text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előző héten írtunk róla, hogy a problémákkal küzdő MÁV úgy oldotta meg a győri vonal felújítását, hogy a Budapest–Belgrád építéséről vittek át hozzá mindent. A vasútvonal megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány, és 2015-ben meg is egyeztek a részletekről a kínai és a szerb vezetéssel. A felújításról és építkezésről szóló szerződést 2019-ben írták alá 750 milliárdos végösszeggel. Három tételben növelték a költségeket:
2023-ban 111,8 milliót, 2024-ben 243,8 milliót, míg 2025-ben 292,4 milliót biztosít erre a központi költségvetés.
Az összesen 648 milliót most a kormány a „vasútvonal újjáépítési beruházás Ferencváros–Soroksár-szakaszának megvalósításához szorosan kapcsolódó, a megrendelő MÁV Zrt. feladatainak ellátásához szükséges” forrásként biztosította Ezenkívül egymilliárd forinttal egészítettek ki egy korábbi határozatban szereplő tételt. „A végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével és annak központi költségvetés terhére történő finanszírozásával” kapcsolatos döntés módosítása miatt jövő tavasszal 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárd forintot kell adni erre a célra. | 1,6 milliárddal drágult a Budapest–Belgrád-vasútvonal, ami épp nem is épül | Újabb, összesen 1,6 milliárd forinttal pótolták ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektet – derült ki a hétfői esti Magyar Közlönyből. A beruházás összköltsége már így is meghaladja az eredetileg tervezett 750 milliárdot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/26/budapest-belgrad-vasutvonal-dragulas-1-6-milliard-kozlony | 2023-09-26 10:26:36 | true | null | null | Telex |
2023.09.26. 05:20 2023.09.26. 08:23
Kis adománygyűjtő ládikák és nagyobb dobozok, mikroadományok, gazdag magyarok, akik euróban tartják a pénzüket, valamint külföldiek – minden és annak az ellenkezője is elhangzott már Karácsony Gergelyék magyarázkodásaként, az 506 millió forintnak megfelelő, döntő részben euróban és angol fontban összegyűlt kampánypénz kapcsán. A nyilatkozatokat összevetettük a tényekkel.
A Nemzeti Információs Központ júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. A félmilliárd forintot Perjés fizette be a szervezet bankszámlájára készpénzben, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal.
A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás.
Teljesen mást állít Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter + videó
A NAV költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt is nyomoz.
Nézzük, miket nyilatkozott a főpolgármester és pénzes embere eddig!
– „A 99 Mozgalom magyarországi, kis összegű adományokból működött” – állította még tavaly szeptemberben Karácsony Gergely, amikor arról kérdezték, hogy került-e külföldi pénz a mozgalmához.
– Idén június 7-én az Index podcastműsorában már azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint. A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…”
– Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.
– Június 26-án egy Facebook-bejegyzésben Karácsony ismét arról írt, hogy „az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban”.
– Augusztus 4-én a Mediaworks kérdésére is ragaszkodott Karácsony az eredeti verzióhoz, hogy mikroadományokból gyűlt össze az 506 millió forint, azonban az adományozás anonim volt, így azt nem tudja megmondani, kik támogatták.
Karácsony nem tágít, kitart a mikroadományos magyarázat mellett + videó
A főpolgármester állítja, hogy a támogatók személyéről sem tud semmit.
– Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a Hvg-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
– Július 11-én Tordai Bence a Párbeszéd társelnöke is azt próbálta magyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adomány kapcsán. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. […] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos” – ismételgette Tordai.
Márki-Zay kampányába is továbbgurultak Karácsonyék pénzkötegei + videók
A főpolgármesternek erősebb ráhatása lehetett a 99 Mozgalom ügyeire, mint ahogy az a korábbiakban tűnt.
Most pedig következzenek a makacs tények!
Az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást. A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
A napokban az OTP Bank tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt Karácsony mozgalmának ügyében. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adomány-gyűjtőládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett. Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint
az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába.
Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik:
álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek.
Nem tűnik életszerűnek, hogy euró bankjegyekből csak két címletet, míg forint bankjegyekből a teljes bankjegysorból adnak adományt természetes személyek.
A feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”.
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. november 30-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Perjés Gábor
feljelentés
adománygyűjtő láda | Guruló kampánypénzek: kis ládika, nagy doboz vs OTP | Kis adománygyűjtő ládikák és nagyobb dobozok, mikroadományok, gazdag magyarok, akik euróban tartják a pénzüket, valamint külföldiek – minden és annak az ellenkezője is elhangzott már Karácsony Gergelyék magyarázkodásaként, az 506 millió forintnak megfelelő, döntő részben euróban és angol fontban összegyűlt kampánypénz kapcsán. A nyilatkozatokat összevetettük a tényekkel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/09/gurulo-kampanypenzek-kis-ladika-nagy-doboz-vs-otp | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
mutyi;Babócsa;Magyar Falu Program;
2023-09-12 10:10:00
„Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit?”
Prémiumkategóriás autót vásárolt a Babócsai Romákért Egyesület abból a pénzből, amit a tavalyi választások előtt kapott a Magyar Falu Program keretéből – értesült lapunk.
– Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit? A kisbuszt, mint amilyet a falu is vett, megérteném, az tényleg hasznos, de egy ilyen kocsival mire mennek? Nem is használja más, mint az elnök, a Balogh, volt vele a horvát tengerparton és Németországban is. Ha beszélnek vele, kérdezzék már meg, mit csinál az egyesület az autóval? – szakadt ki egy szuszra egy férfiből, amikor a Babócsai Romákért Egyesület (BRE) elnöke, Balogh József, illetve állami támogatással vett autója felől érdeklődtünk.
A tanács szerint megkérdeztük volna az elnököt, többek között az emlegetett külföldi útjairól, arról, hogy tényleg sportos audit vettek-e, ám csak a feleségét, a helyi roma önkormányzat vezetőjét, Baloghné Vitelics Mónikát értük utol telefonon. Ő először készségesen kihangosított bennünket, lévén férje ott állt mellette, ám amint kiderült, milyen ügyben érdeklődünk, azonnal ellenséges lett a hangnem, s közölték, a témáról senkivel sem akarnak beszélni, legfőképpen velünk nem. Aztán a férfi
Pedig ahogyan a helybéliek egy részét, minket is csak az érdekelt, hogy – miként azt a faluban tényként állítják – miért egy Audit vásárolt a BRE a tavalyi országgyűlési választások előtt a Magyar Falu Program (MFP) Falusi Civil Alap pályázatán nyert több mint ötmillió forintból. Egy, az MFP pályázataira rálátó forrásunk megjegyezte, tavaly év elején rapid módon írták ki az MFP Falusi Civil Alap pályázatot, melynek keretében az érintett szervezetek ingatlanfelújítási és -vásárlási, eszközbeszerzési, programszervezési és gépjárműbeszerzési támogatásra pályázhattak. Utóbbi esetében
A pályázatban nem szerepelt kitételként, milyen autó beszerzését támogatják, ám egy civil szervezet esetében logikusnak tűnt volna kisbusz, pickup, de legalábbis egy nagyobb egyterű beszerzése. Kevéssé tűnik viszont hasznosnak erre a célra az a forrásaink szerint a BRE által vásárolt 2000 köbcentis, dízel Audi A5 Sportback. Az idén novemberben 9 éves, nyolc fokozatú automata váltóval felszerelt kocsit 2021 decemberében helyezték forgalomba Magyarországon – külföldön 286 ezer kilométert futott előzőleg –, s eddig két tulajdonosa volt.
Több dél-somogyi település cigány civil szervezete hasonlóképpen inkább személykocsit vásárolt, a babócsai Audi mellett hallottunk városi crossoverről, igaz, egyszerű Hyundairól is. Abban viszont megegyeznek a pályázaton nyert pénzből vett kocsik, hogy információink szerint
Egy forrásunk szerint a cigány szervezetek vezetői mind közismerten kormánypártiak, akik komoly környezetükben komolyan mozgósították a romákat a tavalyi országgyűlési választásoknál, s úgy vélte, a pályázati támogatás afféle fizetség számukra, no és előleg a jövő évi önkormányzati és EP-voksolás előtt. Hasonló megállapításra jutott amúgy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is, aki a nógrádi Karancslapújtőn szúrt ki egy sport BMW-t, melyet ugyanilyen támogatásból vásároltak. A független honatya Facebook-oldalán írt a Gerigari Romákért Egyesület autóbeszerzéséről, melyhez 7 milliót biztosított az MFP. Hozzátette, a hétmilliót egy olyan egyesület kapta, melyet 2020 elején alapították, abban az első évben ezer forint bevétele volt, aztán a Magyar Falu Programnak köszönhetőn jött a hétmillió, ami egy ezüstszínű sport BMW-ben tárgyiasult.
A Babócsai Romákért Egyesület 2020 novemberében alakult, és Baloghék címére van bejelentve. Az alapító okirat szerint az egyesület célja „a roma/cigány nemzetiség hagyományainak, értékeinek ápolása, átörökítése érdekében társadalmi, kulturális rendezvények szervezése, az euroatlanti integráció segítése, aktív és tevékeny részvétel Babócsa település fejlesztésében”. A civil szervezet az első évben semmilyen bevétellel nem rendelkezett, 2021-ben 3,3, tavaly 9,3 millió forintból gazdálkodhattak, s ehhez erősen hozzájárultak a szép állami – egy részük uniós forrásból – támogatások. Két éve kulturális esemény szervezésére 800 ezer, civil közösségi tevékenység támogatására 1,06 millió, míg roma kulturális közösségek aktivizálására 1,9 millió forintot kapott az egyesület. Tavaly aztán civil közösségi tevékenység támogatása címszó alatt 5,25 milliót ítéltek meg nekik gépjármű-vásárlásra. Amiből tehát egy sportos Audira futotta, melynek funkciói behatároltak, | „Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit?” | – Egyértelmű, hogy ez ajándék a kampányért, mi másért kapott volna egy cigány egyesület egy sportos Audit? A kisbuszt, mint amilyet a falu is vett, megérteném, az tényleg hasznos, de egy ilyen kocsival mire mennek? Nem is használja más, mint az elnök, a Balogh, volt vele a horvát tengerparton és Németországban is. Ha beszélnek vele, kérdezzék már meg, mit csinál az egyesület az autóval? – szakadt ki egy szuszra egy férfiből, amikor a Babócsai Romákért Egyesület (BRE) elnöke, Balogh József, illetve állami támogatással vett autója felől érdeklődtünk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3208363_babocsa-valasztasok-roma-egyesulet-magyar-falu-program-premiumkategorias-auto | 2023-09-12 11:24:00 | true | null | null | Népszava |
Idén februárban kezdődött a Schadl–Völner-per, miután a Központi Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéknél. A vádirat szerint az I. rendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar időközben lemondott elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a II. rendű vádlottal, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárral. A vádirat mindamellett a huszonkét terheltet egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekmények elkövetésével is vádolta.
Az ügyben négy előkészítő ülést és tizenegy tárgyalási napot tartottak, amelyeken tíz vádlott beismerte a bűnösségét, és felfüggesztett börtönbüntetést kapott, míg a per fővádlottjai, köztük Schadl György is, továbbá a XVII. rendű vádlott, Schadl-Baranyai Helga tagadta bűnösségét.
Az indítvány szerint az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek a fennállásáról az indítványozók meg vannak győződve, csakhogy a hatályos jogszabályok értelmében ezek megállapítására és megoldására kizárólag az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.
Az öt feltételezett alapjogi sérelem a következő:
1. Lehallgatás a mentelmi jog felfüggesztése előtt
A Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott előkészítő eljárásban több vádlottat, köztük Völner Pált, lehallgatták a mentelmi jog felfüggesztését megelőzően. Vajon felhasználhatóak-e ezek a lehallgatások? Az indítvány szerint ellentmondás feszül az országgyűlési (Ogytv.) és a büntetőeljárási törvény (Be.) által megfogalmazott mentelmi jog terjedelme között.
Az Ogytv. 74. § (1) bekezdése szerint ugyanis a mentelmi jog már a büntetőeljárás megindításától, bármely eljárási cselekménytől óvja a mentelmi jog jogosultját, míg a Be. 719. § (1) bekezdésének első mondata szerint a mentelmi jog csupán a gyanúsítottkénti kihallgatástól védi a képviselőt a mentelmi jog felfüggesztésének hiányában, illetve azt megelőzően. Az Ogytv. rendelkezése kétharmados sarkalatos törvény, míg a Be. nem.
2. Megállapodás az együttműködő tanúkkal
A vád úgynevezett koronatanúi együttműködő tanúk. Ők olyan személyek, akiket meg akartak gyanúsítani, azonban a Be. 219. § (1) bekezdése alapján a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről megállapodást kötött velük az ügyészség. A megállapodás szerint az együttműködő tanúk kötelezettséget vállalnak arra, hogy a büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő bizonyítékokat bocsátanak az ügyészség rendelkezésére és teljeskörűen feltárják a bűncselekmény előzményeit, az abban részt vevő személyeket. Ha ennek eleget tesznek, velük szemben az ügyészség nem indít büntetőeljárást, azaz tanúvá válnak. Ez meg is történt.
Felmerül a kérdés, hogyan jöttek létre ezek a megállapodások. A megállapodások legtöbbször védő jelenléte nélkül születnek, olyan helyzetben, amikor a megállapodás elutasítása rögtönös gyanúsításhoz és őrizetbevételhez vezethet. Az indítvány szerint ezek a deficitek jellemzik a Be. 219. §-át. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a védő, jogi képviselő igénybevételéhez való jog garantálja, hogy a terhelt vallomása szabad elhatározáson alapul és önkéntes. A kellő, semleges jogi tanácsadás ezekben az esetekben nem garantált, hiszen az ügyészség a nyomozás és vád eredményességében érdekelt.
3. Nem kötelező az ügyvéd az előkészítő ülésen
Az indítvány szerint az előkészítő üléssel kapcsolatban is alapjogi sérelem merül fel. A Be. 499. § (6) bekezdése rögzíti:
Ha az ügyben több vádlott van, a vádlott-társak és védőik jelenléte az előkészítő ülésen nem kötelező.
Mint ismert, több vádlott beismerte tettét az előkészítő ülésen, ezzel azonban nemcsak önmagát vádolta, hanem többekre terhelő vallomást tett. Elítélése után ez a vádlott tanúként jelenik meg az eljárásban, és a Be. 172. § (1) bekezdés bc) pontja alapján megtagadhatja a vallomástételt. Előállhat tehát olyan helyzet, hogy őt sem a nyomozás során, sem az előkészítő ülésen nem látta a másik vádlott védője, sem a másik vádlott, akinek a büntetőjogi felelősségét pedig éppen ez a vallomás alapozza meg. Ilyen esetben a kötelező védelem ellenére a Be. megfosztja a többi védőt attól a lehetőségtől, hogy élni tudjanak jogaikkal. A vádlottnak tehát érdeke fűződik ahhoz, hogy jelen legyen a védője az előkészítő ülésen, akár a többi vádlott beismerő vallomást tesz, akár nem. A már be- és be nem ismerő vádlottak védőinek távollétében nem tartható meg az előkészítő ülés. Nem orvosolja a helyzetet, hogy a védő és vádlott jelen lehet. Csakhogy a védelemről kötelező védelem esetén nem lehet lemondani.
4. Mi orientálja a bíróságot a büntetés kiszabásakor?
Az indítvány szerint a többvádlottas ügyekben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja az elsőfokú bíróságot a büntetéskiszabásban, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett vádlottak ítélete a másodfokú bíróság elé kerül.
Az elsőfokú eljárásban a Be. 500. § (2) bekezdés b) pontja alapján a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát, illetve a bűnösség kérdését nem vizsgálhatja, és azt a másodfokú bíróság sem teheti meg. A jogorvoslati eljárásban így a másodfokú bíróság csakis a büntetéskiszabási körülmények vizsgálatára szorítkozhat. Ennek során fennáll a lehetősége, hogy másodfokon súlyosabb büntetést szabnak ki.
Vagyis az elsőfokú bíróság nem szab ki majd saját meggyőződése szerinti büntetést, hiszen az elkülönítés során már kiszabott és másodfokon esetleg enyhített vagy súlyosított ítélete kihat az elsőfokon még tárgyalás alatt lévő vádlottal szemben kiszabandó büntetésre. Az elsőfokú bíróság nyilvánvalóan nem fog szembemenni az általa akkor már hivatalból ismert, jogerős másodfokú büntetéssel.
5. Túllépte hatáskörét a Nemzeti Védelmi Szolgálat
Az indítvány szerint az előkészítő eljárás elrendelésével kapcsolatban fontos körülmény, hogy az eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) 2021. március 4-én kelt tájékoztatása alapján rendelték el. A KR NNI a tájékoztatáshoz csatolta azokat a lehallgatási anyagokat, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársa érintett lehet bűncselekmény elkövetésével. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) másnap, 2021. március 5-én elrendelte az előkészítő eljárás lefolytatását.
Kérdés, hogy pár óra elegendő volt-e az NVSZ-nek, hogy döntést hozzon az előkészítő eljárás megindításáról, vagy esetleg nem formális keretek között már célzottan kommunikáltak egymással a hatóságok a büntetőeljárás megindítása érdekében. Azért is aggályos az eljárás ilyen gyors elrendelése, mert a KR NNI által csatolt hanganyag leiratában nincs olyan adat, amelyből állítólagos NAV-os munkatárs érintettségére lehetne következtetni.
Az előkészítő eljárás lefolytatására az NVSZ a NAV munkatársa vonatkozásában rendelkezett hatáskörrel, továbbá más személyekkel szemben is csak az esetleges NAV-os munkatárshoz köthető bűncselekményi körben. Vagyis az előkészítő eljárást az NVSZ-nek Schadl Györggyel szemben el sem lehetett volna rendelnie, vagy az ügyet át kellett volna adnia olyan nyomozó hatóságnak, amely polgári személyekre is hatáskörrel rendelkezik.
Következésképp: a hatáskör hiányában lefolytatott eljárás nem felel meg a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályoknak, mivel a Be. 166. § (1) bekezdése alapján a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása során a Be. rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. A Be. 167. § (2) bekezdése értelmében az NVSZ által beszerzett bizonyítási eszközöket/bizonyítékokat az eljárásban nem lehet felhasználni, mivel a szolgálat nem a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során szerezte be azokat, hanem hatáskörét túllépve. Az indítvány szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet okoz, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatáskörének megsértésére nem tartalmaz szankciót a büntetőeljárási törvény.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index) | Schadl ügyvédje a büntetőeljárás felfüggesztését kérte a Fővárosi Törvényszéktől | Az Index értesülése szerint a Schadl–Völner-per I. rendű vádlottja, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és a XVII. rendű vádlottja, Schadl-Baranyai Helga képviseletében Gellér Balázs irodavezető ügyvéd indítványt terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéknél, hogy az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz. Lapunk úgy tudja, az indítvány szerint az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek megállapítására és megoldására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/09/26/schadl-gyorgy-volner-pal-geller-balazs-alkotmanybirosag-fovarosi-torvenyszek-nemzeti-vedelmi-szolgalat/ | 2023-09-26 11:55:28 | true | null | null | Index |
Annak idején hozzájuk hasonló befolyással bírt a nagypolitikában a Demszky–Hagyó-korszak városházi „fantomja”, a balos kormány és főváros közötti jó kapcsolat motorja, az SZDSZ utolsó szárnycsapásainak egyik nagy tanúja, a BKV-s büntetőügyet váratlanul megúszó Mesterházy Ernő. Az alábbiakban róluk lesz szó – két, egymással legfeljebb csak laza összefüggésben lévő történet erejéig. Hogy mégis miért egy cikkben tárgyaljuk Puch és Baja tabáni sztoriját, valamint a Mesterházy-kör feltűnését a DK által felügyelt állatkertben? Csak mert majdnem biztosak voltunk benne, hogy ezeket a neveket már soha nem fogjuk leírni, hiszen viselőik nagyjából kikoptak a közéletből. Rossz volt a megérzésünk: ők az élő bizonyítékai, hogy a régmúlt soha nem érhet véget. Mindkét ügy évtizedekkel ezelőtt kezdődött – és még sokáig tarthat.
I. A Tabán bevétele
A Budapesti Spartacus Tenisztelepen, ahogy néha ma is becézik, kilenc pálya áll a sportbarátok rendelkezésére (lásd képünkön) – akik között mindig feltűnően „túlreprezentálódtak” a hírességek. Egy időben egyértelműen ez volt a magyar felsőbb körök kedvenc elitklubja – a koraiak közül itt adogatott például a szövetkezetek nagy barátja, az MSZMP csúcsvezetői karát megjárt Nyers Rezső, majd 1976-ban az Ipari Szövetkezetek Szövetsége fel is húzott egy klubház-öltözőt a területre.
A kvázi zártkörű intézmény később Horn Gyula „második otthonaként” szolgált – olyannyira, hogy egy szocialista pletyka szerint nála az lett államtitkár a kormányban, aki hajnalban teniszezni járt vele a Tabánba. Később Puch László MSZP-pénztárnok, Baja Ferenc, Szilvásy György kancelláriaminiszter, Polt Péter legfőbb ügyész, Csányi Sándor OTP- és Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Pintér Sándor belügyminiszter és társaik vették be magukat a salakra, de még David B. Cornstein, az Egyesült Államok 2020-ig regnált budapesti nagykövete is megmutatta magát a fehér vonalak között.
A rendszerváltozás után jó ideig a Miniszterelnöki Hivatal gondozta, fejlesztette a főváros és állam osztatlan közös tulajdonában álló Tabáni Tenisz Centert, de aztán itt is „teljesedésbe ment” az a törekvés, hogy a sportpályákat ténylegesen használó szervezetek, egyesületek kapják haszonkölcsönbe az egyébként köztulajdonú területet. A pályarendszer tulajdonjogát végül a Gyurcsány-időszakban írták át 1/1-ben Budapest Főváros Önkormányzatára, majd 2006 augusztusában Bakonyi Tibor MSZP-s főpolgármester-helyettes aláírásával meg is született az a szerződés, amely 2036-ig az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványának „kölcsönözte ki” a teniszközpontot. A megállapodás értelmében az alapítvány jogosulttá vált harmadik félnek albérletbe adni a sportlétesítményt – vagyis a haszonszedés lehetősége külső kezekbe került. Az idők folyamán több üzemeltetőcég megfordult a ma már Magyar Iparszövetség Szociális, Kulturális és Sport Alapítványa név alatt szereplő szervezet árnyékában; a legutóbbi a 2013-ban alapított Tabáni Tenisz- és Sportcentrum Nonprofit Közhasznú Kft. E vállalkozásnak a kezdetektől hat tulajdonosa van, nem is akárkik: a fent már „seregszemlézett” Baja Ferenc és Puch László mellett a volt pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Kipszer-cégcsoport egykori feje, Végh Imre, a jelenleg műgyűjtőként mozgó Szabó András (a Kipszer korábbi tulajdonosa), a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrányban hírnevet szerzett Mészáros János, továbbá az ő érdekeltségeiben menedzserkedő Nagy Péter.
Jelenleg tehát az iparszövetségi sportalapítvány rendelkezik a fővárosi tulajdonú tabáni teniszközponttal, a valóságban viszont minden a Puch–Baja-féle hatosfogat kezében van – titokban még a büfébevételért is ők hajolnak le. Miért állítjuk, hogy mindezt titokban teszik? Mert a klubépület étkezdéjét üzemeltető Ízvarázs Bt. kültagjaként jegyzett – egyébként pálinkaforgalmazással fogalkozó – Tarpa Organic Zrt. hivatalos tulajdonosi nyilvántartásában ugyan nem szerepel Baja család, mégis nagyrészt övék az érdekeltség. Ezt onnan tudjuk, hogy a cégbíróság felszólítására tavaly „coming outolt” egy részvényesi meghatalmazottként eljáró férfi – vagyis írásba adta, hogy Baja Ferenc és fia képviseletében vesz részt a Tarpa közgyűlésein.
Információink szerint a fővárosi önkormányzat apparátusa nemrég újra górcső alá vette a tabáni teniszbizniszt. Egy lapunk birtokában lévő feljegyzés szerint az iparszövetségi alapítvánnyal kötött haszonkölcsön-szerződést akár fel is lehetne mondani, mert
a teniszcentrum-tulajdonos fővárost hivatalos formában senki nem tájékoztatta arról, hogy albérlőként a Puch–Baja-céghálózathoz került a kasszakulcs és a büfé
– noha a kontraktus minden ilyen esetre azonnali írásbeli értesítési kötelezettséget ír elő az érdekelteknek. Az önkormányzati hivatalnokok azt is rosszallják, hogy a régi idők szocijai által birtokolt tabáni nonprofit kft. lényegében felhatalmazás nélkül elkerítette – és parkolóként hasznosítja – a klubház bejáratánál lévő, ugyancsak fővárosi tulajdonú közparkot. A Válasz Online öt napja emailben érdeklődött Puch Lászlótól és Baja Ferenctől a részleteket illetően, de az érintettektől cikkzártánkig semmiféle reakció nem érkezett. Megtudtuk viszont, hogy az MSZP volt „csúcsragadozói” miként próbálják – szerződésbontás helyett – megőrizni, sőt gránitszilárdságúvá változtatni a tabáni status quót. Nemrég kezdeményezték a fent citált haszonkölcsön-szerződés átruházását, vagyis azt, hogy az iparszövetségi alapítványt kihagyva 2036-ig közvetlenül az ő nonprofit kft.-jük rendelkezhessen a teniszközponttal. Így az alapítvány külső nyomásra sem tudná kitenni őket az üzemeltetésből, mert ők maguk lépnének a fővárossal kötött szerződésben az iparszövetségiek helyére.
Ma még nem világos, mit lép erre a „felkérésre” a főpolgármesteri vezetés. Van olyan elképzelés, hogy csak akkor engednek Puchéknak, ha ők egyszer és mindenkorra lemondanak a telken lévő klubház-felépítményről, amely ma – speciális módon – nem osztja a telek sorsát, azaz nem az önkormányzaté (mivel bizonyíthatóan az Ipari Szövetkezetek Szövetsége építette saját pénzeszközei felhasználásával). Mindezt esetleg tudná úgy kommunikálni Karácsony Gergely stábja, hogy 2036-ra visszaszereztek egy komplett vagyonelemet a fővárosnak – de
lényegét tekintve mégiscsak a régi MSZP-sek újabb 13 évig tartó bebetonozásáról lenne szó.
Az sem világos még, hogy a végső döntéshez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása szükséges-e (mivel a módosítás nem érinti a szerződés időbeli hatályát), vagy elég a szocialista Horváth Csaba vezette tulajdonosi bizottság többségi – akár nagykoalíciós – igenje. Egy biztos: Puch Lászlónak lehetnek lehívható kreditjei a Fidesznél is, és nem feltétlenül azért, mert Pintér Sándor belügyminiszter a mai napig a Tabánba jár teniszezni. Miként három éve megírtuk, több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, most pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere előmozdításáért fáradozik – ám Puch közülük is kiemelkedik. A Fidesz-kormányzat 1,64 milliárd forintnyi tendergyőzelemhez segítette hozzá, továbbá 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást szavazott meg neki egy balatonlellei panzióra – miközben cégei egyébként a parlamenti MSZP-frakciónak is számláztak. A Kisfaludy-program keretében megvalósult H55 apartmanház ma már vendégeket fogad, de ez a történet sem szívderítőbb, mint a Tabán bevétele.
A lellei hotelprojektet lebonyolító MEFTER Zrt.-t minden vérbeli hajós ismeri: a vállalatot még 1895-ben, a Mahart kvázi jogelődjeként alapították, majd a 2010-ig tartó MSZP-időszakban privatizálták; végül külföldi és offshore-áttételeken keresztül került az egykori pénztárnokhoz – benne az értékes balatoni telekkel, amely aztán Fidesz-segítséggel vált apartmanteleppé. Ilyen előzmények után mondja valaki, hogy Puch László esélytelenül pályázik a tabáni elitklub megtartására, a jobb- és baloldal közös jóindulatára!
II. Az állatkert friss Future-szerződései
A Fővárosi Állat- és Növénykertről alapvetően pozitív kép él az emberekben; hetente jönnek hírek például az örökbefogadható kispandákról, bébielefántokról, kézzel nevelt szurikátákról. Mindemellett az is tény, hogy ez a Demokratikus Koalíció által felügyelt egyik „legpénzesebb” közintézmény. Pontosabban: a fővárosi hierarchiában a Magyar Liberális Párt (MLP) kötelékéből indult, de DK-sként befutott Bősz Anett főpolgármester-helyettes alá tartozik még az állatkerten kívül a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is, tehát ha valaki Gyurcsány Ferencék tisztakezűségét akarja ellenőrizni, e két egységnél érdemes kutakodnia.
Nekünk egyelőre egy „ordító” dolog tűnt fel.
Noha az állatkertnek 2022 előtt semmilyen szerződéses kapcsolata nem volt Future márkanevű vállalatokkal, az utóbbi bő egy évben mégis udvari szállítóvá nőtte ki magát az SZDSZ és MLP későbbi mentora, Mesterházy Ernő által alapított Future-csoport.
Hősünk 1999-ben hozta létre a Future Clean takarítóvállalatot – mai nevén: Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-t –, majd azt nyilatkozta, 2002-ben kiszállt a tulajdonosi körből. Ma tényleg egy szinte kibogozhatatlan céghálózat birtokolja a társaságot, melyben osztalékelsőbbségi részvényekkel terelik el a profitot ide-oda. Ám azt bíróság előtt is bizonyítani tudjuk, hogy a Future-család XIV. kerületi, alábbi képünkön szereplő székházát birtokló Fogarasi 5. Ingatlankezelő Kft.-ben Mesterházynak van közvetett tulajdonrésze, csakúgy, mint a Future Holding nevű kft.-ben.
Az állatkerttől egyébként kikértünk minden eddigi – tehát 2022-től élő – Future-szerződést, és örömmel nyugtáztuk, hogy el is küldték ezeket. A lényeg, hogy már nettó 500 millió forinthoz közelít az a pénzmennyiség, amely meghívásos vagy normál tenderek, keretmegállapodások révén a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-nél vagy a Future Security Service Kft.-nél landolt. Jutott forrás építési és felújítási munkákra, elefántistállókapu-cserére, karbantartásra, javításra, őrzés-védelemre és a sor nyilván folytatódhat majd.
Ha történelmi távlatban tekintünk a (valaha) Mesterházy-körbe sorolt takarító és létesítménygazdálkodási cégekre, tulajdonképpen semmi különös nincs abban, hogy ezek visszatérően megjelennek a fővárosi munka- és pénzlelőhelyek környékén. A 444 idei összegzése szerint Mesterházy Ernőt egy évtizede már vád alá helyezték egy másik, PQS nevű takarítóegység miatt a hírhedt BKV-s büntetőeljárásban – majd általános megdöbbenésre felmentették –, legutóbb pedig a számlagyáras óriáscsalásnál szerepelt a neve több vallomásban is (a PQS átnevezésével létrejött Prizma-vállalkozással összefüggésben).
Az már legfeljebb poénnak alkalmas így a végére, hogy ugyanebben a számlagyáras ügyben Mesterházy mellett Baja Ferenc nevével is előhozakodott a bűncselekmény főalakja. Igaz, egyelőre következmény nélkül. Aprócska szál ez, persze, de mégiscsak összeköti a fenti Baja–Puch-ügyet és a Mesterházy-kör állatkerti behatolását.
#Baja Ferenc#Budapesti Spartacus Tenisztelep#Future cégcsoport#Mesterházy Ernő#MSZP#Puch László | Rárepült a „régmúlt” a főváros vagyonára: újra akcióban Puch, Baja és a Mesterházy-kör | Az MSZP két robotosa, Puch László volt pénztárnok és Baja Ferenc választmányi elnökhelyettes azt próbálja elérni a főpolgármesteri vezetésnél, hogy 2036-ig garantáltan az ő cégük rendelkezzen a budai Vár és a Citadella közötti patinás tabáni teniszteleppel, elitklubbal – tudta meg a Válasz Online. A múlt beköszöntének egyéb jelét is észleltük Budapesten: a néhai SZDSZ Mesterházy Ernője által alapított Future-cégcsoport hirtelen a DK-s portfólióba tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legfőbb beszállítójává avanzsált. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/09/26/spartacus-tenisztelep-puch-laszlo-baja-ferenc-allatkert-future-mesterhazy-erno/ | 2023-09-26 12:31:33 | true | null | null | valaszonline.hu |
A nigériai csalók ellen kifejlesztett Rescam alkalmazás vagy a magát mindenfelé scamek és spamek elleni csúcsra járató James Veitch tárgyalása technikája elbújhat a „német honosságú tehergépkocsival” az ártándi román-magyar határátkelőn tavaly októberben Romániába „átlépésre jelentkező személyek” tárgyalótechnikája mellett.
A személyeket – férfiak vagy nők? hányan voltak? kilétüket balladai homályban hagyta az ügyészség közleménye – két korrupt határrendész akarta lehúzni. A két derék magyar egyenruhás viszont a legrémesebb alkutechnikát választotta: nagyon magasra tették a lécet, majd ész nélkül engedtek a követeléseikből (mintha egy túszejtő bankrabló a Matolcsy család és az Orbán-Mészáros-klán teljes vagyonát követelné, majd végül beérné egy mirelit pizzával, természetesen ananászossal).
Az alku így folyt, röviden, az ógörög drámák stílusában:
A határrendészek azt mondták, hogy annyi hiányosságot találtak az autón, hogy 4000 eurónyi bírságot szabhatnának ki, de 1500 euró kenőpénz fejében átengedik a „személyeket”. És az autót is persze. [Lándzsát eldob, nem talál.] Gyors átváltás napi árfolyamon a későbbi összehasonlítások érdekében: adjatok 583 ezer forintot, mert 1,55 millió forintos lehetne a bírság.
A „személyeknél” csak 500 euró van (195 ezer forint). Mire a határrendészek reagálnának, közlik, hogy de ezt sem akarják odaadni [lándzsát eldob, nem talál].
A határőrök órákon át tétlenül várakoztatják őket [lándzsát eldob, megsebez].
A „személyek” felajánlanak 300 eurót és 70 000 forintot (186 ezer forint), amit a határőrök elfogadnak, de nem tartják elégnek [lándzsát eldob, megsebez, eldob, megsebez].
A „személyek” felajánlanak még 200 lejt (15 664,86 forintot) is. A határrendészek belemennek, hogy így összesen nagyjából kétszázezerért átengedjék őket [lándzsát eldob, nagyon betalál]
Az ókori görög drámákat esetleg csak felületesen ismerők azt hihetik, hogy a történetnek ezzel a happy enddel vége is van. De az ókori görög drámákat szerencsére nem Hollywoodban írták, így nem ezzel van vége. | 1500 eurónyi megvesztegetést követelt, a végén már lejt is elfogadott a két korrupt határrendész | A nigériai csalók ellen kifejlesztett Rescam alkalmazás vagy a magát mindenfelé scamek és spamek elleni csúcsra járató James Veitch tárgyalása technikája elbújhat a „német honosságú tehergépkocsival” az ártándi román-magyar határátkelőn tavaly októberben Romániába „átlépésre jelentkező személyek” tárgyalótechnikája mellett. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/26/1500-euronyi-megvesztegetest-kovetelt-a-vegen-mar-lejt-is-elfogadott-a-ket-korrupt-hatarrendesz | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését. A DKÜ ötmillió forint feletti szerződéseit átnézve pedig kiderül, hogy 2019 óta sorra kötik az informatikai megállapodásokat a Fornax ICT Kft.-vel, csak 2023 első felében hármat is tető alá hoztak:
Effector platform licencek követésének biztosítása - 26,4 millió forint,
BTR rendszerek fejlesztési támogatása - 83,9 millió forint,
Szoftverkövetése és fejlesztési támogatása - 57,3 millió forint.
Tehát a Miniszterelnöki Kabinetiroda (vagyis Rogán Antal) alá betagolt DKÜ végzi a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, és egyes önként csatlakozó intézmények (például az MNB) informatikai beszerzéseit.
Arról már számos cikk született, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda évek óta Balásy Gyula cégbirodalmával köt milliárdos kommunikációs kontruktusokat, az viszont kevésbé ismert, hogy a plakátkirály Balásy Gyulának van egy féltestvére is. Ő Balásy Bulcsú, aki a Fornax-cégcsoport tulajdonosa a Visioners Zrt-n keresztül. Tehát a Rogán Antal által irányított kabinetiroda és a különböző ügynökségei mindkét Balásy cégét folyamatosan ellátja közpénzes feladatokkal.
A Fornax ICT a hazai és nemzetközi IT piacon ismert és elismert, 30 éve működő Fornax cégcsoport tagja, amely 100 százalékban magyar tulajdonban lévő informatikai vállalat. A Fornax sikereit az elmúlt negyed évszázad alatt nem csak bátor fejlesztéseinek, kiemelten erős szakembergárdájának, de proaktív probléma-megoldási technikáinak is köszönheti
- ez a Fornax bemutatkozása, amely 2022-ben 3,4 milliárd forintos forgalom mellett csak 3 millió forintos profittal zárt. A minimális nyereség amiatt van, mert rengeteg volt a cég anyagi és személyi kiadása is.
Legutóbb akkor kerültek be a hírekbe, amikor kiderült: a közmédia számítógépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolta, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A közmédia 150 millió forint plusz áfa (azaz bruttó 190,5 millió) forint értékben kötött szerződést a Fornax ICT Kft. vezette konzorciummal egy aktivistást mérő alkalmazás kifejlesztésére. | Rogán Antal tényleg családbarát: milliós szerződésekkel látja el a Balásy-fivérek cégeit | Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/rogan-antal-tenyleg-csaladbarat-millios-szerzodesekkel-latja-el-a-balasy-fiverek-cegeit.html | 2023-09-26 16:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nemcsak az Agrárminisztérium bérel irodát Schmidt Máriától és Ungár Pétertől, hanem az ellenzéket éppen milliárdos büntetéssel fenyegető Állami Számvevőszék (ÁSZ) is tőlük kölcsönöz parkolóhelyeket - derül ki az ÁSZ szerződéseiből. Az állami szerv idén április 1-én kötött egyéves vállalkozási szerződést a Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt.-vel 8,3 millió forint értékben parkolók bérléséről. A BIF főrészvényese pedig a Pió-21 Kft., aminek tulajdonosa Schmidt Mária és gyerekei: Ungár Péter LMP-elnök és Ungár Anna.
Az ÁSZ központja a főváros közepén, az Apáczai Csere János utca 10. szám alatt található, a környéken valóban nagyon nehéz parkolni. Az Ungár család ingatlanos cégének tulajdonába pedig nem csak hotelek és irodaházak tartoznak, hanem például az Aranykéz parkolóház is, ami mindössze 250 méterre van az ÁSZ főhadiszállásától.
A parkolóház az V. kerület központi részén a Váci utca és Vörösmarty tér vonzáskörzetében található. A 470 gépkocsi befogadására alkalmas épület mindösszesen 5 szinten várja a belváros szívébe érkező vendégeit a nap 24 órájában
- ez a parkolóház bemutatkozása. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy az ÁSZ itt bérel parkolókat a BIF-től 8,3 millió forintért, de ez van a legközelebb, valamint az ingatlanos társaság másik parkolóháza a Flórián téren van Budán.
Az állami szerv tehát milliókat fizet az ellenzéki politikus résztulajdonában lévő cégnek, miközben az ÁSZ évek óta az ellenzéki pártok nyomában liheg. Az például júniusi hír volt, hogy az ÁSZ vizsgálatot indított az ellenzéki pártoknak juttatott külföldi támogatások ügyében, amit a kormánypárti sajtó csak guruló dollárokként emleget. A szervezet arról tájékoztatta a DK-t, a Jobbikot, az LMP-t, az MSZP-t, a Momentumot és a Párbeszédet, hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készülnek kiszabni a pártokra. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Az Ungár család akkor került újra az érdeklődés fókuszába, amikor a Gulyáságyú Média egy birtokába került, valószínűleg augusztus 11-én készült felvétel alapján beazonosította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Opatijában, Ungár Péter LMP-társelnök nővérének villájában töltötte augusztusi vakációját. Ungár Péter korábban többször elmondta: ő kisebbségi tulajdonos, a cégvezetésben, döntésekben nem vesz részt.
A BIF augusztus végén közölte az első féléves számait, ebből derült ki, hogy a parkolási díjbevételek 26,1 százalékkal 383,9 millió forintra nőttek. A második félévben pedig egyebek mellett azt vizsgálják, hogy az Aranykéz parkolóház esetében miként lehetne a kihasználtságot maximalizálni. | A kormányfőt nyaraltató Ungár család cégétől bérel parkolókat az ellenzéket vizsgáló ÁSZ is | Az Állami Számvevőszék milliárdos büntetéssel fenyegeti az ellenzéki pártokat, miközben az LMP elnökének résztulajdonában lévő cégtől bérel milliókért parkolókat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormanyfot-nyaraltato-ungar-csalad-cegetol-berel-parkolokat-az-ellenzeket-vizsgalo-asz-is.html | 2023-09-25 16:37:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fideszt és a NER-t többségében jogászok alapították és a különböző kormányzati ás állami szervek most is jelentős forrásokat szánnak arra, hogy tapasztalt és drága ügyvédekkel vegyék körbe magukat. Ehhez elég volt átnézni a legfontosabb kiszervezésekről döntő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI), a közpénz milliárdokat osztogató Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elérhető szerződéseit.
Ezek közül a NKOI tényleg a legjobb jogászokat szerződtette le maga mellé, erre szükség is van, hiszen nagy a tét: kaszinók és autópályák, mindkét piac a NER legfőbb és legjövedelmezőbb vadászterületének számít. Az iroda esetében csak 2020-as és 2021-es szerződéseket találni, de ezek többnyire legalább egy évre szóltak. Itt felvonul az elit elitje:
DLA Piper Posztl, Nemescsói, GyőrfiTóth és Társai Ügyvédi Iroda - 158 millió forint, koncessziós komplex jogi tanácsadás,
Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda - 78,5 millió forint, koncessziós komplex jogi tanácsadás,
Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda - 39 millió forint, kaszinós koncessziós eljárásokkal kapcsolatos jogi szolgálttaások,
Cerha Hempel Dezső és Társai Ügyvédi Iroda - 62,5 millió forint, gyorsforgalmi utak üzemeltetéshez kapcsolatos koncessziós szerződésekhez közbeszerzési jogi tanácsadás.
Ez gyakorlatilag a teljes elérhető nemzetközi jogi üzletágak hazai lerakata. A DLA Piper a világ egyik legnagyobb és legelismertebb globális jogi irodája, amely 4200 ügyvédet foglalkoztat a világ több mint 40 országában. A Deloitte Legal a Deloitte adótanácsadó magyarországi jogi üzletága, a tagvállalatoknak, valamint azok leány- vagy kapcsolt vállalatainak jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodáit jelöli. A Réti és Társai a PwC Legal irodák globális hálózatának tagja. A PwC ma a világ élvonalbeli könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalatainak egyike. A Cerha Hempel pedig Közép- és Kelet-Európa egyik vezető társasági ügyvédi irodája, amelynek központja Bécsben van.
Az MTÜ csak az idén hat ügyvédi irodával kötött megállapodást, az óradíjuk általában 27 ezer forint. A vissza nem térítendő állami támogatásokat bőkezűen osztogató ügynökségnél szintén felbukkan a DLA Piper, velük két szerződést is aláírtak: az egyik tízmillió forintról szól, a másikban pedig 298 eurós óradíjat határoztak meg, ez 110 ezer forint körüli összeget jelenthet az árfolyam függvényében. A Francsics és Társai is jogi szakértői feladatokat vállalt a kormányzati szervnek. Ők egyebek mellett arról híresek, hogy itt dolgozik Gór Csaba, aki a Fidesz II. kerületi önkormányzati képviselője és a 2022-es parlamenti választáson is őt indította a kerületben a kormánypárt, de kikapott. A metrókocsi-beszerzést vizsgáló dokumentum jogi részét 2020-ban az azzal megbízott Francsics és Társai Ügyvédi Iroda nevében ő írta alá és mindent renben talált.
Az NMHH választása korábban szintén a DLA Piper szolgálataira esett, de a Trinn ügyvédi irodával is leszerződtek. Szintén egy tapasztalt csapatról van szó, Trinn Gábor évtizedek óta top ügyvédnek számít. A 24.hu már 2009-ben írt róluk. Ő vitte Mellár Tamás – a KSH volt elnöke – munkaügyi és személyiségi jogi perét, akit a Medgyessy-kormány jogellenesen távolított el hivatalából. De ő képviselte sikerrel a Postabankot és a Diákhitel Központot a diákhitellel kapcsolatos versenyjogi ügyben, illetve közreműködött a magyarországi növényiolaj-ipar privatizációjával kapcsolatos perben is. | Jól megfizetett globális jogász hálózat segíti az Orbán-rendszert | A Fideszt és a NER-t többségében jogászok alapították és a különböző kormányzati ás állami szervek most is jelentős forrásokat szánnak arra, hogy tapasztalt és drága ügyvédekkel vegyék körbe magukat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jol-megfizetett-globalis-jogasz-halozat-segiti-az-orban-rendszert.html | 2023-09-24 11:35:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Narancs.hu tavaly októberben írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek bruttó 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt. A hibák augusztus végén mutatkoztak először (az utat végül az ősz folyamán helyreállították). Az vita tárgya volt, hogy mi lehetett a repedések oka: nagy tengelyterhelésű gépjármű ment rá, vagy technológiai hiba okozhatta. A TOP-támogatást a kötegyáni önkormányzat Nemes János (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatt nyerte el, a közbeszerzés kiírása, elbírálása és a kivitelezés már a 2019 októberében megválasztott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) polgármestersége idején történt.
Cikkünkben megírtuk azt is, hogy a beruházásra kiírt közbeszerzési pályázatot egy építőiparral és kivitelezéssel nem foglalkozó cég, a gyulai székhelyű Rowell Terra Kft. nyerte. A vállalkozás fő profilja a mérnöki munka és műszaki tanácsadás. Igen jól jártak az elnyert közbeszerzéssel, hiszen csak ezzel az egyetlen munkájukkal nettó áron annyit tettek hozzá tavalyi árbevételükhöz, amennyi összesen 2019-ben volt, azaz kis híján 180 millió forintot. Már ha tényleg a Rowell Terra Kft.-hez futott be a pénz.
A pályázaton részt vett az INNOCONSYS Kft. is, ám végül nem ők nyertek. Viszont úgy tűnik, a vesztes cég tulajdonosa mégsem veszített. Ugyanis a gyulai és Gyula környéki közbeszerzéseken az utóbbi években taroló Piskolty Tibor másik, egyébként nagyobb építőipari cége, a Futizo Kft. végezte el a tényleges munkát, azaz építette meg a kötegyáni kerékpárutat. A témáról szóló előző cikkünkben ugyanis foglalkoztunk azzal,
e cég gépeit és autóit látták a kivitelezés ideje alatt a helyszínen.
Minderről fotók is megjelentek a Békés megyei híroprtálon, a Beol.hu-n.
A cég valószínűleg alvállalkozóként vett részt a munkában, ami azt is jelenti, a beruházásra elnyert bruttó 245 millió forint nagy része a Futizo Kft. számlájára érkezhetett. Mindez azért lehet előnyös a Piskolty cégeinek, mert nevük így nem kerül nyilvánosságra, nem szerepel hivatalos papírokon, de a bevételük tovább dagad. 2019-ben csak a Futizo Kft. bevétele megközelítette az 5,2 milliárd forintot.
Cikkeink nyomán a kötegyáni kerékpárút ügye elérte a parlamentet is, ahol Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezetője tett fel az ügyben írásbeli kérdést Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek. Végül azonban a Pénzügyminisztérium államtitkára, Rákossy Balázs válaszolt az ellenzéki politikusnak, ám az általa adott tájékoztatás több pontban is ellentmondásban volt a kötegyáni fideszes polgármester korábbi nyilatkozataival.
Mindezek után kíváncsiak voltunk a pályáztatás, a közbeszerzés és ezen belül az ajánlattételi felhívás minden elemére a beruházással kapcsolatban. A projekt ajánlattételi felhívásában a TOP-forrást elnyerő kötegyáni önkormányzat ajánlatkérőként a gazdasági és pénzügyi alkalmasság kérdésében sem szabott szigorú feltételeket. (Erre egyébként lehetőséget ad számára a közbeszerzésről szóló törvény.) Így az eljárásban az ajánlatkérő nem kívánt sem gazdasági, sem pénzügyi, sem műszaki, sem alkalmassági követelményt előírni „figyelemmel arra, hogy minél szélesebb körben kívánja a versenyt lebonyolítani”. Feltehetőleg ennek eredményeképpen nyerte el a kivitelezést a Rowell Terra Kft., és így végezhette el a munkát a Futizo Kft.
Hasonló érdekességeket mutat a kötegyáni kerékpárút projektjének pályázati kiírásában és közbeszerzésében közreműködő cég is, a lebonyolítást végző ALL-READY Kft.
Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa az a Beleznai Róbert, aki, igaz 12-13 évvel ezelőtt, de ugyanebben a cégben társtulajdonos volt Piskolty Tiborral.
Utóbbi cége a pályázaton vesztes INNOCONSYS Kft., másik építőipari vállalkozása pedig a Futizo Kft. Mindez akár lehetne véletlen is, mint ahogy az is, hogy Beleznai és Piskolty szomszédok Gyulán, a Mátyás király utcában.
Korábban lapunk részletesen beszámolt arról, miként nőtt tizenhatszorosára a Futizo Kft. árbevétele 2010 és 2014 között, majd huszonnégyszeresére 2018-ra. (A témával e cikkünk szerzője az Átlátszón megjelent korábbi írásában is foglalkozott.) Piskolty Tibor, illetve egy barátja és üzlettársa, Csizmadia Imre cégei 2014 eleje és 2019 közepe közötti öt és fél évben csak Gyulán a közbeszerzések összértékének közel 80 százalékát nyerték el.
Azzal kapcsolatban, hogy a közbeszerzési folyamatot hogyan szabályozzák és vélhetően hogyan zajlik, Galbács Mihály, Gyula volt fideszes, de a városvezetéssel mára szembekerült alpolgármestere írta le: „Piskolty jól képzett csapatával a meghirdetett pályázatokat beárazza, azaz megmondja, mennyiért kell kiírni a pályázatot. A polgármesterrel megbeszélik, kiket kell meghívni a pályázatra. Ekként van egy szűk réteg, akik csak pályáznak, de tudják, hogy nem fognak nyerni. Van egy kör, akik pályáznak, de megmondják nekik, mikor nyernek. Általában öt céget hívnak meg, ám már nem mindenki adja be a pályázatát. A meghívott cégek listáját közlik a közbeszerzési bizottság elnökével, aki ezt megszavaztatja a grémiummal, majd a közbeszerzési szakértő kiírja a pályázatot. Itt már nem lehet tévedés.” Galbácsot ezen állításai miatt Piskolty Tibor, Csizmadia Imre és Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester rágalmazás miatt beperelte. | A vesztes cég tulajdonosa is jól járt az átadás előtt szétrepedt bringaút építésével | A Narancs.hu tavaly októberben írta meg, hogy az EU-forrásból megvalósuló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében olyan kerékpárutat építettek bruttó 245 millió forintért a román határ mentén található Kötegyánban, amely már az átadás előtt néhány szakaszon szétrepedt. A hibák augusztus végén mutatkoztak először (az utat végül az ősz folyamán helyreállították). Az vita tárgya volt, hogy mi lehetett a repedések oka: nagy tengelyterhelésű gépjármű ment rá, vagy technológiai hiba okozhatta. A TOP-támogatást a kötegyáni önkormányzat Nemes János (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatt nyerte el, a közbeszerzés kiírása, elbírálása és a kivitelezés már a 2019 októberében megválasztott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) polgármestersége idején történt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-vesztes-ceg-is-jol-jart-az-atadas-elott-szetrepedt-bringaut-epitesevel-235030 | 2021-01-15 12:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sarkad;tornaterem;Mokán István;Dél-Konstrukt Zrt.;
2020-05-23 19:40:44
Egymilliárdért kap új tornacsarnokot és külsőt a sarkadi általános iskola
Egy 200 négyzetméteres tornaterem helyére épül óriási sportkomplexum, amit nem csak a diákok használhatnak.
Összesen nettó 994 millió forintért épül iskolai tornacsarnok Sarkadon, és újítják fel a helyi Kossuth Lajos Általános iskola épületét is. A beruházás uniós pénzből, az EFOP-pályázati forrásából valósult meg – derül ki a közbeszerzési értesítőből.
Az építési pályázatot tavaly augusztusban hirdette meg a Gyulai Tankerületi központ a helyi Kossuth Lajos Általános Iskola területére, és az sem jelentett gondot, hogy a tender nyertese, a Dél-Konstrukt Zrt. a becsült értéknél 304 millió forintért drágábban vállalta a munkát.
Igaz, a csarnoképítés régi terv volt már Sarkadon: a (csalás miatt 2015-ben még alpolgármesterként jogerősen elítélt) fideszes polgármester Mokán István három éve a település több évtizedes álmaként jellemezte a beruházást, és Kovács Gyula fideszes országgyűlési képviselővel együtt ismertették annak terveit, a hír6.hu cikke szerint.
A Dél- Konstrukt két beruházást is vállalt: a szerződés értelmében egy éven belül tetőtől aljzatig felújítja, új villamossági hálózattal és vizesblokkokkal látja el az iskola régi épületét, és felhúz egy 1305 négyzetméteres tornacsarnokot is, akadálymentesített öltözővel és parkolóval. A sarkadi iskolások így egy óriási sportkomplexumot kapnak a korábbi 205 négyzetméteres tornatermük helyett, bár a csarnokot nem csak ők, hanem valamennyi sarkadi használhatná a tervek szerint.
Nem mellékes részlet, hogy a tenderen hárman indultak – közülük ketten nyújtottak be értékelhető pályázatot, és a nyertes Dél-Konstrukt még a 994 milliós ajánlatával is olcsóbban vállalta a munkát, mint a gyulai székhelyű Futizo Kft., ami 1,019 milliárdot kért volna az iskolai beruházásért.
A vesztes pályázó ugyanakkor más szempontból is érdekes lehet: a helyi pályázatokon rendszeresen taroló – az Átlátszó által "gyulai Közgépnek" is nevezett – Futizo tulajdonosa a Piskolty Tibor és Piskolty Mária testvérpár. Az Opten nyilvántartása szerint 2008-ban pár hónapig Piskolty Tibor ügyvezető volt a vállalkozásban, az All-Ready Kft-ben, ami most a sarkadi iskolafejlesztési beruházást is lebonyolította.
Az All-Ready egyik jelenlegi vezetője, Beleznai Róbert így egy ideig párhuzamosan volt ügyvezető a lebonyolító cégben Piskolty Tiborral. Beleznai ugyanakkor máskor is találkozhatott Piskoltyval, hiszen 2011-ben pont azon a napon lépett be tagként egy hulladékkezelő cégbe (Flex Bentonit), amikor a Futizo Kft. kivált abból. | Egymilliárdért kap új tornacsarnokot és külsőt a sarkadi általános iskola | A vesztes pályázó ugyanakkor más szempontból is érdekes lehet: a helyi pályázatokon rendszeresen taroló – az Átlátszó által "gyulai Közgépnek" is nevezett – Futizo tulajdonosa a Piskolty Tibor és Piskolty Mária testvérpár. Az Opten nyilvántartása szerint 2008-ban pár hónapig Piskolty Tibor ügyvezető volt a vállalkozásban, az All-Ready Kft-ben, ami most a sarkadi iskolafejlesztési beruházást is lebonyolította. | null | 1 | https://nepszava.hu/3079176_egymilliardert-kap-uj-tornacsarnokot-es-kulsot-a-sarkadi-altalanos-iskola | 2020-05-23 13:10:00 | true | null | null | Népszava |
– Polgármester úr elkezdte szokásos kampányát, attól fél, hogy a józsefvárosiak a közelgő önkormányzati választáson kinyilvánítják nem tetsző véleményüket – válaszolta újságírói kérdésre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Józsefváros korábbi polgármestere. Arra reagált, hogy Pikó András baloldali polgármester a napokban telekürtölte a sajtót: a korábbi városvezetéshez kapcsolódóan a káptalanfüredi gyermektábor építése ügyében
csalásra és okirathamisításra gyanakszik, feljelentést tett, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) begyűjtötte a dokumentumokat.
Pikó posztjában úgy fogalmazott: „a polgármesteri hivatalban jártak a NAV nyomozói.” Ezzel azt a látszatot keltette, hogy megalapozott bűncselekmény történhetett a korábbi városvezetés eljárása alatt. Pikó András arról számolt be, hogy a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi gyermektáborának fejlesztéséhez elnyert taotámogatásból a korábbi városvezetés hat lakópavilon építésére 378 millió forint állami támogatást adott át a veszprémi kézilabdaklubnak, amely aztán nem tudott szabályosan elszámolni az önkormányzat felé. Továbbá a balliberális polgármester szerint 96 milliót tanácsadói szerződésre kívántak elszámolni, amelynek kedvezményezettje Kocsis Máté bizalmasa volt.
– Pikó András csak hozta a szokásos formáját, az előző kampányát is feljelentgetéskommunikációra építette, ezeknek azonban soha nem volt valódi alapja, jelenleg sincs – idézte Kocsis Mátét a Hírnyolc című hetilap. A korábbi polgármester szavai szerint egy probléma van, hogy Pikó András mellett nem dolgozik olyan szakember, aki megértené a taotámogatások rendszerét. A frakcióvezető azt is leszögezte: visszaélésről szó sem volt, ezért szerinte ügy sem lesz.
– A polgármester sok mindentől tart joggal, emiatt hazugsággal palástolná el, hogy a baloldal vezetése alatt jelentősen visszafejlődött a kerület. Pikó inkább a saját munkájával foglalkozzon, ne azzal, hogy maszatolva, téves és félrevezető információkra hivatkozva a közvélemény előtt próbál besározni másokat – tette hozzá Kocsis Máté, aki szerint Pikó két állítása közül csak kettő nem stimmel.
– Először is a számok, mert nem 378 millió forintos, hanem kétmilliárdos beruházásról van szó. Az említett cégnek nem volt 96 milliós tanácsadói szerződése, és miután Pikó András feljelentést tett, úgy jár el a NAV, ahogy el kell járnia. Kimegy, begyűjti az anyagokat, és megvizsgálja, nagyon helyesen. Szó sincs arról, hogy valaki ellen nyomoznának. Arra pedig kifejezetten büszke vagyok, hogy 12 év városvezetés után annyira futotta az én számonkérésem, hogy egy darab, egyébként súlytalan és megalapozatlan NAV-feljelentést tudott megfogalmazni Pikó András – szögezte le Kocsis Máté.
A Hírnyolc emlékeztet:
az előző fideszes városvezetés a lepukkant szálláshelyekből akadálymentes és tágas épületeket varázsolt. | Kocsis Máté tételesen cáfolja Pikó András vádjait | Egy probléma van, hogy Pikó András mellett nem dolgozik olyan szakember, aki megértené a taotámogatások rendszerét. Visszaélésről szó sem volt, ezért ügy sem lesz – reagált Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője Pikó András józsefvárosi polgármester okirathamisítási és csalási vádjaira. A baloldali helyhatósági vezető feljelentést tett a rendőrségen, majd közösségi oldalán közzétett posztjában azt sugallta, hogy Józsefváros korábbi polgármestere és bizalmasa csalást követhetett el a káptalanfüredi gyermektábor építésénél. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/09/kocsis-mate-cafolja-piko-andras-sulyos-vadjait-jozsefvarosi-onkormanyzat-kaptalanfuredi-tabor-tao-tamogatas-polgarmester-beruhazas-nav-nyomozas | 2023-09-27 17:54:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Törökbálint fideszes polgármestere saját maga jelentette be a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene. Az Átlátszó információi szerint önkormányzati ingatlanokkal összefüggő mutyik miatt hűtlen kezelés minősített esetével vádolta meg Elek Sándort az érdi ügyészség. A városvezető azt írta: megkönnyebbüléssel fogadta a hírt, vagyis azt, hogy a vádlottak padjára kell ülnie, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenéznie.
„Az Érdi Járási Ügyészség nyújtott be 2023. szeptember 19. napján vádiratot az Érdi Járásbíróságra a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a./ pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt” – közölte az ügyészség az Átlátszóval, miután Törökbálint fideszes polgármestere, Elek Sándor – a részletek említése nélkül – maga jelentette be szeptember 21-én a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene.
A vádiratban az ügyészség a vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség általa történő megtérítésére tett indítványt – írta a főügyészség szóvivője.
Átruházott hatáskörben döntött
Az elsőként az Átlátszó által megírt zűrös telekügyek folyományaként idén tavasszal idéztük az ügyészség lapunknak küldött közleményét, amely szerint korábban gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
Az ügyészségi szóvivő szeptember 25-én azt írta lapunknak, hogy az akkor adott tájékoztatás most is irányadó. Vagyis a vádirat szerint a vádlott önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről. A döntése eredményeként az önkormányzatot jelentős – azaz ötmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot el nem érő – vagyoni hátrány érte – közölte az ügyészség.
Az ügyben a feljelentést Bruder Márton, a Törökbálint Holnap Egyesület önkormányzati képviselője és Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere tette meg.
Elek megkönnyebbült a vádemelés után
Tavasszal megjelent cikkünkben utaltunk arra is, hogy az eljárás szoros összefüggésben lehet azzal az üggyel, amelyet az Átlátszó 2020 októberében hozott nyilvánosságra. Akkor azt írtuk: mélyen áron alul juttatta telkekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal.
„Megkönnyebbüléssel fogadtam a hírt, hogy az ügyészség végre átadta az elkészített vádiratot a független Magyar Bíróságnak. Az ügyészség dolga, hogy vádat emeljen, a bíróság dolga pedig az, hogy ítéletet hozzon” – írta 2023. szeptember 21-én a Facebookon Elek Sándor fideszes politikus, a jómódú, 14 800 lelket számláló Pest megyei település, Törökbálint polgármestere.
Elek Sándor így indokolja derűlátását az ellentmondásos megítélésű telekügyletek miatt indult büntetőeljárásban: „Végre egy olyan szakaszba értünk, ahol hangsúlyosabban érvényesülhet a jogi védelmem és nincs kétségem azzal kapcsolatban, hogy a tárgyaláson minden szempontot figyelembe fognak venni és felmentő ítélet fog születni”.
Törökbálint első embere itt arra utal, hogy a vádemelés után következő előkészítő ülés nyilvános, a vádnak kell mindent kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. A vád és a védelem a tárgyaláson sorakoztathatja fel a bizonyítékait, miközben a vádlottat nem terheli igazmondási kötelezettség. Tehát a tisztességes, az úgynevezett fegyveregyenlőség elve alapján lefolytatandó tárgyalással kiteljesednek a vádlott védekezési jogai a vádhatósággal szemben.
Az az általános tapasztalat, hogy a vádlottakat ennek ellenére aggodalommal tölti el az a pillanat, amikor megkapják az ügyészség vádiratát. Az ügyészség ugyanis akkor küldi meg az ügy iratait a bíróságnak, ha kellő mennyiségű bizonyítékot talál.
Három éve tart az eljárás
Több jel is arra utal, hogy Törökbálint polgármesterének nem áll jól a szénája. Az Elek ellen indult eljárás három éve tart, és ismeretlen tettes ellen indult. Ezután gyanúsították meg, majd a rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügy iratait a vádhatóságnak. Az ügyészség nem emelt rögtön vádat. A főügyészség szóvivője korábban, 2022 májusának végén azt írta, hogy a vádemelés kérdésében még nem tudnak dönteni, ezért újabb nyomozati cselekményeket kell elvégezni.
Jagusztin Tamás szóvivő aztán 2023. szeptember 6-án azt írta, hogy a nyomozati cselekményeket elvégezték, de a vádemelésről még nem döntöttek. Ezután, mint írtuk, maga Elek hozta nyilvánosságra a hírt szeptember 21-én, hogy vádat emeltek ellene. Vagyis mindez arra utal, meglehetősen alapos, időben is kiterjedt felderítés és vizsgálat után jutott el az ügy a bíróság elé.
A vádiratban megjelölt bűncselekmény a hűtlen kezelés minősített esete, amelynek elkövetését a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Az, hogy Elek – legalábbis a vád szerint – polgármesterként és folytatólagosan követte el a bűncselekményt, súlyosító körülmény lehet, ha a bíróság elmarasztalná a fideszes politikust.
Ha a vádirat indítványa szerint a bíróság elmarasztalja Eleket, vagyis felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, akkor a városvezetőt nem kellene megfosztani méltatlanság miatt a polgármesteri tisztségétől. A méltatlanság kimondásának ilyen esetben ugyanis az a feltétele, hogy szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék.
Elek 2019. október 13-án meggyőző fölénnyel, 54 százalékkal nyerte meg a polgármester-választást, legfőbb riválisa, a helyi civilek jelöltje, Szőke Péter 41,6 százalékot ért el. Ez volt 2014 után a második ciklusa, amelyet a városvezetői székben töltött el.
Mindössze híresztelések hallatszanak arról, hogy Elek elindul-e a 2024 júniusi választásokon az újraválasztásáért. Elek láthatóan élvezi a helyi Fidesz-szervezet bizalmát a vádemelés után is, igaz, közkeletű vélekedések szerint a Fidesz nem az a párt, ahol az ilyen döntéseket alsó szinten hoznának meg.
Eleket telefonon és írásban is kerestük az újraválasztással összefüggő kérdéseinkkel, ám azokra nem kaptunk választ.
Frissítés 2023. 09. 26. 17:20
Cikkünk megjelenése után derült ki, hogy Elek Sándor téves címre küldte el kérdésünkre adott válaszát, amelyet az alábbiakban közlünk: „A kérdésére a válasz: Igen, indulni fogok a jövő júniusi polgármester választáson. A törökbálinti lakók többsége pártállástól függetlenül ezt el is várja tőlem, mely az eddigi kilenc év során munkába fektetett energiának és az elért eredményeknek köszönhető. Meg vagyok győződve arról, hogy nem követtem el semmilyen jogsértést. Jogi képviselőim az ügy részletes ismereteben ezt alátámasztják. Nyugodtan sőt bizakodóan várom a tárgyalást! Tudomásom szerint mindenkit ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság ki nem mondja az ellenkezőjét és nincs kétségem a számomra pozitív ítéletben.” | Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség a fideszes polgármesterre a törökbálinti ingatlanmutyik miatt | Törökbálint fideszes polgármestere saját maga jelentette be a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene. Az Átlátszó információi szerint önkormányzati ingatlanokkal összefüggő mutyik miatt hűtlen kezelés minősített esetével vádolta meg Elek Sándort az érdi ügyészség. A városvezető azt írta: megkönnyebbüléssel fogadta a hírt, vagyis azt, hogy a vádlottak padjára kell ülnie, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenéznie. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/26/felfuggesztett-bortont-ker-az-ugyeszseg-a-fideszes-polgarmesterre-a-torokbalinti-ingatlanmutyik-miatt/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Piacra dobják a mátraházai honvéd üdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot, erősítette meg lapunk értesülését a Honvédelmi Minisztérium. Az üdülő egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag részeként kerül eladásra, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást.
Nem járhatnak többé a Mátrába üdülni a honvédségi alkalmazottak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter friss döntése szerint, ugyanis a mátraházai honvéd üdülő is felkerült a miniszter által eladásra kijelölt rekreációs célú ingatlanok listájára.
A HVG még júniusban írt arról, hogy Nagy Sándor gazdaságfejlesztési miniszter lesz a kormány ingatlanügynöke. A 2024-es költségvetést megalapozó – azóta elfogadott – törvény egy passzusa szerint a miniszter bármelyik állami szerv tulajdonában álló ingatlant kijelölheti egyszerűsített eljárásban történő értékesítésre. A Válasz Online azóta már meg is szerzett egy nem nyilvános munkaanyagot, mely szerint hatalmas kiárusításra készül a kormány: 74, többnyire rekreációs célú ingatlan eladását készítették éppen elő. Mint Orbán Viktor a Parlamentben júliusban elmondta, legfeljebb pár állami üdülőt fognak megtartani, azokat, „amelyeknek történelmi jelentősége van, többet nem.”
A mátraházai honvéd üdülő nem tartozik közéjük. Az intézmény kapuit szeptember 4-én zárták be minden magyarázat nélkül, szeptember közepén pedig már javában zajlott az épület kiürítése, mint azt egy honvédségi alkalmazottól megtudtuk, mikor próbáltuk kideríteni, mi lesz a komplexum sorsa.
Az ingatlant kezelő Honvédelmi Minisztérium kérdésünkre elárulta, hogy a 4. számú KORK, azaz a mátraházai honvéd üdülő is rajta van ezen a listán. Mint írták, az állami üdülők eladásáról szóló központi intézkedéscsomag „szükség szerint érintette a honvédelmi tárca vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanokat – köztük a mátraházai rekreációs intézményt.”
A szaktárca hozzátette, hogy ugyan az épület a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így az ingatlan értékesítéséről ők tudnak bővebb felvilágosítással szolgálni – az ügyben kerestük az MNV Zrt-t, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a tulajdonos továbbra is a Magyar Állam, és a széljegyen sem szerepel az eladásra utaló adat, így valószínű, hogy még csak előkészítés alatt állhat a tranzakció. Egyes információk szerint a miniszterelnök veje, Tiborcz István vetett szemet az ingatlanra, de a vállalkozó turisztikai cégcsoportja, a BDPST Group határozottan cáfolta, hogy „a cégcsoport, vagy bármelyik érdekeltsége megvásárolta volna a mátraházai honvéd üdülőt, illetve jövőbeli tervei között sem szerepel az ingatlan megvásárlása.” | Kiárusít a kormány – kaszáltak a mátraházai üdülőnek | Piacra dobják a mátraházai honvéd üdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot, erősítette meg lapunk értesülését a Honvédelmi Minisztérium. Az üdülő egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag részeként kerül eladásra, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást. | null | 1 | https://gyongyosma.hu/2023/09/26/kiarusit-a-kormany-kaszaltak-a-matrahazai-udulonek/?fbclid=IwAR3Jh_jwYDXAh0ihbnOD2HNkuh_hljaMLGJReFqlW8BfGxU-rgipBZK3VAM | 2023-09-26 19:00:00 | true | null | null | gyongyosma.hu |
Mindezt a Békés Vármegyei Főügyészség válaszolta lapunk kérdésére, miután legutóbbi, az egyháznál történt pénzügyi visszaéléseket tárgyaló cikkünk nyomán több, egymástól független megkeresést kaptunk az üggel kapcsolatban. Havrán Ákos főügyészhelyettes azt írta érdeklődésünkre: „Az eddigi gyanúsítások során közölt bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány összege meghaladja a 15 milliárd forintot.”
A Magyar Narancs előző heti számában megjelent összefoglaló írásunkban egyebek mellett azzal foglalkoztunk, hogy a nyomozóhatóság már öt évvel ezelőtt, 2018-ban kiterjedt kapcsolati hálót állított össze, amely a (bűn)szervezet felépítését ábrázolja. Az ágrajz kiterjedt és átfogó nyomozásra utal. Feltünteti az ügy középpontjában lévő Közösségi Missziót (KM), az MPE legnagyobb, békéscsabai központú intézményét éppúgy, mint az MPE egyháztanácsát, elnökségét, a belső egyházi személyként nyilvántartott Benefícium Központot, a Segítő Szolgálatot, az Adventumot, a Pro Benét, az Aequitast, a Talentumot, az MPE Diakonosz Támogató és Szolgáltató Központot, az Agapé Szolgálatot, a Humán Szolgáltató Központot, az Élim Missziót és a Jószolgálati Központot, valamint a köztük lévő kapcsolatok sokrétű rendszerét. De megtalálható a KM-hez tartozó és a gyanús pénzmozgásokban fontos szerepet játszó Szocnet Kft. és a Simonka György egykori fideszes országgyűlési képviselő érdekeltségi köréhez tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft. is.
Hírül adtuk azt is, hogy a KM két ügyvezetője, dr. V. György és dr. V. Károly már 2022 áprilisa, azaz 500 napja letartóztatásban van. Ám nemrégen derült ki, hogy békéscsabai és eleki otthonaikban a nyomozók már 2021 novemberében házkutatást tartottak. Ehhez bírói engedélyre volt szükség, ami pedig azt feltételezi, hogy akkorra sok bizonyíték gyűlt össze a két ügyvezető ellen. Mindketten egyébként a házkutatás és a 2022. áprilisi letartóztatás közben sikerrel kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.
A nyomozás felügyeletét ellátó főügyészségen az iránt is érdeklődtünk, hogy az ügyben már többször meghosszabbított letartóztatás most aktuális dátuma meddig tart, egyben azt is tudakoltuk, meddig tarthat a nyomozás és meddig hosszabbítható meg. A vádhatóság illetékese válaszában leírta, hogy a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírójának a legutóbbi döntésével október 22-ig hosszabbította meg a gyanúsítottak letartóztatását. A nyomozás határideje az ügyben megtörtént első gyanúsítotti kihallgatásra, 2021 novemberére tekintettel 2023. november 29-e, amely hat hónappal hosszabbítható meg. Ez azt jelenti, hogy az immár több mint 15 milliárd forintos kárértékűre dagadt ügyben 2024. május végéig vádat kell emelni a gyanúsítottak ellen, vagy meg kell szüntetni az eljárást. A letartóztatottak mellett más, szabadlábon védekező gyanúsítottjai is vannak az eljárásnak, és az sem zárható ki, hogy az adónyomozók a későbbiekben mással is közlik a gyanúsítást.
Friss hír az is: arra bukkantunk a cégnyilvántartási rendszerben, hogy a békéscsabai Közösségi Misszió hosszú idő óta rácsok mögött lévő két ügyvezetőjének egyik cége, a Pro Civitate Szolgáltató Bt. végelszámolás alatt van. Mindez aligha meglepő, hiszen tulajdonosai immár másfél éve letartóztatásban vannak. A teljességhez hozzátartozik, hogy a betéti társaság ez előtt is tetszhalott állapotban volt, ugyanis négy évre visszamenően nulla forint éves bevételt „ért el”.
Lapunk pünkösdi egyházzal foglalkozó valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
(Címlapképünkön: az MPE új elnöksége és Pataky Albert előző elnök 〈j〉) | Meghaladja a 15 milliárd forintos kárértéket a pünkösdi egyházhoz kötődő költségvetési csalás | A Magyar Pünkösdi Egyház intézményei ellen folyó eljárás szintet lépett azzal, hogy a bűnszervezetben, különösen nagyértékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettében folyó nyomozás a károkozás mértékét az eddigi 8 milliárd forintról 15 milliárd fölé helyezte. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/meghaladja-a-15-milliard-forintos-karerteket-a-punkosdi-egyhazhoz-kotodo-koltsegvetesi-csalas-262049 | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Varju László, a DK alelnöke még idén január 21-én kérdést intézett Szijjártó Péter külügyminiszterhez a külföldi segélyezés jellegű pénzköltésekre vonatkozóan. Szó szerint idézzük a kérdést, hogy értékelhető legyen a válasz. „Tisztelt Miniszter Úr! Ön a minap, bejrúti látogatása során jelentette be, hogy Magyarország az eddigi 1,8 millió dolláros finanszírozás után további kétmillió dollárral segíti harminc keresztény templom felújítását Libanonban. Indoklásul előadta, hogy az egyébként is instabil térségekben érzékelhető nehézségek újabb, minden eddiginél nagyobb és súlyosabb migrációs hullámok kiindulásához vezethetnek, a bejelentett segítséggel pedig a kormány e migrációs nyomás csökkentéséhez kíván hozzájárulni. Személy szerint van ugyan kétségem afelől, hogy a válságövezetekből Európa felé irányuló migráció elsődleges oka a kellően fölújított keresztény templomok hiánya, de ezt tegyük most félre. Ugyancsak a napokban jelentette be a kormány, hogy az Európai Bizottsággal folytatott Erasmus-Horizont vita megnyugtató rendezéséig a költségvetés finanszírozza az Erasmus-ösztöndíjprogram költségeit. Megint csak az a helyzet, hogy az egyetemi csereprogramban való részvételnek nem a finanszírozás hiánya a legfőbb akadálya, mindenesetre azonban ezzel kapcsolatban is merülnek föl kérdések. Kérdezem tehát miniszter urat: 1. Magyarország kormánya 2018 január 1. napjától a mai napig milyen összeget, mikor, pontos cím szerint mely külföldi objektumokon végzett, illetve végzendő mely munkálatokra biztosított közvetve vagy közvetlenül a költségvetésből? 2. Mi a lebonyolító szervezet neve, és megtörtént-e az elszámolás? 3. Magyarország kormánya 2018 január 1. napjától a mai napig mely országok állampolgárainak, ország szerinti lebontásban hány főnek, milyen szakokra, milyen összegben, és milyen indoklással biztosított ösztöndíjat a magyar felsőoktatási rendszerben való tanuláshoz? 4. Mi volt a lebonyolító szervezet neve?
Az ellenzéki politikus táblázatot is mellékelt a válaszok strukturálásának megkönnyítésére, ám a minisztérium nem eresztette bő lére a választ, ami Magyar Levente államtitkártól február 6-án érkezett. „A kormány 2018 óta a Hungary Helps program keretében 75 templom felújítását és 4 templom építését támogatta 2 milliárd forint értékben. A Stipendium Hungaricum program keretében 19.622 fő kapott ösztöndíjat több mint 33 milliárd forint értékben.”
A konkrétumot illtően megkerestük a Hungary Helps Ügynökséget, de egy hete hiába várjuk a választ.
Ezért nekifogtunk a nyilvános adatbázisokban keresgélni. A Hungary Helps Ügynökség működését külön államtitkár felügyeli, a KDNP-s Azbej Trisztán, teljes titulusával a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program (HHP) megvalósításáért felelős államtitkára. Az ügynökség a nyilvános közhasznúsági jelentése szerint tavaly 515,5 millió forint bevételből (támogatásból) működött. Ebből 18 millió forint ment el az ügyvezető és 6 millió a felügyelőbizottság juttatásaként, 250,5 millió bérköltség, 36 millió bérjárulék, 162 millió igénybe vett szolgáltatás, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. 8 millió PR-marketing, 17 millió utazási költség, 10 millió könyvvizsgálói költség – néhány további példa a pénzköltésre.
Azbej Tristan, az állami hírügynökség képaláírása szerint "a Jordániában menekültként élő üldözött keresztények kézműves termékeit árusító adománybolt megnyitóján a budapesti Piarista Gimnázium épületében 2022. március 22-én"
Fotó: MTI/Soós Lajos
A jogi megfelelőségről a Válasz Online szerint a KDNP-s Rétvári Bence érdekkörébe tartozó Drabos ügyvédi iroda gondoskodott (8 millió forintért), amelynek vezetője, Drabos Erik Kasszián neve felmerült a ciszterci rend botrányában, és a KDNP híradása szerint történetesen a rend siófoki apartmanházát üzemeltető ciszterci Familiare Társadalomszervező Központ vezetője. (A ciszterci apartmanház körül szorgosan bábáskodott a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály.)
Varju László kérdései után két hónappal áprilisban a Hungary Helps Ügynökség feltette honlapjára 2022-es és 2023-as beszámolóját. Nyilván nem sajnáljuk a közpénzt a törökországi-szíriai földrengés, a szíriai és ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére. De nem ezek teszik ki a segítségnyújtások zömét. Úgy tűnik például, hogy felülreprezentáltak a segélyezettek körében az ortodox és görögkeleti keresztény egyházak. Kevésbé érthető tételek is vannak a beszámolóban.
A 2023-as szerint például a 2016-os horvátországi földrengés által megrongált petrinjai általános iskola és zazinai Szt. Miklós és Vitus templom felújítására költöttek el 3,25 milliárd forintot a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével (amelynek Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is önkénteskedni szokott). Egy kormányhatározat szerint azonban, amelyet a 24.hu vett észre, a négy évvel későbbi, 2020. december végi horvátországi földrengéssel kapcsolatban „a zazinai Szt. Miklós és Vitus templom helyett a sziszeki templom építéséhez nyújt támogatást, a petrinjai I. számú általános iskola helyett egy új iskola felújításához az e határozat közzétételét megelőzően nyújtott támogatáson túl további támogatást nem nyújt”. Csakhogy a két előbb elhatározott munkát a Hungary Helps honlapján közzétett pecsétes dokumentumban készre jelentette.
Kíváncsiak lennénk, ki döntött és miért tartotta fontosnak, hogy a Magyar Református Egyház 70 millió forintból támogassa az aleppói örmény protestáns iskolákat, vagy azt, hogy a Norciai Bencés perjelség a 2016-os olaszországi földrengés után 100 millióért építsen zarándokházat a szerzetesközösség számára. Vajon mit takarhat az a 40 millió forint, amit az Innovatív Kezdeményezések Egyesülete kapott, hogy költse el Bosznia-Hercegovinában „a migráció lakossági hatásainak enyhítésére magyar humanitárius tudás- és technológiatranszfer pilot projektek által”? (A támogatások magyarországi szervezeteken keresztül jutnak el külföldre.) Persze vannak kisebb, de hasonlóképpen nehezen magyarázható adományok is. Például 2023 januárjában egy kitoloncolási folyamatban levő marokkói férfi behatolt a dél-spanyolországi Algeciras Noestra Senora de la Palma nevű templomába, a templom előtti téren leszúrt egy embert, egy papot megsebesített. Másfél millió forintot utaltak a plébániának segélyként. Érdekes: miért tartotta fontosnak a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 70 millió forint elköltését tavaly arra, hogy Kenyában közel-keleti és afrikai gazdálkodókat humanitárius céllal gyökéritató termésnövelő termékkel lásson el. Hasonlóképpen a 2022 januárjában a hivatalos e-mail cím nélküli bejegyzett bajai Madagaszkárért Alapítvány is kapott 2022-ben 11 millió, 2023-ban 27,7 millió forintot „erdősítéshez szükséges szaporítóanyag előállítására alkalmas szövetlabor és üvegház létesítésére” az afrikai szigetország újraerdősítése céljából.
A Stipendium Hungaricum program részleteiről is a Hungary Helps honlapjáról tudtunk tájékozódni. E projekt keretében külföldi fiatalok tanulhatnak Magyarországon. 33 milliárd forint 19 622 főre az annyi, mint fejenként 1,6 millió (ebben talán a pár hetes nyári egyetemek is benne vannak). A program szerint magyar egyetemre ösztöndíjas külföldiként bekerülni úgy lehet, hogy a leendő hallgató ajánlólevelet szerez valamelyik, az országában működő nyugati vagy keleti keresztény egyháztól. Ezután kiválasztja, hogy milyen szakon akar tanulni. Beadja a kérelmét. Végigcsinálja a procedúrát. És ha pozitív a döntés, akkor jöhet. Nem olvastunk olyant a pályázati tájékoztatóban, hogy nemzetbiztonsági átvilágításon kellene átmenniük az ösztöndíjasoknak. A felvettek tandíjmenteséget kapnak, teljes körű magyar egészségügyi ellátást, 450 euró havi ösztöndíjat a beiratkozástól a diplomaszerzésig, a tanulmányi szünetekre is, ingyen kollégiumi férőhelyet vagy 110 euró albérleti hozzájárulást, évi 550 euró hazalátogatási támogatást.
Az eddigiekről nem sokat lehet tudni a fent idézett szűkszavú államtitkári jelentésen kívül. Egy 2021-es beszámoló azonban 300 ösztöndíjasról és 100 végzett diákról számolt be. A 2021/22-es, negyedik HHP-tanévre Nyugat- és Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről és Pakisztánból érkeztek hallgatók. Külön érdekesség, hogy a Stipendium Hungaricum oldalán a származási ország rovatban Izrael mellett „Palestine” is választható; előbbinél nincs felsőoktatásiösztöndíj-ügyintéző elérhetőség, utóbbinál azonban igen.
Azt még sikerült kiderítenünk, hogy 2018-ban közel 1,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a segélyezés, 39,9 milliót az elosztó ügynökség. Ugyanezek a számok 2019-ben 5,6 milliárd és 377 millió; 2020-ban 3 és 300 (a zárszámadásban azonban 11,1 milliárd); 2021-ben 3,8 és 481; 2022-ben 3,8 és 515; 2023-ban 2,88 és 340. Számításaink szerint így 21 milliárd forintot költenek külföldi segélyezésre, plusz az ösztöndíjak 33 milliárdja, a kettő együtt 54 milliárd forint.
A Hungary Helps oldalán közölt külföldi segélyezési projektek mellett álló összegek szerint 2022-ben mindösszesen közel 7 milliárd forintot költöttek. Ez a szám azonban több mint a duplája annak, amit a költségvetésben előirányoztak. Kíváncsiak leszünk a szeptember 30-ig benyújtandó zárszámadásra.
(Címlapképünkön: Armash Nalbandian, a Damaszkuszi Örmény Apostoli Egyházmegye püspöke (j) és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára (j2) az államtitkárság kápolnájában 2022. március 31-én. A püspök megköszönte a magyar kormány üldözött keresztényeknek nyújtott segítségét. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | Elképesztő célokra hatalmas összegeket költ a kormány külföldi segítség címén | Természetes dolog katasztrófák károsultjain vagy háborús menekülteken segíteni, ám ehhez képest furcsa dolgokra, például olaszországi zarándokház építésére, vagy madagaszkári fásításra mennek tíz- és százmillók a Hungary Helps Ügynökségen keresztül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elkepeszto-celokra-hatalmas-osszegeket-kolt-a-kormany-kulfoldi-segitseg-cimen-262047 | 2023-09-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Miközben 16000 (!!!) lélegeztetőgép rohad valahol egy raktárban, a Magyar Honvédség újakat akar beszerezni. Az külön bájos, hogy szeptember 22-én indították meg az eljárást és október 3. az ajánlattételi határidő. Kemény 12 napig várják tehát az ajánlatokat, kicsit sem tűnik úgy, hogy már lezsírozták az egészet"
– Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ezzel a kommentárral osztotta meg a közbeszerzés kiírásáról szóló hivatalos oldal linkjét a Facebook oldalán.
A 16000 lélegeztetőgép 300 milliárdos megvásárlása a magyar történelem egyik legocsmányabb lopása volt"
– tette hozzá a képviselő.
Mint ismert, Hadházy arra utalt, hogy a koronavírus-járvány kezdetén több ezer lélegeztetőgépet vett nagyon drágán a magyar kormány, ezek jelentős része pedig azóta is egy raktárban áll. Csak a tárolás is százmilliókba kerül. A drágán, nem transzparens módon beszerzett gépeket több kritika is érte annak idején, legnagyobb részüket még csak nem is tudták használni a kórházakban. | Hihetetlen: újabb lélegeztetőgépekre írt ki közbeszerzést a Honvédség | Miközben 16000 (!!!) lélegeztetőgép rohad valahol egy raktárban, a Magyar Honvédség újakat akar beszerezni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hihetetlen-ujabb-lelegeztetogepekre-irt-ki-kozbeszerzest-a-honvedseg-262060 | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Orbán Viktorék újabb 1 648 000 000 forinttal növelték a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére fordított közpénzt
– derült ki a hétfő éjszaka megjelent Magyar Közlöny 14141/2003-as kormányhatározatából.
A kormányhatározat szerint a mostani döntés a "Ferencváros–Soroksár szakaszának megvalósításához szorosan kapcsolódó, a megrendelő MÁV Zrt. feladatainak ellátásához szükséges forrás biztosítását" szolgálja.
A kormányhatározat egyrészt 3 tételben (111,8 millió, 243,8 millió és 292,4 millió) összesen 648 millió forintot ad a Ferencváros–Soroksár szakasz határidőben történő megvalósításával összefüggő, a megrendelő MÁV Zrt. hatáskörébe foglalt szakmai feladatok elvégzésével és azok központi költségvetés terhére történő finanszírozására. Ezek a szakmai feladatok többek között a tervjóváhagyások, anyagkezelés, a projekt kivitelezéséhez kapcsolódó vasútszakmai feladatok ellátása, a fejlesztés során létrehozott eszközök üzembe helyezéséhez kapcsolódó tevékenységek, de kommunikációs, tájékoztatási és sajtónyilvánossággal kapcsolatos feladatok elvégzése is szerepel a listán.
Mindemellett 1 milliárd forinttal növelnek egy korábbi, március 16-i határozatban szereplő tételt. "A végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével és annak központi költségvetés terhére történő finanszírozásával" kapcsolatos akkori döntés mostani módosítása szerint jövőre a tavasszal 1,5 milliárd helyett 2,5 milliárd forintot kell erre biztosítania a kormánynak.
Egyébként
a rettenetes költségű, 750 milliárd forintért Mészáros Lőrinc vállalkozásai és a konzorciumban szereplő kínai cégek kivitelezésében készülő Budapest-Belgrád vasútvonal építése jelenleg áll. | Újabb 1,6 milliárddal drágul a Budapest-Belgrád vasútvonal | Megint többletfeladatok merültek fel. A teljes büdzsé már 700 milliárd fölött jár. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-1648-milliarddal-dragul-a-budapest-belgrad-vasutvonal-262054 | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás Egyesületében (VDSZSZ-SZ) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmény gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozás lefolytatására utasította a XIV. kerületi rendőrkapitányságot.
Ahogy arról három évvel ezelőtt beszámoltunk, a szakszervezet 2019. május 22-23-i tisztújításán választották meg Halasi Zoltánt elnöknek a Hotel Aquincumban. Halasi 2015 nyarán lett a szervezet elnöke, miután a túlköltekezések miatti botránysorozat következtében az addigi vezető Gaskó Istvántól a tagság megvonta a bizalmat. Halasinak egy kihívója akadt, a szervezet alelnöke, Bárány Balázs.
A küldöttgyűlést megelőző fél évben feltűnő átrendeződés zajlott le a nyilvántartásban, a tagság 10 százaléka váltott alapszervezetet, tagcsoportot. Ez a tisztújítás eredményét is befolyásolhatta, mivel egyes alapszervezetek elvesztették szavazási jogosultságukat, mások viszont a tagnövekedéssel megszerezték. A VDSZSZ-SZ alapszabálya szerint a küldöttgyűlésen a legalsó szintet jelentő tagcsoportok, illetve a hierarchiában eggyel feljebb levő alapszervezetek vezetői szavaznak. Hogy ki voksol, az a tagcsoportok létszámától függ: amennyiben egy alapszervezetben legalább 50 fős tagcsoport működik, annak vezetője szavazhat a létszámával megegyező mandátumokat képviselve. Ha azonban a tagcsoport 50 fő alatti, akkor nevükben az alapszervezeti vezető jogosult szavazni a küldöttgyűlésen.
Bárány Balázs úgy nyilatkozott, egyértelműen az ő esélyeit rontották az átlépések, mivel olyan alapszervezetek létszáma csökkent, amelyeknek vezetői a korábbi küldöttgyűlésen jelentős mandátumszám birtokában voltak és nem a küldöttgyűlésen újraválasztott elnökkel szimpatizáltak. "Tőlük olyan tagcsoportokba illetve alapszervezetekbe kerültek át szakszervezeti tagok, amelyek Halasi számára megbízható vezetők irányítása alatt áll" – állította lapunknak Bárány. A fiktív átlépésekről a VDSZSZ-SZ alelnöke elmondta, legalább tizenöt vasutas nyilatkozott arról, hogy nem adott be kérelmet, nem akart más alapszervezetbe átlépni, a tagdíját oda utaltatni, ez mégis megtörtént – a tudtán kívül. Az egyik alapszervezetnél 200-250 fős változást eredményezett a tagmozgatás, több tagcsoport létszámát 50 fő fölé duzzasztották. Volt olyan tagcsoport, ahol ellenkező irányú változás történt: elvesztették küldöttgyűlési mandátumaikat, mert ötvenből tizenháromnak megszűnt a tagsági viszonya. A VDSZSZ-SZ küldöttgyűlése előkészítésében résztvevők összesítése szerint a tisztújítás előtti hónapokban nagyjából 640 tag váltott alapszervezetet, illetve tagcsoportot, ami a tagság tíz százaléka volt.
Bárány Balázs a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tett 2019-ben közokirat-hamisítás gyanújával. Az elrendelt nyomozást lezáró határozatban a rendőrség tényként írta le, hogy a nyomozás kiderítette, B. Ildikó vagy H. Zoltán szóban utasíthatta Cs. Péter informatikust arra, hogy a szakszervezeten belül a tagokat léptesse át egyik alapszervezetből a másikba. R. Gyula és N. Viktor elmondása szerint hamis átlépési nyilatkozatok nem készültek, ilyen nyilatkozatokat nem tudtak bemutatni, így a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény megvalósulása nem volt igazolható. (A felsorolt személyek szakszervezeti tagok, munkatársak - a szerk.) Ugyanakkor a tagnyilvántartásban történt fiktív átléptetések miatt információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést az alelnök.
2023. január 24-én az ügyészség eljárási okokra hivatkozva a nyomozást megszüntette. Bárány panaszt nyújtott be, amelyet feljelentésként értékelve második körben a BRFK elrendelte a nyomozást. Hatott az a hangfelvétel, amelyen Cs. Péter elmondta R. Gyulának, hogy ő B. Ildikó utasítására vezette át a számítógépes rendszerben a tagokat a másik tagcsoporthoz. A BRFK úgy értékelte, a tagok tudtuk és beleegyezésük nélkül kerültek át más alapszervezethez, tagcsoporthoz, ezért elrendelte a nyomozást.
Halasi Zoltán a Narancs.hu-nak 2020 nyarán tagadta a közokirat-hamisítás gyanújával elrendelt nyomozást, azt állítva, nincs ilyen. Ekkor már egy éve nem jegyezeték be hiteles jegyzőkönyvek híján szakszervezeti vezetőnek a VDSZSZ-SZ élére, az csak később történt meg. Halasi Zoltánt kérdeztük akkor az átléptetésekről, de egyik kérdésünkre sem válaszolt; úgy fogalmazott, a tisztújítás vesztesei próbáltak ügyet csinálni, de nekik nem szabad hinni. | Tisztújítást befolyásoló informatikai csalás bűntette miatt nyomoz a rendőrség a vasutas szakszervezetnél | A gyanú szerint a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás számítógépes nyilvántartásban vezetői utasításra léptettek át tagokat egyik alapszervezetből a másikba. Az érintettek erről mit sem tudtak, viszont a küldöttgyűlésen a szavazati arányok megváltoztatásával az átléptetések befolyásolták az új vezetőség megválasztását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tisztujitast-befolyasolo-informatikai-csalas-buntette-miatt-nyomoz-a-rendorseg-a-vasutas-szakszervezetnel-262062# | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lakossági fórumra való meghívóból derült ki, hogy vitorláskikötőt építene Balatonakaliban a volt Holiday Kemping új tulajdonosa. A partmenti településen korábban kiirtották a nádas nagy részét, amire végül 1 millió forintos büntetést róttak ki, és kötelezték a károkozót a visszatelepítésre: ez azóta sem történt meg.
Most az alábbi felhívás jelent meg Akali honlapján: „A korábbi Holiday Kemping területének új tulajdonosi köre, vitorláskikötő létesítésének vázlatos elvi terveivel kereste meg önkormányzatunkat. Az ötlet szerint, a Mandula Csárdától a Balatonig levezető (Csárdás utca) déli végén valósulhatna meg egy vitorláskikötő. Az önkormányzat képviselőtestülete alkalmasnak találta az ötletet és az elvi vázrajzokat is arra, hogy azt a beruházó által felkért tervező, bemutathassa a lakosság számára.”
Koncz Imre polgámester felhívására szeptember 26-án 17 órakor tartják meg a fórumot. A polgármester a HírBalatonnak elmondta: a vitorláskikötő tervei úgy készültek, hogy az ott lévő nádast – ha lesz újra – áthidalják, ő személy szerint akkor tudja majd támogatni az új kikötő megépítését, ha annak mólóját megnyitják a közösség, köztük a horgászok előtt is, és helyet kaphatnak benne a helyi vitorlástulajdonosok hajói is.
Ha a lakosság mégsem támogatná a kikötő létesítését, az nem jelenti azt, hogy nem épülhet meg: a partszakasz ugyanis már magánkézbe került, a község nem kapott állami segítséget a korábbi kemping területének megvásárlására. A településnek egykor három kempingje volt, az egyik, a Levendula helyén például apartmanokat építettek.
A mostani hír előzményeiről és úgy általában a Balaton tönkretételéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben: | Korábban kiirtották a nádast, most kikötőt terveznek Balatonakaliba | Az irtásról korábban kimondták, hogy jogellenesen történt meg, mégsem állították vissza a növényzet eredeti állapotát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korabban-kiirtottak-a-nadast-most-kikotot-terveznek-balatonakaliba-262068# | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A lap információi szerint az üdülőt szeptember 4-én zárták be minden magyarázat nélkül. A hónap közepén pedig már javában zajlott az épület kiürítése. A központ tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., csak az épület vagyonkezelését gyakorolja a minisztérium, az MNV Zrt. azonban nem adott az értékesítésről bővebb tájékoztatást. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a tulajdonos továbbra is a magyar állam, és a széljegyen sem szerepel az eladásra utaló adat, így valószínű, hogy még csak előkészítés alatt állhat a tranzakció.
Még júniusban mi is írtunk arról, hogy a Válasz Online információi szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A listában gyermeküdülők, egyetemi és rendőrségi üdülők és sporttelepek is vannak.
A munkaanyagnak minősülő előterjesztésben 74 ingatlan szerepel. A listán több nagy értékű, balatoni és a velencei-tavi, vízparti vagy partközeli állami üdülő található. Ezeket egészen eddig nem privatizálták. A Válasz Online szerint a hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. | Eladja az állam a mátraházi honvédüdülőt | Eladja az állam a mátraházi honvédüdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot – erősítette meg az információt a Honvédelmi Minisztérium a Gyöngyös Ma című lapnak. Az üdülő eladása egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag része, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást. A minisztérium a lapnak küldött válaszában úgy fogalmazott: „az állami üdülők eladásáról szóló központi intézkedéscsomag szükség szerint érintette a honvédelmi tárca vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanokat – köztük a mátraházai rekreációs intézményt”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/27/matrahazai-honved-udulo-eladas-allam-miniszterium-ingatlan | 2023-09-27 11:09:00 | true | null | null | Telex |
Nyilvánosságra hozta Pikó András azt a 96 millió forintos tanácsadói szerződést, amely a józsefvárosi polgármester szerint még elődje, Kocsis Máté idején született. A fideszes politikus tagadta a szerződésnek a létét is.
Pikó szerdai posztjában írt arról, hogyan jutott a káptalanfüredi gyerektábor hat pavilonjára szánt 378 millió forintból 96 millió Kocsis Mátéhoz köthető körhöz.
A bejegyzés szerint az akkor még fideszes vezetésű józsefvárosi önkormányzat 378 millió forint állami támogatást adott a Kálomista Gábor vezette Veszprém Handball Team Zrt.-nek a gyerektábor pavilonjainak létrehozására. Eközben a Veszprém Handball Team Zrt. 96 millió forintos tanácsadói szerződést kötött a Park Consulting Kft.-vel.
Ennek a cégnek a képviselője Bíró Szabolcs, aki a megbízási szerződésben kapcsolattartóként van megjelölve. Bíró a Magyar Kézilabda Szövetség beszerzési cégét is vezette, akkor, amikor Kocsis Máté a szövetség elnöke volt. Erről a pozíciójáról a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője idén áprilisban távozott.
A beosztásánál fogva Kocsis bizalmasának mondott Bíró volt egyébként a 2022-es kézilabda-Eb rendezéséért felelős cég első embere is.
„Átfolyik a közpénz az önkormányzaton, majd a Veszprém Handball Team Zrt.-n, és végül megérkezik a Fidesz frakcióvezetőjének bizalmasához” – összegezte a helyzetet Pikó.
„Hogy hat lakópavilon építése milyen tanácsadói és projektmenedzseri teendőket indokolt 96 milliós értékben, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom” – írta a polgármester, jelezve, hogy ellenzéki politikusként ennek a korrupt világnak a felszámolásába fogott az általa vezetett önkormányzat 2019-ben, amikor legyőzte a távozó Kocsis Máté által kijelölt fideszes utódot, Sára Botondot.
A józsefvárosi önkormányzat feljelentést tett a szerződés miatt, ennek nyomán a NAV házkutatást is tartott. „A munkájukat végezték, költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt tett feljelentésünk nyomán ugyanis elindult a büntetőeljárás, az ennek lefolytatásához szükséges dokumentumokért és iratokért jöttek” – írta a múlt héten Pikó, akkor még nem publikálva a szerződést. Ekkor jelent meg egy cikk a Magyar Nemzetben Kocsis Mátéval, aki azt állította, nincsen olyan tanácsadói szerződés, amilyenről Pikó beszél. Erre cáfolt rá most a józsefvárosi polgármester.
A Fidesz-frakció: Nem volt kapcsolat
A cikk megjelenése után a Fidesz-frakció sajtóosztálya reagált, közölve, hogy „a józsefvárosi önkormányzat sosem állt szerződéses kapcsolatban a Park Consulting Kft.-vel.”
Igaz, ezt Pikó sem állította, hiszen az általa tett bejegyzés sem az önkormányzat és a Park Consulting közötti szerződésről beszél, hanem arról, hogy a Park Consulting és a Veszprém Handball Team Zrt. között van ilyen szerződés. Ezt mutatja a publikált szerződés is.
A Fidesz-frakció sajtóosztályának közleményének második mondata már valóban a Veszprém Handball Team Zrt. és a Park Consulting Kft. közötti kapcsolatról beszél. Eszerint: „A Veszprémi Handball Zrt. és a Park Consulting Kft. között egyszer történt 12 millió forintos kifizetés, ezt a polgármester is pontosan tudja, így amit állít, nem felel meg a valóságnak.”
A közleményből nem derül ki, hogy ennek az állításnak a fényében hogyan kell értelmezni a Pikó által publikált szerződést.
Józsefváros: A NAV nyomozása indokolt
„Miután Kocsis Máté letagadta a Veszprém Handball Team Zrt. és a Park Consulting közötti tanácsadói szerződés létét, ezt dokumentumokkal cáfolta Pikó András. Ezt követően a Fidesz olyan állításokat tesz, amelyek teljesen irrelevánsak a költségvetési csalás gyanúja kapcsán” – közölte írásos válaszában a Józsefvárosi Önkormányzat sajtófőnöke.
„Soha nem állította Pikó András, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat és a Park Consulting között szerződéses viszony állt volna fent. Azt pedig, hogy két magáncég – a Veszprém Handball Team és a Park Consulting – között milyen elszámolások és kifizetések zajlottak, végképp nem ismeri az Önkormányzat, furcsa, hogy a kormányzó párt igen.
Tény, hogy a 379 millió forint támogatás elszámolására benyújtott számlák kapcsán olyan gyanú merült fel, amely indokolttá tette a feljelentést, és a NAV nyomozóinak megjelenését. Tény, hogy a szerződő felek mind valamilyen bizalmi viszonyban állnak vagy a kormányzó párttal, vagy Kocsis Mátéval, vagy mindkettővel” – írta Békési Zsuzsanna.
Hogy kerül Józsefváros Káptalanfüredre?
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Káptalanfüreden még Kocsis Máté polgármestersége idején indult meg az üdülő fejlesztése az akkor Simicska Lajos tulajdonában álló veszprémi kézilabdaklubbal közösen. A 3,5 hektáros erdő nagy részét kiirtották, hogy a helyére kézilabdacsarnokot, konferencia-központot építsenek, de a tábort a gyerekek is használhatták volna a nyári időszakban.
A G-nap után viszont megszakadt Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska kapcsolata, az önkormányzatnak vissza kellett fizetnie az igényelt taopénz egy részét. Többször módosítani kellett a projekt tartalmát és átadási határidejét is. A kerület új vezetése 2019 októberében egy félkész beruházást vett át, és Pikó szerint a folyamatos késedelem miatt teljesíthetetlen volt a 2020 év végi határidő. | Nyilvánosságra hozta Pikó András azt a 96 milliós tanácsadói szerződést, amelynek a létét is tagadta Kocsis Máté | Nyilvánosságra hozta Pikó András azt a 96 millió forintos tanácsadói szerződést, amely a józsefvárosi polgármester szerint még elődje, Kocsis Máté idején született. A fideszes politikus tagadta a szerződésnek a létét is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/27/piko-andras-nyilvanossagra-hozta-96-millios-tanacsadoi-szerzodest-kocsis-mate-tagadta-letet | 2023-09-27 11:12:00 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor;Központi Nyomozó Főügyészség;PISA;honvédségi repülő;
2023-09-20 18:57:00
Nincs itt semmi látnivaló: nem merülhet fel bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök pisai útjával kapcsolatban
Tessék továbbmenni.
A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ebben emlékeztetnek, hogy Hadházy Ákos hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentését, amiért tavaly márciusban Orbán Viktor Kairóból hazafelé tartva egy laza ezer kilométeres kitérővel elugrott Pisába a honvédségi géppel.
A hivatali visszaélés bűncselekményének kérdését viszonylag gyorsan lezárták, azonban a hűtlen kezelés tekintetében szükségesnek tartották annak tisztázását, hogy a biztonsági előírások miként viszonyulnak a költséghatékonyság igényéhez, milyen jogszabályi előírások alapján előzik meg őket.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a nyomozás lefolytatását követően hozott határozatával az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A megszüntető határozattal szemben Hadházy Ákos előterjesztett egy ismételt felülbírálati indítványt, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 18-án elutasított. A bíróság a határozat indoklásában kifejtette: a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást.
Az ügyészség az eljárás lezárása szempontjából jelentőséggel bíró nyomozati cselekményeket elvégezte, a megszüntető határozatban a szükséges jogszabályokat megjelölte. A bíróság a határozatában egyértelműen osztotta azt az ügyészségi álláspontot is, amely szerint
Összességében a nyomozási bíró a határozatában megállapította: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást megszüntető határozata megalapozott, törvényes volt - összegeztek, egyúttal megjegyezve, hogy a kiegészítő pótmagánvádas eljárás hatálybalépése óta, az elmúlt közel kilenc hónapban a Budai Központi Kerületi Bíróság egyetlen ügyben sem állapította meg, hogy helye lenne vádemelésnek. | Nincs itt semmi látnivaló: nem merülhet fel bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök pisai útjával kapcsolatban | A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209462_orban-viktor-pisa-honvedseg-ugyeszseg-nyomozas | 2023-09-20 13:32:00 | true | null | null | Népszava |
Megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor miniszterelnöl által jegyzett határozat, amely
a Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakaszának megvalósításához biztosít forrást a MÁV Zrt. feladataira.
A döntés lényege szerint a kormány azért, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal Ferencváros–Soroksár szakasza határidőre megvalósuljon a MÁV Zrt. a hatáskörébe utalt szakmai feladatokra a központi költségvetésből 648 millió forintot kap.
Az összeget ütemezve kell biztosítania Varga Mihály pénzügyminiszternek, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszternek, az alábbiak szerint:
az idei büdzséből 111 800 000 forint,
a jövő éviből 243 800 000 forint,
a 2025-ösből 292 400 000 forint
jut a beruházásra. | Tovább drágul a Budapest-Belgrád vasútvonal | Az Orbán Viktor által aláírt határozat szerint több mint 1,5 millárd forint plusz forrást kell biztosítania Varga pénzügyminiszternek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/26/tovabb-dragul-a-budapest-belgrad-vasutvonal/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva hagyta jóvá, hogy a fővárosi önkormányzat, illetve cégei, a BDK Kft., illetve a BKK Zrt. a Garancsi István milliárdos tulajdonában álló ESMA Reklám Zrt.-vel, valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó SYS IT Networkkel szerződjenek a következő évekre – derül ki az önkormányzat határozatából, amelyet a főpolgármester még a nyáron hozott meg.
Vagyis a Fővárosi Közgyűlés nélkül döntött Karácsony arról, hogy az önkormányzat érdekeltsége szerződhet két olyan üzletember cégével, akik a kormányközeli gazdasági holdudvarhoz tartoznak:
a kaszinótulajdonos Garancsi Orbán Viktor jó ismerőse (aki focimeccsre repteti néha a kormányfőt),
míg Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter korábbi államtitkára, bizalmasa.
Mi ennek az első hallásra meglepő hírnek a háttere, és hogy magyarázzák mindezt Karácsonyék? Tényleg „befeküdtek” a NER-nek? Szerintük nem, sőt.
Így jutottunk el eddig
Az üzlet, amelynek megkötését Karácsony jóváhagyta, még májusban került elő a közgyűlésben. Csakhogy akkor a minősített többség – amire szükség lett volna a szerződéskötés jóváhagyásához – nem lett meg, miután a Demokratikus Koalíció képviselői, illetve Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester ellenálltak, és nemmel szavaztak, mondván: hiába volt az ESMA az egyetlen pályázó a plakáthelyekre, ne szerződjön a főváros a NER-hez köthető vállalkozó cégével. Baranyi odáig ment,
hogyha Karácsonyék átengedik Garancsiéknak az oszlopokat, azzal befekszenek a NER-nek.
Az új szerződésre azért volt szükség, mert a főváros, a BDK Kft., valamint a BKK Zrt. üzemeltetésében lévő közvilágítási oszlopokról kötött 2018-as megállapodás 2023. május 31-én lejárt. Ezért a főváros új tendert írt ki, melyre csak a Garancsi-cég jelentkezett, és adott érvényes ajánlatot. A történetnek különös súlyt ad, hogy
több tízezer oszlopról van szó.
Az összesen 44 139 darab közvilágítási oszlop túlnyomó többsége a BDK Kft. tulajdonában van, 126-nak a tulajdonosa a BKK Zrt., 5711-é pedig a főváros. Ezekre az oszlopokra kerülhetnek fel az elefántfülnek nevezett, lengőkaros szerkezetek, azokra pedig a Garancsi-cég plakátjai.
Májusban tehát nem született közgyűlési döntés arról, hogy új szerződést kössenek az ESMA-val, igaz, nem is nyilvánították érvénytelennek a pályázatot. A patthelyzet nem tartott sokáig, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis május 31-én kormányrendelet született arról, hogy Garancsiék korábbi, lejárt szerződése és a főváros hozzájárulása a lámpaoszlopok használatához a veszélyhelyzet ideje alatt érvényben marad.
Ezek voltak Karácsony Gergely indokai
A régi és az új (2028-ig szóló) ESMA-üzlet között van két jelentékeny különbség.
Egyrészt a plakáthelyek darabját mintegy 130 forinttal drágábban adta a főváros, mint korábban,
másrészt Garancsiék eztán nem helyezhetnek ki politikai hirdetéseket az elefántfülekre.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is ezeket hangsúlyozta, amikor a 24.hu-nak elmagyarázta, hogy Karácsony miért vonta saját hatáskörbe a döntést, és miért nem a közgyűlésre bízta azt. A kormányrendelet kihirdetése után ugyanis „kérdés volt, hogy mi a jó megoldás. Húzni a döntést, újra a közgyűlés elé vinni az ügyet szeptemberben, abban bízva, hogy meglesz a minősített többség, vagy teljesen szabályosan, főpolgármesteri hatáskörben meghozni a döntést a sürgősségi szempontra tekintettel még nyáron?
Az szmsz felhatalmazza a főpolgármestert, hogy ilyen ügyben döntést hozzon, volt erre példa korábban is több alkalommal.
Kiss emellett arról is beszélt, hogy a döntés az eddiginél előnyösebb helyzetet teremt az önkormányzat számára – két ok miatt is. Egyrészt 250 forintról 381-re emelik a plakáthelyek napidíját, illetve ezentúl a plakátokon nem lehetnek politikai hirdetések. Hogy ennek milyen jelentősége van, jól mutatja ez a 2019-es eset.
Kiss szerint tehát „onnan kell ezt az ügyet megítélni, hogy ez a szerződés a főváros szempontjából jobb helyzetet teremt, több pénzhez jut az önkormányzat, és politikai hirdetés sem lesz a plakátokon”.
Arra a kérdésre, hogy volt-e valamilyen határidő vagy más szempont, amely a szeptemberi közgyűlés előtt szükségessé tette a szerződéskötést, Kiss Ambrus azt mondta: „Minden hónap veszteség lett volna a fővárosnak, hiszen amíg nem kötjük meg a szerződést, addig a régi, alacsonyabb darabáron történik az elszámolás. Azaz kár érte volna a fővárost, ezt akartuk elkerülni.”
Végül azt kérdeztük a főpolgármester-helyettestől, nem visszás-e, hogy a NER emblematikus szereplőjével kerül üzleti viszonyban az ellenzéki többségű fővárosi önkormányzat Karácsony Gergely személyes döntése nyomán? (Hiszen az előző, ötéves szerződés még Karácsony megválasztása előtt köttetett, vagyis azt megörökölték a Tarlós István-féle városvezetéstől.) Kiss erre azt mondta:
Lehetne azt mondani, hogy milyen nagy ellenállók vagyunk, nem szerződünk, csak hát korábban is ezzel a céggel voltunk szerződésben. Ezeken a feltételeken most javítottunk, a főváros szempontjából ez a döntő.
Baranyi Krisztina: Csalódott vagyok
Baranyi Krisztina másképp látja az ügyet. Ferencváros ellenzéki polgármestere a 24.hu-nak kifejtette: még akkor sem örül a döntésnek, ha az szmsz szerint szabályosan lett meghozva. „Csalódott vagyok, mert a májusi szavazás arra adott okot, hogy új előterjesztés szülessen az ügyben, lehetett volna új szavazást tartani, voltak akkor ugyanis hiányzók, de volt olyan is, aki bár jelen volt, de nem szavazott. Magyarul: tisztába lehetett volna tenni ezt az ügyet, hogy meglegyen a szükséges minősített többség, és ha ilyen döntés születik, akkor bár nem értettem volna egyet vele, de el tudtam volna fogadni. Ám erről a nyári főpolgármesteri határozatról még egy e-mailt sem írtak, pedig ez indokolt lett volna.
Azt is gondolom, hogy az emlegetett gazdasági indok nem megalapozott.
Baranyi arra utalt, hogy a 131 forintos emelés havonta elenyésző többletbevételt hoz a fővárosnak, ami a budapesti költségvetés méretét nézve nem lehet perdöntő.
Az ügyben kerestük a korábban ellenkező DK-t is, ők azonban nem válaszoltak a 24.hu-nak. Egyik fővárosi képviselőjük ugyanakkor azt mondta, ők sem tudtak a főpolgármester nyári határozatáról.
A határozat a Tasnádi László érdekeltségében álló SYS IT Network vezette konzorciummal is jóváhagyta a szerződéskötést. A volt III/II-es tiszt és belügyi államtitkár cége a közvilágítási oszlopokra rak a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető” berendezéseket, vagyis forgalomszámlálókat.
Az ESMA története egyébként nem akármilyen fordulatokban bővelkedik. 2012-ben az Orbán-kormány betiltotta az oszlopreklámokat arra hivatkozva, hogy azok elvonják a gépkocsivezetők figyelmét, ezért balesetveszélyesek. Hamar kiderült: ez csak ürügy volt, a valódi ok sokkal inkább az lehetett, hogy az akkoriban spanyol-magyar tulajdonban lévő plakátcég zavarta a reklámpiacon szintén érdekelt, Orbán Viktorral akkor még közeli kapcsolatot ápoló Simicska Lajos üzleti érdekeit. Az ESMA így aztán a 2012-es tiltás miatt gyakorlatilag csődbe ment. Ám hamar jött a fordulat: 2015 áprilisában (tehát már az Orbán-Simicska összeveszés után) a céget megvásárolta Garancsi István, aki egyebek mellett a Videoton futballklub tulajdonosa. Erre nem sokkal később újabb törvénymódosítás következett, mely ismét zöld utat adott az oszlopreklámoknak, amelyek tehát már nem voltak balesetveszélyesek a kormány szerint. Lázár János a Kormányinfón odáig ment, hogy a kabinet hülyeséget csinált, amikor betiltotta a villanyoszlopokon elhelyezett hirdetéseket, és azt állította, véletlen, hogy röviddel a szabályozás felülvizsgálata előtt vásárolta ki az oszlopreklámokat értékesítő ESMA korábbi, baloldalinak tartott gazdáját, Bleuer Istvánt a cégből Garancsi. | Karácsony a közgyűlést kikerülve köt üzletet a NER-milliárdos plakátcégével | Májusban politikai szövetségei sem mind támogatták abban Karácsony Gergelyt, hogy a főváros Garancsi István cégével szerződjön mintegy 44 ezer fővárosi plakáthely ügyében. Ezért – mint megtudtuk – a főpolgármester a nyáron saját hatáskörben hozott döntést erről. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont a főváros két okból is jól jár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/28/karacsony-gergely-fovaros-plakat-garancsi-istvan-esma-ellenzek/ | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután megírtuk, hogy a külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt, megtudtuk, nem ez lehetett az egyetlen állami támogatás, amit az azóta lekapcsolt bűnözői csoport bezsebelt.
A számlagyár szóban forgó tagja, a Top Hygiene Kft. nem sokkal azután került végrehajtás, majd felszámolás alá, hogy a külügy átutalt számára több mint negyedmilliárd forintot. Ugyanakkor az Európai Unióban engedélyezett állami támogatások nyilvántartásában az látszik, hogy – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásán kívül – a magyar állam több mint 80 százalékos tulajdonában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 135 millió forintos állami kezességvállalást nyújtott a társaságnak.
A döntésre 2021 áprilisában, alig több mint három hónappal azelőtt került sor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást rendelt el a cégnél, méghozzá 90 millió forintot meghaladó adótartozás miatt.
Az említett támogatási formát a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére hozta létre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank. Az előbbi társaság honlapján az olvasható, hogy a készfizető kezességvállalás lehetővé teszi, hogy „olyan életképes kis- és középvállalkozások is forráshoz jussanak, amiknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, rövid működési múlttal rendelkeznek, vagy növekedési szakaszban vannak.” Vagyis – mint írják – olyan cégek, amelyek hitelezése túlzottan kockázatosnak minősülne.
Ez esetben a későbbi végrehajtási és felszámolási eljárás igazolta, valóban volt kockázata a hitelezésnek. Ám az nem derült ki, hogy a kölcsön folyósítása csakugyan megtörtént-e, ezt ugyanis nem árulja el a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Így azt sem lehet tudni, hogy az esetleges 135 millió forintos kezességvállalás nyomán az adófizetőknek kell-e helytállni az állam többségi tulajdonában álló társaság döntése miatt.
A hitelfelvételt és a kezességvállalást firtató közérdekű adatigénylésünkre válaszul a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt írta:
Az egyes ügyfelekről a Garantiqa rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik, banktitkot képez, kiadhatóságának feltételei jelen adatigénylés tekintetében nem állnak fenn.
Ugyanakkor a 24.hu birtokába jutott lehallgatási jegyzőkönyv szerint a Top Hygiene ügyvezetője egy másik személlyel zajlott beszélgetése során arra utal, hogy sikeres lehetett a kölcsönügylet, amelyhez nem kizárt, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosíthatta a kezességet, az egyeztetésre ugyanis éppen a támogatói döntés előtti napokban került sor. Igaz, nem 135, hanem 150 milliós hitelről beszélgettek, illetve arról, hogyan osztozkodnak majd annak folyósítása után. A pénz felhasználásáról szólva a lehallgatott telefonbeszélgetés egyik szereplője azt mondta:
Szerintem mindenki elkölti, vagy mindenki gazdálkodik belőle, azt viszlát!
A beszélgetés során elhangzik az is, hogy a pénzt gyorsan „ki kell lapátolni a cégből”, mert tartanak attól, hogy 85 millió forint tartozás „becsapódik”. Ez azért figyelemre méltó, mert a beszélgetés után három hónappal – mint említettük – a NAV 90 millió forintos adótartózás miatt rendelt el végrehajtást a cégnél. Ha a szóban forgó 85 millió forint az adóhivatal felé fennálló adósság volt, akkor a szereplők már a hiteligényléskor tisztában lehettek azzal, hogy a kölcsönt nem fogják visszafizetni.
Kulcsfontosságú kérdés tehát, hogy az adóhátralékról lehetett-e tudomása a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A társaság üzletszabályzata szerint ugyanis kizáró körülménynek számít, ha a támogatást igénylő cégnek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van. Továbbá kérdés az is, hogy 90 milliós adóhátralékot mennyi idő alatt halmozta fel a Top Hygiene Kft.
Ugyanakkor az bizonyos, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt észre vehette volna, hogy az általa támogatott Top Hygiene Kft.-nél jelentős létszámleépítés történt, legalábbis papíron. Mint megírtuk, a társaság 2020 novemberében 174 embert foglalkoztatott, 2021 januárjában viszont már csak 10 fő dolgozott a cégnél. Azt pedig már a NAV közölte kérdésünkre, hogy
a gazdasági társaságok foglalkoztatotti adatai hetente frissülnek az adóhivatal nyilvános adatbázisában.
A Top Hygiene Kft.-nél lezuhant létszámot 2021 februárjában, de legkésőbb márciusában látni lehetett, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatói döntése viszont 2021. április 23-ai.
A létszámleépítés a külügyi tárca 288 milliós támogatása esetében is problémás volt, ugyanis abban az esetben a tömeges elbocsátással a cég már a pályázat elbírálásának pillanatában megsértette a kiírás feltételeit. A pályázóknak ugyanis meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig.
A Szijjártó Péter vezette minisztérium támogatása esetében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigényléséből derült ki, hogy a Top Hygiene Kft. ingatlanvásárlásra és fejlesztésre kérte a 288 millió forintot. Úgy tudjuk, erre végül nem került sor, és azt sem tudni, mi lett a pénzzel, a társaság felszámolás jelenleg zajlik.
A felszámoló mindössze egyetlen vagyontárgyat, egy Kunbaján, a magyar-szerb határon található felújítandó házat próbál meg értékesíteni, 1,8 millió forintért.
Ez már a második próbálkozás az eladásra, az első pályázatra ugyanis senki sem jelentkezett.
A Top Hygiene Kft.-nél egy 2019 óta zajló nyomozás során rendelt el bűnügyi zárat a NAV, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük is az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve előfordult, hogy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodott.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége ez utóbbi cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. | Újabb százmilliós állami támogatás nyomai vezetnek az elmúlt évek legnagyobb számlagyárába | A külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/09/26/szamlagyar-tamogatas-kulugyminiszterium-garantiqa-mfb-koronavirus-kezessegvallalas-banktitok-nav-vegrehajtas-arveres/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.08.15. 05:30
Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál - olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala. | NTV: A külföldi cégek sokadszorra is tiltakoznak, mert ki akarják őket szorítani Magyarországról | Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230815_NTV_kulfoldi_cegek_telekommunikacio_kiskereskedelem_elemiszer_kereskedelem_epitoanyagipar_Magyarorszag#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_ | 2023-08-15 07:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.09.28. 10:00 | Már duplán vezérigazgató a lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai cég leányainál a volt államtitkár | Tovább erősödik a Cecz Közép-európai Kft.-nek, illetve a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium volt államtitkárának, Gazsó Balázsnak a kapcsolata. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230928_hvg_focusport_selyemzsinor_helyettselyemut_MMV_Magyar_Maganvasut_illes_tamas_gazso_balazs | 2023-09-28 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek. | Titokzatos üzleti kör juttatta csúcskategóriás belvárosi luxusszállóhoz Tiborcz Istvánt | Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230928_hvg_tiborcz_istvan_hotel_dorothea_luxusszalloda_lathatatlan_legio_komonczi_zsolt#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_09_28&utm_content=hvg360 | 2023-09-28 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele. | Helyezkednek a biztonsági szakma nagyágyúi a nagy reptérbiznisz közben | A többi közt Pintér Sándor volt cége és egy Mészáros Lőrinchez közeli tőkealap is benne van az üzletben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230924_hvg_assec_biztonsagi_szolgalat_milliardos_orzovedok | 2023-09-24 14:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Reagált az RTL megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium kedden Hadházy Ákos Facebook-posztjára, amiben a független országgyűlési képviselő megírta, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja lélegeztetőgépek beszerzésére írt ki közbeszerzést, miközben 16 ezer, a koronavírus idején vásárolt lélegeztetőgép porosodik a raktárakban a koronavírus-járvány óta.
A magyar katonaegészségügy a NATO-szabványnak megfelelő eszközöket tervez beszerezni, amelyek markánsan különböznek a civil ellátási rendszerben használt eszközöktől, és amelyek jellegüknél fogva hatékonyan képesek támogatni a műveletekben történő sérültellátást
– írta a HM sajtóosztálya a csatorna Híradójának. „Nagy hangsúlyt fektetünk az eszközök mobilitására, az autonóm működés fontosságára, a tábori körülmények közötti alkalmazhatóságra, szállíthatóságára, valamint erősítjük a légi egészségügyi kiürítés szigorúan szabályozott orvostechnikai hátterét is” – írták.
A Honvédelmi Minisztérium szerint „az egészségügyi ellátóképesség további fejlesztése érdekében a speciális kritériumoknak megfelelő lélegeztetőgépek beszerzése szorosan kapcsolódik a Magyar Honvédség modernizációjára és fejlesztésére vonatkozó kormányzati célkitűzésekhez. A Magyar Honvédség ezen eszközök segítségével a NATO számára felajánlott képességeit erősíti”.
A közbeszerzésnek szokatlanul rövid határidőt szabott a minisztérium, mindössze 12 napig várják rá az ajánlatokat.
A koronavírus első hullámában beszerzett lélegeztetőgépekkel kapcsolatban a hvg360 részletesen feltárta, hogy milyen kapcsolati hálón milyen cégekhez került rengeteg pénz azért, hogy amúgy nem, vagy alig használható gépeket hozzanak Magyarországra:
Arról, hogy mi várhat Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszterre, itt írtunk bővebben: | A HM magyarázata: miért vesznek lélegeztetőgépeket úgy, hogy a raktárban 16 ezer áll | A koronavírus alatt beszerzett gépek nem felelnek meg a NATO-sztenderdeknek, így most azt a gépparkot kell fejleszteni, amit az ország fel tud ajánlani szövetségesei haderejének is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230927_hm_lelegeztetogep_beszerzes | 2023-09-27 05:41:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 5,4 milliárd forint többletforrást kap a Budapest-Belgrád vasútvonal projekt, derül ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Orbán Viktor rendelete szerint a "Szeged-Rendező–Röszke–országhatár vasútvonal rekonstrukció projekt" eddig 45 milliárd forintos költségvetését szükséges tovább dagasztani, mégpedig azért, mert a Budapest-Belgrád fejlesztés során le kell zárni a Soroksár-Kelebia vonalat, viszont a vágányzár ideje alatt is szükséges biztosítani az alapból ott bonyolított Magyarország-Szerbia tehervonat-forgalmat. Ennek zavartalan biztosítását oldják tehát meg a 14 kilométer hosszú Szeged–Röszke szakasz további, plusz 5,4 milliárdos bővítésével. A vasúti pályát itt egyébként Mészáros Lőrinc V-Híd nevű cége építette.
A teljes Budapest–Belgrád projekt ára alapból is csillagászati, de valahogy mindig bír tovább nőni. Legutóbb márciusban toltak bele még 20 milliárd forintot, a teljes büdzsé már bőven 700 milliárd fölött jár.
(Nyitóképünk illusztráció.) | Közel 5,5 milliárd forinttal drágult tovább a Budapest–Belgrád vasútvonal | A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230922_BudapestBelgrad_vasutvonal_Szeged_Roszke_dragulas_5_milliard | 2023-09-22 07:45:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu is beszámolt róla péntek reggel, hogy cége felszámolását kezdeményezte az Aktuális Média, amely Filep Dávid Megafon-influencer vállalkozása, pedig korábban 700 milliós támogatást kapott. A Demokratikus Koalíció reagált, közleményében azt írja, pénzmosás gyanújával tesz feljelentést az ügyben.
A kopasz oszt nevű, kormánypropagandát toló Facebook-oldalt gazdája a hivatalos dokumentum szerint végelszámolást kezdeményezett néhány hete, a cég jogutód nélkül szűnik meg.
Az Aktuális Média 2022-ben 634 millió, 2021-ben 75 millió forint támogatáshoz jutott, miközben a cég saját árbevétele mind a két évben nulla forint volt. Filep cége óriási összeget hirdetett el a Facebookon és a YouTube-on, előbbin 297 millió forintot, utóbbin 160 milliót költött.
Az összesen 700 millió forintnyi, ismeretlen forrásból érkező támogatás ügyében a DK az Állami Számvevőszékhez fordult tiltott pártfinanszírozás és pénzmosás gyanújával. Az ÁSZ azonban egy felszámolt cégről már nem tud adatokat kérni. így a párt a nyomozóhatósághoz vitte az ügyet. | A DK feljelentést tesz pénzmosás gyanújával a Megafon-influencer cége miatt | Kíváncsian várják, hogy a fideszes propagandistákra is érvényesek-e a hatályos magyar törvények. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230811_A_DK_feljelentest_tesz_a_Megafon_influencer_cegenek_ugyeben_penzmosas_gyanuja_maitt | 2023-08-11 17:31:00 | true | null | null | HVG |
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része. | A gourmet-kat is kiszolgálni készül a magyar McDonald's-tulaj | Scheer Sándor a kormányzati megbízásokból hízó építőipari cég, a Market egyik tulajdonosa is, és egyre több beruházása van a turizmusban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230812_hvg_adams_gourmet_amekiutaninyenceknek | 2023-08-12 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve
Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.
Nemzetpolitikai krízist hárítana el, emellett többmilliós közösséget, és nem utolsó sorban egy félmilliós, politikailag is aktív réteget szólítana meg és vonna be “a demokratikus közéletbe” a kormány. Méghozzá tervei szerint egy új, kifejezetten a határon túli magyaroknak szánt információs portállal. Ez közpénzből működne, és bár nem tudni, szándék van-e rá, elvben arra is alkalmassá tehető, hogy a határon túli magyarok voksolását még könnyebbé tegyék, levélszavazás helyett akár online megoldással.
Bár státusztörvény néven van külön a határon túli magyarokról szóló jogszabály, nem ebbe, hanem meglepő módon a hungarikumokról szólóba illesztene be a kormány egy, a határon túli magyaroknak szánt újítást. Ez nem más, mint egy külön nekik szánt új honlap – elsőre talán meglepőnek tűnő “közszolgáltatásokkal”. A kormány honlapjára felkerült tervezetben nincs szó arról, milyen társadalmi igény hívta ezt életre, netán kutatás alátámasztja-e a szükségességét, mindenesetre
az ingyenesen elérhető portált “az állam a határon túli magyarok digitális tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételének elősegítése, továbbá a magyar kultúra megőrzése, védelme, a magyar nyelv ápolása érdekében” üzemeltetné.
Mindezt "digitális közszolgáltatásként" tervezik, és a kormány külön rendeletben állapítja majd meg a részletszabályokat. A portál tartalmáról pedig a javaslat indokolása csak annyit ír: “a konstrukció lehetővé teszi, hogy a határon túl élő magyarok egy információs portálon keresztül, egyszerűsített ingyenes regisztrációt követően személyre szabott információkat kapjanak Magyarországról, valamint elérhessék a magyar állami szervek és a közmédia szolgáltatásrendszerét, felületeit”.
Kiegyensúlyozott és hiteles a magyar közmédia - állítja a magyar közmédia
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselőjét fogadta Papp Dániel, aki annak idején egy meghamisított riporttal robbant be a szakmába.
Az újítás lényege alighanem a személyre szabhatóság lesz, hiszen a határon túli magyar közösség jelenleg is számos forrásból tájékozódhat, szerezhet információt, illetve érheti el az állami szervek és a közmédia szolgáltatásait, felületeit. A kormány honlapja, az mtva.hu és a hirado.hu, továbbá az ingyenes regisztráció után látható MTI-hírek elvileg most is elérhetők a határon túli magyaroknak, és ott van információs, pályázati gyűjtőoldalként az állami Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) honlapja is.
De mi szükség egy új, közpénzből működő portálra, amely csak összegyűjti az amúgy is elérhető dolgokat? Főleg úgy, hogy nem világos, mi újat, többet kínál a portál, hiszen a szolgáltatásokat majd kormányrendelet pontosítja, a portál üzemeltetője pedig csak ezek elérését biztosítja “megkülönböztetés nélkül, ingyenesen, átlátható és objektív feltételek alapján”, a regisztráció feltételeit pedig szintén ő vagy “a virtuális magánhálózatot (VPN) biztosító szolgáltató“ rögzíti majd.
A regisztrációra, a személyre szabott információkra és a virtuális magánhálózatra, a VPN-re való utalás már támpont arra: a kormányzat szándéka a személyesség, a célzott irány, és nem utolsó sorban az, hogy az interneten biztonságos, titkosított csatornát hozzon létre az állami portál szervere és a határon túli magyarok belépési eszköze (számítógép, tablet, mobil) között – amúgy ehhez eléggé hasonló a BGA Nemzetpolitikai Informatikai Rendszere is, amely regisztrációval jelenleg is működik.
Ami viszont első rénézésre is könnyítés a határon túliaknak, hogy az új portálon virtuálisan biztosan magyarnak számítanak majd, mivel – derül ki a törvényhez mellékelt hatásvizsgálati lapról – “a portál szervere – a felhasználó belépését követően – számára magyarországi IP-címet biztosít”. Ez azért fontos, mert így a Kárpátaljáról, a Felvidékről vagy Erdélyből, de akár az Ausztráliából bejelentkező határon túli magyart is magyarországi felhasználónak láttatja a rendszer.
Ennek azért van jelentősége, mert lehetnek olyan magyar weboldalak és szolgáltatások, amelyeknek már a felkereséséhez, illetve a használatához is magyarországi IP-cím szükséges. Ellenkező esetben a felhasználót a számítógépét azonosító egyedi IP-cím külföldi volta miatt elzárhatja, blokkolhatja a rendszer, így nem érhet el bizonyos szolgáltatásokat, honlapokat, híroldalak cikkeit, illetve, ami a legfontosabbnak tűnik ebben az esetben, sportközvetítéseket sem a földrajzi korlátozás miatt.
Tény, hogy ez a blokkolás kikerülhető a magyar IP-címmel – más kérdés, hogy ez a megoldás milyen jogi, szerzői jogi aggályokat vet fel.
Egy ilyen kormányzati terv az Eurosport jogait alapvetően nem érinti, de más jogtulajdonosok számára ez a megoldás aggályos lehet – mondta a hvg.hu-nak az Eurosport főszerkesztője. Szabó Gábor magyarázata szerint az Eurosport főleg az olimpiai közvetítések jogtulajdonosa, de például a 2024-es párizsi játékokra kifejezetten olyan szerződést kötöttek a közmédiával, amely a Magyarországon kívüli sugárzás jogdíját is tartalmazza, így a határon túli magyarok legálisan nézhetik majd az M4 Sporton az olimpiát. Az idén nyári atlétikai világbajnokság esetén pedig Szabó szerint közös jogtulajdonos az MTVA és az Eurosport, így ott sem okoz jogi problémát egy ilyen "kerülőmegoldás". Ám más jogtulajdonosok, más sportközvetítések esetében szerinte felmerülhetnek jogi aggályok.
A hvg.hu kereste kérdéseivel a kormányzati tervvel összefüggésben az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) szakmai szervezetet, amelynek a magyar közmédia is tagja, de nem kaptunk tőlük választ. A hvg.hu-nak nyilatkozó ügyvéd szerint mindenesetre a vázolt technikai megoldásról, a későbbi megvalósítás körülményei illetve részletszabályai ismerete nélkül nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy annak jogi háttere kifogásolható szabályozást jelentene.
Magyar György szerint ugyanis a közvetített sportesemény jellegétől, a sportágtól és annak sportszövetségétől, mint a közvetítési jogokat értékesítő jogtulajdonostól és a vele kötött konkrét szerződés tartalmától függ, hogy a külföldre történő közvetítés és a „geoblocking” kikerülése szerződésszegésnek minősül-e. Megjegyezte: korábban, az UEFA-val kötött szerződésekre hivatkozva az M4 Sport csatornaigazgatója beszélt arról, hogy technikailag és jogilag is sikerült olyan megoldást találni, ami nem sértett szerződést.
Magyar György egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy a „geoblocking” jelensége az Európai Unió jogalkotása számára is kihívást és megoldandó problémát jelent, hiszen a szolgáltatások szabad áramlásának egyik korlátját jelenti, tehát az uniós törekvések és trendek is annak irányába mutatnak, hogy ezen akadály a jövőben felszámolásra kerüljön. Az EU-n belül a területi alapú tartalomkorlátozás tilalma fontos eleme a digitális egységes piaci stratégiának. Erre tekintettel is fontosnak tartotta Magyar aláhúzni:
a jogtulajdonos személyétől és honosságától, valamint a vele kötött konkrét szerződés tartalmától függhet a tervezett jogi szabályozás megfelelőssége.
Akárhogy is, egy ilyen kormányzati “okossággal” talán végre enyhíthető lesz egy évek óta visszatérő, makacs probléma, ami a jelek szerint mostanra nemzetpolitikai krízissé dagadt, és még a politika legmagasabb szintjein sem tudták megoldani. Ez a gond nem más, minthogy Erdélyben a külföldi jogtulajdonosok miatti szerzői jogi korlátozás okán nem láthatóak a közmédia M4 Sport csatornáján a magyar vonatkozású sportesemények. Ez most megváltozik, még ha a siker csak félsiker is lesz:
a kábelszolgáltatókat mindez nem érinti, így az amúgy Erdélyben is fogható M4 Sportcsatornán, a tévén továbbra is a “szerzői jogi korlátozás miatt jelenlegi műsorunk kizárólag Magyarország területén látható” felirat fogadja majd a nézőket, viszont a leendő információs portálon, interneten keresztül elérhető közmédiás felületen online várhatóan követhetők lesznek a sportesemények.
Már ez is előrelépés, tekintve, hogy a közvetítések földrajzi korlátozása, vagyis a meccsek “láthatatlansága” régóta fontos politikai téma, de a megoldásba eddig mindenkinek beletört a bicskája. Pedig sok konkrét ígéret hangzott el az elmúlt években politikusok és az MTVA vezetői részéről is a helyzet rendezésére. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például már 2015 végén a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén megígérte, hogy lépnek a sugárzási jogok ügyében.
Aztán 2016 júliusában Vaszily Miklós MTVA-vezér Tusványoson ígérte meg, hogy a közmédia a lejáró szerződéseit igyekszik úgy megújítani, hogy a sportközvetítések “minden szomszédos országba eljuthassanak”. A helyzet azonban nem változott, így ugyanő egy évvel később, az Erdélyi Magyar Néppárt nyílt levelére válaszul ismét megígérte, hogy “kiemelt feladatának tartja elérni, hogy a határon túli magyarság is egy emberként szurkolhasson minden magyar sportsikernek.”
A 2017-es tusványosi szabadegyetemen Semjén Zsolt a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosítását illetően már “részsikereket” említett, és jelezte, hogy a siker érdelében az “Európai Unió bürokráciájával” harcol. A jelek szerint ahogy az éjjel, úgy ez a harc is “soha nem érhet véget”, legalábbis két évvel később még nem koronázta siker Semjén harcát, amiért a 2019-es tusványosi rendezvényen – nézői kérdésre válaszolva – Orbán Viktor keményen meg is rótta helyettesét:
Az M4 miért van kódolva? Azért, mert Semjén Zsolt nem oldja meg! (…) Rátestáltuk, de nem oldotta meg. Ha nem megy Zsolt, szólj és segítünk!”
Hiába a nyilvános dorgálás, a helyzet azóta sem javult érdemben. Tavaly az erdélyi nézők továbbra sem láthatták az M4 Sport élő közvetítései közül az úszó Európa-bajnokságot, a multisport Európa-bajnokságot, a magyar kosárlabdacsapat válogatott mérkőzéseit és sok más meccset sem, miközben a közmédia továbbra is azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy folyamatosan arra törekszik, “a külhoni magyarok minél több nemzetközi sporteseményt követhessenek az M4 Sporton.”
Ezt a törekvést tartalmazza a Közszolgálati Érték-testület 2021 májusi, az M4 Sport és M4 Sport+ csatornák közszolgálati értékvizsgálata című dokumentum is. Eszerint "a közmédia vezetése az elmúlt években törekedett arra, hogy a határon túli magyarok is egyre nagyobb arányban élvezhessék a közvetítéseket (...) ahol a nemzetközi szerződések lehetővé teszik, ott a környező országokra is megszerezte a csatorna a közvetítési jogokat". Így "nemzettársaink Erdélyben vagy Felvidéken is láthatták, ahogyan Szoboszlai Dominik győztes gólt szerez az Izland elleni Eb-selejtezőn". Ez, a pillanat 2020-ból itt látható:
Ugyanez a 2021-es közszolgálati értékvizsgálat azonban arra is rámutatott, hogy "a Közszolgálati Médiaszolgáltató tájékoztatása szerint egyes területi alapú korlátozások miatt nem juthat el akadálytalanul az országhatáron kívül rekedt nemzettársainkhoz minden tartalom". Viszont a szöveg szerint "bár a csatornák elsődlegesen a magyar televíziós piacon fejtenek ki hatást, de az internetes terjesztésnek, valamint a területi alapú korlátozás alól kivett tartalmaknak köszönhetően a határon túli nézők is élvezhetik széles kínálatukat." Ezek közül az internetes terjesztésnek adhat tehát lökést a kormány új projektje.
Ingyenes streamingszolgáltatást indított a FIFA, évente 40 ezer mérkőzést közvetít élőben
FIFA+ néven indított ingyenes, de nem reklámmentes streamingszolgáltatást a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. A top bajnokságokat viszont kár benne keresni.
A zavartalan online meccsnézésen túl azonban a tervezett törvénymódosításának más fontos célja is lehet. A leendő határon túli információs portál ugyanis az egyedi azonosítás utáni belépés és a titkosított, VPN-kapcsolat miatt technikailag akár arra is alkalmassá tehető, hogy a szavazati joggal bíró határon túli magyar állampolgárok kényelmesen, online leadhassák voksukat. Ehhez még más jogszabályt, például a választási eljárásról szóló törvényt is módosítani kellene, de a lehetőség adott.
A hvg.hu a tervezett portál koncepcióját érintő részletek és a költségek mellett arról is kérdezte a tervezetet jegyző, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy tervezik-e a szavazati joggal rendelkező határon túli magyar állampolgárok számára az elektronikus, online választási részvétel biztosítását? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha igen, akkor már a 2024-es EP-választásnál opció lenne-e ez, vagy csak majd a 2026-os országgyűlési választásnál?
Cikkünk megjelenéséig – másfél hét telt el – nem kaptunk választ a tárcától, ám nagyon is elképzelhető a portál ilyen irányú fejlesztése. Egyrészt a mostani, levélszavazásos megoldást tavaly áprilisban botrány övezte, másrészt az online szavazással az 1,2 millió határon túli magyar állampolgár a jelenleginél nagyobb arányban “mozgósítható” voksolásra. Ez fontos politikai érv, hiszen a levélben voksolók 94-96 százalékban Fidesz-szavazók, a levélszavazatok elsöprő többsége pedig a határon túlról érkezik. | A határon túli magyarok meccsnézésére készülhetett, de az online szavazásukra is jó lehet a kormány új terve | Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230416_Hataron_tuli_magyarok_meccs_online_szavazas_terv_torvenyjavaslat_sportkozvetites | 2023-04-16 11:00:00 | true | null | null | HVG |
Beperelte az Úgytudjuk.hu a győri városüzemeltető Győr-Szolt és a szemétszállító GYHG-t, mert a két önkormányzati cég a lap januári közérdekű adatigénylésére nem adta ki, hogy 2021-ben és 2022-ben milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek.
Az adatokat azért igényelték, mert, mint fogalmaznak, „mindkét cég a győri közpénzek igazi fekete lyuka, amibe úgy öntik be a pénzt a városi költségvetésből, hogy a publikumnak gyakorlatilag semmi fogalma sem lehet arról, hogy ezeket pontosan mire, milyen stratégia mentén költik el." A lap szerint régen is ilyen „fekete lyukak" voltak a társaságok, de „az elmúlt évben azonban tovább éleződött a helyzet, és a Győr-Szol gyakorlatilag minden kezelésébe tartozó területen – bérlakások, parkolás, közterület-bérbeadás, temetők stb. – árat emelt."
A lap június második felében másodfokon mindkét cég ellen megnyerte a pert, ám most arról számolnak be, hogy a társaságok azóta se hajlandóak kiadni az adatokat.
Ehelyett a Kúriához fordultak felülvizsgálatért, a GYHG következő érvelésével: a GYHG szerint az eredeti adatigénylésben az Úgytudjuk.hu olyan kimutatást kért a cégtől, amely tartalmazza, hogy milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Míg a bíróság ítélete arról szól, hogy adják ki a következő adatokat: a cég mely alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Szerintük ez azt jelenti, hogy a bíróság az eredeti adatigényléshez képest eltérő ítéletet hozott, mivel nem a kimutatás szó szerepelt az ítéletükben.
A Kúriához fordulás azt jelenti, hogy újabb néhány héttel – vagy hónappal – elodázzák az adatok kiadását, mely viszont a kötelességük. | Arcpirító érveléssel akadályozza a közérdekű adatok megismerését a győri városüzemeltető és a szemétszállító | A cégeknek jogerős ítélet alapján kéne kiadniuk a közpénzköltéseik adatait, ehelyett nyelvészkednek, szőrszálhasogatnak, és a Kúriához fordultak felülvizsgálatért. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230810_Arcpirito_ervelessel_akadalyozza_tovabb_a_kozerdeku_adatok_megismereset_a_gyori_varosuzemelteto_es_a_szemetszallito | 2023-08-10 12:06:00 | true | null | null | HVG |
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Két nappal azután, hogy az amerikai lap Joe Biden visszaléptetésére szólította fel a Demokrata Pártot, most hosszú, különleges, multimédiás vezércikkben vezeti le, hogy a volt elnök igen veszedelmes, mind szóban, mind tettben, mert saját magát az ország fölé helyezi, és megveti a jogszabályokat.
Bár pár óra alatt helyreállt a rend Bolíviában a szerdai puccskísérlet után, a fegyveres összecsapásba torkolló belpolitikai válság még nem múlt el, a feszültség szinte tapintható. Közben sokan, még a puccsisták is azt állítják, a megrendelő nem más, mint maga Luis Arce államfő volt. | Távoktatási közbeszerzést nyertek az iskolai KRÉTA-sok | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230810_hvg_kit_tudaskozpont_a_kreta_utan_nyelvoktatas | 2023-08-10 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
|
Még tavaly decemberben számoltunk be arról, hogy egy ellenőrzés után sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot követel vissza a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől: Battonyától, Dombegyháztól, Kevermestől, Medgyesegyházától, Mezőhegyestől, Mezőkovácsházától és Pusztaottlakától. A „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért” címet viselő uniós projekt egyebek mellett nyelvtanfolyamok és átképzések sokaságára biztosított közel félmilliárd forintos forrást. (Azt, hogy a 492 milliós összeg hogyan oszlik meg a társulás és a települések között, és miért 411 milliót követel a tárca, lejjebb részletezzük.)
A Miniszterelnökség által lefolytatott szabálytalansági eljárás legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy:
a záró szakmai beszámoló hiánypótlásának benyújtását a társulást és a településeket képviselő projektmenedzsment több alkalommal elmulasztotta, ezért dokumentumok sokaságát nem adták be, s ezeket nem töltötték fel a kommunikációs felületre. Ebből a vizsgálatot végző államtitkárság azt a következtetést vonta le, hogy programok sora nem valósult meg, vagy erre legalábbis nincs megfelelő bizonyíték; azt írták, hogy a papíron több száz bevont tanuló és fiatal helyett az elfogadható létszám a nulla volt.
Megítélésük szerint hiányoznak a projekt szakmai-műszaki eredményeit igazoló dokumentumok és adósak maradtak a projekt befejezésekor kötelezően előírt könyvvizsgálói jelentéssel is.
Emellett teljességgel hiányoznak az ilyenkor kötelező tájékoztatás anyagai és a nyilvánosságot biztosító sajtódokumentáció is.
Azt is felrótta az államtitkárság, hogy a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló tájékoztatást az érintett települések és konzorciumi tagok nem vették át, így nem is reagáltak erre.
Ezzel szemben a dél-békési kistérség vezetői és képviselői azt hangoztatják, hogy minden programelem megvalósult. Ugyanakkor elismerik, hogy a projekt elektronikus felületére nem töltötte fel a megbízott – és nem mellékesen jól megfizetett – menedzsment a szükséges adatokat, ezt követően pedig nem reagált a több felvonásban nekik címzett hiánypótlásokra.
Még a múlt év végén az egykor Simonka György vadászterületének számító dél-békési kistérség vezetői úgy döntöttek: nem fogadják el a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárás eredményét és polgári pert kezdeményeznek a döntés ellen. Ez a per azonban csak évek múlva zárul le, ám nem mentesíti a kistérséget az alól, hogy a közel 500 millió forintot, ha tizenkét részletben is, de vissza kell fizetnie az irányító hatóságnak. Ezzel együtt azt remélik, hogy a jogerős bírósági ítélet után visszakaphatják a megítélt pénzt, mert a programot végrehajtották. Az másik kérdés, ahogy arról Boros Csaba battonyai polgármester a Narancs.hu-nak beszélt: felelőtlen munkája miatt a projekt menedzsmentje ellen büntetőpert kezdeményeznek.
Azt már Csepreghy Elemér mezőkovácsházi polgármestertől, a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás elnökétől tudtuk meg, hogy a mintegy félmilliárdos összegből 347 millió jut a kistérségre, 56 millió Battonyára és 12-14 millió forint közötti összeg a másik hat, a projektben résztvevő településre, a kicsinyke Pusztaottlakát kivéve. A visszafizetésre részletfizetési kedvezményt kaptak a települések és a kistérség, ám közben az összeg kamatozik, ami jócskán felvitte a visszafizetendő összeg nagyságát. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a településekkel ellentétben a kistérségnek alig vannak forrásai és tulajdona, ugyanis csak a tagok befizetéseivel gazdálkodhat, miközben a legnagyobb összegű visszafizetési kötelezettsége neki van.
Éppen ezért még a nyár folyamán Csepreghy Elemér a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkárságához fordult. Azt kérte, hogy az indokolttá vált visszafizetési kötelezettséget az uniós fejlesztések tartaléka terhére helyettük a központi költségvetés rendezze. A kistérségre jutó összeg, az előbb említett 347 millió, kamatokkal együtt elérte a 411 millió forintot. Szeptember 18-i válaszlevelében ezt nem látta indokoltnak Nemcsok Dénes Sándor helyettes államtitkár. Azt írta, hogy ez csak akkor lenne finanszírozható a tartalék előirányzat terhére, ha a projekt megvalósulása „nemzeti érdek lenne”.
Mi számít ebben az esetben nemzeti érdeknek? – kérdeztük Csepreghy Elemért kistérségi elnököt, aki nem tudott válaszolni erre a felvetésre. Szerinte, hogy egy sok hátránnyal küzdő kistérség ne lehetetlenüljön el semmilyen módon. Hozzátette, az elmúlt hónapok egyeztetései nyomán úgy látja, előreléptek, mert meglátása szerint a Miniszterelnökség egyre inkább elismeri, hogy a pályázat elemei megvalósultak. Ugyanakkor tény, hogy a Nemcsok Dénes Sándor jegyezte levél egyértelművé teszi, a visszafizetési kötelezettségek miatt az eddig szüneteltetett NAV-eljárást újraindították. Ez pedig azt jelenti, tudtuk meg Csepreghytől, hogy azonnal lefoglalták a dél-békési kistérség két terepjáróját és befagyasztották bankszámláját.
Egy település kivételével – ez Dombegyház – a többiek részletekben fizetik vissza pályázat rájuk eső összegét. Az említett kistelepülés ezt egyösszegben rendezni tudta. A múlt pénteki Dél-békési Többcélú Kistérségi Tanács ülésén kiderült, három település kilép az összességében több mint húsz önkormányzatot magában foglaló együttműködésből.
A feszült hangulatú megbeszélésről többen hiányolták a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Erdős Norbertet.
Egyesek szerint „nagyon tudatosan tartja távol magát ettől az ügytől”. Egy neve mellőzését kérő polgármester viszont azt mondta portálunknak: „Ez nem kívánságműsor, egy parlamenti képviselőnek jóban és rosszban egyaránt képviselni kell a választókerületét. Különösen akkor kell segítenie, ha baj van.” Boros Csaba battonyai városvezető pedig azt hangoztatta érdeklődésünkre, a megvalósított projekt esetében fel sem merült, hogy bárki, bármilyen módon eltette volna a pénzt.
(Címlapképünkön: Erdős Norbert nyilaz. Forrás: Erdős Norbert Facebook) | Hol van a fideszes képviselő, miközben 411 milliót akar visszafizettetni a kistérséggel a Miniszterelnökség? | Ennyit követel vissza a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól a tárca egy szerintük meg nem valósult EU-s projekt miatt. A nehéz helyzetbe került polgármesterek a múlt pénteken ültek össze, de Erdős Norbert, a térség képviselője nem volt ott a megbeszélésen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hol-van-a-fideszes-kepviselo-mikozben-411-milliot-akar-visszafizettetni-a-kisterseggel-a-miniszterelnokseg-262145 | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bennfentesi, titoktartási nyilatkozat aláíratása a helyi képviselő-testület többségét alkotó képviselőkkel és a polgármesterrel, milliárdos falufejlesztési ígéret, a tervezett fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet „finomítása”, hozzászabása az aktuális befektetői elképzelésekhez – Balatonvilágoson, a Club Aligában így nyomul a NER, eredetileg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, később Jellinek Dániel, most éppen a NER egyik újdonatúj kedvezményezettje, Balázs Attila ingatlanfejlesztő.
Ebből a csomagból az utóbbi, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet módosítása szeptember közepén jelent meg a Magyar Közlönyben.
Átverés, katasztrófa, siker
A hétköznapi ember számára kibogozhatatlan törvényszöveget éppen a most szerdán tartott balatonvilágosi közmeghallgatásra sikerült „lefordítania” az Aligai Fürdőegyesület (AFE) jogászcsapatának. A hosszú szakvéleményt Bukovszki András AFE-alelnök, önkormányzati képviselő ezekkel a szavakkal egyszerűsítette tovább a szerdai fórumon: „Átverés, katasztrófa.”
„Siker” – ünnepelte ugyanakkor a község honlapján a módosítást Takács Károly polgármester (független). Azon persze, hogy a polgármester és az AFE homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedett ebben a kérdésben is, nincs mit csodálkozni. Annál meglepőbb, hogy a polgármester a közmeghallgatáson egyetlen szóval sem védte meg a véleményét az AFE Bukovszki András által részletezett álláspontjával szemben, sőt, arra a hallgatóságból érkező kérdésre sem válaszolt: az elmúlt egy év történéseit taglaló beszámolójában miért nem ejtett egyetlen árva szót sem a Club Aligáról?
Takács Károly polgármester (b) a közmeghallgatáson
Fotó: A szerző felvétele/Fónai Imre
Márpedig éppen a polgármester szereti más alkalmakkor hangsúlyozni, hogy milyen jelentősége van vagy lenne a Club Aliga-fejlesztésnek a település szempontjából; számtalanszor vádolta meg az AFE-t: azzal, hogy a Club Aliga-fejlesztést perekkel és egyéb módszerekkel akadályozza, lassítja, az egész község fejlődésének tesz keresztbe a civil szervezet. Az AFE sportnyelven szólva egyelőre még vezetni látszik, de persze még nem fújták le az „AFE-NER-meccset”, melyben akkor vitte be a fürdőegyesület az első találatot – persze csak ha a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító 2020. augusztusi kormányrendelettől számítjuk a csata kezdetét és a korábbi történéseket nem vesszük figyelembe –, amikor keresetük nyomán a bíróság megsemmisítette az omlásveszélyes löszfalra tervezett öt darab, 16 méter magas társasházra kiadott építési engedélyt. Az ugyanis – állt a bíróság indoklásában – tévesen hivatkozott arra, hogy a társasházépítés kiemelt beruházás, mivel nem turisztikai célú, márpedig a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító eredeti kormányrendelet kifejezetten turisztikai beruházásokat emleget. Az építési engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal a bíróság szerint ezen kívül több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el.
Kijavították a „hibákat”
Amikor (idén márciusban) megkérdeztük Balázs Attilát, hogy az AFE a perekkel megakasztja-e, visszaveti-e a fejlesztési lendületüket, elképzeléseiket, azt válaszolta: „Nem, nem akasztja meg, megyünk tovább, mégpedig úgy, hogy előtte kijavítjuk a bíróság által feltárt hibákat.”
Hogy már ekkor a fejlesztési elképzeléseiket három évvel ezelőtt kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet módosítására gondolt-e, nem tudjuk, az Aligai Fürdőegyesület értelmezésében mindenesetre egyértelműen ez történt, vagyis nem Balázs Attiláék, hanem maga a kormány korrigálta úgy az eredeti rendeletet, hogy innentől kezdve az AFE-nak már ne legyen jogalapja megtámadni a fejlesztési terveket. „A rendeletmódosítás a maradék jogainkat is elveszi – állította a szerdai közmeghallgatáson Bukovszki András. – Persze, csak ha hagyjuk. Egyenesen katasztrófa számunkra, hogy a szállodafejlesztési célt »komplex ingatlanfejlesztésre« cserélték, vagyis bármi építhető. Amellett, hogy a 80 százalékos (csak Budapest belvárosára jellemző) beépítési százalékot meghagyták, 25 méterre emelték a lehetséges épületmagasságot. Az pedig félelmetes, amikor azt írják: a Club Aliga közútjait közhasználatra megnyitják. Hiszen most is közhasználatban vannak, a lényeg pedig az utána következő mondat: nem lehet alkalmazni a Club Aliga közhasználatú útjaira a közutakra vonatkozó rendelkezéseket. Vagyis itt a válasz az egyik legfontosabb követelésünkre: a közutak közösségi tulajdonlását nem lehet bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, ez így pedig bármikor módosítható és a köz bármikor kitiltható a belső utakról. És ezzel még nincs vége: a közparkból elég lesz, ha 30 méternyit hagynak meg, 2 méteres kerítések épülhetnek a szabad parti sétány megszüntetésével felparcellázott Aliga II-ben. És a polgármester ezt nevezi sikernek. Átverés ez, nem más, az volt a cél, hogy immár ne tudjunk bírósághoz fordulni. Lépésről lépésre szoríthatják ki a lakosságot a Club Aligából, az újgazdag ingatlantulajdonosok aligha lesznek érdekeltek abban, hogy a pórnép közöttük járjon.”
A Club Aliga vitorláskikötője
Fotó: A szerző felvétele/Fónai Imre
Új meccs, legalábbis új félidő kezdődhet most a kormányrendelet-módosítással, amennyiben az AFE értelmezését vesszük alapul. Hiszen a kiemelt beruházás státusz már eddig is azt jelentette, hogy gyakorlatilag semmiféle előírást, helyi rendeletet nem kell betartani az építkezés során, az pedig, hogy a szállodafejlesztés szót komplex ingatlanfejlesztésre cserélték, immár zöld utat biztosít az akár 25 méter magas apartmanházak és a 2 méteres kerítésekkel védett luxusvillák építése előtt – ami a NER-ben ezek szerint kiemelt közcél, hiszen nemzetgazdasági szempontból kiemelt a beruházás. A fürdőegyesületben egyébként arra számítanak:
a polgármester ezek után hamarosan a képviselő-testület elé viszi Balázs Attiláéknak azt a hónapokkal ezelőtti javaslatát, miszerint a testület helyezze hatályon kívül az önkormányzat és a Club Aliga-tulajdonos Pro-Mot Hungária Kft. között 2013-ban kötött településrendezési szerződést.
Ebbe az akkor még izraeli tulajdonú kft.-be vásárolták be magukat a NER-körök. A tíz éve kötött településrendezési szerződés rögzíti a helyiek jogait a szabad parti sétány, a közpark, a strand és a közutak használatára, vagyis garantálja a Balaton-parthoz jutásukat. A Narancs.hu úgy tudja: a Bayer Property Zrt. általuk fogalmazott új településrendezésiszerződés-javaslatban vállalná, hogy biztosítja az utak, valamint a strand ingyenes használatát, ezeknek a köztulajdonba kerüléséről azonban – amit az AFE szorgalmaz – nincsen szó a tervezetben. A befektetők egyéb településfejlesztési beruházásokat vállalnának még mintegy egymilliárd forint értékben.
Az AFE szerint beszédes a polgármester hallgatása, mint ahogyan az is, hogy ezt írta a minapi kormányrendelet-módosítást sikernek tituláló bejegyzése végére: „Reményeink szerint végre elindulhat a beruházás és jövő évben már egy kulturáltabb, igényes környezetben sétálhatunk…” Az alku létrejöttéhez ugyanis elegendő a korábban a befektetőkkel bennfentesi, titoktartási nyilatkozatot aláíró polgármester és három képviselő szavazata, amennyiben a Balázs-féle javaslat a testület elé kerül.
A fideszes képviselő közbenjár Lázárnál
Ha a polgármester nem is, Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője „megvédte” a friss kormányrendelet-módosítást a közmeghallgatáson, mondván, „az önkormányzat jó néhány terület használati jogát megkapta, s a tulajdonos ígéretet tett arra is, hogy a helyiek igénybe vehetik az utakat és a strandot”. Witzmann a fórumon Bukovszki András felvetésére arra tett ígéretet: igyekszik közbenjárni Lázár Jánosnál azért, hogy kerüljön sor egyeztetésre Club Aliga-ügyben az érdekelt felek között. Erre pedig még májusban az építési és közlekedési miniszter tett ígéretet, amikor a minisztériumban fogadta az AFE vezetőit. A fideszes parlamenti képviselőtől Körtvélyesi László üdülőtulajdonos megkérdezte, szerinte a Balaton mindenkié, vagy csak egy szűk rétegé, de erre Witzmann nem válaszolt.
Balázs Attila (b) és Witzmann Mihály a Club Aliga megújult kikötőjének átadásán
Forrás: Witzmann Mihály Facebook
A Narancs.hu is kérdezte a Lázár-minisztériumot a Club Aligát érintő kormányrendelet-módosításról, ám nem kaptunk választ.
A „kavicskirály”
A Bayer Construct Zrt. magyar tulajdonban lévő vállalatcsoport (ennek egyik tagja a Pro-Mot tulajdonrészét átvevő Bayer Property Zrt. is), de alegységeiben a francia csúcsarisztokrácia képviselői is felbukkannak. A cég elnöke Balázs Attila. A társaság jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, utolsó fellelhető éves árbevétele nettó 63,8 milliárd forint volt, 595 alkalmazottal. 2020 januárjában az Appeninn – a Bayer Construct Groupot irányító Balázs Attilával közösen – megvásárolta a balatonfüredi kikötőt, amelynek e fejlesztésére később meg is nyertek 999,96 millió forintot, hogy a területet felvirágoztassák a vitorlások számára. A Válasz Online egy cikkében arról írt, hogy Balázs Attilának régi kapcsolódásai vannak Tiborcz István köreihez. Balázst „kavicskirálynak” is emlegetik, hiszen a Bayer Construct a Budapesttől délre eső területek kavicsbányáinak legnagyobb kitermelője. Amint azt a hvg.hu nyáron megírta, Balázs Attila bejelentkezett a geotermikus koncesszióra is, 400 négyzetkilométeres területen nyerhet kitermelői jogot a kavicsbányai szomszédságában.
A Club Aliga-fejlesztés kapcsán Balázs Attilának is kérdéseket küldtünk, de ezidáig ő sem válaszolt.
A Narancs.hu Club Aligáról szóló valamennyi cikke ide kattintva érhető el.
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | Új meccs kezdődik a Club Aligáért és a Balaton-partért | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. E cikkünkben arról írunk, fordulat történhetett Balatonvilágoson: a Club Aliga-nyomulást eddig sikerrel hátráltató helyi civil szervezetet „kiiktató”kormányrendelet-módosítás siethet a NER-közeli ingatlanfejlesztő segítségére. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/uj-meccs-kezdodik-a-club-aligaert-es-a-balaton-partert-262168 | 2023-09-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Elektronikus úton érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az eljárást a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya – tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette” – tájékoztatta a Narancs.hu-t a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Még a tavasszal számoltunk be róla, hogy Heinczinger Balázs polgármester nagy valószínűséggel szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt egy kétmillió forint feletti összeget vissza is utalt az önkormányzat számlájára. Az ügyben nem indult fegyelmi eljárás, miközben az esetlegesen jogszerűtlen gyakorlat a település előző vezetőjét, Petrovics Lászlót is érintheti.
Áprilisban hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentés született, azonban akkor a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindítása előtt a hatóságnak további információra van szüksége. A rendőrség májusban viszont arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen. Kevesebb mint fél évvel ezután a rendőrség be is szüntette a nyomozást.
Heinczinger Balázs egy márciusi képviselő-testületi ülésen hangsúlyozta, jóhiszeműen járt el a költségtérítésével kapcsolatban egészen addig, amíg ez az ügy ki nem borult. Állásfoglalást kért a kormányhivataltól, valamint a Belügyminisztériumtól, hogy szabályosan járt-e el: az egyik állásfoglalás egyértelműen kimondta, hogy nem vehette volna fel az összeget, a másik pedig arról szólt, hogy milyen feltételek mellett tehetné ezt meg. A képviselő-testület szavazott arról, hogy induljon-e fegyelmi eljárás az ügyben, de ezt – Heinczinger voksával együtt – leszavazták. | Megszüntette a nyomozást a rendőrség a nagymarosi polgármester költségtérítési ügyében | Heinczinger Balázs nagy valószínűség szerint szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt korábban kétmilliós összeget visszautalt az önkormányzatnak. A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megszuntette-a-nyomozast-a-rendorseg-a-nagymarosi-polgarmester-koltsegteritesi-ugyeben-262151 | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
40 millió forintot küld a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül az Örmény Vöröskeresztnek – közölte csütörtökön a Facebookon Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár.
A magyar segítségből az államtitkár bejegyzése szerint azok az emberek kapnak, akik a harminc éve dúló háborús konfliktus miatt települtek át Karabahból Örményországba.
Az Azerbajdzsán és Örményország között rendre kiújuló háború a közelmúltban a jelek szerint a végső szakaszába lépett, az azeriek egy támadással kikényszerítették, hogy az örmény csapatok kivonuljanak a vitatott területről. Az ott élő civilek életét az is ellehetetlenítette, hogy egy üzemanyagraktár is felrobbant. Több tízezer örmény menekült Örményországba, ahol igyekeznek ellátni őket.
Azbej Tristan arról írt, hogy az utóbbi napokban egyeztetett az Örmény Apostoli Egyház képviselőivel a történtekről és arról, hogyan tud segíteni Magyarország.
„A magyar segítségnyújtás célja, hogy a konfliktus és az üzemanyagraktár-robbanás civil kárvallottjainak megsegítésével hozzájáruljon a térség stabilitásához. Magyarország, a magyar kormány álláspontja a karabahi konfliktus tekintetében is világos és egyértelmű: a béke az egyetlen fenntartható megoldás a térségben” – írta az államtitkár.
Emlékeztet, hogy a program korábban több örmény közösséget is segített, Örmányországon kívül a szíriai és iraki háború, a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények kaptak magyar támogatást. „Ezek a támogatások hozzájárultak Magyarország és Örményország diplomáciai kapcsolatainak 2022-es újraindításához” – írja Azbej Tristan.
Azt, hogy annak idején az azeri baltás gyilkos kiadásával/elengedésével miként szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Örményország között, többek közt ez a cikkünk világította meg:
Az azeri–örmény háborúrúl pedig ez az írásunk szól: | 40 millióval segítjük a háború sújtotta örményeket | 40 millió forintot küld a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Hungary Helps Programon keresztül az Örmény Vöröskeresztnek. A magyar államtitkár szerint Karabahban is „a béke az egyetlen fenntartható megoldás”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/40-millioval-segitjuk-a-haboru-sujtotta-ormenyeket-262164 | 2023-09-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jelentős összegű költségvetési átcsoportosításról jelent meg kormányhatározat a csütörtök esti Magyar Közlönyben: összesen közel 40 milliárd forintot tesz a kormány a költségvetés egyik zsebéből a másikba. Nem mindegy persze, hogy honnan hova.
33,9 milliárd forint összegben a rendkívüli kormányzati intézkedések központi tartalékát csapolja meg a kabinet, amely a legtöbb pénzt a közlekedési közszolgáltatások szinten tartására irányítja át, így:
a vasúti pályahálózat működtetésére 9,7 milliárd Ft
vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra 5,9 milliárd Ft
autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásra 7,4 milliárd Ft
közlekedési társaságok forrásjuttatásaira 1 milliárd Ft
elővárosi közösségi közlekedés költségtérítésére 0,8 milliárd Ft
A gazdaságfejlesztési tárcának is jut 2,6 milliárd forint körüli összeg gazdaságfejlesztési programokra, továbbá az agrártárcának a nemzeti agrártámogatások kifizetésére 2,7 milliárdos összeg. Jelentős pluszpénzhez jut a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda is, amely közel 3,4 milliárdot kap “kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra”.
De ez még nem az összes pluszpénz, ami Rogán tárcájához csorog le, hiszen 600 millió forintot költhetnek “Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”. Ezt már nem a központi tartalékból teszi át a kormány, hanem más céloktól von el pénzt, például a Honvédelmi Minisztériumtól és a Honvédségtől összesen csaknem 1,7 milliárd forintot. Ennek a pénznek a másik része, 980 millió forint kerül át “vasúti fejlesztések” címszóval Lázár János tárcájához.
Kevesebb jut más területekre is, hiszen például köznevelési feladatoktól (a Belügyminisztériumtól) 881 milliót vesznek el. Ez utóbbi összeget egy az egyben a Miniszterelnökség kapja meg “nemzetiségi célú költségvetési támogatások” címszóval.
Az állami közútfejlesztési beruházásoktól lehúzott újabb 1,9 milliárd forint egy jelentős része, több, mint 1 milliárd forint a Nemzeti Filmintézet Zrt. soron kívüli támogatására megy el. Valamivel kevesebbet, 920 millió forintot pedig “kulturális értékmegőrző beruházásokra” kap szintén Lázár János tárcája, az Építési és Beruházási Minisztérium. | A köznevelés és beruházások: kormányzati elvonások, hogy jusson propagandára és a Nemzeti Filmintézetre | Csaknem 40 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésben. Elvesznek pénzt a Honvédségtől, a közneveléstől és az állami beruházásoktól, hogy több jusson a Nemzeti Filmintézetre, Rogánnak kormányzati kommunikációra, gazdaságfejlesztésre és a közösségi közlekedés szinten tartására. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230929_A_koznevelestol_es_beruhazasoktol_von_el_ujabb_penzeket_a_kormany_hogy_jusson_propagandara_es_a_Nemzeti_Filmintezetre | 2023-09-29 11:16:00 | true | null | null | HVG |
Varga Mihály augusztusban – Hadházy Ákosra célozgatva – arról számolt be, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, ami a 2015-ös milánói világkiállításon volt a magyar pavilon.
Elvileg hazahozták és újra felépítik a pénzügyminiszter városában, de „a faanyagot haza sem hozták, a vasváz pedig évekig rozsdásodott egy gyártelep udvarán. Így történhetett, hogy 2,6 milliárdért vállalták volna először a munkát, aztán lett 3,7 milliárd, most pedig nettó 4 milliárd forintnál tart az elhelyezés költsége” – írja Hadházy Ákos egy szerződésmódosításra hivatkozva, amivel Varga újabb 270 millió forintot adott a projektre. | A sámándobra már több mint 4 milliárd forint ment el | Varga Mihály augusztusban – Hadházy Ákosra célozgatva – arról számolt be, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, ami a 2015-ös milánói világkiállításon volt a magyar pavilon. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/30/a-samandobra-mar-tobb-mint-4-milliard-forint-ment-el | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MBH Bank Nyrt. megvásárolta a győri központú Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos közvetlen részesedését, az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank is jóváhagyta – közölte a pénzintézet.
A korábbi takarékszövetkezeti összeolvadásból kimaradó Duna Takarékszövetkezetből létrejött Duna Takarék Bank 2,6 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az előző évet, emellett 128,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 7,2 milliárd forintos saját tőkével és 14 fiókkal rendelkezett.
Mint írták, a Duna Takarék Bank mostantól az MBH Csoport részeként, de önállóan, saját márkanév alatt működik tovább, az ügyfeleknek nincs teendőjük a változás miatt.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével jött létre április végére. Ezt megelőzően a Budapest Bank beolvadt az MKB Bankba. Az MBH Bank csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki, összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot, a betétállomány csaknem 6500 milliárd forint, a bruttó hitelállomány több mint 5000 milliárd forint. | A Duna Takarék Bankot is bekebelezte a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank | A pénzintézet saját márkanév alatt működik tovább. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230929_Duna_Takarek_Bank_Meszaros_Lorinc_MBH | 2023-09-29 17:05:00 | true | null | null | HVG |
„Kiemelt kormányzati cél, hogy minél több magyar vállalat meg tudjon jelenni hazai tevékenysége mellett a külpiacokon is. A hagyományosan szoros kapcsolatrendszerre tekintettel természetes folyamat, hogy a magyar vállalkozások esetén a piacbővítés elsődleges célterülete a Kárpát-medence és a nyugat-balkáni régió” – válaszolta Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Szijjártó Péter megbízásából Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció képviselőjének írásbeli kérdésére. Vadai kérdése arra vonatkozott, mekkora kormányzati segítséggel terjeszkedik Mészáros Lőrinc Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban.
Vadai már korábban kérdezte erről az államtitkárt, akkor sem kapott érdemi választ. Az elmúlt hetekben a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. és a Talentis Agro Zrt. jelentős külföldi vásárlásokat hajtott végre. Előbbi Bosznia-Hercegovinában terjeszkedik tovább, egy cementgyárat a Lukavac Cement d.o.o. vásárolt. A Talentis Agro Zrt. adásvételi szerződést írt alá Nikola Velickivel, Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelője, illetve exportőre megvásárlásáról.
Ezek alapján Vadai az alábbi kérdéseket tette fel: | Kiemelt kormányzati cél Mészáros Lőrinc külföldi terjeszkedése | Vadai Ágnes kérdezte Szijjártó Pétert, hogy mekkora hiteleket kapott az ország leggazdagabb embere a horvátországi és bosznia-hercegovinai vásárlásokra. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230929_Kiemelt_kormanyzati_cel_Meszaros_Lorinc_kulfold_terjeszkedes | 2023-09-29 09:50:00 | true | null | null | HVG |
Az OPUS csoport árbevétele 59 százalékkal, üzemi eredménye pedig 164 százalékkal nőtt – írta közleményében a cég idei első féléves gyorsjelentése után.
Az OPUS konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.
Az üzemi eredmény konszolidált szinten 20,6 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszaki 7,8 milliárd forintos üzemi eredményének. Az EBITDA szintén jelentős növekedést mutatott, 55 százalékkal 41,9 milliárd forintra növekedett.
Az adózott eredmény 16,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami közel tízszerese a tavalyi első félév 1,63 milliárd forintos adózott eredményének.
A vállalatcsoport 2022-ben ért el először 1000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeget, a mostani gyorsjelentés szerint 1046 milliárd forintnál jár a cégcsoport, amelynek konszolidációs köre az anyavállalattal együtt a félév végén 36 társaságot foglalt magába.
Az összesített működési bevételből az idei első félévben az energetika szegmens birtokolta a legnagyobb részarányt, 37 százalékot (119,5 milliárd forint), az ipari termelés 36 százalékos részesedéssel (118,5 milliárd forint), a mezőgazdaság és élelmiszeripari szegmens 21 százalékkal (70,1 milliárd forint), a turizmus pedig 5 százalékkal (15,6 milliárd forint) járult hozzá a bevételekhez.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS csoport újabban az országos energiahálózat fejlesztésére készül. Erről itt írtunk bővebben: | Megtízszerezte adózott eredményét Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb cége | A cégcsoport immár 36 társaságot foglal magába. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230929_Opus_Global_Meszaros_Lorinc_adozott_eredmeny | 2023-09-29 18:43:00 | true | null | null | HVG |
2023.09.30. 08:45
Milliárdosokkal üzletel, most újabb társaságot hozott létre Mike Ferenc, a Quaestor cégcsoport ügyében is eljáró felszámolóbiztos.
Nem a csok plusz és a lakáspolitika lesz az, amivel a kormány megállítja a népességfogyást
2024.01.29. 11:305 perc
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele. | Új céget alapított a Tiborczcal kötött üzletéről szmájlival üzenő volt Quaestor-felszámoló | Milliárdosokkal üzletel, most újabb társaságot hozott létre Mike Ferenc, a Quaestor cégcsoport ügyében is eljáró felszámolóbiztos. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230930_hvg_mike_ferenc_tiborcz_istvan_mhb_partners_felszamolo_uzletember_Quaestor | 2023-09-30 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.09.30. 06:30
Zentai Péter régóta a Mészáros Lőrincéhez hasonló méretű vagyonnal bíró orosz Rahimkulov család üzlettársa. Ruszlán Rahimkulov szintén jelen volt azon a tárgyaláson, amely nyomán a választások előtt kirobbant a Karácsony Gergely lejáratására szánt Városháza-gate.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc
Amit a Die Welt ír Putyin belpolitikai terveiről, az Magyarországon részben már visszaköszön
2024.01.11. 06:302 perc | Ott volt Bajnai Gordon csőbehúzásánál, most vett Tiborcz Istvántól egy egész szállodaláncot | Zentai Péter régóta a Mészáros Lőrincéhez hasonló méretű vagyonnal bíró orosz Rahimkulov család üzlettársa. Ruszlán Rahimkulov szintén jelen volt azon a tárgyaláson, amely nyomán a választások előtt kirobbant a Karácsony Gergely lejáratására szánt Városháza-gate. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230930_hvg_varoshazaugy_zentai_peter_tiborcz_istvan_ruszlan_rahimkulov_bajnai_gordon_hilaris_hotels | 2023-09-30 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra májusban kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – közölte a szervezet.
Mint írták, a Győri Törvényszék pénteki ítélete az engedélyt megsemmisítette, és kimondta, hogy annak „kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.”
A kormányhivatal többek között nem kérte ki a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóság engedélyét sem, „pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető.”
A kormányhivatalnak tehát új eljárást kell indítania, és az ítélet szerint most a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie.
A Fertő tavi beruházás ügyében hosszú ideje tart a pereskedés, az építkezést pedig már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak idén márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is elmondta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. | Megsemmisítette a bíróság a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi engedélyét | A kormányhivatalnak új eljárást kell indítania, és a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szereznie. | null | 1 | https://hvg.hu/zhvg/20230929_Megsemmisitette_a_birosag_a_Ferto_tavi_beruhazas_kornyezetvedelmi_engedelyet | 2023-09-29 17:51:00 | true | null | null | HVG |
Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban indult hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban. Beszéltünk néhány elégedett céggel, de a többség igen kritikus. A VOSZ főtitkára szerint sorra zárnak be a kis MÉH-telepek. Riportunk második része, az elsőt itt olvashatják el.
„A koncessziós rendszer a piaci információk alapján nehezen, döcögősen indult. Az informatikai rendszerek nincsenek készen, a hulladék elszállítása nehézkesen megy, a szerződött piaci szereplők a júliusi munkák visszaigazolásaként csak jelentős késéssel kapták meg a teljesítési igazolásokat, így arra számítanak, hogy a kifizetések is csúszni fognak” – közölte a Szabad Európával Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Hozzátette: több tagtársuk is jelezte, hogy még mindig nincs szerződése, mert lassan haladnak a megállapodási és aláírási folyamatok. „Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a MOHU kicsinek találja a cégüket, ezért nem kíván szerződést kötni” – tette hozzá a főtitkár.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
Rövid határidők
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Energiaügyi Minisztérium, a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MOHU mennyire vonta be a szakmai szervezeteket a közös munkába.
Perlusz szerint a VOSZ a többi szakmai szervezettel közösen többször is felhívta a minisztérium és a Mol figyelmét arra, hogy a törvényben és a szerződésben rögzített határidők rövidek, nehezen tarthatók.
A főtitkár szerint így fordulhatott elő, hogy bár törvényileg és a szerződésben is rögzítve van, hogy 2022. december 31-ig a koncesszornak be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és a kapacitáslekötési szerződéseket, a hivatalosan elérhető adatbázisok alapján a MOHU-nak a mai napig nincs engedélye, miközben a szerződött cégeket időközben újabb engedélyek beszerzésére kötelezték, amiről a koncesszió kiírásakor még szó sem volt.
A VOSZ tagvállalatai arról számoltak be, hogy többkörös pályázat útján választotta ki a MOHU azokat a cégeket, akikkel dolgozni szeretett volna. Ezek a tárgyalások nem fejeződtek be a tavaly december 31-i határidőre, a legtöbb szerződés az indulás előtti egy hónapban köttetett, és azóta is köttetnek.
„Hogy pontosan kivel szeretett volna a MOHU dolgozni, az nem transzparens. A piaci szereplők nem látják pontosan, hogy mi alapján döntöttek a szerződéskötésről vagy az elutasításáról” – tette hozzá.
A főtitkár szerint az előzetes egyeztetések és a kiírás alapján mindenki egyenlő feltételekkel szerződhet le, az árak pedig üzleti titoknak minősülnek, de sajnos ebben a tekintetben is érzékelnek komoly bizonytalanságot az ágazatban.
„Tagvállalataink visszajelzései szerint a cégek többségének fel sem ajánlották, sőt a MOHU kategorikusan elutasította a szerződés időtartamát tekintve az eltérést a két plusz két évtől, mégis voltak olyan cégek, amelyek fél vagy öt évre köthettek szerződést” – mondta.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy több cég nem szerződött le a MOHU-val. „Tagjainkkal beszélve azt látjuk, hogy a nagyon kicsi cégekkel a MOHU nem is nagyon akart szerződni, azt javasolta nekik, menjenek be más cégek alá alvállalkozónak” – mondta.
A főtitkár szerint további ok, hogy a hulladékért adott úgynevezett ösztönző díjat a cégeknek a MOHU helyett kell finanszírozniuk mintegy kilencven napig.
„Ez a legtöbb cég likviditását veszélyezteti, a jelen gazdasági környezetben pedig csak olyan magas kamatok mellett tudnának hitelt felvenni a finanszírozáshoz, hogy nem tudják vállalni” – hangsúlyozta Perlusz László. Ezenkívül sokaknak gondot jelent a koncesszori fémkereskedelmi engedély miatti két és fél millió forint letétbe helyezése is.
„Vannak olyan vállalkozások, amelyek csak olyan hulladékkal kívánnak foglalkozni, amelyek nem tartoznak a koncesszori hulladékok hatálya alá, de sajnos tudunk olyan cégről is, amely végleg lehúzta a rolót. Elmondható, hogy sorra zárnak be a kis MÉH-telepek” – mondta.
A VOSZ szerint is eltűnt a hulladék a piacról: a meglévő beszállítók a töredékét tudják szállítani a megszokott mennyiségnek. A szervezet információi szerint nagy valószínűséggel külföldön értékesítik a hulladékot – elsősorban az értékes másodlagos nyersanyagot –, így nehéz helyzetbe kerülnek a hazai feldolgozók.
Bár a VOSZ erről nem beszélt, más forrásból úgy tudjuk, hogy elsősorban a fémhulladék esetében fordul elő egyre gyakrabban, hogy kisteherautóval átviszik az anyagot a határ túloldalán lévő szlovák MÉH-telepekre, mert ott leadhatják és jobb árat kapnak érte, mint itthon.
„A tapasztalatok alapján elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a kommunikáció és az egyeztetési folyamat – mind az esetleges további módosítások, mind a részvételi feltételek tekintetében – sokkal intenzívebb és átláthatóbb legyen, ami hozzájárulhat a hulladékvagyon felelős és hatékony kezeléséhez, a körforgásos gazdaság feltételeinek megteremtéséhez” – tette hozzá Perlusz László.
Brutális díjemelés
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a koncesszióval egy időben induló, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésének körülményeire kívánt reagálni lapunknak.
Ahogy beszámoltunk róla, korábban a cégek termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében, de elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
A gyártók az eddigi évi 85 milliárd forint helyett mintegy 240 milliárdot fognak fizetni, és nem az államnak, hanem a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak.
„A gazdaság szinte valamennyi szereplőjét érintő környezetvédelmi termékdíjas szabályozáshoz képest év közben került sor a jelentősen eltérő szabályok bevezetésére” – közölte a CSAOSZ.
A szervezet szerint a kormányrendeletnek tavaly novemberben ugyan volt egy társadalmi egyeztetési fordulója, de a megjelent végső változatot már nem előzte meg újabb.
„Talán ennek is köszönhető, hogy az idén március 14-én kiadott kormányrendeletet már két alkalommal módosítani kellett, de például a CSAOSZ-nak is vannak beadott változtatási javaslatai” – közölték.
Az EPR-díjtételek bizonnyal nem auditált alapadatok figyelembevételével és a szakértő szakmai szervezetek teljes kizárásával készültek. „Pedig a transzparencia a minimumkövetelmények része, hiszen a kötelezettnek joga van tudni, miért fizet, és mennyit” – közölte a szervezet. A CSAOSZ a díjtételek számításának megismerésére irányuló többszöri kérdésére sem kapott érdemi választ.
A szervezet szerint nemzetközi kitekintésben több anyagáram esetében is kiugróan magas díjtételeket határoztak meg, amelyek nyilvánvalóan versenyhátrányt okozó összetevők. Hozzátették, hogy az európai gyakorlathoz képest hiányzik a fogyasztói, illetve a gyűjtő- és szállítási csomagolások díjtételbeli megkülönböztetése, miközben a díjtételeknek az indokolt költségeket kell tükrözniük.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója felidézte lapunknak, hogy még 2019-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál indultak az egyeztetések az új hulladékrendszerről, majd a Technológiai és Ipari Minisztériummal folytatódtak, végül idén az Energiaügyi Minisztériummal zárulnak.
Vörös Attila szerint a kezdeti rendszeres szakmai egyeztető fórumokon a legtöbb érintett szervezet részt vett, még közös álláspontokat is ki tudtak alakítani a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek lehetséges működési modelljét illetően. Ha nem is volt teljes egyetértés, de piaci alapon gondolkodva nem álltak nagyon távol az álláspontok, lehetett volna tovább dolgozni azon a vonalon egy jó, hatékony, átlátható rendszeren.
„Sajnos a jogalkotó ezzel szemben ellentétes irányba, a koncesszió felé mozdult el. 2021 után gyakorlatilag megszűntek az egyeztetések, ha adhattunk is be észrevételt a társadalmi egyeztetésnek nevezett keretek között, a számos javaslatunkból érdemben egy sem ment át” – mondta a szervezet vezetője.
Vörös Attila szerint az új rendszer kialakításában az uniós irányelvi minimumkövetelmények beépítése lett volna a céljuk, ami az átláthatóság, az indokolt költségek, a nettó költségviselés elvének mentén a lehető legalacsonyabb költségszintet és a lehető legjobb hatékonysággal működő rendszert eredményezte volna.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
A szervezet szerint a MOHU szerepe különleges ebben a felállásban, hiszen a más uniós országokban működő EPR-rendszereket irányító szervezetek jellemzően nonprofit alapokon működnek, ezzel szemben a koncessziós társaság, a MOHU egy nyereségorientált gazdasági társaság.
„A nyereségorientáltságból adódóan – gyártói oldalról nézve úgy tűnik – nem valósul meg az a cél, hogy a lehető legolcsóbban oldjuk meg országos szinten a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében az egyes hulladékáramok szelektív gyűjtését és hasznosíttatását” – közölte Vörös Attila.
A FÉSZ ügyvezetője szerint míg a nemzetközi jó gyakorlatok szerint a gyártók által finanszírozott és irányított szervezetben a célok a leghatékonyabban (és egyben legolcsóbban) tudnak megvalósulni, addig itthon a gyártók és az EPR-t irányító érdekellentétbe kerül a jogszabályi keretek miatt.
„Ez egy olyan adottság, amit csak a teljes játékszabály újraírásával lehetne feloldani” – tette hozzá.
Úgy gondolja, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a termelésben keletkező, szelektíven gyűjtött hulladékoknak eddig volt piacuk. A szolgáltatók szerződésben foglalt feltételek mellett piaci árat adtak ezekért a szelektíven gyűjtött, értékes anyagokért.
Az új rendszerben minden a koncessziós társaságé, a MOHU tulajdona, amelynek alvállalkozója csak begyűjti a cégektől, de az ellenértéket már a koncesszor határozza meg és közli a cégekkel. Ami eddig tárgyalási alap lehetett, az most egyoldalú döntés eredménye.
Vörös Attila szerint sok esetben akár ötvenszázalékos is lehet a bevételcsökkenés a koncesszió alá eső hulladékok eddigi értékesítési összegéhez képest.
„A teljes képhez hozzátartozik, hogy akad olyan, ma alacsonyabbnak becsülhető szállítási tétel, amit viszont a koncesszor vállal át, ezért az egyenleget majd akkor fogjuk tudni megállapítani, amikor lezárták az első számlázási periódust” – tette hozzá.
A kompenzációk bevezetése a korábbi szabadpiaci ártárgyalás helyett azonban mindenképp azt vetíti előre, hogy csökkenni fognak az élelmiszergyártók eddigi termelésközi hulladékértékesítési bevételei.
Az élelmiszergyártó vállalkozások komoly félelme, hogy bár technikailag működni fog a rendszer, biztosított lesz a hulladék elszállítása, de a feketedobozként működő EPR-rendszerben semmilyen kontroll nem fog hatni az EPR-díjakat alapjaiban meghatározó koncesszori költségekre a transzparencia, a tételes költségszámítások és a független auditok nélkül, ami a díjak további jelentős emelkedésével vagy akár a termelési hulladékok után adott kompenzáció csökkenésével jár majd.
Ehhez kapcsolódóan: A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Ellenállnak a fémesek
„Az általam képviselt egyesület tagjainak nagy része nem szerződött le a koncesszorral” – mondta Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. Szerinte azok a fémkereskedők, akik fémkereskedelmi anyagra kötöttek koncesszori alvállalkozói szerződést, nem igazán oszthatják meg tapasztalataikat, mivel titoktartási kötelezettségük van.
„Hetven cég van az egyesületünkben. Adataink szerint fémkereskedelmi telepeinken nagyságrendileg hatvanszázalékos visszaesés tapasztalható a leadott hulladék mennyiségében. Ez ijesztő nagyságrend” – tette hozzá.
Szlávik Mónika szerint a 2008-as gazdasági válság idején sem volt ilyen szintű visszaesés, pedig akkor drasztikusan csökkentek a felvásárlási árak. Most nem ez okoz nehézséget, hanem az információhiány. „Sokan nem tudják, hogy mi nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, vagyis milyen fémeket lehet továbbra is piaci alapon leadni a hulladékátvevő telephelyeken” – hangsúlyozta.
Az egyesület vezetője szerint ha nem sikerül megállítani vagy helyrehozni ezt a folyamatot, hamarosan számtalan hazai kisvállalkozás fog csődbe menni, egyre több hulladék fogja a természetben végezni, sőt az országot illegálisan elhagyó, értékkel bíró fémhulladék mennyisége is nagyságrendekkel fog nőni.
Korábban körülbelül 540 fémkereskedő volt Magyarországon. A telephelyeken a fém mellett papír- és üveghulladékot, akkumulátort is le lehetett adni.
„Ma az a helyzet, hogy a MOHU internetes oldalán 126 fémkereskedelmi telephely szerepel, azonban ezeknek csak egy részén lehet lakossági fémhulladékot vagy más, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékot leadni” – mondta.
Szlávik szerint egyesületük álláspontja továbbra is az, hogy a természetes személyek birtokában lévő fémhulladék csak azon része tartozik a koncesszió hatálya alá, amely korábban a közszolgáltatás körébe tartozott: azaz a vegyesen és elkülönítetten gyűjtött fémhulladék. (Ezekért közszolgáltatás keretében korábban és most is házhoz megy a közszolgáltató.)
A szervezet szerint ezenfelül az EPR hatálya alá tartozó fémhulladékok tartoznak még a koncesszió hatálya alá. Ilyen a csomagolási fémhulladék, a hulladékká vált jármű és az elektronikai berendezés.
„Nagy problémát okozott a piacon az is, hogy egyesületünk is csak késéssel kapta meg azt az állásfoglalást az Agrárminisztériumtól, amelyben a koncesszióért felelős Energiaügyi Minisztérium kimondja, hogy a járművek karbantartásából, javításából származó fémhulladék nem a koncesszió része, és ugyanez érvényes az elektronikai eszközök karbantartásából, javításából származó fémhulladékra” – tette hozzá.
Nem mindenki elégedetlen
„Elsősorban papír- és műanyaghulladékban dolgozunk együtt a Mol koncessziós cégével. A MOHU részéről az együttműködés mindig konstruktív volt a szerződéskötés folyamatától kezdve” – mondta a Szabad Európának Karczub Mária, a Hamburger Recycling Hungary Kft. kereskedelmi vezetője.
Szerinte a Mol vállalatirányítási rendszerével még most is ismerkednek, azt viszont megtapasztalták, hogy teljesen máshogy működik egy olajcég, mint a hulladékpiac. A kereskedelmi vezető ezt a MOHU informatikai rendszerével kapcsolatban mondta, amelynek „összefésülése még mindig zajlik”.
A papírhulladék komplett előkezelésével és újrahasznosításával foglalkozó vállalatot eddig alapvetően nem érintette nagyon hátrányosan a koncessziós rendszer, hiszen széles tevékenységi kört fednek le, többek között lakossági kevertcsomagolás-válogató rendszert működtetnek, amely a Budapesten szelektíven gyűjtött műanyaghulladék nagy részét képes fogadni. Szintén ők dolgozzák fel a budapesti, szelektíven gyűjtött papírhulladékot, amelyet a MOHU értékesítési folyamatában a cégcsoportjuk tulajdonában lévő hazai papírgyárban hasznosítanak újra.
„Nincs rossz tapasztalatom a hulladékkoncesszió elindulása óta. A MOHU rugalmas, az anyagellátással sincs probléma, nagy mennyiségeket csinálunk” – mondta a Szabad Európának Wiedner Rudolf, a Vasi Consulting Kft. ügyvezetője.
A vállalat papír, üveg, fa és műanyag hasznosításával foglalkozik. Wiedner szerint – mint minden új rendszer bevezetésekor – most is vannak apró gyermekbetegségek, mint például a MOHU informatikai rendszere.
„Harminc éve élek Magyarországon, sok változást megéltem. A mostani koncessziós rendszer bevezetéséről nem tudok rosszat mondani” – tette hozzá. | Mol-koncesszió: inkább külföldre viszik az értékes hulladékot 2. | Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban indult hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban. Beszéltünk néhány elégedett céggel, de a többség igen kritikus. A VOSZ főtitkára szerint sorra zárnak be a kis MÉH-telepek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-koncesszio-inkabb-kulfoldre-viszik-az-ertekes-hulladekot/32612576.html | 2023-09-29 19:06:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bilincsben vitték el 2021 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete több munkatársát. A Szabad Európa most megtudta: letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség az állami szervezet két volt vezetőjére és egy munkatársára. Az állami alkalmazottakon kívül további hat vádlottra is hasonló büntetést indítványoztak, a többiekre – többek között pénzmosás vétsége miatt – pénzbírság, cégvezetéstől eltiltás várhat.
Három éven át folyt a nyomozás egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás miatt – írtuk korábbi cikkünkben –, többek között a Fiumei úti sírkertet is működtető Nemzeti Örökség Intézeténél (NÖRI) történt bűnügyről. Az esetről elsőként Hadházy Ákos országgyűlési képviselő adott hírt 2021 áprilisában. Ekkor annyi derült ki, hogy néhány héttel korábban letartóztatták a NÖRI vezetőségének több tagját, és több számítógépet lefoglaltak az intézetnél. A Hadházy által működtetett weboldalon (Korrupcióinfó) a képviselő az ügyről azt írta, hogy két és fél milliárdos temetőfenntartási és -karbantartási megrendelésből ötszázmilliót fiktív számlákkal igazolhattak.
Ehhez kapcsolódóan: Három éve folyik a nyomozás egy 2,2 milliárdos költségvetési csalás miatt
A Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó Nemzeti Örökség Intézete feladata – a szervezet ismertetője szerint – „a nemzeti emlékezet ápolása, a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítése, műemlékileg védett temetők működtetése és ismertebbé tétele, és az országosan mintegy hatezer síremléket számláló nemzeti sírkert védelme”. A szervezet a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely vagyonkezelője, üzemeltetője, a Nemzeti Gyászpark és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Gyászpark Látogatóközpont üzemeltetője, a Salgótarjáni utcai zsidó temető vagyonkezelője és üzemeltetője. Az intézet működteti a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot is, felügyeli a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, nemzeti emlékpontokat.
Százmilliós közbeszerzések
Korábbi cikkünk írásakor sem a NÖRI, sem a NAV (ahová a NÖRI irányított minket), sem az intézet felügyeleti szerve, a Miniszterelnökség nem adott információt arról, hogy milyen megbízásokat érintett a költségvetési csalást vizsgáló nyomozás.
A NÖRI szerződéseit az elmúlt évekből korábbi cikkünkben egy táblázatban mutattuk meg, és részletesen írtunk több, megbízást elnyerő cégről.
Hadházy Ákos szerint a főügyész által küldött válasz, a Közbeszerzési Értesítő és a cégadatbázis segítségével egyértelműen beazonosítható, mely megbízásokról (ez és ez) lehetett szó a nyomozás által érintett ügyben. Mindkét tender nyertese a fenti táblázat szerint a NÖRI-től az egyik legnagyobb értékben megbízást kapó cég, a ForLanaFlow Kft.
E cég tulajdonosa és ügyvezetője 2020 februárjáig Császár Anikó volt. 2020 februárjától 2021 márciusáig egy olyan cég volt a kft. tulajdonosa, amely a paksi beruházásnál is megbízást elnyerő ügyvédi iroda (Dentons Réczicza) tulajdonosához, dr. Réczicza Istvánhoz köthető. Megkerestük a ForLanaFlow vezetőit, hogy a véleményüket kérjük az ügyről, de mostanáig nem érkezett válasz az Opten cégadatbázisban is szereplő, hivatalos e-mail-címről.
Valaki súgott a pályázó cégeknek
A NÖRI- nél feltételezett költségvetési csalás ügyében elkészült a vádirat, de várhatóan csak jövőre kerül sor az első tárgyalásra az ügyben – tájékoztatta a Szabad Európát dr. Kutas Tamás, a Pécsi Járási Ügyészség vezető helyettes ügyésze. Azt is elmondta, hogy összesen 18 vádlottja van az ügynek, amelynek vádiratát szeptember végén nyújtották be.
Az ügyészségi beadvány szerint az I. rendű vádlott, a NÖRI korábbi főigazgatója 2017–2020 között okozott kétmilliárd forint vagyoni hátrányt. A vádlottak közül hárman dolgoztak az állami cégnél, az I., a II. és a IV. rendű vádlott. (A III. rendű vádlott a közbeszerzést elnyerő cég vezetője.)
A NÖRI főigazgatója 2013-tól 2020-ig Radnainé dr. Fogarasi Katalin volt. A költségvetési csalás gyanúja egy 2017–18 ban kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán merült fel. Az intézet két további munkatársára, a műszaki igazgatóra és a beruházási referensre is letöltendő szabadságvesztést indítványozott az ügyészség.
Készpénzben vándorolt a túlszámlázott díj
A kifogásolt közbeszerzésnek (temetők karbantartási és fenntartási feladatai) két nyertes pályázója volt. Közülük az egyik esetében találta úgy az ügyészség, hogy valaki súgott nekik az intézettől, milyen pályázatot adjanak be, hogy sikerrel járjanak a közbeszerzésen.
A csalás az ügyészségi indítvány szerint arra épült, hogy a pályázatot elnyerő cég – feltételezhetően a költségvetési intézménnyel való nem hivatalos megállapodás alapján – túlszámlázta az elvégzett feladatokat. Erre az ügyészség szerint az adott lehetőséget, hogy a közbeszerzés kiírása nem volt elég részletes. A túlszámlázó cég „alvállalkozói” nem végezték el a számlázott munkát, valótlan okiratot, hamis teljesítési igazolást állítottak ki. A NÖRI utalással fizetett a megbízást elnyerő cégnek, ahonnan az alvállalkozónak utaltak. E pénz egy részét készpénzben felvették a cégvezetők, majd visszajuttatták a NÖRI érintett vezetőinek és munkatársának. A csalásban részt vevő „alvállalkozó” cégek vezetőit pénzmosással vádolják.
Akár kilenc év börtön lehet a büntetés
Az ügyészség indítványa az ügyben az I., a II., a III. és a IV. rendű és további öt vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést kér, a többiekre felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, foglalkozástól, cégvezetéstől való eltiltást.
Ha NÖRI-vezetők beismerik tettüket, négy-öt év börtönbüntetést kaphatnak. Ha nem ismerik el, akár kilenc év szabadságvesztés lehet a büntetésük. Az ügyet a Fővárosi Törvényszék tárgyalja majd. | Börtönbe kerülhet egy állami intézet több volt vezetője egy kétmilliárdos költségvetési csalás miatt | Bilincsben vitték el 2021 tavaszán a Nemzeti Örökség Intézete több munkatársát. A Szabad Európa most megtudta: letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség az állami szervezet két volt vezetőjére és egy munkatársára. Az állami alkalmazottakon kívül további hat vádlottra is hasonló büntetést indítványoztak, a többiekre – többek között pénzmosás vétsége miatt – pénzbírság, cégvezetéstől eltiltás várhat. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ketmilliardos-csalas-miatt-letoltendo-szabadsagvesztest-kert-az-ugyeszseg-a-nemzeti-orokseg-intezet-tobb-volt-vezetojere/32612395.html | 2023-09-29 20:05:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá.
„Jézusom, megfigyeltek, mihez férhettek hozzá?” – ezt gondolta magában Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró 2020-ban, amikor kollégáival a Direkt36-nál egy olyan cikken dolgozott, amelyben több tízezer kiszivárgott telefonszámról számolt be, akiket a mobiltelefonokat megfertőző Pegasus kémprogrammal figyeltek meg.
A kiszivárgott listán 50 ezer célszemély telefonszáma szerepelt, köztük 300 magyar szám volt. Ezek egyike az oknyomozó újságíróé volt. Panyi így abban a szokatlan helyzetben találta magát, hogy egyszerre volt az általa vizsgált történet egyik szereplője, miközben részt vett a Pegasus hátterét feltáró projektben, és az erről szóló cikkek írásában is.
„Nem nagyon maradt idő ezen gondolkodni, mert részt kellett venni a munkában, és más, hasonló cipőben járó emberekkel kellett beszélnem, úgyhogy ez a feldolgozásban is segített, rögtön ugye láttam, hogy ez nem ellenem irányul csak, én csak része vagyok egy sokkal nagyobb merítésnek” – mondta a BIRN-nek.
A Panyi által emlegetett nagyobb merítés tényét a BIRN 15 közép- és délkelet-európai országban végzett felmérése is igazolja, ugyanis a lap az elmúlt évtizedben 28 olyan esetet azonosított, amikor újságírókat figyeltek meg. Azt azonban nem tudni, hogy ez a szám mekkora a valóságban, hiszen nem minden megfigyelés került nyilvánosságra, mint ahogy arról sincs pontos információ, hogy a lehallgatások közül mennyi tart jelen pillanatban is.
A BIRN a célkeresztbe került újságírókkal készített interjúk alapján megállapította, hogy:
Az esetek túlnyomó többségében bizonyítottan vagy gyaníthatóan a kormányok álltak a megfigyelés mögött.
A megfigyelések nem csak a szervezett bűnözésről tudósító oknyomozó újságírók ellen irányultak.
Az olyan új kémprogramok ellenére, mint a mobiltelefonokat célzó Pegasus, még mindig a „hagyományos” megfigyelés, például a lehallgatás vagy a fizikai megfigyelés a legnépszerűbb módszerek.
Az esetek csaknem kétharmadában hivatalos vizsgálat indult a megfigyeléssel kapcsolatban.
Egyik eset sem vezetett bírósági ítélethez vagy az érintettek felelősségre vonásához.
Jelenleg Görögországban, Moldovában, Szlovákiában és Észak-Macedóniában foglalkozik a nyomozóhatóság és a bíróság újságírók elleni megfigyeléssel összefüggő ügyekkel. Észak-Macedóniában az ország korábbi titkosrendőrségi vezetője újratárgyalásra vár több ezer ember, köztük újságírók illegális lehallgatása miatt.
Kém a telefonban
A The Guardian a Pegasust „a valaha kifejlesztett egyik legerősebb kémprogramnak” nevezte. Az NSO izraeli kibercég által gyártott eszköz észrevétlenül telepíthető a mobiltelefonokra, majd kihasználva azok sebezhetőségét, a telefon teljes tartalmához képes hozzáférni: üzenetekhez, fényképekhez, videókhoz, sőt, hívásokat is tud rögzíteni.
A Forbidden Stories által vezetett nemzetközi vizsgálat 2021-ben több mint 50 ezer fertőzött telefont talált a világ több mint 20 országában. Az adatokból kiderült, hogy legalább 180 újságírót vettek célba, többek között Franciaországban, Marokkóban, Mexikóban, Indiában és Magyarországon. Panyi, aki a Direkt36 és VSquare munkatársa, elmondta, hogy az 50 ezer telefonszám közül „több mint 300 olyan szám volt, amiket sejtésünk szerint a magyar felhasználó – amelyről később megtudtuk, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt – választott ki megfigyelésre”.
Panyi azt is feltárta, hogy Magyarország 2017-18-ban legalább 6 millió eurót költött az adófizetők pénzéből a Pegasus kémprogram beszerzésére. Megjegyezte, hogy mivel a Pegasus nagyon invazív, „olyan módon sérti valakinek a személyiségi jogait ez a típusú megfigyelés, ami tényleg csak olyan esetben lehet indokolt, ha valaki egy nagyon súlyos bűnt követ el, vagy egy ilyen típusú nagyon erős a gyanú van vele szemben”. „És azt láttuk, hogy sok tucatnyi olyan szereplő bukkan fel ebben a listában a telefonszámával, aki ellen semmiféle büntetőeljárás nem indult, semmiféle gyanús ügybe nem keveredtek” – mondta.
A Pegasus kémprogram kihasználta a mobiltelefonok operációs rendszerének sebezhetőségét, és így olyan megfigyelő alkalmazásokat és programokat telepített, amelyek lehallgató eszközzé változtatták az újságírók telefonjait. A Pegasus és más kémprogramok, mint például a Predator, úgynevezett „zéró kattintásos” támadásokon keresztül fertőzhetik meg a készülékeket. Ez azt jelenti, hogy észrevétlenül képesek megfertőzni a telefonokat, az áldozat részéről semmilyen beavatkozást nem igényelnek. Emellett a telefonhasználóknak küldött linkeken keresztül is telepíthetnek rosszindulatú programokat. Az egyik ilyen linket 2021 júliusában szöveges üzenetben küldték el Thanasis Koukakis görög oknyomozó újságírónak.
„Thanaszisz, tudsz erről a problémáról?” – állt az üzenetben, amely egy olyan linket tartalmazott, amely Koukakisz szerint azt sugallta, hogy „banki hírekről” van szó. „Rákattintottam a linkre, és abban a pillanatban gyakorlatilag megfertőződtem a Predatorral, és 2021. szeptember 24-ig, két és fél hónapig hozzáférhettek a mobilomhoz” – mondta a BIRN-nek.
A Predator a Pegasushoz hasonló, a Cytrox nevű észak-macedóniai cég által létrehozott kémszoftver. Koukakis akkor kezdett gyanakodni, hogy valami nincs rendben, amikor észrevette, hogy a telefonja túlmelegszik, és az akkumulátora „túl gyorsan merül”. Ellenőrizni kezdte a forrásait, és végül kapcsolatba lépett a CitizenLab nevű, a Torontói Egyetemen működő szervezettel, és a segítségükkel derítette ki, hogy megfigyelés alatt áll.
A kémprogramok használata sokkal elterjedtebb, mint azt eddig sejteni lehetett. A Citizen Lab 2020 decemberében arról számolt be, hogy a szerb Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) a Circles nevű izraeli cég – amely a Pegasust gyártó NSO csoport része – szoftverét használja. A szoftver segítségével az országban található összes mobiltelefont másodpercek alatt megtalálhatják.
Egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, hogy a szoftvert – amelyet a Citizen Lab szerint több mint 20 másik ország is beszerzett– újságírók ellen is bevetették-e.
Hagyományos módszerek: kamerák és poloskák
Bár a digitális megfigyelés az évek során egyre elterjedtebbé vált, a BIRN megállapításai szerint az újságírók megfigyelésére még mindig a „hagyományos” módszereket használják a leggyakrabban. Az állami szervek, amelyek az újságírók forrásainak megismerésére vagy kompromittáló anyagok felfedésére törekszenek, többnyire lehallgatást és fizikai megfigyelést alkalmaznak: lehallgatják a célszemélyek telefonját és lakását, valamint a klasszikus követési módszerrel dolgoznak. Ezeket a módszereket néha önmagukban is alkalmazzák, de gyakoribb, hogy egy olyan megfigyelés részeként vetik be őket, amelyben az újságírókat egyidejűleg követik, beszélgetéseiket rögzítik, vagy készülékeiket figyelik.
2020 februárjában Alexandru Costache román újságíró, aki az ország közszolgálati televíziójánál, a TVR-nél dolgozik, egy bárban múlatta az időt barátaival, többek között újságírókkal és igazságügyi tisztviselőkkel. Másnap reggel Costache-t felhívta egy barátja: ‘Kapcsold be a tévét, kapcsold be az RTV-t [Româniă TV], nézd meg, mi megy épp.’ „Mi voltunk azok” – mondta Costache a BIRN-nek.
Egy későbbi vizsgálat megállapította, hogy 11 ember vett részt Costache és barátai beszélgetésének rögzítésében, főleg abban a helyiségben, ahol találkoztak, „de a folyosón is a WC felé, sőt, még a WC-ben is filmeztek és fényképeztek minket, valamint kint, az udvaron, az utcán”. „Egészen addig követtek, amíg haza nem értem, mert a közelben lakom” – tette hozzá. A megfigyelést végző személyek egy online médium újságíróinak adták ki magukat.
A bukaresti ügyészség vizsgálatot indított, de az elkövetőket nem sikerült azonosítani, és az ügyet az év elején megszüntették. A megfigyelés oka továbbra sem ismert.
A kémprogramok használatát az Európai Unió több tagállamában, többek között Görögországban, Magyarországon és Lengyelországban is dokumentálták. Ricardo Gutierrez, az Európai Újságírók Szövetségének (EFJ) főtitkára a BIRN-nek elmondta, hogy reméli, hogy az EU végül lépéseket tesz az újságírók után kémkedő tagállamok tevékenységének megfékezésére, azáltal, hogy „nem engedi a kormányoknak, hogy a Predator, a Pegasus és az ilyen típusú eszközöket bárki ellen bevessék, nem csak újságírók ellen”.
„Nagyon fontos megérteni, hogy ha megengedjük az újságírók ilyen jellegű megfigyelését, az azt jelenti, hogy nemsokára akárki más is megfigyelés alatt állhat” – mondta Gutierrez.
A régi taktikák tovább élnek a posztkommunista országokban
A BIRN által vizsgált közép- és délkelet-európai országok többsége korábban olyan kommunista ország volt, ahol széles körben alkalmazták a megfigyelést. A posztkommunista átmeneti időszakban a biztonsági szolgálatok pedig nem mindenhol hagyták maguk mögött ezeket a gyakorlatokat.
Szerbiában Slobodan Milosevic elnök 2000-es bukása után a biztonsági apparátus tovább folytatta ezeknek a módszereknek az alkalmazását, beleértve a csellel szerzett kompromittáló anyagok felhasználását is. „Szado-mazo francia kém!” – ez csak az egyik cím az Informer névre hallgató, a kormányhoz kötődő bulvárlapból, amely 2016-ban Stevan Dojčinović szerb oknyomozó újságírót vette célba.
Dojčinović szerint a bulvárlap szenzációhajhász riportja része volt az ellene indított kampánynak, amely akkor indult, amikor az általa vezetett KRIK (Mreža za istraživanje kriminala i korupcije) oknyomozó újság az akkori miniszterelnök, Aleksandar Vucić egyik ingatlana után nyomozott.
A szenzációhajhász cím az Informer által közzétett fotókra utalt, amelyeken Dojčinović egy hét vagy nyolc személy részvételével zajló privát BDSM összejövetelen látható. Dojčinović azt mondta, hogy a szerb hírszerző szolgálat, a BIA úgy gondolta, hogy a fotók közzétételével „tönkreteheti” őt, ami azt mutatja, hogy „még mindig megmaradt a régi kommunista gondolkodás”, ami nyomásgyakorlás céljából az emberek magánéletét is célba veszi.
Az újságíró úgy döntött, hogy magánélet megsértése miatt pert indít az Informer ellen – és a per során kiderült, hogy a BIA állt a lejárató akció mögött. „Amikor bepereltem [a bulvárlapot], a perre adott válaszban az ügyvédjük azt írta, hogy minden, amit mondtam, hazugság, majd azt mondta, hogy minden információ, amit [az Informer] közzétett, igaz, és hogy az információk megerősítése érdekében a bíróságnak a BIA-hoz kellene fordulnia” – emlékezett vissza Dojčinović.
„Így lényegében megadták nekem az első muníciót ahhoz, hogy további eljárásokat kezdeményezhessek a BIA ellen” – tette hozzá. Dojčinović panaszt tett a szerbiai ombudsmannál. Az ügy még folyamatban van.
„A megfigyelés mértéke óriási volt”
Ma már a megfigyelést nemcsak hírszerző szolgálatok végzik. Az elmúlt évek egyik leghírhedtebb európai újságíró-megfigyelési ügyét például magánszemélyek kezdeményezték, az események pedig egy oknyomozó újságíró meggyilkolásához vezettek.
Marian Kočner szlovák üzletember egy volt rendőrökből és hírszerzőkből álló csoportot szervezett maga köré, akik feladata az volt, hogy kémkedjenek különböző személyek, köztük nyolc újságíró után, hogy felfedjék „piszkos titkaikat”. A megfigyelés célpontjai közé tartozott Ján Kuciak is, aki rendszeresen írt oknyomozó cikkeket Kočner üzleti ügyeiről az Aktuality szlovák hírportálnak. Kuciakot és menyasszonyát, Martina Kusnirovát 2018. február 21-én lőtték le nagymácsédi (Veľka Maca) otthonukban, ami a fővárostól, Pozsonytól mintegy 65 kilométerre található.
Egy évvel a gyilkosság előtt Kočner egy telefonhívás során megfenyegette a riportert. Bár Kuciak jelentette a fenyegetést, a hatóságok elutasították a nyomozást, az üzletembert ki sem hallgatták. A szlovák bíróság idén májusban egy újratárgyalás után felmentette Kočnert Kuciak és Kusnirova meggyilkolásának megrendelése alól.
„A bíróság meg van győződve arról, hogy Kočner vádlottat aggasztotta Ján Kuciak újságíró, különösen akkor, amikor a politikába akart belépni… [de] nem ítélhetünk el valakit kizárólag az indíték alapján” – mondta Ruzena Sabova bírónő az eredeti tárgyaláson. Kučner társát, Alena Zsuzsovát bűnösnek találták a gyilkosságok megrendelésében.
Ami a Kočner által létrehozott hálózatot illeti, amely a megfigyeléseket végezte, a szlovák rendőrség 2019 márciusában büntetőeljárást kezdeményezett „ismeretlen tettesek” ellen, akik 2017 elejétől 2018 májusáig figyelték az újságírókat és más személyeket – írja a Slovak Spectator.
Laura Kellöová oknyomozó újságíró azonban, aki folytatta a Kuciak által elkezdett munkát az Aktualitynél, azt mondta, hogy megdöbbentette a megfigyelés intenzitása: „Az újságírók megfigyelésének mértéke és a róluk szóló információk rendőrségi adatbázisokból való illegális kinyerése óriási mértékű volt”. „Azt hittem, hogy az ilyesmi a kommunizmus bukásával véget ért Szlovákiában” – mondta Kellöová.
„Ez nem a munka része”
A BIRN-nek a megfigyeléssel kapcsolatos tapasztalataikról nyilatkozó újságírók többsége azt mondta, hogy jobban aggódtak amiatt, hogy a megfigyelés hatással lehetett-e a kapcsolataikra, forrásaikra, felfedhetett-e részleteket az anyagokkal kapcsolatban, amin épp dolgoztak, mint amiatt, hogy a saját életükre hogyan hatott a lehallgatás.
„Ami nagyon aggaszt, az az, hogy mennyire érintették a forrásaimat, azokat az embereket, akikkel kapcsolatban álltam a megfigyelés időszakában” – mondta Thanasis Koukakis, a CNN Greece és a Newsbomb.gr pénzügyi szerkesztője, akit 2020-ban a görög hírszerző szolgálat, egy évvel később pedig a Predator kémprogram használatával figyeltek meg. Koukakis elmondta, hogy a megfigyelés miatt néhány forrását a görög pénzügyminisztériumból és a bankrendszerből magyarázat nélkül elmozdították érzékeny pozíciókból. „Utólag persze minden értelmet nyert” – mondta.
Gutierrez, az EFJ főtitkára szerint az újságírók gyakran két problémás tendenciát mutatnak a megfigyeléssel kapcsolatban. Az egyik az, hogy azt gondolják, hogy nem tudósítanak „fontos témákról”, ezért soha nem kerülnének megfigyelés alá; a másik pedig az, hogy azt gondolják, hogy a hatóságok általi megfigyelés hozzátartozik a munkához. „Nem, nem része a munkának, hogy megfigyelés alatt álljunk, nem része a munkának, hogy letartóztassanak, és nem része a munkának, hogy megfélemlítsenek” – mondta Gutierrez.
A rendőrség vagy ügyészség a BIRN által elemzett 28 eset kevesebb mint kétharmadában indított hivatalos vizsgálatot a megfigyeléssel kapcsolatos esetek miatt. Ezek közül az esetek közül eddig egyik sem vezetett bírósági ítélethez. Az esetek csaknem felében a vizsgálat még mindig folyamatban van.
Az egyik ilyen megoldatlan ügy a 2015-ben Észak-Macedóniában feltárt tömeges lehallgatás, amelybe állítólag magas rangú rendőrségi tisztviselők is érintettek voltak. Az akkori titkosrendőrségi főnököt, Saso Mijalkovot elítélték, de 2021-ben a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és Mijalkov újratárgyalásra vár.
A vád szerint 2008 és 2015 között, amikor Nikola Gruevszki volt hatalmon, a vádlottak több mint 4200 telefonszámot hallgattak le illegálisan, bírósági végzés nélkül. A lehallgatottak között sok újságíró is volt. Az egyik, akinek a telefonját lehallgatták, Vasko Popetrevski újságíró, a „360 fok” című televíziós műsor és weboldal főszerkesztője volt.
A Gruevski kormányának megbuktatása után indított vizsgálat után Popetrevski megtudta, hogy „hét és fél éven keresztül szó szerint éjjel-nappal lehallgatták az összes telefonomat a nap 24 órájában”. Reméli, hogy Mijalkovot jogerős ítélet alapján elítélik, mielőtt 2025-ben elévülne az ügye, és a megfigyelés áldozatai kártérítést kapnak – „üzenetként, hogy ez nem fordulhat többször elő, és nem szabad, hogy még egyszer megtörténjen”.
Gyakori a nemzetbiztonsági okra való hivatkozás
Néhány újságíró, akit lehallgattak, azt mondta a BIRN-nek, hogy most már nagyobb óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a megfigyelést, különösen mivel az elektronikus módszerekkel az eddiginél kifinomultabbá vált a megfigyelés.
Koukakis elmondta, hogy titkosított alkalmazásokat használ a telefonján, és ha teheti, igyekszik személyesen találkozni a forrásaival. „És természetesen a mobiltelefonomat rendszeresen ellenőrzöm, hogy nincs-e rajta kémprogram” – tette hozzá.
Bartosz Węglarczyk, a legnagyobb lengyel online híroldal, az ONET főszerkesztője, akit a 2000-es évek végén figyeltek meg, elmondta, hogy médiavállalata digitális biztonsági szakembereket alkalmaz, hogy megvédjék az újságírókat a megfigyeléstől, és annak tudatában dolgoznak, hogy mindez bármikor megismétlődhet.
A szlovákiai Aktualitynél Laura Kellöová hasonlóan vélekedett: „Mindig fel kell tételeznem, hogy valaki lehallgat vagy figyel engem, hogy megtudják, kivel kommunikálok, min dolgozom, kivel beszélek és kik a forrásaim”. Kellöová elmondta, hogy Ján Kuciak meggyilkolása után az Aktuality újságírói „szinte kizárólag titkosított alkalmazásokon keresztül kommunikálnak”.
Néhány európai ország azonban az orosz kémkedés miatti vélt fenyegetésekre reagálva az ukrajnai orosz invázió kezdete óta fontolgatja biztonsági szolgálatai megfigyelési jogköreinek kiterjesztését. Lengyelországban a parlament jóváhagyására vár egy, az elektronikus kommunikációról szóló törvénytervezet, amelynek célja, hogy a biztonsági szolgálatok hozzáférjenek minden e-mailben vagy más online kommunikációs eszközzel küldött, vagy kapott anyaghoz.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió a digitális megfigyelés korlátozásának lehetőségét vizsgálja az európai médiaszabadságról szóló törvényjavaslattal, amely a médiaszabadság első uniós szintű szabályozása, és amelynek elfogadása jelenleg folyamatban van. A jogszabálytervezet és az Európai Tanácsnak a törvénnyel kapcsolatos álláspontja alapján azonban úgy tűnik, hogy a digitális megfigyelés visszaszorításának ez a lehetősége valószínűleg elszalasztásra kerül, és a helyzet még rosszabbá válhat.
Gutierrez kifejtette, hogy Franciaország beavatkozását követően a jogszabálytervezetet úgy módosították, hogy lehetővé tegyék az újságírók megfigyelését, ha „az államnak a nemzetbiztonság garantálása érdekében szüksége van rá”. Az EFJ-t aggasztja, hogy „a nemzetbiztonság fogalmát visszaélésszerűen használják fel a megfigyelés elrendelésére, az újságírók utáni kémkedésre” – mondta. „Ez egyfajta legalizálása az újságírók elleni kémkedésnek bármilyen okból, mert bármit lehet nemzetbiztonsági kérdésként értelmezni; a fogalom homályos, így a tagállamok könnyen megpróbálhatják igazolni az ilyesmit” – figyelmeztetett.
A BIRN-nek nyilatkozó újságírók és szakértők közül sokan meg voltak győződve arról, hogy a leleplezett esetek és az azokat követő jogi kihívások ellenére Közép- és Délkelet-Európa szerte folytatódik az újságírók megfigyelése.
Saška Cvetkovska, az észak-macedóniai Investigative Reporting Lab főszerkesztője megjegyezte, hogy a 2015-ben leleplezett tömeges megfigyelési rendszer miatt a korábbi tisztviselők ellen folyamatban lévő büntetőeljárások ellenére továbbra is közzéteszik a nyilvánvalóan lehallgatással szerzett anyagokat. „2015-től napjainkig naponta, megállás nélkül, különböző [online] platformokon és a médiában jelennek meg a politikai pártok elnökeinek, üzletembereknek, parlamenti képviselőknek és újságíróknak az engedély nélkül rögzített beszélgetései” – mondta Cvetkovska.
Panyi Szabolcs magyar oknyomozó riporter, akit a Pegasus kémprogrammal figyeltek meg, szintén úgy véli, hogy a megfigyelés sokkal szélesebb körű, mint ami eddig napvilágra került – és az is aggasztó, ahogyan a hatóságok és a közvélemény reagált az újságírók megfigyeléséről szóló hírekre.
„Az egész reakció a magyar állam részéről nem azt mutatja, hogy ők komolyan vennék azokat a személyiségi jogi és emberi jogi aggályokat, amik az ilyen típusú megfigyelésekben előjönnek, hanem próbálják ezt az egészet lesöpörni az asztalról, mint úgymond egy politikai botrányt” – mondta Panyi. „És nagyon szomorú az, hogy én nem látom, hogy maga a magyar közvélemény, a magyar társadalom különösebb ellenállást tanúsítana, amikor olyan információkkal szembesül, hogy a magyar állam tényleg bárkit, bármikor lehallgathat” – tette hozzá.
Lehallgatott magyar újságírók
A BIRN Surveillance States elnevezésű projektje Közép- és Délkelet-Európa 15 országában vizsgálta az újságírók megfigyelését. Minden ország három újságíróval készített videóinterjút, amelyek ezen az oldalon érhetőek el teljes terjedelmükben. A projektben az Átlátszó is részt vett, a három megfigyelt magyar újságíróval arról beszélgettünk, hogy mikor és miért történhetett a megfigyelésük, illetve milyen hatással volt az életükre a lehallgatás ténye.
Panyi Szabolcs mellett a korábban HVG-nél dolgozó, jelenleg a nyolcadik kerületi Józsefváros Újság főszerkesztőjeként tevékenykedő Dercsényi Dávid is a Pegasus célpontok között volt. Őt valamikor 2019-ben figyelték meg, három telefonját is lehallgatták a kémprogrammal. Az Átlátszónak elmondta: annyira nem lepődött meg, amikor fény derült a megfigyelésre, korábbi munkahelyén ugyanis közvetetten mindig érezték, hogy célkeresztben vannak.
Kőszeg Ferenc egykori országgyűlési képviselőnek, a Magyar Helsinki Bizottság egyik alapítójának megfigyelése jóval korábbra, a 80-as évekre tehető, amikor a demokratikus ellenzék szamizdatja, a Beszélő munkatársa lett. Az Átlátszónak arról mesélt, hogy a megfigyelés akkoriban egészen nyílt módon történt. Ekkor főleg a klasszikus módszereket vetették be, például bepoloskázták a lakást, de lehallgatták a telefonját, sőt, még az utcán is követték, és házkutatásra is sor került az otthonában. | Több közép- és délkelet-európai országban gyakori az újságírók lehallgatása és megfigyelése | Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/21/tobb-kozep-es-delkelet-europai-orszagban-gyakori-az-ujsagirok-lehallgatasa-es-megfigyelese/ | 2023-09-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk.
Újra kiírta a Miniszterelnökség a június végén visszavont, közbeszerzési tanácsadók kiválasztására kiírt jogsértő közbeszerzési eljárást. Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal sem sikerült megugraniuk a mércét, és kétszer lépnek ugyanabba a folyóba.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Miniszterelnökség közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést május végén. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést.
Az eset azért volt teljesen abszurd, mert éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.
A pályázó többek között azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség „valamennyi közbeszerzési rész vonatkozásában jogellenesen határozta meg az alkalmassági minimumkövetelményeket”, továbbá
a kiírásban túl sok volt a tervezhetetlen elem, a kötbér pedig aránytalanul magas.
Annak a tendernek tehát nem lett eredménye, a Miniszterelnökség pedig most újra nekifutott a kiírásnak. Egy közbeszerzési szakértő azonban kiszúrta, hogy a megismételt kiírást láthatóan változatlan feltételekkel indították meg – talán abban reménykedve, hogy ezúttal nem támadják meg a pályázók.
Ez a várakozásuk azonban eddig nem igazolódott be: a forgatókönyv ugyanis ugyanúgy zajlik, mint az előző tender esetében. Egy pályázó ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, kifogásolva a kiírás jogsértő feltételeit, a Miniszterelnökség pedig ismételten elutasította azt. A kérdés most az, hogy vajon ezúttal is a Döntőbizottságon köt-e ki az ügy, vagy „átmegy” a kiírás – a kifogásolható előzmények ellenére.
Bár a cikkben ismertetett esetekben nem, de más, uniós forrást is felhasználó közbeszerzések esetén az Integritás Hatóság is felléphetne a gyanús tenderek ügyében. „Ha a Hatóság a hatósági ellenőrzés során csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy egyéb súlyos jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli (….) végzésben elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás két hónapot meg nem haladó időtartamra történő felfüggesztését” – olvasható a 2022. évi XXVII. törvényben (21. § (1)).
Az nyer, aki a leggyorsabb
De nemcsak a Miniszterelnökség, hanem a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. gépjármű beszerzése is megér egy misét.
A Lakitelki Népfőiskola tulajdonában lévő szervezet 40 db személyszállító gépjármű beszerzésére írt ki tendert. A közbeszerzési szakértő szerint a 40 darabos flotta nagy megrendelésnek számít a járműbeszerzési közbeszerzések piacán, amely valószínűleg a legtöbb értékesítő cégnek is felkeltette a figyelmét. A közbeszerzési hirdetményben szereplő feltételrendszer ugyanakkor aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy valóban nagy verseny várható-e a tenderen.
A kiíró ugyanis szokatlanul rövid, 60 napos szállítási határidőt határozott meg.
Emellett szintén kirívóan magas, 30-as súlyszámmal értékeli azokat az ajánlatokat, amelyekben ennél is rövidebb, akár 30 napos szállítást vállal a pályázó.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes közbeszerzéseken pontosan ezzel a módszerrel tarol a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft.
Akkor rámutattunk, hogy az irreálisan rövid szállítási határidők előírása annak a cégnek kedvezhet, amelynek „véletlenül” pontosan ugyanolyan felszereltségű és mennyiségű gépjárműve van készleten, mint amit a kiíró a közbeszerzésben szeretne vásárolni.
Kilenc hónap és 2,8 millió forint
Az Európa Kulturális Fővárosa projektet koordináló Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzéseiről már többször írtunk – leginkább azt, hogy „házon belül” osztogatják a megbízásokat.
A cég most „előadóművészek és képzőművészek beszerzése” tárgyban írt ki tendert, amelyben több érdekes részletet is találtunk. A kiíró által megadott keretösszegek az alábbiak szerint alakulnak:
Előadóművészek: 126 400 000 Ft
DJ: 38 700 000 Ft
Kórusok, szimfonikus és kamarazenekarok: 59 360 000 Ft
Népzenei együttesek: 2 580 000 Ft
Képzőművészek: 30 960 000 Ft
Az viszont ismét kétséges, hogy hány ajánlat várható – az egyébként elég intenzív versenyt felmutató – rendezvényszervezői piacról. A referenciafeltételeket ugyanis patikamérlegen mérte ki a kiíró.
A pályázóknak az elmúlt három évből vagylagosan fel kell mutatni:
legalább 90 db különböző hazai előadóművész és/vagy képzőművész fellépésének biztosításával, fellépők szerződtetéséhez kapcsolódó előkészítő feladatokban való részvételre vonatkozó referenciát, amely legalább 9 hónap időtartamú rendezvénysorozat keretében történt;
vagy legalább 26 db különböző külföldi előadóművész és/vagy fellépő és/vagy képzőművész fellépésének biztosításával, fellépők szerződtetéséhez kapcsolódó előkészítő feladatokban való részvételre vonatkozó referenciát, mely legalább 9 hónap időtartamú rendezvénysorozat keretében történt,
vagy legalább 13 db különböző, pályája elején járó (maximum 5 éves múlt, maximum 3 kiadvány/CD/kiállítás) előadóművész és/vagy fellépő és/vagy képzőművész fellépésének biztosításával, fellépők szerződtetéséhez kapcsolódó referenciát, mely legalább 9 hónap időtartamú rendezvénysorozat keretében történt.
A közbeszerzési szakértő szerint szinte biztos, hogy ezeknek a feltételeknek (lásd főként a 9 hónapos időintervallumot) kevés szereplő felel meg a magyar piacon. De nem serkenti a versenyt a 2,8 millió forintos ajánlati biztosíték sem, ami azt jelenti, hogy a pályázóknak az ajánlat benyújtása előtt letétbe kell helyezniük ezt a pénzösszeget, ellenkező esetben a kiíró kizárja a céget a tenderfolyamatból.
A tenderek eredményeiről beszámolunk majd.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.
Nyitókép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszédet mond a Közbeszerzési Expó 2022 megnyitóján a Millenáris Parkban 2022. szeptember 20-án. MTI/Szigetváry Zsolt | Előre szólunk: már a kiírás pillanatában irányítottnak látszó tenderekbe botlottunk | A magyar sajtó gyakran beszámol a korrupciógyanús közbeszerzésekről, de már csak az eredményhirdetés után. Pedig sokszor maga a felhívás is árulkodik arról, hogy „valami nincs rendben”. Ezért az Átlátszó most arra tesz kísérletet, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével már a feltételrendszer kiírásánál bemutassuk a korrupciógyanús pályázatokat. Ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a szemlézett közbeszerzések jogsértőek lennének, de a felvázolt esetek alkalmasak lehetnek arra, hogy felhívják az érintettek figyelmét azokra a „trükkökre”, amelyek végső soron a tisztességes verseny korlátozásához és a közpénzek nem kellően hatékony elköltéséhez vezethetnek. Júliusi szúrópróbánk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/22/elore-szoltunk-mar-a-kiiras-pillanataban-iranyitottnak-latszo-tenderekbe-botlottunk/ | 2023-08-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.
Bár a magát békepártinak mondó Fidesz-kormány teljes erőből tolja a hadiipari fejlesztéseket, és folyamatosan hangsúlyozza baráti kapcsolatát Törökországgal, valami nem stimmel a Gidránokkal. A török gyártótól származó páncélozott járművek megvásárlása az elmúlt évek egyik első nagy honvédségi beszerzése volt, és a honvédelmi miniszter idén januárban még mosolyogva látogatott el a kaposvári gyárba, de a projekt a jelek szerint mostanra befuccsolt. Az üzem gyakorlatilag nem működik, a közvetítőcég eltüntette a honlapjáról a Gidránokat, és a kormány sem beszél már a beruházásról.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni a török Nurol Holding nevű gyártótól. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben: a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a járművek honvédségi beszerzésében közreműködő HT Division Zrt. segítségével.
A honvédség ugyanis a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem a HT Division Zrt.-től vette, amelynek tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, a külügyminisztert jachtoztató Szíjj László és Suat Karakus. A járművek beszerzését a magyar kormány 30 évre titkosította, ezért nem lehet tudni, mennyi közpénzbe kerültek a Gidránok, de az biztos, hogy a közvetítőcég hatalmasat kaszált a bizniszen.
A török férfi afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök jó barátja is. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak.
Januárban még sztárolták
Kaposváron kicsiben indult a gyártás: 2022 márciusában azt közölte a kormány, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán.
Egy hónappal később a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve.
Idén januárban a pár hónapja kinevezett új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyesen is megnézte az üzemet: 2023. január 22-én elment a somogyi megyeszékhelyre, ahol „a Gidrán páncélozott harcjárművek felszerelésével foglalkozó hazai vállalat gyárlétesítményénél tett látogatást” Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka társaságában. A miniszter Facebook-oldalára ki is tettek a gyárlátogatásról egy videót, amiben az egekig dicsérte a Gidránokat, melyek – a kísérőszöveg szerint – „páncélozott iPad-ként járulnak hozzá hazánk védelméhez”.
Most már nem beszélnek róla
Ezután viszont valami történhetett, mert ahogy augusztus végén megírtuk, a kaposvári Gidrán-gyárnál látszólag nem működik, és a HT Division Zrt. honlapjáról szőröstől-bőröstől eltüntették a török járműveket. Már nem látható az oldalon a gyártó cég, a Nurol Makina neve sem, csupán a távirányítású géppuskatorony és az akusztikus lövésérzékelő gyártója, a szintén török Aselsan van megnevezve, melynek a HT Division a magyarországi képviselője.
Az okokat pedig hiába firtattuk, kérdéseinkre sem a Gidránok 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt.
Cikkünk után néhány nappal Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő érdeklődött írásban a honvédelmi miniszternél afelől, hogy „Mi a helyzet a Kaposvárra tervezett Gidrán-gyárral?”. Vadai egészen konkrét kérdéseket is feltett Szalay-Bobrovniczky Kristófnak ezzel kapcsolatban:
Valóban meghiúsult a Gidrán-beruházás Kaposváron?
Mi az oka annak, hogy a HT Division Zrt. honlapjáról eltűntek a Gidránok? A cég már nem
érintett fél az üzletben?
Biztosított lesz a megígért 300 munkahely Kaposváron?
Miért kellett 30 évre titkosítani a beruházás részleteit?
A képviselőnek a honvédelmi miniszter (helyettese) azonban csak egyetlen mondatot küldött, ami nem válaszolja meg egyik kérdést sem. Sőt, akkora távolságtartás érződik belőle, mintha az államnak semmi köze nem lenne a Gidrán-projekthez, holott a járműveket közpénzből vásárolták a honvédségnek és a kaposvári gyárban is benne van a kormány keze.
„Tájékoztatom, hogy a HT Division Zrt. magántulajdonban lévő cég, az üzletpolitikai, beruházási döntéseit az államtól függetlenül hozza meg.” – ennyi a válasz.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi miatt igyekszik a kormány most eltolni magától a korábban csúcsfejlesztésként reklámozott Gidrán-projektet. Valami komoly dolog történhetett, mert Szalay-Bobrovniczky Kristóf januári gyárlátogatása idején még nem volt ilyen kimért a viszony: a minisztert a HT Divison Zrt. egyik tulajdonosa, az Erdogan török elnök köreivel közeli kapcsolatban lévő Suat Karakus vezette körbe a kaposvári üzemben.
Most viszont már teljesen biztosnak tűnik, hogy a Fidesz végleg letett a kaposvári Gidrán-projektről: a kormány Facebook-oldalán szeptember elején közzétett térképen a somogyi megyeszékhely már nem szerepel a védelmi ipari beruházások között.
Mindenesetre a HT Divison Zrt.-nek így is megérte a Gidrán-projekt: a 2018-ban alapított vállalatnak a működése első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a mérlegében, amiből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet.
2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re: a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat nettó árbevétele tavaly 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd – vagyis ennyi hasznot termelt a tulajdonosainak.
Címlapkép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy Gidrán típusú páncélozott harcjárműben a nyírteleki Kedvesház diákjainak látogatásakor az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyájában 2022. december 20-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) | A honvédelmi miniszter úgy csinál, mintha a Gidrán-gyárhoz nem lenne köze az államnak | Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/09/22/a-honvedelmi-miniszter-ugy-csinal-mintha-a-gidran-gyarhoz-nem-lenne-koze-az-allamnak/ | 2023-09-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást.
Az M44-es autóút részben elkészült, részben pedig kivitelezés alatt álló gyorsforgalmi út Kelet-Magyarországon. Elsődleges célja a forgalmassá vált 44-es főút tehermentesítése, valamint a biztonságos és gyors eljutási lehetőség megteremtése Békés vármegye irányába. – írja a Wikipédia. Az M44-es jelenleg közel 90 kilométeren járható, Lakitelek és Békéscsaba között, a Lakitelek és Kecskemét közötti rész építése pedig még zajlik.
„Ha a hosszú távú áramvásárlási szerződések esetében felmerül a piaci egyenlőség és a verseny sérelme, akkor a szintén hosszú távú autópálya-koncessziók esetében is erősen aggályos a 20-25 évre államilag garantált profit. Indokolt lenne tehát az autópálya szerződések felülvizsgálata is” – nyilatkozta a Népszabadságnak Fónagy János, a Fidesz-kormány egykori közlekedési minisztere 2005-ben.
Megcsinálták, amit kritizáltak
Valószínűleg Fónagy sem gondolta akkor, hogy 18 évvel később épp a Fidesz garantál államilag profitot, pedig így van: immár 35 évig utal koncessziós autópályadíjat a kormány, méghozzá Mészáros Lőrincéknek.
Pedig a Fidesz korábban rendszeresen kritizálta a PPP-szerződéseket: 2010-ben „Fellegi Tamás (akkor nemzeti fejlesztési miniszter – a szerk.) elrendelte az M6-os sztráda tavasszal átadott szakaszának műszaki felülvizsgálatát”, majd 2011-ben még keményebb lépés következett. „Az államháztartáson kívüli elszámolás ellenére az állam és a magánszféra együttműködésében (PPP) megvalósult fejlesztések a tapasztalatok szerint bújtatott államadósság-növelő tényezők, amelyeket a kormány újra fog tárgyalni, és meg fog szüntetni” – jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára.
A G7.hu „az újkori magyar történelem legrosszabb beruházásának” nevezte 2020-ben az M6-os építését, aminek az az eredménye, hogy 30 éven át évi 60 milliárd forintba kerül az elképesztően kihasználatlan sztráda. 2021-ben a Pesti Srácok csodálkozott rá, hogy mennyibe került a PPP-konstrukció, de arra nem, hogy mi lett a Fidesz akkor már 11 éves ígéretével.
Közel 400 milliárdba kerül
Az autópálya-építésekkel egyébként az Orbán-kormány sem állt le. A miniszterelnök 2015-ben jelentette be a Modern Városok Programot. Ennek keretében Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek megígérte a gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítését.
Békéscsaba esetében ez az M44-es megvalósítását jelentette, ami mára javarészt elkészült. A G7.hu összesítette, hogy a mintegy 388,5 milliárdos beruházást javarészt a Szijjártó Pétert yachtoztató Szíjj László cégei végzik.
Az M6-os autópálya kihasználatlanságát szokás emlegetni, de úgy tűnik az M44-es is hasonló babérokra tör. A minap autóztam Békéscsabáról az M44-es eddig elkészült végéig, és hosszú percekig egyedül voltam a sztrádán.
M6 vagy M44, melyik forgalmasabb?
Az M6-os mintegy 90 milliárdos továbbépítése kapcsán újra előkerült, mennyien használják a sztrádát. A Magyar Közút „Az országos közutak 2022. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” című dokumentuma alapján mutatjuk be, hogyan változott a 44-es út forgalma 2018-2022 között, és mekkora ez a sokat bírált M6-oshoz képest.
A 44-es főút Kecskeméttől vezet Békéscsabán át a román határig. A mért forgalom 10-12 ezer személygépkocsi egységjármű/nap (Ej/nap) a Bács-Kiskun vármegyei szakaszon. Ide még nem ért el az M44-es, a megyehatártól Békéscsabáig viszont már kész van.
A Magyar Közút adatai szerint mintegy 5 ezer személygépkocsi egységjármű tűnt el az utakról, a Békés vármegyei részen pedig van, ahol ennél is több. Vagyis a 44-es út melletti települések nyertesei az M44-es megépítésének.
Az M44-es forgalma is jól követhető: a három megyén át vezető szakaszon a Közút mérései szerint a forgalom 2022-re 9500 Ej/nap lett. Hogy ezt a számot legyen mihez hasonlítani, nézzük az M6-ost, amit kihasználatlanként és üresként szokás emlegetni.
Nem az út kapacitását vettük alapul, hanem a járműveket, az talán jobban szemlélteti a különbséget. Az M6-oson a Pest vármegyei szakaszon 2018-ban 26 035 Ej/napot mértek, ez 2022-re 37 százalékkal 35 706 Ej/napra nőtt. 2022-ben 10 ezer Ej/nap alatti számot nem is mértek.
15 ezret – vagyis az M44-es forgalmának több mint másfélszeresét – az M6-oson a 133+ 200 kilométerig mértek, ez már közel Szekszárdot jelenti. Vagyis az M6-oson nőtt a forgalom, míg az M44-esen stagnál. Ez azzal is magyarázható, hogy a gyorsforgalmi út Békéscsaba után nem folytatódik Románia felé, az M6-os viszont elér a horvát határig.
Autópályák mindenhova
A Levegő Munkacsoport visszatérően kritizálja az autópálya-építéseket. 2005-ben a „Segítik-e a gazdasági fejlődést az autópályák?” című anyagában Lukács András elnök az alábbiakat írta.
„Az elmúlt években az egymást váltó magyar kormányok versengtek abban, hogy melyikük épít majd több autópályát. Ebben a kérdésben minden parlamenti párt között egyetértés van. Ugyanakkor egyre többen kérdőjelezik meg ezeknek a beruházásoknak az észszerűségét, azonban ezek a vélemények alig kapnak nyilvánosságot.”
Lukács kiemelte, hogy „Közgazdasági és közlekedéstervezési szempontból egyaránt megkérdőjelezhető annak az értelme, hogy olyan területekre vezetünk autópályákat, ahol mind az országos közutak, mind a helyi (önkormányzati kezelésben lévő) utak leromlottak, felújításra szorulnak. Ráadásul az aránytalanság óriási, több nagyságrendű: az autópályák néhány száz kilométer hosszúak, míg az egyéb országos közutak hossza 30 ezer kilométer, az önkormányzati utaké pedig meghaladja a 100 ezer kilométert.”
A környezetvédő civil szervezet 2011-ben arra mutatott rá, hogy „Az 1990-2010 közötti erőltetett autópálya-építés elszívta a forrásokat az egyéb közutaktól, így azok – az elmaradt karbantartás, valamint sok helyen a túlhasználat miatt – mára igen rossz állapotba kerültek. Ezeknek a közutaknak nemhogy a fejlesztésére, de a karbantartására sincs elég forrás.”
Azt is kiemelték, hogy szerintük „A közlekedési hálózat gyorsforgalmi jellegű fejlesztése legfeljebb a negyedik helyet foglalhatja el a közlekedési infrastruktúrára jutó források elosztásának prioritási listájában a vasút elmaradottságának felszámolása, az egyéb közúthálózati elemek felújítása és egyes, településen áthaladó nagy forgalmú szakaszok kiváltása (elkerülő utak építése) mögött.”
Az Economx tavaly áprilisi cikke szerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta 257 kilométer autópálya épült, az autóutak hossza pedig jelentősen emelkedett: 205 kilométerről 530 kilométerre, ami 158 százalékos növekedés. Az I. rendű főutak hossza gyakorlatilag stagnált (plusz 15 kilométer), a II. rendűeké pedig 387 kilométerrel nőtt, ami 8,7 százalékos emelkedés.
Vasútra viszont alig költenek
A Greenpeace friss tanulmánya pedig arra világít rá, hogy Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére. Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott. Ez a mostani 380-as árfolyammal számolva 8 702 milliárd forintot jelent az utak, és 3 781 milliárd forintot a vasút esetében.
„1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. (…) Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.” – olvasható az anyagban.
A Fidesz-kormány 2011 óta költött ugyan vasútfejlesztésre, de több vonalat be is záratott, miközben autópálya-építésekre irdatlan összegeket költött. Az aránytalanságokat jól tükrözi, hogy a MÁV-nak idén a teljes vasúti pályahálózat több mint 7 000 kilométerének karbantartására és a szükséges felújításokra csupán 42 milliárd forint áll rendelkezésére – ez nagyjából a tizede az M44-es gyorsforgalmi út 388 milliárdos árának.
Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | Alig használják a közel 400 milliárdért épülő, Békéscsabára vezető M44-es utat | Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/09/22/alig-hasznaljak-a-kozel-400-milliardert-epulo-bekescsabara-vezeto-m44-es-utat/ | 2023-09-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Idén július 31-én csináltunk volna interjút a ’90-es évek legnagyobb alvilági leszámolásaival, gyilkosságaival (Prisztás József és Fenyő János megölésével, az Aranykéz utcai robbantással) vádolt, illetve az ügyek egy részében már el is ítélt Portik Tamással. Csakhogy az interjút technikai okokra hivatkozva félbeszakították, folytatását nem engedélyezték, az elkészült – és az interjúalany által jóváhagyott – rész közlését pedig megtiltották.
Az ügy komoly figyelmet keltett, számos műsor és orgánum foglalkozott az Átlátszónak a témában megjelent cikkeivel. Az interjúkészítő mellett Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséget kérte az ügy kivizsgálására. Az ügyészség válaszai azonban csak a kérdőjeleket és a kételyeket gyarapították, így nemzetközi szinten keresünk jogorvoslatot.
A Portik-interjú félbeszakítása, valamint a folytatásának, illetve közlésének megtiltása után érdeklődő ellenzéki politikusnak a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta: „A rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott nyilatkozattételét 2023. július 31. napján a Budapesti Fegyház és Börtönben technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe. Az ilyen okból történő félbeszakítás műszaki kérdés, a büntetés-végrehajtási szervezet erre vonatkozó eljárását jogszabály nem rendezi”.
Az Átlátszó munkatársának adott bővebb válaszában az ügyészség azt is elmondta, hogy „a fogvatartotti oldalon felmerült technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe” az interjút. „A műszaki probléma fennállása ténykérdés, a műszaki okból történő félbeszakítás pedig jogilag nem szabályozott technikai kérdés, amelynek jogszerűsége tárgyában nem lehet állást foglalni” – tette hozzá az eljárást a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya részéről lefolytató Dr. Székely István János legfőbb ügyészségi tanácsos.
Ez a „technikai ok” tényszerűen nem igaz, hiszen – mint már korábban leírtuk – a Skype-videókapcsolat kitűnő volt. Mint az az újságírói hangfelvételből is kiderül, Portik Tamással tökéletesen láttuk és hallottuk egymást. A felvételen semmi olyan nem hallható, hogy bárki annak minőségére panaszkodna. A helyiségbe lépő Főfelügyelő Urat is jól láttuk és hallottuk. Nehezen hihető el tehát bármiféle olyan technikai, műszaki hiba megléte, ami az interjú folytatását lehetetlenné tette volna.
További kérdéseket vetett fel az, amivel az interjú folytatásának megtiltását indokolja az ügyben eljáró ügyész az újságírónak adott válaszában. „Az Ön elítélti nyilatkozattétel folytatására irányuló (2023. július 31-i) kérelmét az országos parancsnok újabb nyilatkozattételre irányuló kérelemnek tekintette, és azt – az Ön által 2023. július 28-án közölt, az interjú során feltenni szándékozott kérdésekre figyelemmel – 30500/4208-15/2023 ált. számú határozatával elutasította”. A július 28-i kérdések egy része Pintér Sándor belügyminiszterre, korábbi országos rendőrfőkapitányra vonatkozott.
Eleve furcsa, hogy a félbeszakítást nem létezőnek tűnő (a résztvevők által nem észlelt, egyetlen ott lévő által sem panaszolt) technikai hibával indokolják, a folytatásnál pedig tartalmi okok merülnek fel. Ami azért is nehezen érthető, mivel a BVOP július 28-án megkapta ezeket a (korábbi cikkünkben leközölt) kérdéseket, továbbította őket Portik Tamásnak, és ekkor még semmi baja nem volt az interjúval, amely három nappal később el is kezdődött. Ráadásul a megszakítás sem tartalmi, hanem technikai okokra hivatkozva történt (ami szintén gyenge lábakon áll), három nappal később viszont tartalmi okokra hivatkozva került sor az elutasításra.
A Pintér Sándorra vonatkozó kérdések miatt felvetődött, hogy az interjú félbeszakításának, a folytatás, illetve a közlés megtiltásának politikai, illetve konkrét politikushoz köthető oka volt. Az üggyel kapcsolatban a Belügyminisztériumot többször megkerestük, a belügyminisztertől pedig interjút kértünk, amelyre a BM Kommunikációs Főosztályától ez a válasz jött:
„Tájékoztatjuk, hogy dr. Pintér Sándor belügyminiszter a felkínált interjú lehetőségével nem kíván élni.”
Mivel úgy tűnik, hogy érdemi tisztázásra, magyarázatra, jogorvoslatra hazai szinten egyelőre nincs remény, az Átlátszó, valamint az interjút készítő újságíró úgy döntött, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
„Az interjú megszakításának hivatalos indokát ellenőrizni, valós okát kideríteni, illetve ezeket hatékonyan vitatni a magyar jog alapján nem tudjuk. Bár az ilyen döntések a sajtószabadság határait jelölik ki, velük szemben az újságíró és a szerkesztőség mégsem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amivel a jogszabályokban foglaltakat a büntetés-végrehajtáson bírósági úton tudnák számonkérni” – mondta el Sepsi Tibor, az Átlátszó, illetve a Portik-interjú készítőjének ügyvédje.
„Az ügyet ezért közvetlenül Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához visszük, mivel szerintünk az interjú megszakítása a szólásszabadságot és a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, a jogorvoslat hiánya pedig emellett az európai emberi jogi egyezményben a bírósághoz fordulással kapcsolatban elismert jogokat is sérti” – tette hozzá az ügyben eljáró jogász.
Címlapkép: Portik Tamást elvezetik az ellene a Tanyi-Lakatos-ügyben emberölés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőügy előkészítő ülése után a Fővárosi Törvényszék folyosóján 2019. november 27-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | Strasbourgba visszük a félbeszakított, majd letiltott Portik-interjú ügyét | Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Átlátszó, amiért a BVOP először megszakította, majd nem engedte folytatni a börtönbüntetését töltő Portik Tamással készített interjúnkat, és az elkészült rész közlését is megtiltotta. Jogászunk szerint az interjú megszakítása a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, de jogorvoslatra itthon nincs lehetőségünk. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Pintér Sándort is, de a belügyminiszter nem kívánt élni a lehetőséggel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/26/strasbourgba-visszuk-a-felbeszakitott-majd-letiltott-portik-interju-ugyet/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közlemény szerint árbevételét 59 százalékkal, míg üzemi eredményét 164 százalékkal növelte az Opus Global Nyrt. a ma közzétett, IFRS szerinti, konszolidált gyorsjelentése szerint.
Az Opus Cégcsoport konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.
Az üzemi eredmény (EBIT) konszolidált szinten 20,6 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszaki 7,8 milliárd forintos üzemi eredményének. Az EBITDA szintén jelentős növekedést mutatott, 55 százalékkal 41,9 milliárd forintra növekedett. Az üzleti környezet viszontagságaihoz képest kiemelkedő profitabilitáshoz nem csak az Opus Cégcsoport gazdálkodási politikája, hanem a pénzügyi műveletek 1,9 milliárd forintos eredménye is hozzájárult. Az adózott eredmény végül 16,1 milliárd forint volt 2023 első félévében, ez közel tízszerese 2022. azonos időszaki 1,63 milliárd forintos adózott eredményének.
Így alakultak az egyes szegmensnek
Noha az építőipar bővülése megtorpant, az Opus Csoport ipari termelési szegmensében a bevételnövekedés meghaladta a 70 százalékot (70,38 milliárd forintról 122,18 milliárd forintra nőtt).
A turisztikai szegmens egésze, főként a HUNGUEST Hotels teljesítményének köszönhetően jelentős növekedést ért el, működési bevételei 12,3 milliárd forintról 15,6 milliárd forintra nőttek, az EBITDA szintű teljesítményét pedig csaknem megduplázta, 1,46 milliárd forintot ért el. Kiemelendő a turisztikai szegmens saját tőke állományának alakulása: a 40,6 százalékos növekedés legfőbb oka az Opus Csoport 21,5 milliárd forintos ázsiós tőkeemelése, melynek célja a turisztikai ágazat saját piacain elért meghatározó pozíciójának stabilizálása, nyereségességének növelése és ezen keresztül a befektetések gyorsabb ütemű megtérülése.
Az energetikai alaptevékenységből származó bevételek jelentősen (85,3 százalékkal) növekedtek a gáz- és a villamosenergia-elosztó üzletágban is, ugyanakkor így sem tudták teljesen kompenzálni a működési költségek ezt meghaladó mértékű emelkedését.
A mezőgazdaság és élelmiszeripar árbevétele a bázis időszakhoz hasonlítva 15,4 százalékos, 9,34 milliárd forintos növekedést mutat, az emelkedés a két meghatározó szereplőnél (KALL, Viresol) egyaránt megfigyelhető volt, míg a költségoldal csak alig, 3,6 százalékos mértékben nőtt, így ez a szegmens is bőven kivette a részét a csoportszintű eredmény növekedéséből. | Komoly számokat jelentett Mészáros Lőrinc érdekeltsége | A közlemény szerint árbevételét 59 százalékkal, míg üzemi eredményét 164 százalékkal növelte az Opus Global Nyrt. a ma közzétett, IFRS szerinti, konszolidált gyorsjelentése szerint. Az Opus Cégcsoport konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/komoly-szamokat-jelentett-meszaros-lorinc-erdekeltsege.html | 2023-09-29 09:41:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Duna Takarék Bank csatlakozott az MBH Csoporthoz, a takarék ügyfeleinek a változás miatt nincs teendőjük - közölte az MBH Bank Nyrt. A közlemény szerint lezárult a Duna Takarék Bank Zrt. 98,46 százalékos közvetlen részesedésének megvásárlása. A győri központú pénzintézet ezentúl az MBH Bank Nyrt. 98,46 százalékos közvetlen tulajdonát képezi. Az ügylet a Magyar Nemzeti Bank szeptember 15-i engedélye alapján, pénteken sikeresen megvalósult.
Tavalyi beszámolója alapján a Duna Takarék Bank a korábbi takarékszövetkezeti összeolvadásból kimaradt Duna Takarékszövetkezetből jött létre, 2,6 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az előző évet. A pénzintézet 128,3 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, 7,2 milliárd forintos saját tőkével és 14 fiókkal rendelkezett.
A Duna Takarék Bank mostantól az MBH Csoport részeként, de önállóan, saját márkanév alatt működik tovább - jelezte az új tulajdonos. | Mészáros Lőrincék hivatalosan is újabb bankkal bővültek | AZ MBH Csoport ismét növekedett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorincek-hivatalosan-is-ujabb-bankkal-bovultek.html | 2023-09-29 09:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
A LEGO mintegy 54 milliárd forintos beruházással 300 új munkahelyet hoz létre Nyíregyházán, illetve a napelemparkját is bővíteni fogja és geotermikus projektet tervez – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Nyíregyházán. A tárcavezető a dán tulajdonosi hátterű LEGO Manufacturing Kft. új beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy
a cég 54 milliárd forint értékben bővíti csomagoló- és raktárkapacitásait
a 2023-2025-ös időszakban. A fejlesztést az állam 4,3 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 300 új munkahely létrehozásához. Beszédében kiemelte, hogy a játékgyártónak fontos célja a környezetbarát működés, ezért a jövőben a napelempark bővítését, a geotermikus energiahasználatot célzó beruházásokra is sor fog kerülni, ami megerősíti Magyarország pozícióját a világ azon húsz állama között, amelyek károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett képesek a gazdasági teljesítményük növelésére.
A miniszter elmondta, hogy a dán vállalatok fontos szerepet játszanak hazánkban, a húsz legnagyobb beruházói közösség között vannak. A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 16 százalékkal bővült, és idén is 10 százalék feletti növekedést regisztráltak eddig. Közölte, a magyar műanyagipar teljesítménye, a LEGO-nak is köszönhetően, 2022-ben, 15 százalékos növekedést követően, elérte a 3600 milliárd forintot, és a lendület a jelek szerint kitart. | A magyar adófizetők 4,3 milliárd forinttal támogatják a LEGO-t | A legendás játékgyár növeli csomagoló- és raktárkapacitását. A beruházás összesen 54 milliárd forintból 300 munkahelyet teremt. A magyar állam 4,3 milliárd forint közpénzzel száll be a beruházásba. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-magyar-adofizetok-43-milliard-forinttal-tamogatjak-a-lego-t.html | 2023-09-28 10:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Jelentős késéssel, közel négy hónappal a hivatalos határidő után érkezett be a Dante Birodalom Kft. cégbeszámolója, amely az egy évvel korábbihoz képest több területen is lényegesen szerényebb.
Az értékesítésből származó árbevétel a 2021-es üzleti évben még több mint 1,12 milliárd forint volt, a tárgyévben azonban 402,28 millió forint szerepelt ebben a sorban. Érdekesség, hogy míg korábban főleg képzőművészeti tevékenységből szerezte bevételét a cég, 2022-ben ez megváltozott, a legnagyobb hányad, 219,73 millió forint az EU valamely tagállamában végzett szolgálatásból származott, a képzőművészetből „csak” 127,26 millió forint érkezett be. A Dante Birodalom költségvetési támogatásban is részesült, ez 6,75 millió forintra rúgott.
A lényegesen alacsonyabb árbevétel az adózott eredményben is megjelent, ugyanis ez a 2021-es 479,16 millió forintról 92,87 millióra apadt – a szobrász úgy döntött, hogy ezt bent hagyja a cégben, és nem fizet osztalékot.
Készülő alkotások
A Dante Birodalom beszámolójához csatolt mellékletből kiderült az is, hogy Szőke Gábor Miklós műhelyében az évzáráskor két nagyobb projekt várakozott a befejezésre.
A Tőzsde harca – a medve és egy bika csatáját ábrázoló szoborpár, amelyet a jegybank budai központjába szánnak, a Krisztina térre, továbbra sincsen kész, az összesen 197 millió forintot érő mű 3 milliós növekedéssel még csak 29,73 milliós értéken szerepel a könyvekben. Szőke a Népszava tavaly novemberi riportjában arra utalt, hogy ezt valamikor idén állítják fel.
Pörgettyű – az ezt a fantázianevet viselő művet 2022-ben kezdte a szobrász, az évfordulókor 2,54 millió forint értékű volt a befejezetlen termelés.
A mellékletből végül kiderült az is, hogy - előző évhez hasonlóan - 6,5 millió forint értékű késztermék is várakozott a műhelyben.
Kötelezettségek, követelések
2022-ben a Dante Birodalomnak csak rövid lejáratú kötelezettségei voltak, az összesen 326 millió forint értékű tétel legnagyobb hányadát, 196,13 millió forintot a vevőktől kapott előlegek jelentették, míg 50 millió forinttal a szállítóknak tartozott a cég.
A követelések sorában szereplő 113,96 millió forint többsége, 83 millió forint egyéb, nem részletezett kintlévőség volt, 30 millió forint pedig a vevőkkel szemben állt fent.
Mire költöttek?
Egy szobrász cége esetében nem meglepő a jelentős anyagköltség, Szőke esetében a vásárolt anyagok költségei 54,56 millió forintra rúgtak, míg fémmegmunkálási szolgáltatásokra további 18,85 millió forint ment el. Említésre méltó még a költések között az is, hogy 11 alkalmazott mellett a cég 34,43 millió forintot fordított bérköltségre, azaz a dolgozók havonta nagyjából 260 ezer forintot vihettek haza átlagosan.
Szobrok a mindennapokban
Tavaly decemberben adták át a Csodaszarvast, a jegybank honlapja szerint a Postapalota udvarában, több mint 6 méteres talapzaton álló, 5 méter magas szarvasra azért volt szükség, mert „a megújulást, felemelkedést, a bőséget szimbolizálja, kapcsolódik az intézmény értékteremtő missziójához és a pénz jelentéstartalmához is.” A szarvas egyébként 199,5 millió forintba került.
Szintén elkészült, felhőkből kiugró arany oroszlánokkal ékes, a Krisztina téri MNB épületben felállított „Égbolt oroszlánjai” pedig 470 millió forintot kostált. Arról, hogy Szőke Gábor Miklós műveit mennyire kedveli a jegybank, ebben a cikkünkben is írtunk:
A közvélemény számára legemlékezetesebb alkotás azonban a Totem, azaz a „16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló, 10 tonnányi hullajtott agancsból készült” agancskapu, amely a vadászati világkiállítás egyik éke volt – azóta már Keszthelyen találta meg örök helyét.
A művésznek állnak még szobrai például a Groupama Aréna előtt (ez a sas Európa legnagyobb madárszobra), a Honvéd stadionja elé aranyoroszlánt, Kazincbarcikára unikornist és oroszlánt készített, Atlantának sólymot, míg Münchennek pedig karszárnyú delfint.
Az interjúban egyébként arról is beszélt, hogy miért ilyen borsos az árcédula: mint mondta, megérti a fanyalgókat, de „egy köztéri szobor azért ilyen drága, mert több tíz tonnányi anyag kell hozzá meg logisztika.” Hozzátette, véleménye szerint ilyen projekteket állami vagy önkormányzati megbízás nélkül nehéz is lenne összehozni.
A másik cég
Végül fontos megjegyezni, hogy a szobrász nevéhez egy másik cég is kapcsolódik: az SZGM Investment Kft. A főtevékenységét tekintve „saját tulajdonú ingatlan adásvételével” foglalkozó cég gyakorlatilag inaktív, évek óta csak minimális forgalmat bonyolít – 2022-ben éppen 3,72 millió forintos nettó árbevételt hozott, és 73 ezer forintos adózott eredményt. | Százmilliós profitot hozott a Matolcsy Györgyék kedvenc szobrait készítő művész cége | Szőke Gábor Miklós szobrai az elmúlt években belopták magukat a köztudatba: ha valaki nem ismeri névről a kormányközeli figurákkal jó viszonyt ápoló művészt, olyan alkotásaival, mint a vadászati világkiállítás agancskapuja, vagy a jegybank Pénzmúzeumának kertjében ugró aranyszarvas, biztosan találkozott már. De mennyire volt mindez jó üzlet? | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szazmillios-profitot-hozott-a-matolcsy-gyorgyek-kedvenc-szobrait-keszito-muvesz-cege.html | 2023-09-28 10:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
A magyar állam még 2015-ben 2,6 milliárd forintot adott a milánói világkiállítás magyar pavilonjának hazaköltöztetésére és újbóli felállítására. A pénz nem volt elég, mert a sámándob egy része szétrohadt, így folyton növelni kellett a költségeken. Most újabb 270 milliót öntöttek a projektbe – vette észre Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
Az eredeti összeget korábban már 3,7 milliárdra emelték, idén pedig úgy nézett ki, hogy véget ér a sámándob története: augusztus 20. előtt már fénypróbát tartottak a hányatott sorsú sámándobban. Azonban most a projektet újabb 270 millióval egészítették ki, így
„a teljes szerződéses érték a módosítást követően áfa nélkül: 4 027 563 104.00 HUF”, azaz több mint négymilliárd forint | Újabb 270 milliót költ az állam a sámándobra, így már négymilliárd ment el rá | A magyar állam még 2015-ben 2,6 milliárd forintot adott a milánói világkiállítás magyar pavilonjának hazaköltöztetésére és újbóli felállítására. A pénz nem volt elég, mert a sámándob egy része szétrohadt, így folyton növelni kellett a költségeken. Most újabb 270 milliót öntöttek a projektbe – vette észre Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/01/samandob-negymilliard-270-millio-koltsegek | 2023-10-01 10:24:00 | true | null | null | Telex |
A svéd demokrácia minőségével mostanában sok gondja van a fideszes politikusoknak, és változatos kifogások miatt nagyon nem akaródzik megszavazni Svédország NATO-csatlakozását a parlamentben, a svéd multik magyarországi beruházásait viszont az elmúlt években milliárdokkal támogatta az Orbán-kormány.
Úgy látom, hogy Svédországban baj van, aggódom a svéd demokráciáért
- mondta szeptember 24-én Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
A svéd tőkével szemben viszont már nem ilyen finnyás az Orbán-kormány. Svédország a 23. legjelentősebb befektető Magyarországon az országban jelenlévő külföldi közvetlen tőkeállományt tekintve. Legutóbb 2022 januárjában kötött stratégiai partnerségi megállapodást Szijjártó Péter külügyminiszter és a közel hetven éves múlttal rendelkező, Stockholmban alapított Autoliv.
A magyar kormány kifejezésre juttatja afeletti örömét és megelégedettségét, hogy az Autolivvel mint megbízható partnerrel hosszú távon számolhat
- szerepel a dokumentumban.
Elsősorban az autóipar számára fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak légzsákokat, biztonsági öveket, kormányműveket és remekül érzik magukat Magyarországon. Tavaly 23,5 milliárd forintos forgalom mellett 950 millió forintos profittal zártak.
Itteni terjeszkedésüket az Orbán-kormány is milliárdokkal támogatta. A külgazdasági és külügyminiszter 2020 decemberében jelentette be, hogy három nagy multinacionális svéd tulajdonban lévő vállalat újabb beruházásokat hoz Magyarországra, 5,8 milliárd forint értékű fejlesztéseikhez pedig a magyar kormánytól 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapnak. Szijjártó Péter akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország és Svédország már száz éve áll diplomáciai kapcsolatban, a két ország 2020-ban ünnepelte a diplomáciai kapcsolatfelvétel századik évfordulóját.
A három cég a Haldex Hungary Kft., a Dometic Zrt. és az Autoliv volt. Utóbbi ráadásul már nem is először kapott állami támogatást a bővüléséhez. Szintén Szijjártó Péter külügyminisztert érte a megtiszteltetés, hogy 2015-ben bejelenthesse: a svéd gyár 11 milliárd forintos beruházáshoz a magyar kormány 1,5 milliárd forintos támogatást biztosít. Cserébe a svédek vállalták, hogy az alapanyagok területén 5 százalékról 20 százalékra, a gépek területén 30 százalékról 50 százalékra növelik a magyar beszállítók arányát.
Az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kitörése előtt két nappal pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen Stockholmban járt. A kiadott közlemény szerint az Electrolux AB és az Ericsson vezetőivel tárgyalt, majd azt mondta: a Magyarországon működő, több mint 15 ezer embert foglalkoztató 170 svéd cég fontos szerepet játszik a magyar gazdaság dimenzióváltásában. A bizalom megnyilvánulásának nevezte, hogy az Electrolux AB és az Ericsson is a legmodernebb technológiákkal felszerelt beruházásait hozza Magyarországra.
Öt magyarországi svéd márkával vélhetően a legtöbb magyar már találkozott. Messze kimagaslik a mezőnyből az IKEA és az Electrolux, előbbi tavaly 131 milliárd forintos évet futott, amely 5,8 milliárd forintos nyereséget eredményett. Utóbbi kicsivel maradt el csak mögötte 128,1 milliárd forintos forgalommal. A lakberendezési cég és a hűtőgépgyár mögött viszont nagy a tülekedés a H&M Kft., a Tetra Pak Zrt. és az Ericsson Magyarország Kft. között a dobogós helyekért.
A magyar vállalatok tőkebefektetési tevékenysége viszont nem jellemző Svédországban. Ebből is látszik, ha a két ország közötti borús politikai kapcsolat a gazdasági viszonyra is kiterjedne, akkor a magyar fél járhatna sokkal rosszabbul. | A svéd multikkal nem olyan finnyás az Orbán-kormány: milliárdokkal udvaroltak nekik | Politikai szinten valamiért nagyon keménynek akar látszani az Orbán-kormány Svédországgal szemben, ellenben a gazdaság területén milliárdos támogatásokkal veszi rá a svéd tőkéseket, hogy Magyarországot válasszák a régiós beruházásaikhoz. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-sved-multikkal-nem-olyan-finnyas-az-orban-kormany-milliardokkal-udvaroltak-nekik.html | 2023-09-27 10:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023 májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – írja a természetvédő szervezet. A Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.
A törvényszék a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.
Hosszú ideje tart a pereskedés a Fertő tavi beruházás ügyében, pedig az építkezést már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak 2023. márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. A beruházásnak már idén nyáron lejárt az építési engedélye is, de az illetékes minisztérium 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, ennek a pernek született meg a mai napon az ítélete, ami igazat adott a zöldszervezetnek.
A mostani tárgyalás előzménye az volt, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen indított sikeres perének eredményeként 2023 elején a bíróság visszavonatta a kormányhivatallal a tavaly karácsonykor kiadott, az építkezés folytatását engedélyező határozatát.
A hivatal azonban 2023. május elején rekordgyorsasággal kiadott egy új környezetvédelmi működési engedélyt a beruházás folytatására, a közben megszűnt cég helyett a jogutód, az Építési és Közlekedési Minisztérium részére. De ezt a lehetőséget még jobban kiaknázva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített természetpusztítást már korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen 5 évente újra felülvizsgálni. A Greenpeace szerint azért is sikerült az engedélyt ilyen gyorsan a kormányhivatalnak kiadnia, mert valójában nem folytatták le a bíróság által előírt új és megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.
A Greenpeace és a Fertő tó Barátai ezt az engedélyt megtámadó keresetében azt bizonyította, hogy a karácsonykor kiadott engedélyben a beruházás területét közel 50 százalékkal, a januárban kiadottban az apartmanházak számát pedig 20-ról 26-ra emelve engedélyezték a beruházás folytatását, és ehhez nem kérték meg a szakhatóságok újabb engedélyét. Többek között a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóságét sem, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.
„A beruházás ismerete alapján számunkra nem kérdéses, hogy a tó vize szennyeződni fog. A megnövekedett mérete miatt pedig még nagyobb mértékben, mint az eddig tervezettekben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről, például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, amelynek vízáteresztő burkolata van, bár olajszűrés után, de az összes csapadékvizet, a locsolt füves területekről származó vízzel együtt, mind a meglévő lagúnába vezetik, amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse.
Nem foglalkozott az újabb engedély azzal az alapvető kérdéssel sem, amit már évek óta bizonyítanak a tavat védő civilek, hogy érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában, írja a zöldszervezet. Itt a Fertőnél nemhogy ezt nem tartották be, hanem gyakorlatilag a tó medrébe építenék például az apartmanokat és a „vasbeton monolit” négycsillagos szállodát is. | Pert nyert a Greenpeace a Fertő tóval kapcsolatban | Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023 májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – írja a természetvédő szervezet. A Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/09/29/greenpeace-pert-nyert-kormany-ellen-ferto-to | 2023-09-29 10:28:00 | true | null | null | Telex |
Egy év alatt majdnem megduplázta bevételét az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség: a tavalyi 454 millióról 718 millióra nőtt a támogatásuk annak köszönhetően, hogy az előző évhez képest 41 százalékkal többen ajánlották fel nekik az adójuk egyszázalékát. A Magyar Hang szerint azonban kérdéses, hogy az egyházi egyszázalékok után járó pénzt megfogják-e kapni Iványiék, mert a szintén általuk működtetett Oltalom Karitatív Egyesület részére felajánlott civil egyszázalékokból befolyt 71 milliós támogatást azonnal levonta a NAV.
A befolyt támogatás azonnali levonásáról Iványi Gábor egy pénteki közleményben tájékoztatott. A civil adatbázis szerint az Oltalom Karitatív Egyesület javára 7 565 személy rendelkezett, így 71 736 448 forint járt volna nekik. A NAV vélhetően az adótartozás miatt nem utalt. Az adóhatóság egy szeptemberi közleményében azt írta: hivatalból teljesítik a kiutalást, ám
„ha a kedvezményezett köztartozással rendelkezik, annak erejéig a kiutalás nem teljesíthető, kizárólag a köztartozásra visszatartott összegen felül maradó rész utalható ki.” | Azonnal levonta a NAV Iványi Gáborék civil egyszázalékos támogatását | Az egyházi egyszázalékok után járó pénz sorsa egyelőre kérdéses. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/azonnal-levonta-a-nav-ivanyi-gaborek-civil-egyszazalekos-tamogatasat-262193 | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felemás képet fest a háború második évében az olcsó ukrajnai terménydömpingtől árapályos gabonaszektor. Az Ukrajnával határos EU-államok, közöttük Magyarország termelői egyre nagyobb veszteséget könyvelhetnek el az eladatlanná vált készleteik tárolása és a termesztés többszörösére ugrott költségei miatt. Eközben a megfeleződött árú alapanyaggal a feldolgozók, takarmánygyártók szép nyereségre számíthatnának, ha nem robbant volna az enegiaár-bomba.
Utánajártunk, vajon a hajdan párját ritkítóan nagy állami támogatással létesült, de a fennállása óta csak egyszer nyereséges tiszapüspöki izocukor- és etanolgyár, valamint a szintén sokmilliárdos támogatással felépített, a múlt évet végre már nyereséggel zárt visontai búzakeményítő-üzem is aranybányává változik-e az olcsóbb alapanyag jóvoltából?
A befektetők álma
Eddig aligha váltotta be a befektetői várakozásokat a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó két gigantikus gabonafeldolgozó. A felcsúti üzletember - a korábban csak kisebbségi részvényes Opus Global Nyrt.-n keresztül - 2017-ben szerezte meg a többségi tulajdonrészt (74,33 százalék) abban a Kall Ingredients Kft.-ben, amelynek csúcstechnológiás tiszapüspöki izocukor-gyárát személyesen Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel.
Az Opus Global a Heves vármegyei Visontán, az ország egyetlen búzakeményítő gyárát létrehozó Visonta Projekt Kft.-nek is tulajdonosa, amelyet Mészáros Lőrinc 2015-ben Szíjj Lászlóval alapított. Mindkét üzem kezdetben a befektetők álma volt: biztos hazai alapanyag-ellátással és egyre bővülő uniós piaccal, ráadásul párját ritkító kormányzati hátszéllel.
A Szolnok melletti Tiszapüspökiben ugyanis egyedi kormánydöntéssel gavalléros, 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással és az MKB Bank-Eximbank páros mintegy 35 milliárdos fejlesztési hitelével együtt összesen 45 milliárd forintból épült meg a térség legnagyobb és legmodernebb izocukorgyára, amely kezdettől kiemelt kormányzati beruházás. Az üzem az izocukor emellett nagy tisztaságú pharma-alkoholt, más élelmiszeripari alapanyagokat és GMO-mentes takarmányt állít elő főleg külpiacokra.
Az üzem 2017-es indulásakor Kárpáti László, a gyárat felépítő és üzemeltető KALL Ingredients Kft. akkori fő tulajdonosa még azt tervezte, hogy az évi 530 ezer tonnás kukorica-felvásárlást 1,5 millió tonnáig bővíti a későbbi fejlesztésekkel az uniós cukorkvóta 2017. októberi megszüntetése után.
„Az a célunk, hogy a magyar termelőtől, normális áron, hosszú távon, minden évben meg tudjuk vásárolni a kukoricáját” – ígérte akkor Kárpáti László, de már nem ő a tulajdonos. A tiszapüspöki gyárindulás előtt a Budapesti Értéktőzsde rendkívüli tájékoztatással adta közre, hogy az Opus Global Nyrt. 6 százalék részesedést szerzett a KALL Ingredients Kft.-ben.
Ezután még több állami segítséget kapott a feldolgozót működtető cég. A 24.hu ki is számolta, hogy eddig összesen mintegy 60 milliárd közpénzt öntöttek – egyebek között különböző magántőkealapokon keresztül is – a cégbe az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. aktív közreműködésével.
Az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyiparnak keményítőt, alkoholt és takarmányt gyártó 33 ezer négyzetméteres visontai üzem 93 millió eurós (csaknem 29 milliárd forintos) beruházásához a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó Kft. is sok állami segítséget kapott. Ez az évi 250 ezer tonna búzát feldolgozó, félezer beszállítót foglalkoztató, 2018 végétől termelő gyár is kiemelt kormányzati beruházás volt.
Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es alapkő-letételkor azzal érvelt, hogy a létrejövő búzakeményítő-üzem magas hozzáadott értékű új termékeket gyárt. “Működésével olyan új piaci lehetőségek nyílnak meg, amelyek belföldön és külföldön is hozzájárulnak majd a magyar gazdaság növekedéséhez” – mondta.
A kormány ehhez mintegy 6,2 milliárd forint (20 millió euró) vissza nem térítendő állami támogatással járult hozzá. Mészáros Lőrinc a gyáravatón azt is elárulta, hogy a termékek 70 százalékát exportra szánják, és azt tervezik, hogy raktározással, takarmány-előállítással további 50-100 munkahelyet hoznak létre.
Szép tervek, de…
A szép tervek ellenére hamar megmutatkoztak a pénzügyi problémák. Még egy év sem telt el az izocukorgyár indulása óta, felszámolást kezdeményeztek a Kall Ingredients Kft. ellen. Az Index számolt be arról, hogy a feldolgozó egyik malomüzemét felépített Épduferr Zrt. több mint félmilliárd forintot követelt a társaságtól, és miután az nem fizetett, a cég felszámolását kérte. A Kall Ingredients vitatta a pótmunkákkal kapcsolatos követelések jogosságát, ezért tagadta meg a számla kifizetését, amit a bíróság megvizsgált, és az ügy azóta rendeződött.
Azt azonban az Opten céginformációs rendszerében elért adatokból is látni, hogy a két leányvállalat pénzügyi mutatói az egyre növekvő hitelállomány és tőkeinjekciók ellenére csak lassan javulnak. A koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború piaci hatásai újabb és újabb kihívást jelentenek a vállalatoknak, ami nyomot hagyott a két cég tavalyi pénzügyi eredményén is.
A Kall Ingredients Kft. 2022-et több mint 863 millió forint veszteséggel zárta és 2018 óta csak egyszer, 2020-ban ért el (mintegy 1,35 milliárd forint) nyereséget. Öt év alatt összesen csaknem 13,46 milliárd forint volt a vesztesége, pedig ezalatt a forgalma látványosan nőtt. A múlt évben az árbevétele, a 2021-es 50,45 milliárd forintról már több mint 82 milliárdra ugrott.
A nehéz pénzügyi helyzet javítására tavaly – az Opus Global 7,1 milliárd forintos tagi kölcsöne után – az MKB Magántőkealap 6 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre a cégben.
Jobb évet zárt tavaly az Opus Global visontai Viresol Kft.-je, amely 53 milliárd forint árbevételt ért el, ez majdnem a duplája a 2021-es 27 milliárdnak, ráadásul az akkori -2,5 milliárd után immár figyelemre méltó, 2,47 milliárd forintra nőtt az adózás előtti eredménye. Hab a tortán, hogy az elmúlt öt évben csak egyszer volt veszteséges, igaz a kötelezettségei (55 milliárd forint) még tavaly is bőven meghaladták az árbevételét.
Elgondolkodtató azonban, hogy a sokmilliárdos állami támogatással segített két társaságnak összesen már mintegy 127 milliárd forint a kötelezettség-állománya. Ilyen gazdálkodással vajon mikorra tudja majd a gigantikus méretű kötelezettségeit visszafizetni?
Hazai forrásból
A tartósan nyereséges feldolgozáshoz persze hosszú távra tervezhető, versenyképes minőségi alapanyag, jövedelmező gabonatermesztés is kell, de efelett is sokasodnak a viharfelhők. Ukrajna orosz lerohanása óta többszörösére nőttek a termelési költségek és a terményárakat letörő vámmentes ukrán gabona európai dömpingjétől az idén már ellehetetlenült, nagyrészt veszteséges lesz a hazai kukoricatermesztés. A magyar kormány ezért a napokban meghosszabbította és kibővítette az ukrán termények behozatali tilalmát.
Marad az importstop
Magyarország – nemzeti hatáskörben – meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter, miután szeptember 15-én lejárt az Ukrajnából származó agrártermékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozás, és mint mondta “Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, hazánk nemzeti hatáskörben megteszi, és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre!” – indokolta a lépést.
A kormány a piaci zavarok kezelésére tartja fenn a moratóriumot, mert ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás az őszi betakarítású terményeknek. “Ellehetetlenülne a hazai értékesítés és még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdáknak szembenézni” – mondta a tárcavezető. A tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok zárral látják el a határon, nyomon követik őket és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.
Ám úgy tűnik, az olcsó ukrán terményekkel az ország leendő EU-csatlakozásával ezután tartósan számolni kell. Sokan állítják, hogy az EU egyre szigorúbb fenntarthatósági előírásai miatt kerültek a magyar gazdák is versenyhátrányba az ukrán termelőkkel, amely majd Ukrajna EU-integrációjával kiegyenlítődik, de nemcsak ez okozta.
A hazai termőhelyi adottságok, a gazdaságok üzemmérete, felkészültsége, technikai színvonala és technológiája messze elmarad a csernozjom talajokon, több tízezer hektáros, olykor belga, dán, holland, amerikai befektetők kezében lévő csúcstechnikás latifundiumokétól, amelyen nagyobb hozamokkal, sokkal olcsóbban termelnek.
Ezekkel szemben nincs sok esélye a magyar gazdáknak, amit a klímaváltozással egyre gyakoribbá váló tavalyi aszály is megmutatott. Hektáronként alig több, mint 3,4 tonna kukorica termett, ami az előző évi csaknem fel, és 5 tonnával kevesebb a 2020-as átlagnak. Pedig a korszerű kukoricahibridek hektáronkénti terméspotenciálja – öntözve, intenzív termesztéssel – már 16-18 tonna.
A hozamok növeléséhez azonban be kell ruházni a termesztésbe, amire – főleg uniós pénzek hiányában – kevés az esély az egy év alatt megduplázódott önköltség és a veszteséges termelés idején. Sok hazai termelő éppen a költségeken spórol, ezzel garantálja a rossz hozamot és a további ráfizetést.
Hazaival, vagy nélküle?
Nehéz kérdés vár tehát a tiszapüspöki és a visontai feldolgozó döntéshozóira. Kitartanak-e az eredeti üzletpolitika: a garantáltan GMO-mentes hazai alapanyag mellett, de akkor további milliárdokat, sokkal többet kell áldozni a termelői integrációra, vagy a külföldi, esetleg génmódosított gabona feldolgozására térnek át. Utóbbival azonban piacokat is veszíthetnek.
Más veszély is fenyeget. A 2030-ig szóló EU-direktíva egyik korábbi tervezete környezetvédelmi megfontolásból a szemeskukorica helyett már cellulózból – például szalmából, mező-, erdőgazdasági hulladékból – gyártatta volna a bioetanolt, de a javaslatot, a technológiaváltás horribilis költségei miatt akkor félretették. Látva azonban az EU Parlament és a bizottság markáns zöld törekvéseit (European Green Deal), egyre nagyobb az esélye, hogy akár néhány éven belül kötelezővé válik a cellulóz-bázisú etanolgyártás.
Ezzel nem csak a magyar kukorica-termelők mondhatnak le évi többmillió tonnás piacról, technológiaváltásra, gigantikus beruházásokra kényszerítené a hazai feldolgozókat is. Bár azt még nem tudni, a Tiszapüspökiben készülő gyógyszeripari tisztaságú alkohol gyártására is vonatkozhat-e majd a szabályozás, ha lesz ilyen. Ha igen, az fájna az izocukorgyári befektetőknek.
Lapunk írásban kérdezte az Opus Globalt arról is, hogy a két cég dolgozott, dolgoz-e fel ukrajnai eredetű gabonát, mekkora árbevételük, eredményük várható. Az is, miben nyilvánul meg, hogy racionalizálták az alapanyag-beszerzést. Amint megkapjuk a választ, azt közöljük. | Gondban Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozói | A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/gondban-meszaros-lorinc-gabonafeldolgozoi.html | 2023-09-27 10:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Arról tájékoztattak, hogy az állam nyitott arra, hogy átvegye az intézmény fenntartását az eddigi színvonalat, infrastruktúrát és a pedagógusokat megtartva” – mondta a Délmagyarnak Mihálffy Béla homokhátsági és szegedi KDNP-s országgyűlési képviselő, miután megkérdezték, mire jutottak Maruzsa Zoltán államtitkárral, akivel a szegedi Wesley-iskola helyzetéről tárgyaltak.
A képviselő azt mondta, már 2021-ben jelezték az iskolát fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, és „a felajánlás továbbra is áll”, hogy átvennék az iskolát. Mihálffy Béla nem átallotta hozzátenni, hogy erre a tanárok és diákok érdekében lenne szükség.
Iványi Gábor és intézményei évek óta a Fidesz-kormányok célkeresztjében vannak. Az egyházközösség vezetőjekorábban elmondta, hogy megvonták tőlük a normatív támogatást, mivel nem lett belőlük kiemelt intézmény. A kormány korábban az egyházi státuszukat is megszüntette, noha az egyszázalékos felajánlások alapján a negyedik legtámogatottabb egyháznak számítanak az országban.
A szegedi iskolát a helyi önkormányzat tízmillióval támogatta: több mint a semmi, de sokra nem elég. Az intézményben négy pedagógusnak fel kellett mondani, mert nem tudnak fizetést adni nekik. | Miután ellehetetlenítette, az állam kész átvenni Iványi Gáborék iskoláját | Einstand a nyitottság jegyében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/miutan-ellehetetlenitette-az-allam-kesz-atvenni-ivanyi-gaborek-iskolajat-262202 | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hadházy Ákos számol be róla, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, amit 2015-ben a milánói világkiállítás magyar pavilonjában mutattak be.
A pénzügyminiszter pátriájában felépíteni a sámándobot nem kerül kevésbé: „a faanyagot haza sem hozták, a vasváz pedig évekig rozsdásodott egy gyártelep udvarán. Így történhetett, hogy 2,6 milliárdért vállalták volna először a munkát, aztán lett 3,7 milliárd, most pedig nettó 4 milliárd forintnál tart az elhelyezés költsége” – írja Hadházy.
A legutóbbi szerződésmódosítás szerint tehát újabb 270 millióval növekedett a hazatelepítés költsége. | Újabb 270 milliónyi adóforintot adnak a sámándob-projektre | A legutóbbi szerződésmódosítás szerint már több mint 5 milliárd forintot költhetnek a projektre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-270-millionyi-adoforintot-adnak-a-samandob-projektre-262205 | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál.
A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is.
924 millió Schadl zsebébe, 83 millió Völnerébe
Az ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Ez a vádirat szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
Mindketten ártatlannak vallották magukat
A bíróság még tavasszal meghallgatta Schadlt és Völnert, mindketten ártatlannak vallották magukat. A végrehajtói kar volt elnöke azt is felsorolta, milyen közös témáik voltak Völnerrel: „a hajózás, a műszaki innovációk – és bocsássa meg – a gasztronómia szeretete”. Ezenkívül Schadl szerint közte és a fideszes exállamtitkár között csak szűkre szabott munkakapcsolat volt, de azért gyakran kért tőle tanácsokat is. „Kellemes munkaebédeket is eltöltöttünk közösen, a viszonyunk kifejezetten jó volt, de nem lettünk összejáró barátok, akik családi vacsorákon vagy utazásokon vettek volna részt” – mondta.
Szerinte a nyomozati anyagokban hallható hangfelvételek is bizonyítják, hogy a kinevezésekről konkrétan sosem beszélgettek, csak általánosságban – méghozzá azért, mert Völnernek ismeretlen terep volt a végrehajtói, ő pedig megosztotta ezekről vele a tudását. „Abban sokkal több logika lett volna, ha Völner Pál fizet nekem, nekem viszont sem okom, sem indokom nem volt arra, hogy neki bármiért fizessek” – mondta Schadl, aki Völnert rendes embernek ismerte meg. Szerinte a fideszes exállamtitkár sem tudta befolyásolni a végrehajtók kinevezését.
Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat – ők azok a végrehajtók, akik a bíróságon már bevallották a bűnösségüket, ezzel tehát elismerték, hogy a kinevezésükért cserébe kenőpénzt adtak át Schadlnak.
Völner a saját meghallgatásán azt állította: nem állt korrupciós kapcsolatban Schadllal, ez már csak a neveltetése és az életfilozófiája miatt is távol áll tőle. „Beszélgetéseink anyagi része egyáltalán szóba sem kerülhetett. Volt egy olyan nexus közöttünk, ami egyúttal egy távolságtartást is jelentett, pont ennek a tiszteletnek a kapcsán, amit mindig érzékeltem tőle” – mondta Völner, és hozzátette, mástól is úgy hallotta, Schadl mindig tisztelettel beszélt róla még a háta mögött is.
Azt is mondta, hogy egyszer vagy kétszer járt Schadl irodájában, az pedig szerinte „természetes”, hogy Schadl sokat járt az Igazságügyi Minisztériumba. Elismerte, hogy többször együtt ebédelt Schadllal – ilyenkor pedig „nem volt vita abból, ki fizet, mert egyszer ő fizetett, máskor én”. Völner szerint az nem igaz, hogy együtt jártak volna szórakozni is, amire a tárgyalóteremben a mögötte lévő padon ülő Schadl elégedetlenül megrázta a fejét. Schadl abban is ellentmondott Völnernek, hogy ki fizette az ebédeket, mert szerinte „kifejezett viták voltak” abból, ki fizessen.
Karácsonykor, névnapokon ajándékoztak is egymásnak, például italokat vagy bonbonokat. A vádiratban szerepel is egy ilyen ajándékozás. Schadl egyszer azt mondta a munkatársának: „Figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp azt: „Valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát.”
Schadl és Völner dolgát még megnehezítheti, hogy a 22 vádlottból tízen – köztük hat végrehajtó – már beismerték a bűnösségüket. Őket a bíróság már el is ítélte, a legtöbbjük felfüggesztett, tehát nem letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott.
A tanú szerint fehér borítékban ment a pénz Völnernek
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien vallomása sem támasztja alá Völner és Schadl narratíváit. F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki a „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pálnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A nő a bíróságon eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Mindezek mellett szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
F. Vivien meghallgatását a bíróság még mindig nem fejezte be, kedden vele folytatják a pert.
A jó miniszter asszony
Völner vallomásában és a nyomozati iratokban is kiemelt szerepet kapott az azóta már lemondott igazságügyi miniszter, Varga Judit. Volt, hogy egy lehallgatott beszélgetésen Schadl azt mondta: az egyik végrehajtó Varga feljelentésével fenyegetőzött, de maga Völner és a védője is eléggé ragaszkodnak ahhoz, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg a volt igazságügyi minisztert a perben. A tárgyalásokon – nagyon tudatosan – mindig épp annyi információt csepegtetnek csak Vargáról, ami a volt miniszteren tartja a figyelmet, így akarják elérni a beidézését.
Völner egyszer például átadott egy papírt a bíróságnak, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva – köztük Varga Judittal. Az egyik így nézett ki:
Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Hármas találkozó is volt „a jó miniszter asszony”, Völner és Schadl között, és a nyomozati anyagok szerint a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Völner vallomásában úgy fogalmazott: „A miniszter asszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét”, Völnertől pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben.
Mindezekről a Telex megkérdezte magát Varga Juditot. Varga azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, és ezek mindig szakmai egyeztetések voltak. A Völnerrel váltott sms-ekről azt mondta: az államtitkárával mindig szakmai kérdésekről beszélt telefonon vagy váltott sms-t. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata volt, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben „nincs semmi látnivaló”.
Varga mellett egy másik egykori igazságügyi miniszter, Trócsányi László is szóba került a bíróságon, aki szintén hivatalban volt a végrehajtói kinevezésekkor. Így az ő meghallgatását is kérvényezték.
Sülit várják a bíróságon
A legvégén a bíróság dönt arról, meg akarják-e hallgatni tanúként az egykori minisztereket, erről egyelőre még egy szó sem esett. Az esély azonban mégis megvan rá, hogy magasabb szinteken álló tanúkat is meghallgasson a bíróság.
Süli János egykori paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert például már beidézték őszre, hogy a korrupciós ügy egyik mellékszáláról kérdezzék ki. A vád szerint Völner Pál Schadl kérésére megpróbálta behálózni Palkovics László és Süli János minisztereket, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A vállalkozás papíron vízüzemű motorral kísérletezett, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatott volna innovációt. Schadl a találmányra egymilliárd forint pályázati pénzt akart szerezni, ehhez akarta megszerezni Süli segítségét.
Völner meghívására Süli 2018 augusztusában elment egy törökbálinti telephelyre, ahol Schadl bemutatta neki a találmányt. Sülinek emiatt írásbeli tanúvallomást kellett adnia, amelyben azt írta: „más találkozóra nem emlékszem, talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. Süli szerint a kért támogatásból végül nem lett semmi.
A miniszterek mellett államtitkárok nevei is felbukkannak a paksi bizniszben: Kovács Pál, aki korábban a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt és Steiner Attila volt energetikáért felelős államtitkár szintén személyesen tekintették meg Schadl találmányát. Őket is tanúként idézte be a bíróság őszre.
Mellettük tervben van Vízkelety Mariann egykori államtitkár őszi meghallgatása is, akire Völner mutogat, mert szerinte Vízkelety írta alá a végrehajtók kinevezéseit.
A többi mellékcsáp
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Az egyikben a vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani. A vádirat szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskolát, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Schadl és Völner itt is tagadták a vádakat, ahogy az ügyhöz köthető többi vádlott is. Itt bukkan fel például Gazdi, azaz R. Róbert, az ügy kulcsfigurája: az iratok szerint R. Róbert és Schadl kölcsönösen segítették egymást.
De része a vádiratnak az is, hogy Schadl megpróbált használatbavételi engedélyt szerezni a túlépített nyaralójára. Az ügyletben érintett építési vállalkozó és kormányhivatali dolgozó elismerte a bűnösségét, Schadl nem.
Ami nem jutott el a vádiratig
A vádiratba több pont viszont már nem került be a nyomozati anyagokból. Például az sem, hogy Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner rokonának. A nyomozati iratok szerint Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segített Rogán kabinetfőnökének az egyetemen, pedig Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, még a Neptun-rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül.
Ahogy több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, köztük azoké sem, akiket a bíróság már beidézett tanúként, vagy akiket Völner Pál szeretne beidézni. Nem szerepel tehát a vádiratban Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.
Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként a parlamentben azt mondta: „nem ismertem Schadl nevű urat”. | Völner és Schadl dolgát igencsak megnehezítheti, hogy 22-ből 10 vádlott már beismerte a bűnösségét | Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál. A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/02/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-targyalas-birosag-folytatodik | 2023-10-02 10:44:18 | true | null | null | Telex |
Elindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása.
A közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak.
A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre.
Többévnyi várakozás után érdemi előrelépés történt az egri Garzonház ügyében. A 2019 óta életveszélyes korlátrendszer felújítására kiírt közbeszerzésre beérkezett ajánlatokat elbírálta az önkormányzat, a győztes cég, a Marina Lake Kft. át is vette a munkaterületet. Megvizsgáltuk, mely cégek milyen tartalommal tettek ajánlatot a munka elvégzésére.
Amikor augusztus végén Egerben jártunk, a városvezetéstől azt az ígéretet kaptuk, hogy a közbeszerzés egy hónapon belül lezárul, majd az új korlátrendszer kivitelezési munkája októberben elkezdődhet.
A végső döntést néhány nappal ottjártunk után, augusztus 31-én hozta meg a városvezetés, így első ígéretüket betartották. Jó eséllyel a második is igaznak bizonyul, ugyanis információink alapján már a műhelymunkák folynak, három hét múlva pedig a fizikai kivitelezés is elindulhat.
NER-es cégek egymás közt | Fidesz-közeli cég újíthatja fel a négy éve életveszélyes egri Garzonházat | lindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása. A közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak. A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/02/fidesz-kozeli-ceg-ujithatja-fel-a-negy-eve-eletveszelyes-egri-garzonhazat | 2023-10-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.10.02. 06:52 2023.10.02. 08:21
Politikai pályafutása a liberális SZDSZ-ben indult, majd üzletemberré avanzsált a Political Capital nevű cég megalapításával, megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. Az amerikai befolyásolási akciót feltáró cikksorozatunk befejező részében Somogyi Zoltánt mutatjuk be.
Somogyi Zoltán az SZDSZ holdudvarában kezdte pályafutását, majd 2002-ben megalapította a Political Capital elemzőcéget, amely a szocialista éra egyik vezető baloldali think tankjévé vált.
A Political Capital kifizetése olyan fontossá vált a szocialistáknak, hogy a cég szerződést kötött az akkori Nemzetbiztonsági Hivatallal, és nevetséges PR- és arculati tanácsokkal látta el a kémelhárítást 190 millió forintért.
Somogyi Zoltán a 2010-es kormányváltás után aktív maradt a közéletben, sajtóértesülések szerint részt vett a Jobbik átnevezésében.
Jó kapcsolatot ápol Soros-szervezetekkel, a sepkuláns alapítványa jelentős összegekkel támogatta a Political Capitalt.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének finanszírozásával 2020 februárjában Somogyi Zoltán érdekeltsége, a Splendidea Communications Kft. elindította a Nyugati Pályán nevű közösségi médiaoldalt.
A Nyugati Pályán amerikai propagandát terjeszt magyar nyelven, az amerikai adófizetők pénzén.
Lassan teljes lesz a kép, kirajzolódik az a globális hálózat, amelynek központja és anyagi forrása az Egyesült Államok egyes érdekcsoportjainál található, az amerikai polip csápjait pedig magyar baloldali politkusok és háttéremberek alkotják. Cikksorozatunk eddigi részeiben bemutattuk, hogyan épül fel és miként próbálja érvényesíteni az amerikai érdekeket ez a hálózat. Feltártuk a tengeren túli szálakat, azokat a magyarországi politikusokat, akik az USA befolyásszerzési akciójában a legfontosabb szereplők. Ezúttal nem professzionális politikusról, hanem egy szociológus üzletemberről lesz szó, aki mégis hasonlóan fontos figurája a hálózat működésének.
Az SZDSZ-től Sorosig
Somogyi Zoltán az 1990-es években a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) dolgozott, és egy későbbi interjúban is ezt a politikai formációt nevezte meg, mint amely a legközelebb állt hozzá. Somogyi 1998-ban Haris György képviselőjelölt kampányfőnöke volt, és részt vett az úgynevezett Liberális Akadémia szervezésében is.
Üzlettársával, a szintén SZDSZ-es Szabados Krisztiánnal 2002-ben indították el a Political Capital (PC) nevű elemzőcéget, amelybe a baloldalon a mai napig kedvelt Jaksity György is beszállt az Eclipse Rt. nevű cégével. Gyurcsány Ferenc fantáziát látott Somogyiék munkájában, akik dolgoztak a miniszterelnök 2004-es programján.
De szerepük volt abban is, hogy a korábban jobboldali Magyar Demokrata Fórum (MDF) 2003-tól fokozatosan a baloldal és az MSZP felé kezdett kacsingatni. Somogyi 2003-tól adott tanácsokat Dávid Ibolya pártelnöknek, és az MDF 2004-ben az ő segítségükkel hajszál híján ugyan, de bejutott az Európai Parlamentbe.
Kétségtelen, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idejében a Political Capital volt az egyik vezető think tank a kormányoldal mögött, 2006 és 2010 között összesen 432,2 millió forint összegű kormányzati megbízást kaptak.
A Political Capitalhoz olyan jelentős tőke került, hogy cégcsoporttá alakult, valamint más társaságokat is létrehoztak az alapítók, így többek között Somogyi és Szabados érdekeltségébe tartozott 2006-ra a vagyonkezeléssel foglalkozó Capital Group Rt., az üzleti kommunikációs tanácsadásra szerveződött Privy Council Kft., a lobbizásra alakult GPS Capital Kft., a közvélemény-kutatásra szakosodott Capital Research Kft.
A cégcsoport tagja volt a Hírszerző nevű hírportál, amit 2010-ben a HVG Online Zrt. vásárolt meg és újságírói a későbbi Hvg.hu hírportál, illetve számos más balliberális sajtóorgánum meghatározó arcai lettek.
Ekkoriban Somogyiék az ügyfeleik között tudhatták a Soros-hálózathoz tartozó Ökotárs Alapítványt, amely a 2010-es években balliberális elfogultságáról és pénzosztói szerepéről vált ismertté, és jelenleg is a kormánykritikus civil szervezetek finanszírozása a legfontosabb feladata. Érdekesség, hogy a GPS Capital neve a BKV-botrányban is megjelent, ugyanis a közlekedési cég 33 millió forintért rendelt tőlük olyan tanulmányokat, amelyekben a korabeli sajtótudósítások szerint egészen gyermeteg információk szerepeltek.
A Political Capital az egyik kiemelt „ügyfele” volt Soros György alapítványának, az Open Society Foundation csak 2016 és 2021 között 295 ezer dollárral, mai árfolyamon több mint 100 millió forinttal támogatta Somogyiékat.
Megbízások a Gyurcsány-féle NBH-tól
Végül nem a BKV-s tanulmányokból kerekedett Somogyiék legnagyobb botránya, hanem abból, hogy a Political Capital nevű cégük bedolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), a 2010 előtti kormányok polgári titkosszolgálatának. A 2006 és 2009 közötti megbízások értéke elérte a 190 millió forintot, a pénzért pedig olyan tanulmányokat kaptak az NBH vezetői, amelyek – megvalósulásuk esetén – éppen a „titkos” jelzőt tették volna zárójelbe.
A tanulmányok egy kisebb része nyilvánosságra került, a PC javaslatai ezek alapján arra irányultak, hogy minél nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapjon a szervezet szakmai munkája – vagyis az a tevékenység, amelyet titkosan végeznek. A PC javasolta például, hogy az NBH helyezzen el nyilvános helyeken hirdetéseket, elemzéseket, a titkosszolgák pedig köztereken osztogassák a hivatal évkönyvét.
Az intézet által készített anyagok alapján a Jobbikra és a Magyar Gárdára, valamint más szélsőséges szervezetekre is rádolgoztak, ám napjainkban Somogyi már a Jobbik környezetében tűnik fel tanácsadóként.
A párt mostani vezetői közül Gyöngyösi Márton elnök, valamint Z. Kárpát Dániel és Szabó Gábor alelnökök abban az időben is aktívan vettek részt a rasszista, antiszemita párt életében.
Nyugati pályán
Cikksorozatunk korábbi részeiben sok szó esett a baloldal amerikai finanszírozásáról, a négymilliárd forintos kampánytámogatásról, amelynek döntő részét a Korányi Dávid vezette Action for Democracy gyűjtötte össze és továbbította a hazai ellenzéknek a 2022-es választások idején. De az Egyesült Államok nyíltan is finanszíroz Magyarországon olyan projekteket, amelyek az amerikai érdekek érvényesítését szolgálják. Az egyik ilyen a Nyugati Pályán nevű Facebook- és Instagram-oldal elindítása, amelyet az USA budapesti nagykövetsége, így lényegében az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénzelt. Az oldal készítői és üzemeltetői a FLOW PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség, a cég tulajdonosai pedig Somogyi Zoltán és régi üzlettársa, Szabados Krisztián.
A Nyugati Pályán 2020 februárjában jött létre, és a posztjaiban azt a baloldal által felvetett álproblémát járja körül, hogy Magyarország a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozzon. Emellett az oldal készítői rendszeresen élnek a magyar baloldal kedvelt hazugságával is: Orbán Viktor és kormányának EU-kritikus bírálatait igyekeznek EU-ellenesként feltűnteni.
A Nyugati Pályán közösségi médiaoldalainak finanszírozása azt mutatja, hogy az amerikaiak magyarországi belpolitikai kampányeszközként tekintettek rá. 2020-ban, amikor még távolabb volt a választási időszak, a Splendidea szakemberei még csak néhány millió forintot költhettek posztjaik hirdetésére. A kampányidőszak végére az összeg szinte megszázszorozódott: 2022-ben már 106 milliót fizettek ki tartalmaik reklámozására. Ekkorra a Nyugati Pályán szimpla agitációs közösségi oldalból tartalom-előállító műhellyé vált: podcastokat készítettek és ellenzéki lapokban helyeztek el fizetett cikkeket.
A 2022-es választás elvesztése után folytatódott a projekt: 2023 tavaszára már 138 millió forintnyi közösségi médiaköltésnél tartott a Nyugati Pályán, ennél azonban biztosan lényegesen több pénz érkezett Somogyi Zoltán cégéhez, hiszen ebben az összegben még nincsenek benne a tartalom-előállításhoz kapcsolódó más kiadások.
A cégadatok szerint a Splendidea bevételei 2018 és 2022 között érdemben nem változtak, kevés híján 300 millió forint alatt voltak kisebb hullámvölgyekkel, ám adózott eredményük jelentősen növekedett: a 2018-as mínusz 60,9 millióról plusz 42,3 millióra emelkedett a nyereség.
Amerikai plakátkampány és a Jobbik-projekt
Az amerikai nagykövetség megbízásai mellett sajtóhírek szerint Somogyi Zoltán állhat a Jobbik legutóbbi névváltása mögött is, amellyel a párt megnevezése Jobbik – Konzervatívokká változott, ugyanis cégével újabban annál a Civitas Intézetnél dolgozik tanácsadóként, amely a Magyar Narancs információi szerint a Jobbik új stratégiája mögött áll. A Civitasban szintén tanácsadóként dolgozik a cikksorozatunk előző részében részletesen bemutatott Kész Zoltán és Teplán István, a Soros-egyetem alapítója is.
Ahogy mondani szokás, nincsenek véletlenek, és ez különösen igaz a politikában. Ebben az esetben is összeérnek a szálak, ugyanis a Jobbik gőzerővel népszerűsítette idén tavasszal az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által megrendelt „Ruszkik, haza!” című plakátkampányt, amit Somogyi egyik érdekeltsége, a már említett Splendidea Kft. intézett.
A párt meghatározó politikusai, országgyűlési képviselői – Gyöngyösi Márton pártelnökkel az élen – a Facebook-oldalaikon egyöntetűen beállították borítóképként az amerikai kezdeményezésű plakátkampány előbb idézett címsorát.
A fentiek ismeretében már nem lehet csodálkozni azon, hogy a plakátkampány beindítása előtt néhány nappal David Pressman amerikai nagykövet vendége volt a Jobbik elnöke. Pontosan nem tudjuk, hogy Somogyi Zoltánnak mekkora szerepe volt abban, hogy a korábban az izraeli állampolgárokat ránézésre nemzetbiztonsági kockázatnak kikiáltó Gyöngyösi Mártont meghívták az USA budapesti nagykövetségén megrendezett széderestre, sőt közvetlenül Pressman mellé ültették le. A nagykövet későbbi magyarázkodása azonban teljesen életszerűtlen, miszerint éppen azért látták vendégül Gyöngyösit, mert antiszemita, és jó dolog, ha az eltérő nézeteket valló emberek leülnek egy asztalhoz.
Sokkal valószínűbb, hogy a nagykövetség és a párt közötti politikai együttműködés miatt fogadták a Jobbik elnökét Somogyi közbenjárására.
Álkonzervatív arculatformálás
Az egykori balliberális SZDSZ-ből indult Somogyi egyébként a nyilvánosság előtt konzervatívnak határozza meg saját politikai nézetrendszerét, így vállalt kulcsszerepet – mint fentebb már utaltunk rá – az akkor már a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-vel nyíltan együttműködő és marginalizálódó, de még parlamenti frakcióval rendelkező MDF stratégiájának kialakításában. Somogyi 2010-ben kampányfőnökként és képviselőjelöltként csatlakozott az MDF-hez, amelynek ekkor már a korábbi bukott szocialista pénzügyminiszter, Bokros Lajos volt a kampányarca. A párt végül kiesett a parlamentből, és a következő években megszűnt, csakúgy, mint Somogyi korábbi pártja, az SZDSZ.
Manapság, az újabban konzervatív politikai arculatot öltő Jobbik körüli felbukkanása, párhuzamosan az amerikai nagykövetséggel való együttműködésével azt a képet erősíti, hogy Somogyiék feladata lehet a Fidesz vezette többmilliós konzervatív, keresztény, nemzeti táborral szemben felépíteni egy olyan jobbközépnek nevezett formációt, amely gyengítheti némileg a kormányzó pártokat, és képes lehet érdemi mennyiségű szavazatot elhódítani tőlük.
Ugyanez a politikai stratégia állhatott az Egyesült Államokból hazatért Márki-Zay Péter színre lépése és miniszterelnök-jelöltként való indítása mögött is. A legfőbb érvként az szólt mellette, hogy szemben a már többször leszerepelt Gyurcsány-féle baloldal meghatározó arcaival, Márki-Zay egy hétgyermekes, kereszténységét hangsúlyozó, konzervatív attitűddel rendelkező politikus.
Nem véletlen, hogy a Somogyi és Kész Zoltán által vezetett Polgári Platform nevű szervezet egyik digitalizációs tanulmányát a baloldali összefogás választási programjába is bevették.
Ennek kapcsán maga Somogyi közölte 2021 decemberében, hogy megállapodás született az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és a Polgári Platform között.
Összegzésként kijelenthető, hogy a cikksorozatunkban feltárt amerikai polip és hazánkig elérő csápjai mára körbefonták a baloldali pártokat, a „progresszív” civil szférát és a sajtójukat is.
Amerikai polip: bemutatjuk a guruló dollárok elosztóját
Kulcsszerepben a baloldal külföldi finanszírozását szervező egykori MSZP-s gyakornok, Korányi Dávid.
Borítókép: Somogyi Zoltán (Forrás: Hír TV/YouTube)
Political Capital
Somogyi Zoltán
amerikai nagykövet
SZDSZ | Gyurcsány titkosszolgálatának előszobájától az USA nagykövetségéig | Politikai pályafutása a liberális SZDSZ-ben indult, majd üzletemberré avanzsált a Political Capital nevű cég megalapításával, megbízásokat kapott a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatától, manapság pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is dolgozik. Az amerikai befolyásolási akciót feltáró cikksorozatunk befejező részében Somogyi Zoltánt mutatjuk be. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/amerikai-polip-gyurcsany-titkosszolgalatanak-eloszobajatol-az-usa-nagykovetsegeig | 2023-10-02 17:53:26 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hónapok óta tudni lehetett, hogy ősszel szakértői tanácsadó misszió jön Magyarországra, hogy megvizsgálja, betartja-e, és ha igen, milyen mértékben Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat.
Az UNESCO–ICOMOS–RAMSAR-küldöttség hétfőn érkezett meg a kihelyezett kormányüléseknek is többször is helyszínéül szolgáló sopronbánfalvi elvonulási központba, majd az ebédet követően a fertőrákosi öbölbe indult – az eredeti tervekhez képest egy órával később. A Fertő Tó Barátai Egyesület délután háromkor már felkészülten várta a misszió buszát: transzparensekkel dekorálták ki az egykori strandot lezáró kaput és kerítést.
Az egyesület – bár évek óta leveleznek szakértői az UNESCO-val is – az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságától kapta meg a hivatalos felkérést arra, hogy a hétfői bejárást követően kedden az ausztriai tanácskozáson öt percben elmondhassák védőbeszédüket angolul. Pontosan 19 óra 27 percük volt rá, hogy válaszoljanak a meghívásra.
Rekonstrukció helyett rombolás
„Természetesen az idő rövidsége ellenére is elfogadtuk a meghívást, hiszen kötelességünknek érezzük, hogy minden lehetőséget megragadjunk a Fertő védelmében.
Abban az öt percben hangsúlyozni fogjuk, hogy a Fertő tavi vízitelepen nem rekonstrukciót, hanem túlzott fejlesztést terveztek, ami nem felelt meg a világörökségi terület kezelési tervének. Az engedélyek és azoknak kiadási módja jogszabályokat is sértett, ráadásul a beruházó nélkülözte az egyezményben rögzített társadalmi konzultációt”
– foglalta össze mondanivalójukat Major Gyula, miközben a buszra vártunk a kapu előtt. A biztonsági őr nekünk nem nyitotta ki a kaput, „odaátról”, tisztes távolból többen is figyelték a civileket. Akik a kerítésnek háttal állva, tábláikat az út felé fordítva abban bíztak, a látvány egyértelmű a misszió tagjai számára is: a területen nem rekonstrukció történt, hanem rombolás.
A 2021-ben alapított Fertő Tó Barátai csoport már-már mozgalommá nőtte ki magát. Következetesen ragaszkodnak az induláskor megfogalmazott célokhoz és minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegyék: emberközpontú, természetbarát, arányos mértékű fejlesztést szeretnének látni a Fertő tó magyarországi oldalán. Nem áll mögöttük többezres tömeg, de akik mozdulnak a szavukra, azok elkötelezettek. Például Molnár Judit, aki fiával tartotta a transzparenst.
„Itt nőttem fel, nekem ez a táj szép és kedves volt. A következő nemzedéknek milyen lesz? Meg kell próbálnunk rádöbbenteni az embereket arra, hogy a tiszta víz és levegő létezésünk alapja. Ha ezeket tönkreteszik, beszennyezik, vége a történetnek” – vallja. Mellette két idős hölgy kempingszékben bólogatott; Sift Tivadarné és Molnár Jenőné a boldog Fertő parti nyarakra emlékeznek.
A probléma lényege annak mértéke
Az UNESCO misszió elsősorban azt vizsgálja, a világörökségi rangnak megfelel-e még a terület, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve képzeljünk el mondjuk egy norvég házaspárt, akik szeretnék végigjárni az európai UNESCO Világörökség címmel kitüntetett helyeket, elutaznak a Fertő-tájra, ahol végiglátogathatnak ugyan bájos falvakat és megismerhetnek kedves embereket, de a tó partján csak kerítést, betont és építési terület találnak. Már négy éve.
A magyar kormány kiemelt beruházásként párját ritkító turisztikai attrakciót álmodott ide úgy ötvenhektárnyi területen. Új csatorna, ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, motelek, bungalók, kemping, sportközpont, hatalmas hajó- és vitorláskikötő, 1200 gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkoló szerepelt a tervekben. Közel harmincezer négyzetmétert építenének be, 139 ezer négyzetméternyi felületet pedig leburkolnának. A hatalmas és rendkívül drága fejlesztés – az árak évről évre emelkednek, így most csak becsülni lehet, hogy 45-50 milliárdos beruházásról beszélünk – elkezdődött, de a cölöpházak lebontásánál, a kotrásnál, a nádas irtásánál és betonozásánál tovább nem jutott. A projektcéget is megszüntették, Lázár János minisztériuma kapta az egyelőre parkolópályára tett feladatot.
A misszió busza négy órakor érkezett, számukra természetesen kinyílt a kapu. A civilek kintről nézték, ahogy ötven méterrel beljebb férfiak és nők sétára indulnak.
„Úgy látszik, már nem is építési terület, nem kaptak ugyanis védősisakot” – jegyzi meg egy tapasztalt demonstráló. Korábban a műanyag sisak kötelező volt a kapun belül.
Hogy a busz elsötétített ablakai mögött ülők – akiket többek között a minisztérium, a tervező iroda, a Fertő-Hanság Nemzeti Park kalauzolt – vették-e a civilek molinókra írt üzenetét, az most nem derült ki.
Mit akar az UNESCO?
Egy korábban nyilvánosságra került határozattervezet szerint az UNESCO kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést.
Fel is kérték Magyarországot és Ausztriát is, hogy fontolják meg a felfüggesztését minden turizmussal kapcsolatos fejlesztési projektnek a Fertő körül, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a beruházások várható hatásairól. Merthogy
a Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van problémája.
Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek miatt is kritikát fogalmaztak meg. A tó breitenbrunni részén folyamatban lévő fejlesztést is figyelemmel kísérik.
A nemzetközi szervezet mindkét államnak befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítéseket javasol a beruházások kapcsán. Kevesebb épületet képzelnek el, a helyi építési hagyományokat tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával. Vagyis a beruházás nagyságának és területének csökkentését ajánlják – és éppen ezt szeretnék elérni a környezetvédő civilek is.
Kedden öt-öt percben a Fertő Tó Barátai és a Greenpeace Magyarország is ismertetheti álláspontját az Ausztriában folytatódó tanácskozáson. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse hétfőn délelőtt még a bíróságon ült, ahol a fertői fecskéket mentő, és a természetet védő Greenpeace-aktivistákat – köztük Udvaros Dorottyát is – első fokon elítélte a bíróság. Rodics délután részt vett a fertőrákosi öbölben tartott demonstráción, kedden pedig ő is kihasználja a missziótól kapott öt percet – a Fertő védelmében.
A civilek a tó partján egységesek, de egyben elkeseredettek is. Hogy miért, azt Major Gyula világította meg:
„Nagyon is el tudom képzelni, hogy az UNESCO – bár több csatornán is megkapták a veszélyekre figyelmeztető szakértői adatokat –, a végén tényleg vörös listára teszi a Fertő-tájat, de erre válaszul a kormány részéről csak egy vállrándítás lesz a válasz.
Egy elveszített világörökségi rang számukra talán kisebb veszteség, mint lemondani erről az irreális beruházásról.”
A keddi védőbeszéd
A Fertő Tó Barátai Egyesülettől előre megkaptuk a keddi felszólalásuk anyagát. Eszerint a fejlesztés építészeti értelemben nem felel meg a 2003-ban készült, a tervek készítésekor érvényes kezelési tervnek, a rekonstrukció szó pedig nem megfelelő kifejezés arra, hogy a telep korábbi mintegy 15 hektáros nagyságát 77 hektárra növelné a beruházás. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a hivatalos szervek, „köztük a fejlesztéssel megbízott, 100 százalékban állami tulajdonú, és mára már megszűnt cég, korlátozták a fejlesztésekhez kapcsolódó információk elérhetőségét”. A tervezés folyamán egyáltalán nem történt egyeztetés az ICOMOS nemzeti bizottságával – írják.
A civilek azt is el fogják mondani, hogy a hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély nem felelt meg egy nagyon fontos magyar jogszabálynak, amely szerint az élővizeink, így a Fertő tó medrében is csak bizonyos vízi létesítmények helyezhetők el – ennek a feltételnek sem a zártsorú apartmanházak, sem az ökocentrum, sem a szálloda nem felel meg. | A világörökségi rang elvesztése kisebb veszteség nekik, mint lemondani erről az irreális beruházásról | UNESCO-küldöttség járt a Fertő magyar oldalán hétfőn, vizsgálva a védett területen elindított beruházás környezeti hatásait. Kedden az osztrák oldalon is körülnéznek, hasonló okokból. A misszió többnapos tanácskozásának tétje óriási: akár az úgynevezett világörökségi vörös listára is kerülhet a Fertő-táj, ami szoros ellenőrzést hozhat, ugyanakkor ha a lényeg nem változik, a címet is visszavonhatják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/02/sopron-ferto-to-helyi-tudositas-unesco-kormanyules-orban-viktor | 2023-10-02 10:36:00 | true | null | null | Telex |
Schadl György autóját 2021. november 5-én, délután fél kettő után néhány perccel állították félre a készenléti rendőrök a ferihegyi repülőtér prémium parkolójához vezető úton. Schadl a neje, valamint több millió forintnyi euró és dirham társaságában utazott volna Dubajba, állítása szerint tíz napra nyaralni. A rendőrök szerint viszont kapott egy fülest, és menekülni akart volna az országból, mivel az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye. Schadlt a helyszínen megbilincselték, előállították, és azóta is letartóztatásban van.
Schadl György elfogása után másfél órával, délután háromkor a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai megjelentek Kanál monori lakásánál. A lehallgatási jegyzőkönyvekben szereplő Kanál fedőnév F. Vivient takarja, aki akkor már tíz éve volt Schadl közvetlen munkatársa, papíron végrehajtójelöltként, a valóságban pénzügyesként és titkárnőként.
Kanál ruházatát a helyszínen átvizsgálták, majd rövid beszélgetés után a Központi Nyomozó Főügyészség Népligetnél lévő irodájába szállították. Az NVSZ munkatársai délután ötkor átadták a nőt az ügyészeknek.
Azt, hogy a következő három órában mi történt, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy az ügyészek F. Vivient hivatali vesztegetés bűntettében bűnsegédlettel vádolták, de együttműködés esetén vádalkut ajánlottak neki. Kanál pedig a jelek szerint nem akart börtönbe menni, és ezen nem is gondolkodott sokat, mert még ott a helyszínen beleegyezett a vádalkuba.
Azonnal megtört és Schadlra vallott
Kicsivel több mint három órával a megérkezése után, 20.19-kor ügyvéd nélkül kezdték el a titkárnő kihallgatását. Ő pedig kertelés nélkül elmondta, hogy tíz éve dolgozik Schadlnak, aki az utóbbi években gyakran járt az Igazságügyi Minisztériumba Völner Pállal találkozni, és 2-3 millió forintos összegeket adott át neki különböző szívességekért cserébe.
Kanál arról is beszélt, hogy a bevételeiket és a kiadásaikat egy Excel-táblázatban vezették, amelyben külön megnevezésük volt a Völnernek juttatott összegeknek. Bevallotta, hogy a táblázathoz csak páran fértek hozzá, köztük Kés (M. Viktor), Schadl sofőrje.
A kihallgatás után a helyszínen lévő főügyészhelyettes és F. Vivien alá is írták a vádalkuról szóló szerződést, amelyben a hatóságok büntetlenséget ajánlottak a nőnek, ha mindent elmond Schadl és Völner korrupciós kapcsolatáról, és bizonyítékokat is szolgáltat erre. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az ügyészek a megállapodást azzal indokolták, hogy Schadl és Völner leleplezéséhez nagyobb érdekük fűződik, mint Kanál megbüntetéséhez.
F. Vivient másodszor (ekkor már ügyvédje társaságában) november 11-én hallgatták ki, amikor megmutatták neki a Schadl végrehajtói irodájában, az egyik laptopon talált Házipénztár nevű Excel-táblázatot. A titkárnő ekkor részletesen, egyesével vallott a táblázat tartalmáról, és elsősorban az abban szereplő, állítólag Völnernek juttatott többmilliós tételekről.
November 16-án, a harmadik kihallgatásra Kanál már egy pingvin formájú, gumírozott pendrive-val érkezett, amelyről a Moncsi elszámolás nevű Excel-táblázatot mutatta meg az ügyészeknek. Ez annak a monori végrehajtói irodának a befizetéseit tartalmazta, amelytől Schadl Kanálon keresztül szedte be a neki járó sarcot.
Kanál legnagyobb dobása
F. Vivien akkor folyt bele a főnöke védelmi pénzes rendszerébe, amikor a kihallgatás előtt négy évvel egy ismerőse, bizonyos Szabó Balázs jelentkezett végrehajtónak. A titkárnő az irodában, cigizés közben felhozta a témát Schadlnak, aki csak annyit kérdezett, hogy Szabó megbízható-e. A titkárnő igent mondott, Schadl pedig elintézte Szabó kinevezését.
Alig kapta meg Szabó a megbízatását, amikor F. Vivien közölte vele: az iroda nyereségének felét le kell adnia Schadlnak, „hogy mindenki boldog legyen”. Schadl titkárnője ezt a kihallgatáson úgy írta le, hogy „szerintem nem számított erre a Szabó Balázs, kissé kiborult, de átgondolta és belement. Valószínűleg én is rábeszéltem. Bár pontosan nem emlékszem, hogy anno a monori pizzériában milyen beszélgetés zajlott le közöttünk, de emlékszem, hogy én is ideges voltam. Szerintem nem kellett elmagyarázni Balázsnak, hogy miért kéri Gyuri a bevétele 50 százalékát, hiszen ő is tudta Schadlről, hogy gyakorlatilag teljhatalma van a végrehajtók felett, mint a Kar elnöke.”
Szabó tehát első körben a nyeresége felét adta át Kanálon keresztül Schadlnak, aki azt mondta, annak a fele Völnernek megy tovább. Később azonban Schadl megengedte a titkárnőjének, hogy a Szabónál maradó nyereség felét magának követelje, a végrehajtó pedig ebbe is belement. Innentől kezdve tehát már csak a profit negyede maradt Szabónál, annak második negyede Kanálhoz, harmadik negyede Schadlhoz, negyedik negyede pedig állítólag Völnerhez jutott.
Szabót Schadl 2018-ban nevezte ki monori végrehajtónak, ő pedig onnantól kezdve minden évben készpénzben adta át az irodája nyereségének háromnegyedét Kanálnak. Kanál szerint egyszer ez akkora összeg volt, hogy ő nem is akarta azt bevinni Schadl irodájába, hanem megkérte Kést, Schadl sofőrjét, hogy jöjjön érte, és Monoron, az utcán adta át neki.
Szabó egyébként még idén májusban bűnösnek vallotta magát, és részletesen vallott Schadlra is, ezért cserébe csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ő azt vallotta, hogy összesen 190,5 millió forintot adott le védelmi pénzként Kanálnak. Kanál szerint ő személyesen 40 milliót rakott zsebre Szabó nyereségéből.
Nem a vádlottak padján ül
F. Vivien saját védelmi pénzes esete ellenére az igazságszolgáltatás tartotta magát az eredeti megegyezéshez, és így ő a perben nem vádlottként, hanem tanúként érintett. Kihallgatása már júniusban elkezdődött, amikor (védelme érdekében a vádlottaktól mindig elválasztva) részletesen megismételte az első napokban adott vallomásait.
A bíróságokon például beszélt arról, hogy Szabótól egy ponton a korábbinál több pénzt kértek, amit azzal indokoltak meg, hogy Völnernek is kell adni belőle. Máskor pedig azt mondta, hogy az államtitkárnak szánt pénzeket jelöletlen borítékban kellett előkészítenie, mielőtt Schadl a kocsiba szállt volna velük. | Megzsarolt egy végrehajtót, védelmi pénzt szedett Schadl titkárnője, aztán az első pillanatban elárulta főnökét | Schadl György egyik legközelebbi munkatársa, pénzügyese és titkárnője volt F. Vivien, akit Kanál néven hallgattak le a nyomozás első időszakában. Ő nemcsak asszisztált Schadl védelmi pénzek beszedésére épülő hálózatához, de maga zsarolt meg és szervezett be egy végrehajtót, akinek aztán a nyeresége háromnegyedét elvették. A végrehajtói kamara elnökének letartóztatása után Kanál azonnal vádalkut kötött, és most a per egyik koronatanújaként vall volt főnökére. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/03/schadl-gyorgy-volner-titkarno-kanal-zsarol-vegrehajto-vegrehajtas-per-arulas | 2023-10-03 10:45:00 | true | null | null | Telex |
F. Vivien is vádlottak között foglalt volna helyet, ő volt ugyanis Schadl egyik legfőbb bizalmasan és irodavezetője. Az asszony maga is számos feltételezett bűncselekményben vett részt. Elfogása után azonban azonnal vádalkut kötött. Minden részletre kiterjedő, önmagára nézve is terhelő beismerő vallomást tett, nagyban segítette ő a nyomozók munkáját. A két fővádlott mellett már több végrehajtót elítéltek, de még így is több mint tízen várják a per folytatását a vádlottak padján.
F. Vivien már korábban is tett tanúvallomást a tárgyaláson, de ragaszkodott ahhoz, hogy zárt videóláncon keresztül hallgassák meg, nem akart az általa megvádolt Schadl Györggyel találkozni. A törvényszék ezt a keddi tárgyaláson engedélyezte.
A vádlottak ügyvédei már korábban is jelezték, hogy az asszony vallomása több ellentmondást is tartalmaz, amelyekkel szembesíteni készülnek koronatanút.
Völner Pál ezúttal is megjelent a tárgyaláson. Schadl Györgyöt és a harmadrendű vádlottat, R. Róbertet ezúttal is bilincsbe verve vezették be a tárgyalóterembe.
Dr. Tóth Erzsébet bíró bejelentette, hogy a bíróság rövidesen dönt Schadl György tulajdonában lévő, s az elmúlt időszakban látókörbe került hajó és repülőgép lefoglalásáról. Az elmúlt időszakban számos ingatlant, járművet és egyéb értéktárgyakat foglaltak le a hatóságok a vagyonvisszaszerzés érdekében. Tanúvallomás szerint Schadl György a repülőjét a Budakeszi repülőtéren tartotta, ott repült vele többször is.
Azt is elmondta a tárgyalást vezető bíró, hogy az elmúlt hetekben megküldték a koronatanútól lefoglalt asztali naptár digitalizált változatát.
Ekkor Papp Gábor, Völner Pál ügyvédje kért szót. Mint mondta, fontos volna tisztázni, hogy pontosan kié volt az a lefoglalt naptár, s az azon lévő ragaszok szövegeit ki írta.
- 2020-ban és 2021-ben négy találkozó is szerepel a naptárban Schadl György és Varga Judit igazságügyiminiszter között. Szerepel ezek mellett egy Karmelita beírás is - mondta Papp Gábor. - Ha a fentieket tisztáznák, az egy indokkal többet jelentene Varga Judit tanúkénti beidézéséhez - tette hozzá a védő.
A bíró megjegyezte, hogy a tanúkihallgatás során ezt tisztázható.
- Senki nem mer hozzányúlni, rossz állapotban van. Emiatt az ügyész személyesen is jelen volt a bűnjelek bontásánál a bűnjelcsoportnál. Végig figyelemmel kísérte, amikor ezeket a bizonyítékokat berendszerezték a megfelelő kódok szerint - árulta el a bíró.
- Minden ilyet próbálunk nyomon követhetővé és ellenőrizhetővé tenni - szögezte le dr. Tóth Erzsébet bíró.
A következő lépésként a bíróságra augusztusban beérkezett pendrive-okat és telefonokat mutatta be a bíróság. Ezek egy lezárt, körberagasztott kartondobozban érkeztek, s mindeddig nem nyitották fel.
Tóth Erzsébet a fotósok és kamerák előtt bontotta fel a dobozt. A koronatanú adatrögzítőjét, a pingvin alakú pendrive-ot magasba emelve mutatta be a videóvonal túlsó felén képernyőn látható F. Viviennek, aki felismerte, hogy ő használta a lefoglalt eszközt.
- Ez az én asztali naptáram volt, de más is beleírhatott. Volt, hogy én kértem meg F. Vivient vagy sofőrömet, M. Viktort, hogy írjanak bele - állította Schadl.
F. Vivien is felismerte több saját bejegyzését is.
Völner Pál neve először 2016-ban tűnt fel, egy déli találkozó erejéig, de nem derült ki, hogy ki írta be, senki nem ismerte fel az írást.
2017-ben már többször is feltűnt a volt államtitkár neve, majd 2020-ban és 2021-ben már volt, hogy egy hónapon belül többször is.
Emellett Trócsányi László - Varga Judit elődje - és Süli János, a paksi atomerőmű építéséért felelős tárca nélküli exminiszter neve is felbukkant a naptárban.
A tárgyalás október 12-én ugyancsak F. Vivien meghallgatásával folytatódik. | A nő, aki mindent elmondott Schadl Györgyről – A vád koronatanúját hallgatták ki | Budapest - Völner Pál, Varga Judit, Trócsányi László, Süle László - jól csengő nevek hangoztak el tegnap a Fővárosi Törvényszéken, mégpedig az utóbbi évtized legjelentősebb korrupciós botrányának büntetőperén. A bíró a korábbi igazságügyi államtitkár és tárcavezetők nevét Schadl György, a bírósági végrehajtói kar egykori elnökének lefoglalt, s most bemutatott 2020-2021-es asztali naptárából olvasta fel, mellettük gyakorta pontos időpont is szerepelt. Ráadásként a tervezett találkozók helyszíneként többször látható az igazságügyi minisztérium, s legalább kétszer a Karmelita is. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl-ugy-f-vivien/mzqv637 | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Hűtlen kezeléssel gyanúsított meg egy személyt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a potom pénzért eladott egykori Thököly úti MSZP-székház ügyében – értesült a Magyar Nemzet.
Kerestük a rendőrséget is, akik megerősítették információnkat. Mint írták, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt folytat nyomozást, amely során a nyomozók 2023. szeptember 28-án egy férfit gyanúsítottként hallgattak ki. A folyamatban lévő eljárás érdekeire való tekintettel további tájékoztatást nem áll módunkban adni”.
„Igazából sz…r üzlet volt”
Az ingatlanbotránnyal összefüggésben – Hadházy Ákos feljelentése alapján – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tavaly indult nyomozás.
A feljelentés szerint a Thököly úton álló mintegy kilencszáz négyzetméteres, négyszintes ingatlant 128 millió forintért adta el az MSZP József Attila Alapítványa Tóth cégének, a Tigris 1993 Kft.-nek.
Az irodaként nyilvántartott, de kilenc, lakásként használható részre bontott ingatlanért 2019 elején fizetett 143 ezer forintos négyzetméterár rendkívül jó befektetésnek tűnt a Zuglóban 2015 után meredek emelkedésnek indult ingatlanárak mellett. Tóth cége a vásárlás után ráadásul átminősíttette lakássá és felújította az ingatlanrészeket, majd lakásonként értékesíteni kezdte azokat.
Tóth korábban a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott az ingatlanvételről, hogy keresett rajta, de szerinte „igazából szar üzlet volt”.
Tóth a zuglói parkolási botrányban már gyanúsított
Tóth Csabával kapcsolatban érdemes azt is megemlíteni, hogy ő – Horváth Csaba polgármesterrel együtt – gyanúsítottja a zuglói parkolási botránynak. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúja szerint a szocialista politikus összesen 250 millió forintnyi kenőpénzt vett át a zuglói parkolási cég egyik befolyásos volt munkatársától.
Borítókép: Borítókép: Tóth Csaba és Karácsony Gergely (Fotó: Facebook) | Lecsapott a rendőrség a szocialista ingatlanbotrány egyik gyanúsítottjára | Már van gyanúsítottja a Thököly úti volt MSZP-székház fillérekért történő eladásának – tudta meg a Magyar Nemzet. A gyanú szerint az áron alul eladott ingatlan később busás hasznot hozott a szocialisták zuglói elnökének. A rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomoz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/lecsapott-a-rendorseg-a-szocialista-ingatlanbotrany-egyik-gyanusitottjara | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Turisztikai Szövetség 2020-ban felnőtt szakmai oktatás céljából hozta létre a Magyar Turizmus Akadémiát. Az intézmény stratégiai célja az, hogy „széles spektrumú, szakképzésre és felsőoktatásra épülő, gyakorlatban is jól hasznosítható, a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon elvárt magas minőségű, személyes, online és e-learning-tananyagok formájában megvalósuló képzéseket biztosítson” – írta a turizmus.com tavaly februárban.
Azóta azonban felgyorsultak az események:
a felnőttképzésre létrehozott, kft.-ként működő akadémia ugyanis megvásárolt egy székelyföldi kastélyt, megszerzett egy balatoni panziót és felvásárolt egy olyan céget, amelyet korábban 500 millió forinttal támogatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).
Haladjunk sorban. Már 2012-ben arról szóltak a hírek, hogy az esztergomi önkormányzat megválna a Kovászna megyei Vargyason található Daniel-kastélytól, melyet a hozzá tartozó kerttel és arborétummal együtt 2005-ben 300 ezer euróért Daniel Polixena bárónőtől vásárolt meg a város. Forrásunk szerint a kastély kihasználtsága finoman szólva sem volt túl jó, miközben évente sok millió forint ment el a fenntartásra, állagmegóvásra. Végül a képviselő-testület az év elején úgy döntött, hogy eladja a kastélyt, a magházat és az istállót. A februári testületi ülése jegyzőkönyve szerint versenytárgyalás során értékesítették az ingatlant a Magyar Turizmus Akadémiának. A vételár 477 ezer euró volt, vagyis úgy 186 millió forint volt.
A márciusi ülésen a város romániai kastélycégét, az S.C. Esztergom s.r.l.-t is értékesíteni tervezték, meg is hirdették 86 ezer eurós (34 millió forintos) induló áron a licitet. A kastélycéget tulajdonló önkormányzati cég, a Strigonium Zrt. felügyelőbizottságának jegyzőkönyve szerint a romániai cég tulajdonjogára a Magyar Turizmus Akadémia Kft. és a kizárólagos tulajdonában álló Providebit Turisztikai Fejlesztő Kft. jelentkezett be.
Esztergom polgármesterét, Hernádi Ádámot próbáltuk elérni, de a 2019-ben a város élére került fideszes politikus nem válaszolt kérdésinkre. Ahogy a Magyar Turizmus Akadémia és tulajdonosa, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány sem, pedig kíváncsiak lettünk volna arra, miért éri meg egy felnőttképzéssel foglalkozó akadémiának megvásárolni egy székelyföldi kastélyt.
Habár Hernádi – aki korábban egy éven át az MTÜ kabinetfőnökeként tevékenykedett, 2018 októbere és 2019 februárja között pedig igazgatósági tag volt az MTÜ tulajdonolta Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nél. – nekünk nem válaszolt, közösségi oldalán azt tudatta, hogy a kastély eladásából befolyt összeget a balatonszepezdi egykori középiskolai üdülőtábor felújítására fordítja az önkormányzat.
A kastélycég megvásárlása után következett a Magyar Állami Népi Együttes Liszt Ferenc-díjas, érdemes művésze, Pál István cégének megszerzése. Erről a hvg.hu számolt be elsőként. A cikkben arról írtak, hogy az Értékeink Öröksége Kft. pár éve 490 millió forint támogatást nyert el az MTÜ-től, amely szorosan együttműködik a Princzinger Péter vezette Magyar Turisztikai Szövetséggel.
Itt azonban nem állt meg a Magyar Turizmus Akadémia. 2023 nyarán ugyanis megszerezte a Stadium Home Kft.-t, amelynek telephelye a Veszprém megyei Barnagon található. A Fő utcai ingatlanon jelenleg is épül egy hatszobás panzió, ottjártunkkor is dolgoztak a munkagépek, úgy tűnt, már nincs messze az átadás időpontja, a nyílászárók már a helyükön vannak, kívülről szinte kész van a panzió, amely a polgármesteri hivatal szomszédságában áll.
A tulajdoni lap szerint az ingatlan júniusig Kulin Ildikó, Kulin Miklós balatonhenyei polgármester felségének tulajdona volt, ezt követően került az ingatlan a Stadium Home Kft.-hez, amelynek korábban szintén Kulinék voltak a tulajdonosai, immáron viszont a Lénárd Gábor által irányított Magyar Turizmus Akadémiáé.
A folyamat már legalább 2-3 éve zajlik. Pár évvel ezelőtt találkoztunk a tervekkel, hiszen településképi konzultáció szükséges az építési engedélyekhez. Főépítészünk apróbb módosítások után el is fogadta a kiviteli terveket, meg is adtuk a szükséges határozatot a hatszobás panzió építési engedélyeztetéséhez. A kérelmet Kulin Miklós és felesége, Kulin Ildikó adta be. Az utóbbi időben lassabban haladt az építkezés – ma már folyamatosak a munkálatok –, és nemrég jutott a tudomásunkra, hogy új tulajdonosa lett a panziónak
– mondta a 24.hu-nak Horváth Zoltán, a Balaton-felvidéki település polgármestere.
Kulin Miklós nem kívánt nyilatkozni az ingatlanról, amelybe egyébként az Opten cégadatai a mai napig be van jegyezve a barnagi Református 500 Egyesület, amelynek egyik tagja Kulin Ildikó.
Az erdélyi származású, de évtizedekig Németországban, Hamburgban élő Kulin Miklós korábban Barnag polgármestere is volt. Hivatali idejét azonban nem tölthette ki, mert a képviselő-testület 2016-ban feloszlatta magát. Legutóbb 2021 elején írtunk róla, amikor Balatonhenyén választást tartottak. Ő volt az, akit Varga Judit akkori igazságügyi miniszter – időközben már csak volt – férje, Magyar Péter ajánlott be polgármesternek a településen mint régi barátját. | Felnőttképzésre hozták létre, székelyföldi kastélyt és Balaton-felvidéki panziót vett a Magyar Turizmus Akadémia | A felnőttképzésre létrehozott Magyar Turizmus Akadémia néhány hónap leforgása alatt megvásárolt egy romániai kastélyt, egy Balaton-felvidéki ingatlant – melyen éppen panzió épül – és egy olyan céget is, melyet korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség félmilliárd forinttal támogatott. Az akadémia tulajdonosa az a Magyar Turisztikai Szövetség, amely 900 millió forint közpénzt költött el egy társasjátékra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/10/04/magyar-turizmus-akademia-turisztikai-ugynokseg-felnottkepzes-oktatas-romaniai-kastely-balatoni-panzio/ | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mivel törvény és a pályázati kiírás feltételei sem tiltják, hogy egy település polgármesterének vállalkozása állami pénzekre pályázzon, ezért a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között sorra bukkanak fel a szerencsés polgármesterek.
A Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között találjuk például a Braun-Bősz Pincészet Szolgáltató Kft.-t, amely 59,9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Wien&Schlaf Panzió felújítására és kapacitásbővítésére. Ez azért érdekes, mert a társaság egyik tulajdonosa Braun Zoltán, a paksi járásban található, és mindössze ezer lakosú Györköny falu független polgármestere.
Panziónk 2017-ben 4 szobával és 2 présháztetőtérrel kezdte meg működését. 2020-ban újabb nyolc szobával és három csillagos minősítés megszerzésével már 28 főnek kínálunk szálláshelyet, melyet kanapéágyaink felhasználásával akár 43 főig tudunk bővíteni
- szól a panzió bemutatkozása. Konkrétan a polgármester panziójában a 60 millió forint közpénzből plusz hat szobát építettek, így 12-ről 16 ágyra nőtt a férőhelyek száma. A meglévő szobákat felújították, valamint energiahatékonyságot célzó fejlesztéseket csináltak, bővítették a konyhát és új, 110 fős rendezvénytermet alakítottak ki. A támogatás mértéke 70 százalékos volt és idén áprilisra készültek el a munkával.
Vízióm egy olyan Györköny létrehozása Európa és Magyarország közepén, melyben szép épített- és természeti környezetben, aktív gazdasági és társadalmi éllettér biztosítja a minőségi élet lehetőségét
- mutatkozik be Braun Zoltán a falu honlapján. Sikeres polgármesterről van szó, hiszen 2006 óta ő a falu első embere. A 2019-es választáson is közel 54 százalékos eredménnyel zárt, tehát tavaly duplán örülhetett: nyert a választáson és a Kisfaludy-pályázaton is. Maga a Braun-Bősz Pincészet Szolgáltató Kft. is szépen fejlődik, hiszen tavaly 10,7 millió forintos forgalom mellett 28 millió forintos profitot értek el, de osztalékot nem vettek ki.
Maga Györköny is egyre csinosabb, például 2019-ben készült el a pincefalu turisztikai fejlesztése 98 millió forintos európai uniós támogatásból. A 11 hektáron fekvő pincefalu 300 présházat foglal magában, a legrégebbiek több mint kétszáz évesek. A polgármester pincészete a györkönyi Pincehegy közepén található.
Ragadós példa
Persze nem Braun Zoltán az egyetlen polgármester, aki rástartolt az állami pénzekre. Lapunk írta meg, hogy a Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk a MEGYERVAD Vadgazdálkodási, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.-t, amely a Verbói vendégház fejlesztésére kapott 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. A cég Nógrádmegyer független polgármestere, Verbói Gábor és családja tulajdonában van, ügyvezetője a polgármester felesége. A családi vállalkozás jól megy, 2019-ben 160 millió forintos árbevételből 7 millió forint nyereség jött össze, amit ki sem vettek a cégből.
Szintén lapunk írta meg, hogy az AURORA MAGYARORSZÁG Szolgáltató Bt. kereken 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Móló Apartman fejlesztésére. Ez azért érdekes, mert a társaság beltagja Szomorú Szilárd, Balatonszemes volt fideszes polgármestere, aki idén június 30-án mondott le, mert belefáradt a települést lejárató hadjáratba.
Az önkormányzati törvény szerint csak a 3 ezer fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. A kisebb településeken csak a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság tagja nem lehet. Ugyanakkor egy lapunk által megkérdezett önkormányzati szövetség vezetője azt mondta: nem törvényellenes ugyan, hogy egy polgármester cége állami pénzekre pályázik, de nem szerencsés ilyet tenni.
A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá.
Ez teljesen igaz, hiszen például Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban is egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Például a BSP Ingatlanberuházó Kft. 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására. A BSP egyik tulajdonosa a HB Property Kft.-n keresztül Bacsa György, aki Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató unokatestvérének a fia és a MOL egyik igazgatója, de Hernádi Gran Private Equity Zrt. nevű cégében is igazgatósági tag. De megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója is vissza nem térítendő állami támogatást kapott. | Kisfaludy-pályázatok: rámozdultak a polgármesterek is az állami ingyenpénzre | Közel 60 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak örülhet a Tolna megyei Györköny falu polgármestere, aki rendezvényteremmel és plusz szobákkal bővíthette közpénzből a panzióját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-penzek-ramozdultak-a-polgarmesterek-az-allami-ingyenpenzre.html | 2020-11-22 09:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
A tavalyi önkormányzati választások után Budapesten több ellenzéki politikus is vezető pozícióba került fővárosi intézményeknél. Közéjük tartozott az MSZP-s Czeglédy Gergő is, aki alpolgármester lett Óbudán és a fővárosi közlekedés fejlesztéséért felelős BKK felügyelőbizottságába is bekerült.
Czeglédy azonban nemcsak politikusként, vállalkozóként is aktív. Az ő cége volt az egyik nyertese egy olyan, főleg uniós forrásból megvalósuló programnak, amelynél a Direkt36 információi szerint az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szabálytalanságokat talált.
Az OLAF húsz olyan pályázatot kifogásol, amelyeken csatornafejlesztési beruházások reklámozására lehetett pénzt szerezni. A győztes cégek feladata az volt, hogy szórólapokkal, táblákkal, lakossági fórumokkal reklámozzák az egyes településeken megvalósuló szennyvíztisztító fejlesztéseket. Az OLAF által kifogásolt 20 tender összértéke számításaink szerint több mint félmilliárd forint. A projektre adott pénz 85 százaléka származott uniós forrásból.
Az OLAF azt közölte a Direkt36 kérdésére, hogy vizsgálatuk szerint az érintett pályázatoknál korlátozott volt a verseny. A csalás elleni hivatal a közelmúltban lezárult vizsgálata után azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy tegyen lépéseket a szabálytalanul felhasznált pénzek visszaszerzésére. Az ügyről további részletet nem árultak el, így azt sem közölték, hogy mekkora összeg visszaszerzésére tettek javaslatot.
A 2018-19-ben lebonyolított kommunikációs tenderek többségét a Fidesz-közeli gazdasági körhöz tartozó Várnai Tamás cégei nyerték el. Várnai volt az ügyvezetője az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Produkció Kft.-nek, az újabb Fidesz-kormányzás alatt pedig egy ideig a kormánnyal szimpatizáló Tv2 igazgatósági tagja is volt. Az OLAF által kifogásolt pályázatoknál néhány esetben Czeglédy Perfektum PR Kft. nevű cége volt Várnai konzorciumi partnere, más esetekben pedig a szocialista politikus cége alvállalkozóként vett részt a munkákban.
Czeglédy a Direkt36-nak elismerte a vizsgálat tényét. Azt írta, az uniós hivatal munkatársai ellátogattak a cégéhez, végig nézték az eljárások anyagait, és szerinte mindent rendben találtak. Czeglédy szerint az OLAF nem emelt kifogást a pályázatok résztvevőivel, így az ő vállalkozásánál szemben sem.
Várnai cégei és a pályázatok többi résztvevője nem reagált a kérdéseinkre. A pályázatokat lebonyolító állami cégtől, az NFP Nonprofit Kft.-től megkérdeztük, tudnak-e az OLAF nyomozásáról, és vizsgálták-e, hogy milyen kapcsolódási pontok vannak a pályázatok győztesei között. A megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ.
Hagyó mellől a kormány közelébe
Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy az egykor Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes titkárságvezetőjéként dolgozó Czeglédy cégcsoportja a 2010-es kormányváltás után látványos növekedést produkált. Számos megrendelést kapott állami és önkormányzati cégektől, a munkákat pedig több esetben konzorciumban nyerte el. Czeglédy konzorciumi partnerei között volt több kormányközeli figura, így Várnai is. Közösen szerveztek például korrupció elleni rendezvényeket a rendőrség belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak. Czeglédy tagadta, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezője lenne, és szerinte Várnai nem tartozik a „NER-lovagok” közé.
Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő a cikkünk megjelenése után, 2018 őszén figyelt fel a csatornaberuházások népszerűsítéséről szóló tenderekre. A politikus nemcsak azt kifogásolta, hogy a pályázatok többségére csak egy jelentkező adott be ajánlatot, hanem azt is, hogy szerinte ezek túlárazottak voltak. A egyik tender esetén például azt mutatta be, hogy a nyertes 550 ezer forintért vállalta egy tájékoztató tábla leszállítását, miközben szerinte ez 35 ezerért is beszerezhető lenne.
A pályázatok miatt Hadházy tett bejelentést az OLAF-nál, a vizsgálat befejezéséről pedig az uniós hivatal október közepén tájékoztatta. Az erről szóló levelet Hadházy továbbította a Direkt36-nak.
Az OLAF azt közölte, hogy az ajánlásaikat nem a magyar félnek, hanem az Európai Bizottságnak teszik meg. Egy, az eljárást ismerő forrás szerint az OLAF pályázatokról szóló jelentése időközben meg is érkezett a Bizottsághoz, amely ezt továbbítani fogja a magyar hatóságoknak, és velük egyeztetve hoznak majd döntést az ügyben.
Meghívásos alapon
A húsz kommunikációs pályázat többségét a Várnai résztulajdonában álló cégek (Keiok Kft. és a Har Meron Hungary Kft.) nyerték el. Két esetben Várnai konzorciumi partnere Czeglédy Perfektum PR Kft. nevű cége volt. Négy esetben nyerte meg a tendereket más ajánlattevő, a Nuvu Kft. és a Leskovics Kft. A Leskovics Kft. sarkadi székhelye, a Nuvu Kft-nek pedig a korábbi gyulai fióktelepe olyan címen található, ahol Várnai cége korábban működött illetve amit jelenleg is használ. A Nuvu Kft. és a Leskovics minden esetben úgy döntött, hogy Czeglédy cégét kéri fel alvállalkozónak.
Az OLAF által kifogásolt pályázatok kivétel nélkül meghívásos közbeszerzések voltak. Ezeken a meghívott cégeken kívül azok indulhattak még el, akik időben észrevették a pályázatról szóló tájékoztatót, amelyet a pályázat elindítása előtt legalább öt nappal korábban kellett közzétenni.
Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője korábban a Direkt36-nak azt mondta, hogy az ilyen meghívásos eljárások mellett szól, hogy ezek kevesebb adminisztratív terhet rónak a kisebb vidéki önkormányzatokra, mint egy nyílt eljárás. Nagy szerint viszont, ha hiányzik a megfelelő kontroll, akkor ezzel az egyszerűsített eljárással vissza is lehet élni. | Az EU szerint szabálytalanul jutott pénz projektekre, amikben MSZP-s politikus kormányközeli figurákkal együtt vett részt | A tavalyi önkormányzati választások után Budapesten több ellenzéki politikus is vezető pozícióba került fővárosi intézményeknél. Közéjük tartozott az MSZP-s Czeglédy Gergő is, aki alpolgármester lett Óbudán és a fővárosi közlekedés fejlesztéséért felelős BKK felügyelőbizottságába is bekerült. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-eu-szerint-szabalytalanul-jutott-penz-olyan-projektekre-amikben-egy-mszp-s-politikus-kormanykozeli-figurakkal-egyutt-vett-reszt/ | 2020-11-11 09:47:00 | true | null | null | Direkt36 |
A „koronatanúnak” nevezett F. Vivien, Schadl György bizalmasának meghallgatásával folytatódott kedden a végrehajtói kar volt elnökének és az egykori igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes exállamtitkár, Völner Pál korrupciós pere a bíróságon.
F. Vivien korábban mindent borított az ügyészségnek, ezért nem vádlott, hanem tanú az úgynevezett Schadl-Völner-perben.
A tanú szerint milliós összegek mentek Schadl Györgytől Völner Pálnak.
Schadl asztali naptárában például ilyen feljegyzések szerepeltek: „Völner 12:30 Kossuth tér”, „Robi”, „Nagy Ádám”, „Trócsányi”, „Jeney”, „Varga Judit”, „2020. március 2. 11:30 Karmelita”, „Varju László”.
Völner védője továbbra is nagyon szeretné beidézni tanúként Varga Judit volt igazságügyi minisztert, ennek alátámasztására felolvasta Schadl naplójából azokat a dátumokat, amiken a végrehajtói kar volt elnöke Vargával találkozott.
Az elmúlt időszakban újabb autókat, hajót és repülőt is találtak Schadl birtokában, ezért az ügyészség kérvényezte, hogy azokat is foglalják le.
A koronatanúnak nevezett F. Vivien távmeghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden. Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
F. Vivient még a nyári szünet előtt kezdte el meghallgatni a bíróság, eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább. Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Mindezek mellett szerinte Schadl érinthetetlennek hitte magát.
A pingvines pendrive
Kedden a bíróságon előkerült egy pingvin alakú pendrive is: erről állította korábban F. Vivien, hogy a Völner Pálnak csurgatott pénzeket ezen a pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. A tanú szerint ezt a táblázatot Schadl kérésére hozta létre, és „amikor Gyuri szólt, hogy viszi a pénzt, akkor azokat ebbe is feljegyeztem (...) Kérte, hogy ne a rendszeres pénzekhez írjam, hanem tegyem külön táblázatba”.
Arról is beszélt, ezt a bizonyos pingvines pendrive általában nála volt mindig. A beírt összegek között egy ötmillió forintos bejegyzés is van, erről F. Vivien ezt mondta: „Schadl kérte, írjak fel 5 millió forintot, amit visz Völner Pálnak – nem tudom, itt a név hangzott-e el, vagy a barátunk kifejezés, de egyértelmű volt, hogy ebben a nyilvántartásban kell vezetnem”.
A bíró felolvasta a tanú korábbi írott vallomását is, ebben azt mondta, „amikor nagyobb összeg kellet Gyurinak azért, hogy azt Völner Pálnak vigye”, akkor az ilyen ügyleteket monogrammal kellett jelölni a pénztárban. „A nagyobb összeg alatt a több milliósakat értem”, tisztázta a nagyságrendeket F. Vivien, aki szerint „azért kellet monogrammal beírni, hogy látszódjon, konkrét céllal hozta el Viktor a pénzt, és azt ne kelljen az elszámolásba betenni”. M. Viktor Schadl sofőrje és egyik legfőbb bizalmasa volt, a vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között. M. tagadja a vádakat.
A szangvinikus naptár
Ezután eltöltöttek egy kis időt azzal, hogy Schadl asztali naptárjait vizsgálták, amikben a programjait, ügyleteit vezette. A naptár több lapját kivetítették, de sem Schadl, sem a védők nem tudtak megegyezni abban, kik és hányan írtak bele, és a bíró azt kérdezgette, melyik írásmód kihez tartozik. Pár védő még szakértőt is kirendelne a kérdés eldöntéséhez, Völner pedig közben a vádlottak padján csóválta a fejét. Schadl szerint elméletileg bárki írhatott bele, F. Vivien pedig azt mondta, ez a naptár Schadl irodájában volt, és valóban írhatott bele bármelyik irodai alkalmazott. Az biztos, hogy többek között írt bele ő és M. Viktor is.
A naptárakban például ilyen feljegyzések szerepeltek: „Völner 12:30 Kossuth tér”, „Robi”, „Nagy Ádám”, „Trócsányi”, „Jeney”, „Varga Judit”, „2020. március 2. 11:30 Karmelita”, „Varju László”.
Jeney az Jeney Orsolyára utalhat, a volt helyettes államtitkárra, aki részt vett a végrehajtók vizsgáztatásában, és aki kormányzati pozícióból sokat dolgozott a végrehajtási törvényen is. Jeney aztán 2017 nyarán otthagyta a kormányzatot, és megalakította saját végrehajtói irodáját. Azt is tudni, hogy Rogán Antal kabinetfőnökét Nagy Ádámnak hívják, és a nyomozati iratok szerint Schadl segíthetett neki elintézni a sikeres egyetemi vizsgákat – ez az ügy viszont nem került bele a vádiratba. Trócsányi László pedig az egykori igazságügyi miniszter volt, aki egyébként már elismerte, hogy beszélt Schadl Györggyel, bár szerinte végrehajtási szakkérdésekről.
Azt nem pontosították, ki az a Varju László, de létezik egy ilyen nevű DK-s képviselő, aki a 24.hu-nak elismerte, hogy egyszer találkozott Schadl Györggyel. Szerinte a DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-költéseire lett volna kíváncsi, a bíróság jogerősen meg is ítélte, hogy ki kell adnia az alapítványnak a számlákat. Az ügyben Varju elmondása szerint Schadlt jelölték ki végrehajtónak, de nem sikerült megismerniük a számlákat, a DK-s politikus szerinte Schadl az időhúzásra játszott.
Schadl egyébként a keddi tárgyaláson rendre közbeszólt, hogy a programoknál nem az ő kézírása van, a védője pedig azt kérdezte tőle, hogy ezek a találkozók egyáltalán megtörténtek-e? A végrehajtói kar volt elnöke azt felelte, „kissé szangvinikus volt a naptárvezetése”, de ha nem is jött létre valami program, esetleg áttették másik időpontra, nem húzott ki semmit a naptárából.
Nem érdekelte, ki az a Völner
Völner Pál védője, Papp Gábor arról kérdezte a tanút, hogy van-e arról konkrét tudomása, hogy Völner korrupciós pénzt kapott volna, mire F. Vivien azt felelte, nincs. Arról sem tud, hogy Völner bármilyen kötelezettségét megszegte volna, vagy bármilyen szabálytalanságot elkövetett volna a működése alatt. Schadl vízi találmányáról pedig azt mondta, azt „semmilyen összefüggésbe nem tudja hozni Völner Pállal”, ahogy a Mátrix iskola engedélyeztetését sem. De utána hozzátette, hogy Schadlt és Völnert ő csak a végrehajtással kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben tudja összekapcsolni.
F. Vivien azt is mondta, sokat nem tudott Völner Pálról a feltételezett bűncselekmények idején, de még most sem: „Annyit tudok róla, hogy Schadlval sokszor találkozott, illetve a végrehajtói konferencián részt vett (...) A minisztériumi államtitkár információval megelégedtem, ennél jobban nem is érdekelt”. Völner védője szerint az nem túl életszerű, hogy Schadl titkáraként és bizalmasaként utána sem néz annak két kattintással az interneten, kinek kéne tovább adnia Schadltól a pénzeket. „Nem tudom, mit változtatott volna a helyzeten, ha tudom a születési idejét” – szólt vissza a tanú.
Még mindig nagyon akarják Varga Juditot
Völner Pál védője, Papp Gábor kedden is elismételte az aggályait: egyrészt nem érti, hogy a nyomozati szakaszban miért nem hallgatták meg Vízkelety Mariann egykori államtitkárt, akire Völner mutogat, mert szerinte Vízkelety írta alá a végrehajtók kinevezéseit. Vízkelety bírósági meghallgatása egyébként tervben van.
Papp emellett még mindig nagyon be akarja idézni tanúként az azóta már lemondott igazságügyi minisztert, Varga Juditot, aki Völner vallomásában és a nyomozati iratokban is kiemelt szerepet kapott. Papp felolvasott néhány dátumot Schadl naplójából, köztük 2020 májusából és 2021 júliusából, amikor a végrehajtói kar volt elnöke találkozott Varga Judittal. Felolvasott egy olyan bejegyzést is Schadl naplójából, amiben a Karmelita szó szerepel.
Valóban volt hármas találkozó is volt „a jó miniszter asszonnyal”, Völner és Schadl között, és a nyomozati anyagok szerint a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Varga Judit a Telexnek erről korábban azt mondta, a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, és ezek mindig szakmai egyeztetések voltak.
Kedden az is kiderült, hogy az elmúlt hónapokban újabb autókat, hajót és repülőt is találtak Schadl birtokában, ezért az ügyészség kérvényezte, hogy azokat is foglalják le. Az eljárásban ugyanis már korábban lefoglalták a Schadl házaspár több milliárd forintnyi közös vagyonát, a bankszámláikat zárolták, az ingatlanokat pedig zár alá vették. | Egy pingvines pendrive-ot rántott elő a bíró, Schadl titkárnője szerint ezen vezette a Völnernek csurgatott pénzeket | A koronatanúnak nevezett F. Vivien távmeghallgatásával folytatódott a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós pere kedden. Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/03/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-per-targyalas-birosag | 2023-10-03 09:51:00 | true | null | null | Telex |
Tavaly augusztusban írtunk arról, hogy az ország egyik legkisebb, de a rezsicsökkentés miatt masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti a Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Több mint egy évvel ezelőtt azért kellett rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ várt arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.
Akkor Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester egyértelművé tette álláspontját, kijelentve, a víziközmű-rendszer legjobb helyen az önkormányzatoknál van. Aztán kísérletet tettek, hogy megtartsák a szolgáltatást és a vagyont, de a fideszes állami nyomás akkora volt a városvezetésen, hogy most beadták a derekukat. A 2022. augusztusi gyulai előterjesztésben azt írták: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteke. S hogy minden mindennel összefügg, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nemrégiben államosított békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-be olvad hamarosan bele az eddig a döntően gyulai kézben lévő víziközmű-rendszer.
Sokszor megírtuk, hogy hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek. Akkor a kabinet befagyasztotta a vízdíjakat a 2011-es árakon, amit még 10 százalékkal csökkentettek. Nem vették figyelembe az inflációt, a szolgáltatások, az energiaárak, a rezsi és munkabérek emelkedését. Így már előre látható volt, hogy ez a szolgáltatók összességében gigantikus veszteséghez vezet, egyszersmind nem lesz forrásuk fejlesztésre, sőt sok helyütt a karbantartásra sem. Ma ilyenformán csak tűzoltás folyik az ágazatban. Közben a Fidesz-kormányhoz közelálló Századvég tanulmánya kimutatta, hogy legalább 3-4 ezer milliárd forint értékű az az elmaradt beruházás az egyre jobban lerongyolódó ágazatban, ami ma égetően hiányzik. A hálózati veszteség elképesztő mértékű: vannak olyan települések és térségek, ahol ez megközelíti a 60-70 százalékot, de átlagosan 30-40 százalék között van. Rengeteg ívóvíz elfolyik, mielőtt a csapokba érne, egész egyszerűen azért, mert elavult a rendszer és nincs pénz a fejlesztésre.
Tavaly is, most is zsarolásnak nevezte a gyulai ellenzék, Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Leel-Őssy Gábor (DK) az állami „integrációt”. Galbács hozzátette, könnyen megjósolható, hogy csak ideiglenesen kerül állami tulajdonba ez az ágazat, „aztán majd Lölőnek adják oda, aki megemeli majd a vízdíjakat” – utalt Orbán Viktor strómanjára az egykori fideszes alpolgármester, aki 2019 óta ellenzéki képviselő Gyulát. Szavait Görgényi Ernő és az ugyancsak fideszes alpolgármester, Kónya István utasította vissza. Korábbi politikai vitákra utalva Kónya „árulónak” nevezte Galbácsot, míg Görgényi az egykori fideszes alpolgármester ellen indult adóügyi eljárására utalt.
Aligha meglepő módon a Fidesz-KDNP vezette Gyulán „az ukrajnai konfliktus” is az egyik érv amellett, hogy átadják a szolgáltatást az államnak. Azt is tudni vélik, hogy nem várható sem lakossági, sem vállalati vízdíjemelés. Így nem tudja éves bevételeit növelni a Gyulai Közüzemi Kft., amelynek a rezsicsökkentetett víziközmű-szolgáltatás miatt évi 300-500 millió az éves vesztesége. Az önkormányzat pedig képtelen évről évre a veszteségeket finanszírozni. Ráadásul – s ez mézesmadzagként szolgál –, ha átadják a szolgáltatást az államnak, akkor az átvállalja a felhalmozott tartozásokat is.
Érdekes mellékszál volt szeptember végi ülésen, hogyha 20 százalékkal meg tudná emelni a helyi szolgáltató a víz- és szennyvízdíjat, akkor nem lenne veszteséges. Ám az állami szabályozás erre nem ad lehetőséget, így az állam „ölelő” karjaiban köt ki víziközművagyon tulajdonjoga és a -szolgáltatás. A helyzetre jellemző, hogy a Gyulai Közüzemi Kft. jelenleg hónapról hónapra, folyószámla-hitelkeret mellett tudja biztosítani a bérek, a közterhek, a rezsi és a legszükségesebb beszerzések költségét.
A víziközmű-szolgáltatás és vagyon megszerzése kiemelt célja az államnak, ugyanis kiköti: „Amennyiben az Integrációs Programhoz való csatlakozási szándékot kinyilvánítja az önkormányzat, a Társaság (Gyulai Közüzemi Kft.) egy azonnali, a teljes működési hiányt november 30-ig lefedő támogatást kap, amelyet, ha az integráció végbe megy, nem kell visszatéríteni.”
A fideszes képviselők és a városérdeket hangoztató Városbarátok nevű ún. civilek megszavazták, hogy az államhoz kerüljön a víziközmű-szolgáltatás, két ellenzéki önkormányzati politikus pedig ellene voksolt. A Városbarátok három képviselőjének egyike sem szólalt fel a testületi vitában. Gyula és több környékbeli település hamarosan az állami tulajdonban lévő Alföldvíz Zrt.-hez tartozik majd. | Amikor a fideszes állam megeszi a Fidesz vezette önkormányzatot – Gyula átadja víziközművagyonát | Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/amikor-a-fideszes-allam-megeszi-a-fidesz-vezette-onkormanyzatot-gyula-atadja-vizikozmuvagyonat-262331 | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerősen, másodfokon is nyert a Demokratikus Koalíció abban a közérdekű adatigénylési perben, amelyet a közmédiában, az MTVA alkalmazásában dolgozók fizetési adatainak nyilvánosságra hozataláért indított. Így végre meg fogjuk tudni, mennyit keresnek az állam médiamunkásai.
A DK közleménye így fogalmaz: „a magyaroknak joga van tudni, hogy mennyi közpénzt visznek haza az Orbán-kormány hazugságait a közmédiában terjesztő propagandisták. Ezek az emberek ugyanis nem újságírók és nem a közérdeket szolgálják. Ők csupán a magyarok közös pénzéből jól megfizetett kormánypropagandisták, akik a több mint százmilliárd forintból üzemelő, szinte már pártállami médiaként működő MTVA-ban dolgoznak. A Demokratikus Koalíció azonban nem fogja hagyni, hogy a propagandisták titokban milliós fizetéseket vigyenek haza, miközben folytatják a hazugságok terjesztését.” | Ki kell adni, mennyi pénzt keresnek a közmédiánál | Megnyerte az erről szóló pert a DK. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-kell-adni-mennyi-penzt-keresnek-a-kozmedianal-262321 | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Másfél millió forintra büntette szerdán az Érdi Járásbíróság T. Mészáros Andrást, Érd fideszes volt polgármesterét, amiért 2019 szeptember végén úgy avatta fel a tömegesen megjelenő érdiek előtt a város egyik játszóterét, hogy az még nem készült el, és azt nem adták át hivatalosan. A játszóteret úgy özönlötték el a gyerekek, hogy többek között éles tárgyak, eszközök, vasrudak és huzalok veszélyeztették a gyermekek testi épségét. Aztán bekövetkezett a baj, egy kiskorú 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Kiderült szerdán az Érdi Járásbíróság aznap megjelenített tárgyalási jegyzéke alapján, hogy a 2019 őszén nagy botrányt kavart játszótér-ügy elsőrendű vádlottja T. Mészáros András, Pest megye legnagyobb városának egykori fideszes polgármestere.
Lemondtak a tárgyalás jogáról
T. Mészáros Andrást a helyi ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolta meg. A vádirat szerint T. Mészáros András és közeli munkatársa, a játszótér-építési projekt operatív vezetője Érd Papi Földeknek nevezett térségében úgy avatták fel a játszóteret, hogy azt a kivitelező még nem fejezte be, és a műszaki átadás-átvétel sem történt meg.
Az előkészítő ülésen nem hangzott el, hogy mindez két héttel az önkormányzati választás előtt, 2019. szeptember 28-án történt: a voksolásnak Érden az volt a tétje, hogy 2006 után egyhuzamban elnyeri-e ismét a polgármesteri posztot az idén 70 éves fideszes politikus.
Az ügyből óriási botrány kerekedett, miután az egyik kereskedelmi tévécsatorna a helyszínen forgatott. Az RTL Klub tudósításai után az egész országos sajtón végigsöpört a hír (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni). Az ügyészség szerint a játszóteret elözönlő érdiek, köztük kisgyermekes családok ezzel találták szemben magukat: a játszótér tava nem volt elkordonozva, a földből mindenféle veszélyes tárgyak, vashuzalok, vastag gégecsövek álltak ki, némely akna pedig nem volt lefedve.
Mint a vádiratból kiderült, kevés híja volt annak, hogy több gyermeknek bántódása essen, egy gyerek azonban könnyebb sérülést szenvedett. A szülők senkit nem találtak a helyszínen, akik szólhattak volna a veszélyes helyzetről vagy a sérülésről.
A vádirat ismertetése után történt valami, amire a kívülállók aligha számítottak. A mérnöki végzettséggel rendelkező projektvezető vádlott-társ az előkészítő ülés előtt egy 20 oldalas beadvánnyal támadta meg a vádiratot, T. Mészáros pedig az ország egyik legismertebb sztárügyvédjével, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnökével, Bánáti Jánossal jelent meg a tárgyalóteremben: mindezek alapján arra lehetett számítani, hogy elkeseredett és hosszadalmas küzdelem indul a vád és a védelem között.
Ehhez képest a vádlottak közölték: élnek a jogukkal, bűnösnek vallják magukat, és ezzel lemondanak a tárgyalás jogáról.
Az ügyész erre az esetre T. Mészárosra kétmillió, vádlott-társára másfél millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte. Ehhez képest a bíróság T. Mészárost 1,5 millió, a másodrendű vádlottat pedig 840 ezer forintra büntette, és mindkettőjüknek 10 hónapos részletfizetést engedélyezett. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, így az ítéletnek a büntetés kiszabására vonatkozó része nem végleges.
Súlyos vagy enyhe büntetést kaptak?
Az előkészítő ülésen a legerősebb kijelentéseket Bánáti János tette, aki szerint ebben az ügyben „ágyúval lőttek verébre”. Mint szavaiból kitűnt, számára egyértelmű, hogy védence, T. Mészáros András volt a célpont, kizárólag annak politikai szerepvállalása miatt.
A neves ügyvéd ezzel hozta összefüggésbe, hogy több ezer oldal nyomozati irat keletkezett, tömegével hallgatták ki a tanúkat, és rendeltek ki sok szakértőt: ezért fordulhatott elő, hogy az eljárás négy éve tart, miután – az ügyvéd megfogalmazása szerint – mindössze annyi történt, hogy „megbotlott egy kisgyermek”.
Végül a bíróság az alábbi körülményeket vette figyelembe a büntetés kiszabásakor: enyhítő körülmény, hogy beismerő vallomást tettek, és ezzel meggyorsították az eljárás bírósági szakaszát, a vádlottak büntetlen előélete, valamint az „időmúlás” (vagyis a vádlottak hosszú ideig voltak a büntetőeljárás hatálya alatt.
A súlyosító körülmények: a bűncselekmény úgynevezett „társas elkövetése”, valamint az, hogy a vádlottak több munkajogi- és munkavédelmi szabályt megsértettek.
A pénzbüntetés összege a törvény szerint két tényező szorzata. Az első az úgynevezett napi tételek száma. Minél magasabb a szám, a bíróság annál súlyosabbnak ítéli az elkövetett bűncselekményt. A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. T. Mészáros 150, társa 140 napi tételt kapott.
A másik tényező, hogy a napi tétel összegét az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell kiszabni. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni. T. Mészárosnál tízezer, a projektvezető esetében 6000 forintos napi tétel összegében határozta meg a bíró.
T. Mészárosról legutoljára azt is megírtuk, hogy szeptember elején leváltották az érdi Fidesz-csoport elnöki posztjáról.
Címlapkép: T. Mészáros András (Fotó: T. Mészáros András Facebook oldala) A vádlottak az előkészítő ülésen nem járultak hozzá hang- vagy képfelvétel rögzítéséhez. | Kisgyermekek veszélyeztetésében vallotta magát bűnösnek Érd fideszes volt polgármestere | Másfél millió forintra büntette szerdán az Érdi Járásbíróság T. Mészáros Andrást, Érd fideszes volt polgármesterét, amiért 2019 szeptember végén úgy avatta fel a tömegesen megjelenő érdiek előtt a város egyik játszóterét, hogy az még nem készült el, és azt nem adták át hivatalosan. A játszóteret úgy özönlötték el a gyerekek, hogy többek között éles tárgyak, eszközök, vasrudak és huzalok veszélyeztették a gyermekek testi épségét. Aztán bekövetkezett a baj, egy kiskorú 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/04/kisgyermekek-veszelyezteteseben-vallotta-magat-bunosnek-erd-fideszes-volt-polgarmestere/ | 2023-10-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Pont került egy régóta húzódó kartellügy végére. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a hazai piacot 2012 és 2014 között. A nemzeti versenyhatóság mintegy 300 milliós bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország teljes területét lefedő sorozatos összejátszások miatt, egyes felelősöknek pedig büntetőjogi következményekkel is szembe kellett nézniük” - olvasható a GVH közleményében.
Rigó Csaba Balázs, a versenyhivatal elnöke azt a versenyjogi szállóigét ismertette, amely szerint a kartell voltaképpen „lopás fényes nappal”, a közpénzeket érintő kartellek pedig a lehető legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősülnek, melyek bizonyos esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak: a közbeszerzéseket, illetve közpénzeket érintő kartell nem más, mint lopás az ország lakosságának közös kasszájából.
A nemzeti versenyhatóság 2015-ben indított vizsgálatot, mert a gyanú szerint a forgalomtechnikai tevékenységeket érintő tenderek résztvevői összejátszottak egymással. A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy az érintett vállalkozások egyeztették a tenderekre beadandó ajánlati áraikat, a nyertes személyét, illetve a munkákkal kapcsolatos kompenzációkat – ezáltal felosztották maguk között a hazai piacokat a 2012 és 2014 közötti időszakban.
A vizsgálat alapján a regionális szintű jogsértések kiterjedtek egyes országos tenderekre, sőt, a közbeszerzési eljárások mellett egyéb (értékhatár alatti, illetve magánszereplők által kiírt) versenyeztetési eljárásokra is.
A jogsértések együttesen lefedték az ország teljes területét, a piac versenyellenes felosztásában pedig a hazai, útjelfestéssel és táblázással foglalkozó vállalkozások túlnyomó többsége érintett volt.
A kartell résztvevői nem csupán a hazai versenyszabályokat sértették meg, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés kartelltilalmát is, mivel magatartásuk érinthette a tagállamok közötti kereskedelmet.
Az economx idézi a GVH sajtótájékoztatóján bemutatott levélrészleteket, amelyek alapján a résztvevők egyrészt nyilvánvalóan tudatában voltak a cselekedeteik törvénysértő voltával, másrészt annyira biztonságban érezték magukat, hogy erről nyíltan leveleztek. Néhány példa:
„az alábbi árajánlatot küldtem az érintett cégnek. Az a kérésem, hogy egy kicsit átfogalmazva és +11% és +14% felárral küldjetek két eltérő árajánlatot, hogy meg legyen nekik a három cégtől az árajánlatuk.”
„Az árajánlatoknak magasabb árral kell szerepelniük az általam elkészített (mellékletben lévő) ajánlatnál. […] Köszönöm a segítséget! Kérlek, hogy a jelen levelet majd töröljétek!”
„Kérnénk szépen egy ellenárajánlatot.”
„BAZ megyéből telephely táblák átfóliázására fognak ajánlatot kérni. Az általunk adott ártól legyetek szívesek magasabbat adni.”
A vizsgálat – elsősorban rengeteg szereplője, illetve az érintett tenderek nagy száma miatt – különösen bonyolultnak számított, még a hagyományosan komplexnek minősíthető kartellügyek között is. A 8 évig tartó eljárás során több mint 1100 aldokumentumból álló hatósági akta gyűlt össze, a GVH pedig több, mint 6 évet volt kénytelen várakozni különböző adatközlésekre, illetve az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások befejeződésére. Utóbbiak közül kiemelhető az a 4 évig tartó büntetőper, amelynek lezárultáig a GVH kénytelen volt felfüggeszteni a versenyfelügyeleti eljárását 2018 és 2022 között. A feltárt kartell ugyanis nem csupán versenyhatósági következményeket vont maga után, hanem egyes, közbeszerzéssel kapcsolatos elemei bűncselekménynek is minősültek a Fővárosi Törvényszék döntése szerint.
A GVH Versenytanácsa az elkövetett jogsértések értékelésekor kiemelten súlyosító körülményként értékelte, hogy azok a legtöbb esetben közpénzeket is érintő beszerzési eljárások felosztására irányultak, számos esetben pedig a vállalkozások vezető tisztségviselői is részesei voltak.
A hatóság ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe egyes résztvevők együttműködését, ugyanis a vállalkozások közel fele – ún. egyezségi eljárás keretében – teljeskörűen elismerte a jogsértést. A versenyhatóság végül az ügyben 17 cégre szabott ki bírságot, összesen 284,8 millió forintos összegben - zárul a közlemény. | Országos méretű közúti kartellezést tárt fel a GVH | „Pont került egy régóta húzódó kartellügy végére. A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a hazai piacot 2012 és 2014 között. A nemzeti versenyhatóság mintegy 300 milliós bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország teljes területét lefedő sorozatos összejátszások miatt, egyes felelősöknek pedig büntetőjogi következményekkel is szembe kellett nézniük” - olvasható a GVH közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/05/orszagos-meretu-kozuti-kartellezest-tart-fel-a-gvh | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Három magyar és egy finn üzletember van abban a cégben, amelyik megvette a dél-finnországi Iitti melletti motorpályát, a KymiRinget, írja a Kouvolan Sanomat. A lap szerint a 4,6 kilométeres pályát az augusztusban alapított Finland Motorsport Circuit Holding szerezte meg, aminek az igazgatótanácsában ott ül Mika Wilska, Rabb Sándor és Őry Tamás, utóbbi Szijjártó Sarolta férje, azaz a magyar külügyminiszter sógora.
Őry Tamás és Szijjártó Sarolta közös cége, a TRP Hungary Kft. korábban közvetlenül a külügyminisztériumtól is kapott pénzt, de az állami Szerencsejáték Zrt. is támogatta. 2019-ben oldalanként egymillióért írtak tanulmányt a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról.
A G7 2021-es cikke szerint a cégük a magyar autósport megkerülhetetlen szereplője lett. A TRP korábban csak a kamion-Eb futamait rendezte, de ma már a raliversenyeken is megjelenik promóterként. Számos állami megbízás mellett az állami szponzorok is megtalálták.
Őry Kornél, a Finland Motorsport Circuit Holding ügyvezetője a finn lapnak megerősítette a vételről szóló hírt, de további részleteket nem árult el, így egyelőre azt sem tudni, mennyit fizettek a pályáért, aminek az építése 30 millió euróba került. Az építési költségekbe a finn állam 6,5 millió eurót tett bele.
A tervek szerint a pálya Észak-Európában egyedüliként felelt volna meg a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) és a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség (FIM) legmagasabb minősítésének. A pálya 150 ezer négyzetméteres alapterületre rendelkezik építési engedéllyel, ebből jelenleg 9000 négyzetmétert használnak. Szállodák és lelátók még nincsenek rajta. | Motorpályát vett Finnországban Szijjártó Péter sógora | Három magyar és egy finn üzletember van abban a cégben, amelyik megvette a dél-finnországi Iitti melletti motorpályát, a KymiRinget, írja a Kouvolan Sanomat. A lap szerint a 4,6 kilométeres pályát az augusztusban alapított Finland Motorsport Circuit Holding szerezte meg, aminek az igazgatótanácsában ott ül Mika Wilska, Rabb Sándor és Őry Tamás, utóbbi Szijjártó Sarolta férje, azaz a magyar külügyminiszter sógora. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/05/motorpalyat-vett-finnorszagban-szijjarto-peter-sogora | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól egyik munkatársát, akivel szemben rendőrségi eljárás indult csalás gyanújával, áll az MLSZ közleményében.
„A szövetség alapelve, hogy minden munkavállalója elfogulatlan és feddhetetlen legyen. Ezen elv kiemelten érvényes az egyesületekkel kapcsolatban álló munkatársakra” - írják.
Az MLSZ az eset kapcsán kiemeli, hogy a sportszervezeteknek adott támogatások és egyéb pénzügyi források elosztása szakmai alapon, többlépcsős döntéshozatali folyamatot követően zajlik. Mint írják ez garanciát jelent arra, hogy a folyamatba egy-egy személy semmilyen formában ne tudjon tisztességtelen módon beavatkozni, és hogy a támogatási összegek a megfelelő helyekre kerüljenek. | Csalás gyanúja miatt nyomoznak a Magyar Labdarúgó Szövetség egyik munkatársa ellen | A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól egyik munkatársát, akivel szemben rendőrségi eljárás indult csalás gyanújával, áll az MLSZ közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/06/csalas-gyanuja-miatt-nyomoznak-a-magyar-labdarugo-szovetseg-egyik-munkatarsa-ellen | 2023-10-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Egyesült Államok a baloldal finanszírozásával beszállt a 2022-es magyar választásokba – néhány héttel ezelőtt erről beszélt a Központi Hírszerző Ügynökség, azaz a CIA egykori munkatársa. Larry C. Johnson szerint az amerikai külügyminisztérium célja ezzel az volt, hogy megbuktassa Orbán Viktort. Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy az USA és több európai ország komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy megszabaduljanak a magyar miniszterelnöktől.
Mindezek miatt Tényi István fordult a hatóságokhoz hazaárulás, illetve költségvetési csalás gyanújával. Előbbi bűncselekmény miatt a rendőrség nem indított nyomozást, ám a költségvetési csalás vonatkozásában tett feljelentést az adóhatóság az ellenzék külföldi pénzelése ügyében tavaly elrendelt eljárás irataihoz csatolta – derült ki a lapunk birtokába került hatósági tájékoztatásból.
Márki-Zay magával rántotta a baloldalt
A dollárbaloldal botránya tavaly augusztusban robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében arról számolt be, hogy
még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból.
Márki-Zay elárulta, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által fémjelzett Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől.
A titkosszolgálat is vizsgálódik
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik.
Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott többek között az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója.
A legnagyobb szeletet egyébként a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának, amelyhez szintén milliárdos összeg érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról. | Lebuktatta a volt CIA-elemző a magyar baloldalt, lépett a hatóság | A baloldalhoz juttatott amerikai pénzek ügyében elrendelt nyomozásban vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egykori CIA-elemző magyar ellenzéket leleplező nyilatkozatát – tudta meg a Magyar Nemzet. Larry C. Johnson hetekkel ezelőtt azt állította, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma beavatkozott a magyar választásokba. A szakember szerint a cél az volt, hogy megbuktassák Orbán Viktort, mindezt pedig a miniszterelnök ellenfeleinek a pénzelésével igyekezett elérni Amerika. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/lebuktatta-a-volt-cia-elemzo-a-magyar-baloldalt-lepett-a-hatosag | 2023-10-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A lap március végén írt arról, hogy a Magyar Lovassport Szövetség hárommilliárd forint állami támogatást kapott a Csekonics lovasprogram keretében arra, hogy a magyar lovasok sikeresen szerepeljenek az olimpiai kvalifikációs versenyeken. A program 2021. január 1-jén indult és 2023 végén zárult. A szövetség a saját cégét, a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-t bízta meg a feladatokkal, és 2,8 milliárd forintot utalt át neki.
A lap szerint lovas körökben sok kritikát kapott a program a vitatható szakmai döntések miatt, és mert nem volt átlátható a gazdálkodása. A kft. a lapnak arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást, hogy a számukra átadott összeg az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján nem minősül közpénznek.
Az ügyben másodfokú döntés született a Fővárosi Ítélőtáblán, amely helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így a Lovassport Nonprofit Kft.-nek meg kell küldenie a lapnak minden olyan szerződés másolatát, amelyet közpénzből finanszíroztak.
Ahogy arról a Szabad Európa is beszámolt korábban, szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak. | Nem titkolhatják tovább, mire ment el hárommilliárd a Csekonics lovasprogramban | Másodfokon is pert nyert az Átlátszó, a Magyar Lovassport Szövetség cégének ki kell adnia, mire költött el 2,8 milliárd forint közpénzt a Csekonics programban, amelyet a lap szerint sok kritika ért lovas körökből. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-titkolhatjak-tovabb-mire-ment-el-harommilliard-a-csekonics-lovasprogramban/32625557.html | 2023-10-06 18:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak.
Szeptember elején lezárult a díjugratók Európa-bajnoksága Milánóban, ezzel véglegesen eldőlt, hogy 2024-ben sem láthatunk magyar ugrólovast az olimpián.
Hazánkat öten képviselték a kontinensviadalon, közülük Szuhai Péter szerepelt a legeredményesebben, de ő is csak a középdöntőig jutott, ahol a 42. helyen végzett. Hosszú idő óta először sikerült elég lovasnak a minősülés, hogy Magyarország csapatban is elindulhasson, ifj. Kövy András, ifj. Szabó Gábor, Czékus Zoltán és Mráz Tamás négyese azonban nem tudta beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, és a legutolsó, 15. helyezettként zárta az eseményt.
Elérhetetlen magasságok
Szuhai Péter a Riderline lovassportszaklapnak a pénteki középdöntő után elmondta: az Európa-bajnokság egy teljesen új szint volt a nyári felkészülési időszakhoz képest.
„A tegnapi pálya is nagyon nehéz és magasságra erősebb volt a csütörtökinél. Akadt 160 centiméter feletti akadály is benne. Nemhogy nem lovagoltam, de nem is láttam még soha ekkora pályát versenyzőként. Ez egy más kategória, mint ahol valaha is versenyeztem.”
A mindössze 22 éves lovas ezzel az adott kontextusban egyértelműen arra utalt, mekkora megtiszteltetésként élte meg, hogy egy ilyen színvonalú rendezvényen szerepelhetett, az elhangzottakat végiggondolva viszont kérdések merülnek fel a magyar díjugratók felkészültségét illetően.
A cél: Párizs
Pedig 2021 novemberétől kifejezetten rájuk fókuszált a Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF), közismertebb nevén a Csekonics program, amelyre a Magyar Lovassport Szövetség erőforrásain túl még hárommilliárd forint állami támogatást is kaptak.
Lázár Vilmos, a szövetség elnöke akkor a sajtótájékoztatón elsődleges rövid távú célként a kijutást nevezte meg a 2024-es párizsi világjátékokra. Utoljára 1996-ban szerepelt olimpián magyar lovascsapat (lovastusa számban Atlantában), míg egyéniben Göttler Vilmos díjugratásban 1992-ben Barcelonában. Lázár Vilmos azt is bejelentette: a jövőben mindhárom olimpiai lovas szakágat (díjugratás, díjlovaglás és lovastusa) fejleszteni fogják, de az elmúlt időszak eredményeiből kiindulva az ugrólovasok állnak legközelebb a kvótaszerzéshez, így ők számítanak prioritásnak.
Ezt igazolta, amikor 2022 elején a szövetség megállapodott Paul Schockemöhle világhírű német tenyésztővel, hogy az olimpiai időszakban a magyar felnőttválogatott Németországban készüljön a tőle bérelt tíz lóval, Norbert Nuxoll német vezetőedző irányítása alatt, emellett ismeretlen számú további lovat is vásároltak tenyésztésre. Az eredeti keretbe Horváth Balázst, ifj. Szabó Gábort, ifj. Kövy Andrást és Jármy Vincét válogatták be, illetve tartalékosként az akkor még fiatal lovaskorosztályban versenyző Szuhai Péter is kiutazott.
Amikor még minden szépnek tűnt
A magyar díjugrató társadalom akkor még egységes örömmel fogadta az együttműködést, eredmények hiányában azonban rövidesen felerősödtek a kritikus hangok. A kiválasztott versenyzők közül többen hazai munkájukat sem hagyták hátra, és a két ország között ingázva vettek részt a programban. Horváth Balázs és Jármy Vince időközben ki is lépett a programból, a helyükre Szentirmai Péter és ifj. Lázár Zoltán került, de az ötfős keretből hárman párhuzamosan itthon is versenyeztek saját lovaikkal.
Ebben a német lovak felemás szereplése is komoly tényező volt. A hazai lovasok megkérdőjelezték, mennyire tudatosan menedzseli a vezetőség a költségvetést, és nehezményezték, hogy miért az ígéretes, de még nem bizonyító német lovakba fektetnek a már eredményes magyar lovak itthon tartása helyett.
Önkizsákmányolás
Az igencsak pénzhiányos magyar díjugratásban már régóta probléma, hogy anyagi szempontból a tulajdonosoknak jobban megéri külföldre el- vagy bérbe adni az állatokat, így került el hazánkból a nemzetközi szinten valaha volt legsikeresebb magyar ugróló, Chacco Blue II, vagy az ifj. Kövy András által beversenyzett és már a program ideje alatt eladott Faquitol-S is.
A hab a tortán, hogy a szintén magyar tulajdonban lévő, jelenleg brazil színekben nemzetközi, 160 centiméteres akadályokon versenyző Zeusz tenyésztői, a Lévai család egy közösségi oldalon azt nyilatkozta: megkeresték a szövetséget, és jóval a piaci értéke alatt felajánlották a lovat a válogatottnak, egy rövid egyezkedés után a vezetőség azonban mégsem kívánt élni a lehetőséggel.
Amellett, hogy egyre többen kérdőjelezték meg a döntéshozók kompetenciáját, az átláthatóság hiányában jelenleg is többen gyanakodnak korrupcióra a hazai lovastársadalomban. Elindult a dijugratas.eu, az ellentábor fóruma, ahol Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE elnöke vezetésével a kételkedők először csak egymással osztották meg fenntartásaikat, majd jogi útra terelték az ügyet.
Öt egyesület (valamint az atlatszo.hu) igényelte meg közérdekű adatként a program költségvetését, de a szövetség részéről elutasították kérelmüket, ugyanakkor a vezetőség átvilágításáért jelenleg is törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban.
„Elveszíti közpénz jellegét”
Az NLSF program ügyleteinek lefolytatására ugyanis a szövetség egy külön céget hozott létre Lovassport Nonprofit Kft. néven, ahová szinte egyből át is csoportosították a támogatás nagy részét. Így bármely külső megkeresésre arra hivatkozva tagadja meg a szövetség az adatszolgáltatást, hogy a 2,8 milliárd forinttal már a kft. gazdálkodik, vagyis a költségvetési támogatás „elvesztette közpénz jellegét”. (A szövetség a Szabad Európa megkeresésére is ezzel válaszolt.)
A közérdekű adatok visszatartásának ügyében még nem született jogerős bírósági döntés, a lovasok felkészülése azonban kisebb változásokkal folyamatosan zajlott tovább az elmúlt hónapokban. Ifj. Kövy András és Szentirmai Ferenc német lovakkal versenyzett a nagy nemzetközi versenyszámokban, míg Szuhai Péter és ifj. Szabó Gábor magyarokkal – egészen pontosan előbbi saját lovával, utóbbi pedig a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonában lévő Mezőhegyes Chabalával. Ifj. Lázár Zoltán olyan versenyeken indult el, amelyeken el sem érte az olimpiai minősülés magasságát.
Utolsó esély
A legreálisabb esélyt a kvótaszerzésre a július végén Prágában megrendezett olimpiai kvalifikációs verseny jelentette volna, ahol a magyar csapat harmadik helyezettként éppen lecsúszott a minősülést jelentő ezüstéremről. A váratlan fordulat ezután következett: az NLFS három párosa mellett Mráz Tamás és Czékus Zoltán is kijutott az Eb-re, így Horváth Balázs szövetségi kapitány vezetésével Magyarország csapatban is elindulhatott a kontinensviadalon, ahol a három legeredményesebb, korábban még nem minősült csapat megválthatta a jegyét Párizsba.
Ők azonban nem a magyar válogatott tagjai lettek. Az ilyen szinten még rutintalan csapat elvérzett a nyomás alatt, így további négy évet várat magára az olimpiai álom. Innentől maximum egyéni kvótát szerezhet egyetlen lovas mint a Közép-Kelet-Európát és Belső-Ázsiát magába foglaló C csoport legjobbja, a jelenlegi rangsor alapján ez viszont esélytelennek tűnik.
(Legalábbis díjugratásban. A sors iróniája, hogy a jóval kisebb támogatást élvező lovastusában Kaizinger Balázs vezeti a csoportját, azaz jelenleg kijutó pozícióban van. Információink szerint ugyanakkor sem Kaizinger Balázs, sem az általa lovagolt ló nem része a német–magyar olimpiai együttműködésnek.)
Zavaros stratégia
A kvótaszerzési stratégia már a kezdetektől is zavaros volt. Csapatban jobb sanszunk lett volna a minősülésre, hiszen összesen hatvan lovas jut ki csapattagként, míg mindössze 15 egyénileg a maradékból. A dolog pikantériája, hogy a folyamatban pontosan három ló-lovas páros jelent egy csapatot, míg Lázár Vilmos arról beszélt: legalább két-három lovast szeretnének kijuttatni, tehát már itt is ellentmondás mutatkozik.
Ha pedig nem csapatként minősül három sportoló, egyénileg a régiók két legjobb (csapatban még nem minősült) lovasai juthatnak ki, országonként csak egy, valamint a hét régió összesített legjobbja az első két helyezettek kihúzása után. Ehhez viszont a legfelső, legmagasabb és legnehezebb szinten, azaz ötcsillagos versenyeken kellett volna eredményeket gyűjteni.
Mégis csak három ilyen találkozóra mentek a magyar versenyzők, pedig szinte minden héten rendeznek egyet a régióban. Ehelyett többségében három-négy csillagos szinten, valamivel alacsonyabb és kevésbé technikás pályákon készültek. Ha pedig a szakmai döntéshozók valóban Varsót tűzték ki mint mindent eldöntő, egyszeri kvótaszerző lehetőséget, az Eb-ről már gyakorlatilag előre lemondva, akkor talán érdemesebb lett volna több hasonló nehézségű pályát beépíteni a felkészülésbe, nem csak egyetlenegyet június közepén Sopotban.
A cél (most már): Los Angeles
Valószínűleg a szövetség is látta az esélyek alakulását, mert menet közben Lázár Vilmos (egy májusi sajtótájékoztatón) módosította a hivatalos álláspontot, ezúttal 2028-at jelölte meg fő célkitűzésként.
Ez a helyzet most. Egy legnagyobb jó szándékkal is maximum részsikereket felmutatni tudó program, lekövethetetlenül elköltött milliárdok, átláthatatlan stratégia és döntéshozó testület, nem utolsósorban pedig egy kettészakadt, elégedetlen lovasközösség. Ahogy telik az idő, válaszok helyett csak a kérdések gyarapodnak.
Ezek közül az első, hogy a szövetség vezetésén kívül senki nem tudja, pontosan hogyan történnek meg a programmal kapcsolatos döntések. Nyilván Lázár Vilmos, a szövetség elnöke és Szotyori Nagy Kristóf díjugrató szakági elnök áll a felelős pozíciókban, de a döntési és stratégiai folyamatokról a közönség csekély tájékoztatást kap.
Nem világos a jövőkép
Az Európa-bajnokság fényében pedig majdhogynem feleslegesnek tűnik a német lovak bérlése. A részt vevő kvintettben kizárólag az ifj. Kövy András alatt versenyző E-Up került ki a Schockemöhle ménesből, míg a többivel ennél kisebb magasságokon versenyeznek. Szintén kérdéseket vet fel a kerettagok összeválogatása, hiszen Mráz Tamás és Czékus Zoltán a program nélkül vitte véghez mindazt, ami Szentirmai Ferencnek és ifj. Lázár Zoltánnak támogatással sem sikerült.
A program jövője sem tisztázott. A német tenyésztővel való megállapodás 2023 végéig szól, kifejezetten az olimpiai minősülés időszakára, azt ellenben nem tisztázták, hogy mi történt volna, ha esetleg valaki német lóval szerez kvótát, ahogy azt sem, hogyan változtatja meg a tervet, hogy mostantól nem Párizs, hanem 2028-ban Los Angeles a cél. Az erre kapott erőforrásokat minden bizonnyal már felélték.
Az ügyben a következő kérdéseket tettük fel a Magyar Lovassport Szövetségnek:
1. Hogyan értékelik a program hasznosulását annak fényében, hogy nem jutottunk ki a párizsi olimpiára?
2. Hivatalosan 2023 végéig szól a megállapodás a német tenyésztővel, az olimpiai minősülési időszak pedig számunkra véget ért. Hogyan folytatódik ezután a Csekonics program?
3. A hárommilliárd forint támogatás, majd a német együttműködés bejelentésekor, 2022 elején Lázár Vilmos még kifejezetten arról beszélt, hogy a program elsődleges célja a kijutás a 2024-es olimpiára. Most májusban a Széchenyi Grand Prix-n a sajtótájékoztatón már 2028 volt fókuszban, a 2024-es pedig csak eshetőségként. Miért módosult a céldátum? Ki és mikor hozta meg ezt a döntést?
4. Mit jelent ez a módosítás a gyakorlatban? Hogyan érinti ez a program költségvetését? Ugyanez a pénzügyi keret marad, vagy kérnek rá további forrást?
5. Hogy értékelik, hogy a programban részt vevő lovasok közül hárman elsősorban Magyarországon készültek, és nem feltétlenül a programlovakkal versenyeztek? Például ifj. Szabó Gábor Mezőhegyes Chabalával versenyzett a magasabb kategóriában és az Eb-n is. Ezekről ki döntött?
6. A továbbiakban is folytatják az együttműködést a német partnerrel?
7. Valóban Szuhai Péter és ifj. Kövy András szerepelt legjobban az Eb-n a német lovakkal, viszont lovasokat és lovakat összegezve a tíz magyar sportolónak csak a fele tagja a programnak. Ebből a szempontból hogyan értékelik a német együttműködés hasznosulását?
8. Az alapján, hogy ennyien a programon kívül, többnyire önerőből minősültek sikeresen az Eb-re, terveznek-e változtatni az erőforrások allokálásán valamilyen formában?
9. Az eredeti kiválasztási folyamat óta ki felel a keret összeállításáért? Mi alapján választották ki, hogy ki töltse be a Horváth Balázs és Jármy Vince kiszállásával megüresedett helyeket?
10. Az Eb-n a magyar csapatból a két német ló állta meg legjobban a helyét, a többi német ló azonban egyelőre nem mutat fel akár csak az Eb-csapat magyar lovait megközelítő eredményt sem. Őket tervezik cserélni?
11. Az idei Nemzeti Vágta beharangozó sajtótájékoztatóján Lázár Vilmos, a „Nemzeti Vágta és a Magyar Lovassport Szövetség elnöke” beszélt. Korábban önök azt közölték, hogy nem a Lovassport Szövetség a rendezvény szervezője. Kérem, tájékoztassanak, ebben az esetben hivatalosan a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont (Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad) a szervező?
A cikk a Transparency International oknyomozó mentorprogramja keretében készült. | Majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián | Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/majdnem-3-milliard-forintba-kerult-de-megsem-lesz-magyar-dijugrato-lovas-az-olimpian/32619470.html?fbclid=IwAR2dOFVGojGvKhO2zKY6A6PS-ZJAZsfWz88LwRlp8_UdYbiJfgSZv-wY_T8 | 2023-10-04 18:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Bár még a környezetvédelmi engedélye sincs meg, Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Zrt. így is kapott 101.371.220.202 millió forint előleget a Déli Körvasút megépítésére. Arról korábban is szóltak már hírek, hogy az állam százmilliárdos nagyságrendű összeget fizetett ki a V-Hídnak. Egy közérdekű adatigénylésünk nyomán most az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette az információt, és közölte a pontos összeget is.
Információink szerint ez az eddigi legnagyobb előleg, amelyet egy összegben fizetett ki az állam, a kormány döntését pedig az teszi furcsává, hogy úgy folyósították a pénzt, hogy közben tudni lehetett: legfeljebb a beruházás előkészítését végezheti el a V-Híd, ami egyáltalán nem indokolná a százmilliárd forintos nagyságrendet. A bíróság ugyanis kétszer is megsemmisítette a Déli Körvasút építési engedélyét, ennek hiányában pedig nyilvánvalóan nem lehet elkezdeni az építést.
Túlárazva
Ezenkívül a bíróság még idén januárban a munkálatok teljes felfüggesztését rendelte el egy beadvány nyomán, igaz – mint korábban megírtuk –, ennek ellenére a V-Híd és alvállalkozói még májusban is dolgoztak a vasútvonal kelenföldi szakaszán. (A beruházást jelenlegi formájában ellenző Polgárok a Pályán az Élhető Közlekedésért Egyesület aktivistái azóta ezt nem tapasztalták.)
Ehhez kapcsolódóan: Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli Körvasút kivitelezése.
A százmilliárdos előleg egyébként önmagában meghaladhatja a beruházás teljes valós költségét. Mint megírtuk, egy ilyen léptékű vasúti pályaszakasz-bővítés bekerülési költségét szakértők harminc–ötvenmilliárd forintra becsülték – igaz, még azelőtt, hogy a magyar infláció meredek emelkedésbe kezdett volna.
A V-Híd 338 milliárdos ajánlattal nyert, ebből a pénzből Malmőben alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.
Kiszorítósdi
Ehhez képest szinte elenyészőnek tűnik az a 7.745.432.009 forint előleg, amelyet a Püspökladány és Biharkeresztes között húzódó vasútvonal felújítására fizettek ki a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-KORD Kft.-nek. Itt a teljes felújítás összesen 47,76 milliárd forintba kerül. Bár a vonal villamosítása már megtörtént, itt is van csúszás.
A beruházást az teszi pikánssá, hogy – ahogy szintén megírtuk – az R-KORD Kft. márciusban minden előzmény nélkül felmondta az alvállalkozói szerződést a Vasútvill Kft.-vel. Utóbbi Homlok Zsolt tulajdona, aki Mészáros Lőrinc veje. A Vasútvillt ezt követően más beruházásokból is kitették a Mészáros-cégek, a jelek szerint az ország leggazdagabb embere szisztematikusan igyekszik kiszorítani a magyar vasúti piacról egykori szövetségesét.
Ehhez kapcsolódóan: összeveszett Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt, ami milliárdokba fájhat az országnak.
A beruházás egyébként már az újonnan létrehozott kormányzati korrupcióellenes szervezet, az Integritás Hatóság figyelmét is felkeltette. Mint korábban megkeresésünkre írták: „figyelemmel kísérik” a munkálatokat, vélhetően a csúszás, illetve amiatt is, mert a fővállalkozó több alvállalkozót sem fizetett ki időben.
Vissza a XX. századba
Csúszásban van a GSM-R-nek nevezett vasúti informatikai fejlesztési program is. Ennek lényege, hogy az ország fontosabb vasútvonalain a jelenleginél sokkal megbízhatóbb, gyorsabb kommunikációt tegyen lehetővé ne csak a vonatokat irányítók és az állomásokon dolgozó szakemberek, hanem a vonatok és a mozgásukat befolyásoló biztosítóberendezések között is.
Ehhez kapcsolódóan: titkos határozattal dobná meg Mészáros Lőrinc cégét 17 milliárd forinttal a kormány.
Ebben az esetben sem fizették ki időben az R-KORD fővállalkozásában megvalósuló fejlesztés kivitelezőit. Ráadásul az eredetileg 58,8 milliárd forintra tervezett vállalkozói díjat egy nem nyilvános kormányhatározattal akár 17 milliárd forinttal is megfejelheti az állam, az erről szóló tárgyalások folynak, információink szerint novemberben írhatják alá a megállapodást.
A beruházást ráadásul az állam kiveszi az Európai Unió Közlekedési Operatív Programjából, és teljes egészében magyar költségvetési pénzből valósítja majd meg – erről szintén kormányhatározat döntött. A GSM-R így nemcsak jóval drágább lesz, hanem csökkentett műszaki tartalommal is valósul meg. Egy, a megvalósítás részleteire rálátó forrásunk szerint sok pályaszakaszon a fejlesztés helyett gyakorlatilag a XX. századi kommunikációs technológiákat építik be újra. Érdekes egyébként, hogy a GSM-R-programra a teljes berekülési költséghez képest valóban elenyészőnek számító, 914.823.179 forintos előleget kapott az R-KORD Kft.
Gőzerővel
Két napja írtuk meg, hogy helyszíni tapasztalataink alapján a szeptember közepén kezdett Szárliget–Biatorbágy-pályafelújítást is Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd végzi. Igaz, ebben az esetben pontosabb újjáépítésről beszélni, hiszen a katasztrofális állapotú (ma már természetesen betonból készülő) talpfákat teljesen kicserélik, miként a síneket is.
Ehhez kapcsolódóan: Fotók, videó: valóban azok a gépek dolgoznak Biatorbágynál, amelyeknek a Budapest–Belgrád vasutat kellene építeniük | Csúszásban lévő beruházások,110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek – előlegként | Az Építési és Közlekedési Minisztérium válaszolt közérdekű adatigénylésünkre. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-csuszasban-levo-vasuti-beruhazas-tobb-mint-110-milliard-forint-kozpenz-meszaros-lorinc-cegeinek-elolegkent/32621367.html | 2023-10-04 18:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek végezhetik a Déli körvasút fejlesztésének Kelenföld és Ferencváros közti szakaszát, derült ki szeptemberben. A nettó 338 milliárd forintos ajánlatnál nem akadt olcsóbb, noha a G7 által megkérdezett szakértők szerint egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke. Szerintük egy ilyen munka ára legfeljebb 30–50 milliárd forintba kerülhet.
A projekthez kapcsolódik egy hídfelújítás is, amelyre külön tendert írtak ki, amit pedig elvitt a hazai építési közbeszerzések másik nagy nyertese: a Duna Aszfalt Zrt. csinálhatja 35,9 milliárdért. Hídfelújítással együtt így jár jelenleg 374 milliárd forintnál a projekt.
62 millió forint plusz áfa lesz méterenként
Összesen hat kilométerről van szó, így kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül.
Ez globálisan is kiugróan drága fajlagos ár. A lap felhozza, hogy a negyven méter mélyen vezetett, összetett állomásokat tartalmazó müncheni vasúti alagút fajlagosan nagyjából feleennyibe kerül.
Fajlagosan és összességében is olcsóbb volt a bécsi főpályaudvar projektje is. Csakhogy ott ötven hektáron építkeztek, száz kilométer új vasúti sínt fektettek le, nyolc kilométer új zajvédő falat építettek, tizenkét vágányon közlekednek a személyvonatok, és négy autószállító vonati peront is felhúztak. Megépült egy százüzletes bevásárlóközpont, egy 630 autós mélygarázs és egy tizenegy állásos buszpályaudvar is belefért ebbe a pénzbe 2010–2015 között.
Malmőben is építettek hat kilométernyi vasutat 2010-ben, csak ott épp a város alá, egy kétvágányos vasúti alagúton vezették ki a vonatokat. A projekthez tartozott még tizenegy kilométernyi felszíni vasúti pályaszakasz is.
Mindez 2005–2010 között átszámolva kevesebb mint háromszázmilliárd forintba került a magyarnál háromszor magasabb bérszínvonalon dolgozó svédeknél.
A Francia TGV-pályák vagy a négyes metró kilométerenkénti fajlagos költségei is lényegesen alacsonyabbak, ahogy éppenséggel a durván 2400 év alatt megtérülő Budapest–Kelebia-vasútvonalé is.
A lap említi összehasonlításként, hogy 2019-ben a teljes magyar vasúti közlekedésre költött 346 milliárd forintot az állam. Ebbe mindent beleértve, a nyugdíjasok jegykedvezményétől az összes vasútépítésen át az új mozdonyok beszerzéséig.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezetője az utóbbi száz év legjelentősebb budapesti vasúti fejlesztésének tartotta tavaly a projektet. Akkor még nem lehetett tudni, hogy kilométerenként 62 milliárd forintért fognak épülni azok a sínek
A pályázaton nem volt nagy verseny
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek nem sikerült nagy versenyt kialakítania a közbeszerzésnél.
Eleve csak közbeszerzési nagymenő pályázók indulhattak: minimumfeltétel volt, hogy az elmúlt három lezárt évben áfa nélkül legalább hetvenmilliárd forintnyi állami pénzt kellett közbeszerzésekből kapnia az érvényes jelentkezőnek vasút- vagy műtárgyépítési munkák után. | Az évszázad túlárazott vasútépítése lehet a Déli körvasút kivitelezése | Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/deli-korvasut-meszaros-tularazas-kozbeszerzes/31476816.html | 2023-09-28 19:21:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A 2023-2024-re kötött megállapodás alapján a 4iG Csoport informatikai erőforrásokat biztosít és közreműködik a Segélyszervezet működésének digitalizációjában, kedvező tarifákat nyújt munkatársainak kapcsolattartásához, ezen felül pedig segíti a hátrányos helyzetű településeken élők digitális felzárkóztatását.
A Segélyszervezet és a 4iG leányvállalatainak együttműködése hosszú múltra tekint vissza, kisebb adományok mellett a 4iG Csoport egyik jelentős támogatója volt az ukrán krízis kapcsán a civil szervezet Kárpátalján folytatott missziójának, a Vodafone Alapítvány pedig a Segélyszervezet tanácsadásával indította útjára a párkapcsolati erőszakban élőket segítő „Bright Sky” programját.
A Segélyszervezet támogatása jól illeszkedik a 4iG Csoport társadalmi felelőségvállalási programjához, illetve a 4iG által felkarolt digitális állampolgársági program a cégcsoport alapítványainak támogatási gyakorlatához.
„Magyarországon és a világ számos krízispontján nyújt gyors és célzott segítséget az Ökumenikus Segélyszervezet, amellyel számos területen kapcsolódtunk össze az elmúlt években. A 4iG kiemelt missziója Magyarország digitalizációja és a tudásalapú digitális gazdaság megteremtése. Mindennapi tevékenységünk mellett ezért arra törekszünk, hogy felkaroljuk azokat a kezdeményezéseket és civil szervezeteket, amelyek a digitalizáció területén is hozzájárulnak a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez. Az Ökumenikus Segélyszervezet a rászorulók támogatása mellett ezen a területen is újszerű és példamutató tevékenységet végez. Ezért döntöttünk a digitális állampolgár program, illetve a Segélyszervezet működésének támogatása mellett" - mondta a megállapodás aláírásakor Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke.
„A mára Magyarország egyik legnagyobb karitatív szervezetévé vált és világszerte több krízisövezetben is állandó jelenléttel bíró Ökumenikus Segélyszervezetnek mind a hosszú távú esélyteremtő munkájában, mind a krízisek kezelését célzó humanitárius segélyakcióiban kulcsfontosságúak a megfelelő digitális, illetve távközlési eszközök és szolgáltatások. Sokrétű fejlesztő munkánkban egyre jelentősebb szerepet játszik a digitális szegénység elleni küzdelem és a digitális állampolgárság elősegítése. A 4iG-vel kötött megállapodás stratégiai jelentőségű mérföldkő, amely mind ezeken a területeken, mind az egész szervezet hatékonyságára nézve meghatározhatja a következő éveket” – emelte ki Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója. | Új partnerre talált a 4iG Csoport | Kétéves együttműködési megállapodást kötött a 4iG Nyrt. az Ökumenikus Segélyszervezettel, amelynek keretében Magyarország egyik legnagyobb távközlési, és infokommunikációs vállalatcsoportja összesen 161 millió forinttal támogatja a szervezet működését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-partnerre-talalt-a-4ig-csoport-.html | 2023-10-05 07:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor nem csupán a leállíttatott nagy állami beruházásokkal, de azzal is sokat spórolhatna, ha előrehozná az állami és kormányzati hivatalok kiköltöztetését a pesti belvárosból. No, nem a várba, ahol egyre több beosztottja működik, hanem a Hungária körúton túlra. Ez egy közkeletű, de nyilvánosan nem hangoztatott ingatlanszakmai vélemény. Nézzük meg, hová tudnának menni az állami irodisták és mennyit hozna ez!
Két készülő nagy projekt is befogadhatja a hatalmasra duzzadt államapparátus egy jelentős részét. Mindkettő beruházója szoros barátságot ápol a kormánnyal. Az egyik a Rahimkulov család érdekeltsége (Southblaze Kft.) által vitt úgynevezett Láng projekt az egykori Láng gépgyár hűlt helyén a Váci úton, nem messze a Duna Plazától és a Duna Arénától. A másik a Balázs Attila vezette Bayer Property Zugló Városközpont (ZVK) nevű projektje, amit ráadásul – eddig nem megindokolt okokból – már meg is vett a beruházótól az állam, csekély 244 milliárd forintért. Eddig nem cáfolt hírek szerint mások mellett a NAV-ot költöztetnék oda.
Mindkettő vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés, lesznek ott lakások, kisebb üzletek és a kettőben együttesen közel 250-260 ezer négyzetméternyi iroda. A többfunkciós városnegyedek irodái korszerű geotermikus energiával válnak fenntarthatóvá, valamennyi épület A++ kategóriájú, vagyis minimális energiaigényűként szerepel a tervekben. Az üzemeltetési díj tehát a lehető legalacsonyabb lesz és ez ma kiemelten fontos tétel. Ám, mivel bármilyen bérlő manapság az összköltséget nézi, fontos a bérleti díj is.
Nos, a Váci úton ez manapság havi 17-18 euró körül van négyzetméterenként, ami jóval alacsonyabb, mint az V. kerület vagy az I. vagy a II. kerület sok irodaházában, azokban nem ritka a 20 vagy a 22-25 euró sem.
Példa a lehetséges spórolásra
Az egyszerűség kedvéért számoljunk 50 ezer négyzetméterrel: ha a bérleti díjból csak 3 eurót sikerül lefaragni négyzetméterenként, az 150 ezer euró havonta, 1,8 millió euró évente. Ehhez jön még az, hogy nem 12 eurós, hanem csak 8 eurós üzemeltetési költség terheli a közkasszát, a különbség 4 euró, tehát havi 200 ezer, évi 2,4 millió euróval kisebb a számla. Így a két díj együttes végösszege máris 4,2 millió euróval karcsúbb lesz évente. A jelenlegi Váci úti vagy a zuglói bérleti díjak bizonnyal tarthatók lesznek, ha hosszú távra szerződik az állam és több tízezer négyzetmétert köt le egyszerre. Vagyis indokolt lehet a költözés.
A két beruházás eltérő szakaszban van, a Bayeré jár kicsit előrébb, annyival, hogy a tervezett nyolc tömbből (egy lakó és hét iroda) már hat fejlesztése/építése folyamatban van, a 168 lakásos tömböt várhatóan 2024 második negyedévében át is adják. Az összesen 130 ezer négyzetméternyi irodát kínáló épületek ütemezéséről egyelőre csak annyit tudni, hogy a hétből ötnél tartanak eltérő szakaszban a munkálatok. Mivel a tervek szerint a legutolsó kettőt csak jövő januárban kezdik építeni, a teljes irodakomplexum legkorábban csak 2025 végére készülhet el.
A Rahimkulov-cég által felügyelt Láng projektnél még nem történt kapavágás. Honlapja szerint ott is mintegy 130 ezer négyzetméternyi irodát fognak kialakítani, akárcsak Zuglóban. Ezen kívül előnye még, hogy közeli metrókapcsolata lesz az M3-as révén, szemben a zuglói helyszínnel, amelyik ilyennel nem rendelkezik – hacsak nem hosszabbítják meg az M4-es metrót, ahogy azt eredendően ígérték. Akár az is előfordulhat, hogy egy másik kötött pályán lehet majd megközelíteni, ha visszateszik a felszínre az egykor a Bosnyák térig járó villamost.
Ahogy halad előre a két óriásprojekt és ahogy telik az idő, egyre közelebb leszünk az állami hivatalok bérleti szerződéseinek a végéhez. Ezt most a szakmában 1-1,5 évre teszik, ezután szabadulhatna fel az említett 250-300 ezer négyzetméternyi terület. Elvileg nem egy időpontban kell dönteni ennek a hatalmas mennyiségnek a sorsáról, mert az egyes bérlemények szerződéseit természetesen eltérő időpontokban kötötték, de érdemes lenne az idő előtti felmondást is bevállalni a fenti spórolási példával számolva.
Akkor járna jól az állam (és mi adófizetők), ha 10 évre, új és olcsóbb összköltségű irodaházakba költözhetne sok hivatal, hatóság és a minisztériumok egy része. Túlzás lenne azt mondani, hogy nagyon sürgető lenne a döntés, de az irodapiacon általában egy évvel a tényleges költözés előtt már eldől a későbbi helyszín, így több államilag bérelt irodaterület esetében valójában még idén kellene határozni.
A beruházók általában nem túl hosszú ideig szokták megtartani az általuk építtetett üzleti célú ingatlanokat. A későbbiekben nem kizárt, hogy ezeket az elkészülő irodaházakat a NER-hez tartozó valamelyik alap megvásárolja, így az állam nekik fizeti majd a bérleti és az üzemeltetési díjat. A későbbi vevők így biztos és hosszú távú bevételhez juthatnak. Több ilyen alap már bevásárolt, a Váci úton is vannak irodai ingatlanjaik.
Nagy gondban lesz viszont a tisztán piaci alapon működő bérbeadói oldal, ha a kormány a hosszú távon olcsóbb megoldást választva végre jelentős mennyiségű irodát felszabadítana a belvárosban. Nagyon nehéz lesz bérlőt találni. Az állam által használt bérházak ugyanis többnyire nem iroda céljára épültek, belül műszakilag csak nagyon drágán felújíthatók. Vannak persze eleve irodai használatra épült és még korszerűnek mondható épületek is, de ezeknek csak kis részében ülnek állami bérlők.
A bérbeadók egyébként is bajban vannak, hiszen a hibrid munkavégzés szinte teljesen elterjedt, 20-25 százalékkal levágva az irodaigényeket. Ha ehhez még hozzájön akárcsak 200 ezer négyzetméternyi üresedés, akkor azt nehéz lesz ledolgozni és még több engedményt vagy speciális feltételeket kell adni a magáncégek odacsalogatásához – ezt egyébként a Portfolio minapi Property Investment Forum nevű konferenciáján is hangoztatták a szakértők.
Elvetélt próbálkozások
Az észszerűbb és olcsóbb irodahasználat jegyében egy kormányzati negyed kialakítása már az Antal-kormány, majd az első Fidesz-kormány idején is felmerült, tanulmány is készült erről. Ilyen tervet dédelgettek a második Gyurcsány-kabinet regnálása alatt is, a Podmaniczky utcával párhuzamosan, a MÁV-telken lett volna az irodakomplexum. Voltak magánberuházói ajánlatok is (Wallis csoport, TriGranit, KÉSZ csoport) de a kormány folyamatosan tologatta a szerződést, miközben minden drágult, majd beütött a 2008-as válság, így könnyű volt arra fogni az egész elmeszelését. Orbán Viktor és kormányai az elmúlt 13 év alatt egyszer sem jöttek elő ilyen tervvel, pedig legalább annyira indokolt lenne és annyira sokszor hangoztatták, hogy mennyire igyekeznek spórolni. | NER-es irodaházakba költözhet több állami vagy kormányhivatal | A tisztán piaci alapon működő bérbeadóknak azonban további nagy fejfájást okozna, mert jó darabig nem tudnának mit kezdeni a felszabaduló 250-300 ezer négyzetméterrel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/ner-es-irodahazakba-koltozhet-tobb-allami-vagy-kormanyhivatal.html | 2023-10-05 07:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Történelmi lépésnek minősült, amikor 2021 januárjától kivezették a hálapénzt azzal, hogy büntethetővé tették. A Nemzeti Védelmi Szolgálat tavaly 75 esetben tett feljelentést az egészségüggyel kapcsolatban felderített bűncselekmények gyanúja miatt, valamint 11 esetben hálapénz átadása ügyében. Úgy tűnik, a kormány mégsem elégedett az elért eredményekkel, ugyanis „Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén lakossági szemléletformáló kampány kommunikációs feladatainak ellátására” címmel írt ki közbeszerzést nyáron, melynek meg is lettek a nyertesei.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat közel 350 millió (egész pontosan: 348 750 000) forintos kampányára nyolc ajánlat érkezett, közülük három cég nyert. Így az összegen és a feladatokon a Har Meron Hungary Kft., a People Group Kommunikációs Kft. és az Art Média Reklámügynökség Kft. osztozik.
A Har Meron Hungary Kft. egyik tulajdonosa Várnai Tamás, akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-ben érintett volt abban az ügyben, amikor szabálytalanságokat talált az EU csalás elleni hivatala, az OLAF egy olyan programban, amelynek az egyik nyertese Óbuda egykori MSZP-s alpolgármesterének, Czeglédy Gergőnek a cége volt. A Direkt36 akkori információi szerint az OLAF húsz pályázatot kifogásolt, ezekben több mint 500 milliárd forint értékben lehetett csatornafejlesztési beruházásokat reklámozni, a pénz 85 százaléka jött az EU-kasszából. A tenderek többségét pedig Várnai Tamás cégei nyerték el – ő az első Orbán-kormány idején komoly állami megrendeléseket elnyerő Ezüsthajó Produkció Kft., majd az újabb Fidesz-kormányzás alatt a TV2 igazgatósági tagja volt.
A második cég, a People Group egyik tulajdonosa, Urbán Zsolt épp idén lett a Magyar Reklámszövetség régi-új alelnöke, de volt ő már a szövetség elnöke is. Bár egykor keményen kritizálta a kormány három perc alatt megszavazott reklámadótörvényét, azt azért tudni lehet az Átlátszó egykori cikkéből, hogy 2016-ban Schmidt Mária, aki akkor épp az 1956-os emlékév kormánybiztosaként vezette a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványt (KKTTK), összesen több mint nettó kétmilliárd forintot osztott ki közbeszerzéseken, melyből Urbánnak is jutott. Félmilliárd forint ment el ugyanis a magyarországi magazinokban és online felületeken megjelenített emlékévre, amelyet akkor az 1080 P Solution Agency Kft. nyert el, melyben közvetve Urbán Zsolt is érdekelt volt. És igaz, már ez is a múltba vész, de ő volt az is, aki 2012-ben vezette a négy év múlva véglegesen felszámolt Full Market Zrt.-t, mely igazgatóságában együtt tevékenykedtek Fabó Györggyel. Fabó az úgynevezett Ramiris-ügy – klasszikus áfacsalás – egyik kulcsfigurája volt.
A harmadik nyertes az Art Média Reklámügynökség pedig szintén Urbán egyik érdekeltsége.
Nos, érdekes a sors, hiszen ez a kampány épp hasonló etikai fogalomkörbe tartozó bűncselekmények, a vesztegetések kiszorítására fókuszál.
A szeptember 26-án aláírt szerződés értelmében 2 darab videóspotot kell kidolgozniuk a cégeknek, amelyek a hálapénz elleni küzdelem legfőbb üzeneteit hangsúlyozzák.
„A koncepciónak releváns, a hálapénz adás/elfogadás szükségtelen és/vagy társadalmilag káros és/vagy bűncselekményt megvalósító mivoltát hangsúlyozó üzenetet kell közvetítenie” – áll a közbeszerzési kiírásban.
Ezt követően le kell forgatni a maximum 30 másodperces videó kisfilmeket, végül médiaügynökségi feladatokat kell ellátni, amellyel legalább 5 millió főt el lehet érni. Az, hogy ez a három munkafolyamat a cégek között hogy oszlik meg, azt nem részletezi a pályázati eredményhirdetés.
Egyébként még mindig az volt az egyik legjobb kampány, amikor a TILOS DOHÁNYOZNI mintájára megalkották a TILOS A HÁLAPÉNZ logót, melyet 2021 januárjában Dr. Eörsi Dániel tett ki elsőként a háziorvosi rendelőjében. Ezt követte még ugyanebben az évben, augusztusban a Magyar Orvosi Kamara plakátkampánya, amely során az ország 167 egészségügyi intézményében 4 ezer tacepaót helyeztek ki. | Érdekes cégek nyerték a hálapénz-kampány közbeszerzését | Úgy tűnik, a kormány nem elégedett a csúszópénz kiszorításának ütemével az egészségügyben, mert hálapénzzel kapcsolatos edukációt támogató szemléletformáló kampányt írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/erdekes-cegek-nyertek-a-halapenz-kampany-kozbeszerzeset-.html | 2023-10-04 07:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
A lombkorona nélküli lombkoronasétány után Hadházy Ákos újabb „hungarikum EU-s projekte” bukkant, ezúttal Máriapócson, ahol víz nélküli csónakázótóval bővült a „turisztikai kínálat” – derül ki a független országgyűlési képviselő pénteki Facebook-posztjából.
A politikus bejegyzése szerint az 1,8 milliárd forintos programból 20 milliót költöttek „két darab, már meglevő fahidacska deszkáinak és korlátjának cseréje; 1db 15 nm-es, napelemes budi” és egy akadálymentes parkolóra, ami Hadházy szerint „nehezen értelmezhető, ha tudjuk, hogy amúgy a terület földúton közelíthető meg”. A posztból az is kiderül, hogy a vízutánpótlás hiánya és a lecsökkent talajvízszint miatt már régóta veszélyben volt az „attrakció”, amit az utóbbi időben úgy igyekeztek fenntartani, hogy egy másik közeli tóból szivattyúzták át a vizet. Csakhogy az áram árának emelkedésével a szivattyúzás éves költsége 700 ezerről 6 millióra emelkedett volna a tavat üzemeltető vállalkozónak, aki ezért felmondta a szerződést, a tó pedig kiszáradt.
„De hiába száradt ki a tó, az EU-s pénzt már megnyerte a falu, így nem volt mit tenni, »ha már megnyerték a pénz, akkor el kell költeni« alapon megcsinálták a kb. egymillió forint/nm áron a napelemes budit” – írta Hadházy Ákos. | Lombkorona nélküli lombkoronasétány után víz nélküli csónakázótavat talált Hadházy Ákos | Hiába száradt ki a tó, az EU-s pénzt már megnyerte a falu. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lombkorona-nelkuli-lombkoronasetany-utan-viz-nelkuli-csonakazotavat-talalt-hadhazy-akos-262374 | 2023-10-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bűncselekmény hiányában elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozzon Lévai István Zoltán XVIII. kerületi volt fideszes politikus ellen – derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes országgyűlési képviselőnek küldött válaszából. Lévairól szeptemberben derült ki, hogy ötmillió forintot akart fizetni a kutyapártos Aleva Mártának, hogy elinduljon a helyi DK-s polgármester ellen.
Lévairól a Válasz Online írta meg egy a birtokába került hangfelvétel alapján, hogy pénzt ajánlott az indulásért az MKKP-s politikusnak, Aleva Mártának. Lévai azért akarta elérni a kutyapártos politikus indulását, mert abban bízott, hogy a kutyapártos jelölt Szaniszló Sándort fogja gyengíteni, és így őt segíti a polgármesteri székbe. A fideszes választókerületi elnök az ügy kipattanása után lemondott.
A legfőbb ügyész Vadai Ágnes „nem gondolja, hogy az írásbeli kérdéseim nélkül is dolgozniuk kellene végre?” kérdésére adott válaszában írta le, hogy bűncselekmény hiányában elutasították a feljelentést. Polt Péter közölte, hogy Vadai kérdését „értékelés és esetleges további intézkedés végett” a nyomozó hatóságnak elküldte. Vadai egyébként arról is kérdezte Poltot, hogy ügyészség hivatalból indított-e vizsgálatot az ügyben, illetve arra is kíváncsi volt, hogy hol tart az ügy. | A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy egy fideszes le akart fizetni egy kutyapártost | Bűncselekmény hiányában elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozzon Lévai István Zoltán XVIII. kerületi volt fideszes politikus ellen – derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes országgyűlési képviselőnek küldött válaszából. Lévairól szeptemberben derült ki, hogy ötmillió forintot akart fizetni a kutyapártos Aleva Mártának, hogy elinduljon a helyi DK-s polgármester ellen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/06/kutyapart-fidesz-vesztegetes-levai-istvan-zoltan-xviii-kerulet-valasztas | 2023-10-06 10:32:00 | true | null | null | Telex |
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
A lap szerint a magyarok szavazati jogának megvonása az EU-ban túl kockázatos lépés lenne, és később visszafelé is elsülhetne.
Látványosan egyre több és több elektromos autó fut Európában, de arányukat látva nagyon messze van még a belső égésű motorokkal hajtott járművek leváltása HVG-Ténytár.
Ne feledjük, csak a kormánytagok szavazati jogának megvonása lehetséges. Mi, állampolgárok attól még szavazhatunk az európai parlamenti választásokon, írja szerzőnk. Vélemény. | Filmes területen is kipróbálja magát a honvédelmi miniszter testvére | Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a Nemzeti Filmintézetben is pozíciót kap. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231008_nemzeti_filmintezet_szalaybobrovniczky_mozizik | 2023-10-08 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2023.10.07. 08:45 | Kormányzati hátszelet kapott a debreceni milliárdoscsalád budapesti beruházása | A Divinus Zrt. most Angyalföldön építkezik, eddig több balatoni projektje is volt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231007_hvg_divinus_balatoni_jachtoktol_angyalfoldi_gyartelepig | 2023-10-07 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Három magyar és egy finn vezeti azt a céget, amely megvett egy finnországi motorpályát, a KymiRinget – írja a Helsingin Sanomat. A pálya az ország déli részén található. A Motorsport Circuit Holding volt a vásárló, a cégben a finn Mika Wilska, továbbá a magyar Rabb Sándor mellett benne van Őry Kornél és Őry Tamás is, az utóbbi ráadásul Szijjártó Péter külügyminiszter sógora.
A finn lapnak Őry Kornél nem kommentálta az adásvétel hírét azon túl, hogy elismerte annak megtörténtét. Így azt sem tudni, hogy mennyiért vette meg a cég a pályát.
Őry Tamás cégét, a Truck Race Promotion Kft.-t bőkezűen támogatta a Szerencsejáték Zrt. is. Tavaly 23 millió forintot kaptak, azelőtt 25 milliót, 2018 novemberében pedig közel 31 milliót. Ez a cég volt az, amelyik 2019-ben oldalanként egymillió forintért írhatott tanulmányt egy közbeszerzés nyerteseként egy versenypályáról. | Szijjártó Péter sógora is benne van abban a cégben, amelyik motorpályát vett Finnországban | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231005_Szijjarto_Peter_sogora_is_benne_van_abban_a_cegben_amelyik_motorpalyat_vett_Finnorszagban | 2023-10-05 17:50:00 | true | null | null | HVG |
|
Az idei karate VB rendezvényszervezési, kommunikációs és médiaügynökségi feladatait és a jövő évi ritmikus gimnasztika EB előkészítését is a NER-kedvenc Balássy Gyula cégei végezhetik – derül ki a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség honlapjáról, ahol a múlt héten frissítették a közbeszerzési szerződések nyilvántartását.
A Media1 által megtalált lista legújabb tételei szerint a Budapesten október végén megrendezésre kerülő 2023. évi WKF Felnőtt Karate Világbajnokságra 1 milliárd 348 millió forintot költhet el a Rogán Antal által vezetett minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) jóváhagyásával az állami rendezvényszervező cég. A közbeszerzést a Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. közösen nyerte el. A kft. tulajdonosa Balásy Gyula, a zrt.-ben pedig minősített többségű befolyással rendelkezik a New Land Media Kft., amelynek szintén Balásy a tulajdonosa.
Ugyanez a két cég, a Lounge Event és a Visual Europe készíti elő több mint 124 millió forintért a 2024. évi Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokságot is, ami előre jelezheti azt is, hogy az újabb budapesti sporteseményt is ők rendezhetik majd jövőre, de ennél nyilvánvalóan jóval nagyobb összegért.
Ezek mellett szeptember 19-én a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség kötött egy 450 millió forintos vállalkozói keretszerződést is a Lounge-Visual párossal rendezvényszervezési és kommunikációs feladatok ellátására „kiemelt nemzetközi sportesemény utólagos hatásainak és eredményeinek bemutatása érdekében”. Ezt az összeget még október végéig teljesen el is költhetik. Mint arról a Media1 is beszámolt, Balásy cégei szervezték augusztusban a budapesti atlétikai VB-t is több tízmilliárd forintért.
Az állami rendezvényszervező vállalat legújabb listájából egyébként az is kiderül, hogy még az álláshirdetéseik megjelentetését is a már említett New Land Media Kft.-re, valamint a Lounge Design Kft.-re bízták 1 millió 380 ezer forintért. Mindkét cég ugyanarra a budapesti címre van bejegyezve, és az utóbbinak is Balásy Gyula a tulajdonosa.
Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról
Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt
Ismét milliárdokat osztott ki Rogán Antal hivatala a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeinek
Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak
Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!)
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
Borítókép: Balásy Gyula, a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Fotó: YouTube / 444.hu | Újabb százmilliókat nyertek Balásy Gyula cégei sportesemények kommunikációjára | Ismét a kormány kedvenc médiavállalkozója kapott megbízásokat a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől. | null | 1 | https://media1.hu/2023/10/03/ujabb-szazmilliokat-nyertek-balasy-gyula-cegei-sportesemenyek-kommunikaciojara/ | 2023-10-03 18:42:00 | true | null | null | Media1 |
„Jelenleg folyamatban van” a Paks II. frissített Előzetes Biztonsági Jelentésének (EBJ) vizsgálata – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a hvg.hu megkeresésére. A hivatal arról nem nyilatkozott, milyen fázisban van a vizsgálat és mikor várható a lezárása:
a frissített EBJ-t akkor fogadja el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum.
Valami nincs rendben
Az EBJ elfogadása meglehetősen fontos, ez képezi ugyanis a létesítési engedély alapját – aminek híján az erőművet nem lehet felépíteni. „A létesítési engedély egy úgynevezett komplex létesítményszintű engedély, amely az erőmű komplett műszaki koncepciójának és biztonsági megoldásainak elfogadására vonatkozik, azok alapján az elvárt nukleáris biztonsági szint elérését értékeli” – magyarázza az OAH.
A Paks II. jelenleg – nevezzük így – ideiglenes vagy feltételes létesítési engedéllyel rendelkezik. Az OAH 2022 augusztusában kiadta az engedélyt, ám visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja az EBJ-t, és azt az OAH jóváhagyta.
Az OAH mostani tájékoztatása szerint ezt a Paks II. meg is tette 2022. november 10-én. Biztosra vehető, hogy valami nincs rendben, hiszen a hivatal ezek szerint közel egy éve vizsgálja a dokumentumot. A feltételes létesítési engedély kiadásakor
az OAH a frissített EBJ elbírálását 120 napra taksálta, vagyis ha minden rendben lenne, már idén év elején végeznie kellett volna.
Az EBJ frissítésére azért van szükség, mert az erőmű részletes terveinek kidolgozása haladt azóta, hogy a Paks II. 2019 végén beadta az engedélykérelmet, ráadásul az engedélyezés során észrevételeket tett nemcsak maga az OAH, de az egyéb illetékes szakhatóságok, felkért szakértők, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A Roszatom nem képes megfelelni az uniós szabványoknak
Nem mellékes, hogy a jelenlegi, feltételes létesítési engedély megszerzése is enyhén szólva nehezen jött össze. Paks II. az eredeti engedélykérelmet még 2020-ban adta be. A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így 2021. szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő.
A hivatal azonban nem adta ki az engedélyt 2021 őszén, mert további értékeléseket látott szükségesnek, és hiánypótlásokra szólította fel a Paks II-t. Végül ugyebár 2022 augusztusában adta ki a feltételes engedélyt, a véglegeset pedig azóta sem.
Magyarán
gyakorlatilag az elvben egyéves engedélyezési eljárás immár mintegy három és fél éve húzódik.
A késlekedés oka alapvetően, hogy a kivitelező orosz Roszatom – illetve egész pontosan egyik leányvállalata, de ez mellékes – egész egyszerűen képtelen az uniós – így a magyar – elvárásoknak és szabványoknak megfelelő tervdokumentációt összeállítani. Erről a magyar hatóság és a magyar kormány nem beszélnek nyíltan, ám a Roszatom Finnországban nekifogott a Paks II. testvérerőművének felépítésének, és ott ugyanúgy elakadt az engedélyezéssel – amiről a finn szereplők sokkal nyíltabban beszéltek.
Jelentős különbség Magyarországhoz képest, hogy Moszkva ukrajnai agressziója után a finnek kukázták a projektet – míg Magyarországon minden bizonytalanság és fennakadás ellenére halad előre.
A finn Fennovoima konzorcium már 2022 májusában azonnali hatállyal felmondta a Hanhikivi nukleáris erőmű tervezéséről és építéséről az orosz Roszatommal,
illetve annak leányával, a RAOS Projecttel kötött szerződést. A konzorcium tagjai elsősorban finn állami és önkormányzati vállalatok, a Roszatomnak finn leányán keresztül 34 százalékos részesedése van.
A Fennovoima a RAOS Project „jelentős és egyre növekvő” csúszásaival, illetve a beruházás leszállításának képtelenségével indokolta a szerződésbontást, továbbá azzal, hogy az ukrajnai háború még rontott a kockázatokon. Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát Mika Lintila finn gazdasági miniszter már többször kijelentette, hogy ebben a helyzetben a Hanhikivi erőmű nem kaphatja meg a létesítési engedélyt. A Roszatom ugyanis ilyen típusú reaktort még nem épített az EU-ban.
Hiányzik a német irányítástechnika
A Paks II. számára a létesítési engedély levegőben lógásán túl jelenleg a legnagyobb kockázat, hogy Berlin még mindig nem adta meg az exportengedélyt a Siemens Energy-nek arra, hogy leszállítsa a Roszatomnak az új paksi erőmű irányítástechnikai rendszerét. Elég egyértelmű, hogy irányítástechnika nélkül az erőművet nem lehet üzembe helyezni, és minimum kérdéses, hogy a német cég szerepvállalása technikailag-technológiailag pótolható-e. Arról nem beszélve, hogy minden, jelentős beszállító-változást az OAH-nak is engedélyeznie kell.
A paksi bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter idén nyáron Párizsban, az EDF francia energetikai vállalat vezérigazgatójával folytatott megbeszélése után arról beszélt, a német cég szerepét konzorciumi partnere, a francia Framatome veheti át. Vagy nem veszi át – az egyeztetés után Szijjártó csak feltételes módban beszélt, illetve a „minden bizonnyal” kifejezést használta. Magyarán valójában nem született megállapodás arról, hogy a Siemens Energy-t kiteszik a projektből, így arról sem, hogy a Framatome átveszi a szerepét – erről érdemi bejelentést azóta sem tettek a felek.
A helyzet biztosan nem egyszerű, azon túl, hogy a változtatást az OAH-nak engedélyeznie kellene, a Siemens Energy és a Framatome a Roszatom beszállítói, amely kulcsra kész kivitelezést vállalt. A beszállítói szerződést ismeretének híján nem lehet megmondani, milyen körülmények közt és hogyan lehet egyáltalán kitenni a Siemens Energy-t a projektből. Az biztos, hogy a magyar miniszternek ebben a kérdésben semmiféle illetékessége nincsen – háttértárgyalásokat nyilván folytathat, de a probléma megoldása Berlinen, a Roszatomon, a Siemens Energy-n és a Framatome-on múlik.
Pakson ásnak, Oroszországban berendezések készülnek
Miközben a projektet több nagyon komoly probléma övezi, a kivitelezés gőzerővel zajlik – mondhatni, a kormány úgy robog előre az autópályán, hogy annak további szakaszain még hiányzik pár híd néhány szakadék fölül. Szijjártó Pétert a jelek szerint mindez nem aggasztja, pedig baleset lehetőségét is magával hozza, a miniszter inkább heti szinten, de előfordul, hogy naponta ad ki győzelmi jelentéseket.
Legutóbbi beszámolója szerint a megépült résfal hossza mostanra átlépte az egy kilométert, miközben összesen 2700 méterre lesz szükség az erőmű építésének előkészítése során. Emellett a kivitelező újabb kapacitásokat telepít a helyszínre, így a munka fel fog gyorsulni. Megkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése, s már több mint félmillió köbméternél tart a folyamat, vagyis a munka fele már nagyjából itt is kész, miközben az ötös reaktornál már el is készült öt méteres mélységig a kitermelés. A következő feladat a talajszilárdítás lesz, amely november elsején indult.
Ezzel párhuzamosan pedig elkészítik a 23 méteres mélységig történő talajkitermelésre vonatkozó engedélyeket - sorolta. Hozzátette, hogy
a Roszatom már megrendelte a hosszú gyártási idejű berendezéseket,
például a reaktorpalást előállítása is megkezdődött már Oroszországban.
Utóbbival kapcsolatban az OAH azt közölte a hvg.hu-val, hogy a hosszú gyártási idejű berendezések egyenként gyártási engedélykötelesek.
Ezek gyártása az OAH engedélye alapján kezdhető meg, nem feltétel a frissített EBJ elfogadása.
Például a reaktortartály és a zónaolvadék-csapda már rendelkezik gyártási engedéllyel.
„A nukleáris biztonsági követelmények teljesítését/teljesülését az OAH több lépésben (gyártási engedélyezés, gyártás során - gyártóművi átvétel, szerelés, üzembehelyezés stb.) felügyeli, ellenőrzi” – szögezi le a hivatal.
Év végéig felülvizsgálják az ütemtervet
Mindenesetre Magyarország és Oroszország módosították a projekt finanszírozásáról kötött államközi szerződést, a Paks II. és a Roszatom pedig módosították a kivitelezési szerződést. Utóbbi dokumentumot a Paks II. nyilvánosságra hozta, ám épp a legérdekesebb részek ki vannak takarva, így továbbra is csak a kormány szava garantálja, hogy a bővítésben nem történtek érdemi változások.
Nem megismerhető a telephely-elrendezést részletező melléklet (5 oldal) sem, pedig vélhetően itt találhatóak azok a módosítások, amelyek a bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter szerint hozzájárulnak a projekt gyorsabb kivitelezéséhez, illetve lekövetik az elmúlt években bekövetkezett technológiai változásokat.
A kivitelezés módosítása szerint biztos, hogy a lassan évtizedes csúszásba került bővítés ütemezése újra változik. A módosítás értelmében
az ütemtervet a felek idén év végéig felülvizsgálják, figyelemmel arra, hogy a „létező körülmények” hatással vannak a projekt kivitelezésére.
A módosításban látható, hogy immár nem kell minisztériumi jóváhagyás a Paks II. kivitelezési szerződésének módosításához. Mivel a szerződés a Paks II. Zrt. és az Atomsztrojexport-Roszatom között áll fenn, technikailag innentől a bővítés akár a kormány, illetve az azt finanszírozó magyar állam nélkül módosítható. Ez persze leginkább formalitás, a Paks II. Zrt. persze állami cég, a vezetőjét – jelenleg a volt eximbankos Jákli Gergely elnök-vezérigazgató – a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. Vagyis praktikusan aligha reális, hogy a Paks II. Zrt. vezetője önhatalmúlag módosítsa a szerződést, főleg, hogy az magyar állami, illetve uniós engedélyekhez és felügyelethez kötött.
Szijjártó a hvg.hu erről beszámoló cikkét „butaságnak” minősítette, mondván nincs szó a paksi projekt kiszervezéséről, bár azt elismerte, hogy a kivitelezési szerződés módosítására már „nem kell annyi miniszteri engedély”.
Moszkva gyakorlatilag bármikor leállíthatja a hitelt
A miniszteri engedélykötelezettség megszűnését a módosítás a finanszírozási államközi szerződés módosításából vezeti le. Az eredeti, 2014-ben törvénybe foglalt hitelmegállapodás szerint a kölcsön igénylése és jóváhagyása a budapesti és moszkvai minisztériumok feladata. Ezt a 2023-as – már csak veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett – módosítás törölte, egyben teljesen átalakította a hitelben részt vevő szereplők személyét és feladatait mindkét oldalon.
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az „ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
Ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek
Magyar oldalon egy augusztus végi kormányrendelet szerint a Varga Mihály pénzügyminiszternek alárendelt Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) helyett a kifizetésekben „szükség esetén” az atomerőmű-építésért felelős cég saját leányvállalata is közreműködhet. Az eddigi jogszabály szerint az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos kifizetések az ÁKK-n keresztül történtek, amely az állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Ezekben az ügyekben immár szükség esetén az ÁKK helyett, illetve mellett a Paks II. nemrég gründolt leánya, a Finatom Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság eljárhat. A cég ügyvezetője ugyanúgy Jákli Gergely, mint az egész Paks II. Zrt.-nek | Amiről Szijjártó hallgat: a Paks II. legfontosabb engedélye még mindig a levegőben lóg | Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20231004_Amirol_Szijjarto_hallgat_a_Paks_II_legfontosabb_engedelye_meg_mindig_a_levegoben_log | 2023-10-04 17:30:00 | true | null | null | HVG |
BKV;per;3-as metró;Metrowagonmash;
2023-09-20 06:15:00
Százmillió euró a tét, a BKV már az eredeti beszerzési ár csaknem felét követeli a 3-as metró kocsijait gyártó orosz cégtől
A metróper négy éve indult el a Fővárosi Törvényszéken, de még mindig csak a perfelvételnél tartanak. Messze még a vége.
Csigalassúsággal halad a BKV Zrt. és az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, a valóságban újragyártó orosz Metrowagonmash MWM közötti per. A fővárosi közlekedési társaság 2019 februárjában adta be keresetét, mivel az orosz cég nem volt hajlandó megfizetni a BKV által – a sorozatos késedelmes teljesítés miatt – követelt milliárdos kötbért.
A Fővárosi Törvényszéken zajló per vége azonban még mindig a távoli ködbe vész. Összehasonlításul: a főváros másik közlekedési cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2021 szeptemberében perelte be az e-jegy-rendszer kiépítésére vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH-t. A Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság idén októberben egy hetes tárgyalássorozaton dönt az ügyben, az ítélet várhatóan még az idén megszületik a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított eljárásban. (A BKK több tételben összesen 25 millió euró és hétmilliárd forint megfizetését kéri kamatostól.)
A metróper négy éve indult el a Fővárosi Törvényszéken, de még mindig csak a perfelvételnél tartanak – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV. Egyelőre még egyetlen tárgyalást sem tartottak az ügyben, sőt tárgyalási napot sem tűztek még ki. Így továbbra is megjósolhatatlan, hogy mikor hirdetnek ítéletet.
A BKV követelése azonban az évek múlásával egyre hízik. A Népszavának adott tájékoztatásuk szerint a közlekedési cég követelése nagyjából 100 millió euróra – azaz 38 milliárd forintra – rúg most különféle kötbérek, kárátalány, illetve kártérítés jogcímén.
A BKV már 2017-ben megállapította, hogy az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért (akkori árfolyamon mintegy 69 milliárd, jelenlegin 83 milliárd) forintért vállalkozó „Metrowagonmash (MWM) a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”. Addigra összesen 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – írta Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató akkortájt Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának. A levélhez csatolt kötbértáblázat szerint a késések között már akkor akadt egy éves, alig két évvel a kontraktus 2015. augusztusi aláírása után. A táblázatban szereplő tételek akkor összesen 2,7 millió eurót, azaz 845 millió forintot tettek ki. Ebbe még nem számították bele a szerelvények műszaki állapota miatti forgalomkiesések kárigényét, a veszteglő szerelvények utáni kárátalányt.
Az orosz fél azonban hivatalosan semmit nem ismert el és semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak. A BKV és a városvezetés hosszas vívódás után a per mellett döntött. Akkortájt hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követeltek, amely elsősorban a szerződésben foglalt egyes részhatáridők elmulasztásából keletkezett. Vagyis a közlekedési cég akkor a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált.
Örökös piacot biztosítunk az oroszoknak
Már az is évekbe telt, amíg a periratokat át tudták adni az orosz félnek. A Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Minisztérium segítségét kérte az üggyel kapcsolatos iratok kézbesítéséhez. A tárca Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019 áprilisában továbbította azokat először az illetékes orosz hatóságnak. Ezt még megismételték néhányszor, mire az MWM idén nyár elejére végre hivatalosan is átvette a dokumentumokat. Különös egybeesésként az orosz cég éppen akkor kapott felmentést az ukrán háború miatti uniós behozatali tilalom alól. A 11. uniós szankciós csomagról szóló tárgyalások során ugyanis Magyarország elérte, hogy a budapesti 3-as metróvonal karbantartásához és felújításához szükséges orosz áruk és szolgáltatások lekerüljenek a behozatali tilalom alá tartozó listáról.
Az Orbán-kormány beavatkozása az orosz metrókocsi-beszerzésbe nem meglepő, hiszen az ügyet kezdetektől a főváros feje felett intézték. Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor Moszkvában tárgyalt a felújításról, amikor a 3-as vonalon közlekedő metrókocsik tenderét meg sem hirdették. A kormány nyomására döntött úgy a főváros, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítja fel, amellyel szélesre tárták a kaput az orosz kocsikat eredetileg gyártó cég előtt, hiszen a műszaki dokumentációt eleve ők birtokolták. A vállalkozói szerződés aláírásakor Illés Géza Márton – a Fidesz-közeli háttéremberként nyilvántartott Tombor András akkori ügyvédje – képviselte az orosz céget. Így vásárolt felújítottnak mondott korszerűtlen metrókocsikat a BKV, amelyet azután csapnivaló minőségben, nagy késésekkel szállított le az orosz cég.
A Karácsony Gergely vezette ellenzéki önkormányzat utasítására elkészült jelentés 18 sorozathibát tárt fel, így örökös piacot biztosíthatunk az orosz cégnek. A per pedig még évekig tarthat. | Százmillió euró a tét, a BKV az eredeti beszerzési ár felét követeli a 3-as metró kocsijait gyártó orosz cégtől | Csigalassúsággal halad a BKV Zrt. és az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, a valóságban újragyártó orosz Metrowagonmash MWM közötti per. A fővárosi közlekedési társaság 2019 februárjában adta be keresetét, mivel az orosz cég nem volt hajlandó megfizetni a BKV által – a sorozatos késedelmes teljesítés miatt – követelt milliárdos kötbért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209312_3-as-metro-per-bkv-koveteles-metrowagonmash-beszerzesi-ar | 2023-09-20 21:36:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.