text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.
„Égető munkaerőhiánnyal küzd a vállalata? Itt a megoldás! Kölcsönözzön Fülöp-szigeteki munkavállalókat, és turbózza fel a termelést!” – olvasható a Jobtain HR Szolgáltató Kft. weboldalán. A Jobtain egyike azoknak az úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönzőknek, amelyeknek a kormány külön rendeletben lehetővé tette, hogy engedélymentes eljárásban foglalkoztassanak az EU-n kívülről toborzott vendégmunkásokat Magyarországon.
A vendégmunkás nem migráns, kivéve, amikor az
A súlyos hazai munkaerőhiánytól szenvedő cégek gyorsan éltek is a lehetőséggel, az elmúlt egy-két évben számos vállalat jelentette be, hogy külföldi munkavállalókkal tölti fel az üres álláshelyeit, főleg a szomszédos EU-n kívüli országok (Ukrajna, Szerbia), illetve ázsiai országok (India, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán) állampolgáraival. Több év uszító idegenellenes kormányzati kampányai után aligha meglepő módon sok helyen heves indulatokat váltott ki a „migránsok” behozatala (bár kormánypárti politikusok próbálták magyarázni, hogy ez esetben nem számítanak migránsnak a külföldről érkező, Magyarországra költöző emberek – annak ellenére, hogy 2017-ben Orbán Viktor szerint még migránsnak számítottak a vendégmunkások is.).
Hajdúszoboszlón például a Telex riportja szerint a 2015-ös menekültválságot idéző tömeghisztéria alakult ki, a közösségi médiában egymást hergelték a lakosok azzal, hogy a külföldi munkások nyilván gyilkolni, erőszakolni fognak, amit a város polgármestere is szított azzal, hogy a vendégmunkások szállásadóit fenyegette.
Először külhoni magyarokat hívtak
A Jobtain oldalán megtaláljuk a cég ügyvezetője, Mihályi Magdolna üzenetét is arról, miért javasolják a filippinó vendégmunkások felvételét.
„Az elmúlt években nagyon sok kutatást végeztünk azzal kapcsolatban, hogy melyik az a nemzet vagy ország, aminek a lakosai kultúrájukban, világnézetükben, alkalmazkodóképességükben, legközelebb állnak az európai lakossághoz és mi ennek tükrében tettük le végül a voksunkat a Fülöp-szigetek mellett” – írja a Jobtain ügyvezetője.
Mihályi Magdolna kulturális kérdésekben valóban autoritásnak számít, mivel ő egyben a Rákóczi Szövetség alelnöke. A Rákóczi Szövetség a mai Magyarország egyik legaktívabb kulturális szervezete, amelynek dokumentumai szerint a célja a nemzettudat erősítése, ennek érdekében főleg határon túli és magyarországi fiataloknak szerveznek programokat, például táborokat, erdélyi, felvidéki kirándulásokat. Ezekre a programokra a Szövetség milliárdos nagyságrendben kap állami forrásokat, tavalyi beszámolójuk (az irat a birosag.hu keresőjéből elérhető) szerint 2021-ben 2,5, 2020-ban 2,36 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből. Tevékenysége során a Rákóczi Szövetség alaposan összefonódott a kormánypártokkal,
rendezvényein visszatérő vendégek a fideszes politikusok: egyik idei ifjúsági táborukban például Kövér László mondott beszédet,
de megfordult a programjain Gulyás Gergely és Hoffman Rózsa is.
A Rákóczi Szövetség 2018-ban az elsők között kezdett aláírásokat gyűjteni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló uniós kezdeményezés (Minority Safepack) mellett. Bár a safepack a határon túli magyar és egyéb kisebbségek jogvédelmét célozta, a köré épített kampányban (ami a Fidesz 2018-as kampányhajrával egyidőben indult) a kezdettől fogva ott volt a bevándorlás-ellenes él is, miszerint a „migránsok helyett” az úgynevezett őshonos kisebbség jogait kellene védeni.
A Jobtain, ahogy Mihályi Magdolna az Átlátszónak elmondta, már 20 éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, de nagyon sokáig kizárólag magyar embereknek segítettek munkát találni partnercégeiknél. „2015-ben már külhoni magyarokat is foglalkoztattunk Székelyföldről. A kormány 2016-ban nyitotta ki a kapukat először az EU-n kívüli toborzás felé (Ukrajna, Szerbia), így az elmúlt hét évben egy egész Ukrajnát lefedő toborzói hálózatot építettünk ki, és azóta is folyamatosan foglalkozunk ukrán munkavállalók toborzásával, kölcsönzésével, szállásoltatásával” – mondta a cég ügyvezetője.
Megismertetnék a magyar kultúrát a Fülöp-szigeteki munkásokkal
Elmondása szerint a 2021-es törvénymódosítás után a Jobtain Kft. az elsők között szerezte meg a minősített foglalkoztató minősítést: „A pályázat során nagyon alapos pénzügyi, szakmai és ügyviteli ellenőrzésen kell átesni a munkaerő-kölcsönző cégeknek, aminek része többek között egy nemzetbiztonsági átvilágítás is, valamint megfelelő kompetenciával és nyelvtudással rendelkező munkatársak foglalkoztatása. A minősítést elnyerő munkaerő-kölcsönzők teljes mértékben jogszerűen, gyorsított eljárással toborozhatnak harmadik országbeli munkavállalókat a hazai munkaerő-hiány enyhítésére – Ukrajnán és Szerbián kívül – jelenleg 15 EU-n kívüli országból.”
Hogy pontosan hány munkavállalót toborozna a Jobtain, azt a megbízást adó partnervállalatok igényei határozzák meg, de
„a folyamatban lévő projektek alapján nagyjából 500-600 fő munkavállalót tervezünk kölcsönözni partnereinkhez ez év végéig, ennek megközelítőleg fele harmadik országbeli munkaerő”
Az Átlátszó kérdésére Mihályi Magdolna elmondta, miért találták a cégnél a filippínó munkavállalókat a magyarokkal kompatibilisnek. „Minősített foglalkoztatóként először elemeztük a célországok munkavállalóival kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, és alaposan megvizsgáltuk a munkavégzés, valamint az integráció szempontjából fontos ismérveket. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a távolról érkező, például Fülöp-szigeteki állampolgár nem csak dolgozik Magyarországon, hanem boltba jár, ügyet intéz, sportol, szórakozik, ahogy minden átlagos ember.
E tekintetben a helyi közösséghez való sikeres alkalmazkodás miatt a filippínók több szempontból is ideális választásnak bizonyultak: keresztény vallásúak, jól beszélnek angolul, családközpontúak, fegyelmezettek, szorgalmasak és nyitottak az európai kultúra iránt.
Az előzetes kutatásainkat az elmúlt 1 év valós tapasztalatai is alátámasztják, ugyanis eddig közel 1.000 filippínó munkavállalót léptettünk be partnereinkhez, és a munkavégzéssel, valamint a civil életvitellel kapcsolatos visszajelzések is nagyon pozitívak.”
Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy a jövőben külföldi munkavállalók számára is szervezhetnek-e kulturális programokat, Mihályi Magdolna azt mondta, „valóban fontos számomra a magyar kulturális értékek gondozása, határon innen és túl is. Örömmel látom, hogy a külföldi munkavállalóink nagyon kezdeményezőek és aktívak a helyi közösségi életben: folklór-fesztiválon lépnek fel saját műsorral, kosárlabda-mérkőzéseket játszanak a helyi lakosokkal. Kiemelt feladatomnak tartom, hogy – nemzetiségtől függetlenül – minden munkavállalónk jól érezze magát nálunk, ezért szívesen támogatjuk a harmadik országbeli kollégákat is a magyar kultúra megismerésében.”
Deutsch Tamás testvérének üzleti köre is toboroz
A külföldi-munkaerő kölcsönzésben más, a kormányhoz kötődő üzleti körök is meglátták a lehetőséget. Szintén a Fülöp-szigetekről importál munkaerőt a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérének üzleti köreihez köthető Prohumán HR-vállalat: a magyar cég a jelek szerint regisztrált a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatalnál, ahol jelenleg hegesztőket keresnek.
Ironikus módon a Prohumánnál a nemzetközi kapcsolatokért felelős Szabó Dávid József, aki politikai elemzőként is szerepel, többször kifejezetten a „migráns” munkaerő importja ellen kelt ki a közmédia és más kormánypárti médiumok műsoraiban.
2017-ben a határokon túli munkavállalásról adott elő a tusnádfürdői szabadegyetemen, ahol azt mondta: a bevándorlást az EU-ban többféle érdek mozgatja, köztük „a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével.” 2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán „Soros brüsszeli szövetségeseit” és a „migránstaxiztató NGO-kat” ostorozta.
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor nevét főleg az MTK kapcsán ismerhetik az olvasók: Zakor 2017-ben Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. vezérigazgatói posztját, 2019 óta pedig ő a Zrt. kizárólagos tulajdonosa, míg Deutsch Tamás 2010 óta az MTK Budapest Sportegyesület elnöki tisztségét tölti be.
A Prohumán-cégcsoportról tavaly, az ukrajnai menekülthullám idején már írtunk egyszer: akkor ugyanis egyedüli HR-ügynökségként hirdethetett álláslehetőségeket a háborús menedékkérőket fogadó tranzitállomáson, a budapesti BOK sportcsarnokban. Ezzel lényegében monopóliumot kaptak a menekültválsággal kialakuló „piacon”, azaz az ukrajnai menedékkérőknek való munkaközvetítésben. Az, hogy pontosan hogyan és kitől kaptak lehetőséget a tranzitállomáson való hirdetéshez, nem világos, hiszen a tranzitot működtető állami szervek tagadták, hogy kapcsolatban állnának a céggel.
A munkaerő-kölcsönző egy safeinhungary.hu című, hivatalosnak tűnő oldalt és „segélyvonalat” hirdetett a menedékkérőknek, ami valójában a Prohumán céges ügyfeleihez irányította az érdeklődőket.
Érzékenyítené ügyfeleit a Videoton kölcsönzője
A Fülöp-szigetek mellett Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Ukrajnából is toboroz munkavállalókat a PannonJob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amely az Opten cégadatbázis szerint a Videoton Holding alá tartozik.
A Videoton Holding elnök-vezérigazgatója Magyarország 8. leggazdagabb embere, Széles Gábor, aki főleg a 2010 és 2018 közötti Orbán-kormányok idején volt ismert politikai szereplőként mint a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa és az első Békemenet szponzora.
A PannonJob mostani, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos hirdetésében azt írja, 2017 óta szerveznek külföldi munkavállalókat Magyarországra, elsőként ők is Ukrajnából hívtak embereket. „Az ukrán munkavállalók toborzása és foglalkoztatása során szerzett több éves tapasztalatunk, valamint a jól működő folyamatok alapján a toborzást minden esetben helyi alvállalkozók végzik valamennyi fenti ország területén, azonban a professzionális, személyre szabott előszűrés minden esetben a PannonJob feladata” – írják. „Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt megbízói számára a megfelelő munkaerő toborzásától, az előszűrésen, beutaztatáson és szállás szervezésén keresztül az integráció támogatásáig bezárólag.”
A kulturális különbségek kérdése itt is előkerül, és a cég igen progresszív képet mutat. „Véleményünk szerint a külföldi munkavállalók integrációja a hazai munkakörnyezetbe kulcskérdés. A fogadó ország és az újonnan érkező munkavállalók kulturális különbségeinek megértése nagyban segíti a sikeres beilleszkedést, a későbbi hatékony munkát. Ezzel kapcsolatban cégünk szervezetfejlesztési üzletága egy integrációs együttműködésre fókuszáló programot is kidolgozott.”
A linket követve egy olyan programot találunk, amit a nemzetközi nagyvállalatokban érzékenyítő vagy diverzitás-tréningnek is nevezhetnek. Pontjai között szerepel az „Idegen kultúrával való találkozás folyamatának megismerése, vezetőfejlesztés, az interkulturális vállalatban kommunikációs stratégia, protokoll és kommunikáció az egyes kultúrákban (verbális és non-verbális kommunikációs sajátosságok, időkezelés, személyközi távolság, megszólítás, tárgyalási alapszabályok).”
Az akkugyárakkal nem értenek egyet
A Videoton-gyárak egyébként maguk is alkalmaznak vendégmunkásokat. Az ukrajnai háború kezdetén a Videoton Holding társigazgatója, Sinkó Ottó egy sajtótájékoztatón elmondta, a Videoton állományában körülbelül 200 ukrán állampolgár dolgozik, a Pannonjob által kölcsönzött munkavállalók száma pedig az ezer főt is meghaladja, a háború miatt pedig kapacitásbővítést terveztek.
Idén áprilisban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott át Székesfehérváron egy új munkásszállót, ahol a Videoton külföldi alkalmazottjait szállásolták el. Az avatáson Czomba azt mondta,
a Videoton összesen 182 millió forintot nyert a munkásszállók kialakítására kiírt pályázaton.
Az akkor felavatott szálló 196, főleg ukrán állampolgárságú munkavállalót fogad. Az államtitkár ugyanitt azt is kijelentette, hogy a következő években „újabb 500 ezer munkáskézre lesz szükség Magyarországon a leendő beruházások miatt.”
Ugyanakkor a Videoton vezetői részben bírálták is azokat a beruházásokat – konkrétan az akkumulátor-gyárakat –, amelyek szükségessé teszik a vendégmunkások behívását. Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója februárban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, olyan iparágak szemében kellene Magyarországot vonzóvá tenni, akiknek az érkezéséből a magyar vállalkozások is profitálnak, az akkumulátor-ipar azonban nem ilyen.
Feltűnik egy magántőke-alap is
Weboldalán egyelőre csak magyar munkavállalókat céloz az Alfa Works, ami ennek ellenére szintén bekerült a minősített munkaerő-kölcsönzők közé. Az Opten cégadatai szerint a munkaerő-kölcsönzők társaságában többségi szavazati joggal rendelkezik az egyik magántőke-alap, a Tibidabo.
A Tibidabo alapot a Válasz Online cikke szerint a Turigum Capital Befektetési Alapkezelő irányítja, amelynek a nemzetközi tanácsadói karában megtaláljuk Halasi Tibort, a korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkárt. A magántőkealap egy 6 éve létező konstrukció, amely rendkívül népszerűvé vált a kormányközeli elit körében, hiszen leegyszerűsítve az offshore-ozás alternatívájának nevezhető, ideális a tulajdoni viszonyok és állami források átláthatatlanná tételéhez. Az elmúlt években a NER leghatalmasabb szereplőitől kezdve a másodvonalig számos közismert figura neve tűnt fel magántőke-alapokban.
Frissítés (2023. szeptember 6.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Zakor Sándor Deutsch Tamástól vette volna át az MTK futballcégének vezérigazgatói posztját, a valóság ezzel szemben az, hogy az EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át ezt a pozíciót, így értelemszerűen az ő „üzleti köreihez tartozik”. Az érintettek elnézését kérjük a hibáért.
Címlapkép: A SungEel HiTech Hungary Kft. második üzemének megnyitója a bátonyterenyei ipari parkban 2021. július 7-én. Fotó: MTI/Komka Péter | Kárpátok Őre-díjas hagyományőrző és fideszes kötődésű cégek is beszálltak a vendégmunkás-bizniszbe | Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/05/karpatok-ore-dijas-hagyomanyorzo-es-fideszes-kotodesu-cegek-is-beszalltak-a-vendegmunkas-bizniszbe/ | 2023-09-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha azt halljuk, hogy valaki 1,1 milliárd forint osztalékot tudott kivenni a cégéből egy üzleti év alatt, elismerően csettinthetünk: ez igen, szép eredmény! Az igazi sokk viszont akkor jön, ha még azt is hozzátesszük, hogy egy olyan vállalkozással sikerült ezt összehozni, amelynek mindössze 9 alkalmazottja van, éves árbevétele 1,56 milliárd, erre jutó nettó nyeresége pedig 1,36 milliárd forint volt. Ha ilyen biznisz is létezik, akkor az a minimum, hogy mindent félredobva rohanunk a cégbíróságra bejegyeztetni egy saját kft.-t ugyanebben az iparágban, kiderítjük az üzleti modellt, aztán a tenyerünket dörzsölgetve várjuk a közel 90 százalékos profitot.
Ezen a ponton sajnos kénytelen vagyok kiábrándítani mindenkit: a fenti példa bár valós, aligha utánozhatja le azt egy átlag magyar vállalkozó. Az említett 1,1 milliárdos osztalékot Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata szedték ki cégükből, a Top News Hungary Kft.-ből, amely egy online bulvárlap, a TWN (Top World News) kiadásával foglalkozik. A 2018-as alapítású vállalkozás más tevékenységéről nem tudni, de már a kezdetektől aranybánya Rogán Antal propagandaminiszter volt felesége és barátnője, Sarka Kata számára, aki a leginkább NER-es biztonsági cég, a Valton Security tulajdonosának felesége. Arról még 2022-ben írt a Direkt 36, hogy Rogán Antal hivatala is feltűnt korábbi feleségének kiugróan sikeres üzlete körül.
A Top News adózott eredménye 2019-ben 151 millió, 2020-ban 561 millió, 2021-ben 1,33 milliárd forint lett, majd ezen a szinten stabilizálódott. A beszámolási határidő után több mint három hónappal feltöltött adatok szerint 2022-ben 1,36 milliárd forint adózott eredményt produkált a cég.
A cég bevétele minden évben kevéssel haladta meg a nyereséget. Tavaly minden üzleti tevékenységből befolyt tíz forintból nagyjából kilenc profitként csapódott le.
Ilyen eredményt a termelő ágazatokban tevékenykedő, Fidesz-közelbe sorolt cégek sem érnek el soha, vegyük például a NER egyik szimbólumát, a „Lölő-jelenség” régi zászlóshajóját, a Mészáros és Mészáros Zrt.-t: tavaly náluk 74,3 milliárdos bevételre jutott 17,3 milliárd adózott eredmény.
Profitbánya egy nyűglődő piacon
A Top News Hungary nyereségrátája akármilyen iparágban obszcénnek számítana, de különösen annak tűnik a médiapiacon, amely mostanában nem tartozik a különösebben jövedelmező ágazatok közé. Mármint annak a valódi piacról megélni próbáló része.
A médiacégek bevételi oldalát elég sok minden megtépázta az elmúlt években a hirdetések techcégek felé vándorlásától kezdve a nyomtatott lapok lassú kihalásán át a közösségi médiás tartalomfogyasztás térnyeréséig. Magyarországon ehhez jön még hozzá az állami médiaúthenger, ami elképesztő szinten torzította el a hirdetői piacot.
A fenntarthatósági kihívások leglátványosabb jele, hogy a független sajtó sok szereplője, így a Telex is igyekszik egyre több közvetlen támogatói, előfizetői bevételre szert tenni, hiszen a magyar állam által uralt hirdetési piacról önmagában nem tudnánk megélni. Nem így a TWN.hu, melynek kiadója tavaly 1,5 milliárd forintos árbevételt ért el – a jelek szerint reklámokból.
Bulvárban is legalul
Ez a reklámpiaci siker már önmagában is üzleti csodának tűnik, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen teljesítménnyel kaszál ekkorát a Rogán-Gaál–Sarka-páros. A TWN-nek ugyanis kifejezetten gyatra szinte az összes, online hirdetési piacon fontos mutatószáma.
A Similarweb és a Gemius platformok segítségével összehasonlítottuk a TWN-t néhány versenytársával. Ehhez más, hardcore bulvárlapokat, és főként nőket célzó tematikus oldalakat vettünk alapul. Az elemzés érdekes eredményt adott.
Augusztusban napi átlagban 61 ezren nyitották meg az oldalt. Ez felhasználók szintjén a női/bulvármezőny alsó negyedét jelenti.
Az elmúlt 28 napban a TWN-re érkező forgalom több mint 86 százaléka nem direktben akart az oldalra látogatni, hanem valamilyen híraggregátorból, esetleg más lapok cikkeiben elhelyezett linkről jött. A fő külső forrás a Kapu.hu és a Hírkereső, amelyekről érdemes tudni, hogy pénzért is lehet náluk elérést vásárolni.
Augusztusban a felhasználók közel 48 százaléka volt 60 év feletti, azaz a hirdetők szempontjából kevésbé fontos felhasználó. Ez a második leggyengébb érték a Kiskegyed után (55 százalék), ők viszont más nagyságrendben játszanak, több mint hétszerannyi felhasználójuk van napi átlagban, mint a TWN-nek.
A felhasználók rendkívül kevés időt, átlagban 1 percet és 25 másodpercet töltöttek a portálon. Az általunk kiválasztott 11 versenytárs közül messze ez volt a legrosszabb adat, még a hátulról második Ripost is 1 perc 51 másodpercet tud. Az általunk összerakott, 11 elemű mezőnyt egyébként a nagyon más pályán mozgó, minőségi, de azért kimondottan nőket célzó WMN nyerte több mint 9 perccel átlagosan.
A WMN-nel annak ellenére érdemes összevetni a TWN számait, hogy nagyon más a két oldal profilja. Az átlag napi felhasználók számában ugyanis a két lap közel van egymáshoz: augusztus hónapban összesen 777 ezer a TWN-nél, 547 ezer a WMN-nél, és a fő célközönség mindkettőnél a női tábor.
A WMN Média Kft. bevétele tavaly 279 millió forint volt, adózott eredménye pedig 15,2 millió forint. D. Tóth Kriszta nyolc éve létező, mára ismert médiapiaci márkának számító cége tehát kb. hatodannyira sikeres bevételszerzésben, mint a Rogán-Gaál–Sarka-bulvárlap még úgy is, hogy közönsége az összes, a hirdetők számára érdekes mutatóban messze felülmúlja a TWN-t. A WMN-en jóval több időt töltenek a felhasználók, alig vannak hírkeresőkből átirányított userek, kevesebb a nyugdíjas korú olvasó. Hasonló nagyságú, többségében a női táborra célzó oldal még a Velvet, de ennek az Index kiadó részeként nincsenek kívülről elérhető, saját pénzügyi mutatói, így nem tudjuk a TWN mellé tenni az adatait.
Vajon ki akar itt hirdetni? Nem fogja elhinni – Fotók
Cikkünk írásakor, szeptember 12-én a TWN oldalán a következő hirdetésekkel találkoztunk fixen, több böngészőből és gépről is betöltve:
a Magyar Turisztika Ügynökség belföldi turizmust népszerűsítő szpotja;
a MOHU (a Mol hulladékkoncessziós cége) imázskampánya;
Magyarország kormányának videója, amely a „békepárti” álláspontját sulykolja;
a Tiborcz István cégének többségi tulajdonában álló Gránit Bank reklámja.
Tehát a magyar állam és néhány, hozzá szorosan kapcsolódó szereplő érzi fontosnak, hogy olyan cikkek között jelenjen meg a hirdetése, mint
„Kitálaltak az alkalmazottak: nem mos fogat, nem fürdik ez a 9 sztár – Fotók”
vagy „Megpróbálta 5:20-kor felkelteni a kutyáit a gazdi: amit tettek, azon milliók nevetnek – Videó”
Ezek mellett maradt még néhány reklámhely, ahova személyes böngészési előzmények alapján tesz hirdetéseket a Google, itt jöttek szembe átlag piaci szereplők kampányai is. A Telex sales iparági információi és saját számításai alapján egy ilyen műfajú és olvasói bázisú oldalon 1000 ilyen reklámmegtekintés (ad impression) után maximum 200-300 forintot fizetnek a cégek. A TWN adataival számolva tehát ebből a forrásból kevesebb mint évi 100 millió forint jöhet be. Persze lehet még operálni szponzorációkkal, natív- és PR-cikkekkel, ezek azonban csak ismert és elismert médiamárkáknál hoznak értelmezhető bevételt. Emlékeztetőül: a Top News Hungary árbevétele tavaly és tavalyelőtt is meghaladta a 1,5 milliárd forintot.
Mindezek alapján megkerestük a Top News Hungary Kft.-t a cégkivonatban megadott, gmailes címen, és érdeklődtünk a működési modelljük iránt. Azt szerettük volna megtudni, mi lehet az oka, hogy a TWN ilyen mutatószámokkal üzletileg kiemelkedően sikeres tud lenni ezen a piacon, mit kínálnak a hirdetőknek, amiért ilyen értékben helyeznek el reklámokat a lapban, illetve hogy van-e más bevételi forrása a cégnek a TWN.hu-n megjelenő hirdetéseken kívül, ami magyarázhatná az extrém profitszintet. Cikkünk megjelenésééig ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. | Rogán-Gaál Cecília lapja a bulvármezőnyben is gyenge, mégis milliárdos profitokat termel | Magyarországon minden rendszeres újságolvasó tudja, hogy a NER-ben a Fidesz-holdudvar cégei számára nem egészen úgy működik a piac, ahogy az a gazdasági tankönyvekben meg van írva. De hogy mennyire nem úgy, az azért meglepő lehet, ha néha egy kicsit utánaszámolunk. Rogán Antal üzletasszonnyá átlényegült exfelesége és társa, Sarka Kata cége olyan modellben működik, amelyről a kormányközeli vállalkozók többsége is csak álmodozhat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/13/rogan-gaal-cecilia-sarka-kata-twn-top-news-hungary-kft-bulvar-ujsag-kiemelkedo-bevetel-profit | 2023-09-13 13:04:43 | true | null | null | Telex |
A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében.
Az alapítványi fenntartású iskola vezetése szerint az eljáró végrehajtó nem értesítette őket szabályszerűen a kiürítési tervéről. „Szabályszerű értesítés nélkül nem volt jogosult megjelenni sem” – írták.
Hozzátették, hogy korábban bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy felfüggesszék a végrehajtási eljárást és így megakadályozzák az iskola kiürítését. Állításuk szerint a bíróság ezidáig nem bírálta el a kifogásukat, „így a végrehajtó a bíróság döntéséig nem volt jogosult eljárni” – írták.
A XXIII. kerületi Qualitas Gimnáziumban kedden délelőtt jelent meg egy bírósági végrehajtó, aki kiürítette az épületet. A végrehajtó az utcára terelt tanulókkal és tanárokkal közölte, hogy az épületet tavaly már elárverezte, „az árverés jogerőre emelkedett, a bíróság minden jogorvoslatot jogerősen elbírált.” | A bezáratott soroksári iskola kiskorú veszélyeztetése és hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz | A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/13/a-bezaratott-soroksari-iskola-kiskoru-veszelyeztetese-es-hivatali-visszaeles-miatt-feljelentest-tesz | 2023-09-13 11:42:00 | true | null | null | Telex |
Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból.
Továbbra is igaz az a két állítás, hogy
olyan sok pénzt kap az államtól a közmédia, hogy elkölteni sem tudja,
nincs is szüksége reklámbevételekre a közmédiának, mégis milliárdokat költ a beszerzésükre.
Nem utal különösebb megszorításra, hogy tavaly az első hat hónapban 56,8 milliárd forint állami támogatást kapott az MTVA, idén júniusig viszont 61,3 milliárd forint érkezett a Kunigunda utcai székházba. Ez a pénz 2019-ben 46 milliárd, 2020-ban 45,7 milliárd, 2021 pedig 57 milliárd forint volt. Vagyis soha annyi közpénzt nem kapott még az első félévben a közmédia, mint az idén, amikor költségvetési gondjai vannak az Orbán-kormánynak, a gazdaság pedig recesszióban van rendkívül magas infláció mellett. Cserébe viszont garantáltan olyan közszolgálati hírek születnek, amelyek szerint például az inflációról mindenki tehet, kivéve a kormányt.
Valamivel a reklámbevételeik is nőttek: 2,4 milliárd forintról 2,5 milliárdra. Az állami média reklámfelületeit a Mészáros Lőrinc-közeli Atmedia értékesítőházhoz tartozó Media Services Company Kft. árulja.
Nem lesz egyszerű feladat 126,6 milliárd forintot elkölteni, de a féléves kimutatás alapján van rá esély, hogy az állami médiának sikerülni fog. A kiadásokat átnézve az látszik, hogy dologi kiadásokra egészen elképesztő összeg, 31,3 milliárd forint ment már el. Ez bőven meghaladja a tavaly első féléves költést, amikor csak 26,5 milliárd forintot szerepelt ezen a soron. Persze ez magyarázható az EU-bajnok hazai inflációval. Rengetegen dolgoznak az állami média és így az Orbán-kormány sikeréért, ami sokba is került: csak a bérekre 12,1 milliárd forintot kellett kifizetni.
Látványosan növekednek tehát a közmédia személyi és dologi kiadásai, de így sem tudja elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat: idén az első félévben 1,6 milliárd forint nyereséggel végeztek. Tavaly ilyenkor 2,9 milliárd forintos pluszban zártak.
A Magyar Hang pedig az MTVA szerződéslistáját nézte át, és azt találta, hogy 6,7 milliárd forintnak megfelelő euróba kerülnek az olimpiai közvetítések: 2026 és 2032 között az összes téli és nyári olimpiát az állami társasághoz tartozó csatornákon láthatják a nézők. Ötéves megállapodást kötöttek a magyar rekordbajnok futballcsapat, a Ferencváros működtetőjével, az FTC Labdarúgó Zrt.-vel. Ennek értelmében 2028-ig mintegy 670 millió forintért megvásárolták a csapat hazai Bajnokok Ligája, Európa-liga és Európa-konferencia-liga selejtező mérkőzéseinek felhasználási jogát. Ugyanakkor az MTVA elveszítette a futball Bajnokok Ligája következő szezontól érvényes közvetítési jogaiért zajló licitet az RTL-lel szemben.
Azt pedig lapunk írta meg, hogy a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. 170 millió forintos ajánlattal nyerte el az MTVA dolgozóinak külföldi utaztatására kiírt tendert. Ez 30 millió forinttal több, mint az előző, szeptemberben lejáró szerződés, ami szintén nem a megszorítás jele. | Válságban éri meg igazán az Orbán-kormánynak a közmédia milliárdos kitömése | Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagban-eri-meg-igazan-az-orban-kormanynak-a-kozmedia-milliardos-kitomese.html | 2023-09-14 13:43:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett.
Ez nem azt jelenti ezúttal, hogy egy számára eddig teljesen ismeretlen céget vásárolna fel, vagy kebelezne be Kis-Szölgyémi Ferenc Zrt.-je, hiszen már eddig is 33,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett. Két tulajdonostársa van a földi kiszolgálást végző társaságban:
szintén 33,4 százaléka van Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára, Tasnádi László cégének, a Civil Biztonsági Zrt.-nek,
33,2 százalékos tulajdont birtokol az elmúlt időszakban Mészáros Lőrinc körébe vándorolt Valton-Sec Zrt.-nek.
Az egyedüli irányításszerzéssel tehát az állami közbeszerzéseket sorra elnyerő takarítócég kiebrudalja maga mellől Pintér Sándor emberének érdekeltségét, valamint a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként ismertté vált társaságot.
Ezzel a lépéssel pedig az öt évvel ezelőtti viszonyokat állítaná vissza Kis-Szölgyémi. A B+N Referencia ugyanis 2018 decemberében szerezte meg az Airport Service-t és hónapokon keresztül egyedüli tulajdonos is volt. Jött aztán 2019 júliusa, amikor is beszállt a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec.
Rengeteg pénzt toltak bele a tulajdonosok
Az, hogy most akar újra egyedüli tulajdonos lenni a cégben Kis-Szölgyémi, némiként meglepő lépés, hiszen az elmúlt három évben rengeteg pénzt toltak be az Airport Service-be, viszont ezt a mai napig nem sikerült nyereségtermeléssel párosítani.
A cég éves beszámolói alapján
2020-ban 280 millió,
2021-ben 1,203 milliárd,
2022-ben pedig 900 millió forintos
pótbefizetést - összesen 2,383 milliárdosat - hajtottak végre a tulajdonosok. Ez tulajdonosonként 795,9-795,9-791,1 millió forintos terhet jelentett három év leforgása alatt.
Ám hiába ez a rengeteg pénz - amit a saját tőke rendezésére, az éves veszteségek ellensúlyozása érdekében kellett betolni a cégbe -, tavaly sem sikerült profitot termelnie a cégnek. Csak annyit értek el, hogy a korábbi tíz számjegyű mínuszt kilenc számjegyűre sikerült csökkenteni. De mutatjuk is a számokat.
Amikor 2019-ben megjelent a tulajdonosok között a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec, 3,6 milliárd forintnyi árbevételből egy szerény 1,2 milliós nyereség maradt a végére. Az alkalmazottak száma ebben az évben 229 fő volt, ez 2022-re 280 főre emelkedett. Az árbevétel viszont nagyot ugrott, kicsivel több mint 7 milliárd forint fölé - ráadásul a nagy ugrás pont a tavalyi évben történt, hiszen még 2021-ben is "csupán" 3,9 milliárd forint folyt be a cég kasszájába. Az adózott eredményen azonban ez a szignifikáns forgalombővülés egyáltalán nem mutatkozott meg. Az előző évi 1,05 milliárd forintos veszteséget 692 milliós mínuszra tudták szépíteni.
A bevételek tavalyi megugrása főként két dolognak köszönhető:
920 millióról 2,7 milliárdra nőtt az export árbevétel (ezen belül az Európából származó 593 millióról 1,4 milliárdra, az EU-n kívülről származó bevétel pedig 327 millióról 1,2 milliárdra nőtt),
nagyot nőtt a takarításból (775 millióról 1,3 milliárdra), a földi kiszolgálási tevékenységből (208 millióról 628 millióra) valamint a repülőtéri kiegészítő szolgáltatásokból (43 millióról 536 millióra) származó árbevétel.
Egyébként a cég bevétele még mindig legnagyobb részt vagyonvédelemből származik; ez tavaly 1,78 milliárd forintot jelentett az előző évi 1,9 milliárd után. | Kipöckölik Pintér Sándor emberét és a Fidesz-kedvencet a reptér földi kiszolgálócégéből | A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kipockolik-pinter-sandor-emberet-es-a-fidesz-kedvencet-a-repter-foldi-kiszolgalocegebol.html | 2023-09-12 13:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
A jogszabály értelmében a főpolgármester havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben megállapított illetményével – amely alapilletményből, illetmény-kiegészítésből és vezetői illetménypótlékból áll.
Tarlós István 2010. október 3-tól bruttó 671 550 forint havi illetményt kapott, amelyhez 201 465 forint költségátalány járt neki. A törvényi szabályozás szerint 2013. január 1-jétől alapilletménye 602 940, illetménykiegészítése 301 470, vezetői illetménypótléka 391 911 forint lesz – vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg.
A főpolgármester az illetményének 15 százalékában meghatározott összegű költségtérítésre, vagyis havi 194 448 forintra is jogosult.
A főpolgármester-helyettesek havi illetménye az önkormányzati törvény szerint megegyezik a főpolgármesterének 90 százalékával, s helyettesi illetményük 15 százalékával megegyező költségtérítésre jogosultak. Ennek megfelelően Bagdy Gábor pénzügyi, Csomós Miklós oktatási és kulturális, György István városüzemeltetési, Szeneczey Balázs városfejlesztési és Szentes Tamás egészségügyi, szociális és sportért felelős főpolgármester-helyettes havi bruttó 1 166 689 forintra jogosult.
Sárádi Kálmánné főjegyző előterjesztése – amelyről szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés – arra tesz javaslatot, hogy a testület vállaljon kötelezettséget az illetmények és költségtérítések pénzügyi fedezetére. | Tarlós Istvánnak boldog lesz a január | Az önkormányzati törvény értelmében jelentősen emelkedik a főpolgármesternek és helyetteseinek illetménye 2013. január 1-jétől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/23/tarlos-istvannak-boldog-lesz-a-januar/ | 2012-11-23 13:09:00 | true | null | null | 24.hu |
BRFK-vizsgálat az Operaházban | Ismeretlen tettes ellen eljárást indított az Állami Operaházban a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt. Az illetékes BRFK főosztály dokumentumokat kért a dalszínháztól a 2010. december 31. és 2012. október 1. közötti időszakra. | null | 1 | https://nepszava.hu/articles/article.php?id=603136&referer_id=friss | 2012-11-28 14:29:00 | true | null | null | Népszava |
|
Mindenszky Nikoletta, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette a Blikk információit, miszerint az eljárás bűncselekmény hiányában szűnt meg a közelmúltban.
Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben vett részt az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai romastratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.
Miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett arra hivatkozva, hogy az utazást közpénzből fizették, a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el.
A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanása után ezt és a felvett napidíjakat jótékonysági célra felajánlva visszafizették a résztvevők. Az úton részt vett Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is. | Nem nyomoznak az azori-szigeteki utazás ügyében | Megszüntette a rendőrség a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/28/nem-nyomoznak-az-azori-szigeteki-utazas-ugyeben/ | 2012-11-28 14:49:00 | true | null | null | 24.hu |
“Az elmúlt napokban Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának más szerzők által publikált tanulmányokkal való részleges azonosságára vonatkozó állítások láttak napvilágot a sajtóban, melyek az ELTE Társadalomtudományi Kart és intézményünk oktatóinak szakmai hitelességét is érintik. Ezen állítások valóságtartalmának tisztázására háromtagú bizottságot bíztam meg a mai napon” – írta közleményében Dr. Tausz Katalin, dékán.
Mint fogalmazott, a bizottság tagjai a kar magas szintű tudományos kvalifikációval rendelkező oktatói. | Semjén dolgozata: bizottságot állít fel az ELTE TÁTK | A kar szerint megkérdőjeleződött az oktatóik szakmai hitelessége. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/11/29/semjen-dolgozata-bizottsagot-allit-fel-az-elte-ttk/ | 2012-11-29 15:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben.
Tolmácsot kellett fogadni a tárgyalásokhoz a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződéseiből. A kormany.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint 2012. június 2. és 2013. május 31. között hatmillió forintot fizet ki a minisztérium az E+I Tolmács és Szolgáltató Betéti Társaságnak az „egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelő̋s tárca nélküli miniszter részére, feladatköréhez kapcsolódóan angol és német nyelven szinkrontolmácsolási és fordítási feladatok ellátására”.
Hogy pontosan mennyi munkája volt eddig a cégnek, azt nem tudni, a minisztériumtól és Varga Mihály sajtóirodájától ugyanis egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Tény, hogy ez idáig nem sokszor ült asztalhoz Varga és az IMF csapata.
Varga angoltudása egyébként nem először kerül napirendre. A miniszternek nincs nyelvvizsgája, a parlament honlapján szereplő önéletrajza szerint azonban tárgyalási szinten beszél angolul. Ennek ellenére a WikiLeaks által 2011-ben kiszivárogtatott adatokban az szerepel, hogy alig tud angolul.
April Foley, korábbi budapesti amerikai nagykövettel való találkozása után a követség táviratában a következőt írták: nem beszél folyékonyan angolul, de folyamatosan próbálkozik, még akkor is, ha enyhén szólva alig érthető, amit mond. Varga idén májusban, miniszteri kinevezése után, az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy nem szándékozik tolmács segítségét igénybe venni.
Magáról a fordítócégről egyébként az interneten szinte semmilyen információt, elérhetőséget nem lehet találni. Az adatok szerint az 1992-ben alapított bt. adószáma többször is változott az évek során. A cég egyik tagja, Szilárdné Wurdits Erzsébet 2008-ban Brüsszelben tolmácsolt az APEH-vezetők látogatásán, amelyen részt vett Veres János akkori pénzügyminiszter is. | A WikiLeaks szerint Varga nem beszél jól angolul | Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben. | null | 1 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2012/11/a-wikileaks-szerint-varga-nem-beszel-jol-angolul | 2012-11-30 15:14:00 | true | null | null | Bors |
A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton.
A kormány még 2021 novemberében egy kormányhatározattal jelölte ki a terület vevőjének a friss alapítású SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t, amely cégnek a feladata lett volna, hogy kereskedelmi repülőteret csináljon a légibázisból. Innentől kezdve felpörögtek az események, hiszen az eredeti két magánszemély tulajdonos kiszállt a cégből, majd megjelent az egykori újpesti focista, Kovács Zoltán. A társaság leánycégét - az NwPst Investment Kft.-t - sokáig az újpesti focicsapat komoly vevőjelöltjének tartották a hazai sajtóban.
Idén februárban aztán egy újabb fordulat következett be, hiszen az SGF-fel nem tudta nyélbe ütni a bizniszt az állam, ezért visszavonta azt a határozatot, melyben a céget jelölte meg vevőként. Helyette elektronikus árverésen próbáltak vevőt találni az ingatlanra. Ez pedig - mint arról lapunk elsőként beszámolt - már sikeres volt, és idővel pecsét, bélyegző és aláírás került a papírokra.
Ám az új tulajdonosok kilétét a mai napig homály fedte, a szerződéskötés aktív folyamatára hivatkozva sem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sem pedig politikusok és településvezetők nem árulták el, kinek az ajánlata lett a befutó. Az állam egyébként 2,6 milliárd forintról indította a licitálást, a nyertes ajánlat pedig ennél jóval magasabb lett. 3,6 milliárd forintot kínáltak az egykori légibázisért a március 31-én lezárult árverésen.
Az új tulajdonos kilétét június 20-án jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára; eszerint a budapesti székhelyű Billion Up Kft. vette meg a taszári repteret - vette észre az Mfor. A társaság alapítója és mai napig tulajdonosa a hongkongi székhelyű, 1991-es alapítású, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Billion Up Development Limited. Vagyis kínaiaké lett a magyar föld. A nyertes leányvállalat főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A társaság nem rendelkezik túl nagy múlttal és az alapítás dátuma alapján már régóta tervezhettek valamit Magyarországon. A céget ugyanis még a taszári reptér-saga kezdete előtt, 2020. december 22-én alapították, a cégbíróság pedig egy hónappal később, 2021. január 21-én jegyezte be 17 millió forintos törzstőkével. Tavaly májusban ázsiós tőkeemeléssel 18 milióra növelték ezt oly' módon, hogy az alapító cégnek közel 94 millió forintos követelése volt a Billion Uppal szemben, amit nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a cég rendelkezésére bocsátott.
Az egyébként, hogy honnan teremtették elő a reptér 3,6 milliárdos vételárát, nem következtethető ki a Billion Up Kft. beszámolójából. Eddig egy forint árbevétel sem folyt be a cég kasszájába, tavaly közel 14 milliós veszteséggel zárt. Mérlegfőösszege sem haladja meg a 100 millió forintot - igaz, ez még tavaly év végi állapotokat mutat, de a cégbírósági dokumentumok között sem találtunk arra utaló jelet, hogy feltőkésítették volna a céget.
A vevő neve mégsem kell, hogy teljesen ismeretlen legyen a magyar közvélemény előtt. A Billion Up Kft. hongkongi tulajdonosának, a már említett Billion Up Development Limitednek ugyanis pontosan ugyanaz a Hsieh Yi-Chen az ügyvezetője, mint a Pápai Húsüzemet 2016-ban megvásárló Famous Yield Enterprises Limitednek. Sőt, a cégnyilvántartás adatai szerint mind a húsüzemvásárló Famous Yield Enterprises Limited, mind a reptérvásárló Billion Up Development Limited székhelye ugyanannak a hongkongi irodaháznak a 11. emeletén található.
A Billion Up Kft. ügyvezetője, Hsieh Yi-Chen a cégnyilvántartás adatai szerint még kettő magyarországi vállalkozásban érintett: ügyvezetője az idén júliusban alapított Chi Fu Taszár Kft.-nek, mely a Billion Up Kft. leányvállalata, illetve a Nice Billion Kft.-nek is, melynek tulajdonosa a Glory Wise Trading Limited. Hogy, hogy nem, de utóbbi cégnek a székhelye ugyancsak a már említett hongkongi irodaház 11. emeletén van, ügyvezető igazgatója pedig az 1968-as születésű Chang Pei-Chi.
Utóbbi személy Magyarországon már több cégnek is ügyvezetője, így a Glory Wise Trading Limited Glory Wise Kft. nevű leánycégének, valamint két, a Chi Fu Taszár Kft.-hez hasonló nevű vállalkozásnak, a Chi Fu Pápa Kft.-nek és a Chi Fu Central Europe Kft.-nek is.
A Chi Fu-csoport (melynek egybként számos leágazása van hazánkban) nyugodtan nevezhető Magyarországon (is) működő cégbirodalomnak, olyannyira, hogy
az előbb említett Chi Fu Central Europe Kft. az ugyancsak kínai tulajdonban levő Váci Enterprise Kft.-vel 2020-ban részben, majd 2021-ben teljesen megvásárolta a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak Optima-Béta Kft. nevű cégét,
mely már akkor több mint 20 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezett.
A cégbirodalom tulajdonosa, így tehát a taszári reptér vevője is a magyar állampolgársággal is rendelkező Frank Liu nevű tajvani milliárdos,
akiről három éve az Index készített összeállítást.
És hogy mi lesz a reptérrel?
Az elmúlt hónapokban egyre gyanúsabb volt, hogy a kormány is elengedte a kereskedelmi repülőtér létrehozását, hiszen az árveréssel történtő értékesítésről szóló idén februári kormányhatározatban már nem esett szó a kereskedelmi repülőtér célú hasznosításról. Ráadásul Taszár község polgármestere is már iparterületként hivatkozott Facebook-bejegyzéseiben az ingatlanra.
Kaposvár polgármestere, Szita Károly pedig májusban tárgyalt kínai befektetőkkel az északi ipari parkra tervezett beruházásokról. Akkori nyilatkozata szerint egy kínai nemzetközi befektetői csoport sikerrel pályázott arra is, hogy az egykori taszári repülőtér 600 hektáros területén egy karbonsemleges ipari parkot fejlesszen. Emellett Varjas András, Taszár polgármestere június végén egy Facebook-bejegyzésben még azt is elárulta, hogy logisztikai központ és iparterületek kialakítása is szerepel a tervek között.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.) | Lehullt a lepel: ő vette meg a taszári repteret | A taszári légibázis anno az MH Kapos Bázisrepülőtér néven működött katonai légibázisként egészen 2005-ig, amikor is a honvédség gazdasági megfontolásokból teljesen bezárta a repteret. A terület egy részét még 2009-ben adták el a KaposBusznak, a többi részén viszont csak az idő vasfoga dolgozhatott. Egészen 2023-ig, amikor is sikerült új tulajdonost találni az ingatlannak - igaz, meglehetősen kalandos úton. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/lehullt-a-lepel-o-vette-meg-a-taszari-repteret.html | 2023-09-07 08:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola első, tavalyi tanévnyitóján aláhúzta: a cél az, hogy minden magyar fiatal tisztában legyen állampolgári kötelezettségével, vagyis azzal, hogy a haza védelme minden magyar állampolgár kötelessége. „Nemzeti kormányunk nem csak felismerte, hogy milyen fontos a honvédelmi nevelés, de erkölcsileg és anyagilag is támogatja annak megvalósulását”– jelentette ki a tárcavezető.
A kormány honlapján elérhető beszámolóban még az is szerepel, hogy a honvédelmi miniszter szerint ahhoz, hogy sikeresen megvédhessük hazánkat, három dologra van szükség:
modern eszközökre,
az azokat professzionálisan kezelő, jól felkészült, kiképzett fiatalokra,
és a legfontosabbra, a helyes erkölcsi alapállásra, a hazafias szemléletre, amit a honvéd középiskolában fognak megkapni.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka pedig azt mondta a tavalyi tanévnyitón, hogy „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája”.
Orbán Viktor megígérte
A hódmezővásárhelyi honvédelmi középiskola és kollégium létrehozását Orbán Viktor miniszterelnök ígérte meg 2017 május végén, amikor a város akkori polgármesterével, a fél évvel később elhunyt KDNP-s Almási Istvánnal találkozott. A kormányfő és a városvezető akkor a Modern Városok program keretében megállapodást írt alá, melynek része volt az azóta megvalósult tram-train és több más beruházás mellett a honvédiskola is.
Végül bő öt évvel később, 2022 őszén kezdődött meg az oktatás Hódmezővásárhelyen a Kratochvil Károly katonatiszt nevét viselő középiskolában és kollégiumban. Ezen a néven egyébként több hasonló intézmény is működik hazánkban: az elsőt Debrecenben hozta létre a Honvédelmi Minisztérium 2013-ban, majd 2021 őszén elindult a nyíregyházi intézmény is, 2022-ben pedig a hódmezővásárhelyi mellett a szolnoki kadétiskola is megnyitott. A Kratochvil központi honlapja szerint „a felvételi eljárás folyamán közel ötszörös volt a túljelentkezés”, a 2023/2024-es tanévet Debrecenben 205, Hódmezővásárhelyen 76, Szolnokon 46, Nyíregyházán 67 fő növendék kezdte meg.
Erre van pénz
Nagyjából az idei évnyitókkal egy időben, szeptember elején jelent meg az európai uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a Kratochvil hódmezővásárhelyi intézménye új épülete(ke)t kap. A szűkszavú tájékoztató szerint
az Épkar Zrt. nettó 8,5 milliárd forintért építi fel az új honvédelmi középiskolát és kollégiumot Hódmezővásárhelyen.
Az erről szóló döntés idén július 10-én született meg, és augusztus 23-án írta alá a céggel a szerződést a projektet lebonyolító állami szerv, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala. Oly sok más állami beruházással ellentétben ezt nem fenyegeti az a veszély, hogy lefújják pénzhiány miatt, ugyanis külön kiemelték, hogy „a szerződés hatályba lépésének feltétele a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állása volt, mely feltétel a szerződés megkötését megelőzően teljesült” – vagyis erre a projektre van közpénz az államkasszában.
A nyertest az eredménytájékoztató szerint egyébként kilenc pályázó közül választották ki, ám a többiek nevét nem közölték. Az Épkar Zrt. tulajdonosa (a Szeivolt Holding Vagyonkezelő Kft.-n keresztül) Szeivolt István és családja, akik a 100 leggazdagabb magyar 2023-as listáján a 75. helyen szerepelnek közel 28 milliárd forintos vagyonukkal.
Az Épkar elég sűrűn nyer közbeszerzéseket, és sokszor Mészáros Lőrinchez köthető, vagy más NER-közeli cégekkel dolgozik együtt. Talán ennek is köszönhető, hogy a gazdasági nehézségek nem voltak rá hatással: nettó árbevétele az előző évek 20-25 milliárdjáról tavaly rekordot döntve 27,7 milliárd forintra nőtt, és a korábbi 3-3,8 milliárddal szemben 2022-ben 4,4 milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosainak.
Két éve megtervezték, két évig épülhet
Az új hódmezővásárhelyi kadétiskola és kollégium a most közzétett tájékoztató szerint az Ady Endre út 41. és 43. szám alatt fog megépülni, a volt DÉMÁSZ-székház összesen közel hatezer négyzetméteres területén. A két telek állami megvásárlását már egy 2018-as kormányhatározat elrendelte az új honvédelmi középiskola és kollégium megvalósítása érdekében.
A Kratochvil tavaly megnyitott intézménye jelenleg innen nem messze, az Ady Endre út 45. szám alatti ingatlanon üzemel, ami szintén a Honvédség tulajdona: az Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós laktanyája.
Az új épületekről annyit lehet még tudni, hogy a tavaly októberben közzétett ajánlattételi felhívás szerint az összterületük 14 220 négyzetméter lesz, és a kivitelezőnek a szerződés megkötésétől számítva 780 napja, vagyis több mint két éve lesz az építkezésre.
A projekt egyébként meglehetősen lassan halad: Orbán Viktor 2017 májusi ígérete után 3,5 év telt el, mire 2020 november végén a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal kiírta a tervezésre vonatkozó közbeszerzést. Abban az Ady Endre út 43. és 45. szám szerepelt a megvalósítás helyszíneként, de a jelek szerint ezt időközben módosították – vagy csak elírás volt, hiszen a 2018-as kormányhatározat már kijelölte az Ady Endre út 41.- 43.-at.
A tervezési tendert 2021 június végén 14 ajánlattevő közül az EHH Project Ingatlanforgalmazó Kft. nyerte nettó 87 millió forintos ajánlattal. A szegedi Papp Ferenc tulajdonában lévő cégnek a tendertájékoztató szerint „6200 m2 alapterületű épület tervezése és hozzá tartozó közmű és úthálózat felújításának és létesítésének tervezése” volt a feladata.
Csak az uniós értesítőben szerepel
Érdekesség, hogy magáról a nettó 8,5 milliárd forintos kivitelezési szerződésről az európai uniós közbeszerzési értesítőben olvasható szűkszavú tájékoztatón kívül sehol máshol nincs információ. Sem a projektgazda, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának honlapján, sem a magyar Közbeszerzési Adatbázisban. Ez vélhetően a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény miatt van, amelynek értelmében az uniós értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzések adatait meg kell jelentetni az EU-s értesítőben, de kötelező hazai közzétételt nem ír elő.
Szerencsére azonban a tervezési eljárásnak köszönhetően lehet némi elképzelésünk a projektről, a tender dokumentációjának műszaki leírásában ugyanis szerepel egy elképzelés az új honvédiskola és kollégium területéről. A 2020-ban közzétett iratban ez olvasható: „A feladat végrehajthatóságának vizsgálata érdekében az MG Építész Kft. tanulmánytervet készített”, amely „bemutat egy tervezett állapotra vonatkozó beépítési tervet”. Azonban arra is felhívták a leendő tervező figyelmét, hogy a tanulmányterv csak 200 fő tanulóval számolt, ám ez a szám időközben 230-ra emelkedett, ami mellett minimum 70 fő oktatói/ üzemeltetői/ellátói állománnyal is kalkulálni kell.
A műszaki leírásban továbbá az is szerepel, hogy „A kívánt infrastruktúra biztosításához tervezetten, becsülten mintegy 6000 m2 nagyságrendű épület felújítás, becsülten, mintegy 6200 m2 nagyságrendű épület létesítés és 940 m2 épület bontási feladatok végrehajtása szükséges. A felújítási és létesítési kapacitások csak becsült (a 200 fős kapacitáshoz kialakított) értékek. A tervezési feladat a szükséges kapacitások funkciók elhelyezése a beépítési százalék maximumának figyelembe vételével. Az épületek felújításán, létesítésén túl fel kell újítani az ingatlant határoló kerítést (550 fm), futópályát kell létesíteni, belső közlekedési utakat, járdát, alakulóteret, parkolót kell létesíteni, valamint a hadműveleti követelményeknek megfelelő biztonságtechnikát is ki kell építeni”.
Mivel az építkezésről megjelent tájékoztatóban az szerepel, hogy az új honvédelmi középiskola és kollégium épületeinek összterülete 14 220 négyzetméter lesz, elképzelhető, hogy időközben a tervek tovább bővültek a 2020 végén közzétett tervezési dokumentációhoz képest.
A Honvédelmi Minisztérium egyébként már 2021 végén közölte: tervei között szerepel, hogy „2030-ig mintegy 10 honvéd középiskola és kollégium kezdje meg működését Magyarországon”. Ha ez még aktuális, akkor a hódmezővásárhelyihez hasonló további építkezések is várhatók, hiszen jelenleg azzal együtt is csak négy kadétiskola működik hazánkban. | Honvéd középiskola és kollégium épül 8,5 milliárd forintból Hódmezővásárhelyen | Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/11/honved-kozepiskola-es-kollegium-epul-85-milliard-forintbol-hodmezovasarhelyen/ | 2023-09-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Egy nappal a tanévnyitó előtt, augusztus 30-án az önkormányzat lecseréltette a zárakat Hódmezővásárhelyen a Petőfi út 6. alatti épület földszinti termein, hogy azokat ne használhassa a református iskola. Az igazgatónő a harmadik és a negyedik zár cseréje között ért oda. Amíg a lakatos dolgozott, az aljegyző elmagyarázta, mindez miért történik. Vita támadt, valaki rendőrt hívott. Az jegyzőkönyvezte, mi történt, de más módon nem avatkozott közbe. Az önkormányzat négyszáz gyerek iskolakezdését lehetetlenítette el – ez a történtek egyik olvasata a helyi sajtóban. A másik az, hogy az önkormányzat visszaszerezte, amit az iskola illegálisan vett birtokba.
A tanév első napján, szeptember 1-jén Márki-Zay Péter az épülettel szemben videót rögzített. Ezt meglátta Gilicze Judit igazgató. Odament, hosszan beszélgettek. Az igazgatónő cinizmust érzett a polgármester kérdéséből, hogy rendben elkezdődött-e a tanév. Azt mondja, a polgármester határozottan kommunikál, nehéz meggyőzni, viszont hol magázta, hol tegezte őt. Ő emlékeztette, hogy már összetegeződtek. A katolikus Márki-Zay házaspár három gyereke ugyanis ebbe az egyházi iskolába járt.
A Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola 1994-ben indult, egyetlen osztállyal. Most a harmincadik tanévéhez közeledik az intézmény, tizenkilenc osztállyal. Volt már húsz osztály is, és egy ideig a fenntartó szándéka szerint évente három első osztályt indítottak. Ez egy 43 ezer lakosú városban a mai Magyarországon nagy eredmény az igazgató szerint, azt jelzi, hogy a szülők bíznak az intézményben. A folyamatos növekedés azzal járt, hogy idővel szűk lett az épület. Az iskola fenntartója, az Ótemplomi Református Egyházközség 2017-ben próbált támogatást szerezni az iskola bővítésére, a pályázat azonban tartaléklistára került az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. 2018-ban a reformátusok segítséget kértek a városi önkormányzattól a helyszűke megoldására. Szó volt a galériaépületről, amely eredetileg református gimnáziumnak épült, de azt nem akarta több százmillióért megvenni a presbitérium.
A Petőfi úti épület ügyében akkor döntött a közgyűlés, amikor a városvezető az időközi polgármester-választáson győztes Márki-Zay Péter volt, de a képviselők zöme még a Fideszhez tartozott. A közgyűlés többsége – a polgármester és az alpolgármester ellenszavazata mellett – úgy határozott, hogy a Petőfi út 6. alatti épületet teljes egészében odaadja használatra a református iskolának. A határozatot a polgármester nem írta alá, ezért nem lépett hatályba. A soros önkormányzati választáson, 2019-ben ismét Márki-Zay győzött, és a közgyűlés összetétele is megváltozott. Újból napirendre tűzték ezt a témát, és úgy döntöttek, az épület emeleti helyiségeit kapja meg ingyen az iskola öt évre, a földszinti helyiségeket nem. Közben a reformátusok az államtól megvettek egy másik épületet, három teremmel. Aztán oda és a Petőfi úti ingatlanba is beköltözhettek. | Minden papsajt. Önkormányzati ingatlanok ingyenes átadása egyházaknak | Hódmezővásárhelyen rendőr nézte végig, hogy az önkormányzat egy lakatossal visszafoglal négy tantermet az egyházi iskolától. Budapest II. kerületének kutyapárti képviselője Pannonhalmára utazott rábeszélni a bencéseket, ne vegyék már el az 1,6 milliárdos ingatlant. Abszurd helyzeteket szül az a törvénymódosítás, amely ingyen juttat ingatlanokat az egyházaknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/minden-papsajt-261729 | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A „Dunakanyar gyöngyszeme” – így szokás hivatkozni a Budapesttől körülbelül 70 kilométerre északra található Zebegényre. A községet kettészeli a Malom-patak, jelentős része a Börzsöny oldalában épült meg, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a szemközti Pilisre.
A Millenniumi Pavilon eredetileg Zobel Lajos tervei alapján a városligeti millenniumi kiállításra készült 1895 környékén a dohánygyártást bemutató épületként. Később Ferenc Józsefnek adományozták, aki lemondott róla a főváros javára. Végül az 1920-s években újra felépítették a pavilont Zebegényben, előbb testi fejlődésben elmaradt gyerekek, majd állami gondozottak üdültetésére használták. 2001-ben német magántulajdonba került, az állapota leromlott, majd 2018-ban egy olyan alapítványé lett, amely a személyi összetétele miatt Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető. A Családháló Alapítvány több mint 130 millió forintot kapott az államtól az épület megvásárlására, míg egy másik szervezet, a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítvány a központi költségvetés terhére 2,7 milliárd forintból újíthatja fel.
Egy tavaly augusztusi lakossági fórumon parázs vita alakult ki a beruházás körül, mivel hatvan főre szabott parkolót is terveznek, ami előbb-utóbb a forgalom növekedéséhez vezet. A közhasznú alapítvány egyik kurátora, Ulicsák Tamás Ferenc szokolyai vállalkozó szerint buszos érkezéssel „konferenciák, orvostalálkozók” lesznek az épületben. Múlt év végi cikkünk (lásd: A végén még kiegyenesítik, Magyar Narancs, 2022. december 14.) írásakor felhívtuk Ulicsákot, aki elmondta, egy lakos pert indított az építési engedélyük ellen, ezért a projekt elhúzódik.
„A tél beállta előtt”
Ahogyan arról lapunk tavaly beszámolt, az alapítvány megvásárolta a helyi Kenderes Hotelt; az Építészfórum idén nyár elején erről megkérdezte Ulicsákot, aki elmondta, valóban megvették „a több mint 10 évre bezárt, beázott, leromlott állapotban lévő” Duna-parti ingatlant. „Célunk egy 44 fős szálláshely kialakítása, mely a környékre érkező turisták, vendégek vagy akár a Pavilonépületben rendezvényen részt vevő vendégek szállását biztosítja.” | Itt úgyse jössz át! Pavilonfelújítás állami milliárdokbó | Hamarosan megkezdődhet az állami támogatásból megvalósuló Millenniumi Pavilon felújítása Zebegényben. Pár utcányira egy magánberuházás is indulna, már ha a helyiek ezt hagyják – és ez kihathat a pavilon további sorsára is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-ugyse-jossz-at-261732 | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A siófoki Petőfi-sétányon álló Balaton, Lidó, Hungária és Európa hotel előtti partszakasz közterület, a szállodák mégis lezárták maguknak. Tavaly szeptemberben a siófoki képviselőtestület tárgyalt egy DK-s előterjesztést, miszerint nyissák meg a parti sétányt teljes hosszában a nagyközönség előtt, ennek jogi vizsgálata során bukott ki, hogy a lezárás törvénysértő. Ráadásul a szállodák előtti lezárt sétányszakaszon az önkormányzat intézi a közvilágítást, úgy, hogy ott szezonon kívül senki sem jár.
A tavaly szeptemberi előterjesztés után a hivatal a hónapokig tartó vizsgálat során arra jutott, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely jogszerűen biztosítaná a Parti sétány időszakos megnyitását a gyalogos forgalom előtt, ezért a képviselő-testület „az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel a parti sétány időszakos megnyitásától eltekint”. A képviselő-testületi ülésen Virág Erzsébet, Juhász Attila és Völgyi Lajos a Becsülettel Siófokért Egyesület tagjai az általuk elnökölt bizottságok nevében egyet is értettek a javaslattal, hogy maradjon minden ugyanúgy.
Lengyel Róbert független polgármester (akit a demokratikus pártok és egyesület támogatásával választottak meg) nem ezen az állásponton volt. Módosító javaslatként jogi elemzést kezdeményezett, „hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció akkor, a megkötés időpontjában a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e, illetve van-e és milyen lehetőségünk arra és milyen áron, hogy mégiscsak megnyissuk a közforgalom előtt ezt a partszakaszt”. A módosítót ugyanúgy csont nélkül megszavazták a képviselők, mint a bizottsági üléseken az ellenkezőjét.
Jogi csiki-csuki
Az áprilisi ülésen ismertették a hivatal jogászainak nem egységes, hanem többségi véleményét, amely szerint talán mégsem jogszerű a szolgalmi joggal lezárás. Bardóczi Anita ex-rendőr-jogász alpolgármester abbéli aggályának adott hangot, hogy elévülés okán talán nem is lenne esélye a városnak visszaperelni jogsértően elvett területét. Mivel a hivatal jogászai nyilvánvalóan nem járatosak az ilyen peres ügyekben, a testületi tagok abban maradtak, hogy külsős, hozzáértő ügyvédet kérnek fel jogi szakvélemény írására.
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
A szakvélemény elkészült, a polgármester augusztus 25-i posztjában így foglalta össze az ügyet: „A szállodasoron van 4 olyan szálloda, amelyekhez a part felőli oldalon, egészen a vízig lekerített területek tartoznak. Ezek a területek részben olyanok, amelyek úgy egyébként az önkormányzatunk tulajdonában vannak és le nem zárható, forgalomképtelen közterületek. Lennének...
Mert már évtizedek óta mégis csak le vannak zárva és nem a közösségünk, hanem – használati/szolgalmi joggal terhelten – kizárólag egy szűkebb réteg, jelesül az érintett szállodák vendégei használhatják azokat.
A képviselő-testületünk pénzügyi bizottságának egyik kültagja hívta fel a figyelmünket anno arra, hogy valami ott sincs rendben. Ennek alapján kezdett el a hivatalunk kutakodni az előzményeket illetően és hívta fel aztán jegyzőnő is a figyelmemet jogsértés-gyanúkra.”
Lengyel RÓbert posztjából kiderült, hogy valamikor az érintett négy szálloda egy tulajdonosé, a Pannónia Rt.-é volt, majd a Pannónia – mielőtt eltűnt volna a színről –, külön-külön eladta ezeket a szállodákat a mostani tulajoknak, természetesen az „örök érvényű” szolgalmi/használati jogokkal együtt. Tehát az új tulajok, vélhetően jóhiszeműen, a lezárt és kizárólag a vendégeik számára fenntartott parti területekkel együtt vették meg a hoteleket és fizették ki a vételárakat.
Lengyel hozzátette, hogy nem tudni, hogy pontosan mikor is kerültek az ott lévő területek lekerítésre és milyen körülmények között, 2005-ben viszont a város szerződött a Pannóniával, ingatlan csereügylet és önkormányzati ingatlan területek szolgalmi-használati joggal való megterhelése, valamint a területek lezárhatóságának fenntartása tárgyában, a cég 150 millió forintot fizetett a városnak „megváltásként”.
„A fő probléma pedig az, hogy olyan városi ingatlanokat terheltek meg, amelyeket nem lehetett volna. Mert városi tulajdonú közterületek, mert mint ilyenek, forgalomképtelenek is (vagyis törvényesen sem eladni, sem pedig pl. szolgalmi joggal megterhelni nem lehet őket), azaz ilyen jellegű szerződésnek még csak tárgyai sem lehettek volna. Ezen ismeretek birtokában kértem fel egy ingatlan ügyekben jártas ügyvédet és kértem tőle konkrét jogi szakvéleményt. Most már ez is elkészült és igen érdekes megállapításokat tesz” – írta a polgármester.
A felkért külsős ügyvéd Lengyel Róbert tájékoztatása szerint arra jutott, hogy 2005-ben az akkori jogszabályok is kifejezetten megtiltották, hogy forgalomképtelen önkormányzati ingatlan megterhelésre kerülhessen, viszont sem az akkori polgármester, sem pedig az akkori jegyző nem észlelték ezt a törvénytelenséget, illetve a szerződést ellenjegyző ügyvédek is szemet hunytak a jogsértő jogügylet felett, illetve a földhivatal ügyintézőjének sem tűnt fel mindez, így végül a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba is bekerülhetett a teher.
„Most pedig itt állunk mi, mai városvezetők, akik szeretnénk a törvényes kereteket ez ügyben is visszaállítani, de akadályokba ütközünk” – foglalta össze Lengyel Róbert, aki abszurdnak nevezte a történteket.
Az előkerült levél
Egy iratbetekintés során ugyanakkor a földhivataltól bekért iratok között előkerült egy olyan levél, amely valószínűleg véletlenül került a szolgalmi jog bejegyzésének jogosságát alátámasztó iratok közé:
ezt a levelet a hotelcég vezetője írta, és arról szól, hogy miután sajnálatukra nem vásárolhatják meg a parti részt, javaslatot ad a törvény kijátszására, mégpedig szolgalmi jog bejegyzésével.
Ez azért érdekes, mert az akkori Polgári Törvénykönyv szerint is „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek”.
A polgármester ezután gondoskodott arról, hogy második körben a teljes iratanyagot megkapja a szakvélemény adására felkért külsős ügyvéd, és elrendelte a további irattári kutatást, ami értesüléseink szerint eredménnyel is járt.
A lezárt partszakasz
Fotó: Magyar Narancs
Megkerestük az ingatlancsere-szerződéseket ellenjegyző és a földhivatali bejegyzést intéző, a szerződést ellenjegyző ügyvédet, Karádi Ferencet, aki azt állította, hogy egyrészt nem emlékszik az ügyre, másrészt az ügyvédi titoktartás miatt nem adhat tájékoztatást. Szerinte egyébként rendben volt az ügylet, különben nem járt volna el a Földhivatalnál.
A csereügyletet egyébként még az előző (2014-ben 20 év után a választásokat elvesztő) polgármester, Balázs Árpád idejében kötötték, rekord gyorsasággal. Az előkerült levél 2004. szeptember 6-i keltezésű, Tóth Lajos akkori főépítész jogszerűségi aggályokat fogalmazott meg szeptember 20-án, 23-án viszont némi módosítással átment a szakbizottságokon az előterjesztés, és 27-én már el is fogadta a testület. Köztük két olyan tag, akik a jelenlegi testületben is képviselők, a Fideszes Gencsi Attila és Völgyi Lajos (MSZP, Becsülettel Siófokért Egyesület). Az ügylet földhivatali bejegyzése 2005 májusában történt.
A Polgármesteri Hivatal idén július 5-én egyeztető tárgyalásra hívta a szállodák jelenlegi tulajdonosait, akik meglehetősen hevesen tiltakoztak az ellen, hogy esetleg meg kell szüntetniük a jogsértő állapotot. Egyesek „fenyegető hangnemet” emlegettek, mások munkahelyeket féltettek attól, hogy a szálloda előtt nem szállóvendégek is járhatnak. Ekkor azonban még nem volt ismert a később előkerült levél.
Az új jogi szakvélemény ismeretében hamarosan újra összehívják a szállodák képviselőit. Lengyel Róbert polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy megpróbálnak egyezséget elérni velük, de ha szép szóval nem megy, akkor perelni fognak. Bár Lengyel ezt nem említette, a város adminisztratív eszközökkel, például adóemeléssel is megpróbálhatná rászorítani a partmenti cégeket a területek megnyitására.
A város turisztikai vonzerejét ugyanis lényegesen növelné, ha a kikötőtől több kilométeren át végig lehetne sétálni a Balaton partján. Ezt keleti irányba ez a négy szálloda akadályozza, nyugati irányban a Hotel Azúr és néhány más létesítmény.
A szállodáknak ráadásul nem is feltétlenül lenne hátrányos, ha ki kellene nyitni az eddig lezárt szakaszt, alig van ugyanis közvetlen parti étterem, bár, presszó a városban, és ez akár jövedelmező versenyelőny is lehetne számukra. Egy közeli hotel étterme például egész évben frekventált hely, annak ellenére, hogy az épület és a part között út, parkoló és sétány van. | Közterületet zárt le magának négy szálloda a Balaton-parton, Siófok most próbálná újra megnyitni | Siófokon van a parti sétánynak egy szakasza, amely közterületnek számít, az ott lévő négy szálloda mégis lezárta a nagyközönség elől. Az önkormányzat egy előterjesztés nyomán elkezdte beleásni magát az ügybe, és érdekes dolgok derültek ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozteruletet-zart-le-maganak-negy-szalloda-a-balaton-parton-siofok-most-probalna-ujra-megnyitni-261638# | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.
"Az Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában" - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat holnapja így írja le a 2015-ös programot, amire 214 milliárd forintot költhettek el a kormányhivatalok. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl - mint minden pályázatnál - költségeket is el lehet számolni.
Az uniós támogatásból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is költött autóbérlésre. A 2020-as közbeszerzés szerint "2 db Felső-közép, 7. kategóriájú" gépkocsit béreltek a Porsche Hungáriától 2022. december 31-ig, összesen nettó 12,7 millió forintért. Havi 4 ezer kilométerre kötöttek szerződést, közadatigénylésben kértük ki, mi lett az autókkal.
De hova megy el havi 4 ezer kilométer?
A szerződés alapján azt kértük, küldjék meg a meghatalmazottak nevét és beosztását, akik a járművet vezethették, az esetleges bírságokat, a szerződés időtartama alatt ténylegesen megfizetett bérleti díjat, a kilométerfutást és ha a használatról nyilvántartást vezettek, úgy annak másolatát.
Egy táblázatot kaptunk. Ebből az derül ki, hogy két Skodát bérelt a kormányhivatal. Az egyik 2020 augusztus és év vége között 10 346 kilométer futott, a másik 5 528-at. 2021-ben 13 ezer, illetve 26 ezer kilométert autóztak, 2022-ben ez az egyik autónál 32 ezer kilométerre nőtt. Az látható, hogy a szerződött évi 48 ezer kilométer alatt maradtak, amiért a kormányhivatal 14 forint + ÁFA alulfutási kilométerdíjat fizethetett. Hogy ki és mikor használta, azt nem küldték meg.
A rendőrségi gépjárműpark fejlesztése kapcsán 2017-ben 33 milliárd forintért kapott új autókat a rendőrség. A police.hu-n fotók is vannak, így a rendszám alapján lekérhető, mennyit futottak ezek a kocsik. A PMA 452 az évek során 40-60 ezer kilométer/évet futott, a PMA 458 pedig 30-40 ezer kilométer/évet. A turbó benzines Audi A3-ast alaposan megkímélték, a PMA 835-ös évente 15-20 ezer kilométert ment a nyilvántartás szerint.
Ez csak három példa, de arra mégis jó, hogy lássuk, mennyit futhat egy naponta az utcán szolgáló jármű -azért, hogy legyen összehasonlítási alap a kormányhivatal által bérelt kocsik futásteljesítményéhez. Ugyanis az uniós pénzből havi 4 ezer, évi 48 ezer kilométeres futásra szerződtek, vagyis annyira, mintha járőrautót használnának. Még egy adalék a futásteljesítményhez: 2017-ben elektromos autót kapott a Pest Megyei Kormányhivatal. A PMY 646 rendszámú elektromos autó 4 év alatt 90 ezer kilométert futott, vagyis évi 22,5 ezret. Fele annyit, mint az uniós pénzből bérelt.
Mire kellett uniós pénzből felső-középkategóriás autó?
Ha körbeautózzuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, az 450 kilométert jelent. A 32 ezret futott autóval ez 71 kört jelent. Értelmetlen lenne, így megkérdeztük, mire is használták a kocsikat.
A kormányhivatal azt válaszolta, az autót "a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkatársai használják, a projekt megvalósítása érdekében a GINOP-5.1.1-2015 projekt megvalósítása során keletkező
dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállításához, valamint a konzorciumi értekezletek és egyéb projekteseményeken történő részvétel biztosításához."
Nem részletezték, melyikből mennyi történt, a kapott kimutatásokból sem derül ez ki, csak a havi futásteljesítmény ismert. Az viszont elgondolkodtató, mennyire hatékony uniós pénzből azért autót bérelni, hogy dokumentumokat szállítsanak, akkor is, ha a bérleti időszak 2020-2022 közé esett. A bérleti díjon felül az üzemanyag 3,8 millió forintot tett ki.
A kormányhivatal programról szóló beszámolója is beszédes.
Segesvári Csaba | Út a munkába: iratszállítás, értekezlet, rendőrautónál is többet futott az uniós pénzből bérelt Skoda | Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Újabb településen szerezte vissza az önkormányzat az építési területet a Buda Híd Kft.-től, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia. Ahogy azt lapunk kiderítette, a cég több közpénzes beruházást is megakasztott, miután nem készült el határidőre a rá bízott feladatokkal, majd szinte teljesen elérhetetlenné vált. Most Érden léptek fel határozottan a kft. ellen, és a zárat felfeszítve vették vissza a félig elkészült Présházat.
Pár napja írtuk meg, hogy több közpénzes beruházás is megakadt a kemecsei fideszes polgármester, Lipők Sándor fiának cége miatt. A Buda Híd Kft. többek között Császár községben és Érden hagyott hátra félkész épületeket. A császári önkormányzat már korábban lépett: miután felmondták a céggel a kivitelezői szerződést, visszavették a bölcsőde építési területét, majd feljelentést tettek sikkasztás bűncselekmény gyanúja miatt, és polgári peres eljárást is indítottak a kft. ellen. Most Érden is látványos fejlemény történt: felfeszítették a zárat, hogy bejussanak a lezárt épületbe.
Érden a Présház kivitelezését nyerte el a Buda Híd Kft., amelynek Érd Ófalú városrészében kellett volna megépítenie a közösségi házként funkcionáló épületet nettó 189,7 millió forintért. Az önkormányzat elmondása szerint azonban a Lipők Zoltán vezette céggel nehezen ment a közös munka: a kft. rövid időn belül pótmunka igényeket jelentett be arra hivatkozva, hogy a partfal-állékonysággal gond van. Az önkormányzat két szerződésmódosításba is belement, hogy tarthatóak legyen a határidők, ám a munkálatok így sem haladtak egy idő után.
Miután a társaság hónapokon keresztül nem jelent meg a munkaterületen, 2023. június 6-án az önkormányzat szerződést bontott a céggel. A szerződésbontáskor 50 százalékos volt a projekt készültsége. A Buda Híd azonban nem adta vissza a munkaterületet, és az átutalt előleggel sem számolt el. Az érdi önkormányzat ezért drasztikus lépésre szánta el magát: erővel vették vissza a területet.
Az Érdmost.hu videója az eseményekről
Az Érdmost.hu beszámolója szerint Csőzik László polgármester szeptember 7-én egy független igazságügyi szakértő bevonásával, a város illetékes szakembereinek, illetve az önkormányzat jogi képviselőjének jelenlétében megpróbálta visszaszerezni a munkaterületet.
A hatósági bejárásra meghívást kapott a vállalkozó is, viszont „a többszöri kérdésre, mely szerint birtokolja-e az épületet, nem volt hajlandó válaszolni, így a tulajdonos, azaz az önkormányzat megkísérelte a bejutást a saját ingatlanába. Ez nem ment egyszerűen, mert
a kivitelező széttárta a karját és azt állította: az épület kulcsa elveszett.
Így aztán az önkormányzat munkatársai csak erővel tudtak benyomulni az önkormányzat tulajdonolta épületbe” – írta az önkormányzati lap.
A helyszíni riportból kiderült az is, hogy a helyszíni felmérést követően az igazságügyi szakértő állapítja majd meg, milyen minőségű munkát végzett a kivitelező, meddig jutott el, illetve milyen munkálatokra van még szükség a befejezéshez.
Csőzik László továbbá elmondta, az érdi önkormányzat is büntető feljelentést tesz a cég ellen. „Össze kell fognunk a károsult településekkel, egyházakkal, hiszen ha közösen pereljük a Buda Híd Kft.-t, akkor eredményesebbek lehetünk az igazságszolgáltatás során” – nyilatkozta a polgármester.
A korábbi cikkünknél megkerestük a cégvezetőt, hogy megismerjük az ő álláspontját is. Lipők Zoltán levelünkre annyit reagált, hogy „a projektek éppen lezárás alatt állnak”, és amíg az érintett önkormányzatokkal ezeket nem viszik véghez, addig nem áll módjukban nyilatkozni.
A Buda Híd Kft. sorsa egyébként nagyon hasonlít az Octopus Investéhez és a B Build & Trade Kft.-éhez: a Fidesz-közelinek tartott cégek szintén félbehagyott állami beruházásokat hagytak maguk mögött, főként fizetésképtelenség miatt. | Erővel vették vissza az építési területet a fideszes polgármester fiának cégétől Érde | Újabb településen szerezte vissza az önkormányzat az építési területet a Buda Híd Kft.-től, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia. Ahogy azt lapunk kiderítette, a cég több közpénzes beruházást is megakasztott, miután nem készült el határidőre a rá bízott feladatokkal, majd szinte teljesen elérhetetlenné vált. Most Érden léptek fel határozottan a kft. ellen, és a zárat felfeszítve vették vissza a félig elkészült Présházat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/12/erovel-vettek-vissza-az-epitesi-teruletet-a-fideszes-polgarmester-fianak-cegetol-erden/ | 2023-09-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket.
Az Mk2 (kertes mezőgazdasági terület) és Má-Ko2 (általános mezőgazdasági – korlátozott) övezetekbe sorolt Alsó Óvári, Középső Óvári és Felső Óvári utcák utcafronti részén nem is tűnik fel az embernek, hogy a decens házak hátsó kertjei mi mindent rejtenek. Bár névtáblák csak elvétve mutatják, kik lakják a házakat, az utóbbi évek sajtóhíreiből pontosan lehet tudni, hogyan vált az egykori Óvár a NER kedvenc nyaralóhelyévé.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Tihanyi-félsziget egésze a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, itt jött létre 1952-ben az első tájvédelmi körzet is. De a Natura 2000-es és a természetvédelmi védettség sem jelent akadályt, hogy építkezzenek a félszigeten.
Azt, hogy pontosan mi is történik Óváron, legjobban egy most elkészült, a településrendezési eszközök módosításáról szóló tervezet írja le, melyet Tihany község rendelt meg. A Völgyzugoly Műhely Kft. által készült véleményezési tervből kiderül, hogy Óvár területén:
„Kertes mezőgazdasági területeken több olyan telek is található, melyen több építmény, illetve a megengedett paraméternél nagyobb építmények létesültek. Az ingatlanok többsége nem haladja meg a 90 m2 -es beépítést, de 6 darab 90-120 m2 -es ingatlan is található, valamint 7 darab 120-150 m2 -es, s csupán 6 darab haladja meg a 150 m2 -t.”
Az elemzésből az is kiderül, hogy olyan építmények is helyet kaptak a területen, amelyek az adatszolgáltatásban nem szerepelnek; a helyszínen pedig látható volt, hogy burkolt teraszok, medencék, garázsbeállók is épültek, melyek a zöldfelületek arányát nagymértékben csökkentették:
„A 2020-as alaptérképi adatszolgáltatást vizsgálva, a kertes mezőgazdaságit terület ingatlanjain főként gazdasági építmények találhatóak, kis számban lakó-, üdülő- és gazdasági épületek is elhelyezésre kerültek. A hivatalos adatszolgáltatással ellentétben, a helyszínelés során tapasztaltak azt mutatták, hogy a területen lévő építmények többsége lakó, vagy üdülő funkciót tölthet be.”
2022 májusában változtatási tilalmat rendeltek el a mezőgazdasági övezetekben. A területet illetően augusztus 15-én tartottak lakossági fórumot partnerségi egyeztetés keretében, mert szükségessé vált a kertes mezőgazdasági területek szabályozásának megváltoztatása, mivel az nem egyezik meg a 2018-ban hatályba lépett magasabb rendű jogszabályokkal, ezért jogharmonizáció vált szükségessé.
A Helyi Építési Szabályzat szerint mezőgazdasági övezetben nem helyezhető el többek közt kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó sem. Nem véletlen, hogy a most társadalmi egyeztetésre bocsájtott módosításokban már kibővítve szerepel a felsorolás, mely szerint ilyen területen nem helyezhető el: „nyílt vízfelület, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó, tájgazdálkodási célú víztározó” sem.
Ezért is fordulhatott elő, hogy Rogánné 2., azaz Rogán-Gaál Cecília kénytelen volt befedni a medencéjét, miután kiderült a turpisság. Az engedély nélkül épült ház ki is lóg a klasszikus balatoni nádfedeles, kővel kirakott házak sorából. Bár néhány helyen mutatóba maradt egy kis szőlő, gyümölcsfák nem nagyon árnyékolják a medencéket, pedig a tulajdoni lapokon gyümölcsös és gazdasági épület, illetve szőlő és gazdasági épület szerepel leggyakrabban.
Tihanyban a termőföld árak radikálisan eltérnek az országos átlagtól. A Nemzeti Agrárkamara által megadott, településenként meghatározott termőföld átlagár Tihanyban idén nyáron 6.140.000 ft/hektár volt szőlő esetében, legelőnél pedig 2.741.000 ft/hektár az az ár, amely az előző két év helyben kialakult szokásos átlagot tükrözi. Természetesen az itt látható földterületek árát a rajtuk lévő „gazdasági épületek” értéke emeli meg, ezért fizethettek ki itt 115.000 ft/nm árat egy gyümölcsösért, miközben a statisztikai hivatal adatsorából az tűnik ki, ennek átlagos ára Magyarországon 220 ft/nm. A Középső óvári utcában egy most eladó 2733 m2-es nyeles telek – teljes balatoni panorámával – 320 millió forintért keres új tulajdonost, kicsit lejjebb 245 millió forintot kérnek egy szintén 3 százalékban beépíthető, külterületi, 2865 négyzetméteres telekért. Ezek az árak azt vonják maguk után, hogy az elit egy helyre összpontosul.
A témáról a héten a 444 is beszámolt: Agárszobrok őrzik a körforgalmat Mészárosék új tihanyi rezidenciáján a lap fényképes beszámolója szerint. A hivatalosan „rét és gazdasági épület” besorolású ingatlan felújítása és bővítése 2022-ben kezdődött, a friss felvételeken három épület, medence, saját körforgalom (közepén szökőkúttal és két agárszoborral), mesterséges patak és sziklakert is látható. | Luxustanyák és feszített tükrű tüzivíz tározók Tihany tetején | Három utca Tihany tetején. Nem különösebben hivalkodóak, az aszfalt sem feltűnően jó rajtuk. Mégis kitűnnek valamivel. Itt a legkisebb az egy főre eső lakónévtáblák, és a legmagasabb az egy főre eső luxusmedencék száma. A külterületi, mezőgazdasági besorolású területeken ritkán találni a tihanyihoz hasonló minőségű mezőgazdasági épületeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/15/luxustanyak-es-feszitett-tukru-tuziviztarozok-tihany-tetejen/ | 2023-09-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2023.08.16. 09:10
2023.08.16. 09:32
Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt. | Milliárdokat vasalnának be az EMIH-en, de a kisegyház ügyesen lavírozik a végrehajtók világában | Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230816_emih_arveres_tartozas_vegrehajtas_Lavamed_hvg | 2023-08-16 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk. | Agrárcégeket vett a hazai közétkeztetés egyik királya | További agrárcégekbe fektetett be az egyik legnagyobb gyermekétkeztetési cég, a Hungast tulajdonosa, György Tamás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230819_hvg_himes_agrar_a_kozetkezteto_felvasarol_gyorgy_tamas | 2023-08-19 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.hirdetésOrbán Viktor általában 2030-ig tervez Magyarország ügyeivel, de rendszerének egyik monumentális emlékműve, az autópálya-koncesszió legalább 2057-ig állni fog. Az állampárt és a hozzá közeli vállalkozói kör összefonódásának újabb bizonyítékaként a miniszterelnök barátjához, Mészáros Lőrinchez és az ő üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok nyerték el a jogot, hogy 35 évig koncessziós szerződés keretében fejlesszék, bővítsék és üzemeltessék a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat szinte egészét.S ők most továbbosztják a feladatokat – lényegében saját maguknak és családtagjaiknak.hirdetésA magántőkealapok olyan vagyongazdálkodási entitások, amelyek tulajdonosának személye nem nyilvános, ezért rendkívül népszerűek a fideszes vállalkozók körében. Csak az alapokat kezelők kilétéből lehet sejteni, kiknek a pénze van bennük; ilyen értelemben nevezhetők Mészáros-, illetve Szíjj-közelinek az érintett vagyonkezelők. Magántőkealapok persze nem fognak, nem is tudnának aszfaltozni a sztrádákon, ezért egy sor vállalkozást jegyeztek be a koncesszióval kapcsolatos feladatok elvégzésére. Két központi, 18,4, illetve 4,6 milliárd forint alaptőkéjűt, amelyek tulajdonosai 60-40, illetve 50-50 százalékban a Mészáros- és Szíjj-féle alapok. Továbbá három-három, kizárólag Mészáros vagy Szíjj érdekeltségébe tartozó, kisebb zrt-t. S elkezdett körvonalazódni a finanszírozás forrása is. Az állam ugyan fizet az üzemeltetésért évente és kilométerenként 96,2 millió forint rendelkezésre állási díjat, ám a koncesszoroknak óriási és rettentő drága fejlesztéseket is végre kell hajtaniuk. Az első tíz évben 317 kilométernyi új szakaszt kell megépíteniük, 265 kilométeren pedig bővíteniük kell. A mostani árakkal számolva a beruházások költsége megközelítheti a 2 ezermilliárd forintot.A Mészáros–Szíjj-duó persze alaposan megszedte magát az utóbbi években, de ennyi pénze azért nincs. Ki fogja hát állni a cechet? A jelek szerint részben maga Mészáros Lőrinc, csak egy másik zsebéből: az ő és az állam közös bankjából, az épp összekovácsolás alatt álló Magyar Bankholdingból. Erre utal, hogy az összes szóban forgó cég a holding egyik tagjánál, az MKB-nél nyitott számlát. Ráadásul mindkét központi vállalkozás igazgatóságában helyet kapott a szintén Mészáros emberének számító, bankholdingos Vida József, a felügyelőbizottságokban pedig egyenesen a szuperbank első embere, Barna Zsolt elnök-vezérigazgató. Az MKB nem adott tájékoztatást az ügyben.hvg.huA holding szűk harmada a magyar állam tulajdona a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül. A legnagyobb, mintegy 40 százalékos tulajdoni pakettje viszont Mészáros Lőrincnek van, több szálon is, különféle magántőkealapokon keresztül. Komolyabb, 20 százalék feletti tulajdonrész köthető még Száraz Istvánhoz, akit Matolcsy György jegybankelnök fiának, Ádámnak a baráti és üzleti köréhez szokás sorolni. Mészáros Lőrinc személyének természetesen semmilyen szerepe nem volt abban, hogy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok nyerték el az autópálya-koncessziót – szögezte le Rogán Antal állami koncessziókért felelős miniszteri minőségében a HVG-nek a döntés nyilvánosságra hozatala után. Nyilván abban sem volt semmiféle szerepe Mészáros Lőrinc személyének, hogy Mészáros Lőrinc bankjánál úgy döntöttek: megéri beszállni az autópálya-bizniszbe Mészáros Lőrinc cégeinek hitelezőjeként. Ezt persze nem tiltja semmi, a hitelintézetekről szóló törvény mindössze annyit mond ki, hogy egy bankvezető nem vehet részt olyan döntés meghozatalában, aminek eredményeként az ő cége például hitelt kap. Mára se szeri, se száma az olyan eseteknek, amikor Fidesz-közeli bankok Fidesz-közeli vállalkozókat finanszíroznak, beleértve Mészáros Lőrincet vagy akár a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt.A koncessziós döntés bejelentése után nem csak a magántőkealapok kezelői alapján volt nyilvánvaló, hogy tulajdonképpen személyesen Mészáros Lőrinc és Szíjj László nyert. Az alapoknak ugyanis előre meg kellett nevezniük az alvállalkozóikat, hiszen a szükséges referenciákat másként nem tudták volna felmutatni. Ezek között pedig ott volt egyebek mellett Szíjj Duna Aszfaltja és Mészáros saját nevét viselő zrt-je. Az MKIF (Magyar Közúti Infrastruktúra Fejlesztő) előnevű új cégek bejegyzése után pedig még inkább látszik, mennyire brancson belüli, sőt családi biznisz lesz az autópálya-koncesszió. Tisztséget kapott például Szíjj László lánya, Berta, illetve veje, Polyák József, aki nem mellesleg Szíjj szülővárosának, Tiszakécskének az alpolgármestere is volt. Mészáros Lőrinc oldaláról a központi figura Németh Tamás, aki tagja a főcégek igazgatóságának, a Mészáros-féle kisebb zrt-knek pedig a vezérigazgatója. Eközben az egész cégbirodalom fontos embere: vezetője a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek, továbbá igazgatósági tag a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását végző kínai–magyar konzorcium magyar felében, az RM Internationalban. Ugyancsak nem meglepő Vörös József felbukkanása az új felügyelőbizottságokban: a férfit Mészáros ügyvédjeként emlegetik, mióta 2016-ban elismerte, hogy a felcsúti mágnás nevében licitált egy földárverésen. Jelenleg ő a felcsúti Puskás Akadémia jogi képviselője.A kormány köti az ebet a karóhoz, hogy az autópálya-koncesszió teljesen tiszta, nyílt, átlátható versenyeljárás keretében lelt gazdára. Az nyilván csak fatális véletlen, hogy éppen Mészáros Lőrinc és Szíjj László részvételének örült Rogán Antal, hálálkodva azért, hogy van Magyarországon olyan csoport, amely képes elvállalni egy ekkora feladatot. Arról nem ejtett szót, hogy mind Mészáros, mind Szíjj cégbirodalma főként állami megbízásokon nőtt ilyen nagyra, méghozzá 2010 után. Ahogy arról sem, hogy a Magyar Bankholding is beszáll a buliba.Azt nem tudni, pontosan milyen megfontolások alapján döntött a kormány egyáltalán a koncessziós konstrukció mellett, a megalapozó számításokat ugyanis a Nemzeti Koncessziós Iroda nem volt hajlandó kiadni, a Transparency International Magyarország által indított perben a bíróságnak is csak egy olyan dokumentumot mutattak meg, amelynek szinte minden oldalát kitakarták. Pedig a magyar állam által fizetendő éves kilométerdíj alapján jó eséllyel minden idők legnagyobb közbeszerzéséről van szó, a teljes koncessziós időszak alatt 5 ezermilliárd forint fölött lehet a cech. Tény, hogy ezzel együtt bőven van kockázat az üzletben: a vállalt fejlesztéseket meg kell valósítani, márpedig mostanában kifejezetten nehéz bármilyen építőipari beruházás költségeit előre látni. Ugyanez igaz az üzemeltetési, karbantartási munkákra. Az ugyanakkor pénzben szinte kifejezhetetlen előny, hogy a hazai útépítési piac nagy része Mészáros Lőrinc és Szíjj László, illetve a cégeikben ülő embereik ellenőrzése alá kerül. Ez lényegében a teljes iparágat érinti: az alvállalkozók alvállalkozóinak a megélhetése is tőlük függ majd. | Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben | Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202231__sztradakoncesszio__meszaros_szijj_es_azallam__magyar_bankholding__a_kor_kozepen_allok | 2023-08-07 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot.A cégbíróságon is bejegyezték, hogy Töröcskei István, a Széchenyi Bank korábbi főtulajdonosa áprilisban lemondott a PannErgy tőzsdei részvénytársaság igazgatótanácsából.Töröcskei 2004 óta töltött be vezető pozíciókat az energetikai vállalatnál, illetve 2013 elejéig jelentős – közvetett – érdekeltsége is volt benne.Töröcskei július óta gyanúsított a Széchenyi Bank több vezetője ellen zajló nyomozásban. Egy 2014-es felügyeleti vizsgálat egyebek mellett arra jutott, hogy a bank igazgatósága 2012 októberében jóváhagyott egy hitelt a PannErgynek.Töröcskeit a PannErgy igazgatótanácsában Rencsár Kálmán váltotta, a Soltút Kft. építőipari cég tulajdonos-ügyvezetője, aki 2020-ban 29 milliárd forintos vagyonával a 45. helyen állt a 100 leggazdagabb magyar listáján. A Soltút, amelynek 2018-ban még tíz százalékot meghaladó részesedése volt a PannErgyben, az elmúlt években sorra nyerte az állami megrendeléseket. | A hűtlen kezeléssel gyanúsított volt bankvezérnek nincs helye egy tőzsdei cégben | Töröcskei István pannErgys pályafutására a cégbírósági bejegyzés tett pontot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202032_pannergy_torocskeitavozott | 2023-08-07 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében - közölte a Momentum.
A magyar gazdaság sajátosságai miatt a hírekben sokat szereplő hivatal azt írta: „Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. A vizsgálat megindításáról szóló határozatról való döntésnél az OLAF felméri, hogy az ügy a Hivatal által évente meghatározott vizsgálati prioritások területei közé tartozik-e, valamint figyelembe veszi az arányosság, szubszidiaritás/hozzáadott érték és az OLAF erőforrások hatékony használatának alapelveit.” Ezek alapján az OLAF „elemezte a kapott információt és vizsgálatot indított az említett pályázatok tárgyában.”
Márciusban lett az uniós pénzek kreatív felhasználásának szimbóluma a polgármester telkére, 60 milliós uniós támogatásból épült lombkoronasétány, ami körül tarra vágták az erdőt. Elvileg az Európai Bizottság is érdeklődik a magyar gógyi e rendkívüli teljesítménye után. | Vizsgálatot indít az OLAF a híres lombkoronasétány miatt | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében - közölte a Momentum. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/17/vizsgalatot-indit-az-olaf-a-hires-lombkoronasetany-miatt | 2023-09-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Fontos nap volt 2022. május 24-e Nagy Márton és családja életében. A politikus az ötödik Orbán-kormány tagjaként aznap tett miniszteri esküt a Parlamentben. Testvére, Nagy Szilárd pedig ugyanezen a napon aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. Az állammal megkötött szerződések azonban egytől egyig a nevet változtató ügyvédi irodánál maradtak.
A két esemény feltehetően nem független egymástól. Nagy Márton számára testvére ügyvédi irodájának állami megbízásai már a miniszterségét megelőzően is okoztak kellemetlenséget. Nagy még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt, amikor 2021-ben a Momentum politikusa, Tompos Márton közzétett egy szerződéslistát, amelyből kiderült, hogy Nagy Szilárd ügyvédi irodájával milliárdos értékben kötöttek állami szerződéseket. A Nagy és Kiss Ügyvédi Irodát elsősorban Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (jelenleg a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója) felügyelete alá tartozó cégek bízták meg. A listából kiderült, hogy a Volánbusszal, az MVM-mel, a Magyar Postával és a Magyar Közút Zrt.-vel is szerződésben állt az iroda, jogi vagy közbeszerzési tanácsadás céljából.
Tényfeltárásunk során arra jutottunk, hogy a Nagy Szilárd kiválása után Pete és Kiss Ügyvédi Iroda néven tovább működő ügyvédi iroda igencsak közel maradt a miniszter testvéréhez, és továbbra is százmilliós állami megbízásai vannak.
Kinyílt a közpénzcsap
A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda 2016-ban tűnt fel a közbeszerzési eljárásokon, eleinte más társaságokkal közösen, konzorciumban nyert el olykor milliárdos értékű állami megbízásokat jogi, közbeszerzési tanácsadásra. Később önállóan is számos állami céggel kötött szerződéseket százmilliós nagyságrendben.
Lapunk gyűjtése szerint 2016 és 2021 között a Nagy Szilárd ügyvédi irodáját tagként felvonultató konzorciumok tízmilliárd forintot meghaladó állami megbízásnak lettek a kedvezményezettjei. Ezek közt a legjelentősebb a még Lázár János vezette Miniszterelnökségtől 2016-ban elnyert megbízás volt. A 4,8 milliárd forint összértékű munkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és a néhai Bajkai István Fidesz-alapító ügyvédi irodája, az SBGK volt.
A társaságok arra szerződtek, hogy őrködnek az európai uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett. Azonban – mint megírtuk – az eredmény lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egymilliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország.
A résztvevők felelőssége nem vetődött fel: 2020-ban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. közbeszerzésén is befutók voltak. A Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szerződött nettó 14 900 forintos óradíjjal. Ezen kívül Nagy Márton testvérének irodája sikeres volt konzorciumi tagként
a Magyar Államkincstár csaknem 1,8 milliárd forintos közbeszerzésén,
a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 800 milliós, és 1,2 milliárdos tenderén,
illetve a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 530 és 500 millió forintos pályázatán is.
Új tulajdonos, töretlen siker
Ilyen előzmények után döntött úgy Nagy Szilárd, hogy testvére miniszteri kinevezése napján kiszáll a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodából. A 99 százalékos tulajdonrészét Pete Judit ügyvéd vette át, aki korábban alvállalkozóként már megjelent az ügyvédi iroda mellett. Arról nincs információnk, hogy az adásvétel során a tulajdonrész pénzért cserélt-e a gazdát, ám az ügylet végeredményeként az iroda Pete és Kiss Ügyvédi Iroda néven működik tovább, és a korábban kötött állami szerződéseket is ez a társaság viszi tovább.
Az iroda új tulajdonosa nem messziről érkezett: a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és Pete Judit székhelye egyaránt a Szabadság téri Bankcenter irodaház hatodik emeletén volt, és az újonnan létrejött iroda is itt működik. Nagy Szilárd új irodát hozott létre Nagy és Hollós Ügyvédi Iroda néven, amely szintén a Bankcenter hatodik emeletén kezdte meg a működését.
A Pete és Kiss Ügyvédi Iroda elődjéhez hasonlóan tovább szárnyal az állami megbízásokkal.
Már Pete Judit többségi tulajdonos vezetésével több mint 362 millió forint értékben kötött szerződést az irodával a Nagy Márton miniszter felügyelete alá tartozó MNV Zrt., és 262 millió forintért szerződött vele az Eximbank is.
Szerződést kötött a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával jogi tanácsadásra a szintén Nagy Márton felügyelete alá tartozó
Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. óránként 35-50 ezer, illetve évente 50 millió forintért,
a Magyar Fejlesztési Bank kétszer 7,5 millióért,
az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. nettó 19,5 millió forintért,
az ATEV Zrt. 20 millióért,
a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. 4 millió forintért,
a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. óránként 35 ezer forintért, legfeljebb 90 millió forint keretösszegig, egy másik szerződés szerint pedig óránként 35 ezer forintért, illetve havonta legfeljebb 630 ezerért. Egy harmadik szerződés alapján óránként 35 ezer, évente legfeljebb 60 millió forintot kaphat az iroda.
Utóbbi három cég duplázott, ugyanis nemcsak a Pete Judit vezette ügyvédi irodát bízta meg, hanem a BPP Best Practice Procurement Zrt.-t, ami szintén Pete tulajdonában áll. Az ATEV 3 millió forintot, a Bányavagyon-hasznosító Kft. évi 15 milliót, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. pedig legfeljebb 30 millió forint keretösszegig fizet a társaságnak. Ugyanezt a céget bízta meg a szintén a gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alá tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is, amely több mint 13 millió forintért szerződött vele szaktanácsadói feladatok ellátására.
Bizalmi viszony
Ráadásul nem sokkal azután, hogy Nagy Szilárd rábízta ügyvédi irodáját Pete Juditra, Nagy Márton miniszter is fontos feladatot osztott az ügyvédnőre.
Az állami vagyon felügyeletéért is felelős miniszterként egyik első döntésével Pete Juditot jelölte a Közbeszerzési Tanács tagjának.
Pete már az ötödik Orbán-kormány megalakulása utáni első ülésen részt vett a tanács ülésén, bő két héttel a miniszterek eskütétele után.
Tehát miközben számos állami vállalat közbeszerzési, jogi tanácsadását végzi, az ügyvéd a Közbeszerzési Tanács tagja is. E szervezet feladatai közé tartozik a többi közt kinevezni, illetve felmenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat, továbbá elbírálni a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket.
Pete Judit megbízatásáról érdeklődve megkerestük a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztériumot. Azt közölték, hogy Pete megfelel a törvényben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak, hosszú évekre visszanyúló szaktudása és gyakorlati tapasztalatai alapján a Közbeszerzési Tanács tagjaként alkalmas a feladat ellátására. Hozzátették, hogy a miniszter felé fennálló beszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.
Figyelemre méltó, hogy Pete ügyvédként milyen területeken szerezte tapasztalatát, hiszen már azelőtt is akadt közpénzes megbízása, hogy átvette Nagy Szilárd ügyvédi irodáját. Lapunk birtokába került az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába foglalkoztatási programjának zárójelentése. Az 1,6 milliárd forintos programban a szervezetnek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Működő irodahálózat sosem állt fel, az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. A teljes kudarcot vallott program összeforrt Farkas Flórián nevével. A hatóságok ugyan hét évig nyomoztak az ügyben, de nem találtak felelőst, noha a szerződések többségét a fideszes politikus írta alá az ORÖ vezetőjeként. A romák felzárkóztatására szánt programból jutott pénz jogi tanácsadásra is: a zárójelentés szerint
egy év leforgása alatt Pete Judit 35 millió forint ügyvédi megbízási díjat vett fel.
Nagy Szilárd lakcíméről hajtott el
Feltételezhető, hogy Pete Juditot és Nagy Szilárdot nem csak az említett ügyvédi irodák és azok székhelye köti össze.
Szeptember 7-én reggel 7 óra előtt személyesen voltunk a tanúi annak, amint Pete Judit egy Porschéval távozik egy II. kerületi épületből, arról a címről, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd bejelentett lakcíme,
egyszersmind a Vincent Properties Kft. tulajdona, ami Nagy Szilárd érdekeltsége.
Az ügyvédnő a villa garázsából állt ki, majd kihajtott a kapun. Egy ugyanilyen Porschét a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda kezdett el lízingelni 2021 decemberében, a Pete és Kiss Ügyvédi Iroda pedig a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása alapján továbbvitte a lízinget.
Megkerestük kérdéseinkkel telefonon Pete Juditot, ám azt közölte, csak írásban hajlandó válaszolni. A megadott címre azonban hiába írtunk neki, nem felelt, és később SMS-ünket is figyelmen kívül hagyta. A többi közt érdeklődtünk nála az ügyvédi iroda tulajdonosváltásának körülményeiről, valamint arról, milyen kapcsolat fűzi Nagy Szilárdhoz. Utóbbi kérdés azért fontos, mert
ha az ügyvédnő Nagy Szilárd élettársa, és közös háztartásban élnek, akkor Nagy kilépése az ügyvédi irodájából mindössze a látszat szempontjából lehetett fontos. Hiszen így a Nagy Márton felügyelete alatt álló állami cégek formálisan nem a miniszter testvérének tulajdonában álló ügyvédi irodát tömik közpénzzel. | Gyanúsan közel maradt a közpénzzel kitömött volt ügyvédi irodájához Nagy Márton testvére | Aznap, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, a testvére, Nagy Szilárd kiszállt az addig közpénz százmilliókat kasszírozó ügyvédi irodájából. A miniszter testvérével fennálló szoros kapcsolatot alátámasztja, hogy láttuk, amint Pete Judit egyik reggel egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.Pete Judit vette át az irodát, amellyel azóta is százmilliós szerződéseket kötöttek a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/14/nagy-marton-miniszter-testvere-nagy-szilard-ugyvedi-iroda-allami-megbizas-kozbeszerzes-pete-judit/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megújította tevékenységét a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft., a július végi hatállyal frissült cégnyilvántartás szerint a cég profiljához jobban passzoló tevékenységekkel váltották le a korábbiakat. Konkrétan kikerültek onnan az ingatlan üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek, a helyükre pedig bekerültek a vállalkozás valódi céljához jobban passzoló, elsősorban a kommunikációhoz, pr-hoz kapcsolódó tételek, köztük a filmgyártás, reklámügynöki tevékenység, piac- és közvélemény-kutatás.
A BDPST Group leánycégeként bejegyzett BDPST Koncept különlegességét az adja a tulajdonos személyén túl, hogy az igazgatóságban helyet kapott 2021-ben Tiborcz felesége, Orbán Viktor lánya, Orbán Ráhel. A turisztikai végzettségű miniszterelnöki családtag (akinek saját cége is van, a babaholmik kereskedelmével foglalkozó Odu Store) alatt erősödött meg a most nyáron hivatalosan is átprogramozott cégben a marketinges vonal. Orbán Ráhel ritkán szokta megosztani a nyilvánossággal a gondolatait a munkájáról, e kevés alkalom egyike tavaly novemberben volt, amikor a Brandfestival panelbeszélgetésén fejtette ki véleményét a márkastartégia – a narratíva és a brandépítés – fontosságáról. Ezen az úton halad a BDPST Koncept, amely
nemzetközi hotelek és éttermek márkastratégiáján és a történelmi múlton keresztül kialakított narratíva létrehozásán dolgozik
– derül ki a cég honlapjáról.
A jelek szerint tehát a koncepció letisztulását követően megtörtént a vállalkozás tevékenységének átfazonírozása (ide kapcsolódik, hogy a BDPST Group egy másik leánycége, a BDPST Ingatlanfejlesztő Kft. szintén bővítette tevékenységi körét a reklámügynökséggel). Megkerestük a BDPST Koncept Kft.-t, hogy megtudjuk, miért vártak a tevékenységi kör átszabásával július végéig, és mi volt azzal a céljuk, illetve miért engedték el az „ingatlanozást”, és miért választották főtevékenységnek az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást. Ezt a választ kaptuk:
A BDPST Konceptnél idén tavasszal elindult egy szakmai átszervezési és építkezési folyamat, amellyel a vállalat lépéseket tett egy 360 fokos kommunikációs ügynökségi működés irányába. Mindez lehetővé teszi, hogy a BDPST Koncept magas szakmai színvonalú komplex marketingkommunikációs tevékenységet biztosítva, hosszú távon támogathassa egyrészt a BDPST Group érdekeltségébe tartozó, valamint attól független brandek és termékek kommunikációját is. Ez a változás tükröződik a BDPST Konceptnél bekövetkezett cégjogi változásokban. A BDPST Koncept szakmai vezetését Orbán Ráhel és Énekes-Nyakas Laura irányítják, előbbi a branding területéért, utóbbi a marketingkommunikáció területéért felelve.
Mint jeleztük, a BDPST Group a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége, és a Koncept csak az egyik cégeleme a portfóliónak. Egy idén áprilisi szakmai cikk alapján viszont úgy tűnik, hogy ezt a vállalkozást nem is Tiborcz hívta életre, hanem a felesége. A turizmus.com oldal ágazati TOP50-es kiadványát népszerűsítő írásban olvasható, hogy „a Dorothea Hotel koncepciójának megalkotása indította el a szakemberben (Orbán Ráhelben – a szerk.) a BDPST Koncept létrehozásának ötletét.”
A honlapján hét, hozzá köthető projektet (köztük az Andrássy Kúria & SPA-t, a BOTANIQ Turai Kastélyt) mutat be a vállalkozás, köztük van a napokban a hírekbe került BOANIQ Budai Klub is, ami egy tagságihoz kötött exkluzív klub étteremmel, wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, gyermekek számára fenntartott Kids Klubbal és többfunkciós sportpályával – szóval amolyan NER-Gentlemen’s club. Az interneten fellelhető képek szerint egyébként az ingatlan kivitelezésében a Balázs Attila vállalkozó tulajdonában lévő Bayer Construct működött közre, amelynek projektcége dolgozott a zuglói Bosnyák téri új városközponton: a beruházást pár hónapja vette át a magyar állam, 244 milliárd forintért.
Szintén a BDPST Konceptet érintő változás – s erre a cégtől kapott válasz is kitér –, hogy egy hónapja új taggal bővült az igazgatóság, a Fideszhez köthető múltú Énekes-Nyakas Laura személyében, aki egyebek mellett az Eximbanknál is megfordult korábban, valamint az Orbán Ráhelhez személyes kapcsolatok révén kötődő Magyar Divat & Design Ügynökségnek is dolgozott.
A cég egyébként 2022-ben 36,5 millió forintos árbevétel mellett 580 ezer forintos veszteséget hozott össze. | Tiborcz István cégénél Orbán Ráhel tudására szabták át a profilt | Megújította tevékenységét a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft., a július végi hatállyal frissült cégnyilvántartás szerint a cég profiljához jobban passzoló tevékenységekkel váltották le a korábbiakat. Konkrétan kikerültek onnan az ingatlan üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek, a helyükre pedig bekerültek a vállalkozás valódi céljához jobban passzoló, elsősorban a kommunikációhoz, pr-hoz kapcsolódó tételek, köztük a filmgyártás, reklámügynöki tevékenység, piac- és közvélemény-kutatás. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/14/tiborcz-istvan-cegenel-orban-rahel-tudasara-szabtak-at-a-profilt/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A zöld hegyoldalból előretörő markáns dolomitfalat elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a II. kerületi Apáthy-szikla a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, látványnak és kilátónak is különleges, és a megmászásához nem kell képzett alpinistának, de még csak gyakorlott túrázónak sem lennünk. A 376 méter magas Látó-hegy sziklaképződménye távolról vonzza a tekintetet, az elmúlt években azonban tájidegen elemként már egy építkezéshez használt daru is feltűnt a látképen. A fémszerkezet lábánál előbb hatalmas gödröt vájtak, majd abból másfél év alatt tekintélyes épület nőtt ki. Mivel az Apáthy-szikla évtizedek óta természetvédelmi körzet, a ház nem csupán esztétikai szempontból tűnik problémásnak.
A terület eredetileg geológiai értékei miatt lett védett, olvasható a Főkert honlapján. A dolomitsziklákon jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei is figyelemre méltók. A növénytársulások közül legjellemzőbbek a melegigényes mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes- és cserszömörcés karsztbokorerdő, valamint a nyílt dolomitsziklagyepek. Kiemelkedő értéket képvisel a nyúlfarkfüves gyep is, a jégkorszaki maradványfajból legalább hatezer tő található itt. Az állatok közül elsősorban a rovarok különlegesek, hét védett futrinkafaj is él a területen, amely hőscincéreknek, imádkozó sáskáknak és több lepkefajnak is otthont ad, de a gyíkok is gyakori látogatói az Apáthy-sziklának. Utóbbiakat napozásuk közben könnyen megfigyelhetjük, már ha nem vonja el a figyelmünket a szikláról nyíló kilátás. A Normafától az Erzsébet-kilátón át a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyig pazar csúcsokat láthatunk, de az alattunk elterülő hűvösvölgyi, és a belvárosi látképre sem panaszkodhatunk. Nehéz betelni a látvánnyal, és úgy tűnik, van, aki sosem akar betelni vele: házat épít az oromra.
2020 novemberében az olvasók figyelmeztetése nyomán a Telex írt elsőként az akkor még csak alapjaiban létező épületről. – A telek szinte az utolsó négyzetcentiméterig fel van túrva. A két ott dolgozó markolóval jócskán belemartak a hegy oldalába (ami nem egyenlő a turistaút másik felén található sziklával) – olvashattuk a helyzetjelentést. Bár a ház még nem készült el, mára visszavonhatatlanul rátelepedett a környezetére, a kráter a daruval sem volt szívderítő látvány, a sziklán trónoló épület talán még riasztóbb. A Telex cikkéből kiderült, hogy a kerületi rendezési terv szerint az ingatlan olyan építési övezetben fekszik, ami kertvárosias beépítést tesz lehetővé (tekintélyes mértékű beépíthetőséggel). Mivel azonban az épület az Apáthy-szikla természetvédelmi terület védőzónájába tartozik, „a rajta bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát”. A jogszabály szerint ezért a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges az építési engedélyezési eljárásban. Ez, ahogy mára egyértelműen kiderült, nem akadályozta a beruházót a munkálatok lebonyolításában.
A földhivatali dokumentumok alapján a Nagybányai út végén található telek hosszú öröklési, ajándékozási és adásvételi procedúrák után 2016-ban került a Brolo Invest Ingatlanforgalmazási és Építőipari Kft. tulajdonába, amely 2019-ben eladta az ingatlant a Florion Invest Kft.-nek. Utóbbi vállalkozást általában Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójához kötik.
A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta.
A kormány hosszú ideig cáfolta, hogy az állam közpénzből finanszírozza a mások mellett Bayer Zsolt és Csizmadia László nevével fémjelzett, és a Békemenet szervezőjeként megismert szervezetet, Szivek Réka elszólása ezt a heves védekezést tette semmissé. A CÖF szempontjából nem lett következménye az ügynek, az MVM kommunikációs vezetője azonban 2018 őszén távozott posztjáról. Férje már néhány hónappal korábban búcsút intett az MNV-nek: Szivek Norbertet többen Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter emberének tartották, és amint ő kegyvesztetté vált, Sziveknek sem volt maradása.
A Florion Invest vezetői jó érzékkel találnak rá a különleges elhelyezkedésű telkekre. A XII. kerületben, a János-kórház felett nem sokkal futó Virányos úton is pihent egy magányos terület, amelyet tulajdonosai, a Honvédelmi Minisztérium és az önkormányzat hosszú időn át képtelen volt hasznosítani, végül 2017-ben hirdették meg eladásra, a 11 jelentkező közül egyedül a Florion Invest nyújtott be érvényes pályázatot. A cég a telekre hat darab 9 lakásos társasházat húzott fel. Az eset pikantériáját az adta, hogy a Floriont alig egy hónappal az előtt jegyezték be, hogy egyedüli érvényes pályázóként megszerezte volna az értékes területet.
Az itt épülő házak monumentálisabbak ugyan, mégsem keltenek akkora feltűnést, mint az Apáthy-szikla tetején felhúzott ingatlan. Akár a kiránduló útvonal irányából nézzük, akár a Hűvösvölgy felé tartó, vagy onnan érkező villamosról, az épület jelenléte nehezen indokolható.
Megkerestük az ügyben a II. kerületi önkormányzatot, ahol úgy tájékoztattak, hogy az érintett építkezéssel kapcsolatban számos bejelentést kaptak már, ezért a kerületi főépítész szemlét tartott a helyszínen. Bár mint hatóság nem tudott vizsgálódni – az építéshatósági jogköröket a kormányhivatal gyakorolja –, az építkezés jelenlegi állapotában a tervekhez képest kirívó eltérést nem talált. Vagyis az önkormányzat keze meg van kötve, a természetvédelmi és építési hatóságként fellépő kormányhivatal pedig láthatóan nem találta problémásnak, hogy a főváros egyik legkülönlegesebb természeti képződményére ingatlan épüljön. Kérdéseinket elküldtük az illetékes főosztálynak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. | NER-közeli cég emel látványos épületet természetvédelmi területen | A cégadatokból kiderül, a Florion Invest egyik tulajdonosa Szivek Réka, a volt MNV-vezér felesége. Ő 2015-ben került először a hírekbe – még Bentzik Réka néven –, amikor a vőlegénye vezette MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek Zrt.-hez került szóvivőként, majd kommunikációs vezetőként, havi 2,4 millió forintos fizetéssel. Ebben a minőségében adta az Origónak emlékezetes leleplező interjúját 2017-ben: egy ártatlan PR-anyagban véletlenül beismerte, hogy az MVM 508 millió forinttal támogatta a kormányközeli „civil szervezetet”, a CÖF–CÖKA-t, és erre a Rogán Antal irányította minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is áldását adta. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/budai-hang-haz-a-sziklak-felett-140004 | 2022-04-14 23:44:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt.
Egy 2022. júniusi estén magyar és lengyel politikusok találkoztak egy budapesti belvárosi kávézóban, a Veres Pálné utcában található Scruton V.P.-ben. Magyar részről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke látta vendégül a lengyel Szejm három képviselőjét.
A politikusok azért jöttek össze, hogy egy zárt körű közönség előtti kerekasztal-beszélgetésen áttekintsék a két ország viszonyának aktuális helyzetét. Novák Katalin magyar köztársasági elnök egy hónappal korábban Varsóban lengyel közjogi méltóságoknál tett vizitet. A magyarok azt remélték, hogy Novák látogatásával áttörés következett be az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, eltérő álláspontok miatt megromlott államközi viszonyban, de a budapesti viszontlátogatáson lengyel részről nem vett részt Novákhoz hasonló, magas rangú politikus.
Magyar oldalon mégis ezt az időpontot választották arra, hogy a beszélgetés elején bejelentést tegyenek egy olyan tervről, amely megváltoztathatja a két ország viszonyát. Orbán Balázs először elmondta, hogy a beszélgetés helyéül szolgáló Scruton nem csak egyszerű kávéház, találkozó- és vitahely is. Ezután Németh Zsolt bejelentette, hogy Scruton kávézók létrehozását tervezik Lengyelországban, például Varsóban vagy Przemyślben. Az öt politikus és a beszélgetés moderátora csak ezután kezdett a háborúval kapcsolatos nézeteltérések egyeztetésébe.
Néhány hónappal később, 2022 őszének végén egy kormányközeli alapítvány arról szerződött, hogy több mint ötvenmillió forintot biztosít támogatásként egy hasonló terv előkészítésére. A támogatás azt célozta, hogy hogy a Scruton-láncot működtető szervezet elkezdje az előkészületeket arra, hogy Varsóban is létrehozzanak egy ilyen kávéházat. A szóban forgó Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) adófizetői pénzekből több más, a magyar kormánypárt politikájával egybecsengő nemzetközi projektet is finanszíroz.
Az egyszer meghosszabbított szerződés értelmében az volt a támogatás célja, hogy idén július végéig megalapítsák a működtetéshez szükséges lengyelországi vállalatot, és lépéseket tegyenek egy, a kávézó befogadására alkalmas ingatlan felkutatására.
Ismereteink szerint a projekt elindult, de az előzetes tervekhez képest késésben van. A Scruton-láncot működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. ügyvezetője, Pesti Ivett úgy tájékoztatta a Szabad Európát , hogy „a projekt előkészítő munkálatai még zajlanak”.
A cikkünkben idézett, a varsói Scruton előkészületeivel és a magyar Scruton-lánccal kapcsolatos egyes iratokba a BLA és az alapítvány finanszírozásában szerepet játszó Miniszterelnöki Kabinetiroda székhelyein, közérdekű adatigénylés eredményeképpen tekintettünk be. Felhasználtunk korábbi adatigénylések során megszerzett, valamint nyilvános céges és civil szervezeti adatokat is. Emellett az események több szereplőjével vagy a lengyel–magyar kapcsolatok alakulására rálátó személlyel folytattunk beszélgetést.
A budapesti Scruton V.P.-ben lefolyt zárt körű beszélgetésen elhangzottakat az egyik lengyel résztvevő, Marek Kuchciński honlapján megjelent beszámoló alapján írtuk le. Az eszmecsere résztvevői és a hallgatóság részéről többen is megerősítették a Szabad Európának, hogy a beszélgetés során a leírtakról volt szó.
A 2022. júniusi beszélgetésen jelen lévő több, magas pozíciót betöltő lengyel tisztviselő ugyanakkor meglepetéssel fogadta, amikor a Szabad Európa a támogatással kapcsolatban kérdezte őket. Kuchciński, aki ma a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki kabinetfőnökeként dolgozik, valamint az eszmecserét a közönség soraiban meghallgató Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet részéről egyaránt úgy tájékoztatták a Szabad Európát: nem volt tudomásuk arról, hogy a terv magyar finanszírozáshoz jutott.
A Szabad Európa egy, a lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrása szerint a terv azt mutatja, hogy a magyar kormány és a Fidesz nem érti, hogy Lengyelországban nincs fogadókészség az oroszbarátnak tartott magyar vezetés barátkozós manővereire.
Állami pénzt osztogatnak
Percekkel azután, hogy a Szabad Európa újságírója e-mailben megkereste Kuchcińskit, válaszként egy lengyel nyelvű üzenet érkezett a kabinetfőnöktől. Vélhetően a politikus tévedésből az újságírónak küldte a munkatársainak szánt instrukciót. Az üzenetben az állt: „Ez itt valószínűleg azzal a projekttel kapcsolatos, hogy létrehozzanak Lengyelországban egy Scruton kávézót. Kérlek, nézzetek utána a levélben említett BLA-nak, hogy ki áll mögötte.”
A Scruton-lánc varsói terjeszkedésének előkészületeit támogató BLA korábban Fidesz-kötődésű magánalapítványként működött, a 2010-es évek óta egyre nagyobb összegben bevételezett támogatásokat kormányszervektől, így a Miniszterelnökségtől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Az állami támogatásokból nem csak a BLA keretein belül működő programokra jutott pénz, egyes összegeket továbbadtak más, gyakran fideszes kötődésű szervezeteknek, többször egyértelműen politikai jellegű célokra. A nyilvánosság elől rejtve működő támogatási programról először az Átlátszó írt.
2021 májusában egy új törvény speciális alapítványi kategóriába helyezte a BLA-t. A törvény szerint ezek a – röviden közérdekű vagyonkezelő alapítványnak hívott – szervezetek közfeladatot látnak el a kormánytól függetlenül, ezért a magyar államnak az adófizetők pénzéből kell finanszíroznia a működésüket – így a BLA esetében a pénzosztási programot is.
A tavalyi évről szóló beszámolója szerint a BLA a neki adott állami pénzből fedezi tevékenységét, csak idén több mint kilencmilliárd forint állami támogatást bevételezett. Az alapítványnak a kormányzati vagyonjuttatásokon kívül az exkluzív budavári székhely, a Lónyay–Hatvany-villa egy részének bérbeadásából van bevétele. Az alapítvány két éve szintén ingyen kapta az államtól a több mint 13 milliárd forintos értékű ingatlant. Az BLA kuratóriumát évek óta Dezső Tamás, a kormányközeli Migrációkutató Intézet igazgatója elnökli.
A BLA több olyan projektet is finanszírozott az elmúlt években, amelyek a Fidesz politikáját támogatják. Az alapítvány berkein belül működik a Danube Institute nevű agytröszt, amelynek egyik fő célja egy támogatáshoz kapcsolódó irat szerint a magyar kormányzati álláspontok „nemzetközi megjelenítésének erősítése az angolszász politikai döntéshozó elitekben”.
A BLA 1,6 milliárd forinttal finanszírozta azt is, hogy a The European Conservative című folyóirat kiadója brüsszeli irodát béreljen, és kiadjon egy online hírportált, amellyel a szervezet az európai uniós jobboldal kulcsintézményévé szeretne válni.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű jobboldali hírportál
Konzervatív inkubátorházak
2019 augusztusának elején jegyezték be a ma Magyarországon négy egységet fenntartó Scruton-láncot működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. jogelődjét. A BLA még ugyanebben a hónapban támogatási kérelmet nyújtott be a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére, amelyben egyebek mellett úgynevezett közösségi inkubátorház és közösségi tér létrehozásának támogatására kértek harmadik félnek továbbadható pénzt. Az iratban közölték: „A támogatás terhére megvásárolt ingatlanok a végső kedvezményezettek kizárólagos tulajdonát képezik."
A kérelemhez csatolt feladattervben az is olvasható, hogy mit értenek közösségi inkubátorház alatt: olyan helyet, „ahol a fiatal értelmiségi réteg tagjai informális keretek között kapcsolatba tudnak kerülni egymással és a közéletünk meghatározó szereplőivel”.
A szerződés megkötését követően a BLA háromszázmillió forintos támogatást adott az Apriori Culturának „közösségi inkubátorház létrehozása” címmel. A szervezet ebből 196 millió forintot a lánc későbbi első kávézójának teret adó, az Országháztól néhány perc sétára fekvő Zoltán utcában található ingatlanra költött.
2020-ban a BLA további „közéleti műhelyek, inkubátorházak” létrehozására újabb hatszázmillió forintot kért és kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától azzal, hogy ebből 364 millió forintot ingatlanvásárlásra kéne fordítani. A BLA a pénzt továbbadta az Apriori Cultura részére.
A támogatási szerződéshez csatolt feladattervben a BLA azt írja, hogy az állami forrásokból finanszírozni kívánt inkubátorházak „terveink szerint kulcsfontosságú szerepet játszanak majd abban a közösségépítésben, amely a jövő magyar konzervatív értelmiségének képzését célozza”.
Roger Scruton brit konzervatív filozófus, Orbán Viktor jó barátja 2020 elején hunyt el. A scruton szóvédjegyet 2020 nyarára az Apriori Cultura levédette, majd 2020 telén előbb a filozófus nevét viselő, Zoltán utcai első kávéház, majd később a lánc két további budapesti egysége, valamint a balatoni helyszín is megnyitott.
Fidesz-közeli közösséget építenek
Egy, a Scruton V.P. megnyitását kísérő imázsvideóban vidám fiatalokat lehet látni, akik különböző újságokat, a The European Conservative, valamint az akkoriban Fidesz-közeli, azóta már megszűnt Figyelő című lap egy-egy példányát lapozgatják a kávézóban. A Scruton mindegyik egységében rendszeresen tartanak különböző nyilvános eseményeket, amelyeknek résztvevői gyakran fideszes vagy fideszes kötődésű közéleti személyiségek.
A BLA eddig 2 milliárd 96 millió forint támogatásról szerződött a magyar Scruton-lánc működtetésére, ebből csak a 2023. évi működtetésre szánt összeg közel félmilliárd forint. A 2022-re szóló támogatásra vonatkozó szakmai programban az Apriori Cultura részéről azt írták: „Közösségi tereink alkalmasak arra, hogy a konzervatív szellemiségben, hagyományok tiszteletében osztozó […] ifjú nemzedék tagjai közösséggé formálódjanak, és […] közös álláspontot képviselve jelenjenek meg és mondjanak határozott véleményt fontos közéleti kérdésekben”.
Az idei támogatással kapcsolatos, hasonló dokumentumban az olvasható: „Kitűzött célunk a scrutoni értékteremtő-értékmentő hagyományok, konzervatív szemlélet még szélesebb körben történő megismertetése […] mind itthon, mind határokon átívelve.”
A kávézó főnökei
Az Apriori Cultura két tulajdonosa közül az egyik ma Fejérdy Zsófia, aki egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcéget tulajdonol. A másik résztulajdonos az ügyvezetői tisztséget is betöltő Pesti Ivett, aki a fideszes Kocsis Máté polgármesterkedése idején a budapesti Józsefváros önkormányzatának vagyonkezelő cégét vezette.
A vállalat alapításától kezdve 2021-ig a cég tulajdonos-ügyvezetője Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kormányközeli tehetséggondozó szervezet főigazgatója volt. Úgy tudni, fideszes körökben az Scrutont működtető szervezetet ma is Szalaihoz kötik. Ezt jelzi, hogy az egyik Scruton-egység az MCC székházában működik, továbbá hogy az Apriori Cultura felügyelőbizottságának egyik tagja, Szabó-Hontvári Adrienn az MCC-ben Szalai operatív helyetteseként dolgozik. Az MCC-nek 2011 óta tanácsokat adó Mezei Balázs Mihály filozófus a Scruton nemzetközi kapcsolatépítésébe is besegít.
Szalai idén tavasszal Roger Scruton özvegyével közösen írta alá az MCC és a brit filozófus emlékét ápoló, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban aktív The Roger Scruton Legacy Foundation közötti együttműködési megállapodást.
Fű alatti bejelentés
Az MCC-főigazgató Szalai Zoltán a Fidesz-közeli Mandiner című hetilap főszerkesztőjeként is dolgozik. Ez azért érdekes, mert a tavaly júniusi lengyel–magyar kerekasztal-beszélgetésről szóló egyetlen általunk ismert helyszíni sajtóbeszámolót a Fidesz-közeli Mandiner hetilap közölte – ebben ugyanakkor nem olvasható semmi a tervezett lengyelországi Scruton-terjeszkedésről.
A Szabad Európa nem találta nyomát annak, hogy közösségi felületein a Scruton a szokásos módon meghirdette volna az eseményt. Németh Zsolt a saját profilján közreadott egy meghívót: e szerint a rendezvény „zárt körű, előzetes regisztrációhoz kötött” volt.
Az eseményről készült egyik fotón felismerhető, hogy prominens személyiségek – Kęciek budapesti lengyel nagykövet, valamint Martonyi János volt magyar külügyminiszter – is helyet foglaltak a vendégek között. Kuchciński honlapján azt írták: a hallgatóság soraiban a kommunista rendszerrel egykor szemben álló volt ellenzékiek ültek.
Mossák kezüket
A BLA és az Apriori Cultura Nonprofit Zrt. közti, Scruton – Varsó közösségi tér előkészületi munkáinak finanszírozása, I. ütem tárgyban született szerződést a beszélgetés után néhány hónappal, 2022. szeptember végén írták alá. A szerződés mellé csatolt szakmai programból kiderül, hogy a varsói Scruton terve már az orosz–ukrán háború kitörése előtt megszületett.
„Az utóbbi hónapok nemzetközi változásai, kiváltképp az orosz–ukrán háború olyan helyzetet teremtett, melynek nyomán a varsói közösségi tér kialakításának ütemezését újra kellett gondolnunk – írták az Apriori Cultura részéről a dokumentumban. – A varsói megjelenést azonban ilyen körülmények ellenére is – vagy épp e körülmények miatt – kiemelten fontosnak tartjuk […] ilyen körülmények között kisebb lépésekben valósítandó meg, de mindenképpen megvalósítandó az általunk kitűzött cél.”
A Scruton-lánc varsói terjeszkedésére vonatkozó elképzelés mindeddig nem volt ismert sem a széles körű magyar, sem lengyel nyilvánosságban. Lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrásunk – aki a téma érzékenységére tekintettel neve elhallgatását kérte – a Szabad Európától hallott először a projektről.
Forrásunk szerint a kávézólánc kinti terveiről szóló bejelentést 2022 nyarán a Scruton V.P.-ben meghallgató lengyelek névsorából azt a következtetést lehet levonni, hogy a varsói kávézó ügyét elsősorban Budapesten ambicionálják.
A Scruton V.P.-ben tartott beszélgetésben részt vevő három lengyel képviselő közül ketten – az egyaránt a kormánypárti PiS soraiba tartozó Marek Kuchciński és Ryszard Terlecki frakcióvezető – a Szejm magyarbarát csoportjának tagjai. Forrásunk szerint „ez a két lengyel politikus, akik még tartják a Fidesszel a kapcsolatot, de messze nem olyan hőfokon, mint a háború előtt”. A delegáció harmadik tagja, Bogusław Sonik kifelé tart a politikából, nemrég jelentette be, hogy nem is indul a következő választáson.
A beszélgetést moderáló Maciej Szymanowski a magyarokkal való együttműködés lengyelországi intézménye, a varsói Wacław Felczak Intézet vezetője – és úgy tudni, Orbán Viktor személyes jó ismerőse.
A Szabad Európa megkeresésére a kerekasztal-beszélgetésen még a Szejm külügyi bizottsági elnökeként részt vevő, ma már Morawiecki miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozó Kuchciński azt írta: „Semmilyen információm nincs a lengyelországi Scruton kávézó magyar finanszírozásáról.”
A budapesti lengyel nagykövetség azt válaszolta a Szabad Európának, hogy „nem veszünk részt ebben az ügyben”. Tájékoztatásuk szerint nincs tudomásuk a projektről, amelyet magánkezdeményezésnek tekintenek. Hozzátették: Kęciek nagykövet a Scruton V.P.-beli beszélgetést magánszemélyként hallgatta meg.
A lengyel Fidesz-kép javítása
Lengyel–magyar kapcsolatok terén tájékozott forrásunk szerint a varsói Scruton létrehozását célzó projekt egyértelműen politikai jellegű, és hatással lehet a két ország kapcsolatára. A kávézót szerinte egy olyan, a hivatalos diplomáciai szervekhez képest alternatív vonalnak szánhatják a Fidesz politikájának népszerűsítésére, amelynek célja „a Pis és a Fidesz közötti kapcsolatok javítása”, illetve „a PiS-hez köthető értelmiség becsatornázása a magyar kormányhoz, és a leromlott lengyelországi Fidesz-kép javítása” lehet.
E forrásunk szerint ugyanakkor ma semmi esély arra, hogy sikerre lehessen vinni egy ilyen vállalkozást, ugyanis lengyel oldalon nincs fogadókészség egy hasonló intézményre: a budapestiek „el fognak költeni milliárdos nagyságrendű magyar adófizetői forintot, és semmi hozadéka nem lesz”.
A konzervatív beállítottságú lengyel kormánypárt, a PiS korábban szívélyes kapcsolatot ápolt a Fidesszel, ami a két párt holdudvarára is kiterjedt. Így például a lengyel kormánykörökhöz közel álló Ordo Iuris, valamint a Scrutonhoz hasonlóan a BLA finanszírozásával működő Alapjogokért Központ között is szoros volt az együttműködés. A barátságban azonban törés állt be az orosz–ukrán háború kitörése óta (erről korábban a Direkt36 közölt cikket).
Forrásunk szerint ma a lengyel kormányköröknek öngól lenne annak a pártnak, a Fidesznek a holdudvarával „közös projektet indítani, amelyről egész Lengyelországban mindenki úgy tartja, kormánypárt és ellenzék, hogy az oroszok szekerét tolja a háborúban, szemben Lengyelország stratégiai érdekeivel”. Szerinte ha „ezt ma megteszik Varsóban, abban biztos vagyok, hogy a lengyel ellenzéki sajtó tele lesz azzal, hogy az oroszbarát magyar kormány terjeszkedik Lengyelországban”.
Forrásunk szerint „az egész terv azt mutatja, hogy a Fidesz nem akarja megérteni a lengyel helyzetet. Lepereg róluk minden. Nem értik, hogy Lengyelország számára ez a háború a lengyel biztonságról és a szuverenitásról szól. Nem értik, hogy ma minden oroszbarát gesztus lengyelellenes cselekedet.”
Forrásunk úgy véli: a magyar kormány „egy módon tudna javítani a magyar–lengyel kapcsolatokon; ha változtatna a háborúhoz való hozzáállásán”.
Megteremtik az alapokat
A Szabad Európa megkeresésére a Scruton V.P.-ben tartott beszélgetés magyar résztvevői jelezték, hogy hivatalosan nincs közük a támogatási döntéshez. Orbán Balázs környezetéből azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdésben a Scruton vezetősége kompetens, míg Németh Zsolt meglepetését fejezte ki afelett, hogy a kávézólánc támogatást kapott a varsói terjeszkedés előkészítésére.
Pesti Ivett, az Apriori Cultura ügyvezetője arról tájékoztatta a Szabad Európát: a tervezett kávézóval Varsóban is „a kulturális életet szeretnénk gazdagítani, csakúgy, mint Magyarországon”.
A varsói Scruton előkészítésére adott támogatás összege 50,3 millió forint, amely az iratok szerint arra szolgál, hogy megteremtsék az alapokat „a magyarországihoz hasonló közösségi tér létrehozásához. […] lengyelországi vállalat alapítása, ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzése, a megfelelő ingatlan felkutatásának megkezdése.”
A szakmai programban az Apriori Cultura részéről azt írták: „Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi tér funkciói a budapesti terekhez hasonlóan a varsói ingatlanon belül is megvalósulhassanak, pl. pódium és vendégtér az előadásoknak, kisebb diák/játszó/olvasó szoba, kiállítótér a képzőművészeti bemutatókhoz […] szempont az is, hogy kialakított konyhával rendelkezzen.”
A projekt az előzetes tervekhez képest lassabban halad. Az eredetileg még tavaly teljesíteni tervezett szerződés egy módosítása idén július végéig tolta ki az elvégzendő feladatok határidejét. A módosításhoz tartozó dokumentációban az Apriori Cultura azt írta: „Varsói partnereinkkel folytatott egyeztetések egyértelművé tették, hogy 2023 januárjától, az ünnepek elmúltával várható érdemi előrelépés a projektben.”
Pesti Ivett ügyvezető arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy a lengyelországi cég magyar vezetőjéül és a segítőjének szánt lengyel projektmenedzser pozíciójára sem választottak még ki senkit. Válasza szerint a kávézó létrehozásának előkészítésében az Apriori Cultura varsói partnereként jelenleg „ingatlanközvetítő és ügyvéd” működik közre.
A résztulajdonos-ügyvezető nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a varsói ingatlan megvásárlása, illetve a kávézó megnyitása. | Magyar állami pénzből terjeszkedne Varsóban a Fidesz-közeli politikai keltetőként működő kávézólánc | Kávézót nyitna, ehhez megfelelő ingatlant keres Varsóban a magyar Scruton-láncot működtető szervezet. A kávézók Magyarországon jobboldali politikai inkubátorként működnek. A lengyelországi terjeszkedés előkészítését egy alapítványon keresztül a magyar adófizetők finanszírozzák. A budapesti lengyel nagykövetség szerint a projekt egy olyan magánkezdeményezés, amelyben ők nem vesznek részt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/magyar-allami-penzbol-terjeszkedne-varsoban-a-fidesz-kozeli-politikai-keltetokent-mukodo-kavezolanc/32582514.html | 2023-09-14 09:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Apránként utalja a szponzorpénzeket idén az állami Exim-csoport – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettőse –, és nem is bánik bőkezűen az egyedi támogatásokkal.
A maguktól közzétett, illetve a hvg.hu közérdekű adatigénylésére megküldött szerződéslista alapján többet költenek viszont szolgáltatások megrendelésére és árubeszerzésre.
Az idei év abszolút győztese az Exim-csoportnál (is) a NER-kedvenc Balásy Gyula egyik érdekeltsége, a New Land Media Kft., amellyel nettó 320 milliós keretszerződést kötött májusban az Exim-csoport, méghozzá szűk 13 hónapra kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. Hiába a legnagyobb összeg a listán,
az Exim-től kapott megbízás aprópénz a Balásy-cégcsoportnak, amelynek csak a most véget ért atlétikai vb csaknem 40 milliárdos üzletet jelentett, tavaly pedig a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal között velük 75 milliárdos szerződést.
A második legtöbb pénz a PK Ügyvédi Irodánál landolt jogi feladatok ellátására: a nettó 262 milliós megbízás 22 hónapra, 2024 végéig szól. Nem sokkal marad el ettől az idei eddigi dobogós összeg: májusban a Porsche Hungária Kft-vel kötött az Eximbank szerződést gépjármű-beszerzésre nettó 220 millió forint értékben, de nem derül ki, hogy hány és milyen autót vettek ezért a pénzért.
Jelentős, mintegy 112 millió forintos tétel a nemzetközi kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó 295 ezer eurós jogi megbízás egy nemzetközi ügyvédi irodának. Százmillió forint alatti tételből több is akad. Takarításra például nettó 66 milliós szerződést kötöttek egész évre, nettó 77 milliót további jogi szolgáltatásokra, nettó 63 millióra pedig egy könyvvizsgáló céggel szerződtek.
Az első támogatási szerződésre márciusig kellett várni, ekkor a Rózsa Records Művészeti és Kulturális Kft. jutott nettó 40 millióhoz. A koncertszervező-produceri cég tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke, és tavalyig igazgatósági tagja, akinek vállalkozásai egy másik állami cég, a Szerencsejáték Zrt. szponzorlistáján is gyakran szerepelnek, onnan idén eddig nettó 120 milliót kaptak.
A kapott szerződéslisták szerint ezen kívül augusztus 16-ig még másik négy támogatási, vagyis szponzorációs szerződést kötött az Exim-csoport. A Civil Impact Nonprofit Kft.-vel nettó 6,8 milliós, a Wintersport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nettó 10, az Art Is Business Egyesülettel pedig nettó 11,4 milliós összegre.
A negyedik támogatott nettó 20 milliónak örülhetett, ami az idei második legnagyobb támogatási összeg. A kedvezményezett a Hightide23 Kft., amely a Rózsa-érdekeltségekhez hasonlóan rendszeresen jut pénzhez a Szerencsejáték Zrt.-től is. Nem is kevéshez: az állami lottócég révén idén nettó 165 millióhoz, tavaly pedig további nettó 230 millióhoz jutott.
A Hightide23 Kft. fő tevékenységként nyomdai előkészítéssel, illetve az ettől távol álló szabadidő- és sporthajógyártással foglalkozik. A cégnek 2021 augusztusa óta egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Weöres Szabolcs. A cég saját árbevétele tavaly csak 5,3 millió forint, mégis 140 milliós profittal zárta az évet. Weöres hajózott Fa Nándorral is, mostanában pedig a Nobilis-család vitorláspartnere.
Az Eximbank egyébként épp kedden jelentette be, hogy az év első hat hónapjában csaknem egymilliárd forintnyi hitelt helyezett ki, ami kétszer annyi, mint a tavalyi teljes összeg. A bank hitelállománya így több mint 2250 milliárd forint, mérlegfőösszege pedig 3100 milliárd forint. A Bank legkeresettebb termékei a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram forgóeszközhitel konstrukciói és a közvetlen belföldi befektetési hitelek, közölte az intézmény. | Az Eximbank kinyitotta a pénzcsapot: Balásy cégének 320 millió, autóvásárlásra 220 millió jutott | Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230905_Eximbank_penzcsap_Balasy_autovasarlas_szponzorpenz | 2023-09-06 05:55:00 | true | null | null | HVG |
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Dől az állami pénz Tokajra, ám épp a híres borok egyre kevésbé népszerűek | Az állami beruházások a tokaji borvidékre összpontosítanak, a szakmai egyetértés azonban hiányzik: így épül Hegyalja gazdasági-turisztikai környezete, ahol régi-új szőlőbirtokain a kormányfő családja is gazdálkodik. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230904_hvg_orban_rahel_tiborcz_istvan_waberer_gyorgy_rokusfalvy_pal_tokaj_boraszat_bor_pezsgo_patricius_borhaz_vesszofutas | 2023-09-04 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot.
A győztes mindent visz, a vesztesekre adott szavazatok hatalmas tömege pedig nem ér semmit. A kisebbség minden választókerületben és az egész országban ki van semmizve. Vélemény.
Gyakran hallani, hogy a kövérség hozzájárulhat az öregkori elbutuláshoz, a kognitív funkciók hanyatlásához, a demenciához. A megállapítás logikusnak tűnhet - de egy szakértő szerint túl sok a kérdőjel. | Orosz oligarcha kapta a kormánytól a 7 milliárdot, már svédeké a leendő alsózsolcai gyár | Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_ARNEST_HUNGARY_orosz_oligarchatol_a_svedekhez | 2023-09-01 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?
gazdaság
2024.06.24. 13:006 perc
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mit jelent túl pakisztáninak vagy túl dánnak lenni? Hassan Preisler görbe tükröt mutat a bevándorlásról
programajánló - kritika
2024.06.21. 16:303 perc
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Financial Times-kommentár: A magyar elnökség az EU mélyebb problémáinak a tünete
lapszemle
2024.07.05. 05:303 perc
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze. | Mészárosék buktak 45 milliárdnyi EU-pénzt, a kormány megvigasztalja őket | Az új, vezeték nélküli vasúti kommunikációs rendszer kiépítése késik, így kifutott az uniós támogatáshoz szükséges határidőből. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rá pénz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230906_hvg_rkord_unios_forrasvesztes | 2023-09-06 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Írásban tett fel kérdést Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője az Euroleasing Zrt. ellenőrzésével kapcsolatban Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének – derült ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött dokumentumból.
Mint beszámoltunk róla, a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Magyar Bankholdinghoz (MBH) tartozó cég, az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa annak a Rose d'Or nevű jachtnak, amin Mészáros Lőrinc, Várkonyi Andrea és a családjuk nyaralt.
Tompos Márton arra volt kíváncsi, hogy lefolytatták-e már az Euroleasing Zrt. prudenciális ellenőrzését abban az időszakban, amikor a pénzügyi cég megvásárolta a Rose d’Or elnevezésű luxusjachtot.
Matolcsy Gyögy válaszában azt írta, hogy az MNB már lefolytatott egy csoportszintű, átfogó vizsgálatot, amely az MBH megbírságolásával zárult, de
“a kérdéses eszközvásárlásról az MNB az Euroleasing 2023. június 30-i adatszolgáltatásából értesült, amely már nem képezte az átfogó vizsgálat részét.” | Matolcsyék már június végén tudták, hogy a Mészároshoz köthető Euroleasing megvette a Rose d'Ort | A máltai hajóregiszterben csak július 5. óta szerepel a Rose d'Or tulajdonosaként az Euroleasing. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230904_Matolcsy_Gyorgy_Rose_dOr_Euroleasing_MNB | 2023-09-04 16:53:00 | true | null | null | HVG |
„Vizsgálatot indít lombkorona-sétány ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levélben tájékoztatott, hogy Hadházy Ákossal közös beadványom hatására nemrég vizsgálatot indított a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – közölte a Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum képviselője. A jelzést még tavasszal, a lombkoronasétány körüli médiazaj idején tette meg Donáth és Hadházy.
A nyírmártonfalvai lombkoronasétányról a Telex is írt: különlegessége nem is annyira az, hogy 60 millió forintból épült, hanem, hogy kivágták körülötte az erdőt. Az Átlátszó később hozzájutott a a lombnélkülisége miatt híres-hírhedtté váló nyírmártonfalvai lombkoronasétány részletes számláihoz, melyekből kiderült, hogy a 80 százalékban uniós forrásból támogatásból készült sétány minden egyes métere 644 347 forintba került az uniós adófizetőknek.
„Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. [...] Az OLAF elemezte a kapott információkat, és vizsgálatot indított a fent említett pályázatok tárgyában” – írta válaszlevelében az Európai Csalás Elleni Hivatal Donáth Annának.
A Transparency az ügy kivizsgálását kérte az állami korrupcióellenes hatóságtól. A civil szervezet kivizsgálási kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, szerintük ugyanis arra lehet következtetni, hogy az EU-s forrásokból megvalósuló projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák” fordulnak elő. Donáth Anna erről azt írt,a hogy az „Integritás Hatóság mélyen hallgat az ügyről”.
A lombkoronasétányt mi is megnéztük: | Vizsgálatot indít az OLAF a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében | „Vizsgálatot indít lombkorona-sétány ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal!
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) levélben tájékoztatott, hogy Hadházy Ákossal közös beadványom hatására nemrég vizsgálatot indított a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében” – közölte a Facebook-oldalán Donáth Anna, a Momentum képviselője. A jelzést még tavasszal, a lombkoronasétány körüli médiazaj idején tette meg Donáth és Hadházy. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/17/vizsgalatot-indit-az-olaf-a-nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-ugyeben | 2023-09-17 13:10:00 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írják a közleményükben.
Bár a közlemény nem nevezte meg az érintetteket, a peranyagokból és a cégnyilvántartásból visszafejthető, hogy Tarsoly Csabáról van szó.
A vádirat szerint az ügy egyik vádlottja, a tulajdonában álló Quaestor cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni – másik ügyben vád tárgyát képező – bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. mint anyavállalat (továbbiakban: QPT) és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. (továbbiakban: QI) képviseletét a valós irányítás tényleges átadása nélkül, színleg más személyre, egy úgynevezett strómanra ruházza át.
Erre felkérte társát, egy másik férfit, aki vállalta, hogy őt a QI ügyvezetőjeként, valamint a QPT vezérigazgatójaként jegyezzék be a közhiteles cégnyilvántartásba úgy, hogy a cégeket ténylegesen továbbra is megbízója irányítja majd. Az új képviselő azonban nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel és képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a társaságokat. Ezen túlmenően büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, így vezető tisztségviselői tisztsége érvényesen létre sem jöhetett volna.
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága az erre irányuló kérelem alapján a férfit 2015. március 24-én a QI önálló képviseleti joggal bíró ügyvezetőjeként bejegyezte a cégnyilvántartásba. Ily módon a vádlottak közreműködésével az ügyvezetői minőség valótlan tényként került bejegyzésre.
A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen a ténylegesen irányító vádlott döntésének megfelelően akként módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a strómanként eljáró férfi lett a QPT vezérigazgatója.
A Magyar Nemzeti Bank feljelentésére időközben azonban megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor ügyben. Az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került, hogy a Quaestor cégcsoport irányítását a tulajdonos egy strómannak adta át, aki azonban a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását. Ez alapján a cégbíróság a QPT vonatkozásában megszüntette az eljárást, így ez esetben – bár ezt megkísérelték – a cégnyilvántartásba végül nem jegyeztettek be valótlan tényt.
A vád tárgya volt még az is, hogy a stróman két másik céges ügyletnél valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett.
A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtott be vádiratot, a bejegyzett képviselőt továbbá 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásával is vádolta. A főügyészség a vádiratban indítványt tett a Fővárosi Törvényszéken már folyamatban lévő bűnügyhöz történő egyesítés megfontolására. A bíróság végül nem egyesítette az ügyeket, és a közokirat-hamisítás miatt külön folytatta le az eljárást.
A tárgyalás eredményeként a bíróság mindkét vádlottat vád szerint bűnösnek mondta ki. Tarsolyt 250 óra közérdekű munkára, a strómant pedig 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség a vádlottak terhére, súlyosításért fellebbezett, a tulajdonossal szemben végrehajtásában felfüggesztett, társa ellen pedig végrehajtandó börtönbüntetésre ítélés érdekében. | 250 óra közmunkát kapott az egyik Quaestor-tulajdonos közokirat-hamisítás miatt | A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írja az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/18/250-ora-kozmunkat-kapott-az-egyik-quaestor-tulajdonos-kozokirat-hamisitas-miatt | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A TASZ az NFM ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított pert „az elhíresült Századvég-tanulmányok” és a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért. A szaktárca jogi képviselője ugyanakkor a tárgyaláson azzal állt elő, hogy a 2010 telén a „nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről” szóló tanulmány lehet, hogy nem is a MALÉV-ről szól, hanem egy jövőben létrehozandó, új magyar légitársaságról.
Haldoklott vagy éledezett
A TASZ szerint nehezen hihető, hogy 2010 telén a kormány – miközben a MALÉV éppen haldoklott – egy még nem is létező cég pénzügyi helyzetét akarta volna rendezni. Ez csak akkor lenne eldönthető, ha a minisztérium a szóban forgó iratot benyújtja a bíróságnak „zárt iratként, hogy csak a bíróság láthassa, és így legyen módja megítélni, hogy valóban döntéselőkészítő-e, majd döntsön arról, hogy ennek ellenére nyilvánosságra kell-e hozni. Jelen esetben azonban a minisztérium jogi képviselője kijelentette, hogy ő erre nem hajlandó.
A TASZ szerint a fentieknek egyetlen olyan kimenetele lehet, ami megfelel a jogszabályoknak: a minisztériumnak át kell adnia a tanulmányt, mivel nem bizonyította, hogy a kért adat megtagadása jogszerű és indokolt volt. Már csak néhány napot kell aludni és minden kiderül. A bíróság a tárgyalást berekesztette és december 7-én 8:30-kor ítéletet hirdet – emlékeztet a jogvédő szervezet.
A fejlesztési tárca – még Fellegi Tamás irányítása alatt – összesen három szerződést kötött 2010 novembere és tavaly április között „a nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó jogi tanácsadásra”. A minisztérium honlapján közölt adatokból ugyanakkor csak az derült ki, hogy mennyi pénzt fizettek ki, az nem, hogy a megbízott ügyvédi irodák milyen tevékenységet végeztek, milyen tanácsokat adtak.
A Jobbik feljelentést tett Malév-ügyben
A Jobbik szerint jogellenes lehet a Malév felszámolásának egész folyamata, ezért az ellenzéki párt feljelentést tett az ügyészségen. Bertha Szilvia képviselő néhány hete azt mondta: nem készült leltár, így nem tudni, hogy a vagyonelemeket valós értéken értékesítették-e. Az alapvető pénzügyi és számviteli zárások nélkül el sem lehetett volna kezdeni a felszámolást, amely így “teljesen nonszensz és jogtalan”. Bertha Szilvia azt sem zárta ki, hogy “esetleg mutyi van az egész mögött”, így próbálják meg kijátszani a cég vagyonát.
Feljelentést tett az LMP is
Bár a feljelentést áprilisban ismeretlen tettes ellen tette az LMP, a párt úgy vélte: az ügyben a cég vezetése, a kormányzati szervek lehetnek érintettek. Scheiring Gábor szerint az, hogy a Malévnak új üzleti tervre van szüksége, már korábban is látszott, ám az Orbán-kormány két éven át nem készítette el azt, ami minimum hanyag kezelésnek számít, de “felmerül az is, hogy célzott volt a Malév csődbe juttatása”. Ez utóbbi pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Schiffer András korábban úgy vélte, az, ahogyan a vagyonvesztés elérte a Malévot, tovább táplálja a gyanút, hogy ez “nem pusztán a hülyeség eredménye”, hanem egy nagyon tudatos folyamaté. | Rejtélyes Malév-ügy a bíróságon | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt hitte, a Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért perli a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/12/01/rejtelyes-malev-ugy-a-birosagon/ | 2012-12-01 17:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Néhány évvel ezelőtt egy addig közepes méretű építőipari céghez elkezdtek dőlni az állami megrendelések, amelyekből a vállalat mesés nyereséget termelt. Az így keletkező több tízmilliárd forintnyi vagyon azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította, hanem kifejezetten furcsa utat járt be. Jutott belőle a NER jachtoztatására, és egy olyan vagyonkezelőhöz is, amely az ország egyik legbefolyásosabb kormányközeli vállalkozójának, Szíjj Lászlónak a vagyonát kezeli. Annak a Szíjj Lászlónak, akit az elmúlt hetekben fideszközeli körökből oligarcháztak, vagy éppen „orkoztak”, olyan interjúkban, amelyekben zsarolással megszerzett cégekről, vagyonról is szó esett.
Máltától a bababoltig
Fontos hónap volt 2022 áprilisa az egyik leggazdagabb magyar, Rencsár Kálmán életében. Az üzletember ekkor már évek óta szerepelt a hazai gazdaglistákon elsősorban állami megbízásokkal jól ellátott építőipar cégének, a településéről elnevezett Soltútnak köszönhetően. Vagyonát az elmúlt esztendőkben rendre 30–40 milliárd forint közé becsülték, amivel az 50 leggazdagabb közé tartozott az országban. Tavaly tavasszal azonban néhány napon belül két olyan esemény is történt, amely komoly hatást gyakorolt, és még gyakorolhat a jövőben is erre a hatalmas vagyonra.
Április 11-én Máltán Birkirkara városában közgyűlést tartott az a helyi vállalat, amely az elmúlt években a luxusjachtokat biztosította a kormányközeli gazdasági és politikai elit több tagjának nyaralásához is. A cég pénzügyi helyzete ezt megelőzően fokozatosan romlott. A problémát a közgyűlésen Rencsár Kálmán oldotta meg azzal, hogy még a saját mércéjével mérve is hatalmas összeget, közel 7 milliárd forintot tolt a vállalatba.
Alig három nappal később pedig ennél is több pénz sorsáról hozott döntést, ám ekkor már Budapesten saját cégének hivatalos helységében egy bababolt tőszomszédságában. Az üzletember cégjogi lépésekkel lehetővé tette, hogy az egyre nagyobb állami megrendeléseket kapó, és a már NER-mértékkel is kiugró profitot termelő Soltút nyereségének nagy részét néhány, ekkor kibocsátott, speciális részvény tulajdonosa kaphassa meg. A részvényeket eleinte ugyan ő maga birtokolta, ám ez nem maradt így sokáig: a milliárdokat érő papírok még tavaly más tulajdonába kerültek.
A két esemény első ránézésre függetlennek tűnhet egymástól, valójában azonban nem azok. A jachtos céget és a milliárdokat érő részvények új tulajdonosát
az elmúlt évtized állami megrendeléseinek egyik legnagyobb haszonélvezője, Mészáros Lőrinc barátja, az Orbán Viktorral meccset néző, és Szijjártó Péter nyaralásáról is gondoskodó Szíjj László köti össze.
Szíjj volt az, akiről az elmúlt hetekben az ősfideszes Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg. Interjúiban Pesty arról beszélt, hogy a „Lölő–klán” tagjai zsarolással szereznek meg ingatlanokat vagy éppen cégeket, és nem egyszer utalt rá, hogy Szíjj is ennek a „klánnak” a tagja.
A kiváló munkáért kitüntetéstől az állami milliárdokig
Rencsár Kálmán neve annak ellenére sem túl széles körben ismert, hogy az egyik legrégebbi motoros, a tucatnyi top 100-as milliárdost kitermelő hazai építőiparban. A vagyonát megalapozó Soltút nevű cégét alig több mint egy évvel a rendszerváltás után alapította*Hat üzlettársával és a Plastiroute Forgalomtechnikai Kft. közreműködésével., és már ekkor is komoly tapasztalattal rendelkezett a szektorban. A nyolcvanas években a Közúti Igazgatóság solti üzemmérnökségén dolgozott, ahol 1986-ban vezetőhelyettesként Kiváló Munkáért kitüntetésben is részesült.
A Soltút a kezdetektől mélyépítéssel foglalkozott, azaz ahogy a cég nevéből is kiderül elsősorban utakat építettek, illetve ehhez szükséges anyagokat gyártottak, és értékesítettek. Utóbbiban ráadásul kifejezetten innovatívak voltak: a 90-es évek közepén már saját fejlesztésű hidegaszfalttal, és kötőanyaggal jelentek meg a piacon.
A cég bevételének jelentős része azonban már ekkor is állami megrendelésekből jött*Ez a mélyépítésben egyáltalán nem meglepő, hiszen utakat jellemzően állami, vagy önkormányzati fejlesztések keretében szoktak építeni.. A vállalat eleinte a bázis, Solt körül, Bács-Kiskun megyében, illetve a Duna túloldalán Tolnában volt aktív. Kerékpárutat, városi elkerülőt építettek, szállítottak bitument a közútkezelőnek, és már ekkor is dolgoztak együtt nagy építőipari multikkal.
Milliárdos árbevételével, és több százmilliós nyereségével a cég már az ezredfordulón sem számított kicsinek, és a 2000-es évek elején is dinamikusan nőtt. Igazán azonban csak a közelmúltban kezdett szárnyalni.
A korábban főleg a regionális piacokon aktív társaság mostanra országos szereplővé vált, és a nemzetközi cégcsoportokkal, illetve a legnagyobb NER-es vállalatokkal került egy ligába. A Soltútat 2010 előtt, illetve a Fidesz-kormányzás első éveiben sem kerülték el a közbeszerzések, 2016-2017-től azonban nagyságrendi ugrás következett.
A cég eleinte csak más vállalatokkal közösen, konzorciumban nyert el tízmilliárdos nagyságrendű megbízásokat, 2018-tól azonban önállóan is egyre eredményesebb volt, 2020-tól pedig egyenes tarolt a közbeszerzési eljárásokon. Az elmúlt bő öt évben önállóan is durván 150 milliárd forintnyi állami megrendelést kaptak, ennek 90 százalékát 2020 óta. Így nem meglepő, hogy a Soltút ebben az időszakban átlagosan közel ötször nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző fél évtizedben.
A növekedés üteménél is megdöbbentőbb volt azonban a solti vállalkozás hatékonysága. A cég bevételének ugyanis rendre 20-30 százaléka nyereségként is megmaradt, ami még a kormányközeli építőipari szereplők körében is kiugróan magas arány. A vállalat így az előző három évben 35 milliárd forintot is meghaladó nyereséget ért el, többet, mint a megelőző 20 esztendőben összesen.
Eltérített milliárdok
A nagy felfutás idejére a hét magánszemély és egy vállalkozás által alapított Soltút már teljes egészében Rencsár Kálmán tulajdonába került*Utolsó üzlettársát 2019-ben vásárolta ki: 1,5 milliárd forintot adott korábbi partnere mindössze 5 százalékos részesedéséért. Ez akkor nagyon soknak tűnt, a vállalat szárnyalása miatt azonban az ügylet az elmúlt három évben szinte teljes egészében megtérült a solti milliárdosnak. Egészen pontosan csak megtérült volna, ha teljes egészében ő marad Soltút tulajdonosa, és az összes cég által osztalékként kifizetett nyereség hozzá kerül. De nem így történt.. A vállalkozó azonban alig pár héttel a vállalat történetének messze addigi legnagyobb osztalékfizetése előtt egy elég nehezen érthető cégjogi kavarásban kezdett.
Rencsár ebben az időben már egy másik cégen, a kizárólagos tulajdonában lévő S-Útvonal Zrt-n keresztül birtokolta az aranyat érő építőipari vállalkozást. Tavaly áprilisban azonban úgy döntött, hogy ez utóbbi céggel osztalékelsőbbségi részvényeket bocsát ki. Ezek olyan részvények, amelyeknek a tulajdonosai a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosultak a vállalat profitjából. Részvénytársaságoknál önmagában egy ilyen lépésben semmi különös nincsen, az Opten lapunk kérésére készített gyűjtése alapján is látszik, hogy több mint 130 vállalatban vannak hasonló papírok.
Igen ám, de egy olyan egyszemélyes társaság esetében, mint amilyen ekkor az S-Útvonal Zrt. is volt semmi haszna nincs az osztalékelsőbbségi részvényeknek, hiszen a kifizetett profit így is úgy is teljes egészében az egyetlen tulajdonoshoz kerül. A kibocsátásnak csak akkor lesz értelme, ha a vállalatot többszemélyessé teszik, azaz
új tulajdonos vagy tulajdonosok lépnek be, de még ez előtt gondoskodni akarnak róla, hogy az osztalék egy jelentős része csak egyvalakihez kerüljön.
Az elsőbbségi részvények így kellően kicsi tulajdonhányad mellett arra is lehetőséget biztosíthatnak, hogy egy vállalat nyereségének tényleges haszonélvezője rejtve maradjon, vagy legalábbis megpróbáljon rejtve maradni. Ahogy a G7 júliusban feltárta, ez történt az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel cégbirodalmában is, ahonnan ilyen osztalékelsőbbségi részvényekkel szivárgott ki 27 milliárd forint Tiborcz István egy közeli ismerőséhez, majd szintén osztalékelsőbbségi részvényekkel indult tovább a miniszterelnök veje felé.
Valami nagyon hasonlót láthattunk az elmúlt két évben az S-Útvonal Zrt-nél is. Arról már tavaly is írtunk, hogy a teljes kifizetett nyereség 70 százalékára feljogosító elsőbbségi részvények kibocsátása után Rencsár Kálmán a lánya bevonásával többszemélyessé alakította a vállalatot. Ám ekkor még nem derült ki, hogy mi lett a kinyomtatott, és így viszonylag rejtve értékesíthető osztalékelsőbbségi papírokkal.*A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve.
Mostanra azonban erre is fény derült. Bár a S-Útvonal Zrt. a cégbíróságon nem jegyeztetett be tulajdonosváltást, a vállalat idei beszámolójának egy táblázatából azonban egyértelművé vált, hogy
az osztalékelsőbbségi részvények már nem Rencsár Kálmán birtokában vannak. Egy olyan céghez kerültek, amelynek tulajdonosa és vezetője Szíjj László veje.
Ennek pedig elég nagy jelentősége lehet, hiszen a 2022-ig egy fillér osztalékot nem fizető S-Útvonal az új részvények kibocsátása óta (a Soltút osztalék továbbfizetésével) két részletben több mint 24 milliárd forintot fizetett így ki tulajdonosainak, amiből közel 17 milliárd forint járt az elsőbbségi papírok után.
Mészáros Lőrinc alföldi ikertestvére
A tiszakécskei Szíjj László a NER egyik legfontosabb kegyeltje, és ennek köszönhetően az ország jelenleg hatodik leggazdagabb embere jóval 200 milliárd forintot meghaladó vagyonnal. Hozzá hasonlós ütemű gazdagodást az országban csak Mészáros Lőrinc tudott felmutatni az elmúlt években. Ez annak ellenére is így van, hogy Szíjj építőipari birodalmának felemelkedése nem 2010 után kezdődött.
Ahogy az Átlátszó kétrészes cikksorozatban bemutatta, az üzletember vagyonosodása már az első Orbán-kormány alatt megindult. Szíjj László akkori legfontosabb vállalata ebben az időszakban kezdte el sorra nyerni a nagyobb közbeszerzéseket, mint utólag kiderült, nem éppen szabályszerűen. A munkákat ugyanis több más építőipari vállalattal együtt leosztották egymás között. A versenyhivatal egy későbbi vizsgálata szerint erre írásos bizonyíték volt, és azt is megállapították, hogy Szíjj cége előre kinyilvánította szándékát arról, milyen (állami) munkát szeretne megnyerni. A társaságot emiatt később meg is büntették.
Szíjj birodalma a 2000-es években is fejlődött, ám az igazi áttörést a Fidesz újbóli hatalomra kerülése, majd az Orbán-Simicska háború hozta el a tiszakécskei vállalkozónak. A cégcsoport zászlóshajója ekkorra a Duna Aszfalt (DA) lett, amely már a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban megötszörözte árbevételét, nyereségét pedig több mint 18-szorosára növelte.
Az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos kiesése pedig a végérvényesen pozícióba hozta Szíjjt. Az emlékezetes G-nap után fokozatosan a Duna Aszfalt lett a kormány elsőszámú útépítője. Ennek köszönhetően a 2010-es évek elején még csak évi néhány százmilliós nyereséggel működő cég 2015 óta több mint 140 milliárd forintnyi profitot termelt, a gazdaglisták elejére repítve az ilyen rangsorokban még 2014-ben sem szereplő Szíjj Lászlót.
Nem véletlenül a tiszakécskei milliárdos volt az, aki a lázadó Simicska helyére léphetett. Bár Szíjj sokkal inkább háttérben maradt, mint Mészáros Lőrinc (múlt pénteken mindössze második nagyinterjúját adta a magyar médiában), ekkora ő is jó kapcsolatot épített ki a fideszes elittel. Ráadásul az építőipar mellett más területeken is szerepet vállalt a kabinetnek, illetve különösen Orbán Viktornak fontos ügyekben. Részt vett a kormánymédia és a nagy kormányközeli bankholding gründolásában, együtt nézett meccset a miniszterelnökkel, cégei a felcsúti akadémia legfontosabb támogatóivá váltak, és az Orbán-bányákból vásároltak, egy korábbi index-cikk szerint pedig Mészáros Lőrinccel annyira szoros volt a kapcsolata, hogy még nyaralni is együtt jártak. A neve azonban csak akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor kiderült, hogy egy máltai cégének tulajdonában vannak a NER-elit nyaralásának helyszínt biztosító luxusjachtok, amelyek egyikén feltűnt Szijjártó Péter külügyminiszter is.
Egy régi kapcsolat új köntösben
Szíjj László és Rencsár Kálmán személyes kapcsolata egész biztosan évtizedekre nyúlik vissza. A két építőipari vállalkozó akkor még sokkal jelentéktelenebb cégei 15 másik vállalattal részt vettek az első ágazati érdekvédelmi szövetség, a Magyar Mély- és Útépítő Társaság alapításában 1998-ban. A MaMÚT ezt követően rendszeresen tartott konferenciákat és szakmai találkozókat épp azzal a céllal, hogy támogassa „a kis- és középvállalkozások összehangolt együttműködését”.
A Soltútnál és Szíjj László érdekeltségeinél azonban eleinte az ilyen együttműködések nem váltak nagyon általánossá. Bár nem volt példa nélküli, hogy Szíjj és Rencsár cégei konzorciumban induljanak egy közbeszerzésen, inkább egymással szemben próbálkoztak a tendereken, ha egyáltalán összeakadtak.
Az elmúlt években azonban ez az iparági kapcsolat elkezdett szorosabbra fűződni. Bő három évvel ezelőtt a Soltút elnyerte története addigi legnagyobb állami megbízását: ők építhetik a kétszer két sávosra tervezett 83. számú főút Tét és Győr közötti 18 kilométeres szakaszát bő 46 milliárd forintért. Ez több, mint amekkora bevételt addigi történetének bármelyik évében elért a vállalat. A megbízást hivatalosan egyedül nyerték el, a 83-as úton azonban így is a Duna Aszfalttal közösen dolgoznak. A fejlesztésről szóló közbeszerzést ugyanis két részletben írták ki, és a másik – Pápa és Tét közötti – szakaszt*Egy bekötőúttal kiegészítve Szíjj László cége kapta további 44 milliárdért.
Rencsár és Szíjj érdekeltségei közötti kapcsolat azonban nem merült ki ennyiben: a Duna Aszfalt ugyanis a Soltút által elnyert szakaszon is dolgozik. A hitelbiztosíték nyilvántartási rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a DA az S-Útvonal Kft-vel kötött vállalkozási szerződéses megállapodást a Tét és Győr közötti rész nagyjából felének kivitelezéséről.
A Soltút tehát úgy nyerte el 2020-ban története messze legnagyobb állami megrendelését, hogy a fejlesztést alapból a kormányhoz egyik legjobban bekötött vállalkozó, az állami munkák leosztása miatt egyszer már megbüntetett Szíjj László cégével együtt kapta meg, de később még a saját megbízásának egy jelentős részét is továbbpasszolta.
Rencsár Kálmán vállalata ezután kezdett el igazán hasítani a közbeszerzéseken. A 83-as főút elnyerése óta további közel 100 milliárdnyi állami megrendelést kaptak, ez pedig – ahogy erről már volt szó – nagyban hozzájárult a Soltút, és az S-Útvonal növekedéséhez és mesés profitjához. És ezt követően kezdődött meg a két üzletember vagyonának összefonódása is.
Hétmilliárd néhány hétnyi jachtos nyaralásért?
A bevezetőben is említett két ügylettel a Rencsár-vagyonból akár 24 milliárd forint is átkerülhetett Szíjj Lászlóhoz köthető cégekbe. Egyszerűbbnek a jachtos biznisz tűnik: itt annyi történt, hogy Rencsár magánszemélyként tőkét emelt abban a cégben, amelynek a hajóján Szijjártó Péter is töltötte nagy port kavaró nyaralását. Az elérhető információk szerint Rencsár minden egyes megvásárolt részvényéért 30 ezer eurós felárat fizetett, így közel 7 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett be a máltai cégbe, amiért annak szűk egyharmadát kapta meg.
Maga az ügylet tényleg elég általánosnak mondható, méretei és üzleti jellemzői miatt azonban elég nehezen érthető. Bár Szíjj pénteki interjújában arról beszélt, hogy a jachtbiznisz „üzletileg nem egy rossz vállalkozás”, ez elég könnyen cáfolható állítás. Rencsár a 7 milliárdos befizetéssel végső soron egy olyan vállalatba szállt be, amely
a korábbi években komoly veszteséget termelt,
drága, de nagyon gyorsan értéktelenedő eszközöket (jachtokat) birtokol,
a jachtok jogi státusza is zavaros: bár úgy tűnik pénzért adják ki őket, elérhető besorolásuk alapján a máltai szabályozás értelmében elvileg ezt nem lehetne,
viszont évről évre rengeteg pénzt visz el a fenntartásuk.
Érdemi megtérülést ettől a befektetéstől így nem lehetett várni, különösen, hogy a cég a másik tulajdonostól, Szíjj Lászlótól csak kölcsönbe kapta a pénzt, amiből hajóit vásárolta. A tőkeemelés egyetlen előnye így az lehetett, hogy talán Rencsár maga is használhatja a jachtokat. Erre azonban hétmilliárd forintot nem túl logikus elverni, hiszen ennyiért magának is elég szép méretű hajót vásárolhatott volna.
Rencsár Kálmánt kérdeztük a befektetés okairól, kíváncsiak lettünk volna motivációira, illetve arra is, hogy használta-e már a máltai cég hajóit, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Nagy a bizalom
A másik ügylet még a máltai hajóbiznisznél is nehezebben érthető. Az elsőbbségi részvények átadásával Rencsár a Soltút*Egészen pontosan annak tulajdonosa, az S-Útvonal Zrt. kifizetett nyereségének 70 százalékát engedte át. Ez – ahogy láthattunk – az elmúlt években is milliárdokat-tízmilliárdokat jelentett, és a jövőben is hasonló nagyságrendű pénzkiáramlást okozhat a solti üzletember cégbirodalmából.
A sztorit azonban bonyolítja, hogy a részvények nem egy teljesen hagyományos vállalathoz kerültek. Az osztalékelsőbbségi papírok tulajdonosa egy olyan bizalmi vagyonkezelő (bvk) lett, amelynek jelenleg egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója Szíjj László veje.
A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy az úgynevezett vagyonrendelő (jelen esetben Rencsár Kálmán) valamilyen vagyonelem (ingatlan, cég, pénz, műkincs, stb.) kezelését az ilyen tevékenységet végző cégre bízza, de előre meghatározza, hogy ki legyen a vagyon hasznának haszonélvezője, azaz a kedvezményezett.
Nem véletlenül szerepel azonban a tevékenység nevében a bizalmi szó, hiszen egy ilyen ügylet tényleg abszolút bizalmi. Az érintett vagyonelem ugyanis a bvk tulajdonába kerül, amely (vagy aki) azt ettől kezdve a saját nevében, de a kedvezményezett javára kezeli. Ennek megfelelően egy vagyonkezelő a leggyakrabban egy emberrel, vagy egy családdal áll csak kapcsolatban. Szíjj László vejének cége pedig igazolhatóan kezeli Szíjj László vagyonát: találtunk olyan megállapodásról szóló iratot, ahol a tiszakécskei milliárdos tűnt fel vagyonrendelőként.
Igen ám, de léteznek olyan bizalmi vagyonkezelők is, amelyeket direkt üzleti céllal hoznak létre. Ahogy egy, a területre szakosodott ügyvéd a G7 kérdésére elmondta: a jegybank engedélyezheti, hogy egy vállalkozás üzletszerű végezze ezt a tevékenységet. Ehhez azonban nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni, így ilyen vállalkozásból mindössze tizenegy van egész Magyarországon.
Az egyik viszont épp Szíjj vejének cége. A vállalat még 2019-ben kapta meg az MNB jóváhagyását (pdf), és azóta elvileg üzletszerűen működik. Más kérdés, hogy ennek sok nyoma nincs. A hasonló valóban üzletszerűen működő bvk-k elég nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra és az edukációra. Honlapjuk rengeteg információt tartalmaz arról, mit is jelent ez az egész bizalmi vagyonkezelés dolog, és nem ritkán hirdetik is magukat. Szíjj vejének cégénél azonban magát a honlapot sem könnyű megtalálni, és azon kizárólag a cég alapadatai szerepelnek. A vállalatot, illetve annak tulajdonosát kérdeztük, hogy mi ennek az oka, és hogyan gyűjtenek ügyfeleket, megkeresésünkre azonban nem reagáltak.
A milliárdokat hozó osztalékelsőbbségi részvényeknél a kulcskérdés így az, hogy azok miként kerültek Szíjj vejének vagyonkezelőjéhez. Találtunk olyan megállapodást, amely szerint ugyanez a vagyonkezelő adásvétellel szerzett meg egy másik vállalati részesedést, azonban később az mégis úgy jelent meg, mintha Szíjj László bízta volna a pakettet a vállalatra. Így több forgatókönyv is elképzelhető:
Lehet, hogy a vagyonkezelő egyszerűen megvette a részvényeket
Elképzelhető, hogy a papírok – a vagyonkezelőt már amúgy is használó – Szíjj Lászlóhoz kerültek, és vagyonrendelőként ő bízta azok kezelését a cégre.
Ahogy az is lehet, hogy ugyanezt Rencsár Kálmán tette meg, ám még ebben az esetben is kérdés, hogy ki lett a kedvezményezett, azaz a részvények hozamának végső haszonélvezője.
Jól látszik tehát, hogy a tranzakció elég jó eszköz volt arra, hogy elrejtse, végső soron ki húz hasznot az elmúlt két évben 17 milliárd forintot fialó részvényekből. Mindenesetre, még ha Rencsár maga vagy családja is a megjelölt haszonélvező, akkor is nehezen érthető, hogy miért volt szükségük az egész cégjogi kavarásra. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanis a bizalmi vagyonkezelőnek – szemben mondjuk egy, a kormányközeli milliárdosok által szintén szívesen használt magántőkealapokkal – egy ilyen konstrukcióban nincs adóelőnye, így nem tudnak vele adóbefizetést megspórolni.
Ha pedig ennek ellenére – öröklési, vagy bármilyen más okból – mégis mindenképp bizalmi vagyonkezelőben gondolkodott Rencsár Kálmán, akkor akár egy sajátot is létrehozhatott volna: nem volt szükségszerű, hogy egy Szíjj Lászlóhoz köthető vállalkozás tulajdonába adja a vagyonának tetemes részét kitevő részvényeket.
Röviden összefoglalva tehát:
Az építőiparban bő három évtizede aktív Rencsár Kálmán már korábban is főleg állami megrendelésekből élő cége pár éve elnyert egy állami útépítési megbízást a NER egyik legfontosabb alapemberének, Szíjj Lászlónak a vállalatával.
A megrendelés önmagában nagyobb volt, mint amekkorát korábban Rencsár cége valaha kapott, a társasághoz azonban ezt követően számolatlanul kezdtek el áramlani az állami milliárdok.
A vállalat az elmúlt években a közbeszerzéseken elnyert munkákból hatalmas, több tízmilliárdos profitot ért el.
A nyereségből kifizetett első jelentősebb osztalék előtt Rencsár Kálmán úgy döntött, hogy a cége kibocsát néhány speciális részvényt, amelynek tulajdonosa az összes osztalék hetven százalékát megkaphatja.
Ezeknek a papíroknak a tulajdonosa az elmúlt két évben a főleg állami megbízásokból származó nyereségből 17 milliárd forinthoz juthatott.
A speciális részvények tavaly egy olyan bizalmi vagyonkezelőhöz kerültek, amelynek tulajdonosa és vezetője Szíjj László veje, és így a pénzt is ez a cég kaphatta.
A bizalmi vagyonkezelési tevékenység specialitásai miatt nem lehet megmondani, hogy a kifizetésnek ki a végső haszonélvezője. Lehet Szíjj László, de akár Rencsár Kálmán is, bár utóbbi esetben is nehezen érthető, hogy az üzletember miért bízta a tízmilliárdokat érő részvényeket egy másik milliárdos rokonára.
A zavaros, tízmilliárdok sorsát befolyásoló ügylettel párhuzamosan Rencsár Kálmán egy másik Szíjj-érdekeltségbe is beszállt: 7 milliárd forintnak megfelelő összeget tolt bele a NER luxusjachtjait birtokló máltai cégbe.
Ez utóbbi befektetés üzletileg egyáltalán nem értelmezhető, hiszen a vállalat évek óta veszteséges, vagyona gyorsan értéktelenedik, és komoly hitelállománnyal rendelkezik, így a megtérülésre nincs is esély.
Végső soron így az látszik, hogy egy korábban közepes méretű építőipari cég elkezdett együttműködni a NER egyik legfontosabb építőipari vállalkozójával, akit nem mellesleg már megbüntetettek az állami tenderek leosztása miatt, és akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban. Ezt követően a közepes céghez elkezdtek ömleni az állami milliárdok, amiből mesés vagyon keletkezett, ám ennek a vagyonnak egy jelentős része valamilyen formában a NER-es partner környezetébe került.
A furcsa tranzakciókkal, és a két vállalkozó vagyonösszefonódásával kapcsolatos kérdéseinkkel valamennyi érintettet megkerestük. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy ki a végső haszonélvezője a tízmilliárdokat érő részvényeknek, miért volt szükség a cégjogi kavarásra, honnan ismerik egymást és milyen kapcsolatban vannak az érintettek, miért szállt be milliárdokkal Rencsár Kálmán a NER-t jachtoztató cégbe. Megkeresésünkre azonban Szíjj László, Rencsár Kálmán és az osztalékelsőbbségi részvényeket megszerző bizalmi vagyonkezelő sem reagált. | Így lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjacht | Egy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230911/igy-lesz-az-allami-tenderekbol-milliardos-luxusjacht/ | 2023-09-11 11:02:00 | true | null | null | G7 |
Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
Ennek értelmében a következő kórházak kaptak új tulajdonost:
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Szerettük volna megnézni, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint mekkora kórházi adósságokkal kapták meg az egyetemek az intézményeket, ám - talán nem véletlenül -, az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Az indoklás szerint az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is rájuk szállnak.
Két kivett major is „gazdára talált”
Az Egészségügyi Közlöny kitér még arra is, hogy a Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan. Ezzel ez a 69. 69. ingatlanja a modellváltó egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának és a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának közösen.
Egy 2023. június 6-i, herceghalmi önkormányzati dokumentum szerint a Semmelweis Egyetem Nemzeti Laboratóriumot hoz létre az érintett területen, így az érintett ingatlan felkerült az Egészséges Budapestért Program megvalósításával összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyei közé.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort. Az agráregyetemnek eddig is számtalan ingatlana volt már. Egész pontosan az eddigi 356 volt állami ingatlan mellé ez a 357., ami hozzájuk került. De ez még nem minden, a vagyonkezelésbe kerülő állami tulajdonú, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok száma 37, a jogutódlással az egyetem tulajdonába kerülő ingatlanok száma pedig 11 darab.
Herceghalom nagyon kapós, az agráregyetem meg azért kaphatta meg az ingatlant, mert már 2020-ban több mint 100 millió forintos különleges labort adtak át, amely főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez. Az átadó ünnepségen azt mondták: jelentős változás fog bekövetkezni a magyar agrár-felsőoktatásban, amely végre összhangba hozza az agrárkutatást az oktatással,
A 2021-ben megszavazott modellváltó egyetemeknek nem a semmiből kellett beindítaniuk az Európai Unióban sokat kritizált új rendszert.
A milliárdos ingatlan- és ingó vagyonjuttatáson túl további százmilliókat, esetenként milliárdos összegű támogatást kaptak az átálláshoz, mint a kormány.hu-n írják, a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében. Az Európai Unió a jogállamisági eljárásában kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek alapítványainak kuratóriumában politikusok ülnek. Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek | Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/adossagmentes-korhazakat-jatszott-at-az-allam-az-egyetemeknek.html | 2023-09-18 11:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
A miniszterelnökről a múlt héten került nyilvánosságra egy felvétel, amint kisétál a tengerből. A Gulyáságyú Média által megosztott videó állítólag augusztus 11-én, dél körül készült a horvátországi Abbáziában. Orbán Viktor a strandolás után egy olyan villába ment vissza, amely Ungár Anna kizárólagos tulajdonában áll. Ungár Anna az LMP-társelnök Ungár Péter nővére, édesanyjuk pedig Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója.
Schmidt Mária és gyermekei céges érdekeltségeiken keresztül jelentős állami pénzhez jutnak: a család érdekeltségébe tartozó ingatlancégtől egy teljes irodaházat bérel az agrártárca, más cégeik vissza nem térintendő álllami támogatást is kaptak.
A horvátországi videó publikálását követően Hadházy Ákos független képviselő is elutazott a helyszínre, ahonnan videót is posztolt.
A videó leírásában azt írja, hogy szerinte mind Ungárnak, mind Orbánnak le kellene mondania. Utóbbinak többek között azért, “mert olyan vállalkozótól fogad el nagyértékű ajándékot, akinek az állam milliárdokat pumpált.”
Ehhez képest Gulyás Gergely a szeptember 13-án tartott kormányinfón azt mondta, hogy szerinte “kisstílű, megalapozatlan és légből kapott”, ha valaki korrupciós kockázatokról beszél az ügyben. A HVG kérdésére azt is elmondta, hogy az Országgyűlési Törvény “egyértelműen szabályozza”, hogy a parlamenti képviselők mely összeghatárig fogadhatnak el ajándékot, azonban hozzátette, hogy
“itt fel sem merül az, hogy képviselői minőségére való tekintettel kap ajándékot [Orbán Viktor], mert egy 30 éves barátságról van szó.”
Mivel ellenzéki- és kormánypárti képviselők ugyanazt az ügyet egészen máshogy értékelik, az alábbiakban megnézzük, hogy
pontosan mit mondanak erről a vonatkozó szabályozások;
és mely pontok adnak lehetőséget az eltérő értelmezésre.
Mit mondanak a szabályok?
Az országgyűlési képviselők ajándékaira egyrészt a Gulyás Gergely által is említett törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény az irányadó, amelyben ez a részlet szerepel:
“a képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha azt az udvariassági szokásoknak megfelelően adják és becsült értéke nem éri el (...) képviselői tiszteletdíj 5 százalékát”.
Emellett a kormánytisztviselőkre - így Orbán Viktorra is - kiemelt etikai szabályok vonatkoznak. A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, amely a “III/4. Nem fogadunk el ajándékot” című részben több pontban is részletezi az ajándékok elfogadására vonatkozó etikai szabályokat, többek közt:
“Tartózkodunk minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka”
“Nem kérünk és nem fogadunk el olyan ajándékot, előnyt, meghívást, szolgáltatást (...) amely munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”
“Lekötelező mértékűnek tekintjük azokat az ajándékokat, amelyeket saját jogszerű jövedelmünkből, szokásos életvitelünk fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lennénk képesek megvásárolni magunknak. Lekötelező mértékű ajándékot senkitől, semmilyen körülmények között nem fogadunk el.”
Ajándék, de mekkora?
Az ügyben eddig senki nem tett olyan megszólalást, amely arra utalna, hogy a miniszterelnök esetleg fizetett volna a vendéglátásért (azaz ne ajándékba kapta volna azt).
A miniszterelnök egyáltalán nem szólalt meg az ügyben, Schmidt pedig a 444 kérdésére a kötcsei pikniken azt mondta, a miniszterelnök “vendégségben” volt náluk, 30 éve “járnak össze”. A Partizánnak adott interjújában Ungár Péter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Orbán fizetett-e, az oldalán viszont azt írta, szerinte “úgy helyes, ha a miniszterelnök nyaralni megy, akkor kivesz egy szép szállodai szobát és kifizeti”.
Az érintettek arról sem nyilatkoztak, hogy hány napot töltött a miniszterelnök az ingatlanban, ezért nem lehet pontosan meghatározni, milyen értékű az ajándék.
Ahogy láttuk, az országgyűlési törvény azt tiltja, hogy - képviselői minőségükben - a képviselői díj 5 százalékánál nagyobb értékű ajándékot fogadjanak el a politikusok. A képviselői tiszteletdíj jelenleg a 2022-es bruttó átlagbér háromszorosa, azaz bruttó 1 547 428 forint.
Ennek 5 százaléka bruttó 77 ezer forint - vagyis csak ezen összeg alatt fogadhatnak el ajándékokat.
Az etikai kódex pedig a “lekötelező mértékű” ajándékokról állapítja meg, hogy senkitől, semmilyen körülmény között nem fogadhatók el. Hogy Orbán horvátországi nyaralása lekötelező mértékű-e, attól függ, hogy “saját jogszerű jövedelméből”, szokásos életvitele fenntartása mellett, a “reális piaci áron” meg tudná-e azt vásárolni.
Címlapon: Orbán Viktor Gulyáságyú Média által megosztott videón
Összehasonlításképp: Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy sosem volt, és soha nem is lesz vagyonos ember, a vagyonnyilatkozataiban éveken keresztül egy fillér megtakarítást sem tüntetett fel. A legutóbbi, 2023. januári nyilatkozatában azonban már közel 14 millió forintnyi megtakarítás szerepel (feleségével közös számlán), havi fizetése pedig jelenleg bruttó 5,7 millió forint.
Mi a “képviselői minőség”? Mi hozható a “munkánkkal összefüggésbe”?
A képviselői ajándékokról szóló szabályozások viszont tartalmaznak nehezen megfogható kitételeket is. Például az országgyűlési törvény nem az összes ajándékra, hanem csak a “képviselői megbízatással összefüggésben” elfogadott ajándékra vonatkozik. A szöveg azonban nem részletezi, hogy ez pontosan mit jelent.
Gulyás Gergely a kormányinfós válaszában ezért hivatkozhatott arra, hogy szerinte a horvátországi nyaralás esetében fel sem merül, hogy Orbán “képviselői minőségére való tekintettel” kapott ajándékot.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint azonban egy országgyűlési képviselő a magánidejében is képviselő. "A parlamenti politikusok közfeladatot látnak el, ezért képviselői minőségük nem ér véget a nap végén" - mondta Ligeti a Lakmusznak. A közfeladatot ellátókra - például a bírókra, ügyészekre, kormánytisztviselőkre - éppen azért vonatkozik szigorúbb jogi szabályozás és etikai kódex, hogy ne legyenek korrumpálhatók ajándékokkal.
"Nem véletlen, hogy a bíróságokról szóló törvényben nincsen szabály a 'bírói minőségre' figyelemmel elfogadott ajándékokra" - tette hozzá, arra utalva, hogy ha parlamenti képviselőt ajándékkal akarnak lekenyerezni, azt nyilván a közhatalmi helyzetére figyelemmel és nem mint magánemberrel teszik. Szerinte a parlamenti képviselőkről szóló törvénybe ajándékozásra vonatkozó rendelkezésébe kifejezetten azért rakták bele a "képviselői minőségről" szóló gumiszabályt, hogy erre, a "képviselői minőség hiányára" hivatkozva fogadhassanak el ajándékokat. Ligeti kiemelte: 1997 óta nagyjából változatlan tartalommal él ez az összeférhetetlenségi rendelkezés.
Hasonlóan nagy értelmezési mozgásteret hagy a kormánytisztviselőknek a hatályos etikai kódex: a “lekötelező mértékű” ajándékok kivételével csak azokban az esetekben tiltja az ajándék elfogadását, ha “vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka” vagy ha az ajándék “munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”.
Volt már hasonló
Korábban is előfordult, hogy vezető kormánypárti politikusok, országgyűlési képviselők nagyvállalkozóktól fogadtak el költséges ajándékokat vagy szívességeket.
Németh Dániel 2020 augusztusában fotózta le Szijjártó Pétert családja körében, nyaralás közben egy luxusjacht fedélzetén. Mint kiderült, a Lady MRD névre hallgató jacht a kormányközeli milliárdos, Szíjj László máltai offshore cége tulajdonában állt. A 24.hu cikke szerint az ilyen kategóriájú jachtok heti bérlet díja nagyjából 100 ezer euró, azaz 34-35 millió forint volt 2019 nyarán, és még csak ehhez jött hozzá az üzemanyag és a legénység bére is.
Rogán Antalról az azóta bezárt Népszabadság írta meg, hogy helikopterrel ment egy esküvőre 2016 nyarán. A politikus először azt válaszolta a lapnak, hogy minden bizonnyal összetévesztették valakivel, ilyen nem történt, sőt, perrel fenyegette azokat, akik közlik az információt. A fényképes bizonyítékok hatására azonban később a Parlamentben – ellenzéki kérdésre válaszolva – már elismerte a luxusutat, és azt mondta, hibázott. A politikus szerint, akkori felesége Rogán Cecília egyik üzleti partnere ajánlotta fel nekik a szívességet, amelynek költségét a két cég barterezte egymással. Hozzáfűzte még: az ügynek számára van egy nagyon komoly tanulsága, az, hogy “politikus magáncélból soha nem használhat helikoptert, még akkor sem, ha ezt a felesége megengedheti magának.”
Rogán Antal újságíróknak magyarázza a helikopterezését.
A Magyar Nemzet pedig 2018-ban, Semjén Zsoltról írta meg, hogy több évben is részt vett néhány napos luxusvadászatokon Svédországban. Ennek során helikopterrel is vadásztak rénszarvasra. A lap szerint az Orbán-kormány második embere 2012-ben, 2013-ban, valamint 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is Svédországban vadászott, ahova nem egyedül érkezett. Elkísérte például a Földművelésügyi Minisztérium egyik korábbi főosztályvezetője is. Semjén sokáig nem reagált az eseményre, majd a Parlamentben – egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva – azt közölte: “Ön betegesen érdeklődik a magánéletem iránt”. Szerinte maguk a svédek nyilatkozták, hogy minden rendben volt a svédországi vadászattal, az törvényes volt, nem sértett jogszabályt. Azt azonban azóta sem tudni, ki finanszírozta a vadászatokat.
Semjén Zsolt az egyik svédországi vadászaton pózol a döglött állattal. Fotó: Hír Tv/MNO
Ezekre az esetekre a törvényszöveg egy korábbi állapota vonatkozik, ami ma már nem hatályos. 2022 augusztusáig az országgyűlési törvényben még az szerepelt, hogy
“a képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely (...) képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja”. Továbbá: “a képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni”.
Tehát a képviselői megbízatással összefüggésben kapott ajándékokat a képviselőknek a vagyonnyilatkozatukban kellett (volna) feltüntetniük. A fent felsorolt eseteket azonban egyik érintett politikus sem tüntette fel az akkori vagyonnyilatkozataiban (Szijjártó 2021, pdf. 17. oldal; Semjén 2019, zip; Rogán 2018, pdf 17. oldal.). | Ajándék jachtozás, helikopterezés, vendéglátás az Adrián: szabad ilyet egy politikusnak? | Orbán Viktor horvátországi, Ungár-villás nyaralása miatt van, aki lemondást sürget, más viszont semmi problémát nem lát benne. De pontosan milyen szabályozás vonatkozik a politikusok ajándékaira - és milyen kiskapukat hagy nyitva? | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/ajandek-jachtozas-helikopterezes-vendeglatas-az-adrian-szabad-ilyet-egy-politikusnak/ | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
Európa egyik számottevő építőipari vállalatával kötött együttműködési szerződést Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata, a V-Híd. A török Gülermak csoporttal való együttműködésről csütörtökön számolt be Szijjártó Péter, aki Mészáros Lőrinccel közösen tárgyalt Isztambulban.
Miért fontos ez? Újszerű, hogy Mészáros Lőrinc egy kormánytag külföldi tárgyalásán tűnt fel. A kormány honlapján saját keresésünk alapján ez az első eset, amikor beszámoltak Orbán Viktor barátjának egy külföldi üzleti útjáról.
Számokban: a vasút- és metróépítésben világszerte tapasztalatokat szerző Gülermak 1958 óta működik. Árbevétele alapján a világ 117. legjelentősebb építőipari vállalata az Engineering News-Record listája szerint, a Törökországban a 12. legnagyobb építőipari cég.
A Gülermak Bukarestben, Kolozsváron és Varsóban metrót építi, Krakkóban az első lengyelországi magas sebességű villamosvonalat, és részt vett a 2020-as dubaji világkiállításhoz kapcsolódó metróberuházásokban vagy egy Fülöp-szigeteki vasútépítésen.
A cég az acélgyártásban is érdekelt, évi 60 ezer tonnás termelőkapacitása van. 2021-es bevétele 637 millió dollár (230 milliárd forint) volt, amely 71 százalékban exportból keletkezett, több mint 50 országban van jelent.
Szijjártó szerint a két vállalat közösen a legnagyobb európai projektek végrehajtására is alkalmas lehet, de egyéb részleteket nem mondott az együttműködésről. A Gülermaknál a magát Magyarország legnagyobb vasútépítőjeként jellemző V-Híd Építő Zrt. jóval fiatalabb, 2015-ben alapították meg.
A legjelentősebb referenciái között csak magyarországi vasútépítéseket tart számon, külföldi tevékenysége az elmúlt két év beszámolói alapján elenyésző, igaz, tavaly a közbeszerzéseken meglehetősen sikeres vállalat cseh és osztrák szakmai együttműködéseket is kötött.
Mi következhet? A napokban jelentették be, hogy a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől az iráni határ közelében fekvő, gyakorlatilag lakatlan Soltanlit.
Soltanli érintésével épül vasút az örmény határ irányába, ami végső soron Törökország felé is kapcsolatot jelenthet. A karabahi újjáépítésben a V-Híd is részt vehet, már tavalyi is tárgyaltak egy projektről, így elképzelhető, hogy a Törökországgal közeli viszonyban lévő Azerbajdzsánban kezdődhet a két cég együttműködése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül Mészáros Lőrinc cége egy háborús tűzfészek közelébe?Miközben Örményország azeri támadástól tart, Magyarország az örményektől visszafoglalt részek újjáépítésében segít az azeri kormánynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejlesztNemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része. | Újszerű, hogy Mészáros Lőrinc egy kormánytag mellett tárgyal külföldön | Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalkozása egy több évtizedes múltra visszatekintő, számos országban dolgozó török partnert szerzett a külügyminiszter közbenjárásával. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230916/ujszeru-hogy-meszaros-lorinc-egy-kormanytag-mellett-targyal-kulfoldon/ | 2023-09-16 11:29:00 | true | null | null | G7 |
Teljesen bevett gyakorlat a piacfelosztásnál, hogy így csinálják.
Így reagált egy közbeszerzési szakértő arra a nagyon furcsa megállapodásra, amelyben két kormányközeli útépítő osztott fel egymás között egy több tízmilliárdos projektet. A munka leosztásában hivatalosan semmi jogszerűtlen nincs: csak akkor lenne szabálytalan, ha bizonyítani tudnák, hogy a felek előre egyeztettek. Az ügyet azonban sem a közbeszerzési hatóság, sem a versenyhivatal nem vizsgálta, ezért ez fel sem merült. Így viszont végeredményben az látszik, hogy a kormány kedvenc útépítője akkor is milliárdos-tízmilliárdos bevételhez juthat állami projektekből, ha egyébként nem a céget hozták ki győztesnek a beruházásra kiírt közbeszerzésen.
Szoros befutó
Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogyan került az ország egyik leggazdagabb építőipari vállalkozójának, Rencsár Kálmánnak a vagyonából sok milliárd forint a kormányközeli körökkel ismerten jó kapcsolatot ápoló Szíjj László érdekeltségeihez. Szíjjról az elmúlt hetekben Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg: interjúiban – amelyekben a milliárdos neve többször előkerült – zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.
Szíjj és Rencsár kapcsolata hosszú időre nyúlhat vissza, de látványosan csak az elmúlt években kezdtek szorosabban együttműködni. Ennek a folyamatnak az egyik kulcsmomentuma volt a 83-as főút építésére kiírt közbeszerzés.
A tendert még 2019-ben indította el az azóta megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., és már az elején látni lehetett, hogy hatalmas projektről van szó. A költségeket előzetesen is közel 82 milliárd forintra becsülték, a tényleges ár azonban ennél is 10 százalékkal magasabb, több mint 90 milliárd forint lett. Ez kilométerenként durván 2,5 milliárd forint, ami elég soknak tűnik, különösen, hogy ekkor még jóval a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható árrobbanás előtt voltunk.
A hatalmas értékre tekintettel a közbeszerzést nem is egyben írták ki, hanem kettékapták. A Győr és Pápa közötti 36 kilométeres utat Tétnél elvágták, így két nagyjából egyforma hosszú szakasz jött ki, amiket külön hirdettek meg. A tender mindkét részén ugyanaz a négy piaci szereplő indult el: Szíjj László Duna Aszfaltja, Rencsár Kálmán Soltútja, az osztrák hátterű Strabag, illetve egy nemzetközi és magyar cégekből álló háromtagú konzorcium.
Végül a Pápa és Tét közötti szakaszt a Duna Aszfalt nyerte el, míg a Tét és Győr közötti részt a Soltút kapta. Rencsár cége csak egy hajszállal adott jobb ajánlatot, mint a Strabag: a 46 milliárd 240 millió forintos ár alig 1,8 millióval volt kevesebb az osztrákok vállalásánál.
Egy furcsa szerződés
A szoros befutó ellenére ebben eddig semmi kirívó nincs, sőt kifejezetten jó hír, hogy az állam még ezt az 1,8 millió forintot is megfogta egy több tízmilliárdos tenderen. A furcsaságok a szerződések aláírását követően kezdődtek. A Soltút ugyanis, alig fél évvel azután, hogy hivatalosan is leszerződött a projektre, a jelek szerint a munka felét továbbpasszolta. Méghozzá a közbeszerzésen szintén induló, de jóval magasabb ajánlatot adó Duna Aszfaltnak.
A hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszerbe feltöltött dokumentum szerint a Duna Aszfalt egy banki ügylethez adott biztosítékként egy olyan szerződést, amit Rencsár Kálmán cégével kötött 2020 szeptemberében. A leírás alapján a Duna Aszfalt tíz kilométernyi út kivitelezéséről állapodott meg a 83-as útnak azon a szakaszán, amit eredetileg a Soltút nyert el.
Így végső soron az történt, hogy bár az állami megbízást (legalábbis ezt a részét) nem Szíjj László cége kapta, végül mégis ők építhették az utat.
Ez azért elég sok kérdést felvet. Ideális esetben egy ilyen eljárásnál – ha a felek nem egyeztetnek – minden résztvevő a lehető legalacsonyabb olyan ajánlatot adja, amelyen még az elvárt nyereséggel el tudja végezni a munkát. A Duna Aszfalt adott egy ilyen ajánlatot, ám az magasnak bizonyult: a Soltút bő másfél milliárd forinttal olcsóbban vállalta a munkát. Így viszont szimplán matematikai alapon sem nagyon képzelhető el olyan helyzet, hogy mindenki jól jár azzal, ha a Soltút a munka egy részét továbbpasszolja. Vagy ők buknak a drágább Duna Aszfalt kifizetésével, vagy a DA azzal, hogy a lehetőségeinél olcsóbban vállalja el a munkát.
Ráadásul sokkal olcsóbban. A Soltút ugyanis az elmúlt években az építőipari átlagot messze meghaladó nyereségrátával dolgozott, és mivel ez volt az egyik legnagyobb projektjük, a hatalmas profithoz minden bizonnyal a 83-as út építése is hozzájárult. Az előző három évben (amikor a 83-as út kivitelezése zajlott) a vállalat bevételének negyede maradt meg profitként. Ha ennél a projektnél is ez volt a jellemző, akkor a Duna Aszfaltnak 25-30 százalékkal alacsonyabb áron kellett megépítenie az átvett szakaszt, mint amit az eredeti ajánlatukban vállalt.
Persze lehet olyan helyzet, hogy egy cég bizonyos munkáknál költségelőnyben van egy másik vállalattal szemben, és előfordulhatott, hogy pont az átvett szakaszon a Duna Aszfalt volt olcsóbb, míg a Soltútnak maradó részen a solti cég. A 25-30 százalékos eltérés azonban olyan nagy különbség, hogy ilyen helyzetet elég nehéz elképzelni. Különösen, hogy a Duna Aszfalt az elmúlt években nem abban volt erős, hogy alvállalkozóként olcsón bedolgozott valahova, hanem inkább nagy – főleg állami – útépítési projekteket fogott össze, ahol a munka jelentős hányadát fővállalkozóként maga is továbbpasszolta.
Az érintett cégeket kérdeztük, hogy mekkora összegről szólt a kivitelezési szerződés, ám választ nem kaptunk. Mindenesetre a Duna Aszfalt egy közel 5,5 milliárd forintos banki követelést biztosított a szerződéssel, ami nagyságrendileg azért megmutatja, milyen értékű megállapodásról lehetett szó.
Jogi szempontból is érdekes kérdés, hogy mennyire van rendben, ha egy olyan cég valósít meg sokmilliárdos állami projekteket, amely ugyan veszített a közbeszerzésen, de a nyertes alvállalkozóként mégis megbízza. Megkérdeztük a Közbeszerzési Hatóságot, hogy jogszerű-e ez a gyakorlat, és röviden összefoglalva azt a választ kaptuk, hogy igen. A hatóság azt írta, hogy bár egy ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, ez azonban nem zárja ki, hogy később, a tender lezárását követően, a szerződés teljesítésébe mégis bevonják. A korlátozás ugyanis csak a magára az eljárásra*Részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon részre. vonatkozik, ha a közbeszerzésen már eredményt hirdettek, akkor nincs ilyen kitétel.
Az a gazdasági szereplő (nem nyertes ajánlattevő), amely ajánlatot tett a közbeszerzési eljárásban, annak lezárását követően, azaz az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevő által alvállalkozóként bevonásra kerülhet
– fogalmaztak a válaszban.
Tehát az eredményhirdetésig nem, utána viszont már lehet alvállalkozó a közbeszerzésen vesztes cég. Amint azonban a hatóság és a G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő is felhívta a figyelmet: van egy eset, amikor egy ilyen megbízás egyértelműen jogellenesnek tekinthető, jelesül, ha felmerül a gyanú, hogy a felek már korábban (az eljárás alatt) megegyeztek az alvállalkozói szerepről.
Ezzel mindössze annyi a probléma, hogy az előzetes piacfelosztást nem túl könnyű bizonyítani. Nem lenne példa nélküli, hogy sikerül leleplezni összejátszó építőipari vállalatokat, de azért nem túl sűrűn fordult elő ilyen az elmúlt évtizedekben. Bő másfél évtizeddel ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a szektorban feltárt egy, még az első Orbán-kormány idején, 2001-2002-ben működő kartellt, amelynél igazolni tudták a cégek közötti előzetes egyeztetéseket (pdf). Abban az ügyben több mint egy tucat vállalatot büntettek meg, köztük Szíjj László akkori legfontosabb vállalkozását is. Sok ilyen eset azonban nem volt. Az elmúlt években pedig a GVH az építőiparban is inkább az olyan, kormányzat által kiemelten kezelt ügyekre koncentrált, mint például az építőanyagok árának járványt követő drasztikus emelkedése.
Kormányközeli cégek ügyeit egy-két üdítő kivételtől eltekintve hagyományosan nem vizsgálja lényegében semmilyen hatóság. Nem meglepő módon a Soltút és a Duna Aszfalt közötti szerződésnél is ez volt a helyzet:
a GVH és a közbeszerzési hatóság sem folytatott vizsgálatot.
Egyébként nem is biztos, hogy lett volna mire alapozniuk egy ilyet, hiszen a Duna Aszfalt szerepéről nem értesültek törvényszerűen. Bár az új alvállalkozót kötelező bejelenteni, de csak az ajánlatkérő felé. A Soltút így jó eséllyel csak a NIF-nek jelezte Szíjj cégének bevonását. Az állami vállalatot, illetve jogutódját, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot pedig ezek szerint nem zavarta a megállapodás.
Az egyébként teljesen egyértelmű, hogy a két cég a közbeszerzési eljárás lezárása után kötött szerződést, hiszen a tenderen tavasszal hirdettek eredményt, a kontraktust pedig szeptember 1-jén írták alá. Így ebbe jogilag nem lehet belekötni. A tényleges beruházás azonban a szerződés szignálásakor még nem indult meg. A munkaterületet hivatalosan szeptember 21-én adták át, a rajtról szóló sajtótájékoztatóra pedig ennél is jó három héttel később került csak sor.
Azaz a Soltút elnyerte története legnagyobb, 46 milliárdos megbízását, majd a munka felének átadásáról még azelőtt szerződést kötött a Duna Aszfalttal, hogy a fejlesztéshez hozzákezdett volna.
Ez még akkor sem megszokott dolog, ha az Európai Bíróság egy döntése miatt elvileg már nem korlátozható, hogy milyen arányban von be valaki alvállalkozókat az általa elnyert állami projektbe. Emellett nem is túl életszerű, hogy egy cég alapból úgy vág neki egy közbeszerzésnek, hogy a munka felét mással akarja megcsináltatni, de a pályázat idején még nem tudja, kivel. Ez elég komoly kockázat lenne, hiszen, ha nem talál olcsó kivitelezőt, sokat bukhat a tenderen vállalt áron. Ha viszont a Soltútnál nem úgy készültek, hogy mással csináltatják a fejlesztést, csak kaptak egy jó ajánlatot a Duna Aszfalttól, akkor pedig az a kérdés, a DA miért nem indult már a közbeszerzésen is ezzel a kedvezőbb árral.
Négyből három
A 83-as útra kiírt közbeszerzés utóéletének van még egy érdekes eleme: időközben a Duna Aszfalt a tenderen szintén induló, de a többieknél jóval magasabb ajánlatot adó konzorcium két cégét is megvásárolta. A Dömper Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. tavaly év végén került Szíjj László csoportjához. Mindez azt jelenti, hogy a DA, amely dolgozott a 83-as saját maga és – mint láttuk – a Soltút által elnyert szakaszán is, akkor sem maradt volna ki a projektből, ha a harmadik induló fut be. Az építkezés egyébként már a végéhez közelít, a legutóbbi hírek szerint az utat még az idén átadhatják.
Kérdéseinkkel kerestük a Duna Aszfaltot, a Soltútat, illetve a cégek tulajdonosait, Szíjj Lászlót és Rencsár Kálmánt is. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy a Soltút miért adta át az általa elnyert építési munka jelentős részét, milyen értékben és pontosan miről kötöttek szerződést a felek, illetve mikor kezdtek el egyeztetni az együttműködésről. A cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, rögtön kapott 8 milliárd állami támogatást, most a kormánymédiában promózzák balatoni "topszállodáját"A 31 éves tulajdonos a 8 milliárdos állami pályázat megnyerésekor állt össze Szíjj Lászlóval. | Szíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszít | Jogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230915/szijj-laszlo-akkor-is-keres-az-allami-tenderen-amikor-veszit/ | 2023-09-15 11:32:00 | true | null | null | G7 |
Pedig jó ötletnek tűnt – valahogy így lehetne összefoglalni a magyar állam teherszállító repülőgépének történetét, amely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy madárral ütközött az augusztus 20-i, Budapest belvárosa fölött tartott légi parádén, és csak költséges javítást követően térhetett vissza a forgalomba.
A 2014-ben gyártott, Airbus A330-243F típusú repülőt 2020 szeptemberében vette meg az állam a Qatar Airwaystől 57,5 millió dollárért (akkori árfolyamon 17 milliárd forintért), és 2021. december 11-én jelentették be, hogy megkezdte a kereskedelmi repülést. Amennyire ki lehet következtetni a kormányzati nyilatkozatokból és kiadott adatokból, addig kizárólag vakcinákat, lélegeztetőgépeket és más, a járvány elleni védekezést szolgáló felszerelést szállított Magyarországra, illetve innen olyan oltóanyagokat, amelyeket a kormány eladományozott.
Ezeket az utakat leszámítva az első hónapokban Ferihegyen várakozott a gép, ami – a nem túl intenzív kihasználtság miatt – pénzügyileg valószínűleg többmilliárdos veszteséggel ért fel. Igaz, a beszerzés fő indoka a koronavírus-járvány volt, hogy ne legyen kiszolgáltatott a kormány másoknak, és saját maga tudja megoldani a teherszállítást, ez pedig valóban pénzben nehezen kifejezhető előny lett volna.
Ekkorra azonban már túl voltunk a járványnak azon az időszakán, amikor akár a szállítási kapacitás szűkössége is akadályozhatta a védekezést. A nyugati vakcinák a közös európai beszerzés keretében érkeztek, de a keletieknél sem volt szűk keresztmetszet a logisztika.
A Wizz Air áruszállító gép nélkül is szállt a kormány rendelkezésére: a járvány alatt az állam 4,7 milliárd forintot fizetett 65 Wizz teherjáratért a Népszava cikke szerint, ezekkel a védőfelszerelések mellett a túlárazott és felesleges, 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépeket hozták haza. A Wizz Air 2021-es beszámolója szerint 130 utat szervezett a járvány miatt más országokban ragadt emberek kimenekítésére és egészségügyi áruszállításra. A Wizz Air aktuálisan 182 darabos flottájával Európa ötödik legnagyobb légitársasága, a gépek közül 130 hazai bejegyzésű, így hazánk vészhelyzetek esetén elég jó lehetőségekkel rendelkezik repülőgépek használatára.
Kereskedelmi forgalomban
Az A330-as gépet 2021 augusztusában elvitték Máltára átfestetni, aminek költségét legalább 100 millió forintra becsülték. Mivel a járvány elleni védekezéssel összefüggésben már nem volt szükség rá, kereskedelmi forgalomba állították.
Magyar állami tulajdonban lévő, magyar légitársaság által üzemeltetett, magyar cég által karbantartott és magyar földi kiszolgáló által támogatott teherszállító repülőgép újabb útvonalon teljesít kereskedelmi célú szolgálatot, Ázsia után immáron a Közel-Keleten is
– így büszkélkedett Facebook-posztjában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022 áprilisában, amikor a repülőgép első dohai útjára indult.
Egy gépet kereskedelmi forgalomban polgári légitársaság üzemeltethet, ezt a szerepet a Wizz Air kapta meg. A légitársaságnak ehhez külön meg kellett szerezni a típusra és az áruszállításra az engedélyeket, ami hosszadalmas folyamat volt.
Érdekes módon a vállalat a befektetőinek készülő éves jelentésben, prezentációban, statisztikákban nem ejt szót arról, hogy üzemeltet egy áruszállító gépet is. Kerestük a társaságot, hogy miért és milyen feltételekkel került az üzletbe, miért nem tájékoztatja a részletekről részvényeseiket, de többhavi várakozás után sem kaptunk választ.
A kormány szerint nyereséges
Az állami oldalt sem könnyebb átlátni, hiába keresnénk ugyanis közbeszerzésekben, szerződéses közzétételekben, egyetlen adat sem bukkan fel a géppel kapcsolatban. Közérdekű adatkérések alapján derült ki, hogy a tulajdonosi jogokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. gyakorolja, amely a repülőgéppel összefüggésben 2022 végéig összesen 5,9 milliárd forint bevételt mutatott ki, a költségek között pedig 4,3 milliárdot.
A minisztérium G7-nek adott korábbi tájékoztatása szerint 2022 első kilenc hónapjában összesen 2,9 milliárd forint bevételt termelt a gép, míg a kiadások 2,1 milliárd forintot tettek ki. Szerintük mindenképp adottak a feltételek a nyereséges működéshez – a részletes válasz a csillagra kattintva olvasható*A Magyar Állam tulajdonában álló Airbus A330-243F típusú szállítógép piaci alapon végzi tevékenységét, és a hasznosításból származó bevételek is a jelenleg érvényes piaci sztenderdeknek megfelelően alakulnak. A Magyar Állam a repülőgép üzemeltetésére, karbantartására és földi kiszolgálására vonatkozó szerződések és az árazásról folytatott tárgyalások megkötésekor piaci szereplőként járt el, az üzemeltetésben, karbantartásban és földi kiszolgálásban résztvevő cégek piaci alapon nyújtanak szolgáltatást. Mindez garantálja, hogy a repülőgép hasznosítása a piaci viszonyok között is profitábilis legyen..
A HEPA-nál kérdésünkre azt írták, hogy a költségek között minden szerepel, az üzemeltetést hasznosítási szerződés keretében a Wizz Air végzi. Ezt a szerződést azonban nem lehet megismerni, mert üzleti titok (az indoklás a csillag gombra kattintva olvasható*Társaságunk a szállítógép vonatkozásában a szerződéseket a légi közlekedési cargo iparágban érvényes hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően azokkal a piaci szereplőkkel kötötte meg piaci alapon, akik által a szükséges szolgáltatás az elvárt magas szakmai színvonalon biztosítható. Ezek a szerződések a szerződő felek közös üzleti titkát képezik, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett szerződő partnerek nem járultak hozzá.). (A közbeszerzés említett hiányára pedig az a magyarázat, hogy a hivatal szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság döntésének köszönhetően nem kellett ilyet kiírniuk*Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján mentesítette a beszerzést a közbeszerzések alól..)
Furcsa költségek
Mivel a bevételek kapcsán csak azt említik, hogy „a szállítógép teljes 2022. évi bevételét tartalmazza”, nem derül ki, hogy kell-e ebből még jutalékot vagy más részesedést fizetni. Azonban azt feltételezve, hogy valóban a teljes bevétel az államé, az első ránézésre jól festő éves 1,6 milliárd forintos nyereség sem tűnik túl kecsegetőnek.
Egyrészt azért, mert a szigorúan csak az üzemeltetéshez kapcsolódó költségek említett 4,3 milliárdos összege nem tűnik igazán reálisnak. Egy 2018-as adatokra épülő részletes tanulmány szerint egy repülési órára 8 ezer dollár költség jutott. Mivel a HA-LHU lajstromjelű gép az adatok alapján időszakonként legalább napi 10 órát repült, így éves költségei 31 millió dollárra, azaz 11 milliárd forintra adódnának.
Hasonló következtetésre juthatunk, ha a megadott üzemeltetési költséget a Wizz Air adataival hasonlítjuk össze. Természetesen az áru- és személyszállítás költségszerkezete eltérő, de például az üzemanyag-fogyasztás vagy az amortizáció kapcsán így is ad támpontokat.
A Wizz Air A320-asai és A321-esei listaáron 100-130 millió dollárba kerülnek, egy áruszállító A330-as újonnan több mint 240 millióba. Az utóbbi fogyasztása mintegy 2,3-szorosa a kisebb gépekének. A légitársaság beszámolója szerint a költségek 43 százaléka az üzemanyag, 23 százaléka a reptéri díjak, 13 százaléka pedig az értékcsökkenés.
Mivel mindez durván arányos a gépek méretével és értékével, nehezen hihető, hogy ha a Wizz Airnél átlagosan egy évben egy gépre 3 milliárd forintos költség adódik, akkor a jóval költségesebben üzemeltethető A330-asnál a 4,3 milliárd minden költséget fedez.
Kimaradhatott ez-az
Az amortizáció külön is figyelemre méltó kérdés. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) standardjai szerint erre 15-25 év lenne az elvárható, 0 és 20 százalék közötti maradványértékkel. Így a beszerzésekor hatéves gép értékcsökkenésére minimum 700 millió forintot kellene elszámolni*A gép 25 éves koráig, 20 százalékos maradványértékkel, bár ilyen idős gépnél az utóbbi valószínűleg túlzás. , de akár több mint 1,1 milliárd forint is indokolható lenne*A gép 15 éves koráig, maradványérték nélkül, bár ilyen idős gépnél még indokolt valamekkora maradványértékkel számolni..
Mindez arra utal, hogy az állam által megadott 1,6 milliárdos nyereség a legjobb esetben is egy EBITDA-szerű eredmény lehet, azaz valószínűleg nem tartalmazza a tőkeköltséget és az amortizációt, avagy egyszerűen fogalmazva,
a kormányzat a teherszállító gép nyereségének megadásakor megfeledkezik a gép áráról.
Márpedig ahhoz, hogy megtérülő befektetésről beszélhessünk, a 17 milliárd forintos beruházást is ki kellene tudni gazdálkodni.
Ráadásul a fentiek alapján az eddigi ráfordítások között valószínűleg nem jelennek meg a későbbi időszakos nagyjavítások költségei sem.
Elolvadó plusz
Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor az 1,6 milliárdos plusz jelentős része elolvad, és nem kizárt, hogy veszteségbe fordul. Ennél pontosabbat csak a meg nem ismerhető információk birtokában lehetne mondani.
Ez egyébként nem is meglepő, hiszen kisebb légi ipari csoda lenne, ha egy egygépes „flottát” kimagasló eredményességgel sikerülne üzemeltetni. Valószínűleg nem véletlen, hogy míg A330-as kormányzati személyszállító repülőgépet hét ország is üzemeltet, addig szállítógépre nincs még egy példa ilyen konstrukcióban.
Igaz, ennél a repülőgépnél legalább van értelme megtérülést számolgatni, míg az ordító korrupciógyanú mellett, feleslegesen beszerzett külügyes lélegeztetőgépeknél a minimális pénzvisszaszerzés is reménytelenné vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerültRejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTökélyre vitték a zsúfoltságot a Wizz Air gépein, és ez most jó hírMár több mint ötvenszer fordultak a társaság gépei Kína és Magyarország között utasok nélkül, egészségügyi felszereléseket szállítva. | A légi parádén megsérült magyar kormányzati tehergép csak a lélegeztetőgépekhez képest tűnik jó vételnek | A kormány nagyon szeretné nyereségesnek beállítani, de a jelek szerint nem olyan jó üzlet az állami teherszállító repülő üzemeltetése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230918/a-legi-paraden-megserult-magyar-kormanyzati-tehergep-csak-a-lelegeztetogepekhez-kepest-tunik-jo-vetelnek/ | 2023-09-18 11:44:00 | true | null | null | G7 |
Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak.
Egy évvel később aztán kiderült, ami addig csak sejthető volt, e magántőkealap mögött (is) Mészáros Lőrinc áll - ezt maga a felcsúti milliárdos jelentette be.
Amikor az MKB Bank összeolvadt előbb a Budapest Bankkal, majd a Takarékbankkal, megalkotva az MBH Bankot, Mészáros ebben is a magántőkealapjai révén lett tulajdonos. Közülük a Global Alfa Magántőkealap most bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2023. augusztus 16-ai határozata értelmében augusztus 31-ei hatállyal összeolvadt az Eirene Magántőkealappal.
Ennek következtében az Eirene MBH-részvényei is a Globalhoz kerültek, amely utóbbi közvetett befolyását 28,1 százalékra srófolta. | Tőkeátcsoportosítást hajtott végre Mészáros Lőrinc | Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tokeatcsoportositast-hajtott-vegre-meszaros-lorinc.html | 2023-09-18 11:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormánypárti TV2 Média Csoport Zrt.-től összesen 13 043 négyzetméternyi területet vásárolt meg összesen 4,5 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – derül ki az állami vagyonkezelő cég oldalára frissen felkerült szerződéslistából. Az augusztus 25-ére datált kontraktus részletei nem ismertek, csak annyi, a TV2 társasházként üzemelő Róna utcai központjának összesen tizenegy albetétjéről van szó.
A földhivatali adatok szerint a tizenegy albetét között található egy 1061 négyzetméteres étterem, hat darab, összesen 8037 négyzetméternyi iroda, valamint négy darab, összesen 3945 négyzetméter területű „egyéb helyiség” is, ezek funkciói nincsenek részletezve.
Az adásvétel a teljes ingatlanegyüttesnek nagyjából a felét érinti: a zuglói, Bácskai utca, Róna utca és Gyarmat utca által közrefogott egykori Mafilm-telephely az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 2,67 hektáron terül el, és 23 albetétet tartalmaz.
Az adásvétel alapja egy augusztus elején módosított júniusi kormányhatározat, mely felhatalmazza Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV közreműködésével legfeljebb 4,5 milliárd forintért vásárolja meg az állam részére az ingatlanokat, majd azokat a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.-be (NFI) apportálja, hogy elősegítse utóbbi feladatellátását. Az adásvétel már megvalósult, annak azonban még nincs nyoma a cégiratok között, hogy az NFI alapító okiratát a határozatnak megfelelően módosították volna.
A médiacsoport, melynek igazgatóságában mások mellett Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea is helyet foglal, 2022-ben 48 milliárd forintos árbevétel mellett 1,2 milliárd forint adózott eredményt ért el. | Ingatlanokat vett az állam a TV2 Csoporttól | Megvásárolta az állam a TV2 Csoport Róna utcai központjának nagyjából felét kitevő irodakomplexumot. Az adásvételre egy júniusi kormányhatározat alapján került sor, az ingatlanok pedig apportként a Nemzeti Filmintézet tulajdonát fogják képezni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/ingatlanokat-vett-az-allam-a-tv2-csoporttol.html | 2023-09-18 12:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arról tájékoztatta Donáth Anna EP-képviselőt, hogy Hadházy Ákossal közös beadványa hatására vizsgálatot indít a hírhedt nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében, tudatta a Momentum Mozgalom.
Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt.
Az OLAF válaszlevelében úgy fogalmaz: "Az OLAF feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység kivizsgálásával. A vizsgálat megindításáról szóló határozatról való döntésnél az OLAF felméri, hogy az ügy a Hivatal által évente meghatározott vizsgálati prioritások területei közé tartozik-e, valamint figyelembe veszi az arányosság, szubszidiaritás/hozzáadott érték és az OLAF erőforrások hatékony használatának alapelveit. Az OLAF a 883/2023/EU, Euratom rendeletnek megfelelően elemezte a kapott információt és vizsgálatot indított az említett pályázatok tárgyában."
Donáth Anna ezzel kapcsolatban közölte: "Miközben az OLAF vizsgálódik, a kormány által az EU 'megnyugtatására' felállított Integritás Hatóság mélyen hallgat az ügyről. És a kormány még csodálkozik, hogy a sorozatos ígérgetéseikkel ellentétben nemhogy nem érkeztek még meg a befagyasztott EU-s pénzek, de láthatóan már abban sem biztosak, hogy azok megérkeznek-e valaha ennek a kormánynak a regnálása alatt." | Lombkorona-gate: vizsgálatot indít az OLAF | Közleménye szerint a nyírmártonfalvai polgármester a saját erdejébe uniós pénzből épített 60 millió forintért lombkoronasétányt, de annak megépülése előtt tarra vágatta az erdőt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lombkorona-gate-vizsgalatot-indit-az-olaf.html | 2023-09-17 12:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szokatlanul szűkszavú közleményben jelentette be kedden a Fidesz, hogy Dr. Lévai István Zoltán, Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének elnöke lemondott a választókerületi elnöki tisztségéről, a Fidesz párttagságát pedig megszüntette. Lévairól hétfőn írta meg a Válaszonline hangfelvételek alapján, hogy májusban azzal kereste meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi emberét, Aleva Mártát, hogy anyagilag is tudná támogatni, ha elindulna a polgármester-választáson a XVIII. kerületben. A lap által leírt beszélgetés szerint Lévai ötmillió forintot lett volna hajlandó fizetni a kutyapártos politikusnak.
A felvételeket Aleva juttatta el a lapnak. Elmondása szerint csak azért találkozott kétszer Lévaival, hogy megtudja, „mennyi egy MKKP-s jelölt ára”. Szerinte nem ez volt az első alkalom, hogy „fideszes korrumpálni akar kutyapártost”. Lévai továbbra is tagja a kerület képviselő-testületének. | Egyből leszedte a Fidesz a XVIII. kerületi emberét, aki pénzt ajánlott a Kétfarkú Kutya Párt jelöltjének | Szokatlanul szűkszavú közleményben jelentette be kedden a Fidesz, hogy Dr. Lévai István Zoltán, Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének elnöke lemondott a választókerületi elnöki tisztségéről, a Fidesz párttagságát pedig megszüntette. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/19/egybol-leszedte-a-fidesz-a-xviii-keruleti-emberet-miutan-kiderult-hogy-penzt-ajanlott-a-magyar-ketfarku-kutya-part-jeloltjenek | 2023-09-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH. a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek a magyar állammal a repteret üzemeltető cég eladásáról, miután a magyar kormány újabb ajánlatot tett annak megvásárlására. Hozzátették, hogy a tárgyalások várhatóan több hónapig tartanak, addig pedig a jelenlegi tulajdonosok továbbra is működtetik a Budapest Airportot, a napi működés nem változik.
Úgy tűnik, a kormány az adófizetőket nem kímélve, tűzön-vízen keresztül is végigviszi a Budapest Airport többségi tulajdonrészének felvásárlását, és ebben az sem zavarja meg, hogy az idei költségvetésnek finoman szólva is problémás a helyzete.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem, miután a második negyedévben folytatódott a technikai recesszió, és a gazdaság nemhogy az egy évvel korábbi, de az előző negyedévhez képest is zsugorodott – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte.
Bár gazdasági stagnálás körüli teljesítmény mellett a hatályos költségvetés tarthatatlan, ennek ellenére bevállalja a pénzforgalmi hiányra és az államadósságra igencsak negatív hatást gyakorló állami nagyberuházást. Hogy értsük: amennyiben a tervezettnél kisebb lesz a GDP-növekedés, ez egyebek mellett azzal is jár, hogy minden GDP-arányos mutató, köztük az éves költségvetési hiány és az államadósság rosszabbul alakulhat a vártnál. A számokon pedig csak a tervezettnél magasabb éves átlagos infláció kozmetikázhat valamelyest, amiből természetesen az adófizetők többsége, köszöni szépen, nem kér.
A budapesti repülőtér felvásárlását ugyanakkor valahogy meg kell finanszírozni, ami növeli a deficitet. Minden bizonnyal ezzel volt összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ hétfői bejelentése is: az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány.
Alig jelentette be e módosítást a kormány, kedden az állam máris euró alapú kötvénykibocsátást kezdeményezett. Ennek eredményeképp az ÁKK 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, amivel talán pályán lehet tartani az adósságpályát, és persze lehet belőle venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró körül lehet, már amennyiben valóban megválik tőle az azt birtokló AviAlliance GmbH.
Az ár annak fényében kalkulálható, hogy 2021 októberében 4,44 milliárd eurós vételi ajánlattal állt elő a reptér egészére az állami felvásárlási folyamat koordinációjára kijelölt Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, és ez után az ajánlat után már arról érkeztek hírek, hogy a tulajdonosok – a korábbi ellenállást feladva – hajlanak a reptér eladására.
Kedden pedig a Bloomberg információira hivatkozó hvg.hu oldalán is megjelent hír szerint, további lépéseket tettek: a magyar állam hivatalos ajánlatot nyújtott be az AviAlliance számára a Budapest Airport többségi, 51 százalékos tulajdonrészének megvásárlására. A vételi ajánlattal kapcsolatos hivatalos tárgyalások megkezdését először a hvg.hu számára erősítette meg az AviAlliance.
A repülőtér maradék 49 százalék pedig egy másik repülőtér-üzemeltetőhöz kerülne. Júniusban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy Magyarország „baráti" társbefektetőt keres a Budapest Airport megvásárlására, Budapest több repülőtér-üzemeltetővel is tárgyal, egyikükkel Katarban.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely a kormány nevében a felvásárlást végzi, nem kívánt nyilatkozni az ügyben, miként a Budapest Airport Zrt. sem. | A tulajdonos megerősítette: tárgyalnak a kormánnyal a Budapest Airport eladásáról | Az idei, már amúgy is igencsak ingatag lábakon álló költségvetés helyzetét pecsételheti meg végleg, hogy a kormány mindenáron megvásárolná a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonrészét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20230906_Budapest_Airport_Zrt_AviAlliance_GmbH_felvasarlas_felvasarlasi_ar_targyalasok_megerosites_Magyar_allam_kormany_AKK_Gazdasagfejlesztesi_Miniszterium | 2023-09-06 14:10:00 | true | null | null | HVG |
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk. | Mondunk egy meglepőt: Mészáros és Tiborcz nyerhetnek a rossz állapotban lévő biztosítási piacon | Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230917_hvg_posta_biztositok_meszaros_tiborcz_atjatszasi_beallitas | 2023-09-17 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk. | Garancsiék kőzetgyapotbizniszét is megolajozta kormány | A halmajugraiaknak nemigen maradt beleszólása a gyárépítésbe, és valószínűleg adófizetői pénzzel is megtolja a kormány a beruházást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230909_hvg_mip_alapanyaggyarto_kiemelt_kozetgyapotgyar_garancsi_istvan_orban_gyozo_scheer_sandor | 2023-09-09 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.09.08. 10:00 | Az akkumulátorbiznisz újabb gigásza érkezett Magyarországra | A Li-Cycle gyárának helyszíne még nem ismert, de együttműködik a nálunk több száz milliárdos üzemet építő kínai társasággal. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230908_hvg_licycle_ujabb_akkuhasznosito | 2023-09-08 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.07. 10:00
2023.09.07. 10:08
A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással átgázolhat az önkormányzaton, de a gyár felépítése ellen tiltakozó alsózsolcaiak tehetnek még egy utolsó utáni lépést. | Alsózsolcai akkuberuházás: van még ütőkártya a helyieknél a kormány ellen | A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítással átgázolhat az önkormányzaton, de a gyár felépítése ellen tiltakozó alsózsolcaiak tehetnek még egy utolsó utáni lépést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202336_andrada_group_alsozsolca_ellenallas_akkumulator_feldolgozo | 2023-09-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré. | A BalaLand üzemeltetőcégében vett tulajdonrészt a 18 éves Szepesi Mór | Édesapja építette fel több magyarországi szálloda márkáját. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230915_balaland_residence_futja_a_tandijra_a_yaleen_hvg | 2023-09-15 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
„Az egyik helyi rendőrtiszt igazi csínytevőnek, »minden hájjal megkent ügyeskedőnek« nevezte” – írta a Magyar Narancs még 2006 őszén Kosztics Józsefről, Siklósnagyfalu akkori polgármesteréről. Koszticsot akkor épp körözte a rendőrség, később le is kellett mondania a polgármesterségről, mert nem kezdte meg a 14 hónapos, lopásért és okirat-hamisításért kapott büntetését.
A férfit aztán 2021-ben költségvetési csalás és sikkasztás miatt jogerősen ismét elítélték, akkor másfél év, 4 évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután kamuszámlákkal síbolt el közpénzeket (ebben a cikkünkben soroltuk fel, miket csinált). Most pedig azt közölte az ügyészség, hogy ismét vádat emeltek vele és élettársával szemben, miután a gyanú szerint közel 42 millió forintot sikkasztottak el az önkormányzattól.
2021 március 04., 16:26
Kosztics Józsefet többször börtönre ítélték már csalás és sikkasztás miatt, a falu mégis újraválasztotta.
Az ügyészségi közlemény szerint a férfi 2010-2021 között Siklósnagyfalu polgármestere, míg élettársa az önkormányzati hivatalánál munkatársa volt, így „a munkakörébe tartozó egyes pénzügyi feladatok ellátása céljából az önkormányzat bankszámláihoz hozzáféréssel rendelkezett”.
A vádirat szerint a polgármester 2020-ban folyamatosan sikkasztott az önkormányzattól. „Erre oly módon került sor, hogy az élettársa az önkormányzat bankszámlájáról a polgármester bankszámlájára utalt át összegeket, amelyet részben saját szükségleteikre, részben a polgármester szerencsejáték szenvedélyére fordítottak. Emellett a polgármester kérésére az élettárs a saját számlájára is utalt az önkormányzat pénzéből” – közölte a vádhatóság. Ezzel több mint 8 millió forintnyi kárt okoztak az önkormányzatnak.
Szintén Kosztics szerencsejátékos szenvedélye miatt költöttek rendszeresen 2016 és 2020 között a Siklósnagyfalu Növénytermesztési Szolgáltató Szociális Szövetkezet pénzéből (a vezető tisztségviselő a polgármester volt, aki a szövetkezet bankkártyáit magánál tartotta): „a polgármester 2016 és 2020 között számos alkalommal jogosulatlan vásárolt a kártyával, melyet nem a szövetkezet céljaira, hanem szerencsejáték szenvedélyének finanszírozására fordított”. | Most 42 milliós sikkasztás miatt emeltek vádat Siklósnagyfalu volt polgármestere ellen | „Az egyik helyi rendőrtiszt igazi csínytevőnek, »minden hájjal megkent ügyeskedőnek« nevezte” – írta a Magyar Narancs még 2006 őszén Kosztics Józsefről, Siklósnagyfalu akkori polgármesteréről. Koszticsot akkor épp körözte a rendőrség, később le is kellett mondania a polgármesterségről, mert nem kezdte meg a 14 hónapos, lopásért és okirat-hamisításért kapott büntetését. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/most-42-millios-sikkasztas-miatt-emeltek-vadat-siklosnagyfalu-volt-polgarmestere-ellen-aki-egy-helyi-rendortiszt-szerint-igazi-csinytevo | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Eredetileg - a főtevékenység alapján - nehézgépjárművek kölcsönzésére több mint három évvel ezelőtt hozott létre egy újabb társaságot Mészáros Lőrinc. A tulajdonviszony közvetett volt, az autókereskedő cégén keresztül. Három év nem sok idő, ám rengeteg minden történt a céggel: néhány hónappal később átalakította a tulajdonosi szerkezetet, majd idén tavasszal újra megvariálták azt, sőt, még a cég nevét is Mészáros M1 Nehézgépzelező Kft.-től Mészáros M1 Útépítő Kft.-re változtatták. Néhány hónappal ezt követően, szeptember elején a pénzügyekbe is beavatkoztak a tulajdonosok.
Első ránézésre egy egyszerű tőkeleszállítás történt, ám a cégbírósági papírok alapján a leszállítás összegénél jóval nagyobb pénz kiutalása is meg fog történni.
A cég törzstőkéje jelenleg 125 millió forint, amit 93,3 millió forinttal szállítanak le, aminek eredményeként
a március óta többségi tulajdonos Talentis Group Zrt. 25,4 millió forintos törzsbetéttel fog rendelkezni (80,3 százalékos tulajdonrész),
a kisebbségi tulajd V--Híd Zrt. pedig 6,2 millióssal (19,7 százalékos tulajdonrész).
Igen ám, csak hogy a történet ennyivel még nem ér véget. Az a cégközlönyben megjelentetett hirdetményből derül ki, hogy tőkeleszállítás eredményeként annak cégkivonatba történő bejegyzését követően
1,17 milliárd forintos kifizetés fog megtörténni. Vagyis a tulajdoni hányadok alapján
a Talentishez 896,9 millió forintot,
a V-Hídhoz pedig 273 millió forintot utalnak ki majd.
A tranzakció indokára a nyilvánosan elérhető gazdasági adatok nem világítanak rá, hiszen mindegyik érintett társaság stabil lábakon áll. Ráadásul a Mészáros M1 Útépítő feltehetően története legjobb évét zárhatja majd. A cégbíróságra benyújtott dokumentumok ugyanis egy 2023-as közbenső mérleg legfőbb adatait is tartalmazzák. Eszerint
az eszközök és források összértéke 3,08 milliárd forintról 4,3 milliárdra nőtt,
a saját tőke 1,5 milliárd forintról 2,1 milliárdra,
öt hónap leforgása alatt pedig 601 millió forintos adózott eredményt realizáltak (a közbenső mérleg május 31-i fordulónappal készült el).
A 601 millió forintos profit pedig minden idők legjobb eredményét jelenti, hiszen
2022-ben 17,8 milliós profitot realizáltak,
2021-ben 20,7 milliós veszteséget,
2020-ban pedig közel 30 milliós mínuszt könyveltek el.
Látható egyébként az Opten adatbázisa alapján is a cég tevékenységének idei felfut(tat)ása. Míg ugyanis tavaly egyetlen alkalmazottja sem volt a társaságnak, 2023 áprilisában 7, májusában 12, júniusban 16, júliusban pedig már 19 alkalmazottal dolgoztak. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első öt hónap kiugró nyereségét havi átlagban 2 fővel érték el, hiszen csak a szóban forgó időszak utolsó két hónapjában voltak dolgozók a cégnél. A változások mindenesetre arra engednek következtetni, hogy beindult az útépítés, hiszen emlékezetes: a kormány 2021 nyarán döntötte el, hogy 35 évre koncesszióba adja a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét annak fejében, hogy a nyertes fejlesztéseket valósít meg a hálózaton. Három pályázó közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, ezek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. | Szokatlan módszerrel jutnak egymilliárd forinthoz Mészáros Lőrincék | Ezúttal nem osztalékfizetés áll a háttérben, mint a legtöbb esetben. Ám hogy miért kellett meglépniük ezt most, arra nem világítanak rá a nyilvános dokumentumok, ráadásul anyagi problémákról szó sem lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szokatlan-modszerrel-jutnak-egymilliard-forinthoz-meszaros-lorincek.html | 2023-09-20 11:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Mozgalmas időszak kezdődik, harcra fel!” – felkiáltással hívta kihelyezett frakcióülésre a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőit Kocsis Máté. Az őszi politikai nagyüzemet hagyományosan a kötcsei piknikkel indítja be a Fidesz, majd pár nappal a parlament őszi ülésszaka előtt még elvonulnak a képviselők tanácskozni. Két év után visszatér a Fidesz Esztergomba, és a Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó, közpénzmilliárdokból felépült Grand Hotel Esztergom ad otthont a kormánypártok szerdán kezdődő, kétnapos frakcióülésének.
Szerda délután érkeznek a képviselők, miniszterek, kormányközeli elemzők, médiaszereplők a négycsillagos szállodába, ahol este, zárt körben tart eligazítást Orbán Viktor. A februári balatonfüredi frakcióülésen a miniszterelnök beszédében például az ellenfelek közé sorolta Soros György és a nemzetközi spekulánsok mellett Joe Biden amerikai elnököt, „a háborúpárti brüsszeli bürokratákat és háborúpárti politikusokat”, valamint „a Gyurcsány vezette dollárbaloldalt”.
A frakcióülések helyszínét általában igyekeznek jól elzárni a kíváncsi tekintetek és a média elől. Két éve Debrecenben például fekete fóliával borított kordonokkal kerítették el a Baltazár Dezső teret, februárban Balatonfüreden pedig már órákkal a rendezvény kezdete előtt kordonokkal, készenléti rendőrökkel, biztonsági őrökkel, kamerákkal zárták le a szálloda környékét.
Az esztergomi szállodához mélygarázs tartozik, a képviselők így akár egyenesen le tudnak oda hajtani az autójukkal, és az épületen belül közelíthetik meg a szobájukat. Két éve a 149 szobás Grand Hotel Esztergom közvetlen szomszédságában lévő – ugyancsak Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó – 90 szobás Portobello Hotelt is lefoglalta a frakció, hiszen a képviselők munkatársait, a kormánytagokat és az évről évre meghívott Fidesz-közeli vendégeket, médiaszereplőket – például Bayer Zsoltot, Rákay Philipet, Szánthó Miklóst, Káel Csabát, Lánczi Tamást – is el kell szállásolni. Most is mindkét hotel telt házas szerda éjszakára.
Csütörtökön több miniszter és kormányzati szereplő is előadást tart a képviselőknek, majd Kocsis Máté és Simicskó István, a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetője tart sajtótájékoztatót, ahol az Országgyűlés jövő hétfőn kezdődő ülésszakáról is beszélnek.
Kocsis Facebook-posztjában már előzetesen elárulta a frakcióülés főbb irányait:
„Háborúpárti brüsszeli vezetés helyett békepárti vezetést akarunk!”
„Meg kell akadályoznunk, hogy az elhibázott szankciókkal gyengítsék az európai gazdaságot!”
„Békét kell teremteni Európa határainál és a világ minden gazdasági régiójával együttműködő, sikeres európai gazdaságot kell építeni!”
„Szerintünk nem a genderpropaganda és a migráció erőltetése a brüsszeli vezetés feladata, hanem az európai emberek képviselete!”
„Meg kell védeni a közös határokat és támogatni kell a családokat!
A brüsszeli kettős mércét meg kell szüntetni!”
A Fidesz frakcióvezetője szerint erős és sikeres jobboldal nélkül ezt a változást nem lehet elérni Brüsszelben. „A változást akaró erőkkel Európában együtt kell működnünk, miközben itthon a külföldről fizetett hazai baloldal politikusait le kell győznünk, az ország szuverenitását meg kell védenünk!” – szabta meg az irányt.
Februárban Balatonfüreden tartotta a kihelyezett frakcióülését a Fidesz, ahol Kocsis Máté beszámolója szerint komoly vita alakult ki a kormánypárti képviselők között arról, hogy megszavazzák-e Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a parlamentben.
Nem sokkal később Hende Csaba vezetésével tárgyalódelegációt küldtek a két országba a vitás kérdések rendezésére, de végül csak a finnek csatlakozását ratifikálta az Országgyűlés márciusban. A svédek NATO-csatlakozásáról több mint 14 hónapja nem döntött a parlament, és Kövér László a napokban már arról beszélt: „nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavaznunk.”
Legutóbb 2021 szeptemberében volt Esztergomban a Fidesz frakcióülése. Akkor több mint 31 millió forintot fizetett a frakció két, Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó cégnek, a Solva Property Kft.-nek és a Solva Hotel Kft.-nek.
A négycsillagos szállodát nem sokkal korábban, 2021 nyarán adták át. Az üzemeltető Solva Property Kft. összesen 3,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a beruházásra a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán keresztül. | Hernádi Zsolt közpénzmilliárdokkal megtolt luxusszállodájában készül az őszi szezonra a Fidesz | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/20/fidesz-kihelyezett-frakcioules-esztergom | 2023-09-20 11:58:04 | true | null | null | Telex |
|
Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba – kezdi szerda délelőtti Facebook-posztját Pikó András kerületi polgármester. Az adóhatóság költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálódik, de nem a kerület ellenzéki vezetése, hanem Pikó fideszes elődje, Kocsis Máté jelenlegi fideszes parlamenti frakcióvezető idejéből származó ügy miatt.
A kerület káptalanfüredi gyermektáborának tao-támogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt felújítása miatt folyik az eljárás. A feljelentést a mostani kerületi vezetés tette, miután hat lakópavilon építésére 378 millió forintnyi állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, de az a mai napig nem tudott szabályosan elszámolni ezzel a támogatással. Pikó posztja szerint „a benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi TAO támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel”, így szerinte alapos a gyanúja annak, hogy több irányban is elszámolhatták ezeket a számlákat. | Kocsis Máté idejéből származó józsefvárosi szerződést vizsgál a NAV | Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba – kezdi szerda délelőtti Facebook-posztját Pikó András kerületi polgármester. Az adóhatóság költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálódik, de nem a kerület ellenzéki vezetése, hanem Pikó fideszes elődje, Kocsis Máté jelenlegi fideszes parlamenti frakcióvezető idejéből származó ügy miatt. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/378-millios-epitkezes-benne-96-millios-tanacsadoi-dij-kocsis-mate-idejebol-szarmazo-jozsefvarosi-szerzodest-vizsgal-a-nav | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába idén márciusban magánprogramra, ezért elutasította Hadházy Ákos ismételt felülbírálati indítványát Budai Központi Kerületi Bíróság, közölte az ügyészég.
Orbán még február 27-én utazott Kairóba, ahol többek közt Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfővel tárgyalt.
A miniszterelnöki delegációt szállító honvédségi gép a látogatás végeztével nem egyenesen Budapestre, hanem Pisába repült. Havasi Bertalan sajtófőnök szerint Orbán Olaszországban magánprogramon vett részt.
Hadházy Ákos független képviselő ezt követően tett feljelentést hűtlen kezelés miatt, szerinte
3-4 millió forintba került a kitérő a magyar adófizetőknek, Orbán pedig nem használhatja magáncéljaira a Honvédség repülőjét.
Az ügyészség viszont megállapította, hogy "hivatali visszaélés sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg, egyedül a Magyar Honvédség, mint vagyonkezelő felelőssége vizsgálható, de az is csak költséghatékonysági szempontból." Hadházy ezt nem fogadta el, bírósághoz fordult, ennek a felülvizsgálatnak született meg most az elutasító határozata. | Kimondta a bíróság: teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra | Nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába idén márciusban magánprogramra, ezért elutasította Hadházy Ákos ismételt felülbírálati indítványát Budai Központi Kerületi Bíróság, közölte az ügyészég. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/kimondta-a-birosag-teljesen-rendben-van-hogy-orban-honvedsegi-repulogeppel-utazott-maganvakaciora | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Ne úgy képzeljük el, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozói a 2012 óta bevett egyházként működő Magyar Pünkösdi Egyház ellen kezdtek vizsgálódni. Az állami normatívák felhasználásának elképesztő arányú emelkedése szúrt elsőként szemet. Ez sok esetben a szociális étkeztetéshez és a gyanú szerint az erősen kozmetikázott létszámokhoz kapcsolódott. Innen szivattyúzták ki a milliárdokat. Ahogy kezdték felgöngyölíteni a szálakat, úgy akadtak bele egyre többször az MPE-be vagy annak valamelyik intézményébe. Ekkor körvonalazódott, hogy itt egy összehangolt és kiterjedt visszaélés-sorozatról lehet szó” – mondta lapunknak egy a kisegyházhoz közeli forrásunk. 2018-ra annyi adat, információ és bizonyíték gyűlt össze, hogy hivatalosan is megindították a fedett, mindenre kiterjedő nyomozást. A gyanúsításhoz szükséges elegendő számú és súlyú bizonyíték birtokában a nyomozó hatóság összehangolt akció keretében 2022 áprilisában őrizetbe vette az MPE legnagyobb intézménye, a békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) két ügyvezetőjét, dr. V. Gy.-t és dr. V. K.-t. Letartóztatásuk másfél év után, máig is fennáll.
Az őrizetbe vétel és a letartóztatás előtt csaknem fél évvel, 2021 novemberében házkutatást tartottak a két békéscsabai ügyvezetőnél, Békéscsabán. Mindezt az egyik érintett, a Közösségi Misszió ügyvezetője, dr. V. Gy. erősítette meg a Békés Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetből írt, idén március közepén keltezett levelében. A börtönből írt nyolcoldalas levelet bár forráskritikával kell kezelni, igen informatív. Megírása nem független attól, hogy a tavaly áprilisban kirobbant botrány nyomán 2023 januárjában lemondott egyházvezetés helyére új vezetőtestületet választottak (lásd: A szent kézigránát, Magyar Narancs, 2023. április 12.). A levéllel befolyásolni szerette volna a voksolást, másrészt több lemondott egyházi vezetőt személy szerint megszólítva, konkrétan reflektált büntetőügyekben tett tanúvallomásukra. A börtönből írt levél több állítása vádnak is beillik, s jól mutatja a védekezés csapásirányát. V. Gy. tagadta az MPE azon hivatalos álláspontját, hogy a KM két ügyvezetője a saját szakállára, az egyházvezetés tudta nélkül hajtotta volna végre pénzügyi akcióit. „Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal” – írta a volt ügyvezető.
A 2021. novemberi házkutatás és a 2022. áprilisi letartóztatás közötti időben V. Gy. és V. K. felvételét kérte a Fidesz békéscsabai csoportjába. Alighanem védelmet reméltek. Hiába. | A gyanúsítások árnyékában. Milyen jövő vár a pünkösdi egyházra? | Ötszáz napja van előzetes letartóztatásban a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) legnagyobb intézményének két volt vezetője üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás gyanúja miatt. A kárérték 8 milliárd forint. A kisegyház új elnöke szerint az ügyvezetők mindenkit megtévesztettek. A kormányzat felső köreiben évekkel ezelőtt tudták, hogy baj van. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-gyanusitasok-arnyekaban-261908 | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Győrújbarátnál található Lila-hegy oldalában, egy eredetileg pályázati pénzből, rekreációs központnak épült ingatlanban lakik Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár – állítja Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese és Hajnal Miklós országgyűlési képviselő egy videóban a Facebookon.
A két ellenzéki politikus „egy szokásos EU-s pénzes korrupciós ügynek a nyomdokaiban” járva jutott el Győrújbarátra, és azt derítette ki, hogy 2011-ben a Purple Hill (Lila-hegy) Kft. 46 millió forintot nyert pályázaton egy rekreációs központ építésére. A cég ügyvezetője, Mayer Gábor akkor a helyi sajtónak nyilatkozott a terveikről, a létesítmény működtetéséről.
A ház 2012 és 2014 között megépült, de 2016-ban már nem lehetett szállást foglalni a központban, azóta pedig a weblapja is eltűnt.
Mayer Gábor most területfejlesztési államtitkár, ezért vagyonnyilatkozatot kellett kitöltenie. Eszerint a tulajdonában van egy győrújbaráti ingatlan, amelynek ugyanaz a helyrejzi száma, ami a rekreációs központnak. Tompos és Hajnal becsöngetett a kapun. Az nem derült ki, hogy beleszólt-e a házigazda a kaputelefonba.
A képviselők három kérdést akartak föltenni az államtitkárnak: elismeri-e, hogy egy uniós pénzből, rekreációs központnak épült családi házban lakik, meddig töltötte be ez az épület a pályázatban megszabott funkcióját, és államtitkárként a területfejlesztést is úgy képzeli-e el Mayer, hogy politikusok közpénzből családi házakat építenek egymásnak.
A két ellenzéki politikus azt ígérte, beszámol a folytatásról. Így még akár az is kiderülhet, hogy ami a Lila-hegy oldalában lévő házzal történt, az, ha kínos is, teljesen törvényes.
A címlapkép a momentumosok videójából kivágott jelenet | Uniós pénzből épült házban él az államtitkár | A Győrújbarátnál található Lila-hegy oldalában, egy eredetileg pályázati pénzből, rekreációs központnak épült ingatlanban lakik Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-epult-hazban-el-az-allamtitkar-261953 | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba, Veszprémből. A munkájukat végezték, költségvetési csalás és okirathamisítás gyanúja miatt tett feljelentésünk nyomán ugyanis elindult a büntetőeljárás, az ennek lefolytatásához szükséges dokumentumokért és iratokért jöttek” – írja Pikó András Józsefváros polgármestere közösségi oldalán.
A nyomozás előzménye, hogy Pikóék az előző vezetés által, a káptalanfüredi önkormányzati gyerektábor fejlesztésével kötött szerződések miatt tettek feljelentést.
„A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk. A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi tao-támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni” – írta Pikó a tao-támogatással, a Veszprémi Handball Zrt.-vel partnerségben megvalósuló beruházásról.
„Nem csak a benyújtott számlák eredetisége, a tartalma is rendkívül aggályos” – folytatja a polgármester.
„A 378 millió forint átadott támogatásból 96 millió forintot a veszprémi klub egy olyan projektmenedzseri és tanácsadói szerződésre kívánt elszámolni, melyet a Park Consulting Kft.-vel kötöttek. Ennek a cégnek a képviselője Kocsis Máténak Józsefváros akkori polgármesterének, a Magyar Kézilabda Szövetség akkori elnökének bizalmasa, Bíró Szabolcs, aki a Magyar Kézilabda Szövetség beszerzési cégét is vezette, majd később a 2022-es kézilabda-EB rendezésért felelős cég első embere lett. Felvetődik a kérdés, vajon hat lakópavilon építése milyen tanácsadói és projektmenedzseri teendőket indokolt 96 milliós értékben. A választ Bíró Szabolcs és főnöke, Kocsis Máté mellett még Kálomista Gábor sztárproducer, a Veszprém Handball Team Zrt. ügyvezetője, a szerződés aláírója tudhatja” – jelentette ki továbbá Pikó.
Pikó hozzátette, ők nem tudnak és nem is akarnak szemet hunyni a szabálytalan elszámolás felett, ez szerintük közokirat-hamisítás és költségvetési csalás gyanúját veti fel. | A NAV bűnügyi nyomozói szálltak ki a józsefvárosi polgármesteri hivatalhoz | Pikó András Józsefváros jelenlegi polgármestere még az önkormányzat előző vezetésének bizonyos szerződései miatt tett feljelentést. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230920_NAV_vizsgalat_Jozsefvaros_polgarmesteri_hivatal | 2023-09-20 14:05:00 | true | null | null | HVG |
2023. szeptember 21. – 07:00
1056
„Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!”
– ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét.
A szóban forgó kormányrendelet a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelméről szólt. Ennek a 2016 nyarán hatályba lépett módosítása előírta, hogy az érintett intézményeknek kiberbiztonsági okokból évente tanúsíttatniuk kell a rendszerüket: meg kell bízniuk egy külső céget, amely átvizsgálja a rendszert, és tanúsítja, hogy az megfelel az előírt biztonsági követelményeknek, azaz kellőképpen ellenálló a kiberfenyegetésekkel szemben.
Ennek a tanúsítási munkának az elvégzését azonban a rendelet olyan feltételekhez kötötte, amelyeknek csak egyetlen cég, a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szálon kötődő Hunguard Kft. felelt meg. Mindez 2016-ban nagy sajtóvisszhangot is kapott, de az ügy pár hónap alatt elült, majd néhány évvel később már egy másik cég is megjelent a pénzügyi intézmények IT-rendszerének tanúsítására jogosult szervezetek listáján.
Csakhogy ez az egyetlen másik cég, amely évekkel később fel tudott kerülni, gyakorlatilag azóta sem igazán dolgozhatott ezen a területen, mert előbb egy rendeletmódosítás olyan új feltételeket hozott be, amelyeknek megint csak a Hunguard felelt meg; majd idén nyáron, miután újra reálissá vált, hogy bővüljön a tanúsítók köre, akkorát szigorítottak a szabályokon, hogy a másik szereplőt hamarosan törölni is fogják a listáról.
Bár a nyilvánosság figyelmét eddig elkerülte, ez a júliusi módosítás a piac ismerői szerint jó néhány évre bebiztosítja, hogy továbbra is kizárólag a Hunguard jöhessen szóba a pénzügyi szektor tanúsítása terén.
Nyilvánosan elérhető adatok, iparági információk és a területet ismerő szakértők segítségével rekonstruáljuk, hogyan állt elő ez a helyzet, és milyen módon termelődött újra az évek során, a rendelet 2016-os személyre szabásától a 2020-as finomhangolásán át az idén júliusi bebetonozásáig.
2016: a személyre szabás
2016. január 1-jén lépett hatályba a 42/2015. (III. 12.) Korm. rendelet „a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről”, amelybe még azon a nyáron bekerültek az érintett intézmények rendszerének tanúsítására vonatkozó részek.
Ezek értelmében a tanúsítást akkoriban az a cég végezhette, amelyik, bekerült a tanúsító szervezetek MNB által vezetett jegyzékébe. Ehhez számos kisebb-nagyobb feltételt kellett teljesítenie, amelyeket nagy vonalakban érdemes átfutni, hogy lássuk, később hogyan változtak:
szükség volt két, megfelelő végzettségű és tapasztalatú szakértőre,
legalább tíz teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra,
legalább ötüknek a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítványra,
minimum 100 millió forintos felelősségbiztosításra,
megfelelő akkreditációra a megelőző öt évből legalább négyben,
legalább három tanúsítási referenciára,
a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított, legalább három éve meglévő telephely-biztonsági tanúsítványra,
és be kellett kerülniük az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvántartásába is.
A tanúsítókra vonatkozó követelmények már egy évvel korábban, tervezetkorukban is éles szakmai kritikákat váltottak ki. 2015-ben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) – miközben a tanúsítók minőségalapú szűrésének igényét nem vitatta – arra a megállapításra jutott, hogy a feltételek nem álltak összhangban az információbiztonsági szakma nemzetközi szabványaival, és kizárták a feladatra amúgy alkalmas vállalkozások többségét. A kifogásolt feltételek között szerepeltek olyanok, amelyek az IVSZ szerint szükségtelenek volt, míg mások a piac félreértésén alapultak vagy túl elnagyoltak voltak.
Az IVSZ is kifogásolta például, hogy a tervezet túlságosan nemzetbiztonsági szemléletű. Egy multinacionális könyvvizsgáló vállalat munkatársa akkoriban a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy az, hogy a feltételek között a titkosszolgálatok által kiadott személyi és telephely-biztonsági tanúsítvány is szerepel, vállalhatatlan a nemzetközi cégeknek, míg más feltételek a kisebb hazai cégeket zárták ki. Hirsch Gábor, az IVSZ Biztonság munkacsoportjának akkori vezetője szerint ez utóbbiak közé tartozott a nagy összegű felelősségbiztosítás és a minimum alkalmazotti létszám előírása. Ő is komoly piactorzító hatásúnak tartotta a rendelet. De a cikk elején idézett Gaidosch Tamás szerint maga az MNB és a Magyar Bankszövetség is látta a problémákat (nemcsak az informatikai oldalon, hanem a rendelet betartathatóságával kapcsolatban is), csak a kormány velük sem foglalkozott.
A Hunguard akkoriban reagált is arra a vádra, hogy a rendeletet rájuk szabták: a cég szerint a kormány csak kellően szigorú feltételeket szabott, amelyeknek viszont megfelelhet több másik cég is. Végül azonban nem felelt meg senki más: az MNB 2016. szeptember 19-én tette közzé először a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek listáját, amelyen a várakozásoknak megfelelően egyedül a Hunguard szerepelt.
Egy külföldi tulajdonú pénzügyi cég egyik vezetője a Telexnek azt mesélte, annak idején egy órán át kellett magyaráznia az anyacég képviselőinek, mire megértették, hogy azért nem írnak ki tendert a tanúsításra, mert azt a rendelet értelmében egyetlen cég végezheti csak el.
„Ez ugyanolyan, mint a kocsmában a védelmi pénz: hogyha nem fizetsz, akkor fejbe vágnak. És aztán nagy kerek szemekkel elfogadták, hogy hát, akkor fizetünk.”
Szakmai körökből úgy tudjuk, hogy bár valóban voltak kisebb feltételek is, amelyek más cégeknél nem teljesültek, ekkoriban a fő akadály nem a minimumlétszám vagy a magas felelősségbiztosítás volt, hanem azok az előírások, amelyek több évre visszamenőleg írták elő bizonyos okiratok meglétét: a telephely-biztonsági tanúsítványra (TBT) előírt három év, illetve az akkreditációra előírt ötből négy év. Érdemes megnézni, hogy ezek az évszámok hogyan viszonyulnak a Hunguard adottságaihoz: TBT-jük 2012 óta volt, akkreditációjuk pedig 2011 óta.
Egyes követelmények egyébként nemcsak magára a tanúsító cégre, hanem a vele együttműködő vizsgálólaborra is vonatkoztak, ami külön nehezítés, mert a Hunguardnak cégen belül van akkreditált laborja, és úgy tudjuk, akkoriban nem is nagyon volt más labor, amelynek elég régóta volt akkreditációja.
Beszéltünk olyan tanúsító cég munkatársával is, amely korábban megvizsgálta, hogy mire lenne szükség a megfeleléshez, de már akkor arra jutottak, hogy túlságosan nagy erőforrásigényű lenne a belépés, és nem biztos, hogy megtérülne.
Amikor a Hunguard 2016-ban egyedüliként felkerült a listára, közleményükben szerényen azt írták, ez azt jelenti, hogy „a Hunguard Kft. is” megfelelő kvalitásokkal rendelkezik a tanúsításhoz. De az MNB közleménye is hasonlóan fogalmazott: „egyelőre egy tanúsító szervezet jegyzékbe való vételére került sor”. Mint később kiderült, ez az „egyelőre” majdnem négy éven át tartott.
2020: a finomhangolás
A Hunguard mellé azóta egyetlen cég tudott felkerülni a listára, azaz teljesíteni az eredeti követelményeket: a Certop Informatikai Kft.-t 2020. május 21-én vette jegyzékbe az MNB. Nem sokkal ezután, augusztusban meg is jelent, majd szeptemberben hatályba lépett a rendelet első érdemi módosítása, amely újabb feltételeket határozott meg – de már nem a listára kerüléshez, hanem ahhoz, hogy a listán lévő tanúsítók végezhessék is magát a munkát. Ezeknek az új feltételeknek a két cég közül már ismét csak a Hunguard felelt meg.
Az új feltételeket a vizsgált pénzügyi intézmény mérlegfőösszege alapján határozták meg:
Egyrészt 10 és 1000 milliárd forint mérlegfőösszeg között legalább egyéves, 1000 milliárd fölött legalább kétéves, „e rendelet szerinti tanúsítási tapasztalattal és referenciával” kellett rendelkezni.
Másrészt új területekkel bővítették ki az addig előírt akkreditációt, ezekre 10 milliárd alatt legalább megkezdett akkreditációs eljárást kellett igazolni, 10 és 1000 milliárd között legalább egyéves, 1000 fölött legalább kétéves akkreditációt kellett tudni felmutatni.
Harmadrészt ezekről az új akkreditációs területekről is kellett referencia.
Már az első pont is érdekes. „Ez egy olyan körkörös feltétel, amit új szereplőként nem könnyű teljesíteni, azaz hogy legyen olyan tanúsításod, amit e rendelet szerint kell megcsinálni ahhoz, hogy tanúsíthass e rendelet szerint” – hívta fel a figyelmünket a területet ismerő egyik forrásunk. „Referencia mindenütt kell természetesen, és ez nem is baj, ezek azok a területek, ahol kell korlátot rakni a belépéshez, tehát ezzel önmagában nincsen gond. A körkörösség már egy érdekesebb helyzet, az más területek tanúsításánál ilyen szinten nem jellemző” – tette hozzá.
Mégis lényegesebb a másik új feltétel, az akkreditáció kibővítése. Ehhez tudni kell, hogy az azonos akkreditációkon belül is lehetnek különbségek, különböző területeket fedhetnek le, így pusztán az, hogy egy cégnek van akkreditációja terméktanúsításra, még nem jelenti azt, hogy az minden releváns területre érvényes. (A Hunguard aktuális akkreditációja itt, a Certopé itt található, de a Nemzeti Akkreditáló Hatóság adatbázisában a korábbi állapotok nem kereshetők.)
2016-ban még csak az „informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek” területekre írt elő akkreditációs kötelezettséget a rendelet, a megelőző ötből négy évnyit (ez az, ami már az MNB-listára kerüléshez is kellett). 2020-ban viszont emellé még bejött egy csokornyi új terület: „a 910/2014/EU rendelet szerinti bizalmi szolgáltatások, zárt elektronikus információs rendszerek, digitális archiválást végző alkalmazások, elektronikus aláírási termékek, valamint elektronikus aláírási rendszerek”. Mérlegfőösszegtől függően ezekre egy-két éves követelményt szabtak.
Az új területek mindegyikére azonban akkor még csak a Hunguard volt elegendő ideje akkreditálva, így előállt az a különös helyzet, hogy hiába volt már két cég a választható tanúsítók MNB-listáján, látszólag többszereplőssé bővítve a piacot, a gyakorlatban mégis csak az egyikkel lehetett szerződni.
2023: a kiszorítás
Újabb néhány év ugrás következik: a Certop – ahogy az az érvényes akkreditációjukból látszik – a 2020-as módosítás után megszerezte a hiányzó területekre is az akkreditációt, és 2023 tavaszára elkezdhette a pénzügyi szervezetek tanúsítását. Úgy tudjuk, néhány szerződést meg is kötöttek a szektorban, de alig néhány hónappal később, idén júliusban – részben uniós jogszabályokra hivatkozva – újra átszabták a terület szabályozását, ezúttal elég alaposan.
A friss módosítás visszatér az alapokhoz, és az MNB-listára kerülés feltételéül már azt szabja, hogy a tanúsítani kívánó cég felkerüljön a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által vezetett listára mint magas megbízhatóságú megfelelőségértékelő szervezet. Erre a második listára viszont csak az a cég kerülhet fel, amely teljesíti az eddigieknél is jóval szigorúbb feltételeket – amire információink szerint jó darabig újfent csak a Hunguard lesz képes.
A változás hátteréhez hozzátartozik, hogy a magyar jogalkotó az Európai Unióban kiépülőben lévő kiberbiztonsági jogi keretekhez igazítja a magyar jogszabályokat. Ennek részeként idén májusban hatályba lépett a 2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről, amely a 2019/881 számú uniós kiberbiztonsági rendelet „végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg”. Ez az EU-s rendelet kimondja, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóságot, amely aztán engedélyezi és felügyeli, szükség esetén felfüggeszti a tanúsítást végző megfelelőségértékelő szervezeteket. Magyarországon ez a hatóság az SZTFH lett.
Az új felállásban ezért a követelmények nagy része már nem is magában a többször finomítgatott kormányrendeletben van benne, hanem az idén májusban hatályba lépett, „az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról” szóló SZTFH-rendeletben, ez határozza meg, hogyan lehet az SZTFH-listára kerülni.
Maguk a feltételek már ismerősek lehetnek, csak szinte mind sokat szigorodott:
Az eddigi tíz helyett már tizenöt teljes munkaidős munkavállalóra van szükség, ami 50 százalékos emelés. Személyi biztonsági tanúsítvány pedig öt helyett már legalább tíz főnek kell.
Eddig három éve kellett, hogy legyen telephely-biztonsági tanúsítvány, ezentúl a megelőző kilenc évben legalább hét éven keresztül.
Az előírt felelősségbiztosítást 100 millióról 250 millióra emelték.
Az eredetileg előírt akkreditációs területeken („informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek”) az eddigi öt évből négy év helyett már kilencből hétéves akkreditált státusz kell.
A 2020-ban behozott területeken („a 910/2014/EU rendelet szerinti bizalmi szolgáltatások, zárt elektronikus információs rendszerek, digitális archiválást végző alkalmazások, elektronikus aláírási termékek, valamint elektronikus aláírási rendszerek”) pedig nulla-két év helyett a megelőző hét évből ötévnyi akkreditáltság a követelmény.
Referenciából is több kell: az eredeti területeken kis- és középvállalkozásoktól negyven, más cégektől húsz darab, míg a később behozott területeken kettő.
A vizsgálólaborokra is hasonló feltételek vonatkoznak, ezek teljesülését azonban idéntől már nem kell külön igazolni, ha a labor a tanúsító cég része – mint ahogy ez a Hunguard esetében van.
A szakmabeli kritikák szerint az olyan szigorítások, mint a drasztikus létszámemelés, „arra jók, hogy kivéreztessék a kisebb cégeket, mert tizenöt munkavállalót fenntartani nem két fillér”. (A Hunguardnak egyébként a cégbeszámolója szerint 30 van.) „Ezek teljesen irreális feltételek, semmi közük a tanúsításhoz, beleírhatták volna azt is, hogy legyen az auditor kék szemű és 168 centiméter magas” – mondta a területet ismerő egyik forrásunk.
Ennél azonban fontosabbak az eltelt évekhez kötött feltételek (a telephely-biztonsági tanúsítványnál és az akkreditációknál). Több nekünk nyilatkozó szakértő is azt emelte ki, hogy ezek azok, amelyeket egyszerűen nem lehet meggyorsítani: aki nem felel meg, annak ki kell várnia, így ezek a feltételek hosszú évekre bebiztosítják a Hunguard egyeduralmát.
„Jött a rendelet, hogy a tanúsító minek feleljen meg, és abban a percben a Hunguardnak már meg is volt ez a feltételrendszer. Vannak benne olyan évszámok, amiknek senki más nem fog tudni megfelelni olyan öt-hét évig”
– mondta egyik forrásunk.
Hallottunk olyan információt is, hogy a különböző akkreditációs területekre vonatkozó évszámok között azért van különbség, mert a Hunguardnak se mindegyikre van egyformán régóta akkreditációja, és amelyik nekik régebb óta van meg, arra szab a rendelet magasabb évszámot; de erre vonatkozó hiteles információt nem sikerült szereznünk, így ezt nem tudtuk megerősíteni. A Hunguardtól többek között erre vonatkozóan is kértünk adatokat, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Felmerülhetne, hogy a magyar jogszabályok által is hivatkozott uniós rendelet köti meg a magyar jogalkotó kezét, és innen származnak a szigorú feltételek. Ez a rendelet a mellékletében tartalmazza is a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket. Ezek azonban csak általánosabb érvényű kitételek, a pénzügyi cégek tanúsítására vonatkozó konkrét követelményeket a magyar jogalkotók határozták meg.
A kormányrendelet új verziója azt is rögzíti, hogy amelyik cég nem tudja igazolni, hogy rákerült az SZTFH-listára, azt az MNB-listáról is törölni kell 120 napon belül, azaz november 17-ig. A pénzügyi tanúsítási piac látszólagos többszereplőssége tehát jelen állás szerint már csak néhány hónapig áll fenn, mielőtt a Hunguard minden eddig kitalált listán újra egyedül marad.
Úgy tudjuk, az MNB nem is tudott előre az általuk betartandó rendelet idei módosításáról. „Teljesen fel vannak háborodva, hogy úgy belenyúlnak az őket érintő rendeletbe, hogy nem is tudnak róla, a Közlönyből értesültek csak” – mondta egy forrásunk. Cikkünkhöz megkerestük az MNB-t is, de válaszukban csak annyit írtak: „Köszönjük érdeklődését, javasoljuk a témában illetékes jogalkotó megkeresését.” Azt mindenesetre tudni lehet, hogy 2016-ban a jogalkotó figyelmen kívül hagyta az MNB észrevételeit.
Kérdéseinkkel kerestük az SZTFH-t, illetve a Hunguardot és a Certopot is, de cikkünk megjelenéséig egyiküktől sem érkezett válasz.
Aki NER, az nyer
A Hunguard nem a NER szülötte, a céget már 1990-ben megalapították, de a jelentősebb eredményei 2010 után érkeztek. A története során a tulajdonosi összetétele sűrűn változott, ma 90 százalékban Csik Balázs, 10 százalékban Lengyel Csaba tulajdonában áll. A cég ügyvezetője Szűcs Ákos Balázs.
Csik és Lengyel Rogán Antalhoz fűződő kapcsolata jól ismert. 2016-ban – épp akkortájt, amikor a Hunguard helyzetbe került a pénzügyi intézmények tanúsítása terén – írta meg a Népszabadság, hogy Rogán nemcsak kabinetminiszter, hanem feltaláló is: egy digitális aláírási eljárás közös kidolgozása fűződik hármuk nevéhez.
A technológia felhasználási joga a MobilSign Kft.-hez került, és többek között a Magyar Telekom is alkalmazta az ügyfélszolgálati pontjain – a Telekomnak pedig 2015-ben épp a Hunguard tanúsította a MobilSign rendszerét. A MobilSign Kft. tulajdonosa 2014-ben, az alapítás utáni néhány hónapban Csik Balázs és Lengyel Csaba volt, majd kiszálltak, hogy 2017-ben egy évre mindketten visszatérjenek. Ma Csik a cég egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője. A Telekom az aláírási rendszert a Profitrade 90 Kft.-n keresztül vette meg, ebben a cégben Csik Balázsnak kisebbségi tulajdonrésze van, és évekig a cég ügyvezetője is volt.
A szabadalmi hivatal nyilvántartása szerint az „Eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás” című szabadalmat feltalálóként hárman jegyzik, de jogosultként már csak Rogán és Csik szerepel. Rogán 2021-ben 408 millió, 2022-ben 288 millió forintot kapott a találmánya után a MobilSigntól, 2017 óta pedig összesen 1,1 milliárdot.
A Hunguardban Csik először 2011 decemberében jelent meg tulajdonosként, Lengyel 2015 májusában csatlakozott hozzá. 2016 januárjától azonban a magyarországi pénzügyi intézmények rendszereit átvizsgáló cégben egy máltai vállalat, a Javelin Investments Ltd. lett a többségi tulajdonos. A Javelin mögött bonyolult máltai-ciprusi cégháló állt, amelynek egyik láncszeme a Panama-iratokban is feltűnt, de a végső tulajdonos kiléte ismeretlen volt, és ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokat akkoriban felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter sem látta indokoltnak nyilvánosságra hozni. Mindez egyébként akkoriban történt, amikor a kormány épp törvénymódosítással harcolt az offshore-lovagok ellen. Csík és Lengyel végül 2017 májusában vette újra nevére a céget.
Amíg a Hunguard többségi tulajdonosa volt, a Javelin magyarországi kézbesítési megbízottja a cégadatbázis szerint az a Karafiát Ügyvédi Iroda volt, amely a Hunguard jogi képviseletét is ellátta, emellett Rogán polgármestersége alatt az V. kerületi önkormányzatnak, Rogán minisztersége alatt pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodának is dolgozott. Azt azóta sem tudni biztosan, hogy akkoriban ki állt a máltai cég mögött, de egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a későbbi tulajdonosnak már utána lehet nézni: 2018-tól a Rogán Antal jobbkezeként megismert ügyvédé, Kertész Balázsé volt a cég.
Egyébként nem a pénzügyi szektor tanúsítása volt az első alkalom, hogy a jogszabályi feltételek a Hunguardnak kedveztek. Csík Balázs 2011 decemberében került be a cégbe, alig fél évvel ezután úgy módosították a nyerőgépszerverek tanúsításáról még 2011 szeptemberében elfogadott törvényt, hogy a feltételeknek csak a Hunguard felelt meg (aztán egy huszárvágással az egész kaszinón kívüli nyerőgépbizniszt elkaszálta a kormány).
2014-ben is lezajlott egy hasonló történet. Akkor a közműcégek számlázási rendszerére írt elő kötelező tanúsítást a kormány, és a feltételeknek csak a Hunguard felelt meg, majd amikor más cégek is megpróbálkoztak, érkezett egy módosítás, így egy ideig szinte csak a Hunguarddal tudták elvégeztetni a tanúsítást a közműcégek (azért szinte, mert épp a Certop fel tudott mutatni egy darab szerződést akkoriban).
Mennyi pénzről van szó?
A pénzügyi szervezeteknek kiállított tanúsítványok érvényességi ideje a kormányrendelet értelmében egy év, azaz a Hunguard – attól a néhány kivételtől eltekintve, amikor átmenetileg a Certop is megfelelt a követelményeknek – minden érintett pénzügyi szervezetnek minden évben elvégzi a tanúsítást.
Érdekesség, hogy a rendelet szerint a pénzügyi szervezeteknek – bizonyos kivételekkel – eredetileg legkésőbb 2016. november 18-ig szerződniük kellett a Hunguarddal. Az azonban csak a rendelet 2016. november 26-tól hatályos verziójába került bele először, hogy a tanúsító szervezet mennyi pénzt kérhet el. Ezt aztán 2016. decemberében még finomították, azóta változatlan. Ebben is a tanúsított pénzügyi intézmény mérlegfőösszege a meghatározó:
10 milliárd forint alatt legfeljebb 5 millió forintot,
10 és 1000 milliárd között legfeljebb 25 millió forintot, míg
1000 milliárd fölött legfeljebb 60 millió forintot lehet elkérni.
A magántulajdonú pénzügyi szervezeteknek végzett tanúsítások áráról nyilvános információ nem érhető el, de az állami Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) és Magyar Export-Import Bankkal (Eximbank) kötött szerződések megtalálhatók a közbeszerzési adatbázisban. Eszerint 2017 óta az MFB évi 39-49, az Eximbank évi 15-22 millió forintot fizet a Hunguardnak. Csak ez a két intézmény eddig 430 millió forintot fizetett a cégnek az informatikai rendszerei tanúsítására (ebben az Eximbank idei szerződése még nincs benne, mert az általuk rendszerint ősszel kiírt közbeszerzés cikkünk írásakor még nem jelent meg).
A Hunguard pénzügyi teljesítménye az elmúlt néhány évben csökkenő tendenciát mutat, de ha jobban megnézzük az adatokat, árnyaltabb a kép. Az 1990-ben alapított cég beszámolói a kétezres évektől érhetők el, ezekből az látszik, hogy egy-egy kiugrástól eltekintve az éves nettó árbevétele általában bőven 100 millió alatti volt, az adózott eredménye pedig a kétezres évek második felében 1 millió forint környékén mozgott.
2011-ben a nettó árbevétel 49,6 millió, az adózott eredmény 0,4 millió volt, majd Csík Balázs beszállása és a nyerőgépbiznisz beindulása után ez rögtön 162 millióra, illetve 39,7 millióra ugrott. A következő nagyságrendi ugrás azután jött, hogy a Hunguard egyedüli cégként megkezdhette a közműcéges auditálást: 2015-ben 1 439 milliós nettó árbevétellel és 781 milliós adózott eredménnyel zártak. Ez a cég eddigi legnagyobb nyeresége, és a Hunguard történetesen épp az ebből a nyereségből kiutalt osztalék kifizetése előtt került a máltai Javelin Investments Ltd. többségi tulajdonába.
Bár 2018 óta tart a csökkenő tendencia, 1,1 milliárdos nettó árbevétel és 230 milliós adózott eredmény alá azóta se mentek. A legutóbbi céges beszámoló szerint 2022-ben a tulajdonosok 300 millió forint osztalékot vettek ki a cégből.
És akkor mi van?
„A Hunguard az elején olyan volt, mint amilyennek ezek alapján el lehet képzelni, jöttek a totál béna figurák azzal a magabiztossággal, ahogy ez lenni szokott itt Magyarországon. De mostanra egész normális szakembergárdája lett a Hunguardnak. Azon túl, hogy vérlázító az egész, most legalább szakemberek jönnek. Legalább nem teljesen gagyi, amit csinálnak, még haszna is van. Bármilyen fájdalmas, de el kell ismerni, hogy ez egy pozitív változás” – mondta egy pénzügyi cég informatikai vezetője a tanúsítási tapasztalatairól.
Azért is örömteli ez a pozitív változás, mert a tanúsító szervezetek körének bővülésére egyhamar nem lehet számítani. A korábban tűzközelbe került Certopnak a szükséges akkreditációi megvannak, de éveket kell várniuk, hogy újra a tanúsítás közelébe kerülhessenek ebben a szektorban – ha maradt még egyáltalán ilyen ambíciójuk –, más szereplőknek pedig, amelyek eddig nem próbálkoztak, olyan magasra helyezték a belépés idő- és erőforrásbeli küszöbét, hogy gyakorlatilag kizárták őket a részvételből.
Az imént idézett szakember sem számít érdemi változásra a területen: „Egyértelműen látja mindenki, hogy miről van szó. És akkor mi van? Ez egy következmények nélküli ország.”
Partnereinktől | „Mint a védelmi pénz” – Egy Rogán-közeli céget évek óta tartanak a csúcson a pont jókor változó jogszabályok | „Tegye fel a kezét az, aki szerint a júliustól hatályos kormányhatározat követelményeinek mindössze egyetlen cég felel meg!” – ez a mondat hét évvel ezelőtt hangzott el, de az, hogy ma is ugyanolyan aktuális, mindennél érzékletesebben illusztrálja a magyar IT-piac sajátos működését. Gaidosch Tamás, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeletének akkori vezetője mondta 2016 szeptemberében egy szakmai konferencián, és a Magyar Nemzet korabeli tudósítása szerint a résztvevők nagy része fel is tette a kezét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/21/hunguard-bankok-biztositok-penzugyi-cegek-informatikai-tanusitasa-kiberbiztonsag-rogan-antal-mnb-sztfh | 2023-09-21 10:55:00 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett az OTP Karácsony Gergelyék adománygyűjtési ügyében - írta meg a Magyar Nemzet. Vagyis pontosabban a 99 Mozgalom ügyében, „ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt”.
Ahogy arra mi is emlékeztettünk tegnap: a Rogán Antal felügyelete alatt álló Nemzeti Információs Központ idén júniusban a parlamenti nemzetbiztonsági bizottsága számára készített jelentésben azt írta, a mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható, és a pénzek több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a mozgalomhoz.
Az OTP feljelentésére hivatkozó kormánylap szerint Perjés több olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amely adománygyűjtő-ládák felnyitásáról szólt. Az OTP viszont nemrég belső vizsgálatot rendelt el, amely többek között arra jutott, hogy „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el”, illetve hogy „a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak”.
A lap szerint a bank a feljelentésben azt írta: „álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.”
Kerestük az ügyben az OTP-t, ám kérdéseinkre mindössze annyit reagáltak: „Az Ön által jelzett témában nem tudjuk munkáját segíteni.” Reagált viszont az ügyre Karácsony Gergely főpolgármester, aki rögvest egy másik lapértesülést is szemlézett, nevezetesen a 24.hu cikkét, amelyben arról írnak:
legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Mindezt Karácsony Gergely úgy interpretálta Facebookon közzétett posztjában: „Nyolcmilliárd forint. 8 000 000 000 forint... ennyi pénzt kaptak a Fidesz propagandistái, akik a Fidesz megbízásából, a Fidesz érdekében szakmányban gyártják a lejárató kampányokat, hazudnak és manipulálnak... Nincs kétségem, ezt a pénzt a kormánypárt juttatja el nekik, és ez a pénz a magyar adófizetők pénze... Azt hiszem, okkal feltételezem, hogy ebből a hatalmas pénzből jó sokat elköltöttek már rám, próbálkoznak újra és újra, még akkor is, ha lassan nincs hét, hogy ne lőnék lábon magukat.” Karácsony szerint például így gyártottak teljesen kamu Városháza-ügyet, megemlítette, hogy a budapesti gyomhelyzet miatt is őt szokták elővenni, vagy ha autók állnak a piros lámpánál (dugóhelyzet?), vagy ha ő maga egy kapubeállónál száll ki az autóból. Emellett úgy fogalmaz: „Ez csak fokozódni fog a következő hónapokban, az önkormányzati és az EP-kampány idején... Sőt, már el is kezdődött. A közpénzözön luxusából csócsálják a jogszerű adománygyűjtést, most éppen egy olyan anyaggal - amelynek állításait a pénzintézetnek majd két éve elküldött dokumentáció is tételesen cáfolja-, de amiben nem elég, hogy az Orbán-kormány rendeletének megfelelő adománygyűjtésre használt láda méretét nem találják el, de még az időgépet is feltalálták.”Karácsony szerint mással ugyanis nem lenne magyarázható, hogy két évvel a pénztári befizetés után tudni vélik, milyen állapotúak voltak az akkor befizetett bankjegyek.
Az OTP által tett feljelentésben állítólagosan szereplő többi felvetést a főpolgármester nem kommentálta.
Korábban itt írtunk arról, hogy jelenleg a kormánymédia mivel és hogyan szokta támadni a főpolgármestert:
2023 szeptember 12., 05:55
Karácsony a hibás, ki más? | Közpénzözön luxusából csócsálják a jogszerű adománygyűjtést: reagált Karácsony Gergely az OTP feljelentésére | Feljelentést tett az OTP Karácsony Gergelyék adománygyűjtési ügyében - írta meg a Magyar Nemzet. Vagyis pontosabban a 99 Mozgalom ügyében, „ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt”. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/21/kozpenzozon-luxusabol-csocsaljak-a-jogszeru-adomanygyujtest-reagalt-karacsony-gergely-az-otp-feljelentesere | 2023-09-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét. | Megszűnt az adókedvezmény, amely 10 éven át az Orbán-oligarchák százmilliárdos vagyonait hizlalta | Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230921_hvg_bizalmi_vagyonkezeles_adozas_kiskapu_meszaros_tiborcz_szijj_oligarcha_partcsaladi_tervezes#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_09_21&ut | 2023-09-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A NAV bűnügyi nyomozói jártak szeptember 19-én kedden a józsefvárosi polgármesteri hivatalban – írja a kerület polgármestere, Pikó András a Facebookon. Beszámolója szerint büntetőeljárás indult költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, és most a vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumokért jöttek a navosok.
Korábban az önkormányzat jelenlegi vezetése tett feljelentést, amiért szerintük a korábbi, Kocsis Máté-féle vezetés egy több százmillió forintos értékű korrupciós ügybe keveredett. Ebből szerintük 96 millió forint Kocsis Máté egyik bizalmasának cégéhez került.
Pikó korábban azt írta: „még magyar viszonyok között is megdöbbentő eljárást tártak fel önkormányzatunk gazdasági szakemberei. A Józsefvárosi Önkormányzat káptalanfüredi gyermektáborának fejlesztése taotámogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt. A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk.”
A polgármester részletesebben is megírta, milyen számlákról van szó: „A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi taotámogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni. Ez felvetheti a költségvetési csalás és az okirat-hamisítás gyanúját, melyet eddig minden kétséget kizáró módon a Veszprém Handball Zrt.-nek nem sikerült eloszlatni, a számlák eredetiségével és felhasználásukkal kapcsolatos kérdéseink továbbra is megválaszolatlanok maradtak.”
Káptalanfüreden még Kocsis Máté polgármestersége idején indult meg az üdülő fejlesztése az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen. A 3,5 hektáros erdő nagy részét kiirtották, hogy a helyére kézilabdacsarnokot, konferencia-központot építsenek, de a tábort a gyerekek is használhatták volna a nyári időszakban.
A G-nap után viszont megszakadt Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska kapcsolata, az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az igényelt taopénz egy részét. Többször módosítani kellett a projekt tartalmát és átadási határidejét is. A kerület új vezetése 2019 októberében egy félkész beruházást vett át, és Pikó szerint a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020 év végi határidő.
Később Kocsis Máté azt közölte: bepereli Pikót, amiért a jelenlegi polgármester azt mondta, szerinte Kocsis Máté bosszúja, hogy 2021-ben Szabó Tünde sportért felelős államtitkár nem járult hozzá a józsefvárosi önkormányzat által kért határidő-módosításhoz. Kocsis döntését a Fővárosi Törvényszék elutasította. A volt polgármester később azt mondta: Józsefváros megkapja az 1,7 milliárdos támogatást a káptalanfüredi tábor fejlesztésére. | Nyomoz a NAV a káptalanfüredi tábor ügyében, ahol Pikó szerint több százmillióval nem tudnak elszámolni | A NAV bűnügyi nyomozói jártak szeptember 19-én kedden a józsefvárosi polgármesteri hivatalban – írja a kerület polgármestere, Pikó András a Facebookon. Beszámolója szerint büntetőeljárás indult költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt, és most a vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumokért jöttek a navosok. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/20/nav-piko-andras-kocsis-mate-kaptalanfurdo | 2023-09-20 11:50:00 | true | null | null | Telex |
Megtudtunk mindent az Ungár-villáról, amelynek tövében Orbán a tengerben csobbant
A hvg.hu azonosította a helyszínt, ahol Orbán megmártózott a tengerben, és a pár lépésre fekvő villát is. A tulajdoni lapból kiderül az is, mikor vette meg a mostani tulajdonosa az ingatlant és hogy annak mik a pontos paraméterei.
Újra felmerültek a Garancsi-féle magánrepülős utakhoz hasonló morális aggályok, miután kiderült, hogy Orbán Viktor idén nyáron is Horvátországban volt, noha korábban éppen ő adta ki a jelszót, hogy “több Balaton, kevesebb Adria”. Mégis, ahogy 2021-ben, és tavaly is, úgy a miniszterelnök idén is visszatért a horvát tengerpartra, méghozzá annak felkapott, elegáns részére: Abbázia (horvátul Opatija) városába, ami Fiumétól nem messze, az Isztriai-félszigeten, a Kvarner-öbölben terül el.
A Gulyáságyú Média pénteken nemcsak a birtokában lévő, fürdőző Orbán Viktorról készült videófelvételt hozta nyilvánosságra, hanem azt is, hogy a tengerparti nyaraló, amelynek a kormányfő a vendége volt, a horvát ingatlannyilvántartás szerint az LMP-társelnök Ungár Péter testvérének a tulajdona. A két Ungár-testvér édesanyja az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, volt kormánybiztos.
Ungár Péter testvérének a villájában nyaralt Orbán Viktor
A miniszterelnök épp csak hazaérhetett az Adriáról, amikor arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg a kulcsminiszterek számára.
Mégsem amiatt érdekes azonban a helyszín és annak tulajdonosa, mert a család tagja egy ellenzéki politikus, vagy mert másik tagja egy, a kormányfővel közismerten jó viszonyt ápoló NER-szereplő, hanem azért, mert a villa egyedüli tulajdonosa, Ungár Anna – Schmidt Máriával és Ungár Péterrel együtt – a családi cég, a Pió-21 Kft. tulajdonosa is. Ez a vállalkozás pedig a fő tulajdonosa az ingatlanhasznosítással foglalkozó BIF Nyrt.-nek, amit vezérigazgatóként Ungár Anna irányít.
Márpedig
a BIF-nek évek óta jól jövedelmező üzlete van az állammal: az agrártárcának adnak ki irodákat a belvárosi Vigadó Palota Irodaházban.
96 ezer forintért bérelt parkoló: zsíros üzletet kötött Schmidt Mária cégével a kormány
Havonta nettó 101 millióért, így évente több mint 1,2 milliárd forintért bérli az Orbán-kormány a saját kormánybiztosának ingatlancégétől a belváros legfrekventáltabb részén található irodaházat, ahová 2021-ig átköltöztették az Agrárminisztériumot - derült ki a szerződésből, amit a hvg.hu-nak sikerült megszereznie. A megállapodást szakértőkkel vizsgáltattuk át, akik szerint kevés ilyen nagyvonalú konstrukciót látni az ingatlanpiacon.
A BIF és az állam közötti, igaz, közvetett kapcsolat egy másik példája, hogy 2020-ban kormányhatározat adott 765 millió forintot a Szlovák Önkormányzatnak arra, hogy vásárolja meg a Rákóczi út 57. alatti templomot a BIF-től. De találtunk dokumentumot arról is, hogy a közvetetten állami tulajdonban lévő KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont a BIF-től bérel irodákat évi 240 millióért öt éven át.
Az üzleti kapcsolat különösen érdekessé teszi Orbán nyaralását, és ez akkor is így van, ha szombaton Kötcsén Schmidt Mária elmondta, Orbán vendégségben volt náluk, látogatóban, hiszen 30 éve összejárnak. A miniszterelnök olyanvalaki vendégszeretetét élvezte, akinek a cégével amúgy a kormányzat bizniszel. Ugyanez a kérdés merült fel már akkor is, amikor kiderült, hogy Orbánt gyakran viszi magánrepülőn meccset nézni a főleg állami beruházási tendereken milliárdos profitot húzó Market Zrt. tulajdonosa, Garancsi István. Orbán szerint ez nem aggályos, azt mondta,
harminc éve így mentem. Jövő héten is így megyek, azután is így fogok menni”.
A vendégeskedő Orbán Viktor ezért a szállásért egyébként nem is fizethetett volna, mert bár vannak arra utaló jelek, hogy korábban, bő egy évtizede talán butikhotelként működhetett az ingatlan, a nyaraló nem bejegyzett szálláshely, nem lehet kivenni, vagyis ténylegesen egy magántulajdonú lakóingatlan. A képsorok alapján egyébként a miniszterelnök valamennyire ismerte a járást: egyedül fürdött, és ment be a villa tenger felé néző kapuján.
Ungár Péter:„Szerintem úgy helyes, ha a miniszterelnök nyaralni megy, akkor kivesz egy szép szállodai szobát és kifizeti."
Ungár Péter újra megszólalt azzal kapcsolatban, hogy Orbán az ő nővérének nyaralójában pihent.
Még Schmidt Mária nyilatkozatát megelőzően megkerestük egyébként a szállásadó tulajdonost, Ungár Annát, hogy kiderítsük, fizetett-e Orbán a szállásért, és ha igen, mennyit. Arra is kíváncsiak voltunk, mikor, hány napot töltött ott Orbán, és ki hívta meg őt. Azt is megkérdeztük, korábban megszállt-e már ugyanitt a kormányfő, illetve előfordul-e, hogy más politikusoknak, közéleti szereplőknek is a rendelkezésére bocsátják az ingatlant. Válasz Ungár Anna ügyvédjétől érkezett, méghozzá ez:
Ügyfelünknek feltett szinte valamennyi kérdés ügyfelünk magánéletére vonatkozik. Ügyfelünk – különös tekintettel arra, hogy közéleti szerepet nem vállal – nem kíván a magánéletét és magánszféráját érintő újságírói kérdésekre válaszolni.”
Orbán Viktor is tudna válaszolni a kérdésekre, így feltettük őket neki is, kiegészítve azzal: nem érzi-e összeférhetetlennek, hogy egy olyan vállalkozás vezérigazgatójának tulajdonában álló házban tölti a nyaralását, amely cég az állammal van üzleti kapcsolatban. A konkrét kérdésekre azonban a miniszterelnök sajtófőnökétől, Havasi Bertalantól sem kaptunk választ. Ő annyit közölt, hogy: “A miniszterelnök munkájáról, hivatalos tevékenységéről folyamatosan tájékoztatjuk a nyilvánosságot.
Orbán Viktor magánprogramjairól ahogyan eddig, ezután sem tudok információkkal szolgálni”.
Az ingatlan szinte közvetlenül a vízparton van. A kertjét egy magas kőfal és egy keskeny, sétálásra, biciklizésre alkalmas, a part mentén végighúzódó sétány választja el a vízparttól. Ez a sétány közterület, itt bárki végigsétálhat, így készülhetett közterületen a felvétel a vízből egy lépcsőn a sétányra felgyalogló miniszterelnökről, aki onnan egy hátsó, kóddal nyíló kapun ment be a kertbe.
A nagy kerttel és tengerre néző kilátással büszkélkedő villa - amely híres történelmi személyiségekről elnevezett utcák közé ékelődik - a hvg.hu által is ellenőrzött horvát ingatlannyilvántartás szerint teljes egészében Ungár Anna tulajdona. Az összesen 4060 négyzetméteres ingatlan jelentős része zöldfelület. A kert 3668 négyzetméter, maga a villa 337 négyzetméter és ehhez jön még az 55 négyzetméteres garázs. A villaépület 2 szintes, tetőtér-beépítéses, ahogyan az alábbi képen a tenger felől kicsit oldalról is megtekinthető:
A horvát ingatlannyilvántartás szerint 2013-ban kapott használatba vételi engedélyt a telken álló kétemeletes épület, amelyhez 3 állásos garázs tartozik. A papírokon az ingatlan helyrajzi számánál egy olyan megjegyzés is van, amely a kulturális örökség részeként jelöli az ingatlant, de mivel a szomszéd ingatlanoknál ugyanez a megjegyzés szerepel, nem biztos, hogy ez magára a házra, mint inkább a part menti összes telekre vonatkozik valamilyen védettségi szempont alapján.
A nyilvántartásból az is kiderül, hogy az egyik szomszéd Usmiani Ivo, az elsősorban gyógyszeriparral foglalkozó JGL Group, egy horvát multinacionális vállalat igazgatótanácsának elnöke. A dokumentum szerint Ungár Anna 2022 decemberében vásárolta meg a villát, az előző tulajdonos pedig egy orosz nevű férfi volt, aki moszkvai és izraeli címmel is szerepel a tulajdoni lapon.
Az úszásból a szállására visszatérő miniszterelnökről nyilvánosságra került videófelvétel állítólag augusztus 11-én készült. Bár augusztus 8-15 között Orbán eltűnt a nyilvánosság elől és még a Facebookra sem posztolt, eddig a hivatalos narratíva az volt, hogy a miniszterelnök idén augusztus 20-a után ment csak nyaralni. Gulyás Gergely kijelentése is arra utalt az augusztus 24-i kormányinfón, hogy a kormányfő nem volt augusztus 20-a előtt nyaralni. Sőt,
Orbán maga is posztolt arról a Facebookon augusztus 17-én, hogy a „munka nyáron sem áll meg”.
Igaz, Orbán korábbi nyaralásairól is mindig csak értesült a magyar közvélemény. Van, hogy lefotózzák őt, van, hogy egy helyi lapból, vagy a vendéglátók által kitett posztból tudjuk meg, hogy merre járt. A nyilvánosságra került nyaralásaiban és a mostaniban közös, hogy a helyszínük évek óta Horvátország, de eddig inkább éttermi vacsorákról, nem pedig a szállásáról bukkantak fel fotók a neten. Tavaly még arról is megjelent egy horvát lapban egy cikk, hogy nyaralása idején lerobbant a csónakjuk nem messze Vistől, és a lap egy volt újságírója sietett a kormányfő és felesége segítségére. A tavalyi nyaralás amiatt is emlékezetes maradt, hogy Orbán komoly szakállat növesztett.
Bejelentkezett a megőszült, szakállas Orbán
Vége a miniszterelnök szabadságának. | Megtudtunk mindent az Ungár-villáról, amelynek tövében Orbán a tengerben csobbant | A hvg.hu azonosította a helyszínt, ahol Orbán megmártózott a tengerben, és a pár lépésre fekvő villát is. A tulajdoni lapból kiderül az is, mikor vette meg a mostani tulajdonosa az ingatlant és hogy annak mik a pontos paraméterei. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230909_Ungar_villa_Orban_nyaralas_Horvatorszag_Opatija_Abbazia | 2023-09-09 13:30:00 | true | null | null | HVG |
A magát Magyarország Zöld Pártjának is nevező LMP (és a Momentum) többször próbált népszavazást kezdeményezni, de sem a túlzott vízigény elleni kérdés, sem a helyi népszavazást kötelezővé tenni kívánó megoldás nem ment át a különböző szűrőkön.
A legutóbb beadott kérdés így szólt volna:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?”
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kifogása az volt, hogy mivel egy akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás nyomán megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatályba lépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak. Amennyiben pedig a fent jelzett időszakban kiadott engedélyeket vissza kellene vonni, az mindenképpen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközne. Továbbá a kérdés általánosan „akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítményről” beszél, amin érteni kell a háztartási kisgépek vagy a mobiltelefonok akkumulátorait, illetve a gombelemeket gyártó üzemet is, de ezt „a választópolgár tudata nem feltétlenül fogja át”. Az érvek között szerepel, hogy a kormány Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című dokumentuma szerint „Magyarország éghajlat-politikai céljainak elérésében fontos szerepet kap a fokozatosan csökkenő karbonkibocsátás mellett előállított villamosenergia gyors ütemben és egyre szélesebb körben történő felhasználása”.
Az NVB ülésén az ellenzéki delegáltak egységesen vitatták a határozattervezet érvelését. Szerintük az a kormány propagandáját tükrözi, pedig valójában egyértelmű kérdésről van szó.
A határozatot végül 8:7 arányban fogadták el.
A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat ezt az elutasító döntést hagyta jóvá, tehát népszavazást erről a kérdésről sem lehet tartani. | Nem lehet népszavazás az akkumulátorgyárakról | Az LMP próbálta sokadszor megakadályozni a további gyárak építését, de a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését júniusban megtagadta. Ezt a határozatot most a Kúria helybenhagyta. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230913_akkumulatorgyar_nepszavazas_nepszavazasi_kezdemenyezes_LMP_Momentum_Nemzeti_Valasztasi_Bizottsag_NVB_elutasitas_Kuria | 2023-09-13 06:20:00 | true | null | null | HVG |
Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel. | Mészáros már nyert: kapott annyit az atlétikai stadion felépítéséért, hogy abból kijöjjön egy szuperjacht | Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230817__atletikai_vb__jachtnyi_felar__zsarolasi_aduk__ki_ahajoslegeny_agaton_HVG | 2023-08-17 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg.
Másodfokon is megnyerte a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet azt a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos pert, amelyből kiderülhet, pontosanmilyen feltételekkel adta az állam koncesszióba a hazai hulladékgazdálkodást a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol), illetve leánycégének, a MOL MOHU Zrt.-nek (MOHU).
„A TI Magyarország az ügy ismertté válása óta a kormány egyik legdurvább korrupciós dobásának tartja komplett nemzetgazdasági ágazatok évtizedes távra történő hűbérbe adását” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A szakember szerint a hulladékkezeléssel pontosan ez történt, 35 évre a Mol nyerte el a lakossági hulladékkezelés egészének és az ipari hulladékkezelés jelentős részének ellátására vonatkozó jogosítványt.
„Bár biztosnak tekinthető, hogy a Mol nem volt képes teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket a törvény elvárt a hulladékkoncesszió tényleges beindításához, a kormány mégsem vonta vissza a cég jogosítványait” – fogalmazott Ligeti.
Mint ismert, a TI több eljárásban is adatokat kért ki a kormánytól, illetve a Moltól és hulladékos leánycégétől. Mivel kérdéseikre nem kaptak választ, több esetben is bírósághoz fordultak.
„A most jogerősen befejeződött eljárás tárgya azoknak a ma még titkos mellékleteknek a megismerése, amelyek a Mol és a kormány között létrejött koncessziós szerződés leginkább érzékeny részleteit taglalják” – mondta Ligeti Miklós.
Ilyenek például a Mol és hulladékos cége által vállalt beruházások, a várható hulladékipari beszerzések, valamint a Mol által felvásárolandó állami hulladékos cégek üzletrészeinek átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás. Ebben a perben a bíróság első fokon is a TI Magyarország javára ítélt.
Ligeti Miklós szerint a bíróság egyértelművé tette: a lakossági közszolgáltatások és a közpénzköltés körében nem lehet üzleti érdekekre hivatkozással megtagadni a hozzáférést az adatokhoz.
Úgy gondolja: a per külön érdekessége volt, hogy az elsődleges alperes, a hulladékkoncessziós eljárást levezénylő állami szervezet, a Nemzeti Koncessziós Iroda győzelme érdekében beavatkozóként fellépett az üzleti titkok védelmében a MOHU, vagyis a Mol hulladékos leánycége is.
A jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy az ilyen beavatkozásra a kormány és az Európai Bizottság között a magyar jogállamiság miatt zajló alkufolyamat részeként még a tavaly elfogadott törvénymódosítás ad lehetőséget.
„Vagyis a magyar kormány által a jogállami követelményeknek való megfelelés érdekében az átláthatóság javítása terén vállalt egyik intézkedésről van szó, amely éppen hogy rombolja az adatok megismerhetőségét” – tette hozzá.
A Szabad Európa perében is beavatkozóként lépett fel a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető cég, miután bírósághoz fordultunk az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek ügyében.
Mint ismert, július 1-jétől a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.
A Transparency International azt követően fordult bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést.
A TI szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét megteremtenie. | Egy jogerős ítélet szerint nem titkolhatják el a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit | A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-jogeros-itelet-szerint-nem-titkolhatjak-el-a-hulladekkoncesszios-szerzodes-mellekleteit/32600978.html | 2023-09-20 23:11:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A korábbi cégek egy jelentős része nem írt alá a Mol hulladékos társaságánál, a MOHU-nál. Azért nem szerződtek le, mert a MOHU ötféle kötbért követelhet, cserébe viszont nem garantál semmit. Azt sem, hogy lesz elég munka, illetve megéri velük dolgozni. A MOHU egyébként is csak többkörös tárgyalás után szerződik, amelynek része az „árlejtés”, amikor negatív liciten kell a korábbi áraik alá menniük a hulladékpiacon továbbra is dolgozni akaró cégeknek.
Túl kevés fémkereskedő és autóbontó szerződött le a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel, és ezt a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnál is észrevették – értesült a Szabad Európa. Úgy tudjuk, hogy a szaktárcát elkezdte érdekelni, hogy mi ennek az oka, miután eddig „csak pozitív hírek érkeztek a tárcához a MOHU-tól”.
Azok a cégek, amelyek nem szerződtek le a MOHU-val, a megélhetésüket kockáztatják. Emiatt nyomós okának kell lennie annak, hogy nem írták alá a szerződésüket a koncessziós rendszer irányítójánál, a MOHU-nál .
Ehhez kapcsolódóan: Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével
Ahogy lapunk beszámolt róla, a koncesszió júliusi elindulását követően harmadannyi helyen lehet csak fémhulladékot leadni, és az autóbontók sem állnak sokkal jobban.
Magyarországon július előtt 560 telephelyen lehetett fémhulladékot leadni, ma már csak 126 helyszínen. Azért esett ki 434 telephely, mert nem kötöttek alvállalkozói szerződést a MOHU-val.
Ha valaki legálisan akar megszabadulni öreg autójától, ma az ország 62 pontján van erre lehetősége. A hulladékkoncessziós rendszer indulása előtt még 187 telephelyen lehetett az öreg vagy gazdasági totálkárra tört autókat leadni.
A számokból látszik, hogy az autóbontók jelentős hányada nem írta alá a szerződést a Mol hulladékos cégével, emiatt július 1-jétől nem vehet át roncsokat, mert arra csak a MOHU-val szerződő partnereknek van joguk.
Ehhez kapcsolódóan: Csak minden ötödik MÉH-telepen lehet akkumulátort leadni az országban
Monopolhelyzetben a Mol
A kormány 35 évre a Molt bízta meg a hazai hulladékgazdálkodás nagy részének működtetésével, csak a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak van joga ezt a tevékenységet végezni.
„Ha szépen akarunk fogalmazni, akkor megteremtették a jogszabályi lehetőséget arra, hogy csak egy monopolhelyzetben lévő cég alvállalkozói lehessenek úgy, hogy a saját eszközeikkel, a saját tudásukkal és a saját embereikkel ugyanazt a munkát végezzék el, mint korábban. Csak akkor piaci körülmények között végezhették, most pedig alvállalkozói rendszerben, ahol egyfajta bérmunkások lesznek” – mondta ezzel kapcsolatban korábban a Szabad Európának Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke.
Nagy kérdés tehát, hogy a fémesek és az autóbontók nagy része miért nem írt alá alvállalkozói szerződést.
A koncessziós rendszer elindulása előtt a hulladékpiacon működő cégek jelentkeztek a MOHU-nál, majd egy első körös pályázaton árajánlatot kellett adni a különböző résztevékenységekre.
Ilyen volt például a szállítás, a begyűjtés, a feldolgozás, a bálázás és darálás. Mindezt a különböző anyagáramokra kellett megadni, vagyis külön a fémre, a műanyagra vagy a papírra. (A legtöbb cég egy-két anyagáramra specializálódott.)
A következő mozzanat a MOHU által meghirdetett „árlejtés” volt, amikor egy online felületen a cégeknek lényegében lefelé kellett licitálniuk a különböző résztevékenységek árát illetően.
„A MOHU -s rendszerben lényegében leverték az árakat – mondta beszélgetőpartnerünk. – Ha látsz egy árat, mondjuk száz forintot, és a MOHU azt ígérte, hogy mindenki ugyanazt az árat kapja meg, akkor miért adsz meg nyolcvanat?” – tette hozzá.
Szerinte nagyon sok magyar vállalkozó van, aki nem tud tárgyalni. Nem érti, hogy miért ment az eleve alacsony ár alá néhány vállalkozó, ha nem is biztos, hogy megkapja a melót. Ő végül nem licitált.
Ezt követően került sor a személyes találkozóra, ahol a MOHU által ajánlott árak általában sem a pályázati árat, sem az elektronikus árlejtésben látható árat nem közelítették meg. „Körülbelül a húsz százalékát ajánlották annak az összegnek, amelyet mi szerettünk volna. Ez a vicc kategória volt” – mondta.
Beszélgetőpartnereink szerint a MOHU egyoldalú szerződéstervezeteket küldött át leendő alvállalkozóinak.
„Itt te garantálsz mindent, ő nem garantál semmit. Fenntartod a kapacitást a leszerződött mennyiségre, de a MOHU nem garantálja, hogy le is szállítja neked a megadott mennyiséget, vagyis hogy lesz munkád” – mondta az egyik hulladékos cég vezetője. Elmondása szerint ügyvédje megdöbbent, mert nem látott még ilyen egyoldalú szerződést.
Kötbér, kötbér, kötbér
A kontraktus kétéves, határozott időre szól, így csak speciális esetben lehet megszüntetni. Az alvállalkozókat többféle kötbérfizetési kötelezettség terhelheti a MOHU részére: késedelmi kötbér, hibás teljesítési kötbér, mulasztási kötbér, meghiúsulási kötbér, kötbér titoktartási kötelezettség megszegése miatt.
Ezzel szemben a MOHU „nem vállal szerződéses kötelezettséget a biztosítására, valamint kifejezetten kizárja a felelősségét”, hogy a szerződésben megállapodott éves mennyiséget „maradéktalanul kihasználják”.
Érdekes helyzetet teremt, ha az alvállalkozó valamilyen okból – például mert drasztikusan emelkedik az üzemanyagok ára, vagy bármi más miatt – módosítani szeretne az árakon. Ekkor a szerződés szerint legfeljebb két hónapig tartó egyeztető tárgyalásokat kötelesek lefolytatni a felek.
Amennyiben nincs megállapodás, fel lehet mondani a szerződést, de csak három hónap után, vagyis összesen öt hónapig lehet elhúzni a szolgáltatási árak módosításával kapcsolatos helyzetet, mivel addig is a korábbi árazást kell alkalmazni. | A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval | A korábbi cégek egy jelentős része nem írt alá a Mol hulladékos társaságánál, a MOHU-nál. Azért nem szerződtek le, mert a MOHU ötféle kötbért követelhet, cserébe viszont nem garantál semmit. Azt sem, hogy lesz elég munka, illetve megéri velük dolgozni. A MOHU egyébként is csak többkörös tárgyalás után szerződik, amelynek része az „árlejtés”, amikor negatív liciten kell a korábbi áraik alá menniük a hulladékpiacon továbbra is dolgozni akaró cégeknek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-miniszteriumnak-is-feltunt-hogy-gond-lehet-a-hulladekkoncesszioval/32592876.html | 2023-09-20 23:17:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba, Veszprémből. A munkájukat végezték, költségvetési csalás és okirathamisítás gyanúja miatt tett feljelentésünk nyomán ugyanis elindult a büntetőeljárás, az ennek lefolytatásához szükséges dokumentumokért és iratokért jöttek” – írta Pikó András Józsefváros polgármestere Facebookon. Pikóék a Kocsis Máté-féle előző vezetés által a káptalanfüredi önkormányzati gyerektábor fejlesztésével kötött szerződések miatt tettek feljelentést.
„A hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, amely azonban a mai napig ezzel a támogatással nem tudott szabályosan elszámolni felénk. A benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi TAO támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel. Így alappal merült fel annak a gyanúja, hogy több irányban is elszámolhatták azokat a számlákat, amelyek a káptalanfüredi gyermektábor fejlesztéseit voltak hivatottak igazolni” – írta a polgármester a TAO támogatással, a Veszprémi Handball Zrt-vel partnerségben megvalósuló beruházásról, hozzátéve, hogy az összeg mellett a tartalom ir rendkívül aggályos. | Kocsis Máté idejéből származó józsefvárosi szerződést vizsgál a NAV | Pikó András, Józsefváros jelenlegi polgármestere elődjei bizonyos szerződései miatt tett feljelentést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kocsis-mate-idejebol-szarmazo-jozsefvarosi-szerzodest-vizsgal-a-nav-261942 | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A fóti képviselő-testület pénzügyi, jogi és gazdasági bizottsága csütörtökön tárgyal a fideszes Bíró Zoltán alpolgármester megjutalmazásáról. Az alpolgármesternek a hat havi tiszteletdíja odaítéléséről szóló előterjesztést a júniusban ugyancsak hathavi fizetésének megfelelő jutalomban részesült fideszes Vass György polgármester készítette.
A hét fős pénzügyi bizottságban a kormánypárton kívülieknek mindössze egy helyet engedett a fideszes többség, így a jutalmazás támogatottsága bizonyára akadálymentesen kerülhet szeptember végén a képviselő-testület elé. Bíró társadalmi megbízatású alpolgármesterként havonta 438 ezer forintot keres, így
a jutalma a fótiaknak 2,6 millió forintba kerülhet.
Az előterjesztés arra hivatkozva gondoskodik az alpolgármester jutalmáról, hogy 2022-ben számos fejlesztés, út- és csatornaépítés, sportcélú beruházás valósult meg. Egy fejlesztést nevesít, a „nagy lendületet vett CBA Príma Üzletközpontot”, amelyet a Pest megyei önkormányzat célzott támogatásának köszönhetően jól megközelíthetővé tettek a Móricz Zsigmond utcai kanyarodó sáv és a gyalogátkelőhely létesítésével. Ezen kívül a polgármester helyettese érdemeként hivatkozik arra a hatékony koordináló munkára, amit a Fóton megvalósult mélyépítési, csapadékvíz elvezetési, útépítési munkákben elvégzett.
Csorba István DK-s önkormányzati képviselő a narancs.hu-nak csak egy megoldást tekint elfogadhatónak, ha az alpolgármester megkéri a polgármestert a jutalmazás visszavonására. Nem tartja elképzelhetetlennek azt se, hogy Bíró, ha megkapta, felajánlja a jutalmat valamilyen karitatív szervezetnek, de ennél sokkal jobb lenne, ha ki sem kerülne a város kasszájából. Ha nem fizetik ki, az önkormányzat számos helyen felhasználhatná, felújíthatna járdát, útszakaszt vagy költhetne óvodai, bölcsődei épületeinek javítására.
Az ellenzéki politikus álszentnek tartja a jutalom indoklását, mivel az alpolgármester olyan munkáinak elvégzésére hivatkozik, amelyek egyébként is feladatai közé tartoznak. "Az alpolgármester rendszeresen panaszkodik arra, amikor elmaradó fejlesztések kerülnek szóba, hogy erre meg arra sincs pénz a kasszában. Most tehetne arról, hogy ne apassza tovább a többmilliós jutalmával" – jegyezte meg a DK önkormányzati képviselője.
Csorba István azt szintén nem tudja elfogadni, hogy az indoklásban szerepel a CBA üzlet megnyitásához szükséges csomópont létesítése, amire az önkormányzat rákölti a megyétől elnyert 150 millió forintos közlekedésfejlesztési támogatását. Ebből 2023-ra 118 millió forint elköltését irányoztak elő.
A jutalmazás extra érdekessége, hogy a polgármester júniusi hat havi jutalmának indoklásának egyik tétele szintén a CBA-üzlet építése előtt álló akadályok elhárítása, a már említett lekanyarodó sáv és a gyalogátkelőhely építése volt.
„Nem is értem, ez az előterjesztés hogyan kerülhetett ide. Miért erre költünk, amikor annyi minden másra költhetnénk, például a légszennyezettség mérésre. Erre nincs pénz, pedig a levegő tisztasága, amit belélegzünk, mindannyiunk ügye a városban” – mondta lapunknak Vargha Nóra, a pénzügyi bizottság független tagja, aki ahogy a polgármester, úgy az alpolgármester jutalmát sem szavazza meg,
A jutalom nem csak a nagysága miatt kelt ellenérzéseket a településen, hanem az indoklása miatt is. A fótiak mozgalmat indítottak, hogy a polgármester a Lidl-t csábítsa a városukba, ám a cég hiába vett területet jó évtizede a településen, előbb az ingatlantulajdoni viták elhúzódása, majd a plázastoprendelet miatt mégsem kezdhetett hozzá az építkezéshez. Nem úgy, mint a CBA, amelynek megnyitásának elősegítése összesen 9 millió forint jutalmat hozhat össze a polgármesternek és helyettesének.
Megkerestük Vass György polgármestert az ügyben, helyette – mivel épp a szabadságát tölti – az önkormányzattól kaptunk egy közleményt, amely az előterjesztést ajánlotta figyelmünkbe. Kiegészítéseként azt írták, hogy a polgármesteri jutalmazás kérdését az előző önkormányzati ciklusban – Bartos Sándor fideszes polgármester idején – törvényellenes módon egy önkormányzati rendelet szabályozta, a mindössze 100 millió forintot elérő önkormányzati beruházás esetén kötelezővé téve 6 havi illetménynek megfelelő jutalom kifizetését a polgármester részére. Ezt a jogellenességet ebben a ciklusban megszüntették, viszont a képviselő-testület 2021-ben és 2023-ban szavazott meg jutalmat a polgármester, továbbá 2021-ben az alpolgármester részére, "egyebek mellett értékelve azt, hogy az önkormányzati beruházások – nem a korábbi szabályozás szerinti 100 milliós érték körül alakultak, hanem – évről évre meghaladják az 1 milliárd forintos értékhatárt. Mint a fejlesztésekért felelős alpolgármesternek, Bíró Zoltánnak, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Polgármester úr javaslatával jelezni kívánta, hogy a fóti, az előző ciklusokhoz képest nagyságrendekkel nagyobb fejlesztések nem egyetlen ember, hanem a közösség érdemei" – írták. | Fóton a fideszes polgármester után a helyettese kaphat többmilliós jutalmat | Most a fóti alpolgármesternek érkezhet hat havi illetmény a júniusban 6 millióval jutalmazott polgármester javaslatára. Bíró Zoltán az önkormányzat közlése szerint közcélra kívánja fordítani a pénzt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/foton-a-fideszes-polgarmester-utan-a-helyettese-kaphat-tobbmillios-jutalmat-261943# | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába, magánprogramra – ezt közölte szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor február végén tárgyalt Egyiptomban, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi Airbus A319-es csapatszállítóval, hanem Olaszország felé vette az irányt, nem miniszterelnöki szerepkörében. A kitérő 3-3,5 millió forint pluszköltséget jelentett az adófizetőknek. Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ez csupán egy technikai landolás volt, a megkérdezett légi közlekedési szakértő szerint a technikai landolás követelményeinek egyáltalán nem felelt meg a honvédségi gép pisai leszállása.
Az üggyel kapcsolatban Hadházy Ákos pártfüggetlen ellenzéki képviselő akkor feljelentést tett, de az eredetileg ügyészség vizsgálat nélkül megtagadta a nyomozást. Iletve később személyesen is próbálta megkérdezni Orbánt az esetről, ám a kormányfő többek között Szijjártó Péter készséges segítségével egy kocsmai jelenet improvizálásával bújt ki a válaszadás alól.
Hadházy ezután arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy az elutasításról szóló határozatot megtámadta a bíróságon, lévén az EU-s pénzekért folytatott küzdelem részeként a Fidesz-többség elfogadta, hogy korrupciós ügyekben a nyomozást megtagadó határozatot bíróság elé lehessen vinni. Az ellenzéki politikus szerint ezután a bíróság arra utasította az ügyészséget, hogy vizsgálja Orbán Viktor pisai útját.
A Központi Nyomozó Főügyészség viszont már nyáron kijelentette, hogy nem történt visszaélés Orbán pisai útjánál, akkor egyedül a költséghatékonyság vizsgálatát tartották szükségesnek.
Hadházy felülvizsgálati kérelmére végül szeptemberben 18-án érkezett meg a bíróág hivatalos, elutasító határozata. Ebben arra hivatkozta, hogy a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást, de sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg hivatali visszaélés. | A bíróság szerint is teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra | Hadházy Ákos hiába tett feljelentést az ügyben, az ügyészség szerint nem történt hivatali visszaélés, és ezt az indoklást a bíróság is elfogadta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230921_Orban_Viktor_Pisa_honvedsei_gep_maganut_Hadhazy_Akos_feljelentes_birosagi_dontes_elutasito_hatarozat?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2023-09-21 05:29:00 | true | null | null | HVG |
Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához?
gazdaság
2024.06.24. 13:006 perc
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mit jelent túl pakisztáninak vagy túl dánnak lenni? Hassan Preisler görbe tükröt mutat a bevándorlásról
programajánló - kritika
2024.06.21. 16:303 perc
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Financial Times-kommentár: A magyar elnökség az EU mélyebb problémáinak a tünete
lapszemle
2024.07.05. 05:303 perc
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze. | Nem esett messze: Mészáros Lőrinc fia fb-tag lett apja autópálya-koncessziós cégénél | Az autópályákat 35 évig üzemeltető és bővítő MKIF-nél erős a családi vonal. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230817_hvg_mkif_magyar_koncesszios_infrastruktura_ifjabb_meszaros_lorinc_asztradaepitesnel | 2023-08-17 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A családbarát politikus mezében tetszelgő Novák Katalin államfő minap, a demográfiai csúcson bemutatott 12 pontjából csak az egyik legfontosabb elem maradt ki: a legkiszolgáltatottabb, adósságspirálba került családok védelme. Az ő kezüket láthatóan elengedte a kormány. Igaz, sokkal kevésbé alkalmasak az Orbán-éra családvédelmi lépéseinek demonstrálására, mint a kedvezményes hitelekkel, családi otthonteremtési kedvezménnyel megtámogatott, stabil jövedelmű középrétegek.
Miközben Novák a rendezvényen meghirdette a családok "szabadságharcát", az öt éve indult független társadalomtudományi műhely, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont közzétette elemzését az elmúlt egy év ingatlanárveréseiről. Ezek száma a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet feloldása után megugrott, ám a rezsi elszállása, az infláció, a reálbérek esése okozta családi csődök még nem jutottak el eddig a végső fázisig. A vizsgált végrehajtások jelentős része öt évnél régebben, sőt gyakran még a 2008-as devizaválság kapcsán, 2009-2014-ben indult.
A végkövetkeztetés így is lesújtó: "Az ingatlan-végrehajtások felerősítik a társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, növelik a lakásvesztés kockázatát." Czirfusz Márton és Bodor Krisztofer kutatók a 2022 szeptemberétől mostanáig befejezett (érvényes licittel lezárt vagy épp sikertelen) árveréseket nézték végig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai alapján: 21 ezer darab, összesen közel 200 milliárd forint értékű ingatlan sorsát. Az alapvetően lakóházak, lakások többsége ötmillió forint alatti értékű, s az átlagáruk sem éri el a tízmilliót - vagyis jellemzően az ország szegényebb régióban élőkről van szó. | Hiába bukott meg Schadl és korrupt csapata, nincs garancia, hogy a végrehajtói világ tiszta lesz | Tartozásrendezés helyett a legszegényebb háztartások fokozódó eladósodása az ingatlanárverések következménye Magyarországon – derül ki egy friss tanulmányból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230921_hvg_arverezett_lakasok_vegrehajto_vegrehajtas_vagyonvesztes_elszegenyedes_schadl_ugy_zero_tolerancia | 2023-09-21 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Két nappal azután, hogy az amerikai lap Joe Biden visszaléptetésére szólította fel a Demokrata Pártot, most hosszú, különleges, multimédiás vezércikkben vezeti le, hogy a volt elnök igen veszedelmes, mind szóban, mind tettben, mert saját magát az ország fölé helyezi, és megveti a jogszabályokat.
Bár pár óra alatt helyreállt a rend Bolíviában a szerdai puccskísérlet után, a fegyveres összecsapásba torkolló belpolitikai válság még nem múlt el, a feszültség szinte tapintható. Közben sokan, még a puccsisták is azt állítják, a megrendelő nem más, mint maga Luis Arce államfő volt. | Pintér volt cége és Mészáros érdekeltsége is kiszáll az Airport Service-ből | Elhagyja a ferihegyi földi kiszolgálással foglalkozó céget, az Airport Service Budapest Zrt.-t két, a kormányhoz közel álló vállalat: a belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat, valamint az immár Mészáros Lőrinc közelébe került Valton-Sec.
Érdekes időzítés. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230917_airport_service_kiszallnak_belole_hvg | 2023-09-17 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.07. 07:10
2023.09.07. 07:35
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott. | A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány | Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230907_hvg_kormany_fidesz_mezogazdasag_vetomag_martonvasar_bazismag_akademia_vadhajtasok | 2023-09-07 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Elismerte Mayer Gábor, a Miniszterelnökség területfejlesztési államtitkára, hogy egy olyan ingatlanban él, amelyet EU-s pénzből építettek “rekreációs központnak” még 2014-ben.
Azt, hogy a vagyonnyilatkozata szerint Mayeré az ingatlan, Tompos Márton és Hajnal Miklós, a Momentum politikusai derítették ki, majd felhívták az államtitkárt, hogy tisztázzák, valóban ott él-e a családjával.
Mayer kijelenetette az ellenzéki képviselőknek, hogy a családjával ebben a “Lilahegyi Rekreációs Központban” lakik most, amelynek építéséhez 46 millió forint uniós támogatás jött. Úgy fogalmazott:
Igen, mi itt lakunk. A fenntartási idő leteltét követően másképpen hasznosítottuk a központot.”
Mayer szerint 2018-ig kellett szálláshelyet biztosítani a projekt alapján, azonban Tompos Márton felhívta rá a figyelmet, hogy az EU-s szabály szerint erre 7 évig lett volna szükség.
„Az történik, hogy egy magyar államtitkár egy uniós pénzből épített ingatlant használ családi házként. Azért ez nem a legjobb felhasználása az EU-s forrásoknak” – mondja a videón Hajnal.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a kormányzatot, és a Területfejlesztési Minisztérium válaszolt is az államtitkár ingatlanhasznosításának ügyében, kitérve a kérdésünkben említett fenntartási időhatár értelmezésére is. Utóbbiról azt írták, hogy téves az ellenzéki párt állítása a 7 évről.
Amúgy pedig megjegyezték: "Mayer Gábor, illetve családi vállalkozása soha, egyetlen alkalommal sem sértett meg egyetlen szabályt és törvényt sem a 12 évvel ezelőtti beruházással kapcsolatban. És, nem csupán jogi értelemben, hanem etikai szempontból sem kifogásolható, hogy Mayer Gábor és családja az említett ingatlanban lakik.”
A Momentum politikusainak videója itt nézhető meg: | Elismerte az államtitkár, hogy beköltözött az EU-s pénzből épült rekreációs központba | Mayer Gábor a Momentum politikusainak elismerte: abban az ingatlanban lakik – és ez a vagyonnyilatkozatából is látszik –, amelyet még vállalkozóként EU-s támogatásból épített. Eredetileg rekreációs központnak épült, de az előírt fenntartási idő szerinte letelt, így “másképp hasznosítják”. Az államtitkár minisztériuma szerint minden jogszerű volt az ügyben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230922_Elismerte_az_allamtitkar_hogy_bekoltozott_az_EUs_penzbol_epult_rekreacios_kozpontba | 2023-09-22 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Márciusban még csak társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Belügyminisztérium a honlapján, májusban az Országgyűlés megszavazta, most pedig már a törvénymódosítások is megjelentek az Egészségügyi Közlönyben az újabb vagyonjuttatások bizonyos egyetemi alapítványoknak. Ennek értelmében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
Ennek értelmében a következő kórházak kaptak új tulajdonost:
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Szerettük volna megnézni, hogy a Magyar Államkincstár adatai szerint mekkora kórházi adósságokkal kapták meg az egyetemek az intézményeket, ám - talán nem véletlenül -, az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Az indoklás szerint az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is rájuk szállnak.
Két kivett major is "gazdára talált"
Az Egészségügyi Közlöny kitér még arra is, hogy a Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan. Ezzel ez a 69. 69. ingatlanja a modellváltó egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának és a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványának közösen.
Egy 2023. június 6-i, herceghalmi önkormányzati dokumentum szerint a Semmelweis Egyetem Nemzeti Laboratóriumot hoz létre az érintett területen, így az érintett ingatlan felkerült az Egészséges Budapestért Program megvalósításával összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyei közé.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort. Az agráregyetemnek eddig is számtalan ingatlana volt már. Egész pontosan az eddigi 356 volt állami ingatlan mellé ez a 357., ami hozzájuk került. De ez még nem minden, a vagyonkezelésbe kerülő állami tulajdonú, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok száma 37, a jogutódlással az egyetem tulajdonába kerülő ingatlanok száma pedig 11 darab.
Herceghalom nagyon kapós, az agráregyetem meg azért kaphatta meg az ingatlant, mert már 2020-ban több mint 100 millió forintos különleges labort adtak át, amely főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez. Az átadó ünnepségen azt mondták: jelentős változás fog bekövetkezni a magyar agrár-felsőoktatásban, amely végre összhangba hozza az agrárkutatást az oktatással,
A 2021-ben megszavazott modellváltó egyetemeknek nem a semmiből kellett beindítaniuk az Európai Unióban sokat kritizált új rendszert.
A milliárdos ingatlan- és ingó vagyonjuttatáson túl további százmilliókat, esetenként milliárdos összegű támogatást kaptak az átálláshoz, mint a kormány.hu-n írják, a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében. Az Európai Unió a jogállamisági eljárásában kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek alapítványainak kuratóriumában politikusok ülnek. Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | Adósságmentes kórházakat játszott át az állam az egyetemeknek | három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója 2023. július 1-jétől. No és két, egymás mellett fekvő ingatlannak is lett gazdája.
a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal,
a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal,
a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.
Az érintett kórházak adósságait lenullázták. Így vélhetően az állam, a többi kórházzal szemben, több százmillió forintos adósságrendezést hajtott végre az érintett intézményeknél.
Semmelweis Egyetemé lett ingyenesen, nyilvántartási értéken átvezetve a Herceghalom 267/4 helyrajzi számú ingatlan.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig épp emellett az ingatlan mellett fekvő ingatlant kapta meg szintén ingyenesen, nevezetesen a Herceghalom 267/3 helyrajzi számú kivett majort.
Tavasszal ugyan többek között távozott Varga Judit, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor, Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is a vezetőségekből, de sokak szerint nem történt minőségi csere, helyükre továbbra is a kormány emberei kerültek be. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/adossagmentes-korhazakat-jatszott-at-az-allam-az-egyetemeknek.html | 2023-09-18 10:43:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.
Trieszt egy híres kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger partján, Szlovénia szomszédságában. „1382-től 1867-ig a Habsburg Birodalom, majd 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a birodalom legfontosabb hajózási és hadikikötőjeként, egyben székhelye az Osztrák Tengermellék tartománynak. A 20. század elején a város a Birodalom negyedik legnagyobb városa volt Bécs, Budapest és Prága mögött.” – írja róla a Wikipedia.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019. július elején jelentette be, hogy Magyarország „tengeri kikötőt létesít” a Budapestről alig hatórás autóúttal elérhető olasz városban. A hivatalos közlemény szerint a magyar kormány „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”.
Az is elhangzott ekkor, hogy „a vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente”.
Nem is kikötő, elhagyott olajfinomító
Nem sokkal később azonban a HVG megtudta, hogy a területen korábban olajfinomító működött. Se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, tehát bőven lesz mire költeni a Szijjártó által beharangozott 100 millió eurónyi fejlesztési összeget. A lap szerint azonban nem is alkalmas a helyszín nagy konténerhajók fogadására, mert a partszakasza csupán 300 méter hosszú, a vize pedig csak 13 méter mély.
Az alábbi térképen a Trieszt partjainál augusztus elején horgonyzó hajók láthatók: az utasszállítók (zöldek), teher- és konténerhajók (citromsárgák) mind a horgonyjel közelében lévő központi kikötőben állnak, a kisebb hajók (kék, rózsaszín) pedig annak szűkebb részein. A magyar kormány által megvásárolt terület a nagy kikötőtől délkeletre, egy öböl szélén fekszik, a kettő között pedig csak két narancssárgával jelölt olajtanker, és a parti őrség kishajója (piros) horgonyoz.
Vásárlás után kezdtek gondolkodni
Az adásvétel végül jócskán a hivatalos bejelentés után, 2020 végén zárult le. A magyar állam megvásárolta az Aquila S.r.l. nevű olasz céget, amely a terület egy részét és a 2074-ig szóló kikötői koncessziót birtokolta. A terület másik részét egy másik vállalkozástól vették, a teljes vételár összesen körülbelül 10 milliárd forint volt.
Mivel azonban a trieszti helyszín egy évtizedek óta elhagyott ipartelep, ahol az 1980-as évek végéig olajfinomító működött, ami komoly szennyezést hagyott hátra, először az ingatlan kármentesítését kell megoldani. Úgy tűnik viszont, hogy a kormány az üzlet nyélbeütése előtt nem nagyon gondolkodott azon, hogy mit kezd majd a területtel:
csak az adásvétel után, 2021 januárjában írtak ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára.
A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forint) ajánlattal. A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó bejelentette az adásvételt.
65 milliárd forintot költhet rá a kormány
Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente külügyi államtitkár 2022 októberében nyilatkozta azt, hogy „elkészült a fejlesztés irányait kijelölő megvalósíthatósági tanulmány”, amely szerint olyan tároló, logisztikai kapacitás jön majd létre, amely különböző árucsoportokat tud kiszolgálni. Magyar arról is beszélt, hogy „az egyeztetéseket követően reményeik szerint két éven belül elkezdődik a fizikai kivitelezési munka, és négy éven belül megindul az áruforgalom a trieszti magyar kikötőben”.
2022 december elején Szijjártó azt közölte, hogy bemutatták a végrehajtani kívánt fejlesztési koncepciót és Olaszországgal „létrejött egy 45 millió eurós megállapodás, így hamarosan megkezdődhetnek az előkészítő beruházások, hogy 2026-tól a magyar vállalatok a kikötő magyar tulajdonú részét is igénybe vehessék exporttevékenységükhöz”.
A két nyilatkozat között egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát
a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.
A trieszti lap közzétette a kikötő látványterves videóját is:
Még mindig nem kezdődött el a beruházás
Ezután hosszú ideig csend volt, semmit nem lehetett hallani a projektről. Egészen idén július közepéig, amikor az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bízhatnak meg a munkálatok elvégzésével.
A győztes cégnek először hajózhatóvá kell tennie a csatornát, amihez kotrásra lesz szükség. Ezen kívül a munkálatok első fázisába tartozik a közúthálózathoz való csatlakozás megoldása is. Mindez várhatóan 45 millió euróba kerül majd, vagyis épp annyiba, amiről Szijjártó beszélt 2022 decemberében. A Trieste News 2022 októberi cikke alapján pedig ezt az összeget az olaszok fizetik.
Lassacskán tehát talán elkezdődik a beruházás a területen, amelyen az adásvétel óta nem történt semmi. A Google Earth műholdfelvételein jól látszik, hogy a helyszín 2023 januárjában pont ugyanúgy nézett ki, mint 2021 májusában.
A projektcég viszont nyeli a közpénzt
A projekt lebonyolítására egy új állami vállalatot alapítottak 2019 novemberében, amit a Külügyminisztérium alá rendeltek. A nemes egyszerűséggel Adria Port Zrt.-re keresztelt cég vette meg az olasz Aquilát, s vele a terület egy részét, valamint a 2074-ig érvényes kikötői koncessziót.
Ennek érdekében az Adria Port tőkéjét az alapításkori 1,8 millió euróról (akkori árfolyamon kb. 600 millió forint) 2020 decemberében 16,8 millió euróra (kb. 6 milliárd forint akkoriban) emelték. A társaság 2020-as mérlegébe az Olaszországban vásárolt terület 17,6 millió eurós (kb. 6,3 milliárd forint), a rajta fekvő épületek pedig 5,8 millió eurós (kb. 2 milliárd forint) értéken kerültek be.
S bár a beígért fejlesztés még nem indult el, a trieszti terület bérbeadásából 2021-ben 2.093 euró (kb. 800 ezer forint), 2022-ben pedig bő 14 ezer euró (kb. 5,6 millió forint) bevételhez jutott az állami cég. Ez persze édeskevés a költségekhez képest, így a cég masszívan veszteséges minden évben: 2020-ban 374,5 millió, 2021-ben 354,6 millió, 2022-ben pedig 424,4 millió, vagyis
eddig összesen 1,1 milliárd forint mínuszt hozott össze.
Ez persze nem csoda, hiszen csak irodabérlésre a bevételük sokszorosát költötték az elmúlt években. Az Adria Port Zrt. székhelye 2020 októbere óta Budapest II. kerületében, a Zen Garden irodaházban található (előtte a szintén második kerületi Medve Cornerben székeltek), de emellett Triesztben is fenntartanak egy irodát.
Sőt, annyira készültek az olaszországi bizniszre, hogy bár az Aquilát csak 2020. december közepén vették meg, már 2020 januárjában fióktelepet nyitottak Triesztben.
Az olasz és magyar irodák bérleti díja pedig
2020-ban 27.600 eurót (közel 10 millió forint),
2021-ben 83 ezer eurót (kb. 31 millió forint),
2022-ben pedig közel 122 ezer eurót (majdnem 50 millió forint) emésztett fel.
Az Adria Port Zrt. honlapján közzétett szerződéslisták is tartogatnak érdekességeket. Irodaügyben például azt, hogy az állami cég 2020-ban 10,3 millió forintért, 2022-ben pedig 6,5 millióért vett irodabútorokat az Office Line Kft.-től. De egyéb tekintetben sem sajnálják a pénzt kényelemre: a dokumentumok szerint 2020-ban havi 266 ezer forintért, 2021-ben havonta 411 ezerért bérelt a cég autókat a Porsche Lízing Kft.-től, 2022 őszén viszont a Postaautó Zrt.-vel szerződött le három évre (vagy egy bizonyos futásteljesítmény eléréséig), havi 1 milliós bérleti díjra.
Emellett 2020 óta ismeretlen összegért, nem megnevezett óradíjért végez az állami cégnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogi és közbeszerzési tanácsadást. Szintén 2020 óta, és ugyancsak ismeretlen óradíj fejében a Lawand Mérnöki Iroda Kft. pedig környezetvédői szakértői tanácsadással segíti az Adria Port Zrt. munkáját.
Az állami cég egyébként elég sok tanácsra szorul a trieszti projekttel kapcsolatban a szerződéslisták szerint: 2021-ben és 2022-ben még a világhírű hamburgi kikötőt üzemeltető profi német cégnek is fizettek kikötőfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadásért – ám az óradíj összegét ezekben az esetekben sem közölték.
Azt azonban közzétették, hogy 2021 januárja óta havi 10-11 ezer eurót (kb. 4 millió forint) fizet az Adria Port Zrt. „környezeti létesítménykezelés” címszóval egy olasz kármentesító cégnek, a Teseco Bonifiche srl-nek, amelynek honlapján szerepel is a trieszti projekt.
Az állami cég éves beszámolóiból az is kiderül, hogy Garai Péter vezérigazgató 2019-ben 1,5 millió forint, 2020-ban 18,5 millió forint, 2021-ben 65.453 euró (az akkori 360-as árfolyammal kb. 23,5 millió forint), 2022-ben pedig 61.417 euró (390-es árfolyammal számolva kb. 24 millió forint) fizetést kapott.
A vállalatnak egyre több az alkalmazottja is: 2019-ben csak 1 ember (az igazgató), majd 3, később 7, tavaly pedig már összesen (Garaival együtt) 9 fő volt. Van egy felügyelőbizottság is, amely az egyik évben 3, a másikban 4 fős, és a tagok tiszteletdíja összesen 3 millió forint évente. Az első két évben tagja volt Kiss-Parciu Péter, a Külügyminisztérium regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is, ám tavaly ősz óta már nincs benne a testületben.
Szomorkodásra persze nincs oka: a kezdetektől kuratóriumi tagja a 2021-ben létrehozott Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak, amely egymás után vásárolja a történelmi épületeket a Kárpát-medencében. Triesztben ugyan még nem vettek ilyen ingatlant (vagy csak még nem tudunk róla), de talán mire a kikötő elkészül, erre is sor kerül.
Címlapkép: A trieszti kikötő a 2023. januári műholdfelvételen és a látványterven (Átlátszó-montázs, forrás: Adria Port Zrt. és Google Earth) | Még egy hajó sem kötött ki a trieszti magyar kikötőben, mégis nyeli a közpénzt | Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/17/meg-egy-hajo-sem-kotott-ki-a-trieszti-magyar-kikotoben-megis-nyeli-a-kozpenzt/ | 2023-08-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter 2019. július elején jelentette be, hogy Magyarország „tengeri kikötőt létesít” a Budapestről alig hatórás autóúttal elérhető olasz városban, Triesztben. Az adásvétel végül jócskán a hivatalos bejelentés után, 2020 végén zárult le. A magyar állam megvásárolta az Aquila S.r.l. nevű olasz céget, amely a terület egy részét és a 2074-ig szóló kikötői koncessziót birtokolta. A terület másik részét egy másik vállalkozástól vették meg, és az ügylet összesen körülbelül 10 milliárd forintba került.
A 2019-es hivatalos közlemény szerint a magyar kormány „egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért, 60 éves koncessziós szerződés keretében”. Az is elhangzott akkor, hogy „a vámszabad kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente”.
Nem sokkal később azonban a HVG megtudta, hogy a területen korábban olajfinomító működött, ami jelentős szennyezést hagyott maga után. Ráadásul se kikötő, se logisztikai központ nincs ott, tehát bőven lesz mire költeni a Szijjártó által beharangozott 100 millió eurónyi fejlesztési összeget. 2022 őszén aztán egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forintot) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.
Hatástanulmány 160 millió forintért
A jelek szerint azonban a trieszti terület megvásárlása előtt nem gondolkodtak azon, hogy pontosan mit is kezdenek majd az elhagyott olajfinomítóval, miként lesz abból teherkikötő, és mennyi (köz)pénzbe fog kerülni az elhagyott ipartelep kármentesítése, majd fejlesztése.
Ugyanis csak a 2019-es bejelentés és a 2020 végén lezárult adásvétel után, 2021 januárjában írtak ki közbeszerzést a trieszti kikötő megvalósíthatósági tanulmányára. A tendert 2021 májusában hét ajánlattevő közül a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. nyerte nettó 445 ezer eurós (akkori árfolyamon 160,2 millió forintos) ajánlattal.
A cég feladata az volt, hogy „egy műszakilag megvalósítható és kereskedelmi szempontból előnyös fejlesztési tervet és üzleti modellt” mutasson be. Közel két évvel azután, hogy Szijjártó és Salvini bejelentette az ügyletet.
Nem akarják nyilvánosságra hozni
Idén augusztus elején közadatigénylésben kikértük a projekt miatt létrehozott állami cégtől a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország Kft. által durván 160 millió forintért rendelt megvalósíthatósági tanulmányt.
Az Adria Port Zrt. azonban válaszában megtagadta a dokumentum kiadását arra hivatkozva, hogy
„a szóban forgó megvalósíthatósági tanulmány döntéselőkészítő adatnak és üzleti titoknak minősül”.
Ez meglehetősen furcsa annak fényében, hogy a trieszti területtel kapcsolatos kormányzati döntések már nyilvánvalóan megszülettek, hiszen közel 3 éve megvásárolták az ipartelepet, és a fejlesztés előkészületei is elkezdődtek már.
Idén július közepén ugyanis az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bíznak meg a munkálatok elvégzésével.
Ráadásul a döntéselőkészítésre való hivatkozás kapcsán nem fejtette ki az Adria Port Zrt., hogy konkrétan milyen döntés meghozatalához szükséges a megvalósíthatósági tanulmány, illetve annak nyilvánosságra hozatala valóban befolyásolná-e a döntés meghozatalát, vagy meghiúsítaná a döntés hatékony végrehajtását, netán ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes köztisztviselői munkát. Márpedig ezeket az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az adatkezelőnek bizonyítania kéne ahhoz, hogy erre az indokra mutogathasson.
Az üzleti titokra is csak általánosságban hivatkozott az Adria Port Zrt., holott ez a Kúria szerint sem elegendő egy adatigénylés megtagadásához. De az állami cég nem jelölte meg, hogy konkrétan mely adatok minősülnek szerinte üzleti titoknak a megvalósíthatósági tanulmányban, és nem nevesítette a dokumentum kiadásával járó lehetséges hátrányokat, továbbá még utalást sem tett arra vonatkozóan, milyen érdeksérelem érné, ha a tanulmányt egy adatigénylő és/vagy a nyilvánosság megismerné.
Az adatigénylés megtagadását, a megvalósíthatósági tanulmány titkolását emiatt jogsértőnek tartjuk, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk az ügyben.
Nyeli a közpénzt a projektcég
A trieszti beruházás miatt alapított Adria Port Zrt.-ről néhány napja írtuk meg, hogy 2019-es alapítása óta masszívan veszteséges. Ez persze nem is csoda annak fényében, hogy csak irodabérlésre a bevételük sokszorosát költötték az elmúlt években.
A Külügyminisztérium felügyelete alatt működő állami cég székhelye 2020 októbere óta Budapest II. kerületében, a Zen Garden irodaházban található (előtte a szintén második kerületi Medve Cornerben székeltek), de emellett Triesztben is fenntartanak egy irodát – már 2020 januárja óta, holott a tengerparti területet csak 2020 decemberében vették meg.
Nem sajnálják a közpénzt irodabútorokra és autóbérlésre sem, a vezérigazgató fizetése is kb. havi 2 millió forint, de rajta kívül van még további 8 alkalmazott, plusz 3-4 tagú felügyelőbizottság. Emellett 2020 óta ismeretlen összegért, nem megnevezett óradíjért végez az állami cégnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda jogi és közbeszerzési tanácsadást.
Szintén 2020 óta, és ugyancsak ismeretlen óradíj fejében pedig a Lawand Mérnöki Iroda Kft. segíti környezetvédői szakértői tanácsadással az Adria Port Zrt. munkáját. De a jelek szerint annyira tanácstalanok a trieszti projekttel kapcsolatban, hogy 2021-ben és 2022-ben még a világhírű hamburgi kikötőt üzemeltető profi német cégnek is fizettek kikötőfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadásért – ám az óradíj összegét ezekben az esetekben sem közölték.
Címlapkép: A magyar kormány által megvásárolt trieszti terület látványterve, vagyis elvileg ilyen lesz a teherkikötő, ha elkészül (forrás: Adria Port Zrt.) | Nem akarja megmutatni a trieszti „kikötő” hatástanulmányát a kormány | 2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/08/24/nem-akarja-megmutatni-a-trieszti-kikoto-hatastanulmanyat-a-kormany/ | 2023-08-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár tulajdonosa amerikai és uniós szankciók alatt áll, a NewsFront, az orosz hírszerzéshez kapcsolódó Kreml-propagandaközpont továbbra is eléri az európai közönséget. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött.
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta folyamatosan terjeszkedik a NewsFront, amelyet sokáig az egyik legnagyobb orosz dezinformációs gyárként jellemeztek. Bár a NewsFront tulajdonosával, Konsztantyin Knirikkel szemben nem sokkal a háború kitörése után az EU szankciókat vezetett be, a VSquare kutatása során több, a NewsFrontból származó idegen nyelvű orosz propagandatartalmat talált. A tartalmak javuló nyelvhelyessége az európai országokból származó alkalmazottak toborzására utalhat.
A NewsFrontot 2015 óta főként olyan személyek működtették, akik a 2014 után Ukrajnában megszállt területekről, a Krímről, Donyeckből és Luhanszkból származtak. Egy nemzetközi újságírócsoport birtokában lévő adatok szerint a NewsFrontot Knirik mellett legalább 70 ember tartotta fenn, köztük úgynevezett újságírók, szabadúszók, regionális és helyi szerkesztők, akik Oroszországban és Európa-szerte székelnek.
A közösségi oldalak a jelek szerint nem tartják be az Európai Unió és az Egyesült Államok által elrendelt szankciókat. Egyes esetekben úgy tűnik, hogy nem is tudnak róluk. A közép- és kelet-európai országok nemzetbiztonsági szolgálatai megpróbálták a NewsFront infrastruktúráját geoblokkolni, de az orosz propaganda hidrájának rendre új feje nő a levágott helyén.
Ez a cikk hét közép- és kelet-európai szerkesztőség határokon átnyúló együttműködésének eredménye. A projekt az orosz államapparátus által hangszerelt és Európa-szerte visszhangra talált dezinformációs ökoszisztémát vizsgálja. Az újságírók adatokat elemeztek, köztük több mint 100, a NewsFronthoz kapcsolódó e-mail címet, és sikerült néhányat közülük összekapcsolniuk azokkal a valós személyekkel, akik a Kreml propagandáját terjesztik Európában és azon túl.
A németországi AFD szélsőjobboldali párt egy tagja egy bajor kisvárosból származik, de van köztük tag a szlovákiai Brother for Brother motoros klubból, vannak szerb jobboldali aktivisták, egy tatár imám, egy magyar volt diplomata és amatőr tolmács – ezekben a látszólag teljesen különböző személyekben van valami közös. Mindannyian hozzájárultak vagy aktívan támogatták a NewsFrontot, egy 11 nyelven működő orosz propagandagyárat, amely kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel.
Globális elérés
Az első cikkek a NewsFront weboldalán 2014 decembere körül jelentek meg, Kelet-Ukrajna orosz megszállása idején. Ezek az anyagok Oroszország által megszállt Krím, Donyeck és Luhanszk régiókban történt események orosz értelmezésére, valamint az Oroszországból és Ukrajnából származó hírekre összpontosítottak.
A NewsFront ma is az orosz propaganda egyik legfontosabb csomópontja, amelynek Európán messze túl is van közönsége. A SimilarWeb forgalomelemző weboldal szerint a honlap 25 ország közönségét éri el.
A NewsFront most szankcionált igazgatója, Konsztantyin Knirik Julija Lozanovával közösen birtokolja a céget. Az Odesszában született Lozanova 2015-ben Moszkvába költözött, ahol aktívan támogatta az orosz agressziót Ukrajnában. Sajtóértesülések szerint Lozanova az orosz kormány egy korábbi tagjának a felesége. Lozanova 2023-ban tanúskodott a moszkvai bíróságon az ügyészség tanújaként egy orosz író ellen, aki azért állt ott vádlottként, mert a közösségi médiában elítélte a bucsai és mariupoli orosz bűncselekményeket.
Lozanova „meg nem erősítettnek és provokációnak” nevezte azt a hírt, hogy egy orosz tank egy lakóházra nyitott tüzet, mivel szerinte az orosz hadsereg „csak katonai célpontokra csap le”. A Dossier Centre nevű oknyomozó szervezet kutatása szerint a nő az orosz hatóságok által ellenőrzött TV Novoszty médiatársaságnál is dolgozott. (Knirikről és Lozanováról egy korábbi nyomozásban olvashat bővebbben).
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nemcsak Knirikre, hanem a NewsFrontra is szankciókat vezetett be, a Google továbbra is megjeleníti a NewsFront cikkeit a keresési találatok között. A Google a VSquare megkeresésére adott válaszában azt mondta, a keresőmotorjuk előnyben részesíti a jó minőségű anyagokat, és nem teszi ki az embereket káros tartalmaknak. A szankciók azonban nem elegendőek a weboldal eltávolításához a találatokból.
„Amikor arról van szó, hogy oldalakat távolítsunk el a találatainkból, nagy figyelmet fordítunk a helyi törvényekre, és arra bátorítjuk az embereket és a hatóságokat, hogy figyelmeztessenek minket azokra a tartalmakra, amelyek szerintük törvénysértőek” – mondta a Google szóvivője.
A NewsFront továbbra is erősíti a jelenlétét a közösségi médiában, annak ellenére, hogy a Facebook korábban letiltotta a fiókjait, ami jelentős csapást jelentett a weboldal számára. A Facebook 2020 áprilisában lépett fel a NewsFront és társa, a SouthFront nevű orosz propagandaportál ellen. A Meta közölte, hogy összesen 46 oldalt, 91 Facebook-fiókot, két csoportot és egy Instagram-fiókot blokkoltak.
A döntés oka az „összehangolt nem hiteles viselkedés” volt – ez olyan tevékenységet jelent, amellyel fiókok és oldalak csoportjai megpróbálják félrevezetni az embereket azzal kapcsolatban, hogy kik ők és mivel foglalkoznak, amihez hamis fiókokat is használnak. 2022 februárjában a vállalat egy másik, Ukrajnát célzó hálózatot is leállított a közösségi médiaplatformokon. A Facebook belső vizsgálata kapcsolatokat talált az említett hálózat és a NewsFront között, többek között a Kreml-párti tartalmakat terjesztő más orgánumok között.
A NewsFront profiljai következésképpen nem érhetők el a Facebookon, és domainjeik feketelistára kerültek.
A Meta azt állítja, hogy figyelemmel kíséri a NewsFront taktikázását: „Tudjuk, hogy ez egy rendkívül ellenséges tér, ahol az általunk felszámolt titkos befolyásolási műveletek új módokon próbálnak észrevétlenek maradni, például új domainek létrehozásával. Az ilyen szervezet elleni folyamatos jogérvényesítés érdekében figyelemmel kísérjük a visszaesők próbálkozásait, és fellépünk ellenük, akár az új domainjeik blokkolásával, ahogyan ebben az esetben is tettük.”
A blokkolás azonban a közvetlenül a NewsFronthoz tartozó webcímekre vonatkozik – azaz a fő orosz oldalukra és más aldomainjeikre. Mint a VSquare elemzése megállapítja, a NewsFront más tartalmai, például Telegram-posztokra mutató hiperlinkek nem kerülnek blokkolásra. Ez lehetővé teszi, hogy az oldalon található propagandatartalmak egy köztes hivatkozáson keresztül eljussanak a Meta platformjaira. Ha már ott vannak, könnyen terjedhetnek. Oroszbarát Facebook-csoportokban és oldalakon könnyen terjedtek például a NewsFront Telegram-csatornájának követésére való felhívást tartalmazó linkek.
2018 óta legalább 5,5 ezer NewsFront Telegram-csatornára és weboldal-domainre hivatkozó link jelent meg a Facebookon. A linkek 2020-ban kezdtek megjelenni, éppen akkor, amikor a Facebookról való letiltás megkezdődött. A második hullám 2022-ben csapott le, közvetlenül Ukrajna teljes körű inváziója után. A NewsFront infrastruktúrát működtetők aktívan használták a Facebookot a Telegramra való áttelepülésre és jelenlétének fejlesztésére.
Ez összhangban van az egyik korábbi, márciusban közzétett vizsgálat megállapításaival, amelyben a VSquare azt elemezte, hogyan vált a Telegram az orosz propaganda első számú platformjává Közép-Európában. Akkor megkérték a platformot, hogy kommentálja megállapításaikat, hiszen kiderült, hogy a Telegramot nagymértékben használják dezinformáció, összeesküvés-elméletek és szélsőséges tartalmak terjesztésére, beleértve az EU-tagok és más országok által szankcionált oldalak (pl. RT, NewsFront) tartalmát is.
A Telegram válaszában azt írta, hogy „betartja az uniós szankciókat, és blokkolja az RT és a Szputnyik csatornáihoz való hozzáférést az EU-ban élő felhasználók számára.” A NewsFronttal kapcsolatban a Telegram elismerte, hogy míg az USA-ban az amerikai szankciókat követően blokkolta a NewsFront csatornáját, addig az európai országok egyikében sem tette ezt meg.
„Az EU-ban azonban nem volt tudomásunk a NewsFront elleni szankciókról, és az EU képviselői sem kerestek meg minket ezzel kapcsolatban. Most, hogy tudomásunk van a NewsFront főszerkesztője elleni szankciókról, azt is blokkoltuk, ahogy előtte az RT-t és a Szputnyikot is” – válaszolt a Telegram.
Röviddel azután, hogy megkapták a VSquare kérdéseit, valóban blokkolták a NewsFront Telegram egyes csatornáit, köztük a szlovák, cseh, orosz, bolgár, francia és spanyol csatornákat. A lengyel, a szerb, a német és az angol csatorna azonban továbbra is elérhető volt, illetve hamarosan új néven újra felbukkantak. Szlovákiában egy új csatorna jelent meg.
Bajorországi tüntetéstől egy berlini cégig
A NewsFront fennállásának kilenc éve alatt 11 idegen nyelvű aloldalt sikerült elindítani. Az első két aloldal a német és a szerb nyelvű volt.
A VSquare korábban kiderítette, hogy Németország lett a dezinformáció és az orosz propaganda egyik fő központja Közép-Európában. A NewsFront a honlapján azt állítja, hogy irodái vannak Bulgáriában, Szerbiában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Grúziában és Magyarországon, illetve, hogy a legtöbb munkatársuk önkéntes. Az új nyomozás megerősíti, hogy kapcsolatban áll az orosz állami tulajdonú médiával.
Németország csak a közelmúltban került a figyelem középpontjába, mivel továbbra is itt található a TV Novosti-hoz tartozó, videótartalmakat terjesztő Ruptly GmbH székhelye. Ez a cég a német hírszerzés gyanúja szerint egyre fontosabbá vált a németországi orosz propaganda számára, mivel továbbra is Közép-Európából működhet, bankszámlákat nyithat, és euróban bonyolíthat tranzakciókat. A céget a TV Novosti alapította, hogy az RT kereskedelmi alapon finanszírozott testvérügynökségeként működjön. A Ruptly aktív német műsorszórási engedéllyel rendelkezik, és az RT-től eltérően soha nem volt szankcionálva. A Ruptlyról sokáig azt gondolták, hogy a nyugati politikai baloldalt megcélzó digitális tartalomgyártó.
A két médium, a Ruptly és a NewsFront elemzése némi átfedést mutat. A közelmúltig a Ruptly a NewsFront számára szolgáltatott videótartalmakat. A NewsFront egyik cikkében azt is megerősíti, hogy a Ruptly valójában az EU-ban szankciókkal sújtott, és saját bevallása szerint felszámolás alatt álló RT „videóügynöksége” volt.
Amint azt az Egyesült Államok szankciói és az orosz propaganda ökoszisztémáját elemző akadémiai kutatók is felvázolták, az orosz befolyásolási műveletekben részt vevő csatornák ismételten egymás tartalmait teszik közzé, hogy megpróbálják legitimálni és népszerűsíteni dezinformációs narratíváikat.
Johannes Normann, a politikus, aki a német NewsFront arca lett a szankciók előtt, az AFD, a németországi jobboldali populista párt tagja volt. Politikai tisztséget nem visel, de nagyjából tíz éve tagja az AFD-nek, és az „alternatív” médiaközegben is megjelenik. Nagyon aktív a jobboldali populista színtéren, különösen a közösségi médiában vezetett fiókjaival, amelyeknek több tízezer követője van. Büszkélkedik azzal, hogy rendszeresen találkozik a német, osztrák és svájci alt-right mozgalom alakjaival.
A NewsFront videóiban már 2016-ban megjelent interjúalanyként, és a német NewsFront oldalra is írt cikkeket. Elmondása szerint szimpatizál Oroszországgal, és a Newsfronton azért akart publikálni, mert úgy érezte, ott nem „cenzúrázzák”.
Májusban a Twitteren megerősítette, hogy kapcsolatban állt Anastászia Skitinával (Normann szerint a nő a Krímben él). Állítása szerint 2014 óta ismerik egymást. Skitina egyike azoknak a neveknek, amelyek a NewsFront honlapokhoz kapcsolódó e-mailek adatelemzése során kerültek elő. Rendszeresen szerepelt a német NewsFronton és a Normannal készített interjúkban. Az interjúk 2020-ban szűntek meg.
Ahogy a NewsFrontot az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta, eltűntek a Normannal készült interjúk. A férfi a szankciók előtt hosszasan magyarázta bajorországi kis szülővárosa, Mömbris és a közeli kisebb város, Aschaffenburg elhelyezkedését és történetét, amelyet a jelek szerint nagyon szeret. 2020-ig úgy tűnt, hogy a NewsFront élénk érdeklődést mutat Aschaffenburg iránt, és cikkeket közölt az egyébként jellegtelen vidéki városról. Hogy ez a város miért lenne érdekes a NewsFront közönsége számára, nem világos. Bár ilyen cikkek már nem jelennek meg, 2023 óta úgy tűnik, hogy a TV Novosti által támogatott Ruptly csatorna is érdeklődést mutat Normann szülővárosa a 60 ezres bajor kisváros, Aschaffenburg iránt. Normann azonban azt állítja, hogy nincs kapcsolata a Ruptlyval.
Mégis úgy tűnik, hogy a Ruptly orosz „újságírói” Aschaffenburgot nagyon fontos helynek tartják Németországban, ahol országos jelentőségű események zajlanak. A Ruptly idén már ötször tett közzé videótartalmat a városban tartott kormányellenes gyűlésekről, többek között június 25-én, egy nappal a Prigozsin-féle lázadás után.
Érdekes, hogy az aschaffenburgi gyűlések, amelyeket Johannes Normann néha népszerűsít a közösségi média fiókjain, 2023 óta egyre több résztvevővel és növekvő intenzitással zajlanak. Az ezekről az eseményekről készült videókat az orosz állami tulajdonú média is bemutatja, felhasználva őket az orosz propagandanarratíva keretezéséhez.
„Az orosz propagandamédia által terjesztett összeesküvés-elméletek és egyéb álhírek megsokszorozódnak és megerősödnek az olyan gyűléseken, mint amilyenek most rendszeresen előfordulnak Aschaffenburg kisvárosában” – mondja Elisabeth Fast, a német Amadeu-Antonious Alapítvány kutatója. „Felveszik és beszámolnak róluk, gyakran eltúlozva valódi jelentőségüket. Ezzel támogatják az ilyen tüntetéseket, mert azt akarják, hogy a lendület ne vesszen el.” Fast szerint az oroszok célja a társadalmak megosztottságának és konfliktusainak megerősítése.
A szoros kapcsolatok és Normann NewsFrontnál folytatott munkája az első ismert kapcsolat egy német AFD-tag és az FSZB által irányított orosz propagandagépezet között. A német NewsFront egy korábbi alkalmazottja volt az, aki a Die Zeit című német lapnak elárulta, hogy a „költségvetés nagy részét” kitevő pénzeket közvetlenül az orosz biztonsági szolgálatok juttatták neki. Az Egyesült Államok is egyértelművé tette szankcióiban, hogy a NewsFront „FSZB által irányított” szervezet.
Ezekkel a megállapításokkal szembesítve Normann azt mondta, hogy hajlandó lenne újra beszélni a NewsFronttal. A szankciókról kérdezve azt mondja, hogy azok számára lényegtelenek: „Nagyon aggasztónak tartom, hogy hagyjuk, hogy egy idegen hatalom irányítsa a híreinket” – mondta.
A sors iróniája, hogy néhány hete Normannt – aki gyakran ismételgette az Ukrajnával kapcsolatos hamis orosz propagandaállításokat – bűncselekmény miatt ítélték el: olyan szimbólumot – horogkeresztet – terjesztett a közösségi médiában, amelyet a német törvények tiltanak. Miközben fellebbezett az ítélet ellen, egy másik bírósági ügyben azzal vádolják, hogy a Twitteren (új nevén X) támogatta Oroszország ukrajnai invázióját.
A szerb ex-politikus állásajánlatot kapott
A NewsFront szerb honlapja 2015-ben indult, miután Kniriket állítólag néhány szerbiai önkéntes felkereste, akik „aggódtak a nyugati média növekvő befolyása miatt Szerbiában” – mondta Knirik a Szabad Európa Rádiónak.
A NewsFrontnak 2016 elején adott interjújában Knirik azt nyilatkozta, hogy az újonnan megnyitott szerkesztőség egyik célja az volt, hogy „megakadályozza az ukrán forgatókönyv megvalósulását Montenegróban”. Az év októberében Montenegróban parlamenti választásokat tartottak volna, amelyek azért voltak különösen fontosak, mert az eredményük tétje az ország NATO-csatlakozásának megszavazása volt.
„A jelenlegi rezsim megpróbálja a NATO-ba kényszeríteni az embereket… Kötelességünk a tájékoztatás eszközeivel megakadályozni, hogy az USA az ukrán forgatókönyvet hajtsa végre Montenegróban” – jelentette ki akkor Knirik.
2016-ban a NewsFront Szerbia heves kampányt folytatott Milo Đukanović akkori miniszterelnök ellen, aki NATO-párti volt. Cikkeiben nyíltan az oroszbarát ellenzéki párt, a Demokratikus Front mellett kampányoltak.
A honlap főszerkesztője akkoriban Okszana Szazonova orosz újságírónő volt, aki Odesszában született, majd az oroszországi Rosztovba, később pedig Szerbiába költözött. A Myrotvorets ukrán honlapon közzétett 2015-2016-os képernyőfelvételeken látható, hogy Szazonova a NewsFront munkatársaival folytatott beszélgetést a szerbiai csapatának fizetéséről. A megbeszélt összeg 400 euró volt (körülbelül 259 euró neki és 141 euró a csapatnak).
A Bellingcat vizsgálata szerint 2016-ban, a választások előtt Szazonova kapcsolatban állt egy Nemanja Ristić nevű szerbiai jobboldali aktivistával. Ristićet nem sokkal később a montenegrói ügyészség azzal vádolta meg, hogy tagja volt egy montenegrói, szerbiai és oroszországi személyekből álló csoportnak, amely a választások napján puccsot tervezett, hogy hatalomra juttassa az oroszbarát erőket, amelyek megakadályoznák a NATO-hoz való csatlakozást. A vádlottak között voltak a Demokratikus Front vezetői, valamint az orosz katonai hírszerzés, a GRU két ügynöke.
Néhány év tárgyalás után a feltételezett puccsistákat börtönbüntetésre, Ristićet pedig hét évre ítélték. Az ítéletet azonban hatályon kívül helyezték, és jelenleg új eljárás folyik.
Nem ez volt az egyetlen vita, amely akkoriban a NewsFront Szerbia és Szazonova körül folyt. 2016 szeptemberében a regionális média arról számolt be, hogy a koszovói rendőrség letartóztatta Szazonovát és Szergej Belous operatőrt, mert feltehetően illegálisan hatoltak be Koszovóba (amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, de amelyet Szerbia saját területének részeként tart számon). Egy éjszakai őrizet után pénzbírságot szabtak ki rájuk, majd visszatoloncolták őket. Szazonova a Sputniknak adott interjújában azt állította, hogy az „orosz diplomáciának” köszönhetően menekültek meg. Amint arról az Amerika Hangja beszámolt, az orosz nagykövetség képviselői vitték őket Belgrádba.
Nem tudni, hogy Szazonova pontosan mikor távozott a NewsFront Szerbia szerkesztőségéből. Egy 2019-es interjúban múlt időben beszélt a szerbiai munkájáról. Ennek ellenére 2022-ig továbbra is főszerkesztőként szerepelt a honlap impresszumában. Forrásaink megerősítik, hogy már régen elhagyta a honlapot, és törölte a közösségi média fiókjait is.
Szazonova távozása után Knirik Dragana Trifkovićot szerette volna az új szerkesztőnek. A nőt Szerbiában jobboldali körökben úgy ismerik, hogy 2020-ig a jobboldali parlamenti pártok prominens képviselője volt. Ma rendszeresen szerepel a nyilvánosság előtt oroszbarát elemzőként és geopolitikai kérdések és konfliktusok szakértőjeként. Támogatja a donbászi és krími szeparatizmust, amiért az ukrán hatóságok pedig szankciós listára tették.
A VSquare adatelemzése szerint szerint Trifković egyike volt azoknak, akiknek Szerbiában hozzáférése volt a NewsFront weboldalához, amit a Raskrikavanje riporterének adott interjúban megerősített. Elmondta, hogy csak néhány e-mailt váltott Knirikkel: egyszer egy donbászi újságírói látogatás megszervezésével kapcsolatban, másodszor pedig akkor, amikor munkát ajánlott neki. Úgy vélte, Knirik azért ajánlotta fel neki a NewsFront szerkesztői állását, mert oroszul és szerbül is beszél.
„Nem mondta ki kifejezetten, de a beszélgetésünkből megértettem, hogy nem szabadna rezsimellenesnek lennünk. Elmondtam neki, hogy számomra az objektivitás a legfőbb feltétel, és hogy nem foglalkozhatok propagandával” – jelentette ki.
Trifković elmondta, hogy annak ellenére kapott hozzáférést a honlaphoz, hogy a megbeszélések még tartottak, és nem tudja, miért volt ez így. A belépési jogosultságát mégis arra használta, hogy feltöltse egy Koszovóról szóló interjúját. Azt állította, hogy ezt követően nem volt további kapcsolata a NewsFronttal, illetve nem lépett kapcsolatba Knirikkel.
Ezt megelőzően azonban széleskörűen együttműködött a weboldallal: A Szazonova által vezetett NewsFront széles körben népszerűsítette Trifković nézeteit és tevékenységét, megjelentette cikkeit, interjúit és beszámolóit különböző oroszországi és az elszakított ukrán területekről tartott konferenciákról.
Trifković most már elhatárolódik a weboldaltól, amelyet „nagyon szakszerűtlennek” tart, de azt mondja, nem hiszi, hogy az orosz hírszerzéssel áll kapcsolatban.
A VSquare adatelemzése szerint Borisz Gaborov is egyike azoknak, akik a szerb NewsFronton tartalmak közzétételében részt vesznek (neki is van hozzáférése a fő orosz domainhez). Gaborov azt állítja, hogy ő a szerbiai honlap jelenlegi szerkesztője, bár az ő neve nem található az impresszumban.
Gaborov szerint a NewsFrontnak sincs kapcsolata semmilyen titkosszolgálattal. Minden nyugatról érkező állítást „ostobaságként” utasít el.
Gaborov a Raskrikavanje egy munkatársának telefonon azt mondta, elsősorban az orosz NewsFront cikkeit fordítja a Google Translate segítségével, és hogy jelenleg rajta kívül senki más nem dolgozik a honlapon. A Raskrikavanje újságírójának elmondja, mikor és hogyan kezdett el együttműködni a NewsFronttal, és megosztja indítékait.
Egy óra múlva azonban visszahívta a Raskrikavanje riporterét, és követelte, hogy név nélkül idézze a kijelentéseit. Azzal fenyegette az újságírót, hogy néhány ember fel fogja hívni, de nem hajlandó megmondani, hogy kik azok. Azzal vádolta az újságírót, hogy saját országa ellen dolgozik, és zaklatási feljelentéssel fenyegetőzött.
Az észak-szerbiai kisvárosból származó 30 éves férfi számos olyan oldal és fiók adminisztrátora is a közösségi médiaplatformokon, mint a Facebook, a Twitter, az Instagram és a TikTok, amelyek hazafias vagy nacionalista tartalmakat tesznek közzé. Ezek közül a legsikeresebb a „Ponosim se što sam Srbin” (Büszke vagyok arra, hogy szerb vagyok) Facebook-oldal, amelynek több mint 100 000 követője van. Gaborov az ilyen oldalak értékesítésével foglalkozik, miután elegendő követőt gyűjtött össze. Találtunk például egy online hirdetést, ahol egy „Upoznaj Srbiju” (Ismerd meg Szerbiát) nevű Instagram-fiókot kínált 19 000 követővel, körülbelül 380 euróért. A Twitter-fiókokat követőnként egy szerb dinárért (0,008 euró), a Facebook-oldalakat és -csoportokat pedig követőnként 0,02 euróért árulja, „mert ezeket nehezebb létrehozni”.
Bár Gaborov jártas a weboldalak és oldalak kezelésében, arra nem tud pontos választ adni, hogy a NewsFront gyakorlatilag miért ismeretlen Szerbiában a szélesebb közönség számára. Szerinte ez azért van, mert a YouTube, a Facebook és a Twitter 2020-ban betiltotta a NewsFront közösségi média fiókjait. A Similarweb adatai szerint a weboldal szerbiai kiadása a legkevésbé népszerű oldalak közé tartozik, ha összehasonlítjuk a NewsFront más országokban működő weboldalaival – annak ellenére, hogy ezeket szintén kitiltották a közösségi médiából. A NewsFront Slovakia például júniusban több mint 300 ezer látogatót ért el, míg a szerbiai kiadás kevesebb mint 20 ezret. A NewsFront Szerbia oldala jelen van az orosz hálózatokon, de még ott is nagyon korlátozott az elérésük (jelenleg mintegy 500 követőjük van a Telegramon és valamivel több mint 1000 a VKontaktén).
Szlovákiai terjeszkedés
Egy évvel a NewsFront helyi szerkesztőjének leleplezése után a krími propagandaoldal szlovák változata az egyik leglátogatottabb szlovákiai dezinformációs portál. Ez az egyik legsikeresebb Telegram-csatorna is az országban. Bár a NewsFront az elmúlt években terjeszkedett, és a tágabb közép- és kelet-európai régió több országában is jelen van, úgy tűnik, az egyik legkisebb információs piacon érte el legnagyobb hatósugarát: Szlovákiában. Néhány nappal ezelőtt azonban a NewsFront Slovakia elvesztette a hozzáférést az orosz propaganda terjesztésének két nagy hatású platformjához. A Telegram üzemeltetője letiltotta a profiljukat, és az eredeti honlapjuk is elérhetetlenné vált.
Bár a NewsFront szlovák változata az elmúlt három évben aktív szereplője volt a dezinformációs színtérnek, nem tartozott az ország legismertebb szereplői közé. Az oldal 2020 közepén indult útjára anélkül, hogy nagy feltűnést keltett volna. Más országokhoz hasonlóan inkább a dezinformáció és a narratívák forrásaként szolgált más hasonló oldalak számára, amint azt korábbi vizsgálatunk feltárta. Azóta azonban az ország egyik leglátogatottabb összeesküvéses honlapjává vált.
Iveta Kupkova, a Szlovák Biztonsági Tanács Hivatala Helyzetelemző Központjának igazgatója szerint a NewsFrontot már régóta a Kreml propagandájának és dezinformációjának a szlovák információs térbe való egyik legfontosabb belépési pontjaként tartják számon . „Sőt, hozzájárul ugyanannak a dezinformációs narratívának a terjesztéséhez, amelyet más uniós tagállamokban is terjesztenek. Erre példa volt a tavaly novemberi rakétaesés Lengyelország területén” – mondta a hibrid fenyegetés szakértője. Hozzáteszi, hogy a NewsFront a Telegram más fiókjaival együtt néhány perc alatt Oroszországból átvett narratívákat terjeszt.
Első hely a forgalom alapján
A Similarweb adatai szerint a szlovák NewsFront honlapja a második leglátogatottabb az orosz anyaoldal után. A látogatók becsült száma havonta 300 és 400 ezer látogatás között mozog. A geolokációs adatok is azt mutatják, hogy a legtöbb látogató Szlovákiából érkezik, de a cseh olvasók aránya is jelentős.
A Telegramon szintén virágzik az oldal: a Slovak NewsFront az öt legnagyobb szlovákiai csatorna egyike. Az első évben mintegy 30 ezer új követővel gyarapodott, amivel a negyedik helyre került a szlovák nyelvű csatornák között. Más csatornákat is ellátott tartalmakkal, posztjait számos más csatornán és csoportban is megosztották, köztük külföldi csoportokban is.
2022 nyara óta különös hangsúlyt kapott a Telegram, mint a NewsFront tartalmak terjesztésének platformja. Ebben az időszakban a szlovák csatornának is sikerült növekednie.
A szlovák NewsFront Telegram-csatornára ötven linket tettek fel a háború kitörését követő hónapban, és nem tudjuk biztosan megmondani, hogy más, a szlovák NewsFrontra mutató linket tartalmazó posztok nem kerültek-e fel, mielőtt a Facebook törölte volna őket. Ezt követően ez a tendencia csökkent, de 2023 eleje óta érezhetően nőtt.
Ezeket a linkeket leginkább a szlovák nyelvű Facebook-csoportokban osztják meg, de terjednek a cseh és német nyelvű közösségekben is. Köztük vannak Milan Uhrík szlovák szélsőjobboldali politikus és európai parlamenti képviselő, a különböző összeesküvés-elméletek terjesztéséről ismert Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter, és oroszbarát csoportok szimpatizánsai.
Annak ellenére, hogy a szakértők már régóta figyelmeztetnek a Slovak NewsFrontra, az állam nem korlátozza tevékenységét. „Ami a honlapot és a Telegram-fiókot illeti, az államnak nincsenek jogi eszközei a fellépésre” – magyarázza Iveta Kupková, a Helyzetelemző Központ igazgatója. Hozzáteszi azonban, hogy a kezükben lévő eszköz az állampolgárok folyamatos figyelmeztetése az interneten terjesztett hamis és félrevezető információkkal szemben: „Erre aktívan törekszik több fiók a közösségi oldalakon, például a rendőrség, a kormányhivatal, a külügyminisztérium és mások”.
Annak ellenére, hogy a NewsFront szlovákiai Telegram-csatornáját a platform geoblokkolta, még mindig sikerült megtartania követőinek többségét.
A szlovák NewsFront Telegram-csatorna adminisztrátora máris létrehozott egy új fiókot, amelynek néhány nap alatt több ezer követőt sikerült összegyűjtenie. A blokkolást így kommentálta: „Barátaim, ez az új TG-csatorna NEWS FRONT. Az előzőt, mint tudjátok, letiltották. Mivel szinkronban a bolgár bajtársakat is blokkolták egyszerre, tudjuk, hogy ki áll emögött…”.
A NewsFront legnagyobb segítője a tartalom terjesztésében a szlovák oroszbarát motoros banda, a Brat za Brata (Testvér a testvérért). A csoport szoros kapcsolatot ápol a pozsonyi orosz nagykövetséggel. Telegram-fiókjuk szisztematikusan felerősíti mind az orosz nagykövetség, mind a Slovak NewsFront posztjainak hatósugarát.
Annak ellenére, hogy a Brat za Brata fiókját csak röviddel az ukrajnai orosz agresszió után hozták létre, a Slovak NewsFront akár 11 ezer posztját is sikerült megosztania. A statisztikák alapján a Brat za Brata csatorna a hivatalos Kreml-narratívák legnagyobb terjesztője a szlovák Telegramon. A NewsFront szlovákiai csatornájának blokkolására is reagáltak, és most az újonnan létrehozott csatorna posztjait osztják újra.
Az uniós államok számára lehetővé vált az Ukrajna orosz megszállását támogató és a Kreml narratíváit terjesztő weboldalak blokkolása, Szlovákiában azonban erről csak egy ideiglenes jogi szabályozás született; a szlovák parlament képviselői végül nem tették be a végleges blokkolás lehetőségét a törvénybe.
A szabályozás érvényességekor egy honlap blokkolásához szükséges nemzetbiztonsági felhatalmazást a szlovák belügyminisztérium Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Központja biztosította. A hivatal „dokumentumok elemzése alapján döntött arró | Európaiak az orosz propagandagépezet szolgálatában | Bár tulajdonosa amerikai és uniós szankciók alatt áll, a NewsFront, az orosz hírszerzéshez kapcsolódó Kreml-propagandaközpont továbbra is eléri az európai közönséget. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/08/25/europaiak-az-orosz-propagandagepezet-szolgalataban/ | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt.
Újságírók után kémkedett az Orbán-rezsim
2021-ben 300 magyar telefonszámot találtak egy kiszivárgott adatbázisban, amelyhez a Forbidden Stories jutott hozzá. Az adatbázisból kiderült, hogy Magyarország is az izraeli kibercég által gyártott Pegasus kémprogramot felhasználó országok között volt.
A Pegasust hivatalosan terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek ellen lehetne bevetni, a magyar kormány ugyanakkor kritikusai megfigyelésére is használta a kémprogramot.
A célszemélyek listáján négy magyar újságíró szerepelt, mindannyian független lapoknál dolgoztak. Németh Dániel fotós telefonját 2021 júliusában törték fel titokban, majd telepítették rá a Pegasus kémprogramot. Németh társszerzője volt annak az Átlátszón megjelent, díjnyertes tényfeltáró cikknek, amelyből kiderült, hogy a magyar kormányzati elit, köztük a miniszterelnök is, külföldön bejegyzett luxusjachtokat és magánrepülőket használ. Emellett Csikász Brigitta, akkoriban az Átlátszónál dolgozó újságírójának telefonját is többször feltörték a Pegasus segítségével 2019-ben.
További célpontok között voltak magyar közszereplők, ügyvédek és politikusok, valamint üzletemberek, például a Central Médiacsoport tulajdonosa. A CEU egyik külföldi hallgatója is célpont lett.
A Direkt36 szeptemberi cikke szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen szavazott a kémprogram beszerzéséről, az eszközt a titkosszolgálati megfigyeléseket technikailag lebonyolító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akarta beszerezni. Kósa Lajos kormánypárti politikus később elismerte, hogy a kormány volt a megrendelő. A pontos részletek ugyanakkor nem tudhatóak, a beszerzésről szóló nemzetbiztonsági bizottsági ülés jegyzőkönyvét ugyanis 2050-ig titkosították, A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelentése szerint minden megfigyelés esetében teljesültek a törvényesség feltételei, a megfigyelést végző szolgálat pedig minden esetben megfelelően alátámasztotta, hogy nemzetbiztonsági okokból szükség volt az adatgyűjtésre.
Magyarország megtagadta az együttműködést az Európai Parlament illegális megfigyelésekkel foglalkozó különbizottságával (PEGA).
Tavaly derült ki az is, hogy európai országokba kiküldött magyar diplomaták rendszeresen gyűjtöttek információkat független magyar újságírók, köztük két Átlátszós újságíró utazásairól is, miközben aktívan elősegítették a kormánypárti médiához kötődő személyek külföldi látogatásait.
Black Cube és más kémprogramok
A magyaroknak más kémprogramokkal is vannak negatív tapasztalatai: a CitizenLab jelentése és a Wikileaks dokumentumai alapján az Átlátszó 2013-ban arról számolt be, hogy a magyar titkosszolgálat is a politikai ellenfelek és civil szervezetek megfigyelésére használt FinFisher felhasználói között volt. 2015-ben az olaszországi székhelyű Hacking Team kereskedelmi kémprogramokat gyártó cégtől kiszivárgott fájlokból kiderült, hogy Magyarország 2008 óta az ügyfele. A szolgáltatásokért közel 2 millió eurót (600 millió forintot) fizettünk.
2017 és 2018 között civil szervezeteket és magánszemélyeket kerestek meg hamis személyazonosságot használva, hogy lejárassák őket a választási kampány során. A kampányban a magyar kormány megbízásából a Black Cube izraeli cég vett részt. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén a fideszes képviselők megakadályozták, hogy a Black Cube ügy napirendre kerüljön.
Tavaly februárban számolt be arról az Átlátszó, hogy hogy a Black Cube-hoz hasonló elemekkel titkosszolgálati manőverekre emlékeztető akció indult újságírók, szakértők, politikai elemzők, civil szervezetek munkatársai ellen. A gyanús körülmények között készült videóinterjúkat leleplező riportként mutatták be a kormánypárti újságokban.
A Pegazustól a Predatorig
2017-ben a lengyel titkosszolgálatok 87,6 millió eurót fizettek a Pegasus kémprogramért. A pénz nagy része az Igazságügyi Alapból származott, ami hivatalosan bűncselekmények áldozatainak támogatására fordítható. A pénzek elosztását Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter felügyeli. Az NSO Group izraeli gyártónak szóló számlát a kormánynak alárendelt Központi Korrupcióellenes Hivatal állította ki.
A CitizenLab valamint az Associated Press (AP) újságírói szerint a Pegasus Lengyelországban megfigyeltjei között volt Roman Giertych ügyvéd, aki a kormánypárt egyik legnagyobb kritikusa – és Ewa Wrzosek, a kormányt bíráló ügyész is.
Krzysztof Brejza – lengyel ellenzéki szenátor és a lehallgatás idején az ellenzéki elnökjelölt kabinetfőnöke – telefonját harmincháromszor törték fel. Mint a TVN Superwizjer újságírói elárulták, a Pegasusnak köszönhetően a szolgálatok hozzáférhettek a politikus üzeneteihez, telefonhívásaihoz és privát fotóihoz.
A CitizenLab elemzése bemutatta, hogy a lehallgatottak hosszú listáján olyan személyek is szerepeltek, akiknek tevékenységéről a lengyel kormány a lehető legtöbbet akarta tudni, mint például:
– a hatóságokat ellenőrző Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal tisztviselői;
– Michał Kołodziejczak, az AgroUnia mezőgazdasági szervezet vezetője;
– Adam Hofman és Mariusz Antoni Kamiński, a hatóságokkal kapcsolatban álló személyeknek és cégeknek PR-szolgáltatásokat nyújtó üzletemberek.
2023 májusában jelentek meg a PEGA bizottság ajánlásai a lengyelországi megfigyelésekkel összefüggésben. Ezek részben egybeesnek a Panoptykon lengyel adatvédelmi alapítvány 2019 szeptemberi jelentésének következtetéseivel. A PEGA többek között azt ajánlja, hogy Lengyelország állítsa vissza a szolgálatok független ellenőrzését és a felettük gyakorolt parlamenti felügyelet rendszerét, hajtsa végre a bejelentővédelmi irányelv átültetését, indítson vizsgálatot a Pegasus használatával kapcsolatban, és állítsa vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Semmi jel nem utal azonban arra, hogy Lengyelország megfogadja a PEGA ajánlásait: a kormány következetesen elutasította, hogy találkozzon a bizottságban helyet foglaló európai parlamenti képviselőkkel.
Nem a Pegasus volt az egyetlen Lengyelországban használt kémprogram. A CitizenLab szerint a Predator, egy észak-macedóniai cég által kifejlesztett (az izraeli hírszerzés embereihez köthető) szoftvert is használták az országban.
2022 júliusában botrány tört ki Görögországban, ahol a Predator kémprogramot újságírók és ellenzéki politikusok ellen használták. Egy parlamenti vizsgálóbizottság kiderítette, hogy a szoftver beszerzés mögött két üzletember, illetve egy lengyel ügyvéd és vállalkozó állt – derült ki a FRONTSTORY.PL cikkéből. Stanisław Pelczar ügyvéd volt az, aki valószínűleg közvetített a görög rendőrségnek a Predator megvásárlásában (ő maga azonban tagadta ezt egy újságíróknak adott interjúban).
Romániára is átterjedt az uniós hallgatási kódex
2016-ban derült ki, hogy a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze után kémkedett a Black Cube, egy volt izraeli Moszad-ügynökök által alapított magán-hírszerzőcég..
A Contex.ro, az OCCRP egyik román partnere megpróbálta felmérni, hogy a román kormány vásárolt-e és milyen típusú kémprogramokat használt az elmúlt évtizedben. A Külügyminisztérium azonban megtagadta a lap által kért információk kiadását a romániai intézmények által használt kémszoftverekről.
Ugyanennek a minisztériumnak kellett volna átadnia az adatokat a PEGA-bizottságnak is, amely hasonló hivatalos kéréssel fordult hozzájuk. Azonban Románia, más uniós országokhoz hasonlóan úgy döntött, hogy nem működik együtt a bizottsággal. A PEGA-bizottság előadója bírálja az uniós kormányok átláthatóságának hiányát. „Az a tény, hogy a kormányok csoportosan úgy döntöttek, hogy nem válaszolnak nekünk, és nem működnek együtt, nagyon lényeges. Én ezt omertànak nevezem. Ezt a kifejezést az olasz maffia használja, amikor úgy döntenek, hogy hallgatnak” – mondta Sophie in ‘t Veld a Context.ro-nak.
A PEGA-bizottság előzetes jelentése megállapította, hogy az EU valamennyi tagállamában használtak kereskedelmi kémprogramokat.
2015-ben a Rise Project két cikke részletesen bemutatta, hogy a Hacking Team, egy olasz kémszoftver-gyártó kapcsolatban állt több román hírszerző szolgálattal és kereskedelmi céggel. A Rise szerint a Hacking Team más hackerek támadása után nyilvánosságra hozott belső levelezéséből kiderült, hogy a SRI, a hadsereg hírszerző szolgálatának (DGIA) és a román rendőrség főfelügyelőségének egyik osztálya képviselői érdeklődtek a cég kémprogramjai iránt.
Az NSO prágai rendezvénye
Nemrégiben a cseh média arról számolt be, hogy a cseh kormány is megvásárolta a Pegasus kémprogramot. Az Európai Parlament hivatalos vizsgálóbizottsági jelentése is hasonló következtetésre jutott. Az E15 honlapja szerint az NSO Group izraeli cég érdeklődött a Pegasus csehországi értékesítése iránt.
„Nem tudok arról, hogy a cseh állam valaha is vásárolt volna ilyen szoftvert. Soha nem dolgoztam az NSO Groupnak vagy a cseh állam érintett részeinek, amelyek hasonló eszközöket vásárolhatnak és használhatnak” – mondta Tomáš Pojar nemzetbiztonsági tanácsadó az Investigace.cz-nek. Arra a kérdésre, hogy Csehországban melyik intézmény garantálja, hogy a Pegasushoz hasonló kémprogramokat nem használják újságírók vagy aktivisták ellen, azt mondta, hogy erre egyszerű a válasz: a Cseh Köztársaság jogállam. „Az én szemszögemből nézve egyáltalán nincs okunk arra, hogy más intézményeket hozzunk létre” – zárta Pojar.
Prága minden évben otthont ad egy kiberbűnözéssel és megfigyeléssel foglalkozó konferenciának, az ISS World Europe-nak, amelyen a bűnüldöző és hírszerző szervek emberei, valamint az ilyen eszközöket forgalmazók vesznek részt. Ezt a konferenciát 2021-ben az NSO Group szponzorálta.
A szlovák hatóságok hallgatnak a Pegasusról
A szlovák sajtó az elmúlt évek során többször is írt arról, hogy a szlovák titkosszolgálatok kémszoftvereket szereztek be.
A WikiLeaks 2014-es információi alapján Szlovákia állítólag a Gamma Grouptól vásárolta meg a FinFisher kémprogramot. Egy évvel később az olasz Hacking Team cég e-mailezését szivárogtatták ki a WikiLeaksen keresztül. Ebből kiderült, hogy Szlovákia érdeklődött a Galileo szoftvere iránt. Egyik vásárlás tényét sem erősítették meg hivatalosan. A FinFisher használatát ugyanakkor az Európai Parlament idei jelentése is alátámasztotta.
A szlovák katonai hírszerzés 2021-ben a Zive.SK-nak a következőt nyilatkozta: „Megerősíthetjük, hogy az említett rendszert nem használjuk a védelmi minisztériumban, és nem is használtuk.”
A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nem volt hajlandó kommentálni a Pegasus esetleges használatát. Egy jogi akadályra hivatkozott, amely állítólag megtiltja számukra, hogy megerősítsék vagy cáfolják az esetleges használatot.
Bulgária jó házigazda a kémprogramokat gyártó cégek számára
A bolgár titkosszolgálatok már régóta használják a FinFisher és a FinSpy kémprogramokat. Megpróbáltak egy másik kémszoftvert is beszerezni a HackingTeamtől, de az üzlet meghiúsult. 2013-ban botrány tört ki, miután kiderült, hogy a mobil IMSI-fogók (mobil mobiltelefon-állomások, amelyek úgy tesznek, mintha legális mobilszolgáltató állomások lennének. A telefon csatlakozik a csaló mobilállomáshoz, így ki van téve a hackelésnek és a megfigyelésnek.) A Belügyminisztérium által, uniós pénzből vásárolt eszközöket politikusok illegális megfigyelésére használták. Az ügyészség három személy ellen emelt vádat, de később az ügy eltűnt a hivatalos nyilvántartásból.
A legújabb hírek szerint Bulgária adott otthont az izraeli Circles cég üzleti tevékenységének, amely GSM-hálózatok feltörésére alkalmas eszközöket szállított. A Pegasust gyártó NSO csoport pedig felvásárolta a Circles-t. Az üzlet jelenleg virágzik, a növekvő alkalmazotti létszám és a vállalat éves pénzügyi jelentéseiben látható, több milliós bevételek alapján legalábbis. A Pegasus használatát a bolgár kormány hivatalosan nem erősítette meg, de folyamatban van egy ügyészségi vizsgálat, és a beszerzésre rálátó források megerősítik, hogy a Belügyminisztérium használta a szoftvert. A jelenlegi főügyész, Boriszlav Szarafov a közelmúltban kijelentette, hogy a korábbi főügyész és riválisa, Ivan Geshev megbízásából megfigyelés alatt tartotta. Az azonban nem volt egyértelmű, hogy bármilyen típusú kémprogram célpontja volt-e. | Pegasus, Black Cube, FinFisher – így kémkednek az uniós országok állampolgáraik után | A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/08/29/pegasus-black-cube-finfisher-igy-kemkednek-az-unios-orszagok-allampolgaraik-utan/ | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismét aktív magyar nyelven a Krímből szerkesztett orosz dezinformációs portál, a NewsFront. Az orosz kormánymédia kedvenc magyar álszakértője, Keveházy Miklós által irányított honlap eddig nem tudott nagy elérést generálni, amire azért sincs szükség, mert a magyar állami propaganda szívesen szolgál a Kreml szócsöveként.
A magyarországi dezinformációs színtér nagyon különbözik a szomszédos országokétól. Magyarországon nem jellemzőek az orosz dezinformációs honlapok, a hamis propaganda híreket jellemzően nem orosz szereplők terjesztik. Csekély szerepük oka, hogy funkciójukat, a Kreml narratíváinak és összeesküvés-elméleteinek a terjesztését közvetlenül a magyar kormánymédia vette át.
Ennek ellenére a NewsFront nemzetközi dezinformációs platform 2018 óta jelen van Magyarországon is. A lap magyar változata nem sokkal a bizonyítottan orosz hátterű, a GRU-hoz kötődő Hídfő.ru weboldal leállítása előtt indult el.
A Magyar NewsFront ma hosszabb tétlenség után ismét aktív, annak ellenére, hogy a magyar nyelvű változat a „hírügynökség” 11 külföldi kiadása közül az egyik legkevésbé sikeres.
A NewsFront vélhetően az orosz titkosszolgálatok, pontosabban az FSZB irányítása alatt áll. A NewsFront impresszumában csak a „NewsFront ügynökség” vezetőjének, Konsztantyin Knyriknek a nevét találjuk. Az illegálisan elcsatolt Krím-félszigeten bejegyzett MediaGroup NewsFront Ltd-t működtető oroszbarát aktivistát az EU, Kanada és az USA szankciókkal sújtotta.
2015-ben a NewsFront főleg olyan emberekből állt, akik a 2014 után Oroszország által megszállt ukrán területekről, a Krímről, Donyeckből és Luhanszkból származnak. Egy nemzetközi újságírócsoport birtokában lévő adatok szerint a NewsFrontot Knyrik mellett legalább 70 másik ember irányítja, akik Oroszországban és Európában élő újságírók, szabadúszók, regionális és helyi szerkesztők. Közülük néhányan megerősítették a NewsFronthoz való kötődésüket az oknyomozó újságírócsoport tagjainak.Hat szerkesztőség újságírói hónapokon át elemezték a NewsFronthoz kapcsolódó több mint 100 e-mail címet, és sikerült összekapcsolniuk őket olyan valódi emberekkel, akik a Kreml propagandáját terjesztik Európában és azon kívül. Közülük hárman a NewsFront magyar változatát szerkesztették vagy szerkesztik jelenleg is.Partnereink:
VSquare.org,Ján Kuciak Oknyomozó Központ – ICJK.sk (Szlovákia), Frontstory.pl (Lengyelország), Investigace.cz (Csehország), KRIK (Szerbia), WDR (Németország), A Dossier Center hozzájárult a kutatáshoz. A Debunk.eu hozzájárult az adatok elemzéséhez.
Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, az Euroatlanti Integrációs és Demokrácia Központ (CEID) külsős munkatársa szerint „a magyar Newsfront lebutított, faék-egyszerűségű orosz propaganda-narratívákat közvetít. Végtelenül hatásvadász címekkel, és nagyon rövid, néhány mondatos villámhírekkel dolgozik, de még ezekben sem ritkák a helyesírási hibák.”
A magyar NewsFront tartalmával kapcsolatban Német Szilvi médiakutató, a Lakmusz.hu magyar tényellenőrző oldal újságírója hozzátette, hogy az oldal az ukrán-magyar etnikai konfliktus elmélyítésére is alkalmas narratívákat népszerűsít. „A magyar nyelvű News Front indulása óta következetesen képvisel olyan narratívákat, amelyek alkalmasak az ukrán-magyar nemzetiségi konfliktus elmélyítésére. Az erre irányuló dezinformációs törekvések egyik természetes célpontját jelenti Kárpátalja, ahol az orosz inváziót megelőzően körülbelül 120 ezer magyar élt. A portálon gyakran jelentek meg olyan hírek, amelyek ukrán nacionalisták magyarellenes megmozdulásairól vagy a kijevi „rezsim” erőszakos ukránosító törekvéseiről számolnak be.” – mondta.
A magyar szerkesztők nevei nem szerepelnek az oldalon, ezzel szemben az oldal lengyel változata szerint még magyarországi szerkesztőségi irodájuk is van. A Jan Kuciak Oknyomozó Központ a NewsFront cikkeinek és egyéb anyagainak alapos elemzésének köszönhetően a VSquare kiderítette, kik voltak és kik működtetik jelenleg is a honlapot. Köztük azonosítottunk egy volt diplomatát, egy magyar álszakértőt és egy imámot, aki Kelet-Ukrajnában harcolt.
Külföldiek állnak az oldal mögött?
Kezdetben a magyar NewsFront cikkei szinte kizárólag Ukrajnával foglalkoztak, de hamarosan megjelentek a magyar olvasók érdeklődéséhez közelebb álló témák, például a migráció. Emellett a platform által leggyakrabban továbbosztott szövegek az Orbán Viktor kormányának álláspontját kifejező propagandaszövegek voltak.
Ahogy arról a VSquare beszámolt, nem sokkal a magyar NewsFront indulása után már voltak arra utaló jelek, hogy a projekt mögött nem csak magyarok állhatnak. Az oldalon megjelent, magyar sajtót nem idéző darabok gyakran rossz vagy hanyag magyar nyelven íródtak. Ráadásul a megjelenés időpontja egy órával későbbre mutatott, ami arra utal, hogy moszkvai idő szerint jelentek meg. Az Átlátszó szerint az is feltűnő volt, hogy a NewsFront oldal a 2009-ben bevezetett „Pt Sans” betűtípust használta, amelyet az orosz kommunikációs minisztérium rendelt meg Nagy Péter cár betűreformjának 300. évfordulója alkalmából.
A dezinformációval foglalkozó magyar szakértők az oldal rossz helyesírására hívták fel a figyelmet. Rámutattak, hogy
„a nyelvtan és a helyesírás időnkénti rossz minősége egyes magyar cikkekben arra utal, hogy azt külföldiek vezetik”.
Erre utal egy még 2018 körül megjelent hirdetés is az oldalon. Ebben a portál „fordítókat, szerzőket és hangos trombitásokat” (sic) próbált toborozni. Sokatmondó, hogy már a felhívás szövegét is nyelvtanilag hibásan írták.
Jelenlegi vizsgálatunk további bizonyítékokat tárt fel, amelyek alátámasztják ezeket a gyanúkat. A magyar projekt egy orosz férfi bevonásával indult, aki állítása szerint 2014-től az orosz oldalon harcolt a kelet-ukrajnai konfliktusban.
Önkéntes projekt
2018 tavaszán a YouTube-on megjelent egy 40 perces interjú egy Tanaj Csolhanov nevű orosz férfival. Az interjút Krausz Tamás, ismert szélsőbaloldali történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és Csikós Sándor, a magyar Külügyminisztérium volt diplomatája moderálta. A kelet-ukrajnai szeparatista fegyveres erők harcosaként bemutatkozó orosz „a nácibarát ukrán rezsim népirtó háborújáról” beszélt.
A magyar NewsFront kezdeteit közelről ismerő forrás szerint ez az interjú volt az első lépés a magyar változat elindításához. A kezdeményezés két kulcsszereplője a videóban „népfelkelés harcosaként” bemutatott Csolhanov és az Ukrajna-szakértőként bemutatott Csikós volt.
Hogy pontosan milyen körülmények között érkezett Magyarországra az állítólagos szeparatista katona, illetve hogyan került kapcsolatba a magyar egyetemi tanárral és a volt diplomatával, nem tudni. Forrásunk azonban megjegyezte, hogy meglepődött azon, hogy Csolhanov szabadon beutazhatott az országba.
Mindenesetre néhány hónappal később életre kelt a NewsFront magyar változata.
Forrásunk szerint Csolhanov részt vett annak szerkesztésében, noha nem tudott magyarul, és az oroszon és a tatáron kívül más nyelvet nem beszélt.
A magyar NewsFront indításának körülményeit ismerő forrást a projekt pénzügyi hátteréről is kérdeztük. Azt mondták, hogy a projektet önkéntes alapon működtették. Tudomása szerint a NewsFront központi szerkesztőségétől senki nem kapott anyagi juttatást. Kérdés, hogy ez még mindig így van-e.
A NewsFront első magyarországi cikke 2018. július 2-án jelent meg. A szöveg Kijev, az EU és az USA elleni „forradalomra” szólított fel, szerzője pedig egy állítólagos kelet-ukrajnai szabadságharcos volt. Ez nem más volt, mint maga Csolhanov. Bár a szöveget ő jegyezte, azt nem árulta el, hogy ő maga egyben a NewsFront magyarországi platformjának irányítója is.
A harcos imám
A NewsFront központi szerkesztősége és a magyar szerkesztők között közvetítőként működő Csolhanov múltját vizsgálva több érdekes részlet is kiderül. Harcos, imám, krími tatár közéleti és vallási szereplő, a felkelőkkel szimpatizáló újságíró, vagy legutóbb hadmérnök és Novorosszija védelmezője. Hosszú a szerepek listája, amelyekben a jelenleg 46 éves férfi eddig megjelent.
Bár a sajtóban gyakran szerepel, hogy a krími tatárokat képviseli, Tanaj Csolhanov valójában volgai tatár az oroszországi Voronyezsből. A Myrotvorets Center szerint „születésétől 2010-ig Jurij Sapozsnyikov néven Voronyezsben élt.”
Néhány évvel a névváltoztatás után, a kelet-ukrajnai háború kitörésekor és a Krím félsziget illegális annektálásakor (amelyet a szeparatisták krími tavaszként emlegetnek) Csolhanov ismét felbukkant. Az Atlantic Council DRFLabje is felfigyelt rá, mint írták, „független szakértőként” 2014 óta rendszeresen ad a háborúval kapcsolatos tudósításokat és interjúkat szeparatista és oroszbarát honlapoknak.
2014 előtti előéletéről is lehet tudni. Mielőtt a Krímbe érkezett volna, Szentpéterváron imámként szolgált, onnan került végül a később megszállt félszigetre. Sajtóértesülések szerint itteni küldetése nem volt más, mint kampányt folytatni a helyi krími tatár vallási vezetők ellen, akik nem támogatták a Krím orosz megszállását.
„Csolhanov a Krímben elsősorban vallása és nemzetisége miatt volt „bevethető”, a félszigeten él ugyanis a mai napig a legnagyobb tatár kisebbség, akik az ukránok oldalán jelentős ellenállást fejtettek ki az orosz megszállással szemben. Csolhanov Moszkva támogatásával támadta a krími tatárokat, iszlám fundamentalizmussal vádolva vezetőjüket, aki a népszavazást akadályozni próbálta” – magyarázza Német Szilvi, a Lakmusz.hu újságírója. Csolhanov Moszkva támogatásával rágalmazta és támadta a krími tatárokat, vezetőjüket iszlám fundamentalizmussal vádolta, amiért megpróbálta megakadályozni az elszakadásról szóló törvénytelen népszavazást.
Buda Péter, korábbi magas rangú magyar nemzetbiztonsági tiszt véleménye szerint Csolhanov tevékenysége egyértelműen egy orosz befolyásolási és aktív intézkedési művelet része volt. Az, hogy muszlim tatárként vett részt egy ilyen műveletben, egyáltalán nem szokatlan, mondja. „A Krím 2014-es elfoglalása után Moszkva számos lépést tett – teljes összhangban a szokásos és jól bevált szovjet modus operandival – a tatár közösség megosztására, amely egyébként nagyrészt ellenezte az orosz inváziót” – magyarázza Buda.
Ennek érdekében magukat tatár érdekvédelmi közösségeknek kiadó létrehozását kezdeményezték, és a hivatalos tatár szervezeteket szélsőséges muszlim ideológia követésével vádolták. Mindezek az orosz külpolitikai célokat szolgálták. „Ebben a műveletben lefizetett tatárok és szimpla orosz ügynökök egyaránt szerepet játszottak, részben egyébként az ukrán szolgálatoktól az oroszokhoz átállt krími – tehát a helyi viszonyokat és beszervezett személyeket jól ismerő – titkosszolgálati személyek közreműködésével ” – tette hozzá a volt magyar nemzetbiztonsági tiszt.
Állítólag magyarokból álló milíciát vezetett
Egy vallási kitérő után Csolhanov megjelent Kelet-Ukrajna megszállt területein. Saját elmondása szerint először csak tudósított az ottani eseményekről, majd fegyvert ragadott és aktívan harcolt az orosz szeparatisták oldalán. Több csoportban is részt vett, köztük állítólag egy magyar csoportban is.
Bár a fent említett magyar interjúban „népfelkelő harcosként” emlegetik, katonai háttere ennél jóval mélyebb. „Csolhanov katonai előképzettségre az orosz hadiflotta különleges egységeinél tett szert, magyarországi látogatása előtt, 2014 és 2017 között pedig a luhanszki Szellem Dandárban és a donyecki Vosztok Dandárban teljesített szolgálatot” – írja Német. Míg az előbbi egy szeparatista csoport, addig az utóbbi egy orosz fegyveres csoport, amely a Donbasz régióban tevékenykedik.
Csolhanov magyarországi kapcsolata túlmutat a NewsFronton, és állítólag katonai dimenziója is van.
„A Szent István Légió egy 2014-ben alakult, rövid életű fegyveres milícia, amely a kelet-ukrajnai konfliktus során az orosz szeparatisták támogatására szerveződött, ennek kifulladásával azonban médiafelületté alakult és a mai napig így működik. A Szent István Légió eleinte úgy került be a hírekbe, mint egy “Újoroszország védelmére alakult magyar különítmény”, a magyarok részvételét azonban már a kezdetektől több szakértő is kétségbe vonta. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy a Szent István Légiót egy magyar felmenőkkel is rendelkező, orosz férfi, Alexander Kiszeljov alapította, aki több VK-bejegyzésben is magyar nevén, Szeles Sándorként szerepel.”
Csolhanov 2014 végén csatlakozott ehhez a „magyar légióhoz”, az év telén az önkéntesek toborzását is átvette. Sőt, a „krími tatárt” a légió egyik ideológusaként emlegetik, ennek küldöttjeként 2014 novemberében a Jobbik képviselőivel is találkozott.
Csolhanov 2018. július 2-án megjelent cikke, amellyel a Magyar NewsFrontot elindította, a kelet-ukrajnai etnikai megosztottság mesterséges szítására irányuló orosz befolyásolási művelet fontos részének tekinthető – véli Buda Péter volt magyar nemzetbiztonsági főtiszt:
„Ismerve az ehhez hasonló műveletek hosszú évtizedekre visszanyúló történetét, Csolhanov itt nyilvánvalóan arra tesz kísérletet, hogy a Krím után Ukrajna keleti végén is “meggyújtsa” a nemzetiségi feszültségek kanócát, azzal, hogy összefogásra buzdítja az Ukrajnával immár nyílt fegyveres konfliktusban álló krími szeparatista nemzetiségi erőket és a kárpátaljai magyarokat. ”
Véleménye szerint teljesen egyértelmű, hogy Csolhanov a Krímhez hasonló szintre akarta eszkalálni a kárpátaljai helyzetet egy közös krími és kárpátaljai narratíva erősítésével. „Hogy mennyire erről, vagyis egy erőszakos, végső soron szeparatista célú műveletről és nem Csolhanov egyéni akciózásáról van szó, arra vonatkozó adalék, hogy éppen ebben az időszakban (2018 februárjában) került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székháza elleni merényletre Ungváron, amivel kapcsolatban azóta kiderült, hogy orosz titkosszolgálati művelet keretében oroszpárti személyek hajtották végre, a nemzetiségi feszültségek eszkalálása érdekében ” – emlékeztet a volt nemzetbiztonsági tiszt. A nyomozás során az ukrán hatóságok feltárták, hogy a székház elleni támadás csak a kezdet volt, amelyet stratégiai létesítmények elleni bombatámadások követtek volna. (A VSquare több cikkben is utánajárt ennek az epizódnak, itt és itt.)
Csolhanovot megkérdeztük a múltjáról, különösen a magyarországi kapcsolatairól, de nem válaszolt kérdéseinkre.
Ex-diplomata a fedélzeten
Egy magyar ex-diplomata is segítette a magyar NewsFront elindítását. Csikós Sándor, aki korábban is aktívan terjesztette az orosz propagandát, a magyar platformot ukránellenes narratívák és álhírek megosztására használta. Ő maga 2018 júliusában jelentette be a Magyar NewsFront elindítását az orosz VK közösségi oldalon.
Német Szilvi médiakutató és a Lakmusz.hu újságírója szerint a magyar változat elsősorban az orosz közösségi médiában, a Vkontaktén aktív, itt 2020 decembere óta News Front Magyarország néven van jelen. A 63 követővel rendelkező, kis elérésű oldalt VK adatlapja alapján Csikós Sándor kezeli.
Bár ez nem jellemző a NewsFrontra, ahol a legtöbb cikk névtelen, Csikós neve többször is megjelent a krími dezinformációs oldal magyar változatán. Sőt, nyíltan vállalta, hogy ő annak riportere. (Ez az információ azonban nem szerepelt az oldal impresszumában.)
Csikós, aki 2013-ig a magyar külügyminisztérium diplomatája volt, már 2017 körül, még a Magyar NewsFront indulása előtt kapcsolatba került az orosz propagandával. A NewsFront orosz nyelvű változatában is szerepelt, ahol politikai szakértőként, antifasisztaként és közéleti aktivistaként hivatkoztak rá.
A 72 éves Csikós Moszkvában tanult az elit Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében (MGIMO). Ezt követően közel 40 évig a magyar külügyminisztériumban dolgozott. Négyszer teljesített külszolgálatot, dolgozott Mongóliában, Kazahsztánban, Moldovában és Kijevben is.
Utolsó kiküldetése során Kisinyovban volt misszióvezető-helyettes, és mikor akkoriban nem volt nagykövet, lényegében a helyi magyar nagykövetség vezetője volt egy ideig, egészen 2013-ig. „Teljesen bolond volt, de mégis megbízható káder, és tisztességes ember” – mondta a VSquare-nek Csikós egyik volt főnöke, az Orbán Viktor-kormány egyik magas rangú külügyminisztériumi tisztviselője.
Csikós, a régi vágású kommunista ex-diplomata hat évvel ezelőtt nyíltan beszélt ideológiailag vezérelt tevékenységéről az Index.hu riportereinek. Az akkor elmondottak szerint nyugdíjas napjait azzal tölti, hogy „a kelet-ukrajnai konfliktusról szóló, a szeparatisták narratívájával egyező jelentéseket fordít magyarra oroszból, és ezeket posztolja ki a Facebookra.”
De nemcsak az interneten tevékenykedett. Nem sokkal a Csolhanovval készült interjú után Csikós a Donbaszba utazott, az útra maga a multifunkcionális imám is elkísérte. Az útról a NewsFront is terjedelmes beszámolót közölt. Ebben Csikós többek között „a nyugati média hazugságait”, Soros Györgyöt és a „kijevi náci juntát” említi.
Csikós egyébként a Myrotvorets Center adatbázisában is szerepel. Itt többek között „a DNR/LNR terrorista szervezeteivel való együttműködéssel”, illetve „ukránellenes propaganda-rendezvényeken való részvétellel” vádolják.
Csikóst a közösségi média fiókjain keresztül megkerestük, kérdéseinkre azonban nem válaszolt.
A NewsFront magyar változata 2021 októberének legvégéig aktív volt, és meglehetősen rendszeresen osztott meg tartalmakat. Ezután inaktívvá vált, ami egybeesik a Csikós által kezelt VK-profil elhallgatásával is. Amikor a VSquare első írása megjelent a dezinformációs platformról, az oldal még mindig inaktív volt. Ennek oka akkor még ismeretlen volt.
Egy, a magyar NewsFront elindítását ismerő forrás most elárulta, hogy a közel egyéves távollét mögött Csikós betegsége áll. Végül tavaly szeptemberben éledt újra az oldal, amelynek tartalmát jelenleg egy új szerkesztő kezeli.
Új lendület?
Hosszú szünet után újra online a NewsFront magyar változata, amelynek tartalmát mostantól az orosz propaganda körökben ismert arc irányítja. Bár ez a magyar álszakértő Magyarországon nem túl ismert, Oroszországban elég nagy karriert futott be.
2014-től (a teljes körű orosz agresszió kitöréséig) a kelet-ukrajnai konfliktus a Kreml propagandájának központi témája lett. Ennek az információs hadviselésnek a részeként a Kreml-közeli média igyekezett Ukrajnát a nemzetközi színtéren lejáratni, tagadni Oroszország aktív szerepét a konfliktusban, és Kijevet agresszornak beállítani. A 2017 körül kiéleződött kárpátaljai magyar-ukrán kisebbségi jogvitát is felhasználták arra, hogy éket verjenek a két ország közé.
Ebben az időszakban jelent meg a Rosszija 1 televízió képernyőjén egy Magyarországon teljesen ismeretlen magyar „szakértő”, Keveházy Miklós. Keveházy nem kevesebbet állított, mint hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt tanácsadói arra biztatják, hogy „csak próbálja meg” elfoglalni Kárpátalját. Keveházy 2017 októbere óta „magyar politikai tanácsadóként” szerepel az orosz propagandában. Ez egybeesett az ukrán oktatási és nyelvtörvények miatti feszültségek növekedésével.”
A magyar álszakértő interjút ad az orosz NewsFrontnak. „Ebben a műsorban a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokat állított, hangsúlyozottan magyar politikai tanácsadóként feltüntetve magát, miközben Magyarországon teljesen ismeretlen bármiféle hasonló jellegű munkássága. Ebben az adásban Ukrajna és az ukránok ellen hergelt, olyan kijelentéseket téve, amik alapján egy átlagos orosz tévénézőnek az lehetett a benyomása, mintha a magyar kormány valamilyen katonai támadást fontolgatna Ukrajna ellen. A valóságban ilyesmiről nyilván nem volt szó. Azonban mivel ezt a műsort sok millióan nézik, várható volt, hogy a „hír” Ukrajnába is eljut, így az ukrán sajtón is végigsöpört, ahol ez a rémhír még nagyobbra fújódott.” – magyarázza Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, aki először vette észre és elemezte a „Keveházy-jelenséget”. A hír az ukrán szélsőjobboldalon is téma volt.
Keveházy 2017-es szereplése az orosz állami propagandában nagyjából egybeesik azzal, hogy egy korábbi megbízatása megszűnt. Keveházy 2013 és 2017 között orosz tolmácsként, valamint orosz médiafigyelőként és elemzőként dolgozott a Jobbiknak – derül ki a Jobbik vezetéséhez közel álló forrásoktól, valamint a VSquare által látott belső e-mailekből. Egy 2014. november 17-i e-mail-váltásban például Szaniszló Adrienn, a Jobbik külpolitikai tanácsadója arról számolt be a párt vezetőségének, hogy megbeszélte Keveházyval, hogyan tudná „segíteni a munkánkat”. Azt írta, hogy eddig is remek volt az együttműködésük, de „igyekszünk minél jobb munkakapcsolatot kialakítani Miklóssal”. Egy másik e-mailben az áll, hogy „Miklós tudomásul vette, hogy Adrienn a közvetlen főnöke”, és „tervezett munkaköri leírást küldünk át [Keveházy feladatairól]”.
A Jobbik vezetéséhez közeli forrás szerint Keveházy eredetileg ingyen kezdett el dolgozni náluk, önkéntesként, mint aki egyszerűen csak szimpatizált a párttal. „Jószívű, vidám, kedves fickó volt” – idézte fel a forrás, hozzátéve, hogy Keveházy hamar elnyerte a Jobbik bizalmát. A pártvezetés számos hivatalos moszkvai látogatása és találkozója során a 2010-es évek közepén Keveházy az egyik tolmácsuk volt, annak ellenére, hogy nem rendelkezett semmilyen hivatalos képesítéssel és háttérrel.
A forrás hozzátette, hogy Keveházy akkoriban Moszkvában élt, és főként kisvállalkozóként dolgozott. Később a Jobbik szerződtette és a párt helyi munkatársa lett, aki a Jobbikot segítette Oroszországgal kapcsolatos ügyekben. Amikor némi belharc után 2017-ben Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik jelenlegi elnökének sikerült megszabadulnia a fanatikusan oroszbarát Szaniszló Adrienntől, Keveházy is hamarosan távozott (a következő években a Jobbik más úton indult el, igyekezett maga mögött hagyni mind szélsőjobboldali, mind oroszbarát múltját).
Mióta Keveházy a magyar oroszbarát párt segítéséről átállt az orosz állami propagandának való munkára, nem csak a Rosszija 1 orosz állami tévécsatornán szerepelt: „Évek óta rendszeres kommentátora a NewsFrontnak. Eleinte főleg videós nyilatkozó volt, de mostanában egyre gyakrabban idézik írott cikkekben” – teszi hozzá Takácsy.
A szakértő szerint Keveházy kizárólag olyan narratívákat terjeszt, amik egybeesnek az orosz propaganda üzeneteivel. Ugyanazokat az ellenségképeket és bűnbakokat használja: az Egyesült Államok; Soros György, Brüsszel, illetve az ukránok tehetnek a világ minden bajáról, miközben Oroszország a normalitás és a hagyományos értékek védelmezőjének szerepében jelenik meg, ami előtt nagy jövő áll, szemben a dekadens, hanyatló Nyugattal.
„Viszont fontos megemlíteni, hogy a NewsFront magyar nyelvű felületén egyetlenegyszer sem jelent meg, tehát mintha a magyar közönség elől el akarnák rejteni, miközben az orosz és angol felületeken rendszeresen szerepeltetik” – véli Takácsy magyarországi Oroszország-szakértő.
Ez a titkolózás lehet az oka annak, hogy a NewsFront nem ismeri el, hogy az álszakértő Keveházy nemcsak közreműködője, hanem a magyar változat szerkesztője is a tavalyi újraindítás óta. Keveházy NewsFront-tevékenységét ugyanazzal a módszerrel fedeztük fel, mint amit az oldal szlovákiai regionális szerkesztőjének azonosítása során alkalmaztunk. A magyar oldal forráskódjában találtunk egy „miklos_keveházy” nevű fiókot, amelyet egy cikk szerzőjeként és a hozzá tartozó azonosító kóddal adtak meg. Keveházy e-mail címe ráadásul a NewsFront rendszerhez kapcsolódó e-mail címek listáján is szerepelt, amelyet egy forrás adott meg nekünk. Más, a Jobbik pártvezetéséhez közel álló források megerősítették, hogy valóban Keveházy e-mail címéről van szó.
Kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen körülmények között vette át a Magyar NewsFront irányítását, és kapott-e valamilyen anyagi ellenszolgáltatást ezért a tevékenységéért. Keveházy nem válaszolt kérdéseinkre.
Bár a magyar NewsFront még mindig működik, nem aratott nagy sikert az országban: olvasottsága alacsony, kevés érdeklődőt vonz, a közösségi média nem kapta fel. Ráadásul a magyar kiadás a többnyelvű dezinformációs portál egyik legkevésbé sikeres aloldala.
Takácsy Dorka is hasonlóan látja: „A sikertelenségnek több oka is lehet. Egyrészt az általuk megosztott lebutított orosz propagandát több más platform is terjeszti, sokkal jobb grafikával és nyelvezettel. Ezeket egyszerűen élvezetesebb fogyasztani a magyar közönségnek” – magyarázza a szakértő.
Másrészt, mondta, úgy tűnik, mintha már nem is az lenne cél, hogy a magyar változat sikeres legyen. „Az eredeti cikkek szórványosak, és az anyag jellemzően a Magyar Nemzet cikkeinek néhány mondatnyi idézetére korlátozódik, egy link kíséretében”.
A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött, a többi régiós országban tapasztalt helyzetről korábbi cikkünkben olvashat: | Imám, katona, diplomata, tolmács: Putyin magyar propagandistái | Ismét aktív magyar nyelven a Krímből szerkesztett orosz dezinformációs portál, a NewsFront. Az orosz kormánymédia kedvenc magyar álszakértője, Keveházy Miklós által irányított honlap eddig nem tudott nagy elérést generálni, amire azért sincs szükség, mert a magyar állami propaganda szívesen szolgál a Kreml szócsöveként. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/08/28/imam-katona-diplomata-tolmacs-putyin-magyar-propagandistai/ | 2023-08-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.
Viszonylag gyakran előfordult az elmúlt években, hogy egy-egy kényes pontra tapintó adatigénylés esetében nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadták meg az adatgazdák a közérdekű adatok kiadását. Az is többször megtörtént, hogy az adatigénylések elkerülésének érdekében már eleve ezzel az indokkal titkosítottak valamit 30 évre. Az oroszlányi erőmű esetében most e mellé bejött még egy szintén jolly jokerként alkalmazható indoklás, az energiaellátás biztonsága – hiszen a létesítmény fénykorában villamos és hőenergiát is termelt, és a tervek szerint hamarosan újra működni fog.
Az oroszlányi erőmű honlapja szerint 1958-ban kezdődött el az építése, és 1961-ben helyezték üzembe az 1. blokkját, majd fokozatosan a többit. „1990 nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.” – írják.
A 2000-es években különböző fejlesztéseket hajtottak végre rajta, hogy korszerűbb és környezetbarátabb legyen, ám ez is kevés volt egy idő után. A 2016-tól életbe lépő, a korábbinál szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak csak egy újabb nagy beruházással tudott volna megfelelni, de erre nem tudtak vagy nem akartak költeni: 2015 végén inkább leállították. Azóta konzervált állapotban van és „üzemszünetet” tart.
Bő hat évvel a leállítása után, 2022. szeptember 12-én bejelentették, hogy az erőmű többé már nincs állami tulajdonban, mert az MVM alá tartozó Vértesi Erőmű Zrt. eladta. Némileg meglepő módon a tulajdonosváltást nem az állami cég, hanem a vevő jelentette be: a francia energetikai óriás, a Veolia honlapján tették közzé a hírt, hogy a hozzájuk tartozó CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. megvette az oroszlányi erőművet, és terveik szerint egy nagy felújítást követően 2024 elején újra beüzemelik.
A közlemény szerint „Az új tulajdonos célja az erőmű felújítása és korszerűsítése, majd vegyes tüzelésű, zömmel biomassza és kisebb részben anyagában már nem hasznosítható, de energetikai célra előkészített szelektált hulladék (SRF) bázison történő újbóli üzembehelyezése” a korábban szén- és biomasszatüzelésű erőművi blokkok átalakításával.
Üzleti titokra hivatkozva nem mondták meg a vételárat
Az oroszlányi erőmű tulajdonosváltását bejelentő közleményben egy fontos dolog nem szerepelt: azt még csak körülírással, nagyságrendileg sem említették, hogy mennyiért adta el a magyar állam tulajdonában lévő MVM-cég a létesítményt.
Ezért a hír megjelenésének napján, 2022. szeptember 12-én közadatigénylésben kértük ki a Vértesi Erőmű Zrt.-től az árat és az adásvételi szerződést. Az MVM leánycége válaszában azt közölte, hogy nem mondják meg az összeget és nem adják ki a dokumentumot. A megtagadás indokaként a vevők üzleti érdekeire hivatkoztak: „A vevő gazdasági társaságok számára az általuk megkötött szerződés – vagy egyes konkrét részletei – nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti, versenyjogi sérelmet okozhatna.”
A bíróság szerint energiabiztonsági okokból titkolózhatnak
A vételár és az adásvételi szerződés megismerése érdekében ezután pert indítottunk a Vértesi Erőmű Zrt. ellen. Keresetünkben arra hivatkoztunk, hogy a vételár összege és az oroszlányi erőmű adásvételi szerződése közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat, hiszen a Vértesi Erőmű Zrt. egy állami tulajdonú vállalat, tehát közvagyonból gazdálkodik.
A cég ellenkérelmében ezzel szemben arra hivatkozott, hogy
az MVM-csoport tagja, annak pedig számos konkurenciája van a villamosenergia-termelő szektorban, így az üzleti titok vizsgálata során ezt figyelembe kell venni;
bár az erőmű működése évek óta szünetel, az engedélyük érvényes,
ezért rájuk villamosenergia-termelőként nem vonatkozik az Infotörvény,
mert az ilyen, ellátásbiztonságért felelős cégek műszaki, pénzügyi és üzleti adatai egy másik törvény, a Kgt. alapján 15 évig nem nyilvánosak;
és egyébként egy kormányhatározat szerint nemzetbiztonsági védelem alatt állnak.
Azt is kiemelte a Vértesi Erőmű Zrt., hogy „a perben kiadni kért szerződés tárgyát képező, az Oroszlányi Erőmű korszerűsítése, újraindítása és a magyar villamosenergia-rendszerbe történő reintegrációja érdekében megvalósítani kívánt beruházás kiemelkedő jelentőséggel bír az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából”, ezért is titkos a már korábban említett Kgt. szerint.
Azt írták, hogy „a kiadni kért szerződésben szereplő egyes pénzügyi, üzleti adatok – így különösen a vételár összege – nyilvánosságra kerülése széles körben ad át információt az energiapiac szereplőinek, ami nagymértékben gyengíti alperes, illetve az alperesi cégcsoport tárgyalási- és alkupozícióját, és ezáltal külföldi vagy egyéb versenytársak számára indokolatlan előnyt biztosít”.
De nem csak a saját, hanem a vevők üzleti érdekei mellett is érvelt a Vértesi Erőmű Zrt. a bíróságon. Az állami vállalat ugyanis ellenkérelmében hosszasan fejtegette, hogy az oroszlányi erőművet megvásárló magáncégek milyen sérelmeket szenved(het)nek el, ha kiderülne, mennyit fizettek a magyar államnak a létesítményért.
Többek közt ezt írták erről: „a szerződés szerinti vételár megismerésével a versenytársak, beszállítók, a beruházás megvalósításában részt vevő, vagy potenciálisan részt vevő egyéb személyek már előzetesen következtetéseket tudnak levonni a szerződéssel érintett ingatlanok és termelőeszközök körére, illetve állapotára, melynek következtében tervezhetők lesznek számukra – mind műszaki, mind pénzügyi oldalról – a potenciális beszerzések, illetve felújítási munkálatok körében a vevők szükségletei, igényei, amelyek mind a beszerzési árakat, mind a vevők tárgyalási pozícióját a szerződések megkötése során, mind pedig a szerződéses feltételeket jelentős mértékben hátrányosan befolyásolhatják. Ez különösen károsan hathat a beruházás jelenlegi, az üzembe állításig tartó beszerzési szakaszában, amikor is a beruházási feladatokkal kapcsolatos pályázati eljárások, illetve azok előkészítése zajlik.”
A Vértesi Erőmű Zrt. hivatkozott arra, hogy a vételár nyilvánosságra kerülése az egész projekt megvalósítását, jövedelmezőségét, illetve megtérülését veszélyeztetné,
holott a beruházás megvalósítása egybeesik Magyarország érdekeivel, kiemelt céljaival, és jelentős közérdeket szolgál az új, megújuló alapú villamos energia kapacitás üzembe állítása, és így hazánk energiabiztonságának fokozása által.
Hozzátették azt is, hogy „A vevőnek érdekében áll, hogy az általa kialakított és megvalósított know-how ne kerüljön sem a versenytársai, sem pedig más piaci szereplők előtt felfedésre, tekintettel arra is, hogy ezen jelenleg éles, valós helyzetben tesztelés alatt álló szerződéses konstrukciót adott üzleti környezetben a vevő a jövőre nézve is fel kívánja használni”.
A perben eljáró Tatabányai Járásbíróság az információk áttekintése után megállapította, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. állami vagyonnal gazdálkodó, olyan közfeladatot ellátó szerv, amely a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok kiadására köteles. Azt is kiemelte a bíróság, hogy az Alaptörvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, és az állami cég által hivatkozott Kgt. az Alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabály.
Viszont a Vértesi Erőmű Zrt. bemutatta a bíróságnak az oroszlányi erőmű adásvételi szerződését (amelyért az Átlátszó a pert indította), és a bíróság a dokumentum áttanulmányozása után úgy ítélte meg, hogy az állami cég helytállóan hivatkozott arra, hogy az erőmű eladásával kapcsolatos adatokat a Kgt. alapján nem kell kiadni.
Az ítélet – a Vértesi Erőmű Zrt. ellenkérelmét szó szerint idézve – arról ír, hogy a „Szerződésben szereplő egyes pénzügyi, üzleti adatok – így különösen a vételár összege – nyilvánosságra kerülése széles körben ad át információt az energiapiac szereplőinek, ami nagymértékben gyengíti alperes, illetve az alperesi cégcsoport tárgyalási- és alkupozícióját, és ezáltal külföldi vagy egyéb versenytársak számára indokolatlan előnyt biztosít”(ana).
A Tatabányai Járásbíróság egyetértett a Vértesi Erőmű Zrt.-vel abban is, hogy a beruházás megvalósulása Magyarország energiaellátás-biztonsága miatt nemzetbiztonsági érdek.
Az ítélet szerint az erőmű eladása „az ország energiaellátásának biztonsága körében nemzetbiztonsági kérdésnek minősül, ezért az ezzel összefüggő adatok megismerése nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül nem valósulhat meg, így az külön védelmet élvez”.
Habony körei a háttérben
Az erőművásárlást bejelentő Veolia-közlemény szerint a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft. az oroszlányi létesítmény új tulajdonosa. Az üzletről pedig azért számolt be a Veolia, mert a vásárlók a francia tulajdonú cégcsoporthoz tartoznak.
A helyzet azonban ennél picit bonyolultabb és magyarosabb: a háttérben feltűnik egy máltai offshore cég is, amelynek a Gyurcsány-korszak egyik fontos figurája a tulajdonosa, és Habony Árpád barátjának a testvére az igazgatója.
A CHP-Invest és az Újpalotai Energia Kft. ugyanis a CHP Energia Zrt. tulajdonában van, az pedig két cégé. Az egyik a francia hátterű Veolia, a másik pedig a VPP Project Kft., ami (a VPP Invest Kft.-n keresztül) a máltai Apium Media Holding Ltd.-ben végződik. A máltai cég tulajdonosa pedig Zelles Sándor, akiről a Válasz Online írt a Fidesz-korszak balos kötődésű embereit ismertető cikkében.
Zelles a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot irányította a Gyurcsány-kormány idején, a lap szerint azonban mára összefogott Habony Árpáddal és az őt hitelező Tombor Andrással. Erre utal az is, hogy az Apium Media Ltd. igazgatója és kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki Habony grúz-izraeli származású barátjának, Michael Gagelnek a testvére. | Energiabiztonsági okokból titkos, hogy mennyiért adta el az állam az oroszlányi erőművet Habony köreinek | Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/08/31/energiabiztonsagi-okokbol-titkos-hogy-mennyiert-adta-el-az-allam-az-oroszlanyi-eromuvet-habony-koreinek/ | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauroszokra vagy kövér birkákra hasonlít. Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően most megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint.
2016-ban a Ménesbirtok Zrt. tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra, ami aztán 2021-ben került az egyik KEKVA, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A Mezőhegyesen működő tangazdaság azóta is fürdik a közpénzben, a tavalyi országgyűlési választás előtt például 15 milliárd forintot kapott a Miniszterelnökségtől, s most épp vízágyas istállót építenek teheneknek.
Május elején számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. a mezőhegyesi II. József krt. – Kossuth utca kereszteződésében lévő körforgalomba egy szoborcsoportot helyezett ki. Méghozzá elég meglepetésszerűen: a Békés megyei város képviselőtestülete sem tudott a tervekről, csak a már elkészült alkotásról kaptak egy fotót a március végi testületi ülésen. Méghozzá Pap István Tibor polgármestertől, aki korábban a Ménesbirtokot vezette, és Lázár kampányolt mellette a lakosoknál a választás előtt.
Nem minden képviselőnek tetszett az alkotás, de 4 igennel, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadták a javaslatot, így április végén ki is került a szobor a körforgalomba. Ekkor lángoltak fel a helyiek indulatai. Bár a mű elvileg a négy helyi lófajtát, a Nóniuszt, a Gidránt, a Furioso-North Start és a mezőhegyesi sportlovat szimbolizálja, sokan inkább alpakát, dínót, lámát, jegesmedvét, tapírt, kövér birkát láttak bele. De olyan is akadt, aki szerint egyetlen élő állat sem néz ki így, és inkább virágot kellett volna ültetni a körforgalom közepére.
A Felhőlovak nevet viselő alkotást Kotormán Norbert szobrászművész készítette, akitől annyit sikerült akkor megtudnunk, hogy 1-1,5 éve keresték meg a Ménesbirtoktól, hogy rendelnének tőle egy szobrot, de a témaválasztásban szabad kezet kapott. Ő maga döntött a lovak mellett, ám az úgynevezett jelfákat – amelyek kereszteződésekben, útelágazásokban mutatták az utat – is szerette volna beleemelni a műbe, s az épp ezért nem is tökéletes anatómiai formában jeleníti meg az állatokat, hanem elnagyolva. Kotormán elmondása szerint 60 millió forintba került az alkotás.
Nem akarták megmondani a szobor árát
Mivel a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. honlapján csak 2019-es a szerződéseket találtunk, előző cikkünk írása előtt, április végén adatigényléssel fordultunk feléjük, hogy megtudjuk, pontosan mennyibe került a szobor elkészítése és elhelyezése. Ezzel pedig kabarét indítottunk el.
Bár csak a szobrásszal kötött szerződést és az alkotás árát kértük, az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, május 11-én a Ménesbirtok meghosszabbította a válaszadást újabb 15 nappal. Majd a hosszabbítás letelte után, kerek egy hónappal az adatigénylésünk benyújtása után, május 26-án
megtagadták a szerződés kiadását.
„Tekintettel arra, hogy a Kotormán Norbert szobrászművésszel megkötött megállapodás időszakában a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-re nem vonatkoztak az Infotv. közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályai, ezért nem áll módunkban megküldeni.” – írták.
Hasonlóan jártunk a másik, szintén április végén beadott adatigénylésünkkel is, amelyben a 2020. január 1. és 2023. április 26. között kötött szerződéseik listáját kértük. Először ott is meghosszabították 15 nappal a válaszadási határidőt, majd május végén csak részleges adatokat küldtek azzal az indoklással, hogy 2021. május 5. óta a Ménesbirtok nem alanya az Infotörvénynek.
A NAIH nyomására mégis elárulták
Bár a Ménesbirtok nem indokolta meg, hogy szerinte miért nem vonatkozik rá az Infotörvény 2021. május eleje óta, nem volt nehéz kitalálni. Akkor alakult meg ugyanis a korábban állami kézben lévő cég jelenlegi tulajdonosa, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány. Ez a szervezet egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyeket közpénzből alapított a kormány 2021-ben, és bár elvileg az államtól függetlenül működnek, tele vannak fideszes politikusokkal és más kormányközeli személyekkel.
Bár az összes KEKVA szeret titkolózni, rájuk is vonatkozik az Infotörvény, hiszen a nevükben és a rájuk vonatkozó törvényben is benne van, hogy közfeladatot látnak el. Korábban egy ehhez hasonló ügyünkben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már megállapította, hogy egy ilyen, közpénzből létrejött vagyonkezelő alapítvány tulajdonában lévő cég szerződései közérdekű adatok, ezért most is a hatósághoz fordultunk.
Beadványunk nyomán a NAIH felszólította a Ménesbirtokot az általunk kért adatok kiadására, s ennek nyomán a mezőhegyesi tangazdaság augusztus végén megküldte a lovasszobor alkotójával kötött megállapodást.
A dokumentum szerint Kotormán Norberttel 2022. február 25-án egyeztek meg abban, hogy a művész készít a mezőhegyesi körforgalomba egy szobrot, ami „távolról megközelítve kisebb facsoport, vagy megöregedett fa érzetét keltheti, közelebbről azonban jól olvasható, hogy a lombozat vagy korona rész négy lófigurából áll össze”.
A szobrász összesen nettó 48 millió forintot kapott az alkotásért.
Ez bruttó 60,96 millió forint, vagyis a szobrász jól emlékezett rá, amikor májusban kérdeztük. A vállalkozói díj a következő tételekből állt össze: anyagköltség (kőanyag, saválló csapoló anyagok, ragasztó) nettó 15 millió, kőmegmunkálás (kőfaragás, fúrás, szoborállítás, munkahelyi kőmozgatás) nettó 16 millió, plusz alkotói díj (tervezés, lebonyolítás, tiszteletdíj) nettó 17 millió forint.
Érdekesség, hogy a lovas szoborral kapcsolatos szerződést nem szívesen adta ki a Ménesbirtok, és ezt jelezte is a dokumentumhoz fűzött levelében:
„Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a kért okiratot ugyan megküldtük, de azzal a jogfenntartással, hogy bár a NAIH álláspontjával nem értünk egyet, úgy gondoljuk, hogy önmagában ebben az ügyben nem érdemes a jogvitát eszkalálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e jogunkkal a jövőben bármely hasonló – álláspontunk szerint megalapozatlan – adatigényléssel szemben ne élnénk a jogaink megóvásának törvényes eszközeivel.”
Valószínűleg ez az oka annak, hogy a 2021. május 5. után kötött szerződéseik listáját a mai napig nem küldték még meg.
A körtefa bosszúja
Úgy tűnik azonban, hogy nem csak a szoborral, hanem az annak helyt adó körforgalommal is baj van Mezőhegyesen. Bár az ünnepélyes átadó szeptember elsején lesz, a tavaly december óta használható útra egy szeptember 4-től kezdődő 2-4 hetes lezárást jelentett be az önkormányzat „garanciális javításokra” hivatkozva.
A helyiek a körtefa bosszújáról beszélnek az elátkozott, folyton megsüllyedő körforgalom esetében. Itt állt ugyanis egy öreg körtefa, amit kivágtak, hogy a körforgalom és a kerékpárút megépülhessen. Információink szerint nem csak az aszfalttal van most baj: a vízelvezetők sem tudják ellátni a feladatukat, mert túl magasra kerültek, így a víz mindenhova folyik, csak nem oda, ahova kéne.
Pedig nem kevés pénz ment el a csomópontra, amely a Mezőhegyes Városi Önkormányzat, a Békés Megyei Önkormányzat és Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös beruházásának részeként valósult meg. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő üggyé nyilvánította a projektet, amelyben nagyjából 10 kilométernyi kerékpárút épült meg.
A 2,3 milliárd forintos beruházás hivatalosan „Mezőhegyes – Megyehatár kerékpárút hálózat fejlesztése új kerékpárforgalmi létesítmények építésével, 4444 és 4434 jelű utak kereszteződésében körfogalom kialakítása” néven futott, a kivitelező a Bólem Építőipari Kft. volt. A projekt teljes költségét az Európai Unió fizette.
Erdélyi Katalin – Zimre Zsuzsa
Címlapkép: A mezőhegyesi szoborcsoport közelről (fotó: Köztérkép/Benkő Gabriella Emese) | Húzta a száját, de végül megmondta a mezőhegyesi lámaszobor árát a Ménesbirtok | Április végén Mezőhegyesre egy körforgalom közepébe modern lovas szobrot telepített a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amelyet a Lázár János által vezetett alapítvány irányít. Az alkotója által Felhőlovak névre keresztelt szoborcsoport sokak szerint inkább lámákra, dinoszauroszokra vagy kövér birkákra hasonlít. Május elején hiába kérdeztük a Ménesbirtoktól, hogy mennyibe került a megosztóra sikerült alkotás, a cég megtagadta a válaszadást. Emiatt panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, s ennek köszönhetően most megkaptuk a szobor készítőjével kötött szerződést, amely tartalmazza az árat is: nettó 48 millió forint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/08/31/huzta-a-szajat-de-vegul-megmondta-a-mezohegyesi-lamaszobor-arat-a-menesbirtok/ | 2023-09-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.
Mivel a közbeszerzések nyerteseiről az egyes állami szervezetek egyedileg döntenek, fokozottan jelenik meg az előkészítésben és a döntéshozatalban résztvevő személyek felelőssége a nagy értékű tenderek kapcsán. Így alapvető elvárás lenne, hogy a közbeszerzési szabályok a lehető leghatékonyabb eszközökkel lépjenek fel már a korrupció kockázatát magában hordozó helyzetek elkerülése érdekében is. Ebben cikkben a közbeszerzéseknek egy olyan fajtáját mutatjuk be, amelynél nagyon nehezen érhető tetten ez az igyekezet.
Bár közbeszerzések célja éppen az lenne, hogy a közpénzeket tisztességes körülmények között, igazi versenyhelyzetben költsék el, a tenderek világa mégis a korrupció melegágya. Azt ugyanis, hogy végül ki nyerjen, sokféle módon lehet befolyásolni. Az egyik legegyszerűbb „módszer” az úgynevezett Kbt. 115.§ szerinti eljárásfajta, amely egy egyszerű meghívásos tendert takar.
A 115-ös eljárást akkor választhatja egy kiíró, ha építési munkát szeretne megrendelni, és annak az értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot.
Ebben az esetben nem kötelező nyilvánosan meghirdetni a tendert, és nem is jelentkezhet rá bármely cég, csak akiket a kiíró meghív.
Ez egy könnyített terep arra, hogy a kiíró a megbízást valódi verseny nélkül adja oda egy kiszemelt pályázónak, akinek a biztos nyerés érdekében mindössze annyit kell tennie, hogy „hoz magával” még négy másik céget. A törvény szerint ugyanis legalább öt céget kell felkérni ajánlattételre, ugyanakkor nem feltétel, hogy ezt mindegyik meg is tegye. Sőt, tulajdonképpen az is elegendő, ha egy vagy két ajánlat érkezik, a többi cég pedig csak „egy név a listán”.
Fontos leszögezni: nem állítjuk azt, hogy minden meghívásos közbeszerzés irányított és korrupt. Ugyanakkor nyilvánvaló nyomai vannak annak, hogy az ilyen tenderek jelentős részében nem valósul meg valódi verseny. Ez főként azért jelent rendszerszintű problémát, mert a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint tavaly
az összes nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárás majdnem negyedét (23,9 százalékát) a 115-ös szabályok szerint folytatták le a kiírók, összesen 118,1 milliárd forint értékben.
Mindenkinek jó – kivéve az adófizetőket
És hogy miért ennyire népszerű a 115-ös eljárás?
A kiírónak ez a legkényelmesebb megoldás, mert nem kell sok energiát fektetnie a tender előkészítésébe és a meghívott cégek felkutatásába: elég egy céggel előre leegyeztetni mindent. Mivel nincs ellenérdekelt szereplő a történetben, egyszerű és gördülékeny a közbeszerzési folyamat: biztos lehet benne mindenki, hogy nem lesz kötekedés, nem fogják megtámadni az eredményt a versenytársak. És persze a lényeg: így biztos lehet benne a kiíró, hogy ki nyeri meg a közbeszerzést.
Leginkább persze a kiszemelt nyertesnek érdeke, hogy ne legyen valódi verseny, mert így olyan magas árat adhat, amilyet akar, illetve amennyit a kiíróval leegyeztetett. A túlárazásoknak ezekben az esetekben jellemzően a rendelkezésre álló források szűkössége szabhat határt (pl. az uniós projektet meg kell valósítani, de a költségvetési keret a pályázatban rögzítve van.)
A többi meghívott ebben a „konstrukcióban” csak veszíteni jön, mindössze a nevüket adják.
A látszat kedvéért néha megkérik őket, hogy adjanak be vesztes ajánlatot, hogy ne csak egy ajánlat érkezzen.
Összefoglalva: a 115-ös eljárás alapkoncepciójából fakadóan szinte felkínálja a lehetőséget a szereplőknek, hogy a fentiek szerint elbábozzák a tényleges versenyt. Sok esetben azonban nyilvánvaló nyomai vannak, hogy szó sincs tényleges versenyről a közbeszerzési eljárás során.
A kis cégeket juttatták volna vele előnyhöz
Felmerül a kérdés, hogy mi indokolja egyáltalán a meghívásos eljárás létjogosultságát. A parlament honlapján elérhető dokumentumokban az alábbi érveket találjuk a meghívásos eljárás mellett:
egyszerűbb és gyorsabb így a közbeszerzés;
a helyi kisebb cégeket lehetőséghez tudják juttatni a kiírók;
osztrák mintát vettek alapul a szabályok kidolgozásakor.
Az első érvvel nem tudunk vitatkozni, egy előre lejátszott eljárásnál valóban nincs egyszerűbb és gyorsabb. A második megfontolás valóban lehet egy valid érv, bár más kérdés, hogy ez gyakorlatban megvalósul-e. Az osztrák példára való hivatkozás ugyanakkor nem tűnik megalapozottnak: lehet, hogy Ausztriában ez az eljárásfajta jól működik, de az is lehet, hogy ott sem. Ezt nem tudjuk.
Egy dolog viszont biztosnak tűnik:
Magyarországon rengeteg visszaélés történik ezzel a fajta közbeszerzéssel kapcsolatban,
és ezen semmit nem változtat az, hogy az osztrák rendszerben milyen megoldások léteznek.
Érezhette a jogalkotó is, hogy így is problémás ez az eljárás, ezért két további feltételt fűzött a meghívásos közbeszerzés alkalmazásához:
a kiírónak a tisztességes verseny biztosításához megfelelő számú, teljesítésre képes gazdasági szereplőről kell legyen tudomása. Ezt ugyanakkor a gyakorlatban senki nem ellenőrzi, a kiírók pedig ritkán végeznek részletes piacfelmérést.
A kiírónak a meghívott cégek személyét lehetőség szerint változtatnia kell. A cégek rotálásának szabályairól a Közbeszerzési Hatóság útmutatót adott ki, amely azonban arra a konklúzióra jutott, hogy elegendő, ha az egymás után kiírt 115-ös eljárásokban a kiíró egyetlen meghívottat kicserél. Ez az értelmezés nyilván teljesen értelmetlenné teszi a rotálási kötelezettséget.
Az Integritás Hatóság megszüntetné
Nem véletlen, hogy a közbeszerzési törvény 2021-ben hatályba lépett módosítása – ugyan indoklás nélkül – megtiltotta a kiíróknak, hogy uniós pályázati pénzköltés esetén alkalmazni lehessen a 115-ös eljárást.
Az EU kérésére 2022-ben felállított Integritás Hatóság első, a magyar közbeszerzési rendszerre vonatkozó integritáskockázat-értékelési jelentésében pedig a következő megállapítás szerepel a 115-ös eljárással kapcsolatban:
„vannak olyan vélekedések, mely szerint nem »igazi közbeszerzés« valósul meg ilyenkor, mert eleve irányított módon kérik fel az ajánlatkérők az ajánlattevőket úgy, hogy már határozott elképzelésük van arról, hogy kivel szeretnének szerződni. (…) Vannak arra utaló elemzések, amelyek szerint ezen eljárások nem általánosságban a kkv-k, hanem csak egy vagy néhány helyi vállalkozás megrendeléshez jutását segítik.”
A Hatóság konkrétan a 115-ös eljárási fajta megszüntetését javasolta a jelentésben.
Csalásra utaló jelek
Bár könnyű kijátszani, a magyar közbeszerzési rendszer átláthatósága magas fokú, így nyilvános adatokban nincs hiány.
A 115-ös eljárásokhoz kapcsolódóan is bárki számára hozzáférhetőek a meghívott cégek adatai: a nyertesek, az, hogy kit zártak ki, és az ajánlatok összege is. Ezen információk alapján – számos tender vizsgálata után – a következő megállapításokra jutottunk.
Irányított eljárásra utalhat, ha:
Egy kiíró esetében minimális változtatással folyamatosan ugyanazokat a cégeket hívják meg, de mindig ugyanaz a cég nyer.
Több, egymástól teljesen független kiíró esetében ugyanazokat cégeket hívják meg egy ismétlődő nyertes esetén. Ezekben az esetekben feltehető, hogy a cégeket valójában nem a kiíró választja ki, hanem a nyertes „hozza magával”.
Egyes cégeket szinte mindig meghívnak, de folyamatosan érvénytelen ajánlatokat tesznek, vagy egyáltalán nem nyújtanak be ajánlatot.
Ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó, aki a mintázat alapján inkább a nyerteshez kapcsolódóan jelenik meg egy kiírónál.
A nyertes cégek elképesztő pontossággal tippelik telibe a becsült értéket, annak ellenére, hogy azt korábban sehol nem tették közzé. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, hogy a közbeszerzést megelőzően a kiíró és a kiszemelt nyertes egyeztetett az árról. (A becsült érték eltalálása egyébként sokkal ritkább nyílt eljárások esetén.)
Termálfürdőben kapták az útmutatást
Azt, hogy a meghívásos pályázatoknál hogyan zajlik látszatverseny, hamarosan egy cikksorozat segítségével mutatjuk majd be.
Addig is álljon itt példaként Magyarország történetének eddigi legnagyobb, közbeszerzésekhez kapcsolódó büntetőügyének főszereplője: Boldog István, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes országgyűlési képviselő. Boldog a vád szerint informálisan és törvénybe ütközően befolyásolta a választókerületébe tartozó települések településfejlesztési uniós pályázatait. Az ügyészség szerint
a képviselő előírta az érintettek számára a 115-ös eljárás alkalmazását, és ezzel együtt azt is, hogy mely cégeket hívják meg a tenderekre.
Továbbá „javaslatot” tett a módszerbe beavatott közbeszerzési tanácsadó személyére is.
Az is kiderült, hogy Boldog István a cserkeszőlői fürdőben fogadta sorban a polgármestereket, akik a termálvizes medencében, egy szál fürdőgatyában kapták meg az eligazítást.
Nagy Szilárd, Kengyel község korábbi polgármestere – aki vádalku részeként mesélt a rendszer működéséről – így összegezte a közbeszerzési korrupciós ügy lényegét: „Boldog választotta ki az összes céget. Az egyiknek kellett nyernie, a másik nyújtotta be a felfújt ajánlatot.” | Meghívásos közbeszerzések: így bábozzák el a tisztességes versenyt | Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/14/meghivasos-kozbeszerzesek-igy-babozzak-el-a-tisztesseges-versenyt/ | 2023-09-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft.
Az általunk tapasztaltakhoz képest rekordmennyiségű, összesen 14 ajánlat érkezett arra a közbeszerzési felhívásra, amit a Miskolci Egyetem tett közzé június közepén. A jelentkezők az egyetem E/5 és E/6 számú többszintes kollégiumi épületek teljes körű felújítására adhattak be árajánlatot. A nyílt verseny és a csökkenő számú építési beruházások megtették a hatásukat: a munkára több mint tíz cég jelentkezett, és így az egyetem végül a becsült árhoz képest egymilliárd forinttal olcsóbban tudja felújítani a kollégiumokat.
Míg korábban szinte naponta számolhattunk be arról, hogy milyen milliárdos építkezés melyik kormányközeli cégnél landolt, az utóbbi időben jelentősen visszaesett az építési beruházások száma. Ennek valószínűleg az uniós források elapadása az oka. Ezzel egyidőben a már megkötött szerződéseket is sorra bontják fel, mivel a szükséges összeg nem áll a beruházók rendelkezésére.
Ezért is meglepő, ha egy-egy nagy összegű fejlesztés mégis felbukkan az uniós közbeszerzési értesítőben – ahogy az történt most is. A Miskolci Egyetem az ötszintes, 98 szobás, nettó 4377 négyzetméter alapterületű E/5; valamint a hatszintes, 122 szobás, 5265 négyzetméter nettó alapterületű E/6 épület felújítására keresett kivitelezőt. A napokban közzétett eredmény szerint sikerült is megtalálni a megfelelő céget, a miskolci Peka Bau 2000 Építőipari Kft.-t.
A Peka Bau mellett 13 másik cég tett ajánlatot, ebből egy, a Denco Klímatechnikai Kft. ajánlata érvénytelen lett. Nem akárkik voltak azonban az ellenfelek: a megbízásért harcba szállt a Mészáros Lőrincék családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. is az Építő-és épületkarbantartó Zrt.-vel (Épkar) közösen.
Szintén tett ajánlatot Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft., valamint az uszoda- és sportpálya építésben jeleskedő Laterex Építő Kft. is. Továbbá pályázott még az EB Hungary Invest Kft., a Build IT Mérnökiroda Kft., a Jánosik és Társai Kft., a „helyi szocialisták kedvenc cégeként emlegetett” FK-Raszter Építő Zrt., a D-Gesztor Kft., a Scarban Bau Kft., a Borsod-Bos 2004 Kft., az Euro Campus Kft. és a CreativEnergy Kft. is.
A Peka Bau azonban mindenkinél olcsóbban, 4 milliárd forintért vállalta a munkát.
A cég feladata lesz többek között:
a lakóegységek kialakítása (saját szobához tartozó fürdőszobával, konyhaegységgel);
egy új, 8 személyes lift kiépítése;
a külső és belső nyílászárók cseréje;
burkolatcsere;
álmennyezet kiépítése,
minden helyiségben festési-javítási munka,
új, kültéri fedett-nyitott dohányzók kialakítása;
tűzvédelmi, villamossági és gépészeti feladatok;
valamint egy 38 férőhelyes aszfaltozott parkoló építése is.
Az egyetem emellett felhívta a kivitelező figyelmét arra is, hogy „a felújítandó kollégiumi épületek helyszínei lesznek a 2024 nyarán megrendezendő Európai Egyetemi Játékok (EUG 2024) rendezvénysorozatnak, amely a világ egyik legnagyobb multisport rendezvénye. A rendezvénysorozat rögzített időpontban kezdődik, amely időpontig a kivitelezési munkálatoknak, az átadás-átvételi eljárás teljes befejezésének, a levonulásnak és az azt követő 1 hónapos tesztelési időszaknak is be kell fejeződnie, sikeresen.” Vagyis, ha a Peka Bau nem végezné el határidőre a feladatait, az „jelentős problémákat és kárt okozna” az egyetemnek.
A boon.hu június végi cikkéből pedig az is kiderül, hogy
a Miskolci Egyetemnek azért futja a beruházásra, mert 20,6 milliárd forint közpénzt kapott a sportrendezvény lebonyolításával kapcsolatos fejlesztésekre.
A cikk szerint az állami támogatás elnyeréséhez Dr. Varga Judit közbenjárása kellett. Mint írják: Varga szívén viseli a Miskolci Egyetem sorsát, és ez nem változott azzal, hogy (uniós nyomásra – a szerk.) lemondott az egyetemi alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójáról.
„A miskolci szív örök. Az egyetemi modellváltás pedig szabadságot és felelősséget jelent, amelynél fantasztikusabb dolog kevés történt az elmúlt 50-100 évben a magyar egyetemekkel. A modellváltás lendülete hozza magával azt is, hogy a Miskolci Egyetem a 20,6 milliárd forint kormányzati támogatásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően XXI. századi formát fog ölteni” – idézte a lap Varga szavait.
A fejlesztések részeként nemcsak a két kollégium, de a menza épülete is megújulhat. Érdekesség, hogy 2019-ben még csak 2 milliárd forintos állami támogatásról szóltak a hírek. Igaz, akkor csupán a rendezvényről esett szó, épületfelújításról nem.
Az Európai Egyetemi Játékok (EUG 2024) beharangozója a Facebookon
A Hell-csoport az egyik fő megbízójuk
És hogy mit lehet tudni a vállalkozásról, amely még Mészárosék cégét is lekörözte?
A jelenleg 62 fős Peka Bau 2000 Kft. tulajdonosa Pető György, aki 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg. A cég ügyvezetője pedig Erdei Attila, akinek a felesége, Erdei Gadó Helga korábban városüzemeltetési főosztályvezető volt a miskolci polgármesteri hivatalban. (Jelenleg a borsodi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályán dolgozik a kormanyhivatal.hu tanúsága szerint.)
A Magyar Narancs egy 2020-as cikkében nemcsak erről, de arról is írt, hogy az építőipari vállalkozás megerősödésében komoly szerepe volt a Hell-csoportnak is, „amelynek jórészt uniós támogatásokból megvalósuló beruházásait – az üzemek nagy részét, az Angel Stationt, az Avalon Parkot, az Avalon International Schoolt, az Andrássy úti új Hell-székház felújítását – ez az építőcég végezte.”
A Peka Baura – annak ellenére, hogy számos közpénzes megbízást is elnyert az elmúlt években –, akkor figyelt fel igazán a sajtó, amikor kiderült, hogy a miskolci Selyemréti strandfürdőt, amit 1,7 milliárd forintból újítottak fel, az átadás után két héttel minőségi problémák miatt átmenetileg be kellett zárni.
A cég egyébként nagyon jól áll anyagilag: az öt évvel ezelőtti 3,3 milliárdos éves bevétele 2022-re 36 milliárdra nőtt (ez közel 11-szeres emelkedés), és az adózott eredménye is jelentősen megugrott. Míg 2018-ban 155 millió forint nyereséget hozott össze, tavaly már 5,2 milliárd profitot termelt. | Miskolci trafikos építőcége vitt el egy négymilliárdos megbízást Mészárosék elől | Egy sportrendezvénynek köszönheti a Miskolci Egyetem, hogy 20,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott többek között két kollégium és az egyetemi étterem épületének felújítására. A munkálatokhoz szükséges egyik közbeszerzési eljárás le is zajlott, a kollégiumok kivitelezőjét a napokban jelentették be. A nyertes egy miskolci trafiktulajdonos építőipari cége, amely olyan nagyágyúknál tudott olcsóbb lenni, mint a Mészáros család FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je, vagy Kelet-Magyarország egyik tenderkirálya, a Tömb 2002 Kft. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/18/miskolci-trafikos-epitocege-vitt-el-egy-negymilliardos-megbizast-meszarosek-elol/ | 2023-09-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Július 6-án írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett. Augusztus végén azonban az Átlátszó közbeszerzési szakértője kiszúrta, hogy a tendert ismét kiírták, méghozzá ugyanolyan feltételekkel. Úgy tűnik azonban, nem csak mi tartjuk problémásnak az eljárást: az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért.
Augusztus végén írtuk meg, hogy újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
Az első alkalommal a pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek végül nem lett eredménye, mert a Miniszterelnökség visszavonta azt. Aztán újra nekifutottak a kiírásnak, amit azonban láthatóan változatlan feltételekkel indítottak meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban eddig nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis eddig ugyanaz, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. Ezután újabb panasz érkezett: ez már a túl alacsony óradíjakat kifogásolta az ajánlattevők esetében. A Miniszterelnökség erre is választ adott (nyugtatni próbálta a panaszost), ám közben váratlan dolog történt.
Továbbá: a szerződés teljesítésére képes ajánlattevői kör alkalmasságának megítélésére szolgáló szempontrendszer relativizálódik, nem állapítható meg annak arányossága, amennyiben hiányzik az a viszonyítási pont, amelyhez az ajánlatkérő az alkalmasságot igazította.” „Az Integritás Hatóság által benyújtott hivatalbóli kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt, melyre vonatkozó határozatát a honlapján közzéteszi” – írta Mehlhoffer Tamás.
A közpénzből működő, uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már több mint 30 ügyet vizsgáltak.
Nem ez az első eset egyébként, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyben tesz lépéseket, amelyekről az Átlátszó tényfeltáró cikket tett közzé. Korábban a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízások miatt indítványoztak nyomozást a hatóságoktól, akik azonban végül elutasították azt.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: kormany.hu | Az Integritás Hatóság megtámadta a Miniszterelnökség több sebből vérző tenderét | Július 6-án írtuk meg, hogy a Miniszterelnökség jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket, ám végül visszavonták a 470 millió forintos tendert. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett. Augusztus végén azonban az Átlátszó közbeszerzési szakértője kiszúrta, hogy a tendert ismét kiírták, méghozzá ugyanolyan feltételekkel. Úgy tűnik azonban, nem csak mi tartjuk problémásnak az eljárást: az Integritás Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/19/az-integritas-hatosag-megtamadta-a-miniszterelnokseg-tobb-sebbol-verzo-tenderet/ | 2023-09-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tovább dagad a West Hungária Bau, ezúttal egy szlovákiai székhelyű, de győri érdekeltségű cégben szereztek befolyást.
A West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdonrészt szerzett a TSPC Invest Kft.-ben. A TSPC másik tulajdonosának, a TSPC s.r.o.-nak a székhelye ugyan 2021 óta a szlovákiai Komárnóban (Komárom) van, mégis győri érdekeltségű.
A TSPC Invest a holdingcége a TSPC-csoportnak, ami egy építőipari cég, a tervezéstől a kivitelezésig mindennel foglalkoznak.
A csoport legnagyobb cége a Technical Supervision and Planning Consulting (TSPC) Hungary Kft., melyet 2012-ben alapított a győri Kádár Mihály – aki továbbra is ügyvezető – és a budapesti Varga Zoltán (ő nem azonos a Central Médiacsoport tulajdonosával).
A TSPC tavaly 5 milliárdos forgalom mellett 146,1 millió forint adózott eredményt ért el (a korábbi évben 4 milliárdos forgalomra jutott 249 milliós adózott eredmény, vagyis a jövedelmezőség romlott).
A WHB és a TSPC között nem újkeletű a kapcsolat, a PartnerControl cégadatbázisa szerint a WHB -nak zálogjoga volt a TSPC üzletrészeire.
A jónevű iroda tervezte a bajai uszodát, de dolgoztak a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó turai Botaniq Kastélyon is, vagy a Nemzeti Táncszínház új épületén. Több nagy projektjük azonban egyelőre – kormányzati döntés miatt – áll, így a Testnevelési Egyetem új kampusza vagy a Szent János Kórház egyes részlegeinek megújítása.
Az építőipar nagyágyúja, a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau olyan ingatlanok tulajdonosa, mint a győri futballstadion. A mellette lévő bevásárlóközpont, valamint a közeli szálloda is a WHB-é. A cégcsoport rendre jól szerepel az állami tendereken is, a tulajdonos Paár Attila Tiborcz korábbi üzlettársa.
Borítókép: Paár Attila, a kivitelező West Hungaria Bau Kft. ügyvezető igazgatója időkapszulát helyez el a győri Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ alapkőletételén 2017. július 13-án. Tőle jobbra Borkai Zsolt polgármester, Földesi Péter rektor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Peter Kössler, az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági elnöke és Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági tagja, személyügyi igazgató – Fotó: Krizsán Csaba / MTI | Újabb céget kebelezett be a magyar építőipar egyik nagyágyúja | A West Hungária Bau (WHB) Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdonrészt szerzett a TSPC Invest Kft.-ben. A TSPC másik tulajdonosának, a TSPC s.r.o.-nak a székhelye ugyan 2021 óta a szlovákiai Komárnóban (Komárom) van, mégis győri érdekeltségű. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/paar-attila-whb-west-hungaria-tspc/ | 2023-07-10 18:08:00 | true | null | null | Forbes |
Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása gyanújával jelentette fel Perjés Gábort, a Párbeszéd politikusát Tényi István. A közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi cikkünk megjelenése után fordult az adóhatósághoz. Ismert, a Magyar Nemzet pénteken írta meg, hogy Karácsony Gergely párttársa önkormányzati képviselő a II. kerületben, ezért évente vallania kell vagyoni helyzetéről.
Elfelejtett milliók
Tényi – idézve cikkünket – feljelentésében azt írta, hogy Perjés 2019 novemberében vagyonnyilatkozatában csak azt tüntette fel, hogy az Országgyűlés Hivatalában a Párbeszéd Párt rendezvényszervezőjeként havi bruttó 235 ezer forintot keresett az önkormányzati képviselői tiszteletdíján felül.
Csakhogy a politikus 2016 és 2019 között a Trafó Kortárs Művészetek Háza (röviden: Trafó) felügyelőbizottsági tagjaként, afféle politikai delegáltként évente közel egymillió forintot keresett, de ez a tétel mégsem szerepelt első önkormányzati vagyonnyilatkozatában.
„A dokumentumot 2019. november 11-én adta le, ám a Trafóban még 2019. november 30-ig a felügyelőbizottság tagja maradt, vagyis számot kellett volna adnia jövedelméről ” – áll a feljelentésben, amiben az is szerepel, hogy Perjés 2020 végétől a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagságát kapta meg. Ennek azonban nincs nyoma azóta leadott vagyonnyilatkozataiban (2021, 2022, 2023), ami azért problémás, mert ez szintén fizetett tisztség. Ez éves szinten 780 ezer forintot jelentett 2021-ben és 2022-ben, idén pedig már több mint egymillió forintot.
Tényi az adóhatóságnak írt beadványában azt is megemlítette, hogy Perjés a képviselői bemutatkozásában sem mond igazat, amikor azt írja, hogy gyerekkora óta a II. kerület lakója.
A legutóbbi két vagyonnyilatkozatát már Törökbálinton keltezte, ahol egy luxusotthonnal rendelkezik, és ide van bejegyezve a Karácsony Gergely vezette 99 Mozgalom Egyesület is.
Több bűncselekmény miatt is nyomoznak
Perjés utóbbi mozgalom kétes ügyletei miatt is foghatja a fejét, ugyanis a 99 Mozgalom több mint ötszázmillió forintnyi, állítólag mikroadományokból származó befizetése kapcsán a hatóságok már nyomozást rendeltek el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás és pénzmosás elkövetésének gyanújával, valamint az OTP feljelentése nyomán már hamis magánokirat felhasználása miatt is vizsgálódik. | A NAV deríthet fényt Karácsony pénzemberének eltitkolt millióira | Nyomozás indulhat Karácsony Gergely bizalmi embere, Perjés Gábor valótlan tartalmú vagyonnyilatkozataival kapcsolatban – tudta meg a Magyar Nemzet. Az ügyben egy magánszemély fordult a hatósághoz azután, hogy megírtuk, a párbeszédes politikus több millió forintnyi jövedelmet titkolhatott el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/09/a-nav-derithet-fenyt-karacsony-penzemberenek-eltitkolt-millioira | 2023-09-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből az a győrújbaráti ingatlan, ahol most a vállalkozás korábbi ügyvezetője, az időközben területfejlesztési államtitkárrá lett Mayer Gábor lakik – állítja a momentumos Tompos Márton és Hajnal Miklós.
Az ellenzéki politikusok beszámolójából kiderül, hogy 2012 és 2014 között 46 millió forintos EU-s támogatásból építette fel a győrújbaráti Lila-hegyen a rekreációs központot a Purple Hill Kft., amelynek ügyvezetője Mayer Gábor volt. A vállalkozó akkoriban 120 új munkahely megteremtését ígérve számolt be a beruházásról.
2016-ban azonban már nem lehetett időpontot foglalni a központba, mostanra pedig a vállalkozás weblapja is eltűnt.
Mayer Gábor azóta a Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, így vagyonnyilatkozatot kellett tennie. Ebből derült ki, hogy az egykori rekreációs központ jelenleg az ő tulajdonában van.
Az ellenzéki politikusok elmentek a házhoz, ahol telefonon beszéltek is Mayerrel.
Az államtitkár elismerte, hogy az ingatlanban lakik, ám elmondása szerint annak csak 2018-ig kellett rekreációs központként működnie, így azután törvényesen lehetséges másként hasznosítani. „2020. december 31-ével ennél a projektnél már dokumentummegőrzési kötelezettség sincsen” – mondta Mayer.
Tompos azt kérdezte: „Államtitkár úr azt mondja, hogy megépítették 46 millió forint EU-s támogatásból ezt a rekreációs központot, az a papíroknak megfelelő időpontok szerint működött... és utána önök jogosan használhatják családi házként, hogyha ezt jól értem.”
„Igen, igen, igen, ezt éppen jól érti” – válaszolta az államtitkár.
Hajnal megjegyezte, hogy ez nem tűnik az EU-s források leghatékonyabb felhasználásának. „Azt gondolom, hogy az EU-s forrásoknak a felhasználási szabályait be kell tartani” – mondta erre Mayer.
A videó nyomán a Telex is a minisztériumhoz fordult kérdésekkel; válaszuk esetén frissítjük cikkünket. | Az államtitkár saját otthona lett az EU-s pénzből épült rekreációs központ | Rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből az a győrújbaráti ingatlan, ahol most a vállalkozás korábbi ügyvezetője, az időközben területfejlesztési államtitkárrá lett Mayer Gábor lakik – állítja a momentumos Tompos Márton és Hajnal Miklós. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/22/momentum-munkahelyeket-igert-vegul-az-allamtitkar-sajat-otthona-lett-az-eu-s-penzbol-epult-rekreacios-kozpont | 2023-09-22 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Péntek reggel mutatta be a Momentum, hogy az az épület, ahol a területfejlesztési államtitkár, Mayer Gábor lakik, eredetileg rekreációs központnak készült EU-s pályázati pénzből. 2012 és 2014 között 46 millió forintos EU-s támogatásból építette fel az épületet, 120 munkahely megteremtését ígérte. 2016-ban azonban már nem lehetett időpontot foglalni a központba, mostanra pedig a vállalkozás weblapja is eltűnt. Az egész azért derülhetett ki most, mert Mayer azóta a Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztérium államtitkára lett, így vagyonnyilatkozatot kellett tennie. Megnéztük a házat és a környéket.
A dombra, ahol az említett ház áll, a romantikus, pincesoros Szurdikon keresztül visz az út. Nyúl és Győrújbarát két szomszédos település, az emlegetett Lila-hegy pedig a kettő határán magasodik. A ház közigazgatásilag győrújbaráti, de a helyi íratlan közmegegyezés szerint ez már Nyúl, és csupán egy-két lakója van a dombtetőt érintő utcaszakasznak, ahol a kocsi szűk járaton kapaszkodik fel. Ha az államtitkár kerítésénél továbbmegyünk, száz méter múlva már lefelé zötyögünk, és csak egy valami magasodik még feljebb: a rádiótorony.
Azzal nem árulunk el már titkot, hogy nincs a kapun olyan felirat, hogy „Rekreációs központ”, csak parkolást tiltó táblával találkozunk. Arra voltunk kíváncsiak, valaha kint volt-e ilyen felirat, és mint kiderült, azt 2014 után többen is látták, de az, hogy mi működött ténylegesen és milyen szinten, nem egyértelmű.
Az egyik helyi fiatalember azt mondja: ő 2019-ben költözött az utcába, és az építkezést 2018 szeptemberében kezdte, akkor még kint volt a felirat, és Mayerék kapuja rendszerint nyitva állt. „A nyúli barátom – aki segített nekem építkezni –, emlegette, hogy kirándulás közben bejárkáltak oda, hogy egyenek valamit, bent fogadták, hellyel kínálták őket. Szerintem mozgás is volt, kisbuszokat, autókat, tíz-tizenöt fős társaságokat lehetett látni az udvaron.”
Az egyik környékbeli polgármester – nevét nem kívánta a cikkhez adni – szintén úgy tudja, valami hivatalosan működött, sőt tudomása szerint az államtitkár nem is lakott a házban addig, amíg az uniós fenntartási időszak tartott.
Az azonban beszédes, hogy sem a jelenlegi győrújbaráti polgármester, sem a 2019-ig regnáló két elődje – Juhászné Árpási Irma és Szalóki Géza – nem hallott a rekreációs központról, igaz, Győrújbarát ma már kisváros méretű település. Kóbor Attila jelenlegi polgármester szerint nincs kizárva, hogy ténylegesen létezett a hely, de hozzá bizonyosan nem jutott el a szolgáltatás híre.
Az egyik környékbeli vendéglátó szerint Mayerék jó ideig nem laktak ott. Az építkezés 2011-ben visszatérő téma volt Nyúlon, mert akkor szokatlannak tűnt, hogy – ahogy akkor elterjedt a szóbeszédben –, a tulajdonos „elhordja a fél hegyoldalt”, és beépíti betonnal.
A dombtetőről Pannonhalma jól látszik. A ház bunkerszerűen csak egy oldalról pillantható meg, lakóházak korábban sem álltak mellette, kertek viszont igen, és ezeket a tulajdonos felvásárolta. Azt rebesgették az emberek egymás között: „itt hotel fog épülni” – mesélte egy helyi cégvezető.
Az biztos, hogy tömeges forgalom itt nem volt, a ház alatti Szurdik környékén a borospince-tulajdonosok nekünk azt mondták: soha nem hallottak vagy láttak olyat, hogy vendégek indultak volna felfelé, vagy megkérdezték volna bárkitől, hol a rekreációs központ.
A momentumos politikusok telefonon érték el az államtitkárt, aki elismerte, hogy az ingatlanban lakik, ám elmondása szerint annak csak 2018-ig kellett rekreációs központként működnie, így azután törvényesen lehetséges másként hasznosítani. „2020. december 31-ével ennél a projektnél már dokumentummegőrzési kötelezettség sincsen” – mondta Mayer.
A momentumos Tompos Márton azt kérdezte telefonban az államtitkártól: „Államtitkár úr azt mondja, hogy megépítették 46 millió forint EU-s támogatásból ezt a rekreációs központot, az a papíroknak megfelelő időpontok szerint működött... és utána önök jogosan használhatják családi házként, hogyha ezt jól értem.”
„Igen, igen, igen, ezt éppen jól érti” – válaszolta az államtitkár, aki azt is hozzátette: „azt gondolom, hogy az EU-s forrásoknak a felhasználási szabályait be kell tartani”. | Ha volt is rekreációs központ, arról sem a korábbi, sem a mostani polgármester nem hallott | A Mayer Gábor államtitkár uniós támogatással épült rekreációs központja, azaz ma már családi háza miatt híressé vált Lila-hegyen megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire működött komolyan a rekreációs központ. A nullánál több volt, a közismertnél kevesebb ez a pannonhalmi panorámával teljessé varázsolt „szakszolgáltatás”, amit valamikor tábla is jelzett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/22/ha-volt-rekreacios-kozpont-a-hire-nem-ert-el-a-hivatalig | 2023-09-22 11:21:00 | true | null | null | Telex |
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására.
A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül.
A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra.
A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.
A NER gigaprojektje, amit még az alapkőletétel előtt elbaltáztak
A Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány, és 2015-ben meg is egyeztek a részletekről a kínai és a szerb vezetéssel. A kivitelezési szerződést azonban csak négy évvel később, 2019-ben kötötték meg.
A vonalat úgy tervezték meg, hogy a személyvonatok 160 kilométer/órával tudjanak menni, amihez az európai uniós szabványok szerinti, úgynevezett ETCS vonatbefolyásoló rendszerre és az EU-s elvárásoknak megfelelően tanúsított biztosítóberendezésekre van szükség. A kivitelezők keresésénél felmerült, hogy erre a feladatra egy ebben gyakorlattal rendelkező (nyugati) céget kérjenek fel, de végül ezt elvetették, és úgy tudni, saját erőből próbálnak nekifutni a feladatnak.
A vasútvonalat az eredeti szerződés szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló RM International Zrt. és két kínai cég konzorciuma építi, a pályaépítést alvállalkozóként a szintén Mészáros-tulajdonban lévő V-Híd végzi. A kínai és a magyar cégcsoport és kapcsolt vállalkozásai közül viszont egyik sem képes az ETCS-rendszer minden elemének telepítésére. A pályaépítés évek óta halad, de semmi nem mutat arra, hogy a kínaiak képessé váltak volna a biztosítóberendezések és az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítésére. Megkértük a MÁV-ot, hogy erősítsék meg vagy cáfolják ezt az értesülésünket, de csak annyit írtak, hogy „a vállalkozói konzorcium a teljes vasútvonal működőképes – európai uniós műszaki előírásoknak megfelelő – rendszerének kiépítésére vállalt kötelezettséget”. Az Építési és Közlekedési Minisztérium is csak annyit írt, hogy a MÁV válaszolt helyettük.
A korábban a MÁV-nál dolgozó, ma a Navigátorvilág közlekedési lapot főszerkesztő Andó Gergely szerint ugyan Kínában is használnak az ETCS-hez hasonló vonatbefolyásolást, az az európainál jóval egyszerűbb rendszer. Például nekik nem kell figyelembe venniük az átjárhatósági feltételeket, mert a velük vasúton összekötött országok (például Laosz) szintén kínai szabványok szerint építenek vasútvonalakat.
Szintén különbség, hogy a kínai vasútállomások vágányhálózata és biztosítottsága kategóriánként szinte teljesen egyforma, így a berendezéseket sorozatban gyártják. Ezzel szemben Európában minden állomás más, mindenhol különbözőek a vágánykapcsolatok és az egyéb technikai megoldások. Emiatt az európai sztenderdek szerint minden biztosítóberendezés egyedi, kézműves termék, amit állomásonként külön kell tervezni, engedélyeztetni és legyártani. Ezzel a kínaiak nem nagyon tudnak mit kezdeni.
Andó szerint további probléma, hogy Magyarországon a sorompókat is a vasúti biztosítóberendezés vezérli. Az új építésű kínai vasútvonalakon viszont egy darab szintbeli kereszteződés sincsen, így a kínai mérnököknek semmilyen tudásuk nincsen arról, hogyan kellene vagy lehetne a sorompók működését a biztosítóberendezésekbe integrálni.
Kéne valaki a kínaiak helyett, de ezt nem merjük elmondani nekik
Vasúti körökben évek óta köztudott volt ez a probléma, a projektet megrendelő magyar állam azonban valamiért egészen eddig nem csinált semmit. Hozzánk eljutó információk szerint a kínaiak sokáig valamiért azt képzelték, hogy használhatják majd az EU-s szabványoknak nem megfelelő kínai technológiájukat. Mivel ez a kínaiak problémája volt, Mészárosék állítólag sokáig igyekeztek nem tudomást venni róla, mostanra viszont már olyan állapotba került az építkezés, hogy erre záros határidőn belül megoldást kellene találni.
Ebben a helyzetben a magyar kormánynak két lehetősége van. Andó Gergely szerint az egyik ilyen, hogy egyáltalán nem építenek az EU-s szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszert. Ebben az esetben a vonatok a tervezett 160 helyett csak 100 kilométer/órával tudnak majd közlekedni, és a forgalomszervezést is 20. századi technológiával, sokkal több dolgozóval kell majd megoldani.
A lassabb haladás a tehervonatoknál nem akkora probléma, mert azok ritkán mennek 100-nál gyorsabban, és a vasútvonal menti települések lakosságát sem fogja várhatóan annyira zavarni a 10-20 perccel hosszabb menetidő. Főleg, hogy az így is kevesebb lesz az átépítés előttinél, amikor a pálya elég nagy részén már csak 60-nal mehettek a vonatok.
Ebben az esetben viszont százmilliárdokból fog elkészülni egy olyan vasútvonal, amin európai mércével nevetségesen lassan lehet majd utazni.
A másik lehetőség, hogy megbíznak egy új céget a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer kiépítésével. Ezzel viszont további éveket csúszna a projekt befejezése, hiszen a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt annyi egy ilyen projekt átfutási ideje, mint a pályaépítésé.
Vasúti körökben régóta terjednek pletykák arról, hogy a kormány környékéről ki hogyan oldaná meg a helyettesítést. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint (amiket a VSquare-en megjelenő hírlevelében küldött ki) a német diplomácia az utóbbi hónapokban aktívan lobbizott Magyarországon, hogy a Siemens kapja meg a megbízást, ami a magyar piac két legnagyobb biztosítóberendezés-szállító cégének egyike. (A másik egyébként a Thales Ground Transportation Systems, ami most épp a hegyeshalmi vonalra szállít elektronikus állomási biztosítóberendezéseket.)
Andó Gergely a Telexnek azt mondta, hogy van egy magyar tulajdonú cég, a PROLAN Irányítástechnikai Zrt., ami szintén képes korszerű, megbízható biztosítóberendezést szállítani – ráadásul ezt teljes mértékben a magyar szabványok alapján megtervezve, nem pedig német (Siemens), osztrák (Thales) igényekre fejlesztett rendszerek adaptálásával.
Több, egymástól független forrás szerint a V-Híd viszont inkább a cseh AŽD Prahával szerződne, velük tavaly egy együttműködési nyilatkozatot is aláírtak, illetve a Szeged–Röszke–Szabadka-vasútvonal magyar szakaszán meg is kezdték a közös munkát. Más kérdés, hogy ez a munka sem ment zökkenőmentesen, idén nyáron Mészárosék egyszer le is vonultak az építkezésről a munka célegyenesében. Azóta rendezték a vitákat, és legutóbb október 23-ára ígérték a projekt befejezését. (Kérdésünkre a V-Híd nem kommentálta a biztosítóberendezések ügyét, mondván, hogy ők csak a pályaépítésben vesznek részt).
A biztosítóberendezések ügye régóta egyre nagyobb feszültséget okoz a kínaiak és a magyarok között. Azt, hogy ez pontosan meddig fajult, nem tudtuk több, egymástól független forrásból megerősíteni, de a VSquare szerint a kínaiak mára leállították az építkezés finanszírozását, és a kínai szakemberek is felhagytak a munkával. (Az építkezést 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami pénzből finanszírozzák, így a kínai finanszírozás felfüggesztése nagy érvágás lenne.)
A kínai és a magyar fél közötti konfliktus nem meglepő módon diplomáciai szintig jutott, de a jelek szerint azt alacsonyabb szinteken nem sikerült rendezni. Szintén a VSquare szerint Orbán Viktor októberben többek között azért utazik személyesen az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kínában tartott konferenciájára, hogy ott felsőbb szinteken rendezze az ügyet.
A 750 milliárd, ami nem lesz elég
A Budapest–Belgrád-vasútvonal másik nagy problémája a pénz, pontosabban annak hiánya. A felújításról és építkezésről szóló szerződést 2019-ben írták alá 750 milliárdos végösszeggel. Az árat akkor kritikusok nagyon túlzónak tartották, de Andó Gergely közlekedési szakértő szerint valójában inkább szűkre szabták a költségvetést, amiben így nagyon kicsi mozgástér maradt.
Időközben volt egy legalább 35-40 százalékos infláció, kilőttek az alapanyag- és alkatrészárak, ami miatt a kivitelezők már egy ideje szorult pénzügyi helyzetben vannak. Idén márciusban egyszer már hozzácsaptak még 20 milliárdot a költségvetéshez, ami biztosan mutatja, hogy a kasszában nem csordul túl a pénz.
Márpedig ha új céggel kell szerződni a vonatbefolyásoló és biztosítórendszerek kiépítésére, akkor az megint tíz-, ha nem százmilliárdos összeg lesz. Kérdés, hogy ezt a magyar állam saját pénzből akarja-e kipótolni, megegyeznek a kínaiakkal valamilyen megoldásban, vagy hagyják az egész vonatbefolyásoló rendszert a fenébe, és 160 helyett 100-zal járnak majd a vonatok.
Olyan mélyen hajoltunk meg a kínaiak előtt, hogy pofára estünk a végére
A Budapest–Belgrád-vasútvonal a felújítás előtt egyvágányú és nagyon rossz állapotú volt. A kormány a kínai gazdasági kapcsolatok miatt döntött a kétvágányúsításáról és a felújításáról. A terv ugyanis az, hogy a kínai tulajdonban lévő, görögországi Pireusz kikötője és Nyugat-Európa között építenek egy jó minőségű vasútvonalat, amin a kínai áruk Magyarországon keresztül juthatnak majd el Európa fejlettebb részére.
Az, hogy a vasútvonal kiépítésének mennyi értelme van, vita tárgya. A kormány többek között azzal érvel, hogy az így Magyarországon áthaladó kínai termékek vámoltatásából szerzünk majd adóbevételeket, de ha ennek utánaszámolunk, nem jön ki a matek. Arra tehát nem nagyon utal semmi, hogy a kínai termékek keresztülszállítása az országon nekünk annyi hasznot hozna, így a projektet lehet egy Kínának tett gesztusként is értelmezni.
Főleg, hogy a Pireusz és Budapest közötti vasútvonal Szerbián és Észak-Macedónián is keresztülmegy. És míg a szerbek a magyarokhoz hasonlóan dolgoznak az építkezésen, az észak-macedónok eddig nem nagyon léptek semmit, így a vasútvonalnak ott mindenképpen marad majd egy szűk keresztmetszete.
Ettől függetlenül vasúti infrastruktúrát építeni mindig egy olyan befektetés, aminek a megtérülése általában nem közvetlenül, csak közvetve kiszámolható. A nagy gyárak például szeretnek modern vasútvonalak mellé települni, hogy egyszerűbben szállítsák el a termékeiket, így egy vasútvonal felújítása versenyelőnyt jelenthet a mellette fekvő településeknek. Más kérdés, hogy a Budapest–Belgrád-vonal magyarországi szakasza mellett nincsenek nagyobb települések, így a vonal kiépüléséből a szerb gazdaság várhatóan nagyságrendekkel többet profitál majd, mint a magyar.
Nem beszélve arról, hogy a magyaroknak a jelek szerint a szerződéskötést is sikerült tökéletesen eltolniuk, és most egy félkész projektet kell újratárgyalni az elejétől. | Nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád építését, és ez még súlyos tízmilliárdokba kerülhet nekünk | A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/22/budapest-belgrad-vasutvonal-meszaros-v-hid-kina-biztositoberendezes | 2023-09-22 11:26:00 | true | null | null | Telex |
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Tompos Márton és Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselői „egy szokásos EU-s pénzes korrupciós ügy” nyomában járva jutottak el Győrújbarátra, ahol 2011-ben a Purple Hill (Lila-hegy) Kft. 46 millió forintot nyert európai uniós pályázaton egy rekreációs központ építésére.
A cég ügyvezetője, Mayer Gábor jelenleg területfejlesztési államtitkár, ezért vagyonnyilatkozatot kellett kitöltenie. Ebből derült ki, hogy a tulajdonában van egy győrújbaráti ingatlan, amelynek ugyanaz a helyrajzi száma, mint a rekreációs központnak. A Momentum politikusai pénteken egy újabb videót tettek közzé, amelyben telefonon keresték fel az államtitkárt, hogy tisztázzák, családjával valóban ebben az ingatlanban él-e. A momentumosoknak sikerült is elérniük az államtitkárt, aki Hajnal Miklós azon kérdésére, hogy családja most a „rekreációs központban” lakik-e, úgy válaszolt:
„Igen, a fenntartási időszak leteltét követően, ezt a területet már tudjuk másképpen hasznosítani.”
A Facebookra feltöltött videó ezen részletében jól látható, hogy még a Momentum képviselői is meglepődtek a válaszon. Mayer szerint a projekt alapján 2018-ig kellett szálláshelyet biztosítani, azonban Tompos Márton felhívta rá a figyelmet, hogy az EU-s szabály szerint erre 7 évig lett volna szükség. | Elismerte az államtitkár, hogy az uniós pénzből épített „rekreációs központban” lakik | Telefonon kérdezték Mayer Gábort a Momentum képviselői, alig hittek a fülüknek a válasz hallatán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elismerte-az-allamtitkar-hogy-az-unios-penzbol-epitett-rekreacios-kozpontban-lakik-261981 | 2023-09-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Jelenleg a kormánynak a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel szemben nincsen semmilyen tartozása. A kormány minden jogszerűen járó támogatást kifizetett és folyamatosan kifizet” – válaszolta Semjén Zsolt a DK-s Arató Gergely kérdésére.
Iványi Gábor egyházának álláspontja szerint hónapok óta nem kapják meg a nekik járó teljes támogatást, most pedig az emiatt felhalmozott tartozásaikra már egy forintot sem kapnak, ugyanis a NAV elvonja tőlük a pénzt.
„2010-2023 között a MET mindösszesen közel 26,5 milliárd forinthoz jutott. Erre tekintettel aggódva figyelem, hogy a MET nem tudja felelősen működtetni intézményeit, és azzal, hogy munkavállalói után nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot, veszélybe sodorja egészségügyi ellátásukat, valamint a nyugdíjukat is. A valóság tehát az, hogy nem a magyar állam tartozik a MET-nek, hanem a MET és szervezetei a magyar államnak, illetve közvetve saját alkalmazottaiknak” – magyarázta álláspontját Semjén. | Semjén Zsolt: Iványi kérjen részletfizetést a NAV-tól! | A miniszterelnök-helyettes szerint az államnak nincs tartozása a MET felé. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/semjen-zsolt-ivanyi-kerjen-reszletfizetest-a-nav-tol-261998 | 2023-09-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.
Gödön a Samsung-akkumulátorgyár vízi-közműveinek építési munkálatai zajlanak. Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Mészáros és Mészáros Zrt. természetvédelmi területet túr szét a beruházás miatt: a Duna-parton fákat vágtak ki és másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken bolygatták meg a növényzetet.
Szeptemberben újból a helyszínen jártunk, ahol ezúttal azt láttuk, hogy védett virágok egy részére kerítést pakoltak, más példányokat pedig munkagépek tiportak el. Miközben a projekt 2022-es előzetes vizsgálati dokumentációjában az szerepel, hogy a munkálatok megkezdése előtt a gödi határban lévő, fokozottan védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. Ez azonban a jelek szerint nem történt meg, a virágok most szeptemberben megjelentek a beruházási területen – már amelyiket a munkavégzés során nem tapostak el.
Nem telepítették át őket
Hónapok óta próbáljuk kideríteni, hogy a területen milyen védett növények védelmét szolgáló tevékenységeket végzett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) és a természetvédelmi hatóság. A beruházással érintett Natura 2000 területek hatásbecslési dokumentációjában felsorolt védett virágokat ugyanis hatósági engedéllyel kell átültetni.
Mivel megkereséseinkre egyszer sem nem kaptunk választ, több közadat-igénylést is benyújtottunk az illetékesekhez. Ahogy beszámoltunk róla, májusban a Pest Vármegyei Kormányhivataltól azt a választ kaptuk, hogy a Duna ártéri területén zajló munkálatok során nem került sor védett növények áttelepítésére – a DINPI erről jegyzőkönyvet is küldött.
Majd újabb két adatigénylésben kérdeztünk rá arra, hogy a víz- és szennyvíz-vezetékek nyomvonalán, a Göd határában lévő természetvédelmi területen megtörténtek-e az előírt védelmi intézkedések. Emellett kértük a védett virágok átültetésére vonatkozó dokumentumok megküldését is.
Ám a kormányhivatal megtagadta az adatkiadást. „A Göd, Ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen tervezett vízvezeték nyomvonalába eső, fokozottan védett növényfaj egyedeinek áttelepítése ügyében keletkezett dokumentumok megismerése iránti igényt elutasítom ” – írták, indoklásául azt közölve, hogy
az ügyben közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban.
A Nemzeti Park Igazgatósága pedig június végén ezt a választ küldte: „Adatigénylésében feltett kérdésére tájékoztatjuk, hogy a vízjogi létesítési engedéllyel érintett természetvédelmi oltalom alatt álló és/vagy Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken a védett növények áttelepítése nem kezdődött meg. Tájékoztatom továbbá, hogy Igazgatóságunk a védett növényfajokkal kapcsolatosan előkészítési munkálatokat és adatszolgáltatást végez.”
Eltaposták, rápakoltak
Csakhogy a DINPI válaszának időpontjában, június végén már javában zajlottak a csatornafektetési munkálatok. Szeptemberben pedig megjelentek a homoki kikericsek a beruházással érintett munkaterületen és annak közvetlen környezetében.
Szeptember első két hetében nyomon követtük a virágok megjelenését és biológus szakemberrel azonosítottuk a homoki kikerics egyedeit.
A csatornázási munkák során számos virágot eltiportak a munkagépek,
miközben újak is kihajtottak. Mivel a természetvédelmi hatóság nem reagált az újabb megkeresésünkre, a DINPI-nek is fotókat és kérdéseket küldtünk a virágok állapotáról, de nem kaptunk választ.
A homoki kikerics fokozott védettségét az indokolja, hogy kizárólag a Kárpát-medencében, valamint a Balkán néhány pontján fordul elő. Élőhelyéül a sztyepprétek, homokpusztagyepek, homoki legelők és nyílt homoki tölgyesek szolgálnak, írja a Wikipédia. Ilyen terület a gödi Debegió-hegy, a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból.
A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. A növény eszmei értéke 100 ezer forint. (A virág hasonlít a szeptemberben nyirkos helyeken, pl. a Duna árterében nagy tömegben megjelenő őszi kikericshez – utóbbi azonban nem veszélyeztetett, védettséget nem élvez.)
A Debegió-hegy természetvédelmi értékeinek védelmében 2017-ben még rendkívüli testületi ülést is tartott a gödi önkormányzat. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint ezen a Nemzeti Park munkatársai részletes tájékoztatást adtak a terület különleges természeti értékeiről és a veszélyeztetett növényekről.
Az önkormányzati képviselők részéről pedig számos javaslat – tanösvény létesítése, tájékoztató táblák kihelyezése – hangzott el, amik segítenék, hogy fokozottabb figyelmet kapjon a kiemelt jelentőségű terület. A gödi Samsung-beruházás vízi-közmű munkálatainak megindulása óta azonban a természetvédelmi terület megóvása nem került napirendre a gödi képviselő-testületben.
Mészárosék dolgoznak állami pénzből
A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. A gödi akkumulátorgyárat kiszolgáló vízműfejlesztésről a Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. és a Mészáros és Mészáros Zrt. képviselői szeptember elején sajtótájékoztatót is tartottak. Az eseményen azonban országos médiumok nem jelentek meg – az Átlátszó sem értesült róla –, arról csak a helyi sajtó számolt be.
A 0627.hu helyi hírportál cikke szerint Virág Zoltán, a DMRV Zrt.vezérigazgatója elmondta, hogy a Samsung SDI által igényelt vízmennyiség – napi 27 000 köbméter víz – a Duna vízhozamához képest „elenyésző”. Beszélt arról is, hogy „a Dunába a hatósági eljárásoknak megfelelő vízminőségi paraméterek fognak befolyni, ezáltal környezetszennyezés nem fog előfordulni, és nem is fog megtörténni.”
Pélyi Róbert, a Mészáros és Mészáros Zrt. területi igazgatójának tájékoztatójában pedig többek közt az hangzott el, hogy a vezetékek nyomvonalát többször áttervezték. „Nyilván próbáltunk megfelelni minden érintett önkormányzatnak, minden érintett természetvédelmi hatóságnak és mindenkinek az igényének” – hangzott el a területi igazgató részéről.
Szívesen megkérdeztük volna a sajtótájékoztatón a cégek képviselőit, hogy mi a véleményük a gödi természetvédelmi területeken zajló munkálatokról és az elmaradt növény-átültetésekről, de erre meghívás hiányában nem volt módunk. Írásban pedig hiába tettük fel kérdéseinket a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek a virágok megóvása ügyében tett intézkedéseikről, valamint a Nemzeti Parkkal és a természetvédelmi hatósággal történt egyeztetésekről, a cég nem válaszolt a megkeresésünkre.
Nyitókép: A Samsung SDI akkumulátorgyárát kiszolgáló vízi-közmű fejlesztések beruházási területén, a gödi Debegió-hegyen szeptemberben kihajtott védett homoki kikerics (Colchicum arenarium) egy példánya. (Fotó: Szotyori Szilárda) | Mészárosék munkagépei fokozottan védett növényeket tiportak el a gödi akkugyár vízvezetéke miatt | Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/09/20/meszarosek-munkagepei-fokozottan-vedett-novenyeket-tiportak-el-a-godi-akkugyar-vizvezeteke-miatt/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata idén februárban vásárolta meg a Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában található épületet. A rózsaszín sarokházban korábban évekig OTP-fiók üzemelt, most hosszú távú bérbeadásra kínálják ismeretlen összegért. A Szijjártó Péter külügyminiszter embereivel kitömött alapítványnak ezzel együtt már 26 ingatlana van öt környező országban, és csak Szlovákiában 14 darab.
Az elmúlt két évben szlovákiai kastélyt és várromot, romániai szállodákat, szlovéniai gyógyfürdőt és horvátországi műemléket is vásárolt a közpénzből létrehozott szervezet, amelyet Szijjártó-közeli emberek irányítanak. Honlapja azonban a mai napig nincs, és a kormány által írt jogszabályoknak „köszönhetően” szinte semmit nem tudni a működéséről.
KEKVA, vagyis közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a működési formája azoknak a szervezeteknek, amelyeket 2021-ben hozott létre a kormány. Rengeteg közpénz mellett addig állami kézben lévő intézményeket, egyetemeket, értékes ingatlanokat és cégeket kaptak meg ingyen az induláskor, amellyel gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak.
Az egyik ilyen KEKVA a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA), ami megalapításakor két állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke a bíróság bejegyző végzése szerint akkor 15,2 milliárd forint volt. A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan, azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül még továbbiakat vettek.
A legújabb szerzemény
Egy szlovákiai lap, a Korzár írta meg 3 nappal ezelőtt, hogy a KEOMA szlovákiai leányvállalata, a Manevi SK idén februárban megvásárolt egy épületet Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában. A lengyel határ közelében fekvő, mintegy 30 ezer lakosú várost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította 2000-ben kulturális jelentősége és épületei különlegessége miatt.
A Manevi SK által megvett ingatlan a szlovákiai település főterén, a 15. században épült Szent Egyed-bazilika közelében, a 16. századi városháza szomszédságában fekszik.
A rózsaszín saroképület földszintjén évekig OTP-fiók működött, ahogy az a Google 2019-es utcaképén is látható. Ez viszont már a múlt: idén május 31-e óta egy szlovák ingatlanportálon hosszú távú bérlésre kínálják a 200 négyzetméteres ingatlant, üzleti és gasztro célokra.
A közvetítőcég által közzétett fotókon jól látszik, hogy az OTP-logókat leszedték, a belső térben irodai környezet, a boltíves alagsorban pedig vendéglátásra alkalmas helyiségek találhatók.
A szlovák ingatlannyilvántartás szerint a történelmi épület 2023. február 23-án került a Manevi SK nevére. A Korzár cikke szerint az előző tulajdonosa az OTP Real Slovensko s.r.o. volt, de azt nem tudni, mennyiért vette meg a KEOMA leánycége.
Már 26 ingatlan 5 országban
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
Az alapítvány azonban nem elégedett meg ennyivel: 2021 végén cikksorozatban tártuk fel, hogy hol milyen ingatlanokat vettek még, és mennyi leányvállalatot hoztak létre. Az Átlátszó Erdéllyel közös kutatásunk során 4 országban összesen 16 ingatlant és 6 leánycéget találtunk.
Ezek egyike a Szlovákiában bejegyzett Manevi SK, amelyet a Manevi Zrt. alapított, de 2021 novembere óta a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. 2022 áprilisában megírtuk, hogy a szlovákiai leánycég megvette 270 ezer euróért (akkori árfolyamon kb. 100 millió forint) Komarnoban a Poliklinika épületét. 2022 júniusában pedig arról is beszámoltunk a szlovákiai Pátria Rádió nyomán, hogy a Manevi SK 151 ezer euróért (körülbelül 60 millió forint) megvette Nagykövesd (Veľký Kamenec) vár(rom)át és a közelében lévő kastélyt.
Ugyanekkor a szlovákiai a Korzár cikke alapján azt is megírtuk, hogy a Manevi SK vett egy kastélyt és egy barokk kúriát Bethlenfalva (Betlanovce) községben, valamint egy-egy ingatlant Lőcse (Levoča), Trencsén (Trenčín) és Késmárk (Kežmarok) belvárosában. Akkori összesítésünk szerint ezekkel együtt 24 ingatlan volt a KEOMA birtokában – legalábbis ennyiről tudtunk.
Idén márciusban viszont az Átlátszó Vajdaság megírta, hogy ottani leánycégén (MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o.) keresztül Szerbiában, Szabadka városközpontjában is vásárolt egy ingatlant a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány.
Ezzel 25-re emelkedett a számláló, a Bártfán megvásárolt ingatlannal együtt pedig már 26 külföldi épületnél tartunk 5 országban.
Szlovákiában 14, Romániában 8, Szlovéniában 2, Horvátországban és Szerbiában 1-1 ingatlan
van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
A térképen a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Mivel néhány településen több ingatlant is vettek, ezért érdemes ránagyítani a térképre, hogy ezek külön-külön is látszódjanak.
Szijjártó emberei igazgatják az alapítványt
Bár minden közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a nekik ajándékba adott állami vagyon kikerült az állam fennhatósága alól, a kormány nem bízott semmit a véletlenre. A törvény szerint ugyanis az alapítványokat hiába közpénzből hozták létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezdenek a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőlük azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványokat, ha elégedetlen a működésükkel. Vagyis elvileg függetlenítették őket az államtól, viszont a kormánypárttól nem: minden KEKVA élére fideszes, vagy legalább a kormánnyal szoros viszonyban lévő személyek kerültek.
Nem kivétel a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány sem: kuratóriumának elnöke Magyar Levente külügyi államtitkár, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag is erősen kormányközeli szereplő: dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, Jákli Gergely az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi elnöke, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár, valamint Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője.
Az alapítványnak nincs honlapja, közérdekű adatokat nem tesz közzé,
így nem nagyon tudni, mit csinálnak a nekik ajándékozott állami vagyonnal. Csupán egy helyről lehet némi információhoz jutni a KEOMA és a tulajdonában lévő vállalatok, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. működéséről: az évente kötelezően leadandó beszámolóikból.
A 2022-es beszámolók alapján júniusban megírtuk, hogy a KEOMA egy fillér bevételt sem ért el tavaly, szolgáltatásokra viszont 62 millió forintot, bérköltségre pedig 25,9 milliót költött. A külföldi leányvállalatok (és azokon keresztül a megvett ingatlanok) többségét birtokló Manevi Zrt.-t 22 milliárd forintos, a Comitatus-Energia Zrt.-t pedig 7,9 milliárdos értéken tartják nyilván. Ez a duplája annak, amennyit a KEOMA megalakulásakor értek a cégek a bírósági bejegyző határozat szerint. A hatalmas értéknövekedés minden bizonnyal a megvásárolt sok külföldi épületnek köszönhető.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 2022-es beszámolójából az is kiderül, hogy új helyre költözött. 2021-es megalapítása óta ugyanis a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7. szám alatti Bank Centerben volt a székhelye, ám ott – ahogy azt a 24.hu megírta – a recepciósok sosem látták őket. A szervezet tavalyi beszámolójában viszont már egy új székhely szerepel, a II. kerületi Rómer Flóris u. 57. szám, amit 2022. december 8-án jegyeztek be a KEOMA irataiba. Az ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
Címlapkép: A Manevi Sk által 2023 februárjában megvásárolt ingatlan a Google 2019-es felvételén (forrás: Google Street View). A szlovákiai adatokat a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak (ICJK) köszönjük. | Újabb ingatlant vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány | A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány egyik leányvállalata idén februárban vásárolta meg a Bártfa (Bardejov) történelmi belvárosában található épületet. A rózsaszín sarokházban korábban évekig OTP-fiók üzemelt, most hosszú távú bérbeadásra kínálják ismeretlen összegért. A Szijjártó Péter külügyminiszter embereivel kitömött alapítványnak ezzel együtt már 26 ingatlana van öt környező országban, és csak Szlovákiában 14 darab. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/08/09/ujabb-ingatlant-vett-szlovakiaban-a-szijjarto-embereivel-kitomott-alapitvany/ | 2023-08-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota.
Előző közadatigénylésünkre a Várkapitányság a beruházás első két ütemének árát küldte el lapunknak, most megkaptuk a harmadik ütemét is. Kiderült, jócskán túllépték a rendelkezésre álló keretet, és fogalmuk sincs, mennyibe fog kerülni a palota befejezése.
Arra a kérdésre, hogy mekkora bruttó összeg áll rendelkezésre, a következő választ kaptuk: „a beruházás forrását a felmerülés mértékéig és ütemében a Beruházási Alap biztosítja. A beruházás megvalósítására rendelkezésre álló összeg, amelyet társaságunk 2022. évi éves beszámolójában is feltüntettünk: 23 998 608 eFt.” Eszerint tehát a palota építésére bruttó 24 milliárd forint állami támogatás áll rendelkezésre.
Nem tudják a végösszeget
Eddig három ütemre szerződtek le összesen nettó 24,4 milliárd forint értékben, ami bruttó 31 milliárd. Tehát bruttó 7 milliárd forinttal (30 százalékkal) lépték túl a keretet – úgy, hogy a kivitelezés negyedik ütemére még nincs szerződés.
A palota kivitelezésének az ára ütemek szerint:
Kivitelezés I. ütem – bontás és alapozás: nettó 3 976 459 552 Ft
Kivitelezés II. ütem – szerkezetépítés: nettó: 3 296 113 575 Ft
Kivitelezés III. ütem: nettó 17 115 104 125 Ft (a teljesítési határidő 2025. december 31.)
Kivitelezés IV. ütem: még nincs szerződés
Azt a Várkapitányság sem tudja, hogy a számláló hol fog megállni. Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül a palota teljes kivitelezése, azt válaszolták: „Mivel az utolsó ütemre szerződés még nincs, ezért a teljes összegre adat nem áll rendelkezésre.”
22 milliárdos mélygarázs
A palota látogatása jelentős autóforgalommal fog járni, ezért mélygarázst is építenek hozzá. A helyszínen egy hatalmas munkagödör látható a Vár oldalában, ami miatt kivágtak félszáz fát. Közbeszerzés ennél a beruházásnál sem volt.
A versenyeztetési eljárást a palotához hasonlóan szintén a Magyar Építő Zrt. nyerte, a kivitelezés költsége nettó 17,5 milliárd forint, ami bruttó 22,2 milliárd forint. A Várkapitányság 2022-es beszámolójában feltüntetett rendelkezésre álló összeg a mélygarázs esetében bruttó 18,9 milliárd forint – a keretet tehát itt is túllépték bruttó 3,3 milliárd forinttal.
A mélygarázs kivitelezésének a része egy új hűtő- és gépészeti központ, amely az újjászülető épületek, a Budavári Palota, a Vöröskereszt-székház, a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota energiaellátását szolgálja majd – közölte a Várkapitányság. Közbeszerzés erre azért nem volt, mert „az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága határozatával mentesítette a Várkapitányságot az Egykori József főhercegi palota újjáépítése és az ahhoz szorosan kapcsolódó Várgarázs III. tárgyú beruházás vonatkozásában a Kbt. hatálya alól”.
A palotára és a hozzá épülő mélygarázsra tehát eddig összesen bruttó 53 milliárd forint értékben szerződtek,
de ebben még nincs benne az utolsó ütem ára. A két projektre rendelkezésre álló teljes támogatás összege 43 milliárd forint volt, vagyis már most 10 milliárd forinttal túllépték ezt a keretet.
A palota kapcsán korábban szerepelt egy bruttó 56 milliárdos összeg a sajtóban. A Telex 2021-ben írta meg az állami Beruházási Ügynökség éves beszámolója alapján, hogy a József főhercegi palotára, a neoreneszánsz kertre és az istállóra 56 milliárd forintot irányzott elő a kormány, a Várgarázs III. ütemére pedig 18,1 milliárdot.
Titkos listáról választották a kivitelezőt
Legutóbb megírtuk, hogy nemzetbiztonsági okokból nem írtak ki közbeszerzést a beruházásra. Ezúttal azt próbáltuk firtatni, hogy a Magyar Építő Zrt. mi alapján bizonyult megbízható partnernek, hogyan biztosították a beszerzés során, hogy a cég nem él vissza a nemzetbiztonsági információkkal. A Várkapitányságtól megtudtuk, hogy a kivitelezőt az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett jegyzékről választották ki.
Kíváncsiak voltunk, hogy mely cégek szerepelnek ezen az elit listán. A jegyzéket nem találtuk meg online, ezért megkérdeztük róla az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Azt a választ kaptuk, hogy „az AH által vezetett jegyzék nyilvánosan nem elérhető, azt kizárólag a Vbt. hatálya alá tartozó beszerzésekben ajánlattevőként részt vevők számára adhatja ki az AH”.
2010-ben a Transparancy International Magyarország szerette volna látni ezt a listát, és ennek érdekében beperelték az Alkotmányvédelmi Hivatalt. A civil szervezet a pert első fokon megnyerte, de másodfokon, majd a Legfelsőbb Bíróságon elvesztette.
Titkolják a palota funkcióját
A palota a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül fel, melynek egyik célja, hogy visszaállítsák a II. világháborúban elpusztult középületek egy részét. A József főhercegi palotát, mondhatni, a semmiből építik újra, a telkén korábban egy középkori rommezőt lehetett megtekinteni. A II. világháborúban ugyanis megsérült az épület, amit nem állítottak helyre, hanem a hatvanas években lebontották és eltakarították.
Az építkezés a Várban olyannyira látványberuházás, hogy
a hivatalos szervek még azt sem közlik, hogy mi lesz a palota funkciója.
Kezdetben azt kommunikálták, hogy irodaház lesz. Majd a kormányzati körökből mindig jól értesülő Mandiner megírta, hogy az Alkotmánybíróság költözik az épületbe. Ezt megerősíti, hogy Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is részt vett az idei áprilisi bokrétaünnepségen.
Közérdekű adatigénylésben rákérdeztünk, hogy az épületben az Alkotmánybíróság fog-e helyet kapni, de lepattintottak minket. „Ezen kérdése nem az Infotv. 3. §-ának 5. pontja szerinti közérdekű adatra irányul” – válaszolta a Várkapitányság.
A palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete elvileg bárki által látogatható lesz. Szerettük volna megtudni, hogy mi lesz egy istálló funkciója olyan elegáns szomszédság mellett, mint a Sándor-palota, illetve a Karmelita kolostor – előbbibe Novák Katalin köztársasági elnök, utóbbiba Orbán Viktor miniszerelnök költözött a hivatalával. Arra a kérdésünkre azonban, hogy érkezhetünk-e lóval, szintén nem kaptunk választ: „Ezen kérdése nem az Infotv. 3. §-ának 5. pontja szerinti közérdekű adatra irányul”.
A kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t hizlalja a beruházás
A palota és a mélygarázs kivitelezésére a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-vel szerződtek. A cég a Fidesz-kormány egyik nagy kedvence, ha közbeszerzésekről van szó. Résztulajdonosa Paár Attila milliárdos, aki egyike az 50 leggazdagabb magyarnak a Forbes listája szerint.
A G7 nemrég talált rá bizonyítékot, hogy a vállalat lényegében teljes egészében állami megbízásokból él. A társaság beszámolójában szerényen megbújik egy táblázat, amely szerint 2021-ben 100, 2022-ben pedig közel 95 százalék volt a forgalmukban a közbeszerzések aránya. A cég 2022-ben 50 milliárdos nettó árbevétel mellett 7,7 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
Paár egy másik cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) szintén sorra nyeri a nagy összegű állami megbízásokat évek óta. A győri milliárdos akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.
Mióta a palotát elkezdték építeni, a kormány szerint folyamatosan veszélyhelyzetben a haza, de az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból. 2020-ban a Covid–19 miatt állt át az ország veszélyhelyzeti, majd az orosz–ukrán háború következtében tavaly májustól háborús veszélyhelyzeti üzemmódra. Emiatt több iskola és út építését vagy felújítását lestoppolta a kormányzat, ám a látványpalotát rendületlenül építik a Várban.
Címlapkép: Az épülő József főhercegi palota 2023 szeptemberében (A szerző felvétele) | 53 milliárd forint sem lett elég a József főhercegi palotára és mélygarázsára | Daruk, kordonok, konténerek és az épülő József főhercegi palota gigantikus szürke betonváza fogadja a turistákat a budai Várban, miközben a projektet menedzselő Várkapitányság mindent elkövet, hogy a színfalak mögött zajló, kormányzati pénzszórásra ne derüljön fény. A kivitelezés költségeit nem tették közzé, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, hogy megtudjuk, mennyibe kerül az adófizetőknek a veszélyhelyzet alatt gőzerővel épülő a palota. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/20/53-milliard-forint-sem-lett-eleg-a-jozsef-fohercegi-palotara-es-melygarazsara/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemrég számoltunk be arról, hogy az állami megbízásokból évi több milliárd forintos bevételhez jutó őrző-védő cég, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa luxusingatlant, illetve egy 1997-es gyártású Eurocopter AS 355 N típusú helikoptert birtokol Miamiban. A cikkben említést tettünk az általunk korábban felfedezett, szintén Bessenyeihez köthető magánrepülőgépről, melynek perszonalizált lajstromjelzése (HA-BES) és korábbi tulajdonosi köre egy – a Miamiban tulajdonolt légi járművel szinte megegyező, de régebbi típusú – Eurocopter AS 355 F2 helikopterhez vezetett minket Magyarországon.
Azt követően, hogy az Átlátszó értesült Bessenyei István amerikai helikopteréről, megvizsgáltuk a magyar légijármű-lajstrom adatait, hátha itthon is tart egyet. 2019-ben már rátaláltunk Bessenyei magánrepülőgépére, és feltérképeztük annak tulajdonosi hátterét, a mostani keresgélés közben pedig megakadt a szemünk egy ismerős cégnéven a helikoptertulajdonosok között.
Az Aeroglobe Kft. egykor a Valton-vezér magánrepülőgépét jegyző Hun-Jet Kft. tulajdonosaként szerepelt az Opten cégadatbázisában, az akkor még kft.-ként működő Valton-Sec mellett. Visszanézve a korábban közzétett légijármű-lajstromokat, azt is kiderítettük, hogy az Aeroglobe Kft. csak nemrég lett a HA-HBS lajstromjelű helikopter tulajdonosa. A jármű korábban, 2017-es magyarországi üzembe helyezése óta mostanáig az IKB Pénzügyi Lízing Zrt. nevén volt.
Az ilyen tulajdonosváltás jellemzően arra utal, hogy a lízingszerződés lejártával a lízingtárgy, ez esetben a helikopter, a lízingbe vevő tulajdonába került. Ritkább esetben, a lízingszerződés lejártával a lízingbe vevő egy vele szerződött másik cégnek adja át a tulajdonjogot.
Egy biztos, bármi is volt a tulajdonoscsere hátterében, a helikopter az Aeroglobe Kft. kezébe került. Eddig ez csupán két magyar bejegyzésű légi járművel történt meg: a 2017 végén regisztrált, korábban Bessenyeihez köthető HA-BES lajstromjelű magánrepülőgéppel, illetve a 2017 közepén regisztrált HA-HBS lajstromjelű helikopterrel. Ráadásul, mindkét légi jármű üzemben tartója a Fly-Coop Kft. volt.
A múltidő annak szól, hogy a Bessenyeihez köthető magánrepülőgép 2022. február 10-én elhagyta az országot, és a wales-i Hawarden repülőtérre távozott, nemrég pedig kikerült a magyar légi nyilvántartásból is.
A Fly-Coop az üzembentartó
A helikopter üzembentartójaként feltüntetett Fly-Coop Kft. neve ugyancsak ismerős: az elmúlt években több, a jelenlegi politikai kurzushoz kötődő ügyben szerepelt a sajtóhírekben.
Ezek közül a legnagyobb visszhangot Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília helikopterezése váltotta ki. A házaspár a Fly-Coop helikopterével, illetve egy valtonos érdekeltségű luxusbérautóval utazott egy barátjuk esküvőjére.
A politikus először tagadta a történteket, majd amikor az esetet megörökítő fotók is napvilágra kerültek, azt közölte a nyilvánossággal, hogy felesége, Rogán-Gaál Cecília és az ő barátnője, Sarka Kata közös Nakama & Partners Kft.-je barterezte le a helikopterutat a Fly-Cooppal. Az ügyből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa.
A fent említett Nakama & Partners nevű céget Bessenyei és Sarka Kata (aki akkor még Hajdu Péter televíziós műsorvezető felesége volt), valamint az A Másik Kft. alapította. Bessenyei és a kft. távozását követően jelent meg Rogán-Gaál Cecília a vállalkozásban, melyet azóta a két barátnő tulajdonol és vezet.
A perszonalizált lajstromjel is Bessenyeire utal
A vállalkozóhoz köthető magánrepülő lajstomjele (HA-BES) az országazonosító betűiből és a tulajdonos vezetéknevének első három betűjéből állt, ezért a feltételezett Bessenyei-helikopter lajstomjelét (HA-HBS) is megvizsgáltuk.
Miután Bessenyei és Sarka Kata párkapcsolata a bulvárhírek szerint 2017 elején már komollyá vált, a vizsgált helikoptert pedig 2017 nyarán regisztrálták, a HBS betűkből mi a helikopter szóra, illetve a Bessenyei és Sarka vezetéknevekre asszociáltunk.
Az egykori Bessenyei-magánrepülőgép és a vizsgált helikopter hasonló céges hátteréből, valamint a lajstromjelek perszonalizálásából arra következtettünk, hogy a HA-HBS lajstromjelzésű helikopter Bessenyei Istvánhoz, a Valton-Sec kisebbségi tulajdonosához kötődik, vagy legalábbis kötődött a múltban.
Az egybeesések miatt elméletünket megosztottuk néhány, a repülős piacot jól ismerő forrásunkkal, akik megerősítették: valóban létezett kapcsolat Bessenyei és a vizsgált helikopter között, ám azt, hogy ez jelenleg is fennáll-e, nem tudták megmondani.
A légi járművel és annak lajstromjelével kapcsolatban megkérdeztük Bessenyei Istvánt is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.
Kb. 211 millió forint az értéke
Az Aeroglobe Kft. nevén lévő, és a Fly-Coop Kft. által üzemeltetett Eurocopter AS 355 F2 helikopter ugyan régebbi gyártmány (1989) és típus, mint a Bessenyei által Miamiban tulajdonolt Eurocopter AS 355 N (1997), de azért ezzel sem kell a hazai helikoptertulajdonosok előtt szégyenkezni.
Egy légi járművek áraival és üzemeltetési költségeivel foglalkozó internetes oldal adatai alapján az 1987 és 1998 között gyártott modellek jelenlegi átlagára 625 ezer dollár, azaz 211 millió forint körül van. Éves üzemeltetési költségük pedig – évi 450 óra tulajdonosi használat mellett – csaknem ugyanekkora összegre, 618 ezer dollárra rúg, amely 208,5 millió forintnak felel meg. Ez egy órára lebontva 1373 dollár, azaz 463 ezer forint.
A csaknem félmillió forintos óránkénti üzemeltetési költség természetesen csökkenthető, ha bérbe adják a légi járművét. Ez a vizsgált Eurocopter esetén minden bizonnyal így van: az üzemeltető Fly-Coop Kft. ugyanis bérlésre kínálja a helikoptert, a többi modellhez képest meglehetősen borsos bérleti díj ellenében.
Az elegáns, kívül sötét festésű, belül világos bőrkárpittal felszerelt gép a második legdrágább helikopter (HA-FLY) bérleti díjának csaknem kétszereséért,
nettó 1650 euróért, vagyis 625 ezer forintért vihető el egy hatvan perces körre.
Talán ezért is van az, hogy a helikopter – az ADSB-Exchange légijárműfigyelő oldal útvonaladatai alapján – nincs túl gyakori használatban. A Forma–1 Magyar Nagydíj hétvégéjén azonban „nagyot ment” a többi Fly-Coop üzemeltetésű helikopterrel együtt. A szombati időmérőn és a vasárnapi versenynapon a HA-HBS is légitaxinak állt, és jó párszor megtette az utat a főváros és a mogyoródi versenypálya között.
Az Eurocopter AS 355 F2 helikopter kétfős személyzet és három utas szállítására alkalmas, akikkel a fedélzetén akár 763 kilométert is képes megtenni, közel 220 km/órás sebességgel.
Címlapkép: A HA-HBS lajstromjelű helikopter a budaörsi repülőtéren (fotó: S.G.) | Itthon is egy hasonló luxushelikopter köthető a Valton vezéréhez, mint Miamiban | Nemrég számoltunk be arról, hogy az állami megbízásokból évi több milliárd forintos bevételhez jutó őrző-védő cég, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa luxusingatlant, illetve egy 1997-es gyártású Eurocopter AS 355 N típusú helikoptert birtokol Miamiban. A cikkben említést tettünk az általunk korábban felfedezett, szintén Bessenyeihez köthető magánrepülőgépről, melynek perszonalizált lajstromjelzése (HA-BES) és korábbi tulajdonosi köre egy – a Miamiban tulajdonolt légi járművel szinte megegyező, de régebbi típusú – Eurocopter AS 355 F2 helikopterhez vezetett minket Magyarországon. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/11/itthon-is-egy-hasonlo-luxushelikopter-kotheto-a-valton-vezerehez-mint-miamiban/ | 2023-08-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára.
Szijjártó Péter külügyminiszter igazi celeb: Facebook-oldalára az elmúlt években több ezer fotó és videó került fel azt bizonyítandó, hogy a politikus milyen komoly munkát végez. Most azonban kiderült, hogy a többségében profi – bár olykor kissé túlphotoshoppolt – képeket valaki ingyen készítheti a külügyminiszterről. Legalábbis a Külügyminisztérium azt közölte, őt nem kötöttek erre a feladatra szerződést senkivel.
Legutóbb 2020 októberében a Hírklikk írt arról, hogy az Átlátszó közérdekű adatigénylő rendszerén keresztül kikérték a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, mekkora stáb kíséri el útjaira a minisztert, és mindez mennyibe került az adófizetőknek. Bár a minisztérium válaszában azt nem közölte, hogy ki és milyen megállapodás alapján dolgozik a külügyminiszternek, az azért kiderült, hogy minden eseményen egy fotós és egy videós készített képeket illetve videókat.
A minisztérium szerint a fotós akkor átlagosan havi 401 ezer forintot kapott, míg a videós havi 772 ezer forintért dolgozott. Összesen tehát 10,5 milliót kerestek 2020 januártól szeptemberig. Az utazási költségük pedig havonta 1 millió 271 ezer forint volt, ami január és szeptember között 11 millió 439 ezer forintot jelentett.
Vagyis Szijjártó fotózása 2020-ban összesen 22 millió forintba került 9 hónap alatt.
Szerettük volna megtudni, hogyan alakultak azóta ezek a számok, ezért mi is közadatigénylést nyújtottunk be a Külügyminisztériumnak. Beadványunkban azt kértük, küldjék meg részünkre a 2021-ben, 2022-ben, valamint a 2023 júliusában hatályos szerződéseket, amelyeket a külügyminiszter hivatalos útjaival, szerepléseivel kapcsolatos fotózásra, illetve videózásra kötöttek.
Ez a Szíjj László oligarcha jachtján készült fotó valóban nem került egy fillérbe sem Szijjártó Péternek. Nem is szerette túlságosan.
Első alkalommal azt a választ kaptuk, hogy „az adatigénylésben meghatározott tárgyú szerződéseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem kötött.”
Nekifutottunk ezért újra. Másodszor azt kérdeztük, hogy amennyiben nincs ilyen szerződés, ez azt jelenti, hogy a külügyminisztert díjazás nélkül fotózzák? Ha igen, ki a fotósa/videósa? (Borsos Mátyás? Ugyanis az ő neve szerepel a fotóknál.) Ha nem, akkor milyen szerződés alapján készülnek a profi fotók és videók a külügyminiszterről? Emellett kértük, hogy ezt a szerződést küldjék meg részünkre, továbbá a 2021-ben és 2022-ben hatályos/érvényes szerződéseket is.
A minisztérium azonban erre is azt válaszolta, hogy „az adatigénylésben meghatározott tárgyú szerződéseket a minisztérium nem kötött”.
Továbbá küldtek egy linket (természetesen nem kattintható formában) a Minisztérium által megkötött szerződésekhez.
Vagyis, a formális logika alapján – hacsak nem feketén fizetik a fotóst/videóst – valakik ingyen és bérmentve, megbízási szerződés nélkül készítik képek garmadát Szijjártó Péterről a világ számos pontján. Meglehet persze, hogy valamelyik másik minisztérium állja a költségeket, esetleg a miniszer maga, de erről a Külügyminisztérium nem adott tájékoztatást.
Felmerült még, hogy a fotósok nem megbízási szerződéssel dolgoznak, hanem a Külügyminisztérium alkalmazásában állnak. Megkérdeztük ezért, hogy foglalkoztatnak-e valakit, akinek az a feladata, hogy Szijjártó Péter munkáját képekkel és videókkal dokumentálja. Erre a szeptember 6-án elküldött kérdésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Nem árulja el a Külügyminisztérium, mennyibe kerül Szijjártó Péter fotózása | Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/21/nem-arulja-el-a-kulugyminiszterium-mennyibe-kerul-szijjarto-peter-fotozasa/ | 2023-09-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 2022-es parlamenti választás minden korábbinál nagyobb győzelmet hozott a Fidesz-KDNP szövetségnek, amely listán 3 milliónál is több szavazatot kapott (a határon túli voksokkal együtt) – erre a rendszerváltás után egyik politikai erő sem volt addig képes. A közösen induló ellenzék a választást megelőző hónapokban – egyes felmérések szerint – a kormánypártokéhoz hasonló támogatottsági adatokat produkált, ehhez képest meghökkentő volt az a talajba állás, amelyet április 3-án bemutatott egy hibát hibára halmozó kampány végén. A kormányoldal elsöprő győzelme után mind több információ szivárgott ki az ellenzéki kampány pénzügyi hátteréről, először éppen a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter szájából, az év végére pedig – részben titkosszolgálati jelentésekből – kibomlott, hogy mennyi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, és mennyit kaptak a kormánnyal kritikus propagandaoldalak – ezek együttműködését mi is feltártuk. A konklúziónk az lett: az ellenzéki kampány fedezete jelentős részben külföldről érkezett, ilyen pedig eddig nem történt Magyarországon.
Csakhogy addigra a NER kitalált valami olyat, ami korábban szintén nem létezett, és amivel láthatóan egyetlen állami szervnek, hatóságnak sincs gondja.
A tavalyi választásra kiépült az a kormánypropagandát terjesztő hálózat, amelynek működési költségei – a legfrissebb beszámolók alapján végzett összesítésünk szerint – még annyira sem követhetők, mint az ellenzéki kampányé. Miközben az összeg nagyságrendje még nagyobb is annál a 3–3,5 milliárd forintnál, amit az Állami Számvevőszék keres az ellenzéki pártokon, vagy amekkora összegek a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomhoz érkeztek.
Pedig ennek a főleg a Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a Megafon körül gyülekező csapatnak óriási a hatása. Úgy alakíthatják a közbeszédet, lephetik el a plakátra rakott üzeneteikkel a köztereket és a Facebook hírfolyamát, befolyásolhatják a választások kimenetelét, hogy a hozzájuk érkező milliárdok háttere rejtve marad,
kérésünkre pedig az érintett szervezetek egyike sem fedte fel támogatóit, adományozóit.
A NER-rel szimbiotikus viszonyban lévő propagandagyár a 2010-es évek elején kezdett el épülni, de amíg tíz évvel ezelőtt pár száz milliós összegekről szóltak a tényfeltáró munkák, mára évente több milliárd forint érkezik ide titkos forrásokból.
A CÖF és a milliárdos adományok
A CÖF azért megkerülhetetlen, mert ez a szervezet hajtotta végre az első kiszervezett kampányokat 2010 után. Ennek az teremtett jogi alapot, hogy a Fidesz-KDNP-s kétharmad úgy alakította a kampányfinanszírozás szabályait, hogy nem rendelkezett az alapítványok, illetve közhasznú társaságok szerepéről, ezzel pedig megnyílt az út afelé, hogy a kampány bizonyos elemeit – például az ellenzék lejáratását célzó plakáterdőket – a kormány hatalomgyára kiszervezze. Beszédes, hogy a 2014-es választás előtti, „bohócos” kampány költségét a Magyar Narancs „még csak” 250 millió forintra becsülte, mára ennek az összegnek csaknem a tízszereséről nem tudjuk megmondani, honnan származik pontosan. Még a CÖF esetében sem.
Ennek az az oka, hogy a Békemenetet is szervező CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) bíróságon leadott beszámolóiban egyetlen rubrikát kell kitölteni arról, hogy mennyi adomány érkezett a szervezethez az adott évben. Magyarul: azért láthatatlanok ezek a működési források, mert a beszámolókban nincs információ az esetenként több száz milliós adományok eredetéről.
A CÖF bevételei három forrásból származtak eddig:
rejtett, de főleg magánszemélyektől érkező adományokból,
állami cégektől (például az MVM-től és a Szerencsejáték Zrt.-től),
illetve a Fidesz alapítványától, a kötcsei találkozót is szervező Polgári Magyarországért Alapítványtól (SZPMA).
Ám hiába a korábban kiderített több száz milliós közpénz, a CÖF-höz érkező támogatások között a magánadományok vannak többségben, illetve kisebb részben az olyan támogatások, amelyek „feladója” nincs megjelölve.
A 2010-es évek kezdete óta a bíróságon leadott éves beszámolók alapján a 24.hu összesítése szerint több mint kétmilliárd forint ilyen, be nem azonosított hátterű pénz érkezett a CÖF-höz – döntő részben magánszemélyektől.
Egy közel 770 milliós tételt viszont felcímkéztek, ez nagyobbrészt (508 millió forint) az állami MVM-től jött, a maradék több mint közel 250 millió pedig nagyrészt a Fidesz pártalapítványától. Kerestük a Csizmadia László vezette alapítványt, de érdeklődésünkre, hogy kik azok a magánszemélyek, akik összességében milliárdos tételben támogatják a CÖF alapítványát, nem kaptunk választ. A kérdés pedig már csak azért is érdekes, mert a CÖF–CÖKA elenyésző mértékben részesül az állampolgárok 1 százalékos adófelajánlásaiból, az idén például csak 1,7 millió forintot gyűjtött így, miközben a Partizán 191 millió, a Társaság a Szabadságjogokért 37 millió forinthoz jutott ebből a forrásból – vagyis a civil szervezetek támogatásának leginkább bevett formája nem sok sikert tartogatott a kormánypárti alapítványnak.
Az alábbi ábrán az évről évre érkező adományokat összesítettük. (2017-ben az adományok a beszámoló alapján nem magánszemélyektől, hanem „belföldi társaságoktól” érkeztek, melyek ugyanakkor szintén fedésben maradhattak, ezért számoltuk ide ezeket is.) A tavalyi választási, illetve az azt megelőző évben látványosan megnőtt ez az összeg a korábbiakhoz képest.
Az utóbbi évek fejleménye a Kövess minket 2022. Kft. megjelenése, amelynek tulajdonosa jogi személyként a CÖF-CÖKA. Ez a 2021-ben létrehozott cég folytatta az idén nyári „Háborúpártiak”-plakátkampányt, amelynek listaáron egymilliárd forint volt az értéke – ez piaci forrásaink szerint nettó több száz milliós költést jelenthetett. A cégnek az első évében 121 millió forint vesztesége volt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredménye. Kerestük a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő céget arról érdeklődve, miből finanszírozták a vélhetően több száz milliós, az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt, de nem reagáltak megkeresésünkre.
Pár éve aztán a kormányoldalon kitaláltak egy újabb megoldást, amelynek segítségével még annyit sem kell közölni a politikai célú támogatások forrásáról, mint az alapítványok beszámolóiban: nem kell elkülöníteni az adományt és a támogatást. Erről szól a céges környezetbe ágyazott Megafon-sztori.
Az igazi nehéztüzérség: a Megafon-kör 6 milliárdja
Ráadásul a Megafonba és a vele rokonítható Aktuális Médiába a CÖF-höz érkezőnél is több pénzt pumpáltak valakik: itt több mint 6 milliárd forint forrása homályos.
Saját bevallása szerint a Megafon 2020 elején azért indult el, hogy „forradalmasítsa” az internetet. Ennek előzménye volt a 2019-es önkormányzati választás, amikor a vártnál rosszabb szereplést a Fidesz vezetése nemcsak Borkai Zsolt szexbotrányának tudta be, de annak is, hogy az interneten, a közösségi médiában lemaradtak a baloldaltól. Különösen így volt ez a fővárosban.
Erre született meg válaszként a Megafon. A három évvel ezelőtt indult propagandaüzem – a CÖF-höz hasonlóan – elsősorban az ellenzék lejáratásával, hiteltelenítésével foglalkozik, főleg a Facebookon futatott rövid, feliratozott, durván leegyszerűsítő videókkal. A Megafon legismertebb arcai Rákay Philip, Bohár Dániel, Deák Dániel, Trombitás Kristóf, Déri Stefi és Filep Dávid (A kopasz oszt).
Azt nem tudni, honnan érkezik a pénz a szervezet mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-hez,
amelynek tulajdonos ügyvezetője Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
A szervezet korábban annyit közölt, hogy közpénzt nem kapnak, támogatóik pedig jobboldali üzletemberek. A cég beszámolóiban ugyanakkor csak annyi érhető el, hogy az egyes években mennyi támogatásban részesültek: azt nem részletezik, hogy kitől.
2022-ben 2,76 milliárd forint érkezett a Megafonhoz,
2021-ben 2,34 milliárd,
2020-ban pedig 250 millió forint.
A bő 2,7 milliárdos támogatásra is mindössze egyetlen mondat jut a tavalyi évről szóló üzleti beszámolóban. Érdeklődésünkre pedig sem a Megafon – az Aktuális Médiához hasonlóan – nem fedte fel az adományok forrását.
A Megafont Filep Dávid személye köti össze az Aktuális Médiával. Amint megírtuk, az idén nyáron végelszámolás alá került Filep egyszemélyes vállalkozása. Az Aktuális Média az a cég, amely 2022-ben ismeretlen forrásból 634 milliós támogatáshoz jutott, 2021-ben a beszámolója szerint 75 milliót kapott támogatásként – vagyis az utóbbi két évben több mint 700 millióval segítették külső forrásból a működését. Az Aktuális Médiához köthetők a 2022-es választás előtti Gyurcsány-show („mini Feri”) videók, amelyeknek az volt a céljuk, hogy előbb Karácsony Gergelyt, majd ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert hiteltelenítsék.
Apró, de annál szélsőségesebb szelete a NER-es propagandavilágnak az elsősorban a főpolgármestert támadó Budapest Beszél elnevezésű Facebook-oldal, amely a közösségi oldal nyilvántartása szerint 81 millió forintot hirdetett el a 2021-es indulása óta. Saját honlapja is van a csoportnak, ugyanakkor semmilyen cég vagy személy nem köthető hozzá hivatalosan – legalábbis a saját felületén: nem tudni, milyen jogi személy áll az oldal mögött.
A videókban feltűnő, súlyos manipulációval vádolt Csapó Harold Gábor egyébként fideszes önkormányzati képviselő volt Óbudán. Csapónak egyetlen cége van az Opten adatai szerint, a Harold Productions. A beszámolókból az látszik, hogy a cégnek tavaly pármilliós bevétele volt. Csapó nem reagált a megkeresésünkre, így arra, miből fedezik a Facebook-költéseket.
Ha összeadjuk a CÖF, a Megafon, az Aktuális Média, illetve a Budapest Beszél beazonosíthatatlan eredetű támogatásait az elmúlt évekből, akkor
8 milliárd 273 millió forintot kapunk.
És még közel sem a teljes összeg, ami tisztázatlan forrásokból érkezett a Fidesz kiszervezett kampányába. Egy átfogó kutatás 2021-ben több mint 300 olyan kisebb-nagyobb, országos vagy lokális Facebook-oldalt azonosított, amely a Fidesz politikai üzeneteit szórja, vagy az ellenzéket hitelteleníti. Bár ezek forrásai a töredékei lehetnek a Megafon-milliárdoknak, ugyanakkor a Bennfentes példája azt mutatja, a sok kicsi sokra mehet: ez az oldal közel 20 millió forintért hirdetett a Facebookon. A honlap mögött álló cégnek eddig nem volt árbevétele, ellenben 58 millió forintos veszteséget termelt a 2021-es indulása óta.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy mennyi adományt/támogatást kapott a tavalyi parlamenti választás évében a CÖF, az Aktuális Média, valamint a Megafon. Összehasonlításképp belevettük a kimutatásba a közösen induló ellenzék állami forrásokból származó kampánytámogatását, amely a listavezető Márki-Zay Péter közlése szerint megközelítőleg 1,2 milliárd forint volt. A Fidesz-KDNP hivatalos beszámolója szerint ők 706 millió forint állami támogatásból kampányoltak.
A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország jelentése szerint a kormányoldal a kampány során bőven túllépte a törvényileg megengedett költéshatárt, csak plakátból nyolcszor annyit helyezhettek el – a kiszervezett kampány módszerével –, mint a közös ellenzék, azaz nagyjából ötből négy plakáton vagy a kormányt támogató, vagy az ellenzéket lejárató üzenettel találkozhattunk.
A G7 tavalyi cikkében úgy fogalmazott: „A fideszes és ellenzéki költéseket a közösségi média költésekkel kiegészítve már igen jó képet kaphatunk arról, hogy milyen erőviszonyok mellett kellett a 2022-es országgyűlési választásokon a politikai táboroknak megmérettetniük magukat. Minden elérhető adatot figyelembe véve az országgyűlési választást megelőző politikai témájú hirdetések becsült értékének 86 százaléka, 21 milliárd forint a Fideszhez és a kormányzathoz köthető. Az ellenzék 2 milliárdos becsült költése ehhez képest egy nagyságrenddel kisebb összeg.”
Ide tartozik, hogy a plakáttengeren, valamint a Facebookon mutatott, rejtélyes milliárdokból megszervezett, brutális NER-fölényt gyarapította a folyamatosan kormányzati üzeneteket sugárzó, évi 100 milliárdos közpénzből működő közmédia, az állami hirdetésekkel kitapétázott, több száz médiummal rendelkező Mediaworks, illetve a sorosozó, brüsszelező, békepárti és szanckióellenes hirdetéseket kihelyező kormányzati kommunikáció is. | Titokzatos milliárdok fűtik a NER-propaganda nehéztüzérségét | Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Miközben ebből a pénzből olyan hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, ami a választás eredményét is befolyásolja. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/20/fidesz-propaganda-megafon-kampany-cof-adomany-tamogatas/ | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.