foglalkozik. Míg a főtevékenysége valóban a „személybiztonsági tevékenység”, közel nyolcvan egyéb tevékenységi kör is szerepel a cég adatai között: a takarítás mellett például bányászat, fodrászat, testedzés, divat-és formatervezés, villanyszerelés, bontás, használtcikk-kereskedelem, vendéglátás és szakorvosi járóbeteg-ellátás is.
A pályázatban azt írják:
„A pályázat segítségével megvalósuló fejlesztés eredményeként a jelenlegi tevékenységünkhöz kapcsolódóan egy teljesen új szolgáltatás jön létre, azaz új fajta innovatív szoláltatás nyújtására lesz alkalmas vállalkozásunk. Fontos kiemelni, hogy a radiológiai osztály kialakításával eddig nem végzett tevékenységhez kapcsolódóan jön létre a szolgáltatás, mely segíti vállalkozásunk több lábon állását és erősíti a piaci helyzetét”.
valamint azt, hogy:
„A társadalmi egészségügyi ellátásban egyre népszerűbb a magán ellátások igénybevétele, így ehhez szeretnénk mi is csatlakozni, mintegy hozzájárulva a járó beteg ellátás szűrési és prevenciós vizsgálatok elvégzésére szolgáló tevékenységgel.”
Tehát: a 820 millió forintos uniós támogatásból jött létre egy kutatóközpont, és László György nyilatkozata szerint külön magánköltségvetési forrásból és bankhitelből, a kutatóközponttól elhatárolva magánlakások – ugyanabban az épületben. A központban egy évig valóban kutatás folyhatott, majd a kutatóintézetből magánklinika lett, aminek az ügyvezetője László György, az Árgus-Security ügyvezetője. Akinek a cége röntgengépeket is beszerzett félig uniós forrásból (a pályázati adatlap szerint 2019 végéig végrehajtották a projektet, és 2020 szeptemberében meg is kapták az utolsó kifizetést) a klinikába, hogy minél több tevékenységet tudjanak ott végezni. | 30 milliós uniós támogatásból vett röntgengépeket egy őrző-védő cég oda, ahol Hadházy EU-pénzes csalást sejt | Újabb érdekességre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal a balatonfüredi beruházással összefüggésben, amiről a Telexen is beszámoltunk. Mint írtuk, a közel 820 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló kutatóközpont körül a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberek tűntek fel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/14/hadhazy-akos-balatonfured-30-millio-forint-ginop-tamogatas-laszlo-gyorgy-argus-security-kft | 2023-05-14 11:19:00 | true | null | null | Telex |
Július végén azt a Horváth Tamást nevezték ki a kormányközeli Vasárnap.hu új főszerkesztőjének, aki az év elején a 888.hu-tól érkezett a portálhoz. Az újságíróról kiderült, hogy korábban aktív részese volt az Erő és Elszántság mozgalom tüntetéseinek. Ez az a szervezet, amely a szélsőjobboldali Betyársereg politikai szárnya és az Identitesz egyesüléséből jött létre. Ez utóbbiból érkezett Horváth is.
Horváth érthető okokból már nem hirdeti nagyon hangsúlyosan, hogy részt vett a szélsőjobboldali csoport demonstrációin, a Telex erre irányuló kérdéseire sem válaszolt először. Egyebek mellett arról érdeklődtünk nála, hogy jelenleg is tagja-e a mozgalomnak. Azt is megkérdeztük, miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a szervezetek működésében. A főszerkesztő először csak annyit reagált, hogy köszöni a megkeresést, és további sok sikert kíván a munkánkhoz. Ezután mégis válaszolt néhány kérdésre, de erről majd később.
Tartotta a zászlót és a megafont
A szélsőjobboldali, neonáci kötődésű Erő és Elszántság 2017-ben az EU, a liberalizmus és a migráció ellen tüntetett. A demonstráción Horváth tartotta a megafont a mozgalom akkori vezetőségi tagjainak, László Balázsnak és Lantos Jánosnak. A 24.hu videójából kiderül, hogy az említett vezetők például arról beszéltek, büszkék arra, hogy ők az európai fehér rassz tagjai. Később az „ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmust kezdték skandálni a mozgalom tagjai, amelyet Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere használt, és egy 1943-as, totális háborút hirdető beszéd zárótétele volt. Horváth Tamás az Erő és Elszántság egy másik, 2017-es tüntetésén is feltűnt. Ekkor a beszédek alatt a mozgalom zászlóját tartotta a pulpitus közelében. Ebben a szintén 24.hu-s videóban a 27. másodperctől ő látható a kép bal oldalán.
A Betyársereg oldalán – szintén 2017-ben – olvasható egy Horváth Tamás aláírással szereplő közlemény, amelyet a bécsi késeléssel kapcsolatban adott ki az Erő és Elszántság. 2017-ben egy bécsi metrómegálló közelében egy négyfős, csecsenekből és afgánokból álló csoport támadt rá egy szerb és egy bolgár állampolgárra, a szerbiai fiatal meghalt. A közleményben egyebek mellett azt írja a szerző, hogy az „idegen rasszú hordákkal” egy szurkoló, egy hősies focidrukker szállt szembe. „Mozgalmunk, az Erő és Elszántság a kezdetektől fogva potenciális szövetségesekként tekint a magyar szurkolókra, legyenek ultrák, huligánok vagy mezei rajongók” – olvasható a Horváth Tamás által írt szövegben.
Az Erő és Elszántság akkori vezetőiként feltűnő, Horváth Tamás társaságában mutatkozó Lantos Jánosról és László Balázsról a fentieknél ezerszer cifrább esetek is kiderültek már évekkel korábban. Az ATV cikke szerint Lantos a 2010-es évek elején a Pax Hungarica szálasista-újnyilas mozgalom tagjaként arról beszélt a szimpatizánsoknak Hitlert idéző kar- és kézmozdulatok kíséretében, hogy „az egyedüli kiutat a nemzetiszocializmus (nácizmus) jelenti abból a pusztulásból, ami ránk vár”. Csak a bizonyítás kedvéért tesszük ide a linket az erről készült felvételről, amelyen 9:33-tól hangzanak el az idézett mondatok. (Lantos egyébként időnként szerepel a Fidesz-közeli médiában, legutóbb a Pesti TV-ben volt meghívott vendég.)
László Balázzsal kapcsolatban pedig az az egyik legérdekesebb eset, hogy amikor Mi Hazánk-tagként lefokozták olyan korábbi kijelentéseiért, amik még a szélsőjobboldali pártnak is kínosak voltak a nyilvános térben, akkor a szankciók miatt kilépett a pártból, amit azzal indokolt, hogy a radikálisok szankcionálása és kizárása miatt nem tud azonosulni a párt politikájával, és „az Erő és Elszántság értékrendjéhez és szellemiségéhez fűződő hűségem nem engedi meg számomra, hogy e párt (a Mi Hazánk) építkezésében a továbbiakban közreműködjek”. Vagyis Lászlónak még a Mi Hazánk szellemisége is túlságosan limonádé volt, az Erő és Elszántság értékrendjét közelebb érezte magához.
Horváth is propagálta a nyilas múltat
A fent felsoroltak kivételével több érdekességet is összegyűjtött a 444.hu Horváth Tamásról és a keresztény Vasárnap.hu-ról. Például azt, hogy Horváth még a 888.hu munkatársaként „Dicsőség a hősöknek: 75 évvel ezelőtt vette kezdetét a kitörés” című cikkben emlékezett meg a neonácik egyik kedvenc évfordulójáról (Ungváry Krisztián történész kitörésről szóló korábbi cikke itt olvasható.)
A 888-as cikkben Horváth közölte a náci birodalom egyik főparancsnokának „lelkesítő üzenetét” is, ami Hitlert és Szálasit éltette. Hangsúlyozta emellett a magyar szélsőjobb narratíváját, miszerint az általános történészi vélekedéssel szemben Európát és Magyarországot védelmező, heroikus küzdelem volt az a katonai akció, amelyben amúgy kevesebb mint öt nap alatt húszezer kétségbeesetten menekülő katona pusztult el, ugyanennyien estek fogságba, míg az átjutás legfeljebb 700 főnek sikerülhetett.
Horváth írásáról „Tartsuk távol a fekáliát!” címmel írt cikket Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija. Ebben úgy fogalmazott: „a nyílt antiszemita propaganda karanténban tartása nem csak a zsidó közösség érdeke”. Horváth cikkét később a főszerkesztő G. Fodor Gábor kérésére levették a portálról (bár Horváth szerint a publikálás előtt G. Fodor is elolvasta a cikket). Köves Slomó akkori írásában egyébként egy trendre hívta fel a figyelmet: „Az antiszemita Facebook-posztokkal sáfárkodó Siklósi Beatrix kinevezése a Kossuth rádió élére, a Hír TV csúnyán áthallásos Niedermüller és Izrael kapcsán leadott közlései, a »becsületnapi békés megemlékezések«️ közvetítése, a Jobbik örökségén utazó, nyíltan rasszista Mi Hazánk folyamatos közmédiás és KESMA-s szerepeltetése, mind-mind azt üzenik annak a pár ezer neonácinak, hogy most megint eljött az ő idejük.”
A szervezet közelében volt, aztán eltávolodott
Néhány nappal azután, hogy érdemi válasz nélkül jó munkát kívánt nekünk Horváth Tamás, egyszer csak elküldött egy frissen vele készült Magyar Nemzet-interjút. Ebben – külön, erre irányuló kérdés nélkül – felhozta röviden, hogy az Erő és Elszántság „közelében volt”. Egész pontosan azt mondta a kormánylapnak, hogy „amikor az Identitesz betagozódott az Erő és Elszántság Mozgalomba, egy ideig még maradtam a szervezet közelében, vettem részt EU-kritikus tüntetésen és október 23-i megemlékezésen is. Ezt követően viszonylag hamar beláttam, hogy az az út, amin az Erő és Elszántság elindult, nem vezet messzire, úgyhogy eltávolodtam a szervezettől.”
Megkértük, hogy ezt fejtse ki bővebben. Kíváncsiak lennénk, mit ért az alatt, hogy „az az út”, amin a neonáci kötődésű szervezet elindult, „nem vezet messzire”. Ez vajon azt jelenti, hogy nem értett egyet a mozgalom céljaival és eszközeivel, és nem ezek mentén a szélsőségesen gyűlöletkeltő ideológiák mentén szeretné folytatni a közéleti tevékenységét? Vagy csak annyit jelent, hogy rájött: ha ennyire nyílt lapokkal játszik, akkor marginális szereplő maradhat, nem igazán hatékony ennyire nyíltan felvállalni ezeket az eszméket, finomabban érdemes inkább csomagolni őket. Horváth újbóli megkeresésünkre csak annyit közölt: „A Magyar Nemzetnek adott interjúmban mindent elmondtam, az »ügyemet« ezzel lezártnak tekintem.”
Ezt követően mégis újra keresett minket, mert szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében az előélete más részeiről is kellene beszélni. Például a jótékonykodásról. A járvány első hulláma idején ugyanis az általa alapított veszprémi szolidáris akciócsoporttal „több mint 10, a távoktatás miatt nehéz helyzetbe került helyi fiatalnak (köztük több cigány gyermeknek) adományoztunk laptopot vagy számítógépet. Illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi otthonának vásároltunk be rendszeresen” – írta.
Valamint úgy gondolta, katonai elismeréseiről is lehetne beszélni. Például arról, hogy önkéntes tartalékos katonaként képviselte a Magyar Honvédséget a Louisiana állambeli Fort Polk bázison. Az öthetes hadgyakorlaton az „Ohiói Nemzeti Gárda parancsnokától, Woodroof ezredestől” emléktárgyat kapott a helytállásáért, „és azért, mert a szakaszom és közte fordítottam, amikor két hétig kint voltunk a gyakorlótéren, háborús körülményeket szimulálva”.
Irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el, és melyikeket nem?
Aztán mégis válaszolt az Erő és Elszántságtól való eltávolodásának okát firtató kérdésre. Azt írta: „Távlati célként megjelent a pártpolitikába való belépés terve, valamint a kommunikációt sem tartottam kellően korszerűnek. Ezeket akkor e-mail formájában tudattam is a mozgalom vezetőségével. Nevezhető ez kilépési levélnek, habár papíron sosem voltam tagja a szervezetnek.”
Ezután tisztázni akartuk, hogy az Erő és Elszántságtól tehát nem azért távolodott el, mert helytelennek tartotta például a goebbelsi „ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmus skandálását a mozgalom eseményein, vagy nem azért, mert a mozgalom egyik vezetője egyértelműen kinyilvánította korábban, hogy az „egyedüli kiutat a nemzeti szocializmus jelenti”. Megkérdeztük, hogy ezek nem zavarták-e. Érdeklődtünk, hogy ezekhez az eszmékhez milyen a viszonya jelenleg. Elítéli a nácikat, a nyilasokat, a náci ideológiát és a rasszizmust?
Erre többszöri visszakérdezés után is úgy reagált, hogy nem mondta ki konkrétan, hogy elítéli ezeket. Szerinte irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el, és melyikeket nem. De minden olyan ideológiát, eszmét elítél, ami nem összeegyeztethető a „természettörvénnyel” és „a katolikus egyház tanításával”.
„Kizárólag a magyarság és a kereszténység szolgálata motivált egész életemben, az én világnézetem soha nem valami és valakik ellen irányult” – írta.
Megkérdeztük, hogy szerinte az említett eszmék összeegyeztethetőek-e a katolikus egyház tanításával, amire úgy reagált: „a fajgyűlölet nem egyeztethető össze a katolikus tanítással”. Majd hozzátette: „Van azonban egy teológiai fogalom, az ordo caritatis (szeretet rendje), amely azt tanítja, hogy a szeretetünk nem egyenlő mindenki felé, jobban szeretjük és jobban is kell szeretnünk a hozzánk közelebb állókat. A saját gyermekemet jobban szeretem, fontosabb a számomra, mint a másik utcában lakó középkorú nő. A saját nemzettársamat jobban szeretem, fontosabb a számomra, mint a más kontinensen élő felebarátom. Ez nem fajgyűlölet, nem rasszizmus, hanem természetes distinkció – mondta. – A magyar kormány migrációs politikája is éppen ezért elfogadható keresztény szemszögből.”
Amikor azt kérdeztük tőle, hogyan viszonyul a nyilasokhoz, azt válaszolta: „A nyilasok által elkövetett túlkapásokkal nem tudok azonosulni.”
Tehát nem általános választ kaptunk, csak a túlkapásokkal van gond. (Kérdés persze, ki mit tekint túlkapásnak.) A kereszténység ügyét egyébként rendkívül fontosnak tartja. Az „Aki nem szolgál, az a Sátánnal kerül egy platformra” című, vele készült Magyar Nemzet-interjút itt lehet elolvasni.
A keresztényüldözés bemutatására kaptak közpénzt
A keresztény Vasárnap.hu-n jelent már meg olyan cikk, ami nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy egy Lego-szettben van egy nem fehérnek látszó figura is. A cikk írója egyebek mellett azt írja: „Félreértés ne essék, semmi bajom a minden ember egyenlő elvével, sőt, nagyon jól tudjuk, hogy Isten színe előtt valóban mindenki egyformán értékes. Csakhogy én nem szeretném, ha ezt a Lego üzenné meg a gyermekemnek.”
De volt olyan írás is, ami a családon belüli erőszakból próbált paródiát csinálni. Az írást nem sokkal később törölték. Egy másik cikkben arról írtak, nem szabad hagyni, hogy Magyarország is olyan hellyé változzon, „melyet gyakorlatilag már teljes egészében kisajátítottak a homoszexuálisok”.
Fideszes közszereplők és kormánytagok egyébként rendszeresen adnak interjút az újságnak. A lap kiadója a Kovács K. Zoltán Alapítvány, amely vissza nem térítendő támogatásokat kapott a Miniszterelnökségtől és a KDNP pártalapítványától is.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az új főszerkesztő szélsőjobboldali szerepvállalását, és a nyilas múlt propagálásával kapcsolatos megnyilvánulásait a kormány által képviselt értékekkel. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy összesen mekkora összeggel támogatták eddig az alapítványt, valamint hogy ezután is számíthatnak-e a minisztérium támogatására.
Megkeresésünkre a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt írta: | A neonáci kötődésű Erő és Elszántság aktív részese volt a keresztény újság új főszerkesztője | A szélsőjobboldali, neonáci Erő és Elszántság nevű mozgalom tüntetéseinek aktív részese volt az adófizetői pénzzel támogatott kormányközeli keresztény újság, a Vasárnap.hu új főszerkesztője. Horváth Tamás a Telex megkeresésére először nem erősítette meg, hogy tagja volt a szervezetnek, csak további sok sikert kívánt a munkánkhoz. Pár nappal később röviden megjegyezte egy kormánylapnak, hogy a szervezet közelében volt. Aztán mégis reagált néhány kérdésünkre, de azt nem nagyon akarta kimondani, hogy elítéli a nácikat és a nyilasokat, nem adott minden kétséget kizáró választ ezekre a kérdésekre. Gulyás Gergely minisztériumánál is érdeklődtünk, hogy mennyire tudnak azonosulni a Horváth által képviselt eszmékkel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/08/11/a-szelsojobboldali-ero-es-elszantsag-tunteteseinek-aktiv-reszese-volt-a-kormanykozeli-kereszteny-ujsag-uj-foszerkesztoje | 2021-08-11 11:25:00 | true | null | null | Telex |
Három év börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a két borsodi hivatalnokot, akik 2018-ban kenőpénzt kaptak egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől, hogy a cégvezető által kezdeményezett földhivatali eljárást jogellenesen befolyásolják – derül ki a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből.
Az egyik gyanúsítottra 2018. december 18-án csapott le a rendőrség, éppen akkor, amikor átvette a vesztegetési pénzt. Az egyik hivatalnok először tagadta a bűncselekmény elkövetését, a társa viszont beismerő vallomást tett.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2020 februárjában emelt vádat egy észak-
magyarországi járási hivatal két vezetője ellen korrupciós bűncselekmény miatt, akiket a Fővárosi Törvényszék 2022-ben első fokon személyenként 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 4 millió forint pénzbüntetésre és 3 évre a kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ügyészség súlyosbításért, a védelem pedig enyhítésért fellebbezett.
A Fővárosi Ítélőtábla végül május 10-én jogerősen mindkét vádlott büntetését 3-3 év végrehajtandó szabadságvesztésre és 3-3 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Mindketten csak másfél év után bocsáthatók feltételes szabadságra. | Négymillió forintos kenőpénzt fogadott el két borsodi hivatalnok, három év börtönt kaptak | Három év börtönre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a két borsodi hivatalnokot, akik 2018-ban kenőpénzt kaptak egy autópálya-építkezésben érdekelt cég vezetőjétől, hogy a cégvezető által kezdeményezett földhivatali eljárást jogellenesen befolyásolják – derül ki a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/16/borsod-hivatali-vesztegetes-itelet-fovarosi-torvenyszek | 2023-05-16 11:26:00 | true | null | null | Telex |
„Nem vagyok bűnös” – vallotta Schadl György a bíróságon, majd tételesen levezette, egyes vádpontokban miért gondolja magát ártatlannak. Azt is felsorolta, mi a közös benne és a volt igazságügyi miniszterhelyettesben, Völner Pálban.
A végrehajtói kar volt elnökének meghallgatásával kezdődött el az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per. Az első tárgyalási napon a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál nem jelent meg a bíróságon. Őt jövő kedden hallgatják meg.
Schadl órákig beszélt a bíróságnak, a kezében tartott papírokból olvasta fel a vallomását. Bár néha az egyik lábáról a másikra állt – ilyenkor rendre megcsörrent a lábbilincs –, magabiztos volt és határozott. Minden ellene felhozott vádat tagadott.
Vallomását azzal kezdte, mióta tart a per, azóta volt némi változás a jövedelmében: pénzt már az egyetemi docensi munkáért és a végrehajtói elnöki tisztségért sem kap, már csak a megtakarításait éli/élik fel.
Ezután arról beszélt, hogy Völner Pált a végrehajtói kar elnökeként ismerte meg, elnökként viszont szerinte nem ő döntött a fontos ügyekben, hanem a hivatal vezetője. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl szerint az ő feladata kimerült a protokolláris eseményekben – egy ilyenen ismerte meg állítása szerint Völnert – és a jogszabályi tervezetek véleményezésében.
Így aztán Schadl szerint nem az övé, hanem a hivatal vezetőjének feladata volt a leendő végrehajtók meghallgatása, pontozása és kinevezésének felterjesztése.
„Annyi jogom sem volt, mint Angliában a királynőnek”
– állította Schadl György a végrehajtói kar elnöki pozíciójáról.
Azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta Schadl.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását.
„Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek”
– mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
A végrehajtói kar volt elnöke azzal indokolta, hogy neki amúgy egyáltalán nem volt fontos az érintett végrehajtók kinevezése, hogy személyesen ott sem volt a meghallgatásaikon. A kinevezéseket Vízkelety Mariann egykori államtitkár írta alá. Schadl állította, ő semmiben sem egyeztetett Vízkeletyvel, de egyszer egy konkrét ember miatt panaszt tett nála.
Ezután arról beszélt, hogy a végrehajtók kinevezéséről döntő P. Béla – akire ő mutogat, nem a vádirat – arra már nem gondolt, hogy a nyertes pályázóknak miből lesz pénze az irodáik beindítására, hiszen ezeket az irodákat bérelni kell, kauciót fizetni, bebútorozni.
Schadl szerint ő csak finanszírozta ezeket a kiadásokat a végrehajtóknak egészen addig, amíg ők fel nem vették az osztalékaikat, hogy a kölcsönt visszaadják neki.
A vád szerint azonban Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
A mellékágak
A korrupciós ügy egyik mellékága a paksi ügylet. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál és Steiner Attila, akik szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát.
Schadl minderről azt mondta a bíróságon, hogy a találmányát ezek az emberek valóban megtekintették, Kovács Pál például azért, mert ő „ennek a pápája Magyarországon”. Azt viszont tagadta, hogy ehhez Völner Pál segítségét kérte volna. Sőt, valójában végül „el sem indultunk soha az életben pályázaton”.
Az ügy másik mellékszálában a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához.
Erről Schadl azt mondta a bíróságon, hogy őt barátja, Rehák Róbert kereste meg az ügyben. „Robi is – bocsánat, Rehák úr – csak azt akarta tőlem megtudni, hogy megkapják-e az engedélyt. (…) Férfiasan be kell vallanom, az oktatás, különösen az iskolák engedélyeztetéseihez nem értek, ezért fordultam máshoz”, de Völnertől állítása szerint nem közbenjárást vagy beavatkozást kért, hanem csak annyit, hogy ha van arra lehetőség, kérdezzen rá, rendben van-e az iskola engedélyeztetési kérelme.
A vád szerint Schadl György sofőrje, a szintén vádlott M. Viktor vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
A sofőr korábban tagadta a vádakat, Schadl pedig most erről azt mondta, „M. Viktor nem tudta, ha pénzt visz és hoz, azokat milyen jogcímen kell vinnie – egy biztos, ha korrupciós pénzről lenne szó, nem életszerű, hogy vele vitetem”.
Schadl végül azt is kérte a bíróságtól, a végrehajtói iroda munkavállalóit is tanúként hallgassák meg a perben. Kérdésekre kedden nem akart válaszolni, azt mondta, majd valamikor később. A tárgyalás elején azt is kérte, engedjék ki a letartóztatásból, de a bíróság ezt visszautasította.
Schadl György eddig sem vallotta be a bűnösségét, a dolgát viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már igen. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztettet és pénzbüntetést kapott.
Schadl áprilisban lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását.
Tóni, Barbara és Ádám nem jutott el a vádiratig
A vádiratba az a rész már nem került be, hogy Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnökének és Völner rokonának. A nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segíthetett Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun-rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül. Április végén aztán kiderült, hogy a rendőrség nyomoz ebben az ügyben, de akkor még azt állították, egyelőre senkit sem hallgattak meg, még tanúként sem.
Ahogy több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, pedig néhányukat maga Völner Pál is tanúként idézné be a büntetőperre: köztük van Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.
Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a Tóni, Barbara és Ádám nevű ember, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, és Rogán feleségét egyébként Barbarának hívják. Maga Rogán Antal egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”.
Mivel ezek nem kerültek be a vádiratba, Schadl György kedden nem is beszélt ezekről. | Schadl a bíróságon: A hajózás, a gasztronómia, és a műszaki cikkek szeretete közös Völnerben és bennem | „Nem vagyok bűnös” – vallotta Schadl György a bíróságon, majd tételesen levezette, egyes vádpontokban miért gondolja magát ártatlannak. Azt is felsorolta, mi a közös benne és a volt igazságügyi miniszterhelyettesben, Völner Pálban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/16/schadl-gyorgy-meghallgatas-birosag-majus-16-volner-pal-targyalas-korrupcio-vegrehajto | 2023-05-16 11:28:00 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Törvényszéken Schadl György feleségének és apjának meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy bírósági tárgyalása. Schadl felesége egyebek mellett arról beszélt, hogy a vádiratban szereplő információkkal szemben nem eltüntetni akarták a nagy értékű ékszereket és más vagyontárgyakat, csak meghibásodott az otthoni széf, azért akarták átvinni a benne lévő dolgokat egy másik széfbe. (Schadl György apjáról és feleségéről személyiségi jogi okokból fotót nem készíthettünk.)
Schadl György felesége egyelőre nem kívánt vallomást tenni, azt mondta, ezt a tárgyalás későbbi szakaszában teszi majd meg. A korábban a rendőrségnek tett vallomását fenntartja, és nem tartja magát bűnösnek.
Úgy tudja, a lefoglalt vagyontárgyak a férje legálisan szerzett vagyonából származnak, egy részükhöz pedig „a férjének semmi köze”, azok az ő személyes vagyontárgyai. A rendőrségnek korábban azt mondta, a házkutatás során „sokkos állapotban” ült a házuk nappalijában, ahol folyamatosan figyelték őt a rendőrök. Elképzelése sem volt arról, mivel gyanúsíthatják a férjét, Schadl Györgyöt. A házukban lévő széf szerinte meghibásodott, ezért hívta segítségül férje apját. Széfszerelőt is hívtak, aki megállapította, hogy valóban nem működik jól a széf, nem biztonságos benne tárolni vagyontárgyakat.
Attól félt, hogy mivel a vádirat kikerült a sajtóba, és egyes médiumok a házuknál forgattak, azt is tudhatják egyesek, hogy van széf a házukban, amiben vagyontárgyak is lehetnek. Ezért akartak nyitni egy másik széfet egy bankban, ahová átvihetik a különösen értékes vagyontárgyakat, hogy azok ne abban a széfben legyenek, ami szerintük nem működött jól.
A bíró a nyomozati iratokból idézte a lehallgatások egyes részleteit, köztük azokat a telefonbeszélgetéseket, amik Schadl felesége és apja között, illetve Schadl felesége és Schadl között zajlottak. Schadl azt mondta a feleségének, hogy nem fog bevallani olyan bűncselekményt, amit nem követett el, hanem majd „szájba bassza az ügyészt”. (Amikor ezt a részt felolvasta a bíró, Schadl György felnevetett.) Azt is sejtették, hogy lehallgatják őket.
Schadl Györgynek mindezzel kapcsolatban apróbb megjegyzései voltak csak: szerinte a telefonok lehallgatásáról készített kivonatok, írásos összefoglalók pontatlanok.
Schadl György édesapja Schadl feleségével ellentétben tett vallomást a bíróság előtt. Ő sem ismeri el bűnösségét. Vallomásában egyebek mellett arról beszélt, soha büntetőeljárás nem folyt ellene, és szerinte most sincs ellene valós bizonyíték. Azt mondta, „nincs képben”, mert a vádiratban alig vannak információk vele kapcsolatban, és ezért a bíróság előtt kérdésekre sem akar válaszolni.
A rendőrségi vallomásában arról beszélt korábban, hogy a fiának felesége nem érezte biztonságban magát a házban, mert jó páran tudhatták, hogy széf van az épületben. Ezért megkeresett egy széfszerelőt, aki ki is ment a helyszínre. Szerinte a szerelő azt mondta, nem lehet megjavítani a széfet, ezért nem biztonságos. Bezárni be lehetett, de akkor csak lángvágóval lehetett volna kinyitni – részletezte.
Ezért döntöttek úgy, hogy egy bankban nyitnak egy másik széfet. Nem tudta pontosan, hogy mik vannak az otthoni széfben, arról sem volt információja, hogy ezeket elviekben lefoglalhatta-e a hatóság. A gyanúsításban lévő állításokról, miszerint a széfben lévő vagyontárgyak büntetendő cselekményekből származhatnak, nem volt tudomása. Szerinte ha ki akart volna bújni a gyanúsítás alól, akkor nem a saját nevére nyitott volna egy másik széfet.
A vád szerint Schadl a börtönből hívta fel családját, hogy rejtsék széfbe az ékszereket és luxusórákat
Az ügyészség szerint csaknem 110 millió forint értékű ékszer és luxusóra elrejtését vezényelte le a börtönből Schadl György. Így a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar több mint egy éve letartóztatásban ülő volt elnökének felesége és apja ellen is vádat emeltek.
A végrehajtói kar korábbi elnöke 2021. november óta ül börtönben hivatali vesztegetés miatt, amelyben Völner Pál fideszes politikus is érintett. A Schadl–Völner-ügy 2021. december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte: a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől azért, hogy végrehajtói kinevezéseket intézzen el neki.
A büntetőeljárás során Schadlnál és a szintén végrehajtóként dolgozó feleségénél jelentős mennyiségű pénzt és vagyontárgyakat is lefoglaltak, miután elfogták őket a Liszt Ferenc repülőtéren. Schadlék hálószobájában a trezorból és bútorokból ékszerek és órák kerültek elő, de akkor ezeket még nem foglalták le, ennek csak novemberben állt neki a hivatal.
Az erről szóló határozatokat a börtönben ülő Schadlnak is megküldték, aki azonnal cselekedett:
a vád szerint felhívta telefonon feleségét, hogy apjával együtt egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a le nem foglalt órákat és ékszereket.
Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apja nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar (azóta lemondott) elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását. A történtekre viszont rájött az ügyészség is, és emiatt
Schadl György feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy beismerés esetén a bíróság Schadl György feleségét ítélje két év, végrehajtásban öt év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 50 millió forint pénzbüntetésre. Apjára ugyanezt a büntetési tételt kérte az ügyészség, ám mellékbüntetésként csak 5 millió forint pénzbüntetést indítványozott
Schadl nem vallotta bűnösnek magát
Az előkészítő ülések után Schadl György meghallgatásával kedden ténylegesen elkezdődött az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per, a Telex munkatársai akkor is ott voltak a tárgyaláson, amelyen Schadl György azt mondta, a hajózás, a gasztronómia és a műszaki cikkek szeretete közös benne és Völner Pál volt igazságügyi államtitkárban. Az első tárgyalási napon a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál nem jelent meg a bíróságon. Őt jövő kedden hallgatják meg.
Schadl György eddig nem vallotta be a bűnösségét, a dolgát viszont még megnehezítheti, hogy a huszonkettő vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már igen. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztettet és pénzbüntetést kapott. Schadl áprilisban lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöki tisztségéről, vele együtt pedig az egész elnöki kar is benyújtotta a lemondását.
Ebben a cikkben korábban összeszedtük, honnan indult a Schadl–Völner-ügy, az alábbi videóban pedig arról kérdeztük a bíróságon Schadl Györgyöt, ki az a Tóni, Barbara és Ádám, akiket egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével. Rogán jelenlegi feleségét pedig Barbarának hívják. Rogán egyébként nemrég a parlamentben azt mondta, „nem ismertem Schadl nevű urat”. | Schadl felesége szerint nem eltüntetni akarták az ékszereket, csak meghibásodott az otthoni széf | A Fővárosi Törvényszéken Schadl György feleségének és apjának meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy bírósági tárgyalása. Schadl felesége egyebek mellett arról beszélt, hogy a vádiratban szereplő információkkal szemben nem eltüntetni akarták a nagy értékű ékszereket és más vagyontárgyakat, csak meghibásodott az otthoni széf, azért akarták átvinni a benne lévő dolgokat egy másik széfbe. (Schadl György apjáról és feleségéről személyiségi jogi okokból fotót nem készíthettünk.) | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/18/korrupcio-birosag-schadl-gyorgy-felesege-apja-luxusora-ekszer-telefon-borton-szef | 2023-05-18 11:31:00 | true | null | null | Telex |
– Jó napot, bemehetünk a vágóhídhoz?
– Zárva van, nincs itt senki – mondja a fülkéjéből kilépő portás a Csengele szélén álló telep kapujánál. Hozzáteszi: „Nem tudom, mikor lesznek itt újra.”
Nincs okunk kételkedni a férfi szavaiban. A vágóhídüzem előtti parkoló üres, a főépületben semmi mozgás nem tapasztalható, a bejárati ajtó csukva. Körbejárjuk az épületet, egyetlen embert sem látunk. Portásra is csak azért lehet szükség az elhagyatott üzemnél, mert odabenn a különböző gépek, hűtők komoly értéket képviselnek, azokat őrizni kell.
A portásfülkétől kicsit arrébb, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által tulajdonolt, alföldi kóser vágóhíd egyik szomszédja azt mondja a 24.hu-nak, hogy emlékei szerint már 3–4 hónapja nem folyik itt termelés, ő ennyi ideje nem tapasztalja, hogy teherautók hoznák a vágnivaló szárnyasokat, illetve szállítanák el a feldolgozott kóser húst. Egy másik szomszéd arról számol be, hogy legfeljebb műszaki karbantartásért vagy ellenőrzés miatt nyitják ki szerinte mostanában az épületet, de csirkenyakat jó ideje nem nyisszantanak ott.
Csengelére azért utaztunk el, mert több forrásból is úgy értesültünk, hogy a Köves Slomóhoz és az általa vezetett EMIH-hez kötődő, korábban már milliárdos veszteséget termelő csengelei kóser vágóhíd bezárt. A céget kerestük a nyilvánosan megadott telefonszámokon, de senkit nem értünk el. Értesülésünket, valamint a helyszíni tapasztalatainkat a vágóhidat üzemeltető Quality Poultry Kft. végül írásbeli válaszában megerősítette azzal, hogy még 2022-ban döntöttek a leállás mellett, ám hogy mit hoz a jövő a vágóhíd számára, arról egyelőre több mindent is el tud képzelni a menedzsment – biztos irány egyelőre nincs. Mielőtt azonban a cég álláspontját részletesen ismertetnénk, nézzük meg, hogyan lett a sikersztorinak beharangozott kóser vágóhídból lezárt ingatlan.
Világrengető célok után milliárdos veszteség
Hat évvel ezelőtt, 2017 nyarán nyitották meg élénk médiaérdeklődés mellett az EMIH kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. Az esemény jelentőségét David Lau izraeli főrabbi és Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. A kormány nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet: a korábbi konzervgyár helyén létesített, alapvetően libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak köszönhetően valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem is fukarkodtak a nagy szavakkal. Ekkor hangzott el, hogy ez
a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és -feldolgozója.
Emellett azt is hangoztatták: a kóser libamájra óriási a kereslet világszerte. (Korábbi cikkeinkben – itt és itt is – részletesen írtunk arról, hogy több uniós országhoz képest a jóval megengedőbb, a kóser vágást nem korlátozó magyar törvényi háttér miért teremt valóban jó alapokat ahhoz, hogy Magyarországról lehessen Nyugat-Európába, például Franciaországba és Belgiumba exportálni kóser termékeket. Magyarországon ezt a kedvező jogi környezetet több, kóser vágóhidat üzemeltető cég is kihasználja, róluk később ejtünk még szót.)
Csakhogy a 2017-ben elindított csengelei üzleti vállalkozás hamar súlyos veszteségeket kezdett termelni. A nyilvános beszámolók szerint
2017-ben mínusz 507 millió,
2018-ban mínusz 310 millió,
2019-ben mínusz 301 millió.
2020-ban mínusz 54 millió,
2021-ben pedig mínusz 64 millió forint adózott eredménnyel zárt.
A 2022-es évről egyelőre nincs adat sem az Opten, sem az Igazságügyi Minisztérium rendszerében.
Mindez összességében több mint 1,2 milliárd forintos veszteséget jelentett a hitközség által tulajdonolt Quality Poultrynak, amely ellen számos végrehajtást is kértek az elmúlt években, a legutóbbi beszámoló szerint a cégnek több mint 3,6 milliárdos hitele volt. Korábbi cikkünkben megírtuk azt is, hogy a milliárdos mínuszokat az EMIH „saját zsebből” pótolta ki. Hogy ez 2020-ban, illetve 2021-ben is így történt-e, nem tudni biztosan, csak feltételezni lehet, mivel ezekben az években az Igazságügyi Minisztérium rendszerébe feltöltött taggyűlési jegyzőkönyvekben erről – a korábbi évekkel ellentétben – már nem tettek említést. Ugyanakkor a 2020-as és 2021-es taggyűlési jegyzőkönyvekből az látszik, hogy a cég tőkéje 154 millióról 87 millió forintra esett.
Mi áll a bezárás mögött?
Aligha lehet egyetlen okra fogni, hogy miért nem lett sikeres Köves Slomóék milliárdos jelzáloggal terhelt projektje (a jegyzőkönyvek szerint az Eximbank mellett máshonnan is érkezett hitel.) Hallottunk olyan, szakmai körökből származó információt, hogy a vágóhíd vezetését többször lecserélték, de olyan verzió is eljutott hozzánk, miszerint nem volt meg a kellő szakmai tudás ahhoz az EMIH köreiben, hogy sikerre vigyék a vágóhidat. Miután a hitközség 600 milliós önerővel vágott bele ebbe a vállalkozásba, majd további 1,2 milliárdot tett bele a veszteségek pótlására, az is elképzelhető, hogy az EMIH gazdálkodásában jöhetett el az a pont, amikor már nem érezték finanszírozhatónak tovább a veszteségeket.
Megkérdeztük a csengelei vágóhíd üzemeltetőjét, a Quality Poultryt, hogy pontosan mi a helyzet az üzemben, miért zártak be, mik a terveik. Ezt a választ küldték:
2020 óta Magyarországon nyolc madárinfluenza-járvány ciklus volt. Bács-Kiskun és Csongrád megyében, ahol a vágóhíd, valamint a libatelepeink többsége működik, az elmúlt 36 hónapból nagyjából 14 hónapig zárlat volt, ami azt jelenti, hogy az állatokat nem lehetett a nevelő és tömő telepek között mozgatni, illetve tilalom alá esett a vágóhídon levágott madarak exportja Izraelbe. (A jászberényi kóser vágóhíd szerencsésebb helyzetben volt, ugyanis Jászberény lényegesen kevesebb alkalommal tartozott fertőzött területbe.) Erre tekintettel 2022 novemberében a vágóhíd tulajdonosi köre úgy döntött, hogy a vágóhíd működését az eredeti modell szerint szünetelteti, amíg a madárinfluenza problematikájára nincs rendszerszintű megoldás.
Mint írták, a csengelei vágóhíd jövője szempontjából jelenleg három lehetséges irányt vizsgálnak:
szorosabb együttműködés kialakítása más, víziszárnyast feldolgozó cégekkel, így növelve a működés rezisztenciáját a területi korlátokkal szemben,
a vágóhíd működésének szüneteltetése a madárinfluenza elleni oltás hatósági bevezetéséig (jelenleg az oltás fejlesztése kísérleti szakaszban van),
illetve a vágóhíd átalakítása kóser baromfi vágóhíddá (a víziszárnyasok vágásának megszüntetésével). | Hónapok óta zárva van Köves Slomóék kóser vágóhídja, amelybe százmilliókat pumpált az Orbán-kormány | Az EMIH tulajdonában álló cég szerint a munkát tavaly csupán felfüggesztették, ám az nem világos, mikor nyitnak ki ismét, már ha egyáltalán újra kinyitnak. Valójában súlyos, milliárdos bukás lett a sikersztorinak beharangozott, eximbankos hitellel és vissza nem térítendő állami támogatással indított csengelei projekt, miközben más, szintén Magyarországon működő kóser vágóhidak köszönik szépen, jól vannak, és eredményesen működnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/12/bezaras-emih-vagohid-koser-csengele-eximbank/ | 2023-06-12 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per.
Völner fekete zakóban, fekete aktatáskát szorongatva ült le a vádlottak padjára, a táskát aztán egy köteg papírra cserélte az ölében.
Míg vádlott társa, a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György letartóztatásban van, addig Völner Pál szabadlábon védekezhet. Így míg Schadl a börtönből, bilincsben érkezett a tárgyalásra, addig Völner most is otthonról jöhetett ide, a vádlottak padján egy fejbólintással üdvözölték egymást. A fideszes exállamtitkár a többi vádlottal ellentétben engedi magát fotózni a tárgyalóteremben is. A médiaérdeklődés pedig elég nagy az ügy iránt, bár a kormánypárti sajtó ahogy eddig, úgy most sem jött el a perre.
Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Ez a vádirat szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Libák, tehenek, templomok, végrehajtók
Völner több mint két órán át vallott, Schadl közben mögötte a padon ülve jegyzetelt. Völner azt mondta, a vád minden elemét visszautasítja, mert nem követett el bűncselekményt, és bűncselekmény elkövetéséről sem volt tudomása. A vádirat szerinte „súlyosan valótlan és alaptalan, Schadl Györggyel nem álltam korrupciós kapcsolatban, készpénzt vagy más jogtalan előnyt tőle nem kaptam. Neveltetésemtől, életfilozófiámtól és több évtizede végzett munkámtól teljesen idegenek a vádiratban megfogalmazott pontok, feddhetetlenül végeztem munkámat”.
Ezután a fideszes exállamtitkár levezette a bíróságnak, hogy milyen körülmények között született a Kádár-korszakban, hogy őrizte a libákat, etette a teheneket és lovakat. Majd arról beszélt, már tizenéves kora óta dolgozott, volt, hogy egy templomépítésbe segített be, később állattelepeken dolgozott – mindezzel arra akart kilyukadni, hogy „arra neveltek, hogy dolgozzak, mindig beértem azzal, amit tisztességes módon megkerestem”. Felsorolta azt is, melyik évben házasodott, mikor építkeztek, hogy feleségével lakásokat, földeket, takarékbetéteket vásároltak, mikor mit adtak el ezekből.
A jelenlegi helyzetben Völner szerint „nem csak számomra sérelmes, hogy nem tudom munkámat folytatni”, hanem az ügyvédi irodájának ügyfeleinek is rossz ez. Ráadásul szerinte „mindig az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem”.
Arról is megemlékezett, hogy lépkedett előre a politikai ranglétrán, előbb megyei képviselő lett – ebben a pozíciójában pedig szerinte több kórházat és intézmény felújítását is levezényelte –, majd 2010-ben országgyűlési képviselő lett. Ezután azt sorolta fel, ekkor milyen beruházások elindításában vett részt, például az emeletes vonatok bevezetésében. Végül hozzátette, hogy tudja, a peréhez ennek nem sok köze van, csak érzékeltetni akarta, mindig is fontos volt neki a munkája.
Völner ezután áttért a perére és az ellene hozott korrupciós vádakra. Levezette,
szerinte „egy képviselőnek mindig tágabban kell értelmeznie a munkáját, mindig bizonyítani kell a segítőkészségét. Talán ez a gondolatmenet segít megérteni, miért akartam a vádiratban megfogalmazott ügyekben segíteni. Én mint képviselő nem fordíthatok hátat a segítőkérőknek, segítenem kell, ha tudok. Ha a képviselő elkezd válogatni, előbb vagy utóbb mindenkinek hátat fordít, mert az úgy kényelmesebb”,
és szerinte ezt kéne megérteni az ügyészségnek, aki összeállította a vádiratot. Völner szerint „minden ügyből azt próbálják kihozni, azért akartam segíteni, mert ettől jogtalan előnyt kaptam. (…) Az egyéni képviselők munkája nem csak parlamenti felszólalásokból áll, hanem a hétköznapi apróbb dolgok elintézésben is”, személyesen tenni az emberekért, mondta Völner.
Azt is megemlítette, Nyergesújfalun él már 35 éve, szerinte az ott élők ismerik és tudják, nem követett el bűncselekményt, máig ugyanaz a megbecsültség veszi körbe, mint korábban.
Ezután tért rá arra, hogy igazságügyi miniszterhelyettesként neki csak néhány protokolláris eseményen kellett részt vennie, Varga Judit minisztert kellett helyettesíteni. Azt a vádat visszautasította, hogy a végrehajtókkal kapcsolatban visszaélt volna a hivatalával, és bűncselekményt követett volna el. Ezen a ponton újra azt emlegette, a végrehajtók kinevezését nem ő, hanem Vízkelety Mariann volt államtitkár írta alá, ő maga pedig egy olyan esetre sem emlékszik, hogy miniszteri biztosként ő valamilyen módon befolyásolta volna a végrehajtói kinevezéseket.
Újra azt kérte a bíróságtól, hallgassák meg tanúként a kinevezésekért felelős személyeket, például a volt államtitkárokat, köztük Vízkeletyt. Majd felemlegette azt is, hogy a végrehajtói kinevezések egy része alatt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter alatt történt, akinek az államtitkárok a közvetlen beosztottjai voltak. A bíró megkérdezte Völnertől, mit gondol, Trócsányi mennyire látott rá a végrehajtói karra? Völner szerint Trócsányi egyetemi embernek tekinthető, a végrehajtói dolgokkal annyira nem foglalkozott, nem véletlen, hogy kidelegálta a feladatokat az államtitkároknak.
Völner felidézte a pillanatot, amikor megismerte Schadl Györgyöt, aki „agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elhivatott a végrehajtói kar megújítása mellett”. Minden végrehajtási kérdésben tájékozott, naprakész volt, telefonon szinte mindig elérhető volt, pontos válaszokat adott a feltett kérdéseire. Völner szerint Schadl a jogszabályok megértésében is sokat segített neki, ami azért volt jó, hogy „felkészülten tudjak válaszolni a vitánk során felmerülő kérdésekben”.
A fideszes exállamtitkár ezután elismételte, hogy nem igaz, hogy korrupciós kapcsolatot alakított volna ki Schadlval, pénzt nem kapott tőle.
„Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle”,
mondta Völner, és hozzátette, mástól is úgy hallotta, Schadl mindig tisztelettel beszélt róla még a háta mögött is. Schadl a saját meghallgatásán azért kicsit többet mondott, szerinte benne és az exállamtitkárban közös „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”.
A bíró megkérdezte Völnert, hogy került hivatali kapcsolatba Schadlval, mire az exállamtitkár azt mondta, szerinte egy rendezvényre ment el, a minisztert helyettesítve. A bíró erre azt felelte, ő szeretné megérteni, mi vezet oda, hogy egy rendezvényen találkoznak, és abból kialakul egy olyan kapcsolat, ami alatt Schadl rendszeres kapcsolatba kerül vele, és bejár hozzá a munkahelyére?
Völner erre úgy felelt, az ilyen rendezvényeken általában beszélgetésbe elegyednek, „megiszunk egy kis kólát”, és valószínű, hogy valamelyik ilyen alkalommal Schadl megemlítette neki a találmányát, „lehet, ettől datálódik a közvetlen kapcsolatunk”.
Bírói kérdésre Völner azt is mondta, egyszer vagy kétszer járt Schadl irodájában, az pedig „természetes”, hogy Schadl sokat járt az Igazságügyi Minisztériumba. A bíró szerint ha Schadl a kar vezetőjeként érkezett hozzá, akkor bejelentkezett-e hivatalosan, mire Völner úgy felelt, szerinte ennél informálisabb volt a kapcsolatuk, megvolt egymásnak a telefonszámuk.
Völner elismerte, hogy többször járt ebéden Schadlval – ilyenkor pedig „nem volt vita abból, ki fizet, mert egyszer ő fizetett, máskor én” –, de szerinte az nem igaz, hogy együtt jártak volna szórakozni is – utóbbira a mögötte padon ülő Schadl elégedetlenül megrázta a fejét. Ahogy abban is ellentmondott Völnerek, ki fizette az ebédeket, mert szerinte , „kifejezett viták voltak” abból, ki fizessen.
Karácsonykor, névnapokon ajándékoztak is egymásnak, például italokat vagy bonbonokat. A vádiratban szerepel is egy ilyen ajándékozás: Schadl a munkatársának egyszer azt mondta, „figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
„Azt, hogy Schadl mit tett és mit nem, ez a tisztelt bíróság feladata és jogköre, hogy ezt megvizsgálja, nem nekem kell taglalnom, de ez semmiféle összefüggésben nem állhat velem”, összegezte ezt a részt Völner a bíróságnak, aki nem érti, hogy állt össze az ügyészségnek úgy a vád, hogy abba őt is belekeverték.
Találkozó és sms-ek Varga Judittal
Völner azt is megmagyarázta a bíróságnak, miért akarja tanúként meghallgatni Varga Juditot. Szerinte „a miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, Völnertől pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben.
Völner szerint Varga nyilatkozni tud arról, hogy az államtitkárok az ő közvetlen beosztottjai voltak, és meg tudja erősíteni, hogy a végrehajtói kinevezési jogkörök Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás egykori államtitkárok alá tartoztak.
Ezután Völner átadott a bíróságnak néhány papírt, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Közülük az egyik az, amit Völner védője egyszer már felolvasott az előkészítő ülésen, és így hangzott:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Egy másik üzenetváltásban egy minisztériumi dolgozó írta meg Völnernek, hogy Varga Judit a végrehajtói törvény módosításban intézkedett. Völner szerint ez az üzenet igazolja, hogy Varga „a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta”.
Bár Völner szerint ő maga általában törli az sms-eit, a bíróságnak benyújtott üzenetváltások valahogy mégis megmaradtak a telefonjában, a felhőjében.
Völner védője, Papp Gábor minderről csupán ennyit kérdezett Völnertől a bíróság előtt:
Papp: Olyan hármas megbeszélés volt-e, ami a miniszter, Schadl és ön között történt?
Völner: Volt.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy legalább egy ilyen találkozó volt a hármuk között: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél, vagyis az ő szavaival: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?” De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az igazságügyi miniszterrel.
Völner nem csak a Varga-féle üzeneteket, de egy Bayer Zsolttal váltott sms-ét is benyújtotta a bíróságnak. Ebben Völner szerint Bayer valamilyen orvos ügyében érdeklődött nála, mert a kormánypárti publicista és Fidesz-alapító egy kórházzal pereskedett szerinte, ő meg Bayer kérésére utánanézett ennek. Ezzel Völner azt akarta demonstrálni, hogy ha megkeresték, ő mindig próbált segíteni.
Völner a vallomását azzal zárta, szerinte a most zajló intézkedés már büntetésként fogható fel, pedig még ítélet sem volt. Szerinte az ügyészség koncepciót állított fel, és furcsállta, hogy az ügy egyes anyagai kikerültek a sajtóhoz. Majd felemlegette, hogy őt már akkor is lehallgatták a nyomozók, amikor még mentelmi joga volt. Erre feltette a kérdést: ha bármelyik ellenzéki képviselőt is lehallgatná a belügyminisztérium vagy a titkosszolgálat, vajon a sajtó akkor is tapsolna, vagy jogellenességet kiáltana?
Az nem úgy van, hogy betelefonál az ember
A korrupciós ügy egyik mellékága a paksi ügylet. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál és Steiner Attila, akik szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát.
Erről Völner a bíróságon azt mondta, az energetikai „egy nagyon érdekes terület”, és elismerte, hogy Schadl találmányát többször látta, és másokat is arra kért, nézzék meg azt, például Sülit. Ő maga azt javasolta Schadlnak, ezt a találmányt az államnak kellene eladnia, hogy abból elsősorban Magyarország profitáljon, de szerinte „ez nem úgy van, hogy betelefonál az ember, és kap x forintot”. Völner úgy vallott, „szívügyemnek tekintettem ezt a dolgot”, de ha mondjuk Süliék azt mondták volna neki, hogy „ez sarlatánság”, akkor ő maga sem foglalkozott volna ezzel tovább.
A bíró nem értette, Völner miért járt kint többször is Schadl találmányánál, ha saját bevallása szerint sem ért ehhez. Miért nem bízta az egészet azokra, akiknek ez a területe? A bíró szerint lehet, hogy Völner is országgyűlési képviselő, de ez talán inkább a helyi választókerületi képviselő feladata lenne. Völner úgy felelt, ő invitálta ki a többieket – köztük Sülit – a találmányhoz.
Az ügy másik mellékszálában a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Völner itt is tagadta a vádakat.
A bíró erre visszakérdezett, hogy ebben az ügyben miért a végrehajtói kar elnöke intézkedik, és miért az államtitkárt keresi meg? Völner erre úgy felelt, ez inkább már személyes kérésnek fogható fel Schadltól, nem a kar elnökeként kereste meg őt, és azt gondolhatta, Völner a pozíciójából adódóan könnyebben utána tud kérdezni az ügynek.
Schadl már vallott
Legalábbis azt, hogy nem bűnös. Az egy héttel ezelőtti meghallgatásán Schadl azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezen kívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt”, mondta.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, és ő meg megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg, és szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
Völner már az előkészítő ülésen sem vallotta be a bűnösségét, ahogy Schadl György is ártatlannak vallotta magát. A dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. | Völner a bíróságon: Varga Judit szoros figyelem alatt tartotta a végrehajtói ügyeket | Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/23/volner-pal-targyalas-per-korrupcio-meghallgatas-birosag-schadl-gyorgy | 2023-05-23 08:56:00 | true | null | null | Telex |
A B Build & Trade-t azért is emlegeti a sajtó NER-közeli vállalkozásként, mert a cég az első komolyabb megbízásait, referenciáit Bánki Erik hazai pályáján nyerte, sőt a Fidesz baranyai erős emberéhez (és feleségének cégéhez) köthető lovardát is ők építették. A cég 2012-es megalapítása óta, vagyis az elmúlt bő évtizedben több mint harminc közbeszerzést nyert, köztük jó néhány milliárdos nagyságrendű beruházás volt. Pécsi állatkert, pécsi vásárcsarnok, pécsi labdarúgó-akadémia. De ezeken kívül is többnyire fideszes vezetésű önkormányzatok, önkormányzati cégek megbízásait nyerték el a Dél-Dunántúlon. A cég körüli problémákról már hónapok óta keringtek pletykák, kifizetetlen alvállalkozókat is emlegettek, most pedig már a cégadatokban is látható, hogy nemrég végrehajtást jegyeztek be a B Build & Trade-nél.
Eltérő projektek hasonló helyzetben
A Pécsi Vasutas Sportkör kormányzati támogatásoknak köszönhetően 2017 óta nagy fejlesztésekbe kezdhetett. Az első ütem sikeresen zárult: focipályák újultak meg, és egy teljesen új kosárlabda-munkacsarnokot is átadtak. Azonban az újabb, nagyszabású fejlesztésnél nagy problémák léptek fel. A projektben a régi stadiont elbontották, a helyén négy épületrészből álló sportcsarnok (labdarúgás, ökölvívás, dzsúdó), focipályák és 800 fős lelátó épül, amit elvileg idén tavasszal kellett volna átadni.
A határidőket többször módosították, és az eredetileg nettó 2,1 milliárd forintos beruházás ára év elején 400 millió forinttal ment feljebb. Ennek nagyobb részét a brutális inflációval könnyen indokolható árindexálás tette ki. Januárban az önkormányzati tulajdonú PécsMa.hu-nak még bizakodóan nyilatkoztak az illetékesek a projektről. Információink szerint viszont hetekkel ezelőtt megszakadtak a munkálatok. Ahogy a hétfő reggeli képeinken is látszik, munkavégzés nem történik a Verseny utcai területen.
A PVSK a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a vállalkozó hivatalosan még nem vonult le az építési területről, azt a részükre nem adta át. Azt is hozzátették, hogy május 3-án a kivitelezési szerződést felmondták, mivel a szerződés szerinti befejezési határidő március 12-én lejárt. A projekt teljesítése az 50 százalékot meghaladja, de a pontos mértékének felmérése folyamatban van. A szerződésbontás pedig azt is jelenti, hogy a kivitelezés folytatásához elszámolásra, és új közbeszerzés elindítására is szükség lesz. Megerősítették azt az információnkat is, hogy vannak ki nem fizetett alvállalkozók, a PVSK-nak két cég jelzett ilyen problémát.
A Pécsi Tudományegyetem leendő tudományos és innovációs parkjánál is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt még jóformán el se kezdődött a munka. Ezt a helyszínen készített fotók is jól mutatják.
A 4 milliárd forintos beruházásnak a szerződések szerint novemberben készen kellene lennie, de erre nem sok esély mutatkozik. Megkerestük kérdéseinkkel az egyetemet is, az alábbi közleményt juttatták el a Telexhez:
„A Pécsi Tudományegyetem Tudományos és Innovációs Park beruházásának jelenlegi készültségi foka messze elmarad az időarányosan várható állapottól, ami veszélyezteti a projekt sikeres megvalósítását. Egyetemünk mindent megtett annak érdekében, hogy a kivitelezésben érzékelt jelentős késedelmeket a kivitelező behozza, ugyanakkor a megbízott cég a vállalt intézkedéseknek továbbra sem tett eleget, így az Egyetem – élve a szerződésben foglalt jogával – a közelmúltban kezdeményezte a kivitelezői szerződés felbontását. A PTE a szerződés szerinti 10%-os előleget fizette ki eddig a kivitelezőnek, ugyanakkor a szerződés felbontásával egyidejűleg az abban foglaltak szerint eljárva a kivitelező céget kötbér megfizetésére, és a 10%-os előleg visszafizetésére szólította fel. Minden nehézség ellenére a Tudományos és Innovációs Park projekt infrastrukturális elemének biztosítása mellett kitart a Pécsi Tudományegyetem, és annak megvalósításáról gondoskodni fog.”
Hivatalos elérhetőségein kerestük a céget, ha kapunk válaszokat, akkor arról is beszámolunk.
Pogányi szálloda ingyenpénzből
Pécs közelében folyamatban van egy harmadik beruházás is, amelynek egy magánvállalkozás a gazdája, azonban a projekt jókora, vissza nem térítendő kormányzati támogatást kapott. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból az MPHH Hotel Invest Kft. 3,9 milliárd forint támogatáshoz jutott egy 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szálloda építésére. A szálloda támogatásáról és a cégről az mfor.hu 2021-ben azt írta, hogy a 2019-ben létrehozott MPHH két tulajdonosa Hoffmann Henrik és Márton Péter. Előbbi a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a B Build & Trade nyerte meg, és ennek a módosításai jól mutatják, hogy milyen finanszírozási problémákat kellett megoldani. A legutolsó, május elején közzétett módosítás szerint nemcsak az anyaghiány és -drágulás, de a banki folyószámlahitelek drágulása is problémákat okoz és ezen a kifizetések átütemezésével próbáltak segíteni.
Ami kész, ott már nem lehet baj
Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása az új pécsi vásárcsarnok volt, amelyet tavaly nyáron adtak át. A kivitelezési közbeszerzést azonban még az előző, fideszes városvezetés alatt, 2018 őszén hirdették meg és nem sokkal az önkormányzati választás előtt, 2019 augusztusában hirdették ki győztesként a B Build & Trade-et.
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy milyen garanciák vannak arra az esetre, ha egy ilyen fontos beruházás kivitelezője eltűnne. Az önkormányzat válasza szerint a pécsi vásárcsarnok esetében a kivitelezés befejezésétől számított 5 évig, tehát 2027. június 21-ig a teljes kivitelezési költség 5%-ának erejéig jótállási kötelezvény (banki garancia) van. Vagyis az időközben keletkező, vállalkozót terhelő hibák javítását szolgáló költségeket az önkormányzat hívja le, ha a hibát a vállalkozó nem javítja ki. A kötelezvény alapján történő lehívásokat az építési vállalkozó csődje, fizetésképtelensége nem befolyásolja, a garancia akkor is fennáll a garanciális időszak végéig, ha időközben az építést végző társaság bármilyen formában megszűnik – írta válaszában a pécsi önkormányzat. | Bajok vannak a helyi NER-kedvenc kivitelezővel, emiatt egyetemi és sportberuházás is veszélybe került Pécsen | Két különböző, egyenként is többmilliárdos nagyságrendű pécsi beruházás kivitelezését is felfüggesztették az elmúlt hetekben. A NER-közeli vállalkozásként számon tartott B Build & Trade-del a PVSK május elején szerződést bontott, míg a Pécsi Tudományegyetemnél ez folyamatban van. Így egy multifunkcionális sportcsarnok és egy tudományos innovációs központ kivitelezése is veszélybe került. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/23/pte-pvsk-b-build-trade-pecs | 2023-05-23 09:53:00 | true | null | null | Telex |
„Nem tudom, mivel vádolnak pontosan, nem tudom, milyen szabályt sértettem meg” – mondta annak az alapítványnak az elnöke, aminek a fenntartásába tartozó két szegedi iskola a vád szerint 2012 és 2014 között olyan tanulók után is vett fel támogatást, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy ha volt, nem jártak be az órákra.
Az egykori Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát (Szefi) és a Rogers Gimnáziumot fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatásáért jött létre, ám az ügyészség szerint az intézmény vezetői fantomdiákokkal csaltak, és olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest.
A vád szerint így kvázi nem létező diákok után vettek fel normatív támogatást, amivel összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek. Az alapítvány elnökéhez ebből 112 millió, a Szefi volt igazgatójához pedig több mint 63 millió forintot kötnek. Az igényléseket aláíró tanárt és egy igazgatóhelyettest még novemberben hallgatott meg a bíróság, ők elismerték a bűnösségüket, az alapítvány elnöke, egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő, illetve a Szefi volt igazgatója, egy szintén volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő viszont ártatlannak vallotta magát az előkészítő ülésen.
Kinek a hatásköre?
Bár a vádat már korábban ismertették, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnöke mégsem értette érintettségét az ügyben, mivel állítása szerint a normatív támogatások igényléséhez szükséges adatokra neki nem volt rálátása. A mai tárgyaláson hosszabban ki is fejtette álláspontját, vallomásában az iskolák létrejöttéről és a Szervezeti és Működési Szabályzatról (SZMSZ), valamint a házirendről beszélt, amik a diákokra vonatkozó szankciókat írták elő a hiányzások tekintetében.
Ezek a szabályok már a 2012 és 2014 előtti időszakban is megvoltak, és a hatóságok rendszeresen ellenőrizték is az iskolákat – szerinte sem a működésre, sem a hiányzások kezelésére vonatkozóan nem emeltek kifogást.
Beszélt az iskolai hierarchiáról is, hogy fenntartóként milyen szinten szóltak bele az intézmények működésébe. A tanárok felettese az iskolaigazgató volt, fenntartóként nem adtak utasításokat az iskolák dolgozóinak, utalva ezzel a vádirat azon részére, miszerint ők mondták a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két jegyet adjanak, ha pedig nem írnak dolgozatot, akkor egyest.
A hiányzásokkal kapcsolatos szabályokat a házirend tartalmazta, amit a köznevelési törvény miatt át kellett írni. 120 órát hiányozhattak igazoltan a diákok, illetve különbözeti vizsgákat szerveztek azoknak, akik valamiért nem tudtak részt venni a félévben. A fenntartó csak annyit írt elő, hogy vezessenek jelenléti ívet és dokumentálják a hiányzásokat, amiket az osztályfőnökök összesítve továbbküldték a titkárságnak félévente. Hogy a kimaradozó diákokkal mi lesz, elmondása szerint az az igazgatók hatásköre volt.
Megsemmisültek a papírok
„Semmi érdekünk nem fűződött ahhoz, hogy a valóságtól eltérő diákszámot alkalmazzuk. Ha nem volt annyi diák, nem volt annyi költség sem”
– mondta az alapítvány elnöke a bíróságon. Mikor a tanulni kívánók jelentkeztek egy-egy intézménybe, nyilatkozniuk kellett, hogy nem szereztek még szakképesítést, így jogosultak az állami finanszírozásra.
Homokszem akkor került a gépezetbe, amikor egy ellenőrzésen kiderült, hogy ezeket a papírokat korábban megsemmisítették, mivel nem volt előírás, hogy hosszabb távon is megtartsák őket. A fenntartó ekkor maga kezdte el összeszedni és nyilatkoztatni a tanulókat újra, hogy pótolja a hiányzó papírokat, majd egy külsős céget is felkértek, amely azonban fals iratokkal, meghamisított aláírásokkal teljesítette a feladatát, így az újra rájuk hárult. A hiányzó dokumentumokat ezzel magyarázta.
Az alapítvány elnöke azt mondta, hogy csak az iskolák által megküldött dokumentumokból tájékozódhattak a támogatások igénylésekor. A lemorzsolódásról nem volt tudomásuk, a normatívával kapcsolatos papírokat az iskolai dokumentumok alapján töltötték ki, állította.
Meddig tart a jogviszony?
A Szefi volt igazgatóját is meghallgatta a bíróság. Ő bár vallomást tenni nem kívánt, néhány gondolatot azért megosztott. A bűnösségét nem vallotta meg, és az elsőrendű vádlotthoz hasonlóan ő sem értette, hogy miért vádolják. Azt mondta, hogy a vádiratban téves elszámolás szerepel, mert olyan tételeket is a rovására írtak, amik már jogviszonyának megszűnte után keletkezett. Szerinte ezt az összeget le kell vonni a ráháruló terhekből, mivel abban az időben már nem tudott részt venni a normatíva előkészítésében, illetve aláírni sem tudott.
Mivel a nyomozati szakaszban 180 órányi vallomást tett, története főbb pontjait a bíró ismertette. Kezdésként elismételte a vádat, miszerint az igazgató több mint 10 millió forintnyi támogatás felvételéhez nyújtott segítséget az alapítvány elnökének, majd a vallomással folytatta. Korábbi nyilatkozatai alapján a volt igazgatónak nem tartozott feladatai közé a normatíva elszámolása. Az iskolai vezetők a fenntartó alkalmazásában álltak, így ő csak aláírt, anyagi érdeke nem fűződött a támogatásokhoz. Hogy később lemondott igazgatói pozíciójáról, azt pont a normatíva elszámolásának menetében, a fenntartóval szemben felmerülő véleménykülönbségével magyarázta.
Felmerült ugyanis a dilemma, hogy meddig él a jogviszony, ha a diák nem jár be az iskolába. A törvények szerint félévente kell összesíteni a tanulók hiányzásait, és ezek alapján kell dönteni azok jogviszonyáról, ha túllépték a megengedett keretet. De az intézmények házirendjében jogszabályellenesen az is szerepelt, hogy ha nem vesz részt a számonkérésen egy tanuló, akkor az automatikusan egyest kap, illetve hogy ha a hiányzásai miatt nem osztályozható, attól még osztályozóvizsgát tehet, így a jogviszonya megmarad. Ezt az ellentmondást az igazgató jelezte is a vezetőségnek.
Most az a kérdés is előjött, hogy maga a jogviszony mikor köttetik. A vádlottak elmondása szerint már ha a jelentkezési lapot kitölti a diák, létrejön a jogviszony, még ha az sem biztos, hogy indul az a szak, amire jelentkezett. „Ez nem csak tájékoztató lap?” – kérdezte az ügyész. Az igazgató nemmel felelt, válaszából kiderült, hogy a lapok konkrétan a beiratkozásra vonatkoztak, de arra, hogy ha mondjuk a jelentkező meggondolta magát, és mégsem akar iskolába járni, a jogviszonyával mi történik, már nem volt rálátása.
„A KIR-be bekerültek ezek a diákok?” – kérdezte a bíró a Köznevelési Információs Rendszerre utalva. „Meggyőződésem, hogy nem” – mondta az igazgató. A tárgyalás csütörtökön további vádlottak meghallgatásával folytatódik. | Sem az alapítványi elnök, sem a volt igazgató nem érti, hogy mi köze a fantomdiákokkal történő csaláshoz | Folytatódott a tárgyalás annak a két szegedi alapítványi iskolának az ügyében, melyek munkatársai a vád szerint nem létező diákokra vettek fel százmilliós állami támogatást. Az egyik iskola volt igazgatóját, egy egykori szegedi fideszes képviselőt, és az iskolákat fenntartó alapítvány elnökét, egy szintén volt szegedi fideszes képviselőt hallgatott meg a Szegedi Törvényszék kedden. Nem vallották magukat bűnösnek, és azt sem nagyon értették, hogy hogyan kerülnek a képbe. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/23/sem-az-alapitvanyi-elnok-sem-a-volt-igazgato-nem-erti-hogy-mi-koze-a-fantomdiakokkal-torteno-tobb-szazmillios-csalashoz | 2023-05-23 12:17:00 | true | null | null | Telex |
Nincs vége az ortopédcipő-maffia ügyének: kedden újabb két szegedi orvost és egy szegedi cégvezetőt fogtak el a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék.
A police.hu beszámolója szerint a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság, a KR NNI és az NVSZ nyomozói kora reggel fogták el a két orvost és egy kisebb szegedi cég ügyvezetőjét. Lakásaikban, valamint a kft. telephelyén házkutatást tartottak, lefoglaltak minden releváns iratot, illetve eszközt és készpénzt is.
A két orvost, valamint az ügyvezetőt előállították és gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás miatt, majd a két orvost bűnügyi őrizetbe vették, míg a kisebb cég vezetője szabadlábon védekezik.
Az ortopédcipő-maffia ügyén az országban már összesen tizenkét nyomozócsoport dolgozik. Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
Egy szegedi ortopédeszközöket gyártó cég a nyomozók által beszerzett bizonyítékok alapján 2018 és 2022 között összesen közel 100 millió forint állami támogatást igényelt vissza jogosulatlanul az általa legyártott gyógyászati segédeszközök után.
A nyomozás arra is fényt derített, hogy volt olyan szociális intézmény, ahol a padláson zsákszámra álltak a legyártott és a gondozottak nevével ellátott, ugyanakkor számukra szükségtelen eszközök (többek között ülőkorzettek, chenaeu-k (vagyis fűzők), járógépek, járókeretek, kerekesszékek, rollátorok, illetve botok), melyek nagy része nem is megfelelő minőségben lett legyártva.
A most elfogott három személlyel együtt az ügycsoportnak mára 44 gyanúsítottja van: 18 orvos, 14 cégvezető, 9 alkalmazott és 3 orvosi asszisztens. Jelenleg a két őrizetben lévő orvos mellett a visszaélések miatt tizenöten vannak letartóztatásban, tizenegyen bűnügyi felügyelet alatt állnak, míg a többiek szabadlábon védekeznek. | Ortopédcipő-maffia: két orvost és egy cégvezetőt is elfogtak Szegeden | Nincs vége az ortopédcipő-maffia ügyének: kedden újabb két szegedi orvost és egy szegedi cégvezetőt fogtak el a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/24/ortopedcipo-maffia-ket-szegedi-orvos-cegvezeto-gyanusitott | 2023-05-24 12:23:00 | true | null | null | Telex |
R. Róbert, azaz Gazdi meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy a bíróságon. Ő egy kulcsfigura ebben a súlyos korrupciós perben. Ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak a végrehajtói kar volt elnökéhez. Vallomása szerint legalább tizennyolc éve ismeri Schadlt.
R. eddig arccal vállalta az ügyét a bíróságon, a csütörtöki meghallgatására viszont meggondolta magát, és most már nem engedte, hogy a sajtó lefotózza.
Ahogy Schadl, úgy R. is letartóztatásban van, így a börtönből bilincsben érkezett a Fővárosi Törvényszékre. Meghallgatására elment Völner Pál is, hármuk közül az exállamtitkár az egyetlen, aki szabadlábon védekezhet.
R. a bíróságon arról beszélt, letartóztatása előtt tolmácsolásból élt, abból havonta 3-400 ezer forint bevétele volt, emellett voltak saját cégei, meg olyan cégek, amikben valamilyen módon részt vett. „Megpróbálok teljesen autentikus lenni”, mondta kissé pikírten a vallomásáról a bíróságnak, majd minden ellene hozott vádat tagadott.
Gazdi és Schadl
Mik a vádak? R. többféleképpen megjelenik a szerteágazó történetben. A vádirat szerint Schadllal egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R.-t, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar volt elnöke szerint ez a személy fizetett volna azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott: „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”, mondta Schadl.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. kezdeményezett több olyan ügyet, amiben Schadl és a volt fideszes igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár Völner Pál megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Ebben az ügyben a vádirat szerint R.-t 2020 augusztusában kereste meg a szintén vádlott S. Etelka, aki egyrészt egy magániskolák üzemeltetésével foglalkozó alapítvány kuratóriumi elnöke, másrészt egy felnőttképzéseket szervező cég tulajdonosa volt. Ez utóbbin S. Etelka nagyon sokat keresett, ami gyorsan feltűnt R.-nek. S. Etelka eredetileg azért fordult R.-hez, mert a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elutasította magániskolájuk nyilvántartásba vételét. R. megígérte, hogy kapcsolataival elintézi a nyilvántartásba vételt, amiért 8 millió forintot kért és kapott S. Etelkától, ezt a pénzt egy az egyben megtartotta. Menet közben még több tízmillió forintot kihúzott a nőből.
A vád szerint R. több szálon valóban elkezdett dolgozni az engedélyeztetésen. Az egyik kontaktja a beszélgetéseik alapján közeli barátja, Schadl György volt, aki Völnernek passzolta tovább a labdát, hogy intézkedjen a minisztériumoknál. Völner pedig nem volt rest, az az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is megkeresett munkatársakat, akikkel többször egyeztetett az ügyről.
A vádirat szerint R. egy ponton azt is elhitette S. Etelkával, hogy csecsenek rabolták el Ukrajnában, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer dollárt, S. Etelka pedig oda is adta a pénzt.
Kapott pénzt, de nem arra
R. a csütörtöki vallomásában azt állította, S. Etelka újra és újra neki szegezte a kérdést, mennyi pénzért segítene nekik elintézni az engedélyeztetést. Ő azt felelte neki, túl sok a dolga már így is, de ha mégis segítene, akkor 8 millió forintot kérne. S. Etelka szerinte ezt elfogadta, és „innen kezdődött az együttműködés”.
Ugyanakkor szerinte soha nem arra kérte a pénzt S. Etelkától, hogy azzal hivatali személyt befolyásoljon, szerinte nem ezért kapta a 8 millió forintot a nőtől. Annyit ígért a nőnek, hogy megkeres hozzáértő szakembereket, hogy „a későbbi működés akadálymentes legyen, de ez egy esetben sem jelentett lefizetést”.
R. szerint az igaz, hogy többször vett át pénzt S. Etelkától, de ebből a pénzből szakértőket és jogászokat fizetett ki, akiket azért bízott meg, hogy „a legteljesebb szakmai támogatást szerezze meg” az iskola engedélyeztetésére. R. szerint még a nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy ő szakértőket bízott meg az üggyel, vagyis ahogy ő fogalmazott, „minden potenciálisan hozzáértő személyt”.
Szerinte az sem felel meg a valóságnak, hogy ő Schadl Györgyöt kérte volna meg arra, hogy Völner Pálon keresztül érje el az iskola engedélyeztetését, és nem is ígérte nekik azt, hogy hogy az S. Etelkától kapott pénzből a segítségért cserébe ad nekik.
„Soha senkinek nem ajánlottam fel egyetlen forintot sem azért, hogy jogtalan előnyhöz juttassam őket, hogy hivatali helyzetükkel visszaélve jogszerűtlenül befolyásolják az eljárást. Semmilyen lefizetés, vesztegetés nem volt szándékomban, ilyet nem akartam tenni, és nem is tettem. Szerettem volna, hogy én legyek a híd a nélkülözhetetlen szakértők és S. Etelka közt”.
Szerinte S. Etelkával ők annyira közel voltak egymáshoz, hogy nagyon sokat beszélgettek még magándolgokról is, és szerinte ezt a bensőséges kapcsolatot a nyomozati és lehallgatási anyagok nem adják vissza. Egy ilyen beszélgetésben azt is elmondta S. Etelkának, hogy tartozásai vannak, szerinte a nő emiatt adott neki pénzt kölcsön. „Ténylegesen semmi másról, csak kölcsönről volt szó”, mondta.
Amiben kellett, Gyuri segített
Ezután Schadl Györgyről is beszélt. „Nagyon régóta ismerjük egymást, emlékeim szerint 18 éve, és barátomnak tartom. Rendszeres, napi kapcsolatban állunk, amiben kellett, segítettünk egymásnak. Az utóbbi években ő állt mellettem nagyon sokszor”.
R. „Gyurit” egy értelmes embernek ismerte meg, aki „mindig önzetlenül a segítségére volt”. Így aztán szerinte teljesen természetes volt, hogy az iskola ügyében is hozzá fordult jó tanácsokért, meg azért, hátha tud nekik jó szakembereket ajánlani. De szerinte „az sosem volt beszédtéma” köztük, hogy valakit lefizessenek azért, hogy az a valaki a hivatali helyzetével visszaélve jogszerűtlenül segítsen nekik.
„Rendszeresen neveztük egymást Gazdának és Apának, ennek semmilyen negatív tartalma nem volt, ez nem mutatott hierarchiát. Sajátos kommunikáció ez, férfiak között gyakori. Egymás ugratása volt a cél”, mondta a becézgetésekről.
R. vallomásában arról is beszélt, Völnert személyesen nem ismeri, soha nem beszéltek. Annyit tud róla, hogy Schadllal ismerik egymást, de „soha nem ajánlottam neki Gyurin keresztül pénzt”.
Völner a saját meghallgatásán szintén azt állította, nem ismeri személyesen R.-t. A bíró mindenesetre nem értette, hogy egy iskola engedélyeztetése miatt miért a végrehajtói kar elnöke intézkedik, és miért az államtitkárt keresi meg? Völner erre úgy felelt, ez inkább már személyes kérésnek fogható fel Schadltól, nem a kar elnökeként kereste meg őt, és azt gondolhatta, Völner a pozíciójából adódóan könnyebben utána tud kérdezni az ügynek.
R. a vallomása végén azt mondta, később majd „minden pontocskára, vesszőre válaszolni fog”, de most még nem akar a bíróság kéréseire válaszolni.
Egy alvilági figura
R. már az előkészítő ülésén is tagadta a vádakat, azt mondta, nem követett el bűncselekményt, a vádirat pedig nem tartalmaz valóságot: „Azt gondolom, a vádat képező hanganyag tartalmi kérdéseiből fakadt ez az egész büntetőügyem, ezért én azt szeretném kérni, ismerjük meg a teljes hanganyagot, mert a kiszakított beszélgetések nem tartalmazhatják a valóságot”, mondta akkor.
R. a HVG róla szóló cikke szerint már a kilencvenes években a magyar szervezett bűnözői körökben mozgott, egy 1997-es autólopásért börtönbe is zárták. Neve később a Fenyő-gyilkosság nyomozati anyagaiban is felbukkant, de nem mint lehetséges gyilkos, hanem mint a külföldi bűnözői kör egyik magyarországi kapcsolata. Később sem tért jó útra. 2011-ben megint büntetőügybe keveredett, aminek végén, 2019-ben sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, három évre felfüggesztve.
Az összetett korrupciós ügyben Schadl György és Völner Pál is ártatlannak vallotta magát. A dolgukat viszont még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. | Soha nem ajánlottam Gyurin keresztül Völnernek pénzt, mondta Gazdi, a Schadl–Völner-ügy kulcsfigurája | R. Róbert, azaz Gazdi meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy a bíróságon. Ő egy kulcsfigura ebben a súlyos korrupciós perben. Ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak a végrehajtói kar volt elnökéhez. Vallomása szerint legalább tizennyolc éve ismeri Schadlt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/25/r-robert-gazdi-targyalas-per-schadl-gyorgy-volner-pal | 2023-05-25 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Folytatódott a tárgyalás abban az ügyben, amelyben a vád szerint az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány és a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), illetve a Rogers Gimnázium vezetői 2012 és 2014 között több mint százmillió forintos normatív támogatást igényeltek nem létező, vagy tanulói jogviszonnyal nem rendelkező diákok után. Az első- és másodrendű vádlott, két volt szegedi fideszes önkormányzati képviselő a legutóbbi, kedden megtartott tárgyaláson nem értette, hogy miért állnak a bíróság előtt. Ez most sem változott, azonban meghallgattak még egy vádlottat, aki érzelmekkel dúsított vallomásában beszélt ártatlanságáról.
A csütörtöki tárgyalást a másodrendű vádlott, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) volt igazgatójának korábban félbehagyott meghallgatásával kezdték. A bíró ismertette a vádat, miszerint a 2012-es tanévre nagyjából 25 millió, a 2013-as tanévre nagyjából 63 millió forintos összegű költségvetési csalást követtek el, majd felolvasott a volt iskolaigazgató vallomásából, amelyben az érintett azt hangsúlyozta: ő abszolút nem folyt bele a támogatásokkal kapcsolatos adminisztrációs munkába, mivel bízott a kollégák szakértelmében és lelkiismeretességében. Kiemelte, hogy a vád által vizsgált időszak egy részében ő már nem állt az iskola élén.
„Szakirányú kompetencia hiányában sosem kaptak tőlem ilyen jellegű utasítást a kollégák” – idézte a bíró a vallomást, amelyben a volt igazgató arról nyilatkozott, hogy nem mondta kollégáinak, hogy miképpen töltsék ki a diákok létszámát és az ahhoz tartozó pénzügyi adatokat. Elmondta, hogy „nem szerepel ilyen az intézményvezetői feladatok között a jogszabályok szerint”, ez nem az ő hatásköre volt, csupán a feladatok koordinálásáért felelt. Szerinte ott hibáztak a nyomozás során, hogy profitorientált cégként vizsgálták az intézmény működését, nem vették figyelembe a Szefi társadalmi hasznosságát, valamint azt, hogy az igazgató bére nem függött a tanulók számától.
Türelmes házirend
Az utóbbi tárgyalások egyik fő kérdése az volt, mikortól érvényes a tanulói jogviszony. Előzőleg már elhangzott, hogy a jelentkezési lap kitöltésétől jogerősnek minősül, most azonban a vádlottak szinte teljes egyetértésével mondták ki, hogy a tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Vita tárgya volt az is, hogy meddig tart a jogviszony. Az akkori jogszabályok szerint ha a diák nem jelenik meg az órákon, és nem szerez legalább kettő osztályzatot, akkor a félévet elégtelennel zárja, így évet kell ismételnie. Ha az ismételt évben sem változik a helyzet, akkor kell megszüntetni a jogviszonyt. Így, ahogy ezt a vallomás is hangsúlyozta, az intézményvezetés tanügyi szempontból jogszerűen járt el, mert nem zárta ki hamarabb az örökösen hiányzó diákokat.
A másik fontos tényező, ami befolyással bírt a hiányzások kezelésére, az a házirend volt, ami az írásos vallomás szerint hangsúlyozottan csak pedagógiai szerepet töltött be. Az ügy szempontjából fontos része, miszerint 20 órát lehetett hiányozni, már 2007-ben is érvényben volt, senki sem kifogásolta, az intézmény dolgozói csak betartották, beleértve az igazgatót is, mivel ez az alapítvány jóváhagyásához volt kötve.
Az igazgatónak állítása szerint nem volt tudomása arról, hogy a fenntartó beiratkozási lapokat hamisított volna, utalt ezzel arra, hogy korábban kiderült, hogy beiratkozási lapokat semmisítettek meg, amit aztán egy külsős céget megbízva próbáltak pótolni, de az meghamisította őket. A házirend a felnőttképzés jellege miatt kezelte kevésbé szigorúan a jelenlétet, hogy a családosoknak és a munkájuk miatt elfoglalt tanulóknak, akik többet hiányoznak, ne szűnjön meg a jogviszonya. Az így 20 óra fölötti hiányzás esetén is fennmaradt a félév végéig, amikor is a jogszabály szerint összesítették.
Intézményvezető jogkörök nélkül?
„Én úgy gondolom, és jóhiszeműen hiszem azt, hogy ezek a dokumentumok rendben voltak” – jelentette ki a volt igazgató, s azt is hozzátette, hogy ő tudatosan semmilyen hamis vagy hamisított iratot nem írt alá. Elmondta, hogy az intézmény vezetését a fenntartó által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerint volt kénytelen intézni, így neki komolyabb mozgástere nem volt. Vallomásában az elsőrendű vádlott, az intézményeket fenntartó alapítvány elnöke sem tagadta, hogy a normatíva igénylése kizárólag az ő hatáskörük volt, és az intézményvezetőnek így nem lehetett operatív irányítói szerepe a támogatások felvételében.
Az igazgató 2014 februárjában felmondott belső szakmai és személyes konfliktusokra, illetve arra hivatkozva, hogy a fenntartó egyre inkább elodázta a tanulói jogviszonyok megszüntetését, hogy minél több nevet tudjanak dokumentálni.
„Tizenöt év után elhagytam a pedagógusi pályát, a munkaköri előírásokat mindig betartottam, jóhiszeműen írtam alá, amit aláírtam, semmilyen szándékom nem irányult arra, hogy hamis iratokat hitelesítsek” – mondta a korábbi igazgató. A bíró erre megkérdezte, hogy a nyomozóhatóságok általi gyanúsítás vezetett-e a lemondáshoz, a férfi igennel felelt. Arra ugyanakkor az igazgató nemmel válaszolt, hogy tudott-e bármit arról az elvileg általa elrendelt utasításról, amely szerint az iskola tanárai iratkozzanak be valamilyen képzésre, ezzel is növelve a létszámot.
Értekezletek zárt ajtók mögött
A hatodrendű vádlott, aki először igazgatóhelyettesként, majd igazgatóként is dolgozott a Rogers Gimnáziumban, egy saját maga által írt vallomást olvasott fel, amit hivatalosan jegyzőkönyvbe is vettek. A jelenleg is iskolaigazgatóként dolgozó nő meglehetősen feszülten, könnyekkel küszködve olvasta a szöveget, amelyben ártatlannak vallotta magát. „Az értekezletek egy része számomra zárt ajtók mögött zajlott” – szögezte le. Néhány dokumentumot adott át a bírónak, amelyben a 2012–13-as tanévekben betöltött igazgatóhelyettesi feladatköreit foglalta össze.
Azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy bármilyen problémás, megkérdőjelezhető iratot írt volna alá. „Így, tíz év után azt mondom, hogy valószínűleg tudtam, hogy a papírok az Államkincstárba mennek, de ennél többet nem tudok. Én csak a kisgimnazisták létszámát rögzítettem.” Hozzátette azt is, hogy az ő felelősségébe tartozó diákok közül egyik neve sem szerepel a vádiratban sehol.
Mivel a tanárnő a Rogers Gimnáziumot vezette, a másik igazgatóval állítása szerint szinte semmilyen kapcsolatban nem volt. Időnként helyettesített a szakképzős osztályokban, ahol szerinte nem volt jellemző a nagy fokú hiányzás, amit egyébként elég szigorúan kezelt.
Előkerült az is, hogy a sajátos nevelési igényű diákokat az akkori elektronikus rendszerben kettes vagy hármas szorzóval rögzítették, vagyis a hiányzásokat úgy vitték fel, mintha kettő vagy három különböző diák hiányzásai lennének, azért, hogy ne érje őket hátrány. Ez időszakonként jelentett némi létszámbeli, nyilvántartási nehézséget a tanulók összeszámolásánál, de a tanárnő szerint általában „lefelé történtek a tévedések”, azaz inkább kisebb létszámokat jegyeztek fel, mint nagyobbakat.
Beszámolója végén a bíró megkérdezte, hogy bűnösnek érzi-e magát, amire ő – némileg elérzékenyülve – határozott nemmel felelt. A következő tárgyalás időpontját júniusra tűzték ki. | Fantomdiákos iskolaügy: egymás jóhiszeműségében és szaktudásában hittek, senki nem tudott semmit | Újabb tárgyalási nap köszöntött a szegedi százmilliós csalás vádlottjaira. Az ügyet, melyben az ügyészség szerint egy szegedi alapítvány és az általa fenntartott két iskola nem létező diákokra vett fel százmilliós állami támogatást, 2022 novembere óta tárgyalják a Szegedi Járásbíróságon, de eddig nem sok eredményt sikerült elérni a tárgyalóteremben. A legfontosabb témák csütörtökön a tanulói jogviszony érvényessége és a hiányzások voltak, előkerült a vezetői mozgástér és a munkatársi bizalom kérdése is. Több vallomást is felolvastak, de továbbra is minden vádlott ártatlannak vallja magát. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/26/fantomdiak-iskola-szeged-birosag-hianyzas-rogers-gimnazium-szefi-esely-alapitvany | 2023-05-26 12:39:00 | true | null | null | Telex |
Filep Dávid, A kopasz oszt nevű kormánypárti Facebook-oldal arca 2022-ben 634 447 000 forint támogatást kapott – írja a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a Facebookon. Ma jelennek meg az éves beszámolók, és a Céginformációs rendszerben meg lehet nézni, hogy az egyes vállalatok hogy teljesítettek 2022-ben.
Filepet nemcsak az emeli ki a fideszes politikai influenszerek közül, hogy az egész mezőnyből őt követi egyedül Instagramon Orbán Viktor, de az is, hogy van egy saját mini-Megafonja. és tavaly év végén írtunk arról, hogy a közösségi médiás megfelelői 2021 óta már több mint 455 millió forintot költöttek hirdetésre. A koncepciónak eredetileg része lehetett egy híroldal is, ám ezzel hamar felhagytak a készítők, az aktualis.hu-n 2021 nyara óta nem találhatók friss cikkek.
Ha valaki a Céginformációs rendszerben rákeres az Aktuális Média Nonprofit Kft.-re, akkor egyrészt láthatja, hogy a cégnek egy darab tagja van, maga Filep, és azt is, hogy valóban ekkora támogatást kapott 2022-ben. A cég árbevétele 0 forint, de míg 2021-ben 47,6 milliós egyéb bevételei voltak, ez tavaly már 662,497 millió forint volt. Anyagjellegű ráfordítás címszóval 623,458 milliót, személyi jellegű ráfordítások néven pedig 34 millió forintot fizetett ki. Az adózás előtti eredménye 293 ezer forinttal haladta meg a tavalyit.
Az Aktuális Facebook-oldal az Ad Library adatai szerint 2021. novembertől 2022. december közepéig összesen több mint 296 millió forintért reklámozta posztjait, a YouTube-on pedig 159 millió forintra rúgott az összeg december 15-én. Az Aktuális hirdetési kampányai időben és témákban rendre egybevágnak a fideszes közösségimédia-úthenger csapásirányával. A választások előtt a cég a Gyurcsány-show különféle epizódjait és olyan videókat hirdetett YouTube-on, amelyek Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet járatták le. | A kopasz, aki oszt, 2022-ben 634 millió forint támogatást kapott | Filep Dávid, A kopasz oszt nevű kormánypárti Facebook-oldal arca 2022-ben 634 447 000 forint támogatást kapott – írja a Magyar Kétfarkú Kutyapárt a Facebookon. Ma jelennek meg az éves beszámolók, és a Céginformációs rendszerben meg lehet nézni, hogy az egyes vállalatok hogy teljesítettek 2022-ben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/31/a-kopasz-oszt-filep-david-megafon-tamogatas | 2023-05-31 12:51:00 | true | null | null | Telex |
A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél
– sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán.
Kétségtelenül nem tartozik szorosan a hivatali vesztegetéses ügyéhez, de Boldog válasza szerint a pénz nem a Fidesztől és nem is a Facebooktól jön. Állítása szerint valamilyen cégtől pénzt kap, ha jól kommentelik, amikor kiírja, hogy ki a nemzetáruló, vagy milyen a jó lecsó – ráadásul az sem gond, ha a kommenteket ezrével tünteti el végül. Részletekért ide kattinthat, de a megoldáshoz akkor sem fog közelebb kerülni. De vissza a tárgyaláshoz!
Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyét tárgyalták. Az ügyben hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. A vád szerint: előre lezsírozták a települések TOP-os pályázatait (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz.
„Annyira zárt a pályázati rendszer, hogy abba SENKI nem tud belenyúlni”
A szerdai tárgyalás tanúk meghallgatásával telt. Elsőként rögtön a vádban szereplő pályázatok idején a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnökeként dolgozó Kovács Sándort hallgatták meg, aki 2018 óta fideszes országgyűlési képviselő. A fő kérdés pedig mindvégig az volt, hogy kinek milyen beleszólási jogköre volt ezeknél a TOP-os pályázatoknál, és a fideszes politikus szerint neki megyei közgyűlési elnökként gyakorlatilag semennyi, de az országgyűlési képviselőnek sem, senkinek, itt független szakértők pontoztak.
Elmondta, hogy egyeztetnek ugyan a pályázatok előtt, hogy ki, mire pályázna, hogy a települések ne szúrjanak ki egymással, de aztán a pályázatot beadják, az államkincstár formailag leokézza, aztán két, ismeretlen független szakértő pontozza. Mire a megyei közgyűlés szavaz róla, már csak annyit néznek, illeszkedik-e a pályázat a megyei fejlesztési koncepcióba. Többször fölmerült, hogy azon a napon, amikor pár óra alatt többszáz pályázatról döntöttek, ott mégis mit mérlegeltek, de Kovács szerint azokat a pályázatokat, amik eléjük kerültek, már mind elfogadásra érdemlegesnek nyilvánították.
A vita, vagyis a kérdés-felelek egy része arról szólt, hogy amikor az országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek a pályázatokról beszélnek, az akkor tehát egy tájékoztató, vagy egyeztetés, vagy mi is az valójában.
Mindenesetre a volt megyei közgyűlési elnök tartotta, hogy a titoktartást senki nem szegte meg, a folyamat teljesen zárt, azt senki nem tudta befolyásolni, nekik pedig semmilyen belelátásuk, beleszólásuk nem volt a pályázatokba. Amikor pedig pár óra alatt 40 milliárdnyi pályázatról döntöttek és szavaztak, Kovács szerint megalapozott döntést hoztak, mert a szakemberek már látták azokat a pályázatokat, a megyei közgyűlés döntése már gyakorlatilag formális volt.
Elismerte ugyan, hogy voltak egyeztetések Boldog István részvételével is, de csak a véleményét mondhatta el mindenki, beleszólása nem volt a képviselőnek, a megyei közgyűlésnek csak a “társadalmasítás” volt a feladata.
Erről az egyik ma meghallgatott polgármester másképp vélekedett: Kazinczi István tiszatenyői polgármester szerint az országgyűlési képviselő “föld és ég ura”, és hatalmas szerepe van az elnyert pályázatokban. Neki például a 2014 utáni fideszes irány nem igazán tetszett, ezt ki is fejezte, ami miatt szerinte érte megtorlás a települést, volt, hogy kihúzhatták volna egy-egy nehéz helyzetből Tiszatenyőt, de nem tették meg, “mert nem tetszett nekik, ahogyan én politizálok”.
“Ha lett volna egy vödör, belehánytam volna”
Az ügy második vádpontja arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák. Ma meghallgatták Hegedűs Istvánt, Tiszaföldvár polgármesterét is, aki elmesélte, hogyan emlékszik erre.
Azt mondta, Fehér Petra – Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott – megjelent nála Boldog másik táskás emberével, K. Péterrel, és kérték, csukja be az ajtót. Majd előadták neki, hogy 10 százalékot le kell adni a pályázati pénzekből a Fidesz részére, ezzel kell támogatni a pártot a választásokon. A polgármester elmondása szerint eléggé felháborította a kérés, sosem találkozott előtte ilyennel, ráadásul azt is mondta, hogy eleve rá kell még tenni saját forrásokból ezekhez a pályázati pénzekhez, hogy megvalósuljanak a projektek, eleve nem is lenne benne plusz. De Boldog embere, K. Péter azt válaszolta, hogy
vannak alvó cégek, amiket beindítanak a projektek miatt, és azok megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a 10 százalék.
A polgármester azt mondta, visszautasította ezt a dolgot, amire azt a választ kapta, hogy jól gondolja meg, mert a jövőben is szükség van a települése fejlődésére, és így nem biztos, hogy lesznek támogatható projektjeik. De hozzátette, hogy Boldog István neve nem hangzott el, nem Boldog kampányára kérték a pénzt. Szóban annyit mondtak, ez elvárás a Fidesz részéről a kampányra. Elmondása szerint még vagy 2-3 alkalommal keresték, de mindig lemondta a találkozókat.
A tárgyaláson Fehér Petra és K. Péter is jelen volt. Fehér Petra a tanúmeghallgatás után fel is állt, majd emelt hangon mondta a polgármesternek, hogy hazudik, a 10 százalék pedig ha valamilyen szinte el is hangzott, akkor csak úgy, hogy szerintük annyi nyereség lehet, hogy van ebben a projektben és akkor nem kell hozzátenni az önkormányzat pénzéből.
A bíróságon most a polgármester hozzátette: néhány polgármestert felhívott, hogy megbeszélje velük ezt a pénzvisszakérős történetet, és mással is történt hasonló. Martfűi kollégája egyenesen úgy fogalmazott emlékei szerint a jelenetről:
„Ha lett volna vödör, akkor belehánytam volna.”
A tiszaföldvári polgármester korábbi vallomásában azt mondta: azért nem jelentette fel a nála megjelent embereket, mert nem tudta volna bizonyítani a beszélgetést, és félt attól, hogy tényleg nem fognak a jövőben semmilyen pályázatot nyerni, ha feljelentést tesz.
A fideszes Nem Emlékszem Semmire
Már az előző tárgyaláson, február 3-án új sztár született: meghallgatták a világ legfeledékenyebb fideszesét. Berec Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok-megye egykori fideszes közgyűlési alelnöke, aki a terület polgármestereivel egyeztetett a települések különböző pályázatairól, mára sajnos semmire nem emlékszik. Berec Zsolt egy korábbi interjúban a szóban forgó pályázatokról elmondta, hogy bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott,
„komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt, hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.”
Na, ehhez képest jutottunk el oda, hogy amikor ezekről a pályázatokról és egyeztetésekről kérdezte az előző tárgyaláson a bíró, Berec a következőket válaszolta:
„Én nem emlékszem ilyenre. Nem tudom, nagyon távoli ez nekem már.”
„Nem tudom, én csak vendég voltam, igazából már akkor sem értettem emlékeim szerint, hogy miért vagyok ott, talán a szakmai kérdésekre választ tudok adni (…), igazából nem emlékszem ezekre a megbeszélésekre”
„Nem emlékszem, nincs még a kép sem előttem, hogy milyen formában kaptam ezeket a pályázatokat.”
„Én leginkább kívülállónak éreztem magam (…) a beszélgetéseknek nem én voltam a főszereplője”
„Tartalmakra nem nagyon emlékszem. Annyira nem volt szerepem, olyan emlékképem maradt meg, hogy a laptopom mögött ülök és teljesen mást csinálok”.
Berec ma is jelen volt a tárgyaláson, a tiszaföldvári polgármester meghallgatása után ki is hívták a mikrofonhoz, hogy újra azokról a megbeszélésekről kérdezzék, amiken részt vett. Többek között a kétpói önkormányzat épületében, ahol Fehér Petra kérésére mindenkinek le kellett adnia a telefonokat, ő pedig egy laptoppal ült az asztalnál, és a tiszaföldvári polgármester tippje szerint az összegeket jegyzetelte le, amikről beszéltek egy-egy pályázatnál. Erről kérdezte ma a bírónő, amikre Berec kérlelhetetlen következetességgel a következőket válaszolta:
“Igen, ahogy a tanú is elmondta, laptop volt előttem, emlékeim szerint egészen mást csináltam, de nagyon halovány, korábban is azért nem tudtam, mert távolinak tartottam.”
"Nem emlékszem erre a projektre, nem tudom, szakmai alapon javasolhattam, hogy próbáljanak meg nagyobb összegre pályázni.
“Olyan sok pályázat volt és olyan sok település.”
“Konkrétan nem emlékszem az esetre, nagyon sok pályázat volt, legalább 6 éve volt.”
“Átállt a sötét oldalra”
A mai tárgyalási napon meghallgatták Tiszatenyő és Törökszentmiklós polgármestereit is. Mindkét polgármester elmondta, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza pénzt. De náluk már egyenesen 20 százalékról beszéltek.
Kazinczi István tiszatenyői polgármester elmondása szerint Fehér Petráék azzal érkeztek, hogy
ebben a megnyert pénzben szerintük 20 százalék tartalék van, és ebből igényt tartanak egy nagy összegre.
A menete pedig az lenne, hogy ők mondják meg, ki legyen a közbeszerző, elintézik, hogy az a kivitelező nyerjen, akit ők hoznak, neki semmit sem kell tennie, de elmondása szerint ezt visszautasította. Azt mondta, Boldog neve nála sem hangzott el, bár ő nem tudott másra következtetni, ha egyszer Boldog közvetlen munkatársai keresik fel.
Majd már emelt hangon, szenvedélyesen kezdett arról beszélni, hogy Boldog István 2014-től hogyan változott meg teljesen, és adta fel korábbi önmagát, azt az önmagát, aki még küzdött az emberekért:
“olyan volt, mint egy földesúr, mi meg a vazallusai (…) átállt a sötét oldalra, nem a mi érdekinket nézte, hanem hogy a fönti vezetésnek mi a jó.”
Boldog és a Fidesz egyébként a 2019-es önkormányzati választáson is Kazinczit támogatta.
Markót Imre, Törökszentmiklós – a tárgyalt időszakban jobbikos – polgármestere is elmesélte, szerinte hogyan zajlott a megkeresés: tőle is 20 százalékot kértek a nyertes pályázatból, és elmondása szerint kifejezetten kampánytámogatásra.
Markót vallomása után is felállt Fehér Petra, aki hosszan beszélt arról, hogy mennyire megromlott a viszonya Törökszentmiklóson a polgármesterrel (itt fideszes önkormányzati képviselő is volt Fehér), és hogyan durvultak el a családja elleni kirohanások is, ezért teljesen abszurd, hogy ő bemenjen egy önkormányzati épületbe, és ott Markóttól 20 százalékokat kérjen vissza.
Volt a megyében egyébként egy Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület, amelynek elnöke a másodrendű vádlott Fehér Petra volt, és amely egyesület kiadott negyedévente egy 40 ezer példányban megjelenő magazint. Egy magazint, amely bármilyen oldalról is nézzük, gyakorlatilag a Fidesz és Boldog István kampánylapjaként funkcionált. Az ügy kirobbanásakor egy informátorunk úgy beszélt erről a magazinról, hogy “a Boldoghoz lojális polgármestereket összehívták, és elmondták, hogy minden polgármesternek kötelessége segíteni Boldogot a győzelemben, ezért kitaláltak egy magazint, aminek burkolt szándéka, hogy Boldogot reklámozza, de a képviselő-testületek előtt úgy adjuk el, hogy abban hirdetéseket veszünk a településnek, és vesznek a vállalkozók”.
A mai tárgyaláson az egyik védő minden ma megszólaló polgármestertől megkérdezte, hogy a TOP-os pályázatok azon részét, amit arra lehet költeni, hogy a pályázat sikerességéről kommunikáljanak, végül ennél a magazinnál költötték-e el. Erre így egyikük sem mondott igent, csak a tiszatenyői polgármester tette hozzá, hogy valóban azért hozták létre a magazint, hogy “politikai hátszéllel” beszámoljanak a nyertes pályázatokról. Az elején azt mondták nekik, hogy fizessenek bele önkormányzatonként félmillió forintot, mert – elmondása szerint – akkor nagyobb esélyük lesz a kisebb pályázatok megnyerésére. Hozzátette, hogy volt is a testülettel vitája erről, főleg, miután a megjelenő magazinban “5 százalék szakmai tartalom volt, a 95 százalék meg a Fidesz, a Boldog által végzett munka propagálása”.
A tárgyalás jövő héten folytatódik.
Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer
Néhány érdekesség a tavaly novemberi tárgyalás tartalmából, ahol a vádlottakat hallgatták meg, és bár senki nem tett vallomást, a korábban tett vallomások ismertetéséből egy kifejezetten érdekes volt: Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. Fehér azt írta többek között:
Beleállhatott volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kiveti magából az egész rendszer.
Boldogot úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
Boldog azt kérte tőle, ne utasítsa vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) magánéleti jellegű “próbálkozásait”, mert kell neki az az ember, majd később az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél.
Boldog István egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy ne hívják a telefonban többé főnöknek.
A jegyzőkönyvbe beleírták a Rolex óráját, pedig az hamisítvány, amit azért vett, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”.
Hivatali vesztegetés
Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el a bíróságon 2021 júniusának végén, Boldog ügyének előkészítő tárgyalásán, amiről hosszabban ebben a cikkünkben számoltunk be. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésén most be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá.
Boldog Istvánról írt portrénkat itt tudja elolvasni.
Partnereinktől | „Olyan volt, mint egy földesúr, mi meg a vazallusai” – folytatódott Boldog István korrupciós pere | ,,A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél" - sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/31/boldog-istvan-fidesz-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-korrupcio-targyalas | 2023-05-31 12:55:00 | true | null | null | Telex |
Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk.
Az online reklámpiac nagy részét két szereplő, a Google és a Facebook (vagyis az anyacégeik, az Alphabet és a Meta) uralja, és mind a kettő fenntart a politikai-közéleti hirdetései számára egy-egy nyilvános adatbázist. A Meta Ad Libraryben és a Google Ads Transparency Centerben is az elmúlt 90 napban megjelent hirdetéseket vizsgáltuk meg.
Egy váratlan rekord
A Google világában a YouTube-videók előtt és közben megjelenő, illetve az AdSense által mindenféle oldalra kiszolgált, akár képes-szöveges, akár videós hirdetéseket mértük fel. Bár a magyar nyelvű politikai hirdetésekben itt jellemzően kisebb pénzek forognak, mint Facebookon, mégis nagyon fontos platform ez, mert olyan rétegekhez lehet itt szólni, amelyek a Facebookon már nincsenek ott, vagy csak nagyon kevés időt töltenek. Ez jellemzően a fiatalabb korosztály.
Ezek voltak az elmúlt három hónap legdrágább hirdetései itt:
Három tanulság rögtön leesik a képről:
A kormány egész más ligában játszik pénzügyileg, mint az ellenzék. A fideszes narratívát kihangosító kampányok tízmillió forintos nagyságrendben mennek, az ellenzéki hirdetések pár százezresben.
A Fidesz hivatalos kampánya, és a tőle elvileg teljesen független Megafoné gyakorlatilag copypaste ugyanazt mondja.
A Momentum nagy erőkkel építi Donáth Annát mint Orbán Viktor kihívóját, a DK viszont nem feltétlenül ugyanerre a szerepre pozicionálja Dobrev Klárát, hanem Donáth Anna ellenében.
A Megafon hirdetése annyira kiemelkedik a mezőnyben a maga több mint 10 millió megtekintésével és a 20 millió forint körüli árával, hogy megnéztük bővebb kontextusban is. Kiderült, hogy ez volt a legdrágább politikai YouTube-kampány egész Európában, nemcsak az elmúlt három hónapban, de egész 2023-ban, sőt, a tavaly május óta eltelt egész évben. De még a politikai hirdetésekre jellemzően sokkal többet költő, és Magyarországnál összehasonlíthatatlanul nagyobb piacnak számító USA-ban is odaférne az idei top10 legdrágább YouTube-hirdetés közé, ami egészen észbontó.
Ebben az az igazán megdöbbentő, hogy a propagandagépezetnek ezt a hazai politikai uborkaszezonban sikerült produkálnia, miközben az EU több országában eközben választási kampányok zajlottak, nagyon nagy tétek mellett. És mégis: a cseh, a finn, a szlovén, az olasz, a svéd, az osztrák és dán választások sem tudtak olyan drága YouTube-hirdetést kitermelni, mint amit a Megafon letett az asztalra az egy éve sulykolt „háborúpárti baloldal” üzenet erősítésére.
Felmerül a kérdés persze, hogy ennek ugyan mi értelme volt, és a válasz valószínűleg valami olyasmi, hogy a rajongótáborban és a bizonytalanokban folyamatosan fenn kell tartani a narratívát, és újra meg újra meg kell rajzolni az ellenségképet. Így hát, amikor nincs is konkrét tétje, akkor is meg kell ismételni és erősíteni az üzenetet. Nagyjából úgy, ahogy az emlékeztető oltás segít fenntartani a szervezetben az ellenanyag szintjét egy-egy kórokozó ellen.
De hogy ne csak egy-egy kiugróan drága kampányról legyen szó, megnéztük, ki mennyit költött összesen az elmúlt három hónapban magyar politikai YouTube-reklámra. A 103 ezer eurós teljes számla (38 millió forint) nagy részét hét hirdető adta össze, az összes többi költése fejenként 500 euró alatt maradt:
Megafon, 52 800 euró (19,6 millió forint)
Fidesz, 24 600 euró (9,1 millió)
Momentum, 10 900 euró (4 millió)
Demokratikus Koalíció, 5100 euró (1,9 millió)
Mi Hazánk, 3100 euró (1,1 millió)
Márki-Zay Péter, 1150 euró (430 ezer)
Jogállam és Igazság Kft. (az Alapjogokért Központ fenntartója), 1100 euró (410 ezer)
A kép nem sokat változott: a hirdetési összeg nagyjából háromnegyede a Fidesz narratívájának terjesztésére megy, az ellenzékből a Momentum és a DK mutat csak életjeleket. Itt jegyezzük meg, hogy Márki-Zay Péter hirdetései jellemzően hódmezővásárhelyi felhasználókat céloznak, vagyis a célközönséget relatíve kis pénzből is elég jól megszórták.
És ahol még több pénz forog
Az igazi nagypálya azonban a magyar politikai hirdetések számára a Facebook. Erre csak egy illusztráció: a Megafon két és félszer annyi pénzt égetett el itt, mint a YouTube-on, mégis, míg ott Európa-bajnoknak számít a pénzköltése, itt a hazai ranglistán is csak második.
Lássuk a legnagyobb hirdetőket Facebookon, az elmúlt három hónapban!
Hirdetésre költött pénz1.Mediaworks68 200 0002.Megafon48 700 0003.Magyarország kormánya21 600 0004.Egyéb kormánybarát média12 600 0005.Momentum12 100 0006.Nyugati pályán11 400 0007.Demokratikus Koalíció9 900 0008.Alapjogokért központ8 000 0009.LMP6 400 00010.Fidesz5 100 000
Az „egyéb kormánybarát média” kategória itt leginkább a Hirado.hu-t és a Pesti Srácokat jelenti.
A Momentum 12 milliójából 3,7 Donáth Anna oldalán ment el, a DK 10 milliójának a fele Dobrev Kláráén.
A listáról éppen csak lemaradt 4,5 milliós költéssel Karácsony Gergely.
A Mediaworksön belül a legnagyobb hirdetők az Origo (14,2 millió), a Mandiner (8,4), és a Magyar Nemzet (6,8), amelyek egyenként is toplistásak lettek volna ezekkel az összegekkel.
A Megafonnál a legtöbb pénz Bohár Dániel (8,7 millió), Korondy Tamás (8,3), Déri Stefi (7,6), és Apáti Bence (6,5) oldalára ment, náluk szintén egyesével is top 10-es lett volna a költés.
Bár itt jóval nagyobb pénzek forognak, mint a YouTube-hirdetői világban, az erőviszonyok nagyjából ugyanazok: az ellenzéki hangokból éppen csak foszlányokat lehet hallani a fideszes kórus mellett.
És akkor most mi lesz?
Bár láthattuk, hogy a kormánybarát propagandagépezet üresben járatva a motort is elég sokat tud fogyasztani, várhatóan ősztől fog újra felpörögni a kampány, hogy aztán jövő júniusra újra az elviselhetetlenségig fokozódjon. Fideszes oldalon várhatóan megint csúcsra jár majd Karácsony Gergely karaktergyilkolása, és a „háborúpárti baloldal” szlogen, utóbbi valószínűleg azután is futni fog, ha a háborúnak már vége.
A túloldalon eközben a DK–Momentum meccs újabb és újabb epizódjaira számíthatunk az ellenzék vezető erejének pozíciójáért. Mindenesetre élvezze ki mindenki a nyarat, mert utána jó ideig megint nem nagyon lehet majd úgy internetezni, hogy ne ömöljön mindenhonnan a politikai reklám és propaganda.
Vagy mégsem? A Megafon gigantikus YouTube-hirdetésének egy érdekes vetülete, hogy hiába ment 10 millió fölé a megtekintések száma, hiába volt ez minden idők második legnagyobb magyar nyelvű politikai YouTube-kampánya, valahogy mégis teljesen visszhangtalan maradt. Amikor 2021 tavaszán a Fidesz elkezdte a YouTube-ot elárasztani a Gyurcsány Show hirdetéseivel, annak megvolt a hatása, tényleg a csapból is ezt folyt, mindenki erről beszélt: vagy azért volt felháborodva, hogy milyen igaz, vagy azért, hogy mekkora kamu, vagy azért, hogy hagyják már békén YouTube-ot nézni. Ehhez képest most semmi érdemi reakció nem volt, se a sajtóban, se online fórumokon, se influenszereknél, sehol. Az igazat megvallva mi is csak most, utólag vettük észre, amikor az adatbázisokba belenéztünk.
Mit jelenthet ez? Vagy maga a háborúpártizás mint szlogen és üzenet fáradt el, vagy a közösségimédiás és YouTube-os hirdetés mint formátum, ami pár éve még frissnek és forradalminak tűnt a hazai politikai marketingben. Ez elvileg azt jelentené, hogy a Fidesznek friss hangokat, csomagolásokat és üzeneteket kéne találnia a ‘24-es kampányra – de amíg az ellenzék nagyrészt csendben van, vagy saját magával van elfoglalva, olyan nagyon azért nem kell izgulniuk. | Európa idei legdrágább politikai YouTube-kampányát futtatta le a Megafon a „háborúpárti baloldalról” | Bő egy éve futott le a 2022-es országgyűlési választás, és azóta úgy-ahogy nyugalomban lehet az egyszeri magyar internetező, nem kapja olyan szinten az arcába a politikai hirdetéseket minden csatornán, mint a kampány alatt. A kegyelmi időszaknak azonban lassan vége, ahogy egyre közelebb ér a jövő évi önkormányzati és EP-választás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösségi médiás hirdetés nagyon hatékony, és a kampányfinanszírozási szabályokat is ki lehet kerülni vele, így hát várhatóan megint a fájdalomküszöb környékéig tekerik majd fel a hangerejét a politikusok, pártok, illetve az ő üzeneteiket sulykoló „civil” szervezetek és propagandatermékek. Körülnéztünk a két legnagyobb online reklámkiszolgáló rendszerben, hogy állunk most, és elég meglepő dolgokat tapasztaltunk. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/politikai-youtube-facebook-kampany-megafon-fidesz-momentum-dk-forint | 2023-06-01 13:04:00 | true | null | null | Telex |
Leadta a 2022-es üzleti év beszámolóját a kormánypárti Megafon, és ebből kiderült, hogy 2022-ben 2 767 062 000 forint támogatást fogadtak be – írta meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebookon. Az MKKP tájékoztatása szerint a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. által közölt adatban kizárólag a konkrét támogatások vannak benne, a „különböző Megafont érintő megbízások” nem, és kizárólag a Megafon központra vonatkozik, másra nem.
A Megafonhoz köthető egyébként Európa idei legdrágább politikai YouTube-kampánya a „háborúpárti baloldalról” – hogy erre mennyit költöttek, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyébként évente átlagosan kb. 220 millió forintból gazdálkodik, mint írják, erre az összegre saját bevételekből, adományokból, állami támogatásból tesznek szert. 2022-ben a bevételük ettől eltért: akkor meghaladta az 569 millió forintot. | Két és fél milliárd forintnál is több támogatást kapott a Megafon 2022-ben | Leadta a 2022-es üzleti év beszámolóját a kormánypárti Megafon, és ebből kiderült, hogy 2022-ben 2 767 062 000 forint támogatást fogadtak be – írta meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebookon. Az MKKP tájékoztatása szerint a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. által közölt adatban kizárólag a konkrét támogatások vannak benne, a „különböző Megafont érintő megbízások” nem, és kizárólag a Megafon központra vonatkozik, másra nem. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/megafon-mkkp-beszamolo-2022 | 2023-06-01 13:09:00 | true | null | null | Telex |
Hosszan, órákon keresztül olvasta fel Tóth Erzsébet bíró a Schadl–Völner-ügy csütörtöki tárgyalásán a Tányér néven lehallgatott A. Tamás korábbi vallomását. Tányér abban részletesen beszámolt Schadl és Gazdi hálózatáról, amelyben korrupciós pénzekért ígérték hivatalos ügyek elintézését különböző embereknek.
A vallomás ismertetése után Schadl György szólalt fel, aki szerint Tányér vallomásában rengeteg pontatlanság vagy hazugság van. Ő azt állította, hogy életében háromszor volt egy társaságban Tányérral, egyszer beszélgettek, így Tányér nem is tudhat semmit arról, hogy ő mit hogyan csinált. Schadl szerint ő Tányér nevével először a nyomozati anyagban találkozott, mert korábban be se mutatkoztak egymással.
A vád szerint Gazdival együtt verték át S. Etelkát
A tárgyaláson először a Kés fedőnév alatt lehallgatott M. Viktor, Schadl György sofőrje szólalt fel. Bár a vádirat és a lefoglalt dokumentumok szerint ő hozta-vitte Schadl korrupciós millióit, Kés most megismételte korábbi állítását, ami szerint nem tudta, honnan van a pénz, ezért nem lehet bűnös.
A csütörtöki tárgyalás főszereplője viszont Tányér volt, aki a Völner–Schadl-ügy iskolahálózathoz kapcsolódó részében vett részt, amelyről itt írtunk bővebben. Az ügy lényege, hogy Schadl „gazdija”, R. Róbert hivatalos ügyek elintézését ígérte az alapítványi iskolák hálózatát üzemeltető S. Etelkának, amiért több tízmillió forintot kért el.
A vád szerint Tányér ebben vett részt, amikor Gazdi felkérésére ügyésznek adta ki magát (abban az időben ügyvédjelölt volt), és azt adta elő S. Etelkának, hogy „rálát az ügyére”, és elhitette vele, hogy az ügy elintézése folyamatban van. Tányér Gazdival együtt a dokumentum szerint összesen 30 millió forintot vett át S. Etelkától azzal az ígérettel, hogy abból hivatalos személyeket fizetnek le, a pénzt azonban elosztották maguk között, valamint a hálózatban részt vevő többi személynek adtak abból.
Tányér a vád szerint ezzel párhuzamosan Gazdi másik nagy lehúzásában is részt vett, amelynek részeként hamis iratokkal ijesztettek rá S. Etelkára. Ebben azzal fenyegették, hogy a fia nevére bejegyzett egyesület ellen végelszámolása miatt kényszereljárás indulhat, aminek elkerüléséhez szintén pénzt kértek és kaptak S. Etelkától.
Tányért ezért az ügyészség befolyással való üzérkedés bűntettével; valamint hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolta meg. Ennek megfelelően az előkészítő ülésen három év letöltendő börtönt, 10 millió forint pénzbüntetést, valamint 5 év jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkoztatástól való eltiltást kértek rá.
Tányér részletesen vallott Schadlra és Rehákra, de magára nem annyira
A tárgyalás elején a bíró kérdésére Tányér azzal kezdte: az ellene felhozott vádakat részben elismeri. Szerinte viszont nem adta ki magát ügyésznek, komoly jogi munkát végzett S. Etelka ügyében a dokumentáció elkészítésében, ezért kapott pénzt. Azt állította, hogy nem tudja, mikor és hol merült fel, hogy ügyész lenne, de ő biztos nem mondhatott ilyet.
A bíró ezután hosszan felolvasta Tányér korábbi vallomásait, amelyekben Gazdi és Schadl „ügyintéző” hálózatáról volt szó. Tányér összességében nem tagadta, hogy ők pénzt fogadtak el S. Etelkától, és azt vallotta, hogy ebből Gazdi korrupciós hálózatot üzemeltetett, amelyben Schadlnak is része volt. A szövegben több érdekes mondat is volt, az egyik ilyen szerint a Pécsi Egyetem jogi kara Schadl kezében van, azon „egy szamár is tud diplomát szerezni”. Amikor ez elhangzott, Schadl és Gazdi hangosan felnevettek.
A vallomások felolvasása után Schadl emelkedett szóra, aki pontról pontra magyarázta, miért hazugság szerinte Tányér nyilatkozata. Schadlnak egy csíkos füzetben részletes, kézzel írt jegyzetei voltak, amiben szóról szóra idézte Tányér vallomását, majd mondta el saját verzióját a történtekről. A felszólalása egy pontján simán lehülyézte Tányért.
Schadl olyan érveket sorakoztatott fel, miszerint „ha önök szerint én évente több százmillió forintot kerestem, akkor hogy gondolják, hogy 30-50 ezer forintokért intézek majd el vizsgákat?” Szerinte egyébként egyértelmű, hogy Tányérra az ügyészség nyomást gyakorolt, hogy rá valljon, a vallomása nagy része pedig kitaláció.
Schadl később arrogáns stílusban oktatta ki Tányért, a vallomásából kiemelve azokat a részeket, amik szerint azt bizonyítják, hogy Tányér ostoba vagy hazudik. Szerinte a jogász végzettségű Tányér egyáltalán nincs tisztában a magyar jogrendszerrel. Mikor Tányér védője közbevetette, hogy a védencének megvan a szakvizsgája, Schadl odavetette, hogy „gratulálok!”. A bíró ekkor felszólította, hogy ne személyeskedjenek.
Schadl után Völner Pál szólalt fel, aki szerint „egyetlen állítás sem igaz abból, amit A. Tamás velem szemben megfogalmazott”. A volt miniszterhelyettes szerint ő korábban soha nem is hallott a férfi nevéről. Utána Gazdi, azaz R. Róbert állt fel, aki szintén azt mondta: egyetlen állítás sem igaz. Gazdi szerint Tányér vallomása hónapról hónapra újabb hazugságokkal bővül, ő viszont fenntartja korábbi vallomását, mert ő csak az igazat mondja. | Tányér részletesen vallott Schadlra, aki szerint viszont nem is ismerték egymást | Hosszan, órákon keresztül olvasta fel Tóth Erzsébet bíró a Schadl–Völner-ügy csütörtöki tárgyalásán a Tányér néven lehallgatott A. Tamás korábbi vallomását. Tányér abban részletesen beszámolt Schadl és Gazdi hálózatáról, amelyben korrupciós pénzekért ígérték hivatalos ügyek elintézését különböző embereknek | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/schadl-gyorgy-tanyer-volner-ugy-vadlott-birosag | 2023-06-01 13:12:00 | true | null | null | Telex |
Bár a nyilvános cégregiszterekben még nem, de az Igazságügyi Minisztérium e-beszámolórendszerében már elérhetők a cégek tavalyi beszámolói. Elvileg mindenkié, hiszen május 31. volt a határidő, a gyakorlatban pedig majdnem mindenkié, pár késővel azért találkoztunk.
Két érdekességről már beszámoltunk. Egyrészt leadta a 2022-es üzleti év beszámolóját a kormánypárti Megafon, és ebből kiderült, hogy 2022-ben 2 767 062 000, tehát több mint két és fél milliárd forint támogatást fogadtak be. A Megafonhoz köthető egyébként Európa idei legdrágább politikai YouTube-kampánya a „háborúpárti baloldalról” – hogy erre mennyit költöttek, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Másrészt azt is megírtuk, hogy csak Filep Dávid, A kopasz oszt nevű kormánypárti Facebook-oldal arca egymaga 2022-ben 634 447 000 forint támogatást kapott.
Nézzük az egyéb NER-es cégeket. A leglátványosabban talán a Budapest–Belgrád vasútépítés beindulása köszön vissza az állammal gyakran kapcsolatba kerülő, „udvari” beszállítók könyveiben. A felcsúti székhelyű RM International Zrt., amelyet 49 százalékban közvetlenül Mészáros Lőrinc, 51 százalékban pedig a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. birtokol,
a 2021-es 16,7 milliárd forintról 2022-re 62,7 milliárdra növelte az árbevételét.
A cég adózott eredménye ugyanakkor nem sokat változott, a 2021-es 2,4 milliárd forintos adózott nyereség után tavaly 2,3 milliárd forintot ért el, amit osztalékként ki is fizet – mint arról az Mfor.hu is beszámolt.
A székhelyét és tulajdonosait illetően azonos felépítésű R-Kord Kft. 2022-ben 60,6 milliárd forint árbevételt ért el, vagyis majdnem duplázott a 2021-es 36,3 milliárd forintról. Az adózott eredménye ugyanakkor 4,5 milliárd forintról 3,3 milliárdra olvadt, aminek az a fő oka, hogy megduplázódott az igénybe vett szolgáltatások értéke.
Végül a teljesen Mészáros Lőrinc által birtokolt V-Híd Kft. egészen 108,7 milliárd forintig tudta növelni a forgalmát a 2021-es 62,2 milliárd forintról, és itt a jövedelmezőségre sem lehet panasz, tavaly már 23,8 (2021: 15,1 milliárd forint) lett az adózott nyereség.
Az építőipar egészében ugyanakkor nem mindenki tudta tartani a jó irányt, a növekedést, a West Hungária Bau Kft. egy kicsit megtorpant, 83 milliárd forintról 78,6 milliárd forintra csökkent a forgalom, és az adó utáni profit is visszakúszott, a 2021-es 14,3 milliárdról 13,1 milliárdra.
A kormányzati megszorítások ugyan nem látszanak, de azért az őrült növekedés sem a kommunikációs zászlóshajók számain. A New Land Media tavaly már csak 78,8 milliárd forintért kommunikált, egy évvel korábban még 80,3 milliárd forintért tehette ezt,
viszont a profit így is nőtt, 4,8 milliárd forintról 6,8 milliárdra.
Ellentétes pályát járt be a Lounge Design Kft, ahol a forgalom nőtt,19,3-ró, 20 milliárdra, viszont itt meg éppen az adózott nyereség mérséklődött, 3,6 milliárdról 3 milliárdra.
Szintén nem tűnik továbbra sem aranybányának az agrárium, a Mészáros család Talentis Agro Zrt.-jének forgalma eleve nem igazán jelentős, ami egy konszolidátornál még nem lényeges adat, de a nyereség lehetne az, abból viszont nincs sok, tavaly az agrárholding csak 91 milliós nyereséget hozott, igaz a megelőző év 70 millió forintjánál ez azért több.
Tiborcz István már kevésbé panaszkodhatott a jövedelmezőségre, a BDPST Zrt. is olyan cég, ahol az árbevétel nem érdekes, hiszen különböző érdekeltségeket fog össze, saját értékesítési forgalma nincsen. De a nyereségsoron a beszámolóban az látszik, hogy
a csoport adózott eredménye 21,6 milliárdra dagadt a korábbi 12 milliárdos értékről.
Végül jól látszik, hogy 2022-ben érdemben nőtt az idegenforgalom, hiszen már sokkal kevésbé volt jellemző a kínai koronavírus miatti lezárás. A kaszinós LVC Diamond Zrt. 30,4 milliárd forintról 48,1 milliárd forintra tudta növelni a forgalmát, amihez igazán impozáns, 19,3 milliárd forintos (2021: 10,2 milliárd forint) adózott eredmény párosult.
Az értékesítés bevétele a szállodás Hunguest Hotels Zrt.-nél is kilőtt, 26,6 milliárdra változott a 2021-es 14 milliárdról, ugyanakkor a cégcsoportnak a hitelek törlesztése után eredménye gyakorlatilag nem maradt. | A kormány kedvenc cégei tavaly is aranybányának bizonyultak | A legtöbb ismert NER-es cég, legyen szó építőiparról, kaszinóról, kommunikációról, vagy idegenforgalomról, már közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ezúttal nem panaszkodhat senki, bár a magas inflációnak megfelelő növekedést azért nem mindenki tudta hozni. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/06/01/a-budapest-belgrad-vasut-es-az-idegenforgalom-javulasa-latszik-a-neres-cegek-tavalyi-eredmenyein | 2023-06-01 13:17:00 | true | null | null | Telex |
Hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek abban a több százmilliós csalási ügyben, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Joóbra korábban az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall, mivel a vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét.
Nem adóztak rendesen, fiktív számlákat bocsátottak ki és fogadtak be, alkalmazottaik után sem fizettek több esetben járulékot: az érintettek a vádirat alapján mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak 2013 és 2017 között.
Kedden Joób Mártont hallgatta meg a Szegedi Törvényszék, aki hosszasan beszélt a szórólappiac akkori helyzetéről, hogy hogyan került az üzletág Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, és hogy szerinte alvállalkozói megvezették.
Csütörtökön azt is elmondta, hogy a vádirat szerinti formában nem érzi magát bűnösnek, a fiktív számlák befogadásáról, azok körülményeiről majd a későbbi tárgyalások során készül részletesebben beszélni.
A másodrendű vádlott, egy férfi, aki a szórólapok terjesztését végezte és Joób után lépett a bíróság elé, viszont részletes vallomást tett. Bűnösnek érzi magát, de beismerő nyilatkozatot nem tett. Már a kérdéses időszak előtt is szórólapterjesztéssel foglalkozott, Joób 2007-ben kereste meg azzal, hogy dolgozzanak együtt, többek között a hálózatfejlesztésen. Szállított, terjesztett, szervezett, később a terjesztésre saját céget is alapított a képviselő ösztönzésére. Ez nem volt hosszú életű, fiktív számlákat fogadtak be, megbuktak a NAV-nál, büntetés, majd felszámolás lett a vége.
„Hozta a Marci a nyomdai számlákat, én megkérdeztem, hogy hogyan tegyük bele a könyvelésbe. Azt mondta, hogy tegyük bele, jó lesz”
– mondta a terjesztő.
Csak egy stróman volt
Számláztak Joób Műsorkalauz Kft. nevű cégének, de ebben a férfi adójogi szempontból nem látott különösebb kivetnivalót. „Alvállalkozói cégek alatt történtek a machinációk” – fogalmazott. Elmondása szerint többször adott piszkos, a számlázások után az alvállalkozók által visszaosztott pénzt Joóbnak, aki ezt sokszor elfelejtette, így később vezetni kellett a tranzakciókat. Az ezeket tartalmazó sanyi.xls nevű fájl a bizonyítékok között is megtalálható.
Beszélt arról is, hogy mikor a harmadrendű vádlott Joób tanácsára céget alapított, azzal a képviselőnek az volt a célja, hogy később folyószámla hitelt vegyen fel rá. „Csak egy stróman volt, a bűncselekményekről nem tudott” – jelentette ki a férfi a harmadrendű vádlott vonatkozásában, majd megjegyezte, hogy bűncselekményben szerinte „Szegeden és Békés megyében csak Joób Márton és én vettünk részt”. Fizetését részben átutalással, részben borítékban kapta.
Amikor a 90-es években bekerült a szórólapbizniszbe, az már akkor is egy olyan piac volt, ahol nagyban ment a feketézés, nem voltak bejelentve az emberek. Ez a 2000-es években sem változott, 2008-ban már akkorák voltak az árak ebben a szegmensben, hogy nem lehetett egy terjesztő vállalkozást fenntartani. Ezért is jöttek képbe azok a „szolgáltatások”, amik fiktív számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot, és amik nélkül a vádlott szerint nem is működött volna az üzlet.
Ez az egész országban így ment, és elmondása alapján Joób is tudott arról, hogy fiktív számlákkal működtetik a rendszert. Korábbi beszámolókból kiderült, hogy nagyjából 300 embert foglalkoztatott a Joóbékhoz köthető alvállalkozók csoportja, amiről a terjesztő azt mondta, hogy a teljes állománynak legalább a fele, de inkább a nagyobb része dolgozott feketén. Aki nem volt bejelentve, az borítékban kapott fizetést, Szolnok és Észak-Bács megyében számlát nem is adtak, csak feketén ment a munka.
Annyi volt beleírva, hogy Marci
Ügyészi kérdésre a férfi azt is elmondta, hogy Joób Márton gazdasági cselekményben annyira vett részt, hogy bejárt tárgyalni cégekhez az árral kapcsolatban. A fiktív számlákról tudott, és alá-fölérendeltségi viszony is volt közöttük, ami a bűnszervezetben való működés megállapításának egyik fontos feltétele. A férfi alvállalkozói cégekhez volt bejelentve, de elmondása szerint Joób volt a munkaadója, a fizetését is tőle kapta, és többször is adott át a képviselőnek visszaosztott pénzeket, amiknek „jogcíme” nem volt.
„A cash flow táblázatba annyi volt beleírva, hogy Marci.”
Ezeket abban az irodai széfben tárolták, amiről már az előző tárgyaláson is szó volt. Eredetileg két kulcs tartozott hozzá, de Joób a sajátját elvesztette, így csak titkárnője tudta kinyitni. A képviselő korábban úgy nyilatkozott, hogy nem a cégének a pénzeit tartották itt, hanem több más cég és több magánszemély vagyonát, ezt most a vádlott kétségbe vonta.
„Működésünk során többször is ordibáltam Joób Mártonnal, amikor olyan dolgokat akart megcsinálni a cégekkel, ami nonszensz” – nyilatkozta a terjesztő, elmondása alapján leginkább akkor történt ilyen, amikor a pénzeket a képviselő a saját cégébe akarta belepumpálni ahelyett, hogy az embereket fizetné ki belőle. A cash flow-táblázat szerint mindig duplaannyit vett ki, mint amennyit betett, de hogy a kivett pénznek mi lett a sorsa, azt nem lehet tudni.
Ügyvédi kérdésre a férfi némileg árnyalta a közte és a képviselő között fennálló alá-fölé rendeltségi viszonyt. Úgy fogalmazott, hogy amíg ő függött Joóbtól, addig Joób is függött tőle, mondván, ő tudta, hogy „ezt mégis hogyan kell csinálni”, viszont azt is megjegyezte, hogy hiába nem a képviselő volt hivatalosan a munkaadója, szerinte Joób közbenjárásával elveszthette volna a munkáját. Már a képviselő vallomásában is felmerült, hogy gyakran kért tájékoztatást a másodrendű vádlottól azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet a cégeknél. Ahogy Joób után csütörtökön a terjesztő is elmondta, általában az volt a válasz, hogy minden rendben van. „A minden rendben van úgy értelmezhető, hogy nincs lebukásveszély” – magyarázta a férfi a bírónak.
Megettem az egészet
A pulpitusra állva a harmadrendű vádlott következett, aki nem kívánt vallomást tenni, ezért a bíró olvasta fel a korábban tett nyilatkozatait. Ő egy gyülekezetbe járt a képviselővel, onnan ismerte, és Joób később meg is kereste, hogy bővítené a cégét, számít rá. Tolna és Baranya megyét kapta volna meg, de ez nem sikerült, végül Bács-Kiskun megye déli része lett az övé. Terjesztéssel foglalkozott, heti két nap szállította az újságokat, három napot pedig Joóbéknál volt mindenes, többnyire kertészkedett és a gyerekeket vitte iskolába.
Később mondta neki a képviselő, hogy csináljon egy céget. „Megettem az egészet” – fogalmazott a férfi korábban. Mikor a cégalapítással kapcsolatban felkereste az ügyvédet, már minden elő volt készítve, csak alá kellett írnia a papírokat. Ügyfélkaput és számlaszámot is csináltattak vele, ezek kódjait a képviselőre bízta, állítása szerint ő el is felejtette. Pénzt is osztott borítékban, porciózott, de olyan is volt, hogy Joób maga borítékolta ki a pénzt. Vallomásában a harmadrendű vádlott elmondta, hogy őt becsapta és kihasználta Joób Márton, pedig szerette.
A férfihez hasonlóan a képviselő volt titkárnője sem tett vallomást. Ő negyedrendű vádlottként szerepel az ügyben, 2008 óta dolgozott a cégnél, többször is részt vett a pénzek befogadásában, kiosztásában. Korábbi nyilatkozatából kiderült, hogy a széfben tárolt pénz tudomása szerint nem a Műsorkalauz pénze volt, hanem más cégek és magánszemélyek pénzei. A titkárnő azt állította, hogy nem tudta, hogy bűncselekmény zajlik körülötte, ha tudja, azonnal megszünteti a munkaviszonyát.
Végül a hetedrendű vádlott is sorra került, aki korábban a poligráfos vizsgálatot is vállalta volna azzal kapcsolatban, hogy nem kapott a képviselőtől ellenszolgáltatást a rá kedvező vallomása miatt. Joóbot évekkel korábbról magánszemélyként ismerte, hogy az üzletbe hogyan került bele, hogy ki keresett meg kit, arra már nem emlékezett. A másodrendű vádlottal tartotta a kapcsolatot, aki a teljesítési igazolásokat is megcsinálta, majd az átutalások után visszavitte a pénzt a Műsorkalauz irodájába.
Korábbi vallomásaiból az is kiderült, egy alkalommal a telephelye felújításához kért tőle számlát a képviselő, a pénzt átutalták, majd visszaadta, de hogy fel lett-e újítva az épület, azt már nem tudni. A férfi az előkészítő ülések alkalmával már elismerte a bűnösségét, egyezséget is kötött az ügyészséggel, amitől végül elállt, mert a vádak rá vonatkozó részében szerepelt, hogy egy cég is működött az ügyvezetése alatt, amiről állítása szerint nem tud semmit. Az ügy júniusban még folytatódik. | „Fiktív számlák nélkül nem is működött volna a szórólapbiznisz” – csütörtökön is tárgyalták a Joób-ügyet | Hat ember már bűnösnek vallotta magát, közülük többeket jogerősen el is ítéltek abban a több százmilliós csalási ügyben, melyben egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő, a háromszoros világbajnok kenus Joób Márton és társai érintettek. Joóbra korábban az ügyészség kilenc év fegyházbüntetést kért annak esetén, ha vall, mivel a vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/01/joob-marton-szorolap-fiktiv-szamlak-csalas-targyalas-szeged | 2023-06-01 13:26:00 | true | null | null | Telex |
A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség.
Lázár korábban már felügyelte a dohánykoncessziókat, így lehet azt mondani, hogy a mostani rendelettel csak visszakerülne hozzá ez a jogosultság. Az ő nevéhez fűződik az a szabályozás is, hogy csak trafikokban lehet cigarettát árulni. Lázár 2018 után miniszterelnöki biztosként felelt a területért, akkor még arról is beszélt, hogy mindenkinek megtiltaná a dohánytermékek vásárlását, aki 2020 után született. | Ismét Lázár Jánoshoz kerülhetnek a dohánykoncessziók | A dohánykoncessziók Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől átkerülnének az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, vagyis Lázár Jánoshoz – derül ki a kormány oldalán nemrég megjelent rendelettervezetből, amit a K-Monitor vett észre. A mostani rendelettervezet az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz telepítené a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázattal, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlására jogosító koncessziós szerződéssel kapcsolatos tevékenységeket. A rendelet indoklásában semmi magyarázat nincsen arra vonatkozóan, hogy miért van erre szükség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/07/tarsadalmi-egyeztetes-trafik-lazar-janos-dohanytermek-kiskereskedes | 2023-06-07 13:40:00 | true | null | null | Telex |
Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták.
Az ügyben hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér az ügyészség Boldogra, akit többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolnak. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. A per legutóbbi tárgyalásán erről is beszéltek helyi polgármesterek, akiknek azt mondták, hogy az elnyert pályázati pénzek 10 vagy akár 20 százalékát adják vissza.
Szerdán Kuncsorba egykori polgármestere, Rédai János arról beszélt a bíróságnak, ők a művelődési házat és az idősek otthonát akarták felújítani a településen, erre is akartak pályázni maguktól, és ezekre el is nyertek 54 és 20 millió forintos támogatást.
„Igyekeztünk jó pályázatokat beadni. Volt olyan, hogy egyszer Kétpóra Boldog félóránként váltva hívott bennünket. Elmentem nyilván, jó fél órát vártam arra, aki bent volt előttem”
– mondta a volt polgármester, aki szerint ezen a megbeszélésen „Petrácska volt ott, ha jól emlékszem, meg István”. (Fehér Petra Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott.)
A már nyugdíjas Rédai szerint ez a kétpói megbeszélés – ahol Boldog egy időben polgármester is volt – „rövid volt, nem sokáig tartott, mert hát kis település vagyunk”. Szerinte ezen csak arról volt szó, hogy Kuncsorba milyen pályázatokra jelentkezne, olyan pedig állítása szerint nem volt, hogy Boldog mondta volna meg, mikre pályázzanak, vagy hogy ki legyen a kivitelező cég.
Állítása szerint a találkozó már akkor történt meg, amikor a kuncsorbai pályázatok előkészítés alatt voltak. A bíró erre megkérdezte, hogy akkor egyáltalán miért jött létre a megbeszélés, volt-e szó másról is, mire Rédai úgy felelt:
„hát, megkérdezték, hogy vagyunk”.
Olyanra nem emlékezett, hogy tőle azt kérték volna, a telefonját adja le a beszélgetés előtt, igaz, mástól hallott ilyesmiről. Azt is mondta, a pályázat elnyerése után őt senki sem kereste fel azzal, hogy az elnyert összegből vissza kellene osztaniuk. „Én nagyon nem foglalkoztam ilyen dolgokkal, a kis faluban a falu dolgaival foglalkoztam. Volt nekünk elég bajunk. Engem nem kerestek. Hogy mást megkerestek-e, én azt nem tudom”. Ugyan szerinte a törökszentmiklósi polgármestertől hallott ilyet, de azt is már csak azután, hogy az egész büntetőper elindult. Úgy tudja, a törökszentmiklósi polgármestertől „egy férfi és egy nő” kérte a visszaosztást, de neveket vagy részleteket nem tudott mondani erről. (Törökszentmiklós polgármesterét már korábban meghallgatta a bíróság, akkor arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza pénzt.)
Csak a lehetőségekre hívták fel a figyelmüket
Hasonlókról beszélt az örményesi polgármester, Török Tamás is. (Törököt 2019-ben a Fidesz indította Örményesen, és Boldog István is támogatta.)
A bíróságnak Török arról beszélt: bár voltak a TOP-os pályázatokról egyeztetések Boldogékkal,
ők csak „felhívták a figyelmünket azokra a lehetőségekre, amik esetlegesen még kihasználatlanok”.
Ő is járt polgármesteri viziten Kétpón, de szerinte itt csak arról volt szó, hogy ők maguk mire szeretnének pályázni, „mi az, amit mi, polgármesterek szükségesnek érzünk. A képviselő tudni akarta, milyen pályázati céljaink vannak”. Török szerint az „teljesen természetes, hogy a polgármester megkeresi ilyen ügyben az országgyűlési képviselőt, és tájékoztatja arról, milyen fejlesztéseket szeretne a településén”.
Ezen a beszélgetésen szerinte csak Boldog István és Fehér Petra volt jelen, de pontosan nem emlékezett, Boldog pedig „biztatott engem, hogy pályázzak, amire gondolok”. Ők egy kastély felújítására akartak 100 milliót elnyerni, és a pályázat sikeres is lett végül, csak bruttó 85 milliót kaptak a száz helyett.
Azt állította a bíróságnak, olyanról nem volt szó, hogy Boldog megmondta volna, ki legyen az esetleges kivitelező: „tudomásom szerint a képviselő úrnak ezekre nem volt ráhatása”. Szerinte pénzvisszaosztásért sem kereste meg senki.
Megemlítette azt is, hogy egyszer felhívta őt Kengyel polgármestere, Nagy Szilárd, aki arról kérdezte, „van-e rajta valamilyen nyomás” a pályázatokkal kapcsolatban, és ő maga ezt furcsának találta. „Fura volt a hangszíne, fura volt, hogy felhívott. Szinte olyan volt, mintha egy újságíró tenne fel kérdéseket”, mondta erről Török a bíróságnak.
Kengyel egykori fideszes polgármestere, Nagy Szilárd volt az, aki egy vádalkuban borította Boldog István ügyét. Ő beszélt arról, hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol a vád szerint a telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki mire pályázzon, ki mit nyerhet meg.
A bíróság szerdán röviden egy harmadik tanút is meghallgatott, aki a martfűi polgármesteri hivatalban dolgozott a kérdéses időszakban. A nő annyit mondott,
a kétpói megbeszélés után a martfűi polgármester „felháborodva” érkezett vissza a hivatalba, és annyit mondott neki, hogy „pénzt kérnek vissza a pályázatokból”.
A tanú arra nem tudott válaszolni, hogy ezt pontosan ki kérte a polgármestertől, hiszen ő is csak elmondásokból tud erről, személyesen nem volt ott ezen a találkozón.
A per novemberben folytatódik majd további tanúkihallgatásokkal.
A többi polgármester másképp emlékezett
A bíróság a korábbi napokon is hallgatott meg tanúkat az ügyben. Kazinczi István tiszatenyői polgármester szerint például Boldog István országgyűlési képviselő „föld és ég ura”, és hatalmas szerepe van az elnyert pályázatokban – ő tehát kissé másképp vélekedett Boldog szerepéről, mint a szerdán meghallgatott polgármesterek. Kazinczki szerint neki például a 2014 utáni fideszes irány nem igazán tetszett, ezt ki is fejezte, ami miatt szerinte érte megtorlás a települést. Volt, hogy kihúzhatták volna egy-egy nehéz helyzetből Tiszatenyőt, de nem tették meg, „mert nem tetszett nekik, ahogyan én politizálok”.
Hegedűs Istvánt, Tiszaföldvár polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Hegedűs azt mondta, Fehér Petra – Boldog István egykori mindenese, másodrendű vádlott – megjelent nála Boldog másik táskás emberével, K. Péterrel, és kérték, csukja be az ajtót. Majd előadták neki, hogy 10 százalékot le kell adni a pályázati pénzekből a Fidesznek, ezzel kell támogatni a pártot a választásokon. A polgármester elmondása szerint eléggé felháborította a kérés, sosem találkozott előtte ilyennel, ráadásul azt is mondta, hogy eleve rá kell még tenni saját forrásokból ezekhez a pályázati pénzekhez, hogy megvalósuljanak a projektek, eleve nem is lenne benne plusz. De Boldog embere, K. Péter azt válaszolta, hogy vannak alvó cégek, amiket beindítanak a projektek miatt, és azok megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a 10 százalék.
A polgármester azt mondta, visszautasította ezt a dolgot, amire azt a választ kapta, hogy jól gondolja meg, mert a jövőben is szükség van a települése fejlődésére, és így nem biztos, hogy lesznek támogatható projektjeik. De hozzátette, hogy Boldog István neve nem hangzott el, nem Boldog kampányára kérték a pénzt. Szóban annyit mondtak, ez elvárás a Fidesz részéről a kampányra. Elmondása szerint még vagy 2-3 alkalommal keresték, de mindig lemondta a találkozókat.
Markót Imre, Törökszentmiklós jobbikos polgármestere pedig arról beszélt, hogyan keresték fel Fehér Petráék, hogy a megnyert pályázatokból csorgassanak vissza 20 százalékot, elmondása szerint kifejezetten kampánytámogatásra.
Hivatali vesztegetés
Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésen be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá. | „Boldog István félóránként váltva hívott be bennünket” – folytatódott a volt fideszes képviselő pere | Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/07/boldog-istvan-fidesz-korrupcio-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-targyalas-top-palyazat-polgarmester-tanu | 2023-06-07 13:41:00 | true | null | null | Telex |
Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is.
Rajtuk kívül a megbeszélésnek volt egy különleges résztvevője is, akinek jelenlétét meglepődve fogadták többen is a helyszínen. A Direkt36 információi ugyanis szerint a találkozóra szállították a korábban gazdasági bűncselekmények miatt börtönre ítélt, jelenleg is a büntetését töltő Kocsis Istvánt, a rendszerváltás utáni politikai és gazdasági elit egyik meghatározó figuráját, aki a szocialista kormányok idején több állami nagyvállalatot vezetett, köztük Paks I.-et és az atomerőművet tulajdonló Magyar Villamos Műveket (MVM) is. Kocsis pályájában komoly törést hozott az, amikor az MVM-nél történt gazdasági bűncselekmények miatt több mint hétéves jogi procedúra után 2019 végén ítélték jogerősen öt év szabadságvesztésre.
A tavaly júniusi megbeszélés részleteit ismerő források szerint a jelenlévők közül többen sem értettek, hogy az elvileg még mindig a büntetését töltő Kocsis hogyan bukkanhatott fel a miniszteri szintű tanácskozáson. Az egyik résztvevő, aki Kocsist személyesen nem ismerte korábbról, el is bizonytalanodott, hogy valóban ő ül-e az asztalnál. A kétely azonban hamar eloszlott, miután a jelenlévők közül mindenki, így Kocsis is bemutatkozott.
„Még durvább volt, hogy hozzá is szólt a megbeszéléshez” – mondta egy, a beszélgetés részleteit ismerő forrás, aki szerint az atomerőművet korábban irányító Kocsis az üzemidő-hosszabbítás mellett érvelt.
„Nem volt rajta rabruha vagy ilyesmi. De valóban furcsa volt”
– mondta ironikusan Kocsis jelenlétéről egy másik forrás.
Nem ez volt az egyedüli alkalom, hogy Kocsis ehhez hasonló szűk körű, nukleáris témájú találkozón jelent meg tavaly nyáron. Az egyik forrás, aki információkkal rendelkezik a történtekről, azt mondta, hogy néhány héttel később Palkovics egy, az atomerőművön kívüli vidéki helyszínre is szervezett egy hasonló témájú beszélgetést, ugyancsak Kocsis részvételével. Palkovics később a paksi üzemidő-hosszabbítással összefüggésben tartott egy harmadik összejövetelt is az általa vezetett minisztérium budapesti Fő utcai épületében. A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ez utóbbin Kocsis már nem volt jelen, egy másik forrás szerint azonban Kocsis online csatlakozott a beszélgetéshez.
Nem világos, hogy a büntetését töltő Kocsis hogyan tudott részt venni ezeken a találkozókon.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága „bűnügyi személyes adatokra” hivatkozva nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, hogy Kocsis még börtönben tölti-e a büntetését, illetve mikor szabadul. A Kocsis ügyében eljáró bíróságok közül az elsőfokú Kaposvári Törvényszék azt közölte: az elsőfokú bíróság mindig értesítést kap arról, hogy az elítéltek mikor vonulnak börtönbe, és mikor szabadulnak. Eddig nem értesítették őket arról, hogy Kocsist szabadon engedték volna – közölte a bíróság május elején a Direkt36-tal.
Kocsist a korábbi ügyvédjén keresztül próbáltuk elérni, de nem jártunk sikerrel. A miniszteri posztjáról azóta távozó Palkovicsnak az általa vezetett állami cégeken keresztül több kérdést is elküldtünk, ezekre azonban nem kaptunk választ.
A Palkovics által szervezett találkozókról egy nukleáris kérdésekkel foglalkozó szakember azt mondta, az egykori miniszter célja ezekkel az volt, hogy felgyorsítsa az üzemidő-hosszabbítás előkészítését. Az Orbán-kormány ez irányú elkötelezettsége összefüggött azzal, hogy Oroszország 2021 őszén feltornázta a gáz és ezzel együtt a villamos energia árát. Az energiaellátási bizonytalanságot az oroszok Ukrajna elleni inváziója pedig még tovább növelte. Eközben Paks II. megvalósítása továbbra is lassan halad. Az érdemi építkezési munkák továbbra sem kezdődtek el, miközben a bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírásakor még 2023-as üzembe helyezésről volt szó.
Állami cégek élén
A kormány ebben a helyzetben gondolta úgy, hogy hasznát veheti a több évtizedes energetikai tapasztalattal rendelkező Kocsis István tanácsainak is. Az Index 2011-es portrécikke szerint Kocsis az Antall-kormány idején előbb iparért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1993-tól az Állami Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese lett. Kocsis a pozícióját az Állami Privatizációs és Vagyonkezelőre átnevezett állami vállalat élén a Horn-kormány 1994-es hatalomra kerülése után is megőrizte. Hozzá tartozott az energiaszektor privatizációja. Mivel ekkoriban zajlott az OTP magánosítása is, Kocsis baráti kapcsolatba került Csányi Sándor OTP-vezérrel, bekerült az OTP Bank igazgatóságába, és hosszú évekig a Csányi Pincészet vezetésében is részt vett.
Kocsis az 1990-es évek végén egy német energiacéghez ment dolgozni, majd az MSZP-s többségű Medgyessy-kormány alatt kapott újra állami pozíciót, amikor 2002-ben kinevezték a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójává. Az irányítása idején 2003-ban következett be az atomerőmű eddigi legsúlyosabb üzemzavara, amelynek során nem túl jelentős mértékben, de radioaktív anyagok kerültek ki a környezetbe. Az üzemzavar olyan komoly műszaki problémákat okozott, hogy azok kijavítása évekig tartott. Kocsis a posztját ennek ellenére is megtarthatta, sőt Gyurcsány Ferenc kormányzása idején 2005-ben a paksi erőművet is tulajdonló MVM vezérigazgatója lett.
Az MVM éléről még Gyurcsány-kormány idején, 2008 elején váltották le. Ezt követően néhány hónappal később az MSZP–SZDSZ-es vezetésű fővárosi önkormányzat a BKV vezérigazgatójává nevezte ki. Itt Kocsis feljelentései nyomán derült fény a közlekedési vállalatnál korábban történt korrupciós ügyekre, amelyek hozzájárultak Hagyó Miklós nagy hatalmú szocialista főpolgármester-helyettes bukásához. A botránysorozat kapóra jött az akkoriban javában a kormányzásra készülő, ellenzékben lévő Fidesz számára.
Gyanús pénzmozgások
Ezzel párhuzamosan folyamatosan derültek ki részletek azokról a gyanús pénzmozgásokról is, amelyek az MVM-nél történtek Kocsis irányítása idején. 2009 nyarán például több szerkesztőséghez is eljutott az az MVM-nél készült belső vizsgálati anyag, amely azt taglalta, hogy az MVM-csoport milyen milliárdos összértékű szerződéseket kötött különböző offshore cégekkel. A legnagyobb figyelmet talán az az ügy kapta, amely Kocsis feleségét is hírbe hozta. Eszerint egy „Mrs Istvan Kocsis” nevű személy volt a tulajdonosa egy olyan offshore cégnek, amely nagyjából egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, a szerződésbontás után azonban nem fizette vissza a bérleti díjat.
Kocsisék azt állították, hogy a gyanúsnak tartott szerződésekre azért volt szükség, mert azok révén készítették elő az MVM nemzetközi terjeszkedését, balkáni befektetéseit. Szerintük az MVM-et azért érte kár, mert az állami vállalat Kocsis utáni új vezetése visszatáncolt az előkészített külföldi befektetésektől. Kocsis tagadta azt is, hogy feleségének vagy neki köze lenne a szállodabérleti szerződéshez.
Hiába tagadott Kocsis, a Fővárosi Főügyészség 2012-ben vádat emelt ellene és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A vád szerint a vádlottak 2006 és 2008 közötti időszakban többek között indokolatlan szerződések révén több mint 15 milliárd forintos kárt okoztak az MVM-nek. Az elhúzódó eljárás során Kocsist 2015-ben első fokon felmentették, egy évvel később azonban a másodfokú bíróság a bizonyítékok „súlyosan okszerűtlen mérlegelése” miatt hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet.
Paks II. környékén
Miközben zajlott a büntetőeljárása, Kocsis felbukkant a Paks II. projekt környékén is. 2017 májusában komolyabb visszhangot váltott ki, hogy megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.
A Direkt36 pedig 2018-ban arról írt, hogy Kocsis feltűnt egy, a paksi bővítéssel foglalkozó lobbiszervezet környékén. A 2017 májusban alapított P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesületről van szó, amelynek célja az volt, hogy kapcsolatot építsen ki a bővítés fontosabb szereplőivel, és részt vehessen a beszállítók szűrésében. Az egyesület ezen céljait nem érte el, így végül megszüntették. | A börtönre ítélt, büntetését töltő Kocsis Istvánt többször is elhívták a kormányzati atomtalálkozókra | Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/06/12/a-bortonre-itelt-bunteteset-tolto-kocsis-istvant-tobbszor-is-elhivtak-a-kormanyzati-atomtalalkozokra | 2023-06-12 13:43:00 | true | null | null | Telex |
Június 5-én egy Pest vármegyei település háziorvosi rendelőjébe, valamint egy páciensként nyilvántartott házaspárhoz mentek ki a rendőrök, mivel felmerült a vesztegetés gyanúja, írja a Police.hu.
A gyanú szerint a 66 éves háziorvos a köpenyébe csúsztatott ezresekért cserébe nyugtató hatású, vénykötelesek gyógyszerekből a felírható mennyiség többszörösét (3-8 doboz) írta fel az 54 éves férjnek, valamint 49 éves feleségének. Az ügyleteknél jelen lévő 59 éves asszisztensének is jutott az anyagi ellenszolgáltatásból. A nyomozók szerint az elmúlt közel másfél évben az orvos közel ezer alkalommal állította ki a recepteket a vesztegetéssel meggyanúsított házaspárnak.
Az orvos és asszisztense gyanúsítása további vesztegetési tételekkel egészült ki: orvosi igazolások, beutalók, vérvétel kiállítása/elvégzése, egyéb gyógyszerfelírás, egyszerű tanácsadás, amiknek mind megvolt a hálapénzbeli honorálása. A gyanú szerint több százezer forintot tehetett ki a vesztegetés összege.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a bűnügyi felügyeletbe került orvos, valamint szabadlábon védekező asszisztense ellen vesztegetés elfogadása bűntettének, a bűnügyi felügyeletbe került férj, valamint szabadlábon védekező felesége ellen vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást.
A rendőrség szerint erős a gyanú, hogy a nyomozás előrehaladtával a vesztegető oldalon állók létszáma bővülni fog, ahogyan az orvos által elkövetett vesztegetés elfogadásának száma is. | Lebukott egy hálapénz elfogadásával gyanúsított háziorvos | Június 5-én egy Pest vármegyei település háziorvosi rendelőjébe, valamint egy páciensként nyilvántartott házaspárhoz mentek ki a rendőrök, mivel felmerült a vesztegetés gyanúja, írja a Police.hu. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/12/pest-varmegye-haziorvos-vesztegetes-gyogyszerfeliras-hazaspar | 2023-06-12 13:48:00 | true | null | null | Telex |
Tanúmeghallgatással folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György, és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere. Bár eredetileg meghallgatták volna a „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, aki egy alkuban borított az ügyészségnek, ez végül elmaradt.
A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
Meghallgatta viszont kedden a bíróság F. élettársát, S. Zoltánt, aki Szabó Balázs irodájában dolgozott, aki cserébe azért, hogy kinevezzék végrehajtónak, vállalta, hogy az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot ad át Schadl Györgynek. S. meghallgatásában jobbára csak feltételezésekre és másodkézből hallott dolgokra hagyatkozott arról, hogyan mozogtak a pénzek Schadl körül.
S. azt mondta, nagyjából kétszer találkozott Schadlval, emellett régóta barátságban volt Szabó Balázzsal, aki szerinte mindig is végrehajtó akart lenni. Ez aztán sikerült is neki, Monorra került. Tőle és F. Vivientől is kért kölcsön 20 millió forintot az iroda beindítására, cserébe azt kérték, az első osztalékából fizesse ezt nekik vissza. Ezt vissza is kapták, sőt, ennél még többet is: azt már nem tudta megmondani, mennyit, de elismerte, hogy Szabó az osztalékából nem csak Schadlnak, hanem F. Viviennek is csorgatott.
Arról is beszélt, hogy Szabó Balázs végrehajtó azt mondta neki: az előzetes alku megváltozott Szabó és Schadl György között, 30 helyett 50 százalékot kellett végül visszafizetnie az osztalékból Schadlnak,
„és ez lett a Völner Pállal indokolva”, mint akinek ezt a pénzt Schadlnak tovább kell adnia.
Akkor a tanú szerint Szabó nagyon elgondolkodott azon, hogy lemond a végrehajtói pozícióról, végül mégis belement az alkuba. Azt nem tudta megmondani a bíróságnak, miért kellett volna egyébként bármennyit is továbbfizetni Völnernek.
Schadl György minderre úgy reagált, neki Szabó Balázs egy forintot sem adott. Völner Pál is azt állította, ő sem kapott pénzt Szabó Balázstól, de kiemelné azt a részt a tanú vallomásából, amikor azt mondta, nem tudja, mi lehetett ebben a történetben a fideszes exállamtitkár szerepe.
A tanú a Házipénztárról is beszélt, arról az Excel-táblázatról, amiben élettársa, F. Vivien vezette Schadl pénzügyeit. Szerinte F. Vivien többször mondta neki, hogy más végrehajtóktól is kapott pénzt, „és hogy a Házipénztárt vezeti”, amibe „nem kimondottan” olyan pénzeket jegyeztek fel, amik a végrehajtói karhoz tartoznának. Úgy tudja, a Házipénztárt is azért kezdték el vezetni, mert Schadl annyi embernek adott kölcsön, hogy azt már muszáj volt vezetni, mert különben „kuszaság” lett volna. Emellett azt is hallotta, hogy Schadl jobbkeze, M. Viktor vádlott „hozta-vitte a pénzeket”.
Miután pedig kirobbant az egész Schadl-Völner-ügy, „Schadl úr üzent nekem, hogy keressek ügyvédet a Viviennek”, vallotta a tanú. | Schadl több pénzt kért, amit azzal indokolt, hogy abból Völner Pálnak kell továbbadnia, mondta egy tanú a bíróságon | Tanúmeghallgatással folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György, és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere. Bár eredetileg meghallgatták volna a „koronatanúnak” nevezett F. Vivient, aki egy alkuban borított az ügyészségnek, ez végül elmaradt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/06/13/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-vegrehajtas-targyalas-per-tanu | 2023-06-13 13:49:00 | true | null | null | Telex |
Nézzük először az eredetit, aztán igyekszünk „lefordítani” a sorokat, illetve a sorok közötti üzeneteket is.
„A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériuma 2023. május 15-én kelt dekrétumával, a fenntartott intézményekben felmerült nehézségek orvoslására és a szerzetesi élet segítésére Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot pápai biztosnak nevezte ki a Zirci Ciszterci Apátság élére. Segítségére társbiztosként Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátot és Horváth Olga kismarosi apátnőt rendelte. A pápai biztos és segítői gyakorolják mindazokat a jogokat, és viselik mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az egyetemes jog és a saját jog a zirci apátnak és tanácsának tulajdonít, mind a szerzetesközösség, mind az intézmények felé.”
A hosszú nevű dikasztérium nem más, mint a Szentszék szerzetesrendekkel foglalkozó „minisztériuma”; vagyis nem a ciszterciek valamely globális vezetője avatkozott be a zirci közösség életébe, hanem „a pápa”, vagy legalábbis a legfelsőbb pápai intézményrendszer. Az említett Mauro-Giuseppe Leporinak nem is lett volna joga arra, hogy maga függessze fel a magyarországi ciszterci elöljárókat – ő csak vizitálhat náluk, tájékozódhat a működésükről –, ahhoz José Rodríguez Carballo ferences érsek, az említett dikasztérium titkárának pecsétes papírja kellett.
Hazai és római forrásból egyaránt megerősítették lapunknak, hogy a Vatikán alapvetően a zirci pénzügyek visszásságaira kíváncsi,
ezért függesztették fel azonnali hatállyal Bérczi L. Bernát apát mellett Grónai G. Damján gazdasági vezetőt, a Ciszterci Vagyonkezelő Kft. első emberét is (aki egyébként nem pap, „csak” szerzetes). A Vatikán konkrétan azt várja, hogy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló cég világítsa át az apátság pénzügyeit. A helyzet komolyságára utal, hogy Bérczit az egyház a zirci plébánosi teendők alól is mentesítette – a templomban szolgáló többi ciszterci papot pedig máshova helyezik –, s egyben „száműzték” őt a magyar alapítású dallasi apátságba (amely szintén a zirci kongregációhoz tartozik).
A május közepe óta tartó „rendrakást” tehát nem a generális apát rendelte el – hanem közvetlenül a Szentszék –, végül mégis ő lett a kijelölt válságmenedzser. Mivel azonban a svájci származású Lepori Rómában él, az aláírási jogokat jelenleg az ugyancsak Zirc alá tartozó kismarosi apátság vezetője, Horváth Olga gyakorolja. Az a tény, hogy a pápai biztosi testületbe a pannonhalmi főapát is bekerült, gyors pletykafolyamot indított a ciszterci intézményekben, melynek lényege, hogy „biztosan a bencések veszik majd át az iskolák fenntartói jogait”. Ennek a spekulációnak azonban forrásaink szerint (egyelőre) nincs alapja, hiszen az érintett ingatlanok ciszterci kézben vannak és maradnak. Hortobágyi T. Cirillt azért delegálta a stábba a Szentszék, mert a bencések rutinosabbak mind a modern iskolafenntartásban, mind az üzleti vállalkozások működtetésében (sörfőzde, borászat, látogatóközpont, vendéglátás) – ráadásul botránymentesek.
Mindezek után adódnak a kérdések: miféle pénzügyeket rónak fel Bérczi apátnak? Hogyan értesült a Vatikán a Zirc körüli zűrzavarról? Kik voltak a panaszosok? Valóságos bűnök, visszaélések történtek, esetleg csak elszámolási vita adódott a fenntartók és fenntartott iskolák között? Van-e mindennek nagypolitikai vetülete?
Mielőtt előhozakodnánk a válaszokkal és a további tényekkel, rögzítenünk kell, hogy ez a történet nem a bő 900 éves ciszterci ethoszról vagy a magyarországi rend ma már maroknyi (tucatnyi férfi szerzetesből álló) közösségének egészéről szól. Háttérbeszélgetéseink egyik fájdalmas tapasztalata, hogy a temetés–esketés–kereszteléssel terhelt lelkipásztori munkát gyakran erőn felül végző,
a feje feletti „nagy folyamatokról” nem sokat tudó alsópapság, az őket segítő alkalmazottak, önkéntesek lesújtva figyelik a friss fejleményeket.
Egy ilyen jelentőségű vatikáni vizsgálat egy ereje teljében levő rendet is megviselne – még inkább így van ez az utánpótlási nehézségekkel hatványozottan küzdő cisztercieknél. Amikor például a fenti közleményben azt olvassuk, hogy az új biztosoknak „a szerzetesi élet segítésére” is kell törekedniük az intézményi problémák orvoslása mellett, nos, egyházi informátoraink szerint ez egyértelműen azt jelenti: a rend idehaza sajnos az utolsó óráiban van. Az elmúlt években többen kiléptek a ciszterciektől, egy tragikus haláleset is történt, újak nem jönnek, és a szerzetesi közösségnek lassan kevesebb aktivizálható tagja van, mint gimnáziuma. Pedig egy klasszikus tanítórend nyilván nem arról ismerszik meg, hogy sem szerzetes iskolaigazgatókat, sem paptanárokat nem tud kiállítani – miközben a pénzügyi-vállalkozási kérdésekhez (nem egyszer milliárdos tételek elosztásához) viszont nagyon akar érteni.
És itt értünk el az egész ügy lényegéhez. Egy rend kétféle módon állhat hozzá az iskoláihoz: üzemeltetői-működtetői, vagy fenntartói attitűddel. Előbbihez kell saját csapat: felelősséget viselő szerzetes igazgatók, paptanárok – ilyenkor a tulajdonosi és a „vállalatirányítási” jogok egy kézben vannak. Akad is néhány efféle gimnázium az országban, például a bencéseknél, a jezsuitáknál, a ferenceseknél, a piaristáknál. A másik, tehát a fenntartói jellegű modellben viszont az adott rend belátja: sem a személyi, sem a szakmai feltételei nincsenek meg annak, hogy a birtokában lévő iskolákat maga menedzselje, ezért világi profikra bízza az igazgatási és menedzsmentfeladatokat.
Ahogy egyházi forrásaink egybehangzóan állítják: a felfüggesztett ciszterci vezetők teljes szereptévesztésben voltak. Noha a rend kizárólag szelíd és alázatos fenntartóként viselkedhetett volna – hiszen már sem gimnáziumigazgatókat, sem szaktanárként is helytálló szerzeteseket nem tud biztosítani –, mégis erőből magához vonta a menedzsmentjogokat. Ha úgy tetszik: leuralta az általa foglalkoztatott világi szakembergárdát. Az apát legszűkebb stábját jelentő Ciszterci Iskolai Főhatóság megdöbbentő magabiztossággal tartotta vissza egy-egy iskolájától az állam által biztosított támogatások egy részét (ezzel veszélyeztetve akár a kréta- és vécépapírszintű beszerzéseket), illetve elvonta egyes intézmények saját – terem- és tornacsarnok-kiadásból származó – bevételeit. Mindeközben az apátsági központ brutális veszteséget termelő kirakatvállalkozást (például sörfőzdét) működtet, illetve – a legfelsőbb politikai körökkel összeszövetkezve – különös ingatlanügyletekbe bonyolódott.
Úgy tudjuk, a felfüggesztett rendi vezetés ezekre a régóta élő belső vádakra mindig azzal reagált: nekik az egész ciszterci „nagycsaládot” kell szolgálniuk, nem egy-egy gimnázium saját érdekét. Az állami köznevelési kiegészítő támogatásokat, a kormányzat által finanszírozott fejlesztési projekteket (például az új sportlétesítményeket) ugyanis nem ez vagy az az intézmény kapta, hanem az egész szerzetesrend. „Az igazgatók időnként úgy beszéltek velünk, mintha az iskolának lenne rendje, nem pedig a rendnek iskolája” – tolmácsolja a hangulatot egy Bérczi L. Bernáthoz máig lojális szereplő, hozzátéve, hogy a központban a felgyülemlett forrásokat szerinte nem elherdálták, hanem a rend nevelési alapjába folyatták, tehát azok végső soron oktatási célokat szolgálnak. Szerinte tehát az a normális működési mód, ha az úgymond bővelkedő iskoláktól elvesznek – és az így lecsípett összegekből a szegényebb (egri vagy pécsi) intézmények részesülnek. Más kérdés, hogy az érintett „szegényebbek” sem mindig érezték, hogy bármilyen extra juttatásban „részesülnének”.
A lényeg, hogy a Vatikán eljárása egyértelműen a ciszterci intézményekben dolgozók panaszai alapján indult – és Róma tanúvallomásokat, sok-sok adatot is bekért a „gyanúsításközlés” előtt. A mélyebb nyomozás aztán most, az apát felfüggesztésével kezdődött, a következő hónapokban pedig – az említett auditor cég bevonásával – a belső könyvelés és gazdálkodás átvilágítása van soron. Arról, hogy mindebből lesz-e világi jellegű büntetőeljárás is (vádemelésekkel a végén), egyelőre egyik beszélgetőtársunk sem mert felelősséggel nyilatkozni.
Mielőtt még részletesebben, pontról pontra bemutatnánk, hogy a ciszterci alkalmazottak milyen ügyekben emelhettek kifogást az apátsági vezetés ellen, ideírjuk az egész történet talán legfontosabb konklúzióját. Ennek nyilván cikkünk legvégén lenne a helye, mégis úgy látjuk, a megértést nagyban segítheti egy tételmondat, amely így szól: egy egyházi közösséget úgy is válságba lehet sodorni, ha – az eredeti szerzetesi, spirituális célokat elhomályosítva – nyakon öntik tengernyi fejlesztési pénzzel és politikai „lehetőséggel”.
Nézzük hát, hol voltak konkrét pénzügyi bökkenők:
I. Egyes iskolák „kiszárítása”, avagy az államtól kapott javak centralizált felhasználása. A sajtóban és a közéleti vitákban gyakran hallani, hogy a jelenlegi hatalom jobban támogatja az egyházi iskolákat, mint az államiakat. E cikk kereteit meghaladja, hogy ebben a kérdésben igazságot tegyünk – az viszont biztos, hogy vannak olyan fenntartók, akik a költségvetési pénzek egy tetemes hányadát egyszerűen nem adják oda a saját intézményeiknek. Igenis előfordul tehát, hogy felekezeti, szerzetesi gimnáziumok még az állami intézményekhez képest is szűkölködnek – s ennek elsődleges oka, hogy saját „tulajdonosaik” lenyelik a központi támogatások egy részét. Milyen tételekről van szó pontosan? A kormányzat három típusú forrást biztosít a felekezeti intézményeknek: átlagbéralapú költségvetési hozzájárulást a tanárok illetményéhez, működési pénzt a tanulók létszáma alapján, valamint úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást. A gond leginkább ez utóbbi tétellel szokott lenni;
tudunk olyan ciszterci gimnáziumokról, amelyeknek a zirci vezetés akár évente százmilliós nagyságrendben nem adta oda ezt a kiegészítő tételt.
A miértre mindig a fent már idézett válasz érkezett: „nekünk a ciszterci nagycsaládot” kell szolgálnunk, azaz a belső szolidaritás parancsa azt diktálja, hogy állandó átcsoportosítás legyen az úgymond gazdag intézményektől a szegények felé.
Csakhogy ennek a pénzvisszatartási gyakorlatnak az lett az eredménye, hogy napi kihívásokkal küzd egy-két elitiskola. „Ha a kötelező anyagi juttatás nem is, valami azért üzembiztosan érkezett Zircről: ajándék sör a veszteséges apátsági manufaktúrából. Azt mindig kapott a tanári kar. Kicsit úgy, mint Bulgakovnál: a gyár dolgozóit pénz nélkül, gyufával fizették ki” – ecseteli az egyik érintett intézmény tanára. Hozzáteszi: mindemellett azt is érzeték, hogy néha szó szerint kiszorulnak a saját falaik közül. „Az iskola ugyanis délután fél három és három között megszűnt létezni. Nem használhattunk tantermet szakkörre, filmvetítése, csak akkor, ha »kibéreltük«: előfordult, hogy nulla forintos bérleti szerződésekkel kellett bajlódnunk, a bürokrácia legnagyobb dicsőségére”.
A cisztercieknél az is bevett gyakorlattá vált – az egyházi kiegészítő támogatás részbeni „lenyelése” mellett –, hogy az iskolai ingatlanok bérbeadásából származó tényleges piaci bevételeket is elvonta a rendi központ. Zirc főleg a szerzetesközösség legnevesebb egységét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot „büntette”, amely nemrég gigantikus – sokak szerint tájsebnek bizonyuló – sportcsarnokot kapott az udvarára az államtól. Mi is történt pontosan? Hat-hét éve jelezte az iskola, hogy a mindennapos testnevelés követelményét rossz idő esetén csak úgy tudja teljesíteni, ha a diákok egy része a folyosókon tornászik. Született egy sportlétesítmény-fejlesztési koncepció, amelyet a kormányzat azzal egészített ki informálisan, hogy a tervezett csarnok legyen a lehető legnagyszabásúbb – tehát minél óriásibb „betontemető” –, a pénz nem számít. Végül nettó ötmilliárd forint jutott az iskolabővítés megvalósítására – a kivitelezés dandárját végző tendergyőztes konzorcium a jó referenciákkal rendelkező Horváth Építőmester Zrt.-ből és a valamivel problémásabb Possibuild Kft.-ből állt. Utóbbi cég leginkább arról híres, hogy Pálffy Balázs ügyvezetőt korábban Mészáros Lőrinc vőjelöltjeként írta körül a sajtó – s bár a „családegyesítés” végül nem valósult meg,
a Possibuild azóta is rendre felcsúti gyökerű társaságok partnereként nyer közbeszerzéseket. S mintha egy láthatatlan kéz ezt a kft.-t helyezte volna oda „biztosítékként” a kivitelező nagyvállalatok mellé több állami finanszírozású egyházi projektnél
(például a szintén a budai Villányi útra néző Szent Margit Gimnázium sportingatlanánál).
A lényeg, hogy a megépült ciszterci csodacsarnokot végül a 2022-es parlamenti választások kampányhajrájában adták át. Az iskola remélte, hogy ha már nemigen kapja meg a neki járó egyházi kiegészítő támogatást az apátsági központtól, s ha már kénytelen elviselni az eredeti neobarokk gimnáziumépülettel konkuráló betonszürke sportkomplexumot érő esztétikai bírálatokat, legalább a testmozgásra, rendezvényekre, esküvőkre alkalmas új terek esti vagy hétvégi piaci hasznosításából lesz némi saját bevétele. Nem lett. Ahogy jeleztük, a „ciszterci közösségi működés” jegyében Zirc ezeket a bérbeadási bevételeket is magához rendelte. Sokan csodálkoznak, hogy a Szent Imre igazgatója, Barlay Bence minap a Szemlélek podcastadásában éles véleményt mondott a kormányzat oktatáspolitikájáról, illetve egy – szentimrevárosi, gellérthegyi csoportokban terjedő – levélben vészjelzést adott le az immár az egyházi iskolákat is érintő végzetes tanárhiány miatt. Pedig Barlay pozíciója valójában nemcsak az „országos folyamatok” miatt vált nehézzé, hanem azért is, mert iskoláját – mint láttuk – maguk a ciszterci vezetők igyekeztek „kiszárítani”. Sőt: tudomásunk szerint az apátsági központ intenzíven kutatta az igazgató leváltásának lehetőségeit – aztán persze a vatikáni beavatkozás minden ilyen kísérletet felülírt.
Szó sincs persze arról, hogy egyedül a budai Szent Imre Gimnázium világi tisztviselői „lázadtak fel” a végül felfüggesztett Bérczi apát ellen. A fenntartó szinte minden iskolánál kiverte a biztosítékot a központosított döntéshozatallal – „a Ciszterci Iskolai Főhatóság stábja leginkább az állami KLIK-kel szerette rokonítani magát” –, illetve állandó konfliktusforrás volt, hogy a Zirc alá tartozó iskoláknak már-már kötelező volt igénybe venni a balatonalmádi Ciszterci Rekreációs Központot. Nem ingyen, hanem nagyjából piaci áron (akár a diákok szüleinek „megpumpolásával”). „Jöttek az erősen orientáló emailek a főhatóságától, hogy a gimnáziumon kívüli programjainkat, tematikus táborainkat vigyük Almádiba. Ezek formailag »ajánlások« voltak, de mindenki tudta, hogy lényegében nem mondhatunk nemet” – hallottuk. Így a rekreációs intézményt üzemeltető ciszterci cég, a Pelso Estate Kft. 2022-ben már 132,5 millió forintos bevételt „erőszakolt ki” magának, s ebből 27 milliónyi adózott eredmény keletkezett. Persze nem minden szerzetesi vállalkozás bizonyult ennyire sikeresnek.
II. A mindörökkön örökké veszteséges sörfőzde. A rendi vezetés az almádi projekt mellett más bizniszekben is érdekeltté tette a cisztercieket. Van látogatóközpont-üzemeltető és mezőgazdasági kft.-jük, de a legjelentősebb társaság a még az előző elöljáró, Dékány Árpád Sixtus idején indított Zirci Apátsági Manufaktúra. Amely tavaly közel 47 millió forintos veszteséget hozott össze. Egy évvel korábban 71 milliósat. Azelőtt majd’ 63 milliósat. A 2015-ös kezdetektől mostanáig pedig mindösszesen szűk félmilliárdosat. A felfüggesztett apát köre tudomásunk szerint arra jutott, hogy a sörfőzde azért nem hasít, mert „kicsinek nagy, nagynak meg kicsi”, de a veszteségre úgymond marketingköltségként tekintett – amely által az apátság ismertebb lehet, például a turisztikában. Mivel a szerzetesi belső könyvelést cikkünk írásakor külső szemek még nem látták, egyelőre talány, hogy milyen forrásból tömködték be évről évre a manufaktúra által ütött pénzügyi lyukakat.
III. Közös kollégiumi és apartmanprojekt a Rétvári-körrel. Idén a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök – a belügyi tárca javaslatára – a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát adományozta Drabos Erik Kassziánnak, a Familiare Társadalomszervező Központ igazgatójának „magas színvonalú jogászi tevékenysége, az egyházi fejlesztések előkészítésében végzett példaadó munkája, valamint a vezetőképzésben vállalt szerepe elismeréséül”. Kormányzati informátoraink szerint az állami kitüntetés igazi ötletgazdája a KDNP-s Rétvári Bence volt – de maga a belügyminiszter-helyettes nem válaszolt ezirányú kérdésünkre, illetve arra sem, hogyan és mikor keveredett jó viszonyba az említett ügyvéddel.
Miért hozakodtunk elő ezzel az érdemkereszttel? Azért, mert az elmúlt 10-12 évben Drabos a legbefolyásosabb ciszterci háttéremberré nőtte ki magát – először Dékány Árpád Sixtus, majd Bérczi L. Bernát mellett. Egyrészt ő a rendi vállalkozások cégjogi képviselője, illetve a zirci apátság gigaberuházásainak – például a Szent Imre Gimnázium sportcsarnokának – közbeszerzési kapcsolattartója. A sportlétesítmény-építéskor közreműködő egyik forrásunk azt állítja, Drabos Erik Kasszián messze több, mint ügyvéd; „nem tudtuk pontosan, milyen felhatalmazással, de a legapróbb kivitelezői kérdésekbe is beleszólt, az alapszínekig, festékek használatáig bezárólag voltak meglátásai”. Olyasvalakivel is beszéltünk, aki mindezt nem rosszallólag, hanem elismerésképpen mondta – tehát ez nyilván véleményes dolog. Tény viszont, hogy Drabos nemcsak jogászként képviseli a rendet, hanem 2011 óta igazgatóként is jelen van a fent említett Familiare Társadalomszervező Központban, amely az egyik legrejtélyesebb ciszterci „képződmény”. Egy úgynevezett belső egyházi jogi személy, vagyis olyan „cég”, amelynek a pénzügyi eredményei, könyvelése titkos a külvilág számára. Ha úgy tetszik, ezek a belső jogi személyek az állam és az egyház szétválasztásának biztosítékai.
A Familiare viszont ennek éppen az ellenkezője: az állam és az egyház összefonódásának egyik legfőbb bizonyítéka – hiszen a társadalomszervező központ szerves része a Rétvári Bence környezetéhez sorolt alapítványi hálózatnak.
Bár a székhelye a zirci apátság, központi irodája mégis ugyanabban az újbudai, Bartók Béla úti lakásban van, mint a politikai kereszténység orgánumát (Vasárnap.hu) kiadó Kovács K. Zoltán Alapítványé, a Drabos Erik által alapított Családháló Alapítványé, az ő kurátorságával működő Magyar Vezetőképző Alapítványé, valamint a személyileg ugyancsak a KDNP-hez kötődő Szabadságvédő Alapítványé. Sőt: korábban aktív helyi kereszténydemokrata politikusok is kaptak fizetést a társadalomszervező központtól.
S miközben a Bartók-iroda közös, a Családháló bejegyzett székhelye nem más, mint a Familiare siófoki ingatlanja – melyre még kitérünk –, a Magyar Vezetőképző hivatalos központja pedig a Zirci Ciszterci Apátság. Hogy a Drabos-univerzumban összemosódott egyházi és világi hátterű érdekeltségek hány milliárd közforintot és EU-pénzt szívtak magukba az elmúlt években – régi keresztény civilszervezeteket is megdöbbentve –, illetve miként környékezték meg a valós társadalmi bázissal rendelkező Rákóczi Szövetséget és Magyar Cserkészszövetséget, erről hamarosan külön cikkben számolunk be.
Most csak két extrém „ciszterci” ingatlanügyletről lesz szó – amelyek közül az első az államtól indult, majd a Familiarét érintve a Rétvári Bence-féle váci választókerület egyik KDNP-s bástyájánál landolt. 2012-ben az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Drabos-féle Familiare ingyen kapjon meg egy állami tulajdonban lévő, a Balaton-parttól egy utcányira lévő siófoki telket (Deák Ferenc sétány 41.) – kifejezetten „szociális, kulturális, oktatási és hitéleti célokra”. Öt évvel később egy kormányhatározat további közel 610 millió forint ingyenpénzt rendelt ugyanehhez az ingatlanhoz, hogy úgynevezett családos központ épüljön rajta. A Familiare aztán már apartmanház-kivitelezésre írt ki tendert, melyet egy LTV Interior nevű kft. nyert meg. Minő véletlen, a cég jogelődjét a Rétvári Bence-féle váci egyéni választókerület egyik KDNP-s motorja, Lukács Balázs alapította, és ma is az ő testvére vezeti.
Az LTV referencialistáján ott is szerepel hát az immár Szent Bernadett Családi Apartmanház néven futó siófoki szállásegység, továbbá sok belsőépítészeti munka mellett néhány nagy generálkivitelezési projekt: például a bekezdésekkel előbb említett Ciszterci Rekreációs Központ Balatonalmádiban, valamint a budai ciszterci Szent Imre templom díszkerítése.
Tehát a siófoki ingyentelek és állami ingyenpénz a Drabos Erik-féle egyházi szervezetnél úgy hasznosult, hogy egy Rétvári- és KDNP-közeli kft. felhúzott rá egy végül piaci formában működtetett szállodát
(s közben az „elvtársi-testvéri” kivitelező más ciszterci fejlesztéseket is megkapott). Pedig emlékezhetünk: az eredeti, 2012-es állami vagyonjuttatásnak még „szociális, kulturális, oktatási és hitéleti” célja volt; nos, ebből lett a Booking.com-on is hirdetett apartmankiadás – az épület előtt ottjártunkkor például német rendszámú vendégautók parkoltak. (A Drabosékkal megértőbbek azt hangsúlyozzák, hogy a szállóépület néha szociális célokat is szolgál, tavaly például ukrán családoknak biztosítottak itt menedéket.)
És akkor röviden a másik beígért különös Familiare-ingatlanvarázslat. Ahogy említettük, Drabos Erik Kasszián nevén szerepel egy Magyar Vezetőképző Alapítvány nevű világi szervezet is. A bírósági nyilvántartás szerint e vezetőképző alapítói jogait 2021 februárjában átruházták az egyházi Familiaréra – majd négy hónap múlva hirtelen mégis „visszamagánosították” az alapítványt. Mi történt a ciszterci négy hónap alatt? Bingó: a vezetőképző ingyenesen és illetékmentesen kapott az államtól diákotthoni célokra egy XI. kerületi, Aga utcai kutatóintézeti központot – majd közel 1,8 milliárd forintnyi közpénzt is a felújításra. A kivitelezést pedig elnyerte Mészáros Lőrinc családjának Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű érdekeltsége. Ismét áldozott hát „szent” célokra a kormány, de a szerzetesrend végül „elfogyott” az újabb projekt mögül, így immár ciszterci védjegy nélkül folyhat tovább a buli.
Itt most befejezzük a cikket, mert minden általunk ismert pénzügyi manővert érintettünk, amely a Zirci Ciszterci Apátság eddigi elöljáróinak felelősségi körébe tartozhat. Ami jó hír: bár Magyarországra gyakran rásütik, hogy következmények nélküli ország, ez a fajta következménynélküliség a Szentszéknek talán már sok volt. Róma ráadásul erőset lépett – noha nyilvánvalóan tudta, hogy az átvilágítási hullám elérheti a nagypolitikai szférát. Vagy másképpen: a vizsgálat mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében.
Ahogy ígértük, nálunk néhány nap múlva jön a folytatás – immár a Rétvári–Drabos-kör egyéb, vatikáni beavatkozást nem igénylő (illetve nem vatikáni beavatkozást igénylő) akcióira összpontosítva.
Nyitókép: Rétvári Bence, Bérczi L. Bernát és Drabos Erik Kasszián (montázs: Válasz Online)
Ezt az írást nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Bérczi Bernát#Dékány Sixtus#Drabos Erik#egyház#Rétvári Bence#Szent Imre Gimnázium#Zirci Ciszterci Apátság | Megtudtuk, miért sújtott le a Vatikán a magyar ciszterci vezetésre – a Rétvári-körig érnek a szálak | Lapunk tucatnyi egyházi és civil szereplővel folytatott háttérbeszélgetést, hogy legyen válasz a „miértre” és „hogyan továbbra”. Az biztos, hogy a Vatikán az egyes ciszterci intézményekben dolgozó világiak panaszai nyomán lépett akcióba – és a vizsgálat mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében is. Hiszen az elmúlt években a Rétvári Bence KDNP-s belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi (értsd: káder- és vezetőképző) hálózatot lényegében rádrótozták az apátsági központra. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/06/13/zirc-ciszterci-viszgalat-berczi-bernat-drabos-erik-hatter/ | 2023-06-13 15:43:07 | true | null | null | valaszonline.hu |
Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.
Rohamtempóban közeledik a július 1-jei határidő, amikor a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. átveszi a magyar hulladékpiac nagy részét, és szinte egyeduralkodó lesz a hazai hulladékgazdálkodásban.
A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a MOL, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről.
A MOL a szerződés értelmében létre is hozta a hulladékos koncessziós társaságot, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, nem sikerült ugyanakkor a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó engedélyeket beszereznie, pedig a hulladéktörvény és a koncessziós szerződés szerint 2022. december 31-ig meg kellett volna történnie a szükséges engedélyek beszerzésének.
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie.
Még márciusban írtunk róla, hogy szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre, a hivatalos állami nyilvántartásokban ugyanis nem szerepelt a MOHU, de még a MOL sem az engedéllyel bíró cégek között.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dobott ki találatot a kormányzati honlap, de hasonló volt a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
Pedig a koncessziós szerződés egyértelműen fogalmaz: amennyiben a koncessziós társaság nem szerzi be a szükséges engedélyeket, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A cég a Szabad Európával márciusban közölte, hogy „a szükséges engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkeznie”.
A Mol érvelése azért furcsa, mert a szerződésben egyértelműen le van írva, hogy az olajtársaság koncessziós cégének kell az engedélyt beszereznie. Ha ez nem lenne elég, a hulladéktörvény is egyértelműsíti: be kellett volna szerezni az engedélyeket. E kötelezettségek elmulasztása esetén a koncessziós szerződés az aláírását követő egy év elteltével megszűnik.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A koncessziós szerződést július 27-én a Mol rézéről Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes és Bacsa György csoportszintű stratégiai operáció- és üzletfejlesztés-ügyvezető igazgató írta alá, míg az állam részéről az ellenjegyzésre július 28-án került sor Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter aláírásával. A jogszabályok szerint jövő hónapban szűnik meg a szerződés.
Pontosabban szűnne meg. Csütörtökön, június 8-án ugyanis egy olyan törvénymódosító javaslat jelent meg a parlament honlapján, amely legalizálja a Mol álláspontját, vagyis elég lesz, ha az alvállalkozóknak van engedélyük, a Mol koncessziós cégét mentesítik a kötelezettég alól. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának fideszes elnöke által jegyzett iromány lényegében úgy módosítaná a hulladéktörvényt, hogy mentesíti a Mol koncessziós cégét az engedélyek beszerzése alól.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója azt mondta a Szabad Európának, hogy törvénysértően indulhat a Mol 35 éves hulladékkoncessziója, a kormány egy utolsó pillanatos törvénymódosítással elismerte, hogy a nagy állami hulladékkoncessziót elnyerő Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket.
„Több forrásból sejthető volt, hogy a Mol/MOHU nem teljesítette ezeket a kötelezettségeket” – mondta Ligeti Miklós.
A jogi igazgató szerint éppen ezért próbálták közérdekűadat-igénylés útján kikérni a hazai energetikai óriástól azokat a dokumentumokat, melyek elviekben igazolnák, hogy a hulladékkezelést 35 évre elnyerő Mol valóban képes ennek a közfeladatnak az ellátására.
„Miután a vállalat mások mellett üzleti titokra hivatkozva megtagadta a vonatkozó információk kiadását, pert indítottunk az adatok nyilvánosságáért, melyet első fokon áprilisban meg is nyertünk” – tette hozzá.
A jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy a kormány szigorú formai követelményeket támasztott az olajtársasággal szemben azzal, hogy arra kötelezte: 2022. december 31-ig szerezze meg a hulladékos tevékenységhez szükséges engedélyeket, valamint köse meg azokat az úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy képes lesz a hulladékkezelési közfeladatok ellátására.
Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy sántít az a sajtóban megjelent Mol-reakció, miszerint a MOHU az engedélyeket és a kapacitások lekötését tulajdonképpen az alvállalkozóin és a beszállítóin keresztül tervezi megszerezni, illetve megoldani.
„Erre a hulladéktörvény jelenlegi rendelkezései nem adnak lehetőséget, ahogy a Mol és a magyar állam között létrejött hulladékkoncessziós szerződés sem” – tette hozzá.
Ligeti Miklós szerint a június 8-án benyújtott törvénymódosító javaslat tulajdonképpen utólag legitimálná, emelné törvényerőre a Mol/MOHU által választott megoldást, az engedélyek és a kapacitások alvállalkozók, illetve beszállítok útján történő intézését.
„Ez azonban egyértelműen ellentétes azokkal a hulladéktörvényben foglalt előírásokkal, amelyek mind a hulladékkoncesszióra irányuló kiírás, mind a Mol ajánlata elbírálásának, mind pedig a Mollal megkötött koncessziós megállapodás aláírásának idején meghatározták ezeket a kötelezettségeket” – tette hozzá.
A jogi igazgató szerint a törvénymódosításra azért is szükség van, mert a hulladékkoncessziós megállapodás 4.2. pontja alapján az állam a koncessziós tevékenység gyakorlásának megkezdését megelőző tizedik napon, vagyis idén június 20-án ellenőrzi, hogy a Mol/MOHU rendelkezik-e az engedélyekkel és a kapacitást lekötő szerződésekkel. „Vagyis napokon belül kiderült volna a turpisság” – tette hozzá. | Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak | Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-mintha-egy-maganceg-diktalna-a-kormanynak/32455546.html | 2023-06-12 20:26:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az MCC, amely 2021 áprilisa óta kisebbségi részvényese a Libri Csoportnak, részesedésének 98,5 százalékra emelésével a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára, a szakmai irányítást pedig a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el. Emellett a korábbi többségi részvényes SQ Invest tulajdonosa, Balogh Ákos igazgatósági tagként segíti majd a Libri Csoport munkáját – közölte az MCC.
A tranzakció zárása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásához kötött, az erre irányuló folyamat már kezdetét vette. A Libri Csoport 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózattal, valamint webáruházzal rendelkezik.
Korábbi cikkünk a témában: Balkan Insight: fideszes káderképzőnek szánják a százmilliárdokkal kitömött MCC-t
Ahogy arról 2020 decemberében beszámoltunk, újabb 94,5 milliárd forintot kapott az MCC az államtól a korábbi háromszázmilliárd forint értékű részvénycsomag után, számos nagy értékű ingatlan mellett. A részvénycsomag a Mol és a Richter tíz-tíz százalékos tulajdonjogát jelenti.
Az óriási juttatások célja, hogy a magánszervezet a Kárpát-medence meghatározó tehetséggondozó intézményévé váljon. Alapítója a NER egyik fontos háttérembere, a Habony Árpád hitelezőjeként ismertté vált Tombor András. | Teljesen bekebelezte a Librit az MCC | A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata, az SQ Invest Kft. megvásárolta a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagját, ezzel a cégcsoport 98,41 százalékos tulajdonosává vált – közölte az MCC. A Libri vezetése változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos igazgatósági tagként segíti a cégcsoportot – derül ki a közleményből. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/teljesen-bekebelezte-a-librit-az-mcc/32457639.html | 2023-06-13 20:35:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hálapénz elfogadása miatt indult eljárás két főorvos ellen Szabolcs-Szatmár-Bereg egyik kórházában, a település nevét nem közölte a police.hu. Az ügyben a betegek is gyanúsítottak.
Az orvosokat a kórházi rendelőikben fogták el hétfőn.
A gyanú szerint a 71 éves és 46 éves orvosok betegeiktől hálapénzt fogadtak el a kórházban nyújtott egészségügyi ellátásért, miközben állami egészségügyi jogviszonyban jártak el. A jogszabály által tiltott pénzügyi juttatások elfogadásával a két orvos rendszeres jövedelemre tett szert.
Az idősebb orvos tizennyolc, míg fiatalabb kollégája nyolc alkalommal fogadott el betegeitől készpénzt. Az orvosoknak átadott hálapénz mértéke alkalmanként tíz- vagy húszezer forint volt, de a rendőrségi közlemény szerint még több eset feltárása várható.
A két főorvost és a betegeket a rendőrség kihallgatta.
A 46 éves orvost őrizetbe vették, és előterjesztést tett letartóztatása indítványozására, míg a 71 éves orvos esetében a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése egészségügyi okokból nem volt lehetséges, így ő a büntetőeljárás alatt szabadlábon védekezhet. | Két főorvost fogtak el tíz-, húszezres hálapénzek miatt | Hálapénz elfogadása miatt indult eljárás két főorvos ellen Szabolcs-Szatmár-Bereg egyik kórházában, a település nevét nem közölte a police.hu. Az ügyben a betegek is gyanúsítottak. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/14/ket-foorvost-fogtak-el-tiz-huszezres-halapenzek-miatt | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Az építtető és a megrendelő között létrejött keretszerződés alapján a projekt generálkivitelezési munkálatainak előrehaladtával az építtetővel pontosításra került a megvalósítandó műszaki tartalom, mely jelentős eltérést/változást mutatott az építési engedélyhez képest. Ennek eredményeként az illetékes építésügyi hatóság igazolta, hogy a projekt keretében végzett létesítményátalakítási és -felújítási munkák építésügyi hatósági engedély, illetve bejelentés nélkül megvalósíthatók” – erre hivatkozva módosíttatta egy birtokunkba került levél szerint a ZÁÉV Zrt.-re hivatkozva a büki Hunguest Hotel Répce felújításán dolgozó egyik kivitelező cég az alvállalkozójával kötött megbízási szerződést.
A módosítás lényege az volt, hogy a cégnek sztornóztatnia kellett a korábban már kiállított fordított áfás számláit, helyettük sima áfás számlákat benyújtani. Információink szerint ez a cég később ugyanúgy járt, mint Sándor, akinek az esetével már korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Grátisz pótmunkák 1.
Ő eredetileg 57 millió forint értékben szerződött a Hotel Répce elektromos felújítási munkálatainak elvégzésére a ZÁÉV Zrt.-hez tartozó Zala-Elektro Kft.-vel. A ZÁÉV és ezáltal a Zala-Elektro is Mészáros Lőrinc tulajdona.
Ehhez kapcsolódóan: olvassa el Sándor történetét!
A Zala-Elektro azonban már a munkálatok kezdetén különféle pótmunkákat kért Sándorék cégétől, azzal biztatva a vállalkozót, hogy utólag kötnek kiegésztő megállapodát ezek kifizetésére is. Erre azonban nem került sor, így Sándor állítása szerint máig 24 millióval tartozik neki a Zala-Elektro, emiatt cége pénzügyileg ellehetetlenült. Sándorékkal ugyanúgy megpróbált az addig kiállított fordított áfás számlák helyett rendes áfás számlákat kiállíttatni a fővállalkozó, de ő erre az akkor már zajló pénzügyi vitájuk miatt nem volt hajlandó.
De mi az a fordított áfa?
A fordított áfát a visszaélések kiküszöbölésére találták ki. A konstrukció elmagyarázására jöjjön egy kis áfaügyi gyorstalpaló. Adva van egy szállodafelújítás. Ezen A cég lesz a megrendelő, B cég a munka elvégzője (például egy villamos felújításé), a teljesítő. Korábban B az elvégzett munka után 27 százalékos áfával emelt összegű számlát állított ki A felé, mondjuk száz forint plusz áfa, azaz 127 forint értékben.
A cég kifizette a 127 forintot, B alapesetben ebből befizette az áfát az államnak, A cég pedig a 27 forintot levonhatta az általa befizetett adóból, sőt ha a befizetett közteher kevesebb volt, mint jelen esetben 27 forint, mondjuk csak húsz, akkor hét forintot vissza is igényelhetett. Az állam összességében nullára jött ki.
Csakhogy előfordult, hogy a munka elvégzését követően B cég fantomizálódott, és nem fizette be a maga 27 forintnyi áfáját. A céget akkor is megillette az adólevonási jog (nyilván ha a törvény egyéb feltételeinek is megfelelt), így ténylegesen kár érte a költségvetést. Az állam B cégtől már nem tudta behajtani az áfa összegét például azért, mert egy hajléktalan lett a tulajdonosa, akin nyilván nem lehetett semmit behajtani.
Ehhez kapcsolódóan: Kósa Lajos szerint igazságos, hogy milliárdos állami támogatással újították fel a Hunguest szállodáit.
Az ilyen visszaélések elkerülésére vezették be a fordítottáfa-mechanizmust. Ebben a konstrukcióban a százforintnyi szolgáltatás után A cég fizeti be az áfát, amint befut hozzá a száz forintról kiállított számla, így B-nek és valójában A-nak sem érdemes trükköznie, mivel A cég a befizetett áfát ugyanabban a bevallásban le is vonhatja, azaz az áfa összege rendezésre kerül.
Bővül vagy csökken?
Fontos tényező – bár ebben a jogszabály nem fogalmaz teljesen egyértelműen még egy általunk megkérdezett, éppen ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint sem –, hogy jellemzően az építési engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez kötött építőipari tevékenységek tartoznak a fordított áfás körbe.
Ez is logikus, hiszen ezek nagyobb léptékű munkák, ahol komolyabb pénzösszegek forognak a szereplők között. Ebbe a körbe tartozik például, ha egy épület alapterülete megváltozik (hozzátoldanak vagy elvesznek belőle), ha a homlokzat átalakul stb. Előfordulhat ugyanakkor olyan is, hogy egy építőipari munka engedélykötelesen, vagyis fordított áfásan indul, de később valóban jelentősen megváltozik a műszaki tartalom, ezért kiesik ebből a körből, és már a rendes áfafizetés szabályai vonatkoznak rá.
Mint cikkünk elején idéztük, a Hotel Répce esetében is erre hivatkozik a megrendelő. A változás ugyanakkor a már idézett, neve elhallgatását kérő ügyvéd, valamint egy szintén anonimitást kérő építőipariprojekt-menedzser szerint is ilyen esetekben azt jelenti, hogy lényegesen alacsonyabb lesz a műszaki tartalom.
Engedély: nem kell
Az általunk megismert szerződésmódosításban szerepel is, hogy a Vas Váregyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Osztálya egy 2021-es keltezésű hatósági bizonyítvánnyal utólag igazolta, hogy nem szükséges engedély vagy bejelentés a felújításhoz. (A munkálatok előző évben még az engedély megszerzésével kezdődtek.)
A beruházás 2020-ban kelt tűzvédelmi dokumentációjában valóban azt olvashatjuk, hogy „a tervezett bővítések, változtatások jelentős része elmarad”, majd pontokba szedve sorolják ezeket. Nem újítják fel például a hotelt a szomszédos termálfürdővel összekötő folyosót, nem épül meg egy grillterasz és egy új kazánház, és több emeleten nem alakítják át a szobákat úgynevezett connecting szobákká. (A hangzatos kifejezés valójában azt jelenti, hogy egybenyitnak szobákat.)
Ehhez kapcsolódóan: súlyos kifogásokat támasztott a MÁV Mészáros Lőrinc cége, az R-KORD Kft. vasúti beruházásával szemben.
Csakhogy Sándor szerint ezek megvalósultak: 18 szobát egybenyitottak, megépült a grillterasz, felújították az összekötő folyosót, és több fűtés-gépészeti szerelés is történt több szinten. Összességében a felújítási terveket birtokló Sándor szerint elmondható, hogy az eredeti tervekhez képest semmiképpen nem csökkent jelentős mértékben a beruházás műszaki tartalma.
A félkészen átadott tankgyár
Nem csak Bükön történt ilyen szerződésmódosítás. Gál Imre Zalaegerszegen dolgozott a Zala-Elektrónak egyéni vállalkozóként, de tíz alkalmazottal a német Rheinmetall és a magyar állam közös harckocsigyárán, amelyet maga Orbán Viktor adott át tavaly március 26-án. Egy teljesen új gyár felépítése nyilvánvalóan engedélyköteles, még ha kiemelt beruházásnak is számít.
Mellékszál a történetben, de a kormányfő egy még nem elkészült üzemet adott át, Imréék ugyanis szintén 2022 márciusában kezdtek dolgozni: 46 millió forintra szerződtek a Zala-Elektróval, ebből 26 millió forintot tett ki az, hogy rengeteg elektromos kábelt kellett védőcsövekbe vezetniük, és úgy felszerelni.
„Aki a szakmában dolgozik, tudja, hogy ez az összeg gyakorlatilag áron aluli, de az első munkánk volt ez a Zala-Elektrónak, úgy gondoltuk, a hosszabb távú együttűködés érdekében megéri bevállalni” – mondta a Szabad Európának Gál Imre.
Grátisz pótmunkák 2.
Csakhogy már az elején itt is hasonló gondok jelentkeztek, mint Sándor esetében: a megrendelő nem biztosította a megfelelő körülményeket, Imrééknek kellett például emelőgépeket bérelniük és anyagokat beszerezniük. Ezekre összesen hatmillió forintot költöttek, de a Zala-Elektro végül csak négymillió forintot térített meg.
Már rögtön az elején Imrééknek is olyan pótmunkákat kellett elvégezniük, amelyek nem szerepeltek a szerződésben, például kábeltálcákat felszerelni a falra. Ahhoz képest, hogy az volt a megállapodásuk a Zala-Elektróval, hogy kéthetente állíthatnak ki számlát, egy hónap után még teljesítési igazolásuk sem volt, ami a számlázás előfeltétele. Végül hat hét után vonultak le a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc cégei a Déli Körvasúton.
Másnap felhívta Imrét a Zala-Elektro vezetője, és megígérte, hogy megkapják a pénzt a pótmunkákra is, de végül összességében még így is kétmillió forintjuk ragadt bent a harckocsigyárban Imre szerint. Az időközben kiállított fordított áfás számláikat velük is sztornóztatták, rendes áfásat kellett kiállítaniuk. Itt is egy építési hatósági döntésre és a műszaki tartalom lényeges változására hivatkoztak.
Imre, Sándor és a cikkünk elején idézett cég esetén kívül még legalább egy olyanról tudunk, amikor egy kivitelezővel sztornóztatták a fordított áfás számláit, és a rendes áfa szerint kellett újakat kiállítania. (Ez Bükhöz és Zalaegerszeghez képest egy harmadik helyszínen történt.)
Cui prodest?
A már idézett ügyvéd szerint alapesetben a gyakorlat azért furcsa, mert egy megrendelői pozícióban lévő cégnek (hívjuk ismét A-nak) általános esetben előnyösebb lehet, ha fordított áfás számlákat kap, hiszen így kevesebbet kell kifizetnie. A megbízott (vagyis B) viszont értelemszerűen áfával emelt összegű vállalkozói díjat szeretne kapni, még ha ezt a pénzt később be is kell fizetnie, hiszen a két időpont között használhatja a példánkban említett 27 forintot.
Teoretikusan persze előfordulhat, hogy A eleve tudja, hogy nem fizeti ki teljes mértékben B-t. B cég így hiába állítja ki a számlát 127 forintról, lehet, hogy csak hatvanat kap. A cég ugyanakkor le tudja vonni az adójából a 27 forintot így is, vagy ha nincs ennyi adófizetési kötelezettsége, vissza is tudja igényelni akár a teljes összeget, anélkül hogy bármennyit is kifizetett volna B-nek.
Ugyanakkor B cégnek mindenképpen be kell fizetnie az államnak a 27 forintnyi áfát, hiszen elvégezte a szolgáltatást és kiállította róla a számlát. Az államot nem éri kár, hiszen az áfát végül befizeti valaki, ugyanakkor B cég gyakorlatilag a teljes áfa összegében finanszírozást tud kapni az államtól. Ügyvéd forrásunk szerint (mivel az adófizetési kötelezettség rendezésre került, az államot nem érte kár) ilyen esetben a hatóságok abból indulnak ki, hogy két cég jogvitájáról van szó, amibe nekik nincs beleszólásuk, végső esetben marad a polgári bíróság.
A sztornózás és új számlák kiállítása miatt azonban B cégnek még akkor is van pluszköltsége, ha A kifizette neki a 127 forintot. Ha például májusban derül ki, hogy egy januári fordított áfás számlát sztornózni kell, és újat kiállítani, az adószabályok szerint ez így is januári, megvalósult ügyletnek számít, januári teljesítéssel kell kiállítani az új számlát is.
Ezzel az adminisztrációs, könyvelői pluszköltségen túl önellenőrzési pótlékot is fizetni kell. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgy számítja ki, hogy egy januári számla után legkésőbb február 20-ig kell befizetni az áfát. A NAV innentől úgy kalkulál, hogy a 27 forintot februártól május végéig nem tudta használni, ezért az eltelt időszakban érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeget kéri a vállalkozótól önellenőrzési pótlék címén.
Az ügyben kerestük a Zala-Elektro Kft.-t, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk. | Érdekesen módosították a szerződéseket menet közben Mészáros Lőrinc cégei több építkezésen is | Több, egymástól független állami vagy államilag támogatott beruházáson is menet közben derült ki Mészáros Lőrinc cégei számára, hogy a munkálatokra nem a fordított áfa fizetésének szabályai érvényesek. Ezzel az érintett cégek jól, a ki nem fizetett kisvállalkozók duplán rosszul is járhattak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/erdekesen-modositottak-a-szerzodeseket-menet-kozben-meszaros-lorinc-cegei-tobb-epitkezesen-is/32455333.html | 2023-06-14 11:12:55 | true | null | null | Szabad Európa |
Recsken járunk, a Hunyadi soron jövünk kocsival kifelé a faluból, amikor rendőrautó állja el az utat, egymás után kettő. Kiszállunk, ahogy a rendőr is. Köszönünk, de látjuk, nem örülnek nekünk.
„Nem lehet tovább menni” – mondja az első rendőr egy sokat látott hivatalnok éppannyira kimért, mint realista hangján.
Az omladozó, régi malomépület előtt állunk, innen van még vagy 200 méter a falu végéig. Romos házak, vályogházak, fél kész házak, toldozott-foldozott tákolmányok, rozoga melléképületek: ez a kínálat. Recsk legszegényebb része ez, azoknak az embereknek az otthona, akiknek a feje fölött, a hegyen nemrég bányát nyitottak.
A bánya pedig – ahogy itt mondják – múlt csütörtökön megindult feléjük. Elöntötte az iszap az utca végét, rémisztő fotók és videók keringtek arról, ahogy ömlött a sár a házakra, és ahogy menekültek az emberek. Egyikük azt mondta kétségbeesve, hogy
az egész hordalék lejött a hegyről, és az otthonomnak is vége lett. (…) Ez a bánya, gyerekek, ez a bánya! Biztonságos minden, lehet látni. (…) Gyerekek, lejött az egész hegy! Még most is csurog. (…) És azt mondta a vállalkozó, hogy biztonságos. Biztonságos, lehet látni!
Azért jöttünk, hogy megnézzük, mi maradt az özönvíz, a sárlavina és az iszaptenger után, de még inkább kíváncsiak vagyunk arra, hol és hogy vannak az itt lakók.
Megpróbálunk hatni a rendőrökre, hátha beengednek: az úton maradunk, nem megyünk be ingatlanokba, csak végigmegyünk az úton, és jövünk is vissza.
„Nem lehet, vészhelyzet lett hirdetve.”
Nem világos, miért lenne vészhelyzettől jobban sújtva a tőlünk húsz méterre fekvő placc, mint az, amin állunk. Pont ugyanolyannak tűnik. Kemény a talaj, ki van már száradva.
„Én nem adhatok tájékoztatást. A polgármester adhat. A megyei rendőrség adhat. Én nem.”
Hiába kérdezzük, mi történt, a rendőr nem mondhat többet.
Ami biztos: múlt csütörtökön hirtelen és hatalmas esőzés volt a Mátrában, a felhőszakadás villámárvizet okozott nemcsak Heves megyében, de Nógrádban is. Gyöngyöstarjánban két halálos áldozatot követelt a szélsőséges időjárás.
Recsken azonban valami speciális történt. A falunak ezt a szakaszát, amely tehát már napok óta le van zárva, vastag iszaptenger öntötte el, beömlött a házakba is. A felvételekből és az első beszámolókból is egyértelmű, hogy nem kizárólag az esővíz, hanem a házak feletti bányaterületről megindult, vízzel keveredett agyagos földdarabok is veszélyt jelentettek – sőt ezek jelentettek csak igazán veszélyt, ahogy lezubogtak a hegyoldalon.
Recsken ugyanis a faluszéli házaktól pár száz méterre bányát nyitottak. Márciusban részletesen beszámoltunk arról, hogy a helyieket erről az utolsó pillanatig nem tájékoztatták, ők a múlt év végén arra lettek figyelmesek, hogy hatalmas teherautók kezdenek elhúzni a házaik előtt, majd egyszer csak nekiálltak – ahogy kőbányákban szokás – robbantani is.
A helyi pár tucat család helyzetét és érzéseit az az asszony foglalta össze legjobban, aki akkor azt mondta nekünk:
Itt dolgoznak most is a dombon, felettünk. Hétvégén is, ha esik, ha fúj. Attól félünk, hogy ránk omlik. Éjszaka is felkelek, nem tudok pihenni, aludni. Pedig olyan jó, nyugodt hely volt ez, tudja, nyáron olyan volt ez, mint az üdülő! Csendes, jó levegő volt itt. De ennek vége. Állandó zaj van meg az a robbantás. Minket nem kérdeztek meg, de nem is tájékoztattak, hogy mi lesz. Hogy lehet ez? Hogy nem kérdeztek fel legalább, hogy akarjuk-e ezt, vagy sem? Maga elhiszi, hogy ezt így meg lehet csinálni? Hogy aki mellett bányát nyitnak, annak be se dobnak egy papírt, hogy hahó, itt bánya lesz?
Félelmük, hogy a domboldal alján lévő házakra egyszer ráömlik a hegyoldal tetejére felhúzott úgynevezett védmű, most részben bekövetkezett. A nagy eső megbontotta a falat, ami el kezdett lefolyni a Hunyadi sor házaira, ahonnan menekülniük kellett a lakóknak. A beszámolók szerint akadt olyan mozgássérült ember, akit ablakon át kellett kimenekíteni a házból.
A megyei katasztrófavédelem azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy a „Hunyadi úton tizenhét ingatlanból negyvennyolc embert kellett kitelepíteni, elhelyezésükről részben hozzátartozók, részben a település önkormányzata gondoskodott.” A rendőrség így indokolta a lezárást: „egy múlt heti káresemény miatt” kell megállítani mindenkit az úton. A rendőrök pedig azért állnak ott, hogy a házakban maradt vagyonelemek biztonságban legyenek.
Akiket nem költöztettek ki
Baranyi Anasztáziának nem kellett elhagynia otthonát, ő még a malom előtt lakik. Miután a rendőrök visszafordítanak, vele találkozunk először, karján a gyermekével. Nincs sok ideje, de pár mondatban elmondja, hogyan emlékszik, és mit gondol arról, ami történt.
Volt az a vihar, és megindult a bányából a hegy. Ment a sárlavina be a házakba, ide nem, de amikor elkezdett ömleni az eső, és hallottuk kintről, hogy baj van, kimentünk, és láttuk, hogy valahova már annyira bement a sár, hogy nem lehetett bemenni a házba. Mi maradhattunk, innen vagyunk a malmon, de veszélyben vagyunk. Így érezzük. Félelemben alszunk. Nem tudjuk, mifelénk mikor indul meg a bánya.
Pár házzal feljebb a falu központja felé egy asszony mutatja, hol jött a sár a háza mögött. „Megcsináltuk a medrét, ki tudtuk vezetni az utcára, de minden sáros lett. Most dobáltam ki rengeteg sáros holmit. Büdös az iszap, most is érzem. Itt is fel kell szedni a ház előtt… Tudja, nem volt ilyen azelőtt sose. Akárhány eső volt, ilyen nem volt, most viszont ide hozzám egy csomó kő is bejött. És én még nem vagyok veszélyben, igaz?”
Csikós Ádám édesanyjával kicsit lejjebb lakik egy rozoga vályogházban, hozzájuk kevesebb iszap jött le a domboldalról, inkább az eső okozott problémát, a tető kezdett átázni. Ádám a bútorgyárban dolgozik, szabadságot vett ki, hogy végezze a kármentést.
Akkora volt itt a víz meg az iszap, hogy a szomszédból menekítették a disznókat. Vitték rokonokhoz. Én azóta próbálom helyrehozni a bajokat.
„Vályogháznak átok a nagy eső, megszívja magát, büdös lesz” – veszi át a szót édesanyja, Szajkó Katalin, aki kerekesszékben él jó ideje. Amikor a lábáról kérdezem, azt mondja: „Érszűkületem van, nem tudják meggyógyítani, így hát vagdosnak belőle.”
A malom előtt visszaülünk a kocsiba, és begurulunk a központba. Azok a recskiek, akiket kiköltöztettek, vagy rokonoknál húzzák meg magukat, vagy a focipálya mögötti sportteremben. Az utóbbiba tartunk.
Kaptunk 100 ezer forintot, hogy fogjuk be a szánkat
Az épület belsejében egy apró szobában, a tornapadon ül anya és lánya, Farlasné Barkóczi Teréz és Burai Nikoletta. A sarokban matracok, az asztalon kis étel, némi kenyér, alatta szatyor: benne mindaz, amit elhozhattak. A két nő nem tudja, meddig kell itt maradniuk, lehet, hogy már csak napokig, talán hetekig még. Semmi sem biztos, csak hogy egyelőre itt alhatnak, és kapnak élelmet.
„Dolgozni voltam” – idézi fel a múlt csütörtököt Teréz. „Szállodában dolgozom Mátraházán, takarítok. Telefonált a nagyfiam, hogy baj van. Meg látom a telefonom, hogy osztja meg mindenki Recsken, hogy ömlik a sár. Nem tudtam egyből jönni, sok szobám volt még, csak az esti busszal, akkor már be se mehettem, a saját házamba nem tudtam bemenni! Térdig ért a sár, volt, aki belesüllyedt, úgy kellett kihúzni belőle. Volt kinn rendőr, mentő, mindenki. Aztán a rendőr mondta, hogy öt percre bemehetek, addig szedjem össze, ami a legfontosabb. Gyógyszert például, mert beteg vagyok. Aztán a polgármester adott százezer forintot, hogy ezt a vállalkozó küldi.”
Teréz fáradt és elkeseredett. Azt mondja, örül, hogy kapott több szivacsot, mert amikor csak egy volt alatta, az nagyon kemény volt. Nikoletta dühösebb.
Ezzel a pénzzel akarják befogni a szánkat! Ezek úgy voltak, hogy odatesszük a bányát, aztán vagy rámegy a cigányokra, vagy nem. Ha meg rájuk megy, legfeljebb eltakarodnak. Így volt ez, hogy másképp? Mert nekem azt ne mondja senki, hogy értelmes, okos ember, egy mérnök ezt nem gondolta végig. Nem gondolta végig senki, hogyha lesz egy hatalmas földkupac a házak felett, akkor az le is jöhet, bele a nyakunkba?!
A két nő görnyed a padon. Az utolsó előtti ház volt az övék, utánuk véget ér a falu. Teréz azt mondja: „Olyan házból kellett menekülnöm, ami az én tulajdonom. A bányának vállalnia kell a felelősséget. A tulajdonos gazdag ember, milliárdos. Tönkretette az életem. Adjanak házat, nem megyünk albérletbe, nekem ház helyett ház kell!”
Felmegyünk az emeletre, oldalt egy nagyobb teremben az egyik matracon épp egy kisgyereket altatnak.
Előttünk rezsó, kotyogó az emelet végén, meg egy kis asztal, mellette szék, itt rendezkedett be Glonczi Anna és Váradi Nándor. „Eddig álltunk az agyagos földben” – mutat a térdéig az asszony. „Jött az eső, megindult a föld, omlott, mi meg életveszélybe kerültünk, ezt mondta a hatósági ember. Jöttek gépek is, de azok se bírták, akkora volt a sár. Öt percet kaptunk, aztán mennünk kellett. Pedig jött korábban a bányatulajdonos, és azt mondta, hogy nem kell félni, nem lesz semmi baj. Hát lett.”
Az asszony azt mondja, a bányától kaptak 100 ezer forintot, az önkormányzattól 10 ezret meg szállást, ennivalót. „Nem tudjuk, hogy ez meddig lesz. De az biztos, hogy én most nem már költöznék vissza. Oda nem.”
Polgármester: a bányának megvan a felelőssége
A polgármesteri hivatal felé megyünk, Nagy Sándor vár minket. Ő a település vezetője, aki egyszerre szeretne jóba lenni a bányával (érvei: adóbevétel, munkahelyek), és mivel szeretné megtartani polgármesteri székét, a lakók érdekeinek a képviselőjeként is meg kell jelennie. Ez jó ideje elég nehéz feladat, hiszen a bányát sokan nem szeretik a faluban, most meg több ingatlant is ki kellett üríteni részben miatta.
Nagy Sándor most is óvatosan kezd, tartózkodik attól, hogy kijelentsen bármit. „Majd a vizsgálat kideríti” – mondja, amikor arról kérdezzük, mi történt pontosan.
Aztán csak elismeri, a bányából jött le a föld, a vizsgálat pedig arra fog koncentrálni, hogy miért jött le onnan. Vizsgálat alatt azt érti, hogy szerdán jön egy geológus Recskre, ő mond véleményt, így lesz nekik egy újabb, mert egy statikai véleményük már van, e szerint az emberek akár vissza is mehetnének a házakba, mert azok statikailag nem sérültek. A polgármester azonban ezt nem engedi, túl kockázatosnak tartja.
„Bányászati szakemberek megnézték korábban, és nem számoltak ilyen extrém időjárással. Hogy a csapadék így megbomlasztja a védművet.”
Ezután azzal folytatja, hogy mégse jó a mostani konstrukció, itt az élő példa: nincs, ami megfogja a vizes földet, ha csúszni kezd. „Azt mondtam a bányavállalkozónak, hogy ez így nem jó. Végleges megoldást kell keresni. Ezt mondtam az országgyűlési képviselőnek, Horváth Lászlónak is: keressünk végleges megoldást. És a bánya üzemeljen sokáig.”
A bányának van felelőssége abban, hogy vészhelyzet van a Hunyadi soron? – kérdezzük.
A polgármester kicsit gondolkodik, aztán kiböki:
Meglátjuk. Nyilván van.
Nagy Sándor azt mondja, hogy amikor csütörtökön beszélt a bányatulajdonossal, úgy érezte, nagyon megijedt. A családonként 100 ezer forintos gyorssegélyt ugyanakkor a polgármester kérte tőle.
A falu vezetője épp érkezésünk előtt járt a Belügyminisztériumban, ahol arról tárgyaltak, hogy az otthon nélkül maradtak hogyan kaphatnak új ingatlant. „21 ingatlan helyett 21 ingatlan” – ez a cél. Azt mondja, valamilyen megoldáson dolgozik a kormány, de nincs végleges döntés, lehet, hogy valamit építenek.
„Addig mi lesz?” – kérdezzük.
„Hát, ez a probléma” – mondja a polgármester.
Az ember, aki megmondta, mi fog történni
Újra a Hunyadi soron vagyunk. Eljöttünk Baranyi Istvánhoz, akinek jóslata súlyosan beigazolódott.
Baranyi úr erős jelenség, van benne hit, bölcsesség és filozofikus hajlam, na meg humor, a tetejébe rengeteget káromkodik. Amikor azzal kedveskedünk neki, hogy a jelek szerint ő a recski Cassandra, úgy tesz, mintha meg se hallaná, legyint és elengedi a füle mellett a kétes bókot. Pedig márciusban ezt mondta nekünk:
Feszült vagyok, igen, idegben vagyok. Csodálja? Hülye nem vagyok, nem érdekel semmi, de a család érdekel, azért élek. Ötven éve itt élek. Ötven éve le van szarva ez a cigánytelep. Nem lesz nyugalom, engem az zavar. Ha ez itt megy, soha nem lesz nyugalom. Jönnek majd az esős napok, ha felhőszakadás lesz, ez úgy fog onnan fentről jönni, mint a fos, bele a nyakunkba.
E jóslata kommentálására kérjük Baranyi urat, ám ezt szerényen és szűkszavúan rendezi le: „Igazam lett. Sajnos. Megmondtam a tulajnak is, hogy ez nem ér semmit. Le se szarta, amit mondok.”
Ekkor ér mellénk a polgármester, ő is kijött a Hunyadi sorra. Nagy Sándor kiszáll, és hamar kiderül: Baranyi úrnak róla is van véleménye. Ül a Thonet-székén, úgy mondja:
Nem Sanyival van baj. Sanyi is tévedhet. Kár, hogy nem hallgatott rám. Sajnos bekövetkezett ez, de ez is csak figyelmeztetés, mert egyszer ez tökéletesen átázik, és meg fog csúszni, ha nem biztosítják be. Én tudtam, mi fog történni. Sanyi nem volt vele tisztában, ő is hitt ezeknek bányamérnököknek.
A polgármester közben arról beszél, hogy próbálják rendbe hozni a helyzetet, megoldást találni.
Baranyi úr bólint, a jó szándékot nem vitatja. Az ő szempontjai azonban mások, hiszen itt lakik a hegyoldalban, az ő bőrére is megy a játék, az unokákról nem is beszélve. „Nem örülök annak, ami történt. Emberéletet is kérhetett volna. Mert keveset esett, mármint időben. Mi van, ha esik húsz órát? Ha többet esik? Negyvenet. Ha többet esik, és ez ott mind a fejünk felett folyékonnyá válik, az megöl minket. Ha éjjel indul meg a hegy, amikor alszunk, akkor mi van?”
Az utolsó mondatok különösen súlyosak:
Halandó téved. Isten nem téved. Istent nem szabad hibáztatni.
Bányatulajdonos kormányközeli kapcsolatokkal
Recsken eddig is működött kőbánya, igaz, a falutól több kilométerre. Jó fél éve tűntek fel a Hunyadi sor feletti Valéria-hegyen a gépek, mert azt mutatták a kutatások, hogy itt is van elég kő, andezit. A bányatelek tulajdonosa nagy elánnal kezdte meg a munkát hónapokkal ezelőtt, a fás területet lényegében letúrta, majd a föld alatti hatalmas tömbökről elkezdték lehúzni a földréteget, ennek egy részét tolták fel a hegy oldalára.
A beruházó céget nem nehéz kormányközeli körökhöz kötni. A debreceni székhelyű Andezit-Bau Kft. tulajdonosai közt megtaláljuk a Kósa Lajos Fidesz-alelnökhöz több szálon kapcsolódó ügyvédet, Fiák Istvánt, míg a másik tulajdonos, Nagy István azzal dicsekedett korábban a recski polgármesternek, hogy Szijjártó Péter jó ismerőse. Egy korábbi testületi ülése jegyzőkönyve szerint innen viszik majd a követ a NER egyes presztízsberuházásaihoz, például a Belgrád–Budapest vasúthoz – és ezt akkor mondta a polgármester, amikor a bányát még meg sem nyitották.
A cég minden szükséges engedélyt megkapott, a megyei kormányhivatalnak az sem okozott problémát, hogy a munkaterület milyen közel van a házakhoz.
Nagy István ügyvezető-tulajdonos korábban a 24.hu-nak azt mondta: „Az általunk végzett tevékenységgel kapcsolatban álló összes hatóság többször is ellenőrzést tartott a helyszínen, és minden alkalommal megállapították, hogy cégünk az összes előírást maradéktalanul betartva végzi a bányászati tevékenységet.
A bánya közelében található, védendő ingatlanokat az illetékes hatóságok megvizsgálták, és az általuk meghatározott irányelvek alapján lett kialakítva a bányatelek elhelyezkedése, a munkavégzés helye és a védőtávolságok nagysága.
A céget az iszapömlés után is kerestük, de telefonon csak annyit mondtak, hogy egyelőre nem kívánnak nyilatkozni, megvárják a vizsgálatot, és utána mondanak nyilvánosan bármit.
Arról már a helyszínen győződtünk meg, hogy a múlt heti események nem tudták leállítani a munkát.
Azt a recski utcákból is tisztán láttuk, ahogy fenn, a házak felett a kotrógép rendezi a talajt, a bánya Mátraderecske felőli bejáratánál pedig az fogadott minket, ahogy több munkagép is dolgozik, mintha nem történt volna semmi.
A kitermelés folytatódik. | „Ha többet esik, ez megölt volna minket” – így ömlött rá a NER-közeli bánya a falu végére | Akkora volt az özönvíz múlt csütörtökön Recsken, hogy több mint negyven embernek kellett elhagynia az otthonát, ők a mai napig nem térhettek haza. A településen nem pusztán az eső volt a probléma, hanem a falu fölötti, nemrég megnyitott kőbánya is, illetve az onnan lezúduló iszap. A helyiek hónapok óta mondogatták, baj lesz a bányából, amelynek működtetője egyelőre százezer forintot adott a károsult családoknak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/14/recsk-banya-iszap-falu-kikoltoztetes-riport/ | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste 2022-ben a legtöbbet a miniszterek és kormánytagok közül – derült ki a kormany.hu-ra feltöltött adatlapokból, amelyet Szalay-Bobrovniczky esetében ráadásul jól el is rejtettek a tavalyi dokumentumok közé. Szalay-Bobrovniczkynek 3 milliárd 61 millió forint külön adózó jövedelme volt, és 31,5 millió forint volt az összevont adóalapja. A politikus kaszinó érdekeltségekkel és többek között csehországi repülőgépgyárral is rendelkezett, ezekről a tavalyi miniszteri kinevezése után le kellett mondania.
A második legtöbbet kereső kormánytag Pintér Sándor belügyminiszter volt, aki 633 millió forintnyi jövedelemre tett szert tavaly, ebből 28,5 millió forint a miniszteri fizetése.
Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter 425 millió forint jövedelmet vallt be az adóhatóságnak, amelynek a nagyobb része a találmányából származik, legalább is a vagyonnyilatkozatában erre utalt.
Szintén százmilliós nagyságrendű bevétele volt Lantos Csaba energiaügyi miniszternek, aki összesen 205,5 millió forintos jövedelemről tett nyilatkozatot. | Több mint 3 milliárd forintot keresett tavaly a honvédelmi miniszter | Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste 2022-ben a legtöbbet a miniszterek és kormánytagok közül – derült ki a kormany.hu-ra feltöltött adatlapokból, amelyet Szalay-Bobrovniczky esetében ráadásul jól el is rejtettek a tavalyi dokumentumok közé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/14/tobb-mint-3-milliardot-keresett-tavaly-a-honvedelmi-miniszter/ | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Mol úgy nyerte le 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írtuk a múlt héten megjelent cikkünkben.
A koncessziós szerződés alapján a Mol hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, különben érvényét veszíti a szerződés. A Mol viszont lapunknak azt írta, számára nem szükséges engedély, elég, ha az alvállalkozóinak van. A koncessziós szerződés érvényben maradt.
Az RTL Híradó szúrta ki, hogy a cikk megjelenését követő napon, június 8-án összegző módosító javaslatot nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága a körforgásos gazdasággal összefüggő kormányzati törvényjavaslathoz. Eszerint a hulladékról szóló törvényt kiegészítik azzal, hogy a koncessziós társaság (vagyis a Mol által alapított MOHU Mol Zrt.) a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor is jogosult, ha olyan alvállalkozókkal köt megállapodást, melyeknek van engedélyük.
A törvénymódosítást június 13-án, kedden meg is szavazták a parlamentben, július 1-jén lép hatályba, azaz a koncessziós szerződés első napjára hivatalos lesz, hogy a Mol helyett elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.
Így sikálták el a mulasztást, amire felhívtuk a figyelmet.
A hulladékról szóló törvény most még azt írja, hogy a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül kell gondoskodni a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg, vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés az aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződést a kormány részéről 2022. július 28-án írta alá Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Mol részéről pedig július 27-i dátum szerepel az aláírásoknál. Ez alapján elvileg az idén július 27–28-ig lenne idő az engedélyek benyújtására, csakhogy a hulladékkezelési tevékenységet már július 1-jétől az új rendszer szerint végzik.
Ennek megfelelően a hulladékról szóló törvényben az is benne van, hogy ez esetben az egyéves határidőtől el kell térni, és a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell(ett volna) az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie. A koncessziós szerződés szerint is december 31-éig kellett volna a koncessziós társaságnak bemutatnia az engedélyeit. Ez nem történt meg.
A módosító javaslat indoklásában ehhez képest azt írták, egy 2021-es törvény már lehetővé teszi, hogy a koncessziós szerződés alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába szerződéssel mást is bevonjon a koncessziós társaság. Most úgymond egyértelműsítik azt az eredeti jogalkotói szándékot, hogy a koncessziós társaság az átmeneti (felkészülési) időszakban az engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy olyan alvállalkozókkal köt szerződést, melyeknek van hulladékkezeléshez kapcsolódó engedélyük.
Nem világos azonban, hogy ha ez volt az eredeti jogalkotói szándék, és így néz ki az iparági gyakorlat, akkor miért szerepelt más a jogszabályban és a szerződésben is.
Június 20-ig kell nyilatkoznia az államnak
Az RTL Híradó arra is kitért, hogy a Molnak a jelenlegi szabályok alapján június 20-áig kell igazolnia a kormány felé a szükséges engedélyek és szerződések meglétét. A Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós a 24.hu-nak azt mondta, ez a határidő a koncessziós szerződés 4.2 bekezdéséből következik. Ebben azt írják, az állam a koncesszió hatályba lépését (július 1.) megelőző tizedik napig nyilatkozik róla, hogy minden kötelezettség (például az engedélyek és a teljesítéshez szükséges szerződések bemutatása, amire a szerződés 2022. december 31-i határidőt adott) teljesült-e. Ha nem, akkor az állam még mindig felmondhatná a koncessziós szerződést. Márpedig a Mol nem mutatott be 2022 végéig hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeket – szögezte le Ligeti. Ha meglett volna december végére a Mol engedélye, akkor nem kellett volna most a törvénymódosítás, tette hozzá.
Megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot, megtette-e már a június 20-áig esedékes nyilatkozatát az állam, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A TI jogi igazgatója elmondta, négy perük van folyamatban a hulladékkoncesszióval kapcsolatban a Mollal, a MOHU Mollal és a koncessziós irodával szemben – az engedélyek, a kapacitást igazoló szerződések, illetve a szerződések mellékleteinek nyilvánossága ügyében.
A Transparency International szerint egyébként nincs szükség a szabadpiaci tevékenységbe beavatkozó 35 éves koncesszióra, és most, hogy meg is bukott, szerintük ki kéne dobni. De ha már van koncesszió, és december 31-i határidőt szabtak a koncessziós társaságnak az engedélyei bemutatására, akkor be kellett volna tartani a határidőt, vagy eleve olyan feltételt kellett volna szabni, hogy elegendő, ha az alvállalkozóknak van engedélyük. Az viszont nem járható út, hogy előír valamit a jogszabály, aztán mivel azt nem teljesíti a szerződő, az utolsó pillanatban módosítják a feltételt – jelentette ki.
Mivel a június 20-i határidőre a Mol nem tért ki korábbi kérdéseinkre adott válaszaiban, rákérdeztünk, teljesítik-e addigra a kötelezettségeiket. Válaszukban megismételték, hogy a szükséges (környezetvédelmi vagy fémkereskedelmi) engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek, azaz a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak kell rendelkezniük. És hozzátették, hogy a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták.
A Mol ellenőrzést kérhet a fémkereskedőkre
Június 12-én reggel a törvényalkotási bizottságban benyújtottak még egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is a körforgásos gazdasággal összefüggő törvényjavaslathoz, a fémhulladék-begyűjtéssel kapcsolatban. Ekkor már megvolt az összegző módosító javaslat, de végül belepasszírozták ezt is.
A fémhulladék begyűjtése, értékesítése eddig igen nyereséges üzletág volt a piaci szereplők számára.
A módosító javaslattal korlátozták, ki foglalkozhat fémhulladékkal. A koncesszióba (alvállalkozóként) be nem vont társaságok csak akkor vehetnek át fémhulladékot, ha a fémhulladékról szemrevételezéssel egyértelműen eldönthető, hogy az nem tartozik a koncesszió alá. Amennyiben a fémhulladék mégis a koncesszió alá tartozik, akkor a koncesszióba be nem vont fémkereskedőnek meg kell tagadnia az átvételt – hacsak az eladásra kínáló nem igazolja, hogy nem koncesszióba tartozó a fémhulladék. Abban az esetben, ha olyan fémhulladékról van szó, aminél ez nem bizonyítható, akkor úgy kell venni, hogy az a koncesszió alá tartozik, vagyis csak koncessziós alvállalkozó veheti át. Negyedévente ellenőrzik majd e szabály betartását.
Arról is rendelkeztek a túlterjeszkedő módosító indítvánnyal, hogy a Mol más (koncessziós és nem koncessziós) fémkereskedőkre ellenőrzést kérhet az illetékes hatóságnál, 1 millió forint személyenkénti és alkalmankénti díj megfizetése ellenében. | Törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély a hulladékbizniszhez | A mulasztásra a figyelmet felhívó cikkünk után jogszabály mondja ki: elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/14/mol-mohu-engedely-hulladekkoncesszio-alvallalkozok/ | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Érvénytelen lett az MNB Edulab Kompetencia Központ tavaly novemberben kiírt kommunikációs pályázata, mert nem volt egynél több induló. December 5-ig várták az ajánlatokat, de csak nem hirdették ki az eredményt, aminek az volt az oka, hogy nem érkezett megfelelő mennyiségű (legalább két darab) pályázat. Ezek után az MNB-EduLab egy kísértetiesen hasonló tendert írt ki, amelyre most végre „megtalálták” a nyertest.
A nyertes tehát Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége, a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. lett, a szerződést június 1-jén írták alá.
(A másik pályázó a DeepInsight Kft. volt, melynek ügyvezetője és résztulajdonosa az a Vágvölgyi Mihály, aki korábban különböző multicégek kormányzati kapcsolataiért volt felelős, például a Noguchinál a kormányzati kapcsolatok igazgatója volt).
Tehát ezzel ismét komplex marketing és kommunikációs feladatok várnak Száraz cégére. Azaz reklám, PR és marketingszolgáltatás, médiatervezés és vásárlás, produkciós szolgáltatás és kreatív anyagok gyártása az MNB-EduLab Kft. számára három kiemelt projektjével kapcsolódóan. Ezek a következők:
Pénzmúzeum
beconomist (ingyenes oktatási platform a diákok gazdasági és pénzügyi tudásának pallérozására)
MONO (ez a jegybank által üzemeltetett monomedia.hu-ra vonatkozik).
A másfél éves keretszerződés értéke 702 millió forint.
Az összegből online médiavásárlásra 200 milliót, (META és /vagy Google és/vagy Tik-Tok platformokon), egy integrált kampány teljeskörű kreatív és média feladataira 290 millió forintot költhetnek, amelybe bele kell férnie 20 darab, minimum 1 perc hosszúságú reklámfilm készítése is. A feladatok sokrétűek, az influenszerek kiválasztásától kezdve animációk elkészítéséig, és pontos útmutatót kaptak arra is, hogy a különböző médiafelületeken a cég jelenlétének mekkorának kell lennie.
A Frank Digital Kft-nek ez az éve is jól indult, hiszen újra befutó lett az MNB kommunikációs feladatokra kiirt, 3,3 milliárd keretösszeg tenderén. Egyébként 2019 óta rendre Száraz István "nyeri meg" ezt a közbeszerzést. A január még egy sikeres pályázatot hozott a cégnek, a Matolcsy-közeliként emlegetett Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait is ők látják el nettó 119,7 millió forintért. Márciusban pedig a jegybankkal egy 188 milliós szerződést írhatták alá. Ezt a közbeszerzést az MNB Versus portálmotor szoftverfejlesztési és üzemeltetési támogatására, magyarán internet- és intranetszoftverek fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatásokra írtak ki.
A Frank Digital Kft. legfrissebb nyilvános pénzügyi beszámolójából pedig azt tudhattuk meg, hogy tavalyi nyereségük 718 millió forint lett, amiből Száraz István 400 milliós osztalékot vett ki. | Meg sem lepődünk, ki lett a korábban érvénytelennek minősített MNB-s közbeszerzés nyertese | Matolcsy Ádám barátjának, Száraz Istvánnak a cége nyerte meg a korábban érvénytelennek minősített közbeszerzést. Ismét komplett kommunikációs feladatokat végeznek az MNB leányvállalatának. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-sem-lepodunk-ki-lett-a-korabban-ervenytelennek-minositett-mnb-s-kozbeszerzes-nyertese.html | 2023-06-15 15:43:28 | true | null | null | mfor.hu |
Vitán felül áll a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány sport iránti rajongása, ami nem csak a központi kiadások elosztásában mutatkozik meg. Az elmúlt évtizedben sportklubok tulajdonosi körében és sportszövetségek vezetésében is sorra jelentek meg fideszes politikusok, potentátok, valamint kormányközeli üzletemberek, a politikusok pedig egyre inkább rátelepedtek a sport világára. Egy-egy eseményről úgy posztolgatnak a közösségi médiában, mintha központi utasításra tennék - bár lehet, ez nem is áll nagyon távol az igazságtól.
Mindesetre a sportra öntött százmilliárdok mellett a sportkultúra hagyományait is szeretné megőrizni a kormány - legalábbis ez volt az indok, amikor állami tulajdonba vették hazánk egyetlen és legrégebben alapított sportnapilapját, a Nemzeti Sportot (régi nevén: Népsport - a szerk.).
"A Nemzeti Sport napilap Európa egyik legrégebben alapított, Magyarország egyetlen sportnapilapja, amely minden jelentős sportággal foglalkozik. A kormány célja a nemzeti sportkultúra hagyományainak megőrzése és megerősítése"
- olvasható a jövő évi költségvetési tervezet fejezeti indoklásában.
A jelenlegi médiapiaci trendekre és kihívásokra kíván a kormányzat is reagálni a lap jövője érdekében. Ez két dolgot jelent:
egyrészt ahhoz, hogy a print lap továbbra is megtartsa az olvasótáborát, új terjesztési csatornát alakítanak ki. Ezt már az idén megkezdik, de a folyamat még 2024-ben is tartani fog. Mint írják, a print termékek díjmentesen kerülnek az olvasókhoz, 10 ezer példányban (sportegyesületeket, sportklubokat és közintézményeket jelent).
Másrészt az online piacon is reagálni kell a kihívásokra. Mint írják, nagyon jelentős a konkurencia, és annak érdekében, hogy az nso.hu meg tudja tartani a versenyelőnyét, folyamatosan bővíteni kell az élő közvetítéseket és a szöveges tudósításokat, ami a Nemzeti Sport online fejlesztését igényli.
Mindezek nyomán a kormány 2024-ben 1,338 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Sportot üzemeltető N.S. Média működtetésére.
Az egész éves büdzsének megfelelő összeget kapnak
Az N.S. Média Kft. első, tört évére vonatkozó beszámolója alapján ez a bő 1,3 milliárd forint nagyjából egy egész éves büdzsének megfelelő összeg. Hét hónap alatt ugyanis 762 millió forint árbevételre tett szert az N.S. Média. A kiegészítő mellékletből tudható, hogy ennek legnagyobb része
reklámokból folyt be, 459 millió forint,
177,4 millió a terjesztési és bizományosi árus bevétel,
125,4 millió pedig a terjesztési és adminisztrációs díj bevétele.
A kiadások azonban ennél nagyobb szinten alakultak, anyagokra majdnem 400 milliót számoltak el, személyi jellegűekre pedig 283,3 milliót.
Végeredményben ez a tört év -1,3 milliós veszteséget eredményezett a Nemzeti Sportot működtető cégnél.
A kiegészítő mellékletből kiderült az is, hogy mennyit is ér a Nemzeti Sport. 2022. december 31-i fordulónappal értékbecslésre került a brandérték, ami 908,3 millió forintra jött ki. A cégértéket 2022. szeptember 20-án, amikor a Mediaworks és az N.S. Média Kft. aláírta az átruházási szerződést, 1,57 milliárd forintra taksálták.
Sajtóértesülések szerint a kiadó jogai hozzávetőlegesen 3 milliárd forintért kerültek az állami vállalathoz, az N.S. Médiához. | 1,3 milliárd közpénzt kap Orbán Viktor kedvenc lapja jövőre | Állami tulajdon lett tavaly a kormányfő kedvenc napilapja, a Nemzeti Sport. Ennek megfelelően a kormány az államkasszából is kikanyarít egy keveset a lap működésére. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/-13-milliard-kozpenzt-kap-orban-viktor-kedvenc-lapja-jovore.html | 2023-06-15 15:49:15 | true | null | null | mfor.hu |
Még mindig működik a 2021-es vadászati világkiállítást szervező projektcég, írja a K-Monitor a nyilvános adatok alapján.
Az Egy a Természettel Nkft.-nél jelenleg 18-an dolgoznak. Tavaly 26-an voltak - fele annyian, mint a kiállítás évében -, és több mint 450 millió forint ment személyi költségekre.
A 2022-es beszámoló alapján bő 900 millió forintja van a cégnek bankbetétben, és sok százmillió forintnyi késztermék, áru maradt rajtuk. A beszámoló szerint ezekre „piaci igény nem mutatkozott”.
A K-Monitor posztja szerint „raktárban maradtak a Kovács Zoltán-féle Nimród vadászújság régi példányai is, aminek kiadására csak tavaly összesen 456 milliót költöttek”.
Nem tudni, mikor akarják felszámolni a céget, mindenesetre a 2017-es vizes világbajnokság szervezőcégét csak 2021-ben szüntették meg, ebből kiindulva még van idő. | Ma is 18-an dolgoznak a két évvel ezelőtti vadászati világkiállítás projektcégénél | Még mindig működik a 2021-es vadászati világkiállítást szervező projektcég, írja a K-Monitor a nyilvános adatok alapján.
Az Egy a Természettel Nkft.-nél jelenleg 18-an dolgoznak. Tavaly 26-an voltak - fele annyian, mint a kiállítás évében -, és több mint 450 millió forint ment személyi költségekre. | null | 1 | https://444.hu/2023/05/26/ma-is-18-an-dolgoznak-a-ket-evvel-ezelotti-vadaszati-vilgakiallitas-projektcegenel | 2023-05-26 15:55:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapján pár nappal ezelőtt, június 8-án jelent meg az újpesti Árpád Kórházról szóló árverési hirdetmény.
A licit kezdetét június 15-én reggel 8 órára, azaz cikkünk megjelenése után mintegy két és fél órát követő időpontra írták ki, amely június 22-én 21 órakor ér véget. A közel 400 millió (egész pontosan 361,1 millió) forint árverési biztosíték megfizetésének határideje pedig június 13-án 23 óra 59 perckor járt le.
A kórházi épület kikiáltási ára több mint 1,4 milliárd (egész pontosan 1 446 531 000) forint, és 2-2 millió forintos licitlépcsőkkel lehet ráígérni.
"A döntésről nem tudtunk, csak bíztunk abban, hogy a kormány jobb belátásra tér, és nem rontja tovább az amúgy sem 21. századi módon működő egészségügyi ellátórendszert. Bíztunk, de közben nem ért minket meglepetés, hiszen tudjuk, ha valami megtetszik a hatalomnak, azt szó nélkül elveszi" - válaszolta lapunk megkeresésére az Újpesti Önkormányzat sajtóosztálya.
Mint válaszukban írják: "Újpest, ha önálló város lenne, lélekszámát tekintve ma is Magyarország 13. legnagyobb települése lenne. Így természetesen hatalmas érvágás egy fontos egészségügyi intézmény elvesztése. Hajdan hét nagyobb méretű egészségügyi centrum működött, 2023-ra az Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet mellett csupán a Károlyi Sándor Kórház két rehabilitációs célú telephelye maradt kerületünkben."
Az egykor szebb napokat látott Árpád Kórház elég romos állapotban várja új gazdáját. 2013-ban a tiltakozások ellenére zárták be, majd öt évvel később Hegedűs Lórántné, a Jobbik egykori országgyűlési képviselője a 2018. évi központi költségvetésből 10 milliárd forintot javasolt az újranyitására, mondván, az újpesti embereknek égető szükségük van a kerülettől elvett, és hiányzó negyedik egészségügyi intézményre.
Sokan nem értették, és nem is derült ki, hogy mi volt a bezárás valódi oka. Talán kevesen emlékeznek már, de a kormány már akkor (is) elrendelte, hogy az egészségügy olyan intézményeit, amelyek korszerűtlenek, kihasználatlanok, számolják fel, annak érdekében, hogy az egészségügy hatékonysága növekedjen. Csakhogy az Árpád Kórház baleseti sebészetének összes műtőjét 2010-ben teljesen felújították, ahogy szintén korszerűsítették a negyvenágyas neurológiai osztályt is, ami magas színvonalon látta el Újpest és Rákospalota betegeit.
Az Árpád Kórház bezárása különösen fájó pont volt akkoriban, hiszen a balesetet szenvedett sérültek attól kezdve csak a főváros távolabbi pontjain juthattak ellátáshoz. A bezárás miatt Újpest lakói elsősorban a Honvéd Kórházra zúdultak rá, ezért Hegedűs Lórántné volt országgyűlési képviselő petíciót hozott létre az Árpád Kórház visszaállítására. Azt javasolta, hogy a Honvéd Kórház fióktelepeként működjön az Árpád Kórház. Az ötlet soha nem valósult meg.
Két évvel később, 2020-ban aztán a 2019 óta polgármesterként tevékenykedő Déri Tibor arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy ismeretlen eredetű munkálatok kezdődtek a kórház területén. Információt a Kormányzati Ingatlanüzemeltetési és Beruházási Igazgatóságtól sikerült szereznie, akik elárulták, hogy az egykori kórház területén a veszélyes kültéri- és épületrészek, valamint a belső, illetve külső kőkerítés részleges bontása, az elhalt vagy korhadt növényzet eltávolítása, a zöld növényzet fiatalítása, és a beltéri és kültéri hulladék eltávolítása zajlik.
Déri Tibor akkor emlékeztetett: november végén a Belügyminisztériumtól azt az ígéretet kapták, hogy a kormány a IV. kerületi Önkormányzat beleegyezése és tudta nélkül nem vág bele az Árpád Kórház épületét érintő beruházásba, a sorsáról közös döntés születik.
2020 novemberében úgy döntött az újpesti képviselőtestület, hogy a kerület egészségügyi célokra, ingyenes vagyonjuttatásként visszakéri az államtól az Árpád Kórház épületegyüttesét, ahol a kormány korábban hajléktalanotthont, majd munkásszállót alakított volna ki. A képviselőtestület egyúttal felkérte a polgármestert, hogy készíttesse el a tanulmánytervet az újpesti kórház létesítéséhez szükséges szakmai koncepcióra, és kezdeményezzen tárgyalásokat a kormánnyal. Egyúttal felkéri a kabinetet, hogy mielőbb hozzon határozatot a kórház létesítéséről, és biztosítsa az ehhez szükséges kormányzati forrásokat.
A IV. kerületi önkormányzat abban reménykedik, hogy ha már árverésre bocsátották az egykori kórház épületét, az ingatlanra vonatkozó hatályos kerületi építési szabályzatnak megfelelő céllal fogja a vevő felhasználni a területet, illetve olyan tevékenységet fog végezni, amely az újpesti lakosok érdekeit is fogja szolgálni. | "Ha valami megtetszik a hatalomnak, elveszi" - árverezi az állam az újpesti szellemkórházat | Az Újpesi Önkormányzat sem tudott róla, hogy az állam árverésre bocsátotta a 2013-as bezárásával nagy port kavart Árpád Kórház épületét a kerületben. Hogy ez mennyire illeszkedik az új, Takács Péter-féle egészségügyi reformhoz, egyelőre nem lehet tudni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ha-valami-megtetszik-a-hatalomnak-elveszi--elado-az-ujpesti-szellemkorhaz-.html | 2023-06-15 15:55:27 | true | null | null | mfor.hu |
A biztosítási költségek fedezését a Hungarikum Alkusz 5 millió forintos keretösszeggel is támogatja, a piacon egyedülálló, exkluzív biztosításokkal garantálva az Akadémia teljes körű biztosítási védelmét.
2020 decemberében kezdte meg működését Sukorón Magyarország első, államilag támogatott kajak-kenu akadémiája, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A névadó és az akadémia elnöke Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok és harmincegyszeres világbajnok kajakozó, új rendszereken nyugvó, világviszonylatban is egyedülálló sportakadémiát álmodott, amely hosszú távon kiemelkedő utánpótlás-műhelye lehet Magyarország legsikeresebb olimpiai sportágának, a kajak-kenunak.
Az indulás óta az Akadémiának 220 gyerek, ifjúsági és U23-as korú sportolója van. A sportakadémia végleges létesítményének építési munkálatai jelenleg is zajlanak, a sportkomplexumot várhatóan 2024-ben vehetik birtokukba a sportolók.
„Amikor megismertem a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia célkitűzéseit és mentalitását, egyértelmű volt számomra, hogy küldetéstudatunk, stratégiai gondolkodásmódunk sokban hasonlít – persze kinek-kinek a saját szakterületén. Éppen ezért magától értetődő volt számomra, hogy a rendelkezésemre álló eszközökkel mindenképpen támogatni szeretném a szervezet céljainak elérését. Bízom benne, hogy a biztosítási keret rendelkezésre bocsátásával mind a sportkomplexum építési munkálatai, mind pedig az Akadémián folyó szakmai munka zökkenőmentességéhez hozzá tudunk járulni, így az Akadémia versenyzői és szakemberei arra koncentrálhatnak, ami számukra a legfontosabb, a kajak-kenu sportra” – mondta el az együttműködés hátteréről Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. alapító vezérigazgatója.
„Szakértő kollégáimmal minden nap azon dolgozunk, hogy az összes szükséges feltételét megteremtsük annak, hogy sportolóinknak és edzőinknek tényleg csak azzal kelljen foglalkozniuk, hogy nap mint nap a lehető legjobb teljesítményt nyújthassák szeretett sportágunkban. Éppen ezért külön öröm, amikor egy ilyen kiemelten fontos területen, mint a biztosítások, Magyarország piacvezető alkuszcégétől kapunk segítséget és támogatást” – tette hozzá Kovács Katalin, a KKNKKA Alapítvány kuratóriumának elnöke. | NER-es cég kezeli a sukorói kajak-kenu akadémia biztosításait | A Sukorón létesülő Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia stratégiai partnerséget kötött Magyarország legnagyobb biztosításközvetítő alkuszcégével – a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-es-ceg-kezeli-a-sukoroi-kajak-kenu-akademia-biztositasait.html | 2023-06-15 16:25:11 | true | null | null | mfor.hu |
Nem született meglepetés a Sukoróhoz tartozó területre tervezett sportakadémia közbeszerzési pályázatán: megint egy NER-es nagyvállalkozó, a Paár Attila vezette West Hungária Bau (WHB) szerzett meg egy nagy beruházást. Lapunk tavaly nyáron elsőként írta meg, hogy pontosan hol a legvalószínűbb ennek a beruházásnak a helyszíne, akkor a kormány viszonylag gyors pályáztatást ígért. Most kiderültek a részletek.
Összesen három ajánlat érkezett, ebből a Laterex cégét formai hibákra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították. A győztes WHB nettó 42,2 milliárdért tervezheti és építheti meg a hatalmas komplexumot. A másik érvényes ajánlat a veszprémi VEMÉV-SZER Építő és Szerelőipari Kft-től jött, de ez drágább volt, a cég nettó 43,8 milliárd forintért vállalta volna. Mély szakmai indoklást nem találtunk, így vélhetően formálisan az olcsóbb ajánlat nyert, de tulajdonképpen nem született meglepetés, a WHB ugyanis rendre sikerrel szerepel a különféle infrastrukturális közbeszerzéseken.
A WHB nem bízta a véletlenre a tervezést, többek között erre a munkára azt a Design Plan Zrt.-t fogja alkalmazni alvállalkozóként, amelyiknek a cégbírósági dokumentumok szerint a kisebbségi tulajdonosa Peterka Attila, a WHB stratégiai igazgatója.
A beruházás Sukoró közigazgatási területén lesz. Előzőleg azt jelölték meg, hogy az új létesítmény az ingatlannyilvántartás szerinti, Sukoró külterület 019/1, 019/16 és 019/17 helyrajzi számú, valamint Velence belterület 4514,4515 és 4516 helyrajzi számú ingatlanokon épül fel. Vagyis pont annak a területnek a nagyobb részén, ahol annak idején a kaszinóvárost szerették volna felépíteni izraeli beruházók.
A sportakadémia két épületből és szabadtéri létesítményekből áll, két fő funkciója: bentlakásos sportakadémia és sportrendezvény helyszín. Az akadémia háromszintes főépülete 19 160 négyzetméter, lesz benne, uszoda, tornacsarnok, kollégiumi szállások, étterem és konferenciaterem, irodák, valamint ezeket kiszolgáló helyiségek - derül ki a közbeszerzési értesítőből.
Eredetileg egyértelműen a vizes sportokat, első sorban a kajak-kenu szakágban tevékenykedő sportolókat kell kiszolgálnia a központnak, mint ahogy a neve is erre utal. Ugyanakkor a pályázat értékeléséhez fűzött dokumentációból kiderül, hogy rengeteg, csak nagyon tágan kapcsolódó más funkciónak is helyet adnak benne.
Az országos versenyek lebonyolítására alkalmas uszodában egy 10 pályás 50 méteres versenymedence, egy 15 méteres tanmedence és egy 250 fős fix lelátó is helyet kap, melyet öltözők szolgálnak ki. Az uszodához wellness részleget is kialakítanak finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel.
A multifunkciós tornacsarnokban szabványos méretű kézilabda pálya és 250 fős mobil lelátó is elfér, de lehet, benne 2 darab kosár- vagy röplabda pálya is. A kiírás szerint ebben a funkcionális egységben terveznek 1-1 darab 130–180 négyzetméteres ergo-, cross-fit- és funkcionális termet, egy 300 négyzetméteres kondicionáló termet, valamint 1 darab fallabda pályát is. Ez még nem minden, lesz a külterületen street workout pálya, egy 33x18 méteres strandkézilabda pálya, egy 400 méteres rekortán futópálya, egy 20x40 méteres műfüves labdarúgó pálya és 2 darab salakos teniszpálya, melyeket fűthető mobil sátorral lehet majd lefedni.
A kollégiumi épületszárnyakban 3 szinten összesen 66 darab kollégiumi szoba lesz. Az épülettömegeket összekötő földszintes közlekedőterekhez belső kertes átrium, közösségi- és klubhelyiségek, egy tanterem, valamint önálló étkező kapcsolódik. A főépületben 3 darab felvonót helyeznek el. A létesítményben egy 200 fős mobilfallal kettéválasztható étkező, és az azt kiszolgáló 400 adagos főzőkonyha, továbbá egy 200 fős szeparálható konferenciaterem is helyet kapott.
A kajak-kenusok viszont direkt hátországot is kapnak: épül majd egy csaknem nyolcezer négyzetméteres épület, amely fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint kajak-kenu és evezős hajótárolóként funkcionál. Lesz benne egy 150x11 méteres tanpálya, egy 3 soros ellenáramoltatott tanmedence, valamint 745 négyzetméteren hajótárolási lehetőség.
A hatalmas parkolóban összesen 235 db személyautó, 4 db busz fér majd el. Jól jár majd a térkő biznbiszben érdekelt beszállító, ugyanis nem kevesebb mint 45 ezer négyzetméternyi térkőfelületet kell kialakítani. Az aszfaltozott terület: 11 ezer négyzetméter lesz, a zöldfelület pedig 93 500 négyzetméter. A verespálya mentén 4 db új vízi úszómű épül. | Egy NER-es nagyvállalkozó építheti meg a 42 milliárdos Kovács Katalin kajak-kenu központot | A kormány régi barátja, a West Hungária Bau (WHB) ajánlata lett a befutó, így ez a cég tervezheti és építheti meg a Velencei-tóhoz tervezett Kovács Katalin sportakadémia összes felépítményét. A szerződés értéke nettó 42,2 milliárd forint. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/egy-ner-es-nagyvallalkozo-epitheti-meg-a-42-milliardos-kovacs-katalin-kajak-kenu-kozpontot.html | 2021-07-21 16:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz az ún. Városháza-ügy miatt Karácsony Gergely, miután elolvasta a hvg.hu szombati írását az ügy fura fejleményeiről – adta hírül Budapest főpolgármestere a Facebookon.
A hvg.hu írása szerint az egyik gyanúsított azt vallotta, hogy egy tanú arra akarta rávenni, tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrus alpolgármesterre. Ezt egy másik tanú is megerősítette.
Arról van szó, hogy 2021 novemberében az Index azt írta, a fővárosi önkormányzat el akarja adni a Városháza épületét. A főpolgármester ezt tagadta, a kormánypárti sajtó tovább írt róla, és felbukkant a történetben egy Anonymus-maszkos ember is, aki videókat mutatott be állítólagos bizonyítékként. Az ügyben bizottság is vizsgálódott, és kiderült, nincs bizonyíték arra, hogy tényleg el akarta volna adni az önkormányzat azt az épületet.
Karácsony azt írja erről, másfél éve egy orosz módszertan szerinti, orosz érdekeket is szolgáló, megkonstruált lejáratókampány –kompromat – zajlott ellene és a helyettese ellen.
„Van itt minden, külföldi befektetőnek hazudott statiszta, a Dagály fürdő gőzébe tervezett Budai Gyula-találkozó, hogy engem és a helyettesemet »le tudják csukatni«, vagy éppen a Fidesz volt gazdasági igazgatójának nagyotmondásai. Mintha csak egy ZS kategóriás KGB-filmet néznénk. A történet akár még szórakoztató is lenne, ha nem folyt volna hónapokig tíz- és tízmilliókkal megtámogatott lejárató kampány, ha nem szálltak volna ki házkutatásra, ha nem asszisztált volna ehhez az országos és a fővárosi Fidesz. Ne legyen kétségünk: a hatalom eltanulta orosz gazdáitól, hogy bizonyítékokat konstruáljon és hamisítson, csak még ebben is bénák” – vélekedik a főpolgármester.
Karácsony szerint a kampány közeledtével lehetnek még ilyen támadások, amelyeket a gátlástalanul hazudozó és hamisító propagandagépezet szerkeszt. | Feljelentést tesz Karácsony a Városháza-ügy miatt | Úgy fest, hamis tanú segítségével akarták őt és helyettesét lecsukatni. Hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz az ún. Városháza-ügy miatt Karácsony Gergely, miután elolvasta a hvg.hu szombati írását az ügy fura fejleményeiről – adta hírül Budapest főpolgármestere a Facebookon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-karacsony-a-varoshaza-ugy-miatt-259225 | 2023-06-04 16:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bár a parlamenti patkóban elfoglalt hely, valamint valamilyen kormányzati szerepvállalás busás fizetéssel társul, több olyan képviselő (és kormánytag) is akad, akinek az üzleti világban is van érdekeltsége. Az egyik ilyen személy a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs, aki immár bő egy évtizede a kormány közelében tevékenykedik különböző pozíciókban.
Anélkül, hogy a teljes életrajzát ismertetnénk (mely egyébként itt olvasható), néhány momentumot kiemelünk belőle: pályafutását 2009-ben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban kezdte, majd pályája a Századvég Alapítványon és a Migrációkutató Intézeten át a Miniszterelnökségig vezetett, ahol miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár volt 2018 és 2022 között. 2021-től pedig Orbán Viktor politikai igazgatója.
Kiemelkedő még a 2016-os év, amikor is a Migrációkutató Intézet főigazgatója és egyetemi megbízott oktató volt. Ekkor ugyanis elérkezettnek látta az időt arra, hogy a kormányzattól távolabb, az üzleti világban is megvesse a lábát. 2016. október végén ugyanis megalapította DenkFabrik néven a saját Kft.-jét, melynek főtevékenysége az első perctől kezdve saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt, ám emellett több más tevékenységi kört is felvetetett a cégkivonatban, úgy mint:
film-, videó-, televízióműsor-gyártás,
filmvetítés,
politikai tevékenység,
kulturális képzés,
üzletvezetés,
piac-, közvélemény-kutatás,
hírügynökségi tevékenység.
Orbán Balázs nemcsak tulajdonosa, de ügyvezetője is volt a cégnek egészen 2018 júniusáig, amikor is a Miniszterelnökségre kerül. Ekkor felesége vette át a cég vezetését, aki közel négy éven keresztül felelt a társaság operatív irányításáért. 2022. áprilisában Hires-Lázár Laura került a cég élére, akinek más gazdasági érdekeltsége nincs.
Bő fél évvel később aztán maga Orbán Balázs is teljesen megvált a cégtől, 2022. november 28-án ugyanis eladta 100 százalékos tulajdonrészét. A cégbíróság 2022. december 13-án pedig be is jegyezte az új tulajdonost, dr. Simon Józsefet, aki névazonosság alapján Orbán Balázs apósa.
Simon Józsefnek egyébként nem ez az első cége. Az Opten adatbázisa szerint övé a 2008-ban létrehozott Savamed Kft. is, mely szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik főtevékenység szerint, mellette még fekvőbeteg-ellátással, egyéb oktatással és járóbeteg-ellátással is foglalkozhat. A cégnek Simon József mellett felesége, dr. Simonné dr. Zsolnai Gyöngyi is az ügyvezetője. És ezen a ponton (a feleség és egyébként édesanya neve alapján) nyer bizonyosságot az iménti feltételezés a közeli rokoni kapcsolatról.
A Denkfabrik Kft. az elérhető legutóbbi éves beszámolója szerint 2021-ben 53,4 millió forintos - történetének legmagasabb - árbevételét könyvelte el, amiből a végén 22,8 millió forintos rekordprofit maradt. Az előző két évben 35 és 30 milliós bevételből is 22-21 milliós nyereség maradt a végén, tehát igazán jól jövedelmező és pofitábilis működéssel bír a Kft. Ezek az összegek pedig osztalékfizetésre is lehetőséget biztosítottak:
2021-ben 4,8 millió forintot,
2020-ban 15 millió,
2019-ben 7,1 millió,
2018-ban 4,2 millió
2017-ben pedig 1,6 milliós osztalékot utalt ki a tulajdonos magának. | Megvált jól menő cégétől Orbán Viktor politikai igazgatója | Közel hat éven keresztül volt a tulajdonosa egy egész jól prosperáló társaságnak Orbán Balázs. Azonban most sem került túlzottan messze tőle. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megvalt-jol-meno-cegetol-orban-viktor-politikai-igazgatoja.html | 2023-03-08 19:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz.
Korábban az élelmiszergyártók is arra figyelmeztettek, hogy megdrágíthatja az élelmiszereket a kormány által júliustól bevezetni szándékozott új hulladékkezelési díj. Ezzel párhuzamosan indul el az új hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncessziós szerződést kötött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel.
Az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja koordinálni a lakossági szemétszállítást és szinte az összes intézményi, vagyis iparihulladék-feldolgozást, -kezelést.
„Jelentős inflációs kockázatot látunk a csomagolóanyagokat is érintő díjemelésben” – mondta a Szabad Európának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. A szakember szerint az eddig fizetett termékdíjhoz képest van olyan csomagolóanyag, amely után közel a tízszeresére drágul a fizetett díj.
Ezt már nem termékdíjnak nevezik, hanem EPR-díjnak. Az EPR az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
Magyarul a gyártók fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért: újrahasznosításáért vagy ártalmatlanításáért. A gyártók ezt a költségnövekedést be fogják építeni az áraikba – a termékdíjhoz hasonlóan, csak most magasabb összegben –, vagyis a végén a fogyasztók fizetik meg.
Az új szabályozás a csomagolást, egyes egyszer használatos műanyag termékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érint. Az utóbbi három kategória (sütőolaj, textil, fabútor) új, a többi eddig is termékdíjköteles tétel volt.
Eddig termékdíjból évente átlagosan 85 milliárd forint folyt be az adóhivatalon keresztül az államhoz, ebből mintegy 15 milliárdot fordított a kormány hulladékgazdálkodásra. Az EPR-ből becslések szerint háromszázmilliárd forint fog befolyni, és nem az államhoz, hanem a Mol koncessziós cégéhez, a termékdíjjal szemben ugyanis az EPR-t nem az adóhivatalnak kell fizetni, hanem közvetlenül a MOHU-nak.
Nagy Miklós szerint az elérhető legfrissebb adatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 2021-ben csak a csomagolószerek után 42,5 milliárd forintot fizettek be termékdíjként. A CSAOSZ az országos gyűjtési és hasznosítási terv (ogyht) alapján számolta ki, hogy EPR-díjként ennek többszörösét kell a csomagológyártóknak befizetniük éves szinten, ami 240 milliárd forintot tehet ki.
A csomagolás a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érinti, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A főtitkár szerint a fél évre tervezett (miután az új rendszer július 1-jén indul) 120 milliárd forintos EPR-díj és a rárakódó egyéb költségek, mint például az áfa, a termékek árába beépülve óvatosan számolva is háromszázalékos inflációs hatást gerjeszthetmek.
„Ez nem tesz jót a kormány által év végére várt, egy számjegyűre tervezett inflációnak” – tette hozzá Nagy Miklós.
A főtitkár szerint az EPR-rendszer minimumkövetelményeit leíró irányelv átlátható díjmegállapítást ír elő. „A július 1-jétől érvényes szabályok kidolgozásakor a kormányzat nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Konkrétan nem tudjuk, mi alapján határozták meg a díjakat” – mondta.
A főtitkár a papír és a fém csomagolószereket hozta fel példaként. A két anyagáram esetében már 2020-ban teljesítették a 2025-ös európai uniós célszámokat, a rendeletben mégis papír esetében 173, míg fém esetében 186 forintra emelték a kilogrammonkénti 19 forintos díjat.
„Az EPR-díj az indokolt költségek megtérítését írja elő. Hogy lehet, hogy ez a két csomagolószer kapta a legdurvább áremelést?” – tette fel a kérdést Nagy Miklós. A főtitkár szerint ha a két szóban forgó anyagáram esetében hozzuk az uniós elvárásokat, nincs olyan indok, ami alátámasztaná a díj növelését.
„Az EPR-díj megállapításakor a hatékony hulladékhasznosítás indokolt költségeit kell figyelembe venni. Ez a magyar szabályozásból nem olvasható ki, nem tudom, mi alapján lehet a többszörös áremelést indokolni” – tette hozzá.
De nemcsak a fém és papír csomagolóanyag díja nő. A műanyag csomagolásé 57 forint/kilogrammról 219-re, a rétegzett italkartoné 19-ről 168 forintra, a fém italcsomagoló-szer 57-ről 186 forintra, az üveg 19-ről 77-re, de még a nedves törlőkendő után is kell fizetni: az eddigi nulla után 113 forintot.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban
A főtitkár szerint az EPR-rendszer EU-irányelvben rögzített minimumkövetelményei a hatékony hulladékgazdálkodás indokolt költségeinek felszámítását engedélyezik csak, ami semmiképpen nem indokolhatja a nemzetközi összehasonlításban akár két–tízszeres díjtételeket. Ahogy korábban megírtuk, a hazai EPR-díjak még az osztrák áraknál is sokkal magasabbak.
A CSAOSZ szerint a 2012 óta részben állam által felügyelt és finanszírozott hulladékgazdálkodás valós költségeit a kormány nem ismeri, vagy ha ismeri, figyelmen kívül hagyja, máskülönben nem hagyhatott volna jóvá ilyen mértékű díjemelést.
A szervezet emlékeztetett arra, hogy a kormány a környezetvédelmitermékdíj-törvény tavalyi módosításával azt sugallta a gazdasági szereplőknek, hogy nem emelkednek a környezetvédelmi pénzügyi terhek, miután az EPR-díj levonható a termékdíjból.
Csakhogy azáltal, hogy az EPR-díj sokkal magasabb lesz, a csomagolások/csomagolószerek tekintetében a környezetvédelmitermék-díjas szabályozás okafogyottá vált, fenntartása csupán adminisztratív, tehernövelő tényező mind a gazdaság, mint az adóhatóság számára.
A CSAOSZ szerint az EPR-díjakra vonatkozó miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és az EPR-díjak díjszámítási módjának közzétételét követően – a kötelezettek bevonásával –, az érdemi adatok alapján újraszámításra van szükség. | Csomagolási szövetség: Háromszázalékos inflációs hatása lehet a hulladékdíjak emelésének | A csomagolással kapcsolatos díjemelések a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, a szervezet szerint az élelmiszer- és az italipar együtt a csomagolószer-felhasználás hatvan százalékát teszi ki. A kormány júliustól két–tízszeresére emelte a csomagolóanyagok hulladékkezelési díját, emiatt szinte minden élelmiszer drágább lesz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csomagolasi-szovetseg-3-szazalekos-inflacios-hatasa-lehet-a-hulladekdijak-emelesenek/32460565.html | 2023-06-15 19:28:27 | true | null | null | Szabad Európa |
A 75,5 milliárd forintos támogatást 2021–2022 fordulóján ítélte meg a kormány a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak. A pénz nagy részét állampapírban és diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amelynek vezetője akkor Stumpf István volt. Ő kormánybiztosként vezényelte le az egyetemi modellváltást, múlt héten azonban váratlanul lemondott a kuratóriumi elnökségéről – írja a 24.hu.
A lap szerint homályos, hogy mire kapta a vagyonjuttatást az alapítvány a kormánytól, mert az egyetemi feladatok ellátására külön kapnak évente 1 milliárd 670 millió forintot, a vagyonkezelő alapítvány működtetésére pedig évi négyszázmilliót.
A 24.hu által kikért alapító okirat szerint a 75,5 milliárd forintos juttatást a vagyon növelésére adta a kormány, „az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében”. Az alapítvány céljai annyira tágan vannak megfogalmazva, hogy kis túlzással szinte bármire lehet fordítani a felsőoktatástól kezdve a klímavédelmen, az ifjúsági sporttevékenységeken és a kultúrán át a körkörös gazdaságig.
Megkérdezték az egyetemi alapítvány kuratóriumát, hogy mire fordítják az összeget, de nem reagáltak a megkeresésre.
A múlt héten leadott éves beszámoló szerint 2022 végén 58,6 milliárd forintnyi államkötvénnyel és 7,7 milliárd forintnyi diszkont kincstárjeggyel rendelkezett az alapítvány, kilencmilliárd forintot pedig maradvány-vagyonjuttatásként tüntettek fel. Vagyis az állam növelte az adósságát egy alapítványi egyetem kedvéért, amely a pénzzel nem csinált semmit, pontosabban beszedte a kamatokat, 4,3 milliárd forintot, ami ugyanekkora kiadás a költségvetésnek – írja a lap.
Az egyetem tájékoztatója szerint 2022 elején, vagyis a 75,5 milliárd forintos vagyonjuttatás után nem sokkal 38 nappali tagozatos hallgatójuk volt 215 levelezős mellett, és 43 oktatóval rendelkeztek. A legnagyobb állami egyetem, az ELTE 2022-ben 62 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott 35 ezer hallgató után.
Az állampapírokkal szinte egyszerre tokaji ingatlanokkal is gazdagabb lett az alapítvány, köztük egy sportpályával és egy panzióval, ahol a szállásközvetítő oldalak szerint bárki foglalhat szállást szorgalmi időszakban is – írja a lap.
Alapításkor megkapták a 12,5 milliárd forintra értékelt egykori állami borászat, a Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát is. Az alapítvány 13 milliárdos saját induló tőkéje tavaly év végére így 91 milliárd fölé emelkedett – derül ki a cikkből. | Tokaj-Hegyalja Egyetem: 38 nappalis diák, 75 milliárdos állami juttatás | Fél évvel megalapítása után 75,5 milliárd forintot kapott a kormánytól a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Az iskolának ekkor 38 nappalis hallgatója volt, vagyis a támogatás fejenként kétmilliárd forintot jelent. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tokaj-hegyalja-egyetem-38-nappalis-diak-75-milliardos-allami-juttatas-/32460192.html | 2023-06-15 19:38:12 | true | null | null | Szabad Európa |
75,5 milliárd forintos pénzbeli juttatást ítéltek meg 2021–2022 fordulóján a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak. A pénzt az éves beszámolók alapján túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amelynek vezetője akkoriban Stumpf István volt, aki korábban kormánybiztosként vezényelte le az egyetemi modellváltást.
A felsőoktatási intézmény a múlt héten éppen azzal került be a hírekbe, hogy Stumpf, aki az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszter volt, 2010 után pedig alkotmánybíróként szolgált, váratlanul lemondott kuratóriumi elnöki posztjáról. Lemondását azzal indokolta, hogy a rektorválasztáson a kuratórium többsége leszavazta a jelöltjét.
Hogy a vagyonjuttatást pontosan mire kapta az alapítvány a kormánytól, homályos.
De nem az egyetemi feladatok ellátására, mert arra évenként 1 milliárd 670 millió forintot kapnak az államtól.
Nem is a vagyonkezelő alapítvány működtetésére, mert arra évi 400 milliós apanázs jár.
A 24.hu által kikért alapító okirat szerint a 75,5 milliárd forintos juttatást a vagyon növeléseként adta az alapító, azaz a kormány, „az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében”. Az alapítvány céljai pedig annyira tágan vannak megfogalmazva, hogy kis túlzással szinte bármire lehet fordítani a felsőoktatástól a klímavédelmen át az ifjúsági sporttevékenységeken és a kultúrán át a körkörös gazdaságig.
Kérdeztük az egyetemi alapítvány kuratóriumát, hogy miért kapták, mire fordítják ezt a hatalmas summát, de két hét elteltével sem reagáltak megkeresésünkre.
A múlt héten leadott éves beszámoló szerint egy évvel később, 2022 végén 58,6 milliárd forintnyi államkötvénnyel és 7,7 milliárd forintnyi diszkont kincstárjeggyel rendelkezett az egyetemi alapítvány, 9 milliárd forintot pedig maradvány vagyonjuttatásként tüntettek fel, amikor a 75,5 milliárd forint sorsát részletezték. Ez azt jelenti, hogy az állam növelte az adósságát egy alapítványi egyetem kedvéért, amely a pénzzel egy év elteltével sem csinált semmit. Pontosabban
bezsebelhette a kamatokat, az állampapírok ugyanis a jelenlegi kamatkörnyezetben szépen fialtak az alapítványnak, a tavaly év végi kimutatásban 4,3 milliárd forint bevétel szerepelt ezen a címen, ami végeredményben ugyanekkora kiadás a költségvetésnek.
A Tokaj-Hegyalja Egyetemet a korábban az egri tanárképző főiskolához tartozó sárospataki tanítóképző karból hozták létre 2021 augusztusában, hogy a tanítóképzésen kívül a turizmussal és a borászattal foglalkozó intézménye legyen a régiónak, így a csecsemő- és kisgyermeknevelői és az óvodapedagógus mellett már szőlész-borász mérnöki és turizmus-vendéglátás képzés is fut. Az egyetem tájékoztatója szerint 2022 elején, vagyis a 75,5 milliárd forintos vagyonjuttatás után nem sokkal, 38 nappali tagozatos tanulójuk volt (215 levelezős hallgató mellett), és 43 státuszban levő oktatóról adtak számot. Összehasonlításképpen, a legnagyobb és legpatinásabb állami egyetem, az ELTE 2022-ben 62 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott, amiből 35 ezer hallgató oktatását kellett menedzselni. A Tokaj-Hegyalja Egyetem hallgatói létszáma ehhez képest 253 volt, a felvehető hallgatók maximális száma 759 lehetne.
A 2023 szeptemberében induló harmadik tanévére a Tokaj-Hegyalja Egyetem hét nappali képzést hirdetett meg, a levelezős képzésekkel együtt 22-re lehetett jelentkezni. A tudományos életben is keresik még magukat: eddig öt oktató adott be egyetemi tanári pályázatot, de mindegyiket elutasította a Magyar Akkreditációs Bizottság. Két egyetemi tanárt tudhat magáénak az intézmény, de ők még máshol szerezték meg a címet.
Nem ez a 75,5 milliárd forintos támogatás volt az egyetlen vagyonjuttatás, amit az alapítvány kapott megalapítása után az államtól.
Az állampapírokkal szinte egyidejűleg tokaji ingatlanokkal is gazdagabb lett az alapítvány, köztük egy sportpályával és egy panzióval, ahová a szállásközvetítő oldalak szerint bárki foglalhat szállást, szorgalmi időszakban is.
Alapításkor 600 millió forint induló vagyon és néhány sárospataki ingatlan mellett megkapták a 12,5 milliárd forintra értékelt egykori állami borászat, a Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát is. Hatalmas, szőlőtermőterülettel is rendelkező borászatról van szó, amely tavaly bő 3 milliárd forint árbevételt könyvelt el, igaz, nyereséget nem látott a cég az elmúlt években: az utóbbi 5 évben összesen 3,3 milliárd forint volt a mínusz.
Az alapítvány 13 milliárdos induló saját tőkéje a múlt év végére így 91 milliárd fölé hízott, vagyis alig másfél év alatt hétszeresére nőtt a vagyona. | Gigatámogatás Tokajra: kétmilliárd forint jutott egy nappali tagozatos diákra | Valóságos pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre alig fél évvel a megalapítása után: egy összegben 75,5 milliárd forintot kapott az államtól az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Mivel ez egy nagyon kicsi egyetem, ha ezt a pénzt a tanári kar között osztják szét, nagyjából kétmilliárd forint jutott volna minden oktatónak, de miután a nappali tagozatos diákok száma sem érte el a döntés idején negyvenet, így ugyancsak kétmilliárd esik egy hallgatóra. A pénzt túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amely már a kamatokból is több milliárdos bevételhez jut – ami az államnak ugyancsak kiadás. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/15/tokaj-hegyalja-egyetem-vagyonkezelo-alapitvany-tamogatas-allampapir-stumpf-istvan-kuratorium/ | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) aggodalmának adott hangot az információhoz való hozzáférés jogának egyes európai államokban történő korlátozó alkalmazása miatt, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat ezen a területen. A nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon – írja az Euronews.
A 2022-es évre vonatkozó éves jelentésében a GRECO emlékeztet, hogy az információkhoz való hozzáférés milyen szerepet játszik a nyilvánosság átláthatóságának biztosításában, de a korrupcióra törekvés elősegítésében is. Ugyanakkor sajnálattal veszik tudomásul, hogy „egyes országokban a kormányok továbbra is széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásában, hogy mi tartozik a nyilvánosság elé, és hogy bizonyos dokumentumokat kizárjanak-e a szabad hozzáférésből”.
A kormányzati szervek gyakran vonakodnak az információk nyilvánosságra hozatalától, és inkább kivételeket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a kért információ egészét vagy egy részét visszatartsák. A jelentésben szólnak arról is, hogy a hatóságoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzetközi elveket, amelyek megkövetelik, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférés jogának korlátozása egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak kell lennie, és csak akkor alkalmazható, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nem fűződik nyomós érdek.
A 2023-ban elfogadott nyomon követési jelentésében a GRECO arra a következtetésre jutott, hogy Örményország, Magyarország, Románia és Ukrajna már nem teljesíti kielégítő mértékben a legutóbbi ajánlásokat. Három területen szembetűnő Magyarország lemaradása.
Liechtensteinben (56%), Törökországban (52%), Magyarországon (50%), Bosznia-Hercegovinában (48%) volt a legmagasabb arányban a végre nem hajtott ajánlások aránya a képviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel kapcsolatban.
A parlamenti képviselőkkel kapcsolatban a legmagasabb arányban Liechtensteinben (100%), Lengyelországban (83%), Magyarországon (71%), Horvátországban (67%), Szlovákiában (60%), Törökországban (57%) és Romániában (56%) nem hajtottak végre ajánlásokat.
Montenegróban (67%) a legmagasabb a nem végrehajtott azon aránya aránya, amelyek speciálisan a bírákra vonatkoztak. Hét ország – Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Svájc és Törökország – még nem hajtotta végre a bírákra vonatkozó ajánlások felét.
A fentiek ellenére a GRECO megfelelőségi jelentésében némi előrelépést tapasztal a tavalyi évhez képest és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország 6 ajánlást maradéktalanul (33%), 6 ajánlást részben (33%), további 6 ajánlást pedig nem hajtottak végre, számolt be az Euronews. | Magyarország korrupcióellenes intézkedései a leggyengébbek között | Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) aggodalmának adott hangot az információhoz való hozzáférés jogának egyes európai államokban történő korlátozó alkalmazása miatt, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat ezen a területen. A nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/magyarorszag-korrupcioellenes-intezkedesei-a-leggyengebbek-kozott-259532# | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A békéscsabai tankerület pedagógusai ajándékot kaptak: egy családi belépőt a pusztaottlakai Simonka-féle szafari-parkba. A rendelkezésünkre álló információk szerint a tankerület mintegy 40 millió forintot költhetett el a korrupciós botrányból korrupciós botrányba botladozó Mentor Menedzsmentnél, miközben a tankerület pedagógusai sokszor a munkájukhoz szükséges alapvető eszközök hiányával és megalázó bérezéssel küzdik végig a mindennapokat. Nem igazán látom, hogy lehet ennél jobban megalázni a pedagógusainkat” – írta szerdai Facebook-bejegyzésében Sebők Éva, a Momentum országgyűlési képviselője.
A történtekkel kapcsolatban a Narancs.hu Bánki Andráshoz, a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatójához fordult. Az iránt érdeklődtünk: megfelel-e a valóságnak, hogy a tankerület intézményeihez tartozó tanárok és más alkalmazottak az elmúlt napokban ajándékkártya formájában ingyenes családi belépőt kaptak a pusztaottlakai szafariparkba. Szintén kérdeztük: miért éppen a szafariparkot választották? Szerencsés-e olyan intézményt választani, amelyhez erősen kötődik Simonka György fideszes volt országgyűlési képviselő, aki vádlott költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszéken zajló perben? Azt is szerettük volna megtudni, hány családi belépőt vásároltak, és ez mindösszesen mennyibe került mindez a Békéscsabai Tankerületi Központnak. Az elismerésnek, a köszönetnek miért ezt a formáját választották? Megkérdeztük a Bánki Andrástól azt is, mit gondol arról, hogy több tanár szerint szerencsésebb lenne, ha bérezésükre, béremelésükre, valamint alapvető iskolai eszközök biztosítására helyeznének nagyobb hangsúlyt.
„Tájékoztatom, hogy a Szafari park-belépőket Pusztaottlaka Község Önkormányzata ajándékozta tankerületi központunk valamennyi köznevelési intézményének és az ott dolgozóknak, így ez a tankerületi központunktól független felajánlás volt, ami semmiféle fizetési kötelezettséggel nem járt részünkről” – válaszolta portálunknak Bánki András. Ám azt nem közölte az igazgató, pontosan hány alkalmazottjuk van. Emellett jónéhány kérdésünkre nem reagált.
Bánki, ahogy arról korábban beszámoltunk, Simonka emberének tekinthető. Dél-Békés egykori megkérdőjelezhetetlen ura még országgyűlési képviselőként azt ugyan nem tudta elérni, hogy választókerülete központja, Orosháza legyen az egyik Békés megyei tankerület székhelye. Ám azt igen, hogy a békéscsabai tankerület vezetőjévé Bánkit tegyék meg. Bánki András vezetési módszereiről megoszlanak a vélemények, éppen ezért meglehetősen nagy a fluktuáció az intézmény felső vezetésében. Verbálisan agresszív személyiségnek tartják többen, akinek üldözési mániája van. Többször kijelentette beosztottjai előtt: „Tudom, hogy besúgók vannak köztetek, és meg is fogom találni őket.”
Nem volt teljesen világos, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint mindössze 290 fős Pusztaottlaka önkormányzata miért ajánlott fel közel ezer családi belépőt a békéscsabai tankerület összes dolgozójának, amelynek eredményeként elvileg akár négyezer ember is ellátogathat, állatokat simogasson a szafariparkban. A Safari Park honlapja szerint egy felnőtt belépő 4 900, míg a gyerek belépők 4 400 forintba kerülnek, azaz egy négyfős családnak közel 19 ezer forintba kerül, hogy beléphetnek a kapun. Ha ezzel kalkulálunk, nem kevesebb, mint 19 millió forint értékű belépőről van szó. Ezért Pál-Árgyelán Elvirát, Pusztaottlaka polgármesterét, egyben Simonka rokonát kerestük, hogy mindezeket megkérdezzük tőle.
A polgármesteri hivatal munkatársai előbb azt mondták, csütörtökön szabadságon van, így megpróbáltuk elkérni a mobilszámát, ám nem adták meg. Miután jeleztük, hogy akkor pénteken keressük, azt mondták, szintén szabadságon lesz, esetleg valamikor a jövő héten érhetjük el.
Nem tudni, ha a pusztaottlakai önkormányzat 19 millióért vásárolta a családi belépőt, akkor erről van-e erről testületi határozat. Ha ajándékba kapta, s így adta tovább a Békéscsabai Tankerületi Központnak, annak pedig adóvonzata van. Kérdés, mekkora, s miért veri ilyen költségekbe magát a világ végén található kicsinyke zsákfalu. Amint elérjük Pál-Árgyelán Elvirát, megkérdezzük tőle. | Simonka szafariparkjába szóló belépőt kaptak a békéscsabai tankerület tanárai | A belépők Pusztaottlaka önkormányzatának ajándékai. Ott alpolgármester a bíróság előtt álló volt fideszes képviselő. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-szafariparkjaba-szolo-belepot-kaptak-a-bekescsabai-tankerulet-tanarai-259533# | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Beérnek a Kárpát-medencei futballbefektetések” – harsogta június 8-án büszkén a 2022-ben hárommilliárd forintért államosított Nemzeti Sport, az az újság, amelyet Orbán Viktor vasalva kap meg reggelente a feleségétől. A címlapon a dunaszerdahelyi DAC épp teltházas stadionja látható, az ajánló pedig büszkén hirdeti, hogy az NB I.-ben jól teljesítő csapatok, a Fradi, a Kecskemét, a Debrecen és a ZTE mellett a romániai Sepsi, a szerbiai Topolya, a szlovákiai DAC és a horvátországi Eszék is indulhat a nyáron induló európai selejtezőkben. A lap külhoni magyar kötődésű klubokként írja le ezeket.
A Topolya, a DAC és a Sepsi fontosabb szerb, szlovák és román bajnoki vagy kupamérkőzéseit az érdeklődők rendszeresen élőben követhetik a magyar közmédia sportcsatornáján is lelkesen szurkoló hazai kommentátorokkal és szakértőkkel, a Nemzeti Sport pedig hétről hétre kiemelten foglalkozik az NK Osijek eredményeivel; ez az az eszéki horvát klub, amelynek Mészáros Lőrinc az első számú támogatója.
E klubokról szólva gyakran elhangzik a „futballbefektetés” kifejezés, ami elvileg arra utal, hogy valamiféle üzleti vagy sportszakmai háttere van a határon túli nyomulásnak. Üzleti az lenne például, ha az Európába jutott érintett román, szerb stb. klubok elkezdenék termelni a pénzt a magyar államnak és a magyar befektetőknek; sportszakmai „háttér” meg az lenne, ha a magyar futball, végső soron pedig a magyar válogatott is profitálna mindebből. De hát egyik állítás sem felelne meg a valóságnak. Pénzt az államnak nyilván nem termel, ráadásul ezek a klubok a kereteikben és stábjaikban elvétve alkalmaznak ottani magyarokat, és főleg a bajnokságnak megfelelő ország játékosai és edzői élvezik a román, szerb stb. versenytársaiknál amúgy ritkán látott luxuskörülményeket.
A dunaszerdahelyi DAC hagyományosan a felvidéki magyarság népszerű csapata, az otthoni meccseken 6 ezres átlagnézőszámmal. Sepsiszentgyörgyön és Topolyán viszont majdhogynem a nulláról építettek fel különösebb futballhagyományokkal nem rendelkező klubokat pár év alatt. Topolyán ebben a szezonban 2 ezer néző volt átlagosan meccsenként, Sepsiszentgyörgyön 3 ezer, és ezek a nézők túlnyomó többségben biztosan romániai és szerbiai magyarok. | Egy pénzből valók. NER-foci a szomszédos országokban | A szomszédos országok egyes fociklubjait a magyar kormány bőségesen támogatja az adófizetők pénzéből. E sportnyomulás szakmai és gazdasági haszna erősen kétséges, viszont mesterségesen szíthatja a kölcsönös ellenszenvet a helyi közösségekben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/egy-penzbol-valok-259477# | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tiborcz István, a miniszterelnök veje beszállt a Kopaszi-gát projektbe. Erre lehet következtetni abból, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán megjelent a következő:
A Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Főnix Magántőkealap közvetett egyedüli negatív irányítást szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben.
A Diófa április 12-én jelentette be a GVH-nak, hogy tulajdont szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben. Az március 14-én derült ki, hogy Tiborcz cége, a BDPST Capital Zrt. már alá is írta az üzletrész-adásvételi szerződést a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról. A Diófa pedig az Átlátszó cikke szerint legalább három magántőkealapért felel (Nivala, Gordiusz, Főnix).
Mit jelent az egyedüli negatív irányítás? Ezt: az irányító önálló döntéshozatalra nem, csak a döntéshozatal blokkolására képes. Így összességében Tiborcz István a Diófa megszerzésével most betársul Garancsi István (Market, Sinus Invest) és Hernádi Zsolt (4Z) mellé a Kopaszi Gát Kft.-ben.
Újbuda népszerű szabadtéri pihenő- és szabadidőközpontjával, a Kopaszi-gáttal szemben, a Lágymányosi-öböl túloldalán épülő új városnegyedben kínálunk modern életteret és különlegesen inspiráló környezetet. A BudaPart egy különleges és egyedi városnegyed, ahol mindenki megtalálja azt, amit keres. A vízparti, természetközeli nyugalom és az innovatív, városi infrastruktúra tökéletes találkozása. Egy olyan világ, ahova egyszerűen jó tartozni: kivételes közösség és egyedülálló élettér – egy lélegzetelállító helyen
- szól a beruházás leírása. | Tiborcz beszáll Hernádi és Garancsi mellé a Kopaszi-gátnál | Tiborcz István, a miniszterelnök veje beszállt a Kopaszi-gát projektbe. Erre lehet következtetni abból, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán megjelent a következő: a Diófa Alapkezelő Zrt. által képviselt Főnix Magántőkealap közvetett egyedüli negatív irányítást szerez a Kopaszi Gát Kft.-ben. | null | 1 | https://444.hu/2022/04/13/tiborcz-beszall-hernadi-es-garancsi-melle-a-kopaszi-gatnal | 2022-04-13 12:54:00 | true | null | null | 444 |
Érvénytelen lett az MNB Edulab Kompetencia Központ tavaly novemberben kiírt kommunikációs pályázata, mert nem volt egynél több induló. December 5-ig várták az ajánlatokat, de csak nem hirdették ki az eredményt, aminek az volt az oka, hogy nem érkezett megfelelő mennyiségű (legalább két darab) pályázat. Ezek után az MNB-EduLab egy kísértetiesen hasonló tendert írt ki, amelyre most végre "megtalálták" a nyertest.
A nyertes tehát Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége, a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. lett, a szerződést június 1-jén írták alá.
(A másik pályázó a DeepInsight Kft. volt, melynek ügyvezetője és résztulajdonosa az a Vágvölgyi Mihály, aki korábban különböző multicégek kormányzati kapcsolataiért volt felelős, például a Noguchinál a kormányzati kapcsolatok igazgatója volt).
Tehát ezzel ismét komplex marketing és kommunikációs feladatok várnak Száraz cégére. Azaz reklám, PR és marketingszolgáltatás, médiatervezés és vásárlás, produkciós szolgáltatás és kreatív anyagok gyártása az MNB-EduLab Kft. számára három kiemelt projektjével kapcsolódóan. Ezek a következők:
Pénzmúzeum
beconomist (ingyenes oktatási platform a diákok gazdasági és pénzügyi tudásának pallérozására)
MONO (ez a jegybank által üzemeltetett monomedia.hu-ra vonatkozik).
A másfél éves keretszerződés értéke 702 millió forint.
Az összegből online médiavásárlásra 200 milliót, (META és /vagy Google és/vagy Tik-Tok platformokon), egy integrált kampány teljeskörű kreatív és média feladataira 290 millió forintot költhetnek, amelybe bele kell férnie 20 darab, minimum 1 perc hosszúságú reklámfilm készítése is. A feladatok sokrétűek, az influenszerek kiválasztásától kezdve animációk elkészítéséig, és pontos útmutatót kaptak arra is, hogy a különböző médiafelületeken a cég jelenlétének mekkorának kell lennie.
A Frank Digital Kft-nek ez az éve is jól indult, hiszen újra befutó lett az MNB kommunikációs feladatokra kiirt, 3,3 milliárd keretösszeg tenderén. Egyébként 2019 óta rendre Száraz István "nyeri meg" ezt a közbeszerzést. A január még egy sikeres pályázatot hozott a cégnek, a Matolcsy-közeliként emlegetett Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait is ők látják el nettó 119,7 millió forintért. Márciusban pedig a jegybankkal egy 188 milliós szerződést írhatták alá. Ezt a közbeszerzést az MNB Versus portálmotor szoftverfejlesztési és üzemeltetési támogatására, magyarán internet- és intranetszoftverek fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatásokra írtak ki.
A Frank Digital Kft. legfrissebb nyilvános pénzügyi beszámolójából pedig azt tudhattuk meg, hogy tavalyi nyereségük 718 millió forint lett, amiből Száraz István 400 milliós osztalékot vett ki. | Meg sem lepődünk, ki lett a korábban érvénytelennek minősített MNB-s közbeszerzés nyertese | Matolcsy Ádám barátjának, Száraz Istvánnak a cége nyerte meg a korábban érvényelennek minősített közbeszerzést. Ismét komplett kommunikációs feladatokat végeznek az MNB leányvállalatának.
A nyertes tehát Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége, a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. lett,
Tehát ezzel ismét komplex marketing és kommunikációs feladatok várnak Száraz cégére.
Ezek a következők:
Pénzmúzeum
beconomist (ingyenes oktatási platform a diákok gazdasági és pénzügyi tudásának pallérozására)
MONO (ez a jegybank által üzemeltetett monomedia.hu-ra vonatkozik).
Egyébként 2019 óta rendre Száraz István "nyeri meg" ezt a közbeszerzést. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-sem-lepodunk-ki-lett-a-korabban-ervenytelennek-minositett-mnb-s-kozbeszerzes-nyertese.html | 2023-06-15 13:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Míg 2010-ben nemzetközi, és a Fidesz-kormányhoz kevésbé kötődő magyar vállalatok voltak az építőipar legnagyobb szereplői, 2022-re teljesen leuralta a szektort a NER. Bár a jelek szerint a felpörgő inflációban tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok részesedése, a dominanciájuk így is rendkívül látványos. A 15 legnagyobb árbevételű cégből öt Mészáros Lőrincé, és további öt áll egyéb olyan vállalkozók tulajdonában, akik ismerten jó kapcsolatot ápolnak a kabinettel, illetve annak tagjaival.
Simicska, Mészáros és a többiek
A lenti ábra a 15 legnagyobb építőipari vállalat sorrendjének alakulását mutatja 2010 és 2022 között. A változások követhetősége érdekében a tulajdonos típusa alapján eltérő színekkel jelöltük a különböző vállalatokat. A rózsaszínű vonalak a nemzetközi multik, a zöldek a nem kormányközeli tulajdonban lévő magyar cégek, míg a világoskékek azok a társaságok, amelyek NER-közeli vállalkozók tulajdonában állnak. Utóbbi körből a kék különböző árnyalataival kiemeltük a 2010-es évek elejét leuraló Simicska Lajoshoz köthető Közgépet, illetve a 2010-es évek második felétől felemelkedő Mészáros-cégeket.
Jól látszik, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése idején egyértelműen a nemzetközi vállalatok uralták a magyar piacot, illetve viszonylag sok a kabinethez nem köthető magyar cég is volt a Top 15-ben. Ez utóbbi persze nem meglepő, hiszen ekkor a Fidesz gazdasági holdudvara még sokkal kevésbé volt kiterjedt, a leköszönő politikai elité pedig még sokkal erősebb volt a jelenleginél.
A pártpénztárnok Simicska Lajos Közgépét már ekkor is egyértelműen kormányközeli vállalatnak lehetett tekinteni. Sok más cég azonban még nem tagozódott be az ebben az évben meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, vagy nem vették még meg olyan vállalkozók, akikről mostanra egyértelműen kiderült, hogy közeli kapcsolatban állnak a kormányzattal. Ez valójában az ábra kiindulópontján világoskékkel jelölt kettő, mostanra egyértelműen NER-cégre is igaz valamennyire. A Market Zrt-ben ekkor még nem volt többségi tulajdonos Orbán Viktor túravezetője, Garancsi István, a Záév pedig nem állt Mészáros Lőrinc tulajdonában.
Ahogy teltek az évek úgy szaporodtak a legnagyobbak között az egyértelműen kormányközeli vállalatok. A 2010-es évek első felében különösen látványos volt a Közgép előretörése: Simicska Lajos cége lépte át először az évi 100 milliárdos árbevételt. Ám 2015-ben jött a nagy összeveszés Orbán Viktor, és egykori barátja között, és a Közgép két éven belül kizuhant a Top 15-ből. Ekkor kezdtek el feltörni a piacot ma uraló NER-cégek, és ekkor tűntek fel a legnagyobbak között a Mészáros-érdekeltségek is.
Tizenhatszoros növekedés
Mostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada az egykori felcsúti gázszerelőjé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké, így például a már említett Garancsi Istváné, a Szíjjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé, vagy éppen a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attiláé.
Ez a tíz cég 2010 óta a tizenhatszorosára növelte a forgalmát, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy kettő olyan is akad köztük, amely még tíz évvel ezelőtt sem létezett. A tíz legnagyobb NER-es cég piaci részesedése az elmúlt években 8 és 10 százalék között mozgott, azaz az építőiparban minden tizenegyedik forint hozzájuk vándorolt.
Ha kiszélesítjük a kört az abszolút élmezőnyből kiszoruló kormányközeli cégekkel is, akkor ez az arány természetesen még magasabb.
A NER-es vállalatok az előző négy évben a teljes építőipar 11-15 százalékát ellenőrizhették.
Külön érdekes, hogy úgy sikerült ennyire leuralni 2022-re az építőipart, hogy becslésünk szerint tavaly csökkent a kormányközeli vállalatok piaci részesedése. Az előző év elég éles mozgásokat hozott a szektorban. Az árak drasztikusan emelkedtek, és kismértékben a volumen is nőtt ugyan, de ebből a szempontból az ágazat egyes szegmensei elég eltérően teljesítettek. Az épületek építése pörgött, ahogy a speciális szaképítési ágazat is, az egyéb építmények, így például az utak és vasutak területén azonban érezhető visszaesés volt. Márpedig az állami megrendelésből élő kormányközeli cégek elég jelentős része ez utóbbi szegmensben ténykedik.
Ez lehet a magyarázata a 2022-es részesedéscsökkenésnek. A látszólagos piacvesztés azonban nem jelenti azt, hogy az érintett vállalatoknál bármi probléma lenne. Egyrészt a közbeszerzésekből élő cégeknél az árbevétel az állami megrendelések alakulásától függően akár évről évre látványosan ingadozhat, és így komoly hatással lehet rá például az uniós pénzek elapadása. Másrészt, ahogy korábban többször bemutattuk, ezek a vállalatok nem csupán a növekedésük miatt tűnnek ki a szektorból: a hatékonyságuk és a jövedelmezőségük is kiemelkedő. Esetenként néhány tucat munkással csinálnak több tízmilliárdos forgalmat, bevételükből pedig sokkal több nyereség keletkezik, mint más építőipari vállalatoknál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet óránként 35 millió forint bevételt csinálni az építőiparbanA Market Zrt. két év alatt több mint 50 milliárd forintnyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, köztük Orbán Viktor túravezetőjének.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem veszi el az extraprofitot a kormány, ha baráti kezekbe kerülAz építőipart minden jel szerint azért nem sarcolja a kormányzat a megugró nyereség ellenére sem, mert ezzel NER-es vállalkozók zsebéből venné ki a legtöbb pénzt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. | Látványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparban | Mostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada Mészáros Lőrincé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230613/latvanyos-grafikon-mutatja-hogyan-vette-at-a-hatalmat-a-ner-az-epitoiparban/ | 2023-06-13 04:32:00 | true | null | null | G7 |
A kormányközeli Mathias Corvinus Collegium, a miniszterelnök politikai igazgatója által vezetett, 500 milliárdos állami vagyonban részesített MCC heteken belül a magyar könyvpiac domináns szereplője lesz. Miután Spéder Zoltán részének megszerzésével kisebbségi tulajdonosként már 2021-ben bevásárolták magukat a Libri Csoportba, most megveszik a többségi tulajdonos, Balogh Ákos részét is, amivel 98,7 százalékos tulajdonosok lesznek.
A tranzakcióhoz ugyan még kell a GVH jóváhagyása is, de az előzmények alapján ez inkább formaságnak tűnik. Balogh, aki a jövőben csak az igazgatótanácsban lesz benne, két éve még nem akarta eladni a részét az MCC-nek, de ez mostanra megváltozott. A jelek szerint emögött részben pénzügyi nyomás állhatott, és Baloghnak egy másik projektje miatt is szüksége lehetett a tőkére.
Információink szerint a Libri Csoporthoz tartozó könyvkiadókat kedden egymás után keresték a szerzőik, hogy az MCC sajtóközleményéből nyilvánosságra kerülő tulajdonosváltásról tudakozódjanak, de a könyves szakmát is váratlanul érte a Libri teljes átvétele. Feltehetően a múlt hétvégén befejeződött könyvhetet még meg akarták várni a bejelentéssel, nem akarták, hogy erről szóljon a rendezvény, ami máskülönben elkerülhetetlen lett volna.
A magát tehetséggondozó intézményként és Közép-Európa legnagyobb tudásközpontjaként definiáló MCC mára a kormányzati kultúr- és értelmiségpolitika legfőbb letéteményese lett. Kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, a főigazgató Szalai Zoltán mellesleg a Mandiner lapigazgatója is. A Fidesz-közeli intézmény 2021-ben akkora állami vagyonjuttatásban részesült, amennyit a teljes hazai felsőoktatásra költ egy évben a magyar állam, megkapták többek között a Mol és a Richter részvényeinek is a 10-10 százalékát.
Az MCC nem sokkal ezután, 2020 októberében jelezte először nyilvánosan, hogy beszállna a Libribe is. Kormányközeli szereplők már évekkel korábban szorgalmazták a térfoglalás igényét a könyvpiacon. Az Alexandra-csoport 2017-es bedőlése környékén például L. Simon László hangoztatta, hogy az állam vállaljon aktív szerepet a kiadói szférában.
A választás az MCC-re esett, a kormányközeli intézet pedig a magyar könyvpiac messze legnagyobb szereplőjét, a Libri csoportot találta meg az ajánlatával. A Libri-Bookline csoport az egész könyves vertikumban piacvezető a könyvterjesztéstől a kiadáson át a bolthálózatig. Részesedésük 50 százalék körüli, más piaci szereplők szerint pozíciójukkal élve elég magas árréssel dolgoznak, és kemény feltételeket szabnak.
A Libri alapítója és egészen mostanáig többségi, 67 százalékos tulajdonosa Balogh Ákos és családja volt. Információink szerint az MCC annak idején először őt kereste meg, Balogh azonban akkor még nem akart megválni a tulajdonrészétől, Szalay Zoltán MCC-igazgatót inkább a kisebbségi tulajdonos Spéder Zoltánhoz irányította.
Spéder a Libri és Bookline közötti 2013-as fúzió révén tett szert a Baloghénál jóval kisebb, de a vétójogai révén stratégiai tulajdonrészre a cégcsoportban. Spéder ekkor még a Fidesz egyik legfontosabb pártközeli üzletemberének számított, pár év múlva azonban alapvetően változott meg a helyzete. Bank- és médiabirodalma túl nagyra nőtt, és miután 2016-ban a kormányzati propaganda is össztűz alá vette, az FHB-tól illetve az Indexet kiadó CEMP-csoporttól is megvált. Lényegében csak a Libri Csoportban való részét őrizte meg.
Ezt, pontosabban a Spéder Libri-tulajdonát birtokló Axialis Holding Zrt-t vásárolta ki 2021 áprilisában az MCC*Egész pontosan az alapítvány tulajdonában álló MCC Liber Invest Kft.. A hírek szerint Spéder jó ajánlatot kapott. Sajtóinformációk alapján az MCC akkor 5,4 milliárd forintért szerezte meg végül a Libri csoport részvényeinek 30,9 százalékát tartalmazó csomagot, és vele együtt megörökölte Spédertől a kvázi vétójogokat is. Ez azért volt fontos, mert tudomásunk szerint a tulajdonosi jogokat rögzítő szindikátusi szerződést úgy kötötték, hogy a Libri Csoportban sok döntést csak 75 százalékos támogatással lehet meghozni.
Így az igazán jelentős kérdésekről az MCC nélkül nem lehetett határozni.
Ez az, ami információink szerint több konfliktushoz is vezetett az elmúlt időszakban a cégcsoporton belül. Amikor az MCC bekerült a cégbe, Balogh Ákos 67 százalékos, többségi tulajdona megmaradt. Ezt Balogh akkor a Libri Csoporton belül úgy kommunikálta, mint a folytonosság garanciáját: a munkatársak és az aggódó kiadói vezetők felé is azt hangsúlyozta, hogy nem kell különösebben aggódni az MCC miatt: „Amíg én itt vagyok, semmi nem fog változni” – idézték többen a tulajdonos akkori szavait.
Látványos politikai változás pedig valóban nem történt. Néhány író távozott a Librihez tartozó kiadóktól, de ezt más tényezők, például új kiadók megjelenése is magyarázhatta, és a Librinél továbbra is egy sor, nem éppen kormánypártiként elkönyvelt szerző maradt Nádas Pétertől Závada Péteren és Simon Mártonon át Bödőcs Tiborig. Ők idáig nyilvánosan nem nagyon tették szóvá, hogy eladásaik a kormányközeli MCC-t is gyarapítják. A kiadói-terjesztői oldalon volt némi fluktuáció, és többen éreztek politikai hátteret például abban, hogy a Libri az idei évtől gazdasági megfontolásokra hivatkozva nem osztja ki a Libri irodalmi díjakat (az utolsó díjazottak Krasznahorkai és Bödőcs voltak), de a kormánykritikus értelmiség sem fordult el a legnagyobb magyar kiadói csoporttól az MCC-re mutogatva.
Balogh Ákos és az MCC közötti együttműködés azonban így sem volt teljesen felhőtlen. A stratégiai célokban is lehettek különbségek, például mert az MCC állítólag komolyabb nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik, de az operatív irányításában és személyi kérdésekben is voltak nézetkülönbségek.
A legnagyobb konfliktus azonban az osztalék körül alakult ki. Balogh Ákos hiába szeretett volna 2022-ben osztalékot kivenni a Libriből, az MCC ezt a lehetséges könyvpiaci bizonytalanságokra és megugró költségekre hivatkozva blokkolta.
Ez Baloghot már csak azért is hátrányosan érintette, mert egy másik befektetése miatt likvid tőkére lett volna szüksége. Családja a Corvin Áruház Blaha Lujza téren lévő, felújítás alatt álló épületének tulajdonosa, melyhez a Raiffeisen biztosított ingatlanhasznosító cége számára több milliárdos hitelkeretet.
Az MCC döntése miatt elmaradt osztalékfizetés a piaci kockázatkerülés mellett könyvszakmai szereplők szerint már a pénzügyi nyomásgyakorlásról is szólhatott: a többségi tulajdonos, aki az utóbbi időben már nem tudott pénzt kivenni a cégéből, végül megvált a részvényeitől.
Feltételezhető, hogy Balogh Ákos valamikor májusban adta be végül a derekát. A Libri-Bookline Kereskedelmi Zrt. igazgatósága ugyanis egy május 15-i dokumentum szerint azt javasolta, hogy a 2,3 milliárd forintos 2022-es adózott eredmény ellenére idén se legyen osztalékfizetés. Két héttel később, május 30-án azonban a közgyűlés már ezzel teljesen ellentétesen döntött, és úgy határozott, hogy a korábbi évben tartalékban hagyott összeggel együtt 4,2 milliárd forint osztalékot fizessenek ki a tulajdonosoknak. Ezt ezúttal már az MCC részvényesei is megszavazták.
Az osztalékfizetés napja 2023. június 14., vagyis szerda - egyetlen nappal az MCC és Balogh közötti üzlet bejelentése után.
Ezzel a pénzügyi nyomás elmúlt, Balogh Ákos pedig megválik tulajdonhányadától, és mivel a tranzakció hivatalosan még csak tervezett, az osztalék egy része is a családjánál landol majd. Hogy mennyi, ahhoz kiindulópont, hogy a Libri Csoportban az ő birtokában lévő SQ Invest Kft. (ezt veszi meg hamarosan az MCC-leány) egy nappal a Libri-Bookline közgyűlési határozata után immár maga is 1,55 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött.
Az osztalékfizetéshez való hozzájárulás ugyanakkor az MCC számára is kedvező lehet pénzügyileg, hiszen ezzel csökkent a nettó eszközérték, vagyis az osztalékkifizetés valamennyivel csökkenthette a vételárat. Hogy mekkora összegért megy át a Libri-Bookline többségi hányada az MCC cégéhez, nem ismert, de ha piaci szempontok domináltak, akkor a 2021-es árazás alapján a 12-15 (a cikk korábbi verziójában 15-20 milliárdot írtunk) forintos becslés tűnhet reálisnak.
Balogh Ákos ezúttal is a folytonosságot jelképezi: az eddigi fő tulajdonos beül az igazgató tanácsba, ahol egy szavazata lesz. “Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt” – idézi őt az MCC sajtóközleménye.
Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó kft. ügyvezető-igazgatója és kiadási igazgatója szintén folytatja, és hivatalosan nem tud arról, hogy a kormányzati tudásközpont miatt a náluk lévő szerzők vagy a munkatársak közül távozni akarnának.
“Mindenkinek vannak személyes érzései, az alapján hoz döntéseket, de egy nagy könyvkiadónál nem a tulajdonos számít, ők nem folynak bele az operatív döntésekbe, mi nem a tulajdonosi körtől kapjuk az utasítást. Nem számítok azonnal látható változásokra, a Libri a rendszerváltás óta a legsikeresebb kiadóvállalat, és a stratégiai célunk, hogy továbbra is azok maradjunk”
– mondta Sárközy a G7-nek.
Az első távozó szerző azóta ismertté vált: Péterfy-Novák Éva írónő egy Facebook-posztban mondott köszönetet az eddigi együttműködésért, de mint írta: “sajnos nem áll módomban megvárni, hogy ezután is azt írhatok-e majd, amit akarok. A Libri Kiadónál a jövőben nem kívánom megjelentetni a könyveimet.”
“A tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává” – áll az MCC keddi sajtóközleményében. Ezt még a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, de miután a Libri-Bookline meghatározó piaci súlya ellenére a GVH a korábbi vizsgálataiban sem találta úgy, hogy a hasonló tranzakciók jelentős mértékben csökkentenék a versenyt, ilyesmitől az MCC-nek talán most sem kell tartania.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLátványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparbanMostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada Mészáros Lőrincé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké. | Három éve még nem kapták meg, aztán jött a pénzügyi nyomás: így kebelezi be az MCC a magyar könyvpiacot | Két éve Balogh még nem akarta eladni a részét az MCC-nek, de ez mostanra megváltozott. A jelek szerint emögött részben pénzügyi nyomás állhatott, és Baloghnak egy másik projektje miatt is szüksége lehetett a tőkére. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230614/harom-eve-meg-nem-kaptak-meg-aztan-jott-a-penzugyi-nyomas-igy-kebelezi-be-az-mcc-a-magyar-konyvpiacot/ | 2023-06-14 04:55:00 | true | null | null | G7 |
Újra nyomoznia kell az ügyészségnek Orbán Viktor olaszországi magánútja miatt, amire márciusban a honvédség repülője vitte el. Hadházy Ákos feljelentését az ügyészség elutasította, ezért a bíróságtól felülvizsgálatot kért. A bíróság pedig új nyomozást rendelt el. A független országgyűlési képviselő szerint most már papírja van az ügyészségnek arról, hogy egy politikailag kényes ügyben nem nyomoztak elég alaposan. | Az ügyészségnek most már papírja van arról, hogy egy politikailag kényes ügyben slendriánul végezte a munkáját | Újra nyomoznia kell az ügyészségnek Orbán Viktor olaszországi magánútja miatt, amire márciusban a honvédség repülője vitte el. Hadházy Ákos feljelentését az ügyészség elutasította, ezért a bíróságtól felülvizsgálatot kért. A bíróság pedig új nyomozást rendelt el. A független országgyűlési képviselő szerint most már papírja van az ügyészségnek arról, hogy egy politikailag kényes ügyben nem nyomoztak elég alaposan. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/18/orban-viktor-olaszorszagi-maganut-ugyeszseg-nyomozas-hadhazy-akos | 2023-06-18 10:54:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Nemzeti Atlétikai Központot egy jelképes stafétával adta át az építőcég vezetője a sportért felelős államtitkárnak, aki tovább is adta azt a sportolóknak, majd közös futással avatták fel Magyarország legújabb, és egyben legdrágább stadionját.
A beruházás eredetileg 204 milliárd forintba került volna, de 2020 óta a költségek folyamatosan emelkedtek. 2022 októberében 238 milliárdnál tartottak. Akkor az építési és beruházási minisztérium államtitkára azt mondta, ennél már nem lesz drágább.
Azt gondoljuk, hogy ennek a költségszintnek elegendőnek kell lennie
– mondta tavaly októberben Csepreghy Nándor.
De nem lett elég. Decemberben már 246 milliárdra nőtt a keretösszeg, azóta viszont a politikusok már nem mondanak konkrét számot.
Augusztus 19-étől több mint 200 ország 2000-nél is több atlétája versenyez majd az új stadionban. A jegyek nagy részét már elővételben eladták, és abban bíznak, hogy a maradék is elkel. A világbajnokságot szervező cég vezérigazgatója azt mondja, maga a vébé nyereséges lesz.
70 milliárd forintos maximális költséggel számol a kormány az atlétikai VB tekintetében – e fölé biztosan nem mehetünk, ennyit visz el, de érdemes hozzátenni, hogy mennyit hoz, és 130 milliárdot hoz, tehát az az állításom, hogy hogy a VB kétszer annyi pénzt hoz, mint amennyit visz
– mondta a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Németh Balázs, aki korábban az állami tévé hírolvasója volt.
Ebben persze a stadion 246 milliárdos ára nincs benne. A bevételi oldalba a jegyértékesítés, a közvetítési díjak, a több mint 40 ezer turista költései mellett beleszámolják az országimázs reklámértékét is.
A stadiont a vb után átalakítják.
A világbajnokság befejezése után a nézőtér alsó része marad majd meg, ahol a színes ülések vannak, a felső ideiglenes részt lebontják, és ott is futókört, illetve kerékpáros kört alakítanak ki, amelyet az ígéretek szerint bárki igénybe vehet. | Így néz ki Magyarország eddigi legdrágább stadionja | Átadták Magyarország legújabb és legdrágább stadionját, a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínét, a Nemzeti Atlétikai Központot. A beruházás az építkezés ideje alatt többször is egyre drágább lett. Az államtitkár az RTL Híradónak most azt mondta: bízik abban, hogy tartani tudják az utoljára megígért 246 milliárd forintos keretösszeget, de biztosat csak a vébé után mond. A világbajnokságot szervező cég vezérigazgatója szerint a sportesemény nyereséges lesz. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/17/nemzeti-atletikai-kozpont-legdragabb-stadion | 2023-06-17 11:11:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Több mint három évvel ezelőtt az RTL Híradó is beszámolt arról, hogy páncélozott harckocsikat fotózott Mészáros Lőrinc egyik cégének birtokán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő akkor is kisgépével repült a Bicske melletti birtok fölé. Később a rendőrség az ügy miatt újságírókat hallgatott ki.
Időközben kiderült, az egyik harckocsi egy magyar felderítő jármű, a lánctalpas pedig egy osztrák betegszállító harckocsi.
Hadházy Ákos most friss Facebook bejegyzésében azt írja, hogy eddig „mindig csak az egyik épület mellé leparkolva láttam a gépeket, a lánctalpast pedig mindig gondosan letakarták.” | Hadházy Ákos szerint mozgásba lendültek a harckocsik a Mészáros Lőrinchez köthető cég telkén | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő furcsaságokat fotózott a levegőből. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/17/hadhazy-akos-meszaros-lorinc-harckocsi | 2023-06-17 11:22:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Hadházy Ákos videót és több képet is megosztott az RTL Híradóval, amikor elrepült Orbán Győző birtoka felett. A független országgyűlési képviselő szerint az egyik juhakol helyén szállodaszerű lakrészt alakítottak ki, a cselédszállásból pedig luxuskúria lett. Orbán Viktort és Orbán Győzőt hiába kerestük, nem válaszolnak a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatos kérdésekre. | Hadházy Ákos szerint elkészült Orbán Győző hatvanpusztai birtoka, már a kertészek is végeztek a munkával | Hadházy Ákos videót és több képet is megosztott az RTL Híradóval, amikor elrepült Orbán Győző birtoka felett. A független országgyűlési képviselő szerint az egyik juhakol helyén szállodaszerű lakrészt alakítottak ki, a cselédszállásból pedig luxuskúria lett. Orbán Viktort és Orbán Győzőt hiába kerestük, nem válaszolnak a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatos kérdésekre. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/16/hatvanpuszta-orban-gyozo-birtok | 2023-06-16 11:35:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A költségvetési csalással vádolt Simonka György volt kormánypárti országgyűlési képviselőhöz köthető szafariparkba kaptak ajándékjegyet a Békés megyei tankerületi központ tanárai. A belépő a pusztaottlakai önkormányzat ajándéka volt, ahol éppen Simonka György az alpolgármester. A momentumos Sebők Éva szerint furcsa, hogy egy 300 fős település körülbelül 40 millió forintot költ a megyei pedagógusokra. | A költségvetési csalással vádolt Simonka Györgyhöz köthető szafariparkba kaptak ajándékbelépőt a tanárok | A költségvetési csalással vádolt Simonka György volt kormánypárti országgyűlési képviselőhöz köthető szafariparkba kaptak ajándékjegyet a Békés megyei tankerületi központ tanárai. A belépő a pusztaottlakai önkormányzat ajándéka volt, ahol éppen Simonka György az alpolgármester. A momentumos Sebők Éva szerint furcsa, hogy egy 300 fős település körülbelül 40 millió forintot költ a megyei pedagógusokra. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/15/pusztaottlaka-simonka-gyorgy-szafari-park | 2023-06-15 11:42:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Mint arról az RTL Híradó beszámolt, a pusztaottlaki szafariparkba kaptak ajándékjegyet a Békés megyei tankerületi központ tanárai. A belépő a pusztaottlakai önkormányzat ajándéka volt, ahol éppen Simonka György az alpolgármester. Sebők Éva momentumos politikus szerint furcsa, hogy egy 300 fős település körülbelül 40 millió forintot költ a megyei pedagógusokra.
A Híradó kereste a pusztaottlakai önkormányzatot, de a kérdéseikre nem válaszoltak. Simonka György, a település alpolgármestere most levélben reagált az RTL tudósítására.
„A pusztaottlakai Safari Park működtetője a pusztaottlakai önkormányzat, vagyis a jegyek kiállításának és az ajándékutalványok kiállításának kizárólagos joga is őt illeti meg. A pusztaottlakai önkormányzat tavalyi évben megnyitott Safari Parkja több ezer család szórakozását biztosította az elmúlt időszakban és már a tavalyi évben is karitatív jelleggel biztosított ingyen belépési lehetőséget a hátrányos helyzetűek számára, ingyenes családi ajándékutalványok formájában” – írja Simonka.
„Az idei évben minden pedagógus megbecsülése jeléül az önkormányzatunk úgy döntött, hogy a tankerületünk pedagógusai és a megye minden óvodájának alkalmazottja számára ingyen családi jegyet biztosít, ajándékutalvány formájában.”
Hozzáteszi: | Reagált Simonka György a tanárok ingyen szafariparkos belépőire | A belépő a pusztaottlakai önkormányzat ajándéka volt, írja Pusztaottlaka alpolgármestereként Simonka. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/16/simonka-gyorgy-koltsegvetesi-csalas-szafaripark-ajandekbelepo | 2023-06-16 11:45:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Orbán Viktor február végén Kairóban tárgyalt, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi repülőgéppel, hanem Olaszország felé vette az irányt, ahol a Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a miniszterelnök „magánúton tartózkodott”. A kormánygép egy órára szállt le a pisai repülőtéren, mielőtt visszarepült Magyarországra, a kormányfőt pedig nem sokkal később Firenzében és Velencében is látták.
Az ügyben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hivatali visszaélés miatt, mert szerinte az utazás hárommillió forintos kárt okozott az államnak, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség szerint azonban nem történt bűncselekmény. Hadházy ennek ellenére a bíróságon megtámadta az elutasításról szóló határozatot, mivel az EU-s pénzekért „kuncsorgó” kormány vállalta, hogy bevezeti azt jogorvoslati lehetőséget, hogy a korrupciós ügyekben a nyomozást megtagadó határozatot bíróság elé lehessen vinni – olvasható a képviselő vasárnap reggeli Facebook-posztjában.
A politikus szerint
a Budai Központi Kerületi Bíróság most hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító ügyészségi határozatot, és utasítást adott az ügyészségnek, hogy nyomozzon a miniszterelnök pisai kiruccanása ügyében. | Hadházy Ákos: A bíróság utasította az ügyészséget, hogy vizsgálja Orbán pisai útját | A politikus szerint ez leginkább évekig tartó aktatologatást jelent majd. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-akos-a-birosag-utasitotta-az-ugyeszseget-hogy-vizsgalja-orban-pisai-utjat-259586# | 2023-06-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Már a kertészek is végeztek, a státusztörvény vitájának indulásának napjára teljesen elkészült a nagy mű – írja a független képviselő a Facebook-oldalán.
Hadházy Ákos fotókat is közölt Orbán Viktor hatvanpusztai birtokáról, amelyen már csak két medence és három kerti tó vízzel való feltöltését kell megoldani, ha a miniszterelnöknek nem okoz fejfájást a magas vízszámla. A képviselő hozzátette: „a miniszterelnök végre teljes pompájában élvezheti élete munkájának gyümölcsét. Mindannyiunknak fontos lépés ez, hiszen a központi tóhoz futó út a terveken az »elmélkedő sétány« elnevezést kapta, az meg ugye nagyon ráfér a miniszterelnök úrra.”
Hadházy arról is beszámolt, hogy másfél éve egy ott dolgozó munkás végigfilmezte a félkész épületet, a videót megmutatta neki, de nem merte átadni az anyagot. A felvételek szerint a majorság istállói és cselédszállásai közül az egyik valójában luxuskúria, a másik kazettás mennyezetű könyvtár, gyönyörű cserépkályhákkal és antik órákkal belül. Az egyik L alakú épületben rengeteg lakosztály található, szállodai elrendezésben, ez az épület föld alatti folyósóval összeköttetésben áll a kisebb kúriával és a mélygarázsokkal. A másik L alakú épületben hatalmas konyha és több nagy közösségi tér, étterem található, alatta pedig hatalmas élelmiszer raktár, három hűtőszobával. A kisebb épületek a portaszolgálatot és a gépészetet rejtik.
A hatvanpusztai birtok hat éve még sokkal kopottasabban festett. 2021-ben Hadházy Ákos a HírTV-be is bevitte a drónfotókat a birtokról, tavaly pedig az Egységben Magyarországért politikusai kiragasztották Orbán vagyonnyilatkozatának hiányzó elemeit a birtok kerítésére. Idén márciusban arról írtunk, hogy üvegház is épült a 13 hektáros területen. | Gyönyörű fotókon elevenedik meg nemzeti büszkeségünk, Orbán Viktor hatvanpusztai birtoka | A miniszterelnök hatalmas méretű uradalmáról Hadházy Ákos közölt felvételeket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/gyonyoru-fotokon-elevenedik-meg-nemzeti-buszkesegunk-orban-viktor-hatvanpusztai-birtoka-259572 | 2023-06-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Üzemi szinten ötszörösére nőtt az OPUS GLOBAL Nyrt. eredménye a tavalyi év azonos időszakához képest 2023 első negyedévében, ezt Mészáros Lőrinc cégcsoportja közölte az MTI-vel.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. portfoliójával lefedett minden ágazatban jelentős hatékonyságjavulást mutattak fel a cégcsoport érdekeltségei 2023 első negyedévében – derült ki az IFRS szerinti konszolidált gyorsjelentésből. A válságjelenségek átvészelésén túl a várakozásokat meghaladó eredménytermelő képességről adtak számot a cégek, köszönhetően a józan költséggazdálkodásnak, és a korábbi években elindított felújítások és fejlesztések aktiválásának.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában jegyzett cégcsoport konszolidált szinten az év első három hónapjában a bázisidőszakhoz képest 71,3 százalékkal magasabb, összesen 167 milliárd forint működési bevételt ért el.
Az üzemi eredmény (EBIT) konszolidált szinten 15,1 milliárd forintot ért el, ami több mint ötszöröse az előző év azonos időszaka üzemi eredményének. Az EBITDA szintén jelentős növekedést mutatott, a kétszeresére, 25,7 milliárd forintra nőtt. Ez a kiemelkedő eredményesség az OPUS sikeres gazdálkodását tükrözi.
Az adózott eredmény 10,8 milliárd forint volt 2023 első negyedévében.
A cégcsoport konszolidációs köre az anyavállalattal együtt a negyedév végén 35 társaságot foglalt magában. Az összesített működési bevételből az idei első negyedévben az energetika szegmens birtokolta a legnagyobb részarányt, 41 százalékot, vagyis 68,6 milliárd forintot. Az építő- és termelő ipar 29 százalékos részesedéssel, 48,4 milliárd forinttal, a mezőgazdaság és élelmiszeripari szegmens 25 százalékkal, 41,7 milliárd forinttal, a turizmus 4 százalékkal, 7,1 milliárd forinttal járult hozzá a bevételekhez. A vagyonkezelés szegmens az összes működési bevételből továbbra is 1 százalékot, vagyis 1,2 milliárd forint körüli értéket tesz ki.
A vállalatcsoport 2022-ben már elérte és meghaladta az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget. Ez 2023 első negyedévében folyamán egészen 1070 milliárd forintig nőtt.
Lélfai Koppány vezérigazgató szerint az első negyedév azt mutatta meg, hogy az OPUS GLOBAL portfoliójában olyan hatékonysági tartalékok vannak, melyek feltárásával és kiaknázásával javuló nyereségességgel tud teljesíteni a cégcsoport még egy olyan kedvezőtlen időszakot is, mint ez az első három hónap.
Tavaly ilyenkor is egész jól ment: | Ötszörösére nőtt a Mészáros-cégcsoport eredménye | Üzemi szinten ötszörösére nőtt az OPUS GLOBAL Nyrt. eredménye a tavalyi év azonos időszakához képest 2023 első negyedévében | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/otszorosere-nott-a-meszaros-cegcsoport-eredmenye-259551 | 2023-06-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy markoló kicsit még rakosgatta a hatalmas köveket az épülő e-kikötő keleti sarkában csütörtök délben, az „ominózus” június 15-i határnapon; innentől szabadstrand lett a balatonföldvári Nyugati strand, amelynek kapuja már tárva-nyitva állt (a korábbi belépőjegyárak leragasztva), sőt, a keleti oldalon a „kerítésen át” is simán bejutottunk a területre, azt ugyanis éppen elbontják. A röplabdapálya még víz alatt, nem mintha bárki is használni akarta volna, strandvendéggel ugyanis csak elvétve találkoztunk.
„Szeptemberig szünetel”
Megnyílt Balatonföldvár „legújabb” szabadstrandja, ahogyan az önkormányzat weboldalán olvasni „a beruházó ígérete szerint legkésőbb a hivatalos fürdési szezon kezdetére, június 15-re strandolásra alkalmassá teszi a területet. A beruházás az idén június 15-től már szabadstrandként működő fürdőhelyen a zavartalan strandolás érdekében szeptemberig szünetel.”
Strandkikötő: új fogalommal ismerkedünk a Balaton partján. Ez ugyanis az az e-kikötő, mely Földvár Nyugati strandján épül hónapok óta (s június 15-re ránézésre már komoly készültségi fokra tett szert, a Balaton medrébe 380 méternyire benyúló kőszórás, azaz a leendő mólószárak elkészültek), s a beruházás megvalósítására kétszer is áldását adta a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, majd e határozatokat a helyi civilek keresete nyomán a Pécsi Törvényszék megsemmisítette, amit felülvizsgálati eljárás keretében a Kúria is hatályban tartott.
A pert indító helyi civil szervezet, a Mosolygó Balatonföldvár kezdettől fogva kitart azon álláspontja mellett: a kikötő strandra építése ellentétes Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával (HÉSZ), mely – a Balaton-törvény rendelkezéseivel összhangban – megtiltja a strand funkciójának megváltoztatását. A Pécsi Törvényszék frissebbik, múlt hónapban hozott és azóta már írásban is olvasható ítélete szó szerint így fogalmaz, egyébként megismételve a tavaly novemberi verdiktet: „A tervezett beruházás Balatonföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonföldvár város helyi építési szabályzatáról szóló 13/2006. (VII. 5.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) 7. § (4) bekezdés a) pontjába ütközik, mivel a kikötő megépítése révén a strand területének egy része más célra kerülne igénybevételre. A Kúria ítéletével a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Megállapította egyrészt, hogy a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása hiányos, emiatt a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal határozata megalapozatlan, másrészt, hogy a strand funkció gyakorlása a kikötővel érintett területen lehetetlenné válna. A strand területének egy része a tervezett létesítménnyel a strand funkciójához képest más célra kerülne igénybevételre, ezért a tervezett kikötő megvalósítása a HÉSZ 7. § (4) bekezdés a) pontjába ütközik.”
Döntés két nap alatt
A Pécsi Törvényszék egyebek között azt is felrótta a kikötőmegvalósítást lehetővé tevő határozatot kiadó kormányhivatalnak, hogy az első, novemberi bírósági döntést követően „a jogszerűség, illetve a tisztességes eljárás elvébe ütköző módon járt el”, amikor alig két napon belül lezárta a törvényszék által előírt új eljárást és új határozatot hozott, s ilyen módon az érintettek sem tudtak érdemben reagálni és a lehetséges további ügyfelek tájékoztatása is elmaradt. Kifogásolta továbbá a törvényszék a balatonföldvári jegyző megismételt eljárásban tett nyilatkozatát, miszerint a kikötőberuházás nem ellentétes a helyi építési szabályzattal. A pécsi bíróság szerint a jegyző nem tehetett volna a bíróság álláspontjával ellentétes nyilatkozatot.
Ahogyan a májusi ítélet megszületésekor megírtuk, a helyi civil szervezet és a balatonföldvári polgármester merőben másként értelmezte a kormányhivatali határozatot ismét megsemmisítő törvényszéki ítéletet. Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke azon az állásponton volt, hogy ennek nyomán le kell állítani a kikötőépítést (szerinte ugyanis a kormányhivatali határozat megsemmisítéséből egyenesen következik, hogy a kikötő vízjogi létesítési engedélye is hatályát veszíti), míg a fideszes városvezető, Holovits Huba amondó volt: a kikötőépítés leállításáról a Pécsi Törvényszék ítélete nem szól, miként a Veszprémi Vármegyei Kormányhivatal határozata sem építési engedély, ez a szerv csak azt vizsgálta ,hogy az előzetes környezetvédelmi hatástanulmány birtokában van-e akadálya a kikötőépítésnek. Holovits szerint – aki nem mellékesen az ismert balatoni vitorlás család tagja – egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester úgy véli– jogi álláspontjuk szerint nem valószínű. Arról is beszélt: a HÉSZ-módosítás folyamatban van, júliusban hatályba is léphet, így ez az akadály is el fog hárulni a kikötőberuházás elől.
Beismerés?
A napokban éppen erről, a HÉSZ módosításáról tartott lakossági tájékoztatót a balatonföldvári önkormányzat. A város weboldalán megtalálható a tervezett módosítás szövege, e szerint kikerülne belőle az a mondat, hogy „a strandok területe más célra nem vehető igénybe”.
Herényi Károly is ott volt a közmeghallgatáson. Az a véleménye, hogy bár korábban a polgármester is nyilatkozta, a HÉSZ-szel nem ellentétes a kikötőépítés, majd a jegyző a kormányhivatali eljárásban is ilyen szakvéleményt adott, ezek után az, hogy mégis módosítják a helyi építési szabályzatot, „a bűnösségük nyílt beismerése, vagyis hogy törvénytelenül jártak el”. Herényi azt mondta a Narancs.hu-nak: a HÉSZ-módosítást is meg fogják támadni.
Mivel a két ellenérdekelt fél abban sem tud megegyezni, hogy valójában miről is szól a Pécsi Törvényszék ítélete, a magunk laikus módján megpróbáltunk igazságot tenni, elolvasva előbb a duplán is megsemmisített kormányhivatali határozatot, majd a bíróság ítéletét. Arra jutottunk, hogy abból a szempontból, hogy maga a kikötőépítés érintve van-e ezekben a dokumentumokban, a kulcsmondat az lehet: a kormányhivatal megvalósíthatónak ítéli a beruházást, amit csak a vízjogi létesítési engedély birtokban lehet megkezdeni. Azaz: nem építési engedélyt, „csak” zöld utat adott a kikötőnek. A Narancs.hu megkereste az „építési engedélyt” kiadó Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi részlegét, s feltettük a kérdést: hatályban van-e a balatonföldvári e-kikötő vízjogi létesítési engedélye, illetve tervezik-e a Pécsi Törvényszék ítélete nyomán a visszavonását? Amint válaszolnak, közölni fogjuk.
Csökkent is, nőtt is a strand
A kikötőépítés mindenesetre leállt (pontosabban majdnem teljesen, ahogyan cikkünk elején írtuk), a beruházó Balabo Kft. (mely idén átvállalja a strandfenntartás költségét az önkormányzattól) átadta a területet a strandolóknak. Igaz, oly módon, hogy mintegy 150 méter hosszan, a Nyugati strand közepén természetesen kerítéssel elzárta az építkezés területét, ennyivel megrövidítve a strandot, melynek területe azonban mégis megnőtt. Tábla is felhívja rá a figyelmet ott, ahol a Balabo-kerítés véget ér: a strand hossza onnan még 240 méter, tehát bőven van helyük a fürdőzőknek, ha majd egyszer benépesül a Nyugati strand.
Herényi Károlytól tudjuk: ezt a 240 métert úgy „nyerte” az önkormányzat, hogy elbontotta a stranddal nyugat felől szomszédos Fesztivál társasház strandjának a kerítését. Az egyesületi elnök szerint egyébként három nyomós oka is volt a Balabónak arra, hogy leállítsa az építkezést. A bírósági ítélet, a Balaton-törvény (mely nem enged semmiféle munkavégzést a Balaton medrében a nyári szezonban), valamint az önkormányzatnak tett ígérete.
A következő kérdés tehát az lehet: hogyan tovább szeptemberben. | Leállt a balatonföldvári „strandkikötő” építése | Szeptemberig nem folytatódnak a munkálatok, de a kikötő körüli jogi viták igen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/leallt-a-balatonfoldvari-strandkikoto-epitese-259543 | 2023-06-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Zugló TV-nek eddigi működése során egyetlen igazán emlékezetes adása volt: 2021 szeptemberben a kerületi televízió stúdiójában zajlott le az ellenzéki előválasztás talán legélesebb vitája Tóth Csaba MSZP-politikus és Hadházy Ákos között. Tíz nappal a vita után Tóth bejelentette, hogy visszalép:
„Visszalépek, ennyi volt, elég volt. További mondanivalóm nincsen.”
Tóth és Hadházy eredetileg a Partizánban vitatkoztak volna, de ezt a szocialista politikus nem vállalta, viszont a Zugló TV-ben hajlandó volt leülni ellenfelével. Hogy miért elfogadhatóbb helyszín a kerületi tévé, mint a Partizán stúdiója, azt akkor értettük meg, amikor ellátogattunk a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola udvarán lévő egyik épületben elhelyezett stúdióba, az élő adás felvételére.
A bejáratnál Tóth Csaba rajongói transzparensekkel fogadták az érkezőket. | Szocialista kifizetőhelyként működött a Zugló TV | A Zugló TV-nek eddigi működése során egyetlen igazán emlékezetes adása volt: 2021 szeptemberben a kerületi televízió stúdiójában zajlott le az ellenzéki előválasztás talán legélesebb vitája Tóth Csaba MSZP-politikus és Hadházy Ákos között. Tíz nappal a vita után Tóth bejelentette, hogy visszalép: „Visszalépek, ennyi volt, elég volt. További mondanivalóm nincsen.” | null | 1 | https://444.hu/2023/06/20/szocialista-kifizetohelykent-mukodott-a-zuglo-tv | 2023-06-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kétszázötvenmillió forinttal lett gazdagabb a Hajógyári-sziget egykori ura, a jelenleg jogerős szabadságvesztését töltő Vizoviczki László, miután már visszautalták neki a korábban óvadékként befizetett összeget – erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését a Fővárosi Ítélőtábla. Vizoviczki óvadéka még 2016 nyarán került bírói letétbe, majd utána az éjszaka császárának is nevezett férfi a letartóztatásból házi őrizetbe került. A rácsok mögé csak azután került vissza, hogy a két jogerős ítélete után megkezdte a rá kiszabott szabadságvesztés letöltését.
Vizoviczki óvadéka azóta is rekord, még a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamás is „csak” kétszázmilló forintot fizetett azért, hogy lábáról lekerülhessen a nyomkövető.
A magyar alvilág egyik kulcsfiguráját kapcsolták le
Az éjszakai mulatóiról és diszkóiról elhíresült Vizoviczki Lászlóra és bűntársaira 2012. május 31-én hatalmas rendőrségi és ügyészségi razzia közepette csaptak le Budapesten. A Hajógyári-sziget ura mellett elfogtak több, magas beosztású rendőrt is: bilincs kattant a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori irányítója, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője, valamint a BRFK volt felderítő nyomozója csuklóján is. Az akkori gyanú és a későbbi vád szerint a diszkócsászár milliós összegeket fizetett azért, hogy bűnügyi információkhoz jusson, illetve szórakozóhelyeit ne zargassák „feleslegesen” a hatóságok, konkurensei diszkóit viszont razziákkal lehetetlenítsék el.
Vizoviczki már a ’90-es évek közepétől a hatóságok célkeresztjében volt, ám sokáig nem talált rajta fogást az igazságszolgáltatás. Vallomás szól arról is, hogy Vizoviczki „karrierje” kezdetén „olajos” pénzekből kezdte kiépíteni a diszkóbirodalmát, amelyhez az anyagi támogatást az alvilág egykori rettegett ura, Portik Tamás adta – igaz, ezt a diszkókirály mindig határozottan visszautasította.
A Vizoviczki elleni nyomozás a rendőrség belső elhárításaként is működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF).
A vesztegetéses eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő szerepelt.
Mindent kipakolt a rendőri vezetőkről
A diszkópápa hosszú évek tagadása után végül 2019 őszén a bíróságon a vádiratban felsorolt bizonyítékokat elfogadva beismerte a bűnösségét, így elismerte azt is, hogy rendőröket vesztegetett meg. Mindezekért jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélték.
A rendőri vezetők ügyében azóta már szintén döntés született és első fokon több rendőri vezetőt is hosszú börtönévekre ítélt a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
Vizoviczki emellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt szintén hét évet kapott jogerősen. A vád és az ítélet szerint Vizoviczki László a 2000-s évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. | Kétszázötvenmillió forint landolt a diszkópápa, Vizoviczki László számláján | Visszakapta negyedmilliárdos óvadékát a rendőrök megvesztegetése és költségvetési csalás miatt is elítélt Vizoviczki László. A magyar kriminalisztika történetében egyedülálló összeget évekkel ezelőtt azért fizette ki a diszkócsászár, hogy szabadulhasson a letartóztatásból és az ítéletig házi őrizetben lehessen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/06/ketszazotvenmillio-forint-landolt-a-diszkopapa-vizoviczki-laszlo-szamlajan | 2023-06-20 19:17:13 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
9,8 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert egy állami szerv arra, hogy népszerűvé tegye a fiatalok körében a programozást. A cél az volt, hogy egyre többen jelentkezzenek ilyen felsőoktatási képzésekre – ez egészen megdöbbentő összeg, főként, hogy eleve egy jól fizetett, egyre népszerűbb szakmáról van szó, súlyos kiadás egy igen szűk témára koncentráló népszerűsítő kampányhoz. Jól érzékelteti az aránytalanságot, hogy 2020-ban a teljes felsőoktatásra költött összesen 570 milliárdot a magyar állam.
Egy éves felsőoktatási állami kiadás 2 százalékát fordítja arra a kormányzat, hogy többen válasszák a programozó szakokat a felsőoktatásban.
A program*Pontos megnevezése: GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” Programozd a jövőd! projekt – Megítélt összeg: 9 966 000 000 Ft uniós támogatás céljai lehetnek nemesek, de elgondolkodtató, hogyan tudott a kormányzat és az Európai Bizottság is ilyen aránytévesztést jóváhagyni. A magyar felsőoktatásban ekkora összegű forrásból fontosabb feladatot is lehetne kezelni. Elég itt a segédmunkás szintű béreket kereső 3 ezer tanársegédre gondolni. Ha csak közöttük egy évre elosztották volna ezt az igen csak tekintélyes összeget, akkor fejenként 277 ezer forint havi többlet jövedelmet kaphattak volna. Ez több, mint amennyi a legtöbbjük fizetése jelenleg!
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRaktárosi fizetésért robotol több ezer tanársegéd és adjunktus a magyar egyetemekenAz egyetemi oktatók alapjuttatása elértéktelenedett, és nem látszik, hogyan oldanák meg a tarthatatlan helyzetet az új teljesítményértékelő rendszerek.
Megkerestük e-mailben a programot menedzselő, az uniós támogatást elnyerő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ). A hivatal kérdéseinkre nem is reagált, a közérdekű adatkéréseket – hogy mire is költöttek ebből a forrásból – elutasították, mert szerintük nem minősülnek adatkezelőnek.
Mindezt úgy teszik, hogy a kormányzati uniós támogatási portál szerint ők a projekt kedvezményezettjei, magyarán ők nyerték el a támogatást. A Programozd a Jövőd honlap adatkezelési tájékoztatója szerint is a KIFÜ a projekt felelőse. De ha mégis valami csavaros jogi helyzet miatt úgy is ítélik, hogy nem ők a projekt adatkezelői, legalább a projekt megvalósíthatóságáról, hasznáról és értelméről nyilatkozhattak volna. Nem csak ők nem tették meg, a projekt kapcsolttartói e-mailcíméről sem reagáltak.
A 10 milliárd forintos költségkeret 2016 szeptembere és 2022 decembere közötti időszakra, tehát kicsit több mint öt évre vonatkozik, így éves szinten 2 milliárd forintot tesz ki. Ezt érdemes azzal összevetni, hogy a BME működésére fordít az állam évi 10 milliárd forintot.
Mivel évente 6 ezer informatika szakos jelentkezőt vesznek fel állami finanszírozással alap- és mesterszakra, összesen közel 18 ezren tanulnak egyszerre. Ha közöttük osztanánk el ezt az évi 2 milliárd forintos keretet, akkor minden egyes informatikus diákra közel 110 ezer forint jutna.
A projekt sikerességét az informatikai képzésre jelentkezők számából lehetne lemérni. Ez növekedett az elmúlt években, és ez azon kevés szakok egyike, ahol az állam még nem szűkítette be jelentősen az állami finanszírozású férőhelyeket. A növekvő jelentkezőből pedig egyre többet tudnak állami férőhelyre felvenni, és valamelyest csökkent is a képzésüket saját zsebből finanszírozók száma.
Nem az alig látható projekt sikereként kell ezt azonban tekinteni, hanem természetes, hogy az egyre digitálisabb közegben felnövő fiatalok közül egyre többen választják ezt a területet, ráadásul elég jól ismert, hogy kiemelkedően magas bérekhez jutnak az ezen a területen diplomázók. Az oktatás gátja nem a kevés diák, hanem inkább oktatót nehéz találni az arcpirítóan alacsony bérek mellett.
Nehezen látható szerződések
A Programozd a Jövőd projektről nem igazán látható, hogy pontosan mire is költik jelentős összegű forrás. A honlapról leginkább azt lehet leszűrni, hogy pályaorientációs előadásokat tartanak középiskolai csoportoknak. Két helyszínen tartanak előadásokat, Debrecenben és Budapesten.
Bár a kezdeményezés, hogy a fiatalok találkozzanak az informatikával nemes, nem sok haszna lehet, ha egy középiskolai diák egy egy órás előadáson tart erről: hasznosabb lenne, ha olyan fizetések lennének az oktatási szférában, ha érdemi informatikai tudással rendelkező oktatók is megfelelő létszámban lennének.
Ha a honlapról nem is a közbeszerzési portálon fellelhető szerződések alapján körvonalazható, miről is szól főként a projekt. A leginkább kézzel fogható, hogy Budapesten és Debrecenben digitális központokat üzemeltetnek nettó 390 millió forintért. Ennyi pénzért nem ingatlant vásárolnak, hanem csak a 2020-as átadást követően 2022-ig történő üzemeltetést fizetik. Az talány, később mi lesz ezekkel. Ráadásul mindez igen csak nagy emelkedés az eredeti, 268 milliós szerződött összeghez képest.
Győrben is van egy ilyen központ amiért 148 milliót fizetnek. Zalaegerszegen ugyan a honlap szerint nincs oktatási központjuk, de szerződtek rá, méghozzá 378 millióért.
A projekt keretében rendeltek nettó 90 millió forintért munkaerőpiaci felmérést az Enet Kft.-től, aminek nagyon alapos és részletes eredményei elérhetők a projekt honlapján.
A program öt részből áll:
Tudásbázis kialakítása – ezt végezte el az Enet a 90 milliós szerződésért cserébe
A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése – két gyakornoki programot találtunk 225 millióért
Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése – nem találtunk releváns szerződést
Kommunikációs tevékenységek megvalósítása – ez már elgondolkodtató, miért is nem a többi feladat szerves része.
IT pályára terelést segítő élményközpontok – ezek lehetnek a budapesti, debreceni és győri központ – összesen 538 milliós központok
A honlapon semmi érdemi információ nincsen ezekről a tevékenységekről, rá sem lehet semmire kattintani.
A titkolózás talán érthetőbbé válik, ha azt is elmondjuk, hogy a Rogán-féle, a közpénzeket legendásan herdáló Nemzeti Kommunikációs Hivatal is beszállt az uniós pénzek felhasználásába. A 336 millió forintosra becsült munkát pont ennyiért vállalta a Brightly Kft. Tehát a 10 milliárd forintos projekt költségeinek rögtön 3 százalékát el is vitte.
Nehéz érteni, miért egy központosított állami szervnek kell erre a vállalkozót kiválasztani, és miért nem a projektet kezelő KIFÜ-nek. Ráadásul mindezt a munkát 2021 nyarán sikerült kiadni, tehát a projekt vége előtt másfél évvel.
A gyakornoki programokra két céggel szerződtek. A Meló-Diák diákmunkaközvetítővel 130 millió forintért szerződtek a közbeszerzési portál tanulsága szerint. Fontos kiemelni, hogy mindezen szerződések keretében a KIFÜ volt a megrendelő, akik hivatalos levélben azt állították, hogy ők nem tekinthetők adatkezelőnek.
A projekt kapcsán az is érdekes, hogy a résztvevő diákokat is tulajdonképpen megvették: 125 millió forintért szerződtek a Schönherz Iskolaszövetkezet legalább 260 darab, aktív informatikai hallgató biztosításához a projektben. Őket kellett gyakornokként kiszervezni 55 céghez. Mindez azt jelenti,
egyetlen gyakornok céghez kiszervezése 480 ezer forintba került.
Ha a 70 ezer munkaórára osztjuk le mindezt,
óránként 1785 forint költséggel sikerült informatikus hallgatóknak gyakornoki helyet találni.
Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos gyakornokot 33 napra sikerült elhelyezni fejenként 480 ezer forintért – ez fizetésnek sokkal jobb lett volna a diákoknak, mint közvetítési díjként elherdálva.
Külön érhetetlen, hogy a krónikus munkaerőhiánnyal jellemzett informatikus, programozó piacon miért kell bármit is költeni a gyakornok elhelyezésesére, amikor a cégek még szívesen fizetnek is, hogy náluk kezdjen valaki szakmai tapasztalatot gyűjteni, dolgozni.
Ennél is nagyobb talány, hogy mire költötték a projekt teljes költségét. A nehézkesen kereshető, exportálási funkcióktól mentesített hazai közbeszerzési portálok miatt nem lehet egységes képet alkotni, milyen szerződéseket kötött a KIFÜ.
Mindenesetre semmilyen olyan érdemi tevékenység nem látható, amire milliárdokat kellett volna költeni. Pedig már az uniós forrásokból 6,8 milliárdot előlegként, 1,2 milliárdot számlák alapján kifizettek. Az állami projektek és az alapvetően a felelőtlen és értelmetlen pénzköltés szinonimáját jelentő uniós projektek esetében a transzparencia hiányát szemléleti jól a a Programozd a Jövőd projekt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassabban növekednek azok a magyar cégek, amelyek uniós támogatásokat kapnakAzt várnánk, hogy a támogatás megdobja egy-egy vállalkozás növekedését, de pont fordítva történt az elmúlt években, ami rendszerhibára utal. | 10 milliárd forintnyi uniós pénzből népszerűsíti a programozást az állam, de nem látni, hogyan | 480 ezer forint költséggel sikerült gyakorlati helyet találni néhány hétre az egyébként elképesztő módon keresett programozóknak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230619/10-milliard-forintnyi-unios-penzbol-nepszerusiti-a-programozast-az-allam-de-nem-latni-hogyan/ | 2023-06-19 19:50:00 | true | null | null | G7 |
Ha július 1-én valamiért nem lépne hatályba a törvényi úton a következő 35 évre biztosított Mol-monopólium a hulladékgazdálkos területén, kártérítés jár a cégnek – mondja ki egy friss rendelettervezet.
Mi történik? A kormány pár tolvonással megszűntette a versenyt a vállalati hulladékelszállítás és -gazdálkodás területén, és 35 évre odaadta a feladatot egy koncesszió formájában a Mol Nyrt. által alapított MOHU Mol Zrt.-nek. A MOHU-nak július 1-én kell elfoglalnia pozícióját, akkor lép hatályba a fenti törvény. A mostani, “társadalmi egyeztetésre” bocsátott rendelettervezet lényegében büntetést helyez kilátásba azon partnerek felé, amelyek nem érvényesítik a MOHU-koncessziót. A kártalanítást a Mol kérheti 2025 végéig.
A rendelettervezetben nem szerepel, miért hiúsulhatna meg a július 1-i start. Ugyanakkor árulkodó, hogy június elején a vállalatok még nem tudták, milyen feltételek mellett szállítják majd el tőlük a hulladékot, és az eddigi átvételi árakhoz képest milyen feltételekkel számolhatnak, – illetve hogy hajlandó lesz-e Mol fizetni a piacon értékes nyersanyagnak számító papírért, fémért vagy más hulladékért.
(FRISSÍTÉS: Korábban a Szabad Európára hivatkozva azt írtuk hogy a Budapesti Közművek még nem szerződött le a Mollal. Később azonban a társaság azt közölte a G7-tel, hogy a BKM már leszerződött a Mol-lal, két szerződés, “valamint a meglévő jogszabályokra támaszkodó egyéb jogviszonyok biztosítják azt, hogy Budapesten a hulladék elszállítás és kezelés az eddig megszokott módon zavartalanul folytatódik 2023. július 1-je után is.”)
Miért fontos ez? A hazai lakossági és vállatai hulladékgaldálkodást feje tetejére állító lépéssel, vagyis a hulladékkoncesszióval sok ezer milliárdos bevételheuz jut a legnagyobb magyar cég egy monoplizált piacon: a gyártóknak, forgalmazóknak pedig nincsen választási lehetőségük, csak a MOHU viheti el a hulladékukat, holott eddig mintegy háromezer hulladékhasznosítással foglalkozó cég lényegében a szabad piac elvei szerint tettek ajánlatokat a cégeknek a hulladék elszállítására és az újrahasznosításra. Erre a feladatra nem jelentkezett más, csak a Mol.
A most megszüntetett versenynek volt a következménye az is, hogy az EU-átlag felett volt Magyarországon a hulladék-újrahasznosítási ráta.
A 24.hu cikke után törvénybe iktatták még azt is, hogy a Mol-nak nem kell engedély a hulladékbizniszhez, elég, ha az alvállalkozók rendelkeznek vele.
A teljes folyamatot a Szabad Európa követte közelről.
Az árat mi fizetjük meg, ugyanis az árbevételt tekintve az ország legnagyobb vállalatának számító Mol az eddigi információk alapján nem igazán ad hozzá a hulladékgazdálkodás hatékonyságához. A 35 évre alig 185 milliárd forintos beruházási kötelezettséget vállalt – ez évente alig több 5 milliárd forintnál. A MOHU nem épített ki saját kapacitásokat, az eddig is működő vállalkozásokat használja alvállalkozóként, tehát ugyanazok fogják a hulladék begyűjtését és újrahasznosítását intézni, mint eddig is, csak mindezért az eddigi termékdíjhoz képest háromszor többet kell fizetni a vállalkozóknak és végső soron a fogyasztóknak.
Az új szabályozásban a MOHU-hoz folyik be az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségből származó díj befizetéséből bevétel, ami várhatóan éves szinten 240 milliárd forint lehet majd. Ezzel a díjjal a gyártó a termékéből keletkező hulladék ártalmatlanítását fizeti meg.
Tágabb kontextus: A hulladékkezelés a harmadik olyan terület, amit a Fidesz koncesszió keretében ad oda baráti vállalkozásoknak. Az első a szerencsejáték volt, ezt követte a Szíjj Lászlónak és Mészáros Lőrincnek várhatóan 13 ezer milliárd forint bevételt hozó autópálya-koncesszió.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. | Kártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliuma | De hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230620/karterites-jar-a-mol-nak-ha-nem-lep-eletbe-a-35-eves-mol-monopolium/ | 2023-06-20 20:03:00 | true | null | null | G7 |
Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer. A BKM reagált cikkünkre.
Két forrás is azt állította a Szabad Európának: egyre kisebb az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul a Mol vezetésével a hulladékgazdálkodási koncesszió. Az ügyre rálátó egyik szakember szerint szeptemberre, míg másik informátorunk szerint decemberre halaszthatják az indulást.
Nehéz volt elhinni ugyanakkor, hogy a kormány és a Mol meghozna egy ilyen döntést, hiszen azzal az egész koncessziós szerződést kockáztathatják, még az is elképzelhető, hogy új szerződést kell kiírni. Ennek ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy a 24.hu által hétfőn kiszúrt törvénymódosítási javaslat szerint a Molt kártalanítani kell, ha a hulladékkoncesszió valamiért nem indul el július 1-jén, vagyis valós opció a kormány részéről is, hogy nem tud elindulni jövő szombaton az új hulladékgazdálkodási rendszer.
Ezt támasztja alá az is, hogy információnk szerint a közszolgáltatás, vagyis a lakossági, kommunális hulladékot szállító cégek átadás-átvétele nem a tervek szerint halad. Forrásaink szerint innen nézve is reális forgatókönyv lehet a határidő ilyen-olyan indokkal történő kitolása.
Mint ismert, a magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A kontraktus szerint a Mol, illetve az általa alapított MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről.
A hazai hulladékpiac leegyszerűsítve két részből áll: a lakossági és az intézményi szegmensből. A lakossági, kommunális szolgáltatás 2013 óta rezsicsökkentett, a Mol itt átveszi a jelenlegi kukás vállalatokat.
A másik az intézményi, vagyis a céges szektor. Itt gyárra vagy szupermarketre kell gondolni, ahol napi szinten jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. A műanyag-, fém- és papírhulladék értékkel bír, eddig magánvállalatok, vagyis hulladékkezelő vállalkozások versengtek. Amelyik a legjobb árat kérte, annak adta el a gyár vagy szolgáltató, kereskedő a hulladékot.
Ezek az eddig piaci körülmények között versengő hulladékos magáncégek július 1-jétől csak a MOHU alvállalkozói – kvázi bérmunkásai – lehetnek, és a Mol koncessziós cége veheti csak át a hulladékot az általa diktált feltételek alapján. A MOHU dönt arról is, mennyit fizet az alvállalkozóknak, egyáltalán kinek a szolgáltatásaira tart igényt.
A kommunális szolgáltatók átvételét törvény írja elő, vagyis át kell adni a nagyrészt köztulajdonban lévő szemétszállító és -hasznosító cégeket. Nem megy ugyanakkor flottul az átmenet. Ezt bizonyítja, hogy a MOHU-nak nem sikerült időben megszereznie a hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeket, olyannyira nem, hogy a kormánynak kellett kisegítenie.
Múlt héten törvényt módosított a parlament, felmentette a Mol koncessziós cégét az engedélyek beszerzése alól. Az új szabályok szerint elég, ha a MOHU alvállalkozói rendelkeznek a hulladékkezeléshez szükséges engedélyekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
De még így is óriási csúszásban van a Mol-csoport. A budapesti hulladékkezelő cég átvétele jól példázza, milyen lemaradásban van a MOHU.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Budapesti Közművek Zrt.-hez (BKM) tartozik a szemétszállítás, vagyis a fővárosban és bizonyos agglomerációs településeken a korábban FKF-nek nevezett társaság felelős a hulladékkezelésért. De van egy szemétégetője is, amelyet szintén át kell adnia a Molnak.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az elmúlt években a BKM-ben vontak össze több fővárosi közszolgáltatást, így nemcsak a hulladékkezelés, de a köztisztasági divízió, a távhőszolgáltatás, a kertészet- és parkfenntartás, illetve a temetkezés is ebben a cégben van.
A BKM 2021. szeptember 1-jével alakult meg. Mint a cég honlapján olvasható: „Az európai városüzemeltetésben széles körben elterjedt és bevált úgynevezett Stadtwerke-modell szerint kezdte meg működését.”
A Molnak azonban csak a hulladékos részleget kell átadnia az alkalmazottakkal, gépparkkal és ingatlannal együtt. Ehhez azonban tudni kellene, mi mennyit ér, és milyen formában kerüljenek az ingó és ingatlan vagyonok átadásra: eladják vagy közös cégbe apportálják.
Információnk szerint a mai napig nem történt meg a tranzakció: nem alakult közös cég, és nem született megállapodás arról sem, milyen ingóságot vagy ingatlant mennyiért adnának el.
Reagált a BKM
A Budapesti Közművek cikkünk megjelenését követően reagált. A BKM szerint a „jogszabályokban előírt szerződéseket már megkötötte a MOHU MOL Zrt.-vel annak érdekében, hogy július 1-jétől a szolgáltatás zavartalanul folytatódjon”. A két társaság megkötötte a régiókoordinátori szerződést, valamint a létesítményüzemeltetési szerződést.
„Ezen szerződések, valamint a meglévő jogszabályokra támaszkodó egyéb jogviszonyok biztosítják azt, hogy Budapesten a hulladékelszállítás és -kezelés az eddig megszokott módon, zavartalanul folytatódik 2023. július 1-je után is” – közölte a BKM. További kérdéseket küldtünk a Budapesti Közműveknek.
A Mol ugyanakkor alapított egy MOHU Budapest Zrt. nevű társaságot, amely információnk szerint a BKM-mel közös cég lenne. Erre utal ugyanis, hogy Mártha Imrének, a Budapesti Közművek vezérigazgatójának neve is szerepel a MOHU Budapest igazgatósági tagjai között.
A társaságot a Mol idén május 10-én alapította, a cégbíróság húsz nappal később, május 30-án jegyezte be. Mártha Imre megbízatása az alapítástól 2024. május 9-ig tart – legalábbis ez áll a céginformációs adatbázisban. A MOHU Budapestet száz darab egymillió forint értékű törzsrészvénnyel alapították meg, a MOL Nyrt. az egyedüli, százszázalékos tulajdonos.
A Szabad Európa úgy tudja, tavaly indultak el a tárgyalások a fővárosi cég és a Mol között. „Nekem úgy tűnt, mintha az ellenzéki vezetésű főváros nem harcolna a cég vagyonáért. A tárgyalások mindenféle előszerződés nélkül zajlanak” – mondta egy, az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő forrásunk.
Informátorunk szerint a vagyontárgyak egy része nem vagy csak korlátozottan forgalomképes, vannak olyan eszközök, amelyek átadásáról – hiába rendelkezik a törvény – a fővárosi közgyűlésnek is határoznia kell, vagyis be kell vinni szavazásra a fővárosi képviselő-testület elé. „Hatalmas vagyontárgyakról van szó, és a tulajdonos, Budapest vezetése mintha nem akarná megtartani a őket” – tette hozzá.
Úgy tudjuk, hogy a Mollal folyó tárgyalásokon a BKM részéről Mártha Imre vezérigazgatón kívül Mészáros János stratégiai és gazdasági vezérigazgató-helyettes, Szalmásy Miklós jogi, HR- és üzleti vezérigazgató-helyettes, Balla László jogi igazgató, illetve időnként Kiss Tibor, az FKF hulladékgazdálkodási főigazgatója vesz részt.
A Szabad Európa információi szerint sem vagyonleltár, sem vagyonértékelés nem készült a BKM eszközeiről. Emellett a XV. kerületi égetőmű minden engedélye a jelenlegi jogi helyzetre van kiadva, ha borul a céges struktúra, új engedélyt kell beszerezni.
Emellett sok kukásautót uniós pénzből vásároltak 2020-ban. Az EU-s szabályok szerint 2025-ig nem lehet eladni, sem apportálni az eszközöket. Nagy kérdés, mi lesz a kukásautókkal, hogyan fogják a MOHU-nak átadni vagy eladni.
Úgy tudjuk, hogy a Mol a BKM-mel nemcsak a fővárosi hulladékszállítást kívánja átvenni, hanem egyfajta régiós koordinátorként a budapesti agglomerációban is aktív lenne. Július 1-jén indulna a hulladékos koncesszió a Mol vezetésével, viszont kicsi az esély rá, hogy tíz nap alatt megoldás születik a nyitott kérdésekre.
Kerestük a BKM-et, kíváncsiak voltunk arra, hogy meg tudják-e kötni határidőre a szerződést, készült-e vagyonleltár. Megkerestük a Molt, illetve a Fővárosi Önkormányzatot is, hogy mi a véleményük a kialakult helyzetről. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket. | Mol-koncesszió: szeptemberre tolhatják az új hulladékrendszer indulását | Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-szeptemberre-tolhatjak-az-uj-hulladekrendszer-indulasat/32466352.html | 2023-06-20 11:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani.
Ahogy az űrágazatról szóló cikksorozatunk első részében bemutattuk, az űrtevékenység komoly nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés, emellett az űripar igen komoly üzleti lehetőségekkel is kecsegtet. (A cikksorozat harmadik részét itt találja.) Ma még felfoghatatlan méretű üzleti potenciál van az ágazatban, és a piac most van kialakulóban: még lehet befolyásolni, kik legyenek a főszereplők, és ebben az államok (a világon mindenhol) komoly szerepet vállalnak.
Magyarországon – a sokszor világszínvonalú kutatóhelyeken túl – mintegy harminc cég foglalkozik legalább részben űripari fejlesztésekkel, ezek közül három-négy olyan van, amely jelentős bevétellel és külföldön is értelmezhető méretben működik. Közülük is kiemelkedik azonban egy üzleti kör, amely nemcsak az űriparban, de a kiemelt kormányzati programoknál, stratégiai projektekben, a HUNOR űrhajósprogramnál vagy a kapcsolódó oktatási programoknál is felbukkan.
Több mint fél tucat, a magyar űrágazat különböző területeire rálátó szakértővel beszéltünk ahhoz, hogy felmérjük, hogy áll a magyar űrágazat. Forrásaink az erős állami kontrolltól tartva névtelenül nyilatkoztak, miközben sokan még név nélkül sem akarták megosztani velünk tapasztalataikat.
Miniszteri biztost kap az űrkutatás
Fiatalon került nagy lehetőségek kapujába
Húszmilliárdos állami tőkealap, külföldi startupok és oktatás
Folyamatos piacfelmérés és magyar startupok
Külpolitika és űrfelelős miniszteri biztos
Az ESA-csatlakozás után, 2018-ban kapott újabb lendületet az űripar, amikor megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az űrkutatás és -ipar a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, és Szijjártó Péter miniszter űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ferencz Orsolyát, aki villamosmérnök és űrkutató, az MTA tudományos főmunkatársa.
Emellett 2010 óta fideszes önkormányzati képviselő volt a Józsefvárosban, közéleti kérdésekben is gyakran nyilatkozik, maximálisan a kormány álláspontját képviselve, júniustól pedig bekerült a parlamentbe. Arra a kérdésünkre, hogy országgyűlési képviselőként is marad-e miniszteri biztos, Ferencz azt válaszolta, hogy „a hatályos jogszabályok értelmében nem összeférhetetlen a két tisztség egyidejű betöltése”.
Jó szakember, csak politikus lett, rég gyakorolta a szakmáját – fogalmazott vele kapcsolatban szinte az összes forrásunk.
„A szakmai közösség folyamatosan jelezte különböző fórumokon, hogy fontos lenne foglalkozni ezzel a területtel, és hogy kell űrstratégia” – mondta Ferencz Orsolya a Szabad Európának, hozzátéve, hogy ezek a kérések találtak meghallgatásra a kormánynál 2015-ben (ESA-csatlakozás) és 2018-ban, amikor a külügyhöz került a terület. A miniszteri biztos szerint azért oda, mert jelentős részben diplomáciai területről van szó. „Szijjártó miniszter úr ráadásul látja a terület fontosságát, hiszen az űrszektor fejlesztésében komoly gazdasági potenciál van.”
Akinek a neve mindenhol felbukkan
Bármelyik leágazását is nézzük a hazai űrprogramnak, egy név mindig visszaköszön: Sárhegyi Istváné. Legyen szó a HUNOR űrhajósprogramról, az űripari startupokat felkaroló kezdeményezésről, nagy állami programokról, a magyar műholdról vagy akár az űrrel kapcsolatos oktatásról, rendre Sárhegyi érdekeltségeibe ütközünk.
Nemcsak állami tízmilliárdok landolnak a közelében, de olyan lehetőségekhez fér hozzá, amelyekhez kevesen mások. Egy űripari forrásunk szerint „mintha évekre előre látná, mi fog itthon történni [az űrrel kapcsolatos ügyekben], a többiek meg küzdenek, mint malac a jégen”.
Bizonytalan alapokon a gyorsan bővülő cégbirodalom
Sárhegyi István még mindig csak 29 éves, de már nemcsak űrjogászként, hanem űripari befektetőként is nyilatkozik, és mára valóban tekintélyes cégbirodalmat tudhat magáénak. Ezek a cégek rendre felbukkannak az állami űrprogram közelében. Üzleti vállalkozásai részben összefonódnak a magyar kommunikációs szektor egyre nagyobb részét birtokló, állami megrendelésekkel felhizlalt 4iG-vel; benne van a vezetésében is: ő Jászai Gellért kabinetvezetője és „űrtechnológiai tanácsadója”.
Abban, hogy a 4iG kezében központosul a vezetékes, a mobil- és immár a műholdas kommunikáció, műsorszórás is Magyarországon, minden forrásunk komoly kockázatot lát – még azok is, akik egyébként szimpatizálnak a kormány űrpolitikájával.
„Amikor először találkoztam Ferencz Orsolyával, már akkor láttam benne a víziót. Az övé egy kicsit államibb, az enyém inkább piaci jellegű volt, de ez nem okozott problémát. Nagyon szimpatikus volt, már az elején megértettük egymást” – mondta Sárhegyi még 2021 elején arról, hogyan ismerkedett meg a miniszteri biztossal.
A Szabad Európa viszont több, egymástól független iparági forrástól is úgy értesült, hogy Ferencz Orsolyának „fentről meg lett mondva”, hogy a 4iG-vel és Sárhegyiékkel kell együtt dolgoznia. Forrásaink szerint ennek a miniszteri biztos egyáltalán nem örült, a kényszerű együttműködés okoz is feszültségeket a két fél között.
Ferencz Orsolya határozottan cáfolta több helyről származó értesülésünket. „A KKM és személy szerint én magam is mindenkivel együttműködünk, aki tenni kíván Magyarország űrképességeinek fejlesztéséért. A KKM-nek az űrszektor minden hazai szereplője egyformán fontos és támogatandó. A magyar szakma minden szereplőjével konstruktív munkakapcsolatot ápolunk” – mondta a miniszteri biztos.
Egy, az ágazatban jártas forrásunk felidézett egy három évvel ezelőtt a Groupama Arénában megrendezett eseményt, ahol az akkor még Nemzeti Űrstratégia néven futó projekt kapcsán hívták össze az ágazat szereplőit (az űrstratégiáról cikksorozatunk következő részében írunk). „Sárhegyiék már akkor ott voltak, látszott rajtuk, hogy sok pénzük van. Elmondták mindenkinek, hogy nem igazán értenek az ágazathoz és hogy úgy beszéljenek nekik a projektekről, mint akik még sosem hallottak róla.”
Cikkünk elkészüléséhez szerettünk volna beszélni Sárhegyi Istvánnal is, de elfoglaltságaira hivatkozva elutasította megkeresésünket.
Sárhegyi István még nem volt 17 éves, amikor már tulajdonos lett a turizmussal foglalkozó családi Zétavár Kft.-ben, amelyben ma már 49 százalékos részesedése van. Feltehetően e cég nyereségéből finanszírozza űripari üzleteit, mert az utóbbi években háromszáz–nyolcszázmillió forint közötti adózott eredményt ért el.
Az elmúlt két év pénzügyi adatai alapján azonban Sárhegyi érdekeltségei összesen mintegy nyolcmilliárd forint hitelt vettek fel:
csak a Zétavárnak 4,8 milliárdos rövid lejáratú kötelezettsége van, Sárhegyi űripari cégeinek pedig 865 millió a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy nagyon stabil alapokon állna a cégbirodalom.
Húszmilliárdos állami tőkealap
Sárhegyi űrportfóliójában van tőkealap is. Az állami Eximbank 2021 szeptemberében indította el a Herius-1 Magántőkealapot, amelyben ma már 53 millió euró (majdnem húszmilliárd forint) van. Ez nagyjából a fele annak az összegnek, amit a magyar kormány a HUNOR űrhajósprogramra költ. A Herius-1 indításakor még csak 9,8 millió eurót rakott bele az Exim, ez nőtt másfél év alatt az öt és félszeresére. Ezzel párhuzamosan a tervezett ügyletméret is megnőtt. A 2021-es induláskor még legfeljebb hárommillió eurós befektetésekkel számoltak, ez mára 16 millió euróra (mintegy hatmilliárd forintra) emelkedett. Ezt a pénzt Sárhegyi cége, a Herius Capital Alapkezelő Zrt. kezeli. Azt nem tudjuk, miért éppen Sárhegyit találták alkalmasnak a húszmilliárdos állami forrás kezelésére, mert az Exim egyáltalán nem válaszolt a tőkelappal kapcsolatos kérdéseinkre. A Herius-1 tőkelap célja elsődlegesen az lenne, hogy olyan hazai társaságokat segítsen, amelyek belépnének az űr- és a légiiparba.
Ehhez képest Sárhegyi külföldi űripari startupokba szállt be az állami pénzből: az OKAPI egy műholdirányítással foglalkozó német startup, ebbe 5,5 millió eurót tett a Herius, ezért tíz százalék alatti részesdést kaptak. A Leanspacnél egy hatmillió eurós befektetési körbe szállt be a Herius (a francia cég űripari vállalatoknak fejleszt digitális infrastruktúrát), a Föld-megfigyelési műholdakat gyártó Hedronnál pedig egy 16,3 millió eurós befektetési körhöz csatlakozott a tőkealap.
Űroktatás és űrkamara
2020-ban létrejött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Védelmi Ipari és Űrtechnológiai Szekciója, amelynek Ferencz Orsolya miniszteri biztos mellett Parragh Bianka is társelnöke, aki idén tavaszig tagja volt az MNB Monetáris Tanácsának, mellesleg Parragh László MKIK-elnök felesége.
2022 tavaszán alakult meg 17 egyetem közreműködésével az UniSpace, amelynek keretében több űrtudományi szakirányú továbbképzési program is elindult. Az UniSpace programigazgatója Parragh Bianka. Megkezdődött a BME Űrtechnológiai, az ELTE Űrtudományi és a Debreceni Egyetem Űregészségtudományi képzése. Ezeket a természettudományi műhelyeket elismert szakemberek vezetik: Bacsárdi László (BME), Lichtenberger János (ELTE), valamint Csernoch László (DE).
Az űrrel kapcsolatos társadalomtudományi képzések viszont már mind a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE) kerültek. A világűr-politikai tanácsadóképzés és a Világűrjog és -Politika Kutatóintézet vezetője Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács tagja. Ebben a kutatóműhelyben dolgozik mások mellett Darvas Tamás, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, valamint a Médiahatóság több munkatársa is. A kutatóintézet rendszeresen szervez szimpóziumokat a témában, legutóbb május elején az űr biztonsági és védelmi kérdéseiről tartott nemzetközi konferenciát, ahol a kormány képviselői mellett a téma hazai és külföldi szakértői adtak elő.
Az NKE űrgazdasági kutatócsoportjában dolgozik Parragh Bianka, Kovács Árpád (volt számvevőszéki elnök, 2012-től a Költségvetési Tanács elnöke) és Lovászy László Gábor (miniszteri biztos 2020 és 2022 között).
A Spacebuzz program – amely gyerekek körében népszerűsíti az űrkutatást – állami támogatásból és uniós pénzből is részesül. A Spacebuzz mögötti alapítvány élén a pécsi Zsolnay-botrányból ismerős Zentai István áll, a program fővédnöke Ferencz Orsolya. A program főszponzorai mind Sárhegyi érdekeltségei, eseményeikről rendre beszámol a kormányközeli média.
„Folyamatosan szkennelik a piacot”
A piacfelmérést és -támogatást segíti az elvileg évente megjelenő Hazai Űrkörkép című kiadvány, amely a magyarországi űrszektor szereplőit mutatja be, valamint az ESA-val közösen működtetett üzleti inkubátorprogram. A Business Incubation Centre (BIC) célja űripari startupok segítése. A program 2018-ban indult Magyarországon, eleinte hazai partnerszervezete a Wigner Fizikai Kutatóközpont volt. Forrásaink szerint azonban (főleg a koronavírus idején) a kutatói szemléletű vezetők nem menedzselték jól a programot, amely 2021-ben átkerült a kormányközeli Design Terminálhoz (DT). Sárhegyi István ezzel nagyjából egy időben bekerült a DT felügyelőbizottságába (és visszatérő vendége lett a Design Terminál szervezte Brain Barnak is: volt már előadó a fesztiválon és vendég a podcastban).
„A DT-nél megvan minden adottság ahhoz, hogy jól működjön az inkubátorprogram” – fogalmazott egy forrásunk. Míg induláskor csak négy támogatott programja volt a BIC-nek, mára 13 további startupot dotálnak.
Az ezekhez hasonló körképek, illetve inkubációs programok más országokban is működnek, bevett módjai a piacfejlesztésnek. Ugyanakkor több, egymástól független forrásunk is arról beszélt, hogy ezek Magyarországon nem a szektor, hanem egy üzleti kör fejlődését segítik: felmérik a piacot, hogy lássák, mit érdemes megvásárolni vagy milyen irányban érdemes fejleszteni. „Bizonyos szint alatt el lehet lenni, ha nem sért nagy érdekeket. De ha túl nagy egy cég, az már felkelti a NER-esek érdeklődését” – mesélte egy űripari cég vezetője a más szektorokból már ismerős tapasztalatot. Hallottunk olyan űripari cégről, amely külföldre vitte fejlesztését, különben a kormányközeli vállalkozók elvették volna tőle. | Ha túl nagy a cég, az felkelti a NER-esek érdeklődését” – Űr és NER, 2. rész | Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/sarhegyi-magyar-ur-uragazat-uripar-ner/32454405.html | 2023-06-20 12:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A napokban súlyos gazdasági bűncselekmények miatt bíróság elé került a NER egyik, korábban nagymenőnek számító bankára. Az ügyészség kilenc év fegyházban letöltendő szabadságvesztést kért Töröcskei Istvánra, a Széchenyi Kereskedelmi Bank egykori tulajdonosára, akit feleségével, illetve a pénzintézet több volt vezetőjével és ügyfelével együtt bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolnak.
Töröcskei tíz éve még a leggazdagabb magyarok 100-as listájának középmezőnyében szerepelt 14 milliárd forintra becsült vagyonával, a nyomozati anyagok szerint azonban ekkor már javában szervezte azokat a fiktív pénzügyi manővereket, amelyekkel a folyamatosan veszteséget termelő bankját igyekezett talpon tartani. A Fidesz gazdasági hátországához tartozó és kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Töröcskei – akit az időközben szintén kegyvesztetté vált Simicska Lajos embereként tartottak számon – akkoriban azt is el tudta intézni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hárommilliárd forintos összeggel beszálljon az ingatag pénzintézetbe.
A Széchenyi Bank azonban így sem bírta sokáig, alig másfél évvel azután, hogy az állam 49 százalékos kisebbségi tulajdonos lett, végleg beütött a krach, amivel nemcsak a betétesek pénzéből veszett el több mint 7 milliárd forint, hanem elúsztak a költségvetés milliárdjai is.
Nemrég a 24.hu is beszámolt arról, hogy a most induló bírósági eljárás előkészítő ülésén Töröcskei nem ismerte el az ellene felhozott vádakat, és az államot okolta azért, mert szerinte nem akarták megmenteni a Széchenyi Bankot. A 73 éves üzletember azt állította, hogy a csőd óta „mindent elvettek tőle”, se pénze, se ingatlana nem maradt, lett viszont egy legalább félmilliárd forintot kitevő tartozása. A bankár felesége – egyben a per másodrendű vádlottja – el is sírta magát a tárgyalóteremben, amikor kettejük tisztességes vállalkozói múltjáról beszélt.
A Széchenyi Bank-pernek a főszereplők személyén kívül is komoly politikai relevanciái lehetnének, ám ezeket mérsékli, hogy – például a Schadl-Völner-üggyel összevetve – nagyon hosszú idő telt el az első hatósági fellépések óta. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyolc és fél évvel ezelőtt, 2014-ben vonta vissza a Széchenyi Bank működési engedélyét, és 2015 tavaszán tett pénzügyi visszaélések gyanújával rendőrségi feljelentést. A szereplők és az ügy részletei így jórészt feledésbe merültek, és azóta a fideszes gazdasági körökben is átrendeződés történt.
Az viszont hasonlít a Völner Pált érintő eljáráshoz, hogy a vádiratban itt sem traktálták túl sok részlettel a bíróságot az ügy kormányzati kapcsolódásairól. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a 2022 decemberében véglegesített vádiratban mindössze egy-két mondatban utal arra, hogy a Széchenyi Bankban a zavaros hitelügyletek lebonyolításával párhuzamosan az állam, pontosabban a Nemzetgazdasági Minisztérium is tulajdonos volt, sőt megemelte a pénzintézet alaptőkéjét is.
Töröcskeiék családi cége, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. 2010-ben, a Fidesz hatalomra jutásának évében vette meg 6,8 millió eurós kölcsönből a Kajmán-szigetekre bejegyzett addigi tulajdonostól az SPE Bankot. Töröcskeiék a 2010-es kurzusváltás után nagyban támaszkodhattak arra a politikai óhajra, amely szerette volna elérni, hogy a hazai banki kínálatban legyen egy nemzeti hitelintézet. A kis bank új tulajdonosának azzal is igyekeztek fentről tekintélyt adni, hogy kinevezték az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának (a posztról csak a Széchenyi Bank engedélyének visszavonása után mondott le). Pénzügyi körökben úgy emlékeznek, hogy Töröcseki „tukmálta” a hazai vállalkozói elit tagjaira a hiteleit, a bankközpontot pedig a budai Fotex plazába telepítette, amivel alaposan megterhelte a házi kasszát. A család közben Dörgicsén épített ki birtokot, borászatot is üzemeltettek, és ide volt bejelentve a bankot tulajdonló cég, a T&T Kft. is, melynek kényszertörlését 2021-ben rendelte el a cégbíróság, amikorra több mint 5 milliárd forintra duzzadt a tartozásállománya.
Töröcskeiék 2010-ben első lépésként Széchenyi Kereskedelmi Bankra kereszteltek át a szerzeményüket, de a magyarosra hangolt névváltás és az új menedzsment valójában nem tudott változtatni az eredményességen, így a nagyratörő tervek ellenére a bank folyamatosan veszteséges maradt. A vádirat szerint Töröcskei és felesége, valamint a bank szűk vezetői köre a hiányok pótlása miatt kezdett pénzügyi trükközésbe. A bank pénzét hivatalosan kölcsönként adták oda beszervezett ismerősöknek, akik aztán részben vagy egészben visszautalták a T&T-nek, amely a befolyt pénzből tőkét emelt a bankban, vagy törlesztette az addig felvett hiteleit. De mint azt a későbbi pénzügyi felügyeleti vizsgálat igazolta, a pénzintézetben nem csak a tőkehiány okozott gondot: számos tekintetben szabálytalan volt a szervezeti működés is.
Mindezek a sorjázó problémák nem jelentettek akadályt az állami tőkeemelés előtt: kormányzati szinten úgy döntöttek, hogy az állam betársul Töröcskeiék mellé. A döntés előtt állítólag át is világították a bankot.
A Hvg.hu 2014-ban azt írta, hogy az NGM, amit akkoriban Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök vezetett, 2012 februárjában adott megbízást az állami tulajdonszerzés előkészítésére. A feladat jogi részét az Oppenheim Ügyvédi Iroda végezte, a tényleges szervezeti átvilágítást pedig az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-re bízták. A szerződéskötés végül a vonatkozó jogszabályok módosítása miatt 2013 közepére tolódott. Időközben Varga Mihály lett a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy pedig átült az MNB elnöki székébe.
A vádirat szerint a Széchenyi Bank fiktív hitelügyleteinek nagy része éppen az állami tulajdonszerzés előkészítési időszakára datálódik. Az ügyészség szerint 2012 elejétől kezdődően mintegy hatmilliárd forintot folyattak ki törvénytelenül a bankból. Ezeket a gyanús ügyeleteket hét vádpontban foglalták össze.
A vádirat arra viszont nem tért ki, hogy a pénzintézet nagyságrendjéhez képest igen jelentős léptékű ügyletek miért nem buktak ki az átvilágítás során, vagy később, amikor az állam már résztulajdonos volt a bankban.
Az ügyészség a 24.hu kérdésére azzal magyarázta, hogy a jelentős nagyságrendű közpénzt elporlasztó állami tulajdonszerzés miért nem szerepel a vádiratban, hogy „a nyomozás és annak eredménye alapján a vád tárgya a fiktív hitelügyletek, illetve felelőtlen hitelezések miatti felelősségre vonás lett”. Azt is írták, hogy „a nyomozás kiterjedtségére, a szükséges nyomozási cselekményekre, valamint szakértői vizsgálatokra is figyelemmel” az ügyészség 2019 decemberében saját hatáskörbe vonta a nyomozást. Mint írták,
a tőkeemelés, illetve az azt megelőző átvilágítás szempontjai kapcsán az arra illetékes döntéshozó adhat választ.
A Fővárosi Főügyészség javaslata alapján levélben kerestük Varga Mihály jelenlegi tárcáját, az NGM nyomdokaiba lépő Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk, legalább kormányzati szinten kivizsgálták-e a 2013-as átvilágítást. Napvilágra kerültek-e a Széchenyi Bank vádiratban szerepelő fiktív ügyletei, illetve felelősségre vontak-e bárkit is azért, mert a minisztérium egy rossz állapotban lévő pénzintézetbe tett bele hárommilliárdnyi közpénzt?
A Pénzügyminisztériumtól nem érkezett válasz.
A vádirat elején olvasható összefoglaló fejezet részletesen foglalkozik azzal, hogy a bank éveken át tőkehiányosan működött, Töröcskei pedig különféle módokon próbálta betömni a pénzintézet költségvetésében tátongó lyukat. A kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásokról viszont nincs adat, ezért a szövegben gyakorlatilag előzmény nélkül jelenik meg, hogy a bankvezetésben „az állami tőkeemelést követően Vörös József és Havas László lett az állam által delegált külsős igazgatósági tag”.
Vörös József ügyvéd Mészáros Lőrinc milliárdos egyik bizalmasa, aki már akkor is fontos háttérember volt a fideszes gazdasági körökben, amikor bekerült a bank vezetésébe (még a miniszterelnök által alapított Puskás Akadémia vezetőségének is tagja volt). Vörös 2013 júniusától 2014 novemberéig volt a Széchenyi Bank igazgatóságának tagja (a bank tevékenységi engedélyét 2014. december 5-én vonta vissza a jegybank).
A későbbi időszakban, 2018 vége felé vállalatok sora került Vörös nevére. Az ügyvéd főként azokban a volt Simicska-cégekben bukkant fel, amelyek előbb Simicska Lajos üzlettársához, Nyerges Zsolthoz kerültek, majd Vörös érintésével Mészáros Lőrincnél landoltak. Az Orbán Viktorral folytatott háborút elveszítve jóformán minden üzleti érdekeltségét felszámoló Simicska agrárportfólióját tömörítő Mezort Zrt.-ben például Vörös mind a tulajdonosi, mind az elnöki pozíciót átvette Nyergestől, mielőtt a vállalat Mészáros kezébe került, és ez történt Simicska egykori közterületi reklámcégével is.
2020. június 17-én, amikor a hatóságok váratlanul rajtaütöttek az addig ki sem hallgatott bankvezetőkön és a klienseken, kilenc embert azonnal őrizetbe is vettek. Amint a 24.hu elsőként beszámolt róla,
Vörös Józsefet is gyanúsítottként hallgatták ki, csakhogy ő a többiekkel ellentétben őrizetbe vétele után szabadon távozhatott a bíróságról, mivel vele szemben nem rendeltek el kényszerintézkedést.
A nyomozó ügyészek aznap összesen húsz helyszínen tartottak házkutatást, és tizenkilenc embert hallgattak ki hatmilliárdos károkozás gyanújával. Töröcskei István a rajtaütés után négy hónapra rács mögé került, felesége és további négy személy pedig bűnügyi felügyelet alá, azaz nyomkövetőt kapott a lábára.
A vádirat Vörös szerepével a Rác Fürdő és a hozzá kapcsolódó hotel finanszírozási ügylete kapcsán foglalkozik részletesebben. Ez a hitelkihelyezés már az állami tulajdonszerzés után zajlott le.
A Gellért-hegy lábánál álló, hányatott sorsú komplexum felújítása és építése 2011-ben fejeződött be, de az akkoriban Tarlós István vezetése alatt álló főváros tulajdonlási viták miatt nem járult hozzá a kész épületegyüttes megnyitásához. A sok korábbi invesztíció után 2013-ban úgy tűnt, hogy újabb, egymilliárd forintos befektetéssel el lehet simítani a vitákat. A Széchenyi Bank ebbe az ügyletbe is belevágott, és tulajdonrészhez is jutott az ITG Rác Kft.-ben. Az ügyészség szerint azonban Töröcskei is a szokásos koreográfiát követte: visszakérte a pénz jelentős részét. A tervbe csupán néhány embert avatott be, a vádirat szerint Vöröst és Havast megtévesztette. Az ügyészség azt írta, hogy
a szabálytalan ügyletet ők is megszavazták, ám ennek az volt az oka, hogy Vörös és Havas „a tőlük elvárható körültekintés hiánya miatt elmulasztották figyelembe venni” a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit.
Megkérdeztük az ügyészséget, hogy a 2020-as rajtaütés után gyanúsítottként őrizetbe vett Vörös a gyanúsítás ellenére végül miért nem került a vádlottak közé. Azt írták, hogy az adatvédelmi jogszabályok miatt konkrét személyre vonatkozó kérdésre nem adhatnak választ, általánosságban annyit elmondhatnak, hogy „volt olyan gyanúsított, akivel szemben az eljárást a nyomozó ügyészség bizonyítottság hiányában szüntette meg”.
Vöröst és Havast az ügyészség kezdeményezésére tanúként meghallgathatja majd meg a bíróság. | Nyolcévnyi nyomozásba nem fért bele, hogy miért rakott az állam egy halom pénzt a Fidesz-közeli milliárdos bankjába | A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban. A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség lapunknak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/19/szechenyi-bank-birosag-torocskei-istvannem-vizsgaltak-allam-szerepet/ | 2023-06-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A probléma forrása az örökpanoráma
A történet arról a Siófok-Törekiben lévő lómenhelyről szól, amelyről a Narancs.hu számos alkalommal cikkezett. A Dharma alapítvány által működtetett állatmenhely nagyon jó, balatoni panorámás helyen van. Ahogy lapunk szintén megírta, a földterületet Barna György, a siófoki Plázs főszervezője is meg szeretné vásárolni. Korábban az agrártárca nem fizette ki az államilag elkobzott állatok tartásának költségét, majd a menhelynek logisztikai központként szolgáló szomszédos, állami vagyonkezelői tulajdonban volt épületét próbálták meg árverésen eladni a fejük felől meglehetősen furcsa körülmények között. Amikor ez nem sikerült, mivel a menhelyesek véletlenül értesültek a tervezett ügyletről és sikeresen licitáltak, visszamenőleg havi 758 ezer forintot követelt az ingatlan használatáért a vagyonkezelő. Aztán jött a csata a földért, ami miatt per van folyamatban a kormányhivatallal. Az alapítvány egyik tagja ugyanis eladta volna a telekrészét tagtársának, de a kormányhivatal szerint Barna György helyben lakik és diót termel, így elsőbbséget élvez a helyben lakó állattartó alapítvánnyal szemben. Azt azonban, hogy Barna György nem Siófokon él, többen is tanúsították, és jelenleg rendőrségi nyomozás van folyamatban, valamint per a felperes alapítvány és a kormányhivatal között a felperes szerint törvénysértő földhivatali döntés miatt.
Egy forrásunk szerint a földszerzésre törekvők tudhatták, hogy áprilisban jön az ún. ranchtörvény, azaz bármilyen külterületen jó nagy „tanyákat” lehet létesíteni, akár üdültetési céllal. Erre ez a panoráma tökéletes lenne. Március 7-én kelt a földhivatal (a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földforgalmi Osztályának) döntése, amely szerint a siófoki Plázst és egyéb szórakoztatóhelyeket üzemeltető budapesti cégek ügyvezetője, Barna György (a siófoki vállalkozó Barna Sándor fia) veheti meg az állatvédő alapítvány elől a működéshez szükséges földterületet. Itt kezdenek felgyorsulni az események.
A Mediaworks helyi lapja elszólta magát
Március 29-én éjjel érdekes hír jelent meg a kormányzati szócsőként működő Sonline felületén, Vizsgálat indult a siófoki állatmenhely ellen címmel. „Most úgy hírlik, hogy közigazgatási hatósági ügy van folyamatban a Dharma Ló- és Állatmenhellyel szemben. Úgy tudjuk, egy névtelen bejelentésben foglaltak miatt vizsgálódik a menhely működése miatt a siófoki jegyző. Több hiányosság is szóba került, ám a siófoki városháza szerint folyamatban lévő közigazgatási hatósági üggyel kapcsolatban nem adnak tájékoztatást. A menhely tevékenységét ismerők szerint a szerteágazó tevékenység és az érintettek folyamatos egymásnak feszülése, valamint a különböző dokumentumok valós tartalma és a megnyilatkozások kapcsán is felvetődhetnek vizsgálat tárgyát képező történések. Azt többen is felvetették, hogy bármennyire is nemes a cél, a tevékenység biztonságosan, szabályszerűen, a törvények betartásával végezhető. Gondot jelenthet, hogy egy kertgazdasági övezetben lévő telken például lehet-e fesztiválokat tartani, gyermektáborokat szervezni? Vannak-e a meglévő épületeknek engedélyei, azok alkalmasak-e közösségi célok kiszolgálására. Biztosítva vannak-e a mentett állatok higiénés, állatjóléti és egészségügyi feltételei, vagy éppen mi történik a keletkezett szennyvízzel?” – írták a cikkben.
Vajon honnan tudhatta a lap, hogy másnap reggel 9-kor névtelen bejelentésre rajtaütésszerűen, vagyis előre be nem jelentett módon kivonul az állatmenhelyre a siófoki jegyző csapata (akinek kizárását az ügyből elfogultság miatt maga a „névtelen” bejelentő kérte) és a járási tisztifőorvos?
A siófoki jegyző emberei bármennyire kerestek, nem találtak szabálytalanságot, jogsértést, a vizsgálatot lezárták.
„Ekkor kellett volna üres kézzel hazamennie a bizottságnak. Ám alaposabb kutakodás után, felfedezték, hogy miután négy bika marhalavele közül hármat elveszített a kormányhivatal, nem sikerült időben időben beadni nekik a soron következő kötelező oltásokat, amiket egyébként az okmányok pótlása után haladéktalanul megkaptak az állatokat” – mondta Czinkóczky Csaba, az alapítvány elnöke. – „A marhalevél olyan, mint az autónál a forgalmi, abba kell jegyezni a változásokat. Dokumentum nélkül nincs oltás. A főállatorvos hivatalból elrendelte az állategészségügyi zárlatot, majd az alapítvány az oltási dokumentumokkal másfél hónapon keresztük hiába kérte annak feloldását, semmi választ nem kaptunk.”
Kérdés, hogy a Sonline hogyan értesült előre arról, hogy „hatósági eljárás van”, hiszen nem ügyfél, elvileg nem kaphatott a hivataltól tájékoztatást, a feljelentő meg nem tudhatta, hogy több hatóság összehangoltan jár el másnap, hacsak a két halmaz nem esik egybe. Kerestük Lengyel János főszerkesztőt, hogy ezt megkérdezzük tőle, de nem vette fel a telefont (leveleinkre nem szokott válaszolni), és amikor az utcán véletlenül találkoztunk vele, hiába szólítottuk meg, elfordította a fejét. Így csak találgatni tudunk, honnan tudta a Mediaworks lapja, hogy mi történt másnap reggel.
A nem hiányzó láncszem
Egy személy van, aki a március 30-i és egy újabb, június 7-én tartott helyszíni szemlén is ott volt: Orbán Ákos, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal ún. főispáni kabinetvezetője.
A siófoki építéshatósági ügyeket a Siófoki Járási Hivatal hivatott vizsgálni, ehhez az ügyhöz a június elején azonban valamely okból Kaposvárról szalajtották a négyfős magas rangú kormányhivatali delegációt.
„Ez a bizonyos Orbán úr nem mutatkozott be, csak a dokumentumokon láttam a nevét. A március 30-i helyszíni szemlén végig ott volt a főállatorvos mellett, isten bizony én azt hittem, a járási főállatorvos segédje vagy valami ilyesmi” – emlékezett vissza Czinkóczky Csaba. – „A szemle végén leültünk itt a teraszon, még kérdeztem is tőle valamit a rákos kutyánk szőrének gombásodásával kapcsolatban, mondott is rá valamit, de egy szóval sem azt, hogy ő nem ezen a vonalon dolgozik. A járási főállatorvos sem válaszolt helyette, szóval ő sem mondott semmit. Lehet, hogy Orbán Ákos inkognitóban volt itt? Másodszor a június 7-i helyszíni szemlén találkoztam vele, és azért feltűnt, hogy egyszer állatorvosi, aztán építéshatósági ügyben jött, ráadásul az első szemlét a Siófoki Járási Hivatal folytatta, a másodikat a kaposvári központ, pedig Siófok illetékességi területe. Június 7-i érkezéskor sem mutatkozott be, de rögtön a szemle megkezdése után egy a helyszínen civilben tartózkodó újságírót (lapunk munkatársát – a szerk.), aki őt nem ismerte, nevén szólította és felhívta a figyelmét, hogy kép- és hangfelvételt nem készíthet. A nagy igyekezetben talán nem vette észre a kapura is kitett figyelmeztetést, hogy a területen kép- és hangrögzítő kamerarendszer működik. Majd szoros focista emberfogással odaállt az újságíró mellé és figyelte, hogy milyen alkalmazásokat néz a telefonján.”
A szemlén egyébként arról szólt, amire a Sonline másfél hónappal korábbi cikke is utalt: vannak-e a meglévő épületeknek engedélyei?
Nem kapott bírságot? Egy pillanat…
„Már mindent körbefényképeztek, lejegyzeteltek, amit akartak, 10 óra 30 körül Orbán Ákos, akit felismertem és ezt említettem is neki, rákérdezett, hogy milyen határozatot kaptunk a március 30-i vizsgálatról. Mondtam, hogy semmit. »Hogyhogy nem kaptuk meg a bírságot?« – kérdi, és hümmög. Mire én: »Nem volt semmi bírság a zárlatot közlő határozatban.« Erre is csak hümmögött egyet. Egyébként a nevét is azért tudtuk meg, mert ragaszkodott ahhoz, hogy minden jelenlévő írja alá a jegyzőkönyvet, mire a Narancs.hu itt lévő újságírója is ragaszkodott ahhoz, hogy akkor ő is, és így kézzel írták rá a nevét az előre nyomtatott jegyzőkönyvre, az ügyintéző, az osztályvezető és a főosztályvezető neve alá. A szemle után az újságíró elolvasta a jegyzőkönyvet és elmondta nekem, hogy kicsoda ez az Orbán Ákos. A »főispán« kabinetfőnöke. Ezt azért furcsálltam. Azt is megtudtam, hogy a jogi osztály vezetőjeként pont neki nem lett volna szabad eljárnia az ügyben, és a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnak sem, hiszen ellenérdekű peres felek vagyunk a földhivatali határozat törléséért folyó perben. Aztán aznap a munkaidő lejárta előtt pár perccel a főállatorvostól egy darab határozatot kaptunk e-mailben, a március 30-án elrendelt állategészségügyi zárlat feloldásáról. Másnap, csütörtökön 13:03-kor a kormányhivatal letöltötte a kizárási indítványunkat a perben állás és Orbán Ákos szemlei jelenléte miatt. Alig egy órával később telefonon hívott fel Tóth Ferenc járási főállatorvos, hogy nem elég e-mailen átvenni a határozatot, töltsük le az ügyfélkapun is. Ezt 14:26-kor le is töltöttük, de abban már nem csak a zárlat feloldása volt, hanem 180 000 forint bírság is, mert a kormányhivatal hibája miatt késve olttattuk be a bikákat. Az összeg is aránytalanul magas, főleg nekünk, akik annyira le vagyunk amortizálva anyagilag a sok basztatás miatt, hogy azt is jól meg kell gondolnunk, hogy két vagy három vizes zsemlét vegyünk a reggelinkhez a boltban. Ráadásul ez a büntetés az eljárás 60 napos határidején jóval túl érkezett. Természetesen ezt is bíróság elé visszük.”
Folyt. köv.
Kerestük Neszményi Zsolt kormányhivatali vezetőt és Orbán Ákos kabinetfőnököt is, de telefonhívásainkra akut titkárnői ijedelem és hárítás volt a válasz. Írásban is feltettük a kérdéseinket. Azt szerettük volna megtudni, milyen hivatali minőségében volt ott Orbán Ákos a szemlén, van-e tudomása arról, hogy a Dharma alapítvány és a Somogy Vármegyei Kormányhivatal között közigazgatási peres ügy van folyamatban, ezért kizárási ok áll fenn, vagyis minimum aggályos eljárniuk, és végrehajtottak-e eljárási cselekményt június 8. 13:03 után, amikor a jogi osztályon letöltötték a beadványt, amelyben a hivatal kizárására tett indítvány volt. Kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy nem adnak választ, mert nem vagyunk ügyfelek.
Orbán Ákos 2022 szeptemberében sajtókonzultációt folytatott a Somogyi Hírlap és online kiadása, a Sonline Siófokról indult médiahajóján, ahová újságírókat nem, csak a propagandamédia aktivistáit, kormánypárti politikusokat és tisztviselőket hívtak meg. Jelen volt Lengyel János is.
„Ha a Sonline informátorának információi pontosak, már majdnem minden ki van pipálva a listán, már csak a jövő héten kezdődő gyerektáboraink vegzálása jöhet. Újra” – mondta Czinkóczky Csaba. – „Mert két éve is volt ilyen, akkor a Siófoki Járási Hivatal robogott ki hozzánk szintén névtelen feljelentésre, és csak annyi bajuk volt, hogy merre folyik le az esővíz (megmutattam: a dombról a völgybe), és a számlával igazoltan Tescóban vett vécétakarító fertőtlenítőszer gyári tanúsítványát keresték rajtunk. Most azon dolgozunk, hogy minden fűszál a talajra merőlegesen álljon, hátha erre is van éjjel hozott törvény.”
(Címlapképünkön a Dharma lómenhely területének részlete. Fotó: Fónai Imre) | Perbeli ellenfelével szemben intézkedett a somogyi kormányhivatal vezetőjének kabinetfőnöke | Építéshatósági szemlékre két szakügyintéző szokott kivonulni, ám a sokat megélt siófok-töreki lómenhelyhez június 7-én négyen vonultak ki. Egy ügyintéző, egy osztályvezető, egy főosztályvezető és egy negyedik kormánytisztviselő, aki egy korábbi szemlén a járási főállatorvos „segédjeként” volt jelen, amolyan hivatali inkognitóban. Ha van valaki, akinek tudnia kell, hogy a Somogy Vármegyei Kormányhivatal és a lómenhely alapítványa között április óta per van folyamatban, az ő. A kormányhivatal vezetője, Neszményi Zsolt kabinetfőnöke, a jogi főosztály vezetője: Orbán Ákos. Mégis személyesen intézkedett. Bemutatjuk, hogy packáznak ma a hivatalok Magyarországon bizonyos ügyekben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/perbeli-ellenfelevel-szemben-intezkedett-a-somogyi-kormanyhivatal-vezetojenek-kabinetfonoke-259512 | 2023-06-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Lehet bézs helyett barna színű a bőrülés ? NEM!!!”
Május 25-én került fel az EKR (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) oldalára az összegzés, melyből kiderül, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala új személyszállító gépjármű beszerzésére kért ajánlatot, amit az egyetlen pályázó, a kaposvári Spirit Autó meg is nyert. A kiírás erősen célzott feltételeket szabott: messziről látszik, hogy először megnézték a kiszemelt verda adatlapját, kimásolták egyetlen modell fullextrás, üzleti csomaggal feltupírozott változatának paramétereit, és becopyzták a feltételek közé. Van itt minden, ami a „Papa” (ez Szita Károly egyezményes fedőneve a hivatalban) szem-szájának ingere, s amitől férfinak érzi magát: hétsebességes automata váltó, négykerék-meghajtás, közel háromszáz lóerő.
A teljesítmény és más paraméterek megadásából, valamint a műszaki adatlap
összevetéséből úgy tűnik, hogy itt egy 2023-as, kétezres, „turbós-benzines” 2.0 TSI/200 kW 4×4 „L&K” felszereltségű modellről van szó, melyet adaptív lengéscsillapítás-szabályozással, elektromosan állítható első ülésekkel, gerinctámasszal (ez Szita Károly esetében nagyon fontos tartozék!), memóriával, lábtérvilágítással, s még kis híján vagy száz extra tartozékkal szállítanak. Az alcímben említett kérdés-felelet is az extrák kapcsán zajlott: egy pályázó kérdezett rá a barna bőrülésre és a lábtérvilágítás fontosságára, de a válasz elutasító volt: a bőr csakis „bézs lehet”, a lábtérvilágítás pedig elengedhetetlen.
Szita Károly most is egy Superb-et használ: a városban már közismert, BIT-es rendszámú
fekete darab jónéhány, a városlakók megütközését kiváltó politikusi önkényeskedés szereplője volt, parkolt például tilosban:
Szita Károly, a törvényen kívüli: vannak, akiket megbüntetnek a tilosban parkolásért, és vannak, akik egyenlőbbek a többieknél
…de kapták már rajta mozgássérült-parkolóhelyen is.
Nemrég pedig arról kaptunk képeket, hogy szabálytalanul és balesetveszélyesen felszerelt kerékpártartóval száguldozott a városban, kis híján leszorítva az útról a szabályosan közlekedőket. Ebből sejthető, hogy afféle hobbi-családi autóként is használja a hivatali kocsit: ezért kell a közel háromszáz lóerő?
Úgy tűnik, a polgármester úr a maga testi-lelki kényelmére
a legkevésbé sem sajnálja a közpénzt, bár Kaposváron minden téren erősen érezhető a megszorítások hatása: nemrég számoltunk be arról, hogy sajnált tizennyolcmillió forintot az otthonápolási szolgálatra, s inkább lepasszolta ezt a tipikusan önkormányzati feladatot magáncégeknek, kiszolgáltatva így a rászorulókat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő sóherságának. De valószínűleg találnánk a város lassan már napi rendszerességgel módosítgatott költségvetésében százas nagyságrendben tételeket, amelyek a közszolgáltatások minőségének romlását eredményező megszorításokról szólnak, melyek bármelyikénél jó jönne huszonhárommillió forint, vagy annak egy része, ha már mindenáron szükségesnek látják az autócserét. A Superb teljesítménye, felszereltsége
semmiképp sem áll arányban Kaposvár, de Szita Károly teljesítményével sem.
Nem beszélve arról, hogy a folyamatosan „zöldítésről” „energiatakarékosságról” hadováló, ilyen-olyan, százezer forintért megvehető kamudíjakkal büszkélkedő polgármestertől több mint szimbolikus gesztus, hogy egy benzinzabáló, hagyományos személygépkocsit vesz 2023-ban,
egy tisztább üzemű, pl. hibrid hajtású autó helyett.
Persze, ha valaki folyton európai politikai tényezőnek képzeli magát, az más téren sem biztos, hogy eltalálja a helyes arányokat… | 23 millió forintért vesz új, fullextrás Škoda Superb gépkocsit a kaposvári Polgármesteri Hivatal | Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala új személyszállító gépjármű beszerzésére kért ajánlatot, amit az egyetlen pályázó, a kaposvári Spirit Autó meg is nyert. | null | 1 | https://www.kapost.hu/uj-auto-23-millio-skoda-superb/#more-15547 | 2023-06-18 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
A Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. játékosainak legalább 40 százalékának Vas megyei kötődésűnek, vagy Vas megyei utánpótlásban nevelkedettnek kell lennie. Ezt a javaslatot Czeglédy Csaba (független) képviselő tette a szombathelyi közgyűlésben.
Megmutatjuk, mi van a színfalak mögött!
Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom
Indoklásul elmondta, félő, hogy a Haladásban egyre kevesebb helyi játékos lesz, így a csapat elveszíti a helyi kötődését. Az önkormányzatnak 10 százalékos tulajdonrésze van a kft-ben.
Azt is javasolta, hogy a Haladás VSE most NB III-ba feljutott csapatának javasolják, hogy a Vas megyei kötődésű játékosok aránya legalább 70 százalék legyen.
A képviselő még májusban javasolta, hogy a közgyűlés vizsgálja meg a szombathelyi felnőtt férfi labdarúgás helyzetét, mivel a "nagy" Haladás elveszítette a szurkolói nagy részét, ami nem is meglepő, hiszen az NB II. kilencedik helyén áll a csapat.
A HVSE felnőtt csapata most NB III-as lett, de félő, hogy a "nagy Hali" ott szerepelteti majd a gyengébb játékosait. Czeglédy szerint hiba volt, amikor az önkormányzat 2015-ben lemondott a többségi tulajdonáról.
A közgyűlésre meghívták a két csapat, az utánpótlás-nevelést végző Király Sportegyesület és az Illés Akadémia vezetőit, de senki sem jelent meg közülük.
Koczka Tibor (Pro Savaria) azt emelte ki, hogy az elmúlt 12-14 évben több tízmilliárd forint tao-támogatás érkezett Szombathelyre, de ennem nem látszik az eredménye.
Nemény András azt mondta, nem igazán tudják befolyásolni a csapatok döntéseit, de az önkormányzat kifejezheti kéréseit, és ezért kéri, hogy fogadják el Czeglédy javaslatát.
A közgyűlési többség meg is szavazta a javaslatot, a Fidesz-frakció nem szavazott, Illés Károly szerint nincs ráhatásuk a csapatok döntéseire. | Mi lesz a szombathelyi labdarúgással? | A városi közgyűlés tájékozódni akart, a sportvezetők el sem mentek. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/labdarugas_futball_hakadas_szombathely_kozgyules | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | nyugat.hu |
Nettó 3,3 milliárd forint helyett immár 3,814 milliárd forintért építi a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. a püspöki stadion mellé a négycsillagos szállodát Szegeden. A kápolnát is tartalmazó 3834 négyzetméteres épületegyüttes ára az indoklás szerint amiatt emelkedik, mert „háborús, szankciós infláció” van, emelkedtek a bérek, és „magasabb színvonalú” létesítményt szeretne a Szeged-Csanádi Egyházmegye.
„Nagyszabású szállodaberuházás veszi hamarosan kezdetét a csongrádi megyeszékhelyen: a szegedi sport- és ifjúsági központ mellett egy 50 szobás, kertkapcsolattal rendelkezdő sporthotel épül – derült ki az az uniós közbeszerzési adatokból, amelyben kihirdették a projekt nyertes kivitelezőjét is. Az új építésű, négycsillagos besorolású létesítmény a Szegedi Ifjúsági Centrumhoz kapcsolódva, az egykori Napfény kemping helyén valósul meg a Dorozsmai út 2-4. szám alatt. A hotel a Hotel Szent Gellért Fórum nevet fogja kapni. A beruházás a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízásából, a Market Építő Zrt. generálkivitelezésében valósul meg, több mint nettó 3 milliárd 264 millió forint értékben” – írta 2022 januárjában a magyarepitok.hu.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye vezetője a Fidesz mellett kampányoló Kiss-Rigó László. Nem titok, hogy a szegedi püspök érdeklődik az állami finanszírozású nagyprojektek után, például futballstadionra korábban 14 milliárd forintot kapott.
De vannak egyéb közpénzes beruházásaik is, amiket a Napi.hu szedett össze: „A Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye egyebek mellett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia néven focisulit üzemeltet, 2019-ben Szegeden stadiont építtetett több mint 13 milliárd forintért, és az egyházmegye fenntartásában működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyakorolja a gyerekek zánkai és fonyódligeti üdültetésével foglalkozó Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány alapító jogait is. A gyerektáborokat szintén állami pénzből újították fel. A Szeged-Csanádi Püspökség lett a tulajdonosa a Lezsák Sándor-féle lakitelki Népfőiskola Alapítvány lakitelki beruházásainak, amelyek Hungarikum Liget néven egy 26 hektáros területen valósulnak meg, szintén több milliárd forint állami támogatásból.”
Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból – drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet | atlatszo.hu
Azért látogattunk ki a helyszínre, hogy megnézzük, az ide áramló közpénzeket mennyire hatékonyan költötték el a kulturális és szellemi fellegvárban. Az első ránézésre egyértelmű, hogy a Hungarikum Liget a jelenlegi hatalom kultúrpolitikáját híven tükrözi, és hogy az országgyűlés alelnöke jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
A Szent Gellért Szállodát a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint drágábban, mint ahogy azt tavaly januárban meghatározták. Az akkori 3,29 milliárd forintos ár most 3,81 milliárdra nőtt, vagyis nettó 520 millióval drágult a beruházás.
Az okok között már-már kormánypropaganda-szerű indoklás is felfedezhető.
Azt írják, a „szankciós intézkedések a világgazdaságra és különösen Közép-Európa gazdasági helyzetére olyan hatással voltak és vannak, hogy több évtized óta nem látott infláció következett be”.
Valamint, hogy „Az inflációs hatások jelentős mértékben érintették az alapanyagárak mellett különösen az üzemanyagárakat, energiaköltségeket, valamint az élőmunka költségeit is. Mindemellett a Szerződés teljesítéséhez szükséges import termékek, anyagok esetében az EUR/HUF, és más devizák árfolyamváltozása is drasztikus hatást gyakorol, a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása miatt jelentősen költségesebbé vált a magyarországi gazdasági szereplőknek az import beszerzéseik finanszírozása.”
A drágulás oka továbbá, hogy „a legnagyobb mértékű munkabér emelésekre is a 2022. évben került sor, így a tárgyi Szerződés teljesítését már jelentősen megnövekedett személyi jellegű ráfordítási költségek is terhelik.”
De nem csak a béremelés és a háborús-szankciós infláció okozza a bő félmilliárdos áremelkedést. Ahogy az uniós értesítőben olvasható hirdetmény áll:
„Minőségi, esztétikai, illetve használhatósági szempontok szerint megfogalmazott Megrendelői többletigények” is megjelentek,
hogy a négycsillagos szálloda „az eredeti koncepcióhoz képest minőségi, esztétikai, illetve használhatósági szempontok szerint is magasabb színvonalat jelentő létesítmény kerüljön megvalósításra”.
A dokumentumból az is kiderül, hogy „a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Szállodák és szálló jellegű épületek termelői árindexe tekintetében 30%-ot meghaladó mértékű emelkedés következett be a szerződés időtartama alatt.”
Címlapfotó: a szerző felvétele | 520 millióval drágul a püspöki szálloda esztétikai-minőségi többletigények és a „szankciós infláció” miatt | Nettó 3,3 milliárd forint helyett immár 3,814 milliárd forintért építi a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. a püspöki stadion mellé a négycsillagos szállodát Szegeden. A kápolnát is tartalmazó 3834 négyzetméteres épületegyüttes ára az indoklás szerint amiatt emelkedik, mert „háborús, szankciós infláció” van, emelkedtek a bérek, és „magasabb színvonalú” létesítményt szeretne a Szeged-Csanádi Egyházmegye. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/19/520-millioval-dragul-a-puspoki-szalloda-esztetikai-minosegi-tobbletigenyek-es-a-szankcios-inflacio-miatt/ | 2023-06-19 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
9 perc
2023.06.21. 04:30
Egy nemzetbiztonsági szakszolgálat által készített szakvéleményből következtetni lehet arra, ki készíthette titokban azokat a hangfelvételeket, amelyeket meghamisítva aztán Karácsony Gergelyt próbálta lejáratni a kormányközeli sajtó. Ennek ellenére a Bajnai Gordon feljelentése alapján, a titkos lehallgatás ügyében indult nyomozást felfüggesztették, és a benne érintett üzletembert – egy Budapesten élő orosz milliárdos jobbkezét, aki Orbán Viktor vejével is üzletelt – sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg – derül ki a HVG360 által megszerzett nyomozati iratokból. | Bajnai csőbe húzása a később meghamisított felvétellel | Egy nemzetbiztonsági szakszolgálat által készített szakvéleményből következtetni lehet arra, ki készíthette titokban azokat a hangfelvételeket, amelyeket meghamisítva aztán Karácsony Gergelyt próbálta lejáratni a kormányközeli sajtó. Ennek ellenére a Bajnai Gordon feljelentése alapján, a titkos lehallgatás ügyében indult nyomozást felfüggesztették, és a benne érintett üzletembert – egy Budapesten élő orosz milliárdos jobbkezét, aki Orbán Viktor vejével is üzletelt – sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg – derül ki a HVG360 által megszerzett nyomozati iratokból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230621_Bajnai_csobe_huzasa_felvetel_nyomozas_hangfelvetel_szakvelemeny#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_06_21&utm_content=hvg360 | 2023-06-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több milliárdos sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt 8, illetve 7 év börtönre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék a Hungária Értékpapír Zrt. két tulajdonosát. A harmadrendű vádlott 3 évet kapott, a negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottat 14, 14, illetve 8 hónap felfüggesztett börtönre ítélte az elsőfokú bíróság. Az ítélet nem jogerős.
A Hungária Értékpapír ügye is a 2015-ös brókerbotrány alatt robbant ki, több károsult évekkel később is hiába várta a pénzét. A Magyar Nemzeti Bank még 2015 márciusában függesztette fel, egy hónappal később pedig visszavonta a társaság befektetési szolgáltatói tevékenységére vonatkozó engedélyét, az ügyészség aztán 2016 nyarán emelt vádat. A gyanú az volt, hogy hamis bizonylattal kivettek egy ügyfelük számlájáról 300 millió forintot, azt tervezve, hogy mielőtt az ügyfél hozzányúlna az egyenlegéhez, visszacsempészik az összeget. Lehetett sejteni, hogy nem egyetlen ilyen ügyről van szó, végül az elsőfokú ítéletben azt tudták bizonyítani, hogy legalább 350 ügyfél szenvedett el több milliárd forint kárt.
A két tulajdonos kormányzati és önkormányzati megbízásokat szállított a ceglédi irodának egy állami cégtől, továbbá az alsónémedi, a fóti és a százhalombattai önkormányzattól. Százhalombatta önkormányzatát például kétmilliárd, Alsónémediét egymilliárd, Fótét kilencszázmillió forint kár érte az ügyészség vádirata szerint.
A brókercég érdekkörében álló cégcsoporthoz tartozó gazdasági társaságok pedig fedezet nélküli vállalati kötvényeket bocsátottak ki 2012 és 2014 között. A kötvények kibocsátásának céljaként ingatlankereskedelmet és különböző gazdasági tevékenységek finanszírozását jelölték meg, valójában azonban nem folytattak gazdasági tevékenységet. A vádlottak a kötvényeket előnyös kamatozású, biztonságos és tőkevédett értékpapírként forgalmazták, ezeket az ügyfeleik a hiányos, megtévesztő információk miatt abban a tudatban vásárolták meg, hogy befektetésük megtérülése kellően biztosított. | Eljutottak az elsőfokú ítéletig a 2015-ös brókerbotrány egyik ügyében | Nyolc, illetve hét év börtönre ítélték a Hungária Értékpapír Zrt. két egykori tulajdonosát, nem jogerősen. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230614_hungaria_ertekpapir_brokerbotrany_itelet | 2023-06-14 05:33:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.