text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem csoda, ha nehezen tudja követni, értelmezni azt, ami kedd reggel a Nemzeti Választási Iroda épületében történt. Korábban magunk is minősítettük abszurd drámának azt, ami a vasárnapi boltbezárásos népszavazás kérdésének leadása körül zajlik (egyetlen kérdés leadásáról van szó), de a keddi balhé minden eddigi eseménysoron túltett.
A választási irodánál ezúttal egy 20 fős, kopaszokból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését. Az akkor még ismeretlen asszonynak, Erdösi Lászlónénak négy másodperccel sikerült megelőznie a szocialista Nyakó Istvánt.
A következőkben a tudósítóink, a videofelvételek, illetve a nyilatkozatok alapján (csak MSZP-sek elmondásaira támaszkodhatunk, hiszen a kopaszok és Erdösiné is elutasította a média érdeklődését) próbáljuk tíz pontban rekonstruálni, mi, mikor és miért történt az Alkotmány utcában.
Kora hajnalban kopasz férfiak jelentek meg az NVI épületénél. Hogy kik ők? És miért mentek oda? Ki küldte őket? Nem tudjuk, nem árulták el, de sikerült beazonosítani napközben, hogy többen a Fradi Securitynál is feltűntek, márpedig akkor Kubatov Gábor FTC-elnöknek, egyben Fidesz-alelnöknek köze lehet hozzájuk. Az FTC közleményben cáfolta, hogy közük lenne a kopaszokhoz.
Hajnali 6 órakor megjelentek az Alkotmány utcában az MSZP-sek, Nyakó István hatkor érkezett. Azért ilyen korán, mert nem tudhatta, mikor jelenik meg a Kúria honlapján az előző kérdésről szóló döntés (vagyis mikor jár le a kérdés védettsége). És nem akart lemaradni.
Még mindig kora reggel, de Nyakó után megérkezett egy ismeretlen asszony a kísérőjével, egy fiatalabb férfival az oldalán. Mint azóta megtudtuk, ő Erdősi Lászlóné, neki sikerült végül az MSZP-nél előbb leadnia a kérdését, amely a megfogalmazása alapján támogatja a vasárnapi boltbezárást. A kopaszok Erdősinét az időbélyegzőhöz engedték, míg Nyakót - az elmondása szerint - akadályozták abban, hogy odaférkőzzön.
Délelőtt a bejáratnál állóháború alakult ki. A sajtó jelenlétében ott álldogált Nyakó, az időbélyegző mellett üldögélt Erdösiné, és ott állt 20 kopasz férfi mappával a kezében, még mindig nem tudni, miért. Mindenki várta a Kúria döntését.
11 óra után következett a csúcspont. A Kúria kitette a honlapjára, hogy elkaszálta az előző kérdést, szabaddá vált az út az új kérdés előtt. A szemtanúk szerint erről kapott telefont valakitől Nyakó is, illetve Erdösinéék is.
Perdöntő momentum, hogy az időbélyegzőhöz ki ér előbb. Ez dönt ugyanis a sorrendről, ami alapján az NVI vezetője elbírálja a kérdéseket. Az első kérdés ugyanis "foglalja" a témát, a többi kérdést így automatikusan el kell utasítani. Tehát mindegy, ki mikor érkezett az épülethez. A felvételek szerint bélyegzőhöz Erdösiné kísérője ért oda először, pecsételt, majd négy másodperccel később tudott csak bélyegezni Nyakó. Erdösiné kérdését kell tehát elsőként vizsgálnia az NVI-nek.
Nyakó a történtek után célzott rá, hogy akadályozták a kopaszok, hogy odaérjen előbb a bélyegzőhöz. Ezután panaszt tett a Nemzeti Választási Irodánál amiatt, hogy akadályozták jóhiszemű állampolgári jogának gyakorlásában a hivatal "felróható könnyelműsége, nemtörődömsége" miatt.
A mappával ácsorgó kopaszok viselkedése is figyelemre méltó. A bélyegzős jelenet után a kopaszok mindannyian elhagyták az épületet. Vagyis senki nem adott le kérdést, nem kezdeményezett népszavazást. Nehéz tehát más magyarázatot találni a jelenlétükre, mint azt, hogy az MSZP-t kellett akadályozniuk, az asszonyt segíteniük.
A kopaszok nem adtak magyarázatot arra, miért voltak ott, ki küldte őket, a sajtónak nem nyilatkoztak. Felvételünkön jól látszik, hogy eszük ágában nem volt kérdést leadni. Egyikük annyit mondott csak: "magánemberként jöttem ide", illetve "ültem és nyomkodtam a telefonomat".
Szintén nem nyilatkozott a kérdése leadása után Erdösi Lászlóné, nem volt hajlandó elárulni a benyújtott kérdését sem, amiről megkérdezné a magyar választópolgárokat. "Semmi különös" - hajtogatta.
Erdősi Lászlónéról estére aztán kiderült, hogy Erdősi László András, Herceghalom 2010-ben fideszes színekben, 2014-ben függetlenként megválasztott polgármesterének felesége, aki választási időszakban Orbán Viktort ábrázoló kitűzőt hordott információink szerint.
Kedd este egyébként az MSZP 200-300 fős tüntetést tartott az NVI épülete előtt.
Az MSZP-sek becsempésztek egy másik kérdést
Kedden hárman adtak le népszavazási kérdést az NVI nyilvántartása szerint. Ketten a vasárnapi boltbezárós témában, először Erdösiné, négy másodperc múlva Nyakó, illetve mindkettőjük előtt Őrsi Gergely. Ő is MSZP-s politikus, a II. kerületi szervezet elnöke, és ő erről rendezne népszavazást: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a 2011. december 31-én hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően biztosítsa a népszavazáshoz való jogot?". Vagyis visszaállítaná a régi népszavazási szabályokat, amikor még nem kellett lökdösődni kopaszokkal az időbélyegzőnél.
Ezek után a hivatalosan a következő a forgatókönyv. Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a beadott kérdést. Vagyis például azt, hogy a kérdéshez benyújtottak-e húsz és harminc közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, valamint a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.
Ha minden megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor Pálffy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszti. Ekkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére. Ezután lehet megtámadni a döntést a Kúrián, vagyis indulhat újra a több hónapos hercehurca, amelynek vége, lehet, újra egy balhé lesz az Alkotmány utcai időbélyegzőnél.
Az ügyfélkaput is bevetnék a jövőben
A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona szerint lehetővé kellene tenni, hogy a jövőben az ügyfélkapun keresztül is lehessen népszavazási kezdeményezéseket benyújtani az irodához. Jelezte: a nyáron már az igazságügyi miniszternél kezdeményezte, hogy szűnjön meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő párhuzamossági moratórium.
Jelenleg "mindenki a Kúria honlapját figyeli", ezért már korábban javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a Kúria döntésének nyilvánosságra hozatalát követő munkanapon, reggel 8 órától szűnne meg a kérdés "védettsége". Pálffy Ilona az MTI-nek elmondta: a kedden történtek miatt azt kezdeményezi az igazságügyi tárcánál, hogy a jövőben - elkerülendő az iroda épületében a tömegjeleneteket - ügyfélkapun keresztül is be lehessen nyújtani a népszavazási kezdeményezéseket.
A délelőtt eseményeit videónkon is megnézheti:
Este pedig Lázár Jánost is reagáltattuk az eseményekre: | Tíz pontban elmondjuk, mi történt a kopaszok és az MSZP között | Szürreális körülmények között sikerült benyújtania vasárnapi boltbezárásos népszavazási kérdését egy asszonynak, akit feltehetően kigyúrt, kopasz emberek segítettek az MSZP megelőzésében. Tíz pontban rekonstruáltuk, mi történt reggel és délelőtt az Alkotmány utcában, és hogy miért kell egy kopaszkülönítmény egy időbélyegzőhöz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/02/23/a_vasarnapi_boltbezarasos_nepszavazasi_balhe_tortenete_a_kopaszok_es_az_mszp_kozott/ | 2016-02-23 10:43:00 | true | null | null | Index |
A kormány kvótaellenes népszavazási kérdését 9 igen és 3 nem szavazattal hitelesítette az NVB.
Erdősi Lászlóné vasárnapi boltbezárós kérdését az elnök előzetes indítványa ellenére hitelesítette az NVB.
Az NVB azt is megállapította, hogy múlt hét kedden a kopaszok jogsértően viselkedtek, ám az NVI nem hibázott.
Összefoglaló az NVB hétfői esti maratoni üléséről, ahol az aktuális népszavazási kérdésekről és kifogásokról döntöttek.
Erdősiné kérdését mégis átengedték
Iktatási sorrendben tárgyalta az NVB a vasárnapi boltbezárós kérdéseket. Mivel az NVI formailag rendben találta Erdősi Lászlóné és Nyakó István kérdését is, az NVB-nek kellett döntenie, hogy melyiket hitelesítse. Nyakó a helyszínen izgult, Erdősiné viszont nem jött el az ülésre.
Az Index délelőtt már beharangozta, hogy az NVB elnöke nem Erdősi Lászlóné kezdeményezésének hitelesítését javasolja annak ellenére, hogy a beadványt néhány másodperccel korábban pecsételték le az érkeztető időpecséttel. Így elvileg automatikusan ezt kellett volna elfogadni.
Ám a felvételek bizonyítják, hogy a sorrendről döntő időbélyegzőnél nem személyesen Erdősiné pecsételt. Márpedig a törvény szerint csak személyesen (vagy postai úton) lehet leadni egy kérdést. A kísérő pecsételése tehát hivatalosan nem számít. Erdősiné beadványa esetében az a hivatalos időpont, amikor az emeleti irodában személyes átnyújtotta a kérdését, vagyis Nyakó István mégis megelőzte.
Ezt az álláspontot képviselte tehát Patyi András és az előzetesen beterjesztett indítványa.
A bizottság többsége tehát Patyi Andrással szembement, egész pontosan a Fidesz és a KDNP delegáltja, illetve a kormánytöbbség által választott tagok. Patyi álláspontját, vagyis Erdősiné kérdésének elutasítását támogatta az elnök mellett Fábián Adrián választott tag, illetve az MSZP, az LMP és a Jobbik delegáltja.
A párhuzamosság miatt Nyakó István kérdését elutasította a többség. Pedig Patyi András indítványa arról szólt, hogy ezt hitelesítse a bizottság. A végső szót feltehetően majd a Kúria mondja ki.
A kvótaellenes népszavazást hitelesítették
Ez előtt elsőként a kormány által benyújtott népszavazási kérdésről döntött a bizottság. Az NVB 9 igen, 3 nem szavazattal hitelesítette a kérdést, amely így hangzik:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A kérdés ellen szavazott Fábián Adrián választott tag, illetve Bodolai László, az LMP és Litresits András, az MSZP delegáltja.
Patyi András elnök azért érvelt a hitelesítés mellett, mert a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak, tehát egyértelmű a kérdés. A kérdés egyértelműsíti a jogalkotó számára is a feladatot. A kérdéssel szemben az MSZP és az LMP delegáltja is ellenérveket fogalmazott meg (nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazást rendezni), de az elnök szerint tiltott tárgykörbe sem esik a kérdés, vagyis nem ütközik nemzetközi szerződésbe.
Az elnök megjegyezte, hogy a kérdés ugyan nem határozza meg az EU konkrét szervét, de mivel az alaptörvény is csak Európai Unióról beszél, így emiatt nem lehet elutasítani a kérdést.
Patyi András szerint a kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amiben az Országgyűlés hatásköre nem vitatható. Az Országgyűlés hatásköre, hogy milyen mértékben engedi át szuverenitását, hol határozza meg a szükségesség szintjét
A döntést 15 napon belül meg lehet támadni a Kúrián. A Fodor Gábor-féle Liberálisok és a PM is rögtön közölte, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be. Vagyis ebben az esetben majd a Kúria dönt a hitelesítésről véglegesen.
Videonézés a balhés délelőttről
Az NVB rátért a balhés délelőttöt érintett panaszok tárgyalására. Az ülésen több videofelvételt is bemutattak arról a délelőttről, amikor Nyakó István és Erdősiné benyújtotta a kérdését. Az egyik felvételen azt láttuk, amint a bejáratnál Nyakó nyilatkozik a sajtónak, majd arrébb megy, a másikon azt amikor az NVI munkatársának a kopaszok mutatják a dossziéjukat, hogy kérdések beadása miatt jöttek.
Megnéztük azokat a másodperceket is, amikor az időbélyegzőhöz lépnek a benyújtók. Jól látszódott, hogy nem Erdősiné, hanem a kísérője, majd utána Nyakó pecsételt. Az is látszott, hogy Nyakó útjában ott voltak a kopasz férfiak, bár erőszakkal nem tartóztatták őt fel.
Jogsértőek voltak a kopaszok, de nem hibázott az NVI
Patyi András elnök azt mondta, hogy az NVI magatartása nem volt jogszabálysértő, az "NVI nem követett el mulasztást", hiszen a kopaszok magatartása "látszólag" arra irányult, hogy kérdéséket adjanak le. A "jogsértő magatartásuk" csak azután derült ki, hogy kérdés beadása nélkül távoztak az épületből. Az elnök szerint a kopaszok "fizikai érintkezés nélkül" is akadályozták a többi beadványozót, és ez a magatartás nem felel meg az alapelveknek.
Az NVB 10 igen és 2 nem szavazat mellett megállapította a választás rendjének megsértését és helyt adott részben Nyakó István panaszának. Az NVB szerint
a kopaszok viselkedése alkalmas a választási eljárás alapelveinek megsértésére, nem fogadható el az NVI székházában.
De az NVI nem követett el jogsértést azon a délelőttön, mert ott helyben nem volt jogosítványa ellenőrizni a kopaszok szándékait. Nyakó István azt kifogásolta, hogy az NVI munkatársai nem ellenőrizték, hogy valóban kérdés benyújtása miatt vannak ott a kopaszok, és nem csupán azért, hogy őt akadályozzák. Az NVB-tagok az NVI előterében kedden készült biztonsági kamera-felvételek alapján sem tudták egyértelműen megítélni, hogy Nyakó Istvánt akadályozták-e a kezdeményezés benyújtásához szükséges pecsételést közvetlenül megelőzően.
Ezt követően Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke visszavonta a hasonló panaszát, mert szerinte nem születhet más döntés, mint Nyakó Istváné esetében.
(Borítókép: Patyi András, az NVI elnöke beszél a bizottság ülésén, 2016. február 29-én. Fotó: Huszti István / Index) | Szembement az NVB az elnökével, mégis Erdősiné kérdését hitelesítették | A kormány, Erdősi Lászlóné és az MSZP-s Nyakó István népszavazási kérdését tárgyalta a Nemzeti Választási Bizottság. A múlt heti balhés délelőttöt is tisztázták. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/02/29/a_nemzeti_valasztasi_bizottsag_dontese_a_kvotaellenes_es_a_vasarnapi_boltbezaros_nepszavazasokrol/ | 2016-02-29 10:51:00 | true | null | null | Index |
Információink szerint az utasítással felérő kérés többek között a bukaresti, a zágrábi, a ljubljanai, a belgrádi és podgoricai magyar nagykövetségre, valamint a kolozsvári, ungvári, krakkói szabadkai konzulátusra jutott el. Érdekes egybeesés, hogy a MEGA-LOGISTIC-nek ezek közül több városban működik telephelye is az OPTEN céginformációs rendszer adatai szerint.
A minisztériumi kérés az volt, hogy az érintett külképviseletek mérjék fel, az adott országban van-e olyan a háború következtében „beragadt áru” a kikötőkben vagy logisztikai központokban, amiket a cég esetleg felvásárolhat. Még azt is megadták, hogy a MEGA-LOGISTIC-et elsősorban élelmiszer, informatikai eszközök, gyógyszer, sportruházat és elektronikai eszközök érdeklik.
A „piackutatásnak” hétfőig kellett megtörténnie.
Arról egyelőre nincs információnk, hogy az érintett képviseletek mekkora mennyiségű árut hajtottak fel a cégnek, de azt megtudtuk, hogy korábban már volt hasonló kérés a minisztériumtól.
A MEGA-LOGISTIC ugyanis kiemelt bánásmódban részesül a külügyminisztérium részéről a jelek szerint. A nagyon kiterjedt tevékenységet folytató vállalat már számos közbeszerzést elnyert – ők újították fel például a siklósi kórházat is –, köztük többet a Külügyminisztérium részéről.
A Népszava írta meg még 2019-ben, hogy a cég vette át például tizenöt külképviselet épületfenntartása és karbantartási munkáit, amit addig minden misszió saját hatáskörben végezte.
Miután a MEGA-LOGISTIC megkapta a munkát, a lap szerint rögtön meg is drágult annak elvégzése – a megbízásért négy év alatt összesen 4,8 milliárd forintot kap a cég.
Szintén a MEGA-LOGISTIC nyerte el a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet épületének felújítását – összesen hat milliárd forint értékben.
A céget még 2003-ban alapították, egyik vezetője az a Lóki Géza, akit korábban okirathamisításért ítélt el a bíróság. Az ügyben kerestük a külügyminisztériumot, is, az alábbiakra voltunk kíváncsiak:
Hány alkalommal ment hasonló kérés a magyar külképviseletek felé?
Más cégnek is végez hasonló szolgáltatást a külügyminisztérium apparátusa?
Kérnek ezért valamilyen ellenszolgáltatást?
Mennyire volt eredményes a mostani piackutatás?
Mekkora értékben, milyen árukat sikerült felkutatni a diplomáciai képviseleteknek a MEGA-LOGISTIC részére?
Amennyiben válaszolnak, válaszaikat közölni fogjuk. | Baráti céget hozna helyzetbe a külügy az ukrán háború kapcsán | A magyar nagykövetségeket és konzulátusokat utasították a Külügyminisztériumból, hogy végezzenek háborús piackutatást a MEGA-LOGISTIC Zrt.-nek. A cég már eddig is több üzletet bonyolított a tárcával. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20220331_barati-ceget-hozna-helyzetbe-a-kulugy-az-ukran-haboru-kapcsan | 2022-03-31 11:48:00 | true | null | null | Azonnali |
A kormány arról már januárban döntött, hogy állami tulajdonba venné a siklósi kórházat. Most megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat, amelyből az is kiderült, mennyiért.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 1 820 000 000 forintot fizethet a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. magántulajdonban álló, 74,444%-os üzletrészének tulajdonjogáért. A vételár mellett a részesedés megszerzése még 23 millió forintos költséggel jár.
Ezt Varga Mihály pénzügyminiszternek kell biztosítania, és Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezése alapján, az ő feladata lesz az is, hogy miután kórház 100 százalékban a magyar államé lesz, a társaság működésének finanszírozásához egyszeri támogatásként adjon legfeljebb 50 millió forintot. | Közlöny: 1,8 milliárdért venné meg az állam a siklósi kórházat | A kormány arról már januárban döntött, hogy állami tulajdonba venné a siklósi kórházat. Most megjelent a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat, amelyből az is kiderült, mennyiért.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 1 820 000 000 forintot fizethet a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. magántulajdonban álló, 74,444%-os üzletrészének tulajdonjogáért. A vételár mellett a részesedés megszerzése még 23 millió forintos költséggel jár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/08/12/kozlony-18-milliardert-venne-meg-az-allam-a-siklosi-korhazat/ | 2023-08-09 12:05:38 | true | null | null | 24.hu |
Februárban kiadta a Hírklikk adatigénylése után rekord lassúsággal a Covid-védekezéssel kapcsolatos szerződéseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A legnagyobb figyelem az elhibázott lélegeztetőgép beszerzéseken volt, de találtunk anomáliákat a maszk-beszerzések körül is. Megírtuk, hogy sok tízmillió maszkot vett például több mint 17 milliárd forintért a külügy a Gyömrői-sarok Projekt kft-től. Ettől a cégtől 17 dollárcentért vett sebészi maszkokat Szijjártó tárcája, illetve 44 cent és 1,8 dollár közti áron FFP2-es maszkokat.
Most ráleltünk a TBÉSZ Zrt. szerződéseire is. A cég hátteréről a hvg.hu októberben írt. Eszerint a cég fő tevékenysége az „egyéb speciális szaképítés", a gyógyszer, gyógyászati termék, illetve a ruházat, lábbeli nagykereskedelmét idén tavasszal jegyeztették be a tevékenységek közé. A cég egyik tulajdonosa (egy másik cégén keresztül) Lóki Géza, aki nem ismeretlen szereplő a minisztériumok környékén. Lóki a Mega-Logistic Zrt. egyik vezetője is, amely az Orbán-kormány előtt a honvédelmi tárca beszállítója is volt, majd 2010 után a Külügyminisztériummal szerződött külképviseletek felújítására.
A TBÉSZ Zrt. sebészi maszkokat és FFP2-es maszkokat szállított, egészen horribilis áron. A sebészi maszkok darabját 156 forintért, míg az FFP2-es maszkok darabját 944 forintért adták. A sebészeti maszk még az első hullám maszk-hiányos napjaiban is beszerezhető volt 156 forintért még akkor is, ha csak egyet akart belőle az ember, így különösen megdöbbentő, hogy tízmilliós tételnél is ennyit kért TBÉSZ Zrt. Az FFP-es maszkokért kért majdnem ezer forint még annak figyelembevételével is óriási összeg, hogy a szerződés 2020. április végén köttetett. Most van olyan webshop, ahol kevesebb mint 200 forintért lehet már kisebb tételben is ilyen maszkot vásárolni.
Azt nem lehet pontosan nyomon követni a kiadott szerződésekből, hogy pontosan hány darab maszkot is szállítottak, mert a kiadott szerződés alapján úgy tűnik, mintha 9 millió sebészeti maszkot és 600 ezer FFP-es maszkot szállítottak volna 3 milliárd 686 millió 928 ezer forintért, de egy másik szerződésösszesítőn ennél nagyobb összeg, 4 milliárd 682 millió 398 ezer 560 forint szerepel. Hogy mennyi maszkot szállítottak ezért a pénzért valójában, arra onnan lehet következtetni, hogy Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő adatigénylésére Szijjártó Péter minisztériuma azt állította, 20,6 millió darab maszkot szállítottak le. | Aranyáron vette a maszkokat is a kormány | A Hírklikk által kikért szerződésekből kiderült, volt olyan cég, amelytől darabonként 156 forintért vett mezei sebészmaszkokat a kormány és majdnem ezer forintért FFP2-es maszkot. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/aranyaron-vette-a-maszkokat-is-a-kormany/378732 | 2021-03-21 12:28:00 | true | null | null | Hírklikk |
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.
Ezt a bizonyos hallgatót Ádám Zoltán, a Corvinus docense tanította. Amikor kollégáival együtt jelezte a hallgatónak, hogy nem fog tudni levizsgázni a tárgyából, az érintett édesanyja először őt kereste meg. Ő indította az etikai vizsgálatokat is a két vezető és a rektor ellen, az ügyeket pedig most bíróságra vitte. Ádám Zoltán a 444-nek adott interjújában részletesen elmondta, az ő nézőpontjából hogyan nézett ki a vizsgabotrány onnantól, hogy egy szeminárium után megkereste őt az édesanya, odáig, hogy Hernádi Zsolt közölte vele és a rektorral: az ügyet lezárták. | „Előd azt mondta, hogy oldjuk ezt meg” – a Corvinus vizsgabotránya belülről | A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2023/08/09/elod-azt-mondta-hogy-oldjuk-ezt-meg-a-corvinus-vizsgabotranya-belulrol?fbclid=IwAR0AJTG9Sda3t5p0cJZsVvf-Inq1XewqwL05Xlk9MRtmWSkBg-k1TZVDbSU | 2023-08-09 12:30:00 | true | null | null | 444 |
Mint korábban megírtuk, október elején útjára indult a Nemzeti Könyvtár elnevezésű sorozat, amelynek első hét kötetét már be is mutatta az alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott. Kerényi Imre a bemutatón kijelentette: ez egy kultuszkönyvtár, „azokat a hősöket választották ki, akik nemcsak lírai költeményeket írtak, (…) hanem valamit tettek is annak érdekében, hogy Trianon után hogyan lehet felemelni a hazát”. Azokat a műveket választották ki, amelyeket a kormány ajánl híveinek, leendő híveinek, a Békemenet résztvevőinek.
Mindez – az összesen 140 ezer példányban nyomott 14 kötet – az adófizetőknek 300 millió forintjába kerül. Mint Kerényi előre jelezte, a „sorozat mind a kiválasztott műveket, mind a kötetszámot illetően nyitott”, azaz a Nemzeti Könyvtár bővülésével az összeg egyenes arányban nő.
100 millióból is kijött volna
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) levelet küldött ezzel kapcsolatban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak és L. Simon László kulturális államtitkárnak. A szerkesztőségünknek is megküldött levelekben azt írják, hogy az évi 12-13 új címet megjelentető hazai és határon túli kiadók saját pénzüket kockáztatva jelentetik meg könyveiket, gondoznak sorozatokat, s szigorú, esélyegyenlőséget jelentő pályázati feltételekkel kérhetnek csak állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól. A Nemzeti Könyvtár elindítása, s annak 300 millió forintos állami támogatása ugyanakkor közel 100 millió forinttal több, mint az NKA Könyvkiadás Kollégiuma által kiírt – a teljes magyar és határon túli magyar könyvkiadást megszólító – idei pályázata.
Az első hét kötet
Az MKKE méltatlannak találja azt is, hogy a piaci folyamatokba beavatkozó állami sorozat elindításáról a magyar könyvszakma szereplőivel nem konzultáltak. „Felhívhattuk volna ugyanis a figyelmet arra, hogy 14 cím 140 000 példányban történő megjelentetéséhez nincs szükség 300 millió forintra, ez súlyos pazarlás az adófizetők pénzéből. A kiadványok paramétereinek ismeretében bizton állíthatjuk, ez a cím- és példányszám-mennyiség 100 millió forintos ráfordítást sem igényel” – szögezik le.
A szerzői jogokra sem figyeltek
Azt is hozzáteszik, hogy tévesen állította Kerényi Imre, hogy a sorozat nem zavarja, nem befolyásolja a magyar könyvpiacot. A 140 ezer példány felét ingyen osztják ki közkönyvtáraknak, iskolai könyvtáraknak, politikusoknak, iskolaigazgatóknak, s így azok a kiadók, amelyek a sorozatban tervezett szerzők műveit eddig piaci körülmények között, saját üzleti kockázatukra jelentették meg, az ingyenes szétosztás „eredményeként” elveszítik a lehetőségét annak, hogy a könyvtárak rendeljenek tőlük. Arra is felhívja a könyves szervezet az illetékesek figyelmét, hogy a Közlönykiadó olyan szerző művének a megjelentetését is programjába iktathatta, akinek a szerzői joga más kiadónál van (Bánffy Miklós).
A miniszteri biztos a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, arról, hogy a „felülről nyitott sorozat” következő 24 kötetében mely művek szerepeljenek, értelmiségieket szeretne megkérdezni. Az MKKE ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy az egész sorozat elindítása előtt, pl. annak indokolatlanul magas ráfordítási költségeiről miért nem előzetesen konzultáltak az érintettekkel, a magyar könyvkiadókkal? Mint írják, az adófizetők pénzének értelmes felhasználása érdekében, a hatályos törvényeknek megfelelően versenytárgyalásra kérhették volna nem csupán a magyarországi könyvpiac szereplőit, hanem a magyar nyomdákat is.
„Mindezekre tekintettel, tisztelettel kérjük, hogy a most hét kötettel debütáló Nemzeti Könyvtár sorozat folytatását felülvizsgálni szíveskedjenek!” – zárul a levél. | Brutálisan drága a Kerényi-könyvtár | A Nemzeti Könyvtár első 14 kötetére szánt összeg 200 millióval több, mint amibe normál piaci körülmények között kerülne. Az állam másfélszer annyit szán a Kerényi-könyvtárra, mint a teljes magyar könyvkiadásra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/17/brutalisan-draga-a-kerenyi-konyvtar/ | 2012-10-17 13:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Lapunk ilyen címmel nem közölt ugyan írást, ám valóban ismertette az Eötvös Károly Intézet közleményét, amely szerint a Századvég-csoport a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak készített közpolitikai tanulmányokkal napi csaknem tízmilliót keres. Ezt a Századvég tagadja, így természetesen a véleményét ismertetjük.
Lánczi András szerint „nem felel meg a valóságnak, hogy a Századvég-cégcsoport a 2012-es 939,6 milliós keret 99,4 százalékát már június közepéig felvette. Ezzel szemben a valóságban a megjelölt összeg a 2011. évi időszak forrásából került lehívásra, míg a 2012. évi keretből május hónap végéig csak nagyságrendileg 20% került lehívásra.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy a Századvég oldalanként 470 ezerért dolgozik. A valóságban: Az írásbeli tanulmányok és döntés előkészítő anyagok elkészítése mellett a Századvég tevékenységébe témánként havi rendszerességgel legfeljebb 200 óra, mindösszesen 800 óra tanácsadói tevékenység tartozik, valamint közvélemény-kutatatási és projekt-menedzsment feladatokat is ellát, ezért a megbízási díj a tanulmányok oldalankénti értékére vetítve nem számítható ki.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a minisztérium az idén decemberig felhasználható keret 99,4 százalékát fizette ki az anyagokért. Ezzel szemben: A minisztérium a szerződésben meghatározottak szerint – 2012 májusának végéig – az idei keret nagyságrendileg 20 százalékának megfelelő összeget fizetett ki.” | Helyreigazítás – a Századvég oldalanként nem 470 ezer forintért dolgozik | A Századvég Politikai Iskola Alapítvány képviseletében Lánczi András elnök azt kérte a Hír24 szerkesztőségétől, hogy a 2012. október 16-án „Oldalanként 470 ezerért dolgozik a Századvég” című cikkünk valótlan állításait pontosítsuk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/18/helyreigazitas-a-szazadveg-oldalankent-nem-470-ezer-forintert-dolgozik/ | 2012-10-18 13:55:00 | true | null | null | 24.hu |
A Gripen-jelentés nyilvánosságra hozatalát az LMP kezdeményezte. A honvédelmi miniszter a Hír TV-ben azt mondta, a dokumentum hivatalosan nem is létezik, tehát aki nyilvánosságra hozza, nem követ el államtitoksértést. A tárcavezető szerint a jelentést nem titkosították szabályosan, hiszen eddig tisztázatlan körülmények között még 2007-ben “átkerült” a Miniszterelnöki Hivatalba, “tehát Gyurcsány Ferenchez”, majd visszaküldték a HM-be, de oda már nem érkezett meg.
A 2010-es kormányváltáskor a dokumentum már nem volt a tárcánál, és azóta sem találják – mondta Hende Csaba.
Az LMP szeptember végén nyújtott be közérdekű adatkérést az ügyben. A párt szerint a jelentést nyilvánosságra kell hozni, hogy kiderüljön, kik és milyen okokból döntöttek a vadászgépek beszerzéséről. Jávor Benedek frakcióvezető ezt azzal indokolta, hogy meg akarják tudni, hol van az akkori szocialista honvédelmi államtitkár, Vadai Ágnes vezetésével dolgozó, a Gripen vadászgépek beszerzését vizsgáló bizottság jelentése, és ki a titokgazda.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja szintén szeptember végén jelentette be, pártjuk azt várja az ügyészségtől, hogy indítson vizsgálatot a Gripen vadászgépek beszerzéséről szóló 2001-es döntéssel összefüggő korrupciógyanú miatt. A korábbi honvédelmi államtitkár akkor arra hivatkozott, hogy a Profil című osztrák hetilap nemrégiben azt írta: egy tanúvallomás szerint kenőpénzek kifizetéséről is szó volt a BAE Systems fegyverkonszern és kelet-európai tanácsadója, az osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly megbeszélésén a vadászrepülő-beszerzésekkel kapcsolatban.
Vadai Ágnes azt is javasolta, hogy oldják fel annak a jelentésnek a titkosságát, amelyet az előző kormányzati ciklusban az általa vezetett bizottság készített, és amely szabálytalanságokat állapított meg a Gripen-beszerzés körül.
A bécsi ügyészség szóvivője, Thomas Vecsey akkor azt mondta, nincs jele magyar szálnak az Alfons Mensdorff-Pouilly elleni osztrák vádiratban.
Magyarország egy 2001-ben kötött, 2003-ban módosított megállapodás értelmében lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet. Az eredetileg 2015-ben lejáró, ám idén módosított szerződés szerint Magyarország további tíz évig fizeti a vadászgépek részleteit. | Eltűnt Gripen-jelentést keres a honvédelmi tárca | Nem találják a Honvédelmi Minisztériumban a Gripen-bizottság 2007-es jelentését. A dokumentumnak még a kormányváltás előtt veszett nyoma - mondta Hende Csaba csütörtök este a Hír TV Rájátszás című műsorában. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/19/eltunt-gripen-jelentest-keres-a-honvedelmi-tarca/ | 2012-10-19 14:14:00 | true | null | null | 24.hu |
A Hadtörténeti Múzeum is csatlakozott azoknak a nagy országos közgyűjteményeknek a sorához, amelyek sorsa tartósan bizonytalanná vált, vagy már hosszabb ideje állandó kiállítóhely nélkül kénytelenek létezni. Ilyen hányódó múzeum az Iparművészeti, amelynek Üllői út főépülete 2018 óta zárva tart, és a felújítása ténylegesen el sem kezdődött, és a Közlekedési Múzeum, amelynek városligeti régi épületét 2016-ban bontották le, a Kőbányai úti új múzeum megépítése viszont a költségvetési helyzet miatt teljesen bizonytalan. A Magyar Építészeti Múzeumnak legalább egy kiállítóhelye elkészült tavaly a Walter Rózsi-villában, de az új főépület tervezése még csak pályázati szakaszban van. A bezárás veszélye folyamatosan ott lebeg a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria fölött, mindkettő egyre szűkebb helyre kénytelen összehúzni magát – az egyik a Ludovikának, a másik a Királyi Palota rekonstrukciójának van útjában, de nincs belátható közelségben az új otthonuk felépítése. Eddig egyedül a Néprajzi Múzeum volt olyan szerencsés, hogy átvészelt egy évekig tartó nagy költözést, és meg is kapta az új épületet (meg a szükséges raktárakat, restaurátorműhelyeket).
Egy múzeummal nem sok rosszabb történhet annál, mint hogy beláthatatlan időre félvirtuális létre kárhoztatják. A műtárgyak ilyenkor raktárakba kerülnek, többnyire nem a legjobb körülmények közé, sokszor még a gyűjteménnyel foglalkozó muzeológusok számára is nehezen hozzáférhetőek lesznek. Az épület nélküli múzeum csak korlátozottan tud tudományos munkát végezni, műtárgyakat begyűjteni, kiállításokat rendezni, és küzdenie kell azért, hogy ne essen ki a köztudatból. Ha az emberek és a döntéshozók elfelejtik, hogy létezik, végzetes leépülési spirál indulhat el. Még egy rossz, alkalmatlan, szűkös, vagy akár időnként beázó épület is jobb a semminél.
A Hadtörténeti Múzeumot ez a veszély a közelmúltig egyáltalán nem fenyegette: Kapisztrán téri épülete stabil bázisnak látszott, nagy költöztetési tervek nem érintették, nagyszabású fejlesztésében sem gondolkodott a fenntartó honvédelmi tárca. Aztán egyszer csak beütött a krach: a múzeumnak parancsszóra mennie kellett a Várból. Mégpedig a lehető legbanálisabb ok miatt: a miniszter kinézte a szép fekvésű épületet saját irodájának.
A költözést katonás módon valósították meg: sem érdemi kommunikáció, sem szakmai párbeszéd nem volt, a tárca nem árulta el, hogy milyen jövőt szán az intézménynek, a szűkszavú közlemények már csak a befejezett helyzetet írták le.
A múzeum is hallgatott, nem kért, nem is kérhetett segítséget a nyilvánosságtól. Ez nem fért volna bele egy olyan közintézmény szervezeti kultúrájába, amely múzeum ugyan, de nem főigazgatója, hanem parancsnoka van, és egész vezetősége honvédségi kötelékben szolgál. Ebben a közegben nem szokás visszaszólni, a parancsot teljesíteni kell, akkor is, ha hülyeség.
Márpedig a parancs ezúttal teljes hülyeség volt. Sehol a világon nem tesznek utcára egy nagy, nemzeti közgyűjteményt azért, hogy a miniszter és közvetlen stábja szebb irodákat kapjon, a budai hegyekre nyíló kilátással. Ez olyan barbár, önkényes eljárás, amire eddig itthon sem volt példa.
A múzeum kiebrudalása Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri kinevezése után, tavaly tavasszal vetődött fel először. Kezdetben a munkatársak olyan híreket kaptak, hogy csak a miniszter és közvetlen stábja érkezik, a múzeum ettől még a helyén maradhat. Tavaly májusban aztán közölték a döntést, hogy nyár végére a Kapisztrán téri szárnyat ki kell üríteni a földszintet elfoglaló Hadtörténelmi Levéltár kivételével, a Tóth Árpád sétányra néző múzeumi épületszárny felső szintjét is át kellett adniuk. Egy július 1-jei állománygyűlésen bejelentették a múzeumot tizenegy évig vezető Kovács Vilmos parancsnok leváltását, bár hallottunk olyan véleményt, hogy ez inkább megédesítette a keserű pirulát. Az új vezető, Töll László ezredes mindenesetre jó szakember, érti a múzeumot, de ahhoz hiányzott a befolyása, hogy megmentse a kilakoltatástól. Végül idén május 21-én végképp bezárt a Kapisztrán téri épület, az összes kiállítást lebontották. A fenntartó – bár ebben az esetben ez a kifejezés talán eufémizmus – május 31-ig adott határidőt a múzeum távozására, bár a nagyon nehezen mozdítható levéltár még legalább két-három évig az épületben maradhat.
A minisztérium felköltöztetését a Budai Várba semmilyen racionális érv nem támasztja alá. Az egyetlen értelmezhető indok, hogy a honvédelmi tárca is szeretett volna helyet kapni abban az új kormányzati negyedben, amely a Várnegyedben éppen kialakul. A köztársasági elnök és a miniszterelnök irodája mellett már most itt van a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda (a Karmelitában), belátható időn belül visszaköltözik háború előtti, rekonstruált székházába a Pénzügyminisztérium, a visszaépülő József főherceg-palotát az Alkotmánybíróságnak szánják, és a háború előtti Külügyminisztérium éppen visszaépülő székháza is valamilyen kormányzati célt fog szolgálni. A Honvédelmi Minisztérium Várba költöztetése a korábbi tervekben nem szerepelt, és az egész tárca nem is hagyhatta el a lipótvárosi Balaton utcát, mert
a Kapisztrán téri Nándor-laktanya épülete alkalmatlan a teljes minisztérium befogadására. Szalay-Bobrovniczky és néhány szervezeti egység azonban felköltözhetett, és a Kapisztrán téri homlokzatra felkerült a felirat.
Az épületet belülről felújították, és június 26-án Szalay-Bobrovniczky már itt fogadta Alkassoum Indattou nigeri védelmi minisztert. A találkozókról kiadott MTI-fotókon látszik egy jellegzetes kettős ablak, ami egyértelművé teszi, hogy a miniszter a Tóth Árpád sétányra néző volt múzeumi szárnyat használhatja, ahonnan a budai hegyekre nyílik kilátás.
A miniszter átköltözéséről kiadtak egy hivatalos közleményt június 12-én, aminek már a címe is csúsztatás: „Történelmi helyére költözik a Honvédelmi Minisztérium”. Ez alatt azt kellene érteni, hogy a Budai Várba, ahol a kiegyezés utáni időszakban működött egészen a kormányzati negyed 1945-ben bekövetkezett pusztulásáig. A Honvédelmi Minisztérium valóban a Várban volt, de egyáltalán nem a Kapisztrán téri Nándor-kaszárnyában, hanem a Szent György téren. Impozáns, neoreneszánsz palotáját 1879 és 1881 között emelték, és valóban kiemelt szerepet játszott a dualizmus kori magyar állam hatalmi reprezentációjában, nem függetlenül attól, hogy az önálló magyar hadsereg hiánya magyar szempontból a kiegyezés rendszerének legnagyobb negatívuma volt. A háború után a romos épületegyüttest lebontották. A Nemzeti Hauszmann Programban ez is visszaépül, de nem hiteles formában, hanem kulisszaszerű tűzfaltakarásként, minden valószínűség szerint azért, hogy ne takarja ki a Karmelita épületét. Ha a tárca valóban a történelmi hagyományokat akarta volna ápolni, ennek a palotának a tényleges visszaépítése, visszakérése mellett akár érvelhetett is volna.
Ezzel szemben a Nándor-laktanya sosem szolgált minisztériumi célt. A múzeumot nem valamiféle szocialista ármány telepítette oda, hanem a Horthy-korszak.
A Hadtörténeti Múzeum meglehetősen későn, 1918 novemberében jött létre, noha a millennium óta folyamatosan napirenden volt a sajtóban, hogy szükség lenne egy olyan intézményre, amely a magyar hadsereg dicsőséges múltját bemutatja, emlékeit összegyűjti. Nem véletlen, hogy ez a múzeum a dualizmus idején nem jöhetett létre: a hadsereg akkor közös intézmény volt, múltjának emlékeit a bécsi Heeresmuseum őrizte, a magyar kormányok nem vállalták a konfliktust az uralkodóval, amit egy magyar hadimúzeum alapítása jelentett volna. Végül az első világháború végnapjaiban született döntés a létrehozásáról, de azzal a feltétellel, hogy nem a honvédség egész történelmét fogja bemutatni, hanem csak a nagy háborúét.
Ezek a problémák a Monarchia bukása után mind elhárultak, és néhány nappal az őszirózsás forradalom után a honvédelmi tárca keretei között megkezdődött a múzeum felállítása. Van azonban ennek a mára elfelejtett történetnek egy máig ható öröksége: a múzeum a megkésett alapítás miatt nem kapott olyan reprezentatív épületet, mint az Iparművészeti vagy a Szépművészeti. A Horthy-korszakban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt csak egy meglévő laktanya átalakítása jöhetett szóba: ez lett a vári Nándor-kaszárnya, amit kezdettől fogva az új múzeum otthonának szántak, részben azért, mert a vári elhelyezkedés mégis csak presztízst adott, részben pedig azért, mert az Országos Levéltár szomszédságában állt, ahol a Hadtörténelmi Levéltár abban az időben helyet kapott. Az 1847-es klasszicista épület felújítását és átalakítását múzeum céljára 1926-ban kezdték meg, de a munka annyira elhúzódott, hogy csak több mint tíz évvel később készült el.
A Hadtörténeti Múzeum ünnepélyes megnyitására 1937. május 29-én került sor a kormányzó és Rőder Vilmos honvédelmi miniszter jelenlétében. A bástyasétányra néző épületet a múzeum végleges otthonának szánták, és eltekintve a második világháború okozta traumatikus megszakítástól – amikor a gyűjtemény jelentős része megsemmisült, és az épület megsérült – az is maradt egészen Szalay-Bobrovniczky Kristóf érkezéséig. A kilakoltatás tehát a hagyományokat is sérti. A Hadtörténeti Múzeum nyolc évtizedes vári létezésére ma már csak a Tóth Árpád sétányon hagyott muzeális ágyúk emlékeztetnek.
De hol van most a múzeum?
Szerteszét. A honvédelmi tárca a Bálna épületében hozott létre egy „felejthetetlen, izgalmas, interaktív katonai kiállítást” a Honvédség alapításának 175. évfordulójára. Ez valójában két részből áll, az egyik fele egy teljesen modern toborzókiállítás a Honvédség mai működéséről, a másik fele pedig egy olyan tárlat, ami nagyrészt az első és a második világháborút idézi meg néhány eredeti ágyúval, fegyverrel, egyenruhával, gulyáságyúval, és elég jól sikerült installációval. Mint tárlat főként attól felejthetetlen, hogy akik összeállították, megvalósították a teljes tartalomnélküliséget: a kiállítást, ami nem állít semmit, nyomokban sem fedezhető fel benne semmiféle narratíva, vagy mondanivaló. Ez egyfajta bravúr.
Hogy mi lesz az állam által a fővárostól átvett, de az építése óta semmilyen célra nem használható Bálnával, az továbbra is rejtély. Most nagyrészt üresen áll, eltekintve a honvédségi kiállítástól és az időnként ott megrendezett kormányközeli rendezvényektől. Az épület belülről leginkább egy rosszul kitalált bevásárlóközpont, múzeumi célokra teljes mértékben alkalmatlan, és semmilyen átépítéssel nem is tehető alkalmassá. Legfeljebb abban merülhet fel a gondolat, hogy ez legyen a Hadtörténeti új otthona, aki még soha nem látott belülről múzeumot.
A már említett minisztériumi közlemény szerint „a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteménye a modern kiállítótérré alakított Bálnában, illetve a magyar történelem egyik legjelentősebb központjában, Székesfehérváron kap méltó helyet.” Székesfehérvár úgy kerül a képbe, hogy a múzeumi könyvtár már a tavaly nyári kiköltöztetés során valahogy a megyeszékhelyre került, nemsokára, augusztus 15-én pedig nyílik egy öt teremből álló kiállítás a Szent István Király Múzeum (SZIM) Rendház épületében, amely a lebontott állandó kiállítás zanzája lesz, és a múzeum legértékesebb műtárgyait mutatja be. A Rendház volt tavaly a helyszíne a rosszemlékű Királyok és szentek Árpád-házi kiállításnak, amit botrányos körülmények között einstandolt a Nemzeti Múzeumtól a Magyarságkutató Intézet.
Ez az épület egy szépen felújított, elegáns kiállítótér, és önmagában az kedvező fejlemény, hogy a Hadtörténeti a mostani szorult helyzetében kap egy bemutatkozási lehetőséget. Sőt, úgy látszik, hogy az együttműködés tartósabb is lesz, mivel 2024-ben ugyanitt egy másik, jelentősebb kiállítással is jelentkezik az intézmény (Kardokkal és koszorúval ékesítve – A magyar katonai vitézség jelképei). A Rendház azonban nem a Hadtörténeti Múzeum számára készült, hanem a Szent István Király Múzeumnak, emellett a barokk kolostor téri adottságai miatt nem is lenne alkalmas a Hadtörténeti végleges otthonának. Belényesy Károly, a SZIM igazgatója kérdésünkre azt válaszolta, hogy „az épületet a Szent István Király Múzeum nem adja át használatra, hanem együttműködési megállapodás alapján helyet biztosít a Hadtörténeti Múzeum tematikus kiállítása számára”, és hangsúlyozta, hogy nem állandó kiállítás nyílik jövőre, hanem „egy hosszabb időtartamú időszaki kiállítás, amelynek egyes elmei időszakosan frissülni fognak.”
Vagyis Székesfehérváron a Hadtörténeti Múzeum szívesen látott vendég – de vendég.
A honvédelmi tárca nem tolhatja le magáról végleg azt a felelősséget, hogy a saját intézményét méltó módon elhelyezze, ha már utcára tette. És ennek az intézménynek a fővárosban, Budapesten lenne a helye, ahogy azt az alapításakor megfogalmazták. „Kívánatos, hogy Budapesten egy mindenki által könnyen hozzáférhető olyan hadimúzeum létesíttessék, melyben a Magyarországból kiegészített csapatoknak, a magyar katonáknak hősi küzdelmeiből származó hadi emlékek gyűjteménye hirdesse a késő utókor számára a múltak dicsőségét” – olvashatjuk a múzeum létesítéséről 1917-ben először megfogalmazott javaslatban.
Azóta valamivel összetettebb módon fogalmazzák meg a világban a hadimúzeumok küldetését: a múlt katonai dicsőségének bemutatása mellett a korszerű intézmények, például a világhírű manchesteri, drezdai és bécsi múzeumok a háború társadalomformáló szerepével és tragédiáival is azonos súllyal foglalkoznak. De legalább ennek a százéves alapcélnak – egy mindenki által könnyen hozzáférhető hadimúzeumnak Budapesten – muszáj lenne teljesülnie.
A múzeumnak több saját telephelye van jelenleg is. A Verseny utcában központi irattár és raktárak, a Kerepesi út 29/b alatti épületegyüttesben szintén raktárak található, valamint a Várból ide költöztek át az irodák is. A Kerepesi út 29/b egy meglehetősen jellegtelen, sivár külvárosi épületegyüttes. Faárugyárnak épült 1911-ben, majd a Horthy-korban nagy befogadóképességű hajléktalan-menhellyé alakították, és ki is bővítették. Évtizedek óta honvédségi tulajdon, itt található a Zrínyi Kiadó székhelye, honvédségi sportegyesületek, a hadisírgondozó, valamint most már a múzeum is.
Néhány hónapja a 24.hu vette észre, hogy az ÉTDR építési engedélyezési rendszerben megjelent a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (a korábbi Honvéd Táncegyüttes) új színházának 2021-ben engedélyt kapott tervcsomagja. A színház mellett ezen egy új portaépület is látszik Magyar Hadtörténeti Múzeum felirattal a homlokzatán.
Ezt látva joggal hihetnénk, hogy a tárca a Kerepesi utat szánja a múzeum valódi, végleges otthonának, és gőzerővel dolgozik a megépítése előkészítésén. Ez sajnos nincs így. Nem tudni, milyen tervei vannak a minisztériumnak, hiszen az elküldött kérdésekre – természetesen – nem válaszolnak, de ha megnézzük a tervcsomagban lévő helyszínrajzot, láthatjuk, hogy a beruházás a telep többi épületét, amelyek a múzeum céljaira alkalmasak lennének, nem érinti. Mindössze az új portaépület szerepel tehát ebben a tervben, ami a mellékelt felirat szerint valóban a Hadtörténeti Múzeum személyi bejárata lenne.
Mindenesetre ha már úgy alakult, hogy a Hadtörténetinek méltatlan körülmények között mennie kellett a Várból, a Kerepesi út lehetséges helyszín egy új múzeum felépítésére, esetleg a telep egyes épületeinek megőrzésével. Szakmai érv ugyanis lehetett volna a Nándor-laktanya feladása mellett: egy modern hadtörténeti múzeumnak rengeteg szabad térre van szüksége, és egy régi laktanya szűkös terei csak korlátozottan alkalmasak korszerű intézmény elhelyezésére.
A látogatók számára a tárolókba helyezett régi fegyverek, interaktív kiállítási elemek, vagy akár nagyon jól megcsinált lövészárok-installációk mellett legalább olyan, ha nem nagyobb vonzerőt jelentenek a régi harci járművek, tankok, tehergépkocsik, ágyúk, lövegek, rakéták – csupa olyan dolog, aminek sok tér kell, szabad és fedett egyaránt. Ez a két komponens szerencsés esetben egymást erősíti. A régi vári múzeum esetében a szabadtéri bemutatás lehetőségei nagyon korlátozottak voltak, ezért a múzeum ilyen jellegű műtárgyainak többsége egy privát helyszínen, a keceli Pintér Művek Haditechnikai Parkban található letétként. Egy közönségvonzó Hadtörténeti Múzeum végre bemutathatná a legértékesebb nagy méretű történelmi haditechnikai eszközöket is – olyan látogatószámokkal, amilyenekről a régi vári intézmény nem is álmodhatott.
Ehhez végiggondolt projekt, jó helyszín, felelősen viselkedő fenntartó és jelentős anyagi áldozatvállalás kellene. Ezzel akár szerencsés végkimenetelt kaphatna ez a szégyenletes történet. A tárca eddigi eljárása azonban semmi jót nem ígér.
Nyitókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 175 éves a Magyar Honvédség című kiállítás megnyitóján a fővárosi Bálnában 2023. május 2-án (fotó: MTI / Balogh Zoltán)
#Budai Vár#hadtörténet#Hadtörténeti Múzeum#múzeum#Szalay-Bobrovniczky Kristóf#Székesfehérvár | A miniszternek kellett a kilátás: így lett földönfutó a százéves Hadtörténeti Múzeum | Hosszú hányattatás vár a Hadtörténeti Múzeumra, amit azért költöztettek ki Kapisztrán téri épületéből, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter mindenképpen a Budai Várba akart költözni. A múzeumot csendben bezárták, azóta szétszórt telephelyeken, időszakos kiállításokkal működik, és a jelek szerint hosszabb időre Székesfehérvárra kerülhet. A vidékre költöztetés ellentétes az alapítói szándékkal, valamint a múzeum érdekeivel is. Ilyen banális okból még nem nagyon tettek tönkre fontos nemzeti kulturális intézményt. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/08/09/hadtorteneti-muzeum-koltozes-budai-var-nandor-laktanya-szalay-bobrovniczky-kristof/?fbclid=IwAR2C9XV08lDDBSVGFX4zW2OMhmyGNKdgNUDF3Ri94MDI2yNQQU2afSXkb8M | 2023-08-09 14:04:49 | true | null | null | valaszonline.hu |
A kormány a politikai álláshalmozás újabb lehetőségének megnyitását készítette elő, amikor a járási hivatalok létrehozásáról szóló törvényben azt mondta ki, hogy az országgyűlési képviselőség is közigazgatási gyakorlatnak számít. Ezzel megnyílt az út a 2014-től létrejövő kisebb parlament miatt állásukat elveszítő fideszes honatyák előtt, hogy a járások élén folytassák munkájukat – ismertette a Jobbik álláspontját Novák Előd, a párt alelnöke.
A Jobbik most törvénymódosítást nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben kimondanák, hogy országgyűlési képviselő, polgármester, valamint megyei vagy helyi önkormányzati képviselő nem vezethet járási hivatalt. Emellett annak rögzítését is kezdeményezik, hogy a hivatalvezetőnek felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel kell rendelkeznie, és legalább öt év közigazgatási gyakorlat is feltétel lenne.
Novák Előd szerint minderre azért van szükség, hogy ne álljon elő az az „abszurd helyzet”, hogy közigazgatási ügyekben a hivatalvezetőnél képzettebb a saját helyettese, vagy akár az általa felügyelt legkisebb falu jegyzője is. | Gátat szabna a politikusok álláshalmozásának a Jobbik | A Jobbik szerint a kormány országgyűlési képviselőkkel akarja feltölteni a 2013-tól megalakuló járási hivatalok vezetői posztjait, ami felháborító és elfogadhatatlan. Az ellenzéki párt törvénymódosítást kezdeményez az összeférhetetlenség kimondására. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/19/gatat-szabna-a-politikusok-allashalmozasanak-a-jobbik/ | 2012-10-19 14:35:00 | true | null | null | 24.hu |
A Blikk megkérdezte az egyes minisztériumokat, mennyit költöttek 2012-ben hivatalos utazásokra. Az összegyűjtött adatokat nézve óriási számok jöttek ki. Az igazságügyi tárca például 110 millióról számolt be, ám ez még egy korábbi állapotot tükröz.
Teljes listát ugyanis nem küldtek, csak arra hívták fel a figyelmünket, hogy Józsa István szocialista képviselő augusztusban hasonló kérdéseket küldött a tárcáknak, s ezt az összesítést bocsátották a rendelkezésünkre.
Legnagyobb összegről a honvédelmi tárca számolt be: az augusztusi állapot szerint 606 millió forintot költöttek. Bár itt olyan költségekkel is számoltak, mint a repülőgéppilóták kanadai vagy csehországi továbbképzési kiküldetése, egyéb nemzetközi missziókra történő kiutazás.
Őket 326 millióval a Vidékfejlesztési Minisztérium követi, nem sokkal lemaradva a nemzetgazdasági tárca 322 milliója mögött. Számottevőek voltak még a külügy (217 millió) és a fejlesztési minisztérium (100 millió) tételei is.
Izgalmasak azok a listák is, amelyek csak a vezetők – miniszter, államtitkárok, helyettes államtitkárok – kiküldetéseit taglalják. Itt sok esetben a Blikk kérésére október közepi összesítést is közöltek a tárcák. Mint kiderül, a fejesek is több százmillió forintért utaztak.
A legnagyobb kiadással Csizmadia Norbert fejlesztési államtitkár egyik kínai missziója járt. Ez 14,8 millió forint volt, igaz, a tanulmányútként feltüntetett kiküldetésen 49 nem állami vezető is részt vett. Fazekas Sándor agrárminiszter és kísérőinek legdrágább útja Brazíliába vezetett, ott 8 napot töltött 5,2 millióért, bár csak egy háromnapos konferenciára érkezett. Érdekes tétel az államadósság-kezelő két munkatársának Japánt, Tajvant, Szingapúrt és Dél-Koreát érintő körútja 5,4 millióért. Valószínű, hogy ez esetben is külföldi hitelezőkre vadászott Magyarország.
Gyakran azonban néhány tízezer forintból is megúsztunk egy-egy kirándulást. Ilyenkor ugyanis a magyar felet vendéglátója meghívta, vagyis a költségek nagy részét is állta.
– Ha a két ország külügyminisztériuma megállapodik, akkor a repülőjegyen kívül a delegáció ott-tartózkodását a vendéglátó fizeti – mondta Görög Ibolya protokollszakértő.
– Ám ezeket a gesztusokat viszonozni is kell, vagyis a következő találkozón a költségeket a korábbi vendég állja, így hosszabb távon az ilyen látogatásokat sem ússzuk meg kiadás nélkül. | Százmilliókért utaztak az állami fejesek | Budapest - Jó ügyfelei a repülőtársaságoknak a minisztériumok. Idén eddig több mint 1,8 milliárd forintba kerültek a tárcák kiküldetései. | null | 1 | https://www.blikk.hu/eletmod/utazas/szazmilliokert-utaztak-az-allami-fejesek/4lw48md | 2012-10-19 14:53:00 | true | null | null | Blikk |
Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.
Újabb sikert ért el az Aligai Fürdőegyesület, mert beadványának hatására a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapította, hogy saját hatósági elektronikus hirdetményi felületén nem található meg az üzemeltetési engedélyezési eljárás megindításáról szóló hirdetmény, amit jogszabály ír elő.
A hatóság azt is megállapította, hogy az engedélyezési eljárásban a civil szervezetet megillette volna az ügyféli jogállás, az eljárás kihirdetésének elmaradása miatt azonban az egyesület nem szerezhetett tudomást az eljárásról, így nem tudott élni ügyféli jogaival.
A felülvizsgálattal az is kiderült, hogy a hatóság az üzemeltetési engedélyezési eljárásban helytelenül minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: a helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos, aki újabb zárt körű tájékoztatót szervez
„A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fentebbi indokokra figyelemmel a keresetlevél alapján az engedély felülvizsgálata után annak visszavonása mellett döntött az Ákr. 115. § (1) bekezdése alapján, az eljárást a szükséges intézkedésekkel tovább folytatja. Az eljárás a visszavonó határozat véglegessé válásával folytatódik. A keresetlevélben feltárt környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdéseket érintő kifogások a tovább folytatott eljárás során kerülnek tisztázásra az érintett szakhatóság bevonásával. Az egyesület ügyféli jogállásáról az eljárás tovább folytatása során külön döntést hoz az igazgatóság” – olvasható a hatósági határozatban.
A Club Aliga kikötője június 1-jén nyitott meg, akkor szembesült azzal, mi történt ott, mert az építkezés alatt úgy körbekerítették a területet, hogy nem lehetett belátni – mondta a Szabad Európának Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.
Mint mondta, az állami tulajdonú, a fejlesztő vagyonkezelésében lévő, kőágy alapon megépített földnyelveket, a két masszív, korábbi mólót elbontották, helyette vasbeton oszlopokon álló mólót építettek, és ez a felépítmény már a fejlesztő Pro-Mot Kft. tulajdona a vízjogi engedély szerint. Az állami földterület megvan, csak már nem szárazföld, mint a birtoklapon, hanem víz alatt van – tette hozzá.
A korábbi móló 15 méter széles szárazföld volt platánfákkal, ezt verte szét a fejlesztő, és épített egy 3,4 méter széles vasbeton felépítményt – mondta Bukovszki András. A móló közterület volt, elvileg most is az, a fejlesztő azonban vaskapuval lezárta, ami szerinte törvénytelen. Emlékeztetett arra, hogy Rákosi egyszer már építtetett oda vasbeton mólót, amelyet egy tél alatt elvitt a jég, utána építették meg azt a stabil, széles mólót, amelyet most elbontottak.
Korábbi cikkünk a témában: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
Eltüntették az állami tulajdonú felépítményt: az országos térségi nagyhajókikötőt, a parti sétányt és az országosan kijelölt horgászhelyet – hangsúlyozta. Úgy tudja, az októbertől hatályos építési törvényben az lesz, hogy ahol elválik a földrészlet és a felépítmény tulajdonjoga, ott a felépítmény tulajdonosa ingyen jogosulttá válik az alatta lévő földrészlet megszerzésére.
Vagyis a Club Aligában eltüntették az állami kikötőt, helyette magánkikötő épült egymilliárdos állami támogatásból, és az új szabályozás alapján az alatta lévő állami föld is a tulajdonosé lesz ingyen.
Bukovszki András szerint a vízjogi engedély visszavonásával a használatbavételi engedély is hatályát vesztette, de erről nagy a hallgatás, döntés még nincs, elképzelhető, hogy a fejlesztő megtámadta az egyesület keresetét.
A kikötő egyébként tele van hajóval, úgy tudja, 213 bérlője van Balázs Attila cégének. Mint mondta, nem a bérlők ellen lépnek fel, hanem a helyiek érdekeit képviselik, akiknek eltűnt a szárazföldi parti sétányuk, a horgászhelyük, a mólójuk és a nagyhajókikötőjük. Ezeket kérik eredeti állapotban visszaállítani.
Ehhez kapcsolódóan: Aligai civilek: Hiába ígérgetett Lázár János és a beruházó, mégis elvennék a Balaton-partot
Az Aligai Fürdőegyesület korábban már sikeresen megakadályozta, hogy a magaspart tetejére öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház épüljön. Az építési engedélyt március elején az egyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette. Később a kikötőépület építési engedélyét is sikerült visszavonatniuk. Bukovszki András úgy tudja, erről az épületről már lemondott a beruházó. Mindkét esetben kimondta a bíróság, hogy a kiemelt kormányrendelet nem alkalmazható. A kikötőépület egy közparkban épült volna meg, állami területen, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették az ingatlantulajdonosoktól ezt a 47 hektárt. 24 órájuk volt arra, hogy elhagyják a házukat, egy csomag ruhát vihettek magukkal – mondta Bukovszki András. A helyiek elől lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, ott nyaraltak a pártfunkcionáriusok. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig harminc éve küzd azért, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez. Szerinte ezt próbálja megakadályozni az új tulajdonos azzal, hogy sorra próbálja eltüntetni a tízhektáros állami területen a közfunkciókat, a kikötő esetében pedig megpróbálta a közterületet is eltüntetni.
Kerestük az ügyben a Balázs Attila vezette Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat. | Club Aliga: nem tűnt el az állami földterület, csak víz alá került | Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/club-aliga-felulbiralta-donteset-a-hatosag-ujabb-csatat-nyertek-a-civilek/32540900.html | 2023-08-10 10:53:19 | true | null | null | Szabad Európa |
Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt.
„Hatalmas győzelmet arattunk” – mondta a Szabad Európának Bukovszki András helyi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A helyi ingatlantulajdonosok és a civil szervezet fellépésének hatására sikerült végleg megakadályozniuk, hogy vízi banánozás zaja zavarja meg a csendes balatonvilágosi part nyugalmát és az ottani élővilágot.
A fővárosi kormányhivatal hajózási hatósági főosztálya a folytatódó eljárásban nem adott engedélyt a vízi élményparkra, miután Takács Károly polgármester nyilatkozatával ellentétben nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzat visszavonta hozzájárulását a beruházáshoz – mondta Bukovszki András.
Az ügy előzménye – amelyről korábban már beszámoltunk –, hogy a balatonvilágosi lakók és nyaralótulajdonosok újabb tiltakozására a polgármester kénytelen volt összehívni egy rendkívüli testületi ülést, amely július 26-án volt. A tiltakozók azt szerették volna elérni, hogy tárgyalják újra a vízi élménypark ügyét, amiről korábban többször is írtunk.
Ehhez kapcsolódóan: Civil győzelem Világoson: „Ha itt elvérzünk, az egész Balatont letarolhatták volna”
Csodával határos módon négy év után először az addig mindenben a polgármester mellett álló képviselők közül egy tartózkodott, egy pedig váratlanul a tiltakozók mellett szavazott, így sikerült elfogadni egy olyan határozatot, amelyben visszavonták a vízi élményparknak februárban megadott területhasználati jogot a fizetős strand sarkában egy tíz négyzetméteres területre. A szárazföldi kapcsolat a vízjogi engedély kiadásának fontos feltétele, enélkül nem kaphatnak működési engedélyt – magyarázta a civil szervezet alelnöke.
A szükséges engedélyt korábban egyébként már megkapták a vállalkozók, de a tiltakozások hatására a kormányhivatal visszavonta, folytatta az eljárást, amelynek keretében megkérdezte az érintett szakhatóságokat és az önkormányzatot, hogy fenntartják-e korábbi hozzájárulásukat a vízi élményparkhoz.
A fővárosi kormányhivatal hajózási hatósági főosztályának kérdésére Takács Károly polgármester augusztus 4-én azt a választ adta, hogy a testület nem vonta vissza hozzájárulását, miközben a képviselők megszavazták a bérleti szerződés visszavonását. A hatóság azonban leírja, hogy egy helyi lakos a testületi ülés után két nappal, július 28-án arról adott tájékoztatást, hogy az önkormányzat visszavonta a szerződést, és a sajtóból is erről értesültek.
„A fentiekre tekintettel megállapítottam, hogy az ügyintézési határidőn belül az ellentmondások nem oldhatók fel, a létesítéshez elengedhetetlenül szükséges önkormányzati hozzájárulás kétséget kizáróan nem igazolt. Ennek következtében az ügyfél részére a létesítési engedély jogszerűen nem adható meg” – írta a kormányhivatal határozatában.
Korábbi cikkünk a témában: „Átverték a képviselő-testületet?” Tiltakoznak a vízi banánozás ellen Balatonvilágoson
„Magyarul hazudott a polgármester a hatóságnak?” – tette fel a kérdést Bukovszki András. Szerinte ezt maga a hatóság is kimondja. Harminc napon belül a beruházónak el kell bontania a stéget és a hatalmas cölöpöket, amelyeket levertek a Balatonba. Bukovszki szerint – aki maga is a világosi képviselő-testület tagja – a polgármester cselekedete akár okirat-hamisítás is lehet, reméli, hogy az illetékes Somogy Vármegyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti osztálya vizsgálatot indít.
Az ügyben küldtünk kérdéseket a kormányhivatalnak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Felhívtuk Takács Károly polgármestert is, hogy megkérdezzük, miért mondta a kormányhivatalnak, hogy az önkormányzat nem vonta vissza a hozzájárulását, de közölte, hogy nem kíván nyilatkozni.
Ehhez kapcsolódóan: Visszavont engedélyek a Balatonnál: Földváron és Világoson is fellélegezhetnek a civilek?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a félóránként nyolcezerért vízi banánozást és egyéb vízi élményeket tervező fiatal vállalkozók korábban megkapták az engedélyt, júniusban el is kezdték a terület körbekerítését és egy stég építését. A lakosság csak ekkor értesült arról, hogy vízi élménypark készül, ami ellen egyből tiltakozni kezdtek, főleg azok, akiknek vízparti nyaralójuk épp arra a területre esik.
Az Aligai Fürdőegyesület is beszállt az élménypark elleni küzdelembe, és jelezték a fővárosi kormányhivatal hajózási hatóságának, hogy úgy adtak ki engedélyt, hogy az érintett ingatlantulajdonosokat nem tájékoztatták és nem hallgatták meg. A hatóság, elismerve a hibát, visszavonta az engedélyt, és az eljárás folytatásáról döntött. Ez zárult most le azzal, hogy miután az önkormányzat visszavonta hozzájárulását, a hatóság nem adott engedélyt a vízi élményparkra.
A Balatonvilágosra terezett vízi élményparkkal a Szabad Európa riportere, Benyó Rita is foglalkozott a Balatonról készülő videóriportjának második részében, a Szabadon újabb epizódjában, amely elérhető a Szabad Európa oldalán és YouTube-csatornáján.
Hamarosan újabb cikkben foglalkozunk a Club Aliga kikötőjével kapcsolatos fejleménnyel.
Kertész Ádám
Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat. | Balatonvilágosi élménypark: hazudott a polgármester a kormányhivatalnak? | Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/balatonvilagosi-elmenypark-hazudott-a-polgarmester-a-kormanyhivatalnak-/32539092.html | 2023-08-08 11:04:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Immár tényként közli a SuperYachtFan szakmai portál, hogy az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa a Rose d’Or jachtnak, amelynek fedélzetén a 444 lefotózta Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát.
Hétfőn, amikor a fényképek megjelentek, a SuperYachtFan azt írta: a hajó egy magyar lízingcégen keresztül az orosz milliárdos, Konsztantyin Sztrukov birtokában van.
Ma reggelre a portál meg is nevezte az Euroleasinget mint a Rose d’Or tulajdonosát, hozzátéve: úgy tudják, a jacht tulajdonosa Sztrukov, de a magyar média szerint Mészáros Lőrinc az.
A Szabad Európa máltai újságírók (a meggyilkolt máltai újságírónő családja által létrehozott alapítvány, aThe Daphne Caruana Galizia Foundation) segítségével most megtudta: a Rose d’Or (ideiglenes) regisztrációs adatai is igazolják ezt, 2023. július 5. óta az Euroleasing szerepel tulajdonosként a máltai hajóregiszterben.
Az Euroleasing Zrt. a Mészároshoz köthető Magyar Bankholding lízingcége. Abból, hogy a hajó esetleg tényleg az Euroleasing tulajdonában van, még nem derül ki, ki rendelkezik a jacht felett, a lízing ugyanis egy speciális tartós bérlet. Leegyszerűsítve: a lízinget az különbözteti meg a hiteltől, hogy a futamidő alatt a lízingelt tárgy a lízingbe adó tulajdonában marad, a lízingbe vevő csak használja.
A lízing keretében a lízingbe adó vásárol meg egy vagyontárgyat a lízingbe vevő kérésére. A határozott időre kötött szerződés ideje alatt a lízingtárgy használati joga átszáll a lízingbe vevőre, a tulajdonos azonban a lízingbe adó marad. A szerződés ideje alatt a tárgyat használó lízingbe vevő valamekkora lízingdíjat fizet. A szerződés lejártakor jellemzően a lízingtárgy az addig azt használó lízingbe vevő tulajdonába kerül.
Hétfőn a Rose d’Or tulajdonosa hátterét firtató kérdésekre a Mészáros Lőrinc egyes érdekeltségeit (Opus, Talentis Agro, Talentis Group) tömörítő Mészáros Csoport a következőket válaszolta: „Érdemi tájékoztatást nem tudunk adni, tekintve, hogy Mészáros Lőrinc magánemberként vette igénybe a szolgáltatást.” | Mészáros Lőrinc cége lízingeli a jachtot, amelyen a leggazdagabb magyar nyaral | Máltai cégadatok szerint az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa a Rose d’Or jachtnak, amelynek fedélzetén lefotózták Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát. Az Euroleasing Mészáros Lőrinc bankjának, a Magyar Bankholdingnak a cége. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-jacht-rose-dor-euroleasing/32540571.html | 2023-08-09 11:37:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között.
A légitársaságok 2022-ben bevezetett különadója minden budapesti repjegy árát 2700-12 700 forinttal dobja meg. Most, hogy a kormány berken belül került a Budapest Airportban, kiemelt cél lett az utasszám növelése, érthető, hogy ezt a különadót elengedik. Általánosságban a különadók kivezetését a kormány vállalta az EU felé, jövőre a gyógyszergyártók és a telekomszektor plusz sarcáról is lemondanak. Maradnak viszont a nagy pénzt hozó különadók (bankok, kiskereskedelem, energiaszektor), pedig ezeket is ki kellene vezetni. | A kormányfő Lázár Jánosra bízta a turizmus fellendítését Orbán Ráhel tokaji szőlőjénél | Indoklás nélkül kapta meg az építésügyi miniszter azoknak a fejlesztéseknek az irányítását, amelyekért eddig a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnökeként Wáberer György volt felelős. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230808_Lazar_az_Orbanbirtokok_kornyeken | 2023-08-08 12:50:00 | true | null | null | HVG360 |
18 millió forintot kapott a koreai vállalat iparűzési adójából Kammerer Zoltán által vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány még jóval a volt sportoló polgármesterré választása előtt, hogy vitaanyagot dolgozzon ki Göd fejlesztési lehetőségeiről. A tanulmány meglepő következtetésre jutott: együtt kell működni az akkumulátorgyártó céggel.
Májusban választották meg Kammerer Zoltánt Göd polgármesterének. A többszörös olimpiai bajnok kajakozó függetlenként, a Fidesz támogatásával indult, és amióta ő vezeti a települést, újra megnyíltak a pénzcsapok: 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap a város a Samsung iparűzési adójából. Nemrégiben arról posztolt a polgármester, hogy további 500 millió forint plusztámogatás érkezik a városba – írta meg a Magyar Narancs.
A lap azt is megírta, hogy a beszámoló szerint részletes kutatás készült Göd környezetének jelenlegi helyzetéről és adottságairól, a város jövőképét, fejlesztési céljait taglalva, amihez összesen 17 személlyel készítettek „szakértői mélyinterjút” . Érdemes részletezni, hogy kik voltak köztük: Paplanos Péter, a Samsung SDI közügyekkel foglalkozó igazgatója, valamint Hongbum Shin pénzügyi igazgató. A Dunakanyar Kapuja Településfejlesztési Alapítvány részéről Kammerert, Csabait, Gubát, valamint további tagokat kérdeztek a kutatás során. A „vitaanyag” elkészültét olyan helyi intézményvezetők és „szakértők” segítették még, akikkel a polgármester az időközi kampányában közös fotót posztolt. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően nem került sor lakossági és vállalati kérdőíves felmérésre.
A tanulmányban a győri Audi példája bemutatta, hogy egy nagy külföldi vállalat hogyan telepedett le és ágyazódott be egy eltérő kultúrával rendelkező környezetbe.
„A párhuzam Göd esetében a Samsung gyár, azaz egy külföldi (koreai) vállalat, mely letelepedett a város szélén. Fontos kérdés, hogy az Audi beágyazottságából és működéséből miket lehet átvenni Gödnél” – írják.
Jelenleg Göd van abban a helyzetben, hogy a „kialakított feltételekhez igazodva tegyen lépéseket a saját igényei érvényesítése érdekében”.
„Ennek részeként alapvetően szükséges, hogy a mostani inkább ad-hoc jellegű, elsősorban problémaelhárításra irányuló attitűd helyett egy állandó, folyamatos meghatározott keretek között, dedikált, felelősségi körrel felruházott szereplők bevonásával zajló együttműködés kerüljön kialakításra.
Ennek az együttműködésnek az alapját pedig egy kölcsönös érdekeken alapuló, hosszabbtávú együttműködési terv adhatja meg – írják.
Tehát nem nem nagy meglepetés, hogy Kammerer Zoltán a Samsung-gyárral együttműködésben képzeli el Göd vezetését. | Kammerer Zoltán alapítványának 18 millióért belefért, hogy interjút adjon önmagának | Kammerer Zoltán alapítványa meginterjúvolta saját magát arról, hogy együtt kell működni a Samsunggal. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230809_godi_Samsunggyar_Kammerer_Zoltan_polgarmester_Alapitvany_interju_tamogatas | 2023-08-09 20:19:00 | true | null | null | HVG |
Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök. | Magyar adófizetők pénzéből angolul terjesztik az orbánizmust szerte a világban | Az orbáni ideológia szolgálatába állt a The European Conservative című folyóirat, amely a magyar miniszterelnök támogatói körét építené a jobboldali szellemi életben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230806_konzervativ_folyoirat_kormanytamogatas_halozatepites_erogyujtes_hvg | 2023-08-06 17:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Magyar Bankholdinghoz tartozó cég, az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa annak a jachtnak, amin Mészáros Lőrinc, Várkonyi Andrea és a családjuk nyaral – írta meg a Telex, és a Szabad Európa is.
Mindkét lap egy máltai újságíró alapítvány, a The Daphne Caruana Galizia Foundation segítségével szerezte meg a Rose d'Or nevű jacht hivatalos adatait, amiből világosan látszik, hogy
2023. július 5. óta az Euroleasing szerepel tulajdonosként a máltai hajóregiszterben.
Mindkét lap megjegyzi, a tulajdonostól függetlenül még nem derül ki, ki rendelkezik a jacht felett, ahogy nem tudni azt sem, ki a lízingbevevő, és hogy Mészáros Lőrinc milyen konstrukcióban vette igénybe a luxusjachtot. (A lízing egy tartós bérlet, maga a lízingelt tárgy a lízinget adó tulajdonában marad.)
Az ügyben van még egy csavar: egy szakportál kedden még azt írta, a jacht maga egy orosz bányamilliárdos tulajdonában van (róla itt írtunk részletesen), ám miután több magyar média inkább Mészáros Lőrinchez köti a jachtot, a portál próbál utánajárni a részeteknek. | Mészáros Lőrinchez köthető cégé a 62 méteres jacht, amin nyaralás közben lefotózták | Az nem világos, hogy az ország egyik leggazdagabb embere és családja milyen konstrukcióban tartózkodott a fedélzeten. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230809_Meszaros_Lorinc_ceg_bankholding_euroleasing_Rose_dOr_jacht | 2023-08-09 13:24:00 | true | null | null | HVG |
Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – írja a Direkt36. (Az anyag a Telexen jelent meg). A lap által megismert belső kormányzati anyagokból az is kiderült, hogy a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, így nem túlságosan meglepő, hogy egy az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.
Ugyan a hivatalos megállapodás erről csak 2023 szeptemberében születne meg Kínában, az iratok alapján már március óta mindenki kész tényként kezeli, hogy Magyarországon fog működni az a kínai elosztóközpont, amelyik vegyi anyagokkal, elősorban akkumulátorokhoz való lítiumvegyületeket tartalmazó anyagokkal és különféle szerves oldószerekkel látja majd el egész Európát.
Egyelőre az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt magyarországi központjának helye még kérdéses, két helyszín merült fel, az egyik a záhonyi vasúti átrakodó, a másik pedig egy budapesti logisztikai létesítmény, a soroksári kertvárostól pár tucat méterre található BILK terminál.
Ha el is tekintünk attól, hogy a projekt keretében mozgatni kívánt anyagok egy jó része egészségkárosító hatással bír, mert tegyük fel, képesek lesznek úgy megoldani a szállítást, hogy ebből ne legyen gond, akkor is ott marad az a nem elhanyagolható szelete a történetnek, hogy Kína évi kétmillió egységkonténernyi szállítmányt tervez 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni, ami a sokszorosa a BILK terminál jelenlegi kapacitásának. Tehát, ha erre a létesítményre esik a választás, akkor azt jelentősen bővíteni kell.
A központot elvileg két cég, az ausztriai illetőségű Rail Cargo Hungaria és a nemrégiben alakult Acemil Zrt. hozná létre. Utóbbi cég ráadásul egy magántőkealap, ami azt jelenti, hogy nem ismerhető meg a tulajdonosi háttere, ám a Direkt36 talált arra utaló nyomokat, hogy az Acemil Rogán Antal köréhez tartozhat. A cég székhelyéül szolgáló Aulich utcai irodának a tulajdonosa a miniszter bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a tanácsadó cége. Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész ráadásul személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél a két magyarországi céggel már tavaly megegyezett az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt be a projekt mögé.
Az ügylettel kapcsolatban az oknyomozó portál kérdéseket küldött a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a kínai nagykövetségnek, a projektet koordináló kínai félnek, az Acemil Zrt.-nek és Kertész Balázsnak és a Rail Cargo Hungariának is, de csak az utóbbi válaszolt, és ők is csak annyit közöltek, hogy a vasúti árufuvarozást szervezik, a beruházáshoz nincs közük.
A tervekről ugyanakkor senki nem tájékoztatta a budapesti Főpolgármesteri Hivatalt, így Karácsony Gergely azonnali hatállyal hivatalos tájékoztatást és az ügyben eddig keletkezett dokumentumok bemutatását kérte a kormánytól. Mint a hivatal írta, a főpolgármester minden lehetséges jogi és politikai eszközt kész felhasználni annak érdekében, hogy Budapesten ne épülhessen meg a tervezett elosztó központ.
A megszerzett magyar minisztériumi iratok szerint Kína két okból akarja vasúton szállítani a vegyi anyagokat. Az egyik az, hogy a tengeri szállítás időigényes és sokszor kiszámíthatatlan a kikötőkben kialakuló dugó miatt – ezt válthatja ki a vasút. A másik, hogy Kínában a vegyi anyagokat belföldön egészen idáig kamionokkal szállították, ám „ezen szabályozás most változik meg, és a vasúti szállításhoz a megfelelő jogi és infrastrukturális környezetet is megteremti a kínai állam”. A Magyarországra küldött vegyi anyagokat a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, a Bazhou megyei Korla városában pakolnák vonatra.
A projekttel azonban van egy kisebb bökkenő, ugyanis orosz és ukrán területen haladnának át a szerelvények, ami jelenleg a háború miatt nem megvalósítható, így ez is egy újabb ok Kína és a magyar kormány számára is, hogy a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák.
Persze hozzá kell tenni, hogy a háború csak a záhonyi átrakodóhely kialakítására lehet hatással, ugyanis Kínából simán jöhetnek úgy is vonatok Oroszországon át, hogy nem érintik Ukrajnát, Záhony csak abban az esetben lenne érdekes, ha a háború véget érne, és a legrövidebb utat használhatnák a kínaiak. Mégpedig azért, mert az orosz és a posztszovjet területeken húzódó vasút nyomtávja valamivel nagyobb, mint az európai szabvány, és ezért kellene Záhonynál, a magyar–ukrán határon átrakodni a szállítmányt. Ha azonban még jó ideig eltart a háború, a Kínából érkező vagonok a belarusz–lengyel határon is európai területre léphetnek és akkor a BILK-terminál még fontosabbá válik a projekt szempontjából.
A Direkt36 által megismert egyik dokumentum alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda elkötelezetten lobbizott az elosztóközpont Magyarországra telepítéséért, kezdetben ugyanis Németország (Duisburg) és Lengyelország (Małaszewicze és Łódź) is versengtek a projektért. Az irat szerint azonban a kínaiak „a közös, jó kapcsolatra való tekintettel hivatalosan először Magyarországot értesítik, hogy verseny előnyre tehessünk szert, és ne Lengyelországban vagy Németországban valósuljon meg a projekt”.
A Rail Cargo Terminal – BILK Zrt.-ben már jelenleg is 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a kínai COSCO, amely a görögországi Pireusz kikötőjének – ahol rengeteg kínai áru érkezik Európába – már régóta többségi tulajdonosa. Amennyiben Magyarországon nemzetbiztonsági vizsgálatra kerülne sor további kínai tulajdonszerzés miatt, azt éppen azoknak a titkosszolgálatoknak kellene lefolytatnia, melyeket szintén Rogán Antal felügyel.
A finanszírozás részleteit nem tartalmazzák az iratok, mindössze annyi található róla, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés részét képezi. Ide tartozik a Budapest–Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti kampuszának a terve is. Ami összeköti ezeket a projekteket, hogy kisebb hányadban magyar önrészből, nagyobb hányadban pedig kínai hitelből valósulnának meg. | Direkt36: Rogánék már szervezik, hogy Magyarország legyen a kínai vegyi anyagok európai elosztóraktára | Az üzletet bonyolító két cég közül legalább az egyikhez köze is van Rogán Antal köreinek, nevesül a politikus egykori jobbkezének számító ügyvédnek, Kertész Balázsnak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230627_Direkt36_Rogan_Magyarorszag_Kina_vegyianyag_elosztas_vasut | 2023-06-27 09:41:00 | true | null | null | HVG |
Karácsonyéknak adott igazat a bíróság első fokon: alkotmánysértő volt a fővárosi terek államosítása
Beigazolódott, amit a kormányzat maga is sejtett előre. Egy friss bírósági ítélet szerint alkotmánysértő, hogy tavaly több fővárosi tulajdonú közterületet – például a Vörösmarty teret – ellentételezés nélkül állami tulajdonba vontak, majd odaadták az V. kerületnek.
“Ez a megoldás az önkormányzati tulajdonjog Alaptörvényben foglalt sérelmének megállapításával járhat” – ezt még tavaly nyáron írták a Pénzügyminisztérium szakértői egy, a kormány számára készített előterjesztéshez. Ezzel házon belül bírálták a 2023-as költségvetés megalapozását szolgáló salátatörvénybe rejtett tervezett intézkedést, több fővárosi tulajdonú közterület “államosítását”.
Most, több mint egy ével később beigazolódott ez a sejtés, mivel a Karácsony Gergely vezette főváros a törvény megszavazása és végrehajtása – vagyis a terek elvétele – után bíróságon támadta meg a döntést. A Fővárosi Törvényszék ítéletére hivatkozva most Karácsony Gergely főpolgármester ismertette a Facebookon:
a bíróság is kimondta, hogy a kormánypárti kétharmad alkotmányellenesen vett el a Fővárosi Önkormányzattól négy emblematikus közterületet".
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy a főváros beadványa nyomán ilyen tartalmú döntés született a bíróságon, ám egyelőre ez az ítélet nem jogerős. A következményekről pedig azt mondta: a törvényszék a törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól, mivel ilyen jogköre csak utóbbi testületnek van.
Tavaly júniusban a hvg.hu írt először a kormány-előterjesztésként létező javaslatról, amely nem sokkal később törvényként életbe is lépett, és a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba vette a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket valamint a József Attila utcát. Aztán mindhármat odaadták a fideszes vezetésű V. kerületnek vagyonkezelésbe – a javaslat “ötletgazdája” pedig Rogán Antal volt belvárosi polgármester tárcája volt.
Benyújtották a törvényt: államosítás után 99 évre az V. kerületé több budapesti közterület
Amint azt a hvg.hu előre jelezte, benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amellyel három kiemelt budapesti közterületet állami tulajdonba vesznek a fővárostól, majd a Podmaniczky teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi teret a fideszes vezetésű V. kerület 99 évre megkapja vagyonkezelésbe.
Annak idején a főváros vezetése világossá tette, hogy nem hagyja annyiban a dolgot és minden jogi lehetőséget megragad. Akkor Karácsony úgy fogalmazott: „Ha valaki elveszi más tulajdonát, arra van szó a magyarban: lopás. Amikor ezt erőszakkal teszi, az a rablás.
Rablás ez, ha törvényt hoznak róla, akkor törvényesített rablás. Ki következik? Kinek a tulajdonát veszi el legközelebb a kormány?”
Ahogy Karácsony Gergely írja a Facebookon, a bírósági ítélet után most itt a lehetőség, hogy a kormány visszacsinálja az alkotmányellenes lépést, és visszaadja a tereket a főváros tulajdonába. Szerinte az új gazda, az V. kerület saját bevallása szerint sem képes fejleszteni a Széchenyi teret, miközben a főváros uniós forrásokból felújítaná, ezzel pedig teljes lenne a Lánchíd felújítása is.
A sok vitát kiváltott vagyontranszfer joggal nevezhető államosításnak, hiszen alapvető jogot, a tulajdonjogot változtatja meg erővel – a törvény erejével –, ráadásul ellentételezés nélkül. Ennek jogi kockázatára pedig a Pénzügyminisztérium is felhívta a kabinet figyelmét, mondván: a tulajdonjog elvesztése a főváros részére – mivel csak a feladat- és hatáskörrel kapcsolatos anyagi kiadásokat takarítja meg – „megkérdőjelezhető módon ellentételezett”.
Bár a Pénzügyminisztérium szakértői előre figyelmeztettek, hogy “ez a megoldás az önkormányzati tulajdonjog Alaptörvényben foglalt sérelmének megállapításával járhat”, a kormányt ez nem igazán érdekelte. Amikor a hvg.hu rákérdezett egy kormányinfón, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, szerinte ez nem államosítás, mert „az önkormányzat is az állam”,
egyébként pedig mindenképpen végrehajtják a tervet és meglátják, mit szól hozzá az Alkotmánybíróság.
A Belvárosban található, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló kiemeltközterületek elvételére korábban Rogán Antal még kerületi polgármesterként is tett kísérletet, de próbálkozásának ellenállt Tarlós István akkori főpolgármester. Az V. kerület irányítását Rogán után átvevő Szentgyörgyvölgyi Péter is kitartóan lobbizott a három tér átvételéért. Sőt nemcsak ezeknek, hanem más belvárosi ingatlanoknak a vagyonkezelését is igyekezett saját hatáskörébe vonni.
Feszült hangulatú egyeztetésen van túl Karácsony és Szentgyörgyvölgyi az államosítani kívánt terek ügyében
Érdemi párbeszéd helyett csak egy rossz hangulatú, feszült megbeszélést tartott a hvg.hu információi szerint az államosítani kívánt fővárosi közterületekről a minap Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester. A részletekről inkább egyikük sem beszél. Az ügy túlmutat a köztisztaság kérdésén, és Tiborcz István szállodaberuházásához is köze lehet.
Bár az önkormányzat köztisztasági problémákra hivatkozott, nem nehéz észrevenni, hogy a fővárostól elvett, majd az V. kerületnek átadott közterületek környékén a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, illetve más ingatlanfejlesztőkhöz köthető projekteket találunk. A leginkább szembetűnő a Tiborcz-érdekeltség BDPST Group szállodaépítése a Vörösmarty tér sarkán.
Hasonló államosítási akcióra volt már példa a kormány és a főváros viszonyában. Ilyen volt a szintén az V. kerületben elhelyezkedő, fővárosi tulajdonú ingatlan, az Erzsébet tér 2016-os – szintén ellentételezés nélküli – elvétele, ami az akkori Orbán-kormánnyal nem barátságtalan viszonyban álló Tarlós István főpolgármestert is hidegzuhanyként érte. Akkor ugyan Áder János államfő nem írta alá a törvényt, de másodjára is elfogadta az Országgyűlés, így már muszáj volt neki ellenjegyeznie.
Emlékezetes egy másik államosítási eset is, ám akkor már a lépés a főváros belegyezésével, és némi ellentételezéssel valósult meg. A BKV 77 milliárd forintnyi adósságállományának átvállalásáról 2011 augusztusában döntött a kormány, ám ígéretét a kabinet csak 2015-ben váltotta be, és ezzel 25 milliárdot spórolt – ennyivel csökkent időközben az adósság. A kormány cserébe azt kérte, hogy a főváros átadja a 2017-es vizes világbajnokság helyszínét, a Dagály strandot – Tarlós ezt meg is tette. | Karácsonyéknak adott igazat a bíróság első fokon: alkotmánysértő volt a fővárosi terek államosítása | Beigazolódott, amit a kormányzat maga is sejtett előre. Egy friss bírósági ítélet szerint alkotmánysértő, hogy tavaly több fővárosi tulajdonú közterületet – például a Vörösmarty teret – ellentételezés nélkül állami tulajdonba vontak, majd odaadták az V. kerületnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230808_Karacsonyeknak_adott_igazat_a_birosag_alkotmanyserto_volt_a_fovarosi_terek_allamositasa | 2023-08-08 11:08:00 | true | null | null | HVG |
Jóval a május végi határidő után augusztus első napjaiban tette közzé tavalyi éves beszámolóját Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília tulajdonában lévő Nakama & Partners Kft. A dokumentumok arra engednek következtetni, hogy egy stabil és fix megélhetést biztosító vállalkozást visznek ők ketten, de mutatjuk is a részleteket.
A főtevékenységként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó cég szinte hajszálpontosan ugyanannyi árbevételt tudott elkönyvelni tavaly, mint egy évvel korábban: 332,9 millió forint után 333,7 millió forint folyt be a cég kasszájába. Hogy miből származott ez a bevétel, arról nem szól a kiegészítő melléklet, melyre jelen cikkünkben kivételesen meglehetősen keveset fogunk hivatkozni. A dokumentum ugyanis a kötelező tartalmi fejezetek és leírások mellett csupa általános megjegyzést tartalmaz, melyek információtartalma finoman szólva is igen csekély.
Ezzel párhuzamosan a kiadásokat is sikerült csökkenteniük Rogán-Gaál Cecíliáéknak, ami a végén egy igen szép zárást biztosított. Ám erről picit később.
Az anyagjellegű kiadások 23 millióval 245 millióra csökkentek, a személyi jellegűek azonban 53,5 millióról 69 millióra nőttek. Utóbbival kapcsolatban annyi kideríthető, hogy a dolgozói létszám bővülése és béremelés is magyarázza egyszerre.
Tavaly ugyanis már 8 volt az átlagos statisztikai létszám a korábbi 7 fő helyett, a cégnél kiszámolható átlagos bruttó bér pedig 509 ezer forintról 575 ezerre emelkedett 2022-ben. Ez egy majd' 13 százalékos emelést jelent.
Végeredményben pedig sokkal jobban zárhatta a Nakama 2022-t, mint a megelőző évet, hiszen a 17,2 millió forintos veszteség után kicsivel több mint 14 millió forintos tiszta haszonra tett szert a cég. Az a cég egyébként, mely honlapján referenciaként
a Mikulásgyárat,
a Rakonczai Piano Live eseményt,
a Magyarország Szépe versenyt
és a FemCafe Inspiráló Nők Estjét tünteti fel.
Noha viszonylag alacsonynak nevezhető a megtermelt profit - főleg az elért árbevételhez képest -, busás osztalékot tudtak megszavazni maguknak a tulajdonosok. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint 125 millió forintot utalnak ki az üzletasszonyok, amit a szépen felhízlalt eredménytartalék tesz lehetővé. Ezen a soron ugyanis több százmillió forint pihent.
A tulajdonosi arányok alapján ebből a 125 millió forintból
63,75 millió forint megy Rogán-Gaál Cecíliának,
61,25 millió forint pedig Sarka Katának. | Busás osztalékot vett fel Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata | Közös cégük 2022-es évére sem lehet panasza a két üzletasszonynak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/busas-osztalekot-vett-fel-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata.html | 2023-08-10 17:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az első félévben a költségvetésben szereplő 72 úgynevezett kiadási előirányzat összesen 20 686,8 milliárd forintot költött el. Ezek között a kiadási előirányzatok között szerepelnek a minisztériumok, az országgyűlés és az elnöki hivatal, a független állami szervek, mint a számvevőszék, a bíróságok, ügyészségek, de például az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások, a helyi önkormányzatok támogatása vagy az egészségügyi és nyugdíjalap kiadásai is megjelennek benne. Ezek a költségvetési törvény értelmében összesen 42 813,28 milliárd forintot költhetnének el ebben az évben, vagyis félévkor a kiadások összességében 48,3 százalékon álltak.
De ezen belül nem meglepő módon hatalmas szórások vannak. | Rogán minisztériuma túlköltekezett az első félévben, de sehol nincs Lantos Csabához képest | Az első félévben a költségvetésben szereplő 72 úgynevezett kiadási előirányzat összesen 20 686,8 milliárd forintot költött el. Ezek között a kiadási előirányzatok között szerepelnek a minisztériumok, az országgyűlés és az elnöki hivatal, a független állami szervek, mint a számvevőszék, a bíróságok, ügyészségek, de például az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások, a helyi önkormányzatok támogatása vagy az egészségügyi és nyugdíjalap kiadásai is megjelennek benne. Ezek a költségvetési törvény értelmében összesen 42 813,28 milliárd forintot költhetnének el ebben az évben, vagyis félévkor a kiadások összességében 48,3 százalékon álltak.
De ezen belül nem meglepő módon hatalmas szórások vannak. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/09/rogan-miniszteriuma-tulkoltekezett-az-elso-felevben-de-sehol-nincs-lantos-csabahoz-kepest | 2023-08-09 18:24:00 | true | null | null | 444 |
Az adófizetők már azt is közös sikernek érezhették, hogy idén nyáron Mészáros Lőrincnek és Várkonyi Andreának sikerült 20 méterrel hosszabb jachtra cserélnie a legendás Lady Mrd-ot, és ezt a büszkeségélményt csak fokozza a tény, hogy a Rose d’Or végső tulajdonosa az MBH Bank, aminek a létrejöttét Orbán Viktor minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek.
A 62 méteres Rose d’Or jachtot 2023. július 5-én regisztrálták Máltán, első és egyetlen tulajdonosaként az MBH lízingcége, az Euroleasing Zrt. van feltüntetve. Megkérdeztük az Euroleasinget, hogy pontosan ki és mennyiért vette lízingbe a jachtot, valamint a hajó medencéjében úszó Mészáros Lőrinc milyen jogcímen használta azt, de titokvédelmi előírásokra hivatkozva nem adtak választ.
De már az is rengeteget elárul, ha megnézzük, hogyan született meg a Mészárosék nyaralását lehetővé tevő szuperbank. Az MBH három pénzintézet fúziójából jött létre, hogy ellensúlyozzák az OTP fölényét a pénzügyi piacon:
Az egyik létrehozója az MKB Bank, amit 2014-ben vásárolt vissza az állam külföldről, majd 2019-re Mészáros Lőrincnek és a külügyminisztert megjachtotoztató Szíjj Lászlónak 90 százalékos tulajdonrésze volt benne. Közben az állam 2018-ban a rossz hiteleket is megvette a pénzintézettől.
A Takarékot a fúzió elején még az a Vida József irányította, aki egyben a TV2 tulajdonosa is, és olyan régóta ismeri Mészáros Lőrincet, hogy még személyesen a felcsúti szakember kötötte be hozz a gázt. Ez a pénzintézet is a takarékszövetkezetek államosításának köszönhetően jöhetett létre. Később a Spéder Zoltántól elszedett FHB-t is ide olvasztották be.
ABudapest Bank pedig még teljesen állami tulajdonban volt, amikor beleolvadt a holdingba. | Komoly állami segítséggel született meg a bank, ami Mészáros Lőrincék alá rakta a vadonatúj szuperjachtot | Az adófizetők már azt is közös sikernek érezhették, hogy idén nyáron Mészáros Lőrincnek és Várkonyi Andreának sikerült 20 méterrel hosszabb jachtra cserélnie a legendás Lady Mrd-ot, és ezt a büszkeségélményt csak fokozza a tény, hogy a Rose d’Or végső tulajdonosa az MBH Bank, aminek a létrejöttét Orbán Viktor minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/10/komoly-allami-segitseggel-szuletett-meg-a-bank-ami-meszaros-lorincek-ala-rakta-a-vadonatuj-szuperjachtot | 2023-08-10 17:14:25 | true | null | null | 444 |
Hagyó Miklós szerint a vádhatóság “csak” a negyedrendű vádlott vallomása alapján vádolja kétszer 15 millió forint átvételével, ennek bizonyítása érdekében azonban semmit nem tett.
Az elsőrendű vádlottként szereplő budapesti szocialista politikus az ellene és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki napján hangsúlyozta: az ügyészség nem hallgatta ki Lazarovics Márkot, a Synergon Nyrt. ügyvezetőjét, akitől Balogh Zsolt negyedrendű vádlott állítása szerint a kétszer 15 millió forint származott.
A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja. Az ügy többek közt arról híresült el, hogy a pletykák szerint a kenőpénzeket Nokiás-dobozban adták oda. | Kecskemét: volt Nokiás-doboz? | A kecskeméti bíróságon folyó perben Hagyó Miklós azt mondta: a vádnak nincs bizonyítéka. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/25/kecskemet-volt-nokias-doboz/ | 2012-10-25 09:24:00 | true | null | null | 24.hu |
Örömmel tapasztaljuk, hogy az érintett márkák ügyfelei már rögtön az indulás után rendkívül pozitívan fogadták az Euroleasing által biztosított finanszírozási hátteret.
Így számolt be Vály Judit, az Euroleasing vezérigazgatója a Renault-csoporttal kötött együttműködés első hónapjáról március végén. A megállapodás értelmében a pénzügyi cég lett a Renault, a Dacia és az Alpine kizárólagos hazai márkafinanszírozója. Az üzlet annyira fontos volt a társaság életében, hogy még a tulajdonos Magyar Bankholding (MBH) első negyedéves beszámolójában is többször említést tettek róla (pdf).
Alig három hónappal később azonban az Euroleasing egyetlen ügylettel túlszárnyalhatta azt, amit a Renault-biznisz ebben az időszakban összesen hozott. A vállalat egy olyan jacht tulajdonosa lett, amelynek becsült értéke meghaladja az eddig idén Magyarországon eladott durván háromezer Daciáét, sőt jó eséllyel a hasonló számban értékesített Renault-két is. Az eddigiek alapján egy ilyen vásárlás elég profilidegen az Euroleasingtől, szokatlanul nagy kitettséget jelent, és valószínűleg a forrását sem volt evidencia előteremteni.
Az autók után szuperjachtban is piacvezetők
Az említett jacht a Rose d’Or, amelynek fedélzetén a 444 lencsevégre kapta a nyaralását töltő Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát. Az napokig nem derült ki, hogy pontosan kié is a máltai zászló alatt hajózó 62 méteres monstrum, a tulajdonos kilétét a helyi hajózási hivatal a G7 kérdésére sem árulta el. Szerdán azonban a máltai újságíró-alapítvány, a The Daphne Caruana Galizia Foundation segítségével sikerült azonosítani a tulajdonost: a Mészáros-féle Magyar Bankholdinghoz tartozó Euroleasing Zrt-t*A MBH-t jelentős részben cégeken és magántőkealapokon keresztül nagyrészt a NER-elit, ezen belül is főként Mészáros Lőrinc birtokolja. Az Euroleasing tavalyi beszámolójában közzétette a legvégső ellenőrzést gyakorló fél tulajdonosi szerkezetét. Ez akkor még az MKB-t takarta, de ugyanezek a tulajdonosi arányok vannak megadva jelenleg a részben az MKB-ból alakult Magyar Bankholding esetében is. A magántőkealapok végső tulajdonosait a legtöbbször nem lehet beazonosítani, januárban azonban a Direkt36-nak ezt egy adóhatósági adatbázis segítségével több esetben is sikerült megtennie. Ez alapján az MBH és az Euroleasing végső tulajdonosi szerkezete így néz ki (zárójelben az adott cég végső tulajdonosa, kérdőjellel, ha a tulajdonosi viszony nem igazolt minden kétséget kizáróan):
• Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (állam) – 30,35 százalék
• Magyar Takarék Befektetési Zrt. (Mészáros Lőrinc) – 25,13 százalék
• Magyar Takarék Holding Zrt. (Száraz István?) – 12,56 százalék
• METIS Magántőkealap (Mészáros Lőrinc) – 11,51 százalék
• Blue Robin Investments S.C.A – 10,82 százalék
• RKOFIN Zrt. (Mészáros Lőrinc) – 4,48 százalék
• EIRENE Magántőkealap (Mészáros Lőrinc) – 3,29 százalék
• Pantherinae Zrt. (Mészáros Lőrinc?) – 1,02 százalék
• OPUS Finance Future Zrt. (Mészáros Lőrinc?) – 0,84 százalék
A fentiekből jól látszik, hogy a cég legnagyobb részvényese Mészáros Lőrinc 43-45 százalékos részesedéssel.
Az Euroleasing egy pénzügyi vállalkozás, amely ugyan hiteleket is nyújt, de a fő profilja az úgynevezett pénzügyi lízing. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a lízing nagyon leegyszerűsítve egy olyan pénzügyi konstrukció, amely valahol félúton található a hitelből történő vásárlás és a bérlés között. A lízingcég (a lízingbe adó) megvásárol egy eszközt, és annak használati jogát átengedi a lízingbe vevőnek. Utóbbi ezért havonta törleszti az eszköz kamatokkal növelt értékét, akárcsak egy hitel esetében. Az eszköz tulajdonjoga azonban a futamidő alatt – a bérléshez hasonlóan – nem száll át rá, erre jellemzően csak az utolsó részlet befizetését követően kerül sor.
A lízingnek számos finanszírozási, számviteli, adózási előnye lehet vállalatok számára, így elsősorban cégek körében elterjedt konstrukció. A leggyakrabban pedig személy és haszongépjárműveket, esetleg mezőgazdasági, illetve egyéb gépeket vásárolnak így.
Az évi több ezer milliárdos hitelkihelyezéshez képest a piac nem kiugróan nagy, de tavaly a lízingcégek így is 860 milliárd forint értékben finanszíroztak eszközvásárlásokat, teljes tőkekintlévőségük pedig meghaladta a 2000 milliárd forintot.
Az Euroleasing ezen a piacon a legnagyobb szereplő, úgy hogy a kisebb autók, a nagyhaszongépjárművek és a mezőgazdasági gépek (illetve most már valószínűleg a szuperjachtok) szegmensében is vezet. Pozícióit ráadásul a gépkocsiknál a bevezetőben említett Renault-biznisszel az idén minden bizonnyal tovább javította.
Kissé profilidegen egy szuperjacht a Daciák után
A piacvezető pozíció ellenére azonban egy olyan eszköz, mint a Rose d’Or még az Euroleasing számára is hatalmas tétel. Szakportálok becslése szerint a hajó ára 75 millió dollár körül alakulhatott, amely jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 26 milliárd forint. Ez az Euroleasing tavaly év végén kimutatott ügyfelekkel szembeni összes követelésének közel 10 százaléka. Még ha azzal számolunk, hogy a lízingbe vevő 30 százalék önerőt fizetett, akkor is egyetlen hajóra elköltötte az összes élő követelése durván 7 százalékát a vállalat.
Ez a piacon egyáltalán nem bevett gyakorlat, és eddig az Euroleasingnél sem volt jellemző, amit a cég tavalyi beszámolójában külön ki is emelt. A jelentésben azt írták, hogy a
társaság nem rendelkezik jelentős hitelezési kockázat-koncentrációval, a 20 legnagyobb kintlévőségű ügyfelével szemben fennálló bruttó követelés a portfólió 12 százalékát teszi ki … és nincs olyan, egyedileg jelentős ügyfele, amellyel szemben a követelés egyenlege meghaladja a teljes bruttó követelésállomány 5 százalékát.
Nehéz elképzelni, hogy a Rose d’Or beszerzésével ez utóbbi ne változott volna.
A szuperjacht megvásárlása azonban nem csak az értéke miatt tűnik azonban profilidegennek. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az Euroleasing ugyan már lassan három éve foglalkozik hajók lízingelésével, ám eddig „elsősorban a belföldi vizekre, azon belül is kiemelten a Balatonra telepített, új és használt vitorlás- és elektromos hajók finanszírozása” volt a céljuk.
A földrajzi szempont ráadásul nem csak a hajószegmensben jelent meg. A beszámolóban azt írták, hogy a társaság csak Magyarország területén működő vagy székhellyel, telephellyel rendelkező ügyfeleket szolgál ki, így földrajzi kockázata is Magyarországra koncentrálódik. Bár hozzátették, hogy vannak eszközeik, amelyek egész Európa területén mozognak, ám a beszámoló szerint ez eddig csak a nagyhaszonjárművekre volt jellemző. Arról nincs információ – és a cég sem árulta el kérdésünkre – hogy a lízingbe vevőnek van-e magyarországi telephelye, de elég egyértelmű, hogy a Rose d’Or a nagyhaszonjárművekhez hasonlóan a határokon túl mozog. Tegnap például Monacóban járt.
Honnan van pénz rá?
Érdekes kérdés az is, hogy az Euroleasing hogyan finanszírozta a vásárlást. Tavaly év végén ugyanis közel sem volt annyi pénzük, hogy ki tudjanak fizetni egy ilyen jachtot. A cég elsősorban refinanszírozási hitelből fedezi a tevékenységét, azaz a lízingbe adott eszközök megvásárlásához maga is kölcsönt vesz fel. Ennek a fő forrása mindig is a társaság anyavállalata volt, így tavaly év végén még az MKB Bank, most pedig az a Magyar Bankholding, amely az MKB és két másik hitelintézet fúziójával jött létre az év elején.
Az Euroleasing beszámolója alapján úgy tűnik, hogy forrásaik bő 90 százaléka származhat az anyabanktól. Ezen felül – mint fogalmaznak – a társaság
közvetetten (NHP programok), illetve közvetlenül (EXIM) támogatott forrásokat is igénybe vesz.
Magyarul végső soron állami támogatást is kap.
Valószínűleg most is a hagyományos forrásokat használhatták a vásárláshoz, azaz a Rose d’Orhoz beszerzéséhez szükséges milliárdok nagy része a Magyar Bankholdingtól érkezhetett. Erre utal az is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisa szerint az Euroleasingnek egy 35 és egy 150 milliárdos hitelkeretet is biztosított az elmúlt években az MKB, amit a beszámolója alapján nem használt fel teljes egészében a társaság. Az éves jelentésben azt írták, hogy 2022 végén 19,7 milliárd forintnyi keret állt még rendelkezésükre. Ez nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amely a Rose d’Or árából az Euroleasingre eshetett.
Az Euroleasinget megkerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy miből finanszírozták a vásárlást, mekkora arányt képvisel a Rose d’Or a cég követelésállományában, nem tartják-e túl nagy kockázatnak ezt a kitettséget. A kérdésekre azonban a vállalat banktitokra hivatkozva nem válaszolt. | Márciusban még a Daciának örültek, júliusban luxusjachtot vettek Mészáros Lőrinc alá | A Rose d'Or becsült ára az Euroleasing tavaly év végén kimutatott ügyfelekkel szembeni összes követelésének közel 10 százaléka, de nem csak ezért profilidegen a cégtől a jacht. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230811/marciusban-meg-a-dacianak-orultek-juliusban-luxusjachtot-vettek-meszaros-lorinc-ala/ | 2023-08-11 13:52:05 | true | null | null | G7 |
Nem történt gyanúsítotti kihallgatás abban a több mint fél éve tartó nyomozásban, amelyben egy tankerületi vezető is érintett lehet –tudta meg a Narancs.hu a rendőrségtől és az ügyészségtől. A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre azt írta, hogy az ügyben a gazdaságvédelmi osztályon „hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúja miatt van folyamatban büntetőeljárás, gyanúsított kihallgatás ezidáig nem történt. A már elvégzett és folyamatban lévő nyomozási cselekményekről bővebb tájékoztatást a rendőrség nem ad.” A Pest megyei főügyészség pedig arról tájékoztatott, hogy a számunkra „2023. január 24. napján adott tájékoztatáshoz képest az eljárás szakaszában változás nem történt, az továbbra is felderítési szakban tart. A nyomozó hatóság az eljárási cselekményeket önállóan végzi, gyanúsított kihallgatására az ügyben még nem került sor.”
Gyümölcs, ház, autó
Február elején számoltunk be róla, hogy a Pest megyei rendőrség sikkasztás és hivatali vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást egy tankerületi vezetőt érintő ügyben. Az értesülést a rendőrség és az ügyészség is megerősítette lapunknak, de eredetileg a Vác és Környéke írt róla. A lap arról számolt be, hogy az érintett vezető saját magának kért ingyen munkavégzést, egyéb ajándékokat azért cserébe, hogy tovább dolgozhassanak vagy beszállíthassanak a felügyelete alá tartozó intézményekbe.
A portál értesülései szerint egy esetben 700 kilogramm gyülömölcsöt kért egy tankerülettel szerződésben álló vállalkozótól, hogy később is sikeresen pályázhasson az iskolagyümölcs-programban történő beszállításra. Egy másik esetben egy karbantartó vállalkozástól azt kérte, hogy a megbízásokért cserébe „csináljanak meg ezt-azt a családi házán”. A vállalkozó meg is kezdte a munkát, majd abbahagyta, a cég megbízása pedig 2022 áprilisában megszűnt. A tankerületi igazgató a gyanú szerint magáncéljaira is használta Kia Sportage típusú szolgálati autóját és ehhez közpénzből fizetett üzemanyagot használt.
A váci portál ugyan nem a nyomozással összefüggésben, de cikkében megnevezte a váci tankerületi központ vezetőjét, Verebélyi Ákost. Beágyazottságából kiindulva arra lehetett következtetni, hogy róla van szó: megkerestük Verebélyit, aki írásban annyit válaszolt, nem keresték a rendőrök, bővebb információért forduljunk a hatósághoz. Forrásainktól megtudtuk, hogy mely cégeket hozhatták összefüggébe a korrupcióval: a gyümölcsbeszállító társaság határozottan visszautasította a feltételezéseket, a karbantartással foglalkozó cég képviselője pedig nem válaszolt a megkeresésünkre.
Érdekesség, hogy Tompos Márton momentumos képviselő érdeklődése nyomán Polt Péter legfőbb ügyész arról adott tájékoztatást, hogy három tankerületi vezető ellen is folyik nyomozás, kettő a Pest megyei rendőrségen, egy pedig Dunakeszin. A rendőrség és az ügyészség mostani tájékoztatása szerint az általunk feszegetett ügy nem sokat mozdult előre, egyedül annyi változás olvasható ki a válaszokból, hogy már nem sikkasztás és hivatali vesztegetés, hanem csak hivatali vesztegetés gyanúja miatt folyik az eljárás.
Rejtélyes távozás
A napokban úgy értesültünk, hogy Verebélyi Ákos lemondott a tisztségéről. Az információt a Klebelsberg Központ (KK) megerősítette lapunknak, Verebélyi augusztus 31-ig tölti be tankerületi igazgatói posztját.
Megkerestük Verebélyi Ákost múlt hét csütörtökön, amikor is azt mondta, egész nap elfoglalt, péntektől szabadságra megy, ezért hétfőn próbálkozzunk újra. Megtettük: azonban sem többszöri telefonos megkeresésünkre, sem pedig írásbeli kérdéseinkre nem válaszolt.
Ahogyan a KK sem reagált ezidáig a kérdéseinkre. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, pontosan miért mondott le Verebélyi, értesítette-e a rendőrség a központot a nyomozásról, illetve a kettő (a lemondás és a nyomozás) között van-e kapcsolat. Magyarán mostanáig sem Verebélyi, sem a KK nem tisztázta a helyzetet. | Bő fél év alatt alig haladt a nyomozás, amiben egy tankerületi vezető is érintett lehet | Nem sokat haladt előre az eljárás, legalábbis ez derül ki a hatóságok tájékoztatásából, gyanúsítotti kihallgatás például nem történt. Közben a lemondott váci tankerületi vezető elérhetetlenné vált, és a Klebelsberg Központ sem tisztázta a helyzetet, hogy a távozó igazgató és a nyomozás között van-e kapcsolat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bo-fel-ev-alatt-alig-haladt-a-nyomozas-amiben-egy-tankeruleti-vezeto-is-erintett-lehet-260940 | 2023-08-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, végelszámolás alá került a kormánypropagandista Filep Dávid egyszemélyes cége, az Aktuális Média, ami az utóbbi két évben több mint 700 millió forint támogatást kapott.
A Demokratikus Koalíció (DK) emiatt tiltott pártfinanszírozás gyanújával Állami Számvevőszékhez fordult (ÁSZ), a párt közleménye szerint azonban az ÁSZ nem fog tudni adatokat kérni a végelszámolás alá került cégtől, mert ilyenre csak a nyomozó hatóság képes. A DK ezért feljelentést tesz a 700 millió forint közpénzhez jutó fideszes propagandacég végelszámolása miatt. Pénteki közleményükben kiemelik,
„mivel a cégnek tavaly úgy lett 600 millió forintja, hogy bevallottan nem folytatott semmilyen értékesítési tevékenységet, alappal merül fel az esetleges pénzmosás gyanúja.”
„A nyomozás megindítása egyben azt is lehetővé tenné, hogy a fideszes propagandacég ne tudjon a végelszámolással kibújni a tiltott pártfinanszírozás vádja alól. Kíváncsian várjuk, hogy a fideszes propagandistákra is érvényesek-e a hatályos magyar törvények” – fogalmazott a párt közleményében. | Pénzmosás gyanúja miatt tesz feljelentést a DK a Megafon influenszerének cége ügyében | A cégnek úgy lett 600 milliója tavaly, hogy nem folytatott értékesítési tevékenységet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/penzmosas-gyanuja-miatt-tesz-feljelentest-a-dk-a-megafon-influenszerenek-cege-ugyeben-260979 | 2023-08-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
– A Sándor-palota nem költött olyan ruhadarabra, amelyen a köztársasági elnök neve vagy monogramja található – ezt válaszolta a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a köztársasági elnök hivatala. Lapunk azt követően tett fel kérdéseket Novák Katalin hivatalának, hogy a köztársasági elnök egyedi tervezésű, saját monogramjával ellátott fürdőruhában úszta át a Balatont, és még ehhez passzoló törölközője is volt Facebook-bejegyzése szernt:
A sporteseményre vele tartott férje is, Veres István, aki az államfőéhez hasonló dizájnú úszószettben teljesítette az átúszást:
A Magyar Hang így arról kérdezte a Sándor-palotát, adófizetői pénzen készültek-e a szettek. – Az érintett ruhadarabok tervezési és gyártási költségeit Novák Katalin köztársasági elnök fizette – írták válaszukban. | Novák Katalin maga fizette az egyedi tervezésű fürdőruhát, amiben átúszta a Balatont | A Sándor-palota nem költött olyan ruhadarabra, amelyen a köztársasági elnök neve vagy monogramja található – ezt válaszolta a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a köztársasági elnök hivatala. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/novak-katalin-maga-fizette-az-egyedi-tervezesu-furdoruhat-amiben-atuszta-a-balatont-156678 | 2023-08-09 14:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A hónap második felében arról fog beszélni a hivatalos Magyarország, hogy az egész világ Magyarországra figyel az atlétikai világbajnokság miatt. A verseny Budapesten lesz, márpedig ha Budapesten rendeznek valamit állami pénzből – legyen az tűzijáték, sportesemény vagy békemenet –, akkor a propaganda szerint erre az időre fantasztikus hellyé válik a Karácsony Gergely által amúgy élhetetlenné tett főváros.
Nézzük, mibe kerül az esemény az adófizetőknek. Először is felhúzták Magyarország messze legdrágább stadionját a Rákóczi híd pesti hídfője alatt. Ha stadionokról beszélünk, nagyjából tudjuk is, milyen nevek kerülnek elő: ezúttal a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt., valamint a stadionépítésben és számos más állami építkezésben kiemelt szereplőnek számító Magyar Építő Zrt. Ezek konzorciuma nyerte el a 35 ezres Nemzeti Atlétikai Központ építését, amelyet a verseny után visszabontanak 15 ezresre (ezt a módszert már a Duna Aréna esetében is alkalmazták). A tenderre eleve csak olyan cég jelentkezhetett, amelyet meghívott az állami megrendelő, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. További meghívott a Strabag volt, de az osztrák hátterű cég kicsivel drágább ajánlatot tett, úgyhogy máris egyértelművé válik, miért a Puskás Aréna fejlesztését is elvégző duó foglalkoztatása a nemzeti érdek.
A stadionépítés költségvetése 204 milliárd forintról indult, de 2022 októberére 238 milliárdra, decemberre pedig 246 milliárdra nőtt az összeg. Ez azóta is hízott valamennyit, legalábbis erre utalt az RTL által a stadion júniusi átadóján megkérdezett Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, aki a végösszeget még megsaccolni sem akarta, bár annyit elmondott, hogy lényegesen már nem fog változni. Pár milliárd plusz tehát még előkerülhet, de ha elfogadjuk a 246 milliárdos árat, akkor is tekintélyes pénzmennyiségről van szó.
De legalább minden fillér jó helyre ment. 2020-ban kiderült, hogy Mészáros Lőrinc többszörösen is jól jár, hiszen az alvállalkozók közt is akadnak Mészáros-közeli cégek: a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt. mellé a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. is bekerült a csapatba. Már a helyszín bontása sem volt olcsó: az erre kiírt közbeszerzést 2019-ben Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Beatrix, Ágnes, ifj. Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte el 4,1 milliárd forintért annak ellenére, hogy a hvg.hu információi szerint akkor több bontással foglalkozó, potenciális alvállalkozó 1,6–1,8 milliárdos ajánlatot tett a fővállalkozóknak – bár a közmegegyezés szerint a nehéz terep miatt azt azért túlzás állítani, hogy kétszeres a túlárazás, még ha a matek ennél is többet mutat. | Fogd a pénzt és fussanak! Magyarország és az atlétikai világbajnokság | Augusztus 19–27. között Budapesten lesz a 19. atlétikai világbajnokság. A magyarok már most elsők a stadionépítés versenyszámban, de szépen csillognak a Fidesz-klientúra érmei is, miközben nem egyértelmű, hogy a helyén kezeljük-e az eseményt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/fogd-a-penzt-es-fussanak-260888# | 2023-08-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Májusban választották meg Kammerer Zoltánt Göd polgármesterének. A többszörös olimpiai bajnok kajakozó függetlenként, a Fidesz támogatásával indult, és bár nem indította szerencsésen polgármesteri karrierjét (emlékezetes az az ATV-s interjúja, amiről kisétált, miután feltettek neki egy kérdést a Samsung akkumulátorgyárral kapcsolatban), amióta ő vezeti a települést, újra megnyíltak a pénzcsapok: a térség országgyűlési képviselőjével, a nemrégiben kinevezett igazságügyi miniszterrel, Tuzson Bencével közösen ellátogatott a Pest megyei önkormányzat elnökéhez, akivel arról tárgyaltak, hogy 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap a város a Samsung iparűzési adójából. Nemrégiben arról posztolt a polgármester, hogy további 500 millió forint plusztámogatás érkezik a városba. Eközben arról szólnak a hírek, hogy a Fidesz teljesen visszavette a vezetést a városban.
Kammerer Zoltánnal már jóval a megválasztása előtt foglalkoztunk, ugyanis az általa vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány tavaly augusztusban 18 millió forintot kapott a megyei önkormányzathoz irányított Samsung-adóbevételekből, hogy elkészíthessen egy „közösségi stratégiai vitaanyagot” a város fejlesztési lehetőségeiről. (Az alapítványban feltűnt Csabai Márk, aki korábban a Fidesz választókerületi szóvivőjeként pozícionálta magát, valamint a helyi propagandalapot, a TüKörkép magazint szerkeszti (a lap legutóbbi számában épp Kamemrerrel készült nagyinterjú). De szintén a szervezet tagja Guba Zoltán, aki korábban Tuzson kabinetfőnöke volt a Miniszterelnöki Kabinetirodánál.)
Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakozó beszédet mond polgármesteri beiktatásán a gödi Gróf Széchenyi Ödön parkban 2023. május 24-én. A független (Fidesz által támogatott) jelöltet a május 14-i időközi képviselő- és polgármester-választáson választották Göd új polgármesterévé és az 5. választókerület képviselőjévé
17 embert kérdeztek meg összvissz
A Pest megyei önkormányzattól május óta próbáltuk megszerezni a tanulmányt, végül hétfőn küldték el. A szakmai és pénzügyi beszámoló szerint a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány az Equinox Consulting Kft.-vel kötött megbízási szerződést „koncepciókészítési tanácsadói szolgáltatásokra” (a szerződést Kammerer mint kuratóriumi elnök, valamint Guba kuratóriumi tagként írta alá). A társaság referenciái között olyan társaságok szerepelnek, mint a Richter Gedeon Nyrt., a Budavári Nonprofit Kft., a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, valamint a Debreceni Egyetem. Ugyanakkor egy 2016-os Átlátszó-cikk szerint a cég 7 milliós tendert nyert el közösen a Fidesz házi kutatóintézetével, a Századvéggel együtt. A megbízást két részletben egyenlítette ki a Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány az Equinox Consulting Kft. számára: 12,5 plusz 5,3 millió forintot, vagyis összesen 17,9 millió forintot fizetett a kutatásért.
A beszámoló szerint részletes kutatás készült Göd környeezetének jelenlegi helyzetéről és adottságairól, a város jövőképét, fejlesztési céljait taglalva, amihez összesen 17 személlyel készítettek „szakértői mélyinterjút” . Érdemes részletezni, hogy kik voltak köztük: Paplanos Péter, a Samsung SDI közügyekkel foglalkozó igazgatója, valamint Hongbum Shin pénzügyi igazgató. A Dunakanyar Kapuja Településfejlesztési Alapítvány részéről Kammerert, Csabait, Gubát, valamint további tagokat kérdeztek a kutatás során. A „vitaanyag” elkészültét olyan helyi intézményvezetők és „szakértők” segítették még, akikkel a polgármester az időközi kampányában közös fotót posztolt. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően nem került sor lakossági és vállalati kérdőíves felmérésre.
Mit lehet átvenni az Auditól?
Az Equinox Consulting Kft. március 31-én elkészült a 156 oldalas tanulmányában hosszasan taglalja Göd táji-természeti, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális adottságait. „Göd egy rendkívül kedvező gazdasági környezetben helyezkedik el. Pest vármegye az 5. legmagasabb GDP-vel rendelkezik a hasonló területi egységek között, míg Dunakeszi járás a legfejlettebb járások egyike az országban. (...) A helyi vállalkozások termelékenysége alapján Göd a 37. Pest megyében. A városban a vállalkozási kedv egyértelmű növekedése jellemző, a működő vállalkozások száma a 2017-2020 időszakban 30%-kal növekedett. (…) A Samsung SDI Zrt. termelésének újraindulásával 2017-ben a városban a foglalkoztatás és ipari termelés erőteljes növekedésnek indult. A helyi gazdaság jelentős vonzereje a város kedvező elérhetősége és a könnyen elérhető beszállítói kör. (...)” – olvasható a dokumentumban.
A tanulmány megállapítása szerint a város keleti oldalán található a helyi gazdasági iparterület az elmúlt években a mezőgazdsági területek csökkenését eredményezte. „A Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. jelentős gyárbővítése ezt a folyamatot erősíti, gyorsítja fel a településen.” A győri Audi példája pedig bemutatta, hogy egy nagy külföldi vállalat hogyan telepedett le és ágyazódott be egy eltérő kultúrával rendelkező környezetbe.
„A párhuzam Göd esetében a Samsung gyár, azaz egy külföldi (koreai) vállalat, mely letelepedett a város szélén. Fontos kérdés, hogy az Audi beágyazottságából és működéséből miket lehet átvenni Gödnél”
Együttműködni a Samsunggal
A dokumentum szerint Göd és térségének gazdaságát az utóbbi időkben elindult – elsősorban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó – hatalmas ipari beruházások határozzák meg. Ebben a folyamatban Göd a Samsung SDI Zrt. okán központi szereplője. A tanulmány megállapítja, hogy a gazdasági-ipari bővülés kétségkívül központi szereplője a Samsung SDI Zrt., de hangsúlyozzák, hogy egy település fejlődése szempontjából kockázatokat is rejt az egyoldalú gazdasági függőség kialakulása egyetlen szereplővel. A „Paks, Százhalombatta és Veresegyház esetében is tudatosan kialakított ipari parkok és az azokban működő vállalatok ellensúlyozzák az esetleges egyetlen pólust. Mindezeken túl az ipari parkban működő nagyvállalatok iparűzési adója hosszú távon is egy jelentős, tervezhető bevételi forrást biztosíthat az önkormányzatok számára.” Azt ugyanakkor elismerik, hogy a Samsung SDI meglévő és jelenleg is bővülő üzeme miatt jelentkeztek problémák. „Kétségtelen tény, hogy az akkumulátorgyártó üzem létesítésével és működésével kapcsolatban több olyan hatás (zaj, fény, gőz kibocsájtás) is jelentkezik, melyek megkívánják az ipari terület lehetőség szerinti utólagos elszeparálását a környező lakóövezetektől, illetve a környező zöldfelületek megőrzését, a már lerombolt zöldfelületek visszapótlását.”
Az interjúk, valamint a Samsung üzembővítése kapcsán fellelhető információk alapján nem tudott létrejönni olyan környezet, melyben „valamennyi fél konstruktív módon képes az igényeit, elvárásait kommunikálni és megjeleníteni”. Jelenleg Göd van abban a helyzetben, hogy a „kialakított feltételekhez igazodva tegyen lépéseket a saját igényei érvényesítése érdekében”.
„Ennek részeként alapvetően szükséges, hogy a mostani inkább ad-hoc jellegű, elsősorban problémaelhárításra irányuló attitűd helyett egy állandó, folyamatos meghatározott keretek között, dedikált, felelősségi körrel felruházott szereplők bevonásával zajló együttműködés kerüljön kialakításra.
Ennek az együttműködésnek az alapját pedig egy kölcsönös érdekeken alapuló, hosszabbtávú együttműködési terv adhatja meg.
Ebben rögzítésre kerülhetnek azok a nagyobb volumenű intézkedések, melyek a vállalat sikeres integrálódását és a várossal való hosszútávú sikeres együttélését biztosíthatják.”
Kammerer nagyon határozott
Az nem nagy meglepetés, hogy Kammerer Zoltán a Samsung-gyárral együttműködésben képzeli el Göd vezetését. Az emlékezetes ATV-interjú során is azon húzta fel magát, hogy a riporter többször rákérdezett, inkább akkumulátorellenes vagy akkumulátorpárti a polgármester. De máskor is az együttműködés mellett érvel: a TüKörképnek májusban azt mondta, „nagyon határozott az álláspontom, erről már korábban is beszéltem. Ha már itt van, tegyen is értünk. (...) Az itt élők biztonsága pedig nem alku tárgya. A gödiek biztonsága az első, ebből nem engedek. A Samsungnak be kell tartania a szabályokat!” A Gödi Körkép nyári számában pedig azt mondta, tárgyalt a cég vezetőivel, „és határozottan elmondtam, hogy a gödiek biztonsága, a víz és a levegő tisztasága számomra alapvetés, és ehhez mindig ragaszkodni fogok, innen induljunk ki. Kiemeltem azt is, hogy a képviselő-testületünk döntése értelmében független monitoringrendszert hozunk létre, és ellenőrizni fogjuk a gödi talajvizet, a levegő minőségét és a zajszennyezettséget is. Ennek részeként a legutóbbi testületi ülésen húszmillió forintot szavazott meg a képviselő-testület hat monitoringkút létesítésére. Zajvédő falat és véderdőt is szeretnénk létesíteni, még az idén több mint ezer fát fogunk elültetni a gyár körül. Megállapodtunk abban, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben folyamatos lesz az egyeztetés a Gödi Önkormányzat és a gyár között” | Kammerer Zoltán alapítványa meginterjúvolta saját magát arról, hogy együtt kell működni a Samsunggal | 18 millió forintot kapott a koreai vállalat iparűzési adójából Kammerer Zoltán alapítványa még jóval a volt sportoló polgármesterré választása előtt, hogy vitaanyagot dolgozzon ki Göd fejlesztési lehetőségeiről. A tanulmány meglepő következtetésre jutott: együtt kell működni az akkumulátorgyártó céggel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kammerer-zoltan-alapitvanya-meginterjuvolta-sajat-magat-arrol-hogy-egyutt-kell-mukodni-a-samsunggal-260855 | 2023-08-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megnyílt a Club Aliga felújított kikötője – adta hírül Facebook-oldalán június első napjaiban Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője. Ennek a kikötőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyét támadta meg az Aligai Fürdőegyesület (AFE), melynek nyomán a hatóság most úgy döntött: a kiadott engedélyt visszavonja, s az eljárást folytatja. Az egyesület vasárnapi fórumára, ahol ez az információ elhangzott, várták Witzmann Mihály mellett Takács Károly polgármestert és a Club Aliga fejlesztőjének képviselőjét is, de egyikük sem ment el. Ott volt ellenben két ellenzéki képviselő, Molnár Zsolt (MSZP) és Tordai Bence (Párbeszéd), valamint Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-elnökhelyettes, s a Balatonföldváron az ottani e-kikötő ellen hasonló harcot vívó civil szervezet elnöke, Herényi Károly is.
Államiból magántulajdon
„Nagyon csúnya ügy ez is. Azt vettük észre, hogy az állami tulajdon átment magántulajdonba – mondta Bukovszki András, az AFE alelnöke. – Állami tulajdonú volt a két mólószár, amit elbontott a Club Aliga fejlesztője. Az északi mólót nagyhajókikötővel, közterülettel, parti sétánnyal, horgászhelyekkel – »csak« ezek tűntek el a felújítással, úgy, hogy vasbeton cölöpökön álló felépítmény került a helyükre, s
az építmények a kiadott vízjogi engedélyben írtak szerint már a Club Aliga-tulajdonos Pro-Mot Hungária Kft. tulajdonába kerültek. Hogyan tűnhetett el az állami vagyon és változott át magántulajdonná?
Ráadásul mindez az adófizetők pénzén, hiszen egymilliárd forintos állami támogatást kapott a fejlesztő a projektre. Az északi móló tehát megszűnt közterület lenni, azt le is zárták (ami köztulajdon, az tehát víz alá került). A déli oldalon van egy keskeny sáv, amit megnyitottak a köz számára, de az meg nem közterület, vagyis bármikor lezárható, ha úgy támad kedve a tulajdonosnak. Az AFE ezt nem hagyhatta ennyiben, természetesen ez esetben is kértük, hogy a képviselő-testület is álljon mellénk és közösen adjunk be keresetet a kikötőengedély ellen, de ez ezúttal sem történt meg, magunknak kellett kiharcolnunk.”
Bukovszki András, Molnár Zsolt és Tordai Bence (b-j)
Az ügyben Gurmai Zita MSZP-s országgyűlési képviselő a közelmúltban írásbeli kérdést tett fel, amire Csepreghy Nándor miniszterhelyettes egyebek között azt válaszolta: az állami tulajdon nem tűnt el, a kikötő területe és felépítményei továbbra is a közvagyon részét képezik. Bukovszki András szerint ezt a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság hatósági osztálya által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély első oldala cáfolja, ahol az áll: „a vízi létesítmények az engedélyes Pro-Mot Hungária Kft. tulajdonát képezik”.
Ismert, megírtuk: az AFE korábban a tervezett magasparti társasházak, majd a kikötőépület építési engedélyét „torpedózta” meg a Club Aligában. Az egyetlen fejlesztés a nyár elején átadott kikötő volt a Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő érdekeltségébe került hajdani pártüdülőben, de most az egyesület a kikötő engedélyének a visszavonását is elérte.
Hazugságon érte a hatóság a polgármestert?
A vasárnapi fórumon a balatonvilágosi strandra tervezett vízi élménypark ügye is újra előkerült, mégpedig egészen különös aspektusban. Ahogyan a Narancs.hu is megírta, július 26-án a balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta korábbi hozzájárulását a vízi létesítményhez (először fordult elő, hogy a polgármestert leszavazta a többség), ennek ellenére augusztus 2-án Takács Károly polgármester azt írta az engedélyt kiadó hajózási hatóság megkeresésére: az önkormányzat hozzájáruló nyilatkozata „nem kerül, illetve került visszavonásra és/vagy felülvizsgálatra”. A hatóság azonban lakossági ügyféli tájékoztatás alapján, illetve a sajtóhírekből is úgy értesült, hogy ez megtörtént, ez pedig – írja a hatóság – „a polgármesteri nyilatkozatban foglaltakkal ellentétes, így megállapította, hogy a létesítéshez elengedhetetlenül szükséges önkormányzati hozzájárulás kétséget kizáróan nem igazolt, így a vízi létesítmény már megvalósított kitűzését elbontani rendeli”.
„A polgármester egyszerűen hazudott a hatóságnak – mondta a fórumon Horváth Bence, az AFE kommunikációs vezetője. – Így működik nálunk az önkormányzat, ilyen szembeszélben kell dolgoznunk, de összefogással lám, sikereket tudunk elérni”.
Bukovszki András szerint „a polgármester ezzel a nyilatkozattal feltette a koronát eddigi teljesítményére. Példátlan lehet a hazai gyakorlatban, hogy egy hatóság egy ügyfél tájékoztatása, illetve a sajtó híradása alapján hoz döntést a polgármester teljesen nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatával szemben. Takács Károly ezek után már egyszerűen egy közhiteltelen ember; amikor a falu sorsa, a Balaton-part megmaradása a tét, egyszerűen belehazudik a hatóság szemébe és még mindig nem mond le? Most, ezek után legalább kérjük meg, hogy szíveskedjen ezt megtenni és jelezzük a kormányhivatalnak, hogy visszaél a választóktól kapott bizalommal!”
Bukovszki András
Veres Lászlóné, az AFE előző elnöke is úgy vélte, „meg kell próbálni lemondatni a polgármestert, vagy legalább az ezt korábban kezdeményező három képviselő mellett még egy képviselőnél elérni, hogy szavazza meg a testület feloszlatását, mert nagy a veszély. A polgármester asztalfiókjában hever a Club Aliga-fejlesztők levele, amiben kezdeményezik a Club Aliga közcélú területeinek használatát garantáló, a Pro-Mot akkori tulajdonosai és az önkormányzat között létrejött 2013-as településrendezési szerződés hatályon kívül helyezését. Ha ezt meg tudja szavaztatni a szokásos három emberével, akkor mindent elveszítünk, akkor haszontalanná válik a három évtizedes küzdelmünk, melynek során volt olyan tüntetés a Club Aliga megnyitásáért a köz számára, melyen velünk demonstrált a korábbi polgármester, sőt, Bóka István, a település akkori (fideszes) országgyűlési képviselője is.”
Bukovszki András szerint „a jövő évi önkormányzati választásig nyilván »át akarja verni« a fejlesztő a tíz éve kötött szerződés hatályon kívül helyezését, mert a végső célja az, hogy kizárja a »pórnépet« a területről és lezárhassa, akár csak a Rákosi-időkben. A polgármesterre, a képviselő-testület többségére nem számíthatunk, közel kétszáz fős a tagságunk, de legyünk 3-400-an, minél többen és mutassunk erőt, hallassuk a hangunkat!”
A vasárnapi fórumon belépési nyilatkozat kitöltése mellett petíciót lehetett aláírni, melyben követelik a Club Aliga-fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet visszavonását, s ezzel együtt a 2013-as szerződésben közcélúnak megjelölt területek bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba közterületként. Bejelentették azt is, hogy két képviselőjelöltet indít az AFE a jövő évi önkormányzati választáson Balatonvilágoson.
Herényi Károly, Potocskáné Kőrösi Anita és Hanga László önkormányzati képviselő (b-j)
Takács Károly polgármesternek kérdéseket küldtünk a hajózási hatóságnak írt nyilatkozata, valamint a fórumon elhangzottak kapcsán. Amint válaszol, közölni fogjuk.
Ég a szemét a föld alatt
Egy vadonatúj ügy, amiben a fórumon az AFE segítségét kérték: ég a szemét a föld alatt Balatonvilágos és Balatonakarattya között. Két érintett, Kecskés István és Csomai Dávid arról tájékoztatta a kultúrházat megtöltő hallgatóságot: az egyre elviselhetetlenebb bűz miatt nyomozásba kezdtek és kiderítették, hogy egy hatalmas gödörbe hordják teherautószám a bontási és más egyéb hulladékot, majd földdel takarják be egy erdős rész kellős közepén, balatonfőkajári területen, a Balaton közelében. A környezetvédelmi hatóság is vizsgálatot indított az újra és újra meggyulladó, bűzölgő szemét miatt. Becslések szerint a elmúlt évek során egyelőre ismeretlenek 150-200 ezer köbméter, azaz 6-10 ezer kamionnyi vegyes hulladékot hordtak már ebbe a gödörbe.
A Narancs.hu Club Aliga-tárgyú cikkei itt érhetők el.
A Balaton körüli NER-es projekteket pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze: | A Club Aliga felújított kikötőjének engedélyét is visszavonatták a civilek | A Club Aliga nemrég átadott kikötője vízjogi üzemeltetési engedélyének visszavonását is elérte az Aligai Fürdőegyesület – jelentették be vasárnap a civil szervezet balatonvilágosi lakossági fórumán, amelyen Takács Károly polgármester lemondását is követelték. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-club-aliga-felujitott-kikotojenek-engedelyet-is-visszavonattak-a-civilek-260834 | 2023-08-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Balatonmáriafürdőn a vízügy emberei bontják az illegális stégeket, és flexszel vágják le a stégekre rakott kapukat – jelezték olvasóink. Galácz György a HírBalatonnak elmondta, 33 éve dolgozik a település élén alpolgármesterként, majd polgármesterként, de eddig nem tett egy hatóság sem érdemben lépéseket az illegális stégek felszámolása ellen, ezért azok egyre szaporodtak. „Csak üdvözölni tudom, hogy a vízügy, amelyik nem is hatóság, nem tűr tovább”- fogalmazott.
Galácz György megerősítette, hogy lakossági bejelentések nyomán megjelentek a vízügy emberei, szedik le a kapukat a stégekről, és megkezdték több illegális bejáró elbontását is a tóparton. Balatonfenyves határától kezdve, nyugatra haladva, egyelőre csak az állami tulajdonú partszakaszokon végzik a munkát – tette hozzá. (A stégek kapuval lezárását kormányrendelet tiltja. Ha közösségi partszakaszhoz kapcsolódó stégről van szó, mivel a tómeder is állami tulajdon, nem zárható le a stég. Ha magánterületen létesül szabályosan bejáró, arra nem kell kapu, hiszen már a területre sem mehet be idegen – a szerk.)
A polgármester tudomása szerint, ahol szerepel név az engedély nélküli stégeken, ott a tulajdonosokat megpróbálják elérni, hogy maguk bontsák el, számolják fel a bejárókat, vagy ha arra van lehetőség – főleg a vízben lévő víziállsoknál – ott szerezzenek rá engedélyt. Különben ki kell fizetniük az elbontatást, ami többszázezer forint is lehet.
Az önkormányzat felmérése szerint Balatonmáriafürdő mintegy 7-8 kilométeres partszakaszán már 120 illegális bejáróstég található. Galácz György beszámolt arról is, hogy már a régi tervekben is szereplő 2-3 közösségi stég azért nem épült még meg, mert a sokszor nádasokat rongáló illegális bejárók miatt egyelőre nincs rá igény. „Napokig tudnék mesélni, mit meg nem tesznek emberek” – mondta felidézve, hogy fenyegetésektől, valótlanságok kiírásától sem riadnak vissza, hogy távol tartsanak másokat a jogszerűtlenül használt vízparttól, feltöltéseiktől, stégüktől. Sok az emiatti lakossági bejelentés, mivel egyre gátlástalanabbá váltak egyesek. Akadt, ahol egy magánkézbe került partszakaszból azért vettek meg jó pénzért kisebb telkeket emberek, hogy lejárhassanak az általuk évtizedek óta használt útvonalakon a Balatonra, és akad, ahol egész horgásztanyát üzemeltetnek szabálytalanul – említette példaként.
„Természetszerető, Balatont óvó, jogszabálykövető emberként is üdvözlöm, hogy mióta új vezetője van a vízügy balatoni kirendeltségének, hosszú évtizedek óta először történnek érdemi lépések az illegális tóparti felépítmények ellen” – jegyzete meg Balatonmáriafürdő első embere. | Flexszel vágják a stégkapukat, bontják az illegális stégeket a Balatonon | Balatonmáriafürdőn a vízügy emberei bontják az illegális stégeket, és flexszel vágják le a stégekre rakott kapukat | null | 1 | https://www.hirbalaton.hu/flexszel-vagjak-a-stegkapukat-bontjak-az-illegalis-stegeket-a-balatonon/ | 2023-08-08 14:51:00 | true | null | null | hirbalaton.hu |
Az Európai Unió által finanszírozott azon roppant kevés beruházás közé tartozik az „Attila király palotája – interaktív kiállítótér és turisztikai központ fejlesztése Zsadányban” című projekt, amely egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember fantazmagóriájára, azaz hazugságra épült. Végül, ha több ütemben is, és igencsak elhúzó kivitelezéssel, de sikerült az uniótól és a magyar költségvetésből valamivel több, mint 116 millió forintot lehívni a totálisan képtelen ötlet megvalósításához.
Egyetlen történelmi adat sem támasztja alá a korábban rendőrként, de immár közel negyedszázada polgármesterként dolgozó Dudás Árpád „elméletét”, miszerint Attila hun uralkodó fővárosa az időszámításunk utáni 400-as évek első felében kizárólag Zsadányban lehetett. Korábban hasonló témájú cikkeinkben megírtuk, hogy régészek, történészek szerint minderre a legapróbb bizonyíték sem áll rendelkezésre. Attila egy nomád nép élén állva, nem király, hanem fejedelem volt, valamint a vándorló életmód miatt a hunoknak nem volt fővárosa, legfeljebb ideglenesen létesített fejedelmi szálláshelye. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ún. fapalotáról, annak faanyagáról, méretéről, belső elrendezéséről, díszítéséről semmit nem tudnak a régészek, akkor teljes a kép. Most mégis sikerült ennek a „mását” megépíteni.
Ahogy már korábbi cikkeinkben is fogalmaztunk: a zsadányi „fapalota” mérete igencsak meglepő. Legfeljebb egy nagyobbacska faházról van szó, amelynek hasznos alapterülete – amint az a pályázati dokumentációból kiderül – nem éri el a 140 négyzetmétert. A projekt átadása június elején volt. A Békés Vármegyei Hírlap és online kiadása, a Beol.hu lelkesen beszámolt az eseményről, meg sem kérdőjelezve, hogy Attila kapcsán a projektnek és a mögötte lévő ötletnek, az ehhez kapcsolódó elgondolásnak nincs létjogosultsága. A propagandalap cikkéből megtudhatjuk, miről szól a „fapalota fogadótermében” látható kiállítás. Mint kiderül, „helyet kapott itt egy, Attilát ábrázoló, 195 centiméter magas szobor, Kiss István alkotása. A vitrinek egyikébe pedig azokat a könyveket pakolták be, amelyeket Dudás Árpád polgármester sokat forgatott, és amelyek segítenek megfejteni azt, hogy a hun király fővárosa Zsadányban és térségében lehetett.” Magyarán arra költöttek csaknem 120 millió forintot, hogy megépítsenek egy „fapalotának” nevezett faházat, kiállítóhelységébe pedig felállítsák azt a vitrint, ami azt mutatja meg, hogy a falu vezetője az elmúlt években mit olvasott – félre – Attiláról. Ez azért kiállításnak kicsit soványnak tűnik.
A "fapalota"
A kiállítóhely anyagának „egyediségéhez” és „fontosságához” jól illeszkedik az érdeklődés. A turisztikai szezon kellős közepén, kedden délelőtt, alig két hónappal a megnyitó után kerestük fel a „fapalotát.” Azt nem vártuk, hogy annyi érdeklődő lesz, hogy aznapra már nem sikerült jegyet vásárolnunk, mint ahogy ez egy világhíres látványosság esetében általában előfordul, de az, hogy egyetlen érdeklődőt sem találtunk, meglepő volt. Az pedig még inkább, hogy a nevezetes tárlat zárva volt, és semmilyen tábla vagy információ nem volt arról, hogy mikor van nyitva „Attila király fapalotája”.
Zárva a "fapaolta" bejárata
A projekt leírásában szerepelt, hogy a sok hátránnyal küzdő és szegény település így felkerülhet a turisztikai térképre, amely új távlatokat adhat a településnek. Ez jól hangzik ugyan, csak éppen a valóság mutat mást: egy értelmetlen beruházás miatt kerülhet a köztudatba Zsadány neve.
A nyitva tartásról és a „fapalota” iránti érdeklődésről, pontosabban annak elmaradásáról szerettünk volna érdeklődni Dudás Árpád polgármesternél, ám nem értük el a település vezetőjét.
Hol lehet Attila sírja?
A Narancs.hu az év elején számolt be arról, hogy gazdag hun leletanyagot találtak egy régészeti feltárás során Romániában Munténiában, és már most megjelentek olyan feltételezések, hogy Attila hun fejedelem sírjára bukkanhattak. Magyar régészek és történészek feltételezése szerint ugyanakkor Attila sírja valahol a Tiszántúlon lehet, mélyen a föld alatt, és könnyen lehet az is, hogy időközben épületet húztak fel rá, így pedig roppant nehéz volna megtalálni. Egyébiránt – minden bizonyíték nélkül – több magyar település is állítja, hogy Attila fővárosa és egyben temetkezési helye lehet.
Attila fejedelem egyik esküvője után – az akkori szokások szerint a meghódított népek integrálási/beolvasztási kísérlete nyomán több tucat felesége, s ugyanennyi lakodalma volt – álmában halt meg, 453 márciusában. | Átadták, mégis zárva van "Attila király fapalotája" Zsadányban | A „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén mentünk el a Békés megyei településre, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor Attila király fővárosa volt. E blődli révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban nem látogatható. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/atadtak-megis-zarva-van-attila-kiraly-fapalotaja-zsadanyban-260931 | 2023-08-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A káresemény egy, a hatóságokhoz be nem jelentett, engedéllyel nem rendelkező technológia kipróbálása során bekövetkező robbanás volt” – válaszolt a rendőrség a Népszava arra vonatkozó kérdésére, hogy hol tart a nyomozás a tavaly nyári ügyben. Ekkor ugyanis a bátonyterenyei SungEel akkumulátorgyártásból származó hulladékot feldolgozó gyárában felrobbant egy darálógép, a balesetben egy ember súlyosan, hárman pedig könnyebben sérültek meg.
A lap megtudta, hogy az akku-újrahasznosító berendezés 85 elemében tért el a szabályostól, üzemeltetésére pedig engedélye sem volt a cégnek. Ezenkívül a kemencébe – ugyancsak engedély nélkül beépített – gázégővel elégetett gázt is „ismeretlen módon vételezték” és a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységről szóló bejelentés is hiányzott. Mindezek ellenére a baleset után a SungEel gyorsan igyekezett tisztázni magát és közölte: veszélyes anyag nem került a levegőbe – ezzel szemben egy korábbi ellenőrzés során több kormányhivatalnok is rosszul lett ezek miatt.
Ezt alátámasztják a nyomozati dokumentumok is, amelyek szerint „már minimális emberi tevékenység mellett is jelentősen ártalmas” a levegőben terjengő anyagok belélegzése, ugyanis egy – a baleset utáni – mintavétel szerint a toxikus anyagok mennyisége 3,5-szöröse volt az egészségügyi határértéknek.
Az akkumulátorgyárakban történt baleseteket a hvg360 is összegyűjtötte, térképünket itt találja: | 85 ponton volt szabálytalan a bátonyterenyei akkugyárban felrobbant berendezés | A cégnek nem is volt engedélye az üzemeltetésre. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230809_85_ponton_volt_szabalytalan_a_batonyterenyei_akkugyarban_felrobbant_berendezes | 2023-08-09 08:36:00 | true | null | null | HVG |
Balatonföldváron épül „a Balaton legtöbbször engedélyezett kikötője”, pontosabban most éppen nem épül. Egyrészt jelen állás szerint egyetlen olyan dokumentum sincs a beruházó Balabo Kft. birtokában, amely lehetővé tenné az építkezést, másrészt a nyári szezonra ettől függetlenül is felfüggesztette volna a kikötő építését, hogy ne zavarja a strandolókat, sőt, a strandüzemeltetésbe is beszállt a helyi önkormányzat mellé. Balatonföldvárt 2010 óta fideszes polgármester, az ismert balatoni vitorlás dinasztiához tartozó Holovits Huba vezeti, akitől azzal a felütéssel kértünk interjút: a Nyugati strandra ráépülő, a Balatonba egyik oldalon majdnem 400 méterre benyúló mólószárú e-kikötő mostanra úgy került félkész állapotba, hogy eddig már ugyan valóban kétszer sikerült megszerezni hozzá a szükséges engedélyeket (egy ízben másfél nap leforgása alatt), de a helyi civilek mindkétszer elérték, hogy a bíróság ezeket megsemmisítse. Időközben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal harmadszor is nekifutott az engedélyezési eljárásnak.
magyarnarancs.hu: Meglesz az engedély harmadszorra is?
Holovits Huba: Szerintem igen.
magyarnarancs.hu: Ez NER-beruházás?
HH: Dehogyis! A Balabo Kft. tulajdonosa, Deák Sándor helyi kötődésű, igaz, korábbi társát Mészárosnak hívták, de egyrészt nem az a Mészáros, másrészt jelenleg a balatonkenesei kikötőben érdekelt szakember a tulajdonostársa. Persze, én sem vagyok naiv, jó projekt és jó kapcsolatok nélkül nehéz lett volna közel egymilliárd forint állami támogatáshoz jutni.
Holovits Huba, Balatonföldvár fideszes polgármestere
magyarnarancs.hu: Ezt a jó projektet többen vitatják. Leginkább talán azért, mert meglehetősen bizarr: kikötő a strand közepén. Van még olyan a Balatonnál, hogy kikötő épülne a strandon?
HH: Olyan, hogy strand és kikötő szomszédos, vagy ötven is akad. A strand közepén Balatonföldváron sem épül kikötő. A strand ugyanis a szárazföld, az önkormányzat azért felel, a víz, a Balaton-meder már állami tulajdon és állami hatóságok döntik el, ott mi épülhet. A földvári képviselő-testület pedig már 2004-ben eldöntötte, hogy a Nyugati strandnál kikötő épülhet, és ez azóta is szerepel minden testület programjában, tehát sohasem került le a napirendről. Több mint egy évtizede egyszer már egy befektető neki is látott a kikötőépítésnek, ami végül meghiúsult.
magyarnarancs.hu: Akkor is voltak tiltakozók, akik azzal fenyegetőztek, hogy a fákhoz láncolják magukat.
HH: Minden fejlesztésnek vannak ellenzői és támogatói, ezzel nincs is baj. Az már baj, hogy a Pécsi Törvényszék és a Kúria is szavakon „rugózik”, nem veszi figyelembe a helyi jogalkotói szándékot, ami 2004 óta arra irányul, hogy itt kikötő épüljön. A helyi építési szabályzatunk bíróságok által citált 2006-os jóváhagyásakor is már szerepelt a térképen a kikötőjel. De mondok meredekebbet:
ha szigorúbban vettük volna a törvényt, akkor azóta, hogy 2004-ben elhelyezték a kikötőjelet a Nyugati strandnál, azon a sávon, ahová a kikötőt szánták, megtilthattuk volna a strandolást.
magyarnarancs.hu: Ezek szerint ez a kikötőjel a kulcsa az egész problémának? De miért éppen a strand közepére tették?
HH: Igen, ezt a 2004-es döntést nem nagyon emlegetik a tiltakozók! Azt sem, hogy kik is voltak akkor a döntéshozók: az MSZP-SZDSZ-kormány, vagy éppen a kikötőjelet szorgalmazó akkor MSZP-s, ma DK-s és kikötőellenes Kolber István, a Balaton-fejlesztési Tanács akkori elnöke.
magyarnarancs.hu: De ezekkel a döntéshozókkal Ön most egy platformra került, hiszen támogatja a kikötő létesítését!
HH: Igen, én kezdettől fogva egyetértek ezzel az elképzeléssel. S hogy miért pont oda tervezték a kikötőt? Mert ott a legmélyebb a víz a földvári partok előtt, más partszakasz nem is alkalmas kikötő létesítésére. Nem igaz tehát, amit Herényi Károly állít (a volt MDF-es politikus a kikötőépítést ellenző helyi civil szervezet, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke – a szerk.), nevezetesen hogy csak mert így olcsóbb volna, hiszen a strandi infrastruktúra már adott. Amúgy pedig még a kikötőépítés kezdete előtt, úgy öt-hat éve a képviselő-testületünk törvénymódosítást kért, szerettük volna a kikötőjelet a strand keleti szélére kitetetni, de ez sajnos nem történt meg.
magyarnarancs.hu: Ahhoz viszont nem kell törvényszéknek, Kúriának, jogásznak lenni, hogy belássuk, amire a kikötőengedélyeket megsemmisítő bírósági döntések hivatkoznak: a kikötővel megváltozna a strand funkciója.
HH: Nem változna meg, mert ahogyan mondtam, a strandra semmi nem fog épülni, csak a mederbe, és strandolni ezután is lehet. 120 méterről megy a vita, aligha hiszem, hogy ezt hiányolná bárki, amikor Balatonföldvár 5,5 kilométer partszakaszából 3,5 kilométer fürdésre kijelölt és alkalmas.
magyarnarancs.hu: Ez mind szép, de közben a Nyugati strandból „strandkikötő” lesz…
HH: Nem, mert a strand megmarad.
magyarnarancs.hu: Csak nem pont ugyanúgy, nem lesz ugyanolyan, tehát valami csak változik: strandkikötő.
HH: Legyen! Ez esetben a településünket alapító Széchenyi család (az ő kikötőépítésük alapozta meg Balatonföldvár fejlődését) szellemiségének megfelelve megyünk előre, olyat produkálunk, amit még senki a Balaton partján.
magyarnarancs.hu: Mekkora lehet a támogatottsága a kikötőnek a városlakók körében?
HH: A kikötő léte vagy nemléte nincs a kardinális kérdések között a városlakók körében. Egy kisebbség habosítja, a politika pedig rátelepszik. Szerintem ma is többségben vannak, akik vagy jónak tartják, vagy nem érdekli őket, hogy lesz kikötő vagy sem.
Ha van, aki másként gondolja, az kezdeményezhetett volna például helyi népszavazást a kérdésről, de ilyen nem történt.
magyarnarancs.hu: Ön viszont még a beruházás kezdete előtt lakossági fórumot ígért.
HH: A pandémia időszaka ezt keresztülhúzta.
magyarnarancs.hu: Most meg már majdnem kész a kikötő…
HH: Valahogy így.
magyarnarancs.hu: Valahányszor zöld utat adtak a hatóságok a kikötőnek, a bíróságok ugyanannyiszor ezt el is kaszálták, valójában tehát ezeket a köztes, döntések közötti időszakokat kihasználva készült el rohamtempóban mostanra a két mólószár? Jelen pillanatban például egyetlen építést engedélyező dokumentum sincs a beruházó kezében.
HH: Jelenleg nincs, de azt visszautasítom, hogy ne lettek volna engedélyei, az építkezést számos alkalommal ellenőrizte ebből a szempontból a vízirendészet is.
magyarnarancs.hu: Az is furcsa – a bíróság ezt is kifogásolta –, hogy míg az előző környezetvédelmi eljárást másfél nap alatt „zavarta le” a Veszprém megyei kormányhivatal, addig a legutóbbi, májusi ítélet után csaknem három hónappal, augusztus első napjaiban indította el az új eljárást, azt követően, hogy a balatonföldvári képviselő-testület július végén módosította a bíróságok által a kikötőépítéssel ellentétesnek talált helyi építési szabályzatot (HÉSZ). Erre várhattak?
HH: Ebben a kérdésben nem én vagyok az illetékes, hanem a Veszprém vármegyei főispán, de még ez is meglehet.
magyarnarancs.hu: De egy kormányhivatalnak kell azt tudni, hogy az önkormányzat éppen dolgozik a HÉSZ módosításán?
HH: Amennyiben felkészült és tájékozott szakemberek, nyilván tudnak róla.
magyarnarancs.hu: És a visszamenőlegesség rendjén való? A HÉSZ-módosítás mostantól, az elfogadásától érvényes, a beruházás meg már félkész.
HH: Erről magam is tervezem megkérdezni az illetékeseket: hogyan sikerült olyan helyzetet előidézni, hogy a beruházó érvényes engedélyek birtokában elvégzi a beruházás oroszlánrészét (azaz megépíti a kikötő mólószárait), majd utána kiveszik alóla az építési engedélyt.
Ez a maga nemében példátlan. Arról nem is beszélve, hogy a vízjogi létesítési engedély visszavonása fellebbezés alatt áll, fel van terjesztve másodfokra.
magyarnarancs.hu: A beruházó fellebbezett?
HH: Igen és az önkormányzat is.
magyarnarancs.hu: Nocsak, mégiscsak érdekelt az önkormányzat a beruházásban?
HH: Ahogy a fellebbezésben is írtuk: ez a döntés érdeksérelmet okoz a városnak.
magyarnarancs.hu: Lát esélyt arra, hogy a jelenleg félkész kikötő mégsem épülhet meg?
HH: Nem, mert bár érzek jogállami hiátust egyes döntésekben, mégiscsak jogállamban élünk. És mert most már, a város fejlődését figyelembe véve a támogatóknak és az ellenzőknek is az lenne az érdeke, hogy fejeződjék be a kikötőépítés.
(A kikötőépítést támadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület időközben azt kérte a Veszprém megyei kormányhivatal vezetőjétől, hogy az új eljárás során vegyék figyelembe álláspontjukat, miszerint a július 27-i HÉSZ-módosítás törvénysértő, mert strandterületre vonatkozó szabályozás helyi önkormányzati rendelettel nem változtatható meg).
Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője – ahogy az a cég honlapján olvasható – gyerekkori élményei mellett felesége révén kötődik Balatonföldvárhoz. A 3 milliós törzstőkéjű társaság korábban hajó- és csónakjavítással foglalkozott több más mellett, újabban saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése a főtevékenysége. Deák Sándor egyébként a Pizza Forte egyik alapítója és tulajdonosa. A Balabo Kft. 897 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert a Kisfaludy-programból a balatonföldvári e-kikötőre. A céget 2015-ben alapította Mészáros László Péter és Deák Sándor, mára Mészáros helyét Viszkei András János vette át. A vállalkozás 2019-ben helyezte át a székhelyét Budakesziről Balatonföldvárra. A társaság utolsó öt lezárt évében kétszer tett szert bevételre, 2018-ban ez 1,25 millió, 2017-ben pedig 775 ezer forint volt, a többi évben nulla forint. (Virág Sára)
A Narancs.hu balatonföldvári e-kikötővel foglalkozó cikkeit itt gyűjtöttük össze.
Lapunk azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projektekről ebben a cikkünkben írtunk:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | Balatonfödvár polgármestere: Nem látok esélyt arra, hogy mégsem épülne meg az e-kikötő | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu most induló cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Az első részben a balatonföldvári e-kikötő kapcsán Holovits Huba polgármesterrel olvashatnak interjút. A kisváros fideszes vezetője szerint ha valakinek nem tetszett volna a Nyugati strandon készülő projekt, kezdeményezhetett volna helyi népszavazást, de ez nem történt meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfodvar-polgarmestere-nem-latok-eselyt-arra-hogy-megsem-epulne-meg-az-e-kikoto-260953# | 2023-08-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Miközben a kormányzati potentátok Orbán Viktor vezetésével Németh Szilárdon át a soroksári polgármesterig állhatatosan tagadják, hogy szó lenne egy Magyarországra tervezett kínai vegyianyag-elosztó megépítéséről, addig a Miniszterelnöki Kabinetiroda titkolni igyekszik vezetőjének, Rogán Antalnak egy a témában Kínába írt levelét – írja a Direkt36 egy a Telexen megjelent anyagában.
Azt korábban már mi is megírtuk, hogy Rogán Antal üzleti köre is részese volt a tervezett és nyilvánosságra kerülése óta bőszen tagadott projekt megvalósításában. Egészen pontosan Rogán régi bizalmasáról, Kertész Balázs ügyvédről van szó, aki a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerint személyesen is részt vett Kínában egy a projektről tartott egyeztetésen.
Kormányzati támogatás nélkül azonban nem lehetne megvalósítani egy ilyen volumenű beruházást és ezt a támogatást adta meg a projekthez a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sőt egy egyeztetésen az akkor még a tárca államtitkáraként működő mostani igazságügy-miniszter, Tuzson Bence is részt vett Soroksáron. A hivatalos, kormányzati támogatói levelet a Direkt36 értesülései szerint végül személyesen Rogán küldte el Kínába.
Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel fordult a kabinetirodához annak érdekében, hogy megismerhesse a levél tartalmát, illetve az arra érkezett kínai válaszokat. Ezt azonban a tárca nem volt hajlandó kiadni nekik, arra hivatkozva, hogy az iratok „döntés megalapozását szolgáló adatokat” tartalmaznak, amit a törvény értelmében nem kötelesek kiadni. „Ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – írták.
A levelek megszerzése érdekében a Direkt36 pert indított Rogán tárcája ellen. Bárhogy is végződjék az ügy, a kabinetiroda válasza egyfajta beismerésként is értelmezhető, ugyanis a „döntés megalapozását szolgáló adatot” igen nehéz másként értelmezni, mint hogy a heves tagadás ellenére, a kulisszák mögött mégiscsak volt szó vegyianyag-elosztó telepítéséről.
Ráadásul az erről szóló megállapodást a portál birtokába került kormányzati dokumentumok szerint már 2023 szeptemberében megkötötték volna. A történtek publikálását követően fellobbanó ellenállás láttán, legalábbis a nyilvánosság előtt, a kormány gyorsan visszavonulót fújt, Orbán Viktor is megszólalt az ügyben és kijelentette, hogy „nem fog vegyi elosztóüzem épülni”, bár üzemről korábban senki sem beszélt. Németh Szilárd is fake newsnak minősítette a tervekről szóló híradásokat, maga Rogán Antal pedig levélben biztosította a soroksári polgármestert, hogy „sem Soroksár területén, sem máshol vegyi anyagelosztó létesítésére nem kerül sor”.
Ennél tisztábban a pályán már csak akkor fogunk látni, amikor végre megismerhetjük Rogán Antal Kínába írt másik levelét. | Titkolja a kabinetiroda Rogánnak a vegyianyag-elosztó ügyében Kínába írt levelét, a Direkt36 beperelte a tárcát | Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel fordult a kabinetirodához annak érdekében, hogy megismerhesse a levél tartalmát, illetve az arra érkezett kínai válaszokat. Ezt azonban a tárca nem volt hajlandó kiadni nekik, arra hivatkozva, hogy az iratok „döntés megalapozását szolgáló adatokat” tartalmaznak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230807_Direkt36_Rogan_level_Kina_vegyianyag_eloszto_adatigenyles_per | 2023-08-07 08:26:00 | true | null | null | HVG |
„Megtaláltuk a NER-es vállalkozók legeslegújabb zászlóshajóját. Olyan ez, mint az infláció, egyre csak nő” – írja a 444. Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a NER-elitet eddig luxusjachtoztató Szíjj László eladta mindkét hajóját, a Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter nevével korábban fémjelzett Lady MRD-t csakúgy, mint a Mészáros-klán tagjait és üzletfeleit is utaztató Seagull MRD-t.
Az új hajót, amin a hírportál fotósa Mészáros Lőrincről, Várkonyi Andreáról és ifj. Mészáros Lőrincről is tudott képet készíteni, egy Superyachtfan nevű oldal 75 millió dollárra értékeli (kb. 26,5 milliárd forint), ami azt is jelenti, hogy a korábban dobra vert Szíjj-féle jachtok (a Lady MRD 5,6 milliárd forintért kelt el, míg a Seagull MRD-t most 12,5 milliárd forintért hirdetik) együttesen nem érnek annyit, mint a Rose d’Or.
A Rose d’Or néhány helyen már megfordult idén, először június 27-én vették igénybe, de szokatlanul rövid turnusokban volt elérhető az arra érdemesek számára.
Járt Máltán (Valetta), aztán Szicílián (Taormina, Siracusa, Riposto).
Július 31-én reggel érkezett Nápolyba, onnan délután már Mészáros Lőrinc gyerekeivel a fedélzetén indult el Amalfi irányába. Augusztus 2-án járt Positano alatt, este Salernónál, másnap újra Nápolyban, ahol augusztus 3-án délután csatlakozott Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea. Rögtön el is indultak Caprira. A sziget előtt lehorgonyoztak, este fél nyolckor beálltak a Marina Grande kikötőbe. 4-én reggel elindultak Sorrento felé, és a Porto Marina di Cassano előtti magas sziklafal alatt strandolással telt a nap. Este újra Capri, alvás a kikötőben. Augusztus 5-én reggel az Amalfi-part mentén újra Salerno felé tartott a Rose d’Or – írja a portál.
Ahogyan a NER-elitet furikázó korábbi jachtok, úgy a Rose d’Or is máltai zászló alatt hajózik. Ráadásul apróságnak sem igazán lehet nevezni, mivel akkora (62 méter hosszú), hogy vannak olyan tengeri kikötők, ahova be sem lehet vele állni. | A két eladott jacht együttvéve nem ér annyit, mint az az új luxushajó, amin most fotózták le Mészáros Lőrincéket | A Rose d’Or nevű hajó olyan nagy, hogy vannak olyan tengeri kikötők, ahova be sem fér. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230807_Meszaros_jacht_nyaralas_RosedOR_Varkonyi_Andrea | 2023-08-07 06:56:00 | true | null | null | HVG |
Az augusztus 20-ai program a hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással és tisztavatással indul, majd légi parádé következik. Novák Katalin köztársasági elnök idén Esztergomban mond ünnepi beszédet, majd itt adja át a Szent István-rend kitüntetéseket is.
Ismét megtartják az ünnepi szentmisét a Szent István-bazilikában, majd innen indul a Szent Jobb körmenet, az ünnepségsorozatot pedig 21 órakor tűzijáték zárja.
Arról nem tett említést sem az MTI, sem az ünnepségsorozat sajtótájékoztatóját megtartó Kovács Zoltán államtitkár, sem a Szent István Nap nagykövete, Borbás Marcsi, hogy mennyibe fog kerülni az augusztus 20-ai ünnepségsorozat.
Pedig ezt már korábban is lehetett tudni, a Párbeszéd adatigényléséből ugyanis kiderült:
nettó 1,4 milliárd forintba fog kerülni az augusztus 20-i tűzijáték, emellé pedig még több mint tízmilliárdot tapsol el az állam a robbanásokat kísérő ünnepségsorozatra.
Tavaly összesen 10,3 milliárd forintot költött az ünneplésre a kormány, akkor csak a médiaköltsége közel 2 milliárd forintra rúgott.
Kotasz Gergő, az augusztus 20-i tűzijátékot rendező NUVU Kft. sajtóreferense elmondta, Magyarország egyfajta jelképévé vált a Szent István napi tűzijáték, amelyet milliók figyelnek a helyszínen és a képernyők előtt.
Az idei művészeti koncepciót Iványi Árpád és Réti Barnabás, a látványtervet Seres Anikó készítette és programozta, a zenei aláfestést pedig Elek Norbert komponálta klasszikus magyar komolyzenei dallamok felhasználásával.
A tűzijátékot az Országház és a Duna-parti épületek grafikus fényfestése és drónshow egészíti ki.
A műsor során 34 ezer pirotechnikai effekt világítja be az eget 230 indítási pontról, köztük a Szabadság és az Erzsébet hídról, valamint 7 folyami uszályról és számos pontonról. A tűzijátékot a szokásos görögtűz zárja, újdonság lesz azonban, hogy a vízfelületeken is kilőnek úszó pirotechnikai effekteket. | Mindent elmondtak a tűzijátékról, csak azt felejtették el közölni, hogy az ünnepség 11,4 milliárdba kerül | Kovács Zoltán főszervező ugyan nem említette, de már korábban kiderült egy ellenzéki adatkérésből, hogy 1,4 milliárd lesz maga a tűzijáték, és még mintegy 10 milliárd a programsorozat többi eleme. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230801_Mindent_elmondtak_az_augusztus_20ai_tuzijatekrol_csak_azt_felejtettek_el_kozolni_hogy_mennyibe_fog_kerulni | 2023-08-01 14:31:00 | true | null | null | HVG |
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak. | Csányi Sándor nagy játékos lett a pest-belvárosi nagy hotelprojektben is | Csányi Sándor Tiborcz István volt eliosos üzlettársa, Erdei Bálint cégét vette meg. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230804_hvg_greenunio_energia_csanyi_uzlete | 2023-08-04 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Mintegy három tucat, több mint 10 évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntés tartalma derülhet ki hamarosan, miután a Fővárosi Törvényszék március 17-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a hvg.hu-nak adott igazat a kormányzattal szemben, majd a Fővárosi Ítélőtábla június 13-i, immár másodfokú, jogerős ítéletében is megerősítette ezt.
A hvg.hu még tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert, miután a kormányzat nem volt hajlandó kiadni több tucat, eddig nyilvánosságra nem hozott döntését lapunk közérdekű adatigénylésére, holott ezek az úgynevezett „kétezres” határozatok nem titkosak. Mégsem lehet tudni, mi áll bennük, mivel nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, csak az érintetteknek küldik ki.
A sorszámuk miatt „kétezreseknek” nevezett kormányhatározatokat hiába kérte ki a Miniszterelnöki Kormányirodától a hvg.hu, a szervezet arra a gumiparagrafusra hivatkozott, hogy ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek. Ám mikor azokat kértük ki, amelyeknél már lejárt a 10 éves időkorlát, azokat sem adták ki.
Az elsőfokú eljárásban a kormányiroda arra hivatkozott, hogy azért nem adják ki még a 10 év letelte után sem a „kétezres” határozatokat, mert az egyébként nem nyilvános kormányülésen hozott olyan kormányhatározat sem nyilvános – így nem is adható ki közérdekű adatként – amelynek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.
Ám ezt a hivatkozást nem fogadta el a bíróság és elsőfokú ítéletében kötelezte a kormányirodát a kért határozatok kiadására. A kormányiroda ezután fellebbezett a döntés ellen, de június 13-i ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla is megerősítette az elsőfokú döntést, így már jogerős, hogy a döntéseket ki kell adni: 2010-ből 14-et, 2011-ből 19-et, 2012-ből pedig az április 27-e előttieket.
A hvg.hu által most jogerősen megnyert per azt jelenti, hogy legalább 33 korábbi döntésről kiderülhet, mit tartalmaz. Ám eközben az Orbán-kormány folytathatja a döntései nyilvánosság elől elzárását, és továbbra is igaz lesz, hogy alapvetően a véletlenen, kiszivárogtatásokon múlik, hogy mi és mikor derül ki.
Bár az ilyen döntések tartalmát titkolni igyekszik a kormányzat, a darabszámukat azért elárulja, így a hvg.hu idei közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy 2023-ban az első negyedévben átlagosan minden napra jutott egy olyan kormánydöntés, amely hivatalos minősítésében nem titkos ugyan, mégse tudhatjuk, miről szól, kit érint és mennyibe kerül. Április 4-ig legalábbis 96 darab kétezres határozat született:
Miután egyébként tavasszal a hvg.hu első fokon megnyerte a közérdekűadat-pert, a kormányzat erre vonatkozó bírósági procedúra nélkül is kiadta kérésünkre az ebben a konkrét perben nem érintett, vagyis 2012 áprilisánál későbbi, de a 10 éves időkorlátból már kicsúszott „kétezres” döntéseket. Néhány 2012-es döntést így megismerhettünk, köztük például a gazdag magánszemélyekre kivetni tervezett válságadóról szóló tervet is, amit végül nem vezettek be:
Szintén megismerhettünk néhány, már 2013-ban született „kétezres” határozatot is, és a tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Ezekből kiderült az is, hogy Orbánék előszeretettel titkolták el ily módon a propagandaszempontból kényelmetlen kormánydöntéseket: | Tíz évig titkolt döntések tucatjai derülnek ki, miután jogerősen is pert nyert a hvg.hu a kormányzattal szemben | Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230724_Tiz_evig_titkolt_dontesek_tucatjai_derulnek_ki_miutan_jogerosen_is_pert_nyert_a_hvghu_a_kormanyzattal_szemben | 2023-07-25 06:05:00 | true | null | null | HVG |
A Nógrád vármegyei településen állami támogatásból, a Magyar Falu Program segítségével sikerült vásárolni egy használt „sport" kivitelű BMW-t. A Jótevők Egyesület ötmillióért vásárolt járművén legalább is ez a felirat díszeleg, ami néhány helybelinél kiverte a biztosítékot.
„A rosseb egye meg!” – ezzel mondattal ütötte fel Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint ez a támogatási pénzek lenyúlásának egy fényes bizonyítéka.
Ráadásul egy másik falubeli egyesület, amelyik alig két éve alakult, máris 7 millió forintos támogatást kapott, egy terepjárót vásárolt – mondta el a Blikk számára a képviselő.
Botos Lajosné, az egyesület alapítója, akinek a lánya, Ágnes az egyesület képviselője és a BMW sofőrje is, a lapnak elmondta: „Soha nem gondoltuk volna, hogy ezzel a BMW-vel bekerülünk a médiába. Valóban pályáztunk, ötmilliót nyertünk. Egy autókereskedőt bíztunk meg azzal, hogy megbízható, jó autót keressen nekünk, amellyel, ha kell, délelőtt a Balatonon, ha kell, délután már Békéscsabán is megjelenhetünk. Rengeteg rendezvényen veszünk részt, főzünk, szereplőket szállítunk, jótékonykodunk, segítünk a rászorulókon, hátrányos helyzetűeken. Van, hogy egy nap ezer adag ételt is megfőzünk” – mondta az autó mellett.
Ágnes szerint jól döntöttek, eszükben sincs lecserélni.
Azt pedig egyenesen kikéri magának, hogy szavazókat szállítottak volna bármikor is: „Mi valóban határozottan Fidesz-pártiak vagyunk, de elmegyünk segíteni ellenzéki képviselők vezette faluba is” – szögezi le.
A polgármester sem lát kivetnivalót az ezüst színű modellben: „Mi 2800 lelkes község vagyunk, sokféle kulturális programmal, az egyesületek gazdaság érdekeinket is képviselik. Valóban láttam a szürke autót, évek óta használják, hordják az embereket, táncosokat, a főzőverseny résztvevőit, felszereléseket. Szavazni pedig minden ember el tud menni a saját lábán is, nincs szükség arra, hogy bárki fuvarozza őket” – foglalta össze a lapnak véleményét Baksa Sándor. | Magyar Falu Program: sport BMW-t vettek falubusznak Karancslapujtőn | Állami támogatásból, a Magyar Falu Program támogatásával vásárolták a sportautót. Úgy tűnik, Karancslapujtő túllendült a válságon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230725_BMW_egyesulet_faluprogram_kepviselo_Hadhazy_Akos_sportkocsi_terepjaro | 2023-07-25 13:24:00 | true | null | null | HVG |
Egy fél 4-es metró árát, vagy más példával Mészáros Lőrinc tavalyi vagyongyarapodásának megfelelő összeget készül elkölteni új autókra az állam: az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben néhány napja megjelent felhívás szerint nettó 150, bruttó mintegy 190 milliárd forint értékű meghívásos tendert indított a Pénzügyminisztérium alá tartozó, a központosított állami közbeszerzéseket intéző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF).
A 48 hónapra szóló keretmegállapodás 3 részből áll, és összesen 18500 db jármű beszerzésére, valamint kapcsolódó szolgáltatásokra (forgalomba- és üzembe helyezés, szervizcsomag, kárjavítás) vonatkozik. Egy részelem 3500 darab, tisztán elektromos autóra vonatkozik, míg egy másik, 7500 darabos részelem kifejezetten a rendvédelmi, honvédelmi és egyéb készenléti szervek részére leszállítandó járművekről szól. A tender három része:
Bruttó 76,2 milliárd forint értékben 7500 db jármű (személyszállító- és haszongépjármű vegyesen) általános állami-kormányzati célokra önálló költségvetési szervek részére – itt az értékelésnél a 100-ból 15 súlyponttal esik latba a fogyasztás, 85 súlyponttal az ár.
Bruttó 38,1 milliárd forint értékben 3500 db tisztán elektromos meghajtású jármű (személyszállító- és haszongépjármű vegyesen) általános állami-kormányzati célokra önálló költségvetési szervek részére – itt az értékelésnél a 100-ból 10 súlyponttal esik latba a töltési teljesítmény, 10 súlyponttal az akkumulátor-kapacitás és 80 súlyponttal az ár.
Bruttó 76,2 milliárd forint értékben 7500 db jármű (személyszállító- és haszongépjármű vegyesen) kifejezetten a rendvédelmi, honvédelmi és egyéb készenléti szervek részére – itt az értékelésnél a 100-ból 15 súlyponttal esik latba a fogyasztás, 85 súlyponttal az ár.
Kérdés, honnan teremti elő a kormányzat a járműbeszerzés fedezetét, mert bár 4 éves keretmegállapodásról van szó, az összesen 190 milliárdos összeg jelentős tétel. Igaz, hogy csak a jövő évi büdzsében éppen ennyi többletbevételt vár a kormány az üzemanyagok jövedéki adójának emeléséből, de az is tény, hogy meg kell fogni a pénzt, hiszen az új Orbán-kormány elmúlt egy éve másról sem szól, mint megszorításokról:
Most fizetteti ki velünk a kormány, hogy tavaly megválasztottuk
Éveken át pörgette erőltetetten a gazdaságot a kormány, majd a kampányban kiosztott kétezer milliárd forint ingyen pénzt, most pedig nem csak visszaszedi ezt, hanem ahogy csak lehet, próbál újabb bevételekhez jutni, hogy a növekedést valahogyan fenntartsa. Az elmúlt több mint egy év már a megszorításról szólt, és nincs jele annak, hogy egyhamar jobb lenne. | 190 milliárdos járműtendert írt ki az állam | Több mint 10 millióra jön ki a beszerezni kívánt 18 500 darab jármű átlag darabára. A központosított, meghívásos közbeszerzés győztesével 4 éves keretszerződést kötne az állam bruttó 190 milliárdért. A vásárlandó flottában vannak személy- és haszonjárművek, és 3500, tisztán elektromos autó is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230717_190_milliardos_jarmutendert_irt_ki_az_allam | 2023-07-17 12:03:00 | true | null | null | HVG |
Kijött a leggazdagabb magyarok listája: Mészáros Lőrinc az élen, aki tavaly 347 ezer forintot keresett percenként
A válság, a háború és az "elhibázott brüsszeli szankciók" ellenére hatalmasat nőtt a leggazdagabb magyar milliárdosok vagyona. A "100 Leggazdagabb 2023" listáján óriási mértékben növelte előnyét Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, ezzel együtt az első tíz helyezett sorrendje szinte teljesen megegyezik a tavalyival. Új szereplők azonban feltűntek a 100-as listán, egyikük különösen előkelő helyen.
A 100 Leggazdagabb 2023 listáján óriási mértékben növelte előnyét Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, az első és második leggazdagabb magyar. Mészáros a tavalyi 480 milliárdról idén 660 milliárdra növelte becsült vagyonát, ami közel 40 százalékos gyarapodás egy válságos év leforgása alatt. Ezzel a hihetetlen teljesítménnyel is csökkent előnye Csányival szemben, ugyanis tavaly a kettejük közötti különbség még 60 milliárd forint volt, amely idénre 50 milliárdra csökkent. Természetesen ehhez az kellett, hogy a márciusban hetvenedik születésnapját ünneplő bankvezér Mészárosnál is nagyobb ütemben, több mint 45 százalékkal növelje tavalyi vagyonát.
A gazdagokon láthatóan nem fog a válság és az infláció, hiszen az idén 22. alkalommal megjelent lista összeállítói 7655,2 milliárd forintra becsülték a leggazdagabb száz magyar összvagyonát, a listán szereplők többsége pedig jelentősen gazdagodott, hiszen egy év alatt 1431,7 milliárd forinttal tudták növelni vagyonukat.
Csányi Sándor elárulta, mennyire fél Mészáros Lőrinc szuperbankjától
Az OTP még Magyarországon is jóval nagyobb az egyesülő MBH-nál, csoportszinten pedig össze sem mérhetőek. Sőt, sz OTP-vezér szerint az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank sok előnyt feladnak a fúzióval. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató nem tart attól, hogy a hétvégén összeálló, Fidesz-közeli szuperbank, az MBH komoly kihívója lesz az OTP-nek.
A lista első tíz helyezettje megegyezik a tavalyiakkal, a sorrend is csupán annyiban változott, hogy Szíjj László a nyolcadikról a hatodik helyre lépett előre, egy hellyel visszább, a hetedeik helyre taszítva Jellinek Dánielt és a nyolcadikra Bige Lászlót. Szíjj, akárcsak Csányi, egy év alatt szintén több mint 45 százalékkal növelte vagyonát, még ha Szíjj esetében ez „csupán” 87 milliárd forint gyarapodást jelentett is.
A bíróság szerint nem lehet eltitkolni, hogy mekkorát nyer Mészáros és Szíjj az autópálya-koncesszión
A szerződések lényegi részét tartalmazó mellékletekért kellett perre menni. A Fővárosi Törvényszék csütörtöki, egyelőre nem jogerős ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.
Az első tíz leggazdagabb magyar (zárójelben a változás tavalyhoz képest):
Mészáros Lőrinc: 660 milliárd Ft (+180 mrd.)
Csányi Sándor: 610 milliárd Ft (+190 mrd.)
Felcsuti Zsolt: 460 milliárd Ft (+115 mrd.)
Gattyán György: 366 milliárd Ft (+49 mrd.)
Veres Tibor: 320 milliárd Ft (+66 mrd.)
Szíjj László: 280 milliárd Ft (+87 mrd.)
Jellinek Dániel: 276 milliárd Ft (+36 mrd.)
Bige László: 233 milliárd Ft (+32 mrd.)
Széles Gábor: 208 milliárd Ft (+17 mrd.)
Kasza Lajos: 147,5 milliárd Ft (+11 mrd.).
Egy év alatt tehát a tíz leggazdagabb magyar vagyona összesen 783 milliárd forinttal, 3560,5 milliárd forintra növekedett. A gyarapodás mértékét jól jelzi, hogy az idei növekmény önmagában is sokkal nagyobb, mint amekkorára 2002-ben, az első ilyen lista kiadásakor becsülték az összvagyont. Ez ekkor 632,4 milliárd forint volt, ami a mostani összvagyonnak kevesebb, mint a tizede.
Talán érzékelhetőbbé válik a gazdagodás mértéke, ha Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor esetében ezt az évesnél kisebb egységekben is megadjuk:
Mészáros eszerint havonta átlag 15 milliárdot, azaz naponta 500 milliót, vagyis óránként 20,83 milliót, tehát percenként nagyjából 347 ezret, vagyis másodpercenként 5787 forintot keresett.
Ennél is jobban ment azonban Csányi Sándornak az idén, ő ugyanis havonta átlag 15,833 milliárdot, azaz naponta közel 528 milliót, vagyis óránként 21,99 milliót, tehát percenként nagyjából 366,5 ezret, egyszóval másodpercenként 6108,5 forintot keresett.
Új szereplők a listán
Idén mindössze négyen kerültek fel új szereplőként a listára:
Futó Gábor matematikus, egyből a 17. helyre került 89 milliárdosra becsült vagyonával. Futó édesapjával Futó Péterrel közösen, a kétezres évek elején alapította a Futureal ingatlanfejlesztő cégcsoportot, melynek három ágát a Cordia, a Futureal Development és a HelloParks viszi. Emblematikus hazai fejlesztéseik a Corvin sétány, Etele Plaza és a Budapest One, a cégcsoport azonban már külföldön is terjeszkedik.
Papp Edward közgazdász a 81. helyen lépett fel a listára 25 milliárdra becsült vagyonával. A Papp tulajdonában lévő SMP Solutions Zrt. a három legnagyobb magyar tulajdonú rendszerintegrátori tanácsadó vállalkozás egyike. A cégcsoport legjelentősebb ügyfele az OTP-csoport. Papp 2016-ban lett az SMP Solutions többségi tulajdonosa. A cégcsoport nemzetközi szinten is folyamatosan terjeszkedik.
Piukovics fivérek 22 milliárd forintos vagyonukkal a 87. helyre kerültek. A négy fiútestvér által egyenlő részben birtokolt GOPD Nyrt., valamint a SunDell Estate Nyrt. főleg a főváros zöldövezetében épít lakásokat, jelenleg közel félezret. A két cég együttes saját tőkéje meghaladja a 35 milliárd forintot.
Tarány Gábor, a DAK Acélszerkezeti Kft., a szektor egyik legjelentősebb magyar vállalatának ügyvezetője és tulajdonosa, 15,4 milliárd forintos vagyonával a 96. helyre került a friss listán. A DAK a magyarországi autópálya- és útépítések jelentős beszállítója, de emellett az osztrák és a német piacra is gyárt termékeket. Tarány a Magnus Aircraft Zrt.-nek is tulajdonosa. A cég saját fejlesztésű, ultrakönnyű repülőgépeket, valamint a járműiparhoz és a sporthoz köthető kompozit termékeket, például versenykajakokat, elektromos jachtokat gyárt. A repülőgépgyártó cég Kínában is terjeszkedik.
A lista 78. helyezettjének kiléte nincs részletezve, miután az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált illető nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről. A mindössze B. betűvel jelzett vállalkozó szócikkében több a kipontozott rész, mint az érdemi szöveg. Az azért kiderül, hogy kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött, a tulajdonos idén is több milliárd forint osztalékot vehetett ki cégéből, és állami megrendeléseket is elnyert.
A hvg.hu már tavaly úgy tippelte, hogy a B. betű Balásy Gyulát takarja, akinek kommunikációs cégei jelentős megbízásokat kaptak a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. Balásy tavaly két, állami megbízásokkal jól kitömött cégéből több mint 4 milliárd forintos osztalékot vett ki. Balásy Gyula egyébként 28. helyen névvel szerepel a legbefolyásosabb magyarok friss listáján is.
Rekordösszeget költött propagandára tavaly Rogán minisztériuma
44 milliárd forint ment el plakátokra, újsághirdetésekre és kormányzati videókra. Nyilvánosságra került a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda tavalyi szerződéslistája, amelyből látszik, a kormány minden korábbinál több pénzt költött el kommunikációra 2022-ben - írja a .
Befolyás-barométer 2023
A 100 Leggazdagabb idén immár tizedik alkalommal szedte össze az 50 legbefolyásosabbnak ítélt magyar közéleti szereplőt, politikai elemzők vélemény alapján. A lista rendező elve, hogy a politikai-gazdasági elit szereplői mennyiben képesek pénzt vagy egyéb hatalmi erőforrásokat mozgósítani céljaik elérése érdekében.
Noha az élboly továbbra is szilárd, fordult a kocka, Rogán megelőzte Mészárost. Érdekes, hogy az első ötven helyezett közül tizenketten a tavalyi listán még nem voltak jelen, ami többségében az elmúlt egy év kormányzati változásainak eredménye. Érdekes ugyanakkor, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, aki tavaly nyolc helyet ugorva bekerült a top 10-be, idén kilenc helyet visszacsúszva a 19. helyre került csak, míg bekerült az első tízbe Garancsi István a 12. leggazdagabb magyarként számontartott vállalkozó. A 100 leggazdagabb magyar közül 15 szerepel a leginkább befolyásosak között.
Csányi Sándor
Mészáros Lőrinc
Pintér Sándor
Szijjártó Péter
Hernádi Zsolt
Varga Mihály
Matolcsy György
Hét új szereplővel bővült az 50-es lista: Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a 12. helyre került, Soros György a 22. lett, a hetedik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel a 25. helyre, Varga Judit igazságügyi minisztert a 27. helyre, Nagy István agrárminisztert a 29. helyre, Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert a 30. helyre, Orbán Balázst a miniszterelnök politikai igazgatóját a 33. helyre sorolták, míg Barna Zsolt a Magyar Bankholding Zrt. elnök-vezérigazgatója a 45. helyre került fel.
Az ellenzékiek közül csupán hárman kerültek az 50-es listára, mindhárman jelentősen visszaesve: Karácsony Gergely főpolgármester (6 helyet esve a 36.); Gyurcsány Ferenc (5 helyet esve a 40.); Dobrev Klára (7 helyet esve az 50.) az idei befolyási listán.
Akik kimaradtak
Kimaradt az idei listáról Lantos Csaba, mivel energiaügyi miniszteri bársonyszékre cserélte a menedzseri forgószéket. Lantos a 100 leggazdagabb magyar 2022-ben megjelent listája szerint, 13,3 milliárd forintos vagyonával, Magyarország 96. leggazdagabb embere.
Újabb vállalkozásától vált meg Lantos Csaba energiaügyi miniszter
A Fokroller Kft. maradó tulajdonosai is nagypályás játékosok a NER-ben.
A listán emellett nem szerepelhetnek azok sem, akiknek vagyona nem transzparens, nem követhető. Ezért maradt le a listáról Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám is, aki a Válasz Online szerint kvázi sajátjaként rendelkezhet közel 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi irodaház-rengeteggel.
A Forbes lista szerint megvan a harmadik magyar dollármilliárdos
A 2023 márciusi lista szerint a világon 2640-en rendelkeznek több mint egymilliárd dollár fölött. Nekik magyar gazdagokkal szemben nehéz évük volt, ezt mutatja, hogy számuk 28 fővel, összesített vagyonuk pedig 500 milliárd dollárral, 12,2 ezer milliárd dollárra csökkent. A listán szereplők csaknem fele valamivel szegényebb, mint egy éve volt.
A Forbes-lista 37 éves történetében viszont először fordul elő, hogy három magyar állampolgárnak is összejött az egymilliárd dolláros belépő. Idén debütált Felcsuti Zsolt, az MPF Holding gépipari csoport tulajdonosa, rögtön 1,2 milliárd dollárra taksált vagyonnal, a 2259. helyen. Ugyanekkora vagyonnal hasonló helyre sorolták Mészáros Lőrincet, aki tavaly 2324. helyen szerepelt a listán. A leggazdagabb magyar a Forbes szerint: a listán 2018 óta szereplő Csányi Sándor OTP-vezér, akinek eddigi legnagyobbra, 1,5 milliárd dollárra becsült vagyona immár a 2022. helyre volt elég.
14 milliárdos manhattani luxuslakás megvételével kötötte össze Matolcsy Ádám baráti körét a 444.hu
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása. | Kijött a leggazdagabb magyarok listája: Mészáros Lőrinc az élen, aki tavaly 347 ezer forintot keresett percenként | A válság, a háború és az "elhibázott brüsszeli szankciók" ellenére hatalmasat nőtt a leggazdagabb magyar milliárdosok vagyona. A "100 Leggazdagabb 2023" listáján óriási mértékben növelte előnyét Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, ezzel együtt az első tíz helyezett sorrendje szinte teljesen megegyezik a tavalyival. Új szereplők azonban feltűntek a 100-as listán, egyikük különösen előkelő helyen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230511_Leggazdagabb_100_2023_magyar_Meszaros_Lorinc_Csanyi_Sandor_valsag_Forbes | 2023-05-11 06:00:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek a The European Conservative, egy brüsszeli, angol nyelvű, jobboldali hírportál – írta a Szabad Európa.
A lap idén februárban nyitott új irodát Brüsszelben, az ötcsillagos Stanhope luxusszállodában tartott ünnepélyes megnyitón jelen volt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki közös fotón is látható Alvino-Mario Fantini főszerkesztővel.
Utóbbi akkor azt mondta, azért jöttek Brüsszelbe, hogy „befűtsünk az európai intézményeknek és az egész politikai osztálynak”.
A The European Conservative kiadóját Budapesten jegyezték be, és a Szabad Európa már korábban megírta, hogy 2021-ben 167 millió forintos támogatást kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA), ezenfelül még további 812 millió forintnyi támogatást egyéb, meg nem nevezett szervezetektől.
A lap Miniszterelnöki Kabinetirodánál kijárt iratbetekintéseiből azonban most kiderült, hogy a Batthyány Lajos Alapítványtól kapott pénz ennél lényegesen magasabb. Kevesebb mint három év alatt a BLA összesen 1 milliárd 678 millió forintos összeggel finanszírozta a European Conservative Nkft.-t.
A támogatási összegek egy része pántlikázott pénz volt, azaz a folyóirat működési kiadásaitól eltérő, konkrét célokra adták, így arra, hogy a magazin honlapján folyamatos online hírszolgáltatás induljon, valamint egy brüsszeli iroda bérletére is. A kiadó a támogatás fejében azt ígérte, hogy kiadványa „meghatározó európai hírportállá” fog válni, és segít majd európai konzervatív közösségeket létrehozni.
A Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) korábban egy fideszes kötődésű magánalapítvány volt, amely 2015-től kezdve egyre nagyobb összegű állami támogatásokhoz jutott előbb a Miniszterelnökségen, majd a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül. Az állami támogatásokból nemcsak a BLA keretein belül működő programokra jutott pénz, hanem egyes összegek továbbadásra kerültek más, fideszes kötődésű szervezeteknek, többször egyértelműen politikai jellegű célokra. Erről az Átlátszó írt korábban.
A BLA 2021-ben közérdekű vagyonkezelő alapítvány lett, mely a törvény szerint a kormánytól függetlenül közfeladatot látnak el, ezért a magyar államnak az adófizetők pénzéből kell finanszíroznia a működésüket. A BLA csak idén több mint kilencmilliárd forint állami támogatást bevételezett. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója.
A Szabad Európa arra is emlékeztetett, hogy míg a European Conservative két és fél éves fennállása óta összesen 1 milliárd 678 millió forinthoz jutott hozzá, 2022 végével bezárólag – nyilvános beszámolói szerint – ennek az összegnek a töredékét, összesen 27 millió forintot keresett a piacon. | Több mint másfél milliárdba került eddig a magyar adófizetőknek egy angol nyelvű, brüsszeli konzervatív hírportál | A Batthyány Lajos Alapítványtól kapott pénz lényegesen magasabb, mint azt korábban gondolni lehetett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230725_masfel_milliard_magyar_adofizetok_European_Conservative | 2023-07-25 18:37:00 | true | null | null | HVG |
Ugyan a NER hatalomra kerülése után nem sokkal, már 2010 végén törvényt hoztak a határon túli magyarságnak szánt kormányzati támogatásokat elosztó Bethlen Gábor Alapról, 2011 tavaszán pedig meg is alakult az állami tulajdonú alapkezelő cég, az Orbán-kormány még ezután is többször megkerülte a maga által gründolt szervezetet, és közvetlenül, egyedi döntéssel támogatott közpénzből számára kedves határon túli szervezeteket.
Az anyaországi költségvetésből támogatni kívánt civilek kiválasztásának okát, szempontjait, de legtöbbször még az összeg felhasználási célját is mellőző kormánydöntésekből 2011-ben ötöt is hozott az Orbán-kormány, ezek közül négyet a kormányfő, egyet Semjén Zsolt írt alá. Mind az öt kormánydöntés úgynevezett „kétezres” típusú határozat volt, vagyis nem volt titkos, mégse volt nyilvános – egészen mostanáig.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak – ebből tavaly 111, 2021-ben 162 darab volt.
A kormányhatározatok közül a titkosított háromezreseknek változó minősítési ideje van, ami lehet akár 50 év is, míg a négyezresek és a kétezresek pedig annak ellenére, hogy nem titkosak, 10 évig mégsem nyilvánosak, és utána sem akarja a kormány, hogy megismerje a közvélemény ezeket. Ebben a cikkben is csak azért tudjuk a határon túli támogatásokról rendelkező kétezres döntéseket bemutatni, mert a hvg.hu jogerősen pert nyert a kormánnyal szemben, így ki kellett adniuk azokat az iratokat, ahol már lejárt a 10 év:
Tíz évig titkolt döntések tucatjai derülnek ki, miután jogerősen is pert nyert a hvg.hu a kormányzattal szemben
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
A jogerős bírósági döntést követően a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadta a hvg.hu-nak az Orbán-kabinetek több tucat kétezres határozatát 2010-ből, 2011-ből és 2012-ből, hiszen ezeknél már lejárt a 10 éves határidő. A Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálon (KIKAP) keresztül megkapott határozatokból cikksorozatunk első részében azokra fókuszálunk, amelyek határon túli szervezetek anyagi támogatását írták elő 2011-ben.
Az öt kormányhatározat közös vonása, hogy költségvetési forrásból rendel külhoni civil szervezeteket támogatni, méghozzá bármiféle transzparens, számonkérhető szempont nélkül, hiszen mindegyiknek szerepel már a címében is, hogy „nem pályázati úton nyújtott támogatásról” szólnak. Vagyis ezek a kormány olyan egyedi döntései voltak, amelyekről eddig egyáltalán nem is értesülhetett a közvélemény. Pedig sok pénzről van szó:
az öt kormánydöntéssel egyetlen év alatt, 2011-ben összesen 787 millió forintot osztottak szét 9 szervezet között Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban.
A legtöbb pénz a legnagyobb magyar diaszpórával rendelkező Romániában landolt. A teljes összeg 35 százaléka, 277 millió forint így Erdélybe jutott. Ebből 265 milliót négy részletben az Orbán Viktorral Tusványoson egy színpadon fellépő Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kapta. További 6 millió jutott a vele szorosan együttműködő Székely Nemzeti Tanácsnak, másik 6 millió pedig utóbbi háttérszervének, a Siculitas Egyesületnek.
Egymásra utalva
Itt érdemes megjegyezni, hogy az Orbán-kormányt rendszeresen éri az a kritika a hazai ellenzék részéről, hogy az anyaországi adófizetők pénzét Erdélyben elszórva szerez a Fidesz politikai lojalitást magának. Akárhogy is, a tavaly áprilisi magyar parlamenti választáson is kiderült, hogy a levélszavazatok – ezek javát kettős állampolgár külhoni magyarok adják le – 93,8 százaléka Fidesz-KDNP listájára érkezett, és messze a legtöbb levélszavazat Romániából jött. Az erdélyi választási tájékoztató kampányt koordináló Eurotrans Alapítvány becslése szerint az összes külhoni szavazat mintegy 64 százaléka származhatott Erdélyből – írta a Maszol.ro. Szintén itt jelent meg a hír arról, hogy pár nappal a választás után Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Kolozsvárra látogatott, ahol megköszönte az erdélyi magyarok részvételét az április 3-ai választáson és arról biztosította a külhoni magyarokat, hogy amiképpen a magyar kormánypártok számíthattak rájuk, úgy ők is számíthatnak a magyar állam támogatására.
A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve
Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb "terítését" biztosan segíti a határon túli magyarok körében "a demokratikus közéletben való részvételt" célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.
A kétezres határozatokkal 2011-ben külhonban szétosztott pénz majdnem másik harmada, 30 százaléka Szlovákiában, a Felvidéken hasznosult. Ebből a 240 millió forintból 190 millió a Főnix Polgári Társulásnak ment, 50 millió a Pro Futuro Hungarica szervezetnek. Érdekesség, hogy a Főnix, amelyik később is rengeteg közpénzt kapott magyar költségvetésből, nem mindig tudott megnyugtató választ adni arra, hogy hasznosan költötte-e el ezt a pénzt.
A pozsonyi Új Szó írt 2016-ban arról, hogy 2012-2016 között 290 millió forintot kapott a felvidéki magyarság támogatására a Főnix, ám a tevékenységének alig van nyoma, miközben sok szálon kötődik a szlovák Magyar Közösség Pártjához, amely politikai kérdésekben gyakran partnere a Fidesznek. (A 290 millióból 2012-ben az állami Szerencsejáték Zrt. adott 70-et, 2015-ben a Bethlen Gábor Alap 20-at és 2016-ban a Miniszterelnökség 200 milliót.)
A környező országokba küldött támogatás megoszlása szervezetenként
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (Románia) 265 millió Ft,
Főnix Polgári Társulás (Szlovákia) 190 millió Ft,
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Ukrajna) 122,7 millió Ft,
Magyar Nemzeti Tanács (Szerbia) 90 millió Ft,
Pro Futuro Hungarica (Szlovákia) 50 millió Ft,
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (Horvátország) 34,3 millió Ft,
Agenda Polgári Egyesület (Szerbia) 23 millió Ft,
Székely Nemzeti Tanács (Románia) 6 millió Ft,
Siculitas Egyesület (Románia) 6 millió Ft.
A harmadik legtöbb pénz, 122,7 millió forint a 2011-es egyedi kormánydöntésekkel Ukrajnába, Kárpátaljára ment. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek három részletben juttatott forrásból a legkisebb, 22,7 milliós összeg volt csak célhoz rendelt – ezt lapkiadásra kapták (ez volt amúgy az egyetlen támogatás a határon túli szervezetek 2011-es összes dotációja közül, amiről így legalább hozzávetőleg kiderül, hogy mire szánták Orbánék).
A Szerbiában, a Vajdaságban élő magyaroknak 113 millió forint jutott 2011-ben: a Magyar Nemzeti Tanácsnak 90 millió, az Agenda Polgári Egyesületnek 23 millió. A horvátországi magyar diaszpórának 34,3 millió forint ment a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségén keresztül. Érdekes, hogy az öt közül egy határozat módosítás volt: az Agendának (Szerbia) előzőleg adott másik 25 milliót törölték, helyette a Siculitas (Románia) kapott 6-ot.
A környező országokba küldött támogatás megoszlása országonként
Románia: 265+6+6 = 277 millió Ft
Szlovákia: 190+50 =240 millió Ft
Ukrajna: 122,7 millió Ft
Szerbia: 90+23 = 113 millió Ft
Horvátország: 34,3 millió Ft
Összesen: 787 millió Ft
(Nyitóképünk illusztráció, egy 2022-es kormányülésen készült) | 12 év után derültek ki Orbánék titkos pénzosztásai | Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230811_Orban_Semjen_hataron_tul_szervezetek_tamogatas_nem_nyilvanos_kormanyhatarozat_ketezres | 2023-08-11 15:30:00 | true | null | null | HVG |
A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan – mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában.
Az eredeti törvény alapján az alapítvány 600 millió forintot és négy ingatlant kapott az államtól. Tompos azonban rámutat, hogy a négy ingatlan tulajdoni lapja alapján egyik sem az alapítványé: kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt.-é. A 2022-es beszámolóból pedig kiderül, hogy a 600 millió mellett kaptak még további 6 milliárd forintot is.
„Van tehát egy alapítvány, amely a törvényben előírt ingatlanokat nem kapta meg, ahhoz a nem létező egyetemhez, amelynek az üzemeltetésére létrejött, de extra 6 milliárdot igen, attól a kormánytól, amely szerint a projekt nincs napirenden”
– mondta Tompos. | 6,6 milliárd forint közpénzt kapott a Fudan alapítvány, pedig se egyetem, se ingatlana | A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan – mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/66-milliard-forint-kozpenzt-kapott-a-fudan-alapitvany-pedig-se-egyetem-se-ingatlana.html | 2023-08-12 17:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
Azt, hogy valami készül, már június 27-én lehetett tudni, amikor a Plázs Facebook-oldalán megjelent egy kép, amelyen a polgármester Barna Györggyel pózol valamiféle díjátadó után. A kép a Párisi Udvar Hotelben készült. „Büszkén tesszük közzé, hogy a CENTRAL EUROPEAN BUSINESS AWARDS - Central European Beach Venue of the Year rangos díját idén, első alkalommal a Plázs Siófok csapata érdemelte ki. A régióban a cég stratégiai szerepe megkerülhetetlen, páratlan innovatív képességekkel rendelkeznek. A Plázs stábjának kiemelkedő csapatmunkájának eredményét díjazta a vezérigazgató találkozó alumnija a Central European Beach Venue of the Year díjjal.” –olvasható a bejegyzésben.
A szövegben nemcsak az ügyetlen dupla birtokos szerkezet ébreszt gyanút. Ha rákeresünk a díj nevére, annak az egész interneten egyetlen említése van, éppen a Plázs Facebook-oldalán. Central European Business Awards keresésre pedig egyetlen találat sincs. Csak Central Europe Business Awards van, angol nyelvű oldal, már archív, nem frissül. Ott önjelölés alapján bizonyos összegért vehetnek maguknak cégek díjakat, bármilyent, a méltatást is ők írják magukról.
Díjazzuk a díjazást
A képen Barna György kezében látható üveg plakettet tanulmányozva találtunk egy magyar céget, aminek történetesen július 15-én volt a Párisi Udvar Hotelben díjátadója, de sem erről, sem a díjazottakról semmilyen információ nincs a honlapon. Az eseményre még mindig lehet jelentkezni. A kapcsolatként megadott cég ellen azonban az Opten céginformációs adatbázis szerint végrehajtás folyik. Kerestük a cég kapcsolattartóként megjelölt producerét, aki elmondta, a jelölés ingyenes; azzal még soha nem volt probléma, hogy akit jelöltek vagy jelölte magát, ne kapta volna meg az általa kívánt díjat, de a díjátadó vendéglátást természetesen ki kell fizetni.
Lengyel Róbert közösségi oldalán azt írta, jóhiszeműen ment el, mert szívélyesen invitálták. Július 11-én osztotta meg a Plázs korábbi bejegyzését, így kommentálva: „Amikor Siófok egy pozitív hír része és a városunk hírnevére is jótékony a hatás, no meg városvezetőként tisztelettel meg is invitálnak az átadóra, illik felülemelkedni dolgokon, a város érdekét nézni és elfogadni a meghívást. Ezt tettem és ezúton is gratulálok a díjhoz...”
Régi és új ügyek
Felülemelkedni azon kellhetett, hogy a Plázson tartotta 2019-ben választási rendezvényét, az úgynevezett polgári pikniket a fideszes Gruber Attila, aki vereséget szenvedett Lengyel Róberttől az akkori polgármester-választáson. Az eseményt, amelybe Barnáék a teljes infrastruktúrával beleálltak, nem találtuk már a Plázs közösségimédia-felületén, de Grubernél még megvan.
Most mindenesetre szándéknyilatkozatot küldött a Plázs Siófok, miszerint átvennék üzemeltetésre a nagystrandot is, amely területének egy részét a Plázs bérli. Részletek a levélből: „A siófoki Nagystrand területén belül üzemeltetett kulturális szórakoztató központunk az elmúlt 7 évben töretlenül fejlődik és évről évre egyre több vendéget szolgálunk ki és látunk vendégül kiemelkedő minőségben. A hosszú távú befektetéseinknek, a kitartó munkánknak és a szakmai elkötelezettségünknek egyértelmű bizonyítéka az évente nálunk szórakozni vágyó több, mint 200.000 vendég. (...) A Plázson belül és az azon kívül nyújtott szolgáltatások minőségében az elmúlt években sajnos egyre nagyobb különbséget érzékelünk, amely a Siófokra érkező vendégek számára nem ad egy egységes, megfelelő minőségű turisztikai élményt. Ez a színvonalbeli szolgáltatási különbség Siófok és mindannyiunk számára egy versenyhátrány jelent, amelyet mielőbb csökkenteni szükséges. A városba érkező vendégeket minden területen minőségi szolgáltatásokkal szükséges kiszolgálni, különben nem fognak hozzánk újra visszatérni. Ebben a legnagyobb kontraszt és lemaradás a Plázs és a Siófok Nagystrand között még inkább kézzel fogható. A Plázson folyamatosan bővül az üzemeltetésben jártas szakmai stáb létszáma és a több éves fejlesztési tervünk végrehajtását folyamatos fejlesztésekkel és beruházásokkal támogatják a tulajdonosaink is. Ezzel párhuzamosan a strandot üzemeltető cég anyagi erőforrásai és beruházásai sajnos nem tudják követni a látogatói igényeket, ezért folyamatos lemaradásban vagyunk más balatoni települések strandjaihoz képest és egyre nagyobb a kontraszt a Plázs által üzemeltetett terület és Nagystrand területe között. 2016 óta a Plázs Siófok országosan ismert branddé vált, amely a hazai kulturális szcéna megkerülhetetlen fellépőhelyszíneként Magyarország vidéki városai közül a legnagyobbá és a legismertebbé vált. Ezt a szakmai és kulturális sikert szeretnénk a jövőben is megtartani, melyhez elengedhetetlen lépés a városi nagystrand azonnali fejlesztése és felzárkóztatása.
A siófoki Plázs
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Mostanra a Plázs és a strand működése olyannyira összeforrott, hogy nagyon sok látogató már nem tesz különbséget az üzemeltetők között vagy nem is tud róla, hogy nem egy kézben van. Gyakran a Plázst azonosítják a teljes strandterülettel és számos esetben még a Petőfi sétánnyal is. Az online marketingben elterjedt utólagos értékelésekben a strandra és a sétányra vonatkozó negatív kritikák, kommentek számtalan esetben a Plázs online értékelését húzzák lefelé, amely számunkra egy rendkívül negatív jelenség, hiszen nem mi felelünk ezekért a területekért és a hiányosságokért sem, de mégis bennünket minősítenek, értékelnek tévesen. A strandterület üzemeltetésének rendkívül költséges párhuzamosságára, valamint a nemzetközi szakmai tapasztatok hasznosítására és a forráshiány miatt elmaradó fejlesztésekre is
megoldást jelentene, ha a Nagystrand és a Plázs üzemeltetése egy kézbe kerülne.
Tulajdonosaink és szervezetünk tagjai rendkívül elkötelezettek Siófok turisztikai fejlesztése iránt. Hosszútávú elképzelésekkel, helyben szerzett tapasztalatokkal, megfelelő szakmai tudással és anyagi forrásokkal is rendelkezünk ahhoz, hogy ehhez az építkezéshez Önökkel együttműködve hozzájáruljunk. Kérjük, hogy fontolják meg elképzelésünket, s amennyiben nyitottak rá akkor szívesen állunk rendelkezésükre személyes formában is.”
Tények, vélemények
Aláíró Csánó János, aki Barna Györgyöt váltotta a Plázs Nyár Kft. ügyvezetőjeként idén áprilisban. Csánó János neve a mára nagyon leromlott állapotú lengyeltóti Zichy-kastéllyal összefüggésben és Mészáros Lőrinc médiabirodalmához kapcsolódóan lehet ismert. Az ő levelét küldte el Barna György, a Plázs Nyár Kft. résztulajdonosa a polgármesternek, a szolgálati utat megkerülve. Bérlőként ugyanis a Balaton-Parti Kft. ügyvezetőjével, Koósz Ágotával kellett volna tárgyalnia erről.
Barna György Siófokon a várost zajterhelő Plázs mellett a Töreki városrészbeli földvásárlásai és -eladásai révén híresült el. Kerestük, de nem sikerült elérnünk, így, mivel a levélből nem derült ki, nem tudtuk meg, hogy bérelni akarnák a nagystrandot, pénzt kérnének az üzemeltetésért, vagy máshogyan oldanák meg a kompenzációt. Kerestük a Balaton-Parti Kft. igazgatóját, Koósz Ágotát is, aki előbb alaposan tájékozódni szeretne, későbbre ígért válaszadást. A cég bevételeinek nagy részét egyébként éppen a nagystrand belépői adják, abból tartják fenn többek között a szabadstrandokat. Megkérdeztük a városrész önkormányzati képviselőjét, Safar Ahmedet, aki úgy tájékoztatott, orvosi munkája miatt még nem tudta elolvasni a polgármester által véleményezésre szerdán este kiküldött levelet, de elmondta, ha szavazásra kerül a sor, arra szavaz, ami a siófokiaknak jó.
Lengyel Róbert polgármesterrel is beszéltünk. Elmondta, hogy a képviselőknek és a bizottsági kültagoknak megküldte Barna György levelét, jelenleg a véleményeket várja. A siófokiak addig választott képviselőiknek mondhatják el, írhatják meg véleményüket. Arról, hogy ismételten fogadja-e Barna Györgyöt azt mondta, első körben a Balaton-Parti Kft. ügyvezetőjével kell a cég ügyvezetőjének tárgyalnia.
Lengyel Róbert polgármester
A helyiek véleményére mi is kíváncsiak voltunk, ezért többekkel beszéltünk a Plázs tervéről. Az általunk megkérdezett siófokiak között volt, aki úgy fogalmazott, „ez olyan, mint amikor bejelentkezel egy szállodába, kiveszel egy szobát, aztán másnap odébb lököd a recepcióst, hogy kibérled az egész szállodát, majd te rendezkedsz”. Mások úgy tudják, a Balaton-Parti Kft-től elbocsátott két korábbi alkalmazott pártolt át Barnáékhoz, és szeretné ugyanazt csinálni, amit addig. De olyan vélemény is volt, mely szerint „Siófokon azért kell ezt komolyan venni, mert a vásárcsarnok magánkézbe adása is egy ilyen illatos levélkével kezdődött”. Erről az esetről egyébként lapunk is beszámolt annak idején.
A történethez tartozik még, hogy a nyár elején több tiszteletjegyet, pontosabban belépőkártyát kaptak az önkormányzati hivatal dolgozói a Plázstól. A város jegyzője, Boda Zsuzsanna korábban közösségi oldalán nem egy alkalommal posztolt is arról, hogy milyen jól érzi magát a Plázson.
(Címlapképünkön: az Acid Arab francia elektronikus zenekar koncertje a Plázson a siófoki Balaton Piknik fesztiválon 2022. szeptember 9-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás) | A siófoki Plázs átvenné a várostól nagystrandot | Igénybejelentőt küldött a siófoki Plázs üzemeltetője, Barna György a siófoki polgármesternek, hogy átvennék a nagystrandot, amit a város cége, a Balaton-Parti Kft. működtet. A Plázs a strandon lévő koncert- és bulihelyszín, területét az önkormányzati cégtől bérli. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-siofoki-plazs-atvenne-a-varostol-nagystrandot-260943 | 2023-08-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Július 1-jén elindult a hulladékkoncesszió a Mol, pontosabban leánycége, a MOHU irányításával. A Mol monopolhelyzetbe került, és azt várja el a piaci szereplőktől, hogy a saját eszközeikkel, saját tudásukkal és a saját embereikkel ugyanazt a munkát végezzék el, mint korábban, de a nyereség mostantól az olajtársaságot illeti. Sokan még azt sem tudják, megéri-e az új rendszerben – bérmunkásként – dolgozni. Szlávik Mónikával, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnökével beszélgettünk egy korábbi podcastban. A cikk a beszélgetés szerkesztett leirata.
Júliustól egy magáncég kapta meg a jogot arra, hogy irányítsa a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, miután a kormány 35 éves koncessziós megállapodást kötött a Mollal. Mi történt július 1-je után, miután elindult a koncesszió?
A mostani helyzetben a legbonyolultabb kérdés a fémkereskedőknek az, hogy egyáltalán mi az, ami koncessziós fémhulladéknak tekinthető. Magyarul a lakosság által beszállításra kerülő fémhulladékok mely része az, amit tagjaink átvehetnek piaci körülmények között, és mely hulladékok tartoznak a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység alá.
A klasszikus MÉH-telepek esetében ez eddig úgy működött, hogy a lakosság behozta a leadandó fémhulladékát, mi ezt mérlegeltük, átvettük, kifizettük az ellenértékét, bejelentettük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, és levontuk belőle az szja megfelelő részét, amit befizettünk a központi költségvetésbe. A fémtörvény, ami alapján dolgozunk, Európa egyik legszigorúbb jogszabálya. Napi adatszolgáltatást küldünk, kitől mit és mennyit vásároltunk.
Ez a gazdálkodó szervezeteknél másképp működött, mert ahol általában fémhulladék keletkezik, ott jellemzően keletkezik más anyagáramú hulladék is, gondolok itt a papírhulladékra, a fára, műanyagra, egyéb hulladékokra. Ezek a nagyobb cégek tendereket írtak ki, ezeken a tendereken a hulladékgazdálkodó cégek indultak. Maga a hulladéktermelő választott, hogy ki a számára a legmegnyerőbb, de általában komplex szolgáltatást igényeltek a cégek.
Tehát a hulladékos cégek fizettek az ott keletkező hulladékért? Aki a legjobb árat adta, azzal kötött a gyár szerződést?
Ez egy kicsit komplexebb azért ennél, mert például lehet egy hulladéktermelőnek olyan igénye is, hogy szeretne személyzetet, aki a hulladékgazdálkodást a gyáron belül végzi. Ezek mindig egyedi tárgyalások voltak. De jellemzően a cég fizetett a hulladékért, igen.
Mi változott most július 1-jétől?
Július 1-jétől eleve megváltozott, hogy lettek az intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékok, amit csak koncesszori intézményi alvállalkozó szállíthat el. Ha egy cég úgy döntött, hogy nem kíván alvállalkozói szerződést kötni a MOHU-val, akkor ő ezeket a hulladékszállításokat nem tudja vállalni.
Most a Mol által létrehozott cég, a MOHU jogosult szerződést kötni a gyárakkal. Magyarul egy hulladékos cég most már csak MOHU-alvállalkozóként tud – ha szerencséje van – azzal a céggel együtt dolgozni, amelynek korábban nyert a tenderén.
Igen. Az új rendszerben ezek a hulladékok a MOHU tulajdonába kerültek. Első körben a termelő köteles a MOHU-val szerződést kötni, utána kerül képbe az intézményi alvállalkozó, aki majd a munkát el fogja végezni ugyanúgy, ahogy eddig is. Annyi történt, hogy közéjük ékelődött a MOHU. Az a közvetlen kapcsolat, ami idáig a cégek és a hulladékgazdálkodók között működött, megszűnik.
Nincs több tender. Azok a cégek, amelyek eddig indultak a gyárak tenderein, most már csak a MOHU alvállalkozói.
Így van. Ezek az intézményi alvállalkozók egyelőre két évre tudnak szerződni a MOHU-val. Két év után felülvizsgálják, és további két évre lehet szerződést kötni. Szerintem érződik, hogy a koncesszor 35 évre nyerte meg a hulladékgazdálkodás lehetőségét, és partnerei számára milyen hosszú távú stratégiai megállapodásokat kínál.
A lakosság esetében milyen változások történtek? Most is besétálhat bárki a MÉH-telepre?
Bárki besétálhat, csak most már azokat a fémhulladékokat, amit a koncesszor úgy ítél meg, hogy koncessziós fémhulladék, nem adhatja le. A fémkereskedő köteles is megtagadni az átvételét, és fel kell világosítania, hol van a közelben olyan koncesszori fémkereskedő, ahol leadhatja. Ilyen például az akkumulátor. Nagy gond, hogy a lakosság nem adhatja le bárhol, pedig az akkumulátorok esetében nyolcvanszázalékos volt a visszagyűjtési arány. Most minden fémkereskedőnek, aki nem kötött szerződést a MOHU-val, azt kell mondania annak, aki le akarja adni, hogy nem tudja átvenni.
Hányan nem kötöttek szerződést?
Július közepi adatok alapján 106 telephely van feltüntetve, ez 47 céget jelent. Csak halkan jegyzem meg: 456 fémkereskedő van ma Magyarországon, 560 telephelyen.
Vagyis a fémkereskedők mintegy nyolcvan százaléka nem kötött szerződést a MOHU-val.
Igen, de azért azt is vegyük figyelembe, hogy 47 cég kötött a 456-hoz képest.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Miért nem kötötték meg a szerződést?
A kis, egytelepes MÉH-telepek eleve annak a feltételrendszernek sem biztos, hogy megfelelnek, amit a MOHU elvár. Emellett nem tudják a bérmunkarendszert elképzelni, mivel saját telephelyük, saját eszközeik, saját embereik vannak. A rendszerváltás óta piaci körülmények között működhettek. Ez most nem ebbe az irányba megy.
Úgy tudom, nincs igazi, átlátható árazás, vagyis aki aláírt, az sem tudja pontosan, hogy meg fogja-e érni az alvállalkozói lét.
Tudomásom szerint minden cég külön egyedi megállapodásokat kötött, hogy ki milyen díjtételen tud együtt dolgozni a MOHU-val, de erről nincs információm.
Valamiért a nyolcvan százalékuk nem írt alá. Ennek oka van.
A sajtóban olvastam én is Pethő Zsolt úr, a MOHU vezérigazgatója nyilatkozatát, hogy 169 céggel kötöttek szerződést. Ezeknek a cégeknek biztos, hogy van alvállalkozójuk is. A 2020-as adatok szerint 1192, hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cég volt Magyarországon. Ez a szám biztos, hogy nem csökkent. Ezeken kívül vannak még egyéb, például szállítással foglalkozó, környezetvédelmi tanácsadó, különböző tanúsítványokat készítő, illetve gépbeszerző vállalkozások is.
Akik nem szerződnek a MOHU-val, azok mit tudnak csinálni? Miből fognak élni?
Akik nem szerződnek és csak nem koncessziós hulladékkal foglalkoznak, azok felakaszthatják a kulcsot a fogasra.
Vagyis csődbe mennek?
Nem biztos, hogy csődbe mennek, de a tevékenységüket abba kell hagyniuk, mert olyan jogszabály van Magyarországon, hogy csak a MOHU alvállalkozója végezhet ilyen tevékenységet. Ha szépen akarunk fogalmazni, akkor megteremtették a jogszabályi lehetőséget arra, hogy csak egy monopolhelyzetben lévő cég alvállalkozói lehessenek úgy, hogy a sajt eszközeikkel, a saját tudásukkal és a saját embereikkel ugyanazt a munkát végezzék el, mint korábban. Csak akkor piaci körülmények között végezhették, most pedig egy alvállalkozói rendszerben, ahol egyfajta bérmunkások lesznek.
Milyen következménye lesz annak, hogy sokan nem vállalták az alvállalkozói státuszt?
Aki értékesíteni tudja az eszközeit, az biztosan meg fogja tenni, a külföldi tulajdonú cégek pedig nagy eséllyel ki fognak vonulni az országból. De a legnagyobb gond az, hogy az eddig sem tökéletesen működő hulladékgazdálkodási rendszer rosszabb helyzetbe fog kerülni.
Mit fogunk tapasztalni? Szemetesebbek lesznek az erdők?
Egyesületünknek az az ötlete támadt, hogy hulladékhíradót indítunk, egy olyan platformot, ahová fotókat és videókat lehet feltölteni a koncesszió hatálybalépése óta keletkező illegális hulladéklerakásokról.
Ha csak az alumíniumitalos dobozra gondolok, azt összegyűjtötték az emberek, és be tudták vinni az automatákba, vagy az áruházakban le tudták adni, vagy be tudták vinni egy klasszikus MÉH-telepre. Ez most megszűnik, mert csak a koncesszori fémkereskedőknél lehet leadni. Eddig több mint ötszáz helyen, most alig több mint száz telephelyen lehet ezeket leadni. Sajnos az a rossz szokása megvan az állampolgároknak, hogy az első lehetséges helyen helyezik el – persze illegálisan – ezeket a hulladékokat.
A Molon kívül senki sem jelentkezett a kormány 35 évre kiírt hulladékkoncessziós pályázatára, mivel ez egy alulfinanszírozott, kevés bevétellel kecsegtető üzletnek tűnt. Miután az olajcég nyert, hirtelen megváltoztak a finanszírozási feltételek. Az éves szinten nyolcvan-kilencvenmilliárd forintot hozó termékdíjrendszert felváltotta a háromszázmilliárdot fialó EPR-rendszer. Ön szerint több cég is megfelelt volna ennek a pályázati kiírásnak?
A második szakmám ezzel kapcsolatos, közbeszerzési tanácsadó vagyok. Úgy gondolom, hogy ez a közbeszerzési kiírás – a koncessziós eljárás – nem kicsit volt versenyszűkítő. Eleve 35 évre írták ki, a pályázat beadási határideje is szűk volt. Az a feltétel, hogy valaki vállalja 35 évre, hogy rezsicsökkentett áron fogja a szemétszállítást végezni, hogy megvásároljon nagy, hulladékgazdálkodással foglalkozó állami cégeket, ezek mind olyan feltételek, amik szűkítették a pályázók lehetőségét.
Több eljárás is folyamatban van, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság is vizsgálja a hulladékkoncessziós rendszert. Mi ezzel a legnagyobb gond?
A Gazdasági Versenyhivatal gazdasági erőfölénnyel való visszaélést vizsgál a MOHU esetében. Jelenleg a harmadik adatkérési szakaszban van. Februárban került benyújtásra, itt főleg azokat a panaszokat fogalmazták meg a benyújtók, amelyek a szerződéskötéssel kapcsolatosak. Az Európai Bizottság előtt tiltott állami támogatás miatt van egy beadvány. A termékdíjat felváltó kiterjesztett gyártói felelősségi díjra (EPR) beszedett összeg koordinátora egyedüliként a koncesszor. Ő a díj beszedője és jogosultja is egyben.
A koncesszió hatálybalépése előtt Magyarországon a termékdíj egyfajta környezetvédelmi adó volt, ami éves szinten 85-90 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett. Ebből a kormány mintegy 15 milliárd forintot juttatott vissza rendszerbe, vagyis fordított hulladékgyűjtésre és -hasznosításra, a többi bent maradt a költségvetésben. Ebből az összegből érte el az ország a 63 százalékos visszagyűjtési és hasznosítási arányt. Ez az arány ennyiből is meg tudott valósulni, lényegében piaci alapon. Most ahhoz, hogy elérjük majd a 65 százalékot, a Mol háromszázmilliárd forintot fog kapni.
A 15 milliárd forintos állami dotációval értünk el 63 százalékos újrahasznosítási arányt, de a Mol most háromszázmilliárdot fog kapni a 65 százalékos célért. Vagyis ebből kell még két százalékpontot javítania?
A mostani helyzet alapján igen, és ezt is csak 2035-re. Nekem nem tűnik rossz üzletnek.
A Mol folyamatosan azt kommunikálja, hogy azért volt szükség a koncesszióra, hogy az újrahasznosítási arányokon javítani tudjon. Hogy néz ez most ki anyagáramonként?
Papírhulladék esetében az összes hasznosítás 87,8 százalék, fémhulladék esetében 75,6, műanyag esetében 32,2, üveg esetében 48,6, fa esetében 26,9, akkumulátor esetében 80, elektronikai hulladék esetében 41,8 százalék. Ebből látszik, hogy a 65 százalékos összarány eléréséhez hol van a lemaradás. Elektronikai hulladék és üveghulladék esetében kellene nagyot fejlődni.
Szakmailag érthetetlen, hogy a papírhulladék ilyen visszagyűjtési százalék mellett miért került a koncesszió hatálya alá, mivel egy tökéletesen működő rendszerről beszélünk. A borosüvegek kikerülnek az EPR hatálya alól. Ezt a szakma elég értetlenül fogadta, hogy miért pont a borosüvegek, vagy egyáltalán miért van kivételezett helyzetben bármelyik anyagáram, főleg akkor, ha ekkora elmaradásban van a visszagyűjtés esetében.
Az Európai Unió azt szeretné, hogy az összes csomagolási hulladék tekintetében és a települési szilárd hulladékok tekintetében legyen meg a 65 százalékos visszagyűjtési és hasznosítási arányszám. Elmaradása hazánknak leginkább a kommunális hulladék tekintetében van, hiszen az intézményi résztevékenységben működő cégek által szelektíven gyűjtött hulladékoknál jelenleg 63,1 százalékos a gyűjtési és hasznosítás arány.
Ehhez kapcsolódóan: Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban
A 2020-as adatokból azt látni, hogy a települési szilárd hulladék esetében – amit a kommunális és a szelektív gyűjtés mennyiségéből számítottak ki – a visszagyűjtési arány csak 13 százalék. Nagyon sok, értékkel rendelkező hulladék a lerakóba kerül, mivel nem sikerült kiépíteni 2015-re a szelektív gyűjtési rendszert országosan, csak negyvenszázalékosan működik, vagyis nincs meg minden településen az a lehetőség, hogy valaki szelektíven tudjon hulladékot gyűjteni. Mindaddig, amíg ez nem épül ki, addig nem is lehet elvárni, hogy a lerakási százalékok csökkenjenek.
Tehát az állam nyolcéves késésben van?
Szerintem Magyarország harmincéves késésben van, ha Nyugat-Európa felé tekintünk. Mindig azt kommunikálja a kormány és a Mol is, hogy a körforgásos gazdaság célszámait az EU várja el tőlünk. Véleményem szerint a jövő várja el tőlünk, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeink és az unokáink is ezen a Földön éljenek még. Ez egy sokkal komolyabb dolog, mint hogy arra fogjuk, hogy ezt Brüsszel várja tőlünk.
Ha felelős hulladékgazdálkodást folytatnánk, akkor már régen nem itt tartanánk. Ha a 85-90 milliárd forintot, amit befizettünk termékdíjként, a költségvetés a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására költötte volna, és a lakosság edukálására, akkor mi most nem beszélgetnénk. | Csak minden ötödik MÉH-telepen lehet akkumulátort leadni az országban | Július 1-jén elindult a hulladékkoncesszió a Mol, pontosabban leánycége, a MOHU irányításával. A Mol monopolhelyzetbe került, és azt várja el a piaci szereplőktől, hogy a saját eszközeikkel, saját tudásukkal és a saját embereikkel ugyanazt a munkát végezzék el, mint korábban, de a nyereség mostantól az olajtársaságot illeti. Sokan még azt sem tudják, megéri-e az új rendszerben – bérmunkásként – dolgozni. Szlávik Mónikával, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnökével beszélgettünk egy korábbi podcastban. A cikk a beszélgetés szerkesztett leirata. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-minden-otodik-meh-telepen-lehet-akkumulatort-leadni-az-orszagban/32520575.html | 2023-08-12 15:53:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Miközben Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc a magyar nyilvánosság által korábban nem ismert jachton tölti szabadságát a családjával, változás történt a kormányzat egyes tagjaival és baráti vállalkozóival korábban kapcsolatba hozott jachtok tulajdonosi hátterében.
Annak idején elsőként a Magyar Narancs, a Mérce és az Átlátszó írt az Orbán- kormány egyes tagjai és baráti üzletemberek által használt jachtokról (Artemy, Lady MRD, Seagull MRD). Később az Átlátszó máltai újságírók segítségével kiderítette, hogy a hajókat tulajdonló máltai cég mögött Szíjj László érdekeltsége állt.
A máltai cégadatbázis szerint ugyanis az Artemy és a Lady MRD nevű jachtot Máltán bejegyeztető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László nagyvállalkozó, korábban tiszakécskei polgármester volt. Később kiderült, hogy a vállalkozó érdekeltsége egy további jachtot, a Seagull MRD-ot is megszerezte.
A máltai cégadatbázis jelenlegi adatai szerint az L&L Charter Ltd. nevű cégben azóta érdekeltsége lett egy magyarországi vállalkozónak, Rencsár Kálmánnak is. Az üzletember az adatbázis alapján hozzávetőleg a részvények egyharmadát birtokolja.
A luxusjachtok hátterét leíró weboldal, a SuperYachtFan is említi, hogy a Seagull MRD-ot (a Rose d’Or előtt ismertté vált NER-es jachtot) Szíjj László és Rencsár Kálmán közösen tulajdonolhatja. A SuperYachtFan oldal az elmúlt napokban lett ismert a magyarországi médiában, amikor a 444.hu felvételein látható, Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea által használt jacht kapcsán arról írt, hogy esetleg orosz tulajdonosa lehet a Rose d’Ornak. Ezt később a Szabad Európa cikke, majd más lapok is cáfolták.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc cége lízingeli a jachtot, amelyen a leggazdagabb magyar nyaral
Rencsár Kálmánt két érdekeltségén keresztül is próbáltuk elérni, hogy megkérdezzük a jacht mögötti cégben való részesedéséről. A Soltút Kft-nél visszahívást ígértek a jachtra vonatkozó kérdésünkre, de erre mostanáig nem került sor. Rencsár másik érdekeltségétől, a PannErgy Csoporttól Rencsár Kálmán elérhetőségét kértük, hogy elküldhessük neki a kérdéseinket, de ezt a cég visszautasította.
A vállalkozó egyik legismertebb cégéről, a Soltút Kft. kiemelkedő nyereségéről és osztalékfizetési gyakorlatáról a G7 írt részletesen. A leggazdagabb magyarokról szóló legutóbbi cikkünkben így írtunk Rencsár Kálmánról:
„Rencsár Kálmán Soltút nevű cége a Közgép kiesése után kezdett el tarolni az építőipari közbeszerzéseken, majd a felcsúti focicsapat egyik fő szponzora lett.”
Köszönet Németh Dánielnek a címlapfotóért. | Új magyar tulajdonos tűnt fel a korábban ismert NER-es jachtok mögötti cégben | Miközben Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc a magyar nyilvánosság által korábban nem ismert jachton tölti szabadságát a családjával, változás történt a kormányzat egyes tagjaival és baráti vállalkozóival korábban kapcsolatba hozott jachtok tulajdonosi hátterében. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/uj-magyar-tulajdonos-tunt-fel-a-korabban-ismert-ner-es-jachtok-mogotti-cegben/32539147.html | 2023-08-11 16:07:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A kft.-nek a bírósági döntés szerint 15 napon belül ki kell adnia a Látkép Egyesületnek azt, hogy 2007-ben és 2008-ban a bevételekből mennyit fordított személyi kiadásokra és mennyi jutott a fővárosi önkormányzatoknak.
A bíróság kötelezte a céget arra is, hogy adja ki a 2008-at megelőző öt év egymillió forint feletti kifizetéseinek adatait. Az indoklás szerint a kft. közfeladatot lát el és közérdekű adat kiadását tagadta meg. | Mire költik a parkolási pénzeket? | Közérdekű adatnak minősülnek a Centrum Parkoló Rendszer Kft. parkolási díjakból származó bevételei és kiadásai - mondta ki csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/09/18/mire_koltik_parkolasi_penzeket/ | 2008-09-18 19:52:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Bíróság ma első fokon ítéletet hozott abban a perben melyet a Blikk főszerkesztője indított, mert szerette volna megtudni, hogy mennyi a jövedelme a MÁV, az MVM, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt. valamint a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőinek – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A bíróság, a mai ítéletében kötelezte az öt alperest, hogy adják ki a Társaság a Szabadságjogokért által képviselt felperes számára a vezető tisztségviselők kereseteinek, kapcsolódó juttatásainak, jutalmainak és esetleges végkielégítéseinek az összegét. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy ezek közérdekből nyilvános adatok, így azokat korlátozás nélkül mindenki megismerheti.
Baltay Levente, a civil szervezet ügyvédje lapunknak elmondta, az alpereseknek 15 napon belül – az ítélet kézhez vételétől számítva- kellene nyilvánosságra hozniuk a menedzserek jövedelmét, de lehetőségük van fellebbezniük is. Az ítélet nem jogerős.
Az állami cégek menedzsereinek jövedelmi adatai részben már ismertek, korábban a GKM az Index rendelkezésére bocsátotta. Ezen adatok szerint a top három fizetésű menedzser – az internetes portál információi szerint – Erős János, az MFB első embere havi bruttó 3 434 585 forintot keres amire lehetőségként jött még az évi több mint 40 millió forintos alapbérének akár 80 százalékát elérő “éves alapbérre számított prémiumkiírás”. Heinczinger István MÁV-vezérnek havi 3 200 000 forintos alapbérrel és szintén 80 százalékos prémium lehetőségével kell beérnie. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t vezetője, Reményik Kálmán, havi 2 666 250 forintért irányítja a hazai út- és vasútfejlesztéseket. | Megismerhetjük a BKV és MÁV vezetőinek fizetését | Pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért a Fővárosi Bíróságon, nyilvánosak az állami cégek vezetőinek fizetési adatai. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/09/24/megismerhetjuk_bkv_mav/ | 2008-09-24 20:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A törvénymódosításra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság áprilisban kimondta: alkotmányellenes, hogy költségvetési támogatásra csak azok a pártalapítványok jogosultak, amelyeket előzőleg legalább két egymást követő parlamenti ciklusban frakcióval rendelkező párt alapított.
E szabály alapján az ötszázalékos eredménnyel éppen bejutott új párt és az ugyanolyan eredményt elérő, de a parlamentben már korábban frakcióval rendelkező régi párt alapítványának támogatása között akár százszázalékos eltérés is lehet – olvasható az Ab indoklásában. | Szavazatarányosan kapnak majd pénzt a pártok | Az Országgyűlés csaknem egyhangúlag fogadta el az alkotmányügyi bizottságnak azt a javaslatát, amelynek értelmében októbertől az eddigi mandátumarányos helyett szavazatarányossá válik a pártalapítványok költségvetési támogatása. A döntéshez a jelenlévők kétharmadának igen szavazatára volt szükség. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/09/22/szavazataranyosan_kapnak_majd_penzt/ | 2008-09-22 20:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Az elmúlt hetekben több kormányközeli újságban jelent meg beszámoló a Balaton “legújabb topszállodája”, a keszthelyi Sirius Hotel megnyitásáról. A szállodát májusban adták át, és azóta is több alkalommal jelentek meg róla látszólag fizetetlen promótálások online újságokban.
Miért fontos ez? A Hotel Sirius üzemeltetője az elmúlt évek egyik kirívóan visszás állami támogatási programjának egyik legnagyobb nyertese. Az állami Turisztikai Ügynökség 2020-ban 83 milliárd forintot osztott szét, amelynek újszerűségét az adta, hogy áttetszően, a látszatra sem ügyelve transzformálódtak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.
Az MTÜ idő előtt lezárta a pályázatot, a keretösszeget ezután négyszeresére emelte, a döntést egyáltalán nem kommunikálta és semmit nem árult el a döntési mechanizmusáról. Később a 24.hu bírósági úton derítette ki, hogy Guller Zoltán MTÜ-vezető egyszemélyben dönt a turisztikai támogatásokról.
Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége például két körben 11,5 milliárd forintot, szobánként 77 milliót kapott egy tihanyi kastélyszállóra.
A pályázaton nyolcmilliárd forintot nyert a keszthelyi hotelt is üzemeltető Adventor Hotel Kft., amelyet a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapított meg az akkor 31 éves Sáfrány Tamás. A volt tiszakécskei amatőr labdarúgó élete első cégével úgy pályázott sikeresen 8 milliárd forintos állami támogatásra, hogy azt is igazolni tudta, hogy rendelkezésére áll a mintegy 3 milliárd forintos önerő.
A pályázat lezárása után hónapokkal és az eredmény kihirdetése előtt néhány nappal az Adventorban 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a Themis Magántőkealap, amely a leginkább Szijjártó Péter jachtoztatásáról ismertté vált Szíjj László érdekeltsége.
Sáfrány később azt nyilatkozta, hogy “ott kezdődött a turisztikai karrierje”, amikor munkája révén “folyamatosan kapcsolatban volt” Szíjj Lászlóval, ugyanis az egyetem elvégzése után a Duna Aszfaltnál dolgozott számviteli ügyintézőként. Szíjj ennek a kapcsolatnak köszönhetően kérte fel Sáfrányt a “cégcsoportja induló szálloda üzletága élére”.
Számokban: az Adventor jelenleg három szállodát üzemeltet. A most átadott, 128 szobás, 4 milliárd forintos állami támogatással épült keszthelyi Sirius mellett a részben 2-2 milliárdos állami támogatásból felújított soproni Fagus Hotelt és a bükkfürdői Greenfield Hotelt.
Az Adventor beszámolóiból annyi derül ki, hogy 2021-ben kapott 3,4 milliárd forint tagi kölcsönt a Szíjj-féle Themistől. Egy évvel később már 11,6 milliárd kölcsönt mutatott ki ezen a soron, ugyanakkor ennek a pontos forrását nem részletezte.
Igen, de: az Adventor eredetileg ötcsillagos szállodára kapta az állami támogatást Keszthelyen, nem világos, hogy miért lett ebből négycsillagos. Erre hétfő reggel rákérdeztünk az Adventornál, illetve arra is, hogy miből finanszírozták az önrészt, de egyelőre nem kaptunk választ. Frissítés: cikkünk publikálása után megérkezett az Adventor válaszlevele, amelyben kérdéseinkre konkrét választ nem adtak, de kérésükre változtatás nélkül közöljük a levelet, amely a csillagra kattintva olvasható*“Az Adventor Hotel Kft. a működése során, minden törvényi feltételnek megfelel. Ismert, hogy a 2020-ban kitört világjárvány, majd a 2022-ben felerősödött infláció rendkívül nehéz helyzetet teremtett a turizmus egészében. Így természetesen az Adventor Hotel Kft.-nek a korábbi üzleti tervét is a körülményekhez kellett igazítani.
Az Adventor Hotel Kft.-nek az elmúlt években tett üzleti lépései sikeresnek mondhatóak, hiszen mára mind a büki Greenfield Hotel Golf & Spa-ban, mind a soproni Fagus Hotel Conference & Spa-ban, mind pedig a keszthelyi Sirius Hotel-ban, a hosszú távú fejlesztéseink hatására, magas elvásároknak megfelelő környezetben várjuk a vendégeinket.”.
Alulnézet: az interneten eddig szinte csak kimagaslóan jó értékeléseket kap a kesztehelyi hotel, amelybe a következő hétvégére 138 ezer forintért lehet lefoglalni egy kétágyas szobát két éjszakára.
Tágabb kontextus: ahogy nemrég írtunk róla, sorra épülnek fel a kormányközeli vállalkozók részben jelentős állami támogatásból készült négy- és ötcsillagos szállodái. Tiborcz Istvánnak már tucatnyi ötcsillagos szállodában van érdekeltsége, amellyel a prémiumhotelek piacán a legfőbb szereplőjévé vált Magyarországon.
A keszthelyi partképet is alapvetően meghatározzák a hasonló beruházások: a Sáfrányék szállodája mellett álló ikonikus keszthelyi hotel, a Paár Attila érdekeltségébe tartozó Helikon felújítására szintén 4 milliárd forintot adott az állam. | Megalapította első cégét, rögtön kapott 8 milliárd állami támogatást, most a kormánymédiában promózzák | A 31 éves tulajdonos a 8 milliárdos állami pályázat megnyerésekor állt össze Szíjj Lászlóval. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230814/megalapitotta-elso-ceget-rogton-kapott-8-milliard-allami-tamogatast-most-a-kormanymediaban-promozzak-balatoni-topszallodajat/ | 2023-08-14 12:16:00 | true | null | null | G7 |
Részben a külföldről érkező milliárdokból finanszírozhatták a Juhász Péterhez, a Bajnai Gordon által alapított Együtt egykori elnökéhez tartozó Nerpédiának a több tízmillió forintból meghirdetett kormányellenes kampányanyagait.
A 2021 nyarán létrehozott oldalon keresztül 38,3 millió forintot költöttek 660 Facebook-tartalom népszerűsítésére, illetve további 28,6 millió forintot 2961 (!) Google-hirdetésre.
Összességében tehát több mint hatvanmillió forintért hirdették a Juhász Péter-féle oldal tartalmait, de csak a választási kampányban. Az utolsó bejegyzést ugyanis a 2022-es parlamenti választás előtti napon tették ki és tavaly április 3-a óta egyáltalán nem hirdették az oldalt, amely azóta nem is frissült.
A tavalyi évet mínusz 107 millió forint adózott eredménnyel záró céget emellett az is a Bajnai-körhöz köti, hogy online elérhetőségeként kezdetben az [email protected] címet adták meg, amely cím a DatAdat-csoporthoz köthető Molnár István egy másik vállalkozásánál, a FairPension Kft.-nél is megtalálható a cégadatbázisban. | Bajnai egykori politikustársának is jutott a dollármédia milliárdos támogatásából | Bajnai politikustársának, Juhász Péternek is bőven jutott anyagi forrás a 2022-es országgyűlési választások kampányidőszakában. A négymilliárdos külföldi támogatásból több tízmillió forint vándorolt Juhász zsebébe, aki a milliókért cserébe egy internetes portálon próbálta lejáratni a kormánypártokat, de ő volt az is, Márki-Zay Péter előválasztási sikere után hosszabb interjút készített a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjével. Az oldala természetesen – a dollármédia kamu oldalaihoz hasonlóan – azóta már nem működik. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/bajnai-egykori-politikustarsanak-is-jutott-a-dollarmedia-milliardos-tamogatasabol-video | 2023-08-15 17:06:51 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Milliárdos nagyságrendű tartozás miatt rendeltek el végrehajtást az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) új kulturális intézményén, ahol éppen csak elkezdőtek az átépítési munkálatok. Schmidt Zoltán bírósági végrehajtó irodája egy évek óta fennálló követelés miatt júliusban árverést tűzött ki a Köves Slomó vezette egyház tulajdonában lévő józsefvárosi irodaház egy részére, ám miután megpróbáltunk információt szerezni a tranzakció hátteréről, törölték az akkor már hetek óta tartó, de érdeklődést nemigen generáló licitet.
Az EMIH egy 2014-es kormánydöntéssel ingyen jutott hozzá a Baross utca 61. alatti, 3500 négyzetméteres irodaházhoz, amelyben egy több száz fő befogadására alkalmas rendezvényterem is található. Az épület az 1960-as évek végén a józsefvárosi MSZMP-szervezet számára készült, legutolsó lakója pedig Thürmer Gyula Munkáspártja volt, mely 2016-ban költözött ki az épületből. A hitközség birtokába került irodaházba az elmúlt években több EMIH-közeli cég is bejelentkezett: itt volt a többi között a Tett és Védelem Alapítvány, az antiszemita gyűlöletcselekményeket monitorozó Brüsszel Intézet, sőt az izraeli Likud párt magyarországi képviseletének székhelye is. Emellett a társasházként működő ingatlan számos, vélhetően izraeli illetőségű magánszemély postacímeként is szolgált. A postaládán sorakozó nevekről Bayer Zsolt tett közzé egy fotót a blogján a 2019-es önkormányzati választás után, csalást sugallva, ám ő aligha sejtette, hogy az ingatlan a kormányzattal meglehetősen jó viszonyt ápoló EMIH érdekeltségébe tartozik.
Az egykori pártszékház történetéről részletesebben is olvashat korábbi cikkünkben.
A hitközség 2019 decemberében egy újabb kormánydöntés alapján költségvetési pénzt is kapott az ingyen megszerzett ingatlanhoz. Az 1,8 milliárd forint állami támogatás arra szolgál, hogy színházzá és kulturális központtá alakítsák át az irodaházat. Ez komoly fricskát jelentett a független előadó-művészeti szervezetek számára, hiszen a pénz a nekik szánt keretből származott, az EMIH-nek pedig a többi pályázó támogatásához képest kirívóan magas összeget ítéltek meg.
A kormányzati támogatás ellenére az ingatlanra tetemes összegű zálogkövetelés került. A végrehajtó árverési hirdetménye szerint a licitet egy 2,7 millió eurós – napi árfolyamon több mint egymilliárd forintos – fennálló „főkövetelés és járulékai behajtása” érdekében rendelték el. A hirdetményből ugyanakkor az is kiderül, hogy az árverés csak a jogilag társasházként funkcionáló épület egyik, 157 négyzetméteres földszinti helyiségét érinti. Az éttermet a végrehajtó 67 milliós kikiáltási áron hirdette meg a szeptemberig tartó liciten.
A végrehajtást a Hongkongban bejegyzett Lavamed Limited kérte. Az Átlátszó már 2020-ban írt arról, hogy a magát offshore és onshore cégalapító ügynökségnek definiáló vállalkozás végrehajtási jogot jegyeztetett be több, a hitközség közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló épületre, és a Mádi Rabbiház Panzió építését is megakasztotta, holott arra az állami Kisfaludy-programból juttattak százmilliós támogatást az EMIH egyik érdekeltségének.
Ráadásul nem ez volt az egyetlen kölcsöntranzakció a cég és az EMIH között. A 24.hu birtokába került tavalyi végrehajtói közlemény szerint, amit szintén Schmidt Zoltán adott ki, a Lavamed 600 millió forintnak megfelelő euróval is kisegítette Köves Slomóékat. De ebből a kölcsönből is árverés lett: a végrehajtó egy antik jellegűnek mondott íróasztalt, foteleket és használt tévét hirdetett meg ellentételezéséként a december végi liciten.
A Lavamed a hongkongi regisztráció és a körülötte lévő kiterjedt nemzetközi cégháló ellenére magyar tulajdonoshoz köthető. Az Átlátszó szerint a kölcsönöket folyósító vállalkozás több áttételen keresztül Váradi László és Jekatyerina Szergerejvna Váradi tulajdonában van. A házaspárnak van egy magyar cége is, a Laveco Kft. több mint harminc éve működik, ám az elmúlt években csak minimális bevételt produkált. Váradiék eddig mégsem keresték a nyilvánosságot a kölcsön visszafizetésével a jelek szerint rendszeresen késő EMIH miatt, és mi is hiába küldtünk kérdéseket a végrehajtást elindító vállalkozás irodájába, választ nem kaptunk.
Az EMIH gazdasági vezetője korábban a részletek ismertetése nélkül azt mondta, hogy a magánszférából származó kölcsön felvételéhez volt szükség az ingatlanos fedezetre. Erre a célra használták fel az államtól kapott Baross utcai házat is.
Az EMIH májusban egyébként olyan közleményt tett közzé, amelyből úgy tűnt, minden rendben van a beruházás körül, és bejelentették, hogy megkezdődnek az átalakítási és felújítási munkálatok. A Firgun-házra keresztelt projektet 2024 decemberére fejeznék be. Az egykori pártszékház épületét a Future Plans építésziroda tervei szerint alakítják át, a kivitelezési munkákat a közbeszerzési eljárás nyertese, a legalacsonyabb, 1,35 milliárd forintos árat ajánló Dobsza Constructive Kft. végzi. A hitközség azt írta, hogy az új központ színházi előadásoknak, kiállításoknak, koncerteknek, könyvbemutatóknak és közösségi rendezvényeknek ad majd otthont, emellett az épületben kóser étterem és kávézó is lesz.
Mivel időközben árverés alá került az étterem, megkerestük az EMIH-et, befolyásolja-e a tervezett beruházást, hogy végrehajtás alatt van az épület egyik fontos, földszinti része. Megyeri Jonatán, a hitközség kommunikációs igazgatója azt közölte, hogy nincs probléma, a tartozást ugyanis időközben kiegyenlítette az EMIH.
Az árverés visszavonása, valamint a jogcím nélküli jelzálog törlésének rendezése folyamatban van
– írta a szóvivő, hozzátéve, hogy az épület felújítása – beleértve a színházterem kialakítását – a tervezett ütemben halad.
A július 7. és szeptember 5. közötti időszakra meghirdetett háromszakaszos árverési folyamatot a múlt hétvégén leállították; az ingatlan eltűnt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer oldaláról. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az árverést bonyolító Schmidt Zoltán bírósági végrehajtót, aki amint megtudta, hogy miért keressük, a nyilatkozati tilalomra hivatkozva bontotta a vonalat. | Zavaros tartozás miatt árverezték Köves Slomóék állami pénzből épülő színházának egy részét | A hitközség ingyen kapott egy irodaházat, a kormány az átalakítását is támogatta, ám közben az EMIH ráterhelt az épületre egy komoly tartozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/16/emih-koves-slomo-baross-utca-61-tartozas-arveres/ | 2023-08-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan - mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában.
Az eredeti törvény alapján az alapítvány 600 millió forintot és négy ingatlant kapott az államtól. Tompos azonban rámutat, hogy a négy ingatlan tulajdoni lapja alapján egyik sem az alapítványé: kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt.-é. A 2022-es beszámolóból pedig kiderül, hogy a 600 millió mellett kaptak még további 6 milliárd forintot is.
"Van tehát egy alapítvány, amely a törvényben előírt ingatlanokat nem kapta meg, ahhoz a nem létező egyetemhez, amelynek az üzemeltetésére létrejött, de extra 6 milliárdot igen, attól a kormánytól, amely szerint a projekt nincs napirenden"
- mondta Tompos. | 6,6 milliárd forint közpénzt kapott a Fudan alapítvány, pedig se egyetem, se ingatlana | Új információkat közölt a Fudan alapítvánnyal kapcsolatban Tompos Márton, a Momentum politikusa. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/66-milliard-forint-kozpenzt-kapott-a-fudan-alapitvany-pedig-se-egyetem-se-ingatlana.html | 2023-08-12 16:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Rókusfalvy Borhotel megnyitásával immár három helyszínen várja vendégeit a kormánybiztos az Etyek-Budai borvidék boraival, gasztronómiai különlegességekkel és wellness-élményekkel.
A 13 kétágyas és 1 háromágyas, klimatizált szobával és 1 lakosztállyal rendelkező Rókusfalvy Borhotel augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit, kérés esetén, a szobákba pezsgő bekészítést biztosítanak.
Mint honlapjukon írják: "Az impozáns környezet mellett, számos exkluzív szolgáltatást nyújtanak, például a 10 fős jakuzzit és a 10 fős finn – és 2 fős infraszaunával rendelkező wellnessrészleget. A felejthetetlen élményt, a közvetlenül a Borhotel mellett lévő, a Michelin kalauz által ajánlott Rókusfalvy Fogadó gasztronómiai kínálatával és a 10 perces sétatávolságra található Rókusfalvy Birtok exkluzív bor tételeivel fűszerezzük".
Az árak nem olcsók, de most előfoglalással van némi engedmény:
a kétágyas szoba ellátás nélkül 44 900 forint
a háromágyas szoba szintén előfoglalással 54 900 forint
lakosztály wellness használattal 69 900 forint.
Rókusfalvy Pál, akit tavaly a választások után neveztek ki a kormány bormarketingért felelős kormánybiztosává, még 2021-ben kapott vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül. Az akkor 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy Turisztika Fejlesztési Programon belül számos, kormánypártokhoz közeli vállalkozás és önkormányzat nyert el jelentős összegeket.
Így jutott hozzá a korábbi zenész és rádiós, ma már borász, valamint az Etyeki Piknik ötletgazdája, Rókusfalvy Pál 400 millió forint közpénzhez az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére.
De Rókusfalvy már 2017-ben is kapott közpénzt, akkor 133,3 millió forintot ítéltek meg a Rókusfalvy Birtok Vendéglátóipari Kft.-nek komplex borászati fejlesztésekre.
Az ma már persze kibogozhatatlan, hogy mi volt előbb: a közpénz odaítélése után jött az ötlet, hogy Rókusfalvyt felkérjék az ország borfelelősének, vagy fordítva, már formálódott a pozíció, ezért került be a Kisfaludy Program kiválasztottjai közé.
Rókusfalvy mindenesetre a Mandinernek nyilatkozva azt mondta, kormánybiztosi kinevezése „nyilvánvalóan nem a levegőből érkezett”.
„Az elmúlt húsz évben nem kevés dolgot tettünk le az asztalra az Etyek-Budai borvidéket országos, sőt ma már állíthatom, hogy nemzetközi viszonylatban is a térképre helyező fesztiváljainkkal, rendezvényeinkkel, illetve az országos szakmai eseményeinkkel: a Borkonferenciával, Pezsgőkonferenciával, a legjobbak munkáját elismerő Borászok Borásza díjjal és a fiatalok nemzetközi tapasztalatszerzését támogató ösztöndíjprogrammal. Komoly energiákat fektettünk a magyar bormarketingbe, amelynek révén többször kikérték már a véleményünket és a gondolataink kormányzati akarattá érettek” – fejtette ki pozíciója hátterét.
Az időközben a Fideszbe belépett üzletember-borász ugyanakkor a kormány kedvenc örző-védő cégével, a Valton-Seccel is kötött már üzletet, 2020-ban pedig 2,2 milliárd forintos, három évre szóló keretszerződést írt alá a NIF Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. és Rókusfalvy cége, a Roxer Kommunikációs Kft., amely akkor a Balásy Gyula-féle New Land Media Kft. elől vitte el a zsíros megbízást. De 2022-ben 1,4 milliárd forint értékben két foglalkoztatási kommunikációs közbeszerzést is nyert a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál, és a Roxer csinálja jó pénzért a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit is, hogy csak egy-két jelentős megbízást említsünk. (És ha már a Roxer Kft-hez kanyarodtunk: a médiacégnek továbbra is igen jól megy, árbevetelét megduplázva tavaly már 4 milliárd forintos forgalmat bonyolított).
De vissza Etyek első négycsillagos hoteljéhez: cége válogatja, hogy ki tünteti fel a cégbeszámolójában a vissza nem térítendő támogatást, a Rókusfalvy Birtok Kft. tavalyi beszámolójában semmi nyomát nem találtuk a szálloda építésének. Amellett, hogy 2022-ben a 199,3 millió forintos árbevételből csupán 8,5 milliós nyereséget könyveltek el, az új beruházásra mégis utal egy-két tétel:
a pénzügyi műveletek ráfordításai 837 ezer forintról 9,9 millióra
az anyagjellegű ráfordítások 94,8 millióról 125,8 millióra
az üzleti tevékenység eredménye 7,1 millióról 19,3 millióra
az egyéb ráfordítások 977 ezerről 4,4 millióra
nőttek.
Ugyanúgy nem esik szó a Rókusfalvy Fogadó cégbeszámolójában sem az épülő négycsillagos fejlesztésről, csak a számokból lehet következtetni az idén elkészült beruházásra:
ennél a cégnél a tárgyi eszközök 272 millióról 733 millióra
a kötelezettségek 396 millióról 634 millióra
ugrottak.
Rókusfalvy egyébként azt is hozzátette kormánybiztosi kinevezéséhez: örül, hogy valami maradandót alkothat a magyar bor érdekében. | Megnyílt a kormánybiztos négycsillagos hotele | Augusztus 1-jén megnyílt Etyek első négycsillagos szállodája, ami nem másé, mint Rókusfalvy Pálé, a bormarketingért felelős kormánybiztosé. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megnyilt-a-kormanybiztos-negycsillagos-hotele.html | 2023-08-11 16:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kétmilliárdra tervezték, végül nettó ötmilliárd forintért épülhet katolikus oktatási negyed a Tolna megyei Tamásiban. A 7800 fős kisvárosban az egyház 2015 óta fenntartója egy gimnáziumnak, majd óvodát is nyitott, és általános iskolai első osztályt is indított. Ennek ellenére már a létesítmény tervezését is az önkormányzat állta állami támogatásból, majd magát a beruházást is pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.
Katolikus oktatási negyed kialakítására írt ki közbeszerzést Tamási Város Önkormányzata tavaly nyáron. A tendernek csak most lett eredménye, a szerződést július végén írták alá a nyertes céggel. Egy Tolna megyei kisvállalkozás nyomta le Mészáros Lőrinc cégét, ami 1,2 milliárddal olcsóbb ajánlatot adott, mint a ZÁÉV. A kivitelező cég tulajdonos-ügyvezetője tavaly még politizálni is szeretett volna, de nem választották meg polgármesternek a Tolna megyei Faddon – ahol a cég székhelye van bejegyezve.
A tervek szerint a létrejövő oktatási negyedben a meglévő gimnázium egy komplexum székhelyeként működne, amely óvodából, általános iskolából, gimnáziumból, valamint kollégiumból állna. A közbeszerzési értesítőben található leírás alapján a beruházás során oktatási szárnyat, tornacsarnokot, óvodát építenek, a meglévő épületet pedig részben felújítják, illetve kibővítik. Ehhez először elbontanak három lakóépületet. A munkálatok összesen közel 10 ezer négyzetmétert érintenek. A beruházást nehezíti, hogy a kivitelezés egy folyamatosan működő iskola területén fog megvalósulni – hangsúlyozzák a leírásban.
A kiírásra hét cég jelentkezett: a Build It Mérnökiroda Kft., a HGT Invest Kft., a Laterex Építő Zrt., a PSN Építőipari Kft., a Strabag Építő Kft., a TTSZ Bau Festő, Szolgáltató Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. A három nagyágyú, a Laterex, a Strabag és a ZÁÉV azonban nem tudott elég olcsó lenni: a Strabag 5,7 milliárdos, míg a ZÁÉV és a Laterex 6 milliárd forint feletti árajánlatot adott. A másik két cég ajánlata érvénytelen lett, így a verseny a Build It Mérnökiroda (5,3 milliárd) és a TTSZ Bau között dőlt el, az utóbbi javára.
A faddi székhelyű TTSZ Bau nettó 5 milliárd forintért építheti meg az új, egyházi fenntartású létesítményt – közpénzből.
A munkálatokra a cégnek 750 napja, azaz két éve van, a szerződés nem hosszabbítható meg. A beruházás becsült értéke nettó 4,4 milliárd forint volt, de ennél már biztosan drágábban épül meg a negyed. Sőt, az eredeti tervek még kétmilliárd forintról szóltak.
Ötmilliárdba kerül, ha lesz közpénz
A közmédia 2017-ben számolt be róla, hogy Udvardy György megyéspüspök és Porga Ferenc (Fidesz-KDNP), a város polgármestere aláírtak egy együttműködési megállapodást Tamásiban. Mint írták:
„A megállapodás szerint a Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnáziumot fenntartó egyházmegye 2018 végéig 200 millió forintot fordít fejlesztésre az intézményben (egy rendkívüli kormányzati támogatásnak köszönhetően – a szerk.). A középtávú terv szerint mintegy kétmilliárd forintos beruházással bővítik a kollégiumot, iskolaépületeket, sportpályákat, szaktantermeket, kápolnát építenek a gimnázium mellé. Udvardy György azt mondta:
az egyházmegye az óvodától az érettségiig tanulási lehetőséget akar nyújtani Tamásiban.”
Az akkor 380 diákot oktató, négy- és nyolcosztályos képzést folytató gimnázium fenntartását 2015-ben vette át a Pécsi Egyházmegye, de az épület a város tulajdonában maradt – az egyház 50 évig használhatja. 2016-ban a gimnázium tagintézményeként elindult a Szent Balázs Katolikus Óvoda, majd 2017 szeptemberében egy általános iskolai osztály is.
A Tolnatáj TV felvétele
A Tolnatáj TV 2021-ben már arról számolt be, hogy a kibővített intézményben 21 osztály és négy óvodai csoport kap majd helyet, így legalább 600-650 gyermek oktatása zajlik az önkormányzat és az egyház közösen megálmodott katolikus negyedében. Ekkor 3,5 milliárdos költséggel számoltak.
A mára nettó 5 milliárd forintra drágult bővítés terveinek elkészítésére és a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Belügyminisztérium 125 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott Tamási Város Önkormányzatának. Majd magát a beruházást is az állam vállalta magára.
Ahogy azt a megyei lap 2021-ben megírta Pécsi Gábor igazgatóval készített interjújában:
„a megvalósításához a város nyerte a pályázati pénzt,
de az új püspök, Felföldi László atya is maximálisan támogatja.”
Hogy a pályázati pénz valóban megérkezett/megérkezik-e, kérdéses, ugyanis – bár a közbeszerzés nem volt feltételes – az önkormányzat és a kivitelező között létrejött szerződésben szerepel egy bekezdés, amely szerint a szerződés csak akkor lép hatályba, ha megérkezik az igényelt támogatás.
Polgármester nem lett, de a cégének jól megy
A nyertes faddi céget – amely még Mészáros Lőrinc ZÁÉV-jét is le tudta győzni – 2013-ban alapították, de egészen 2022-ig nem nyert közbeszerzést. Akkor viszont meglódult a szekér: Kétyen a csapadékvíz hálózat rekonstrukcióját végezhették el, Nagymányokon egy bölcsődén dolgozhattak, részt vehettek a Sió I projektben, de Gyönkön és Kunbaján is kaptak megbízást.
A cég tulajdonosa a ma már Szekszárdon élő Tanács Géza, aki tavaly még a faddi időközi választáson a polgármesteri székért is indult. Ugyan végül alulmaradt Bordács Józseffel szemben, a TTSZ Bau Kft.-vel elért eredmények kárpótolhatják a vereségért. A cég ugyanis tavaly már bő félmilliárdos forgalmat bonyolított, és az alkalmazottak száma is évről évre emelkedik.
Tanács Géza egyébként nem először dolgozik együtt az egyházzal. Ahogy azt egy Facebook-bejegyzésében írta: „Felelősségemnek és kötelességemnek tartom, hogy továbbvigyem édesapám örökségét. A szódaüzem működtetése mellett a helyi katolikus plébánia támogatása is ezek közé tartozik. Örömmel segítettem Rostás Jenő plébános úrnak és a helyi közösségnek a Nepomuki Szent János szobor felújításában. Akárcsak az eddigiekben, a jövőben is számíthatnak a családomra és rám is! Közösségben és egységben gondolkodunk!”
Arról, hogy hogyan építkezik országszerte az egyház közpénzből, többek között ebben a videóban is beszámoltunk: | Katolikus oktatási negyed épül ötmilliárd forintért Tamásiban – ha lesz rá közpénz | Kétmilliárdra tervezték, végül nettó ötmilliárd forintért épülhet katolikus oktatási negyed a Tolna megyei Tamásiban. A 7800 fős kisvárosban az egyház 2015 óta fenntartója egy gimnáziumnak, majd óvodát is nyitott, és általános iskolai első osztályt is indított. Ennek ellenére már a létesítmény tervezését is az önkormányzat állta állami támogatásból, majd magát a beruházást is pályázati pénzből szeretnék megvalósítani. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/15/katolikus-oktatasi-negyed-epul-otmilliard-forintert-tamasiban-ha-lesz-ra-kozpenz/ | 2023-08-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nádirtással indult
A teljes egészében nemrég megnyílt ötcsillagos szántódi apartman- és szállodakomplexum, a Balaton-partból fél kilométernyit elfoglaló Balaland jelenti újabban a déli parti panorámát a tihany-szántódi komp utasainak. 2018 májusára, amikor elkezdődött a beruházás – írta meg annak idején a Narancs.hu –, 2017 júniusához képest úgy 4 ezer négyzetméteren eltűnt a nádas a Balaland elől, ezt olvasónk műholdas fényképfelvételekkel is dokumentálta időrendi sorrendben, az ellenőrzésre hivatott hatóságok szerint azonban „nem történt természetkárosítás”. A beruházó ellenben „nyert” ezáltal száz méternyi Balaton-partot.
S hogy kik is voltak a beruházók? Kezdetben a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeként elhíresült Appeninn volt az egyik, de mára kiszállt a projektből, és a 24.hu-nak egy július közepén megjelent cikkben hosszan nyilatkozó Szepesi Richárd hotelfejlesztő maradt benne a Dreamland Holding Zrt. tulajdonosaként, s nyert el 7 milliárd forint állami támogatást a közel 20 milliárdos szántódi projektre. Ezen kívül megtudhattuk az interjúból, hogy 9 milliárdos hitelt is felvettek az orosz hátterű, kémbanknak is emlegetett Nemzetközi Beruházási Banktól, továbbá 3 milliárd önerőt tettek bele. A cikk szerint az Appeninn a Central European Opportunity II. Magántőkealapnak értékesítette Dreamland-üzletrészét, így Szepesinek most egy tőkealap a pénzügyi befektetőtársa, melyről gyakran úgy írnak, hogy Tiborcz István érdekeltsége. Amikor a lap újságírója erre rákérdezett, Szepesi azt felelte: nem ismeri a tőkealap tulajdonosi, irányítási hátterét.
Állami támogatással sorra építi az ötcsillagos szálláshelyeket a Dreamland Holding cégcsoport tulajdonosa, a lassan a leggazdagabb magyarok között is helyet követelő Szepesi Richárd: a Balaland márciusi avatóját (ahol ott volt Gulyás Gergely miniszter és ahol a minap nyitott bababoltot Orbán Ráhel) tokaji átadás követte, és már építi Balatonfüred új luxusszállodáját. A 2017-ben alakult Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft. a pénzügyi beszámolók szerint érdemi bevételt még nem könyvelt el. Az üzletember 2017-ben vásárolta meg a szántódi telket, 2020-ban talált befektetőként az Apeninnre, a szerződést öt nappal azután kötötték, hogy Tiborcz István megszabadult Appeninn-részvényeinek többségétől és a többségi részvényes Jellinek Dániel lett. (Virág Sára)
Szepesi Richárd, a Dreamland Holding cégcsoport tulajdonosa beszédet mond az ötcsillagos Mövenpick BalaLand Resort és FamilyPark átadásán Szántódon 2023. március 31-én
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Az építkezés megkezdése előtt, 2018-ban Vizvári Attila szántódi polgármester (független, 2012 óta vezeti az 1997-ben önállósodott, Zamárdiról népszavazással levált, a balatoni kompnak köszönhetően közismert községet) azt nyilatkozta a Szabad Pécsnek: az önkormányzat ragaszkodik ahhoz és erről a Balaland építtetőivel is megegyeztek, miszerint úgy épül meg a szállodakomplexum, hogy a község rendezési tervének megfelelően biztosítják a köz számára hozzáférhető, szabadon bejárható 10 méter széles parti sávot, a Balaton egyik legszebb panorámájú sétányát. De a polgármester a 2000-ben érvénybe lépett Balaton-törvényre is hivatkozhatott volna, miszerint „az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó”.
A Balaland idénre szakaszosan készült el és nyílt meg, így tavaly nyáron még hivatkozhattak arra, hogy napozóágyak ide vagy oda, valójában építési terület, ahol a „köznép” egyelőre nem kívánatos. Állt már akkor is a Balaland területét kelet irányból lezáró kerítés, valamint az elvileg szabad parti sétányra történő bejutást biztosító, kerítésbe vágott kiskapu. A kiskapuig egy 3 méter széles gyalogos lejárón jutottunk el, amit a Balaland építtetői alakítottak ki területük mellett a köz számára. Tavaly nyári ottjártunkkor azonban a balatoni panorámát csak a zárt kiskapun, illetve a kerítésen át tudtuk megcsodálni.
Dehogy van elzárva a köznép elől!
Egy év elteltével előbb a szántódi önkormányzati újság adta hírül, hogy immár szabad a parti sétány a Balaland előtt, méghozzá 0-tól 24 óráig, két bejutási lehetőséggel: az ominózus kiskapun, vagy a szállodai főkapun át – és még egy balalandos kapcsolattartó nevét (Melinda) és telefonszámát is megadták. Ezt követően nyilatkozta Szepesi Richárd a már említett cikkben, hogy a kiskapu tudomása szerint is nyitva. Arról is beszélt, hogy a köz számára kialakított lejárót a kerítésük mellett saját pénzükön térkövezték le, a 10 méter széles parti sétánnyal kapcsolatban pedig ezt mondta: „Valóban volt a papírokon egy 10 méteres, szabadon hagyandó földcsík. Mondtuk az önkormányzatnak, hogy ide bárki bejöhet, lehet sétálni a parton, bárki ihat egy kávét a bárban, be lehet menni az étterembe, de nem lehet sem fürdőzni, sem napozni.” Jogászaik úgy tájékoztatták, hogy a 10 méteres, szabad bejárású terület a parton nem kötelezettség rájuk nézve, miután a Balaton körbejárhatósága megvalósíthatatlan. „Inkább az a fontos, hogy egy adott település lakosságához arányos méretű legyen a terület, ahol megközelíthető a víz. Senki nem húzna fel a saját telke elé egy kerítést a Balatonon, ha nincs rá jogi kötelezettsége” – tette hozzá, s azt is: az önkormányzatnak eddig már közel 100 millió forint adót fizettek.
A kiskapu, amit csak meg kell olajozni
2023. július, egy pénteki nap. Irány Szántód, a nevezetes kiskapu. Dél felé érünk oda; mintha a Monthy Python egy epizódjában lennénk: a luxusüdülő kerítése mentén egy akkora, egyébként benyúló akácágakkal, tekergő borostyánnal tarkított lejáró, hogy két ember éppen elfér egymás mellett – ezt szánták a „pórnépnek”.
Lejáró a partra a Balaland mellett
Itt sétálunk a kiskapuig, odabent, a kerítésen túl néhány napozóágyat már elfoglaltak. Lenyomjuk a kiskapu kilincsét, nem nyílik. Hívjuk Vizvári Attilát, a település polgármesterét (Szántód állandó lakossága 660 fő, s bár nyáron jóval népesebb, de ehhez a jóval ezer alatti lélekszámhoz mérhették Szepesi Richárdék a kétemberes lejárót), aki azt mondja: az nem létezik hogy zárva, ő maga is bejutott már, igaz, a szállodai főkapun át, de felhívja az illetékest és kérdőre vonja. Kérdezzük, hogy amúgy, ha be lehetne jutni a kiskapun át, akkor elégedett volna-e a kialakult helyzettel, megfelel-e a szabad parti sétány biztosítása a faluvezetés eredeti kívánalmainak? A polgármester erre igennel felel.
Három nappal később, hétfőn késő délelőtt újra próbálkozunk. Az akácos-borostyánliános ha lehet, még tovább terjeszkedett, a 3 méter széles sétányt már észrevenni se könnyű, de mi tántoríthatatlanok vagyunk, cél a vízpart, az állítólag mindig nyitva lévő kerítéskapu. Ifjú pár jár előttünk, lenyomják a kilincset, a kapu nem nyílik, visszafordulnak. Mi sem járunk sikerrel, és ismét hívjuk a polgármestert. Vizvári Attila azt mondja, ez már neki is sok, megígérték neki, hogy mindig nyitva tartják. Ígéri, megint felhívja az illetékest (Melindát), sőt, hamarosan ki is jön a helyszínre. De mi addig is próbálkozzunk a szállodai főbejáraton, „az nem létezik, hogy ott sem tudnak bejutni”. Az akácok, liánok ügyében is intézkedik, a 3 méter széles sétány karbantartása a Balaland feladata, de eddig még mindig rendet tettek, ha szólt. Az pedig – feleli további kérdésünkre – meglehet, hogy a Balaland elmúlt években befizetett helyi adója valóban a 100 millió forintot közelíti.
"A kapu szorul"
Balaland, főkapu. Simán bejutunk. A biztonsági őr megjegyzi, az azért túlzás, hogy ezt éjjel-nappal megtehetnénk, de „menjünk csak és sétálgassunk a parton”. Így bejutva eljutunk egészen a kiskapu belső oldaláig. Ekkor ér oda túloldalt egy hölgy és egy úr (bennfentesnek tűnnek, nem sétálgatóknak); a hölgy bőszen telefonál és kérdésünkre, hogy most akkor zárva van-e a kapu, azt feleli, igen, de épp most intézkednek, hogy nyitva legyen. „Most tehát nem tudunk itt kimenni?” – kérdezzük, mire nemmel felel, de közben az előkerülő kertész egy jókora rántással kinyitja az ominózus kaput és azt mondja: – Nyitva van ez, csak kicsit meg kell rántani!
„De ki az, aki rángatja?” – kérdezzük.
A kertész szerint csak be kell járatni, és azt csak a rosszindulat mondathatja velünk, hogy el van zárva a Balaland-part a pórnép elől.
„Akár két újjal is kinyitom” – állítja és meg is próbálja úgy. Nem sikerül. Kell hozzá mind az öt. Hozzáteszi még, hogy ki fogják írni: a kapu szorul.
E pár perc alatt a polgármester is befut. Kiderül, hogy az intézkedő hölgy Melinda, akivel a településvezető is tartja a kapcsolatot Balaland-ügyben és akinek a nevét, telefonszámát is beleírták a helyi önkormányzati újságba, azzal: őt kereshetik a szántódiak Balaland-ügyekben. Melinda, aki néhány perce még maga is azt állította, hogy a kapu nincs nyitva és intézkednek, már azt kérdezi tőlünk: „Na, most akkor nincs nyitva?” „Ha nyitva volt, Önök hogyhogy nem tudtak bejutni?” – kérdezünk vissza, mire ez a felelet: „Nem rángattuk. Meg kell olajozni. De nyitva van, vagy nincs nyitva?”
Kiskapu a szabad parti sétányra, Magyarország, Balaton, Szántód, 2023.
Cikksorozatunk első részében Holovits Huba balatonföldvári fideszes polgármestert kérdeztük a település Nyugati strandján létesülő e-kikötőről:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projektekről – így a Balalandról is – ebben a cikkünkben írtunk:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | Megpróbáltunk bejutni a szántódi Balaland kerítéssel elzárt Balaton-partjára | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. E cikkünkben arról írunk, hogy a tavasszal átadott szántódi Balaland építtetője szerint a tó úgysem körbejárható, miért pont nekik kéne biztosítaniuk a szabad parti sétányt. A luxusberuházás ugyanis egy komplett partszakaszt elfoglalt és kerítéssel zárt el, ahova ugyan a köznép állítólag bemehet, de fürdeni, napozni nem szabad. Megnéztük, milyen az úgynevezett szabad bejutás a Balaland területére. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megprobaltunk-bejutni-a-szantodi-balaland-keritessel-elzart-de-elvileg-mindenki-szamara-hozzaferheto-balaton-partjara-260952# | 2023-08-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Olvasási idő: 2 perc.
Idén július óta a BDPST Koncept nevű marketingcégnél dolgozik Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának lánya.
Ezt a cikket akár meg is hallgathatja:
Legalábbis ezt tette közzé magáról a huszonkét éves nő a a LinkedInen, a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózatán. A MOL-vezér gyermeke azt is nyilvánossá tette, hogy közösségi média asszisztensként erősíti a BDPST Koncept csapatát.
A BDPST Koncept a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group leányvállalata, ügyvezetője Orbán Ráhel, Orbán Viktor kormányfő lánya.
A vállalat önmeghatározása szerint
„kreatív szakemberek bevonásával, a tulajdonosi igények és a piaci trendek, lehetőségek ötvözésével nyújt segítséget egy olyan narratíva kialakításában, amely biztos alapot ad egy új termék, hotel vagy étterem megszületéséhez, fejlesztéséhez”.
Ezek szerint ezen kreatív szakemberek egyike a Hernádi-lány, aki – szintén a fenti üzleti közösségi hálózaton közzétett adataiból tudható – még nem fejezte be egyetemi tanulmányait, jövőre végez a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán. Az édesapja, Hernádi Zsolt 2019 óra a Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Tavaly cikkezett róla a 444, hogy Hernádi Zsolt a gyerekeinek – köztük az azóta már Orbán Ráhelnél dolgozó lányának is – résztulajdont adott egy esztergomi luxusszállodában.
A Budapesti Corvinus Egyetemet érintő hír, hogy a 444 szerdán interjút közölt az egyetem azon docensével, Ádám Zoltánnal, aki egy vizsgáztatási botrányt tárt fel a Corvinus-on. A tanár szerint egy olyan hallgatót érint az ügy, „akinek a családneve jól ismert a magyar üzleti életben, és a család a MOL-lal is kapcsolatba hozható”, valamint „a gazdasági kérdések iránt érdeklődő, újságolvasó magyar népesség szerintem legalább 50 százaléka ismeri ezt a nevet, de egy közgazdasági és társadalomtudományos képzéseket nyújtó egyetemen ez az arány valószínűleg még magasabb”.
A BDPST Koncept Orbán Ráhel melletti másik ügyvezetője – és így a Hernádi-lány főnöke – Nyakas Laura, aki korábban az állami tulajdonú bank, az EXIM marketingigazgató és kommunikációs igazgatója, azt megelőzően pedig a közpénzes megrendeléseken taroló, azóta kegyvesztett, börtönnel fenyegetett Kuna Tibor Trinity International Communications Kft.-jének sajtókapcsolati vezetője volt.
Kapcsolódó írásaink | Orbán Ráhelnél dolgozik Hernádi Zsolt MOL-vezér lánya | Idén július óta a BDPST Koncept nevű marketingcégnél dolgozik Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának lánya. | null | 1 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/08/10/orban-rahel-hernadi-zsolt-lanya-hernadi-zita/ | 2023-08-10 17:26:00 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.
Sokáig kérdéses volt, elindul-e időben, azaz július 1-jén az új rendszer, miután a Mol Nyrt. nyerte el azt a pályázatot, amely során az állam 35 éves koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A gondot az okozta, hogy sok magánvállalkozás nem akart leszerződni a Mol hulladékos leánycégével, a MOHU MOL Zrt.-vel (MOHU).
Nem csoda, hiszen az új rendszerben csak a Mol rendelkezhet az intézményi hulladékkal, vagyis a piacon tevékenykedő cégek elvesztették önálló tevékenységüket, a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak az alvállalkozóiként dolgozhatnak csak tovább. A hulladékos vállalkozások vezetői igazságtalannak tartják, hogy eddigi önálló tevékenységüknek vége, és júliustól csak a MOHU – ahogy ők mondták – bérmunkásai lehetnek.
A kommunális szegmensben, vagyis a települési kukaszállító cégek esetében sem ment minden flottul. Itt a nagyrészt önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállítók beolvadása ment nehézkesen. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a fővárosi cég esetében a folyamatok még most is zajlanak, ezért a BKM például ideiglenes jelleggel végzi el a munkát.
Mégis ez utóbbi, a lakossági szemétszállítás átalakulása járt kisebb kockázattal, mert törvény írta elő e köztulajdonban lévő, nonprofit vállalkozások beolvadását.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-koncesszió: napi 12 ezer forintért adja bérbe Budapest a kukásautókat
Vállalkozókból bérmunkások
A nehezebb feladat az volt, hogy a Molnak hogyan sikerül rávennie a hulladékpiacon aktív cégeket arra, hogy a MOHU alvállalkozóiként dolgozzanak a jövőben. A Molnak ugyanis szüksége volt ezekre a társaságokra, mert az állammal kötött megállapodás értelmében fel kellett mutatnia, hogy rendelkezik a megfelelő kapacitásokkal.
Az egész koncessziós rendszer jellegzetessége, hogy a Mol úgy nyerte el 35 évre a hulladékgazdálkodás megszervezésére a jogot, hogy nem volt rá kapacitása, sem eszköz-, sem emberállománya.
Az új rendszer sajátossága, hogy ugyanazok végzik el a munkát, akik eddig, de már nem folytathatnak önálló tevékenységet a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékok esetében, mivel azok a MOHU tulajdonát képzik. Csak alvállalkozók lehetnek az új rendszerben, ami sokkal kiszolgáltatottabbá teszi a szereplőket, főleg úgy, hogy a Mol/MOHU monopolhelyzetbe került a koncessziós hulladékpiacon.
Az intézményi hulladékkezelésben tevékenykedő cégeknek két választásuk maradt. Vagy önként igába hajtják a fejüket, és elfogadják az alvállalkozói szerepet, vagy nem írnak alá, és egy nagyon szűk szegmensben, néhány anyagáramban – amely nem tartozik a koncesszió hatálya alá – tovább működnek.
A Szabad Európának nyilatkozó cégvezetők ezt úgy jellemezték, hogy korábbi bevételük tíz-húsz százalékát teszi ki a koncesszióba nem tartozó hulladékok forgalma.
A legnagyobb ellenállást egyébként a fémkereskedők tanúsítottak, érdekvédelmi szervezetük tüntetést is szervezett a Mol székháza elé.
A MOHU-nak komoly fejtörést okozott, hogyan csábítsa magához ezeket a cégeket, mivel a koncesszió indulása előtt is alig tudott néhány nagyobb céggel leszerződni.
Nehezen, de elindult
A MOHU honlapján elérhető lista szerint végül az ország 116 pontján lehet fémhulladékot leadni. A MOHU szerint ezzel megvalósult az országos lefedettség. A Nemzeti Adóhivatal (NAV) adatai szerint augusztus elején mintegy 590 cég, illetve telephely rendelkezett fémkereskedelmi engedéllyel.
Ehhez képest a MOHU-val szerződők csak az engedéllyel rendelkezők húsz százalékát adják, a 116 telephelyből huszonnyolcat, vagyis durván a negyedét az Alcufer Kft. és a MÉH Zrt. telephelyei.
A júliusi indulást megelőzően, az utolsó pillanatban szerződött le a Mol hulladékos cégével a fémkereskedelmi piac két nagyágyúja, az Alcufer és a MÉH. Szakmai körökben meg is lepődtek, mert úgy tudták, hogy a két cég nem kíván a Mol hulladékos leányvállalatának alvállalkozója lenni.
A MOHU-nak ugyanakkor nagyon kellettek az Alcufer és a MÉH telephelyei, mert ezzel tudott egyfajta országos lefedettséget felmutatni, ami az állammal kötött koncessziós megállapodás feltétele is volt. Az üzlet az utolsó pillanatban megköttetett, hogy milyen kondíciókkal, azt nem tudni.
Ha viszont az Alcufer és a MÉH, illetve két másik cég telephelyeit is levonjuk a listáról, a MOHU partnereinek száma 116-ról 86-ra csökken; erre pedig legkésőbb év végéig sor kerülhet.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya tartja nyilván, mely cégek kötöttek megállapodást a MOHU-val, és ez meddig érvényes. A lista szerint tíz cég csak hat hónapra, 2023. december 31-ig szerződött. A fémkereskedők esetében négy vállalat és harminc telephely érintett, ami a MOHU fémudvarainak a negyedét teszi ki.
Megkerestük a vállalkozásokat, de nem válaszoltak kérdéseinkre, hogy miért ilyen rövid időre, csupán hat hónapra szerződtek le a MOHU-val, miközben a koncesszor a legtöbb esetben két plusz két éves szerződéseket (kétéves, határozott idejű, ami két év hosszabbítási opciót tartalmazott) ajánlott.
Szakmai körökből arról értesültünk, hogy a vállalkozások nagy része nem bízik abban, hogy hosszú életű lesz a koncesszió. Több vizsgálat is folyamatban van, illetve jogértelmezési gondok is felmerültek azzal kapcsolatban, pontosan mi tartozik a koncesszió hatálya alá.
Jogi problémák
A Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete szerint a lakosság által leadott fémtartalmú, értéket képviselő hulladék nem része a koncessziónak. A Mol álláspontja szerint a lakossági eladások is a koncesszió hatálya alá tartoznak.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy állami hatóságok és minisztériumi állásfoglalások is abba az irányba mutatnak, hogy a fémkereskedők egyesülete értelmezte helyesen a jogszabályokat és a koncessziós szerződést.
Ez sok fémkereskedőt hozhat jobb helyzetbe, és érthetővé válik, miért nem kötelezte el magát alvállalkozóként hosszabb távon a MOHU mellett.
Emellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálja, miután erőfölénnyel való visszaélés miatt bejelentés érkezett a hatósághoz a Mollal szemben. A beadvány szerint a Mol érzékeny üzleti információkat kért a cégektől, még olyan adatokat is bekért leendő alvállalkozóitól, amelyekre nem terjed ki a koncessziós joga.
Ehhez kapcsolódóan: Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől
De nem csak itthon, külföldön is vizsgálják a koncessziós rendszert, miután a Transparency International Magyarország (TI) tavaly jelezte az ezzel kapcsolatos aggályokat.
Az Európai Bizottság belső piaci főosztálya szerint idén áprilisban elindult az ellenőrzés. Az Európai Unióban szigorú szabályok vannak arra, hogy milyen esetben lehet korlátozni a szabadpiachoz való hozzáférést.
Az állam és a Mol által megkötött 35 éves koncessziós szerződés lényegében lezárja a hulladékpiachoz való hozzáférést a koncesszió alá tartozó hulladékok esetében.
A kormánynak be kell bizonyítania, hogy miért éppen 35 évben határozta meg ezt az időszakot, és miért csak 35 év alatt térülnek meg a Mol befektetései. Könnyen elképzelhető, hogy nemzetközi fórumokon mondják ki a koncesszió érvénytelenségét.
Bár utóbbi esetben nem is kell mélyre ásni. A koncessziós szerződésben ugyanis volt egy pont, amely szerint ha a Mol vagy az általa alapított cég nem képes 2022. december 31-ig beszerezni a szükséges engedélyeket és a kapacitást biztosító szerződést, akkor érvénytelen a szerződés. Sem a Mol, sem a MOHU nem szerezte meg a szükséges engedélyeket, mivel egyik cég sem szerepel a hatósági nyilvántartásban.
A Mol később azt kommunikálta, hogy szerinte nem is kell ezekkel az engedélyekkel rendelkeznie, elég, ha az alvállalkozóinak van. A kormány meghallotta az olajipari multi szavát, és törvényt módosított: az új jogszabály szerint elég, ha az alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Kérdéses persze, hogy egy jogi eljárás során kiállná-e az igazság próbáját ez az utólag hozott törvény.
A Transparency International jogvédő szervezet egyébként is perli a Molt és a MOHU-t, mert tudni szeretné, hogy sikerült-e határidőig beszerezni a kapacitást biztosító szerződéseket.
Szakmai körökből származó információk szerint sok hulladékos cég abban reménykedik, hogy valamelyik ügyből jogi eljárás lesz, ami a koncessziós rendszer megszűnéséhez fog vezetni. Ezért sem számítanak arra, hogy hosszú életű lesz a Mol által irányított hulladékgazdálkodási piac Magyarországon.
Kerestük a Molt is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével | Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kormanyhivatal-sok-vallalkozas-csak-nehany-honapra-szerzodott-a-mol-hulladekos-cegevel/32544010.html | 2023-08-15 11:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Atlétikai vb;költségvetési törvény;építési tilalom;állami beruházások;Budapest-Belgrád vasút;
2023-08-14 06:30:00
Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére az Orbán-kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél
Más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.
Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.
A kormány egyik törekvése, hogy a beruházásokra fordított GDP arányos kiadások minél magasabbak legyenek. Az elmúlt években a magyar gazdaság e mutatója volt a legmagasabb az EU-ban, ennek ellenére érdemi gazdasági felzárkózást nem mutattunk. Ennek az az oka, hogy az állami beruházások olyan fejlesztésekbe folynak, amelyek gazdasági értelemben jószerével soha nem térülnek meg. Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek.
Az első félévben kifizetett 159 milliárdból csaknem minden második forintot közútfejlesztésre fizettek ki, az időarányos teljesítésen alig látszik a spórolás, hisz az idén elvileg 353 milliárd forint megy erre a célra. Az időjárás miatt ugyanis a beruházásoknál mindig a második félév az erősebb. Még sajátosabb a helyzet a vasúti fejlesztéseknél: az idén mindössze 41 milliárd forintért épülhet vasút, ám ebből mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki az első félévben. Az állami vasútfejlesztési keretben nincs benne a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely „fontossága” miatt külön költségvetési sorról kap 68 milliárd forintot. A Budapest-Kelebia szakasz felújítása jól jelzi a kormány hozzáállását az értelmetlen beruházásokhoz: a vasút kínai hitelből, kínai magyar cégek együttműködésével épül. A terve az volt, hogy ez a szakasz a vasúti selyemút része lesz, ám a napi egy-két plusz tehervonattal számolva a projekt megtérülési ideje egy tanulmány szerint 979 év. E beruházás mégis fontos a kormánynak, hisz magyar részről a társ-kivitelezők Mészáros Lőrinc érdekeltségei, amelyeknek megrendeléssel való ellátása, minden más megfontolást felülír.
De nemcsak a Budapest-Kelebia vasútvonal élvez kiemelt figyelmet, hanem olyan fontos beruházás is, mint a budapesti atlétikai stadion. Ennek építője nem meglepő módon a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt., a Szeivolt-család, valamint Paár Attila tulajdonában lévő Magyar Építő Zrt. Az atlétikai stadion befejezésére az idén még 53 milliárd forintot szántak, ez a bő 260 milliárdos költség ötöde. Az augusztus végén megrendező világbajnokság miatt érthető az igyekezet, az más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.
Hatalmas igény lenne a közoktatás fejlesztésére, ám ez is drága mulatság, derül ki a adatokból, hiszen csak Dunakeszin a különféle oktatási intézmények fejlesztésére idén 25 milliárd forintot szánnak. A fővárosban folyik még egy jelentősebb gimnáziumfejlesztés, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása , s csak ez az egy projekt 12,8 milliárd forintot igényel. Ezzel szemben a kormány
de közben a Budapesti Honvéd Sportegyesület öltözői is épülnek, a Geszti Tisza-kastély is megújul, kézilabda munkacsarnokok (sportcsarnokok) építése is folytatódik a költségvetésből. A várható kifizetési listán több kórházfelújítás is szerepel ezek közül a legnagyobb költségvetési támogatást 7,7 milliárdot az idén a Semmelweis Egyetem patológia oktatási központjának megvalósítása kapja, igaz az első félévben ebből egy fillért sem fizetett ki még az állam. | Stadionra még mindig jut pénz, az építési stop ellenére a kormány 109 milliárddal költ többet az eddig ismertnél | Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3205175_epitesi-stop-allami-beruhazasok-orban-kormany-koltsegvetesi-torveny | 2023-08-14 13:21:00 | true | null | null | Népszava |
Lenhardt Balázs – aki Kulcsár Gergellyel közösen jegyzi a feljelentést – a közleményében emlékeztetett, Szegedi Csanádot a Jobbik 2012 nyarán “folyamatos hazudozásai és nyilvánosságra került megvesztegetési kísérlete miatt” kizárta a pártból. “Akkor derült ki zsidó származásáról az igazság, és azóta érdekes metamorfózison ment át az európai parlamenti képviselő: keményvonalas radikálisból a legszélsőségesebb cionista álláspont visszhangjává vált” – írta Lenhardt.
Az ellenzéki politikus szerint a Jobbik által elnyert EP-mandátumot azóta jogtalanul bitorolja Szegedi Csanád, így a pártnak mindent el kell követnie, hogy “lemondassa az árulót”. A párt szerint “további súlyos bűncselekmények megalapozott gyanúja is felmerült Szegedi brüsszeli ténykedése kapcsán”.
Szegedi Csanád július 30-án lépett ki a Jobbikból, azt megelőzően lemondott a pártban betöltött funkcióiról, és közölte, a jövőben kizárólag EP-képviselőként kívánja folytatni a munkáját. | A Jobbik feljelentette Szegedi Csanádot | Befolyással üzérkedés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett két jobbikos országgyűlési képviselő Szegedi Csanád, a pártból korábban kizárt politikus ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/02/a-jobbik-feljelentette-szegedi-csanadot/ | 2012-11-02 17:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Tíz-tizenötmilliárd állami forintot kapnak különböző sportágak szakszövetségei – erről Simicskó István sportállamtitkár számolt be az MTI-nek, miután tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Borkai Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével, valamint tizennégy sportági szakszövetség vezetőjéve.
A támogatásokat a költségvetésről szóló törvényben is rögzíteni fogják.
A nem társasági adókedvezmények segítségével finanszírozott, kiemelt tizennégy sportág fejlesztési programját a MOB gyűjti össze. A szakmai anyagok áttanulmányozását követően a MOB tesz javaslatot az elosztás elveire, és a támogatások sportágankénti nagyságrendjére vonatkozóan.
A kérdésre, miszerint “ezeket a pénzeket miért a sportra kell költeni”, az alábbi válasz született: “A sportra fordított pénz a jövőbe fektetett pénz… A sportnak fontos szerepe van a testi-lelki fejlődésben, az egészség megőrzésében.”
Az államtitkár a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Douchev-Janics Natasa országváltását “szomorú és sajnálatos” jelenségnek nevezte. Simicskó szerint a szervezeten, szövetségen belüli konfliktusokat időben orvosolni kellett volna.
Reméli, a szövetség és a MOB olyan megoldással áll elő, amellyel megelőzhető további magyar sportolók távozása. “Ha ehhez politikai, jogalkotási segítségre is szükség lesz, az államtitkárság támogatására bátran számíthatnak majd” – mondta. | Tömi a pénzt az állam a sportba | Tizenötezermilliót kasszíroz a sport. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/03/milliardos-kormanytamogatas-sportagi-fejlesztesekre/ | 2012-11-03 17:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen azt mondta: az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, ráadásul ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében.
Ezután bejelentette: teljes mértékben átvállalja az állam az ötezernél kisebb lakosú települések adósságát. Az ennél nagyobb településeken pedug az adósság egy részét vállalják át.
Majdnem 1700 települést érint
A kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a kis lélekszámú, 5 ezer fő alatti településeknél az országos állomány 8 százaléka körül lévő adósságállomány oszlik meg. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak.
Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd forint.
Az ötezer fő feletti településeken átlag 40 százalékban vállalnák át az adósságot
A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti településeknél az adósság – az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való – részleges és differenciált mértékű átvállalására van mód. Ezek adósságállományát átlag 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát.
Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képesség alapján.
Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.
Ötezer fő feletti településeknél ilyen arányban vállalná át az állam az adósságot
Amennyiben egy 5000 fő feletti önkormányzat egy főre jutó – fentiek alapján képzett – mutatószáma a településkategória átlagának:
100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, adósságállományt, 40 százalékos mértékben konszolidálják. Ez 134 önkormányzat, 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebben a kategóriában vannak. (Példák: Budakalász, Sárvár)
75 százaléka és 100 százaléka közé esik, adósságállománya 50 százalékban konszolidálják. Ez 54 önkormányzat 145,1 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Pápa, Szigetvár)
50 százaléka és 75 százaléka közé esik, adósságállománya 60 százalékban konszolidálják. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Törökszentmiklós, Gyula)
50 százalékát sem éri el, adósságállománya 70 százalékos konszolidálást kaphat. Ez 38 önkormányzat 45,6 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Komló, Isaszeg)
Az elgondolás alapján az 5000 fő feletti önkormányzatok esetében tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállományt vállalna át az állam. Ehhez hozzászámítva az 5000 fő alatti önkormányzatoknál a teljes körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1956 önkormányzat 612,1 milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.
A teljes önkormányzati adósság 1200 milliárd forint – ennek tehát a felét vállalja át az állam. | Orbán: átvállaljuk a legkisebb települések adósságát | A miniszterelnök szerint itt az ideje,hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját. Ez a települések megmentése. Az állam 1956 önkormányzattól összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/27/orban-atvallaljuk-a-legkisebb-telepulesek-adossagat/ | 2012-10-27 17:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Erről Tállai András önkormányzati államtitkár kedden az M1 Ma reggel című műsorában beszélt. Hozzátette: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen és január elsején tiszta lappal indulhasson.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton jelentette be: az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól úgy, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja, míg az annál nagyobb települések esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalást.
Tállai András az M1 műsorában kedden azt hangsúlyozta: nem tesznek különbséget önkormányzat és önkormányzat között. Úgy fogalmazott, azért nem vizsgálják, hogy az önkormányzatok miért adósodtak el, mert akkor sosem érnének a végére, és a céljuk az, hogy januárban már tiszta lappal, adósság nélkül indulhassanak az önkormányzatok.
Kitért arra, az előző kormányok által szabott állami feladatokból adódó működési és fejlesztési hitelek miatt adósodtak el az önkormányzatok, és tartozásuk a 2005-ös adósságukhoz képest megnégyszereződött. Közlése szerint az önkormányzatok adóssága hét éve 300 milliárd forint volt, jelenleg 1200 milliárd forint.
Az önkormányzati államtitkár azt mondta: “a jövő rendszere” nem fogja megengedni, hogy egy önkormányzat eladósodjon, túlköltekezzen, mert csak nevesített feladatokra kapnak állami támogatást, s a látványberuházásokat, egyéb fejlesztéseket csak saját adóbevételeikből finanszírozhatják. | A kormány nem tesz különbséget rossz és jó adós között | Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/30/a-kormany-nem-tesz-kulonbseget-rossz-es-jo-ados-kozott/ | 2012-10-30 17:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Az LMP beperli Orbán Viktort, miután a miniszterelnök a rendelkezésére álló 15 nap alatt nem adott választ a párt egyik hozzá intézett közérdekű adatkérésére -- jelentette be Schiffer András képviselő.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra: október 4-én jelentették be a kormány honlapján, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében, előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel médiakampányt kell indítani. A Miniszterelnökség emiatt módosította a közbeszerzési tervét és megrendelt egy kétszázmillió forintos médiakampányt.
Schiffer András elmondta, ez után közérdekű adatkéréssel fordult a miniszterelnökhöz, akitől azt akarta megtudni, hogy mi a médiakampány tárgya, illetve mi a rendkívüli sürgősség oka. Az ajánlattételi felhívás szövegéről, illetve az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőkről is érdeklődött. Az LMP feltételezi, hogy az IMF-kampányról lehet szó, de miután sem erre, sem a többi kérdésükre nem kaptak hivatalos választ, ezért ebben sem lehetnek biztosak.
Schiffer András közérdekű adatkérését október 5-én nyújtotta be, a törvény által válaszadásra biztosított 15 napos határidőt viszont az adatkezelő – aki az LMP szerint a miniszterelnök -- nem tartotta be, ezért akarnak pert indítani.
Kicentizték az időt
A Miniszterelnökség röviddel később reagált Schiffer András szavaira. Azt állítják, ők időben reagáltak az LMP levelére. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte: nem történt határidő-túllépés, ugyanis a Miniszterelnökség a részletes választ október 19-án elküldte Schiffer Andrásnak, elektronikus formában”. | Feljelenti Orbán Viktort az LMP | Az ellenzéki párt közérdekű adattal való visszaélés miatt perli be a kormányfőt. A Miniszterelnökség szerint nincs miért perelni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/30/feljelenti-orban-viktort-az-lmp/ | 2012-10-30 18:22:00 | true | null | null | 24.hu |
Politikusokat nyaraltató milliárdosok
Miközben továbbra is homály fedi, hogy ki, vagy milyen vállalat fizet havi százmilliókat azért, hogy használhassa, a Fidesz-közeli pénzügyi elithez köthető legújabb szuperjachtot, a Rose d’Ort, a NER korábbi luxushajóit birtokló vállalat körül is voltak fejlemények. A Rose d’Or már legalább a negyedik olyan jacht, amit az elmúlt években kormányközeli vállalkozók, vagy akár politikusok használtak. Az eddigi hajók tulajdonjogát pedig – a lízingelt Rose d’Orral ellentétben – meg is szerezte egy NER-es offshore-cég, a máltai bejegyzésű L&L Charter Ltd.
A jachtokon nyaraló NER-elitről az első felvételek még 2016-ban kerültek nyilvánosságra: a Magyar Narancs a 35 méter hosszú Artemy fedélzetén kapta lencsevégre Mészáros Lőrincet és akkori feleségét. A felcsúti vállalkozóról két évvel később már egy hét méterrel hosszabb, és becslések szerint 7 milliárd forintot érő Benetti Crystal 140-es típusú hajón készült felvétel: a Mérce egyik olvasója fotózta le a Lady Mrd-n Olaszországban.
A Benetti reklámfilmje egy Crystal 140-esről.
Ezt követően az Átlátszó egész nyáron követte a jacht útját, amelyen feltűnt az állami megrendelésekkel kitömött Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László, Homolya Róbert akkori MÁV-elnök, illetve Kovács Ernő kormánymegbízott társaságában. Sőt, két évvel később a jachton nyaralt Szijjártó Péter külügyminiszter is. A politikusok jachtos túrái azért is voltak érdekesek, mert a Lady Mrd besorolása alapján úgynevezett „pleasure craft”, amelyet a máltai szabályozás alapján nem lehet bérbe adni, csak a tulajdonosa és az ő vendégei használhatják.
Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati szereplők állami pénzből élő milliárdosok vendégeként vettek részt tízmilliókat érő luxusutakon.
Időközben ugyanis az is egyértelművé vált, hogy a jachtok Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Az Artemy és a Lady Mrd tulajdonosa egyaránt a már említett L&L Charter Ltd. volt, és bár a cég hátterét sokáig homály fedte, 2020-ban az Átlátszó kiderítette, hogy a vállalat tényleges tulajdonosa Szíjj. A tiszakécskei milliárdos máltai hajós cége pedig nem sokkal később vásárolt még egy – a korábbiaknál is nagyobb és drágább – jachtot: a Seagull Mrd-t, amelynek értékét már 10 milliárd forint fölé becsülték.
Veszteség, kölcsön, beszálló milliárdos
A G7 most megszerezte az L&L legfrissebb már elérhető, 2021-es beszámolóját, amiből kiderült, hogy a NER-elit jachtoztatása egyáltalán nem jó biznisz. A vállalatnak nagyon komoly költségei vannak, amiket nem is tud kitermelni, így 2020-ban és 2021-ben is masszívan veszteséges volt. Az éves jelentés alapján a vállalat három éve 1,6 millió euró bevételt termelt, és ugyan ezt egy évvel később közel két és félszeresére növelte, ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fedezze a ráfordításokat. A társaság így ebben a két évben közel 7 millió euró veszteséget hozott össze, azaz akkor árfolyamon 2,5 milliárd forintot bukott.
Ebben persze komoly szerepet játszik, hogy egy luxusjacht nem különösebben jó befektetés, rendkívül gyorsan nagyon sokat veszíthet az értékéből. Az L&L minden évben 10 százalékkal értékeli le a tulajdonában lévő hajókat*A jachtokra 10 százalékos amortizációs kulcs szerepel a vállalat számviteli politikájában., ezen pedig eurómilliókat bukik. A beszámolók alapján
a cég összesen bő 53 millió eurót (nagyjából 20 milliárd forintot) költött jachtokra, ám azokat 2021 végén már csak 36 millió eurós értéken tartotta nyilván.
A vásárlások forrása pedig leginkább a tényleges tulajdonostól – tehát Szíjj Lászlótól – kapott kölcsön volt: a tiszakécskei milliárdos kevés híján 50 millió eurót bocsátott ilyen formában a vállalat rendelkezésére. Magyarul Szíjj közel 20 milliárd forint kölcsönt adott a cégnek, amely ebből méregdrága, de gyorsan amortizálódó jachtokat vett, de a hajók üzemeltetése – miután bérbe adni nem lehetett őket*A vállalatna nem is voltak bérbeadási tervei, legalábbis a cégiratok alapján a célok között nem szerepelt ez a tevékenység, csak a vásárlás, vagy egyéb módon történő beszerzés, illetve az üzemeltetés. – éveken keresztül masszív veszteséget termelt, így az L&L csak égette a pénzt.
A korábbi évek trendjei alapján 2022-ben a máltai vállalat tőkehelyzete akár kritikussá is válhatott volna. Erre azonban nem került sor, a cégben ugyanis tavaly megjelent egy új tulajdonos. A Szabad Európa múlt héten írt róla, hogy a vállalatba beszállt, a szintén főként állami megbízásokból élő, és esetenként a Duna Aszfalttal is együtt mozgó Soltút Kft. tulajdonosa, Rencsár Kálmán.
A G7 most kiderítette, hogy Rencsár egy tőkeemeléssel kifejezetten nagy összeget rakott a máltai vállalatba. Az építőipari vállalkozó cégiratok alapján 591 darab egy euró névértékű részvényt jegyzett le, ám – ahogy a fenti képen is látszik – minden egyes részvényért több mint 30 ezer eurót fizetett. Így
összesen közel 7 milliárd forintnak megfelelő összeget tolt a vállalatba, amiért annak alig harmada került a tulajdonába.
Ez az összeg egészen biztosan elegendő volt a tőkehelyzet rendezéséhez. Sőt, elvileg nagyjából ennyi lehetett a Rose d’Or lízingeléséhez szükséges önrész is, ha az Euroleasing a bevett gyakorlatnak megfelelően 30 százalékos önerőt várt el az ügylethez. Az L&L cégirataiban egyébként néhány sorban kifejti a tevékenységeit, amelyek között szerepel a hajók lízingbe vétele is. Így legfeljebb a magyar Euroleasing korábbi üzletpolitikája alapján lenne meglepő, ha az L&L lízingelné tőlük a szuperjachtot.
Rencsár Kálmánt az egyik cégén, illetve a vállalatiban szintén részesedéssel rendelkező lányán keresztül, kerestük kérdéseinkkel. Kíváncsiak lettünk volna, hogy miért szállt be ilyen hatalmas összeggel egy veszteséges máltai cégbe, és használta-e már az L&L jachtjait, ám megkeresésünkre az üzletember nem reagált. | Veszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyar | Közel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230819/veszteseges-uzlet-a-ner-jachtoztatasa-7-milliard-forinttal-szallt-be-az-egyik-leggazdagabb-magyar/ | 2023-08-19 10:40:00 | true | null | null | G7 |
A Mészáros család rövid idő alatt berendezkedett az új magyar nagybankban, amelyet Orbán Viktor régi álma alapján, hathatós kormányzati közreműködéssel hoztak létre három pénzintézet fúziójával. Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és mára nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, miközben az állam megelégszik a kisebbségi, bő 30 százalékos részesedéssel. A felcsúti milliárdos családja azonban nemcsak főtulajdonos a pénzintézetben, hanem az operatív vezetésben is képviselteti magát: Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, ő felel a bankholding leányvállalataiért.
Ez volt a felállás akkor is, amikor júliusban az MBH Bank egyik leányvállalata, az Euroleasing Zrt. Máltán megszerezte a Rose d’Or nevű szuperjachtot. Amint a 444 fotóinak köszönhetően kiderült, a felcsúti milliárdos felesége, Várkonyi Andrea, valamint családtagjai társaságában ezzel a hatalmas, 62 méter hosszú hajóval járta a Földközi-tengert. A lap augusztus elején a nápolyi kikötőnél örökítette meg a párt, ahonnan Caprira indultak. Várkonyi a nyaralásukról úgy nyilatkozott: „Ezúttal néhány napot ezen a hajón voltunk a gyerekeinkkel és az unokáinkkal.” Meg nem erősített információk szerint Mészáros Beatrix is ott volt a fedélzeten, egyebek mellett erről is megkérdeztük őt, ám nem kaptunk választ.
A Rose d’Or az elmúlt napokat a francia Riviérán töltötte: Antibes, Saint Tropez, Monaco és Nizza kikötőjében is megfordult.
A 75 millió eurós – bő 27 milliárd forintos – jacht tulajdonjoga úgy került július 5-én az Euroleasinghez, hogy a cég a tavalyi üzleti évben 1,6 milliárd forint veszteséget halmozott fel, így aligha finanszírozhatta saját forrásból az üzletet. A hajóvásárlás hátteréről viszont a cég a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó titoktartási szabályokra hivatkozva nem hajlandó nyilatkozni, ezért megpróbáltunk utánajárni, hogyan mehetett át egy részben állami pénzintézeten a luxushajó-vásárlás.
Az akvizícióval kapcsolatban természetesen megkerestük a bankholdingot is. A többi között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy
a leányvállalatokért felelős vezérigazgató-helyettesnek, Mészáros Beatrixnak volt-e szerepe Rose d’Or megvásárlásában,
az igazgatóság jóváhagyta-e az üzletet,
illetve hogy a bankholding adott-e kölcsönt az Euroleasing számára az ügylet nyélbe ütéséhez.
Mivel válasz sem a bankholding Barna Zsolt vezette igazgatóságától, sem Mészáros Beatrixtól nem érkezett, a felügyelőbizottság két prominensével próbálkoztunk.
A testület elnöke, a bécsi nagyköveti posztot is betöltő Nagy Andor, volt fideszes, majd KDNP-s képviselő, Orbán Viktor egykori kabinetfőnöke a 24.hu kérdésére azt mondta, nem ismeri a részleteket, és a felügyelőbizottságnak sincsenek információi az ügyletről. Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, az fb tagja pedig azt közölte, hogy a testület rendszerint nem foglalkozik egyedi beszerzésekkel, így nem valószínű, hogy a következő negyedéves ülésen szóba kerül a téma. Mindazonáltal ahogy más vállalkozások, úgy a pénzintézetek felügyelőbizottságának is ellenőrző szerepe van a működést, gazdálkodást illetően, véleményezhetik az igazgatóság döntéseit, betekinthetnek a pénzügyi nyilvántartásokba, ha pedig ellenőrző feladatukat elmulasztják, és azzal kárt okoznak a társaságnak, akkor felelősségre is vonhatják a testület tagjait.
Első kézből nem kaptunk ugyan információkat a döntésről, a lízingcég, illetve a bank alapszabálya ad némi támpontot arra, hogy a papírforma szerint az egyes testületek milyen jogkörrel rendelkeznek a hasonló kaliberű ügyek lebonyolításában. Az Euroleasing esetében a múlt évben még úgy állt a helyzet, hogy 20 millió forint feletti, az üzleti tervben nem szereplő egyedi beruházás esetében a cég igazgatóságának engedélyére volt szükség. Ez a passzus, illetve az összeghatár az idén januárra kikopott a szövegből, azóta az a főszabály, hogy az MBH csoportszintű szabályozásának megfelelően kell eljárni, egyebekben pedig
az egyszemélyes tulajdonos bármely ügyben elvonhatja a leánycég igazgatóságának hatáskörét, tehát bármely ügyben dönthet.
Erről elég írásban értesítenie az igazgatóságot, az pedig végrehajtja a döntést. Hogy a konkrét esetben így történt-e, válaszok hiányában nem tudjuk.
Az Euroleasing egyszemélyes tulajdonosa, az MBH Nyrt., így a teljes átláthatóságot megkövetelő Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétették az alapszabályt. Eszerint az igazgatóság a 250 millió eurót meghaladó értékű ügyletekről, kötelezettségvállalásokról dönt, a döntés pedig akkor lép hatályba, ha a közgyűlés utólag jóváhagyta – kivéve, ha a bank és leányvállalata közötti ügyletről van szó. Ennek ellenére forrásaink szerint kizárható, hogy a szabályzati limitet meg nem haladó, ám csaknem 30 milliárd forintos jachtüzletről ne tájékoztatták volna az MBH igazgatóságát. Akár saját anyabankja, akár más finanszírozását vette igénybe, valószínűtlen, hogy a veszteségekkel küzdő Euroleasing az MBH tudta nélkül zongorázta volna le a hitelügyletet. Amennyiben a bankholding pénzére is szükség volt a Rose d’Or megszerzéséhez, akkor ráadásul több belső banki testületen, így a hitelbizottságon is át kellett mennie a javaslatnak. Ha pedig igazak azok a hírek, hogy a hajó korábbi tulajdonosa egy orosz oligarcha volt, akkor egy compliance vizsgálatot is meg kellett ejtenie a pénzintézetnek.
Az egész MBH-csoportnak, így az MBH Nyrt.-nek is az anyavállalata a Magyar Bankholding Zrt., ennek az alapszabálya 100 millió és 250 millió euró közötti ügyleteket utal az igazgatóság hatáskörébe, afelett a közgyűlésé a döntés joga. A zrt. közgyűlését részvényesek alkotják, melyek közül az egyik a bő 30 százalékkal rendelkező állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
Akár a részvényesek közgyűlése elé került a kérdés, akár nem, az állami részvényes képviselője tájékozódhatott a jachtügyről, legalábbis a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának összetétele erősen átfedi az Euroleasinget közvetlenül tulajdonló MBH Nyrt.-ét. Mészárosék képviselői mellett mindkét igazgatóságban ott ül az egykor az állami vagyont felügyelő tárca nélküli miniszter, Mager Andrea és mindkét ellenőrző testületben tag Nagy Andor, illetve Járai Zsigmond is.
A jachtügyben az állam sem közlékeny. Amint arról korábban beszámoltunk, a Vodafone megvásárlásban is közreműködő állami Corvinus Zrt. feletti tulajdonosi jogokat a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium gyakorolja. A tárca több mint egy hete nem reagál arra a levélre, amelyben kértük, fejtsék ki véleményüket arról, hogy a részben állami bankholding leányvállalata egy olyan jachtot vett meg, mellyel a tulajdonostárs, Mészáros Lőrinc utazgat.
Akár hűtlen vagyonkezelés gyanúját is felvetheti a jachtügylet
– kommentálta az esetet nemrég Róna Péter egy interjúban. A jogász-közgazdász (akit az ellenzéki pártok tavaly köztársasági elnöknek jelöltek) szerint minden bank lízingcége lehet veszteséges, az azonban más kérdés, hogy ilyen körülmények között további veszteségek felhalmozására alkalmas módon használja-e az eszközállományát. Róna úgy véli, az adóhivatalnak is vizsgálnia kellene az ügyet. Ha ugyanis Mészárosék ingyen vagy a piaci ár alatt használják a hajót, akkor az adótörvények szellemében juttatásban részesültek a lízingcégtől, és kérdés, hogy megfizették-e ezért az adót. | Mészáros Beatrix felel a bankholdingnál a leányvállalatért, amely megszerezte a 27 milliárdos jachtot | Az MBH Bank felügyelőbizottságának nincs információja arról, hogyan mehetett át az ország legújabb nagybankján annak a szuperjachtnak a beszerzése, melyen lefotózták a pénzintézet egyik tulajdonosát, Mészáros Lőrincet a Földközi-tengeren a családjával együtt. A hajó a francia partoknál tűnik fel ezekben a napokban is. Megpróbáltuk kideríteni, honnan jöhetett a pénz a 27 milliárd forintot érő jachtra egy olyan banki leányvállalatba, amely tavaly még veszteségesen működött. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/18/mkb-bank-meszaros-beatrix-rose-d-or-jacht-euroleasing/ | 2023-08-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor második lányának vállalkozása könyv-kiskereskedelemmel bővítette a vállalkozását. Az Art Related Solution Képzőművészeti Galéria és Tanácsadó Kft. a könyv-kiskereskedelem mellett felvették az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s (máshova nem sorolt) tevékenységet is, melynek része a könyv, magazin, újság nagykereskedelme, vagyis a jelek szerint szélesebb spektrumon terveznek szintet lépni.
Az Art Related Solution Kft.-ben annak 2022 eleji bejegyzésekor a miniszterelnök lánya, Szokira-Orbán Sára minősített többségű szavazati joggal rendelkezett. A cégben tulajdonostársa Tarnafői Zita, aki az ügyvezetést is ellátja.
S bár elnevezése alapján a vállalkozásnak a képzőművészetben, galéria-üzemeltetésben is lehetne érdekeltsége, ennek nyomát nem találni: a társaság fő bevételi forrása a tavalyi évről szóló beszámolója szerint az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadásból származik, az abban az évben elért 26,45 millió forintból 24 millió e tevékenységnek volt köszönhető.
Ebben hozhat változást a portfólió bővítése, melynek bejegyzésére az idén május közepén – egy hónappal az egész magyar könycpiacot alapjaiban megváltoztató MCC-Libri ügylet előtt – került sor.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerint 2021-ben a szabadforgalmú könyvpiac becsült forgalma 55,96 milliárd forint volt, ezen belül az ismeretterjesztő és művészeti könyvek – amelyek az Art Related Solution pozicionáltsága alapján leginkább szóba jöhetnek – részesedése meghaladta a 21 százalékot. A Központi Statisztikai Hivatal ennél valamivel nagyobb, 64,5 milliárd forintos forgalmat mutatott ki 2021-re, ám ebbe beletartoznak az újságok, papíráruk is.
Kérdés, hogy a piac mely szegmensében keres üzleti lehetőséget a miniszterelnök lányának vállalkozása. Az MKKE arról tájékoztatta lapunkat, hogy egyelőre nem kaptak az Art Related Solution Kft.-hez köthető tagfelvételi megkeresést. A tagság amúgy nem kötelező (a taggyűlés dönt a jelentkezők felvételéről), de a piaci lefedettségük meghatározó: a politikai paletta mindkét oldaláról vannak tagjaik, köztük a Századvég és a Líra. Mint ahogy az aktivitás sem szűri meg a tagságot: olyan kis kiadók is vannak a listán, amelyek a piac egészét illetően érdemi tevékenységet nem, vagy alig fejtenek ki.
Vagyis az, hogy eddig nem történt meg az Art Related Solution jelentkezése, még nem jelenti azt, hogy nem akar ezzel a tevékenységgel foglalkozni. Erről többet természetesen a cég árulhatna el. Lapunk megkereste a társaságot a nyilvántartásban megadott e-mail címen, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen terveik vannak a könyvkereskedelemben, valóban be akarnak-e lépni erre a piacra, és ha igen, akkor terveznek-e együttműködést más könyvkereskedőkkel, kiadókkal. Várjuk a választ, amint megkapjuk, visszatértünk a témára. | Orbán Sára cége a könyvkereskedelem felé nyit | Orbán Viktor második lányának vállalkozása könyv-kiskereskedelemmel bővítette a vállalkozását. Az Art Related Solution Képzőművészeti Galéria és Tanácsadó Kft. a könyv-kiskereskedelem mellett felvették az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s (máshova nem sorolt) tevékenységet is, melynek része a könyv, magazin, újság nagykereskedelme, vagyis a jelek szerint szélesebb spektrumon terveznek szintet lépni. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/18/konyv-orban-sara-ceg-konyvkereskedelem/ | 2023-08-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Paks II. Atomerőmű projekt fővállalkozója, a Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó Atomsztrojekszport vállalat elkezdte Pakson az új VVER-1200-as blokkok kivitelezési szakaszának munkálatait – közölte a Roszatom.
A tájékoztatás szerint ennek részeként az orosz vállalat alvállalkozója, a Duna Aszfalt Kft. elkezdte az előkészületeket a talaj kitermelésére a leendő 6-os blokk munkagödréből. Egy másik alvállalkozó, a Bauer Magyarország Kft. pedig hozzáfogott a talajszilárdítási munkálatok előkészületeihez, illetve folytatja a résfal építését.
A közleményben emlékeztetnek, hogy a kivitelezési szakasz azután vette kezdetét, hogy a magyar és az orosz fél képviselői pénteken aláírták a két új atomerőművi blokk létesítéséről szóló szerződés módosítását, majd ezután a megrendelő Paks II. Atomerőmű Zrt. kiadta a fővállalkozónak a hivatalos értesítést arról, hogy a projekt a második szakaszba, a kivitelezés szakaszába lépett.
Azt írták, a leendő 6-os blokk munkagödréből a föld kitermelése mínusz 5 méteres szintig hatalmas munkafolyamat: a munkagödör négy futballpálya területének megfelelő méretű, és kb. 1 millió m3 földet kell kitermelni, elszállítani. A tervek szerint a 6-os blokk területén ez a munka az ősz vége előtt befejeződik.
A Roszatom azt írta, a kivitelezés megkezdésére kapott engedély lehetővé teszi az atomerőművi főberendezések gyártásának elindítását mind az orosz vállalatoknál, mind pedig a Roszatom partnervállalatainál. Az Atomsztrojekszport vállalat most utasítást adott az érintett üzemeknek, hogy kezdjék el a Paks II. Atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A közleményben utalnak arra, hogy a Paks II. Atomerőmű projekt kivitelezési szakaszba lépése lehetővé teszi az összes fő építmény létesítésének elkezdését. Ez jelentős létszám-, gép- és eszközbővítést igényel, mivel a projekten végzett munka intenzitása folyamatosan nő. A Paks II. Atomerőmű projektben való részvétel iránt nagy az érdeklődés mind a magyar, mind egyéb európai, valamint harmadik országbeli cégek részéről – állítják.
Csak az atomerőmű építése önmagában kb. 10 ezer munkahelyet jelent, emellett az orosz ipar is jelentős megrendelésekhez jut – közölte a Roszatom.
Az Orbán-kormány 2014-ben titokban egyezett meg Vlagyimir Putyinnal a paksi atomerőmű bővítéséről. Azóta húzódik a projekt. | Paks II: a Roszatom elkezdte a kivitelezést | A Paks II. Atomerőmű projekt fővállalkozója, a Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó Atomsztrojekszport vállalat elkezdte Pakson az új VVER-1200-as blokkok kivitelezési szakaszának munkálatait – közölte a Roszatom. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/21/paks-ii-a-roszatom-elkezdte-a-kivitelezest | 2023-08-21 10:56:00 | true | null | null | 444 |
Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudott róla, hogy mennyiért bérlik a szolgálati autóját. Amikor polgármester lett, nem kért új autót, hanem beleült elődje, Borkai Zsolt Audi A8-asába.
A bérleti díj pontos mértékével csak most szembesült. Indokolatlanul magasnak tartja, ezért utasításba adta a szerződés felmondását. A jövőben az önkormányzat egyik saját tulajdonában lévő autójával jár majd. Azt viszont nem részletezte, hogy a 26 darabból pontosan melyikkel. A skála elég széles: a Rába-teherautótól az Audi A6-osig terjed. | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudta, hogy közel egymillióért bérlik a Borkaitól örökölt szolgálati Audiját | Dézsi Csaba András azt állítja, nem tudott róla, hogy mennyiért bérlik a szolgálati autóját. Amikor polgármester lett, nem kért új autót, hanem beleült elődje, Borkai Zsolt Audi A8-asába. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/21/dezsi-csaba-andras-azt-allitja-nem-tudta-hogy-kozel-egymillioert-berlik-a-borkaitol-orokolt-szolgalati-audijat | 2023-08-21 11:02:00 | true | null | null | 444 |
Felkerült Győr honlapjára a korábban féltve őrzött szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat, és a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által fenntartott autók listája is. Ebből derül ki az is, hogy Dézsi Csaba András polgármester szolgálati luxusautóját közel egymillió forintért bérli havonta az önkormányzat, de ő maga csak 29 ezer forintot fizet érte.
A polgármesteri hivatal havi szinten összesen 3,6 millió forintért bérel hat darab szolgálati Audit, Dézsi A8-asa havonta 930 ezer forintba kerül. Ez valószínűleg ugyanaz az autó, amelyikkel a győri polgármester Rammstein-koncertre ment, és amelyik hazafelé defektet kapott.
Ez Dézsi szerint és a most publikált dokumentumok szerint is szabályos, magánhasználat esetén csak a benzint kell saját zsebből kifizetni. Kézenfekvő lenne, de az autókat nem a győri Audi Hungária biztosítja a városnak, és még csak nem is tőlük bérli az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal: hanem egy bizonyos CarMen Rent Kft-től.
Az A6-osok - amikkel az alpolgármesterek közlekednek -, egyenként 446 ezer forintba fájnak a város költségvetésének, az önkormányzat A6-osai 526 ezer forintba kerülnek havonta, ebből papíron három van. A városnak ezen felül még számos autó van a birtokában: például egy antik Rába-teherautó, egy 2013-as évjáratú Audi A6, egy 2019-es Audi E-Tron, egy 2020-as Volkswagen Golf, egy 2017-es Citroen Jumper, egy 2015-ös Dacia Duster, egy Ford és a Dézsi által korábban használt 2019-es Mercedes kisbusz. | Majdnem egymillió forintot fizet havonta a győri önkormányzat Dézsi Csaba András luxusautójáért | Felkerült Győr honlapjára a korábban féltve őrzött szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat, és a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által fenntartott autók listája is. Ebből derül ki az is, hogy Dézsi Csaba András polgármester szolgálati luxusautóját közel egymillió forintért bérli havonta az önkormányzat, de ő maga csak 29 ezer forintot fizet érte. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/16/majdnem-egymillio-forintot-fizet-havonta-a-gyori-onkormanyzat-dezsi-csaba-andras-luxusautojaert | 2023-08-16 11:05:00 | true | null | null | 444 |
Többrendbeli vesztegetés miatt elemeltek vádat egy vezető beosztású orvossal szemben Vasban. A vádirat szerint a nő 2013 márciusa és 2022 októbere között 23 beteg hozzátartozóitól kért és kapott pénzt az ápoltak kórházi kezeléséért, elhelyezéséért.
A pénzátadás módja igen változatos volt - orvosi szoba, irattár parkoló -, de akár átutalással is lehetett fizetni.
A Vas Vármegyei Főügyészség börtönbüntetés, pénzbüntetés, orvosi foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás kiszabását és a több mint négymillió forint vagyoni előny elkobzását indítványozza.
Az ügyben a Szombathelyi Törvényszék dönt. | Korrupcióval vádolnak egy vasi doktornőt | Többrendbeli vesztegetés miatt elemeltek vádat egy vezető beosztású orvossal szemben Vasban. A vádirat szerint a nő 2013 márciusa és 2022 októbere között 23 beteg hozzátartozóitól kért és kapott pénzt az ápoltak kórházi kezeléséért, elhelyezéséért. | null | 1 | https://444.hu/2023/08/17/korrupcioval-vadolnak-egy-vasi-doktornot | 2023-08-17 11:10:00 | true | null | null | 444 |
A képviselő posztja szerint nem egészen úgy néz ki a Toldi Emlékpark Alsótoldon, ahogy eltervezték. Így fogalmazott:
Ez kérem itt egy “Toldi Emlékpark” Alsótoldon. Más néven "Cserhátalján - Faluszélén" Integrált Turisztikai Projekt". A teljes program 220 millió forint EU-s pénzt kapott, ebből bruttó 40 millió ment erre a "büfére, kiállító térre, közösségi térre és sétányra. " A “büfé és kiállítótér” tök üres, azaz tele van dobálva padokkal és két kültéri fűtőtesttel.
A pályázatot 5 éve nyerte el Kozárd és Alsótold önkormányzata, három éve hirdették ki a közbeszerzés nyertesét, egy olyan vállalkozást, amely a környéken szakmányban nyerte a tendereket. 40 millió forintból azon a környéken több, jó állapotú portát is vehettek volna, ehhez képest lett egy wc , egy kisebb szoba és egy filagória belőle. A "sétányt" elkezdték lerakni térkővel, aztán elfogyott a lelkesedés…
Hadházy Ákos ezután kitér arra is, hogy pontosan minek kéne a helyszínen állnia, a település polgármesterének egy megyei lapnak adott nyilatkozatát idézve. A teljes poszthoz a képviselő képeket is csatolt, így pontosan látható, hogyan sikerült az alsótoldi emlékpark megvalósítása: | Hadházy Ákos újabb furcsaságot talált | A független képviselő ezúttal Alsótoldon akadt egy érdekesen kivitelezett projektre. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsasagot-talalt.html | 2023-08-21 11:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott az MBH Csoportnál, azaz az MBH Bank Nyrt.-nél (MBH Bank), az irányítása alatt álló MBH Jelzálogbank Nyrt.-nél (MBH Jelzálogbank), az MBH Befektetési Bank Zrt.-nél (MBH Befektetési Bank), a Budapest Lízing Zrt.-nél (Budapest Lízing), a Takarék Farktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Takarék Faktor), az Euroleasing Ingatlan Zrt.-nél (Euroleasing Ingatlan), az Euroleasing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél (Euroleasing), az MBH Bankba időközben beolvadt Takarékbank Zrt.-nél és a Takarék Ingatlan Zrt.-nél, valamint az Integrált Hitelintézetek Központi Szervezeténél, közölte az MNB.
Egyebek közt megállapította, hogy késik a csoportszintű szabályzatok leányvállalati átvétele, s hiányos a kiszervezett és a kiszervezésnek nem minősülő tevékenységek nyilvántartása. Elmaradt a kiszervezett tevékenységek (kritikus és fontos funkciók) banki és takarékbanki teljes körű monitoringja, illetve éves kockázatértékelése.
Az MBH Bank fraud menedzsment szabályzata hiányos, nincs összhangban a csaláskezelési gyakorlattal. Nem egységes a csalásgyanús ügyletek azonosításának banki módszertana, s nem teljes körű a csalásgyanús esemény jelentési gyakorlata. A hitelintézet csoportirányítási szabályzata nincs összhangban a bankcsoport szerkezetével, nincs aktualizálva csoportszintű befektetési politikája és hiányos az egységes, átlátható csoportszintű összeférhetetlenségi nyilvántartása is.
Az MBH Bank egyedi és csoportszintű ügyfélcsoport-nyilvántartásai hiányosak, az ügyfélcsoportok feltárására, összerendelésére és felülvizsgálatára vonatkozó belső szabályzata sem bizonyult megfelelőnek, s mindez nem támogatja a hatékony monitoring folyamatokat sem. Aktualizálásra szorul továbbá az MBH Bank nagykockázatvállalási szabályzata.
Az MBH Bank nem minden esetben végezte el a vállalati ügyfélminősítések évenkénti felülvizsgálatát. Számos hibás vagy hiányos adatot tartalmaznak a banki fedezetnyilvántartási alaprendszerek, nem egységes a fedezeti érték számítása, s a nyilvántartott ingatlanfedezeteknél a monitoringfolyamat nem alkalmas az azokra kötött biztosítások, jelzálogbejegyzések ellenőrzésére.
Az MBH Bank emellett nem végezte el teljeskörűen a kereskedelmi ingatlanfedezetek határidős értékfelülvizsgálatát, állítja az MNB.
A Központi Hitelinformációs Rendszerbe nem megfelelő adattartalommal küldött és így hibalistára került ügyletek kijavításával a Bank jelentős elmaradásban van.
Hiányos a hitelkockázati monitoringra vonatkozó banki belső szabályozás és gyakorlat, s nem teljes körű az ügyfélkockázati limiteknek a hitelezési politikában előírt éves felülvizsgálata. Nincs összhangban egymással az egyedi és csoportszintű átstrukturálásra vonatkozó belső szabályrendszer és banki gyakorlat sem.
Módosítani kell az MBH Bank által az értékvesztésképzésben alkalmazott makromodelleken is. A Bank IFRS 9 keretrendszere és annak alátámasztásai hiányosak. A társaság eljárása a hitelkockázat jelentős növekedésének mértékének megállapítására nem felel meg az IFRS 9 előírásainak, az egyes ügyletek esetében követett – a hitelkockázat változása miatti – besorolási gyakorlata pedig a saját szabályozásának.
A tőkekövetelmény-számításnál a hitelintézet egyes tételeknél helytelenül vett figyelembe bizonyos kedvezményes kockázati súlyokat. A bankcsoportszintű szabályozásban nem biztosított a bedőlési (default) nemteljesítési (NPL) és a súlyos hitelkockázati (Stage3) fogalmak egységes használata, s a jelentett állományok szerinti egyezősége sem. A hitelintézet emellettcsoportszinten nem megfelelően határozta meg havi likviditásfedezeti mutatóban (LCR) szereplő likvid eszközök körét.
Az MBH Banknak növelnie kell információbiztonsági üzemeltetési szervezetének létszámát, azinformatikai biztonsági kockázatelemzését a csoport működéséhez kell igazítania. A hitelintézetnek emellett – kapcsolódó kontrollfolyamatainak megerősítésével – számos ponton javítania kell felügyeleti adatszolgáltatásának minőségén és egyebek mellett fejlesztenie kell a jelentésszolgálat informatikai támogatottságán.
A csoportszintű vizsgálat keretében feltárt jogsértések miatt az MNB az MBH Bank vonatkozásában kiszabott 87 millió forintos bírság mellett, az MBH Befektetési Bankra 13 millió, az MBH Jelzálogbankra 2,8 millió, az Euroleasingre 6 millió, az Euroleasing Ingatlanra 1 millió, a Budapest Lízingre 1,2 millió míg a Takarék Faktorra 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki. Kötelezte emellett az intézményeket, hogy a határozatokban megadott határnapokig számoljanak be a problémák megszüntetésére tett intézkedéseikről.
A bírságösszeg meghatározásakor az MBH Bank esetében súlyosító körülménynek számított több jogszabálysértés magas kockázati súlya, illetve az a körülmény, hogy egyes, korábbi felügyeleti határozatokban már feltárt hiányosságokat a hitelintézet nem küszöbölt ki maradéktalanul.
Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor egyes szabályszegések egyedi vagy alacsony számú előfordulása, továbbá az MBH Bank együttműködő magatartása, és a problémák megoldására már végrehajtott, illetve tervezett intézkedései. A hiányosságoknak nem volt jelentős hatásuk a banküzemi működésre, az ügyfélkörre, illetve a pénzpiacra, áll az MNB közleményében. | Lecsapott az MNB az MBH-ra | Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 87 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, egyebek közt vállalatirányítási, kockázatkezelési, IT-biztonsági, tőkemegfelelési és értékvesztésképzési, illetve adatszolgáltatási hiányosságok miatt. A banknál feltárt problémák nem veszélyeztetik annak megbízható működését, ugyanakkor a jegybank előírta a jogsértések mielőbbi kiküszöbölését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lecsapott-az-mnb-az-mbh-ra.html | 2023-08-21 11:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ha a vendéglátás volt Rákay Philip és felesége célja, amikor megszerezték és felújították a badacsonytomaji Ranolder villa mellett a szomszédos Hegymagas egyik jellegzetes épületét, a Tarányi-présházat, akkor az üzlet nem jött be. Ha viszont az ingatlanbiznisz, akkor még jól is kijöhet a dologból a NER-közeli üzletember, producer és fideszes influenszer. Az itt működő éttermet a Tarányi-présház 1780 Kft. üzemeltette, ahol az egyik társtulajdonos és ügyvezető az egykori tévés felesége, Wieber Orsolya, de az étterem már korábban bezárt, augusztus 1-vel pedig végelszámolás alá került a társaság.
Sose ment jól az üzlet, pedig a 2020-as nyitás idején a kormánymédia mindent megtett a Tarányi-présház népszerűsítése érdekében. Sorra jelentek meg a cikkek arról, hogy Rákay Philip és felesége az utolsó pillanatban megmentették a Szent György-hegyi panorámás épületet és csodálatos borokat, valamint gasztronómiai csodákat szolgálnak fel a vendégeknek. Például Varga Judit volt igazságügyi miniszternek, aki 2020 nyarán írta ki közösségi oldalára, hogy
Hegymagason jártam a csodálatosan megújult Tarányi Présház 1780-ban Rákay Philip meghívására.
A miniszteri reklám is kevés volt, 2021 és 2022 is valódi vesszőfutás volt a cégnek. Gyakorlatilag végig masszívan veszteségesek voltak, így 2021-ben 77 milliós árbevétel mellett 10 milliós veszteséggel és 42 milliós kötelezettség-állománnyal zárták az évet. Tavaly pedig a 78,3 millió forintos forgalom újabb 13,3 millió forintos bukást eredményezett, miközben a kötelezettségek 48 millió forintra híztak.
Ugyan a vendéglátással, szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Tarányi Présház 1780 Kft. fele-fele arányban Rákay Philip feleségének és Szoják Miklós badacsonytomaji vállalkozónak a tulajdonában van, utóbbi több interjúban is üzlettársaként hivatkozott a fideszes influenszerre.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, hogy az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek.
Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem a Cégközlönyben közzétenni. Az adózó pedig az eljárás alatt elhatározhatja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását. Ebből következik, hogy benne van a pakliban, Rákay Philip és felesége még meggondolja magát.
Igazán szép árakon dolgoztak, az utolsó elérhető étlapukról néhány tétel:
Tarányi tyúkhúsleves 2500 forint,
Gyümölcsös vörösboros szarvaspörkölt 5500 forint,
Túrógombóc 2200 forint,
Margherita pizza 2800 forint,
Limonádé (3 dl) 800 forint,
Espresso 800 forint.
Persze, lehetett sejteni, hogy vége a dalnak, ugyanis már tavaly októberben kiderült, hogy 4 millió euróért – akkori árfolyamon 1,63 milliárd forintért – árulták a Tarányi-présházat. A présház megfogalmazás csalóka, mert igazából egy kisebb kastélyról van szó. Nem tudni, hogy sikerült-e eladni az ingatlant, mindenesetre a hirdetése még elérhető. Közel 1 hektár a terület, az egész telek kiemelt turisztikai övezetnek van nyilvánítva, ami miatt nincs szőlőtelepítési kötelezettség. | Gyorsan eltűnik a Balaton-felvidékről Rákay Philipék megbukott vállalkozása | A kormánymédia és Varga Judit is mindent megtett annak érdekében, hogy jól menjen Rákay Philipék hegymagasi étterme, de bukás lett a vége. Megindult a folyamatos veszteséget termelő cég végelszámolása. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/gyorsan-eltunik-a-balaton-felvidekrol-rakay-philipek-megbukott-vallalkozasa.html | 2023-08-21 11:39:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztjában így fogalmazott:
Na, Polt Péter válaszából kiderült, hogy négy év(!!) után sincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. A legszebb az egészben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van.
Az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet és a Microsoft be is vallotta: közvetítőkön keresztül dupla áron vették magyar állami szervek a szoftvereket és horribilis áron vettek hozzá műszaki támogatást. A hasznot pedig kormányzati szereplők megkenésére fordították.
Hadházy a posztot azután tette közzé, hogy kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész válaszát azon írásbeli kérdésére, hogy mégis hogy áll a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás. A képviselő posztjában hozzátette:
Polt válaszából kiderült, hogy már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított nincs. Az ügyészség feltűnően szabotálja az ügyet, évekig vártak például az FBI iratok fordítására. A nyomozás csiga-, de inkább tetűlassú, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF közben már régen lezárta az ügyet (mivel a túlárazott szoftvereket a piszkos Brüsszel pénzéből vették).
Ez a Microsoft-ügy
A 444.hu korábbi cikke szerint a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, ezeknél pedig akár 40 százalékos profit keletkezett.
Hadházy Ákos teljes posztját itt olvashatja el: | Hadházy Ákos újabb botrányos ügyre hívta fel a figyelmet: "a szálak a kormányig érnek" | Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-botranyos-ugyre-hivta-fel-a-figyelmet-a-szalak-a-kormanyig-ernek.html?utm_source=mfor_portal&utm_medium=search&utm_campaign=korrupt | 2023-08-17 11:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a tájékoztató előterjesztésekor elmondta, hogy a kormány a MÁV-tól 8 milliárd 520 millió forintért vásárolta meg a telkeket, amelyhez 927 millió forint egyéb ráfordítás társult. A telkek értéke azóta – független szakértő értékbecslése szerint – 9 milliárd 457 milliárd forint, így az állam nem veszített a felfüggesztett beruházáson – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a bizottsági tagoknak megküldött tájékoztatóban nem szerepel a tervezésre kifizetett 396 millió forint, amit a június 12-i fordulónap után utaltak át a pályázaton nyertes építészirodának, a munkákat felfüggesztő 2008. januári kormányhatározatig elvégzett munkákért. Keller László hangsúlyozta, hogy a munkát csak felfüggesztették, azt – akár egy másik kormány által is – bármikor folytatni lehet. A telek értékét pedig a terv is növeli – jegyezte meg.
Az albizottsági vita során Domokos László (Fidesz) elnök és Hargitai János (Fidesz) kifogásolták, hogy a kormány nem jelentést nyújtott be az Országgyűlésnek, hanem tájékoztatót az albizottságnak. Jelenleg az a helyzet, hogy az albizottság megtárgyalja az anyagot, majd maga a költségvetési bizottság készít abból jelentést, ami nonszensz – mondta Hargitai János. A szocialista Végh Tibor ezzel szemben úgy vélte, hogy ha a fedőlapon a tájékoztatást átírják jelentésre, akkor a tartalom megfelel annak, amit az Országgyűlés az áprilisi határozatában kért.
A tájékoztató tartalmáról csak annyi szó esett az ülésen, hogy a költségvetésből kiadott mintegy 9,5 milliárd forint mindenképpen kiadás, akkor is, ha ha ma ennyit ér a telek. „A kormány nem ingatlanspekuláns, és nem ingatlanspekulációra kapott felhatalmazást az Országgyűléstől” – fogalmazott Domokos László. Az albizottság végül megállapította, hogy a kormány késve nyújtotta be a tájékoztatót. A kormánypárti többség pedig úgy döntött, hogy az anyag megfelel a parlamenti határozatnak, így azt továbbküldik a költségvetési bizottságnak. | Kormányzati negyed: nem adott le jelentést a kormány | A parlament áprilisban arra kötelezte a kormányt, hogy június végéig számoljon be a kormányzati negyed projekt ráfordításairól, a kormány késve, és nem jelentést, hanem tájékoztatót terjesztett az Országgyűlés helyett a költségvetési, pénzügyi és számviteli bizottság elé - hangzott el kedden a bizottság ellenőrzési albizottságának ülésén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/07/kormanyzati_negyed_nem_adott_le/ | 2008-10-07 11:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Lados István vallomásában beszámolt arról, hogy a pályázatokon elnyert pénzeket a civil szervezetek számláiról különböző magánszámlákra utalták. Így érkezett az ő számlájára is több alkalommal pénz.
A vádlott hangsúlyozta: az ő magánszámlájára is érkezett több alkalommal átutalás, de ő a nagyobb összegeket átadta Zuschlag Jánosnak. Külön megemlítette egy 1,9 millió forintos összeg átadását is.
Út Zanzibárba
Vallomása szerint a kisebb összegekből Zuschlag utasításának megfelelően többek között egy Zanzibárba szervezett utazást fizetett be, amit Zuschlag János vett igénybe, valamint Zuschlag közüzemi számláját is kifizette, de volt olyan eset is, hogy mobiltelefont vásárolt az elsőrendű vádlott részére.
Lados István kihallgatásakor kiemelte: nem részesült a pályázati pénzekből, az ő jövedelme az országgyűlés hivatalától kapott fizetése volt.
Beszámolt arról, hogy Zuschlag János a pénzek megérkezését figyelemmel kísérte: az OTP-s bankszámlákat Őri András negyedrendű vádlottal nézette meg az interneten .
Tíz százalék
Vallomásában kitért arra is, hogy úgy véli, a hatodrendű vádlott, Marsovszky Balázshoz a pályázati pénz tíz százalékának kellett kerülnie, mert egy elszámolás után Zuschlag megnézte a pénzfelvételi bizonylatot, majd azt mondta: Marsovszky "tíz százaléknál többet" tartott meg magának.
Lados István a bíró kérdésére visszaemlékezett egy olyan esetre is, amikor Zuschlag János azt akarta, hogy vegye át az egyik egyesület vezetését, mert a pályázaton elnyert összeg tíz százaléka abban az esetben őt illetné. Hozzátette azonban, hogy ő később nem ezért vette át az egyesület vezetését.
Újságot kreáltak
A civil szervezetek pályázatokon elnyert pénzeinek a felhasználását pénzügyi elszámolással, a programok megvalósítását névsorokkal és a rendezvényekről készült fotókkal kellett bizonyítani.- számolt be vallomásában Lados Tamás.
A beszámolók hitelességét internetről letöltött, mások által megtartott rendezvényekről készült fotókkal akarták megteremteni, a résztvevők névsorát pedig olykor kitalálták, de volt olyan eset is, hogy a kiskunhalasi párttagok névsorát csatolták bizonyítékként - mondta a vádlott.
Lados István vallomása szerint volt olyan eset is, hogy egy egész újságot "kreáltak" cikkekkel, fényképekkel annak alátámasztására, hogy a pályázatban megjelölt program megvalósult.
Különösen nagy kárt
A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.
Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja is volt, 2007. szeptember 21-től előzetes letartóztatásban van.
A tárgyalás csütörtökön Lados István másodrendű vádlott további kihallgatásával folytatódik. | A Zuschlag-mutyiról vallott Lados | Lados István, a Zuschlag-per másodrendű vádlottja kedden a bíró kérdéseire válaszolva alátámasztotta a vádhatóság állítását, mely szerint a civil szervezetek nevében folyó pályázati tevékenységet az elsőrendű vádlott koordinálta, és neki kellett elszámolni a pályázatokon elnyert összegekkel is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/14/zuschlag_mutyirol_vallott_lados/ | 2008-10-14 12:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A tárgyaláson első alkalommal jelent meg a hatodrendű vádlott védője, Bánáti János, akiről Lados István azt vallotta a hétfői tárgyalási napon, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bízta meg a védelem szervezésével. Lados vallott arról, hogy Bánáti János, aki egyben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az ügy nyomozati szakaszában bent járt a Legfőbb Ügyészségen, és betekintett az oda felkért iratokba.
“Kisnyúl, van-e lovetta”
A bizonyítási eljárásban a bíró kérdésére Lados István beszámolt arról, hogy az egyesületek által elnyert pénzek alapvetően három célra fordították: a kiskunhalasi MSZP-szervezet kampány- és egyéb rendezvényeinek támogatására, a Fibisz rendezvényeinek finanszírozására, valamint Zuschlag saját kiadásainak fedezetére, aki több alkalommal édesanyjának is utaltatott pénzt.
Lados felidézett egy esetet, amikor Zuschlag János utasította Őri András negyedrendű vádlottat, hogy nézze meg az egyesület számláját, szava szerint “kisnyúl, van-e lovetta”, és utaljon édesanyja számlájára át egy bizonyos összeget. A MSZP-s ifjúsági szervezetek egyesülése után létrejött Fibisz elnökhelyetteseként Zuschlag Jánoshoz tartozott a gazdasági ügyek intézése, a rendezvények anyagi támogatása.
“Mobilitasos kupleráj”
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére Lados István a Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA) 2005 tavaszán benyújtott pályázatokról is beszélt. Zuschlag szavai szerint ekkor jobb pályázatokat kellett készíteni, mert “az NCA nem az a mobilitasos kupleráj”. A Mobilitas az ifjúságért felelős szaktárca mellett működő szervezet volt.
A kihallgatásból kiderült, hogy Prácser László kilencedrendű vádlott segített a pályázatok megírásában, míg Ocsovai Tamás, aki akkor a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára volt, lobbizott a Zuschlaghoz köthető civilszervezetek pályázatainak elbírálásánál. Ocsovai a pályázatokat ellenőrző tanácsot is vezette, így lehetősége volt arra, hogy értesítse Zuschlagot, ha valamelyik pályázat elszámolását nem akarták elfogadni.
Biznisz a parkolóban
Lados beszámolt arról, volt olyan eset is, amikor egy parkolóban személyesen adott át a helyettes államtitkárnak egy hamisított számlát. Elmondása szerint Ocsovai több alkalommal folytatott négyszemközti megbeszélést Zuschlaggal a Képviselői Irodaház 116-os szobájában. Lados szerint Prácser László olyan pályázatíró csapatot működtetett, amelynek tagjai nagyon jó pályázatokat írtak. Prácser “csapata” Zuschlaghoz köthető civilszervezetek pályázatait is elkészítette, amelyért 35 százalék “sikerdíjat” kapott.
Lados ismeretei szerint Ocsovai Tamás a minisztériumból történő távozása előtt még nyolcmillió forintot osztott ki a Zuschlaghoz és Prácserhez köthető szervezetek részére. | Zuschlag-per: Lados vallott a pénzek elosztásáról | Lados István, a Zuschlag-per másodrendű vádlottja a civilszervezetek pályázatairól, az elnyert pénzek elosztásáról vallott kihallgatásán szerdán, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon Fodor Endre bírói tanácsa előtt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/10/22/zuschlag_per_lados_vallott/ | 2008-10-22 12:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Szilágyi György, a párt képviselője szombati sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a sikeres olimpiát követően az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága egy szeptemberi ülésén meghallgatta Molnár Zoltánt, a MOB akkori főtitkárát. Arra a kérdésre, hogy milyen jutalmakat kaptak a játékok után a MOB alkalmazottai, Molnár Zoltán annyit mondott, hogy az állami támogatások terhére nem tervezik további jutalmak kifizetését – közölte a képviselő.
A főtitkár arra viszont nem válaszolt, hogy mennyi jutalmat fizettek ki a MOB alkalmazottainak. Ebben az esetben arra hivatkozott, hogy a személyes adatok csak akkor kezelhetőek, ha ahhoz az érintettek hozzájárulnak – tette hozzá a képviselő.
Szilágyi György viszont úgy látta, hogy ezek az adatok közérdekűek, ezért legalább munkakörre lebontva nyilvánosságra kellene hozni a juttatásokat. A politikus ezért pártja nevében felszólította Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy tegyen eleget a közérdekű adatok nyilvánosságról szóló kötelezettségeinek.
Hangsúlyozta, hogy a MOB közfeladatot ellátó szervnek minősül és költségvetési támogatást kap. Emiatt viszont negyedévente köteles közzétenni a szervezetére, a tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó adatokat – közölte.
A képviselő egy másik témát érintve azt mondta, hogy az olimpiát követően Schmitt Pál és Borkai Zsolt, a MOB korábbi és jelenlegi elnöke is arról beszélt, hogy más sportágakra is ki kellene terjeszteni a TAO-kedvezmények körét.
Szilágyi György elmondta, hogy ennek alapján ilyen irányú módosító javaslatot nyújtott be. Szavai szerint a sportbizottság szeptemberi ülésen Szalay Ferenc, a testület fideszes elnöke közölte: „szűk politikai érdekből, azért, hogy néhány sportágat fel lehessen hergelni” nem szabad ilyen törvénymódosítást javasolni. Hozzátette, hogy a bizottság ezt követően le is szavazta javaslatát, amelyik így nem került a parlament elé. | Ne titkolja a pénzosztást a MOB! | A Jobbik az olimpia után a Magyar Olimpiai Bizottság alkalmazottainak kifizetett jutalmakról szeretne információkat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/03/ne-titkolja-a-penzosztast-a-mob/ | 2012-11-03 14:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője közölte, a nyomozó ügyészség a törvényszéki bírót háromrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, ötrendbeli, fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével, háromrendbeli, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, továbbá egyrendbeli hivatali visszaélés bűntettével vádolja.
A Szegedi Törvényszékre benyújtott vádirat alapján indított eljárásra a kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó szabályok vonatkoznak – tudatta a szóvivő. Szanka Ferenc közölte, a korábban előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben lévő bíró jelenleg szabadlábon védekezhet.
A Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Z. szegedi ügyvéd ellen indított nyomozással kapcsolatban tavaly november 30-án kezdeményezte a szegedi bíró mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsítja K. Z.-t és ügyvédjelöltjét, K. L.-t. Az ügyvéd a gyanú szerint egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben felajánlotta segítségét az ügy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Azt mondta neki: néhány millióért el tudja intézni, hogy szabadlábra kerüljön.
Az ügyészség a korrupciós ügyben jutott el a tanácsvezető bíróig, és mentelmi jogának felfüggesztése után tavaly december 23-án vették őrizetbe. A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás. | Vádat emeltek a vesztegetéssel gyanúsított szegedi bíró ellen | Vádat emelt N. N. törvényszéki bíró és társa ellen hétfőn a Szegedi Nyomozó Ügyészség. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/05/vadat-emeltek-a-vesztegetessel-gyanusitott-szegedi-biro-ellen/ | 2012-11-05 15:19:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb földbérlet-pályázati eredményeket kifogásol az MSZP. Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságnak szocialista alelnöke négy esetről számolt be, amelyből kettőben azért tettek, illetve tesznek feljelentést, mert a gyanú szerint okirat-hamisítás történt.
A politikus azt mondta, a Fejér megyei Csákváron öten jelentkeztek be egy lakhatásra alkalmatlan irodaházba, és közülük hárman sikerrel pályáztak összesen csaknem háromszáz hektár termőföldre. A fiktív lakcím azért kellett, mert csak 20 kilométeren belül élők juthatnak földhöz. A bejelentkezők egyike korábban Debrecenből igényelt területalapú támogatást. Hasonló eset történt a bakonyi Nagyesztergáron, ahová valaki Fótról jelentkezett át, de a helyiek szerint nem él a Veszprém megyei településen. Gőgös Zoltán két másik földbérlet-pályázati eredményt is kifogásolt.
Kecskeméten egy tíz éve földhasználó sertéstartó helyett – a pályázati kiírással ellentétesen – egy állattal nem rendelkező cukrász nyert. A Békés megyei Szeghalmon egy olyan család veszített a földbérletpályázaton, amely három éve 120 hektárt nyert el ott, és ugyanekkora területet kényszerhasznosításra kapott meg. Ezután öntözőrendszert építettek ki, most azonban elveszítették a kényszerhasznosított földterületre kiírt pályázatot – tette hozzá. A szocialista képviselő szerint ez nyilvánvaló, de még orvosolható szakmai hiba, ugyanis egyértelmű, hogy senki sem adhatott be jobb pályázatot az öntözési beruházást elvégző családi gazdálkodónál. | Feljelentéseket tesz földügyben az MSZP | Két ügyben is okirat-hamisítást gyanít az ellenzéki párt, bár négy esetet is kifogásol. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/06/feljelenteseket-tesz-foldugyben-az-mszp/ | 2012-11-06 15:29:00 | true | null | null | 24.hu |
2022. november 10-én reggel 6 órakor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói csöngettek az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapjának ajtaján. A 72 éves férfit az utóbbi évek egyik legnagyobb számlagyár-botrányával összefüggésben keresték zuglói otthonában. A 24.hu értesülése szerint a nyomozók a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó, ám öt éven át apja ügyvezetése alatt működő Mall Management Kft. könyvelési iratait keresték. A cég ugyanis a gyanú szerint több mint 53 millió forint fiktív számlát fogadott be egy olyan társaságtól, amely része volt a BKV és a CBA volt informatikai vezetője, Fuzik Zsolt nevével összeforrt számlagyárnak.
Habár Jellinek apja jelezte, nincs tudomása a könyvelési dokumentumok hollétéről, a NAV-osok átkutatták a zuglói lakást, annak padlását és tárolóját, átvizsgáltak egy számítógépet és egy telefont, valamint két gépjárművet. A kutatás során bizonyítási eszköz nem került elő. Ugyanakkor néhány órával később
Jellinek apját gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt.
Az említett Mall Management Kft.-t 2021 októbere óta személyesen Jellinek Dániel vezeti, aki Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor kormányfő vejével kötött üzleteiről is ismert, sőt a G7 nyárközepi cikke szerint egyik cégének szinte teljes – 27 milliárd forintnyi – osztaléka egy Tiborcz üzleti köréhez tartozó vállalkozóhoz vándorolt.
A milliárdos üzletember nevében megkeresésünkre az Indotek Csoport válaszolt, melynek vezérigazgatója és többségi tulajdonosa is Jellinek Dániel. Azt írták, hogy a hatósági eljárásban a cégcsoport két cége, a Mall Management Kft. és az In-Management Kft. is érintett. Mindkét társaság egy-egy szoftverbeszerzéssel kapcsolatos szerződése miatt került képbe. Úgy tudjuk, Jellinek apja mellett az utóbbi társaság ügyvezetője is gyanúsított lett, a két cég együtt több mint százmillió forint értékben fogadott be fiktív számlákat a Wind-Ip 21 Kft.-től.
Az Indotek Csoport közölte, hogy a szoftverbeszerzéssel kapcsolatos anomáliákat egy belső vizsgálat eredményeként már hónapokkal a Wind-Ip 21 Kft.-vel kapcsolatos hírek megjelenése, illetve a NAV megkeresése előtt észlelték.
A vizsgálat nyomán a Wind-Ip 21 Kft. által kiállított számlákat a könyvelési rendszerünkből töröltük, a kapcsolódó, levont adókat kamataival megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár
Megjegyezték azt is, hogy a vállalatcsoport több ezer főt foglalkoztat, évente pedig több tízezer szerződést, bizonylatot és számlát dolgoznak fel a rendszerükben. Az egyes cégek ügyvezetői nem ismerhetnek minden operatív kérdést, ügyet teljes mélységében, így Jellinek Tibornak (a milliárdos vállalkozó apjának) sem volt a Wind-Ip 21 Kft.-vel kapcsolatos ügyletről közvetlen tudomása. Hozzátették, hogy bár az ügyvezető gyanúsított az eljárásban, tekintettel arra, hogy az adót annak kamataival együtt az eljárás megkezdése előtt önellenőrzéssel megfizették, bíznak az eljárás megszüntetésében.
A számlagyárra – amelynek része volt az említett Wind-Ip 21 Kft. is – 2021 nyarán csaptak le a nyolcvan helyszínen rajta ütő hatóságok. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfát tüntetett el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A számlagyár tagja volt az a társaság is, amelyikről megírtuk, hogy azután kapott 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumtól, hogy 165 embert elbocsátott. A történteket a külügy azóta sem tisztázta.
A hatóságok vizsgálata érintette többek között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A számlagyáros ügyben központi szerepe volt a Sys IT Services Kft.-nek, az előzetes letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, aki korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek politikai vetületei is bőven akadnak, amelyekről a 444.hu írt több cikkben, a számlagyár nyomozati iratai alapján. Kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók mégis inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is elsősorban a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője megerősítette, hogy Fuzik kitálalt, és átment a hazugságvizsgálaton is. Vallomását hitelesnek tartja. | Reggel 6-kor volt házkutatás az egyik leggazdagabb magyar apjánál, azonnal meg is gyanúsították | A Jellinek Dániel milliárdos üzletember érdekeltségében álló Indotek Csoport két vállalata is fiktív számlákat fogadott be az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárától, ami a gyanú szerint 19 milliárd forint áfáját tüntette el néhány év alatt. Az Indotek Csoport érintett cégeinek egyikét Jellinek 72 éves apja vezette, aki gyanúsított lett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/08/22/jellinek-daniel-apja-hazkutatas-gyanusitott-fiktiv-szamla-szamlagyar-fuzik-zsolt-indotek-nav-nyomozas/ | 2023-08-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogyan arról a hvg.hu is beszámolt korábban, Bige László okirat-hamisítással és vesztegetéssel megvádolt vegyipari vállalkozó tárgyalását április végén tartották, ekkor a Nyíregyházi Törvényszék első fokon felmentette az őt ért vádak alól. A Magyar Nemzet azonban úgy értesült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szerint nem volt jogos a felmentés, így letöltendő börtönbüntetést kértek Bigére.
A 2020-as vádirat szerint a Bige 2009-ben megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna műtrágyát ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Cserébe vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.
Az írásos fellebbezés indítványozza, hogy a Debreceni Ítélőtábla változtassa meg az ítéletet, állapítsa meg a vádlott bűnösségét és szabjon ki letöltendő börtönbüntetést. A kérdésben a végső döntést a Debreceni Fellebbviteli Bíróság fogja meghozni, aki a lap információi szerint még nem nyújtotta be az ehhez szükséges papírokat.
Bige László a 135 millió forintos vesztegetési pénz ügyében indult eljáráskor nevetségesnek nevezte a vádakat és összefüggő támadásnak tartotta. Bige egy másik ügy miatt is büntetőeljárás alatt áll, 2021 októberében többek között hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene és öt munkatársa ellen. | Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség Bige Lászlóra | A vegyipari nagyvállalkozó már a legelején nevetségesnek nevezte az ellene szóló vádakat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230821_Letoltendo_bortonbuntetest_kert_az_ugyeszseg_Bige_Laszlora | 2023-08-21 18:10:00 | true | null | null | HVG |
Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét. | A strómanok miatt rejtegetik a magántőkealapok tulajdonosait? | Elvben nyilvános, gyakorlatilag nem az, hogy kik a magyarországi gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai. A magántőkealapok gazdáit pedig – megszegve az uniós szabályokat – fel sem kell tüntetni a listán. Ez eddig nem szúrta az EU-s hatóságok szemét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230821__magantokealapok__tenyleges_tulajdonos__penzmosas__eltitkolt_nyilvanossag_hvg | 2023-08-21 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Már az Integritás Hatóság (IH) ingerküszöbét is elérték Mészáros Lőrinc cégeinek ügyei – tudta meg a Szabad Európa. A lap információi szerint a testület figyelmét a Püspökladány és Biharkeresztes között zajló vasúti felújítási munkálatok keltették fel. Itt uniós forrásból az R-Kord Kft. és a Strabag Rail Kft. konzorciumban végzi a munkákat fővállalkozóként.
A beruházás körül azonban több furcsaság is van: az R-Kord felbontotta egyik alvállalkozójával, a Vasútvill Kft.-vel a szerződését. Az ügy érdekessége, hogy a Vasútvill tulajdonosa Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, legalábbis márciusban még ez volt a helyzet. De már akkor arról írtunk, hogy Homlok Zsolt házassága valószínűleg megromlott, erre utalhatott az is, hogy Mészáros Ágnes időközben távozott a Vasútvillben betöltött felügyelőbizottsági posztjáról.
Nem fizettek
Az R-Kord mint fővállalkozó ugyanakkor több alvállalkozót nem fizetett ki – nem csak ezen a vonalon, máshol sem. A legtöbben a kivitelezést végzők közül a GSM-R néven futó vasúti informatikai fejlesztés során jártak rosszul, tíz-, százmilliós nagyságrendű adósságok is összejöhettek. Azóta az alvállalkozók egy részét már kifizették, de többen még mindig várnak a pénzükre.
A beruházások eközben jellemzően erős késésben vannak, Püspökladány és Biharkeresztes között is el kellett volna már készülnie a felújításnak. Valószínűleg ezen együttes körülmények érték el az IH ingerküszöbét.
Maga az R-Kord eközben érdekes átalakuláson megy keresztül: a cég alkalmazottainak létszáma az OPTEN céginformációs rendszer szerint júniusra 38 főre csökkent, miközben korábban akár 250-en is dolgozhattak a társaságnál.
Több alvállalkozó is arról számolt be, hogy a korábban R-Kord-színekben dolgozó mérnökök, építésvezetők, műszaki ellenőrök mára már más, Mészáros Lőrinchez tartozó társaságok (jellemzően a V-Híd Zrt.) alkalmazottai lettek, miközben ugyanazt a tevékenységet végzik.
Egy ilyen helyzet ugyanakkor a mindenkori konzorciális partnerek számára lehet aggasztó, hiszen a magyar törvények értelmében a konzorciumba tömörült partnerek valamennyien egyetemleges felelősséggel tartoznak a beruházásért, így ha valamelyikük csődbe megy, fizetésképtelenné válik, az őt terhelő kötelezettségek automatikusan a többiekre terhelődnek. | Az Integritás Hatóság is figyeli Mészáros Lőrinc cégének beruházását | Az újonnan felállított korrupcióellenes testület érdeklődését a Püspökladány–Biharkeresztes vasúti felújítási munkálatok keltették fel, miután több alvállalkozót nem fizetett ki Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230822_Meszaros_Lorinc_RKord_Kft_Integritas_Hatosag_IH_vasuti_felujitas_Vasutvill_Kft_GSMR_projekt_VHid_Zrt_konzorcium | 2023-08-22 21:56:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy:
„A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.”
A pert a képviselő a Transparency International segítségével indította. A Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak.
Hadházy szerint az alperes „néha egészen szórakoztató érveket hozott fel, például hogy azért titok, hogyan adnak 244 milliárd forint adófizetői pénzt Tiborczéknak, mert a kormány TITKOS HATÁROZATBAN döntött róla; és a Nemzetbiztonsági Bizottság mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól; és különben is, CSAK VÉLETLENÜL TETTÉK KI A HONLAPRA, hogy van ilyen szerződés; és ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó (ami természetesen butaság, hiszen az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés)”.
Hadházy ezt írta arról, hogy mire számít:
„Gondolom, fellebbeznek majd, hiszen ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése, de azért érdekelne az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet.” | Nem titkolhatják tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott nagy gödörről | Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Facebookon jelentette be, hogy:
„A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítélete szerint a Nemzeti Vagyonkezelő nem titkolhatja Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos(!) szerződését. Ez a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről szóló szerződés, amiről a kormány titokban döntött és aminek kiadását azzal tagadta meg a Vagyonkezelő, hogy a nemzetbiztoságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket... Ez azért vicces, mert Gulyás Gergely már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül.” | null | 1 | https://444.hu/2023/08/22/hadhazy-nem-titkolhatjak-tovabb-tiborcz-uzlettarsanak-244-milliardos-szerzodeset-a-bosnyak-teren-asott-nagy-godorrol | 2023-08-22 11:57:00 | true | null | null | 444 |
Erről szól még a cikk:
[[360 lezáró control]]
Új tulajdonosa lett az alapításakor Tiborcz István miniszterelnöki vővel összefüggésbe hozott Plasma Expert Kft.-nek. A külföldi piacokon is keresett vérplazma gyűjtésére és értékesítésre 2016-ban hozták létre a kft-t. Első ügyvezetője Hauberl Gergely volt, aki a Tiborcz-féle Elios céghez és Mészáros Lőrinc üzleti köréhez köthető, az első tulajdonos pedig a Fertődi Építő Zrt. volt. A következő évben az építőipari cég helyébe a Plazmazóna Kft. lépett, amelynek egyáltalán nem volt árbevétele.
Az ismeretlen vállalkozásnak azonban korántsem ismeretlen a tulajdonosa. Ládi Szabolcs az USA-ból régen kitiltott, mérgezőnek minősített, Magyarországon sem forgalmazható "onkológiai csodaszer", a feketén árusított B-17 egyik hazai terjesztője volt.
A cég ügyvezetője, aki a jelenlegi céghálót összeköti, a könyvelési bizniszben érdekelt Szabó László Imre. A Plazmazóna helyébe most a Q-Capital Kft. lépett. A cég székhelye megegyezik Szabó lakcímével és vállalkozásai székhelyével.
Az egy főt foglalkoztató új tulajdonos tavalyi nettó árbevétele 199 millió forint volt, most azonban 774 millió forint értékű tárgyi eszközzel szállt be a Plasma Expertbe. A Plasma Expert azonban, amelynek öt vidéki plazmagyűjtő fióktelephelye van, a nettó árbevételét pedig két év alatt a nulláról 1,7 milliárd forintra tornázta, nem igazán szorul tőkeinjekcióra. Hacsak nem azért, hogy felturbózza a cég forgalmát és azzal együtt az értékét - például tényleges értékesítés céljából. | Új tulajdonosa lett a korábban Tiborczcal emlegetett vérplazmás cégnek | Új tulajdonosa lett az alapításakor Tiborcz István miniszterelnöki vővel összefüggésbe hozott Plasma Expert Kft.-nek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/201922_plasma_expert_veratomlesztes | 2019-05-29 00:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot.
A győztes mindent visz, a vesztesekre adott szavazatok hatalmas tömege pedig nem ér semmit. A kisebbség minden választókerületben és az egész országban ki van semmizve. Vélemény.
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel. | Többmilliárdos üzlet külföldre vinni a magyar vérplazmát | Néhány év alatt nagyra nőtt a létesítése idején Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott kft. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202046_plasma_expert_kulfoldre_csapoljak_verunket | 2020-11-13 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Új és régi, szír és csecsen bevándorlók közötti bandaháború tört ki Bécsben, a küzdelem parkokért, nőkért és férfibecsületért folyik, s a bűnözés a hatalomra készülő szélsőjobb malmára hajtja a vizet.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki. | Már gyöngyösi vérplazma is gazdagítja a dubai kapcsolódású magyar cégcsoportot | Újabb helyszínen gyűjtheti a vérplazmát az a cégcsoport, amely Tiborcz István közeléből két lépésben került az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalatokhoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202333_matra_plazma_dubai_profit | 2023-08-20 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ki kell adnia a Nemzeti Vagyonkezelőnek azt a 244 milliárd forintos szerződését, amely értelmében átvesz egy zuglói gigaberuházást a kormányközeli Balázs Attila cégétől – osztotta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Fővárosi Törvényszék döntését (a leírás alapján a döntés nem jogerős).
Bár több helyen terjed az a narratíva, hogy az állam egy „gödröt” vett ennyi pénzből, az értelmezésünk szerint az egész projekt kerül ennyibe, nem maga az építkezési terület.
Miért fontos ez? Az összeghez képest a 244 milliárdos projekt az egyik legrejtélyesebb állami beruházás a Fidesz hatalomra kerülése óta. Miközben a globális irodapiac válságban van, a kormány sorra hozza megszorító intézkedéseit és függeszt fel állami projekteket, lényegében semmilyen szinten nem kommunikál az elmúlt évek egy legjelentősebb állami vásárlásáról.
A 244 milliárdos üzlet bármiféle részlet nélkül egyedül a Nemzeti Vagyonkezelő szerződéslistáján tűnt fel, amelyet Hadházy vett észre júniusban. A G7 azóta hiába kereste többször is az MNV-t és az építési minisztériumot, nem reagáltak. A kormány sem kommunikált semmit azon kívül, hogy Gulyás Gergely egy kormányinfón annyit árult el konkrétumok nélkül, hogy egy kis kormányzati negyed épül a területen.
Hadházy szerint a per során az MNV többek között arra hivatkozva nem akarta nyilvánossá tenni a szerződést, hogy annak az alapadatait „csak véletlenül tették ki a honlapjukra”. Azzal érveltek, hogy „ez csak döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”, Gulyás ugyanakkor nem cáfolta a szerződés tényét.
Előzmények: a zuglói telket az önkormányzat 2006-ban adta el, hogy pláza, parkoló, lakások, irodaépületek és közösségi parkok épüljenek, de ebből nem lett semmi. 2019-ben továbbadták az önkormányzat jóváhagyásával Balázs Attila cégének, a számos állami projektben résztvevő Bayer Constructnak. 30 milliárd forintos vagyonával Balázs a 60. leggazdagabb magyar.
Számokban: a Bayer márciusban mutatta be terveit, amely a „helyi nyilvánosság kritikus fogadtatásának hatására jelentősen módosult”. Egy lakó- és hét irodaépületet terveztek építeni: 168 lakást, 10 ezer négyzetméteren üzleteket és 130 ezer négyzetméteren irodaterület. Egy hónappal később azonban már el is adták a projektet, amelyről azóta sem tudni, hogy pontosan mi lesz belőle.
Mi következik? Az említett kormányinfón Gulyás annyit mondott, hogy állami szervezetek költöznek majd Zuglóba a belvárosból: bérelt ingatlanokat így sajátra cserélnek, illetve több belvárosi ingatlant terveznek értékesíteni. Példaként a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot (KEF) nevezte.
Igen, de: a KEF említése azért hat különösnek, mert éppen 2018-ban készült el egy 7 milliárd forintos beruházás „saját központjának egységes elhelyezésésre”, amellyel 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült.
Tágabb kontextus: az átláthatatlanság mellett azért is visszás a projekt, mert az állam úgy költ el a projektre közel 250 milliárd forintot, hogy közben sorra hoz megszorító intézkedéseket. 277 állami projektet fújt le, nincs pénz a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, a minisztériumokban és háttérintézményeikben leépítések kezdődtek, Gulyás Gergely pedig azt mondta, hogy ezekben az időben szerinte indokolt a kisebb hajó és a nagyobb szerénység.
Ráadásul egy olyan szektorba fektet az állam, amely globálisan hanyatlik. Budapesten 2019 vége óta nő az irodák kihasználatlansági aránya, idén elérte a 12 százalékot. Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok, az ingatlanár-csökkenés és a kihasználatlanság, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek.
Az állam nem először üzletel úgy kormányközeli vállalkozókkal, hogy ahhoz nem világos, hogy milyen állami érdek fűződik: rengeteget bukott például akkor, amikor visszavette Mészáros Lőrinctől a veszteséget mátrai erőművet vagy amikor 49 százalékos részesedéssel szállt be a 4ig mellé a Vodafone megvásárlásába.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet veszA járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzikA kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján. | Véletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznak | Többek között egy olyan állami szervezetet akarnak az új projektbe költöztetni, amely 5 éve kapott teljesen új központot. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230822/veletlenul-derult-ki-a-kormany-244-milliardos-projektje-amirol-honapok-ota-titkoloznak/ | 2023-08-22 14:33:00 | true | null | null | G7 |
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „a TÁMOP-3.1.4-12/1-2 „Innovatív iskolák fejlesztése” című pályázati kiírásra beérkezett pályázatok közül közjegyző által hitelesített módon, sorsolás útján állapítsa meg a beérkezés sorrendjét” és ez alapján döntsön arról, hogy kik kaphatják az akár 300 millió forintra is rúgó támogatást. Ez a pályázat az utóbbi idők legnagyobb volumenű közoktatási tendere volt, amelyre normál iskolák 5 és 300 millió forint közötti forrásra pályázhattak.
A kiírás rendkívüli “rugalmassággal” adta meg a pályázható elemeket. Az terjedt el a szakmában, hogy – a nyelvoktatástól az eszközbeszerzésekig, az egészséges életmódra neveléstől az iskolaudvar fejlesztéséig – „szinte bármire lehet pályázni”. A mai pénzhiányos időben ezért óriási volt az érdeklődés, így a – folyamatosan, többek között a kitöltő program állandó hibáiból eredő határidőcsúszás után –szeptember 24-i első beadási napon tömegek álltak sorba a pályázataikkal a Váci úton az erre kirendelt hivatal, az ESZA Kht irodájánál.
A dokumentumot a kiírás szerint kizárólag ajánlott küldeményként, postai úton, gyorspostával vagy futárszolgálattal lehetett beadni, személyesen nem. Az elbírálást a beadási sorrend döntötte volna el. A pályázati keret kiürülése napjáig mindenki nyerhetett volna, ám rögtön az első nap túljelentkezés volt. Az intézmények érdeke volt ugyanis, hogy a hónapokig készített pályázatukat az első lehetséges pillanatban adják be, ezért a legtöbben nem postáztak, hanem futárokat küldtek az anyaggal. „Éjféltájt már több tucat futár állt sorban, hogy az elsők között adhassák be pályázatukat. Mintha egy csehszlovák filmvígjáték jelenete lett volna, a pályázók szendvicsekkel és termoszokkal felszerelkezve várták a reggelt. Néhányan hálózsákot is hoztak” – írta le a történetet a Népszabadságnak az LMP-s Osztolykán Ágnes. Az egyik pályázati szakértő „futárok éjszakájának” keresztelte el a tragikomikus eseményt.
Vidéken nyolcszor, a közép-magyarországi régióban pedig huszonhatszor annyi pénzt igényeltek az iskolák, mint amennyi rendelkezésre állt már az első nap. Az ilyen egyszerűsített eljárású pályázatok esetén azon a napon, amikor a keretet meghaladja az igények száma, le kell zárni a pályázatot, és az adott napon beérkező jelentkezések már nem érvényesek. Mindez itt az első nap megtörtént.
Osztolykán egyébként közleményben hívta fel a figyelmet az oktatásfejlesztési támogatások botrányos pályáztatására, majd az Országgyűlésben az oktatási államtitkárhoz fordult kérdéseivel. Hoffmann Rózsa szerint mindannak, amit az LMP-s politikus a fejére olvasott, „egy századrészéért sem vagyok, vagyunk felelősek”. Továbbá: egy pályázatra való jelentkezés volumenének előzetes felmérése szinte lehetetlen. Ugyanakkor – tette hozzá – az a szabály, ha a jelentkezések száma meghaladja a kiírt pályázati összeg ikszszeresét, akkor azt újra kell tervezni. „Jelenthetem, hogy az újratervezést megkezdtük” – közölte Hoffmann Rózsa.
Nos, mint kiderült mégsem tervezték újra a pályázati kiírást, azaz nem írták ki újra, immár átgondoltan, a részleteit kidolgozva, az esélyegyenlőséget biztosítva, a pályázók munkáját tisztelve, hanem egy unortodox megoldást találtak ki: sorsolással döntik el, ki ért oda hamarabb. Az még nem lenne szokatlan, hogy a beérkezési sorrendben ítélnek oda pályázati támogatásokat (automatikus beadási forma), ám, hogy sorsolással döntik el a beérkezési sorrendet, az eddig példátlan. | Botrányos pályázat után unortodox megoldás | Előkészítetlenül írták ki az oktatási terület egyik legnagyobb pályázatát. A kezelhetetlenül nagy érdeklődés miatt elvileg újra ki kellett volna írni, de a kormány új megoldást talált: sorsolással döntik el, ki nyert. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/09/botranyos-palyazat-utan-unortodox-megoldas/ | 2012-11-09 15:27:00 | true | null | null | 24.hu |
A műszakilag lehetséges leggyorsabb ütemezéssel meg kell építeni a Déli Körvasútnak nevezett budapesti fejlesztést, ez áll abban a titkos kormányhatározatban, amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Miért fontos ez? A Déli Körvasút egy több szálon futó komplex közlekedési és környezetvédelmi ügy, amelynek megvalósítása régóta húzódik. Támogatói szerint a beruházás új megállókkal és sűrűbb közlekedéssel kapcsolná össze Budapest külső és belső kerületeit és elővárosait.
A projekt leírása alapján a komplex fejlesztéstől azt várják, hogy a vasút utasforgalma Budapest térségében 80 százalékkal nőjön, tehát látható mértékben kiváltaná az autós ingázást. Az azonban nem derül ki, hogy mikorra készülhet el, mindössze annyit írnak, hogy „kivitelezési munkák előreláthatóan több évig fognak tartani”.
A projektnek azonban nincs környezetvédelmi engedélye, mert azt a Fővárosi Törvényszék idén májusban másodszor is megsemmisítette.
Részletek: a körvasút konkrétabban a Kelenföldi pályaudvar és a Népliget közötti pályaszakasz bővítését, modernizálását és új megállók építését takarja. Célja elsősorban a Székesfehérvár, Tatabánya és Pusztaszabolcs felől érkező és oda tartó elővárosi vonatok eljuttatása a pesti oldalra, illetve új megállók építése és az M3-as metróhoz való csatlakozás megteremtése.
Emellett szintén célja a teherszállításban annak a régóta tarthatatlan helyzetnek a feloldása, hogy északnyugat-délkeleti irányban a fővároson nem lehet hosszú megállás nélkül áthúzni a szerelvényeket.
Bizarr részlete a fejlesztésnek, hogy a vasúti Duna-hidat már két vágányról háromra bővítették, de a harmadik vágányt nem lehet sehova bekötni, hiszen egyik oldalon sincs még meg a folytatás. Mivel a vonalszakasz bővítésének a műszaki tervei sem készültek még el, a hídra eddig elköltött 36 milliárd forint még évekig nem fog hasznosulni.
A hídon az új vágány építését és a két meglévő felújítását Szíjj László Duna Aszfaltja végezte el az említett összegért. Csak összehasonlításként*A Duna Aszfalt alvállalkozókat is igénybe vett a teljesítéshez, tehát nem az egész bevétel maradt a cégnél. Emellett az árbevétel természetesen nem nyereség, amiből akár jachtot is lehet venni. Ahogy korábban megírtuk, Szíjj László valóban sok milliárd forintot költött jachtokra., ez hasonló nagyságú összeg, mint amennyibe szakportálok szerint a NER legújabb jachtja, a Mészáros Lőrinc által használt Rose d’Or kerülhetett.
Igen de: a fejlesztéshez zöld területeket kellene feláldozni Újbudán azért, hogy a jelenlegi két vágány mellé még kettőt építsenek, ez ellen környezetvédők és helyi lakók is tiltakoznak. A környezetvédelmi engedély miatt indított perbe az ellenzéki vezetésű újbudai önkormányzat és főváros is beszállt.
Ugyanakkor Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke a Válasz Online podcastjában azt mondta, hogy csak a periratok megismeréséért szálltak be a perbe, egyébként támogatják a beruházást.
Ellenzők szerint a Budapestet délnyugatról nagy ívben kikerülő, úgynevezett V0-ás vasútvonalra kellene terelni a teherforgalmat, ennek megépítése azonban becslések szerint 1000 milliárd forintos tétel lenne, amelyre belátható időn belül nem lesz forrás.
A beruházás támogatói azzal érvelnek, hogy minden lakó tisztában lehet azzal, hogy fejlesztésre kijelölt helyen lakik, mert a tervek régóta megvannak. Egy jól megépített és zajvédő fallal is ellátott vasútvonalon pedig még a tehervonatok sem okoznak akkora zajt, mint a környező utcák autóforgalma.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejlesztNemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok. | Egy jachtnyi bevételt hozott Szíjj László cégének, most a kormány kepeszt, hogy legyen értelme a fejlesztésnek | Rengeteg problémával küzd az ország legfontosabb vasúti fejlesztése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230824/egy-jachtnyi-bevetelt-hozott-szijj-laszlo-cegenek-most-a-kormany-kepeszt-hogy-legyen-ertelme-a-fejlesztesnek/ | 2023-08-24 13:24:36 | true | null | null | G7 |
Orbán-kormány;nyomozás;Írország;jogsegély;Polt Péter;Hadházy Ákos;Amerikai Egyesült Államok;OLAF-vizsgálat;Microsoft-botrány;
2023-08-17 13:52:00
Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek
A tíz éve kezdődött, példátlanul bőségesen dokumentált csalássorozatban keletkezett iratok között volt olyan, amely szerint egészen a magyar miniszterelnökig érnek az ügy szálai.
Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról.
Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet hosszas vizsgálódás után 2018-ban zárta le a magyarországi Microsoft-szoftverbeszerzésekhez is kötődő korrupciós nyomozást, majd a cég peren kívül 25 millió dolláros büntetést fizetett, amiért 2013 és 2015 között egy sor politikust „megvett” a régió államaiban azért, hogy az adott országok az ő szoftvereit vegyék meg. Bár az óriásvállalat körüli ügyet az amerikai igazságügy nyomozása részletesen feltárta, az OLAF további bő két évig vizsgálódott, végül 2021 decemberében arra tett javaslatot az Európai Bizottságnak, hogy „a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból”.
Az amerikai igazságügyi tárca irataiból kiderül, hogy a magyar Microsoft végig összejátszott a kormányzattal, sőt Orbánnak is tudomása lehetett az ügyről. Egy 2014-es korrupt szoftverügylet kapcsán az egyik ügyintéző egyenesen arról tájékoztatta az amerikai Microsoft központot, hogy „egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.
Hadházy Ákos kiemelte, az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet, és Polt Péter maga is elismerte, hogy négy év alatt voltak már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított még sincs. A legfőbb ügyész az elhúzódó nyomozás magyarázataként azt írja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztársaság igazságügyi hatóságai által megküldött jogsegélykérelmekre adott válasziratok lefordítása és kiértékelése megtörtént, az OLAF-tól a korábbiakon kívül is újabb iratokat szereztek be. – Az eljárás befejezésének időpontja mindezekre figyelemmel jelenleg nem prognosztizálható – zárta a fentieknek éppenhogy ellenmondó következtetést Polt Péter. | Négy éve nincs gyanúsítottja az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig érő Microsoft-ügynek | Négy év után sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van – írja csütörtöki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész – a hivatalos ügyészségi honlapra is feltöltött – válaszát írásos kérdésére a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás állásáról. | null | 1 | https://nepszava.hu/3205609_microsoft-ugy-csalassorozat-olaf-ajanlas-nyomozas-polt-peter-hadhazy-akos | 2023-08-17 12:30:00 | true | null | null | Népszava |
Juhász Dániel;Doros Judit;
felsőoktatás; Tokaj-Hegyalja Egyetem;
2023-08-11 06:15:00
Falja a rektorokat is a közpénznyelő Tokaj-Hegyalja Egyetem, a vezetésében belharcok dúlnak
Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel. Az Orbán-kormány szívéhez közeli borászképző a kirívóan alacsony ponthatáraival került felsőoktatási szégyenlistára.
Alig két éve alapították meg Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, de két rektort már elfogyasztott az intézmény, a harmadikat pedig épp most keresik. Az intézmény két komoly kormányközeli személyiségnek is szívügyévé vált: a felsőoktatási modellváltással megbízott kormánybiztos, sárospataki kuratóriumi elnök, e megbízatásáról nemrégiben lemondott Stumpf István, valamint Wáberer György üzletember, aki most tölti be ezt a posztot.
De – talán részben a családja által a térségben megszerzett szőlőbirtokok révén – Orbán Viktornak is fontos a tokaji egyetem ügye: a Szabad Európa szerint még 2020-ban kapta a megbízást Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Patrícius birtok irányítója, hogy hozzanak itt létre bordeaux-i és toszkán mintára felsőfokú borászati szakképzést.
Alaposan ki is stafírozták az intézményt: a korábban állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapítványhoz. A korábbi hírek arról szóltak, hogy ezzel mintegy 75 milliárdnyi vagyon felett gazdálkodik az ország legfiatalabb egyeteme, ám forrásaink szerint ez nem likvid, mozgatható tőke, ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll, s csak külön kormányzati engedéllyel lehetne belőle bármit értékesíteni. A cél az lett volna, hogy e hatalmas vagyonelem hozama tartsa majd el az egyetemet, ám ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Az intézmény működtetésére úgy 1,5 milliárd forintnyi központi forrást kell minden évben biztosítani.
Az elsőként kinevezett rektor, a sárospataki születésű Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem korábbi megbízott rektora egy év után családi okokra hivatkozva lemondott a tisztségéről, a helyére ideiglenes megbízatással Horváth Ágnest nevezték ki, aki Stumpf Istvánhoz, az egri Századvég Iskola hajdani vezetőjeként kötődött. Az új rektori pályázatra nemcsak ő, hanem az a Fiáth Attila borakadémikus is beadta a pályázatát, aki a tokaji egyetem sikeres, nemzetközi oktatókkal elindított felsőfokú szakképző kurzusát, a Tokaj School of Wine Business-t létrehozta. Az egyetem öttagú kuratóriumából Molnár Péter, Wáberer György és Sauska Krisztián a nevét viselő borászat alapítója Horváth Ágnest támogatta, míg Stumpf István és Herbst Árpád az utóbbit. Emiatt végül kenyértörésre került sor, Stumpf lemondott kuratóriumi elnöki megbízatásáról, és vele együtt kilépett a budapesti Metropolitan Egyetemet alapító Herbst Árpád is.
Mindez júniusban történt, majd augusztus elején Wáberer György váratlanul felmentette a hivatalosan még ki sem nevezett Horváth Ágnest a posztjáról, s erről az egyetem dolgozóit egy körlevélben tájékoztatta, döntését a további elvándorlás megállításával indokolva.
Belső körökből úgy tudjuk: az elmúlt hetekben legalább tízen távoztak az intézményből, és kétszer ennyien fontolgatták ezt a lépést, azzal indokolva, hogy nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel.
Menesztésében vélhetően utolsó csepp volt a pohárban, hogy az egyetemen indokolatlanul alacsonyan húzták meg a ponthatárokat,
Az egyetemet létrehozásakor a térség “legnagyobb intellektuális beruházásának” nevezte az intézmény első rektora, Bolvári-Takács Gábor.
„Teljesen abszurd és komolytalan”
Az egyetemre 2022-ben mindössze 389-en adták be jelentkezésüket a tavaszi felvételi eljárásban, ami a legalacsonyabb jelentkezői szám volt az állami és a „modellváltó” egyetemek körében, közülük 141 hallgatót vettek fel. A legtöbben (19 fő) óvodapedagógus szakra kerültek be, de közülük csak 5-en kezdték el a nappali képzést, 14-en levelező formában tanulnak. A nappali képzésre 310 ponttal, a levelezőre 287 ponttal lehetett bekerülni a maximális 500 pontból. Tanító szakra 18 főt, gyógypedagógiára 12 főt, szőlész-borász mérnöki alapszakra 9 főt, szőlész-borász felsőfokú szakképzésre 12 főt vettek fel. Az alapképzések között egyébként épp a szőlész-borász mérnökihez kellett legkevesebb pont (281) tavaly, a felsőfokú szakképzések között pedig a szőlész-borász képzéshez (256 pont). A turizmus-vendéglátás alig érdekelt valakit.
Talán a korábbi alacsony érdeklődés is az egyik oka lehet annak, hogy idén jelentősen csökkentették a bejutáshoz szükséges ponthatárokat: a nappali rendszerű, állami ösztöndíjas óvodapedagógus képzésre már 184 pont is elég volt a tavalyi 310 helyett, de a szőlész-borász mérnöki alapképzéshez is 101 ponttal kellett kevesebb, mint egy éve. Az alapképzések tekintetében a nappali rendszerű, államilag finanszírozott programtervező informatikus szakon húzták meg idén a legalacsonyabb ponthatárt: az 500-ból mindössze 152 pontot kellett, míg tavaly 320. Ez országos szinten a legalacsonyabb pontszám, ami ehhez a képzéshez kellett. Összehasonlításképp: az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti campusán 420 pontra, a Debreceni Egyetemen 389 pontra, de még a Nyíregyházi Egyetemen is 277 pontra volt szükség ugyanehhez a képzéshez. A tokaji egyetemre idén már 951-en jelentkeztek, közülük 499 főt vettek fel.
Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani – vélekedett az első Orbán-kormány oktatási minisztere és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, Pálinkás József egyetemi tanár. Lapunknak azt mondta, szerinte annak, hogy a ponthatárokat ilyen alacsonyan húzták meg, egyetlen célja van: minél több hallgatót sikerüljön felvenni, akik után az egyetem állami normatívát kap. Rámutatott: például a programtervező informatikus szakra bejutáshoz szükséges 152 pont azt jelenti, hogy olyanok is bekerülhettek, akiknek semmilyen tantárgyból nincs emelt szintű érettségijük, nincs nyelvvizsgájuk, és a középszintű érettségit is elégséges-közepes szinten tették le. Pálinkás szerint „teljesen abszurd” és komolytalan, hogy egy ilyen szakon olyanok is tanulhatnak, akiknek nincs matematikából, informatikából emelt szintű érettségijük. Programtervező informatikus állami ösztöndíjas, nappali alapképzésre egyébként 49-en jelentkeztek idén a tokaji egyetemre, közülük 18-at vettek fel.
Az MTA volt elnöke azt is aggasztónak tartja, hogy pedagógiai szakokra is alacsony pontszámokkal lehetett bekerülni, szerinte a 180 pont körüli ponthatár sem sokkal jobb, mint a 152. Felidézte: ő maga 2018-ban hagyott fel az egyetemi oktatással, amikor a Debreceni Egyetemen, bár nem ennyire, de szintén alacsony ponthatárokat húztak meg a természettudományos tanári szakokhoz. Akkor például 311 pont kellett egy fizika-matek tanári szakhoz, de Pálinkás József szerint így is „olyan gyenge” volt a hallgatói felhozatal, hogy képtelen volt jó szívvel folytatni az oktatást.
Nagyon nehéz volt úgy megpróbálni oktatni őket, hogy látszott, nem is érdekli őket igazán az a terület, amit választottak, nem voltak azon az intellektuális szinten, hogy fel lehessen kelteni az érdeklődésüket - fogalmazott Pálinkás József. Juhász Dániel | Falja a rektorokat is a közpénznyelő Tokaj-Hegyalja Egyetem, a vezetésében belharcok dúlnak | Alig két éve alapították meg Sárospatakon a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, de két rektort már elfogyasztott az intézmény, a harmadikat pedig épp most keresik. Az intézmény két komoly kormányközeli személyiségnek is szívügyévé vált: a felsőoktatási modellváltással megbízott kormánybiztos, sárospataki kuratóriumi elnök, e megbízatásáról nemrégiben lemondott Stumpf István, valamint Wáberer György üzletember, aki most tölti be ezt a posztot. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204975_tokaj-hegyalja-egyetem-vezetes | 2023-08-11 12:48:00 | true | null | null | Népszava |
fizetésképtelenség;Országos Roma Önkormányzat;Lakatos Oszkár;
2023-08-11 06:05:00
Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat
Nincs pénz rezsire, így nincs nullás igazolás, emiatt pedig esély sincs állami támogatásra.
Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött.
Lakatos Oszkár részletesen ismertette azt is, hogy milyen következményekkel jár az Országos Roma Önkormányzatra nézve a fizetésképtelenség. A lényeg: teljesen megbénul a testület, az ORÖ hivatala és az ORÖ intézményeinek működése. A közgyűlés összehívására sincs pénz, a képviselők így semmilyen aktuális ügyben nem tudnak döntést hozni. (Az ORÖ fenntartásában lévő két iskola legalább hozzájutott állami forrásokhoz.) Az elnökhelyettes megállapítása szerint a Belügyminisztérium részéről tapasztalt intézkedésekkel, vagy azok elmaradásával okozott kár a „teljes magyarországi roma társadalom nemzetiségi jogainak jogellenes csorbítását jelenti”. A politikai és anyagi felelősség ezért – hangsúlyozta Lakatos Oszkár – kizárólag a Belügyminisztérium államtitkárságát terheli.
A tárca még nem reagált, ahogyan eddig lapunk többszöri megkeresésére sem érkezett válasz.
A Népszava adta hírül, hogy a tárca összességében több mint egymilliárd forint visszafizetését követeli az ORÖ-től. Az országos önkormányzat által vitatott tartozások még az előző ciklusban, a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába program és hasonló projektek során keletkeztek. Lakatos Oszkár állítja, hogy a pénz jelentős részét az ORÖ már visszafizette, a minisztérium szerint azonban ezt a működési támogatásból nem tehette volna meg.
A 2016-os évről szóló pert a tárca első fokon megnyerte, az ítélet értelmében az ORÖ-nek kamatostul 527 milliót kell fizetnie. Az ORÖ fellebbezett a döntés ellen, jogerős ítélet még nincs. 2017-re, 2018-ra és 2019-re vonatkozóan a minisztérium további 540 millió forintot követel. Ebből 323 milliót a tárca végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével akar behajtani. A Belügyminisztérium ezeknek a tételeknek az ügyében is bírósági pert indított.
A minisztérium kezdeményezte továbbá, hogy jegyezzenek be végrehajtási jogot az ORÖ székházára. Lakatos Oszkár közlése szerint az ORÖ számlájára tett inkasszó határideje lejárt. Újabb inkasszóval az adóhatóság egyelőre nem terhelte meg a számlát, de ez bármikor megtörténhet. Mivel az ORÖ nem kapta meg a július közepéig esedékes állami támogatást, a rezsiszámlákat se tudja miből fizetni. Így aztán úgynevezett nullás igazolással sem rendelkezik, ami tanúsítaná, hogy nincs köztartozása. Ha viszont nincs nullás igazolása, nem kaphat állami támogatást. Ördögi kör – mondta Lakatos Oszkár.
Új fejlemény, hogy az ORÖ fellebbezést nyújtott be az adóhatósághoz, kérve a Belügyminisztérium kezdeményezésére indult végrehajtási eljárás felfüggesztését. Lakatos Oszkár álláspontja szerint törvénysértő, hogy olyan összegeket vontak el (és vontak meg) az ORÖ-től, valamint olyan összegek esetében indult végrehajtás, amelyekről még nincs jogerős bírósági döntés. A minisztérium tehát már azt megelőzően elvette a pénzt, hogy annak jogszerűségét a bíróság kimondta volna – állapította meg.
Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos a minap újabb interjút adott a Mandinernek. Ebből – és más megnyilvánulásaiból – Lakatos Oszkár azt a következtetést vonta le, hogy az Országos Roma Önkormányzat nem remélhet segítséget a kormánybiztostól. Lakatos szerint Sztojka félrevezető és valótlan állításokat is tett. Az ORÖ elnökhelyettese ezért nyilvános vitára hívja a kormánybiztost, akinek rövidesen elküldi az erről szóló hivatalos meghívót. | Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat | Bejelentettem az Országos Roma Önkormányzat teljes ellehetetlenülését és fizetésképtelenségét – nyilatkozta lapunknak Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. Elmondása szerint – bár ez eddig nem került nyilvánosságra – erről már július 21-én tájékoztatta Fülöp Attilát, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárát, később pedig újabb levelet küldött. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204967_orszagos-roma-onkormanyzat-fizeteskeptelenseg-lakatos-oszkar | 2023-08-11 12:59:00 | true | null | null | Népszava |
Rogán Antal;telek;Rózsadomb;
2023-08-07 15:57:00
Egy 3500 négyzetméteres telket vásárolt a Rózsadombon az a cég, amelyik Rogán Antal feleségének a falujában a Serényi grófok kastélyára tette rá a kezét
Hadházy Ákos gyanúja szerint arról lehet szó, hogy strómanok vehettek hatalmas rózsadombi telket 718 milliós kikiáltási áron.
A földhivatali tulajdoni lap tanúsága szerint egy mesés panorámájú 3500 négyzetméteres rózsadombi telekhez jutott hozzá a Dunai Fedélzet Zrt. Ugyanarról a cégről van szó, amelyik korábban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán Barbara szülőfalujában, Dédestapolcsányon egy kastélyt és a körülötte fekvő földeket is megvette.
A dokumentumot Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki és tette közzé a Facebookon, mellékelve hozzá néhány fényképet a telekről. „Vajon véletlen-e, hogy a Dunai Fedélzet Zrt.-ben pedig olyan alakok az érdekeltek, akik Rogán belvárosi polgármestersége alatt egy sor ingatlanhoz jutottak mélyen áron alul?” - firtatta az ellenzéki politikus, aki ezek alapján arra gyanakszik, hogy strómanok vehettek hatalmas rózsadombi telket 718 milliós kikiáltási áron Rogán Antalnak.
Másik érdekességként Hadházy Ákos felidézi, hogy Rogán Barbara Dédestapolcsányon az azóta Mészáros Lőrinchez került, akkor még állami Budapest Bank segítségével vásárolt földeket akkor, amikor a banknak Rogán Antal korábbi alpolgármestere, Puskás András volt a vezérigazgató-helyettese. A mostani rózsadombi telken a Budapest Bankot magába olvasztó, Mészáros Lőrinc tulajdonolta MKB Bank egymilliárd forintos jelzáloga látható. | Egy 3500 négyzetméteres telket vásárolt a Rózsadombon a cég, amely Rogán feleségének a falujában vett kastélyt | A földhivatali tulajdoni lap tanúsága szerint egy mesés panorámájú 3500 négyzetméteres rózsadombi telekhez jutott hozzá a Dunai Fedélzet Zrt. Ugyanarról a cégről van szó, amelyik korábban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán Barbara szülőfalujában, Dédestapolcsányon egy kastélyt és a körülötte fekvő földeket is megvette. | null | 1 | https://nepszava.hu/3204525_rogan-barbara-rogan-antal-rozsadomb-telekvasarlas | 2023-08-07 13:13:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.