text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ebben emlékeztetnek, hogy Hadházy Ákos hivatali visszaélés bűntette és hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentését, amiért tavaly márciusban Orbán Viktor Kairóból hazafelé tartva egy laza ezer kilométeres kitérővel elugrott Pisába a honvédségi géppel.
Orbán Viktor Kairóból hazafelé beugrott Firenzébe és Velencébe is közpénzen lazítani egy kicsit
A hivatali visszaélés bűncselekményének kérdését viszonylag gyorsan lezárták, azonban a hűtlen kezelés tekintetében szükségesnek tartották annak tisztázását, hogy a biztonsági előírások miként viszonyulnak a költséghatékonyság igényéhez, milyen jogszabályi előírások alapján előzik meg őket.
Hadházy Ákos: Nyomozásra utasította a bíróság az ügyészséget Orbán Viktor pisai útjával kapcsolatban
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a nyomozás lefolytatását követően hozott határozatával az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A megszüntető határozattal szemben Hadházy Ákos előterjesztett egy ismételt felülbírálati indítványt, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 18-án elutasított. A bíróság a határozat indoklásában kifejtette: a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást.
Az ügyészség szerint minden rendben Orbán Viktor olaszországi kiruccanásával
Az ügyészség az eljárás lezárása szempontjából jelentőséggel bíró nyomozati cselekményeket elvégezte, a megszüntető határozatban a szükséges jogszabályokat megjelölte. A bíróság a határozatában egyértelműen osztotta azt az ügyészségi álláspontot is, amely szerint
Összességében a nyomozási bíró a határozatában megállapította: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást megszüntető határozata megalapozott, törvényes volt - összegeztek, egyúttal megjegyezve, hogy a kiegészítő pótmagánvádas eljárás hatálybalépése óta, az elmúlt közel kilenc hónapban a Budai Központi Kerületi Bíróság egyetlen ügyben sem állapította meg, hogy helye lenne vádemelésnek. | Nincs itt semmi látnivaló: nem merülhet fel bűncselekmény gyanúja a miniszterelnök pisai útjával kapcsolatban | A miniszterelnök pisai repülőútja kapcsán indult ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírója egyetértett a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető határozatával - közölte egy, lapunkhoz szerda délután eljuttatott tájékoztatásban a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209462_orban-viktor-pisa-honvedseg-ugyeszseg-nyomozas | 2023-09-20 21:42:00 | true | null | null | Népszava |
Pécs;felújítás;tűzoltóság;katasztrófavédelem;
2023-09-26 13:49:00
Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan, hogy a pécsi tűzoltólaktanya egyre sürgetőbb felújítása mikor folytatódhat
A kormánykapcsolataival kérkedő generálkivitelezőnek tucatnyi vállalása dőlt be, nyomozás folyik az ügyben, ám a károsultak szerint a tettesek sérthetetlenek.
Pécsen 2022. októberében átadták az 1,3 milliárd forintból megépült új tűzoltólaktanyát a Tüzér utcában. Az ünnepi perceket az rontotta, hogy addigra leállt Pécs régi tűzoltólaktanyájának felújítása az Engel János utcában. Pedig Pécsen a katasztrófavédelemnek ez a nagyobb és fontosabb bázisa. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság célja az volt, hogy a település keleti és nyugati súlypontjában is működjön egy-egy laktanya, így gyorsabban érhetik el a pécsi lánglovagok a térség tűzeseteit. A régi laktanya állapota aggasztó, ezért a terv az, hogy ezt az épületet lebontják pinceszintig, s mellé emelnek egy új épületet.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot 3,3 milliárdos ajánlattal a Falcon Global Zrt., illetve az Octopus Invest Kft. konzorciuma nyerte el. A két fővárosi cégnek nem volt érdemi múltja az építőiparban, s nem rendelkeztek a kivitelezésben jártas szakemberekkel, illetve a munkákhoz szükséges eszközökkel. Alvállalkozókra bízták a munkát, és 2021. májusában aláírták az erről szóló szerződést a pécsi Building-Tech Kft. és a kozármislenyi Extremeworks Kft. konzorciumával. A két cég 2,4 milliárdért vállalta a munkát.
A generálkivitelező és az alvállalkozó közötti együttműködés néhány hét alatt ellehetetlenült. Az Extremeworks gazdája, Bende Zsolt azt állítja, hogy a munkához nélkülözhetetlen kiviteli tervek és közműkiváltási engedélyek hiányoztak. Ezt naponta jelezték, és a hiányosságokat rögzítették az építési naplóban, ám az Octopus irányítói semmit se tettek. Emiatt szeptemberben felkértek a viták tisztázására egy szakértőt, aki az alvállalkozók igazát erősítette. Amikor a szakvéleményt átadták az Octopus vezetőjének és benyújtották addig elvégzett munkájuk számláját, a generálkivitelező szerződést bontott az alvállalkozókkal. Mivel a kivitelezés leállt, 2022. őszén a katasztrófavédelmi főigazgatóság szerződést bontott a generálkivitelezővel.
Így nem tudták befejezni az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítését és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezését, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola mindössze 80 milliós korszerűsítésével se. A tatabányai katolikus gimnáziumot átadták ugyan időre, ám az alvállalkozókat csak részben fizették ki.
Az atlatszo.hu 2022-ben és 2023 tavaszán több alkalommal is foglalkozott az Octopus és a Falcon Global tevékenységével, s mint leírták, a beruházások azért álltak le, mert a generálkivitelező nem fizette ki alvállalkozóit. A lap próbált beszélni a két céget birtokló házaspárral, a monyoródi lakhelyű Németh Zsuzsannával és a budapesti Németh Jánossal, ám ők megszólaltathatatlanok voltak. Ráadásul 2022. közepén el is adták az Octopust, ám az új gazda se nyilatkozott. Hogy az új tulajdonos miért vette meg a milliárdos adóssággal terhelt, munka nélkül maradt és a közbeszerzésektől immár eltiltott céget: rejtély.
2023. márciusában elindult az Octopus Invest felszámolása. Szerettük volna megtudni, hogy az Octopus ellen hányan és milyen összértékben nyújtottak be hitelezői követelést, ám a felszámoló, a Vámház-Audit Zrt. nem akar nyilatkozni. Nem is köteles erre, tőle függ, megteszi-e. A tájékoztatást ezúttal azért éreztük indokoltnak, mert az Octopus bukása közügy. Hisz olyan uniós és állami támogatású beruházások sora dőlt be, amelyek, ha elkészülnek, több százezer embert szolgálnának ki. A meg nem valósult beruházások miatt a magyar költségvetés elesik több milliárd forint uniós forrástól. Az se mellékes, hogy a generálkivitelező miatt kisvállalkozások sora nullázódott le, gazdáikkal együtt.
Az Octopus egyik kárvallottjától megtudtuk, hogy a cég ellen a májusi hitelezői megbeszélésen 56-an több mint 2 milliárd forintos követelést nyújtottak be. Ennél nagyobb, 4 milliárdos tartozásról értesült Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője, aki az Országgyűlésben „Hová tűnik el a közpénz?” címmel szólította meg ebben az ügyben Pintér Sándor belügyminisztert júliusban. A kérdésre az építési tárca miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, ám abból nem tudtuk meg, hogy az Octopus esetében hová folyt el a közpénz, és mi lesz a károsultakkal.
A kifizetetlen alvállalkozók úgy tudják, hogy az Octopusnak nem maradt vagyona, így a felszámolás révén nem számíthatnak káruk enyhítésére. A pécsi laktanyafelújításnál érdekelt Bende Zsolt nem is adott be hitelezői igényt, ha megteszi, csak az ügyvédi költségeit gyarapítja. Igaz, az ő cégének csupán 18 millióval tartozik az Octopus, viszont a Building-Tech – ami megépítette a laktanya alapját és pinceszintjét – felszámolás sorsára jutott, neki a generálkivitelező 150 millióval maradt adósa.
Szerettük volna erről megkérdezni a Németh-házaspárt, ám egykori telefonszámaik egyike se él, így nem értük el őket. Az alvállalkozók szerint az Octopus másra költötte a pénzt, nem a vállalt beruházásokra, ezért a cég törvénytelenül gazdálkodott. Mint már írtuk, a kft. felszámolója nem nyilatkozott lapunknak, így arra se kívánt válaszolni, hogy tett-e feljelentést az Octopus gazdálkodása miatt, holott a pénzek eltűnése felvetheti a vagyonkimentés gyanúját. Bende Zsolt viszont elmondta, hogy ő 2022 végén tett feljelentést, csalás gyanújával. A vállalkozó érdeklődött a vizsgálatról a pécsi rendőrségen, s ott azt mondták: a NAV nyomoz, és a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség felügyeli. Beszéltünk a főügyészséggel, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „költségvetési csalás bűntette miatt indult vizsgálat, ami jelenleg felderítési szakban van, így gyanúsításra még nem került sor”. Hozzátették, hogy kérdéseinkre a NAV jogosult válaszolni. Megkérdeztük a NAV-ot is, szerettük volna tudni, hogy az Octopus hány meghiúsult munkája miatt folyik vizsgálat és mekkora a teljes kárérték, ám írásos kérdésünkre csak annyit válaszoltak, hogy az ügyben „nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A kifizetetlen alvállalkozók biztosak abban, hogy soha nem is lesz, amiképp az sem lesz meg, hogy ki „nyúlta le” a pénzt, szerintük az Octopus valódi gazdái „érinthetetlenek”, és polipcsápjaik bárhová elérnek. A kft. korábbi vezetői az alvállalkozókkal folytatott tárgyalásokon többször is azzal kérkedtek, hogy cégük remek kormánykapcsolatokkal rendelkezik. Ezt az állítást „hitelesítette”, hogy a kft. sorra nyert az állami beruházások közbeszerzésein. A megbeszéléseken – állítólag – többször elhangzott, hogy a tulajdonosi körben érintett a miniszterelnök testvére, Orbán Áron is. A cégbírósági bejegyzésekben ennek nem találtuk nyomát. Ugyanakkor Bende Zsolt szerint Orbán Áron járt Pécsen a laktanyaberuházás kapcsán. A lapunknak névtelenül megszólaló pécsi tűzoltók erről nem tudnak. Az atlatszo.hu is értesült a kormányfő öccsének Octopus-beli érintettségéről, meg is kérdezték erről Orbán Viktor sajtófőnökét, aki ennyit válaszolt: „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.
Amúgy a katasztrófavédelem mindenképp be kell fejezze a pécsi laktanya felújítását. Kiszivárgott, hogy a munka folytatásáért – az építőanyagok drágulása miatt – immár 8 milliárdot kérnének a kivitelezők. | Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan a pécsi tűzoltólaktanya felújítása | Pécsen 2022. októberében átadták az 1,3 milliárd forintból megépült új tűzoltólaktanyát a Tüzér utcában. Az ünnepi perceket az rontotta, hogy addigra leállt Pécs régi tűzoltólaktanyájának felújítása az Engel János utcában. Pedig Pécsen a katasztrófavédelemnek ez a nagyobb és fontosabb bázisa. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság célja az volt, hogy a település keleti és nyugati súlypontjában is működjön egy-egy laktanya, így gyorsabban érhetik el a pécsi lánglovagok a térség tűzeseteit. A régi laktanya állapota aggasztó, ezért a terv az, hogy ezt az épületet lebontják pinceszintig, s mellé emelnek egy új épületet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209958_pecsi-tuzoltolaktanya-felujitas-katasztrofavedelem-octopus | 2023-09-26 21:45:00 | true | null | null | Népszava |
ellenzék;feljelentés;háború;Vadai Ágnes;Polt Péter;lejáratókampány;CÖF-CÖKA;
2023-09-26 07:12:00
Polt Péter szerint a NAV nyomozhat a CÖF ellenzéket lejárató „háborúpártiak” kampánya miatt
Egy ellenzéki kérdés nyomán a legfőbb ügyésznek is gyanús lett, honnan volt milliárdos kerete egy több száz millió forintos veszteséget termelő kis kft.-nek.
A „Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” című kérdését feljelentésként értékeltem, azt a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbítottam – írta Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek az ügyben küldött – az ügyészségi portálon olvasható – válaszában. Azt még nem tudni, hogy a NAV már elrendelte-e a nyomozást, de a korábbi hónapokban az országot elárasztó „háborúpártiak” plakátok eredete egy, a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő cégtől így is több, mint gyanús.
Szeptember elején lapunk is beszámolt a 24.hu cikke alapján arról, hogy a reklámköltéseket monitorozó Kantar Media adatai szerint 1,066 milliárd forintot költött az ellenzéki politikusokat háborúpártinak beállító plakátkampányra a CÖF-CÖKA fideszes álcivil szervezet cége, a Kövess minket 2022 Kft. Ugyan a tényleges költség úgynevezett listaára kedvezményeket, jutalékokat levonva valamivel kevesebb lehetett, de így is legalább több száz millió forintba kerülhetett.
A lap által ismertetett adatok szerint az álcivil szervezet a pénzből összesen 1735 citylighton és több mint 1200 óriásplakáton hirdette a kormányzati jelszót a Márki-Zay Péterrel, Dobrev Klárával, Karácsony Gergellyel, Fekete-Győr Andrással és persze Gyurcsány Ferenccel illusztrált plakátokkal.
Ami azonban magának a legfőbb ügyésznek is gyanús lehetett, hogy a 2021-ben alapított Kövess minket 2022 Kft. első évében 121 millió forintos veszteséget termelt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredmény. Az ellenzéki politikusokat lejárató kampányt finanszírozó cég azonban még csak nem is reagált az újságírói megkeresésekre. | Polt Péter szerint a NAV nyomozhat a CÖF ellenzéket lejárató „háborúpártiak” kampánya miatt | A „Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” című kérdését feljelentésként értékeltem, azt a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbítottam – írta Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek az ügyben küldött – az ügyészségi portálon olvasható – válaszában. Azt még nem tudni, hogy a NAV már elrendelte-e a nyomozást, de a korábbi hónapokban az országot elárasztó „háborúpártiak” plakátok eredete egy, a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő cégtől így is több, mint gyanús. | null | 1 | https://nepszava.hu/3209996_cof-coka-haboruparti-lejaratokampany-ellenzek-vadai-agnes-polt-peter-feljelentes | 2023-09-26 21:53:00 | true | null | null | Népszava |
tárgyalás;Varga Judit;Schadl-Völner-ügy;
2023-10-03 10:44:00
Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel
A tárgyaláson megjelent Völner Pál, aki szabadlábon védekezik, Schadl Györgyöt viszont bilincsben vitték a bíró elé.
Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból.
A keddi tárgyaláson megjelent Völner Pál, aki szabadlábon védekezik. Bilincsben vitték Schadl Györgyöt és a harmadrendű vádlott R. Róbertet. A volt titkárságvezető F. Vivient távkapcsolatban, videokamerán keresztül hallgatta meg a bíróság. F. Vivien volt az, aki nyilvántartást vezetett Schadl György különféle kifizetéseiről.
Az Igazságügyi Minisztérium volt fideszes államtitkárának a védője azt kifogásolta, hogy nem egyértelmű, pontosan kinél foglalták le ezt a jegyzőkönyvet. Korábban az ügyvéd már kezdeményezte Varga Judit tanúként való meghallgatását az ügyben.
Varga Juditot miniszterként még többször kérdezték, hogy találkozott-e az időközben korrupcióval megvádolt végrehajtói kari elnökkel, erre annyit mondott, hogy egy-két alkalommal, ám itt csak szakmai ügyekről beszélgettek.
Mint ismert, az ügyészség azzal gyanúsítja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökét, hogy végrehajtói bűnszervezetet üzemeltetett, így saját embereit neveztette ki végrehajtónak. Nekik utána keresetük jelentős részét, összesen több mint 924 millió forintot kellett leadniuk Schadl Györgynek, az összesen legalább 83 millió forinttal megkent Völner Pál ex- államtitkáron keresztül érte el, hogy az ő embereit nevezzék ki végrehajtónak. Az ügyészség ezért az ex-politikusra 8, míg Schadl Györgyre 10 év börtönbüntetést kért. Völner és Schadl tagadja a bűnösségét, ellenben korábban egy kivételével az összes, a gyanú szerint Schadl által beszervezett végrehajtó elismerte a bűnösségét.
Pingvin alakú pendrive-on a korrupció részletei
A tárgyaláson Tóth Erzsébet bírónő a védők előtt felnyitotta a bizonyítékok lezárt borítékát. Ebben volt benne az a Pingvin alakú pendrive, amit Schadl letartóztatásakor lefoglaltak F. Viviennél, és amin vezette F. Vivien a különféle kifizetéseket.
F. Vivien irodavezetőként láthatta a Schadl György-féle végrehajtói iroda különféle kifizetéseit, sőt, ő maga is része volt a machinációknak, így az egyik végrehajtó-jelöltet ő maga szervezte be, aki végrehajtói keresete egy részét a nőnek is le kellett adnia. F. Vivien volt az, aki a Schadl-féle hálózat lekapcsolásakor azonnal „borított” az ügyészeknek, azaz rávallott a volt főnökére, az ügyészek ugyanis vádalkut kötöttek vele. A nő kedden jelezte: fenntartja a korábban, nyomozati szakban tett vallomását.
„Csak arra tudok gondolni, hogy a kinevezésükért fizettek neki” – vallotta F. Vivien korábban azzal kapcsolatban, hogy több végrehajtóról biztosan tudta, Schadl György neveztette ki őket végrehajtónak, azok pedig utána rendszeresen adtak neki különféle összegeket.
– nyilatkozott F. Viven arról, hogy a kinevezési jogkörrel nem bíró Schadl György hogyan érhette el, hogy az ő emberei kapják meg a zsíros végrehajtói állásokat.
A tárgyaláson hosszasan ismertették az ügyészség által a Schadl György irodájában lefoglalt bűnjeleket, így 2017-től vezetett asztali naptárakat, amelyeken kézírással jelölték, hogy mikor milyen programjai lehettek Schadl Györgynek. Azért a feltételes mód, mivel a naptárakon lévő bejegyzésekben legalább három különféle kézírást olvasható. Schadl György bizonyos bejegyzésekről elismerte, hogy azok tőle is származhatnak, de hozzátette, az irodában mindenkinek volt lehetősége arra, hogy az íróasztalán lévő naptárban feljegyezzen valamit.
A 2017-től kezdődő naptárakon sorjáztak a „Völner Pálra” vonatkozó bejegyzésre utaló ügyészségi feljegyzések, de előfordult a volt igazságügyi miniszterre, Varga Judit elődjére utaló „Trócsányi Ügyvédi Iroda” és „Nagy Ádám”, vagyis Rogán Antal kabinetfőke is. | Folytatódik a Völner-Schadl per: Varga Judit négyszer találkozott Schadl Györggyel | Bűnjelként lefoglalt naptára szerint 2020 és 2021 között összesen négyszer találkozott a korrupcióval megvádolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel. Volt olyan találkozó is, amely a „Karmelita” felirattal szerepelt a naptárban – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden a Völner-Schadl per tárgyalásán a védői felszólalásból. | null | 1 | https://nepszava.hu/3210816_folytatodik-a-volner-schadl-per-varga-judit-negyszer-talalkozott-schadl-gyorggyel | 2023-10-03 22:07:00 | true | null | null | Népszava |
„A mai nap olyan vádak jelentek meg velem kapcsolatban az egyik legolvasottabb hírportálon, amelyekből egy szó sem igaz. Az engem vádoló üzletember problémája éppen az, hogy nem kap különleges elbánást, közpénzből kedvezményeket a kerülettől – mióta én vagyok a polgármester, azóta ugyanis az uram-bátyám rendszert felszámoltuk” – írta hétfő délelőtti Facebook-posztjában V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere.
A kerületi vezető arra reagált, hogy a Ruszwurm cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a polgármester a választások előtt védelmi pénzt kért tőle.
„A választások előtt azt ajánlotta, ha az anyagi támogatás megtörténik, akkor olyan szerződést kötnek velem, hogy ne lehessen innen kitúrni, még bűncselekménnyel sem. Az ajánlat két cukrászdát érintett: a Koronát és a Ruszwurmot. A polgármester azt is hangsúlyozta: ha nem történik meg a támogatás, akkor nem véd meg. Tehát védelmi pénzt kért” – mondta Szamos Miklós a lapnak.
„A Ruszwurm cukrászda tulajdonosával jogvitánk volt, a bíróság pedig a kerület javára ítélt, nyilvánvalóan ez áll a vádaskodás mögött. Szamos úr állításai nevetségesek, korrupcióval vádolni valakit azonban nem lehet következmény nélkül. Az ügyben feljelentést teszek rágalmazás miatt, ha pedig a bíróság Szamos urat bírság megfizetésére kötelezi – amiben biztos vagyok –, az összeget jótékony célra fogom fordítani” – olvasható V. Naszályi Márta bejegyzésében. | Rágalmazás miatt perel az I. kerület polgármestere | „A mai nap olyan vádak jelentek meg velem kapcsolatban az egyik legolvasottabb hírportálon, amelyekből egy szó sem igaz. Az engem vádoló üzletember problémája éppen az, hogy nem kap különleges elbánást, közpénzből kedvezményeket a kerülettől – mióta én vagyok a polgármester, azóta ugyanis az uram-bátyám rendszert felszámoltuk” – írta hétfő délelőtti Facebook-posztjában V. Naszályi Márta, a Budavári Önkormányzat polgármestere. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/09/budavari-onkormanyzat-v-naszalyi-marta-szamos-miklos-ruszwurm-cukraszda-ragalmazas | 2023-10-09 10:58:00 | true | null | null | Telex |
A gyanú szerint saját posztját adta volna át 30 millió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. „Hivatali vesztegetés – hivatalos személy által elkövetett – elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Az elnök a megalapozott gyanú szerint 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy harmincmillió forint ellenében átadja nekik saját vezetői tisztségét” – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-t, az ORÖ elnökét meg nem nevezve.
Közleményükben azt írták: az ajánlat lényege szerint 18 millió forint járt volna a lemondáskor, a fennmaradó 12 millió forintot pedig 2022 decemberéig kellett volna átadni. Hozzátették: az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénz átadóját bízza meg és közreműködik az illető elnökké választásában.
– A nyomozó ügyészség elrendelte a kisebbségi önkormányzati vezető őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki és indítványozza letartóztatásának elrendelését. A kényszerintézkedésről pénteken dönt a bíróság – írták, hozzátéve: a gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.
A szerdai bűnügyi akcióról az ügyészség két fotót is közzétett, az egyiken a megbilincselt gyanúsított látható, a másikon egy mappa, amelyben jelentős mennyiségű készpénz látható. | Ügyészség: 30 millióért árulta posztját az ORÖ elnöke | A gyanú szerint saját posztját adta volna át 30 millió forintért a szerdán őrizetbe vett Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. „Hivatali vesztegetés – hivatalos személy által elkövetett – elfogadásának bűntettével gyanúsította meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/ugyeszseg-30-millioert-arulta-posztjat-az-oro-elnoke-145225 | 2022-09-01 12:32:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az új iskola 5 611 négyzetméter hasznos alapterületű és 600 fő befogadására alkalmas.
A földszinten lesz 6 tanterem és szertárak (az alsós tanulók számára), tanári szoba (öltözővel, vizesblokkal), igazgatói és igazgatóhelyettesi szobák, előtér és aula, továbbá porta és egy 600 adagos konyha.
Az emelet - egyebek mellett - 7 tantermet és szertárakat (a felsős tanulók számára) 3 szaktantermet, 6 csoport-termet, továbbá 1 informatika és nyelvi labort foglal magába. A tornatermi rész egy rétegelt ragasztott fa tartószerkezetű csarnok, acélszerkezet merevítéssel, monolit vasbeton pontalapozású szerkezetre építve.
A nyertessel október 19-én kötött szerződést az ajánlatkérő.
Indult még a tenderen a budapesti Építő-és épületkarbantartó Zrt., valamint a miskolci FK-RASZTER Építő Zrt. is.
A Céginfo.hu adatai szerint a 2019-es egyesülés során az Alcsúti Szálloda Projekt Kft. beolvadt a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-be. Az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosát nem közli a szolgáltató. A beolvadó cég tulajdonosa a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az R - KORD Építőipari Kft. valamint a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. volt. A múlt évet a FEJÉR-B.Á.L. 17 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1 milliárd 596 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építi a felcsúti iskolát | A felcsúti székhelyű FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. építi a helybeli Endresz György Általános Iskolát, nettó 4 milliárd 549 millió forintért. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/felcsuti-ceg-epiti-a-helyi-iskolat.718714.html | 2020-12-01 12:51:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki.
Nyilvánosságra hozta a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján a sokat várt kampányelszámolást. A közel kétezer oldalas dokumentum azonban nem tartalmazza azt, hogy konkrétan mire költöttek, hanem témakörönként (például „irodai, igazgatási berendezések és felszerelések” vagy „befejezetlen beruházások”), ömlesztve szerepelteti az adatokat. Az sem derül ki, hogy egy-egy árut vagy szolgáltatást kitől vásárolt a szervezet. A szinte átláthatatlan anyag sok esetben egy-egy beérkező utalásnál egyben kezeli az adományt és a tagdíjat és még a nagy összegű soroknál sem szerepelteti az adományozót. Vagyis nem derül ki belőle, hogy ki adott egy-egy összeget, ahogyan az sem, hogy az külföldi vagy belföldi befizetőtől érkezett. A kormány és a kormánypártok gyakorlatát követve az MMM is „pdf”- és nem valamilyen táblázatformátumban jelentette meg a dokumentumot, amely így roppant nehezen kezelhető: nem lehet sorrendbe tenni az adatokat vagy éppen összeadni. Márki-Zay Péter úgy minősítette a kampányelszámolásnak ezen módját, hogy példátlan a magyar történelemben, hogy valaki ennyire transzparens legyen.
A kampányelszámolásról megkérdeztük Kész Zoltánt, az MMM korábbi elnökségi tagját, volt független országgyűlési képviselőt, aki a választások után meglehetősen hevesen, a nyilvánosság előtt követelte Márki-Zaytól az MMM kampányelszámolásának közzétételét: „vezetőségi tagjaként attól teszem függővé vezetőségi tagságom fenntartását, hogy még ebben a hónapban rendesen elszámolsz a kampánypénzzel” – írta akkor. A volt miniszterelnök-jelölt a Gulyáságyú podcastunkban korábban megígérte, hogy MMM-en belüli volt beosztottjának is elküldi e-mailben az elszámolást, ám Kész Zoltán elmondása szerint azt ő nem kapta meg. Arra, hogy kielégítőnek találja-e az MMM honlapján fellelhető elszámolást, már nem kívánt válaszolni Kész Zoltán, csak még annyit tett hozzá: „ezt a sztorit lezártam magamban, tovább akarok lépni”.
A téma már csak azért is érdekes, hiszen Márki-Zay Péter szűk egy héttel ezelőtt lapunknak a Gulyáságyú podcastban arról beszélt: azért is csúszott ennyit a kampányelszámolás nyilvánosságra hozatala, mert a választások után hónapokkal, június közepén is kaptak „több százmilliós” támogatást az Egyesült Államokból. A nagy port kavart kijelentés kapcsán a napokban a ATV Egyenes Beszéd című műsorában a politikus azt mondta, hogy ez „semmi esetre sem” volt törvényellenes. Azt ő is kiemelte, miszerint „nagyon fontos szabály”, hogy ebből, az Amerikából kapott összegből nem finanszírozhattak pártokat, szerinte ezt nem is tették. Habár korábban nekünk még azt mondta, hogy ennek az adománynak a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”, az ATV stúdiójában már úgy fogalmazott, hogy „hangsúlyozottan nem kampány- és nem pártfinanszírozásra kapták a pénzt”.
A műsorban szó volt arról is, hogy összesen végül mekkora összeg érkezett az Egyesült Államokból, de itt nem volt egyértelmű a politikus közlése. Először úgy fogalmazott, hogy „szerintem összesen kétmilliárd felett van, amit elköltöttünk”, majd az interjú egy másik pontján átfogalmazta, és azt mondta a műsorvezetői kérdésre, hogy „kétmilliárd forintnál is több”, majd hogy „több százmillió forint” érkezett az Egyesült Államokból. Egy mondattal később pedig úgy fogalmazott, hogy „milliárdos költségvetésről van szó, kétmilliárd felé jár az összege”. A beszélgetés egy újabb, későbbi pontján olyan információ hangzott el Márki-Zaytól, hogy csak júniusban 400 millió forint érkezett az amerikai szervezettől, és a korábban tőlük kapott adományokat addigra már felélték.
Amikor a héten tett feljelentésről kérdezték, a volt kormányfőjelölt azt mondta, ha elindul a nyomozás az ügyben, ők helyt tudnak állni azért, hogy a magyar törvények maximális betartásával használták fel az adományt.
Azt, hogy Márki-Zay Péter pontosan mit és hogyan mondott az Egyesült Államokból érkező kampányfinanszírozásról a Magyar Hang podcastjában, itt tudja meghallgatni: | Nyilvánosságra hozta Márki-Zay Péter, mire mennyit költöttek a kampányban | Már nyilvános a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányelszámolása, bár a csaknem kétezer oldalas dokumentumból nem sok derül ki. A korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt és szervezete költéseit már csak azért is nagy várakozás övezte, hiszen a politikus nemrég lapunknak elárulta: még júniusban is több százmillió forintot kaptak az Egyesült Államokból. Habár korábban azt állította, hogy ebből is költöttek a kampányra, az adományozó szervezet szerint nem arra adták a pénzt. Azóta egyébként már Márki-Zay Péter is mást mond. Azt azonban hiába igyekezett megtudni tőle az ATV is, hogy pontosan mekkora összegről van szó, a szavaiból nem derült ki. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/mzp-kampanyfinanszirozas-2-milliard-145203 | 2022-09-01 13:06:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A pedagógusoknak két bejgli, a Klebelsberg Központ vezetőinek 2 millió forint volt a karácsonyi jutalom – számolt be róla a Momentum hétfői közleményében.
Mint írták, Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa kollégáival még januárban közérdekű adatigényléssel fordult minden tankerülethez azzal kapcsolatban, hogy a tankerületi vezetők milyen év végi jutalmazásban részesültek, ennek közölte most eredményét Facebook-oldalán. – Az év elején egy oktatásban dolgozó szakember hívta fel a figyelmemet a közoktatásban tapasztalható felháborítóan igazságtalan jutalmazási rendszerre. Míg a pedagógusok tavaly év végén semmilyen pénzbeli jutalmat nem kaptak (néhol két bejglit, vagy néhány ezres könyvutalványt), addig a Klebelsberg Központ és a tankerületek vezetői milliós motivációs elismerésben részesültek. Úgy tűnik, a tanárok motivációja nem igazán érdekli az oktatási vezetést, ellenben a tankerületek vezetők jólétére annál nagyobb a gondja – fejtette ki Tóth.
Szerinte a tankerületek „természetesen” nem siettek a válaszadással: először a veszélyhelyzetre hivatkozva 90 napra tolták ki annak határidejét, majd a válaszukban elküldték a költségvetésük linkjét, azt állítva, hogy ott megtalálhatóak a kért információk, ám azok valójában nem voltak benne. Ezek után Tóth és kollégái jogászokkal konzultálva eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve, így végül néhány hete a Klebelsberg Központ és egy tankerület megküldte a kért adatokat.
– A Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami azt jelenti, hogy fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerés landolt a tisztára suvickolt csizmáikban. Összesen a Klebelsberg Központ 15 vezetője mellett 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazásra összesen 97 millió forint jutott – közölte Tóth.
A tankerületek közül egyedül a Dél-Budai Tankerület küldött érdemi választ a politikusnak, esetükben 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza. – Világosan látszik, hogy nagyon perverz logika mozgatja a közoktatás jutalmazási rendszerét: a gyermekek között dolgozó pedagógusok gyakorlatilag semmit sem kapnak, míg az irodában ülő tankerületi vezetés jutalmazása meglehetősen bőkezű. Pedig csak a motivált pedagógusoktól számíthatunk szívvel-lélekkel történő pedagógiai munkára. De a jelenlegi igazságtalan rendszer még a legelhivatottabbakat is demotiválja – zárta a beszámolóját a képviselő. | Momentum: milliós jutalmat kaptak tavaly év végén a Klebelsberg Központ vezetői | A pedagógusoknak két bejgli, a Klebelsberg Központ vezetőinek 2 millió forint volt a karácsonyi jutalom – számolt be róla a Momentum hétfői közleményében. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/momentum-millios-jutalmat-kaptak-tavaly-ev-vegen-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-145382 | 2022-09-05 13:26:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.
A titokzatosan hangzó megbízás (melyért így bruttó 408 milliót fizettek) a meglévő hardver és szoftverkapacitásokat bővíti úgy, hogy a védelmi rendszer a kormányzati gerinchálózat internetes kapcsolatát másodpercenként 20 Gigabyte helyett másodpercenként 80 Gigabyte-os adatforgalom mellett tudja biztosítani. A közbeszerzést nyílt eljárás keretében egy holland hátterű fejlesztő cég, az NTT Magyarország nyerte el.
Újra felbukkan a rejtélyes virtuális szolgáltatás
A közbeszerzési dokumentumból ugyanakkor az is kiderül, hogy a kapacitásbővítés a Virtuális Háziorvos Szolgáltatás projekt (VHSZ) keretében történt. A VHSZ ügyéről több cikkben, részletesen írt a Magyar Hang is, hiszen a projektre korábban már egymilliárd forintot fordított a kormány, mégsem találkozott még vele senki a megkérdezett háziorvosok közül.
Mint bemutattuk, a VHSZ 2020 óta szerepel a Belügyminisztérium tervei között, ám főként csak a kormányzati szerződések tettek róla említést, a szolgáltatás alig kapott nyilvánosságot. Igaz, Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai államtitkára az It Business-nek nyilatkozva már 2021 januárjában beszélt a készülő projektről. Hajzer nyilatkozatában derült ki az is, hogy a tervezett szolgáltatás egy arcfelismerő szoftver segítségével azonosítja a beteget, majd biztonságos videókapcsolatban – akár okostelefonon keresztül – köti össze orvosával. A páciens bejelentkezik, elmondja a panaszát az orvosnak, aki a videókapcsolaton keresztül esetleg egyszerűbb diagnosztikát is elvégezhet, illetve az Eeszt-ben megnézheti a páciens korábbi egészségügyi adatait, leleteit – mondta a BM informatikai fejlesztéseit részletező politikus
2021 júniusában aztán újra feltűnt a VHSZ egy, a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakmai napon és kiállításon. A programról beszámoló honlapot ugyan mára törölték, de a Google archiválta a felületet, így tudjuk, hogy a virtuális háziorvosi szolgáltatás a Belügyminisztérium saját fejlesztései között és standján szerepelt.
Nem ismerik - vagy nem ezen a néven
A VHSZ-ről azonban sem Magyar Orvosi Kamara, sem a Háziorvosok Online Szervezete sem hallott. Mivel a szolgáltatásról tudósító cikkünk júniusban jelent meg, most újra érdeklődtünk a két szakmai szervezetnél – de így sem lettünk sokkal okosabbak. Nagy Marcell, az orvosi kamara szakértője kérdésünkre azonban felvetett egy lehetőséget: lehetséges, hogy amit a kormány Virtuális Háziorvosi Szolgáltatásként emleget, az nem más, mint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén régóta üzemeltető orvosi nyilvántartás és platform, a miniHIS. Ez a felület lényegében úgy működik, ahogy azt Hajzer Károly is vázolta. A beteg az Ügyfélkapun keresztül, személyes adataival léphet be egy virtuális rendelőbe, adott a kamerás kapcsolat is, az orvos pedig receptet írhat fel, kórelőzményeket ellenőrizhet, egyszerűbb vizsgálatokat is elvégezhet a kamera segítségével.
A BM nem szólt róla
Hogy a Virtuális Háziorvosi Szolgáltatás csupán egy, már működő platform kormányzati fantázianeve lenne, arról a Belügyminisztérium nem tájékoztatta lapunkat, bár megkerestük őket, és a VHSZ- projektben résztvevő fejlesztő cégeket. Lapunk most újabb kérdést küldött és közérdekű adatigénylést is küldött Pintér Sándor tárcájának és a fejlesztőknek, a virtuális háziorvosi szolgáltatás kapcsán. Ha kapunk választ, arról frissítésben és külön cikkben is beszámolunk majd. | Még 321 millió forintot költöttek a virtuális háziorvosi szolgáltatásra | Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/meg-321-millio-forintot-koltottek-a-virtualis-haziorvosi-szolgaltatasra-145453 | 2022-09-06 13:36:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Demokratikus Koalíció (DK) a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Vodafone felvásárlásának ügyében – jelentette be a párt alelnöke az MTI szerint. Varju László csütörtöki, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a vásárlás nemcsak a „kormányzati megszorítások miatt elszegényedő magyar családok arculcsapása", de tiltott állami finanszírozás is lehet.
A politikus egyúttal felszólította a kormányt, hogy ha ilyen sok szabadon elkölthető pénzt talált a költségvetésben, akkor inkább vonja vissza a rezsiemelést és a „hétszeres gázárat”, vagy fizesse be ezt az összeget a rezsivédelmi alapba.
A kormány augusztus 22-én jelentette be, hogy a magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében. Az akkori tájékoztatás szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között. Közölték azt is, hogy a miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
Az ügyletet megerősítette a Vodafone is, a társaság közleményéből derült ki, hogy a 100 százalékos tulajdonrész ára összesen 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). | Vodafone-felvásárlás: a DK a GVH-hoz és az Európai Bizottsághoz fordul | A Demokratikus Koalíció (DK) a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Vodafone felvásárlásának ügyében – jelentette be a párt alelnöke az MTI szerint. Varju László csütörtöki, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a vásárlás nemcsak a „kormányzati megszorítások miatt elszegényedő magyar családok arculcsapása", de tiltott állami finanszírozás is lehet. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vodafone-felvasarlas-a-dk-a-gvh-hoz-es-az-europai-bizottsaghoz-fordul-145528 | 2022-09-08 14:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Idős emberek sérelmére elkövetett korrupcióval és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolnak tizenhárom embert, köztük hivatásos gondnokokat és kormánytisztviselőket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták, hogy a vádirat lényege szerint egy kormányhivatali osztályvezető, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal, akik további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan emberekkel, akik a gondnokság alatt állók ingatlanvagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetése során 28 500 000 forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői a gondnokság alatt állók elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forint jogosulatlan előnyt juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amellyel jelentős bevételhez jutottak – fejtették ki.
A korrupciós cselekmények másodlagosan arra irányultak, hogy a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismeretségi köréből származó emberekkel. A jogügyletek megkötésének gyámhivatali jóváhagyásaiért cserébe az ingatlant megszerző emberek szintén több millió forint jogtalan előnyt juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az említett ingatlanokat.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak sikkasztást is elkövettek, amikor a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók rájuk bízott ingó vagyonát – összesen 13 782 326 forint értékben – jogtalanul eltulajdonították, és ehhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá a rendelkezéseket – áll az ügyészségi közleményben. | Időseket használtak ki kormánytisztviselők és gondnokok | Idős emberek sérelmére elkövetett korrupcióval és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolnak tizenhárom embert, köztük hivatásos gondnokokat és kormánytisztviselőket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/idoseket-hasznaltak-ki-kormanytisztviselok-es-gondnokok-145519 | 2022-09-08 14:18:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egy 830 millió forintos beruházás támogatásáért ígértek öt százalékos tulajdonrészt a helyettes államtitkárnak. Az erről szóló telefonbeszélgetést a bíróságon játszották le a hivatali vesztegetéssel vádolt Nagy János, korábbi földügyi helyettes államtitkár ügyében. Őt az ügy kirobbanásakor, 2020. decemberében menesztették. Nagy János tagadja a vádakat. | „Most mennyire beszélhetek, mennyire vagy egyedül?” – lehallgatták az agrártárca volt helyettes államtitkárát | Egy 830 millió forintos beruházás támogatásáért ígértek öt százalékos tulajdonrészt a helyettes államtitkárnak. Az erről szóló telefonbeszélgetést a bíróságon játszották le a hivatali vesztegetéssel vádolt Nagy János, korábbi földügyi helyettes államtitkár ügyében. Őt az ügy kirobbanásakor, 2020. decemberében menesztették. Nagy János tagadja a vádakat. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/09/15/nagy-janos-hivatali-vesztegetes-telefonbeszelgetes | 2023-09-15 14:45:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Brutális nyereséget ért el a 2022-es évben Rogán-Gaál Cecília, valamint Sarka Kata közös vállalata, a Top News Hungary Kft. – derült ki a cég beszámolójából.
A mérlegadatok alapján:
az árbevétel 1,56 milliárd forint volt,
az adózott eredmény (nyereség) pedig 1,36 milliárd forint lett.
A Top News Hungary Kft. bevétele 100 százalékban a főtevékenységéből, azaz világháló-szolgáltatásból származik, márpedig ebben az ágazatban egészen extrém eredménynek számít a 85 százalékos profitráta, általában ugyanis 10-20 százalék körüli nyereség a jellemző.
A vállalat működteti a TWN (Top World News) nevű bulvároldalt, amelynek a látogatottsága igencsak elmarad a vezető portálokétól, a DKT Gemius adatai szerint például augusztusban csak nagyjából 10 és 100 ezer közötti látogatója volt naponta. Tavaly augusztusban 3500 és 45 ezer között alakult a látogatottság, míg például 2022 decemberében 80 ezernél is kevesebben kattintottak naponta az oldalra. Összehasonlításképpen: a nagyobb site-ok 200 ezer és 1 millió látogatót vonzanak naponta. A TWN-nek a Facebookon jelenleg 22 ezer követője van.
Az a beszámolóból nem derült ki, hogy kizárólag ebből az oldalból származott-e az összes jövedelem.
A vállalat 1,36 milliárd forintos nyereségéből végül 1,1 milliárd forintot vett fel osztalékként a két tulajdonos Rogán-Gaál-Cecília és Sarka Kata. (Előbbi birtokolja a szavazatok 80 százalékát, míg utóbbi a 300 szavazatból 60-ról dönthet.) Ehhez az eredményhez pedig elég volt átlagosan 9 alkalmazottat foglalkoztatni.
Tavalyelőtt egyébként kísértetiesen hasonló nagyságrendű bevétel és nyereség keletkezett: akkor 1,56 milliárd forint volt az árbevétel és 1,33 milliárd forint az adózott eredmény. Ez utóbbi összeget ki is utalják maguknak, azaz nagyjából 200 millió forinttal több osztalékot vettek fel.
A Direkt36 idén júliusban arról írt, hogy a TWN-en rendszeresen jelentek meg kormányzati és kormányközeli hirdetések.
A Top News Hungary Kft. 2018-ban alakult, a beszámoló szerint „a gazdálkodó létrehozásának célja, hogy az erőforrások fejlesztésével, bővítésével, a működés optimalizálásával a piaci részesedés növekedjen, a jövedelmezőség megfelelő szintű legyen, a vagyon gyarapodjon”.
A jövőt tekintve úgy fogalmaztak, folytatni tudják a tevékenységüket, „nem várható a működés beszüntetése vagy jelentős csökkenése”. | Több mint 1,1 milliárd forintot vett ki Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös cégükből | Rendkívül jó évet zárt tavaly is a Top News Hungary Kft., Rogán-Gaál Cecíliának és Sarka Katának a közös vállalata – derült ki a közzétett beszámolóból. A hivatalos adatok alapján a TWN nevű bulvároldal kiadásáért felelős cég 1,56 milliárd forintos árbevételt ért el, az adózott eredménye pedig 1,36 milliárd forint lett. A két tulajdonos úgy döntött, hogy ebből 1,1 milliárd forintot fel is vesz osztalékként. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/09/10/tobb-mint-1-1-milliard-forintot-vett-ki-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-a-kozos-cegukbol | 2023-09-10 14:55:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Eddig mindössze 20 milliót kapott vissza az állam a kifizetett 782 millióból az el nem készült villánykövesdi hotel beruházójától. Ezt Hadházy Ákos tudta meg. A független képviselő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos a kormánynak az uniós pénzek szabályos elköltése. A minisztérium úgy reagált: a többi pénzt is behajtják a beruházón, a Miniszterelnökség pedig feljelentést is tett. | Hadházy Ákos választ kapott arra, mennyit sikerült visszaszerezni az államnak | Eddig mindössze 20 milliót kapott vissza az állam a kifizetett 782 millióból az el nem készült villánykövesdi hotel beruházójától. Ezt Hadházy Ákos tudta meg. A független képviselő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos a kormánynak az uniós pénzek szabályos elköltése. A minisztérium úgy reagált: a többi pénzt is behajtják a beruházón, a Miniszterelnökség pedig feljelentést is tett. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/09/09/villanykovesdi-hotel-hadhazy-akos | 2023-09-09 14:58:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Parlamenti képviselő, a gazdasági bizottság elnöke Bánki Erik. A fideszes honatya azonban nem csak politikával foglalkozik, Baranya megyében nagy földjei vannak. Egészen pontosan 303 hektár. A vagyonnyilatkozata szerint több cégnek is tagja vagy tulajdonosa, jövedelme azonban csupán őstermelői és parlamenti munkájából van. Hogy pontosan mennyi, azt nem lehet tudni, de ha szabályosan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, maximum évi bruttó 78 millió forint bevétele lehet.
Ebből biztosan nem telt a nemrég vásárolt Mohács környéki földekre. Pedig a hímesházi önkormányzatnál kifüggesztett adásvételi szerződések szerint összesen 106 hektárnyi földet vett júliusban 205 millió forintért. De nemcsak ő vásárolt be földekből. 20 éves fia is éppen azon a környéken talált eladó földeket, ő 64 hektárt vett csaknem 122 millióért.
A jobbik megyei képviselője szerint Bánki Erik vagyonnyilatkozata alapján nehezen jön ki a matek.
„Nem igazán látszik, hogy erre miből volt pénze. Mindezt úgy egyébként, hogy több mint fél milliárd forintos tartozást is beírt a vagyonnyilatkozatába. Úgyhogy szerintem kijelenthető, hogy a hitelképességével is gondok vannak” – mondta a Híradónak Schwarcz-Kiefer Patrik.
A fideszes országgyűlési képviselőnek ugyanis 534 millió forintos banki hitele van, és további 40 millióval tartozik magánszemélyeknek. | Igazi nagybirtokos a fideszes Bánki Erik, csak azt nem tudni, miből vásárolja a földet | Több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő a nyár folyamán Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Pénzintézeti hitelből vette a földeket – közölte kérdésünkre a honatya helyett a Fidesz-frakció. Csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján több mint félmilliárdos banki tartozása van, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra – mondja erre a megyei közgyűlés jobbikos képviselője. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/08/31/banki-erik-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-100-hektar-fold-hitel | 2023-08-31 15:03:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A februári gödi közmeghallgatáson a Samsung gyár bővítése volt a téma, akkor még a helyiek személyesen tehettek fel kérdéseket az őket érintő ügyekben az illetékeseknek. Ilyen kellemetlenséggel most már nem kellett a városvezetésnek szembenéznie csütörtökön a közmeghallgatáson.
Köszönöm szépen, akkor elkezdhetjük az online közmeghallgatást
– indított az eseményt Kammerer Zoltán polgármester.
A városvezetés élt a kormány által biztosított lehetőséggel, és többszöri időpontmódosítás után az interneten keresztül tartottak közmeghallgatást – délután kettőkor. Az ellenzéki összefogás színeiben megválasztott önkormányzati képviselő, Szilágyi László szerint hiába a kormányrendelet: nem volt szabályos a közmeghallgaatás.
Szabálytalanul lett összehívva a testületi ülés közmeghallgatásra, és a lakosokat is megpróbálták ellehetetleníteni
– mondta Szilágyi László, aki szerint az önkormányzat elmulasztotta módosítani saját működési szabályzatát, amely szerint csak úgy lehet közmeghallgatást tartani, ha azon személyesen is megjelenhetnek a polgárok. Igaz, csütörtökön némi vita után néhány lakost végül mégis beengedtek a városházára.
Az önkormányzat az RTL Híradó kérdéseire azt közölte: „nem kellett módosítaniuk” a szervezeti és működési szabályzatot az online közmeghallgatás megtartásához, ezért az szerintük szabályos volt. Hozzátették, azért tartották online a közmeghallgatást, mert állításuk szerint „így jóval több kérdésre adhattak” minden részletre kiterjedő választ, „mint egy személyes meghallgatáson”.
„Sok kérdés felmerült volna a Samsung bővítésével, lehetséges bővítésével kapcsolatosan is” – mondta Szilágyi, mivel Gödön továbbra is leginkább ez foglalkoztatja a helyieket. Kérdésünkre a Göd-ÉRT Egyesület azt közölte: tagjaik „legalább 100 kérdést küldtek be”, melyek nagyobb része a „Samsung körüli problémákhoz” kapcsolódott. „Ezekre természetesen nem kaptak választ” – írták.
Már megkezdődött az a 32 milliárd forintos beruházás is, amelyet az állam fizet. A 8,5 kilométeres csővezetékkel a Dunából hoznának vizet a Samsung gyárba. Az ügyben az LMP már feljelentést tett természetkárosítás miatt.
Erről a beruházásról is kérdeztek volna, és a Samsung-gyártól néhány száz méternyire kezdődött építkezésről is, amelyről a polgármester csak annyit árult el a közmeghallgatáson: egy csomagolóanyag-gyár épül az akkumulátorüzem mellett. | Köz nélküli közmeghallgatást tartottak online, hétköznap délután kettőkor Gödön | Köz nélküli közmeghallgatást tartottak csütörtökön Gödön. A délután kettőkor, online közvetített ülésen a Göd-Ért Egyesület szerint egyetlen, a Samsung gyárral kapcsolatos, emailben előre beküldött kérdésükre sem kaptak választ. Szilágyi László ellenzéki önkormányzati képviselő azt állítja: szabálytalanul tartották online a közmeghallgatást. Az önkormányzat szerint viszont az eljárás szabályos volt, és így több kérdésre tudtak válaszolni. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/10/06/god-samsung-kozmeghallgatas-kammerer-zoltan | 2023-10-06 15:11:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Fürdeni tilos! Tiltótábla a máriapócsi csónakázó tónál, csak éppen víz nincs a mederben. A tó fenekét felverte a gaz, a föld cserepesre száradt. A nád még kitart, az bírja a szárazságot. A kirándulóhelyre nemrégiben 20 millió forintot költöttek uniós és magyar állami pénzből. Ebből lett a parton egy félkész filagória, rajta napelemek és egy fedett kerékpártároló is.
És egy új fahíd. Azért a régiből is maradt még itt valami: annak a kopottas cölöpei tartják az új átjárót. A munkák még tartanak, szalaggal van lezárva az ide vezető út, de a tájékoztatótábla már ott van arról, hogy amit látunk, az egy több települést érintő egymilliárdos fejlesztés része.
A szomszédos tónál pecáztak. A horgász azt mondta, a csónakázótó medre tavasszal száradt ki.
Vagy kutakat fúrtak vagy valami. Ilyesmi, ami elvitte a vizet
– mondta Tóth Attila, aki elárulta, mikor látott utoljára csónakázni valakit a csónakázótóban. | Utoljára a „szocializmus idején” csónakáztak a jelenleg víz nélküli csónakázó tóban | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/10/06/mariapocs-csonakazo-to-viz-nelkul | 2023-10-06 15:18:00 | true | null | null | Rtl.hu |
|
Nem csak a rossz gazdasági helyzetben elköltött milliárdok miatt volt rendhagyó idén augusztus 20-a: Magyarországra érkezett Recep Tayyip Erdogan török elnök, akivel Orbán Viktor a sajtófőnöke szerint biztonsági, védelmi ipari és gazdasági ügyekről tárgyalt. Hogy miért éppen a nemzeti ünnepre, illetve az atlétikai világbajnokságra időzítették a munkalátogatást, azt nem árulták el:
Az viszont biztos, hogy a kormányzati kommunikáció az atlétikai vb-t és a nemzeti ünnepet igyekezett minél inkább összefonni, például külföldi politikusok meghívásával. „Ha egy nagy világesemény van, akkor az adott ország meghívja a barátait” – mondta Orbán Viktor augusztusban a Kossuth Rádióban. Úgy tűnik, hogy akit ő barátnak – a Nyugat pedig illiberálisnak, problémásnak vagy egyenesen autokratának – gondol, az el is jött.
Orbán Viktor a vendégeit a Karmelita kolostorba invitálta, az MTI beszámolója szerint vele nézte a tűzijátékot:
Recep Tayyip Erdogan török elnök,
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök,
Savkat Mirzijojev üzbég elnök,
Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír,
Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
Aleksandar Vucic szerb elnök,
Andrej Babis volt cseh kormányfő,
Sebastian Kurz volt osztrák kancellár,
Szadir Zsaparov kirgiz államfő,
Serdar Berdimuhamedow türkmén államfő
és Rusztam Minnyihanov, a Tatár Köztársaság vezetője.
A névsorból nemcsak uniós vezetők hiányoznak, hanem a visegrádi országok vezetői is. A hvg.hu tudta meg, hogy sokan közülük akkor sem tudtak volna Budapestre látogatni, ha szívesen ünnepelték volna együtt Orbán Viktorral az államalapítást: egyszerűen nem hívták meg sem Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, sem Ódor Lajos szlovák miniszterelnököt, de az osztrák, a cseh és a szlovén kormányfő hivatalát sem invitálták meg sem az atlétikai világbajnokságra, sem az augusztus 20-i ünnepségekre.
Akiket viszont igen, azoknak a kényelméről a számok tükrében nagyvonalúan gondoskodtak. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézte a kiemelten fontos vendégek szállítási szolgáltatásainak beszerzését:
nettó 350, bruttó 444,5 millió forintért szerződtek az állami hirdetések miatt ismertté vált, nyíltan fideszes Balásy Gyula cégeivel, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel (amelyet a New Land Media Kft.-n keresztül birtokol) protokolleseményekhez kapcsolódó szállítási feladatok ellátására.
Az összeg 70 százalékát a KKM biztosan lehívta, a fennmaradó 30 százalék opciós rész: az tehát biztos, hogy az események nettó 245 millió, bruttó 311,5 millió forintnyi megrendeléssel gazdagították Balásy cégeit. Hogy az opciós résszel élt-e a tárca, arról hiába érdeklődtünk.
A közbeszerzési dokumentumokból a szokásosnál több is kiderült, bár jellemzően ilyen megbízásoknál nem nagyon kötik a kíváncsiskodók orrára a műszaki paramétereket. A mostani felhívásból viszont kirajzolódott, hogy a munka az augusztus 20-i ünnepséget érinti, és hogy nagyjából mit kért a KKM:
Balásy cégeinek egyebek mellett biztosítani kellett a kék villogókat és az URH-rádiókat is, az ő feladatuk volt a KKM egyedi megrendelése alapján az esemény résztvevőinek, vendégeinek utaztatása, valamint a kapcsolattartás az érintett alvállalkozókkal. A KKM előre legyártott eszközeit is ők fuvarozták a tárca Bem rakparti épületéből a helyszínekre, a rakodást is ők végezték. Ezek mozgatása, kihelyezése, telephelyeken belüli szétosztása is a munka része volt.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan kiket érintettek a szállítási feladatok, hogy közülük kik érkeztek magán- és kik hivatalos látogatásra, illetve hogy hol és mennyiért szállásolták el őket, de kérdéseinkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt. | Páncélautók, VIP-kocsik: Orbán Viktor vendégeinek utaztatása hatalmas összeget emésztett fel | Elképesztő vendégsereget csődített össze a nemzeti ünnepre és az atlétikai világbajnokságra a kormányzati kommunikáció – igaz sem az Európai Unió, sem a visegrádi országok vezetőit nem hívták meg augusztus 20-ára vagy a világversenyre. Hogy milyen kiadást jelent a költségvetésnek egy-egy ilyen illiberális dzsembori, azt a közbeszerzési dokumentumok érzékeltetik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/05/szijjarto-miniszterium-augusztus-20-vendegek-350-millio | 2023-10-05 15:22:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Metróper: az oroszok levegőnek nézik a BKV-t, az Orbán-kormány mélyen hallgat
Több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani.
A főváros közlekedési cége – az egyre dagadó botrány hatására - 2019 februárjában indított pert a 3-as metróvonalon közlekedő metrókocsik korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért (akkori áron mintegy 69 milliárd forintért) vállalkozó Metrowagonmash (MWM) ellen. A szerelvényeket végül nem felújító, hanem meglehetősen silány minőségben újragyártó orosz cég azonban a füle botját se mozdítja. A perindítás óta eltelt 3 és fél év alatt még csak a periratokat se vették át.
Az ügy dokumentumait az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019. április 15-én továbbította az illetékes orosz hatóságnak. Azóta se jutottak messzebb. Sőt, visszatértek a rajtvonalhoz. „Az elmúlt fél évben a bíróság a keresetlevél és mellékleteinek kézbesítésével kapcsolatban két eltérő tartalmú választ kapott az alperestől, amelyből nem állapítható meg a szabályszerű kézbesítés megtörténte, ezért a bíróságnak ismételten meg kell kísérelnie a keresetlevél és nagy számú mellékleteinek kézbesítését” - válaszolta a nemzetközi perben történt előrelépést firtató kérdésünkre a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.
A közösségi közlekedés működtetésére 21 milliárddal több kell az üzemanyag és a villamos energia árak emelkedése miatt. Erre a főváros 14 milliárd forintos állami támogatást kért, de egyelőre választ sem kaptak az Orbán-kabinettől. Ha ez így marad, komoly likviditási gondok léphetnek fel a közlekedési cégnél – jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A cég pénzügyi helyzetét súlyosbítja a beszállítók egymást érő szerződésfelmondása, miután a BKV nem tudja megfizetni az általuk kért, jelentősen megemelt árakat. Az orosz gyártótól remélt milliárdokra tehát égető szükség lenne a budapesti közösségi közlekedés fenntartásához.
Az Orbán-kormányt azonban ez láthatóan a legkevésbé sem érdekli. A Fővárosi Törvényszék korábbi közölése szerint a keresetlevél benyújtásával a per ugyan megkezdődött, de tárgyalást csak a keresetlevél kézbesítése után, az alperes írásbeli ellenkérelmétől függően lehet tartani. Csakhogy ehhez szükség lenne a szabályszerű kézbesítésre. Az orosz fél viszont egyszerűen nem veszi át az iratokat. A kézbesítési határidőre pedig a magyar bíróságnak nincs ráhatása. A kézbesítési akadály elhárítása ugyanis a magyar Igazságügyi Minisztérium feladata lenne. A tárcát is megkerestük az ügyben, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tettek eddig a periratok sikeres kézbesítése, a per elindíthatósága érdekében.
Mintha a BKV sem erőltetné a dolgot. „A BKV nem készül szerződésbontásra az M3-as metrókocsikat gyártó orosz Metrowagonmashsal. A vételárat már kifizettük, így csak veszíthetnénk ezzel” – jelentette ki Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója egy korábbi háttérbeszélgetésen. A hozzáállás azóta sem változhatott, nagyon óvatosak minden Metrowagonmasht érintő üggyel, így például a bankgaranciák lehívásával, vagy az alkatrész utánpótlással.
Bolla egyébként is úgy véli, hogy az „orosz szállítói szerződéssel nincs több gond, mint a többivel”. A BKV vezérigazgatója a korrupciós ügyeket vizsgáló fővárosi bizottságnak az orosz metrókocsi-felújítást tárgyaló ülésén még arról biztosított mindenkit, hogy a BKV a kötbér és a rendelkezésre állási átalány egyetlen fillérjéről se fognak lemondani. Azt nem árulta el, hogy miképpen énekelnék ki a pénzt az orosz cégből. | Metróper: az oroszok levegőnek nézik a BKV-t, az Orbán-kormány mélyen hallgat | Több mint három éve nem veszi át a periratokat az orosz metrókocsigyártó Metrowagonmash, így az amúgy forráshiánnyal küzdő BKV nem juthat pénzhez a kötbérből. A tét 14 milliárd forint, de a követelést gyakorlatilag lehetetlen behajtani. | null | 1 | https://nepszava.hu/3168374_3-as-metro-per-bkv-metrowagonmash | 2022-09-05 15:21:00 | true | null | null | Népszava |
Ismét a Prekog Alfa Kft. futott be a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKTKK) közbeszerzésén, ezúttal is történelemtanárokat, oktatókat képeznek tovább, a Miniszterelnökségen keresztül érkezett közpénzből. Kérdésünkre az alapítvány közölte: a Digitális tananyagok és használatuk pedagógiai módszertani lehetőségei a XX. századi történelem tanításában című képzésről van szó, amellyel a cég honlapja szerint a következő etapokban bővíthetik tudásukat a pedagógusok:
2023. október 13-15. között, illetve október 20-22. között a mezőkövesdi Balneo Hotel Zsoriban oktatják a tanárokat. A Válasz Online a négycsillagos szállodát Tiborcz István köréhez sorolta. A szállodafelújító Hotel Balneo Kft. ugyanis azé a Kosik Jánosé, aki az egyik legismertebb Tiborcz-alapemberrel, Sájer Gáborral került üzleti kapcsolatba. Az állam 3,55 milliárd forint közpénzzel segítette a projektet.
2023. október 20-22. között pedig Ráckevén, az ugyancsak négycsillagos Duna Relax Hotel, amely Klemm Balázs, a magyar turisztika egyik legbefolyásosabb emberének érdekeltsége. Turisztikai érdekeltségei a K-Monitor NER Hotel nevű alkalmazásában itt nézhetőek meg.
Szerettük volna megtudni, hogy miért döntöttek úgy, hogy személyes jelenlét mellett folyik az oktatás úgy, hogy online tananyagról van szó, de felvetésünkre az alapítvány nem reagált.
A Prekog Alfa végzi a képzések előkészítését, szervezését és lebonyolítását legalább 500 fő részére 2023. december 31-éig, majd elemző tanulmányt készítenek. Erre a munkafolyamatra fejenként nettó 160 ezer forintos ajánlatot adtak. A képzési helyszínt, szállást, illetve a technikai és oktatási kellékeket, kiegészítő szolgáltatásokat is ők biztosítják, ajánlatuk szerint fejenként és képzésenként nettó 60 ezer forintért. A cateringre (és annak helyszínére) fejenként és képzésenként nettó 65 ezer forintos ajánlatot adtak.
Ezeket összeadva tanáronként és képzésenként nettó 285 ezer forintos összeg jön ki, hogy ezt az alapítvány reális árnak tartja-e, nem tudtuk meg, kérdésünket egyszerűen megválaszolatlanul hagyták.
Pedig ötszáz fővel számolva már nettó 142,5 millió forintnál tartunk és ez összeg jóval vaskosabb is lehet. Hogy a teljes költségből mekkora részt teszi ki a tanulmány, az az ajánlatból nem derült ki. A dokumentáció szerint a végteljesítés dátumát a Miniszterelnökség és a közalapítvány közötti támogatási időszakra tekintettel állapították meg. Amennyiben ezt meghosszabbítják, a teljesítés is elnyúlhat egészen 2024. április 30-ig. Ekkor pedig
már legalább 800 fő történelem tárgyat oktató pedagógus és/vagy oktató képzését kell tető alá hozni.
Ebben az esetben, a minimális 800 fővel számolva az összeg nettó 228 millió forint, amely áfával növelve 289,5 millió forint.
Kérdésünkre az alapítvány közölte: „2016 és 2022 között a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány négy témakörben indított képzéseket, amelyeken több mint 25 000 tanár vett részt és csaknem 6 000 hazai közoktatási intézmény kapcsolódott be a programba. A pedagógusok visszajelzéseiből kiderült, hogy a képzések kiemelkedő színvonalon nyújtottak szakmailag hasznos és új ismereteket.”
Van benne gyakorlatuk
2021-ben az Átlátszó írta meg, hogy a Prekog Alfa Kft. nyerte el az alapítvány közbeszerzését, így ők szervezhették a pedagógus-továbbképzést a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódóan, Trianon témakörében, akkor nettó 630 milliós büdzsé mellett. Már ekkor bejáratott partnernek tűnt a Prekog Alfa, 2016-ban az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” kérdéskör oktatásának megszervezésére 628 millió forintot kapott. 2019-ben 1 milliárd forintért, majd 787,4 millió forintért szerveztek továbbképzéseket. A cég Gasparek Ferenc és Tarcsa Zoltán tulajdona, utóbbi többször publikált Schmidt Máriával közösen oktatási segédanyagokat.
A Prekog Alfa Kft. tavaly 1 milliárd 12 millió forintos árbevétel mellett 551,7 millió forintos adózott eredményt hozott össze. A tulajdonosok 360 millió forint osztalék kivételéről döntöttek.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt az első Orbán-kormány hozta létre 1999-ben. Alapító okirata szerint célja egyebek mellett „egy, a magyar nemzeti szuverenitás szempontját figyelembe vevő, korszerű történelemszemlélet alapjainak kidolgozása”. Az alapítvány 2000 végén vásárolta meg az Andrássy út 60. számú épületet, amely egykor a Nyilaskeresztes Párt, majd később a kommunista politikai rendőrség, az ÁVH székháza volt, és amelyben 2002-ben nyílt meg a Terror Háza Múzeum. Az intézmény koncepcióját a főigazgató, Schmidt Mária dolgozta ki. Ma már az alapítvány egész kutatóhálózatot tart fenn, ide tartozik a XXI. Század Intézet, a XX. Század Intézet, (ezek főigazgatója ugyancsak Schmidt Mária) a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet is. A KKTKK adta ki például Deák Dániel fideszes influenszer a Fidesz-recept című könyvét, illetve L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának A Megőrzés kultúrája című munkáját is.
Az alapítvány beszámolója szerint 2022-ben 6,2 milliárd forint állami támogatást kapott, ebből 5,9 milliárd a központi költségvetésből érkezett. Az alapítvány vagyona (eszközök) 18 milliárd forintra rúg, ebből 8 milliárd bankbetétben lévő pénz. A kuratórium elnöke jelenleg Lánczi András, a Corvinus Egyetem volt rektora. A kuratórium tagjai közt van Schmidt Mária, aki egyben az alapítvány főigazgatója is, Martonyi János volt külügyminiszter és Balog Zoltán volt miniszter, református püspök.
Schmidt Mária neve nemrégiben másfajta kontextusban került elő a közéletben. A Gulyáságyú Média tette közzé azt a videót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök egy szál törölközőben, a tenger felől bemegy egy luxusvillába a horvát tengerparton. A villa az LMP társelnökének, Ungár Péternek a nővéréé – az ő édesanyjuk Schmidt Mária, aki Kötcsén árulta el, miért nyaralt náluk a kormányfő: | Fejenként 65 ezres catering, 160 ezres képzés: négycsillagos wellness hotelekben képzik a tanárokat Schmidt Máriáék | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány jelentős állami támogatás mellett nem először képezheti a tanárokat, ezúttal is egy ismerős céggel. Az egyik tulajdonossal Schmidt Mária – az alapítvány főigazgatója és kuratóriumi tagja – többször is közösen publikált oktatási anyagokat. A pedagógusokat két négycsillagos szállodában képzik egy online tananyagra, de személyes részvétel mellett. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/09/25/schmidt-maria-alapitvany-tanar-oktatas-kozbeszerzes | 2023-09-25 15:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Belváros-Lipótváros fideszes többségű képviselő-testülete három kerületi tulajdonban lévő ingatlan eladásáról döntött csütörtökön – tudta meg az rtl.hu.
A legértékesebb a Central-European University (CEU) által korábban bérelt Zrínyi utcai épület volt: a több részből álló, összesen 2200 négyzetméternyi ingatlan a testület elé benyújtott javaslat szerint 1,864 milliárd forintért kelhet el. A meghirdetett ár éppen ennyi volt, de miután a nyílt pályázatra csak egy cég jelentkezett, ez az ajánlat is elég lehet. (A kerület tájékoztatása alapján a pályázati eljárás hivatalosan még nem zárult le teljesen, azaz még nincs végeredmény.)
A vevő a CEU volt épülete esetében egy ZO Invest Zrt. nevű cég lehet, amelyet idén július végén alapítottak. A vállalat tulajdonosa T. Zsuzsanna, aki korábban más ingatlanos cégekben is érdekelt volt, ügyvezetője pedig a belvárosban számos vendéglátóhelyet üzemeltető Lefkovics György lánya.
Amikor az iránt érdeklődtünk, hogy mit terveznek az igen értékes ingatlannal, a cégadatbázisban található adatok alapján egy tomgeorge.hu végződésű e-mail címre kellett küldeni a levelet, márpedig ez a vállalat részben Lefkovics György, részben pedig Sztanó Tamás tulajdonában áll.
A két vendéglátós 30 éve üzlettársak, korábban pedig bérlőként több V. kerületi ingatlan tulajdonjogát is megszerezték a helyi szabályok alapján kedvezményesen. (Lefkovics Györggyel folytatott telefonbeszélgetésünk alapján úgy véljük, ő lehet érdekelt a CEU volt épületének megvásárlásában. Emiatt – kérését elfogadva – T. Zsuzsanna nevét rövidítettük, és nem tüntettük fel Lefkovics György lányának a nevét sem.)
Lefkovics György az elmúlt évtizedekben több budapesti vendéglátóhelyet üzemeltetett, jelenleg hozzá tartozik például a Tom George mellett a Leroy és a Kyoto Budapest is. Sikereit sokan részben annak tudták be, hogy jó kapcsolatot ápol a mindenkori politikai vezetéssel.
Személyét kapcsolatba hozták például a kerület volt polgármesterével, Rogán Antallal is, aki azóta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti. Lefkovics György az rtl.hu-nak erről azt mondta: jó polgármesternek tartotta Rogán Antalt, de nem állt kapcsolatban vele.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi cikkek szerint Rogán Antal a kerület vezetőjeként segített az egyik teraszának engedélyeztetésében, a Szent István tér sarkán található vendéglátóhely építése során pedig örökségvédelmi problémák is felmerültek, Lefkovics György úgy fogalmazott: „Nem kaptunk semmilyen kedvezményt. A környéken több étterem is ugyanakkor építhetett teraszt, örökségvédelmi problémák pedig nem voltak”.
Sztanó Tamás és Lefkovics György neve onnan is ismerős lehet, hogy ők vásárolták meg Dédestapolcsányban a Serényi-kastélyt. A település Rogán Antal feleségéhez köthető, aki egy közzétett szerződés szerint családjával ezer hektárnyi földet vett volna ott 1,6 milliárd forintért. A szerződés végül nem lépett életbe, így a miniszter felesége nem lett tulajdonos.
Lefkovics György a kastélyvásárlásról azt mondta, hogy Sztanó Tamással úgy döntöttek, kipróbálják magukat a vendéglátáson kívül másban is,
a Serényi-kastélyban pedig egy ayurvédás egészségközpontot alakítanak ki, a kivitelezés jelenleg is folyamatban van.
A környéken ugyan több földet is megvett Sztanó Tamás, de ez Lefkovics György állítása szerint nem azok a területek, amelyeket korábban Rogán Antal feleségének a családja vett volna meg.
A CEU volt épületéről, a több mint 2200 négyzetméteres ingatlan hasznosításáról viszont a cég ügyvezetője nem akart nyilatkozni: „A pályázat eredményéről semmilyen információval nem rendelkezünk, még nem történt meg a nyertes pályázó kihirdetése, ennek okán az ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban jelenleg nem kívánunk nyilatkozni”.
Az ingatlan jellegéből adódóan várhatóan szálláshelyként alakítják át az épületet.
Elkelt a Dorottya utcai volt posta is
Az V. kerület eredetileg hat ingatlant (a CEU esetében több helyrajzi szám van, de ezek összetartoznak) értékesített volna, azonban csak háromra érkezett érvényes ajánlat.
Eladnák például a Dorottya utcai volt posta ingatlanát is, pedig mint korábban megírtuk: az ellenzék szerint érdemes lett volna várni, mert egyes tervek szerint hamarosan felújítják az utcát, így várhatóan emelkedik majd az épületrész értéke is. A kerület szerint ezt is figyelembe vették, amikor kialakították a független szakértő által javasolt árat. (A megállapított forgalmi érték a minimum vételár.)
Ezt a 304 négyzetméteres ingatlant 264 millió forintért hirdették meg, és két érvényes ajánlat is érkezett. Az egyiket, 297 millió forint értékben az a Central European Ingatlanalap nyújtotta be, amelyet a hvg.hu cikke szerint az Equilor Alapkezelő menedzsel, és amely ugyanazon a címen működik, mint a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a cégei. Tiborcz István nem tulajdonos az alapkezelőben, de pénzintézete, a Gránit Bank részvényes az Equilor Zrt.-ben – írta a hvg.hu.
A Hadik Nádor Kft. viszont 309 milliót kínált, és végül a kerületi előterjesztés alapján nyert is.
A vállalat korábban már sikerrel szerepelt a helyi pályázatokon, és a posta épületének (Dorottya utca 9.) más részeit is megvették.
A Hadik Nádor Kft.-nek két tulajdonosa van, az egyik a Fidelity Gold Investment, míg a többségi jogokkal a BSZB Globe Investments Kft. rendelkezik.
A Fidelity Gold Investments a Belváros neves vendéglátós családjához, a Szini családhoz köthető, jelenlegi tulajdonosa augusztus óta Szini Béla felesége, Tomán Szabina. Az üzletasszony korábban szerepelt az RTL Cápák című műsorában is, befektetései mellett életmóddal foglalkozó cége is van.
A Hadik Nádor Kft. többségi tulajdonosa a BSZB Globe Zrt.-n keresztül Morvai-Kovács Zsófia, aki a Fidelity Gold Investmenttel közösen több másik cég mellett a Castle Globe Kft.-ben is érdekelt. Utóbbi vállalat neve onnan lehet ismerős, hogy a Népszava cikke szerint korábban – tehát nem Morvai-Kovács Zsófia tulajdonosi ideje alatt – egy V. kerületi pályázaton igen olcsón vett meg egy Zoltán utcai ingatlant. Nem sokkal később pedig tulajdonost cserélt a vállalat, és a BSZB Tetőtért Kft.-hez került a Castle Globe Kft.
Az V. kerületi önkormányzat értékesítene egy Papnövelde utcai pincét is, a 79 négyzetméteres ingatlanra egy pályázat érkezett. A jelentkezést érvényesnek nyilvánították, így a Caffé Károlyi Vendéglátó Kft. várhatóan 9,48 millió forintért veheti meg az épületrészt.
Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros nevű frakció vezetője az rtl.hu-nak azt mondta: az ellenzéki képviselők a ciklus eleje óta kifogásolják a pályázatok szűk körben történő meghirdetését, a rövid határidőket. | Kiderült, ki veheti meg a CEU volt épületét Budapest egyik legértékesebb részén | Több mint 2,1 milliárd forint értékű ingatlaneladásról döntött a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat – tudta meg az rtl.hu. Az értékesítésre szánt vagyonelemek között szerepel a CEU által korábban használt épület, a Dorottya utcai bezárt posta, valamint egy Papnövelde utcai pince is. A CEU Zrínyi utcai volt ingatlana a meghirdetett összeggel azonos áron, 1,8 milliárd forintért kelhet el, a vevő pedig egyedüli indulóként az a ZO Invest Zrt. lehet, amelynek ügyvezetője a több belvárosi vendéglátóhelyet üzemeltető Lefkovics György lánya. Az ellenzék azt javasolta, hogy fordítsák az értékesítésekből befolyt összeget a kerületi társasházak felújítására, de ezt az ötletet végül leszavazták a csütörtöki képviselő-testületi ülésen. A helyi vezetés azt közölte, hogy más célokra is költenek a pénzből, azt ígérték, iskolákra és a helyi egészségügyre is fordítják a bevételt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/09/26/ceu-volt-kozpont-epulete-budapest-belvaros-fidesz-szentgyorgyvolgyi-peter-kovacs-alex-gabor | 2023-09-26 15:37:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Magyar Villamos Művek (MVM) több mint 8 milliárd forint értékben hirdetett 2021-ben és 2022-ben, ebből legalább 6 milliárd forint értékű megbízást kormánypárti médiumok kaptak – tudta meg az rtl.hu. A megszerzett dokumentumok kizárólag az MVM-re, azaz az egyik legnagyobb állami hirdetőre vonatkozó reklámköltéseket mutatják be, azonban rávilágítanak arra is, hogy a hirdetéseken keresztül hogyan képes torzítani az állam a sajtópiacot.
A Magyar Villamos Művek kiadásaiból például kiderült:
vannak olyan jelentős eléréssel rendelkező, kormánykritikus újságok, amelyek egy megrendelést sem kaptak a cégtől, miközben számos alacsony látogatottságú oldalnál tízmilliós értékben jelentek meg hirdetések.
A nem kormánypárti sajtótermékeknél elköltött pénzek aránya 20 százalék körüli, ráadásul ezek egy részénél is kimutatható valamilyen hatalomhoz fűződő szál.
A legnagyobb értékű megrendeléseket a Tv2-csoport, valamint a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumok kapták.
Utóbbi szervezet nagyjából 500 sajtóterméket tömörít, a KESMA-hoz tartozik például a Magyar Nemzet, az Origo, a Szabad Föld, a Bors, a vidéki megyei laphálózat, a HírTv, a HírFM, a Mandiner, valamint 2022 őszéig a Nemzeti Sport is. Kormánykritikus gondolatok szinte soha nem jelennek meg ezeken a felületeken, a cikkek pedig általában hűen tükrözik a hatalom véleményét.
A KESMA-hoz tartozó sajtótermékek kapták 2021-ben az MVM-es hirdetések majdnem a felét (1,8 milliárd forint értékben), 2022-ben pedig körülbelül a negyedét (1,1 milliárd forint értékben).
A teljes portfólió természetesen jelentős eléréssel rendelkezik, azonban a KESMA-n (a hozzá tartozó Mediaworks-ön) keresztül a kisebb példányszámú (és alacsony online látogatottságú) lapokhoz is folyt pénz.
Az MVM több ezer tételt tartalmazó adatsora alapján készített kimutatásunkban azok a médiumok és felületek szerepelnek, amelyek legalább több tízmillió forint értékű megrendeléssel rendelkeznek. Ezek lefedik a teljes összeg nagyjából 90 százalékát, azonban ezeken kívül rengeteg kisebb értékű szerződést is kötöttek hirdetési céllal – ezeket az alacsony értékhatár miatt nem nevesítettük a statisztikában, azonban a szerződések értéke a végösszegben megjelenik.
A kategorizálás során a Fidesz-KDNP mellett teljesen egyértelműen kiálló médiumokat tekintettük „vállaltan kormánypártinak”, így például a KESMA-termékeket, valamint a Tv2-csoportot. Ebbe a kategóriába kerültek a más tulajdonossal rendelkező, de szimpátiájukat szintén vállaló sajtótermékek, így például a Magyar Hírlap, a PestiSrácok vagy a Demokrata.
Forrás: Az MVM hivatalos adatait tartalmazó, több mint 2000 tételből álló táblázat. Ebben azt sorolták fel, hogy az állami vállalat pontosan mely médiumokban hirdetett, és az adott hirdetés mekkora értékű volt. (Arra nem tértek ki, hogy ezek listaárak voltak-e, amelyekből kedvezmény adható, vagy ténylegesen el is utalták-e ezeket az összegeket, de az arányokon ez lényegesen nem változtat.) Egy sajtótermék tehát sokszor szerepelt a táblázatban, a médiumoknál vagy a cégcsoportoknál megjelent reklámértékeket összesítve mutatjuk.
A Tv2-csoport felületein 2021-ben 1,1 milliárd forint értékben jelentek meg hirdetések, ez 2022-ben 1,7 milliárd forintra emelkedett. A hazai sajtópiacon ezek jelentős összegeknek számítanak, csakúgy mint a KESMA-nál megjelent összesen 2,9 milliárdnyi hirdetési pénz, vannak ugyanis olyan kormánykritikus és jelentősebb eléréssel rendelkező oldalak, amelyeknek az éves árbevétele alig haladja meg az 1-5 milliárd forintot.
A hirdetési pénzek egyenlőtlen megoszlását azonban nem csak az mutatja, hogy az MVM esetében a KESMA és a Tv2-csoport kapta az összeg túlnyomó részét. Torzítja a piacot az is, hogy az állami cég kimutatása alapján a 24.hu, a HVG, a Telex, a Magyar Hang, a Szabad Európa, a Magyar Narancs vagy a 444.hu oldalán egyáltalán nem voltak hirdetések az MVM-től ebben a két évben.
Pedig ezek közül a 2022-es napi átlagos látogatottsági adatok alapján több is jelentős eléréssel rendelkezik. Az alábbi diagram oszlopai azt mutatják, hogy egy napon átlagosan hány 15 év feletti belföldi felhasználó került kapcsolatba az adott oldallal. Forrás: eGemius.
A Magyar Nemzet és a Népszava nyomtatott lapot is kiad, utóbbi az országos napilapok közül a legnagyobb, napi 12 ezer eladott példánnyal. A KESMA-hoz tartozó megyei lapokat átlagosan szintén ennyien veszik (nagy a szórás, 5 és 25 ezer példányszám közötti), a Blikk 40 ezer példányban, míg a Bors 20 ezer példányban kel el. A hetilapok közül a Szabad Földet 33 ezren, a HVG 22 ezren, a Magyar Hangot 10 ezren, míg a Magyar Demokratát 7 ezren veszik meg a MATESZ adatai alapján, amit a Magyar Hang összesített.
Vannak ugyan olyan sajtótermékek, amelyeken kormánykritikus anyagok jelennek meg, és kaptak a hirdetési költésekből, ám ezeknek az összegeknek a nagysága messze elmarad a kormánypárti médiumoknak juttatott pénzektől.
A legtöbbet ebben a kategóriában a Brit Média Kiadóhoz tartozó lapok és rádiók kapták, nagyjából 290 millió forint értékben a két évben. A csoport tulajdonosa 2021 nyara óta a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding, amely Rogán Antal miniszter egyik barátjához, Schabtai Michaelihez köthető. Utóbbi azt nyilatkozta tavaly a Media1-nek, hogy a kormányzati reklámköltésekért felelős politikussal ugyan valóban jó kapcsolatot ápol, de a médiacégbe való beszállásának ehhez nincs köze. A 168 órán és a csoporthoz tartozó ELLE-ben rendszeresen jelennek meg olyan anyagok, amelyek nem egyeznek a kormány véleményével, az ELLE címlapján például egy szivárványcsalád szerepelt, azonban emlékezetesek azok a (szintén brit médiás) Pesti Hírlapban megjelenő Márki-Zay Pétert támadó cikkek is, amelyeket vállalhatatlannak tartott a lap főszerkesztője és vezető szerkesztője is.
A vizsgált két évben viszonylag nagyobb értékben volt MVM-hirdetés a Ringier-csoporthoz tartozó felületeken (például Blikk és Kiskegyed), két év alatt nagyjából 200 millió forintért hirdettek a hozzájuk tartozó felületeken.
A Leisztinger Tamáshoz köthető Népszava két év alatt 140 millió értékben kapott megbízást, míg a Hit Gyülekezetéhez közel álló ATV 20 millió forint értékben. A Portfolio-csoportnál (Porfolio, Pénzcentrum) körülbelül 60 millió forint értékben hirdettek 2021-ben és 2022-ben, a Forbesnál kevesebb mint 5 millió forintért, és a már megszűnt azonnali.hu-val is 10-15 millió forintos reklámra szerződtek. Az RTL-csoport felületein 2021-ben egyáltalán nem hirdetett a cég, 2022-ben pedig 78 millió forint értékben.
Ezeket az adatokat érdemes összevetni a KESMA-hoz tartozó Origón elköltött pénzekkel: a portálon a kimutatás szerint 2021-ben több mint 260 millió forint értékben jelentek meg reklámok, míg 2022-ben 174 millió forint értékben.
A napi 20-30 ezer látogatóval bíró PestiSrácokon, valamint a hozzá köthető, tavaly júniusban megszűnt (és az idén márciusban a Youtube-ról is törölt) PestiTv-n is megjelent 2021-ben és 2022-ben csaknem 150 millió forint értékben hirdetés.
A nagyobb értékű MVM-hirdetések értéke médiacsoportonként (milliárd forint):
Forrás: Magyar Villamos Művek | MVM-szerződések: a hirdetési pénzek háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került | A Magyar Villamos Művek két év alatt több mint 8 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket, ennek az összegnek a háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került – derült ki az rtl.hu által megszerzett dokumentumokból. A maradék kétmilliárd egy részénél is kimutatható valamilyen kormányzati kapcsolat, az pedig jóval ritkábban fordult elő, hogy olyan sajtótermékben hirdettek, ahol megjelenhet a hatalommal szembeni kritikus gondolat is. Az állami vállalat azt közölte, hogy a tervezési és médiavásárlási feladatokat teljesen a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség látja el, a kampányokról pedig velük közösen gondoskodnak „átfogó médiapiaci ismeretekkel rendelkező szakemberek”. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/09/mvm-szerzodesek-hirdetes-kormanyparti-mediumok-reklam-sajto | 2023-10-09 15:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bár az időjárás még nyári, a tél már óvatos léptekkel közeleg, amit a hűvös hajnalok mellett az is csalhatatlanul jelez, hogy a felcsúti önkormányzat elkezdett intézkedni, hogy legkésőbb november végére legyen jégpálya a faluban. Tavaly Mészáros Lőrinc egyik cége ajándékként telepített egyet, most azonban a település fizetne érte, és eszközöket is akar hozzá venni.
A fideszes Disneylandként emlegetett Fejér vármegyei településen, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök és milliárdos barátja, Mészáros Lőrinc származik, egymást érik a turisztikai fejlesztések. Most épp a közpénzből épült tó és étterem melletti sportplaccot varázsolnák – ismét – mobil jégpályává a korcsolyázni szeretők kedvéért.
A felcsúti önkormányzat szeptember 22-én tett közzé egy tenderfelhívást, amiben egy mobil jégpálya építésére és kapcsolódó sporteszközök beszerzésére keresnek vállalkozókat. A jégpályát a kisvasút állomásával szemben található záportározó és a mellette található Tó Étterem szomszédságában szeretnék létrehozni.
A kiírás szerint a mobil jégpálya 17 x 30 méteres lenne összesen 30 darab palánkkal, továbbá kapuval és személybejáróval, valamint vennének hozzá egy hűtőegységet, egy jégkarbantartó gépet, egy jégkaparó lapátot és két tekercs védőfóliát. Gondoltak azokra is, akik nem előre eltervezetten, hanem csak hirtelen ötlettől vezérelve látogatják majd meg a jégpályát: a tenderfelhívás szerint a nyertestől 105 pár korcsolyát, egy korcsolyaélező gépet, egy korcsolya-állványt, 50 darab korcsolyabiztos gumiszőnyeget, és négy darab korcsolyázást segítő, sítalpas pingvint is szeretnének vásárolni.
Az ajánlatokat október 24-ig várják, a közbeszerzés nyertesének pedig november 10-én kellene elkezdenie a kivitelezést, és legkésőbb november 30-ig kellene elkészülnie a jégpályával. A jelentkezők felé támasztott műszaki minimumfeltétel az, hogy az elmúlt 3 évben rendelkezzen „legalább 1 mobil jégpálya szállítására és/vagy forgalmazására és/vagy értékesítésére vonatkozó szerződésszerűen teljesített szerződéssel”.
Tavaly Mészáros Lőrincék cége adta ajándékba
A miniszterelnök szülőfalujában nem most lesz először jégpálya: tavaly télen Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. telepítette (bérelte) a jégpályát a faluba, külön közbeszerzési eljárás nélkül, ajándékként. Méghozzá úgy, hogy ezt maga a cég ajánlotta fel. Az önkormányzat pedig természetesen nem mondott nemet az ingyen jégpályára, és vállalta az üzemeltetését 3 hónapos időtartamra a tulajdonában álló Felcsúti Gazdasági és Szolgáltató Kft.-n keresztül.
Ezt a pályát a Mészáros Lőrinc elnökletével működő felcsúti focibirodalom, a Puskás Akadémia is meglátogatta a tavalyi szezonban. Egy-két játékos mezén jól kivehető a Mészáros-cégeket jelképező M betű, a hátuk mögött pedig a szintén Mészáros-kötődésű Tó Étterem.
Közpénzből épült látványosság
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek, például a miniszterelnök szülőfaluja. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, s azok alapján májusban megírtuk, hogy a felcsúti önkormányzatnak nagyon könnyű dolga volt: csak kért 1,5 milliárd forintot a kisvasút megállója melletti „hattyúhidas” tóra, és meg is kapta minden fennakadás nélkül.
A projekt hivatalos neve „A felcsúti árvízcsúcs-csökkentő záportározó környezetének turisztikai célú fejlesztése” volt, melynek keretében a hivatalosan árvíztározónak nevezett tó mellé egy étterem épült, továbbá a partról (hattyú alakú) hídon megközelíthető, és a szemérmesen „hullámzást csökkentő műtárgy” névvel illetett szigeten játszótér vagy pihenőpark, a tó partján pedig a kialakításra kerülő sétálóutakon kívül „télen korcsolyapályává alakítható sportpálya, közpark, tematikus játszótér” valósult meg.
A kivitelezést nem meglepő módon Mészáros Lőrincék cége, a Fejér-B-Á.L. Zrt. nyerte, s az általuk közpénzből épített étterem üzemeltetése szintén a híres családban maradt: a felcsúti képviselő-testület a 2023. január 17-i testületi ülésen megszavazta, hogy az ingatlant 5 + 5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forint bérleti díjért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, más pedig nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
A mobil jégpálya kivitelezésére és a mostanihoz hasonló kiegészítők beszerzésére már korábban is írt ki közbeszerzést a felcsúti önkormányzat, de akkor a tender eredménytelen lett: a feladatra egyedül az osztrák AST Eis-u. Solartechnik GmbH vállalkozott volna, de nem töltötte ki megfelelően az egyik űrlapot.
Most talán beszáll majd a versenybe a Fejér-B.Á.L. Zrt. is, hiszen a tavalyi ajándékkal megvan már a minimum-követelménynek támasztott egy darab referenciája, és akkor a teljes fejlesztést ez a cég végezheti el közpénzből.
Egyébként az új jégpálya is Mészáros Lőrinc közelében marad majd, ugyanis az általa elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tulajdonát képezi az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozták létre. Ezeket a létesítményeket a telektulajdonos FUNA üzemelteti a felcsúti önkormányzat tervei szerint.
Címlapkép: A felcsúti záportározó és hattyúhíd, háttérben az étterem 2022 augusztusában (fotó: Hadházy Ákos/Facebook) | Felcsút megint keresi a jégpálya kivitelezőjét, és 105 pár korcsolyát is venne | Bár az időjárás még nyári, a tél már óvatos léptekkel közeleg, amit a hűvös hajnalok mellett az is csalhatatlanul jelez, hogy a felcsúti önkormányzat elkezdett intézkedni, hogy legkésőbb november végére legyen jégpálya a faluban. Tavaly Mészáros Lőrinc egyik cége ajándékként telepített egyet, most azonban a település fizetne érte, és eszközöket is akar hozzá venni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/29/felcsut-megint-keresi-a-jegpalya-kivitelezojet-es-105-par-korcsolyat-is-venne/ | 2023-09-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket.
Komplex kommunikációs marketingfeladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Visit Hungary Zrt. részére a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A felhívás két részből állt: „kreatív- és online ügynökségi feladatok, videógyártás és fotózás, valamint médiaügynökségi feladatok”, illetve „gyártás, dekorációs- és marketingeszközök, nyomda” vonatkozásában. A tender azonban eredménytelenül zárult.
Pedig jelentkező több is akadt. A felhívásra az első rész tekintetében árajánlatot nyújtott be Balásy Gyula New Land Media Kft.-je és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-je együtt, valamint a Vinyl Creative Kft., illetve a PLANB Magyarország Kft. A második részre a Lounge Desing Szolgáltató Kft., a PLANB Magyarország Kft. és az Alamo Team Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tett ajánlatot.
Mivel a Lounge Design mindkét esetben olcsóbb volt, mint PLANB Magyarország Kft., az ő pályázataikat már meg sem vizsgálták. A Vinyl Creative Kft. és az Alamo TEAM Kft. ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánították. Mint később kiderült, ez a lépés nem bizonyult jó ötletnek. Hiába lettek ugyanis így Balásy Gyula cégei a befutók, végül mégsem örülhettek a győzelemnek.
A közbeszerzési eljárást ugyanis eredménytelennek nyilvánították, miután kiderült, hogy az NKOH jogsértően zárta ki a Vinyl Creative Kft.-t a versenyből.
„A közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani” – olvasható az uniós közbeszerzési értesítőben közzétett leírásban.
És hogy mi volt ez a súlyos jogsértés? Röviden összefoglalva: az NKOH álláspontja szerint a Vinyl Creative Kft. olyan kedvezményt ajánlott meg, amelyet nem tud biztosítani. Ezért pontosabb felvilágosítást kértek a cégtől, amit az a határidőig meg is adott. Az NKOH azonban mégis az ajánlat érvénytelenítése mellett döntött, mivel szerintük az „ajánlattevő a médiapiaci sztenderdeknek és szokásoknak ellentmondó módon megalapozatlanul ajánlott meg kedvezményt.”
Az ellenőrök (az irányító hatóság vagy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya) viszont úgy ítélték meg, hogy a Vinyl Creative Kft. ajánlattevő érvénytelenné nyilvánítása nem volt jogszerű, tekintettel arra, hogy „a közbeszerzési dokumentáció a kérdéses médiafelületeken nem zárta ki a 0%-tól eltérő megajánlás lehetőségét.” Így annak ellenére, hogy kommunikációs szakmai szempontok alapján valóban nem lehetséges a kedvezmény megajánlása, „a közbeszerzési dokumentáció nem volt kellően egyértelmű a tekintetben, hogy a kérdéses médiafelületeken milyen megajánlás jelent érvényes, illetve milyen megajánlás jelent érvénytelen ajánlatot” – áll az indoklásban.
A döntés miatt a kiírás első része eredménytelen lett, ami „magával rántotta” a második részt is: vagyis a teljes tender eredménytelenül zárult.
Nem ez volt az első ilyen eset
A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (KFF) már tavaly is közbelépett az NKOH egyik tenderénél. Ahogy azt akkor a Napi.hu megírta, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését is, miután a KFF súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.
A Felügyeleti Főosztály mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak. Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse volt. Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.
Ahogy akkor, most is uniós forrásokból (GINOP) fedezték volna a kiadásokat.
Érdekesség, hogy a Miniszterelnökség (amely alá a KFF is tartozik) maga is jogsértő módon keresett a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya számára közbeszerzési szakértőket – vagyis éppen azokat a szakembereket, akik az ilyen típusú jogsértéseket is vizsgálják. Végül ugyan azt a kiírást visszavonták, később egy újat írtak ki hasonló feltételekkel. Ezt pedig már az Integritás Hatóság sem nézte tétlenül és Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért:
Olcsóbb nem lett, „átláthatóbb” igen
A jogsértő eljárásokat lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A hivatal megalakulásakor a kormány azt mondta, így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ami részben meg is valósult: olcsóbb ugyan nem lett (az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre), de azt legalább már nem kell találgatni, ki nyeri el a tendereket. A megbízások többségét ugyanis Balásy Gyula cégei kapják, valamint az Antenna Hungária Zrt., amelynek kisebbségi tulajdonosa az állam, a többségi pedig a kormányközeli 4iG Zrt.
Propagandából luxusvilla
Az NKOH eljárásaiban rendre felbukkanó New Land Media éves forgalma az elmúlt öt évben 52 és 80 milliárd forint között mozgott, míg az adózott eredménye (vagyis a nyereség) 3 és 8,8 milliárd között. A Lounge Design Kft. 7,7 és 19,9 milliárd forint éves bevételt produkált ugyanezen időszakban, míg a nyeresége 1 és 3,5 milliárd forint között mozgott. A vállalkozások bevételeinek jelentős része állami megbízásokból származott/származik.
A két cég tulajdonosa, a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula ugyan nem sokat szerepel a hírekben, de vélhetően azonos azzal a B. betűvel jelzett személlyel, aki a leggazdagabb magyarok listáján a 78. helyet foglalja el. Bár az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált illető nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, abból, hogy a „kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött”, és „állami megrendeléseket is elnyert”, nehéz lenne másra tippelni.
Lapunk három éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket. | Jogsértő közbeszerzésen lettek volna befutók Balásy Gyula cégei – nem először | Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/29/jogserto-kozbeszerzesen-lettek-volna-befutok-balasy-gyula-cegei-nem-eloszor/ | 2023-09-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.
A független újságírás a működő liberális demokrácia előfeltétele. Robert A. Dahl politológus, a demokrácia egyik legalapvetőbb teoretikusa feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a polgárok „hozzáférjenek olyan alternatív információforrásokhoz, amelyeket nem monopolizál a kormány vagy bármely más csoport”. Ezt a szerepet jellemzően a média és a szigorú etikai és szakmai normák szerint a köz érdekében dolgozó újságírók töltik be.
Az elmúlt években a média e funkciói szisztematikusan erodálódtak. A „fake news” kifejezéssel dobálózó Donald Trumptól kedve Jair Bolsonarón át, aki azt mondta, hogy „sűrített tejes dobozokat kellene feldugni a sajtó hátsó felébe”, a független médiát leépítő Orbán Viktorig mindenhol ugyanazt a nyugtalanító tendenciát látjuk. Nem meglepő, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság-indexe nagymértékben korrelál a szabadság és a demokrácia minőségének különböző indexeivel. Azok számára, akik magát a demokráciát akarják kiirtani, a sajtó gerincének megtörése gyakran az egyik első lépés. Az információáramlás ellenőrzése – vagy éppen az igazság fogalmának erodálása, és annak felváltása az „alternatív tények” abszurd fogalmaival – alapvető lépés minden múltbeli, jelenlegi és jövőbeli autokrata számára.
Ezt figyelhetjük meg Romániában is, ahol az elmúlt években megszaporodtak az újságírók elleni támadások, például a kompromat-műveletek, a politikai nyomásgyakorlás vagy a közérdekű információkhoz való hozzáférés megtagadása.
Ezt tapasztaljuk Magyarországon, ahol egyes újságírók és egész hírcsatornák kerültek a kormányhoz kötődő média és politikusok lejárató kampányainak célkeresztjébe.
Lengyelországban az újságírók nemcsak a gyűlölködő politikusok fanatikus támogatóitól, hanem a rendfenntartó erők képviselőitől is fizikai támadásokat tapasztaltak. A Cseh Köztársaságban egy volt miniszterelnök online támadást indított egy oknyomozó újságíró ellen, akit a választási vereségéért okolt. Bulgáriában, ahol a kormányváltásnak és az oligarcha Delyan Peevski médiabirodalma felszámolásának köszönhetően javult a médiaszabadság rangsora (aki most Magnitsky-szankciók alatt áll), paradox módon ugyanebben az időszakban nőtt az újságírók elleni bejelentett támadások száma. És Szlovákiában is, ahol az öt évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság ellenére a gyűlölet és a megfélemlítés mértéke ismét olyan szintre nőtt, hogy maguk az újságírók is öncenzúrát gyakorolnak, csak hogy békén hagyják őket.
Van azonban remény, hiszen a meglepő ellenálló képesség és a visszavágás képességének jeleit is láthatjuk. Szlovákiában az oknyomozó újságírás a Kuciak-gyilkosság ellenére nemcsak hogy nem szűnt meg, de az újságírók indítottak egy egyedülálló kezdeményezést a támadások megfigyelésére és az újságírók védelmére safe.journalism.sk néven. Magyarországon és Romániában a független oknyomozó újságírók sikeresen küzdöttek a bíróságokon a rágalomhadjáratok ellen. A Cseh Köztársaságban egy oknyomozó újságíró nem hátrált meg, miután az ország egyik legbefolyásosabb politikusa online támadást uszított ellene, hanem bíróságon küzdött, és fontos, precedenst teremtő győzelmet aratott.
Milyen típusú támadások a leggyakoribbak az EU keleti részén?
Ezekben a hírlevelekben az EU keleti részének országaira – a visegrádi négyekre, valamint Romániára és Bulgáriára – összpontosítunk. Ezeknek az országoknak a többségében – a korrupcióval, a demokrácia minőségével és a jogállamisággal kapcsolatos problémákon kívül – az a közös, hogy gyakran nem is gyűjtenek pontos adatokat az őket érintő problémákról. Ez a helyzet az újságírók elleni támadások esetében is.
Szlovákia kivételével, ahol (holland mintára) csak nemrégiben kezdtek el szisztematikusan ilyen kutatásokat végezni maguk az újságírók, egyik ország sem rendelkezik pontos számadatokkal az újságírókat érintő incidensekről. A nyilvánosságra került adatok alapján az újságírók elleni támadás leggyakoribb típusa azonban ezekben az országokban a fenyegetés. Ez általában szóbeli fenyegetést jelent, nagyon gyakran online környezetben, de néha a régiesebb módon, levélben történik. Peter Sabo szlovák oknyomozó riporter például 2020-ban pisztolylövedékeket kapott a postaládájába.
A támadások egyéb gyakori típusai közé tartozik a diszkrimináció, a perrel való fenyegetés, a kémkedés és a kibernetikai kémkedés – ezzel a problémával külön hírlevél foglalkozik –, sőt, az akkreditáció megtagadása, vagy az, hogy bizonyos médiumok újságíróit nem engedik be sajtótájékoztatókra. Ilyen esetekről számolnak be Csehországból és Szlovákiából, ahol a Smer-SD párt és annak vezetője, Robert Fico évekig nem volt hajlandó válaszolni a legnagyobb független napilapok, a SME és az N kérdéseire. Nemrég, a közelgő parlamenti választások kapcsán a győzelemre esélyes párt a TV Markíza választások előtti vitáiban való részvételt is megtagadta, támadva annak objektivitását és pártatlanságát.
Amellett, hogy a lengyel újságíróknak a Jog és Igazságosság hatalomra kerülése óta a diszkriminációval, valamint a gazdasági jólétüket és munkahelyük biztonságát fenyegető veszélyekkel kell szembenézniük, a lengyel újságíróknak a fizikai támadások és verések kivételesen magas fokával is meg kell küzdeniük. A magyar újságíróknak nagyon hasonló megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, különösen durva rágalomhadjáratokkal, amelyeket a kormánypártok és a velük kapcsolatban álló szervezetek szerveznek.
Ahol pontos számok állnak rendelkezésre, ott az adatok megdöbbentőek. Szlovákiában az újságírók kétharmada (66,2%) számolt be arról, hogy tavaly valamilyen támadás érte őket; az esetek 76%-a szóbeli támadás volt. Az újságírók 85%-a úgy véli, hogy ez veszélyezteti a szólásszabadságot, 16%-uk pedig elismerte, hogy öncenzúrát alkalmaz a valós vagy vélt fenyegetések miatt. Ezek a támadások az egyik oka annak, hogy a nyilvánosság 2018-as masszív támogatása ellenére ma már jóval kevesebb aktív oknyomozó újságíró van Szlovákiában, mint Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásakor.
A világjárvány normalizálta az operatőrök megverését
A gyilkosság a fizikai erőszak szélsőséges formája. Bár a közelmúltban nem történt újabb újságíró-gyilkosság az EU keleti részén, az egyéb fizikai erőszak egyre gyakoribb. A világjárvány idején a COVID-dal kapcsolatos intézkedések ellen tiltakozók dühös tömegei gyakran támadtak a médiamunkások ellen, akiket a dühöt kiváltó világjárványügyi intézkedéseket végrehajtó „elit” tagjainak tekintettek.
Ez a tendencia nem kizárólag az EU keleti részére volt jellemző.
A tüntetők Németországban rendszeresen támadtak újságírókra, míg Hollandiában egyes médiumok kénytelenek voltak testőröket alkalmazni a tüntetések alatt a riporterek védelmére.
Szlovákiában az agresszív tiltakozások két televízióállomás operatőreinek fizikai támadásához vezettek, akiknek a felszerelését vízzel és ketchuppal rongálták meg.
A lengyel újságírók szintén fizikai támadások célpontjaivá váltak, és nem csak a COVID-19 tüntetések során. 2020 októberében Wroclawban az abortusztörvények szigorítása elleni tüntetésen két, az eseményről tudósító újságírónőt fizikailag bántalmaztak. A tüntetésekről való tudósítást a rendőrség is többször akadályozta, egy újságírót őrizetbe vettek és kitiltottak a városból.
2021-ben a lengyel és a fehérorosz határon a migránsválságot dokumentáló fotóriportereket a lengyel hadsereg katonái őrizetbe vették, miközben a feladatukat végezték. 2022 áprilisában az ügyészség lezárta a 2020. november 11-i tüntetésekről tudósító újságírók elleni rendőri erőszakkal kapcsolatos nyomozást, mivel nem sikerült azonosítani az elkövetőket – olvasható a 2023-as jogállamisági jelentésben. Az eseményről készült videoófelvételeken látható, hogy a rendőrség gumibotokkal verte a médiamunkásokat, annak ellenére, hogy azok vagy PRESS feliratot viseltek, vagy egyértelműen újságíróként voltak azonosíthatók. Az ügyészség szerint a helyszínen tartózkodó rendőrök maszkot vagy sisakot viseltek, ami lehetetlenné tette az azonosításukat. A kihallgatott rendőrök és feletteseik, akik a helyszínen voltak, szintén nem tudtak senkit sem azonosítani.
Magyarországon az újságírók elleni fizikai támadások jellemzően szintén tüntetéseken történtek, Jellemzően akkor történtek ilyen incidensek, amikor a tüntetők felismerték a tudósítókat, és a politikai táboruk „ellenségeként” azonosították őket.
Súlyosnak tekinthető a 2020 januári eset, amikor a Bayer Zsolt és Bede Zsolt nevével fémjelzett tüntetésen zaklattak és megütöttek több riportert (egyikük, Hont András akkor a HVG munkatársa volt, most az Átlátszónak dolgozik). Ez az eset azért tekinthető súlyosabbnak, mert a támadó, Bede Zsolt ismert kormánypárti közéleti személyiség volt, aki annak idején sorra zavarta meg az ellenzéki rendezvényeket – sok jel mutat arra, hogy ezt a tevékenységet kormányzati hátszéllel folytathatta, de legalábbis a kormányzati média hangos helyeslése mellett tette.
Több olyan eset is előfordult, amikor biztonsági cégek alkalmazottjai túlzott erőszakkal akadályozták az újságírók munkáját. 2019-ben az ATV egyik riportere és egy helyi képviselő a helyhatósági választások során illegális kampányolás gyanúja miatt próbált oknyomozni. A helyi önkormányzati irodák őrzésére szerződött privát biztonsági cég tagjai bántalmazták őket, és a támadás során a riporter kamerafelszerelése is megsérült. Az ATV egy másik forgatócsoportját 2017-ben szintén biztonsági őrök lökdösték, miközben egy vitatott építési projektet próbáltak filmre venni a budapesti Városligetben.
Bulgáriában Slavi Angelov oknyomozó újságírót szófiai otthona előtt támadta meg két, fémcsövekkel felfegyverkezett, maszkos férfi, egy harmadik férfi pedig mobiltelefonjával rögzítette a támadást. A 2020-as támadást továbbra sem sikerült felderíteni.
Zaklatás: célkeresztben a médiában dolgozó nők
Bár a fizikai támadások kétségtelenül a legmegdöbbentőbbek, nem ezek a leggyakoribb támadások, amelyekkel egy újságíró a keleti uniós országokban szembesülhet, a szóbeli támadások sokkal gyakoribbak. A szóbeli támadások, különösen a politikusok részéről, gyakran további zaklatásra motiválják a politikusok követőit és a hatóságok tagjait.
A lejárató kampányok gyakran társulnak jogi zaklatással is – utóbbiakat nevezik SLAPP-pereknek (az angol betűszó jelentése Strategic Lawsaits Against Public Participation – stratégiai perek a közéletben való részvétel ellen).
Lengyelországban a kormány sajtórendezvényein többször is szóbeli támadások érték a független média újságíróit. Például 2023 májusában Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság elnöke a TVN24 egyik újságíróját „a Kreml képviselőjének” nevezte. Ugyanakkor A Media Freedom Rapid Response nemzetközi szervezet 2022. márciusi „Article’19” című jelentésében rámutat, hogy Lengyelországban egyre gyakoribb a SLAPP, vagyis a kormánytisztviselők által a kormányt bíráló újságírók vagy aktivisták ellen indított perek gyakorlata. A perek célja mindig ugyanaz: megfélemlítés és elhallgattatás. 2021-ben a Towarzystwo Dziennikarskie (Az Újságírók Társasága), egy lengyel civil szervezet, amely a médiaszabadság védelmével foglalkozik, közzétett egy jelentést, amelyben 2015 és 2021 között összesen 66 SLAPP-perrel számoltak össze újságírók ellen, és 58 büntetőeljárást, köztük 25-öt a Büntető Törvénykönyv 212. cikke alapján. Ez utóbbi különösen népszerű eszköze az újságírók akadályozásának: kimondja, hogy egy újságíró akár egy év börtönbüntetésre is ítélhető egy közszereplő „megrágalmazásáért”.
A Towarzystwo Dziennikarskie információi szerint a 187 jogi eljárás (SLAPP típusú perek, a Büntető Törvénykönyv 212. cikke szerinti vádak, polgári perek) közül a legtöbbet a következők indítják: közintézmények (41), valamint az államkincstár vállalatai (26), egy adott politikushoz kötődő személyek (26) és maguk a politikusok (21). A jogi eljárások leggyakoribb célpontjai a hatóságokkal szemben kritikusan nyilatkozó Gazeta Wyborcza újságírói (73). Az Axel Springer Polska konszern (többek között a népszerű Onet.pl portál és a „Newsweek Polska” hetilap kiadója) adatai szerint 2016 és 2021 között közel 100 alkalommal perelték be újságíróit. A Batory Alapítvány által a jogállamiság szintjéről készített legutóbbi jelentés szerzői szintén kiemelik a SLAPP perek problémáját.
A zaklatásnak, fenyegetésnek különösen a női újságírók vannak kitéve: a Nemzetközi Sajtóintézet 2017-es jelentése rámutatott, hogy Magyarországon a női újságírók gyakrabban kerülnek célkeresztbe, mint a férfiak (ami összhangban van a globális trendekkel).
Magyarországon nem merült fel bizonyíték arra, hogy ezek a fenyegetések a bűnüldöző hatóságoktól, titkosszolgálatoktól vagy hasonló szereplőktől származnak, ugyanakkor a zaklatások gyakran a médiumokat vagy egyes újságírókat lejárató médiakampányok eredményei. 2023 februárjában például a Mérce újságírója halálos fenyegetéseket kapott, miután tudósított egy szélsőjobboldali tüntetésről. Az esetet megelőzően a kormánypárti média hamisan összefüggésbe hozta a Mércét az antifasiszta aktivisták által elkövetett erőszakos támadásokkal. A rendőrség később büntetőfeljelentést tett a zaklató ellen.
Előfordult az is, hogy országos elérésű kormánypárti médiumok konkrét újságírók ellen folytatott rágalomhadjáratot. A TV2 2016-ban lejárató riportokat közölt a HVG egyik újságírójáról, Gergely Zsófiáról,
ami szintén a megfélemlítés egyik formájának tekinthető, mivel Gergely nem volt ismert közéleti személyiség. Ennek ellenére hirtelen kiszemelték, a fotóját az országos televízióban mutatták, és hamis vádakkal próbálták lejáratni.
A TV2-t később a bíróság kötelezte, hogy fizessen kártérítést rágalmazásért.
Az egyes újságírókon kívül a médiumok általában véve is gyakran váltak a kormányhoz kötődő média és a politikusok által folytatott lejárató kampányok célpontjává. A Direkt36-ot, a Telexet és az Átlátszót például azzal vádolták, hogy „külföldi ügynökök által finanszírozott” és „nemzetbiztonsági fenyegetés” egy sor azonos cikkben, amelyeket számos kormánypárti hírügynökség, köztük az állami tulajdonú MTI is újraközölt.
Hasonlóképpen, Romániában a szóbeli támadások gyakran kapcsolódnak az állami hátterű zaklatáshoz. Ezt jól példázza Alin Cristea esete, aki a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) célpontja volt. Cristeát gyermekpornográfia terjesztésével vádolták. A context.ro szerint Cristea korábban arról számolt be, hogy a DIICOT egyik ügyésze nyomást gyakorolt rá, hogy ne jelentessen meg kritikus cikkeket a Brăila megyei rendőrség vezetőjéről. Ugyanez a hivatal emelt vádat a Román Nemzeti Rádió egyik újságírójából lett informátor ellen, miután leleplezte, hogy egyik főnöke közpénzeket használt fel saját érdekében. Az ügyet végül a bírák elutasították.
Továbbá Emilia Șercan oknyomozó újságíró fenyegetésekkel és zaklatással szembesült, miután leleplezte a plágiumot egy volt miniszterelnök doktori disszertációjában. A rágalmazási és megfélemlítési kampány 2022 februárjában kezdődött, miután az újságírónő bizonyítékot szolgáltatott a rendőrségnek arról, hogy fotóit felnőtteknek szóló weboldalakon osztották meg. A magánjellegű képeket és az ügy bizonyítékait Cristian Rizea weboldalán tették közzé, és számos más weboldalon is terjesztették, valamint az „A.I. Cuza” Rendőrakadémiához kapcsolódó WhatsApp-csoportokban terjesztett becsmérlő anyagokban használták fel. Șercan feljelentései alapján hat büntetőeljárást indítottak.
Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a G4Media.ro főszerkesztőjének házastársát megfenyegette egy katonatiszt azért, hogy cenzúrázzon egy készülő cikket.
Gabriel Cristian Alexandru százados a Nemzetvédelmi Egyetemről felvette a kapcsolatot Cristian Pantazi feleségével, és megfenyegette, hogy nyomást gyakoroljon az újságíróra, és lebeszélje arról, hogy cikket jelentessen meg a Nemzetvédelmi Egyetem egyik professzoráról, aki Ukrajnával kapcsolatos összeesküvés-elméleteket terjesztett.
Jelenlegi és korábbi kormánytisztviselők nyomást gyakorolnak az oknyomozó újságírók ellen indított polgári peres eljárásokkal és büntetőjogi feljelentésekkel. Az egyik legutóbbi esetben Benny Steinmetz nemzetközi bányamágnás két pert indított a RISE Project Romania és a The Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) ellen.
Steinmetz kérte a RISE-projektről és az OCCRP-ről megjelent összes cikk törlését. Az üzletember azt is kérte a bíróságon, hogy tiltsák el a két platformot a róla szóló újságírói vizsgálatok közzétételétől. A bírósági kérelmet „a felek idézése nélkül” terjesztette elő. Beny Steinmetzet 2016-ban Romániában öt évre, 2022-ben pedig Svájcban szintén öt évre ítélték, ahol a bíróság fenntartotta a korrupciós ítéletet, de három évre csökkentette a büntetést. Steinmetz azt tervezi, hogy fellebbez a svájci legfelsőbb szövetségi bíróságnál.
A bolgár újságírók is hasonló fenyegetések és zaklatások kombinációjával szembesülnek a közhivatalnokok részéről. 2022-ben Atanas Tchobanov oknyomozó újságíró és az OCCRP tagja figyelmeztetést kapott az Egyesült Államok szófiai nagykövetségétől, hogy közvetlen fizikai támadás veszélye áll fenn ellene. Kollégájának, Dimitar Sztojanovnak más országba kellett költöznie, miután más forrásból is érkezett egy hasonló, közelgő támadásról szóló jelentés. 2023-ban mind Tchobanov, mind Sztojanov, akik a BIRD.BG oknyomozó portált vezetik, intézményes támadással szembesültek Ivan Geshev főügyész hivatala részéről, aki azt állította, hogy bűnözőkkel és politikusokkal szövetkeztek, hogy eltávolítsák hivatalából, és közzétették újságírói forrásaik levelezését. A Franciaországban élő Tchobanovot az Avisa Partners francia hírszerző cég is célkeresztbe vette, amely egy bolgár ügyfélnek dolgozott 2020-ban.
A súlyos bűncselekményeket és korrupciót feltáró oknyomozó riporterek ellen szintén nagyon gyakoriak a lejárató kampányok. Ez egy régi taktika, amelynek célja, hogy megváltoztassák a helytelenül elkövetett bűncselekményt, és lejárassák a tényfeltárót. És ha a fenyegetések és a rágalmak nem segítenek, mindig ott van a jogi fenyegetés: a Bivol.bg (OCCRP tagközpont) és a Mediapool hírportál egyaránt 1 millió bolgár levre (kb. 500 000 euró) perelték be. Tchobanov és Stoyanov egy-egy hírhedt üzletember négy SLAPP-feljelentéssel néz szembe.
Szlovákiában az oknyomozó újságírók, akiket Marian Kočner helyi üzletember gyűlölt, az egészségbiztosító állami adatbázisában és még a rendőrségnél is keresettek. Ezeknek az illegális kereséseknek az eredményeit egy Kočner által alkalmazott kémcsapat arra használta fel, hogy kövesse ezeket az újságírókat, köztük Ján Kuciakot. Az ebből a megfigyelésből származó fényképeket később felhasználták, amikor Kočner társszervezete elrendelte az újságíró meggyilkolását. Az illegális megfigyelés miatt több embert is megvádoltak; egy rendőrt két év börtönre ítéltek az illegális házkutatások miatt.
Apátia a kormányok részéről
A Ján Kuciak-gyilkosság után, és különösen az azt követő 2020-as kormányváltást követően a politikusok több, az újságírók védelméről szóló törvényt ígértek.
Annak ellenére, hogy az új koalíció 2020-ban kétharmados parlamenti többség támogatásával indult, nem sikerült elfogadniuk a szlovákiai újságírók védelméről szóló alkotmányos törvényt.
A kormány és a parlament elfogadta a sajtótörvénykönyv égetően szükséges módosításait, sőt a büntető törvénykönyv módosítását is előkészítette, ami az ígért magasabb fokú újságíró-védelmet hozná. A törvényjavaslat szerint az újságírók és több más szakma, például az orvosok ellen elkövetett bűncselekmények súlyosabbnak minősülnének, és automatikusan súlyosabb büntetést vonnának maguk után.
A kormánykoalíció azonban nem tudta elfogadtatni a törvénymódosítási javaslatot a parlamentben. A módosításokat várhatóan még idén, a közelgő előrehozott választások után tárgyalja majd a parlament.
Hasonlóképpen a szomszédos országokban sincsenek külön törvények az újságírók védelmére, annak ellenére, hogy a köz érdekében dolgoznak, és nagy kockázatnak vannak kitéve. A lengyelországi Sajtóklub többször is – sikertelenül – benyújtotta a Szejmnek a törvény módosításának tervezetét, amelynek célja az újságírók és a médiában dolgozók fokozott jogi védelmének kiterjesztése. Eszerint az újságíró vagy szerkesztőségi munkatárs (pl. hangmérnök vagy operatőr) ellen a munkája során vagy azzal összefüggésben elkövetett támadás hivatalból üldözendő lenne, és ugyanúgy büntetendő, mint a hivatalos személy elleni támadás. Bulgáriában az egyetlen említésre méltó előrelépés a közelmúltban elfogadott, a bejelentőkről szóló új jogszabály, de a végrehajtás még javításra szorul.
Az egyetlen reménysugár sok országban az igazságszolgáltatásból ered, amely néha segít az újságírók megtámadásában, és fontos precedenseket teremthet. Bár a független média elleni magyar lejáratókampányok általában nem ütköznek törvénybe, vannak kivételek: 2023-ban az Átlátszó sikeresen perelte a kormánymédiát helyreigazításért.
A bukaresti fellebbviteli bíróság a RISE Project és annak riportere, Ionuț Stănescu fellebbezését vizsgálta felül. A fellebbezés két ítéletet támadott meg: 2020 júliusából és 2021 márciusából származó, Ramona Mănescu volt miniszternek kedvező ítéleteket támadtak meg. A RISE Project 31 millió euró ingatlanügyletek révén történt illegális megszerzésével kapcsolatban folytatott nyomozást, amelyben Mănescu ismerősei voltak érintettek; az üzletekben állítólag 4 millióval gazdagodott Mănescu családja. Annak ellenére, hogy Mănescu két pert is megnyert a RISE ellen, arra hivatkozva, hogy a RISE bizonyíték hiányában, amely őt az ügyletekhez kötné, a fellebbviteli bíróság június 8-án elutasította a fellebbezést és arra kötelezte, hogy 8000 euróval kárpótolja az újságírókat, és fedezze a 18 000 lejes jogi költségeket.
A Cseh Köztársaságban egy oknyomozó újságíró megnyert egy ügyet, amely fontos precedenst teremtett. A Pandora-iratokkal kapcsolatos oknyomozás leleplezte Andrej Babiš akkori cseh miniszterelnököt, aki offshore cégek láncolatát használta arra, hogy ismeretlen forrásból származó pénzt fektessen be Dél-Franciaországi ingatlanokban. Babiš ANO pártja elvesztette a következő választásokat, mire a volt miniszterelnök az oknyomozást közlő investigate.cz-t és Pavla Holcovát a választások manipulálásával vádolta, és úgy döntött, hogy személyes bosszút áll azzal, hogy online lincselésre buzdítja követőit. Holcová beperelte Babišt,és a bíróság az ő javára döntött. Babišnak bocsánatot kell kérnie és viselnie kell a jogi költségeket. Az ítélet azért lényeges, mert megállapítja a politikusok felelősségét a közösségi hálózatokon közzétett bejegyzéseiért és a bejegyzések alatti következő hozzászólásokért.
Ez a hírlevél az Organised Crime and Corruption Reporting Project (Szervezett bűnözésről és korrupcióról szóló tudósítói projekt) hét oknyomozó tagjának kutatásán alapul: ezek az Investigace.cz (Cseh Köztársaság), Bird.bg (Bulgária), Frontstory.pl (Lengyelország), Rise Project (Románia), Ján Kuciak Nyomozó Központja – icjk.sk (Szlovákia), Átlátszó (Magyarország), Context Investigative Reporting Project (Románia). A csapat a hírlevélben a szervezett bűnözés vagy a korrupció témáját vizsgálja, és bemutatja a leglényegesebb tényeket. Címlapkép: a Gazeta Wyborcza székháza Lengyelországban (Wikimedia Commons). | Öncenzúrához vezetnek az újságírók elleni támadások az EU keleti tagállamaiban | Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/27/oncenzurahoz-vezetnek-az-ujsagirok-elleni-tamadasok-az-eu-keleti-tagallamaiban/ | 2023-10-10 18:24:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepel annak a lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a területén épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron. A lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal foglalkozó Multi Shoot Zrt. ugyan nem válaszolt a megkeresésünkre, de néhány érintett cég igen. Így derült ki, hogy valóban üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök testvéréhez köthető vállalkozással.
„A MultiShoot City lőtér Nógrád megye szívében található. A lőtér teljes felülete egy óriási, 11 hektáros erdős területen helyezkedik el. Lőterünk 8 lőpályával rendelkezik. Ezen belül 6 különböző stílusú lőszektor, 1 koronglövész pálya és 1 precíziós, hosszútávlövészetre tervezett pálya található rajta. Oktatóink sokéves rendvédelmi múlttal rendelkeznek és mindegyikük a saját területükön magasan képzett szakembernek számít.” Ez a leírás fogadja azokat az érdeklődőket, akik a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapjára látogatnak.
És hogy miért érdekes ez a nógrádi, egészen pontosan szécsénkei lőtér? Azért, mert – ahogy azt májusban megírtuk – a Multi Shoot Zrt. ügyvezető igazgatója tavaly óta Orbán Viktor miniszterelnök testvére, Orbán Áron, aki egyben a terület tulajdonosa is. Sőt, ide van bejegyezve a fióktelepe a Magyar Harcászati Akadémia nevű civil szervezetnek is, amelynek elnöke szintén Orbán Áron. Az akadémia pedig – az alapszabálya szerint – lőtér fenntartása és lövészet oktatása mellett „rendvédelmi, honvédségi szervek számára oktatások, gyakorlati képzések és lőkiképzések szervezését” vállalná „mind utánpótlás, mind hivatásos állomány szinten”.
Orbán Áron és a Multi Shoot Zrt. között vélhetően már 2022 előtt is volt kapcsolat. Egy, az interneten fellelhető és a cég 2020-as árlistájának tűnő dokumentumban ugyanis többször, prominens helyen szerepel majdnem pontosan ugyanaz az ábra, amelyet a miniszterelnök öccse még 2017-ben saját védjegyként regisztrált.
Májusi cikkünk írásakor a lőtér honlapja még nem működött, mostanra azonban elkészült. Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel ezért megpróbáltunk időpontot foglalni egy élménylövészetre. E-mailes foglalásunkra egy automata üzenet érkezett, más választ nem kaptunk. Ellátogattunk ezért Szécsénkére, hogy megnézzük, valóban elkészült-e a létesítmény.
A helyszín viszonylag elhagyatott volt, egy-két autó és munkagép állt a lőtéren, illetve egy katonai teherautó. Emberekkel nem találkoztunk – igaz, szakadt az eső, és a szél is fújt, ami nem feltétlenül kedvez az élménylövészetnek.
Orbán Áronnal tehát – ahogy tavasszal – most sem sikerült összefutnunk, pedig lettek volna kérdéseink. Főként az, hogy miért szerepelnek a hozzá köthető lőtér honlapján állami és kormányközeli cégek „partnerként”.
A sort a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV kezdi, őket követi a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt, az Apáthy-család A-Híd Zrt.-je, a Csányi Sándorhoz köthető Bonafarm Group és egy Zemplén Gourmet nevű cég. Majd jönnek az állami cégek: Mátrai Erőmű, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, az MVM alá tartozó MAVIR és az Atomix Kft.
E-mailben felkerestük az összes céget, hogy megtudjuk, miért szerepelnek a miniszterelnök öccséhez köthető Multi Shoot Zrt. által működtetett lőtér honlapján mint partnerek, és milyen formában kapcsolódnak a lőtérhez vagy a céghez.
A megadott határidőig három cégtől kaptunk választ. Az állami MVM Csoport azt írta, hogy „az MVM hivatkozott honlapon megjelenített tagvállalatai (tehát az Atomix és a MAVIR – a szerk.) kizárólag
munkavédelmi termékek, biztonsági munkaruházat vagy védőeszközök beszerzése céljából állnak kapcsolatban a Multi Shoot Zrt.-vel.”
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság „a munkaruházatot és munkavédelmi kiegészítőket is értékesítő Multi Shoot Zrt.-től speciális műszaki jellemzőkkel rendelkező (szélsőséges időjárási és hőmérsékleti viszonyok között, vizes közegben történő munkavégzést biztosító) védőruhákat vásárolt 2021-ben és 2022-ben. A védőruhák beszerzésére vonatkozó, Igazgatóságunk és a Multi Shoot Zrt. között létrejött szerződéskötést beszerzési eljárás lefolytatása előzte meg.”
A Bonafarm Csoport pedig közölte, hogy cégük és a Multi Shoot Zrt. között nem áll fenn üzleti kapcsolat. A Multi Shoot Zrt. portfóliójában megtalálható a munkaruházat-árusítás is, ennek kapcsán történt korábban kapcsolatfelvétel, azonban üzleti együttműködés nem született.
A többi vállalkozás megkeresésünkre nem reagált, ahogy maga a Multi Shoot Zrt. sem.
Elhagyott benzinkút és gaz
A 2017-ben alapított Multi Shoot Zrt. tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor, akit az orvostársadalom a hírek szerint az Orbán-család házi nőgyógyászaként emleget. A cég székhelye Dunakesziben van, míg a fióktelepei Fóton, a Mátyás Király utca 1-ben, ahol Orbán Áron cégvezető is lakik, valamint Szécsénke (hrsz. 017/4. és hrsz. 018/2.) és Zámoly (hrsz.0177/14) településeken.
A főként lőfegyver- és ruházati kereskedelemmel foglalkozó cég vezetését tavaly vette át a miniszterelnök testvére. A zrt. éves bevétele is növekedett 2022-ben: a korábbi 91 és 119 millió forintos éves forgalom 271 millió forintra, a nyereség pedig 3,9 és 9,2 millióról 54 millióra nőtt.
A cég egyszer kapott uniós támogatást eddig: 2021-ben, 9,2 millió forintot. Mint írják, „a támogatás célja az innováció és a vállalkozásfejlesztés, amelynek keretein belül felhőalapú megoldások elnevezésű képzés és BOBCAT S450 kompakt rakodógép beszerzés valósul meg a Multi Shoot Zrt. zámolyi fióktelepén. A beruházás megvalósulásával a vállalkozás az új géppel hatékonyabb munkafolyamatokat tud bevezetni és szakmai tudása is bővül a képzés során. A projekt fizikai tervezett befejezési dátuma: 2023.03.31.”
Hogy sikerült-e megvalósítani a projektet, és hogy pontosan mi zajlik a zrt. zámolyi telephelyén, nem tudni, ott ugyanis egy elhagyatott benzinkúton és két, látszólag üres gazdasági épületen kívül semmi nincs.
A közbeszerzési adatbázis szerint a Multi Shoot nem nyert közbeszerzéseket, ennek ellenére az állami és NER-cégek mégis rájuk bukkantak valahogy, és tőlük rendeltek ruházatot.
Hadházy Ákos szerint „az köztudott, hogy az Orbán család tagjai szeretnek katonásat játszani. Az is köztudott, hogy mennyire szeretik a pénzt. Ha Orbán testvére valóban azért építi a lőteret az államnak, hogy majd ott pénzért katonákat képezzenek, akkor itt egyszerre fognak áldozni mindkét hobbijuknak” – fogalmazott a képviselő.
A nógrádi lőtér építéséről májusban videóriportban számoltunk be: | Állami és kormányközeli cégektől folyik a pénz az Orbán Áron vezette vállalkozáshoz | A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepel annak a lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a területén épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron. A lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal foglalkozó Multi Shoot Zrt. ugyan nem válaszolt a megkeresésünkre, de néhány érintett cég igen. Így derült ki, hogy valóban üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök testvéréhez köthető vállalkozással. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/26/allami-es-kormanykozeli-cegektol-folyik-a-penz-az-orban-aron-vezette-vallalkozashoz/ | 2023-09-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek.
Március végén számoltunk be arról, hogy a Magyar Lovassport Szövetség 3 milliárd forintot állami támogatást kapott a Csekonics-lovasprogram keretében arra, hogy a magyar lovasok sikeresen szerepeljenek az olimpiai kvalifikációs versenyeken. Már akkor látszott, hogy nem sok esély van az olimpiai kvóta megszerzésére, mostanra azonban biztossá vált: a díjugratók nem jutottak ki a párizsi ötkarikás versenyekre.
Ahogy azt tavasszal megírtuk, a Csekonics vagy más néven Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF) hivatalosan 2021. január elsején indult és 2023. december 31-én ér véget. A konkrét feladatok nagy részével a Szövetség a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-t bízta meg, amelynek 2,8 milliárd forintot utalt át. A kft. külön gazdasági társaságként működik, de száz százalékban a Magyar Lovassport Szövetség tulajdona.
Lovas körökben sok kritika érte a programot, főként a vitatható szakmai döntések miatt, és azért is, mert nem volt átlátható a gazdálkodása. Hogy tisztább képet kapjunk, lapunk is megpróbált kérdéseket feltenni a Szövetségnek, de levelünkre nem reagáltak. Ezután a kft.-től is kikértük azokat a szerződéseket, amelyeket a program keretében kötöttek, de a Lovassport Nonprofit Kft. megtagadta a válaszadást. Arra hivatkoztak, hogy a cég „nem kötelezhető a kért adatok kiadására, figyelemmel arra, hogy
az átadott összeg – az Alaptörvény 39. cikkének (3) bekezdése alapján – nem minősül közpénznek.”
Mi ezzel nem értettünk egyet, ezért úgy döntöttünk, pert indítunk az adatokért, amit első fokon meg is nyertünk májusban.
Bizonyítási indítványunkra válaszul ugyanis a kft. bemutatta azt az együttműködési megállapodást, amit a Szövetséggel kötöttek, és amelynek alapján ők bonyolítják le a Csekonics Programot. A dokumentum pedig az ügyben eljáró bíró megítélése szerint egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a Lovassport Kft. közfeladatot lát el, ezért köteles kiadni az adatokat.
A kft. fellebbezett a döntés ellen, mi pedig ellenkérelmet nyújtottunk be. Az ügyben most született másodfokú döntés, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét.
Vagyis a Lovassport Nonprofit Kft.-nek meg kell küldeni számunkra a kft. alakulásától (2021.06.15.) az adatigénylés napjáig megkötött minden olyan szerződés oldalhű másolatát szkennelt formában azok mellékleteivel együtt, amelynek finanszírozását központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, vagy európai uniós támogatás vagy bármilyen költségvetést érintő juttatás biztosította. Tehát főként a Csekonics Program szerződéseit.
Amint ez megtörténik, beszámolunk róla.
Nyitókép: Lázár Vilmos (j), a Magyar Lovassport Szövetség elnöke és Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke a Nemzeti Lovardában 2020. augusztus 11-én. MTI/Bruzák Noémi | Jogerősen pert nyertünk, ki kell adni a zűrös Csekonics-lovasprogram szerződéseit | Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/05/jogerosen-pert-nyertunk-ki-kell-adni-a-zuros-csekonics-lovasprogram-szerzodeseit/ | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején – ez derült ki a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatokból. Az Átlátszó most közadatigénylésben kérte a szerződést, amire az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. De segítettünk, hogy megtalálják.
„Felek rögzítik, hogy a COVID-19 járvány okán az országos SARS-CoV-2 PCR-tesztelési kapacitás fenntartására van szükség. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Államtitkársága jóváhagyásával, az Országos Tisztifőorvos – a kapacitás fenntartása érdekében – e feladatra Vevőt jelölte ki.” – az idézet a Bayerné Dr. Matusovits Andrea vezette Országos Vérellátó Szolgálat és a vele szerződő Vascular Venture Kft. közötti szerződésből származik. A megállapodást 2021 áprilisában kötötték, a vásárlást az Operatív Törzs mentesítette a közbeszerzés alól.
„Az első időszakban a zárások, az elszigetelés önmagában képes volt a járványt eltüntetni két-három hónapra, míg a második hullám formájában vissza nem jött szeptemberben. Ez azonban nem ilyen vírus. Ezt le kell győzni. Tehát ezt egy szuronyhegyre kell tűzni, át kell lőni a tüdejét, szóval ezt meg kell semmisíteni. És az izolálás, a bezárkózás, az elzárás csak lassítani tudja a terjedését. Ez egy ilyen jól képzett vírus. És megsemmisíteni csak vakcinával lehet. Tehát egy éve élünk háborús állapotok között.” – miközben Orbán Viktor a Kossuth Rádióban adta elő a pénteki beszédét, az Átló Koronamonitorja több mint 11 ezer kórházi ápoltat jegyzett, közülük 1364-en voltak lélegeztetőgépen. Csúcson volt a koronavírus.
Az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) pedig ugyanezen a napon, 2021. április 9-én szerződést írtak alá PCR-tesztekre – az Operatív Törzs és a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium tudtával. Az OVSZ vezetője Bayerné Dr. Matusovits Andrea, akinek férje a durva stílusáról elhíresült kormánypárti publicista, Bayer Zsolt.
Amiről szó lesz a cikkben:
ki bízta meg a Vérellátót, hogy PCR-tesztre keressen partnert
kinek a PCR-tesztjeit elemezte a nyertes
egyáltalán, mit ér a PCR-teszt
milyen viszony van Bayer Zsolt felesége és a nyertes cég között
ki vett fel 9 milliárdos osztalékot az állami biznisz után
Ez a 18,2 milliárdos tétel része annak a 722 milliárd forintnak, amit a koronavírus-járvány alatt a kormány közbeszerzés nélkül költött el. A szerződéslistához a K-Monitor hosszas pereskedés után jutott hozzá.
Először nem találták a szerződést
1 millió PCR-tesztre, darabonként nettó 16 280 forintért, összesen nettó 16,28 (bruttó 17,1) milliárd forintért kötött szerződést az Országos Vérellátó Szolgálat. A részleteket csak hosszú hetek után sikerült megtudni. Ugyan a K-Monitor kiperelte az adatokat a Belügyminisztériumtól, az OVSZ közadatigénylésünkre – amiben a minisztérium által kiadott adatokra hivatkoztunk – először nem találta a kérdéses dokumentumot. Azt írták, hogy „a megkeresésében szereplő adatigénylés tárgya — vagyis az Ön által megküldött táblázat-kivonatban szereplő adatok alapján kért szerződés — kétséget kizáróan nem azonosítható be, erre való tekintettel nem áll módunkban teljesíteni kérését.”
Mivel az OVSZ a 17 milliárdos költést a közadatigénylésben megjelölt cégnevek ellenére sem tudta beazonosítani, azt kértük, küldjék meg a cégekkel kötött szerződéseket külön-külön. Ezt végül sikerült megoldaniuk. Az iratokból az derül ki, hogy
a 18,2 milliárdos tétel jelentős része a Vascular Venture Kft.-t érinti.
A PCR-teszteken túl a Vasculartól vettek még „1.100.000 darab SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintacsövet és 1.100.000 darab SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintavételi pálcát” nettó 463,2 millióért. Az egészet csomagolni is kellett, amivel furcsa módon egy építőipari céget bíztak meg: a Centrál-Bau Hungária Kft. 40 Ft + 27% áfa áron vállalta az egységcsomagok összeállítását.
A penzcetrum.hu 2021 áprilisi cikke a PCR-tesztek árát gyűjtötte össze. „Végignézve a magyar magánlaborok díjszabását azt láthatjuk, hogy a PCR-tesztek még mindig 19 500 forintos hatósági áron érhetők el a legtöbb helyen. Természetesen vannak kivételek: a Dimenzió-Med Egészségközpontban és az InspiroMednél találunk PCR-tesztet 18000 forintért, az Emineónál 17900 forintért, a Budai Magánorvosi Centrumban 17500 forintért, és a Swiss Medicalnál most akciósan 16500 forintért.”
A vérellátó mintegy bruttó 17 630 forintért végeztette a tesztek darabját. Túl nagy kedvezményt nem adott a nyertes, még úgy sem, hogy a megbízás közel 18 milliárd forintra rúgott. A PCR-tesztek manapság ennél jóval olcsóbban, 9500 forintért is elérhetők.
Államilag finanszírozott PCR-tesztek
„A COVID-gyanús betegek diagnosztikájának meggyorsítása és a betegutak racionalizálása érdekében antigén gyorsteszttel láttunk el minden mentőautót. Ezt megelőzően a Nemzeti Népegészségügyi Központ elvégezte az antigén alapú gyorstesztek összehasonlító klinikai vizsgálatát a PCR-tesztekkel a gyorsabb diagnózis felállítása érdekében. A cél azoknak az antigén alapú gyorsteszteknek a kiválasztása volt, amelyek mutatói legjobban megközelítik a PCR-tesztekét. A kiválasztott teszteknek nagyon jó, 99-100 % között van a specifitásuk, ami azt jelenti, hogy pozitív eredmény esetén ez elfogadható diagnózisnak” – a bejegyzés ma is elérhető a kormany.hu-n.
A közlemény 2020 októberi, vagyis a 18,2 milliárdos szerződés előtti. Ugyanakkor kiemeli, hogy „Ez az új eljárásrend jelentősen, több nappal lerövidíti a középsúlyos és súlyos COVID-pozitív betegek gyógyításának megkezdését, mert nem kell várni a PCR-teszt eredményére.”
A PCR-tesztek körüli anomáliákat jól mutatja a kormány kommunikációja: 2021. augusztusban azt közölték, hogy már nem finanszírozzák közpénzből a PCR-teszteket.
„A kormány álláspontja szerint, mivel minden magyar állampolgár ingyenesen veheti fel a koronavírus elleni védőoltást, ezért semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR-teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével. Ez alól azonban több eset is kivételt jelenthet.” – írták, amikor a Vérellátó Szolgálat szerződéséből még több mint 4 hónap hátra volt. Vagyis volt olyan teszt, aminek költségét az adófizetők állták, és az OVSZ rendelte meg.
2023-ban a G7 próbálta összesíteni, kik lettek a közpénzes tesztelés nyertesei. „Húszmilliárdos extraprofitot hozott, hogy a kormány félig a lakosságra tolta a tesztelés költségét” című cikkében a gazdasági lap arról írt, hogy „A koronavírus-járvány kezelése során gyakori kritika volt, hogy Magyarországon túl kevés tesztet végeztek. Nemzetközi összehasonlításban valóban ez látszik: az 59. helyen állunk a 145 rangsorolt országból. (….) Magyarország nemcsak a fejlett országokhoz mérten, de a kelet-közép-európai régióban is a legkevesebbet tesztelte.”
Hozzátették: „Hosszadalmas közérdekű adatkérések után az állami szereplők azt állítják, hogy a magyar egészségügyi finanszírozás 2020-2021-ben PCR-tesztelések finanszírozására alig 5,5 milliárd forintot fizetett ki. A szerződések a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nyilvántartásából lelhetők fel, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) pedig azt állítja, hogy ők nem finanszíroztak egyáltalán koronavírus-tesztelést.”
Az Operatív Törzs döntése alapján
Mint cikkünkben látható, ez igaz is, meg nem is: az állam 5,5 milliárdnál jóval többet költött PCR-tesztekre, csak sajátosan, hiszen nem a kórházakat felügyelő NEAK, vagy éppen a járványkezelésért felelős NNK szerződött, hanem az Országos Vérellátó Szolgálat. Ez egyébként érthetetlen, hiszen az OVSZ-nél évente negyedmilliónál kevesebb véradó fordul meg, így az 1 millió PCR-teszt vásárlása nem tűnik indokoltnak. Megkérdeztük a Vérellátót, mi lett a tesztekkel, mire használták őket. Ezt a választ kaptuk:
„Az Országos Vérellátó Szolgálat az Operatív Törzs döntése és az akkori Nemzeti Népegészségügyi Központ (jelenleg: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) írásos formában történt kijelölése alapján végezte a jellemzően az Országos Mentőszolgálat által levett minták, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság által irányított egészségügyi ellátó intézetek által levett minták COVID PCR-vizsgálatát, s az eredmények közlését. A tesztek felhasználása az előírások betartásával történt. Az Országos Vérellátó Szolgálat az alaptevékenységén túlmutató feladatait maradéktalanul, a lehető legmagasabb színvonalon elvégezte, hozzájárulva ezzel a koronavírus-járvány leküzdéséhez.”
Igaz, hogy a mentőknél 2020 őszétől gyorstesztet használtak, de az OVSZ által szerződött partner így is tudott PCR-t elemezni, ahogy a kórházaktól kapott mintákat is tudta vizsgálni. Vagyis jókora kerülővel teszteltek, állami pénzből.
Álpozitív eredményt mutathat a PCR — „A COVID járványt megalapozó PCR-tesztelés ezért is volt a világ legtrükkösebb, zseniálisan agyafúrt átverése – a légutak felszínét védő nyákrétegből ugyanis számos kórokozót bármikor, bárkiből ki lehet mutatni” – ezt már Letoha Tamás tette közzé a napokban. A szegedi kutatóorvos visszatérően kritizálja a járványkezelést, a kormányzati lezárásokat, a védekezés mikéntjét. A PCR-ről a következőket írta: „Tehát attól, mert valaki PCR-pozitív, még nem biztos, hogy fertőzött, vagyis olyan ember, akinek a légutaiban a vírusok a hámsejtekbe jutva már szaporodnak (a fertőzött azonban biztosan PCR-pozitív).” Közérthetően is elmagyarázta, mire gondol: „A légutak mukociliáris védő funkciója ugyanazon az elven működik, mint a lábtörlő, amely megakadályozza, hogy a talpra ragadt szennyeződések az épületbe jussanak. A lábtörlő példájával élve a a tünetmentes fertőzöttek nem jelentenek mást, minthogy a lábtörlőkön talált szennyezőanyagok alapján egy épületet fertőzöttnek nyilvánítunk.”
Bayerné és a nyertes cég kapcsolata
2020-ban a Válasz Online írt a Vascular Plazma Kft. és Bayer Zsolt felesége közötti kapcsolatról, amit a kormányközeli publicista felesége bíróságra vitt, de a pert elbukta. A lap beszámolt arról, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója, Bayerné dr. Matusovits Andrea és az állami vérplazmatender egyik nyertese, a Vascular Plazma Kft. korábbi tulajdonosai tanulmányaikat ugyanazon a szegedi orvosi karon végezték. A PCR-tesztelést megkapó Vascular Venture Kft.-ben ugyanezek a szegedi orvosok voltak tulajdonosok. Azt nem tudni, hogy mi alapján választották épp ezeket a cégeket az OVSZ-nél.
A Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A kiegészítő melléklet szerint
a cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott.
A bő 11 milliárdos profit nagy részét kivették a cégből: „A tárgyévi adózott eredményből 9 000 000 ezer Ft osztalékként kerül jóváhagyásra, a fennmaradó összeg eredménytartalékba kerül átvezetésre.”
A fenti példa is jól illusztrálja, hogyan profitáltak kiemelt körök a koronavíruson. Korábban írtunk már a Szabó Tünde államtitkár rokonságában árult maszkokról és fertőtlenítőkről, a járványra hivatkozva fejlesztett, ám nem túl hasznos csetrobotról, és a szintén sokmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről is.
Címlapkép: pexels.com. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | A Bayer Zsolt felesége vezette Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket Bayerné ismerőseitől | Felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején – ez derült ki a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatokból. Az Átlátszó most közadatigénylésben kérte a szerződést, amire az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. De segítettünk, hogy megtalálják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/02/a-bayer-zsolt-felesege-altal-vezetett-verellato-szolgalat-milliardokert-vett-pcr-teszteket-bayerne-ismeroseinek-cegetol/ | 2023-10-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hat évvel ezelőtt harangozta be Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszter, hogy az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza és a 7-es, balatoni főút közötti – azóta is üresen álló – öt futballpályányi területen egy szupermodern kórházat építenek 1200 ággyal.
Ugyanakkor csütörtökön az Index műsorában Takács Péter egészségügyi államtitkár elismerte, hogy hat év elteltével egyetlen kapavágás sem történt a területen. Az államtitkár lemondóan nyilatkozott, és azt sem tudta megmondani, valaha elkészül-e a kórház. Szerinte, ha a gazdasági helyzet engedi, akkor vágnak majd bele az építkezésbe. Figyelemre méltó, hogy a politikus távlati terveket sem közölt, viszont jelezte, hogy a szuperkórház helyett „B-tervel is készülnek”.
Ha a gazdasági helyzet, a háború és a koronavírus-járvány gazdasági következményei nem teszik lehetővé egy új kórház építését, akkor a mostani ellátórendszert optimalizáljuk úgy, hogy megfelelő ellátási színvonalat tudjon a lakosságnak biztosítani
Nemrég a G7 is arról írt, hogy a beruházás tetszhalott állapotba kerülhet, ugyanis a kormány egy tollvonással eltörölte azt a tervet, hogy legyen Budapest határában egy új autópályás és egy főúti csomópont, ami nélkül egyre kevésbé látszik, hogy belátható időn belül megépülhet dél-budai szuperkórház. Ha ugyanis nem lesz megközelíthető a terület, akkor már az építkezés elkezdése sem tűnik logikusnak, mivel a kórház működtetése így egyenesen lehetetlen lenne.
A kórházberuházás projektfelelőse a 2018-ban alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. A társaság vezetője a kormánypárti Magyar Nemzetnek szeptemberben arról beszélt, hogy a kormánynak továbbra is szándéka kórház felépítése, csak a gazdasági körülmények miatt kénytelen átütemezni a projektet. Bedros J. Róbert szavaiból kiderült, hogy a projektcég létszámán is csökkentettek: nyolc munkavállalót foglalkoztatnak, igazodva a megváltozott feladatmennyiséghez. A társaság tavaly még 30 munkavállalót alkalmazott. A társaság vezetője azt is ismertette, hogy az állami cég alapítása óta nyolcmilliárd forintot használt fel, ebben benne vannak az eddig elkészült tervekért kifizetett összegek is.
A rossz gazdasági körülmények ugyanakkor láthatóan nem érintik a cég igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Előbbinek a társaság megalapítása óta tagja Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének felesége, aki 2018 óta bruttó 550 ezer forint fizetést vesz fel havonta a cég által közzétett adatok alapján.
Kocsisné Márkus Szilvia kinevezése óta bruttó 34 millió forintot keresett az el sem kezdett kórházépítést irányító társaságnál.
Szinten a megalapítása óta foglalkoztatja a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. a kormánypárti Megafon Központ vezetőjét és tulajdonosát, aki előbb felügyelőbizottsági tagként, majd immár elnökként kap fizetést. Tagi megbízatásáért bruttó 350 ezer forintot vett fel havonta, elnöki posztján pedig havonta bruttó 450 ezret kap.
Kovács István Gergely – aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója – 2018-as kinevezése óta bruttó 24 millió forintot meghaladó fizetést vett fel az egyelőre kétséges megvalósítású kórház projektcégétől. | Bizonytalan, lesz-e szuperkórház, ám Kocsis Máté neje és a Megafon vezetője öt éve onnan kap fizetést | 2018 óta készíti elő a dél-budai szuperkórház megépítését az állam cége.
Az egészségügyi államtitkár nem tudta megmondani, hogy valaha elkészül-e a kórház.
Takács Péter elismerte, hogy egy kapavágás sem történt, és „B-tervvel” készülnek.
A beruházást irányító cégnél leépítés is volt.
A létszámcsökkentés nem érintette Kocsis Máté feleségét és a kormánypárti Megafon Központ vezetőjét, akik öt éve kapnak fizetést a kétséges megvalósítású kórház projektcégétől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/10/09/szuperkorhaz-fidesz-kocsis-mate-feleseg-kovacs-istvan-megafon-vezeto-fizetes-takacs-peter-allamtitkar-egeszsegugy/ | 2023-10-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A MÁV Vagon Kft. mintegy 75 százaléka magánkézbe kerül a kormány döntése alapján, a magántőke bevonásával jobbá, egyszerűbbé válhat a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-Volán-csoportnál – közölte a társaságcsoport kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a cég továbbra is a MÁV-Volán-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása.
A vállalat új, többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amely a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosaként a magyar vasútijármű-gyártó és karbantartó piac meghatározó szereplője – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint a szerződéskötésre várhatóan október közepén kerül sor.
A Magyar Vagon Zrt.-ben a Magyar Vagon Invest Zrt. mellett a Solva Industrial Investments Zrt. a társtulajdonos, amely a Solva II Magántőkealap cége. Ezt a magántőkealapot Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgatóhoz és üzleti köréhez kötik.
A közlemény szerint a kormányzat célja, hogy a MÁV-Volán-csoport kötöttpályás járműveinek jelenlegi 40 éves átlagéletkorát jelentősen csökkentse, ehhez pedig korszerű járművek beszerzése és gyártása szükséges. A tulajdonosi szerkezetben történő változással a MÁV Vagon Kft. fejlesztési képességei és gyártási kapacitásai hatékonyan támogathatják ennek a célnak a megvalósulását, illetve a tranzakció révén lehetővé válhat a járműgyártás piaci finanszírozása is – közölte a MÁV-Volán-csoport.
A cégcsoport a tranzakciótól versenyképesebb, üzleti alapú működést, a döntések és a javítások átfutási idejének rövidülését, valamint jobb anyagellátást vár, amelyek révén növelhető a vasúti személyszállításért felelős MÁV-Start járműveinek üzem- és üzletképessége, végső soron az általános szolgáltatási színvonal és utaselégedettség.
Nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a MÁV Vagon Kft. értékesítési nettó árbevétele 2022-ben 43,8 milliárd forint volt az előző évi 10,8 milliárd forint után. A társaság adózott eredménye 2022-ben 87 millió forint volt a 2021-ben elért 1 milliárd forinttal szemben. | Az államtól Hernádi Zsolt közelébe kerül a MÁV Vagon Kft. nagy része | A MÁV Vagon Kft. mintegy 75 százaléka magánkézbe kerül a kormány döntése alapján, a magántőke bevonásával jobbá, egyszerűbbé válhat a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-Volán-csoportnál – közölte a társaságcsoport kedden az MTI-vel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/10/mav-vagon-kft-privatizalas-hernadi-zsolt-magyar-vagon-zrt/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hatékonyabbá válhat a vasúti járművek karbantartása és gyártása a MÁV–Volán-csoportnál, miután a kormány úgy döntött, hogy a MÁV Vagon Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A cég ugyanakkor továbbra is a MÁV–Volán-csoport leányvállalata marad, így az ott dolgozók munkáját nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezetváltás.
A vállalat új többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amelynek a kezében már ott van a vasúti járműveket gyártó és javító Dunakeszi Járműjavító Kft. Ez az a vállalat, amelyben korábban az orosz tulajdonosok mellett a honvédelmi miniszternek, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak is volt részesedése. Ám a miniszteri kinevezése után le kellett mondani róla Hernádi Zsolt, a Mol-vezérigazgatójának javára. | Magántőkét von be a kormány a MÁV-ba | Hatékonyabbá válhat a vasúti járművek karbantartása és gyártása a MÁV–Volán-csoportnál, miután a kormány úgy döntött, hogy a MÁV Vagon Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A cég ugyanakkor továbbra is a MÁV–Volán-csoport leányvállalata marad, így az ott dolgozók munkáját nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezetváltás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/10/mav-vagon-75-szazalek-magankezbe-kerul-magyar-vagon-zrt | 2023-10-10 11:21:00 | true | null | null | Telex |
A Váci Járási Ügyészség hatályon kívül helyezte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szeptemberi, nagymarosi polgármestert is érintő eljárás megszüntetéséről szóló határozatát és az eljárás folytatását rendelt el – értesült a Narancs.hu.
Tavasszal számoltunk be róla, hogy Heinczinger Balázs polgármester nagy valószínűséggel szabálytalanul vett fel költségtérítést, ami miatt egy kétmillió forint feletti összeget vissza is utalt az önkormányzat számlájára. Az ügyben nem indult fegyelmi eljárás, miközben az esetlegesen jogszerűtlen gyakorlat a település előző vezetőjét, Petrovics Lászlót is érintheti.
Áprilisban hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentés született, azonban akkor a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindítása előtt a hatóságnak további információra van szüksége. A rendőrség májusban viszont arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy elrendelte a nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Azonban Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a közelmúltban, kevesebb mint fél évvel a nyomozás elrendelése után, arról tájékoztatta lapunkat, hogy álláspontuk szerint nem történt bűncselekmény, ezért megszüntette a nyomozást.
A rendőrség nem volt elég alapos
Eljutott hozzánk az október 9-én keltezett ügyészségi határozat. Ebből kiderül, hogy a rendőrségi eljárás megszüntetése nyomán a feljelentő felülbírálati indítványt nyújtott be, ez alapján döntött az ügyészség az eljárás folytatásáról.
A nyomozás több feljelentést is érint, ezeket most nem szálazzuk szét, ebben a cikkünkben írtuk róluk részletesen. A lényeg, hogy az eljárás nem csak a költségtérítési, hanem egyéb a nagymarosi önkormányzatot érintő ügyeket, így például egyes esetlegesen jogszabályba ütközően megpályáztatott önkormányzati ingatlanok értékesítését, bérbeadását is magába foglalja.
Az ügyészség megállapította, hogy a feljelentő felülbírálati indítványa alapos, és a nyomozó hatóság „nem végzett el minden, a feljelentésekben foglaltak tisztázása érdekében szükséges nyomozati cselekményt,
így például elmaradt az Önkormányzat bankszámlájának megküldése és elemzése (...)”
Egyebek mellett a hatóság ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket sem szerzett be, képviselő-testületi jegyzőkönyveket sem vizsgált meg, és több kihallgatást is elmulasztott.
„Figyelemmel arra, hogy jelen esetben a feljelentésben foglalt adatok és a nyomozó hatóság saját, több ponton teljesen téves megállapítása (...) alapján a bűncselekmény elkövetésének gyanúja egyértelműen megállapítható, és annak tisztázása csak valamennyi releváns okirat beszerzése és vizsgálata, számos tanú kihallgatása útján lehetséges, így a rendelkező részben foglaltak szerint az eljárás folytatásáról határoztam” – áll az ügyészségi határozatban. | Újranyitotta a nagymarosi polgármestert is érintő nyomozást az ügyészség | Hiába szüntették meg a nyomozást pár hetebűncselekmény hiányában, a járási ügyészség megállapította, hogy a nyomozó hatóság egy sor nyomozati cselekményt nem végzett el, így az eljárás folytatásáról határozott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujranyitotta-a-nagymarosi-polgarmestert-is-erinto-nyomozast-az-ugyeszseg-262451 | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az útszakaszt már tavaly átadták, de csak most derült ki, hogy mennyivel dobta meg a 37-es főút fejlesztésének költségeit az az elképzelés, hogy zenéljen az útburkolat, amikor végighajtanak rajta. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint 42,4 millió forintos pluszkiadást jelentett ez a korábban nem tervezett munka. A kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt volt. Magyarországon egyébként ez a második út, ami zenél.
Pénteken jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, hogy 42,4 millió forinttal drágul a 37.sz. út bővítése és a körforgalmú csomópont építése. A szerződésmódosítás okait egy pluszfeladattal indokolta a beruházást lebonyolító Építési és Közlekedési Minisztérium.
A dokumentum szerint a minisztérium a 37. sz. főút 18 + 670 – 20 + 109 km szelvények közötti szakaszán a szelvényezés szerinti jobb oldalon az „Érik a szőlő” dallamot megszólaltató kiegészítő forgalomtechnikai beavatkozás megvalósítása érdekében plusz feladatokkal bízta meg a kivitelezőt, emiatt a vállalkozói díjat „közös megegyezéssel, jelen szerződésmódosítással érintett változtatás összegével”, nettó 42 467 213 forinttal növelik. A beruházás így nettó 21 036 744 617 (azaz kicsivel több mint 21 milliárd) forintra drágult.
Az ügy érdekessége, hogy az említett útszakaszt már tavaly átadták, de a plusz feladatokról és költségekről szóló dokumentumokat csak most töltötték fel a Közbeszerzési Adatbázisba. A 2021-es felhívásban még nem szerepelt a zenélő útszakasz, ezt az elemet később emelték a tervekbe. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, ugyanis az erről szóló szerződésmódosítást 2023. szeptember 15-én írták alá – majdnem egy évvel az átadó után.
Magyarországon egyébként ez a második zenélő út, az első a 67-es út volt.
Így szól az „Érik a szőlő” kezdetű népdal a Magyar Építők felvételén
Az összesen 21 milliárdos fejlesztés során egyébként a 37-es főút Gesztely és Szerencs közötti 19 km-es szakaszát alakították át négysávossá, továbbá egy korábbi körforgalmat turbó körforgalommá, három útkereszteződést – a taktaharkányi, a taktaszadai és a bekecsi elágazásokat – pedig egyszerű, egysávos körforgalommá építettek át. Emellett többek között elbontottak 6 db meglévő kishidat, amelyek helyére újakat építettek, kiépítették a közvilágítási hálózatot az új körforgalmú csomópontokban, és kiváltottak több vezetéket is.
A projekt részeként valósult meg a 37-es és a 38-as főutak találkozásánál, a tarcali elágazásnál kerékpárút-átvezetéssel a korábbi csomópont átépítése új körforgalommá, és a meglévő tengelysúlymérő állomás átépítése is.
Szíjj László cége volt az egyik kivitelező
A beruházás kivitelezői a Duna Aszfalt Zrt. és a HE-DO Építő Zrt. voltak. Előbbi végezte az út kapacitásbővítését, utóbbi pedig a „körforgalmú csomópont” építését.
Az állami megbízásokkal kitömött Duna Aszfalt tavaly 214 milliárd forintos forgalmat bonyolított, igaz, az adózott eredménye 11,8 milliárdra csökkent a korábbi 20 és 26 milliárdhoz képest. Tulajdonosa Szíjj László, Magyarország egyik leggazdagabb embere. Szíjj cégeivel számos közbeszerzést nyert el és több közös üzlete van Orbán Viktor miniszterelnök gyermekkori barátjával Mészáros Lőrinccel – nem csak itthon, külföldön is: Bulgáriában például közös vasútépítő céget hoztak létre. Szíjj a jelentős részben állami megrendelésekből szerzett vagyonából több máltai bejegyzésű jachtot is vásárolt, amelyeken számos ismert ember megfordult. Köztük Szijjártó Péter külügyminiszter is, akit felesége társaságában kaptunk lencsevégre 2020 augusztusában.
A HE-DO Zrt.-t neve onnan lehet ismerős, hogy a HE-DO Kft.-t korábban „kis-Közgépként” is emlegették az általa elnyert tenderek száma miatt. A cég ugyanis az észak-magyarországi régió egyik megkerülhetetlen építőipari szereplője. Tulajdonosát, Dobróka Tamás Mihályt pedig állítólag a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatója, Bíró Márk támogatta. A két cég tulajdonosa ma a HE-DO Vagyonkezelő Kft., ami Dobróka Tamás Mihály mellett Dobróka Lászlóné érdekeltsége. A 2020-ban alapított HE-DO Zrt. tavalyi forgalma 14,3 milliárd forint volt, a HE-DO Kft.-é pedig közel 27 milliárd. Mindkét cég 1-2 milliárd közötti profitot termelt, ahogy az őket összefogó vagyonkezelő kft. is. | Potom 42 millióba került, hogy az „Érik a szőlő” szóljon a 37-es főút egy szakaszán | Az útszakaszt már tavaly átadták, de csak most derült ki, hogy mennyivel dobta meg a 37-es főút fejlesztésének költségeit az az elképzelés, hogy zenéljen az útburkolat, amikor végighajtanak rajta. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint 42,4 millió forintos pluszkiadást jelentett ez a korábban nem tervezett munka. A kivitelező Szíjj László cége, a Duna Aszfalt volt. Magyarországon egyébként ez a második út, ami zenél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/10/potom-42-millioba-kerult-hogy-az-erik-a-szolo-szoljon-a-37-es-fout-egy-szakaszan/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Rég nem látott ismerős arc bukkant fel Lázár János Facebook-oldalán. Előkerült Varga József egykori fideszes parlamenti képviselő, Ferencváros valaha nagy hatalmú ura, fideszes mozgalmi nevén: Dzsugasvili.
2017-ben a 444-en mutattuk be a kilencedik kerület alvilágszerűen működő politikai szisztémáját. A helyi politikusok tömegével osztogatták egymásnak az EU-s pénzből felújított lakásokat, vendéglátóhelyeket, üzlethelyiségeket. Csalóknak szervezték ki a parkolás üzemeltetését. Áron alul, offshore hátterű ukrán cégeknek játszották át a legértékesebb telkeket és műemlék épületeket. Úgy kezelték Ferencvárost, mintha a saját birtokuk lett volna. Akkor a forrásaink egybehangzóan állították, hogy a kerületet valójában nem Bácskai János polgármester, hanem az ő titokzatos tanácsadója, Varga József irányítja. Aki nem is tagadta, hogy messze elér a keze.
444: Sok kerületi képviselővel és önkormányzati hivatalnokkal beszéltünk, mindenki egyöntetűen állítja, hogy ön a kerület legbefolyásosabb embere.
Varga József: Ezzel most dicsér? Ki lenne még befolyásos? Én sem tagadom, hogy befolyásos ember vagyok ebben a kerületben. Ez baj?
Varga Józsefről annak ellenére, hogy több mint húsz éve tölt be fontos politikai pozíciókat (ezalatt négy ciklust húzott le az Országgyűlésben és ugyanennyit a IX. kerületi önkormányzat környékén), keveset lehet tudni. Nincs jelen a közösségi médiában, nehéz olyan közéleti ügyet találni, amiben kinyilvánította volna a véleményét az elmúlt húsz évben. Alig van nyoma nyilvános politikai tevékenységének. Már a 2017-es írásunkban pedzegettük, hogy több jel is arra utal, hogy Varga József nem csupán tehetségének és szerencséjének köszönheti befolyását, hanem kiváló kapcsolatainak is. De még mielőtt ennek a végére járhattunk volna, Varga József egyik pillanatról a másikra – minden előjel nélkül – köddé vált.
2018-ban a Fidesz csendben, de határozottan szakított vele. Varga 16 éven át volt parlamenti képviselő, de 2018-ban a párt a lista kieső helyére rakta, ahonnan biztos volt, hogy nem juthat be az Országgyűlésbe. Elveszítette ferencvárosi főtanácsadói állását is, pompás irodáját, alkalmazottait, a hivatalban ülő embereit, autóját, sofőrjét, tanácsadóit, minden befolyását. A kerületi politikában akkoriban mindenki arról beszélt, hogy Ferencvárost „vargátlanították”.
A politikus pontosan akkor vesztette el minden pozícióját, amikor Lázár Jánost is menesztette Orbán Viktor a kormányából. Az egykori főminiszter a parlamenti patkó leghátsó sorába ült át, és kiszállt az országos politikából. | Visszatért Dzsugasvili, Lázár János titokzatos gázszerelője | Rég nem látott ismerős arc bukkant fel Lázár János Facebook-oldalán. Előkerült Varga József egykori fideszes parlamenti képviselő, Ferencváros valaha nagy hatalmú ura, fideszes mozgalmi nevén: Dzsugasvili. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/11/visszatert-dzsugasvili-lazar-janos-titokzatos-gazszereloje | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
privatizáció;MÁV;járműgyártás;
2023-10-10 16:21:00
Kormányközeli magántőkealapnak adja el a MÁV karbantartócégének nagy részét az állam
Azt remélik, hogy így végső soron növekedni fog az utaselégedettség.
Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-VOLÁN-csoportnál, miután a Kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül - közölte kedden az állami vasúttársaság.
Mint írják, a tranzakciótól versenyképesebb, üzleti alapú működést, a döntések és a javítások átfutási idejének rövidülését, valamint a jobb anyagellátást várja a cégcsoport, amelyek révén növelhető a vasúti személyszállításért felelős MÁV-START járműveinek üzem- és üzletképessége, végső soron az általános szolgáltatási színvonal és utaselégedettség. A vállalat új, többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amely a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosaként a magyar vasútijármű-gyártó és karbantartó piac meghatározó szereplője. A cél emellett, hogy szeretnék a kötöttpályás járművek 40 éves átlagéletkorát csökkenteni, ehhez pedig korszerű járművek beszerzése és gyártása szükséges.
A szerződést októberben kötik meg. A cég továbbra is a MÁV-VOLÁN-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása. | Kormányközeli magántőkealapnak adja el a MÁV karbantartócégének nagy részét az állam | Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-VOLÁN-csoportnál, miután a Kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül - közölte kedden az állami vasúttársaság. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211658_vonat-masut-mav-karbantartas | 2023-10-10 17:22:00 | true | null | null | Népszava |
Orbán-kormány;Fertő tó;környezetvédelem;beruházás;Lázár János;Greenpeace;
2023-10-10 15:25:00
Újratervezést ígért az Orbán-kormány, sokkal kisebb és zöldebb beruházás lesz a Fertő tónál
Állítják, a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz.
Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”.
A Greenpeace szerint a beruházó magyar állam ugyanezt az UNESCO, Világörökség és a Ramsari Egyezmények szakértői testületének is megígérte, akik a múlt héten jártak Magyarországon és megtekintették az építkezés területét.
Nem először hangzik el ilyen ígéret: korábban lapunk úgy értesült, a kormányzat jóval szerényebb léptékű turisztikai projektet valósítana meg, mint amit éveken át a civilek és a környezetvédők ellenkezésére próbált keresztülerőltetni. Forrásunk úgy fogalmazott:
A szándékot akkor árnyalta, hogy az ügyben engedélyező hatóságként eljáró Győr-Sopron Vármegyei Kormányhivatal időközben még a tervezettnél is nagyobb, 70 hektárra adta volna meg az építési engedélyt a Fertő tavi mocsár közepére a Fidesz által 2015 óta dédelgetett, 100 szobás szállót, óriás parkolókat vizionáló óriásberuházáshoz. Azonban a Győri Törvényszék sorozatban két alkalommal is elmeszelte a kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt. Legutóbb szeptember végén mondta ki a testület, hogy kormányhivatal csak látszat eljárást folytatott le, amikor újra engedélyezte a beruházást, még a vízügyi szakhatóság véleményét sem kérte ki.
A Greenpeace ugyanakkor hangsúlyozta: az örömünk még nem teljes, mert fecskementő aktivistáinknak, köztük Udvaros Dorottyának továbbra is bíróságra kell majd járniuk. Korábban ugyanis bűnösnek találták a természetvédőket, mert két évvel ezelőtt a lebontásra ítélt Fertő tavi cölöpházakról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazatérő fecskék újra költhessenek tavalyi fészkeikben.
Az egykori, meglehetősen elhanyagolt Fertőrákosi öbölbe Orbán Viktor még 2015-ben álmodott meg egy nagy, állami hátterű turisztikai komplexumot. Az időközben 45 milliárd forint fölé nőtt gigaberuházással szemben számos környezetvédő szervezet, az EU és az Unesco is tiltakozott, ám a kormányzat végül a gazdasági nehézségek miatt húzta be kéziféket. 2022-ben a projektet befagyasztotta, az addigi menedzsercégtől, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.– től a beruházás a Lázár-féle tárcához került.
Azonban addigra a projekt mélyépítési (és magasépítési munkáit is) elnyerő Mészáros Lőrinc-féle építőcég már elégetett 9,3 milliárd forintot a tóparton, letarolva az egykori fákat, feltöltve a nádasokat, elpusztítva a világörökségi terület ikonikus cölöpházait. Ezt követte volna a magasépítés a tervbe vett szállodák, apartmanok és sportcentrumok felhúzása, ám ezt a válság keresztül húzta. Így a letarolt terület azóta is zárva van a nagyközönség előtt, a soproniaknak az idei volt az ötödik szezon, hogy Ausztriába kellett menniük, ha fürödni akartak a tavukban. | Újratervezést ígért az Orbán-kormány, sokkal kisebb és zöldebb beruházás lesz a Fertő tónál | Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211649_ferto-to-orban-kormany-kornyezetvedelem-greenpeace-beruhazas | 2023-10-10 20:20:00 | true | null | null | Népszava |
Az új, kínai tulajdonos szinte biztosan létesít naperőművet is a nemrég birtokába került taszári légibázis területén. Lapunk ugyanis közérdekű adatigénylés keretében kérte és meg is kapta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től az adásvételi szerződést és annak mellékleteit. A szerződés VI. 4. pontja rögzíti, a vevő vállalja, hogy a birtokátruházástól számított 1 éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást hajt végre. Ezzel összefüggésben pedig igazolja, hogy az Európai Unió területén belül ugyanilyen értékű referenciával rendelkezik.
A szerződés 17. számú mellékletében az áll, a vevő Billion Up Kft. rendelkezik ezzel a referenciával, ugyanis 2023 júniusáig 200 ezer eurót meghaladó értékű beruházást hajtott végre, mint írják,
„többek között a Borsodnádasd 0145/6, 0148 hrsz. alatti ’Borsodnádasd 30 MW Naperőmű’ néven ismert beruházási területen is”.
Ám a történet itt kicsit sántít. Mint azt lapunk megírta, a taszári repteret megvásárló Billion Up Kft. Frank Liu tajvani milliárdos cégbirodalmának tagja. A 2020 végén alapított, 2021 elején bejegyzett cégnek azonban a mérlege tanúsága szerint 2022. december 31-én egyáltalán nem voltak beruházásai, a március 21-én keltezett kiegészítő mellékletében sem tüntetett fel ilyen jelentős, a mérlegfordulónap óta történt eseményt.
A borsodnádasdi naperőmű ugyanis nem a Billion Up Kft., hanem az ugyancsak a Chi Fu-cégcsoporthoz tartozó Most Treasure Kft. beruházása. Legalábbis ez derül ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal környezet- és természetvédelemért felelős főosztályának közleményéből, mely Borsodnádasd honlapján is fellelhető. Erről a cégről azt érdemes tudni, hogy éves beszámolójának mérlegében 2022 végén 653 millió forint beruházást mutatott ki, ami azt jelenti, hogy valóban az övé lehet a naperőmű, noha árbevétele nincs. A borsodi településnek a beruházás miatt készült 2021-es területrendezési tervében az szerepel, hogy a Most Treasure Kft. a Chi Fu Group nemzetközi vállalatcsoportba tartozó Chi Fu Resources Kft. projektcége, a hatásbecslési dokumentáció pedig a Most Treasure-t tervezőként, míg a Chi Fu Resourcest beruházóként említi. Tény, mindkét vállalkozás az Efftronics (Asia) Ltd.-hez kötődik leányvállalatként.
A Chi Fu Resourcest szintén 2020-ban alapították 470 millió forintos jegyzett tőkével, és már az első évben 30,2 millió forint bevételt ért el – a kiegészítő melléklet tanúsága szerint – komplex projektmenedzsment szolgáltatással. Ez az összeg 2021-ben 242 millió, 2022-ben pedig 124,2 millió forintra rúgott.
Érdekesség viszont, hogy
a borsodnádasdi naperőmű-beruházás elkészültének egyelőre semmi nyoma nincs
sem a település honlapján, sem a Facebook-oldalán. Nem találtunk ilyen bejegyzést a térség országgyűlési képviselőjének, Riz Gábornak a közösségimédia-oldalán sem, pedig a politikusok pártállástól függetlenül szeretnek kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében pózolni egy-egy nagyberuházás bejelentésétől a szalagátvágásig mindenütt.
Ettől persze még előfordulhat, hogy a napelempark papíron alakul, és a beruházás soron feltüntetett összeg a különböző engedélyek, tervdokumentációk értékét jelenti, az is lehet, hogy elkezdődtek az előkészítő munkálatok. Ám az adásvételi szerződésben a Billion Up Kft. által megjelölt „elvégzett beruházás” mint referencia helyett nincs nyoma sem a Most Treasure Kft., sem a Chi Fu Resources Kft. részéről ilyen befejezett beruházásnak.
Korábban is felmerült
Nem először merül fel a taszári reptér hasznosítása mentén a napelempark létesítésének gondolata. A kormány először az SGF Silu Global Fund Zrt.-t jelölte ki az ingatlanegyüttes vevőjének, később ennek többségi tulajdonosa lett a hazai napelempiac egyik meghatározó cégeként ismert Optimum Solar Zrt. Ez a vállalkozás pedig már a saját honlapján is tett egyértelmű utalást arra, a terület alkalmas naperőmű telepítésére. Így fogalmaznak:
„Taszár és a légibázis tökéletesen megfelel a naperőmű-fejlesztési követelményeknek: van szabad földterület, rendelkezik hálózatcsatlakozási lehetőséggel, valamint a megvalósítható naperőmű-kapacitás is nagy volument jelenthet”.
Később a kormányzat visszavonta azt a határozatot, melyben az SGF-et jelölte ki vevőnek, és árverésre bocsátotta az ingatlancsoportot. Az új kormányhatározatban azonban már nem szerepel az a kitétel, mely szerint a területet kereskedelmi repülőtér céljaira kell hasznosítani. Így az árverés győzteseként tulajdonossá vált Billion Up Kft. jóval szabadabb kezet kapott a terület átalakítására. | Vajon mit tervez a kínai tulajdonos a taszári repülőtérre? | A taszári repülőtér értékesítéséről szóló adásvételi szerződés egy pontja szerint a vevőnek egy éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást kell végrehajtania. Ám a Billion Up Kft. nem rendelkezik ezzel a referenciával. És a Chi Fu-csoport többi tagjához köthető hasonló beruházás esetén is sántít a történet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/vajon-mit-tervez-a-kinai-tulajdonos-a-taszari-repuloterre.html | 2023-10-11 08:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több jelentős globális hotelüzemeltető cég nyit különféle méretű és kínálatú szállodákat a következő 3-5 évben Magyarországon, több ezek közül a NER prominens tagjai által felépített vagy felépítendő ingatlanban. A hotelcégek folytatják terjeszkedésüket a mediterrán térségben és a Balkánon, ahol közben a NER is próbálkozik, főleg felvásárlásokkal.
A legközelebbi itthoni nyitás a Marriotté lesz, novemberben adják át a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Dorothea nevű komplexumát a Vörösmarty tér sarkán. Az amerikai óriáscég a Balatonnál is bővíti a felső kategóriás kínálatot, a 102 szobás Le Méridient várhatóan 2025-ben adják át Balatonfüreden. Budapestre jön egy új márkája is, a Moxy, abban 280 szoba lesz és szintén két év múlva szeretnék átadni.
A Marriott 105 szobás Sheratonja idén nyár óta fogad vendégeket Orbán Viktor török üzletember barátja, Adnan Polat angyalföldi ingatlanfejlesztésének (Duna Pearl) részeként. A török üzletember másik óriás projektje, a volt Közvágóhíd helyén épülő komplexum (City Pearl) is befogad egy nagyobb üzleti szállodát, ott még nincs megállapodás az üzemeltetőről.
Budapesten nem kevésbé aktív és nem kevésbé tart fenn jó kapcsolatokat a NER-rel az InterContinental Hotel Group (IHG). A Szabadság tér sarkán tavaly december óta működteti az 50 szobás Verno House nevű szállodáját, az ingatlant korábban egy spanyol hotel csoport üzemeltette, de az kivonult. Készülőben van a Dorottya utcában korábban D8 néven futott, most átalakítás alatt lévő hotelja, ahol 137 szoba lesz és a Voco nevet viseli majd.
Nagy dobása lesz a cégnek az egykori Radeczky laktanya egyik szárnyában kialakítandó 127 szobás Kimpton hotel, azt a Market Építő Zrt. fejleszti és várhatóan jövő év végére lesz meg vele. Az október elején Münchenben tartott EXPO Real nemzetközi ingatlanbefektetési vásáron pedig egyszerre két hotel építéséről írt alá szerződést a Wing ingatlanfejlesztő céggel: 2027 elején az egykori Közvágóhídhoz közel jön a Holiday Inn Express Vagohid 162 szobával, majd rá egy évre a Hotel Indigo Budapest Andrassy 103 szobával az Adrássy úton.
A NER jelentős üzlete ezen felül két nagy felújítás is: a 154 szobás Gellért és a 365 szobás Sofitel, előbbit talán még idén befejezik, az utóbbi átadását 2024 végére tervezik és az Accor Csoporthoz tartozik majd.
A kormánnyal csak nagyon ritkán vitatkozó cégeken kívül más vállalkozások is igen aktívak. Még idén, az év utolsó heteiben vehetik birtokba a vendégek a Wing által fejlesztett Liberty tömbön belül az Ibis és a Tribe hoteleket, amelyek az Accor Csoport márkái. A francia gyökerű globális vállalat egyre több vidéki helyszínen lát üzleti fantáziát. Tavaly nyáron Debrecenben vágták át a szalagot a hozzá tartozó Mercure lánc új, 155 szobás egységénél. Most, október elején pedig azt közölte, hogy a város repülőterén 2025-ben nyit egy 73 szobával és 20 apartmannal felálló szállodát.
Idén nyáron a székesfehérvári Magyar Király Hotel lett tagja a Mercure hálózatnak egy felújítás után, ott 83 szoba van. A Minaro Hotel Tokaj MGallery 100 szobája is a csoporthoz tartozik, azt 2023 eleje óta lehet használni, ott az építtető projektcég mögött résztulajdonosként az Indotek Group főtulajdonosa, Jellinek Dániel milliárdos is szerepel.
De a NER nem csupán itthon pörgeti fel a hotel bizniszt. Tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc a horvát piacon lett igen aktív. Az isztriai Iciciben vett egy szállodát, amit nemsokára Mariott Opatija néven fog üzemeltetni a világcég. A leggazdagabb magyarnak tartott volt gázszerelő korábban a Miramar Hotel átvételével már bevásárolta magát a félszigetre.
Igyekszik felzárkózni az Indotek Group is, a nyáron megvette a Hvar szigetén található Jelsa Resort komplexumot. Most októberben a Hotel H·Top Royal Beach szálloda lett az övé a spanyolországi Lloret de Marban.
Mindkét NER-es nagyvállalkozónak érdeke, hogy üzemeltetőnek megnyerje a nagy nemzetközi hotelláncokat, amelyek folytatják terjeszkedésüket a mediterrán térségben és a Balkánon. A Marriott International pár hete jelentette be például, hogy az Autograph Collection nevű láncának új egységét nyitja meg 2024 utolsó negyedében az isztriai félszigethez közeli Cres szigetén. A csoport a Bonvoy márkáját is további egységekkel szeretné bővíteni Horvátországban.
A Marriottnak Albánia is ígéretes vadászmező. A nyár végén a tengerparti Vlora városában kötött szerződést arról, hogy egy 150 szobás hotelt és egy 160 egységes apartmanházat tartalmazó beruházásba kezd. A cég eddig csak a fővárosban Tiranában volt jelen. Az Accor a bulgáriai Plovidban nyitott egy MGallery hotelt, további márkákat szeretne bevinni más bolgár városokba. | Megszórják az országot új hotelekkel, a NER is vadul építkezik és vásárol | Közel kétezer új szállodai szoba kerül a budapesti és vidéki piacra a következő két-három évben, részben a NER-hez tartozó cégek beruházásaiban. Új szállodamárkákat is hoznak a nagy nemzetközi láncok Magyarországra, közben magyar befektetők kilóra veszik a mediterrán hoteleket. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/megszorjak-az-orszagot-uj-hotelekkel-a-ner-is-vadul-epitkezikes-vasarol.html | 2023-10-11 09:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc fáradhatatlan, a Cégközlöny legutóbbi számának áttekintése után ugyanis kiderült, hogy a felcsúti vállalkozó továbbra sem volt maradéktalanul elégedett a céghálójával, ezért kicsit átrendezte a szálakat. Ez annyit jelent, hogy a cégei:
egyesülnek és beolvadnak,
összeolvadnak,
új nevet kapnak,
és megszűnnek.
Az átrendezés pedig az egyik legismertebb szállodaipari társaságát is érinti. Mészáros Lőrinc a Hunguest Hotels Zrt. nevű szállodaláncát eddig közvetve a KZH Invest Kft. és a KZBF Invest Kft. cégeken keresztül tulajdonolta. Szeptember 26-án viszont az a döntés született, hogy a három cég egyesül, az összeolvadás után pedig a jogutód társaság új nevet vesz fel: Hunguest Szálláshelyszolgáltató Zrt. Szép nagy cég keletkezik így, hiszen összesen 122,4 milliárd forint értékű vagyon felett diszponálhat majd 2024. január 1-től.
A Cégközlönyből nem derül ki, hogy mi a döntés háttere, az viszont biztos, hogy Mészáros Lőrinc szállodáit is megviselte az infláció és a rezsi emelkedése 2022-ben. Az áremelések miatt a szállodacég bevételei szépen megugrottak 2021-hez képest: 14 milliárd forintról 26,5 milliárd forintra. A kiadási oldal viszont nagyon megszaladt. Az anyagjellegű ráfordítások a 2021-es 6,5 milliárd forintról 14,3 milliárd forintra gyarapodtak. Ennek hátterében áll részben az infláció: az anyagköltség (élelmiszer, energia) 2,8 milliárd forintról 8,2 milliárd forintra hízott. Végül a Hunguest 3,4 millió forintos veszteséggel zárt tavaly.
A felcsúti vállalkozó azonban nem csak a szállodaipari érdekeltségei mögött álló céghálót szövi újra, hanem a húsiparit is. A Gazdasági Versenyhivatal tavaly májusban hagyta jóvá, hogy a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. egyedüli irányítást szerezzen a Gallfood Kft., illetve a bőnyi Gallbreed Kft. és a lövői Gallgarden Kft. felett. A lépéssel Magyarország legnagyobb pulykatermelési és -feldolgozási integrációja jött létre. A Gallicoop addig az első, a Gallfood a második helyet foglalta el a hazai pulykafeldolgozási piacon. A legutolsó nyilvános cégadatok szerint a Gallicoop mintegy 62 milliárd, a Gallfood körülbelül 17 milliárd forintos árbevételt ért el 2022-ban.
Lehetett rá számítani, hogy végül a két cég teljesen egyesül, ez be is következett: június 14-én született meg a döntés, hogy szeptember 30-ig a kisebb cég beolvad a nagyobba, így most már csak a Gallicoop létezik, mint jogutód és mintegy 31 milliárd forint értékű vagyon felett rendelkezik. Ezzel viszont nem ért véget a cégháló folyamatos átszövése. Szeptember 26-án ugyanis arról is döntés született, hogy a Gallicoop által tulajdonolt Gallgarden, Gallbreed, Pulyka Profit Kft. és a HABAR Halásztelki Baromfinevelő Kft. beolvadnak a BELAMOVA Mezőgazdasági Termelő Kft.-be. A 2024-es évnek pedig már új névvel fognak nekivágni: Gallfarms Kft. A központjuk változatlanul a szarvasi ipartelep lesz, és 6,7 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.
Még 2020-ban a Gallicoop Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját három hazai magántőkealap – a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap – vásárolta meg, ezek a felcsúti milliárdoshoz köthetők a STATUS Capital Zrt.-n keresztül. | Mészáros Lőrinc fáradhatatlan, folyamatosan újraszövi a céghálóját | Egy perc nyugodalom nincs Mészáros Lőrinc cégbirodalmában, talán még a felcsúti sikerember sem tudja mindig követni, hogy mi, mikor és miért történik. Most a szállodaipari és a húsipari érdekeltségeit bolygatta meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-faradhatatlan-folyamatosan-ujraszovi-a-ceghalojat.html | 2023-10-09 09:18:00 | true | null | null | mfor.hu |
A közbeszerzési eljárások adatai alapján Magyarországon biztosított a verseny a közbeszerzési piacon, a korrupciós kockázatok csökkentek, a jogszerűség javult – mondta a Közbeszerzési Hatóság sajtótájékoztatóján Kovács László elnök.
Az első három negyedévben Magyarországon 5740 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen 1930,3 milliárd forint összértékben. 2021 és 2022 azonos időszakában közel ugyanennyi közbeszerzés volt, de az összértékük tavalyelőtt 2447,8 milliárd, tavaly 3628,5 milliárd volt. Kovács szerint a visszaesés részben az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségekkel magyarázható.
Azt mondta, kedvező változást jelez az egyajánlatos szerződések visszaszorulása is, az idén szinte minden összevetésben csökkenés látszik 2022-höz képest. Nemzeti eljárásrendben az egyajánlatos szerződések aránya a teljes darabszámon belül 21,9 százalékról 14,8 százalékra, összértéken belül 11,9 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Az uniós eljárásrendben a darabszámon belüli arány évek óta csökken, az idei első 9 hónapban 34,6 százalékra mérséklődött, az összértéken belüli részesedés idén 29,7 százalék. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma csaknem változatlan, tavaly 164 darab volt, idén 165. A nemzeti eljárásrendben 1,5 százalék alatti, uniós eljárásrendben is 4 százalék körüli az arányuk.
A HVG emlékeztetett, hogy a Korrupciókutató Központ Budapest év eleji jelentése szerint minden hatodik közbeszerzési forint Mészáros Lőrincnél köt ki: a közbeszerzések 0,8 százalékát nyeri a felcsúti milliárdos valamelyik cége, és az arány gyorsan nő. Tavaly Mészáros cégei az összes elnyerhető pénz több mint 12 százalékát húzták be, de 2021-ben az összes forrás 16 százalékát Mészáros-cégek nyerték – írja a lap.
A Transparency International májusi kutatása szerint Mészáros cégei 633 milliárd forintot kitevő közbeszerzési eljárást nyertek csak 2018 és 2020 között, míg Szíjj László cégei 914 milliárd forintot. Szíjj cégei a három év alatt elnyerhető közbeszerzési érték 10, míg Mészáros cégei a 7 százalékát szerezték meg, és ebben még nincsenek benne a családtagok cégei. | A Közbeszerzési Hatóság szerint csökkentek a korrupciós kockázatok, és javult a jogszerűség | A közbeszerzési eljárások adatai alapján Magyarországon biztosított a verseny a közbeszerzési piacon, a korrupciós kockázatok csökkentek, a jogszerűség javult – mondta a Közbeszerzési Hatóság sajtótájékoztatóján Kovács László elnök. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/11/a-kozbeszerzesi-hatosag-szerint-csokkentek-a-korrupcios-kockazatok-es-javult-a-jogszeruseg | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kedves nézők PSG Ogli testőreként ismerhették meg a TV2 Kőgazdag fiatalok című trashreality műsorában Papaszítát, akiről most sokkal előnytelenebb képet tett közzé a rendőrség, mint amit a közösségi médiában igyekszik magáról megmutatni.
Papaszíta - vagyis inkább Hopka László - ellen október 11-én adott ki elfogatóparancsot a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja, a 43 éves férfit sikkasztás miatt keresik.
Papaszíta IRL:
És Papaszíta, amikor megérkezett az Instagramra, ahol ugyan mindeddig csak 3 posztot tett közzé, cserébe lett gyorsan több mint 53 ezer követője:
Papaszítát egyébként erősen reklámozza az őt testőrként alkalmazó PSG Ogli is (vagyis inkább együtt reklámoznak dolgokat), aki a legrosszabbra is szeretett volna felkészülni, ezért kért egy kis eligazítást rúgástechnikailag Hopka Lászlótól. Hopka nem szerénykedett, csaknem lerúgta az állítólag 10 millás csillárt a plafonról:
Amit PSG Ogli csak úgy kommentált:
„Épp ezért szeretem Papaszítát. A legrúgóképesebb pacek a világon. Még a tízmilliós csillárt is szó nélkül lerúgja.” És hát úgy tűnik, PSG Ogli bátor pacek, nem is nagyon aggódik a kitűnő rúgótechnika miatt, pláne, ha reklámozásról van szó:
Arról, hogy a Kőgazdag fiatalokban senki sem az, aminek (pl. kőgazdagnak) látszik, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
UPDATE 11:50
A rendőrség honlapján immár csak ennyi található a nemrég még olvasható körözés helyén:
Az Index azt írja, miután az elfogatóparancs lekerült a rendőrség listájáról, így nincs érvényben körözés a férfival kapcsolatban.
A történtekről PSG Ogli tett közzé Insta-sztorit, amelyben Papaszíta közli: félreértés történt. Elmondása szerint egy közlekedési kihágás miatt kapott pénzbírságot öt évvel ezelőtt, amit nem fizetett be (három éve meg volt egy lakcímváltozása, de az nem derül ki, hogy ez miért lényeges), ezért adták ki ellene az elfogatóparancsot - ami attól vált sikkasztássá, hogy az államkasszába nem fizette be a 140 ezres bírságot.
„Tizenkét percembe telt, elutaltam az összeget, és lekerült a körözésem” - magyarázta pacekba a lábzsonglőr testőr, azt azonban nem fejtette ki bővebben, hogy az elmúlt 5 évben miért nem volt 12 perce ugyanerre a műveletre. | Sikkasztás miatt keresi a rendőrség Papaszítát, a Kőgazdag fiatalok legrúgóképesebb pacekját | A kedves nézők PSG Ogli testőreként ismerhették meg a TV2 Kőgazdag fiatalok című trashreality műsorában Papaszítát, akiről most sokkal előnytelenebb képet tett közzé a rendőrség, mint amit a közösségi médiában igyekszik magáról megmutatni. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/12/sikkasztas-miatt-keresi-a-rendorseg-papaszitat-a-kogazdag-fiatalok-legrugokepesebb-pacekjat | 2023-10-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A New York Timesban közzétett nagy fizetett cikkben reklámozza Budapest turisztikai célpontjait az állami tulajdonban lévő Magyar Turisztikai Ügynökség.
„Fedezze fel a magyar főváros gazdag örökségét és stíluskavalkádját, a barokk várpalotától és a modern kulturális központtól kezdve a Michelin-csillagos éttermeken át a pazar termálfürdőkig.”Ezzel a bevezetővel kezdődik az anyag, ami azonnal egy jókora bakival folytatódik. A bevezető után, de még a cikk szövegének kezdete előtt egy fotó látható, amin a Lánchíd budai hídfője van a kémbank épületével, a Duna túloldalán a Parlamenttel, valahonnan a várhegyről fotózva.
A képaláírás a következő:
„Budapest 19. századi fellegvárából, a város legmagasabb pontjáról lenyűgöző kilátás nyílik a Dunára.”A „19. századi fellegvár” leírás a Citadellára illene, de a fotó nem onnan, hanem a várból készült – csakhogy egyik sem a város legmagasabb pontja. A közelében sincsenek. Az a János-hegy a kilátójával, ami a tengerszinthez képest durván kétszer olyan magasan található, mint a Citadella és háromszor olyan magasan, mint a Várhegy.
A cikk ezután először a következő látnivalókra és potenciális turistacélpontokra hívja fel az amerikai fizető közönség figyelmét:
Halászbástya
Magyar Zene Háza
Várhegy
Operaház
Magyar Zene Háza
A Párisi Udvarban létrehozott szálloda
MÜPA
Olyan figurákat megszólaltatva, mint Merker Dávid, a városi sétákra szakosodott Hosszúlépés, járunk? alapítója és Zoboki Gábor építész, a MÜPA tervezője.
Ezután jönnek az ajánlott éttermek:
Stand25 bisztró
Onyx Műhely
Flava Kitchen
Utóbbi az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST érdekeltsége. A Budapest gasztronómiájáról szóló részben hosszan nyilatkozik Langó Tamás, a BDPST Group „executive sommelier”-je. A BDPST csoport egyik cégének, a BDPST Konceptnek Orbán legidősebb lánya, Ráhel az ügyvezetője. Orbán Ráhel a színfalak mögött évek óta alapvető befolyással van a reklámcikket fizető MTÜ tevékenységére. Ezt korábban maga Guller Zoltán, a szervezet vezetője is elismerte.
Langón kívül megszólal Széll Tamás séf, a Stand és a Stand25 éttermek létrehozója, és Niszkács Anna, az Onyx tulajdonos-ügyvezetője.
A cikk lecsengetéseként Budapest gyógyfürdőivel ismerkedhetnek az amerikai olvasók, kalauzuk itt Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. marketingigazgatója.
Az írást záró szlogen pedig arra biztatja a turistákat, hogy fedezzék fel Budapest mindkét felét. | Olyan turisztikai reklámcikket jelentetett meg az állami MTÜ a New York Timesban, amiben az Orbán család érdekeltségeit | A New York Timesban közzétett nagy fizetett cikkben reklámozza Budapest turisztikai célpontjait az állami tulajdonban lévő Magyar Turisztikai Ügynökség. | null | 1 | https://444.hu/2023/10/13/olyan-turisztikai-reklamcikket-jelentett-meg-az-allami-mtu-a-new-york-times-ban-amiben-az-orban-csalad-erdekeltseget-is-hirdetik | 2023-10-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nemcsak viharból való kijövésről meg stratégiai nyugalomról beszélt Nagy Márton a Világgazdaság hétfői konferenciáján, hanem a Reuters tudósítása szerint arról is, hogy hogyan vásárolná meg az állam a ferihegyi repteret.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, Magyarország csomagban akar fizetni a Budapest Airportért, ami költségvetési forrásokat és a fejlesztési bank forrásait foglalná magában, valamit nem stratégiai eszközök eladásából befolyó pénzeket is.
Nagy arról nem beszélt, hogy milyen eszközökön adna túl az állam, de azt mondta, a kormány várakozása szerint még az év vége előtt lezárulnak a reptér megvásárlásáról szóló tárgyalások.
A Budapest Airport megvásárlásának részleteiről egyelőre hallgat a kormány, de korábbi értesülések szerint az ár várhatóan 4 milliárd euró lesz. Ezt az állam nem egyedül, hanem egy reptérüzemeltető céggel együtt fizetné ki, és Magyarország egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a maradék 49 százalékot vinné az üzemeltető társaság. | Nagy Márton: Előbb el kell adnia pár dolgot az államnak, hogy megvehesse Ferihegyet | Nem stratégiai eszközöket kell értékesíteni, hogy összejöjjön a pénz, mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231002_Nagy_Marton_Ferihegy_Budapest_Airport_vasarlas_Vilaggazdasag_konferencia | 2023-10-02 13:35:00 | true | null | null | HVG |
A beruházás során, melynek a szakmai és befektetői partnere Szíjj László tulajdonában lévő a Duna Aszfalt Zrt., egy 184 km hosszúságú autópálya korszerűsítését, építését és bővítését csinálják meg a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság között – számolt be a Magyar Építők, hozzátéve, hogy a projekt jelenleg Afrika legnagyobb egyedi infrastrukturális magánberuházása Európából.
Az út egy 345 méteres új ferdekábeles hídon is átvezet majd, és mintegy 500 kilométerrel csökkenti a fuvarozók oda-vissza útját Haut-Katanga bányászati területéről Dar es Salaam kikötőbe. A fejlesztés során egy egymegállásos határállomást is építenek (one stop border post) a hozzá tartozó raktárakkal és parkolási lehetőségekkel, illetve kiépítik az útdíjfizetési rendszert és a kapcsolódó infrastruktúrákat is.
A Duna Aszfalt itthon leginkább arról híres, hogy sorra nyeri a közbeszerzéseket, aminek természetesen semmi köze nincs ahhoz, hogy pár éve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szíjj László jachtján pihente ki a fáradalmait. | Akkora projektet visz a Duna Aszfalt Afrikában, hogy csak irigykedhetnek az európai vetélytársak | Sikerek a határon túlról. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231005_A_Duna_Aszfalt_csinalja_meg_Afrika_legnagyobb_europai_egyedi_infrastrukturalis_maganberuhazasat | 2023-10-05 12:20:00 | true | null | null | HVG |
A nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatti nyomozás felderítési szakban van, gyanúsított kihallgatására ez idáig nem került sor – válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész a feljelentő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
Az ellenzéki politikus – a főváros XIV. kerületének parlamenti képviselője – egy zuglói ingatlanügylet miatt tett feljelentést, amelyben az eladó az MSZP egyik pártalapítványa volt, a vevő pedig Tóth Csaba, az MSZP akkori parlamenti képviselője. A feljelentés nyomán a rendőrség arra keresi a választ:
áron alul került-e 2019-ben az MSZP egy alapítványától a körzet akkori szocialista képviselője, Tóth Csaba cégéhez az ingatlan.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ügylet lényege, hogy a Thököly úton, egy méretes kertben álló mintegy 900 négyzetméteres, négyszintes ingatlant – amelyben MSZP-s szervezetek, majd évekig a Népszava szerkesztősége is működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt – 128 millió forintért adta el az MSZP József Attila Alapítványa Tóth cégének, a Tigris 1993 Kft.-nek.
Az irodaként nyilvántartott, de kilenc, lakásként használható részre bontott ingatlanért 2019 elején fizetett 143 ezer forintos négyzetméterár rendkívül jó befektetésnek tűnik a Zuglóban 2015 után meredek emelkedésnek indult ingatlanárak mellett. Főként úgy, hogy Tóth cége a vásárlás után átminősíttette lakássá és felújította az ingatlanrészeket, majd lakásonként értékesíteni kezdte.
Tóth Csaba az aggályokat azzal hárította el korábban a hvg.hu-nak, hogy az egész „nem mutyiba volt intézve”, az ingatlant „nyílt pályázaton” hirdették, a vételárat értékbecslés alapján határozták meg, vagyis „az volt a piaci ára”, ráadásul irodaként kevesebbet ért, és sokat is kellett költeni rá. Tóth egyébként úgy jellemezte az ügyletet:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt.”
Azért nem lehetett ez olyan szar üzlet, ha a politikus cégéből 2021-ben ki tudtak venni 200 millió forint osztalékot. Egyértelműen a zuglói ügyletnek köszönhette a Tóth és felesége tulajdonában álló cég, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit is, de a vállalkozás sikerszériája tavaly is folytatódott: 2022-ben a nyereség már csaknem 300 millió forint volt, ebből 80 milliót vettek ki. | Egy éve nyomozza a rendőrség Tóth Csaba MSZP-s ingatlanügyletét, de nem jutottak sokra | Hűtlen kezelés gyanújával folyik rendőrségi nyomozás az MSZP-s Tóth Csaba zuglói, pártalapítványi ingatlanvásárlása miatt, az utóbbi fél évben már szakértők segítségével, de az ügynek gyanúsítottja még mindig nincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231003_Egy_eve_nyomozza_a_rendorseg_Toth_Csaba_MSZPs_ingatlanugyletet_de_meg_nincs_gyanusitottjuk | 2023-10-03 09:41:00 | true | null | null | HVG |
"Nem vagyok gyanúsított az ügyben" - mondta a hvg.hu kérdésére Tóth Csaba, az MSZP zuglói szervezetének elnöke, amikor arról kérdeztük, hogy ő-e az, akit a Magyar Nemzet rendőrségi információi szerint nemrég gyanúsítottként hallgattak ki egy hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásban. Kérdésünkre, hogy tanúként meghallgatták-e az immár több mint egy éve folyó nyomozásban, Tóth annyit válaszolt, hogy nem.
Bár Tóth - annak ellenére, hogy állítása szerint nem gyanúsított -, a nyomozással érintett ingatlanügyletnek kulcsszereplője. Az ügyben a körzet új parlamenti képviselője, a független Hadházy Ákos tett feljelentést tavaly, mivel szerinte áron alul került 2019-ben az MSZP egy alapítványától az akkor még képviselő Tóth Csaba cégéhez az ingatlan.
A hvg.hu kereste a rendőrséget, hogy tisztázza, ki az ügy eddigi egy gyanúsítottja, de csak annyit közöltek, hogy "egy férfit" hallgattak ki gyanúsítottként szeptember 28-án (előtte, 26-án még a legfőbb ügyész Hadházy kérdésére nem számolt be gyanúsítottról). Logikus lenne, hogy ha nem a vevői, Tóth Csaba oldalán történt a gyanúsítás, akkor az eladói, az MSZP-s alapítvány oldalán történt. Kerestük az MSZP-t is, várjuk a választ.
Ahogy arról a hvg.hu is írt, az ügylet lényege, hogy a Thököly úton, egy méretes kertben álló mintegy 900 négyzetméteres, négyszintes ingatlant - amelyben MSZP-s szervezetek, majd évekig a Népszava szerkesztősége is működött, a 2018-as választás idején pedig kampányközpont volt - 128 millió forintért adta el az MSZP József Attila Alapítványa Tóth cégének, a Tigris 1993 Kft.-nek.
Az irodaként nyilvántartott, de kilenc, lakásként használható részre bontott ingatlanért 2019 elején fizetett 143 ezer forintos négyzetméterár rendkívül jó befektetésnek tűnik a Zuglóban 2015 után meredek emelkedésnek indult ingatlanárak mellett. Főként úgy, hogy Tóth cége a vásárlás után átminősíttette lakássá és felújította az ingatlanrészeket, majd lakásonként értékesíteni kezdte.
Lapunknak korábban nyilatkozott Tóth Bertalan, az MSZP akkori társelnöke is, aki szerint készítettek értékbecslést, és voltak is érdeklődők, de nehézséget okozott, hogy az épületet csak egyben lehetett eladni, ráadásul irodaházként volt nyilvántartva - emlékezett vissza a társelnök. Úgy folytatta: a 2018-as választás után Tóth Csaba cége is bejelentkezett, és vele állapodott meg a kuratórium. Amúgy hozzátette:
számára rendben lévőnek tűnt az ügylet, és Tóth Csabát is megkérdezte róla, aki azt mondta neki, hogy a vásárlás után az illeték kiszabásánál a NAV sem találta aránytalannak a vételárat.
Tóth Csaba az aggályokat azzal hárította el korábban a hvg.hu-nak, hogy az egész "nem mutyiba volt intézve", az ingatlant "nyílt pályázaton" hirdették, a vételárat értékbecslés alapján határozták meg, vagyis "az volt a piaci ára", ráadásul irodaként kevesebbet ért, és sokat is kellett költeni rá. Tóth egyébként úgy jellemezte az ügyletet:
persze, kerestem rajta, de igazából szar üzlet volt."
Tóth Csaba az MSZP-s alapítványtól vett, neki busás hasznot hajtó ingatlanról: "Igazából szar üzlet volt"
Tóth Csaba volt szocialista képviselő cége, a Tigris-1993 Kft. szép profitot termel azzal, hogy az MSZP alapítványától 128 millió forintért vett 900 négyzetméteres zuglói irodaházat lakásokká és társasházzá minősítették át, majd némi felújítás után apránként értékesítik. Az ügyet Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke rendben lévőnek találta, mert volt értékbecslés is, és a vételárat a NAV sem vitatta.
Azért nem lehetett ez olyan szar üzlet, ha a politikus cégéből 2021-ben ki tudtak venni 200 millió forint osztalékot. Egyértelműen a zuglói ügyletnek köszönhette a Tóth és felesége tulajdonában álló cég, a Tigris-1993 Kft. már a 2021-es szédítő eredményeit is, de a vállalkozás sikerszériája tavaly is folytatódott: 2022-ben a nyereség már csaknem 300 millió forint volt, ebből 80 milliót vettek ki. | Nem Tóth Csabát, hanem az MSZP pártalapítványánál gyanúsíthatott meg valakit az ingatlanügyben a rendőrség | Nem Tóth Csaba, az MSZP volt parlamenti képviselője a gyanúsítottja egy pártingatlan értékesítése miatt hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak, legalábbis a szocialista politikus, aki az épület vevője volt, ezt mondta a hvg.hu-nak. Így az eladói oldalon gyanúsíthattak meg valakit, az MSZP pártalapítványánál. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231004_Nem_vagyok_gyanusitott__mondta_Toth_Csaba_igy_az_MSZP_partalapitvanyanal_gyanusithatott_meg_valakit_a_kettejuk_ingatlanugyeben_nyomozo_rendorseg | 2023-10-14 15:50:00 | true | null | null | HVG |
Jelentősen elhúzódik a bíróságon F. Vivien, a Schadl-ügy koronatanújának elhallgatása: nyár elején, az ítélkezési szünet előtt a bíróság már többször is meghallgatta, ősszel pedig vele folytatódott az eljárás. Egészen csütörtökig F. Vivient, Schadl egykori titkárnőjét a bíró kérdezte, most pedig átadta a terepet az ügyvédeknek.
Azonban mielőtt ezt megtette volna, képeket mutatott, amiken Schadl György budaörsi végrehajtói irodája volt látható. De nem csak a bejárat: a tárgyalássorozat során most először nyerhetett betekintést a nyilvánosság a végrehajtói kar egykori elnökének irodájába, ahol Schadl egykori íróasztalán egy olyan naptár volt látható, amiről legutóbb múlt héten, F. Vivien előző meghallgatásán volt szó. Ebben a naptárban vezették alkalmazottai Schadl találkozóit.
A bíró mutatott képet az irodában található páncélszekrényről is. A képek akkor készültek, amikor a hatóságok 2021. novemberében lecsaptak az MBVK fejének irodájára, őt magát pedig már a reptérre tartva kapták el. A páncélszekrényben – a csütörtökön a bíróságon kivetített képek szerint – akkor csak iratok voltak.
Majd a bíró mutatott képet F. Vivien irodájáról is, a képen pedig ott volt az az asztali számítógép is, amiről az ügyészség a legfontosabb dokumentumokat, táblázatokat lefoglalta. Köztük például a végrehajtói iroda és Schadl személyes kiadásait tartalmazó Egyenlegmoncsi és Házipénztár táblázatokat is.
Csütörtökön felbukkant egy olyan táblázat is, amiben szerepelt néhány monogram is. Például V. L., F. M., N.G., O. Á., M. E., valamint O. Á. neve mellett szerepelt, hogy az illető egy Seat Leon autó törlesztőjét is fizeti. A monogramok különlegessége, hogy
pontosan egyeznek azoknak a végrehajtóknak a monogramjaival, akik az ügyészség szerint fizettek Schadl Györgynek végrehajtói pozíciójukért.
A monogramok közül csupán Sz. Balázs hetedrendű, valamint Cs. Éva hatodrendű vádlottra utaló jelzés hiányzott. A Schadlnek fizető végrehajtókat az ügy kirobbanása után részletesen bemutattuk a hvg.hu-n:
Ki a hét végrehajtó, akik 884 milliót fizethettek a kinevezésükért?
Fiatalok voltak, és kellett a pénz - ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak.
F. Vivien a bíróság előtt azonban az ügyvédek többszöri visszakérdezéseire sem tudott pontos választ adni arra, hogy ki szerkesztette, vagy ki hozta létre ezeket a táblázatokat. Évek teltek el ugyanis azóta, hogy ezekkel dolgozott. Korábban, még az ügy nyomozati szakaszában volt, hogy azt vallotta, hogy Schadl sofőrjével és mindenesével, az ügyben szintén vádlott és Schadllel együtt elkapott M. Viktorral szerkesztették úgy, hogy e-mailben kommunikáltak egymással. Ennek némileg ellentmondva csütörtökön már arról beszélt, hogy a legtöbbször M. Viktorral személyesen ültek le és szerkesztették a táblázatokat.
De nem csak ezt az ellentmondást nem tudta feloldani. Csütörtökön azt mondta, volt távoli hozzáférése a számítógépeken található táblázatokhoz, így amikor táppénzen volt, akkor is ő kezelte őket. Majd két perccel később azt mondta: mióta megkezdte Schadlnél a munkát, soha nem volt táppénzen, tartósan pedig nem volt távol, minden héten több napot töltött a budaörsi irodában.
Az ügyvédek nem kaptak egyértelmű válaszokat a későbbi kérdésekre sem. Morvai Attila, Schadl ügyvédje hosszan próbálta faggatni a koronatanút arról, mi történt vele 2021. november ötödikén, miután elkapták a hatóságok. F. Vivien körül ekkor több furcsa dolog is történt: az ügyészség épületébe vitték, azonban csak az érkezése után három órával kezdték el kihallgatni. F. viszont nem tudott csütörtökön beszámolni arról, hogy mi is történt vele ebben a három órában. Ügyvéddel annak ellenére sem találkozott, hogy ekkorra már kirendeltek egyet hozzá, sőt, volt egy megbízott védője is.
Nem tudott arra sem válaszolni, hogy mi volt abban a megállapodásban, amit aláírt az ügyészséggel. Úgy véli, hogy az a szerződés a mai napig is köti, de részleteket firtató kérdésekre nem tudott válaszolni. „Nem vagyok tisztában az ügyészségi eljárás szabályaival, nem tudom, hogy mi lett volna helyénvaló” – magyarázta.
Ugyancsak furcsa, hogy azt mondta, amikor az ügyészség épületébe vitték, nála volt a telefonja, de az ügyészség munkatársa arra kérte, hogy ne használja azt. Megbízott védője a szállítása közben kereste többször, azonban neki sem vette fel.
F. Morvai kérdéseire állította: az ügyészség vagy-vagy helyzetbe hozta. Vagy vallomást tesz és elárulja Schadlt, vagy letartóztatásban marad.
F. vallomásai pedig tele vannak furcsaságokkal. Azt mondta az ügyészségnek első kihallgatásán, hogy Schadl az Igazságügyi Minisztérium „bejegyzett tanácsadója” volt, azonban sem azt nem tudta megmondani, hogy mit jelent a „bejegyzett tanácsadó”, sem azt, hogy honnan szedte ezt az információt. F. állította: Völner és Schadl között munkakapcsolat volt, a végrehajtással kapcsolatos jogszabályokon dolgoztak együtt. Az MBVK egykori elnökét és a volt államtitkárt korábban többször is látta közösen rendezvényeken.
Sőt: Morvai többszöri visszakérdezésére végül azt mondta, hogy nem látott soha a saját szemével pénzátadást Schadl és Völner között és soha nem volt fültanúja sem olyan beszélgetésnek, ami arról szólt volna, hogy Schadl miért fizethetett Völner Pálnak.
F. Vivien a tárgyalás egy pontján szinte megtört Morvai kérdései alatt és azt mondta:
Látja a korábbi tanúvallomásaimat, tele vannak feltételezésekkel.
„Nem tudok bizonyítékokkal szolgálni” – tette hozzá. Morvai azért tudott nagyon könnyen belekötni a vallomásaiba, mert F. mindenről, így a végrehajtói karon belüli korrupcióról is csak másodkézből tudott. Vallomásaiban pedig rendszeresen úgy fogalmazott, hogy „gondolom”, illetve „feltételezem”. Egy ponton pedig arról kezdett beszélni, hogy Morvai túl „tényszerű” vallomást vár el tőle. Schadl ügyvédje erre csak visszakérdezni tudott, hogy miért, „az ügyészség nem várta el a tényszerű vallomást?”.
Mit jelent ön szerint a csoki?
– tette fel a kérdést a délutánba nyúló tárgyaláson Morvai Attila F. Viviennek. A koronatanú visszakérdezett: „az édességet?”. „Nem, nyilván, akkor nem kérdezném” – válaszolta az ügyvéd. Mint kiderült egy olyan telefonbeszélgetésre gondolt, amiről korábban pont F. Vivien beszélt a nyomozóknak. Beszámolója szerint Schadl azt mondta neki telefonon, hogy
három csokit vitt a barátjuknak.
F. feltételezte, hogy „nem Milka-csokoládéról” van szó, hanem hárommillió forintról, „a barátjukról” pedig szintén feltételezte, hogy Völner Pált takarja.
Az ügyvéd hosszan kérdezte olyan pénzekről is, amikről F. állította, hogy egészen biztosan más végrehajtói irodák osztalékából kerültek Schadlhöz. Végül kiderült: F. azt nem tudja megmondani, hogy pontosan mely végrehajtói irodáktól jöttek az összegek. Csak abból következtetett arra, hogy más irodák osztalékát látja, hogy hozzáfért Schadl privát és végrehajtói irodájának bankszámlájához is, osztalékfelvételre utaló nyomot pedig nem látott.
F. Vivien korábbi meghallgatásairól itt írtunk bővebben:
Koronatanú: „Schadl azt mondta, hogy ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni Völner Pálnak"
F. Vivien kedden a bíróságon állította: Schadl György járt bent a minisztériumban Völner Pállal tárgyalni, de Völner is megfordult a budaörsi végrehajtói irodában. Azonban arról is vallott, hogy - Schadl bizniszén keresztül - neki is leesett negyvenmillió forint.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is - folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása
Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül.
Elvesztette a fonalat? Nyáron a Fülkében összefoglaltunk mindent, amit érdemes tudnia a Schadl-ügyről:
Fülke: A Schadl-ügy teljes története, A-tól Z-ig, Völnertől Vargáig
Elvesztette a fonalat? Nem tudta követni a meghallgatásokat? Felelevenítené a tudását? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig. | Önmagának is ellentmondott a Schadl-ügy koronatanúja az ügyvédek kérdéseire | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231012_schadl_koronatanu_kihallgatas_4 | 2023-10-12 11:40:00 | true | null | null | HVG |
|
Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is – folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása
Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül.
Kedden több hónapos szünet után folytatódott a bíróságon a Schadl-féle korrupciós botrány tárgyalása F. Vivien koronatanú meghallgatásával és korábbi vallomásainak ismertetésével. Mielőtt azonban a bíró F. Vivien korábbi vallomásainak ismertetésébe kezdett, Papp Gábor, Völner Pál ügyvédje szólalt fel.
Papp jelezte: nyáron átnézték az ügyben előkerült és lefoglalt bűnjeleket, bizonyítékokat, és két olyan naptárat is találtak, amikről az ügyészség nem jelezte, hogy kiktől foglalták le őket. A naptárak tartalma azonban rendkívül érdekes: Papp elmondása szerint
ezekben négy találkozó is szerepelt Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel, de volt benne egy olyan nap is, amihez valaki a „karmelita” jelölést írta be.
A bíró ígérte, hogy az eljárás későbbi részében lesz szó arról, hogy kitől foglalták le a naptárakat. Papp a tárgyalássorozat során már korábban is jelezte: szeretnék, ha a bíróság tanúként hallgatná meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert is, azonban egyelőre őt a bíróság nem idézte be. A bíró viszont november közepére beidézte Vízkelety Mariann volt igazságügyi államtitkárt tanúskodni. Vízkelety azonban súlyos beteg, így Papp azt kérte, Vízkelety hadd tegyen írásban vallomást novemberi meghallgatása előtt, nehogy addigra „késő legyen”.
Szintén a keddi tárgyaláson derült ki, hogy Schadl György nevén több olyan vagyontárgyat is találtak 2023-ban, amikre korábban nem bukkantak rá. Ezek jellemzően luxuscikkek, bár a bíró nem ismertette részletesen, hogy pontosan mikről is van szó. Annyi kiderült, hogy
lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját, valamint több járművet is.
Majd következett a február óta tartó tárgyalássorozat talán legérdekesebb jelenete: Tóth Erzsébet bíró egy ragasztószalagokkal lezárt, bizonyítékokat tartalmazó dobozt szedett elő és bontotta fel azt a tárgyaláson. A bíró egy pingvines pendrive-ot mutatott fel a dobozból. Ez a pendrive F. Vivien koronatanúé volt, ezen is voltak bizonyítékok a Schadl-ügyben.
F. korábbi, 2021. novemberi, azonban csak kedden ismertetett vallomásában beszélt Schadl repülőgépéről is. Beszámolója alapján nem nagygépről volt szó, hiszen tudomása szerint Schadl ezt a budakeszi reptéren tartotta egy darabig. A budakeszi reptér viszont aprócska, vitorlázógépek, kisgépek használják jellemzően.
F. beszélt arról is, hogy Schadl rengeteg ingatlant vásárolt, volt köztük, amiket cége, a Red Carpet nevében. Volt azonban ingatlana Spanyolországban is. F. 2021-ben tett vallomásában beszélt arról is, hogy Schadl tudomása szerint 42 millió forintért vett egy Porschét. Az ügyben már volt egy „híres" Porsche: Völner Pál fiától az eljárás során pont egy ilyen autót foglaltak le, a bíró azonban nem kapcsolta össze Schadl 42 milliós autóvásárlását az ifjabbik Völner piros sportautójával.
„12:30, Völner – Kossuth tér”
A keddi tárgyalási napon hosszan foglalkozott a bíróság azzal a nyolc naptárral, amit az ügyészség Schadl György budaörsi végrehajtói irodájában foglalt le 2021 novemberében. A naptárakban érdekes bejegyzések bukkantak fel:
szerepel bennük Varga Judit, Nagy Ádám, Bíró Marcell, Bolcsik Zoltán (a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát hívják így), de Varju László és Völner Marcell neve is, felbukkan egy olyan bejegyzés is, hogy: „Pintér (?)”. De volt egy olyan is, hogy „12:30, Völner – Kossuth tér”, valamint „Trócsányi ü.i.”, de volt egy olyan bejegyzés is, hogy „2020. március 3. Karmelita – Nagy A.”
Nagy Ádám neve többször is felbukkant a naptárban. Nagy Ádámnak hívják Rogán Antal kabinetfőnökét is, akinek Schadl a nyomozati iratok szerint vizsgákat intézett. Schadl a bíróságon állította: Völner Pál fiával, Marcellel soha nem találkozott.
Schadl állította: vannak olyan bejegyzések a naptárakban, amik tőle származnak. Viszont mivel az irodájába bárki bemehetett, több bizalmasát, köztük a vele elfogott sofőrjét, M. Viktort is volt, hogy kifejezetten kérte, hogy írjon be valamit a naptárába, nem tudták minden bejegyzésről azonosítani, hogy kitől származik. A „12:30, Völner – Kossuth tér” bejegyzésről sem F. Vivien, sem Schadl nem tudta megmondani, hogy ki írhatta be a naptárba.
A Schadlt védő Gellér Balázs írásszakértő bevonására tett indítványt, hogy meg tudják állapítani, melyik bejegyzés kitől származik, az ügyészség szerint ez azonban felesleges. Szintén bonyodalmat okozott a naptáraknál, hogy az ügyészség post-itekkel jelezte a naptárakon a bennük lévő érdekes neveket, dátumokat, ezzel azonban gyakorlatilag hozzányúltak a bűnjelekhez. Főleg, hogy elsőre az sem volt egyértelmű, hogy ezek a post-itek az ügyészségtől, vagy még a vádlottaktól kerültek rá a naptárakra.
Egyenlegmoncsi
Schadlék elszámolását több adathordozón, több Excel-táblázatban is vezették. Ezek egyike, a korábban többször is emlegetett Egyenlegmoncsit a bíró kedden közvetlenül a pingvines pendrive-ról nyitotta meg. A táblázatban található összegekből a koronatanú többmilliós tételeket kapcsolt Völner Pálhoz, állítása szerint ezek a pénzek hozzá kerültek.
Hol tartottunk a nyári szünet előtt?
F. Viviennek, a Schadl-ügy koronatanújának a keddi volt harmadik meghallgatása, hiszen a bíróság már a nyári szünet előtt elkezdte a kérdezését. F. vallomása azonban rendkívül hosszú, az ítélkezési szünet előtt odáig sem jutottak el vele, hogy az ügyészség, az ügyvédek, vagy akár maga Schadl elkezdjék őt kérdezni, akár szembesíteni a saját állításai ellentmondásával.
F. Vivien előző két meghallgatásáról itt írtunk bővebben:
Koronatanú: „Schadl azt mondta, hogy ebből a pénzből havi egymillió forintot fog adni Völner Pálnak"
F. Vivien kedden a bíróságon állította: Schadl György járt bent a minisztériumban Völner Pállal tárgyalni, de Völner is megfordult a budaörsi végrehajtói irodában. Azonban arról is vallott, hogy - Schadl bizniszén keresztül - neki is leesett negyvenmillió forint.
Koronatanú: Schadl sofőrje telefonált, hogy a Völnernek adott kenőpénzt "eurováltásnak" nevezzék az Excelben, mert nem tudták átadni neki a pénzt
„V.P.", vagy „Gyuri" jelölés fedte Völner Pált Schadl György házipénztárában, a koronatanú pedig arról is vallott, hogy az elszámolásban jószerivel eltűnt a határ a végrehajtói kar elnökének magánvagyona és budaörsi irodájának vagyona között - Schadl sajátjaként bánt mindennel. Sőt: akiben nem bízott, annak nem volt hajlandó segíteni a kinevezésével, annyival letudta az egész ügyet, hogy az illető „szar ember".
Ha elvesztette volna a fonalat, a Schadl-ügy minden fontosabb mozzanatáról beszéltünk a Fülke podcastban:
Fülke: A Schadl-ügy teljes története, A-tól Z-ig, Völnertől Vargáig
Elvesztette a fonalat? Nem tudta követni a meghallgatásokat? Felelevenítené a tudását? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig. | Lefoglalnák Schadl György repülőgépét és hajóját is – folytatódott a korrupciós botrány bírósági tárgyalása | Völner Pál ügyvédje Vízkelety Mariann volt államtitkárért aggódott, és Varga Juditot szeretné tanúnak behívatni, a bíró pedig egy pingvines pendrive-ról mutatott be bizonyítékokat. A lefoglalt naptárak szerint valaki a Karmelita kolostorban is járhatott a vádlottak közül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231003_schadl_ugy_f_vivien_koronatanu_meghallgatas_3 | 2023-10-03 10:53:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2023.10.11. 09:10
A korrupció kérdésében sokkal általánosabbá vált a kimondottan a kormányzattal szembeni bizalmatlanság, nagyot nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormányra "nagyon nagy" vagy "nagy mértékben" jellemzőek a pénzügyi visszaélések. HVG-ténytár. | Medián: Mészárost, Orbánt és Tiborczot tartják a legkorruptabbnak a magyarok | A korrupció kérdésében sokkal általánosabbá vált a kimondottan a kormányzattal szembeni bizalmatlanság, nagyot nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormányra „nagyon nagy” vagy „nagy mértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20231011_Medianfelmeres_kozvelemenykutatas_korrupcio_hvg_tenytar | 2023-10-11 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja. | Az alsózsolcaiak nem akarnak "kísérleti nyulak" lenni a tervezett akku-újrahasznosításban | Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231012_hvg__akkumulatorhulladek__kiserleti_terep__andrada__rovidzarlat | 2023-10-14 17:15:50 | true | null | null | HVG360 |
A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet.
A kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A szervezet 2022 nyarán megkapta ajándékba az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amit Lázár már évek óta igazgat(ott). A közpénz pedig rendületlenül dől a tangazdaságba.
Legutóbb júliusban írtunk a mezőhegyesi Ménesbirtokról, akkor jelent meg ugyanis a közbeszerzési értesítőben, hogy két új tehénistállót építenek nettó 3,3 milliárd forintból. Az építményekhez lesz napelemrendszer és silófermentáló, sőt, még vízágyakkal is kényeztetik a teheneket. Az istállóépítés 1,2 milliárd forint EU-s támogatást kapott, amit a Ménesbirtok még állami cégként nyert el 2021 májusában.
Most egy újabb mezőhegyesi fejlesztésről szóló hirdetmény jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a „ Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Vetőmagfeldolgozó üzeme területén kíván építeni mezőgazdasági terménytisztítót és szárítót a hozzá kapcsolódó felsőpályás rendszerrel, valamint 1400 m2-es fedett előtárolóval és a hozzá kapcsolódó betonfelületekkel, vízelvezető rendszerrel.”
A terménytisztítót és -szárítót nettó 2,1 milliárd forintért építi meg az A-Mezőgép Kft.
A kivitelezőt idén májusban kezdték el keresni, és csak ketten jelentkeztek a munkára: a nyertes A-Mezőgép Kft. mellett a Mega-Sped Kft., ám utóbbi ajánlatát nem is bírálták el, mert kedvezőtlenebb (vélhetően drágább) volt a másiknál.
A 2 milliárdos munkát megkapó, Mórahalomra bejegyzett A-Mezőgép Kft. tulajdonosa Márkus György, ügyvezetője pedig Gubacsi Szilárd. A mezőhegyesi megbízás rendesen megdobja majd a vállalkozás mérlegét, hiszen az elmúlt négy évben összesen nem volt ekkora forgalma. A kft. nettó árbevétele ugyanis 2019-ben és 2020-ban 1 és 1,1 milliárd forint volt, 2021-ben viszont már csak 475 millió, tavaly pedig mindössze 352 millió forint.
A cég idei eredménye viszont valószínűleg sokkal jobb lesz, ugyanis a 2 milliárdos terményszárító mellett múltkor ők nyerték el a 3 milliárdos tehénistállók építését is a Ménesbirtokon.
Felét az EU fizeti
Ahogy az a közbeszerzési kiírásban és az eredményközlő hirdetményben is szerepel, a Ménesbirtok a terménytisztító és -szárító építési költségeihez európai uniós támogatást is felhasznál. Azt írták, hogy a beruházást „a VP2-4.1.7-21 kódszámú pályázatban benyújtottak alapján” kívánják megvalósítani.
Ebből a VP a Vidékfejlesztési Program rövidítése, és az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlap szerint a Ménesbirtok még állami cégként, 2021. szeptember végén nyújtott be támogatási kérelmet a vetőmagüzem fejlesztésére. A kormány pedig 2022. február elején ítélt oda 1 milliárd forint EU-s pénzt a tangazdaságnak a beruházásra, melynek összköltségét akkor 2 milliárd forintra becsülte a Ménesbirtok.
A vetőmagüzem fejlesztésére odaítélt 1 milliárd forint EU-s támogatásáról szóló döntés után fél évvel később, 2022 augusztusában a kormány ingyen odaajándékozta a mezőhegyesi Ménesbirtokot a 2021-ben létrehozott a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak (JNFA), melynek kuratóriumi elnöke Lázár János.
Állami kézből alapítványiba
A JNFA egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.
Az egykor állami, majd a 2000-es évek elején privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás után több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott.
Épült többek között kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért, de egy absztrakt lovasszoborral is meglepte a mezőhegyesieket a Ménesbirtok.
A most EU-s pénzből fejleszteni kívánt vetőmagüzem is a Ménesbirtokhoz hasonló sorsot járt be: valamikor állami tulajdonban volt, majd privatizálták, aztán a Fidesz-kormány közpénzből visszavásárolta, beintegrálta a tangazdaságba, végül azzal együtt odaajándékozta a Lázár által vezetett alapítványnak.
„A francia termelők által irányított Limagrain vállalat magyarországi önálló kereskedelmi tevékenységét 2000-ben kezdte meg. 2014-ben a Limagrain Europe vetőmagüzemet vásárolt Mezőhegyesen (…) Hosszas tárgyalásokat követően a francia tulajdonos megértette és elfogadta a Magyar Kormány célkitűzését a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezésére. Ennek szükségszerűen részét képezi egy olyan ipartelep létesítése, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. 2019. június 27-én aláírásra került az a szerződés, mellyel a Limagrain Europe eladta a Limagrain Hungary nevű termelési leányvállalatát a Magyar Államnak.” – olvasható a Ménesbirtok Facebook-oldalán.
Ezt megerősíti a cégadatbázis is: a 2014-ben alapított Limagrin Hungary Kft. új tulajdonosa a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lett 2019 júniusában, és a céget akkor át is nevezték Mezőhegyesi Vetőmagfeldolgozó Kft.-re. Az ügylet idején a Ménesbirtok még állami kézben volt, de már nem sokáig.
2021-ben Lázár lett az akkor létrehozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának elnöke, tavaly pedig a szervezet megkapta ajándékba a kormánytól a Ménesbirtokot – az államkasszából, ismeretlen összegért visszavásárolt vetőmagüzemmel együtt.
A közpénz pedig azóta is nagy tételben áramlik a tangazdaságba: a 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a kezelésében lévő Nemzeti Ménesbirtok Zrt. pedig szépen gyarapítja a szervezet vagyonát. A cég ugyanis tavaly minden korábbinál magasabb, nettó 9,6 milliárd forintos forgalmat és 1,3 milliárdos profitot termelt, és ez most már nem az államkasszát, hanem a Lázár-féle alapítványt gazdagítja. | EU-s támogatásból fejlesztik a mezőhegyesi Ménesbirtok vetőmagüzemét | A szintén uniós támogatás segítségével épített vízágyas tehénistállók után most újabb fejlesztés lesz Mezőhegyesen. A tangazdaságban ezúttal a vetőmagüzemet bővítik egy mezőgazdasági terménytisztítóval és -szárítóval 2 milliárd forintból. A projekt felét az Európai Unió fizeti. Az uniós támogatást akkor kapta a Ménesbirtok, amikor még állami tulajdonban volt. Később viszont a kormány odaajándékozta a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, amit Lázár János építési miniszter vezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/12/eu-s-tamogatasbol-fejlesztik-a-mezohegyesi-menesbirtok-vetomaguzemet/ | 2023-10-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Baranya Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 személlyel szemben, akik közreműködésével több, mint 2 milliárd forint kárt okoztak egy központi költségvetési szervnek – közölte az ügyészség.
A vádlottak közül hárman egy központi költségvetési szerv vezetői voltak, mely szervezet vagyonkezelője volt két budapesti temetőnek. A szervezet mindkét emlékhely vonatkozásában ellátta a fenntartási és üzemeltetési feladatokat, melyekre vonatkozóan 2017. és 2019. évben közbeszerzési eljárást írtak ki.
A költségvetési szerv akkori vezetője baráti kapcsolatban állt egy gazdasági társaság vezetőjével: az érintett cég szintén indult a közbeszerzési eljárásban. A költségvetési szerv két vezetője, valamint utóbbi cég az eljárás befolyásolására törekedtek abból a célból, hogy a nyertes ajánlattevő az érintett gazdasági társaság legyen. Ebben az ajánlati felhívás, valamint a pályázat elkészítésében a kiíró szerv vezetői is részt vettek.
A közbeszerzési eljárás során nyertes ajánlattevőnek hirdették ki a gazdasági társaságot is, mellyel a költségvetési szerv vállalkozási keretszerződést kötött.
A keretszerződés megkötését követően a nyertes cég megkezdte az érintett sírkertben, temetőben a fenntartási munkálatokat, azonban ezeket a munkálatokat a piaci árhoz képest túlárazták.
A tervezett munkákon kívül a nyertes cég eseti megrendelések alapján is végzett munkákat, ezek a munkák azonban vagy indokolatlanok, vagy a piaci árnál lényegesen magasabbak voltak. A túlszámlázás és megrendelések célja, hogy a központi költségvetési szerv pénzeszközei a nyertes gazdasági társasághoz kerüljenek.
2017. és 2020. év között négy éven keresztül a költségvetési szerv főigazgatójának irányításával több, mint 2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a vádlottak.
A későbbiekben a megbízott cég a munkákat fiktív szerződésekkel tovább számlázta különböző cégeknek, melyek vezetői ezen összegeket visszajuttatták a költségvetési szerv vezetője részére. Az ügyészség a költségvetési szerv érintett vezetőit, a nyertes cég vezetőjét hűtlen kezelés bűntettének minősített esetével, vesztegetés, vesztegetés elfogadásának bűntettével, míg a többi vádlottat pénzmosás bűntettével vádolja.
Címlapképünk illusztráció. Fotó forrása: Unpslash.com. | Kétmilliárd forintot zsebeltek be túlárazott, felesleges temetői munkákkal | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 18 személlyel szemben | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/ketmilliard-forintot-zsebeltek-be-tularazott-felesleges-temetoi-munkakkal-262536 | 2023-10-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt felsővezetője és több társa ellen korrupció miatt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
A vád „bűnszövetségben, üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette”. A NAV volt felsővezetője állítólag pénzt fogadott el azért, hogy egy céget érintő eljárásokról információkat adjon ki. | Lekapcsoltak egy korrupt NAV-os vezetőt | Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt felsővezetője és több társa ellen korrupció miatt. Helyi debreceni vállalkozóknak súgott a felsővezető. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/lekapcsoltak-egy-korrupt-nav-os-vezetot-262500 | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Még szeptember végén kérdezett rá Vadai Ágnes, a DK alelnöke arra, hogy indul-e nyomozás, eljárás, vizsgálat, illetve milyen intézkedések történtek a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szállal kötődő IT-s cég, a Hunguard Kft. ügyében, amelyről azt írtuk, hogy azt már évek óta az éppen jókor változó jogszabályok tartják a csúcson.
A kérdéseket ugyan feljelentésként értékelte Polt Péter legfőbb ügyész, és továbbította azokat a Készenléti Rendőrség Nyomozó Irodának, ám az bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést – áll Polt Péter Vadai Ágnesnek megküldött írásbeli válaszában.
A Hunguard nem a NER szülötte, a céget már 1990-ben megalapították, de a jelentősebb eredményei 2010 után érkeztek. A cég ugyanakkor hét éve gyakorlatilag egyedüliként végezheti a pénzügyi szervezetek informatikai tanúsítását, köszönhetően annak, hogy a jogszabályok rendre úgy alakulnak, hogy annak csak ők felelnek meg, és éppen akkor változnak, amikor már pont más is szóba jöhetne. Idén júliusban szép csendben úgy módosultak a szabályok, hogy évekre elzárták a konkurencia útját. | Nem indult nyomozás a Rogán-közeli cég ügyében, amit a pont jókor változó jogszabályok tartanak a csúcson | Még szeptember végén kérdezett rá Vadai Ágnes, a DK alelnöke arra, hogy indul-e nyomozás, eljárás, vizsgálat, illetve milyen intézkedések történtek a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szállal kötődő IT-s cég, a Hunguard Kft. ügyében, amelyről azt írtuk, hogy azt már évek óta az éppen jókor változó jogszabályok tartják a csúcson. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/16/rogan-feltalalotars-ceg-feljelentes-nyomozas | 2023-10-16 16:23:02 | true | null | null | Telex |
Az önkormányzati tulajdonban lévő Óbudai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja lett Szikora Linda, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs felelős államtitkár felesége, tudta meg az rtl.hu.
Értesüléseinket az ellenzéki vezetésű önkormányzat is megerősítette, kérdésünkre közölték, hogy
Szikora Linda az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja, a Fidesz delegálta dr. Balogh Péter helyett. A delegálás alapján a képviselő-testület választotta a zrt. igazgatósági tagjává. Nincs konkrét területe, és bruttó 200 ezer forint/hó díjazásban részesül.
Az Óbudai Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzati tulajdonú lakóépületek, üzlethelyiségeket kezeli, értékesíti, üzemelteti a piacokat, illetve az ingatlanvagyonnal kapcsolatos műszaki, szakértői, nyilvántartási feladatokat látja el.
Puskás Péter, az óbudai Fidesz frakcióvezetőjének előterjesztéséről az április 27-i képviselő-testületi ülésen, zárt ülésen szavaztak. A döntés egyhangú volt: a jelenlévő 20 képviselő mindegyike igennel voksolt. Az óbudai képviselő-testületben 22-en vannak: heten fideszesek, tizennégyen az ellenzéki összefogás pártjaiban politizálnak, egy képviselő pedig független.
Ez az jelenti, hogy a kormánypárti képviselők egy ilyen kinevezést önmagukban nem tudtak volna keresztülvinni.
Egyes önkormányzatoknál az ellenzékben, kisebbségben lévő pártoknak is biztosítanak helyet az önkormányzati tulajdonú cégek vezetőségében, felügyelőbizottságában. Ez egy gesztus, amivel egyes helyeken élnek, vélhetően a Kiss László DK-s politikus vezette Óbudán is erről lehet szó.
Bár Kovács Zoltán felesége nem tartozik a nyilvánosságban sokat szereplő politikusi házastársak közé, 2021-ben a 24.hu írta meg, hogy üzlettársa, Kovács Róbert milliókat kapott az emlékezetes vadászati kiállítást szervező cégtől úgy, hogy éppen a férje felelt a rendezvényért kormánybiztosként. A vadászati kiállításra közvetlenül 17 milliárd forint közpénzt költöttek el:
Szikora Linda nem szólalt meg nyilvánosan a vadászati kiállítás ügyében, ahogyan akkor sem, amikor megírták a férje és Orosz Barbara médiaszemélyiség közötti intim üzenetváltásokat. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást, amelyet lezártak. Kovács Zoltán maga is azt mondta, hogy feljelentést tesz, ettől végül elállt.
Szikora Linda férjéhez hasonlóan kormánypárti politikus, igaz, sokáig nem lehetett róla ilyen minőségében hallani. Most azonban úgy tűnik, terveznek vele valamit:
a Fidesz III. kerületi szervezetének szeptemberi tisztújításán ugyanis Bús Balázs elnök alelnökének választották.
Ennek ellenére nincsen Facebook-oldala, számos párttársával ellentétben férje sem oszt meg közös képeket a közösségi médiában, sem az MTI-ben, de még a Fidesz óbudai szervezetének honlapján sem találtunk róla fotót. Cikkünk írásakor a III. kerületi Fidesz elnökségének minden tagjáról volt kép honlapjukon, kivéve Szikora Lindáról. Sőt: céges papírokban szereplő címe sem óbudai, és nem is budapesti. Ráadásul cégadatok szerint férjével még csak nem is egy megyében élnek.
Alpolgármesteri asszisztensből vezető
Szikora Lindának van múltja a politikában, még ha az utóbbi években nem is szerepelt a nyilvánosság előtt. 2006-ban a Fővárosi Közgyűlés tagja lett úgy, hogy ehhez Tarlós István segítsége kellett. A korábbi főpolgármester a Magyar Narancsnak ismerte el, hogy a Fidesz fővárosi listájára az ő kérésére került fel Szikora Linda. „Annyi valóban igaz, hogy az óbudai külső választókerületből senki nem szerepelt a fővárosi listán, én viszont szerettem volna, ha valaki képviseli a körzetet. Így kapott befutó helyet Szikora Linda, aki az alpolgármester asszisztense, és három diplomája van” – mondta Tarlós István, aki 2010-ben már Szikorát küldte maga helyett arra a főpolgármester-jelölti vitára, ahol a kerékpározásról volt szó. A vitáról csak ilyen felvételt találtunk, ezen Szikora érvei meghallgathatók:
2015-től a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-nél dolgozott, egy nyilvános dokumentum szerint a Bálna projektigazgatójaként. 2019-ben a közgyűlés az államnak adta el a rendkívül problémás, leginkább fideszes rendezvények és néhány forgatás helyszínéül szolgáló épületet. A Tarlós István vezette főváros ekkor már jó ideje gazdát keresett:
Úgy tűnik, az eladás nem érintette Szikora Linda karrierjét, akit 2021-ben a Bálna igazgatójaként lett a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kulturális Fesztiválok Kollégiumának tagja, az NKA 2021-es beszámolója szerint egészen 2024 végéig. Hogy jelenleg is van-e széke a Bálnában, nem lehet tudni, az épületben a 175 éves a Magyar Honvédség című kiállítást helyezték el, a honlapjukon pedig nem kötik a kíváncsiskodók orrára a közérdekű információkat, csak a kiállítással összefüggésben. Az viszont biztos, hogy a Bálnában az eladás után is szívesen tartottak kormánypárti eseményeket, tavaly és idén is ott tartották a CPAC nevű, konzervatívnak nevezett rendezvényt. Hogy idén mit mondott a Bálnában Orbán Viktor, itt megnézheti: | Kovács Zoltán felesége közpénzes megbízást kapott, ellenzéki kerületben tért vissza | Az önkormányzati vagyonkezelőnél került be az igazgatóságba Szikora Linda, akit nemrég a Fidesz III. kerületi szervezetének tisztújításán Bús Balázs elnök alelnökének választottak. Szikora korábbi üzlettársa milliókat kapott a vadászati kiállítást szervező cégtől úgy, hogy a rendezvényért kormánybiztosként éppen a férje, Kovács Zoltán felelt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/16/kovacs-zoltan-felesege-szikora-linda-fidesz-obuda | 2023-10-16 16:26:00 | true | null | null | Rtl.hu |
RAC Antidrone Zrt. néven drónvédelmi technológiai társaságot alapít a 4iG Nyrt., a 4iG csoporthoz tartozó Rotors & Cams Zrt., valamint Jászai Gellért magántőkealapja, az iG TECH – közölte a távközlési vállalat az MTI-vel október 2-án, hétfőn.
A 4iG várakozásai szerint a jövőben jelentősen növekedhetnek a piaci igények a drónok kontrollját biztosító precíziós technológiák iránt. Az RAC Antidrone autonóm repülésre képes eszközök ellen kínál légtérellenőrző és légtérvédelmi megoldásokat az ipari, közlekedési, a védelmi és civil szférának – írták.
Nem kellett sokat várni – konkrétan két napot –, és a 4iG várakozásai valóra váltak. A kormány ugyanis rendeletben hatalmazta fel a honvédelmi minisztert, hogy drónelhárítási rendszer telepítésére és működtetésére kötelezhessen minisztériumokat, központi állami szerveket és bármilyen magyarországi céget.
A kötelezett szervezeteknek védelmi tervet is kell készítenie, a költségeket is nekik kell megtéríteniük. Ha valami nem szabályszerű, akkor bírságot is kiszabhatnak. A rendelet szerint az egész eljárást az első adat keletkezésétől kezdve 30 évig titkosítják.
A rendelet szerint minderre az ukrajnai háború, valamint annak magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében van szükség. | A kormányközeli 4iG drónvédelmi céget alapított, majd a kormány bevezette a kötelező drónvédelmet | A 4iG növekvő „piaci” igényekre számít. A cég egyébként azt közölte: a címben szereplő két esemény között nincs összefüggés, a kormány terveiről ők is csak a sajtóból értesültek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231004_A_kormanykozeli_4iG_dronvedelmi_ceget_alapitott_majd_a_kormany_bevezette_a_kotelezo_dronvedelmet | 2023-10-04 09:39:00 | true | null | null | HVG |
Több mint hatmillió forintot kér vissza Budapesti Közművel Láng Zsolttól, mert annak ellenére, hogy Felügyelőbizottsági tag volt a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő társaságokban, elmulasztotta a tisztséggel járó, jogszabályban rögzített feladatainak teljesítését – derül ki a Budapesti Közművek felhívásából.
Láng Zsolt, a volt fideszes országgyűlési képviselő, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa 2019 decembere és 2022 májusa között a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.-ben, majd később a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-ben volt felügyelőbizottsági tag. A társaságok azonban azt állapították meg a jegyzőkönyveikből, hogy Láng több esetben nem jelent meg a bizottsági üléseken, sokszor késve érkezett, valamint a napirendi pontok érdemi tárgyalása előtt távozott. Ez alapján arra jutottak, hogy a képviselő a két és fél éves időszakban a Felügyelőbizottsági ülések közel felén nem dolgozott. Ennek ellenére felvette a neki járó pénzt: összesen 6,17 millió forintot.
A társaság azt írja, megértik, hogy elfoglalt politikusként nem tudott időt szánni arra, hogy havi egy alkalommal megjelenjen az üléseken. Ugyanakkor azt gondolják, hogy Láng nem az a fajta ember, aki úgy veszi fel a fizetését, hogy nem dolgozott meg érte.
„Joggal feltételezhető, hogy Láng Zsolt úr nem várhatja el a foxi-maxi jelleggel, munka nélkül általa felvett adófizetői közpénzt.
A képviselő úrtól beérkező teljes összeget a köztisztasági dolgozóink munkafeltételeinek további javítására fogjuk fordítani” – teszik hozzá. Arra is felhívják a képviselő figyelmét, ha 8 napon belül nem történik meg a tranzakció, akkor kénytelenek lesznek jogi lépéseket tenni.
Hasonló játszódott le néhány nappal korábban, csak akkor a Budapesti Közművek Zrt. vezérigazgatójának, Mártha Imrének járó prémiumot nehezményezte Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis ezt szóvá is tette egy Facebook-posztban, amiben 8-10 milliós jutalomfalatról és a főváros kasszáját kipakoló Gyurcsányról írt. A fővárosi cég korábban a Telexnek azt írta, a vezérigazgatónak járó prémium nem eseti döntés alapján történt, annak mértékét a munkaszerződés rögzíti, és feltételei vannak.
Az üggyel kapcsolatosan kérdéseket küldünk Láng Zsoltnak, amennyiben válaszokat kapunk, cikkünket frissítjük. | 6 millió forintot követel a Budapesti Közművek Láng Zsolttól | Több mint hatmillió forintot kér vissza Budapesti Közművel Láng Zsolttól, mert annak ellenére, hogy Felügyelőbizottsági tag volt a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő társaságokban, elmulasztotta a tisztséggel járó, jogszabályban rögzített feladatainak teljesítését – derül ki a Budapesti Közművek felhívásából. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/13/lang-zsolt-felugyelobizottsagi-tag-budapest-kozmuvek-6-millio-forint-martha-imre | 2023-10-13 16:53:00 | true | null | null | Telex |
Irodai fotók mutogatásával, számítógépes mappák és fájlok létrehozásának firtatásával telt a Schadl–Völner-per csütörtök délelőtti tárgyalása. Ki hozta létre? Ki írt bele? Ki módosított? – ezek a kérdések hangoztak el egymás után a koronatanúnak nevezett F. Vivien felé, akit már többedik alkalommal hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós perében. A válasz pedig általában a „nem tudom” volt. Később Schadl védője kérdezte arról a tanút, hogy pontosan milyen kapcsolat volt Schadl és Völner között, és egyáltalán látta-e, hogy a pénzek mozogtak a két ember között.
Völner szokás szerint otthonról jött a bíróságra csütörtökön, míg Schadl Györgyöt bilincsben vezették be, ő ugyanis letartóztatásban van. A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette. Ő volt az, aki a „Házipénztár” és az „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését is. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú.
A csütörtöki tárgyalás eleje fotók mutogatásával telt. Ezek Schadl budaörsi irodájáról készültek. Az egyik képen a végrehajtói kar volt elnökének faragott íróasztala volt látható, rajta egy laptop, amellett pedig egy nagy csupor Nutella. Egy másik kép egy barna páncélszekrényt ábrázolt, mellette a földön bontatlan alkoholos üvegek. F. Vivien szerint ez az a bizonyos páncélszekrény, amiben elég nagy volt a pénzmozgás – innen mentek kifelé a kenőpénzek, köztük a Völner Pálnak csurgatott milliók, de ide kerültek autókulcsok, valamint Schadl ékszerei és családi vagyonnyilatkozatai is.
A fotók bemutatása után a délelőtt jelentős része azzal ment el, hogy arról kérdezgették a tanút, ki hozott létre milyen számítógépes mappát az irodai asztali számítógépen, vagy egy mappában ki hozott létre milyen fájlt és Excel-táblázatot, F. Vivien pedig rendre úgy válaszolt: nem tudja, nem emlékszik.
„Ki hozta létre az asztalon belül a saját elnevezésű mappát?” – kérdezték például, de a tanú nem tudta. Találtak még például drsgyprivat és vivien elnevezésű mappákat, viktor és viktor2felev elnevezésű Excel-táblázatokat is, de a tanú egyikről sem tudta megmondani, ki hozta ezeket létre, ami azért érdekes, mert ezek az ő irodai munkagépén voltak.
Barátunk, Völner Pál
A tárgyalási nap második felében Schadl György védője, Morvai Attila kérdezte a tanút. F. Vivien előbb arról beszélt, hogy a korrupciós perben őt az ügyészség hivatali vesztegetés bűntettében bűnsegédlettel vádolta, de egy vádalkuban azt mondták neki, ha nem működik együtt, rácsok mögé fog kerülni. F. Vivien nemcsak asszisztált Schadl védelmi pénzek beszedésére épülő hálózatához, de maga zsarolt meg és szervezett be egy végrehajtót, akinek aztán a nyeresége háromnegyedét elvették. Ő pedig nem akart börtönbe menni, ezért rögtön beleegyezett a vádalkuba – így lett belőle csak tanú az ügyben, nem pedig gyanúsított.
Azt eddig nem lehetett tudni, az ügyészségre szállítása utáni három órában mi történt. A nyomozati iratok szerint délután ötkor vitték be az ügyészségre, de a meghallgatását csak este nyolckor kezdték el. Erről a holtidőről is kérdezték csütörtökön. F. Vivien viszont annyit mondott, úgy emlékszik, „az eljárás elmagyarázása” történt ezekben az órákban, meg arról kérdezték, mit tud elmondani a Schadl György ellen felmerült kérdésekben.
A vádalku aláírásának körülményeire sem emlékezett tisztán, annyit tudott mondani, két ügyész volt jelen, az alku szövegezéséről pedig ezt mondta: „Úgy éreztem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ennek a megállapodásnak a szövegét az én kívánságom szerint módosítsák”.
Újra érintették azt, hogy F. Vivien szerint Völner Pálra Schadl barátunkként hivatkozott, és Völner nevére „nyilván felkapta a fejét, ha már a hírekben szerepelt”.
Arról a vádról, hogy Schadl Györgytől továbbmentek a milliók Völner Pálnak, a tanú most ezt mondta: „Az összeg rendeltetéséről egyetlen tudomásom Schadl Györgytől származott, én ezt tényként kezeltem”. A pénzek átadását sosem látta személyesen, de a tranzakciókat „nem gondoltam, vagy vélelmeztem. Nekem arról volt tudomásom Schadl György elmondásából, hogy ezeknek az összegeknek a célja, hogy azokat átadja Völner Pálnak”. Azt most sem tudta megmondani, hogy egyébként ha Schadl adott át Völnernek pénzt, akkor egyáltalán ezt miért tette.
A sofőr és a táblázata
F. Vivien korábbi vallomásaival megegyezően most is arról beszélt, mellette Schadl sofőrje, M. Viktor is bizalmasa volt a végrehajtói kar volt elnökének, és „olyan dolgokról volt tudomása, amiről nem kellett, hogy minden alkalmazottnak tudomása legyen”. M. Viktor szintén a vádlottnak padján ül, mert a vád szerint ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy „valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”. A sofőr tagadja a vádakat.
A sok táblázatban, amit korábban említettek, volt egy viktor nevű is, ebben egy havi találkozók, havi elszámolás nevű táblázattal. F. Vivien szerint ezt a táblázatot M. Viktor vezette, és ebben azokat a pénzeket tüntette fel, amik Schadltól mentek a végrehajtóknak. A vád szerint hét végrehajtó Schadl György segítségével úgy került pozícióba, hogy vállalta: a leendő végrehajtói irodája nyereségének egészét vagy egy részét visszaadja Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Hétből hat végrahajtó már beismerte a bűnösségét, ezzel pedig azt, hogy igaz, amit a vád állít. A sofőrt egyelőre nem hallgatta meg a bíróság, most sem kérdeztek tőle semmit.
F. Vivient még a nyári szünet előtt kezdte el meghallgatni a bíróság. Eddig úgy vallott, hogy Schadl és Völner gyakran találkozott. Volt, hogy az Igazságügyi Minisztériumban, máskor a végrehajtói kar volt elnökének irodájában, ahol kettesben beszélgettek. Állítása szerint Schadl egyre többet kért a pénzért kinevezett végrehajtók irodáinak osztalékaiból, azokból pedig Völner Pálnak adott tovább.
Olyan is volt, hogy F. Vivien fehér jelöletlen borítékba tette a Schadl által meghatározott összeget, ami ment tovább „barátunknak”, Völner Pálnak. A neki csurgatott pénzeket állítása szerint egy pendrive-on lévő külön táblázatban kellett vezetnie. Ez a pingvines pendrive elő is került a legutóbbi tárgyaláson. Ahogy Schadl asztali naptára is, amiben például ilyen feljegyzések szerepeltek: „Völner 12:30 Kossuth tér”, „Robi”, „Nagy Ádám”, „Trócsányi”, „Jeney”, „Varga Judit”, „2020. március 2. 11:30 Karmelita”, „Varju László”. | Egy csupor Nutella Schadl íróasztalán, számítógépes mappák utáni nyomozás | Irodai fotók mutogatásával, számítógépes mappák és fájlok létrehozásának firtatásával telt a Schadl–Völner-per csütörtök délelőtti tárgyalása. Ki hozta létre? Ki írt bele? Ki módosított? – ezek a kérdések hangoztak el egymás után a koronatanúnak nevezett F. Vivien felé, akit már többedik alkalommal hallgatott meg a bíróság a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós perében. A válasz pedig általában a „nem tudom” volt. Később Schadl védője kérdezte arról a tanút, hogy pontosan milyen kapcsolat volt Schadl és Völner között, és egyáltalán látta-e, hogy a pénzek mozogtak a két ember között. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/12/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-gyanu-birosag-targyalas-koronatanu-titkarno-meghallgatas-per | 2023-10-12 17:02:00 | true | null | null | Telex |
Iváncsán az SK Innovation új akkumulátorgyára a próbaüzem során a határértéket bőven meghaladó zajszennyezést produkált, cég a zajvédelem kiépítésével október végéig ígérte a probléma orvoslását, a működést azonban nem függesztette fel a szabálysértés ellenére – írja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek párt tagja, Facebook-bejegyzésében, Molnár Tibor iváncsai polgármester posztjára hivatkozva.
A polgármester szerint „érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a gyár előbb kezdi meg a próbaüzemet, mint hogy kiépítené a normális működéshez szükséges zajvédőt, rázúdítva ezzel lassan két hónapja a falura a megengedett határértéknél jóval magasabb zajszennyezést”. A cég az önkormányzathoz eljuttatott nyilatkozatában azt az ígéretet tette, hogy október végéig a zajvédelem kiépítésével orvosolja a problémát.
„Hogyan lehetséges egyáltalán a gyár működése megfelelő zajvédelem nélkül? – teszi fel a kérdést Jávor Benedek. – Miért lehetséges Magyarországon egy szennyező gyár üzemelése egy ígéret fejében, hogy majd később megoldják a problémát? Miért nem állíttatja le a hatóság azonnali hatállyal a jogsértő működést?”
Jávor úgy véli, mindez azért történik így, mert ez a kormány szándéka, amit már jogszabályba is foglalt a szennyezést lehetővé tévő kormányrendelet formájában. A politikus szerint a rendeletről hiába állították, hogy csak a Dunaferre vonatkozik majd, a szabály megfelelő szűkítése azóta sem történt meg.
A politikus vélhetően a „Lex Akkugyár” néven elhíresült rendeletre utal, amellyel a már működő kohászati üzemnek akart kedvezni a kormány, mindenkinek nem. Az akkugyáraknak meg főleg nem – legalábbis már akkor ezt állította az Energiaügyi Minisztérium.
A szeptember 21-én megjelent kormányrendeletről ugyanis már két nappal később a szaktárca is elismerte, hogy „félrement”, és akkor azt ígérték, hogy a következő héten módosítják is, ami viszont máig nem történt meg.
Ami azért is komoly probléma, mert a jogszabály egyértelműen felpuhítja a szennyező, és jogszabályellenesen működő gyárakkal szembeni szankciós gyakorlatot, mivel leegyszerűsítve arról szól, hogy szabálysértés esetén büntetés helyett írásban vállalhatják, hogy majd megoldják a helyzetet, de addig sem lehet súlyos szankciót kiszabni rájuk, például nem zárhatják be az üzemet.
Mindezek miatt a Párbeszéd – Zöldek párt október 13-ára tüntetést szervez a legutóbbi akkuüzemi balesetet produkáló szigetszentmiklósi SungEel létesítményhez. Felhívásuk jelmondata: Magyarország ne legyen akkumulátorgyarmat! | Hiába állapított meg szabálysértést a hatóság, nem állították le az iváncsai akkumulátorgyárat | A megengedettnél nagyobb zajszennyezést mértek a létesítménynél. Miért nem állíttatja le a hatóság azonnali hatállyal a jogsértő működést? A „Lex Akkugyár” módosításáig vélhetően erre nemigen van lehetősége. | null | 1 | https://hvg.hu/zhvg/20231006_Ivancsa_ivancsai_akkumulatorgyar_akkumulatorgyar_szennyezes_Lex_Akkugyar_Javor_Benedek_Molnar_Tibor_polgarmester_Energiaugyi_Miniszterium | 2023-10-06 19:26:00 | true | null | null | HVG |
2023.10.08. 08:30
A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják. | Vannak, akik kaszálnak a Tungsram bedőlésén, az adófizetőknek viszont tízmilliárdokba kerül | A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231008_hvg_tungsram_gazdasag_felszamolas_csod_ge_eximbank_jorg_bauer_cseng_a_kassza | 2023-10-08 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte. | Öntözési közösséget alapítottak Mészárosék, nekik is jut az állami 17 milliárdból | Mészáros Lőrinc Fejér megyei cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. a térség másik nagybirtokosa, Antalffy György Agroavena Kft.-jével fogott össze. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231012_hvg_banyavolgyi_ontozesi_kozosseg_meszaros_vizet_fakaszt | 2023-10-12 12:20:00 | true | null | null | HVG360 |
Határon történt korrupciós bűncselekmények miatt folytat nyomozást két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a hatóság csütörtökön az MTI-t. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elfogott rendőrök, illetve pénzügyőrök áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek a nagylaki határátkelőhelyen. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket megszegték.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, ezekkel összefüggésben pedig öt hivatalos személyt fogtak el. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki őket gyanúsítottként.
A gyanúsítottakat a nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaival együttműködve, egy több helyszínes akció keretében fogták el. A házkutatások során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját. A nyomozás adatai szerint több alkalommal is megvalósult hasonló korrupciós eset, ennek vizsgálata a nyomozás tárgyát képezi - tudatta az ügyészség. „A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek” – olvasható a közleményben. | Hivatali vesztegetés miatt folyik nyomozás két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben | Határon történt korrupciós bűncselekmények miatt folytat nyomozást két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a hatóság csütörtökön az MTI-t. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elfogott rendőrök, illetve pénzügyőrök áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek a nagylaki határátkelőhelyen. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket megszegték. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hivatali-vesztegetes-miatt-folyik-nyomozas-ket-penzugyorrel-es-harom-rendorrel-szemben-145818 | 2022-09-15 18:15:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése az egyes közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogok veszélyhelyzet idején történő gyakorlásáról. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint a veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet idején létrehozott Operatív Törzs – ideértve a munkacsoportját is – feladat- és hatáskörébe tartozó döntések előkészítését szolgáló adatok nem nyilvánosak.
A rendelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek arra a paragrafusára hivatkozik, amely szerint ezek az adatok a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak. A megismerésükre vonatkozó igény
akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.
A rendelet szerint az Operatív Törzs döntéseinél készített, rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adattal (különösen a döntést előkészítő jegyzet, feljegyzés, beszámoló, jelentés, jegyzőkönyv adatai) összefüggésben indult közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az adat az iratokhoz nem csatolható, arról másolat nem készíthető, az – legfeljebb az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges mértékben – kizárólag az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségében tekinthető meg.
A rendelet hétfőn 23 órakor már hatályba is lépett, és a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A kormánynak egyébként immár több (például nemzetbiztonsági, gazdaságvédelmi, aszály veszélyhelyzeti) operatív törzse is van. | Közlöny: Tíz évig titkolózhat egy operatív törzs | Több is van immár, de a szabály közös, 2032-ban kerülhet nyilvánosságra, milyen adatok alapján született meg egy-egy döntés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/09/20/kozlony-veszelyhelyzet-titok-operativ-torzs/# | 2022-09-20 18:27:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani.
A feltalálóként elhíresült, polgármestersége alatt a belvárosi ingatlanok mutyizása kapcsán reflektorfénybe került, a Schadl-ügyben és számos visszaélésben értinett Rogán Antal éves 446 milliós fizetése nem meglepő. A 444.hu számolt be arról, hogy 2021-ben 408 millió forintot fizetett ki a két társával 2015-ben bejegyezett, elektronikus-aláírási technológia használat után a Mobilsign Kft.
A találmány újdonság értékét többen kétségbe vonták, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott az ügyben. Összesen már 881 millió forint jutott így Rogánhoz, aminek gazdasági és műszaki racionalitását is többen megkérdőjelezték. A hasznosítási díjon felül 38 millió forint bevétele volt még a miniszternek, ami megegyezett országgyűlési képviselőként és miniszterként kapott fizetésével.
A legjobban kereső minisztert Süli János követte tavaly a toplistán, aki már azóta kilépett a kormányból. A paksi bővítésért felelős államtitkár éves fizetése 73,2 millió forint volt, így nála már csak 6 millió forint jutott egyéb forrásból.
A kormányzatok szja-bevallásának nyilvános adatai és juttatásait is meg lehet találni a kormányzati portálon. A keresőben ehhez be kell írni a politikus nevét, és kézzel írt, szkennelt pdf-ekből ugyan, de hozzájuthatunk az adatokhoz.
A pdf-eket is lehetne ugyan számítógépen kitölteni, de ez van nem megy a kormánytagoknak, vagy szándékosan nehezítik az adatok megosztását. A fenti grafikonhoz és az elemzésekhez 129 db pdf-et kellett lementeni és az adatokat kigyűjteni. A nyilatkozatok tartalma mellett a hazai oktatási színvonalról is képet alkothattunk. Számos kormánytagnak láthatóan nehézséget okoz a dokumentumok kitöltése, hogy a kockába beleférjen a szöveg. Különösen az innovációs miniszterként a pdf-et számítógépen kitölteni képtelen Csák János esete érdekes – bár a közröhej tárgyává vált Power Point prezentációja után ez talán nem is meglepetés.
Ráadásul ma már digitális dokumentumokat igen egyszerűen elektronikusan alá lehet írni. Sőt, a magyar államnak erre saját, egyszerűen használható és nemzetközi szinten is kifejezetten előremutató szolgáltatása is van, amit mi is is bemutattunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnakMinden magyar állampolgárnak ingyenes és könnyen elérhető elektronikus aláírási lehetősége van, ami nem csak állami ügyintézésre alkalmas, hanem akár szerződéseket is lehet vele kötni a fotelből.
Az is feltűnő a listát vizsgálva, hogy nagyvállalkozóként Szalay-Bobrovniczky Kristóf milyen kevés jövedelemhez jutott minisztersége idején. Minisztersége előtt még Andy Vajna kaszinóit Garancsi Istvánnal együtt „megöröklő” Szalay-Bobrovniczky emellett a Dunakeszi Járműjavítóban is tulajdonos volt, A kaszinó-biznisz 1,6 milliárdos osztalékát már miniszterként vette fel 2022 nyarán a 2021-es nyerségből. Így jövőre már az utolsók közül jó eséllyel az első helyre fog katapultálni ezen a listán.
A toplistán a harmadik helyen a tavalyi év során még a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) vezető Vitézy Dávid állt 68 millió forinttal. Vezérigazgatóként és felügyelőbizottsági tagként havi bruttó fizetése két és félmillió forint volt, így az éves jövedelme 30 millió forint lett volna. A nagyobb bevétel feltehetően a tavalyi év során örökségből származott.
A negyedik helyezett Vágujhelyi Ferenc, az adóhatóság vezetője. A NAV közérdekű adatai között nem lehet a fizetését megtalálni, így nem lehet tudni, hogy a havi átlagosan 5,2 milliós fizetés mekkora része származik az állami szervtől – a vezetői fizetéseket ugyanis csak az állami vállalatoknak kell közzétenni. A karrierjét kisebb megszakításokkal az államigaztásban töltő Vágujhelyi Ferenc jelentős ingatlanvagyonnal és egy kisrepülőgéppel is rendelkezik – írta meg korábban az Mfor vagyonnyilatkozata alapján.
Ötödik Takács Péter a 60 milliós éves fizetésével – amit vélhetően az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként keresett meg. Az erősen alulfinanszírozott egészségügyben, ahol Európában példátlanul alacsony az ápolók fizetése ez igen nehezen érthető bőkezűség. A közérdekű adatokból nem tudni, hogy mekkora összegű juttatást kapott itt, de a 2022-től vállalt egészségügyi államtitkári munka jelentős anyagi áldozattal járhat az éves szja-bevallás alapján.
Nagy Márton számára is jelentős visszalépés lenne a korábbi bérek alapján a miniszterkedés: a 2021-es 55 milliós bevételéhez képest sem jár azonban jobban, mert ő 5 millió forintos havi bért kap. Őt Lázár János követi, akinek havi 4,6 milliós bevétele magasabb, mint mostani 2,6 milliós miniszteri fizetése.
Nehéz olyan szereplőt találni, akinek jelentős anyagi előrelépés a kormányzati munka: jellemzően korábban is jól fizető állami hivatalokból kerülnek ki az Orbán-kabinet tagjai. Elképesztően ritka a versenypiaci tapasztalat, különösen érdemi vezetői háttérrel. Lánszki Regő Balázs, Lázár államtitkára önéletrajza szerint az utóbbi években nem dolgozott állandó munkahelyen. 3,6 milliós szja-alapja mellett még 4,7 millió forintnyi kata-bevétele volt. Jó ütemben váltott az állami szférára – egyéni vállalkozását pedig június 24-én, talán már Parragh László kisvállalkozókat fenyegető nyilatkozataira megszüntette.
Minisztereknek sok, osztályvezetőknek kevés bér
A kormányzati vezetők fizetését a választások után sikerült jelentősen megemelni. Orbán Viktor nem szerénykedett, a saját miniszterelnöki fizetését 70 százalékkal emelte – így ma már képviselői tiszteletdíjával együtt 4,8 milliót vihet haza. A miniszterelnök szabad kezet kapott abbaan, hogy kinek mennyit ad – ezért is kereshet Nagy Márton közel kétszer annyit, mint a legtöbb, 2,6 milliót kereső minisztertársa.
Nehezen érthető, hogy miért kapnak ennyire eltérő fizetéseket miniszerek és államtitkárok, hiszen végső soron ugyanaz a munkakörük. De a kormányzat konzekvensen növelte 2010 óta a társadalmi különbségeket, például az egy kulcsú szja bevezetésével, a tanárok és egészségügyi dolgozók bérének alacsony tartásával, a minimálbér alatti közmunka rendszerével, így konzekvensnek mondható, hogy a kormánytagok sem kapnak ugyanannyi bért ugyanannyi munkáért.
Nem könnyű az álláshalmozások miatt követni, kinek és mennyi fizetés is jár. A költségvetési zárszámadási adatokból azonban 2020-ig – mivel a 2021-es még készül – pontosan látszik, hogy az egyes fizetési kategóriákban hogyan nőttek a bérek. A 2021-es és a 2022-es adatok alapján megbecsültük*mivel nem lehet minden kategóriában megismerni, pontosan kik kerülnek oda, ezért néhány példán keresztül a 2020-as fizetésekhez képest arányosan vettük figyelembe az emeléseket., hogy milyen átlagok várhatók.
Jól látható, hogy a
gazdasági megtorpanás idején, az energiaárak elszállásakor, 2022. júniusában sikerült a kormánynak egy olyan béremelést levezényelnie a saját vezetői számára, mely valószínűleg példa nélkülinek minősül.
Érdemes azonban azt is megnézni, hogy az átlagbér arányában hogyan alakultak a fizetések. Az idei emelés jóval magasabbra rakta a politikai felsővezetők javadalmat, ezek már elszakadtak a bruttó átlagbérek emelkedésétől, sőt, meghaladják azt. Az is feltűnő lehet, hogy a miniszterek keresték a legtöbbet, nem is a miniszterelnök és helyettesei.
A kormány ugyan magánál figyel arra, hogy ne maradjon le a bruttó bérek növekedéséről, de már a főosztályvezetők, helyetteseik és az osztályvezetők nem kapják meg ezt a figyelmet. Ettől függetlenül még ők is elég jól járnak, ha azt nézzük, hogy a pedagógusok, óvodapedagógusok bérét emelés helyett a szakképzett minimálbérhez csökkentette inkább a kormányzat.
A takarékoskodás nem csak a bérekben, de a szervezeti hatékonyságban is messze áll az Orbán-kormányoktól, folyamatosan növekszik a vízfej. Az alábbi grafikonon azt lehet követni, hogyan változott a vezetők száma. Az államtitkárok és helyetteseik, miniszterek száma 2020 és 2013 között 80 százalékkal emelkedett.
A főosztályvezetők, osztályvezetők és helyetteseik 6864 fős száma már önmagában egy nagyvállalatot kitenne, de ez az időszak során ugyan csökkent először, ma egy kicsit el is marad a 2013-as értéktől. Így feltehetően csak a kinevezések, pozíciók számának növelésével sikerült az elmaradó köztisztviselői béremelések mellett az arra érdemesre tartott kevesek bérét érdemben emelni.
A kormányzati (fő)osztályvezetők és -helyettesek bérére 2013-ban a GDP 0,134 százalékát költötte az állam, 2020-ban 0,127 százalékot. Eközben a politikai felsővezetők bére közel a duplájára, 0,1 ezrelékről 0,2 ezrelékre nőtt.
Százmilliós kedvezmény
Az Orbán-féle igazságtalan adópolitika jól tettenérhető a 79 miniszter és államtitkár, velük azonos fizetési kategóriába eső állami vezető adóbevallásán. Az összevont adóalapja 2,6 milliárd forint volt, amit annak 5 százalékával, 109 millió forinttal tudtak csökkenteni az ország legjobban fizetett vezetői.
A vezetők kevesebb mint fele, csupán 33 százaléka tudott szja-kedvezményt igénybe venni. A többségnek tehát vagy nincs gyermeke, vagy nem veszi igénybe utána a kedvezményt. Utóbbira jó példa
Rogán Antal, aki nem vesz igénybe szja-kedvezményt, így feltehetően Rogán-Gaál Cecília, volt felesége érvényesíti azt közös gyermekeik iránt.
A kedvezménnyel élőknél a szja-adóalap csökkentés a teljes bevételük 11 százalékát tette ki. Ez a 106 millió forint nem tűnik soknak, de az elképesztően alacsony, a garantált bérminimummal megegyező tanárbérek miatt összesen egy nagyobb iskolányi, 41 tanár fizetését teszi ki.
A legtöbb kedvezményt, 10,56 millió forintot Révész Máriusz és Magyar Levente kapta, de arányaiban így is Ágostházy Szabolcs Imre a nyerő, aki a teljes jövedelmének 37 százalékát tudta csökkenteni adózás előtt.
A pénzügyi tudatosságról is sokat elmond, hogy a kormánytagok nagyobbik fele nem él az szja-bevallásuk értelmében sem magánnyugdíj megtakarítással, sem egészségpénztári kedvezménnyel. | Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly | A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20220925/rogan-446-milliot-a-legszegenyebb-allamtitkar-4-millio-keresett-tavaly/ | 2022-09-25 18:53:00 | true | null | null | G7 |
Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.
A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.
Két sztori, egy trükk
A nyáron cikksorozatban mutattuk be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz leginkább közelálló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől. Az ország egyik leggazdagabb embere Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.
Az elmúlt négy-öt évben futott fel rendkívül látványosan a Soltút nevű építőipari cég is, amely jelentős részben állami megrendeléseinek köszönhetően öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el. A hatalmas nyereség azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította. A vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, akinek a nevét Pesty László filmrendező többször is említette nagy port kavaró interjúiban. Pesty ezekben a Lölő-klánról, zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.
A két történet látszólag független egymástól valójában azonban több ponton is összeérnek.
A tízmilliárdok olyan vállalkozóktól indultak, akiket korábban nem tartottak egyértelműen NER oligarcháknak.
A furcsa kifizetéseket megelőzően ugyanakkor elkezdett ömleni hozzájuk az állami pénz. Jellinek Dániel tízmilliárdos nagyságrendben üzletelt az állammal, és ugyanilyen nagyságrendben kaptak támogatást is a cégei*A Direkt36 korábban arról írt, hogy Jellinek Dániel résztulajdonában álló cégek összesen több mint 36 milliárd forintos támogatást nyertek a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programja keretében. Jellinek cégcsoportja ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az Appeninn tőzsdei ingatlancégbe való bevásárlásuk miatt lettek tulajdonosok több, támogatást elnyerő vállalatban is. Hozzátették azt is: a támogatásokról szóló pályázatok még azelőtt lezajlottak, hogy Jellinek 24 százalékos részesedést szerzett volna az Appeninnben. Emellett a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Banktól az elmúlt években 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe;. A Soltút pedig az elmúlt bő öt évben durván 150 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott.
A pénz olyan vállalkozók közelébe került, akik jóval erősebb kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, és így az állami döntéshozatalra is erősebb hatásuk lehet.
A pénz-, illetve vagyonáramlást mind a két esetben igyekeztek rejtve tartani, és ennek a legfontosabb eszközei Jellinek Dánielnél illetve a Soltútnál is az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvények voltak.
Sem a bíróság sem a NAV nem tudhatja ki a tulajdonos
Ahogy a korábbi cikkeinkben is jeleztük az osztalékelsőbbségi részvény egy olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. A gyakorlat önmagában nem ördögtől való, az üzleti életben nagyon sok dolog indokolhatja, hogy egy cég tulajdonosai ne részesedésük arányába osztozzanak a nyereségen, hanem aszimmetrikus módon. Rengeteg hazai vállalat élt is ezzel a lehetőséggel.
A fenti két eset azonban elég jól megmutatja: az osztalékelsőbbségi részvény arra is felhasználható, hogy elrejtse, ki is a tényleges haszonélvezője egy vállalkozás nyereségének.
Az ilyen papírok tulajdonosai ugyanis úgy zsebelhetik be a profit nagy részét (nem ritkán a 95-99 százalékát), hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
Az ilyen kisrészvényesek pedig gyakorlatilag minden nyilvános adatbázist kikerülhetnek.
Bár a törvény szerint bármilyen érdemi változás történik egy vállalatnál, azt jelezni kell a cégbíróság felé, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni. Sőt, 2021-ben egy vállalat a fővárosi törvényszéken harcolta ki, hogy a cégbíróság felszólítása ellenére se kelljen az alapító okiratában feltüntetnie az akkor belépő új tulajdonosát. A cégben természetesen vannak osztalékelsőbbségi részvények, amelyek (immár bírói jóváhagyással homályban maradó) tulajdonosa vagy tulajdonosai a nyereség 95 százalékát markolhatják fel.
Persze nem csak a cégbíróságon kell elvileg a részvényesekről számot adni: néhány éve a NAV is vezet egy nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról. Az adóhatóság számára ráadásul az adatokat a bankok szolgáltatják, így itt nem is a cégek döntenek arról, hogy kiadják-e tulajdonosaikat.
Igen ám, de a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot. A Soltútnál*Egészen pontosan a cég anyavállalatánál az S-Útvonal Zrt-nél. ehhez elég a részvények szűk 15 százalékát birtokolni, míg a Jellinek-Tiborcz sztori kulcsvállalatában a nyereség 99 százalékát kapta az, aki az összesen 500 részvényből mindössze kettőt megszerzett. A tulajdonosa titokban tartása érdekében a fővárosi törvényszékhez forduló vállalatnál pedig az új részvényes épp 24,95 százalékos részesedést szerzett, így
kilétét nem csak a cégbíróság, de a NAV felé sem kellett felfedni.
Ráadásul, ha a részvényeket kinyomtatják, akkor a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs is*A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve..
Teljesen egyértelmű tehát, hogy az osztalékelsőbbségi részvényeket egyre szélesebb körben használják a nagy bizniszek tényleges haszonélvezőinek elrejtésére. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy mennyire terjedt el ez a gyakorlat a kormányközeli vállalkozások körében, ezért különböző keresési módszerekkel több száz cég tulajdonosi struktúráját néztük át az elmúlt hetekben*Lapunk kérdésére az Opten készített egy gyűjtést, amelyben 130 osztalékelsőbbségi részvénnyel rendelkező vállalatot azonosítottak. Korábbi tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy ez a lista nem lehet teljes, aminek az a magyarázata, hogy konkrétan erről nem vezet teljes, kereshető adatbázist a cégbíróság sem, így a részvények megléte sok esetben csak az alapító okiratból derül ki. Ezért további több száz olyan vállalat dokumentumait néztük át, amelyeknél esélyesnek láttuk, hogy bocsátottak ki ilyen papírokat.. Ebből pedig az derült ki, hogy mostanra tényleg sok NER-es vállalat használja ezt az eszközt.
Több tucat olyan kormányközeli vállalatot találtunk, amely a közelmúltban bocsátott ki ilyen részvényt, vagy torzította el valamilyen más módon az osztalékfizetését.
A nagy többségüknél a speciális papírok tulajdonosai az osztalék 95-99,99 százalékára tarthatnak igényt, és a részvényeket kinyomtatták, ami, mint láttuk még inkább megkönnyíti a rejtőzködést.
Az érintett cégek jelentős része kisebb vagyonkezelő, de kifejezetten nagy, és ismert vállalatok is vannak közöttük. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.
Az osztalékcézár
Jellinek Dániel korábban egy interjúban maga is beszélt róla, hogy 300-400 vállalatot számláló cégbirodalmában előszeretettel használ osztalékelsőbbségi részvényeket. Akkor azt mondta, hogy ennek családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családja tagjai, ám azóta kiderült, hogy ez utóbbi biztosan nem így volt.
A lapunk által megírt történetben több olyan vállalata is szerepelt, amelyek osztalékelsőbbségi részvényekkel folyattak végig milliárdokat egy céghálón, hogy a pénz végül kikerüljön a Jellinek-birodalmon kívülre. Az abban a sztoriban érintett társaságokon kívül azonban még több mint 20 olyan vállalatot találtunk a csoportban, amely kibocsátott ilyen speciális papírokat.
A birodalom központi cége, az Indotek, illetve más, hosszabb ideje működő vagyonkezelők is éltek ezzel a lehetőséggel, de ezeknél transzparensnek tűnik a dolog: az elsőbbségi részvényért, csak kisebb (5 százalékos) részesedés jár az osztalékból, és a papírokat nem is nyomtatták ki.
Néhány éve azonban a cégcsoportban tömegével kezdtek megjelenni az olyan vállalatok, amelyekben nyomdai úton előállított osztalékelsőbbségi részvények vannak, és ezek a kifizetett profit legalább 95, de inkább 99 százalékára jogosítják fel birtokosukat. Sőt olyan társaságok is akadnak, ahol ez az arány 99,999 százalék. Ráadásul számos cégnél a részvénystruktúra rendkívül bonyolult, különböző típusú elsőbbségi részvényekkel. Néha annak ellenére is, hogy a vállalatok egyetlen tulajdonosa, elvileg maga Jellinek Dániel, így pedig semmi értelme nincs differenciálni a részvényekkel, hiszen így is úgy is minden jog és kifizetett osztalék őt illetné meg.
A vállalatok többsége egyébként az érintett az időszakban nem fizetett osztalékot, amelyik azonban mégis, ott milliárdokat értek a speciális részvények. A cégcsoport felépítését látva pedig jövőben bármelyik vállalattal előfordulhat, hogy milliárdos összeg folyik keresztül rajta.
Mészároséknél is van
Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége elsők között bocsátott ki osztalékelsőbbségi részvényt, még 2019-ben ám a Fejér B.Á.L. Zrt., abból a szempontból kilóg a sorból, hogy itt a kezdetektől tudni lehet kihez került a milliárdokat érő papír. A részvényt ugyanis maga Mészáros Lőrinc jegyezte le, jogot szerezve ezzel a kifizetett nyereség felére. Itt tehát szó sem volt titkolózásról, igaz a részvény kibocsátásának indoklása kifejezetten bájosra sikerült. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint ugyanis a felcsúti milliárdos lánya azzal vezette fel a döntést, hogy a
„társaság gazdasági szerepének növekedésére való tekintettel”
kívánják megemelni az alaptőkét. Majd eldöntötték, hogy Mészáros Lőrinc befizet 600 ezer forintot, ami a vállalat előző évi árbevételének nem egész 0,003 százalékát jelentette.
Ez a 600 ezer forintos befizetés azóta nagyjából 7 milliárd forintot hozott Mészárosnak, a jelentős részben állami megbízásokból élő Fejér B.Á.L. ugyanis az elsőbbségi részvény lejegyzése óta több mint 14 milliárdnyi osztalékot fizetett ki.
Szíjj László is átadta a nyereség közel felét
Szíjj László legfontosabb cége, az ország elsőszámú autópálya építője, a Duna Aszfalt lényegében az első adandó alkalommal megvariálta az osztalékfizetést speciális papírokkal. A cég 2020-ban alakult részvénytársasággá – ami logikusan feltétele, hogy részvényt bocsáthasson ki – és egyből öt különböző osztalékelsőbbségi részvénytípust vezetett be. Tette mindezt annak ellenére, hogy ekkor még csak egyetlen tulajdonosa volt, maga Szíjj László. Az elsőbbségi részvények birtokosa ugyan alig 3 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, ezért azonban a kifizetett nyereség több mint 45 százalékára tarthat igényt.
Később a Duna Aszfaltban megjelent egy új tulajdonos, és bár kilétét az alapszabályban nem fedték fel, a cég közgyűléseinek jelenléti íveiből kiderül, hogy ki lépett be Szíjj László mellé. Az új részvényes a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő lett, amely történetesen pont az osztalékelsőbbségi részvényeket szerezte meg. A papírokat egy szerződés szerint Szíjj László adta át vagyonkezelésre a Minervának – amelyről korábban is lehetett tudni, hogy hozzá köthető – ám ez nem jelenti azt, hogy ő is a haszonélvezője a részvények után járó pénznek. A bizalmi vagyonkezelő ugyanis egy speciális vállalkozás, ahol a vagyont átadó azt is meghatározhatja, ki legyen annak kedvezményezettje, azaz ki élvezhesse a hasznait. Ezt azonban jellemzően nem árulják el az érintettek. Mindenesetre
a Minerva feltűnése óta a Duna Aszfalt 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki, amiből legalább 4,5 milliárd az elsőbbségi részvények után járt.
Szíjj Lászlót kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna, miért tartotta fontosnak, hogy osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki a Duna Aszfalt Zrt, és ki a haszonélvezője jelenleg ezeknek, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Soltút 2.0
A Bayer Construct sikertörténete nagyon hasonlóan alakult, mint a bevezetőben is említett Soltúté. A két cég azonban nem csak ebben hasonlít: az osztalékelsőbbségi részvények is összekötik őket. A Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer még 2016-ban is csak szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlen gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már megközelítette a 60, a nyeresége pedig meghaladta 10 milliárd forintot: mind a kettő durván tizenötszörös növekedés hat év alatt.
Bár a Bayer Construct a kormányközeli építőipari cégek többségével ellentétben elsősorban nem állami megbízásokból, hanem a piacról él, a kiugró növekedésben így is komoly szerepe volt a folyamatosan erősödő NER-es kötődésnek. A csoport az előző években egyre többet üzletelt az állammal és közvetve vagy közvetlenül egyre több állami bevételhez jutott, miközben a cég tulajdonosa, Balázs Attila is egyre gyakrabban tűnt fel kormányközeli körökkel közös bizniszekben.
A tulajdonos-vezérigazgató egy interjúban maga nyilatkozta azt, hogy a Puskás Stadion szerkezetépítésének 40 százalékát ők végezték, azaz alvállalkozóként bedolgoztak a 190 milliárdos állami projektbe.
Tavaly nyáron a vállalat egyedi kormánydöntés alapján 6,6 milliárd forintos állami támogatást kapott (pdf) egy fürdőszoba összeszerelő-üzem létrehozásához.
Az idén pedig a csoport egyik cégétől vásárolta meg az állam 244 milliárd forintért egy olyan zuglói gigaberuházást, amely finoman szólva sem tűnik jó befektetésnek.
Miközben pedig a csoportba elkezdtek ömleni az állami már nem is tíz, hanem százmilliárdok, a Bayer Construct Zrt. osztalékának eltérítését is lehetővé tették elsőbbségi részvényekkel. A Soltúthoz hasonlóan itt sem konkrétan ez a vállalat, hanem az anyacége bocsátott ki ilyen speciális papírokat még 2020-ban, természetesen nyomdai úton*A Bayer Construct 75 százalékát birtokló Foreseen Zrt-ben már az alapításakor voltak osztalékelsőbbségi részvények. Ekkor a cég azonban még nem volt tulajdonos a Bayer Construct-ban, annak többségi tulajdonhányadát közvetlenül Balázs Attila birtokolta. A 75 százalékos részesedés 2021-ben került át a Foreseen-hez.. A kifizetett nyereség 50 százalékára jogosító mindössze két darab részvény azóta egy vagyonkezelő céghez került, amelynek részvénystruktúrája egy ideig szintén nem volt egyértelmű. Ennek tisztázására a jegybank szólította fel a vállalatot. Mindenesetre az elérhető adatok szerint a vagyonkezelő egyetlen tulajdonosa jelenleg maga Balázs Attila.
Balázs Attilát az osztalékelsőbbségi részvényt kibocsátó anyacégen keresztül kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy miért tette át a Bayer Construct jelentős részét ebbe a vállalatba, és miért tartotta fontosnak, hogy a társaság osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki, illetve ki a végső tulajdonosa ezeknek a részvényeknek, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Pénz a pokolból
Az elmúlt években több milliárd forintos állami támogatást kapó Hell-csoport (pdf) tulajdonosai is úgy döntöttek, hogy nem közvetlenül veszik ki a nyereséget az energiaital-gyártó vállalatból, hanem átfolyatják azt egy elég hosszú céghálón. A társaságot tulajdonló testvérpár annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy korábban 2020-ban vissza kellett hívni a Forbes egyik számát, nehogy szerepelhessen a nevük lap leggazdagabb magyarokat bemutató listáján, pár hónappal később pedig még a megjelenése előtt letiltatták a Magyar Narancs egy cikkének jelentős részét.
A Hell-csoport annyiban különbözik az eddig említett cégektől, hogy itt a vállalatok nem részvénytársaságként, hanem kft-ként működnek, így elsőbbségi részvényeket sem bocsáthatnak ki. Aszimmetrikus osztalékot azonban nem csak zrt-k, hanem kft-k is fizethetnek, és ezt használta ki a Hell is.
Az energiaital-gyártót egészen 2021 őszéig közvetlenül a testvérpár birtokolták, az ezt követő hónapokban azonban erősen megkavarták a cégstruktúrát. A vállalat teljes egészében egy holdingcéghez került. Ebben a vállalatban ugyan már több tulajdonos van, de úgy intézték, hogy a kifizetett nyereség 99,99 százaléka egy olyan társasághoz kerüljön, amely mindössze 2 százalékos részesedéssel rendelkezik a holdingcégben. Innen hasonló módon folyik tovább a pénz szintén 99,99 százaléka. A céghálóban összesen hat vállalat szerepel, a végén pedig az eredeti tulajdonosok állnak, ám így a Hell-nyereség nagy részét több ponton is el lehet téríteni.
Az érintett cégeket megkerestük, kíváncsiak lettünk volna, miért tartották szükségesnek ezt a struktúrát, de kérdéseinkre nem reagáltak.
Bármikor vihetik
Jól látható tehát, hogy az elmúlt néhány esztendőben tényleg nagyon megszaporodtak az olyan esetek, amikor az osztalékot speciális részvényekkel, vagy egyéb módon próbálják meg elrejteni, vagy esetenként eltéríteni közismerten kormányközeli cégek tulajdonosai. Ugyan egyáltalán nem törvényszerű, hogy az összes ilyen vállalatban máshoz kerültek a vagyonokat érő részvények, sőt, esetenként igazolhatóan nem történt ilyen egyelőre, ám ahogy a korábbi példák is mutatták, erre bármikor, szinte nyom nélkül sor kerülhet. Ezzel pedig a legnagyobb NER-es vállalatok kifizetett profitjának útja is homályba kerül. | Pofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarchái | Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231016/pofonegyszeru-modszerrel-rejtik-el-tizmilliardok-utjat-a-ner-oligarchai/ | 2023-10-16 20:12:00 | true | null | null | G7 |
Tízmilliárdos állami források áramlása magánzsebekbe, privát cég üzletéről tárgyaló Orbán Viktor, népszerű módszer pénzútvonalak elrejtésére – az elmúlt két napban három tényfeltáró cikk jelent meg a Direkt36-tól, a G7-től és a Válasz Online-tól, amelyek részletgazdag betekintést adnak az Orbán-rendszer pénzügyi működésébe. Az alábbiakban összefoglaljuk az öt legérdekesebb újdonságot.
Magáncég nevében tárgyaló miniszterelnök: újszerű, hogy az állam nemcsak tízmilliárdos forrásokat juttat egy magáncéghez, hanem maga Orbán Viktor egyengeti az útját, sőt, tárgyal a nevében.
Orbán – aki rendszeresen hangoztatja, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel – a Direkt36 forrásai szerint 2021-ben Londonban hosszasan győzködte egy befektetési alap képviselőit, hogy adjanak el egy céget a közpénzekből kitömött 4iG-nek. A találkozó fordulópontot hozott, a felvásárlás még abban az évben le is zárult.
Orbán már Angela Merkellel is tárgyalhatott a 4iG érdekében a cikk alapján, ugyanis kettejük 2019-es alkuja ágyazhatott meg annak, hogy a Rheinmetall a 4iG befektetője legyen, cserébe azért, hogy megjelenhessen Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég.
Névleges pozíciók: ismert milliárdosokról keletkezett az a látszat, miszerint nem ellenőrzik teljes mértékben a névleg hozzájuk tartozó vagyont – legalábbis kívülről nézve megmagyarázhatatlan módon tízmilliárdos nagyságrendben utalnak el osztalékokat, akár Orbán Viktor családja felé.
Korábban bemutattuk, hogy a hetedik leggazdagabb magyartól, Jellinek Dánieltől 27 milliárd forint áramlott Tiborcz István felé. Jellinek azóta sem adott erre magyarázatot. A Válasz Online most pedig azt írta meg, hogy a szintén a száz leggazdagabb magyar közé tartozó Balázs Attila környékéről – akinek cégei jelentős állami megrendeléseket kapnak – 11 milliárd forint folyt Tiborcz ismerőséhez.
Ahogy most a Direkt36 megírta, az ugyancsak a leggazdagabb magyarok közé sorolt Jászai Gellért, a 4iG elnöke ugyan azt állítja magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét, összesen 72 milliárdot.
A telekommunikáció szerepe: a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon. A Direkt36-nak nyilatkozó volt vállalati vezető szerint kormányzati körökben azt hiszik, hogy a külföldi kézben lévő „telkócégek egyszerűen megfigyelik őket és bármilyen magyar állampolgárt, adatokat gyűjtenek és továbbítanak”.
A forrás szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
A közvetlen és közvetett állami szerepvállalás miatt egyre koncentráltabb a távközlési piac Magyarországon. A Digit bő egy éve vásárolta meg a 4iG, a Vodafone idén került a 4iG és az állam tulajdonába, a Yettelben szintén idén szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az állam.
Vagyonfelhalmozás: a Válasz Online szerint a miniszterelnök vejéhez jóval magasabb vagyon köthető, mint az egyik gazdaglista által becsült 70 milliárd. A Tiborczhoz köthető üzleti kör előremenetele érdekében 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg az újság szerint.
Ennek eredménye egy hatalmas, ágazatokon átívelő vállalatbirodalom ingatlan, pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel.
A rejtőzés egy eszköze: a G7 hétfői cikkében pedig azt mutatta be, hogy a kormányközeli milliárdosok körében milyen módszer lett az egyik legnépszerűbb a vagyonáramlás elrejtésére.
Ez az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazása, ugyanis az ilyen papírok tulajdonosai úgy tehetik el a profit nagy részét, hogy közben a vállalatnak csak egy alig látható hányadát birtokolják. A kisrészvényesek akár a profit 95-99 százalékát is megkaphatják, amivel elkerülhetik a feltüntetést a nyilvános adatbázisokban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszteséges üzlet a NER jachtoztatása, 7 milliárd forinttal szállt be az egyik leggazdagabb magyarKözel két és félmilliárd forintnyi veszteséget hozott össze két év alatt az a máltai cég, amelynek jachtjain az elmúlt esztendőkben rendszeresen nyaralt a NER elit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik. | Tiborcz és a 427 milliárd, privát üzletről tárgyaló Orbán, tízmilliárdok elrejtése | 4iG, Orbán, Jászai, Tiborcz. Pillanatfelvétel az orbáni mélyállamról 2023. október 17-én. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231017/tiborcz-es-a-427-milliard-privat-uzletrol-targyalo-orban-tizmilliardok-elrejtese-mit-tudtunk-meg-az-orban-rendszerrol-az-elmult-ket-napban/ | 2023-10-17 20:26:09 | true | null | null | G7 |
Az Országgyűlés Házbizottságának mai ülésén elhangzottak szerint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn sem teheti le a képviselői esküjét. Erről Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, országgyűlési képviselő számolt be a közösségi oldalán.
Gelencsér azt írta, hogy a bizottság mai ülésén Kövér László házelnök arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Jobbik két új parlamenti képviselője leteheti esküjét és átveheti a mandátumát.
Amikor viszont a Momentum Mozgalom frakciójának tagja rákérdezett, hogy Hadházy Ákos mikor teheti ezt meg, Kövér csak annyit válaszolt, hogy hamarosan, de nem a jövő hétfőn. A Momentum elnökének állítása szerint Kövér László érdemi válasz nélkül lesöpörte a kérdést az asztalról.
Gelencsér Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz házelnöke ezzel durván korlátozza Hadházy Ákos jogait.
Mint ismert, Hadházy Ákos ugyan győzött egyéniben, a zuglói választókerületben az április 3-i országgyűlési választáson. Egyetlen ellenzéki képviselőként bojkottálta az alakuló ülést, így nem is tette le a képviselői esküt. Kövér László házelnök azóta már adhatott volna erre lehetőséget, mindezidáig azonban nem tette meg. Így Hadházy Ákos egyelőre nem gyakorolhatja a képviselői jogait, fizetést sem kap, és nem mehet be szabadon a munkahelyére, a napokban keltett feltűnést azzal, hogy turistajeggyel jutott csak be az Országházba. | Úgy tűnik, Hadházy Ákos hétfőn sem teheti le képviselői esküjét | Az Országgyűlés Házbizottságának mai ülésén elhangzottak szerint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn sem teheti le a képviselői esküjét. Erről Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke, országgyűlési képviselő számolt be a közösségi oldalán. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/ugy-tunik-hadhazy-akos-hetfon-sem-teheti-le-kepviseloi-eskujet-146092 | 2022-09-21 20:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
„Az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, ebből helyes következtést vont le a vádlott bűnösségére, így helyesen állapította meg a rágalmazás vétségét Görgényi Ernővel szemben” – mondta ki hétfői ítélete indoklásában a Szegedi Törvényszék büntetőtanácsa abban a perben, amelyet magánvádlóként Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) önkormányzati képviselő, volt fideszes alpolgármester indított Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) ellen. Galbács azt kifogásolta: a fideszes polgármester korábban közzé tette közzé, hogy őt annak idején korrupciógyanús ügyek miatt zárták ki a gyulai képviselő-testület Fidesz-frakciójából. A fentiek miatt a Békéscsabai Járásbíróság elsőfokú ítéletében bűnösnek mondta ki Görgényit és ezért megrovásban részesítette. Most azonban a rágalmazási tényállás nemrégiben bekövetkezett változása miatt a Szegedi Törvényszéknek nem volt más lehetősége, mint hogy felmentse a vád alól a gyulai kormánypárti városvezetőt.
A Békéscsabai Járásbíróság 2022 februári ítéletének indoklásában Hámori Katalin bíró egy korábbi alkotmánybírósági határozat levezetése alapján azt mondta: „A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e határok átlépésének minősül. Alkalmas lehet ugyanis mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége.” „Mindezt ráadásul egy polgármester tette, akinek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat szavainak” – tette hozzá.
E rágalmazási per előtt fordított szereposztásban magánvádlóként Görgényi indított eljárást Galbács Mihály ellen egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt megjelent dolgozat kapcsán, amelyben a későbbi vádlott a gyulai városvezetés és egy helyi üzleti kör összefonódásáról írt. Itt Galbácsot marasztalta el a bíróság.
A kettős rágalmazási ügy furcsasága volt, hogy másodfokon mindkettőt a Kecskeméti Törvényszéken tárgyaltak volna, ám végül csak a Görgényi kezdeményezte per fejeződött itt be jogerősen, Galbács elmarasztalásával. Ugyanis a másodfokú kecskeméti bíróság, amikor Görgényi volt a vádlott, elfogultságot jelentett be. Utóbb kiderül, azért, mert a gyulai polgármester testvére itt dolgozik bírósági titkárként. Ez az összeférhetetlenség akkor, amikor Galbács volt a vádlott, nem jutott eszébe a kecskeméti büntetőszakos bíróknak. Így került az ügy, kerülőúton, a Szegedi Törvényszékre.
Ahhoz, hogy a hétfői ítélet hátterét megértsük, fel kell idézni, hogyan módosította a Büntető törvénykönyvet fideszes javaslatra az Országgyűlés. A Háznak április 25-én nyújtotta be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes a Büntető törvénykönyv (Btk.) rágalmazási tényállásáról szóló módosító javaslatot. Ekkor már hivatalosan olvasható volt a normaszöveg, amelyet május 2-án tárgysorozatba vettek és a már jól ismert rapid, fideszes „jogalkotással” másnap, május 3-án már elkezdődött az általános vita, amelyet ugyanezen a napon le is zártak. Így a jogszabály módosításának szövegét ekkor már Görgényi Ernő éppen úgy ismerhette, mint a korábban MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselőként ténykedő ügyvédje, Varga István.
A kecskeméti kitérő után a Szegedi Törvényszék május 8-ra tűzte ki a tárgyalást Galbács Görgényi ellen kezdeményezett rágalmazási peréről. Ugyanezen a napon zajlott a törvényjavaslat részletes vitája a parlamentben. Ezért eddig még az is kiderült, van-e az előterjesztő által támogatott módosító javaslat. Ekkor, egy nappal a szegedi tárgyalás előtt, május 7-én Görgényi Ernő hirtelen megbetegedett. (Ráadásul úgy, hogy az előtte való napon, május 6-án feleségével együtt részt vett még a gyulai román gimnázium ballagási ünnepségén.) A hirtelen jött betegség miatt elmaradt a Szegedi Törvényszékre május 8-ra kitűzött per, közben a Btk. módosítását elfogadta a fideszes többség, június 1-én megjelent a Magyar Közlönyben, s innentől jogerőre emelkedett.
A Szegedi Törvényszék előtt Bárándy Gergely, Galbács Mihály jogi képviselője hétfőn leszögezte:
„Mindezek fényében erős fenntartás, egyben rendkívüli kétely merül fel benne az állítólagos betegség igazolási kérelmével kapcsolatban.”
A friss törvénymódosítás igencsak kedvez a helyreigazítási perek százait elbukó kormánypárti propagandamédiának és a sokszor alap nélkül vádaskodó fideszes politikusoknak. A módosítás lényege: „Nem büntethető becsületsértés miatt, aki (…) a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.” Azaz a nagyon durva személyeskedést kivéve ebben gyakorlatilag minden belefér. Így nem a tényállás megváltozására, hanem a törvénymódosításra hivatkozva mentette fel Görgényit a másodfokú bíróság a rágalmazás vétsége alól, amelyet a polgármester a helyi és a Békés megyei propagandasajtóban most mint nagy győzelmet ünnepel.
Jogi képviselője, a Varga Istvánt helyettesítő, Kaszai Balázs elsőrendűen a bűncselekmény, másodrészt pedig a törvénymódosításra hivatkozva kérte védence felmentését. A másodfokú ítélet után kijelentette, megítélése szerint az ügyben „megnyugtató döntés született másodfokon”.
A Szegedi Törvényszék büntetőtanácsának elnöke az ítélet indoklásához hozzátette, a bűncselekményt az elkövetés idején érvényes jogszabály szerint kell megítélni, kivéve, ha az időközben megszületett jogszabály kedvezőbb a vádlott számára. Esetünkben pontosan erről van szó. S véletlen vagy sem, az érintett éppen egy fideszes politikus.
(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. Forrás: Görgényi Ernő Facebook) | A fideszes törvénymódosításnak köszönhetően mentesül a bűnösség kimondása alól a gyulai fideszes polgármester | Valószínűleg a fideszes törvénygyár rágalmazási tényállást nemrégiben módosító jogszabályának az első „kedvezményezettje” Görgényi Ernő. A másodfokon ítélkező Szegedi Törvényszék kimondta, csak a törvénymódosítás miatt menti fel a városvezető-vádlottat e vétség alól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-fideszes-torvenymodositasnak-koszonhetoen-mentesul-a-bunosseg-kimondasa-alol-a-gyulai-fideszes-polgarmester-262628 | 2023-10-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Balatonaligán, Balatonföldváron és Siófok-Törekiben is. A civilek csapatai még „harcban állnak”, de már a kertek alatt az új törvény.
Ez így nem mehet tovább, nyilatkozta júliusban a Szabad Európának Lánszki Regő építésügyi államtitkár a Balaton partjának beépítésére utalva, és szigorú törvényi lépéseket ígért. Egyebek között arról beszélt, hogy „a Balaton-parton 2010 és 2021 között 11 300 lakás épült, 90 százaléka közvetlenül a vízpartra, aminek a nagy részét nem lakás célra használják, hanem apartmanként, kihasználva a kiskapukat”, továbbá hogy „a Balaton-felvidéken járva azt hihetné az ember, hogy a borászat fontos kelléke a medence és a szauna”.
Strand és kemping törölve
Még augusztusban fordult kérdéseivel a Narancs.hu az államtitkárhoz; egyebek között arra lettünk volna kíváncsiak, hogyan kívánja bezárni a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium az évtizedes, sőt, több évtizedes kiskapukat. Ígéretet ugyan kaptunk a válaszadásra, válaszokat azonban az eltelt közel két hónap alatt sem. Egyfajta válasznak persze felfogható az új építési törvény tervezete is, amiről elsőként a Népszava írt a napokban. Ez ugyanis külön foglalkozik a Balatonnal, s amellett, hogy egyelőre nehezen értelmezhető szándékból törli a strand és a kemping fogalmát, a kormány számára felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben állapítsa meg a Balaton vízparti területeit és azok területfelhasználását rögzítő vízparti tervet, a vízparton alkalmazandó építési követelményeket, a kikötők létesítési feltételeit, sőt a kormány szabhatja meg a csónakkikötőt érintő természetvédelmi hozzájárulás követelményeit is.
Épülő házsor a vasút mellett, közvetlenül a Balaton-parton Zánkán
Fotó: Ambrus Vilmos
Szakemberek, többek között a Magyar Építész Kamara máris aggodalmát fejezte ki a készülő törvény Balatont érintő fejezete miatt. Az például – vélik a Balatonért aggódók –, hogy a kormány kap felhatalmazást a vízparti építési követelmények meghatározására, tovább „egyszerűsítheti” az engedélyezési eljárásokat. Az önálló környezetvédelmi tárca, majd az államtitkárság megszüntetése, ezt követően a zöldhatóság „beszántása”, az engedélyező hatóságok kormányhivatalokba olvasztása, az önkormányzatok döntési, véleményezési jogának minimalizálása – ezek a lépések előzték meg azt, hogy – amennyiben a törvénytervezetből jogszabály lesz – immár
a kormány maga dönthesse el, ki hová és mit építhet a Balaton partján és senkinek, se környezetvédő civileknek, se önkormányzatoknak ne legyen ebbe beleszólása.
Se jogszerűség, se tisztesség
Törvény ide vagy oda, a kormányhivatalok eddig se nagyon tettek keresztbe a nagy NER-nyomulásnak, ezt az elmúlt időszakban született bírósági ítéletek sora is igazolja. A Club Aligát illetően Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő két tervezett beruházására kiadott építési engedélyt is megsemmisített a bíróság, azzal az indoklással: a Somogy Vármegyei Kormányhivatal tévesen hivatkozott mind a társasházak, mind a kikötőépület engedélyezése során arra, hogy a tervbe vett építkezések a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások köré sorolandók. Mi több, a somogyi kormányhivatalt a bíróság több eljárásjogi jogszabálysértés miatt is megrótta, például mert hiányosan hozta nyilvánosságra a társasházak tervdokumentációját, amit úgy függesztett ki, hogy a kifüggesztés teljes, december 22-e és 28-a közötti ideje igazgatási szünetre esett.
Kétszer semmisítette meg a bíróság a balatonföldvári Nyugati strandon épülő vitorláskikötő építéséhez adott engedélyt is, amit a Club Aligához hasonlóan ott is a helyi civilek vittek perre, s miután a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal két alkalommal sem látta akadályát a kikötőépítésnek, majd a Pécsi Törvényszék mindkét döntést annullálta, a kormányhivatal a közelmúltban harmadízben is zöld utat adott a közben félig már el is készült kikötőnek. A kormányzati szerv ez esetben is kapott „különbírálatot” is a bíróságtól: a második engedélyezési eljárás során „a jogszerűség, illetve a tisztességes eljárás elvébe ütköző módon járt el, amikor alig két napon belül lezárta a törvényszék által előírt új eljárást és új határozatot hozott, s ilyen módon az érintettek sem tudtak érdemben reagálni és a lehetséges további ügyfelek tájékoztatása is elmaradt”.
Épül az e-kikötő Balatonföldvár Nyugati strandján
Fotó: Fónai Imre
Azt, hogy jogszerűen járt-e el a Somogy Vármegyei Kormányhivatal a siófok-töreki Dharma alapítvány ügyében, amikor földhivatali szerve a mentett állatok kertje által használt földterületet a siófoki Plázs szórakoztatóközpont egyik vezetőjének ítélte, még nem lehet tudni. Ám miközben per folyik a két fél között (a dharmások indították a kormányhivatal ellen, október 25-én várható ítélet), a hivatal egyebek között a lómenhely mobil gerendaházát és gyerektábori jurtáit, sátrait találta jogszabályba ütközőnek, emiatt elbontandónak. Ezzel szemben néhány száz méterrel arrébb nem vette észre, hogy Jászai Gellért NER-közeli 4iG-vezér úgy vett „szántót és gyümölcsöst” a Dharma földjeit is megszerezni óhajtó vállalkozótól, hogy – amint azt a Narancs.hu megírta – a szerződésben nem tüntették fel a telken álló „gazdasági épületet”, amely tulajdonképpen medencés luxusvilla. A fél hektáros telek ára 240 millió forint volt, mégsem tűnt fel a kirívó értékaránytalanság a kormányhivatali szakembereknek.
Jászai Gellért mezőgazdasági célú épülete Siófok-Törekiben
Tiszta haszon tehát a NER-közelieknek a Fidesz „nagy találmánya”, az, hogy mára gyakorlatilag az egyetlen hatóság a kormányhivatal maradt. Illés Zoltán, az „utolsó” környezetvédelmi államtitkár mondta tavaly nyáron a hvg.hu-nak: „Jelen pillanatban azért nincs környezetvédelem, még ha nevében itt-ott jelen is van, mert szakmai értelemben szabad rablás folyik. Amikor tűzoltóparancsnokok irányítanak, vagy polgárőr képviseli a vízügyet helyettes államtitkárként, az szabad rablás.”
„Beszántott” zöldhatóság
Megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot, később felszámolták a környezetvédelmi államtitkárságot is, a környezetvédelmi hatóságok jogköreit pedig a kormányhivatalokhoz delegálták – rohamtempóban építette le a Fidesz-kormány a természetvédelmet. A rendszerváltástól 2010-ig önálló tárcát a mezőgazdaságért felelős minisztériumba olvasztották, előbb a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek kerültek át az agrártárcától a kormányhivatalokhoz, majd egy 2015 februári törvénymódosítással megfosztották a zöldhatóságokat a korábbi önálló döntéshozói szerepüktől, 2017-től pedig megszüntették az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTF). Jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal lett (addig éppen az OKTF-nek kellett felülbírálnia a kormányhivatal által első fokon hozott környezet- és természetvédelmi döntéseket). Az alapvető jogok biztosa hivatalának évtizeddel ezelőtti vizsgálata megállapította: mivel a 2012-es költségvetési törvény értelmében a környezetvédelmi bírságolásokból származó bevételek már nem a felügyelőségek költségvetését gyarapították, hanem a központi költségvetést, a környezetvédelmi felügyelőségek költségvetésében ez közel 1,5 milliárd forintos bevételkiesést okozott. Ez később a zöldhatóság „beszántására” is érv lehetett.
Formálissá vált a környezeti engedély
Hogyan zajlik ma az engedélyezés-ellenőrzés, miközben a kormányzati szereplők szerint Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi törvénye a magyar? Így látja ezt egy névtelenséget kérő civil környezetvédő, aki a szántódi Balaland és a balatonföldvári „strandkikötő” ügyében is hallatta a hangját: „A három szereplő – a beruházó, a dokumentumgyártó cég és a hatóság – közpénzekből dolgozik, vonatkoznak ugyan rájuk is a törvények is, de mintha mégsem vonatkoznának. A beruházó kis hazánkban kevés kivétellel nem gazdag tőkés, hanem közpénzre ácsingózó vállalkozó.
Nálam a dokumentumgyártó kft. a legnagyobb bűnös, mert a terepi valóságtól gyakorta teljesen függetlenül gyártja a szakmai célanyagokat (sokszor copy-paste módszerrel), amit a beruházó fizet, jelentősen túlárazva.
A papírhegyet benyújtják a hatóságnak, de ma már nincs környezetvédelmi intézményrendszer (a szakemberek szétszéledtek), a környezeti engedély kiadása teljesen formálissá vált, leggyakrabban a humántőke-hiányos hatóság azt állapítja meg: minden oké, jelentős környezeti hatás nem várható, legyen szó alföldi akkumulátorgyárról, vagy balatoni megakikötőről.”
Ez az ARC kiállításon látható plakát azt ábrázolja, mekkora partszakaszt hagytak szabadon a szántódi Balaton-part egy részén a Balaland nevű luxusberuházás építői: mintegy 3 métert
Forrás. ARC
Borászok harca
„Ki lehet okoskodni az engedélyt, elég végigmenni a Balaton északi partján: a borturizmus címszóval épített házak java részének nincs köze se a borhoz, se a turizmushoz” – mondta ugyanezt lapunknak korábban más szemszögből Jásdi István csopaki borász, hozzátéve: a több mint 20 éves Balaton-törvény értelmében szőlőterületen csak akkor lehet építeni, ha a birtok nyolcvan százalékán szőlő van, építési engedély pedig csak a szőlőműveléssel vagy borturizmussal összefüggő építményre adható. „ Egyre nagyobb harcot vívunk az ingatlanspekulációval – teszi hozzá a borász. – Csopakon 120-140 millió forintért is kelnek el ma már szőlőterületek, de beszélnek 400 milliós telekárról is Füreden. Ezt szőlőből nem lehet kitermelni, és aki abból akar megélni, nem is tudja megfizetni. Nőnek ki sorra a földből a papíron gazdasági épületek, valójában nyaralók, papíron újabban már nem tűzivíztározóval, hanem gyümölcsmosóval, valójában úszómedencével. Persze vannak jogszabályok is, ellenőrző hatóságok is, de alig van látszata. Nemzeti kincs a Balaton, s az egyik értékét éppen az adja, hogy például Csopak és Füred között még szőlőterületek vannak. Még vannak...”
„Mint malac a jégen”
Lehetősége és bátorsága leginkább ma már csak egy-egy település civiljeinek van az ellenállásra, a szembeszegülésre (ahogyan az egyik balatonvilágosi képviselő mondta, egy önkormányzat ma nem szállhat szembe a kormányhivatallal), mint például az Aligai Fürdőegyesület (AFE), vagy a Mosolygó Balatonföldvárért nevű civil szervezet. Kérdés persze, hogy fellépésük többre is jó-e, mint időnyerésre (erre mondta Herényi Károly, a balatonföldvári civilek elnöke: „Küzdünk, mint malac a jégen”), hiszen látjuk: Balatonföldváron közben „fű alatt” elkészül a kikötő a strandon, a Club Aliga ügyében pedig, mint azt legutóbb megírtuk, a kormány úgy módosította a fejlesztést három éve kiemelt beruházássá nyilvánító rendeletét – legalábbis az AFE értelmezése szerint, amit azóta sem igyekszik cáfolni senki –, hogy mind kevesebb lehetőséget adjon az „akadékoskodásra”. Vagyis hogy elhárítsa a még meglévő akadályokat a NER-nyomulás útjából, amit a kormányhivatalok, ahogy láttuk a példákból is, bőszen egyengetnek. S mivel nem kaptunk választ a kérdéseinkre, nem tudjuk, valójában így van-e, de az új építési törvénnyel egyes értelmezések szerint az is lehet a szándék, hogy „két legyet üssenek egy csapásra”: ha a kormány mondhatja meg, hová mi épülhet a Balaton partján, az a civileket és a bíróságokat is „kiiktathatja” a nyomulás útjából.
A NER balatoni nyomulásáról szóló cikksorozatunk korábbi részei ezek voltak:
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projekteket ebben a cikkünkben összegeztük:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült.
(Címlapképünkön: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (k), Szepesi Richárd, a Dreamland Holding cégcsoport tulajdonosa (j4) és családtagjai, valamint Dieter Prachner szállodaigazgató (j2) és Rob Timmermann, az Accor alelnöke (j) az ötcsillagos Mövenpick BalaLand Resort és FamilyPark átadásán Szántódon 2023. március 31-én. A hotel a magyar Dreamland Holding turisztikai ingatlanfejlesztő csoport beruházásában épült fel, a több mint 20 milliárd forintos fejlesztést az állam 7 milliárd forinttal támogatta. Fotó: MTI/Vasvári Tamás) | A kormányhivatalok egyengetik a NER-nyomulás útját | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Mostani cikkünkben arról írunk: bár a kormányhivatalok is nagyon „igyekeznek” egyengetni a nyomulás útját, a Lázár-féle minisztérium friss építésitörvény-tervezete tovább „egyszerűsítheti” a fideszes körök balatoni térfoglalását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kormanyhivatalok-egyengetik-a-ner-nyomulas-utjat-262605 | 2023-10-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mészáros család földközi-tengeri hajózása kapcsán derült ki, hogy a régebbi (a legújabb, 62 méteres szuperjachtnál szolidabb méretű) NER-jachtokat birtokló máltai cégben Szíjj László mellett felbukkant egy másik útépítő mágnás, Rencsár Kálmán is. A G7 részletezte, hogy közel 7 milliárd forintnak megfelelő pénzt betolva szerzett tulajdonrészt az utóbbi években veszteséges offshore cégben.
A Bács-Kiskun megyei vállalkozó leginkább a közpénzes tendereken sikeresen szereplő útépítő Soltút Kft.-ről ismert. Döntő része volt a cég eredményeinek abban, hogy Rencsár és családja a legutóbbi gazdaglistán már a 40. helyen szerepelt, 49,6 milliárd forintra becsült vagyonnal.
Rencsárék először 2020-ban kerültek fel a listára 29 milliárd forinttal, és ebből három év alatt majdnem 50 milliárdot csináltak. A Soltút árbevétele tavaly bő 57 milliárd forint volt, csak ez az egy cég két év alatt 29 milliárd forint nyereséget hozott össze adózás után. Hogy teljes egészében Rencsárnál landolt-e az osztalék formájában kivett pénzt, afelől ugyancsak a G7 cikke ébresztett kétséget, amiből kiderült, hogy az előző évekhez képest látványosan megugró 2021-es nyereség kilapátolásába besegített egy „csendestárs”. A Soltút az egyik példa arra, hogyan lehet a nyereséget csekély tulajdonhányaddal, de az osztalék nagyobb részére jogosító szavazatelsőbbségi részvények révén elcsatornázni a nyilvánosság elől rejtett részvényesnek.
A fő útépítő cég mellett vannak kisebb tagjai is a Rencsár-birodalomnak, a mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítésben szerepel a Soltút leányvállalataként például a Medivia Kft. Ez a hódmezővásárhelyi cég a számok alapján nem tűnik túl izgalmasnak – árbevétele tavaly 850 millió, nyeresége 22 millió forint volt –, mégis a címlapokra került nemrég azzal, hogy
egy óriási közúti kartell részese volt 16 másik céggel együtt.
Nyolc éve folyó vizsgálódás végére tett pontot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), és összesen 284,8 millió forintos bírságot szabott ki 17 vállalkozásra az ország egészét lefedő összejátszások miatt. Azt állapította meg, hogy az útjelfestéssel és közúti táblázással foglalkozó vállalkozások nagy része felosztotta egymás között a piacot 2012 és 2014 között.
A Mediviára 21,95 millió forint versenyfelügyeleti bírságot rótt ki a GVH az indoklás szerint azért, mert társaival, a Belfry Út Kft., illetve a Magyar Plastiroute Kft.-vel „a közúti táblák kihelyezését és az útburkolati jelek festését érintő, a közép-magyarországi régióra vonatkozó, a status quo (piaci részesedések) fenntartására irányuló, a piac illetőleg az egyes tenderek felosztása, az árak egyeztetése és az árakra vonatkozó érzékeny információk megosztása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú egységes, folyamatos és összetett jogsértést tanúsított”. Magyarul a tendereken indulva egyeztették az árakat, megegyeztek abban, mikor kié legyen a győztes ajánlat. A részletes határozatból az derül ki, hogy az ország egyes részeit más cégek uralták le, ugyanakkor akadtak átfedések, és a becsatolt cégvezetői beszámolókból az sejlik fel, hogy a főszereplő a Magyar Plastiroute Kft. lehetett, melyre 76,72 millió forint büntetést rótt ki rá a GVH.
A hódmezővásárhelyi székhelyű kft. árbevétele tavaly megközelítette a 2 milliárd forintot, tulajdonosa 2019 óta Pál Sándor, de a kartellügy idején volt köze Rencsárékhoz is. 2012 és 2019 között, tehát a versenyhivatal által feltárt kartellügy idején a Soltút tulajdonos volt a Magyar Plastiroute Kft.-ben. A kartellezők listáján szerepel a Bakony Plastiroute Kft. neve is, mellette 4,1 milliós büntetéssel. Ennek az ajkai székhelyű cégnek a fő tulajdonosa a Magyar Plastiroute.
Ezek szerint
a közel 300 milliós kartellügyben elmarasztalt cégek közül három is összeköthető Bács-Kiskun főmilliárdosával, Rencsár Kálmánnal. A három kft.-re összesen több mint 100 millió forint büntetést szabott ki a GVH, ez az összbírság több mint harmada.
(A GVH-határozat alapján a Magyar Plastiroute-tal összejátszó másik szereplő, a Belfry Út ugyancsak a NER-hez kapcsolható cég, de a kartellezés időszakában még nem a Belfry GmbH tulajdonában állt. A Belfry a régióban villámgyorsan terjeszkedő csoport, amelyre kezdetben a Strabaggal közösen elnyert közbeszerzések miatt figyeltek fel, később a szlovén sajtó pendítette meg, hogy a Belfryn keresztül reklámpénzek érkezhettek a Janez Jansa volt miniszterelnököt támogató sajtóorgánumokhoz, és azt érzékeltették, hogy ez nem független attól, hogy Jansa a Fidesz szövetségese.)
A közbeszerzésekből automatikus a kizárás, de van rá megoldás
A kartellügynek a határozattal nincs vége, a kartellezésben részt vevők felelősségre vonása a következő lépés. Cégszinten pedig a kartellügy miatti elmarasztalás automatikusan a közbeszerzésekből történő kizárással jár. A GVH feltölti a vétkesek nevét egy hivatalos listára, azután a közbeszerzések ajánlatkérőinek felelőssége, hogy betartsák a jogszabályt, és ne fogadják be a megbukott cégek ajánlatát. A kizárás nemcsak a tényleges ajánlattételre vonatkozik, hanem érintettje alvállalkozó sem lehet, illetve alkalmasság igazolásában sem vehet részt, azaz referenciát sem nyújthat más számára. Amennyiben a GVH határozatának végrehajtására a bíróság halasztó hatályt rendel el, a kizárás hatálya csak a bíróság végleges döntésétől él – válaszolta kérdésünkre a versenyhivatal. Hozzáfűzték, hogy az elmarasztalt vállalkozások a Közbeszerzési Hatóság előtt élhetnek az úgynevezett öntisztázás lehetőségével, ez esetben mentesülhetnek a kizáró ok hatálya alól. Arról van szó, hogy ha egy újabb közbeszerzési eljárás előtt egy kartellezésért elmeszelt cég olyan intézkedéseket hoz, melyekkel „a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolja a megbízhatóságát”, akkor a bíróság erről igazolást ad ki, és ezt az ajánlatkérőknek mérlegelés nélkül el kell fogadniuk, vagyis a cég indulhat a versenyben.
Érdeklődtünk, hogy a kartellezés esetében a vétkes cég tulajdonosára milyen szankció vár, magyarul a Soltút is kiesik-e a közbeszerzésekből egy időre. A válasz azonban nem: „a közbeszerzésekről szóló törvény 62. §-a adott gazdasági szereplőre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, így a kizárás csak a jogsértést ténylegesen elkövető és bírságban részesülő vállalkozást érinti.” A tényleges ajánlattevő pedig a Medivia, a Magyar Plastiroute, illetve a Bakony Plastiroute volt, bármi közük is van/volt a Soltúthoz, Rencsárék fő cégét tehát nem érheti hátrány a GVH büntetése miatt.
Nagy építőipari cégeknél egyébként régóta az a gyakorlat, hogy leányvállalatok láncolatát hozták létre, ami ezek szerint amiatt is praktikus, hogy a felelősségre vonás meg se karcolja a fő vállalatot.
Ami a GVH-határozatban megjelölt cégeket illeti, a döntés kézhezvételétől számítva 30 napjuk van eldönteni, hogy megtámadják-e a határozatot. A GVH kérdésünkre jelezte, már érkezett kereset, ezek szerint lesz olyan cég, amelyik vitatja a döntést és a bírósághoz fordul. | A jachtos milliárdos három érdekeltsége is lebukott az egész országot behálózó közúti kartellügyben | A NER-jachtok előző generációját birtokló offshore cégbe bevásárló Rencsár Kálmánnal lehet összekötni három olyan társaságot, amelyeket kartellezés miatt meszelt el nemrég a Gazdasági Versenyhivatal. A hivatal az országos méretű és évekig tartó összejátszásban részt vevő cégekre összesen közel 300 millió forint bírságot szabott ki, a legtöbbet a Rencsár-féle érdekeltségekre. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/18/jacht-milliardos-rencsar-kalman-lebukott-kozuti-kartell-gvh/ | 2023-10-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb turisztikai támogatásokat osztott ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az általa felügyelt Kisfaludy Program keretében – a legnagyobb összeget, ötmilliárd forintot Kreinbacher József üzletember cége, a Chain Bridge Experience Kft. kapta attrakciófejlesztésre. Miután ennél több információ nem derül ki a Kisfaludy Program weboldalán szereplő támogatásról, ezért megkerestük a „pezsgőkirály” cégét, hogy megtudjuk, pontosan mi épül. Ám csak annyit árultak el, hogy Budapesten valósul majd meg a beruházás, de hogy pontosan hol és mi épül, azt titkolja nemcsak a cég, de a Magyar Turisztikai Ügynökség is.
„A Chain Bridge Experience Kft. a Kisfaludy Program által nyújtott vissza nem térítendő támogatást azonos összegű önrésszel egészítik k. Az így megvalósuló beruházásnak köszönhetően egy rendkívül egyedülálló és igazán különleges budapesti turisztikai beruházás valósul majd meg” – írta a cég a lapunknak küldött válaszában. Az MTÜ is csak a projekt különlegességét emelte ki, de konkrétumokat nem árult el.
Kerestük a fővárosi vezetést, hátha a Városházán tudnak a különleges turisztikai attrakcióról, de azt válaszolták, hogy
a Fővárosi Önkormányzatnak nincs tudomása ilyen beruházásról.
Annyit sikerült még kiderítenünk, hogy nem a Kreinbacherék által tervezett Sikló-projektről van szó, melynek ügye egyébként idén májusban került a Kúria elé, miután az illetékes bíróság első fokon törölte a környezetvédelmi engedélyt.
Kreinbacher József a 24.hu-nak adott, 2020-as interjújában beszélt a nagyszabású budapesti terveiről, melyek közül az egyik már meg is valósult: májusban nyílt meg a Madame Tussauds budapesti múzeuma. Egy másik interjúban elmondta, hogy a beruházás mértéke meghaladta a 12 milliárd forintot, amihez a Kisfaludy Programból 3,1 milliárd forintot kaptak. A fennmaradó hányadot alapvetően saját tőkéből és kereskedelmi bankok hiteleiből teremtették elő.
Az építőipari tapasztalattal is rendelkező Kreinbachernek a Sikló-projekten és a Madame Tussauds múzeumon kívül egyéb budapesti álmai is vannak, a 24.hu-nak a már idézett interjúban úgy fogalmazott: „a gellérthegyi siklón kívül van a fejemben vagy három projekt Budapesten.” Könnyen lehet, hogy ezek egyike valósul meg a turisztikai ügynökség támogatásával.
Esztergom és Hévíz is milliárdos támogatást kapott
Nemcsak Kreinbacherék kaptak kiemelkedő állami támogatást, a Hévíz-Balaton Airport Kft.-nek is jutott 3 milliárd forint. Ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba tette át a pénzt, ugyanis 2020-ban az állam tulajdonába került a sármelléki repülőteret üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. 90 százalékos tulajdonrésze. E támogatással kapcsolatban is kerestük az MTÜ-t, de részleteket ebben az esetben sem közöltek, csak annyit írtak, hogy
megújul a Hévíz Balaton Airport. | Titkolják, milyen budapesti attrakcióra kapott ötmilliárdos támogatást a pezsgőkirály | A Fővárosi Önkormányzat nem tud a beruházásról, de annyit sikerült kiderítenünk, hogy nem a Sikló-projektről van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/10/17/budapest-attrakcio-turizmus-kreinbacher-jozsef-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | 2023-10-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány rendre tagadja, hogy kormánygépként használja a Magyar Honvédség által vásárolt Airbus A319-es repülőt, azonban a külföldi utakról szóló hivatalos statisztikák egészen mást mutatnak. A géppel azonban nem csak Orbán Viktor és egyes miniszterei repülnek előszeretettel, hanem a köztársasági elnök is.
Novák Katalin tavaly május óta összesen 44 alkalommal járt külföldön, ebből pedig 41 esetben ezt a különgépet vette igénybe.
(A hivatalos válasz szerint 4 alkalommal ment kereskedelmi járattal, ami összesen 45 utat jelentene, de a részletes táblázatba csak 44 úti célt tüntettek fel. A magyarázat szerint ugyanis lehetett olyan út, amely több államot érintett vagy át kellett szállni.)
A köztársasági elnök külföldi útjai a hivatala adatai alapján összesen több mint 115 millió forintba kerültek, azonban a közérdekű adatigénylésre küldött számokból nem derült ki, hogy hogyan számolták el az Airbus költségeit. Az államfőre jutó kiadások esetében mindenesetre néha egészen alacsony adatokat küldött a Sándor-palota: a hivatalos tájékoztatás szerint például Novák Katalinra mindössze 12 ezer forintos költség jutott, amikor Portugáliába utazott, Londont és Izraelt kevesebb mint 18 ezer forintból járta meg, de a négynapos kanadai út során is csak 61 ezer forintot tüntettek fel ráeső költségként.
A köztársasági elnök beiktatási beszédében azt mondta: „Számíthatnak rám azok a magyarok is, akik a többség számára láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élnek. Ott leszek közöttük, leülök a sámlira, meghallgatom és képviselem őket. Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk”. Novák Katalin ugyanakkor nem feledkezik meg a reprezentációról sem: az általa használt rezidenciát csaknem 280 millió forintért újították fel, lett benne kutyakennel, valamint zene- és sminkszoba is. Ezt az ingatlant utódja is használja majd.
Külföldi aktivitása mindenesetre nem jelent meglepetést, már a megválasztásakor jelezte, hogy elődeihez képest sokkal erőteljesebb diplomáciai tevékenységre törekszik. A miniszterelnökkel ellentétben például személyes látogatást is tett Ukrajnában, ez a hivatalos adatok szerint 556 ezer forintba került.
A Sándor-palota kommunikációs osztálya azt nem árulta el, hogy pontosan kik alkották az államfő delegációját, ezzel kapcsolatban csak annyit írtak: Az elnöki delegáció összeállítása az észszerűség és a hatékonyság mellett a 2258/2000. (X. 31.) Korm. határozat, valamint a 9/2015. (II. 20.) KEH utasítás figyelembevételével történik. | Novák Katalin szinte minden külföldi útjára különgéppel utazott | Beiktatása óta összesen 44 hivatalos úton járt külföldön Novák Katalin köztársasági elnök, ebből 41 alkalommal az állami tulajdonban lévő Airbus A319-es repülővel utazott – tudta meg az rtl.hu. Kövér László tavaly óta hétszer járt más országokban munkaúton, és minden alkalommal kereskedelmi járattal ment. Az egy látogatásra jutó költség viszont jóval magasabb a házelnök esetében, a hét út ugyanis 57 millió forintba került, míg Novák Katalin külföldi tárgyalásaira a hivatalos adatok alapján kétszer ennyit, összesen 115 millió forintot költöttek, de ebből hatszor annyi külföldi út jött ki, mint Kövér László esetében. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/07/17/novak-katalin-kulfoldi-ut-koltseg-kulongep-airbus-kover-laszlo | 2023-07-17 14:09:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tavaly januártól idén június közepéig 51 hivatalos látogatást tett külföldön Orbán Viktor kormányfő, ezek közül 18 alkalommal vette igénybe a Magyar Honvédség által vásárolt Airbus A319-es különgépet – tudta meg az rtl.hu. Az utazások a Külgazdasági és Külügyminisztérium adatközlése szerint a napidíjat, a szállást és az útiköltséget is beleértve körülbelül 502 millió forintba kerültek.
A tárca ugyanakkor megtagadta a költségek részletezését, így nem lehet tudni, hogy utazásai során milyen áron szállt meg a miniszterelnök, vagy hogy milyen összegű napidíjakat vett fel. A pontos adatokért megkerestük Orbán Viktort is a sajtósán keresztül, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A Szijjártó Péter vezette minisztérium – korábbi adatkérésünkre hivatkozva – ezúttal tehát csak összesítve küldte el a költségeket 2022. január elsejétől: e szerint
az 51 út 502 millió forintos költségvetéséből 395 millió forintot fordítottak szállásra, 14 millió forintot napidíjra, míg az útiköltség 93 millió forint volt.
Az adatok részletezése azért volna fontos, mert több esetben is felmerült, hogy kifejezetten drágán, luxuskörülmények között béreltek szállást a kormányfő delegációjának. Ilyen volt például a tavaly júliusi bécsi látogatás, ahol a magyar küldöttség az osztrák főváros egyik legdrágább hoteljében szállt meg.
Azt nem tudni, hogy ez végül mennyibe került az adófizetőknek, de amikor legutóbb még közölték a részletes adatokat, kiderült például, hogy a tavaly januári párizsi út során a 7 fős delegáció szállására 5,2 millió forintot számoltak el, ami fejenként csaknem 750 ezer forintot jelent.
A költségeket tekintve egyébként az is figyelemreméltó, hogy igen alacsony összeget tüntetnek fel az összesített útiköltségnél: az 51 látogatásra 93 millió forintot írtak, pedig csak az üzbegisztáni Szamarkandba 49 fős delegáció ment Orbán Viktorral, Kairóba 43-an, míg például a türkmenisztáni útra 38-an kísérték el őt. Az alacsony összeg hátterében feltehetően az áll, hogy – Novák Katalin köztársasági elnök látogatásaihoz hasonlóan – nem lehet tudni, pontosan milyen áron számolják el az Airbus A319-es különgép használatát. Az adatok alapján ez a költség valószínűleg nem az utakat szervező külügyminisztériumnál keletkezik.
Az ömlesztett költségekkel azt is elfedi a kormány, hogy mennyibe került Orbán Viktor pisai kitérője. Mint ismert, március elsején a kormányfő Kairóból hazafelé nem Budapesten szállt ki, hanem az onnan ezer kilométerre nyugatra lévő Pisában, majd két nap múlva több kép is készült arról, hogy feleségével Firenzében és Velencében sétál. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kitérő „alsó hangon 3-4 millió forintba került az adófizetőknek”, ezért feljelentést tett, de az ügyészség azt állapította meg, hogy nem történt hűtlen kezelés.
A miniszterelnök általában 15-30 fős kísérettel utazik, a delegáció tagjai pedig gyakran ugyanazok. Időnként elkíséri egy meg nem nevezett családtagja is, a korábbi utak alapján ő feltehetően a felesége lehet. (A jogszabályok, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság állásfoglalása alapján a tárca nem köteles megnevezni a családtagot.)
A delegációnak gyakori tagja Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa, Rahói Zsuzsanna főtanácsadó, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, valamint Máté János, a Miniszterelnöki Programiroda vezetője, de például Üzbegisztánban a kíséret tagja volt Paks II. vezérigazgatója is.
Nagy port kavart, amikor Orbán Viktor tavaly szeptemberben (tehát az ukrajnai háború kitörése után) személyesen vett részt Mihail Gorbacsov temetésén Moszkvában, miközben más nyugati vezetők az orosz agresszió elleni tiltakozásul távol maradtak a szertartástól. Akkor vele tartott Kónya Imre, volt MDF-es politikus, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Deutsch Tamás EP-képviselő is. Ez a delegáció 18 fős volt összesen, de például Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök temetésére csak 13 fős magyar küldöttség ment. | Megtudtuk, mennyibe kerültek Orbán Viktor külföldi útjai – a látogatások több mint harmadában különgéppel ment | Tavaly január óta 18 alkalommal repült külföldre az állami különgéppel Orbán Viktor – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. A kormány ugyanakkor már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek. Az összeg így is figyelemreméltó: 2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/07/31/orban-viktor-kulfoldi-ut-kulongep-airbus-honvedseg | 2023-07-31 14:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Halmai Katalin (Brüsszel);
megfigyelés;Európa Tanács;lehallgatás;kémbotrány;Pegasus;
2023-10-12 06:30:00
Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatáról
A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás.
A strasbourgi székhelyű, 46 országot tömörítő páneurópai szervezet felszólítja Magyarországot – és a kémszoftverrel való visszaéléssel vádolt többi tagállamot –,
Az Európa Tanács elvárja azt is, hogy a nemzeti hatóságok
A tagállamok parlamenti képviselőiből álló közgyűlés szerint az országoknak mindaddig tartózkodniuk kell a Pegasus típusú szoftverek bevetésétől, amíg a titkos megfigyelésre vonatkozó törvényeik nem felelnek meg az emberjogi egyezmény követelményeinek. A testület ennek értékelését a Velencei Bizottságra bízná.
Peter Omtzigt, az ET-jelentés holland néppárti előadója a parlamenti képviselők szerdai vitájában rámutatott:
– Miért van hatáskörünk rá? Azért, mert az állambiztonság leple alatt az egyezmény előírásainak legszörnyűbb megsértése zajlik – magyarázta a politikus Nacsa Lőrincnek. A fideszes képviselő hozzászólásában azt fejtegette, hogy sem az EU-nak, sem a strasbourgi szervezetnek nincs joga kutakodni az államok nemzetbiztonságát érintő ügyekben. Nacsa szerint a jelentés előadója azt sem vette figyelembe, hogy a magyar adatvédelmi hatóság már megvizsgálta a Pegasus hazai alkalmazását és mindent rendben talált.
- válaszolta zárszavában Omtzigt, akinek frissen alapított pártja a jövő hónapban esedékes holland parlamenti választások egyik nagy esélyese.
A szerdán elfogadott dokumentumokban a parlamenti képviselők javasolják, hogy az ET legfelső döntéshozó fóruma, a Miniszteri Bizottság intézzen konkrét ajánlásokat a tagállamokhoz a kémprogramok beszerzéséről, felhasználásáról, értékesítéséről és exportjáról. Megfontolásra ajánlják egy erről szóló európai egyezmény elfogadását is. | Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatáról | A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211847_pegasus-kembotrany-ejeb-megfigyeles-europa-tanacs | 2023-10-12 17:36:00 | true | null | null | Népszava |
Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat
De házipénztárból legalább három is volt.
Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása.
Az idézőjel használata indokolt: a válaszok zöme a csütörtöki tárgyaláson F. Vivientől a „nem emlékszem” volt.
F. Vivien volt Schadl György irodavezetője, aki vádirat szerint rálátott a végrehajtó iroda kifizetéseire, és akinek az irodai számítógépén voltak azok az Excel-táblázatok, amelyekben a vádirat szerint korrupciós kifizetéseket is regisztráltak.
Mint ismert, az ügyészség azzal vádolja a Magyar Bírói Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét, Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki, amiből ő összesen több mint 900 milliót kaszált ebből. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pálon, az Igazságügyi Minisztériumi volt államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadl-től havi 2-5 milliós apanázst, összesen 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.
F. Vivien még a korrupciós ügy kirobbanásakor „borított” az ügyészségnek, így a vádirat részben az ő állításaira alapozódik. Ő volt az, aki azt vallotta, arra tud gondolni”, hogy a végrehajtók a kinevezésükért fizettek Schadl Györgynek. Több végrehajtóról biztosan tudta, Schadl György szerezte a pozíciójukat, ők pedig utána rendszeresen adtak neki különféle összegeket. – Csak Völner Pál jut eszembe, aki segíthette a kinevezésekben – mondta ezen túl F. Viven arról, hogy a kinevezési jogkörrel nem bíró Schadl György hogyan érhette el, hogy az ő emberei foglalják el a végrehajtói helyeket.
A bíróság előtt már a korábbi üléseken megkezdődött F. Vivien meghallgatása. Mint korábban, a koronatanú ma is videón jelentkezett be, Tóth Erzsébet bírónő folytatta az ügyészség bizonyítékainak az ismertetését, így megnyitották az F. Vivien számítógépéről mentett adatállományt.
Egy tucatnyi mappáról és tartalmukról, Excel-táblázatokról van szó. Az eljárás azonban megakadt egy kicsit, mégpedig amiatt, hogy F. Vivien a számítógépén la mappák legtöbbjéről úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik, hogy ki hozta létre őket. – A mappák és fájlok nagy részét én hoztam létre, de nem tudom kizárni, hogy van olyan mappa, amelyet nem én hoztam létre. – Nem tudom megmondani, hogy ki hozta létre, csak valószínűsíteni tudom – volt a leghatározottabb válasza egy védői kérdésre, táblázatok zömének létezését elintézte azzal, hogy nem emlékszik vagy nem tudja, hogyan jöttek létre. Bár a számítógépe négyjegyű kóddal volt védve, F. Vivien többször is úgy nyilatkozott nem tudja kizárni, hogy valaki más ne tudott volna írni ezekbe a dokumentumokba. Olyan eset nem rémlett neki, hogy valaki ténylegesen írt volna, Schadl György szerint ő pedig belépni sem tudott a számítógépébe.
2018- tól kezdte vezetni F. Vivien a kiadásokat, előzőleg Sz .Kálmán vezette papíron. Ekkor született meg a 2018-as „házipénztár” nevű Excel-fájl, amelyet 2019 márciusáig vezettek. – Ebbe konkrétan kicsoda írhatott? – kérdezte az egyik védő. – Nem tudok megnevezni konkrétan olyan személyt, aki ebbe beleírt – felelte F. Vivien, aki szerint a 2018-as házipénztárból ráadásul három darab is volt. Miért született ebből három darab? - kérdezte a bírónő. – Nem tudom megmondani – válaszolt a koronatanú. A „Fizulista Szigetszentmiklós” nevű fájlt F. Vivien szerint nem ő hozta létre. – Nem emlékszem, hogy ki hozta létre a mappákat. Én használtam, M. Viktorral közösen használtuk őket – mondta.
A bizonyítékok ismertetése után a védők tehettek fel kérdéseket F. Viviennek.
Először a 2021. októberi rajtaütés részleteiről és a vádalkujáról beszélt F. Vivien. „Az ügyészségen elhangzott a kérdés, hogy sikerült-e döntenem az ügyben? És nagy nehezen azt a döntést hoztam, hogy amit tudok, azt feltárom” – mesélte el F. Vivien arról, hogy miért kötött vádalkut.
Mint elmondta a készenléti rendőrség a monori végrehajtó irodából vitte őt az ügyészség épületébe. F. Viven nem emlékszik a megállapodás részleteire, mint mondta „ketten voltak jelen az ügyészség részéről”. Arra emlékszik, hogy a tanúvallomást követően várni kellett, hogy az ügyészség engedélyezze a megállapodást.
A tárgyaláson a védők erőfeszítése arra irányult, hogy F. Vivien vallomásában pontról-pontra bebizonyítsák, hogy a nő csak hallotta, vagy következtette mindazokat, amelyeket a vallomásban tényként állított. Ezeket javarészt F. Vivien elismerte, azaz személyesen ő nem látott kifizetést Völner Pálnak, illetve személyesen nem látott olyat, hogy a kiválasztott jelölteknek kiosztották volna a végrehajtói helyeket. (Itt érdemes megemlíteni: az érintett végrehajtók egy kivételével elismerték a bűncselekményt.)
„Amikor Gyuri saját céljaira kért pénzt, akkor én annyit írtam az összeg mellé, hogy Gyuri” – mondta.
„Tudtam azt, hogy Schadl György és Völner munkakapcsolatban van” – hangzott el F. Vivien vallomásában, ám a védői kérdésre kiderült, arra nem emlékszik, hogy ez milyen időszakra vonatkozik.
„Nekem arról volt tudomásom Dr. Schadl György elmondásából, hogy ezeknek az összegeknek a célja az volt, hogy átadja Völner Pálnak” - folytatta a nő, másutt viszont úgy fogalmazott, hogy „Schadl valamikor az elején vagy menet közben közölte, hogy a kifizetések Völner Pálnak mennek”, ugyanakkor azt nem közölte, hogy mi volt a pénzösszegek célja.
A védői kérdésekre F. Vivien úgy pontosított, hogy „az csak feltételezés volt” hogy a végrehajtói helyekre történő kinevezéseket előre leszervezték, mivel ilyet konkrétan nem látott. | Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat | Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása. | null | 1 | https://nepszava.hu/3211891_schadl-volner-ugy-f-vivien-koronatanu-schadl-gyorgy-vegrehajto-kifizetes-mappa-nem-emlekszem | 2023-10-12 17:46:00 | true | null | null | Népszava |
Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás
Zsinórban másodszor szerepelt finoman szólva is furcsán a a korrupciós ügy koronatanúja a bíróság előtt.
Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson.
F. Vivien állította, hogy úgy emlékszik, előbb tanúvallomást tett és csak utána állapodtak meg, de nem tudja már konkrétan. A nő egyébként korábbi vallomásaiban többször magának is ellentmondott. Volt, hogy az ügy nyomozati szakaszában arról beszélt, Schadl a végrehajtói kar teljes vezetőségét a kezében tartja, azonban tegnap Morvai Attila, Schadl egy másik ügyvédjének kérdésére a kar korábbi vezetőségének tagjait sem tudta megnevezni és arról sem tudott semmit, hogy Schadl milyen kapcsolatban van az elnökséggel. Nem tudott konkrétat mondani Schadl kapcsolatrendszeréről sem: azt csak feltételezte, hogy Schadl Völner Pál szintén gyanúsított, bukott fideszes államtitkáron keresztül intézte a végrehajtói kinevezéseket. Azt sem tudta alátámasztani, hogy ez így volt, sem azt nem tudta megmondani, miből következtetett erre.
Az ügyészség nem csak a koronatanúra számíthat, őket erősíti az is, hogy egy kivételével az ügyben megvádolt összes végrehajtó a váddal egyezően ismerte be bűnösségét, vagyis hogy fizetett Schadlnek a kinevezéséért.
Mint arról többször beszámoltunk, az ügyészség azzal vádolja Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra a saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki. Ebből a vádirat szerint összesen több mint 900 milliót kaszált. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium bukott államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadltól havi 2-5 milliós apanázst, összesen legalább 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért. | Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás | Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson. | null | 1 | https://nepszava.hu/3212450_schadl-volner-ugy-ellentmondas | 2023-10-17 17:53:00 | true | null | null | Népszava |
Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést.
Informatikai kiszolgáló rendszer üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) júliusban. Az eredmény a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Ebből kiderül, hogy a nettó 1,8 milliárdos megbízás 1 + 1 éves időtartamra szól. A kiírásra ketten jelentkeztek: az Areus Infokommunikációs Zrt. és az SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. Utóbbi lett a befutó, miután előbbi ajánlata érvénytelen lett. Az SCI összesen 1, 79 milliárd forintért vállalta a munkát.
Hogy miből futja minderre az állami cégnek, nem tudni. (A kérdés persze költői: az adófizetők pénzéből.) Az ÉMK éves forgalma ugyanis tavaly 0 forint volt, és 167 milliós veszteséggel zárta az évet.
Ennél is érdekesebb azonban az a válasz, amit 2022 decemberében kaptunk a cégtől közadatigénylésünkre. Azt szerettük volna megtudni, hogy megalakulásuk óta mennyi élelmiszert gyűjtöttek be, abból mennyit és hány szervezetnek osztottak ki, továbbá milyen koordinációs szerződéseket kötöttek élelmiszer-osztásra. A kft. 45 nap után közölte, hogy: „az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján az ÉMK felé az élelmiszer-kiskereskedők részéről élelmiszer-felajánlás 2022-ben nem történt.”
Vagyis az állami cég egyetlen bolttól sem kapott megmentésre szánt élelmiszert tavaly.
Ami nem csoda annak fényében, hog az ekr.gov.hu-ra feltölött dokumentumok szerint az ÉMK még csak most keres logisztikai partnereket a feladat ellátáshoz.
Ahogy azt a felhívásban írják: „Az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) a kiskereskedelmi szektorban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentését tűzte ki célul, oly módon, hogy a felajánlott lejárat közeli termékeket begyűjti és karitatív szervezeteken keresztül a rászorulóknak eljuttatja. Ehhez a feladathoz kíván logisztikai szolgáltató partnert igénybe venni, aki a felajánlott élelmiszeradományokat a kiskereskedelmi egységekből, begyűjti és saját regionális raktárában a karitatív szervezetek által kért módon összekészíti, majd részükre kiszolgáltatja. A begyűjtési pontok becsült száma: 1200.”
Az ajánlattételi határidő szeptember 12-én járt le, de arról egyelőre nincs információ, hogy megtörtént-e a már a bírálat, és találtak-e partner(eke)t a feladatellátáshoz.
A 2022 február óta élő szabályozás szerint minden 100 milliárd forintnál nagyobb éves forgalmat lebonyolító élelmiszer-kereskedelmi láncnak kötelező újraelosztásra felajánlani a 48 órán belül lejáró minőségmegőrzési idejű (de még fogyasztható) élelmiszereket. A maradék élelmiszerek begyűjtésére és újraosztására (vagy legalábbis ennek megszervezésére) hozták létre az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t 2022 január elején.
Tehát a cég lassan két éve él, de valójában még a rendszer alapjait sem tették le. Az Élelmiszermentő Központ honlapján a mindennapi működéssel kapcsolatban mindössze annyi szerepel, hogy „az Élelmiszermentő Központ (ÉMK) szeptember 4-én Pest vármegye területén elindította próbaüzemű működését”. A sajtóközleményben ugyan nincs konkrét dátum, de a Vác Online Facebook-bejegyzése szerint a hír idén szeptemberre vonatkozott.
A hírről a Vác Online számolt be a Facebookon
További érdemi munkáról mindössze annyit találtunk még, hogy a cég dolgozói az Eötvös József Technikumban tartottak előadást diákok számára „Élelmiszerhulladékok – Problémák és megoldások az asztalon” címmel.
A civilek már évek óta csinálják
Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy pár milliárd forint közpénzt már sikerült elkölteni, de eredménye még nincs az állami programnak. Ráadásul szükség sincs rá igazán: ezt a tevékenységet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület már évek óta végzi.
A civil szervezet honlapja szerint indulása óta összesen 97 100 tonnányi (áruházaktól és gyártóktól átvett) élelmiszert osztott szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 62,5 milliárd forintot. Csak tavaly 8651 tonna élelmiszer-adományt juttattak el ingyenesen 239 000 embernek Magyarországon 650 karitatív szervezeten keresztül.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület videója
Érdeklődtünk az állami Élelmiszermentő Központnál, hogy ők idén eddig mennyi élelmiszert gyűjtöttek be a kereskedelemből és mennyit osztottak szét, illetve, hogy mit takar a próbaüzem. A cég azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.
Homályos hátterű cégnél landolnak a közpénz-milliárdok
Aki viszont már biztosan jól járt az állami szervezet létrehozásával, az az SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. A közbeszerzési hatóság oldalát böngészve ugyanis kiderült, hogy
az informatikai rendszer kialakítására már nettó 2,2 milliárd forintot költött el az ÉMK,
és ezt a megbízást is az SCI nyerte. A szerződés eredetileg nettó 1,5 milliárd forintról szólt, de az ár később feljebb kúszott, és a legutóbbi szerződésmódosításban már nettó 2,2 (azaz bruttó 2,8) milliárd forint szerepel.
A tendereket elnyerő informatikai cégről a HVG írt nyáron. A lap szerint az SCI tulajdonosa a Polaris Holding Zrt.-n keresztül a Turigum 2 Magántőke Befektetési Alap. Ennek tulajdonosi hátterét ugyan nem ismerjük, de az alapot kezelő társaság nemzetközi tanácsadói közül ketten is pozíciókat töltöttek be korábban az Orbán-kormányban vagy valamelyik állami szervezetnél.
Az egyikük a lap szerint Szarvas Ferenc, aki többek között az Államadósság-kezelő Központot vezette, de ül(t) a MÁV, majd a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatói székében és az MVM igazgatótanácsában is. A másik tanácsadó pedig Halasi Tibor, vagyis „a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egykori vagyonpolitikáért felelős államtitkára, aki 2011-ben ugyan elbúcsúzott e tisztségtől, de utána a miniszterelnök tanácsadója lett”.
Az SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. éves forgalma az elmúlt években 2,2 és 6 milliárd forint között mozgott, a nyeresége pedig 50 és 400 millió között – tavaly 158 millió forint lett. | Újabb milliárdokat éget el az élelmiszert nem mentő Élelmiszermentő Központ | Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/11/ujabb-milliardokat-eget-el-az-elelmiszert-nem-mento-elelmiszermento-kozpont/ | 2023-10-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Információk helyett csillagos égbolt és szép havas hegycsúcsok fogadják azokat, akik a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapjára látogatnak. Nemrég még részletes leírások voltak ott a lőtérről, az oktatókról és a választható programokról. Aztán megjelent cikkünk, amelyben leírtuk, hogy a honlapon partnerként állami és kormányközeli cégek bukkantak fel, a weboldal pedig átkapcsolt „karbantartási módra”. A cég vezetője Orbán Áron, Orbán Viktor miniszterelnök testvére.
A Mészáros Lőrinc féle ZÁÉV, Szíjj László Duna-Aszfaltja, de az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság is partnerként szerepelt annak a Nógrád megyei lőtérnek a honlapján, amely Orbán Viktor miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a szécsénkei ingatlanán épül. A lőteret működtető cég vezetője szintén Orbán Áron – írtuk meg szeptember végén. Pár nappal később pedig már nem volt elérhető a honlap.
„Karbantartási mód. Oldalunk hamarosan elérhetővé válik, addig is szíves türelmüket kérjük. Köszönjük!” – olvasható azóta, és jelenleg is a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapján.
Mint megírtuk, a lőfegyverekkel, taktikai- és munkaruházattal kereskedő, 2017-ben alapított Multi Shoot Zrt. tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor, akit az orvostársadalom a hírek szerint az Orbán-család házi nőgyógyászaként emleget. A cég székhelye Dunakesziben van, míg a fióktelepei Fóton, a Mátyás Király utca 1-ben, ahol Orbán Áron cégvezető is lakik, valamint Szécsénke (hrsz. 017/4. és hrsz. 018/2.) és Zámoly (hrsz.0177/14) településeken.
A főként lőfegyver- és ruházati kereskedelemmel foglalkozó cég vezetését tavaly vette át a miniszterelnök testvére. A zrt. éves bevétele meg is nőtt 2022-ben: a korábbi 91 és 119 millió forintos éves forgalom 271 millió forintra, a nyereség pedig 3,9 és 9,2 millióról 54 millióra nőtt. A cég által működtetett honlapon pedig felbukkant néhány állami és kormányközeli cég mint „partner”.
E-mailben felkerestük az összes vállalkozást, hogy megtudjuk, milyen formában kapcsolódnak a lőtérhez vagy a céghez. A megadott határidőig három cégtől kaptunk választ. Az állami MVM Csoport azt írta, hogy „az MVM hivatkozott honlapon megjelenített tagvállalatai (tehát az Atomix és a MAVIR – a szerk.) kizárólag
munkavédelmi termékek, biztonsági munkaruházat vagy védőeszközök beszerzése céljából állnak kapcsolatban a Multi Shoot Zrt.-vel.”
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság „a munkaruházatot és munkavédelmi kiegészítőket is értékesítő Multi Shoot Zrt.-től speciális műszaki jellemzőkkel rendelkező (szélsőséges időjárási és hőmérsékleti viszonyok között, vizes közegben történő munkavégzést biztosító) védőruhákat vásárolt 2021-ben és 2022-ben.”
A Bonafarm Csoport pedig közölte, hogy cégük és a Multi Shoot Zrt. között nem áll fenn üzleti kapcsolat. A Multi Shoot Zrt. portfóliójában megtalálható a munkaruházat-árusítás is, ennek kapcsán történt korábban kapcsolatfelvétel, azonban üzleti együttműködés nem született.
A többi vállalkozás megkeresésünkre nem reagált, ahogy maga a Multi Shoot Zrt. sem. Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel felkerestük a helyszínt, illetve a cég fóti székhelyét is, hátha személyesen többet tudunk meg, de sehol nem sikerült találkozunk Orbán Áronnal vagy más illetékessel.
Hogy ezek után a lőtérnek, a honlapon szereplő cégeknek, esetleg valamelyik érintettnek vált zavaróvá a hirtelen jött figyelem, vagy tényleg csak egy random karbantartásról van szó, egyelőre nem tudni. Talán több kiderül, amikor a lőtér honlapja újra elindul majd.
Nyitókép: A Multi Shoot Zrt. lőterének honlapja 2023. október másodikán. | Cikkünk után lelőtték Orbán Áron lőterének honlapját „karbantartás miatt” | Információk helyett csillagos égbolt és szép havas hegycsúcsok fogadják azokat, akik a Multi Shoot Zrt. lőterének honlapjára látogatnak. Nemrég még részletes leírások voltak ott a lőtérről, az oktatókról és a választható programokról. Aztán megjelent cikkünk, amelyben leírtuk, hogy a honlapon partnerként állami és kormányközeli cégek bukkantak fel, a weboldal pedig átkapcsolt „karbantartási módra”. A cég vezetője Orbán Áron, Orbán Viktor miniszterelnök testvére. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/03/cikkunk-utan-lelottek-orban-aron-loterenek-honlapjat-karbantartas-miatt/ | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.
Lázár János építési miniszter 2022-es kinevezésekor kapott legfőbb feladata az volt, hogy áttekintse a tervezett állami projekteket, és leállítsa közülük azokat, amiket nem ítél sürgősnek és nélkülözhetetlennek. A kormány célja ugyanis az, hogy az állami beruházásokon két év alatt 1150 milliárd forintot takarítson meg, mert az EU-s pénzek hiányában kong az államkassza. Az egyik ilyen „felfüggesztésre” ítélt beruházás a Semmelweis Egyetem Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrumának létrehozása, ám arról az egyetem ennek ellenére nem tett le.
2017-ben a kormány jóváhagyta a Semmelweis XXI. Fejlesztési Programot, amely több elemet tartalmaz – az egyik a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozása. A beruházás három egymás melletti ingatlant érint a IX. kerületben: a Hőgyes Endre utca 5–9., a Bakáts tér 10., és a Knézich utca 14. szám alatti épületeket.
A projekt érdekében egy 2018-as kormányhatározat rendelkezett a Knézich utca 14. szám alatt található ingatlan (amelyben a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonának egyik telephelye működött 50 férőhellyel) fővárostól való megvásárlásáról és a Semmelweis Egyetem (SE) vagyonkezelésébe adásáról.
Tavaly 29 milliárdért vállalta a WHB
Egy hónappal a kormányrendelet után, 2018. december végén a Semmelweis kiírta a közbeszerzést a gyógyszerkutatási központ generáltervezési feladataira. A tendert fél évvel később, 2019 nyarán a TSPC Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. és a Lima Design Kft. kettőse nyerte nettó 748,75 millió forintos ajánlattal. Ezt az összeget 2021 nyarán a megrendelő által kért pótmunkák miatt 809,5 millióra emelték.
2021 decemberében aztán kiírták a közbeszerzést a tervezésre és kivitelezésre, majd 2022 április közepén meg is született az eredmény. A megbízást a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29,4 milliárd forintos ajánlattal. Azt azonban már a kiírásban is jelezte a projektet akkor irányító állami cég, hogy (az egyetem) nem rendelkezik a beruházáshoz szükséges összeggel, és a kormánytól fog kérni rá pénzt.
Közbeszóltak viszont az állami takarékoskodási intézkedések: a tavaly kinevezett Lázár János építési miniszter első és legfőbb feladata az volt, hogy áttekintse a tervezett állami projekteket, és leállítsa közülük azokat, amiket nem ítél sürgősnek és nélkülözhetetlennek. A 2022 szeptemberében közzétett 270 tételes listára pedig felkerült a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centruma is – meg is szűnt a WHB-vel kötött szerződés.
Most újra megrendelték a terveket
Idén április közepén azonban a Semmelweis Egyetem újabb közbeszerzést írt ki a projekthez kapcsolódóan: 2018 után most ismét a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum generáltervezőjét keresték. A tendert három ajánlattevő közül nettó 847 millió forintos ajánlattal TSPC Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. nyerte. Ugyanaz a cég, aki a 2019-ben lezárult tervezési eljárás egyik győztese volt. A közbeszerzésről a TSPC akkor és most is büszkén számolt be a honlapján, referenciái között pedig szerepelnek is a centrum tervei.
A gyógyszerkutatási centrum terveit készítő TSPC Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. közvetlen tulajdonosa a TSPC Invest Kft., amely sokáig a cégcsoportot birtokló, győri lakcímű Kádár Mihály, majd az ő kezében lévő, Szlovákiában bejegyzett TSPC International s.r.o. tulajdonában volt.
Idén augusztusban azonban Kádár szlovákiai cége mellett
a TSPC Invest Kft.-ben tulajdonos lett a West Hungária Bau Kft. (WHB) is,
ami tavaly elnyerte a centrum kivitelezésre kiírt közbeszerzést.
A WHB-ről sokat írtunk már, hiszen a Fidesz közelébe sorolt cég évek óta sorra nyeri a nagy összegű állami megbízásokat. A biatorbágyi központú építővállalat többségi tulajdonosa a győri Paár Attila, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió. A közpénzes tendereken sűrűn taroló WHB éves nettó árbevétele 2018 óta évi 50-83 milliárd forint között mozgott, és 4-14 milliárd forint közötti hasznot termelt – az elmúlt három évben folyamatosan 10 milliárd fölött volt a profitja.
„Forráselemzést” végez az egyetem
Idén szeptember elején, amikor az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent a TSPC-vel kötött második tervezési eljárás eredménye, kérdéseket küldtünk a Semmelweis Egyetemnek. Megérdeklődtük, hogy
Miért kötöttek szerződést a tervezővel, ha a kormány nem finanszírozza a centrum megvalósítását?
Más forrásból fogják létrehozni az intézményt? Ha igen, milyen forrásból?
Új közbeszerzési eljárást fognak kiírni a kivitelezésre?
Várhatón mikor kezdődik és fejeződik be majd az építkezés?
Miért volt szükség új tervezési eljárás kiírására? – hiszen 2019-ben már kötöttek erre egy szerződést, melynek összegét 2021-ben megemelték.
Kérdéseinkre az egyetem másnap válaszolt, ezt változtatás nélkül, teljes egészében közöljük:
„Miután a Semmelweis Egyetem megkapta a volt, majd egy évtizede üresen álló Schöpf-Merei Kórház ingatlanának kezelési jogát, azt tervezte az intézmény, hogy 21.700 négyzetméteren oktatási és kutatási funkciókat alakít ki a Bakáts tér 10., a Hőgyes Endre utca 5-9. és a Knézich utca 14. szám alatti ingatlanokon. Az állami beruházások felfüggesztéséről szóló Kormányhatározat döntését követően a Semmelweis továbbra is az egyik kiemelt projektjének tekintette a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum megvalósítását, így az elfogadott Vagyongazdálkodási tervnek megfelelően folytatta a beruházás előkészítését annak érdekében, hogy a jövőben egy olyan egyetemi kampusz jöhessen létre, ami egyszerre adhat otthont a kar oktatási, kutatási és gyógyszerkészítési funkcióinak is.
A beruházás több ütemben valósulna meg, elsőként a régi romos épületek bontása kezdődne meg, ugyanakkor a tervezés folyamán, az állapotfelmérések eredményétől függően bizonyos épületeket, épületrészeket megtartanának. Az egyetem saját forrásból kötött szerződést a tervező céggel annak érdekében, hogy a születendő tervekre alapozva elkészíthesse a forráselemzést a beruházás további tervezéséhez, ütemezéséhez.”
Richter-részvényekkel kitömött alapítvány
Azt tehát nem közölte egyértelműen a Semmelweis Egyetem, hogy miért volt szükség újabb tervezési szerződés megkötésére nettó 847 millió forintért, amikor 2019-ben már nagyjából ugyanekkora összeget elköltöttek erre a célra. Nagy valószínűséggel azonban arról van szó, hogy átdolgozzák a korábbi elképzeléseket.
A beruházásra pedig vélhetően nem lesz nehéz forrást találniuk, hiszen a legtöbb egyetemhez hasonlóan a Semmelweist is egy „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak” (KEKVA) adta a kormány 2021-ben. Az intézményt fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) pedig az induláshoz az egyetemi ingatlanok mellett ajándékba kapott a kormánytól 600 millió forint készpénz mellett
közel 10 millió darab Richter-részvényt is, amelyeknek értéke majdnem 35 milliárd forint volt akkor az alapító okirat szerint.
A részvények száma az azóta eltelt két évben vélhetően tovább emelkedett, mert a Richter Gedeon Nyrt. forgalma 2021-ben 454 milliárd (nem elírás), 2022-ben pedig 601,5 milliárd forint volt – utóbbival rekordot döntött. A cég által termelt profit is minden korábbinál több, 182 milliárd forint lett tavaly, de az előző évben is 141 milliárd volt.
A Semmelweis Egyetemet igazgató vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának elnöke a Richter vezérigazgatója, Orbán Gábor. A kuratórium további tagjai: Bedros Jonathán Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, Gloviczki Péter nyugalmazott professzor, Merkely Béla, a Semmelweis rektora, és Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja.
Az orvos végzettségű Szócska 2010 és 2014 között egészségügyi államtitkár volt a Fidesz-kormányban, és jelenleg is van állami munkája: az életrajza szerint a Belügyminisztérium Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját vezeti 2023 áprilisa óta. | Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát | A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/14/masodjara-is-megtervezik-a-semmelweis-egyetem-gyogyszerkutatasi-centrumat/ | 2023-09-18 19:10:23 | true | null | null | atlatszo.hu |
A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik.
Rámutattunk egyúttal, hogy a vállalkozások nem különálló tendereket nyertek meg, hanem egy-egy nagy keretmegállapodást, amelynek részeként több száz megbízást kaptak, még a Borkai-érában.
Cikkünk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy „Milyen eljárás indult a győri közbeszerzések ügyében?” Szerinte ugyanis az ügy felveti a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény, valamint a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját is.
Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A nyomozóhatóság hamar lezárta a témát: a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzés eljárásban bűntette és más bűncselekmények miatti feljelentést – részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította.
A rendőrség szerint többek között a „cikk alapján nem állapítható meg az, hogy hivatalos személy szegte meg kötelességét, túllépte hatáskörét, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaélt volna”, és „az országgyűlési képviselő által előadott, a médiában megjelent hírekre alapozott cselekmények a felsorolt bűncselekmények elkövetésére utaló feltételeket, illetve adatokat nem tartalmaznak”.
Az Integritás Hatóság nyomozásra szólította fel a rendőrséget
A történet azonban itt nem ért véget. A Gemist.hu nemrég közadatigénylés keretében faggatta az Integritás Hatóságot (IH) arról, hogy milyen ügyekben nem értettek egyet azzal, hogy az ügyészség elutasította a korrupció miatti feljelentést, és kérték az elutasító döntés felülbírálatát. Így derült ki, hogy az egyik ilyen eset éppen az általunk feltárt győri történet volt.
A közpénzből működő Integritás Hatóság hatáskörrel rendelkezik „különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében”, és bárki fordulhat hozzájuk bejelentéssel, ha valamilyen kivizsgálásra szoruló ügyet talál a felsorolt témakörökben. Májusban saját közlésük szerint már több mint 30 ügyet vizsgáltak.
Az Integritás Hatóság által megküldött dokumentumok szerint a nyomozóhatóság nem végzett tényleges nyomozati cselekményt, pedig a cikk konkrét neveket és adatokat is tartalmazott. Ezeket azonban a rendőrség nem vizsgálta meg, sőt, a határozat az IH álláspontja szerint „szándékosan kerüli a feljelentés információinak megjelenítését a határozatban, ezzel is elkerülve a nyomozáselrendelési kötelezettséget”.
Az IH szerint továbbá a rendőrség nem vette számba az összes szóba jöhető bűncselekményt, csak azokat, amelyeket Vadai felsorolt, és a képviselőt sem hallgatták meg az ügyben.
És mivel nem volt nyomozás, így nem lehet a bűncselekmény elkövetését sem kizárni.
Az Integritás Hatóság azzal zárta indítványát, hogy szerintük a rendőrség nagyvonalúan túllépett a cikkünkben szereplő információkon, és ezzel elkerülte a részletes, mindenre kiterjedő nyomozást. Egyúttal hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják a nyomozás lefolytatását. Erre azonban vélhetően nem fog sor kerülni.
A bíróság szerint minden rendben
Az IH felülvizsgálati indítványa ugyanis nemcsak a nyomozóhatóságról, de végül a bíróságról is visszapattant.
A Gemist.hu kikérte az indítványra adott válaszokat is, amelyeket az Integritás Hatóság meg is küldött. Ebben az szerepel, hogy a rendőrség nem találta elég alaposnak az IH beadványát, ezért nem helyezte hatályon kívül korábbi határozatát, és nem rendelt el nyomozást. Az ügyészség ugyanerre jutott, és továbbította a beadványt a Budai Központi Kerületi Bírósághoz.
A bíróság szintén nem találta megalapozottnak az indítványt és elutasította azt. A végzés ellen fellebbezni sem lehet.
Az Integritás Hatóság csatolta azt az anonimizált indoklást is, amit a bíróságtól kapott. Ebben többek között az szerepel, hogy „természetesen jelen ügy és a kérdéses oknyomozó cikk sem mentes a politikai tartalmaktól, ezen keresztül is szükséges értékelni a tárgyi feljelentésként értékelt beadványt és a feljelentést elutasító határozatot”.
Szerintük a rendőrség azért nem hallgatta meg Vadait, és azért nem kért tőle további adatokat, mert „értelemszerűen nem lehettek birtokában bizonyításra alkalmas okiratok”, hiszen akkor valódi feljelentést tett volna. „Tehát a nyomozó hatóság a rendelkezésére álló adatok (…) alapján megalapozottan tudott döntést hozni a feljelentés elutasítása kérdésében”.
A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrség helyesen járt el, hiszen a nyomozás elrendelésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúja fennáll. Ebben az esetben pedig szerintük erről nincs szó.
Ezzel a kör bezárult, a korrupciógyanús győri tendereket nagy valószínűséggel már nem vizsgálja senki.
A jogsértés feltárásához kérdéseket kellett volna feltenni
Megkérdeztük az Átlátszó közbeszerzési szakértőjét, mi a véleménye a rendőrség és a bíróság indoklásáról.
A szakértő véleménye szerint, ha szigorúan csak a cikkben leírtakat vizsgálja valaki, akkor igaza van a hatóságnak, az valóban nem utal bűncselekményre. Önmagában ugyanis az a tény, hogy egy keretmegállapodás alapján sok megrendelést adnak és több száz külön szerződéssel hívják le a keretösszeget, nem jogsértő.
Felmerül ugyanakkor három kérdés:
1. Miért volt szükség a nagyszámú szerződésre? A válasz a szakértő szerint az, hogy a szóban forgó keretmegállapodás 2018-as kiírásában az alábbi referenciafeltételt írta elő az ajánlatkérő:
Alkalmas az ajánlattevő, ha:
M1) rendelkezik a felhívás feladásától visszafelé számított 60 hónapban igazoltan – az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített – lezárt, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgyára (bel- vagy külterületi közút, buszöböl, kerékpárút, járda, csapadékvíz elvezető létesítmény, illetve ezekhez tartozó műtárgyak közül bármely(ek) fenntartása és/vagy karbantartása és/vagy felújítása és/vagy átépítése tevékenységre) vonatkozó
M1.1) legalább 200 db teljesített szerződéssel (vagy megrendeléssel), amelyek összesen legalább 250.000 m2 útfelületre vonatkoztak.
Vagyis: felmerül annak a gyanúja, hogy azért bontották szét nagyszámú szerződésre azokat a megrendeléseket, amiket egyben is le tudtak volna adni, hogy később ezt referenciafeltételként elő tudják írni egy következő közbeszerzési eljárásban.
A 200 db szerződés felmutatása még a legnagyobb cégeknek is problémát jelent, aminek meg is lett az eredménye, hiszen csak egyetlen ajánlat érkezett.
2. De önmagában nem is a szerződések száma a lényeg, hanem az, ha egy közbeszerzést versenykorlátozó feltételrendszerrel írnak ki, és nem valósul meg valódi verseny a nyertes kiválasztása során.
Az ügyészségnek és a bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogyan lehetséges az, hogy nem volt verseny egy olyan többmilliárdos keretmegállapodásos eljárásban (a kiválasztási szakaszban), amely hosszú évekig biztos bevételt jelent a nyertesnek.
A válasz pedig a közbeszerzési kiírás feltételrendszerében kereshető:
a) a rendkívül komplex referenciafeltételben,
b) az előírt és bemutatandó gépek rendkívüli részletezettségű meghatározásában (minden géphez még a teljesítmény is megjelölésre került, és ezekkel a pályázónak az ajánlat benyújtásakor rendelkeznie kellett, nem lehetett őket később megvásárolni),
c) az 50 millió forint értékű ajánlati biztosíték előírásával (ekkora összeget kellett az ajánlatkérőnek biztosítékként rendelkezésre bocsátani, ellenkező esetben érvénytelenítik az ajánlatot),
d) egy „intézkedési terv” nevű dokumentum elkészítésének előírása, amely szintén elriasztja a potenciális ajánlattevőket, mivel rendkívül időigényes az elkészítése és annak értékelése is bizonytalanságot rejthet magában.
Ezek egyike sem jogszerűtlen önmagában, de együttesen olyan feltételrendszert képzett, amelynek eredménye az lett, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett.
3. És végül: a bíróság azt írja „A felülbírálati indítványban foglaltakkal ellentétben – ahogyan arra a főügyészség észrevételében is helyesen utalt – a nyomozóhatóságnak kizárólag a feljelentésben foglaltakkal kellett érdemben foglalkoznia, azon túl nem terjeszkedhetett.”
„Elképzelhető, hogy ez a megállapítás összhangban van a hatályos jogszabályokkal, de az igazságszolgáltatásnak tényleg csak arra van lehetősége, hogy kizárólag azt vizsgálja, amit feltár a sajtó, és magától nem jogosult/köteles más nyomozati cselekményeket végezni?” – tette fel a (költői) kérdést a szakértő. | Hiába lépett fel az Integritás Hatóság, a süllyesztőbe került a győri tenderkirály-ügy | A rendőrség után az ügyészség és a bíróság is elutasította az Integritás Hatóság nyomozást javasló indítványát. Az uniós források elköltésének felügyeletével megbízott hatóság nem értett egyet azzal a döntéssel, hogy a Győrben gyanús körülmények között odaítélt megbízásokat a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan. Hiába kérvényezte azonban az ügy részletes feltárását, a beadványát nem tartották elég alaposnak és elutasították. A feljelentés egy februári cikkünk után született, amellyel kapcsolatban Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel kérdést a parlamentben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/24/hiaba-lepett-fel-az-integritas-hatosag-a-sullyesztobe-kerult-a-gyori-tenderkiraly-ugy/ | 2023-08-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak.
„Egy ország büntetlenül sohasem úszhatja meg, hogy van egy kormánya, amely másfél éven keresztül kormányzás helyett csak propagandát, kampányt, hazugsághadjáratot tervez és vezet le. Érzékelni a bajt, amely a gazdaságban megjelent, majd évekig nem csinálni semmit, csak a hatalommal törődni, ez a politikusi szakmában elfogadhatatlan, mert ennek – a valóság elfedésének és a kormányzati döntések elmulasztásának – az árát valakinek meg kell fizetnie” – közölte Orbán Viktor. Az idézet nem a szokásos pénteki interjúból származik, hanem 2007-ből, amikor még Fidesz-elnökként kritizálta a Gyurcsány-kormányt. Az Inforadio.hu által megőrzött anyag szerint Orbán Viktor azt is mondta a gazdasági nehézségek kapcsán, hogy „Mindig az emberek fizetnek, sohasem a miniszterelnökök vagy a miniszterek.”
Az utóbbi mondat ma már aligha hagyná el a miniszterelnök száját. Pedig most is az emberek fizetnek, a rezsicsökkentésért is. Az MVM – a legnagyobb hazai gáz- és villamosenergia- szolgáltató – a napokban tette közzé első féléves számait. Eszerint a cég közel kétszer annyi rezsitámogatás kapott 2023 első hat hónapjában, mint egész 2022-ben. Azt tavaly ősszel mutattuk be ebben a videóban, hogy a rezsicsökkentést hogyan győzte le a valóság.
Az áramot és a gázt is drágábban vették
Az MVM első féléves beszámolója szerint „az ellátási félelmek következtében az árak 2022. nyár végére újabb rekordot döntöttek. Európa földgáz-ellátásbiztonságával kapcsolatos tavaszi-nyári félelmek nem realizálódtak 2022-2023 telén. Az árak 2023-as évben stabilizálódnak, bár a 2020-as és előtte tapasztalt árszínvonal továbbra is távolinak tűnik.”
Vagyis a kormánysajtó rémítgetésével ellentétben nem fagytak meg a németek: az árak drasztikusan estek. Az Eurostat adatai pedig azt mutatták, hogy az orosz függőségről gyorsabban lejött Európa nagyobb része, mint azt bármikor is gondolták. Egészen pontosan 2022 második negyedévében Oroszország volt a vezető kőolaj-szállító az EU teljes importjának 15,9 százalékával. 2023 második negyedévében Oroszország csak a 12. helyen állt, 2,7%-os részesedéssel, ami 13,2 százalékponttal kevesebb 2022-hez képest.
Hasonló volt a helyzet a gáz halmazállapotú földgáz esetében is: Oroszország részesedése 14,5 százalékponttal 13,8 százalékra esett vissza az EU teljes importjából, míg Algéria (+9,3 százalékpont) és Norvégia (+6,2 százalékpont) részesedése jelentősen nőtt. 2023 második negyedévében Norvégia volt az EU legnagyobb beszállítója az EU teljes importjának 44,3%-os részesedésével, ezt követi az Egyesült Királyság (17,8%) és Algéria (16,5%).
Az MVM mégis többet fizetett a gázért, hiszen azt a csúcsáron vette. A beszámoló szerint „A földgáz-beszerzés értéke 497 715 M Ft-tal emelkedett, annak ellenére, hogy 2023. év első felében a piaci árak konszolidálódása volt megfigyelhető (57,4%-al csökkentek 2022. I. félévéhez képest). Ez egyrészt a korábbi időszakban megkötött fedezeti ügyletek hatása, másrészt az okozza, hogy 2023. I. félévében még a korábbi időszakban magasabb áron betárolt földgáz értékesítésére került sor.”
A gáz mellett az áram is drágult az MVM-nek. Erről azt írták, hogy „a villamosenergia-beszerzés költsége 98 944 M Ft-tal növekedett annak ellenére, hogy a 2023. év első felében a villamosenergia termékárak korrekciója is megfigyelhető volt (53,2%-kal csökkentek 2022. I. félévéhez képest). Ez egyrészt a beszerzési struktúra átalakulásának, másrészt a korábbi időszakban megkötött fedezeti ügyletek elszámolásának hatására vezethető vissza”.
Vagyis a csökkenő ár ellenére többet fizetett a cég az áramért, de ez nem hiba, hanem a tervezés része volt. Az MVM ugyanis úgynevezett határidős ügyletet kötött: ha nőtt volna az ár, akkor nyert volna, így viszont, hogy csökkent, nem nyert, maradt a magas ár. Ez a növekedés a kockázatkezelésből származik.
Rezsivédelemre 721 milliárd közpénz
„A földgáz-értékesítésből származó árbevétel 2023. I. félévben 1 417 495 M Ft, amely 42 484 M Fttal 3,1%-kal magasabb az előző időszakhoz képest. 2023. I. félévben a piaci árak konszolidálódása volt megfigyelhető: a földgáz tőzsdei átlagára (TTF) 2022 I. félévében még 101,5 EUR/MWh volt, I. félévére azonban az átlagár 57,4%-kal esett vissza 58,3 EUR/MWh-ra.
Az árkörnyezet bázisidőszaki árakhoz képest jelentkező visszaesése a szabályozott piac tekintetében nem vonta automatikusan maga után az MVM Csoport árbevételének csökkenését. 2023-ban az egyetemes szolgáltatás (továbbiakban ESZ) árképzése tekintetében változás történt: a 63 645 MJ éves fogyasztási rész fölötti vételezés már nem jogosult a kedvezményes ESZ árra, ehelyett az átlagfogyasztás felett felhasznált földgáz lakossági piaci áron kerül értékesítésre, ami az árbevétel növekedését vonta maga után.” – írják.
Többször bemutattuk, hogy ez a versenypiacinak nevezett lakossági gázár miért fikció. Legutóbb arról írtunk, hogy „a lakossági piaci gázár feléért kapják bizonyos állami intézmények a gázt októbertől”.
A rezsivédelem áráról is írnak a beszámolóban: „Az MVM Csoport részére
a 2023. I. félév során 721 212 M Ft került folyósításra támogatásként a magyar rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére
és 44 356 M Ft a cseh ársapka miatt.” Mivel az MVM-nek erre nincs forrása, tulajdonosa pedig a Magyar Állam, a támogatást közpénzből kapta. Vagyis az emberek nem közvetlenül, a villany- és gázszámlákon keresztül fizették ki a drágább árakat, hanem az államnak befizetett adóforintjaikból, közvetve.
Rendszerhasználati díjból 128 milliárd bevétel, 108 milliárdos osztalék
„Az Átvitel, rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatásokból származó árbevétel 128 235 M Ft-tal emelkedett 2022. I. félévhez képest annak köszönhetően, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatának értelmében 2022. július 1-től jelentős mértékben – 2,787 Ft/kWh-ról 9,8 Ft/kWh-ra – nőtt az átviteli rendszerhasználati díj összege.” – ez az a tétel, amit az energiadíjon felül fizetünk a számlában.
Ez most már az MVM-nek is jelentős bevétel lett. A beszámoló szerint „A TTF árak 2023. év elején 80 EUR/MWh szintről folyamatosan csökkentek a május végi 25 EUR/MWh szintig, amely elsősorban az enyhe tél, a fogyasztáscsökkentési intézkedések, a villamos energia szegmens relatíve alacsony földgázigényének és az európai tároló relatíve magas töltöttségi szintjének volt köszönhető.”
Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy osztalékra is jutott pénz az MVM-ben. Míg 2022-ben mindössze 7,5 milliárd forintot fizetett tulajdonosának, az államnak, addig „a 2023-as évben az MVM Zrt. Egyedüli Részvényese 25/2023 (IV.25.) számú határozata alapján
108 048 M Ft osztalék pénzbeli juttatásban történő teljesítéséről döntött.”
És ez még csak az idei első félév volt.
Ugyanakkor hiába csökkent jelentősen a gázár, az egyetemes – rezsicsökkentett – ár azt még nem fedezi. „A földgáz beszerzési ára továbbra is jelentősen meghaladja az egyetemes szolgáltatói szegmensnek történő értékesítés egységárát, mely a rezsivédelmi alapon keresztül kerül kompenzálásra. Döntően ennek hatására az egyéb működési bevételek 580,7 Mrd Ft-tal haladták meg a bázisidőszaki értéket.”
A cégek több gázt használtak, a lakosság kevesebbet. És az árampiac is változott. „A villamosenergia egyetemes szolgáltatói értékesítés árbevétele 17,3 Mrd Ft-tal növekedett a forgalom 1,1 TWh-s bővülése mellett, a felhasználói értékesítés árbevétele 274,7 Mrd Ft-tal magasabb az egységárak jelentős, és a forgalom 1,1 TWh-s növekedése mellett.
Az elosztókkal történő mennyiségi eltérés elszámolása 63,8 Mrd Ft-tal növelte az időszaki árbevételt, mivel mind mennyiségében, mind egységárában jelentősen növekedett. A földgáz-értékesítés árbevétele 242,8 Mrd Ft-tal magasabb a kereskedelmi forgalom 1,2 TWh-s növekedése, valamint az egyetemes szolgáltatói értékesítés 5,7 TWh-s csökkenése mellett”. – olvasható a beszámolóban.
Címlapkép: Átlátszó | Az MVM 721 milliárd forint állami támogatást kapott rezsivédelemre 2023 első felében | Az állami energiacég első féléves beszámolója szerint a korábban megkötött ügyletek miatt az áramot és a földgázt is drágábban vette, hiába estek estek időközben az árak. De sebaj, az állam kisegítette az MVM-et: „rezsivédelemre” 721 milliárd forint támogatást kapott 2023 első félévében. A rendszerhasználati díj drágulásán 128 milliárdot keresett a cég, és 108 milliárdos osztalékot fizet ki a tulajdonosának, vagyis az államnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/10/az-mvm-721-milliard-forint-allami-tamogatast-kapott-rezsivedelemre-2023-elso-feleben/ | 2023-10-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.
„Sajnálatos és felháborító fejlemény történt a Déli Körvasút ügyében. A Kormányberuházó úgy próbálja megkerülni az engedélyeztetés kérdését, hogy egy új, hirtelen kiadott rendelkezésre hivatkozva katonai célúvá minősítette a projektet” – írta lapunknak a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK).
A civil szervezet Újbuda Önkormányzata mellett egyike azon felpereseknek, akik sikerrel támadták meg a bíróságon a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét, s emiatt a projekt jelenleg áll. Az egyesület szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva akarja kicselezni a civileket.
„Az említett rendelet szövege olyan, mintha kifejezetten – vagy legalább részben – miattunk írták volna ilyenre, mert a bírósági pereket nem tartják nyerhetőnek. Így valamit ki kellett találniuk, és a háború megint kapóra jött” – állítja az egyesület. Az általuk megkérdezett szakértők szerint a – közel 20 hónappal az orosz-ukrán háború kezdete után megjelent – rendelet és a kormányhivatali végzések több részletben is ellentmondásosak és életszerűtlenek.
A bíróság 2023. január végén azonnali jogvédelmet rendelt el a Déli körvasút kivitelezésével kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is.
A kormány mostani rendeletével viszont veszélybe került a civilek által már kiharcolt azonnali jogvédelem a Déli Körvasút hatásterületére: ugyanis az azonnali jogvédelem a honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákkal kapcsolatos valamennyi, közigazgatási hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben kizárt. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik az engedélyezési eljárásban.
Jelenleg zajlik az ismételt környezetvédelmi engedélyezési eljárás – erre pedig már Újbuda Önkormányzata hívja fel a figyelmet a közleményében.
Az önkormányzat álláspontja a beruházással kapcsolatban a következő: „továbbra is nyitottak vagyunk a szakszerű, megfelelően előkészített és a helyi társadalom szempontjait is figyelembe vevő megoldásra. Álláspontunk szerint, a nem Budapest célirányú teherforgalmat a lakott területek elkerülésével, a V0 vasútvonal megvalósításával kell lebonyolítani, hogy az Újbudán áthaladó városi vonalszakasz fejlesztésére valóban csak az elővárosi személyforgalom érdekében, a meglévő környezeti elemeket nem károsító módon kerülhessen sor”.
A Ferencvárostól Kelenföldig tervezett, Dunát is keresztező Déli Körvasút bővítése az újbudai Hamzsabégi sétányt és környékét is érintő vasútfejlesztési beruházás, ami nagyfokú lakossági tiltakozást eredményezett. Az ott élő lakosoknak nem a vasúti személyszállítás fejlesztésével volt gondjuk, hanem azzal, hogy úgy érezték, átverték őket. Ugyanis évekig próbálták eltitkolni előlük, hogy az elővárosi közlekedés díszes mázába csomagolt projekt valójában a teherforgalom jelentős megnövekedését jelentené számukra.
Százmilliárd előleget kapott Mészáros cége
A gigaberuházás során 2 kilométer hosszan háromvágányú és 1,7 kilométer hosszan négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne, és rengeteg fát vágnának ki. A Déli Körvasút építését Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. A Szabad Európa információi szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt. 101,4 milliárd forint előleget kapott a Déli Körvasút megépítésére.
A Déli Körvasút fejlesztés gazdája a Budapesti Fejlesztési Központ volt, majd ennek megszűnése után a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került a projekt. A kormány idén júniusban (egy Szabad Európa által megszellőztetett) titkos határozatban döntött a Déli Körvasút megépítési szándékának megerősítéséről, ugyanis a Fővárosi Törvényszék január óta kétszer is megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt.
Vitézy Dávid, a beruházás előkészítésében részt vevő Budapest Fejlesztési Központ volt vezérigazgatója, korábbi közlekedésfejlesztési államtitkár júniusban számolt be arról, hogy az Európai Bizottság közzétette a közvetlenül általa kiosztott, transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére szolgáló CEF források 2022-es pályázatainak eredményeit. „Ami a legfontosabb: a Déli Körvasút ugyan nem nyert a környezetvédelmi engedélyének megsemmisítése miatt, de a Magyarországnak járó forrás egy jelentős részét az EU egy elég szokatlan lépéssel tartalékolta, »félretette« jövőre, így lehetőség nyílhat az újbóli pályázásra a magyar kormányzat számára” – olvasható a posztban.
A legnagyobb elért teljesítmény a projektben eddig az, hogy felújították a déli összekötő vasúti Duna-hidat nettó 36,3 milliárd forintért, amin háromból egy vágány a semmibe megy. Az összegből 30,4 milliárd forint az európai uniós támogatás. A hídfelújítást a Duna Aszfalt végezte el, melynek tulajdonosa a politikusokat jachtoztató Szíjj László, az egyik alvállalkozó pedig Mészáros Lőrinc egyik cége volt. A híd jelenleg nem használható harmadik vágányát majd a Déli Körvasútba tervezik bekötni, ha viszont nem valósul meg a lakosok tiltakozása miatt a Déli Körvasút bővítése, akkor a hídra kapott uniós támogatás is veszélybe kerül.
Címlapkép: A Hamzsabégi sétány részlete (Forrás: POPÉK Egyesület) | Katonai célú beruházássá nyilvánította a Déli Körvasutat a kormány | A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/10/18/katonai-celu-beruhazassa-nyilvanitotta-a-deli-korvasutat-a-kormany/ | 2023-10-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Gazdasági Versenyhivatal szerint nem voltak konkrét bizonyítékok a cikkünkben, ezért nem valószínűsíthető, hogy a kiírók vagy a Mészáros M1 Kft. jogsértést követett volna el azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket egy szakértő segítségével elemeztünk. Ezért úgy döntöttek, nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Ugyanerre a sorsra jutott nemrég az Integritás Hatóság egy másik beadványa is, amit a rendőrség és a bíróság utasított el hasonló okokra hivatkozva. Így vélhetően már senki sem fogja érdemben vizsgálni az általunk feltárt korrupciógyanús eseteket.
Az Átlátszó márciusban írt arról, hogy egy közbeszerzési szakértő segítségével megvizsgáltunk néhány tendert, és érdekes ismétlődéseket találtunk. A vizsgálat szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. több megbízást is úgy nyert el, hogy rövid szállítási határidőket vállalt. Olyan rövideket, amelyekkel még az olyan meghatározó piaci szereplők, mint a Porsche vagy a Mercarius sem tudta felvenni a versenyt, hiába ajánlottak adott esetben jelentősen alacsonyabb árakat. Szakértőnk szerint ez két problémát is felvet.
A Mészáros M1 sikereit egyrészt a felhívásokban szereplő értékelési szempontok tették lehetővé, miután az ajánlatkérők több alkalommal látszólag irreálisan magasra tolták fel a szállítási határidő értékelési súlyszámát. Vagyis a kiírónak fontosabb volt a gyorsaság, mint az ár. Ez azért problematikus, mert feltételezi, hogy az állami cégek nem végeztek előzetes piackutatást, nem indították el időben a közbeszerzési eljárásokat, holott tisztában lehettek vele, hogy a meglévő szerződéseik mikor járnak le. Emiatt kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy magasabb árat fizettek az autókért azért cserében, hogy előbb megkaphassák azokat.
Másrészt felmerül a kérdés, hogyan tudott olyan rövid határidőket vállalni a Mészáros M1 Kft. (még speciális feltételek esetén is), amire a legnagyobb autókereskedő cégek sem voltak képesek. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amit a pályázat előírt. A többi versenyzőnek pedig értelemszerűen be kellene rendelnie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőt tudnak megajánlani.
A Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság ráadásul nem egy óriási cég. 2016-ban alapították, és csak 2021-ben nyerte el az első közbeszerzését. Abban az évben a cég éves bevétele 4,6 milliárd forint volt, míg 2017-ben még csak nettó 504 millió forint. Az alkalmazottak száma két éve 50 fő körül mozgott.
Mivel a közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak észszerűsítése, a felelős gazdálkodás, a közpénzek hatékony felhasználása, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, felkerestük az Integritás Hatóságot, hogy vizsgálják meg, sérültek-e ezek a prioritások a felvázolt esetekben.
Az Integritás Hatóság hatáskör hiányában továbbította panaszunkat a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), ahonnan a napokban kaptunk választ. Mint írták, megvizsgálták a beadványunkban foglaltakat, amelyek alapján a sérelmezett
„tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ba ütköző jogsértés – erre utaló, konkrét bizonyítékok hiányában – nem volt valószínűsíthető.”
A GVH úgy ítélte meg, hogy a „látszólagos összefüggések” megfelelő alátámasztás hiányában nem voltak elegendőek a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásához. Ezért a hivatal a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásáról döntött, a továbbiakban a beadványt a GVH piaci jelzésként tartja nyilván.
Mindez kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami egy másik korrupciógyanús esettel történt nemrég.
Kérték a nyomozást, de hiába
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a beazonosított három vállalkozás pedig erős politikai hátszéllel bír.
Cikkünk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) kérdést intézett Polt Péterhez, azt tudakolva, hogy „Milyen eljárás indult a győri közbeszerzések ügyében?” Szerinte ugyanis az eset felveti a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény, valamint a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját is.
Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A nyomozóhatóság hamar lezárta a témát: a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzés eljárásban bűntette és más bűncselekmények miatti feljelentést – részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította.
Az Integritás Hatóság (IH) azonban úgy ítélte meg, hogy szerintük a rendőrség nagyvonalúan túllépett a cikkünkben szereplő információkon, és ezzel elkerülte a részletes, mindenre kiterjedő nyomozást. Egyúttal hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják a nyomozás lefolytatását.
A rendőrség azonban nem találta elég alaposnak az IH felülvizsgálati indítványát, ezért nem helyezte hatályon kívül korábbi határozatát, és nem rendelt el nyomozást. Az ügyészség ugyanerre jutott, és továbbította a beadványt a Budai Központi Kerületi Bírósághoz. A bíróság szintén nem találta megalapozottnak az indítványt és elutasította azt. A végzés ellen fellebbezni sem lehet.
Ezzel a kör bezárult: a korrupciógyanús győri tendereket nagy valószínűséggel már nem vizsgálja senki, ahogy vélhetően a Mészáros M1 Kft. furcsa győzelmeit sem.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (j) egy sajtótájékoztatón a Gazdasági Versenyhivatal épületében 2023. február 14-én. MTI/Illyés Tibor. | A Gazdasági Versenyhivatal nem látta elég gyanúsnak a Mészáros M1 furcsa győzelmeit | A Gazdasági Versenyhivatal szerint nem voltak konkrét bizonyítékok a cikkünkben, ezért nem valószínűsíthető, hogy a kiírók vagy a Mészáros M1 Kft. jogsértést követett volna el azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket egy szakértő segítségével elemeztünk. Ezért úgy döntöttek, nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Ugyanerre a sorsra jutott nemrég az Integritás Hatóság egy másik beadványa is, amit a rendőrség és a bíróság utasított el hasonló okokra hivatkozva. Így vélhetően már senki sem fogja érdemben vizsgálni az általunk feltárt korrupciógyanús eseteket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2023/10/05/a-gazdasagi-versenyhivatal-nem-latta-eleg-gyanusnak-a-meszaros-m1-furcsa-gyozelmeit/ | 2023-10-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közzétette szerződéseinek listáját a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. Ebből kiderült, hogy minden egyes megbízásuk a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula cégeinél landolt. A Rogán féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) adatszolgáltatásából pedig azt tudhattuk meg, hogy az ügynökség ezért a munkáért 723 millió forintot kapott a Hivataltól. Legalábbis az NKOH ennyit utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”.
„A Rogán Antal fennhatósága alá kerülő állami nagyrendezvényekkel pont az történt, ami minden, a maffiamódszerekkel dolgozó Rogán-kör alá tartozó szektorral. Ügyeskedéssel egyetlen, meglehetősen strómangyanús üzleti kör került nyeregbe a jól jövedelmező munkáknál” – írta Facebook-oldalán a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor.
A civil szervezet azután posztolt erről, hogy a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) közzétette, kikkel kötött szerződést az állami rendezvények megszervezésére idén szeptemberig. Ebből ugyanis kiderült, hogy minden egyes megbízás – összesen húsz darab – ugyanazoknál a cégeknél landolt. Ezek a cégek pedig kivétel nélkül az elmúlt években milliárdossá váló Balásy Gyula érdekeltségébe tartoznak.
A monopolhelyzetbe hozott vállalkozások név szerint: Lounge Event Kft., Lounge Design Kft., Visual Europe Zrt., New Land Media Kft.
A vállalkozásokkal megkötött keretszerződések listája egyébként elég impozáns. Többek között a Balásy-cégek feladata (volt) a Szent István Napi programsorozathoz, a Budapesti Demográfiai Fórumhoz, az atlétikai vb-hez, a 2023. évi WKF Felnőtt Karate Világbajnoksághoz, vagy épp az UEFA Európa-liga döntőjéhez kapcsolódó rendezvényszervezési, kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása összesen több milliárd forintért.
Ahogy azt a K-Monitor is megjegyzi, Balásy cégei évekre be voltak/vannak betonozva minden állami hirdetési, rendezvényszervező munkába, más nem is tud elindulni ezekért. Így nem is csoda, hogy Balásy Gyula jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 78. helyet foglalja el.
Bár az idén 4,6 milliárddal gyarapodó, így 26 milliárd forintos vagyonúra taksált férfi nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, abból, hogy a „kommunikációs területen érdekelt cége a tavalyihoz hasonlóan ismét bevételi rekordot döntött”, és „állami megrendeléseket is elnyert”, nehéz lenne másra tippelni. Nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen a rejtőzködő milliárdost.
Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor
Egyszerűbb lett, ha olcsóbb nem is
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A hivatal megalakulásakor a kormány azt mondta, így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ami részben meg is valósult: olcsóbb ugyan nem lett (az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre), de azt legalább már nem kell találgatni, ki nyeri el a tendereket: leginkább Balásy Gyula cégei.
A 8 éve működő rendszert aztán a Fidesz-kormány tavaly kiegészítette egy új szervezettel, amikor 2022 végén létrehozta az állami tulajdonban álló, egyszemélyes Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-t. A cég feladata lett a kiemelt nemzetközi sportesemények és a nemzeti rendezvények előkészítése és lebonyolítása.
Az NRÜ szerint ennek köszönhetően „a költségvetési kiadások jobban tervezhetővé és kontrollálhatóbbá” válnak. A társaság felett a Magyar Államot mint alapítót megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az NKOH gyakorolja. Szerencsére az új szervezet sem bonyolítja túl dolgokat: kötelességtudóan írja alá a szerződéseket Balásy cégeivel.
723 milliót kaptak működésre
Ahogy azt Népszava augusztusban megírta, idén az NRÜ 20,6 milliárd forintot oszthat(ott) szét – legalábbis ez az összeg szerepel a támogatási szerződésben. „Ebből a 2023-es Budapesti Karate VB megrendezésére 2 milliárdot, a szeptemberben tartandó úgynevezett V. Demográfia Csúcs szervezésre 5,2 milliárd forintot költhet az állami rendezvényszervező.” – sorolt néhány kiadást a lap.
Azt pedig, hogy ezért a munkáért mennyi pénzt kapott az NRÜ, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal legfrissebb adatszolgáltatásából tudtuk meg.
Eszerint az NKOH 723 038 481 forintot utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”.
Az NRÜ honlapján pedig néhány további részletet is találtunk. Így többek között azt, hogy a vezérigazgató Dr. Sas András László, akinek havi bruttó 2,8 millió forint az alapbére, amelyhez 33 333 forint cafeteria is társul. Sas korábban a Volánbusz Zrt. vezető jogtanácsosa és a BKK Zrt. jogi igazgatója volt.
Címlapkép: Balásy Gyula és a tűzijáték Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján, 2023. augusztus 20-án – Átlátszó-montázs (eredeti fotók: MTI-Balogh Zoltán/Youtube-444.hu) | Idén 723 millió forintba került a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség, ami csak Balásy cégeinek ad megbízásokat | Közzétette szerződéseinek listáját a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. Ebből kiderült, hogy minden egyes megbízásuk a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula cégeinél landolt. A Rogán féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) adatszolgáltatásából pedig azt tudhattuk meg, hogy az ügynökség ezért a munkáért 723 millió forintot kapott a Hivataltól. Legalábbis az NKOH ennyit utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/09/iden-723-millio-forintunkba-kerul-a-nemzeti-rendezvenyszervezo-ugynokseg-ami-eddig-csak-balasy-cegeinek-adott-megbizasokat/ | 2023-10-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Már a nyári cikkben jeleztük: saját észleléseinken kívül azt is mérföldkőnek tartjuk, hogy a Direkt36 és a G7 gazdasági portál felfedezett egy Hornung Áron nevű illetőt több milliárdos, sőt tízmilliárdos forgalmú részvénytársaság vagy magántőkealap mögött, amelyek így vagy úgy kapcsolhatók a Tiborcz-féle BDPST Grouphoz. Hornung a pécsi ingatlanos világ meghatározó alakja, tagja annak a baráti társaságnak, amely a középiskolai évek óta bizalmas kapcsolatot ápol a kormányfő mai vejével. (A csapat tagjai az egymás tőszomszédságában lévő Leőwey Klára, Nagy Lajos és Janus Pannonius gimnáziumokba jártak). A G7 arra is rájött, hogy az ország egyik leggazdagabb emberétől, pontosabban a magát korábban NER-en kívüliként azonosító Jellinek Dániel cégeitől ténylegesen is átfolyt 27 milliárd forint – Hornung érintésével – a BDPST-kasszába. Mivel az érintett felek nem nyilatkoztak az ügyletről, máig nem tudjuk, hogy a csúcsmilliárdos valamiféle „védelmi pénzt” fizetett-e a miniszterelnökhöz családilag kötődő kollégának, vagy ennél azért normálisabb világban élünk.
Ami viszont biztos: a Válasz Online az elmúlt hetekben minden olyan részvénytársaság hátterét megpróbálta kikutatni, amely mögött felsejlik a Tiborcz-irányú milliárdátjátszás ifjú mestere, Hornung Áron. A G7 korábbi és újabb írása alapján magától értetődőnek gondoltuk, hogy azzal megyünk a legtöbbre, ha – élve a Polgári Törvénykönyv biztosította lehetőséggel – betekintést kérünk a cégvezetőktől a gyanús vállalatok részvénykönyvébe. Ezeknek ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait – azokat is, akik elvileg kisebbségi tulajdonosok, de egy vagy több úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény birtokában ők viszik el a mindenkori profit akár 95-99,9 százalékát. Mivel hat éve, még Heti Válasz-korunkban ezzel a módszerrel találtuk meg Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögött, úgy sejtettük, most is tisztábban fogunk látni. Mielőtt ismertetnénk a friss eredményeket, gyorsan revideáljuk egyik korábbi megállapításunkat. Két hónapja azt írtuk: noha a kormányfő veje több iparágban is aktív, egyértelműen a hozzá köthető luxusingatlan-fejlesztések a leghangsúlyosabbak. A részvénykönyvek átlapozása után inkább azt mondanánk: Tiborcz és köre szektorokon átívelő birodalmat épít, melynek csak egyik tartópillére a turisztikai-ingatlanos szegmens.
És akkor a részvénykönyves találatok:
– Fagales Zrt.: E cég mögött bombabiztosan meg kellett volna találnunk a BDPST Zrt.-t (vagy egy másik közbeiktatott társaságot), hiszen a G7 kimutatása szerint Jellinektől a Fagalesbe érkezett meg az a bizonyos 27 milliárd forint, amely osztalékként végül nagyrészt a Tiborcz-vállalatnál landolt. Csakhogy a részvénykönyv adatai szerint Hornung Áron kizárólagos tulajdonos a Fagalesben (még az osztalékelsőbbségi papírok is nála vannak). Úgyhogy inkább a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásának vagyunk kénytelenek hinni, amely – a banki szolgáltatók információközlése alapján – 76 százalékos Hornung-befolyást rögzít. A maradék 24 százalék gazdáját ez az adatbázis sem nevesíti (hiszen csak a 25 százalék fölöttieket kell nyilvántartani), ám gyanítjuk, végül ezen az ágon terelődött el a profit a BDPST-hez. Ami teljesen biztos: 2019 áprilisa és 2023 májusa között Hornung Áron 37,69 milliárdnyi osztalékot vett ki a Fagalesből – ebből érkezett meg tavalyig 27 milliárd a Tiborcz-cégbe.
– EHR Invest Zrt.: Ebben a társaságban Hornung Áron és a szintén a pécsi körhöz tartozó Eller Szilárd a törzsrészvényes, ám előbbinél és egy Prossimo nevű zrt.-nél osztalékelsőbbségi papírok is vannak. Vagyis itt sincs látható Tiborcz-szál, ugyanakkor idén májusban innen is kiemeltek 5,45 milliárdnyi osztalékot.
– Prossimo Ingatlanhasznosító Zrt.: A részvénykönyvi adatok szerint ez a vállalat is mindenestül Hornungé, a NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartása ugyanakkor csak 95 százalékos tulajdoni arányt jelez nála. 2023 májusában ebből a cégből is „keletkeztettek” 300 millió forintnyi osztalékot.
– EUB-RESZ Zrt.: A vállalat vezetője és törzsrészvényeinek tulajdonosa az a Dicső László, akit már három éve Tiborcz István üzleti „előkóstolójaként” rajzoltunk körbe. A részvénykönyvi adatokból világos, hogy nála csak értéktelen törzsrészvények pihennek, az osztalékelsőbbségi papírok a Hornung Áron fémjelezte Közép-Európai I. Magántőkealapnál vannak. Az EUB-RESZ-ből 2021 és 2023 májusa között 11 milliárdnyi osztalék került ki. Ahogy az alábbi vállalati kimutatásból kiolvasható, az EUB-RESZ az elmúlt években lényegében összeépült az új NER-üstökös Balázs Attilával, akitől épp 244 milliárdért vesz kormányzati „negyedecskét” a hatalom.
– DDL Invest Zrt.: Ezt a céget szintén Dicső László vezeti, de az osztalékelsőbbségi részvény a fent bemutatott EHR Investnél van – tehát az idén itt kivett osztalékot ott mutattuk ki Hornung Áronnak.
– Verdebind Hospitality Zrt.: Ez az egység teljes egészében a DDL Invest tulajdona, osztalékot még nem vettek ki belőle.
A fentiek alapján látható, hogy Hornung Áron kezéhez mindeddig 54,44 milliárd különös eredetű osztalék tapadt; ezzel az összeggel 36. helyezett lenne a 100 leggazdagabb magyar listáján – ha igaz lenne, hogy ő a Jellinek és Balázs Attila környékéről induló ügyletek haszonélvezője. Ahogy írtuk, 2022-ig ezen összeg fele már „továbbszaladt” a BDPST-hez, a többi talán idén fog – oda vagy máshova. Ami egyértelmű viszont, hogy a Tiborcz–Hornung-pénztár immár hatalmas vállalatokat működtet a legkülönbözőbb piaci szegmensekben.
Nézzük is sorjában azokat a szerzeményeket, amelyek a 36 luxusingatlan-projektet tartalmazó listán felül nemrég bekerültek a Tiborcz-kör portfoliójába:
1. Waberer’s Csoport. A vállalategyüttes – mely korábban Wáberer György volt kormánybiztoshoz, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány mai elnökéhez tartozott – Magyarország vezető logisztikai szolgáltatója; 2800 tehergépjárműből álló flottájával és 250 ezer négyzetméternyi raktárkapacitásával európai szinten is jelentős fuvarpiaci szereplő. Az egyebek mellett a Waberer’s International Nyrt.-ből, a Wáberer Hungária Biztosítóból és a Link nevű lengyel egységből álló cégcsoport tavaly 676 millió eurós árbevételt produkált, idén pedig még többet remél. A Tiborcz István-féle BDPST Group 2022 nyarán vásárolt részesedést a szállítmányozó vállalatban, épp akkortájt, amikor kiderült, hogy a társaság 6,1 milliárd forintos támogatást kap a külgazdasági és külügyi tárcától új raktárlogisztikai centrumra és további 390 milliót egy szolgáltatóközpontra. A BDPST ma már többségi tulajdonos, Tiborczon kívül csak Jellinek Dánielnek van „szabad szemmel látható” részesedése a Waberer’sben. A tőzsdei cég és a Fidesz-kormányzat közötti átjárhatóságot igazolja, hogy a fuvarvállalat egyik igazgatósági tagja, Barlai Róbert az állami MVM Energetikánál hasonló pozíciót kapott – a Waberer’s felügyelőbizottságát erősítő Hall Krisztián pedig arról híres, hogy ő származtatta át Gyurcsány Ferenc egykori Perfekt Zrt.-jét a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak. A Waberer’s Csoport egyébként arra készül, hogy a Petrolsped Kft.-ben való tulajdonszerzés révén a kötöttpályás logisztikában is meghatározóbbá válik; a felvásárlandó cég épp most rukkol elő egy olyan terminállal, amellyel a Szerbia felől kamionon érkező áruk vasútra rakodva érhetik el Észak-, Közép- és Nyugat-Európát. Ezek után szinte magától értetődő a Tiborcz-vállalat minapi bejelentése, amely szerint megveszik még a szerb disztribúciós piac egyik fontos szereplőjét, az MD Internationalt is. Mindeközben a Wáberer Hungária Biztosító előtt szintén lebegnek nagyratörő célok: a társaság bekebelezheti például korábbi szövetségeseit, a Magyar Posta Biztosítót és a Magyar Posta Életbiztosítót.
2. Alteo Nyrt. A magyar gazdaglisták élmezőnyében régóta szerepel a Veres Tibor-név. Viselője leginkább arról híres, hogy – másik két, ugyancsak Moszkvában diplomázott közgazdász társaságában – ő hozta létre a baloldali kormányok által kedvelt Wallis-cégcsoportot. Veres aztán a Fidesz-érában is bőszen üzletelt hatalmi tényezőkkel, legutóbb például azzal vétette észre magát, hogy eladta a Tiborcz–Jellinek–Mol-koalíciónak az egyik legsikeresebb tőzsdei céget, a főleg zöldenergia-projekteben utazó Alteo Nyrt.-t. A BDPST Group a Diófa Alapkezelővel – pontosabban a cég által menedzselt Főnix Magántőkealappal – szállt be a megújulóenergia-termelős bizniszbe. A bővülő leányvállalat-hálózaton nyugvó Alteo-csoport tavaly 12,9 milliárd forint nettó eredményt ért el, 120 százalékkal többet, mint 2021-ben – árbevétele pedig 44,2 milliárd forintról 103 milliárdra nőtt (elsősorban az energiapiaci és távhőárak emelkedése miatt).
3. Viastein Kft. A cég legfontosabb referenciája a Puskás Ferenc Stadion: ez a kft. tervezte és kivitelezte a létesítmény térburkolati elemeit. A Viastein-sztori persze nem ezzel, hanem 2017-ben egy biharkeresztesi térkőgyárral indult, majd jött több ütem, aztán 2021-ben már egy 16 ezer négyzetméteres vasbeton-előregyártó üzem is megnyílt, ahol ipari létesítmények, iroda- és lakóházak tartószerkezeteit készítik. A beruházást a kormányzat 3,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással segítette – valamint összesen 19 milliárd forintnyi MFB-hitellel. A társaság ugyan még nem fordult termőre (értsd: szinte minden évben veszteséges volt), ám a cégvezetés tavaly már 9,6 milliárdos árbevétellel büszkélkedhetett, és idénre még nagyobb kiugrást várnak. S hogy kik a Viastein gazdái? A vállalkozás egyik felét a Bayer Construct-csoportot is jegyző Balázs Attila, a sok kormányzati kegyben részesülő kavicskirály birtokolja (magánszemélyként). A másikat pedig a Dicső László által „frontolt”, de a valóságban a Hornung Áron-féle Közép-Európai I. Magántőkealapra helyezett EUB-RESZ Tanácsadó Kft. – vagyis a legbelsőbb Tiborcz-kör. Dicső László igazi főbizalmi: a Viastein szponzorálja a miniszterelnök vejének egyik első érdekeltségét, a keszthelyi jachtkikötőt, másrészt ő volt az Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője (a kormányfő holdudvara eredetileg ezen a cégen keresztül vásárolta volna meg a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát, ám Tiborcz István végül más úton-módon jutott hozzá). Nos, a Dicső vezette EUB-RESZ a Viastein mellett az Andrássy út 47. alatti, hányattatott sorsú palotát felújító BBID Kft.-t is társtulajdonolta 2021-ig – innen a Bayer Construct vásárolta ki a Tiborcz-közeli vállalkozást. Szintén Balázs Attilához tartozik az a gyergyóremetei beruházásokat futtató Batlas Holding–PlazmonTech-cégegyüttes, melyben a tavalyig volt közvetve érdekelt az EUB-RESZ; itt az állami Eximbank pénzével feltőkésített Columbus Magántőkealap adott pénzt a kiszálláshoz. Az EUB-RESZ-nek mindemellett van egy Békés Solar Kft. nevű leánya – amely az állami MFB egymilliárdos klímavédelmi kölcsönéből húzott fel napelemparkot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre településen –, s a Dicső-cég egy ideig résztulajdonosi pozíciót fogott a Magyar Turisztikai Ügynökség udvari tanácsadójaként ismert Eubility Group Kft.-ben is.
4. Gránit Bank. A kormányfő veje 2021-ben lett az egyik leggyorsabban fejlődő magyar bank nagytulajdonosa. A Gránit-csoport által kezelt számlák száma a 120 ezret közelíti, a kezelt vagyon mérete pedig meghaladja az 1300 milliárd forintot. A pénzintézet árbevétele a 2021-es szűk 19 milliárd forintról tavaly 62,6 milliárdra nőtt, 11,2 milliárdos nyeresége pedig majd’ háromszorosa a korábbinak.
5. Diófa Alapkezelő. Az intézményi és lakossági ügyfelek számára 480 milliárdos vagyont kezelő, az ingatlanalapjaiba 180 milliárdnyi értéket „gyűjtő” társaságot Tiborcz István tavaly vette át Jellinek Dánieltől. (Az eredeti vevő a BDPST Group volt, azóta viszont a Gránit Bank portfóliójába került a Diófa – azaz maradt a miniszterelnöki családban.) A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója.
6. Equilor Befektetési Zrt. Az egy éve Gránit-tulajdonú brókercég annak idején a Budapesti Értéktőzsde 1990-es újraalakításával egyidőben kezdte meg működését – és tavaly ért az eddigi csúcsra, amikor 2,8 milliárd forintos adózott eredményt produkált. Az Equilor elnök-vezérigazgatója a Tiborcz Istvánnal baráti, mulatópartneri kapcsolatban álló Szécsényi Bálint.
7. Equilor Alapkezelő Zrt. A privát és intézményi vagyonkezeléssel foglalkozó vállalat papíron nem a miniszterelnök lányának családjáé, nem is a BDPST Groupé és nem is a hasonló nevű fenti brókercégé – viszont mind közös székházban működnek a budai Pasaréti úton. De az alapkezelőt nem emiatt soroljuk egyértelműen a Tiborcz-körhöz. Hanem azért, mert a cég annak az EQA Eszközkezelő Zrt.-nek a tulajdonában van, amely mögött a Közép-Európai II. Magántőkealap, azaz Hornung Áron „húzódik” meg. Az ő felsőbb kapcsolatairól meg fent mindent megírtunk.
8. Global Refuse Holding (Éltex Kft., Tappe Kft.). Az Equilor Alapkezelő által irányított Central European Opportunity Magántőkealap holdingvállalatához több cég is tartozik. Ezek közül a békéscsabai Tappe Kft. nemrég lett a 35 éves hulladékkoncessziót nyert Mol szemétszedős régiókoordinátora a tiszai térségben (Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád-Csanád). A debreceni Éltex Kft. pedig – ahogy az Átlátszó több cikkben megírta – egyebek mellett használt autó-akkumulátort tárol nagy mennyiségben szerte az országban.
9. Green Energy Investhor Zrt. Ez a társaság ugyancsak az Equilor kezelésében lévő Central European Opportunity Magántőkealapé. Korábban az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként értelmezhető – magyar állampolgárságra is érdemesült – Polat család akarta leuralni a magyar naperőműpiacot, „fél paksnyi” kapacitású hálózatot álmodva Magyarországnak. Mára azonban a török kolléga szolárparkjai jórészt a Tiborcz-kör – például a Green Energy Investhor – fenntartásába kerültek.
10. FaceKom-csoport. Ugyancsak a Central European Opportunity Magántőkealap szerzett befolyást 2021-ben a bankok, nagyvállalatok és az államigazgatás digitális ügyfélkiszolgálását segítő FaceKomban. Az egykori startup a Covid-lezárások idejére szinte megkerülhetetlen középvállalattá vált, újabb célja pedig a nemzetközi színtér és a tőzsdei jelenlét.
11. Kallos Cosmetics. Noha csak tavaly vált nyilvánvalóvá, hogy a Diófa Alapkezelő által irányított Főnix Magántőkealap beszállt a patinás szépségipari cégbe, Tiborcz István klubja más módon is jelen van a 2022-ben 7 milliárd forintos bevételt termelő Kallosban. A vállalat legnagyobb tulajdonosa az a DDL Invest Zrt., amely – mint fent megírtuk – Dicső László takarásában működik, ám a tulajdonosi lánc végéhez közeledve Hornung Áront találjuk.
12. Goodwill Communications (gwc). A független piaci szereplőket és a NER ismert cégeit, személyiségeit egyaránt kiszolgáló kommunikációs ügynökség tulajdonosi körében 2019 óta jelen van a Hornung Áronhoz sorolt Közép-Európai I. Magántőkealap, melyet a Viastein-blokkban a Dicső László-féle EUB-RESZ mögöttes szerveként is azonosítottunk.
A seregszemle után egyetlen kérdés maradt: összesen mekkora állami, baráti tőkeinjekciót kapott az elmúlt években a Tiborcz Istvánhoz sorolt ingatlan- és céghálózat? 1) Ide sorolhatjuk először is azt az 54,44 milliárd forintot, amely Jellinek Dániel vagy Balázs Attila környékéről indulva megérkezett a kormányfő vejének „zsebéhez”, Hornung Áronhoz. 2) A cikkünk első részében említett 30 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami turisztikai támogatáshoz most hozzáadtuk a Waberer’s Csoport rendelkezésére bocsátott 6,1 plusz 0,4 milliárdot, valamint a Viastein 3,4 milliárdos ingyenpénzét, így ebben a kategóriában összesen közel 40 milliárdról beszélhetünk. 3) Az első részben szó volt még 133 milliárd forint kormányzati „ajándékbefektetésről”; ez a szám a Diófa és az Equilor alapkezelőkhöz tartozó magántőkealapokhoz, ingatlanalapokhoz befolyt MFB-s és Baross-tőkeprogramos pénzek összege. 4) Ugyancsak az első, turisztikai fejezetben emlegettük az állami Magyar Fejlesztési Bank 29 milliárdos hitelét. Ehhez jön most a Viasteinnek küldött 19 milliárdos, illetve a Békés Solar-naperőműnek biztosított egymilliárdos kölcsön, vagyis ez így 49 milliárd mindennel együtt. 5) A korábbi cikkben írtunk még 151 milliárd forintnyi „baráti” hitelről, melyet javarészt Mészáros Lőrinc MBH-bankholdingja biztosított ingatlanfejlesztésre.
A kiemelt számok összege némileg meghaladja a 427 milliárdot. Ez a temérdek pénz tehát részben vissza nem térítendő adományként, részben „tőkekisegítésként”, kedvezményes kölcsönként ért el a Tiborcz-körhöz. Mindez alapján a miniszterelnök vejének nem a 25. helyen kellene szerénykednie a 100 leggazdagabb magyar mezőnyében – holmi 70 milliárdos vagyonnal, hanem jóval előrébb.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
#Balázs Attila#Hornung Áron#Jellinek Dániel#magántőkealapok#NER#Tiborcz István | Csak az első 427 milliárdot ne firtassa senki! – itt a Tiborcz-kör teljes vagyonleltára | Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel). | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/10/16/427-milliard-tiborcz-kor-teljes-vagyonleltar-hornung-aron-jellinek-daniel-balazs-attila/ | 2023-10-16 21:16:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A végsőkig elmegy az Orbán-kormány, hogy titokban tartsa belföldi és külföldi programjainak költségeit – ezzel szembesült a Magyar Hang, amikor közérdekű adatigénylésben érdeklődött a rendezvények büdzséjével, a résztvevők számával kapcsolatban.
Rezsivédelem, óránként százezer forintért
Lapunk három program – a Sopronbánfalván tartott kihelyezett kormányülés, a július végi bécsi protokoll-látogatás és Orbán Viktor amerikai útja – kapcsán küldött kérdéseket. Mi számoltunk be ugyanis róla először, hogy óránként százezer forintért lehet bérelni azt a termet, ahol június elején „rezsivédelmi” ülést tartott az Orbán-kabinet. A négynapos programot az állami tulajdonú sopronbánfalvai kolostorszállóban rendezték meg, és négy napra a hotel összes szobáját kivették a kormánytagok részére; ez több milliós tételt jelenthetett – vagy, ha nem fizettek érte, ugyanekkora kiesést a hotelt piaci alapon üzemeltető Eszterháza Fesztiválközpontnak.
A sopronbánfalvai ülés már csak azért is hatott furcsán, mert a kormány közben fennhangon hirdette, hogy magukon kezdik a spórolást; ha ezt valóban komolyan vennék, Orbán Viktor a potom 21 milliárd forintból átépített Karmelita Kolostorban is fogadhatta volna minisztereit.
A Bristolban is sikerült egy jót „spórolni”
Ennél is nagyobb rongyrázásnak tűnt, amikor Karl Nehamer osztrák kancellárral folytatott beszélgetése után Orbán Viktor és Szijjártó Péter a fényűző Bristol szállodában szállt meg, ahova – az Azonnali állítása szerint – magukkal vitték több mint harmincfős stábjukat is. A Bristolról tudható, hogy lakosztályaik átszámolva 200-300 ezer forintba is kerülnek egy éjszakára. A bécsi éjszakát ráadásul semmi sem indokolta, hiszen a kormányzati küldöttség a Nehammer-találkozó után két órán belül visszatérhetett volna Budapestre.
Orbán Viktor és Szijjártó ezután az Egyesült Államokban, a Dallasban megrendezett konzervatív CPAC-konferencián folytatta a kitartó és példamutató kormányzati spórolást. A részvétel költségei nem ismertek; bár a konferencia szervezői és a kormány is hangsúlyozza, hogy a kabinet nem fizetett a részvételért, a több napos út így is rengetegbe kerülhetett. Például azért is, mert a magyar delegáció a honvédségi luxusrepülővel, a Falconnal utazott: az Átlátszó becslése alapján csak az oda-vissza út üzemanyagköltsége elérhette az 57 millió forintot.
A kíváncsiság veszélyezteti a kormány munkáját
A Magyar Hang augusztus 5-én küldött kérdéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a Miniszterelnöki Kormányirodának, a Miniszterelnökségnek, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A megkeresett minisztériumok két hét elteltével, augusztus 22-23. tájékán sorban tájékoztattak róla, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt csak 45 napon belül tudnak válaszolni, mivel adatigénylésünk teljesítése veszélyeztetné őket a közfeladatok ellátásában.
Úgy tűnik, kérdéseink azóta is komoly veszélyt jelentenek a kormány munkavégzésére, hiszen szeptember 19-én ismét levelet kaptunk: a minisztériumok élnek a veszélyhelyzet adta törvényi lehetőségekkel, és újabb 45 nappal tolják ki a válaszadás határidejét. | Novemberig titkolná a kormány, hogy mennyibe kerültek Orbán texasi és bécsi útjai | A végsőkig elmegy az Orbán-kormány, hogy titokban tartsa belföldi és külföldi programjainak költségeit – ezzel szembesült a Magyar Hang, amikor közérdekű adatigénylésben érdeklődött a rendezvények büdzséjével, a résztvevők számával kapcsolatban. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/novemberig-titkolna-a-kormany-hogy-mennyibe-kerultek-orban-texasi-es-becsi-utjai-146300 | 2022-09-27 09:49:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Októbertől a kormányközeli Mediaworkstől az állami tulajdonban lévő Nemzeti Sportügynökséghez (NSÜ) kerül a Nemzeti Sport.
Az adásvétellel az Ügynökség legfőbb célja – amint arról az MTI-t közleményben tájékoztatta – az értékmegőrzés mellett a napilap közszolgálati feladatainak ellátása, melyre a jövőben kiemelt hangsúlyt fektet a társaság. „A jövőre 120 éves Nemzeti Sport Magyarország legrégebben megjelenő nyomtatott sportnapilapja, amely a jövőben továbbra is nyomtatott és online formában jelenik meg. A tulajdonosváltással a napi munka nem változik, továbbra is a jelenlegi szerkesztőség viszi a lapot” – áll a tájékoztatóban, amely kiemeli: „továbbra is stabil háttérrel működhet tovább hazánk egyik legrégebbi napilapja”.
A Mediaworks, amely a hírek szerint komoly anyagi problémákkal küzd, a megyei lapok mellett olyan sajtóorgánumokat mondhat magáénak, mint a Magyar Nemzet, a Világgazdaság, a Bors vagy a 888.hu.
Az a közleményekből nem derül ki, hogy a Nemzeti Sportügynökség mennyiért vette át Orbán Viktor kedvenc lapját, mint ahogy az sem, hogy mennyibe fog kerülni az állami ügynökségnek a lap működtetése. | Állami tulajdonba került Orbán Viktor kedvenc lapja | Októbertől a kormányközeli Mediaworkstől az állami tulajdonban lévő Nemzeti Sportügynökséghez (NSÜ) kerül a Nemzeti Sport. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/allami-tulajdonba-kerult-orban-viktor-kedvenc-lapja-146523 | 2022-10-01 10:13:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Jelentősen súlyosbította a Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre másodfokon kiszabott büntetést ma meghozott, jogerős ítéletében a Kúria.
A legfőbb bírói fórum bűnösnek mondta ki Kovács Bélát az Európai Unió Intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás bűntettében valamint magánokirat-hamisítás vétségében, ezért
öt év fegyházbüntetésre valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet szerint a volt politikus büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat csak feltételesen. Az ítélethirdetésnek a minősített adatok miatt csak a rendelkező része volt nyilvános, így az indoklást már zárt ajtók mögött ismertette a bíróság.
A jelenleg Moszkvában élő politikus – hasonlóan a másodfokú eljáráshoz – nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Nyolc éve kezdődött az ügy
Az egykori politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat is emelt ellene az Európai Unió intézményei elleni kémkedés,
jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás valamint három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt.
A főügyészség közlése szerint a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott.
A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre,
belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe.
A volt jobbikos képviselő végig tagadta bűnösségét.
Első fokon részben felmentés
A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptemberében
első fokon felmentette Kovácsot a kémkedés vádja alól,
ugyanakkor a többi bűncselekményben bűnösnek találta, így költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év – három évre – felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A bíró a szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége
csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem.
A tényállás szerint Kovács EP-képviselőként kapcsolatba került egy orosz diplomatával, aki hírszerző tevékenységet folytatott és 2012-ben beszervezte őt, a tartótisztje lett. Előre egyeztetett menetrend szerint leplezett kapcsolatot tartottak, rendszeresen találkoztak, de mobiltelefont lehetőség szerint nem használtak, csak nyilvános fülkéből kommunikáltak, és akkor sem hozták szóba ki beszél.
A bíró a kapcsolat tartalmi kérdéseiről szólva leszögezte, hogy
Kovács Béla az orosz fél egyoldalú hírigényét elégítette ki, ez nem kétoldalú véleménycsere volt.
A találkozásokon az orosz hírszerző kikérte Kovács Béla véleményét többek között a Gazpromról, az uniós szankciókról, a Déli áramlatról, Ukrajnáról és más orosz érdekek miatt fontos kérdésekről. Kovács Béla azonban csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, és tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat.
A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket.
Az Ítélőtábla szerint megvalósult a kémkedés előkészülete
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly júniusban azonban
bűnösnek mondta ki a politikust Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében,
ezért a kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1,2 millió forintra súlyosította.
Az Ítélőtábla megállapította, hogy Kovács Béla az orosz hírszerző tiszttel az EU energiapolitikájával összefüggésben nem nyilvános információkat és azokból levont következtetéseket is megosztott 2014 előtt. Ebből következően a 2014. február 16-ai találkozóra is a korábbi konspirált keretek közötti információátadás céljából került sor, de „nem nyert kétséget kizáró bizonyítást", hogy az orosz hírszerző tisztnek valóban adott át ilyen információt.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a törvényszék álláspontjával szemben – megállapította, hogy az elsőrendű vádlott nem csupán véleményt, hanem releváns, az EU érdekeit sértő információkat is át akart adni az orosz hírszerzésnek. Ugyanakkor - az ügyészség álláspontjával szemben – az ítélőtábla rögzítette, hogy a büntető törvénykönyv e rendelkezésének hatályba lépése után a hírszerző tevékenység folytatása nem volt bizonyított, csupán az erre irányuló, büntetendő előkészület.
Kovács egyébként már a másodfokú eljáráson sem volt jelen, és most is távolt maradt az ítélethirdetéstől.
A Magyar Nemzet információi szerint Kovács Moszkvában él és nem is tervezi, hogy Magyarországra költözne. Bevallása szerint jelenleg a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
Nyitókép: Kovács Béla érkezik a tárgyalására a Budapest Környéki Törvényszékre 2020. szeptember 24-én (Fotó MTI/Kovács Tamás) | Öt év fegyházbüntetésre ítélte kémkedés miatt a Kúria a volt jobbikos Kovács Bélát | A harmadfokon eljáró bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei ellen kémkedésre, hanem meg is valósította azt. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2022/09/kovacs-bela-jobbik-itelet-kuria-kemkedes | 2022-09-27 10:25:00 | true | null | null | Mandiner |
Több mint két éve jelentették be a felek, hogy a Jellinek Dániel tulajdonolta Indotek-csoport beszáll az Auchan hipermarket-hálózatba. Azóta nagyon sok minden történt, kitört a háború a szomszédunkban, recesszióba fordult a magyar gazdaság, a kiskereskedelmi volumen nagyon visszaesett, a kormány különadókkal és mindenféle furcsa szabályozással (árstop, készlet- és maradékszabályok, kötelező akciózás) nehezítette a láncok helyzetét. De végül csak sikerült az üzletet tető alá hozni. Ahogy a szándéknyilatkozatnál két éve, Jellinek Dániel most is beszélt a Telexnek az ügy hátteréről, de igyekeztünk másokkal is beszélni.
A vevő személye azért is izgalmas, mert éppen a héten jelent meg egy nagyon alapos G7-cikk arról, hogy Jellinek Dániel bizonyos érdekeltségei miként gazdagították az elmúlt években elsőbbségi részvényeken keresztül Tiborcz Istvánt.
Az Auchan felépítése
Az Auchan olyan, mint egy társasház, aminek két albetétje van. Az egyik maga az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó Auchan, a másik a hipermarket épületében lévő „korzó”, ahol különböző egyéb üzletek működnek, tehát ahol ingatlan-hasznosításra van lehetőség – magyarázta a Telexnek Jellinek Dániel. Mindenesetre abból is profitál a cég, hogy odavonzza a vevőket, ami másoknak is jó értékesítési lehetőséget kínál.
Csakhogy az utóbbi időben nem ment túl jól a hazai kiskereskedelmi hálózatoknak, az Auchan Kereskedelmi Kft-nek az Opten.hu adatai szerint 5905 dolgozója van, 2022-ben 354 milliárd forintos forgalom mellett 1,8 milliárd forintos vesztesége keletkezett – ezzel egyébként a Spar mögött a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta –, míg 2021-ben 357 milliárd forintos forgalom után 8,3 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért még el. Elsőre nehéz megmondani, hogy melyik az aggasztóbb változás: az, hogy a cég veszteségbe fordult, vagy az, hogy ekkora infláció mellett nominálisan is visszaesett a forgalma.
Két év
A hazai közvélemény előtt Jellinek Dániel és az Auchan akár már két éve összekapcsolódhatott, a Telex is írt az akkori elhatározásról, szándéknyilatkozatról.
Tény, hogy az Indotek és a hipermarketlánc közötti szoros üzleti kapcsolat már hosszú évekre nyúlik vissza: számos Auchan üzlet Indotek-bevásárlóközpontban működik. Üzletileg vélhetően innen ered Jellinek Dániel azon lépése, hogy még szorosabbra fűzi a kapcsolatot a francia családi vállalattal és befektet a cégbe.
Ugyanakkor azt is megjegyezhetjük, hogy a kormány állandóan a külföldi láncokat ostorozza, nemcsak az elmúlt év intézkedéseivel (kiskereskedelmi adó emelése, az azóta végre megszüntetett árstopok, a kötelező akciózás, vagy a lejáró élelmiszerek szigorú szabályozása), de verbálisan is gyakran elmondták a különféle potentátok, hogy a hazai élelmiszer-vertikumnak az segítene, ha több lánc lenne magyar kézben. Vagyis Jellinek Dániel magáncéljai és a kormány elképzelései párhuzamosak voltak, és nem is csak a végtelenben találkoztak.
Hosszú tárgyalások
Az elhúzódó tárgyalásokat valóban indokolhatta az, hogy a szándék rögzítése után nagyon megváltozott a külső környezet. Említsük meg ezúttal is a háborút, a kamatok elszállását, illetve a részben átmeneti, részben velünk maradó kormányzati intézkedéseket: ezek jelentősen befolyásolták egy-egy kereskedelmi cég életét, vagyis 2021 végén valóban nem ugyanaz volt a portéka, mint 2023 vége felé.
A piacon egy másik fontos történet is terjed, de ezt, illetve a tranzakció értékét, (vagyis az árat) Jellinek Dániel nem kommentálta. Úgy tudjuk, hogy kormányközeli üzleti csoportok közelről vizsgálták az Auchant, de végül egyik sem akarta a dealt.
A híresztelés erősebb verziója az, hogy rendre változnak a bizalmi viszonyok a kormány, a kormányhoz közeli körök és az üzleti élet erős emberei között. Volt idő, amikor a nagy horderejű üzletek kapcsán mindig Mészáros Lőrinc neve merült fel, majd többször Jellinek Dánielé (például a reptér megvásárlásánál, vagy az Auchan előtt a Waberer’s megvásárlása kapcsán), ám legújabban még közelebb kerültek bizonyos ügyletek a miniszterelnök családjához (a Waberer’s például Tiborcz István tulajdonába került).
Ehhez hozzá lehetett azt is kötni, amikor Jellinek Dánielnek a hatóságokkal is meggyűlt a baja, még ha abban a konkrét számlagyáros ügyben nem is nála, hanem az édesapjánál tartottak a NAV munkatársai hajnali razziát. A tranzakcióról a cég azt mondta: az érintett számlákat jóval az eljárás előtt önrevíziózták és a kapcsolódó adót kamatokkal együtt befizették. Mindenesetre ezt is lehetett úgy értelmezni, hogy feszültség van az erőtérben.
A paraméterek
Az Auchan céget a mélyen vallásos, római katolikus Gérard Mulliez alapította 1961-ben, aki az első áruházát Észak-Franciaországban nyitotta. Csak két évtizeddel később, 1981-ben lépett ki a nemzetközi piacra. Az alapítónak ma már sok száz leszármazottja van, ők mindannyian tulajdonosok. Aki beházasodik a családba, az is részvényessé válik, ugyanakkor aki elválik, annak a papírjait is el kell adnia.
Az Auchan-üzletről két évig tartó tárgyalásokon arról készültek sorra a szakértői anyagok, hogy a változó környezet mennyire értékeli át az üzletet. Ennek persze egy része a jövő eltérő prognózisairól szólt (kristálygömbök versenyeztek kristálygömbökkel), így ha a szakértők nem jutottak konszenzusra, akkor a nagy fejesek egyeztettek itthon, Franciaországban, emailben, chaten, videókonferenciákon.
Az Indotek részéről végig Jellinek Dániel vezette a tárgyalásokat, az Auchan részéről a tulajdonos Mulliez-család egyik kijelölt tagja, aki amúgy az Auchan globális vezetésében is a board tagja.
Mint hallottuk, „volt mosolyszünet, majd békülés, minden, ami ennek a szakmának a szépsége, valóban hosszú alkufolyamat volt.”
Merre tovább, Auchan?
Jellinek Dániel fő fokuszát eddig a raktárak, ipari ingatlanok, szállodák, plázák jelentették, de az Indotek egyre több országban nyit az agrárium, az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem irányába is. A 47 százalék pedig egy amolyan erős kisebbségi pozíciót jelent lényeges kérdésekben, vétójogokkal.
„Az élelmiszer-kereskedelem egy szakma, és nem gondolom, hogy ehhez már értünk, ráadásul a nemzetközi beszerzésekben sokkal jobb pozícióban van egy globális multi” – mondta Jellinek. Vagyis az üzletember szerint egy magyar tulajdonú bolthálózathoz képest óriási a versenyelőnye van az olyan nemzetközi játékosoknak, mint az Auchan, a Lidl, vagy az Aldi. Ők sokkal, de sokkal jobb árat tudnak kiharcolni, ha tárgyalnak az Unileverrel, a Heinekennel vagy a Nestlével, mint a magyarok (például a CBA, a Reál, a Coop). És a nem élelmiszeripari (non-food) termékeknél is más úgy kínai papucsot, hálózsákot, vagy turmixgépet venni, hogy valaki meg tud venni a gyártótól egy hajónyit, vagy valaki több kereskedői áttéttel kisebb mennyiségeket vesz.
Az üzletember az Auchan konkrét piaci terveiről nem akart még nyilatkozni. Tény, hogy az áruházlánc – mint azt a fenti számokból is láthattuk – az utóbbi időben tényleg kicsit lemaradt a versenyben, például a fogyasztókhoz közelebb merészkedő diszkontokkal szemben.
A plázastop idején, amikor új bevásárlóközpontokat nem lehet építeni, de a meglevőkbe változhatnak a bérlők, az is kooperáció lehet, hogy az Indoteknek sok bevásárlóközpontja van. De a két cég abban is kooperálhat, hogy további országra terjessze ki az együttműködését. Illetve ha az Indoteknek lesznek hazai élelmiszeripari érdekeltségei, akkor az Auchan globális hálózatába is bevihet hazai termékeket. Igaz, azt is rögzíthetjük, hogy az Auchan az utóbbi időben Európában nem igazán lépett új piacokra, inkább a frankofón Afrikában terjeszkedett.
A fogyasztókat mindenesetre ebből a tranzakcióból vélhetően az érdekli a legjobban, hogy változnak-e majd az új tulajdonossal az árak, hol nyílik legközelebb Auchan-üzlet, lesz-e több magyar termék a boltokban. Jellinek Dániel azt mondja, hogy az Indotek többszáz kereskedelmi ingatlanból álló portfóliójával rendkívül fel tudja gyorsítani az áruházlánc hazai terjeszkedését. Ezzel a – most leginkább Budapesten és az agglomerációban erős – Auchan közelebb kerülhet a vidéki vásárlókhoz, hosszabb távon pedig nem kizárt, hogy a hazai élelmiszer- és agráripar szereplői is új üzleti lehetőségekhez juthatnak a lánc helyi vagy regionális beszállítójaként. Itt láthatók a mostani magyarországi Auchan hipermarketek.
Az Auchannak amúgy Franciaországban kisebb boltjai is vannak, akár az is egy elképzelhető irány, hogy Magyarországon is nyílnak ilyenek, a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok nyitása ugyanis sokkal egyszerűbb a plázastop-szabályok mellett is.
Jellinek Dánieltől megkérdeztük azt is, hogy a nemzetközi láncok sokszor támadások fókuszában vannak, hogy érzi, minek számít majd az Auchan, ahol most 53-47 százalék lesz a külföldi és a magyar arány.
„Az üzleti koncepciónk jó. Segít-e majd a kormány? Nem tudom, egyedi kedvezményeket nem remélek, de remélem, hogy akadályokat sem kapunk”
Jellinek és a NER
Itt elértünk ahhoz az izgalmas részlethez, hogy Jellinek Dániel mennyire NER-es, erről a Válaszonline-nak adott egy hosszabb interjút. Az mindenesetre biztos, hogy a kevés kiválasztott között van. Korábban a Telex írt arról a döbbenetes esetről, amikor az MFB egy 200 milliárd forintos állami tőkeprogramról konkrétan nem árulta el nekünk, hogy kik nyerték el a forrásokat. A Telex azonban piaci források segítségével kiderítette, hogy az MFB a négy 50 milliárd forintos mandátumból egyet adott az Equilornak, egyet a PortfolLonnak (OTP-csoport), kettőt pedig Jellinek akkori érdekeltségeire bízott.
Azóta annyiban módosult a képlet, hogy több alapkezelőnél is voltak tulajdonosi változások. Hasonlóan erős volt Jellinek nyerési aránya a vidéki szállodafejlesztést támogató Kisfaludy programban, amit szintén a Válasz tárt fel több nagyon alapos cikkben. A cikkben emlegetett, korábban Tiborcz, majd Jellinek által is birtokolt Appeninn azóta a támogatott turisztikai projektjeiből kiszállt.
Emellett az is ismert, hogy az utóbbi években Jellinek Dániel több üzletet is kötött Tiborcz Istvánnal. Jellinek Dániel a NER-es minősítéssel kapcsolatban a Telexnek deklarálta, hogy soha nem indult közbeszerzéseken, a cég mostanában megvalósított 20 tranzakciójából 1-2, ha magyar, de a hazai sajtó következetesen csak azokról a megállapodásokról írt, amelyeket Tiborcz Istvánnal kötött.
„Az Indotek Group 12 országban aktív, senki nem gondolhatja komolyan, hogy külföldön is a NER segíti az üzleti sikereinket. Megálljuk a helyünket az olasz, a román, a spanyol, a görög és a többi piacon is. Hiszek abban, hogy az Auchan is hasonlóan sikeres üzlet lesz.”
Az üzletember hangsúlyozta: az Auchan tulajdonrész megvásárlása is jól illeszkedik az Indotek stratégiájába, a tulajdonrész-szerzés hátterében pedig nem áll az állam vagy más piaci szereplő.
Ugyanakkor azt Jellinek maga is elmondta, hogy valóban vannak olyan üzletek (például a vidéki szállodafejlesztések), ahol csak állami támogatással jön ki a matek.
Feljavítás
Egyik forrásunk azt is felvetette, hogy Jellinek Dániel elsősorban a 2008-2009-es válság után „turnaround” üzletekkel szerezte a vagyonát, azaz bajba került cégek ingatlanjainak, irodáinak az olcsó megvásárlásával, majd feljavításával. Azóta azonban – ezen tevékenység megtartása mellett – egészen eltérő üzleti területeken is megjelent, ilyen a szállodák, a plázák és most az élelmiszerkereskedelem.
Mindezt Jellinek Dániel maga is elmondja, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy egy nem túl jól működő vidéki pláza, egy felújítandó 500 szobás tengerparti szálloda vagy egy éppen csökkenő piaci részesedésű hipermarketlánc tulajdonrészének megvásárlása voltaképpen szintén ilyen turnaround üzlet.
Jellinek Dániel a további terveiről túl sok részletet nem árult el a Telexnek, de azt elmondta, hogy a nagyobb lélekszámú és gazdagabb európai államokban (elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban) a legaktívabb mostanában. Mint hallottuk, az élelmiszerpiaccal kapcsolatos befektetési elképzelései is túlmutatnak Magyarországon.
Az biztos, hogy az Indotek-Auchan deal, vagyis egy nagy multi és a magyar üzletemberek joint venture-je nagyon ritka Magyarországon, mert kevés olyan partnerség van, ahol a magyar felet el tudják fogadni a nemzetközi üzleti körök.
Ami pedig a hazai láncokat illeti: azt forrásaink nem tudták megmondani, hogy lesz-e további magyar tulajdonosi térnyerés. Mint hallottuk, eddig is inkább a Tesco, az Auchan, a Metro lehetett fókuszban, ebből most egy helyen volt változás. A Lidl, az Aldi és a Penny Market nem szerepel még a pletykákban sem, míg a Spar a kettő csoport között billegett. Azt fontos hangsúlyozni, hogy a Sparnál nem eladói, inkább vevői szándékokról hallottunk. | Jellinek Dániel megvette a hazai Auchan 47 százalékát | Felszállt a fehér füst, Jellinek Dániel Indotek-csoportja 47 százalékot vásárolt a francia Auchan hazai hipermarket-üzletében és 100 százalékot az úgynevezett korzó-üzletben. Ez azoknak a bérleményeknek a kezelése, amelyek kívül vannak az élelmiszerboltok pénztárán, tehát ahol a gyógyszertár, a kulcsmásoló, a trikófestő és egyéb üzletek működnek. A kormány az elmúlt években egyértelművé tette: szeretné, ha több lánc lenne magyar kézben. Úgy tűnik, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő vállalkozó magáncéljai és a kormány elképzelései most találkoztak. A Telexnek Jellinek Dániellel is sikerült beszélnie az ügy hátteréről. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/10/18/jellinek-daniel-indotek-auchan-lancok | 2023-10-18 10:29:00 | true | null | null | Telex |
2023. október 19. – 06:34
A 2022-es kormányrendeletben és az idei kormányhatározatban érintett területek műholdképen – Forrás: Fővárosi Önkormányzat
2199
Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.
„Már megint át akarják verni a budapestieket. Hiába a hárító mondatok, a jelek arra utalnak, titokban továbbra is azon dolgozik a kormány, hogy kínai méreglerakatot telepítsen Budapestre, Soroksárra” – írta Karácsony Gergely abban a Facebook-posztjában, amelyből először lehetett értesülni az ügyről. A bejegyzés apropója az volt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a XXIII. kerület és a Gyál területén fekvő egyes földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról nevű kormányhatározat.
Júniusban először a Direkt36 írt arról a Telexen is megjelent cikkében, hogy Kína Magyarországon hozna létre vegyianyag-lerakatot a vasúton ideszállított termékeinek, majd ebből az elosztóközpontból látnák el alapanyagokkal a kontinens akkumulátorgyárait. Orbán Viktor miniszterelnök júliusban a parlamentben Szabó Rebeka párbeszédes képviselő kérdésére azt válaszolta, hogy ilyen vegyi elosztóüzem nem fog épülni, majd ezt később a kormány is megismételte.
A szeptember közepén megjelent kormányhatározat azonban nem oszlatta el a kételyeket. A Telex ezért szeptember végén megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot (KTK), hogy megkérdezzük,
valós-e a főpolgármester félelme;
ha nem, akkor a kormányhatározatban érintett soroksári és gyáli területen milyen beruházás készül;
milyen célt szolgál az, hogy akkora területen és léptékben kívánnak beruházást létrehozni, amekkora jelenleg nincs az országban;
ha megvalósul a beruházás, mekkora forgalmi terhelést kaphat az amúgy is túlterhelt M0-s és M5-ös autópálya;
történtek-e előzetes hatásvizsgálatok a légszennyezés, a forgalomnövekedés és egyéb várható környezeti terhelések felmérésére, és ha igen, azoknak mi lett az eredménye;
kinek vagy kiknek a tulajdonában vannak jelenleg ezek a területek, megvásárolta-e már ezeket a magyar állam, és ha igen, akkor mennyiért;
hogyan kívánják megvédeni a területen lévő, országos jelentőségű természeti értékeket.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban mindössze csak arra a kérdésre válaszolt, hogy valós-e a főpolgármester félelme:
„a miniszterelnök és a kormány már több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja vegyianyag-elosztó létesítését, és így nem épül ilyen Magyarországon”.
Mindezeket megkérdeztük a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól is. Tőlük ezt a semmitmondó választ kaptuk:
„A nemzetgazdasági szempontok szerinti kiemelést gazdasági okok indokolták, amelynek során ingatlanfejlesztés fog történni.”
Nagyjából ugyanezeket a kérdéseket feltettük a budapesti és a Pest vármegyei kormányhivataloknak, a gyáli és a soroksári fideszes polgármestereknek, de a természeti értékek kapcsán írtunk a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak és a termőföld védelméről szóló törvény miatt a Földhivatalnak is. További hivatalos választ azonban több mint két hét elteltével egyetlenegy helyről sem kaptunk annak ellenére, hogy többször is jeleztük a kérésünket.
Először „csak” 200 hektárnyi területet jelöltek ki
A mostani kormányhatározat derült égből villámcsapásként érte ugyan a soroksáriakat és a gyáliakat, valamint a természeti értékek miatt aggódó fővárosi és civil szakembereket, de az ügynek van előzménye.
Egy éve ugyanis egy kormányrendelet a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés jegyében Soroksár területén még csak 200 hektárnyi területet jelölt ki logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre. Mivel a terület már akkor is érintette volna az országos védettséget élvező lápokat, a természetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország közérdekűadat-igénylést adott be az ügyben. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a Telexnek elmondta, az adatigénylésből olyan információk birtokába jutottak, hogy
„a 2022-ben beadott engedélyben a kérelmező a következő tevékenységeket jelölte meg a területre: különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése”.
De az adatigénylésből kiderült az is, hogy már az előzetes egyeztetéseken több szakterület kifejezte ellenvetéseit a tervekkel kapcsolatban. Ez rendkívül nagy területen, részben átlagosnál jobb minőségű termőföld beépítését jelenti, ráadásul a legsérülékenyebb védett természeti területeink közül legalább három jó állapotú láp megsemmisüléséhez vezethet, amelyek egyébként az ország területén mindenhol a törvény erejénél fogva (ex lege) védettnek számítanak – mondta Dedák Dalma. A megsemmisülést az okozhatja, hogy a területek felszín alatti vízellátása sérül, a vélhetően szennyezett felszíni víz rávezetésével pedig tovább romolhat az állapotuk.
Emellett a szakértő szerint a beépítés, illetve a területek ökológiai összeköttetését lehetővé tevő ökológiai folyosók elvágása a környezetük és a mikroklíma drasztikus változásával, védett és fokozottan védett fajok eltűnésével jár akkor is, ha magukat a lápterületeket kihagyják a beruházásból úgy, ahogyan a kormányrendeletben ígérik.
Dedák Dalma szerint ezeket az aggályokat a hatóságok is megalapozottnak látták. A közérdekűadat-igénylés keretében hozzájuk eljuttatott határozatokból az volt kiolvasható, hogy természetvédelmi és termőföldvédelmi okokra hivatkozva nem engedélyezték a teljes terület más célú hasznosítását.
Mint a környezetpolitikai szakértő elmondta, a határozatok, szakhatósági állásfoglalások indokolásából az is kiolvasható volt, hogy a különböző szakterületek próbálták menteni a menthetőt. Eközben a kérelmező a kormányrendeletben foglalt, egyébként is védett lápokat óvó kitétel ellenére megpróbálkozott a védett természeti területek átminősítésével, beépíthetővé tételével is.
A WWF Magyarország az egész eljárást szakmailag igen aggályosnak tartotta, a beruházás helyhez kötöttségét nem látják megalapozottnak. Egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnál a hatóságnak igen szűk a mozgástere a szakmai szempontok mérlegelésére, és a nyomás is nagyobb a szakembereken, magyarázta Dedák Dalma. Ez egy igen költséges eljárás: több mint 400 millió forint földvédelmi járulékot fizetett a kérelmező a területek átminősítéséért.
A kérelmező végül megkapta az engedélyt arra, hogy az eredetileg szántó és más mezőgazdasági célra használt területet más célra hasznosítsa. „Úgy véljük, hogy egy normál eljárásban a kérelmező nem kapott volna egy ilyen nagy, és természeti értékekben bővelkedő területre más célú hasznosítási engedélyt” – mondta Dedák Dalma. Később aztán olyan híreket kaptak, hogy mégis lekerült a napirendről a beruházás,
„az ez év szeptemberében történt kormányrendelet-módosítással azonban további helyrajzi számok kerültek fel a logisztikai beruházáshoz kapcsolódó kiemelt beruházási listára, tehát nemhogy nem hagyták annyiban, hanem tovább bővült a tervezett logisztikai beruházás.”
A WWF-nek egyelőre nincs információja arról, hogy most vajon az eredeti terveknek akarnak-e még nagyobb területen helyet csinálni, vagy ha nem, akkor milyen beruházás készülhet ezen a hatalmas területen. Határozottan tiltakoznak azonban a terület beépítése ellen, mivel az természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, évtizedek óta védelemre tervezett.
A WWF szakembere szerint már a 2022-es, a gyáli terület nélküli verzió is egy óriási, tájformáló beruházás lett volna. Ez a Soroksár mikroklímájára gyakorolt hatások szempontjából is kérdéseket vet fel, de természetvédelmi, termőföldvédelmi, területfejlesztési és közlekedéspolitikai szempontból is vizsgálni kellett volna a környezeti hatásokat – ez azonban Dedák Dalma tudomása szerint sem akkor, sem a mostani kormányhatározatban kijelölt területeknél nem történt meg.
Arról, hogy egy ekkora beruházás 90 százalékának miért éppen Budapesten, és ilyen természeti szempontból érzékeny helyen kell megvalósulnia, csak találgatnak a szakemberek. Elképzelhető, hogy a kérelmezőnek máshol a birtokszerkezet miatt hosszabb ideig tartott volna megszerezni a földeket.
Megpecsételi Soroksár sorsát
Bár megkerestük a beruházással nagyban érintett kerület, Soroksár fideszes polgármesterét is, többszöri kérésünk ellenére eddig nem kaptunk választ Bese Ferenctől. Ugyanakkor a momentumos Koncz Róbert már szeptember 20-án posztolt egy soroksári csoportba az ügyről. Akkor azt írta, hogy a
„a kormányhatározat nagyjából megpecsételi Soroksár mint élhető település sorsát”.
Megkeresésünkre elmondta, hogy egyelőre ők sem kaptak felvilágosítást a polgármestertől arról, hogy mi készül a kerületben. A közgazdász és ingatlanszakértő ugyanakkor úgy gondolja, nem közvetlenül a kormány tervez beruházásokat a területen. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt ugyanis nemcsak kormányberuházás kaphat, hanem gyakorlatilag bárki, akinek pénze és megfelelő kapcsolatai vannak.
„Itt szerintem egyelőre a potenciális fejlesztési területek kijelölése, megszerzése történik. Jelenleg a terület első fázisa »kint van a piacon«. Ez az első fázis is három részre van szabdalva és ezeket külön-külön is próbálják értékesíteni” – mondta a momentumos politikus.
Elmondása szerint a tavalyi kormányrendeletben rögzített terület első fázisára készült forgalomtechnikai hatástanulmány, ami 192 hektáron kb. 530 ezer négyzetméternyi ipari, logisztikai csarnokkal számolt, amit naponta kb. 2000 kamion szolgálna ki. Ez a mennyiség már olyan forgalmat generálhatna, ami igényelne egy új csomópontot az M0-son, illetve egy menekülőutat, csatlakoztatva az 5-ös úthoz.
A kormányhatározat által említett terület most már kb. 500 hektár, ami közel 100 helyrajzi számon terül el és magántulajdonosok kezében van, de ő úgy tudja, hogy „a polgármester egy korábbi közmeghallgatáson 800 hektáros fejlesztésről beszélt. A terület, mint látjuk, egyre nő, és ha valóban 800 hektárnyi területre duzzad fel, akkor elviekben több mint 2 millió négyzetméternyi ipari ingatlan kerülhet rá, és naponta 8 ezres kamionforgalmat okozhat.
Magyarországon én nem tudok egybefüggő, ilyen mértékű iparipark-fejlesztésről.”
Koncz Róbert a Telexnek elmondta, hogy egy ekkora mértékű beruházást véleménye szerint egyetlen fejlesztő sem lesz képes egyedül megcsinálni. Azzal kapcsolatban pedig, hogy adhat-e okot aggodalomra a soroksáriaknak a beruházás, azt felelte: a jelenlegi 500 hektár még nem kapcsolódik közvetlenül vasúthoz, de már belenyúlik abba a területbe, ami helyszíne lehetne egy új intermodális átrakónak. A teljes 800 hektár potenciálisan pedig elérhet a vasútvonalig, így a lehetőség fennáll. „Kevés az esélye egy konkrét »Kínai Vegyianyag Átrakó Zrt.« megtelepülésének, ugyanakkor kb. 2-2,2 millió négyzetméter logisztikai épületben biztosan lesz rengeteg veszélyes anyag besorolású termék, vegyszerek, műtrágyák, vagy gyártási alapanyagok.”
Arra a kérdésünkre, hogy tervez-e a helyi ellenzék valamilyen módon tiltakozni egy ekkora léptékű beruházás ellen, azt felelte, hogy terveznek fellépni ellene,
„de jelenleg az a probléma, hogy nem tudni pontosan, mi ellen is tiltakozzunk”.
Gyál két minisztériumnál is tiltakozik
A kormányhatározatban érintett helyrajzi számok a becslések szerint kb. 80 hektárnyi területen fogják érinteni Soroksár szomszédját, Gyált. A város Felsőpakonyhoz közeli, zöld területi részén jelölték ki a beruházási célterületet. Azonban hiába próbáltuk megtudni, hogy mit szól a város fideszes vezetése a tervekhez, Pápai Mihály polgármestertől nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Ezért ahogy Soroksáron, úgy Gyálon is megkerestünk önkormányzati képviselőket. Endre Dávid ellenzéki politikus arról tájékoztatta a Telexet, hogy
„a döntéshozatalból legjobb tudomásom szerint teljesen kihagyta a kormányzat az amúgy fideszes városvezetést.
Az önkormányzat levelezésben van a központi kormányzat szerveivel. Bármilyen fejlesztést is akar a kormány megvalósítani, abból teljesen kihagyták a gyáli lakosságot, mely úgy gondolom, nem véletlen, hisz ha nem lenne titkolni valójuk, legalább a helyi önkormányzatot bevonják az előkészítésbe is – pláne úgy, hogy ugyanaz a politikai közeg adja mind a kormány tagjait, mind az önkormányzati többséget.”
Végh Tibor szocialista politikus kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a pénzügyi és gazdasági bizottság szeptember 20-ai ülésén, majd a szeptember 28-ai testületi ülésen is felhozta a témát. „Pápai Mihály polgármester válaszában elmondta, hogy eddig két minisztériumnak is címeztek tiltakozó levelet, és a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás ülésén is jelezték az érintett települési polgármesterek, hogy nem fogják támogatni a beruházást”.
Végh Tibor szerint a polgármester válasza meggyőzően hangzott, de „láttunk már elhalt fogadkozást”. Szerinte a háromfős ellenzék semmilyen formában nem kívánja támogatni a beruházást, ami Gyál nyolc külterületi telkét érinti, ebből három szántó művelési ágban van.
Az M0-s vonzáskörzete egy ipari, logisztikai táj lesz
Érdekes egybeesés, hogy a soroksári beruházási célterület nagy része egybeesik azzal a területtel, amit a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi településszerkezeti tervben régóta természeti védelemre kijelölt területként tart számon – éppen a védett lápok környezetének megóvása érdekében.
Mint Bardóczi Sándor főtájépítésztől megtudtuk, „a településszerkezeti terv pont ezen a területen öt területet jelöl ki foltokban, egy nagyobb szántóterület az, ami nincs benne. Volt egy fejlesztőalap, ami még pár évvel korábban megkeresett bennünket azzal, hogy ezen a részen felajánl nekünk néhány telket annak érdekében, hogy védelembe kerülhessenek, de azt kérte cserébe, hogy a Madárhegyen lévő közparkot a Főváros minősítse át beépítésre szánt területté – nos, ezzel a kedves ajánlattal nem éltünk. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez az alap azóta is birtokolja-e azokat a telkeket, vagy már réges-régen eladták valakinek.”
Szerinte a Fővárosi Önkormányzatnak annak ellenére, hogy oltalomra esélyes területek is szerepelnek a kormányhatározatban, az égvilágon semmilyen hatásköre nincs ennek a beruházásnak a megakadályozására. A kormányhatározatban kijelölt 500 hektáros területen ugyanis nincs fővárosi tulajdon: meghatározó százalékban magántulajdonok és csak nagyon kis részen kerületi önkormányzati tulajdon.
„Mi is csak a partvonalról nézzük, hogy már megint történik valami a tudtunk nélkül, de nem tudjuk, hogy micsoda.
Ha most a Fővárosi Önkormányzat azt mondaná, hogy ennek az esztelen tervnek a megakadályozása és a terület megóvása érdekében ezt a területet védetté nyilvánítaná, abba bele is rokkanhatna. Ugyanis egy ipari terület milliárdokat ér, tehát a kártalanítás is sok milliárdos nagyságrendű lehetne.” Ráadásul egy helyi rendelet – a főváros természetvédelemről szóló rendelete – egy kormányrendelet nem ír felül, mert az magasabb rendű a jogszabályi hierarchiában.
Bardóczi szerint ugyanakkor nagyon ijesztő a tervezett beruházás léptéke,
„500 hektár az területre az V. és a VI. kerületnek felel meg, de hogy a léptéket még jobban hangsúlyozzam, a gödi akkumulátorgyár, de még a vecsési és a dunaharaszti logisztikai központ is csak a kis testvére lesz ennek.
Ha ez megvalósul, akkor az M0-s vonzáskörzete egy hatalmas ipari, logisztikai táj lesz, töméntelen mennyiségű dobozépületekkel, burkolt felületekkel és irgalmatlan légszennyezéssel.”
A főtájépítész szerint ha ők nem is, de Soroksár egy időre meg tudná akasztani a fejlesztést, elrendelhetnének egy új rendezési tervre hivatkozva egy változtatási tilalmat, de ezt is csak három évig lehetne fenntartani.
Ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején
Takács Noémi, a főváros Tájépítészeti Osztályának természetvédelmi csoportvezetője szerint viszont valakinek közbe kellene lépnie, mert a Budai Tájvédelmi Körzet után ez az egyik legértékesebb, egybefüggő zöld felület Budapesten, és a terület nagy része az ökológiai hálózat része. Magyarországon a lápok 98 százaléka már eltűnt, és ugyan a kormányrendeletben említett területek éppen hogy csak kihagyják a védett lápokat, és az ex lege lápok körül köteles a beruházó fönntartani egy 30 méteres puffert, „de az semmit sem fog megvédeni, ha 30 méter után lebetonoznak mindent és elzárják a víz utánpótlását”.
Szerinte azt kell megértenie minden döntéshozónak, hogy ez egy összefüggő, komplex ökológiai rendszer. Ezeknek a lápoknak a vízgyűjtő területe több négyzetkilométer is lehet, ha azt leburkolják, akkor nincs vízutánpótlása, az ökológiai hálózat megszűnik természeti rendszerként működni. „Lehet, hogy a végén egy szennyezett pocsolya marad csak belőlük, amiben nem él majd meg semmi értékes faj.” Ezért Takács Noémi nagyon kíváncsi lesz arra, hogy a különböző eljáró hatóságok hogyan fogják értelmezni azt a törvényi szabályozást, miszerint az ökológiai hálózatokban (se a folyosójukban, se a magterületükben) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
A Főváros természetvédelmi csoportvezetője amiatt is aggódik, hogy az egyelőre ismeretlen beruházás milyen környezeti hatásokkal járhat, szerinte lehet, hogy nem méreglerakat vagy elosztó készül, de egy ekkora logisztikai parkban lehetnek szennyező anyagok, és ha azokat akarva-akaratlan nem jól kezelik, akkor azok belekerülhetnek a Soroksáron átfutó Gyáli patakba, ami pedig a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba torkolik. „Ha itt valamilyen szennyező anyag kerül a vízbe, az hatalmas és messzire elhúzódó természeti károkat okozhat”.
Ráadásul ez egy ökológiai szempontból nagyon értékes terület, az itt lévő Soroksári Botanikus Kert és a környezete régen természetes egységet alkotó természeti terület volt. A homokdombok között meghúzódó Ős-Duna maradványok, vízfolyások, lápok, mocsarak, zárt homoki gyepek összességében a Turján-vidéknek a legészakibb részei. A terepen fokozottan védett fajok – szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya – fészkelését és parlagi sas rendszeres jelenlétét figyelték meg, de számos védett növényfaj – árvalányhaj fajok, fátyolos és szibériai nőszirom, érdes csüdfű – található a védett lápokon kívül is. Ezek egy része biztosan megsemmisülne a beruházás hatására, a fészkelő fajok is minden bizonnyal eltűnnének a területről, ahogyan a parlagi sas és más ragadozó madarak is kiszorulnának innen. Takács Noémi szerint ezért is
„felháborító, hogy egy ismeretlen beruházás érdekében ötszáz hektár értékes zöld területet kidobnak a kukába klímavészhelyzet idején. ”
Partnereinktől | Kétkerületnyi területen terveznek titokzatos beruházást Budapesten | Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/19/soroksar-gyal-beruhazasi-celterulet-mocsar-lap-dinpi | 2023-10-19 10:39:00 | true | null | null | Telex |
„Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné vagy bujkálna” – mondta szerdán a Szegedi Törvényszéken Joób Márton, korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus. A politikust azzal vádolják, hogy társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani.
Az ügyészség szerint nem fizettek rendesen adót, fiktív számlákat adtak ki és fogadtak be, a munkavállalók után alig fizettek járulékot, így 2013 és 2017 között mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak. Korábban hat ember már bűnösnek vallotta magát, őket jogerősen el is ítélték. Joóbra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség. A politikus kitart az ártatlansága mellett.
Úgy volt, hogy a szerdai tárgyalási napon három cégre vonatkozóan tesz majd vallomást Joób, de mivel ezt egészségi állapota nem engedte meg, az ügyben felkért szakértők véleményét ismertette a bíróság.
A könyvszakértő feladata az volt, hogy kiderítse, a politikus cége, a Műsorkalauz Kft. 2013 és 2017 között milyen összegben, milyen tevékenységekre fogadott be számlát, valamint az egyes alvállalkozók szempontjából is vizsgálta, hogy hozzájuk mire érkeztek számlák.
Elemzésének tárgya volt az is, hogy ha a cégek által kiadott számlák fiktívek voltak, tehát nem állt mögöttük valós teljesítés, mekkora kárt okoztak az államnak és milyen összegben járultak hozzá a lánc tetején álló Műsorkalauz Kft. által okozott bevételkieséshez.
A nyomozati dokumentumok szerint Joób cége a műsorújságok terjesztésével is foglalkozott, amit a politikus tagad. A hatóságok mégis úgy látják, hogy a terjesztést Joób Márton saját alkalmazottai végezték, a cégvezető azonban azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy alvállalkozói vannak, ezért
fiktív számlákat fogadtak be, hogy minimalizálják az adóterheket.
Ehhez később új alvállalkozók kellettek, így újabb elemeket vontak be a képletbe. A szakértő megállapította, hogy Joób cége 2013 és 2017 között több mint 1,2 milliárd forint értékben fogadott be számlákat, melyeknek áfatartalma több mint 271 millió forint volt.
Hogy melyik cég merre számlázott, azt táblázatban is összefoglalták. Ennek sorai azt mutatják, hogy az alsóbb szinteken lévő cégek nem számláztak folyamatosan, többen helyet is cseréltek, egy idő után már nem, vagy később kezdtek el számlázni. A táblázatok egy láncolatot adtak ki, melyben a szakértő szerint alászámlázások történtek, a résztvevők fiktív számlákkal csökkentették áfafizetési kötelezettségeiket.
A szakértői vélemény megkülönböztette a „missing trader” cégeket, azaz az eltűnő vagy bukó cégeket, melyek a lánc alján helyezkedtek el, a puffercégeket, amik a lánc közepén állva fogadtak is be, illetve adtak is ki számlákat, valamint a hierarchia tetején álló brókercégeket, amik az egészből hasznot húznak.
A politikushoz köthető Műsorkalauz lehetett az egyik ilyen brókercég,
aminek könyvelésében a már említett 271 millió forint levonható adóként szerepelt. Az alvállalkozók összesen ennyi áfát hárítottak át a cégre, ami pénz végül nem vált az állami költségvetés részévé.
A könyvvizsgálónak nem minden esetben voltak birtokában a cégek könyvelési dokumentumai, gyakran dolgozott banki adatokból és analitikákból. Ezt az egyik védő is számon kérte, mondván így nem tudott egyértelmű következtetésekre jutni több tag bevallásának esetében sem.
A vélemény ismertetése után Joób Márton is megszólalt, aki szerint többször is visszaköszönt a megállapításban az ügyészség álláspontja. „Mennyire független ez a szakértői vélemény?” – tette fel a kérdést, majd önmagát idézte az előző tárgyalási napról, mondván cége kizárólag olyan számlát fogadott be, ami mögött valós teljesítés és munka volt. Ismerte azokat a cégeket, akik neki dolgoztak, többükkel ma is együttműködik, ezek létező cégek.
„Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné, vagy bujkálna” – jegyezte meg.
Mivel korábban téma volt, hogy a vádlottak egymás helyett is aláírhattak, írásszakértőt is bevontak az ügybe. Ő azt vizsgálta, hogy mely cégektől származó számlákat ki, vagy ki nem írta alá. Azonosságokra és különbségekre utaló jeleket keresett a vádlottak kézírásában, majd végül megállapította, hogy nem írták alá egymás helyett.
A felolvasott véleményekkel kapcsolatban nem hangzott el észrevétel sem a védelem, sem a vád részéről, a tárgyalás február 13-án folyatódik.
Frissítés 2023.10.19.: A cikk címét frissítettük. | Szakértő szerint megállapítható, hogy 271 millióval húzta le az államot Joób Márton cége | „Nem vagyok olyan, aki a cégeket eltüntetné vagy bujkálna” – mondta szerdán a Szegedi Törvényszéken Joób Márton, korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus. A politikust azzal vádolják, hogy társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/10/18/szakerto-joob-marton-csalas-targyalas-musorkalauz | 2023-10-18 11:00:00 | true | null | null | Telex |
A londoni magyar nagykövetségen összehozott találkozó célja az volt, hogy kimozdítsa a holtpontról a megakadt tárgyalásokat. Az Invitech mögött álló befektetési alap képviselői ehhez Magyarország legbefolyásosabb emberével, Orbán Viktor miniszterelnökkel találkoztak. A Direkt36 erről az eddig titokban tartott találkozóról két olyan forrástól értesült, akik közelről ismerik a megbeszélés részleteit.
A források szerint azért a londoni nagykövetség adott otthont a tárgyalásnak, mert a miniszterelnök akkor épp hivatalos látogatáson volt a brit fővárosban. Orbán 2021. május 28-án látogatott Londonba, hogy találkozzon Boris Johnson akkori miniszterelnökkel. Diplomáciai források szerint szokatlanul szellős volt a hivatalos programja, így könnyen beleférhetett a bizalmas Invitech-találkozó.
Bár a 4iG hivatalosan egy magáncég, Orbán pedig rendszeresen hangoztatja azt, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a történteket ismerő források szerint a miniszterelnök részletekbe menően, több mint egy órán keresztül tárgyalt az Invitech tulajdonosainak képviselőivel.
„Orbánnak elég lett volna öt percre benéznie a tárgyalásra. Jelezhette volna ennyivel, hogy az állami támogatás megvan ehhez az ügylethez, de ő sokáig ott volt”
– fogalmazott az egyik forrás, akinek tudomása szerint a miniszterelnök hosszan győzködte az Invitech tulajdonosainak képviselőit arról, hogy adják el a céget a 4iG-nek.
A Direkt36 több mint egy héttel ezelőtt részletes kérdéssort küldött a tárgyalás minden érintettjének – Orbánnak, a 4iG-nek és az Invitech korábbi tulajdonosát képviselő cégnek –, de ők többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.
A londoni találkozó végül tényleg fordulópontot hozott az Invitech felvásárlásában. A folyamatot ismerő források szerint ezután gyorsultak fel a 4iG-vel folytatott egyeztetések, amelyek eredményeként végül 2021 szeptemberében le is zárult a felvásárlási ügylet.
Ez az epizód is mutatja, hogy a 4iG kiemelt fontossággal bír a magyar kormány számára. Kevés olyan cég van Magyarországon, amely ennyire sok állami támogatást, hatósági segítséget és közvetlen miniszterelnöki figyelmet kapott az elmúlt években. Ennek meg is lett az eredménye: a néhány évvel ezelőtt még egy közepes méretű informatikai vállalatként számon tartott 4iG rövid idő leforgása alatt az ország egyik legnagyobb óriáscégévé nőtte ki magát, amely már megvetette a lábát több balkáni országban is. A 4iG ráadásul nemcsak távközléssel és informatikával foglalkozik, hanem egy német vállalat partnereként beszállt a védelmi iparágba, és érdekeltséget szerzett egy izraeli műholdas cégben is.
A Direkt36 hónapokat töltött annak kiderítésével, hogy miért ennyire fontos Orbán Viktornak a cég. A 4iG tevékenységét és az ezzel kapcsolatos kormányzati döntéseket ismerő több tucat forrással folytatott beszélgetésekből és a megszerzett bizalmas dokumentumokból az rajzolódott ki, hogy ez a vállalat új fejezetet nyitott a kormányközeli gazdasági birodalom épülésében.
Ez már nem egy újabb olyan vállalkozás, amely egy alapvetően az állam által uralt piacon – például az építőiparban – szívja fel a kormányzati megrendeléseket. A 4iG egy olyan cég, amely korábban piaci verseny alapján működő ágazatokban terjeszkedik rohamos sebességgel, méghozzá nagyon erős állami hátszéllel. Mint a nyomozásunk során kiderült, a kormány nemcsak azzal segítette titokban a hivatalosan magánszemélyek kezében lévő céget, hogy személyesen Orbán Viktor tárgyalt a nevükben, hanem azzal is, hogy egy rejtett pénzügyi manőver révén hozzájuttatta több mint 70 milliárd forintnyi állami befektetéshez.
Ez a korábban fel nem tárt információ egyben új megvilágításba helyezi a 4iG tulajdonosi hátterét is. Jászai Gellért, a vállalat elnöke azt állítja ugyan magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, de a Direkt36 birtokába került iratok szerint az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét.
A 4iG ugyanakkor nem csak pénzügyi szálakon kötődik a kormányhoz. A vállalat fejlődése szorosan igazodik Orbán Viktor régiós hatalmi ambícióihoz is. Kiderítettük, hogy egy német–magyar kormányalku eredményeként tudott a 4iG beszállni a nemzetközi védelmi iparba, miközben elkezdett terjeszkedni a Nyugat-Balkánon is, amelyet a miniszterelnök alkalmasnak tart arra, hogy legalább részben magyar befolyási övezetté alakítsa.
A 4iG története így egyben Orbán Viktor hatalmi törekvéseinek lenyomata is. Mindennek megértéséhez pedig először érdemes megismeri azt a közeget, amelyben a vállalat elkezdett kiemelkedni néhány évvel ezelőtt.
I. BIRODALMI TERVEK
2018 november közepén valósággal kilőttek a legnagyobb magyar távközlési vállalat, a Magyar Telekom részvényei. November 15-én elérte az árfolyam a 436 forintot, ami jelentős ugrást jelentett a néhány nappal korábbi 402 forinthoz képest.
A hirtelen növekedés hátterében az állt, hogy a piacon elterjedt az a hír, hogy felvásárlási ajánlat érkezett a vállalatra. Mivel az információ hitelesnek tűnt, elkezdték kapkodni a cég papírjait.
A felvásárlási tervekről szóló híresztelések a sajtóban is megjelentek. A Világgazdaság ezekben a napokban arról írt, hogy a német Deutsche Telekom ajánlatot kapott valakitől a Magyar Telekomban meglévő 59,21 százalékos részesedésére. A kormányközeli lap azt írta, hogy 2 milliárd eurót (akkori árfolyamon számolva 645 milliárd forint) ajánlottak a magyar vállalatért. Arról azonban nem jelent meg semmilyen információ, hogy ki volt az ambiciózus ajánlattevő.
A Direkt36 most úgy értesült, hogy a felvásárlási kísérlet mögött kormányközeli szereplők álltak. Kifejezetten azzal a céllal akarták megszerezni a Magyar Telekomot, hogy az Orbán-kormány régóta dédelgetett terveinek megfelelően komoly pozíciókat szerezzenek a magyar távközlési piacon.
A kormányközeli szereplőknek szükségük lett volna tőkeerős partnerekre az ügylet finanszírozásához, ezért „New York-i meg londoni potenciális befektetőknek küldözgettek és reklámoztak erről terveket” – mondta a 2018-as felvásárlási próbálkozásról egy, a Magyar Telekom ügyeit ismerő forrás. A terv azonban viszonylag hamar dugába dőlt, a német Deutsche Telekom ugyanis nem akart megválni a magyar leányvállalatától.
Az Orbán-kormánynak nem ez volt az első próbálkozása, hogy belépjen a távközlési piacra. A téma a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan napirenden volt. Előbb próbálkoztak az MPVI Mobilnak hívott, állami tulajdonú mobilcég felépítésével, amely a tervek szerint a már a piacon lévő három szolgáltató versenytársa lett volna. Ez a próbálkozás azonban hamar befuccsolt jogi akadályok és szakmai hiányosságok miatt.
Ez után a távközléssel valamilyen szinten foglalkozó állami vállalatokat próbálták összefogni egy újabb projekt keretében. Ez a saját vezetékhálózattal rendelkező Magyar Villamos Műveket és az Antenna Hungáriát jelentette, amely a rádió- és televízióadásokat vezeték nélkül juttatja el a hallgatókhoz és nézőkhöz.
„Ezek mentén már sokkal könnyebb kialakítani egy másik vezetékes hálózatot, megvan hozzá az infrastruktúra és a szaktudás is”
– fogalmazott egy távközlési szakember.
Végül ez a nekifutás sem járt sikerrel, mert egyrészt a cégek megcsúsztak a szükséges fejlesztésekkel, másrészt az MVM projektben érintett leányvállalatának nem volt tapasztalata lakossági ügyfelek kiszolgálásában.
A kormány azonban még mindig nem adta fel. Az elszántságot növelte, hogy Orbán és a környezete mindig is gyanakodva tekintett a külföldi tulajdonban álló magyarországi távközlési cégekre.
Egy ilyen vállalat korábbi magas rangú vezetője szerint kormányzati körökben azt hiszik, hogy a külföldi kézben lévő „telkócégek egyszerűen megfigyelik őket és bármilyen magyar állampolgárt, adatokat gyűjtenek és továbbítanak”. A forrás szerint a kormányzaton belül „nem hiszik el, hogy ezek a cégek betartják a belső szabályokat”. Hozzátette, hogy amikor el akarta oszlatni a kormányzati tisztviselők ezzel kapcsolatos félelmeit, akkor rendszerint azt a választ kapta, hogy „olyan naiv vagy”.
A forrás szerint így az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
A korábbi sorozatos kudarcok után a 2018-as választás környékén a kormány taktikát váltott. Egy korábbi távközlési vezető szerint a kormányzati szereplők felismerték azt, hogy nehéz és költséges a semmiből felépíteni egy új távközlési céget. Emiatt inkább arra koncentráltak, hogy a meglévő piaci szereplők valamelyikét szerezzék meg.
„Rájöttek arra, hogy van értéke a távközlési infrastruktúrának” – fogalmazott egy másik forrás.
Változott az is, hogy kik hajtják végre a tervet. Míg korábban állami cégek próbálkoztak pozíciót szerezni a távközlésben, ezúttal már olyan emberek léptek a színre, akik hivatalosan privát módon üzleteltek, de valójában szoros kapcsolatban álltak a kormánnyal és személyesen a miniszterelnökkel.
Elsőként Orbán Viktor gyerekkori barátja, az addigra a kormányközeli üzleti birodalom egyik legfontosabb szereplőjévé vált Mészáros Lőrinc tűnt fel. Amikor 2018 elején felmerült, hogy a norvég Telenor kivonulhat a térségből, és a magyar leányvállalatától is megválhat, Mészáros Lőrinc egyik cége, a Konzum volt az, amely ajánlatot tett a cégre.
Ezzel az ügylettel tűnt fel egy olyan szereplő is, aki később meghatározó figurájává vált a kormányzati távközlési terjeszkedésnek. Ő volt a Konzumot vezető Jászai Gellért, aki 2018 januárjában a Portfoliónak nyilatkozva beszélt arról, hogy a cégcsoportjuk „egyik kiemelt akvizíciós, illetve fejlesztési területe az informatikai-telekommunikációs szektor”, és „ebbe a stratégiába a tevékenysége miatt a Telenor is beleilleszkedik”.
A Telenor felvásárlásáról lecsúsztak Mészárosék, mert a cseh PPF-csoport beelőzte őket, és kormányközeli szereplők ezután próbálkoztak meg a jóval nagyobb falatnak számító Magyar Telekom megszerzésével 2018 végén. Jászai ennek a felvásárlási ajánlatnak a hátterében is feltűnt. Egy ismerőse szerint legalábbis Jászai beszélt neki arról, hogy megfelelő ajánlat esetén biztosan az a cég is megszerezhető. „Gellért mondta nekem, hogy de hát a Deutsche Telekomhoz is oda lehet menni elegendő pénzzel” – idézte fel a forrás.
Bár Jászainak végül az a felvásárlás sem jött össze, később a 4iG vezetőjeként ő állt a kormányzati távközlési terjeszkedésnek az élére. Ezzel ő lett a kormányközeli üzleti birodalom egyik legismertebb szereplője, pedig 2010 környékén még úgy nézett ki, hogy nem vár rá túl fényes jövő a Fidesz-uralom alatt.
II. A BRÓKERTÍPUS
Jászai Gellért az őt ismerők szerint profi üzletember, aki lehengerlő stílusban tárgyal. Simicska Lajosnál azonban nem sokra ment ezzel a képességével.
Jászai a 2010-es kormányváltás után fordult Orbán Viktor régi szövetségeséhez, a fideszes gazdasági háttérbirodalom akkori vezéralakjához. Az Államigazgatási Főiskolán tanult és utána az ingatlanpiacon dolgozó Jászai éveken át építette az SCD nevű ingatlanfejlesztő cégcsoportot, amely azonban 2011 tavaszára komoly bajba került. Többek között a 2008-ban berobbanó gazdasági válság következtében egyre nehezebben kapott hitelt a bankoktól. Jászai abban bízott, hogy az államtól kap majd segítséget, és emiatt tárgyalt a kormány gazdasági döntései felett akkor nagy befolyással bíró Simicskával.
A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ezen a megbeszélésen is látszott, hogy Jászai „brókertípus”, aki szeret üzleti szakkifejezésekkel dobálózni. Használta például a „loan-to-value” kifejezést, amelyet magyarul hitelfedezeti mutatóként szoktak fordítani, és arra utal, hogy milyen arányban áll egymással a felvett hitel és az annak fedezeteként szolgáló ingatlan vagy más vagyonelem.
Jászai ugyanakkor rosszul mérte fel a tárgyalópartnerét. Simicska híres volt arról, hogy nem kedvelte sem a modern technológiát, sem a bonyolult üzleti nyelvezetet. „Lajos azt szerette, ha egy ügylet közérthetően, köznyelven van elmagyarázva, ami végig levezethető, mint egy egyenlet” – magyarázta egy régi ismerőse. Simicskának annyira nem tetszett a Jászai-féle stílus, hogy ott is hagyta a megbeszélést.
„Ott ült a Lajos, és mondta, hogy »loan-to-value a faszom«, majd felállt, és elment”
– mondta a találkozó részleteit ismerő forrás.
Ezek után nem volt meglepő, hogy Jászai végül nem kapott állami segítséget. Tárgyalt közvetlenül is az amúgy Simicska befolyása alá tartozó Magyar Fejlesztési Bank akkori vezetésével állami hitelfelvételről, de ők is elutasították azzal, hogy az SCD által tervezett nagy balatoni ingatlanfejlesztések megtérülése nincs kellő mértékben kidolgozva.
Jászai a 2000-es évek elején fogott bele a SCD felfuttatásába. Ekkor kezdte el felvásárolni az államtól és az önkormányzatoktól a Balaton-parti kempingeket azzal a céllal, hogy azokon a területeken szállodákat építsen. „A cél az volt, hogy a sátras kempingvilágból jöjjön ki a Balaton” – fogalmazott az SCD tevékenységét közelről ismerő egyik forrás. Jászainak komoly ambíciói voltak, több mint 100 milliárdos értékű fejlesztésekben gondolkodott, megfogalmazása szerint a magyar turisztikai iparág Molját vagy OTP-jét szerette volna felépíteni.
Ahogy bővült az SCD, Jászai a politikai kapcsolatait is elkezdte kiépíteni. Nemcsak az akkor kormányzó szocialisták körében lettek ismerősei (az SCD-től vett magának balatoni telket Medgyessy Péter is a miniszterelnöksége után, amiről a Heti Válasz számolt be), hanem a Fidesznél is. Egyik ismerőse szerint Jászai a Balaton-környéki választókörzetek fideszes képviselőivel került kapcsolatba, és többek között Orbánnal is megismerkedett.
Más szembetűnő jele is volt annak, hogy az SCD komoly politikai támogatottságot tudhatott maga mögött. Miután megvették a balatoni kempingeket, az Országgyűlés a kormányoldal és az ellenzék támogatásával a cégcsoportnak kedvező törvényt fogadott el 2006-ban. A jogszabály az érintett területeken megnövelte a beépíthetőség arányát. „A politika segítette az SCD-t, hogy tudjon majd szállodákat építeni” – mondta erről az SCD ügyeinek egyik ismerője. A forrás szerint Jászai egy ideig ügyesen lavírozott, befektetőket hozott, és elérte, hogy változtassanak a jogszabályokon, bankokat vont be a vásárlásokba.
Az SCD azonban a gazdasági válság kitörése után falakba ütközött. A piaci alapon működő bankok a kempingek megvásárlása után a szállodaépítést már kevésbé akarták finanszírozni, és nem segítettek az akkor már a Fidesz és Simicska befolyása alatt lévő állami pénzintézetek sem. Jászai így 2011 augusztusában kénytelen volt bejelenteni, hogy eladja balatoni és turisztikai cégeit, amelyek aztán nem sokkal később felszámolás alá is kerültek.
Bár különböző kormányközeli tranzakciók lebonyolításában részt vett, akkor került újra reflektorfénybe, amikor az addigra már a kormányközeli üzleti birodalom jelentős szereplőjévé előlépett Mészáros Lőrincet segítette hozzájutni egy komoly ingatlanvagyonhoz. Jászai Konzum nevű cégcsoportja 2016-ban felvásárolta Leisztinger Tamás korábbi MSZP-közeli üzletember Hunguest Hotels nevű szállodaláncát, ami aztán később több lépcsőben Mészároshoz került.
„Gellért számára ez jelentette a belépőt a NER-es elitbe”
– mondta Jászai egyik ismerőse arra utalva, hogy az üzletet sikerült úgy lebonyolítania, hogy azt Leisztinger is elfogadta, és Mészárosék is elégedettek voltak vele.
Jászai helyzetét az is segítette, hogy közben Simicska szembefordult Orbánnal. Az ekkor már Mészáros Lőrinc körül koncentrálódó kormányközeli gazdasági birodalomnak pedig szüksége volt a hozzá hasonló, komolyabb pénzügyi tapasztalattal rendelkező emberekre. „Amikor elkezdődött a cirkusz, akkor Lőrinc elkezdte futtatni a Jászait” – mondta egy kormányközeli forrás az Orbán és a Simicska közti konfliktusra utalva.
A nagyvállalati szektorban nem járatos Mészáros számára jól jött Jászai segítsége.
„Amikor Lőrinchez odakerült, Jászai segítette őt abban, hogy ne kockás papíron csinálja a könyvelését”
– mondta egy kormányközeli üzletember, aki régről ismeri Mészárost és Jászait is. Ehhez képest Jászai beszél angolul, dolgozott külföldi befektetőkkel, és eligazodott a nemzetközi pénzügyi világban.
Jászai így fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott az Opus Global nevű tőzsdei cég körül összpontosuló Mészáros-birodalom vezetésében. Jelezte az erősödését az is, hogy 2017 márciusában az akkor már kormányközeli Figyelő címlapján Jászai fotója szerepelt azzal a szöveggel, hogy „Mészáros Lőrinc jobbkeze”.
Jászainak azonban komolyabb ambíciói voltak annál, mint hogy az egykori felcsúti gázszerelő mellett második ember legyen. A kiemelkedés lehetőségét az informatika nyitotta meg számára. 2017 végén megjelent a 4iG nevű informatikai cégnél azzal, hogy szeretné felvásárolni. Ez a vállalat egyike volt a kevés magyar tulajdonú, milliárdos projektek lebonyolítására képes informatikai cégnek, így biztosított egyfajta alapot a további építkezésre.
Bár Jászai akkor még hivatalosan Mészáros cégcsoportjánál volt vezető tisztviselő, a tárgyalásokat ismerő egyik forrás szerint nem úgy tűnt, mintha „Mészárost képviselné, a saját nevében jött”. 2018 májusában még Mészáros vállalkozásai és tőkealapjai vásárolták meg ugyan a 4iG-t, később ők kiszorultak a cégből. Jászai előbb, 2018 nyarán, a cég vezetését vette át, majd a következő két évben Mészárost kivásárolva hivatalosan ő lett a vállalat többségi tulajdonosa is. A 4iG pedig hamarosan kormányzati segítséget is kapott ahhoz, hogy az informatikai piac még jelentősebb szereplőjévé válhasson.
III. BELHÁBORÚ
2019 tavaszán Rogán Antal, a miniszterelnök talán legközelebbi bizalmasa, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy új üzletágra terjesztette ki a befolyását. A felügyelete alatt ekkor kezdték el központosítani az állami informatikai közbeszerzéseket. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a miniszter alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) nevű szervezet vette át az összes állami intézmény informatikai eszközeinek beszerzését.
Egyértelmű jele volt ez annak, hogy Orbán Viktor környezetében felismerték az informatika jelentőségét. Ez nem volt mindig így.
„2010 után sokáig mostohagyerek volt a kormányzaton belül” – mondta egy volt kormánytisztviselő arra utalva, hogy az informatika az elmúlt években több különböző államtitkárság alá is tartozott, Orbánról pedig köztudott volt, hogy idegenkedik az okostelefon és a számítógép használatától.
„Elég csak ránézni, hogy milyen emberek mozognak ott, és látható, hogy nem az early adopter digitális userekről van szó”
– mondta a kormányközeli elitről egy állami megbízásokon is dolgozó informatikai vállalat vezető munkatársa.
Az informatikával szembeni idegenkedés azonban idővel megváltozott. Kormányzati szereplők is felismerték ugyanis, hogy ebben óriási üzlet van. Látták például azt, hogy az EU egyre több forrást biztosít digitalizációra, ami várhatóan még tovább fog növekedni a jövőben. Ráadásul az informatika kiváló terep az ügyeskedésre és akár a túlárazott munkákon alapuló korrupcióra is. Nincs sztenderdizált egységár arra, hogy egy adott munka mennyibe kerül, ezért nagyon nehéz megmondani egy fejlesztésről, hogy az drága volt-e, vagy sem. „Kívülállónak nehéz megérteni, felmérni, hogy mi történik, hogy egy számlán lévő szolgáltatásnak mi a valós értéke” – magyarázta erről egy távközlési vállalat korábbi vezetője.
Egy ilyen piacon jelent meg fajsúlyos szereplőként Rogán Antal hivatala. Neki már volt tapasztalata abban, hogy miként formáljon át olyan piacokat, ahol az állam jelentős szereplőként volt jelen. Korábban ezt csinálta akkor, amikor az addig szétszórtan elköltött állami reklámkiadásokat egyetlen, több tízmilliárdos költségvetésű hivatal alá szervezte. A megbízásokat ezt követően ez a hivatal osztotta szét néhány kiválasztott cég között.
Most hasonlót hajtott végre az informatikai piacon. A DKÜ jellemzően különböző informatikai cégekből összeálló konzorciumokkal nagyobb összegű, sokmilliárdos szerződéseket, úgynevezett keretmegállapodásokat kötött. A 4iG több ilyen konzorciumnak is tagja lett. A DKÜ aztán a későbbi informatikai beszerzéseken már csak az ilyen keretmegállapodásokkal rendelkező konzorciumokat versenyeztette egymással. „Ezzel az állam meg akarta szűrni az informatikai pályázatokon részt vevő cégek körét. Csökkenteni akarták ezzel a versenyt” – mondta egy, az államnak is bedolgozó informatikai cég vezetője.
A miniszterelnök jobbkezeként tevékenykedő Rogán ezzel a 4iG-t segítő manőverrel a kormány más erős embereinek az érdekeit sértette.
Ferde szemmel nézték a történteket például Pintér Sándor belügyminiszter környezetében. Pintérnek ugyanis régóta komoly befolyása volt az informatika egy speciális, belügyi feladatokat érintő területére. Ezek többek között választási infrastruktúrával, eredetiségvizsgálattal, térfigyelőkkel függtek össze. Ráadásul Pintér egyik legközelebbi szövetségeséhez, egykori államtitkárához, Tasnádi Lászlóhoz több olyan informatikai vállalkozás is köthető, amelyek szintén dolgoztak állami megbízásokon.
A belügyminiszter nehezen viselte, hogy az informatikai közbeszerzések elkerültek tőle, és feszültebbé vált a viszonya Rogánnal. „Autoritásról szólt, hogy kinek mekkora a területe” – mondta a szembenállásról Pintér egyik ismerőse. Egy kormánytagokkal rendszeresen beszélgető forrás szerint a Pintérrel folytatott csatározások még a 2022-es kampányban is jelentősen lefoglalták a választási felkészülésben egyébként kulcsszerepet játszó Rogán figyelmét. A konfliktusból azonban végső soron Rogán került ki győztesen. Nemcsak a szintén komoly informatikai háttérrel rendelkező, korábban a Belügyminisztérium alá tartozó titkosszolgálatok kerültek hozzá, hanem többek között a választások informatikai hátterét biztosító IdomSoft nevű állami cég is.
Nem Pintér volt az egyedüli miniszter, akinek zavarta a köreit az informatikai átrendeződés. Az akkoriban befolyásos kormánytagnak számító, sok fajsúlyos ügyet is vivő Palkovics László esetében is ez volt a helyzet.
Palkovics barátjának, korábbi cégtársának Fauszt Zoltánnak a cégei, többek között az SDA Informatika Zrt. ugyanis az állami informatika fontos szereplői voltak. Fauszték fejlesztették ki például a felsőoktatási intézmények meghatározó információs rendszerét, a Neptunt, és többek között iratkezelő szoftvert is értékesítettek korábban az államigazgatásnak.
A 4iG növekedésével ez a helyzet kezdett megváltozni.
„Palkovics emberét, üzleti énjét, Fauszt Zoltánt szorították ki”
– írta le a folyamatot egy korábbi állami tisztviselő. Fauszt számára az egyik komoly csapást az jelentette, amikor 2020 végén Orbán menesztette egy fontos állami testületből, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsból (NHIT). Az NHIT informatikai és hírközlési ügyekben a kormány tanácsadó testülete, többek között véleményezi az informatikai közbeszerzéseket. Egy informatikai cégvezető szerint az NHIT-tagság előnye, hogy ennek révén hamar lehet tudni, hogy az állami informatikában milyen tendenciák lesznek. A cégvezető szerint azzal, hogy Fauszt kikerült ebből, „az informatikához való hozzáférése megszűnt”.
Palkovicsot mindez érzékenyen érintette, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 végén belengette a lemondását a miniszterelnöknek. „Valamikor egy decemberi, karácsony előtti beszélgetés volt” – mondta az egyik forrás arról a találkozóról, ahol a téma szóba került Palkovics és Orbán között. (Palkovics lemondási szándékáról elsőként a 444 számolt be.) Palkovics ezután még két évig a kormány tagja maradt, a pozíciója azonban fokozatosan meggyengült. (Palkovics a megkeresésünkre azt közölte, hogy a témában nem kíván nyilatkozni.)
A 4iG előtt tehát letisztult a pálya az informatikai piacon. Közben azonban már komoly lépéseket tettek egy újabb szektor meghódítása felé is.
IV. HÁTSZÉLBEN
2019 környékén nyilvánvalóvá vált, hogy kormányzati körök szemet vetettek a hazai távközlési iparág egyik legértékesebb szereplőjére.
Ez volt az Invitech nevű vállalat, amely lakossági körben kevésbé volt ismert, de a telekommunikációs piacon a legjelentősebb cégek közé tartozott. Korábban az Invitel nevű távközlési vállalat része volt, de a társaságot 2017-ben átvevő új tulajdonosok leválasztották, és önálló céget csináltak belőle. Az Invitech értékét egyrészt az adta, hogy stabil, több ezer céget számláló ügyfélkörrel rendelkezett, és emellett a birtokában volt az ország kevés gerinchálózatainak egyike. Ez olyan, az egész országot lefedő vezetékhálózat, amely nélkül nem lehet országos távközlési céget működtetni.
Az Invitech tulajdonosa egy Közép-Európában tevékenykedő befektetési alap volt, amelyhez a forrás túlnyomó részét a kínai állam biztosította, de kisebbségi, mintegy 7 százalékos befektetőként szerepelt benne az állami Eximbankon keresztül Magyarország is.
Ezek az alapok rendszerint úgy működnek, hogy eleve azért vásárolnak fel cégeket, hogy némi átszervezés és fejlesztés után lehetőleg nagy haszonnal továbbadják őket. Ez volt a tulajdonosok célja az Invitechhel is, amely elvileg érdekelhetett volna több akkori Magyarországon működő és bővülésben gondolkodó távközlési céget is, például a Telenort vagy a Vodafone-t. Ehelyett azonban az állami MVM volt az, amely elsőként bejelentkezett az Invitechnél vevőként 2019-ben. A távközlési piacot ismerő források szerint ez egy furcsa lépés volt, az MVM ugyanis elsősorban energetikai profillal rendelkezett, ráadásul nekik már volt egy saját optikai hálózatuk. Néhány találkozónál tovább nem is jutottak a tárgyalások, és közben amúgy is jelentkezett egy komolyabbnak tűnő ajánlattevő.
Ez volt a Jászai Gellért által vezetett 4iG. Jászai nem egyedül jelent meg, hanem az akkor még állami tulajdonban lévő – de később a 4iG érdekeltségébe került – hírközlési vállalat, az Antenna Hungária vezetőjével, Sárecz Zsolttal és a később a 4iG-be beszálló Alpac Capital nevű befektetési cég portugál vezetőjével, Pedro Vargas Santosszal közösen tette az ajánlatot. A portugál befektető apja Mário David portugál jobboldali politikus, aki Orbán Viktorral több évtizedes barátságot ápol. Orbán 2016-ban ki is tüntette a portugál politikust, aki később EU-ügyi tanácsadóként is segítette őt.
Bár Jászai és Santos részvételével ez egy elvileg túlnyomórészt magánbefektetői megkeresés volt, a Direkt36 által megismert dokumentumok szerint az ajánlatban hangsúlyosan szerepeltek állami jellegű érvek. Az ajánlattevők külön hivatkoztak arra, hogy nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági okokból egyaránt fontosnak tartják az Invitech felvásárlását. Kiemelték azt is, hogy a cég birtokában lévő gerinchálózat kulcsfontosságú Magyarország számára katonai és hírszerzési szempontból is.
Az Invitech tulajdonosai részéről volt nyitottság az üzletre, de volt egy problémájuk: alacsonynak tartották Jászaiék ajánlatát. Utóbbiak pozícióját erősítette viszont az, hogy nyilvánvalóan bírták a magyar kormány teljes támogatását. A folyamat részleteit ismerő források szerint Szijjártó Péter külügyminiszter is szóba hozta a témát kínai tárgyalásain, és szorgalmazta, hogy az Invitechben érintett kínai állami cég támogassa a 4iG által kezdeményezett felvásárlást.
„A kínaiak láthatólag nem értették, hogy egy magáncég tranzakciója mellett miért lobbizik a magyar diplomácia”
– idézte fel az egyik forrás, aki szerint a kínaiak álláspontja az volt, hogy a lehető legmagasabb áron kell eladni a befektetést. (Szijjártó hivatala nem reagált a megkeresésünkre.)
A kínai nyomásgyakorlás elmaradt, az Invitech tulajdonosait képviselő befektetési cég, a CEE Equity Partners pedig folytatta a tárgyalásokat az eladásról. Ebben a folyamatban volt kulcsfontosságú epizód az a tárgyalás, amely 2021 közepén zajlott Londonban Orbán Viktorral. Ezután gyorsult fel a folyamat, és végül az Invitech tulajdonosai által megszabott áron, közel százmilliárd forintért kelt el a cég (a 4iG beszámolójában 96,9 milliárd szerepel befektetési értékként).
A tárgyalás részleteit ismerő forrás szerint az Invitech tulajdonosai azért is tudtak olyan jó árat kialkudni, mert a politikai környezet is kedvezett számukra. „Ebben az időben úgy tűnt, hogy az ellenzéknek lehet esélye a választáson, és akkoriban a kormány részéről volt egy sietség, hogy minél több vagyonelemet helyezzenek el baráti kezekben” – fogalmazott a forrás.
Abban az évben egy másik nagyszabású felvásárlást is intézett a 4iG. 2021 márciusában jelentették be, hogy meg akarják venni a Digit, az ország egyik legnagyobb, vezetékes szolgáltatásokat – telefont, internetet és kábeltévét – nyújtó cégét.
A Digi volt ennek a piaci szektornak talán a legdinamikusabb szereplője. Alacsony áraival kemény versenytársa lett a nagyobb, jobban beágyazott cégeknek, köztük a Magyar Telekomnak. A tulajdonosa egy erdélyi magyar milliárdos, Teszári Zoltán volt, akinek hosszú távú tervei voltak Magyarországon. Egy Teszári környezetével kapcsolatban álló forrás szerint az üzletemberről azt lehetett tudni, hogy a milliárdos „szerelmes a cégbe”, és nem akarta eladni, főleg miután komoly összeget költött a Digi magyarországi terjeszkedésére.
Végül mégis rászánta magát az eladásra, amiben a Digi egyik korábbi magas beosztású vezetője és a távközlési piacot közelről követő források szerint döntő szerepet játszott a szabályozó hatóságok hozzáállása.
A Digit számos alkalommal bírságolták a hírközlési hatóságok, és a cég hosszas jogvitába keveredett a GVH-val is, amikor fel akarta vásárolni az Invitelt. A versenyhatóság előbb 2018-ban megadta hozzá az engedélyt, de aztán bírság kiszabása mellett visszavonta azt, és csak közel két évvel később adta meg újra. A végső csapást azonban az jelentette, hogy a hírközlési hatóság egy korábbi szabálytalanságra hivatkozva nem engedte a Diginek, hogy részt vegyen a 2020-ban meghirdetett frekvenciaárverésen. Ezzel elzárult előtte az út, hogy teljes értékű szereplőként megjelenjen a mobilpiacon, és versenytársa legyen az addigi három cégnek, a Telekomnak, a Telenornak és a Vodafone-nak.
A Teszári környezetével kapcsolatban álló forrás szerint a Digi tulajdonosa ez után döntött úgy, hogy eladja a céget.
„Belátta, hogy a regulátorok meg tudják fojtani a céget” – fogalmazott a forrás.
Nehéz megállapítani, hogy egy-egy, a Digit érintő hatósági intézkedés mennyire volt szakmailag megalapozott. Több piaci szereplő is úgy jellemezte a céget, mint amelyre jellemző volt, hogy úgymond kelet-európai módon, a korlátokat feszegetve, a szabályokra nem mindig odafigyelő módon terjeszkedett. Egy távközlési piaci forrás szerint ugyanakkor a hatóságoknak erre nem feltétlenül azzal kellett volna reagálniuk, hogy ellehetetlenítik a Digit. „A szabályozó hatóságnak az lett volna a dolga, hogy terelgesse a szabályos működés felé, és aztán legyen egy erős versenytárs a piacon” – fogalmazott a forrás.
Eközben szembetűnő, hogy mennyire másként állnak hozzá a hatóságok a 4iG-hez. Ők rendszerint semmilyen ellenállásba nem ütköznek a hatóságok részéről.
Az Invitech felvásárlása esetében például a 4iG 2021. szeptember 14-én jelentette be az ügyletet a GVH-nak, amelynek a hozzájárulása szükséges volt az ügylet véglegesítéséhez. Három nappal később a hatóság bejelentette, hogy nincs okuk vizsgálódni az ügyben, és így elhárult az utolsó akadály is a felvásárlás előtt.
A Digi esetében már ennyit sem kellett tennie a GVH-nak. A kormány ugyanis 2021 decemberében egy rendelettel „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette a 4iG felvásárlását, ami azt jelentette, hogy a versenyhatóság akkor sem vizsgálhatta volna az ügyletet, ha szerette volna.
Nemcsak hatósági és szabályozói eszközökkel segítette az állam a 4iG felemelkedését. Nagyon sok állami forráshoz is jutott a cég, például ők lettek az egyik legnagyobb kedvezményezettjei a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett növekedési kötvényprogramjának. Ennek keretében a jegybank különböző vállalatok által kibocsátott kötvényeket vásárolt, így ezen cégek hitelezőjévé vált. A G7 számításai szerint a 4iG 84 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott a program révén.
Ez „brutális állami támogatás” volt – mondta a jegybanki program rendkívül kedvező paramétereiről egy gazdasági területen dolgozó korábbi kormánytisztviselő. Kapott azonban a 4iG ezen túl is jelentős állami segítséget. Ezek között volt olyan – szintén közel 80 milliárd forintos – tétel is, amelyhez titokban jutott hozzá a cég.
V. A TITKOS PÉNZ
Szűkszavú közleményt tett közzé a Magyar Nemzeti Bank 2021. december 15-én arról, hogy engedélyt adott két befektetési alapnak arra, hogy egyesüljenek egymással. Ez nem keltett különösebb figyelmet, nem jelent meg a gazdasági újságok híreiben sem. Pedig ez a ránézésre unalmas pénzügyi aktus valójában egy titkos kormányzati műveletet takart, amelynek az volt a célja, hogy a 4iG hozzájusson több tízmilliárd forintnyi közpénzhez.
A Direkt36 birtokába jutott dokumentumok szerint ugyanis egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. Az iG COM aztán a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben egy úgynevezett zártkörű tőkeemelés keretében, vagyis ezzel extra forráshoz juttassa a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nél maradhat az állami forrás.
A Széchenyi Alapok birtokunkba került igazgatósági irataiban szerepel, hogy erre a tőkejuttatásra kifejezetten azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.
Az iG COM jelenleg a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai érdekeltsége, és erre alapozva állítja Jászai is azt magáról, hogy ő a 4iG többségi, 52 százalékos tulajdonosa. Pedig az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították. (A 4iG és Jászai az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem reagált.)
A dokumentumokból kiderül, hogy az egész befektetési folyamat egy titkos kormányhatározattal indult. Ebben döntötték el, hogy az akkor a Pénzügyminisztérium által felügyelt Széchenyi Alapkezelő alá tartozó, 64 milliárd forinttal rendelkező Telekommunikációs Részalap olvadjon össze az iG COM magántőkealappal. A Széchenyi Alapok egy másik általa kezelt alapon keresztül még 8 milliárd forinttal beszállt az iG COM-ba, így állt össze a 72 milliárdos állami befektetés.
A befektetés végrehajtásához született egy sor olyan lépés, amely azt a célt szolgálta, hogy jogilag körbebástyázzák az ügyletet. Mivel az európai uniós szabályok korlátozzák a cégeknek juttatható állami támogatást a piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében, a Széchenyi Alapok és az iG COM befektetéseit kezelő cég készíttetett egy úgynevezett MEIP-tesztet. Ennek az a célja, hogy megvizsgálja, nem történik-e tiltott állami támogatás. Azt nézik meg, hogy olyan befektetésről van-e szó, amely egy magánbefektetőnek is megérné-e, vagyis azonos feltételek mellett egy privát vállalkozás is ugyanezt a befektetési döntést hozná-e.
Ezt a tesztet az állami döntéshozóknak nem kell senki számára bemutatniuk, és a befektetésről sem kell feltétlenül beszámolniuk az Európai Uniónak.
„A MEIP-teszt olyan, amit nem kell beadni az Európai Bizottságnak, hanem már a befektetés előtt el kell készíteni, be kell rakni a fiókba, és ha van vizsgálat, akkor ez az első dolog, amit elkérnek”
– magyarázta a Direkt36-nak egy versenyjogi kérdésekkel foglalkozó jogász a tesztekkel kapcsolatos gyakorlatot.
A Széchenyi Alapok döntéseivel kapcsolatos MEIP-tesztet a DLA Piper Business Advisory nevű tanácsadó cég végezte el, amely kapcsolódik az elmúlt években több nagyértékű kormányzati megbízást szerző DLA Piper ügyvédi irodához. A tanácsadó cég a teszt során arra jutott, hogy „egy piaci magánbefektető vélhetően megvalósítaná a tranzakciót”, tehát az ügylet megfelel a „MEIP-teszt közgazdasági elemzési követelményeinek”.
A cég többek között annak alapján jutott erre, hogy megvizsgálták az iG COM üzleti tervét, amelyben szerepelt egy előrejelzés arról, hogy a következő húsz évben várhatóan mennyi osztalékot fizet majd a 4iG, illetve hogy miként alakul majd 2041-ben a részvényárfolyama. A dokumentumban szerepel, hogy „az üzleti terv összességében reálisnak tekinthető”, bár a tanácsadó cég hozzátette, hogy „annak megalapozottságát, illetve megvalósíthatóságát” nem vizsgálták. (A DLA Piper Business Advisory közölte, hogy „az üggyel kapcsolatban titoktartási kötelezettségünkre tekintettel nem tudunk információt adni”.)
A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelési szakemberei kevésbé voltak optimisták. Az igazgatóság számára 2021 novemberében készített jelentésükben több kockázati tényezőt is megfogalmaztak, amelyek többségét „alacsony” és „közepes” kategóriába sorolták, de pont a megtérüléssel kapcsolatban „magas” kockázatot azonosítottak.
„A befektetés kockázatát növeli az iG COM Magántőkealap igen hosszú, 20 éves (és egyszer hosszabbítható) futamideje”
– írták a jelentésben, és hozzátették, hogy „hosszú távon a részvény árfolyamának változása különösen kiszámíthatatlan”.
A jogi átvilágítás is megállapított „magas” kategóriájú kockázatot az ügyletnél. Ezt a vizsgálatot egy másik nagy ügyvédi iroda, az Oppenheim végezte el, és ennek során feltártak egy összeférhetetlenségi problémát Jászai szerepével összefüggésben.
Ő ugyanis több pontján is feltűnt ugyanannak az ügyletnek. Jászai a tulajdonosa és egyik vezetője annak az iKON Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az iG COM tőkealapot kezeli. Alapkezelőkre azért van szükség, mert a tőkealapokat úgy érdemes elképzelni, mint egy nagy halom pénzt, amely parlagon hever, és arra vár, hogy befektessék valahova. Az alapkezelő az, amely dönt arról, hogy mi legyen ez a befektetés.
Itt azonban konkrétan az történt, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó iKON alapkezelő döntött arról, hogy az iG COM-ban lévő hatalmas összeget a szintén Jászai által vezetett és legalább részben birtokolt 4iG-be fektessék be.
„A Társaság vezetői és tulajdonosa érintettek (tulajdonosként, illetve vezetőként, döntéshozóként) az Új Alap tervezett befektetései tekintetében megjelölt egyes cégekben, mely potenciális érdekellentéthez vezethet adott döntési helyzetben” – írta jelentésében az Oppenheim. A kissé bonyolult megállapítás konkrétan arra utalt, hogy Jászai állt a befektetési ügylet mindkét oldalán, és az ügyvédek szerint ez összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. (Az Oppenheim a Direkt36 megkeresésére azt közölte, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem válaszolhatnak a kérdéseinkre.)
Ezek az aggályok nem akasztották meg az ügyletet. Jászaiék alapja megkapta az állami befektetéseket, majd 2021. december 20-án délután egy Teamsen keresztül megtartott videóhívás keretében az iG COM úgynevezett befektetési bizottsága – amelynek Jászai is tagja – döntött is a 4iG-részvények megvásárlásáról.
A Széchenyi Alapoknak részletes kérdéssort küldtünk az ügyletről és az azzal kapcsolatban házon belül megfogalmazott aggályokról, de az állami cég csak egy általános tájékoztatóval reagált. „Cégünk a befektetési döntéseit minden esetben rendkívül körültekintő és részletes elemzés mellett hozza meg, annak érdekében, hogy a befektetések a legjobb kockázat/hozam arány mellett valósuljanak meg” – közölték.
Az állami Széchenyi Alapok annyi rálátást kapott az általa biztosított befektetés felhasználására, hogy az alapkezelő akkori vezérigazgatója, Jobbágy Dénes egy időre bekerült a 4iG felügyelőbizottságába. Az ő munkatársai már viszonylag hamar, alig több mint fél évvel az ügylet lebonyolítása után jeleztek számára aggályokat.
Egy 2022 szeptemberében tervezett fb-ülésre készült felkészítő anyagban Jobbágy munkatársai azt írták a 4iG-ről, hogy „a társaság idei első féléves eredményei jelentős mértékben elmaradnak az iG COM befektetés során rendelkezésünkre bocsátott 4iG konszolidált pénzügyi tervtől”. Egy táblázatban kimutatták, hogy az első fél évre tervezett bevétel 31 százalékkal maradt el, az adózott eredmény pedig 90 százalékkal volt kevesebb annál, amit terveztek.
A felkészítő anyag rámutat arra is, hogy a részvényárfolyam sem tart ott, mint ami a tervben szerepelt, de a legnagyobb problémának a cég eladósodottságát tartják. Az általuk idézett adatok szerint a 4iG a hozzá hasonló távközlési cégekhez képest mintegy hétszer jobban el van adósodva.
„Azaz a 4iG Nyrt. kiugróan magasabb eladósodottsággal rendelkezik, mint közvetlen versenytársai”
– áll az anyagban, amely hozzáteszi, hogy közben „a tervezett Vodafone-felvásárlás finanszírozása még nem történt meg”.
Ahogy az anyagban is utaltak rá, ekkor a 4iG már javában készült eddigi legnagyobb akciójára, Magyarország egyik legnagyobb távközlési cégének, a Vodafone leányvállalatának felvásárlására.
VI. A VODAFONE-DEAL
2022. augusztus végén a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Amanda Nelson egy állománygyűlést hívott a cég dolgozói számára. Mivel a Covid óta kevesebben jártak be dolgozni, így többen csak online kapcsolódtak be a cég kilencedik kerületi székházában rendezett fórumba. „Ez egy nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – az egyik jelenlévő szerint Nelson angolul így indította a beszédét. Majd bejelentette, hogy eladják a céget, a vevő pedig a 4iG és a magyar állam lesz.
A bejelentést a résztvevők döbbenten hallgatták. „A hangulat borzasztó rossz volt, mint egy ütés a gyomorszájra” – mondta egy vodafone-os forrás. A dolgozók egy részét főként az zavarta, hogy kik vásárolják fel a céget. Ezzel kapcsolatban több kemény kérdést is feltettek a vezérigazgatónak.
„Hogyan illik a Vodafone értékeihez az, hogy a Vodafone Magyarországot a magyar államnak és egy olyan vállalatnak adják el, amelyet az illiberális, korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób magyar diktátor, Orbán Viktor bandája irányít?”
– kérdezte például az egyik online résztvevő.
A kérdésben azért utaltak a Vodafone értékeire, mert a brit központú cég többször hangoztatta a nyitottság és az elfogadás iránti elkötelezettségét. A Vodafone egyik korábbi dolgozója szerint néhány évvel korábban még az is jellemző volt, hogy a Pride időszakában a menedzsment tagjai szivárványos ruhában jelentek meg az irodában. A kérdésben megfogalmazott felháborodás oka az volt, hogy Vodafone új tulajdonosai ezzel szemben egy teljesen más értékrendet képviseltek. Nelson mindezekre sem az állománygyűlésen, sem a későbbi vezetői értekezleteken nem reagált érdemben.
A vodafone-osok csalódásukat humorral is megpróbálták oldani.
„Az volt a belsős poén ekkoriban az eladásról, hogy Andi csak egy új mobilt akart, Lőrinc meg félreértette”
– idézte fel a cég egy akkori munkatársa, Mészáros Lőrincre és feleségére, Várkonyi Andreára utalva, bár Mészárosnak akkor már nem volt köze a 4iG-hez.
A Vodafone megvásárlásával valóra vált Orbán Viktor régóta dédelgetett álma. A 4iG a korábbi akvizícióknak, majd pedig a Vodafone megszerzésének köszönhetően a Magyar Telekom mellett a magyar távközlési piac legfontosabb szereplője lett.
Kifizetődött az, hogy egymás után keresték meg vételi ajánlatokkal a magyar piacon lévő mobilszolgáltatókat. A Magyar Telekom felvásárlására tett sikertelen kísérlet után, a Telenorban 2019 végén a magyar állam 25 százalékos részesedést szerzett ugyan, a cégben lévő befolyásukat azonban nem tudták tovább növelni. Időközben viszont a brit Vodafone pénzügyi nehézségekkel szembesült nemzetközi szinten, ezért felmerült a magyar leányvállalat eladása. „Nagyon rosszul állt akkor a részvényárfolyam, lefele ment a cég” – mondta a Vodafone ügyeit ismerő egyik forrás.
A Vodafone és a 4iG érdekei ilyen előzmények után találkoztak egymással. A vásárlásról szóló tárgyalások pedig 2021 végén meg is kezdődtek a londoni anyacég és a magyar fél képviselői között. „2021 őszén volt a 4iG Londonban, és akkor jelezték a vételi szándékot” – fogalmazott a Vodafone ügyeit ismerő egyik forrás. A dolgok azonban azt követően pörögtek fel komolyabban, hogy Orbán Viktor 2022. február 22-én fogadta a Karmelitában a Vodafone-csoport akkori vezérigazgatóját, Nick Readet. „Innen indult a történet” – mondta a megbeszélés részleteit ismerő forrás.
A találkozón Orbán mellett jelen volt Rogán Antal kabinetfőnök és Nagy Márton jelenlegi gazdaságfejlesztési miniszter is, aki akkor még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt. A Vodafone-t pedig Nick Readen és Amanda Nelsonon kívül Orbán Anita, a Vodafone Magyarország akkori vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese képviselte.
Egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint a miniszterelnök és a Vodafone-vezér több témát is érintett, szóba került többek között az 5G-hálózat fejlesztése, a frekvenciák és a távközlési különadók ügye is. Ezt követően tért rá a miniszterelnök a 4iG nevének említése nélkül arra, hogy komolyan érdeklődnek a Vodafone iránt, a cégre lenne magyar vevő. Read a kérdésre reagálva azt közölte, hogy nem zárkóznak el az üzlet elől. „Nick Readet nem vágta mellbe Orbán kérdése” – fogalmazott a forrás, aki szerint kis túlzással a vezérigazgató amiatt utazott Budapestre, hogy „meghallgassa ezt a kérést”.
Miután a szándékok világossá váltak, megkezdődött a részletek kidolgozása. A Vodafone ügyeit ismerő források szerint azokról nem közvetlenül a 4iG egyeztetett, hanem az általa felfogadott tanácsadók tárgyaltak a Vodafone befektetési részlegével. Így körvonalazódott az a megállapodás, amelynek révén a 4iG 51, a magyar állam pedig 49 százalékos részesedést szerzett a Vodafone Magyarországban. A tranzakció értéke 660 milliárd forint volt, ezért az összegért a vevők a cég 3,8 milliós ügyfélállományát és szakembergárdáját kapták meg (ahogy a Telex megírta, a felvásárláshoz az MFB nyújtott hitelkeretet állami garanciával, ezen kívül pedig kínai állami bankok is szerepet játszottak a finanszírozásban).
A megállapodás tető alá hozása után Jászaiék 2022 őszén fel is keresték a Vodafone-t, hogy megismerkedjenek az újonnan szerzett cég vezetésével.
A találkozó kellemetlen hangulatban zajlott.
– fogalmazott az egyik résztvevő, aki szerint a dolgozók hűvös tekintettel kísérték az emeleti tárgyalóba felvonuló csapatot, és ezt Jászaiék láthatóan kényelmetlenül fogadták.
A két társaság eltérő öltözködésében is látszottak a különbözőségek. A vodafone-osok lazábban öltözködtek, nadrágot, inget, pólót viseltek, de még a flipflop és a hawaii ing is megszokott látvány volt az irodában. Ezzel szemben Jászai a munkatársaival együtt háromrészes öltönyben, fehér ingben – bár nyakkendő nélkül – érkezett a bemutatkozó látogatásra.
A megjelenésre mindig is sokat adtak Jászaiék. Már korábban is dolgoztak például azon, hogy olyan imázst alakítsanak ki a cégről, amely elfogadhatóvá teszi Nyugaton. Ebben kulcsszerepet játszottak az Orbán-kormány régóta erős német kapcsolatai is.
VII. „A NER ZÁSZLÓSHAJÓJA”
Amikor Orbán Viktor és Angela Merkel akkori német kancellár 2019. augusztus 19-én leült egy fehér abrosszal megterített, virágdíszekkel kiegészített asztalhoz egy hivatalos munkaebédre Sopronban, akkor annak apropója az volt, hogy megünnepeljék a páneurópai piknik harmincadik évfordulóját. Az egykori NDK-s állampolgárok Nyugatra jutásáról való megemlékezés mellett azonban volt a megbeszélésnek egy fajsúlyos aktuális témája is.
A magyar miniszterelnök később a sajtótájékoztatóján nyilvánosan is utalt arra, hogy a két ország hadiipari együttműködéséről is beszélt Merkellel, több kormányzati és kormányközeli forrás szerint viszont ennél konkrétabb dolgokról is szó esett köztük.
Lényegében egy megállapodás született ekkor Merkel és Orbán között arról, hogy Magyarország – hasonlóan az autógyártáshoz – egyfajta háttérbázisként fog szolgálni a német védelmi ipar számára. Merkel számára ez azért tűnt akkor előnyösnek, mert abban az időben (még az ukrajnai háború kitörése előtt) nem volt egyértelmű hazai politikai támogatása a német hadi fejlesztéseknek.
„Az volt a célja, hogy a német hadiipart biztonságba helyezze Magyarországon”
– magyarázta egy, a tárgyalás részleteit ismerő magyar kormányzati forrás.
Orbán számára pedig azért volt fontos ez a megállapodás, mert akkor már zajlott a magyar haderőfejlesztési program, és egy kormányközeli forrás szerint a miniszterelnök azt akarta, hogy „ne csak vásároljon fegyvert, hanem hogy eladjon is”.
Ennek a 2019-es alkunak az eredménye volt az, hogy megjelent Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég, a Rheinmetall. Az első lépés az volt, amikor 2020 augusztusában bejelentették, hogy a német vállalat és a magyar állam közös céget hoz létre harcjárművek itthoni gyártására. Később közös vállalatot alapítottak lőszergyártásra is.
A német védelmi óriásvállalat azonban nemcsak a magyar állammal kezdett közös üzletbe. 2021 végén jelentős, 25,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4iG-ben. Ez a befektetés egy tőkeemelés keretében történt meg, így a Rheinmetall is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar cég a további bővüléséhez szükséges friss tőkéhez jusson. Egy évvel később a Rheinmetall egy közös informatikai céget is létrehozott a 4iG-vel arra a célra, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtsanak a német védelmi cég magyar és külföldi leányvállalatainak.
A 4iG-t közelről ismerő források szerint a Rheinmetall belépésének kulcsa nem feltétlenül a konkrét közös munkákban rejlik, hanem abban, hogy ezzel a 4iG nemzetközi elismertségre tehet szert. „A Rheinmetall bevonása egy ügyes húzás volt” – mondta egy jelenleg is a cégcsoportnak dolgozó forrás, aki szerint a több mint 130 éves Rheinmetall nyugati tőzsdéken is jegyezve van, így a „4iG így tudja mutatni a nyugat felé is, hogy egy komoly cég”.
A 4iG nemzetközi elfogadottsága Orbán Viktornak is fontos.
„Az a célja, hogy legyen valami, ami vállalható, amibe be lehet vonni egy Rheinmetallt, vagy amivel lehet üzletet kötni az izraeliekkel”
– mondta egy befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló forrás, utalva arra, hogy a 4iG beszállt egy izraeli műholdcégbe is. A forrás hozzátette, hogy ő kormányzati tisztviselőktől azt hallja, hogy Orbánnak „rettentően fontos dolog a 4iG” és a „NER zászlóshajójaként” tekint rá.
Ennek a törekvésnek szólt az is, amikor 2021 júliusában a 4iG bejelentette, hogy több nemzetközi szinten is elismert személy tanácsaira fognak támaszkodni a jövőben. Felállítottak ugyanis egy olyan tanácsadói testületet, amelynek többek között tagja lett Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, Martonyi János, az Orbán-kormány korábbi külügyminiszere és Czakó Borbála egykori londoni magyar nagykövet is. (Brinker már nem tagja a testületnek.)
Ugyanebben a közleményben a cég hangsúlyozta azt is, hogy az országban az elsők között szerezték meg az „antikorrupciós vállalatirányítási minősítést”. Ez a megjegyzés ironikus volt annak fényében, hogy egy hónappal korábban házkutatást tartottak a 4iG irodájában a NAV nyomozói, akik egy milliárdos kárt okozó áfacsaló hálózat felderítésén dolgoztak.
A Direkt36 birtokába került nyomozati anyagok szerint az adónyomozók arra jutottak, hogy a 4iG is a részese volt a hálózatnak, méghozzá a bűncselekmény egyik „haszonhúzója” volt. Az adónyomozók akkori gyanúja szerint a 2018 januárja és a 2021 márciusa közötti időszakban a 4iG összesen több mint 162 millió forintnyi áfát vont le jogosulatlanul. Jászai 2018 júliusában vette át a cég vezetését, vagyis az érintett időszak jelentős részében már ő irányította a 4iG-t. A NAV-nak több kérdést is feltettünk arról, jelenleg hogy áll a nyomozás, de ők mindössze annyit válaszoltak, „nincs nyilvánosságra hozható” információjuk.
A 4iG státuszát a kormányközeli üzleti birodalomban egyelőre nem rendítette meg az áfacsalási ügy. Sőt, a cég továbbra is szorosan kapcsolódik a miniszterelnök más irányú nemzetközi ambícióihoz is.
Orbán régóta aktív a Nyugat-Balkánon, ahol szoros szövetséget épített ki a hozzá hasonlóan autokrata tendenciákat mutató Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a boszniai szerbek vezetőivel és a térség más befolyásos figuráival is. Egy kormányközeli forrás szerint Orbán balkáni stratégiájának egyik fontos eleme az, hogy a térségben korábban erős német–osztrák befolyás meggyengült, és ő ennek a helyére próbál befurakodni.
„Ezt a gyengeséget használja ki Orbán, és így próbál ott megjelenni”
– magyarázta a forrás, megjegyezve, hogy ha a nyugat-balkáni országok csatlakoznak az EU-hoz, akkor ezzel a magyar miniszterelnök pozíciói is erősebbek lesznek.
Ennek a stratégiának része az Orbán által is előszeretettel emlegetett „kifektetés”, vagyis az, hogy magyar cégek hajtsanak végre beruházásokat a térségben. „A balkáni befektetések azért fontosak neki, mert Orbán úgy tekint a Balkánra, ahol regionális vezető szerepet tud betölteni. A Balkán az, ahol mi lehetünk a Nyugat” – fogalmazott egy kormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban álló forrás.
Orbán annyira fontosnak tartja a 4iG szerepét ebben a folyamatban, hogy az egyik résztvevő szerint az idei kötcsei találkozón is külön megemlítette a céget, amikor a kifektetési folyamatról beszélt. A 4iG valóban aktív ezen a területen, vett már távközlési cégeket Albániában és Montenegróban, illetve egy időben közel volt ahhoz, hogy megvegyen egy nagy informatikai céget Szerbiában is.
A magyar lakosság számára persze elsősorban az számít, hogy mit jelent a 4iG terjeszkedése az itteni fogyasztók számára. A távközlési piac ismerői elsősorban negatív következményekkel számolnak.
VIII. AZ IGAZI VESZTESEK
A mobiltelefonálás már azelőtt rendkívül költséges volt Magyarországon, hogy a 4iG átalakította volna távközlési piacot. Ezt támasztotta alá egy, az Európai Bizottság számára készült tanulmány is, amely az országok árszínvonalát is figyelembe véve összehasonlította, hogy 2021-ben mekkorák volt a vezetékes és mobilszolgáltatások tarifái a tagállamokban.
E szerint a mobilozás az EU-ban Magyarországon volt az egyik legdrágább. A tanulmány különböző csomagokat hasonlított össze egymással. Például az 5 GB adatot és 300 hívást tartalmazó csomag havi díja Magyországon volt a legmagasabb, 36,06 euróba (akkori áron 13 ezer forintba) került. Ugyanezért a szolgáltatásért Romániában kellett a legkevesebbet fizetni, mindössze 4,58 eurót, vagyis 1640 forintot.
Miközben a mobilozás drága volt, a vezetékes internet költségei 2021-ben alacsonynak számítottak. A kutatás megnézte, hogy mennyiért lehet a tagállamokban legolcsóbban vezetékes internetet venni. Ennek átlaga EU-s szinten 20,4 euró, vagyis 7300 forint volt. Magyarországon viszont ennél is olcsóbban, 14,09 euróért (5000 forintért) elérhető volt a szolgáltatás. A tanulmány a legolcsóbb magyarországi ajánlatok között a Digi különböző csomagjait sorolta fel.
Egy korábban távközlési területen dolgozó forrás szerint a magyar piac sajátossága abból fakadt, hogy a három mobilpiaci szereplő bebetonozta a pozícióját, ami pedig korlátozott versenyt teremtett. A vezetékes internet piacán viszont a UPC és a Digi komoly versenyt generált az elmúlt években.
„A Diginek agresszív, támadó stratégiája volt. A többi cég utálta az irreálisan alacsony árai miatt” – fogalmazott a forrás.
Ez a helyzet azonban a 4iG terjeszkedése miatt megváltozott. A Vodafone a 4iG és a magyar állam tulajdonába került, az időközben Telenorról Yettelre átnevezett cégben pedig kisebbségi tulajdonosként szintén megjelent a magyar állam. Távközlési források szerint nem igazán kedvez a versenynek, hogy az állam két különböző szolgáltatóban is jelen van. „Ha például a Yettel egy akciót tervezne, akkor az állam arról értesül” – mondta egy forrás arról, hogy ez az információ a 4iG-hoz is eljuthat. Ráadásul szerinte a Magyar Telekomnak az állami megrendelései miatt szintén nem érdeke a konfliktus élezése a 4iG-vel.
A vezetékes internet piacán azonban még ennél is látványosabban szűkült a verseny. A 4iG a Vodafone-nal együtt megszerezte a Vodafone tulajdonában lévő, komoly vezetékes hálózattal rendelkező UPC-t. A Digit pedig korábban szintén felvásárolta a 4iG.
„Ahol eddig csak a Digi vagy a UPC volt, ott most lényegében megszűnik a verseny” – írt le ezt a helyzetet egy távközlési vezető.
Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja – aki korábban a hírközlési hatóság főosztályvezetője volt – számszerűsítette is a helyzetet. Arra jutott, hogy a UPC és a Digi megszerzésével összesen 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG. Ezek között olyan nagyvárosok is találhatók, mint például Dunaújváros és Veszprém.
Emiatt Ilyés idén nyáron a GVH-hoz fordult, azt kérve, hogy az érintett településeken a versenyhivatal ne engedjen ilyen monopolhelyzeteket kialakulni. Az ellenzéki politikus a bejelentésében arra is hivatkozott, hogy a GVH korábban hasonló érvek miatt korlátozta a Digi és az Invitel összeolvadását. Ilyés érvelése azonban nem hatotta meg a GHV-t, azt arra hivatkozva elutasította, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Digi megvásárlását. Ez pedig azt jelenti, hogy a tranzakciót a versenyhivatal nem vizsgálhatja.
A verseny szűkülésével párhuzamosan a 4iG el is kezdte bizonyos szolgálatások díjainak emelését. 2022 tavaszán a 4iG a Digi korábbi, rendkívül kedvező áraival szakítva, egy átfogó áremelést jelentett be. 2022 őszén a Digi ismét áremelést jelentett be, amit az inflációval és a magas energiaárakkal magyaráztak. Idén tavasszal pedig egy harmadik áremelést is bejelentettek, szintén a magas inflációra hivatkozva.
A távközlési szolgáltatások drágulása a Magyar Nemzeti Banknak is feltűnt. A jegybank az idén szeptemberben publikált inflációs jelentésében konkrét cégnevek említése nélkül azt írta, hogy a telekommunikációs cégek az inflációra hivatkozva idén jelentős mértékben növelték áraikat. Ennek következtében pedig Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb mértékben nőttek a szolgáltatások díjai. A jegybank szerint ráadásul az emelések nem is voltak mindig indokoltak, azok részben a távközlési cégek profitját növelték.
Egy távközlési vállalat egyik vezetője szerint az áremelés a későbbiekben is hasznos eszköz lesz a 4iG kezében. „Nem olyan nagy dolog összerakni ezt a sok felvásárolt céget, mert igazából ha valahol nem jön ki a matek, akkor mindig megtehetik, hogy emelik az árakat” – mondta a forrás arra utalva, hogy a 4iG előtt álló legnagyobb kihívás, hogy egységes szervezetté alakítsa az elmúlt években megvásárolt cégeket.
„A gond az a 4iG terjeszkedésével, hogy ennek a vesztese a magyar állampolgár lesz” – tette hozzá.
Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai | 2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található.
A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-orban-rendszer-csucsvallalatanak-titkai/ | 2023-10-17 15:18:00 | true | null | null | Direkt36 |
Az idei év második negyedévében 451 millió 156 ezer forintot kapott a Városliget őrzéséért a Valton-Sec Zrt., ez a kedden megjelent uniós közbeszerzési értesítőből derül ki. Mint a hirdetmény írja, a kifizetés a Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására kötött nettó 2,6 milliárd forintos keretmegállapodás terhére történt.
Az elvégzett feladatokat így részletezi a hirdetmény:
0-24 órás időtartamú őrzés-védelmi feladatok ellátása, valamint recepciós és látogatóirányítási szolgáltatás;
az építkezési, kertépítési és kertészeti tevékenységek, építési anyagok ki- és beszállítása zavartalanságának, valamint az építő személyzet szabad mozgásának biztosítása;
a városligeti közvagyon védelme;
kamerarendszer működtetése;
rendezvény esetén a lezárt területekre történő beléptetés biztosítása, a beléptetőkapuk fizikai működtetése, a rendezvénybiztosítási feladatok ellátása;
rendkívüli események esetén a jogszerű és szükséges rendkívüli beavatkozás;
központi biztonsági diszpécser szolgálat irányítása.
A most elvégzett munkák azonban nem tartalmazzák a Városliget Zrt. leányvállalatai számára, például a Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Kft. révén közbeszerzésre kiírt, és ugyancsak a Valton-Sec által elnyert 74 millió forintos feladatokat. A Liget Budapest projekttel kapcsolatos furcsaságokról lapunk májusban számolt be.
A Valton-Sec egyik tulajdonosa a NER egyik osztalékkirálynőjeként ismert Sarka Kata férje, Bessenyei István. Ő a részvények 11 százalékát birtokolja. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a másik, többségi tulajdonos ez év február 1-jéig a Rogán Antalhoz közelállónak nevezett Varga Lajos volt, aki egy Mészáros Lőrinchez kötődő magántőkealap zrt.-jének adta el Valton-Secben birtokolt részvényeit. Furcsaság, hogy Varga az 5,5 milliárd forintra taksált pakettért cserébe a magántőkealap által alapított zrt.-ben egy darab törzsrészvényt, illetve egy darab osztalékelsőbbséget biztosító részvényt kapott, utóbbiért mindössze két évig 1-1 milliárd forint osztalékra jogosult.
Lapunk májusban mutatta be, hogy a korábbi évekkel ellentétben a 2022-es évre megszavazott osztalékot az immár Mészáros Lőrinc cégbirodalmához került Valton-Sec már nem hozta nyilvánosságra. | Szép summát zsebelt be a Városliget őrzéséért a rejtélyes Fidesz-közeli cég | Csaknem félmilliárd forint közpénz ütötte a markát az immár Mészáros Lőrinc holdudvarához tartozó Valton-Sec Zrt.-nek. Az őrző-védő gigavállalkozás az állami Városliget Zrt.-től nyerte el a megbízást. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szep-summat-zsebelt-be-a-varosliget-orzeseert-a-rejtelyes-fidesz-kozeli-ceg.html | 2023-10-19 18:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
A jelek szerint míg az ország szerencsésebbik fele a jól megérdemelt nyári szabadságát töltötte, addig a háttérben nagy egyezkedések zajlottak Fejér vármegyében, melynek leghírhedtebb, -híresebb települése újabb cég székhelyéül szolgál. A történet egyik szereplője a megye és az ország leggazdagabbja, Mészáros Lőrinc; pontosabban közvetve az egyik legrégebbi érdekeltségén keresztül.
A felcsúti milliárdos gyakorlatilag a régió másik legnagyobb nevét választotta üzlettársául - vagy épp ez fordítva is történhetett, de ez a nyilvános információkból nem derül ki. No, de kezdjük a legelején!
Idén szeptember 13-án hoztak létre egy új céget, Bányavölgyi Öntözési Közösség Kft. néven, amit a cégbíróság két héttel később, szeptember 27-én jegyzett be.
A 3 millió forint törzstőkével létrehozott társaságnak két tulajdonosa van:
a Búzakalász 66 Kft.
és az Agroavena Mezőgazdasági Kft.
Előbbi Mészáros Lőrinc érdekeltsége, utóbbira pedig kicsit később kitérünk. De előtte még néhány mondat magáról a cégről, mely csupán egyetlen tevékenységi kört jegyeztetett be, ami némiképp váratlan lehet a cég nevéhez képest: növénytermesztési szolgáltatás. Bár székhelyként a több más Mészáros-érdekeltségnek is otthont adó Felcsút Fő utcai címét jegyeztették be, a cég neve alapján nem kizárt, hogy egy alcsútdobozi ingatlan lesz a tényleges tevékenység helyszíne. Bányavölgy ugyanis Alcsútdoboz egyik külterületi része.
Az Agroavena Mezőgazdasági Kft. egy csákvári társaság, melynek négy magánszemély tulajdonosa van. Ők egy kivétellel mind szerepeltek az ismertté vált és nagy port kavart Ángyán-jelentésben, mely a 2015-2016-os állami földárverések visszásságait mutatta be alapos részletességgel. Ebben a dokumentumban bukkant fel többször is az Antallfy-család és több tagja, valamint Tiszeker Éva neve is a nyertesek között. A Mészáros Lőrinc friss üzlettársaként megjelenő Agroavena pedig hozzájuk szorosan kötődő társaság. Olyannyira szoros a kapcsolat, hogy a tulajdonos:
Antallfy György,
Tiszeker Éva,
Antalffy Ildikó
és Benkő Vivien Georgina.
Utóbbinak egyébként a társaság cégkivonata szerint 50 százalékot meghaladó tulajdonrésze van. A cég főtevékenysége gabonaféle, hüvelyes és olajos magvak termesztése, bár emellett még egyéb növények termesztésével és állattenyésztéssel is foglalkozhat a cégkivonat szerint.
Az Antalffy-család tagjairól az Ángyán-jelentés egyebek mellett a következőket írta:
"a legtöbb birtoktestet, 37-et a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, tehát 2 család - Antalffyék és Zimmermannék - családtagjai és cégük alkalmazottai szerezték meg. Őket követi Mészáros Lőrinc (...), aki maga azonos nevű fia, felesége, két lánya és testvére révén 31 darab birtoktesthez jutott".
Ám Antalffyék egy másik szempontból is kiemelkedők:
"a legnagyobb terület (1618 (!) hektár, az elárvezetett megyei összterület 5,6 százaléka) tulajdonjogát a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, tehát 2 család - Antalffyék és Zimmermannék - családtagjai és cégük alkalmazottai szerezték meg. Őket követi Mészáros Lőrinc, aki maga, fia, felesége, két lánya és testvére révén 1545 (!) hektár állami föld tulajdonjogához jutott, ami a megyében elárverezett föld 5,4 százaléka".
Tiszeker Éváról is említést tesz a jelentés, aki - ha nem ilyen léptékben, de - szintén nyertes árverezőként szerepel a dokumentumban:
"a cég alkalmazottja, a saját maga, valamint a Nyikos Gábor és Holmanné Zimmermann Júlia által bérelt területek tulajdonjogát megszerző, a (szerk.: Csákvári Mg.) Zrt. volt irodaházának címével (8083 Csákvár, Rákóczi u. 38.) azonos lakcímű nyertes árverező.
Mészáros Lőrinc tehát ezúttal a vármegye egy másik jelentős alakjával kezdett közös üzletbe, ám, hogy milyen léptékű projektre készülnek, az még nem látszik. A jövőben azonban biztos derülnek ki új információk. A felcsúti milliárdos pedig a jelek szerint nemcsak a céghálóját bővíti hónapról hónapra, hanem az üzleti partnereinek listáját is új személyekkel. | Különleges alakkal állt össze Mészáros Lőrinc | Egészen meglepő vállalkozócsaláddal fogott új bizniszbe a felcsúti milliárdos. Ezúttal a mezőgazdaságban erősít. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kulonleges-alakkal-allt-ossze-meszaros-lorinc.html | 2023-10-16 18:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
A péneki alapkőltételen Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium (PM) gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára közölte:a Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a társaság másfél milliárd forintos kormányzati támogatással építi meg a közel hatezer négyzetméteres gyártócsarnokát.
Tiszacsegén a jelenleg száz embert foglalkoztató Nagév Kft. további húsz embernek biztosít munkalehetőséget, a fejlesztés emellett húsz-harminc százalékos kapacitásbővítést is jelent. A legmodernebb gyártástechnológiát alkalmazó, nagyobb acélszerkezetek több évtizedre szóló korrózió- és felületvédelmét biztosító új üzem megfelel a környezetvédelmi előírásoknak.
Nagy Antal János, a családi tulajdonban álló Nagév Kft. ügyvezető-tulajdonosa az új üzem technológiájáról szólva elmondta, a horganybevonattal ellátott szerkezetek teljes mértékben újrahasznosíthatók anélkül, hogy előtte bármiféle vegyi eljárást kellene alkalmazni, így nem is keletkezik káros anyag.
A Nagév csoport tűzihorganyzással (korrózióvédelmi eljárással) és járdarács-gyártással foglalkozik. Az 1991-ben alapított, több leányvállalatot magában foglaló cégcsoportnak Tiszacsegén kívül Ócsán és Hajdúböszörményben vannak telephelyei. A tavaly 78 munkavállalót foglalkoztató Nagév Kft. 2021-ben 2,06 milliárd, míg 2022-ben 2,64 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye a két évvel ezelőtti 280 millióról tavaly 661 millió forintra emelkedett. (MTI) | Már csak ez hiányzott: másfél milliárd forint közpénzt kap egy tűzihorganyzó cég | Tűzihorganyzó üzemet épít hétmilliárd forintos beruházással a Nagév Kft. a hajdú-bihari Tiszacsegén. A kormány 1,5 milliárd forintot ad ehhez. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-csak-ez-hianyzott-masfel-milliard-forint-kozpenzt-kap-egy-tuzihorganyzo-ceg-.html | 2023-10-13 18:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már az első meghallgatásokat is megtartották abban a nyomozásban, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség indított a végrehajtói irodák ellenőrzése miatt – tudta meg az rtl.hu.
A feljelentők – akik között vannak végrehajtók, valamint az ellenőrzést végző korábbi alkalmazott is – megkérdőjelezik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által lefolytatott ellenőrzések pártatlanságát, szerintük ugyanis bizonyos esetekben csak az volt a cél, hogy a korábbi végrehajtói döntéshozók kigolyózzák hivatalából Schadl György, az MBVK előző elnökének ellenfeleit.
A rendszer megértéséhez tudni kell, hogy az MBVK-nak törvényi kötelezettsége, hogy bizonyos időközönként ellenőrizze a végrehajtói irodák működését. Ilyenkor egyebek mellett vizsgálják a pénzkezelést, a hivatali működés szabályosságát, de a végrehajtó magatartását, a kari iránymutatások betartását is. Ha valamilyen problémát tárnak fel a működéssel kapcsolatban, akkor büntetést szabnak ki, de bizonyos büntetési tételek esetében (például pénzbüntetés) az is lehet a következmény, hogy a lejáratkor nem hosszabbítják meg újabb hét évre a végrehajtó működési engedélyét.
Elfogult vizsgálatokkal tehát – állítják a feljelentők – végső soron el lehet érni, hogy a kari vezetésnek nem tetsző emberektől elvegyék az irodát, és egy új pályázat során odaadják annak, aki „be van kötve”. Az egyik korábbi alkalmazott, aki az ellenőrzésekben is részt vett, például azt állítja egy közjegyző előtt tett nyilatkozatban: előre megmondták nekik, hogy mely végrehajtóknál kell valamilyen problémát feltárni, miközben másoknál hiába találtak gondokat, ezeknek nem lett komoly következménye. Vagyis, akik kedvesek voltak a vezetésnek, zavartalanul folytathatták a munkát, míg azok, akik útban voltak, büntetést kaptak, és idővel elveszthették az irodájukat is – állítják a feljelentők.
Az állításokkal kapcsolatban megkerestük Schadl Györgyöt is, aki – ügyvédjén keresztül – azt közölte az rtl.hu-val, hogy nem kreált bizonyítékokat a végrehajtók ellen, az eljárásokat pedig nem befolyásolta semmilyen módon sem. Hozzátette: a fegyelmi eljárások egyik szakaszában sem vett részt.
Mi is az a Schadl-Völner-ügy
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke korrupciós láncolatot hozott létre annak érdekében, hogy a hozzá közel állók szerezzék meg a végrehajtói irodák működtetéséhez szükséges engedélyt. Schadl György ezért cserébe a bevétel egy részét vagy teljes egészét kérte, összesen pedig több mint 900 millió forintot szerzett jogtalanul – állítja az ügyészség, amely szerint ezt a folyamatot Völner Pál igazságügyi államtitkárként segítette a minisztériumból. A kinevezéseket ugyan többnyire nem ő írta alá, hanem Vízkelety Mariann, a tárca egy másik államtitkára, de az ügyészség szerint Schadl György akaratának megfelelően befolyásolta, hogy kit nevezzenek ki végrehajtóknak. Vízkelety Mariann nem jelenik meg gyanúsítottként az ügyben, egészségi állapota miatt egyelőre az is kérdéses, hogy ki tudják-e hallgatni.
Az ellenőrzések esetében tehát a fő korrupciós ügytől teljesen különálló nyomozás indult, a hatóságoknak pedig azt kell majd eldönteniük, hogy valóban történt-e visszásság, és ha igen, igazolható-e a bűnszervezet.
Völner Pálnak a feljelentők szerint az ellenőrzésekben úgy lehetett szerepe, hogy egy időben miniszteri biztosként ő volt a végrehajtói irodák ellenőreinek munkáltatója. | Schadl György az rtl.hu-nak: Nem befolyásoltam végrehajtók ellen indított vizsgálatokat | Már többeket meghallgattak abban a nyomozásban, amelyet azért indítottak, hogy kiderüljön: pártatlanok voltak-e azok az ellenőrzések és fegyelmi eljárások, amelyekkel a végrehajtói irodák működését vizsgálták – tudta meg az rtl.hu. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/10/20/schadl-gyorgy-vegrehajtok-ellenorzes-volner-pal-korrupcio | 2023-10-20 09:41:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből.
„Tekintettel arra, hogy az orvostechnikai berendezések karbantartását, javítását, felülvizsgálatát nem az OKFŐ szervezi, ezért az erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezik” – az Országos Kórházi Főigazgatóság ezt még április végén küldött közadatigénylésünkre válaszolta. Miután megírtuk, hogy „Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdték őket szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban”, és azt is, hogy „Milliárdos per lett Izraelben abból, hogy kihagyták a tiszteletbeli magyar konzult a magyar lélegeztetőgép-bizniszből”, arra kerestük a választ, mi lett a hazai kórházakba is kiadott gépekkel. Ezért az OKFŐ-től kértük a KKM által átadott 1000 db Panther 5 típusú lélegeztetőgép karbantartására vonatkozó előírásokat, és hogy a 2020-as átvétel óta milyen karbantartások voltak az eszközökön. De az OKFŐ először azt válaszolta, nem tudja.
Nincs rá más szó, hazudtak
Azt korábban is tudtuk, hogy a sebtében vásárolt lélegeztetőgépekből a Szegedi Tudományegyetem is kapott. Az intézmény közadatigénylésünkre azt közölte, „a karbantartás során az alábbi alkatrészek cseréje történt meg:
kilégző szelep membrán,
levegőszűrő,
kilégző szelep.”
Majd úgy folytatták, „Az időszakos felülvizsgálat részletes előírásait a 4/2009. (III.17.) Orvostechnikai eszközökről szóló EüM rendelet 13. sz. melléklete tartalmazza, melyre figyelemmel történtek a felülvizsgálatok és melyek során minden esetben megfelelő minősítést kaptak az eszközök. Az utolsó karbantartási ciklus 2022 október és november hónapban volt. A következő preventív karbantartás 2023. novemberben esedékes, amelyet már a Szegedi Tudományegyetem végez el.” Meglepetésként azt is közölték, „tekintettel arra, hogy a karbantartási munkálatokra a tárgyi időszakban
az OKFŐ szerződött, a kapcsolódó szolgáltatói szerződés nem áll a Szegedi Tudományegyetem rendelkezésére.”
Vagyis vissza az OKFŐ-höz. Hiszen az SZTE szerint ott a szerződés. Egy hónapnyi várakozás után azt közölték, „az Országos Kórházi Főigazgatósághoz benyújtott adatigénylésének eleget téve mellékelten megküldöm az OKFŐ/3557-40/2022 számon nyilvántartott szerződést. Fentieken túl tájékoztatom, hogy a Panther 5 lélegeztetők darabszáma: 821 db, melyből 820 db készüléken végeztek karbantartást.”
Vagyis az OKFŐ letagadta a szerződés létezését, ami alapján pontosan tudta, mely kórházban, mikor és mit javítottak. Ez egyértelmű visszaélés.
Nem csak a Panther 5-öt, a kínai gépeket is átnézte a nyertes
A főigazgatóságtól a teljesítési dokumentumokat is kikértük. Közbeszerzés nélkül szerződtek 2022 júniusában az Aladdin Medical Kft.-vel. A szerződés nettó 1,2 milliárd forintos, de nem csak lélegeztetőgépek karbantartásáról szól. Az okirat 3658 lélegeztetőgép karbantartását írta elő, 536 millió forint értékben. Négy teljesítési igazolást kaptunk, az első szerint a cég 100 nap alatt 31 intézményben járt, ott összesen 2344 eszközt tartott karban az ország legkülönbözőbb pontjain. A szombathelyi Aladdin Medical Kft. éppúgy járt Miskolcon, ahol 70 lélegeztetőgépet ellenőrzött, Nyíregyházán, vagy éppen Zala megyében. És természetesen Budapesten is.
Az OKFŐ által küldött adatokból az is kiderül, hogy az Aladdin Medical Kft. a kínai lélegeztetőgépeket is ellenőrizte, nem csak a Panther 5-öt. A szerződés úgy fogalmaz
„Altatógépek és lélegeztetőgépek esetén az alábbiak elvégzése ajánlott:
Pácienssel érintkező alkatrészek időszakos ellenőrzése, esetleges cseréje
Be- és kilégző szelepeket ajánlott félévente cserélni – amennyiben a felhasználói kézikönyv ezt előírja, mivel azok tömítetlensége nagyban befolyásolja a készülék pontos működését, illetve ezzel megelőzhetők az esetleges légzőköri tömítetlenségi hibák
A be- és kilégzőszelepekhez kapcsolódó gumimembránok ellenőrzendők, illetve szükség esetén cserélendők
Hűtőventilátorok porszűrője az előírt időben cserélendő
Baktérium- és levegőszűrők előírt időben történő cseréje szükséges azon készülékek esetén, melyek saját levegőtermeléssel (kompresszorral) rendelkeznek.”
A 115 425 forintos egységárért az ellenőrzésen túl három alkatrész cseréje történt, Szegeden. Az SZTE adataiból más is kiderül. A gépeket 2020 telén szállították le a KKM-nek, az egyetem nyilvántartás szerint azok 2021. november 30-án kerültek hozzájuk.
Vagyis annyira fontos volt a beszerzés, hogy a gépek egy évig a raktárban pihenhettek.
Akkor, amikor az Atlo Koronamonitorja szerint országosan összesen 600 lélegeztetett beteg volt. Ez a szám a koronavírus járvány csúcsán, 2021 márciusában 1529 volt.
De nem csak ez érdekes – erre a megállapításra már egy egészségügyi eszközök értékesítésére és karbantartására specializálódott, több évtizedes múltra visszatekintő vállalkozás egyik vezetőjével történt beszélgetés során jutottunk.
Kritikus eszköz, a koronavírus csúcsán sem kellett ennyi belőle
Az említett vezető – aki háttérbeszélgetésre fogadta kollégánkat – úgy kezdte, a lélegeztetőgépek kritikus eszközök, azok karbantartása szó szerint életbevágó. Arról is beszélt, hogy míg a ’90-es évek elején a gépi lélegeztetés szinte legfontosabb eleme maga a lélegeztetés megtartása-támogatása volt, addig mai gépek már (óriási műszaki és szemléleti fejlődés után ezt evidenciaként kezelve) az arról való mielőbbi leszoktatást támogatják – ezt számos, a beteg aktuális állapotát figyelembe vevő, kifinomult módszerrel figyelve, ezer apró paraméter mentén, bonyolult elektronikai és szoftveres rendszerek felhasználásával.
Éppen ezért is lepte meg, hogy
magyarországi háttér nélküli lélegeztetőgépek karbantartását, közvetlen és esetleg megbízható gyártói háttér nélkül, bárki is elvállalta.
„Az ún. időszakos felülvizsgálat végrehajtásakor (ami a gépek funkcionális és villamos biztonságtechnikai bemérését jelenti) minden gépet „blackbox”-ként kezelünk, azaz egy a lényeg, hogy a méréskor kapott paramétereknek meg kell egyezniük a gyári specifikációban megadottakkal, ez a felülvizsgálat” – mondta. Majd kifejtette, sokmilliós bemérő géppark kell arra, hogy az egyes működési paramétereket (akár szervizt, akár karbantartást követően, vagy éppen a jogszabálynak megfelelő időszakos felülvizsgálat szerint) mérhessék, de ez önmagában nem elég – alapvető követelmény a bemérő szakember megfelelő általános, valamint az adott készülékcsoportra vonatkozó és az adott készüléktípussal kapcsolatos konkrét felkészültsége.
Megemlítette, fordult már olyan elő a szakmában, hogy gyártótól független felülvizsgáló cég egymás után minősített hibásnak gépeket, majd a hazai gyártói forgalmazó azokat újra ellenőrizte és kiderült, a független felülvizsgáló cég rosszul értelmezte a paramétereket, nem volt megfelelően felkészült, vagy alapos.
„A piacon működő nagy múltú készülékforgalmazók azért csak egy-egy gyártó termékeire specializálódtak, mert embereik éveken keresztül tanulják az adott gépcsalád tulajdonságait, alkalmazási lehetőségeit, építik fel szervizhátterét (sok esetben sok tízmilliós raktár- és bemérő rendszer-készletet) így lehet az intenzív osztályon dolgozóknak megfelelő támogatást adni. Ezek a cégek úgy értékesítik a gépeket, hogy a személyzetnek magas szintű kiképzést is biztosítanak és ezt később rendszeresen ismétlik, frissítik. A nyugat-európai kórházakban gyakori, hogy a lélegeztetőgépek terápiához megfelelően illeszkedő beállítására külön, erre szakosodott-kiképzett embert foglalkoztatnak annak érdekében, hogy a géppel elérhető maximális eredmény hatékonyan megvalósuljon. Nagyon fontos, hogy
a valóban magas szintű gépek megfelelő műszaki állapotban legyenek és ezt a magas szinten kiképzett stáb jól is tudja használni
– tehát a cégek által nyújtott support sokoldalú kell legyen.” – tette hozzá.
Úgy folytatta, Magyarországon körülbelül 1200-1500 intenzíves ágy lehet (sokféle intenzív osztály van, sok módon értelmezhető az ágyszám), közvetlenül közel ennyi lélegeztetőgépre (illetve megfelelő tartalék állományra) van szükség. Az OKFŐ adatai szerint (ebben a projektben) csak az Aladdin Medical Kft. 3658 gépen végzett felülvizsgálatot és tartott karban, amiben a kórházakban korábban is meglévő géppark nincs benne. „Egy gép ellenőrzése, „időszakos felülvizsgálata” 1-1,5 óra a saját tapasztalataink szerint – természetesen a betegről leválasztva, a működésből kivonva –, egy ilyen készülékszám tehát komoly időráfordítást, egyéb kapacitások felhasználását követelne meg.” – tette hozzá.
Azt is mondta, a felülvizsgálat nem egyenlő a készülék karbantartásával vagy szervizével, ahogy erre az OKFŐ szerződése is kitér.
De vissza a gépekre. Az Atlo Koronamonitor szerint a koronavírus járvány csúcsán 1529-en voltak lélegeztetőgépen. Ez 2021 márciusában volt, a 10 milliárdos Panther 5 beszerzésből az SZTE 2021 novemberben kapott, amikor 695 lélegeztetett fertőzött volt országosan. A NEAK kórházi ágyszámkimutatása szerint a Szegedi Tudományegyetem klinikáján 105 intenzív ágy van, ehhez képest az addig meglévő gépek mellé csupán 30 gépet kaptak. A legtöbbet a hazai kórházak közül – 120 darabot – a Debreceni Egyetem kapta, ahol 87 aneszteziológiai és intenzív ágy van.
Több kórháznak is írtuk a géppel szerzett tapasztalatokról. A Szent Damján Görögkatolikus Kórház nem adott interjút, azt írták, az „1 db Panther 5 típusú lélegeztetőgép a koronavírus járvány idején alkalmazva segítette az intenzív betegellátást intézményünkben, felhasználása azóta is hozzájárul a lélegeztetésre szoruló betegek megfelelő kezeléséhez.” Külföldi kórházakat is kerestünk, de nem jött válasz.
Okkal van egy pályázó az ismertebb gépek karbantartására
Hogy mennyire speciális, és mennyire kíván speciális felkészültséget a piac, jól mutatja az Országos Mentőszolgálat 2021-es közbeszerzése. A mentők „Oxylog karbantartás felülvizsgálat 2021-2024” címmel írtak ki közbeszerzést, „időszakos felülvizsgálatok” elvégzésére, nettó 60 000 000 forint keretösszegben. Egyetlen ajánlat érkezett a Dräger Medical Kft.-től. Az összegzésből kiderül, azért, mert a készülék gyártója, a Drägerwerk AG & Co azt nyilatkozta, hogy gépeit csak az ajánlatadó vállalkozás szervizelheti, vagy tarthatja karban – mivel a megfelelő felkészültségük és háttérük csak nekik van meg erre. A közbeszerzés szerint a szerződés 171 darab Oxylog sürgősségi lélegeztető gépről szól. A szerződésből az is kiderül, a gépeket évente kell karbantartani és felülvizsgálni. A karbantartásért a cég összesen 49,2 millió forintot kért, a felülvizsgálatért 7,5 milliót, mindkét összeg három évre szól. Vagyis átlagban 116 ezer forint egy gép karbantartása és felülvizsgálata.
Hasonló okok miatt – a rendelkezésre álló szakértelem és kizárólagos jogok védelme miatt – egyetlen pályázó volt a Semmelweis Egyetem Hamilton lélegeztetőgépeinek javítás-karbantartására. A három éves szerződés „Hamilton lélegeztetőgépek rendszeres karbantartása, teljes körű javítása és alkatrész” ellátására kötötték, olyan feltétellel, hogy „célműszerekkel negyedévi gyakorisággal történő átvizsgálását a helyszíneken (végzik), abban az esetben is, ha nincs meghibásodás”, valamint minden javítást, alkatrészt is tartalmaz a szerződés. Ezért az ár is magasabb, per gép.
Az Aladdin Medical Kft. 2021-ben a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház gépkarbantartását vállalta el. A szerződés szerint az éves nettó 60 millió forintért közel 500 eszköz felülvizsgálatát végezte el, amiből 54 darab az altató-lélegeztetőgép. Az egyes gépek felülvizsgálati díját nem részletezték, az átlagár 120 ezer forint/eszközre jön ki.
A karbantartási ár ezek szerint nem kiugró; de hogy szükséges volt-e ezen gépek beszerzése, az már sokkal vitatottabb, ahogy karbantartásuk is. Annyi bizonyos, a kormány úgy költött el 10 milliárd forintot, hogy a gépek későbbi karbantartását nem a gyártó végzi el, az idei felülvizsgálatot pedig az intézményekre bízta.
„Az Aladdin Kft-t 1989. augusztusában alapítottuk szombathelyi telephellyel. Fő tevékenységi körünk az egészségügyi gépek, berendezések kis- és nagykereskedelme, szakszervizelése, orvosi műszerek időszakos felülvizsgálata.” – áll az Aladdin Medical kft. honlapján. Azt is írják, „szervizmérnökeink a GE Healthcare – Life Care Solutions által szervezett tanfolyamokon lettek kiképezve a gyors és megbízható szervizelés érdekében. Saját bemutatóparkunkból – amennyiben van szabad gép – áthidaló megoldásokat is tudunk kínálni”. Kerestük a céget a KKM-s gépek karbantartásával kapcsolatban, de nem reagáltak. | Letagadta a 10 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek karbantartására kötött szerződést a kórházi főigazgatóság | A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/08/29/letagadta-a-10-milliard-forintert-beszerzett-lelegeztetogepek-karbantartasara-kotott-szerzodest-a-korhazi-foigazgatosag/ | 2023-08-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat.
„Tájékoztatom, hogy Jozef Roháč fogvatartottal való interjúkérelmét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nem engedélyezte. Megértését köszönjük” – ezt válaszolta a szerzőnek a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Kommunikációs Főosztálya. Roháč jogerősen életfogytiglant kapott az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt. Mivel ezekben az ügyekben Portik is érintett (13 évet kapott az Aranykéz utcában megölt Boros Tamás elleni gyilkosságra való felbujtás miatt, a Fenyő-ügyben pedig Gyárfás Tamással együtt első fokú ítéletre vár) kíváncsiak lettünk volna Jozef Roháč véleményére is. Akit egyébként Szlovákiában is életfogytiglanra ítéltek ottani gyilkosságok miatt.
Különösen azért lett volna ez releváns, mivel a Prisztás József meggyilkolásának ügyében folyó bírósági tárgyaláson az Új Szó által 2019. június 14-én idézett MTI-közlemény szerint Roháč azt mondta: „a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 15 ezer márkáért hajtotta végre.” Viszont ebben az ügyben Portik Tamást felbujtóként és Hatvani Istvánt pedig tettesként ítélték el. Ön szerint tévesen? – kérdezte volna e sorok írója Jozef Roháčot, ha nem tiltották volna meg.
Amely azért is figyelemre méltó, mivel Pegasus-kémszofverrel vették célba a korábban Portik Tamást is védő Patócs Ilona ügyvéd telefonját. Pont akkor, amikor Jozef Roháč tanúvallomása igazolta: Hatvani István, akit Prisztás megölésével gyanúsítottak, valószínűleg ártatlan, s a férfit ezután szabadlábra helyezték, másodfokon azonban ismét elítélték. „Az ügyvéd szerint a döntés mögött politikai indokok vannak: a cél igazából nem Hatvani, hanem Portik Tamás börtönben tartása. „Az én ügyfelem igazából csak járulékos veszteség” – tette hozzá. Szerinte ugyanis, ha Hatvani érintettsége az ügyben megkérdőjelezhető, könnyebben kérvényezhető az őt állítólagosan felbujtó Portik ítéletének a felülvizsgálata is. Portik ügyvédje kezdeményezett is perújítást Roháč vallomástételét követően, ezt azonban elutasították” – derül ki a Direkt36 riportjából.
Az elutasított interjúkérelem ügyében Jozef Roháč jogorvoslattal élhet, ha ezt megteszi, a felülvizsgálat során született döntésről be fogunk számolni. Ismert, hogy Jozef Roháč korábban több esetben is nyilatkozhatott. Így került sor a börtönben korábban P. Gál Judit újságírónak adott interjújára, amely a szerző Halálosztók – Ördögök ügyvédei című könyvében jelent meg, és nyilatkozhatott Dezső Andrásnak, a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című könyv szerzőjének is. (A műről részletesen írtunk az Átlátszón.) Ezekben az esetekben a büntetés-végrehajtás engedélyezte az interjúkat, és azok közlését is.
Kérdés tehát: ha más újságírók beszélhettek Roháčcsal, 2015-ben (amikor ugyanaz a kormány volt hatalmon, mint jelenleg) pedig még az Átlátszó is interjúzhatott Portikkal, akkor vajon mi történt, ami miatt a végrehajtó hatalom nem akarja, hogy kérdéseket tegyünk fel a rendszerváltás utáni legnagyobb, szervezett bűnözéshez köthető, emberek halálával járó cselekmények ügyében elítélteknek? Talán a Prisztás-perhez hasonlóan ismét van új bizonyíték, tanúvallomás, amely fordulatot hozhat valamelyik ügyben? Ez okozta a korábbi, az interjúkat megengedő döntésekhez képest furcsa, érthetetlen reagálást?
A legrejtélyesebb a Portik-interjú sorsa. Ha Portik Tamás esetén ugyanaz történik, mint a Jozef Roháčra vonatkozó interjúkérelemnél, vagyis hogy kapásból elutasítják, az előzmények ismeretében az is nagyon furcsa lett volna, de ennyire azért nem.
Eddig is tudható volt, hogy a közhatalmat jelenleg gyakorló politikusok, intézményvezetők mind több esetben próbálják korlátozni a nyilvánosságot, a közérdekű adatok hozzáférhetőségét, önkényesen döntik el, kit engednek be egy sajtótájékoztatóra, kinek engedélyezik a bejutást valamely intézménybe. A Portik-interjú készítőjével is megesett, hogy nem akarták beengedni egy, a fideszes vezetésű győri önkormányzatnál a légszennyezettségi mérések eredményéről tartott sajtótájékoztatóra. Még érdekesebb ügye volt a koronavírus-járvány idején, amikor a hozzátartozóknak is drasztikusan korlátozták a látogatást, a Blikk mégis bemehetett a győri kórházba egy újraélesztett szívbeteghez. Miközben más újságokat, portálokat nem engedtek be a kórházakba – mint utólag kiderült, jogtalanul.
De olyan, hogy egy hivatalosan engedélyezett, a sajtóengedélyt kiadó intézmény által leszervezett interjút menet közben félbeszakítsanak, hogy aztán a folytatását már ne engedjék, a közölni akart, az interjúalany által jóváhagyott szöveget pedig letiltsák, precedens nélküli a rendszerváltás utáni sajtótörténetben.
Ahogy az is, hogy az interjúalany által kiegészített, jóváhagyott végleges szövegváltozatot az újságíró se láthatja, tehát igazából még ő sem tudja, mit is tiltottak le. Az pedig elég szürreális, hogy az interjút egy olyan technikai okra (hang- és képhiba) hivatkozva szakították meg, amelyet a helyszínen senki nem észlelt, illetve tett szóvá, a videókapcsolat túloldalán lévő újságíró se tapasztalt ilyet, az általa készített hangfelvételen sincs nyoma ennek, így nehezen hihető, illetve aligha vehető komolyan. Sanszos, hogy inkább valamilyen felsőbb utasításra, ismeretlen okból szakították meg a beszélgetést.
Korábbi cikkünkben felvetettük Pintér Sándor belügyminiszternek az ügyben játszott lehetséges szerepét. Tény, hogy a szerző beadványa és Vajda Zoltán MSZP-s honatya kérdése nyomán lefolytatott ügyészi vizsgálat szerint BVOP a Pintért is érintő kérdéseket jelölte meg az interjú folytatását megtiltó határozat okaként. Roháč esetén se tudunk másra gondolni, mint hogy valamiért nem akarták, hogy választ adjon az alábbi kérdésekre:
A Fenyő-gyilkosság jelenleg is zajló perében Gyárfás Tamás mellett szintén Portik Tamást vádolják felbujtással, valamint az Aranykéz utcai robbantás miatt is Portikot ítélték el. Mi a véleménye Önnek ezekről a vádakról, illetve ítéletekről?
Ön szerint ezekben az ügyekben tisztázott a felbujtók, illetve megbízók személye?
A ’90-es évek robbantásos merényleteinél felmerült a szlovák titkosszolgálat, illetve a volt Szovjetunióból származó, esetlegesen rendőri, politikai és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szervezett bűnözői körök részvétele. Egy régebbi, 2002. december 10-i Népszabadság-cikk szerint „Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori vezetője volt az Aranykéz utcai robbantás megrendelője”, valamint hogy, a Lexa vezette szlovák titkosszolgálat, a SIS „titkos akciókat tervezett és szervezett Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, amelyek célja ezen országok politikai és közrendjének megzavarása, s ezáltal az akkor már küszöbön álló NATO-csatlakozásuk késleltetése.” Ön mit gondol erről?
Portik Tamás 2015-ös, az Átlátszónak tett nyilatkozatában, valamint Dezső András a Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása című könyvében egyaránt foglalkozik Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszternek, korábbi országos rendőrfőkapitánynak fent említett, illetve más, ezekhez kapcsolódó ügyekben játszott szerepéről, amelyre a cikkeimben én is kitérek. Ön hogyan látja ezt? Olvasta Dezső András könyvét?
Vanak más ügyek – így például Muskovics Gyula halála, Seres Zoltán lelövése – amelyekben még nem történt vádemelés. Ön miként látja ezek hátterét?
Ön szerint a rendőri és politikai korrupció, illetve politikai érdekek játszhattak-e szerepet abban, hogy ezek az ügyek megoldatlanok, illetve hogy a folyamatban lévő eljárások, valamint a kimondott ítéletek esetén is kétségek merülnek fel?
Szemlátomást úgy tűnik, az állam igyekszik a cikkírót elzárni a fenti ügyek börtönben ülő kulcsfiguráitól. Abban azonban nem tudják megakadályozni, hogy oknyomozást folytasson, háttérbeszélgetéseket folytatva, riportokat, interjúkat készítve az ügyek szabadon lévő tanúival, forrásaival. Amint ez elkészül, közre fogjuk adni, ezzel is próbálva fényt deríteni rá, mi lehet a betiltás, illetve általában a Portik-ügy hátterében. S emellett nemzetközi szinten is harcolunk a jogorvoslatért.
Címlapfotó: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás | A Jozef Roháč-interjút is megtiltotta a börtönparancsnokság | A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/29/a-jozef-rohac-interjut-is-megtiltotta-a-bortonparancsnoksag/ | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés.
Eredetileg nettó 5,4 milliárd forintba került volna a létesítmény rekonstrukciójnak első fele, de már az is 252 millió forinttal drágább volt az eredetileg becsült árnál – írtuk meg 2021 júliusában. Most pedig további 2 milliárd forinttal nőttek a költségek. Így már nem csoda, hogy a nagy megszorítások és rezsiválság közepette tavaly ősszel a kormány – minden indoklás nélkül – 4 milliárd forinttal megemelte a beruházásra szánt keretet.
A kiírás szerint az első ütem a Tisza-kastély rekonstrukcióját tartalmazza, amelynek során a Tiszttartó házat és a kripta épületét újítják fel. Emellett a beruházás része a parkrendezés és a kiállítóterek létesítése is. A második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveztek kialakítani a kastély mellett. Eredetileg a két ütemre összesen szántak 7 milliárd forintot, most viszont már csak az első ütem kerül ennyibe. Meglehet azonban, hogy a végső összeg mégsem haladja majd meg a kibővített 11 milliárdos keretet.
Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentum szerint ugyanis az első ütemben végeznek el egy olyan feladatot is, amit csak a második ütemben terveztek. Mint írják: „a Tisza-kastélyhoz tartozó Inaslak-Istálló épület, és az épületet a kastéllyal összekötő folyósóval kapcsolatos munkák a II. ütemhez kapcsolódó tervekben, és az ezek alapján kiírásra kerülő közbeszerzési eljárás alapján történő kivitelezésben jelentek volna meg.”
Lázár János miniszter szívügye a kastély felújítása
A II. ütem végleges kiviteli tervei azonban nem készültek el, miután „az építési engedély megadásához szükséges telekalakítási eljárások lefolytatására nem került sor”.
Tekintettel arra, hogy az Istálló/Inaslak és Tisza-kastély épülete eredetileg is összeköttetésben állt (és egy tűzszakasz határt képeznek a létesítmények), a beruházó úgy döntött, hogy az Istálló/Inaslak felújítását még az I. ütemben megvalósítja. Ez azonban pluszmunkát jelentett az eredeti tervekhez képest, és megemelte a költségeket is. Ezért módosítottak a szerződésen.
1080 napra nőtt a teljesítési határidő
Augusztus közepén a Magyar Narancs megírta, hogy a helyszínen található projekttábláról leszedték a befejezés dátumát, így azt sem tudni, mikor kellene elkészülnie az épületnek (az eredeti határidő 2023 februárja volt). A legfrissebb szerződésmódosításból most ez is kiderült.
Az eredetileg 600 napos határidőt először 871 napra tolták ki, majd most 1080 napra.
A tervezett 1,5 helyett tehát nagyjából 3 évig tart majd az építkezés.
A beruházás egyébként a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósul meg. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül, ugyanakkor a Tiszántúli Református Egyházkerület a Magyar Narancsnak 2022-ben azt nyilatkozta, hogy „nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre.”
Kormányközeli kivitelezők
A kastély felújítását a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Build It Mérnökiroda Kft. párosa végzi.
A WHB évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Tavaly például az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével bízták meg őket egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében. Emellett további nyolc közbeszerzést nyertek el 2022-ben – ennek ellenére az éves bevételük és adózott eredményük mégis csökkent az előző évihez képest (82,9 milliárdról 78,9 milliárdra). Talán az idei számoknak jót tesz majd a kajak-kenu központ építése, ami 43,4 milliárdról 45,9 milliárdra drágult.
A West Hungária Bau Kft.-ről tudni kell, hogy többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A legfrissebb összeállítás szerint 90 milliárdos vagyonával Paár az ország 15. leggazdagabb embere.
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. sem ismeretlen a piacon. Nyertek már nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon, de ők kapták meg szintén Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását nettó 580 millió forintért. Továbbá részt vettek a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáiban, és ők nyerték el a móri piac építését is kétmilliárdért. | Változtattak a terveken, 2 milliárddal drágul a Tisza-kastély felújításának első üteme | Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/03/valtoztattak-a-terveken-2-milliarddal-dragul-a-tisza-kastely-felujitasanak-elso-uteme/ | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.