text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szerdán számolt be róla Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, hogy Rogán Antal államtitkárának családjához köthető, illegális gumilerakatot talált Zalában, ahol több ezer tonnányi gyúlékony abroncsot tárolnak. Most egy újabb telepre bukkant, ezúttal Devecseren. Erről a Facebook-oldalán számolt be a politikus.
„Benkő Ádám, Rogán államtitkárának testvérének cége még 2016-ban kezdte Devecserre hordani a gumikat, aztán egy idő után az önkormányzatnak elege lett és eljárást indított ellenük, azonban csakúgy, mint Zajdán, itt is felszívódtak a környezetszennyezők” – mondja a videóban Tompos Márton, miközben az otthagyott abroncshegyeket mutatja be.
A Momentum politikusának elmondása szerint az önkormányzat arról tájékoztatta, hogy az otthagyott hulladék 90 százalékát ők már elhordták. „Egészen elképesztő, hogy ezek szerint, amit most látunk, már csak a teljes hulladék 10 százaléka” – teszi hozzá Tompos, miközben drónfelvételeket mutat a lerakatról. | Újabb, Rogán államtitkárához köthető, illegális gumilerakatot mutatott meg a Momentum | Úgy tűnik, a Zala vármegyei Zajda mellett Devecseren is volt egy hatalmas, környezetpusztító járműabroncs-lerakata Benkő Tamás János közigazgatási államtitkár testvérének. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230706_Ujabb_Rogan_allamtitkarahoz_kotheto_illegalis_gumilerakatot_mutatott_meg_a_Momentum | 2023-07-06 17:41:00 | true | null | null | HVG |
– Cél a kormánytisztviselők életkörülményeinek javítása – hirdeti a tavaly bejelentett Ereky Terv. Ez az a program, amely célul tűzte ki a kormánytisztviselők – többek közt a Miniszterelnökség, a tárcák, a kormányhivatalok dolgozóinak egy része, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok – helyzetének jobbítását. Az intézkedések közé tartozik a kedvezményes bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása is. A kezdeményezésben immár három intézmény is fogadja a kormánytisztviselők gyermekeit, s a környezetet, ellátást nézve senkinek nem lehet oka panaszra. Mind a három Budán van, ezeket az állami tulajdonú Human-Jövő 2000 Nonprofit Kft. üzemelteti.
A Humán-Mini Művész Utcai Óvoda és Bölcsőde honlapján hirdeti: a kicsikkel angolul vagy németül felső fokon beszélő nevelők foglalkoznak, s játékos keretek között oktatják őket a nyelvre. A csemeték fejlődését logopédus, pszichológus és gyermekorvos vigyázza, biztonságos játszótéren ugrálhatnak vagy sókamrában gyógyulhatnak. A foglalkozásokon balettozni, karatézni, úszni, focizni tanulhatnak. Igény esetén különbusszal szállítják a belvárosból az ősfás parkú intézménybe a gyermekeket, s nap végén ide is hozzák vissza a csöppségeket. Az óvodai tarifáról nincs információnk, de a bölcsőde 90 ezer forintba kerül a külsősöknek, a kormánytisztviselőknek pedig havi 20 ezer forint.
A Humán-Mini Pikler Emmi Bölcsődében személyre szabott nevelésről gondoskodnak a szakképzett gondozónők. A gyerekek a nap nagy részét a szabadban töltik, ott is alszanak. Az ár az internetes honlap szerint havi 80 ezer forint plusz az étkezés, ám a hivatalnoknak ismét kevesebb mint a negyedét, 20 ezret kell leróni. Magasabb, havi 35 ezer forint a fizetnivaló a Bíró Utcai Óvoda és Bölcsőde esetén, bár úgy tudjuk, itt nem ilyen nagy a különbség a külsős és a kormánytisztviselők csemetéi szolgáltatási árai között. A 80-90 ezer forintos árak egyébként a budai magánintézményekben általánosak.
Az állam minden bölcsis és ovis gyerekre költ, tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Előbbieknél havi bő 41 ezer, utóbbiak esetében közel 16 ezer forint/hó az állami hozzájárulás. Ezzel szemben a kormánytisztviselők csemetéi után gyakran 60 ezer forintot is fizet az állam, miközben az intézmények a minden gyermek után járó állami támogatásra is jogosultak. | Luxusóvoda főhivatalnokoknak | Budapest — Nincs gondja óvodára, bölcsődére egy sereg kisgyermekes kormánytisztviselőnek. A köztisztviselők krémjének számító réteg három csodálatos budai intézmény között is válogathat, ha csemetéjét biztonságban akarja tudni, ráadásul a többiekhez képest potom pénzt fizet a szolgáltatásért. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/luxusovoda-fohivatalnokoknak/sg2q0pc | 2012-08-03 13:28:00 | true | null | null | Blikk |
35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly
A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
35,4 millió forinttal támogatta a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast a választás évében a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd – írja a K-Monitor korrupciókutató civil szervezet a V-Híd 2022-es beszámolója alapján.
Szabad Európa: Nem fizet Mészáros cége, nehéz helyzetbe került több magyar vállalkozás
A lap információi szerint az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam neki sem fizet.
A szervezet a Facebook oldalán felidézi: az amúgy 100 milliárd forintos árbevételű V-Híd építi többek között a déli körvasutat és a Kétegyháza és Lökösháza közötti, kilométerenként csaknem ötmilliárd forintba kerülő vasúti szakaszt is. A K-Monitor azt írja: a Fidelitas 350 millió forintból gazdálkodott tavaly.
Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása, Mészáros Lőrinc többszörösen örülhet
A Ferencváros-Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is. | 35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly | A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230621_meszaros_lorinc_v_hid_fidelitas_tamogatas_k_monitor | 2023-06-21 07:48:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a főügyészség pénteken.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség.
Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) “szállodabizniszeire” is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét.
Kocsis István szerint nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt a cégnek – írta egy éve a Magyar Nemzet. A lap szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást. | Vádat emeltek Kocsis István ellen | Kocsist és társait 15 milliárdos károkozással gyanúsítják. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/10/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen/ | 2012-08-10 14:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kissé pikírten azt nyilatkozta akkor az MTI-nek: a kormánynak minden formális vizsgálat nélkül is lehetősége van kideríteni, mitől csúszik a tudományos nagyberuházás megkezdése, mivel a tervek szerint 60 milliárd forintba kerülő lézerkutató központot egy olyan, Budapesten működő projektcég menedzseli, amely 90 százalékban állami tulajdonban van. (A maradék 10 százalékon osztozik az SZTE és Szeged város önkormányzata.)
A korábbi tervekhez képest lassan egy év késésben van a beruházás elindítása –miközben az Európai Unió költségvetési ciklusa miatt 2015 végére be is kellene fejezni. Emiatt azonban a kormány csak a saját háza táján keresheti a felelőst. Bár a kormányszóvivői iroda közleménye hangsúlyozta, hogy „a kormány számára kiemelt fontosságú és nemzetközi vonatkozásai miatt rendkívüli jelentőségű fejlesztés megvalósítása elsődleges nemzeti érdek”, korántsem biztos, hogy e szöveg a tényleges helyzetet tükrözi. Az előzmények tükrében inkább kommunikációs blöffről, annak a szándéknak az elkendőzéséről lehet szó, hogy a kormány más célokra akarja elvonni a beruházásra szánt európai uniós támogatás egy részét.
Hosszas kutatás után sem találtunk olyan illetékest, aki érdemben, névvel nyilatkozott volna. Lehrner Lóránt, a nagyberuházást menedzselő projektcég, az ELI-HU Fejlesztésszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője kérdéseinket azzal hárította el, hogy a közeljövőben nyilatkozatot adnak ki az ügyről. Több forrásból származó háttérinformációink szerint az ELI ügyében az Orbán-kormány megalakulásától kezdve ellentétes álláspontot képviselt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fellegi Tamás, majd Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
Hatvanmilliárd forint elég nagy összeg ahhoz, hogy az állandóan megtakarítható forrásokat kereső NGM figyelmét felkeltse. Ugyanakkor a lézerberuházás az egyik legígéretesebb projekt, amely az európai gazdasági térség fokozódó lemaradását hivatott mérsékelni a kutatás-fejlesztés területén. A beruházás nem csupán Magyarország ügye: összesen három ilyen, egymást kiegészítő központ épül, Szegeden kívül Prágában és Bukarestben. A program 2006 óta tartó előkészítésében egy 14 uniós tagország által alakított konzorcium vett részt. A szegedi beruházás leállítása egyrészt veszélyeztetné a prágai és a bukaresti központ megvalósulását is.
Másrészt olyan mértékű és jellegű presztízsveszteséggel járna, amelyet nem lehet a „gazdasági szabadságharc” paneljeivel kommunikálni. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy az EU nálunk fejlettebb országai vagy azok cégei, bankjai kivisznek értéket az országból, hanem éppen arról, hogy a 2004-től csatlakozott közép- és kelet-európai félperiféria országai bizalmat kaptak: ők is képesek megvalósítani és működtetni a világ tudományos élvonalába tartozó kutatóhelyeket. Az ELI jelentőségét nem is vitatja senki – mégis nehezen illeszthető az Orbán-kormány gondolkodásába és politikai gyakorlatába. A lézerközpont hosszú távú befektetés a rövid távú érdekekre koncentráló, kapkodó politizálás idején.
Ha elkészül is 2015-re, első eredményei majd csak 2016–2020 között jelennek meg, miközben a kormánypártok minden lehetséges forrást a 2014-es újraválasztásuk szolgálatába kívánnak állítani. A beruházás Szegedre került, mert Bor Zsolt és Szabó Gábor nevével fémjelezve a szegedi egyetemen működik a világ egyik legjobb lézerfi zikus iskolája. Ugyanakkor Magyarországon Szeged az egyetlen nagyobb város, ahol nem fideszes a polgármester, hanem MSZP-s, aki rá adásul a párt országos választmányának elnöke: Botka László. Nem véletlen, hogy már a 2010-es helyhatósági választások előtt azt találta mondani Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki a Fidesz ügyvezető alelnökeként kampányolt Szegeden Botka ellen, hogy Szegednek nem lézerközpontra, hanem munkahelyekre van szüksége.
Ez a pökhendi kijelentés sok szavazatot hozott Botkának. Kósa Lajos ellenérzését az is motiválhatta, hogy Debrecen végül nem kapta meg a másfél milliárd euróba kerülő nemzetközi neutronkutató központ felépítésének lehetőségét – helyette a svédországi Lundot választották az európai döntéshozók. Nincs szó arról, hogy ha a szegedi lézerközpont elbukna, akkor Debrecen mégis megkaphatná a neutronkutatót – az a kérdés már 2009-ben eldőlt. Debrecen kudarca azonban erősítette Szeged esélyeit – mint amikor a sportversenyek bírái egyik ítéletüket egy másikkal igyekeznek kompenzálni. Csakhogy Magyarországon köztudomásúan a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitás érvényesül, ezért azok a politikusok és tudománypolitikusok, akik a debreceni nagyberuházás megvalósulásában voltak érdekeltek, enyhén szólva kevésbé támogatják a szegedit.
Van még egy probléma a szegedi lézerközponttal: az, hogy nem Budapestre kerül. Az Európai Unió támogatási rendszere jelentős mértékben még mindig a területi és társadalmi felzárkózást, kiegyenlítést szolgálja. Azok a térségek kapnak a kohé ziós alapokból támogatást, ahol a regionális GDP az uniós átlag 75 százaléka alatt van. Magyarországon a Budapestet is magába foglaló központi régió egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagának 109 százaléka, önmagában a fővárosé pedig 136 százaléka. A Szegedet is magába foglaló Dél-Alföld régió GDP-je ugyanakkor nem éri el a 42 százalékot – ezzel az Európai Unió 271 régiója közül a 20 legfejletlenebb közé tartozik. Ezért szóba sem jöhetett, hogy – az első szándék szerint – ez a beruházás is Budapesten, a Központi Fizikai Kutatóintézet területén valósuljon meg.
Illetve szóba jöhetett volna, de akkor nem 85 százalékos uniós támogatással, hanem 100 százalék magyar önerővel lehetett volna csak finanszírozni. A 15 százalékos magyar önerő nem sok – mindössze néhány kilométernyi autópálya ára. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az ELI-programban részt vevő országok nem kapnak külön uniós pénzt a beruházásra, hanem a saját, hétéves keretükből kellett elkülöníteni a megfelelő összeget. A csehek 260, a románok 280, a magyarok 200 millió eurót ajánlottak fel erre a célra. Ez a felajánlás még a Bajnai-kormány időszakában született. Abból a keretből – a gazdaságfejlesztési operatív programból – azonban, ahonnét ezt a pénzt elvennék, más célokat is lehet támogatni. Többek között a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amitől az Orbán-kormány a foglalkoztatás bővülését reméli még a 2014-es választások előtt.
A jelenlegi kormány mindeddig ellentmondásosan és következetlenül foglalkozott az ELI ügyével. Közvetlenül a hatalomra kerülésük után majdnem egy évre befagyasztották azt az egymilliárd forintot, amit a Bajnai-kormány a projekt előkészítésére elkülönített. Mivel az új kormány elődje gyanús örökségének tekintette az ELI-t, meg akarta vizsgálni – de nem jutott rá ideje, mert energiáit még gyanúsabbnak tartott ügyek vizsgálata kötötte le. Botka László 2010 őszén kétszer is interpellált a lézerközpont ügyében. Először azt a választ kapta Fónagy Jánostól, az NFM parlamenti államtitkárától, hogy vizsgálják az ügyet, másodszorra azt, hogy támogatják. 2011 tavaszán az Orbán-kormány valóban hozott egy határozatot, amelyben nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette az ELI-t. Ez azzal járt volna, hogy például a közbeszerzési eljárások során számos könnyítést és mentesítést kaphatnak a normál ügymenethez képest.
Amikor kiírták a közbeszerzési pályázatot a tervezésre, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozzájárult, hogy speciális épületnek nyilvánítsák a lézerkutató épületét, mivel eddig ilyet senki sem tervezett Magyarországon. Később azonban az engedélyt visszavonták, az eljárás elnyúlt, újabb 4-5 hónapot elvesztegettek. Ez annál furcsább, mivel Lehrner Lóránt, az ELI-HU Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese volt előzőleg. Az ügyet ismerő forrásaink szerint nincs szükség semmilyen széles körű vizsgálatra.
Arra volna inkább szükség, hogy a kormány még augusztusban határozatot hozzon a projekt támogatásáról, mert akkor szeptemberben – közel egyéves késéssel – be lehetne adni Brüsszelben a pályázati dokumentációt. Így is nagyon feszített ütemben kellene a munkát végezni, hogy 2015 végére elkészüljön a beruházás. Többen attól tartanak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság köztes megoldást választ: elvonnak egy jelentős összeget az ELI-nek szánt pénzből, s azt esetleg a kisvállalkozók támogatására csoportosítják át.
Ugyanakkor legalább az építkezést elkezdik, hogy a 2014-es választási kampányra valamilyen szerkezetkész épületet fel lehessen avatni Szegeden, a volt szovjet laktanya területén kijelölt helyszínen. Csakhogy, ha a beruházás lelkét jelentő lézertechnikai berendezésekre nem lesz elég pénz, akkor a beruházás nem lesz kész időben. 2014-től új vagy legalább más összetételű kormány lehet Magyarországon, és az euróválság miatt az új uniós költségvetési ciklus körül is nagy a bizonytalanság. Ha pedig ez a tudományos próbaprojekt kudarcba fullad, az arról győzi meg az Európai Unió döntéshozóit, hogy a keleti perifériára nem érdemes semmilyen tudásközpontot telepíteni.
Szeged Mercedese
Szeged gazdasági kitörését várják sokan a szuperlézertől. A tervek szerint közvetlenül mintegy 200 munkahelyet teremt a beruházás, de a világ minden részéből jönnek majd ide fizikusok kutatni. Az ELI tízhektáros területe mellett hatvanhektáros tudományos parkot terveznek, ahová vállalkozások sora települhet be. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora korábban elmondta: a lézertechnikát hasznosító fotonukleáris és fogyasztói elektronikai piacon Európa általános versenyhelyzete kedvező. Ez egy 270 milliárd eurós piac, amely a válság idején is évente 7,5 százalékkal nő.
Az élenjáró lézertechnika idevonzza a világ vezető kutatóit, de nagyon sok kis- és középvállalkozás is megél a központ mellett benépesülő tudományos parkban. A 245 millió euróból létrejövő beruházás 600 milliós eurós jövedelemgeneráló ha tással bír majd. Fenntartási költsége évente 15 millió euró lesz. Lengyel Imre, az SZTE Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének professzora szerint 100 kutatói hely kétszer annyi fejlesztői és 600 kiszolgálói munkahelyet is teremthet. Más forrásunk szerint a hazai gazdaság legnagyobb szereplői egyelőre nem érdeklődnek: a nemzeti nagytőkének idegen a kutatás-fejlesztés területe; eddigi tapasztalataik alapján nem látják át, hogyan lehetne pénzt kivenni ebből a beruházásból. (T. I.) | Csigalassú szuperlézer | Senki sem érti, miért akar széles körű vizsgálatot indítani a nemrég alakult Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a szegedi szuperlézer-beruházás, az ELI késése ügyében. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120811-nem_terul_meg_a_valasztasig-1324857 | 2012-08-11 15:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2022-ben rekord összegű, 1017 milliárd forint támogatást osztottak ki, a vidékfejlesztési kassza kiadásai pedig megközelítették a közvetlen támogatások összegét, áll a K-Monitor friss agrártámogatási elemzésében.
A támogatási rendszer az adatok szerint továbbra is a legnagyobb gazdálkodóknak kedvez, a támogatások csaknem 80 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Tavaly azok az agrárgazdálkodók nyerték el a legtöbb pénzt, akik hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására pályáztak, értelemszerűen ez is a nagyobb, tőkeerősebb, hitelképesebb vállalkozások irányába tolta el a mérleget.
A legnagyobb összegeket – hasonlóan az eddigi évekhez – a területalapú és a zöldítési támogatások képében osztották szét: mintegy 148 ezer földhasználó részesült összesen 257 milliárd forint értékben területalapú, 140 milliárd forint értékben pedig zöldítési támogatásban.
A beruházási támogatások kissé átrendezték a megszokott rangsort: a legtöbb pénz az OTP alá tartozó Nagisz-csoporthoz jutott (8,6 milliárd forint), ezt követik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárcégek (6,7 milliárd forint), illetve a Somogyban gazdálkodó Claessens-család vállalkozásai (5,9 milliárd forint). A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoport stratégiai partnereivel együtt 4,8 milliárd forint támogatásban részesült, de rajtuk kívül milliárdos nagyságrendű támogatásban részesültek a korábbi évekből ismert külföldi és belföldi nagy gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások is. | Több mint ezermilliárd forint agrártámogatást osztottak ki tavaly, bőven jutott pénz Mészárosnak és Csányinak is | Az összeg rekord, a legnagyobb nyertesek továbbra is a legnagyobb gazdálkodók. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230711_agrartamogatas_Meszaros_Csanyi_EUs_penzek | 2023-07-11 10:50:00 | true | null | null | HVG |
Az illető több mint 20 éve vezette a gyermekotthont, feladatai közé tartozott a fenntartó által ellátmányként folyósított összegek célnak megfelelő felhasználása és az azzal való elszámolás is. Az igazgató azonban vezetői jogosultságaival visszaélve 2018-ban havonta 2,5 millió forintot, majd 2019-ben négy alkalommal 1,5 millió forintot úgy vett fel készpénzben az otthoni házipénztárából, hogy azt nem a gyerekek javára – zsebpénz, jutalom, ösztöndíj – fordította, hanem megtartotta.
A Somogy Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a férfi az elsikkasztott 36 millió forint legális felhasználásának igazolására 16 alkalommal nyújtott be valótlan tartalmú nyomtatványokat a fenntartónak, a kitöltetlen okiratokat előre aláíratta a gondozottakkal.
A férfit jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolják. | 36 millió forintot inkább magára költött a gyerekek helyett egy somogyi gyermekotthon volt vezetője | Sikkasztás miatt vádat emeltek az egyik Somogy vármegyei gyermekotthon korábbi vezetője ellen, aki a gyerekeknek járó ellátmányi pénzből eltulajdonított 36 millió forintot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230712_Elsikkasztotta_a_gyerekeknek_jaro_ellatmanyi_penzt_egy_somogyi_gyermekotthon_volt_vezetoje | 2023-07-12 10:02:00 | true | null | null | HVG |
Mint Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak. Jelezte, az üzletláncokkal történt megbeszélésen “árakról nem is volt szó”.
Elmondása szerint az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. | Budai tagadja a dinnyekartellt | Az államtitkár állítja, nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/14/budai-tagadja-a-dinnyekartellt/ | 2012-08-14 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Több ezer tonnányi gyúlékony abroncshulladék áll gazdátlanul a Zala megyei Zajdán, a volt laktanya területén – ezt videófelvételen mutatta meg szerda délelőtt Tompos Márton a Facebookon.
A Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese ezután szerda este még egy poszttal-jelentkezett a témában, amiben azt mutatta meg, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a kivételes környezetszennyezésért Rogán Antal államtitkárának a testvére felelős.
Az ellenzéki politikus Tompos az interneten elérhető cégadatok alapján vezeti le, hogy hogyan kötődik a lerakó dr. Benkő Tamás János – közigazgatási államtitkár – testvéréhez. Sőt, arról is beszél a videóban, hogy nem ez az egyetlen gumilerakata az államtitkár családjának.
Azt látjuk, hogy van az országban több ilyen lerakat, odahozzák Ausztriából a gumikat, majd otthagyják. A környezetvédelmi hatóságok pedig ott állnak, hogy ez van, nincs pénz az elszállításra. Ez a cég pedig egyértelműen Benkő államtitkárhoz kötődik, úgyhogy meg fogom kérdezni tőle, hogy itt mégis mi a terv | Momentum: Rogán államtitkárának a testvéréhez tartozik az illegális zalai gumilerakat | A párt szerint ez a környezetszennyezés még az űrből is látszik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230705_Momentum_Rogan_allamtitkaranak_a_testverehez_tartozik_az_illegalis_zalai_gumilerakat | 2023-07-05 21:47:00 | true | null | null | HVG |
Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is.
Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki valami különlegesen hatékony rendszert.
A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.
Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”
Megkerestük a Mol sajtóosztályát, hogy szerintük a magyar hulladékkezelési rendszer európai összehasonlításban miért ilyen drága, ám kérdéseinkre konkrét, érdemi választ nem adtak. (A részletek a csillagra kattintva olvashatók *-Van információjuk arról, hogy a hazai EPR költségek európai összehasonlításban mekkora terhet jelentenek a hazai vállalatoknak és fogyasztóknak?
Az EU elvek alapján bevezetett EPR már 2018 óta több tagállamban sikeresen működik. Magyarországon ezt 2023-tól egyszerre vezetik be, ezért ennek a hatása eleinte jobban érezhető. Az alapelv itt is ugyanaz, mint az EU-ban mindenhol – a termékből származó hulladék költségeiért a gyártónak kell felelnie, és az EPR díj pedig kizárólag azt a költséget fedezi, ami a hulladék kezeléséért jár. Az EU-s hulladék célértékeket mindenhol teljesíteni kell, és az EPR rendszer ezt támogatja.).
A fenti gyűjtésünk a Packaging Recovery Organisation Europe jelentése alapján készült, azon országokat vettük figyelembe, ahol a magyarral összevehető EPR-rendszerek működnek. Az összehasonlítás nem lehet tökéletes az egyes eltérések miatt, de a nagyságrendi különbségek olyan nagyok, hogy az egyes részletszabályok eltéréseinek nincs is igazán nagy szerepe:
az európai mezőnyből a magyar rendszer messze kilóg magas áraival.
Hazánkkal 15 országot lehetett összehasonlítani, és azokat a hulladéktípusokat mutattuk ki, amik Magyarországon is megjelennek az EPR-rendszerben. Emellett feltüntettük a hazai rendszerben nem szereplő alumínium és PET árakat is.
Jól látható, hogy szinte minden kategóriában a legmagasabbak az EPR-díjak Magyarországon. A műanyagok után fizetendő EPR-díj Svédországban és Csehországban, a fa csomagolás négy másik országban drágább, de
a papír és karton csomagolás, illetve a fém csomagolás EPR díja Európa-bajnok a MOL rendszerében.
A négy fő hulladékkategóriában, amire minden országban volt EPR-ár, kiszámoltuk, hogy mekkora lenne a hazai termelők költsége, ha a Mol rendszerében, illetve ha más, alapvetően fejlettebb és jóval magasabb jövedelmi színvonalú országban termelnének. Ahogy az alábbi ábrán látható, a korábbi termékdíjas rendszer Európa középmezőnyébe tartozott,
a MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.
A fenti számításban csak a 2020-as magyarországi csomagolási hulladék mennyiségének 88 százalék szerepelt, amire minden országban sikerült adatokat találni*Svédország esetében nem volt a fa csomagolásra költség, ezért a Magyarországon kívüli átlagot vettük figyelembe.. A termelt csomagolási anyagok és a keletkező hulladék mennyisége sem teljesen esik egybe, de megközelítő számításnak ez megfelelő részletességű.
A legfontosabb hulladékáramokkal kalkulálva is nagyon közel van a négy fő hulladékáram mennyiségéből számított termékdíj költség a 2022-ben ténylegesen befolyt 80 milliárdos tényhez. Ha ugyanezekre az új EPR-díjakat is kalkuláljuk, akkor
a hazai csomagolási hulladék felhasználók 280-290 milliárd forint költséggel számolhatnak éves szinten, ami 3,5-szeresére emeli eddigi költségeiket.
Pedig változásra biztosan szükség lenne, mert Magyarország a hulladékok újrahasznosításában is az utolsók egyike az EU-ban, ahogy az az alábbi grafikonon látható.
Az utolsó, 2020-as adatok alapján Magyarország szinte minden kategóriában az utolsó harmadban van. Egyedül a papírban áll jobban az ország – amiben a MOHU megjelenése a hatszorosára emelte a termelők költségeit egyes papírtermékek, illetve háromszorosára mások esetében*a kartonok ára 57 forint volt, de az italos kartoné 19 forint, a papíré 19 forint. Mostantól egységesen 173 forint.. Ráadásul a lemaradás legfőbb oka, hogy a lakossági hulladékok esetében nagyon alacsony a szelektív gyűjtés, míg a vállalatoknál sokkal közelebb áll az uniós szinthez.
Kíváncsiak lettünk volna, hogy a MOHU szerint reálisak-e a számításaink, de konkrét választ nem adtak arra, hogy éves szinten tényleg 230-300 milliárdos EPR-költség várható-e: Mint írták, “a jövő évi EPR bevételek meghatározása az idei második féléves adatok alapján kerül meghatározásra.”
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk a fémhulladékok példáján keresztül, hiába nő meg rendkívül a MOHU bevétele a termékdíjakhoz képest, az átvett hulladékért jóval alacsonyabb árat adnak, mint a piaci. A nagyon alacsony átvételi árakkal kapcsolatban a MOHU azt írta, hogy “az árakat a nemzetközi jegyzésárak és speciális földrajzi viszonyok benchmarkja határozza meg a jelenlegi piaci árakhoz hasonlítva.” Mivel a nemzetközi piaci árak nem változtak érdemben, ahogy Magyarország földrajzi helyzete sem, érthetetlennek tűnik az átvételi árak óriási mértékű csökkenése.
A vállalatoknak az fáj a legjobban, hogy nagyon erőteljesen emelkedik az eddigi termékdíj helyett gyártói felelősségi rendszerben fizetendő díj. Minden csomagolóanyag és a külön meghatározott anyagok után meg kell ezt fizetni, ami számításaink szerint egy százalékkal dobhatja meg az Európa-bajnok magyar inflációt.
A két díj eltérő kategóriákat használ részben a hulladéktípusokra, de összehasonlítva jól látható, hogy egyrészt több termékre kell megfizetni, illetve minden esetben jelentős a növekedés. Környezetvédelmi szempontból viszont erősen megkérdőjelezhető, hogy a műanyag zacskók és a lebomlónak mondott, ám csak speciális körülmények között komposztálható zacskók díja végső soron csökken, ezek ugyanis már nem képeznek kiemelt kategóriát*A műanyag hordtasak a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak kivételével 1900 Ft/kg, a biológiailag lebomló műanyagból készült műanyag hordtasak 500 Ft/kg, a műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru 1900 Ft/kg, illetve a szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek 11 Ft/kg, valamint a szépség- vagy testápoló készítmények 57 Ft/kg díjtétele az új rendszerben nem fellelhető.
Megpróbáljuk néhány példán szemléltetni, hogy mennyire nem életszerűen állapították meg az EPR díjakat. Az irodai papír 128 forintos EPR díja kilónként nemcsak azért sok, mert eddig 19 forint volt. Egy ezer darabos A4-es papír után, aminek kilója körülbelül 700 forint, a korábbi termékdíj a termék árának 3 százaléka volt, az új 128 forintos EPR-díj 18 százaléka, ami aránytalanul soknak tűnik.
A csomagolási papír azonban ennél olcsóbb: például a többrétegű papírból készült orsó kilója körülbelül 200 forint, ezután kell szinte ugyanekkora összegű termékdíjat fizetni. A csomagolási papír EPR díja ugyanis 171 forint. Elég nehezen érthető, miért kerül a begyűjtés annyiba, mint a gyártás és kiszállítás – ráadásul a használt papírért még fizetnek is a papírgyárak.
Nemcsak a rekorder díj miatt fogják a fejüket a cégek
A vállalatok jelentős része egyébként a mai napig nem érti, hogy kell-e regisztrálniuk a MOHU rendszerébe, és ha igen, hogyan. A cég honlapján mindössze egy pár bekezdéses információ van erről. Talán ez lehet az oka, hogy a vállalatok jelentős része nem is regisztrált a rendszer indulásáig: ahogy a MOHU-nál elmondták:
Az intézményi elkülönítetten gyűjtött hulladék volumenének közel 30 százalékát termelő szervezetek nem regisztráltak még a MOHU-nál.
Mivel a darabszámot nem adta meg a MOHU, feltételezhető, hogy még mindig cégek tízezrei nem regisztráltak.
A megrendelés sem igazán működik, mert a MOHU informatikai rendszere az indulás előtti napokban gyakorlatilag elérhetetlen volt, és vállalati vezetők elmondása szerint azóta is akadozik.
De aki sikeresen belépett, az sem biztosan örülhetett: mert olyan vállalatok is megjelentek az alvállalkozói listában, akik le sem szerződtek a MOHU-val, és ez jogilag is aggályos lehet. Rákérdeztünk az okokra, amire a MOHU azt válaszolta: “A hulladékbirtokos regisztráció indulásakor minden cég, aki pályázatott bekerült a rendszerbe, ezért fordulhatott elő, hogy olyan cég is megjelent, aki még nem szerződött. Csak azon cégek kerültek ki a rendszerből időközben, akikkel nem állapodott meg a MOHU”.
A költségvetés nem jár jobban az új rendszerrel
A vállalatok a fentiek alapján a következő évben legalább 200 milliárd forintnyi többletköltségre számíthatnak, aminek java részét a fogyasztókra lesznek kénytelenek áthárítani. Azonban nem csak ők járnak rosszul:
a költségvetés 2024-es tervezete szerint a MOL hulladékkoncessziója egyáltalán nem csökkenti az állami kiadásokat sem.
A 2022-es 93 milliárd forintos támogatást kapó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-t. (NHKV) meg fogja vásárolni a MOHU. Ezt a jövőben már nem kell támogatni. Ez a szervezet fizette a rezsicsökkentett lakossági szemétszállítást a szolgáltatók felé.
A MOHU-nak a továbbiakban a termékdíjakból kell finanszírozni egyrészt a rezsicsökkentett lakossági személyszállítást, aminek forrásigénye az infláció miatt bizonyosan növekszik, és évi 100 milliárd forint felé is nőhet.
Eddig a piac vállalati hulladékkezelést meg tudta oldani a vállalatok saját költségén. Ezek a szállítási díjak a jövőben ugyanúgy megmaradnak, csak a MOHU-nak kell fizetni a nem értékes hulladék iránt, az értékkel bíró hulladékok után pedig ugyan nem piaci alapon, hanem a MOHU belátása szerint, de kapnak pénzt a vállalatok, intézmények. Így összességében a MOHU ugyanazt a munkát végzi el nagyjából hasonló költségek mellett, mint az eddigi piaci szolgáltatók.
Nem csak drága, nincs is alátámasztva
Azért sem tudhatjuk, hogy miért pont így határozta meg a kormányzat az EPR-díjakat, mert a saját szabályaikat sem tartják be. A termékdíjat váltó EPR rendszerről szóló kormányrendelet* 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősség kapcsán előírja, hogy az átvételi árak kialakításában fórumot és díjtanácsot kell létrehozni hulladékáramonként.
Magyarán az adott terület érintettjei, például a kartonpapírgyártók, a begyűjtésért felelős szervezetként a MOHU, a terméket felhasználó vállalatok és az újrahasznosításban érintetteknek le kellene ülni, és kitalálni, hogyan lehet minél nagyobb arányban – de legalább az uniós irányelvekben meghatározott mértékig – újrahasznosítani. Ez a papír esetében 2030-ra 85 százalékot jelent.
Azonban a kormány rendeleti úton hirdette ki a a díjakat. Kerestük a témában illetékes Energiaügyi Minisztériumot, de egy hét alatt sem kaptunk választ tőlük.
A hivatkozott rendelet szerint rendszeres párbeszédet kell biztosítani az EPR-díjak kapcsán. Ezért termékáramonként működő országos konzultatív testületeket kell létrehozni, amelyek
kiterjesztett gyártói felelősség fórumok
kiterjesztett gyártói felelősség díjtanácsok
A körforgásos gazdaság megteremtésében, a környezet védelmében nem látszik semmilyen érdemi előrelépés, a kaotikus viszonyok inkább a visszalépés irányába mutatnak. Továbbra sem lehet arra választ kapni, a Mol-on kívül kinek jó az egész nemzetközi szinten is példátlan hulladékkoncesszió.
Senki nem láthatja, hogy milyen alapon sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia, de a hatásaival mindenki találkozni fog a boltokban: az élelmiszerek ára várhatóan 3 százalékkal növekedhetnek az év második felében.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig pár helyen lehet mától fémhulladékot leadni, térképre vittük a telephelyeketElindult a hulladékkoncesszió, ami a lakossági fémátvételben egyelőre alacsonyabb árakat és sokkal kevesebb leadási lehetőséget hozott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúszezer magyar dolgozó várja, összeomlik-e néhány nap múlva a hazai hulladékkezelésAggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliumaDe hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. | Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét vezette be a Mol | Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230711/europa-legdragabb-hulladekkezelesi-rendszeret-vezette-be-a-mol/ | 2023-07-11 15:30:00 | true | null | null | G7 |
Évekre visszanyúló nemzetközi vita után, EU-nyomásra nyitotta meg a magyar kormány az online sportfogadási piacot. A „liberalizáció” utáni első engedélyt a kaszinóbizniszből is ismerős kormányközeli szereplőknek, a Habony Árpádhoz és Garancsi Istvánhoz köthető Las Vegas Casino-csoportnak adták ki – vette észre az Mfor.hu.
Mit jelent ez? A budapesti kaszinókat üzemeltető LVC Diamond Kft. sikeresen pályázott online sportfogadási szolgáltatásra, vagyis „távszerencsejáték szervezési engedélyt” kapott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH), így jól ismert NER-háttéremberekhez köthető cég lett az első hivatalos versenytársa a TippMixPro-rendszerrel állami monopóliumot élvező Szerencsejáték Zrt.-nek.
Számokban: Több nyilatkozatból tudható, hogy tavaly az online sportfogadás a Szerencsejáték Zrt. árbevételének mintegy 20 százalék adta ki, ami körülbelül 160 milliárd forint. Erre a szegmensre kapott most belépési engedélyt a Vegas. Ráadásul mind a magyar sportfogadás, de főleg az online sportfogadás piacán jelentős a növekedési potenciál: a régióban a sportfogadás egy főre jutó forgalma messze Magyarországon volt a legalacsonyabb 2021-ben.
Az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogát birtokló LVC Diamond masszív nyereséget termelt tavaly: 48,1 milliárd forint árbevétel mellett 19,2 milliárd forint profitja volt.
Kormányközeli tulajdonosaiknak a pandémia idején is nyitva tartó kaszinók a nehéz időkben is milliárdokat hoztak.
Tágabb kontextus: Az online sportfogadás 2014-ben került állami monopóliumba, onnantól a külföldi sportfogadó cégek a magyar jogértelmezés szerint lényegében illegálisan szolgáltattak Magyarországon. Az olyan cégek, mint az Unibet vagy a Sporting Odds viszont az EU-s elvekkel ellentétes versenykorlátozásra hivatkozva támadták a szabályozást az Európai Unió Bíróságán. A bíróság megállapította, hogy az EU-engedéllyel rendelkező szolgáltatókat nem lehet csak úgy kizárni az országos engedélyeztetési eljárásból. Végül az új szabályozást a magyar kormány tavaly dolgozta ki, és év végére vitte át a törvényhozási eljáráson.
Szürke zóna: Bonyolítja a képet, hogy például az Unibet – vagy a Bet365 – magyar nyelvű oldalon vár magyarországi online sportfogadókat, egy máltai bejegyzésű engedély alapján. Fontos kérdése a piacnak, hogy a „liberalizáció” után a hatóságok hogyan fogják kezelni az efféle működési modellt.
Mindenesetre június végén a SZTFH közölte: a bankokkal együttműködve megkezdi az illegális szerencsejátékokkal összefüggő bankszámlák pénzforgalmi blokkolását, és júliustól korlátozzák az engedély nélküli szerencsejáték-oldalakkal kapcsolatos be- és kifizetéseket.
Kormányközelből kormányközelbe: A szerencsejáték-biznisz kulcspozícióit korábban sem engedte ki közeléből a NER: a budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban, így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Szalay-Bobrovniczky akkor adta le ezeket az érdekeltségeket, amikor honvédelmi miniszter lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinókA játékasztal-bevételek nagyot estek, de a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés, az online bevételek pedig még emelkedni is tudtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne. | Liberalizáltak egy piacot, a Habony-Garancsi duó kapta az első engedélyt | Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230711/liberalizaltak-egy-piacot-a-habony-garancsi-duo-kapta-az-elso-engedelyt/ | 2023-07-11 15:37:00 | true | null | null | G7 |
Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Nagy bajban vannak az ellenzéki pártok, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is igazolva látja a Fidesz és a kormányzat által már régóta tényként kezelt tiltott kampányfinanszírozás, és a „guruló dollárok” vádját. Az egyik ellenzéki párt a hvg.hu-nak megerősítette: mind a 6 párt megkapta az ÁSZ részjelentés-tervezetét, amelyben leírják, hogy
a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmán keresztül – nagyrészt a vitatott amerikai adományokból – összesen 1,683 milliárd forintnyi „tiltott párttámogatást” fogadott el a 6 ellenzéki párt, ezért ennek az összegnek a duplájára, mintegy 3,3 milliárd forintra büntethetik őket.
Az ÁSZ egyelőre nem végleges jelentésében, csak részjelentés-tervezetében szereplő fenti megállapításról és annak következményeiről kedden a 24.hu írt először, de a hvg.hu-nak azóta a hat közül három érintett ellenzéki párt is megerősítette a hírt, amely alapján az ellenzék komoly bajba kerülhet a 2024-es önkormányzati és Európai Parlamenti választás előtt. Mivel
ha a büntetést behajtja az ÁSZ, akkor lényegében a hat párt egyikének, tehát még a legnagyobbaknak sem marad egy fillérje se a jövő évi összevont választás kampányára.
Az ÁSZ egyelőre a nem végleges részjelentés-tervezetet küldte el az ellenzéki pártoknak, akik észrevételeket tehetnek, reagálva a számvevőszék megállapításaira, de ez többük szerint érdemben már aligha befolyásolja a végleges jelentést, mivel az ÁSZ nagyon magabiztosan megállapítja már most, hogy az ellenzéki pártok tavalyi évi választási kampányköltésekről leadott beszámolói nem pontosak, mert azokban nem szerepelt a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezetétől, az MMM-től „tiltott, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás, tiltott párttámogatás". Az ÁSZ szerint ez,
az összesen 1,683 milliárd forint a miniszterelnök-jelölt és rajta keresztül a hatpárti összefogás érdekeit szolgálta."
Tóta W.: Hej, Rákóczi, Bercsényi, Márki-Zay!
Nyugi, lehet rendes hazafi az a magyar, aki amerikai vagy brüsszeli pénzből próbál több szabadságot kivívni ennek a népnek, amely önerejéből már nem képes erre. Vélemény.
Ez az a pénz, amely az Action for Democracy-n (AD) keresztül érkezett amerikai adomány, amire hivatkozva a kormányzat és a Fidesz már régóta „guruló dollárokat" emleget, sőt, a 2022-es magyar parlamenti választás külföldi befolyásolásáról beszél. Azt korábban Márki-Zay Péter is elismerte, hogy az AD-n keresztül kaptak külföldi adományt, de szerinte csak egy „kiskaput" használtak ki:
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
Egy januári, időközben titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztató már arra jutott, hogy a korábban ismert 3 milliárdos összegnél 160 millióval több pénz érkezett amerikai támogatásként az AD-tól a tavalyi kampányba, javarészt Márki-Zay mozgalmához, vagyis „a pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft”. A jelentés szerint ennek az összegnek az 58 százaléka landolt az MMM-nél, ez pedig meg is felel annak a közel 1,7 milliárdnak, amiről most az ÁSZ megállapította, hogy tiltott párttámogatás.
A hvg.hu által elért, de név nélkül nyilatkozó ellenzéki pártvezetők közül az egyik fel is olvasott néhány megállapítást az ÁSZ nekik megküldött, 70 oldalas részjelentés-tervezetéből. Eszerint például „figyelemmel a választók befolyásolásának igen összetett mechanizmusára, az nem képezheti jogi eljárás tárgyát, hogy egy konkrét kampánytevékenység ténylegesen mely jelölt vagy párt választási eredményét befolyásolta".
Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A fenti idézettel az ÁSZ elismeri, hogy a közös kampányra – jogi álláspontjuk szerint törvénysértően – költött MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani az ellenzéki összefogásban részt vett hat pártra, a DK-ra, az MSZP-re, az LMP-re, a Párbeszédre, a Jobbikra és a Momentumra. És ez a probléma a büntetés kiszabásánál is. Az ÁSZ jelentéstervezete is elismeri a "jogkövetkezmények" résznél, hogy
mivel a tiltott párttámogatás összegének arányosítása nem követhető, a jogsértés megállapítása esetén kiszabni tervezett, a törvény szerinti dupla összegű, vagyis mintegy 3,3 milliárd forintnyi büntetés pártok közötti megoszlása sem rendezett, emiatt pedig további törvényi rendelkezés nélkül a büntetés behajtása nem megvalósítható.
Nem tudják ugyanis, hogy egyenként mennyit fizettessenek meg a 3,4 milliárdból a hat párttal: egyenlően osszák-e fel a büntetés összegét közöttük, vagy például a választáson elért listás eredmények arányában. Ezt az ÁSZ szerint a jogalkotó – vagyis végső soron a kormány és a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-KDNP – feladata tisztázni, mondjuk egy jogszabály-pontosítással, módosítással.
Törvénymódosítással állná útját a „guruló dollároknak" a kormány
Május végéig módosíthatják a kampányfinanszírozási szabályokat.
Ezután hajtható csak be az arányok ismeretében a büntetés összege. A behajtás a pártoknál a nekik járó állami támogatás terhére levonással történik: várhatóan az idei harmadik negyedéves utalástól kezdve folyamatosan visszatartják majd a költségvetési támogatásukat, amíg így „le nem dolgozzák" a büntetést. Ez azonban a kisebb pártoknál akár 1,5-2 éves támogatásmentes időszakot is jelenthet, de a nagyobbaknál is akár egy teljes évet. Ez pedig azt jelenti, hogy
a következő egy évben pénz nélkül maradnak a pártok – mivel a legtöbbnek nincs jelentős cash flow-ja, inkább csak adóssága –, vagyis a 2024-es összevont Európai Parlamenti (EP), és önkormányzati választások kampányát az ellenzéknek lényegében egy fillér nélkül kell végigcsinálnia, miközben a kormánypártoknak lesz pénzük bőben plakátra, kampányhirdetésre – a „támogató" állami-kormányzati hirdetéseken túl.
2023. március. 30. 14:21 Lengyel Tibor Itthon
Mind fideszes a tavalyi választás három olyan jelöltje, aki szabálytalanul használt fel állami kampánypénzt
A 2022-es parlamenti választás több képviselőjelöltjénél is szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék vizsgálata, az érintett összeg dupláját fizettették vissza velük. Mindhárman Fidesz-KDNP-s jelöltek voltak: Mészáros Lajos, Pánczél Károly és Pócs János.
2023. január. 27. 12:09 hvg.hu Itthon
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | Kiszabhatja az ÁSZ az ellenzéki pártokra a 3,3 milliárdos büntetést, de behajtani még nem tudja | A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230620_Kiszabhatja_az_ASZ_a_MarkiZayfele_vitatott_kampanytamogatas_miatt_a_33_milliardos_buntetest_a_6_ellenzeki_partra_de_behajtani_meg_nem_tudja | 2023-06-20 14:49:00 | true | null | null | HVG |
Megszólalt az a cég, amelyik az ellenzék kampánytevékenységének pénzügyi hátterét vizsgáló titkosszolgálati anyagokban visszatérően felbukkan mint az egyesült ellenzék, valamint annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter választási kampányában felhasznált, külföldről érkező anyagi támogatások hazai kedvezményezettje. A vállalkozás az Oraculum 2020 Kft., amely az ellenzéki hírportált, az Ez a lényeg kiadója, ügyvezetője és tulajdonosa pedig a korábbi MSZP-s képviselő és komlói polgármester azonos nevű fia, Páva Zoltán.
A hírportál 2019 őszén, az önkormányzati választásokra időzítve indult, és hirdetési kampánya volt a Facebookon a tavalyi választás előtt is. A cég neve tavaly novemberben bukkant fel egy titkosszolgálati jelentésben, mint amelyiknél 1,08 milliárd forint landolt, méghozzá a Márki-Zay Péter kampányát segítő Action for Democracy-tól (AD). A minapi újabb titkosszolgálati anyag pedig további 887 milliót azonosított a céghez érkező külföldi kampánytámogatásként, ezúttal egy svájci alapítványtól:
Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
A jelentés nyilvánosságra kerülése után a hvg.hu számos ezzel kapcsolatos kérdést feltett az Oraculum 2020 Kft.-t vezető és tulajdonló Páva Zoltánnak, ám nem kaptunk ezekre semmilyen választ. Megírtuk viszont, hogy a korábban a Pegasus kémprogrammal is megfigyelt, egy másik cégével pedig a DK-val szerződő Páva vállalkozásához a jelek szerint 2 milliárd forint folyt be.
Ki az a Pegasussal megfigyelt, DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához?
Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.
Ha fenti cikkünk megjelenéséig nem is, egy nappal később levelet kapott a hvg.hu Páva Zoltántól. Ebben a cégvezető egy közleményt küldött – amely közben a cég által kiadott Ezalenyeg.hu-ra is felkerült –, és ebben “hazug vádakat” említve azt írja: “sem az EzaLényeg szerkesztősége, sem kiadója nem kapott külföldi támogatást”.
A híroldal főszerkesztőjével közös Páva-közlemény magyarázata szerint a portál “a híresztelésekkel ellentétben nem kapott külföldi támogatásokat, és maga sem támogatta semmilyen politikai párt kampányát”. Mint írták, “portálrendszerünk online és offline hír- és tartalomszolgáltatói munkát végzett, törvényes szerződésesek alapján“. Úgy fogalmaztak:
Orbán propagandabirodalmának állításaival szemben a valóság az, hogy az Oraculum 2020 Kft. nem támogatásként kapta a jelentésben megjelölt összegeket. Jogszerűen megkötött szerződéses jogviszony keretében nyújtottunk szolgáltatást, amelyet számla ellenében egyenlítettek ki a szerződött partnerek. Ezeknek a megbízásoknak semmi köze nem volt Márki-Zay Péter kampányához.”
A közlemény nyomán újabb, tisztázó kérdéseket küldtünk Pávának, ám ezekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig – ha jól értjük –, az Action for Democracytól kapott 1,08 milliárdra és a svájci 887 millióra egyaránt vonatkozó állítása, miszerint nem politikai kampányt támogattak belőle, és ezeknek semmi köze az ellenzék és Márki-Zay Péter kampányához, némi magyarázatra szorulna.
Ha ugyanis így van, miért nem jelezték ezt korábban, amikor novemberben nyilvánosságra került az 1,08 milliárdos első összeg. Érdekes az is, hogy az amúgy Márki-Zay kampányát támogató AD miért éppen a kampányidőszakban és miért pont ezt a céget találta meg egy piaci megbízással – a cég méretéhez és forgalmához képest jelentős, milliárdos értékben. Kérdés maradt az is, hogy
az Oraculum 2020 Kft. vajon pontosan milyen, az ellenzéki kampánnyal össze nem függő, politikamentes feladatot végzett a két, összesen csaknem 2 milliárd forintos értékű megbízásért, ami a vállalkozás teljes, 2021-es árbevételének a háromszorosa?
Nem sokkal Páváék előtt egyébként közleményben válaszolt Korányi Dávid, az AD elnöke is a titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait:
Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez
Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | DK-közeli médiavállalkozó: Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak | Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230127_Nem_is_az_ellenzeki_kampanyra_kaptak_a_2_milliardot_ezek_politikamentes_szerzodesek_volt__allitja_a_DKkozeli_mediavallalkozo | 2023-01-27 16:25:00 | true | null | null | HVG |
Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, még a végrehajtói kar hivatalvezetőjének is – körülbelül így fordítható le a szállóigévé vált Simicska-bölcsességet továbbgondolva a rendőrség június 29-i határozata, amellyel bűncselekmény hiányát megállapítva megszüntették a nyomozást a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar két ingatlanának értékesítése ügyében.
Az irodaként használt két ingatlanról, az azokat birtokló, a végrehajtói kar tulajdonában álló cégekről és az épületek értékesítéséről nemrég írtunk, kiemelve, hogy nyomozás folyik amiatt, hogy az ingatlanokat féláron adhatták el. Az egyik vevő Rogán Antal miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cége. Az eladás után az egyik ingatlan addig tulajdonló saját cégét a kar bedöntötte:
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont - feljelentések szerint áron alul - értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni.
A hvg.hu fenti cikke június 27-én jelent meg. Másnap rákérdeztünk a rendőrségnél a csaknem egy éve zajló vizsgálatra, mire június 29-én reggel azt válaszolták, hogy a hűtlen kezelés gyanújával folyamatban lévő nyomozásnak gyanúsítottja nincs, és “bővebb tájékoztatás nem adható”. Néhány órával később a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályán meg is szüntették az eljárást, mondván:
a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.”
Pedig maguk a nyomozók is leírták – derül ki a hvg.hu birtokába jutott, az eljárást megszüntető határozatból –: “felmerült annak a gyanúja, hogy az ingatlanok kezelése, majd később az értékesítése során – az MBVK elnöke, dr. Schadl György utasítására – dr. Takács Katalin, az MBVK Hivatalának vezetője olyan döntéseket hozott, melyek az észszerű gazdálkodással ellentétesek voltak.” Az ügy lényege, hogy
a végrehajtói kar – azóta egyébként megszüntetett – cége, a Lóvasút Indóház Kft. az 1999-ben vásárolt, a főváros XIII. kerületében álló, Váci út 201. szám alatti ingatlant 2021 őszén 142 millió forintért adta el.
A végrehajtói kar egy másik, most is működő cége, a Városliget-Ház 13 Zrt. pedig a 2018-ban 490 millió forintért vásárolt, szintén a főváros XIII. kerületében álló, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaházat ugyancsak 2021 őszén adta el.
Vagyis a végrehajtói kar – amelynek elnöke korrupciós bűncselekmények vádjával bíróság előtt áll, hivatalvezetője pedig továbbra is a helyén van, miközben élettársa szintén a büntetőeljárás vádlottja – a saját cégein keresztül 2021 őszén két ingatlanától is megszabadult. Az egyiktől egy hónappal Schadl őrizetbe vétele előtt, a másiktól 4 nappal azután.
Mindkettőn áron alul adtak túl, százmilliós nagyságrendű összeget bukva.
Hogy mennyi veszteséggel adták el az ingatlanokat, azt többféleképp is számolhatjuk, és ezeket az adatokat a rendőrségi dokumentum is tartalmazza. A Váci úti, 3 szintes műemléki épület az egykori lóvasúti indóház a tulajdonos cég mérlegében 2021-ben 284 milliós eszközértéken szerepelt, végül felennyiért kelt el. Ez így 142 milliós különbség. Az ingatlant a végrehajtók által kért, a Deutsche Immo Hungary Kft. által készített 2014. december 31-i értékbecslés 290 millióra értékelte, ami közel azonos a könyv szerinti értékkel, azaz a különbség így számolva is szinte pontosan ugyanannyi.
Ám mivel az értékbecslés régi volt, és az ingatlan 2015 után üresen állt, úgy, hogy állagmegóvási munkákat sem nagyon végeztek rajta, az állapota romolhatott. A nyomozás során a rendőrség is ingatlanforgalmi szakértői véleményt szerzett be, és ez alapján az ingatlan 2021 őszi, eladáskori becsült értéke 199,5 millió volt. Így 57,5 millió forint az az összeg, amennyivel olcsóbban eladták az ingatlant.
A másik ingatlan, a Szegedi úti irodaház 2018 őszén került a végrehajtói kar másik cégéhez, a Városliget-Ház 13. Zrt.-hez, 490 millió forintért. Erről a kar megbízásából az évek során három ingatlanforgalmi szakvélemény is készült, és mind jóval a vételár alá becsülte az épület értékét: a 2020-as 243,4 millióra, a 2021 tavaszi 243,6 millióra, míg a 2021 nyári 285,8 millióra.
Ehhez képest 2021 szeptember végén 248 millióért adták el, vagyis 37,8 millióval a frissen becsült forgalmi értéke alatt. A nyomozás során a rendőrség itt is kirendelt saját szakértőt, az ő becslése pedig az ingatlan eladáskori értékét 354,1 millióra tette, ami 106,1 millióval volt magasabb az eladási árnál. Összességében tehát
a végrehajtói kar az ingatlanok eladásán a saját, friss nyilvántartásai, illetve értékbecslése alapján 180 milliót bukott, a rendőrségi nyomozás során becsült értékeket alapul véve 163 millióval járt rosszabbul, de ha a Szegedi úti ingatlan egykori vételárát is nézzük, akkor a kar összes vesztesége eléri a 384 milliót.
Mindez a rendőrség szerint bár felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, nem feltétlenül minősül annak. A nyomozást megszüntető határozatban ugyanis azt írják: ugyan a vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyont lehetőség szerint gyarapítsa, bűncselekményt csak akkor követ el, ha szándékosan szegi meg ezt a kötelességét, felismerve, hogy vagyoni hátránya keletkezhet.
Még nyomoznak a Schadl-barát mentős cégének 50 ezres Covid-tesztjei ügyében, hallgat a végrehajtói kar hivatalvezetője
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? - erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője - akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja - és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat.
Furcsa a felismerés hiányát emlegetni azonban akkor, amikor a gazdálkodásért felelős végrehajtói kari hivatalvezető, Takács Katalin és az ingatlanok adásvételi szerződéseit aláíró két saját cég ügyvezetője, Martonosi László számára a rendelkezésre álló adatokból minimális matematikai tudással is egyértelmű kellett legyen, hogy biztosan 180 millió forintot buknak az értékesítéseken.
Persze előállhat olyan vis maior helyzet, nem várt külső körülmény, ami miatt még vesztességgel is muszáj vagyonelemet értékesíteni. Ilyet azonban a nyomozás nem tárt fel. A rendőrségi határozat rögzíti is: “az értékbecsléssel megállapított értékkel kapcsolatban lényeges körülmény, hogy nincs 'kényszer eladás', az eladó határozhatja meg, hogy milyen árat kíván az ingatlan fejében”.
Ezen a ponton egyébként a rendőrségi határozat átalakul “közgazdaságtan kezdőknek” munkafüzetté és olyan megállapításokat tesz, mint például:
ha kereslet magasabb a kínálatnál, akkor válik jövedelmezővé az ügylet;
a piacgazdaság elmélete szerint az árat az egyensúlyi szakasz határozza meg, ahol a kínálat függvény keresztezi a keresleti függvényt;
a gyakorlatban az ingatlanpiac nem tökéletes piac, nem teljesek az információk, valamint jelen vannak befolyásoló és gátló tényezők;
az értékbecslés fő feladata, hogy megpróbálja felbecsülni az ingatlan árát, szem előtt tartva a rengeteg piaci befolyásoló tényezőt.
A rendőrségi nyomozás végül rögzíti, hogy már csak azért is szüntetik meg a hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozást, mert az általuk kirendelt ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján a Váci úti ingatlan értékénél az eladási ár csak 28,83%-kal volt kevesebb, a Szegedi úti irodaház esetében az értékbecslésnél 13,23%-kal volt alacsonyabb az eladási ár. Mindez pedig
nem mutat olyan kirívó értékkülönbözetet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy nem érvényesültek a rendes gazdálkodás szabályai vagy hogy a hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetési magatartásai – különös tekintettel a szándékosságra – megvalósultak volna".
A Váci úti ingatlan vevője a Monk Property Kft. volt. A 2019-es alapítású ingatlanüzemeltető 2022-ben 165 milliós rekordprofitot ért el. Ügyvezetője a veresegyházi Lotharidesz Balázs, a cég tulajdonosa pedig a Monk Solution Kft., amelynek a tulajdonosa Lotharidesz. A végrehajtói kar – miközben a Cházár András utcában saját székháza van – a Hermina úton többszintnyi irodát bérel a Monk Propertytől.
A Szegedi úti ingatlan vevője pedig a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke, egyben egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. A Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiban többször felbukkan a neve, mint akinek Schadl György a kar elnökeként segített vizsgákat „intézni”, akár úgy is, hogy Nagy helyett más vizsgázott a Pécsi Tudományegyetem jogi karán – az egyetem belső vizsgálata ugyanakkor nem tárt fel szabálytalanságokat e téren.
Belezavarodott a Schadl-ügybe? Elmagyarázzuk, hol tart az eljárás és mi derült ki eddig
Schadl, Völner és Gazdi mindent tagadnak, a korrupciós botrány kirakósának darabjai viszont ha nagyon lassan is, de elkezdtek a helyükre csúszni - a jogerős ítéletre viszont még éveket kell várni.
Nagy Ádámot vélte Hadházy Ákos független képviselő a Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban az akár Rogán Antalra és feleségére is illő keresztnevek társaságában felbukkanó „Tóni, Barbara és Ádám” hármas egyik tagjának, de ezt aztán nem igazán vizsgálták a hatóságok. A Nadan Propertyt és a Monk Propertyt összeköti, hogy ugyanaz a könyvelőjük, ugyanaz az ügyvéd is gründolta őket, és Nagy a saját cége székhelyén adott székhely-használati jogosultságot Lotharidesz vállalkozásának.
Az ingatlanügynek még nincs vége, mert a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat ellen a hvg.hu információi szerint a feljelentő panasszal élt. Ebben például arra hivatkozott – és itt a Váci útira utalt – "2015-2021 között az ingatlanárak nem megfeleződtek, hanem a duplájára emelkedtek még abban az esetben is, ha az ingatlan állagában romlás következett be". A feljelentő ehhez hasonlóan az eredeti vételár dupláját tartotta volna reális eladási árnak a Váci úti irodaház esetében is, e számítás alapján pedig összességében még nagyobb, 870 milliós veszteség is érhette a végrehajtókat.
(Nyitóképünkön a végrehajtói kar Cházár Andás utca 13. szám alatti, zuglói székháza, amit még nem adtak el) | Több százmilliós buktával adta el ingatlanait a végrehajtói kar, de a rendőrség szerint ez nem hűtlen kezelés | Biztos, hogy ráfizetett Schadl György elnöksége idején a végrehajtói kar arra, hogy eladta két budapesti ingatlanát. Hogy mennyire járt rosszul, arra több számítás is van: legalább 163, de akár 384 milliót is bukhatott. Jól járt viszont Rogán Antal kabinetfőnöke, az egyik ingatlan vevője. A rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozást, mondván: az áron aluli értékesítés lehetett akár figyelmetlen véletlen is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230705_vegrehajtoi_kar_ingatlan_eladas_nyomozas_schadl | 2023-07-05 10:10:00 | true | null | null | HVG |
A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt.
A jógaközpont és az állatok nélküli állatmenhely
Három alapítványt mutattunk be a „Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki” című cikkünkben 2018 végén. Az
az Országos Állatmentő Alapítványról,
a Gyermekmentő Támogató Alapítványról
és a Daganatos.hu Alapítványról van szó. | Megroppant az 1 százalékos adókból milliárdokat begyűjtő alapítvány-birodalom | A jelek szerint megszűnőben van az az alapítványhálózat, ami beteg gyerekek és segítségre szoruló állatok fotóival kampányolva hosszú évekig elképesztő hatékonysággal hajtott az 1 százalékos adófelajánlásokra. A három alapítványból egy megszűnt, kettő eltűnt a Facebookról, a honlapjuk nem frissül, az 1 százalékos forrásuk is elapadt. | null | 1 | https://444.hu/2023/07/14/megroppant-az-1-szazalekos-adokbol-milliardokat-begyujto-alapitvanybirodalom | 2023-07-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva.
Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról.
Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.
„Hány állat van most itt?
Ja, itt nincsen most egy sem.”
A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.
A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak:
„Az Önök összefogásával megtudjuk valósítani a célunkat, hogy egy európai szintű állatmenhelyet nyithassunk! Kérjük járuljanak adó 1%-ukkal hozzá, hogy az Országos Állatmentő Alapítvány, minél több állatkának adhasson az élethez egy új esélyt!”
Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajanlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért.
Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”.
Érdeklődtünk az alapítványról, de a helyben talált munkatárs azt mondta, hogy ő csak egy önkéntes, keressük az elnökasszonyt emailben. Hogy ez mekkora csapda, az később derült ki. Az önkéntes tanácsát megfogadva ugyanis írtunk a kuratórium elnökének, Gombár Györgyinek, de egy hónap is kevés volt ahhoz, hogy válaszoljon.
Egyebek között arra lettünk volna kiváncsiak, hogy az adóhatóság miért zárta ki idén az egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtő szervezetek közül az Országos Állatmentő Alapítványt.
Elég sikeresek voltak eddig, összesen 185 millió forintot húztak be csak az adófelajánlásokból 2012 és 2017 között, további tízmilliókat egyéb adományokból, támogatásokból. Az alapítvány már a kezdet kezdetén sem csinált titkot abból, hogy eleve az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtése a céljuk, a 2011-es beszámolójukban ezt írták: az alapítványnak a
„hosszú távú tervei megvalósításához komolyabb bevételi forrásokra van szüksége, melyre kiválóan alkalmas lehet az adó 1 százalékos felajánlás”.
A hosszú távú terv volt például a központ, amit meglátogattunk Csobánkán.
Azt, hogy idén nem gyűjthetnek adófelajánlásokat, elég sajátosan jelentették be:
Valójában arról van szó, hogy a NAV letiltotta őket. Ez az adóhatóság nyilvántartásából derül ki. Hogy miért, azt nemcsak Gombár Györgyi elnökasszonytól, hanem az egyszázalékos homályzóna oszlatásában nem kifejezetten segítőkész NAV-tól is hiába kérdeztük, nem kaptunk választ.
Nem szüntették meg a tevékenységüket, mert a honlapon megjegyezik azt is, hogy „Egyéb anyagi és tárgyi támogatásaikat/felajánlásukat továbbra is szívesen fogadjuk”.
Az alapítvány úgy lett letiltva az egy százalék gyűjtéséről, hogy éppen tavaly a Nemzeti Együttműködési Alaptól 1,1 millió forintot kaptak működési költségre, amit a beszámolójuk szerint könyvelési és ügyvédi díjra költöttek.
A meg nem született kutyák alapítványa
Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben áthangolták a tevékenységüket. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Volt, hogy pályázatot írtak ki civil szervezetek részére ivartalanítás támogatására (2015-ben, 10 milliós kerettel), de 2014-ben például oktatási segédanyagra fordítottak 34,3 millió forintot. Hogy pontosan mire, azt nem tudni, vélhetően az ivartalanítás a téma. A név maradt Országos Állatmentő Alapítvány, az adománygyűjtés aligha menne ilyen jól Alapítvány Az Állatok Ivartalanításáért néven.
Korábban büszkén hirdették, hogy nem költenek bérekre, a személyi jellegű kiadások mégis elkezdtek megszaladni. 2015-ben 2,6 millió, 2016-ban 5,5 millió, tavaly már 11,5 millió szerepelt ennél a tételnél.
A fonyódi faház
A csobánkai állatmentőknél is sikeresebben gyűjti az egyszázalékokat a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2007 óta 600 millió forintot húztak be adózóktól az agresszív, az adófelajánlásokból bőségesen finanszírozott online kampánnyal. Lehetne ez a szám még magasabb is, ha két évre nem lettek volna letiltva ők is. 2017-ben visszatérhettek az egyszázalékos pályára, újra sikeresek, tavaly és idén összesen 120 millió forintot kaptak.
Fonyódon a Mecsek utca a vasút mellett van. Egyik oldalon a sínek, a másikon házak. Így aztán ebben az utcában nincs páros és páratlan oldal a számozásban, egyesével nőnek a házszámok. A 10. és a 12. között ez az épület van.
Vagyis feltételezhetően ez a Mecsek utca 11.. Nincs kiírva házszám, ahogy semmilyen felirat sem.
Pedig a faház a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye. (Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.) Hetek óta próbáltuk őket elérni a honlapon megadott telefonszámon, de hiába. A ház elhagyatottnak tűnik, nem úgy nézett ki, mintha csak a boltba ugrottak volna ki. A kukásmatricából is az derül ki, hogy csak nyáron kérnek szemétszállítást. A leveleket sem ide irányítja az alapítvány, hanem egy csobánkai postafiókba. Ez megegyezik az Országos Állatmentő Alapítvány postacímével.
A két alapítványnak nemcsak a postacíme azonos. Mindkét kuratórium elnöke Gombár Györgyi.
A két alapítvány sokáig egy címen is működött, Budapesten a XIII. kerületben, a Párkány utca 33-ban. Innen költöztek Csobánkára, illetve Fonyódra. Mindkét kuratóriumban tag volt Gombár Györgyi mellett Radó Krisztina is.
A kuratórium elnökéről, a sminktetoválóként dolgozó Gombár Györgyitől nem találtam olyan nyilatkozatot, ahol az arcát vállalva állt a nyilvánosság elé. A honlapon sincs róla fotó.
Bár az egyszázalékok elkérése bizalmi dolog, és igényelné az átláthatóságot, arról, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítvány az elmúlt években mire költötte a nekik átutalt pénzt, szinte semmi sem derül ki.
Megemlítik, hogy vettek ingatlant, ahol a rászoruló gyerekek nyarlhatnak majd, a munkálatok is megkezdődtek. Hogy hol, azt nem említik. Van időbeli egybeesés az átjelentkezéssel Fonyódra. Lehet, hogy a székhelyükön lesz a nyaraló, de ez nem állítható biztosan. A munkálatoknak sem látni nyomát.
A honlapra kötelező minimumként az éves beszámolóka tették ki. Ezekben a gazdálkodás alapadatain kivül lényegében semmi sincs. A tavalyi évről például ennyi tudható meg: az alapítvány „2017-ben is folytatta közhasznú tevékenységét. Fő célja 2017-ben is alapító céljainak megfelelően a gyermekek egészségmegőrzése, betegségmegelőzése”.
Ami eleve egy óriási csúsztatás. Az alapítvány eredeti célja - akárcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál - ugyanis messze nem ez volt. A neve - különösen a rövidebb névváltozat, Gyermekmentő Alapítvány - sem azt sugallja, hogy a betegségmegelőzés lenne a fő feladatuk.
Az eredeti célok ezek voltak:
a gyermek intenzív, illetve a baleseti sebészeti osztályok műszerezettségének korszerűsítése;
országos és megyei szinten segíteni az egészségügyi intézményekben a betegellátást;
újszülött osztályok, szülőszobák és égési sérültek ellátását;
rossz szociális helyzetben levő balesetet szenvedett gyermekek megsegítése;
fontos kórházi osztályok támogatása, a bezárásuk megelőzése érdekében
Klasszikusan olyan célok, amikre könnyű az emberek támogatást kérni. Annak viszont semmi nyoma, hogy ilyen célokra költene az elmúlt években az alapítvány.
Küldtünk ide is kérdéseket, de nem kaptunk tőlük sem választ.
A beszámolójuk azzal zárul, hogy a tevékenységükről bővebben az alapítvány honlapján lehet tájékozodni. Itt valóban megtalálható egy tevékenységünk menüpont, amire kattintva fájdalmasan sok, segítségre szoruló beteg gyerek fényképe látható. Valószínűleg nem véletlenül nincs jelezve, hogy a szívszorító esetek közül a legutolsó is jó régen volt már, hét évvel ezelőtt került fel a honlapra. Ez onnan derül ki, hogy a Facebookra a 12 éves, agydaganattal műtét Zsolt történetét ekkor tették ki.
Ezek a 2011-es, vagy még régebbi posztok sem arról szólnak, hogy mennyi pénzzel támogatta a bemutatott gyerekeket az alapítvány, hanem arról, hogy számukra külön gyűjtéseket indítottak, egyben felhasználták ezt a lehetőséget is arra, hogy kampányoljanak saját maguk mellett és az egy százalékokat is elkérjék.
A honlapon két friss cikk van. Az egyik egy tájékoztató arról, hogy 15 éve működnek. Ebben van két olyan videó is, amiben műszert ajándékoznak kórháznak. Mindkettő még 2012-es. A másik egy családi napról szól, amit egy kalandparkban tartottak szeptemberben.
Mintha hat éve megállt volna az idő a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál. Pedig azóta is kaptak 250 millió forintot az egyszázalékokból.
A Facebook-oldaluk sűrűbben frissül. Itt a tevékenységüknél a „beteg gyermekek és családjuk támogatása” van feltüntetve. Többnyire más posztjait osztják tovább, soknak semmi köze nincs beteg gyerekekhez. Ami saját: tavasszal kérik az egy százalékot, még játékot is hirdetnek, tabletet sorsolnak ki azok között, akik megosztják a felajánlásokat kérő posztjukat.
A facebookos posztok és a honlapon az egyetlen friss cikkben talált bekezdés alapján egyetlen egy konkrét tevékenységük látszik az elmúlt évekből. Az nem a beteg gyerekek, családjaik vagy a kórházak megsegítése: félévente beszállnak egy egészségnapként hirdetett családi rendezvénybe (idén ősszel és tavasszal Nőtincsen, tavaly Pilisvörösváron). Elsősorban azért, hogy 200 gyerek számára ingyenes ételintolerancia tesztet végezzenek el. Nem rászorultsági alapon, jelentkezési sorrendben. Az alapítvány bőkezűen fizet érte, alkalmanként 11 millió forintot. Az eseményen készült fotók alapján ez erősen az 55 ezer forintos tesztet forgalmazó cég reklámja is.
A beszámolókból kinyerhető töredékes információk alapján az elmúlt években ezekre a tesztekre összesen megközelítőleg százmillió forintot fordíthatott az alapítvány, és mindig ugyanattól a cégtől vásárolták ezeket. Csak egy példa a 2011-es beszámolóból, ami beszédesen mutatja az arányokat:
kórházból hazatérő beteg gyerekeknek steril szoba és élhetőbb környezet kialakítása 607 296 forint értékben
az alapítvány által megfinanszirozott ételintolerancia vizsgálatok: 21,7 millió forint
Hogy melyik az a szerencsés cég, amelyiktől ilyen mennyiségben vesz ételintolerancia teszteket az alapítvány, és az milyen viszonyban van az alapítványbirodalom legfontosabb szereplőjével, arról mindjárt bővebben.
Akik miatt szigorították az egyszázalékos szabályokat
Nemcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál nem fedi le hajszál pontosan a tevékenységüket az, amire eredetileg pénzt kérnek.
Az egyszázalékos adománygyűjtés évekig legsikeresebb, eddig összesen 1,7 milliárd forintot gyűjtő szereplőjénél, a Daganatos.hu-nál sem arra gondolna az ember, hogy gyerekjógaközpontra megy az egy százalék jelentős része.
Ők stabilan az első helyen álltak az 1 százalékos toplistán, amíg le nem tiltották őket is, a Gyermekmentő Támogató Alapítvánnyal együtt.
2017-ben visszatértek, rögtön a második helyre.
A három alapítvány bevétele 1 százalékos felajánlásokból (Ft) Adóév Gyermekmentő Támogató Alapítvány Daganatos.hu Országos Állatmentő Alapítvány 2007 2,391,516 2008 6,959,550 5,775,861 2009 23,960,948 103,474,094 2010 70,003,313 285,688,249 2011 129,979,764 338,566,849 2012 110,002,795 328,058,831 13,223,017 2013 111,387,738 346,934,063 35,854,578 2014 19,045,586 71,773,902 46,712,517 2015 31,090,488 2016 32,513,206 2017 44,347,775, 122,268,275 25,964,422 2018 75,509,622 140,928,234 Összesen: 593,588,607 1,743,468,358 185,358,228 Forrás: 444-gyűjtés/NAV
Nem meglepő, de a Daganatos.hu alapítványnál is megtalálható Gombár Györgyi. Kivételesen nem kuratóriumi elnökként, hanem alapítóként és egyszerű kuratóriumi tagként.
Ezt a kuratóriumot Bornemissza Tamás vezeti, aki alapító a korábban említett alapítványoknál. Hogy még erősebb legyen az összefonódás: mindhárom kuratóriumban tag volt Radó Krisztina, és kettőben Fazekas Krisztina Tünde.
Van még azonosság. A Dagantos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány annak is köszönhette a sikerét, hogy valódi tevékenységet folytató alapítványhoz hasonló néven működtek. De annyira hasonló néven, hogy a Dagantos.hu-nak ez már egy módosított neve. Az eredeti Daganatos Gyermekekért Alapítvány volt. Ez egyetlen szó kivételével megegyezett egy évek óta működő alapítányéval, az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítványéval. A régebb óta működő szervezet bírósághoz fordult és nyert is, 2012-ben névváltoztatása kötelezték a Bornemissza-Gombár-féle alapítványt. Ebből lett a Daganatos.hu. A Gyermekmentő Támogató esetében a Nemzetközi Gyermekmentőre és a Magyar Gyermekmentőre rímel a név. Az nagy különbség, hogy Gombár alapítványának nincs mentőautója, mint arra sajátos védekezésként maguk is felhívták a figyelmet, amikor kirobbant körülöttük a botrány 2012-ben. Ezzel próbálták jelezni, hogy biztosan nem róluk van szó, amikor egy meg nem nevezett gyermekmentő alapítvány gyanús ügyeiről kezdett beszélni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
A Heti Válasz foglalkozott először a két alapítvánnyal 2012-ben.
A cikkben az szerepelt, hogy a két alapítványba a befolyt támogatásoknak mindössze hét százalékát költötték elsődleges céljukra, a betegek családjainak megsegítésére. Miközben arra, hogy a Google keresője az ő honlapjukat dobja ki első helyen, s így további adományokat gyűjtsenek, több mint százmillió forintot fordítottak.
Az egyszázalékos adományokra keresőoptimalizálással és agresszív online kampánnyal hajtó két alapítvány rettenetesen zavarta a hasonló területen tevékenykedő szervezeteket. Arra panaszkodtak, hogy vagy elkezdenek ők is költeni hirdetésekre, de akkor kevesebb jut a beteg gyerekek támogatására, vagy a céljaikra koncentrálnak, de akkor besöpri az egy százalékokat a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. A Gombár-féle alapítványoknak ilyen dilemmája nem volt: a két alapítvány 2010 után elfoglalta az első két helyet az egyszázalékos toplistán.
A Heti Válasz 2012-es cikke után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálódni kezdett, a parlament pedig módosította az egyszázalék felhasználására vonatkozó szabályokat. A bevétel negyedét lehetett csak működésre fordítani, és 10 százalékban maximalizálták a reklám- és marketintköltségeket, amit addig nem szabályoztak. (A dagantos.hu kuratóriumának elnöke, Bornemissza Tamás a Heti Válasznak évekkel ezelőtt azt mondta, hogy egy informatikai cég projektmenedzsere.)
A Kehi 2012 őszén bejelentette, hogy a két, általuk ekkor még meg nem nevezett alapítványnál is súlyos visszaéléseket tárt fel. Erről Varga András, a KEHI osztályvezetője egy előadásban beszélt 2013 novemberben.
Varga utalt arra, hogy az alapítványok hirdetett tevékenysége gyermekmentés, anyagi támogatás nyújtása beteg gyermekek családjainak, illetve kórházak fejlesztése volt. „A valós tevékenységek kis átfedést mutattak ezekkel a célokkal. A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy „hívószó" volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta.
Az ellenőrzés arra kereste a választ, hogy milyen törvénysértő, pazarló és magáncélú kiadások voltak a kiadások között. „Ilyennek tekinthető végső soron az internetes reklám is, de itt professzionálisak voltak az alapítványok. A felhasználásnál azonban már nem. Találtunk magáncélú mobiltelefon-használatot, illetve elegáns lakóparkban bérelt többszobás lakásokat, mint irodákat. Személygépkocsikat is vásároltak, ami önmagában nem lenne gond, de ezeket nem az alapítvány céljainak megvalósítására használták. Egyik alapítványnál ismerősöket támogattak a pénzből, és bár tökéletesen „lepapírozott" esetekről volt szó, de mégis feltételezhető, hogy nem ez volt a támogatói cél. A legnagyobb költési kört a túlárazott eszközbeszerzések és vizsgálatfinanszírozások jelentették. Mintegy 250 millió forint értékben finanszíroztak az alapítványok orvosi vizsgálatokat, a vizsgálatok végrehajtója jellemzően egy azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég volt. Ezek az árak a piacinál jóval magasabbak voltak, és jó részének elvégzését nem is tudták igazolni. Az eszközbeszerzéseknél is ez volt a jellemző, a túlárazás" - mondta az előadó.
Bőcz Sándor, a KEHI kabinetfőnöke 2013-ban az általuk lezárt vizsgálatakról azt mondta, hogy volt olyan alapítvány, ami a piacon 37 millió forintért beszerezhető eszközt nem közvetlenül a forgalmazótól, hanem egy másik cég közbeiktatásával 87 millió forintért vett meg. Az ötvenmilliós különbség a közbeiktatott cég haszna volt.
A KEHI megállapította, hogy céltól eltérően használtak fel 127,7 millió forintot, és pazarlónak ítéltek 287 millió forintnyi felhasználást. Összesen 231 millió forint ment reklámra a 966 millió forintos bevételből, végül összesen 68 millió forintot kaptak meg ténylegesen a rászorultak. Mindezek alapján a Hivatal feljelentést tett költségvetési csalás bűncselekmény miatt.
Annak ellenére, hogy meglehetősen konkrét dolgokat említett a Kehi osztályvezetője és a kabinetfőnöke, a Legfőbb Ügyészség végül megszüntette a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt indított nyomozást 2016 végén, illetve 2017 márciusban. Megkeresésünkre bizonyítottság hiányával indokolták a vádemelés elmaradását. A fellebezéseket is elutasították.
A KEHI-t is megkerestük, hogy megismerhessük az akkor készült jelentésüket. Azt azonban nem adták ki, arra hivatkozva, hogy az döntés megalapozását szolgáló adat, ezért tíz évig titkos.
A Daganatos.hu Alapítvány a vizsgálatok idején közelményet adott ki, amiben azt írták: „Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az évről-évre csökkenő adóbefizetések miatt rendkívül éles-, és mára lejárató kampány is indult a civil szervezetek között. Emiatt nem csak bennünk, hanem az összes alapítványban megrendülhet a támogatók bizalma, pedig mi hiszünk abban, hogy minden egyes segítő- és támogató alapítvány azért jött létre, hogy valóban megfogja az elesettek kezét”.
Parádés visszatérés az eltiltásból
Az egyszázalékos mezőre kétéves száműzetés után visszatérő Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány 2017-ben ismét tarolt, ahogy idén is sokan támogatták őket.
A három alapítvány együtt eddig 2,5 milliárd forinthoz jutott egyszázalékos felajánlásokból.
Ehhez jön még több száz millió forint egyéb támogatásokból, adományokból.
Egy pillantra visszatérve, honnan is indult az egyszázalékos adománygyűjtés egykori és lendületesen visszatérő királya:
„A Daganatos Gyermekekért Alapítvány fő célja a daganatos, hematolgóiai daganatos betegségben szenvedő gyerekek támogatása, felépülésének elősegítése. Fő tevékenységünket alapítványunk neve is kiválóan tükrözi” - írták a 2009-es közhasznúsági jelentésükben, megerősítve, hogy mégiscsak a daganatos gyerek a fő hívószó.
Ehhez képest - akárcsak a Gyermekmentő Támogatónál - mostanra már főleg a megelőzés lett a céljuk. Az alapítvány az új irányvonalat már így foglalja össze:
„Nagy öröm számunkra ha egy daganatos gyermek meggyógyul, ám még nagyobb, ha meg se betegszik!”
Amivel nehéz vitatkozni. Amennyiben jut az eredeti célra, a daganatos betegek és családjainak támogatására.
És mintha a Facebook-oldalul kezelője is elfeledkezne néha arról, hogy kikről is szól az alapítvány neve.
A Dagantos.hu a Pünkösdfürdő utca 48. szám alatt vásárolt egy lakást 2016-ban. Ott egy Egészségközpontnak nevezett "gyermekvitál stúdiót" alakítottak ki. Erre tavaly és tavalyelőtt összesen 61 millió forintot fordítottak. Ezt az egészségközpontot nem úgy kell elképzelni, hogy oda elsősorban daganatos betegséggel küzdő gyerekek járnak. Ez várja a gyerekeket:
Mora Nova kezelés (Ez az orvosok körében finoman szólva is vitatott módszeren alapul. Az alapítvány így foglalja össze: „a természetgyógyászat hatókörében működő, biofizikai állapotfelmérő és energetikai harmonizáló rendszer”. Állításuk szerint sem helyettesíti a klinikai diagnosztikát és kezelést.).
Spirituális Választerápia (ez „egy szellemi-lelki, tanácsadó módszer amely életünk bármely területét akadályozó okok feltárására szolgál”).
elektroszmog mérés
Yin jóga
gyerekjóga
Utóbbinál kissé furán vette ki magát, amikor a Daganatos.hu nevében az RTL Klub reggeli műsorában nyilatkozó Almási Fannitól tavaly megkérdezték, hogy egészséges gyerekek jönnek-e a jógára vagy valamilyen mozgáskoordinációval vagy bármilyen problémával rendelkező gyerekek, a válasza pedig az volt, hogy alapesetben egészséges gyerekeknek tart gyerekjógát, de „vannak enyhe olyan problémák, amiket tudunk ezzel kezelni”, akár dadogás, akár mozgáskoordinációval kapcsolatos vagy tanulási zavar. Szerinte fontos célja az alapítványnak, hogy a daganatos gyerekeket és családokat támogassa, de aztán arra jutottak, hogy mi lenne, ha ezt kiterjesztenék az egészséges gyerekekre, mert testi és szellemi egyensúllyal sok betegséget meg lehet előzni. Egy későbbi posztból az derült ki, hogy várják azért gyerekjógára a daganatos gyerekeket is. A központ idén januárban nyílt meg, így néz ki, felnőtteknek is tartanak jógát.
Amikor a 100 négyzetméteres ingatlant megvette az alapítvány, a kuratórium arra is felhatalmazta az elnököt, hogy adja el a hozzá tartozó garázst, és vegyen egy jobb parkolásra alkalmas garázshelyet 2,5 millió forintért.
A Pünkösdfürdő utcai, 61 millió forintos jóga- és életmódközpont mellett Balatonfüreden is vett ingatlant az alapítvány.
Hogy hol van, azt kérdésünkre nem árulták el az alapítványnál telefonon, ahogy mást sem. („Miért lenne kötelességünk tájékoztatni a sajtót?” - kérdezte az adófelajánlásokból élő alapítvány munkatársa.) Ő is írásban kérte a kérdéseinket, elküldtük, tőlük sem kaptunk választ. Végül más úton megtaláltuk a balatonfüredi nyaralót, de előtte muszáj átfutni a történetét.
Az alapítvány 2008-ban gyűjthetett először egyszázalékot, egy évvel később, 2009-ben az ebből befolyó pénzből már vásároltak is ingatlant a Balatonnál, rögtön kettőt is, hogy ott beteg gyerekek családostul nyaralhassanak. Egyszerre akár öt család is.
A nyaralóra eddig minimum 76 millió forintot költöttek az adófelajánlásokból, csak tavaly 12 milliót.
Az elmúlt hosszú 9 év kronológiája az alapítvány kuratóriumának rövid beszámolóiból:
2009: „A 2 db egymás mellett elhelyezkedő telek egy helyrazji számra történő rendezése, és az építési engedélyezési tervek elkészítése elkezdődőtt.” A munkák befejezését 2011 végére ígérték.
2010: „a többször módosított építési engedélyezési tervek elkészítése sikeresen befejeződött, az építési engedély jogerőre emelkedett”. Áthelyezték a közműveket (vízóra, gázóra), kerítést építették, kiválasztották a kivitelezőt.
2011-ben - amikor eredetileg be kellett volna fejezni a közösségi házat - a beszámoló szerint az épület szerkezetkész állapotban volt, épületgépészeti munkák folytak.
2012: szerződtek nyílászárók legyártására és beszerelésére, épületgépészeti munkákra, medence vásárlásra, villanyszerelési munkákra, belsőépítészeti munkákra, burkolatok vásárlására, homlokzati hőszigetelésre, biztonságtechnikai rendszer kiépítésére, távfelügyeletre. Saját beszámoljuk szerint 2012 végéig 50 millió forintot fordítottak a nyaralóra.
2013: beltéri megfigyelőrendszer kiépítésére, dryvitozásra, a régi kisház elbontására, ablakpárkány megrendelésére és beszerelésére, kerítésépítésre, konyhabútorok beszerzésére és beszerelésére, külső faborításra, térburkolatra, bádogos munkákra, belső takarításra, kertkarbantartásra, kukakihelyezésre, bútorbeszerzésre. 2013-ra 1,1 milliót írtak kiadásra, hogy „kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét”.
2014: „a daganatos, leukémiás gyermekek részére épülő rehabház építésének folytatása”
2015: „ rehab. ház építésének folytatása”. Medence karbantartására is szerződtek és szakipari javítási munkálatokat végeztettek. Kiderült, hogy el akarták adni az ingatlant, legalábbis váratlanul felbukkant egy kuratóriumi döntés arról, hogy a visszavonják a balatonfüredi ház értékesítését. Ezután még a pinceszint utólagos szigeteléséről is elfogadtak ajánlatot. Beszámolójuk szerint ebben az évben 5,4 millió forintot költöttek a rehabilitációs házra, hogy még kényelmesebbé tegyék a gyermekek ottlétét.
2016: rehabilitációs ház építésének folytatása. Nehéz hova tenni a döntést, hogy elfogadták a kuratórium elnökének a javaslatát kültéri medence építésére, amire 9 milliót szánnak, hiszen négy évvel korábban már vettek medencét és annak karbantartására is szerződtek 2015-ben. Lehet, új medencét vettek.
2017: rehabilitációs ház építésének folytatása, erre 12 milliót költöttek abban az évben.
A balatonfüredi egybenyitott ingatlan a Balaton utca-Oszlop köz sarkán van. Felirat ezen sincs, csak annyi, hogy kamerával megfigyelt terület. Viszont teljesen más, mint a déli parton a Gyermekmentő Támogatók fonyódi székhelye, és egészen késznek tűnik.
Arról eddig egyetlen egy hír sem jelent meg az alapítvány honlapján vagy akár a Facebookon, hogy dagantos, leukémiás gyerekek nyaraltak volna itt. Pedig nem az az alapítvány, amelyik szemérmesen elhallgatja, ha odaad/átad valamit, a gyerekjógáról is rendszeres beszámolnak, mástól is átvesznek posztokat. Különös lenne, ha éppen a nyaraló beteg gyerekek maradtak volna ki. 2013-ban - amikorra már régen működnie kellett volna a háznak - posztolták a látványtervet. Az épület befejezéséről viszont egy szó sincs sehol.
A balatonfüredi ház egyébként többször is előjött hivatkozásként, amikor járművet vásárolt az alapítvány. Az autóvásárlás egyébként is kötelező ezeknél az alapítványoknál. A Gyermekmentők 2011-ben 8 millió forintért vettek egy autót „rossz szociális helyzetben lévó beteg gyermekek családjának látogatására, környezettanulmány készítésére, eszközök szállítására, kórházlátogatásokra”. A Daganatos.hu két éven belül két autót is vett. 2010-ben 5,5 millióért egy Mercedes Viano 2.2 cdi-t „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, családlátogatáshoz”. Egy évvel később 9,9 millió forintért vettek egy Toyota Avensis 2.2 WG D-Catot is, „daganatos, leukémiás beteg gyermekek támogatására szánt eszközök országos szintű kiszállításához, környezettanulmányok elvégzéséhez, balatoni nyaraló építésének koordinálásához.”
Aztán 2016-ban is hivatkoztak a nyaralóra egy járművásárlásnál. Egy 7 személyes kisbuszt vettek 10,5 millió forintért „az Alapítvány által szervezett célszerinti programok, rendezvények kiszolgálására, továbbá a gyermekek rehabilitációs házba történő szállítására a szükséges használatba vételi engedélyek megszerzését követően”. Közben lecseréltek egy Mazdát is egy Skoda Octaviára. A kuratórium 2016 végén felhatalmazást adott az elnöknek, hogy a pár hónappal korábban vásárolt kisbuszt 8 millióért eladja. Azt, amivel a balatonfüredi nyaralóba vitték volna a gyerekeket. Hogy sikerült-e eladni, kinek és vettek-e azóta újabb buszt, autót, arról nem tudni, mert a tavalyi kuratóriumi döntések már nincsenek fent a honlapon.
Alapítvány az egészséges gyerekeknek
A Daganatos.hu - számos egyéb támogatás és adomány mellett - csak egy százalékokból 1,7 milliárd forintot gyűjtött eddig. Ebből saját - a két másik alapítványnál egyébként részletesebb, de fontos információkat így is kihagyó - számításaik szerint is csak 899 millió forintot fordított „daganatos, és leukémiás beteg gyermekek kezelésére, és a betegség kialakulásának megelőzésére”. Előbbibe sorolható például a 9 éve épülő nyaraló, utóbbi meg például a jógaközpont, és még egy sor meglepő dolog, ami elsőre furcsán hangzik egy daganatos gyerekek megsegítésére gyűjtő alapítványtól.
Itt például azt hirdetik, hogy megfelelő táplálkozással megelőzhető a rák.
Az összefonódásokat ismerve aligha véletlen, hogy a Gyermekmentő Támogató és a Daganatos.hu is ugyanabban találta meg a beteg magyar gyerekek megsegítésének nagyon fontos eszközét: ez nem a családok anyagi támogatása vagy az onkológiai központok felszereltségének javítása, hanem az ételintolerancia vizsgálat. Az ezt központba állító családi egészségnapot lényegében közös rendezvényként hirdetik a teszt forgalmazójával.
A meglehetősen drága, 55 ezer forintos tesztet az alapítványok több százas tételben vásárolják annak forgalmazójától. A Gyermekmentőnek - mint írtuk - nagyjából ez a látható tevékenysége az elmúlt években. A tesztet forgalmazó cég egy diósdi címre, az Álmos fejedelem utca 27. szám alatt van bejegyezve. Az itt található cégek egy tulajdonosi körhöz tartoznak, Suchman Béla és fia, Ádám érdekeltségei. Cégük, a Laborexpert erősen összefonódott a Daganatos.hu-val, volt közösen finanszírozott kutatásuk is.
A KEHI utalt rá a vizsgálata lezárásakor, hogy az alapítvány több esetben sem a gyártótól vett eszközöket, hanem közbeiktatott egy céget, amitől piaci ár felett vásárolt műszert, amit aztán egy kórháznak adományozott. A Daganatos.hu honlapjáról az nem derül ki, hogy mely cégektől vették az eszközöket, főként ugye 2011-ben és 2012-ben.
Nem tudjuk, hogy a KEHI a Laborexpertre gondolt-e, az biztos, hogy a Daganatos.hu vásárolt a Laborexperttől is. Sőt, éppen egy olyan, 2011-es vásárlást is megtámadott a KEHI, amit a Laborexperttel bonyolított le a Daganatos.hu. A KEHI ebben a konkrét esetben amellett érvelt, hogy az egyszázalék közpénz, így az abból finanszírozott vásárlásoknál közbeszerzést kellene kiírni, hogy valódi verseny alapján dőljenek el a beszerzések. De a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy valóban közpénzről van szó, viszont nem célzott támogatás, így az elköltésére nem kell közbeszerzést kiírni. Vagyis attól vesz az alapítvány, akitől akar.
A Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány nemcsak ételintolerancia tesztet vásárol a Laborexperttől nagy tételben. A Daganatos.hu finanszíroz Down-kór szűréseket is, arra hivatkozva, hogy a Down-kórosok között sokan leukémiások lesznek. Ami igaz, az immunrendszerük is gyengébb, számos egyéb kockázattal élnek együtt. Más kérdés, hogy egy daganatos gyerekek megsegítésére létrehozott, és ezért pénzt kérő alapítvány feladata-e a Down-szűrések finanszírozása. Nem annyira meglepő, hogy az alapítvány abban az időben kezdett ebbe bele, amikor a Laborexpert azt közölte: „2002-2012: Cégünk jelentős szerepet vállalt az anyai vérből történő Down-kór szűrés hazai bevezetésében. A Down szindróma biokémiai szűrésének tekintetében a Laborexpert Kft. piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, számos egészségügyi centrumban végeznek szűrést termékeinkkel és szakmai támogatásunkkal.” A Daganatos.hu ilyen típusú teszteket finanszírozott, 70 millió forint értékben.
A sok mindennel megbízható Laborexpert működtet több honlapot is, amit a Daganatos.hu finanszíroz. Az elozdmeg.hu-ra 15,6 millió forintot költött az egy százalékokból alapítvány, ezen „dietetikai, és elektroszmog tanácsokat olvashatnak a megfelelő életmód, táplálkozás, és lakókörnyezet kialakításáról”. Az elektroszmognál nem derült ki, mennyit költöttek rá, ezt a honalpot is a Laborexpert működteti.
Finanszírozott videókat is a Daganatos.hu, amikhez szintén köze volt a Laborexpertnek, alighanem gyártóként. A melanóma szűrés fontosságáról készült filmre és a kampányra 23 millió forintot költött az alapítvány az adótámogatásokból. A videó végén ez a felirat látható:
Ugyanez a felállás, ugyanezzel a felirattal a Lassabban egyél, vagy a kampánnyal együtt 29 millió forintba kerülő gyermekgyógytorna oktatófilm esetében. Az ár ellenére nem kifejezetten igényes videókról van szó.
Az alapítvány természetesen nem feledkezik meg az egyszázalékok gyűjtéséről sem, akárcsak a Gyermekmentő Támogató Alapítvány, ők is tabletet sorsoltak ki azok között, akik megosztják az alapítvány posztját.
Az látszik, hogy a három alapítvány tudatosan alapozott arra, hogy legalábbis a nevükben tökéletesen lefedjék azokat a területeket, amire szívesen terelik át adóforintjaikat az adományozók.
Hogy a nekik juttatott összesen 2,5 milliárd forintot egészen pontosan hogyan használják fel, kiktől vásárolnak eszközöket, mi alapján döntik el, hogy a beteg gyerekek családjainak támogatásánál vagy az állatok megmentésénél mit tartanak fontosabb feladatnak, arról semmit sem árulnak el. Tavasszal pedig újra előveszik az eddigi használt, kipróbált eszközöket, és írhatják ki a Facebookra megint:
„Nincs más dolgotok, csak a szokásos”.
A megszokás helyett egy javaslat: érdemes olyan alapítványt választani, amelyik teljesen átláthatóan költi el a támogatásokat, és arra, amire kérik. | Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki | Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva. Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról. Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2018/12/04/ha-beteg-gyerekekre-hivatkozva-trukkoznenek-az-1-szazalekos-adoval-az-pont-igy-nezne-ki | 2018-12-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
„Rendszeresen viszek újságpapír-hulladékot a Söptei útra, ahol ugyan nem sokat, de kilónként húsz forintot fizettek érte. Nos, ma van az első (munka)nap, hogy az állam üzemelteti az ágazatot, és bár több hónapjuk volt felkészülni rá, láthatóan mégsem sikerült” – írta egy olvasó a Nyugat.hu szerkesztőségének.
Fotót is készített a telephely bejáratáról:
Az átvételi helyet a Hozd Ide Papír Hulladék Kft. működteti. A cég weboldalán azt írják: a hulladék átvétele egészen addig szünetel, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től.
Július 1-jétől a Mol, pontosabban a Mol erre a célra alakított leányvállalata, a MOHU Zrt. látja el koncesszióban a hulladékgazdálkodás feladatait az országban.
Bár a lakossági szolgáltatás nem működik megfelelően, a nagyobb kockázatot nem ez, hanem a vállalati hulladékkezelés jelenti, aminek ellátására többek szerint nem készült fel a koncesszor. Azt még nem tudni, hogy a hulladékszállítás hogyan vizsgázik a rendszerben, de ebben nem számítanak komoly fennakadásra. A hulladékot gyakorlatilag ugyanazok a cégek szállítják el a háztartásokból, mint korábban. A MOHU sem tehetett mást, mint hogy tovább foglalkoztatja a korábbi alvállalkozókat (ez Szombathelyen a SZOVA Zrt.).
Székesfehérvártól nyugatra nincs partnercég
Nagyon sok vállalkozás alakult az elmúlt időszakban a nagyobb mennyiségű újrahasznosítható hulladék, mint például a papír vagy a fém átvételére, kezelésére, és a rendszer jól működött. Most viszont fennakadások vannak, mint a fent említett papírhulladék-átvételi helyen.
A MOHU ugyanis – mint írtuk – még nem kötött szerződést az érintett vállalkozásokkal. A G7 gazdasági lap szerint a fémhulladék-átvételi helyek csak kis százaléka működik, mert az érintett vállalkozások csak kis részével kötött szerződést a MOHU. (A G7 cikke óta több átvételi helyet is felvitt a cég a térképre.)
A MOHU térképre rakta a jelenleg is működő fémhulladék-átvételi helyeket:
Jóval kevesebbet fizet a hulladékot leadóknak a MOHU
A térképen jól látszik, hogy Székesfehérvártól nyugatra nincs egyetlen szerződéses partnere sem a MOHU-nak. A G7 cikke kitér arra is, hogy nemcsak az átvételi hely lett kevesebb, de a MOHU kevesebbet fizet az átvett fémhulladékért is. Mint írják, az eddigi lakossági átvételi ár az alumínium esetében öt-hatszáz forint volt minőségtől függően, a MOHU-nál ez 368–370 forint kilónként (az italosdoboz 144 forint).
A vörösréz 2000–2200 forintos kilónkénti ára helyett a MOHU csak 1844-et ad. A legalább 35 százalékos vörösréz kábelért piaci alapon adtak kilónként hétszáz forintot, a MOHU a legalább harmincszázalékosért 237 forintot ad.
Az új rendszer szombat óta működik, a szakma egyelőre kivár, de sokak szerint jelzésértékű, hogy közel egy év alatt sem sikerült felkészülni az új struktúra működtetésére. | Hulladékügy: Megérkezett a Mol, az ország nagy részén lefagyott a rendszer | Július 1. óta nem lehet leadni a papírhulladékot Szombathelyen sem. Az átvételi helyet működtető cég weboldalán azt írják, egészen addig szünetel a hulladék átvétele, amíg nem kapnak központi átvételi árakat a MOHU Zrt.-től. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekugy-megerkezett-a-mol-az-orszag-nagy-reszen-lefagyott-a-rendszer/32488570.html | 2023-07-04 13:10:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció isa földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán.
A legújabb fejlemény az alcsúti Orbán-birtok kapcsán az volt, amit a Szabad Európa írt meg nemrég: a miniszterelnök édesapja további földet (5 hektár 174 m²-t) vett a több mint 13 hektáros birtokhoz.
Évekkel ezelőtt az Index írt arról, hogy a hatvanpusztai birtok körül az egykori felcsúti polgármester, Orbán Viktor gyerekkori barátja és családja birtokolja a földek jelentős részét. A földhivatali adatok szerint ez azóta sem változott.
Egy részlet mégis különbözik a korábbi állapothoz képest: az Orbán-majorság melletti telkek közül az egyik tulajdonost váltott. 2021 szeptemberéig három földrészlet tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc egyik lánya, a Magyar Bankholding Zrt.-ben igazgatósági tag Mészáros Beatrix. Azóta azonban már csak két földterület van a nevén, a harmadik, 3449 négyzetméteres telek a tulajdoni lap szerint már 2020-ban született lányáé. A gyerek ingatlana közvetlenül az édesanyja által tulajdonolt, közel összesen egy hektár területű két telek mellett fekszik.
Mészáros Lőrinc unokájának családneve (amit adatvédelmi okokból nem közlünk) megegyezik az egyik igazgatósági tag nevével Mészáros Lőrinc egyik nagy érdekeltségénél. A pár gyermekének születéséről 2020-ban hírt adott egy helyi újság – névvel és képpel. | Mészáros Lőrinc hároméves unokája is földtulajdonos lett Alcsút-Hatvanpusztán | Nemrég írtunk arról, hogyan bővült a miniszterelnök édesapjának alcsút-hatvanpusztai birtoka. A hatalmas ingatlant körülvevő területek jelentős része évek óta Mészáros Lőrinc és családja kezében van. A földhivatali adatok szerint már nemcsak az egykori felcsúti polgármester és gyermekei tulajdonolnak itt földeket, hanem a legfiatalabb Mészáros-generáció is a földbirtokosok közé lépett Alcsút-Hatvanpusztán. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-3-eves-unokaja-is-foldtulajdonos-lett-alcsut-hatvanpusztan/32499301.html | 2023-07-13 13:23:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Még július 3-án írtuk meg, hogy a V-Híd mint kivitelező fővállalkozó június 30-án egy levélben arra szólította fel alvállalkozóit, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a Szeged–Röszke vasútvonal korszerűsítésének kivitelezési munkálatait.
A levélben a V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozott, az alvállalkozóknak július 3-ig a szükséges állagmegóvó, vagyon- és balesetvédelmi megelőző munkákat kellett még elvégezniük, majd az építők levonultak a munkaterületről.
Előző cikkünkben azt írtuk: mivel más vasútépítési munkáknál korábban már felmerültek komoly minőségbeli és műszaki kifogások a MÁV részéről Mészáros Lőrinc cégeivel szemben, nem elképzelhetetlen, hogy jelen esetben is hasonlóról lehet szó. Most konkrét részleteket tudtunk meg a fejlesztés részleteire rálátó két, egymástól független forrásunktól.
Eszerint komoly vita alakulhatott ki a MÁV és a V-Híd között a korszerűsítés részeként a Szeged–Röszke vasútvonalra telepített biztosítóberendezések típusa miatt. A nézeteltérés hátterének jobb megértéséhez egy kis vasúti biztosítóberendezési szakmai kitérőt kell tennünk. (Nem lesz hosszú.)
Vissza az időben
A vasúti biztosítóberendezések – nevüknek megfelelően – a vonatközlekedés biztonságát hivatottak elősegíteni. Nagyon leegyszerűsítve működésük lényege, hogy a pályán haladó szerelvény csak akkor kaphat zöld jelzést, ha megfelelők a körülmények. A vasúti váltók és fényjelző berendezések között, illetve nagyobb biztonsági szint esetén a mozdonyok fedélzeti eszközei között kell összeköttetést teremteni.
Ma már csak a legkorszerűbb, tisztán elektronikus, számítógép vezérelte berendezéseket lehet kapni a piacon, de a hazai vasútvonalak mentén még bőven találni félig mechanikus, úgynevezett jelfogós, számítógépes felülvezérléssel ellátott megoldásokat is, amelyek néhány hazai cég kizárólagos felségterületének számítanak.
Ehhez kapcsolódóan: Így állították le a munkákat a vasútvonalon.
Az eladó diktál
Mivel évek óta egész Európában – többek között azért is, mert rengeteg uniós pályázati pénz áll rendelkezésre – hatalmas konjunktúrája van a vasútépítésnek, -korszerűsítésnek, a piacon jelenleg hatalmas a kereslet az ilyen berendezésekre, ami értelemszerűen az árakat is nagyon felhajtja.
A piaci szereplők száma kevés, a nyereséghányad igen magas, hallottunk horribilisnek számító 90%-os adatot is. Az egyébként is elszálló építési költségek között is kirívóan nagy mértékben emelkedett a vasúti biztosítóberendezések költsége.
Kényelmes helyzetben
Magyarországon a MÁV-nál döntő részben a globális multi Siemens és Thales cég termékeit használják, a legnagyobb szereplő pedig a magyar tulajdonú Prolan Kft., amely saját gyártású eszközök mellett nagyrészt a Siemens gyártmányait telepíti. Egy szakmai forrásunk szerint a vasútépítési monopóliumra törő V-Híd korábban a Prolant szerette volna megvenni, de az akvizíció végül sikertelen volt.
Ehhez kapcsolódóan: Volt már vitája Mészáros Lőrinc cégének a MÁV-val máskor is.
Ez a helyzet is közrejátszott abban, hogy Mészáros Lőrinc cége, a V-híd tavaly decemberben az AZD Praha nevű cseh céggel alapított V4SIL Kft. néven közös magyarországi leányvállalatot.
Az AZD Praha éppen biztosítóberendezéseket gyárt a legkorszerűbb minőségben (referenciaként elég arra gondolni, hogy a magyarénál nagyságrendekkel korszerűbb cseh vasúthálózaton is jellemzően ennek a cégnek a termékei találhatók), és mint az Index tavaly decemberi cikkében szerepel, az alapításkor Sárváry István, a V-Híd igazgatója külön kiemelte a Szeged–Röszke vasútvonalat mint ahová az AZD berendezéseit az elsők között telepíthetik majd Magyarországon. (Az alapító okirat aláírásán egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett.)
Forrásaink szerint a telepítés megtörtént, a rendszert üzembe helyezték, működőképes, a tehervonatok forgalma – erről a Magyar Építők is beszámolt – már zajlik a Szeged–Röszke vonalon. Csakhogy a jelek szerint a MÁV-nak valamiért nem felel meg az AZD biztosítója. A vasúttársaság megkeresésünkre „teljesen alaptalan felvetésnek” nevezte ezt, ugyanakkor azokra a kérdéseinkre nem válaszolt, amelyek a leállás okát firtatták.
Átrendeződés
A magyar kormány időközben látványosan összeveszett vasútügyben a Siemensszel. Lázár János építési és közlekedési miniszter májusban jelentette be, hogy „már nem barátkoznak” a német céggel, sőt egy folyamatban lévő, 115 új villamos mozdony beszerzésére kiírt közbeszerzést is felülvizsgálnak.
A MÁV-nak azonban eddig szoros és évtizedes kapcsolata volt mind a Siemensszel és a Prolannal, mind a Thalesszel.
Az AZD megjelenésével tehát új szereplő lépett be a hazai vasúti biztosítóberendezések magas nyereséggel kecsegtető piacára, és ez nyilván komoly változást hozott volna már önmagában is. A közbeszerzéseket elvileg versenysemlegesen kell kiírni, vagyis a MÁV mint megrendelő nem írhat ki beszerzést egy konkrét gyártó konkrét eszköztípusára, legfeljebb annyit köthet ki, hogy a szállítandó megoldásnak azzal egyenértékűnek kell lennie. Ezt a feltételt forrásunk szerint az AZD által szállítottak teljesítik.
Egy másik forrásunk azt mondta: a MÁV arra hivatkozva emelt kifogást a cseh eszközök ellen, hogy a MÁV szakemberei még sosem dolgoztak ezekkel, így át kellene képezni őket. Ilyen esetekben viszont a kivitelezőnek kötelezően vállalnia kell a képzés költségeit. A már idézett Index-cikkben szerepel is, hogy a V-Híd egy, „az üzemeltető munkájához elengedhetetlen labor- és szimulátorközpont kiépítését” is vállalta.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc több alvállalkozóját sem fizette ki időben.
Kiszorítósdi
A képhez az is hozzátartozik, hogy a V4SIL megalapítása ugyanúgy része a Mészáros-cégek terjeszkedésének a hazai vasúti szektorban, mint ahogy Homlok Zsolt cégei, például a Vasútvill Kft. kiszorítására tett lépések. | Belháború és kiszorítósdi kezdődhetett a magyar vasúton, ezért állhatott le a Szeged–Röszke vasútvonal építése | A V-Híd saját leánycége biztosítóberendezését telepítette a vasútvonalra, a MÁV azonban ragaszkodna azokhoz a típusokhoz, amelyeket eddig használt. Nem biztos, hogy most nem Mészáros Lőrinc cégének van igaza. A MÁV szerint alaptalan a felvetés. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/belhaboru-es-kiszoritosdi-kezdodhetett-a-magyar-vasuton-ezert-allhatott-le-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-epitesevel/32493443.html | 2023-07-07 13:39:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségről azonban fogalma sincs, ez majd csak később derül ki.
„A történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik” – 2022 nyarán az újabb kétharmados győzelem után módosított az alkotmányon immár tizenegyedik alkalommal a Fidesz-KDNP többségű országgyűlés. A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban – ahogy a Fidesz-barát mandiner.hu szemlézte – arról is írnak, hogy „a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak”.
A kormánypárti Napi.hu arról írt akkor, hogy „Igaz, ami igaz, a megnevezés visszaállítása rengeteg plusz kiadással és teendővel járt, mivel a közhivatalok, állami szervek átnevezése mellett megannyi táblát, feliratot ki kellett cserélni, például a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a levéltárak, a kórházak, az önkormányzatok és a kormányhivatalok névhasználata is vármegyeire módosult, illetve változtatásra szorultak a hivatalok és a megyehatárok (bocsánat, vármegye-határok) eligazító táblái is. Csupán ebből az utóbbiból országosan összesen 714 jelzőtáblát módosítottak, cseréltek, vagy átmatricáztak.”
Közúti táblacserék 36 millióért
De hogy mégis mennyibe került az átnevezés miatti táblacsere, arról nem írtak. Közadatigénylésben kértük a Magyar Közút Zrt.-től, hogy mégis mennyibe került ez a váltás. Az állami cég azt írta válaszában, hogy „az országos közúthálózaton, a Társaságunk kezelésében lévő megye-táblák, vármegye-táblákra cserélésével kapcsolatosan összesen
589 db táblát cseréltünk ki, mellyel kapcsolatosan a teljes összköltségünk bruttó 36.397.673, – Ft összegű.”
(Azért lehet eltérés a Napi.hu által említett 714 jelzőtábla és a Közút által cserélt 589 tábla között, mert az autópályákat nem az utóbbi kezeli.)
A végösszeg még ismeretlen
Ez a 36,3 milliós összeg persze elenyésző a névváltás miatt szükséges valamennyi kiadás végösszegéhez képest, amit a Telex egy decemberi cikkében 600 millió és 1 milliárd forint közötti összegre saccolt. Ehhez a lap Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére való 2020-as átnevezésének költségét vette alapul, ami egy kormányhatározat alapján 35 millió forintra rúgott – a közúti táblák cseréje nélkül. Ez a kiadás a 19 megyével felszorozva 665 millió forintot tesz ki a 2020-as árakon, vagyis manapság tényleg könnyen lehet 1 milliárd forint, vagy akár még több.
A pontos költségeket viszont még május végén, közel fél évvel a megyék vármegyékre való átnevezése óta sem tudta megmondani a kormány. Az ügyben Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nyújtott be írásbeli kérdést a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelynek. A tárcavezető helyettese azonban azt válaszolta Mellárnak, hogy a névcsere még nem valósult meg teljeskörűen minden területen, ezért „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások pontos összege csak később lesz meghatározható”.
Vagyis úgy hozták meg a megyék vármegyévé való átnevezéséről döntő alkotmánymódosítást, hogy fogalmuk sem volt, mennyibe fog kerülni.
Címlapkép: Heves vármegye határát jelző új közúti tábla a 23-as főúton Mátraballa közelében 2023. január 2-án. Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a megyék neve vármegyékre változott. (fotó: MTI/Komka Péter) | Csak a (vár)megye-táblák cseréje 36 millió forintba került, de az átnevezés teljes árát még a kormány sem tudja | Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/14/csak-a-varmegye-tablak-csereje-36-millio-forintba-kerult-de-az-atnevezes-teljes-arat-meg-a-kormany-sem-tudja/ | 2023-07-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022 februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt.
A politikusok katonai repülőgépes útjairól nagyon nehéz bármilyen konkrétumot kideríteni, mert a kormány a gépek 2018-as megvásárlása óta következetesen hallgat arról, hogy mennyi közpénzbe került Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, Novák Katalin köztársasági elnök, vagy más prominens kormányzati személy egy-egy kiruccanása.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, ám a részleteket következetesen rejtegeti a kormány. A nagy közérdeklődés miatt az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, továbbá a két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról.
Ennek ellenére a repülők mozgása szerencsére nyomon követhető, mert a gépek jeladóit nem kapcsolhatják ki, az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange pedig azok alapján közzéteszi, hogy melyik mikor, merre jár. Idén év elején pedig egy hosszú közadatigényléses és adatfeldolgozós procedúra után sikerült a politikusi repülőutak költségeiről is információkat kapnunk a gépeket üzemeltető Honvédelmi Minisztériumtól (HM). Bár a tárca sok esetben még az üzemanyag árát sem tüntette fel az egyes repülőutak mellett, még így is 644 millió forintra jött ki a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Köztársasági Elnöki Hivatal által megrendelt katonai repülős utak költsége.
Ebből az összköltségből a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása pedig 36,4 millió forint volt. A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter 2022 februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került. Itt merült fel a negyedik legmagasabb netezési költség is: 6,85 millió forint. Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került csak ezen az egy úton. Az erről szóló cikkünk után a Külügyminisztérium azt közölte az RTL érdeklődésére, hogy Szijjártót a stábján kívül egy „49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló üzleti delegáció” is elkísérte, és a delegáció számára „a folyamatos internetkapcsolat hiánya megengedhetetlen”.
Ezután rögvest benyújtottunk a Külügyminisztériumnak egy adatigénylést, amelyben kikértük az említett 49 fős, magyar vállalatvezetőkből álló delegáció névsorát, valamint az általuk képviselt vállalatok nevét. A listát megkaptuk, április végén közzétettük, és ezzel elkezdődött Komjáthi Imre kálváriája.
A Külügy és a HM nem tud semmit
Az MSZP társelnöke és országgyűlési képviselője a névsoros cikkünk után nagyjából 2 héttel, május 11-én írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben a külügyminiszternek. Komjáthi azt tudakolta, hogy mi volt a menü ezen az úton, milyen ital volt hozzá, mennyi alkohol fogyott, melyik cég szállította az étel-italt, ki szolgáltatta a fedélzeti internetet, milyen eljárásban választották ki a szolgáltatót és az üzleti delegáció tagjait.
(Arra is rákérdezett, hogy az üzletemberek/asszonyok mekkora összeggel járultak hozzá az útiköltséghez, de a Külügy már korábban közölte az Átlátszó adatigénylésére, hogy semekkorával. Minisztériumi virágnyelven fogalmazva: „Az üzleti delegáció tagjai részéről a Minisztérium részére befizetés nem történt.”)
Komjáthi kérdéseire május végén Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára (és a Kárpát-medencében vásárolgató ingatlanos alapítvány elnöke) mindössze két rövid mondattal válaszolt: „A külügyminiszter a Magyar Honvédség repülőgépein utazik külföldre. A repülőgépek üzemeltetési kérdései tekintetében a KKM nem rendelkezik hatáskörrel.”
Ezután, május utolsó napján Komjáthi Imre a honvédelmi miniszterhez, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz fordult, akitől ugyanazokat kérdezte, mint korábban a külügyminisztertől. Szalay-Bobrovniczky azonban túltett Magyar Leventén, mert csupán egyetlen mondattal válaszolt az MSZP-s képviselőnek:
„Tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium nem adatkezelő.”
Nyugi, minden szabályos
Végső tanácstalanságában ezt követően, június vége felé Komjáthi magához a kormányfőhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult. Először az Átlátszó cikkét és adatigénylését belinkelve ismertette vele az alapsztorit, miszerint Szijjártó Péter és üzleti kísérete 2022 februárjában egy honvédségi repülő fedélzetén 5,5 millió forintért evett-ivott a kairói út során, plusz közel 7 millióért interneteztek.
Hozzáfűzte, ő különösen visszásnak tartja, hogy „amikor a kormány hibájából szinte mindenki rosszabbul él és elviselhetetlen terhet ró az emberekre a napi megélhetés, az ezért felelős kabinet tagjai külön repülőgépekkel repkednek és dőzsölnek. A miniszter úr delegációjának tagjaira leosztva ugyanis fejenként 102 ezer forintra jött ki csak az étkezésük és a hozzá felszolgált italok költsége. Ez az összeg több, mint egy közmunkás havi nettó bére, de még a minimálbérből élőknek [is] háromheti nettó fizetése.”
Az MSZP-s képviselő egyébként eltévesztette a számot, hiszen Szijjártó Péter és az őt kísérő 49 fő összesen 50 ember, és ha az 5,5 millió forintos ellátási költséget elosztjuk ennyivel, akkor fejenként 110 ezer forint értékű étel- és italfogyasztást kapunk. Az persze még több, mint a közmunkások havi nettó 77-84 ezer forintos keresete.
Komjáthi ezután részletesen elmesélte Orbánnak a részletek kiderítésére eddig tett, sikertelen próbálkozásait a Külügyminisztériumnál és a Honvédelmi Minisztériumnál, hiszen mindkét tárca lerázta azzal, hogy nem tudnak semmit. Mint írta, ez alapján úgy tűnhet, örök rejtély marad, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék, és egyáltalán miként kerültek oda a honvédségi repülőre az üzleti delegáció tagjai. Közölte a miniszterelnökkel, hogy ez nagyon súlyos probléma.
„Ha ugyanis valóban nincs információjuk a feltett kérdésekről, akkor alkalmatlanok a tisztségük betöltésére. Ha van információjuk, de nem adják ki, azzal mélységesen lenézik a választókat, és hazudnak a közpénzen folytatott urizálásukról, így ugyancsak alkalmatlanok a tisztségük betöltésére.”
Ezután levele végén az MSZP-s képviselő a miniszterelnöktől is megtudakolta azt, amire május közepe óta keresi a választ: mit ettek-ittak Szijjártóék a 2022-es kairói repülőúton, melyik cég szolgáltatta az ellátást és az internetet, hogyan kerültek a delegációtagok a honvédségi gépre, és fizettek-e az útért. Végül pedig megkérdezte, hogy Orbán szerint elfogadható-e, hogy „egy ilyen repülőúton a miniszter és környezete közpénzből fejenként 102 ezer forintért (helyesen 110 ezer – a szerk.) egyen és italozzon?”
Nagy meglepetésre Orbán helyett nem más, mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter válaszolt. Ugyanaz, aki korábban a Honvédelmi Minisztérium nevében azt közölte Komjáthi érdeklődésére, hogy a repülőgépeket üzemeltető Honvédséget irányító tárca a kért adatok tekintetében nem adatkezelő. Most, a miniszterelnök helyett reagálva Szalay-Bobrovniczky ismét nem adott érdemi válaszokat a konkrét kérdésekre, csupán annyit írt vissza, hogy a honvédségi gépek útjaival kapcsolatban minden szabályos.
„Tájékoztatom, hogy a Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépekkel történő személyszállítás a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik.”
Ez a „válasz” természetesen nem meglepő, mert egyrészt más kényes ügyekhez hasonlóan a honvédségi repülőgépes utakról sem szoktak információkat szolgáltatni, másrészt pedig a Fidesz-kormány egyik jellegzetessége, hogy kénye-kedve szerint hozza a jogszabályokat – néha egészen váratlanul, egy átlagos csütörtök hajnalban megjelentetve őket a Magyar Közlönyben.
Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, pár törvénymódosítás és kormányrendelet hatására mára a honvédségi repülőgépek szinte magánrepülőgépekként működnek egy szűk kör számára, használatuk pedig három vezető politikus számára nemcsak a hivatali, hanem a magánútjaikra is lehetővé vált. Vagyis Novák Katalin, Orbán Viktor és Szijjártó Péter akár családi nyaralásra is utazhat honvédségi repülőgéppel. Idén februárban egyébként egy 25 fős üzleti delegáció utazott Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel Egyiptomba egy honvédségi gép fedélzetén, ismeretlen összegű közpénzből.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter Tiencsinben (Kína) 2023. június 26-án, háttérben a 607-es honvédségi Falcon (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Titkolja a kormány, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék 5,5 millióért a kairói repülőúton | Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő május közepe óta próbálja kideríteni, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és a vele utazó 49 fős üzleti delegáció a 2022. februári Kairó-Manáma úton pontosan mit fogyasztott a honvédségi repülőgép fedélzetén 5,5 millió forint közpénzért. Ezt azonban sem a Külügyminisztérium, sem a Honvédelmi Minisztérium nem tudja, vagy nem akarja neki elárulni. De megnyugtatták, hogy minden szabályos volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/13/titkolja-a-kormany-hogy-mit-ettek-ittak-szijjartoek-55-millioert-a-kairoi-repulouton/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára.
2020 szeptemberében írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leánycége, az MNB-Ingatlan Kft. elkezdett festményeket vásárolni. Onnantól kezdve néhány hetente, de maximum havonta vett a cég újabb alkotásokat, alig egy év alatt összesen közel 4 milliárd forint értékben. A képek tárolási helyét hosszú ideig titkolták, majd nagy sokára egy online galériában mutatták meg őket, újabban pedig a nagyközönség is láthatja egy részüket egy-egy kiállításon.
2020 őszén, az MNB-Ingatlan Kft. festménybeszerzéseinek kezdetén a Nemzeti Bank azt válaszolta a Népszava érdeklődésére, hogy a megvásárolt alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben és irodáiban helyezik el. Bő két éve annyit sikerült kiderítenünk közadatigényléssel, hogy
2021 április végéig 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért.
Azonban a képek hollétéről hiába érdeklődtünk, az MNB-Ingatlan Kft. nem árulta el, hol tárolják őket, csak annyit közöltek, hogy vigyáznak rájuk. Bő fél évvel később, 2021. december végén viszont a Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy aznaptól elérhető a honlapjukon az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában lévő kortárs gyűjteményről készült online katalógus.
A virtuális gyűjtemény és az egész festményes üzletág ma már az MNB Arts & Culture fantázianevet viseli, melynek célja a honlapja szerint a kollekciót „a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren”. A weboldal alapján már legalább hat kiállításon megjelentették a megvásárolt festményeket, vagy legalábbis egy részüket – hazai és nemzetközi közönség előtt egyaránt.
Még 546 kép 1,2 milliárdért
Idén áprilisban ismét közadatigénylést nyújtottunk be az MNB-Ingatlan Kft.-nek, amelytől a 2021 áprilisa óta vásárolt műalkotások listáját és tárolási helyét kértük. A jegybank cége erre válaszul május elején küldött egy 19 oldalas listát, természetesen szkennelt pdf-ben.
Az összesítésből az látszik, hogy két év alatt, 2021. április vége óta
2023. április végéig további 546 képet vettek nettó 1,2 milliárd forintért.
Ebből az összegből 796,6 millió forintot 2021-ben, 341,2 milliót 2022-ben, 91,7 milliót pedig idén költöttek el.
A legtöbb közpénzbe Mengyán András 16 képe került, amelyekért 2021 októberében 133,5 millió forintot fizettek – bár a közbeszerzési értesítőben akkor 126,4 milliós ár jelent meg. A lista szerint a második legnagyobb kiadás Cseke Szilárd 23 alkotásának megvétele volt, ami 107,8 millió forintba került 2021 szeptemberében. A harmadik legdrágább tétel Hortobágyi Endre 18 festménye volt 96,2 millióért: 13 darabot 2021 augusztusában, majd még 5 alkotást 2021 novemberében vásároltak meg.
A Lengyelországban született, de 1992 óta Magyarországban élő Tomasz Piars alkotásaiból vettek a legtöbbet az elmúlt két évben: összesen 29 darabot 13,1 millió forintért. A második helyen darabszám szerint Kusovszky Bea áll, akinek 27 képét vette meg az MNB-Ingatlan Kft. összesen 20,5 millió forintért. A harmadik helyezett pedig Csáji Attila, akinek 25 művéért 80 millió forint közpénzt fizettek ki 2021 augusztusában.
Legtöbbjük raktárban áll
A korábbi titkolózással ellentétben a jegybank cége most a képek tárolási helyét is megadta az adatigénylésünkre küldött válaszában. A cég által küldött lista szerint a 2021. április vége és 2023. április vége között vásárolt 546 festményből május elején
309 darab raktárban
109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.)
91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.)
25 Veszprémben, a Folyékony Időszeletek című saját kiállításon
6 Kaposváron, a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ kiállításán bérletben
és szintén 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatt volt.
Azt, hogy mely festők alkotásai hol voltak májusban az MNB-Ingatlan Kft. közlése alapján, az alábbi ábrán mutatjuk:
Kétszer megvásárolt ingatlan
A 6 darab képnek helyt adó Úri utca 21. szám alatti ingatlan régen a budai városháza volt, melynek meglehetősen kalandos az újkori története. Az épületet 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg a Magyar Tudományos Akadémiától a Nemzeti Bank az akkor még működő, Pallas Athéné Domus Animae (PADA) nevet viselő alapítványának. A PADA nettó 3,6 milliárd forintért felújítatta az ingatlant, és létrehozott benne egy Bölcs Vár nevű „doktori iskolát”.
Azt azonban 1 év után, 2021 őszén be kellett zárni, mert vendéglátó egységek is működtek benne, amiknek zaja zavarta a szomszédokat, mert hangszigetelésre nem költöttek a puccos renoválás során. Két hónappal később, 2021 novemberében az MNB bejelentette, hogy az egyik leányvállalata nettó 8,7 milliárd forintért megvásárolta az épületet.
A jegybank akkori közlése szerint az egykori városháza a festményvásárlásokról elhíresült MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került, és annak 2019-es beszámolójában szerepel is egy 8,7 milliárd forint értékű ingatlannövekedés. A cég 2022-es beszámolója szerint még mindig övé az Úri utca 21. szám alatti épület, bár székhelye vagy telephelye a társaságnak sosem volt ezen a címen.
Az ingatlan 2018 ősze óta a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. székhelye, a kiadó tulajdonosa pedig a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a birtokában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-n keresztül. A PADME 2020 eleje óta az egyetlen jegybanki alapítvány: akkor a korábbiak egyesítésével hozta létre az MNB.
Közbeszerzés nélkül vásárolgattak
Az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott listában az a legérdekesebb, hogy rengeteg olyan vásárlás szerepel benne, amelyekről eddig semmilyen hivatalos információt nem tettek közzé. A Közbeszerzési Értesítőben nem jelentek meg ezek a tételek, vagyis nyilvános eljárás nélkül, gyakorlatilag „fű alatt” szerezték be a legtöbb képet.
Rögtön a táblázat elején, 2021. május 6-i dátummal szerepeltetik például 5 alkotó (Károlyi Zsigmond, Pintér Dia, Rákóczy Gizella, Ujházi Péter, Veszely Ferenc) 80 festményének beszerzését összesen nettó 125,5 millió forint értékben, ám a képek megvásárlásának nyoma sincs a Közbeszerzési Adatbázisban.
Igazából azonban könnyebb azokat a tételeket felsorolni, amelyekről közbeszerzési hirdetményt tettek közzé, és ezáltal a nyilvánosság értesülhetett róluk. Ugyanis a 2021. április végétől 2021. december 31-ig 796,6 millió forintért megvásárolt 292 alkotás többségét ilyen dokumentum nélkül vették. Csupán két vásárlás jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: Mengyán András 16 alkotásának megvétele 126,4 millió forintért, és Szentpéteri Ádám 20 képe 82 millió forintért. Vagyis összesen 208,4 millió forint, ami az adott időszak költésének mindössze 26 százaléka, tehát kb. a negyede. Ez azt jelenti, hogy a kifizetések háromnegyedéről (74%) és az alkotások 88 százalékáról nem értesülhetett a nyilvánosság.
Hasonló a helyzet a 2022-es vásárlásokkal is: tavaly összesen 199 képet vettek 341,2 millióért, de csak Kucsora Márta 20 alkotásának 58 millió forintos beszerzése jött ki a Közbeszerzési Értesítőben. Vagyis mindössze a teljes tavalyi költés 17 százalékáról, és a megvett művek tizedéről tettek közzé nyilvános hirdetményt. Ha fordítva nézzük az arányokat, akkor a 2022-es költések 83 százalékát és az alkotások 90 százalékát kvázi titokban tartották.
Az MNB-Ingatlan Kft. által 2021. április vége és 2023. április vége között megvásárolt műalkotások by atlatszo on Scribd
Idén még durvább lett a helyzet. Míg az MNB-Ingatlan Kft. által küldött táblázat szerint 2023. január 1. és április vége között 51 festményt vettek 91,7 millió forintért, ezek közül semmi nem szerepel a Közbeszerzési Értesítőben. Ott csupán egy idei festményvásárlás található: Bak Imre 4 alkotásának beszerzése nettó 250 millió forintért (az eladó eredetileg 289 milliót kért értük), ám ez már májusi, tehát az adatigénylésünkben kérdezett időszak utáni beszerzés.
Ha az MNB-cég által küldött összes adatot egyben nézzük, akkor az látszik, hogy az említett 2 év alatt, 2021. április vége és 2023. április vége között megvett
546 festményből csak 56 darab (10,2%), és a rájuk elköltött 1,2 milliárd forintból csupán 266,4 millió (22,2%) jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Ennek fényében meglehetősen pikáns az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetőjének, Bozó Péternek az a közlése, amelyet 2022. április végén, a megvásárolt képeket kiválasztó testület tagjairól érdeklődő levelünkre adott válasza alá fűzött kiegészítésként.
Bozó ugyanis akkor azt írta, hogy „Az országgyűlési választások és Társaságunk műtárgybeszerzései között semmilyen összefüggés nincs. Társaságunk mind azt megelőzően, mint azt követően transzparens módon végzi és fogja végezni ezen tevékenységét.”
Ezt egy előző cikkünkre reagálta, abban ugyanis azt feltételeztük, hogy mivel a korábbi gyakorlattal ellentétben nem jelennek meg heti rendszerességgel újabb és újabb festményvásárlásokról szóló közbeszerzési papírok, valószínűleg „az áprilisban esedékes országgyűlési választás miatt jegelték kicsit a programot, mert túl sok figyelmet kapott, és nagyon negatív visszhangot váltott ki.”
Most kiderült, hogy tévedtünk, nem szüntették meg a képbeszerzést, csak nem jelentették meg a vásárlásokat a Közbeszerzési Értesítőben. Ez persze Bozó állításával ellentétben egyáltalán nem transzparens gyakorlat, sőt. Ha most nem kérdezünk rá a megvett alkotások listájára, talán sosem derül ki, hogy mikor mit és mennyiért vettek.
Adatigényléseinknek köszönhetően viszont már tudjuk, hogy 2020. január eleje és 2021. április vége között 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért, 2021. április vége és 2023. április vége között pedig további 546 képet vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért. Vagyis az MNB-Ingatlan Kft. ebben az időszakban 5 milliárd forint közpénzt költött el 1276 festményre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | Eddig 5 milliárd forint értékben vett festményeket a Nemzeti Bank cége | A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/07/12/eddig-5-milliard-forint-ertekben-vett-festmenyeket-a-nemzeti-bank-cege/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.
Az évekig bűzölgő, többször kigyulladt és az OLAF által is elmarasztalt királyszentistváni hulladéktelepről írott cikkeink készítésekor sok hulladéktűzről szóló hírbe botlottunk a magyar sajtóban. Ekkor határoztuk el, hogy kíváncsiságból összegyűjtjük, mennyire gyakoriak az ilyen tűzesetek az országban. Ez először egyszerű feladatnak tűnt, mert felfedeztük a Katasztrófavédelem honlapján a nyilvános eseménynaptárt, amiben az ország összes karambolja, viharkára, meteorológiai riasztása stb. mellett mindenféle tűzesetről szóló hír is szerepel. Örömünk hamar szertefoszlott, amikor kiderült, hogy nem lehet keresni az adatbázisban: naponként lehet lekérni az összes katasztrófahírt, azokban megkeresni a tűzeseteket, végigböngészni a leírásokat, majd kiválasztani azokat, amelyek esetében hulladék égett. Ez több évre visszamenőleg sok ezer kattintást igényelt volna részünkről, így egyszerűbbnek tűnt közérdekű adatkérésben kikérni az információkat. Abban a hiszemben, hogy az eseménynaptár mögött létezik egy eredeti adatbázis, amely a készítői számára kereshető, szűrhető. Ismét tévedtünk.
Próbálkoztunk a Katasztrófavédelemnél és felettes szervénél, a Belügyminisztériumnál is. Adatkérésünkre azonban több körben is megtagadták a válaszadást: a Katasztrófavédelem állítása szerint nem végez ilyen jellegű adatgyűjtést, valamint nem áll rendelkezésére olyan adatbázis, amiben keresni és szűrni tudnának.
A többedik elutasító válasz után sikerült telefonvégre kapnunk egy szakmai munkatársat a Katasztrófavédelemnél, aki elárulta, hogy a Belügyminisztérium kérésére nem sokkal korábban készítettek el egy ugyanilyen tartalmú összeállítást. Ezután már célzottan ezt a gyűjtést kértük el mindkét hivataltól, de ez a próbálkozásunk is kudarcba fulladt: a Belügyminisztérium azt írta, hogy nem minősül adatkezelőnek, a Katasztrófavédelem pedig fenntartotta azon állítását, hogy „az adatigénylésében megfogalmazott kategóriákban a BM OKF adatgyűjtést nem végez.”
Ezután folyamodtunk olvasónk és a technológia segítségéhez, és gyűjtöttük le az adatokat a Katasztrófavédelem által üzemeltetett online adatbázisból gépi úton. Az adattáblázatot kérésre akár a belügy, akár a katasztrófavédelem számára szívesen rendelkezésre bocsátjuk.
Az online eseménynaptár archív bejegyzéseiben a hulladék, szemét, lerakó, lerakat, tároló és tűz kulcsszavakra kerestünk, ezeket a találatokat tartalmazza legyűjtött adatbázisunk az eseménynaptár első híre (2017. július 10.) és cikkünk megjelenése között eltelt időszakban.
Az adatok szerint 350-szer gyulladt meg hulladék Magyarországon az elmúlt hat évben.
2022-ben 87 esetben égett szemét, vagyis átlagosan minden negyedik napra jutott egy hulladéktűz. 2021-ben 55, 2020-ban 41, 2019-ben 57, 2018-ban pedig 72 alkalommal kapott lángra nagyobb mennyiségű, összegyűjtött, lerakott hulladék az országban. Legtöbb alkalommal Jánossomorján (Győr-Moson-Sopron megye) valamint a Fejér megyei Polgárdiban lévő hulladéklerakó gyulladt ki. A leghosszabb ideig, három napig pedig a királyszentistváni telep (Veszprém) égett egyhuzamban 2019. augusztusában. Számos esetben vélelmezhetően illegálisan lerakott hulladék fogott tüzet, jellemzően külterületeken, külvárosokban. A tűzesetek helyszínét, időpontját, és rövid leírását mutatja meg adatvizualizációnk (az egyes leírások elolvasásához le kell állítani a lejátszást):
Rengeteg káros anyag kerül a levegőbe
A 350 tűzesetről szóló hír között 34 olyat találtunk, amikor a katasztrófavédelmi mobil labor is „elindult” vagy „kiérkezett a helyszínre”, hogy az égés és a füst által okozott légszennyezést mérje. A mérések eredményeit azonban a hírek jellemzően nem ismertetik, amikor mégis, akkor „egészségre ártalmas értékeket nem mutattak ki a szakemberek”, „nem mutattak ki káros anyagot a levegőben” és „nem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot a levegőben”.
Hulladék égésekor ugyanakkor mindig kerül káros anyag a levegőbe, tehát az, hogy semmilyen káros anyagot ne mutattak volna ki a levegőben, biztosan nem lehetséges.
Hogy határértéket nem lépett át a károsanyag-koncentráció, az lehet igaz, bár az nem derül ki, hogy milyen anyagokat vizsgált a mobil labor, illetve pontosan milyen időpontban, hol, és milyen hosszan. Állítólag szintén nem történt határérték-túllépés a 2019-es királyszentistváni tűznél, amely óriási fekete füsttel égett és három napig nem tudták eloltani a tűzoltók. Ez azonban az általunk akkor megkérdezett lakosok szerint nem igazán hihető, illetve elmondásuk szerint amikor közérdekű adatigénylésben kikérték a mérési adatokat, az derült ki számukra, hogy a hatóságok nem is mértek semmit.
A hulladék égésekor többek között szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, metán, hidrogén-klorid, szálló por, és akár fémek, pl. ólom, higany, arzén stb. is a levegőbe kerülhet. Közülük a szálló por az egyik legkárosabb szennyezés, elsősorban a 10 mikron vagy annál kisebb szemcséjű por (PM 10 és PM2.5), mert ez nem akad fent az orrban és szájban, hanem túljut a garaton, akár a tüdőbe is és nehezen jut ki onnan. Így légúti (asztma, krónikus légcsőhurut) és szív-érrendszeri megbetegedéseket okoz, bizonyos koncentráció felett pedig számszerűsíthetően növeli a halálozás kockázatát. Számítások szerint a szálló por évente mintegy 2500 budapesti korai halálát okozza.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Konkrétan a hulladéktelepeknél maradva: egy két évvel ezelőtti kutatásban 79 nagy, 2018-ban bekövetkezett lengyelországi hulladéktűz hatását vizsgálták kutatók. Az eredmények szerint a 79 kigyulladt hulladéktelep annyi metánt bocsátott a levegőbe, mint amennyit a teljes lengyel vegyipar bocsát ki egy teljes évnyi vegyianyag-gyártás során. A 79 tűzeset szén-dioxid-kibocsátása összemérhető öt Mátrai Erőmű teljes éves kibocsátásával, a kibocsátott szálló por (PM10) mennyisége pedig hasonló volt a közlekedési porszennyezéséhez Berlin és agglomerációjában egy év alatt.
A légszennyezés nem csak a kigyulladt hulladéktelep közvetlen környezetében élőkre van hatással: a fent említett kutatás lemodellezte például egy Dél-Lengyelországban 2018. március 10-én kigyulladt hulladéktelep porszennyezésének területi eloszlását. (A tűz 6400 m2-en, 7 órán keresztül égett, vagyis egy nagyobb tűzesetnek minősült.). Az eredmények szerint a megnövekedett szállópor-koncentráció még 4 órával a tűz eloltása után is érzékelhető volt 160 kilométeres távolságban is. A kutatók számítása szerint így 6.5 millió lakost ért el ennek az egy tűznek a károsanyag-kibocsátása valamilyen mértékben. Közülük több mint 360 ezren komolyabb, 100 mikrogramm/m3 átlagos órás PM10 koncentrációnak voltak kitéve. Összehasonlításul: ez nagyjából az a szint, amikor Magyarországon szmogriadót kell kihirdetni. Az egészségügyi határérték, tehát amíg a szennyezés nem okoz tartós egészségkárosodást, 50 mikrogramm/m3 napi átlagban.
„Miért e tűz? Kinek a mulasztása ez?”
Tette fel a kérdéseket a Jánossomorjai hulladéklerakó tűzesetei kapcsán Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője egy 2021-es videóbejegyzésében.
Megkeresésünkre a miniszter összekötött minket a Rekultív Magyarország Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.-vel, amely az önkormányzati tulajdonú hulladéklerakó üzemeltetését végzi. A cég ügyvezetője, Garanandra Gyula elmondta, hogy a „B3 alkategóriájú hulladéklerakókban, amilyen a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó is, jelentős mennyiségű szerves hulladék kerül lerakásra, amelynek bomlása során depóniagáz keletkezik, amely éghető. A lerakott hulladékok jelentős része szintén éghető.”
Konkrétan a jánossomorjai tűzesetek álláspontja szerint arra vezethetők vissza, hogy korábban, az előző vezetés idején a depóművelési feladatok szakszerűtlenül lettek elvégezve, például nem vagy nem megfelelően valósult meg a rendszeres földtakarás, és az ennek következtében a depótestbe jutó oxigén táplálta a tüzet. Emellett a korábbi depóniagáz-hasznosító nem megfelelően, majd egyáltalán nem végezte el a keletkező depóniagáz hasznosítását, illetve ártalmatlanítását, ami szintén táplálta a tüzet. További problémát jelentett, hogy a hulladékok beszállítása során nagyobb frakciójú hulladékok kerültek a lerakóra, és ez akadályozta a megfelelő tömörítést.
A szerves anyag a királyszentistváni hulladéktüzekben is szerepet játszott: a 2019. augusztusi tűz a biológiai csarnokból indult, ahol az ömlesztett hulladékból válogatták szét és kezelték a szerves anyagot. (Mivel Királyszentistvánon az egyik cél pont az volt, hogy ne kerüljön szerves anyag a lerakóra.) A biológiai csarnokból azonban a tűz továbbterjedt a közelben tárolt másodlagos tüzelőanyag-bálákra, vagyis a már különgyűjtött, és erőművi hasznosításra alkalmas hulladékokra.
Ez a nemzeti kukaholding, az NHKV Zrt. tulajdona volt (idén júliusban a MOL leányvállalata lépett piacra), amely gyakran hosszú ideig vagy egyáltalán nem szállította el ezeket a bálákat a telepekről.
Garanandra Gyula érdeklődésünkre megerősítette, hogy „az országban korábban valóban sok esetben gondot okozott, hogy a kezelt, leválogatott SRF/RDF hulladék hasznosítása nem volt megoldott, azok telephelyeken történő hosszútávú tárolása pedig kifejezetten tűzveszélyes volt, számos esetben elő is fordultak tűzesetek. Az újra hasznosításra szánt SRF/RDF bálák a helyi közszolgáltató telephelyünk mellett levő telephelyén is meggyulladt 2022-ben, de a mi telephelyünkön SRF/RDF bálák miatti tűzesetekre nem került sor.”
Az ügyvezető elmondása szerint a probléma a hasznosítási kapacitások elégtelen voltában keresendő, mert az erőművek közül jelen állapotában nem alkalmas mindegyik ezen hulladékok energetikai hasznosítására. Ezért bár a közszolgáltatók számára elő van írva ezen hulladékok előállítása és hasznosításra történő átadása, az NHKV nem tudta hova elszállítani azt.
„Ennek nem kívánt hozadéka, hogy az az SRF/RDF hulladék, amelyet nem hasznosítanak, lerakásra kerül, ez pedig növeli az esetleges depótüzek kockázatát, mivel ez a hulladék gyúlékony. A telephelyen történő tárolásuk szintén jelentős tűzvédelmi kockázatot jelent.” – mondta el Garanandra Gyula, aki egyben a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesületének is elnöke.
Polgárdiban szintén gyakoriak a tűzesetek a hulladéklerakóban. Nyikos László polgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a problémát részben a kommunális hulladékba bedobott és így a lerakóra kerülő veszélyes hulladékok okozzák, pl. spray-s dobozok, flakonok, elemek, egyéb gyúlékony anyagok, illetve akár a kályhákból származó parázsló hamu is. Elmondása szerint Polgárdiban akkor voltak gyakrabban komoly tüzek a hulladéktelepen, amikor más lerakók fejlesztése miatt ideiglenesen nagy mennyiségű plusz hulladék lett hozzájuk irányítva.
A polgármester korábban facebook-bejegyzésében ugyanakkor azt is közölte, hogy „az újrahasznosítandó vagy energia előállítására depózott, elszállításra váró anyagok gyulladnak fel megnövekedett gyakorisággal. (…) Fontos leszögezni, hogy nem kommunális hulladék, nem veszélyes hulladék égett a legutóbbi esetben sem. A további hasznosításra váró, már bálába kötegelt, egyéb hasznosítható frakciók gyulladtak ki.”
A vonatkozó jogszabály értelmében a kiszabható tűzvédelmi bírság min. 20 ezer és 3 max. millió forint lehet azokban az esetekben, ahol a tűzvédelmi szabályok megsértése miatt tűz vagy robbanás keletkezik, és szükségessé válik a tűzoltóság beavatkozása is. A Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2022-ben pl. 1,7 millió Ft tűzvédelmi bírsággal sújtotta az oroszlányi hulladéklerakót üzemeltető Vertikál Nonprofit Zrt-t, mert a tűzesetek miatt tartott helyszíni vizsgálatokon kiderült: nem megfelelően és nem megfelelő gyakorisággal mérték a telephelyen tárolt, öngyulladásra hajlamos hulladék hőmérsékletét az oroszlányi hulladéklerakón. Újabb 1 milliós bírság járt azért, mert nem volt biztosított az oltóvíz-ellátás a helyszínen. (A Vertikál Nonprofit Zrt. üzemelteti többek között a polgárdi hulladéklerakót is.)
A másodlagos tüzelőanyagok problémájával az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027” is foglalkozik, és megállapítja, hogy „minőségét javítani kell, a tárolási kapacitások hiánya miatt pedig a termelés és szállítás, és a hasznosítói átvétel összhangját növelni szükséges. Ellenkező esetben, a közszolgáltatási rendszerben előállított, energetikai hasznosításra előkészített RDF hulladék hasznosítása csak részben megoldható.” Magyarországon ezek hasznosítását jellemzően az erőművek és a cementipar végzi: pl. a váci és a beremendi cementgyár, a Mátrai Erőmű és a Lafarge Magyarország Kft rendelkezik a hasznosításra alkalmas berendezéssel.
Nem csak magyarországi probléma
Egy 2017-es cikk szerint az Egyesült Királyságban évente több mint 300-szor gyulladtak ki hulladékkezelő létesítmények 2001 és 2013 között. Lengyel adatok szerint 2017 és 2022 között összesen 754 tűzeset történt lengyelországi hulladékgyűjtő telepeken, beleértve az illegális lerakókat is.
Szabó György, a Humusz Szövetség programvezetője érdeklődésünkre számos külföldi tűzesetet osztott meg velünk. Ezek közül sok esetben az illegális hulladékexport/-import, illetve akár országon belüli illegális hulladékkezelés okoz problémát, és sok esetben felmerül a szándékosság gyanúja is. Ilyen volt például az az évekkel ezelőtti lettországi eset, ahol egy hivatalosan kávé, kakaó és tea nagykereskedő vállalat telepén illegálisan tárolt műanyaghulladék gyulladt ki. „Feltehetőleg összegyűjtötték a hulladékot, felvettek ezért a „szolgáltatásért” a pénzt , és utána nem tudtak mihez kezdeni vele, ezért felgyújtották” – magyarázta Szabó György.
Az illegális hulladékimport Lengyelországban is problémát jelentett a korábbi években. „Gyakran ezek a tűzesetek szándékosak, de vélhetően az esetek többségében illegális hulladéklerakókban történnek. A legtöbb hulladékot külföldről importálják, mivel ez egy nagyon jó üzlet lehet.” Az üzleti modell lényege nagy vonalakban az, hogy a külföldi hulladékkezelőnek jobban megéri fizetnie mondjuk egy lengyel hulladékkezelőnek, mint saját országában kezelni a hulladékot. Az átvevőnek pedig esetleg olcsóbb felgyújtani, mint megfelelően kezelni és elhelyezni. A lengyel hulladékimport és a tűzesetek száma 2018-ig nőtt rohamosan, az azóta bevezetett szigorítások enyhítettek a problémán.
Magyarországon tetézi a gondokat a hulladékgazdálkodási rendszer alulfinanszírozottsága is. „A rendszerből továbbra is hiányzik évi kb. 100-150 milliárd Ft., amelynek oka többek között a több évnyi elégtelen finanszírozás és az elmaradt fejlesztések. A finanszírozás elégtelen voltát a jelenlegi szabályozás ismeretében egyelőre a koncessziós rendszer sem orvosolja, a működésre előirányzott összeg alultervezett, az elszámolható költségek, alkalmazható díjak nem egységesek. Vagyis ezen a téren jelentős változásokra lenne szükség és nem a jövőben, hanem mielőbb, mivel a késlekedés a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok megvalósítását veszélyezteti.” – véli Garanadra Gyula.
Adatvizualizáció: Pete Luca. Közreműködött: Erdélyi Katalin, frontstory.pl és Olvasónk. Címlapfotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság / Csondor Henrietta / Facebook | Szeméttelepek lángokban – Mi rejlik a magyarországi tűzesetek mögött? | Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem meglepő módon az európai sajtót megmozgatta Orbán Viktorék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelik a történéseket. A The Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A The Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk. | Az egyik Matolcsy környékéről a másik környékére vándorol a Lánchíd 19 Design Hotel | Megint tulajdonost cserélt az a vállalat, amely a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemelteti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230706_hvg_gtc_lchd_matolcsy | 2023-07-06 13:20:00 | true | null | null | HVG360 |
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében. | Gigabírság, titkosszolgálati jelentések, plakátpropaganda – padlóra kerülhetnek az ellenzéki pártok | Koncepciós perekből ismert elemekkel átszőtt titkosszolgálati és ÁSZ-jelentéssel próbálja igazolni az államigazgatás az orbáni propaganda állítását: hatalomra kerülve az ellenzék külföldi érdeket szolgálna. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230702_kampanyfinanszirozas__elfogult_asz__spekulacios_jelentes__politikai_megrendelesre_HVG | 2023-07-02 08:33:00 | true | null | null | HVG360 |
Állásfoglalásra kérik a polgármesterüket a Bábolnaiak a szomszédos Ács határában megépíteni tervezett kínai katódgyárral kapcsolatban. Azt várják a 2019-ben függetlenként megválasztott, de korábban MSZP-s színekben még országgyűlési képviselőként is politizáló Horváth Klárától, hogy a katódgyárral kapcsolatos augusztus végére tervezett ácsi lakossági fórum előtt foglaljon állást az ügyben.
A többi kínai tulajdonban, kínai üzemeltetésű, és kínai ellenőrzés alatt tartott gyárak működéséből okulva, vannak félelmei a lakosságnak
– írták a hvg.hu-nak is eljuttatott nyílt levélben, és emlékeztetnek a volt Hong Kong Dragon Food 2012-ben indult tésztaüzemére, aminek „maradványai a mai napig a település szégyenfoltja”.
A Komárom-Esztergom vármegyei Ács határának déli szélén 520 milliárd forintból, a kínai Huayou Cobalt által megvalósítani tervezett, majdan elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges katódokat előállító gyár két héttel ezelőtti bejelentése Ácson is nagy port vert fel, ahol a helyi kévpiselő-testület nagy része lemondott, mivel úgy érezték, az ő és az általuk képviselt ácsiak tudomása nélkül, a fejük felett döntöttek a beruházásról.
"Napi 300 tonna katódról beszélünk, és az útjaink már így sem bírják" - videóriport Ácsról
Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből?
A bábolnai levél írói szeretnék tudni, hogy
az új üzemnek mennyi vízre lesz szüksége,
milyen tisztítási technológiát alkalmaznak a szennyvíz esetében, és ezt hol vezetik el,
milyen hatással lesz a talajvízre az üzem számára a víz kivétele, és ennek milyen hatása lesz a fúrt kutakra és a termálvízre – utaltak a 2020-ban megnyitott, eleinte kisebb-nagyobb fennakadással működő, a városnak összesen több mint 2,5 milliárd forintjába kerülő termálfürdőre;
tervezi-e a város, hogy független szakértőtől kér véleményt,
hogy az uralkodó északi és északnyugati szélirány – amerre az üzem számára kinézett terület fekszik majd a várostól – hogyan befolyásolja majd Bábolna levegőjét;
milyen légterhelésre, zajártalomra, járműforgalom-növekedésre, lehet számítani;
honnan lesz munkaerő, jönnek-e majd vendégmunkások és honnan;
hogyan készülnek egy esetleges havária-helyzetre, és
miként tájékoztatják minderről a lakosságot?
A katódgyár ellen aláírásgyűjtés is zajlik a településen, a szervező és a nyílt levelet is feladó Pintér Róbert helyi civil aktivista a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a bábolnaiak 95 százaléka ellenzi a beruházást. | Bábolnán is borzolja a kedélyeket az ácsi katódgyár, nyílt levelet kapott a polgármester | Nyílt levelet írtak polgármesterüknek bábolnai civilek a szomszédos Ács hozzájuk közel eső határába tervezett kínai katódgyár ügyében. Azt szeretnék, ha Horváth Klára bábolnai polgármester állást foglalna a beruházással kapcsolatban, és válaszolna egy sor kérdésre. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230706_acsi_katodgyar_babolnai_nyilt_level_kinai_akkumulatorgyar | 2023-07-06 16:49:00 | true | null | null | HVG |
Nem meglepő módon az európai sajtót megmozgatta Orbán Viktorék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelik a történéseket. A The Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A The Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk. | Megvált félmilliárdos állami támogatást elnyert cégétől a Pál István Szalonna és Bandája vezetője | A Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas, érdemes művésze, Pál István (becenevén Szalonna) ezúttal is az állammal üzletelt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230705_hvg_ertekeink_oroksege_kft_Pal_Istvan_Magyar_Turisztikai_Ugynokseg | 2023-07-05 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Számos szerződést kötött baloldali pártokkal és önkormányzatokkal Horn Gábor és köre – közölte honlapján az Adatradar. A közérdekű adatigénylések portáljának feltűnt, hogy a volt SZDSZ-es politikus alapítványa által fenntartott Republikon Intézet Kft. és a Weber und Mill Kft. gyakran egy időben és ugyanannak a megbízónak dolgozik.
Ez azért érdekes, mert a Weber und Millt 2011. január 24-től 2019.szeptember 1-ig Horn barátja, Hann Péter vezette. A társaság a 2014-es országgyűlési választások idején hívta fel magára a figyelmet egy botrányosra sikeredett, kampányvideóval, amit a szocialisták megrendelésére készített. A Horn Gábor-féle Republikon ugyanakkor tanácsokkal és elemzésekkel segítette Mesterházy Attiláékat. „Kevés szakpolitika, erős negatív kampány – stadion helyett kórház”, így foglalta össze Horn a győztes stratégiát, s ez a hozzáállás köszönt vissza a „Magyarország ma” című videóban.
A két társaság közel egy időben tűnt fel a Párbeszédnél is. Az elérhető adatok alapján 2019. január 1-vel írta alá Szabó Tímea a Republikon és február 1-vel a Weber und Mill megbízását. Az előbbitől kutatásokat és elemzéseket rendelt, az utóbbit pedig social marketinges feladatokkal és tanácsadással bízta meg. Mindkét szerződés az év október 31-én vesztette hatályát – írta az Adatradar.
A Hannt ezután Dominikné Nagy Szilvia váltotta a Weber und Mill élén, az korábbi ügyvezető pedig a Republikon igazgatója lett. A cégek továbbra is együtt mozogtak: 2020. március 1-től május 31-ig a zuglói önkormányzat, június 15-töl december 31-ig pedig a Zugló Információs és Médiacsoport Kft. (ZIM) foglalkoztatta a Weber und Millt. Az intézetet ugyanabban az éveben, az április 1-je és május 31-e közötti időszakra szintén a szocialista Horváth Csaba szerződtette, majd ezt követően a ZIM.
A Párbeszéd frakciója 2019. december 1-vel ismét megbízta mindkét céget, s tavaly szilveszterig bizonyosan el is látta őket megrendelésekkel. Erzsébetvárosban is együtt tűntek fel: 2021 májusától áll Niedermüller Péter szolgálatában a Weber und Mill, és ugyancsak 2021-ben a Republikon is kapott egy megbízást a VII. kerülettől, melynek polgármestere, Niedermüller Péter Horn Gábor apósa. További érdekesség, hogy a társaságok ugyanarra a címre vannak bejegyezve (1026 Budapest, Harangvirág utca 7.).
Ami Dominikné Nagy Szilviát illeti, az Adatradar kiderítette, hogy 1995-ben lett a Soros Alapítvány munkatársa, a közoktatási programban dolgozott asszisztensként. A projektet felügyelő kuratórium ügyvezető alelnöke akkoriban Horn Gábor volt, és később Hann Péter is részt vett a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik oktatás-fejlesztési programjában. Dominikné később a Horn Gábor és Hann Péter nevével fémjelzett Közgazdasági Politechnikum évkönyvében is feltűnik, mint a szülői és az iskolatanács tagja.
A portál – az Átlátszóra hivatkozva – felidézte, hogy 2015-ben 213 millió forintot kapott a Horn Gábor vezette Budapesti Politechnikum Alapítvány egy olyan program létrehozására, amelyben fiatalok vállalkozóvá válását segítették a Dél-Alföldön. Az alapítvány a megvalósításra közbeszerzést írt ki, amin az Önkonet Kft. (72,4 millió forint), a Limerence-Trust Kft. (23,8 millió forint) és a Weber und Mill Kft. (15,2 millió forint) nyertek. Az Önkonet ügyvezetője Petrus László, Horn egykori kabinetfőnöke, aki Dominiknéhoz hasonlóan Hann Pétert váltotta korábban.
Király Dávid pedig a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője; 2016 óta van a cégnél. 2021. március 16-tól viszont, Murányi Marcell halálát követően, őt ültették ZIM élére, s mint kommunikációs referens, kapcsolattartóként szerepel az önkormányzat és a Republikon Intézet az évi szerződésében. | Horn Gábor és az SZDSZ-es „politechnikum” | Számos szerződést kötött baloldali pártokkal és önkormányzatokkal Horn Gábor és köre – közölte honlapján az Adatradar. A közérdekű adatigénylések portáljának feltűnt, hogy a volt SZDSZ-es politikus alapítványa által fenntartott Republikon Intézet Kft. és a Weber und Mill Kft. gyakran egy időben és ugyanannak a megbízónak dolgozik. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20221117-horn-gabor-es-az-szdsz-es-poliptechnikum | 2022-11-17 09:26:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Jóléti park épült Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében, de az valójában egyetlen épületből áll, és nem használják. A közpénzből, uniós forrásból megvalósuló projekt eredetileg „szabadtéri kondipark és játszótér megépítése” címen futott, de ebből nem minden valósult meg. A közbeszerzésben például már nincs szó játszótérről és kondiparkról.
„Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is” – írta le a vámospércsi „komplexumot” Hadházy.
A politikus a helyi önkormányzati képviselőre, Kosztin Mihályra hivatkozva azt is leírja, hogy Vámospércs számos utcája nincsen lebetonozva, az ivóvízellátás nem jó minőségű, de az önkormányzat mégsem felelősen gazdálkodik. A polgármester 2006 óta a fideszes Ménes Andrea.
A közbeszerzési értesítő szerint az önkormányzat – a megvalósult eredményt tekintve feltűnően sokat – 93,3 millió forintot költött a „Jóléti park (Marinka) Fejlesztése” projektre.
A tender nyertese a debreceni székhelyű NNK Környezetgazdálkodási Kft. volt, ami két magánszemély tulajdonában áll, és további 82 millióért a városi piac építését is elvégezhette. | Zárva van, nem használják, de legalább sokba került a vámospércsi „jóléti park” | Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos parlamenti képviselő. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/zarva-van-nem-hasznaljak-de-legalabb-sokba-kerult-a-vamospercsi-joleti-park-260298 | 2023-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Veszélybe került a működésünk: megbüntetett minket az ÁSZ. Április végén számoltunk be arról, hogy »tiltott pártfinanszírozással« vádol bennünket az Állami Számvevőszék. Ez elég rosszul hangzik, de a mi esetünkben nem amerikai magyarok szorgosan gyűjtögetett mikroadományairól van szó, az ok ennél jóval prózaibb. 2 vizsgálat folyt le, a 11 milliós bírság már biztos, a másik kérdőjeles.
Más pártoknak ez csak aprópénz, nekünk viszont súlyos érvágás: a költségvetésünk jelentős hányada esett ki egyik pillanatról a másikra.
Így azt sem tudjuk folytatni, amit eddig csináltunk – nem hogy fejleszteni eddigi tevékenységünket” – írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) az oldalán. | Megbüntette a Kutyapártot az ÁSZ, segítséget kérnek | A költségvetésük jelentős része tűnt el egyik pillanatról a másikra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megbuntette-a-kutyapartot-az-asz-segitseget-kernek-260272 | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy tavaly decemberi törvénymódosítás szerint az egyházak ingyenesen megkaphatják azokat az ingatlanokat, amelyekben hitéleti vagy közcélú tevékenységet folytatnak – még akkor is, ha az adott épület soha nem volt az övék –, köztük iskolákat és óvodákat is, s csak a mértékletesség, e szép emberi tulajdonság szabhat gátat az egyházak bírvágyának. Mindez lényegében egyetlen szavukba kerül, az önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetőségük – írtuk még egy márciusi cikkünkben.
Békésszentandráson nem csak az iskolát vihetik
Országos hír volt március elején, hogy a holtágáról híres Békésszentandrás polgármestere erőteljesen tiltakozott, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye a jogszabály alapján igényelte az iskolaépületet. Ahogy akkor megírtuk, a település polgármestere, Sinka Imre egy Facebook-posztban erőteljesen kikelt az ellen, hogy a katolikus egyház bejelentette, átvenné a tulajdonjogát a település általános iskolájának és óvodájának. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta tavasszal közösségi oldalán a nagyközség első embere.
Ráadásul Békésszentandráson speciális a helyzet, hiszen az iskola és az óvoda épülete, valamint a helyi ivóvízkút, egy 40 személyes szálláshely – ami korábban kollégium volt –, egy műfüves focipálya és a közmunkaközpont is egy helyrajzi számon van. Így az iskola és óvoda tulajdonjogának megváltoztatása bonyolult eljárást igényel, arról nem beszélve, hogy ezek közül korábban soha egyetlen vagyonelem sem volt az egyházé.
Az iskola tornatermét például az 1980-as években a helyiek összefogása eredményeként téglajegyekből építették fel, de most ehhez is ingyen jutna a katolikus egyház.
Sinka Imre polgármester négy hónappal ezelőtt kilátásba helyezte, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ez eddig nem történt meg, de felvették a kapcsolatot a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyével, azt kérve tőlük, hogy vonják vissza az igényüket. „Jellemző, hogy a tavaly év végi törvénymódosítás után az idén február 28-a volt az utolsó határidő, hogy ez alapján az egyházak beadják az igényüket az iskolaépületekre. Ehhez képest a katolikus egyház február 27-én értesített bennünket, hogy ezt megtette. No comment” – mondta most a Narancs.hu-nak Sinka. Az ügyben több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de nem jutottak egyezségre. Felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
Sinka Imre
Fotó: Facebook/Sinka Imre
„Az érintett helyrajzi számon lévő ingatlanok együttes értéke 2,2 milliárd forint, miközben a nagyközség teljes vagyona 5 milliárd forint” – érzékeltette az arányokat portálunknak a polgármester. Hozzátette, a beérkezett és a kérés ellenére vissza nem vont egyházi igény nyomán a békésszentandrási testületnek szeptember elsejéig kell döntést hoznia, ám ha ez nem történik meg, akkor Sinka Imre szerint a kormányhivatal mulasztásos törvénysértés miatt jogi eljárást kezdeményez az önkormányzat ellen. „Ha ez megtörténik, akkor fordulunk az Alkotmánybírósághoz, de ezt a döntést én akkor sem fogom megszavazni” – mondta Sinka Imre. Persze kérdés, hogy a kizárólag fideszes összetételű taláros testülettől várható-e érdemi döntés.
„Ha az egyház megkapja a tulajdonjogot és az elkövetkezendő tíz évben EU-s forrásokból százmilliókat költ az iskolára, akkor egy adott jogszabályváltozás esetén azt mondhatja: fizesse ki az önkormányzat ezt a pénzt. Csak így kerülhetne vissza a tulajdonába az ingatlan. Erre pedig a település képtelen lenne” – vázolta fel a jövő lehetséges forgatókönyvét a településvezető. A helyiek elmondása szerint a történtek miatt az egyébként katolikus többségű községben igen nagy az ellenérzés a Szeged-Csanádi Egyházmegyével szemben.
A békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola felújításának visszásságairól egy hat évvel ezelőtti cikkünkben számoltunk be.
Orosházán vannak egyenlőbbek
Minden különbségével együtt hasonló a helyzet az ugyancsak Békés megyei Orosházán is. Az egyházak igényjelzése, február 28-a óta eltelt öt hónapban a fideszes városvezetés nem tárta sem a képviselők, sem a helyi nyilvánosság elé, hogy mely iskolaépületek tulajdonjogát igényelték az egyházak. Annak ellenére sem, hogy több héttel ezelőtt Fetser János MSZP-s önkormányzati képviselő írásban érdeklődött erről a jegyzőnél. Burai Mihály azonban válasz helyett csupán annyit írt, hogy majd lesz ezzel kapcsolatos testületi előterjesztés, ott megismerheti a részleteket.
A nagy és hosszú hallgatás után, némiképp derült égből villámcsapásként, hétfőn a képviselő-testület tagjai előterjesztést kaptak a négy nappal későbbi, pénteki rendkívüli ülésre, ahol egyebek mellett a napirendek között szerepelt az is, hogy mely iskolák tulajdonjogát adják át a katolikus és a református egyházaknak.
„A nagyon buta Dávid (Dávid Zoltán orosházi fideszes polgármester – a szerk.) és sunyi, alattomos bandája hosszas sumákolás, hazudozás után a következő, július 14-i, pénteki testületi ülésen ingyen adja át a hatalmas ingatlanvagyont a református és a katolikus egyházaknak – a tulajdonosok, az orosházi emberek megkérdezése nélkül! Bár már most is ezek az egyházak működtetik ezeket az oktatási intézményeket, de miért kell az épületeket is tulajdonba adni nekik?!” – írja friss Facebook-bejegyzésében Fetser János ellenzéki önkormányzati képviselő.
Ehhez hozzáteszi, hogy milliárdos vagyonról van szó, amelyre az utóbbi években százmilliókat költöttek az adófizetők pénzéből. Bírálja az eljárást is, hogy a nyár kellős közepén döntenek ilyen horderejű ügyekben, alig négynapos határidőt szabva a képviselőknek és a közvéleménynek. Bejegyzésében kikel az ellen is Fetser, hogy mindehhez helyben elég lesz tíz fideszes szavazat.
A modern Eötvös iskolakomplexum Orosházán
Forrás: oroshaza.hu
Orosházán az Előd utcai óvodáról és iskoláról, valamint a város központjában található Eötvös iskolakomplexumról van szó, amelyhez egy jókora udvar és lelátóval rendelkező, NBI-es kézilabda-mérkőzések lejátszására alkalmas sportcsarnok is tartozik.
A szocialista önkormányzati képviselő „az aljasság netovábbjának” tartja, hogy
„a helyi fideszes banda az Iványi Gáborék-féle Magyar Evangéliumi Testvérközösség által működtetett Wesley Iskola kérelmét nem támogatja!
A hátrányos helyzetű, speciális oktatási igényű, autista, mozgássérült, tanulási problémákkal küzdő orosházi és Orosháza közeli településekről érkező óvodásokat, kisiskolásokat kirekeszteni, a gyermekek fejlesztéséért elhivatottan dolgozó pedagógusok körülményeit tovább rontani: ez a fideszes tempó?! Az épület – ami a város tulajdona – beázik, a tornaterem fűtése rossz – de azt bezzeg nem adja a MET tulajdonába, csak a közpénzen, uniós forrásokból felújítottakat! Szégyellje magát minden fidesznyik, aki pénteken ezt a gyalázatot megszavazza! (…) Tiltakozzanak! Árasszák el őket e-mailekkel, hátha mégis felébred péntekig a lelkiismeretük” – írja bejegyzésében Fetser. | Viszik az egyházak az iskolaépületeket Orosházán, Békésszentandráson patthelyzet alakult ki | Azzal, hogy a kormány a szívéhez közel álló egyházaknak újra kinyitotta az 1991-es vagyonjuttatási törvényt, megnyílt az út, hogy oktatási intézmények tulajdonjoga is tömegesen hozzájuk kerüljön. Orosházán most egyeztetés nélkül, nagyon rövid határidőt szabva akarja áttolni ezt a fideszes többség, Békésszentandráson állóháború alakult ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/viszik-az-egyhazak-az-iskolaepuleteket-oroshazan-bekesszentandrason-patthelyzet-alakult-ki-260238 | 2023-07-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik.
Június 6-ig 270 beruházást függesztett fel Lázár János építési és közlekedési miniszter tárcája. Ez ugyan kevesebb, mint a tavaly ősszel közzétett 284 tétel, de azért így is szép számmal akad köztük híd-, út- és iskolaépítés, valamint sport-, és egészségügyi beruházás is.
Ha csak az iskolákat nézzük: elesett például a Kodály Kórusiskola infrastrukturális fejlesztése, az új, 16 osztályos iskola építése Csömörön, a kistarcsai 16 osztályos iskola építése, a 24 osztályos iskola építése Dunaharasztiban, valamint a működő létesítmények bővítése Délegyházán, Diósdon, Nagykovácsiban és Őrbottyánban; de felfüggesztették a gödi iskola fejlesztését is.
Nem úgy Debrecenben, ahol éppen az épülő akkumulátorgyár miatt parázs a hangulat. Ott megépülhet „a 16 osztályos általános iskola modern vonalakat követő, visszafogott, a városképbe illeszkedő négy szintes épülete.” Az uniós közbeszerzési értesítő szerint lesz udvar, füvesített labdarúgópálya, sőt, az iskola épületével egybeépítve egy tornacsarnokot is kapnak a diákok. De parkolóból sem lesz hiány.
A földszinten tálalókonyha, karbantartó műhely, étterem és büfé, erőnléti terem és tornacsarnok épül majd, míg az első emeleten egy nagy központi aula, igazgatási, nevelőtestületi irodák, kápolna, könyvtár, a tornateremhez szükséges öltöző blokkok lesznek. A második és a harmadik emeleten kapnak helyet a 16 osztály számára szükséges csoportszobák, tantermek, szaktantermek.
A Dehir interjúja az épülő iskoláról.
És hogy miért pont Debrecen (az egyik) szerencsés kivétel? Vélhetően azért, mert a Szent György Római Katolikus Általános Iskola építését a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye vállalta magára. Igaz, csak részben saját forrásból: Palánki Ferenc megyéspüspök egy riportban elárulta, hogy
a beruházás költségeinek nagyjából felét állami támogatásból, vagyis közpénzből állják.
Megkerestük azért mi is a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, ahonnan rövid időn belül válaszolták is. Viszont csak annyit közöltek egyelőre, hogy az egyházmegyei gazdasági igazgató majd csak az alapkőletételkor ad bővebb információt a sajtónak az iskolát érintő kérdésére. Ennek időpontja azonban még nincs kitűzve.
A kormány amúgy igazán bőkezű az egyházakkal: két éve a Magyar Hang szedte össze, hogy tíz év alatt ezermilliárd forint feletti összeget kaptak az államtól, majd idén derült ki, hogy a kormány jelentősen emelte a bevett egyházak kiegészítő jövedelempótlékait is. Arról nem is beszélve, hogy épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
A kivitelezést nettó 2,4 milliárd forintért végezheti el a debreceni TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. Bár a nyertes nem ismeretlen a városban és környékén, érdekesség, hogy nem valamelyik másik nagyágyú nyerte a tendert.
Rengetegen versenybe szálltak ugyanis a munkáért: összesen 12 ajánlat érkezett. Pályázott még a Mészáros-család cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt., az uszoda- és stadionépítésről ismert LATEREX Építő Zrt., a szintén nagypályás KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., a verhetetlennek tűnő TÖMB 2002 Szolgáltató Kft., a szintén kedvenc EB Hungary Invest, a Hunép Építőipari Zrt. és a Nyírépszer Kft., a Mester-Építő Kft.2-41, a Tompa Társasház Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., de még a nyírmártonfalvai Vespertinus Kft. is.
Az egyház – különleges jogaival élve – gyakran közbeszerzés nélkül is kiadhat megbízásokat.
Az, hogy a legnagyobbak is indultak – a nem kiemelkedően magas összegű – pályázaton, egy általunk megkérdezett építési szakember szerint annak a jele is lehet, hogy komoly gondok vannak az építőiparban: kevés a beruházás és a külföldi megrendelés, miközben drasztikusan megnőttek a költségek. Emiatt már a nagyobb cégek is „lehajolnak az apróért”. A probléma év végére válhat igazán komollyá, amikor akár jelentős elbocsátások várhatók.
A 2000-ben alapított, 190 fős TÁRS-95 Acélszerkezet és Gépgyártó Építőipari Kft. tulajdonosa Kovács Tamás és Kovács Tamásné. A cég tavaly hat közbeszerzést is nyert, köztük a debreceni Latinovits Színház munkálataiban is részt vehettek. A kft. bevétele az elmúlt években 4,9 és 6,7 milliárd forint között mozgott. | 2,4 milliárdért épít iskolát Debrecenben a közpénzzel megtolt katolikus egyház | A nagy állami spórolás és a nem érkező uniós források miatt nem épül iskola többek között Csömörön, Kistarcsán és Dunaharasztiban sem, de Debrecen valamiért a kiváltságosak közé került. A hajdú-bihari város nemcsak egy szép nagy akkumulátorgyárat, de egy új, 16 osztályos általános iskolát is kap. Ugyan a beruházó hivatalosan a katolikus egyház, egy interjúból kiderült: a költségek nagyjából felét az állam állja, vagyis közpénzből fizetik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/13/24-milliardert-epit-iskolat-debrecenben-a-kozpenzzel-megtolt-katolikus-egyhaz/ | 2023-07-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentumot egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadta el, mert álláspontja szerint a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységig tisztázni, ehhez ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól.
Mint mondta, a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét. Közölte: indokolt lett volna újbóli meghallgatása, ám ezt a bizottság január végéig tartó mandátuma már nem tette lehetővé.
A bizottság azt megelőzően fejezte be a munkáját, hogy Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány főkurátorát újból meghallgatta volna. A kuratóriumi elnök a múlt héten, bizottsági meghallgatását követően kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól, ám nem tudni, megkapta-e.
Vámmentesség
Az üggyel összefügg, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és mások ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre.
Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni".
Nagy siker
A bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "óriási fegyvertény" a közösen elfogadott jelentés, amely feladatokat is előír. Így például a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától azt kéri, hogy annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, vizsgálja meg.
A pénzügyminisztert arra kérték, vizsgálja át az adományozások szabályozását. Demeter Ervin közölte, hogy miután a vám és pénzügyőrség és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől, tegyenek intézkedéseket.
Ködös működés
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, mert az "rendellenesen, célszerűtlenül és ködösen" működött.
Az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. "Ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni (...) kockázatos, nem tartható, tehát ezen változtatni kell" - fogalmazott a bizottság elnöke, hozzátéve: a változtatások "hogyanja" már a miniszterek feladata.
Maszek
Demeter Ervin szerint "az a baj, ha az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem (...) maszek titkosszolgálatként". "Az alapítvány képviselői titkosszolgálatosdit játszottak, (...), ez nem rendjén való" - jegyezte meg.
Közölte azt is: meglátása szerint az NBH főigazgatója nem segítette a munkájukat, ezért "ebben az esetben egy vizsgálóbizottság, ha jól végzi a dolgát, kezdeményezi, hogy indítsanak fegyelmi eljárást ellene". Hozzátette: ezt azért nem tették, mert a "másik oldal" ezt nem támogatta volna. Arra hívta fel a figyelmet ezzel összefüggésben, hogy csak azok a megállapítások kerültek be a jelentésbe, amit közösen támogattak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az NBH és az alapítvány közötti, a jelentésben említett "jelentős összegű szerződés" "pontos tartalmával a bizottság nincs tisztában". A jelentés megállapításai között szerepel az is: a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt. | Valami kapcsolat volt az NBH és az Egy-Másért között | Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/29/valami_kapcsolat_volt_nbh/ | 2008-01-29 12:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam?
Orbán Viktor miniszterelnök június 29-én posztolt ki egy mémet Twitter-oldalán, amelyben azt kérdezi: hol van a pénz, Európai Bizottság?
Mint ismert, a brüsszeli testület több tízmilliárd eurót kért a tagállamoktól a közös költségvetésbe, mert az infláció miatt megugrottak a költségek és a kamatkiadások, de kell a pénz Ukrajna pénzügyi támogatására is.
A magyar miniszterelnök lényegében arra utalt, hogy a bizottság elherdálta a pénzt, ezért kér újabb összegeket a tagállamoktól.
Zöldülj vagy fizess!
Ez azért érdekes kérdés, mert 2021 óta újabb tétellel gazdagodott a közös uniós költségvetés. (Eddig a vámok, a tagállamok befizetései adták az EU saját bevételeinek nagy részét.) Ez az új bevétel a tagállamok által termelt, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségén alapuló nemzeti hozzájárulás nevet viseli.
Jelentős bevételről van szó. Egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentum szerint Magyarország 2022-es befizetési kötelezettsége 75 milliárd forint volt. Ez majdnem akkora összeg, mint amit termékdíjként fizettek be a cégek az államnak (éves szinten 80-85 milliárd forint).
Az uniós stratégia szerint ez a fizetési kötelezettség arra sarkallhatja a tagállamokat, hogy minél nagyobb arányban hasznosítsák újra a termelődött műanyagot, ami hozzájárul „a műanyag csomagolási hulladék okozta szennyezés csökkentéséhez”.
A befizetés az egyes tagállamokban nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével arányos nemzeti hozzájáruláson alapul, ösztönzi az egyszer használatos műanyag termékek fogyasztásának csökkentését, az újrafeldolgozást és a körforgásos gazdaság térnyerését. Az Európai Unió szabad kezet adott a tagállamoknak, vagyis eldönthetik, hogyan akarják elérni ezeket az uniós célokat.
Az EU-s előírások szerint minden egyes nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék kilogrammja után nyolcvan eurócentet kell a közös kasszába fizetni.
Az uniós irányelv szerint a számítási mód egyszerű: az adott évben keletkezett műanyag csomagolási hulladék tömegéből ki kell vonni az adott évben újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegét.
Egyes tagállamok esetében egyösszegű csökkentést lehet alkalmazni. Ez Magyarország esetében harmincmillió euró (mintegy 11 milliárd forint), vagyis ennyivel kevesebbet kell befizetni, így jött ki a 75 milliárdos végszámla.
Ehhez kapcsolódóan: Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
2020-ban Magyarországon a műanyag hulladék csupán 33 százaléka lett újrahasznosítva, vagyis kétharmada nem, ezzel a tagállamok között az utolsó harmadban foglaltunk helyet.
Ahogy a grafikonon is látszik, az Eurostat adatai szerint Litvániában például ez az arány hetven, míg Csehországban 61 százalék, az uniós átlag 41 százalék volt 2020-ban.
Koncesszió kockázat nélkül?
Nem lesz könnyű ezen változtatni Magyarországon, úgy tűnik, még évekig súlyos milliárdokat kell fizetnünk hogy az EU-nak. Kérdés, kinek.
A kormány ugyanis 35 éves koncessziós megállapodást kötött tavaly a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol) a hazai hulladékgazdálkodás jelentős részére. Ebben benne van a műanyag csomagolás is.
Viszont a nyilvánosan elérhető szerződésben nincs arra utaló jel, hogy az EU-nak fizetendő hozzájárulást kinek kellene teljesítenie. Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Egy koncessziós rendszerben az uniós előírások szerint a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be a díjakat és fedezi a költségeket. Ebben a relációban a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak kellene fizetnie a hozzájárulást, hiszen ezáltal lenne motivált abban, hogy minél gyorsabban és minél több műanyagot hasznosítson újra.
Az uniós jog ugyanakkor tagországi, vagyis állami hozzájárulást vár el, már csak azért is, mert egyetlen országban sem működik a hazaihoz hasonló koncessziós rendszer a hulladékgazdálkodásban, és a jogszabály elfogadásakor Magyarországon sem így volt.
Így Brüsszelben nem is tudják értelmezni, hogy egy cég fizeti a tagállami hozzájárulást. Ettől függetlenül a kormány rögzíthette volna a koncessziós szerződésben ezt a fizetési kötelezettséget, például úgy, hogy a Mol utal az államnak, az állam pedig az EU-nak.
Ha viszont az állam fizeti, akkor nem csinált túl jó üzletet a kormány, hiszen a termékdíjból még befolyt 80-85 milliárd forint az államkasszába, ami fedezte az uniós befizetés 75 milliárdos költségét.
A július 1-jén elindult koncessziós rendszerben azonban egy új díj, az EPR veszi át a termékdíj szerepét. Ezt már nem az államnak fizetik a cégek, hanem a Mol leányvállalatának, MOHU-nak.
Így érdemi állami bevétel 2023 második felétől nem érkezik a költségvetésbe, de az államnak mégis éves szinten hetvenmilliárd forintos összegbe fog kerülni a fel nem dolgozott műanyagok utáni befizetés.
Felvetődik, hogy mi értelme volt az egész koncessziós rendszernek, ha az államnak továbbra is mínuszos a hazai hulladékgazdálkodás fenntartása. Ha az uniós közös költségvetésről van szó, nemcsak az a kérdés, hogy hol a pénz, hanem az is, hogy honnan jön, vagyis ki fizeti be. | Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban | Egy uniós jogszabály szerint a tagállamoknak minden évben be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyagok után egyfajta hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet, Magyarországnak tavaly emiatt 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az Európai Uniónak: a cég vagy az állam? | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/akadt-egy-75-milliard-forintos-kerdes-a-hulladekkoncesszioban/32499320.html | 2023-07-14 12:33:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Ha Tasnádi Péter szocialista polgármester két napon belül nem teszi közzé az anyagot és az azt készítő konzorciummal kötött szerződést, akkor ezt a bíróságtól fogjuk kérni, melynek törvényi kötelessége, hogy soron kívül döntsön ebben az ügyben” – mondta Páva Zsolt, a frakció vezetője.
A képviselők a napokban csak titoktartási nyilatkozat aláírásával vehették át a 3000 oldalas, 324 millió forintért készíttetett és a közgyűlés által a múlt év végén elfogadott dokumentumot tartalmazó CD-lemezeket. A Fidesz szerint azonban a tanulmány közérdekű adatokat tartalmaz, titkosítása nem indokolt. „Tanulmányoztuk az anyagot, nyilvánosságra kerülése nem sérti Pécs érdekeit, tárgyalási pozícióit. Nincs benne olyan, melynek megjelentetéséből a baranyai megyeszékhelynek kára származna” – hangsúlyozta Páva Zsolt.
A frakcióvezető megjegyezte: az viszont kiderült a tanulmányból, hogy az EKF nagyprojektjei a rendezvénysorozat kezdetére, 2010 elejére nem, csak az év közepére készülhetnek el. Ha pedig ez így van, „a közzététel az őszinte szembenézést, a program nyílt kommunikációját segítené” – mondta. Tasnádi Péter polgármester későbbre ígért reagálást a frakcióvezető sajtótájékoztatóján elhangzottakra. | Bíróság elé citálják a kulturális fővárost? | Bírósághoz fordul a pécsi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója, amennyiben a város nem hozza nyilvánosságra negyvennyolc órán belül a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megvalósíthatósági tanulmányát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/04/birosag_ele_citaljak_kulturalis/ | 2008-02-04 12:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Az elmúlt 24 órában olyan információk jelentek meg a buszbeszerzéssel kapcsolatban, például a Heti Válasz című lapban, amelyek kapcsán felmerült kérdésekre a BKV vezetésének kell választ adnia – jelentette ki a főpolgármester.
Demszky Gábor azt várja városüzemeltetési helyettesétől, hogy a Főpolgármesteri Kabinet jövő hétfői ülésén írásban számoljon be a buszvásárlás valamennyi körülményéről, s vizsgálja meg a tudósításokban megjelent információkat is.
Hagyó: nincs hatásköröm
Hagyó Miklós közleményben reagált Demszky Gábor sajtónyilatkozatára. Ebben kifejti, hogy már tegnap tényszerű és sürgős felvilágosítást kért a BKV Zrt. vezérigazgatójától a sajtóhírekben említettekkel kapcsolatban. Ugyancsak kérte az Igazgató Tanács és a Felügyelő Bizottság tájékoztatását is az eseményekről.
Hagyó felhívta a figyelmet, hogy a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatosan a főpolgármester-helyettesnek nincsen vizsgálati hatásköre. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi – múlt heti – ülésén nem a BKV konkrét buszbeszerzését bírálta el, illetve hagyta jóvá, hanem a buszbeszerzésre rendelkezésre álló források átcsoportosításáról döntött.
A járművásárlás közlekedésszakmai kérdés, amely szakmai – s nem politikai – döntést igényel, így az egyértelműen a vállalatvezetés döntési kompetenciája, felelőssége – írja közleményében Hagyó.
Gyanús körülmények
A Heti Válasz szerint a buszbeszerzési pályázat felveti a korrupció gyanúját. A lap arról ír többek között, hogy a BKV vezérének fia havi fizetést kap attól az Alfa Busz Kft.-től, amelyre a több milliárd forintos csuklósjármű-tendert kiírta a közlekedési vállalat.
A lap szerint a múlt csütörtöki tenderbontás után a BKV első embere, Antal Attila egy szóval sem jelezte érintettségét az őt megbízó Fővárosi Közgyűlésnek. | Demszky vizsgálatot kért a buszvásárlásokról | A főpolgármester a BKV-buszok vásárlásával kapcsolatban megjelent hírek valóságtartalmának vizsgálatára kérte városüzemeltetési helyettesét. Hagyó Miklós már a kérés előtt vizsgálatot indított. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/07/demszky_vizsgalatot_kert_buszvasarlasokrol/ | 2008-02-07 12:44:00 | true | null | null | 24.hu |
A másodfokú bíróság szerdán megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által első fokon hozott határozatot és K. P. gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte, J. K. gyanúsítottal szemben házi őrizetet rendelt el. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a gyanúsítottak esetében fennáll az eljárás meghiúsításának, megakadályozásának veszélye.
Az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről vitték el a rendőrök január 23-án. A férfit egy nagy értékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként. | Előzetesben a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezetője | Megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését és előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság a terézvárosi vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjét csütörtökön. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/07/elozetesben_terezvarosi_vagyonkezelo_zrt/ | 2008-02-07 13:02:00 | true | null | null | 24.hu |
Zuschlag a kormányokon és politikai oldalakon átívelő ifjúsági intézményrendszer működéséről, a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozási módjáról tett vallomást – mondta el Kovács M Gábor, Zuschlag János ügyvédje. Beszámolt a Fiatal Baloldal gazdálkodásról is, ahol „bevett gyakorlat volt, hogy politikai ifjúsági szervezetek más civil szervezetekkel közösen valósítják meg programjaikat”.
Vallomásában elismerte: „a büntetőeljárásban érintett egyesületek a Fiatal Baloldallal sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdésék is összefolyhattak. Így, ha ennek keretében szabálytalanságok történtek, azért, mint a FIB elnökhelyettese, politikai felelősséget vállal” – idézte a védő. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese megerősítette Zuschlag János vallomásának tényét. | Zuschlag csak politikai felelősségét ismerte el | Vallomást tett Zuschlag János az ellene és 13 társa ellen folyó bűnügyben, amelyben politikai felelősséget vállalt az MSZP ifjúsági szervezete és a civil szervezetek esetleges finanszírozási szabálytalanságaiért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/19/zuschlag_csak_politikai_felelosseget_ismerte/ | 2008-02-19 14:36:00 | true | null | null | 24.hu |
A pártelnök hozzátette: sem ő, sem a párt vezetése nem tudja, hogy pontosan mi történt, de nagyon gyanítják, hogy voltak szabálytalanságok. Kedden azonnali vizsgálatot kezdeményezett, amelynek lefolytatásával a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, Jüttner Csabát bízta meg. Jüttner Csabának maximum 30 nap áll a rendelkezésére, hogy ezt lefolytassa és az eredményt a liberálisok ügyvivő testülete, illetve országos tanácsa elé tárja.
Kóka János közleményt adott ki, amelyben többek között tudatta: “Az SZDSZ vezetősége teljes egészében támogat, de a jelenlegi helyzetben ez nekem kevés. Ha a vizsgálat után az SZDSZ vezetőiben a legkisebb kétség is felmerül, hogy jogszerűen lettem-e a párt elnöke, akkor azonnal dönteni kell. Decemberben könnyű volt lemondanom a gazdasági tárca vezetéséről, mert ez volt az SZDSZ érdeke. Most is a párt érdekei szerint fogok eljárni. Nekem a legfontosabb a párt becsülete és a saját tisztességem. Ezért ha bármilyen kétség felmerül, kész vagyok újra ringbe szállni, és újra megmérettetni magam.
Erről a kérdésről, a vizsgálat lezárásáig nincs több mondanivalóm, mindent elmondtam, amit tudhatunk. Ezért az ilyen irányú kérdésekre nem kívánok válaszolni.” | Kóka: lehetett szabálytalanság | A Szabad Demokraták Szövetségében erős a gyanú, hogy a tavalyi elnökválasztáson és tisztújításon szabálytalanságok történtek - közölte Kóka János, aki szerint új választás is lehet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/16/koka_volt_szabalytalansag/ | 2008-02-16 14:43:00 | true | null | null | 24.hu |
A volt kistérségi megbízott eddig nem tett vallomást. A
Magyar Nemzet írása szerint az ügyben a nyomozók jelenleg tanúkat hallgatnak
ki.
Tavaly ősszel a Zuschlag János-ügy egyik mellékszálaként a HírTV mutatta be
azt a rejtett kamerás felvételt, amelyet 2005-ben egy vállalkozó készített a
Weiszenberger Lászlóval folytatott megbeszéléséről.
Weiszenberger László (Fotó: MTI) | Weiszenberger gyanúsított lett | Befolyással üzérkedés miatt gyanúsítottá nyilvánították Weiszenberger László, volt MSZP-s önkormányzati képviselőt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/28/weiszenberger_gyanusitott_lett/ | 2008-02-28 14:47:00 | true | null | null | 24.hu |
A közgyűlés az ellenzék, a szabad demokraták és a teremben lévő két szocialista képviselő szavazataival hozott döntést arról, hogy vizsgálatot kér a BKV Zrt. vezetése által tavaly kötött több milliárd forint értékű, jórészt tanácsadásról szóló szerződésekkel kapcsolatban.
Ezt megelőzően Balogh Zsolt, a BKV vezérigazgató-helyettese, aki a beteg Antal Attila vezérigazgatót helyettesíti, szólt a szerződések címéről és az azokkal előirányzott, illetve már kifizetett összegekről. A 2012 végéig szóló szerződés alapján az AAM Zrt. több mint 2,5 milliárd forintot kapna, amiből már több száz millió forintot kifizettek számukra.
A BKV megbízott vezérigazgatója kifejtette, hogy a tanácsadó cég több ezer munkaórában milyen hatalmas mennyiségű, több tízezer oldalnyi tanulmányt készített a BKV-nak és a DBR Metró Projekt Igazgatóságnak.
Csak a BKV-nál kukkanthatnak bele az iratokba
Bojár Iván (SZDSZ) felvetésére válaszolva azt azonban nem tartotta teljesíthetőnek Balogh Zsolt, hogy az általa felolvasott anyagot átadja a helyszínen a képviselőknek. Arra viszont nyitott volt, hogy a cégnél minden iratot megtekinthetnek a képviselők. A válaszaiból kiderült az is, hogy a szerződések többségét Antal Attila vezérigazgató írta alá.
Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartotta a cégvezető válaszait, s megjegyezte, hogy Demszky Gábor helyében elgondolkodna azon, mi is zajlik a BKV-nál. Wintermantel Zsolt (Fidesz) furcsállotta, hogy a főpolgármester, aki a város vezetője, nem tud semmit a BKV-nál történő dolgokról. Meglepőnek nevezte, hogy miközben járatritkításokat szorgalmaz a BKV, “milliárdok röpködnek” tanácsadókra.
Úgy vélte, hogy jó lenne, ha a főpolgármester rendet tenne a háza táján. Megjegyezte, hogy nehezen megfogható “gumiszerződések” rajzolódtak ki a cégvezetés tájékoztatójából.
Az ellenzékiek elfogadhatatlannak tartották azt is, hogy a tanácsadók gyakorlatilag olyan feladatokat végeznek a BKV-nak és a 4-es metró projekt igazgatóságának, amelyeket a dolgozóknak kellene teljesíteniük.
Válságban a BKV vezetése?
Bagdy Gábor (KDNP) frakcióvezető szerint a jelek arra utalnak, hogy a BKV jelenleg vezetési válságban van.
Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes egyetértett azzal, hogy a BKV felügyelőbizottsága tárja fel ez ügyben a teljes igazságot. Hangsúlyozta, hogy szerinte viszont az lenne a probléma, ha a városházáról bárki belelátna bármelyik cég bármilyen szerződésébe.
A cégek vezető szerveinek a feladata ellenőrizni e szerződéseket – jegyezte meg. Cáfolta a DBR projekt irányítóinak működését ért kritikákat, s kijelentette: szerinte átlátható az irányítási struktúra.
Nem volt meg a szükséges többség annak az ellenzéki javaslatnak az elfogadásához, hogy a BKV-nál elrendelt vizsgálat lezárásig utasítsák a cégvezetést arra, hogy függessze fel ezeknek a tanácsadói szerződéseknek a végrehajtását. | A főváros is vizsgálná a BKV-szerződéseket | A fővárosi közgyűlés vizsgálatot kér a BKV által kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/02/28/fovaros_is_vizsgalna/ | 2008-02-28 16:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Egymilliós nem vagyoni kártérítést kér Bajnai Gordon Orbán Viktortól az uniós pénzek szétosztásával kapcsolatos kijelentései miatt.A kifogásolt kijelentések közzétételekor az uniós pénzek szétosztásáért felelős miniszteri posztot betöltő Bajnai Gordon a Fidesz elnökének szeptemberben a Magyar Nemzet online kiadásában nyilvánosságra hozott kijelentéseit kifogásolta.Orbán Viktor akkor többek között arra utalt, hogy az új baloldal elfoglalta a szocialista pártot, s az „új baloldal” emblematikus figuráinak a miniszterelnököt, az uniós pénzek szétosztásáért felelős minisztert és a „Zuschlag Jánosokat” nevezte. Továbbá hozzátette azt is: az állami, uniós pénzeket „maffiamódszerekkel” osztják szét, tüntetik el.A Fővárosi Bíróságon folyó eljárás során a felperes jogi képviselője azzal érvelt, a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet addig, hogy ügyfelét megpróbálják befeketíteni, valótlan tényállításokkal úgy beállítani, hogy bűncselekmények elkövetésének részese lenne.Az alperes jogi képviselője ugyanakkor azzal érvelt: felperes tévedett, amikor úgy vélte, Orbán Viktor tényállításokat tett, holott az alperes csupán közszereplőként fogalmazta meg politikai véleményét azzal az uniószerte közismert jelenséggel kapcsolatban, hogy problémák vannak az EU-s pénzek szétosztása körül. | Bajnai egymillióra perli Orbánt | Egymilliós nem vagyoni kártérítést kér Bajnai Gordon Orbán Viktortól az uniós pénzek szétosztásával kapcsolatos kijelentései miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/03/03/bajnai_egymilliora_perli_orbant/ | 2008-03-03 16:12:00 | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője nevek említése nélkül azt mondta: két volt vezető beosztású rendőr ellen szolgálati visszaélés vétsége miatt emeltek vádat szerdán.
Ács Tibor annyit közölt, hogy az ügyben korábban három rendőrt gyanúsítottak meg, de egyikükkel szemben megszüntették az eljárást. A másik két rendőr közül az egyiket egy-, a másikat hatrendbeli szolgálati visszaéléssel vádolták meg. A távirati iroda értesülése szerint az utóbbi Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány.
Felmentése után ünnepélyes keretek között köszönt el a rendőröktől (Fotó: MTI)
A szóvivő a tényállásról sem beszélt részletesen, azt azonban elmondta, hogy az ügyészség kérte a bíróságtól az ügy soron kívüli tárgyalását.
Sajtóhírek szerint Gergényi Péter ellen többek között azért indult eljárás, mert menesztése előtt lefokozta egy akciócsoport főtörzszászlósát, és áthelyezte börtönőrnek. A rendőr, akit korábban elküldeni is megpróbáltak, hét másik rendőrrel együtt feljelentette Gergényit. | Vádat emeltek Gergényi ellen | Vádat emelt az ügyészség Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/03/12/vadat_emeltek_gergenyi_ellen/ | 2008-03-12 16:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Jüttner Csaba Szabolcs megyei elnök az ügyvivő testület ülése után azt mondta: terjedelmes volt az ügyvivő testület elé tárt anyag. A háromtagú vizsgálóbizottság három megállapítást tett. Négy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldött nem vett részt a küldöttgyűlés egyik napján sem. Ők meghallgatásukkor egyértelműen azt mondták, hogy nem voltak ott az eseményen, ugyanakkor a jelenléti íven a nevük mellett aláírások voltak.
Kóka nem felelős
A vizsgálat azt is megállapította, hogy sem Kóka Jánosra, sem Fodor Gáborra nincs olyan terhelő tény, hogy ők, vagy a hozzájuk kapcsolódó stáb szervezte volna ezeket a szabálytalanságokat – jelentette mi Jüttner.
A bizottság nem talált tényeket arra, hogy ténylegesen szavaztak-e és kikre adták esetleg voksukat. Az ülés után sem Jüttner, sem a testület egyetlen tagja sem válaszolt kérdésre, sőt a párt teljes vezetése titokban hagyta el a liberális párt székházát. Így egyelőre nem lehet tudni, hogy megismétlik-e az elnökválasztást, vagy elfogadják a tavaly márciusi választás eredményét. | Nincs következménye az SZDSZ-botránynak | Bár az kiderült az SZDSZ belső vizsgálatából, hogy valóban olyanok szavaztak a pártelnök-választáson, akik nem voltak erre jogosultak, a liberálisok nem találtak felelőst. Arra sem derült fény, hogy tartanak-e új voksolást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/03/14/nincs_kovetkezmenye_szdsz_botranynak/ | 2008-03-14 16:21:00 | true | null | null | 24.hu |
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria.
A csoport ezúttal Bosznia-Hercegovinában terjeszkedik, horvátországi és romániai érdekeltségei mellett tovább erősíti külföldi jelenlétét, hangsúlyozták a közleményben. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt., az aláírt szándéknyilatkozat értelmében, kizárólagos jogot szerzett ahhoz, hogy az Asamer Baustoffe AG 100 százalékos tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. megvásárlásáról tárgyalásokat kezdeményezzen – írták.
A tranzakció várhatóan 2023 végén, az átvilágítási folyamat befejezését követően zárulhat. A tranzakció a versenyhatóság jóváhagyásától függ – tették hozzá.
A régióban kiváló piaci pozícióval rendelkező Lukavac Cement cementgyártó vállalatot 1974-ben alapították, és 2001-ben az osztrák Asamer csoport sikeresen privatizálta. A cementgyár éves termelési kapacitása 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. A vállalat 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a Vijenac mészkőbányában, amely más üzemeknek és építőipari vállalatoknak is szállít adalékanyagot. A vállalat 2014-ben készbeton gyártásával bővítette tevékenységét. A betonüzemek Szarajevóban és Banja Lukában találhatók – ismertették a csoport közleményében.
A közlemény idézte Mészáros Lőrincet, a Talentis Group Zrt. tulajdonosát, aki úgy fogalmazott, hogy
az akvizíció egyrészt hozzájárul a hazai alapanyag-ellátási hiányok csökkentéséhez, másrészt vertikálisan tovább bővíti a Mészáros Csoport építőipari portfólióját egy stabil lábakon álló, a régióban kiemelkedő eredménytermelő képességű iparvállalattal. Külön hozzáadott érték számomra, hogy ezzel a Mészáros Csoport építőipari szegmense is kilép a nemzetközi piacra. | Mészáros Lőrinc osztrák cégtől vett cementgyárat, mészkőbánya is jár hozzá | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/18/meszaros-lorinc-cementgyar-meszkobanya-akvizicio-talentis-group/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2023.05.12. 04:30
2023.05.12. 07:38
Idén 406 millióba kerülnek a Főpolgármesteri Hivatalban dolgozó tanácsadók és főtanácsadók, akik most éppen 42-en vannak, közülük 17 segíti közvetlenül Karácsony Gergely munkáját. A tanácsadók bruttó átlagbére nem elképesztően magas, az elmúlt évek emeléseit pedig elvitte a mostani inflációs hullám. A városházi tanácsadók 2020-2023 közötti adatait közérdekű adatigényléssel kértük ki és elemeztük. Kiderült: nincsenek sokkal többen és nem is kerülnek jelentősen többe, mint Tarlós István idején. A részletes adatokat interaktív infografikákon is mutatjuk. | Karácsony Gergely havi 15 millió forintért kaphat „külön bejáratú" tanácsokat a kormánnyal vívott harcban | Idén 406 millióba kerülnek a Főpolgármesteri Hivatalban dolgozó tanácsadók és főtanácsadók, akik most éppen 42-en vannak, közülük 17 segíti közvetlenül Karácsony Gergely munkáját. A tanácsadók bruttó átlagbére nem elképesztően magas, az elmúlt évek emeléseit pedig elvitte a mostani inflációs hullám. A városházi tanácsadók 2020-2023 közötti adatait közérdekű adatigényléssel kértük ki és elemeztük. Kiderült: nincsenek sokkal többen és nem is kerülnek jelentősen többe, mint Tarlós István idején. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230512_Karacsony_Gergely_tanacsadok_Budapest_fovaros_fopolgarmester_berek_varoshaza | 2023-05-12 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Karácsony Gergely főpolgármester és a 99 Mozgalom kampányköltéseivel kapcsolatban kért tájékoztatást Polt Péter legfőbb ügyésztől. Azt tudakolta, tett-e bárki feljelentést a „pénzmosási botrány” ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV).
Irományában Hollik furcsállotta, hogy azután is befizettek 457 085 565 forintot a 99 Mozgalom számlájára, hogy Karácsony visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, és az országgyűlési választás után is érkezett 126 904 368 forint adomány.
A felvetésre reagálva Polt azt közölte, hogy a kérdést pénzmosás bűntette miatt tett feljelentésnek értékelte, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának.
Azt is írta, hogy már egy magánszemély is tett feljelentést a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán. Mivel ott már megkezdték a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda oda csoportosította át Hollik kérdését is.
Karácsony Gergely és a 99 Mozgalom álláspontja szerint az utóbbi számlájára befizetett 506 millió forint mikroadományokból és jogszabály szerinti zárt adománygyűjtő ládákban jött össze, az adományok bankszámlára történő befizetése törvényesen történt. | Pénzmosás gyanúja miatt is nyomozás indulhat Karácsony Gergelyék 500 milliója után | Hollik István a legfőbb ügyésznek küldött kérdést a főpolgármester és a 99 Mozgalom által pénzadományokból finanszírozott kampányköltésekről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230717_penzmosas_karacsony_gergely_feljelentes_mikroadomany | 2023-07-17 16:54:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.07.14. 07:10
A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. | Sértheti az uniós jogot, ha százmilliárdokat varázsol magának a hulladékból a Mol | A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230714_hvg_hulladekgazdalkodas_szemetszallitas_jogtisztasag_mol_mohu | 2023-07-14 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül?
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
Jelentős drágulásra, és az infláció további fokozódására figyelmeztetnek sorra a szakmai szervezetek az Európai Unió által előírt kiterjesztett gyártói felelősség vagyis EPR-rendszer július elsejei bevezetése nyomán. Legutóbb a Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége (Mahusz) kongatta meg a vészharangot, amely a papírcsomagolás díjának kilencszeresére növelése nyomán az élelmiszerinfláció további 5 százalékos emelkedésére figyelmeztetett. Szerintük a kormányzat által iparági egyeztetés nélkül, irreálisan magas szinten megállapított díjak amellett, hogy inflációt gerjesztenek, szembemennek a körforgásos gazdaságra irányuló kormányzati törekvésekkel, és a rendszer bevezetésének eredeti céljával is: a környezet és a klíma védelmével.
Nem ők az elsők, akik felemelik a szavukat a Magyar Közlönyben június 2-án – alig egy hónappal az új rendszer bevezetése előtt – megjelent energiaügyi miniszteri rendeletben megállapított új, a korábbiaknál jóval magasabb díjtételek ellen. Június elején a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, majd a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) is felhívta a figyelmet az ebből fakadó drágulásra, ők 3 százalékosra tették az intézkedés inflációnövelő hatását.
Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára például kiszámolta, hogy az eddig évente az államkasszába környezetvédelmi termékdíjként befizetett 42,5 milliárd forintnak majdnem nyolcszorosát, 240 milliárdot kell majd befizetniük csak a csomagolószerek után, ráadásul immár nem is az államnak, hanem az állami hulladékkoncessziót tavaly 35 évre elnyerő Mol Nyrt. által az erre a tevékenységre alapított a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek.
A szövetségek ugyanakkor jelezték, hogy nem magával a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerével (EPR) van bajuk – ez ugyanis uniós vállallás és előírás, ami azt szolgálja, hogy a klímavédelem és a kibocsátáscsökkentés érdekében minden tagállam, így Magyarország is, fokozatosan áttérjen a körforgásos gazdaságra –, hanem az irreálisan magasan megállapított díjakkal és az előzetes iparági egyeztetés hiányával.
Utolsó pillanatban változó szabályok, nehézkes adminisztráció
Az új rendszer indulásával kapcsolatban azonban nem csak költségek emelkedése okozta pluszterhekre figyelmeztet közölte az Andersen Adótanácsadó Zrt. Egyrészt az EPR-rendelettel kapcsolatban június 19-én közzétettek egy átfogó módosító javaslatcsomagot – amelynek társadalmi egyeztetése még csak négy nappal a rendszer életbe lépése előtt, kedden zárult –, és ami miatt még az utolsó pillanatban is módosulhatnak a szabályok, pedig az érintetteknek már július 1-től részletes napi szintű nyilvántartás kell vezetniük a keletkező és felhasznált hulladékokról és körforgásos termékekről.
Az adótanácsadó kevésnek értékelte a felkészülési időt, és jelezte, az új szabályrendszer nem is fedi le az összes hulladékgazdálkodási folyamatot, sok a nyitott kérdés és a megoldandó probléma, amiknek a jelzett a módosítók is csak egy részét rendezik.
Jelezték azt is, hogy jelentős nehézséget jelent a cégeknek a regisztráció: a kormányhivataloknál kell kérni nyilvántartásba vételüket, ahol többlépcsős folyamat indul, ami során a Mohu-nál is regisztrálniuk kell. Sokan ráadásul az utolsó pillanatban ébredtek. Emellett bonyolultak a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok, amiket sokan még a nagyobb cégeknél sem értenek.
Pénzügyi felelősség
A körforgásos gazdaság lényege, hogy a termékek és az alapanyagok a lehető legtovább megőrizzék értéküket, a keletkező hulladéknak pedig a lehető lenagyobb részét ismét visszaforgassák, illetve alapanyagként használják fel gyártásban. Ezt azzal szolgálja az EPR-rendszer, hogy felelősséget helyez gyártóra, hogy úgy gyártsa le a termékét, hogy az minél kevésbé terhelje a környezetet: legyen tartós és javítható, készüljön minél inkább környezetbarát, újrafelhasználható alapanyagokból. Emellett azt is elvárja, hogy számoljanak azzal is, miként lesz majd (újra)hasznosítható és ártalmatlanítható a gyártás, valamint a felhasználás során keletkező hulladék, illetve a termék, amikor majd az élettartama végén maga is hulladékká válik – ezt a felelősséget pénzben kell vállalni, vagyis a gyártónak kell állnia az összes fentiekhez kapcsolódó költséget.
Hogy ez mekkora drágulást jelent az egyes termékek esetében azt a most június 2-i miniszteri rendelet, illetve a környezetvédelmi termékdíjakat korábban szabályzó 2011-es kormányrendelet alapján készült alábbi (nem teljes) válogatásból kaphat képet:
kategória
környezetvédelmi termékdíj 2023.07.01. előtt (ft/kg) kiterjesztett gyártói felelősség díja 2023.07.01. után (ft/kg)
gépkocsi-akkumulátor
57 238
(karton) papír (csomagolószer)
57 173
textil (korábban egyéb) csomagolószer
57 67
üvegcsomagolás
19 77
fémcsomagolás
19 186
gumiabroncs
57 137
irodai papír
19 128
reklámhordozó papír
85 94
képernyők, monitorok
57 362
hőcserélő berendezések
57 116
(elektromos, 50 cm-nél nagyobb) nagygépek
57 124
kisebb elektromos számtech. gépek (50 cm alatt)
57 261
napelem (most fotovoltaikus panel)
114 63
Bár adja magát az összehasonlítás a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolt “pénzügyi felelősség” és a korábbi környezetvédelmi termékdíjak között, és a szakmai szervezetek is előszeretettel hivatkoznak az esetenként ordító különbségekre, ez elvileg nem amiatt van, mert valaki nyerészkedni akarna rajta, hanem
abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket
– közölte egy, az új hulladékrendszer életbe lépése alkalmából szervezett múlt heti háttérbeszélgetésen Pethő Zsolt, a díjak beszedését július 1-vel végző Mohu vezérigazgatója. Valóban, a termékdíjak 2011 óta nem változtak, pedig azóta jelentősen nőtt az infláció, saját jövőnk és a klímavédelem érdekében pedig sokkal többfajta hulladékfajtát kell sokkal nagyobb figyelemmel és hatékonyabban kezelni.
Ez kicsit olyan, mint az utcai szemetelés. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb csak úgy eldobni az utcán a szemetet, ezzel szemben nagyobb “költsége” van annak, hogy az ember megkeressen egy szemetest, és ott adott esetben szelektív módon dobja ki a szemetet. Az EPR is ilyen, nagyobb erőfeszítést igényel mindenkitől.
Ehhez fillérre ki kellett számolni minden meghatározott hulladékáram (hulladékfajta) esetében a költségeket, belekalkulálva a gyűjtés, a szállítás, az előkezelés, és egyes esetekben – amikor ez náluk történik – a feldolgozás költségeit, amit befizetett díjaknak fedeznie kell. Ennek felhasználását pedig az állam rendszeresen ellenőrzi. Az EU-s rendszer lényege, hogy a szennyező – vagyis a gyártó – fizesse meg a legyártott termékből keletkező hulladék kezelésével járó költségeket, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy ezt egy harmadik szereplő irányítsa, a magyar rendszerben ez a Mohu felelőssége lesz. Azért van szükség erre, mert az EU nagyon szigorú hulladékcélokat írt el. 2040-re az újrahasznosítás arányának a jelenlegi 32 százalékról 65 százalékra kell nőnie. Jelenleg a hazai hulladék felét egyszerűen lerakjuk, vagyis eltemetjük, ezt az arányt 2040-re 10 százalékra kell csökkeneteni.
Ezeknek az arányoknak az elérését támogatja az EPR díj, amely kötelező EU-s előírás, és 2018 óta már több tagállamban sikeresen működik.
Ők adták az inputot
Az új termékdíjakat az állam határozta meg, ezek előzetes kalkulációit eredetileg viszont eredetileg a Mohu végezte a náluk, illetve az alvállalkozóknál jellemző költségek alapján. Pethő Zsolt jelezte, hogy ez csak tájékoztatás volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felé, amely ugyan ez alapján állapította meg a díjakat, de csak azután, hogy maga is bekérte a vonatkozó költségadatokat a különböző cégektől, különböző szegmensekben. A MEKH szerinte ezzel “egyfajta benchmark vizsgálatot végzett,
nem csak egyszerűen elfogadta a Mol számait.
A hvg.hu kérdésére, hogy volt-e olyan kalkulációjuk, amit vitatott a MEKH, azt mondta, nem tud ilyenről.
Pethő Zsolt hangsúlyozta, hogy az EPR hazai bevezetése a klímacélok teljesülése érdekében tett uniós előírás teljesítése, aminek a bevezetéséhez így is féléves halasztást kapott Magyarország. A MEKH-nek ugyanakkor - amikor megállapítja a díjakat, joga van bekérni minden hulladékkezeléssel foglalkozó cégtől – tőlük és az alvállalkozóktól is – a konkrét költségadatokat, és ezeket folyamatosan vizsgálni is fogják, és ha úgy adódik, felülvizsgálják a termékdíjakat. Az EPR-rendelet alapján az első számlákat majd csak az idei harmadik negyedév végén kapják meg a cégek.
Övék lett szemétpiac nagyja
Az új hulladékrendszernek és a Mohu koncessziónak az EPR-rendszer azonban csak az egyik része. A cég átveszi mind a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ami a lakossági kommunális és szelektív hulladékok elvitelét és kezelését jelenti –, mind a cégek és intézmények számára biztosított hulladékszolgáltatást.
Utóbbi esetben nem arra a hulladékra kell gondolni, ami a termelés, az épületek bontása, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezik, illetve nem a szennyvízre – ezek feldolgozását maguk a szereplők szervezik meg –, hanem arra, amit egy-egy vállalkozás dolgozói dobálnak a céges kukákba, vagy élelmiszer-kereskedőknél, szállás- és vendéglátóhelyeken stb. keletkező lakossági jellegű hulladékra – ezt szokták intézményi résztevékenységnek is nevezni.
Összességében a Magyarországon keletkező 20 millió tonna hulladék közel negyede, 4,7 millió tonna, jórészt települési szilárd hulladékot kezelik majd.
Elvileg minden úgy megy tovább, mint eddig
Az igazgató szerint a lakossági szegmensben az érintettek szinte semmit nem fognak észrevenni, ugyanazok és ugyanakkor viszik majd el a kukákat, és továbbra is az önkormányzati cégek végzik majd ezt csak már az ő alvállalkozóikként. A lakossági díjak sem változnak, hiszen a kormányzat által bevezetett hatósági ár marad érvényben. Ott érzik majd csak a változást, ahol fix kukára váltják a jelenlegi nylonzsákos megoldást, ez az első félévben 200 ezer háztartást érint majd.
Az intézményi résztevékenységre összesen 102 vállalkozással kötöttek szerződést, saját alvállalkozóikkal együtt 300-400-an vannak.
Pethő Zsolt biztos benne, hogy zökkenésmentes lesz a szombati átállás, mint elmondta, a Mohu több mint 150 munkatárssal, megfelelő felkészültséggel, aláírt alvállalkozói szerződésekkel, készen áll az indulásra. Szerinte ehhez felülvizsgálták a jelenleg működő rendszert, beszervezték a szolgáltatókat, szállítókat, hulladékválogatókat lerakókat és komposztálókat. Ezek felmérése során találtak olyan létesítményeket, amikre nincs szükség: körülbelül 10 százalékot. A hvg.hu kérdésére azt mondta, sok esetben nem arról van szó, hogy mindenestül bezárják őket, hanem csak a több funkcióval bíró telepek egy-egy feleslegesnek bizonyuló funkcióját szüntetik meg.
Sok cég nem regisztrált még
Jelezte ugyanakkor, hogy a hulladékbirtokosok – így nevezte az intézményi résztevékenység hulladék-kibocsátóit, a különböző vállalkozásokat és intézményeket – közül sokan még nem regisztráltak a rendszerükbe. Ez azonban szerinte nem probléma, a legnagyobb kibocsátók már túl vannak rajta – amivel az összes itt keletkező hulladékmennyiség 90 százaléka le van fedve –, a kisebb és közepes vállalkozások viszont várhatóan majd július 1. után fognak felocsúdni.
A hvg.hu kérdésére, hogy mi történik azzal, aki nem regisztrál időben, például számíthat-e bírságra, az igazgató jelezte, nekik nincs hatósági jogkörük, így nem is fognak senki megbüntetni. Ez persze később még felmerülhet a hulladékhatóság részéről, de egyelőre, rövid távon nem lesznek büntetések. Mindenesetre igyekeznek felhívni a vállalkozások figyelmét: már kampány is fut a regisztrációról a szakmai fórumokon és a kamarai oldalakon.
185 miliárd
Ennyit terveznek beruházni az első tíz évben, a következőkre:
hulladék nyomkövető informatikai rendszer, amivel kilogrammra tudni lehet majd, mennyi keletkezik és mennyit kezelnek;
szemléletformálási kampány, “hulladékos kultúraváltás szükséges”;
a korszerű optikai szenzorokkal felszerelt “szuperválogatók” – amivel a szelektív hulladékot válogatjék, és amikkel jelentősen javítani lehet a jelenlegi kézzel végzett munka hatékonyságán. Ezek nem csak a fémet és műanyagokat tudják majd szétválogatni, hanem a különböző színű PET-palackokat is. Terveik szerint 10 év múlva minden megyében lesz egy-egy ilyen válogatómű;
új szemetes gyűjtőedények (kukák) ott, ahol jelenleg nylonzsákokban gyűjtik a hulladékot;
új járművek a begyűjtéshez;
kidolgozzák a visszaváltási rendszert (DRS), ami jövő év elején indul. Ezzel kapcsolatban az igazgató jelezte, hogy az itthon forgalomba kerülő, évi 60 ezer tonnányi PET-palack újrahasznosítása nem megoldott. Bár ma is feldolgozzák egy részüket, csakhogy ez nem újrahasznosítás, hanem downgrading: vagyis valamilyen más, alacsonyabb szintű funkciót kap a feldolgozott anyag (pl. tojástartó lesz belőle). “Itthon egyetlen kilogram PET-palackból sem lesz ismét PET-palack“;
új, elkülönített háztartási hulladékáramok gyűjtését alakítják ki és bővítik, mint például a sütőolaj, a textil, az elektronikai hulladék külön visszagyűjtése;
új égetőművet építenek – hogy hol, arra az év második felében tesznek javaslatot az igazgatótanácsnak;
megszervezik a begyűjtött és előkezelt hulladékok ártalmatlanítását, hasznosítását;
bővítik a hulladékudvarok számát: minden 10 ezer fő feletti településen lesz egy ilyen, a kisebb létszámú településeke pedig mobil hulladékudvarok fognak járni, amiből összesen 5-10 ezret állítanak rendszerbe.
Ugyanannyit fizetnek?
A figyelmük kiterjed a jelenlegi rendszerben a legalitás határán működő hulladék- és fémgyűjtőkre is. Mint mondta, párbeszéd indult roma szervezetekkel arról, hogy az ezzel foglalkozók hogyan terelhetik legális mederbe a tevékenységüket. Azt mondta, nem céljuk megszüntetni ezt a tevékenységet, mert jó begyűjtési módnak tartják.
Szerinte továbbra is megmaradnak azok a helyek, ahol le lehet adni a gyűjtött fémhulladékot – csak az üzemeltetők már a Mohu megbízásából folytatják a tevékenységet –, ahol
ugyanazt az ösztönzőt fizetik, mint eddig, csak annyi a kérés, hogy legálisan végezzék a tevékenységet.
Az igazgató azt is jelezte, hogy szándékukban áll valamiféle anyagi ösztönzőt bevezetni a használt sütőolaj, az elektronikai hulladék és más jól hasznosítható hulladékfajta esetében is. A begyűjtött sütőolaj mennyiségét egyébként szeretnék megtízszerezni, amihez mindenki számára elérhető távolságban – 10 percre vagy 10 kilométeren belül – terveznek gyűjtőpontokat kialakítani, de a jelenlegi 1500 textilgyűjtő konténer számát is 6000-re növelnék, hogy meglegyen az országos lefedettség;
Hiányzó engedélyek, kártérítés, uniós vizsgálat
Az ambíciózus tervek – sokak által kétkedve várt – megvalósítása egy dolog, de az utóbbi időszakban számos kérdés merült fel a koncesszió ügyében. Például, hogy miért a cég volt az egyedüli induló – az ügyben uniós vizsgálat is indult – miért a koncessziós eljárás lezárulta után határozták meg a nyertest jelentős árbevételekhez juttató díjakat – a fentiek értelmében ennek mértékéről pont az ő kalkulációjuk alapján döntöttek –, és miként történhetett, hogy bár koncessziós feltétel volt a hulladékkezelési engedély megléte, amivel azonban nem rendelkezett a cég tavaly év végén, ez mégsem érintette a koncessziót.
Többször is felmerült az a vád, hogy a kormányzat a Mol leányvállalata érdekében hoz jogszabályokat. A hvg.hu is megírta például, hogy a koncessziós szerződés értelmében már tavaly év végéig be kellett volna szereznie a Mohunak a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket és megkötnie a szerződéseket azonban ezek egy része nem történt meg határidőre. Akár el is veszíthették volna a koncessziós szerződést, de egy salátatörvényben az Országgyűlés elé került egy javaslat, ami értelmében elegendő lehet, ha a koncessziót megnyerő cég alvállalkozói rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.
Transparency: a Mol elismerte, hogy törvénysértően indul a hulladékkoncesszió
Hiábavaló lehet az utólagos törvénymódosítás a civil szervezet szerint.
Ez a módosítás a Transparency International Magyarország szerint hiábavaló, és a koncessziós szerződés semmis, a Mohu vezérigazgatója érvelése alapján viszont logikus és megfelelő lépés. Azt mondta, hogy minden olyan tevékenységre megvan az engedélyük, amit maguk végeznek. Amit viszont az alvállalkozóikon keresztül intéznek, ahhoz nem nekik, hanem az alvállalkozóknak kell, hogy legyen engedélyük, hiszen övék az eszközök, a telephelyek, fizikailag ők végzik a munkát. Egy hasonlattal érzékeltette: ha valaki bérel egy autót, akkor nem rajta fogják számonkérni, hogy a rendben van-e a kocsi forgalmija, hanem az üzemeltetőn. Szerinte csak annyi volt a jogalkotó szándéka, hogy ezt rendezze.
Ugyancsak őket érinti az a rendelettervezet, amit még a múlt hét elején bocsátottak társadalmi egyeztetésre. Ebben arról van szó, hogy kártérítéshez juthat a Mol Nyrt., ha rajtuk kívül álló okok miatt nem lép hatályba a koncessziós szerződés július 1-jén. A vezérigazgató érvelése alapján ez csak formaság (ami számukra megnyugtató), de ez a fajta kártérítési lehetőség a Ptk.-ban is szerepel, és benne van a koncessziós szerződésben is – ami azt mondja ki, hogy kell készíteni egy ilyen a rendeletet –, és egyszerűen csak most jutott odáig az kormányzat, hogy társadalmi egyeztetésre bocsássa.
Az koncessziós ügylettel kapcsolatban vizsgálódik az Európai Bizottság (és a Gazdasági Versenyhivatal is), a vezérigazgató azonban nem aggódik. Szerinte az uniós vizsgálat csak a koncesszió kiírásának körülményeit érinti, de magát a koncessziót nem. És ugyan az ágazati szereplők valóban fordulhatnak különböző uniós és hazai hivatalokhoz, ha úgy érzik, hogy érdekeikkel ellentétes az ügy, ők azonban nem tudnak olyan vizsgálatról, ami konkrétan veszélyeztetné a koncesszió jövőjét.
Miért pont 35 év?
Pethő Zsolt szerint részben azért, mert évtizedes távlatban kell teljesíteni a hulladékkezelési célokat: 2025-ig például 50, 2040-re pedig 65 százalékosra kell növelni a keletkező hulladék újrafeldolgozási arányát, és 2040-re 10 százalékra csökkenteni azt a mennyiséget, ami a lerakókba kerül. Az újrahasznosítás aránya jelenleg összességében 32 százalék, a lakosságtól begyűjtött hulladék esetében pedig nem éri el a 20 százalékot, szóval van hova fejlődni.
A célok eléréséhez szerinte komoly fejlesztések és beruházások is szükségesek. “Nem egy 3-4 éves fejlesztési programról van szó.” Az igazgató szerint a Mohu eleve az első 10 évre tett vállalásokat. Ez idő alatt egyébként 185 milliárd forintnyi beruházást terveznek, de igazából 15-20 éves távlatban gondolkodnak, mert szerinte várhatóan ennyi idő után fordul jövedelmezőre a tevékenység. Jelezte ugyanakkor, hogy vannak részcélok is, amik teljesítését számon fogják kérni rajtuk, és ha nem teljesítenek, akkor el is veszíthetik a koncessziót.
Az igazgató nem beszélt a bevételek várható mértékéről. A G7.hu, amely ágazati szereplők erős kétségeit tolmácsolta az új rendszer működőképességével kapcsolatban, úgy kalkulált, hogy a 35 éves koncesszió alatt több mint 8 ezer milliárd forintos bevétel jöhet majd az EPR-díjakból. A számításuk alapjául szolgáló 240 milliárd forintos éves EPR-díjfizetési kötelezettség azonban csak az egyébként leghangosabban tiltakozó csomagolóanyag ágazatban keletkezik, vagyis a Mohu majdani összes bevétele jócskán 8 ezer milliárd forint feletti lehet. | Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül? | Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230629_mohu_mol_hulladekkoncesszio_hulladekkezeles_szemetszallitas_visszavaltas_kiterjesztett_gyartoi_felelosseg_epr_rendszer_dsr_rendszer | 2023-06-29 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Az Integritás Hatóság (IH) szerdán közzétette az első két lezárt vizsgálatának összefoglalóját.
Az egyik vizsgált ügy a babócsai, Gábor Andor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése volt, amire a Kaposvári Tankerületi Központ európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben összesen 1,822 milliárd forint támogatást nyert el. Ebből csaknem 1 milliárdot már megkaptak, de a projekt a mai napig sem valósult meg.
Az IH vizsgálata arra jutott, hogy
felmerül a támogatási szerződések előírásainak megsértése,
és a projekt meghiúsulása hátrányosan érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
Ezek alapján szabálytalansági eljárás lefolytatását kezdeményezi a Miniszterelnökségnél, emellett javasolja, hogy a projektben még nem folyósított mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.
A másik vizsgált ügy a derecskei önkormányzat konfliktuskezelési tréningjének beszerzése volt, ám mivel ezeket nem EU-s projektben számolták el, az IH nem tett megállapítást. | Megvan az Integritás Hatóság első tényleges intézkedése | Egy 1,822 milliárdos projekt kapcsán állapították meg szabályszegés gyanúját. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230705_integritas_hatosag_elso_tenyleges_intezkedes | 2023-07-05 16:39:00 | true | null | null | HVG |
Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak.
Csak pár napja írtuk meg, hogy bár Lázár Jánosék sorra függesztik fel az állami beruházásokat, köztük számos iskola építését is, miután az unió elzárta a pénzcsapot, azért a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 16 osztályos iskolájára csak jutott több mint egymilliárd forint. Ennél is többnek örülhet azonban az Egri Főegyházmegye, amely most nettó 2,2 milliárd forint közpénzből építheti fel a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületét és tornatermét.
Hogy a pénzt az állam – vagyis az adófizetők – biztosítják, már tavaly kiderült, de a létesítmény kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárásnak csak most lett eredménye. Eszerint a Zrínyi Miklós u. 26. szám alatt épülő új iskolát a Denco Klimatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. húzhatja fel nettó 2,2 milliárd forintért. A kft. tulajdonosa Jankovich Henrik László, a cég éves bevétele 1 – 3,1 milliárd között mozgott az elmúlt években. Idén már 21 közbeszerzést nyertek, például a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatától vagy épp a Készenléti Rendőrségtől.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a beruházás keretében a régi felépítményeket elbontják a területen, majd új, részben földszintes, részben földszint plusz egy emeletes épületeket alakítanak ki. A terület déli részen az iskola és a kiszolgáló épületek helyezkednek majd el, a tornaterem pedig az északi részen kap majd helyet. A beruházáshoz összesen hat telket vonnak össze 7821 négyzetméteren, ahol lesz gépkocsiparkoló és zöldterület is.
Az épületegyüttesről emellett kiderül még, hogy lesz benne 16 tanterem, öt szaktanterem (zene, informatika, biológia-földrajz, fizika-kémia és technika/gyakorlókonyha), tanári terem, tornaterem öltözőkkel és vizesblokkal, főzőkonyha, gyakorlókonyha, 120-140 fős étkező, szertárak, tanári szobák, sportudvar és tankert is.
A dokumentum rögzíti, hogy
az iskola a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által biztosított forrás felhasználásával valósul meg, és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.
A nyílt felhívásra összesen tíz ajánlat érkezett, a nyertes a gödöllői Denco Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. lett. Rajtuk kívül pályázott még a Fenstherm Kontakt Kft. és a Pesti Építő Zrt. (közösen), az FK-Raszter Építő Zrt., a D-Gesztor Építő és Acélszerkezet Gyártó Kft., az EB Hungary Invest Kft., a Tömb 2002 Szolgáltató Kft., a BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Build It Mérnökiroda Kft., a CreativEnergy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.
A tankerületnek nem volt rá pénze, az egyház kapott rá a kormánytól
Ahogy arról az MTI tavaly márciusban beszámolt, a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületének alapkőletételén Ternyák Csaba egri érsek azt mondta: „Köröm általános iskoláját 2017-ben vette át fenntartásra az Egri Főegyházmegye a miskolci tankerülettől. Már akkor látszott, hogy a meglévő, az önkormányzat tulajdonában lévő épület a helyiségeinek mérete és kedvezőtlen adottságai miatt – hiányzó termek, szűk étkező, kis kapacitású kiszolgálóhelyiségek – nem biztosít megfelelő környezetet a kizárólag hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű roma tanulók neveléséhez és oktatásához.”
Emiatt az Egri Főegyházmegye egy új iskolaépület megépítése mellett döntött, megtartva a jelenlegi épületet is. Erre a célra a jelenlegi iskolával szemközt hat ingatlant vásárolt meg, ezek területén kezdődik meg a kivitelezés, az iskola megépítéséhez pedig kormányzati támogatást nyertek el.
Ami nem is meglepő annak fényében, hogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára akkoriban jelentette be, hogy
a kormány mintegy 110 milliárd forintot biztosít a református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig még 2020-ban ismerte be, hogy uniós szinten Magyarország költ a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására – emlékeztetett 2022 márciusi cikkében a Népszava.
Hogy eközben az állami intézményekre mennyit áldoznak, azt még az Index.hu számolta ki 2019-ben: akkor arra jutottak, hogy négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra. Azóta pedig az anyagi támogatáson és különleges jogszabályi körülményeken túl a Fidesz-kormány azt is lehetővé tette, hogy épületek százai kerülhessenek ingyen az egyházak tulajdonába még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
Nem csoda, hogy Magyarországon egyre több a felekezeti iskola, és van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba. | Körömben is közpénzmilliárdokból építhet iskolát a katolikus egyház | Új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják. Mégsem az állami miskolci tankerület az építtető, az ugyanis nem kapott erre pénzt, hanem az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás, és egy új létesítmény építéséről döntött. Ők viszont nem saját forrásból, hanem 3 milliárd forint állami támogatásból állhattak neki a munkálatoknak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/18/koromben-is-kozpenzmilliardokbol-epithet-iskolat-a-katolikus-egyhaz/ | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Megszerezheti a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos részesedését az MBH Bank a Danube Magántőkealaptól, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írták alá – közölte a pénzintézet hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A tranzakció előzetes felügyeleti engedélyezése folyamatban van.
A Magyar Bankholding (MBH Bank) Mészáros Lőrinchez, valamint Matolcsy György jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádám barátjához, Száraz Istvánhoz köthető, és az MKB Bank, valamint a Takarékbank egyesülésével jött létre április végén, melyet megelőzően a Budapest Bank Beolvadt az MKB Bankba.
Az MBH Bank csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki, összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot, a betétállomány csaknem 6500 milliárd forint, a bruttó hitelállomány több mint 5000 milliárd forint, írja a közlemény. | Az MBH Bank megvásárolja a Duna Takarék Bank 98,46 százalékát | Megszerezheti a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos részesedését az MBH Bank a Danube Magántőkealaptól, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írták alá. Tovább duzzad a Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/az-mbh-bank-megvasarolja-a-duna-takarek-bank-9846-szazalekat-260341# | 2023-07-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Az »ügyészség« már le is zárta a »nyomozást« Orbán pisai gépeltérítős magánútja ügyében. A feljelentésem után először kerek perec megtagadták a vizsgálatot, azonban indítványomra a bíróság mégis nyomozásra kötelezte őket. A bírósági ítélet alapján a nyomozásnak annyit kellett VOLNA kiderítenie, hogy mennyire volt költséghatékony az, hogy Orbán és felesége toszkánai hosszúhétvégéje kedvéért 1000 kilométeres kerülőt tett.
Ehhez az Orbán pincsikutyájaként lihegő ügyészségnek két egyszerű nyomozati cselekményt kellett volna foganatosítania. Meg kellett volna kérdeznie egy légitársaságot, hogy mennyibe kerül egy Airbus repülő ezer kilométeres kitérő és egy extra leszállás az üzemanyag, az amortizáció, a karbantartás , a biztosítás , leszállási illeték, földi kiszolgálás költségeinek tükrében. Ezt kellett volna összevetnie azzal, hogy mennyibe került volna 2-3 testőr Budapest-Pisa retúr menetrendszerinti repülőjegye (hiszen a magán úton a miniszterelnök maga fizette volna a jegyét), azaz be kellett volna pötyögnie az utat valamelyik online jegyeladó rendszerbe...
A különbség 3.5-4 millió forint lett volna. Ehelyett azonban az »ügyészség« kilenc oldalon próbálja megmagyarázni, hogy miért nem tette meg azt, amire a bíróság ítélet kötelezte. Ez az »indoklás« több helyen egészen hajmeresztő” – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Orbán Viktor február végén Kairóban tárgyalt, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi repülőgéppel, hanem Olaszország felé vette az irányt, ahol a Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a miniszterelnök „magánúton tartózkodott”. A kormánygép egy órára szállt le a pisai repülőtéren, mielőtt visszarepült Magyarországra, a kormányfőt pedig nem sokkal később Firenzében és Velencében is látták. Stefano Bottoni történész arról írt a Twitteren, hogy lányát látogatta meg a miniszterelnök.
Hadházy a minap a parlamentben próbálta volna meg szembesíteni az olaszországi kiruccanással Orbánt, aki „szőrét hullató, rossz vidéki rókának” nevezte ezért. | Az ügyészség lezárta Orbán pisai kitérője miatt indított nyomozást | A „szőrét hullató, rossz vidéki róka” tett feljelentést, de lepattant a hatóságokról. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-lezarta-orban-pisai-kiterojeben-inditott-nyomozast-260351 | 2023-07-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon.
„Mivel Belváros-Lipótváros fideszes vezetése soha nem hajlandó az ingatlanpályázatokat kifejezetten ingatlanhirdetésekkel foglalkozó oldalakon meghirdetni, ezért helyettük mi hirdetjük meg” – ez a közlemény olvasható egy országos online ingatlanoldal egyik ingatlanhirdetésében. A hirdetést a budapesti V. kerületi ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció adta fel, mert szerintük a kerület vezetése így próbálhatja baráti kézbe juttatni az ingatlanokat.
A hirdetésből kiderül az ingatlan címe, helyrajzi száma, mérete és ára, valamint a vételi pályázatok leadási határideje. A hirdetések rövid ideig érhetők el: 2023. július 14. és július 23. között. Az ingatlanok megvételére akkor jelentkezhet az érdeklődő befektető, ha megvásárolja a befektetői tájékoztatót egy ügyvédi irodában (300.000 forint + áfa). Utóbbira egy hét áll rendelkezésre, július 24. és július 31. között.
Túl rövid határidők
A kerület ellenzéki frakciója kifogásolja a határidők rövidségét és azt, hogy a hirdetéseket olyan felületeken tette közzé a kerület vezetése, amelyek kevés potenciális vevőt érnek el. A Budapest egyik legdrágább területén értékesítésre kerülő ingatlanok hirdetései ugyanis az önkormányzat weboldalán kívül csak a kerülettel szerződésben álló, de magánkézben lévő, ingyenes, a postaládákba dobott lapban, a Mai Belvárosban jelennek meg.
„A pályázat július 14. és 23. között lesz meghirdetve (szokás szerint az önkormányzat honlapján és a kereskedelmi forgalomban nem kapható Mai Belváros című fideszes sajtpapírban – nehogy túl sokan tudomást szerezzenek róla), a pályázati anyagokat pedig ezt követően hat munkanapon, naponta négy órában lehet megvenni a »jól bevált« ügyvédi irodában. Ennyit a nyilvánosságról, a versenyről és az észszerű határidőkről” – közölte az ügyben közzétett Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor, Beváros-Lipótváros egyik ellenzéki önkormányzati képviselője.
Mivel angol nyelven is közzéteszik a hirdetéseket, az önkormányzat ezt nemzetközi pályázatként hivatkozza – tájékoztatta a Szabad Európát a politikus. Kovács emlékeztetett rá: az önkormányzatnak már évek óta nincs saját lapja, a Mai Belvárost kiadó céggel (Impress-Régió Kft.) állnak szerződésben az önkormányzati hírek megjelentetésére, évi több tízmillió forintért. Korábban az RTL Klub derítette ki, hogy Habony Árpád annak idején egy olyan lakásba volt bejelentve, amely ennek a cégnek a tulajdonában volt.
Ehhez kapcsolódóan: „Úgy éreztem, mindent el lehet venni tőlem, ami számomra érték az országban” – öt éve döntött a Bécsbe költözésről a CEU
Belváros önkormányzata nem illetékes
A Belváros-Lipótváros által értékesített ingatlanokról a Telex és az RTL is beszámolt, az egyik – 1,8 milliárd forintért kínált – épületet korábban a CEU bérelte. Megkerestük Belváros-Lipótváros vezetését, hogy megtudjuk, hol jelent meg hirdetés a jelenleg eladásra meghirdetett ingatlanjairól, ezek mennyi ideig elérhetők, és hogy miért értékesíti az önkormányzat az ingatlanokat. A kerület sajtóosztályának küldött e-mailünkre az alábbi válasz érkezett:
„A pályázat kiírása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat 20/2009. (VI. 02.) tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó rendelete és annak mellékletét képező versenyeztetési szabályzata alapján történik. A pályázatban szereplő ingatlanok jellemzően hosszú évek óta üresen álló, használaton kívüli, többségében elavult műszaki állapotú, jelentős beruházással hasznosítható helyiségek. A pincei és nagy alapterületű helyiségek bérbevételi potenciálja alacsony. Még inkább jellemző ez az olyan ingatlancsoportokra, amelyek egy egységet képeznek, közműveik egyben vannak, külön-külön azok nem hasznosíthatók. Az ilyen ingatlanok közös költsége és állagmegóvása milliós nagyságrendű kiadást jelent az önkormányzat részére. Az elidegenítés bevételéből a Belváros fejlődését szolgáló értéknövelő beruházások valósulhatnak meg, társasházak felújításának támogatása, egészségügyi eszközök beszerzésének finanszírozása, nevelési, oktatási intézmények korszerűsítése, fejlesztése.”
Arra a kérdésünkre, hogy ki adja ki a Mai Belváros című nyomtatott lapot, az önkormányzat sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a Mai Belváros című független lap készítői és kiadója kérdésében nem a Belváros önkormányzata az illetékes, a szerkesztőségnél lehet érdemes érdeklődni”. Ekkor emlékeztettük a sajtóosztályt, hogy szerintünk igenis illetékes a hivatal ebben, mert az önkormányzatnak évek óta szerződése van a kiadóval az önkormányzati hirdetmények közlésére. Erre az e-mailünkre mostanáig nem jött válasz. | Szűk körben hirdeti több száz milliós eladó ingatlanjait a belvárosi önkormányzat | Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-szuk-korben-hirdeti-a-tobb-szazmillios-elado-ingatlanjait-belvaros-lipotvaros-onkormanyzata/32507329.html | 2023-07-18 12:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának.
Döcögősen indult a Mol koncessziós cégével az új hulladékgazdálkodási rendszer. A piac több szereplőjével beszéltünk, kíváncsiak voltunk, hogy működik.
"Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer" - így jellemezték piaci szereplők az első két hét tapasztalatai után a Mol nevével fémjelzett szisztémát.
Mint ismert, július 1-jétől a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) kapta meg a magyar államtól a hazai hulladékgazdálkodás jogát. Ez a kommunális, vagyis lakossági és ipari hulladékrendszereket érinti. Az olajcég erre a célra létrehozott egy leányvállalatot, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU), és azt ígérte, hogy hatékonyabbá teszi a rendszert és emeli az újrafelhasználási arányt.
Ez jelenleg harminc százalék körüli. Magyarországnak az Európai Uniónak tett vállalás szerint 2040-re el kell érnie a 65 százalékos újrahasznosítási arányt. Érdekesség, hogy a lakossági szegmensben kisebb az újrafelhasználási arány, olyannyira, hogy az itt keletkező hulladék fele a lerakókban végzi, magyarul elföldelik.
Az ipari vagy más néven intézményi szegmensben több anyagáram esetében már most hozzuk az uniós elvárásokat, például a 2025-re kitűzött ötvenszázalékos hasznosítási arányszámot.
A kommunális, lakossági hulladékszállítás esetében nincs fennakadás, hiszen lényegében ugyanazok a cégek és kukásautók viszik el a szemetet, amelyek eddig.
Beszélgetőpartnereink szerint a legtöbb gond az intézményi, vagyis az ipari szemétszállításnál tapasztalható. Ez volt az az ágazat, ahol rengeteg magáncég működött önállóan, szállította, hasznosította leginkább a fém-, műanyag- és papírhulladékot.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Jobb volt régen
Az új rendszerben csak lényegében bérmunkásként, a MOHU alvállalkozójaként dolgozhatnak a koncessziót érintő hulladékok esetében. Egy részük aláírt, más részük nem. Utóbbiak pénteken harminc-negyven teherautóval mintegy 150-en tüntettek a Mol székháza és az Energiaügyi Minisztérium előtt Budapesten.
Akik aláírták az alvállalkozói szerződést, azok már az új rendszer szerint dolgoznak. Ez úgy néz ki, hogy van a megrendelő és a szállító, köztük a MOHU. A cég, amelynél hulladék keletkezik, a MOHU honlapján keresztül jelzi, hogy tele van, jó lenne, ha valaki elvinné a felhalmozódott műanyag-, papír- vagy fémhulladékot. A MOHU rendszerében kitölti a szükséges adatokat, majd kiválaszt egy napot, amikorra szeretné a szállítást.
"Itt kezdődnek a gondok. Átláthatatlan, érthetetlen, tele szakmailag értelmezhetetlen megfogalmazásokkal. Én segítek a helyszínen sok régi ügyfelemnek bevinni a megfelelő adatokat a gépbe" - mondta egy hulladékszállítással foglalkozó alvállalkozó.
Elmondása szerint az ügyfél műanyag csomagolóanyagot akart elszállíttatni, de ahhoz, hogy megtalálja a rendszerben, az egyszer használatos műanyag termékek hulladéka címszóra kellett klikkelni. De már eleve a cég regisztrálása sem volt egyszerű, mivel a MOHU rendszere nem ismeri az egyéni vállalkozói formát, mindenképpen fel kellett tölteni a társasági szerződést.
"Ezt is megoldottam, igazából mindegy, mit töltesz fel - lehet az egy felmutatott középső ujjat tartalmazó dokumentum is -, a lényeg, hogy csatolt fájl legyen, és akkor a rendszer továbbenged" - mondta.
Ha a beazonosítás sikerül, jön a következő akadály: a MOHU rendszerében közölni kell, hogy milyen edényzetben szállítsák el a hulladékot - leginkább a konténer mérete a lényeg. A rendszer nem enged tovább a megrendelés elküldéséhez addig, amíg konténert nem választ az ügyfél.
"Csakhogy van olyan, amikor nem kell konténer, ilyen például az előkezelt, bálázott hulladék. Ezt egyszerűen egymás mellé és tetejére tesszük a teherautóra" - mondta.
A szállító szerint ha a megrendelőnek nagy nehezen sikerül beazonosítania, hogy mit szeretne elszállíttatni, és megoldja az edényzet problémakörét, már csak a szállítás napját kell kiválasztania, amikor a teherautó megérkezik.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Mikor, hová?
"Itt kezdődnek a gondok. Én mint szállító köteles vagyok a megrendelőhöz alkalmazkodni, viszont nagy valószínűséggel nem az általa megadott nap lesz számomra a legoptimálisabb" - tette hozzá.
Elmondása szerint korábban a szállító és a megrendelő közvetlen kapcsolatban állt. Megbeszélték, hogy mikor kellene elszállítani a hulladékot, és úgy alakították a dátumot, hogy mindenkinek jó legyen.
"Jövő kedden megyek Kecskemétre, úgy állítom össze az útvonalat, hogy fel tudjam venni a különböző cégektől a hulladékot. Ha az új rendszerben az egyik ügyfél csütörtököt ikszelt, míg a másik hétfőt, nem fogok mindkét napon Kecskemétre menni egy hatalmas teherautóval. Ennek semmi értelme nincs, nem éri meg" - mondta.
Az új rendszerben a MOHU intézi a közvetítést, vagyis a megrendelő és a szállító nincs kapcsolatban egymással. Elvileg.
Annyira döcögősen indult a koncessziós rendszer, hogy már a MOHU ügyfélszolgálatán is azt tanácsolták, hogy beszélje meg a szállító és a megrendelő egymás között, hogyan legyen a szállítás. A Szabad Európa birtokába került hangfelvételen is ezt tanácsolja a MOHU ügyfélszolgálata a vállalkozónak.
"Akkor minek a MOHU? Elindult a rendszer, nem értjük, hogy lesz hatékonyabb a hazai hulladékgazdálkodás a MOHU közbeiktatásával, miért volt erre a koncessziós rendszerre szükség, ha a régi módszer hatékonyabb volt" - mondta a vállalkozó.
A szállítási gondokat tetézi, hogy bár a megrendelőktől elviszik a hulladékot, a szállító cég telephelyéről már döcögősebben megy. Sok vállalkozás a telephelyére gyűjti be a hulladékot, amit kezel, szétválogat, báláz stb., és várja, hogy elszállítsa tőle a MOHU valamelyik alvállalkozója, illetve várja, hogy a MOHU megrendelje tőle a szállítást, ha rendelkezik nagyobb teherautóval. Többen arról számoltak be, hogy túl sok hulladék halmozódott fel a telephelyükön.
"Pedig a koncessziós rendszer indulása előtt minden cég tisztára tette a placcot, vagyis amit lehetett, eladott, félt, hogy július 1-jétől a MOHU einstandolja a hulladékát. Szóval hely volt bőven a telephelyeken" - mondta egy másik, hulladékkereskedelemmel foglalkozó vállalkozó.
A szakember azt is elmondta, hogy nagyon sok alvállalkozót eltántorított a MOHU a szerződéskötéstől, mert el kellett fogadni egy önszámlázásra vonatkozó részt, amelynek során az adott cégnek hozzáférést kellett biztosítania a számlázóprogramjához.
"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal online rendszerén keresztül kell megbízni a MOHU-t. Ez arra kell, hogy ha kompenzációra lesz jogosult a hasznosítható hulladék tekintetében, akkor a MOHU ki fog állítani erről egy számlát" - mondta.
Ez esetleges dolog, és igen csekély összegről lehet csak szó, de nem lehetett továbbklikkelni a regisztrációban, ha valaki nem adta meg a kért adatokat.
"Ettől a megrendelők ódzkodnak, mert nem akarják, hogy bárkinek is hozzáférése legyen a számlázóprogramjukhoz, viszont kötelező megadni az adatot, mert addig nem tud szerződést kötni. Ha nem tud szerződést kötni, ebben a rendszerben nem tud megrendelést leadni" - mondta.
Sokan attól féltek, hogy a MOHU láthatja a cégük üzletmenetét, erről azonban nincs szó.
Így látja a Mol a helyzetet
Azt a választ kaptuk a Mol kommunikációs osztályától, hogy a kompenzáció kifizetése önszámlázással zajlik a hulladékbirtokosok és a tranzakciók számossága miatt, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen az elszámolás, ami mindkét fél érdeke.
"Ehhez szükséges bizonyos adatok megadása, azonban nem kérünk hozzáférést a megrendelő számlázási rendszeréhez, és nem lesz rálátásunk sem a partner számlázási rendszerére" - közölte a cég.
A Mol szerint egyébként rendben zajlik a hulladék elszállítása, egyenként kezelik a felmerülő vevői panaszokat. A cég szerint az időpont-egyeztetés miatt lépnek a szállítók és a megrendelők kapcsolatba egymással, de ez normális.
"A hulladékbirtokos és a hozzárendelt szolgáltató között folyamatos és aktív kapcsolatnak kell lennie, ahogy ez korábban is volt" - tették hozzá.
A Mol elismerte, hogy hiba csúszott a program fejlesztésbe, folyamatban van az edényzetek és edényméretek hibáinak javítása.
"Ennek oka, hogy országosan bizonyos edényzetek eltérő megnevezéssel szerepeltek. A megjegyzés rovatban lehet addig is jelezni az edényzettel kapcsolatos észrevételeket. Az edényzet nem befolyásolja sem a megrendelést, sem a teljesítését" - közölte a társaság.
A Mol szerint összegyűlhet készlet, de ennek oka nem a koncesszió indulása, hanem az előtte felhalmozódott készletek. "Ezek az esetek nagy többségében értékkel nem bíró anyagok. Elszállításukról folyamatosan gondoskodunk" - tették hozzá. | „Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer” – elindult a hulladékkoncesszió | Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/toketlenseg-tudatlansag-es-tulbonyolitott-rendszer-elindult-a-hulladekkoncesszio/32504007.html | 2023-07-18 13:25:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Orbán Viktor rohamosan gazdagodó vejének cégbirodalmába 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint érkezett egy rejtélyes forrásból. A pénz eredetéről Tiborcz István vállalata eddig semmit nem volt hajlandó elárulni. Pedig ez az összeg még az ő mértékével mérve is hatalmas: teljes becsült vagyonának felét-harmadát teszi ki. A G7 azonban most talált egy dokumentumot, amely arra utal, hogy a pénz forrása az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel lehetett.
Jellinek és Tiborcz kapcsolatáról sokszor sokan sejtették már, hogy túlmutatnak a nyilvánosságra hozott tőzsdei ügyleteken, cég- és ingatlan-adásvételeken. Ezt a felek rendre cáfolták, és korábban nem is sikerült alátámasztani, hogy a hagyományos üzleti kapcsolatnál szorosabb pénzügyi viszony van a két milliárdos között. Az említett dokumentum és az ez által jelzett pénzmozgás az első olyan, amely erre utal. Jellinek Dániel, aki a G7 tapasztalatai alapján korábban mindig reagált a hasonló megkeresésekre, ezúttal is fogadott minket. Ám miután egyértelmű lett számára, hogy miről kérdezzük, kérdéseinkre írásban már az ügyvédje reagált, és megtiltotta, hogy bármit nyilvánosságra hozzunk válaszaiból.
Budapesti autószalonoktól a rejtélyes tízmilliárdokig
Pécs külvárosában, úton az ország egyik legmagasabb tévétornya felé egy ház előtt egy Porsche parkol három tölgyfa szomszédságában. A tölgy a bükkfavirágúak rendjébe tartozik. Ennek a rendszertani kategóriának a latin nevéről, a Fagalesről nevezték el a Porsche fölé magasodó házba bejegyzett egyik céget. És ez az a szó, amely egy céges dokumentum egyik mellékletében megbúvó táblázatban feltűnve megmutatja több tízmilliárd forint útját Jellinek Dániel felől Tiborcz István irányába.
A Fagales Zrt.-t hat éve alapította egy akkor 36 éves vállalkozó, Hornung Áron. A Hornung név országos szinten nem igazán ismert, helyi ingatlanos körökben azonban jól cseng. A család 2006 óta a Duna House (DH) pécsi franchise-tulajdonosa, ma már négy irodájuk van a megyeszékhelyen, és további egy Komlón.
Hornung Áron pályafutása ennek ellenére nem az ingatlanbizniszben kezdődött: egy autókereskedőnél dolgozott értékesítési vezetőként, több szalon eladásait irányítva. A 2008-as válság kirobbanását követően azonban visszatért a családi üzlethez, fél év múlva pedig már irodavezetőként felelt a DH pécsi Király-házi kirendeltségéért. Az irányítása alatt álló iroda, illetve később irodák, országos szinten is kiemelkedően teljesítettek: sorra érték el az országos dobogós helyezéseket a DH versenyében.
Nem kellett sok idő, hogy Hornung Áron a franchise-t felügyelő cégben is fontosabb szerepet kapjon. 2015-ben a vállalat ügyvezetője lett, és ezzel egy időben egy BMW-ért és egymillió-ötvenezer forintért cserébe 35 százalékos tulajdonrészt is szerzett az így teljesen családivá váló pécsi DH-bizniszben*A franchise-partner céget hárman alapították, ám 2015-ben már csak két tulajdonosa volt 50-50 százalékos arányban. Az egyik tulajdonos ekkor úgy lépett ki, hogy a részesedéséből 35 százalékot Hornung Áronnak, a maradékot addigi üzlettársának, Hornung Tibornak engedte át összesen 1,5 millió forintért. Ezen kívül a kilépő tagot az előző üzleti év nyereségéből még megillette volna 3,5 millió forint osztalék, ám ehelyett az általa használt, de a cég tulajdonában lévő BMW-t kérte..
Hornung Áron első saját cégének, a Fagales Zrt.-nek is az ingatlankezelés lett a főtevékenysége. A szektor nagyon pörgött ekkor Baranya megyében, Hornung maga is többször nyilatkozott arról, mennyire kelendőek az ingatlanok a térségben. A családi cégnek is jól ment: az elmúlt öt évben összesen több mint 100 millió forint osztalékot vettek ki belőle.*A cég kedvezményes állami hitelben is részesült időközben.
A Fagales Zrt. felívelésének ütemét azonban semmilyen ingatlanpiaci boom nem magyarázhatja. Hornung Áron ugyanis alig
két évvel a cég alapítása után, 2019 áprilisában közel 5,4 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött, a következő bő három évben pedig további 23,4 milliárd forintot fizetett ki ilyen formában a társaság.
A rengeteg pénz azonban nem ingatlaneladásokból jött: a vállalatnak alapítása óta egyetlen fillér árbevétele nem volt. A pénzt Hornung cége maga is osztalékként kapta, az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel egyik érdekeltségétől.
Raktáraktól a luxushotelekig
Jellinek Dániel neve akkor robbant be a köztudatba, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, méghozzá egyből nagyon előkelő pozícióba. Az előző néhány évben már fix helye volt a top 10-ben, vagyonát rendre 200 milliárd forint fölé becsülték.
Bár gazdagodásának üteme mesésnek tűnik, Jellinek nem egyik pillanatról a másikra halmozott fel százmilliárdos nagyságrendű vagyont. Saját bevallása szerint már 2006-tól felkerülhetett volna ezekre a listákra, ám mivel kevésbé látványos üzletekben utazott (raktárakat, ipari ingatlanokat, alsóbb kategóriás irodákat adott és vett, illetve bedőlt hitelekből csinált pénzt), nem figyeltek fel rá.
A neve akkor vált ismertté, amikor birodalma túllépett az alsóbb kategóriás ingatlanokon, és látványosabb projektekbe fektetett. A 2020-as évek elejére már közel két tucat plázájuk volt, hotelekkel és előkelőbb irodaházakkal üzleteltek. Ebben az időszakban kezdték el megtalálni az államhoz köthető bizniszek és a közpénzmilliárdok is. Az elmúlt években Jellinek Dániel
cégcsoportja vette meg az MKB állami szanálása során elkülönített ingatlanok és követelések nagy részét;
tízmilliárdokért vásárolt ingatlanokat az államtól;
a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programjában a résztulajdonában álló cégek együttesen tízmilliárdos nagyságrendben nyertek támogatást;
a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Banktól az elmúlt években 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe;
tavaly pedig egy uniós pályázati csalás ügyében bűnsegédként marasztalta el a bíróság.
Ekkor kezdték el a sajtóban egyre gyakrabban pedzegetni Jellinek kapcsolatát a NER-rel és ezen belül is elsősorban Orbán Viktor családjával. Jellinek interjúiban konzekvensen cáfolta a politikai kötődést. A politikamentes üzletelés narratíváját azonban kissé gyengítette, míg az Orbán-kapcsolatról szóló pletykákat erősítette, hogy az ingatlanmágnás az elmúlt években nyíltan is rengeteget üzletelt a szintén az ingatlanbizniszben utazó Tiborcz Istvánnal. Jellinek adta el a miniszterelnök vejének a Gellért Szállót, míg az Appennin ingatlanos cégnél pont fordított volt a felállás, és mostanra közösen birtokolják a tőzsdén is jegyzett Waberer’s logisztikai vállalatot.
A milliárdos ügyletek egyik közös pontja pedig egy rejtélyes cég, a Geraldton Zrt. volt.
Nyugat-Ausztráliától Pécsig
Jellinek Dániel egy korábbi interjújában azt nyilatkozta: komoly hatással volt életére, hogy egy évig Ausztráliában élhetett. Angol nyelvtudása mellett könyvelési ismereteit is részben ebben az egy évben szedte össze, és pályája során mindkettőt kamatoztatni tudta. Előbbit amerikai üzleti kapcsolatai során, utóbbit mostanra három-négyszáz vállalatot számláló cégbirodalmában.
Egy negyvenezer főt számláló nyugat-ausztrál település nevét viseli a milliárdos egyik vagyonkezelő cége, a Geraldton Zrt. is. A vállalatot 2017 júniusában alapították, épp két héttel a Fagales Zrt. létrehozása előtt.
A társaságban az alapításkor első ránézésére semmi rendkívüli nem volt, legalábbis Jellinek cégcsoportjának mércéjével mérve. A vállalat tulajdonosa két másik, Jellinek Dániel által irányított vagyonkezelő volt, míg a hálózat végén amerikai bejegyzésű, részben offshore hátterű cégek álltak*Később utóbbiak eltűntek, a háló kissé letisztult, és a végén tulajdonosként is jól beazonosíthatóan Jellinek Dániel tűnt fel..
Az évek folyamán azonban az alapító vagyonkezelők részvényei szép lassan elkezdtek elpárologni.
A Geraldtonnak először csak az egy százaléka került egy árnyékban maradó tulajdonoshoz, 2020-ban viszont a két vagyonkezelőnek már csak 80 százalékos részesedése volt. A részvények átruházásáról egy véletlen jegyzőkönyvi bejegyzésen kívül szinte semmi nem árulkodik*A Geraldton alig egy évvel az alapítása után közgyűlést tartott, ahol a hagyományos törzsrészvények egy részét elsőbbségi részvénnyé alakították. A közgyűlési meghívóban a napirendi pontok között még ez, a részvényátalakítás szerepel, a hivatalos jegyzőkönyv szerint azonban már részvényátruházásról döntöttek a tulajdonosok. Az új részvényesnek sem a jegyzőkönyvben, sem az itt elfogadott alapszabályban nincs nyoma, de a hivatalos iratok szerint 5 részvény már ekkor máshoz került az alapítóktól.. Pedig az átadott részvények között akadt kettő különösen fontos, amelyek azóta tízmilliárdokat hoztak új tulajdonosuknak.
Jellinek Dániel cégbirodalmában egyáltalán nem ritka ugyanis, hogy a vállalatok úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Ez egy jogilag teljesen elfogadott gyakorlat, a lényege, hogy az a tulajdonos, aki ilyen papírt birtokol, a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosult a cég profitjából. A Geraldton esetében sokkal nagyobbra: ugyanis a két osztalékelsőbbségi részvény
mindenkori tulajdonosát a társaság részvényesek között felosztható eredményének 99 százaléka illeti meg.
Ennek pedig már egy év múlva is hatalmas jelentősége volt, hiszen 2019 áprilisában a Geraldton – részben állami ügyletekhez köthető üzletekből származó nyereségéből – 5,4 milliárd forint osztalékról döntött. A következő három évben pedig ezt további 23,6 milliárd forintnyi kifizetés követte. Szinte hajszálpontosan annyi, amennyi pénz ilyen formában Hornung Áron cégéhez befolyt.
A Fagales minden évben a Geraldton által kifizetett osztalék tízezredre pontosan 99,2008 százalékát kapta. Ez pont az az összeg, ami a két osztalékelsőbbségi részvény és az alapító tulajdonosoktól elpárolgó 20 százalékos részesedés után jár. Persze ettől – a hazai viszonylatban kiugró összeg ellenére – akár még véletlen is lehetne az egyezés, az érintettek pedig nagyon figyeltek rá, hogy az új tulajdonos kiléte és a pénz útja a céges iratokból ne derüljön ki. Jellinek Dániel néhány hónappal ezelőtt a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy
nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak.
A Geraldton 2021-es éves jelentésében azonban véletlenül bekerült, hogy a társaság egy évvel korábban a Fagalesnek fizettet ki közel 5 milliárd forintnyi osztalékelőleget*Az összeg ugyanabban az évben a pécsi cég beszámolójában is megjelent., így egyértelművé vált a cégek közötti kapcsolat, és az, hogy a Geraldton-osztalék haszonélvezője nem Jellinek Dániel családja, hanem a Fagales Zrt.
Sőt, a Fagales beszámolóiból az is kiderül, hogy a Geraldton-részesedésért túl sok pénzt biztosan nem fizettek. Hacsak nem rontottak el valamit a kimutatásokban, akkor 2 millió 20 ezer forintnál többet nem adhattak a részvényekért, amelyek utána tízmilliárdokat hoztak a cégnek.
Pécsi buliktól a milliárdos bizniszekig
A Geraldton Zrt. mesés osztaléka tehát nem Jellinek Dánielhez és családjához, hanem az ismeretlen ingatlanoshoz, Hornung Áronhoz került. Több jele is van azonban, hogy a pénz annak ellenére nem állt meg a pécsi vállalkozónál, hogy a hivatalos céges iratok szerint ő a Fagales Zrt. egyetlen tulajdonosa.
Hornung Áron ugyanis amellett, hogy a pécsi ingatlanos világ egyik meghatározó alakja, Tiborcz István baráti körének is a tagja.
Számos pécsi forrásunk megerősítette, hogy Hornung abba a társaságba tartozik, amely a gimnáziumi évek óta jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével. A baráti kör tagjai az egymás tőszomszédságában található belvárosi középiskolákba jártak (a Leőwey Klára Gimnáziumba*A cikkben először hibásan Leövey Klára Gimnáziumnak írtuk az iskola nevét, amit utólag javítottunk. A hibáért elnézést kérünk., a Nagy Lajos Gimnáziumba, illetve a Janus Pannonius Gimnáziumba). Abban az időben elég erős klikkesedés volt a pécsi iskolák között, és a belvárosiak alkották az egyik kört – mesélte a G7-nek több az érintettekkel nagyjából egyidős pécsi is. A három gimnázium tanulói rendszeresen összejártak bulizni, de fontos találkozópont volt a belvárosi műjégpálya is.
Ezeken a helyeken kovácsolódott össze az a baráti kör, amelynek tagjai azóta is rendszeresen feltűnnek a kormányfő veje körül. A társasághoz tartozott például a Tiborcz István számos cégében – köztük az EU Csalás Elleni Hivatala szerint többmilliárd forintos csalásban érintett Elios Zrt.-ben is – különböző szerepeket betöltő Hamar Endre, a pécsi dohánybizniszben és idegenforgalomban taroló Czéh-Tóth Márk, valamint Hornung Áron is.
A kapcsolat azóta is megmaradt az egykori belvárosi gimisek között. A Direkt36 év elején azt írta, hogy Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. Hornung és Czéh-Tóth*hivatalos címük alapján pedig jelenleg is egy utcában lakik Pécsett*Illetve a közvetlen környezetükben a Hamar-családnak is van egy ingatlanja, ahonnan egy időben a már említett, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. egyik tulajdonos cége is működött..
Pécstől BDPST-ig
A gimnáziumi kapcsolat pedig – ahogy a társaság más tagjai esetében – Hornung és Tiborcz között is üzleti együttműködés alapja lett*Szintén a Direkt36 derítette ki, hogy a pécsi ingatlanos a többségi tulajdonosa két olyan magántőkealapnak, amelyek vagyonát Tiborcz István egy másik üzlettársának és barátjának a cége kezeli. A két tőkealapnak – amelyekről több forrásunk egybehangzóan azt állította, hogy „a kormányfő vejének köre áll mögöttük” – ugyanabban az irodaházban van a székhelye, ahol Tiborcz István BDPST-je és több más vállalata is székel.. Számos jel utal arra, hogy a Fagales Zrt. Jellinek Dániel cégcsoportjától kapott milliárdjainak nagy része végül a BDPST-csoportnál köthetett ki. A G7 már tavaly írt róla, hogy a Tiborcz-birodalom hatalmas nyereségének jelentős részéről nem tudni, honnan érkezik.
A BDPST Zrt. 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forintnyi olyan osztalékbevételt mutatott ki, amelynek eredetét nem árulták el a beszámolójukban, és kérdésünkre sem.
Az osztalék beérkezésének üteme pedig nagyon látványosan lekövette a Fagales Zrt. kifizetéseit. A BDPST minden érintett évben a Fagales által kifizetett pénznek pontosan a 94,0975 százalékát kapta ilyen formában*nem kapcsolt vállalkozástól kapott osztalékként. Ilyen pontos egyezés pedig – ahogy korábban már láttuk – véletlen egybeesésként elég nehezen elképzelhető.
A leadott hivatalos iratok szerint a Fagales egyetlen tulajdonosa Hornung Áron, azaz a Jellinek Dániel cégcsoportjából érkező pénznek a pécsi vállalkozót kellett volna gazdagítania. A NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásából azonban kiderül, hogy a hivatalos cégiratok nem pontosak: Hornungnak csak 76 százalékos részesedése van a cégben. Így pedig már elképzelhető, hogy a Geraladtontól kapott, majd lényegében azonnal ki is fizetett pénz nagy része nem hozzá, hanem egy rejtőzködő tulajdonoshoz került.
A Fagales Zrt. ugyanis Jellinek Dániel gyakorlatát követve már az alapításkor olyan elsőbbségi részvényeket bocsátott ki, amelyek tulajdonosa a teljes osztalék 99 százalékára jogosult*A Fagalesnél a részvények ötöde ilyen osztalékelsőbbségi részvény, így 20 százalékos részesedéssel az osztalék 99 százalékát lehet megkapni.. Ez egy egyszemélyes vállalatnál teljesen logikátlan lépés, hiszen ha egy cégnek egyetlen tulajdonosa van, így is, úgy is minden nyereség őt illeti. Elsőbbségi részvénynek csak többszemélyes társaságoknál van értelme, nem ritkán akkor, ha a profit tényleges haszonélvezője rejtőzködni akar. A Fagales beszámolóiban egyébként van is utalás rá, hogy ez a cég is ilyen: az osztalékról szóló döntéseknél rendre többes számban hivatkoznak a tulajdonosokra.
Azaz a Tiborcz Istvánnal gimnazista kora óta jó kapcsolatot ápoló, eddig ismeretlen pécsi vállalkozó könnyen továbbjátszhatta a Jellinek Dániel cégbirodalmától kapott szinte teljes összeget. A BDPST-hez érkező tízezred százalékra egyező összegek pedig azt is megmutatják, hol lehetett a pénz végállomása.
BDPST-től Sukoróig
A számok mellett van egy másik kapcsolat is az ügyben érintett vállalatok között. A fővárosi BDPST és Geraldton, illetve a pécsi Fagales beszámolóit évek óta ugyanannak a székesfehérvári könyvelőirodának ugyanaz a Sukorón élő könyvelője készíti egységes sablon alapján.
A kis könyvelőiroda akkor emelkedett fel, amikor a milliárdok elkezdtek csorogni Jellinek Dániel birodalmából Tiborcz István köre felé. A cég bevétele 2018-ban alig haladta meg a 2 millió forintot, 2022-re azonban ennek több mint százszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan a létszám is bővült: a 2019 közepén még egyetlen főt sem foglalkoztató vállalatnál az elmúlt hónapokban már több mint egy tucat ember dolgozott. A felfutásban az Orbán-család cégei is szerepet játszottak. A BDPST-csoporthoz tartozó vállalatok jelentős részének ők készítik a beszámolóit, de Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvelnek.
A vállalkozás egyik tulajdonosa Facebook-profilján a BDPST egyik cégét jelölte meg munkahelyeként. Bár megkeresésünk után a közösségi oldaláról ezt az adatot törölte, egy szakemberek elérhetőségét gyűjtő adatbázisban továbbra is szerepel a munkakapcsolat.
Röviden összefoglalva tehát:
Jellinek Dániel cégcsoportjából az elmúlt években tízmilliárdok áramlottak ki egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó, Hornung Áron cégéhez úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron Hornung, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a cég kifizetett nyereségének szinte egészét megkaphatta.
A pécsi vállalkozó Tiborcz István ismerőse.
Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett Tiborcz István legfontosabb vállalkozásában, minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
Az ügyben érintett cégeknek – így Hornung és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa a BDPST-csoportnak dolgozott, és amely az Orbán-család számos cégének beszámolóit készíti évek óta.
Ahogy a bevezetőben is írtuk, a közel 30 milliárd forintos pénztranszfer még a miniszterelnök vejének mércéjével mérve is sok pénz. Tiborcz István az elmúlt években 35-70 milliárd forint közötti összegekkel került fel a gazdaglistákra. Azaz a Jellinek Dániel (cégcsoportja) által kezelt és minden jel szerint Orbán Viktor vejét gazdagító vagyon Tiborcz teljes vagyonának nagyon jelentős részét tette ki. Ez erősíti azt – az egyébként az érintetteket és üzleti ügyeiket ismerő forrásaink szerint nagyon leegyszerűsített – narratívát, hogy Jellinek a miniszterelnök családjának frontol.
Az út vége
A Jellinek-birodalomhoz kötött Geraldton és a Tiborcz-kör kapcsolata évekig rejtve maradt, tavaly decemberben azonban a történetnek ez a része lezárult. Jellinek Dániel ugyanis értékesítette a korábban is kifizetőhelyként működő Geraldton Zrt.-t, amit egy indokolatlanul bonyolult ügylet keretében Tiborcz István BDPST-je vett meg.
A hivatalos magyarázat szerint a tranzakcióra azért volt szükség, mert Jellinek így adta el a Gellért Szállót a miniszterelnök vejének. A Geraldton azonban a hotelt több másik cégen keresztül birtokolja, így amellett, hogy eladhatta volna magát az ingatlant, a láncban a szállóhoz közelebbi cégeket is értékesíthetett volna. Azzal, hogy a BDPST a Geraldtont vette meg, nagyon megbonyolította az ügyletet, amivel év elején a magyar sajtót is megzavarta.
A Geraldtonban ugyanis a Gellért mellett más vagyonelemek, például plázák is voltak, amiket Jellinek Dániel cégcsoportja visszavásárolt. A korábbi pénzáramlás fényében így nehéz más magyarázatot találni az ügyletre, mint hogy a Gellért Szálló átadása mellett a Geraldton státuszát is tisztázni akarták a felek.
Az ügyben minden érintettet megkerestünk. Ahogy már írtuk, Jellinek Dániellel személyesen is találkoztunk, és írásban is elküldtük kérdéseinket. Utóbbira azonban már nem ő, hanem az ügyvédje reagált. Bár a kérdések egy részére kaptunk válaszokat, a levélben jelezték, hogy ezeket nem használhatjuk fel a cikkhez, amelyben a korábban a sajtóban rendszeresen szereplő Jellinek Dániel sem kíván feltűnni, és egyben emlékeztették a G7-et a lehetséges jogi következményekre. Így számos egyéb dolog mellett hiába kérdeztük meg, hogy korábbi állításával szemben hogyan kerülhetett egy ismeretlen pécsi vállalat az egyik legnyereségesebb cége tulajdonosai közé, és miért kapott ez a vállalat több tízmilliárdos osztalékot a cégbirodalmától. Ahogy azt is, hogy miért a BDPST egyik alkalmazottjának cége könyvelt ennek a vállalatának.
A BDPST elég hosszú kérdéssorunkra röviden válaszolt, megismételve a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékbevételük eredetét firtató korábbi kérdéseinkre írtakat. Ezúttal úgy fogalmaztak, hogy
a BDPST Zrt., transzparensen működő vállalatként, a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el az üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre. Ugyanakkor minden egyéb, a társaság gazdálkodására vonatkozó adat üzleti titok részét képezi. A BDPST Zrt., ahogy az éves beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettségének, úgy minden egyéb, a működésére vonatkozó jogszabályi előírásnak és számviteli kötelezettségének eleget tesz; és ugyanezt minden üzleti partnerétől is elvárja.
Az érintett cégeknek könyvelő iroda nevében annak többségi tulajdonosa, a három vállalat beszámolóit is készítő könyvelő reagált megkeresésünkre, de kérdéseinkre ő sem válaszolt, csak jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Ugyanezt tette Hornung Áron is. Bár a pécsi vállalkozó telefonon először azt ígérte, hogy egy későbbi időpontban válaszol a Fagales Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinkre, miután azokat előzetesen emailben is megküldtük neki, válaszlevelében elzárkózott a válaszadástól, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A cikk megírásában közreműködött Fabók Bálint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezettElső ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | Tízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja felé | Tiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230719/tizmilliardok-folytak-az-egyik-leggazdagabb-magyartol-orban-viktor-csaladja-fele/ | 2023-07-19 13:23:00 | true | null | null | G7 |
Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre.
Az inflációra, a költségek megemelkedésére és a nem várt geológiai akadályokra hivatkozva kér mintegy 12 milliárd forint pluszpénzt az SDD Konzorcium a kormánytól az M85-ös gyorsforgalmi út és a hozzá tartozó alagút megépítésére – értesült a Szabad Európa.
A beruházás eredetileg 43,99 milliárd forintba került volna, de ehhez már hozzácsaptak egy úgynevezett turbó körforgalmat 3,76 milliárd forintért, így – ha 12 milliárd forinttal számolunk – az összesen 15,76 milliárdos emelkedés 35 százalékos drágulást jelenthet. Ez jelentősen meghaladja még az egyébként Európa-bajnok magyar inflációs rátát is.
Megírja a Közbeszerzési Értesítő
Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre annyit közölt, hogy jelenleg zajlik az SDD-vel a kivitelezési szerződés újratárgyalása, a végeredményről majd a Közbeszerzési Értesítőben adnak tájékoztatást.
Ehhez kapcsolódóan: Így drágul egy magyar nagyberuházás.
Az M85-ösről már többször írtunk. A gyorsforgalmi út Sopront köti majd össze az országhatárral, és eredetileg a beruházás része lett volna egy onnan Bécsig vezető útszakasz megépítése is, ettől azonban az osztrák kormány időközben elállt, így az autósoknak osztrák oldalon egy alacsonyabb rendű úton kell majd haladniuk.
Lerobbant a Dömper
A kivitelező SDD Konzorcium főszereplője eredetileg a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. volt, de az M100-as út építésének elmaradása miatt a cég nehéz pénzügyi helyzetbe került, így tavaly novemberben átvette a Duna Aszfalt. (Hivatalosan fúziónak hívták az akvizíciót.) A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László, az ország egyik leggazdagabb embere, többek között több olyan luxusjacht tulajdonosa, amelyeken rendszeresen megfordulnak a kormány politikusai vagy más, NER-közeli üzletemberek.
Egy, a beruházás részleteire rálátó forrásunk szerint már a turbó körforgalom is jelentősen túlárazott lehetett, ráadásul feleslegesnek is tűnik, kiváltható lett volna olcsóbb megoldással, egy pár száz méterrel arrébb már működő körforgalom felturbósításával (vagyis két sávosra bővítésével).
Ehhez kapcsolódóan: NER-es cég nem vész el, csak átalakul.
Informátorunk szerint a 12 milliárdos pluszköltség is túlzottnak tűnik, az pedig, hogy a kivitelezők „geológiai meglepetésekre” hivatkoznak a csúszás fő okaként, azt jelezheti, hogy egyszerűen nem megfelelően készítették elő az alagútépítést, amely a hivatalos nyilatkozatok szerint jelenleg is féléves késésben van, de forrásunk szerint ez végül akár egy évre is nőhet.
Ehhez képest Szlovákiában, Eperjesnél 45,7 milliárd forintnyi euróból zajlik egy hosszabb alagút építése egy völgyhíddal és egy autópálya-szakasszal együtt. Ezt információink szerint határidőre, még nyáron át is adják, és a kivitelező tartja magát az eredeti költségvetéshez. Az ügyben kerestük részletesebb tájékoztatásért az SDD Konzorciumot és a Dömper Kft.-t, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
Nem verték nagy dobra Mészáros milliárdjait
Zajlik egy másik nagy értékű kivitelezői szerződés újratárgyalása is. Információink szerint novemberre dőlhet el, mennyivel kap többet Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. a GSM-R-nek nevezett vasúti informatikai fejlesztés kivitelezéséért. A kormány még február 6-án, egy kihelyezett soproni ülésen döntött arról nem nyilvános határozatban, hogy az 58,8 milliárd forintból megvalósuló beruházásra még 17 milliárd forintot biztosít az R-Kordnak.
Bár a tárgyalások eredményeként ez az pénz lehet akár kevesebb is, de egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint nagy meglepetés lenne, ha a szerződésmódosításban szereplő végösszeg nem lenne nagyon közel a 17 milliárdhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Zajlik a belháború Mészáros Lőrinc cégei és más vasúti fejlesztő vállalkozások között.
A GSM-R-re eredetileg 58,8 milliárd forintot szánt a kormány, így itt a drágulás „csak” 28 százalékos. Csakhogy a kivitelező nemcsak drágábban fejezné be a munkát, de a műszaki tartalmat is csökkentené: az eredetileg tervezett 270 vasúti távközlési torony helyett csak mintegy 130 darab épülne meg, a száloptikás hálózatot pedig nem 2225 kilométeren, hanem 1800 kilométeren húznák ki. Szakmai forrásunk szerint ezzel jelentősen esik majd a többek között vasútbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó GSM-R színvonala.
A beruházást 37 milliárd forintból támogatja az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében, de a kormány ezt is kiváltaná inkább saját forrással, vagyis a magyar adófizetőknek nem csak 17 milliárddal kerülhet majd többe. A beruházás megvalósítása során ráadásul Mészáros Lőrinc cége máig nem fizetett ki rendesen számos alvállalkozót. | A tervezettnél sokkal drágábban építheti meg Sopronnál a közúti alagutat a Duna Aszfalt | Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-sopronnal-epulo-kozuti-alagutat-sokal-dragabban-epitheti-meg-a-tervezettnel-a-duna-aszfalt/32502116.html | 2023-07-14 13:32:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bevételének több mint harmadát könyvelhette el profitként tavaly Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének 100 százalékos tulajdonában álló vállalkozása, az Interior Design Belsőépítészeti Kft. – derül ki a cég 2022-re vonatkozó éves beszámolójából.
Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítésezti vállalkozása a jelek szerint növekedési pályára állt, mivel a 2021-es 781 milliós nettó árbevételét csaknem megduplázva tavaly 1,502 milliárd forintos árbevételt produkált, és a profitja is szépen hízott:
míg az adózott eredménye 2021-ben 417,9 millió forint körül volt, tavaly ez 545,8 millióra nőtt, és ebből Szijjártó Péter felesége ki is vett 436 milliót osztalékként.
Ha ennyire nem is ment jól, de Szijjártó-Nagy Szilvia másik vállalkozása is sikeres volt tavaly és néhány milliós profitot termelt. Az üzletasszony ugyanis az ingatlanüzemeltetéssel és -bérbeadással foglalkozó dunakeszi vállalkozás, a Varázshíd Rental Kft.-nek is többségi, 51 százalékos tulajdonosa.
Ez a cég a belsőépítészeti vállalkozáshoz képest nagyságrenddel kisebb ligában focizik, hiszen 2022-ben mindössze 11,8 milliós nettó árbevétele volt – igaz, ez jelentősen nagyobb, mint a 2021-es 7 millió. A Varázshíd ezzel a fejlődéssel a 2021-es 5,3 milliós veszteséget tavaly pozitívba fordította:
a cég így tavaly 4,6 milliós nyereséget termelt, ám ebből nem vettek ki osztalékot, bent hagyták a pénzt eredménytartalékba. | Szijjártó Péter feleségének mindkét cége nyereséges, az egyikből 436 milliós profitot vett ki | A külügyminiszter feleségének belsőépítészeti vállalkozása tavaly a korábbi duplájára, 1,5 milliárdra növelte az árbevételét, és Szijjártó-Nagy Szilvia ki is vett belőle 436 milliós osztalékot. Van egy másik céges érdekeltsége is, ahol sikerült a 2021-es veszteséges év után 4,6 milliós nyereséget elérni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230602_Szijjarto_Peter_felesegenek_mindket_cege_nyereseges_az_egyikbol_436_millios_profitot_vett_ki | 2023-06-02 12:37:00 | true | null | null | HVG |
A politikában elhagyta, az üzleti életben viszont tartósan Tóth Csaba mellé szegődött a szerencse, mióta sikeres ingatlanbizniszt bonyolított pártja egyik alapítványával. Ennek a zuglói ügyletnek köszönhette a többségi (76%) tulajdonában álló cége, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit, és a sikerszéria folytatódott.
A cég (amelynek másik, kisebbségi tulajdonosa Tóth felesége) a tavalyi mérlegbeszámolója szerint jelentősen növelni tudta az árbevételét és a nyereségét. A főként ingatlanokkal foglalkozó cég a 2021-es nettó 388 milliós árbevételét 2022-re 435 millióra tornázta fel, miközben az MSZP volt országgyűlési képviselőjének vállalkozása
a 2021-es 140 milliós profitját is megduplázta, így a tavalyi évet 291 milliós nyereséggel zárta.
Az országos politikától – már a 2022-es parlamenti voksolást megelőző előválasztás során – visszavonult, de a főváros XIV. kerületében a helyi pártszervezetet még mindig vezető „erős ember” Tóth és felesége tulajdonosokként azonban csak a tavalyi profit egy részét, 80 milliót vette fel osztalékként.
A cég mérlegbeszámolójából kiderül, hogy biztos lábakon állnak: a Tigris-1993 Kft.-nek nincs se rövid-, se hosszú lejáratú tartozása, saját tulajdonú ingatlan és telek bruttó 310 milliós értéken van nyilvántartva, ráadásul a társaság tavaly év végén 199.9 millió forint „forgatású célú értékpapírral” is rendelkezett.
A 2021-es évben elért 140 milliós profit után úgy vehettek fel 200 milliós osztalékot, hogy az eredménytartalékban volt még pénz. Amúgy a tavalyi 435 milliós árbevételhez társult 291 milliós nyereség is szép, de az előző évinek csak a duplája, míg 2021-ben az azt megelőző évihez képest a cég megszázszorozni is tudta.
Ahogy arról a hvg.hu írt, az akkori, látványos pénzügyi robbanás egyik oka volt, hogy Tóth cége az MSZP alapítványától 128 millió forintért vett 900 négyzetméteres zuglói irodaházat lakásokká és társasházzá minősíttette át, majd némi felújítás után apránként értékesíteni kezdte. Ezt Tóth később a hvg.hu-nak úgy jellemzett:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt.
A tavalyi választáson a Tóth addigi egyéni képviselői körzetét megnyerő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint viszont túl jónak is tűnt ez az üzlet, ezért – ismeretlen tettes ellen – feljelentést tett miatta. A hvg.hu tavasszal írt róla, hogy gyanúsítottja még nincs a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak, de már „szakértők” bevonásával vizsgálódik a rendőrség: | Nagyot ugrott a Tigris: 291 milliós profitot termelt az MSZP-s Tóth Csaba cége, 80 millió az osztalék | Folytatódik a sikerszéria a Tigris-1993 Kft.-nél: a 2021-es 200 milliós osztalékfizetés után a 2022-es év is jól sikerült, mivel a nyereség csaknem 300 millió forint volt a cégben, amiből a tulajdonosok – Tóth és a felesége – 80 milliót vettek ki. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230531_Tigris_291_millios_profit_MSZP_Toth_Csaba_cege_80_millio_osztalek | 2023-05-31 13:31:00 | true | null | null | HVG |
Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást
Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Magyarország és Oroszország nem barátok már – legalábbis a paksi bővítés finanszírozási megállapodásában. A hitelmegállapodást módosító jegyzőkönyv elején ezúttal nem szerepel, hogy az "a két ország között meglevő baráti viszony továbbfejlesztése és erősítése céljából” született – a kitétel az eredeti megállapodáson, illetve annak 2021-es módosításán még rajta volt.
A hitelmegállapodás előző módosításához képest újdonság, hogy ezt a kormány rendeletben hirdette ki, míg amazt még az Országgyűlés törvénybe foglalta.
A hitelmegállapodás legfontosabb paraméterei, a nyújtott hitelösszeg (10 milliárd euró) és a kamatozás (4-5 százalék) változatlanok maradnak. Változatlanul 16 év a törlesztési idő – ez eredetileg 21 év volt, akkor rövidítették le, amikor a törlesztés kezdő időpontját az előző módosítással kitolták öt évvel a projekt csúszása miatt.
Új orosz bank(ok) jön(nek) a képbe
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az “ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
Akiket szankciók nem érintenek
A módosítással Moszkva és Budapest felkészíti a megállapodást arra az esetre, ha az az ügynököt vagy ügynököket cserélni kell. Ez logikus, Moszkva ukrajnai agressziójának nem látszik a vége, az Európai Unió de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, lehetnek, sőt minden bizonnyal lesznek még szankciók. Tehát könnyen előfordulhat, hogy az új ügynök is képtelenné válik a hitelrészletek folyósítására, a törlesztőrészletek fogadására.
A módosítás értelmében a hitelügyletben csak olyan szereplők (személyek és szervezetek), csak olyan bankszámlák és “a teljesítést befolyásoló egyéb tényezők” vehetnek részt, “amelyeket nem érint semmilyen olyan nemzetközi jogi – beleértve az Európai Unió joga szerinti – szankciós korlátozás, amely a jelen Megállapodás szerinti feladataik ellátását nem teszi lehetővé, akadályozza vagy veszélyezteti”.
Ha ebben változás történne, tehát ha például orosz oldalon a kijelölt bank szankciók alá kerülne, akkor 30 napon belül kell új ügynököt kijelölni.
Magyarország számára kedvező, hogy a módosítás leszögezi: ha bármiféle magyar fizetési kötelezettség teljesítése azért nem lehetséges, mert az orosz oldalon valamely tényező nem a fentiek szerint került kijelölésre (tehát gyakorlatilag ha az orosz felet sújtó szankció miatt nem lehetséges teljesíteni egy kötelezettséget), az nem minősül a magyar fél szerződésszegésének.
Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti
Felmerül persze a kérdés, mi történne, ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek? A módosítás értelmében
ilyen esetben az orosz fél 90 nap után egyoldalúan felfüggesztheti a hitel felhasználását.
Ez a kitétel alapvetően logikus, ha az orosz fél képtelen a megállapodás teljesítésére, akkor képtelen rá. Azért fontos szem előtt tartani, hogy a “megfelelő szereplő” meghatározása eléggé laza, már akkor nem megfelelőnek nyilvánítható egy szereplő, ha valamilyen szankciós korlátozás feladatainak ellátását “akadályozza vagy veszélyezteti”. Vagyis nem kell, hogy mondjuk egy orosz bankot közvetlenül a legteljesebb körű szankciók sújtsanak, levágják a globális bankközi SWIFT-rendszerről, stb.
Innentől Moszkva – ha akar – hivatkozhat arra, hogy nem tud olyan ügynököt kijelölni, amelynek feladatellátását ne akadályoznák vagy veszélyeztetnék szankciók, majd 90 nap után felfüggesztheti a finanszírozást.
Ha a magyar fél ezzel nem ért egyet, akkor persze el lehet menni nemzetközi döntőbíróságokra pereskedni, de egy eljárás biztosan hosszú évekig húzódna.
A megállapodás a vitarendezés körülményeit és feltételeit továbbra sem részletezi, csak annyit tartalmaz: a megállapodás kapcsán “felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik”.
Ezen túlmenően a hitelmegállapodás azt sem rögzíti, mi történik azt követően, hogy az orosz fél egyoldalúan felfüggeszti a finanszírozást. Meddig, milyen körülmények közt maradhat felfüggesztve? Mikor jön el az a pont, ahol a megállapodás semmissé válik, vagy a magyar fél elállhat tőle? Akkor is vissza kell fizetni a már felvett részleteket, ha a paksi bővítés a finanszírozás ellehetetlenülése miatt nem valósul meg? Milyen kamatokkal és milyen ütemezéssel? (Jelen állás szerint a hitel törlesztését legkésőbb 2031. március 15-én el kell kezdeni, akkor is, ha az erőművi blokkok nem készülnek el addigra.)
Moszkva leveheti a pénzeket egy helyi magyar számláról
A szankciós nehézségek leküzdését segítő módosításnak tűnik az a lehetőség, hogy a magyar fél fizetési kötelezettségeit teljesítheti egy oroszországi banknál nyitott eurószámláról. Amelyről az orosz fél azonnali beszedési megbízással emelhet le pénzeszközöket.
Ez amolyan B terv, ha a magyar fél nem képes tranzakciókat bonyolítani az orosz fél felé, akkor az leveheti a pénzeket egy Oroszországban tartott számláról.
Mivel a tranzakció Oroszországon belül történik, nem befolyásolják nemzetközi szankciók
– legalábbis, amíg el nem fogy a pénz a magyar fél által Oroszországban fenntartott számláról. Illetve olyan helyzet is előállhat, hogy az orosz bank, ahova utalni kellene szankciók alá kerül, ám az a bank nem, ahol a magyar fél számlát tart fenn. Ilyen esetben a magyar fél utalhat a saját oroszországi számlájára, ahonnan a pénzt az orosz fél leemelheti.
Az orosz fél a pénzeket a magyar fél oroszországi euró számlájáról bármilyen devizanemben leemelheti – ám ha nem euróban teszi, akkor az árfolyamkülönbözet költségét neki kell viselnie.
Mi történne a kivitelezéssel?
Jó lenne tudni, hogyan érinti a finanszírozás esetleges ellehetetlenülése az erőműépítést – ám a kivitelezési szerződés módosítását egyelőre se a kormány, se a Paks2 Zrt. nem hozta nyilvánosságra. Igaz, az elállási, meghiúsulási feltételeket és körülményeket szabályozó részek az eredeti szerződésből sem nyilvánosak, így valószínűleg a módosításban is ki lesznek takarva – ha azt egyszer nyilvánosságra hozzák.
Mivel a finanszírozás és a kivitelezés egy csomagot képez, vélhetően a finanszírozás felfüggesztése-ellehetetlenülése magával vonja a kivitelezés felfüggesztését-ellehetetlenülését. De nagyon nem mindegy, milyen feltételek és retorziók mentén.
A finanszírozás kapcsán látható, hogy Oroszország ukrajnai agressziója és az arra adott uniós/nemzetközi válaszok nagyon is megnövelik a paksi bővítés kockázatait – ami azt illeti, továbbra is kérdés, az orosz Roszatom a háborús-szankciós környezetben képes lesz-e egyáltalán kivitelezni a projektet, és ha nem, akkor a szerződés milyen garanciákat és jogokat biztosít Magyarország számára. A projekt helyzete a háborútól függetlenül sem rózsás, az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2025-re el kellett volna készülniük, az eredeti finanszírozási megállapodást is ennek megfelelően paraméterezték.
A csúszás elsődleges oka, hogy a Roszatom nem volt képes EU-kompatibilis engedélyezési tervdokumentációt összeállítani, olyat, ami alapján kiadhatták volna a létesítési engedélyt. Nem csak Magyarországról van szó, ugyanez történt Finnországban ugyanilyen típusú erőművel. A finnek a háború kitörése után lényegében azonnal kidobták a Roszatomot a Hanhikivi-projektből. A magyar Atomenergia Hivatal már kiadta a létesítési engedélyt, ám csak feltételes módban: az alapozási és szerkezetépítési munkákat el lehetett kezdeni, a magyar fél saját kockázatára, de semmi sem garantálja, hogy a reaktorokat is fel lehet majd építeni. | Paks II.-szerződésmódosítás: Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti a finanszírozást | Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230721_Paks_2_szerzodesmodositas_finanszirozas_hitel | 2023-07-21 12:00:00 | true | null | null | HVG |
2023.07.21. 15:10
Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég. | Ismeretlenek kapják a milliárdokat, de az állami élelmiszermentésből máig nem lett semmi | Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230721_hvg_elelmiszermentes_informatika_szoftver_emelkedo_koltsegek_kartekony_homaly | 2023-07-21 17:10:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.07.20. 07:10
2023.07.21. 16:11
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol. | Mészáros Lőrinc beszállni készül az áfacsalásokkal sújtott, ám sok EU-pénzzel kecsegtető kertészkedésbe | Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_zoldseg_gyumolcs_mezogazdasag_elelmiszeripar_adopres_adoelkerules_afacsalas_robbano_vitaminbomba | 2023-07-20 09:10:00 | true | null | null | HVG |
Bayer Zsolt cége 89 milliós pluszba fordult tavaly, 25 milliós lett az osztalék
A Fidesz-alapító publicista vállalkozása válság idején is jól zakatol.
Szerencsés évet zárt tavaly a Bayer Zsolt vállalkozása, pedig a 2022-es év mérlegébe még bele sem számolhatta a Szerencsejáték Zrt.-től csak idén januárban kapott 40 milliós szponzorpénzt. A tavalyi év e nélkül is jól sikerült az 1100ÉV Kft.-nek, amely cég
fő tulajdonosa Bayer Zsolt publicista, aki emellett a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének 1988 óta, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének pedig 2016 óta tulajdonosa.
Elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél, de azért jutott 40 millió Bayer Zsolt cégének
Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott. Jóval visszafogottabban jótékonykodott a szokásosnál az elmúlt időszakban az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt.
A kft éves beszámolójából kiderül, hogy a nettó árbevétel a 2021-es 91,84 millióval szemben 2022-ben 104,57 millióra nőtt, a profit pedig még látványosabban emelkedett: 2021-ben még 25,1 milliós veszteséggel zárták az évet, ez tavaly pozitívba fordult és 89,4 millió forint nyereség lett.
A cégéből fizetést nem kapó kormánypárti publicista annak örülhetett, hogy a profit terhére 25 milliós osztalékot fizet az 1100ÉV Kft., amelyben neki 72 százalékos tulajdonrésze van, egy családtagjának 3 százaléka, további 25 százalék pedig – még idén júliusig – sajátcég-üzletrész.
Ahogy arról korábban a hvg.hu írt, Rogán Antal miniszter helyettese, Dömötör Csaba államtitkár nemrég a DK-s Vadai Ágnes képviselő kérdésére azzal magyarázta Bayer Zsolt vállalkozásának közpénzből juttatott 40 milliót, hogy
a Fidesz-alapító cége “értékteremtő tevékenységet folytat” például a magyar kultúra területén.
Hogy ezt az értékteremtő tevékenységet jobban el tudjuk képzelni, álljon itt példaként néhány idézet Bayer Zsolttól:
A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen.
Csak akkor nincsen riadó, amikor milliószámra özönlenek befelé az idegenek. Akiket a második emeletről kiugorván is még le kell lőni.
A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.
No, hát akkor, kedves Blanka! Az a helyzet, hogy te nem hős vagy, hanem egy szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli.
Ez így elég érthető? Ha esetleg nem, akkor még egyszer: a kurva anyátokba!. Mégis mit képzeltek ti magatokról? Kik vagytok ti? Ki a fasz hívott ide benneteket?
A puszta létezésetek egyre is egyre elviselhetetlenebb és irritálóbb. Takarodjatok haza a teveszaros sivatagotokba, és zabáljatok ott, amit találtok.
Zelikének meg elmondom majd, hogy semmiképpen se vágja magát az ártatlanok pózába, mert nem ártatlan. S hogy CIA ügynökként hazafit játszani legalább annyira ripacskodás, mint fasszal zongorázni.
(Nyitóképünkön Bayer Zsolt egy vadászati kiállításon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel)
2023. május. 31. 15:10 Lengyel Tibor Vállalkozás
Habony 5 milliárdos, Garancsi 10 milliárdos osztalékot tehet zsebre a kaszinóbizniszből
A legjobbkor vette át a honvédelmi miniszternek a budapesti kaszinóbizniszt lefedő cégben lévő részesedését Habony Árpád friss vállalkozása tavaly év végén, így a 2022-es év után mintegy 5 milliárdos osztalékot tehet zsebre, míg a másik végső tulajdonos, Garancsi István ennek a dupláját.
2023. május. 31. 13:31 Lengyel Tibor Vállalkozás
Nagyot ugrott a Tigris: 291 milliós profitot termelt az MSZP-s Tóth Csaba cége, 80 millió az osztalék
Folytatódik a sikerszéria a Tigris-1993 Kft.-nél: a 2021-es 200 milliós osztalékfizetés után a 2022-es év is jól sikerült, mivel a nyereség csaknem 300 millió forint volt a cégben, amiből a tulajdonosok – Tóth és a felesége – 80 milliót vettek ki. | Bayer Zsolt cége 89 milliós pluszba fordult tavaly, 25 milliós lett az osztalék | A Fidesz-alapító publicista vállalkozása válság idején is jól zakatol. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230602_Bayer_Zsolt_cege_89_millios_pluszba_fordult_tavaly_25_millios_lett_az_osztalek | 2023-06-02 05:05:00 | true | null | null | HVG |
Van két vármegye Magyarországon, amelyek építőipara évek óta kiugróan teljesít országos összevetésben. Az idén májusban Fejérben például másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke, mint a közép-dunántúli régió másik két megyéjében összesen (Veszprémben és Komárom-Esztergomban). Bács-Kiskun pedig még ennél is nagyobb mértékben szárnyalta túl közvetlen térségét. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az érintett megyék egyszerűen gyorsabban fejlődnek környezetüknél, és néhány nagyberuházás okozza az eltérést. Valójában azonban szó sincs erről. Az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik.
Élenjáró vármegyék
Ahogy a gazdaság egésze, az építőipar is erősen fővárosközpontú Magyarországon. Az ágazat termelésének bő harmada összpontosul Budapesten. Ez egy hajszállal alacsonyabb ugyan, mint amekkora részt a teljes hazai GDP-ből kihasít magának a főváros, de így is rendkívül jelentős. Az egyes megyék között ugyanakkor már nincs ennyire nagy különbség. Pest vármegye némileg kimagaslik, de ez mindig is így volt, már csak a többi megyénél jóval nagyobb népessége és Budapest közelsége miatt is.
Az elmúlt években azonban – ahogy a fenti ábrán is látszik – két másik vármegye építőipari teljesítménye is elég látványosan elvált a többiétől. Bács-Kiskun esetében különösen szembetűnő ez, de most már jó ideje Fejér megye is tízmilliárdokkal előzi az egyébként jóval népesebb Hajdú-Bihart és Borsod-Abaúj-Zemplént.
Még látványosabb ez a folyamat, ha egy főre vetítve vizsgáljuk az építőipari termelés értékét. Így Fejér és Bács-Kiskun már Pest vármegyét is előzi, az országos átlagot pedig messze túlszárnyalja még a fővárosi számokat figyelembe véve is.
A két vármegye látványos előretörése azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezekben sokkal több beruházásra került volna sor, mint az ország többi pontján. A statisztikai hivatal ugyanis nem az építkezés helye, hanem az építést végző vállalkozás székhelye alapján összesíti az iparági adatokat. Azaz
Bács-Kiskunban és Fejérben nem azért szárnyal az építőipar, mert ezekben a vármegyékben rengeteget építkeznek, hanem azért, mert az itt bejelentett cégek rengeteg megbízást kapnak.
Nem feltétlenül helyben, hanem bárhol az országban.
Márpedig – a főváros mellett – épp ez a két megye a legfontosabb központja a kormányközeli építőipari cégeknek. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának bázisa a Fejér megyei Felcsúton van, míg a kormány legtöbbet foglalkoztatott autópálya-építője, Szíjj László Duna Aszfaltja a Bács-Kiskun vármegyében található Tiszakécskén székel.
Szíjj-Mészáros tandem
Első ránézésre azt gondolnánk, hogy ennek sok jelentősége nem lehet, hiszen néhány cég nem tudja elmozdítani egy egész megye iparági statisztikáit, de minden jel arra utal, hogy pont ez történt. A Fejér megyei építőipar teljesítménye például nagyon látványosan követi le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, előfordultak olyan évek, amikor a felcsúti Mészáros-cégek bevétele még meg is haladta a teljes megyei építőipar termelési értékét. Ez úgy lehetséges, hogy a statisztikai hivatal nem az árbevételből indul ki, hanem a tényleges termelési értékből, a kettő pedig – ha vélhetően cégenként azért együtt is mozog – nem azonos.
Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg Bács-Kiskun megye és a Duna Aszfalt esetében is. Kifejezetten látványos, hogy 2015-ről 2016-ra Szíjj László cégének megzuhanásával egy időben hogyan esett vissza a megyei építőipar teljesítménye. Kisebb mértékben, de tavaly ugyanez megismétlődött.
A NER-hatást erősíti az is, hogy 2010-ben még sem Bács-Kiskun, sem Fejér nem lógott ki jelentősen az országos átlagból, nagyjából azt hozták, amit a többi megye is. A Fidesz hatalomra kerülése, és különösen 2015-2016 óta sokkal meredekebb felfutást mutatnak, mint az ország többi része. Utóbbi dátum azért fontos, mert az Orbán-Simicska háború kirobbanását követően a Mészáros-Szíjj tandem ekkor került igazán pozícióba.
Mindez nagyon jól megmutatja, hogy a NER mekkora súllyal bír mostanra az építőiparban. Korábban már írtunk róla, hogy a kormányközeli vállalatok részesedése országosan is évek óta 10 százalék körül mozog a szektorban, most pedig az is látszik, hogy megyei szinten teljes statisztikákat tudnak eltorzítani ezek a vállalatok.
Egyébként ez nem csak a két említett kiugróan teljesítő vármegyében figyelhető meg. Bár Zala felfutása nem volt ennyire látványos, a megyei építőipar teljesítménye itt is párhuzamosan mozgott egy időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő cég növekedésével. | Vármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NER | Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20230721/varmegyebol-huberbirtok-mar-hivatalos-statisztikakat-torzit-el-a-ner/ | 2023-07-21 15:44:00 | true | null | null | G7 |
30 darab kommunikációs szerződést kötött a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok megbízásából az idei második negyedévben – derül ki a Media1 által a Közbeszerzési Értesítőben megtalált és áttanulmányozott 92 oldalas beszámolóból.
A szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint. Kivétel nélkül mind a harminc esetben a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula két cége, az ugyanazon a budapesti címen működő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. volt a nyertes ajánlattevő.
Mint arról a Media1 a múlt héten elsőként beszámolt, az NKH július 20-án is közzé tett már két negyedéves beszámolót, amelyekből az derült ki, hogy április és június között a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is kiosztottak összesen 8 milliárd 428 millió forint közpénzt Balásy cégeinek, valamint a Mediátor reklámügynökségnek.
A Media1 által most megismert legújabb szerződések és a keretösszegek (csökkenő sorrendben) a következők:
„2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása az MVM Csoport részére” nettó 4 milliárd 601 millió forintért;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása (Miniszterelnöki Kabinetiroda)” nettó 3 milliárd 150 millió forintért;
„A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – III. ütem” nettó 1 milliárd 483 millió forintért;
„A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – II. ütem.” nettó 1 milliárd forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, 2023-2024” nettó 500 millió forintért;
„Az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) 2023. évi tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása” nettó 320 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részére, 2023-2024” nettó 252 millió forintért;
„Mobilfizetést népszerűsítő kampány komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára, 2023” nettó 247 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2023” nettó 204 millió forintért;
„Kommunikációs ügynökségi, gyártási feladatok ellátása az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére, 2023” nettó 169 millió forintért;
„A Diákhitel Központ Zrt. 2023. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása” nettó 161 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. számára, 2023” nettó 150 millió forintért;
„Az MTVA kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása, 2023” nettó 110 millió forintért;
„A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2023. évi kommunikációs, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatainak ellátása” nettó 109 millió forintért;
„Komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára, 2023” nettó 90 millió forintért;
„Piackutatási és utasszámlálási feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. részére, 2023” nettó 75 millió forintért;
„Médiaügynökségi és gyártási feladatok ellátása a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. részére, 2023. II. ütem” nettó 65 millió forintért;
„Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. részére” nettó 59 millió forintért;
„Komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” nettó 50 millió forintért;
„Kommunikációs ügynökségi és filmgyártási feladatok ellátása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére, 2023” nettó 50 millió forintért;
Valamint szerepel még a negyedéves beszámolóban 10 kisebb kommunikációs és médiaügynökségi szerződés többek között az az Igazságügyi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, az ORFK, a Volánbusz, a Szépművészeti Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem számára, amelyek keretösszege nem éri el az 50 millió forintot.
A szerződéseket április 3. és június 26. között írták alá. A megbízásokat elnyerő New Land Media és Lounge Design több estben is jelezte, hogy a teljesítés során alvállalkozókat is bevonnak majd, de csak a rendezvényszervezés területén.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Súlyos milliárdokba került az adófizetőknek a kormány Európa jövőjéről szóló kommunikációs kampánya
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Rogán Antal a Parlamentben 2023. április 12-én. Fotó: YouTube | Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt | A legújabb állami megbízásokat kizárólag a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. | null | 1 | https://media1.hu/2023/07/25/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Megy a jogászkodás a balatonföldvári kikötő építése körül. Bár a vízjogi engedélyt visszavonták, a kikötő - legalábbis most úgy néz ki - mégis megépül. A polgármester sajátosan értelmezi a bíróság legutóbbi ítéletét, szerinte az nem az építés leállításáról szól.
„A mi értelmezésünk szerint a törvényszék döntése nem érinti magát az építkezést, az változatlanul folyhat, ha a katasztrófavédelmi hatóság nem vonja vissza a vízjogi létesítési engedélyt, de ez jogi álláspontunk szerint nem várható” – idézi a sonline.hu Holovits Huba polgármestert a végzéssel kapcsolatban. A polgármestert úgy véli, a törvényszék most azt állapította meg, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal mulasztott, amikor nem biztosította az általa kiadott határozat nyilvános véleményezését 21 napon keresztül. Másrészt a törvényszék a helyi építési szabályzatukra hivatkozott, ám annak a módosításáról már áprilisban döntött a képviselő-testület és várhatóan július végén léphet hatályba, tehát onnantól már ez sem lesz akadály.
Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta – másodjára -, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Ezzel úgy festett, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit.
Most azonban úgy fest, a beruházó Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. – amely egyébként a Magyar Narancs szerint szeptember 15-ig a strandszezonra tekintettel leállította a munkálatokat – és a beruházást támogató helyi önkormányzat értelmezése alapján nem kell leállítani az építkezést.
A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt.
A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt. A civilek polgári per keretében támadták meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége. Az építkezést azonban idén kora tavasszal másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel. A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű. A Narancs.hu kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. Ennek nyomán pedig a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.
„A HÉSZ-módosítás a szakhatóságokon »átment«, az eljárás az utolsó fázisába lépett, a közeljövőben, a képviselő-testület döntését követően életbe léphet – mondta lapunknak Holovits Huba polgármester. Így a harmadik környezetvédelmi eljárást már e módosítás figyelembe vételével bonyolíthatja le az illetékes hatóság, a magunk részéről kiiktattuk, amit a bíróság kifogásolt, ez tehát nem lehet már akadálya a kikötő zavartalan továbbépítésének. | Mégis folytatják a sokak által utált balatoni kikötő építését | Úgy nézett ki, hogy a helyi civileknek sikerül megakasztaniuk a balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe tervezett - és már építés alatt álló – kikötőt, ám most a város vezetője azt mondta, hogy az építkezés felfüggesztésére semmi okuk. Szerinte „mindössze” jogtechnikai, másrészt eljárásjogi hiányosságokat talált a Pécsi Törvényszék a balatonföldvári kikötő építésénél. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megis-folytatjak-a-sokak-altal-utalt-balatoni-kikoto-epiteset.html | 2023-07-13 12:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ahhoz képest, hogy az elmúlt években szinte az utolsók között derült ki, hogy A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány mennyi TAO-támogatást igényelt egy-egy szezonban, idén meglehetősen korán megjelent az információ a Magyar Labdarúgó Szövetség adatbázisában. Eszerint a 2023/24-es szezonban szokatlanul kevés pénzre van szüksége az egyébként milliárdokból gazdálkodó sportalapítvány.
Olyannyira keveset, hogy a támogatási rendszer 2011-es indulása óta egyetlen egyszer nem kértek ilyen alacsony összeget: 599,8 millió forintot.
Eddig a legkisebb támogatás is meghaladta az egymilliárd forintot, 2021/22-ben 1,08 milliárd volt, amivel szemben a legnagyobb TAO 2017/18-ra jutott, valamivel több mint 10 milliárd forint.
Ezt a közel 600 millió forintot két részletben "kérték" - lévén az ingatlanberuházásokról, -fejlesztésekről egy külön sportfejlesztési programot/dokumentumot kell készíteni a sportszervezeteknek:
299,9 millió forintot hagyott jóvá az MLSZ tárgyi eszköz (ingatlan) beruházásra
és néhány tízmillió forintos eltéréssel, de szintén 299,9 milliót "egyebekre".
Utóbbi programja még nem érhető el a felcsúti focialapítvány honlapján, így pontosan nem tudható még, hogy ebből a majd' 300 millió forintból mennyit szeretnének bérekre, utánpótlás-nevelésre, képzésre, vagy épp nem ingatlanjellegű tárgyi eszköz beszerzésre (például sportszerekre) felhasználni.
A másik közel 300 millió forintról már elérhető a sportfejlesztési program, ami szerint minden fillér a stadion egyes részeinek felújítására fog elmenni idén. A programot a dokumentum szerint még idén be is fogják fejezni, tehát év végéig elkészülnek a rögzített feladatokkal.
Az MLSZ-hez eljuttatott anyag szerint
"az Akadémia olyan infrastrukturális csúcslétesítménnyé vált, ahol az utánpótlás felkészülés és a meccsek lebonyolítása nemzeközi színvonalú.(...) Jelen sportfejlesztési programunkban felújítást kívánunk megvalósítani: - Élőfüves centerpálya gyepszőnyeg cseréje - Nézőtéri biztonsági kamerarendszer modernizáció".
A részletek szerint utóbbi lesz a költségesebb, hiszen kereken 200 millió forintba kerül, míg a gyepcsere 90,9 millióba fog.
Az idei szezonra megigényelt 600 millió forinttal egyébként 38,72 milliárd forintnyi TAO-támogatást használt fel a felcsúti focialapítvány 2011-től kezdődően.
Milliárdos nyereség az alapítványnál
A felcsúti focialapítványnál nincsenek anyagi gondok - ezt erősítette meg a 2022-es évről szóló beszámolójuk is. Mint lapunk arról elsőként beszámolt, az előző évi 5,6 milliárdos nyereség után 1,55 milliárdos pluszt mutattak ki év végén. A csökkenés hátterében a bevételek megcsappanása állhat, hiszen 12,1 milliárd után tavaly már "csak" 9,7 milliárd forint folyt be a kasszába.
Ez azonban még mindig sokkal üdvözítőbb helyzet, hiszen az NBI-es csapat mögött álló gazdasági társaságnál brutális veszteséget kellett elkönyvelni 2022-ben. A bevételek negyedével estek vissza, a költségek azonban egyáltalán nem követték ezt az irányt. Így végeredményben 2014 után először mínusszal zárt a Puskás Futball Club Kft.: 1,55 milliárd forintos veszteséget mutattak ki. | 300 millió forintnyi TAO-ból újítja fel a stadionját a Felcsút | TAO-ból épült, TAO-ból megy a felújítás is. Közel 10 évnyi használat után elérkezettnek látják a renoválást a felcsúti létesítményen. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/300-millio-forintnyi-tao-bol-ujitja-fel-a-stadionjat-a-felcsut.html | 2023-07-13 12:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hadházy Ákos most egy jóléti parkra hívja fel a figyelmet Vámospércsen, Hajdú-Bihar megyében.
"Áll egy 75 nm-es, fűtés nélküli (!) házikóból, amelyben egy asztal és mosdók vannak. A vécék bentről nyílnak, de a házikó ajtaja zárva. Hogy ez a méregdrága épület mire jó, azt senki nem tudja, nem is használta még senki. A „jóléti park” további eleme a már eddig is ott lévő, náddal benőtt pocsolya (záportározó), a körülötte vezető térkő sétány, 10 db pad, 6 db kuka és 10 db napelemes kandeláber is" - írja Facebook-posztjában a képviselő.
Csütörtökön járt lakossági fórumon a kisvárosban, ahol még mindig ijesztően sok a földút, a helyiek a pocsék ivóvízre is panaszkodnak, de ehhez képest az EU-s pénzeket sikerült méregdrágán elkölteni teljesen felesleges beruházásokra. Ezek közül kiemelkedik a bizarr „Közjóléti park”, de van egy – szintén zárva tartó – múzeumocska, és egy vicckategóriás piac is. | Hadházy Ákos most egy értelmetlen, ám drága "jóléti parkra" bukkant | Egy semmire sem jó, úgynevezett jóléti parkot talált egy eldugott szegletben a képviselő. Viszont jó sokba került. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-most-egy-ertelmetlen-am-draga-joleti-parkra-bukkant.html | 2023-07-15 12:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrincnek a pénzügyek, az építőipar és a mezőgazdaságon kívül a vendéglátás is a kisujjában van. Ezt bizonyítja, hogy dinamikusan fejlődik a naphegyi étterme. Lapunk írta meg, hogy március 7-e óta már egyedüli tulajdonosa a NER-körökben és a celebvilágban is kedvelt Oxygen Wellness Naphegy alsó szintjén található Sunhill Bistro nevű étteremnek. Június vége óta pedig ez a hely nem csupán egy bistro, ahol pizzát lehet enni, hanem skybar, vagyis tetőbár is. Ezért Mészáros Lőrinc vendéglátó egységének hivatalosan már Sunhill Bistro & Skybar a neve.
Skybar a Naphegyen, a városban, mégis zöld környezetben. A csodás panoráma elbűvölő hangulata, a magával ragadó ízvilág itt marasztal. Lebegni a város felett, csodálni az este is csillogó Dunát, a teraszon belefeledkezni a naplementébe, belevetni magad a táncolók forgatagába, meghitten koccintani a pergola árnyékában vagy az exkluzív teraszon. Élvezni, ahogy a DJ fokozza a hangulatot, vagy átadni magad az andalító élőzenének.
- szól a bár bemutatkozása.
Az itallap áraiból néhány tétel:
limonádé 1500 forint,
espresso 890 forint,
Vivien ásványvíz (Mészáros Lőrinc gyártja) 0,75l - 1190 forint,
Talisker whisky 3390 forint,
Mojito 3890 forint,
Rémy Louis XIII. konyak 219 000 forint.
A számla végösszege 13 százalékos szervizdíjat tartalmaz. A Naphegyen nem csak az étterem és a tetőbár tartozik a felcsúti sikerember birodalmához, hanem maga az Oxygen Wellness is, hiszen Budapest egyik legexkluzívabb fitness-wellness-komplexumában is résztulajdonos lett.
Csak Budapesten ez Mészáros Lőrinc tetőbárja, a Balatonnál már nyílt egy. Tavaly nyári hír volt, hogy Balatonalmádiban, teljes körű felújítást követően kinyitott a 209 szobás, saját partszakasszal rendelkező Hunguest BÁL Resort. Az összköltség 35 százalékát, 1,4 milliárd forintot tett ki a vissza nem térítendő állami támogatás. A 13. emeleten egy tetőbár terpeszkedik: 270 fokos panorámával a Balatonra és a Balaton-felvidékre. Ezt Skyrose-nak hívják.
A felcsúti vállalkozó amúgy egy kicsit le van maradva, hiszen az elmúlt években sorra nyíltak az ilyen tetőbárok. Nehéz összevetni, de kicsit szebb lehet a panoráma például a Danubius szállodalánchoz tartozó White Raven (fehér holló) skybarból a budai Hilton tetejéről. Ennek kialakítása eleve közel egymilliárd forintba került a világörökségi környezetben. Eleve csak tavaly nyitott, de az italkínálat már meg is újult.
Italválasztékunk a koktélok mellett prémium minőségű és csak nálunk kóstolható champagne-okat, valamint lenyűgöző borválasztékot foglal magába.
Néhány tétel:
limonádé 2290 forint,
San Pellegrino ásványvíz 0,75l 2490 forint,
espresso 1320 forint,
Talisker 5490 forint,
Dom Perignon 2008 400000 forint.
A Hilton tetején tehát drágább italozni, mint Mészáros Lőrinc naphegyi bisztrójának a tetején. | Micsoda nyár: naphegyi tetőbárt nyitott Mészáros Lőrinc | Már biztos, hogy felejthetetlen marad 2023 nyara: kinyitott a felcsúti mindenes tetőbárja naphegyi panorámával. Mészáros Lőrinc diktálja a tempót: a balatoni Skyrose után itt a Sunhill Skybar. Csak vastag pénztárca kell hozzá. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/micsoda-nyar-naphegyi-tetobart-nyitott-meszaros-lorinc.html | 2023-07-16 12:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Varga Judit
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, Varga Judit összesen hat olyan ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, amelynek társtulajdonosa:
egy balatonhenyei 195 négyzetméteres házat;
egy balatonhenyei 7926 négyzetméteres telket;
egy balatonhenyei 8018 négyzetméteres telket;
egy XII. kerületi 216 négyzetméteres társasházi lakást;
egy XII. kerületi 49 négyzetméteres társasházi lakást;
valamint egy XII. kerületi 25 négyzetméteres garázst.
Ezek, valamint a szintén feltüntetett közös tulajdonú Volvo XC60 sorsa egyébként annyiban mindenképpen kérdéses, hogy a válófélben lévő miniszternek és férjének az elosztásról meg kell osztoznia majd.
Varga Judit egyébként a zenét is szereti, hiszen 1993-ban ajándékba kapott egy Péteri Károly mesterhegedűt, valamint 2017-ben vásárolt egy Yamaha pianínót is.
Tuzson Bence
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára augusztus elsejétől már kormánytagként folytatja, ehhez pedig magasabb fizetés is jár majd – igaz, Tuzson Bencét korábban sem fenyegette a szegénység. A kormany.hu oldalon elérhető vagyonnyilatkozata szerint összesen három ingatlanban érdekelt:
egy mátraszentimrei 47 négyzetméteres üdülőben résztulajdonos;
egy mátraszentimrei 3550 négyzetméteres telket vásárolt 2008-ban;
valamint egy tihanyi 112 négyzetméteres hétvégi ház társtulajdonosa.
Autója egy 2014-ben vásárolt Volkswagen Phaeton, de amikor nem ezzel közlekedik, felpattanhat motorkerékpárjára is, ami egy Piaggonre MC4 DD, ezt 2013-ban vásárolta.
Tuzsonnak más nagyobb értékű ingósága nincsen, azonban megtakarításaiból nincsen hiány, így a vagyonnyilatkozat leadásakor éppen valamivel több mint 18,3 millió forintot tartott Magyar Állampapírban – ez minden bizonnyal örömére lenne annak a kormányzati törekvésnek, amely állampapír vásárlásra ösztönzi a magyarokat. Bankszámláján 33,2 millió forintot, míg készpénzben 5,1 millió forintot tartott. Tuzson Bencének emellett van még egy kintlévősége: valaki 62,2 millió forinttal tartozik neki.
A leendő miniszter azon képviselők közé tartozik, akiknek céges érdekeltsége is akad: a Tuzson Mérnöki Iroda Kft. többségi tulajdonosa (96 százalék) egy ügyvédi iroda mellett, a mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó cég évek óta 3-4 millió forint közötti árbevételt termel, amely mellett pár százezres veszteséggel zár.
A szintén feltüntetett Beta Consulting Kft.-ben társtulajdonos, a főtevékenysége szerint tanácsadással foglalkozó cég két éve gyakorlatilag inaktív, nem termel bevételt.
Bóka János
Az eddig az európai ügyekkel államtitkárként foglalkozó Bóka János miniszteri minőségében folytatja ezt a tevékenységét. Vagyonnyilatkozatában összesen öt ingatlanérdekeltséget jelölt meg:
egy IX. kerületi, 72 négyzetméteres lakást, amelynek többségi tulajdonosa;
egy IX. kerületi lomtárolót és teremgarázs helyet;
egy szegedi 49 négyzetméteres lakás, amelynek társtulajdonosa;
valamint egy szegedi garázs, amelynek szintén társtulajdonosa.
Autója az Opel Astra egy sportváltozata, más nagyobb értékű ingósága nem volt, bankszámláján azonban a nyilatkozat leadásának pillanatában nagyjából 20 millió forintot tartott.
Vagyonosabb vezető érkezik az Igazságügyi Minisztériumba
A távozó, valamint a két leendő miniszter vagyonnyilatkozatát megnézve egyértelműen kiemelkedik Tuzson Bence, hiszen a pénzeszközeinek és befektetéseinek sora eléri az 55 millió forintot, és akkor a jelentős, több mint 60 millió forintos tartozást, amelyre még igényt tarthat, nem is említettük. | Varga Judit utódjának nincs oka a panaszra - van mit a tejbe aprítania | Hetek kérdése, és elhagyja a magyar kormányt az utolsó női miniszter, Varga Judit, ez pedig egy új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence érkezése mellett azt is jelenti, hogy létrejön az európai ügyek minisztériuma, amelyet Bóka János vezet majd. Összehasonlítottuk vagyonnyilatkozataikat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/varga-judit-utodjanak-nincs-oka-a-panaszra--van-mit-a-tejbe-apritania.html | 2023-07-17 12:30:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még 2021 utolsó napjaiban (december 22-én) kötött szerződést a Citadella Vagyonkezelő Zrt. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel és a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt.-vel egy igazán nemzeti projekt kivitelezésére, mely szerint a Citadella várfalakkal körülvett területén kellett zászlórudat állítaniuk.
A feladat leírása szerint
"a zászlótartó rúdszerkezet több elemből álló változó (feltehetően felfelé vékonyodó - a szerk.) keresztmetszetű előregyártott acél cső, amely csúcsmagassága a helyszíni összeszerelés után 35 méter. A nemzeti zászló mérete 6*12 méter, melyet motoros szerkezet von fel. A mozgató szerkezet elektromos betáplálásának kiépítése és az áramellátást biztosító ideiglenes transzformátor telepítése szintén jelen beszerzés tárgya. A zászlórúd alapozása a dolomit sziklára készített ágyazatra épített vasbeton tömbalappal történik."
Nos, ezt a munkát az ajánlatkérő Citadella Vagyonkezelő nettó 5,8 milliárd forintra árazta be anno, a nyílt eljáráson azonban egyedüli ajánlattevőként a Mészáros-Garancsi páros ennél olcsóbban, 5,3 milliárdért vállalta el a munkát. Ám úgy tűnik, hogy végül majdnem megkapják a kivitelezők az eredetileg becsült értéket.
A szerződést ugyanis immár harmadik alkalommal módosították 2023. június 15-én. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint egyes munkák elmaradtak, ezért ennek értékével módosítani kell a szerződés ellenértékét is - a műszaki leírás, költségvetés, pénzügyi és műszaki ütemterv mellett. Az elmaradt munkák ellenértéke a tájékoztatás szerint nettó 185,9 millió forint,
így a projekt végső ára 5,75 milliárd forintra csökken a korábbi módosítások miatt megemelt 5,9 milliárd forintról. Vagyis összességében jelen állás szerint 417 millió forinttal drágult a projekt az első szerződéses árhoz képest.
Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a zászlórúd-projekttel összefüggésben számos más, például előkészítő, feltáró munkákat is el kell végeznie a ZÁÉV-Market párosnak, tehát nem önmagában a rúdállítás kerül ilyen bődületes pénzbe. Sőt, a Várkapitányság egy korábbi tájékoztatása szerint maga a zászlórúd építése a teljes büdzsé mintegy 2 százalékát teszi ki. A többit a falfelületek rekonstrukciója, tisztítása és a vörös mészkő fedlapok újjáépítése viszi el. A zászlórúd egyébként tavaly március 15-e óta a főváros számos pontjáról látható már.
A ZÁÉV és a Market a hazai - NER-uralta - építőipar két kiemelkedő szereplője, nemcsak a tulajdonosi kör, de méretükből fakadóan is. A ZÁÉV tavaly 79 milliárd forintos árbevételéből 10,4 milliárdos tiszta profitot tudott csinálni, melyet 37 millió forint híján osztalékként kifizetett a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt. birtokában lévő Pannon Speed Pro Zrt.-nek. Nem lehetett oka panasznak Garancsi Istvánnak sem a Market teljesítményére, hiszen 306 milliárdos árbevételből 34,4 milliárd forint nyereség maradt. Ebből 25,7 milliárd osztalékot vett ki a tulajdonos, a Garhartt Invest 2004 Zrt. | Végül 5,7 milliárdért építkeztek a Citadellán | Június közepén újra hozzá kellett nyúlni a 2021 legvégén aláírt szerződéshez. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vegul-57-milliardba-kerulhet-a-zaszlorud-a-citadellan.html | 2023-07-17 12:50:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) május 12-én nem talált kivetnivalót abban a négy nappal korábban neki tett összefonódás-bejelentésben, miszerint a győri Duna Takarék Bank beolvadna az MBH Bankba. Ennek megfelelően hétfőn meg is született az adásvételi szerződés, mely szerint az MBH megvásárolja a Duna Takarék 98,46 százalékos közvetlen részesedést megtestesítő részvénycsomagját a Danube Magántőkealaptól - tette közzé az MBH a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
Gyakorlatilag tőkeátcsoportosításról van szó, hiszen az MBH és a Danube tulajdonosi szerkezete erősen átfedi egymást, mindkettőben Mészáros Lőrincé a többségi részesedés. Ez az MBH esetében nyilvános adat, a Danube-nál már kevésbé köztudott, lévén, hogy a magántőkealapok nem kötelesek felfedni a kilétüket, csupán a Magyar Nemzeti Banknak kell bejelentést tenniük (utóbbi már közel 200 magántőkealapot tart nyilván). Így csak abból lehet következtetni Mészáros szerepvállalására, hogy a Danube-ot is a 660 milliárd forintos vagyonával leggazdagabb magyar által tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli.
Az, hogy a Duna Takarék a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesüléséből 2023. május 1-jén elindult MBH-ba olvad, egyáltalán nem váratlan. Hiszen azt laptársunk, a Privatbankar.hu már 2020-ban meglebegtette.
A Duna Takarékbank jogelődje az a Duna Takarékszövetkezet volt, amely a takarékszövetkezeti integráció elől menekülve váltott működési formát 2013-ban. Sokáig Garancsi István, a Videoton futballcsapatának tulajdonosának érdekeltségébe tartozott, de még 2020 szeptemberében is közel 20 százalékos volt a részesedése, mint ahogy Hernádi Zsolt feleségének is, sok kisbefektető mellett. | Benyelnek egy újabb bankot Mészáros Lőrincék | Az MBH Bank hétfőn állapodott meg a Danube Magántőkealappal a Duna Takarék Bank közel 98,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/benyeltek-egy-ujabb-bankot-meszaros-lorincek.html | 2023-07-17 13:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyre jobban bevonják az üzletbe az Orbán-család eddig kevésbé ismert harmadik generációját a gánti kőbányában. Egészen pontosan Orbán Dávidról van szó, aki a miniszterelnök öccsének, Orbán Győzőnek a fia. Most az történt, hogy az Orbán Győző Bálint - aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja -, 100 százalékos tulajdonában lévő Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek lett egy leánycége. A DG Kőbánya Projekt Kft.-t július 10-én jegyezték be, a székhelye Gánt, a törzstőkéje 5 millió forint, az ügyvezetője Orbán Dávid, főtevékenysége pedig a kőfejtés, gipsz, kréta bányászata, de foglalkoznak még:
kavics-, homok-, agyagbányászattal,
habarcsgyártással,
építési betontermék gyártással,
fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelemmel,
vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel,
közúti áruszállítással is.
Az új cég többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., de Orbán Dávid is tulajdonos benne, aki tehát így nem csak ügyvezető, hanem résztulajdonos is. Az 1987-es születésű vállalkozó otthonosan mozog a bányák világában, hiszen például 2017 szeptemberétől 2020 novemberéig az egyik tulajdonosa volt a győri Vörös Kavics Bányászati Kft.-nek. Ezt a céget idén márciusban átnevezték Győr Inert Kft.-nek, és Orbán Dávid újra tulajdonos lett benne a kavics-, homok- és agyagbányászattal foglalkozó, szintén győri Murobán Kft.-n keresztül.
Innen már feltűnő lehet, hogy erősödik az Orbán-család győri kapcsolata. Itt jön a képbe egy győri ügyvéd, Mürkl Máté. Eddig csak az volt a hivatalos kapcsolat, hogy a 2017-ben alapított Murobán Kft.-ben Orbán Dávid és Mürkl Máté közösen voltak tulajdonosok.
Lapunk is megírta, hogy a Murobán Kft.-nek tavaly nagyon meglódult a szekere, hiszen az előző évi 46,8 millió után majdnem ötször nagyobb, 212,7 milliós árbevétele lett, ami mellé egyéb bevételként még 10,3 milliót is elszámoltak. A bevételek megugrásával párhuzamosan a kiadások is magasabb szinten alakultak. Anyagjellegűként 181,2 milliót költöttek a korábbi 33 millió után, személyi jellegűként pedig kicsivel több mint 6 millió forintot, ami egyetlen alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kiadásokat fedezte.
Mürkl Máté számára azonban most következett be a nagy ugrás, hiszen az Orbán Viktor apjához tartozó Gánt Kő új leánycégében, a DG Kőbánya Projekt Kft.-ben nem csak Orbán Dávid, hanem a győri ügyvéd is kisebbségi tulajdonos lett. Az pedig a feltétlen bizalom jele lehet, ha valakit résztulajdonosként befogadnak az Orbán-család egyik bányacégébe. Róla egyelőre keveset tudni: 1985-ös születésű, ügyvéd és a Dr. Mürkl Kft.-nek Győr belvárosában van a központja, de ez sem ügyvédi iroda, hanem egy 208 millió forintos saját tőkével rendelkező kis bányászcég.
A székesfehérvári lakos Orbán Dávid pedig 2022 eleje óta kapcsolódott be aktívabban az Orbán-bányák igazgatásába, hiszen tavaly januárban lett ügyvezetője az Orbán-család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek. Ez igazi aranybánya: 2 milliárd forintos profittal zártak 2022-ben, a vállalat 51,1 százalékos tulajdonosa Orbán Győző, a miniszterelnök 83 éves apja.
Arról pedig a G7 számolt be, hogy összességében százmilliárdos vagyon közelében jár a tágabb Orbán-család. | Orbáni családpolitika: új bányacéget gründolt a kormányfő édesapja az unokájával és egy győri ügyvéddel | Új bányacége van az Orbán családnak: DG Kőbánya Projekt Kft a neve. A többségi tulajdonos még Orbán Viktor édesapja, de a harmadik generáció, Orbán Dávid és egy ismeretlen győri ügyvéd is részt kapott az üzletben. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/orbani-csaladpolitika-uj-banyaceget-grundolt-a-kormanyfo-edesapja-az-unokajaval-es-egy-gyori-ugyveddel.html | 2023-07-17 13:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Garancsi Istvánhoz és Habony Árpádhoz köthető Las Vegas Casino-csoport lett az első hivatalos riválisa az állami Szerencsejáték Zrt-.nek az online sportfogadási piacon. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ugyanis június 27-én távszerencsejáték szervezési engedélyt adott az LVC Diamond Kft.-nek Vegas Sports néven. Így a budapesti kaszinókat is üzemeltető cégnek a vegas.hu oldalán már különböző sporteseményekre is legálisan lehet fogadni - derül ki a hatóság nyilvántartásából.
Százmilliárdos piacról van szó, ezért nem meglepő, hogy kinézte magának a Garancsi-Habony duó. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 822 milliárd forintos árbevétellel zárt, Mager Andrea vezérigazgató pedig több interjúban is elmondta, hogy az online sportfogadás a bevételük 20 százalékát adja, ami mintegy 160 milliárd forintot jelent. Az eddigi szabályozás szerint 2014 óta a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. fogadási monopóliuma határozta meg a piacot a TippmixPro oldallal, idén januártól viszont Magyarország is megszüntette az állami monopóliumot.
A vegas.hu sportfogadási felületete már éles is, regisztráció után bárki fogadhat. Jelenleg a legismertebb bajnokságokban nyári szünet van, így vietnámi, koreai és algériai labdarúgó-meccsek végeredményére lehet tippelni, de tenisz, kosárlabda, vízilabda és golf is szerepel a fogadási menüben. Az állami cég és a kormányközeli kaszinós társaság közötti sportfogadási verseny tehát elkezdődött, lehet böngészni, hogy melyik oldalon kedvezőbbek az oddsok. A rivális érkezése aligha lepte meg az állami szerencsecéget.
Tudjuk, hogy hazai és külföldi versenytársak is készülődnek, hogy belevágjanak ebbe a tevékenységbe. Az év második felében egy teljesen más online sportfogadási piacot láthatunk majd itthon. Állunk elébe!
- fogalmazott a Mandinernek adott interjúban Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős korábbi tárca nélküli minisztert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 2022. június 15-i hatállyal nevezte ki az állami cég élére.
Bognár Dániel, a Deloitte Magyarország igazgatója szerint hatalmas potenciál van még a magyar piacban, ugyanis részben a legális online fogadási alternatívák hiánya miatt a sportfogadási szolgáltatók nem tudtak áttörő sikert elérni a játékosok online térbe szólításában. Szerinte ebben óhatatlanul szerepe volt a Szerencsejáték Zrt. rendkívül erős hagyományos fogadási jelenlétének is: Tippmix játékuk Magyarország legnagyobb értékesítési hálózatában érhető el.
A magyar sportfogadási piac azonban még jelentős növekedési potenciált rejt: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer (474 euró), Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora (323 és 311 euró) volt, mint a legalacsonyabb értéket produkáló Magyarországon (107 euró). A piac liberalizációjának eredményeképpen a magyar online fogadások aránya szinte biztosan növekedni fog a hagyományos fogadásokkal szemben, de hogy ki lesz az, aki ezeket a bevételeket realizálhatja, az eddig rejtély volt.
Lapunk írta meg, hogy az öt budapesti kaszinó (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium) koncessziós jogát 2056-ig birtokló LVC Diamond Kft.-nek brutális éve volt 2022-ben: tavaly 48,1 milliárd forint árbevétel és 19,2 milliárd forint profit jött össze a kaszinós cégben. Főleg a nyerőgépek pörögtek jól. A tulajdonosi lánc pedig így néz ki: az LVC tulajdonosa a Las Vegas Casino Zrt., a társaság többségi, közvetett (67,06 százalék) részvényese a Garinvest Zrt., amelynek 100 százalékos tulajdonosa Garancsi István.
Az idén januárban derült ki, hogy Habony Árpád 2022 októberében bejegyzett cége, a 100 millió forintos alaptőkével létrehozott ENTER-TNMNT Invest Zrt. a cégbírósági bejegyzés szerint megjelent a Garancsi Istvánhoz köthető Garinvest Projekt Zrt.-ben, Habony cége 32,94 százalékos tulajdonos lett. Korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt Garancsi társa hasonló konstrukcióban, azonban ő a honvédelmi miniszteri kinevezése után lemondott céges érdekeltségeiről. | Kaszinóbiznisz után sportfogadás: a Habony-Garancsi páros lett a Szerencsejáték Zrt. kihívója | Hatalmas lesz a verseny az online sportfogadás százmilliárdos piacán: vége az állami Szerencsejáték Zrt. monopóliumának, mert itt a Vegas Sports. Habony Árpád és Garancsi István cége megkapta az állami engedélyt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kaszinobiznisz-utan-sportfogadas-a-habony-garancsi-paros-lett-a-szerencsejatek-zrt-kihivoja.html | 2023-07-10 13:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Május 31-éig kell azoknak a cégeknek közzétenniük és letétbe helyezniük az előző éves pénzügyi beszámolójukat és az adózott eredményük felhasználásáról szóló határozatukat, akik üzleti éve december 31-én zárul. Ám minden évben szép számmal akadnak olyan társaságok, akik késlekednek, annak ellenére, hogy ennek törvényi szankciója bírság, felszámolás és eltiltás is lehet, a csúszás időtartamától függően.
Harmincnapos mulasztás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még csak felszólítja az adott céget, hogy pótolja a mulasztását, ha ez nem történik meg, akkor újabb 30 napig van erre lehetősége, de akkor már 200 ezer forint mulasztási bírságot is le kell rónia. Ha még ez sem lesz eléggé elrettentő, akkor a NAV törli a cég adószámát, egyúttal kezdeményezi a cégbíróságnál a társaság törlését.
Eddig már biztosan nem jut el az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amelynek 2022-es általános üzleti évet záró beszámolója negyvennapos késéssel, hétfőn jelent meg az Igazságügyi Minisztérium erre rendszeresített honlapján.
Ebből kiderül, hogy a társaság könnyedén kiköhögheti a 200 ezres mulasztási bírságot, lévén, hogy a tavalyi évét közel 22,6 millió forintos adózott nyereséggel zárta. Több mint négyszer annyival, mint a 2021-es évét. Ami nem tekinthető meglepőnek, miután a nettó árbevétele is megugrott, annak 101 milliós értéke több mint a duplája a tavalyelőttinek.
Szükség is volt erre, hiszen 2022-ben az Abraham Goldmann anyagjellegű ráfordításai másfélszer akkorára rúgtak, mint 2021-ben, és a személyi jellegű ráfordításai is meglódultak. Igaz, azok csak 27 százalékkal – a csaknem 17,5 milliós összeg az egy szem szellemi munkavállaló zsebébe vándorolt, aki nem más, mint a cég egyedüli tulajdonosa, azaz Vida József.
Míg az Abraham Goldmannt Vida alapította 2017 februárjában, később hárman is beszálltak mellé: a Mészáros Csoportnak dolgozó Gál Miklós, aztán az ő kisebbségi tulajdonában lévő Arthur Bergmann Jogi, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó Kft., valamint az Adam Goldenberg Kft., amely gazdájaként a nadapi illetőségű Nagy Szilvia szerepel. A négy tulajdonos testvériesen, 25-25 százalékos arányban osztozott meg az Abraham Goldmann 70 millió forintos jegyzett tőkéjén.
Az eredeti felállás állt vissza ez év márciusában, akkortól ugyanis már ismét csak Vida az egyedüli részvényes. Akinek neve több mint két évtizedes bankárkodás után a takarékszövetkezeti integráció befejezésének levezénylése kapcsán vált széles körben is ismertté. 2021 végén távozott a Takarékbank elnök-vezérigazgatói, illetve a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank idén május 1-jén bekövetkezett egyesülését előkészítő Magyar Bankholding vezérigazgatói posztjáról, de azért a Takarék Jelzálogbank Nyrt. igazgatósági elnöki tisztségén keresztül még kötődik a bankszakmához. S a Mészáros Lőrinchez fűződő baráti viszonya is töretlen, ennek is betudható, hogy Vida a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó cégbirodalma központi eleme, a Budapesti Értéktőzsdén szereplő Opus Global Nyrt. igazgatóságának az elnöke.
Az Abraham Goldmann 2019 áprilisában került országos fókuszba, midőn Vida bejelentette, hogy megbízottjai útján előrehaladott tárgyalásokat folytat az Andy Vajna három hónappal korábbi halála miatt gazdátlanná vált TV2 Média Csoport Zrt. megvásárlásáról. Ez az ügylet aztán meg is valósult, így, ha közvetve, több áttételen keresztül is, de ma Vida a legnagyobb tulajdonosa a 14 csatornából álló médiaportfoliót igazgató TV2 Médiacsoport Zrt.-nek, mely értéke 36 milliárd forintra tehető, igaz, ezzel szemben jelentős, közel 30 milliárdos hitelállomány áll.
Visszatérve az Abraham Goldmannra, a kamatemelkedések hatása alól értelemszerűen ő sem tudta kivonni magát, pénzügyi műveleteinek már tavalyelőtt is negatív eredménye tavaly még nagyobb, csaknem háromszoros mínuszt mutatott. Saját tőkéje 2022 végén 119 millióra rúgott, amivel szemben 775 milliós kötelezettsége állt fenn, ennek a döntő, 626 milliós része hosszú lejáratú, azaz csak legalább egy év múlva teljesítendő.
Az Abraham Goldmann közel 22,6 milliós adózott nyeresége tovább hizlalja a már azelőtt is testesnek tekinthető, 22,5 milliós eredménytartalékát, miután a társaság egyedüli tulajdonosaként Vida úgy dönthetett, a múlt évi profitból egy fillért sem vesz ki osztalékként, azt egy az egyben a cégben hagyja. A feltételes módot az indokolja, hogy a Vida által aláírt, július 1-jén kelt alapítói határozatban mindössze annyi szerepel, a társaság 2022-es eredményét elfogadja – noha általában a tulajdonosok azt is közzé szokták tenni, hogy mit terveznek a nyereséggel.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.) | Szépen megugrott a TV2 tulajdonosának a szekere | Az előző évinél kétszer akkora árbevétel mellett több mint négyszer nagyobb nyereséggel zárta a 2022-es évet Vida József bizalmi vagyonkezelő cége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szepen-megugrott-a-tv2-tulajdonosanak-a-szekere.html | 2023-07-11 13:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: a kabai állami földek kényszerhasznosításáról 2011 májusában döntöttek, a hasznosítási jogot helyi gazdák helyett a Fideszhez köthető érdekcsoport nyerte el. Szavai szerint azonban Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár megígérte, hogy egy év elteltével, a végleges hasznosításkor a helyi termelők kapják a földet.
Ezzel szemben néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy a földbérletpályázaton ugyanaz a kör nyert – jelentette ki.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja – bár a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) még nem hozta nyilvánosságra honlapján a győztesek nevét – azt mondta: noha Bodó Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője a Hajdú-Bihari Naplónak nyilatkozva elképzelhetetlennek tartotta, hogy a komoly agrárkultúrával rendelkező Kabán csaknem harminc helyi földbérleti pályázatból egy se nyerjen, mégis ez történt.
Földhöz jutott viszont Módos Imre, a Kabától harminc kilométerre fekvő Bihartorda fideszes polgármestere és Lendvai Csaba püspökladányi főállatorvos, aki közismerten baráti viszonyban van Bodó Sándorral – közölte a szocialista politikus, felháborítónak nevezve a döntést.
Az MTI kérdésére Gőgös Zoltán arról is beszélt, hogy a rendőrség elutasította a földbérletpályázatok ügyében tett feljelentését. A szocialista politikus elmondta, arról az esetről van szó, amikor egy Bács-Kiskun megyei pályázat eredménye miatt tett feljelentést, miután Kaskantyún egy tanyasi családi gazdálkodó által bérelt állami földeket - – ellentétben a helyben lakók segítését célzó pályázati kiírással –- egy másik, három faluval távolabb lakó, szintén birkatartó gazdának adták oda.
A szocialista képviselő érthetetlennek nevezte azt a rendőrségi érvelést, hogy a földalapkezelő munkatársai nem számítanak hivatalos személynek, így nem követhettek el hivatali visszaélést, mondván, az NFA korábban éppen azért ellenezte az ott dolgozók bizottsági meghallgatását, mert köztisztviselőkről van szó. Az MSZP most további jogi lépéseket fontolgat, a pályázaton vesztes gazdálkodó pedig polgári bírósághoz fordulhat – jelezte.
Tart viszont még az eljárás a borsodi mezőségi állami földek haszonbérbe adása miatt – hivatali visszaélés gyanújával – tett MSZP-s feljelentés ügyében. Erről szólva Gőgös Zoltán azt mondta, az ügyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság átadta a budapestinek.
Kitért arra is, hogy a földbérletpályázatok nyerteseinek egy év alatt teljesíteniük kell a szerződésben foglalt vállalásokat, így az állatállomány megtartását és bővítését. Ha ezt nem teszik meg, az szerződésszegésnek számít, így a földek visszakerülhetnek az államhoz. | Újabb fideszes földmutyi Kabán | Helyi gazdák helyett Fidesz-közeliek jutottak földhöz Kabán – közölte az MSZP. A fideszesek Hajdú-Bihar megye legjobb minőségű termőterületeit kapták meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/08/30/ujabb-fideszes-foldmutyi-kaban/ | 2012-08-30 16:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Kedden, munkaidőben ismét meglátogatta a kínai egyetem magyarországi tevékenységét előkészítő, 14 milliárd forint közpénzből gazdálkodó Fudan Alapítvány székhelyét Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese.
A politikus Facebook-bejegyzése szerint kétszer hiába kereste a szervezetet, aztán sikerült elérnie Bertáné Dr. Bényi Krisztina főigazgató-helyettest, aki ugyanazt mondta neki, amit az RTL Híradójának Csák János kulturális és innovációs miniszter, az alapítvány elnöke: a Fudan Alapítvány márpedig tényleg abban az épületben működik, csak a VI. emeletre költözött.
„Az mondjuk fura, hogy ezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy az irodaház recepcióján sem tudtak róla, de sebaj. Ma fel is mentem a VI. emeletre, ahol a Tempus Közalapítvány igazgatója megerősítette, hogy igen, a Fudan tőlük bérel egy irodát, de nincs bent senki. Mindezt kedden délután 3 körül, azaz bőven munkaidőben” – írja Tompos Márton.
A lift mellett ugyanakkor talált egy feliratot, az alapítvány e-mail-címét, amelyen lehet érdeklődni. A Momentum írt erre a címre, és tudósítani fog, ha választ kap.
A Kormányinfón nemrég elhangzott, hogy a Fudan Alapítvány munkája a beruházási stop áldozata, most nincs előrelépés a projektben. | Tompos ismét felkereste a Fudan Alapítványt | De most sem talált ott senkit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tompos-megint-felkereste-a-fudan-alapitvanyt-260526 | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vizsgálatot kér a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi alelnöke az országos felügyelőbizottságtól, több olyan ügyben, ami szerinte legalábbis aggályos. Lénárd Rita a Narancsnak elmondta, első körben objektív és alapos vizsgálatot szeretne, ha az nem hoz megnyugtató eredményt, akkor végiggondolja, mi legyen a következő lépés.
A felügyelőbizottságnak Lénárd kérése alapján pénzügyi problémákat kellene tisztáznia. Július 20-án este Lénárd egy Facebook-bejegyzést tett közzé arról, hogy szerinte több mint 20 millió forint értékben történtek vitatható kifizetések a kamaránál az elmúlt időszakban. Egy kommunikációs-tanácsadói szerződésről, illetve több tisztségviselő irreálisan magas díjazásáról tett említést. A bejegyzés alatt részletezte is ezeket, állítása szerint az Open Communication öt hónapon át dolgozott a kamarának, és ezen idő alatt nem végzett értékelhető tevékenységet, emellett név szerint említi Meglécz Katalint, a kamara titkárát, aki állítása szerint irreálisan magas díjazásban részesül – havi juttatása húsz kolléga éves befizetésének felel meg.
Lénárd júniusban mondott le alelnöki posztjáról, miután a kamara küldöttközgyűlése botrányba fulladt. Lemondásának részben az volt az oka, hogy az elnökség többségét egy mindig együtt szavazó kör alkotta, amely kör nem vette figyelembe a tagság esetleg eltérő véleményét. "Volt ez a kör, a másik fele meg egyszerűen inaktív volt" – mondta Lénárd. Ennek tudható be szerinte, hogy a kommunikációs szerződést sem vizsgálták felül azonnal, hiába kérte.
A kamara közleményben reagált a volt alelnök bejegyzésére. Szerintük Lénárd valótlan állításokat közölt.
„Rágalmaival – melyeket határozottan visszautasítunk – a szervezet egészének jó hírét kockáztatja, működését veszélyezteti.
A Kamara működése transzparens, a külső szerződéseit nyilvános pályázat útján kötötte, ezek a mok.hu honlapon elérhetőek, a szerződések részletes tartalma a tagok számára megismerhető.”
A rágalmazást viszont Lénárd utasítja vissza. A Facebook-bejegyzést időközben törölte, indoklása szerint azért, mert a bejegyzés alkalmat adott volna arra, hogy személyében érje támadás. Kétségtelen, olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek önmagukban is perképesek lehetnek, egyebekről nem is szólva. Ezzel együtt az állításait nem vonja vissza, a bejegyzés törlésével egyidőben hivatalos vizsgálatot kért a kamarai felügyelőbizottságtól. Hogy az FB mit határoz, azt egyelőre nyilvánvalóan nem tudni.
(Cikkünk megjelenése után Lénárd Rita a hvg.hu-val azt is közölte, hogy augusztus elsejével ki is lép a Magyar Orvosi Kamarából. )
Az Open Communicationnel tavaly ősszel kötött szerződést a kamara. Annak tárgya általános PR-tevékenység volt, az orvosi tevékenység társadalmi szerepének ismertetése, az orvos imázs javítása, az orvosi lét, munka ismertetése, az esetleges orvosellenes konfliktusok kezelésének támogatása. Az internetes gyorskeresések alapján az ügynökség nem hagyott hátra maradandót, nem találtunk utalást az elvégzett munkára – ez természetesen nem zárja ki a háttértevékenységet, tanácsadást.
Ez az ügy azért is rendkívül kellemetlen, mert a kormány egy jogszabálymódosítással eltörölte a kötelező kamarai tagságot, illetve elvette a kamarától az etikai ügyek kivizsgálásának jogát. A kormány célja a kamara gyengítése voltk, hiszen egy nem kellően megtámogatott kamara nem tud hatékonyan fellépni. Nem tudja akadályozni, lassítani az egészségügyi átalakításokat, nem tud hatékony bérköveteléssel előállni. Márpedig a MOK elég jól érvényesítette az érdekeit az utóbbi időben, elég csak a kötelező ügyeleti rendszer átalakítására vagy a bértárgyalásokra gondolni. | Volt alelnöke ment neki a Magyar Orvosi Kamarának | Voltak-e gyanús kifizetések a Magyar Orvosi Kamaránál? – ezt kellene kiderítenie a kamara országos felülgyelőbizottságának. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/volt-alelnoke-ment-neki-a-magyar-orvosi-kamaranak-260450 | 2023-07-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Július 28-án, pénteken lesz a Helemba és Ipolydamásd között létesülő új Ipoly-híd átadója – értesült a Narancs.hu. Az elmúlt hónapokban több, főleg szlovákiai magyar lap számolt be arról, hogy habár a 2021-ben elkezdett hidat tavaly novemberben átadta a kivitelező, az átadása folyamatosan csúszik, nem lehet tudni a pontos dátumot.
Folyamatos találgatások
A Dunakanyar Régió tavaly decemberben számolt be róla, hogy már a télen átadhatják a hidat, és megindulhat rajta a gépjármű- és kerékpáros forgalom. Rétvári Bence országgyűlési képviselő akkor azt nyilatkozta a lapnak, hogy az aszfaltozás után napokon belül elkezdődik az 58 méter hosszú, 12 métes széles híd terhelési tesztje.
Az Újszó.com januárban arról írt, hogy a híd és a felvezetőút elkészült Helembán, már csak apróságok vannak hátra, de lehet, hogy az átadás csúszik, ugyanis a projekt magyarországi vezető partnere, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. megszűnt. A NIF feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át, amely csak akkor állt még fel. A lap azt írta, hogy így az áprilisi átadás is csúszhat. Rományik Ferenc, Ipolydamásd polgármestere azt nyilatkozta a lapnak, hogy a magyar oldalán minden elkészült, a szlovákiai oldalán vannak kisebb, elvégezendő munkák.
A Napunk.sk szintén januárban azt írta, hogy a projekt három részből áll: a híd, valamint egy szlovákiai és egy magyarországi bekötőút megépítéséből. A fejlesztést az Interreg együttműködési program keretében finanszírozták, a teljes építkezés költsége pedig nettó 3,8 millió euróra rúgott. A lap akkor azzal számolt, hogy a hidat a második negyedévben adják át.
Az Újszó.com-nak márciusban azt nyilatkozta Balkó József, Nyitra megye közlekedési osztályvezetője, hogy „a felvezető út technikai átadása is megtörtént, a jegyzőkönyv aláírására várunk, a jövő héten ez a folyamat is befejeződik. Ezt követi szlovákiai oldalon az ún. használatbavételi eljárás, azt pedig már az Érsekújvári Járási Hivatal közlekedési osztálya folytatja le”. Mivel sok az érintett, ezért a használatbavételi folyamat több hétig is elhúzódhat, illetve a lap szerint időközben drágult is a projekt.
A Parameter.sk csodát várt a hídtól májusban, amely megnyithatja az utat Párkány és Vác között. Farkas Iván, aki a Nyitra Megyei Önkormányzatban a Szövetség párt frakcióvezetői posztját tölti be, azt mondta, a szlovákiai oldalon a létesítményre vezető út megyei beruházásként épült és csupán áprilisban adták át. Ennek oka, hogy előre nem látható bonyodalmak léptek fel, különösen az esővíz elvezetését illetően. Májusban kezdődött az építkezés műszaki, hatósági átadás-átvétele, és ez a felülvizsgálat még mindig folyamatban van. Ezért a használatbavételi engedélyezés is elhúzódhat. Ekkor már gyalogosok és kerékpárosok használták a hidat.
A Napunk.sk legfrissebb témában született cikke szerint a hidat július végén adhatják át. Ipolydamásd önkormányzata azt írta a Facebookon, hogy „sajnos a híd átadása a szlovák oldali forgalomba helyezési eljárás elhúzódása miatt csúszik. Ez egy bonyolult folyamat, amire innen Magyarországról senkinek semmilyen ráhatása nincs. (…) Magyar oldalon a híd minden szükséges engedéllyel rendelkezik, átadásra kész”. Akkori információk szerint július végén megtörténhet a híd átadása.
„A június 25-i Hídünnepet már hónapokkal ezelőtt leszerveztük, sajnos elhalasztani nem tudjuk.
Jó lett volna, ha addig sikerül átadni a hidat, de most egyelőre örüljünk annak, hogy van hidunk, gyalog és kerékpárral már járható.
Az autósoktól pedig már csak egy pici türelmet kérünk! Annál nagyobb lesz az öröm, amikor végre megnyílik” – tette hozzá Ipolydamásd Község Önkormányzata.
Átadásra kész
„Tervezetten 2023. július 28-án (pénteken) 10:00 órakor kerül megrendezésre az Ipolydamásd - Chl’aba (Helemba) Ipoly-hídátadó sajtótájékoztatója.
Az »Ipolydamásd – Chl’aba (Helemba) közötti határmenti kapcsolat fejlesztése« c. projekt kivitelezési munkái korábban elkészültek, műszaki átadás-átvétele sikeresen megtörtént. Az Ipoly-híd átadására ugyanakkor csak valamennyi, magyar és szlovák hatóság általi forgalomba helyezési eljárás sikeres lezárását követően kerülhet sor.
Az Ipoly-híd ideiglenes forgalomba helyezési engedélye, valamint a magyar oldali útcsatlakozásra vonatkozó határozat hatóság általi kiadása korábban megtörtént.
A szlovák útcsatlakozás kapcsán a forgalomba helyezési eljárás – információink szerint – 2023. július hónapban zárul. Ezen eljárás sikeres lezárása a feltétele a híd forgalomnak történő átadásához. Hivatalosan a fenti átadó időpontjától lehetséges a híd használata mind a gépjárművek, mind pedig a gyalogosok és kerékpárosok számára” – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Andrej Dolezal szlovák közlekedési és építésügyi miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) az Ipolydamásd és a felvidéki Helemba (Chľaba) közötti Ipoly-híd alapkőletételi ünnepségén 2021. július 2-án Fotó: MTI/Komka Péter
Végre van időpont
Megkerestük Farkas Ivánt, a Nyitra Megyei Önkormányzatban a Szövetség párt frakcióvezetőjét, aki válaszai leközléséhez csak úgy járult hozzá, ha azt teljes terjedelmében publikáljuk.
Narancs.hu: A híd átadása hónapok óta csúszik, még most sem lehet tudni a pontos dátumot. Mi ennek az oka?
Farkas Iván (FI): A Helemba és Ipolydamásd között megépült Ipoly-híd ünnepélyes átadásának időpontja 2023. július 28., péntek, 10.00 óra.
Narancs.hu: A csúszás sajtóértesülések szerint azzal indokolható, hogy a szlovák oldalon vannak még elvégezendő munkák. Milyen munkák ezek pontosan?
FI: Nem beszélnék szlovák oldalról, hiszen a mi oldalunkon, az Ipoly jobb partján is zömében, döntő többségben magyarok élnek, élünk…. Megfelelőbb kifejezés talán a szlovákiai oldal. Nos, a szlovákiai oldalon volt némi késés, a következő ok végett: maga a híd 2022 decemberére megépült. Ám a szlovákiai oldalon, az Ipoly jobb partján a hídra felvezető út építése közben alakultak ki előre nem látható, súlyos bonyodalmak. Itt a felvezető út teljes egészében a szlovákiai társberuházó, vagyis Nyitra megye hatáskörében van. Az előre nem látható, komoly műszaki bonyodalmakat a víz elvezetésének megoldása okozta. Ennek köszönhetően csupán 2023 tavaszának végére sikerült megépíteni a felvezető utat. Azt követően a szlovákiai oldalon kezdetét vette a híd, valamint a felvezető út műszaki ellenőrzése és a mű hatósági jóváhagyása. Ezt szlovákiai állami hatóság végezte és e folyamat 2023. július 12-én fejeződött be. Majd következett a mű átadása / átvétele. E folyamattal veszi át a beruházó a kivitelezőtől az elkészült művet. Majd a fent olvasható időpontban következhet a híd ünnepélyes megnyitása.
Narancs.hu: Pontosan mekkora forrásból valósult meg a beruházás?
FI:
A híd és mindkét oldalon a felvezető utak megépítésének összköltsége nagyjából 5 millió euró (1,8 milliárd forint – B. M.) volt.
Narancs.hu: Mit várnak a fejlesztéstől?
FI: Mindenekelőtt tudni kell, hogy az új Ipoly-híd üdülőövezeteket köt majd össze. A Dunakanyart – a folyam bal oldali, északi partját – Kovácspatakkal (amely Helemba külterületén található) és Párkánnyal. Vagyis az egyik-másik oldalról eddig elzárt üdülőövezeteket köti majd össze, megnyitja számukra az észszerű megközelítés lehetőségét. Mindez új lendületet adhat mindkét kistérségnek. Ezen felül új közlekedési folyosó nyílik meg, ám csupán a személygépkocsival közlekedők számára. Mivel az előző évtized derekán népszavazást tartottak az egyik érintett településen, Helembán, ahol azzal a feltétellel járult hozzá a helyi lakosság a híd megépítéséhez, ha a hídon áthaladó gépkocsik tömegének közlekedési (KRESZ) határértéke legfeljebb 3,5 tonna lesz. Ezt további két közlekedési ponthiba is megerősíti, mely Helemba és Párkány között korlátozza majd az áthaladó forgalmat csupán személygépkocsik és kiszbuszok számára.
Narancs.hu: Sok a környéken az ingázó?
FI: Helembáról Párkány irányába nyilván nincsenek sokan, akik ingáznak. Hiszen Helemba esetében kis lélekszámú, festői zsáktelepülésről beszélhetünk. Inkább az üdülők, kirándulók, borkóstolók, ínyencek megnövekedett forgalmára számítok. Itt, Helembán található ugyanis a térség, a borrégió legimpozánsabb látványpincészete. Sőt, kiváló lehetőségeket kínál a régió a kerekezők és a vízi turizmus számára. Ezen felül az áthaladó magyarországi járműforgalom lehet számottevő a szobi kistérség és Vác térsége, valamint Esztergom között. A Letkésen és Szalkán áthaladó gépkocsiforgalom egy része fog kisebb kerülővel mint eddig, erre haladni. Ám az ebből fakadó kellemetlenségeket hatványozottan túlszárnyalja majd a két üdülőövezet számára megnyíló új közlekedési folyosó. Szinergiát fog képezni számukra, idővel akár összenőhet a Budapesttől nem is oly távol található két üdülőövezet. Meggyőződésem, hogy mindkét kistérség számára ez ma a legfőbb kitörési lehetőség.
Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, amely a projektben azzal tudott segíteni, hogy „jó diplomáciai kapcsolatunkat kihasználva éveken át napirenden tartottuk a témát és a testvérmegyénk, Nyitra megye támogatását is kértük az ügyben”. Tájékoztatásuk szerint Nyitra végig pozitívan állt a kérdéshez. „Az előző elnökük, Milan Belica, rendszeresen egyeztetett erről Szabó István elnökkel.”
Pest Megye Önkormányzatának azért fontos a híd, mert megvalósulhat a határszakasz társadalmi-gazdasági kapcsolatainak aktívvá tétele, ugyanis a közlekedési kapcsolatok hiánya miatt az együttműködés meggyengült az Ipoly túloldalán lévő településekkel.
„A Budapest és Bécs közötti Eurovelo-6 kerékpárút jelenleg Szobon véget ér, majd Esztergomnál folytatódik. Ez most kitolódik egészen Helembáig (már kész van a kerékpárút Szobtól az új hídig).
A Dunakanyar is átjárhatóbb lenne, Szob és Vác irányából elérhetővé válnának az esztergomi és párkányi munkahelyek, amelyek eddig hosszú kerülővel közelíthetőek meg”
– tájékoztatott Pest Megye Önkormányzata. Válaszukban mellékelték az átadó meghívóját is, melyből kiderül, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter, Peter Dovhun szlovák gazdasági miniszter, valamint Rétvári Bence országgyűlési képviselő (a Belügyminisztérium államtitkára) is beszédet mond. | Több mint fél éves csúszás után adják át az új Ipoly-hidat | Üdülőövezeteket köthet össze a Helemba és Ipolydamásd között épült híd, melyet fél évnyi bizonytalanság és találgatás után a napokban adnak át. Az időközben dráguló projekt elhúzódását előre nem várt bonyodalmakkal indokolják. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-fel-eves-csuszas-utan-adjak-at-az-uj-ipoly-hidat-260493 | 2023-07-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Olvasási idő: 2 perc.
A vasárnapra halasztott Balaton-átúszáson több mint tízezer amatőr és profi sportoló vett részt a szombatról vasárnapra halasztott 41. Balaton-átúszáson. Az állami hírügynökség sietett kiemelni, hogy az átúszók között ott van Novák Katalin is. A köztársasági elnök férjével együtt, első alkalommal úszta át a Balatont a csaknem 200 vitorlásból és kishajóból kialakított úszófolyosóban.
Mind az MTI, mind a Novák Katalin által megosztott fotókon jól látszik és mint azt először a Magyar Hang megírta, hogy az államfő egy saját nevének kezdőbetűivel („NK”), valamint Magyarország címerével ellátott, egyedileg gyártott úszóruhát viselt. A ruhadarab tulajdonképpen nem is fürdőruha, hanem leginkább egy triatlonos versenymezre hasonlít.
Mint a Gulyáságyú Média a gyártóhoz közeli forrásból megtudta, a köztársasági elnök (és férje) az 575 nevű magyar profi sportolói ruházati márka egyedileg készíttetett modelljét viselte az 5,2 kilométeres távon.
A Novák Katalin által viselt sportruhát ennek megfelelően hiába is keresnénk, nem lehet megvásárolni a sportmárka üzleteiben, ugyanis mint megtudtuk, azt egyedileg, saját grafikával terveztette és gyártatta magának a köztársasági elnök, a sportruházati cég másnak nem adhat el a köztársasági elnöki mintával ellátott ruhát.
Ilyen szolgáltatást bárki kérhet az 575 márkánál, ám a zsebébe kell nyúlnia. Az egyedi minta tervezése körülbelül 40-50 ezer forint, és maga a ruha legyártatása egy példányban is hasonló összeg. Így amennyiben Novák Katalin fizetett az úszódresszért, úgy körülbelül 100.000 Ft-ot kellett leszurkolnia érte.
Rongyrázás, asszonyizálás
Novák Katalin bő egy éves államfői ténykedése alatt nem először kerül a hírekbe fennhéjázó attitűdje miatt.
Májusban 66,4 millió forintért vásároltak a Köztársasági Elnöki Hivatal számára egy Steinway & Sons hangversenyzongorát. Míg korábban, márciusban az derült ki, hogy Novák Katalin férje, Veres István mindössze öt hét képzés után egyből alezredes lett a honvédségnél.
Szintén áprilisi hír, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalt hivatalosan is Sándor-palotára nevezték át. A Sándor-palota elnevezés eddig is elterjedt volt, de főként magára az épületre vonatkozott, nem a hivatalra.
Tavaly 200 millióból újult meg Novák Katalin autóparkja.
Kerestük a Sándor-palotát, hogy megtudjuk, ki fizette az államfő és férje egyedi ruhadarabjait. Amint válaszolnak, frissítjük írásunkat.
Frissítés 18:00:
Az M1 felvételén látszik, hogy melegítőből is beszerzett Novák köztársasági elnök egy, a monogramjával ellátottat.
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon: | 100.000 Ft-ba kerülhetett Novák Katalin egyedi, monogramos úszódressze | A vasárnapra halasztott Balaton-átúszáson több mint tízezer amatőr és profi sportoló vett részt a szombatról vasárnapra halasztott 41. Balaton-átúszáson. Az állami hírügynökség sietett kiemelni, hogy az átúszók között ott van Novák Katalin is. A köztársasági elnök férjével együtt, első alkalommal úszta át a Balatont a csaknem 200 vitorlásból és kishajóból kialakított úszófolyosóban. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/07/24/novak-katalin-monogram-furdoruha-balaton-atuszas/ | 2023-07-24 00:00:00 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Orbán Viktor 2019-ben hirdette meg a kifektetési stratégiát, amelynek keretében a kormány ösztönzi a magyar cégek külföldi terjeszkedését, hogy aztán az ott megtermelt profitot hazahozzák. A járvány után a kormányfő tavaly ismét előhozta ezt a témát, és most régi jó barátja, Mészáros Lőrinc cégbirodalma rákapcsolt a megvalósításra.
Mi történt? Mészáros Lőrinc és a tulajdonában álló Talentis Agro Zrt. az MKB Magántőkealappal közösen megvásárolja a horvát RABO d.o.o.-t (kft.-t), amely a közlemény szerint Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelője, illetve –exportőre.
Hova fektet? A vállalat évi 8000 tonna gyümölcsöt adó termőterületei a magyar határtól mintegy 25 kilométerre vannak a Drávaszögben, Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) környékén. Ez a terület Trianon után még 1941 és 1945 között tartozott Magyarországhoz. A térség elérhetőségét javítja az M6-os autópálya drága és kétséges megtérülésű utolsó hazai szakasza.
Összegek: a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A horvát cégnyilvántartás szerint a RABO tavaly 64,3 millió kuna árbevételt ért el (3,4 milliárd forint), és közel 1,1 millió kuna (57 millió forint) nyereséget termelt. A Mészáros-csoport nagyságrendjéhez képest tehát nem túl nagy volumenű üzletről lehet szó, így valószínűleg a finanszírozásához sem kell sok kört futni.
Idézet: „Egy olyan egyedülálló gyümölcstermesztési, tárolási és termékskála know-how birtokába kerül a vállalatcsoport, amelyet itthon is sikerrel alkalmazhatunk a gyümölcstermesztés területén” – mondta Mészáros Lőrinc.
Mit vettek még? Bár még nem lezárt, de minden bizonnyal jóval nagyobb volumenű üzlet lesz abból a múlt heti bejelentésből, amely szerint Mészáros Lőrinc egy másik cége, a Talentis Group Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá a boszniai Lukavac Cement felvásárlásáról.
Mit tud? A cementgyár éves kapacitása évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint egymillió tonna cement. Emellett 50 százalékos részesedése van egy mészkőbányában.
Mi a cél? Mészáros szerint a boszniai akvizíció hozzájárul a hazai alapanyag-ellátási hiányok csökkentéséhez. Ez azért érdekes, mert a magyarországi (külföldi tulajdonú) cementgyáraknak bányajáradékot kell fizetniük, hamarosan pedig szén-dioxid kvóta adót is. Ez az importot hozza versenyelőnybe – ebből Mészáros cementgyára is profitálhat.
Nagykép: az Albániában és Montenegróban bevásárló 4iG-t leszámítva eddig a kormányközeli szereplők – hazai súlyukhoz mérten – nem igazán jeleskedtek a külföldi terjeszkedésben, ez a Mészáros-csoport esetében változni látszik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volnaBige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával. | Vette a lapot Mészáros Lőrinc, elkezdtek kifektetni a cégei | Horvát agrárcéget vesz a múlt héten bejelentett boszniai cementgyár után a Mészáros-csoport. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230726/vette-a-lapot-meszaros-lorinc-elkezdtek-kifektetni-a-cegei/ | 2023-07-26 12:54:31 | true | null | null | G7 |
A férfi a gyanú szerint korábbi tisztségében, gazdasági vezetőként követett el ötvenmilliós adócsalást. Foltányi Árpád információink szerint ártatlannak tartja magát, de az ügy megnyugtató lezárulásáig nem vállal a társaságban semmilyen feladatot. | Lemondott az elnök: 50 millió a tét? | A Kapuvári Hús Zrt. igazgatósági elnöke Foltányi Árpád ellen az adóhatóság folytat nyomozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/02/lemondott-az-elnok-50-millio-a-tet/ | 2012-09-02 12:58:00 | true | null | null | 24.hu |
Politikai céljait és költségvetési szempontokat is érvényesít, így több legyet üt egy csapásra a kormány egy múlt hét hétfői rendeletben kihirdetett új adónemmel, ami a meglehetősen technokrata hangzású „szén-dioxid kvóta adó” névre hallgat.
Amellett ugyanis, hogy az adóemeléssel a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.
A múlt hétfőn megjelent rendelet alapvetően Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóira vonatkozik. Azt, hogy mely cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, az EU ipari szereplőkre vonatkozó fő környezetvédelmi szabályrendszere alapján vezeti le. Az adónem az uniós rendszertől tehát független, de arra épül rá.
Nagy fordulat egy év alatt
Mielőtt az új adónem részleteibe belemennénk, röviden összefoglaljuk az említett uniós rendszer működését. Ez alapján lesz ugyanis érthető az új magyar adónem működése is. Az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük.
Egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken, tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor ezt csak vásárolt kvótákkal tudják fedezni. A rendszer így ösztönzi őket a kibocsátásuk csökkentésére.
Az ingyenkvóták létének és a csökkenés fokozatosságnak az az oka, hogy ha a rendszert az összes kibocsátás megadóztatásával vezették volna be, akkor az érintett cégek pillanatok alatt versenyképtelenné váltak volna olyan globális szereplőkkel szemben, akiknek nem vagy csak jóval kevesebbet kell fizetniük a szennyezésért.
A múlt hét hétfőn megjelent rendelet ezzel az elgondolással szembemenve a teljes kibocsátást adóztatja, és
kifejezetten a legtöbb ingyenkvótát kapó létesítményekre, a magyar ipar legnagyobb szennyezőire vonatkozik.
Azoknak a cégeknek kell majd ilyen adót fizetniük, amelyeknél egy adott év előtti évet megelőző három évben mért szén-dioxid-kibocsátásuk átlagának felénél nagyobb részét lehetne azzal a mennyiségű ingyenkvótával fedezni, amelyeket a cégek az adott év előtti évben kaptak. (Tehát az idei adófizetésnél 2019-2021 átlagkibocsátását kell vizsgálni.)
Emellett az is fontos, hogy az adott évet megelőző három évben átlagosan meghaladja a 10 ezer tonnát a szén-dioxid-kibocsátásuk. A rendelet szerint ezeknek a cégeknek az adott évi kibocsátásuk után 40 eurónak megfelelő forintot megfizetniük tonnánként, méghozzá negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap közepéig.
Amíg tehát az EU-s rendszerben ezért a szennyezésért nem kell fizetni, a magyar kormány ezt a szennyezést viszonylag jelentősen adóztatja majd, hiszen az uniós rendszer szerint megvásárolandó kvóta ára az elmúlt két hónapban 85-90 euró körül mozgott (de ezt csak bizonyos kibocsátási szint felett kellett megfizetni).
Emiatt azok a cégek, amelyeknek a szennyezését az ingyenkvóta nem fedezi, a megadott szint feletti szennyezésükért az uniós kvóta árát és a magyar kvótaadót is megfizetik majd. Ezzel kapcsolatban érdekes mellékszál, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi nemzetközi sajtótájékoztatóján az energiaválság kontextusában még ennek az EU-s rendszernek a teljes felfüggesztése mellett érvelt.
Mivel a rendelet már hatályba is lépett, az érintett cégeknek már idén kell majd kvótaadót fizetniük.
A számításaink szerint idén összesen 40 cégre igazak a fenti kitételek a tavalyi egész éves kibocsátásuk alapján.
Ez a kör valamivel több cégből állna egyébként össze, ugyanakkor mivel a rendelet külön részletezi, hogy olyan cégekre nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség, amelyek az adott évet megelőző évben csőd- vagy végelszámolási eljárás alatt álltak, a Dunaferrhez tartozó négy üzem és a Tungsram nagykanizsai üvegolvasztó kemencéjének kibocsátása után idén nem kell majd adózniuk az üzemeltető vállalatoknak (annak ellenére, hogy a fenti feltételeknek megfelelnek – bár a bedőlt Tungsram esetében amúgy is kérdéses, hogy lenne-e, aki fizessen).
A rendelet bizonyos mértékű egységnyi előállított termékre eső kibocsátás-csökkentés esetén*Ha az adóalany szén-dioxid kibocsátással járó termelésének szintje legalább az egységes környezethasználati engedélyben foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitásának 90%-át elérte vagy meghaladta,
a főtevékenységéhez tartozó kapacitása az adott évet megelőző évi egységes környezethasználati engedélyében foglalt kapacitásához képest nem csökkent, és
az egységnyi előállított termékre eső szén-dioxid kibocsátása legalább az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt adott évre vonatkozó lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent, az adóalany jogosult az adó alapját adóbevallásában 50%-kal csökkenteni. lehetővé teszi az adóalap felezését. Azonban mivel a cégek gazdálkodására és kibocsátására ilyen részletességgel nyilvános adatok alapján nem lehet rálátni, az ebben érintett cégeket nem tudtuk kiszűrni. Emiatt lehetséges, hogy a listánkban szereplő egyes cégeknek kevesebb adót kell majd fizetniük, mint amennyit mi a számításunk alapján becsültünk.
Mol, Nitrogénművek
Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy 2022-es kibocsátásuk alapján az érintett cégeknek mennyit kellene adózniuk. A szén-dioxid kvóta adóból bejövő összes állami bevétel több mint negyven százalékát, körülbelül 35 milliárd forintot fizetnének be a tavalyi évben rekordprofitot elérő Mol-csoport tagvállalatai (az ábrán szereplő Dunai Finomító és a Petrolkémia mellett a Zalai Finomító is fizetne ilyen adót, bár jóval kevesebbet, mint az előbbi létesítmények).
Az adóteher konkrét nagyságára, a létesítmények egyéb szennyezési költségeire vonatkozó megkeresésünkre a Mol csak annyit közölt, hogy „jelenleg is vizsgálják és számolják”, hogy az új adónem mekkora pluszköltséget jelent a cégcsoportnak.
A legnagyobb befizetők között a harmadik helyen van az elmúlt időszakban a kormányt nyilvánosan sokat kritizáló Bige László tulajdonában lévő, a tavalyelőtti jelentős veszteség után a műtrágyaszektor nehézségei ellenére tavaly 28 milliárdos profitot realizáló Nitrogénművek. A vállalatnak a 2021-ben kiszabott 11 milliárdos – idén áprilisig be nem fizetett – GVH-bírságéhoz hasonló nagyságrendű tétel, 7 milliárd forint lenne a befizetendő kvótaadója. A Nitrogénművek a megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem kommentálta az új adónem bevezetését.
A negyedik legnagyobb befizető a svájci Holcim tulajdonában lévő királyegyházi cementgyár lenne. Cikkünk megjelenéséig az általunk megkeresett hat legnagyobb mértékben érintett létesítmény tulajdonosa közül egyedül ez a társaság válaszolt részletesebben a kérdéseinkre.
A tavalyelőtti nyereséges év után a tavaly csaknem másfél milliárd forintos veszteséget elkönyvelő vállalat válaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években jelentős összegeket költöttek környezetvédelmi beruházásokra, de a 2021 júliusában bevezetett bányajáradék – amely alapján az államilag meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát be kell fizetniük a büdzsébe – és az új szén-dioxid kvóta adó „nemcsak a tervezett további beruházások megvalósítását veszélyezteti, de a vállalat gazdaságos működését is ellehetetleníti”.
A vállalat szerint „egy teljes kapacitáson működő cementgyár esetében a szén-dioxid-felhasználásra vonatkozó új adó piaci értéken számítva akár több mint 6 milliárdos tételt is jelenthet”, ami arra utal, hogy megközelítőleg jól becsültük meg a királyegyházi cementgyár adóterhét (6,8 milliárd forintra). Ehhez hozzátették azt is, hogy tavaly az üzem kibocsátását fedezte a kapott ingyenkvóta mennyisége, de a megelőző években volt rá precedens, hogy az ingyenesen biztosított kvótán felül további egységeket kellett vásárolniuk, ami már akkor milliárdos tételt jelentett a költségvetésükben.
Azóta a szén-dioxid ára többszörösére növekedett, amit most tovább súlyosbít ez az új adó
– írták. A Holcim úgy látja, hogy már önmagában a bányajáradék is versenyhátrányt jelent a hazai székhelyű cementgyárak számára a külföldi gyártókkal szemben, mivel az import cementet nem terheli adófizetési kötelesség, de ezt a hátrányt tovább növeli az új adónem. Az új adóval kapcsolatban megkerestük a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetséget is, amely a hét második felére ígért válaszokat, ezeket közöljük, amint megkaptuk őket.
Újabb sarc a külföldi építőanyag-gyártóknak
Habár a szén-dioxid kvóta adó több iparágban működő céget is érint, a fenti lista alapján
a kormány azon céljához is jól illeszkedik, hogy kiszorítsa a külföldi szereplőket a hazai építőanyag-gyártásból.
A fenti listán a cementgyártók között a létesítményenként nagyjából hatmilliárdos adóteherrel szereplő váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. ugyanis német tulajdonú. Ugyan a listára nem került fel, de számításaink szerint adóköteles az a négy jelentősebb külföldi tulajdonú építőanyag-gyártó is, amelyek termékeire a kormány idén februárban terjesztette ki a bányajáradék hatályát.
Becslésünk szerint a 2022-es kibocsátása alapján az osztrák tulajdonú, égetett tégla- és cserépgyártásban idehaza piacvezető Wienerberger négy téglagyárát (Balatonszentgyörgy, Tiszavasvári, Solymár, Békéscsaba) együtt csaknem 1 milliárd forintnyi kvótaadó terhelné. De az osztrák hátterű Leier két magyarországi téglagyárára (Mátradercske és Devecser) is hasonló adóteher hárulna együttesen.
A szintén osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámia tófeji és – több mint kétséges jövőjű – romhányi gyáregységét együtt körülbelül 350 millió forint, a német tulajdonú, tetőcserepeket gyártó Creatont pedig nagyjából szintén ugyanennyi adó terhelné a tavalyi szennyezése alapján.
Inkább már a kormány költségvetési céljaival összefüggésbe hozható, de még említésre érdemes, hogy a mostanában gyakran különadóztatott magyar gyógyszeripari multit, a Richtert is körülbelül 250 millió forintnyi költség terhelné a tavalyi szennyezése alapján. Szintén nagyjából hasonló összeget (240 millió forintot) kellene fizetnie Mészáros Lőrinc elmúlt években többnyire veszteséges kukoricafeldolgozójának, a Kall Ingredients Kft.-nek.
Egy újabb különadónyi tétel a büdzsé bevételei között
Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, az idei és jövő évi költségvetéssel is vannak problémák. Az elemzők egy része már szinte biztosra veszi, hogy a – főleg a fogyasztás lassulása miatt – megcsappanó bevételek és az elszálló kamatkiadások nyomán billegő kiadási oldal miatt az idei tervezett hiányszám nem fog teljesülni. A kormány pedig az ilyen esetekben gyakran használt eszközéhez, a cégek adóztatásához nyúlt a kvótaadó formájában.
Költségvetési oldalról így az az érdekes, hogy összesen mennyi bevételt várhat ettől az új adónemtől a kormány idén és jövőre, és hogy ez hogyan viszonyul más, nehéz költségvetési helyzetben kitalált adónemekből várható bevételekhez.
Számításaink szerint a tavalyi szennyezés után az idei év egészében a kormány nagyjából 86 milliárd forintot tudna beszedni a kvótaadóból, de mivel az adónem csak az év második felében lesz hatályos, az idei költségvetésben hozzávetőlegesen 43 milliárd forint várható belőle. Ez nagyjából akkora bevételi tétel, amely a korábbi különadók sorába illeszkedik a bevétel nagysága alapján.
Ez egy évre kivetítve az idei büdzsében a kisadózók tételes adójából várt bevételhez (81 milliárd forint) vagy a cégautóadóhoz (79 milliárd forint) hasonló összeg, de ahogy a fenti ábrán is látszik, például a különadók közül jelentősen több a légitársaságok különadójából várt bevételnél (35 milliárd forint), és megközelíti a távközlési különadót vagy a gyógyszergyártók különadóját (96 és 122 milliárd forint).
Frissítés: A cikk megjelenése után több iparági szervezetet és érintett céget is sikerült elérnünk, és a beszélgetéseink alapján az érintettek többsége úgy értelmezi a rendeletet, hogy az idei első két negyedévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is meg kell majd fizetniük a szén-dioxid kvóta adót. Erről részletesebben frissebb cikkünkben írtunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásbólLázár János korábban nyíltan beszélt arról, hogy szeretné megváltoztatni az építésgazdaságnak az alapanyag részét is, hogy ott is minél több magyar legyen | Megadóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még teljesen ingyenessé tett volna | Bige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230726/megadoztatja-a-kormany-amit-orban-nemreg-meg-teljesen-ingyenesse-tett-volna/ | 2023-07-26 12:57:00 | true | null | null | G7 |
Budapesten a terézvárosi vezetés úgy döntött, hogy felülvizsgáltatja minden önkormányzati bérlemény bérleti szerződését – közölte Szilágyi Erika, a VI. kerület sajtóreferense. Batiz András lakáscseréjének átvizsgálásáról szerdán dönt az önkormányzat gazdasági bizottsága.
Egy volt önkormányzati képviselő nemrég feljelentette Batiz Andrást, a volt kormányszóvivőt, mert állítólag jogsértő módon jutott hét évvel ezelőtt „egy titokzatos lakáscserével” az Andrássy úti önkormányzati lakásához, amelyért azóta is szociális lakbért fizet. A Magyar Hírlap értesülése szerint Batiz András a tavalyi, egyébként a terézvárosi rászorultak körében „horribilisnak” számító százötven százalékos lakbéremelés után is csupán 13 ezer forint szociális lakbért fizet lakásáért. | Átvizsgálják a terézvárosi önkormányzati bérleti szerződéseket | Az önkormányzat pénzügyi bizottsága azt kezdeményezte, hogy vizsgálják felül Batiz András volt kormányszóvivő és RTL Klub-riporter lakáscseréjét. Verók István (MSZP) polgármester javaslatára viszont minden VI. kerületi önkormányzati bérlemény bérleti szerződését átvizsgálják a közeljövőben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/23/atvizsgaljak_terezvarosi_onkormanyzati_berleti/ | 2008-04-23 13:18:00 | true | null | null | 24.hu |
A jövőben például csak a közbeszerzési eljárás nyertesének kellene beszereznie bizonyos igazolásokat, és azok közül is csak azokat, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles elektronikus adatbázisból nem tud megszerezni – részletezte a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé tételét Draskovics Tibor igazságügyi miniszter.
A jelenlegi három eljárásrend többféle eljárástípusa helyett a jövőben csak kető lenne. Az egyik a legmagasabb értékű beszerzéseket szabályozná, és biztosítaná az EU-jognak való megfelelést, a másik a kisebb beszerzések esetében egyszerűbb, rugalmasabb, gyorsabb eljárást tenne lehetővé.
Az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a törvénytervezet szerint 2009. július 1-jétől a nagyértékű közbeszerzések, 2010. január 1-jétől pedig a kisebb értékű közbeszerzések esetében is kötelezővé tennék az elektronikus eljárást. | Egyszerűsítik a közbeszerzést | Egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a közbeszerzési eljárásokat a kormány által tervezett törvénymódosítás. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/29/egyszerusitik_kozbeszerzest/ | 2008-04-29 13:24:00 | true | null | null | 24.hu |
A szervezet szerint a polgármester a Reneszánsz Zrt.-vel szemben fennálló, 90 napon túli tartozásra hivatkozva akart új adósságrendezési eljárást indítani, pedig a társaság belement volna abba, hogy a város részletekben fizessen, Tétényi Éva azonban ezzel nem volt hajlandó foglalkozni.
„A polgármester számára a valós munkavégzésnél fontosabbnak tűnik folyamatos szereplési kényszerének kiélése, ezért frakciónk felszólítja őt, hogy a város működésének érdekében mondjon le polgármesteri megbízatásáról!” – olvasható a Fidesz esztergomi képviselő-csoportjának közleményében.
Tétényi Éva szerint a 90 napon túli, lejárt tartozások esetén a polgármesternek kötelező az adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezni, melyről a testület dönthet. Az, hogy a társaság visszavonta a fizetési meghagyást, csupán annyit jelent, hogy nem inkasszóval jut a pénzéhez, de maga a tartozás és ezzel az adósságrendezési eljárás feltételei továbbra is fennállnak.
A polgármester közölte, azon túl, hogy pénz nincs a kifizetésre, jogcím sincs rá. A Déli Kanonoksor épületegyüttesén végzett munkák kifizetéséhez szükséges határozatok április óta hét alkalommal kerültek a testület elé, azonban a többségi Fidesz-frakció minden alkalommal vita nélkül levette a kérdést a napirendről. Legközelebb a szeptember 6-i ülésen tárgyalhatnak újra az ügyről – jegyezte meg Tétényi.
Esztergomnak filléres gondjai vannak, gyakorlatilag a szakadék szélére került: a polgármester szerint szeptember 30-án fizetésképtelenné válhat a város, ha nem kap állami segítséget. Mindeközben állóháború zajlik a polgármester és a képviselő-testület többségét adó Fidesz-frakció között, folyamatosan torpedózzák egymást a felek.
Marad az inkasszó
A hatályos törvényi rendelkezés alapján a nemzetgazdasági miniszternek nincs hatásköre arra, hogy felfüggessze az Esztergommal szembeni inkasszót – válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI megkeresésére.
Az állam 2011 decemberében a város anyagi gondjai miatt átvette az esztergomi intézményeket, de az önkormányzattól inkasszóval leemeli a működtetési költségeiket, ezért a város költségvetését 1,1 milliárd forintos fedezetlen hiánnyal fogadták el.
Esztergom képviselő-testülete pénteken egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amelyben az állami inkasszó felfüggesztését kérik a nemzetgazdasági minisztertől, miután a város a fizetésképtelenség szélén áll, a 733 millió forintos inkasszó felfüggesztésével azonban elérhető, hogy a város alapszinten működjön, és végrehajthassa az adósságrendezést. | Újabb fideszes roham az esztergomi polgármester ellen | Tétényi Éva hamis állításokkal akarta új adósságrendezési eljárás indítására kérni a város képviselő-testületét, ezért kell mennie – állítja a Fidesz helyi frakciója. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/03/ujabb-fideszes-roham-az-esztergomi-polgarmester-ellen/ | 2012-09-03 13:15:00 | true | null | null | 24.hu |
Rácz Józsefet adócsalásért és magánokirat-hamisításért 2008. január 24-én egy év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Városi Bíróság. A döntés ellen a politikus fellebbezett. A másodfokú bíróság megváltoztatta az ítéletet, a letöltendő börtönbüntetést három év próbaidőre felfüggesztette.
A vádirat szerint Rácz József, aki 1997-től volt ügyvezetője az azóta felszámolás alá került Gihon 97 Kft.-nek, 2002 és 2004 között olyan alvállalkozói számlákat jegyzett be a vállalat könyvelésébe, majd vonta le azok áfatartalmát – mintegy 18 millió forintot – a fizetendő adóból, amelyek mögött nem voltak valós teljesítések. | Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Gelse polgármestere | A másodfokú bíróság három év próbaidőre felfüggesztette Rácz József (SZDSZ), Gelse polgármesterének börtönbüntetését, az ítélet jogerős. A bíróság nem tiltotta el a közügyek gyakorlásától, ezért továbbra is hivatalában maradhat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/25/felfuggesztett_bortonbuntetest_kapott_gelse_polgarmestere/ | 2008-04-04 13:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek közös előterjesztésükben független tanácsadók, köztük az AAM Kft. véleménye alapján megállapítják, hogy a főpolgármesteri hivatal jelenlegi struktúrája nem támogatja a projekt szervezetek működését, és a hivatalban a szükséges szakértelem sincs meg.
A döntés szorgalmazói a településfejlesztés “gumijellegű” törvényi szabályozására hivatkoznak javaslatukban, e körbe ugyanis minden olyan feladat bevonható, amit az önkormányzat annak minősít. A feladatkiszervezés révén elérnék azt is, hogy közbeszerzések nélkül valósulnának meg a projektek. Az úgynevezett projektmegvalósító egységek működtetéséhez szükséges humán és dologi erőforrásokra a beruházások két százalékát, 2009-től évi 750 millió forintot különítenének el.
A távirati iroda által megkérdezett jogi szakértők több szempontból is aggályosnak tartják a tervezetet. Szerintük például jogszerűen nem kaphat lehetőséget a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. a közbeszerzések mellőzésére. | Kiszervezné az óriásberuházásokat a főváros | Több mint 20, összességében 110 milliárd forint értékű, s jórészt EU-forrásból megvalósuló fővárosi beruházás előkészítését, bonyolítását szerveznék ki a főpolgármesteri hivatalból az önkormányzat vagyonkezelő részvénytársaságához - tudta meg a távirati iroda. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/13/kiszervezne_oriasberuhazasokat_fovaros/ | 2008-04-13 13:35:00 | true | null | null | 24.hu |
A közbeszerzési törvény kötelezővé teszi ugyan az önkormányzatok számára a közbeszerzést, az Országgyűlés 2007-ben úgy módosította a 2006-os egészségügyi törvényt, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői jog átadása esetében a törvény nem követel meg közbeszerzést. Ennek a módosításnak az alkotmányossági vizsgálata azonban jelenleg is zajlik – közölte Benkár József, a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzője.
Nem dönthet a döntőbizottság
Az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal ugyanakkor – éppen a közbeszerzési törvény alapján – azért kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál a Heves Megyei Önkormányzat ellen, mert a közbeszerzési eljárás mellőzésével írt ki pályázatot a Markhot Ferenc Kórház működtetésére – magyarázta a főjegyző.
A döntőbizottság álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossági vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen. Vagyis csak az alkotmányossági döntés után kerülhet a jogvitát elbíráló Közbeszerzési Döntőbizottság abba a helyzetbe, hogy állást foglalhasson: jogszerűen mellőzte-e a megyegyűlés a pályáztatás során a közbeszerzési törvény rendelkezéseit.
Az önkormányzat döntése (fotó: MTI)
Többen is pályáztak
A Heves Megyei Önkormányzat március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján a következő 20 évben a HospInvest Zrt. működtetheti a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházat. A vagyonkezelésre kiírt tenderen a HospInvest mellett a Debreceni Egyetem is pályázott, illetve ajánlatot nyújtott be az egri önkormányzat.
A Fidesz mindvégig azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Továbbá demonstráció keretében civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a funkcionális privatizáció ellen. Ugyanakkor a kórház 1.300 dolgozója közül 918-an írták alá azt a nyilatkozatot, amely szerint nem kívánnak lemondani közalkalmazotti jogviszonyukról. | Befagyasztották az egri kórház eladását | Az alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztette az egri kórház vagyonkezelésének átadása kapcsán indított eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság. Nem világos ugyanis, hogy a megyei önkormányzat pályáztatás nélkül is átadhatja-e az intézmény működtetését. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/04/12/befagyasztottak_egri_korhaz_eladasat/ | 2008-04-12 13:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Kovács Tamás tanácsvezető bíró elmondta: a három esetből egyben – amikor utóbb részt kért az előny fejében kapott edényszettből – úgy ítélték meg, hogy csupán a vesztegetés alapesete állapítható meg.
Ugyanakkor helybenhagyták a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság minősítését a másik két esetben. Azaz hivatalos személyként, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetésben marasztalták el J. J-t, amiért ötezer forintot kapott hasonló ügyben, egyszer pedig azért, mert nem jelentette a tudomására jutott edényes ügyet.
A férfi az utolsó szó jogán azzal védekezett: “nem úgy” követte el a cselekményeket, ahogy azokat a terhére róják, bizonyítani azonban mindeddig nem volt módja saját változatát, ugyanakkor élete tönkrement az eljárás indulása óta eltelt fél évtizedben. | Két év a korrupt helyszínelőnek | Jogerősen kétévnyi letöltendő börtönre ítélte a Győri Ítélőtábla kedden azt a volt baleseti helyszínelőt, aki pénzért részesített előnyben egy céget a roncsok elszállításakor. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/04/ket-ev-a-korrupt-helyszinelonek/ | 2012-09-04 13:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Az elsőfokú ítélet szerint a harmadrendű vádlott ügyvédet a bűnsegédlet vádja alól mentette fel a bíróság.
Az ügyészség a három férfit azzal vádolta, hogy 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket. | Felmentette a bíróság Molnár Gyulát és társait | A Fővárosi Törvényszék felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét és Lakos Imrét, a kerület egykori alpolgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/09/04/felmentette-a-birosag-molnar-gyulat-es-tarsait/ | 2012-09-04 14:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Kecskeméttől 23 kilométerre nőtt ki a szántóföldből Lezsák Sándor birodalma. A liget a 4 500 fős Lakitelek szélén található, amit külön közúti tábla jelez, ugyanis egy teljesen új városrész született 30 milliárd forint közpénzből. Az országgyűlés alelnöke személyesen vezette körbe stábunkat (ez ritka gesztus manapság, és ezúton is köszönjük – a szerk.), forgatásunk pedig egy kis mozizással kezdődött: megnéztük a Lakitelekről szóló filmet, amit Lezsák nemrég Orbán Viktor miniszterelnöknek is bemutatott, akinek „nagyon tetszett a film”.
Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból – drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet from atlatszo.hu on Vimeo.
Azért látogattunk ki a helyszínre, hogy megnézzük, az ide áramló közpénzeket mennyire hatékonyan költötték el a kulturális és szellemi fellegvárban. Az első ránézésre egyértelmű, hogy a Hungarikum Liget a jelenlegi hatalom kultúrpolitikáját híven tükrözi, és hogy az országgyűlés alelnöke jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
Miért pont Lakiteleken épült a Hungarikum Liget? A történet a 80-as évekbe nyúlik vissza, ugyanis ide gyökerezik az MDF (Magyar Demokrata Fórum) nevű politikai párt, ami a rendszerváltás egyik kulcsszereplője volt. Az MDF 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor tanító házának az udvarán, a „lakiteleki sátorban” alakult meg. Lezsák később az MDF elnöke lett, 2004-ben azonban kizárták a pártból. A politikus ma már fideszes országgyűlési képviselő, Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületében (Kiskunfélegyháza) egyéni mandátumot szerzett.
Az egyház a biztosíték
A Népfőiskolát Lezsák Sándor és felesége alapította és álmodta meg a kilencvenes évek elején. Lezsák 1991-től a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója.
Ma már azonban a Népfőiskola a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában van, aminek a Fidesz mellett kampányoló Kiss-Rigó László a vezetője. Nem titok, hogy a szegedi püspök érdeklődik az állami finanszírozású nagyprojektek után, például futballstadionra korábban 14 milliárd forintot kapott.
Nem írtunk a hadi sírokról, templomokról, ezért nem nézhettük meg a püspöki stadiont
Plácido Domingo koncertjével és a Lazio elleni meccsel nyit augusztusban Kiss-Rigó László „püspöki stadionja” Szegeden. A mintegy 8 000 férőhelyes Szent Gellért Fórumba, azaz a Szeged-Csanádi Egyházmegye sportközpontjába nemrégiben sajtóbejárást szerveztek. Több helyen lehetett olvasni azonban, hogy „akárkiket” nem engednek be a 12,7 milliárd forint közpénzből épült stadionba. Mi is tettünk egy próbát.
A tulajdonosváltásra a Népfőiskola eladósodása miatt került sor: 2000-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegye megváltotta a Népfőiskola adósságát, cserében annak ingatlanjai az egyházmegye tulajdonába kerültek, de 20 évig Lezsák alapítványai maradnak a kezelői.
Azt a Magyar Narancs írta meg annak idején, hogy bagóért szállt az egyházmegyére a vagyon: a Népfőiskola 170 milliós adósságával szemben még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a Népfőiskola az egyházé lett. (Akkor még Gyulay Endre volt az egyházmegye püspöke.) A népnemzeti élményközpontot 2020-ban adták át a püspökségnek.
Népfőiskolából népnemzeti élményközpont
Az elmúlt 10 évben a Népfőiskola Alapítványnak bőségesen jutott közpénz: csak a beruházásokra 30 milliárd forintot biztosított az állam. A Népfőiskola Alapítvány 1992-ben mindössze három épületben kezdte meg a működését. Lezsák többször nyilatkozta, hogy a Népfőiskola a „leánykori neve” a Hungarikum Ligetnek. Ma már az épületeket is nehéz megszámolni, az eredetileg 4 hektáros területen fekvő Népfőiskola időközben 26 hektárossá hízott.
A közhasznúsági jelentésekben látszódik, hogy 2010-ben még nem kaptak a működéshez állami támogatást,
a második Orbán-kormány megválasztása utáni évben viszont elkezdett dőlni a pénz.
2011-ben 330 millió forintot, 2012 és 2014 között minden évben 300 millió forintot, 2015-ben 458 millió forintot, 2016-ban 456 millió forintot, 2017-ben 624 millió forintot, 2018 és 2020 között minden évben 625 millió forintot kaptak.
!function(e,i,n,s){var t=”InfogramEmbeds”,d=e.getElementsByTagName(„script”)[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement(„script”);o.async=1,o.id=n,o.src=”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”,d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,”infogram-async”);
A Lezsák Sándortól kapott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban a Népfőiskola Alapítvány tervezett nettó árbevétele 604 millió forint volt, de a pandémiás helyzet következtében végül 355 millió forint lett a nettó árbevétel.
2020-ban csak a fenntartási költségek 1 milliárd 363 millió forintra rúgtak.
A legnagyobb kiadást a bérköltségek jelentették, amire 656 millió forintot költöttek, központi igazgatásra pedig közel 300 millió forintot.
Lakiteleki Népfőiskola fenn… by atlatszo
Lezsák Sándor azt is elmondta, hogy a fejlesztésekkel igyekeznek lefaragni a költségeket, azonban a Népfőiskola soha nem lesz teljesen önfenntartó, mindig is szükség lesz a működéshez állami támogatásra, amit azzal igazolt, hogy fontos kulturális feladatot látnak el.
A működési támogatásokon felül dőltek az állami támogatások is a beruházásokra. Lezsák Sándor az átláthatóság érdekében összekészített számunkra egy táblázatot, ami a beruházások bruttó árait tartalmazza. A táblázatban néhány tervezett projekt ára is szerepel, ami eddig még nem jelent meg a sajtóban. A közbeszerzési értesítőben ráadásul több tétel egy közbeszerzés alatt futott, így nem látszódott külön az egyes épületek felújítási vagy építési ára. (Az összes beárazott fejlesztést a dokumentum tartalmazza, lentebb csak a nagyobb beruházásokat részletezzük.)
Népfőiskola: Beruházások ár… by atlatszo
A Club Tisza Hotel, a Széchenyi ház és a Tisza Étterem felújítására, valamint a Lakodalmas-ház kialakítására 2013–2017 között közel bruttó 4 milliárd forint jutott. A többi támogatást 2019-ben és 2020-ban kapták.
Jurta egyenesen Mongóliából, de épül a 10 milliárdos szálloda is
Hungarikum Szálloda: a négycsillagos, 160 férőhelyes hotel most épül, és közvetlen összeköttetésben lesz a fürdővel. A szobák egy-egy hungarikumról kapják a nevüket. A szálloda már igen előrehaladott állapotban van, azonban a kivitelező cég nevét nem találjuk a közbeszerzési értesítőben. Az EKR-ben csupán azt látni, hogy az eljárás fajtája „Közvetlen felhívással induló tárgyalásos értékhatár alatti beszerzés”. A 444.hu számolt be arról, hogy Lezsák alapítványa 2019-ben 18 milliárdot kapott a kormánytól, hogy felépítse a Hungarikum Hotelt (ez az összeg a felső korlátot jelöli). A Lezsáktól kapott táblázat szerint a szálloda kivitelezésének a bruttó ára 10 milliárd forint, a befejezési határidő 2022. 01. 31. Azt is megtudtuk, hogy
a Hungarikum Hotel kivitelezését a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és egy szegedi üzletember-politikus cége, a FERROÉP Zrt. konzorciumban nyerte el.
Kincsem Fogadó: 2019-ben újították fel, 79 férőhelyes, ár: bruttó 729 millió forint.
Hotel Club Tisza és Wellness: háromcsillagos, 94 férőhelyes, 2016-ban újították fel, 2020 nyarán bővítették ki wellness részleggel. A wellness részleg ára: bruttó 464 millió forint. Az üvegházban (bruttó 297 millió forint) 2018 óta termesztenek zöldségeket, amiket a szomszédos zöldségfeldolgozóban dolgoznak fel. A termés egy része a Tisza Vendéglőben kerül felhasználásra.
Jurták: a hét darab jurta egyenesen Mongóliából érkezett, bennük 49 személyt tudnak elszállásolni.
Avarok Szálláshelye Kemping: fentről látszik, hogy az életfa motívumát rajzolja ki, a kemping területe 24 férőhelyes.
Több mint ötmilliárd termálfürdőre
Nyitott termálfürdő, kemping és kiszolgálóépületek: ára bruttó 1,6 milliárd forint.
Zárt termálfürdő és Ligetszépe Gyógyászat: 2021-ben adták át a gyógyászati központot. Ára bruttó 4 milliárd forint.
Lezsák veje a footgolf szerelmese
A turult mintázó lovarda: 2019 szeptemberére készült el, a díjmentes iskolai lovasoktatás, az egyéni edzések, a lovaspolgárőrképzés központja. Ár: bruttó 591 millió forint.
Nimród Footgolf Park: erről a sportról Laktiteleken hallottunk először, a labdarúgás és a golf ötvözete. A 7,5 hektáros pálya kialakításánál a Nimród csillagképet vették alapul. Lezsák veje, Molnár Arnold a footgolf szerelmese, emiatt lett footgolf pálya Lakiteleken. A sportnak csak egy hibája van, nincs magyar elnevezése, de a magyarok ősapjának a neve ment valamit a helyzeten. Ára: bruttó 832 millió forint.
„A Kunhalom az alföld katedrálisa” – mondta Illyés Gyula, Lezsák pedig megcsinálta
Borkatedrális: Lezsák katedrálist álmodott meg a boroknak, amik egy kunhalom alatt hűsölnek. Ár: bruttó 363 millió forint.
Hungarikumok Háza: az épület még nincs kész, de az igazgatóval betekinthettünk a színfalak mögé. A Csillagnéző planetáriumban moziszékekben csodálhattuk meg a félgömb alakú kupolát, amire majd a csillagokat és a bolygókat vetítik. A mozitermet Lezsák csak annyival kommentálta, hogy „huh, ez nem volt olcsó”. A ház ára bruttó 1,3 milliárd forint. A Hungarikumok csarnokába is épülnek már a vitrinek, a Géniuszok nevet viselő kiállítótéren pedig a grafikákat helyezték fel a falra. Irigykedve néztük ezt a beruházást, ugyanis a Budapesti Planetárium 2017-ben bezárt, mert az épület olyan szinten leromlott, hogy használhatatlanná vált.
Nagy-Magyarország Tájoló: a Hungarikumok Háza mellett fa cölöpökből kiépített, 230 négyzetméteres Nagy-Magyarország térkép is található, ami interaktív vaktérképként funkcionál. A ligetben egyébként nagy tömeg volt, ami annak köszönhető, hogy Közösségépítő kultúránk előadó-művészeti programsorozat keretében, több héten keresztül, napi 400 embernek mutatják meg egy-egy körséta alkalmával a Hungarikum Liget területét.
Tiltott pálinkafőző eszközök múzeuma: a felújított Kacsor Tanya egyik szobájában található a pálinka-zug, ez az egy épület, ami turistaszemmel egy kicsit csalódás volt, igaz, még nincs kész, de kicsit többet vártunk a tiltott pálinkafőző eszközöket is bemutató tárlattól.
Csodaszarvas alakú úthálózat: felülről nézve a fogadótér a csodaszarvas fejét jelöli ki, az innen induló utak a szarvas agancsait mintázzák. A csodaszarvas-alakja szintén a magyar mondakörből lett Lakitelekre alkalmazva.
7 milliós négyzetméteráron épült a Biblia háza
Bibliaház: a szakrális épületek sem hiányozhatnak a Hungarikum Ligetből, a Szent-István Kápolna és a Keresztény Panteon szomszédságában található a Bibliaház. A 21,5 négyzetméteres alapterületű épületben lemásolhattunk egy soron következő mondatot a Bibliából. A szakrális hely ára elég ütős: egy négyzetmétere 6 976 744 forintjába került az adófizetőknek. Az épület ára: bruttó 150 millió forint.
Nemzeti Művelődési Intézet: a 2020 októberében átadott székház a magyar kormány támogatásával valósult meg. Közel négyezer négyzetméter alapterületű, a homlokzaton található frízen a teremtéstörténet és a magyarságtörténet ölt testet. A teraszon található a magyarság harangja, aminek a társai például Erdélyben és Kárpátalján lettek elhelyezve. Ár: bruttó 4 milliárd forint (nettó: 3,18 milliárd forint).
Bolyai Ház: az épület ad otthont a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózat központjának. Az értékfeltáró Kollégiumok keretében a Kárpát-medence értékeit tárják fel. A felújítás ára: bruttó 200 millió forint.
Antológia Kiadó és Nyomda: 1990 óta működik, az ajtó mellett a Kína Kollégium címet viselő könyvek tornyosulnak.
Kölcsey-Ház felújítása: ára bruttó 540 millió forint.
Rendszerváltó Archívum építési munkái: ára bruttó 332 millió forint.
3,4 milliárdos rendezvényház és 400 milliós napelempark készül
20×40 méteres focipálya: 2022-re készül el.
Kárpátia Rendezvényház: 1 000 fő befogadására lesz alkalmas. Ár: bruttó 3 milliárd 410 millió forint lesz, 2022. december végére készülhet el.
Napelem-park: ára bruttó 400 millió forint, 2022. december végére készülhet el.
A strandparkoló és a kerítése: ára bruttó 400 millió forint.
Ősök sírja: A jurta sátrak mellett készül el a nyitott, kupolás épületben egy avar vezér jelképes sírja. Ár: bruttó 50 millió forint.
Tornacsarnok: tervezés alatt.
Két állami intézet is az alapítványé lett. 2016-ban Lezsák Sándor magánalapítványához került a Nemzeti Művelődési Intézet és ezzel adóforintok milliárdjai. Az épületet a Budai Vigadóból költöztették át. A történet a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiéhoz hasonló, amikor is a közvagyon alapítványba szervezésével a közpénz elveszti a közpénz jellegét, a jelenlegi hatalom ezzel pedig bebetonozza magát az intézményekbe. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (RETÖRKI) feladatait 2021. január 1-jétől a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el. Az új feladattal pedig több százmilliós állami támogatás is jár. A kormány a 2021-es költségvetésbe a RETÖRKI számára betervezett 275 millió forintot átcsoportosította az új intézet számára, és hozzátett 145 millió többletet, 2022-től pedig évi 436 millió forint jár a nonprofit kft-nek.
Fideszes támogatottságú politikus is kaszált a közbeszerzéseken
Amikor Lezsák Sándort arról kérdeztük, hogy van-e olyan cég, aki esetleg kirívóan sokat keres az építkezéseken, akkor azt válaszolta, hogy a munkákat a közbeszerzéseken szabályosan nyerik el a kivitelezők.
Ha megnézzük a közbeszerzési értesítőt, akkor látjuk, hogy több cég is dolgozott a beruházásokon, a FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt. azonban kiemelkedően sok tendert nyert el. Ők újították fel a Kincsem Fogadót, építették fel Rendszerváltó Archívumot, a Hotel Club Tisza wellnessépületét, a jurta tábort, a Nimród szabadidő és tájparkot, a borkatedrálist, a lovardát, ők húzták fel a nyitott és a zárt termálfürdőt a kempinggel. Az is kiderült, hogy a cég az eddigi legnagyobb beruházásnál, a Hungarikum Hotelnél is konzorciumtag.
A FERROÉP többségi tulajdonosa Nemesi Pál, a vállalkozó gazdaságfejlesztési kormánybiztosként tevékenykedik. A 2019-es önkormányzati választáson Botka László polgármester kihívója volt Szegeden, függetlenként indult a Fidesz támogatásával. Korábban az Átlátszó írt arról, hogy tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei.
Sok közbeszerzés, kevés munkavállaló a szegedi fideszes polgármesterjelölt építőipari cégénél
Tíz év alatt 23,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Nemesi Pál cégei, de a Fidesz támogatta polgármesterjelölt cégeiben alig nőtt a munkatársak száma. A fővállalkozó cégei vélhetően alvállalkozóknak adják tovább a munkát, akik sajtóhírek szerint a munkaerőhiány miatt leginkább ukránokat dolgoztatnak.
A mórahalmi BAUSZER Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. neve is több beruházásnál feltűnik. Ők építették a Hungarikum házat, a Bibliaházat és az NMI székhelyét. A BAUSZER Kft. tulajdonosa Laczkó József.
A környező üres földeket és Lezsák Sándor töretlen vállalkozókedvét elnézve pedig bármi megépülhet még, ha érkezik rá állami támogatás. | Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból – drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet | Nemcsak 30 milliárd forint közpénz, hanem rengeteg fantázia is kellett a Hungarikum Ligethez, ami Lezsák Sándor, az országgyűlés fideszes alelnöke, költő fejéből pattant ki: turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, wellness hotel, csodaszarvas alakú úthálózat, hungarikumok háza planetáriummal. Személyesen Lezsák Sándor vezetett minket körbe Lakiteleken, ahol drónvideó segítségével a magasból is megnéztük az elkészült és folyamatban lévő beruházásokat. Kiderítettük, hogy a négycsillagos Hungarikum Szállodát Mészáros Lőrinc érdekeltsége építi fel egy szegedi politikus cégével közösen, bruttó 10 milliárd forintból. Azt is megtudtuk, hogy a Kárpátia Rendezvényház bruttó 3,4 milliárdba fog kerülni, és egy 400 milliós napelempark is készül. A Hungarikumok Háza pedig bruttó 1,3 milliárd forintból épült fel, és még egy planetárium is befért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/07/20/nepnemzeti-elmenykozpont-30-milliard-adoforintbol-dronvideon-mutatjuk-a-lakiteleki-hungarikum-ligetet/ | 2021-07-20 14:36:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A város költségvetésében elkülönített keretből olyan autót vásárolnának, amely nem lehet régebbi kétévesnél, maximum 35 ezer kilométert futhatott, külső-belső felszereltségének pedig számos extrát kell tartalmaznia.
Marton István szereti a kényelmet (Fotó: MTI)
A közbeszerzési eljárás dokumentációja felsorolja, hogy a tévén kívül CD-tárral, első sportülésekkel, elektromos toló- és billenőtetővel, könnyűfém keréktárcsákkal is rendelkeznie kell az autónak, de fantomfekete gyöngyház színét és Alcantara üléshuzatát – vagy azokkal egyenértékűeket – szintén tételesen felsorol a kiírás – olvasható a helyi Szuperhír hírportálon és a Zalai Hírlapban.
Már savaztak rá
Marton István, a Fidesz és a KDNP támogatásával megválasztott polgármester az MTI-nek az autóbeszerzés kapcsán szombaton azt mondta: a városban régóta a saját kocsijával jár, azóta is, hogy hónapokkal ezelőtt valaki maró folyadékkal leöntötte az autóját.
Új szolgálati kocsira pedig szükség van, mert a jelenlegi Opel Vectra már 8 éves, 300 ezer kilométert futott, és az elmúlt két évben 2 millió forintot költöttek rá. Volt, hogy Budapestre menet a zalaegerszegi polgármester vette fel az autójába, mert menet közben meghibásodott a kocsi – jegyezte meg.
Szereti a kényelmet
Arra a kérdésre, hogy Nagykanizsa általa sokszor hangoztatott jelentős hitelállománya mellett szükségesnek tartja-e ekkora értékű autó beszerzését, a polgármester azt mondta: ezt a kocsit két polgármesteri ciklusra vásárolnák, és az lenne az igazi pénzpocsékolás, ha “veszek egy autót és azt két év múlva kidobják”.
Hogy luxusnak tűnő felszereltségek miért szerepelnek a kiírásban, azt felelte, hogy nem ismeri pontosan a kiírás tartalmát. “Öreg vagyok már, szeretem a biztonságot és szeretem a kényelmet” – tette hozzá a polgármester.
Ragaszkodott hozzá
Marton István jelezte: nem kellett volna közbeszerzési eljárást kiírni, ha bruttó 9,6 millió forintig vásárolnának autót, de ő ragaszkodott hozzá, hogy a 10 millió forintos keretre hirdessék meg az ajánlattételi procedúrát.
A távirati iroda felvetésére, hogy a kiírás részletei gyakorlatilag egyetlen típusú és felszereltségű autóra, egy Audi A6-osra vonatkoznak, a polgármester közölte: szerinte minimum három, de lehet, hogy öt ajánlat is lesz a szolgálati autóra. | Luxusautót keresnek Nagykanizsa polgármesterének | Sízsákot, televíziózásra is alkalmas fedélzeti képernyőt, fa vagy bőr kormányt és betéteket is tartalmaznia kell a legalább 220 lóerős, 10 millió forintos polgármesteri szolgálati autónak, amelynek közbeszerzési kiírásáról a napokban döntöttek Nagykanizsán. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/05/17/luxusautot_keresnek_nagykanizsa_polgarmesterenek/ | 2008-05-17 14:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Az örömhírt - hogy tudniillik egyházi segedelemmel tehermentessé vált a Lakitelki Népfőiskola - maga Lezsák Sándor hirdette ki a múlt hét közepén az MTI útján. A vevő a Szeged-csanádi Római Katolikus Egyházmegye, vagy ahogy Lezsák fogalmazott: "A mentőövet Gyulay Endre püspök úr nyújtotta." Bár a lakitelki alapítványokkal szembeni - Lezsák által bevallottan 170 millió forintos - követelés vételárát az üzleti titok homálya fedi, Gyulay püspök annyit mégis elárult az egyik kereskedelmi televíziónak: nemhogy 170, de még 100 millió forintot sem adott érte.
De akkor mennyit?
Az állami zseb
Találgatnia tehát 100 milliótól lefelé érdemes annak a honpolgárnak, akit érdekel, hogy egy államilag garantált postabankos adósságon hány forintért is ad túl a követelésértékesítésre létrehozott Reorg Apport Rt.
A Lezsák-féle alapítványokkal szembeni követelés a bank könyvvizsgálója által 41,5 milliárd forint értékűre taksált postabankos portfólió része volt. A DJ Princz 1998. augusztusi menesztése után kinevezett Auth Henrik-féle menedzsment ezeket a követeléseket "politikailag kényesnek" minősítette, és kirámolta a bankból. Az állam a garanciát egyébként oly módon vállalta a rossz postabankos portfólióért, hogy a Reorg Apport Rt. 41,5 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, amelyet azután a Postabank jegyzett le állami garanciával.
Az 1998. december végén az állami tulajdonú Reorg Rt.-nek átadott csomagot, amely követeléseket és befektetéseket is tartalmazott, tavaly ősszel új gazdája, az ugyancsak állami tulajdonú Reorg Apport Rt. egy nemzetközi auditorcéggel újból felértékeltette, ami után kiderült: a csomag még annyit sem ér, mint amennyire korábban taksálták. Az új értékbecslés következményeként az államnak a 158 milliárdos Postabank-apanázs után - amellyel a biztos csődtől mentette meg a bankot - újból a zsebébe kellett nyúlnia, és vagyonkezelő szervezetén keresztül újabb tízmilliárd forintot kellett áldoznia rá.
A Lakitelek Alapítvány előbb 10 milliót, majd 50 milliót kapott Princz bankjától. 1998 végére a vele szembeni követelés kamatokkal együtt 75 millió forintra dagadt. Ezt a két kölcsönt egyenként ezer-ezer forintra, azaz lényegében nullára, azaz lényegében behajthatatlannak értékelték a szakértők. (A 74 998 000 forintot ama 158 milliárd állami apanázsból kapta meg a bank akkor, amikor feltőkésítették.) A Reorg Apport kettőezer forintért adhatta volna el ezt a követelést úgy, hogy nem lett volna veszteséges "vagyonkezeléssel" vádolható. A Népfőiskola Alapítvány 120 millió forint kölcsönben részesült, amit az auditorok 60 millióra taksáltak. Ezek szerint a lakitelki alapítványok adóssága csak úgy lehetett a múlt héten 170 millió forint, ha az 1999. évi kamatterhet, a 15 millió forintot figyelmen kívül hagyjuk, és azt feltételezzük, hogy Lezsákék tavaly 25 millió forintot leperkáltak a Reorg Apport házipénztárába.
Mellékszál, de Lezsák a múlt héten a 170 millió forint felhasználásáról is beszámolt. E szerint a hitelből a már korábban elkezdett népfőiskolai beruházást folytatták: kollégiumot, konyhát, mosodát, utat, új tantermeket építettek, és bevezették a gázt is. Csupa hasznos, nemzeti vagyont bővítő beruházás, szó se róla. A Lezsák-nyilatkozatból az is kiderült, miféle "visszafizetési elképzelésekre" hitelezett Princz bankja az MDF közeli alapítványnak: Lezsákék "a tervezett Közép-európai Oktatási Központ létrehozásához joggal remélt európai uniós támogatásokból" akarták törleszteni a hitelt.
A fentiek figyelembevételével nem járhatunk messze a valóságtól, ha azt vélelmezzük, hogy a Reorg Apport a múlt héten szerdán 60 millió forint körüli összegért vált meg a lakitelki követelésektől. Ennél többet nyilván hülye lett volna fizetni értük a vevő, ha már egyszer csupán ennyire értékelték őket, ennél kevesebbet meg talán mégsem - hacsak a Reorgnál valakik nem akarták magukat nagyon megszerettetni a katolikus egyházzal.
Ám a múlt héten nem ez az egyetlen szerződés íratott alá a lakitelki népfőiskola ügyében.
Ami tudható,és ami nem
Lezsák Sándor nyilatkozatából tudható az is, hogy a szeged-csanádi egyházmegye a múlt héten nemcsak követelést szerzett a lakitelki alapítványokkal szemben, hanem még aznap a két alapítvány vezetőivel is szerződést kötött az alapítványi ingatlanok tulajdonjogáról. E szerint az ingatlanok is egyházi tulajdonba kerültek, mégpedig azzal a kikötéssel, hogy húsz évig a Lezsák vezette alapítványok lesznek a kezelői.
Arról, hogy mennyiért kerültek a katolikus egyház tulajdonába azok az ingatlanok, amelyeken az állam - Princz Gábor nagyvonalú közvetítésével - a fentiek értelmében legalább 110 millió forintot bukott, lapunknak semmit sem sikerült megtudnia. Nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, hogy Gyulay Endre vajon a 170 milliós névértékű adósság elengedése fejében jutott az ingatlanhoz (amely esetben a vételárnak azt a 60 millió forintot nevezhetjük, amelyet a Reorg Apportnak leperkáltak - ha az valóban 60 millió volt), esetleg még Lezsákéknak is fizettek egy szerényebb összeget; netán az történt, hogy Lezsák és Gyulay együtt spendírozták meg a 60 milliót, és aztán mutyiztak az árun. Az bizonyosnak tűnik, hogy Lezsák jó üzletet csinált az alapítványi bulival. Először hitelt szerzett hozomra, valami homályos EU-támogatásra hivatkozva, aztán koalíciós döntéssel a költségvetésből kipótoltatta az imigyen elbukott banki pénzt, majd felhajtott egy követelésvásárló megyés püspököt, aki "egy üzleti titoknyit" perkált a Reorg Apportnak, és tulajdonjogot szerzett az ingatlanra - végül a következő húsz évre megtartotta magának a kezelői jogot is.
És ez lenne az újabb furcsaság ebben az ügyletben. Hogy a vevőt maga az adós szerezte! Lezsák ugyanis elmondta azt is, hogy a Reorg Apport Rt. a múlt nyáron meghirdette az alapítvánnyal szembeni követelést, de egyetlen befektető sem jelentkezett érte - őt viszont a Reorggal ellentétben többen is megkeresték. Egyenesen zaklatták az érdeklődők ajánlataikkal; voltak közöttük magáncégek és állami szervek is. Ám Lezsák számára a "legszimpatikusabb ajánlat" épp a püspökségtől érkezett. Áldassék érte az ő szent elhatározásuk! - tesszük hozzá, bár ha nem lennénk olyan istenfélők, mint amilyenek vagyunk, nyilván felmerülne bennünk a gondolat: vajon egyes adósok miért egyenlőbbek másoknál, s hogyan tehette meg Lezsák, hogy a nála jelentkező vevőjelölteket nem irányította a Reorg Apporthoz, mondván: "Kérem, az én alapítványom csak egy fránya adós, akinek az a Postabank hitelezett, aki immár az államnak az adósa, oda tessék menni, ahol a követelést hivatalosan és szabályosan lehet megvenni, nekem ehhez már semmi közöm!"
Most mindenesetre a püspökségnek köszönhetően "a nemzeti vagyon részeként" megmaradt, egyházi tulajdonba adott népfőiskolán az egyházmegye követi majd az alapító okiratban megjelölt célokat. Az egyházmegye ugyanis - mint azt Gyulay Endre püspök kijelentette - olyan intézményt kíván "hitéleti célból világiak képzésére" hasznosítani, amely alkalmas konferenciák, lelkigyakorlatok, hosszabb nevelőszülői és egyéb képzések, családi hétvégék szervezésére, lehetővé teszi a lelkészek pihenését, és a még üres területen mód nyílik papi otthon építésére is. Léleknemesítő elképzeléseknek is nevezhetjük e terveket, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a lakitelki alapítványok eddig felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül látták el alapító okiratukban rögzített feladataikat - és ha eltekintünk attól, hogy a központi költségvetésből is vándoroltak ide szép számmal a milliók.
De mi ez az ár ahhoz képest, hogy embertársunk, Lezsák Sándor melléről legördült egy hatalmas kő?
"Politikailag kényes követelések"
Az Authék által politikailag kényesnek minősített követelések között szerepel egyebek mellett a Fidesz közeli márkajelű A Reklám Kft.-vel szembeni követelés. Az A Reklám Schlecht Csaba cégeladása után Josip Totnál (avagy Kaya Ibrahimnál) a 110 millió forint postabankos hitellel és több tíz millió tb-adóssággal együtt fantomizálódott. A Reorg Apport egyezer forintért jutott hozzá a követeléshez - ennyire értékelték. Schlecht Csaba több Fidesz közeli Mahir-cégnél is vezetőként szerepel mind a mai napig. Ezt azonban egy rossz szóval sem illethetjük, hiszen a Fidesz közeli cégek ügyeinél fokozottan érvényesül az ártatlanság vélelme.
A Reorg Apportnál van még jelenleg az a postabankos befektetés is, amelyet névértéke sokszorosán sikerült megvásárolnia a banknak annak idején a Fidesz közeli Mahir Cityposter Kft.-től, amelyre a Mahir Rt.-nek visszavásárlási jogosítványa van. Igaz, ez már kétszer is lejárt, először 1998 decemberében, majd fél évvel később. Ehhez a portfólióhoz betegesen ragaszkodik a Reorg Apport Rt., és csak e kórral magyarázható, hogy a Mahir visszavásárlási jogosítványa ma is él és virul.
A lakitelki alapítványok mellett az MDF közeli Fodema Kft. is kapott két olyan kölcsönt a Postabanktól, amely ´98 végén a politikailag kényes csomagba került. Mindkét szerződés 1998-ban köttetett, a céggel szembeni 355 millió forintos követelést 244 millió forintra taksálták az auditorok. | Lakitelki adósságok: Isten, fizesse meg! | A Reorg Apportnak nincs szerencséje a postabankos portfólióval. Nem megy neki se a vagyonkezelés, se a követelésértékesítés. A múlt héten is csak egy jó szándékú közvetítő segítségével sikerült megszabadulniuk a Princz-örökség egyik neves darabjától, a Lakitelek Alapítvánnyal és a Lakitelki Népfőiskola Alapítvánnyal szembeni kétes postabankos követelésektől. A vevőt, a neki tetszőt, maga az adós, az alapítványokat gründoló Lezsák Sándor szállította. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lakitelki_adossagok_isten_fizesse_meg-61289 | 2000-01-27 14:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
370 millió forintért vette meg Dzsudzsák Balázsék egészségügyi cégcsoportját a győri Széchenyi István Egyetem – tudta meg a 24.hu a közérdekű adatigénylésének köszönhetően. A jelenleg Debrecenben futballozó Dzsudzsák, a válogatott egykori csapatkapitánya négy társával, köztük menedzserével, Vörösbaranyi Józseffel 2019-ben alapította a Rába Medical Invest Kft.-t és a Rába Medical Center Kft.-t, ezt a két céget adták el a felsőoktatási intézménynek az idén tavasszal.
Hogy mennyire kötött jó üzletet az egyetem, azt a nyilvánosságra hozott cégbeszámolókból nem lehet megítélni, de Dzsudzsákék nem járhattak rosszul, mivel a 2019-ben alapított két cégből eddig egyszer sem tudtak osztalékot kivenni.
Az viszont első ránézésre furcsa, hogy egy nem orvostudományi egyetem – amelynek ugyanakkor van egészség- és sporttudományi kara – miért tartja fontosnak két egészségügyi cég megvételét. Ezzel ugyanis egy MR-készülékkel rendelkező, a győri ETO-Parkban található modern magánrendelőt vett át, ahol elsősorban ortopéd- és balesetsebészeti szakrendelés folyik, míg az egyetemen védőnőket, ápolókat és egészségügyi szervezőket képeznek.
„Egyetemünk az egészségtudományi területen meglévő tapasztalatára, tudására építve részt kíván venni a győri térség egészségügyi szolgáltatásainak biztosításában is, amelyet a jövőben erősíteni szeretnénk olyan korszerű, a világ fejlődését meghatározó technológiákkal, mint a robotizáció, a digitalizáció, az adatelemzés és a mesterséges intelligencia. Ezen törekvéseink részét képezi a nemrégiben megvásárolt két cég, amelyek közül a Rába Medical Invest Kft. egy korszerű MR-berendezéssel rendelkezik, a Rába Medical Center Kft. pedig erre alapozva képalkotó diagnosztikai szolgáltatást nyújt, hozzájárulva a térség lakosságának egészségmegőrzéséhez” – magyarázta a Széchenyi István Egyetem vezetése a 24.hu kérdésére.
„Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése kapcsán egyetemünk is kereste a lehetőségeket Győrben és térségében, ami találkozott a Rába Medical cégcsoport tulajdonosainak szándékával, így közös megállapodás született. A cégek átvilágítása és értékelése hivatalos úton megtörtént, ennek megfelelően került elfogadásra a végleges ár, figyelembe véve a kft.-k eddigi eredményes működését, valamint a társaságok tulajdonában lévő MR-berendezést és egyéb eszközöket. Intézményünk a jól működő, modern infrastruktúrával, kialakult pacientúrával és alkalmazotti körrel rendelkező
Rába Medical cégcsoport 100 százalékos üzletrészét bruttó 370 millió forintért vásárolta meg
– írták az üzletről.
Az egyetem vezetése egy ekkora tranzakcióról nem dönthetett önállóan, ehhez a tulajdonosnak, azaz a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának is hozzá kellett járulnia. Az egyetem alapító okirata szerint ugyanis a 25 millió forintot meghaladó cégvásárlásokat a fenntartó alapítványnak kell jóváhagynia. Dzsudzsák Balázs jó barátja, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az alapítvány kuratóriumának tagja volt a tranzakció idején.
Dzsudzsákék tavaly kaptak egy vételi ajánlatot, amit a november végi taggyűlésükön fogadtak el, a tulajdonosváltást pedig március 13-án jegyezte be a cégbíróság. Szijjártó a többi minisztertársával együtt február közepén mondott le a kuratóriumi posztjáról az Európai Bizottság összeférhetetlenségi aggályai miatt, de nem azonnali hatállyal, hanem április elejéig maradt a posztján.
A tulajdonosváltás után mindkét cég új ügyvezetőt kapott a győri fideszes parlamenti képviselő, Simon Róbert Balázs felesége, Simon Róbert Balázsné Nagy Bernadett személyében. | 370 milliót kaptak Dzsudzsákék a győri egyetemtől a cégükért | Soha nem vett ki osztalékot, majd 370 millió forinttal szállt ki egészségügyi cégeiből a társaival Dzsudzsák Balázs. A vevő a győri egyetem volt, a tranzakciót pedig annak a kuratóriumnak kellett jóváhagynia, amelynek tagja volt a futballista jó barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/07/26/dzsudzsak-balazs-szijjarto-peter-370-millio-gyori-egyetem-raba-medical-simon-robert-balazsne/ | 2023-07-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint Szegeden és egy Szeged közeli kistelepülésen két utánpótlás futballklubot is üzemeltető férfi ellen emeltek vádat azért, mert 58 millió forint tao-támogatással nem számolt el az évek során. A férfi két alapítvány és egyesület elnöke is volt, melyek mind jogosultak voltak társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásoktól társasági adó gyűjtésére, amelyben ellenőrző szervezetként a Magyar Labdarúgó Szövetség járt el.
A két klub képviseletében a vádlott 2014 és 2017 között három bajnoki szezonra, mint támogatási időszakra adta be a támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokat, de az ellenőrzések során kiderült, hogy a többszöri hiánypótlások ellenére sem számolt el megfelelően. A vádlott által benyújtott számlák hiányosak vagy nem teljes körűek voltak. A Magyar Labdarúgó Szövetség a két civil szervezetet összesen 58 millió forint támogatás és annak kamatainak visszafizetésére kötelezte, amelyekre soha nem került sor.
A Szegedi Törvényszék a fentieket követően a két civil szervezetet megszüntette és törölte a nyilvántartásból. A három rendbeli, költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntettével vádolt férfi bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. | Több mint ötvenmillió forinttal nem számolt el egy szegedi futballklubvezető | A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség közleménye szerint Szegeden és egy Szeged közeli kistelepülésen két utánpótlás futballklubot is üzemeltető férfi ellen emeltek vádat azért, mert 58 millió forint tao-támogatással nem számolt el az évek során. A férfi két alapítvány és egyesület elnöke is volt, melyek mind jogosultak voltak társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozásoktól társasági adó gyűjtésére, amelyben ellenőrző szervezetként a Magyar Labdarúgó Szövetség járt el. | null | 1 | https://szegeder.hu/helyi/2023-07-19/tobb-mint-otvenmillio-forinttal-nem-szamolt-el-egy-szegedi-futballklubvezeto/64b7c72647d3c06f8eab62d3 | 2023-07-19 00:00:00 | true | null | null | szegeder.hu |
TAO-támogatásból újul meg az Adyvárosi Sportcentrum, azaz a Grabo-sátor, ami a győri kosaras-utánpótlás új otthona lesz. A 2022-ben indult projekt átadása már nemegyszer tolódott. Legutóbb idén nyárra ígérték a befejezést, ezért kimentünk a helyszínre megnézni, hogy állnak a munkálatokkal.
Július 18-án az építkezés helyszínén készített fotóink a befejezéstől távol lévő állapotokat rögzítették. Bár hétköznap, munkaidőben jártunk arra, a létesítményben és környékén nem volt jele munkálatoknak, senki nem dolgozott lázasan a felújításon. Laikus szemmel pedig nem igazán vettünk észre jelentős különbséget a tavaly őszi és a mostani készültségi fokozat között.
Az épület környékét benőtte a fű, a régi létesítmény egyik darabja is ott árválkodott. A csarnok belseje is nagyrészt üres, építőanyagok hevernek odabent szanaszét. Nem úgy tűnik, hogy néhány nap vagy pár hét múlva itt kulcsrakész objektum fog állni.
Megkérdeztük hát az illetékest, mi az oka az ismételt csúszásnak?
„A létesítmény teljes körű átadása a kosárlabda bajnoki szezon naptárához, illetve az optimális felhasználás idejéhez lett igazítva (a nyári időszak az iskolai és bajnoksági szünet miatt »csendes«) így szeptember végén, október elején lesz a hivatalos megnyitó. Minden eszköz beszerzésre került, a készültségi fokozat 75 százalék” – mondta el az Átlátszónak Fűzy András, a győri Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület elnöke.
Az egyesület a Magyar Kosárlabdázók Szövetségéhez benyújtott 2016/2017-es nyertes TAO-pályázatból, és saját forrásból valósítja meg a beruházást. „Két tényezőt kellett figyelembe vennünk: az egyik a bizonytalan energiaárak miatti alternatív üzemeltetési mód kiépítése, valamint a hiányzó támogatási keret feltöltése, amelyet a május végi felajánlásokból sikerült megvalósítanunk. A beruházásnak az eredetileg tervezett nettó 650 millió, bruttó 825 millió forinthoz képest 950 millió, vagyis áfával együtt 1,2 milliárd forintra emelkedett teljes bekerülési értékének növekedését a támogatási keretösszeg növelésével sikerült biztosítanunk, így további forrásokra nincs szükségünk. Mivel az összeg emelkedésével párhuzamosan műszaki tartalom-növekedés is történt, így a tényleges növekedés 30 százalék” – tette hozzá Fűzy András.
A Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület elnöke szerint a felújított Adyvárosi Sportcentrum, közismertebb nevén a Grabo-sátor „egy modern, teljes energetikával, legkorszerűbb sporttechnológiával felszerelt edzőközpont lesz. Helyet kap benne hat öltöző, két szertár, orvosi szoba, akadálymentes női és férfi mosdó, két kosárlabda pálya, kondicionáló terem, sószoba, 180 fős lelátó, kosárlabda sport specifikus analisztikai rendszer, speciális sportparketta rendszer, a szigetelés és energetika pedig az épület egész éves üzemeltetését biztosítja, majd ellenben a korábbi csak nyártól őszig intervallummal”.
Akit arról is megkérdeztünk, melyik cég végzi a kivitelezést, illetve írtak-e ki közbeszerzést, ahogy arról korábban szó volt. 2021 nyarán arról szólt a hír: a kiviteli tervek elfogadása után az a cél, hogy „közbeszerzés keretein belül derüljön ki, ki lesz a klub partnere abban, hogy Adyvárosban egy modern otthont építsenek a győri női kosárlabdának.”
Ezt firtató kérdéseinkre Fűzy András úgy válaszolt: „A beruházásnak nincs generálkivitelezője, takarékossági okokból, valamint a helyi vállalkozások mellett levő elkötelezettségünk végett. A szakipari vállalkozásokat árverseny alapú pályáztatás útján választottuk ki, az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, közbeszerzési tanácsadó közreműködésével” –, azt is hozzátéve, hogy a felújítás nem tartozik a közbeszerzési törvény alá „miután sem állami, sem önkormányzati támogatást nem vesz igénybe. Így tudtuk tartani a közel 2500 négyzetméter építési, eszközbeszerzési továbbá külső építészeti, valamint a szükséges közmű fejlesztések kivitelezési árát a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül. (380 ezer forint/négyzetméter.)” – fogalmazott Fűzy András. (A TAO-pénzek valóban nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, de – mint a Kúria 2017-ben jogerősen kimondta – közpénznek minősülnek.)
A felújításon dolgozó vállalkozások közül a sportegyesület elnöke az alábbi cégeket említette:
Graboplan Kft.
Ronek Kft.
Vatam Kft.
Patent-csoport
SZERVA-BÁR Kft.
Az Opten adatai arról tanúskodnak: a fenti cégek valóban rendelkeznek győri és/vagy környékbeli székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel.
Már a harmadik céldátum hiúsul meg
Tavaly még arról beszéltek, hogy 2022 nyarára készül majd el az új Adyvárosi Sportcentrum. A munkálatok 2022 tavaszán (a választási kampány idején) valóban elindultak, ám nyárra nem fejeződtek be. Az ingatlant egy helyi sportcégnek, a MIZSE-Sport Szolgáltató Kft.– nek adták üzemeltetésre. A MIZSE-Sport Kft. a Széchenyi Kosárlabda Akadémia Sportegyesület tulajdonában van.
2022 őszén azt az információt kaptuk, hogy a beruházás elkészül 2023 első negyedévében, ezt Fűzy András a leállított vagy késlekedő helyi beruházásokról szóló riportunkban mondta el. Majd hozzátette, hogy „a kivitelezési idő két okból tolódik ki.” Az egyik, hogy az építési területen található közművek fejlesztése az előzetes felméréshez viszonyítva sokkal több időt és energiát vett igénybe.
„A másik pedig egyértelműen a jelenlegi energiapiacon meglévő bizonytalanság, és várható nagy mértékű drágulás által okozott kockázatok. Amelyeket az Akadémiánk forráshiány miatt felelősen nem vállalhat fel. A beruházás jelenleg közel 70%-os készültségi fokozatban áll. Október második hetétől, már csak belső gépészeti és sporttechnológiai munkálatok fognak zajlani” – mondta Fűzy András.
2023 januárjában pedig azt ígérték, hogy nyárra kész lesz a felújítás. Fűzy András akkor a Kisalföldnek azt mondta, hogy „nagyjából 60 százalékos készültségben van a létesítmény, és nagyon jó esély van arra, hogy ezen a nyáron már itt kezdjék meg a felkészülést az akadémiai korosztályok”. Ehhez képest az őszi átadással már több mint egyéves késésben vannak. Az pedig némiképp vicces, hogy a 2022. október 12-i cikkünkben Fűzy András által közel 70 százalékosra becsült készültségi fokozat a 2023. január 25-i Kisalföld-riportban „visszament” nagyjából 60 százalékosra. A szokatlan jelenség a műszaki tartalom-növekedéssel magyarázható.
Dráguló, csúszó beruházások Győrben
Amennyiben ősszel valóban befejeződik a felújítás, az adyvárosi sportlétesítmény egyike lesz azon kevés győri beruházásnak, amelyek ebben az önkormányzati ciklusban befejeződtek, vagy legalább ténylegesen elkezdődtek. A fejlesztések közül nem a Grabo-sátorban létesülő kosárlabdapálya az egyetlen, mely a tervezettnél jóval drágábban tudott megvalósulni. Ebben valószínűleg az élményfürdő a rekorder: az eredetileg 8,5 milliárdra saccolt beruházás felment több mint a duplájára, 19 milliárdra, aztán még ennél is jóval drágábban, 24 milliárdból készült el. Ehhez képest az, hogy a 3, 3 milliárdra tervezett győri mentőállomás 3,8 milliárdból épül meg, szinte csak aprópénz. S a 2,5 milliárd forintból épülő adyvárosi parkolólemez – vagyis oldalt nyitott parkoló – is majdhogynem bagatell összegnek tűnik a csaknem tízszer annyira rúgó fürdős gigaberuházással összevetve.
De ezekből legalább lett valami. Az új Mosoni Duna-híd építését viszont lefújták, a hírek szerint ebben a formában végleg, de előtte még sikerült Natura 2000-es területen fákat kivágni – eszerint teljesen feleslegesen. Elmaradt a Győri Nemzeti Színház, illetve a körülötte lévő tér felújítása is. Mégpedig azért, mivel a Borkai Zsolt utódaként megválasztott Dézsi Csaba András a színház-, és térfelújítás (illetve az oda tervezett mélygarázs) összesen 40 milliárd forintra becsült projektje helyett egy kulturális negyedet álmodott 600 milliárdért, mely úgy tűnik, még jó ideig csak álom marad. A színház körüli tér felújítására ősszel írnak ki tervpályázatot, vagyis abból jó eséllyel csak a következő ciklusban lehet valami. Egyelőre csak látványterv a Radó-szigeti csónakház felújítása is, melyre eddig 200 milliót költött az önkormányzat. Ahogy a Lukács Sándor Szakképző Iskola felújításának tavaly bejelentett lefújása óta sincs biztató hír az épületkorszerűsítési projektről.
Szöveg és képek: Papp László Tamás | Csigatempóban halad, miközben 825 millióról 1,2 milliárdra drágult egy kosárlabda-sátor felújítás Győrben | Több mint egyéves késéssel és jóval drágábban valósul meg a győri Adyvárosi Sportcentrum TAO-pénzből való felújítása. Az Átlátszó megtudta, hogy bruttó 825 millió helyett 1,2 milliárdba kerül a győri női kosárlabda új otthona. Az eredetileg 2022 nyarára kitűzött átadást először idén tavaszra, aztán nyárra, majd pedig 2023 őszére halasztották. Ugyanakkor a Grabo-sátorként emlegetett létesítmény azon kevés helyi beruházáshoz tartozik, amelyek – ha adott esetben késlekedve is – de legalább remélhetőleg megvalósulnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/csigatempoban-halad-mikozben-825-milliorol-12-milliardra-dragult-egy-kosarlabda-sator-felujitas-gyorben/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult.
„Az egyetem a régió legnagyobb gyermekellátó intézménye, nemcsak regionális vonzáskörzetük, hanem regionális felelősségük is van, ezért nagyon fontos, hogy a mostani beruházás mielőbb elkészüljön” – ezt Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja mondta 2022 márciusában a Délmagyarországnak. A napilapnak a gyermek sürgősségi betegellátóosztály (SBO) felújítása kapcsán azt is mondta, „az országban több helyen is megvalósul vagy már megvalósult hasonló fejlesztés a kormány által támogatott uniós program által.” A kancellár tévedett. Hiába nyerte meg a közbeszerzést 2022-ben az egykori fideszes kormánybiztos, Nemesi Pál többségi tulajdonában lévő cég a Ferroép, hiába kötötték meg a szerződés, az egészből nem lesz semmi.
Pedig a nettó 4,3 milliárdos beruházásra igencsak szüksége lenne nem csak az SZTE-nek, hanem a térségben élő gyerekeknek is.
„Már készültek a kipakolásra, szinte minden leállt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a súlyos és életveszélyes, valamint a legbonyolultabb ellátásokat igénylő betegek ellátására új helyet jelölt ki, Budapesten, Pécsett és Debrecenben. Ez azt jelentette, ha bárkivel baj történt Csongrád-Csanád megye térségében, akkor őt nem Szegeden, hanem onnan jóval távolabb látják el. De ez a normális menetrend egy ilyen beruházáskor” – ezt forrásunk jelezte közel három héttel ezelőtt.
Az Átlátszónak megküldött Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozat szerint „traumatológia szakmában (szakmakód: 1002) II. progresszivitási szinten — kizárólag gyermekkorú betegek esetén” Gyulát és Kecskemétet jelölte. Az irat szerint a döntés „határozatom annak közlésével végleges.”
Az indoklás szerint „Ezúton bejelentjük; hogy a Szegedi Tudományegyetem 6725 Szeged, Korányi fasor 14-15. szám alatti telephelyén lévő Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ Gyermeksebészeti Osztály (NNK kód: 001086120) szervezeti egységének – az EFOP-2.2.1-VEKOP¬16-2016-00001 »Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése« című pályázat keretében történő felújítási munkálatai miatt, a 2023. július 05. napjától 2023. december 31. napjáig tartó időszakra vonatkozóan – a 6725 Szeged, Tisza Lajos körút 111. szám alatti telephelyünkre történő költözésére kerül sor.” Emiatt kell az osztályokat átszervezni.
Vagyis az SZTE 2023. június 27-én még abban bízott, hogy a hét éve megítélt uniós forrásból elindulhat a gyermek SBO építése. Hogy mi történt, rejtély.
Amikor a költözésről/nem költözésről információt kaptunk az SZTE sajtóosztályát kerestük. Azt kérdeztük, mi lett a 2022 tavaszán beharangozott Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi és Traumatológiai szárnnyal. De az intézmény nem válaszolt. Az SZTE és a Ferroép közötti szerződést 2022. augusztus 19-én írták alá. Az I.2. pont szerint:
Felek rögzítik, hogy jelen Szerződés megkötésekor még nem áll rendelkezésre teljes mértékben az EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001 számú „Gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztése” megnevezésű Projekt (továbbiakban: Projekt) költségvetésében a Közbeszerzési Eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítéséhez kapcsolódó fedezet (…)
Jelen Szerződés azon a napon lép hatályba, amely napon Megrendelő értesíti Vállalkozót arról, hogy a teljes fedezet rendelkezésre áll és a Projekt fizikai zárásának időpontja meghosszabbításra került
Amennyiben ezen feltételek a Szerződés megkötésétől számított 6 (hat) hónapon belül sem valósulnak meg, a jelen Szerződés nem lép hatályba, hanem Vállalkozó irányába bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb térítési kötelezettség nélkül megszűnik.
Ezek alapján az egyetemnek közadatigénylést küldtünk, hogy hatályba lépett-e a szerződés. 15 nap után azt a választ kaptuk, „A megkeresésében hivatkozott szerződés I.2. pontja késleltetett hatálybalépésről rendelkezik, ezen pontban rögzített időtartamon belül a hatálybalépéshez szükséges feltételek nem valósultak meg, így a szerződés nem lépett hatályba. A szerződés az I.2. pontjában rögzített 6 hónap elteltével automatikusan
megszűnt forráshiány miatt.”
Vagyis erre most épp nincs pénz. A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot 2016-ban írták ki a Széchenyi 2020 programban. A palyazat.gov.hu mostani adatai szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezette konzorciumnak 18,5 milliárdot ítéltek oda fejlesztésre. Az unió ebből 11,6 milliárd forintot áll, a többit Magyarország központi költségvetéséből fizetik. (Az ÁEEK 2020 végén szűnt meg, helyébe az Országos Kórházi Főigazgatóság lépett.)
A beruházások
Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház,
a Debreceni Egyetem,
a Szegedi Tudományegyetem,
a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikáin,
a miskolci B-A-Z Megyei Kórház
és a győri Petz Aladár Kórház területén valósulnak meg.
A projekt befejezésének várható dátumaként 2023 októbere van feltüntetve.
A projekt összköltsége már többször módosult az évek alatt, legutóbb idén februárban emelkedett. 2017-ben a hat intézményre 14 milliárd forintot szántak.
A projekt célja:
A gyermeksürgősségi ellátás elérhetőségének és a szolgáltatás színvonalának emelése.
A szükséges és legmagasabb szintű speciális, szakmailag kontrollált ellátás biztosítása.
Egy Európában is mintaértékű, hatékony, magas színvonalú és fenntartható gyermek sürgősségi-baleseti ellátó rendszer kialakítása.
A gyermekellátásban felhalmozott szakmaspecifikus tudás koncentrálása, a gyermeksebészeti, gyermeksürgősségi és gyermektraumatológiai szakmák erősítése.
Betegút-racionalizálás.
Elkerülhetővé tenni a gyermekkori késedelmes vagy hibás, sikertelen ellátást, amely az egész életre kiható életminőség romlást eredményezhet a gyermek és a családja számára is.
A program győri eleme elkészült, 2018 decemberében az Országos Kórházi Főigazgatóság azt írta, „2020-ra kialakítja a gyermektraumatológiai és gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét, létrehozza a III. progresszivitási szintű országos központot és térségi alközpontokat.” Ez nem sikerült, és mivel nincs pénz a szegedi építkezésre, kérdéses, mikorra lesz meg a 2016-ben megítélt program Dél-alföldi eleme.
Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a Fidesz mellett kampányoló, szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult az úgynevezett szankciós infláció miatt. Igaz, ezt a beruházást 2021-ben jelentették be és azóta is épül, erről itt írtunk nemrég bővebben.
Címlapkép: A Szegedi Tudományegyetem gyermekklinika, ahol egy rendszeres járványügyi ellenőrzés során klebsiella pneumoniae fertőzést fedezték föl a koraszülött intenzív osztályon. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely) | Nincs pénz a szegedi gyermekklinika bővítésére, hiába szerződtek a volt kormánybiztos cégével 4,3 milliárdért | A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/25/nincs-penz-a-szegedi-gyermekklinika-bovitesere-hiaba-szerzodtek-a-volt-kormanybiztos-cegevel-43-milliardert/ | 2023-07-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig azóta is dől a mintagazdaságba, ahol egymást érik a milliárdos fejlesztések.
Kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért: csak néhány az utóbbi évek fejlesztéseiből, amelyek a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi telephelyén valósultak meg. 2020 őszén kezdték használni a tangazdaságban a 2,6 milliárd forintból megvalósított csúcsmodern, robotizált tehenészetet, most pedig ismét a szarvasmarhák örülhetnek: új épületeket kapnak az állatok.
A Ménesbirtok 2023. január elején írt ki közbeszerzést a területén fekvő 81-es majorban építendő istállók kivitelezésére. Április végén pedig elkezdték keresni a beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására is a megfelelő jelentkezőt.
A két tender eredménye néhány napja jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: a mérnöki feladatokat négy pályázó közül az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. fogja elvégezni közel 38 millió forintért, az eredetileg 2,9 milliárd forintosra becsült kivitelezést pedig hat jelentkező közül nettó
3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyerte el.
A Mórahalomra bejegyzett cég tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt 3,3 milliárd forint forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cégiratok szerint fő tevékenységi körként útépítéssel foglalkozó cégnek a tenderleírás szerint Mezőhegyesen először el kell bontania hat darab istállót a körülöttük lévő utakkal, jászlakkal, karámterekkel, majd két vadonatúj épületet felhúzni a szarvasmarhák részére.
Az egyik egy 150 férőhelyes istálló lesz a 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére közel bruttó 2500 négyzetméter alapterületen, a másik pedig a 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgáló, 400 férőhelyes létesítmény bruttó 3 715 négyzetméter alapterületen. A második istálló tetején 50 kWp teljesítményű napelem-rendszer kerül elhelyezésre, továbbá épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tüzivíztároló, valamint silófermentáló is – utóbbival a takarmány erjedését szabályozzák.
A Ménesbirtok EU-s pénzből fejlődik
A közbeszerzési dokumentumokban az is szerepel, hogy a beruházást részben a VP2-4.1.1-20 számú európai uniós pályázatból fedezik. Az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázaton a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. közel 1,2 milliárd forintot nyert el. A tangazdaság honlapján tervezett befejezési dátumként 2024 harmadik negyedéve szerepel, vagyis jövő őszre készülhet el a két új tehénistálló.
„A fejlesztés célja, hogy az üszők a XXI. századot képviselő módon legyenek elhelyezve az állatjóléti feltételeket a legmagasabb szinten figyelembe véve. A beruházás biztosítani tudja a különböző korcsoportok legmodernebb elhelyezését. Biztosítani tudjuk a tömegtakarmány elhelyezését legalább egy évi időtartamra, a minőség megőrzése mellett. A trágyarendszer emberi beavatkozás nélküli üzemelhet a telepen. A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. (…) A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok” – írják a projektről.
A cég ekkor még nem a Lázár János-féle alapítvány, hanem a Magyar Állam tulajdonában volt – ez szerepel a honlapjukon olvasható projektleírásban is.
„A beruházás technológiája innovatív az üszőnevelésben Magyarországon. A tejelő telepeken már alkalmazzák ezeket hazánkban, de a növendékek esetében még nem elterjedt ez a színvonalú tartás technológia. Az üszőnevelés a beruházással megkapja azt a figyelmet és szükséges fontosságot, amely biztosítja a tejtermelés hatékonyságát és gazdaságosságának javítását. A telep bemutató beruházásként is szerepel az állami tulajdonú cégben, így marketing értékkel bír, a magyarországi tehenészetek számára. Emellett biztosítja az információhoz jutást és tapasztalat szerzést minden egyes érdeklődőnek, segítve a későbbi beruházásaik döntés előkészítését” – áll a Ménesbirtok honlapján.
Az európai uniós támogatásokat összegző kormányzati honlap szerint a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a támogatási kérelmet 2020 novemberében nyújtotta be. A két új istálló építésének költségét akkor még „csak” 2,5 milliárd forintra becsülték, és ehhez kértek 50 százalékos támogatást. 2021-ben a kormány ezt jóváhagyta, így kapott 1,2 milliárd forint EU-s pénzt a beruházás.
Az államtól Lázárig
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. A mezőhegyesi lovaskomplexum 2022-ben került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
A 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. Az Mfor cikke szerint ugyanis a mezőhegyesi gazdaságot igazgató cég tavaly minden korábbinál magasabb, közel 10 milliárd forintos bevételt és majdnem 1 milliárd forint nyereséget termelt – ami most már nem az államkasszát, hanem a Lázár János vezette alapítványt gazdagítja.
Címlapkép: Szarvasmarha-borjak a mezőhegyesi Ménesbirtokon 2023. június elején (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | Két új tehénistálló épül a mezőhegyesi Ménesbirtokon 3,3 milliárd forintért | Miközben rengeteg beruházást elhalasztott a kormány, a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak ajándékozott tangazdaság tovább fejlődik. Most épp két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért. Lesz napelem-rendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. A beruházás 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/ket-uj-tehenistallo-epul-a-mezohegyesi-menesbirtokon-33-milliard-forintert/ | 2023-07-24 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen.
Több cikkben és a Balatonról szóló videóriport-sorozatban is foglalkozott a Szabad Európa a Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó tervezett vízi élményparkjával Balatonvilágoson.
Az önkormányzat februári döntésével eredetileg tíz négyzetméternyi partterületet adott bérbe a strandon a vállalkozónak – lejutást biztosítva ezzel a vízhez –, hogy vízhasználati engedélyt kapjon a parttól távolabb hétezer négyzetméteres vízi élménypark kialakítására. A vállalkozó azonban a hétezer négyzetméter helyett majdnem húszezret kerített le hatalmas cölöpökkel, bójákkal, és nem a parttól távolabb, hanem vele párhuzamosan. A helyiek csak akkor értesültek a vízi élményparkról, amikor már elkezdték hozzá építeni a 120 négyzetméteres stéget a tóban.
Noha a vállalkozó szerint elektromos csónakokon szállították volna a vendégeket, a helyiek attól féltek, hogy a vízi banánozás zaja zavarni fogja a nyugodt pihenést, és a világosi strandot sem tudtál volna úgy használni, ahogy eddig.
Ehhez kapcsolódóan: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
A június végi képviselő-testületi ülésen helyiek és üdülőtulajdonosok együtt tiltakoztak a már épülő vízi élménypark ellen, amelyet úgy engedélyezett az önkormányzat, hogy előtte nem tájékoztatta a lakosságot. Követelték az önkormányzattól a partra kiadott területhasználati engedély visszavonását, mert az egyet jelent a vízjogi engedély megszűnésével.
Július elején a hajózási hatóság saját hatáskörében visszavonta a balatonvilágosi vízi élménypályára kiadott létesítési engedélyt, mert számos beadvány érkezett helyiektől érdeksérelemre hivatkozva, akiket ügyfélként be kellett volna vonni az engedélyezési eljárásba. A hajózási hatóság az eljárás folytatásáról döntött, és közölte, hogy az ügyben érintett ügyfelek, valamint az ügyféli jogállást igazoló további érintettek nyilatkozatainak mérlegelése után hozza meg döntését – számolt be a fejleményről közösségi oldalán az Aligai Fürdőegyesület.
Megfordították a szavazati arányt
A civil szervezet most arról tájékoztatott közösségi oldalán, hogy Balatonvilágos képviselő-testülete július 26-án négy igen szavazattal, egy tartózkodás és két ellenszavazat mellett visszavonta a zárt vízi sportpályára még február 27-én megszavazott önkormányzati hozzájárulási határozatait. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat hozzájárulása és a világosi önkormányzati strandon létesített tíz négyzetméteres bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges engedélyeket.
A civilek szerint sikerült megfordítani a sokszor a helyi érdekek ellen hozott önkormányzati döntéseknél megszokott, 4:3-as szavazati arányt a másfél hónapja zajló kitartó, a közvetlenül érintett parti ingatlantulajdonosokkal összefogásban végzett tiltakozással és a kétórás testületi ülésen felsorakoztatott érvekkel.
Bukovszki András önkormányzati képviselő, egyben az Aligai Fürdőegyesület alelnöke név szerinti voksolást kezdeményezett az ülésen, amelyen a polgármester szavazatával továbbra is támogatta a beruházást, az alpolgármester azonban az ellenzők mellé állt.
Ehhez kapcsolódóan: Visszavont engedélyek a Balatonnál: Földváron és Világoson is fellélegezhetnek a civilek?
„Nem csak Aliga, a Balaton menekült meg; nem álltak volna meg itt”
Ezt Bukovszki András mondta a képviselő-testületi ülés után a Szabad Európának. Szerinte a döntés jóval túlmutat Balatonvilágos és Aliga sorsán.
„Ha itt ma elvéreztünk volna, akkor ez precedens lehetett volna, és sok balatoni település kerülhetett volna ilyen helyzetbe. Azzal, hogy Aligán ezt megállítottuk, szerintem bizonyos értelemben az egész Balatont mentettük meg, mert ennek nem lett volna vége, ha ez itt átmegy; őrült nagy pénzekről lehet szó.”
Bukovszki András szerint a településnek ebből anyagi kára nem származott, a vállalkozónak az eredeti állapotot kell visszaállítania, tudomása szerint fellebbezésre nincs lehetőség. | Civil győzelem Világoson: „Ha itt elvérzünk, az egész Balatont letarolhatták volna” | A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/balaton_vilagos_aligai_furdoegyesulet/32521005.html | 2023-07-26 18:20:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.