text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Miközben a Völner Pál exállamtitkárt és Schadl György végrehajtói kari elnököt érintő korrupciós büntetőügy javában zajlik a Fővárosi Törvényszéken, az ügy mellékszálai közül többet még fel sem derítettek. Így például a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya még nyomoz különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt a végrehajtói kar több szerződése ügyében.
A rendőrség a hvg.hu kérdésére megerősítette: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kötött egyes szerződések, például Covid-tesztek beszerzése ügyében egy idén februári feljelentés alapján most is nyomoznak. Arra a kérdésre viszont, hogy van-e már gyanúsított, történt-e személyi szabadságot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés, már a “nyomozás érdekeire tekintettel” nem válaszoltak.
A nyomozók által vizsgált szerződések 2020 tavasziak, a koronavírus-járvány elején kötötték őket és mindkettő a pandémia elleni védekezéssel összefüggő eszköz-, illetve szolgáltatásvásárlás. A feljelentés szerint az egyiknek a “lepapírozásával” lehetnek szabálytalanságok, a másiknál pedig fennáll a gyanú, hogy “túlárazott és nem valós költségeken alapszik”. A két szerződés:
500 db 300 ml-es kézfertőtlenítő beszerzése bruttó 692 150 Ft értékben (1090 Ft/db)
2500 db Covid-tesztre és mintavételre keretszerződés 123,75 millió Ft értékben (49500 Ft/db)
Ami érdekessé teszi a beszerzéseket, az az, hogy mindkettőben az a cég a szerződő fél, amelyiknek a vezetőjével Schadl György, a végrehajtói kar elnöke kifejezetten jóban volt, és ahogy a 444.hu megírta, tőle szerezte be a saját autójára azt a kék villogót, amivel aztán elkapták a rendőrök, mert nem lett volna jogosult rá, ezért vissza is vonták tőle. Erről itt számoltunk be:
A két, nyomozók által vizsgált szerződés közül az érdekesebb, és a nagyobb összegű a Covid-tesztekről szóló megállapodás, amit a végrehajtói kar ugyanezzel, a két villogós ügyben érintett, Dr. Grécs László által vezetett cégtől, a Hungary Ambulance Kft.-től szerzett be, és amelynél az RTL hívta fel a figyelmet, hogy ez tesztenként csaknem 50 ezer forintos darabárat jelent. Erről itt írtunk:
A gyorstesztekre kötött szerződés szerint a 49 500 forintos darabár tartalmazta a tesztet, a kiszállási díjat, a mintavételt, a kiértékelést és a konzultációt. Csakhogy az ilyen teszt még a világjárvány idején, korábban is csak 8-10 ezer forint volt. A feljelentés szerint ráadásul túlzás is volt felszámolni az 50 ezres darabárban például a kiszállási díjat minden tesztelt személyre, mikor kimentek egy végrehajtói irodába és egyszerre leteszteltek 8-10 embert. Egyébként
végül csak 1570 db tesztelést igényelt az amúgy 250 fő körüli végrehajtói létszámmal működő kar, és ezért összesen 77,715 millió forintot fizettek ki.
Próbáltuk elérni Dr. Grécs Lászlót, a Hungary Ambulance Kft. ügyvezetőjét, de telefonját nem vette fel, az sms-re nem válaszolt, és az emailben feltett kérdéseinkre se. Grécs a jelenleg az alapügyben zajló Völner-Schadlt büntetőeljárásnak nem érintettje, de azt tudakoltuk tőle, hogy a még folyó nyomozásban, a szerződések miatt kihallgatták-e, illetve nem tartja-e túlzónak a szerződéses árakat.
Hiába tettünk fel Grécsnek kérdéseket más témákban is, ezekre sem kaptunk választ. Pedig néhány hónapja a Telex érdekes, Schadl munkatársainál talált feljegyzésekről írt, amelyek többször említik Grécset. Több említés is különböző összegekről szól, és a fenti szerződések utáni, 2020-as. Továbbá van 2021-es feljegyzés is, amely egy rejtélyes szatyrot említ. Ezek:
2020. 07. 10. „Grécs 20 mFt Úszódaru utca 5.”
2020. 12. 02. „Grécs Laci 350000 Mammutnál”
2021. 04. 27. „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni”
Sikerült viszont beszélnünk a Grécs-féle szerződéseket a kar részéről aláíró, jelenleg is a posztján lévő dr. Takács Katalin hivatalvezetővel. Ő sem szereplője a büntetőeljárásnak, bár a Schadl vezette elnökséggel egyetértésben és harmóniában dolgozott a volt elnök terhére rótt bűncselekmények idején. Miután meghallotta, hogy a hvg.hu-tól keressük, letette a telefont és többé fel se vette. A szerződésekről, a nyomozásról és más témákról írásban feltett kérdéseinkre sem válaszolt,
így arra sem kaptunk választ Takács Katalintól, felmerült-e benne, hogy lemond a hivatalvezetői pozícióról, miután az élettársa a Völner-Schadl büntetőügy egyik vádlottja, aki ráadásul az előkészítő ülések egyikén a vádirattal egyezően be is ismerte a bűnösségét?
Érdekesség egyébként, hogy a Schadl-ismerős cégvezető, Dr. Grécs egyébként nem orvos, hanem mentőápoló. A hvg.hu rákeresett az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvános adatbázisában, az Alap- és Működési keresőben, és abban egyetlen Grécs László szerepel, ám őt nem orvosként, hanem egészségügyi szakdolgozóként tartják nyilván, szakképesítése pedig mentőápoló.
A neve előtti Dr. titulust pedig információink szerint a Pécsi Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomája alapján használja – az egyetemen korábban vizsgálták, hogy “varázsolt-e” Schadl vizsgát bárkinek, mivel erről ugyancsak telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szólnak, így került a képbe például Rogán Antal kabinetfőnökének vizsgája is, de a vizsgálat végül nem tárt fel szabálytalanságot.
A Grécs által vezetett Hungary Ambulance Kft.-ben egyébként a cégnyilvántartás adatai szerint Grécs korábban évekig, egészen 2018-ig résztulajdonos is volt. A vállalkozásba tulajdonosként aznap, 2013 február 5-én szállt be, amikor kiszállt belőle Welsz Tamás – Welsz a Simon-ügy gyanúsítottja volt, de 2014 tavaszán a rendőrautóban rosszul lett és meghalt.
A Grécs vezette magán-mentőszolgálat 6 embert foglalkoztat és az utóbbi években egyre növekvő árbevételt produkált. 2021-ben már 552 milliós nettó árbevétele volt, de csak minimális, alig 1,5 milliós adózott eredménye. Tavaly viszont jelentősen kevesebb, 327 millió árbevétel mellett is magasabb, 1,7 milliós profitot hozott össze a vállalkozás.
A cégnek 2018 óta egyedüli tulajdonosa egy másik, sokkal nagyobb magán-mentőszolgálat, a mintegy félszáz önkormányzattal orvosi ügyeleti ellátásra is szerződött Inter-Ambulance Egészségügyi és Szolgáltató Zrt. Ez már egy 50 főt foglalkoztató vállalkozás, jóval nagyobb, többmilliárdos forgalommal.
Az Inter-Ambulance tavaly 3,2 milliárd forintos nettó árbevétel mellett az elmúlt öt év rekordprofitját hozta össze: 2022-ben az adózott eredménye 217,5 millió forint volt. Ennek a cégnek Grécs vezető tisztségviselője: igazgatósági tag 2021 szeptembere óta. (A cég szakmai vezetője pedig Zacher Gábor, aki 2020-ban a cég által foglalkoztatott verekedő fóti háziorvos ügyében is megszólalt – az orvost felfüggesztették.)
Érdekesség, hogy a kék villogós ügyben korábban Schadl és Grécs azt tervezték, hogy csinálnak egy külön mentőscéget, abban lesz egy kocsi, arra kérnek kék lámpát, így azt az autót Schadl jogszerűen használhatná. Így is lett: van egy Ambulance Mentőszolgálat Kft. nevű cég, amelynek jelenleg is Grécs az ügyvezetője, a felesége pedig a tulajdonosa, miután 2021 nyarán megvásárolta azt és átnevezte erre. Tavaly a cégnek nem volt árbevétele, így 244 ezer forint veszteséggel zárta az évet.
Még érdekesebb, hogy Grécs László feleségének van egy másik céges érdekeltsége is, a Referencia Kapu Kft, amely egy, a covid-világjárvány elleni védekezéshez ajánlott eszközt, egy fertőtlenítő kaput forgalmaz, de 2019 óta árbevétele nem volt, viszont évről-évre néhány százezres veszteséget termelt. A vállalkozásban Grécs felesége és egy másik magánszemély mellett a tavaly 1,8 milliárdos pofitot termelő Valton-Sec Zrt.-nek és az egy év alatt 480 milliárd(!) forintnyi állami megbízást behúzó B+N Referencia Zrt.-nek van nagyobb tulajdonrésze – utóbbi tulajdonosa az “udvari söprögető” Kis-Szölgyémi Ferenc.
A végrehajtói kar körüli további ügyekkel foglalkozik a friss HVG is. Részletek a csütörtökön megjelenő lapban és a hvg360-on: | Nyomozás a Schadl-barát mentős cége ügyében, a végrehajtói kar hivatalvezetője hallgat | Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230615_Meg_nyomoznak_a_Schadlbarat_mentos_cegenek_50_ezres_Covidtesztjei_ugyeben_hallgat_a_vegrehajtoi_kar_hivatalvezetoje | 2023-06-15 05:02:00 | true | null | null | HVG |
Az MCC 2021 áprilisa óta kisebbségi részvényese volt a Libri Csoportnak, most azonban a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány leányvállalata szerződést kötött az SQ Invest Kft.-vel a Libri Csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. Ez azt jelenti, hogy a tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének a 98,41 százalékos tulajdonosává válik – írja a Mathias Corvinus Collegium a közleményében.
Azt is kiemelik, hogy az MCC "a továbbiakban is stratégiai-pénzügyi befektetőként kíván hozzáadott értéket nyújtani a vállalatcsoport számára", és a szakmai irányítást "a jövőben is a könyvpiacon évtizedes tapasztalatokkal rendelkező menedzsment látja el". Ígéretük szerint a cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos, Balogh Ákos pedig igazgatósági tagként segíti a Libri Csoportot.
"Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt” – fogalmaz a közleményben Balogh Ákos alapító, az SQ Invest tulajdonosa.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója szerint a Libri vállalatcsoporttal sikeres éveket tudhatnak maguk mögött, "az MCC a korábbi részesedésére is minden értelemben jó befektetésként tekint", így a részükről "a leglogikusabb lépés a tulajdoni hányad növelése volt". Elkötelezett, tőkeerős tulajdonosként hosszú távon garantáljuk a magyar könyv jövőjét – teszi hozzá Szalai.
A Libri Csoport a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplője. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolthálózatában, valamint webáruházában.
Legutóbb a Libri Csoportról néhány hete írtunk, amikor is a Libri több gyerek- és ifjúsági könyvkiadónak is levelet küldött azzal, hogy nyilatkozzanak bizonyos könyveikről, hogy azok a gyerekvédelminek mondott törvényben felsorolt kritériumoknak megfelelnek-e. | Majdnem százszázalékos tulajdonosa lesz az MCC a Libri Csoportnak | Az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének kis híján százszázalékos tulajdonosává. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20230613_Tobbsegi_tulajdonosa_lesz_az_MCC_a_Libri_Csoportnak_Libri_konyvek_konyvkiadas | 2023-06-13 11:35:00 | true | null | null | HVG |
"Az elkövetkező három-öt évben szinte biztos, hogy nem lesz semmilyen változás" - mondta három évvel ezelőtt magabiztosan lapunknak a Libri-csoport egyik igazgatósági tagja, amikor a fideszes elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kisebbségi tulajdonszerzése kapcsán felvetettük neki, hogy mi lesz, ha ez csak a kezdet, és a NER célja a Libri teljes megszerzése.
Az MCC akkor megszerezte a kegyvesztetté vált Spéder Zoltántól az Axialis Holding Zrt.-t, és ezen keresztül mintegy 30,9 százalékos tulajdonrészt a Libri-Bookline Zrt.-ben.
Ideológiai janicsárképzővel hódít a könyvszakmában a NER
Nem törődött a könnyű zsákmányokkal, rögtön a nagyvadra megy a központi agytröszt, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba.
Most pedig a többségi tulajdonos Balogh Ákos családi cégének, az SQ Invest Kft.-nek a részvénypakettjét megvásárolva, 98,41 százalékos tulajdonosává válik a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs által vezetett szervezet, amely 2021-ben megkapta egyebek között a Mol és a Richter részvényeinek a 10-10 százalékát, akkora állami vagyon juttatásban részesült, amennyit a teljes felsőoktatásra költ egy évben az állam.
Igaz, a tranzakcióra még a GVH-nak is rá kell bólintania, nem lehetnek illúzióink, egy kézbe kerül-e az ország legnagyobb könyves cége. Kolosi Tamás, a konkurens Líra cégcsoport tulajdonosa szerint nem jó az, ha az állam beavatkozik a kulturális élet leginkább piackonform területére, de abban reménykedik, hogy az MCC belépésével nem változik a Libri működése, "amellyel versenytársak is vagyunk, de partnerek is."
A NER ezzel a lépéssel a kulturális élet államtól függő részét növeli tovább az eddig tisztán piaci alapon működő, ezért önállóságát megőrző szegmens, a könyvkiadás és könyvterjesztés fölött. | A kultúrharc tűzvonalába küldheti a Librit a NER, de piaci szempontból ez nem lenne észszerű | A szerzők között van némi pánik, de a legtöbben kivárnak, miután a Libri Csoport majdnem százszázalékos tulajdonosa lesz a kormány janicsárképzőjenként is emlegetett Mathias Corvinus Collegium. Kérdés, hogy a NER számára csak üzlet, vagy a kultúrharc része lesz a Libri-univerzum megszerzése? Ha az utóbbi, akkor tovább szűkítheti a NER-en kívüli szellemi világot, ha cenzúrázni nem is fogja tudni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230614_Illibri_Libri_MCC | 2023-06-14 20:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Régi, több mint tízéves ismeretség fűzi F. Vivient Schadl Györgyhöz: a korrupciós botrány vádalkut kötő koronatanúja még Schadl előtt került a budaörsi végrehajtói irodába pénzügyesként, Schadl pedig 2011 őszén került az agglomerációba végrehajtóként.
F. Vivient a nyomozók ugyanazon a napon kapták el 2021-ben, mint Schadl Györgyöt: november ötödikén bevitték, beszámolók szerint pedig még aznap vádalkut is kötött az ügyészséggel: ő volt az, aki megerősítette, amit a nyomozók a korábbi lehallgatások alapján már tudtak, vagyis hogy Schadl valóban korrupciós kapcsolatban áll Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkárral.
F. Vivien értékes információkat adott át az ügyészségnek: ő kezelte azt a két Excel-táblát, amiben Schadl kiadási, bevételei szerepeltek. Emlékeztetőül: a Házipénztár nevű táblázatba kerültek a vád szerint Schadl végrehajtói irodájának pénzügyei, valamint a neki praxisukért fizető végrehajtóktól érkező pénzek, az Egyenlegmoncsi című táblába pedig a Völner Pállal kapcsolatos kiadások kerültek.
Ezekhez a táblázatokhoz F. elmondása szerint hárman fértek hozzá: M. Viktor, a korrupciós ügy negyedrendű vádlottja, az iroda egyik olyan alkalmazottja, aki nem tudott a korrupcióról, valamint ő személyesen. Schadl ennek a táblázatnak a kezelésébe nem szállt be, a feladatot kiszervezte nekik. Ez pedig F. Viviennek nem volt ínyére, főleg, hogy Schadl bizalmi körébe kerülve egy idő után pénzügyesként már nem csak az iroda pénzügyeit kezelte, hanem Schadl magánügyeit is. Hozzá tartoztak például a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének ingatlanjaihoz kapcsolódó pénzügyek is. F. elmondása szerint többször jelezte Schadlnek, hogy nem akar ezekkel foglalkozni, és kérte, hogy vegyen fel valakit a feladatra. Schadl 2019-ben teljesítette a kérést: akkor érkezett az irodához az az M. Viktor, akit az ügyészség a Schadlhöz a végrehajtóktól ömlő pénz fuvarozásával is vádol.
A bíróság kedden nem kezdte el részletesen boncolgatni a táblázatok tartalmát, a bennük található rövidítéseket, jelöléseket, csupán általános dolgokat kérdezett róluk, így várhatóan a részleteket csütörtökön szeretnék meghallgatni F. Vivientől.
F. viszont nem csak a táblázatok szerkesztésében vett részt: hozzáférése volt ahhoz a páncélszekrényhez is, amit a budaörsi irodában helyeztek el. Ebben a páncélban egy idő után azonban szerinte megjelentek Schadl magánpénzei, sőt ékszerei, nagy értékű órái is.
Hiába kaptak felmentést korábban a tárgyalás látogatása alól, kedden megjelent a Fővárosi Törvényszék épületében idősebb Schadl György és Völner Pál is. Idősebb Schadl György jelenlétét nem magyarázta meg bővebben, Völner viszont többször is szóba került. F. Vivien például azt mondta, hogy
az igazságügyi államtitkár volt, hogy a budaörsi végrehajtói irodában tárgyalt Schadllel, négyszemközt, zárt ajtók mögött.
F. arról is tudott – hiszen neki is volt rálátása arra a papír alapú naptárra, ahol Schadl a programjait, találkozóit vezette –, hogy főnöke megfordult az Igazságügyi Minisztériumban is, ahol szintén Völnerrel találkozott.
F. több olyan végrehajtóról is részletesen vallott, akik az előkészítő ülésen beismerték, hogy fizettek Schadlnek a kinevezésükért. Egyikük, F. Miklós, aki a legnagyobb osztalékokkal rendelkező szigetszentmiklósi iroda vezetését vette át, állította, hogy valójában csak aláírni és a fizetéséért járt be, valós munkát mint végrehajtó nem végzett.
Szóba került Schadl természete is. Mint mondta, Schadl hiretelenharagú ember volt, többen tartottak tőle, többször előfordult olyan is a budaörsi irodában, hogy ha valaki fizetésemelést akart, akkor először F. Vivient kérte meg, hogy járjon közben érte Schadlnél.
F. Vivien R. Róbertet, Schadl bizalmasaként, barátjaként írta le, azonban a Gazdi kétes ügyeit nem ismerte bővebben. Amikor a bíró a harmadrendű vádlotthoz, vagyis Gazdihoz kapcsolódó ügyekről és vádlottakról kérdezte állította: senkit nem ismer.
Schadl Györgyöt a bíróság azzal vádolja, hogy pénzt kért a végrehajtóktól azért, hogy közbenjárjon az Igazságügyi Minisztériumnál a kinevezésükért. Schadl védekezésének alapját az adja, hogy állítja: valójában kölcsönöket adott a végrehajtó-jelölteknek, akik tulajdonképpen csak ezeket fizették neki vissza. F. Vivien a bíróság előtt állította:
Schadl valóban adott kölcsön ismerőseinek – de nem önzetlenül, és szerinte nem puszta jó szándékból, hanem azért, hogy lekötelezze őket.
F. elmondta: ő is kapott kölcsönt egy ingatlanügyre Schadltől, azonban erről nem írtak papírt, nem rögzítették, mikor kellene visszaadnia, „majd ahogy tudod, megadod” – mondta neki Schadl. A végrehajtói kar korábbi elnöke F. Vivien élettársának múlt heti meghallgatásán beszélt viszont egy másik kölcsönről is, amit F.-nek adott: mint mondta, F. tőle kapott egy autót, azt törlesztette neki havonta – vagyis nem csak az ingatlanbiznisz miatt volt a koronatanú lekötelezettje Schadlnek.
Schadlnek viszont voltak más lekötelezettjei is: korábbi alkalmazottja, Cs. Éva, az ügy hatodrendű vádlottja (és egyben az egyetlen olyan végrehajtó, aki nem ismerte be az előkészítő ülésen, hogy fizetett Schadlnek) húszmilliót kapott Schadltől arra, hogy megalapítsa végrehajtói irodáját. F. ugyanazt állítja, amit – valószínűleg a korábbi vallomásaira alapozva – a vádirat is: Schadl az iroda alapításánál nyújtott segítségéért Cs. irodájának osztalékának felét követelte. Ezt mind Cs. Éva, mind Schadl György tagadják.
F. Vivient a bíróság távmeghallgatáson hallgatta meg. Ez annyit jelent, hogy bár ott volt személyesen a törvényszék épületében, de egy másik tárgyalóteremben, ahonnan egy monitoron kapcsolták be. Sem az ügyészség, sem a bíróság nem árulta el, hogy miért volt erre szükség, de F. vallomásából kiderült: tartott, és szemlátomást a mai napig tart korábbi főnökétől. F. volt az, aki Sz. Balázs későbbi monori végrehajtót ajánlotta Schadl Györgynek mint megbízható embert – de csak miután Schadl erre szűk körében rákérdezett. Mint mondta, magától soha nem mert volna ilyet kérni.
Schadltől, ugyanúgy, ahogy ingatlanügyére sem ő kérte a hitelt, hanem Schadl azt magától adta. Szabó régóta szeretett volna végrehajtó lenni – ez egy rendkívül jól fizető szakma, de a túljelentkezés emiatt tízszeres – viszont miután F. beszélt róla Schadllel, azonnal praxishoz is jutott. F. Sz. Balázst régről ismerte, dolgoztak is korábban együtt ráadásul annál a banknál, ahol F. Vivien az élettársát, S. Zoltánt megismerte. Amikor kiderült, hogy Sz. Balázs megkapta a monori praxist, S. Zoltánt vitte magával, úgymond mindenesnek.
Sz. viszont egyedül nem tudta megalapítani az irodáját, erre viszont nem Schadltől kapott pénzt, hanem F. Vivientől, ráadásul nem is keveset: húszmillió forintot. F. a bíróság előtt ragaszkodott ahhoz, hogy ő itt nem közvetítő volt Schadl és Sz. között: mint mondta, az a pénz, amit Sz. Balázsnak adott, az övé volt, örökölte, összespórolta, nem Schadltől kapta. Sőt: állította azt is, hogy Schadl eleinte nem is tudott arról, hogy ő kölcsönt adott Sz. Balázsnak.
Sz. kinevezésének viszont ára volt: F. elmondása szerint Schadl rajta keresztül üzente meg a monori végrehajtónak, hogy irodája osztalékának egyharmadára tart igényt.
Schadl a Monorról érkező pénzekről F. Viviennek annyit mondott, hogy ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni annak, aki segít nekik. F. Vivien állította: egyértelműen kiderült, hogy Völner Pál államtitkárról van szó.
Sz. Balázs 2018-ban vett fel F. szerint először osztalékelőleget – ebből a pénzből pedig már jutott Schadl Györgynek is. Egy évvel később Schadl és F. csúnyán összevesztek: F. elmondása szerint a budaörsi irodában Schadl Sz. osztalékának felét kérte. F. ekkor beviharzott utána az irodába és kérdőre vonta, hogy ha eddig egyharmadot kért, most miért kéri a felét az osztaléknak, mire Schadl leordította – és ezen a ponton ismét elhangzott Völner Pál államtitkár neve.
F. végül – bár a konfrontációt felvállalta – Schadlnek ellenszegülni nem mert: leült Sz.-el egy monori pizzériában és közölte: Schadl ezentúl az osztalék felét kéri. Sz. ekkor elmondása szerint gondolkozott azon, hogy visszalép a végrehajtói poszttól, végül azonban belement a dealbe – F. szerint részint azért, mert tartott Schadltől, bár sem ő, sem F. nem fenyegették meg.
Ha F. félt, akkor miért maradt Schadl mellett? A válasz egyszerű: mert a kezdetektől fogva leszedte a saját részét abból a pénzből, amit a monori végrehajtó – az ő régi ismerőse, aki az ő ajánlására kapta meg praxisát – Schadlnek fizetett. Erről Schadl tudott, sőt ő ajánlotta fel F.-nek, hogy „mindenki boldog legyen”.
És mindenki boldog lett: F. először visszakapta azt a húszmilliós hitelt, amit korábban Sz.-nek adott, majd azon felül kapott még 40 millió forintot részletekben, készpénzben.
F. ezen a ponton csúnyán ellentmondott önmagának: míg korábban azt igyekezett hangsúlyozni, hogy mennyire félt Schadltől, a 40 millió után arról beszélt, hogy a multis világ után nagyon élvezte a végrehajtói irodában végzett munkát, ahogy azt is, hogy „a főnököm például tudja a nevem”.
F. több olyan végrehajtóról is részletesen vallott, akik az előkészítő ülésen beismerték, hogy fizettek Schadlnek a kinevezésükért. Egyikük, F. Miklós, aki a legnagyobb osztalékokkal rendelkező szigetszentmiklósi iroda vezetését vette át, állította, hogy valójában csak aláírni és a fizetéséért járt be, valós munkát mint végrehajtó nem végzett.
Szóba került Schadl természete is. Mint mondta, Schadl hiretelenharagú ember volt, többen tartottak tőle, többször előfordult olyan is a budaörsi irodában, hogy ha valaki fizetésemelést akart, akkor először F. Vivient kérte meg, hogy járjon közben érte Schadlnél.
A koronatanú meghallgatásával kedden nem végzett a bíróság: csütörtökön folytatódik az ügy, F. Vivien nyomozati vallomásának ismertetésével, valamint az ügyészség és a védelem kérdéseivel.
Összes cikkünket a korrupciós ügyről itt tudja elolvasni: | Koronatanú: „Schadl azt mondta, hogy ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni Völner Pálnak” | F. Vivien kedden a bíróságon állította: Schadl György járt bent a minisztériumban Völner Pállal tárgyalni, de Völner is megfordult a budaörsi végrehajtói irodában. Azonban arról is vallott, hogy – Schadl bizniszén keresztül – neki is leesett negyvenmillió forint. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230620_schadl_ugy_koronatanu_vallomas | 2023-06-20 12:46:00 | true | null | null | HVG |
A magzat, a csecsemő, a kisgyerek, de még a tinédzser szervezete is jóval kitettebb a hőhullámoknak, mint egy egészséges felnőtté. Talán nem is gondolnánk, hányféle mentális következménye lehet pusztán annak, hogy hosszú napokon át olyan hőségben élnek gyerekek, mint amilyet az elmúlt két hétben elszenvedünk.
A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti. | Hatalmas veszteséget termelt a debreceni reptér, ezt jórészt az adófizetők állják | Már törvénytelen mértékben szaladt mínuszba a Debrecen International Airport Zrt. saját tőkéje, ez nem maradhat így. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230619_hvg_debrecen_international_airport_oriasi_veszteseg | 2023-06-19 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.06.22. 09:15
2023.06.22. 09:32
Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek. | Papíron ugyanannyit költött a Fidesz a kampányra, mint az ellenzék – a teljes kép azonban más | Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230622__partmerlegek__torz_tukor__felrevezetes__kozkasszafuras_HVG | 2023-06-22 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Nettó 1 milliárd 150 millió (bruttó 1 milliárd 460 millió) forintért tervezi meg az Áder János nevéhez köthető (lásd keretes írásunkat) Kék Bolygó Klímavédő Alapítvány idei fenntarthatósági rendezvényét, a Planetet az Unger Zsolt Grafikai és Szolgáltató Kft. és a Clair & Curtis Communication Kft. Előbbi Unger Zsolt márkaépítőt, prémiumbrand-specialistát fedi, ő volt a 2021-es rendezvény, a Planet Budapest kreatív vezetője is.
A másik cég pedig korábban is dolgozott az Áder János által létrehozott alapítványnak: a Clair & Curtis szervezte meg tavaly a Gödöllői Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált. Akkor a megbízásról író Mfor azt is hozzátette, hogy a tulajdonosok egy korábbi cégüket még Felcsúton alapították, de a pályázaton nyert vállalkozásukat már Budapesten hozták létre.
A Clair & Curtis tulajdonosa, Simon-Tábori Éva Magdolna itt egy emléklapot vesz át Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől és dr. Ruszin-Szendi Romulusztól, a Magyar Honvédség parancsnokától, mivel egy másik cégével támogatta a hódmezővásárhelyi honvéd középiskolát:
Mi kerül ennyibe?
A komplex tervezési és kivitelezési tervezési feladatokra kiírt közbeszerzés szerint a cég feladata egyebek mellett:
az üzleti expó kreatív és gyártási tervezése,
ifjúsági látványszínház kreatív és dramaturgiai tervezése, díszlettervezés, forgatókönyv írása, színészek betanítása, zeneszerzés,
animációtervezés,
a rendezvény élelmiszertakarékos, a fenntarthatóságra is figyelemmel lévő catering megtervezése.
A nyertesek a látványtervezés mellett a konkrét kiviteli terveket is elkészítik. "A korábbi adatok alapján 35-40 ezer látogatóra számító rendezvény célja a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatása kialakításának és fejlesztésének támogatása, a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása" - áll a dokumentációban. Az idei rendezvény fókuszában az élelmiszerrel kapcsolatos fenntarthatósági kihívások állnak, egy gálaestet is tető alá hoznak a nemes gondolat népszerűsítésére.
A fenti összegben azonban nincsen benne például a kommunikáció, amelyet a MediaTraffic Innovation Kft. végez majd el, alvállalkozójuk pedig a tervezésnél is említett Clair & Curtis Communication Kft. lesz. Feladatuk egyebek mellett a Planet rendezvény teljes médiakampányának lebonyolítása, kampányterv készítése, médiaügynökségi feladatok ellátása és kreatív tervezési grafikai feladatok ellátása, animációk készítése lesz. A beszerzést nettó 600 (bruttó 762) millió forint becsült értékkel írták ki, hogy pontosan mekkora összegért végzik majd el, az várhatóan majd a szerződésből kiderül. Cikkünk írásakor az esemény szervezésére még nem írtak ki eljárást.
Áder alapította, Áder vezeti
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János hozta létre 2016-ban, mintegy 85 millió forintból. Az összeget egy elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a magyarok javára. Az alapítvány egy tavaly márciusi törvénymódosítással bekerült a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok körébe. Tavaly nyáron pedig átalakult az alapítvány vezetése: Martonyi János korábbi külügyminisztert - leköszönése után nem sokkal - Áder János váltotta a kuratórium elnöki székében, bekerült a testületbe Lázár János építésügyi miniszter, valamint helyettese, Csepreghy Nándor is, aki korábban az alapítvány igazgatója volt. A 24.hu tudta meg, hogy Csepreghy Nándor havonta nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól. Lázár János és Áder János nem vesznek fel tiszteletdíjat.
Érdekesség, hogy a Lázár János vezette, a Mezőhegyesi Ménesbirtok tulajdonosi jogait is gyakorló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg.
2021-ben már volt egy ilyen rendezvény, amelynek a jól csengő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó nevet adták. Azt még a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezte, Áder János - ekkor még köztársasági elnökként - fővédnökként vette ki a részét az eseményből.
Emlékezetes, hogy a Greenpeace Magyarország aktivistái tiltakozásul egy nagy lobogót tűztek ki a Planet Budapest helyszínén, a Hungexpónál, mivel szerintük a fenntarthatósági expó álságos volt, a magát klímabajnoknak beállító kormány pedig nem teljesít jól a környezetvédelmi ügyekben.
A Greenpeace példaként említette a 2010-ben megszüntetett környezetvédelmi minisztériumot, miközben fokozatosan leépítették a környezet- és természetvédelmi hatóságok függetlenségét. Kritikájukban kitértek arra, hogy folyamatosan pusztul Magyarország élővilága, példaként a Fertő tavi gigaberuházást hozták fel, amely során a Greenpeace szerint legalább 60 hektár nádast pusztítottak ki. Erről az ügyről korábban a Házon kívül is beszámolt:
A Greenpeace azt követelte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy PR-mutatványok helyett érdemi cselekvéssel bizonyítsa, hogy a lakosságot megvédi a klíma- és ökológiai összeomlástól, és hozza nyilvánosságra 2022-es kormányra kerülése esetén érvényes zöld programját.
A Hvg.hu megnézte az expót és arra jutottak, hogy az leginkább ellentmondásos volt, a gyerekek valóban élvezték, a látványra sem lehetett panasz, a megvalósítás azonban mintha szem elől tévesztette volna az üzenetet. "Valóban pazar a díszlet és a kosztümök, az igyekezet is érezhető, hogy átadják a fő, kissé klisés volta mellett is fontos üzenetet, hogy a mostani generációkon múlik az utódok életminősége, de nem feltétlenül a fenntarthatóság jut az ember eszébe a megszámlálhatatlan projektorral, kamerával felszerelt, sok habosított műanyagból, nylon-kupolákból felépített, a színfalak mögött több mint 150 szakember által működtetett monitorok, számítógépek és keverőasztalok tucatjai segítségével irányított, hat napig működő, a kreatív vezető által is hangsúlyozott hollywoodi jellegű produkcióról" - írták akkor.
Nem spóroltak
A törvény szerint a volt köztársasági elnököknek a hivatalban lévő államfővel megegyező, évi 73 millió forintos keret áll rendelkezésükre, amelyet jótékony célra fordíthatnak. Ezt a pénzt ráadásul szabadon költhetik el, nem kell pályáztatniuk vagy szerződést kötniük, csak annyi megkötés van, hogy pártot vagy más, politikai tevékenységet végző szervezetet nem támogathatnak.
Áder Jánosnak ugyanakkor nem kell beérnie ezzel a kerettel. Mint arról korábban az RTL Híradó beszámolt, az általa létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2018-ban csaknem félmilliárd forintot kapott a kormánytól, majd 2019-től már évente másfél milliárdos forintos támogatással számolhatott. Ezt 2021-ben még megfejelte a kormány több mint ötmilliárddal. Az alapítvány által létrehozott cég meg is vásárolt egy Pasaréti úti, legalább 1,5 milliárd forintot érő villát:
Áder János nem tartózkodik a közéleti kérdésektől környezetvédelmi munkája során. Kék bolygó című podcastjában például azzal nyugtatta a debrecenieket az MTI szemléje szerint, hogy ivóvizükkel nem lesz probléma a CATL akkumulátorgyár felépülte után sem. Erről Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátorszövetség ügyvezetőjével beszélgetett.
Más véleményen volt az a vízügyi szakember, akit felmentettek, miután szakvéleményében megállapította: a CATL üzemét vízgazdálkodási szempontból több ponton is újra kell tervezni, az akkugyár óriási vízigénye miatt pedig egész Debrecen vízhálózatát át kell alakítani. Hogy miért küldték el a szakember, azt a kormány nem árulja el. | Gőzerővel épülnek az akkumulátorgyárak, de klímavédő gigarendezvény érkezik milliárdokért | Az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdokat költ egy nagyszabású eseményre, amelyet 2021-ben még a külügy hozott tető alá. A cél nemes: „a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása”. Van miből megvalósítani: az alapítványt sok milliárd forint közpénzzel támogatták meg. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/18/ader-janos-planet-budapest-milliard | 2023-04-18 11:58:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2023.06.23. 04:45 2023.06.23. 08:56
Közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ellenőrző szerv lapunk birtokába jutott részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. A választási rendezvényükre való buszoztatástól az eredményváróig, a kampányfórumoktól az sms-küldésig, a hirdetésektől a szórólapokig szinten minden kampányműfajra jutott pénz a guruló dollárokból. Egészen abszurd, hogy a függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette.
Jellegzetes a tavalyi kampányból a baloldal – végül ellenük fordult – kampánydala, „A hatalom a népé” története. Az Állami Számvevőszék lapunk birtokába került jelentése szerint ennek videóklipjéhez a statiszták szervezése, illetve a dal „színpadi megszólaltatása” 853 440 forintba került, és Márki-Zay Péter mozgalma fizette. Nemcsak a nóta érkezett tehát az Egyesült Államokból, Patty Smith-től, hanem a megszólaltatáshoz szükséges pénz is. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor a baloldal politikája kapcsán korábban úgy fogalmazott, hogy „aki fizeti a számlát, az rendeli a nótát”.
Mindez csak egyetlen példa a 117-ből, amely az Állami Számvevőszék részjelentésének VI. számú mellékletében szerepel. Hosszan, oldalakon keresztül taglalja az ellenőrző szerv, hogyan költötte el Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt szervezete a baloldal tavalyi választási kampányára a pénzeket. Az már korábban világossá vált, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről, Karácsony Gergely tanácsadójának, Korányi Dávidnak a szervezetétől, az Action for Democracy-tól 1 848 603 106 forintot kapott.
A teljes, a baloldal által külföldről kapott pénzösszeg a Nemzeti Információs Központ szerint a négymilliárd forintot is meghaladja.
Most a tengerentúlról kapott több mint 1,8 milliárd forint meghatározó részének felhasználásának módjára is fény derül, a Magyar Nemzet cikksorozatban fogja részletesen ismertetni, mi mindenre, és kinek mentek pontosan a guruló dollárok.
Információink szerint a részjelentés megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd „a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében.” Az ellenőrző szervezet szerint mivel a hat párt és a Márki-Zay-féle MMM a kampányban közös rendezvényeket tartott, közös plakátokat, közös logót és egységes választási szlogeneket használt, ezért az MMM „kampányhoz kapcsolódó tevékenysége és költései alkalmasak voltak a választási kampány és a választások befolyásolására”.
Így aztán az ÁSZ megállapítja, hogy „a hatpárti összefogásban részt vevő pártok a kampányköltésekre előírt törvényi korlátozást nem tartották be, a hat párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom együttesen több mint 1 683,3 M forinttal többet költött a választási kampányra az engedélyezett összegnél”.
Az ÁSZ ugyanakkor leszögezi, hogy ez csak részjelentés, és további vizsgálatokat folytat. Azaz, az említett összeg akár még nőhet is.
Az Állami Számvevőszék részletesen is feltárta a baloldal – külföldről finanszírozott – kampányköltéseit. Így kiderül, hogy 860 millió forintot fizettek ki sms-kampányokra, automatizált telefonhívásokra és közösségi médiában megjelenő hirdetésekre, adatbázis-építésre és -kezelésre. Ezek azok a tevékenységek, amelyeket a Gyurcsány–Bajnai-kör emberei által működtetett DatAdat nevű cégcsoport végzett számukra. Az ÁSZ külön vizsgálta a DatAdat GMBH, azaz a bécsi DatAdat és Márki-Zayék között 2022. március 17-én létrejött megbízási keretszerződést is.
Mindezeken túlmenően a külföldi kampánydollárokból jutott 324 millió forint választási gyűlésekre és kampányrendezvényekre is. 365 millió forintot költöttek választási plakátokra, szóróanyagokra és egyéb kampányeszközökre. Ha pedig ez még nem lett volna elég, közel 133 millió forint elment kiadványokra is, így például a Bödőcs Tibor által reklámozott propagandalapra, a Nyomtass Te Is! című kiadványra, amely lenéző módon a „vidékieket” akarta felvilágosítani.
A baloldal vidékieket lenéző kampányújságjáig is elgurultak a dollárok
Bödőcs Tibor szintén bekapcsolódott a választási üzengetésbe, a humorista a Nyomtass te is! mellett agitált.
Az MMM által – jórészt a guruló dollárokból – a baloldal kampányába bevitt közel 1,7 milliárd forint azért is megdöbbentő, mert az úgynevezett kampánylimit, tehát a jogszerűen költhető keret 1,177 milliárd forint volt, és a baloldali pártok legálisan is elköltöttek 1,109 milliárd forintot.
A jórészt külföldi pénzek tehát szinte egy az egyben a költési korlát túllépését jelentik, ami súlyos jogkövetkezményekkel járhat a vonatkozó jogszabályok szerint.
Bár Gyurcsányék és több másik baloldali szereplő tagadta, hogy tudott volna a külföldi kampánypénzekről, ez azért is életszerűtlen, mert a március 15-ei rendezvény esetében valamiért éppen a teljes költések 10 százalékát adták a pártok (LMP, Jobbik, DK), miközben a Márki-Zay-féle mozgalom 69, „gazdasági társaságok” pedig 21 százalékát finanszírozták a teljes összegnek. A „kormányváltó nagygyűlés” költéseit később részletesen, külön cikkben is bemutatjuk majd, itt és most csak annyit érdemes megjegyezni, hogy összesen 383 173 914 forintba került a baloldal március 15-ei rendezvénye.
Abszurd módon tehát a magyar függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette.
Fontos, hogy az ÁSZ megállapítása nyitva hagyja azt a kérdést, hogy mi van a többi, az eddig vizsgált 1,7 milliárd forint feletti, több mint kétmilliárd forintnyi guruló dollárral. Ugyanis „az érintett gazdasági társaságok nem működtek együtt az ÁSZ-szal, és nem szolgáltattak adatot a megkeresés és a törvényi kötelezettség ellenére sem. Emiatt folyamatban van annak vizsgálata, hogy részt vettek-e a választási kampány finanszírozásában, ezzel tiltott támogatást nyújtottak-e a hatpárti összefogás közös kampányához”.
Emlékezetes, hogy a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben több tucatnyi cikkben mutatta be, hogy bár a baloldal elbukta a tavalyi választásokat, egy sor tanácsadójuk, intézőjük, kutatójuk és háttéremberük nagyon sok pénzt keresett a kampányon.
A dollárbaloldal már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak
A kormány hozzájárulna a baloldal külföldi kampányfinanszírozásáról szóló akták minél előbbi megismeréséhez.
Borítókép: Több száz millióba került a baloldali március 15-i ünnepség is (Fotó: Havran Zoltán)
választási kampány
MMM
állami számvevőszék | Megszereztük az ÁSZ-jelentést: a baloldal kampányára mentek el a guruló dollárok | Közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ellenőrző szerv lapunk birtokába jutott részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. A választási rendezvényükre való buszoztatástól az eredményváróig, a kampányfórumoktól az sms-küldésig, a hirdetésektől a szórólapokig szinten minden kampányműfajra jutott pénz a guruló dollárokból. Egészen abszurd, hogy a függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár 90 százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/06/allami-szamvevoszek-jogserto-modon-a-baloldali-partok-kampanyara-ment-a-kulfoldrol-erkezett-penz | 2023-06-23 16:09:20 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Úgy tűnik, szinte teljesen elkészült az Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a tulajdonában lévő hatvanpusztai majorság – legalábbis nincsenek már építkezésre utaló nyomok azokon a légifelvételeken, amelyeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mutatott be Facebook-oldalán.
„Már csak a medencéket (kettő van belőle) és a kerti tavakat (három) kell vízzel feltölteni és a pedagógusok végre megnyugodhatnak, hogy a miniszterelnök végre teljes pompájában élvezheti élete munkájának gyümölcsét” – fogalmazott Hadházy Ákos. | Hadházy Ákos légifelvételei alapján elkészült Hatvanpuszta: elképesztő luxus, medencék, elmélkedősétány | Hadházy Ákos független képviselő mutatta meg, hogy milyen lett a miniszterelnök apjának tulajdonában lévő hatvanpusztai birtok. Orbán Viktor korábban azt mondta a beruházásról: náluk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/16/orban-viktor-birtok-hatvanpuszta-legifelvetelek-oriasi-majorsag | 2023-06-16 16:20:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2023.06.06. 13:10
2023.06.06. 13:16
A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja. | NER-vonalon privatizálták a MÁV járműjavítóit, de már titkolják, ki a tulajdonos | A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230606_hvg_vasut_jarmugyartas_magyar_vagon_ganz_mavag_egyiptom_eximbank_szolnoki_jarmujavito | 2023-06-06 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Most már biztosan nem lehet népszavazást tartani a debreceni akkumulátorgyárról. Csak két leszavazott alkotmánybíró látja az alkotmányos jogok súlyos sérelmét.
Januárban a Momentum helyi önkormányzati politikusa, Mándi László adott be helyi népszavazási kérdést:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”
Ezt a helyi választási bizottság elutasította, majd ezt tette a Debreceni Törvényszék is, amelyhez a párt fordult.
A bíróság szerint ugyanis a kérdés nem egyértelmű. „A választópolgároktól nem elvárható, hogy a kérelmező kérdésében szereplő korlátozás valamennyi hatását átlássák”, tehát hogy „az óránkénti 130 köbméternél nagyobb átlagos vízigényű ipari létesítmények létrehozatalára vonatkozó tilalom milyen konkrét következményekkel, változásokkal járna.”
Ezzel szemben érvelt alkotmányjogi panaszában Mándi László úgy, hogy „a népszavazási kérdés hitelesítésre való alkalmasságát nem befolyásolja, ha a választópolgár nem ismeri előre, hogy a kérdésből következő jogalkotási kötelezettségének az alkotmányos keretek betartásával a jogalkotó pontosan miként tesz eleget”.
Az Alkotmánybíróság többsége ezzel szemben úgy látta: azt az Ab nem ítélheti meg, hogy a Debreceni Törvényszék helyesen látta-e a kérdés egyértelműségét, mert ez nem feladata. A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az Ab nem lát, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt.
Különvéleményt Szabó Marcel és Schanda Balázs alkotmánybíró adott be. Emlékeztettek rá: a debreceni választási bizottság korábban az LMP azonos szövegű, de 130 helyett 450 köbméteres vízigényről beadott kérdését jóváhagyta – csak aztán az LMP mégsem kezdett aláírásokat gyűjteni –, és erre nincs magyarázat. „Az a jogértelmezés, amely két, nem csupán azonos tárgyú, de lényegileg is ugyanolyan módon megfogalmazott kérdés egyértelműségét homlokegyenest ellenkezően ítéli meg anélkül, hogy érdemi magyarázatot adna az eltérő megítélés jogi indokaira, … szélsőségesen önkényes és nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes, mely végeredményben a helyi népszavazáshoz való, Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását is teljes mértékben ellehetetleníti.” Ennek alapján „semmilyen, a helyi közügy körébe tartozó kérdésben nem lehetséges helyi népszavazást kezdeményezni, lehetetlenné téve egy Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását”. A két alkotmánybíró szerint a panaszt érdemben kellett volna vizsgálni, és a Debreceni Törvényszék végzését meg kellett volna semmisíteni.
2023. február. 22. 14:38 Lengyel Tibor Itthon
Elutasította a debreceni akkugyár elleni népszavazást a helyi választási bizottság
Elutasította a kínai akkumulátorgyár elleni, a Momentum által kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését Debrecenben a helyi választási bizottság. Az ellenzéki párt szerint a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket, és közölték: fellebbeznek a döntés ellen.
2023. március. 13. 17:21 hvg.hu Itthon
Megtámadta az akkumulátorgyáras népszavazás elkaszálását a Momentum
A debreceni Helyi Választási Bizottság elutasította, hogy népszavazást kezdeményezzen a párt, de a Momentum hétfőn megtámadta döntést. | Az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálja a debreceni népszavazást elutasító bírósági ítélet elleni panaszt | Az Alkotmánybíróság Debrecent és az akkumulátorgyárakat érintő helyi népszavazás ügyében hozott visszautasító végzése szerint nincs alapvető alkotmányossági probléma a bepanaszolt ítéletben, azt pedig nem az Ab dolga eldönteni, hogy egyértelmű-e a kérdés. Két leszavazott alkotmánybíró szerint súlyosan sérülnek az alkotmányos jogok. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230608_Az_Alkotmanybirosag_nem_hajlando_erdemben_vizsgalni_a_debreceni_nepszavazast_elutasito_birosagi_itelet_elleni_panaszt | 2023-06-08 15:17:00 | true | null | null | HVG |
160 milliós osztalékot vett ki a cégéből a katonai titkosszolgálatot irányító új államtitkár
Az egykori diák-érdekképviseleti vezetőből lett evangélikus lelkész májustól államtitkár a HM-ben, feladata a katonai titkosszolgálat felügyelete. Ám az államtitkári fizetése eltörpül vállalkozása jövedelme mellett, hiszen a tavaly újra nyereséges cégéből 160 milliós osztalékot vett ki.
Friss vagyonnyilatkozatot adott le a május 1-től a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának kinevezett Barthel-Rúzsa Zsolt, akit új típusú feladattal bízott meg a miniszter: beosztása szerint ő a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat irányításáért felelős államtitkár, ami nemcsak azért furcsa, mert eddig ilyen államtitkár nem volt a tárcánál, hanem azért is, mert a katonai titkosszolgálatnak amúgy van egy hivatalban lévő operatív vezetője: a KNBSZ főigazgatója Béres János altábornagy.
Barthel-Rúzsának annyi köze volt a HM-hez, hogy volt miniszteri kabinetfőnök, továbbá tavaly az állam egyik hadiipari cégénél, a HM EI Zrt.-nél kapott igazgatósági tagságot, idén márciusban pedig egy másik hasonló vállalkozásnál, a Védelmi Beszerzési Ügynökségnél felügyelőbizottságit. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel azonban ismeretségük jóval korábbi, hiszen mindketten töltöttek be különböző posztokat a kormányközeli Századvég-csoportnál.
Fiatalítási hullám a katonai hírszerzésnél is: 53 embert küldenek el
Legalább 53 katonát rúgnak ki a katonai titkosszolgálattól a hvg.hu információi szerint. Vagyis azután, hogy a Honvédségtől százas nagyságrendben küldtek el tiszteket és főtiszteket, az erre lehetőséget adó kormánydöntés alapján a fiatalítás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot is elérte.
A 46 éves Barthel-Rúzsa Zsolt amúgy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett teológus-lelkész diplomát, 2004-től püspöki titkárként és lelkészként is dolgozott. 2003-2004-ben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke volt. 2005 óta dolgozott a Századvég Alapítványnál, volt annak elnöke, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának tagja, és ma is a Fidesz-közeli agytröszt egyik tagjának, a Századvég Internationalnek a tulajdonosa.
Ez utóbbi céget az új államtitkár fel is tüntette “a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre meghatározó befolyást biztosító” érdekeltségei között a kormány honlapjára feltöltött vagyonnyilatkozatában, amelyből az is kiderül, hogy innen, a Századvég International Zrt.-től az idén május 31-i állapot szerint havi összegre leosztva 12 millió forintnyi jövedelme származott. Itt azonban egy kicsit pontatlanul számolt, mert helyesebb lett volna 13 milliót beírnia.
A kitöltési segédlet szerint ugyanis a nem rendszeresen kapott jövedelmet – vagyis a nem havi fix tiszteletdíjnak számító pénzt, mint amilyen például jelen esettben az osztalékjövedelem is – éves alapon számítva, de 12-vel, vagyis a hónapok számával elosztva kell beírni, 5 millió forint felett a millióra kerekített összeg megjelölésével. Mivel a cégből annak éves mérlegbeszámolójához kapcsolt részvényesi határozat alapján a tavalyi év után
Bartel-Rúzsa Zsolt, mint egyszemélyes tulajdonos 160 millió forint osztalékot vett ki, ez havi 13,3 milliót jelent.
Ez az osztalékjövedelem amúgy a többszöröse az államtitkár fizetésének, ami havi bruttó 1,97 millió forint. A 2019-ben alapított Századvég International Zrt. egyébként 2019-ben 0 forint árbevétel mellett egymilliós veszteséget, 2020-ban 8,8 milliós árbevétel mellett 7,2 milliós profitot, 2021-ben 0 forint árbevétel mellett 60 ezres veszteséget, míg tavaly 206,8 milliós árbevétel mellett 162 milliós adózott eredményt ért el.
2023. május. 03. 15:30 Földes Márton hvg360
Nem a vezérkari főnök leváltása lehet a legfontosabb változás a honvédelemben
Váltás a vezérkar élén, kirúgások a minisztériumnál és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál – a kormány rohamtempóra váltott a honvédelem átalakításánál, amit mély szakmai és hatalmi ellentétek hátráltatnak.
2022. október. 14. 10:40 HVG hvg360
Századvégest küldött a volt századvéges az állami hadiipari cég vezetőségébe
A honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Fidesz-közeli agytröszt, a Századvég egyik tagjának, a Századvég Internationalnek a tulajdonosát, Barthel-Rúzsa Zsoltot találta alkalmasnak a HM EI igazgatóságának elnöki posztjára. | 160 milliós osztalékot vett ki a cégéből a katonai titkosszolgálatot irányító új államtitkár | Az egykori diák-érdekképviseleti vezetőből lett evangélikus lelkész májustól államtitkár a HM-ben, feladata a katonai titkosszolgálat felügyelete. Ám az államtitkári fizetése eltörpül vállalkozása jövedelme mellett, hiszen a tavaly újra nyereséges cégéből 160 milliós osztalékot vett ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230606_160_millios_osztalek_katonai_titkosszolgalat_allamtitkar_Barthel_Ruzsa_Zsolt | 2023-06-06 05:05:00 | true | null | null | HVG |
Felébredt téli álmából a Szerencsejáték-cég, rögtön kiszórt 639 milliót a szokásos körnek
Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is.
Tavaszra felébredt az állami Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó fiókszervezete, és két kézzel kezdte szórni a pénzt. Míg novembertől februárig, 4 hónap alatt ítéltek meg mintegy 200 milliós támogatási összeget, és márciusban is csak százmilliót osztottak ki, áprilisban mindössze három hét alatt bruttó 639 milliót porcióztak szét 23 szervezet és cég között.
A lista végén szereplőknek mindössze 5 milliós közcélú támogatás jutott, míg a lista elején egy olyan magánvállalkozás áll, amelyik ennek 42-szeresét, bruttó 210 milliós szponzorációs pénzt kapott, vagyis egymaga elvitte a teljes áprilisi összeg harmadát. Ez a vállalkozás, a Hightide23 Kft. tavaly is kapott bruttó 292 millió szerencsejáték-pénzt, méghozzá egy versenyvitorlás megvásárlásához.
Pataky Attilára, egy vitorlásra és a Békemenetre mentek el a Szerencsejáték Zrt. százmilliói
Négy hónap alatt 915 millió forintot osztott szét leányvállalata útján az állami lottócég, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA. A Habonyt és Rogánt reptető családi vállalkozás idén is kapott támogatást, de jutott pénz Demjén Rózsi koncertszervező cégének és a Polgárok Házát fenntartó alapítványnak is.
Hogy pontosan miért érdemesítették egy éven belül kétszer is ekkora összegű támogatásra egy egyszemélyes veszprémi vállalkozást, nem tudni, mivel a támogatásosztó leánycég, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. honlapján semmi nincs arról, hogy milyen feltételekkel lehet pályázni, mik a bírálati szempontok, ahogy arról sem, melyik kedvezményezettnél mire ítélték oda a pénzt.
A Nobilis-család vitorlástársa
Akárhogy is, a Hightide23 Kft. a tavaly júniusi nettó 230 millió után most áprilisban újabb nettó 165 milliónak örülhetett. A vállalkozásról nem sok tudható, weboldala vagy Facebook-oldala nincs, a cégjegyzékből pedig csak annyi derül ki, hogy a 12 éve alapított cég fő tevékenységként nyomdai előkészítéssel, illetve az ettől viszonylag messze álló szabadidő- és sporthajógyártással foglalkozik.
A cégnek 2021 augusztusa óta egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Weöres Szabolcs, a cég mérlegbeszámolóiból pedig kiderül, hogy 2020-ban és 2021-ben sem volt saját árbevétele, tavaly is csak 5,3 millió forint, mégis 140 milliós profittal zárta a 2022-es évet. Weöres hajózott Fa Nándorral is, mostanában pedig a Nobilis-család vitorláspartnere.
Tavaly decemberben az ausztrál Sydney-Hobart vitorlásversenyen a 29. helyen végzett a Cassiopeia-hajó, a legénység tagjai között pedig ott volt Weöres mellett Nobilis Kristóf milliárdos nagyvállalkozó és az ő két fia is, Demeter és Ágoston, akik a Hightide23 tulajdonosai voltak közvetlenül Weöres előtt (egy harmadik Nobilis-fiú jelenleg az agrártárca államtitkára).
A többször befutó Rózsa Records
Az áprilisi támogatási kör második legnagyobb összege, 80 millió + áfa a Rózsa Records Kft.-nél landolt, méghozzá úgy, hogy ugyanaznap, április 12-én kétszer is 40 milliót ítéltek meg neki. Ennek a koncertszervező-produceri cégnek a tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke, és tavaly december 31-ig igazgatósági tagja.
Elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél, de azért jutott 40 millió Bayer Zsolt cégének
Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott. Jóval visszafogottabban jótékonykodott a szokásosnál az elmúlt időszakban az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt.
A Rózsa Records régi jó ismerős a Szerencsejáték-cég szponzorlistáján, hiszen tavaly augusztusban is megítéltek neki 30 milliót. Rózsának amúgy van egy másik, a szerencsejáték-szponzorpénzekkel szintén elhalmozott cége is, ez az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft., amely idén februárban kapott 40 milliót, tavaly augusztusban pedig további 30 milliót.
Hazai Termék Kft.: idén több lett, maradhat?
A harmadik legtöbbet, 45 millió + áfát a Hazai Termék Kft. kapta áprilisban. Ez Nagy Tamás Árpád kiskőrösi egyszemélyes vállalkozása, amely agrárexpókat is szervez. A cég amúgy visszatérő kedvezményezett, hiszen idén januárban kapott már 5 milliót a Szerencsejáték-cégtől. Korábban ennél jóval kevesebbel kellett beérnie, hiszen tavaly márciusban csak 15 milliót kapott. Ennyit kapott 2021-ben is, csak akkor két részletben: 10 milliót márciusában, majd újabb 5 milliót júliusában.
A Hangos Szó már 125 milliót gyűjtött
Viszonylag nagy összeget, 20 millió + áfát kapott a hazafias rockot játszó – és a Nélküled című számról is közismert – Ismerős Arcok zenekar basszusgitárosa, Galambos Nándor Hangos Szó Kft. nevű cége. Az előadóművészeti vállalkozás – amely zsinórban harmadszor, tavaly is veszteséges volt – tavaly és 2021-ben is kapott 25-25 milliót, előtte pedig 2015–2020 között összesen 55 milliót.
A nettó 20 milliós támogatottak ligájában játszik a lista szerint a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kft., amely lassan 20 éve szervez a Várban borfesztivált, és tavaly márciusban is kapott már 19 milliót. A Magyar Szabadidősport Szövetség is szerepel 20 millió + áfás szponzorpénzzel a listán, amelyik szintén visszatérő szereplő, hiszen tavaly is kaptak 20 milliót.
Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak
Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása - korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is.
Magántőkealapok mögötti vállalkozások
Már 20 millió alatti, 12 milliós közérdekű támogatási összeggel szerepel a listán a Magyar Rákellenes Liga, szokatlanul konkrét, 11811024 forintos szponzorációs összeggel pedig a Nr1Media Kft., de ebben a kategóriában győzött több olyan vállalkozás, amelynek végső tulajdonosai a már NER-ben is cikivé vált offshore-cégeket felváltó magántőkealapok mögé rejtőztek.
Határeset a 15 millió + áfás összeget kapott Epicure Events Kft., mert a tulajdonosi háttere azért beazonosítható. Amúgy, ha a cég tavalyi mérlegét megnézzük,
az 1,3 milliárdos nettó árbevétel mellett 383 milliós profitot termelő vállalkozás tulajdonosa aligha szorult rá a 15 milliós szponzorpénzre.
Az Epicure Events Kft. tulajdonosa a HGY Invest Kft., és az anyacég még jobban futott tavaly, hiszen mérlegbeszámolója szerint 947 milliós nettó árbevétel mellett ért el kétszer ekkora, 1,9 milliárdos adózott eredményt, ami profit eredménytartalékba került. Az egyedüli tulajdonos pedig a 15 milliós támogatási döntés idején, április 28-án egyértelműen Krskó Tibor volt, aki
korábban a Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csabával közösen milliárdos állami tenderek nyerteseként vált ismertté.
A HGY Invest tulajdonosa a cégiratok szerint május 4-től ugyan a Jupiter 888 Magántőkealap, de a HGY Invest május 19-i mérlegbeszámolójában tulajdonosként mégis Krskó szerepel. Neki amúgy a HGY Investen keresztül van egy másik érdekeltsége, a KOD Média Kft., amely a Szerencsejáték-cégtől tavaly ősszel 50 milliós támogatást kapott, 2021 decemberében pedig 65 milliót.
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
A 2017 óta szinte minden évben 9-15 millióval támogatott, most áprilisban 10 millió + áfás összegre érdemesnek tartott Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft. tulajdonosi háttere szintén az április 12-i döntés után változott. A három, borászati jellegű résztulajdonos céget még 2016-ban felvásárló Mészáros Lőrinc-érdekeltség, a Búzakalász 66 Kft. helyébe április 19-én a BÉTA Magántőekealap lépett, amely összességében így 75.67%-os befolyást szerzett a kulturális vállalkozásban.
Salalala, jachtklub, horgászegyesület
Repkedtek áprilisban a 10 milliók: ennyit kapott a balatonkenesei Balatonfői Yacht Klub Kft., ami 2020-ban is kapott már 10 milliót, ennyiről döntöttek a Fehérvári Fesztivál Kft., és a Kultúra 2008 Művészeti és Szolgáltató Kft. számára is, noha utóbbi márciusban is kapott már ugyanennyit. Szintén 10 milliót szavaztak meg áprilisban a Magyar Repülőterekért és Repülésért Alapítványnak és az Élvehal Horgász, Sport, Túra és Rendezvényszervező Egyesületnek, ami 2021-ben is kapott 9 milliót.
Tízmillió forint jutott a Hungarikumokkal a világ körül címen a korábban a TV2-n futó műsort gyártó és erről szóló honlapot is működtető Salalala Kreatív Nonprofit Kft.-nek, amelyet visszatérően támogat a Szerencsejáték-cég: 2022-ben és 2021-ben is kapott ennyit. A lista végén szerepel a legalacsonyabb, bruttó 5-5 milliós közérdelű támogatási összeggel a már említett ökumenikus segélyszervezet mellett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Rákóczi Szövetség is. | Felébredt téli álmából a Szerencsejáték-cég, rögtön kiszórt 639 milliót a szokásos körnek | Az állami szerencsejáték-pénzből sok régi ismerősnek jutott: a Nobilis-család vitorláspartnerének cége 210 milliót, az ATV volt igazgatósági tagjának vállalkozása 100 milliót kapott. De jutott a pénzből az Ismerős Arcok basszusgitárosának, egy balatonkenesei jachtklubnak, horgászegyesületnek, repülős alapítványnak és két magántőkealap-érdekeltségű cégnek is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230608_Felebredt_teli_almabol_a_Szerencsejatekceg_es_ket_kezzel_szort_szet_gyorsan_639_milliot | 2023-06-08 14:05:00 | true | null | null | HVG |
Hiába folyt be 29 milliárdos osztalék, igyekezett spórolni az MCC: a közhasznú kiadásokon sikerült, a béreken nem
Az államtól kapott részvényvagyon rekordmagas, 29 milliárdos osztalékbevételt hozott tavaly a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványnak, amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Ehhez az is kellett, hogy spóroljanak: a támogatásokon és a közhasznú tevékenységük kiadásain sikerült, a béreken nem annyira: fizetésekre 6,7 milliárdot költöttek.
Beosztással élt tavaly a sokak által a Fidesz káderképzőjének tartott Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány, noha 2022-es mérlegbeszámolója szerint gyakorlatilag úszott a pénzben. Utóbbi nem volt nehéz, hiszen a még 2020-ban az államtól kapott, összesen 289 milliárd forintot érő Mol- és Richter-részvénypakett csaknem 29 milliárd forint osztalékbevételt fialt az alapítványnak, ami 2,4-szerese a 2021-es 12 milliárdnak. Emellett még kamatokból is befolyt 4,8 milliárd forint.
Mi van, ha valaki nincs oda Orbán Viktorért? - diákjai mutatják be a Fidesz elitképzőjét
Vagyonjuttatás, oroszkém-gyanús professzor, terjeszkedés - az idén is sorjáztak a hírek a Mathias Corvinus Collegiummal kapcsolatban, amelynek mindennapjaiba ezúttal az oda járó diákok szemszögéből próbáltunk bepillantást nyerni.
A rekordot jelentő pénzeső ellenére az MCC alapítványa tavaly óvatosabban költekezett, mint egy évvel korábban, amikor a bevételük csaknem kétszeresét költötték el, így 2021-ben 8,7 milliárdos veszteséggel zárták az évet. Ezt elkerülendő, tavaly visszafogták a költségeket, ami az alapcélként megfogalmazott tehetséggondozáshoz kapcsolódó közhasznú tevékenység kiadásainak radikális, 20 százalékos visszavágását jelentette: 21,16 milliárd helyett csak 16,64 milliárdot költöttek erre. Így
a 2022-es évet sikerült pluszban, méghozzá 17,8 milliárdos adózott eredménnyel zárni, és ezt a pénzt – mivel osztalékként nem is fizethetik ki – félretették, mert kötelesek később az amúgy megvágott közhasznú tevékenységükre fordítani.
De mi is ez a közhasznú tevékenység? A mérlegbeszámoló melléklete szerint céljuk a középiskolás tanárok, diákok és egyetemi hallgatók támogatása, “a magyar társadalom műveltségi szintjének emelése”, különösen a hátrányos csoportok és a határon túli magyarság körében. Az alapítvány több, mint 200 oldalas beszámolója szerint a közhasznú tevékenységben tavaly 5945 diák részesült.
Ebbe nem számolták bele az MCC vezetőit és fizetett alkalmazottait és oktatóit, pedig alighanem ők részesültek leginkább az alapítvány közhasznú tevékenységéből, mivel az erre költött 16,64 milliárd forint 40 százaléka, 6,72 milliárd forint nem a diákokra, hanem “személyi jellegű ráfordításokra“ – (bérek, járulékaik és megbízási díjak) ment el. Ezen pont nem sikerült spórolniuk, mivel 2021-ben ez a tétel még csak 4,12 milliárd volt, az akkori közhasznú kiadásoknak csak a 19 százaléka.
Az MCC nekiállt elverni a közpénzből kapott százmilliárdos pénzvagyont
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el, cégeket alapítottak, részesedést vásároltak, meg a rezsi is drágult.
Szalai Zoltán főigazgató járulékokkal és egyéb juttatásokkal együtt számolt, 2021-es havi bruttó 2,83 milliós fizetéséből mondjuk visszavettek, így ő 34 millió helyett tavaly már csak 19 millióba került, ami havi bruttó 1,5 milliót jelent. Amit az alapítvány Szalain megspórolt, annak a többszörösét elköltötte viszont a többiekre, hiszen az “egyéb vezető tisztségviselőkre” – létszámuk változása nem derül ki – a 2021-es 72 milliós keret több mint háromszorosát, 243 milliót költöttek.
Az MCC vezetőségének legismertebb arca, a miniszterelnök politikai igazgatójaként dolgozó Orbán Balázs kuratóriumi elnök a főigazgatónál is többet kereshet. Tavaly májusban, a kormányalakításkor leadott vagyonnyilatkozatában azt írta, hogy havi bruttó 1,9 milliót kap onnan. Idén januári frissebb vagyonnyilatkozatában – ebben pontos összeget már nem kellett megjelölni – havi bruttó 1-5 millió forint közé lőtte be az MCC-s fizetését, vagyis éppen abba a sávba, amennyit kormánytagként keres.
Ha kell, kutatóintézetet vezet, ha kell egybites üzenetet küld Orbán Viktor jolly jokere
Ígéretes szakmai pályát hagyott ott, illetve rendelt alá a párt és Orbán Viktor iránti szimpátiájának a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs. Főnöke számos szerepben számíthat rá.
Az összes vezetőre tavaly elköltött 262 millió forintnál nem sokkal többet, mindössze 410 millió forintot fordított a legfontosabb alapcéljához, a tehetséggondozáshoz kapcsolódó ösztöndíjakra az MCC – igaz, ez több mint duplája a 2021-es 189 milliós ösztöndíjkeretnek. Tavaly ezek voltak az MCC alapítványának főbb kiadási tételei a 2022-es mérleg szerint:
4981 millió Ft – Bérköltség, megbízási díjak
1775 millió Ft – Sajátos egyéb ráfordítás
1085 millió Ft – Ingatlanbérleti díjak
1069 millió Ft – Személy jellegű egyéb kifizetések
997 millió Ft – Rendezvényszervezés, személyszállítás
952 millió Ft – Tanácsadási díj, lektorálás, fordítás
700 millió Ft – Villamos energia-, víz-, gázfelhasználás
671 millió Ft – Bérjárulékok
475 millió Ft – Informatikai szolgáltatások
471 millió Ft – Oktatási szolgáltatások
466 millió Ft – Hirdetés, reklám, propaganda, kiállítás, bemutató, vásárok
168 millió Ft – Utazási és kiküldetési költségek
37 millió Ft – Telefon, internet
24 millió Ft – Üzemanyagköltség
Az egyik jelentős tétel a listából az 1,77 milliárd forint értékű “sajátos egyéb ráfordítás”, ami főleg másnak nyújtott cél szerinti juttatás volt: más szervezet 1,35 milliárdos értékben kapott támogatást az MCC-től tavaly – ezen sokat faragtak, mert 2021-ben még 12,8 milliárd forintot osztottak így szét. Saját, kapcsolt vállalkozásainak az alapítvány viszont 1,5 milliárd forint értékű kölcsönt nyújtott.
Amin szintén nem spóroltak, az a beruházások, fejlesztések kiadási tétele, amire a 2021-es 735 millióval szemben tavaly 2,36 milliárd forintot költöttek. Az alapítvány bankbetétei ugyan a 2021-es 100,9 milliárdról 60,8 milliárdra csökkentek, de közben államkötvényt vásároltak 30,86 milliárdért. Sőt, vettek egy céget is: az alapítvány megvásárolta a Batula Talentum Kft-t 997 millió forintért.
Oroszországnak való kémkedésért vehették őrizetbe a Fidesz-közeli MCC vendégoktatóját
John Laughlandot éppen akkor fogták el, amikor Budapestről repült Londonba. Az MCC nem lát semmilyen problémát, átvilágítást pedig amúgy sem kell végezniük. Október 7-én a londoni Gatwick repülőtéren a brit hatóságok őrizetbe vették és kihallgatták John Laughland euroszkeptikus konzervatív politikatudós-történészt ( képünkön), a holland Fórum a Demokráciáért szélsőjobboldali párt nemzetközi igazgatóját, aki nem mellesleg a budapesti Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója - írta Facebook-oldalán Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója.
Az alapítvány beszámolójában az eredmények között könyvelte el, hogy a Fiatal Tehetség programban már 1575 diák vesz részt a budapesti és a 15 vidéki, 7 erdélyi és a beregszászi központjukban. Tavaly e körben 539 kurzust tartottak, 110 oktatóval, és 800 diákot táboroztattak. A középiskolás programjuk 3834 diákot ért el, az egyetemi program pedig csaknem 536 főt.
Konferenciákat is rendezett az MCC, ezek közül a tavaly novemberi, „Merre tart Európa a globális felfordulás korában?” címűt emelték ki, mivel ezzel nyitották meg brüsszeli központjukat. Erről, pontosabban a brüsszeli irodát vezető Frank Fürediről a hvg.hu is írt, hiszen egykor kommunista, majd liberális nézeteket vallott a magyar származású angol szociológus, mielőtt ötvenéves fejjel szakított a kommunizmussal:
A Forradalmi Kommunista Párt vezetőjéből lett az MCC brüsszeli irodájának vezetője
Frank Füredi csak ötvenéves kora körül, a kilencvenes évek közepén szakított a kommunizmussal. Egykor kommunista, majd liberális nézeteket vallott az a magyar származású angol szociológus, Frank Füredi, akit a Matthias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodájának vezetésével bíztak meg - írja a .
Az MCC beszámolója szerint tavaly a különböző rendezvényeiken és iskoláikban “300 nemzetközileg elismert külföldi oktató, kutató fordult meg, közülük mintegy 40-en töltöttek itt hosszabb időt, és kapcsolódtak be a diákok képzésébe”. A hvg.hu szintén írt már korábban arról, hogy akár havi 10 ezer euró ösztöndíjat is kaphat egy vendégoktató az MCC-n, az Eduline pedig kiszámolta, hogy ez csaknem hússzorosa az ELTE-n elérhető adjunktusi fizetésnek.
Önéletrajzában büszkélkedik az MCC brüsszeli munkatársa azzal, hogy az egyik kínai pártiskola előadója
Bill Durodié vendégprofesszorként 2014 óta tanít Kínában, ebben a státuszában 2018-ban meg is erősítették. Hivatalosan ugyan csak november 15-én nyit, azonban már most működik, és már most alkalmaz egy olyan embert a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli intézete, aki saját bevallása szerint is nagyon közel került a kínai kommunista vezetéshez.
Az alapítvány a közhasznúsági jelentésében azzal is büszkélkedik, hogy tavaly több nemzetközi konferenciának is otthont adott az MCC. Sőt, kiemelték a februári és a novemberi MCC Budapest Summit-et, amelyeken összesen 1500 érdeklődő volt jelen. Ez ugyan a tavalyi évről szóló beszámolóból nem derül ki, de az MCC nemzetközi konferenciáinak sora idén is folytatódott. Januárban például médiakonferenciát szerveztek, amelyen felszólalt az izraeli kormányfő fia is:
Netanjahu fia szerint a magyar kormány „sorosozása" nem antiszemitizmus, ő is csinálta az MCC-konferencián
Az izraeli miniszterelnök fia, Jair Netanjahu a Mathias Corvinus Collegium konferenciáján fejtette ki, hogyan okoz Soros György komoly károkat Izraelnek. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának második napján Jair Netanjahu, a nemrég újraválasztott izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu fia osztotta meg gondolatait egy panelbeszélgetésen.
Arról viszont még szó esik az MCC tavaszi beszámolójában, hogy “az MCC hosszútávú célja, hogy Kárpát-medence szerte 35 (19 magyarországi és 16 külhoni) helyszínen jelenlévő tehetségtámogató intézmény legyen”. Ennek érdekében idén is folytatódott egyébként a terjeszkedés: nemrég, májusban az MCC tulajdont szerzett a bécsi Modul Egyetemben, amely egy főleg turizmussal foglalkozó magánegyetem.
Az MCC többségi tulajdonrészt vásárolt Ausztria vezető magánegyetemében
Tovább terjeszkedik az intézmény. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdont szerzett a bécsi Modul Egyetemben - közölte az 1996-ban alapított Kárpát-medencei tehetséggondozó intézmény. Mint írják, a turizmussal foglalkozó magánegyetemként alapított Modul Universität Wien akadémiai programjai az elmúlt 15 évben folyamatosan bővültek, és ma már nemzetközileg elismert magánegyetemnek számít, amely programjai alap-, mester- és doktori szinteken érhetőek el. | Hiába folyt be 29 milliárdos osztalék, igyekezett spórolni az MCC: a közhasznú kiadásokon sikerült, a béreken nem | Az államtól kapott részvényvagyon rekordmagas, 29 milliárdos osztalékbevételt hozott tavaly a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványnak, amely így 17,8 milliárdos nyereséggel zárta az évet. Ehhez az is kellett, hogy spóroljanak: a támogatásokon és a közhasznú tevékenységük kiadásain sikerült, a béreken nem annyira: fizetésekre 6,7 milliárdot költöttek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230608_MCC_29_milliard_osztalek | 2023-06-08 05:30:00 | true | null | null | HVG |
A GRECO értékelése szerint a magyarországi közhivatalok és bűnüldöző szervek általános jellemzője az, hogy a korrupciós esetek vizsgálata és a megelőzés érdekében tett lépések elsősorban a közép- és alacsony rangú hivatalnokokat érintik. A GRECO felhívta a figyelmet arra, hogy elégtelenek azok a szabályok, amelyek a végrehajtó szervek vezetőinek integritását lennének hivatottak szavatolni, miközben nagy a kockázata annak, hogy a rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőit politikai megfontolások alapján nevezik ki.
„A végrehajtó hatalom csúcsán álló személyek tevékenységét nem szabályozza viselkedési kódex, nincsenek a lobbizásra, az ajándékok és meghívások elfogadására vonatkozó rendelkezések, és azt sem szabályozzák, milyen korlátozások vonatkoznak a tisztségből való távozás utáni munkavállalásra” – hangsúlyozta a GRECO. A testület szerint az is aggályos, hogy a vagyonnyilatkozatokat nem töltik fel elektronikus formában, ezért azok felhasználhatósága korlátozott. Kizárólag a magas rangú állami vezetők vagyonnyilatkozata publikus, és az is egyértelmű, hogy a nyilatkozatok ellenőrzése nem elégséges. A GRECO szerint ezen problémák kezelése elsőrendű fontosságú.
Transzparenciahiány
A GRECO úgy véli, hogy nem elég transzparens a miniszteri kabinetek összetétele, ahogy az sem, hogy mi a kabinet tagjainak feladata és díjazása. Ugyancsak elégtelen a miniszterek és a politikai tanácsadók tanácskozásainak, a miniszterelnöki megbízottak alkalmazásának, valamint a vezető állami tisztségviselők díjazási rendszerének az átláthatósága. Ez pedig általánosságban véve megnehezíti a közérdekű adatok megismerését, valamint a törvényhozási folyamatban való állampolgári részvételt. A GRECO azt is hangsúlyozta, hogy óvatosságot igényelnek az Alaptörvény legutóbb elfogadott azon módosításai, amelyek vészhelyzet esetén más szerveknek delegálják a törvényalkotási jogot, hiszen ezzel a törvényhozói hatalomtól a végrehajtóihoz kerülnek az ellenőrzési jogok.
A bűnüldöző szervekkel kapcsolatban a GRECO azt szorgalmazza, hogy a hatóságok növeljék ezen hatalmi ág átláthatóságát és csökkentsék az illetéktelen befolyás lehetőségét, elsősorban a rendőrségi csúcsvezetők, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának és egyéb vezetőinek kinevezése során. A GRECO szerint tovább kell pontosítani a bűnüldöző szervekre vonatkozó etikai kódexet, ki kell dolgozni azokat a szabályokat, amelyek a törvényellenes cselekedetek kötelező bejelentéséről szólnak, és tovább kell erősíteni azon személyek védelmét, akik beszámolnak a rendvédelmi szerveken belüli esetleges visszaélésekről. A GRECO végül azt is javasolja, hogy növeljék a női vezetők részarányát a rendőrségnél, illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.
A Magyarországnak címzett javaslatok végrehajtását a GRECO 2024-ben értékeli majd. | A magyar állami szintű korrupció megelőzését szorgalmazó lépéseket sürget az Európa Tanács | Az Európa Tanácson belül működő Államok Csoportja a Korrupció Ellen nevű testület (GRECO) pénteken sajtóközleményben sürgette, hogy Magyarországon hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magas rangú állami vezetőket – a miniszterelnököt, a minisztereket, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat, a miniszterelnöki megbízottakat, valamint a rendőrséget és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot – érintő korrupciós ügyletek megakadályozására. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230609_A_magyarorszagi_allami_szintu_korrupcio_megelozeset_szorgalmazo_lepeseket_surget_az_Europa_Tanacs_korrupcio_ellenes_csoportja | 2023-06-09 15:10:00 | true | null | null | HVG |
A Bárány-család tulajdonában álló Master Good által három éve megvett SáGa Foods hús- és húskészítmény továbbfeldolgozó üzeméről van szó – helyszínét a határozat nem közli –, célja elsősorban kapacitásbővítés. „A tervezett beruházás a jelenlegi kibocsátott mennyiség megduplázását teszi lehetővé, teret adva a legmodernebb technológiai megoldásoknak. …Fontos szempont, hogy az ipari övezetben történő megvalósítás tehermentesíti az eddigi városközponti fekvésből eredő, lakosságot és környezetet érintő problémákat (zaj, szag)” – olvasható a határozat mellékletében.
A több mint 100 éves Ságát 2020-ban vette meg a kisvárdai Master Good.
Ennek tulajdonosa a Bárány-család, amelynek feje, id, Bárány László egyike az 50 leggazdagabb magyar embernek. 2021 óta a Nyíregyházi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, és a Baromfi Terméktanács elnöke.
A mostani ötmilliárd forint előtt a cégcsoport 2015-ben 438 millió, 2016-ban 3,56 milliárd forint vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre, majd 2018-ban a kormány 3,4 milliárd forinttal támogatta a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházását. | Ötmilliárd forint állami támogatás az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó húsüzem-bővítéséhez | A csütörtök este közzétett kormányhatározat szerint modern gyár létesül, és csökken a környezetterhelés. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230609_Ot_milliard_forint_allami_tamogatas_az_egyik_leggazdagabb_magyar_vallalkozo_husuzembovitesehez | 2023-06-09 08:40:00 | true | null | null | HVG |
Tiborcz István üzlettársától 244 milliárd forintért veszi meg a magyar állam a Bosnyák tér mögé, az egykori Csömöri úti sporttelep helyére épülő, félkész irodaházat.
A zuglóiak egy része által ellenzett gigaberuházás építkezése már javában zajlik, a Bayer Construct Zrt. már számos épület szerkezeti elemeit is felhúzta. A projektcég (a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.) a NER-közeli vállalkozóhoz, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Balázs Attilához tartozik.
Az adásvételi szerződést már április 6-án megkötötték, de ez csak most lett nyilvános, miután Hadházy Ákos véletlenül kiszúrta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései közt.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt is közölte, hogy bár a zuglói önkormányzatnak elővásárlási joga van erre a területre, mégsem értesítették a kerület vezetését, mikor eladóvá vált az ingatlan. Igaz, ennek inkább csak formai jelentősége van, Hadházy szerint amúgysem lett volna elég pénze Zuglónak ahhoz, hogy megvegye az ingatlant.
A tulajdoni lapok alapján a politikus azt írja, hogy a Bayer leánycége, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. már kapott is mintegy 31 milliárd forintot az államtól, igaz, jelzálogjoggal biztosítva.
A zuglói lakosság nagy része, valamint az önkormányzat is ellenezte a projektet. Ahogy a 24.hu felidézi, végül kúriai döntésre volt szükség a zuglói képviselő-testület által meghozott változtatási tilalom eltörléséhez, miután az ellenzéki vezetésű önkormányzatban a többség így próbálta megakadályozni a kormány által kiemelt beruházássá minősített építkezés elkezdését. Ezután a kormányhivatal négy építési engedélyt is kiadott a Bayernek.
A XIV. kerületben parlamenti képviselővé választott Hadházy szerint Zugló egyébként többszörösen rosszul jár az üzlettel: az állam nem fizet építményadót, és valószínűnek tartja, hogy a NAV-ot költöztetik ide, az adóhatóság pedig iparűzési adót nem fog fizetni.
A XIV. kerületben parlamenti képviselővé választott Hadházy szerint Zugló többszörösen rosszul jár az üzlettel: az állam nem fizet építményadót, és valószínűnek tartja, hogy a NAV-ot költöztetik ide, az adóhatóság pedig iparűzési adót sem fog fizetni. | 244 milliárd forintért veszi meg az állam a zuglói gigaberuházást Tiborcz István üzlettársától | Bár a projektet ellenző önkormányzatnak lett volna elővásárlási joga, az üzletről nem értesítették a XIV. kerület vezetését. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230609_244_milliard_forintert_veszi_meg_az_allam_a_zugloi_gigaberuhazast_Tiborcz_Istvan_uzlettarsatol | 2023-06-09 14:41:00 | true | null | null | HVG |
A szervezet szerint valójában nem folytattak le megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.Ahogy arról május közepén beszámoltunk, folytatódhat a luxusberuházás a Fertő tónál: a part mentén 445 méter hosszan épül összefüggő házsor. Emiatt a Greenpeace ismét bírósághoz fordul.Miután az illetékes kormányhivatal kénytelen volt visszavonni a 2022 karácsonya előtt kiadott környezetvédelmi működési engedélyt, egy korlátlan időre szóló, 20 helyett 26 apartmanházat magában foglaló új engedélyt adtak ki, a Greenpeace véleménye szerint a szakhatósági engedélyezésnek nem megfelelően.A Natura 2000 besorolású területen megkezdett Fertő tavi beruházást – amelynek keretében nagyjából 34 ezer négyzetmétert terveztek beépíteni – az osztrák sajtótól kezdve a Greenpeace-en át Pumped Gabóig már korábban is sokan bírálták, többek közt Litkai Gergely is.Az engedélyt immár korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen bizonyos időközönként felülvizsgálni. A Greenpeace véleménye szerint csak úgy lehetett ilyen sebességgel új környezetvédelmi működési engedélyt kiadni, hogy valójában nem folytattak le megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást, amire a bíróság kötelezte a kormányhivatalt.A Greenpeace szerint a mostani keresetükben bizonyítják, hogy nem volt nagy vizsgálódás, csupán még egy kicsit bővítették a beépítést, és hozzácsaptak pár oldalt a korábbi engedélyhez. A beépítendő területet először közel 50 százalékkal növelték, és a házak mennyiségét 20-ról 26-ra emelték úgy, hogy ezt a változást nem vették figyelembe az engedélyezésnél, mintha a beépített terület és a házak gyarapodása nem befolyásolná a környezetterhelést. Pedig korábban a vízügyi szakhatóság a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva leírta, hogy „a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.A szervezet szerint az nem kérdés, hogy a tó vize szennyeződni fog, és a megnövekedett méretek miatt még nagyobb mértékben, hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről – például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, és az öntözött füves területekről – származó szennyvizet mind a meglévő lagúnába vezetik be (bár olajszűrés történik majd előtte), amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével.A szervezet szerint az újabb engedély nem foglalkozik azzal az alapvető kérdéssel sem, hogy a Magyarországon érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók ún. parti sávjában. | Ismét bírósághoz fordul a Fertő tó ügyében a Greenpeace | A szervezet szerint valójában nem folytattak le megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást. | null | 1 | https://hvg.hu/zhvg/20230609_ferto_to_birosag_greenpeace | 2023-06-09 12:18:00 | true | null | null | HVG |
A Mi Hazánk Mozgalom elnökének közel félmillió forintért forintért bérel lakást az Országgyűlés Hivatala (OH) tavaly júniustól. A lakás méretével és bérleti díjával is kiemelkedőnek számít a képviselőknek járó ingatlan juttatások rangsorában, ugyanis egy 108 négyzetméteres lakásról van szó, amiért havonta több mint 460 ezer forintot fizet az OH. A lakást a volt fuvarozó, 130 milliárdos becsült vagyonával a Forbes 2022-es listájának 14. helyére pozícionált Wáberer György felesége adja bérbe a képviselőnek.
Wáberer a Hungarocamion privatizációjával alapozta meg az ország legnagyobb szállítmányozó tőzsdei cégét, a Waberer’s International Nyrt.-t. A Wáberer volt az első olyan Orbán-multikedvenc, amellyel a kormány stratégiai megállapodást kötött, még 2013-ban. Orbán bizalmát fejezte ki az is, hogy Wáberer György 2020 nyarán kormánymegbízotti pozíciót kapott, ő felel a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért, továbbá kuratóriumi tag a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetemet működtető alapítványban.
Wáberer feleségétől még férje kormánybiztossága idején, tavaly júniustól kezdte bérelni a budapesti lakást az OH a parlamentbe jutott Mi Hazánk Mozgalom elnök-képviselőjének, Toroczkai Lászlónak. A bérbeadó a VKH Invest Vagyonkezelő Kft., amelynek ügyvezető tulajdonosa, Wáberer Mária írta alá a határozatlan idejű szerződést. A VKH Invest Vagyonkezelő Wábererék családi cége, első ügyvezetője 2009 és 2011 között Wáberer György volt, aki egy másik cége, a VKH Vagyonkezelő Kft. révén alapította, amelyben szintén korábban szintén ügyvezetői posztot töltött be Wáberer Mária. Wáberer György felesége egyéb Wáberer-cégekben is visel vezető tisztséget, így a Toroczkainak lakást kiadó VKH Invest Vagyonkezelőhöz tartozó, a Volán Tefu szállítmányozót bekebelező WBP Zrt.-ben, a V-Spec Vagyonkezelő Kft.-ben és a Volánspec Zrt.-ben is.
A lakás pontos elhelyezkedéséről annyit közölt a Mi Hazánk, hogy a Parlament közelében található, ez a tájolás pedig egyezést mutat több Wáberer-érdekeltségű cég székhelyével a Kossuth téren. Ilyen például a Lászlótanya Kft., amelyet Wáberer György irányít, miután feleségétől 2011-ben átvette az ügyvezetést. Ide van bejegyezve a High Yield Vagyonkezelő Zrt. is, amelyen keresztül Wáberer György a fuvarozási cégében megmaradt 23 százaléknyi kisebbségi pakettjét birtokolta. Egészen idén februárig, amikor Tiborcz István kivásárolta. Ezzel a miniszterelnök veje a BDPST Group révén 49,64 százalékra növelte tulajdonát az ország elsőszámú, Európa egyik legnagyobb fuvarozó-logisztikai vállalatbirodalmában, ami 2022-re 6,6 millió euró osztalékot fizetett. (A cégben a másik nagyobb tulajdonos Jellinek Dániel milliárdos, Tiborcz többszörös üzlettársa.)
Az egyik top NER-oligarcha Garancsi Istvánnal 2016-ban irodaházat építő Wáberer György azonban nem esett ki a Fidesz-kormány kegyeiből, ugyanis egyetemi kurátori tagságát megtartotta, és áprilisban a MÁV újraosztott igazgatói székeinek egyikén találta magát.
Megkérdeztük a Mi Hazánkat, hogy miért pont Wábereréktől béreltetnek lakást Toroczkainak, azt a választ kaptuk, hogy alkalmasság, praktikusság és bizalom alapján döntöttek. „A Mi Hazánk Mozgalom frakciója az alkalmasság, praktikusság és a bizalom alapján választja ki azokat a személyeket, intézményeket, vállalkozásokat, akikkel együtt dolgozik, szolgáltatásaikat igénybe veszi” – írta a narancs.hu kérdéseire a Mi Hazánk Mozgalom sajtóosztálya. „Az Országgyűlés Hivatala által számára Budapesten, a törvény által biztosított formában bérelt 108 négyzetméteres lakás a munkavégzés célját szolgálja, ezért az Országház és a Képviselői Irodaház közelében található, egy régi építésű bérházban.”
Toroczkai László ezzel a régi építésű bérházban található lakással bekerült a képviselői elit klubba, azon tíz képviselő közé, akiknek az Országgyűlés Hivatala a legmagasabb áron 460 ezer forintért bérel lakást.
FRISSSÍTÉS:
Cikkünk megjelenése után a Mi Hazánk lapunkkal közölte, hogy "Toroczkai László egy nyilvános hirdetés alapján találta meg a szolgálati lakását, amellyel kapcsolatban egyetlen szempont volt, hogy a parlament és a képviselői irodaház közelében legyen. Mivel három gyermeke van, ezért 108 négyzetméter a lakás. Toroczkai László nem tudta, hogy a VKH Invest Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője Wáberer György felesége, de nem is nyomozta az ügyvezető családi kapcsolatait. Mivel erre a családi kapcsolatra konkrétan nem is kérdezett rá a Magyar Narancs újságírója, így Toroczkai László válasza általánosságban a szerződésekre, munkatársakra vonatkozott."
A Magyar Narancs kérdése egyébként arra vonatkozott, hogy a párt "mely megfontolások alapján választotta, választották ki azokat a személyeket, intézményt, vállalkozásokat, amelyek az Országgyűlés Hivatala (OH) jóvoltából, finanszírozásával segítik önt képviselői munkájában illetve a Mi Hazánk frakcióját?" Több megbízottra név szerint is rákérdeztünk, köztük a VKH Invest Vagyonkezelő Kft. kiválasztására is. | A Fidesz-kormány kedvelte Wábereréktől bérel lakást az Országgyűlés Toroczkai Lászlónak | A Mi Hazánk Mozgalom elnökének az Orbán Viktor által kormánybiztosnak is kinevezett multimilliárdos Wáberer György feleségének cégétől bérel rekord áron lakást az Országház. A bizalom, a praktikusság, alkalmasság alapján választották. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fidesz-kormany-kedvelte-wabererektol-berel-lakast-az-orszaggyules-toroczkai-laszlonak-259645 | 2023-06-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Június 13-án rövid közleményben tudatta a kormány által az elmúlt években 500 milliárd forintos vagyonnal megtámogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, hogy leányvállalata szerződést kötött az SQ Invest Kft.-vel a Libri-csoport 67,48 százalékos részvénycsomagjának adásvételéről. Mint írták, a „tranzakcióval az eddigi közvetett kisebbségi tulajdonos MCC válik a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává”. Hozzátették, hogy a cégcsoport vezetésének összetétele változatlan marad, a korábbi többségi tulajdonos igazgatósági tagként folytatja. Balogh Ákostól, az említett korábbi többségi tulajdonostól még egy búcsúidézetet is beillesztettek a közleménybe, amelyben az üzletember így fogalmaz: „Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt.”
Tulajdonképpen igaza lehet Baloghnak, hiszen a NER működését ismerve könnyen elképzelhető lett volna az is, hogy olyan befektető kívánja meg a Librit, akinek a könyvpiachoz korábban semmi köze nem volt. Az MCC valóban adott már ki könyvet, egyebek közt Kovács Ákos novelláit, meg eddig összesen – az MCC Press honlapja szerint – még további hetven címet.
El akarod adni | Mind megette. Mihez kezd az MCC a magyar könyvpiaccal? | Meglepetés, sokk, pánik és tenyérdörzsölés: a könyves és az irodalmi szakma egyelőre így reagál arra, hogy a könyvpiac legnagyobb szereplőjét kormányhátszéllel felvásárolták. Pedig sejteni lehetett, hogy ez bekövetkezik, és a folytatást sem nagyon bonyolult kitalálni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mind-megette-259638 | 2023-06-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Fogalmam sem volt, miről szól ez a dolog, árajánlatot nem készítettem, én csak aláírtam és a céges bélyegzővel lepecsételtem. (…) Mindent B. Zsolt intézett, nekem fogalmam sincs semmiről. Azt mondta, itt egy pályázat, majd nyerünk és nem lesz semmi baj. Nem kaptam ezért semmit B.-től, ha bűncselekményt követtem el, megbántam, nem tudom, miért tettem, végig sem gondoltam az egészet” – saját szavaival így foglalható össze M. Mária tanú csütörtöki tanúvallomása a Gyulai Járásbíróság előtt. Végül szinte kétségbeesve azt mondta:
„Kezdem utólag azt hinni, hogy csicska vagy stróman voltam.”
M. Mária 2015-2016-ban egy fővárosi autókereskedés, a Buda-Mobil Kft. ügyvezetője volt. Cégét mind az orosházi, mind a pusztaottlakai önkormányzat meghívásos pályázat keretében kérte arra, hogy értékes városi terepjárókra, autóbuszra, hűtővel ellátott teherautóra és gépi alkatrészekre tegyen árajánlatot. A kérdésekre adott válaszából kiderült, hogy az utóbb büntetővégzésben elmarasztalt M. Mária utólag sem beszélt B. Zsolttal és nem próbálta tisztázni vele, hogyan és miért keverte bele egy büntetőügybe, amelyből ráadásul, állítása szerint, semmilyen anyagi haszna nem származott.
A Mati Autó Kft. egykori ügyvezetője, a most ugyancsak tanúként meghallgatott B. Alexandra – túl azon, hogy nem emlékezett semmire – azt sem tudta Varga László bíró kérdésére megmondani, hogy már nem tudja felidézni a történteket, vagy valakik visszaéltek az általa vezetett cég nevével, s így adtak be árajánlatot az orosházi és a pusztaottlakai önkormányzatok meghívásos közbeszerzési pályázataira. M. Csilla, a pusztaottlakai önkormányzat egykori pénzügyi ügyintézője pedig „speciális okokra” hivatkozva nem tárta fel a bíróság előtt jelenlegi foglalkozását, ám ennek miértjével adós maradt.
Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt, országos mintaprojektnek indult az a dél-békési Pilot-program, amely az önfenntartó termelési tevékenységeket segítette volna. De óriási veszteség, kormányzati visszakozás, majd egy orosházi ellenzéki képviselő feljelentése nyomán büntetőügy lett belőle. Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége, valamint más bűncselekmények miatt a folyamatban lévő büntetőügyben a bíróság tavaly decemberben 11 vádlott ellen hozott büntetővégzést. Ennek nyomán felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a vádlottakat. (Közülük többet ezen a tárgyalási napon tanúként hallgatott meg a bíróság.) Az enyhének tűnő ítéletek ellenére ketten tárgyalás megtartását kérték, mert nem ismerik el, hogy bűncselekményt követtek volna el: K. Árpád vállalkozó és K. Tamás volt közbeszerzési szakértő ül most a vádlottak padján.
A büntetőper idén márciusi kezdetén felolvasott vádirat megállapításai szerint a Pilot-programban meghirdetett gépjármű- és gépalkatrészész-beszerzések, valamint az orosházi önkormányzat által beszerzett ún. Dottó-vonattal kapcsolatban a hirdetmény nélkül meghirdetett közbeszerzési pályázatok mindegyike szabálytalan volt. Ugyanis a benne résztvevők előre mindenben megegyeztek, így abban is, ki lesz azok győztese. Sőt, a győztes cég ügyvezetője, B. Zsolt, a jelenleg felszámolás alatt lévő Szerviz-Bodzás Kft. képviselője az orosházi önkormányzat vezetőinek és a közbeszerzést végző Projektfelügyelet Kft. asszisztálásával – minden idevágó jogszabályt megszegve – maga kereste fel a meghívott cégeket, kért árajánlatot tőlük és továbbította feléjük a pályázat műszaki paramétereit, aztán minden esetben az általa képviselt cég nyert.
A Dottó-vonat
Az így okozott kár mértéke mintegy 60 millió forint, de ahogy a csütörtöki tárgyalás szünetében az ügyben feljelentést tevő és a tárgyaláson a hallgatóság soriban megjelenő Fetser János orosházi MSZP-s képviselő elmondta a Narancs.hu-nak:
„Állatorvosi lóval állunk szemben, ugyanis ezekben az ún. közbeszerzésekben az összes lehetséges visszaéléssel, csalással, előre egyeztett ajánlatokkal, utólagos lepapírozással és összebeszéléssel találkozni lehet.”
A nem mindennapi közbeszerzési umbulda középpontjában álló B. Zsolt, a Simonka Györgyhöz egykor közel álló Szerviz-Bodzás Kft. egykori ügyvezetője elfeledkezett tanúkénti meghallgatásáról, ezért szünetet rendelt el a bíróság. B. Zsolt megérkezése utáni vallomása azonban vajmi kevés konkrétumot tartalmazott. Mondandója nagyjából úgy foglalható össze: a történtek óta annyi minden történt vele, hogy gyakorlatilag nem emlékszik semmire, noha a vád tárgyává tett három, szinte minden elemében szabálytalan közbeszerzésnek nyertese az általa képviselt cég volt. Sőt, minden idevágó szabályt megsértve mint ajánlattevő ő kereste fel meghívásos pályázat többi érintettjét, s velük egyeztette, hogy a Szerviz-Bodzás Kft.-nél rosszabb ajánlatot adjanak be, vagy ne is adjanak be árajánlatot.
Némiképp elgondolkodtató volt, hogy a bíró kérdésére azt mondta, összesen 4-5 közbeszerzésen vett részt a cége, ám a vád tárgyává tett háromra nem vagy alig emlékszik. Jókora ellentmondásba keveredett, amikor azt kérdezték tőle, honnan értesült a kiírt közbeszerzési pályázatokról. Erre ugyanis azt válaszolta, hogy azokat a pusztaottlakai önkormányzat hirdetőtábláján látta, miközben a meghívásos pályázat lényege, hogy a kiíró – jelen esetben az orosházi és a pusztaottlakai önkormányzat – invitálja tenderre az adott céget. B. Zsolt arra sem tudott válaszolni, kitől és hogyan értesült, hogy cégét meghívták a közbeszerzési tenderre. Jellemző fordulata volt a csütörtöki tárgyalásnak, hogy a vádat képviselő ügyész úgy fakadt ki, hogy „feladja”, mert annyira semmire nem emlékszik a tanú, hogy nem tud mit kérdezni tőle.
Azonban Varga László bíró tovább próbálkozott. Így olyan információmorzsák derültek ki, hogy annak idején B. Zsoltnak az orosházi önkormányzat egyik munkatársa, K. László szólt arról, hogy hamarosan az ún. városi Dottó-vonat beszerzésére közbeszerzési eljárást ír ki az önkormányzat. Ennek ellenére a tanú nem emlékezett, hogy honnan tudta meg, cége is a szerencsés meghívottak között van, sőt végül nyert is. Erre a bíró arra hívta fel a tanú figyelmét, hogy hamis tanúvallomást nem csupán az és úgy tehet, hogy valótlan tényeket mond, hanem úgy is, ha általa tudott tényeket elhallgatja. Ezt B. Zsolt megértette, de kitartott amellett, hogy szinte semmire sem emlékszik.
A tárgyalás csúcspontja – vagy mélypontja? – akkor jött el, amikor a bíró rákérdezett arra, hogy a tanú az ellene ez ügyben lefolytatott büntetőeljárás egészében miért nem tett még csak kísérletet sem arra, hogy tisztázza, cége a szabályok szerint, tisztességesen járt el, amikor ez elemi érdeke lett volna. Erre B. Zsolt azt válaszolta, meg volt győződve, hogy minden rendben zajlott le. Amikor Varga László bíró azt firtatta, hogyan gondolhatta ezt a büntetőeljárás megindulása és az őt elmarasztaló végzés után, akkor B. Zsolt azt válaszolta: „Valószínűleg máshol járt az esze.” A bíró megkérdezte, hogy korábbi vádlottként mégis hol járt az esze, akkor erre azt mondta: „Ezt nem tudja, erre már nem emlékszik.”
A csütörtöki tárgyalást figyelemmel kísérte az orosházi képviselő-testület két ellenzéki tagja, Fetser János és Raffai János, akik elmondták, hogy a tisztánlátás és a tájékozódás érdekében jöttek el, egyben elhívták a büntetőperre a testület fideszes vezetését, élén Dávid Zoltán fideszes polgármesterrel, valamint az orosházi önkormányzati médiát is, hogy tájékoztassák a helyi közvéleményt a fejleményekről. De sem a városvezetés, sem az önkormányzati média képviselő nem jöttek el.
A per ősszel folytatódik a Gyulai Járásbíróságon. | „Kezdem utólag azt hinni, hogy csicska vagy stróman voltam” – folytatódott az orosházi Pilot-per | Előre lezsírozott közbeszerzések vádjával áll a Gyulai Járásbíróság előtt két vádlott. Csütörtökön tanúk sorát hallgatta meg a bíróság, akik összességében a kollektív amnézia tünetegyüttesét mutatták be. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kezdem-utolag-azt-hinni-hogy-csicska-vagy-stroman-voltam-folytatodott-az-oroshazi-pilot-per-259717# | 2023-06-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A gazdálkodási adatokból kiemelendő, hogy 2020-hoz képest a nettó árbevételük 971 (!) százalékkal nőtt 2021-ben. A 2022-es kampányév még nagyobb növekedést jelentett a cég számára. A Super Future Kft. nettó árbevétele 54,5 százalékkal nőtt (71,8 millió forintról 111 millió forintra). Az adózás előtti eredmény növekedése nem számottevő, a cég nyeresége 33,985 millió forint lett, amely majdnem azonos mértékű a 2021. évi eredménnyel (33,43 millió forint).
Érdekesség, hogy az adózott eredmény egészét osztalékként fizették ki.
A cég tulajdonosa 2008 óta Aczél László, aki a baloldali újságíró, Aczél Endre fia. Aczél Endre 1991 és 2016 között a Népszabadság külső munkatársa volt, 1999-től 2008-ig pedig a Nap-kelte műsorvezetőjeként dolgozott.
A Nemzeti Információs Központ 2023 januárjában közzétett nyilvános jelentése szerint az Action for Democracy nevű baloldali kampányszervezet három tranzakció során több mint 59 millió forintot utalt a Super Future Kft.-nek, amely a cég nettó árbevételének felét meghaladó összeg. | Jól keresett a bukott kampányévben a Super Future Kft. | A gazdálkodási adatokból kiemelendő, hogy 2020-hoz képest a nettó árbevételük 971 (!) százalékkal nőtt 2021-ben. A 2022-es kampányév még nagyobb növekedést jelentett a cég számára. A Super Future Kft. nettó árbevétele 54,5 százalékkal nőtt (71,8 millió forintról 111 millió forintra). Az adózás előtti eredmény növekedése nem számottevő, a cég nyeresége 33,985 millió forint lett, amely majdnem azonos mértékű a 2021. évi eredménnyel (33,43 millió forint).
Érdekesség, hogy az adózott eredmény egészét osztalékként fizették ki.
A cég tulajdonosa 2008 óta Aczél László, aki a baloldali újságíró, Aczél Endre fia. Aczél Endre 1991 és 2016 között a Népszabadság külső munkatársa volt, 1999-től 2008-ig pedig a Nap-kelte műsorvezetőjeként dolgozott. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2023/05/jol-keresett-a-bukott-kampanyevben-a-super-future-kft | 2023-05-31 12:05:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az állami vagyonelemek ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló határozat jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány ezúttal nem ingatlanokat, hanem ingóságokat ad át, hogy segítse a hitéleti feladatok ellátását.
Az ingóságok értéke nem derül ki, azokat a Dunamelléki Református Egyházkerület kapja, ahol Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Orbán Viktor volt minisztere szolgál.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek kell gondoskodnia arról, hogy az egyházkerülettel tető alá hozzák a szerződést a határozat közzétételét követő harminc napon belül. Vélhetően nem lesznek jogi akadályok, hiszen az egyházkerületnek – honlapja szerint – egyik jogtanácsosa, Gulyás Gergely miniszter.
Az ingyen átadott állami vagyonelemek nincsenek nevesítve. Azok a határozat mellékletében a Terrorelhárítási Központ (TEK) nyilvántartásában szereplő leltár-azonosítókkal szerepelnek, így csak annyit lehet róluk tudni, hogy az egyházkerület 111 per-, teher- és igénymentes ingóságot kap majd meg. | 111 állami ingóság ingyen lesz az egyházé | Azokat Orbán Viktor volt miniszterének egyházkerülete kapja. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/26/111-allami-ingosag-ingyen-lesz-az-egyhaze/ | 2023-06-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mint azt a múlt héten bemutattuk, a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György egykori végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőper szálai egy másik, milliárdos üzlet felé is elágaznak. A nyomozati megfigyelések alapján ugyanis Schadl a „felszámolók királyaként” is emlegetett állami felszámolóbiztossal is bizniszelt. A 24.hu azonban azt is kiderítette, hogy a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtónak nem ez az egyetlen kapcsolódási pontja a felszámolói iparhoz. A nyomok arra utalnak, hogy az eddig megismertnél is aggályosabb módon oszthatta újra 2021-ben a kormány a felszámolói piacot, amelyet – a végrehajtáshoz hasonlóan – elsősorban magáncégeknek szerveztek ki.
Schadl Györgytől a letartóztatása után számos ingatlant és vagyontárgyat foglaltak le a nyomozók, ezek között volt a – szintén vádlott – feleségével közös cégének üzletrésze is. A Red Carpet Kft. tulajdonában áll egy irodaház a XII. kerületi Városmajor utcában. Ez az ingatlan több önálló bírósági végrehajtó székhelye, köztük olyanoké, akik a bíróságon beismerték bűnösségüket, vagyis azt, hogy a kinevezésükért cserébe fizettek Schadlnak. Rajtuk kívül korábban több felszámoló cég képviselője is ide volt bejelentve. És ez az irodaház a székhelye jelenleg is egy olyan felszámoló cégnek, amelyet fölöttébb különös körülmények közt alapítottak éppen akkor, amikor az említett piaci újraosztás történt, és amikor mindenki a koronavírus-járvány kezelésére figyelt.
2021 márciusában jelent meg a közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormány 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 teljesen új vállalkozás került be a nyertesek közé.
A nyertesek közt több olyan cég is akad, amelyik fideszes politikus vagy más kormányközeli szereplő érdekeltségébe tartozik. A pályázatra összesen 277 vállalkozás jelentkezett, ám az elbírálás során nagy súllyal estek latba szubjektív szempontok.
A Direkt36 gyűjtötte ki korábban, hogy az évi 3–6 milliárd forintosra becsült piacra betört többek közt
egy Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterhez köthető ügyvédi iroda cége, miközben Seszták részt vett a kiválasztási folyamatban: annak a bizottságnak az elnöke volt, mely a cégek pályáztatását bonyolította.
A szerencsések közt van egy Papcsák Ferenc résztulajdonában álló cég. Papcsák korábban a Fidesz parlamenti képviselője volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának az elnöke.
Bekerült a nyertesek közé egy olyan társaság, melynek közvetett tulajdonosa Tasnádi László volt belügyi államtitkár. Tasnádi a posztjáról 2016-ban mondott le, miután Lázár János akkori miniszterelnökségi miniszter kínosnak nevezte, hogy a III/II-es múltú államtitkárt éppen október 23-án léptették elő. Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa, a lemondása után Pintér korábbi őrző-védő cégénél lett vezérigazgató. A felszámolói pályázatok elbírálását végző bizottságba Pintér is delegált egy tagot, Ruszó Gyulát, aki korábban a kabinetfőnöke volt, és akit nemrég – Pintér javaslatára – Novák Katalin köztársasági elnök rendőr vezérőrnaggyá léptetett elő.
Belépett a felszámolói szektorba Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos birodalmának több szereplője. Az egyik ilyen cég tulajdonosa Gál Miklós, aki a Mészáros-cégbirodalomban töltött be meghatározó pozíciókat.
Fölfért a listára egy olyan cég is, amelynek két tulajdonosa Sasvári Viktor és Bacsa Péter. Sasvári korábban Esztergom fideszes önkormányzati képviselője volt, Bacsa pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona.
A győztesek nevét tartalmazó lista alapján az újonnan felszámolói jogosultságot elnyerő 51 cég csaknem felének van valamilyen kormányzati kötődése. E kapcsolatok sok esetben áttételesek, vagyis a győztes cégek tulajdonosai más cégeken és személyeken keresztül köthetők kormányzati szereplőkhöz.
A 24.hu gyűjtése szerint ráadásul az újonnan alapított cégek legalább felét a felszámolói pályázatok leadási határideje előtt néhány héttel, vagy előtte csak néhány nappal hozták létre. Ezek között is kirívó az a felszámoló cég, amelynek a székhelye a Schadl és neje érdekeltségébe tartozó városmajori irodaházba van bejegyezve.
A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t éppen a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították. Sőt, a társaság hivatalos cégbírósági bejegyzése csak egy hónappal a leadási határidő után történt meg.
A társaság ügyvezetője, Csorba Gábor László régi motorosnak számít a felszámolói piacon, jelenleg is több társaságban érintett ügyvezetőként vagy felszámolóbiztosként. Érdekesebb, hogy a cégbírósági dokumentumok szerint a ProTrust bejegyzési illetékét Marton Adorján fizette meg, akinek a neve többször feltűnik a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában. A férfi még két nappal Schadl György letartóztatása előtt is tárgyalt a végrehajtók volt elnökével a Várkert Bazárnál működő, kormánypárti körökben közkedvelt Felix étteremben, ahol Schadl rendszeresen bonyolított találkozókat.
A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egy olyan pályázat ügyében is egyeztettek, ami az Európai Unió gazdaságfejlesztési forrásait célozta volna. Ráadásul a nyomozati iratok közt szerepelnek a cégadatai a férfi egy korábbi vállalkozásának is, melynek székhelye szintúgy Schadlék Városmajor utcai irodaházában volt.
Martonról korábban a K-Monitor blogja írt, megemlítve, hogy ő az igazgatósági elnöke annak a beruházási hitelekkel foglalkozó cégnek, amelynek felügyelőbizottsági elnöke nemrég még Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt. A tárcavezető csak azután távozott az állami támogatású hiteleket is közvetítő Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt.-ben betöltött posztjáról, hogy a blog beszámolt az ügyről.
Megkerestük Marton Adorjánt arról érdeklődve, milyen üzleti kapcsolatban állt Schadl Györggyel, de nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Közölte, semmilyen módon nem akar kapcsolatba kerülni ezzel az üggyel, mert semmi köze hozzá, és őt nem is keresték meg a nyomozók. Ugyanakkor – akár akar, akár nem – úgy fest, Marton nem tudja elkerülni az érintkezést a Schadl-üggyel, ugyanis a végrehajtók korábbi elnöke személyesen kezdeményezte a tanúkénti meghallgatását a bíróságon.
Kérdésünkre Marton egyébként cáfolta a cégbíróság adatbázisát, miszerint ő fizette volna be a bejegyzési illetékét a ProTrust felszámoló cégnek.
Azt mondta, nem is hallott a cégről.
Ez az illetékfizetésről szóló dokumentumon túl azért is különös, mert a ProTrustot vezető Csorba Gábor László felesége a Marton vezette hitelközvetítő felügyelőbizottságának a tagja. Továbbá a Marton-féle hitelközvetítő cég számára fél éven át szívességi alapon biztosított irodát a VII. kerületben a Csorba házaspár egyik cége.
A ProTrust alapítása tehát éppen a felszámolói pályázat leadási határidejének napján történt. A társaságnak ekkor még sem adószáma, sem cégjegyzékszáma nem volt. Ez azért fontos körülmény, mert Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az akkori felszámolók névjegyzékét vezető hatóság nevében egy 15 oldalas kitöltési útmutatóban magyarázta el a pályázóknak, mi mindent kell csatolniuk a felszámolói pályázathoz. A miniszter kötelező elemként sorolta fel a cégjegyzékszámot, az adószámot, a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő név megadását is. És bár ezekkel a pályázat benyújtásakor a ProTrust nem rendelkezett, mégis bekerült a 90 nyertes közé.
Közben pedig akadt olyan, több mint két évtizede működő felszámoló cég, amelynek a pályázata például azért szenvedett el pontlevonást, mert
nem volt elég részletes az irodai berendezés leírása.
Jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el a végrehajtók mellett a felszámolók felügyeletét is. A hatóságtól először sajtómegkeresés útján próbáltuk megtudni a többi közt azt: szabályosan nyerhetett-e a pályázaton egy olyan cég, amelyik a leadás pillanatában nem rendelkezett több kötelező elemmel, amit az akkori miniszter előírt? Az SZTFH egy hónap elteltével sem válaszolt kérdéseinkre, ezért közérdekű adatigénylés révén próbáltunk válaszokat kapni. Ugyanakkor a hatóság szűkszavú válaszában nem felelt érdemben megkeresésünkre, így arra sem, hogy a kötelező elemek hiányát miként értékelték a pályázat elbírálása során, illetve nem árulták el azt sem, hány esetben utasították vissza a pályázók kérelmét, és mik voltak az elutasítási okok. A hatóság csupán annyit közölt, mindegyik felszámoló céget ellenőrizték, és nem találtak szabálytalanságot, a pályázatról szólva pedig azt írták, hogy két ízben volt lehetőség hiánypótlást beadni.
Megkerestük a ProTrust Kft.-t is. A cég szintén röviden válaszolt csak, annyit írtak, hogy a pályázatra határidőben benyújtották a kérelmüket a rendelkezésre álló összes melléklettel együtt. Azon mellékleteket, amelyek a pályázat benyújtásakor nem álltak rendelkezésre, a későbbiekben önkéntes hiánypótlás keretében pótolták. A társaság vezetőjétől próbáltuk megtudni, miként választották ki székhelyként Schadl Györgyék irodaházát, ám azt mondta, erről a felszámoló cég tulajdonosai döntöttek, ő állítása szerint sosem járt az irodaházban, mert a társaság központi ügyintézésének helyszíne máshol van. Kérdeztük a tulajdonosokat is erről, de nem válaszoltak megkeresésünkre. | Egy másik állami bombaüzletre is kilátás nyílik Schadl György főhadiszállásáról | Miközben a végrehajtók volt elnöke a „felszámolók királyaként” emlegetett állami megbízottal mozgott együtt, az érdekeltségében álló irodaházban egy különös körülmények közt megalakult felszámoló cég is működik. A kormány 2021-ben osztotta újra a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/26/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-korrupcio-vad-felszamolo-ceg-protrust-irodahaz-varosmajor-nyomozati-irat-volner-pal-fidesz/ | 2023-06-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol az utoljára elérhető, 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas.
A jövő szombattól 35 évig az országos hulladékgyűjtést, -kezelést és -újrafelhasználást szervező leányvállalat, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) gyanús körülmények között kapta meg a jogot arra, hogy szinte az összes lakossági és vállalati hulladék felett rendelkezzen, egy több százmilliárdos piacot önállóan szervezzen és irányítson. A gyanú fő oka dióhéjban, hogy a MOHU-n kívül nem volt más induló, és a koncessziós eljárás lezárulta után született egy olyan törvény, ami a sokszorosára emelte a koncesszió nyertesének bevételeit. Ez a verseny korlátozásának egy bevált eszköze: ha már korábban látszódik, hogy ez milyen remek üzlet, akkor több vállalat jelentkezhetett volna, akár külföldről is.
A lakosság a váltásból közvetlenül várhatóan nem sokat fog érezni, a vállalatok azonban nagyon jelentős költségemelkedésre számíthatnak. Ehhez a cikkhez közel tucatnyi, a hulladéka elszállítása és a költségei megugrása miatt aggódó, illetve a hulladékkezelésben érdekelt szakemberrel beszélgettünk az elmúlt hetekben, a körülmények miatt mindegyikük neve elhallgatását kérte.
A szakemberek egyöntetűen attól tartanak, hogy a MOHU képtelen lesz a rendszer üzemeltetésére. A Mol nem volt hajlandó a problémákról beszélni, erőből próbálta a teljes iparágat legyűrni, de az általunk elért források szerint ma már biztosra vehető a vállalati hulladékkezelés összeomlásával fenyegető kudarc, így nem sikerül majd július 1-jén elindítani az új rendszert.
Az esetleges bukás azonban még lehet kifizetődő a Mol-csoport számára: a 24.hu szúrta ki, hogy egy új törvénytervezet került fel a kormány honlapjára, ami a koncesszió csúszása esetén kártérítést adna a MOHU-nak. A Szabad Európa pedig arról írt, hogy hónapokkal tolhatják az indulást, miután a cég képtelen volt megszervezni az átállást.
Erről azonban cikkünk elkészüléséig nem jelent meg semmilyen hivatalos információ, és a MOHU sem tart ettől. Pethő Zsolt, a vállalat vezérigazgatója egy tegnapi sajtó háttérbeszélgetésen a Portfolio.hu cikke szerint (a G7 nem kapott meghívót) azt mondta: július 1-jén elindulhat az új rendszer, mert országszerte megkötötték a feladatellátáshoz szükséges alvállalkozói szerződéseket mind a lakossági, mind az intézményi hulladékgazdálkodásban.
Magyarországon jelenleg 4428 vállalkozás rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a MOHU azonban nem. Az eredeti koncessziós szerződés szerint ez feltétel lett volna, és fel is kellett volna bontani a szerződést az olajcég leányával, de inkább törvényt módosítottak, hogy elegendő legyen az ország legnagyobb hulladékkezelőjének, ha az alvállalkozói (a hulladékkezelés eddig önállóan dolgozó szereplői) rendelkeznek ilyennel.
Kétségeket ébreszt a Mol szakmai alkalmasságával kapcsolatban, ha egy sok ezer milliárd forintos üzlethez a legalapvetőbb engedélyt sem volt képes időben beszerezni.
Becslésünk szerint mai áron a teljes szerződéses időtartam alatt legalább nyolcezer milliárd forint bevételhez jut a MOHU, de nem kell sokat tennie a vélhetően jól jövedelmező üzletért: mindössze 185 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállalt a 35 év alatt – ez a teljes várható bevétel alig 2,3 százaléka.
A MOHU Zrt. 2022. december 31-i állapot szerint 5 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezett, 420 millió forintot költött működése első évében, amiből 234 millió forint volt az anyagi ráfordítás, 184 millió a személyi költség. A cégnél az utolsó, 2023. áprilisi adatközlés szerint 132-en dolgoznak, ami nem sok ahhoz képest, hogy a hulladékágazat java részét veszi át, évesítve több százmilliárd forint forgalmat kezelve. Ha nem lesznek többen, akkor egy MOHU-s alkalmazottra 1,7 milliárd forint bevétel jut majd évente.
Bizonytalanság és drágulás
A hulladékkezelés óriási költséget jelent a vállalatoknak: a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) várhatóan évi 240 milliárd forintot kell MOHU számára befizetniük a vállalatoknak – de 300 milliárdos becslésekkel is találkoztunk. Ez igen jelentős tétel, összehasonlításként, az összes magyarországi vállalat 2022-ben 747 milliárd forint társasági adót fizetett a nyeresége után.
Eddig a gyártóknak, forgalmazóknak a környezetterhelés ellentételezésére a termékeik, a csomagolás után környezetvédelmi termékdíjat kellett fizetni. Ebből 2022-ben 90 milliárd forint folyt be, így várhatóan két és félszeresére emeli a kormány a vállalkozások környezetterhelési költségeit. Ezt már nem a költségvetés, hanem a Mol-leány kapja, pedig a szakma véleménye egyöntetű: felesleges ennyi pénzt elvonni a hulladékkezelésre.
De ez legalább kiszámítható, sokkal nagyobb fejfájást okoz a vállatoknak a bizonytalanság.
A rendszer indulása előtti napokban sem tudta senki, hogy ki, mennyiért, milyen időközönként viszi el a hulladékot.
A MOHU telefonos ügyfélszolgálata elérhetetlennek bizonyult, írásbeli kérdéseinkre nem válaszoltak. Nemcsak nekünk, hanem a vállalatoknak sem.
A drágulást nemcsak a vállalatok, hanem közvetve a fogyasztók is meg fogják érezni: a kiskereskedelmi termékforgalom 14 ezer milliárd forint volt tavaly*üzemanyag-kereskedelem nélkül, alapvetően ebből kellene a vállalatoknak a többszörösére emelkedő hulladékkezelési költség fedezetét előteremteniük. Mivel csak az év második felében jelenik meg a magasabb költség, így legalább 75 milliárd forint többletbevételt kellene a vállalatoknak elérni.*Vannak olyan kiskereskedelmi láncok, amelyek ennek egy részét lenyelhetik a nyereségük terhére, de olyanok is, amelyek tavaly már veszteségesek voltak, náluk erősen valószínű a szinte automatikus áthárítás. Mindez azt jelenti, hogy az év második felében egy százalékos többletdrágulást okozhat a MOHU-nak juttatott hulladékkezelési bevétel.
Az inflációs hatás azonban nem egyformán oszlik el az iparágak között, a sok műanyagot használó élelmiszeriparban – gondoljunk például a joghurtokra – kiemelkedő lesz a hatása. A műanyag csomagolás díja kilogrammonként 57 forintról 213-ra nő.
Az élelmiszeriparban több százalékos drágulást fog okozni a négyszeresére emelkedő hulladékkezelési díj.
Az iparágak közötti különbség jól látszik az alábbi grafikonon:
A fém alapanyagok, gépek, járművek gyártása, a feldolgozóipar a hazai export kiemelt fontosságú ágazatai, az itt működő cégeket az állam adókedvezményekkel, uniós és egyéb állami támogatások sokaságával segíti – most viszont meg kell birkózniuk egy jelentős többletteherrel és az említett bizonytalansággal.
A vállalatok szempontjából több probléma is adódik:
A MOHU nem tudja megmondani, hogy július 1-jétől milyen áron veszi át a másodlagos alapanyagként még hasznosítható hulladékot (például fémet és papírt).
Szintén nem tudni, hogy milyen áron viszi el a cég az alapanyagként nem használható hulladékot.
Ha például egy kiló vashulladékért eddig 40 forintot kapott egy vállalat, akkor ezzel tudott tervezni. A piaci várakozás mind a gyártók, mind a hulladékkezelők részéről az, hogy a MOHU kevesebbet fog fizetni. Ennek kettős hatása lesz: a papírt és más éghető anyagokat inkább elégetik, ez a magas energiaköltség csökkentésére is jó módszer. A fémeket, nagyobb önsúlyú hulladékokat pedig Szlovákiában, Romániában és más környező országokban értékesítik. Ez már csak azért is így lesz, mert a piacot kiiktató MOHU a gazdasági logika és a tapasztalatok alapján sem lehet olyan hatékony a hulladék értékesítésében, mint a piac. Magyarán ők valószínűleg kevesebbért tudják eladni a papírt, fémet. Mindezek hatására várhatóan csökkenni fog a Magyarországon újrahasznosított vállalati hulladék mennyisége, miközben a koncesszió hirdetett célja pont a növelése.
A többletköltségek az EPR mellett abból adódnak, hogy – ha az előbbi feltételezés igaznak bizonyul – csökkennek a vállalatok értékesített alapanyagokból származó bevételei. De ez még nem minden. A MOHU csak a hulladék elszállítására és átvételére kapott koncessziót. A hulladékkezelő cégek egy komplex szolgáltatáscsomagot adtak, aminek része a gyűjtőedények biztosítása, a hulladék elszállításának hatékony szervezése. Nagyon nem mindegy, hogy heti egyszer vagy kétszer mennek a hulladékért: a második esetben fele annyi gyűjtőedényre van szükség, de magasabbak a szállítási költségek. Ez egy nagyon összetett optimalizációs munka, amit már a MOHU-nak kellene elvégeznie.
Az alvállalkozóként működő cégek számára a MOHU-nak kell megmondania, hogy mikor és hová menjenek a hulladékért – fogós kérdés, hogyan néz ez majd ki, mert még nem működik a megrendelés sem, nem tudják a cégek, ki és mikor viszi el a hulladékot tőlük július első napjaiban.
Számos további tisztázatlan kérdés van: a hulladék és annak elszállítása a koncesszió része, de a gyűjtőedényeket – amik sok esetben a tengeri konténerekkel megegyező méretű vaskonténerek – a legtöbb esetben eddig a hulladékkezelő cégek biztosították, alapvetően térítés nélkül. Ezeket azonban a jövőben már csak térítés ellenében tudják a termelő vállalatoknak biztosítani, erről pedig külön kellene szerződni. Ez nemcsak költségesebb lesz a mostani integrált modellnél, de több bürokráciával is jár.
A MOHU értésüléseink szerint az alvállalkozói kapcsolatokban is inkompetenciáról tett tanúbizonyságot: a cégeknek mérettől és tevékenységi területtől függetlenül ugyanazt a szerződést küldte ki. Ez nagyjából olyan, mintha valaki egy három- és egy ötcsillagos hotelszobát ugyanolyan áron akarna kivenni, mondván, mindegyik hotelszoba – magyarázta egy forrásunk. Pedig nagyon nem mindegy a költségek szempontjából, hogy milyen típusú gyűjtőedényt kell üríteni, kell-e például daru a teherautón ehhez. De az is érthető, hogy nem ugyanazon az egységköltségen dolgozik egy száz, illetve egy öt teherautós cég.
Az ágazati szereplők között nagy a tanácstalanság és az értetlenség. „Ha már el akarta lopni a Mol a hulladékbizniszt, akár csinálhatta volna elegánsan, minimális hozzáértéssel” – fakadt ki egy forrásunk. A szakmában dolgozók úgy érzik, hogy az évtizedek alatt kiépült hatékony rendszereket pillanatok alatt összedöntik a hozzáértés teljes hiányával érkező molosok. Még az is jobb lett volna, ha kicsipegetik a piac legnyereségesebb részeit, de közben nem tesznek mindent tönkre – jegyezte meg egy szakmabeli.
A piacra hosszú évtizedek óta rálátó forrásunk szerint a saját hulladékszállítási és -kezelési kapacitásokkal nem rendelkező MOHU kétségbeesetten próbál leszerződni az ágazatban dolgozó cégekkel. Korábban egyoldalú papírfecniket akart aláíratni, amit messze nem mindenki tett meg. Ráadásul ezek automatikusan hatályukat vesztik, ha nem írnak alá a MOHU-val alvállalkozási szerződést. Márpedig elég sokan nem hajlandók erre. Több jelentősebb piaci szereplő is a tevékenység befejezését tervezi, ami bizonyos mértéken felül a vállalati hulladékkezelés összeomlásával járhat – hacsak a MOHU meg nem vásárolja ezeket a cégeket.
A hulladékgazdálkodók nyolc szervezete már tavaly novemberben kérte a miniszterelnököt a súlyos gazdasági károkkal fenyegető hulladékkoncesszió újragondolására, de nem találtak meghallgatásra. Ezek után egyre több külföldi tulajdonú vállalkozás – a hulladékkezelői és a gyártói oldalon is – a saját kormányához fordult, kifogásolva a szerintük az európai jogi normákat és a tisztességesség látszatát semmibe vevő koncessziós eljárást, valamint kifogásolva a MOHU piaci fellépését. Forrásaink szerint kiváló magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező külföldi tulajdonú gyárak is vészjelzéseket küldenek a kormány felé.
Olyan vélemények is vannak – így nyilatkozott például a Transparency International szakértője -, hogy semmis a MOHU koncessziós szerződése, mivel december 31-én nem volt érvényes engedélye, és ezt már nem lehet utólag felülírni. A NER a maga módján addig csűrheti a szabályokat, amíg csak akarja – az Alkotmánybíróság mindent rendben talált -, de uniós jogi fórumokon valószínűleg már nehezebben lesz védhető az ügy.
Több mint 20 ezer munkahely veszélyben
Hulladékgazdálkodással főtevékenységként közel 2500 vállalkozás foglalkozott Magyarországon, ezek közül legalább 10 millió forintos árbevételt 623 ért el 2021-ben, közel 21 ezer embert foglalkoztatva. A munkavállalók nagy része most teljes bizonytalanságban várja, mi lesz a munkahelyével.
A mérlegek szerint a vállalatok összességében 543 milliárd forintnyi eszközzel rendelkeztek, amiből a tárgyi eszközök 220 milliárdot tettek ki, a befektetett eszközök 253 milliárdot. A ma működő hulladékkezelő vállalatok tehát a MOHU által 35 év alatt vállaltnál közel háromszor több tőkét tettek az ágazatba.
Az értékesítés árbevétele, a munkavállalók és a vállalatok száma alapján is körülbelül a piac felét a nem veszélyes hulladék gyűjtése teszi ki a főtevékenységek szerint. Az összesen közel 670 milliárd forintos 2021-es hulladékkezelési piac árbevételének közel fele származhat a lakossági piacról, ugyanis a hulladék megoszlása mára fele-fele lett.
Ebből kiindulva a vállalati hulladékkezeléssel foglalkozó cégek évente 300-400 milliárd forint körüli árbevételt érnek el. Ennek azonban nagyon jelentős része nem a hulladék elszállításának díja, hanem az újrahasznosított alapanyagként értékesített fém, papír vagy éppen műanyag ára. Ez alapján pedig a MOHU 240 milliárdos várható bevétele óriási összeg, mivel az újra begyűjtött hulladékok értékesítése is az ő joga lesz.
A vállalatok nyereségaránya 5,1 százalék volt, ami versengő piacra utal. Így
a kormány egy jól működő versenypiacot vált le egy jó eséllyel extraprofitot termelő monopóliumra a hulladékgazdálkodásban.
A 25 legnagyobb vállalat adta 2021-ben az árbevétel 46 százalékát, közülük 14 önkormányzati vagy állami tulajdonú, a többi magáncég, egy kivételével külföldi szereplő.
A külföldi tulajdonú és a főként önkormányzati, állami tulajdonú magyar cégek profitrátája között sem volt érdemi különbség: a top 25 cégnél a külföldieknél 6,4 százalék volt az adózott eredmény az árbevétel arányában, a magyaroknál 6,2 százalék. Így azt sem lehet mondani, hogy a külföldieket az extraprofitjuk miatt kellene kiszorítani.
Összességében tehát azon kívül, hogy a Molhoz jelentős árbevételt és a várakozások szerint profitot csoportosítsanak át, semmilyen érv nem szól a MOHU helyzetbe hozása mellett. A fogyasztóknak drágulást, a környezetnek jó eséllyel kevesebb újrahasznosított hulladékot, a vállalkozóknak magasabb költséget és több bürokráciát hoz az átalakítás, miközben 20 ezer család életét kiszámíthatatlanná tette a kormány.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliumaDe hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos uniós támogatások pörgették rá Orbánt a gazdaság átalakításáraAz EU-tól 2600 milliárd forint érkezik főleg digitalizációra és a körforgásos gazdaság kiépítésére, Orbán pont ezekre alapozva változtatná meg a gazdaságot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszámolna a birtoklás egyeduralmával és a vég nélküli fogyasztással a jövő gazdasági modelljeA fogyasztás észszerűsítésével az emberiség ökolábnyomának jelentős csökkentését ígéri a körforgásos gazdaság, amelyre alapozva Orbán átalakítaná Magyarországot. | Húszezer magyar dolgozó várja, összeomlik-e néhány nap múlva a hazai hulladékkezelés | Aggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230623/huszezer-magyar-dolgozo-varja-osszeomlik-e-nehany-nap-mulva-a-hazai-hulladekkezeles-vallalati-resze/ | 2023-06-23 01:54:00 | true | null | null | G7 |
Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok és az ingatlanár-csökkenés, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek a Bloomberg cikke szerint. Eközben a magyar állam áprilisban vásárolta meg 244 milliárd forintért Tiborcz István üzlettársától a zuglói gigaprojektet, ami 168 lakást, 10 ezer négyzetméteres kereskedelmi részt és 153 ezer négyzetméternyi irodaterület foglal magába.
Miért fontos ez? A befektetők még olcsó hitelekből húztak fel kereskedelmi ingatlanokat, ám a pandémia következtében az irodahasználattól a bevásárlási szokásokig számos, az ágazatot érintő korábbi norma felülíródott. A kihasználatlan épületektől most már szabadulni se tudnak a tulajdonosaik világszerte, a magas kamatok miatt csak jókora árengedmény mellett találnának rájuk vevőt.
Számokban: Az Egyesült Államokban az irodák értéke 27 százalékkal csökkent 2022 márciusa óta, továbbá az amerikai lap által idézett előrejelzések szerint az irodaárak Európában több mint 25 százalékkal, az ázsiai-csendes-óceáni térségben 13 százalékkal csökkennek majd, mielőtt mélypontra jutnának.
Tágabb kontextus: az önkormányzatok is megszenvedik az irodák elnéptelenedését, az üres épületek nem kedveznek a városképnek és a költségvetésnek sem. A probléma nem csak az új beruházásokat érinti, New Yorkban például építészeti jelentőségű, modernista és art déco felhőkarcolók tulajdonosai is nehéz helyzetben vannak.
Budapesten hét éve nem volt példa akkora üresedési rátára, amekkorát 2023 első negyedévében regisztrált a Budapest Research Forum: 12,2 százalékig kúszott az üresen álló irodák arányát jelző mutató.
Mi várható? Egy, a Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint egyre szélesedik a szakadék a mostani helyzetben jobban és a rosszabbul járó szereplők között. A gyengébb besorolású irodaházak esetében érdemes lehet változtatni az épület rendeltetésén, ám ez nem minden esetben kivitelezhető: „Nagyon nehéz egy 1990-es évekbeli irodatornyot valami mássá alakítani, mint egy 1990-es évekbeli irodatorony.” – tette hozzá a Barclays kereskedelmi ingatlanelemzője.
A visszarendeződés hosszú évek kérdése, a Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint akár tíz évig is eltarthat, amire az irodaárak helyreállnak. | Világszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet vesz | A járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230625/vilagszerte-szabadulnanak-az-irodaktol-a-befektetok-mig-a-magyar-allam-gigaprojektet-vesz/ | 2023-06-25 02:01:00 | true | null | null | G7 |
Június közepén új tulajdonosa lett a Somogy megyei Marcaliban a városi fürdő és szabadidő központ melletti félkész gyógyszálló épületének, illetve az azt tulajdonló Marcali Szálloda (MSZ) Kft.-nek. A vevők - fele-fele arányban - Rahimkulov Ruszlan Megdetovics Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft.-je és üzlettársa, Zentai Péter Peter's Consulting Kft.-je - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
Az üzletemberek 2015 óta számos közös vállalkozást visznek, társasházakat építenek, irodákat és turisztikai ingatlanokat vásárolnak fel, fejlesztenek és hasznosítanak. Marcaliban a tervek szerint befejezik és üzemeltetik majd a szállodát - derül ki az MSZ Kft. eddigi kisebbségi tulajdonosának, a helyi önkormányzatnak a közleményéből és a többségi befolyással rendelkező Ferrobeton cégcsoport jogi képviselőjének lapunknak küldött tájékoztatásából.
Tőkeerős befektető fejleszt
Az orosz származású, Magyarországon élő Rahimkulov Ruszlan az orosz dollármilliárdos, a magyarországi üzleti életben évtizedekig aktív Megdet Rahimkulov fia. (A már Moszkvában élő Megdet két fiával, Ruszlannal és Timurral együtt vezeti családi cégüket, a 96,5 milliárd forint saját tőkéjű Kafijat Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-t, amelyben ő már nem, csak két fia a tulajdonos. A társaság 6,89 százalékos részesedéssel bír az OTP Bank Nyrt.-ben, a birtokolt közel 19,3 millió darab OTP-részvény értéke jelenleg 208 milliárd forint.) A negyvenes évei elején járó Rahimkulov Ruszlan egyre bővülő vállalati befektetési portfólióval rendelkezik, a cégadatok szerint több tucat vállalkozása van közvetlenül vagy közvetve, az ingatlanos és turisztikai cégek mellett zömmel villamosenergia-termeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó, naperőmű parkokat üzemeltető társaságokba szállt be a közelmúltban.
Családi szállodát terveznek
Marcaliban az új tulajdonos jelentős infrastrukturális és kapcsolódó beruházásokat is végre kíván hajtani a hotel környezetében; az is felmerült, hogy duplájára növelik a szálloda kapacitását, hogy esetlegesen később ne működés közben kerüljön sor a bővítésre - mondta Sütő László polgármester a helyi Tavi TV-nek. A beruházó cég képviselője, Zentai Péter arról tájékoztatta a polgármestert, hogy a tervezett szállodakomplexum a térség egyik meghatározó turisztikai attrakciója kíván lenni. Az elképzelések szerint 2023-ban egy legalább négycsillagos, családi üdülésre alkalmas szálloda nyithat. A beruházók további területeket is vásárolnának a hotel környezetében annak érdekében, hogy egyéb szórakozási lehetőséget kínáljanak a családoknak, például kalandpark, állatsimogató létesülhet.
Frissítés: "A cégcsoport tervei között egy nagyszabású, komplex, átfogó turisztikai fejlesztés szerepel, amelynek lényeges és központi eleme a szálloda épület magas színvonalon történő megvalósítása. A cégcsoport elhivatott a 12 hónapos Balaton koncepció támogatása mellett, és fejlesztési terveit is e köré a koncepció köré építi. A projekt, annak komplexitására való tekintettel, még kialakítás alatt áll, így erről egyelőre nem kívánunk bővebben nyilatkozni" - tájékoztatta lapunkat a marcali turisztikai beruházással kapcsolatban a fejlesztő cégcsoport jogi képviselője.
A Balatonhoz közeli kisváros szállodájának építése tíz évvel ezelőtt állt le, akkor az épület 56 százalékos műszaki készültséget mutatott. A projektcég addig önerőből és uniós-magyar támogatásból finanszírozta a beruházást, a gazdasági-pénzügyi válság következtében azonban megváltoztak a körülmények, a hitelek drágultak, a külföldi többségi tulajdonos (CEE) kiszállt a cégből (a lépést befolyásolta a CEE-tulajdonos izraeli üzletember halála is). A bajt tetézte, hogy határidő túllépés miatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerződést bontott MSZ Kft.-vel, és visszakérte az elköltött mintegy 400 millió forint uniós támogatást, a cég ellen végrehajtás indult. (A fürdő- és szállodafejlesztés több éves történetéről lentebb bővebben olvashat.)
A beruházás megvalósítását eddig politikai hátszél sem segítette. A félkész ingatlan megvásárlása iránt többen is érdeklődtek az elmúlt években, helyiek szerint Mészáros Lőrinc is megnézte az épületet, de adásvételre nem került sor.
A júniusi eladáskor a 841 millió forint saját tőkéjű MSZ Kft. 74,4 százalékos tulajdonosa a beruházás legnagyobb alvállalkozója, a Ferrobeton Szerkezetépítő Kft. volt, a helyi önkormányzatnak 10,6 százaléka, a dunaújvárosi HEPA Műszaki és Gazdasági Szolgáltató Kft.-nek 15 százaléka volt.
Jelentős cégcsoport formálódik
Az elmúlt néhány évben Rahimkulov Ruszlan és Zentai Péter több üzleti és turisztikai ingatlanokat megvásárló, fejlesztő és hasznosító cég tulajdonosává vált - derül ki a cégadatokból. Köztük van egyebek mellett - az úgynevezett Nádor Grouphoz tartozó - Nádoroffice Invest Kft., amely üzemelteti például a XVII. kerületi "Keresztúri bevásárlóközpont és piacot" és tulajdonosa a római parti házakat építő és forgalmazó Nádor Property Kft.-nek, valamint az 1,1 milliárd forint saját tőkéjű Nádor Hotels Kft.-nek. Az utóbbi cég februárban megszerezte Noszvajon a négycsillagos Oxigén Family Hotelt és a ráckevei Duna Relax wellnesshotelt (volt Kék Duna hotel). (A hotelfelvásárlásokról a 24.hu adott hírt júliusban, megemlítve, hogy az eladó - egy luxemburgi cégen keresztül - Farkas József üzletember volt, aki korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta.) Farkastól átvették - a Szaktudás Hotel Kft.-n keresztül - a noszvaji Tündérkert hotel hasznosítását is, az ingatlant az államtól bérlik. A cégcsoport tagja az egykori Csepel Művek területén irodaházat fejlesztő és hasznosító CS.K. Irodaház Kft., valamint a társasházakat építő iDOM Házépítő Kft. - ennek a gazdasági társaságnak van egy harmadik tulajdonosa is, Rahimkulov 2017-ben szállt be.
A két üzletember 2018-ban lett közvetett tulajdonosa a VII. kerületi, Rákóczi úti egykori Otthon áruház (korábban Divatcsarnok) ingatlanát hasznosító, Otthon Projekt Ingatlanhasznosító Kft.-nek, a cég tárgyi eszközeinek értéke 257 millió forint volt az utolsó elérhető, 2018-as mérlegében. Közös vállalkozásuk a siófoki Balaton Colors Beach Hotelt (volt Oázis hotel) felújító és működtető Újhely Bau Kft., a budapesti, Bécsi úti Symbol rendezvényközpontot birtokló és üzemeltető Symbol-BP Kft., és a siófoki négycsillagos Residence Balaton hotelt tulajdonló és működtető Residence Balaton Kft.
A Symbol rendezvényközpont volt tulajdonosának érdekeltségébe tartozott a siófoki Palace diszkó is (Barna Sándor, Discoland Kft.), amit 2018-ban zártak be. Ennek helyén épít négycsillagos hotelt wellnessrészleggel és étteremmel a Palace Garden Hotel Vendéglátó Kft., amelynek székhelye (III. kerület, Péter utca) és e-mailes elérhetősége megegyezik Rahimkulov és Zentai Nádor-cégeiével. Az üzletemberek tulajdonosként nem szerepelnek a Palace Garden cégadataiban, jelenleg két munkatársuk, a Nádor Property és az iDOM Házépítő ügyvezetői vannak közvetett tulajdonosnak bejegyezve a cégjegyzékben. Az ötszintes hotel beruházója az építéshez a Kisfaludy-program szálláshelyfejlesztési pályázatán 792 millió forint állami támogatást nyert el. (A szálloda kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljáráson csak egy ajánlat érkezett, a budapesti Omnion Kft.-é, közel nettó 1,3 milliárd forint vállalási árral.)
Frissítés: "A Palace Garden Hotel fejlesztési projektben Rahimkulov Ruszlan úr nem vesz részt. A beruházás várható befejezése 2022 szeptembere. A projekt megvalósításához szükséges, a támogatást meghaladó források várhatóan banki hitelből kerülnek biztosításra" - válaszolta lapunk megkeresésére a Nádor Group jogi képviselője.
Alacsony vételár, magas fejlesztési költség
A marcali befejezetlen szállodaberuházás könyv szerinti értéke 1,43 milliárd forint volt a MSZ Kft. 2019-es mérlegében. Az önkormányzat sem kivásárolni nem tudta a tulajdonostársakat, sem egymilliárdot költeni a szálló befejezésére. A projektcégben lévő 10,6 százalékos üzletrész értékesítésére - az érdeklődök feltűnésével - márciusban írt ki pályázatot az önkormányzat, amit a Greenovatív és a Peter's Consulting tulajdonában lévő Nádoroffice Invest nyert meg, 22,8 millió forintos ajánlattal - derül ki a marcali képviselő-testületi és polgármesteri határozatokból. Az alacsony vételárat indokolhatja, hogy az orosz-magyar vevők a MSZ Kft.-vel együtt annak kötelezettségeit is megszereztek. A cég 2019-es mérlegében a kötelezettségállománya 588 millió forintot tett ki, ebből az uniós támogatás visszafizetésének kötelezettsége 403 millió forint.
A Ferrobeton többségi üzletrészének vételára üzleti titok, de a cégcsoport annyit közölt a Napi.hu-val, hogy "ez idő szerint nem tekinthető a projekt megtérülő beruházásnak, mivel a ráfordítások lényegesen magasabbak, mint a vételár". A Ferrobeton százmilliót jóval meghaladó összeget költött az épület elkészült elemeinek befedésére, szigetelésére és az őrzés-védelemre, Sütő László polgármester az adásvételről szóló közleményében külön megköszönte a cégcsoportnak, hogy "az elmúlt több mint tíz évben megóvta az épületet és megértve a város érdekeit támogatta az értékesítést".
Több mint két évtizedes álom vár megvalósításra
A kisváros vezetése a gyógyvízzel is rendelkező fürdővel együtt tervezte - annak egész éves és rentábilis működtetése, valamint a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében - a gyógy- és wellness szálloda építését. Szakmai befektetőként a Danubius Hotels Zrt.-t sikerült bevonni a projektbe, a cég befolyása az 1997-ben létrehozott MSZ Kft.-ben 90 százalékos volt. A fürdő és szálloda egyszerre történő megvalósításához azonban az első Orbán-kormány idején futó Széchenyi-terv keretében, 2001-ben nem sikerült támogatást szerezni.
Kettéválasztották a beruházást, majd 2002-ben a városi önkormányzat fürdőépítési pályázatát már támogatta a kormány 362 millió forinttal. Közel egymilliárdos beruházással, többféle kültéri medencével (köztük 50 méteres versenymedence) rendelkező fürdő nyílt meg 2003-ban, később fedett tanmedence (ppp-s konstrukcióban, 2008-ban), majd gyógyvizes medence és élménycsúszda is épült (mintegy 246 millió forint, fele-fele arányban uniós-magyar és önkormányzati forrásból) - derül ki a fürdő honlapjáról.
Pech után pech jött
A projektcégből 2008 elején távozott a brit hátterű Danubius Hotels, helyét az izraeli ingatlanfejlesztő Central European Estates (CEE) hollandiai bejegyzésű cége vette át. A beruházók a szálloda építésére 2008-ban 572 millió forint uniós és magyar támogatást nyertek el az Új Magyarország fejlesztési terv dél-dunántúli turisztikai kiírásán. Az akkori tervek szerint 3,2 milliárd forintos beruházással egy 116 szobás, négycsillagos gyógyászati és wellnessközpont épült volna 2011 tavaszára (a befejezési határidőt később egy évvel kitolták). A kivitelezésre 2009-tól 2011 elejéig - a Somogyi Hírlap információi szerint - mintegy 1,8 milliárd forintot költöttek a beruházók, nagyrészt önerőből, hitelt nem vettek fel, a megítélt uniós támogatásból pedig mintegy 400 milliót használtak fel addig, amíg le nem állt finanszírozási problémák miatt az építés. (Ekkor a szálloda műszaki készültsége 56 százalékos volt.)
A munka folytatásához 2011 nyarán 1,7 milliárd forintos hitelszerződést kötöttek a Magyar Fejlesztési Bankkal, de a pénzt nem hívták le; a CEE a drága hitelek miatt nem folytatta a beruházást, tulajdonrészének eladása mellett döntött - közölte a polgármester az MTI-vel 2012-ben. (2011 szeptemberében elhunyt a CEE izraeli tulajdonosa, az örökösök később minden magyarországi ingatlanérdekeltségüktől megváltak.) Ekkor került képbe az építkezés egyik alvállalkozója által is képviselt befektetői csoport, a Ferrobeton Szerkezetépítő Kft., amely 2013-ban előbb kisebbségi, majd többségi részt szerzett a MSZ Kft.-ben. (A vállalkozás tulajdonosa a beton- és vasbeton-elemek előregyártásával foglalkozó, dunaújvárosi Ferrobeton Zrt., amely az ír központú CRH-csoport tagja.) | Felvásárlási lázban ég egy orosz-magyar cégcsoport Magyarországon | A Balatonhoz közeli kisváros, Marcali félkész gyógyszálló épületét is megvásárolta Rahimkulov Ruszlan és Zentai Péter gyorsan bővülő cégcsoportja, amely a lakóházépítések és ingatlanhasznosítás mellett a turisztikai fejlesztésekben is fantáziát lát. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/szalloda-felvasarlas-marcali-balaton-siofok-rahimkulov-zentai-turizmus-epites.712061.html | 2020-09-01 13:35:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Újabb hotelek kerültek az eddig a Balaton-parton terjeszkedő Rahimkulov család birtokába – tudta meg a 24.hu. Az orosz üzleti kör két négycsillagos és egy háromcsillagos szállodát szerzett meg Noszvajon és Ráckevén. Mind a három hotel Farkas József vállalkozó érdekeltségébe tartozott. Ő az az üzletember, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta.
Az adásvétel némileg meglepő, ugyanis Farkas cégei, illetve az érdekeltségébe tartozó szállodák korábban jelentős állami vagy európai uniós segítséget kaptak.
A négycsillagos noszvaji Oxigén Family & Spa Hotel például 365 milliós forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott, a szálloda avatóünnepségén Semjén Zsolt mondott beszédet.
A háromcsillagos noszvaji Tündérkert Hotel állami tulajdonú területen fekszik. Annak bérleti jogát a Népszava cikke szerint 2016-ban húsz évre kapta meg Farkas cége azután, hogy az állam 219 millióból felújította a komplexumot.
A ráckevei Duna Relax Hotelt (korábban Kék Duna Wellness Hotel) szintén részben állami támogatásból újította fel Farkas cége azután, hogy a Pest Megyei Önkormányzattól árverésen megvette a szállodát.
A két négycsillagos hotel tulajdoni lapjáról kiderült, hogy azok immár a Nádor Hotels Kft. tulajdonában vannak. A csaknem 1,2 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság végső tulajdonosai Rahimkulov Ruszlan Megdetovics és a vele állandó üzleti partnerségben mozgó Zentai Péter. Előbbi annak a Megdet Rahimkulovnak az egyik fia, akinek családi vállalkozása – a Kafijat Zrt. – az OTP Bank részvényeinek több mint hét százalékát birtokolja.
Bár a szállodák vételára nem ismert, egy időben azzal, hogy Rahimkulovék megszerezték a Nádor Hotels Kft.-t, a cég 2,5 milliárd forint hitelt vett fel az OTP Banktól.
Az állami tulajdonú területen fekvő háromcsillagos noszvaji Tündérkert Hotel a másik két hotellel egy időben került Rahimkulovék érdekeltségébe. Annak üzemeltetését – a négycsillagos noszvaji hotellel együtt – az Eventrend-csoport végzi. Ugyanaz a cégcsoport, amelyik a budapesti Symbolt és a négycsillagos siófoki Residence Hotelt is viszi a Rahimkulov családnak.
Figyelemre méltó, hogy Siófokon a három évtizeden át a fiatalok közkedvelt szórakozóhelyét, a volt a Palace diszkót is ugyanez az orosz üzleti kör vásárolta fel. A Napi.hu korábbi cikke szerint 40 szobás luxushotelt alakítanának ki az egykori szórakozóhely területén, amelyhez a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési programból is támogatást nyertek, összesen 792 millió forintot.
A családfőt, a gazpromos múlttal rendelkező Megdet Rahimkulovot Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként emlegetik. A Portfólió korábban megírta, hogy az orosz milliárdos is szerepelt az Egyesült Államok „fekete listáján”, amely azokat az orosz politikusok és üzletemberek nevét tartalmazta, akik közel állhatnak a Kremlhez, illetve Putyinhoz. Megdet Rahimkulov a 71. azon a 96 fős listán, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium állított össze az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyekről.
Egy román lap vele összefüggésben azt pedzegette, hogy Rahimkulov OTP-tulajdonrésze is szerepet játszhatott abban, hogy a román jegybank 2018-ban nem engedélyezte az OTP-nek, hogy megvásároljon egy romániai bankot.
Kiemelt kép: Oxigén Hotel Family & Spa Noszvajon, fotó: Komka Péter /MTI | Orosz üzleti kör vásárolta fel a Semjén Zsoltot vadásztató vállalkozó szállodáit | Újabb hotelek kerültek az eddig a Balaton-parton terjeszkedő Rahimkulov család birtokába – tudta meg a 24.hu. Az orosz üzleti kör két négycsillagos és egy háromcsillagos szállodát szerzett meg Noszvajon és Ráckevén. Mind a három hotel Farkas József vállalkozó érdekeltségébe tartozott. Ő az az üzletember, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/07/21/rahimkulov-orosz-uzlet-putyin-szalloda-semjen-zsolt-svedorszag-vadaszat-farkas-jozsef/ | 2020-07-21 14:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Két hete a Híradóban arról számoltunk be, hogy a kormány csaknem másfél milliárd forintot szán arra, hogy a tavaly állami tulajdonba vett Nemzeti Sportra tízezer példányban előfizessen és azt sportkluboknak, közintézményeknek ossza szét.
A DK-s Vadai Ágnes írásban kérdezte Orbán Viktort, hogy miért közérdek a digitális világban, hogy a piacról megélni képtelen Nemzeti Sportot az adófizetők pénzéből nyomtatott formában fenntartsák. A választ a miniszterelnök helyett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter adta meg, ugyanis az ő tárcájához tartozik a lapot kiadó Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.
A Kormány célkitűzése, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon, és mindez elképzelhetetlen írott offline sport ismeretterjesztés és értékmegőrzés nélkül
– írta Szalay-Bobrovniczky, aki szerint a márka értékének megőrzését szolgálja az „alternatív népszerűsítési rendszer kialakítása”, melynek keretében közintézményekben, sportszervezeteknél ingyenesen elérhetővé válik az újság. | A kormány szerint elképzelhetetlen, hogy sportoló nemzetté váljunk nyomtatott Nemzeti Sport nélkül | Ezen úgy lehet segíteni, hogy az állam 1,3 milliárd forintért előfizeti az újságot tízezer példányban. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/27/kormany-nyomtatott-nemzeti-sport-sportolo-nemzet | 2023-06-27 09:17:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Miután a hulladéktörvénybe nem sikerült beleírni, háborús rendeletben szabályozta egészen bizarr módon a fémkereskedők sorsát a kormány. Már csak néhány nap, és a MOL ölébe hull a teljes hulladék biznisz, de még az utolsó napokban is reszelget nekik a kormány a szabályozáson” – írja friss Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
A független képviselő szerint a „teljes hulladékbiznisz lenyúlása” nyugodtan nevezhető „az évtized legnagyobb panamájának".
Hadházy kitér a részletekre is: „A legutolsó hetek törvénytervezetében még benne volt, hogy egyrészt az eddigi fémkereskedők csak olyan fémeket vehetnek át, amelyek nem tartoznak a hulladéktörvény hatálya alá (tehát nem kerül automatikusan és ingyen a MOL tulajdonába). De azt, hogy ezek milyen fémek, azt nem írja le a jogszabály, hanem a fémkereskedőnek «»ránézésre« kell megállapítania, hogy az adott darab fém a MOL automatikus tulajdonába kerül-e ingyen (!), vagy átveheti-e a kereskedő pénzért" – írja.
Hadházy szerint „ennél is durvább, hogy a szabály betartása úgy történik majd, hogy a MOL megkéri a NAV-ot, hogy időszakonként tartson ellenőrzést a fémkereskedőnél, és ezért egymillió forint/nap díjat fizet ellenőrzésenként”. És ezt – írja a képviselő – az állam „indokolt költségként” ismeri el, azaz a MOL beépítheti a hulladékszállítás díjába.
Hadházy kiemeli: „ezek valamilyen baki folytán nem mentek át törvényként, ezért most a kormány az orosz agresszió okozta vészhelyzetre hivatkozva rendeli el ugyanazt”. | Hadházy Ákos: Néhány nap múlva megtörténik az évtized legnagyobb neres panamája | „Ugye megvan mindekinek, hogy a szemét mekkora üzlet?" – teszi fel a kérdést. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/27/hadhazy-akos-mol-hulladek-biznisz-hernadi-zsolt | 2023-06-27 09:35:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Rögtönzött vízelvezető árokrendszert épít ki a recski önkormányzat, amíg nem lesz végleges megoldás, miután a hétvégi viharban újra elöntötte a házakat a víz és a sár. Néhány hete sárlavina folyt a házakra a közeli bányából. Ennek egyik tulajdonosa Fiák István, aki Kósa Lajos Fidesz-alelnökkel közösen vezeti a magyar korcsolyaszövetséget. A Párbeszéd szerint csak ezért kapott engedélyt a bánya megnyitására. A párt feljelentést tett. Fiák István azt írta a Híradónak, hogy ő csak 20 százalékban tulajdonosa a cégnek, ezért nem jogosult nyilatkozni. A többségi tulajdonoshoz irányított, aki a cég ügyvezetője is egyben. De Nagy István nem válaszolt a kérdéseinkre. | Kósa Lajos ügyvédjének érdekeltségébe tartozó bányából folyt sárlavina Recsken | Rögtönzött vízelvezető árokrendszert épít ki a recski önkormányzat, amíg nem lesz végleges megoldás, miután a hétvégi viharban újra elöntötte a házakat a víz és a sár. Néhány hete sárlavina folyt a házakra a közeli bányából. Ennek egyik tulajdonosa Fiák István, aki Kósa Lajos Fidesz-alelnökkel közösen vezeti a magyar korcsolyaszövetséget. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/26/recsk-sarlavina-banya-fiak-istvan-tulajdonos | 2023-06-26 09:42:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Megnéztem én is ezt a villánykövesdi szellemszállodát, ami 780 millió EU-s támogatást kapott, már 5 éve működnie kellene, de, ehelyett maximum a mókusok gyönyörködnek benne” – írja Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.
Mint írja, az Átlátszó először 2018-ban, majd 2022-ben számolt be erről a helyiek szerint Lázárhoz köthető beruházásról. | Hadházy megnézte a 780 milliós uniós támogatásból épült szellemszállót, | Hadházy megnézte a 780 milliós uniós támogatásból épült szellemszállót, ami a helyiek szerint Lázár Jánoshoz köthető. Már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot, írja a képviselő. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/25/hadhazy-akos-780-millios-unios-tamogatasbol-epult-szellemszallo-villanykovesd | 2023-06-25 10:46:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Szívességi használatra hivatkozva újabb 10 évre ingyen ad egy öthektáros területet egy lovardának a mohácsi önkormányzat. A fideszes polgármester azt mondta: eddig is ingyen adták oda, és a lovasklub a helyiek sportolását szolgálja. A városi ellenzék szerint a klub komoly bevételhez jut a helyiektől, miközben az önkormányzat tekintélyes bevételről mond le. | Ingyen adja az öthektáros telket a mohácsi önkormányzat a lovardának, szívességből | Szívességi használatra hivatkozva újabb 10 évre ingyen ad egy öthektáros területet egy lovardának a mohácsi önkormányzat. A fideszes polgármester azt mondta: eddig is ingyen adták oda, és a lovasklub a helyiek sportolását szolgálja. A városi ellenzék szerint a klub komoly bevételhez jut a helyiektől, miközben az önkormányzat tekintélyes bevételről mond le. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/24/mohacsi-onkormanyzat-10-ev-ingyen-othektaros-terulet | 2023-06-24 10:56:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Rágalmazás miatt perelte be Hadházy Ákost Lepsény polgármestere, mert a független képvisel megírta, hogy a polgármester 7,8 millió forintos EU-s támogatással felhúzott vendégháza inkább egy privát nyaralóra hasonlít, hiszen sehol nincs szálláshelyként meghirdetve.
A független képviselő még áprilisban mutatta be az EU-s pénzből épült, vendégeket nem fogadó vendégházat.
A lepsényi polgármester által indított perről Hadházy most azt írja, hogy azt „a bíróság rövid úton leoltotta”. | Beperelte Hadházy Ákost a lepsényi polgármester, lepattant | Lepsény polgármestere 7,8 millió forintos EU-s támogatással húzott fel vendégházat, de sosem hirdette meg szállásként. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/06/23/ragalmazasert-perelte-hadhazyt-lepsenyi-polgarmester-eu-s-penz-vendeghaz | 2023-06-23 11:39:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Le van zárva a tanösvény, a hozzá tartozó kilátó pedig már rég nem áll a Hajdúságban. Ezek - más, közeli beruházásokkal együtt - összesen 373 millió forint uniós támogatásból épültek 2014-ben. A Hortobágyi Nemzeti Park szerint elkorhadtak és balesetveszélyessé váltak a pallóösvény faépítményei, ezért zárták le azt. Ugyanebből a pályázati pénzből a határ túloldalán, a romániai Bihardiószegen mai napig működik interaktív kiállítás. | A tanösvény lezárva, kilátó már nincs | A tanösvény lezárva, kilátó már nincs, pedig évekkel ezelőtt több száz millió forintos uniós támogatásból épültek meg a Hajdúságban. Le van zárva a tanösvény, a hozzá tartozó kilátó pedig már rég nem áll a Hajdúságban. Ezek – más, közeli beruházásokkal együtt – összesen 373 millió forint uniós támogatásból épültek 2014-ben. A Hortobágyi Nemzeti Park szerint elkorhadtak és balesetveszélyessé váltak a pallóösvény faépítményei, ezért zárták le azt. Ugyanebből a pályázati pénzből a határ túloldalán, a romániai Bihardiószegen mai napig működik interaktív kiállítás. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/19/tanosveny-hortobagyi-nemzeti-park-lezaras | 2023-06-19 11:57:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Közpénzből épül a tornacsarnok a Komárom-Esztergom Vármegyei Dad településen. A közel ezer fős faluban a Református Egyházközség kapta meg az állami támogatást a beruházásra, a kivitelezést pedig az alpolgármester cége végezheti el. Videóriport.
Tornacsarnok kivitelezésére írt ki közbeszerzést a Dadi Református Egyházközség tavaly márciusban. Az egyház a meglévő iskola területén épít önálló csarnokot, a hozzá tartozó öltöző és szociális épületrésszel egybeépítve.
A leírás szerint a főépület egy csarnokrészből és egy fejépület részből állna. A csarnokrészbe egy szabványos kézilabdapálya kerül, a fejépület részben pedig az előcsarnok, a csapatöltözők, a bírói és tanári öltözők és a kiszolgáló blokk kap helyet. Emellett épül egy folyosó is, ami összeköti a csarnokot az iskolával. A közbeszerzésben megvalósuló épület hasznos alapterülete: 1698 négyzetméter.
Az építkezés tárgyi beszerzésének keretében az öltözők kivitelezése csak szerkezetkész állapotig történik, a meglévő iskolaépülettel történő összeköttetést biztosító nyaktag a közlekedővel és az irodával csak a későbbiekben valósul meg. Ugyancsak később alakítják ki a parkolót, a tűzivíz tárolót és az épület mögötti kerítést.
A kiírásra 4 ajánlat érkezett, de a Vasi Bádogos Szolgáltató Kft., a Sasad Építő Kft. és a Fehérép Építőipari és Kereskedelmi Fővállalkozó Kft. ajánlatát érdemben nem bírálták el. Csak az ár számított ugyanis, és a legolcsóbb ajánlatot a Gombos Földgép Kft. adta nettó 1,2 milliárd forinttal.
A Gombos Földgépben az az érdekes, hogy a többségi tulajdonosa nem más, mint Gombos István, Dad alpolgármestere.
A 2002-ben alapított, jelenleg 43 fős építési cég egyébként jól prosperál: az elmúlt öt évben a forgalma 1,2 és 4,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig tavaly a félmilliárdot is elérte.
A társaság kapott megbízásokat Bábolna városától csapadékvíz elvezetésre, Kisbér önkormányzatától ipari terület fejlesztésére, de Bakonysárkány, Kömlőd és Császár község egyes tenderein is ők lettek a befutók. Sőt: még dadi önkormányzatnál is, ahol „óravíz csökkentő csapadékvíz záportározó” építésével bízták meg őket. A felhívásra mindössze egyetlen ajánlat érkezett az alpolgármester cégétől, amely nettó 69 millió forintért vállalta a munkát. Hogy korábban kikkel „versenyzett” és hogyan lett a TOP-os pályázatok rendszeres győztese a Gombos Földgép, arról pár éve Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be a korrupcioinfo.hu-n.
Bár ottjártunkkor az alpolgármestert és a polgármestert sem találtuk a hivatalban, e-mailes megkeresésünkre a település vezetője, Szücs Attiláné leszögezte, „a Dadi Református Egyházközség önálló entitás, ügyeit saját maga intézi, az önkormányzat semmilyen jogkört nem gyakorol az egyház felett. Ettől függetlenül a természetes kapcsolatunkon keresztül van információnk a településen zajló beruházásával kapcsolatban, aminek az egész falu örül és várja a befejezést”.
Gombos István pedig korábban azt írta a Facebookon, hogy az építési pályázat „nemzetközileg is meg lesz hirdetve”, „tehát az unió területéről bárki pályázhat a kivitelezésre”.
Közpénzből épül
A cechet természetesen ezúttal is az állam állja az adófizetők pénzéből. A kormány 2021-ben döntött arról, hogy 1 130 865 150 forint többletforrást biztosít a Dadi Református Egyházközség Általános Művelődési Központja tornacsarnokának megépítéséhez és a kapcsolódó beruházásokhoz. A szükséges összeget a Gazdaság-újraindítási Alapból csoportosították át.
Tegnap és korábban megjelent cikkeink alapján úgy tűnik, ez ma már egy bevett módszer: az állam adja a közpénzt, az egyház pedig – különleges jogaival élve – meghatározott esetekben akár közbeszerzési eljárás nélkül is választhat kivitelezőt. Így aztán a közpénz látszólag akadálytalanul folyhat át a kormánynak vagy a helyi vezetőségnek kedves cégekhez.
Szöveg: Katus Eszter; Videó: Katus Eszter, Bodoky Bence
Nyitókép: Az épülő dadi tornacsarnok. A szerző felvétele. | A dadi alpolgármester cége építheti 1 milliárdért a falu új tornacsarnokát | Közpénzből épül a tornacsarnok a Komárom-Esztergom Vármegyei Dad településen. A közel ezer fős faluban a Református Egyházközség kapta meg az állami támogatást a beruházásra, a kivitelezést pedig az alpolgármester cége végezheti el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/28/a-dadi-alpolgarmester-cege-epitheti-1-milliardert-a-falu-uj-tornacsarnokat/ | 2023-06-28 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
…egy meg sem épült objektumra – Frissítés: Szita Károly és az igazság már megint elkerülték egymást!
2018-ban, éppen öt éve futott végig a teljes országos médián, hogy a már régóta romokban heverő Deseda kempingre tíz éves bérleti szerződést kötött Kaposvár önkormányzata és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. A következő öt évről szólhatna egy közepesen karcsú regény: vagy hatszor-nyolcszor írták ki az újjáépítésről szóló közbeszerzési kiírást, miközben kétszer is megterveztették, hogy biztosan elfogyjon a tervezésre kapott állami százmillió. Most sokadjára próbálkoznak, hátha sikerül kivitelezőt találni úgy, hogy még nincs is kormánydöntés a fedezetről, közben a holnapi közgyűlésre beterjesztett Szita Károly egy indítványt arról, hogy „Kaposvár önkormányzata bérbe kívánja adni…” Akkor ezt most így hogy? Belecsinálunk a Lőrinccel kötött szerződésbe, és a csomagot bedobjuk a palota ablakán?
Esetleg megint hiányos volt a városházi tájékoztatás, és elfelejtették
közölni a Nagyérdeművel, hogy az ügyfél megunta a töketlenkedést, és odébbállt? A sikerpropagandába eszerint még annyi sem fér bele, hogy legalább a közgyűlést tájékoztassák arról, mi is lett a Mészáros-szerződés sorsa.
Szita Károly első számú politikai fegyvere a választók aranyhal-rövidségű
emlékezete, amit minden lehető alkalommal ki is használ: amikor 2018-ban megkötötték a Balatontouristtal a szerződést, azzal érveltek, hogy „azért pályáztatták már most meg az üzemeltetést és bérbeadást, hogy a tervezési fázisban tudjon segíteni a leendő üzemeltető a tervezőnek, hogy megfelelő funkcionalitású és gazdaságosan üzemeltethető kempinget tudjanak létrehozni”.
Segített Lőrinc barát? Úgy tűnik, nem, mert most új balekot keresnek:
Arra talán még emlékeznek néhányan, hogy ugyanezt játszották el
a mára végképp elfelejtett, a fürdő mellé tervezett „Spoiler Hotellel”: itt is van egy érvényes, ám senkit semmire nem kötelező, WC-papírnak sem alkalmas „szerződés”:
Kitalálják, ki fogja üzemeltetni a fürdő mellé tervezett – egyelőre sehol nem tartó – wellness-szállodát? Igen: a nyertes … Méééééészáros Lőőőőrinc!
Bár szerintünk nyilvánvaló, a rend kedvéért tegyük hozzá:
ahogyan mindkét szerződés megkötéséhez szüksége volt a polgármesternek a közgyűlés felhatalmazására, ugyanígy a felmondásához is kell(ene) szerintünk, ám ennek sehol nem találtuk nyomát a városháza honlapján.
Ne feledjék: ezt vagy bármi mást is meg lehet kérdezni a holnap, 22-én 17 órakor kezdődő közmeghallgatáson Szita Károly polgármestertől.
Frissítés, 2023. június 22., 17.00: Szita Károly polgármesternek már megint sikerült súlyos konfliktusba keveredni az igazsággal: a mai közgyűlésen kérdésre azt állította, hogy „lejárt a Balatontourist Camping Kft.-vel kötött bérbeadási szerződés”, ezért kerül sor az újabb pályáztatásra.
A céget tulajdonló Konzum Nyrt. 2018-as konszolidált éves jelentésében azonban világosan ott áll a 19. oldalon, hogy „2018-ban a Balatontourist Camping Kft., sikeres pályázatot követően, 10 éves bérleti és együttműködési szerződést kötött a kaposvári Deseda kemping fejlesztésére és üzemeltetésére. ” A szerződés sajnos nincs fent a városháza honlapján, így azt, hogy netán van-e benne olyan pont, hogy „öt évnyi töketlenkedés után automatikusan érvényét veszti”, nem állt módunkban ellenőrizni. | Megy a kavarás a Deseda kemping körül | Bár elvileg van egy érvényes szerződés 2028-ig Mészáros Lőrinccel, most mégis bérlőt keresnek egy meg sem épült objektumra | null | 1 | https://www.kapost.hu/kavaras-a-deseda-kemping-korul/ | 2023-06-22 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
Uniós pénzből épül milliárdos bölcsőde a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kemecsén. A beruházó a Kemecsei Református Egyházközség, a költségeket az adófizetők állják, az öröm pedig a helyeiké – minden ismert tehát, kivéve a kivitelezőt. Az ugyanis nem szerepel sehol. Állítólag a helyi polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. állhatott neki a munkáknak, de hogy valóban így van-e, azt csak a jóisten tudhatja, ugyanis egyetlen hivatal vagy érintett sem volt hajlandó válaszolni erre az egyszerű kérdésre. De más csoda is akad a szabolcsi kisvárosban.
Nem tudott elhajolni egy milliárdos megbízás elől a polgármester fiának cége: a Buda Híd Kft. állítólag bölcsődét épít Kemecsén – legalábbis ezt az információt kaptuk egy kemecsei olvasónktól. Ami biztos, hogy a település valóban új bölcsődét kap, amit a Kemecsei Református Egyházközség valósít meg az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával 971 millió forintért.
A települést 2000 óta, azaz 23 éve Lipők Sándor fideszes polgármester vezeti. Az ő fia Lipők Zoltán, aki 2022-ben vette meg a bölcsődével hírbe hozott Buda Híd Kft.-t.
A bölcsőde alapkövét tavaly novemberben tették le. A 4 csoportszobás bölcsőde építésének célja a „0-3 éves korú gyermekek ellátása mellett az egészséges testi-, lelki- és személyiségük fejlődéséhez szükséges körülmények biztosítása. Az Európai Uniós normáknak megfelelő szabványos eszközök beszerzése, elősegítve a legmagasabb színvonalú szocializációhoz szükséges komplex ellátást egy helyen.”
Arról azonban semmilyen információt nem találni, hogy kit bíztak meg a bölcsőde felépítésével.
A kivitelezői munkákra ugyanis az egyházközség – a hatályos jogszabályok alapján – nem írt ki közbeszerzést, bár korábban még tervezték.
Erre azért volt lehetőségük, mert 2018 óta az egyházi jogi személyek bizonyos esetekben mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. A kbt. 5. § (2) bekezdése esetükben nem sorolja a bölcsődét mint szociális intézményt a közbeszerzési eljárás kötelezettsége alá, míg mondjuk a sportlétesítményt igen.
Mivel azonban uniós forrásból fedezik a költségeket, a 100 millió forint feletti beruházásoknál közbeszerzés nélkül is három ajánlatot kellett volna kérniük. Ezért kértük az egyházat, hogy küldjék meg nekünk a lefolytatott ajánlatkérés dokumentumait és a beérkezett ajánlatokat is. De nem küldték. Sőt.
Csak a jóisten a megmondhatója
Cikkünk megjelenéséig (kb. egy hónap alatt) a Kemecsei Református Egyházközség nem reagált e-mailen és Facebookon sem. Szalkó Károly István lelkipásztor csupán annyit közölt, hogy nem volt közbeszerzés. Később telefonon azt mondta, a kommunikációs előírásoknak megfelelően jártak el és tettek közzé mindent, szóval
„keresgéljünk tovább”.
Szintén nem adott tájékoztatást a Nyírségi Református Egyházmegye.
Miután nem árulták el, hogy a polgármester fiának cége kivitelezőként, vagy esetleg alvállalkozóként részt vesz-e az építkezésen, elutaztunk Kemecsére – hátha a helyszínen több minden kiderül. Az építkezés előtt lévő táblán azonban nem volt feltüntetve a kivitelező neve. A helyszínen dolgozók is némák maradtak, amikor kérdeztük őket. Néhány másik kemecsei járókelő szerint valamelyik helyi cég építi, de nem tudják, melyik, mert nagyjából 3 vállalkozás felváltva nyeri a megbízásokat a településen.
A lelkész urat nem találtuk a hivatalban, az ott lévőknek pedig fogalmuk sem volt, ki végzi a munkálatokat. A Buda Híd Kft. erre és a korábbi levelünkre sem reagált semmit, de a legmeglepőbb talán a város jegyzője volt, aki telefonon közölte, sajnos nem tudja, ki építi a milliárdos bölcsődét az általuk vezetett településen.
Még a kormányhivatalt is megkerestük – e-mailben és telefonon is –, de persze innen sem érkezett semmilyen válasz. Végső ötletként a helyi ügyekben jártas Kölcsey TV-től is segítséget kértünk, de ígéretük ellenére ők sem hívtak vissza.
Tehát nagyon úgy tűnik, hogy csak maga a jóisten tudja, ki építi közpénzből Kemecse hatalmas bölcsődéjét.
Panaszkodtak a tartozás miatt, a polgármester fiáé lett a cég
A Buda Híd Kft. neve egyébként először nem is a bölcsőde kapcsán merült fel. Korábban ugyanis már jártunk a településen, mert Hadházy Ákos országgyűlési képviselő bejelentést kapott, amely szerint jó ideje állnak a munkák a város főterén, az alvállalkozót nem fizették ki, és az egész Zöld Város Projekt gyanús.
A helyszín valóban úgy festett, mint egy félkész beruházás, de a műszaki leírásokból és az önkormányzat válaszából kiderült, hogy ez direkt ilyen, a projekt folytatása még előkészítés alatt áll, és a főtéren árválkodó építkezési elemelek és földkupacok egy „közmű-rekonstrukció előkészületei”.
Úgy tűnt tehát, hogy minden rendben – de nem volt minden rendben.
A kivitelezést végző Kemeverb Kft. ugyanis nem fizetett (időben) az alvállalkozójának. Egy, a közbeszerzési hatóság oldalán található panasz szerint legalábbis a Buda Híd Kft. hiába végezte el a rábízott feladatokat, és hiába nyújtotta be 2021. november 18-án a számlákat, ezeket nem fizették ki határidőre. A kft. kérte az ügy kivizsgálását, amit azonban a Döntőbizottság hatáskör hiányában elutasított.
A Buda Híd Kft. videója a Kemecsén végzett munkájukról.
Érdeklődtünk erről is a Kemeverb Kft.-nél és a Buda Hídnál is. Utóbbi megkeresésünkre nem reagált, előbbi pedig azt írta, az elszámolási vitáikat a partnereikkel „megnyugtató módon” rendezték – bármit is jelentsen ez.
Ami viszont biztos, az az, hogy
az érintett Buda Híd Kft. 2022 márciusa óta már a kemecsei polgármester fiáé, Lipők Zoltáné.
A tulajdonosváltás után a cég székhelye átkerült egy budapesti céghelyszolgáltatóhoz, a Damjanich János utca 2-be, a fióktelepeket pedig bezárták. A kft. ellen több végrehajtási is indult 2022 óta, a legutóbbi 2023. április 4-én és május 16-án, amelyek jelenleg is hatályban vannak.
A kft. tavaly már nem nyert közbeszerzéseket, és a legfrissebb cégbeszámolójuk szerint 248 milliós forgalom mellett 92 milliós forintos veszteséggel zárták az évet.
Az önkormányzat másik kedvence
De ha már csodák – a város két másik érdekes cége is megér egy misét. A Zöld Város Projektet kivitelező Kemeverbet 2019 novemberében jegyezték be Nyíregyházán. Az ügyvezetői feladatokat akkor egy bizonyos Bilecz Julianna látta el, aki – ha csak nem véletlen a névegyezés – az interneten található dokumentumok szerint korábban jegyzőkönyvvezető volt a kemecsei önkormányzaton, egy nyilvános fotó alapján nagy rajongója Orbán Viktornak.
A Kemeverb alapítása után nem sokkal el is nyerte a Zöld Város Projekt kivitelezését, az önkormányzat 2019 decemberében írta ki a közbeszerzési eljárást. Öt céget kértek fel ajánlattételre: a STEIN-BAU-TRADE Kft.-t, a Tegye Plusz Kft.-t, a K.F.ZS. Kft.-t, Petrus Mihály egyéni vállalkozót és a Kemeverb Kft.-t. Legalacsonyabb árajánlatával utóbbi lett a befutó, a többiek ajánlatát nem bírálták el.
A Kemeverb összesen nettó 232 millió forintért vállalta a munkát.
Horváthné Bilecz Julianna egyébként ma már nem dolgozik a cégnél, helyette a Kemevalen Kft.-t viszi, amellyel megalapítása után szintén nyert egy megbízást a kemecsei önkormányzattól, és azóta még több kisebbet is.
A Kemeverbet 2020-ban Domokos Bianka vette át, akit személyesen is felkerestünk kemecsei lakhelyén, de a férje állítása szerint épp nem tartózkodott otthon. A cég székhelye jelenleg a Kemecse, Vasút utca 17-ben található, ami megegyezik az Együtt Kemecséért Egyesület székhelyével, és két konténerből áll.
Az „Iparterület elérhetőségének biztosítása” elnevezésű közbeszerzésen ismét a Kemeverb diadalmaskodott.
A nettó 889 milliós megbízást úgy nyerte el a kft., hogy a másik pályázó K.F.ZS. Kft. ajánlata érvénytelen lett.
A Kemeverb feladata a kemecsei iparterület elérhetőségének biztosítása és a terület ivóvíz ellátásának kiépítése, valamint egy vasúti átjáró áthelyezése volt.
A Kemeverb egyébként résztulajdonosa a 2020-ban alapított Kemecse Ipari Park Kft.-nek is, amelyben rajtuk kívül szintén tulajdonos
Kemecse Város Önkormányzata,
a kínai-magyar Sino-Hungary Industrial Development Kft. (ebben a L.A.C. Holding is tulaj, ami Varga Mihály pénzügyminiszter kedvenc vállalkozójáé),
továbbá Papcsák Ferenc fideszes expolitikus és ügyvéd egyik cége, a Pannon Census Kft.
2019-ben, az indulás évében még nem volt forgalmuk, 2020-ban viszont már 258 milliós árbevételt értek el. A tavalyi évben 1,2 milliárd forint nettó árbevétel mellett 96 milliós nyereséget könyveltek el. | Titkolja az egyházközség, hogy tényleg a kemecsei polgármester fiának cége építi-e a bölcsődét | Uniós pénzből épül milliárdos bölcsőde a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kemecsén. A beruházó a Kemecsei Református Egyházközség, a költségeket az adófizetők állják, az öröm pedig a helyeiké – minden ismert tehát, kivéve a kivitelezőt. Az ugyanis nem szerepel sehol. Állítólag a helyi polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. állhatott neki a munkáknak, de hogy valóban így van-e, azt csak a jóisten tudhatja, ugyanis egyetlen hivatal vagy érintett sem volt hajlandó válaszolni erre az egyszerű kérdésre. De más csoda is akad a szabolcsi kisvárosban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/26/titkolja-az-egyhazkozseg-hogy-tenyleg-a-kemecsei-polgarmester-fianak-cege-epiti-e-a-bolcsodet/ | 2023-06-26 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Azt hiszem, az a helyes, ha az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni” – ezekkel a szavakkal jelentette be Varga Judit, hogy lemond igazságügyi miniszteri pozíciójáról, mert a továbbiakban az EP-választási kampányban vállalna „aktív szerepet”.
2019 júliusában lett igazságügyi miniszter. Kinevezése előtt a miskolci jogász – egyben háromgyerekes anya és igazolt labdarúgó – viszonylag rövid ügyvédi pályafutást követően a Fidesz brüsszeli képviselőinek tanácsadójaként dolgozott a 2018-as választásokig, aztán a miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára lett.
Szinte kerek négy évet húzott le az Orbán-kormány minisztereként, ezalatt történt egy kis Pegasus, egy kis Schadl, egy kis CSOK-támogatásból felhúzott balatoni nyaraló, és szerencsére előfordult pár hegedülés is. Közvetlenül a kinevezése előtt, az igazságügyi bizottság előtt tartott miniszteri meghallgatásán nagyot ment, amikor azt mondta, hogy a nők egyenjogúságáról szóló Isztambuli egyezmény „politikai hiszti”, mert a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és a munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is. Sőt, azt is kifejtette akkor, hogy szerinte a magyar környezetvédelmi törekvések is rendben vannak, ezen a téren is csak hisztériakeltés zajlik.
A viszonylag csendes indulás után már 2019 októberében jelezte, elfogadhatatlannak tartja, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötnék. Ez akkora siker volt, hogy 2023-ban májusában továbbra is ott tartott az Európai Parlament, hogy a plenáris ülésén újabb állásfoglalást készült elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. Egyben abban is kételkedtek, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
Na de ugorjunk vissza 2020 januárjába, amikor Varga Judit egy szépen megfényelt imázsfilmben jelentette be, milyen szigorításokat tervez a győri családirtás miatt. Aztán beütött a világjárvány, bevezették a rendeleti kormányzást, és gyorsan kiderült az is, hogy nincs időbeli korlátja a kormány rendkívüli felhatalmazásának. Az igazságügyi minisztert hatszor kérdezték meg egy tévéinterjúban arról, hogy ennek a felhatalmazásnak miért nincs határideje, Varga pedig annyira kitartó volt, hogy hatszor nem válaszolt érdemben.
Talán azért, mert az Igazságügyi Minisztériumban úgy érezték, a pandémia idején nem érdemes ilyen mindenkit felzaklató témákkal foglalkozni, sokkal fontosabb mindenkit megnyugtatni és inkább kiadni egy teljes mértékben közérdekű hírt arról, hogy Varga Judit már harminc éve hegedül, és a Szomorú Vasárnapot is szépen el tudja játszani.
2020 novemberében aztán Varga Judit fejében megfogalmazódott, hogy „az anya nő, az apa férfi”, a következményeket pedig mindenki ismeri, nem sokkal később a Fidesz-KDNP meg is szavazta a kilencedik alkotmánymódosítást. Napokkal azután, hogy Szájer József az ereszen lemászva menekült egy brüsszeli orgiáról, amit Varga Judit úgy értékelt, hogy „a közösség és az egyén mindig két különböző dolog". Mert szerinte mindenkinek joga van a saját életét úgy élni, ahogy szeretné, de a közösségnek a mindenek felett álló érdeke egy egészen más kérdés. „Amikor ez az értékrend szembekerült a közösség értékeivel, akkor volt egy döntés, és a döntés megszületett. Nincs ellentmondás. Ez a történet is azt igazolja, amit mi képviselünk”.
Ez már eddig is rendkívüli volt, pedig Varga Judit miniszterségének legfontosabb stációi csak ezek után történtek. Kezdve azzal, hogy 2021 januárjában kiderült, CSOK-támogatásból újította fel balatoni nyaralóját, ami egyébként nem nyaralóként, hanem családi házként szerepel a miniszter vagyonnyilatkozatában.
Mindez közvetlenül azután derült ki, hogy Varga Judit és férje, Magyar Péter, aki akkor még a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként dolgozott, Orbán Viktor budapesti otthonától pár percnyi autóútnyira vett magának egy új, 270 négyzetméteres lakást 200 millió forintért, jóval a környékbeli ingatlanárak alatt.
A balatonhenyei nyaralót 2017-ben, a három gyerek után járó 10 milliós CSOK-támogatásból újították fel, miközben több mint valószínű, hogy Varga, Magyar és a három gyerek nem élt életvitelszerűen a Budapesttől 150 kilométerre lévő Balaton-felvidéki faluban. A tízmilliós csok-ot Varga egyébként azóta visszafizette, még az ötéves moratórium lejárta előtt.
És az izgalmak csak ezután kezdődtek: 2021 júliusában kiderült, hogy izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat – köztük Németh Dánielt, aki azóta kollégánk lett –, vállalkozókat és politikusokat. Varga Judit igazságügyi miniszterként egy jó darabig nem volt hajlandó tudomást venni a lehallgatási botrányról, aztán végül odáig jutott, hogy nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon.
Szeptemberben pedig még mindig ott tartottunk, hogy Varga Judit konkrétan felháborodott azon, hogy az RTL Klub megkérdezte a Pegasus-ügyről, de előtte még el is menekült a csatorna riportere elől.
Nem sokkal később a párbeszédes Tordai Bence is megpróbált pár kérdést feltenni Pegasus-ügyben Vargának, akit aztán államtitkára, Völner Pál védett meg egy füzettel. Az a Völner Pál, aki alig két hónappal később mondott le államtitkári posztjáról, miután hivatali vesztegetéssel gyanúsították meg. Ezután Varga Judit látványos hallgatásba és eltűnésekbe kezdett, nem kommentálta helyettese lemondását, sem azt, hogy korrupcióval vádolták meg.
Arra viszont azonnal reagált, és perrel kezdett fenyegetőzni, amikor az Ördög Ügyvédje blogon azzal vádolták, hogy leszbikus kapcsolatai vannak. Pedig mi is mindent megtettünk azért, hogy a korrupciós botrány miatt interjúzhassunk az igazságügyi miniszterrel, a próbálkozásba viszont egy hónapos hercehurca után belebuktunk.
Varga Judit neve viszonylag sokszor került elő később a Völner-Schadl ügyben: a nyomozati iratok szerint Schadlnak sikerült Varga Judithoz is bejutnia Völneren keresztül. Egy végrehajtónak Schadl „jó miniszter asszonynak” nevezte Vargát, egy másik lehallgatott beszélgetés szerint viszont „nem nagy a szerelem Schadl és a néni között”.
Hónapokkal később, 2022 májusában aztán annyit sikerült elmondania, hogy szerinte neki a Völner-ügyben annyi felelőssége volt, hogy biztosítsa a léket kapott hajó vezetését. Hárította a kérdést, hogy van-e felelőssége abban, hogy az államtitkára súlyos korrupciós ügybe keveredett, viszont fontosan érezte elmondani, hogy „a minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.” 2022 júniusában aztán Völner Pál ügyvédje kezdeményezte Varga Judit kihallgatását.
A Völner-Schadl-ügyben 2023 elején már hangfelvételek is előkerültek, az egyik felvétel szerint Schadl György arról beszélt, hogy az egyik végrehajtó azzal fenyegetőzött, feljelenti Varga Juditot, egy másikon pedig hallani, ahogy Völner és Schadl arról egyeztettek, hozzanak össze egy találkozót a „jó miniszter asszonnyal”. Később pedig az is kiderült, hogy Schadl közvetlenül a letartóztatása előtti napon kétszer is tárgyalt az Igazságügyi Minisztériumban.
A Pegasus-botrány illetve a Völner-Schadl-ügy után aztán idén márciusban derült ki, hogy Varga Judit válik, miután férje, Magyar Péter bejelentette mindezt Facebookon, ahonnan nem sokkal később törölte posztját. A Blikk már két éve arról írt, hogy Vargáék válnak. Varga és férje akkor azt írták, semmilyen, a magánéletüket érintő kérdésre nem kívánnak válaszolni. A Blikk információi szerint két évvel ezelőtt politikai körökből szóltak Varga Juditéknak, hogy még ne váljanak. Varga válófélben lévő férje nem sokkal később már közös fotót posztolt új barátnőjével, aki egy válogatott vízilabdázó nővére.
Sűrű volt ez a négy év Varga Judit számára. Most „úgy döntött”, legyen más az igazságügyi miniszter, ő meg inkább koncentrál a 2024-es EP-választásokra. És remélhetőleg a focira meg a hegedűre is marad idő. | Sűrű négy éve volt Varga Juditnak: egy kis Pegasus, egy kis Schadl | „Azt hiszem, az a helyes, ha az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni” – ezekkel a szavakkal jelentette be Varga Judit, hogy lemond igazságügyi miniszteri pozíciójáról, mert a továbbiakban az EP-választási kampányban vállalna „aktív szerepet”. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/28/suru-negy-eve-volt-varga-juditnak-egy-kis-pegasus-egy-kis-schadl-egy-kis-csok-tamogatasbol-felhuzott-balatoni-nyaralo-aztan-egy-valas | 2023-06-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nyitókép forrása: MTI/Kovács Tamás/Mohai Balázs
– Soós Edvin bejáratott név a baloldalon: önkormányzati megbízások mellett dolgozott a Music FM-ben, innen Friderikusz Sándor miatt távozott
– DK-s, MMM-es kapcsolatait nem titkolja, karrierállomásait vélhetően Varju László DK-s parlamenti képviselő egyengetheti
– Tartozások miatt saját érdekeltségei adóvégrehajtás alatt állnak, erőszakos cselekmények miatt pedig nem egyszer állt már bíróság előtt
Így vagy úgy, de a baloldali kormányfőjelöltek mögött, mellett mindig előkerülnek Gyurcsány Ferenc emberei. Karácsony Gergely főpolgármester országjárását a volt miniszterelnök egykori testőre, Handl Tamás figyelte testközelből. Márki-Zay Péter kampánykörútjának állomásain viszont Soós Edvin, a DK-elnök egyik kommunikációs stratégája, a Music FM egykori zenei szerkesztője szokott feltűnni. (Az ATV-s igazolások, Péterfi Judit és Simon András mellett.)
De a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetőjének tanácsadója nem csupán a már hírhedtté vált videók miatt került fel a politikai térképre, hanem például a céges ügyeivel, amelyről így vallott (sic!):
„Hála Istennek a kirúgásom után elkezdtem a politikai pályán mozogni és ez beért 1-1,5 év után. Most, az októberi választásnál (Soós a 2019-es önkormányzati voksolásokra utal – a szerk.) három polgármesternek voltam a stábjának a vezetésében. Az Internetes és egyéb sajtó, és grafikai, és plakát tartalmi megjelenéseit segítettem, írtam, videó tartalmakat gyártottunk. Tehát egy nagyon központi szerepben egy egész más szemléletet hoztam be a politikai térbe, ami sikeres volt. 5 választásból 5-öt nyertem. Tehát 3 most októberi jelöltből mindegyik polgármester lett. Tehát most hála Istennek, jobban keresek, mint valaha. Újpest önkormányzata a legkomplexebb csomagot rendeli meg tőlem és az én általam felügyelt cégektől. Tatabánya polgármestere, Szűcsné Posztovics Ilona is megrendelőm, ott is tanácsadói szerződésem van. Tulajdonképpen sikerült ezt a kirúgásom másnapján. A XV. kerületi polgármestert hívtam fel…”
Baloldali önkormányzatok, jól jövedelmező kontraktusok
– ezt írja Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc, Varju László és a tatabányai polgármester embere: Soós Edvin.
Tatabányán
Még tavaly számolt be a Hello Tatabánya elnevezésű Facebook-oldal az augusztus 20-i ünnepségekkel kapcsolatos szerződéskötésekről. Ebben az áll, a Gyurcsány-párti városvezető azért támadhatta az Agora Nonprofit Kft.-t, annak ügyvezetőjét, Sámuel Botondot, hogy a kultúra-, szabadidő-, közösségszervező, valamint a sportlétesítményeket üzemeltető szervezet mellett más cégek is kapjanak szeleteket a tortából:
Nem a szakmai munkával volt a gond, de még csak nem is a pénzügyi gazdálkodással, hanem kellettek a nagyvonalú megbízási díjak a bizonyos cégeknek.”
Az oldal kezelőjének adatigényléséből kiderült, hogy ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor még csupán az Agora szervezett rendezvényeket Tatabányán, tavaly két cég is bevonásra került 19 millió forintért az államalapítási ünnepség megszervezésébe.
13,5 milliót egy esküvőszervezéssel foglalkozó vállalkozás, a WEDO Events Kft. zsebelt be. Ez lett a főszervező. A céget 2019. novemberében alapították. Egy hónappal az önkormányzati választások után. 5,4 milliót viszont a Hangmánia Rental Kft. kapott. Ennyiért építette fel az Agora színpadát, adott bérbe hangtechnikai eszközöket. A Hangmánia mögött az ugyancsak Music FM-es múlttal bíró Köbli Norbert található. Az egyeztetések mindegyikén pedig ott volt maga Soós Edvin, aki sokszor olyan cégek nevében tárgyalt, melyekhez papíron nincs semmi köze – hivatkozik forrásaira a Facebook-oldal.
Maradva Tatabányánál, Soós a képviselő-testületi üléseken is feltűnt. A megyeszékhely korábbi, fideszes polgármestere, Schmidt Csaba egyik felszólalásában kitért a propagandista személyére: „Érdekes, hogy a polgármester asszonynak az jut eszébe, ki kinek írja meg a szövegét. Vajon a polgármester asszony szövegeit ki írja meg? Már itt van Soós Edvin, úgyhogy lehetséges, hogy tudjuk is igazából a választ, hogy ki szokta megírni polgármester asszony számára azokat a szövegeket és azokat a forgatókönyveket, melyek alapján mindenféle cirkuszt próbálnak rendezni a város közgyűléséből.” Hogy mindezt milyen hivatalos formában teszi, rejtély. A Hello Tatabánya megjegyezte: 2020-ban még nem volt szerződése a Városházával.
Újpesten
Tatabánya és a IV. kerület közötti kapocs egyértelműen Varju László személye. Miért? A DK alelnöke volt az, aki megpróbálta visszabillenteni egykori renitens önkormányzati képviselőjüket, Hoffer Dávidot. „Amikor elmagyaráztam, hogy a város működőképessége van kockán, és Ilona (A polgármester – a szerk.) ki akarja a várost ezzel fosztani, egy döbbenetes válasz érkezett: »Na és? Neked az a dolgod, hogy úgy szavazz, ahogy a pártelnököd mondja! Tudunk együtt dolgozni, vagy nem?«” – idézte a tatabányai képviselő Varju válaszát.
De a Gyurcsány-párti honatya volt az, aki Újpesten is megágyazhatott Soós Edvinnek. Márki-Zay videókreátora rendre feltűnik a momentumos Déri Tibor polgármester hivatalának, a kerületi média közelében, nem beszélve a képviselő-testületi ülésekről. Hasonlóképp Tatabányához, a IV. kerületben úgyszintén előkerült a WEDO Events és a Hangmánia Rental Kft. Utóbbival Déri Tiborék 40,8 millió forintos keresztszerződést is kötöttek.
Azonban Soós érdekeltségei jelenleg adóhivatali végrehajtás alatt állnak
– így a Voice ProdArt, a Voice ProdAction, a Voice ProdAct, és a Sound Stúdió 69 Kft. Utóbbi tagsági részesedésének kétharmadát lefoglalták, ennek egyharmadát egy társasházi követelés javára. Beszámlázni ezért most csakis egyéni vállalkozóként képes, de vélhetően „az általa” felügyelt cégeknek történnek a kifizetések.
Újpalotán
Soós maga utalt a XV. kerületi kapcsolataira, ahol úgyszintén DK-s a városvezetés: Cserdiné Németh Angélával az élen. De a képviselő-testületben ott ül az a Vékás Sándor is, aki a Magyar Liberális Párt (MLP) budapesti elnöki tisztsége mellett az MMM operatív igazgatói posztját is betölti. Nem mellesleg az ő lakcímére jelentkezett be a baloldal első számú voksturistája: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, kormányfőaspiráns.
Mit lehet tudni a céges ügyein kívül? 2012-ben közúti önbíráskodás miatt volt ügye a bírósággal. 2018-ban pedig – a Mandiner birtokában lévő határozat szerint – egy év időtartamra feltételesen függesztették fel zaklatás vétsége miatt. Ugyan a Soós terhére rótt bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de miután önként felhagyott cselekményével, a büntetőeljárást feltételesen felfüggesztették. | Jól jövedelmező üzlet baloldali önkormányzatoknak dolgozni – vallja Gyurcsány és MZP tanácsadója | Soós Edvin már a 2019-es önkormányzati választások előtt feltűnt a XV. kerületben, Újpesten és Tatabányán. Jelenleg Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt, Varju László DK-s országgyűlési képviselő és Déri Tibor momentumos polgármester mellett dolgozik. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20220221_baloldal_kampany_onkormanyzatok_soos_edvin_dk_mmm_gyurcsany_marki_zay | 2022-02-21 19:44:00 | true | null | null | Mandiner |
A civil szervezetek, köztük az alapítványok az elfogadott pénzügyi beszámolóikat és közhasznúsági beszámolójukat minden év május 31-ig kötelesek letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál (OBH). Május 17-én a Media1 írt már arról, hogy a Partos Bence által alapított, leginkább csak nevében „transzparens” Transzparens Újságírásért Alapítványnak (Ojim) a közhiteles nyilvántartás szerint a megelőző években egyetlen alkalommal sem sikerült ezt a feladatot határidőre megugrania a szervezet 2018-ban történt bejegyzése óta. Akkor a 2022-es pénzügyi beszámoló határidejéig még hátravolt pár nap, de mint most alább bemutatjuk, nem sikerült ezt a jogszabályi előírást idén május 31-ig sem betartaniuk a 2022-es év gazdálkodásával kapcsolatban. Ráadásul további érdekességek is felmerülnek.
A birosag.hu-n és az alapítvány weboldalán az elmúlt hetekben és még néhány nappal ezelőtt is hiába kerestük a 2022-es pénzügyi beszámolót, azt ugyanis nem tették közzé határidőre. Végül tegnap, június 21-én, tehát 21 nappal a törvény szerinti határidő után töltötték fel az adatokat az OBH-nál. A feltöltött beszámoló PDF-változatának láblécén jól látszik az is, hogy az alapítvány eleve csak aznap, június 21-én a reggeli órákban készítette el a 2022-es évre vonatkozó dokumentumot és küldte el a Veszprémi Törvényszékhez.
A beszámolót egyébként az alapítvány honlapjának Rólunk nevű menüpontja alatt még cikkünk készítésekor, 2023.06.22-én a déli órákban sem lehetett elérni: a legutóbbi beszámoló a 2021-es pénzügyi évre van fent. Képernyőképet is készítettünk erről, hogy még mindig hiányzik a 2022-es beszámoló a weblapon – íme:
Egyik évről a másikra hirtelen meghuszonkétszereződött az alapítvány árbevétele
A késedelmesen elkészített, a birosag.hu-n némi keresgélés után fellelhető beszámolóból kiderül, hogy drasztikusan megnőttek az alapítvány bevételei egyik évről a másikra.
A megelőző évi, 2021-es 1,6 millió után hirtelen lett valamiből 36,47 millió forint bevételük, ráadásul a pénz túlnyomó része, 34,5 millió forint nem adományból érkezett, hanem „értékesítési nettó árbevétel”. Az a beszámolóból nem derült ki, mit értékesítettek ennyiért.
Megsokszorozódtak a bérköltségek
További érdekesség, hogy hirtelen a költségeik is nagyon hasonló léptékben nőttek meg éves szinten: a ráfordításaik a megelőző évi 2,25 millió forintról 34,87 millió forintra ugrottak. Az adatok között feltűnő a személyi költségek megugrása: a korábbi időszakban 1,8 millió forint volt a személyi költség, 2022-ben azonban ez 21,7 millió forint közelébe ugrott meg.
Korábban az alapítványnál még azt állították, hogy a munkatársaik önkéntes alapon dolgoznak. Ezek szerint azonban most már annyira jól állnak anyagilag, hogy ilyen jelentős bérköltséget is ki tudtak fizetni.
Hol a nagyobb a sajtószabadság, Magyarországon vagy Németországban?
Ez az a szervezet, amely nemrég egy, a magyar médiahelyzetet valójában kritizáló uniós tanulmány tartalmát meglehetősen manipulatív módon, a Fidesz számára kedvezően kiforgatva, manipulatív módon azt próbálta elhitetni a témában kevésbé járatos, gyanútlan olvasókkal (és ezt az Index át is vette hírként), hogy a nemzetközi médiaszabadság-rangsorokon hosszú ideje meglehetősen rosszul teljesítő Magyarországon a médiahelyzet úgymond voltaképpen sokkal jobb, mint az egyébként számos nemzetközi médiaszabadság listán az éllovasok közé tartozó Németországban, vagy például Franciaországban.
Trükkel veri át az Index és a Transzparens Újságírásért Alapítvány az embereket a magyar médiahelyzetről
Furcsaságokban bővelkedik az alapítvány
Nemrég a Transzparens Újságírásért Alapítvány alapítója, Partos Bence Bodoky Tamásnak, az Átlátszó főszerkesztőjének azt állította egy vitán, hogy az alapítvány úgymond transzparensen működik. Partos ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, honnan is van az alapítvány pénze, Partos ehelyett ezzel a mondattal próbált kifarolni a válaszadás alól:
„a Transzparens finanszírozási hátteréről az éves beszámolóinkból lehet tájékozódni, amit évről évre mindig átlátható módon közzéteszünk”.
Ez az állítás nem csak azért volt érdekes, hiszen ezeket a beszámolókat nem sikerült a törvényi határidőre elkészíteni, de azért is, mert a 2021-es és a most végül nagy nehezen mégiscsak késve közzétett 2022-es éves beszámoló kivételével az összes korábbi évük „nullás” volt, azaz semmilyen pénzmozgás (bevétel, kiadás) nem történt állítólag.
Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy például a könyvelő is ingyen dolgozott nekik (vagy esetleg nem volt könyvelőjük), a weblapjuk, a domén, a tárhely is ingyen volt, bért sem fizettek az adott években, villanyszámlájuk sem volt, irodabérletre sem kellett fizetniük, és támogatói bevételre sem tettek szert, a weblapjukon szereplő munkatársaik (akkoriban nagyjából 10 fő) is ingyen végezte a munkáját.
Később, a 2021 évi beszámolóba azután 1,6 milliós adományozási összeg került be. Azzal kapcsolatban, hogy 0 Ft bevétel és 0 Ft kiadás hogyan volt lehetséges, a Media1 érdeklődésére korábban az alapítványnál azt válaszolták egy írásos levélben, hogy egyes költségeket „magánszemélyként” fizetett ki Partos Bence, az alapító.
Mindset?
Bodoky Tamás, az Átlátszó oknyomozó műhely főszerkesztője a Media1-nek azt írta nemrégiben, emlékei szerint Partos Bence azt mondta neki a vita nem hivatalos részében, hogy egyes költségeket a Mindset nevű cégén keresztül fizették ki. (Az Opten céginformációs rendszer szerint Mindset Pszichológia Korlátolt Felelősségű Társaság néven létezik egy cég, amelynek Partos az ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa.) A Media1 még május 17-én kérdést küldött az alapítványnak azzal kapcsolatban, hogy Bodoky jól értette-e az elhangzottakat, illetve jól emlékszik-e, tehát valóban van-e olyan költség, amit Partos egy cégen keresztül fizetett ki, illetve ha igen, ez nincs-e ellentmondásban azzal, amit nekünk mondtak korábban, hogy magánszemélyként történt a kifizetés az alapító részéről.
Az alapítvány nem reagált az e-mailünkre, azaz sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett Bodoky állításaival kapcsolatban, márpedig a válaszadás hiánya, a helyzet tisztázásának elmaradása megint további kételyeket vet fel az alapítvány transzparenciájával kapcsolatban.
Egyébként mi is megkérdeztük az alapítványtól, honnan származnak a bevételeik, kik a támogatóik, de erre sem válaszoltak.
Kormánypárti csáp
A Bodokyval folytatott vitában Partos Bence olyanokat állított, hogy az újságírás hatalomellenőrző önképe szereptévesztés és a független és objektív média ideája leáldozott.
Tény, hogy az alapítvány tagjai függetlennek valóban nehezen nevezhetők. Az újságírók lejáratásával foglalkozó szervezet honlapján két alapítót neveztek meg: az egyik Partos Bence, aki a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) kívül több más kormányközeli kapcsolódással bír.
Ilyen például, hogy 2017 júniusától a kormányközeli Mandiner című lap főszerkesztő-helyettese volt, és 2018 egészében, majd nagyjából egy hónapig, még 2019 elején is az ő neve szerepelt főszerkesztő-helyettesként a lap impresszumában: a lap 2019 február elsején jelentette be, hogy ki lett a távozó Partos utódja és vették le a nevét az impresszumból. A lap még 2017-ben Tombor Andráshoz, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjéhez, Orbán Viktor miniszterelnök volt főtanácsadójához került, de nem sokkal később, 2018 novemberében Tombor oda is ajándékozta a befektetését a kormányközeli, frissen alapított Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), pont akkor, amikor így tett mintegy félezer egyéb médiamárka, például az Origo, a HírTV vagy épp a 888.hu tulajdonosa is.
Annyira transzparensek, hogy valótlanságot közöltek a honlapjukon arról, mikor jött létre az alapítvány
További érdekesség, hogy honlapjának bemutatkozó szövege szerint a Transzparens Újságírásért Alapítványt Partos Bence 2019-ben a Mandinertől való távozása után hozta létre. Így fogalmaznak az alapítvány oldalán:
„A Mandinerben főszerkesztő-helyettesként dolgozott, azért mondott fel, hogy 2019-ben létrehozhassa a Transzparens Újságírásért Alapítványt.”
Ehhez képest a bíróság.hu közhiteles adatbázisa, a Civil Szervezetek Országos Névjegyzéke szerint valójában már az előző évben, 2018.11.27-én megjelent a bejegyző végzés, a hivatalos alapító okirat keltezése pedig ennél is előbbi: 2018.11.20.
Nem igaz tehát, hogy 2019-ben jött létre az alapítvány, még saját keletkezési időpontjáról is valótlanság olvasható a nevében elvileg a transzparens újságírásért küzdő, de a független újságírás létjogosultságát megkérdőjelező szervezet weboldalán, az alapító személyének bemutatásában.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány honlapján egyébként a másik megnevezett alapító Claude Chollet, aki az Új Jobboldal nevű mozgalom elnöke volt Franciaországban. Ezt a szervezetet sokan szélsőjobboldali szervezetként emlegetik, de az alapítvány honlapján azt írják, hogy ezt Chollet visszautasítja.
Ők lobbizták ki a Fidesznél, hogy büntetőjogi következmények nélkül jelenhessen meg rágalmazás a magyar médiában
A Transzparens Újságírásért Alapítvány láthatóan kiváló kapcsolatokat ápol a Fidesszel. Ők lobbizták ki nemrég a kormánypártnál, hogy a sajtóban megvalósuló rágalmazás és becsületsértés ne legyen büntethető büntetőjogi eszközökkel.
A fejlemény elsősorban a Fidesz-közeli médiumoknak kedvez, hiszen több jobboldali médiamunkással szemben is büntetőper folyik rágalmazás vétsége miatt. A hír hallatán a kormányközeli PestiSrácok főszerkesztője jelezte, lapjuknál behűtötték a pezsgőt, arra az esetre, ha az elképzelés megvalósul. Ez azóta így is lett, megszavazta az Országgyűlés a jogszabályi módosítást, a HírTV egyik műsorában pedig ezután kormánypárti újságírók mondtak köszönetet Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének.
Megszavazta az Országgyűlés a lex PestiSrácokat
Többségi tulajdonossá válik a Fidesz-közeli elitképző a Libriben
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
Borító: Partos Bence, a Transzparens Újságírásért Alapítvány alapítója. Forrás: a férfi Facebook-oldala. | Megint törvényt sértett a Transzparens Újságírásért Alapítvány | Többéves szokását ezúttal sem megtörve az idei évben sem tette közzé a pénzügyi beszámolóját a törvényben előírt május 31-i határidőig a kormánytól független médiumok hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó, a médiában megvalósuló rágalmazás és becsületsértés büntethetetlenségét a Fidesznél kilobbizó szervezet, a Transzparens Újságírásért Alapítvány, ehelyett a dokumentumot 21 nappal a jogszabály szerinti időpont után készítették el és tették közzé a birosag.hu-n, míg saját honlapjukon azóta sem. A beszámolót megnézve egyébként az derül ki, egyik évről a másikra hirtelen nagyon drasztikusan, több tízmillióval megnőtt 2022-ben az alapítvány árbevétele és a személyi költségeik is látványosan megsokszorozódtak. Az alapítvány transzparenciájának hiányára utal, hogy továbbra sem mondják el, honnan származnak a bevételeik, de arra a kérdésünkre sem feleltek, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője jól emlékszik-e arra, hogy Partos Bence, az alapítvány alapítója elismerte neki nemrégiben, hogy egy Partos Bencéhez köthető kft. fizette ki időnként egyes költségeket. Korábban az alapítvány a Media1-nek írásban még azt írta, Partos magánszemélyként fizetett ki bizonyos költségeket az alapítványhoz kapcsolódóan. | null | 1 | https://media1.hu/2023/06/22/megint-torvenyt-sertett-a-transzparens-ujsagirasert-alapitvany/ | 2023-06-22 23:17:00 | true | null | null | Media1 |
Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával.
Egyre közeledik a július 1-jei határidő, amikor a Mol hulladékos cége, a MOHU MOL Zrt. fogja átvenni a hazai hulladékpiac nagy részét. Az új, koncessziós rendszer szombaton indul, de rengeteg még a kérdőjel.
„Márciusban vettem fel a kapcsolatot a MOHU-val azért, hogy alvállalkozóként regisztrálhassak a cégnél. Három hónap alatt nem sikerült aláírnom, mert még azt sem sikerült tisztázni, hogy kivel kell leszerződnöm” – mondta a Szabad Európának egy konténeres hulladékszállítással foglalkozó fuvarozócég tulajdonosa.
Eleinte telefonon próbálkozott a vállalkozó, majd e-mailt küldött a MOHU-nak. A Mol koncessziós cége azt tanácsolta neki, hogy vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes társasággal, és átküldték neki az országot lefedő hat régiókoordinátor elérhetőségét. A vállalkozó elküldte levelét ezeknek a társaságoknak is.
Nemsokára válasz is érkezett, miszerint valóban az adott régiókoordinátor látja el a feladatot, de mivel a vállalkozó működési területe más koordinátor térségét is érinti, a MOHU felé továbbították a megkeresést.
Egy másik régiókoordinátor azt válaszolta, hogy ők csak közbeszerzés útján tudnak szerződést kötni alvállalkozókkal hulladékszállítási feladatokra a koncessziós rendszer július 1-jei indulásáig.
Azt tanácsolták, hogy forduljon a MOHU-hoz, mert náluk tud közreműködői szerződést kötni mint leendő alvállalkozó. „Ezt nevezik patthelyzetnek. Hétvégén indul az új rendszer, miközben nekem még szerződésem sincs, mert egymásra mutogatnak az érintettek” – mondta a vállalkozó.
Bűvös határidő
A régiókoordinátorok nagy része köztulajdonban álló nonprofit vállalat, amelyek a koncessziós rendszer indulásáig, vagyis július 1-jéig közbeszerzésre kötelezettek, vagyis nem tudnak csak úgy szerződést aláírni.
Minden beszerzésre, legyen az áru vagy szolgáltatás, közbeszerzési eljárást kell kiírni és végigcsinálni. A MOHU ugyanakkor magáncég, rá nem vonatkoznak ezek a szabályok, olyannyira nem, hogy a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet éppen ezért vesztett pert a MOHU és a Mol ellen is.
Mindkét pernek az volt a tárgya, hogy ki kell-e adni a Mol/MOHU által a hulladékos koncesszió kapcsán a törvényi elírások értelmében kötelezően beszerzendő tevékenységi engedélyeket és a kapacitást lekötő szerződéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
„A bíróság sajnos elfogadta a Mol és a MOHU arra vonatkozó védekezését, hogy a július 1-jén startoló hulladékkoncesszióra történő felkészülés nem közfeladat, ezért július 1-jéig sem a Mol, sem annak száz százalékban tulajdonolt hulladékos leánycége, a MOHU nem lát el közfeladatot, ezért a birtokukban lévő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának.
Ha a bíróság nem tekintette feladatának az állásfoglalást abban, hogy a Mol és a MOHU nem közfeladatként végzi a hulladékkoncesszió teljesítéséhez a törvényben előírt követelmények teljesítését, akkor mégis minek tekintendő? – tette fel a kérdést Ligeti.
„Vajon ez versenypiaci tevékenység vagy netán emberbaráti cselekedet lenne?” – tette hozzá Ligeti.
A TI azzal érvelt, hogy a közfeladatra való felkészülés már kvázi közfeladat ellátását jelenti, vagyis nem kell megvárni a július 1-jei határidőt, hiszen a jogszabályok már felhatalmazták a Molt és a MOHU-t arra, hogy a közfeladatok jövőbeni ellátása érdekében például szerződéseket kössön.
A TI jogi igazgatója szerint a bíróság döntése téves, ezáltal törvénysértő, ugyanis indokolás nélkül szűkítette a közfeladat fogalmát.
Hozzátette: a bíróság azt is megállapította, hogy július 1-jét, vagyis a Mol és a kormány között a hulladékkoncesszió tárgyában létrejött szerződés hatálybalépését követően a Mol és a MOHU tevékenysége már közfeladatnak fog minősülni, ezért ekkortól a most még nem megismerhető adatokat hozzáférhetővé kell majd tenni. Az ügy a Kúrián fog folytatódni.
Döcögős lesz az átmenet
A konténeres hulladékot szállító fuvarozó szerint igaz, hogy nem tudott még szerződni a MOHU-val, de rengeteg információ került a birtokába. Elmondása szerint megtudta, hogy a Mol hulladékos cége szerint „a teherautó tonnával megy, és nem gázolajjal”.
A MOHU ugyanis azt várja leendő alvállalkozóitól, hogy mondják meg, mennyi hulladékot fognak éves szinten szállítani, és közöljék, hogy tonnánként mennyiért vállalják.
„Ezt nehéz megmondani, mert tőlem az ügyfél üres konténert rendel. Csak miután megrakta, és elviszem, derül ki, hogy nyolcszáz kilogramm vagy három tonna hulladékot pakolt bele hulladéktípustól függően” – mondta a vállalkozó.
Szerinte ugyanannyit fogyaszt a teherautó, mindegy, hogy mennyi van a konténerben, ugyanazt a távolságot kell megtennie az ügyféltől a lerakóhelyig, vagyis a hulladék tömegétől függetlenül van egy fix költsége.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-koncesszió: szeptemberre tolhatják az új hulladékrendszer indulását
„Hiába magyaráztam a MOHU ügyintézőjének, hogy csak kilométerre tudok árajánlatot adni, azt mondta, hogy neki tonnára kell” – tette hozzá.
A vállalkozónak az sem tetszett, hogy a MOHU-nál azt mondták neki, hogy csak a szállítás lesz a feladata. Tegye csak le az üres konténert, lehet, hogy majd más cég viszi el a telit.
„Mondtam nekik, hogy ezt hogy gondoljátok, tízmillió forintot fektettem csak tavaly konténerekbe. Vegye meg a Mol a konténeremet, és oda viszi, ahová akarja” – mondta a vállalkozó.
A fuvaros szerint alapvető dolgok nincsenek átgondolva a hulladékkoncessziós rendszerben, szerinte szombattól káosz lesz. | Három hónapja próbál szerződést kötni egy hulladékszállító a Mol cégével | Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-honapja-probal-szerzodest-kotni-egy-hulladekszallito-a-mol-cegevel/32478046.html | 2023-06-28 23:31:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Így nem tudunk strandolni” – fakadt ki az egyik helybeli a balatonvilágosi képviselő-testület ülésén, amikor a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó vízi élményparkja ellen tiltakoztak. A helyiek attól félnek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, ráadásul a világosi strandot sem tudják úgy használni, ahogy eddig. A vállalkozó szerint elektromos motorcsónakot használnak majd, ami nem okoz zajt.
„Átverték a képviselő-testületet? Mennyibe kerül felmondani a szerződést?” – sorjáztak a kérdések Balatonvilágos képviselő-testületének hétfői ülésén, amelyen a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok is részt vehettek, hogy tiltakozzanak a már épülő vízi élménypark ellen, amelyet úgy engedélyezett az önkormányzat, hogy előtte nem tájékoztatta a lakosságot.
A helyiek csak akkor értesültek a vízi élményparkról, amikor már elkezdték építeni a 120 négyzetméteres stéget a Balatonban, valamint hatalmas cölöpökkel és bójákkal lekerítettek egy majdnem húszezer négyzetméteres vízfelületet, miközben korábban hétezer négyzetméterről volt szó, ráadásul a parttól beljebb.
A hétfői testületi ülésen teljesen megtelt a tanácsterem, a több mint ötven tiltakozó közül sokan már be sem fértek. Csak az ülés végén hallgatták meg őket, bekiabálásokkal tarkított, heves vita alakult ki.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: A helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos, aki újabb zárt körű tájékoztatót szervez
A beruházó átverte az önkormányzatot, háromszor akkora vízfelületet kerített el, mint amiről korábban beszélt, és a parthoz is közelebb van a terület, mint ahogy ígérte – mondta a Szabad Európának Bukovszki András független önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.
Azt próbálták elérni, hogy a testület vonja vissza a korábban megadott tíz négyzetméteres területfoglalási engedélyt a strand területén. Ez a szárazföldi kapcsolat a vízügyi engedély feltétele volt, amit már szintén megkapott a beruházó. Takács Károly polgármester azt ígérte, jövő hét péntekre megvizsgálják ennek lehetőségét a jogászukkal – mondta Bukovszki András.
A civil szervezet szerint a vízi élménypark nem lakott területre való, a beruházás sérti a településképet, az élővilágot és a pihenni vágyók érdekeit is. Leginkább annak a 22 üdülőtulajdonosnak az érdekei sérülnek, akiknek vízparti nyaralója előtt lenne az élménypark.
„Az biztos, hogy nem fogunk beletörődni”
Nem volt megalapozott az önkormányzat döntése, nem voltak tisztában azzal, mit okoz, ha bérbe adják a vállalkozónak azt a tíz négyzetméteres partterületet – mondta a Szabad Európának az egyik nyaralótulajdonos, akinek az üdülője előtti partszakaszon épül a vízi élménypark. Hétezer négyzetméterről tudott a testület, abból majdnem húszezer lett, valamint nem volt térképen lerajzolva, hogy hol lesz az elzárt vízfelület, és látványtervek sem voltak – tette hozzá.
„Ötödik generáció óta vagyunk a nyaralóban, ahogy a szomszédaink is. A nagyszüleim bejárták a világot, de a Balatont tartották a legszebbnek, nyaranta minden este kézen fogva nézték a naplementét, ezt a látványt venné el tőlünk az élménypark. Ez mindig is egy csöndes partszakasz volt, ami teljesen elveszhet a zajszennyezéstől, még akkor is, ha elektromos motorcsónakot használnak. Az élővilágot is elüldözik a területről” – fogalmazott.
Nem lehet bemenni úszni, mert száz méterre már le van zárva a terület, hatalmasat kell kerülni, hogy beljebb tudjanak menni – mondta a helybeli. Az biztos, hogy nem törődnek bele a beruházásba, elfogadhatatlannak tartják, hogy egy vállalkozó profitja érdekében lezárjanak két hektárt a Balatonból – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A Balaton túl van tűrőképessége határán
Várják, hogy a polgármester és a képviselő-testület milyen döntésre jut az ügyben. Ha beismerik, hogy hibáztak és átverték őket, megsemmisíthetik a megállapodást. Reméli, hogy belátják, hogy a helyi emberek érdekeit kell képviselniük. Amennyiben nem vonják vissza a szerződést, jogi lépeseket tesznek az őket érő várható kár miatt – mondta.
A vállalkozó egyebek mellett vízibanánozást, elektromos vízipisztolyozást, jetboard- és supbérlési lehetőséget tervez az élményparkba. Korábban a Telexnek adott válaszában azt írta, hogy a banánt elektromos motorcsónakkal húznák, ami nem okoz nagy zajt. | „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson | „Így nem tudunk strandolni” – fakadt ki az egyik helybeli a balatonvilágosi képviselő-testület ülésén, amikor a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó vízi élményparkja ellen tiltakoztak. A helyiek attól félnek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, ráadásul a világosi strandot sem tudják úgy használni, ahogy eddig. A vállalkozó szerint elektromos motorcsónakot használnak majd, ami nem okoz zajt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tiltakoznak-a-vizi-bananozas-ellen-balatonvilagoson/32478056.html | 2023-06-27 23:44:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Közel 50 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Hatvanpuszta melletti, alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Clubban Tiborcz István cége, a BDPST Group – vette észre a Partizán Média a bejelentést, melyet a BDPST oldalán tettek közzé még májusban. A miniszterelnök veje így Mészáros Lőrinc üzlettársa lett a golfklubban.
A Pannónia Golf & Country Club Hatvanpuszta szomszédságában található. A klub egy 20 hektáros területen helyezkedik el, exkluzív étterme és rendezvény-helyszíne is van. A Partizán Média hírlevele szerint ahogy Hatvanpuszta, úgy ez a birtok is József nádoré volt. „Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt években Hatvanpusztával és ezzel a területtel együtt József nádornak már két egykori birtoka került közvetlenül az Orbán-családhoz” – írták. | Tiborcz István cége bevásárolta magát a Hatvanpuszta melletti golfklubba | Közel 50 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Hatvanpuszta melletti, alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Clubban Tiborcz István cége, a BDPST Group – vette észre a Partizán Média a bejelentést, melyet a BDPST oldalán tettek közzé még májusban. A miniszterelnök veje így Mészáros Lőrinc üzlettársa lett a golfklubban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/29/bdpst-tiborcz-istvan-hatvanpuszta-golfklub-meszaros-lorinc/ | 2023-06-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ha emlékezetünk nem csal, akkor 2021 januárjában érkezett olyan hír Szíjj Lászlóról, mely szerint egy teljesen új területre lép be és igyekszik megvetni a lábát. Ez a labdarúgás volt, amikor is az egyik érdekeltségén keresztül résztulajdonosa lett a diósgyőri focicsapatnak. Most, közel két és fél évvel később, június közepén pedig egy számára eddig ismeretlen szegmensbe, a média világába köszönt be.
A cégkivonatokban vettük észre, hogy Szíjj László magántőkealapja, a Themis Magántőkealap a Regon Média Zrt. többségi tulajdonosa lett 2023. június 15-én.
Azt már a cégbíróságra leadott dokumentumokból lehet tudni, hogy a korábbi tulajdonosnak, a KDNP-snek tartott médiavállalkozónak, Oltyán Józsefnek 40 százalékos részesedése maradt, a Themis pedig 60 százaléknyit szerzett meg.
A Regon Média még 2015 novemberében alakult és fő profilként vidéki online lapokat működtet. A sajtóban megjelent információk szerint korábban a Pécsi Újság, a Cívishír és a Szeged Ma kiadvány is a portfoliójába tartozott. A Regon honlapja szerint ma azonban már csupán 8 portál felett diszponál a médiszövetség. Ezek:
a Nógrád-Hont,
a Pest-Pilis,
a Fejérvár,
a Bácsmegye,
a JNSZ,
a Tolnavár,
a Somogyivár,
a Baranyavár,
valamint a Magyar Építők magazin is.
Ennek a birodalomnak - mely egyébként meglehetősen jól teljesít üzletileg - lett a többségi tulajdonosa a Themis Magántőkealap. Bár eredetileg a magántőkealapok pont azt a célt szolgálják, hogy a tulajdonosukat és a benne lévő vagyonokat homály fedje, az Átlátszó lerántotta a leplet néhány magántőkealap, így a Themis tulajdonosáról is, aki nem más, mint a kormányközeli vállalkozó, Szíjj László.
A Regon Média Zrt. 2022-ben 989,9 millió forintos árbevétel mellett 181,7 milliós tiszta nyereséget tudott termelni. Ez pedig lehetőséget teremtett 150 millió forintos osztalék kifizetésére is. Bár ezek igazán szép számok, távolról nézve sem ez volt a legjobb éve a társaságnak. Még a Covid előtt, 2019-ben közel 2 milliárd forintos árbevétel folyt be a cég kasszájába, igaz, a végén abból csupán 63 milliós nyereség maradt.
Oltyán József médiavállalkozó neve öt éve már körbejárta a sajtót
Szíjj László nem akármilyen üzlettárs mellé szállt be. Oltyán József neve ugyanis ismerős lehet még 2018-ról, amikor is Ziegler Gáborral karöltve megvették Spéder Zoltántól az Index mögött álló cégeket. Oltyánról akkor derítették ki, hogy ő a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja és egyben aktív Facebook-kommentelő is volt, mint írta a 444.
Többek között az Indexről is megvolt a véleménye Oltyánnak:
"ez a q...rva gyenge Feri! Egyébkén ne mááár (szerk.: sic!), az Index most így általánosan ellenzékeset játszik, vagy lesz még belőle érdemi lap valaha?"
Sőt, a 2018-as választások utáni napon a választási eredményt is értékelte:
"Végtére is megnyugtató eredménnyel zárult a 2018-as parlamenti képviselői választás. A Dél-Alföld 14 választási körzetéből 13-ban a Fidesz jelöltjét választotta meg a szavazók többsége. Így holnaptól várhatóan visszatér a nyugalom az országba, stabil marad a forint, a kormánynak biztos a többsége, talán még 2/3-os többsége is lesz, így semmi sem akadályozza meg, hogy az ország érdekében dolgozzon tovább. Ja, és Magyarország így nem lesz egy migránsország sem!!!”
Facebook-oldala szerint Oltyán 2022 áprilisában pezsgőzve ünnepelte a választási eredményt, majd pár hónappal később Tusványoson a hagyományi nyári szabadegyetemen is részt vett. | Szíjj László is médiatulajdonos lett! | Az építőipar és a sport után eljött az idő, hogy egy újabb területre lépjen be a kezdetekben még Mészáros Lőrinc üzlettársaként ismertté vált üzletember, Szíjj László. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijj-laszlo-is-mediatulajdonos-lett.html | 2023-06-28 14:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kisebbfajta bombaként robbant a köztudatba 2019 augusztusában, hogy egy rejtélyes új tulajdonos bukkant fel a néhai MKB Bankban (amely, miután tavaly március végén magába applikálta a Budapest Bankot, ez év májusában egyesült a Takarékbankkal, létrehozva ezzel Magyarország második legnagyobb hitelintézetét, az MBH Bankot). A Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. akkori közleménye szerint az Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába került a Bankonzult Finance Zrt., amely így közvetett, hajszál híján 33 százalékos részesedést szerzett az akkor már hivatalosan is Mészáros Lőrincet a legnagyobb részvényeseként a soraiban tudó MKB-ban.
A Bankonzultot az a Szíjj László adta el – nyilvánosságra nem hozott áron –, akit akkortájt még jobbára Mészáros tiszakécskei üzleti partnereként aposztrofáltak, ma már azonban kvázi alanyi jogon emlegetik, miután 280 milliárd forintosra rúgó vagyonával Magyarország hatodik leggazdagabb embere (ugye, azt mondani sem kell, hogy felcsúti barátja az első, 660 milliárddal).
Az kiderült a szóban forgó közleményből, hogy az Uncia Magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli. Melyet két évvel azt megelőzően, 2017 júliusában gründolt egy Credithungary Hitelközvetítő Kft. nevű cég. Ám történetünk szempontjából sokkal érdekesebb 2018 júliusa, amikor is tulajdonosváltás történt: a Credithungary helyére a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt. lépett. Ez utóbbinak ugyanis az egyedüli részvényese akkor még Száraz István volt, az Origo egykori gazdája, aki máig remek kapcsolatot ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival.
Újabb egy év elteltével a Dry Immo is egy magántőkealapnál landolt, a Felis nevűnél. Így elvileg csak következtethetünk arra, hogy mögötte továbbra is Száraz áll. Lévén, hogy a magántőkealap-konstrukciónak éppen az a lényege, hogy tulajdonosának a személye a nyilvánosság előtt rejtve maradhat, csupán a Magyar Nemzeti Bank számára kell felfednie a kilétét (amely ma már csaknem kétszáz magántőkealapot tart nyilván).
Árulkodó jel Száraz tulajdonosi mivoltára, hogy a Felist is az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amely az Unciát. Hiszen bár 2022 novemberében maga az alapkezelő is egy magántőkealap fennhatósága alá került, a Bremdal nevűhöz, de csak 90 százalékban, a maradék egytized a publikusan is Szárazhoz tartozó Dry Holding Kft.-nél landolt. Egyébként közvetett bizonyítékokból is lehet következtetni Száraz jelenlétére. Mindenekelőtt abból, hogy valamennyi magántőkealap ugyanazon a címen, a budapesti II. kerületi Pusztaszeri út 59. alatt van bejegyezve, mint azok a cégek, amelyeket (még?) a nevén hagyott a volt Origo-tulajdonos.
Ilyen előzmények után értékelhetők tehát a cikkünkben eddig említett cégek napokban közzétett 2022-es beszámolói. Bár nem mindegyik esetében van mit értékelni. Az MKB-ba való beszállás miatt elhíresült Uncia Magántőkealap által 2019 júniusában alapított Uncia Alpha Kft. ugyanis eddig még nem termelt profitot. A tavalyi évet például közel 213 millió forintos veszteséggel zárta. Mindössze annyi vigasza lehet a tulajdonos(ok)nak, hogy a mínusz ezúttal valamennyivel kisebb lett az előző évi 228 milliós bukónál, azt megelőzően ugyanis még növekvő volt a tendencia.
A 2022-es negatívum oka az, ami a mostani gazdasági környezetben egy sor vállalkozás vesztét okozza: több kamatot kellett fizetnie a vállalkozásnak, mint amennyit bevételezett.
Nem úszta meg az eredményromlást a Száraz-féle magántőkealapokat kezelő Quartz sem, de legalább a „vonal felett” maradt, közel 168 milliós nyereségre tett szert tavaly, szemben a tavalyelőtti csaknem 471 millióssal. A 2022-es profitból aztán összesen 73 milliót a két tulajdonos ki is vett osztalékként, részesedéseik arányában, azaz Száraz Dry Holdingja 7,3 millióval gazdagodott.
Úgy tűnik, kell is minden fillér a névadónak (az angol dry szócska magyarul szárazt jelent), miután a Dry Holding Kft. sem vitézkedett. Bár ő is nyereséggel zárta a 2022-es évét, a 4,5 millió forintos összeg csak valamivel több mint a negyede a 2021-esnek. Ez sem zavarta meg azonban Szárazt, hogy ezt a profiot kivegye, sőt további 180 millióval még a cég eredménytartalékát is megcsapolta. | Nem tud kikecmeregni a gödörből a Matolcsy-fiúk barátjának cége | Az egy magántőkealapon keresztül az Origo volt tulajdonosához köthető Uncia Alpha Kft. a négy évvel ezelőtti alapítása óta egyfolytában veszteséges. Még szerencse, hogy Száraz István egyéb érdekeltségei, ha szerény mértékben is, de profitot termeltek, amiből aztán szépen vett ki osztalékot a gazda. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nem-tud-kikecmeregni-a-godorbol-a-matolcsy-fiuk-baratjanak-cege.html | 2023-06-27 14:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
A törvényjavaslat ezt a „hatékony és egységes vagyongazdálkodás” szükségességével indokolja, és a módosítás deklarált célja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemeket az állam egyszerűbb és gyorsabb eljárásban tudja értékesíteni. Ettől a mostani válságos pénzügyi helyzetben a korábbinál több bevételt várnak: 32,7 milliárd forintot (az idei költségvetésben még csak 7,5 milliárd szerepelt).
Most azt is meg tudjuk mutatni, melyek lehetnek konkrétan azok az ingatlanok, amelyek eladására a kormány rászánta magát. A Válasz Online birtokába került egy olyan előterjesztés, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban készült 2023 májusában – vagyis még a törvényjavaslat benyújtása előtt –, és egy 74 tételből álló mellékletet tartalmaz az eladásra javasolt ingatlanokról. A dokumentum munkaanyagnak tekinthető, fejlécén szerepel, hogy
az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, Nagy Márton miniszter azonban már jóváhagyta.
Ebből következik, hogy a végleges lista ennél szűkebb is lehet, hiszen még mindegyik érintett állami szerv és minisztérium lobbizhat a kormánynál, hogy az ingatlanjait megmentse. Mégis fontosnak tartjuk bemutatni a dokumentum tartalmát, mivel megmutatja a potenciálisan dobra verhető állami vagyon körét. Ha a tervezett bevételt a kormány realizálni akarja, ezek többségét valóban el kell adni. A dokumentum formailag megfelel az ilyen előterjesztések kritériumainak, a listában szereplő, helyrajzi számmal, címmel azonosított ingatlanok jelentős részét pedig leellenőriztük: valóban az adott állami szerv üdülője található a területen. (A dokumentum hitelességére és az ingatlaneladások indokoltságára vonatkozó kérdésünkre a tárca a megadott határidőig nem küldött választ.)
Az előterjesztés azért is érdekes, mert betekintést enged az úgynevezett „2000-es sorszámú kormányhatározatok” árnyékos világába. A 2-es sorszámmal kezdődő kormányhatározatok nem nyilvánosak, tartalmukat az egyszerű állampolgárok nem ismerhetik meg, a Magyar Közlönyben sem jelennek meg, mint az 1-es sorszámmal kezdődő „rendes” kormányhatározatok. Nem is kimondottan titkosítottak, mint a minősített adatot tartalmazó 3000-es kormányhatározatok, hanem a kettő közötti szürke zónában helyezkednek el: valamilyen feladatot jelölnek ki a kormány egyes tagjai számára. A kormány felfogása szerint döntéselőkészítő-anyagnak számítanak, ezért tíz évig nem szükséges a tartalmukat nyilvánosságra hozni. A kormány egyre több ilyen rejtett, nem megismerhető döntést hozott az elmúlt években: ma már ott tartunk, hogy tavaly 1696 sima kormányhatározat mellé jutott 470 darab kétezres. A HVG közérdekű adatigényléssel kérte ki, hogy az idei év első három hónapjában 96 darab ilyen határozat született. A lap arra is kísérletet tett, hogy megismerje a tíz évnél régebbi döntéseket, ahol elvileg már lejárt a határidő, de a kormány ezeket sem volt hajlandó kiadni, ezért közérdekűadat-pert indítottak. Persze e nagyon régi dokumentumok megismerhetőségének inkább csak a történészek örülhetnek.
A most birtokunkba került előterjesztés azonban ismerteti egy ilyen „kétezres”, a 2183/2022-es kormányhatározat tartalmát. Ebből kiderül, hogy a kormány már tavaly döntött arról, hogy „kizárólag a stratégiai és az állami feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyonelemek maradjanak állami tulajdonban, a feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemek pedig kerüljenek értékesítésre”.
Súlyos döntés a közvagyonról, mégsem érezték szükségét megosztani azt a nyilvánossággal.
Egyben azt is mutatja, hogy milyen súlyos demokráciadeficitet jelent a 2000-es kormányhatározatok rendszere: rengeteg lényeges ügyet el lehet rejteni az „elvileg nem titkos, de a gyakorlatban nem mutatjuk meg” kategóriába.
Már az említett, tavalyi kormányhatározat Nagy Mártont bízta meg azzal, hogy készítsen teljes körű felülvizsgálatot az állami vagyonelemekről, és ennek alapján tegyen javaslatot, hogy melyikre van szükség, és melyiket lehetne értékesíteni. A mostani előterjesztésből kiderül, hogy ez a felülvizsgálat megkezdődött, első körben a rekreációs célú ingatlanoknál, vagyis az állami szervek üdülőinél. A „2022. évben ütemesen megkezdett vizsgálat keretében országosan mindösszesen 213 darab ingatlan, illetve ingatlanegyüttes került kiválasztásra”, derül ki az előzmények ismertetéséből. Ezek közül a vagyonkezelő szervek 102 darab ingatlan eladásához járultak hozzá, vagyis ezekre mondták, hogy nincs rá nagy szükségük, a működést nem zavarja az eladásuk. Sejthető, hogy ezek nem lehettek túl értékes ingatlanok, mert az egész csomag forgalmi értékét 10 milliárd forintra becsülték. A fenti ingatlanszám aztán 95-re csökkent (50 hektáros területtel), az összeg pedig 7,5 milliárdra a képviselői közbejárások eredményeként. (Ezért is írtuk a bevezetőben, hogy a lobbizás képes befolyásolni az ilyen listák tartalmát.)
A kezelői visszajelzések szerint tehát 111 darab ingatlan (112 hektár) értékesítéséhez a használók nem járultak hozzá, ebből 43 darab volt Balaton környéki üdülő (58 hektár). A minisztérium most ennek a 111-nek futott neki újra, de mindjárt nyolc ingatlanról megállapították, hogy nincs joghatóságuk (ezek az igazságszolgáltatás és az Országgyűlés Hivatala üdülői), további 29-ről pedig a tárca hivatalnokai mondták ki, hogy tényleg szüksége van rájuk az államnak. Maradt 74 darab ingatlan, amit a minisztérium a dokumentumban eladásra javasolt a kormánynak (pontosabban a kormányon belül döntéshozatalra jogosult Stratégiai és Családügyi Kabinetnek).
Az indoklást érdemes idézni: „az alap-, vagy közfeladat ellátáshoz való szükségességük nem kellően konkrétan alátámasztott (az üdültetés, rendezvények, értekezletek megtartása nem tartozik a magyar állam által ellátandó közfeladat körébe), továbbá ezen ingatlanok jelentős értékesítési potenciállal bírnak, ezért az azt használó szerv vagy szervezet tevékenysége vélhetően más, kevésbé frekventált ingatlanban is megvalósítható”. Ez magyarra fordítva annyit tesz:
túl szépek ezek a Balaton-parti üdülők ahhoz, hogy ott vámosok, rendőrök, egyetemi tanárok, mentősök nyaralgassanak, ha egyszer el is lehet adni őket.
Mondjuk a „nemzeti nagytőke” erre érdemes tagjainak.
A 74 tételből álló listában döntően kétféle ingatlan található: a kiemelkedő értékű, vízparti vagy partközeli állami üdülők a Balaton és a Velencei-tó mellett, amelyek mindeddig megúszták a privatizációt, mert olyan „rendíthetetlen” állami szervekhez tartoznak, mint a rendőrség, a NAV, a BVOP, az Országos Mentőszolgálat, a Katasztrófavédelem vagy a honvédség. A hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. A pénzügyőri, rendőri, bv-s munka vonzerejéhez nyilván hozzátartozik, hogy a fizetésen túl ilyen lehetőségek is vannak (vagy legalábbis voltak eddig).
Ezek az ingatlanok várhatóan kapósak lesznek, hiszen a Balatonnál ingatlanfejlesztési konjunktúra van,
lakópark építésére alkalmas, ma még alacsony beépítettségű, nagy kiterjedésű, jó fekvésű telkekből pedig egyre kevesebb van.
A legértékesebbek közül példaként említhetjük a volt közutas üdülőt Balatonföldváron vagy mentősök üdülőjét Balatonszemesen, közvetlenül a szabadstrand mellett. A legnagyobb falat viszont a legendás balatonkenesei Honvéd Üdülő lehet: bár nehéz elhinni, hogy ezt a hadsereg elengedné, ha mégis bent maradna az eladásra szánt ingatlanok körében, akkor a közeli Aligához hasonló óriásberuházásra nyílik a területen lehetőség.
A másik csoportba a kisebb üdülőtelepeken lévő, kisebb jelentőségű üdülőházak tartoznak. Akad köztük olyan, amely oktatási intézmény vagy tankerület kezelésében áll, mások megint csak az említett állami szervezeteknél vannak. Ezek a kisebb értékű ingatlanok például Mátrafüreden, Sástón, a Szelidi-tónál, Hajdúszoboszlón, Bükkszentkereszten találhatók; vélhetően elhanyagolhatóan csekély összeg fog befolyni az eladásukból, de kicsit rosszabb lesz azok élete, akik eddig dolgozóként itt üdülhettek.
Külön említést érdemel, hogy a minisztérium eladná az ELTE balatonfüredi és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem balatonkenesei és balatonlellei üdülőjét is. A két nagy állami egyetemnek az lehet a balszerencséje, hogy kimaradtak a nagy alapítványi kiszervezésből – ellenkező esetben legalább a saját kuratóriumuk dönthetne arról, hogy megtartják-e a vagyonukat. Ugyancsak eladná a tárca a Magyar Állami Operaház balatonalmádi és a székesfehérvári Szent György Kórház siófoki üdülőtelepét. Egészen megdöbbentő módon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság üdülői közül is többet értékesíteni kellene: a balatonlellei SzGyF-tábor, a bogácsi, sarudi, zamárdi, balatonkenesei üdülők, a zamárdi SzGyF-strand mindeddig döntően gyerekcsapatok turnusos üdültetését szolgálta, és ezek az ingatlanok a szervezet alapfeladatának ellátását szolgálják. Természetesen lehet amellett érvelni, hogy a magyar államnak nem alapfeladata, hogy segítse szegény gyerekek eljutását a Balatonra mondjuk a Nyírségből, miközben azt például alapfeladatának tekinti, hogy előmozdítsa – jelentős anyagi támogatással is – a NER-közeli vállalkozó balatonaligai óriásprojektjét.
Az értékesítésre kijelölt ingatlanok közt néhány budapesti is található, ezek közül a legmegdöbbentőbb a Stefánia úti Honvéd Kulturális Központ épülete, amelynek régi része, az egykori Park-Club századfordulós épülete Budapest egyik legelegánsabb történelmi palotája. A kulturális központ együttese 1947 óta a honvédségé, az intézmény szorosan hozzátartozik a szervezet identitásához, nehéz elképzelni, hogy ennek eladása megtörténjen. Két fővárosi sporttelep is van a listában, az egyik az ELTE Mohai úti, a másik a NAV pasaréti ingatlana, mindkettő nagyon értékes, beépítetlen, szabadidős célokat szolgáló zöld terület a főváros legfelkapottabb környékein. Bekerült a listába a NAV Királyok útja 319. szám alatti üdülője és oktatási központja a Duna-parton, a Rómaitól északra, amihez hatalmas zöldterületület tartozik – a környéken zajló építkezések alapján ez is kiemelkedően értékes lehet a lakóparkos ingatlanfejlesztők számára.
A nagy vagyonértékesítésből remélt 32 milliárd forint költségvetési szinten nem jelentős tétel, messze nem mérhető ahhoz, amit a gazdaságfejlesztési tárca például NER-közeli ingatlanalapok felhízlalására fordít. Noha a lista összes tételéről nyilván nem lehet kijelenteni, hogy az államnak elengedhetetlenül szüksége van az adott ingatlanra,
a legtöbb esetben közhaszna van annak, hogy ezek az üdülők, sporttelepek működhetnek.
A kedvezményes üdülési lehetőségek hozzájárulnak a közszféra vonzerejéhez, más esetekben pedig gyereküdültetést, szabadidős sportolást biztosítanak olyan helyszíneken, ahol ezáltal zöldebb, környezetbarát területhasználat maradhatott fenn. A vagyonértékesítés igazi nyertese nem az eladó állam lenne, amely költségvetési gondjait 32 milliárdból nyilvánvalóan nem fogja tudni megoldani. A nyertesek a vevők lesznek. Ők eddig megszerezhetetlen, nagy értékű ingatlanokhoz jutnának hozzá vélhetőleg erősen nyomott áron.
A hozzánk eljutott dokumentum még csak munkaanyag volt, de július 3-án Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére megerősítette, hogy valóban eladják az üdülőket. A kormányfő szerint az a helyes, hogyha az állam nem foglalkozik üdülők fenntartásával, inkább fizetésemelést ad, hogy az állami szervek dolgozói tudjanak nyaralni, pihenni. A miniszterelnök legfeljebb egy-két olyan üdülő megtartását tartja szükségesnek, „amelyeknek történelmi jelentősége van, többet nem”.
„Világos helyzet van, különböző módon gondolkozunk. Régen úgy volt, ahogy Ön mondja, most meg másként lesz” – válaszolta a Telex tudósítása szerint Harangozó felvetésére, hogy ezek az üdülők rekreaciós központok, amelyeket nem lenne szabad eladni.
Nyitókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#állami vagyon#Balaton#Nagy Márton#privatizáció | Megtudtuk: Nagy Márton balatoni üdülők és a Stefánia-palota eladását tervezgeti! | Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/06/29/allami-vagyon-kiarusitas-nagy-marton-gazdasagfejlesztesi-miniszter-balaton-lista/ | 2023-06-29 18:50:47 | true | null | null | valaszonline.hu |
Az Állami Számvevőszék elkészítette a jelentését a 2022. évi országgyűlési választások kampánypénzeiről. (Ebben lengettek be több mint 3 milliárdos büntetést az összefogott ellenzéknek tiltott támogatás miatt.) Ahogy a Szabad Európa is megírta, a Kutyapárt kampányköltései is fennakadtak az ÁSZ vizsgálatán.
Ugyanis a Kutyapárt költéseinek felénél, közel 199 millió forintnál nem tudják megállapítani, hogy azok valóban szabályszerűen és egyértelműen kampánycélra lettek elköltve.
A Kutyapárt a 2022-es választás előtt úgy döntött, hogy a kampányolásra kapott pénzeinek közel felét nem tollakra, szórólapokra, plakátokra, Facebookra költi, hanem pályázat útján szétosztja magánszemélyeknek és szervezeteknek, akik közhasznú célokra használhatták fel a lóvét.
A Kutyapárt 2021 októberében hirdette meg a II. Rózsa Sándor Népi Kampánypénztékozló Alap pályázatot. A pályázati felhívásban az állt, hogy a kampánypénzt „segítsetek eltékozolni olyan projektekre, amelyek minél több ember számára hasznosak, viccesek, vagy jobb lesz tőlük a környék, szebb az élet!”
A kiírási feltételek között szerepelt, hogy kampányidőszakban kell közcélra felhasználni a pénzt, és hogy valamilyen formában jelenjen meg benne a Kutyapárt. Hogy milyen formában, azt a pályázókra bízták. A győztes projektek között szerepelt macskák ivartalanítása, varjúröpde téliesítése, napelemes sörhűtő vásárlása, tájház és stég felújítása, gyerekeknek szóló horror-mesekönyv kiadása, kisméretű 3D-nyomtató vásárlása gombfocihoz szükséges kellékek nyomtatásához, furgon vásárlása utcai cirkusz számára.
Az ÁSZ a jelentésében azt írja, hogy nem tudja egyértelműen megállapítani, hogy a Kutyapárt pályázata kampánytevékenységnek tekinthető-e. Arról is ír, hogy a fenti eset miatt érdemes volna változtatni, pontosítani a vonatkozó jogszabályon, és meg kéne egzaktul határozni, hogy mi tekinthető kampányeszköznek és mi kampánytevékenységnek.
A Kutyapárttól az ÁSZ intézkedési tervet kért, ami nem világos, hogy mit takar, hiszen a pénzek már el lettek költve. Kovács Gergő társelnök azt mondja, hogy a jelentésre levélben válaszoltak. Szerintük a pénzt hasznosan költötték el, közcélra fordították, és a választói akaratot is befolyásolták, hiszen minden projektben valamilyen formában megjelent a Kutyapárt. | AZ ÁSZ egyszerre csóválja és vakarja a fejét a Kutyapárt kampánypénzei miatt | Az Állami Számvevőszék elkészítette a jelentését a 2022. évi országgyűlési választások kampánypénzeiről. (Ebben lengettek be több mint 3 milliárdos büntetést az összefogott ellenzéknek tiltott támogatás miatt.) Ahogy a Szabad Európa is megírta, a Kutyapárt kampányköltései is fennakadtak az ÁSZ vizsgálatán. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/29/az-asz-egyszerre-csovalja-es-vakarja-a-fejet-a-kutyapart-kampanypenzei-miatt | 2023-06-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Minden munka elkészült, és az Újpesti Sajtó Kft. birtokába került. A BRFK munkatársainak minden kért anyagot maradéktalanul rendelkezésre bocsátottunk és a továbbiakban is mindenben együttműködünk velük.” Ezt írja közleményében az újpesti önkormányzat csütörtökön. A közlemény szerint a Fidesz vette célba az ellenzéki vezetésű újpesti önkormányzatot, illetve annak médiacégét olyan ürüggyel, amely alapjaiban cáfolható.
Szerdán megírtuk, hogy a rendőrség egy zavaros ügyben házkutatást tartott az újpesti ellenzéki önkormányzat médiacégénél. A 24.hu megkeresésére Ungi Veronika, az Újpesti Sajtó Kft. ügyvezetője azt válaszolta, hogy a nyomozók „az előző ügyvezetés alatt készült audiovizuális tartalmakat és az azokhoz kapcsolódó dokumentációkat” kerestek az irodájukban, amiket átadtak a rendőrségnek. A BRFK azt közölte a lappal, hogy hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen folyik eljárás.
Ez az ügy Szabó Balázs független, korábban Jobbikos önkormányzati képviselő feljelentése nyomán indult. A feljelentést a még momentumosként megválasztott, azóta a fővárosi közgyűlésben a Demokratikus Koalíció frakciójába átülő Déri Tibor kerületi polgármester több mint 100 imázsvideója miatt indította, amik nagy része Szabó szerint rejtélyesen eltűnt.
Szabó elmondása szerint a 2019-es önkormányzati választás után a kerület vezetése az újpesti médiacégen keresztül bűncselekménygyanús kifizetések keretében egy bizonyos Glokalis Kft.-t bízott meg az imázsvideók elkészítésével. A független képviselő feltételezései szerint a megbízásból több mint 100 videónak kellett volna elkészülnie, azonban ezek meghatározó részét egyik önkormányzati oldalon sem publikálták. Szabó ezért arra gyanakszik, hogy nagy részük el sem készült.
Erre reagált csütörtökön az önkormányzat és írta azt, „visszautasítunk minden valótlan állítást, ugyanis minden munka elkészült, és az Újpesti Sajtó Kft. birtokába került”. | Megvan minden videó az újpesti önkormányzat szerint, amiket egy házkutatáson kerestek a rendőrök náluk | „Minden munka elkészült, és az Újpesti Sajtó Kft. birtokába került. A BRFK munkatársainak minden kért anyagot maradéktalanul rendelkezésre bocsátottunk és a továbbiakban is mindenben együttműködünk velük.” Ezt írja közleményében az újpesti önkormányzat csütörtökön. A közlemény szerint a Fidesz vette célba az ellenzéki vezetésű újpesti önkormányzatot, illetve annak médiacégét olyan ürüggyel, amely alapjaiban cáfolható. | null | 1 | https://444.hu/2023/06/29/megvan-minden-video-az-ujpesti-onkormanyzat-szerint-amiket-egy-hazkutatason-kerestek-a-rendorok-naluk | 2023-06-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Május végén Karácsony Gergely azzal dicsekedett el, hogy az általuk életre keltett Lakógyűlés kézbesítését nem a Magyar Postával, hanem az önkormányzati alkalmazottakkal vitetik ki. Annak a közműcégnek a dolgozóival, amelynek feje a luxuséletével hencegő Mártha Imre. A portálunk birtokába jutott közérdekű adatigénylésből kiderült, hogy a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) így összesen több mint hatvanmillió forintra tett szert. Ebből több mint 59 millió forint a dolgozók bére, de azt csak az érintettek tudhatják, hogy milyen feltételekkel és mennyit kapnak a feladat elvégzéséért. Beszédes, hogy maga a főpolgármester adta hírül, hogy sokakhoz nem jutott el a Lakógyűlésről szóló levél… A marketinget is részben egy belső cég, részben a Facebook csinálja, amire 30 millió forintot szánnak. A Lakógyűlés egyhetes meghosszabbításával pedig a Pulai András-féle Publicus Kft. járt jól, mert így kicsivel többet kaphatnak a telefonos szolgáltatásaikért, de a matek valahogy nem stimmel.
Nagy az öröm a baloldal háza táján, hiszen sikernek számít, hogy az 1,4 millió levélből, amit kiküldött a Fővárosi Önkormányzat párbeszéd kezdeményezés jeligével a budapestieknek, már több mint 136 ezer fő válaszra méltatta a városvezetőket. Karácsony Gergely azonban a minap amiatt bosszankodhatott a közösségi oldalán, hogy ugyan 10 kerületben már befejeződött az ívek terjesztése, sokan jelezték, hogy nem kaptak levelet.
Ha a Magyar Postával végeztette volna a feladatot a főpolgármester, akkor ez minden bizonnyal csak akkor fordult volna elő, ha valaki kilopja a postaládából a küldeményt (ez azonban a baloldal privilégiuma), de az állítólagos spórolás miatt ők inkább házon belül akarták megoldani a terjesztést, de így is több tízmillió forintba került, és úgy tűnik sok helyen célba sem ért. Akkor most megérte? A válasz egyszerű: nem!
A PestiSrácok.hu birtokába került (és itt, az interneten is megjelent) közérdekű adatok szerint ugyanis a terjesztésre a főváros összesen bruttó 59 464 651 forintot fordított, hiszen a Mártha Imre által vezetett BKM dolgozókkal vitették ki az íveket. Az sajnos nem derült ki az adatokból, hogy mennyit fizettek egy dolgozónak a plusz tevékenységért, ugyanis a feladatot, a körzetet és a díjazást is belső kommunikációs csatornán tárgyalták meg. Azt viszont lehet tudni, hogy az alkalmazottak szervezési, logisztikai és HR szolgáltatásaira átalánydíjat fizettek, ami bruttó 2 159 000 forint volt.
Pulai András lehajolt az apróért?
Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, a Lakógyűlés kapcsán több, a baloldalhoz köthető cég neve is felmerült, az egyik ilyen a Pulai András által fémjelzett Publicus Kft. amely a call center feladatokat látja el. A szerződésben az áll, hogy nettó 6 777 forint/fő a fizetsége annak, aki hívogatja a budapestieket és május 2-től június 11-ig (illetve a meghosszabbítás esetén június 16-ig) legalább öt főnek kell rendelkezésre állnia. Erre a beszámoló szerint Pulaiék bruttó 946 747 forintot kapnak, (hosszabbítás esetén pedig 1 161 917 forintot). Így hát jól jön Pulaiéknak a hosszabbítás, de a matek valahogy nem jön ki. Ugyanis, ha minden munkanapon legalább öt főnek kell rendelkezésre állnia napi 6777 forintért, május 2-június 11-ig az nettó 1 321 515 forint. Mindenesetre, ha valaki napi nyolc órában rendelkezésre áll, akkor óránként csupán 847 forintot tesz zsebre, ami még egy diáknak is igen karcsú.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze
A borítékolási feladatokat a már a baloldalon jól bevált CREVOCORP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezte bruttó 18 846 800 forintért. Ez a cég Gyurcsányékhoz köthető, hiszen a DK-tól kapnak megbízásokat 2015 óta, de Márki-Zay Péter szórólapjainak egy részét is ők intézték. Érdekesség továbbá, hogy a nyomtatási feladatokkal a Magic Digital Kft-t bízták meg Karácsonyék, de az ő szerződésüket nem tették közkinccsé pedig nagyon hasonló összeghez jutottak, mint a CREVOCORP. Az ő kifizetésük ugyanis bruttó 18 864 580 forint. Talán azért nem érezték fontosnak, mert a CREVOCORP Kft. tulajdonosa Gerő-Gurka Boglárka, de ő részben benne van a Magic Digital Kft.-ben is. Így pedig nagyjából egy zsebet tömnek, de mi mégis hiányoljuk a szerződést.
A sor azonban itt nem áll meg, hiszen marketing is kell ahhoz, hogy az emberek tudomást szerezzenek erről a “nagy horderejű” Lakógyűlésről, amit már 136 ezren visszaküldtek. Ebben van segítségére Karácsonynak a Facebook, ugyanis ott hirdet online, valamint a szintén fővárosi kézben lévő Budapest Branden keresztül, de szerződéssel sajnos itt sem találkoztunk. Mindenesetre a népszerűsítésre egy harmincmilliós keretet tett félre.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu | A lakógyűlésre szánt pénzt házon belül forgatják Karácsonyék | Május végén Karácsony Gergely azzal dicsekedett el, hogy az általuk életre keltett Lakógyűlés kézbesítését nem a Magyar Postával, hanem az önkormányzati alkalmazottakkal vitetik ki. Annak a közműcégnek a dolgozóival, amelynek feje a luxuséletével hencegő Mártha Imre. A portálunk birtokába jutott közérdekű adatigénylésből kiderült, hogy a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) így összesen több mint hatvanmillió forintra tett szert. Ebből több mint 59 millió forint a dolgozók bére, de azt csak az érintettek tudhatják, hogy milyen feltételekkel és mennyit kapnak a feladat elvégzéséért. Beszédes, hogy maga a főpolgármester adta hírül, hogy sokakhoz nem jutott el a Lakógyűlésről szóló levél… A marketinget is részben egy belső cég, részben a Facebook csinálja, amire 30 millió forintot szánnak. A Lakógyűlés egyhetes meghosszabbításával pedig a Pulai András-féle Publicus Kft. járt jól, mert így kicsivel többet kaphatnak a telefonos szolgáltatásaikért, de a matek valahogy nem stimmel. | null | 1 | https://pestisracok.hu/a-lakogyulesre-szant-penzt-hazon-belul-forgatjak-karacsonyek/ | 2023-06-30 13:38:44 | true | null | null | pestisracok.hu |
Hétfőn hozták nyilvánosságra a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálati egység, a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb, minden előzőnél hosszabb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Meglepő, hogy az 52 oldalas dokumentum egyelőre némileg váratlan helyen okoz kellemetlenséget az ellenzéknek: Budapesten.
Miről van szó?
Jellemző, hogy a korábbihoz hasonlóan meglehetősen spekulatív, számos kitakarást – azaz titkosítást – tartalmazó összefoglaló legmarkánsabb állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak éppen az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért. A cégcsoport nevében Szigetvári Viktor tételesen cáfolta is az állításokat, mint tudatta: a Datadat nem vett részt az ellenzéki előválasztás szervezésében, így ha akarta sem tudta volna azt senki javára befolyásolni, szerinte közismert tény, hogy azt a részt vevő pártok, civil szervezetek bonyolították, és maguk ellenőrizték a folyamat tisztaságát. Azt is rögzítette: az előválasztás idején és korábban a Datadat vállalatai nem álltak kapcsolatban Márki-Zay Péterrel és a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, részükre szolgáltatást nem nyújtottak.
A jelentés azt a következtetést is megfogalmazza, hogy már 2014-ben is jelen voltak a Datadathoz köthető körök a magyar politikában „csak más konstrukcióban” – az viszont nem derül ki, hogy a kilenc évvel ezelőtti, szintén kétharmados Fidesz-győzelmet hozó választásra tett, meglehetősen puha állításnak mi most a relevanciája, és mi köze a konkrét ügyhöz. A jelentés mindenesetre a Bajnai Gordon által alapított, majd később Szigetvári által vezetett – azóta megszűnt – Együtt mögött azonosít amerikai forrásokat. Szigetvári az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta: az Együttnek semmilyen kapcsolata nem volt a jelentésben megnevezett National Endowment for Democracy (NED) nevű intézménnyel, „a párt gazdálkodását minden évet érintően ellenőrizte az Állami Számvevőszék, e jelentések a mai napig nyilvánosak, és semmiféle utalást nem tartalmaznak ilyen jellegű kapcsolatra vonatkozóan, hiszen az nem is létezett”, és a jelentés sem támasztja alá tényekkel „hazug állítását”.
A jelentés egyik mellékszála ironikus módon azonban úgy kényszeríti magyarázkodásra éppen a legmagasabb pozícióban lévő ellenzéki politikust, azaz Karácsony Gergelyt, hogy a főpolgármester (miután nem lett miniszterelnök-jelölt, hiszen visszalépett Márki-Zay javára) tulajdonképpen nem is volt meghatározó figurája a tavalyi választásnak, hiszen a listán elfoglalt szerepe köztudottan csak szimbolikus volt. A NIK által közölt „fizetési lista” azonban még úgy is számos kérdést vet fel, hogy a szóban forgó, Karácsony támogatására létrejött 99 Mozgalom csak az előválasztáson volt aktív, azaz a nemzetbiztonsági vizsgálat tárgyát képező országgyűlési választáson formálisan már nem is volt szerepe. (Nem véletlen, hogy a mostanit megelőző két korábbi, nyilvánosságra hozott jelentésben nem is kapott figyelmet ez a szervezet, és a mostaniban is egyetlen oldalon.)
A jelentésben megjegyzik, hogy a 99 Mozgalom a Datadattól összesen mintegy 616 millió forint értékben rendelt szolgáltatást, ám a megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. Nem ez az egyetlen furcsaság a mozgalom körül – ezekre hamarosan részletesen is kitérünk.
A főpolgármester egyébként úgy reagált a jelentésre, hogy a mozgalom
a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban. Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel. De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se.
Miért fájhat ez Karácsonynak?
A 99 Mozgalmat 2021 májusában alapították, a szervezet célja Karácsony Gergely előválasztási kampányának támogatása, szervezése volt. Ameddig a főpolgármester vissza nem lépett Márki-Zay Péter javára az előválasztás első és második fordulója közt, ez a szervezet néhány nyilvános eseménnyel, egy plakátkampánnyal, illetve egy meglehetősen intenzív Facebook-kampánnyal hívta fel magára a figyelmet. (Az utóbbinak a méretét mi korábbi cikkünkben 100 millió körülire saccoltuk, ugyanakkor a HVG ennél jelentősebb, 367 milliós tételről írt.) Saját meghatározása szerint a 99 Mozgalom egy olyan ernyőszervezet kívánt lenni, melyben különböző világnézetű értelmiségiek, tudósok és művészek biztosítják támogatásukról Karácsonyt. Ugyanakkor az már pár hónappal az indulás után, 2021 nyarán látszott, hogy jelentősebb mozgósítást nem ért el a szervezet, amely ugyanakkor rövid aktivitása ellenére jelentős anyagi támogatást gyűjtött.
A most közzétett titkosszolgálati jelentésből nem derül ki, hogy a 99 Mozgalom belefolyt-e a 2022-es parlamenti választásba (mint kampányfinanszírozó szervezet), amennyiben nem, úgy a hazai civil szervezetek általában laza jogi kontrollján túl nincs elszámolási kötelezettsége, hiszen az előválasztás nem egy hivatalos állami esemény volt.
Annak ellenére, hogy a szervezettel kapcsolatban eddig törvénytelenség gyanúja nem vetődött fel, a történet még fájhat a főpolgármesternek, hiszen annak jelenleg nem jogi, hanem politikai tétje van.
Mégpedig az: igazat mond-e Karácsony Gergely ebben a történetben, vagy sem?
Ez pedig releváns szempont egy évvel az önkormányzati választás előtt, még akkor is, ha a Fideszt és a kormányzati narratívát harsogó szervezetek, mint például a Civil Összefogás Fórum vagy a Megafon anyagi háttere sokkal jelentősebb, miközben szintúgy kevéssé átlátható. Az pedig már az abszurditás határát súrolja, hogy Karácsonyék támogatását olyan Facebook-oldalak és propagandisták kérik számon, mint például a Kopasz oszt: mint azt mi is megírtuk, a Kopasz, azaz Filep Dávid egyszemélyes cége, az Aktuális Média tavaly – nem tudni honnan – 630 millió forintos támogatást kapott, vagyis egy maga többet, mint amennyi a főpolgármester mozgalmához befolyt.
Ellentmondások, homályos pontok
Vegyük sorra, mely pontokon homályos ez a történet:
Miközben a 99 Mozgalom valójában csak néhány hónapig működött 2021-ben, a szervezet által közzétett éves beszámoló szerint abban az évben összesen 263 millió támogatást, míg egy évvel később – tehát amikor elvileg már nem működött – 390 milliós támogatást kapott.
Az adományozás életszerűségét megkérdőjelezi, hogy a mozgalom korábbi, 24.hu-nak küldött válasza alapján a bevételei „kis részben online mikroadományokból, túlnyomórészt pedig rendezvényeken és az egyesületet támogató helyszíneken a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti adománygyűjtő-dobozban elhelyezett, kis összegű, készpénzes adományokból származott.” Itt nemcsak az a kérdés, mennyire életszerű az, hogy egy pár hónapig működő szervezet „adománygyűjtő dobozokba” több száz milliót kalapozzon össze, az sem világos, hogy a 2022-es 390 milliós bevétel miből származott, ha abban az évben a szervezet már inaktív volt. Erre a furcsaságra rákérdeztünk Perjés Gábornál, a szervezet képviselőjétől, de a Párbeszéd II. kerületi képviselője sem emailünkre, sem SMS-ünkre, sem hívásainkra nem reagált.
A 99 Mozgalom korábbi email-címe ma már nem működik, onnan visszapattant az ügyről érdeklődő levelünk. A honlapjuk sem elérhető már.
Egy másik kérdés, hogy Perjés – legalábbis az NIK jelentése szerint – miért és hogy fizetett be a lassan egy éve már inaktív szervezet számlájára 2022 szeptemberében (csaknem fél évvel a választások után) 56 millió forintnyi valutát?
A titkosszolgálati jelentés szerint a vizsgált időszakban Perjés készpénzben is befizetett 917 ezer eurót: ez árfolyamtól függően 350–400 millió forint. Vajon ez is mind az adománygyűjtő dobozokba jött? Magyar választóktól, akik eurót hordanak maguknál? Erre sem kaptunk választ.
Ha összehasonlítjuk a mindössze pár hónapig aktív szervezet adományösszegét akár a Fidesz, akár az ellenzéki pártok adományaival, csak tovább szaporodnak a kérdések. 2021-ben például a 263 milliós tétel azt jelenti, hogy kétszer annyi adományt gyűjtött össze a 99 Mozgalom a fent jelzett módon, mint a Fidesz hivatalosan egész évben. Összesítésünk szerint a parlamenti választásra összefogó hat ellenzéki párt (Jobbik, DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) 2021-ben összesen gyűjtött 459 millió forintot. 2022-ben a 99 Mozgalom 390 milliós bevétele viszont már közelíti a teljes ellenzéki hatos fogat 458 millióját, noha ebben az évben már nem volt aktív a szervezet. A 99 Mozgalom bármelyik ellenzéki pártnál több pénzt gyűjtött pár hónap alatt adomány formájában.
És az is egy kérdés, hogy miért nem ad választ a felmerülő kérdésekre Perjés Gábor, az egyesület képviselője.
A 99 Mozgalom tevékenysége jelenleg nem jogkövetkezményekkel járó törvénytelenségek miatt (ilyenről az eddigi információk alapján nincs szó), hanem politikai okokból kényelmetlen. Merthogy a szervezet bevételeit magyarázó „adománygyűjtés” nehezen hihető, a hallgatás, a meg nem magyarázott bevételek pedig a főpolgármester szavahihetőségét kezdik ki. Ha ez a történet nem lesz lekerekítve, az munícióként szolgálhat Karácsony ellen a Fidesz propagandagépezete számára a jövő évi önkormányzati választás előtt.
A témával kapcsolatban elküldtük kérdéseinket Karácsony Gergelynek is, ám egyelőre még ő sem válaszolt érdeklődésünkre. | Váratlanul találta el a titkosszolgálat Karácsonyt, a főpolgármester még nem is tudott kiegyenesedni | A hét elején nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés egyik mellékszálában tűnt fel Karácsony Gergely – a rövid aktivitású 99 Mozgalmánál felbukkant százmilliós tételekre eddig csak nehezen hihető magyarázattal szolgált a főpolgármester és környezete. Utánanéztünk a szervezetnek, ám ettől az összkép még homályosabb lett. A történetnek van politikai tétje a főpolgármester számára. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/30/titkosszolgalat-elovalasztas-99-mozgalom-karacsony-gergely/ | 2023-06-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Per, minisztériumi vizsgálat, rendőrségi nyomozás, fel nem oldható konfliktus: valóságos háborúvá fajult a józsefvárosi Krúdy Gyula utca 12. szám alatti társasházon belüli vita, amelyről először másfél évvel ezelőtt számoltunk be. Mielőtt felsoroljuk, hogy mi minden zajlik párhuzamosan ebben az állami százmilliókkal megtolt, országosan alighanem egyedülálló projektben, először dióhéjban idézzük fel röviden, hogy miről is van szó.
Mi a probléma? Mi a koncepció?
A történet még a 2010-es végén kezdődött, amikor a címlapokról is ismert, számos állami és szakmai díjjal elismert zenész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás terjeszkedni kezdtek a Krúdy Gyula 12. szám alatti társasházban.
A házaspár már korábban tulajdonosa volt a házban egy 90 négyzetméteres lakásnak, ehhez vásárolták meg 2018-ban az ingatlan mögötti padlásteret. A két ingatlant ezek után összevonták, így ezek ma már egy helyrajzi számon szerepelnek, összesen mintegy 540 négyzetméternyi tulajdont jelentve Kokaséknak. A még mindig lakásként számon tartott ingatlan tulajdonosa 2021 óta a házaspár által közösen birtokolt Fesztiválakadémia Nonprofit Kft. – ez a cég kapott az államtól egy kormányhatározattal 2019-ben 350 millió forintot, hogy hozza létre a K-12 nevű zenei szalont. Az Orbán Viktor szignójával ellátott rendelet a 350 millió forintos összeget a padlástér felújítására és a működéshez szükséges eszközbeszerzésre címezte.
A Krúdy Gyula utca Józsefváros legpatinásabb részén, a Palotanegyedben található, maga a ház pedig egy klasszikus belvárosi, lengőfolyosós bérház, mintegy 40 lakással. Ennek a háznak a negyedik emeletére álmodta a különböző magazinokban gyakran megforduló házaspár a zenei szalonjukat.
Csakhogy az ötletért nem minden lakó rajong.
Leginkább azok nem, akiknek a lakásuk az 50 fősre tervezett koncertterem alatt lenne, akik tehát a közvetlen szomszédok. Nem is annyira mellékes szál, hogy a Kokas-Kelemen-család egyébként szintén ugyanebben a több mint 500 négyzetméteres lakásban lakna, amelyben a koncertterem lenne kialakítva. Ez önmagában nem zavar senkit, azt ugyanakkor aggályosnak tartják a kritikusok, hogy egy magán célokat is szolgáló ingatlan felújítására több százmillió forintnyi közpénzt költ az állam.
A lakók problémái többrétegűek.
Félnek a zajtól. Többen is azt hangsúlyozták, hogy a Krúdy Gyula utcai ház lakócélú társasháznak készült, ennek megfelelőek a falvastagságok és a szigetelések is. Bárhogy is szigetelik le a lakást, nem garantálható, hogy a komolyzenei kamarakoncertek ne szűrődnének át. Kokas Katalin egy korábbi lakógyűlésen azt hangsúlyozta, hogy nem nagyzenekarok lépnek majd fel, csak négy vonós. (Kokas egyébként hegedűn és brácsán, férje pedig elsősorban hegedűn játszik.)
A zenei szalont ellenző lakók egyik kritikája, hogy valójában azt sem tudják, hogy egész pontosan milyen intézmény készül a fejük felett. Iskola? Koncertterem? Zenei központ, találkozó hely? Havonta hány előadás? Havonta hány látogatót terveznek? Pontosan milyen produkciók lesznek ott? Ezeket eddig tételesen nem közölte senki a lakókkal, akik közül többen hibáztatják a közös képviselőt, mert szerintük egyértelműen Kelemenék pártján áll, és nem képviseli eléggé a lakók szempontjait. Az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábban azt írta a 24.hu-nak, hogy támogatják a „Kelemen Barnabás és Kokas Katalin művészházaspár kulturális, szakmai és tanórán kívüli programjainak megvalósítását”. „A szalon kialakításával létrejön egy olyan szellemi központ, amely a tanórán kívüli művészeti oktatás mellett a művészeti ágazatok képviselői, neves zeneművészek, színművészek, alkotó művészek, értelmiségiek találkozási színterévé válhat.”
Biztonsági aggályok is felmerültek: az ellenzők szerint ha valóban érkezik egy 40-50 fős vendégsereg, akkor az előadókkal együtt nem mondható biztonságosnak tűzvédelmi szempontból egy olyan ingatlan, ahol egyetlen, nem is túl széles ajtón lehet kimenni a lépcsőházba.
A legkeményebb konfliktus mégis az, hogy ki és mit támogat a házban a lakók közül, megvan-e a projekt szükséges támogatása a társasházban. Az egyik fél szerint megvan a támogatás – a másik fél azonban vitatja ezt. Csakhogy az egyértelmű támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a házban a lakócéltól eltérő tevékenységet folytathassanak.
Nyomozás indult vesztegetés gyanújával
Ráadásul az elmúlt hónapokban a társasházi vita olyannyira nem csitult, hogy idén már egy per is indult az ügyben, sőt, nemrég egy rendőrségi nyomozás is kezdetét vette.
A BRFK arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy nyomozást folytatnak vesztegetés bűntett gyanúja miatt, igaz, gyanúsítotti kihallgatás azonban eddig nem történt. Azt a rendőrség leszögezte, hogy a nyomozást elindító feljelentés a ház tetőterében lévő ingatlannal van összefüggésben, azaz Kokasék projektjével. Ennél több részletet azonban nem árultak el. Úgy tudjuk azonban, hogy a közös képviseletnek több iratot is be kellett szolgáltatnia az ügyben. Ezeket jelenleg vizsgálja a rendőrség.
Emellett több hatósági eljárás is indult az építkezés miatt az elmúlt másfél évben.
2022 elején például az építési ügyben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala leállította a tetőtéri építkezést, amely során a padlástérből a szalont alakítanák ki (ehhez például ablakokat is építeni kell, és szerkezeti változtatásokra is szükség volt.) Ugyanakkor közel másfél év leállás után, most 2023 áprilisában a Sára Botond vezette hivatal az építkezés újboli engedélyezéséről döntött. (Sára egyébként még rövid józsefvárosi polgármestersége idején támogatásról biztosította a projektet. Kokas 2019-ben adott interjút a józsefvárosi újságnak, ahol azt mondta többek közt: „társasházunk tetőterében mintegy 600 négyzetméternyi területet szerettünk volna megvásárolni, hogy ott egy zenei, művészeti iskolát és szalont hozhassunk létre. Az előző polgármester, Kocsis Máté nyitott volt az ötletre, támogatta a tervünket, a jelenlegi polgármester, Sára Botond vezetése alatt pedig megtörtént az első nagy lépés, megvehettük a tetőteret, és az önkormányzat segítségével már a felújítási munkálatok folynak. 2020 szeptemberében pedig megnyithatjuk a kapukat a tanulók és a közönség számára is.”) Elvileg tehát újra indulhat az építkezés.
Ezeken túl az egyik lakó tavaly beadvánnyal fordult a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökséghez, azt kérve, vizsgálják meg a szalon bővítését. Az ügyet aztán 2022 nyarán átrakták a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, de azóta nem érkezett hír azontúl, hogy megkezdték a bejelentés kivizsgálását.
Ráadásul idén még egy per is indult a tetőtéri bővítés ügyében. 2022 augusztusában a társasház lakóinak egy része írásbeli szavazással támogatását adta Kokasék projektjéhez, ezt a határozatot azonban az egyik lakó bíróságon támadta meg, mondván, hogy az többszörösen szabálytalan. A perben – amely jelenleg is zajlik – azt is kifogásolták a felperesi oldalról, hogy 2021-ben úgy kezdték el az építkezést, hogy nem adtak a lakóközösségnek tájékoztatást arról, hogy egész pontosan milyen intézményt terveznek a fejük fölé. A tárgyalás előkészítésén a felperesi részről elhangzott: „az építkezés anélkül kezdődött meg, hogy a társasház tulajdonosai ahhoz hozzájárultak volna, illetve a megállapodás az építtetővel létrejött volna”. A perben a közös képviselet ezt el is ismerte. Egész pontosan az alperesi részéről az hangzott el idén tavasszal, hogy ez a
megállapodás valóban nem jött létre. A megállapodás a ház és az építtetők közötti viszonyt rendezte volna az építkezés, a kivitelezés lefolytatása, illetve az építtetők biztosíték adása vonatkozásában. A megállapodás azért nem jött létre, mert a felperes és néhány tulajdonostárs között elharapózott a vita.
Kokasék: minden rendben, az építkezés folytatódhat
Mielőtt rátérünk, hogy miről van megállapodás, és miről nincs, álljon itt Kokasék válasza kérdéseinkre. A nyomozásról úgy nyilatkoztak, hogy „minket nem keresett a rendőrség, nem tudunk a tetőteret érintő nyomozásról.” A tervekről azt mondták
Az építkezés kb. 20 százalékos készültségi szinten van, minden szükséges engedéllyel rendelkezünk az építkezéshez. (…) Reméljük, még idén elkészül a szalon, ha további akadályok nem gördülnek elénk. Nálunk az egyéni zeneoktatás lesz középpontban s maximum 40 fő meghívásával havi 1-2 zártkörű rendezvénnyel számolunk.
Azt is írják, hogy a
koncepció nem változott, a szalon házigazdái leszünk, mint például Fischer Iván a róla elnevezett lakásszínháza esetén.
(A Fischer-féle lakásszínházzal való párhuzam annyiban részben sántít, hogy ott mindössze 25 fő a befogadóképesség, és az Andrássy úti helyszínen nem vonósok húzzák, hanem minimalista, különösebb extrahanggal nem járó előadások vannak műsoron, példának okáért nemsokára Sz. Bíró Zoltán tart előadást új könyvéről, Putyin háborújáról. Emellett ez egy nyitott művészeti intézmény, bárki válthat ide jegyet – Kokaséké zártkörű lesz az ígéret szerint –, és nem is kellett több százmilliós támogatás a beindításához: a Fischer-család lakása volt ez már a 20.században.)
Az önkormányzat még nem adott ki engedélyt
Egyébként még az sem teljesen tisztázott, hogy miről van engedély, és miről nincs. Pedig ez a pont kulcskérdésnek látszik.
Az egyik érintett lakó például azt mondja, hogy az SZMSZ-ben az szerepel, hogy egy ilyen tevékenységhez, ami a szalonban tervben van, szükséges a közvetlen szomszédok 2/3-ának támogatása. Ez azonban nincs meg. Ezt pedig még a közös képviselő, Tibor Tamás is elismeri a 24.hu-nak. Azaz ha enélkül kezdik el a koncerteket, az SZMSZ-ellenes lesz.
Ezzel szemben a beruházókban nincs kétség, hogy megvan a szükséges támogatás, amelynek birtokában a projekt kivitelezése folytatódhat. Kokasék azt írták a 24.hu-nak:
A Társasházban lévő egyik lakás tulajdonosa különböző eljárásokat indított, melyek hátráltatták a munkálatokat, és meg kellett várni, amíg ezek befejeződnek. Ezek lezárultak, így eljutottunk oda, hogy a beruházást folytatni lehet. A társasház legutóbbi közgyűlési határozata alapján a Társasház egyértelmű többsége támogatásáról biztosított minket.
Azaz értelmezési vita van arról, hogy mi alapján lehet folytatni a kivitelezést, és ez ügyben a megkeresett közös képviselő sem fogalmazott teljesen egyértelműen, de végül azt mondja, a társasház valamivel több mint fele alapvetően támogatja a projektet, igaz, megállapodás – ahogy a perben elhangzott –nincs. Az ellenzők szerint ugyanakkor ez az állítás valótlan, többek közt ezért is folyik a per, egy alapos megállapodás nélkül pedig képtelenség egy ilyen volumenű projekt életre hívása.
Az pedig tény, hogy az adófizetők pénzéből több száz millió van a projektbe fektetve.
Ahhoz, hogy a Krúdy Gyula utca 12. legfelsőbb szintjén koncerteket lehessen tartani, illetve zeneiskola működjön, a józsefvárosi önkormányzat hozzájárulásához van szükség. Kérdés, hogy egy ilyen vitás helyzetben az önkormányzat hoz-e döntést, és ha igen, milyet. Megkeresésünkre annyit közöltek a VIII. kerületnél, hogy eddig „kamarazenei koncert tartására, vagy komolyzenei képzésre nem érkezett kérelem az önkormányzathoz.” | Elfajult a vita a sztárhazáspár álmánál: nyomozás indult a lakók fölé tervezett koncertterem ügyében | 350 millió forint közpénzt is kapott a Kokas-Kelemen művészpár szalonterve, amit a helyszínül szolgáló józsefvárosi társasházban többen hevesen elleneznek. Az ügyben vesztegetés gyanújával már nyomozás zajlik, sőt még egy per is van ebben az extrém társasházi történetben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/30/tarsashaz-jozsefvaros-kozpenz-koncert-szalon-kokas-katalin-kelemen-barnabas/ | 2023-06-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Jelentéstervezetet küldött a napokban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2022-es parlamenti választáson együttműködő hat ellenzéki pártnak, s abban 3,2 és 3,5 milliárd forint közötti büntetést helyezett kilátásba. Az összeget a tavalyi kampányban elköltött külföldi források miatt szabnák ki. Az ellenzéki pártok első reakciója szerint teljesen ellehetetlenül a 2024-es európai parlamenti, illetve önkormányzati választási kampányuk, ha a végleges anyag is ezt tartalmazza majd. Az ÁSZ 1,6 milliárd forintnyi tiltott támogatást talált, de még minden változhat: nem zárult le a NAV saját nyomozása sem, és még az sem biztos, hogy ezt a büntetést tényleg kiszabják. Annak viszont üzenetértéke van, hogy egy agyonnyert választás után a hatalom az ÁSZ közreműködésével épp egy olyan manőver miatt akarja pénzügyileg kivéreztetni a hat ellenzéki pártot, amelyhez hasonlót a Fidesz már nagyon régóta űz – szankció nélkül. (A büntetés, bírság stb. kifejezéseket az egyszerűség kedvéért használjuk, meg azért, mert de facto erről van szó. De jure az ÁSZ, mivel nem hatóság, nem szabhat ki bírságot, csupán megállapít. Ennek azonban ezekben az esetekben az a jogkövetkezménye, hogy az adott párt központi költségvetésből juttatott támogatását a megállapított tiltott támogatás mértékének megfelelő összeggel csökkenteni kell. Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni az ÁSZ megállapításaival szemben.)
A hatalmi szervek által elvégzett vizsgálat eddigi állása szerint az Action for Democracy nevű, amerikai székhelyű szervezet összesen 3 milliárd forinttal támogathatta a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű szervezetet a 2022-es választás előtt. E pénz egy jelentékeny része az online kampányokat szervező cégeknél, főleg a DatAdat-csoportnál és az Oraculum 2020 Kft.-nél landolt. Ez pedig az ÁSZ álláspontja szerint kampányköltésnek minősül, márpedig külföldről nem fogadhatnak el kampánytámogatást a pártok. A kormányzat gyorsan felhúzta erre az egészre a „guruló dollárok” és a „dollárbaloldal” szlogenekkel ismertté vált üzenetét. | Senki pénze, mindenki büntetése Orbán az ÁSZ-szal lehetetlenítené el az ellenzéket | Hárommilliárd forintnál is többre büntetheti az ellenzéki pártokat az Állami Számvevőszék tiltott kampánytámogatás miatt. Ezzel végleg agyagba döngölnék a jövő évi választások előtt az amúgy is nagy bajban lévő ellenzéket, amely egy dologban ért egyet: mindent jól csináltak, semmiről nem tudtak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/senki-penze-mindenki-buntetese-259829 | 2023-06-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Majdnem ötvenszázalékos tulajdonrészt vett a Hatvanpuszta melletti, alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Clubban Tiborcz István cége, a BDPST Group – szúrta ki a Partizán a még májusi közleményt a BDPST oldalán. Orbán Ráhel férje Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lett a klubban.
A klub Hatvanpuszta mellett van, egy húszhektáros területen. A Partizán levelében azt írta: ahogy Hatvanpuszta, úgy ez a birtok is József nádoré volt – vagyis már az egykori nádor két birtoka is az Orbán-családhoz tartozik.
Két éve a HVG tárta fel, hogy Hatvanpusztán Orbán Viktor családja az édesapja nevén lévő birtokon elképesztő építkezésbe kezdett, a birtok pedig azóta szinte el is készült. Orbán akkor annyival kommentálta a birtok építését:
a gyerek nem beszél bele a szülők dolgába. | Tiborcz a hatvanpusztai birtok közelében vette meg egy golfklub felét | Orbán Ráhel férje Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lett a golfklubban. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230629_tiborcz_istvan_hatvanpuszta_alcsutdoboz_golfklub | 2023-06-29 12:00:00 | true | null | null | HVG |
„Valójában nem történt semmi, csak a telefonban szájkaratéztunk egy kicsit” – mondta alig leplezett magabiztossággal az ügy hetedrendű vádlottja, F. Ferenc a június közepi előkészítő ülésen, Gyulán. Ám hogy ennél többről lehet szó, azt a vádiraton kívül az is bizonyítja, hogy az egyik vádlott a tárgyaláson megjegyezte: az érintettek között „nagy barátság” nem alakult ki az elmúlt években. Az ügyészség üzletszerűen, hivatalos jelleg színlelésével, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés és befolyásolásvásárlás bűntettével vádol tizenhárom személyt.
Az állítólagos nemzetbiztonságiak segítségnyújtására a legtöbb esetben igényt tartó és azért sok pénzt áldozni hajlandó cégeknek a szintén a vádlottak padján ülő tulajdonosai és ügyvezetői többnyire beismerték tetteiket. Az értelmi szerző és a hierarchia csúcsán álló K. Antal első-, és K. Levente másodrendű vádlott, bár megértették a vádiratban foglaltakat, mindent tagadnak és nem is értik, mit keresnek a bíróságon.
Végső kétségbeesésében két pórul járt vállalkozó fordult egymástól függetlenül a hatóságokhoz. Ők is fizettek K. Antalnak és K. Leventének, ám az ígéretek ellenére az ellenük folytatott hatósági eljárásokban semmilyen kedvező fordulat nem állt be. Részletes, feltáró vallomásaik indították el a büntetőügyet, majd a nyomozók telefonbeszélgetések tucatjait rögzítették.
Felkutatták
Minden azzal kezdődött, hogy az egymással ismeretségben lévő K. Antal azzal hülyítette K. Leventét, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozik. Mi több, azt mondta, hogy az általa képviselt nemzetbiztonságiak pénz ellenében és személyes kapcsolataik révén segítséget nyújtanak hatósági eljárások befolyásolásában, hogy azok a megbízók által kívánt eredménnyel végződjenek. K. Levente ezt bevette, és a „hivatalos személy” felkérésére vállalta, hogy felkutatja azokat a szóba jöhető vállalkozókat, akiknek ilyesfajta segítségre szükségük van. Ehhez elsősorban a gazdaság szürke és fekete zónáiban mozgó figurákat kellett ismerni. A megállapodások előkészítése érdekében és a nagyobb nyomaték kedvéért immár K. Levente is a nemzetbiztonsági szolgálatba tartozó hivatalos személynek adta ki magát. | A két K. elintézi. Szélhámosok ajánlottak „segítséget” bajba jutott vállalkozóknak | A nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozóknak hazudva magukat, egy bűnbanda tagjai olyan vállalkozóknak ígértek segítséget, akiknek a cégeivel szemben eljárások folytak. Büntetőperük nemrég kezdődött a Gyulai Törvényszéken. Minden ízében magyar történet következik. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ket-k-elintezi-259830 | 2023-06-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nullára csökkentené a napilapok áfáját az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére. Az indoklás szerint a lépés célja, hogy „támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme”. Ez kizárólag a napilapokat érinti, az intézkedés ugyanis a hivatalos meghatározás szerint a hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra vonatkozna, a többi, színesebb palettájú sajtótermék esetében nem lenne változás. Márpedig az ilyen rendszerességgel megjelenő lapok többségét a kormányközeli Mediaworks adja ki, összesen 22-t: a húsz regionális termék mellett a Bors, a Magyar Nemzet és a Nemzeti Sport is hozzájuk tartozik.
Hogy ez mikortól lép érvénybe, az egyelőre nem világos, a bizottság erről a következő, pénteki ülésén dönt véglegesen.
Úgy tűnik, a Fidesz több fronton igyekszik megtolni a hozzájuk közel álló sajtótermékeket: a központi költségvetésből ugyanis tízezer példány Nemzeti Sportra különítettek el forrást, a lapokat közintézményekben és sportszervezetekben tervezik ingyenesen elérhetővé tenni.
Egy másik, csütörtöki ülésen tárgyalt javaslat szerint korlátoznák viszont a köztéri reklámokat. A költségvetést megalapozó csomaghoz fogadják el várhatóan azt a módosítást, amely „a településkép-védelmi szabályozásban bevezeti az országos reklámkataszter jogintézményét”. A jövőben csak olyan reklámhordozón, valamint reklámhordozót tartó berendezésen szabad majd reklámot elhelyezni, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felvett az általa vezetett nyilvántartásba. Ezzel az indoklás szerint „egy egységes, országos kép kapható, amellyel kirajzolódik az ország 'reklámzaj térképe'. Az adatbázisból kinyerhető adatok a helyi és központi – hatósági vagy stratégiai – döntéshozatal segítésére is alkalmasak lesznek.”
Aki most engedélyezett reklámhordozó tulajdonosa vagy használója, arra jövő május 1-ig nem vonatkozik a tilalom, de 2024. február 1-ig be kell jelentkeznie a hatósághoz ahhoz, hogy felvegyék az országos reklámkataszterbe. | A Fidesz mentőövet dob a napilapoknak, amelyek nagy része persze kormánypárti | A demokratikus közélet elengedhetetlen elemének tartja a parlament egyik bizottsága a napilapokat, miközben szinte már csak kormánypárti maradt belőlük. A köztéri reklámokat viszont korlátoznák. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230629_Afacsokkentessel_segitene_a_Fidesz_a_kormanykozeli_napilapokat | 2023-06-29 15:44:00 | true | null | null | HVG |
Tízezer példányban fizeti elő a K-Monitor szerint a nyomtatott Nemzeti Sportot az állam. A korrupciókutató szervezet azt írja, hogy a 2024-es költségvetés indoklásában a következő bekezdés szerepel:
Annak érdekében, hogy a megváltozott világpiaci körülmények ellenére a Nemzeti Sport print (offline) médiumként továbbra is megtartsa a széles olvasótáborát, továbbá a print napilap továbbra is első számú sportinformációforrás legyen a versenyszerűen és a sportot szabadidős tevékenységként űzőknek, a sport iránt érdeklődőknek új terjesztési csatornát (alternatív úton történő terjesztés) kezd kialakítani 2023-ban, melynek további fejlesztése szükséges 2024. évben is.
A költségvetésben azonban leírták azt is, hogy „ahhoz, hogy a jövőben minél nagyobb közösséget érjen el az oldal és ezzel az alapvető célként megfogalmazott közszolgálatiság teljesüljön, a Nemzeti Sport online fejlesztése szükséges”. És a konkrét számokat is közlik:
az állam a Nemzeti Sport működtetésének biztosítására 2024-ben 1 milliárd 338 millió 300 ezer forintot biztosít.
„Ezt az összeget pedig te fizeted, akár érdekel az államosított sportnapilap, akár nem” – teszi hozzá a K-Monitor. | Tízezer példányban fizeti elő a nyomtatott Nemzeti Sportot az állam | A költségvetésből az is kiderült, hogy jövőre 1,3 milliárdod adnak a propaganda-sportlap működési költségeire. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230612_k_monitor_nemzeti_sport_tizezer_nyomtatott_peldany_elofizetes | 2023-06-12 19:07:00 | true | null | null | HVG |
Magyarország mezőgazdasága kiemelt mértékben függ a főleg külső, európai uniós forrásokból érkező agrártámogatásoktól. Ez önmagában nem különleges, hiszen az EU agrártámogatási és vidékfejlesztési rendszerét pontosan azért hozták létre a döntéshozók, mert úgy vélték, hogy a mezőgazdaság enélkül sehol nem versenyképes (ahogyan a kistelepülések dominálta vidékek fejlődését is csak intenzív pénzinjekciókkal lehet biztosítani). Az alapvetően uniós pénzekre támaszkodó, különböző jogcímeken folyósított összegek (lásd erről Mit, mire? című keretes írásunkat) révén azonban Magyarországon szélsőséges birtok- és tőkekoncentrációt hoztak létre – holott az uniós döntéshozók szeme előtt aligha egy új latifundium-rendszer kialakítása lebegett.
Bár a magyar jogállamisági deficit (no meg az erős korrupciós kockázat) miatti uniós kifogások következményeként késnek az EU-s kifizetések, az agrártámogatási és vidékfejlesztési pénzek rendben befutottak tavaly is.
Minden év újabb csoda
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2022-ben (az Agrárközgazdasági Intézet által rendszeresen kiadott Pénzügyi Hírlevél 2023/1. száma szerint) összesen 1008,7 milliárd forintot fizettek ki december 31-ig. A folyósított támogatási összeg 72,2 százaléka (728,2 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 27,8 százalékát (280,5 milliárd forint) a hazai költségvetésből fizették ki.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások (482,6 milliárd forint) domináltak. A Vidékfejlesztési Program kifizetései 2022-ben meghaladták a 400 milliárd forintot, a nemzeti támogatásokra 84,3, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 35,6 milliárd forintot folyósítottak.
Összességében az utóbbi tíz évben mintegy 7 ezer milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban. A témával foglalkozó kutatók mindenekelőtt a területalapú támogatásokra koncentráltak, elvégre ez mutatta meg leginkább, kik rendelkeznek – akár földtulajdonosként, akár földhasználóként – a legtöbb mezőgazdasági területtel. A közvetlen támogatások több mint 70 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Bár a területalapú támogatásoknál 2014-től sapkát vezettek be (vagyis e támogatás 1200 hektár feletti területekre már nem jár), ez nem módosította jelentősen az agrártámogatások eloszlását. Számos gazdálkodó e plafon kivédése érdekében egyszerűen feldarabolta a birodalmát. A 2017-es mélypont után a legnagyobb nyertesek mára újra 2 milliárd forint felett jutnak támogatáshoz, a csúcsérték a 6 milliárdot is meghaladta. | Mindig a régi barázda. Az agrártámogatások sorsa Magyarországon | Ezermilliárd forint körüli összegben fizettek ki agrártámogatásokat tavaly is Magyarországon, ennek több mint 70 százaléka származott uniós forrásokból. A pénz javát szokás szerint a rezsimkompatibilis nagyvállalkozói kör nyelte le. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mindig-a-regi-barazda-259831# | 2023-06-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
Immár a harmadik, összegzőnek mondott titkosszolgálati jelentés kerül nyilvánosságra a Márki-Zay Péter civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett amerikai adományokról. Az összefoglaló jelentést a kormány propagandaminisztere, Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) készítette, és azt már június 21-i ülésén – a nyilvánosság kizárásával – már megismerte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is.
Ahogy az előző, novemberi és januári részjelentéseket, úgy ezt azt összefoglalót is bizottsági döntés nyomán a NIK főigazgatója feloldotta a minősítés alól, így a már nem titkosított részeket hétfő délelőtt közzétették. Ez azonban nem a teljes, a bizottsági ülésen ismertetett dokumentum, hanem annak csak egy része.
Az eredetileg 2052 végéig titkosított irat 52 oldalából mintegy 44-45 oldalnyi szöveg olvasható, mivel vannak részek, amit feketével kitakartak. Ami látszik, az megismétli, amit a NIK eddig közzétett jelentéseiben is állított: a Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadójához, Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy (AD) szervezeten keresztül az Amerikai Egyesült államokból “több százmillió dollár” támogatás érkezett a 2022-es választási kampányban – és még utána is kicsivel – Magyarországra.
Az összegző jelentés kitért az eddig is ismert tényre, miszerint a DatAdat-cégcsoport több megbízást is kapott a kampány idején az egyesült ellenzéktől, viszont a jelentés egyértelmű újdonsága, hogy – politikustól nem, de titkosszolgálattól legalábbis szokatlan módon – mindössze egy meg nem erősített, akár spekulációnak is nevezhető információ alapján súlyos vádat fogalmaz meg. Azt állítja ugyanis, hogy
a rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a DatAdat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során – az MMM számára kedvezően – manipulálta az eredményeket”.
Ezt részletesen már nem fejtik ki – pontosabban vélhetően van még erről szó a jelentésben, csak éppen a fenti megállapítás utáni egy teljes oldal megint csak ki van takarva, nem ismerhető meg.
További érdekesség, hogy bár a jelentés címe a 2022-es választások külföldi befolyásának vizsgálatát ígéri, jelentősen túllép ezen és erősen spekulációs hangulatú megállapításokat tesz. A NIK összegzése oldalakon át valamilyen kormányzati beszélő fejnek a HírTV-n előadott, tényekkel alá nem támasztott eszmefuttatásait idézve
gyakorlatilag mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
A dokumentum újdonsága még, hogy abban a Karácsony Gergeéy előválasztás miniszterelnök-jelölti tevékenységét támogató 99 Mozgalmat érintően az az állítás szerepel – konkrét dátumokkal –, hogy Perjés Gábor, mint a mozgalom bankszámlájára egyedüliként pénzt befizető személy, 2021. augusztus 30 és 2022. szeptember 15 között összesen 19 tranzakcióval forintban és valutában – utóbbiból 917695 euró és 3900 angol font – összesen 506,066 millió forint befizetést teljesített. Ezzel az üggyel összefüggésben kerestük Perjést, a II. kerületi önkormányzatnál képviselő a Párbeszéd színeiben, amint válaszol, cikkünket frissítjük.
A jelentés azzal ugyanakkor nem mond újat, hogy az amerikai pénz egy része a Márki-Zay-féle MMM-hez került, egy másik része pedig egy magyar céghez, az Oraculum 2020 Kft.-hez. Utóbbiról már az előző részjelentés is megállapította, hogy az egykori MSZP-s Páva Zoltán, volt komlói polgármester fia által vezetett és tulajdonolt céghez összesen 1 970 369 542 forint külföldi pénz került: 1,08 milliárdhoz jutottak az Action for Democracy-tól, és 887 millióhoz egy svájci alapítványtól. A közben a DK-val is szerződő, és a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ifjabb Páva erről korábban a hvg.hu-nak azt mondta: nem is az ellenzéki kampányra költötték a pénzt, ez egy “hazug vád”:
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A hétfőn közzétett friss összegző NIK-jelentés hosszan részletezi az AD megalapítását, hátterét és a szervezethez köthető személyeket – újdonság ebben az eddigi ismerteken kívül nincs. Pontosabban biztosan van, csak azt nem ismerhetjük meg, hiszen ennél a résznél összesen több oldalnyi fekete kitakarást találni. Ami újdonság, hogy a NIK a korábban ismertetett összeghez képest “talált” 2,5 millió forintot pluszban, ami az AD-tól Magyarországra érkezett, méghozzá a 21 Kutatóközpont Kft. nevű közvélemény-kutató céghez, így
a titkosszolgálat szerint összesen 3,176 milliárd forint amerikai pénz landolt az AD felől Magyarországon.
Az összegző jelentés szerint ez a pénzt ilyen arányban oszlott meg:
Mindenki Magyarországa Mozgalom 8 tranzakció, összesen 1 848 603 106 Ft
Oraculum 2020 Kft. 5 tranzakció, összesen 1 082 864 792 Ft
DatAdat Professional Kft. 1 tranzakció, 147 941 520 Ft
Edemokrácia Műhely Egyesület 1 tranzakció, összesen 18 090 600 Ft
Gemius Hungary Kft. 3 tranzakció, összesen 13 267 170 Ft
Laokoon Cinema Kft. 1 tranzakció, összesen 4 242 600 Ft
Super Future Kft. 3 tranzakció, összesen 59 067 607 Ft
21 Kutatóközpont Kft. 1 tranzakció 2 583 232 Ft
Mint az látható, benne maradt a végleges listában a Laokoon Cinema Kft. 4,2 millió forintja, holott mint azt a hvg.hu megírta, erről a cég már korábban közölte, hogy ennek a pénznek semmi köze a kampányhoz, politikához, azt tévesen számolta ide a titkosszolgálat, hiszen az adomány az AD-től a 80 éves Nádas Péterről szóló potréfilmre érkezett:
Mellélőtt a titkosszolgálat: Márki-Zay kampánypénzeihez számolták a Nádas-portréfilmre jött külföldi adományt is
Ugyan az Action for Democracytól kaptak 4 millió forintot, de azt a titkosszolgálat friss jelentése tévesen azonosította ellenzéki kampánytámogatásként, mert az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre érkezett - közölte az érintett filmes cég.
Szintén ragaszkodik a titkosszolgálati jelentés a cég részéről megfogalmazott cáfolat ellenére ahhoz is, hogy az Oraculum 2020 Kft.-hez került svájci 900 millió is a 2022-es választási kampány befolyásolását szolgálta, így összességében valamivel 4 milliárd forint fölé lőtte be a NIK a jelentésében érintett külföldi kampányfinanszírozást. A NIK-jelentés egyébként azt igyekezett körüljárni, vagyis a titkosszolgálati vizsgálat alapvetően arra irányult, hogy kiderítsék,
miként folyt be a tavalyi választási kampány idején az amúgy el is ismert csaknem 2 milliárd forintnak megfelelő külföldi adomány Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt szervezetéhez, és az aztán hogyan hasznosulhatott Márki-Zay és a hat ellenzéki párt közös kampányában.
Ezt a “hasznosulást” amúgy Márki-Zay Péter annyiban ismerte el eddig, hogy a pénzt az MMM használta fel, nem direkten jutott a pártokhoz, vagyis csak kihasználtak egy törvényi kiskaput, így a tavalyi országgyűlési választási kampányban az MMM nem tett mást, mint például a Békemeneteket is szervező CÖF-CÖKA, amely szintén saját pénzből – állami cégek adományaiból is – készített az ellenzéket bíráló kampányt, segítve ezzel a Fidesz-KDNP választási szereplését. Csakhogy
míg a CÖF hasonló segítségében a kormányzat és a Fidesz–KDNP nem lát kivetnivalót, a Márki-Zay-féle MMM külföldi adományainak “hasznosulását” a választások külföldi befolyásolásának tartja.
Emiatt emleget a kormányzat már tavaly óta “guruló dollárokat”, továbbá emiatt készülnek a kampányfinanszírozás szabályainak további szigorítására. Ráadásul ezt a kormányzati narratívát igazoló álláspontra helyezkedett az Állami Számvevőszék is. A szervezet ugyanis a hat ellenzéki pártnak küldött részjelentés-tervezetében arra utalt, hogy 1,683 milliárd forintnyi tiltott támogatás történhetett és emiatt ennek dupláját, mintegy 3,3 milliárd forint büntetést szabhatnak ki a pártokra – csak egy joghézag miatt nem tudják, milyen arányban, és emiatt behajtani sem tudják.
Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak - állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok" politikai vádját.
A Datadat reakciója: Nem befolyásolták az előválasztást, nincs takargatnivalójuk
A Datadat szerint a titkosszolgálati jelentés nem állapít meg jogszerűtlenséget cégükkel kapcsolatban, viszont tele van “összeesküüvés-elméletekkel”, és azt bizonyítja, hogy “a magyar titkosszolgálatokat a miniszterelnök hivatala immáron kormányzati propagandára és belpolitikai leszámolásra használja” és szerintük ez a “valóban jelentős alkotmányos kockázat”. A Daradat szerint amúgy pedig “a jelentés sugalmazásaival és állításaival szemben” cégük nem vett részt az ellenzéki előválasztás szervezésében, így ha akarta sem tudta volna azt senki javára befolyásolni, hiszen “azt a részt vevő pártok, civil szervezetek bonyolították, és maguk ellenőrizték a folyamat tisztaságát”. Azt is jelezték, hogy “a közzétett pénzügyi információkból semmilyen takargatnivaló nem derült ki, hiszen cégünk a munkáját mindig tisztességesen, a legjobb szakmai elveknek megfelelő módon végezte”. | A friss titkosszolgálati jelentés egy paranoia-gyűjtemény | Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230626_kulfoldi_kampanypenzek_ellenzek_marki_zay_peter_titkosszolgalat_zarojelentes | 2023-06-26 11:31:00 | true | null | null | HVG |
Megérkezett a reakció és a magyarázat a tavalyi választások állítólagos külföldi befolyásolási kísérletéről és az ellenzék külföldi pénzügyi támogatásáról szóló titkosszolgálati jelentésre, mely az előválasztáson Karácsony Gergelyt támogató Kilencvenkilenc Mozgalom pénzügyeiről tartalmazott megállapításokat.
A Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Információs Központ által készített jelentés azt írta – konkrét dátumokkal –, hogy Perjés Gábor, mint a mozgalom bankszámlájára egyedüliként pénzt befizető személy, 2021. augusztus 30 és 2022. szeptember 15 között összesen 19 tranzakcióval forintban és valutában – utóbbiból 917695 euró és 3900 angol font – összesen 506,066 millió forint befizetést teljesített.
Ezzel összefüggésben még hétfőn kerestük Perjést, a II. kerületi önkormányzatnál képviselő a Párbeszéd színeiben és az egyesületi formában működő mozgalom vezető tisztségviselője. Perjés végül magyarázattal szolgált, és azt írta: az egyesület “a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
Arra nem tért ki, hogy miért valutában érkeztek az adományok, ahogy erre Karácsony Gergely sem tért ki, amikor még hétfő este a Facebookon egy hasonló tartalmú nyilatkozatot tett közzé. Eszerint “bármit is állít a lakájmédia, még a propagandaminiszter irányítása alatt működő titkosszolgálat sem tett olyan állítást a jelentésében, ami szerint a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület adományai külföldről származtak volna”. Ő is azt írta, hogy szabályszerűen gyűjtöttek mikroadományokat. Hozzátette:
De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se.
A hvg.hu részletesen írt a titkosszolgálati jelentésről, amely a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást – ennek azonban a "címzett" közvéleménykutató cég szerint semmi köze nem volt az ellenzék kampányához. A jelentés spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta" – ezt pedig a Datadat cáfolta, mondván: részt sem vettek az előválasztás lebonyolításában.
A jelentés amúgy mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták. | Itt a válasz: Így jött össze Karácsony mozgalmának a félmilliárd készpénzben | Mikroadományokból, a jogszabályok szerinti zárt adománygyűjtő ládában összejött készpénzes támogatásokból állt össze Karácsony Gergely és az őt az előválasztáson támogató Kilencvenkilenc Mozgalom szerint a mozgalom számlájára befizetett 506 millió forint, amiről az ellenzék külföldi kampánytámogatásait vizsgáló titkosszolgálati jelentés írt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230627_Itt_a_valasz_Igy_jott_ossze_Karacsony_mozgalmanak_a_felmilliard_kapeban | 2023-06-27 10:39:00 | true | null | null | HVG |
Ötödik éve áll üresen, félkészen, kihasználatlanul egy, az eredeti tervek szerint egészségügyi szolgáltatásokat is kínáló wellnesshotel Villánykövesden, aminek felhúzásához 780 millió forintos uniós és állami támogatás érkezett korábban.
A hotelről, amiről az Átlátszó tavaly is írt, Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő tett közzé friss képeket vasárnap. Mint a politikus írta, a soha el “már rég vissza kellett volna venni a háromnegyed milliárdot. De valamiért semmilyen szabálytalansági eljárás nem történt.”
A hotellel kapcsolatos tavalyi Átlátszó-cikkből kiderül, hogy az eredeti építtető cég 2018-ban már felszámolás alatt állt. | Uniós százmilliókat elnyelő szellemhotelből posztolt Hadházy Ákos | Egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtott volna az a hotel, amit még az előző évtizedben húztak fel a baranyai Villánykövesden. Ötödik éve áll félkészen a szálló. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230625_villanykovesd_szellemhotel_hadhazy_unios_penz_csalasgyanu | 2023-06-25 11:40:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Törvényszék ítélete arra kötelezi az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), hogy fizessen vissza a Belügyminisztériumnak mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogutódjának 527 100 000 forint, még 2016-ban folyósított támogatást, annak ügyleti és késedelmi kamatait, valamint a perköltséget, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban feljegyzett eljárási illetéket.
A nem jogerős ítélet megállapította, hogy a támogatások elszámolása során az ORÖ olyan súlyos hibákat és hiányosságokat vétett, melyek lehetetlenné tették a támogatások felhasználásának ellenőrzését, ezért a Belügyminisztérium követelése jogszerű.
Az ORÖ eleve késedelmesen nyújtotta be elszámolásait, azok alkalmatlanok az elszámolási kötelezettség teljesítésére, a támogatási időszakon kívül eső és el nem számolható tételeket – például korábbi támogatás visszafizetése – is tartalmaznak. A bíróság megállapította azt is, hogy az EMMI, majd a Belügyminisztérium méltányos módon több alkalommal is felhívta az ORÖ-t a hiányosságok pótlására, annak ellenére, hogy egyszeri mulasztása esetén is helye lett volna a teljes támogatási összeg visszakövetelésének.
A mostani visszafizetési kötelezettség nem az egyetlen probléma, amivel az ORÖ-nek szembe kell néznie, korábban vesztegetés miatt emeltek vádat az érdekképviseleti szerv elnökével, Agócs Jánossal szemben, aki a nyomozati szakaszban már beismerte, hogy 30 millió forintért árulta az elnöki posztját. Agócsot egyébként álvásárlással buktatta le az ügyészség. A beismerés miatt azonban a vádhatóság a lehetőségében álló nyolc helyett hat év börtönt kért az ORÖ-elnökre. | Pert vesztett az Országos Roma Önkormányzat, félmilliárdnyi támogatást kéne visszafizetniük | A mostani visszafizetési kötelezettség nem az egyetlen probléma, amivel az érdekképviseleti szervnek szembe kell néznie. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230629_elso_fok_itelet_ORO_BM_visszafizetes_tamogatas | 2023-06-29 15:56:00 | true | null | null | HVG |
Máté Patrik
2023.06.26. 05:15 2023.06.26. 08:14
Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjainak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják.
Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni a kampány utolsó számláit. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már három-négy nagyobb tételt. Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt.
A dollárbaloldal már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak
A kormány hozzájárulna a baloldal külföldi kampányfinanszírozásáról szóló akták minél előbbi megismeréséhez.
Az ügy kirobbanása után a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc korábban azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat a pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek. Gyurcsányhoz hasonlóan Karácsony Gergely is azt állította a Hír TV-nek, hogy nem tudott az MMM-hez érkező amerikai pénzekről.
Azt tudom, ami a nyilvánosságban ezzel kapcsolatban megjelent, amit a miniszterelnök-jelölt úr mondott, illetve az Action for Democracy hivatalos közleményét ismerem ezzel kapcsolatosan. Nem tudok se többet, se kevesebbet ennél
– hangoztatta a főpolgármester.
Ungár Péter, az LMP társelnöke egy interjúban azt állította, hogy az ellenzéki összefogás pártjai semmit nem tudtak a kampányukhoz adott milliárdokról. Ungár szerint lehet, hogy egyszerűen „elsétált” valaki ezzel az összeggel, ugyanakkor dermesztőnek nevezte azt a tényt, hogy Amerikából jött a pénz, úgy, hogy nem tudni, kitől érkezett.
Mostanra a helyzet gyökeresen megváltozott, a baloldali pártok közötti egység látszata is elpárolgott, miután kiderült, a tavalyi választási összefogásban részt vevő hat párt 3,2 milliárd forint büntetést kaphat az illegális külföldi finanszírozás miatt.
Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata megállapította, hogy közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampány idején. Az ellenőrző szerv részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek.
Információik szerint a részjelentés megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozásában, a kampányköltések mértékének korlátozásában és a kampányelszámolásban.
Amerikában börtön jár a külföldi beavatkozás elfogadásáért
Vajon mit szól ehhez a dollárbaloldal?
Erre reagálva Márki-Zay Péter a közösségi oldalán azt állította, hogy még a titkosszolgálati vizsgálatok sem találták nyomát annak, hogy az MMM-hez juttatott adományokból akár egy fillér is került volna az ellenzéki pártokhoz. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke viszont azt írta, feltenne Márki-Zay Péternek és Karácsony Gergelynek „néhány száz millió forintos kérdést” a külföldről érkezett milliárdokkal kapcsolatban. A Jobbik elnöke a közösségi oldalán pártja érintetlenségéről írt a tiltott kampányfinanszírozás kapcsán. Közölte: „Ideje lenne, hogy végre elmeséljék, mit is pénzezgettek ők a kampány alatt.” Gyöngyösi úgy véli: érdeklődésre tartana például számot, hogy mi történt Karácsony Gergely azon kijelentése, hogy csak akkor lép vissza, ha elüti a villamos és a pár órával későbbi visszalépése között.
Sárdobálás a dollárbaloldalon
Megúszhatja a kampányfinanszírozási botrányt Márki-Zay Péter, aki szerint a felmerülő bírságokat a pártoknak kell megfizetniük.
Borítókép: Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Kurucz Árpád)
Dollárbaloldal – Egykori szövetségeseire mutogat a Jobbik
Gyöngyösi Márton szerint a tavalyi választási kampányban külföldről érkezett milliárdokhoz pártjának semmi köze.
guruló dollárok
Márki-Zay Péter
Gyurcsány-koalíció | Guruló dollárok – tagadás helyett már egymást vádolják a baloldalon | Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjainak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/06/gurulo-dollarok-tagadas-helyett-mar-egymast-vadoljak-a-baloldalon | 2023-06-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 4iG csoport távközlési portfólióját tulajdonló Antenna Hungária Zrt. adásvételi megállapodást kötött az állami tulajdonú Pro-M Zrt.-vel a DIGI Magyarország mobilinfrastruktúrájának értékesítéséről, a tranzakció értéke 68 milliárd forint – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel pénteken.
A közlemény szerint az eladott csomag többek között 2500 tornyot, aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, valamint az 1800 megaherz (Mhz) frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt tulajdonló társaságot tartalmaza, ezek kerülnek a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt.-hez.
Azt is írták, hogy a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, az EDR hálózatot üzemeltető Pro-M Zrt. az adásvételnek köszönhetően modern mobiltelekommunikációs infrastruktúrához jut, amellyel biztosíthatja a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem szélessávú adatátviteli szolgáltatását.
A közlemény emlékeztet: a DIGI Távközlési Kft.-ből az idén májusban vált ki a MIS Omega Mobilhálózat Kft., amely a toronyhálózat mellett a saját és bérelt telephelyeket, illetve ezek teljes infrastruktúráját, valamint a 4G szolgáltatást biztosító aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, illetve átjátszó állomásokból álló mobilhálózati infrastruktúrát, továbbá az 1800 Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt is tulajdonolja.
A DIGI mobilhálózati eszközeinek értékesítésére a 4iG több potenciális vevővel is tárgyalást folytatott, amelyek közül a Pro-M Zrt. ajánlatát fogadta el. A tranzakció ellenértéke a vételár mellett tartalmazza a Pro-M Zrt. által igényelt egy éves üzemeltetési, továbbá a toronyinfrastruktúrához tartozó új core-hálózat kiépítésének költségeit is. A vevő a vételárat 2024. július 31-ig három részletben fizeti meg.
A tájékoztatás szerint a magyar állam tulajdonában lévő és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalataként működő Pro-M a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója.
A 4iG 2021 novemberében vásárolta meg a magyarországi Digit. | Állami kézbe kerül a Digi mobilinfrastruktúrája | Egy olyan cég vette meg, amely a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója, a rendvédelmi szervek szélessávú szolgáltatását akarják ezzel megvalósítani. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/allami-kezbe-kerul-a-digi-mobilinfrastrukturaja-259923 | 2023-06-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Azt, hogy a miniszter mit beszél, nem érdekel” – egyebek mellett ezt nyilatkozta lapunknak Vass György fóti polgármester, amikor a hathavi jutalmával kapcsolatban firtattuk. A történet előzménye, hogy még novemberben meg akarták neki szavazni a bruttó hatmilliós bónuszt, viszont Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést helytelenítette egy kormányinfón. Vass akkor még úgy döntött, hogy nem veszi fel a jutalmat.
Ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy újra a napirend elé kerül a döntés, ezért megkerestük a polgármestert, aki már merőben más álláspontot képviselt. Mint mondta, ez nem Gulyás „témája, hanem a képviselő-testület témája”. Mint mondta, megnézték a zárszámadást, hogy mennyit ruháztak be saját erőből és mennyit pályáztak, és az jött ki, hogy tavaly év végén 4,1 milliárd forint plusszal fordult a város. Hozzátette, Solymáron, Dunakeszin, Veresegyházon szintén jutalmat szavaztak meg a polgármestereknek.
Azt is elmondta, hogy nemcsak ő kap jutalmat, hanem például tavaly a polgármesteri hivatal munkatársai és az intézményvezetők is kéthavi jutalmat kaptak.
„Nem tartja furcsának, hogy mindenki kap jutalmat, a polgármester pedig egy buznyákot sem érdemel meg?”
Mint mondta, nem gondolja meg magát, mint legutóbb, ugyanis polgármester kollégái sem gondolkodtak ezen. „Ha a munkáltatóm – a képviselő-testület – ezt felajánlja, nem fogok aszkétaként felállni, hogy »jajj, nekem nem kell!«. Ennek jó része úgy is fel lesz ajánlva, már tudom is hogy kiknek”.
Írásban kerestük meg a Miniszterelnökséget, hogy mi az álláspontjuk Vass György szavaival kapcsolatban.
„A miniszter úr véleménye változatlan”
– írta válaszlevelében a sajtóosztály.
Gulyás Gergely a novemberi kormányinfón azt mondta, az önkormányzatok saját hatáskörükben járnak el, olyan döntéseket hoznak a törvényes keretek között, amit jónak látnak, de ha a kérdés az, hogy helyes-e hathavi jutalmat adni, akkor a válasz az, hogy nem helyes. Nem is értette, hogy egy ilyen előterjesztés hogyan merülhetett fel. | Fót polgármesterének hathavi jutalma: Gulyás Gergely véleménye változatlan | Szűkszavú válaszban reagált a Miniszterelnökség sajtóosztálya arra, hogy Vass Györgyöt nem érdekli Gulyás véleménye a hathavi jutalmáról. A miniszter álláspontja viszont változatlan a bónuszokkal kapcsolatban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fot-polgarmesterenek-hathavi-jutalma-gulyas-gergely-velemenye-valtozatlan-259912 | 2023-06-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Alszom erre egyet, elgondolkodom rajta” – ezt válaszolta Vass György, Fót polgármestere, amikor tavaly novemberben arról kérdezték: felveszi-e a hathavi jutalmát? Az önkormányzatban akkor azt tervezték, hogy csaknem bruttó hatmilliós jutalmat szavaznak meg neki, csakhogy ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is helytelenítette egy kormányinfón. Végül Vass úgy döntött, hogy leveszik az erről szóló előterjesztést, magyarán nem vette fel a jutalmat.
Ami késik, nem múlik, ugyanis úgy értesültünk, hogy ismét a város Pénzügyi, Jogi és Gazdasági Bizottsága elé került egy előterjesztés Vass György hathavi jutalmáról. „Igen, így van” – erősítette meg értesülésünket Vargha Nóra, független önkormányzati képviselő. „A tegnapi bizottsági ülésen került elénk az előterjesztés, amit a hat fideszes bizottsági tag meg is szavazott. A képviselő-testület elé jövő hét csütörtökön kerül” – írta Vargha Nóra.
„Egy buznyákot sem érdemlek?”
„Ez nem az ő témája, ez a képviselő-testület témája”
– reagált Vass György, amikor arról faggattuk, hogy ha több mint féléves csúszással is, de annak ellenére szavazhatják meg neki a jutalmat, hogy Gulyás Gergely ezt tavaly novemberben helytelenítette.
A polgármester azt mondta, megnézték a zárszámadást, hogy mennyit ruháztak be saját erőből és mennyit pályáztak, és az jött ki, hogy tavaly év végén 4,1 milliárd forint plusszal fordult a város. Hozzátette, Solymáron, Dunakeszin, Veresegyházon szintén jutalmat szavaztak meg a polgármestereknek. „Nem értem, miért én vagyok a célpont?” – fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy nemcsak ő kap jutalmat, hanem például tavaly a polgármesteri hivatal munkatársai és az intézményvezetők is kéthavi jutalmat kaptak.
„Nem tartja furcsának, hogy mindenki kap jutalmat, a polgármester pedig egy buznyákot sem érdemel meg?”
– tette fel a kérdést Vass György.
Jeleztük neki, hogy tavaly még azt mondta Gulyás Gergely reakcióját hallva: alszik a döntésre egyet. „Nem gondolkodom, a polgármester kollégáim sem gondolkodtak. Ha a munkáltatóm – a képviselő-testület – ezt felajánlja, nem fogok aszkétaként felállni, hogy »jajj, nekem nem kell!«. Ennek jó része úgy is fel lesz ajánlva, már tudom is hogy kiknek” – válaszolta, majd leszögezte, nem foglalkozik Gulyás álláspontjával.
„Az, hogy a miniszter mit beszél, engem nem érdekel. Azon egyszerű oknál fogva, mert nem ezt kellett volna mondania. Azt kellett volna mondania, hogy a képviselő-testület dönt ebben a témában”
– mondta arra, hogy Gulyás akkor úgy fogalmazott, „nem tartja helyesnek” egy ilyen nagy összegű bónusz kiadását. Vass György nem érti a rossz gazdasági helyzetre vonatkozó célzásokat sem, ugyanis ő „mindenhonnan azt hallja”, hogy milyen jól megy a gazdaság, milyen jól mennek a beruházások, árcsökkentések vannak a boltokban. „Én ezt hallom, legalábbis hozzám ez jut el. Most mi a helyzet, most mi van akkor?” – kérdezte. | „Az, hogy a miniszter mit beszél, engem nem érdekel” – újra a polgármester hathavi jutalmáról szavaznak Fóton | A kormánypárti Vass György hathavi jutalmáról szavaznak a jövő héten Fóton. Már nem érdekli, hogy mit gondol erről Gulyás Gergely miniszter. Tavaly jelentős plusszal fordult a város, ezért nem utasítja vissza a jutalmat, melynek egy részét felajánl civil szervezeteknek. Ráadásul rajta kívül más városvezetők is kaptak jutalmat, de velük nem foglalkozott annyira a közvélemény, mint vele. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-hogy-a-miniszter-mit-beszel-engem-nem-erdekel-ujra-a-polgarmester-hathavi-jutalmarol-szavaznak-foton-259903 | 2023-06-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tavaly márciusban számoltunk be róla, hogy a váci Fidelitas elnöke, Szabó Csaba által vezetett civil szervezet, a Zöld Dunakanyar Alapítvány közel kétszázmillió forintos állami támogatásból számolja fel a város határában található több ezer köbméter nagyságú illegális hulladékot. A szemét még 2013 és 2015 között keletkezett, amikor 15 milliárd állami és uniós forrásból felújították a váci vasútállomást. Akkor egyesek hírbe hozták az illegális hulladék lerakásával a város korábbi fideszes alpolgármesterét, Pető Tibort, valamint egy helyi vállalkozót, aki bontási munkálatokat végzett a beruházás során. (A „váci szemétügyről” 2020 nyarán készült cikkünk itt olvasható.) Ezért is volt érdekes, hogy egyszercsak nekiálltak Szabóék felszámolni a hulladékot tetemes állami támogatásból, méghozzá pont a választások előtt.
A Vác és Környéke arról írt májusban, hogy az önkormányzat a hulladék felszámolására bruttó százmillió forintos ajánlatot kapott, vagyis logikusan gondolkodva mintegy százmillió forinttal kevesebbért is el fel lehetett volna számolni. Kíváncsiak voltunk, hogy mi az igazság, ezért benyújtottuk egy-egy közérdekű adatigénylést a Váci Városfejlesztő Kft.-nek, valamint a „Tisztítsuk meg az Országot!” című pályázati projektet (ebből kapott a Zöld Dunakanyar Alapítvány valamivel kevesebb, mint 200 millió forintot) menedzselő IFKA – Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-nek.
Szabó Csaba madárodúk átadásán a váci Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény udvarán 2021. február 25-én
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Drága mulatság
A városi céghez több árajánlat is érkezett, de az a lapunknak elküldött dokumentumból nem derül ki egyértelműen, hogy mikor. Az biztos, hogy már 2019 februárjában, vagyis még az előző, kormánypárti városvezetés idején is foglalkoztak a kérdéssel. A hulladék felszámolása az önkormányzatnak 92, 075 millió forintba is kerülhetett volna (72,5 millió forint + áfa azaz 19, 575 millió forint), egy későbbi árajánlat szerint már 124 269 500 milliót kellett volna fizetnie (97,850 millió + áfa, azaz 26 769 500 forint). Rákérdeztünk a vállalatnál, hogy mikor érkeztek be az ajánlatok, és miért nem fogadta el egyiket sem, vagyis miért nem számolta fel saját hatáskörben a hulladékot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az IFKA elküldte a Zöld Dunakanyar Alapítvány szakmai beszámolóját, mely szerint 2022 februárjában adták át a vállakozónak a területet; a hulladék válogatása géppel, illetve kézzel történt, helyi depóniákba és zárt konténerbe került a szemét, majd engedéllyel rendelkező lerakóban, valamint hasznosítóban végezte. „A megtisztított terület átadás-átvétele 2025. március 25-én megtörtént” – olvasható a szakmai beszámolóban, ami minden bizonnyal elütés, és valójában 2022-t kellett volna ide írni.
Az illegális hulladék újraképződésének megakadályozására akácoszlopokat telepítettek, melyekre tiltó táblákat helyztek fel, illetve két villanyoszlopra vadkamerákat szereltek. Az alapítvány – a dokumentum szerint – heti rendszerességgel ellenőrzi a területet.
A Zöld Dunakanyar Program nevű Facebook-oldalon rendszeresen posztoltak a hulladék felszámolásáról.
Szépen meghirdették
De mire ment el a kétszázmillió? Az IFKA az alapítvány pénzügyi beszámolóját is elküldte. E szerint a hulladék kitermelését, elszállítását az Uni Bau L. Kft. végezte (ilyen nevű cég nincs az Opten cégnyilvántartásában, valószínűleg a veszprémi székhelyű, Uni Bau Logistic Kft. rövidítéséről van szó). A társaság összesen bruttó 178 681 110 millió forintról állított ki számlákat az alapítványnak, ami a legnagyobb tétele az egész projektnek (vagyis jó pár tízmillió forinttal többért végezte el a munkát, mintha az önkormányzat korábban elfogadja valamelyik árajánlatot).
A projekt keretében nem csak a hulladék felszámolására mentek el milliók, hanem hirdetésekre is. Az RTDCOM Kft. bruttó kétmillió forintot keresett, méghozzá „Facebook hirdetés és menedzsment” címszó alatt. A Telex számolt be róla tavaly nyáron, hogy a cég a Fidesz-frakciónak 80 milliós keretösszeggel jelentett meg online tartalmakat, viszont a társaságnak nemhogy honlapja nincsen, de az interneten sem található róluk semmi. A X. kerületbe bejegyzett RTDCOM Kft. 2022-ben 122 millió forintos bevételt könyvelhetett el.
A Dunakanyar Média Alapítvány bruttó 1,5 millió forintot kapott, egészen pontosan nem derül ki, hogy miért, ezt csak sejteni lehet, ugyanis a beszámolóban annyi szerepel: „0627.hu online”. A lapról már többször írtunk, ugyanis tetemes támogatásban részesült a Pest megyei önkormányzat gödi Samsung SDI adóbevételeiből fenntartott pályázatából, pár hete például 20 millió forintot ítéltek neki. Egykori kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson Nagymaroson, mostani kurátora pedig Huszák-Nemes Zsuzsanna, aki az Ipoly menti Letkés polgármesterének, Huszák Tamásnak a felesége. A lap beszámolt a Zöld Dunakanyar Alapítvány projektjéről, vélhetően együttműködés keretében.
A Keszi-Press Kft. bruttó kétmillió forintot kapott „Dunakanyar Régió online és nyomtatott” címszó alatt. A Dunakanyar Régió a Dunakanyar bal oldalán fekvő települések lapja, Dunakeszin, Gödön, Vácon, Szobon stb. kapható, és szintén erősen kormánybarát cikkeket közöl. A Keszi-Press Kft.-vel a '22-es választások után foglalkoztunk, ugyanis valaki bepanaszolta a cég két kiadványát, a Dunakanyar Régión túl a Dunakeszi Polgárt is, utóbbit azért, mert véleménye szerint nem kiegyensúlyozttan szerepeltette az indulókat, hanem a fideszes jelölteknek adott teret (a Dunakeszi Polgár impresszuma szerint a lapot támogatja a fideszes Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala). A Dunakanyar Régión megtaláltuk ugyanazt a cikket, melyet a 0627.hu-n is, annyi különbséggel, hogy ennek alján feltüntették az (X)-et, magyarán fizetett tartalomról van szó.
Bruttó 2,5 millió forintot költött az alapítvány kiadványkészítésre; az összeg az M.K.ZS Kft. (1 millió forint), valamint a Már-más Bt. között oszlik meg (1 millió + 500 ezer forint). Az M.K.ZS. Kft. ügyvezetője Komáromi Zsolt, akinek több váci érdekeltsége is van, köztük a belváros környékén található irodaszerüzlet. A Már-más Bt. ügyvezetője pedig Zombori Zsuzsanna, aki a váci kistérségében található Kosdon önkormányzati képviselő. A cégnek nincs weboldala, és nem találtunk arról információt, hogy milyen kiadványok készültek a projektet érintően. Zombori márciusban ezüst érdemkeresztet kapott a „Kosdon élők szolgálatában végzett önzetlen munkája elismeréseként”. Férje Zombori Márk Ádám, aki korábban volt Kosdon önkormányzati képviselő.
Szabó Csaba büszke a projektre
A pénzügyi beszámolóban több nevet és adószámot kitakartak. Például valaki bruttó egymillió forintért készített fotókat, videókat, de ami ennél is érdekesebb, hogy több részletben fizettek ki projektmenedzseri munkákra 9,950 millió forintot (3 millió + 3 millió + 3 millió + 950 ezer forint). Egyebek mellett rákérdeztünk az IFKA-nál, hogy miért takarták ki az érintett vállalkozók nevét, és hogy vizsgálják-e a Zöld Dunakanyar Alapítvány beszámolóját, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Az említett összegeken túl 1,3 millió forint ment el kisebb tételekben olyan szolgáltatásokra, mint táblák felszerelése, villanyoszlop, vadkamerák telepítése.
„Az alapítvány kurátoraként nagyon büszke vagyok rá, hogy a Zöld Dunakanyar Alapítvánnyal sikeresen véghez vittünk egy ilyen óriási illegális hulladéklerakónak a felszámolását”
– írta megkeresésünkre Szabó Csaba, aki egy általuk készített, a közösségi médiában is megosztott videót is elküldött.
Tájékoztatása szerint minden vállalkozót a pályázat kiírásának és a támogatói okiratban foglaltak szerint kerestek és bíztak meg. „Nagyon örülök, hogy ilyen szorgalmas és a környezetvédelemért elkötelezett emberekkel dolgozhatunk együtt és, hogy a munkánknak ilyen látványos eredménye született. Fontos volt számunkra, hogy amennyiben lehetséges helyi vagy környékbeli vállalkozásokat bízunk meg. Ezért vásároljuk például a fecskebölcsöket is egy szokolyai keramikustól, mert számunkra fontos a helyiek támogatása” – fogalmazott. Hozzátette, a pályázatkiírásának és a támogatói okiratnak megfelelően fordítottak forrást a hirdetésekre, „mivel itt nem csak a hulladék felszámolásán volt hangsúly, hanem a szemetelés megelőzésén és felhívás a hulladékradar alkalmazás használatára”.
Szabó egy elkészült kiadványt is elküldött PDF formátumban. Válaszából nem derül ki, hogy kik voltak a projektmenedzserek.
Forrás: Zöld Dunakanyar Alapítvány
Forrás: Zöld Dunakanyar Alapítvány
Érdekesség, hogy Szabó a helyi kormánypárti lap, a VácOnline-t kiadó Hellodunakanyar Kft. ügyvezetője. A lap folyamatosan közöl helyreigazításokat, főleg a váci városvezetést érintő cikkei miatt. A Vác és Környéke a közelmúltban arról írt, lehet, Szabó Csaba lesz a Fidesz váci polgármesterjelöltje 2024-ben. | Állami támogatásból felszámolta a hulladéklerakót a váci Fidelitas elnöke | A váci Fidelitas elnökének civil szervezete közel kétszázmillió forintos állami támogatást kapott a városszéli illegális hulladék felszámolására. A pénz túlnyomó többségét erre is fordította, ugyanakkor jó pár millió forint ment Facebook-menedzselésre, kormánypárti lapok hirdetéseire, kiadványok, fotók, videók készítésére, valamint projektmenedzseri feladatokra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/allami-tamogatasbol-felszamolta-a-hulladeklerakot-a-vaci-fidelitas-elnoke-de-jutottak-milliok-a-fidesz-kornyezetenek-259727 | 2023-06-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Titkolja a kormány azt a szerződést, ami alapján a gazdasági válság kellős közepén 244 milliárdért megvesz egy gödröt Zugló közepén – írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
A képviselő arról is beszámol, hogy közérdekű adatigénylést nyújtott be azért, hogy megtudja, mi a célja a kormánynak a területtel, de a Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadta azt. Hadházy ugyanakkor nem tud a parlamenti nemzetbiztonsági bizottság olyan üléséről, ahol titkosították volna a szerződést.
„Nehéz is ilyet elképzelni, hiszen a közelmúltban Gulyás Gergely miniszter elismerte, hogy az irgalmatlan mennyiségű közpénzt azért adják Tiborcz István üzlettársának, mert a NAV-ot akarják oda költöztetni. Miért lenne nemzetbiztonságilag titkos egy olyan szervezet közpénzből fizetett szerződése, amelyik a közpénzeket akarja beszedni az adófizetőktől?” – teszi fel a kérdést Hadházy. „A valódi ok az lehet, hogy az elkövetők is megijedtek, mekkora hűtlen kezelést követtek el Tiborczék kedvéért.”
A K-Monitor szintén írt az esetről: „Néhány hete bukott ki az állami vagyonkezelő honlapján megjelent bejegyzésből, hogy az állam megvenné a Zugló központjában most épülő irodakomplexumot. A döntést sokan úgy értelmezték, hogy a NER Tiborcz Istvánnal együtt mozgó, eddig is erős hátszéllel gyarapodó baráti vállalkozójának a bedőlés szélén álló üzletét menti így meg a kormányzat. Felvetődött, hogy a NAV elhelyezésére használnák az ingatlanokat, de a kormány egyelőre egy szót sem szólt az egész ügyletről, és a jogszabályok, vagy a költségvetés sem igazít el, pontosan milyen döntés alapján kerülhet sor a 244 milliárdos, közbeszerzés nélküli állami tranzakcióra.”
Hadházy most országgyűlési képviselőként, Zugló képviselőjeként betekintést fog kérni, illetve perre próbáljuk megszerezni a szerződést. | 244 milliárd forintért vett a kormány egy „gödröt” Zuglóban | A Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonságra hivatkozva nem indokolta meg, miért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/244-milliard-forintert-vett-a-kormany-egy-godrot-zugloban-259853 | 2023-06-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.
Bejelentést tett a 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon, a „Sámándob” főtervezője, Sárkány Sándor az Integritás Hatóságnál, levelében az elmaradt újjáépítés kivizsgálását kéri. A nem megfelelő tárolás miatt a sérült elemeket nem lehet visszaépíteni, azonban ezidáig „a hűtlen kezelést elkövetők felelősségre vonása politikai alapon elmaradt” – írta a tervező.
A Sámándobot 2015-ben Olaszországban állították fel először, egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az olaszok lesznek olyan kedvesek és megszabadítják a magyarok adófizetőket a vaskupactól. Azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy hazahozza a pavilont, és kihasználja a varázserejét, például hogy több milliárd forint közpénzt képes hipp-hopp eltüntetni.
A Sámándob nagy része fából készült, ami a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint még külföldön szétrohadt. A vasszerkezet 2017-ben jutott el Karcagra, azóta a városban van. Sokáig nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy újból felépítsék, így hagyták szétrohadni a szabad ég alatt. Az egymásra dobált fémszerkezeteket 2017 októberében a HírTV akkor még létező oknyomozó műsora rejtett kamerával mutatta be.
Arra a kérdésre, hogy miért pont Karcag, az Orbán-kormány két tárcavezetője lehet a válasz, ugyanis a városban született Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is. A tervező korábban már tett feljelentéseket az ügyben.
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu
2021 nyarán hirdették ki a közbeszerzés nyertesét, és hogy csaknem nettó négymilliárdos állami támogatásból épül újra a Sámándob. A felhívás szövegében az szerepelt, hogy
„a teherhordó acél- elemei (a lebontott pavilonból származó egyedi acél termékek kötelezően felhasználandóként kalkulálandók) az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, ezeket Ajánlatkérő megrendelői szolgáltatásként térítésmentesen biztosítja a beruházás megvalósításához”.
A késlekedés több mint egymilliárd forintba került az adófizetőknek. Ugyanis 2020 nyarán nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy megfizesse a Sámándob kivitelezését, akkor a vállalkozók még 2,6 milliárdért építették volna újra a Sámándobot. 2021-re, mire megszerezték a pluszpénzt, közel 50 százalékkal, 1,2 milliárd forinttal többe fájt az újjáépítés. A nettó 3,8 milliárd forintos munkát a budapesti Zeron Zrt. és a székesfehérvári Peszter Kft. konzorciuma végzi.
Sárkány Sándor a bejelentésében azt állítja, hogy az állami vagyon átvételekor a felek szerződést kötöttek. Szigorú feltételekhez kötötték az épület acélszerkezetének szétszerelését, szállítását, Karcagon való tárolását és újjáépítését. „Karcag elöljárói a hűtlen kezelést bizonyíthatóan elkövették. A közpénz hatékony és észszerű felhasználása, törvényessége nem valósult meg” – olvasható a bejelentésben.
„A szerződés és a szakértői vélemény kikötötte, hogy a közvagyont képező acélszerkezetet szigorú feltételek között fedett helyen kell tárolni, mozgatását kizárólag megjelölt daruval, eszközzel lehet végezni. Karcag öt évig a szabad ég alatt rohasztotta a statikailag nagy igénybe vételű szerkezetet. A szerkezetben egy hajszál repedés is tragédiát okoz” – írta a tervező, aki bejelentését az Átlátszónak is megküldte.
A tervező megkeresésünkre kiemelte, hogy a régi elemek nem megfelelő beépítése életveszélyes is lehet. Azt nem tudni, milyen felhasználható része maradt az eredeti pavilonnak és mit építettek be, mi az, amit lefestettek, mi az, amit újragyártottak. A Sámándob 2023 március óta már szerkezetkészen áll Karcag városában.
A K-Monitor vette észre 2022 őszén, hogy a kivitelezőnek hibát kellett jelentenie az elöregedett acélszerkezetek miatt, és egyes elemeket újra le kellett gyártatni:
„a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának teherhordó acélszerkezet állapota nem megfelelő, azok elváltoztak, felületkezelésük elöregedett, a meglévő rétegek nem felelnek meg a vonatkozó szabványokban foglaltaknak. Mindezekből kifolyólag egyes szerkezeti elemek újra legyártása vált szükségessé, melyhez szükséges nyersanyag beszerzést megnehezíti az orosz-ukrán háború miatt kialakult negatív hatások, továbbá szükséges a megmaradt elemek beépítésre alkalmassá tétele.”
A vállalkozó akadályközlő levele 2022. szeptember 14. napján kelt, a 2022. szeptember 20-án feltöltött képek szerint az építkezés akkor így állt, ezek szerint egyes elemeket már beépítettek.
Az összeg egyelőre nem növekedett, a kivitelezés határidejét megnyújtották. A bokrétaünnep, amelyet az épület tartószerkezetének elkészültekor tartanak, 2022 december elején megvolt.
Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő januárban járt az építkezésen, akkor azt írta, hogy még mindig nem áll sehol a csodaépület. Május elején az RTL látogatott el a helyszínre, ahol azt látták, hogy a Sámándob még mindig csak szerkezetkésznek mutatkozott.
Május végén arról számolt be a kivitelező cég, hogy a látványelemek is a helyére kerültek. Az épületen belül, folyamatos a felületképzés, burkolás, gépészeti szerelvényezés, kívül pedig zajlik a parkosítás, és a térkövezés.
Szepesi Tibor fideszes polgármester legutóbb június 22-én töltött fel fotót, amin még zajlik az építkezés, és fel van állványozva az épület. Az építkezés területére július 8-ára terveznek a lakosoknak bejárást. A módosítás szerint összesen 515 munkanap áll rendelkezésre a kivitelezésre, ez 2023 augusztus közepén jár le.
Az önkormányzat honlapjára feltöltött táblázat szerint a NÉPSZER Nagykunsági Építő és Szerelő Kft-vel kötöttek bérleti szerződést a bontott építési anyagok lerakodására és raktározására, bruttó 46 millióért. 2017 és 2022 között bruttó 41 millió forintot költöttek raktározásra, a 2017-es lerakodás 5 millió forintba került.
Sárkány Sándor azt is elmondta lapunknak, hogy amikor megtervezték a pavilont, maximum 600 millió forint bekerülési költséggel számoltak, de állítása szerint folyamatosan szétlopták a beruházást. A Sámándob első felépítése sajtóinformációk szerint 2,3 milliárd forintba került.
Az épületben a közbeszerzési értesítő szerint rendezvényterem és kiállítótér, kívül pedig egy szabadtéri színpad lesz elhelyezve. 2015-es elképzelések szerint sztyeppemúzeum lesz belőle, ahol a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatják be. | Az Integritás Hatósághoz fordult a Sámándob tervezője: a karcagi újjáépítést milliárdos lopásnak tartja | Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/06/29/az-integritas-hatosaghoz-fordult-a-samandob-tervezoje-a-karcagi-ujjaepitest-milliardos-lopasnak-tartja/ | 2023-06-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államkasszába 2022 után az Országos Dohánybolt-ellátó (Odbe) – derül ki a cég beszámolójából. Ez a vállalat (illetve az egész államosított dohánykiskereskedelem) működése óta a legmagasabb éves koncessziós díj, 5,3 milliárd forinttal haladja meg a 2021-est. Az Odbe (amely a nemzeti trafikok monopol dohánybeszállítója) árbevétele szintén rekordot döntött, meghaladta a 970 milliárd forintot.
A kiugróan magas koncessziós díj nem jelenti, hogy ne maradt volna bőven profit az Odbe-ben, az adózott nyereség 8,3 milliárd forint volt. Az Odbe nem fix koncessziós díjat fizet, hanem az állam jogszabály (kormányrendelet) alapján a dohánykereskedelmen keletkező nyereségének egy részét vonja el egy bonyolult képlet alapján.
A profitot a tulajdonosok – ahogy az szokásuk – majdnem teljes egészében kivették a cégből: 8,1 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak,
aminek egy részét már korábban megkapták osztalékelőleg formájában.
Az Odbe 49 százalékos tulajdonrésze a BAT Pécsi Dohánygyáré.
Lázár János „ismerőse”
A többségi részesedés tulajdonosi háttere meglehetősen bonyolult, a közvetlen tulajdonos a Tabán Trafik Zrt., ami mögött egy közepesen komplikált céghálón keresztül nagyjából 90 százalékos részesedéssel a hódmezővásárhelyi Sánta család áll, 10 százalékos részesedéssel pedig a szintén vásárhelyi Veszelovszki család.
Sántáékat Lázár János (volt vásárhelyi polgármester, volt kancelláriaminiszter, jelenleg építési és közlekedési miniszter) gazdasági holdudvarához szokás sorolni. Sánta János némileg visszás módon részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt,
azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázárról azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.
Mindenesetre a dohánykoncesszió szépen fial Sántáéknak, az Odbe-ből évről évre kivett osztalékok szépen végigcsorognak a céghálón – meglehetősen követhetetlenül, hiszen mindegyik cég az előző évi eredménye után fizet osztalékot, ellenben a cégek rendszeresen fizetnek osztalékelőlegeket. Illetve akadnak olyan cégek, amelyeknek más tevékenységük is akad.
A tulajdoni hányadok alapján az Odbe 2022-es év utáni 8,1 milliárd forintos osztalékából bő 4,1 milliárd forint illeti a Tabán Trafikot, ahonnan a pénz nagy része Sántáék, kisebb része Veszelovszkiék felé indulhat tovább. A Tabán Trafik 2022-ben 6 milliárd forint, 2021-ben 4,75 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosainak. A vállalat közel 80 százalékban Sántáék érdekeltsége, 20 százalékban pedig a Ventas Coffee tulajdona. Utóbbinak fele Veszelovszkiéké, fele pedig (még egy áttétellel) Sántáéké.
A Continentalnak se volt még ilyen jó éve
A Ventas Coffee nem csak azért érdekes, mert érdekeltsége van az Odbe-ben – ez a Continental Dohányipari Zrt. tulajdonosa (tehát értelemszerűen a Continental dohánygyár felerészt Sántáéké, felerészt Veszelovszkiéké).
A Continentalnak szintén rekordéve volt, az árbevétele 63,7 milliárd forintra nőtt a megelőző évi 56,4 milliárdról, az adózott eredménye 8,2 milliárdra a megelőző évi 6,4 milliárdról. A Continental nyereségével a tulajdonosok konzervatívabban bánnak, mint az Odbe-ével: 2022-ben „csak” 1,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként, 2021-ben 1,9 milliárdot, a többit eredménytartalékba helyezték.
Ezzel együtt nyugodtan kijelenthető, hogy a Sánta–Veszelovszki-körnek nem csak az Odbe fial szépen, hanem a Continental is. Arról most ne is beszéljünk, hogy a családok tagjainak, barátainak, ismerőseinek, számtalan trafikjuk van szerte az országban.
Sánta János „ismerősére”, Lázár Jánosra visszatérve, egy június 22-ei kormányrendelettel a trafikok felügyelete és a trafiküzemeltetési jogosultságok osztása visszatért a miniszterhez, a terület átkerült Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériumától az építési tárcához. Lázár elvileg nagy harcosa a dohányzás visszaszorításának, 2018 után, mikor miniszteri biztosként foglalkozott a területtel, még azt is felvetette, hogy a 2020 után születőkre vonatkozóan teljesen be kellene tiltani a dohánytermék-vásárlást. Rövid távon azért valószínűtlen, hogy a kormány tűzzel-vassal küzdeni kezdjen a dohányzás ellen. És nem – csak – azért, mert Lázár „ismerősének” hatalmas üzlet.
Dőlt a pénz az államkasszába
Az Odbe által fizetett koncessziós díj ugyanis aprópénz ahhoz képest, amit az államkassza összesen kaszál a dohánytermékeken. 2022-ben a költségvetésnek 476 milliárd forint jövedékiadó-bevétele volt a dohánytermékekből – ami megint csak rekord, 63 milliárddal több, mint a megelőző évben. Ebben nyilván szerepet játszik, hogy a kormány 2022 júliusában megemelte a dohánytermékek jövedéki adóját (egyebek mellett). A dohánytermékek után általános forgalmi adót (áfát) is kell fizetni – a 2022-es államháztartási jelentés szerint nőtt a dohánytermékek utáni áfabevétel.
Az összes eddig említett rekord mögötti rekord természetesen a dohányáruk kiskereskedelmi eladási forgalmának rekordja: ez a KSH adatai szerint 2022-ben 1,1 ezer milliárd forint volt. Míg 2021-ben még csak 974 milliárd, 2018-ban pedig a 700 milliárdot sem érte el. Az 1,1 ezer milliárdos dohányforgalom brutális, az élelmiszerek forgalma 4,4 ezer milliárd forint volt úgy, hogy 2022-ben az élelmiszerek inflációja már jelentős volt. A teljes kiskereskedelmi forgalom 16,78 ezer milliárd forint volt tavaly, vagyis
a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékát a dohányáruk tették ki.
A dohányáruk forgalma negyedéves bontásban 2022 harmadik negyedévében tetőzött 305 milliárd forinttal, azóta lassul. Idén az első negyedévben 270 milliárd forint volt. | Lázár János „ismerőse” és az államkassza tönkre keresték magukat a rekorddohányforgalmon | A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230629_Lazar_Janos_continental_odbe_dohanykereskedelem_trafik_koncesszio | 2023-06-29 09:15:00 | true | null | null | HVG |
A szerda este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a Várpalotai Védelmi Ipari Park Komplexum fejlesztése érdekében a közműnyomvonal áthelyezésével, a közműellátás biztosítását szolgáló fejlesztések, valamint a kapcsolódó útfejlesztések (7204. számú országos közút) előkészítésével és megvalósításával, a Faller Jenő Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium korszerűsítésével, Várpalota Kálvária városrészében lévő ingatlanok közművesítésével, valamint munkásszálló kialakításával Várpalotán a „Készenléti” lakótelepen. Minderre a határozat végén szereplő összegzés szerint idén és a következő három évben 16,5 milliárd forintot fordítanak, az egyes pontokban szereplő összegeket összeadva azonban 22 milliárd jön ki.
Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját, és kijelentette: az ukrajnai háború idején látszik, hogy jó döntés volt a magyar hadiipar fejlesztési programjának elindítása. Magyarország megvédése a legfontosabb cél, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése a válság ellenére sem lassulhat. | Tízmilliárdokat ad a kormány a várpalotai hadiipari komplexumra | Főleg német és osztrák cégek gyártanak majd lőszert. A magyar állam most a környezetet alakítja ki ehhez több mint 20 milliárd forintért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230629_Tizmilliardokat_ad_a_kormany_a_varpalotai_hadiipari_komplexumra | 2023-06-29 09:14:00 | true | null | null | HVG |
A BYD kínai elektromosautó-gyártó tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít Fóton – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a kínai Sencsenben.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Fóton nem gyártják, hanem csupán összeszerelik majd az elektromos akkumulátorokat.
A hamarosan elkészülő beruházás első körben száz új munkahelyet fog teremteni, a kormány ehhez nagyjából egymilliárd forintos támogatást biztosított
– tájékoztatott.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a BYD ma a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, míg az elektromos akkumulátorok terén a második legnagyobb szereplő, továbbá a távközlésben és az informatikában is a globális élvonalban van.
A cég Komáromban elektromos buszokat gyárt, amelyek rendkívül népszerűek mind Magyarországon, mind Európa többi részén, a londoni tömegközlekedésben például 80 százalék körüli a részarányuk.
Itthon az újonnan forgalomba állított elektromos buszok mintegy 42 százalékát a BYD adja, ezzel piacvezető hazánkban.
Szijjártó Péter többek között találkozott Sencsen polgármesterével, a Sunwoda akkumulátorgyártó cég alapítójával és a BYD vezérigazgatójával is. | Szijjártó Péter bejelentette, hogy Fóton kínai akkumulátor-összeszerelő üzem épül | A BYD tízmilliárd forintos beruházása száz új munkahelyet hoz létre Fóton. A kormány ehhez nagyjából egymilliárd forintos támogatást biztosított. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230628_Szijjarto_Peter_akkumulatorgyartas_Fot_BYD_kinai_Sencsen_elektromos_autok_gyartasa | 2023-06-28 14:46:00 | true | null | null | HVG |
Az idén 350 millió forint áll rendelkezésre a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működésének támogatására. Pályázni július 25-én éjfélig lehet – jelentette be a kulturális tárca parlamenti államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Vitályos Eszter (képünkön) rendkívül fontosnak nevezte a keresztény nemzeti identitás megalapozását, megerősítését, ezt célozza a kormány által 2019-ben indított vallásos könnyűzenei program is, amely – szavai szerint – elősegíti a Kárpát-medencei vallásos hagyományok megőrzését.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ugyanitt arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben 957 település, 962 katolikus és más keresztény felekezethez tartozó szervezet együttese, illetve 1390 magánszemély pályázhatott a kiírt támogatásra. | 350 millió forintot ad a kormány vallásos könnyűzenére | Fontos "a keresztény nemzeti identitás megalapozása". | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20230627_KIM_tamogatas_Vitalyos_vallasos_konnyuzene | 2023-06-27 10:45:00 | true | null | null | HVG |
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | Valóban megérkezett Magyarországra a világ 9. legnagyobb akkugyártója | A kínai Sunwodáról van szó. Budapesti székhellyel bejegyezték a Hungary Sunwoda Automative Energy Technology Kft.-t, amelynek tulajdonosa a hongkongi Sunwoda. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202326_hungary_sunwoda_akkugyar_hvg | 2023-06-29 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Alkotmánybíróság 40 oldalas indoklásban magyarázza el az ellehetetlenülésük miatt panaszkodó vállalkozóknak, hogy a hulladékkezelés koncesszióba adása közérdek volt, és senkinek nincs alkotmányos joga arra, hogy továbbra is azt a gazdasági tevékenységet folytassa, amit korábban, még ha van is rá engedélye.
Az új hulladéktörvényt Áder János köztársasági elnök már 2021-ben, aláírás előtt elküldte az Ab-hoz, amely igazat adott neki: a testület szerint nem elfogadható, ha a hulladékbirtokosok széles körének magántulajdonába tartozó hulladékok tulajdonát elvonják. Ezt akkor az Országgyűlés kiigazította, majd kiírták a koncessziós pályázatot, amelyet a Mol nyert meg. Az új rendszer most július 1-én kezd működni.
A törvény elfogadása után 16 hulladékkezeléssel és -értékesítéssel foglalkozó vállalkozás tett alkotmányjogi panaszt amiatt, hogy eddigi tevékenységüket a jövőben csak a koncessziós társaság és annak alvállalkozója folytathatja. Az általuk gyűjtött hulladékot át kell adniuk. Szerintük jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogukat vonja el tőlük az állam, a kereskedéshez való jogukat hatósági engedélyük ellenére elvesztik. Speciális berendezéseiket csak a miniszter engedélyével adhatják el. Azt írták: mindez sérti a vállalkozáshoz fűződő jogukat.
Az Ab a panaszt hét hónappal érkezése után befogadta, majd a Sulyok Tamás Ab-elnök vezette öttagú tanács (ő maga volt az előadó) 16 hónap múlva megtárgyalta, és elutasította. Az indoklás szokatlanul sokat hivatkozik az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nevezett hatóság levelére, és hosszan idéz belőle. Ennek lényege, hogy a koncessziós rendszer bevezetése közérdek volt. Emellett a hatósági engedély alapján akár hosszú időn át folytatott gazdálkodásra „nem terjed ki az alkotmányos tulajdonvédelem”. Ugyanis „a vállalkozási tevékenység folytatásához való alkotmányos jog nem garantál meghatározott piaci pozíciót egyetlen vállalkozás, így az indítványozók számára sem, továbbá nem garantálja egy konkrét gazdasági tevékenység változatlan/megváltoztathatatlan jogszabályi feltételek között történő végzését sem.” Emellett a koncesszió nem terjed ki az ipari, mezőgazdasági és építési hulladékokkal végzett tevékenységekre, így a panaszosok „állításukkal szemben nem szorulnak ki a hulladékpiacról, gazdasági tevékenységük egy részét változatlan feltételekkel végezhetik tovább”.
A hulladékátadási kötelezettség az Ab szerint nem tekinthető kisajátításnak. „A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység koncesszor általi folyamatos, magas szintű ellátása közérdek”, ez mint jogalkotói cél igazoltan szükségessé tette a korlátozásokat, de ezek nem sértik a tulajdonhoz való alapjogot. Az Ab végül megismétli: „a vállalkozás joga nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül –, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.”
A panaszt mindezek alapján az öt alkotmánybíró egyhangúlag elutasította. | Nem Alaptörvény-ellenes a koncessziós hulladéktörvény | Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a beadványról. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230621_Nem_Alaptorvenyellenes_a_koncesszios_hulladektorveny | 2023-06-21 19:23:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Nem sokkal a 2012 nyarán levezényelt, gazdasági témájú, ezért gazdaságvédelminek nevezett nemzeti konzultáció után tíz pontból álló intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor miniszterelnök egy 2012 szeptemberi, a nyilvánosság előtt eddig nem ismert kormányhatározatban. A pontok nagy része ebben is gazdasági jellegű volt, de ezekről nem kérdezték meg az embereket.
A sorozatszáma alapján úgynevezett „kétezres” határozatok közé tartozó, 2007/2012-es számú döntés nem titkos, de keletkezésétől számított 10 évig nem is volt nyilvános. Most a hvg.hu is csak azért láthatta, mert miután első fokon pert nyertünk a bíróságon hasonló kormányhatározatok kiadása ügyében, közérdekű adatigénylésünkre a 10 éves korlát lejárta után más hasonló, akkori határozatok mellett ebbe is betekintést biztosítottak. (A többi, a nyilvánosság elől eddig szintén elzárt dokumentumról további cikkekben számolunk majd be.)
Kormányhatározatok fajtái
Különbséget kell tenni a nyilvános és a nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak – ebből tavaly 111, 2021-ben pedig 165 darab volt.
A hvg.hu által most megismert, „kétezres” kategóriába tartozó kormányhatározat alapján bő 10 évvel ezelőtt tervezett, vizsgált vagy elhatározott kormányzati intézkedések legtöbbje nem valósult meg, ám van köztük olyan, amelyik igen. Vannak olyanok is, amelyek későbbi döntések mintájául, alapjául szolgálhattak, ezek hatásai a közelmúlt intézkedéseiből lehetnek ismerősek.
A kormányrendelet szerinti egyik legérdekesebb feladatszabás az volt, hogy Orbán arra utasította az akkor még nemzetgazdasági miniszterként dolgozó Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését. Emlékezetes: a szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint két évvel később hasonlóban gondolkodhattak a jómódú magánembereknél is.
Végül ebben a formában nem valósult meg a vagyonos réteg új adója, de a „Fizessenek a gazdagok!” jelszónak amúgy évszázados története volt eddigre, főként a baloldalon:
Már a francia forradalom előtt is volt erre törekvés: a rendi kiváltságok felszámolásával mentették volna meg a csődtől a királyságot, ám a próbálkozás elvetélt, a jelszót viszont átvette a forradalom.
Magyarországra Kun Béla hozta el Moszkvából a politikai szlogent, de mivel a Tanácsköztársaság rövid úton államosította a magántőkét, a gazdagoknak már nem lett volna miből fizetniük.
A kommunista mozgalomban aztán újjáéledt a jelszó, amit aztán Rákosi Mátyás tett kampánnyá – az 1947-es angyalföldi beszédéből kiadott füzet címe is ez: „Fizessenek a gazdagok”.
A rendszerváltás után kispártok is próbálkoztak ezzel, 2011-ben pedig a Gyurcsány Ferenc vezette DK dobta be, hogy adóztassák meg a 100 milliónál értékesebb magánvagyonokat, és a szlogent felmelegítették 2017-ben is.
Szintén 2017-ben Botka László, az MSZP – néhány hónapig – miniszterelnök-jelöltje is javasolta az adórendszer módosítását ezzel a felkiáltással az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Az utóbbi időben Jámbor András és a Szikra Mozgalom használja ezt a szlogent, a kaszinók előtt és a végrehajtói karnál bemutatott akció után a Félix nevű NER-luxusétteremnél is tüntetve.
Ha „válságadót” nem is vezettek be a vagyonosoknál, a luxuscikkekre, például a nagy értékű autókra, ékszerekre kivetendő, 30-35 százalékos „luxusáfa” ötletét már 2011-ben felvetette Matolcsy, majd 2013-ban Orbán is, de végül ebből sem lett semmi. Hasonlót végül Karácsony Gergely választási ígéretének megfelelően, „Tiborcz-adóként” a főváros vezetett be a nagy értékű ingatlanokra kivetett építményadóként az egyetlen olyan területen, amely a fővároshoz tartozik, nem pedig valamelyik kerülethez – a Margitszigeten.
Ebben a szóban forgó 2012-es kormányhatározatban merült fel az is, hogy „a profitkivitel helyett foglalkozásbővítő beruházást végrehajtó vállalkozások” kapjanak a különadók alól mentesítést a beruházás mértékéig. Ez tehát adókedvezményt jelentett volna, ha megvalósul. Hasonlóan ahhoz, amit a minap jelentett be Gulyás Gergely miniszter: eszerint a gyógyszergyártók- és fogalmazók a 40%-ra felemelt extraprofitadójuk felét leírhatják, ha a pénzt kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra fordítják.
A 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatok között volt az is, hogy a nemzetgazdasági miniszter vizsgálja meg, megvalósítható-e „a gyakori elbocsátásokat végrehajtó vállalkozásokra kivethető eljárási illeték bevezetése”. Ilyen büntetőadó végül nem lett.
A hvg.hu által megismert kormányhatározat szerint a kabinet akkoriban komolyan fontolgatta „a gépjármű-kereskedelem és ágazat vonatkozásában az állami kontroll erősítésének és kibővítésének lehetőségeit” is. Ezt is Matolcsy kapta feladatként. Ez sokakat a Kádár-korszak egyik legendás szocialista állami cégére, a Merkur autókereskedelmi vállalatra emlékeztethet.
Ha a gépjármű-kereskedelem „államosítása” el is maradt, más területeken meglépte vagy tervezi az állami kontroll alá vételt a kormány. A lista hosszú: koncesszióba kiszervezett állami monopóliummá vált a hulladékgazdálkodás, így működnek már a meddőségi centrumok is, felvásárolta az állam a Nemzeti Sportot és a honvédelmi miniszter repülőgépgyártó-cégét is, így tettek a Vodafone-nal, és ezt tervezik a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal is. Sőt, felmerült, hogy a dohányboltok mintájára nemzeti Tüzép- és faiskola-hálózatot hoznak létre.
Felvetette a kormányfő „az átlagos bruttó kereset alatti munkavállalók közterheinek csökkentését” is. Volt mit ellensúlyozni: a minimálbér 2010 előtti adómentességét például az egykulcsos adóval éppen a Fidesz szüntette meg. Arra legalább később törekedtek, hogy csökkentsék a munkajövedelmek adóterhelését, illetve részint az adórendszeren keresztül „adjanak vissza” célzottan – családi adókedvezmény, anyák, fiatalok szja-mentessége –, ám ezzel együtt a fogyasztást, forgalmat terhelő adók nőttek a Fidesz-kormányok alatt.
A kormányhatározat javaslatot tett
a fejlesztéspolitikai szakterületen az uniós források felhasználása során az egész támogatási-megvalósítási folyamatban a döntéshozók (irányító hatóságok és közreműködő szervezetek) személyes felelősségének és számonkérhetőségének megteremtésére”
is. Ez sem valósult meg ebben a formában, de hasonló irányú lépésnek mondható, hogy a jogállamisági aggályok és korrupciós veszélyek miatt visszatartott EU-s pénzek megszerzése érdekében tavaly létrehozták az Integritás Hatóságot.
A kormányhatározat szerint az egészségügyért felelős miniszternek is jutott feladat Orbán 10 évvel ezelőtti feladatszabása alapján. Például az, hogy „a társadalmi felzárkózást segítő oktatás és roma integráció elősegítése érdekében" meg kell vizsgálnia „az orvosi, egészségügyi és szociális dolgozói képzés területén a romológia oktatás bevezetését".
Szintén egészségügyi témát érintett a kormányhatározat azon pontja, amely 150 ezer fő egészségügyi szűrési vizsgálatát irányozta elő – a különböző szűrővizsgálatokra egyébként a kormányzat láthatóan jelenleg is igyekszik figyelmet fordítani.
A vidékfejlesztési miniszternek „a gabonagazdaság nemzeti értékesítési rendszerének megújítása, átalakítása, továbbá az Első Magyar Szövetkezeti Gabona Kereskedőház megalakítása” érdekében javasolt lépéseket a határozat.
Úgy csökkentek az adók Magyarországon, hogy nőttek
A kormány valóban jelentős adócsökkentést hajtott végre az elmúlt években - legalábbis a GDP-hez viszonyítva, az adóbevételek számszerűen azért szépen nőttek. A GDP-arányos adócsökkentés ráadásul elsősorban a társadalombiztosítás és az önkormányzatok kárára valósult meg.
A 2012 szeptemberében Orbán által szabott feladatlistáról lényegében egy pont valósult meg, köztük rögtön az első: ez felhívta a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének megvalósítását. A kormányfő által előző évben lebohócozott, tüntető rendvédelmisek életpályamodellje 2015-ben lépett életbe. Bár a tanárokat nem említi ez a határozat, ők is kaptak életpályamodellt, ráadásul már 2013-ban, és most éppen újabb pedagógus-életpályamodell készül, amit heves viták, tüntetések kísérnek. | Miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után? | A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230623_ketezres_kormanyhatarozat_orban_kormany_buntetoado_vagyonado | 2023-06-23 11:30:00 | true | null | null | HVG |
Július 1-től az állam helyett egy koncessziós magánvállalat, a Mol hulladékgazdálkodási vállalata, a Mohu Mol Zrt. fogja végezni a hulladékgazdálkodást. Ez veszi át, gyűjti, szállítja és előkezeli majd a lakosságtól, intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó, nagyjából évi 5 millió tonna hulladékot.
Csakhogy időközben felmerült: a hulladéktörvény szerint ha a koncesszió jogosultja 2022. december 31-ig nem tudja felmutatni az összes engedélyt, illetve nem rendelkezik az országos hulladékrendszer működtetéséhez szükséges kapacitásokkal, a koncessziós szerződés semmis. Márpedig nem tudta felmutatni. A 24.hu kérdésére azonban a Mol azt válaszolta, hogy a szükséges engedélyekkel az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen elvégző alvállalkozóknak kell rendelkezniük. Vagyis a Molnak és a Mohunak nem kellett saját engedély ahhoz, hogy a 35 évre szóló hulladékkoncessziót elvigyék.
Lehet, hogy a bizonytalanságot a kormányban is érezték, mert „a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról” szóló törvényjavaslathoz a törvényalkotási bizottság módosító indítványt készített. Eszerint a törvényi követelmények a koncessziós társaság esetében „akkor is teljesülnek, ha az – a kapacitást biztosító megállapodások megkötésére, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettsége körében – a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, a kapacitást biztosító koncesszori alvállalkozóval, illetve a kapacitással rendelkező más gazdálkodó szervezettel megállapodott legalább a kapacitások rendelkezésre bocsátásáról vagy lekötéséről.”
Az indoklás szerint ezzel egyértelműsítik az eredeti jogalkotói szándékot: a koncessziós társaság az átmeneti (felkészülési) időszakban az engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettségét alvállalkozók és más gazdálkodó szervezetek bevonásával is teljesítheti, ami „mind időben, mind ráfordítás oldalról észszerűsíti a koncessziós tevékenység koncessziós társaság, illetve a tevékenység végzésébe bevont más harmadik személyek általi ellátását”. | Utólag tisztázzák: elég, ha a hulladékgyűjtő koncessziós Mol-cég alvállalkozóinak van engedélyük | Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a 35 éves koncessziót elnyerő Mol-cég segítségére sietett. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230608_Utolag_tisztazzak_eleg_ha_a_hulladekgyujto_koncesszios_Molceg_alvallalkozoinak_van_engedelyuk | 2023-06-08 15:49:00 | true | null | null | HVG |
A 4iG csoport távközlési portfólióját tulajdonló Antenna Hungária Zrt. adás-vételi megállapodást kötött a Pro-M Zrt.-vel a DIGI Magyarország mobilinfrastruktúrájának értékesítéséről – tette közzé a Budapest Értéktőzsde oldalán a 4iG Nyrt. A DIGI Távközlési Kft.-ből idén májusban vált ki a MIS Omega Mobilhálózat Kft.. A cég a a toronyhálózat mellett a saját és bérelt telephelyek, illetve ezek teljes infrastruktúrájának, valamint a 4G szolgáltatást biztosító aktív és passzív rádióhálózati eszközök, illetve átjátszó állomásokból álló mobilhálózati infrastruktúra, továbbá az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jog, illetve rádióengedély tulajdonosa.
A DIGI mobilhálózati eszközeinek értékesítésére a 4iG több potenciális vevővel is tárgyalást folytatott, amelyek közül a Pro-M Zrt. ajánlatát fogadta el. Az összesen 68 milliárd forint értékű tranzakció ellenértéke a vételár mellett tartalmazza a Pro-M Zrt. által igényelt egy éves üzemeltetési, továbbá a toronyinfrastruktúrához tartozó új core-hálózat kiépítésének költségeit is. A vevő a tranzakció részeként a vételárat 2024. július 31.-ig három részletben fizeti meg.
A 4iG távközlési üzletágát érintő integrációs stratégia egyik sarokpontja a vállalatcsoport társaságaiban meglévő infrastruktúra racionalizálása, illetve monetizálása. Ennek érdekében a 4iG csoport jelenleg is vizsgálja magyarországi vezetékes, valamint a nyugat-balkáni passzív mobil infrastruktúrával kapcsolatos összevonási és kiszervezési lehetőségeket a telekommunikációs üzleti folyamatainak átalakítása, a jövedelmezőség javítása, illetve tőkebevonási lehetőségek céljából.
A magyar állam tulajdonában lévő és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalataként működő Pro-M, a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója. A vállalat a szélessávú mobiladatátviteli infrastruktúra megvásárlásával hatékonyan hajthatja végre a stratégiáját, és a tranzakcióval a Pro-M hosszú évekkel lerövidíti a szélessávú mobil- és hangadatszolgáltatást biztosító PPDR rendszer fejlesztési időszakát. Az új készenléti hálózat alkalmas a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem saját készenléti rádiófrekvenciás hálózatának megvalósítására. Az infrastruktúra és a hálózat segítségével a Pro-M Zrt. a gáz-, áram- és vízszolgáltató vállalatoknak nyújtott zártláncú, szegmentált kommunikációs hálózat szolgáltatásai is kibővülnek. Az akvizícióval javul a már meglévő infrastruktúra lefedettsége és rendelkezésre állása, amely mellett a kommunikáció is biztonságosabbá válik. | Gigaüzletet ütött nyélbe a 4iG | A 4iG csoport stratégiájának megfelelően leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. megállapodást kötött a DIGI mobil infrastruktúráját tulajdonló MIS Omega Mobilhálózat Kft. értékesítésére. A többek között kétezerötszáz tornyot, aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, valamint az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt tulajdonló társaságot a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt. vásárolja meg. A tranzakció értéke 68 milliárd forint. A mobiltelekommunikációs infrastruktúrát rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem fogják használni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/4ig-antenna-hungaria-mobil-infrastruktura.html | 2023-06-30 09:26:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nemcsak az elsőosztályú fociklubot működtető gazdasági társaság gazdálkodik rengeteg pénzből, de a több szakágat összefogó sportegyesület is. A Ferencvárosi Torna Clubnál igazán nem lehet panasz a 2022-es évre, hiszen az éves beszámoló szerint összesen 21,8 milliárd forint bevételből gazdálkodhatott, miközben az előző évben ennek töredéke állt rendelkezésre, 8,7 milliárd forint.
Ám hiába a busás bevétel, a kiadások is hasonló mértékben ugrottak meg: összesen 21,6 milliárd forintba került a sportegyesület működtetése. Így végeredményben (a pénzügyi műveleteken elért eredmény és a fizetendő adó elszámolása után) 7 millió forintos veszteséget kellett elkönyvelni a tavalyi év végén a beszámoló szerint.
Az alapinformációk után térjünk rá a dokumentum legérdekesebb részére, a sportegyesület bevételeire.
A 21,8 milliárd forintnak több mint a fele, 14,6 milliárd forint támogatásként érkezett a kasszába, ebből 13,9 milliárd forint a központi költségvetésből származott, vagyis közpénznek nevezhető.
Részben a sportért felelős tárcától, a Honvédelmi Minisztériumtól, részben pedig az egyes sportági szakszövetségektől is érkezik nem kevés pénz az egyesülethez. A Honvédelmi Minisztérium csak a tavalyi évre összesen 4,9 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, ebből 1,2 milliárd a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és üzemeltetésének támogatása címen, 3,7 milliárd forint a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartásának és üzemeltetésének további egyszeri támogatása címen. Emellett műhelytámogatás és különféle sportprogramok is célját képezték a támogatásoknak.
Bár jelentős nagyságú támogatás áll a Fradi rendelkezésére, ezek vagy több évig felhasználható pénzösszegek, vagy pedig valamilyen oknál fogva nem költik el az adott évben a teljes összeget. Így cikkünkben a rendelkezésre álló támogatások helyett inkább a tárgyévben felhasznált összegekre fókuszálunk.
Összesítésünk szerint tavaly kicsivel több mint 4 milliárd forintnyi támogatást használt fel a zöld-fehér egyesület, melyből
közel 3,8 milliárd forint az államkasszából származik,
634,4 millió forint más gazdálkodóktól,
10,8 millió forint pedig nemzetközi forrásból.
A központi költségvetésből érkező támogatásra sok további szót nem fecsérelnénk, hiszen nemcsak a megítélt, de a tárgyévben felhasznált összeg is a honvédelmi tárcától érkezett, kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény fenntartása címén ment el a legtöbb pénz, kicsivel több mint 1,5 milliárd forint.
Nézzük is, melyek azok a magáncégek, amelyek úgy döntöttek tavaly, hogy némi - olykor nem is annyira kevés - pénzzel megtámogatják az egyik legnagyobb múltú hazai sportegyesületet. Összesen hét társaság szerepel ezen a listán, amelyek összesen 643,2 millió forint támogatást adtak tavaly, igaz, ebből néhány milliót nem használtak fel; az elköltött összeg 634,4 millió forint. A listán egy teljesen új szereplő is feltűnik, mégpedig a legnagyobb összegű támogatással, amit cég adott.
A Fejér Tervező és Mérnöki Kft. 220 millió forint támogatást nyújtott a Fradinak. Ez a cég Mészáros Lőrinc gyerekeinek közvetett tulajdonában áll a zászlóshajó cégükön, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-n keresztül.
200-200 millió forint támogatást adott a közvetve a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában lévő Hexum Tartálypark Zrt. és a Hexum Földgáz Zrt. Ők rendszeres támogatóknak is tekinthetők, hiszen 2022-ben sorban már a második éve jelennek meg a támogatói listán. És az összegben sincs változás: 2021-ben is 200-200 milliót adott külön-külön a két zrt. Ugyanez mondható el az MKB Bankról is - csak más összeggel: a bank 2021-ben 2 millió, 2022-ben pedig már 20 millió forinttal segítette a sportegyesületet (ebből az összegből csak 11,2 milliót használtak fel). 2021 után újra támogató volt a Mobil Force Kft., szintén 1,8 millió forinttal, és az Innoprofit Kft. egy szerény 160 ezer forinttal.
Nemcsak Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége az egyetlen új szereplő ezen a listán, hiszen a Szentkirályi Magyarország Kft. is 1,27 millió forinttal támogatta tavaly a Fradit.
Nemzetközi forrásból az egyesület öt célra kapott pénzt még a korábbi években, de azokat még tavaly is felhasználhatta. Ennek megfelelően összesen 10,8 millió forintot fordítottak olyan célokra, mint a sétafoci liga, a Fradi SuLiga, iskolai egészségprogram és környezeti fenntarthatóság. | Mészáros Lőrinc gyerekeitől is kapott pénzt a Fradi | Nem kevés dotációt adtak egyik cégükön keresztül a Ferencvárosi Torna Clubnak, amit az egyesület az utolsó fillérig el is költött. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-gyerekeitol-is-kapott-penzt-a-fradi.html | 2023-06-30 09:50:00 | true | null | null | mfor.hu |
Feltételezhető, hogy Aligán egy kikötő-fejlesztési beruházás következtében köztulajdon tűnt el, amivel felbecsülhetetlen értékű kár érte a magyar államot – mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. Gurmai Zita közölte, hogy ezért írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek.
Az ellenzéki politikus kérdéseivel arra keresi a választ, hogy
valóban megszűnt-e az állami tulajdonban álló kikötő és móló Balatonaligán,
hogyan változhatott át a közvagyon magánvagyonná,
és miért nem állami beruházásban valósult meg a kikötőfejlesztés.
Arra hivatkozott: tudomásukra jutott, hogy az Aliga Liget kikötő létesítésére vonatkozóan az illetékes szakhatóság helyt adott a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. kérelmének. A hatóság a kikötő építésének engedélyezési eljárásában megállapította, hogy a különböző helyrajzi számokon lévő ingatlanok tulajdonosa a magyar állam.
A létesítési engedély birtokában az Aliga Liget területén az egyébként közterületként és parti sétányként is működő kikötőt elbontották, és helyére egy másik, kevesebb és kisebb hajók fogadására alkalmas kikötőt létesítettek, és azt a bejáratnál kerítéssel lezárták – mondta Gurmai Zita. Hozzátette, a fejlesztő az egyik mólót megnyitotta ugyan, de mivel az nem közterület, így a helyiek tartanak attól, hogy a cég a létesítményt bármikor lezárhatja.
A frakcióvezető-helyettes kiemelte, egy vízjogi üzemeltetési engedély kiadásával kapcsolatosan derült ki, hogy a vízi létesítmények már az engedélyes tulajdonát képezik: a korábban állami tulajdonban álló kikötő és móló helyén új vízi létesítmények épültek, ezek azonban már nem közösségi, hanem magántulajdonban vannak.
Az ellenzéki képviselő szerint ezért feltételezhető, hogy a Turisztikai Alap támogatásával megvalósult beruházás következtében köztulajdon tűnt el. Ráadásul a fejlesztő a kikötő bérbeadásából évente több mint 400 millió forint bevételre tesz szert, amelynek köszönhetően a beruházás saját forrásból álló költsége két éven belül megtérül – hívta fel a figyelmet Gurmai Zita, aki mindezek alapján fordult Lázár Jánoshoz írásbeli kérdéseivel. (MTI) | Lázár Jánoson keresi az ellopott aligai Balaton-partot az MSZP | Feltételezhető, hogy Aligán egy kikötő-fejlesztési beruházás következtében köztulajdon tűnt el, amivel felbecsülhetetlen értékű kár érte a magyar államot – mondta az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. Gurmai Zita közölte, hogy ezért írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Lázár János építési és közlekedési miniszternek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/02/lazar-janoson-keresi-az-ellopott-aligai-balaton-partot-az-mszp/ | 2023-07-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lejárt a határidő a tokaj-hegyaljai gazdák számára, hogy ha akarják, elővásárlóként megakadályozzák Orbán Ráhel földvásárlását, amelynek révén a miniszterelnök lánya a borvidék egyik legnagyobb földbirtokosává válhat. Megkerestünk több érintett önkormányzatot, ahol ki kellett függeszteni az adásvételi szerződéseket, hogy jelentkezett-e elővásárlási jogosult a földekre, de csak a tokaji önkormányzattól kaptunk választ, ahonnan az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényre hivatkozva azt közölték, erről nem áll módjukban információt adni. E kérdésünkre a reménybeli vevőtől, azaz Orbán Ráheltől sem kaptunk választ, noha nem sokkal korábban érdeklődésünkre kifejtette, hogy mit tervez a földekkel.
Néhány nappal a határidő lejárta előtt, amikor a környéken jártunk, az egyik önkormányzatnál elárulták, hogy náluk addig senki sem élt az elővásárlási jogával. Amennyiben a határidő lejártáig sem jelentkezett senki, akkor – mint arról elsőként az Átlátszó beszámolt –
Orbán Ráhel két adásvételi szerződéssel összesen 94 hektárnyi földbirtok tulajdonjogát szerzi meg a tokaji borvidék területén, és ezért mindösszesen 600 millió forintot kell fizetnie.
A miniszterelnök legidősebb lányát 2021-ben földművesként vette nyilvántartásba a Fejér megyei agrárkamara, ezáltal lett jogosult termőföld vásárlására, ám budapesti lakhelye miatt a tokaj-hegyaljai és az érintett települések húsz kilométeres körzetében élő gazdák megelőzik őt az elővásárlási rangsorban a földtörvény alapján.
Az adásvételi szerződésekben viszont megnehezítették, hogy bárki belépjen a helyére, mivel szűk határidőt szabtak a vételár kifizetésére: Orbán Ráhel azt vállalta, hogy a szerződés aláírását követő három banki napon belül átutalja a vételárat. Aki elővásárlóként belépne az üzletbe, annak a vételi szándék bejelentését követően ugyanennyi ideje lenne erre. Vagyis akinek nem áll rendelkezésre lényegében azonnal a szükséges összeg, az nem rúghat labdába. Ezt még úgy is nehéz megugrani, hogy a hat településen (Tokaj, Mád, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Sárazsadány és Tolcsva) a két szerződésben szereplő 142 ingatlant tömbösítették, 28 darabra csoportosították, így az egyes elemekért nem kell százmilliókat fizetni.
– Ki merne vele szembeszállni? – tette fel a költői kérdést Bíró László, a tarcali birtokára visszavonult egykori jobbikos megyei képviselő, aki 2020-ban az időközi országgyűlési választáson ellenzéki jelöltként indult, és szoros versenyben alulmaradt fideszes ellenfelével, Koncz Zsófiával szemben.
– Emlékszem rá, amikor idekerült a Mészáros Lőrinc-féle csapat 2017-ben, és megvásárolták Tarcalon az Andrássy-kúriát. Mindenki vigyázzba állt, hogy mi lesz a földterületével, mikor akarják megvenni, mikor jön a táskás ember. Ettől féltek a gazdálkodók, erről beszéltünk egymás között, hogy mi lesz, ha elkezd itt gazdálkodni Mészáros Lőrinc. Mi lesz akkor, ha elkezdik felvásárolni a gazdálkodóktól a földeket? Ettől félnek Orbán Ráhel esetében is, hogy most beteszi a lábát, és folyamatos lesz a terjeszkedés, nem lesz, ami kontrollálja, nem lesz, ami megállítsa – mondta Bíró László, aki szerint Hegyalján egyébként sem kapkodnak a földek után a szőlőtermelők, mert olyan alacsonyak a felvásárlási árak, a költségek pedig annyira megemelkedtek, hogy már veszteséget termel a hegyaljai gazda.
– A mostani szőlőfelvásárlási árak nem érik el a 22 évvel ezelőttit: 2001-ben 130 forintot kaptak a gazdák a 18–22 cukorszázalékos szőlő kilogrammjáért, tavaly 110 forintot. Ráadásul az egyetlen olyan szőlőterület, ahol a hozamkorlátozás működik, az a tokaj-hegyaljai. Ez azt jelenti, hogy megadják, hány kilogramm szőlőt adhatsz le egy négyzetméterről. Mi nem csinálhatjuk meg, mint más szőlővidékeken, hogy két-háromszáz mázsa szőlőket leadnak hektáronként, 80–90 mázsát vesznek át nálunk – mondta el a tarcali gazda, aki szerint egy hektár megművelésének költsége a metszéstől a szüretig már nem jön ki egy millió forintból, ha rendesen csinálja az ember.
Miért érheti meg Orbán Ráheléknek mégis a szőlővásárlás? Bíró László szerint ők más ligában játszanak.
– Desztinációkban gondolkoznak, amiknek minden területét uralni akarják. Nemcsak a turizmust, hanem a bort, a szőlőt, a feldolgozóüzemeket, a pincészeteket és persze a szállodaipart is. Komplett szolgáltatási rendszert tudnak kínálni. Ők fogják irányítani Tokaj-Hegyalját, és övék lesz minden – vetített előre.
Megkerestük Orbán Ráhelt is, hogy megtudjuk, milyen megfontolásból vásárolna 94 hektárnyi birtokot Tokaj környékén. A következő választ kaptuk:
A BDPST Group – mely cégcsoport egyik vezető tisztségviselője Orbán Ráhel – a közelmúltban megvásárolta a Patrícius Borházat, mely akvizíció kapcsán szinergiák jöhetnek létre mind a szőlőtermelés, mind a szálláshely gasztronómiai kínálatának szélesítése, mind a borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése terén a Tokaji borvidéken.
A Patrícius borgazdaság szomszédságában elterülő földeket tulajdonosa értékesíteni kívánja, amelyekre magánszemélyként az eladó felé Orbán Ráhel jelezte vételi szándékát. Mivel a földterületre elővásárlási joggal rendelkeznek más személyek/vállalkozások is, az adásvétel csak akkor jöhet létre, ha a kedvezményezett feleknek nincs vételi szándéka.
Amennyiben Orbán Ráhel szerez tulajdont, úgy az említett földterületeken a jövőben is magas szakmai színvonalú szőlőtermelés folyik tovább. Mivel a Patrícius Borház Zrt. borai kizárólag az oltalom alatt álló régióban megtermelt és felvásárolt, a borvidéki szabályozásban előírt feltételeknek mindenben eleget tevő szőlő alapanyagból készülnek, a földvásárlás eme minőségi és szakmai követelmények megtartását szolgálhatja a jövőben.
Mivel a felelet is utal arra, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők bezavarhatnak az adásvételbe, a határidő lejárta után rákérdeztünk arra, tudomása szerint jelezte-e bárki az elővásárlási szándékát, de erre már nem válaszolt a miniszterelnök lánya. Vagyis nem tudhatjuk biztosan, hogy a kinézett birtok egésze hozzá kerül-e.
Ami az eladókat illeti, mindketten köthetők az Orbán családhoz:
34 hektárnyi földet Sárazsadányban és Tolcsván Kántor Andreától vásárolt meg Orbán Ráhel. Ő volt az ügyvezetője a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek, amikor Orbán Ráhel édesanyja, Lévai Anikó tag volt a cégben. Az Átlátszó szerint a szőlők egy része korábban Lévai tulajdonában volt, ő 2009-ben adta el azokat Kékessy Dezső volt párizsi nagykövetnek, aki tavaly továbbadta Kántornak. (Kékessy Dezső idén áprilisban elhunyt.)
60 hektárnyi földet pedig a Tokaji Hegyközség elnökétől, Molnár Pétertől vásárolt a miniszterelnök lánya Tokaj és Mád környékén. Molnár szintén benne volt a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. vezetésében, először a felügyelőbizottságban, később (amikor Orbán Viktor felesége már kiszállt a cégből) ügyvezetőként. A cég az év elején beolvadt a Patrícius Borház Zrt.-be, amely a BDPST Group révén immáron Orbán Ráhel férje, Tiborcz István érdekeltsége. Molnár a Patrícius Borház birtokigazgatójaként így lényegében Tiborczék alkalmazottja.
Az elismert szakembernek számító Molnár Péter a következőképpen magyarázta a 24.hu-nak a földeladást (és Orbán Ráhelhez hasonlóan válaszának változtatás nélküli közlését kérte):
– A földterület eladásának szándéka annak okán fogalmazódott meg, hogy a mintegy 60 hektáros területen a jövőben is a legmagasabb szintű szőlőtermesztés folyhasson, megfelelő anyagi és szakmai erőforrás igénybevételével. Az értékesítés azt a célt szolgálja, hogy a tokaji borvidék mind a gazdálkodási, mind a turisztikai szegmensben tovább erősödhessen. A Patricius Borház Zrt., amely társaságot nemrégiben a BDPST Group megvásárolta, csak a borvidéken megtermelt szigorú, minőségi, szakmai és jogszabályi feltételeknek megfelelő szőlő termésből állítja elő borait. Úgy gondolom, hogy a földterület eladásával a munka ezen feltételei biztosítottak maradnak a jövőben is, a kiváló minőségű bor előállításához a jövőben is rendelkezésre áll majd az itt termesztett szőlő alapanyag. | Ezzel magyarázta Orbán Ráhel a tokaji szőlővásárlást | Orbán Ráhel 94 hektárnyi földbirtokot vásárolt meg a tokaji borvidéken 600 millió forintért. Az egyik eladót és a vevőt, a miniszterelnök 2021 óta földművesként bejegyzett lányát is megkérdeztük az ügyletről. Bár azt egyelőre mindenki titkolja, hogy a helyben gazdálkodók közül kívánt-e élni bárki az elővásárlási jogával, vagyis létrejött-e az üzlet, az adásvétel körülményeiből ez látszik valószínűnek. A földek annak a Patrícius borgazdaságnak a szomszédságában vannak, amely már Tiborcz István érdekeltsége. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2023/07/03/orban-rahel-tokaj-hegyalja-szolo-vasarlas-birtok-patricius/ | 2023-07-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Január 17-én a debreceni önkormányzati hírportál, a Dehir.hu írta meg, hogy a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület eredményt hirdetett a Nyíradonyban általuk építtetendő negyvenszobás, háromcsillagos, különböző wellness-szolgáltatásokkal ellátott szálloda és gasztrofalu kapcsán kiírt európai uniós közbeszerzésen. A közbeszerzés elnevezése „Látogatóközpont fejlesztése Nyíradonyban”.
A wellnesshotel közbeszerzési dokumentációiból kiderül, hogy négy cég is tett ajánlatot, amelyek közül a K-TRANS 21 Kft.-ét fogadták el. A főtevékenységként közúti áruszállítással foglalkozó cég nettó 5,41 milliárd, tehát bruttó 6,87 milliárd forintért vállalta a beruházást.
Miből telik erre?
A Gúth-Kelet Egyesület a legutóbbi, 2020-as pénzügyi beszámolója szerint -141 millió forintos adózott eredménnyel zárta a tavaly előtti évet. Hogy miből van mégis közel 7 milliárd forintja arra, hogy 40 szobás hotelt építtessen a 7700 lakosú Nyíradonyban? A közbeszerzési információkból az látszik, hogy az egyesület a beruházást legalább részben valamilyen (nem uniós) támogatásból valósítja meg, amelyre az igényét legkésőbb tavaly november 30-ig kellett benyújtaniuk a forrást biztosító intézmény/szervezet felé. Tasó László (Fidesz), a választókerület egyéni országgyűlési képviselője, az egyesület egykori alapítója (hivatalosan már nem tagja) a projektről szóló 2021. február 17-i közösségi médiás bejegyzése alá írt kommentjében azt fejtegeti, hogy „a beruházás fizikai megvalósítása támogatás esetén legkorábban a III. negyedévben kezdődhet”.
Tasó 2021-ben a Cívishírnek a projekt finanszírozása kapcsán arról beszélt, hogy a Gúth-Keled Egyesület 150 millió forintos, „az állami támogatási rendszeren kívüli” támogatást kapott egy meg nem nevezett szervezettől.
Ez a szervezet a magyar állam tulajdonában álló, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) tartozó Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., ahogy az a téglási önkormányzat honlapján található, a beruházással kapcsolatos február 17-i sajtótájékoztatóról készült beszámolóból kiderül.
A Tasó-családhoz került az állami pénz egy része? A képviselő szerint nem is közpénz
A Magyar Hang 2021 decemberében terjedelmes írást szentelt a beruházás területén történt ingatlanügyeknek. Ahogy a cikkben olvasható – gyaníthatóan részben a 150 millió forintos támogatásból – tavaly tavasszal a Gúth-Keled Egyesület Tasó László feleségének cégétől, a Trend-Four-T Kft.-től is vásárolt földeket. Tasó László a lap kérdésére, miszerint nem tartja-e visszásnak, hogy az egyesület által az MTÜ-től elnyert állami támogatás részben a Tasó-családnál landolt, úgy reagált, hogy ilyen nem történt, az egyesület elnökének tájékoztatása szerint ugyanis az MTÜ-támogatás nem állami forrás.
A Gúth-Keled Egyesület 2021-ben is kapott állami támogatásokat. A Válasz Online 2021. szeptemberben vizsgálta meg a Városi Civil Alap és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatainak győzteseit. Előbbi során a Gúth-Keled Egyesület 14,94 millió, utóbbiban 22,94 millió forint közpénzt kapott.
Habár az egykor többek között Tasó László által alapított egyesület jelentős támogatásokban részesült az elmúlt években, ezekből még nem látszik, honnan van közel 7 milliárd forintjuk a wellnesshotel beruházására. Az egyesület múltjából ítélve nem lenne meglepő, ha kiderülne: újabb állami forrásokról van szó. Az építkezés fedezetére vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Gúth-Keled Egyesületnek. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük. | Közel 7 milliárd forintért építtet 40 szobás wellnesshotelt Nyíradonyban a Tasó Lászlóhoz köthető egyesület | Január 17-én a debreceni önkormányzati hírportál, a Dehir.hu írta meg, hogy a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület eredményt hirdetett a Nyíradonyban általuk építtetendő negyvenszobás, háromcsillagos, különböző wellness-szolgáltatásokkal ellátott szálloda és gasztrofalu kapcsán kiírt európai uniós közbeszerzésen. A közbeszerzés elnevezése „Látogatóközpont fejlesztése Nyíradonyban”. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/7900_kozel_7_milliard_forintert_epittet_40_szobas_a_taso_a | 2022-01-18 09:53:00 | true | null | null | Debreciner |
A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal.
Június 30-tól határozatlan időre felfüggesztette a V-Híd a Szeged–Röszke vasútvonal felújítási munkálatait – értesült a Szabad Európa. Mészáros Lőrinc cége kivitelező fővállalkozóként vesz részt a felújításban, információink szerint most minden alvállalkozójuknak levelet küldtek, amelyben azt írják: „A kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémák” miatt kell abbahagyni a munkát.
Az alvállalkozókat a levélben arra utasították, hogy tegyék meg július 3-án 24.00 óráig „a szükséges állagmegóvó, vagyonvédelmi, valamint balesetvédelmi és biztonságtechnikai intézkedéseket”, ezt követően információink szerint teljesen levonulnak a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: Kimaradt a vas a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásában.
Máshol is volt már gond
Ha a korábbi esetekhez hasonlóan a V-Híd intézkedése mögött a MÁV minőségi kifogásai állnának, akkor a munka felfüggesztése nyomásgyakorlás is lehet a vasúttársaság felé.
Mészáros Lőrinc vasúti beruházásaival már többször foglalkoztunk, Felcsút korábbi polgármesterének egy másik cége, az R-KORD Kft kivitelezésében zajló GSM-R nevű vasúti fejlesztés során is voltak komoly bírálatok a MÁV részéről a munka minőségét illetően. Ebben a beruházásban az alvállalkozók egy jelentős csoportját sem fizette ki rendben az R-KORD.
2021 októbere óta zajlik a Szeged–Röszke vasútvonal felújítása, a korszerűsítés után elvileg jelentősen csökkenne a menetidő, a mostani 60 helyett 80–120 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak majd a vonatok.
A felújítás része a Szeged–Szabadka vasút korszerűsítésének. Külön jelentősége, hogy ha elkészül az új Budapest–Belgrád vasút, egy esetleges vágányzár esetén a Szeged–Szabadka vonal lehet az alternatíva a közlekedés folytonosságának fenntartására.
Az ügyben kerestük a V-Hidat és a MÁV-ot is, válaszaikat közölni fogjuk. | Leállította Mészáros Lőrinc cége a Szeged–Röszke vasútvonal felújítását | A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/leallitotta-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-felujitasat/32486724.html | 2023-07-03 10:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A településtől 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről íratott tanulmányt Hajdúszoboszló önkormányzata. A dokumentumot egy olyan cég készítette, amelynek egyik tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője Parragh Dénes, aki korábban fideszes politikus volt. A tanulmány szerint a fürdővárosra gyakorolt hatás értelmezhetetlen. A Párbeszéd vitatja a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tisztségét is betöltő szakértő függetlenségét, a polgármester szerint nincs probléma vele.
Hajdúszoboszló képviselő-testülete június 29-én tárgyalta azt a tanulmányt, amelyet azért rendelt meg az önkormányzat, hogy megismerjék, milyen hatást gyakorolhat a településre a Debrecen Déli Gazdasági Övezetében, a fürdővárostól légvonalban mindössze 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár. A testület egy januári határozatban már kimondta, hogy aggodalommal tekint a kínai óriásberuházásra.
Habár a tanulmányhoz kapcsolódó előterjesztés csak a 33. napirendi pontként szerepelt a testületi ülésen, Jónás Kálmán (független) önkormányzati képviselő kérdése nyomán rögtön az ülés elején, a tűzoltóság előző évi beszámolója kapcsán előkerült a téma. A képviselő arra volt kíváncsi, hogyan készül fel a katasztrófavédelem a debreceni ipari parkok fejlesztésére. Lakóczi Sándor hajdúszoboszlói tűzoltóparancsnok elmondta: a nagyobb gyárak létesítmény-tűzoltóságokat hoznak létre, ilyen lesz például a debreceni BMW-gyárban és az akkumulátorgyárban (nem nevezte meg, melyikben, de a CATL-ről korábban már közölték ezt a hatóságok). Mint mondta, a hivatásos tűzoltóság szakmai felügyeletet gyakorol az üzem saját tűzoltói fölött.
Már nem lehet tárgyszerű szakvéleményt írni a korábbi polgármester szerint
Sóvágó László volt polgármester, jelenleg az ellenzéki összefogás színeiben mandátumot szerző képviselő a tanulmány vitájában arról beszélt: nem kifejezetten a szakvéleményre, hanem az annak ürügyén kialakult helyzetre szavaz nemmel. A politikus szerint a jelenleg Magyarországon uralkodó légkörben nem lehet tárgyszerű szakvéleményt írni az akkumulátorgyárakról. Példaként felhozta, hogy Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) vezetőjét azt követően menesztette Pintér Sándor belügyminiszter, hogy szakvéleményt adott ki a CATL-beruházásról.
Jónás Kálmán elismerte, hogy egy komoly szakmai anyagot kapott a képviselő-testület, de nem tudja elfogadni az előterjesztést, ugyanis attól tart, hogy a gyárban nem fog teljesülni az elvárt üzembiztonság, ezzel pedig a szakértők szerinte nem tudtak számolni. „Ez egy végtelenül elhibázott döntés a kormányzat részéről. Magyarország mezőgazdasági ország. Még ezen a kis, csonka országos területen is harmincmillió embert tudnánk ellátni élelmiszerrel” – fogalmazott.
Ehhez kapcsolódóan: Gyermekeikért és unokáikért küzdenek az akkumulátorgyár ellen tiltakozó mikepércsi anyák
Szükség esetén további döntések
Czeglédi Gyula jelenlegi polgármester (független) hangsúlyozta: nekik a hajdúszoboszlói emberekkel, földekkel és vizekkel kell foglalkozniuk, ez a tanulmány pedig arról szól, mit kell tenniük a veszélyek felismeréséhez és szükség esetén a megfelelő védekezéshez. Hajdúszoboszlónak figyelnie kell a változásokat, szükség esetén további döntéseket kell hozniuk – mondta.
Kovács Gergely alpolgármester – aki a várost irányító, Fidesz-többségű koalíció tagja – úgy fogalmazott: ha az ő szavuk számítana, nem kérdés, hogyan szavaznának az akkumulátorgyárról. Kifejtette: reméli, hogy a CATL engedélyeiben foglaltak megfelelnek a valóságnak, vannak ugyanis aggodalmai ezzel kapcsolatban. „Tudjuk, az ázsiai cégeknél nem biztos, hogy mindig mindent kiterítenek elsőre” – magyarázta. Az alpolgármester szerint a hajdúszoboszlóiaknak fel kell készülniük arra, hogy akár egy újabb akkumulátorgyárat is építenek a közelükben. Szerinte ezt a felkészülést szolgálja a most elkészült anyag.
Saját monitoringrendszert dolgoznának ki
A tanulmány Czeglédi Gyula polgármester előterjesztése szerint megállapította, hogy a Hajdúszoboszlót érintő hatások nehezen értelmezhetők, részben a város kedvező földrajzi, részben a térség meteorológiai adottságai miatt.
A szakértők az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a képviselő-testületnek:
ajánlott monitoringrendszert kiépíteni az esetleges vízkészletcsökkenési trendek, valamint a talajvízszennyezés nyomon követése érdekében;
Hajdúszoboszlónak csatlakoznia kellene a Debrecenben működtetni tervezett monitoringrendszerhez;
érdemes rögzíteni a környezeti alapállapot felmérését az akkumulátorgyárak megépülése előtt, ezzel elkerülhetik a későbbi jogvitákat, ha olyan szennyezést tárnak fel, amely az üzemekből is származhat;
végezzenek speciális vízbázis-diagnosztikai vizsgálatokat, amelyek bizonyíthatják vagy cáfolhatják azt a felvetést, amely szerint a felszín alatti vizek intenzív debreceni kivétele befolyásolja a hajdúszoboszlói vízmű és a termálkutak üzemelését.
A előterjesztéseket is tartalmazó határozati javaslatot a várost vezető koalíció, valamint a Hajrá Hajdúszoboszló egyik képviselőjének szavazatával 8:1:3 arányban fogadták el. A Hajrá Hajdúszoboszló másik képviselője, valamint az ellenzéki összefogás színeiben mandátumot szerző Máté Lajos és a független Jónás Kálmán tartózkodott. Egyedül Sóvágó László, a település korábbi polgármestere szavazott nemmel.
Ehhez kapcsolódóan: Jól terhelhetők, szívesen túlóráznak – így ajánlják az ázsiai munkaerőt Debrecenben
Jó kormányzati kapcsolatok
Habár az ülésen megjelent a tanulmányt szerző Eco-Green Környezetvédelmi és Innovációs Kft. két szakértője, Parragh Dénes és Barna Sándor, hozzájuk a vita során egyetlen képviselő sem intézett kérdést. Igaz, június 21-én a testület tagjainak már prezentálták a vizsgálat részleteit és főbb megállapításait.
A helyi ellenzék kritizálta a tanulmányt Parragh Dénes, az Eco-Green Kft. tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője miatt is. Dede Tamás, a Párbeszéd Hajdú-Bihar megyei elnöke egy nappal a képviselő-testületi ülés előtt azt írta közösségi oldalán, hogy a város lakosainak megmérgezését szavazza meg, aki elfogadja az előterjesztést, ugyanis szerinte a tanulmány egy „üres lózungokat visszaböffentő »propaganda-szakvélemény«”. Azt is jelezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján megtalálható Parragh önéletrajza, amelyben azt írja, 1990-től 1994-ig a Fidesz frakcióvezetője volt a nyíregyházi önkormányzatban, a szöveg keletkezésének idején a Fidesz nyíregyházi elnöke és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlésének tagja.
Az NVI honlapján keresgélve egyébként az is kiderül, hogy Parragh Dénes 2002-ben a Fidesz–MDF színeiben lett országgyűlési képviselő. Ugyanebben az évben ismét beválasztották a nyíregyházi önkormányzatba is, a ciklus végét követően azonban nem találtuk nyomát annak, hogy folytatta volna politikai pályáját.
Parragh jelenleg a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a szervezet környezetvédelmi tagozatának elnöke. Egy tisztújításra készített, 2021-es videóban arról beszélt, hogy minisztériumi szakmai tanácsadóként „közelebbi kapcsolatba kerülhetett” a kormányzati munkával. Többek között azzal érvelt, hogy egy kamarai vezetőnek képesnek kell lennie jó kormányzati kapcsolatok kiépítésére. Parraghot még 2020-ban a Magyar Mérnöki Kamara delegálta a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium keretén belül működő Környezetvédelem és Vízügy Készségtanácsba.
A polgármester szerint nem megkérdőjelezhető a tanulmány függetlensége
Érdeklődtünk Parragh Dénesnél, hogyan tartja összeegyeztethetőnek fideszes múltját azzal, hogy szakértői véleményt ad egy olyan beruházásról, amely kifejezetten egybevág a jelenlegi kormány gazdaságfejlesztési terveivel, valamint kértük a reakcióját a függetlenségét kétségbe vonó kijelentésekről. A kamara alelnöke azt írta válaszlevelében: jelezzük, ha az elkészült szakértői anyaggal vagy az abban szereplő megállapításokkal kapcsolatos konkrét kérdéseink vannak, azokra válaszolni fog.
Érdemi válaszokat egyelőre Czeglédi Gyulától, Hajdúszoboszló polgármesterétől kaptunk, aki kifejtette: az önkormányzat hatályos beszerzési szabályzata alapján három, egymástól független piaci szereplőtől kért ajánlatot, a meghívottak körét pedig kizárólag a szakmai kompetenciák alapján határozták meg. Ezek közül az Eco-Green Kft. ajánlatát találták a legelőnyösebbnek, a beszerzési eljárás eredményességét a képviselő-testület hagyta jóvá.
Ebből a polgármesteri előterjesztésből kiderült, hogy a hajdúszoboszlói polgármesteri kabinetiroda előzetes piackutatást végzett, amely során megállapították, hogy kevés piaci szereplő rendelkezik szakmai háttérrel a hatásvizsgálat elkészítéséhez, több szakértő pedig elzárkózott a felkérés elől. Az Eco-Green Kft. adta a legkedvezőbb, bruttó 8,76 millió forintos árajánlatot. Az előterjesztésben egyébként Czeglédi Gyula polgármester már feltüntette, hogy a vizsgálati folyamatot Parragh Dénes vezetné. A kapcsolódó határozati javaslatot akkor egyhangúlag fogadta el a testület, többek között a most nemet nyomó Sóvágó László volt polgármester szavazatával.
Czeglédi Gyula érdeklődésünkre küldött válaszában azt is írta, hogy az elkészült szakértői tanulmány tudományos mű, amelyhez az Egyesült Államokból megvásárolt legmodernebb elemzőszoftvert használták, és „a benne szereplő megállapítások, eredmények szakmaisága a lényeg”. Megjegyezte: a mérnöki kamara Parragh által vezetett környezetvédelmi tagozata két közleményt is kiadott idén, amelyekben komoly észrevételeket tett az akkumulátorberuházásokat engedélyező hatóságok részére. A polgármester szerint Parragh Dénes korábbi közéleti szerepvállalása semmilyen hatással nincs a dokumentumra. A tanulmány szakmai függetlenségét szerinte az abban foglalt tudományos alaposság és objektivitás határozza meg. „Az elkészített tanulmányban közreműködők szakmai hozzáértése és szakmai tisztessége alapján nem áll fenn ok arra, hogy a tanulmány függetlenségét megkérdőjelezzük” – fogalmazott.
Polgár Tóth Tamás írása. | Volt fideszes képviselővel íratott tanulmányt a debreceni akkugyár hatásairól Hajdúszoboszló önkormányzata | A településtől 15 kilométerre épülő CATL akkumulátorgyár veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről íratott tanulmányt Hajdúszoboszló önkormányzata. A dokumentumot egy olyan cég készítette, amelynek egyik tulajdonosa, ügyvezetője és szakértője Parragh Dénes, aki korábban fideszes politikus volt. A tanulmány szerint a fürdővárosra gyakorolt hatás értelmezhetetlen. A Párbeszéd vitatja a Magyar Mérnöki Kamara alelnöki tisztségét is betöltő szakértő függetlenségét, a polgármester szerint nincs probléma vele. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/volt-fideszes-kepviselo-cegevel-iratott-tanulmanyt-a-debreceni-akkugyar-hatasairol-hajduszoboszlo-onkormanyzata/32483682.html | 2023-07-01 10:21:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban.
Az eredeti terv az volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat cége, a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) és a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) ötven-ötven százalékos részesedéssel zártkörűen működő részvénytársaságot hoz létre. Erre azért volt szükség, mert július 1-jétől a települési hulladékszállítás nem az önkormányzat dolga lesz, hanem állami feladat.
Az állam viszont továbbpasszolta ezt a lehetőséget egy magáncégnek, miután 35 évre koncessziós szerződést kötött a Mollal. A szerződés szerint a Molnak külön erre a célra egy koncessziós társaságot is alapítani kellett, ez lett a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
Érdekesség, hogy a 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után a Mol volt az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása. A G7.hu ezzel kapcsolatos cikke azt állítja, hogy „a magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas”.
Kellenek az eddigi cégek
De mivel a Molnak nincsenek eszközei, ezért alvállalkozókkal kívánja a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat elvégeztetni. A Szabad Európán több cikket is írtunk arról, hogyan változtak meg a szabályok, miután az állam leszerződött a Mollal, hogy lesz egy veszteséges üzletágból hirtelen hatalmas bevétellel kecsegtető üzleti lehetőség.
A kormány elképesztően segítőkésznek tűnt akkor is, amikor a Molnak gondot jelentett az állammal kötött szerződést betartani: pont úgy módosították a jogszabályokat, hogy a Mol számára kedvező legyen.
Így sem sikerült időben megalakítani a közös céget, pedig ez a társaság lenne felelős ellátni Budapest és Pest megye nagy részén (hetven településen) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, amelynek jelentős részét a lakossági szemétszállítás teszi ki.
Országos szinten 26 helyett hat régiókoordinátort bízott meg a Mol, a főváros és környéke lenne az egyik legnagyobb. (Jelenleg 26 közszolgáltatási régió működik.)
A MOHU szerint azért van szükség a régiókoordinátorokra, hogy fenntarthatóan, előkezelésre minél alkalmasabb módon gyűjtsék a szemetet, amely ezt követően újra feldolgozható. A régiókoordinátorok és közreműködőik a hulladékot csak gyűjtik és szállítják, majd átadják a kezelőknek, de a kezelést nem ők végzik, illetve működtetik a régiós ügyfélszolgálatokat.
Egyetértésben
Annak ellenére nem sikerült a közös céget létrehozni, hogy az egyeztetések időben megindultak. A Mol és a BKM jogelődje, az FKF Nonprofit Zrt. már 2021. május 3-án szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben vállalta, hogy „megvizsgálják az állami hulladékgazdálkodási közfeladat koncessziós rendszerben való működése során megvalósítandó esetleges együttműködés feltételeinek keretrendszerét”.
Ekkor még nem tudhatta a Mol, hogy megnyeri az állam által kiírt koncessziós pályázatot, hiszen csak négy hónappal később, szeptemberben adta be pályázatát.
A következő dátum 2022. november 22., ekkor írta alá a Mol és a BKM azt a szándéknyilatkozatot, amely egy közös cég létrehozását határozta el, amely koncesszori alvállalkozóként fog működni idén július 1-jétől
2023. április 13-án kötötte meg a Mol és a BKM a részvényesi megállapodást a 2023. július 1. napjától történő együttműködés reményében. A közös cég, a MOHU Budapest Zrt. májusban alakult meg, a Mol százszázalékos tulajdonában van. A BKM a hulladékszállítással kapcsolatos ingó és ingatlan vagyonnal szerezne részesedést a cégben.
Az apporthoz azonban versenyhatósági engedélyre van szükség, amely csak a napokban érkezett be. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya a Szabad Európával közölte, hogy „folyamatban van a részesedésszerzés keretében apportálni kívánt vagyontárgyak értékének könyvvizsgáló által hitelesített értékbecsléssel alátámasztott meghatározása, különös figyelemmel arra, hogy az apportra csak a versenyhatósági engedély birtokában kerülhet sor”.
Vészforgatókönyv is készült arra az esetre, ha nem sikerül a közös céget június 30-ig tető alá hozni. Akkor nem a MOHU Budapest, hanem a BKM lesz „átmeneti időszakkal” a régiókoordinátor. Erről június 28-án szavazott is a Fővárosi Közgyűlés, miután a MOHU és a BKM májusban megállapodást írt alá erről.
Egyforintos kukák
A Fővárosi Önkormányzat arról is döntött, hogy a zavartalan átállás érdekében bérbe adja a hulladékszállításhoz és -kezeléshez szükséges eszközöket és ingatlanokat a BKM-nek.
A 320 ezer 120 literes kuka darabját napi nettó 80 filléres, a 83 ezer darab 240 literest pedig 1,3 forintos bérleti díjért adja oda. Az uniós pénzen vásárolt teher- és kukásautókat napi nettó 3100 és 12.200 forint közötti összegért adja bérbe, igaz, a bérbe vevőnek kell gondoskodnia a javításról és minden egyéb, használatból adódó költségről.
A Mol sajtóosztálya is elismerte, hogy „a MOHU megállapodott a BKM-mel abban, hogy a BKM a zavartalan átállás érdekében július 1-jétől folyamatosan elvégzi feladatait. Közben zajlanak az egyeztetések.”
A cég kommunikációs osztálya szerint a budapesti régióban a BKM lett a régiókoordinátor. Ez azt jelenti, hogy koordinálja a 71, a régióhoz tartozó településen végzendő közszolgáltatási résztevékenység alá sorolt gyűjtés-szállítási feladatokat, amelyeket alvállalkozók bevonásával végez.
Azt, hogy erre mennyi pénzt kap a BKM a MOHU-tól, nem tudni, mert a szerződés mellékleteiben van erről szó, azt pedig nem tették elérhetővé. Annyit tudni még, hogy a közös cégnek szánt MOHU Budapestben fele-fele arányban fognak a részvények megoszlani a BKM és a Mol között.
A társaság ügyvezetését a négytagú igazgatóság látja majd el, amelybe mindkét cég két-két tagot delegálhat. Viszont a Mol által delegált tag lesz az igazgatóság elnöke, akinek – a minősített többséget igénylő ügyek kivételével – plusz egy szavazata lesz (elnöki ügydöntő szavazat). Ezzel tehát bizonyos esetekben a Molnak nagyobb beleszólása lehet a leendő közös cég döntéseibe.
Jelenleg a Mol részéről Pethő Zsolt és Olti-Horváth Boglárka, míg a BKM részéről a jelenlegi vezérigazgató, Mártha Imre és Atkári János neve szerepel az igazgatósági tagoknál. Egy korábbi cikkünkben Mártha Imre esetében felvettettük az összeférhetetlenség lehetőségét, miután a köztulajdonban lévő BKM vezérigazgatója, és a Mol százszázalékos tulajdonában lévő cégében is vezető tisztségviselő.
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya szerint erről nincs szó, hiszen a BKM Nonprofit Zrt.-nél igazgatóság működik, ahol a vezető tisztségviselők az igazgatóság tagjai. „Mártha Imre a BKM igazgatóságának nem tagja, ezért a társaságnál nem vezető tisztségviselő, hanem vezető állású munkavállaló, ennek megfelelően összeférhetetlenség nem merül fel” – közölték.
Kerestük a fennmaradó öt régiókoordinátort is, de egy kivételével nem válaszoltak kérdéseinkre. Egyedül a DTkH, a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. reagált. Elmondásuk szerint valamennyi, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító szerződést aláírták.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor, például a kapacitást biztosító szerződést ezt felelték: „A kapacitáslekötési szerződések aláírása kellő időben megtörtént.” Vagyonátadásról, így értékbecslés vagy vagyonleltár készítéséről nincs tudomásuk. | Mol-koncesszió: napi 12 ezer forintért adja bérbe Budapest a kukásautókat | Nem sikerült július 1-jéig mindent elrendezni, ezért „átmeneti időszakkal” indulhat el a molos hulladékkoncesszió Budapesten és Pest megyében. A főváros december végéig adja bérbe a kukásautókat és a kukák egy részét a Budapesti Közműveknek, amely a Mol koncessziós cégének segít be a szemétszállításban. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-a-kukasautokat-napi-12-ezer-forintert-adja-berbe-budapest/32483147.html | 2023-06-30 10:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Van olyan ellenzéki vezető, aki szerint „az egész 2024-es választás rámehet” arra, ha nem derül ki pontosan, kiktől érkezett az a több mint ötszázmillió forintnyi adomány, amelyet Karácsony Gergely 99 Mozgalma használt fel az előválasztási kampányban. Az ellenzéki pártok reakcióit kérdeztük a most nyilvánosságra került ügyről.
Amikor 2021. május 15-én Karácsony Gergely megalapította a 99 Mozgalom Egyesületet, több ellenzéki politikus is arra számított, hogy a főpolgármester saját későbbi politikai pártjának alapozott meg a civil szervezettel, mondván, mivel személyes népszerűsége nem tudta feljebb húzni pártja, a Párbeszéd támogatottságát, úgy döntött, új brandet kreál.
Ezt erősíthette az is, hogy a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea azt nyilatkozta a Népszavának: hosszabb távon terveznek a mozgalommal, céljuk az akkori ellenzéki szavazótáboron túlnyúlva is támogatókat szerezni, egyébként pedig „érdemes végiggondolni az ellenzéki oldalon a jelenlegi pártstruktúrát”.
Neves támogatók
A 99 Mozgalom indulása egybeesett azzal, hogy Karácsony Gergely bejelentette: miniszterelnök-jelöltként indul a 2022-es parlamenti választások elé szervezett ellenzéki előválasztáson. A 99 Mozgalomhoz támogatóként olyan ismert emberek adták a nevüket, mint Alföldi Róbert, Bojár Gábor, Hajós András, Jordán Tamás, Ferge Zsuzsa, Kiss János, Kenedi János, Tarr Béla.
Ehhez kapcsolódóan: Kerényi György cikksorozata a magyar párt- és kampányfinanszírozás anomáliáiról.
A mozgalom azonban – egy, főleg a közösségi médiában és óriásplakátokon futó kampányt követően – váratlanul gyorsan elhalt, Karácsony Gergely pedig októberben vissza is lépett az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péter javára, amivel gyakorlatilag garantálta a sikert a hódmezővásárhelyi polgármester számára Dobrev Klárával, a DK jelöltjével szemben.
Adományok
Ezek után úgy tűnt, a 99 Mozgalomról már sosem fogunk hallani, ezért is volt érdekes, amikor a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti információs Központ (NIK) nyilvánosságra hozta: a 99 Mozgalom összesen több mint ötszázmillió forint támogatást kapott. A jelentésről összefoglalót készítő 24.hu cikke szerint a mozgalom saját beszámolói alapján 2021-ben 263 millió forint, egy évvel később pedig – amikor elvileg már nem is működött – 390 millió forintnyi támogatás érkezett.
Ennek nagy része ráadásul nem forintban, hanem euróban vagy fontban. Az adományokat valamennyi esetben Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi képviselője fizette be. Karácsony Gergely Facebook-oldalán reagált, azt írta, a 99 Mozgalom rendezvényein pénzgyűjtő urnákat állítottak fel, a pénz nagy része innen (tehát mikroadományokból) folyt be, ezeket pedig minden esetben Perjés Gábor fizette be az egyesület számlájára.
„Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel. De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se” – fogalmazott a főpolgármester. Azt senki (még az NIK jelentése sem) állította, hogy a 99 Mozgalom megsértett volna bármilyen jogszabályt, de ahogy a 24.hu cikke is fogalmaz, életszerűtlennek tűnik, hogy ennyi pénz (több, mint amennyit ebben az időszakban a Fidesz vagy az összes ellenzéki párt gyűjtött) rendezvényeken felállított gyűjtődobozok révén folyjon be, ráadásul jelentős része valutában.
A legrosszabbkor
Az ügy több, a Szabad Európának nyilatkozó ellenzéki vezető szerint komoly bizalmi válságot okozhat a pártok között, éppen akkor, amikor el kellene kezdeni tárgyalni a 2024-es helyhatósági választásokkal kapcsolatos közös jelöltállításról.
„Attól tartok, ez nem koncepciós ügy, még ha a Fidesz és a kormánymédia azt is akar csinálni belőle. De ha valós, és nem tudjuk meg pontosan, mi történt, akkor erre az egész 2024-es együttműködés, így maga a választás is rámehet” – mondta lapunknak egy szocialista politikus, hangsúlyozva, hogy ők semmit nem tudtak a pénzről és a felhasználásáról sem. A párt az előválasztáson Karácsony Gergelyt támogatta, az MSZP hivatalosan egyelőre nem válaszolt az ügyben hozzájuk elküldött kérdéseinkre.
Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd sajtóosztálya azt írta lapunknak: „A 99 Mozgalom a Párbeszéd – Zöldektől független szervezet, így nem tudunk nyilatkozni a működését illető kérdésekről”, majd figyelmünkbe ajánlották a főpolgármester már idézett Facebook-bejegyzését.
Ehhez kapcsolódóan: Az előválasztást elfelejthetjük 2024-re, de az asztal alatti lábrugdosás már elkezdődött a pártok között.
Versenyelőny?
A legbővebben a DK reagált. A párt szerint „Karácsony Gergely az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban nem cáfolta, hogy valóban ötszázmillió forint felett kaptak támogatást az előválasztásra. Karácsony és a 99 Mozgalom az előválasztás során egyrészt ennél jóval kisebb összegről beszélt a nyilvánosságban, másrészt ígéretet tettek az adományozók személyének megnevezésére is. A támogatás összege most már elismerten a többszöröse a korábban bevallottnak, és az adományozók személye továbbra is ismeretlen.”
Mint írták, „a 99 Mozgalom vezetője elismerte, hogy ő utalta ezeket az összegeket a mozgalom számlájára, állítása szerint ládákba gyűjtött adományokból. Mivel a befizetések többsége nem forintban, hanem euróban és angol fontban történt, felmerül a kérdés, hogy ez valóban magyarországi magányszemélyek tömegének mikroadománya volt-e”.
A NIK szerint a források egy részét nemcsak Karácsony Gergely, hanem később Márki-Zay Péter előválasztási kampányában is felhasználták, a DK ezért úgy véli, „a fentiek alapján az előválasztás mindkét fordulója kapcsán felmerül a kérdés, hogy az előválasztás valóban egyenlő esélyekkel zajlott-e, vagy egyes jelöltek ismeretlen forrásokból származó, nagy összegű adományokkal versenyelőnyre tettek szert”. Ezért „Karácsony Gergely úgy tudná megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet, ha korábbi ígéretének megfelelően valóban megnevezné a támogatást nyújtó személyeket, szervezeteket és az általuk nyújtott támogatás összegét”.
Ehhez kapcsolódóan: Kétharmad az integráció mellett: egy év múlva lesznek az EP-választások (is).
Nyílt levél
Az LMP szintén támogatta az előválasztáson Karácsony Gergelyt, a párt most azt válaszolta megkeresésünkre, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy „az említett pénzösszeg hogyan és hol került elköltésre. (…) Az LMP költéseit – választási kampányban és azon kívül is – az Állami Számvevőszék ellenőrzi, ezeknek mindig eleget tettünk és mindig beszámoltunk róluk. A közeljövőben olyan javaslatokkal készülünk, amelyek azt akadályoznák meg, hogy bármilyen szereplő – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki – ne tudja egyesületen keresztül megkerülni a kampányfinanszírozási szabályokat” – írták.
A Momentum úgy reagált, hogy „a Karácsony Gergely főpolgármesterhez, illetve a 99 Mozgalomhoz érkezett adományokról, kérjük, Karácsony Gergely főpolgármestert és/vagy a 99 Mozgalmat mint illetékeseket keresse”. A Jobbik nem válaszolt kérdéseinkre, Gyöngyösi Márton pártelnök közösségi oldalán Bajnai Gordont szólította meg az ügy kapcsán, akinek cége, a DatAdat több megbízást kapott az említett adományokból (és más támogatóktól érkező pénzekből) is.
Gyöngyösi Márton ebben arra kéri a volt kormányfőt, tisztázza az NIK jelentésében tett állításokat, „hiszen ha az abban foglaltak csak részben is megállják a helyüket, az alkalmat adhat az Orbán-rezsimnek a teljes ellenzék ellehetetlenítésére egy évvel az önkormányzati választások előtt”. | Bizalmi válságot okozhat az ellenzékben a 99 Mozgalomhoz befolyt több száz millió forintnyi adomány | Van olyan ellenzéki vezető, aki szerint „az egész 2024-es választás rámehet” arra, ha nem derül ki pontosan, kiktől érkezett az a több mint ötszázmillió forintnyi adomány, amelyet Karácsony Gergely 99 Mozgalma használt fel az előválasztási kampányban. Az ellenzéki pártok reakcióit kérdeztük a most nyilvánosságra került ügyről. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bizalmi-valsagot-okozhat-az-ellenzekben-a-99-mozgalomhoz-befolyt-tobb-szaz-millio-forintnyi-adomany/32484065.html | 2023-07-03 10:50:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Dávid Péter gyulai vállalkozó a kilencvenes évek második felében több mint egymilliárd forint értékben 11 millió liter azonosítatlan eredetű gázolajat szállított az érdekeltségébe tartozó három cégen keresztül a Körös Volán Rt.-nek. A szállítmányok után a közterheket nem fizette meg. (Lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29.) Dávid Péter annak a Molnár László eleki olavállalkozónak vette át a szerepét, aki kapcsolatai révén "kidolgozta annak technikáját", hogyan lehet győztes egy egymilliós törzstőkéjű kft. az olajmultikkal szemben egy meghívásos pályázaton - ráadásul úgy, hogy közben folyamatosak a minőségi kifogások a beszállított gázolajra. Ám a dél-alföldi olajbárók strómanjaként fényűző és nagyvilági életet élő Molnár 1996 tavaszán közúti balesetben meghalt. Bár a rendőrség szerint kizárható a bűncselekmény, azóta sem szűntek meg a sejtetések, miszerint az önállósodni kívánó Molnárt megbízói parancsára tették el láb alól.
Dávid Péter szinte azonnal a helyére lépett, és a Körös Volán Rt. legnagyobb beszállítójává vált. Dávid 1999-ig a Trans-Fix C, majd a Trans-Onyx, utóbb a Goldív-Trans Kft.-ken keresztül szállította a gázolajat a Békés megyei közlekedési vállalatnak - a bevált technika szerint olykor strómanokat tolva az előtérbe.
Dávidot egy kommandóakció keretében vették őrizetbe 2000 májusában, és a 2002. február 25-én született, nem jogerős ítéletben kilencéves börtönbüntetéssel sújtották. A gyulai vállalkozó a hosszúra nyúlt tárgyaláson nem árulta el, honnan szerezte be a tetemes mennyiségű gázolajat, így egyedül vitte el a balhét. Feltehetően jó oka volt a hallgatásra, mert "magasabb érdekeket" sértve akár családja biztonsága is veszélybe kerülhetne, ha "dalolna". (Lásd: Csak volt a folt, Magyar Narancs, 2001. szeptember 13.)
Nem indultak a buszok
A Körös Volán belső szabályzata szerint 1996-ban a vezérigazgató egyszemélyes feladata és felelőssége volt az üzemanyag-beszerzés, míg később háromtagú bizottság javaslata alapján a cégvezető döntött a gázolajvásárlásról. A belső szabályzat kikötötte: csak nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozástól lehet vásárolni. Nem nehéz kitalálni, ám annál nehezebb bizonyítani, hogy a vezérigazgatók - Orosz István, majd az őt váltó Kneifel István - a zárt meghívásos pályázaton miért a Dávid Péter érdekkörébe tartozó egymilliós törzstőkéjű cégecskéket favorizálták a Magyarországon is jelenlévő világcégekkel szemben. A kft.-knek ráadásul nem volt nagykereskedelmi forgalmazási engedélyük, sőt esetenként a nem megfelelő minőségű üzemanyag miatt nem vagy nehezen indultak a reggeli műszakban a buszok. (Lásd: Hosszú menetelés, Magyar Narancs, 2002. március 28.)
Előbb az APEH Békés Megyei Igazgatósága, majd a Körös Volán Rt. vezetésének feljelentése nyomán indult nyomozás az ügyben. A következtetéseket a közlekedési vállalat tulajdonosa, az ÁPV Rt. vonta le a leggyorsabban: előbb 1996 őszén, majd három évvel később indoklás nélkül, azonnali hatállyal menesztette a cég aktuális vezetőit.
"Valószínűleg nem l´art pour l´art vásárolták meg a Körös Volán Rt. egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől, de olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállná a helyét" - jelentette ki nemrégiben a Gyulán tartott sajtótájékoztatón Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség sajtószóvivője. A terjengő pletykákra ugyanis - miszerint a győztesnek "kihozott" beszállító cég minden liter után fizetett a közlekedési vállalat vezetőinek, az első időszakban literenként tíz forintot, utóbb egyre kevesebbet - nem lehet sikeresen vádat alapozni. Nevük elhallgatását kérő jogászok ettől az ügytől függetlenül arra hívták fel a figyelmet: a korrupció bizonyítása az okiratok hiánya és a vallomásokban meglévő szándékegység miatt igen nehéz.
Védekezés szabadlábon
Az ügyben szereplő, az éj leple alatt a Körös Volán Rt. békéscsabai telephelyére érkező cseh és szlovák rendszámú kamionok rendszámát - vezérigazgatói utasításra - magyarként tüntették fel. (Máig nem tudni, hogy a külföldi közúti tankerek honnan hozták az azonosítatlan és igazolatlan eredetű gázolajat.) Feltűnő az is, hogy a beérkező üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát a vevő (!) állította ki. A Békés Megyei Főügyészségnek sikerült megállapítania, hogy a szóban forgó bizonylatokat a Békés megyei közlekedési cég Optima írógépén írták meg.
A vádirat szerint Orosz István és Kneifel István, a Körös Volán Rt. egykori vezérigazgatói, Csuka Zsigmond személyszállítási vezérigazgató-helyettes és Szabó Gábor, a jogi iroda volt vezetője nem tettek eleget vagyonvédelmi kötelezettségeiknek, továbbá alaposan gyanúsíthatók különösen nagy kárt okozó hűtlen kezeléssel. A vádban szereplő és terhükre rótt vagyoni hátrány összege eléri a 250 millió forintot.
A Narancs információi szerint a büntetőügyet várhatóan ősszel kezdi tárgyalni a Békéscsabai Városi Bíróság és másodfokon - minden jel szerint - az újonnan felálló szegedi ítélőtábla mondja ki a jogerős ítéletet.
A Körös Volán Rt. mai vezetése az okozott károk miatt benyújtotta polgárjogi igényét a vádlottakkal szemben, akik szabadlábon védekeznek. | Vádemelés a Körös Volán Rt. olajügyében | Egy korábbi büntetőperben a Békés Megyei Bíróság tanácsvezető bírája azt kérdezte az akkor még csak tanúként meghallgatott Kneifel Istvántól, a Körös Volán Rt. egykori vezérigazgatójától, hogy mit tud az üzemanyag-beszerzésekről, az éj leple alatt a céghez érkező külföldi rendszámú kamionokról, a gyenge minőségű gázolaj miatti műszaki problémákról. Kneifel azt mondta: első számú vezetőként ilyen részletkérdésekről nem tudhatott. A napokban az egykori tanúból vádlott lett, miután a Békés Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt vádat emelt a Körös Volán Rt. négy korábbi vezetője ellen. A vád szerint az általuk okozott kár eléri a 250 millió forintot. | null | 1 | https://index.hu/belfold/mancs611/ | 2003-06-14 10:56:00 | true | null | null | Index |
A kormányváltást követően az új kabinet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feladatául szabta, hogy vizsgálja ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) működésének törvényességét. Az Index információi szerint a Kehi a felügyelet 2001. januárja és 2003. februárja közötti időszakát ellenőrizte. A kabinet februárban elfogadta a vizsgálati jelentést, egyúttal több évre titkosította az anyagot, ahogy azt minden ilyen esetben teszi. Részleteket azonban nem közölt sem a Kehi, sem pedig a kormány arról, milyen esetleges törvénytelenségeket tártak fel. A vizsgálódás eredményéről eddig egyedül Keller László közpénzügyi államtitkár tett említést "A törvényhozás a korrupció ellen" című konferencián.
A Miniszterelnöki Hivatal honlapja így tudósít a konferenciáról: " Egy másik, a napokban megjelent KEHI-jelentést említve az államtitkár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) belső működési problémáiról szólt. Mint mondta, 30 százalékos hátralék halmozódik fel azért, mert nem volt kijelölt szervezeti egysége a PSZÁF-nak arra, hogy a bírságokat beszedje. Keller László a KEHI vizsgálatának egyik megállapításával kapcsolatban jelezte: a PSZÁF-nál szerinte kijátszották az engedélyezett köztisztviselői keretet munkaerő-kölcsönzéssel, valamint olyan munkakörökben alkalmaztak embereket megbízási szerződéssel, ahol csak köztisztviselőket lehetett volna." Az Index úgy tudja, hogy ezekre a megbízási szerződésekre az elmúlt két évben több tízmillió forintot fordítottak.
Titkok és pletykák
A jelentés tartalmának közlője tehát államtitkot sért, ami nem akadályozott meg több - nem meglepő módon neve elhallgatását kérő - a dokumentum tervezetét ismerő forrást abban, hogy az Index érdeklődésére beszéljenek róla. A szigorúan nem hivatalos beszélgetésekben szó esett például arról, hogy az egyik évben a felügyelet összes munkatársainak- beleértve a portásokat és a gépírókat is - közel fele utazott volna hivatalosan külföldre. Rebesgettek olyasmit, hogy a pénzügyi szervezetek őrei szerződés nélkül fizettek volna ki több százmillió forintot egy, a PSZÁF által alapított külső cégnek meg hogy a székház fenntartása bizonyos számítások szerint évi 1 milliárdba kerül, meg hogy egyes felügyeleti vezetőkkel a munkaszerződésük mellett ugyanazon feladat ellátására megbízási szerződéseket is kötöttek volna. Nem tudhattuk, hogy ezeknek a híreszteléseknek van-e bármiféle valóságalapjuk (sőt azt sem, hogy a KEHI jelentésében szerepel-e egyáltalán ilyesmi).
A köd a felügyelet és a KEHI megkeresése után sem oszlott el. A PSZÁF kimérten a titkosságra hivatkozott és egyelőre elzárkózott bármiféle nyilatkozattól. A cikk megjelenéséig a KEHI sem reagált elküldött kérdéseinkre. Főként azt szeretnénk megtudni, hogy a korábban megszokott módon miért nem közölték a részleteiben amúgy titkosított jelentés kivonatos lényegét. Informális csatornákon azt is szerettük volna megtudni, hogy az eddig általában harciasnak mutatkozó KEHI miért nem tett feljelentéseket. Erre kaptunk - informális - választ: azért nem terveznek jogi lépéseket, mert úgy érzékelik, hogy erre nincsen kormányzati szándék. Pedig korábban még úgy tűnt, hogy a kormánykoalíció hangadói kifejezetten megorroltak Szász Károly PSZÁF-elnökre, aki elkövette például az Ősbűnt és az előző kormány alatt a Földi László-féle Defend Kft.-t szerződtette a felügyelet épületeinek őrzésére. | Közpénzszórás a pénzügyi felügyeletnél? | Csak a takarítónők nem utazgattak külföldre, százmilliókat fizettek ki szerződés nélkül, több vezető két csapból is kapott pénzt ugyanazon munkáért. Ilyen ellenőrizetlen rémhíreket terjesztenek kormánykörökben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, ám a pletykákat nem lehetséges ellenőrizni. A kormány ugyanis - egyébként szokás szerint - titkosította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal témába vágó jelentését, ám gyakorlatával ellentétben nem tette közzé a vizsgálat összefoglaló megállapításait. Pedig eddig úgy tűnt, a Köztársaság téren és a Parlamentben kifejezetten pikkelnek Szász Károly PSZÁF-elnökre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/psz0527/ | 2003-05-27 11:06:00 | true | null | null | Index |
„A szakmának nagyon komoly fenntartásai vannak velük kapcsolatban, de sok sikeres projektjük is volt. Szakmai kifogások nincsenek ellenük, de piaci előnyhöz jutnak – munkájuk minősége mellett – a politikai kapcsolataik révén, és nagyon sok versenyzőt kizárnak az önkormányzati piacról” – mondja egy iparági szereplő arról a cégcsoportról, amely évtizedek óta teljes mértékben uralja a budapesti önkormányzati parkfenntartó/zöldterület-kezelő piacot.
Három éve cikksorozatban mutattuk be őket (itt, itt és itt olvasható), most arra voltunk kíváncsiak, változtak-e azóta pozícióik. Akkor csak néhány kerületi önkormányzat elmúlt tíz évének zöldterület-közbeszerzéseit néztük át, most mind a 23 budapesti kerületet megkerestük. Hat nem válaszolt, de az ő elérhető szerződéseiket is átnéztük. A kutatás végeredménye szerint tíz kerületben ezek a cégek végezhetik a munkákat, tíz kerület főleg belsőben, saját cégével dolgozik, három pedig részben kiszervezve, részben belülről megoldva – de a pályázatra kiírt munkákat itt is ugyanazok a cégek nyerik.
Érdemi megrendelést tehát csak ez a céghálózat nyer el Budapesten, amelynek főbb tagjai – ahogy 2020-as sorozatunkban bemutattuk – a Parkfenntartó Kft., a Pannon Park Forest Kft., a Zöfe Kft. és a Lián Kft. E négy cég tulajdonosi szerkezete összekapcsolható, egymástól nem független. Sokszor egymás ellen indulnak a pályázatokon, sokszor konzorciumban. Tulajdonosi szerkezetükben közös, valószínűleg közvetítőcégek vannak, mint az Umbrella Holding Kft. (ötödik éve nincs árbevétele) vagy a MASAI Kft. (az elmúlt öt évben mindössze évi tíz-húszmilliós árbevétel).
A „nyerő négyes” sok vidéki önkormányzat pályázatán is befutó, például Gyöngyösön vagy Pécsett.
A budapesti zöldpiacon van még néhány nyertes cég, de egy kis keresgélés után látszik, hogy ezeknek is volt/van cégjogi kapcsolata a nyerő négyessel. Ezek a Harmat Kert, a Magyar Kőris, a Zöld Korona Garden (ők hárman például a II. kerület nyertesei), a Kobold'2003 Növénytermesztő és Parképítő Kft. és a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft. (Egyedül a legutolsónál nem találtunk az Opten céginformációs rendszerében kapcsolatot.)
Hogyan lehetnek mindig ők a befutók a kerületi közbeszerzéseken?
A Gazdasági Versenyhivatal még 2009-ben házkutatással egybekötött vizsgálatot folytatott közülük többeknél, de végül nem talált direkt bizonyítékokat a kartellezésre. A vizsgálati jelentésben olvasható, hogy „2005-2006-tól az önkormányzatoknál megfigyelhető tendencia, hogy egyben írják ki a területek fenntartását, hogy a zöldterületek egységes képet mutassanak”. Ez a kiírói gyakorlat erősen leszűkítette az egyes közbeszerzésen indulni képes parkfenntartó vállalkozások számát, ugyanis csak a nagy kapacitással rendelkező vállalkozások tudtak indulni, ami a versenyt önmagában – bár szabályosan – korlátozza. A vizsgálati jelentés megemlíti, hogy „felmerültek arra utaló információk, hogy eljárás alá vonták, befolyásolták a kiírókat, de erre vonatkozó bizonyíték nem került elő”.
A zuglói önkormányzati képviselők egy része (Civil Zugló, Momentum, Kutyapárt) javasolta is, hogy a kerület kisebb területeket pályáztasson – sikertelenül. Újbudán is volt erre kísérlet, ott információink szerint a szocialista alpolgármester egyengette azt, hogy ugyanúgy, ahogy addig, egyben írják ki a pályázatot többéves keretszerződésre a kerület zöldterületeire. A 2019 óta új vezetésű Józsefváros hat részre osztotta a korábbi kiírást, de nem területileg, hanem munkatípusonként. Mégis, a hatból ötön a nyerő négyesnek ugyanaz a tagja nyert, később majd megnézzük, hogyan.
Kevésbé a zöldterület-kezelői, inkább az építőipari közbeszerzéseknél lehet a műszaki és pénzügyi feltételekkel korlátozni a lehetséges indulók számát (a sor a speciális minőségbiztosítási tanúsítványoktól kezdve bizonyos speciális gépek meglétéig tart).
Zöldterület-kezelés esetén versenyszűkítő eszközként használható a mennyiség is: például mondjuk több tíz-, sokszor több százezer négyzetméter gyep nyírásáról szóló referencia. Piaci környezetben mozgó cégek ilyet nem nagyon tudnak szerezni, legyenek bármilyen nagyok, az államnak/önkormányzatnak viszont hatalmas területei vannak.
Ezért segíthetne a monopóliumok megszüntetésén, ha a kerületek kisebb körzetekre osztanák fel a pályázatra kiírt területüket, hogy kisebb vállalkozások is el tudjanak indulni. Ezek ráadásul speciális szaktudást nem igénylő munkák, idény- és kiközvetített munkásokkal végzik el a nagy (egyébként állandóan csak néhány tucat embert alkalmazó), szokásosan nyertes cégek is.
Ahogy Tiborcz István milliárdossá válásának kezdő lépéseinél is láttuk, a kulcs a referencia-ökoszisztéma kiépítése. Orbán Viktor vejének első nagyobb megrendelését a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat biztosította, amire hivatkozva nyerhette meg a további közvilágítási pályázatokat az Elios. A nyerő négyes már több mint két évtizede tarol a közbeszerzéseken, úgyhogy „nekik van ilyen, óvják is ezeket, mert a referenciagyűjtemény komoly erőforrás – mondja egy, a piacot ismerő forrásunk. – Ha esetleg van még valaki, akinek van ilyen, azt megkörnyékezik, megkérik vagy presszionálják, hogy ne induljon, lépjen vissza. De olyan is van, hogy rendesen, árversenyben nyernek el valamit.”
Az is látszik a budapesti parkfenntartás esetében, hogy a látszólag egymástól független cégek valójában cégjogilag (személyektől kezdve székhelyazonosságokon át közös tulajdonos cégekig) egy hálózat részei. „Látszólag több versenyző van, de valójában csak az ő szatellitcégeik, érdekeltségeik versenyeznek” – mondja egy forrásunk.
A VIII. kerületi önkormányzat 2022-ben folytatott közbeszerzési eljárást parkfenntartásra. „Az eljárást hat részre bontottuk (munkatípusok szerint), hogy a kisebb cégeket is megcélozzuk” – írták lapunknak küldött válaszukban. Ez nem sikerült, ötöt a Zöfe nyert, egyet pedig a Garden Kft. (Az Opten cégtörténete alapján ennél az egynél nem találtunk kapcsolódást a nyerő négyeshez.) A keretszerződések 2025. március 31-ig szólnak, összesen 666 millió forint értékben.
Mind a hat pályázaton elindult még két cég: a Harmat Kert Kft. és a Vinifera Hungary Kft. Az utóbbi azóta már BRIBOOKING Számviteli Kft. néven fut, tehát nem tűnik szakmabelinek, második körre vissza is vonta VIII. kerületi ajánlatát.
A másik induló, a Harmat Kert Kft., amely például a II. kerületben nyertes, a VIII.-ban valamiért mégsem nyújtotta be a pályázati hiánypótlást, a Vinifera és a Harmat Kert kiszállásával így a Zöfe maradt.
A Harmat Kert egyik tulajdonosa volt 2005–2006 között Scheffer Ildikó. Ez idő alatt (1999–2009 között) ügyvezetője, majd cégjegyzésre jogosult vezetője volt a nyerő négyes egyik zászlóshajójának, a Pannon Park Forest Kft.-nek is, amelynek 2005-től 2011-ig vezetője volt Zámbó Zsolt, akit előző cikksorozatunkban mint a cégháló központi figuráját azonosítottunk. A két cégnek egy időben ugyanott volt a székhelye is: 2000–2003 között Budapesten, az Illatos út 38/A-ban a Pannonnak, 2003–2009 között a Harmatnak.
Támogató ajánlatnak nevezik azokat a felkérésre születő ajánlatokat, amelyeket drágábbra írnak a remélt nyertesénél. Ezt a technikát nehéz, szinte lehetetlen kiszűrni – mondja egy névtelenséget kérő közbeszerzési szakértő.
„Akkor lehetne, ha három-öt kerület írná ki ugyanazt a pályázatot, és egymás után több kerületben is kirajzolódna ez a mintázat: nagyjából mindig ugyanazok indulnak, és rendre nem nyernek, mert rendre drágábbak. De egy-egy esettel nem lehet mit kezdeni” – mondja egy közbeszerzési szakértő.
Akkor már nagy valószínűséggel a Gazdasági Versenyhivatal előtt megállhatna az összejátszás gyanúja – mondja. „Mert vagy egy cégcsoportról van szó, és akkor nem kartelleznek, de megsértik a közbeszerzési törvényt, vagy önálló cégek, amelyek összebeszéltek, akkor pedig a versenyjogot. Így lehetne ilyen csiki-csukit csinálni.”
Esetünkben persze legalább hat-nyolc cégről van szó, tehát nem szükségszerű, hogy ugyanaz a kettő adjon be mindig támogató ajánlatot.
Kiszervezés vagy saját cég?
Tíz kerület saját cégével oldja meg a zöldterületek kezelését. (Azokat a kerületeket számoltuk ide, akik nem fizetnek külsős cégnek ilyen munkákra évente pár tízmilliónál nagyobb összeget.) A fűnyírás vagy a lomb összegyűjtése mindenütt ugyanúgy történik, de nehéz megmondani, hogyan, kiszervezve vagy saját erőforrással éri meg jobban, nincs ugyanis összehasonlítási alap az évtizedes monopolhelyzet miatt. Zuglóban például a pályázati kiírásban meghirdetett ár megalapozottságát firtató képviselők annyit tudtak elérni, hogy évi majdnem háromszázmillióval, húsz százalékkal kisebb összegre írta ki az önkormányzat az új pályázatot a keretszerződésre, de a nyerő négyes konzorciumban induló tagjainak így is megérte.
Az akkor még a helyi szocialisták hitbizományának számító Zuglói Zrt. 2019-ben készített egy összehasonlító tanulmányt, amelyben a saját erőforrással történő feladatellátás költségeit (létszám, gépbeszerzés és anyagköltség) hasonlította össze a külső partnerrel történő feladatellátással. A tanulmány kedvezőbb költségekkel kalkulál outsourcing esetén.
2021. január 19-én alá is írták a felek (vállalkozói oldalon a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Kft. és a Szurdokvölgy Kft.) a két évre szóló keretszerződést, 2022 decemberében pedig újból velük kötött szerződést az önkormányzat. Ebben ugyan nincs lehívási kötelezettség, tehát a kerület továbbra is megoldhatná belsőben, de új közbeszerzés kiírása nem lehetséges.
Született egy átvilágítási tanulmány a Zuglói Zrt.-ről, amely – ellentétben a cég saját, a kiszervezést pártoló álláspontjával – azt írja, hogy „a tételes munkanemek körülbelül 65 százalékát tudja a Zuglói Zrt. szakmunkások és mérnökök nélkül ellátni (segédmunkások) […] az érvényben lévő szerződésben foglalt árakhoz képest vélelmezhetően 20-25 százalékkal olcsóbban”. Ez az alacsony(abb) gép- és szakemberigényű munkák (például fűnyírás, lombgyűjtés) esetében lenne megoldható.
Rózsa András momentumos alpolgármester szerint Horváth Csaba már 2000-ben megígérte, hogy születik egy külön hatástanulmány a zöldterület-kezelés gazdaságosságáról a kerületben, ennek utolsó határideje idén április volt, de máig csak az előzetesét mutatta meg nekik a polgármester, akinek egyébként – mondja Rózsa András – áprilisban arról volt egy előterjesztése, hogy a Zuglói Városgazdálkodási Zrt. kapjon ötvenmillió forintot egy járdatakarító gép beszerzésére. Rózsa módosító javaslata ezt levitte 36 millióra, és csatolta hozzá a dokumentumokat, miszerint Józsefváros önkormányzata ennyiért (nettó harmincmillióért) vett 2021-ben ilyen gépet. A zuglói önkormányzat nem válaszolt kérdéseinkre.
Nem válaszolt a VII. kerületi önkormányzat sem, de honlapja tanúsága szerint saját cégével, az Erzsébetváros Kft.-vel végzi zöldterületei karbantartását. Az önkormányzatnak ez 2020-ban csak 362 milliójába került, igaz, a kerület nem sok zöldfelülettel rendelkezik.
Még egy kerület, a kispesti önkormányzat zöldfenntartási költségeit néztük át a külső vagy belső feladatvégzés összehasonlítására. Ők is saját céggel dolgoznak: 2019-ben 370 milliót fizettek neki a „közterületeken közlekedésbiztonsági, köztisztasági, valamint közcélú zöldterületeken kertészeti és szakipari feladatok ellátására, közterületek rendben tartására” (tehát nem csak parkfenntartásra). 2020-ban 355 milliót, 2021-ben 310-et. 2022-ben és 2023-ban a Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. egymilliárdot kapott a „kispesti zöldprogram működésére, közfoglalkoztatottak ellátására”.
Bár a fenntartási munkákat belsős céggel végzik, egyes projektekre az általunk vizsgált cégháló is nyer szerződéseket. Például 2019-ban nettó 163 millió forintot nyert a KRESZ Park rehabilitációjára a Harmat Kert Parkfenntartó és Parképítő Kft.
Politika
Információink szerint a cégek pályázati együtt mozgása a Lián Kft.-ből indult, a másik vonal pedig a főváros kertészeti cégének, a FŐKERT-nek a részbeni menedzserprivatizációja volt a kétezres évek végén. „Mindenki, aki vitte valamire ebben a körben, onnan nőtt ki, utána meg a FŐKERT-hez is be lettek csatornázva” – mondja egy forrásunk.
Budapesten a XIII. kerület volt a kiindulás, velük nagyon régi és jó együttműködésük van. Bár a kerület sajtóosztálya megkeresésünkre azt írta, hogy ők részben belsőben oldják meg a zöldterületi feladatokat, mégis itt találtuk a kiugróan legmagasabb összegű zöldközbeszerzést: három évre kilencmilliárd forintot. Ez nyílt közbeszerzés volt, amelyre egy ajánlat jött, a Parfenntartó Kft.-é.
„A parkfenntartó nagyon jól illeszkedett a kerületi ambíciókhoz. A XIII. a mai napig az egyik mintakerület Magyarországon a zöldfelület-gazdálkodásban – mondja egy forrásunk. – Ők voltak az egyik első olyan kerület, amelyik tudatosan elkezdte fejleszteni a zöldinfrastruktúrát, és ezt a politikai kommunikáció részévé is tette. Náluk stratégiai elemmé vált a zöldfelület, ez a Parkfenntartó Kft. jelentős együttműködésével egy kiemelkedő sikertörténet Budapesten.”
Forrásaink szerint a hálózat működésében kulcsszereplő a Parkfenntartó Kft. vezetője, Szarka Attila. Van olyan megkérdezettünk, aki szerint a háttérben maradó és a cégpapírokban ritkábban előbukkanó Zámbó Zsolt a piacot hozza, a kerületi önkormányzatokat, és ehhez ápolja a politikai kapcsolatokat. Ezek a cégek ugyanis az önkormányzati piacon tarolnak, más, piaci cégek nagyberuházásain nem találkozunk a nevükkel.
Politikus megkérdezettjeink mind Zámbó nevét említették, illetve hozzá kapcsolódó politikusokét, Újbudán például Hintsch György szocialista alpolgármestert, akit a volt budapesti MSZP-elnök, most pártigazgató Molnár Zsolt köréhez sorolnak. Ő – ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk – a XI. kerületi Fidesz egyik politikai vállalkozó képviselőjével, Junghausz Rajmunddal is jó kapcsolatokat ápol. Kerületi forrásunk a parkolási biznisz újbudai menedzselése kapcsán is Hintsch nevét említi.
„Ha valaki megnyer egy ilyen hosszú távú beruházást, azzal megalapozza, hogy a következőt is megnyerje, és beépüljön. Vannak olyan üzletágak, amiből akkor is nehezen száll ki egy önkormányzat, ha nem tételezünk fel semmilyen bűnös összefonódást – mondja közbeszerzési szakértő forrásunk. – Velük épül fel a számlázási rendszer, kialakul az adminisztratív kapcsolat, és mindenkinek bizalma lesz bennük: hiszen őket már ismerjük.”
Bár az önkormányzati szférában egymilliárd forint nem juthat el A-ból B-be pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül – mondta egyik előző cikkünk forrása –, de még ha feltételezzük is, hogy a pályázat kiírójának oldalán ügyködő politikusok nem a gazdasági jövőjüket (és pártjukat) építik, „ennek az együttműködésnek vagy a közbeszerzés kijátszásának vannak előnyei is” – mondja egy másik forrásunk.
A kerület is jobban tud működni egy beszállítóval, egyszerűbbek a napi szintű feladatok, rugalmasabb a működés. „Lehet, hogy lényegesen drágábbá és gyengébb minőségűvé tenné, ha csak pénzügyi alapon döntenének. Nem tudom, milyen a jó konstrukció” – mondja egy iparági forrás.
Általában – a terület méretétől függően – évi négy-ötszázmilliótól 1,2 milliárd forintig terjed a kerületi zöldterület-fenntartás évente. Újabban néhány önkormányzat az útfenntartást is hozzácsapja a parkfenntartáshoz a tenderkiírásokban. Ilyenkor az azokon rendszeres nyertes Penta Kft.-vel konzorciumban indulnak és nyernek a zöldterületesek: például a XII. kerületben, ahol a Pannon Park és a Penta 2021-ben három évre nyerte el a munkákat bruttó 3,8, nettó hárommilliárdért.
Újbudán, a Parkfenntartó és a Pannon Park a Vianova 87 Közmű- és Útépítő Kft.-vel állt konzorciumba, és nyert 5, 8 milliárd forintot négy évre.
Hogy állnak pénzügyileg ezek a cégek?
„Nem gondolom, hogy ezeknél a kerületi közbeszerzéseknél kétszeres-háromszoros árak vannak. A mi ágazatunknak viszonylag alacsony a jövedelmezősége, leszámítva az elmúlt négy-öt évet, mert akkor kialakult a hiánygazdálkodás is, nagyon sok projekt volt – mondja egy forrásunk. Szerinte versenypiaci körülmények között a zöldfelület-gazdálkodásban alacsonyabb a jövedelmezőség és a bérek szintje más ágazatokénál. – Ha kivesszük a 2017 utáni, erősen konjunktúrás időszakot, az ágazat jövedelmezősége bőven tíz százalék alatt volt, de ezé a csoporté mindig fölötte. Tehát ott van egy extra ár.”
„Csak legendákat hallunk, és nemcsak velük kapcsolatban, hanem más területen is: azt, hogy az elmúlt 10-12 évben jelentősen megemelkedett a korrupciós felár” – teszi hozzá.
Nézzük meg, milyen számokat mutatnak a notórius tendergyőztes kertészeti cégek nyilvános kimutatásai.
A Harmat Kert Kft. 2021-ig hat-hétszázmilliós árbevétele 2022-ben közel 1,7 milliárdra nőtt. Adózott eredménye ekkor 170 millió volt.
A szintén a nyertesek között szereplő Zöld Korona Garden Kft. csak három-négyszázmilliós éves árbevételt szokott elérni. A Zámbó/Szarka-birodalomba tartozó, felszámolás alatt álló Palota-Kert Kft. egyik tulajdonosa volt a Zöld Line Kft., amelynek székhely-, valamint ügyvezetői és tulajdonosi kapcsolódásai is vannak a Zöld Korona Kft.-vel.
A Magyar Kőris Kft. százszázalékos tulajdonosa Szarvas Gábor Imre. Ő a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Betéti Társaság beltagja volt, amely bt. alakult át DeerGarden Kft.-vé, a nyerő négyes egyik tagjává. 2011-ben lett a bt. beltagja Bubla Szabolcs, akkor került át a cég székhelye az Anna utcai központba.
A bt. 2012-ig létezett, Szarvas azóta viszi a Magyar Kőrist.
Az Opten szerint 2022-re a Magyar Kőris értékesítésből származó árbevétele megháromszorozódott az előtte lévő négy év bármelyikéhez képest: közel 2 milliárd 700 ezer forint lett. Adózott eredménye pár tízmillióról 237 millióra nőtt.
A Szurdokvölgy Kft. Zuglóban tagja a nyertes konzorciumnak már egy évtizede. A 2018-as kilencszázmillióról 2022-re 1,36 milliárdra nőtt árbevétele, profitja is majdnem megháromszorozódott: 335 millióra.
És ott vagyunk a korábbi cikksorozatunkban nyerő négyesként megnevezett vállalkozásoknál.
A DeerGarden Kft. nettó árbevétele a 2018-as 1,8 milliárdról 2022-re négymilliárdra nőtt. Adózott eredménye megnégyszereződött: 453 millióra.
A 17 embert foglalkoztató Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft. árbevétele négymilliárd forint volt 2018-ban, 2022-ben már 6,3. Adózott eredménye 418-ról 532 millióra nőtt, a tagok 510 millió forint osztalékot vettek föl. Egyébként általában két–ötszázmillió forint közötti osztalékot vesznek ki évente a cégből a tagok.
A Zöfe Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. árbevétele 2018-ban kétmilliárd forint, 2022-ben 3,7 volt. A nyereség 376 millióról 261-re csökkent.
A Parkfenntartó Kertészeti és Szolgáltató Kft. árbevétele 3,6-ról majdnem ötmilliárdra nőtt, adózott nyeresége 402 millióról 489-re. Összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc két építőipari cégének (Mészáros és Mészáros, valamint R-Kord) 2022-ben 74, illetve hatvanmilliárd volt az árbevétele.
Vannak tehát látható cégjogi kapcsolódások a bemutatott cégek között, de egyik forrásunk szerint hálózatként működésük alapja inkább a megegyezés és az, hogy az önálló entitásként létező kisebb cégek a nagyok állandó alvállalkozói (és néha ők is nyernek tendereket). „A cégcsoport folyamatosan ad nekik munkát, tulajdonképpen ez évtizedek óta egy alvállalkozói hálózat.”
Politikai preferenciájuk nem látszik, mind bal-, mind jobboldali vezetésű kerületekben be vannak ágyazva. Egyik forrásunk szerint jellemzően inkább régi szocialista kapcsolatokkal rendelkeztek a kilencvenes években, amikor az önkormányzatok nagy része baloldali volt, de aztán sikeresen építettek ki kapcsolatot a másik oldalon is.
Minden megkérdezettünk hangsúlyozza, hogy jó szolgáltatást nyújtanak. „Ez is a feltétele annak, ha valaki ilyen sokáig be van ágyazódva és ilyen pozíciót el tud érni. Ügyeltek arra, hogy ne lehessen belekötni a szakmai munkájukba, hogy ne kerüljenek ki a fénybe. Persze megfelelő anyagiakkal ez nem is nehéz.”
Közbeszerzési szakértő forrásunk szerint az is erősíti az ilyen monopolhelyzeteket, hogy közben ki tudják építeni a teljes struktúrát gépekkel, elszámolórendszerrel. „Ilyenből egy önkormányzat egyébként sem könnyen tud kilépni. Az csak akkor lehetséges, ha szisztematikusan, évekig dolgoznak rajta, hogy kisebb, más szereplőket is behúzzanak. De a megrendelők érthetően kényelmesek: rájuk bízzuk, ők már régóta csinálják, aztán el van kapálva az egész.”
Már ha a kényelmesség mögött nem tételezünk fel egyéb motivációt. | Ugyanazok a cégek nyerik a zöldterület-gondozásra kiírt tendereket a fővárosi kerületek felében | Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ugyanazok-a-cegek-nyerik-a-zoldterulet-gondozasra-kiirt-tendereket-a-fovarosi-keruletek-feleben/32476025.html | 2023-06-30 11:27:00 | true | null | null | Szabad Európa |
feljelentés;hűtlen kezelés;vesztegetés;Kósa Lajos;csengeri örökösnő;
2022-12-09 06:15:00
Vesztegetés és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a csengeri örökösnő
P. Mária azt állítja, ő Kósa Lajosnak közvetített.
Feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a csengeri örökösnő néven elhíresült P. Mária vesztegetés és hűtlen kezelés ügyében – értesült lapunk.
P. Mária beadványa szerint
A feljelentés nem sokkal az után született, hogy a napokban a bíróság – első fokon – igazat adott P. Máriának, akiről Kósa Lajos korábban azt állította, hogy csalásért már elítélték. Ezzel a bíróság szerint a fideszes politikus megsértette a nő jó hírnévhez való jogát. Jelenleg ugyanakkor a mátészalkai járásbíróságon folyamatban van egy eljárás csalás vádjával P. Mária ellen.
P. Mária neve akkor lett szélesebb körben ismert, amikor azzal állt elő, hogy mesés összegű, akkori árfolyamon mintegy 1300 milliárd forintnyi örökséggel rendelkezik Németországban és Svájcban, de a pénzhez nem tud hozzájutni. A meglehetősen zavaros történet szerint P. Mária az örökség hazahozatala érdekében kereste meg Kósa Lajost, aki vállalta, hogy segít a 4,5 milliárd eurónyi örökségből magyar állampapírokat vásárolni. Hogy ehhez miért kellett volna a politikus segítsége, rejtély, ahogy az is, hogy a közgazdász Kósa miért írt alá olyan közjegyzői közokiratokat, amelyek szerint a Csengeren addig egy kisboltot vezető P. Mária a kezelésébe adja az örökséget, vagy amiben később 800 millió forintnyi ajándékot is ígért Kósa Lajos édesanyjának. A politikus hosszú évekig kapcsolatban maradt P. Máriával, a nő állítása szerint közösen többször jártak Svájcban.
P. Mária szerint ennek a baráti kapcsolatnak a farvizén történt, hogy 2013-ban bizonyos K. Zoltán azzal kereste meg a Kiskun Tender nevében, hogy hozza őket össze Kósával, mivel jelentős, százmilliós kintlévőségeik ragadtak bent Debrecenben. A találkozó állítása szerint megtörtént, majd a Kiskun Tender Kft. P. Mária számlájára utalt több részletben 63,8 millió forintot.
A „csengeri örökösbotrány” kirobbanása után azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az ügyészség végül Kósa Lajosnak és K. Zoltánnak a tanúvallomásait fogadta el, miszerint a Kiskun Tender kölcsönbe adta P. Máriának a pénzt, mivel az asszony azzal hitegette a céget, hogy majd a mesés örökségből kifizeti őket. P. Mária állítja: ő nemhogy senkit sem ismert a Kiskun Tendertől – K. Zoltánnak semmiféle tisztsége nincs a cégben –, ám még a cég telephelyéül szolgáló városban sem járt életében. Ugyanakkor tény, hogy K. Zoltán és P. Mária az ügylet után évekkel aláírtak egy ilyen kölcsönszerződést. P. Mária szerint a szerződés ötlete K. Zoltántól származott, hogy utólag lepapírozzák a pénzátutalást.
Az ügyészség vádirata végül Kósa Lajost teljességgel kihagyta az ügyből, részben amiatt, mivel P. Mária a Kósára tett terhelő tanúvallomását a nyomozás során visszavonta. Ez utóbbit az asszony a feljelentésében most azzal magyarázza, hogy akkor rövid időre új ügyvédje lett, aki akkor azzal kecsegtette, ha visszavonja a Kósára terhelő vallomást, akkor szabadlábra kerülhet. | Vesztegetés és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a csengeri örökösnő | P. Mária azt állítja, ő Kósa Lajosnak közvetített. | null | 1 | https://nepszava.hu/3178176_csengeri-orokosno-feljelentes-kosa-lajos-vesztegetes-hutlen-kezeles | 2022-12-09 12:01:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;polgármester;Pest megye;jogsértés;Központi Nyomozó Főügyészség;hivatali vesztegetés;tulajdonváltás;ingatlan-nyilvántartás;
2022-11-29 15:08:00
Korrupció miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert
A gyanú szerint az egyelőre ismeretlen helységben egykor kitelepített svábok kisemmizésével és egy kormánytisztviselő lefizetésével szerzett meg egy hatalmas ingatlant a településvezető.
Előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatta ki kedden gyanúsítottként a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy Pest megyei település polgármesterét és két társát – adta hírül az ügyészségi portálon a Központi Nyomozó Főügyészség. A közleményben nem szerepel az érintett település neve, és a korrupciós ügyben egyelőre a polgármestert sem nevezték meg, annak ellenére, hogy közszereplőről van szó.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg egy férfi, aki a polgármester férje, hogy felesége ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan- nyilvántartásban. A férj 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal – megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve – bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba. A polgármester, mint írják, nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A nyomozó hatóság szerint az ügyről a büntetőeljárás érdekében más adat jelenleg nem közölhető. | Korrupció miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert | null | 1 | https://nepszava.hu/3177189_polgarmester-korrupcio-hivatali-vesztegetes-ingatlan-nyilvantartas-gyanusitas-panasz | 2022-11-29 12:07:00 | true | null | null | Népszava |
|
egészségügy;vesztegetés;hálapénz;
2022-10-17 13:03:00
Hamarosan a vádlottak padjára ülnek a hálapénzt elfogadó orvosok
A látszat mindenesetre megvolt, ugyanis kiírták az ajtóra, hogy a hálapénz elfogadása bűncselekmény, ezért semmilyen összeget nem fogadnak el.
A fővárosi rendőrök befejezték a nyomozást azzal a két főorvossal és asszisztenssel szemben, akik a megalapozott gyanú szerint 2021 nyarán több betegtől is átvettek hálapénzt az egyik budapesti kórházban - közölte oldalán a rendőrség.
Mint írják, a nyomozás adatai szerint a két orvos 2021 júniusa és augusztusa között 26 betegtől fogadott el többször hálapénzt, amelyből egyikük asszisztense is kapott. A rendőrök az orvosi rendelőkben tartott kutatás során az íróasztal fiókokban közel kétszáz üres borítékot találtak, amelyek közül számos darabon szerepelt a „köszönettel” szó, illetve az átadó neve is.
Az egyik orvost tizennégy-rendbeli, a másikat tizenkét-rendbeli, az asszisztenst pedig hétrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, ám érdemi vallomást nem tettek. Külön érdekesség, de még az ajtóra is kiírták, hogy a hálapénz adása és elfogadása bűncselekmény, ezért ezt nem fogadják el.
Lapunknak korábban a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy ha egyszer valaki lebukik, nem marad esélye az ismétlésre. | Hamarosan a vádlottak padjára ülnek a hálapénzt elfogadó orvosok | A látszat mindenesetre megvolt, ugyanis kiírták az ajtóra, hogy a hálapénz elfogadása bűncselekmény, ezért semmilyen összeget nem fogadnak el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3172707_halapenz-nyomozas-vesztegetes | 2022-10-17 12:11:00 | true | null | null | Népszava |
Újabb vádlottat hallgattak meg a több fideszes politikus érintettségét is felvető Pécsi buszper ügyében, de az eljárás csak újabb abszurd elemekkel gyarapodott
A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek.
Csütörtökön folytatódott a pécsi buszper a Kaposvári Törvényszéken. Ezúttal a holland állampolgárságú S. P.-t hallgatta meg a bíróság, a 62 esztendős férfi kereskedelmi vállalkozása, a Bus and Coach adott el 115 használt Volvo-t a pécsi Tüke Busz Zrt.-nek 3,5 milliárd forintért. A vásárlásból azért lett bűnügy, mert ugyanezeket a járműveket pár hónappal korábban még 2,8 milliárdért kínálták a városnak, s akkor még 123 Volvóból állt a flotta. Így összességében egymilliárdos kár érte a várost. A buszokat az drágította meg, hogy az üzletbe bizományosi értékesítőként beugrott a Bus and Coach, és ez a cég jelentkezett a pécsi önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárásra, immár emelt áron kínálva a járműveket. Pécs fideszes többségű közgyűlése azonban nem érvénytelenítette a közbeszerzést, hanem győztesnek nyilvánította a holland céget. Az ügyben a holland rendőrség indított vizsgálatot vesztegetés és pénzmosás gyanújával, s ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is léptek.
Az ügyészség 2020-ban 700 milliós gazdasági csalás vádjával állította bíróság elé a Tüke vezetőjét, P. Istvánt, valamint a buszvétel két közvetítőjét, Cs. András, holland-magyar állampolgárt és a Németországban élő magyar-amerikai állampolgárt, P. Endrét. Utóbbiak 1,7 millió eurós és 500 ezer eurós „sikerdíj”-át sokallták a magyar nyomozók, hisz úgy tűnt, ezért a pénzért szinte semmit se tettek. Az is gyanús volt, hogy P. Endre elutalta a kapott pénzt egy thaiföldi offshore számlára. 2020 őszén, az első tárgyaláson P. Endre vallomást ugyan nem tett, de elismerte bűnösségét, így rá felfüggesztett szabadságvesztést és 170 milliós pénzbüntetést róttak ki.
A tárgyalás során elhangzottak alapján P. Istvánnak jó esélye volt, hogy tisztázza magát, ám a 62 éves mérnök idén februárban meghalt, így felelősségét már nem vizsgálják. Cs. András is ártatlannak vallja magát, állítja, hogy megszolgálta a közvetítői díjat.
S. P. ellen sokáig Hollandiában folyt nyomozás, ám mivel ugyanabban az ügyben nem folyhat vizsgálat két országban, a holland vállalkozó elleni eljárás idén már Magyarországon folytatódott. Így a per negyedik vádlottjaként csütörtökön őt is meghallgatták. A férfi azt állította, hogy nem kapott idézést a tárgyalásra, pedig a holland posta szerint valaki átvette az idézést a vádlott lakáscímén. Hogy ki vette át a hivatalos papírt, azt S. P. nem is sejti. A vádlott a tárgyalásról csak azért értesült, mert Cs. András augusztus végén tájékoztatta őt. Így viszont nem tudott felkészülni a tárgyalásra. Ráadásul a kirendelt ügyvédje nem működött vele együtt, ezért pár napja új ügyvédet fogadott, aki most még felkészületlen. Ezért a vádlott halasztást kért, amit meg is kapott a törvényszéktől. Mindamellett S. P. azért felolvasott egy rövid vallomást, s abban ártatlannak vallotta magát,
Ellenük viszont sosem folyt vizsgálat. A 2018-ban ellenzéki irányításúvá vált pécsi önkormányzat sértettként belépett a perbe, és megidéztette a bíróságra a város korábbi fideszes vezetőit, Páva Zsolt polgármestert és Csizi Péter parlamenti képviselőt, ám ők azt állították, hogy nem folytak bele az ügybe, s mivel tanúként jelentek meg, az ő felelősségük megállapítására ez a per alkalmatlan. A Fidesz legmeghatározóbb térségi politikusát, Bánki Eriket is meghallgatták tanúként, ám ő se mondott a buszvásárlásról semmit, az pedig, hogy a buszügyben Hollandiába utazó Csizi Péterrel egy gépen igyekezett Amszterdamba, Bánki szerint véletlen volt, ő csak egy koncertre ment. Az meg a tárgyaláson szóba se került, hogy a buszvétel során félmillió eurót munka nélkül zsebre vágó P. Endre korábban egy német cégben Bánki Erik üzlettársa volt, és Pécsett a politikuson kívül az amerikai magyart senki sem ismeri. Bánkit erről szerettük volna többször is megkérdezni, ám a politikus sosem válaszolt.
A buszpert december 8-ára napolták, akkor újra S. P.-t próbálja meghallgatni a bíróság. Amúgy S. P. már csütörtökön is mondott egy meglepő információt: ő azért emelte a buszok árát, mert arra számított, hogy Pécs alkudozni fog. A város azonban nem alkudozott, hanem fizetett. E közlés nyomán persze felmerülhet, hogy S. P. miért épp annyiért kínálta a buszokat, mint amennyi hitelt a város fel akart venni a buszvásárláshoz. Az is fura, hogy ha S. P. sikeresen felnyomta az árat, akkor a hasznot miért a semmit se tevő közvetítőknek adta át. Az eladó miért érte be 200 ezer euróval? Ezt talán decemberben megtudjuk. | Újabb vádlottat hallgattak meg a több fideszes politikus érintettségét is felvető Pécsi buszper ügyében | A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3170112_ujabb-vadlottat-hallgattak-meg-a-tobb-fideszes-politikus-erintettseget-is-felveto-pecsi-buszper-ugyeben-de-az-eljaras-csak-ujabb-abszurd-elemekkel-gyarapodott | 2022-09-22 12:26:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;akció;Budapesti Nyomozó Ügyészség;rendőrök;Nagylak;határátkelő;Terrorelhárítási Központ;pénzügyőrök;Készenléti Rendőrség;
2022-09-15 14:47:00
A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő korrupt rendőröket és pénzügyőröket fogtak el
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve fogta el a rendőröket és pénzügyőröket, akik ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytatnak nyomozást.
A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő, korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított rendőröket és pénzügyőröket fogtak el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve – erről számolt be közleményében a Fővárosi Főügyészség.
Mint írják, a megalapozott gyanú szerint a nagylaki határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő rendőrök és pénzügyőrök az áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek, a rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe pedig nem tettek eleget a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiknek.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki a gyanúsítottakat.
A nagyszabású akció keretében a nyomozó ügyészek több helyszínen végeztek kutatást, amelynek során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. Bár a tájékoztatás szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, hozzáteszik, hogy további korrupciós bűncselekményeket vizsgálnak.
A terheltek – mivel személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés különös okai egyikük esetében sem állnak fenn – szabadlábon védekeznek. | A nagylaki határátkelőn szolgálatot teljesítő korrupt rendőröket és pénzügyőröket fogtak el | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal és a Készenléti Rendőrséggel együttműködve fogta el a rendőröket és pénzügyőröket, akik ellen korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytatnak nyomozást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3169429_fovarosi-nyomozo-ugyeszseg-tek-keszenleti-rendorseg-korrupt-rendorok-penzugyorok | 2022-09-15 12:37:00 | true | null | null | Népszava |
Letartóztatták az Országos Roma Önkormányzat elnökét
Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. október 2-ig – elrendelte egy férfinak a letartóztatását, akit vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítanak - közölte lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában a Fővárosi Törvényszék péntek délután.
Konkrétan nem nevezik meg, de az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökéről, Agócs Jánosról van szó. A megalapozott gyanú szerint az elnök két képviselőtársának is felajánlotta, hogy 30 millió forint ellenében lemond az önkormányzatban betöltött elnöki tisztségéről és közbenjár a korrupciós pénzt kifizető képviselő elnökké választása érdekében.
Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének, illetve meghiúsításának, továbbá a bűnismétlésnek a veszélye miatt indítványozta a letartóztatást. Megjegyzik, a nyomozás kezdeti szakaszban van, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a hatóság látókörébe még nem került személyeket jogellenesen befolyásolna vagy megfélemlítene, így törekedve a bizonyítási eljárás meghiúsítására, megnehezítésére. Hozzáteszik, Agócs büntetlen előéletű, azonban az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel egy ellene már folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt vált megalapozottan gyanúsíthatóvá.
A végzés nem végleges.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. | Letartóztatták az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Mivel úgy vélik, hogy jogellenesen befolyásolná az eljárás menetét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3168105_letartoztatas-agocs-janos-oro | 2022-09-02 12:43:00 | true | null | null | Népszava |
Országos Roma Önkormányzat;
2022-09-01 16:00:00
Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét
A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt.
Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke 30 millióért árulta a saját vezetői tisztségét – derült ki a Központi Nyomozó Ügyészség csütörtöki közleményéből. Agócsot, ahogyan arról beszámoltunk, előző nap vették őrizetbe.
A megalapozott gyanú szerint az ORÖ elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét.
Az ORÖ elnöke vállalta, hogy a pénz ellenében lemond tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában – áll a közleményben, amelyhez a Központi Nyomozó Ügyészség fotót is mellékelt. A képen egy táska, abban pedig rengeteg pénz, 20 ezer forintos kötegek láthatók. A fotó a bűnügyi akció során, az elfogáskor készült.
Lapunk több forrásból úgy értesült, hogy ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere volt az, aki elvitte az első körben kért 18 millió forintot a megbeszélt helyre, Kecskemétre, majd a „bűnügyi akció során” átadta a pénzt. Ifjabb Farkas László a Népszavának nyilatkozva ezt elismerte, de egyéb részletekkel nem szolgált. Elmondta, hogy péntekre Tiszaburára hívta az ORÖ képviselőit, a találkozó után ad bővebb tájékoztatást.
Kérdésünkre, hogy honnan volt 18 millió forintja, ifjabb Farkas László csak annyit közölt:
(Olyan hírek terjednek, hogy a 18 milliót az ORÖ egyik észak-magyarországi képviselője bocsátotta a rendelkezésére. Felhívtuk az illetőt, aki azt állította, hogy a pénz nem tőle van.)
Ifjabb Farkas László annak a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) az elnöke, amelynek színeiben Agócs János is mandátumot szerzett. Ifjabb Farkas hangsúlyozta, hogy Agócs nem tagja a szervezetnek, a Firoszt szerinte csak „ugródeszkának használta”, hogy az ORÖ képviselője, aztán elnöke legyen. „A cigányügynek meg kell tisztulnia” – jelentette ki ifjabb Farkas László, aki nem titkolta, hogy adott esetben kész elvállalni az ORÖ elnöki tisztséget. Hozzátette: „ezen a poszton lehet a legtöbbet tenni a magyarországi cigányságért”.
Agócs János akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, Lakatos Oszkár látja el az elnöki teendőket. Előző cikkünkben Lakatos Oszkár a Tiszapüspökiben lévő, az ORÖ fenntartásában működő iskola felújítása körüli gazdasági anomáliákkal hozta összefüggésbe Agócs János őrizetbe vételét. Véleményét arra alapozta, hogy tudomása szerint ebben az ügyben is nyomozás folyik.
Most, hogy kiderült, mi a valódi ok, Lakatos Oszkár elmondta: Agócs Jánost már fél éve foglalkoztatja a lemondás gondolata. „Úgy érezte, idegileg nem bírja tovább az alaptalan és méltatlan támadásokat” – fogalmazott. (Lapunk tavaly decemberben írt arról, hogy a kormánypárti Lungo Drom és szövetségesei többségbe kerültek az ORÖ-ben. A későbbiekben egymást érték a rendkívüli közgyűlések, amelyeket gyakran viharos jelenetek tarkítottak.)
Több olyan ORÖ-s képviselővel is beszéltünk, aki Agócs János ellenfelei közé tartozik ugyan, de nem megy el arra a pénteki találkozóra, amit ifjabb Farkas László hívott össze Tiszaburára. Az általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó roma politikusok – bár nincs szándékukban felmenteni Agócs Jánost – elutasították azt az „aljasnak” tartott módszert, ahogyan ifjabb Farkas „rendőrkézre adta” az elnököt. „Ez megbocsáthatatlan” – közölte egyikük. „Sok minden történt már az ORÖ történetben, de ilyen mocskos játszmára még nem volt példa” – mondta egy másik képviselő.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az ORÖ elnökét.
A nyomozó ügyészség az elfogást követően elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedés tárgyában a bíróság pénteken dönt. A minősített korrupciós bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen. | Egyik helyettese buktatta le az ORÖ elnökét | A gyanú szerint 18 millió forintot vett át Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke annak fejében, hogy lemond tisztségéről. További 12 millióra is igényt tartott. Egyik helyettese, ifjabb Farkas László kérdésünkre elismerte: ő volt az, aki a bűnügyi akció során átadta a pénzt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3167980_egyik-helyettese-buktatta-le-az-oro-elnoket | 2022-09-01 12:50:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;Budapest;jelentés;
2022-12-01 08:35:00
A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet
A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték.
A fővárosi önkormányzat 2020 nyarán eseti bizottságot hozott létre az előző ciklusok korrupciógyanús beruházásainak vizsgálatára. A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték, így csak most állt össze a Fővárosi Közgyűlés számára készülő jelentés tervezete, amit legkorábban a decemberben vitathatnak meg a képviselők.
A Havasi Gábor (Momentum) vezette grémium összesen 10 ügynek próbált a végére járni. A fő cél a folyamatok jobb megértése, a rendszerszintű problémák feltárása volt. A gyanús projekteket két éve vizsgáló eseti bizottság két éves munkáját összegző 200 oldalas tervezetben mindösszesen 14-szer szerepel a korrupció szó, az is jobbára két már korábban kivizsgált ügy – a parkolás és az M4-es metró esete – kapcsán.
A jelentés leszögezi, hogy a legtöbb esetben a
Az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, s ez arány 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. A kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra. A főváros választott vezetői helyett a végső soron a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten. Több beruházás esetében „a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatóak azért, hogy a projektek félrementek.
A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok visszatérő alábecslését, a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását azonosította a bizottság. A város nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére indított grandiózus fejlesztéseket anélkül, hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna. A kiírt tenderek többnyire alkalmatlanok voltak arra, hogy felmérjék a jelentkezők alkalmasságát, a mindenkori városvezetésben pedig nem volt igény a szoros nyomon követésre.
A különböző ügyek tanulságait egyenként is részletezi a tervezet. Ezek címszavakban: a „patkány-tenderen” olyan cég nyert, amely az első időszakban nem volt felkészült a feladat ellátására. A Biodóm megvalósításához nem voltak meg a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek, miközben se a kormány, se a főváros nem gyakorolt érdemi kontrollt. A fővárosi parkolás üzemeltetését 2011-ben az önkormányzatokra bízták, ellehetetlenítve az egységes rendszer kialakítását, ennek törvényi feltételei ma is hiányoznak. A Rác fürdő projekt leállításáról úgy döntött a Tarlós István vezette főváros, hogy nem volt világos elképzelése a folytatásról. A felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a felújított épület leromlott, a fürdő még mindig nem nyithatott meg, az önkormányzatot jelentős anyagi kár érte. A 3-as metró sorsát a kormány határozta meg, a kabinet döntött a bevonható uniós forrás nagyságáról és arról is, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítsák fel.
Az induló becslés 290 milliárdról szólt. A csökkenés annak tudható be, hogy a projekt irányítását átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést súlyozás nélkül belefoglalták a költségbecslésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.
Az e-jegynél egy működő modell átvétele helyett csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíttetni egy olyan céggel, amely még hasonlót se csinált soha, a BKK pedig úgy zárta le az egyeztetési eljárásokat, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy a tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak. Ráadásul a szerződés aláírása után a kormány alapvetően megváltoztatta az üzemeltetés törvényi feltételeit. A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott.
A Bálna államnak való eladásakor nem kötötték ki, hogy az épületet legalább részben fővárosi célra kell használni. „Nagy luxus volt a fővárosnak megépíteni egy különleges rendezvényhelyszínt, ami csak arra van, hogy a Fidesz kongresszust és eredményvárót tartson benne. Ha a ferencvárosi önkormányzat szeretné kibérelni a Bálnát, nem kapjuk meg. Teljesen nyilvánvaló politikai indok miatt nem bérelhetjük ki – idézi a jelentés Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármestert. | A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet | A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték. | null | 1 | https://nepszava.hu/3177363_budapest-korrupcio-jelentestervezet-2022 | 2022-12-01 13:01:00 | true | null | null | Népszava |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.06.11. 06:30 | Válság ide vagy oda, a NER-média és a hatalomközeli celebek 2022-ben is kaszáltak | A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230611_hvg_epitoipar_kiskereskedelem_sajto_kommunikacio_Varkonyi_Andrea_Rakay_Philip_Bayer_Zsolt_Akos | 2023-06-10 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huanyou Cobalt, amely Ácson építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. Szijjártó azt mondta, hogy a cég kapacitása nagyjából százezer tonna lesz évente.
Szijjártó tájékoztatásából az alapadatokon kívül nem sok konkrétum derült ki, annyi azonban igen, hogy az állam támogatja a projektet. Viszont azt, hogy mennyi pénzzel, csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha a beruházáshoz nyújtott támogatást az Európai Bizottság is jóváhagyta. Szijjártó szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből pedig összesen 159 volt tavaly az egész világon, Magyarországon ez pedig már a második ilyen bejelentés idén.
„Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni" – mondta Szijjártó Péter a beruházás bejelentésekor.
Szijjártó Péter szerint a beruházás Magyarországra hozatalát az is akadályozta, hogy az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetben egy olyan folyamat volt, amely változatlan sebességgel haladt előre: az autóipar forradalma. A külügyminiszter cézári babérokra törve azt mondta: „a kocka el van vetve. Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol. A kérdés, hogy mely országok lesznek sikeresek ebben az új világgazdasági korszakban, mely országok tudják a legtöbb hasznot kiszakítani maguknak”.
A külügyminiszter „gazdasági sorskérdésnek” nevezte, hogy melyik országok tudnak sikeresek lenni a szektor beruházásaiért zajló éles versenyben. E verseny során Szijjártó szerint minden, vagy majdnem minden eszközt bevetnek a szereplők.
Szijjártó arról is beszélt szerdán, hogy a nyugati autógyárak hatalmas függésbe kerültek a keleti akkumulátoroktól, utóbbiak piacát ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja. „Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogy ha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt” – mondta.
Szerinte az együttműködésre Magyarország kiváló példa, hiszen rengeteget profitál abból, hogy „fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek”. „Ez nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné teszi Magyarországot az elkövetkezendő évek európai gazdasági fejlődésében” – mondta. „Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben” – mondta a külügyminiszter, majd hozzátette: az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát Magyarország mellett.
Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára
– mondta. Szijjártó hozzátette, hogy 2020 után idén is a kínaiak hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra, ez a lendület pedig – várakozása szerint – kitart. Mint mondta, a magyar-kínai kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot döntött 13 milliárd euróval, és az már most biztosra vehető, hogy idén újabb csúcs fog születni.
A polgármester tagadta, hogy akkugyár érkezne Ácsra
Az jó ideje sejthető volt, hogy valami készül Ácson: az Úgytudjuk június közepén azt írta, hogy ipari park épülhet Ácson, akkor azonban a portál még arról nem tudott konkrétan beszámolni, hogy min fognak dolgozni a park területén. Szentirmai István, Ács fideszes polgármestere korábban egy Facebook posztban tagadta, hogy akkugyárról lenne szó, viszont azt írta, nem árulhatja el, hogy miről.
Mivel a befektető kérésére – üzleti érdekeit szem előtt tartva – azt nem lehet egyelőre publikálni, hogy milyen jellegű üzem szeretne idetelepülni, de azt kijelenthetem, hogy nem akkumulátorgyárról van szó és semmi olyanról, ami a környezetünkre negatív hatással lenne
– írta Szentirmai.
A polgármesternek szigorúan véve igaza van: Szijjártó bejelentése szerint a kínai beruházó valóban nem akkumulátorokat, csupán azokhoz katódot fog gyártani.
„Próbáljunk most meg örülni annak, hogy végre Bábolna és Igmánd után mi is felkerülhetünk a gazdasági térképre a megyében, az országban. Ha a fejlődésnek mindig, mindenkor az útjába állt volna egy-egy településközösség, akkor most nem lehetne példálózni másokkal, hogy azok milyen szerencsések, és hogy bezzeg… Most mi is szeretnénk szerencsések lenni, és természetesen nem vagyunk a magunk ellenségei, nem lesz olyan üzem, ami bármilyen veszélyt jelentene a városra" – tette hozzá a polgármester. Szentirmai a posztban azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ő, gyerekei, sőt unokái is a településen élnek.
Jávor Benedek Szijjártó bejelentésére reagálva a Facebookon azt írta: „a nemzetközi jelentések szerint ez a vállalat az elmúlt 10 évben rendszerint Afrikában gyermekmunkával bányászott kobaltot használt. Ez csak zöldre festés, a zöld átállás csakis igazságos lehet!".
Szijjártó bejelentése után kerestük Szentirmai Istvánt, azonban azt az információt kaptuk, hogy egész nap Budapesten tárgyal, nyilatkozni így sem ő, sem más nem tud Ácsról egyéb elfoglaltságaik miatt. | 520 milliárd forintból épül új kínai akkugyár Ácson | Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230621_acs_akkugyar_szijjarto | 2023-06-21 10:44:00 | true | null | null | HVG |
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.
Az utóbbi években csak veszteséget termelt a Völner-Schadl-büntetőügy és a bírósági eljárásból kimaradt zűrös ügyek miatt a legbotrányosabb időszakát élő Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (MBVK) a szervezet körül létrejött, több gazdasági társaságból álló cégháló. Az MBVK-hoz egy zrt., két kft., sőt még egy alapítvány is köthető, illetve csak köthető volt, mert a két kft. már nem is létezik, két társaságot érintő ingatlanértékesítések miatt pedig nyomozás is folyik hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentések nyomán. Az MBVK-hoz kapcsolható cégek, illetve szervezet:
Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft. (1999.04.-2023.01. - végelszámolással megszűnt)
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft. (2018.11.-2021.02. - végelszámolással megszűnt)
Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (2010.07. - jelenleg is működik)
Bírósági Végrehajtókért Alapítvány (1999.09. - jelenleg is működik)
A fenti lista szereplői közül egyiknek a tevékenysége sem mondható sikertörténetnek, sőt. De nézzük egyenként őket.
Lóvasút Indóház – ingatlanértékesítés kérdőjelekkel
A furcsa nevű Lóvasút Indóház Kft. onnan kapta a nevét, hogy a tulajdonában egy ikonikus épület volt a budapesti Váci úton, amely 1866-tól az első pesti közforgalmi lóvasút végállomásaként működött. A 2021-es adatok szerint az épületet is birtokló cég többségi, 96 százalékos tulajdonosa a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt, de 4 százalék erejéig számos végrehajtó közvetlenül is kisebbségi tulajdonos volt benne. A cég ügyvezetője 2019-2021 között Szarvas Balázs, majd az utolsó két évben, a cég felszámolásáig, megszűnéséig Martonosi László volt. Egy időben, a 2010-es évek elején az épületet még az akkor kamaraként működő végrehajtói köztestület “Árverező Kastélyaként”, élő árverések helyszíneként is használták, később – talán az állagromlás miatt – már üresen állt.
Azt nem tudni, hosszú távon mi volt az MBVK terve a Váci út 201. alatti egykori indóházzal, mindenesetre a vállalkozás felvette a tevékenységi körei közé a „történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetést”. Az épület a hvg.hu információi szerint eredetileg 200 millió körüli összegért vették, 2021-ben pedig már bruttó 284 millió forintos eszközértéken volt nyilvántartva a cég könyveiben. Forrásaink szerint egy 2015-ös ingatlan-értékbecslés 290 millió forintra taksálta a háromszintes, mintegy 700 négyzetméteres ingatlant. Az épület aztán 2021 végén információink szerint mintegy 148 milliós áron adta el a Lóvasút Indóház Kft., amely amúgy üzletileg nem volt sikeres. Sőt a működésnek sem volt sok nyoma az utóbbi években, veszteségnek annál inkább:
Ahogy arról a hvg360 annak idején írt is, a jellegzetes épület 2021 végén került át a Lóvasút Indóház Kft. kezéből a Monk Property Kft.-hez. A vevő cég egyébként 2022 januárjától az év április közepéig NAV-végrehajtás alatt állt. A Monk Property egy 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető cég, jellemzően évi 1-200 milliós árbevétellel és tavaly eddigi története rekordprofitjával, 165 milliós adózott eredménnyel. A cég ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek tulajdonosa Lotharidesz Balázs, üzletrészére pedig banki jelzálog van bejegyezve. Ez a cég a 2022-es évet jelentős bevétel-arányos profittal, 145 milliós adózott eredménnyel zárta. Nem lényegtelen mellékszál, hogy az MBVK – miközben a Cházár András utcában saját tulajdonú székháza van – a Hermina úton több szintet bérel, például panasziroda számára, nem mástól, mint a Monk Property-től.
Schadlék lebukása után is furcsa ingatlanügyletekbe bonyolódik a végrehajtói kar
A lóvasút indóház ikonikus épületét egy olyan cégnek adták el, amely ellen január óta adóvégrehajtás folyik. Közben akár évtizedekig húzódó történetek lesznek látszólag egyszerű végrehajtói ügyekből, még akkor is, ha az érintettek jóhiszeműek.
MBVK Informatikai Kft. – ismerős név, ismerős mínuszok
A végrehajtói kar saját, 2018-as alapítású informatikai vállalkozása, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft. sokban hasonlít az indóházas cégre. Főleg abban, hogy már ez sem létezik, mivel 2021. elején szintén végelszámolással megszüntették. Abban is hasonlítanak, hogy az informatikai cég érdemi, látható tevékenységet fennállásának nagy részében nem végzett, ügyvezetője végig az előző cégből is ismerős Szarvas Balázs volt, tulajdonosa pedig a végrehajtói kar. Bevétele általában ennek a vállalkozásnak sem volt, kiadása viszont annál inkább, így tartósan veszteségesen működött.
Az informatikai profilú céget 2018 novemberében hozta létre az MBVK, holott a karnak amúgy volt külön Informatikai Irodája. Az akkori csonka évről szóló mérlegbeszámoló melléklete szerint a vállalkozás „a szervezeti szinergiák kihasználásával kezdte meg működését.” Meg azzal, hogy az első másfél hónapban kifizetett az egyetlen munkavállaló ügyvezetőjének közel kétmillió forint bért. Mivel bevétele egyáltalán nem volt, nem meglepő, hogy a cég 2 milliós veszteséggel zárta az évet. A 2019-es első teljes évben már csaknem 15 milliós nettó árbevételt ért el – igaz, ezt részben saját tulajdonosától kapta, hiszen 2019. április 15-én Z-2090146 szerződésszámon a Kft. „információ-technológiai szolgáltatás nyújtása” fejében bruttó 1,4 millióért szerződött az MBVK-val.
Ám a 2019-es 15 milliós árbevétel is kevés volt ahhoz, hogy kitermelje az ügyvezető bérét, amire 16,7 millió ment el, így ismét veszteséggel zárta a 2019-es évet a társaság.
A 2020-as év is rosszul alakult pénzügyileg, hiszen a kft. az első pár hónapjában mindössze 78 ezres bevételt realizált, miközben bérre 1,1 millió ment el, majd a végelszámolás következő pár hónapos időszakában bevétel nélkül munkabérre közel egymilliót fizettek ki, így végül a 2020-as évet is összességében 2,2 milliós veszteséggel zárta a megszűnés előtt a cég, amelynek ráadásul ingatlanvagyona sem volt, így nem is volt mit értékesíteni.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Városliget-Ház 13 Zrt. – itt is egy eladás, ismert vevő
A végrehajtói kar által tulajdonolt cégek sorában az ingatlan bérbeadással, hasznosítással foglalkozó Városliget-Ház 13 Zrt. már egy komolyabb, de nem sokkal sikeresebb vállalkozás. A cégben ismerős neveket találunk, hiszen például 2019-2020 között Szarvas Balázs volt a vezérigazgató, azóta pedig Martonosi László. A céget 2010-ben még kft-ként alapította a 100 százalékos tulajdonos akkor még kamaraként működő testület, később zrt-vé alakult. A Városliget-Ház az utóbbi öt évben évi százmilliós nagyságrendű nettó árbevételt könyvelhetett el, ám ettől még veszteséges volt, néha csak pár tízmilliós mínuszt hozott össze, máskor negyedmilliárdosat:
Ehhez a vállalkozáshoz is kötődik egy feljelentett, nyomozással érintett ingatlanértékesítés. A végrehajtói kar cége még 2018 végén vásárolt egy irodaházat a XIII. kerületben, a Szegedi út 35-37 szám alatt. Itt egyes végrehajtók béreltek irodákat a saját szervezetük cégétől, mígnem 2021 októberében eladták az irodaházat: úgy tudjuk, a néhány évvel korábban mintegy 500 milliós összegért megszerzett ingatlant a Városliget-Ház 13 Zrt. körülbelül feleennyiért értékesíthette. Azt Hadházy Ákos független képviselő derítette ki, hogy a vevő a Nadan Property Kft. volt, amely működésének első évében, 2020-ban mindössze 33 milliós profitot termelt.
Az ingatlanügyletről még 2022 januárjában az atv.hu-nak mindkét fél azt állította, hogy minden a legnagyobb rendben volt, de számokat egyikük sem említett. A Nadan Poperty például azt közölte: „Az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolta a vállalkozás. Az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta.” A végrehajtói kar pedig tudatta: „Az ingatlan értékesítése szabályosan zajlott. Az ingatlan értékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő állapította meg, majd a tulajdonos nyílt pályázat útján hirdette meg azt.
Az ingatlan a pályázatra beérkezett érvényes ajánlatok alapján a legmagasabb árat ajánló pályázónak került értékesítésre.”
A Nadan Property Kft. tulajdonosa egyébként nem más, mint Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke és egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. Az ő személye azért érdekes, mert a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más ment el vizsgázni a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren. Szintén őt vélte Hadházy a nyomozati iratokban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de az ügy ezen szálát és a három személy kilétét nem igazán vizsgálták a nyomozó hatóságok.
Tóni, Barbara és Ádám a Schadl-Völner-ügyben: Polt Péter szerint talán igen, de akkor sem
Hadházy Ákos kitart amellett, hogy Rogán Antal minisztert, a feleségét és a kabinetfőnökét takarhatja a Schadl-Völner-ügyben előkerült "Tóni. Barbara és Ádám", ezért kérdésekkel sorozta meg a legfőbb ügyészt a témában. Polt Péter válaszait így foglalnánk össze: ki tudja, de mindegy is.
Ami viszont biztosan összeköti Rogán kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cégét, a Nadan Property Kft.-t és a végrehajtói karnak irodákat bérbeadó és a kartól egyúttal ingatlant vásárló, Lotharidesz Balázs által tulajdonolt Monk Property Kft.-t az az, hogy mindkét kft-nek ugyanaz a könyvelője és még ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket. Ahogy arra korábban Hadházy szintén felhívta a figyelmet, ezenkívül a cégek közötti összefüggés a székhelyhasználati jogosultságokon is tetten érhető, mivel Nagy Ádám a saját cégének székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz cégének.
Végrehajtókért Alapítvány – van, de minek?
Kicsit kilóg a fenti listából a végrehajtói karhoz köthető negyedik szervezet, hiszen ez nem egy vállalkozás, hanem egy 1999-ben alapított nonprofit szervezet, a Bírósági Végrehajtókért Alapítvány. Alapszabály szerinti célja „a bírósági végrehajtói szervezet tagjainak, családjainak fokozott védelme és támogatása, a jelölti képzés szakmai színvonalának biztosítása – az alapítóval együttműködve – a munkából hosszabb időre kieső végrehajtó és családja szociális segítése, a nyugat-európai jogharmonizáció folyamatában való részvétel és a csatlakozás szakmai részének elősegítése”.
Több mint 9 milliárdos nyeresége volt 2022-ben a végrehajtóknak
Schadl pénzmosással vádolt felesége keresett az egyik legjobban.
A hvg.hu forrásai szerint azonban, ha kezdetben ez működött is, az utóbbi években az alapítvány gyakorlatilag „tetszhalott” állapotban van, és lényegében nem csinál semmit. Ami biztos, hogy a kuratórium elnöke Jeney Orsolya (idén június 30-ig) végrehajtó, az igazságügyi tárca korábbi helyettes államtitkára. Az is biztos, hogy az utóbbi öt évben az alapítványnak összesen nem volt 2 milliós bevétele, az ötből négy évet zárt mínuszban és közhasznú célokra évi pár ezer forintot költött.
2023. május. 26. 10:36 Lengyel Tibor Itthon
Varga Juditék a végrehajtók új elnökéről: Tényleg évfolyamtársak voltak a miniszterrel, de 400-an diplomáztak akkor
Reagált az Igazságügyi Minisztérium is arra, hogy egy egyetemi évfolyamtársa lett a végrehajtói kar elnöke. Lupkovics Beáta úgy lett elnök, hogy alig egy éve végrehajtó. Közben, másfél évvel azután, hogy az előző elnököt, Schadl Györgyöt letartóztatták, megszólalt a kart felügyelő hatóság elnöke is, jelezve: a szakmának meg kell tisztulnia.
2023. június. 15. 05:02 Lengyel Tibor Itthon
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük. | Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230627_veszteseges_cegek_vegrehajtoi_kar | 2023-06-27 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.