text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lezárult a projekt adásvételi folyamata, és elkészültek az MBH Bank új székházának látványtervei. A három toronyból álló épületegyüttes két, székház funkciót betöltő tornya már 2026 végére felépülhet, a bank igényeire szabva – jelentette be a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló pénzintézet.
Budapest XIII. kerületének frekventált közlekedési csomópontjában, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán elhelyezkedő, közel 13 ezer négyzetméteres telken épül majd a bankcsoport 76 ezer négyzetméteres székháza – írják a közleményben. A társaság egy külföldi befektetőtől vette meg a Budapest XIII. kerület Róbert Károly krt. 23. alatti „Agora” projekt egyik alprojektjét, amely már érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Az MBH Bank az építkezés első lépéseként kiválasztotta a tervezőként a Finta és Társai Építész Stúdió Kft.-t. A tervek a bank igényei és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével készülnek, és már a Tervtanács jóváhagyására várnak, így a közeljövőben akár meg is indulhatnak a tényleges munkálatok.
A kormány a projektet nemrég nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította, de az Országos Építészeti Tervtanácsot még nem győzték meg a tervek. „Az említett projekt ügyében döntés nem született. A tervet a tervtanács konzultációs eljárásban vizsgálta” – válaszolta az Országos Építészeti Tervtanácsot felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium a Népszava érdeklődésére.
Az MBH Bank nem csak építkezik, de leépítések is zajlanak. A nemrég összeállt bank az idén mintegy 60 fiókot zárt, illetve zár be november végéig – derült ki az Azénpénzem.hu gyűjtéséből. Esetenként nem csak a fióknak, hanem az ott levő bankjegykiadónak (ATM) is hűlt helye marad, illetve maradt. Előfordult azonban (például Kaposváron, Dunaújvárosban vagy Nagykanizsán), hogy felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, és így legalább az ATM továbbra is üzemel.
Október elején derült ki, hogy az MBH Bank menedzsmentje tárgyalást kezdeményezett a bankban működő üzemi tanáccsal „a munkáltató csoportos létszámleépítési szándékáról”. Azt ígérték, még október folyamán, a tárgyalások lezárultával döntenek a szükséges létszámleépítésről, és értesítik az érintett dolgozókat.
Az MBH az ország második legnagyobb bankja az OTP után, itt foglaltuk össze, hogyan jött létre: | Ilyen lesz a Mészáros-féle szuperbank új székháza | Az MBH Bank fiókokat zár be, de az új székház három tornyából kettőt 2026 végére felépítene. Az országos tervtanács még nem engedte át a terveket. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231102_Ilyen_lesz_a_Meszarosfele_szuperbank_uj_szekhaza | 2023-11-02 13:38:00 | true | null | null | HVG |
Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot.
Ezzel kapcsolatban elsősorban arról szóltak a hírek az elmúlt bő egy évtizedben, hogy mennyi pénzt irányított a kormány a területre közvetlenül a költségvetésből és a tao-támogatási rendszer révén is. Sőt, mint azt korábbi cikkeinkben is bemutattuk, még a gazdaságilag nehezebb időszakban sem kerül ki a fókuszból az ágazat. Olyannyira nem, hogy például a koronavírus-járvány hazai kirobbanásának évében, 2020-ban minden eddiginél több pénz áramlott a sportba a költségvetésből, és bár a pandémia lecsengését követően a folyamatosan emelkedő infláció, majd az orosz-ukrán háború kitörése állította újabb kihívások elé a gazdaságot,
stabilan több mint 400 milliárd forintot pántlikáztak fel az ágazattal összefüggésben a büdzséből.
Összegzésünk szerint 2022-ben közvetlenül a költségvetésből 411,2 milliárd forint ment a területre, ami kiegészült még azzal a 134,1 milliárddal, amiről tao-támogatás címén lemondott a kormány.
Ehhez képest ugyan elenyésző pénzről van szó, ám a jelek szerint szükség esetén az egyes sportklubok és -szervezetek humanitárius célokat is ellátnak. Amihez némi pluszforrást is biztosított a kormány a költségvetésből 2022-ben - vettük észre a költségvetés zárszámadási törvényjavaslatában.
Az érintettek ugyanis besegítettek az ukrajnai menekültválság kezelésébe, az ezzel kapcsolatban felmerült kiadások finanszírozására pedig némi költségvetési forrást is kaptak.
A zárszámadás Honvédelmi Minisztériumról szóló fejezete szerint 410,6 millió forinton osztozott 18 sportklub- és szervezet.
A szétosztott támogatás több mint fele (57 százaléka) négy sportszervezethez került:
a legtöbbet, 65,1 millió forintot az MTK Budapest Zrt. kapta,
60,8 millió forint támogatásban részesült a Magyar Úszó Szövetség,
a szombathelyi Illés Sport Alapítvány 59,6 milliós,
a kisvárdai Várda Sport Egyesület pedig 51,8 milliós támogatást kapott az államkasszából.
Kiemelkedő összeghez jutott még rajtuk kívül a Puskás Akadéma - Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is, 47,2 millió forinthoz. A debreceni fociakadémia és a sportcentrum összesen 42,1 milliót kapott a menekültválság feladatainak kezelésére, a diósgyőri fociklub pedig 22,3 milliót.
Említésre méltó, hogy nemcsak a szombathelyi sportalapítvány az egyetlen, melynek feladata keletkezett a menekültválsággal összefüggésben, hiába földrajzilag meglehetősen távol van a magyar-ukrán határtól. Rajta és a felcsúti alapítványon kívül még a győri ETO Futball Kft.-nek is jutott 13,6 millió forint.
Hogy pontosan milyen feladatok merülhetnek fel a sportkluboknál és mire kapták a támogatást, az a zárszámadási törvényből nem derül ki, ezért az ágazatért felelős Honvédelmi Minisztériumnál érdeklődtük. Megkeresésünkre mindenekelőtt leszögezték, hogy "a kormány döntése értelmében Magyarország az EU és a NATO tagjaként a béke helyreállítására irányuló közös uniós erőfeszítéseket támogatja, emellett határvédelmi és humanitárius feladatokat is ellát".
A tárca tájékoztatása szerint
"az ideiglenes védelemre jogosultként hazánkban tartózkodó ukrán fiatal, nem profi sportolók elhelyezése sportakadémiákon, sportszövetségeknél valósult meg, ezáltal biztosítva a fiatal sportolók számára a szállás és a rendszeres ellátás mellett az edzés lehetőségét, emellett a szövetségek kiemelt szerepet fordítottak a fiatal sportolók oktatási lehetőségének megteremtésére is".
Erre a célra a HM szerint összesen 500 millió forint támogatást kaptak a menekültek ellátásában résztvevő sportszervezetek, noha a zárszámadási törvény melléklete 410,6 millió forint kiosztott támogatásról árulkodik. Amennyiben ehhez hozzávesszük azt a 79,4 millió forintot, melyet a dokumentum szerint az előirányzatról átcsoportosítottak, akkor 490 milliónál járunk, ami a kerekítés szabályai alapján elfogadható a tárca által említett 500 milliónak.
A HM válaszából az is kiderül, hogy ilyen ellátásban menekültként 1200 fő sportoló és kísérője részesült, a főbb érintett sportágak pedig
a labdarúgás,
a kajak-kenu,
a vízilabda,
a jégkorong,
a cselgáncs
és az úszás voltak.
A zárszámadásban feltüntetett táblázat alapján a támogatott 18 sportszervezet közül 8 volt fociklub/csapat, 6 pedig vízisportokkal (úszás, kajak-kenu, vízilabda) foglalkozott. Amennyiben minden sportoló mellé csupán egy kísérőt számolunk, aki ilyen ellátásban részesült, akkor fejenként 171 083 forintba került egy személy ellátása. | Meglepő feladatra kaptak állami támogatást egyes sportklubok | Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meglepo-feladatra-kaptak-allami-tamogatast-egyes-sportklubok.html | 2023-11-08 12:50:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bilincsben vitték el az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét a csütörtök reggeli értekezletről, írtuk csütörtökön. A győr-moson-soproni ügyészség közleményéből - az Audi nevének említése nélkül - most kiderült, hogy azóta letartóztatásukat is indítványozta különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban.
Az 536 milliós elnökségi tag
A megalapozott gyanú szerint az egyik elnökségi tag kft.-je két év alatt 536 millió forint értékben állított ki fiktív számlákat. A kifizetést mindig maga a terhelt teljesítette. A férfi az érdekképviseleti szerv beszámolóit több esetben ellentmondó tartalommal maga nyújtotta be a bíróságra. A beszámolókat könyvvizsgáló nem vizsgálta, holott az kötelező lett volna.
A férfi az elkövetési idő alatt tíz ingatlant vásárolt, ezeket a testvérének ajándékozta, amint tudomást szerzett az eljárásról. Kilenc ingatlanra zár alá vételt rendeltek el.
A 60 milliós elnökségi tag
A másik elnökségi tag igazolható igazolható jogcím nélkül 60 millió forintot vett fel készpénzben a szakszervezet bankszámlájáról. Egy részét saját bankszámlájára fizette be, másik részét elszerencsejátékozta.
Az ügyészség szerint mindkét férfival szemben megállapítható a szökés-elrejtőzés veszélye, tartani kell részükről az eljárás nehezítésétől, valamint a bűnismétlés lehetőségét is fennáll, emiatt tettek indítványt a letartóztatásukra. | Ingatlanokba és szerencsejátékba fektettek a letartóztatott audis szakszervezetisek | Bilincsben vitték el az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét a csütörtök reggeli értekezletről, írtuk csütörtökön. A győr-moson-soproni ügyészség közleményéből - az Audi nevének említése nélkül - most kiderült, hogy azóta letartóztatásukat is indítványozta különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/10/ingatlanokba-es-szerencsejatekba-fektettek-a-letartoztatott-audis-szakszervezetisek | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jogsegély keretében fordult az egyik külföldi hatósághoz a Bige László szolnoki cégét érintő büntetőeljárásban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a nyomozás felügyeletét ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség lapunknak adott tájékoztatásából. A főügyészség hozzátette: a megkeresésre eddig csak részben érkezett válasz.
Azt a vádhatóság nem árulta el, hogy melyik országtól és pontosan mit szeretne beszerezni az NNI. Ez lehet akár tanúvallomás, illetve valamilyen okirati bizonyíték is, melyek előmozdíthatják az eljárást. Adott esetben egy olyan részinformációról is szó lehet, aminek beszerzése után be tudják fejezni a nyomozást, az aktákat pedig vádemelési javaslattal át tudják adni az ügyészségnek.
Több embert is gyanúsít a rendőrség
Az ügy előzménye, hogy még 2018 novemberében nagyszabású rendőri akció zajlott a szolnoki műtrágyagyár területén. A rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai valósággal megszállták a szolnoki gyárat.
Végül nyilvánosságra került, hogy az NNI veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntette miatt folytat eljárást a Bige Holding Kft.-vel összefüggésben. A nyomozásban első körben három személyt gyanúsítottak meg a rendőrök, majd később még két emberrel bővült az érintettek köre. Úgy tudjuk, ők mindannyian Bige vállalkozásához köthető személyek, és mindenki szabadlábon védekezhet.
Börtönt kértek a vállalkozóra
Bige László ebben az ügyben nem gyanúsított, ugyanakkor két másik eljárás jelenleg is folyamatban van ellene.
Mindkét ügy bírósági szakban van, az egyikben 2021 októberében többek között hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene és öt munkatársa ellen, mert kétmilliárd forinttal károsíthatták meg a vállalkozó saját cégét.
Ez az eljárás jelenleg tárgyalási szakban van.
A másik, minősített vesztegetés miatt folyó eljárásban nem jogerősen, bizonyítottság hiányában áprilisban ugyan felmentették az üzletembert, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség fellebbezést jelentett be, és börtönt kért Bigére. Ezzel az indítvánnyal egyezően, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a napokban be is nyújtotta a fellebbezését a Debreceni Ítélőtáblára. | Külföldi információk hozhatnak fordulatot Bige Lászlóék bűnügyében | Külföldről kért adatokat a rendőrség a Bige László egyik cégéhez köthető büntetőügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. A Bige Holding Kft.-t érintő eljárásban a Nemzeti Nyomozó Iroda veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytat nyomozást. A bűnügynek jelenleg öt gyanúsítottja van, ám a műtrágyakirály egyelőre nincs köztük. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/kulfoldi-informaciok-hozhatnak-fordulatot-bige-laszloek-bunugyeben | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A bíróság elrendelte több, Schadl György tulajdonában álló jármű lefoglalását is – írja a Telex a korrupciós ügy csütörtöki tárgyalási napjáról szóló tudósításában. Négy autó és egy hajó mellett az érintett járművek között van az a kisrepülő is, amelynek létezéséről először a G7 számolt be május végén.
Ahogy akkori cikkünkben is írtuk, a Schadl-ügy minden bizonnyal az elmúlt évek legnagyobb és legjobban dokumentált politikai korrupciós botránya. A sztori lényege röviden, hogy a gyanú szerint Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár közbejárásával Schadl emberei jutottak pozícióba a területi monopóliumokként működő végrehajtói piacon, és a pénzt, amit ezzel kerestek, részben visszajuttatták Schadlnek.
Több milliárd forintról van szó, a végrehajtás ugyanis elég jó üzlet, így a monopóliumként működő cégek rengeteget kaszáltak. A 24.hu korábban azt írta, hogy az érintett vállalatok a megalakulásuk óta összesen több mint 2,3 milliárd forint profitot termeltek, Schadl pedig az ügyészség szerint 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert a korrupciós ügyek révén.
Az érintettek vagyonának egy részét már a nyomozás korábbi szakaszában zár alá vette a hatóság. Schadl Györgynél és vállalatainál egyebek mellett közel 175 millió forintot, több millió forintnyi valutát, nyolc belvárosi lakást, négy vidéki házat, órákat és ékszereket is lefoglaltak.
Schadl kisrepülőjét azonban nem, sőt a jármű egészen addig a vádiratban sem szerepelt, amíg május végén a G7 be nem számolt a létezéséről. A Piper PA-28 Cherokee típusú légcsavaros gépre a légijárműlajstromban bukkantunk rá. A repülő egy 1968-ban gyártott négyüléses, teljesen fémből készült, egymotoros kisgép, amely újonnan 70 millió forintba kerül, használtan azonban ennek ötödéért is meg lehet venni.
A 24.hu beszámolója szerint most ennek a repülőnek a lefoglalásáról döntött a bíróság. Mindenesetre a lajstrom szerint a gép október elején továbbra is Schadl György tulajdonában volt. | Találtunk egy repülőt a Schadl-ügyben, most lefoglalták | Négy autót egy hajót és egy repülőt is lefoglaltak az elmúlt évek legnagyobb és legjobban dokumentált politikai korrupciós botrányában. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231102/talaltunk-egy-repulot-a-schadl-ugyben-most-lefoglaltak/ | 2023-11-02 12:30:00 | true | null | null | G7 |
A felcsúti milliárdosnak eddig két tulajdonostársa volt az EMvia Energiakereskedelmi Kft.-ben (EMvia Kft.), amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a leggazdagabb magyar cégbirodalmában. Nem kisebb ugyanis a cég feladata, mint hogy ellássa villamosenergiával a Mészáros-csoport vállalatainak többségét. Ezért sem volt teljesen érthető, hogy miért volt eddig két társa is Mészáros Lőrincnek az energetikai társaságban. A helyzet azonban hamarosan változhat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyanis előzetesen engedélyezte, hogy a Status Energy Magántőkealap 52,93 százalékos befolyása 78,43 százalékos mértékűre növekedjen. Az alapot pedig a Mészáros Lőrinc által egyedüliként tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli.
A tulajdonosi arány 25,5 százalékos növeléséhez pedig az kell, hogy Status Energy Magántőkealap megvásárolja a Tensor-Média-Print Kft. üzletrészét. A MEKH határozatából kiderül, hogy a felek már június 21.-én megkötötték az átruházási szerződést, de a vételár megfizetéséhez és a tulajdonjog megszerzéséhez szükség volt a hivatali engedélyre.
Lapunk tavaly novemberben írta meg, hogy a Mészáros-csoport többségi tulajdonos lett a Central Energy Trade Kft.-ben, amely villamosenergia-kereskedelmi és földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel is rendelkezik. A CET Kft.-nek 2015 óta egyedüli tulajdonosa volt a balatonalmádi székhellyel rendelkező, a Banka-család tulajdonában lévő Tensor-Média-Print Kft. Mellé érkezett Mészáros Lőrinc érdekeltsége, mégpedig oly módon, hogy az addigi egyedüli tulajdonos három részre osztotta a részesedését. A cég nevét pedig júniusban változtatták meg EMvia Kft.-re.
A Banka-családról nem sokat tudni, de számos energetikai cégük van, valamint egy Joycruise Kft. nevű balatoni hajózással foglakozó veszteséges vállalkozásuk. Ők tehát most eladták a részüket a Mészáros-birodalomnak. A maradék 21,57 százalékos rész pedig egyelőre egy budapesti székhelyű Aapril Kommunikációs Kft. nevű társaságé. A stabilan veszteséges kis cég egyedüli tulajdonosa sokáig a budapesti Németh Bálint volt, de idén július közepén megérkezett mellé a Gaius Magántőkealap.
A Válasz Online még 2021-ben közölt cikket arról, hogy 43 titkos pénzalapot kezel a NER felsőelitje. Ezek egyike a Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely a Gaius-t is kezeli. A Nukleus korábban a felcsúti milliárdos MKB Bankjának kötelékébe tartozott, de 2020-ban kiszervezték, egyik áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején a bankot irányította. Így tehát az EMvia jelenleg már két magántőkealaphoz is köthető, amelyek a Mészáros-holdudvarban keringenek.
Az orosz-ukrán háború következtében kialakult energiaválság miatt döntött úgy a felcsúti sikerember, hogy inkább házon belül oldja meg az energiabeszerzést.
Az elmúlt évek energiapiaci fejleményei ezt feltétlenül szükségessé tették. Az árak, az ellátáshoz kapcsolódó költségek növekedése, a kereskedői koncentráció és egyéb piaci fejlemények miatti kockázatok növekedése egyaránt olyan kihívást jelentett, amelyre reagálni kellett.
- olvasható az EMvia oldalán.
A cég egyelőre veszteséges, 2022-ben 870 millió forintos forgalom mellett 248 millió forintos mínuszt hoztak össze. Nagy baj azonban nincs, amit jól mutat, hogy a mérleg pénzeszközök során 2021-ben 282 ezer forint szerepelt, 2022-ben viszont már 2,4 milliárd forint. A pénzeszközök egy számviteli gyűjtőfogalom, ami készpénz vagy bankbetét formájában rendelkezésre álló likvid eszközt jelent. | Mészáros Lőrincnek kellett még egy kis saját energia | A felcsúti milliárdosnak eddig két tulajdonostársa volt az EMvia Energiakereskedelmi Kft.-ben (EMvia Kft.), amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a leggazdagabb magyar cégbirodalmában. Nem kisebb ugyanis a cég feladata, mint hogy ellássa villamosenergiával a Mészáros-csoport vállalatainak többségét. Ezért sem volt teljesen érthető, hogy miért volt eddig két társa is Mészáros Lőrincnek az energetikai társaságban. A helyzet azonban hamarosan változhat, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyanis előzetesen engedélyezte, hogy a Status Energy Magántőkealap 52,93 százalékos befolyása 78,43 százalékos mértékűre növekedjen. Az alapot pedig a Mészáros Lőrinc által egyedüliként tulajdonolt Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorincnek-kellett-meg-egy-kis-sajat-energia.html | 2023-08-30 20:43:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok.
Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve 2020-ban el is kezdte a beruházást.
A „turisztikai fejlesztés” azzal indult, hogy a 9 milliárd forintos vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, amely letarolta a nádast, és lebontatta az ikonikus cölöpházakat. Majd gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a beruházás miatt.
Ezután a beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. 2021 novemberében kiírta a létesítményekre vonatkozó tendert, az állatok miatt gyorsított eljárásban. Ebből elég nagy botrány lett, a cég pedig visszavonta a felhívást. De csak azért, ahogy aztán újra kiírhassa. Ez a közbeszerzés azonban 2022 nyarán eredménytelen lett pénzhiány miatt.
Litkay Gergely humorista videója a teljesen legyalult tájról
Ekkor úgy tűnt, hogy a természet és a – beruházás ellen minden eszközzel fellépő – természetvédők is fellélegezhetnek. A munkálatok álltak, a kormány pedig azzal nyugtatta a környezetvédő szervezeteket, hogy „folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés.” A Greenpeace szerint Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek.
A projektért felelős állami cég közben eltűnt a képből: egy tavaly őszi kormányrendelet értelmében több más állami vállalattal együtt a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. 2022 végén megszűnt, feladatait idén január elejétől az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vette át.
A beruházásnak idén nyáron lejárt az építési engedélye, de az ÉKM még korábban, 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.
A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, majd meg is nyerte a pert.
A Győri Törvényszék szeptember végén hozott ítélete a vonatkozó kormányhivatali határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.
Október elején az UNESCO Világörökség és a Ramsari Egyezmények szakértői testülete is a helyszínen járt
Szálloda egyelőre nem épül
Ennek ellenére Lázár János minisztériuma most újra kiírta a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert, ami 2 részből áll:
az első részbe tartozik a hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, strand, vitorlásklub, belső út és parkoló, valamint a közművek, illetve a terület- és környezetrendezés, továbbá a tájépítés részeként az ökopark és szabadidőpark tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzése.
A második rész a fogadóépület és az ökocentrum megvalósítását, tervezését és a kivitelezési feladatok elvégzését tartalmazza.
„A jelen megvalósuló kivitelezési ütemben teljeskörű megvalósítással érintett környezetépítés területe 274 740 m2, kis beavatkozást igénylő környezetépítés területe 115 245 m2, a megvalósuló épületek beépítési területe nettó 4620 m2, szintterülete nettó 6580 m2. (…) A terület Natura 2000 besorolású” – olvasható kiírásban.
Vagyis az érintett terület nagysága nem lett kisebb, az épületek száma viszont csökkent.
A tervekben az építéssel érintett területeket öt zónára osztották:
1-es zóna: kikötő
A területen a kikötő épület helyezkedik el, amelynek területe nettó 200 m2 (bruttó 285 m2). Itt lesz majd többek között a vízirendőrség iroda, egy raktár, találkozási pont, váróterem, vizesblokk, elsősegélyhelyiség, és innen indulnak majd a menetrendszerű és menetrenden kívüli hajókirándulások.
2-es zóna: strand
Itt egy teret alakítanak ki, ami kisebb rendezvények, szabadtéri kiállítások színtere lesz. De épül catering-vendéglátó-büfépont terasszal, vízisport-raktár, öltözőház mosdókkal, játszótér, sportpályák, strand gyerekmedencével, valamint egy – a tómederben kotrással kialakított – élővizes medence. A felhívás szövege szerint „a strand (54002,79 m2) területén fásítás szükséges. A faállomány beállta után (15-20 év) a terület zöldfelületein 50%-os lombkoronaborítottságot kell elérni. (…) A tervezendő stégek természetes fa borításúak kell legyenek, megfelelő, időtállóságot biztosító kezeléssel.”
3-as zóna: vitorlásklub
A klub épületét nettó 960 négyzetméteresre tervezik. Itt a kivitelező feladata lesz a megkezdett kivitelezés során kialakult tómeder szabályozása, partvonal-szádfalazás, valamint a déli kikötő komplex partvonal kialakítása. A vitorlásklub a déli kikötő háttérépülete. Funkciói: kikötői felügyelet és adminisztráció (kikötőmester, elsősegély, irodák), a vízisportolás, vitorlázásoktató- és edző-tevékenységhez szükséges öltözők, edzőterem, oktató és táboroztató szállás. A beépítés legmagasabb épületrésze egy tetőterasszal csatlakozik majd az emeleti szobákhoz. „Az épület egyedi formálását indokolja a csaknem 12 méteres magasságú hangár, ugyanakkor anyaghasználata, textúra- és részletképzése rokon a beépítés többi épületével.”
4-es zóna: „megérkezés”
Itt kap helyet az üzemeltetési épület (nettó 600 m2), egy 320 férőhelyes látogatói parkoló (lesz még 55 személyzeti parkoló a hajókikötőnél és 55 parkoló a vitorlásklubnál a vitorlázóknak is), buszforduló két megállóhellyel és 7 várakozó ponttal, taxi drop-off pont kialakítása, egy új gyalogos- és autós híd a Rákos patak felett, és egy turisztikai információs pont. „A terület tervezett lombkorona borítottság értéke minimum 30%. A parkoló területek mentén összefüggő rekreációs parkok készülnek, játszótéri elemekkel, és egy futókör” – olvasható a kiírásban
5-ös zóna: ökopark
Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint az ökoparkot illetően a korábbi kiviteli tervek rendelkezésre állnak. Mint írják, „az ökopark 103 265 m2 területe extenzív fenntartású zöldfelületekből áll, a meglévő, már beállt növényállomány megtartásával. Az ökoparkban tervezett gyalogos terhelésű burkolatok vízáteresztő rétegrenddel,
stabilizált szórt felülettel készüljenek. Az ökopark területén belül elhelyezendő kis szabadtéri épületek funkciója madárles és kilátó.”
A nyertes kivitelezőnek a szerződés hatályba lépésétől számított 2,5 éve lesz a munkák elvégzésére.
A megbízásra csak olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek legalább egy fő természetvédelmi szakemberrel is rendelkeznek, továbbá befizették a kétszer 30 millió forint ajánlati biztosítékot. Továbbá a gazdasági minimumkövetelmények szerint csak azok jelentkezhetnek, akik az első rész (kikötő, strand, közművek stb.) tekintetében az előző három évből rendelkeznek legalább nettó 12 milliárd forint, a második rész (fogadóépület és ökocentrum) esetében pedig minimum 8 milliárd forint árbevétellel hasonló munkákból.
A korábbi látványtervek
A dokumentumból kiderül még, hogy a kivitelezéssel érintett helyrajzi számok tíz esetben megegyeznek a korábbi terveken szereplőkkel, de vannak kimaradó és újonnan bekerülő területek is.
„Torzó nem maradhat!”
Szintén a felhívás szövegében olvasható, hogy „a beruházás korábbi kivitelezési ütemének befejeztével, a félbemaradt kiépítés torzójának mentése érdekében az a döntés született, hogy egy élhető, a természeti élőhelyek közelségét szem előtt tartó, egyes projektelemekhez tartozó épületek volumenének jelentős csökkentése szükséges. Azaz, az egyes épületek funkciója és területen való elhelyezkedése nem változik, csak a méretében és anyagfelhasználásban szükséges változtatni a környezetre való hatás minimalizálása érdekében.”
A minisztérium szerint a munkálatok mielőbbi folytatása elengedhetetlen „a természetkárosodás elkerülése érdekében”.
Hozzáteszik, hogy „a terület speciális környezetvédelmi és természetvédelmi érintettségére tekintettel a környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályoknak való maradéktalan megfelelés végett a kivitelezés során figyelembe kell venni a helyi élővilág vegetációs és költési időszakát, és csak a vegetációs, illetve költési időszak bizonyos részében lehetséges a területen előkészítő, illetve kivitelezési munka.”
Nyáron még nem voltak ismertek a részletek
Ha a projekt tovább csúszna, az az elkészült szerkezetek további állagromlásával járna, és egyes vízépítési, valamint mélyépítési munkálatokat újból el kellene végezni. Ez pedig tovább drágítaná a beruházást – érvel a kiírásban a minisztérium.
A közbeszerzési felhívás egyébként nem meglepő annak fényében, hogy június közepén az Építési Minisztériumot vezető Lázár János egy Facebook-videóban jelentette be a beruházás folytatását. A miniszter Farkas Ciprián soproni polgármesterrel (Fertőrákos közigazgatásilag Sopronhoz tartozik – a szerk.) a Fertő tónál állva jelentette be, hogy a part északi részén a legjobban kiépített kikötőt ideiglenesen megnyitják a horgászok és vitorlások számára, a déli részen pedig kialakítják a strandot, továbbá megvalósítják az ökoparkot és a hajókikötőt.
Lázár János és Farkas Ciprián polgármester a Fertő tónál idén nyáron
Lázár kissé mesterkélten beszúrta, hogy „és ha ezt megcsináljuk, akkor a soproniak elégedettek lesznek, azt mondod”, ám Farkas erre csak annyit válaszolt, hogy „akkor a soproniak sok év után újra birtokba tudják venni a Fertő-partot”. A két kínosan feszengő politikus azzal zárta a bejelentkezést, hogy majd valamikor az eredeti nagy terveket is szeretnék megvalósítani.
Bezzeg az osztrákok
Erre a szándékra engednek következtetni azok a parlamenti válaszok is, amelyeket az ÉKM egyik államtitkára adott a Fertő tavi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekre az elmúlt napokban.
Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő ugyanis – a Győri Törvényszék ítéletére utalva – október elején megkérdezte a minisztériumtól, hogy miként lehetséges, hogy a kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le az ügyben. Ugyanezt firtatta ugyanekkor Vadai Ágnes DK-s képviselő is, aki azt is szerette volna megtudni, hogy ki a felelős ezért.
Mindkettőjüknek Ágh Péter ÉKM-államtitkár válaszolt október 20-án, méghozzá majdnem szó szerint ugyanazt. A Vadainak és a Keresztesnek írt levél is azzal kezdődik, hogy Ágh leszögezi: „közös célunk, hogy újra használatba vehessék az emberek a Fertő tavat”, amelynek első lépéseként, Lázár János miniszter és a soproni polgármester megbeszélésének eredményeképpen
„2024 tavaszán az északi kikötő megnyitásra fog kerülni”.
Ezután röviden reagál a bírósági ítéletre: „Az írásba foglalt ítélet közlését követően az abban foglaltaknak megfelelően a Kormányhivatal haladéktalanul ismételten lefolytatja a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást az érintett szakhatóság bevonásával”.
Csupán azért nem egyezik meg betűről-betűre Ágh két levele, mert Vadainak a fentieken túl írt egy plusz bekezdést is a kormányhivatali eljárásról, amit a bíróság látszatnak minősített. Az államtitkár erről azt írta, hogy a kormányhivatal úgy értelmezte a jogszabályokat, hogy a műszaki dokumentáció változatlansága miatt nem kell új szakhatósági állásfoglalás, ezért a régit használták fel.
A két ellenzéki képviselőnek írt válaszleveleit pedig egységesen azzal zárta Ágh Péter, hogy kiemelte: „a Fertő tó közös nemzeti kincsünk, amelynek fejlesztésénél mind a környezeti, mind a természetvédelmi, mind a turisztikai szempontokat is szem előtt tartjuk”. Hozzátette, hogy a fejlesztés minden lépése a környékbeli polgárok és a turizmus érdekét szolgálja, mert „nem csak az osztrákok érdemlik meg, hogy megfelelő szintű és minőségű szolgáltatást vegyenek igénybe a tó partján, hanem a magyarok is”.
A tó nagyobb felét birtokló Ausztria emlegetése persze nem meglepő: tavaly nyáron Lázár János ÉKM-miniszter konkrétan azt mondta, hogy szerinte osztrák üzleti körök próbálják megfúrni a magyar kormány Fertő tavi projektjét.
Katus Eszter – Erdélyi Katalin | Folytatja a Fertő tavi beruházást a kormány, kiírták az új közbeszerzési eljárást | Egyszer a túl sok kérdés, egyszer pedig pénzhiány miatt vonták vissza a Fertő tó partjának beépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Most azonban újra nekifutottak: az Építési és Közlekedési Minisztérium hirdetménye pénteken jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Ahogy azt Lázár János nyáron egy videóban bejelentette, csökkentett tartalommal, de mindenképp folytatják az építkezést a tónál, ahol egy éve állnak a munkálatok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/10/28/folytatja-a-ferto-tavi-beruhazast-a-kormany-kiirtak-az-uj-kozbeszerzesi-eljarast/ | 2023-10-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egyedüli ajánlattevőként a Museum Complex Kft. (MC) nyerte az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában és átmeneti kezelésében lévő műtárgyak raktározási és szállítási feladataira kiírt közbeszerzést. Az egykor állami, jelenleg Polgár Tibor tulajdonában lévő – kormányközelinek tartott – cég nem először jut komoly közpénzes megbízáshoz.
A mostani, október 10-én megkötött keretszerződés legkevesebb 140 millió forint nettó bevételt hoz az MC-nek a következő 2 évben. Furcsaság a történetben, hogy az MNB-Ingatlan Kft. egyes korábbi festményvásárlásaikor is már az MC Jászberényi úti raktárának a címét írták a szerződésbe a birtokbaadás helyszínének – sőt, legutóbb az MC az eladó alvállalkozójaként szállította le a képeket a saját raktárába.
Az Átlátszó az elmúlt tíz évben folyamatosan figyelemmel követte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műtárgybeszerzéseit. Ezek során a jegybank eddig összesen körülbelül 35 milliárd forint értékben fektetett műkincsekbe. A 2014-ben induló Nemzeti Értéktár Program keretében például 30 milliárd forint keretösszegben írtak ki közbeszerzést műtárgyak vásárlására. Az Átlátszó akkor azt is feltárta, hogy a program keretében számos Fidesz-közeli „műértő” jutott rendszeres tanácsadói díjhoz, amiért javaslatot tett a felvásárlandó műkincsekre.
De ha csak az elmúlt pár évet vizsgáljuk, a jegybank akkor is jelentős értékben, 5 milliárd forintért vásárolt műalkotásokat a tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül. 2020-tól ugyanis az MNB egy kortárs művészeti gyűjtemény kialakításán dolgozik. 2021. április végén közadatigénylésben kérte ki az Átlátszó az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt a cég 2020 januárja óta.
A kapott lista alapján kiderült, hogy addig 730 műalkotást vettek nettó 3,8 milliárd forint értékben. Majd, ahogy azt idén nyáron megírtuk egy újabb közadatigénylést követően, 2021. április vége óta 2023. április végéig további 546 képet vettek nettó 1,2 milliárd forintért.
2021-ben arra a kérdésünkre, hogy hol tárolják a műtárgyakat, nem adtak választ: a cég ügyvezetője akkor csupán annyit közölt, hogy megfelelő körülmények között vigyáznak rájuk. Idén már közlékenyebb volt az MNB-Ingatlan Kft.: a korábbi titkolózással ellentétben nyáron a képek tárolási helyét is megadta az adatigénylésünkre küldött válaszában.
A cég által küldött lista szerint a 2021. április vége és 2023. április vége között vásárolt 546 festményből idén május elején 309 darab raktárban, 109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.), 91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.), 25 Veszprémben, a Folyékony Időszeletek című saját kiállításon, 6 Kaposváron, a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ kiállításán bérletben, és szintén 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatt volt.
Tavaly szünetelt a képvásárlás
A 2021-es cikkünkben részletezett alkotásokon felül abban az évben még pár további vásárlásra is sor került az MNB-cég részéről. Mengyán András festőművész 16 képét 126 millió forintért vették meg a műtárgy.com Kft.-től, decemberben pedig Szentpétery Adám 20 alkotását szerezték meg 82 millió forintért a Viltin Művészi Szolgáltató Kft.-től.
Ezt követően, a 2022-es országgyűlési választások miatt, a cég egy időre szüneteltette festményszerző tevékenységét, de a fideszes választási győzelmet követően hamar visszatért a vásárlási kedv. Kucsora Márta 20 művének beszerzéséről már a választás után két nappal megszületett a döntés, majd hamarosan létre is jött az ügylet. Ennek alkalmával a művész 20 festményét vásárolták meg 58 millió forintért.
Az uniós források elapadása miatt azonban tavaly általános kiadáscsökkentésre kényszerült a magyar állam, a spórolás pedig az MNB-s festménybeszerzéseket is elérte. Ennek hatására a vásárlások erősen visszaestek 2022-ben. Az idén nyáron megkapott adatok szerint ugyanis a 2021 áprilisa és 2023 áprilisa között vett 546 képre elköltött 1,2 milliárdból 796,6 millió forintot 2021-ben, 341,2 milliót 2022-ben, 91,7 milliót pedig idén költöttek el.
Az árulkodó 250 milliós beszerzés
Az a 2021-es és az idei adatigénylésünkre kapott válaszokból is kiderült, hogy az MNB-Ingatlan Kft. sok esetben a nyilvánosság elől rejtve végzi a képek beszerzését. A cégtől kapott listákon ugyanis jóval több festményről és pénzről volt szó, mint amennyiről korábban értesültünk a hivatalos közbeszerzési tájékoztatókból.
Idén áprilisban viszont megírtuk, hogy közel egy évnyi szünet után újra közbeszerzést írtak ki, mert az MNB cége Bak Imre 4 darab alkotását szerette volna megvásárolni. Akkor még nem ismertük a beszerzés értékét, de később ez is kiderült. A szerződésben, amelyet az állami cég a Trance Balance Kft.-vel kötött, nettó 250 millió forintos vételár szerepel, vagyis ennyibe került a 4 db Bak Imre-festmény – bár az eladó 289 milliót kért értük.
Érdekes fejlemény, hogy az akkori közbeszerzés dokumentációjában a Trance Balance Kft. alvállalkozójaként felbukkant a jelen cikkünk témáját szolgáltató, mostani MNB-s közbeszerzés nyertese, a Museum Complex Kft. (MC). A vállalkozás ugyanis a 4 festmény szállításáért 74 ezer forintot kapott az eladó Trance Balance Kft.-től, mivel annak a vevő MNB-Ingatlannal kötött szerződésében az szerepelt, hogy a képek leszállítása az ő, vagyis az eladó feladata lesz.
De ami még érdekesebb, hogy az április végi képvásárláskor kötött szerződésben a 4 db festmény birtokbaadási helyszínéül – vagyis ahova az eladónak a képet le kell szállítania – a Museum Complex Kft. Jászberényi úti telephelye és raktára szerepel.
Az MNB-Ingatlan Kft.-nek festményeket eladó cég tehát a Museum Complex Kft.-t bízta meg a szállítással, annak érdekében, hogy eljuttassa a képeket a szerződésben előírt helyre, a Museum Complex raktárába. Ahhoz a céghez, amely csaknem fél évvel később, 2023 októberében egyedüli ajánlattevőként megnyerte az MNB-Ingatlan Kft. műtárgyainak raktározását és szállítását 2 éves időtartamra.
A tendert idén április végén írta ki a jegybank cége „Műtárgy raktározási és csomagolási feladatokat is magába foglaló hazai és nemzetközi műtárgyszállítmányozási feladatok ellátása” tárggyal. Az ajánlatokat egy hónapig, május végéig várták, és az eljárás nyílt volt, tehát bárki jelentkezhetett rá, aki megfelelt a támasztott követelményeknek. Ennek ellenére csak a Museum Complex Kft. adott be rá ajánlatot, így nem volt meglepetés, hogy a cég el is nyerte a megbízást.
620 darab MNB-s műtárgyat raktároznak
A közbeszerzési kiírásban az MNB-Ingatlan Kft. tájékoztató jelleggel azt írta, hogy a szerződés keretében belül 122 darab hazai műtárgyszállítmányozási feladatra, és 10 darab Magyarország területén kívülre irányuló műtárgyszállítmányozási feladatra lehet számítania a nyertesnek.
Azt is közölték, hogy „eseti megrendelések keretében tervezetten sor fog kerülni olyan műtárgy csomagolási feladatokat is magába foglaló műtárgyszállítmányozási feladatok teljesítésére, amely során az érintett műtárgyak és/vagy műalkotások száma tervezetten el fogja érni az 545 db-ot”. Hozzátették, hogy ezeknek a műtárgyaknak az összbiztosítási értéke „tervezetten” 700 millió forint, ebből a legértékesebb alkotás biztosítási értéke 296 millió.
Az MNB-Ingatlan Kft. és a Museum Complex Kft. között idén október 10-én megkötött, nettó 200 millió forint keretösszegű szerződés számos további konkrétumot tartalmaz. Többek között az is kiderül a dokumentumból, hogy a szerződéskötést követően
620 db műtárgy raktározását kell megoldania a cégnek, és a műtárgyak száma a jövőben akár tovább is nőhet.
Ugyancsak újdonság, hogy ezúttal fény derült a műtárgyak tárolási helyére is. Ugyanis mint fentebb írtuk, 2021-ben az MNB-Ingatlan ügyvezetője nem árulta el, hol tartják az addig vásárolt 730 darab alkotást, és idén is csak annyit közöltek, hogy a 2021. április vége és 2023. április vége között vett további 546 festményből idén május elején 309 darab raktárban volt.
Kőbányán tartja a műtárgyait az MNB cége
A mostani – raktározási, csomagolási, kihelyezési és visszagyűjtési, valamint szállítmányozási feladatokról szóló – szerződésben azonban a raktár helyét is konkretizálták. Így kiderült, hogy
az MNB-Ingatlan Kft. műtárgyait a közbeszerzést megnyerő Museum Complex Kft. Jászberényi úti telephelyén tárolják
meghatározott körülmények között. A X. kerületi raktár klimatizált, páraszabályozott, mechanikai és elektronikai védelemmel ellátott, továbbá fegyveres őrökkel védett.
Visszanézve az MNB-Ingatlan Kft. pár korábbi képvásárlásra vonatkozó közbeszerzését, a Museum Complexum Kft. kőbányai címe már többször szerepelt a szerződésekben birtokbavételi helyszínként. Ilyen volt például az a beszerzés is, amikor 2022 májusában az MNB egyik alapítványi cégétől került 20 db festmény az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába.
Ebből arra következtethetünk, hogy már korábban is az MC látta el az MNB-Ingatlan egyes műtárgyainak raktározását, még ha erre nem is utalt eddig semmilyen közzétett hivatalos szerződés vagy közbeszerzési dokumentum.
Milyen magasak az MC raktározási árai?
A jelen szerződésben szereplő ártáblázat alapján immár az is tudható, hogy a raktározás havi polcnégyzetméterára aszerint alakul, hogy milyen magas az adott műtárgy, azaz hány polcnyi helyet foglal.
Hogy és mikor került képbe az MC?
2010-ben lépett a műtárgyszállítási és -raktározási piacra az akkor még a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának tulajdonában álló, vagyis állami kézben lévő Museum Complex Kft. (MC). A cég piacon való megjelenéséről, és annak körülményeiről a hvg.hu írt anno. A cikkből kiderült, hogy a vállalkozás „helyzetbe hozását” egykor azért tartották szükségesnek az állami szereplők, mert véleményük szerint a piacon működő cégek – élükön a piacvezető Hungart Kft.-vel – túlzó és drága ajánlatokat adtak.
A piacon lévő cégek megkérdezett képviselői ezt a véleményt nem osztották a lap szerint, és attól tartottak, hogy az akkor piacvezető Hungart mellé az – azóta is – aktuális hatalom képviselői egy másik, politikai hátszéllel helyzetbe hozott vállalkozást akarnak felépíteni.
Az MC megjelenése ugyan tényleg hozott árcsökkenést a piacon, ám csak átmenetileg. A későbbiekben már a cég is csak kevéssel a versenytársak árai alatt tett ajánlatokat, és tarolt velük a közbeszerzéseken. Az állami múzeumok tenderein szinte verhetetlen lett: többek között ők nyerték el a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátását, az Iparművészeti Múzeum költöztetését a felújítás idejére, de szállítják a Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteményét és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyait is.
Az évek során pedig már az is többször előfordult, hogy az MC egyedüli ajánlattevőként, árverseny nélkül húzott be állami megbízásokat. Ez utóbbira példa a cikkünk témájául szolgáló nettó 200 millió forint keretösszegű közbeszerzés is, amelyre egyedül az MC adott le ajánlatot, és ezzel meg is nyerte a tendert.
A cég mérlegadatain rendesen meglátszik a rengeteg közpénzes megbízás: 2018 óta rendre 1 és 1,9 milliárd forint közötti nettó árbevételt ért el, ami öt-tízszeres növekedés a korábbi évek bevételeihez képest. 2017-ben ugyanis 196 millió, 2016-ban 157 millió, 2015-ben 230 milliós bevétele volt. A profit is hasonló ugrásszerű növekedést produkált: a 2015-ös, 2016-os és 2017-es 1-2 millióról 2018-ban 70 millióra nőtt, és azóta 50-170 millió között váltakozott az elmúlt években.
A jelenleg 43 főt foglalkoztató társaság tulajdonosa és vezetője Polgár Tibor, aki akkor lett ügyvezető, amikor a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) létrehozta a Museum Complex Kft.-t. Ám a cég csak bukdácsolt, amíg a PMMI tulajdonában volt.
„A legrosszabb év 2013-ben volt, akkor 20 milliós veszteséget termelt az MC, kötelezettségei 60 millióra rúgtak, saját tőkéje negatívba fordult. Az ügyvezető épp ekkor, a mélyponton döntött úgy, hogy megvásárolja az időközben az MNV Zrt.-hez került céget. A birtokunkban lévő értékbecslés a 32 milliós vagyonmérleg szerinti eszközállománnyal rendelkező cég értékét 759 ezer forintra becsülte. A fillérekért megvásárolt, bukdácsoló kft. magánkézben szárnyalni kezdett.” – írta a Magyar Narancs 2016-ban.
Brassai Kornél – Erdélyi Katalin
Frissítés (2023. november 9.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a raktározási árak attól függenek, hogy milyen magasan lévő polcra kerülnek a műtárgyak. A cég jogi képviselőjétől kapott tájékoztatás szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a polcokra állított műtárgyak alapterülete és a műtárgyak magassága határozza meg azt, hogy mennyi a raktározás havidíja. Nem az az árképzés alapja, hogy milyen magasan található az adott polc, hanem hogy maga a műtárgy milyen magas, és az milyen magasságú polcokat igényel. A raktárakban elhelyezett műtárgy térfogatból levezetett tárolási költséget semmiképp nem befolyásolja az, hogy maga a polc milyen magasan található, az árazás alapja nem a polc padlótól mért magassága, hanem a polc feletti szabad magasság. | Az MNB cégének műtárgyaiból 620 darab egy magáncég raktárában van Kőbányán | Egyedüli ajánlattevőként a Museum Complex Kft. (MC) nyerte az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában és átmeneti kezelésében lévő műtárgyak raktározási és szállítási feladataira kiírt közbeszerzést. Az egykor állami, jelenleg Polgár Tibor tulajdonában lévő – kormányközelinek tartott – cég nem először jut komoly közpénzes megbízáshoz. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/30/az-mnb-cegenek-mutargyaibol-620-darab-egy-maganceg-raktaraban-van-kobanyan/ | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hat milliárd forint helyett már 8,4 milliárdot szánnak a moszkvai Liszt Intézet épületének felújítására – bár ebben még nem szerepelnek a műszaki átadást-átvételt felügyelő műszaki ellenőrök díjai. Az áremelkedést a háború okozta szállítási és anyagbeszerzési problémákkal, valamint az inflációval indokolták. A Külügyminisztérium azonban mindezt nem reklámozta: a szerződésmódosításról csak egy iratbetekintés során szereztünk tudomást.
„A moszkvai Liszt Intézet teljeskörű felújítása és funkcióváltása kapcsán a komplett rekonstrukciós kivitelezési munkálatok műszaki ellenőri feladatainak elvégzésére” írt ki közbeszerzési eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium szeptember végén. Hogy a kiírást ki nyeri, még nem tudni, de a költségek tovább növelik majd a 8 milliárd forintot meghaladó beruházást.
A Liszt Intézet (Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ) épülete Moszkva belvárosának egyik előkelő utcájában, a Povarszkaja utca 21. szám alatt található. A helyszín különlegessége, hogy egy korábban itt állt épületben töltötte gyermekkorának egy részét Alexander Puskin, a legismertebb orosz költő.
A Magyar Állam 1935-ben kapta meg az épületegyüttest örökös használatra, de a telek tulajdonosa az orosz állam. 1967-ig a Magyar Nagykövetség otthonaként szolgált, majd ezt követően a Kereskedelmi Képviselet működött itt, végül 1999-ben a Magyar Kulturális Intézet otthona lett. Az épület műszaki állapota azonban időközben leromlott.
A létesítmény felújítására 2018-ban írt ki közbeszerzési eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium. 2019 februárjában fel is került az ekr.gov.hu-ra az ajánlatok elbírálásának összegzése. Ebből kiderült, hogy
a megbízásra mindössze egy cég, a Mega-Logistic Zrt. jelentkezett, és nettó 5,7 milliárdos ajánlattal el is nyerte azt.
A társaságnak az eredeti kiírás szerint 365 napja volt/lett volna a kivitelezésre. Ennél többet azonban nem árult el a Külügyminisztérium: a tender eredményét és az esetleges szerződésmódosításokat ugyanis az elmúlt 4 évben – szabályellenesen – nem töltötte fel az ekr.gov.hu-ra.
Hogy megtudjunk néhány további részletet, közadatigénylést nyújtottunk be, amelyet a Külügyminisztérium iratbetekintési lehetőséggel teljesített. A tárca Medve utcai épületében nagyjából egy órán keresztül böngésztük a több száz oldalnyi dokumentációt.
Még nem készült el, viszont megdrágult
Az iratokban azt találtuk, hogy az eredeti szerződés szerint, amit 2019 márciusában írtak alá, valóban a Mega-Logistic Zrt. állhatott neki a munkáknak, amelyeket két részre osztottak. Az első ütem a tervezésről szólt nettó 404 millió forintért, majd ezután következett a második ütem, maga a kivitelezés nettó 5,3 milliárd forintért.
A részletes adatokból többek között megtudtuk azt is, hogy őrzés-védelemre 100 milliót, napidíjra 110 milliót, szállásra 262 (82 + 180) milliót, kiutazásra pedig 72 milliót szántak.
A szerződésen többször is módosítottak, legutóbb 2022 decemberében, amikor a beruházás összege 8,4 milliárd forintra nőtt.
Az indoklásban az szerepelt, hogy az orosz-ukrán háború kitörése miatt az árufuvarozás, az anyagbeszerzés és személyszállítás ellehetetlenült, majd ezt tetézte az infláció. Az utóbbiból adódó többletköltség fedezésére 2,7 milliárdos keretösszeget határozott meg a Külügyminisztérium, a projekt befejezésének határidejét pedig 2023. december 15-re tették át (a végszámlát 2024.09.30-ig kell leadni).
A dokumentumok között továbbá felbukkant egy másik szerződés is, amit az Óbuda Újlak Zrt. – 3E International Mérnök Konzorciummal kötöttek 2019 március 20-án szakági műszaki ellenőri feladatok ellátására.
A mostani (24 hónapra szóló) kiírás is hasonló feladatokról szól: kapcsolattartás a hazai és nemzetközi tanácsadókkal, szakértőkkel, költségbecslés és költségkövetés, tervfelügyelet, műszaki ellenőri közreműködés a létesítmény megvalósításában, az elkészült létesítmény átadás-átvételi eljárásának lefolytatása, koordinálása, közreműködés a használatbavételi hatósági eljárásban és így tovább.
Jóban vannak a kormányokkal
A kivitelezést végző Mega-Logistic Zrt.-ről már korábban is írtunk. Ahogy arról lapunk 2013-ban beszámolt, a vállalkozás a Lóki család tulajdonában áll, közülük Lóki Gézát korábban okirat-hamisításért elítélték.
A cég viszont több külföldi megbízást is kapott: 2011 decemberében a külügyi tárca öt céggel szerződött a külképviseletek felújítására 1,2 milliárd forint értékben, köztük a Mega-Logistic Zrt.-vel. De 3,8 milliárd forintért ők újíthatták fel az új washingtoni magyar nagykövetség épületét is. Emellett 2019-ben döntöttek arról is, hogy a Mega-Logistic Zrt. végezheti tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását.
A cégnek azonban nem csak a Fidesz-kormányok alatt ment jól: 2005 és 2010 között a Honvédelmi Minisztérium udvari beszállítójává lépett elő, évi 4-5 milliárd forintos megrendelést kapott a HM EI Zrt.-től, 2008-ban pedig a Magyar Villamos Művek is üzletelt a Mega-Logistickal.
A zrt. az elmúlt években is jól állt közpénzes megbízásokkal, és amúgy is jól fut a szekere. A 713 fős társaság éves forgalma ugyanis az elmúlt öt évben megduplázódott: 2018-ban 11, tavaly pedig már 22 milliárd forint volt az éves árbevételük. Az adózott eredményük 376 millióról 2,3 milliárd forintra nőtt. | Hat helyett már 8,4 milliárd forintért építkezik Moszkvában a magyar állam | Hat milliárd forint helyett már 8,4 milliárdot szánnak a moszkvai Liszt Intézet épületének felújítására – bár ebben még nem szerepelnek a műszaki átadást-átvételt felügyelő műszaki ellenőrök díjai. Az áremelkedést a háború okozta szállítási és anyagbeszerzési problémákkal, valamint az inflációval indokolták. A Külügyminisztérium azonban mindezt nem reklámozta: a szerződésmódosításról csak egy iratbetekintés során szereztünk tudomást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/30/hat-helyett-mar-84-milliard-forintert-epitkezik-moszkvaban-a-magyar-allam/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk.
Új sorozatunkban már a kiírás pillanatában megpróbáljuk elcsípni a gyanús vagy irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Ezek a tenderek nem törvénysértőek, de gyakran olyan feltételeket szabnak a pályázóknak, amelyeknek csak nagyon kevesen vagy akár csak egy adott cég tud megfelelni. Ilyen típusú kiírásból mutatunk be most négyet.
Körösszegapáti önkormányzata nagyjából egy időben kiírt két, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárást. Az egyik a polgármesteri hivatal energetikai-, a másik a piac infrastrukturális- és eszközfejlesztése. A két eljárás azért érdemel figyelmet, mert mindkettőben három olyan feltételt írt elő az önkormányzat, amelynek valószínűleg kevés környékbeli építőipari cég tud megfelelni.
A közbeszerzési hirdetményben ugyanis a kiíró megköveteli a nyertestől, hogy rendelkezzen ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványokkal. Ezeknek a tanúsítványoknak az előírása ugyan nem minősül jogsértőnek, de mindhárom tanúsítvány együttes meglétét valószínűleg nagyon kevés olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozás tudja teljesíteni, amelyek egyébként alkalmasak lennének a munka elvégzésére.
Ezek közül különösen az ISO 45001-es tanúsítvány ritka a kisebb értékű közbeszerzési eljárások esetében.
Az ISO 45001 egy minősített munkahelyi és egészségvédelmi irányítási rendszert takar.
Érdekesség, hogy a környékbeli kiírásokban feltűnően gyakran jelenik meg ez a komplex feltétel azokban a kiírásokban, amelyekben a Tömb 2002 Kft. és a Korona-Humán Kft. kerül ki győztesen. (A két cég tulajdonosi köre egyébként megegyezik.) A Tömb 2002 gyanús győzelmeiről éppen a napokban írtunk.
Meglepő részletesség
A Budapest Brand Nonprofit Zrt. közterületi rendezvény őrzés-védelmi szolgáltatásra írt ki eljárást: a cég a Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keres vállalkozót egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. A hirdetmény érdekességét a referenciafeltétel adja, amelyet a kiíró meglepő részletességgel határozott meg. Olyan céget keresnek, amely rendelkezik legalább egy olyan rendezvényszervezési és rendezvénybiztosítási referenciával, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a biztosított rendezvény naponta összesen 10 ezer főt meghaladó látogatottságú,
a rendezvény egybefüggően legalább 14 nap időtartamú,
a rendezvény során szabadtéri kiskereskedelmi árusítás történt, vendéglátóhelyek működtek és közönség számára színpadi művészeti előadásra is sor került
és mindezt legalább 7 fő őrző-védő személyzet látta el.
Ha egy kiíró valóban olyan cégeket keres, amely teljes bizonyossággal alkalmas a teljesítésre, akkor indokolt lehet a fenti feltételek előírása. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem lett volna-e indokolt a verseny szélesítése érdekében kevésbé szigorú feltételeket alkalmazni.
A Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keresnek vállalkozót
Külön említést érdemel, hogy ugyanebben a tárgyban, ugyanezekkel a feltételekkel tavaly is kiírták ezt a közbeszerzést. A 40 millió forintos keretmegállapodásról szóló eljárás először eredménytelen lett, mert csak egy ajánlat érkezett az In-Kal Security Events Kft.-től. Nemsokára nekifutottak újra, immár 60 millió forintos keretösszegért. Ez az eljárás már sikeres lett, annak ellenére, hogy ezúttal is csak egy cég adott be ajánlatot. Ez ismét az In-Kal Security Kft. volt, amely el is nyerte a megbízást.
Az ördög a jegyértékesítésben rejlik
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat „recepciós-információs szolgáltatások ellátása/2024” címmel tett közzé felhívást. A Tóth József (ellenzéki összefogás) vezette kerület a tulajdonában lévő kulturális létesítmények recepcióin információs szolgáltatások ellátására, valamint eseti jelleggel ruhatárosi tevékenység és teremberendezési feladatok elvégzésére keres vállalkozót.
Ez a feladat nem tűnik első látásra túl bonyolultnak, gyakorlatilag recepciósokat és ruhatárosokat kell biztosítania a nyertesnek. A kiíró ugyanakkor a következő szakember meglétét kéri indulási feltételként a pályázóktól: „legalább 1 fő érettségizett, pénzügyi és / vagy számviteli ismeretekkel rendelkező szakember,
aki egyúttal legalább 12 hónap szakmai gyakorlattal bír InterTicket vagy azzal egyenértékű jegyértékesítési rendszer használatában.
Ajánlatkérő pénzügyi és/vagy számviteli ismeretek tekintetében elfogad bármely iskolarendszerű képzés vagy felnőttképzés keretében megszerzett szaktudást, vagy pénzügyi és/vagy számviteli ismereteket igénylő munkakörben megszerzett, legalább 6 hónapos szakmai gyakorlatot. Ajánlatkérő a jegyértékesítési rendszerre vonatkozó gyakorlat alatt havi átlag legalább 5 alkalommal történő rendszerhasználatot ért.”
A recepciós feladatok ellátására jellemzően vagyonvédelmi cégek szoktak jelentkezni, akik ugyanakkor nem valószínű, hogy rendelkeznek olyan alkalmazottal, akinek Interticket jegyértékesítési tapasztalata van. Felvetődik továbbá a kérdés, hogy valóban olyan bonyolult ez a jegyértékesítő rendszer, hogy azt nem lehet egy egyszerű oktatással megoldani, és 12 hónapos tapasztalat illetve pénzügyi/számviteli ismeret szükséges hozzá?
Ennek a kiírásnak is van előzménye 2022-ből, ahol nagy verseny nem volt. Összesen két ajánlat érkezett, és az egyik cég (a Mentor West Hungary Zrt.) kizárását követően a Jánosik és Társai Kft. nyerte meg a közbeszerzést. A Jánosik és Társairól 2021-ben írtuk meg, hogy büntetőjogi intézkedés alatt áll, de ameddig az ügyben nem születik jogerős elmarasztaló határozat, a cég pályázhat közpénzes megbízásokra is. | Ezeknél a tendereknél sem számítunk túl nagy versenyre – Budapest is érintett | Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/10/31/ezeknel-a-tendereknel-sem-szamitunk-tul-nagy-versenyre-budapest-is-erintett/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet.
Csehországban 1999-ben, Romániában 2001-ben, Lengyelországban pedig 2002-ben vezették be az információszabadságról szóló törvényt. Szlovákiában ugyanerre 2000-ben került sor, Mikuláš Dzurinda első kormánya idején, aki a korábbi autokrata vezető, Vladimír Mečiar helyébe lépett, azzal a céllal, hogy a Szlovák Köztársaságot az euroatlanti integráció felé terelje. A törvényt az átláthatósági reformok részeként fogadták el, világszerte az egyik legjobb információszabadságról szóló törvénynek számított.
Azóta számos kísérlet történt a törvény erejének gyengítésére. Növelni akarták például a kivételek számát, azaz azokat az eseteket, amelyekben az állampolgárok nem kérhetnek tájékoztatást az állami szervek által hozott döntésekről vagy állami és önkormányzati szervek által létrehozott vállalatokra vonatkozó információkról. Szerencsére azonban nem jártak sikerrel, főként a civilek ellenállása miatt.
A jelenlegi magyarországi információszabadságról szóló törvényt 2011-ben fogadták el. Tavaly azonban több ponton módosították, némileg könnyítve a közérdekű információk megszerzését. A törvény módosítása része volt annak a folyamatnak, amelynek során a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodásra jut Magyarország befagyasztott uniós pénzeivel kapcsolatban.
A módosítások között szerepelt a bírósági eljárások lerövidítése, valamint az adatgazdák azon lehetőségeinek korlátozása, hogy költségtérítést kérjenek az adatszolgáltatásért, és a lehetséges összegek csökkentése is.
Minden országban kivételt képeznek az információszabadságról szóló törvény alól a minősített, illetve a nemzetbiztonsággal vagy honvédelemmel kapcsolatos információk. Szintén mentesülnek az üzleti titkok és a magánszemélyek magánéletével kapcsolatos adatok.
A közintézmények azonban gyakran használják az európai adatvédelmi törvényt (GDPR) ürügyként arra, hogy ne adjanak ki információt, annak ellenére, hogy az közérdekű lenne. Romániában például a közintézmények gyakran megtagadják a hozzáférést dokumentumokhoz, arra hivatkozva, hogy az személyes adatokat tartalmaz. Jogilag azonban a személyes adatokkal kapcsolatos információk közérdekűek lehetnek, ha azok befolyásolják valamely közfeladat ellátását.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti kérelmekre adott válaszadási határidők igen eltérőek. Szlovákiában ez 8 munkanap, amely 15 munkanapra meghosszabbítható. Csehországban 15 napos határidővel kell számolni, ami bizonyos esetekben további tíz nappal meghosszabbítható. Romániában a hatóságok és intézmények kötelesek tíz napon belül, vagy adott esetben a kérelem nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 30 napon belül válaszolni. Lengyelországban a kérelmeket „indokolatlan késedelem nélkül”, legkésőbb a benyújtástól számított 14 napon belül kell feldolgozni. Ha ez nem történik meg, közölni kell a késedelem okait és azt az időpontot, ameddig az információt az adott intézmény rendelkezésre bocsátja. Ez legfeljebb két hónap lehet.
Magyarországon a közérdekű adatigénylések válaszadási határideje 15 nap, amely további 15 nappal meghosszabbítható. A koronavírus járvány idején a válaszadási határidő nőtt, az állami szerveknek 45 napjuk volt megválaszolni az adatigényléseket, amit egy alkalommal további 45 nappal lehetett hosszabbítani. Ez 2020. novembertől 2022 december végéig volt érvényben, így a közérdekű információk megszerzése rémálommá vált. A határidő meghosszabbítása elméletileg csak akkor lehetséges, ha nagy mennyiségű adatról van szó, vagy a kérés teljesítése jelentős erőfeszítéseket igényel az adatgazda részéről. Sok esetben azonban az volt a tapasztalat, hogy a közérdekű adatigénylések megválaszolását gyakran valódi ok nélkül késleltették.
Ez tehát az elmélet. De mi a helyzet a valóságban? A kelet-közép-európai újságírók többsége ütközött már problémákba a közérdekű információk megszerzésekor.
Változatos módszerekkel trükköznek a kormányok
Szlovákiában legtöbbször olyan problémák merültek fel, amelyek személyes információkat vagy államtitkokat érintettek, illetve olyan ügyekben, amelyekben a rendőrség nyomoz. A közérdekű adatigényléseket néha a szellemi tulajdon védelmére hivatkozva is elutasítják.
Csehországban a törvény betartatása nehézkes, elsősorban azért, mert a hatóság, amelynek felügyelnie kellene, vonakodik ezt megtenni. Mindez azt jelenti, hogy néha csak bírósági úton lehet rávenni egy-egy intézményt az adatok kiadására. A pereskedés pedig akár több évig is elhúzódhat.
A közelmúltban két olyan eset is volt, amikor újságírók sikerrel jártak az állami szervek által eltitkolni igyekezett közérdekű adatok megszerzésében; az egyik a COVID-adatokhoz, a másik pedig a rendőrségi bűnügyi adatbázisokhoz kötődött. 2023 januárjában a lengyel Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a Nemzeti Egészségügyi Információs Rendszer köteles statisztikákat szolgáltatni a nyilvánosság számára a koronavírus fertőzésben elhunytak számáról. A bíróság megjegyezte, hogy általános szabályként az információkat ki kell adni, kivéve, ha súlyos okok szólnak a kérelem elutasítása mellett, ám ezt egyértelműen meg kell indokolni.
2016-ban a rendőrség közel 26 millió cseh koronát (nagyjából 405 millió forintot) kért egy adatújságírótól bűnözéssel kapcsolatos adatok kiadásáért.Az Alkotmánybíróság 2021 júniusában úgy döntött, hogy egy ilyen összeg gyakorlatilag lehetetlenné tenné az információkhoz való hozzáférést. „A kötelezettnek olyan lehetőségeket kell keresnie, amelyekkel maximálisan eleget tehet a benyújtott kérésnek, és nem olyan okokat, amelyekkel megakadályozhatja annak teljesítését” – írta a határozatban az egyik bíró.
A legutóbbi GRECO (az Európa Tanács által létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoportja) jelentés szerint a romániai törvényekkel az a legnagyobb probléma, hogy a közérdekű információkat a törvényi előírások ellenére sem teszik elérhetővé az interneten.
Romániában a Context.ro számolt be arról, hogy a román külügyminisztérium megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy a kormány használ-e kémprogramokat. A minisztériumot azzal bízták meg, hogy gyűjtse össze a válaszokat arra a kérdéslistára, amelyet az Európai Parlament kémszoftverek európai használatát vizsgáló bizottsága küldött ki. Románia, más államokhoz hasonlóan, megtagadta az együttműködést, és nem válaszolt arra, hogy használt-e kémszoftvereket saját állampolgárai ellen. A Context.ro közérdekű adatigénylést nyújtott be az eredményekért. A minisztérium megtagadta a válaszadást, Bukaresti Törvényszék pedig később szintén a kormány javára döntött.
A Context.ro azonban hosszas pereskedés után az egészségügyi minisztériumtól megszerzett egy sor, korábban nem nyilvános adatot. A vizsgálatból kiderül, hogy a romániai kórházak intenzív osztályain az elektromos vezetékek fele elavult. Egyes esetekben a hibás vezetékek vagy az elavult elektromos hálózatok okozták azokat a tűzeseteket, amelyek több mint 40 román állampolgár halálához vezettek az elmúlt évtizedben. Az Egészségügyi Minisztérium nem volt hajlandó jelentést tenni az intenzív osztályok elektromos vezetékeinek állapotáról. A Context.ro pert indított, és 532 napig tartó jogi csatározás után megkapta a dokumentumokat. A kapott adatokból a lap egy online adatbázist készített, amely minden romániai kórház intenzív osztályának állapotáról közöl információkat.
Magyarországon az Átlátszó több mint hét hónapja hiába próbálja kideríteni az illetékes hatóságoktól, hogy az elmúlt években hányszor fordult elő hulladéktűz Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést, annak ellenére, hogy egy nyilvános eseménynaptár található a saját honlapjukon, amely tartalmazza az összes tűzesetet. Az adatbázisban azonban nehéz keresni, ezért külön fájlban kértük az adatokat – hiába.
Időközben kiderült, hogy a Belügyminisztérium egy nagyon hasonló adatállományt kért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, és meg is kapták azt. Az Átlátszó mindkét intézménytől megpróbálta megszerezni ezt az adathalmazt: a minisztérium azt állította, hogy nem ők a tulajdonosai az adatoknak, így nem adhatják ki, a főigazgatóság pedig ismét azt állította, hogy „nem gyűjtenek ilyen adatokat”. Végül egy olvasó segítségével sikerült összeszedni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyilvános online eseménynaptárában elérhető információkat.
Az Átlátszó a Samsung gödi akkumulátorgyár területén 2018 óta végzett felszín alatti talajvízvizsgálatokról is megpróbált adatokat szerezni. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban semmilyen vizsgálati adatot nem küldött el, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, ám a NAIH-vizsgálat sem járt eredménnyel.
Mindezek miatt tavaly nyáron pert indítottunk a vízmonitoring adatokért, amelyet idén év elején nyertünk meg. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
Néha a magyar állami szervek más trükköket is bevetnek: elküldik ugyan az újságíróknak az adatokat, de használhatatlan formában. A pandémia idején, 2022 májusában azt szerettük volna megtudni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy a naponta regisztrált koronavírus-fertőzéses esetek közül hányan kaptak védőoltást, és milyen típusú vakcinával oltották be őket. A hivatal 90 nap elteltével az adatokat táblázat helyett egy pdf-fájl formájában, ömlesztve kaptuk meg, a küldött ábrából pedig pont a lényeg nem derül ki.
Miután cikket írtunk a használhatatlan adatokról, annyit sikerült elérnünk, hogy színesben is elküldték a diagramot.
Lengyelország közintézményei is megtanulták, hogy a törvény kiskapuit kihasználva hogyan késleltessék vagy tagadják meg a közérdekű információk kiadását. Ennek egyik módja, hogy felszólítják a kérelmezőt, hogy bizonyítsa, hogy különösen fontos közérdekről van szó a kért információ esetében. A Frontstory.pl adatigénylését például ilyen ürüggyel utasította el az állami erdészet.
Ha megtagadják a közérdekű adatok kiadását, az igénylőnek jogában áll pert indítani. Ez azonban egy hosszadalmas eljárás, több hónapig vagy akár évekig is eltarthat, ráadásul kimenetele a bíróságok ítélkezési gyakorlatától függ.
A Watchdog Poland Association, amely a közérdekű információkhoz fűződő jogok területére szakosodott, arról számol be, hogy a közérdekű információk kiadásának megtagadásával leggyakrabban az állami tulajdonú vállalatok és alapítványaik esetében találkoznak. Az állami tulajdonú vállalatok és alapítványaik gyakran utasítják el például a marketingkiadásaira vonatkozó adatigénylések megválaszolását. Egy közelmúltbeli példa erre II. János Pál pápára való megemlékezés volt a lengyel állami vasút vonatain. A kalauzok és a vonatvezetők sárga és fehér kitűzőt tűztek a zakójukra, és a PKP Intercity jelvényét a pápai zászlóra cserélték. A legnagyobb érdeklődést azonban az váltotta ki, hogy az utasok között süteményeket osztogattak. Ezek gyártójáról, összetételéről és allergénjeiről, valamint tárolási feltételeiről azonban nem volt nyilvánosan elérhető információ.
Azt sem lehetett tudni, hogy pontosan mennyibe került a sütemények beszerzése. Ráadásul az akció része volt annak a heves közéleti vitának, amely II. János Pál pápa tevékenységéről szóló televíziós műsor sugárzása után kezdődött. Az állami vállalatok felett politikai felügyeletet gyakorló kormánypárt képviselői nyilvánosan bírálták a riport hangvételét.
Az állami vállalatot irányító alapítvány erre úgy reagált, hogy „a PKP Csoport Alapítvány nem köteles nyilvánosságra hozni az ilyen projektek működési részleteiről szóló információkat, amelyek többek között a más szervezetekkel való együttműködés költségeivel kapcsolatosak, ami abból adódik, hogy a az alapítvány nem olyan szervezet, amely köteles nyilvános információkat hozzáférhetővé tenni.”
Árulkodó példa, hogy Jan Kunert lengyel újságírónak több mint három év alatt sikerült megszereznie a Lengyel Nemzeti Alapítvány (Polish National Foundation, PFN) szerződéseit. Az alapítványt 2016-ban hozták létre, azzal a céllal, hogy Lengyelországot népszerűsítse a világban, működéséért pedig állami tulajdonú cégek felelnek. Éves költségvetése működésének kezdetén 100 millió zloty (körülbelül 8,5 milliárd forint) volt. Később elérte a félmilliárd zlotyt, ami közel 43 milliárd forintnak felel meg.
Az újságíró mindezek miatt 2017-ben panaszt nyújtott be a tartományi közigazgatási bírósághoz. A bíróság 2018-ban az újságírónak adott igazat. A Lengyel Nemzeti Alapítvány fellebbezett a döntés ellen a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon, ami 2021-ben helybenhagyta a korábbi döntést. A Lengyel Nemzeti Alapítvány úgy vélte, hogy a vállalati titoktartás nem teszi lehetővé a megkötött szerződésekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát. Az ítélet szóbeli indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy „nem lehet azt mondani, hogy az alapítvány rendelkezésére álló pénzeszközök az államháztartási törvény értelmében közpénzek, de ennek ellenére feltételezhető, hogy közvagyont kezel és közfeladatokat lát el”. | Nincs egyszerű dolga a kelet-közép-európai újságíróknak, ha közérdekű adatokhoz akarnak hozzáférni | A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/11/02/nincs-egyszer-dolga-a-kelet-kozep-europai-ujsagiroknak-ha-kozerdeku-adatokhoz-akarnak-hozzaferni/ | 2023-11-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.
A tavaly áprilisi országgyűlési választást előtti hónapokban számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival. Tavaly februárban zajlott le az ajánlásgyűjtés a 106 egyéni választókerületben. A jelöléshez legalább 500, a választókerületben lakó választópolgár érvényes ajánlása volt szükséges, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem mindenkinek sikerült szabályosan megszereznie azokat. Az esetek egy része a rendőrséghez is eljutott, több tucat bejelentést kaptak. Utánajártunk, hogy állnak ezek az ügyek jelenleg.
Tavaly márciusi cikkünkben több érintett is beszámolt az Átlátszónak is arról, hogy tudtukon kívül került fel a nevük és adataik az ajánlásgyűjtő ívre.
Tavaly nyáron a rendőrségtől, valamint a 106 helyi választási irodától is kértünk tájékoztatást, hogy megtudjuk, hány esetben fordultak a rendőrséghez, és mely pártok ajánlásaival kapcsolatban merült fel probléma. A választási irodák összesen 44 esetről számoltak be, azaz ennyi ügyben tettek feljelentést, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok. Leggyakrabban a Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Megoldás Mozgalom jelöltjei követték. A beérkező válaszokat infografikákon ábrázoltuk cikkünkben.
2022 végén pedig megkérdeztük a rendőrséget, hogy állnak a hamis választási ajánlások miatt indult büntetőeljárások. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mindössze 7 vádemelésre került sor.
Az eljárások ötöde még folyamatban van
Idén október elején újra megkerestük a rendőrséget, hogy a választási ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekről érdeklődjünk. Az Országos Rendőr-főkapitányság friss, október eleji adatai alapján a büntetőeljárások egy részét közel két évvel a választási ajánlásgyűjtés után sem zárták le.
Az ORFK Átlátszónak küldött válaszában kiemelte:
„a nyomozó hatóságok 73 ügyet minősítettek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. §-ba ütköző választás rendje elleni bűncselekménynek, melyből 19 ügy jelenleg is folyamatban van, 13 esetben elutasították a feljelentést, 3 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 15 esetben az eljárást megszüntették, 1 ügyet áthelyeztek az ügyészségre hatáskör hiánya miatt, 22 ügyet pedig vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.”
A Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználása bűncselekménynek 57 ügyet minősített a rendőrség. Ebből 8 jelenleg is folyamatban van, 21 nyomozást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 13 esetben megszüntették az eljárást.
15 ügyet vádemelési javaslattal küldtek meg az ügyészség részére.
Legkevésbé sikeresek a Btk. 219. § szerinti személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárások voltak: mindössze 5 ilyen ügy került a rendőrséghez, ebből négyet megszüntettek, egy feljelentést pedig elutasított a hatóság.
Az adatok alapján elmondható, hogy az ajánlásgyűjtés során tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos ügyek 27,41 százaléka végződött vádemelési javaslattal.
Az esetek 23,7 százalékában a rendőrség megszüntette az eljárást- ez többek között akkor történik, ha például a nyomozóhatóság arra jut, hogy nem történt bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg annak elkövetése. A feljelentések 17,8 százaléka zárult az eljárás felfüggesztésével ismeretlen tettes miatt. Az esetek tizedében a rendőrség a feljelentés elutasítása mellett döntött. Erre például akkor kerülhet sor, ha hiányzik a bűncselekmény gyanúja vagy éppen a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták.
Az ügyek ötöde még folyamatban van, azaz nem zárták le a nyomozást.
Leghatékonyabban a választás rendje elleni bűncselekmények esetében nyomozott a rendőrség, ebben az esetben minden harmadik feljelentés vádemeléssel végződött. Ugyanez az arány a hamis magánokirat felhasználásánál 26 százalék. A rendőrség tájékoztatása szerint személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt indított feljelentések esetében nem történt vádemelési javaslat.
Korábban több volt a visszaélés
A visszaéléseknek többféle módja is előfordul: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordul olyan is, hogy elhunytak adatai szerepelnek az íveken.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A választási törvény 2011-es módosítása óta mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk.
Hamis ajánlásokkal a korábbi országgyűlési választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.
A 111 eljárás közül fél évvel a választások után hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor az ORFK akkori tájékoztatása szerint.
Címlapkép: Az ellenzéki összefogás ajánlásgyűjtése az országgyűlési választás előtt, februárban. Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter. | A hamis választási ajánlásokkal összefüggő bűncselekmények alig több mint negyede zárult vádemeléssel | Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/11/03/a-hamis-valasztasi-ajanlasokkal-osszefuggo-buncselekmenyek-alig-tobb-mint-negyede-zarult-vademelessel/ | 2023-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára.
Tizenegy hazai civil szervezet tagjai döntöttek úgy, hogy országos szövetségbe tömörülve kívánnak fellépni a magyar kormány túlzónak és veszélyesnek ítélt akkumulátor-ipari tervei ellen. A szövetség létrehozását október 26-án, egy demonstráció keretében jelentették be. A dátum nem véletlen: ekkor zajlott ugyanis az a szakmai konferencia, melyen kizárólag a kormány és az akkumulátor-gyártó cégek képviselői vettek részt.
Idén harmadik alkalommal rendezték meg Budapesten a Magyar Akkumulátor Nap (Hungarian Battery Day) nevű nemzetközi szakmai konferenciát. Az október 26-i eseményt a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) szervezte az iparág képviselői számára azzal a céllal, hogy azon a résztvevők egyeztessék stratégiai céljaikat. Az eseménynek helyt adó Hotel Marriott előtt, a rendezvénnyel egy időben több szervezet tiltakozott a kormány akkumulátor-ipari törekvései ellen.
A Magyarországon egyre szaporodó akkumulátor-gyárak miatt számos településen indult tiltakozás – az Átlátszó is több cikkben számolt be az új üzemek építése vagy a meglévők bővítése miatti lakossági ellenállásról, köztük a gödi, debreceni, mikepércsi és fóti tiltakozásokról. Az egyes települések civil szervezetei most úgy döntöttek, országos szövetségbe tömörülve fogják közös érdekeiket képviselni a magyar kormány túlzónak és ártalmasnak ítélt akku-iparosítási tervei ellen.
Az október 26-i „NERzetgazdasági érdekek, ALKUipari stratégia?!” címmel tartott demonstráción a civilek bejelentették: egy ernyőszervezetet hoztak létre Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség (AKÁRTEIS) néven.
„Szeretnénk a szeme, füle és hangja lenni azoknak a tömegeknek, akiknek jogait sértik a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalmi tervei. Azokat képviseljük, akik most becsapva, megsértve és kiszolgáltatva érzik magukat az őket és családjukat fenyegető veszélyes üzemek miatt, és úgy gondolják, véleményüket és aggályaikat rendre félresöprik homályos gazdasági érdekekre és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva” – mondta el T. Szaszkó Andrea, a szövetség koordinátora, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke.
A rendezvényen bemutatkoztak a szövetséget létrehozó civil szervezetek, melyek Alsózsolca, Ács, Fót, Göd, Győr, Debrecen, Komárom, Mikepércs, Nyíregyháza, Pécs és Tata településekről érkeztek. „Az állampolgárok Magyarország minden pontján érthető módon ragaszkodnak az egészséges és biztonságos környezethez való jogukhoz és a körülöttük lévő ökológiai rendszerek hatékony védelméhez. Mert ezek alapvető alkotmányos jogaink, ahogy az is, hogy megismerhessünk minden olyan tervet, tényt és körülményt, amelyek befolyással vannak ezen elemi jogainkra” – hangzott el a bemutatkozás során.
A civilek követelik:
a jelenleg üzemelő gyárakban, feldolgozó üzemekben és raktárakban a katasztrófavédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartását,
az egyes üzemekben évek óta tartó zajszennyezés azonnali befejezését, a zajos üzemrészek működésének felfüggesztését,
a beruházások területén nyilvános és civilek által kontrollált levegő-, talajvíz- és zajmonitoring rendszer létrehozását,
a lakossági riasztó-rendszer valamennyi érintett gyár hatásterületeire történő teljes kiépítését,
a különleges gazdasági övezetek megszüntetését,
a további iparosítási tervek nyilvánosságra hozatalát, társadalmi párbeszédet az akkumulátor-ipari fejlesztések ügyében,
a gyárak egy kilométeres körzetében élő lakosok számára kompenzációt életminőségük romlásért és ingatlanjaik értékvesztéséért,
az akkumulátor stratégiához ígért környezetvédelmi stratégia kidolgozását, a környezetvédelmi szabályok szigorítását,
valódi szankciókat a komolytalan, alacsony összegű bírságok helyett,
a támogatások átcsoportosítását: a külföldi szennyező multi-cégek helyett a magyar egészségügy, oktatás, infrastruktúra állami támogatását.
A szövetség képviseletében T. Szaszkó Andrea elmondta: nemcsak a közös demonstrációk és petíciók eszközével kívánnak élni. Az egyes helyi szervezetek már jelenleg is több peres eljárást folytatnak a hazai akku-ipari beruházások engedélyezési és működési jogsértései miatt – a jövőben a jogorvoslati eljárásokat országos szintre kívánják emelni és nemzetközi fórumokat is megkeresnek.
Az esemény végén a résztvevők egy kis jelenettel is demonstrálták a magyarországi üzemek súlyos egészségkárosító és környezet-veszélyeztető működésének hatásait, miközben részleteket olvastak fel a hazai akku-gyárak és feldolgozók szabálysértési bírságaiból.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa; Videó, fotók: Balogh Dénes | Szövetségbe tömörültek az akkumulátor-ipar által károsult települések | Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/11/03/szovetsegbe-tomorultek-az-akkumulator-ipar-altal-karosult-telepulesek/ | 2023-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát.
„Több száz felháborodott gazda gyűlt össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett tüntetésen az ukrán határon! A záhonyi határállomásra az ország összes vármegyéjéből érkezett termelőkkel közösen nyílt levelet fogalmazunk meg, amelyet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének fogunk eljuttatni. Brüsszel ugyanis pénteki döntésével elárulta és magára hagyta a kelet-európai gazdákat. Ha az EU nem zárja le a határokat, akkor a gazdák fogják azt megtenni – de ez esetben nem lesz hazánkon átmenő gabonaforgalom sem!” – a harcos hangú közleményt szeptember 17-én tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A kamara nem először szólalt fel az ukrán gabona ellen, februárban „Silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabona árasztja el a piacot! A zöld szervezetek most is hallassák a hangjukat!” címmel adtak ki közleményt. Ebben azt írták, hogy „A hibás brüsszeli döntések hatalmas mennyiségben szabadították rá Ukrajna szomszédjaira a silány minőségű, kétes eredetű ukrán gabonát, ami ellehetetleníti a magyar gazdákat is. Míg az uniós gazdálkodók szigorú előírások szerint – jelentős plusz költségekkel – kell termeljenek, a beáramló import minősége erősen kétes, akár egészségre is veszélyes lehet.”
Harcias kamara és kormány
Áprilisban annak örültek, hogy a kormány látszólag megtiltotta az importot: „A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabonára és olajos magvakra, valamint más mezőgazdasági termékekre bevezetett átmeneti importtilalmat.”
A tilalmi bejelentést április 15-én Nagy István agrárminiszter tette, az akkori közlemény szerint „A kormány elkötelezett a magyar gazdatársadalom érdekeinek képviselete mellett, éppen ezért érdemi uniós intézkedések hiányában Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását”. Egészen 2023. június 30-ig.
Több cikkben is foglalkoztunk már az Ukrajnából származó gabonával. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) kapott adatok alapján májusban megírtuk, hogy az első negyedévig több mint 67-szer annyi gabona érkezett a háború sújtotta országból, mint 2022-ben. Valamint arról is beszámoltunk, hogy a vizsgált minták mintegy negyedében mutattak ki vegyszermaradványt a hatóság munkatársai, de ezek egy kivételével nem lépték túl a megengedett határértéket. Vagyis a NAK állításait az ukrán gabona szennyezettségéről a NÉBIH cáfolta.
A tiltás ellenére is jött a gabona
Azonban a kormányzati importtilalom ellenére május 10. után is érkezett hazánkba gabona Ukrajnából – akkor megírtuk, hogy a NÉBIH közlése alapján közel 40 ezer tonnát vizsgáltak június elejéig, az agrártárca viszont néma maradt az ügyben.
Újabb közadatigénylésünk pedig azt mutatja, a magyar kormány tilalma mit sem ér:
idén júniusban minden eddiginél több, mintegy 135 ezer tonna Ukrajnából érkezett gabonát vizsgált a NÉBIH.
Meglepetés: sem növényvédőszer-maradékot, sem mikotoxint, sem GMO-szennyezést nem talált benne a hatóság. Júliusra, augusztusra, szeptemberre nem közölt adatot a NÉBIH.
Csak összehasonlításképp: 2023-ban március 17-ig 67 887 tonna gabonát vizsgált a hatóság (eddig kaptunk adatot a NÉBIH-től), a tiltás utáni időszakban 175 ezer tonnát, vagyis két és félszer többet.
A NÉBIH adatai alapján az agrárkamara szeptemberi tüntetésének idején már nem érkezett hazánkba ukrán gabona, vagyis több hónapja nem a háború sújtotta ország terménye nyomasztotta a magyar gazdákat.
Raskó György agrárközgazdász korábban azt mondta, „az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban.” Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de „rosszul spekuláltak”, amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte.
Az Eurostat mezőgazdasági árai szerint a 2023. április 10-i héten Magyarországon a takarmánykukorica tonnánkénti ára 237 euró volt. Bulgáriában ugyanekkor 230, Lengyelországban 247, Romániában 243 euró. Augusztusra a hazai ár 182 euróra csökkent, a bolgár 207 euró lett, a lengyel 219, míg a román ár 190 euró/tonna lett.
Vagyis hazánkban nem éri meg eladni a takarmánykukoricát, így ezért sem érkezik ide ukrán gabona – a piac megoldotta a problémát, amiről a kormány csak beszélt. Az Átlátszónak termelők és felvásárlók azt mondták, hogy sok helyen az 50-60 ezer forintos tonnánkénti árat is nehéz elérni, ami 150 eurós árat jelent.
A NAK és a NÉBIH sem válaszolt
A tiltás ellenére érkező gabonadömping miatt kérdéseket küldtünk az agrárkamarának. Azt kérdeztük október közepén, hogy:
hogyan érkezhetett a tilalom alatt ukrán gabona Magyarországra?
amikor ezeket az adatokat nyilvánossá tettük, önök milyen lépéseket tettek azért, hogy ne érkezhessen a tilalom alatt újabb gabonaszállítmány?
az önök ismeretei szerint mennyi ukrán gabona érkezett Magyarországra?
az Unióba belépő, harmadik országbeli gabonaszállítmányokat kötelező-e ellenőriztetni, ha igen, kivel?
Nagy István az áprilisi bejelentésben azt is közölte, hogy „a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart”, tettek-e lépéseket ennek meghosszabbítására?
kaptak-e kompenzációt a magyar gazdák, ha igen, mennyit és mikor?
önök azt is írták, „Az Európai Unióba korlátlan mennyiségben érkező termékek nemcsak az uniós termelés jövőjét, így hosszú távon Európa önellátó-képességét veszélyeztetik, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is aggályosak.” Milyen élelmiszer-biztonsági kockázatokat találtak? Az idei évben találtak-e kockázatos élelmiszert?
Kérdéseinkre a NAK nem válaszolt. Ahogy a NÉBIH sem, amitől az iránt érdeklődtünk, hogyan érkezik hazánkba harmadik országból gabona, azt ki és hogyan ellenőrzi, mezőgazdasági alapanyagot (gabonát, takarmányt) bármiféle hatósági ellenőrzés nélkül lehet-e Magyarország és az Európai Unió területére beléptetni. Választ ezekre a kérdésekre sem kaptunk, pedig a NÉBIH-nek tudnia kell, hiszen uniós kötelezettségről beszélünk, ahogy ez a hatóság honlapján is olvasható.
Ha az Eurostat statisztikáit nézzük, akkor 2023-ban mintegy 742 ezer tonna gabonát importál Magyarország Ukrajnából, és 2022-ben ez 1,3 millió tonna volt. A háború előtt, 2021-ben mindössze 21 ezer tonna ukrán gabona érkezett hazánkba. Az uniós statisztika szerint Magyarország jóval több gabonát importált Ukrajnából, mint amit a NÉBIH vizsgálatai alapján összeadtunk. Hogy a NÉBIH tételei közül hiányozhat-e olyan, ami az uniós statisztikába bekerült, rejtély, ugyanis a hatóság nem válaszol.
Címlapkép: Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart az ukrán mezőgazdasági termékek importszabályozásáról a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2023. május 13-án. Ezen a napon lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében – jelentette ki az agrárminiszter. (fotó: MTI/Vajda János) | Magyar csoda: a kormányzati betiltás után 175 ezer tonna gabona érkezett Ukrajnából | Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/11/08/magyar-csoda-a-kormanyzati-betiltas-utan-175-ezer-tonna-gabona-erkezett-ukrajnabol/ | 2023-11-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kiderült, mennyiért vesz lélegeztetőgépeket a Magyar Honvédség, miközben 17 ezer egy raktárban porosodik évi egymilliárdért
A közbeszerzésre egy cég jelentkezett.
A magyar állam a koronavírus-járvány idején 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért, ezeket most évi egy milliárd forintért raktározza egy, korábban a Rogán Antal által kidolgozott, államilag támogatott nemzeti lakáslottóról elhíresült cég.
Szeptember 22-én azonban a Magyar Honvédség október 3-i ajánlattételi határidővel közbeszerzést írt ki lélegeztetőgépek vásárlására, ezt nem sokkal később Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írta meg Facebook-oldalán. "A magyar katonaegészségügy a NATO-szabványnak megfelelő eszközöket tervez beszerezni, amelyek markánsan különböznek a civil ellátási rendszerben használt eszközöktől, és amelyek jellegüknél fogva hatékonyan képesek támogatni a műveletekben történő sérültellátást" – írták akkor az rtl.hu kérdésére.
Időközben az eljárás nyertese is megvan: a Dräger Medical Magyarország Kft. nettó 3,6 millió forint egységáras ajánlatával – írja az rtl.hu. Más jelentkező nem is volt. A megbízást nettó 40 millió forint értékű keretszerződésként írták ki, ennek terhére vásárolhatnak majd a gépekből a telepített kórházi képességek támogatására.
Hogy pontosan milyen típusokról van szó, az a közbeszerzési dokumentációból nem derült ki, de ha kiderülne, akkor sem lehetne összevetni a Kínából vásárolt 300 milliárdos készlettel, a Transparency International ugyanis hiába perelte ki jogerősen a beszerzések részleteit, a dokumentumok helyett csak egy egyoldalas papírt kaptak, amely szerint már megsemmisítették azokat.
Ugyanakkor a Direkt36 oknyomozása szerint a Kínából beszerzett lélegeztetőgépek több kórházban is meghibásodtak, egy dunántúli kórházban több készülék füstölni kezdett, amikor csatlakoztatták a hálózathoz, a Dél-pesti Centrumkórházban pedig be sem tudták üzemelni őket.
Itt van a válasz Rétváritól, ki a felelős a 17 ezer kihasználatlan lélegeztetőgépért: a baloldal
A Transparency International két éve pereskedik, hogy megtudja, mi lett a sorsa a 300 milliárdba kerülő lélegeztetőgépeknek. Most Vadai Ágnes kérdezett, Rétvári pedig azt mondta, a kormánynak az eszközbiztosítás volt a célja, a baloldalnak pedig az, hogy minél több beteg legyen. | Ennyiért vesz lélegeztetőgépeket a Magyar Honvédség, miközben 17 ezer egy raktárban porosodik évi egymilliárdért | A közbeszerzésre egy cég jelentkezett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231107_Kiderult_mennyiert_vesz_lelegeztetogepeket_a_Magyar_Honvedseg_mikozben_17_ezer_egy_raktarban_porosodik_evi_egymilliardert | 2023-11-07 21:20:00 | true | null | null | HVG |
A lombkorona-sétányáról elhíresült Nyírmártonfalván és további négy északkelet-magyarországi településen tartott uniós pénzből számítógépes képzéseket a hajdúböszörményi önkormányzat fideszes képviselője, a Czeglédi János vezette Keleti Főcsatorna Egyesület. A négy községben (Nyírmártonfalva, Bagamér, Mikepércs és Kismarja) két-két egész napos előadást tartottak, a "Híd a digitalizációba" pedig 9,8 millió forintos uniós támogatást kaptak, vagyis egy-egy alkalom 1,2 millió forintba került – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-odalán.
Nyírmártonfalván a református egyházközség is nyert 5 millió forintot a "Digitális jólét megteremtésének elősegítése Nyírmártonfalván" nevű projektjére, ami Hadházy szerint "kb. ugyanazt vállalta, mint a böszörményi képviselő álcivil egyesülete". Na de mit vállalt a Czeglédi János vezette Keleti Főcsatorna? Hadházy idéz a szervezet, időközben már nem elérhető, honlapjáról (a helyesírási hibákat azért meghagytuk):
"Mivel kis lélekszámú településekről van szó így nagyon nehéz számukra bármilyen olyan programot indítani amely nagy mértékben elősegítheti a felzárkóztatásukat. Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra."
"A digitális eszközök használatából kimaradó, digitális készségekkel nem rendelkező társadalmi rétegek különbségeit mindig csökkenteni szükséges."
"Eddig is sikeresen működtünk együtt már az előző pályázatunknak köszönhetően Gellén Lajos al, aki a helyi internet szolgáltató cég ügyvezetője, éppen ezért első kézből hitelesen tudjuk az előadásokat megtartani."
"Sikerünk titka, hogy jól szervezett programokkal és szakemberekkel dolgozunk együtt ezáltal olyan helyekre is el tudjuk vinni a digitalizáció varázslatos világát, ahol eddig álmodni sem mertek róla."
"Az eszközbeszerzés során olyan IT eszközök beszerzése melyek a projekt sikerességét garantálják, számítógép konfiguráció, paindrev-ok, Apple iPhone az okostelefonok használhatóságának bemutatását, tabletek beszerzése a programban résztvevők közötti kisorsolás, ez mind a szakmai megvalósítók munkáját segíti, mindemellett a programban résztvevők gyakorlati úton ismerkedhetnek az IT eszközökkel."
Az egyesület egyébként a fideszes "Városi Civil Alapból" is szakított tíz millió forintot, utóbbiról a Válasz Online írt a "Választási Fidesz-alap: megvan, hová tűntek az állami civilpénzek" című cikkében. | Alkalmanként 1,2 millióért mutatta meg egy fideszes egyesület "a digitalizáció varázslatos világát" négy falunak | "Jelen projekt teljes mértékben alkalmas viszont arra, hogy esélyt adjunk az itt élő embereknek és ezáltal egy szebb jövőkép kialakítását tesszük lehetővé számukra" – állt a honlapjukon, amíg elérhető volt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231107_Alkalmankent_12_millio_forintba_kerult_hogy_egy_fideszes_kepviselo_egyesulete_megmutassa_a_digitalizacio_varazslatos_vilagat_negy_falunak | 2023-11-07 19:59:00 | true | null | null | HVG |
Vízmotor-sztori a Schadl-ügyben: „Kigyulladt a motor, Völner Pál egy palack vízzel segített eloltani”
A Schadl-ügy egyik legérdekesebb szálával foglalkozott a bíróság kedden. A vád szerint a Schadl-Völner páros megpróbált egy egymilliárd forintos pályázatra rákavarni, ez viszont nem jött össze nekik. A motor egyik feltalálója tanúként vallott a bíróságon, vallomásában pedig felbukkant még Orbán Győző is.
K. Szabolcsot hallgatta meg kedden a bíróság tanúként a Schadl-ügyben. A végrehajtói kar volt elnökéhez köthető ügyek közül az egyik legérdekesebb az úgynevezett vízmotor-ügy. A vád szerint Schadl és Völner Pál egy egymilliárd forintos állami támogatásra akartak rákavarni egy vízmotor ötletével, K. Szabolcs pedig ennek a motornak az egyik fejlesztője volt.
Most a bíróság előtt azt vallotta, R. Róbertet, azaz "Gazdit" ismeri régóta, vele 2000 óta jó barátok. A 2010-es évek elején kezdtek el egy keceli kollégájával együtt dolgozni egy vízzel hajtott motor ötletén. K. Szabolcs a nyomozati szakaszban a vízmotor működéséről a következőket mondta: „a vizet 12 Voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontjuk és maga a motor a hidrogént égeti el. Ezt a motort egy német rendszámú, R. Róbert tulajdonában lévő Daewoo Nubira típusú gépkocsiba szereltük be, de nincs forgalomba helyezve. A gépkocsi károsanyag-kibocsátását többször is bevizsgálták, még a Magyar Tudományos Akadémia is vizsgálta. 2016 februárjában R. Róbert azt mondta, hogy van egy ismerőse, aki szerinte el tudná adni ezt a találmányt, majd az egyik kecskeméti vizsgabázison folytatott környezetvédelmi vizsgálat során meg is tekintette azt. Ez a személy volt dr. Schadl György. Több alkalommal is megvizsgáltatta a gépkocsit.”
A motor pedig elmondásuk szerint működőképes volt, olyannyira, hogy az autó 160 kilométer/órás sebességre is képes volt mindössze egy liter vízzel. De állították, hogy ezt a gépet nem csak autóba lehet rakni, hanem gyárakban, például mészégetésnél és a visontai erőműnél is bevetették volna. Bővebben ezt nem volt hajlandó K. Szabolcs kifejteni a bíróság előtt, hiszen „nem értenek hozzá”. A találmány részletes működési elvét a mai napig is K. Szabolcs őrzi, az ügyészségen tett vallomásában azt mondta, egymilliárd forintért adná csak el.
Viszont igyekeztek demózni a találmányt: K. Szabolcs vallomása szerint Kínából, Koszovóból és Albániából is jöttek szakemberek, több mint ötven bemutatót tartottak nekik. A külföldi delegációk magyarországi útjait Schadl György finanszírozta a tanú szerint, de hogy miből, azt nem tudta megmondani.
Az egyik bemutatón viszont kigyulladt a vízmotor, K. pedig azt mondta, Völner Pál segített eloltani azt, egy liter vizet adott erre, azzal sikerült is.
Pénz azonban a projektbe csak Gazditól később pedig Schadltől érkezett. K. Szabolcs tippje szerint az évek alatt R. Róbert a vízmotor ötletébe 180 milliót tolt, neki és feltalálótársának pedig 500 ezer forintot fizetett havonta.
A vízmotor körüli igazi kavarás azonban Schadl György felbukkanásával kezdődött: K. Szabolcs állította, hogy Schadl hívta a bemutatókra a delegációkat, majd felmerült, hogy meg is veszi a projektet. Erre K. Szabolcs szerint azért lehetett szükség, mert Gazdi kifutott a pénzből, így Schadl segítségét kérte 2016-ban. Végül 2017-ben alapítottak rá egy céget, ez lett az Aqua Energy Solutions, aminek a tulajdonába 120 millió forintért bekerült maga a találmány is. A céget viszont nem Schadl, hanem az ügyben szintén, bár más miatt vádlott édesapja vezette.
Fizetést viszont K. vallomása szerint a cég megalapítása után is az ifjabb Schadltől kaptak, nem az apja által vezetett cégtől.
A 120 millióról K. a nyomozati szakaszban azt mondta, hogy még csak részben sem került hozzájuk semmi ebből a pénzből. Ezt a bíróság előtt kissé árnyalta, azt mondta nem adásvétel volt, Schadl apportként vitte be a találmányt a cégbe. Szerinte Schadl legalább százmillióval szállt be a vízmotorba, hiszen Gazdi kiszállása után finanszírozta az ő fizetésüket, az anyagköltségüket, de a demózást is. A céghez azonban a K. Szabolcs által egymilliárdra taksált találmányleírás nem került át.
Arról, hogy akkor mégis miért kellett a céget létrehozni, K. Szabolcs még a nyomozati vallomásában azt mondta, „mert a komoly befektetők csak így állnak velünk szóba, vagyis egy céggel szívesebben tárgyalnak, mint magánszeméllyel”.
Maga a vízmotor Érdre került, itt tartották a bemutatókat, itt oltották el Völner Pállal, de itt látta a Magyar Tudományos Akadémia delegációja és egy paksi küldöttség Süli János volt miniszter vezetésével is.
K. Szabolcs elmondása szerint heti, kétheti szinten felmerült, hogy pályázati támogatást kellene szerezni a projektre. Ez 2021 nyarán gyorsult fel, az ügyészség szerint Schadl ekkor vonta be az ügybe Völner Pált is. Erről a vádirat írt bővebben. „2021. június 12. napján dr. Völner Pál II. rendű vádlott, tudva arról, hogy dr. Schadl György I. rendű vádlott rendelkezik ezzel a vízüzemű motorral, tájékoztatta dr. Schadl György I. rendű vádlottat, hogy össze tudná hozni őt a Calmit Hungária Kft. nevű cég vezetőjével, XY-nal, mivel ezen cégnek jelentősen megemelték a széndioxid kvótáját, ezért a dr. Schadl György I. rendű vádlott tulajdonában álló, és általa korábban már pályáztatott fenti motort a cég működése körében hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósíthatóságának vizsgálatára állami támogatást lehetne kérni” – áll a vádiratban. A cég ügyvezetőjének nevét azért nem közöljük, mert nem közszereplő.
A vád szerint Völner kezdett el Palkovics László korábbi miniszter 2022 előtti Innovációs és Technológiai Minisztériumában lobbizni a vízmotor mellett, ráadásul Steiner Attilánál, aki akkor a körforgásos gazdasági fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár volt. Völner a vád szerint. A pályázatot végül nem sikerült kiíratniuk, támogatási pénzt pedig K. Szabolcs keddi elmondása szerint még mindig nem kapott a projekt. Olyannyira nem, hogy jelenleg Németországban lobbiznak pénzért.
K. Szabolcs szerint Süli János látogatását Schadl György intézte. A vád szerint azonban ebben benne volt Völner Pál keze is. A vádirat szerint ugyanis Völner anélkül, hogy ez a hatáskörébe tartozott volna, többször is megkereste Sülit, de a volt miniszter egyik államtitkárát, Kovács Pált is. Ahogy az a vádiratból is kiderült, Völner az ügyben 2021 nyarán kezdett el mozogni, Schadl novemberi letartóztatásáig azonban nem sikerült érdemi eredményt felmutatnia benne.
K. Szabolcs elmondása szerint többször is felmerült, hogy a vízmotort az államnak adnák el. 2021 tavaszán pedig ugyan nem jutottak el odáig sem, hogy pályázzanak valahogy, mégis begyorsultak a dolgok. K. és Gazdi egyik lehallgatott telefonbeszélgetésében az ügyészség leirata szerint elhangzott, hogy „a miniszterelnök úr válassza ki személyesen”, hogy melyik vállalkozás veszi meg a projektet.
Majd jön a beszélgetés egy pontján Gazdi azt mondta a tanúnak, hogy
„Gyuri többször találkozik a miniszterelnök úrral”, mint az a fizikus, akit bevontak a vízmotorral kapcsolatos kavarásba.
Sőt, a tanú azt mondta, legutóbb
tavaly májusban látogatta őket meg Orbán Győző, a miniszterelnök testvére, hogy megnézze a vízmotort.
Viszont a bíró által ismertetett lehallgatási jegyzőkönyvekkel kapcsolatban K. Szabolcs szinte semmire sem emlékezett, a bírónak pedig egy ponton elege lett. „Figyelmeztetve lett a hamis tanúzásra. Kicsit úgy érzem, nem is kicsit, hogy zavarban van itt a tárgyalóteremben a kérdések kapcsán” – mondta a tanúnak kétkedve.
2021. szeptember 30-án, alig egy hónappal Schadl elfogása előtt K.-nak volt egy másik érdekes beszélgetése is Gazdival. Telefonon beszélgettek, a párbeszédben pedig előkerült Schadl György neve is. Méghozzá nem is akárhogy.:
„most azért nem lehet Schadllel beszélni, mert „összefosta magát",
ugyanis ahogy R. Róbert fogalmazott, hogy vagy holnap, vagy 15-én a „tesó" a mennybe megy. Ezzel megszűnnek azok a kérdések, amelyek eddig voltak”.
De K. Szabolcs ugyanazon a napon még egyszer beszélt Gazdival, R. Róbert pedig azt mondta neki: „a bratyink a mennybe megy, ha az Isten is megsegíti. Bízzunk benne, hogy Isten vele van”.
A bíró külön rákérdezett K. Szabolcsnál, hogy mit jelentett ez a „mennybe megy”, de K. Szabolcs erre mindössze annyit válaszolt, hogy valószínűleg egy külföldi barátra vonatkozott.
K. Szabolcsot a bíró kérdezte arról is, hogy Gazdi mennyit járt külföldön. Ennek azért van jelentősége, mert egy másik vádpont szerint Gazdi hetvenmillióval verte át az ügy tizenharmadrendű vádlottját, amikor azt üzente neki szintén vádlott bizalmasán keresztül, hogy Ukrajnában elrabolták a csecsenek. K. Szabolcs azt mondta, Gazdi a világ rengeteg pontján járt, volt, hogy Budapesten is szállodában lakott („ott olcsóbb a rezsi”), feleségével pedig nem mindig élt együtt, mert
„Robi egy jószívű ember, de több barátnője volt”.
Gazdi, a „jószívű ember” pedig komoly előadást tartott a keddi tárgyalási nap végén. Azt mondta, K. Szabolcs egy tanyai éjszakán beszélt neki a találmányról, ő pedig megeskette a tanút, hogy működik a motor. Csak ezt követően kezdett el pénzt fektetni a projektbe. Magáról a vízmotorról azt mondta, nem
180 milliót fektetett be, hanem 300 milliót.
Ezt a pénzt pedig elmondása szerint elbukta, annak ellenére is, hogy ez a motor „a világ egyik legjobb találmánya”.
Schadl György ezúttal csak röviden szólalt fel, ő állította, hogy soha nem fizetett Völner Pálnak azért, hogy nyomja a projektet Sülinél, vagy Palkovics ITM-jében. Völner Pál pedig csupán annyit mondott, hogy nem volt ott azon a bemutatón, ahol tűz keletkezett, erre valószínűleg rosszul emlékezett a tanú.
A vízmotor-sztoriról és az egész Schadl-ügyről nyáron a Fülkében Dezső Andrással beszélgettünk:
Fülke: A Schadl-ügy teljes története, A-tól Z-ig, Völnertől Vargáig
Elvesztette a fonalat? Nem tudta követni a meghallgatásokat? Felelevenítené a tudását? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit a Schadl-ügyről tudni érdemes, kezdve a főszereplőktől és köreiktől, az általuk kiépített korrupciós hálózattól át a lebukásig és a következményekig. | Vízmotor-sztori a Schadl-ügyben | A Schadl-ügy egyik legérdekesebb szálával foglalkozott a bíróság kedden. A vád szerint a Schadl-Völner páros megpróbált egy egymilliárd forintos pályázatra rákavarni, ez viszont nem jött össze nekik. A motor egyik feltalálója tanúként vallott a bíróságon, vallomásában pedig felbukkant még Orbán Győző is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231107_schadl_vizmotor_sztori_tanukihallgatas_1 | 2023-11-07 11:43:00 | true | null | null | HVG |
Schadl-ügy: Ma hallgatja meg a „Gazdit" a bíróság
R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán.
„Csak mi vagyunk fiúk, és úgy húsz prostituált van rajtunk kívül. Nem jössz le?” - így invitálta Schadl György, az Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke bizalmasát és korrupciós ügyének harmadrendű vádlottját korábban bulizni.
R. Róbert, akit Schadl többször is „Gazdinak” nevezett a nyomozati iratok szerint, a mai napot nem hagyhatja ki: őt fogja meghallgatni a bíróság.
Az ügynek R. Róbertet érintő szála arról szól, hogy a harmadrendű vádlott az ügyészség szerint egy alkalommal közel hetvenmillió forintot csalt ki az ügy egyik másik vádlottjától, egy iskola vezetőjétől, majd Schadlön és Völneren keresztül próbált egy iskolának működési engedélyt szerezni. Völner Pál keddi vallomásában azt mondta, nem tudott róla, hogy az iskolának amúgy fizetési kötelezettsége van.
R. Róbert múltját a hvg360 cikke tárta fel, a férfi kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben pedig egy ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe. Börtönbe viszont nem kellett vonulnia, megúszta felfüggesztettel.
R. Róbertről korábban itt írtunk bővebben:
Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.
2023. május. 23. 10:39 Kacskovics Mihály Béla Itthon
Schadl-ügy: Völner mindent tagad, előkerültek sms-ek Varga Judittól és Bayer Zsolttól is
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát.
2023. május. 18. 12:49 hvg.hu Itthon
Schadl felesége inkább nem tett vallomást, és közölte, hogy a többi tárgyaláson már nem akar részt venni
Csütörtökön is tárgyalást tartottak a Fővárosi Törvényszéken a Völner-Schadl-ügyben, ezúttal Schadl György nejét és az édesapját hallgatták meg. | Schadl-ügy: Ma hallgatja meg a „Gazdit" a bíróság | R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230525_schadl_volner_korrupcios_ugy_birosag_r_robert_gazdi | 2023-05-25 08:41:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emeltek a korábbi újszentiváni polgármester ellen, aki négy társával egy munkásszálló építése során több mint 200 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek – közölte a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője.
A főügyészség a vádlottakat bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolja.
Az Újszentivánt 2006 óta vezető Putnik Lázár a vád szerint 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz 80 férőhelyes munkásszállás megépítésére és annak fenntartására. Az önkormányzat kapott is 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást, utólagos elszámolás mellett.
A vádirat szerint a vádlottak már a pályázat benyújtásakor tudták, hogy a beruházást sokkal kevesebb pénzért is meg lehet valósítani, ezért a közbeszerzésen egy olyan fővárosi székhelyű cég nyert generálkivitelezőként, amelyet ténylegesen a polgármester irányított, és amelyet csak a valós költségekhez képest jóval nagyobb összegű számlák kiállítása érdekében vontak be.
A túlárazás mértéke több mint 100 millió forint volt, az ezzel kapcsolatos fiktív számlákat a polgármester nyújtotta be az utólagos elszámolás során 2019 novemberében. A vádlottak a munkásszálló berendezéséről is túlárazott számlákat nyújtottak be, mintegy 23 millió forint értékben. Az így megszerzett pénz egy részéből a volt polgármester cége vadászházat vásárolt, míg más része szintén az érdekeltségébe tartozó helyi szövetkezethez jutott.
A főügyészség a bűncselekményekkel a volt polgármestert, az önkormányzat pénzügyi ügyintézőjét, a budapesti székhelyű cég két vezető tisztségviselőjét és egy berendezéseket szállító cég vezetőjét vádolja.
A vádirat része az is, hogy a közmunkaprogram keretében a volt polgármester arra utasította az önkormányzat dolgozóit, hogy olyan személyeket jelentsenek be, akik nem dolgoztak közmunkásként vagy rövidebb ideig vettek abban részt. Emiatt az állami költségvetést 2014 és 2020 között további 8,4 millió forint vagyoni hátrány érte - közölte a főügyészség szóvivője. | Vádat emeltek a munkásszálló építésébe belebukott újszentiváni polgármester ellen | Százmillióval árazták túl a projektet, a csalással megszerzett pénzből még vadászházra is futotta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231107_Vadat_emeltek_a_munkasszallo_epitesebe_belebukott_ujszentivani_polgarmester_ellen | 2023-11-07 10:05:00 | true | null | null | HVG |
Információink szerint azonnali hatállyal elbocsátották a Corvinus Egyetem tanárát, Ádám Zoltánt, aki korábban etikai vizsgálatokat indított az intézményben, miután kiderült, hogy egy befolyásos szülőkkel rendelkező hallgatót, akinek normális esetben meg kellett volna buknia, nemhogy vizsgára bocsájtottak, de egy külön neki készített egyéni feladatsor alapján vizsgáztatták le és engedték át. Úgy tudjuk, hogy Ádámmal kedden dél környékén közölték a döntést, és innen számítva 30 nap áll a rendelkezésére, hogy bírósághoz forduljon az elbocsátásával kapcsolatban.
Az egyetem előbb az etikai vizsgálatot kezdeményező oktatót részesítette figyelmeztetésben amiatt, mert az üggyel kapcsolatos véleménye nyilvánosságra került, majd a terebélyesedő botrány végül az intézmény korábbi rektorának távozásához is vezetett.
A Telex elérte Ádám Zoltánt, aki a portálnak megerősítette az elbocsátás tényét, mint elmondta az egyetem azzal indokolta a döntést, hogy nem volt elég együttműködő az etikai eljárások alatt, és nem küldött át bizonyos e-maileket. Ádám ugyanakkor vitatja ezt az állítást, szerinte együttműködő volt.
"Úgy véli, az a vizsgálat, ami során e-maileket kértek tőle, valójában alibi vizsgálat, ami szerinte arra való, hogy az etikai vizsgálatok során feltárt rendkívül súlyos visszaélésekkel való érdemi szembenézés helyett egy másik, a felelősségek szétkenésére alkalmas vizsgálatot végezzenek" - írja a portál.
Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, a Corvinus szakszervezeti vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, váratlanul érte őket Ádám Zoltán kirúgása. A lépés szerinte árt az egyetemnek, veszélyezteti az intézmény jó hírnevét. "Szégyenbe hoz bennünket a lépés, hogy az etikai ügyek feltáróját bocsátják el."
A döntéssel kapcsolatban kerestük a Corvinust is, amely szerda reggel válaszolt. Azt írták, "a tavasszal lefolytatott etikai eljárások, és a szabálytalansági vizsgálat munkáltatói intézkedései nincsenek kapcsolatban egymással."
Válaszkban elküldték azoknak a közleményeknek a linkjeit is, amelyek kedd délután kerültek fel a Corvinus honlapjára.
Az egyik "Munkáltatói intézkedések történtek a szabálytalansági vizsgálat következményeként" címmel jelent meg. Ebben senkit nem neveznek meg, csak azt közölték, szóbeli és írásbeli figyelmeztetést is adtak, illetve "az eljárás során tanúsított munkavállalói kötelezettszegések okán munkaviszony megszüntetés is történt." Az adatvédelmi szabályok miatt több információt nem adnak. Szintén kedden közölte az Egyetem, hogy milyen apróbb szabálytalanságokat talált a vizsgáztatásokkal kapcsolatban, ennek megállapításait itt olvashatja.
A hvg.hu-nak küldött válaszukban hozzátették, "a Budapesti Corvinus Egyetem minden esetben a jogszabályok maximális betartására törekszik, világos, valós, okszerű és jogszerű döntéseket hoz. Ezt igazolja az a tény is, hogy az etikai vizsgálatok határozatait a bejelentő bíróságon támadta meg, amely keresetet a bíróság első fokon elutasított."
(A cikket megjelenés után a Corvinus válaszával frissítettük.) | Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus a vizsgabotrányt kirobbantó tanárát | Ádám Zoltán azt követően kezdeményezett etikai eljárásokat, hogy kiderült: a téli vizsgaidőszakban az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis meg kellett volna buknia. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231024_Adam_Zoltan_vizsgabotrany_Corvinus_elbocsatas | 2023-10-24 19:46:00 | true | null | null | HVG |
Süli János vallomása a Schadl-ügyben eltér volt államtitkárának szavaitól, méghozzá három évvel
Folytatódott a Schadl-ügy vízmotor-szálának tárgyalása a bíróságon. Süli János és korábbi államtitkárának vallomása jelentősen eltér: Kovács Pál szerint 2021-ig nem találkozott Schadl Györggyel, Süli szerint viszont már 2018-ban megnézték a vízmotort. Schadl és Völner 2021 nyarán már arról beszélgettek, hogy „ráuszítják" Süli Jánost Palkovics Lászlóra, hogy legyen támogatás. A vád szerint egymilliárdot szerettek volna pályázat formájában kipasszírozni Palkovics volt minisztériumától, a vízmotorral kapcsolatban pedig annyira optimisták voltak, hogy úgy hitték, az átrajzolhatja a világtérképet.
Csütörtökön folytatódott a bíróságon a Schadl-ügy egyik legérdekesebb szálának, a vízmotor-sztorinak a tárgyalása, ezúttal a bíróság ismert embereket idézett be: Süli János volt paksi bővítésért felelős minisztert, Süli korábbi államtitkárát, Kovács Pált, valamint Steiner Attilát, akit a vád szerint Völner Pál még akkor környékezett meg, amikor Palkovics László államtitkára volt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, mára azonban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Elsőként Kovács Pált hallgatta meg a bíróság, aki arról vallott, hogy Völner Pált 2010 óta ismeri, hiszen 2010 és 2014 között mindketten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztak. Völner ekkor már államtitkár volt, a közlekedésért felelt, Kovács viszont csak 2012-ben lett államtitkár, két évig Bencsik János volt a főnöke. Völnerrel jóban volt, volt olyan időszak is, amikor az irodájuk egymással szemben volt.
Kovács és Süli a vízmotor-sztoriba úgy került bele, hogy Völner meghívta, nézzék még a Schadl György által neki ajánlott vízzel működő motort. A motorról bővebben kedden vallotta a bíróságon K. Szabolcs, aki a harmadrendű vádlott, R. Róbert, vagyis "Gazdi" régi barátja, ő a motor egyik feltalálója. Kovácsékat Völner a vád szerint nem véletlenül környékezte meg: azt szerette volna tudni az ekkor már Schadl által pénzelt projektről, hogy érdemes-e vele komolyabban foglalkoznia, újdonság-e, vagy sem. Völner felé volt, aki jelezte, hogy aggódik, hogy nem fog működni a motor, mire Völner a vádirat szerint azt válaszolta, hogy
miután a pályázatot már megnyerték, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valójában volt-e a reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.
Kovács ennek ellenére a bíróság előtt állította, hogy az a motor, amit ő látott, működőképes volt.
Völner a vád szerint nem véletlenül érdeklődött nagyon a projekt iránt. Az ügyészség ugyanis azt állítja, hogy Schadllel közösen Steiner Attilánál próbálták elérni, hogy írjon ki egy pályázatot, amiben ők forrásért tudnak indulni a vízmotorral. Egymilliárd forintról lett volna szó, de végül sem Steiner, sem más nem írt ki ilyen pályázatot, így az ügyészség által állított kavarás eredménytelen volt.
Kedden a bíróságon a vízmotor feltalálója arról beszélt, hogy pályázati forráshoz azóta sem sikerült jutniuk, bár szerettek volna. Kovács azt mondta, Völner szerinte a vád állításával ellentétben nem lépte át azzal a saját hatáskörét, hogy őt megkereste a vízmotor ötletével kapcsolatban.
Kovács pedig ugrott és ment: megnézte a motort, először Völner társaságában, látta, ahogy egy autó vízzel működik. Ami furcsa, hogy Kovács és a feltalálók, valamint Gazdi vallomása itt egy apróságban eltér: a feltalálók és Gazdi szerint egy Daewoo Nubirába szerelték a motort, míg Kovács vallomásában egy Opel Astrát említett.
A motort viszont működőképesnek ítélte, így később is elment megnézni. A második vizitre már Süli János is elkísérte. A miniszternek ő szólt, hogy érdemes megnéznie a vízmotort, azt nem tudta viszont megmondani, hogy Völner megkereste-e személyesen Sülit, hogy nézzen rá a projektre. A Kovács-Süli páros ekkor találkozott a projektbe ekkor már évek óta pénzt pumpáló Schadl Györggyel.
Schadlt Kovács saját elmondása szerint itt ismerte meg, korábban „fogalma nem volt róla”, hogy kicsoda a végrehajtói kar elnöke. Azt viszont elmondta, hogy erre a találkozóra is Völner Pál invitálta. Kovács azt mondta, a második találkozón felmerültek a pályázatokkal kapcsolatban kérdések, az viszont nem, hogy ezt Süli János Paksért felelős minisztériumán keresztül nyomnák. „Erre nem volt esély, nem volt lehetőség és ezt államtitkár úr is pontosan tudta” – célzott Völnerre Kovács. A volt államtitkár elmondása szerint viszont ahogy neki, úgy
Sülinek is tetszett a projekt.
Kovács a bíróság előtt azt mondta, a vízmotor-projektről beszélt Steiner Attilával is, arról viszont nem tud, hogy Steiner tudott-e már korábban erről, vagy sem. Ez azért lényeges kérdés, mert Steinert ebben az időszakban, 2021 tavaszán-nyarán Völner már megkereshette az ötlettel és elkezdhette lobbiját a pályázat kiírásáért.
Kovács a nyomozati szakaszban a pályázatokról való beszélgetésről ezt mondta: „természetesen szóba került, hogy milyen támogatási lehetőségek vannak, erről én kizárólag dr. Völner Pállal beszéltem, emlékeim szerint dr. Schadl Györggyel nem. Ekkor még csak ötletelés szintjén merültek fel lehetőségek, elsősorban az ITM, azon belül is a Steiner Attila vezette államtitkárság által kiírható pályázatokról beszéltünk, de szóba kerültek az MVM által finanszírozott innovációs pályázatok is.
Mivel ebben a fázisban még semmilyen kézzel foghatót nem tettek le az asztalra nekünk, ezért ennél konkrétabb pályázati lehetőségekről nem esett szó.
(…) Emlékeim szerint konkrét összegről, mint amire szükségük lenne a projektben, nem esett szó, de a magam részéről úgy gondoltam, illetve gondolom most is, hogy több százmillió forintról kell, hogy beszéljünk egy ilyen projekt kapcsán. Igazából a magam részéről, illetve Süli János esetében is ezt tudom elmondani, a mi szerepünk kizárólag szakmai véleményezés volt, mivel a Paks 2 projektben semmilyen módon nem tudtuk volna hasznosítani ezt a motort, illetve ilyen jellegű támogatást sem tudtunk volna nyújtani”.
Schadl telefonszámát Kovács viszont annak névjegykártyájával együtt megkapta, amikor Süli Jánossal közösen nézték meg a vízmotort, később találkozót is megbeszéltek. Schadl viszont késett és odaszólt Kovácsnak, hogy dugóba került. Kovács ekkor már éppen ebédelni indult, így jelezte Schadlnek, hogy beül mellé az autóba és megbeszélik a következő találkozó időpontját. Így történt:
Kovács beült Schadl mellé, abban maradtak, hogy majd beszélnek.
Viszont a végrehajtói kar volt elnöke és Kovács Pál akkori államtitkár között ez volt az utolsó kapcsolatfelvétel, a későbbi találkozóra már nem került sor. Völnerrel viszont később is találkozott, az Igazságügyi Minisztériumban, ekkor meg is kérdezte Varga Judit volt helyettesét, hogy hogy állnak a vízmotorral, de Völner nem tudott neki érdemi újdonságot mondani.
Schadl és Völner a lehallgatási adatok szerint hosszan beszélgettek a vízmotorról, valamint arról, hogy milyen támogatást lehetne rá szerezni. A hívásaikról készült jegyzőkönyv alapján mind Schadl, mind Völner optimisták voltak a vízmotorral kapcsolatban, mitöbb, egyikük úgy fogalmazott, hogy ha ez bejön,
az átrajzolhatná a világtérképet.
Sőt: miután a támogatást csak nem kapták meg, már arról beszéltek telefonon, hogy
Sülit kell Palkovics László miniszter nyakára küldeni, hogy legyen a pályázatból valami.
Kovács Pál volt államtitkár azt állította, hogy 2021 előtt, amikor Törökbálinton, a vízmotorral kapcsolatban találkozott vele, nem ismerte Schadl Györgyöt. A bíró pedig külön megkérdezte Schadlt és Völnert is, hogy van-e más közös ismerősük Kovács Pál néven. Mindketten azt mondták, hogy nem tudnak ilyenről.
Csakhogy Schadl 2018. június 11-én kapott egy sms-t az egyik alkalmazottjától, amiben ez állt:
Ne feledd: Hold utca + Kovács Pali + Völner Pál.
A bíróság előtt Kovács azt mondta, kizárt, hogy ez ő legyen, hiszen nem volt államtitkár ebben az időszakban, nem is volt Budapesten, hiszen paksi lakos. Schadl is ezt bizonygatta:
„az, hogy 2018-ban nem ebédeltem a későbbi államtitkár úrral, az hatszáz százalék”
– bizonygatta.
Schadl felszólalásában azt mondta, valójában nem állami, hanem EU-s forrásokért akartak pályázni, ezek befolyásolására pedig sem Völnernek, sem Kovácsnak, sem Sülinek nem lett volna esélye. Felmerült korábban, hogy a kinézett egymilliárdos támogatásból a Völner-Schadl páros négyszázmilliót nyelt volna le, Schadl viszont állította, hogy ebből Gazdit fizette volna ki, hiszen tőle vette át a vízmotor-projekt finanszírozását, értelemszerűen nem ingyen.
A (volt) miniszter színrelép
Süli Jánost most először hallgatták meg személyesen a Schadl-ügy során. A volt Paksért felelős miniszter a nyomozati szakaszban is csak írásban tett vallomást, akkor kézzel írott vallomásában azt írta, semmilyen korrupcióról nem tudott, ilyenben nem vett részt soha. Süli viszont a bíróság előtt azzal indított, hogy azt mondta:
Schadllel és Gazdival először 2018. augusztus hetedikén találkozott, amikor megnézte Kovács Pál államtitkárával a vízmotoros autót.
A volt miniszter pedig betonbiztosra mondta, hogy 2018-ról volt szó, hiszen miután az ügyészség vallomást kért tőle, titkárnője segítségével elektronikus naptárában nézte vissza az időpontot. Ezért tudja napra pontosan.
Süli szavainak azért van különleges jelentősége, mert – ahogy azt néhány bekezdéssel korábban írtuk – Kovács Pál azt vallotta, hogy Schadlt csak 2021-ben ismerte meg. Sőt: amikor a Hold utcai esetleges találkozóról kérdezték őket, mind Schadl, mind Völner, mind Kovács tagadta, hogy abban az időszakban így hárman találkozhattak volna. Mindhárman állították, hogy a találkozó nem jött létre. Süli ezt nem cáfolta, de annyi biztos: azt állítja, hogy 2018-ban már látta a vízmotort, ismerte Schadlt, Kovács pedig ott volt vele. Kovács viszont azt mondja, hogy Schadllel csak három évvel később találkozott.
Süli azt mondta, valóban megnézte a vízmotort, de nem tudja a mai napig sem, hogy igaz volt-e, amit látott. Arról már Kovács Pál is beszélt, hogy a feltalálóktól nem kapták meg a vízmotor „feketedobozát”, vagyis annak részletes, technikai leírását.
Látta, hogy betöltik a vizet, látta, hogy kijön a hidrogén, látta, hogy megy az autó, de nem tudott arról meggyőződni, hogy valóban vízzel hajtják a motorját.
Az államtitkár, akinél lehet, hogy nem is lobbizott Völner
Némi csúszással, de végül Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát is meghallgatta csütörtökön a bíróság. Steiner, mint korábban írtuk, azért kerülhetett képbe a Schadl-üggyel kapcsolatban, mert Völner az ügyészség szerint megkörnyékezte, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaságfejlesztésért, klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkára volt.
Steiner azonban érdemben újat alig tudott mondani: sem Schadlt, sem Gazdit nem ismerte. A vízmotort viszont látta: Völner invitálására elment és megnézte Törökbálinton. Steiner nem emlékezett rájuk, de Schadl és Gazdi utólag jelezte: ők is ott voltak, amikor az államtitkárnak bemutatták a vízmotort. Gazdi még arra is emlékezett, hogy ő kínálta vízzel Steinert. Ennek ellenére egyikük sem hagyott Steinerben túl mély nyomot.
Az államtitkár látta, hogy működik a motor, szeretett volna róla részletesebb tájékoztatást kapni, ez azonban végül soha nem jutott el hozzá.
Völner nem véletlenül fordult hozzá, hiszen a hidrogén témája teljesen Steinerhez tartozott: az ő államtitkársága dolgozta ki az ország hidrogénstratégiáját. Azt a bíróság előtt elismerte, hogy Völnerrel valóban beszéltek pályázatokról, de semmi konkrétum nem került szóba, a pályázati téma csak általánosan merült fel köztük.
A nyomozati vallomásában kicsit konkrétabban fogalmazott: „valóban mondhattam olyat Völner úrnak, hogy ha bármiben is gondolkodnak, akkor annak az a kiindulópontja, hogy pontosan írják le a technológiát. Pályázat kiírásának lehetőségéről szerintem nem lehetett szó köztünk. (…) Hogy ő ebből végül mit szűrt le magának és mondott tovább Schadl Györgynek, arra nincs ráhatásom” – mondta.
A vízmotor-sztoriról, valamint arról, hogy hogyan finanszírozta a projektet először Gazdi, majd Schadl György bővebben kedden írtunk, amikor a motor egyik feltalálóját hallgatta meg a bíróság. Beszámolónkat itt tudja elolvasni: | Süli János vallomása a Schadl-ügyben eltér volt államtitkárának szavaitól, méghozzá három évvel | Folytatódott a Schadl-ügy vízmotor-szálának tárgyalása a bíróságon. Süli János és korábbi államtitkárának vallomása jelentősen eltér: Kovács Pál szerint 2021-ig nem találkozott Schadl Györggyel, Süli szerint viszont már 2018-ban megnézték a vízmotort. Schadl és Völner 2021 nyarán már arról beszélgettek, hogy „ráuszítják" Süli Jánost Palkovics Lászlóra, hogy legyen támogatás. A vád szerint egymilliárdot szerettek volna pályázat formájában kipasszírozni Palkovics volt minisztériumától, a vízmotorral kapcsolatban pedig annyira optimisták voltak, hogy úgy hitték, az átrajzolhatja a világtérképet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231109_schadl_ugy_vizmotor_tanukihallgatas_2 | 2023-11-09 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Mészáros Lőrinc öccse, az önkormányzati képviselő-vállalkozó Mészáros János felesége, Mészáros Krisztina szerzett nemrég újabb földterületeket Felcsúton. A házaspár vagyonának gyarapodásához az adófizetők is hozzájárultak: Mészáros János cégei több milliárd forint értékben nyertek el közpénzes megbízásokat az elmúlt években.
A földadásvételi szerződéseket közzétevő kormányzati portál adatai szerint hat helyrajzi számon összesen közel tizenkét hektár (11,98 ha) földterületet szerzett Mészáros Krisztina, a felcsúti önkormányzat egyik önkormányzati képviselőjének felesége. A házaspárnak már eddig is volt több ingatlana a településen. A most megszerzett területek besorolása szántó, kert, kivett udvar, gazdasági épület. Az egyik megvásárolt földterület végében egy közös halastó is van.
Mészáros Krisztina férje, Mészáros János a korábban Felcsúton polgármesteri pozíciót betöltő Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor gyerekkori barátjának öccse, egyúttal fideszes önkormányzati képviselő a településen.
Több cikk foglalkozott már Mészáros János cégeinek állami megbízásaival.
A 24.hu kiszámolta, hogy 2020. január elejéig a vállalkozó cégei összesen 7,7 milliárd forint értékben nyertek el adófizetői pénzből fizetett szerződéseket, és azóta sem hanyatlik a képviselő cégeinek teljesítménye: kalkulációjuk után, már 2022-ben nyerte el Mészáros János egyik cége, a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egyik, több mint egymilliárd forint értékű megbízását (1.149.994.634 Ft). A szerződés szerint a cég feladata a székesfehérvári vasútállomás déli oldalán parkolók, gyalogos-felüljáró és liftek kiépítése, csapadékvíz-elvezetés és közvilágítás kiépítése. A Híd-Tám nyerte el még 2021-ben a NIF egy másik megbízását (egy vasúti hídrekonstrukciós munkára) 849.453.523 millió forint értékben.
Ugyancsak ez a cég végezhette – az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. megbízásából – a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztését két és fél milliárd forintból (2.569.730.064 Ft). A csepeli HÉV felújításánál, 2021-ben másfél milliárd forintos megbízást kapott a Híd-Tám Kft. (1.498.925.353 Ft) a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.-től. A cég több további közbeszerzésen nyert más cégekkel együtt.
A képviselőt cége e-mail-címén keresztül kerestük meg, a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Újabb földbirtokos Felcsúton: Mészáros Lőrinc sógornője közel százmillió forintért vett földet | Mészáros Lőrinc öccse, az önkormányzati képviselő-vállalkozó Mészáros János felesége, Mészáros Krisztina szerzett nemrég újabb földterületeket Felcsúton. A házaspár vagyonának gyarapodásához az adófizetők is hozzájárultak: Mészáros János cégei több milliárd forint értékben nyertek el közpénzes megbízásokat az elmúlt években. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-foldbirtokos-felcsuton-meszaros-lorinc-sogornoje-kozel-szazmillio-forintert-vett-foldet/32674407.html | 2023-11-10 17:19:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank részvényadásvételi szerződést írt alá a Fundamenta 76,35%-os tulajdonrészének megvásárlására két német és egy osztrák tulajdonossal. A tranzakció zárása 2024 első félévében várható, a szükséges engedélyek megszerzése után - közölte a pénzintézet.
Mint írták, a tranzakció zárását követően a Fundamenta az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önálló entitásként működik majd tovább, saját márkanévvel és cégvezetéssel.
A hvg.hu elsőként számolt be róla, hogy a Fundamentáért folytatott verseny végső fázisában Mészáros Lőrinc bankholdingja mellett már csak az Erste Bank Hungary Zrt. volt versenyben, de az MBH győzött:
A jelenleg közel kétmillió lakossági és vállalati ügyféllel, 893 milliárd forint saját tőkével, közel 5000 milliárd forint bruttó hitelállománnyal és több mint 6200 milliárd forint betétállománnyal rendelkeziő MBH Bank az akvizícióval 480 ezer ügyféllel, 530 milliárd forint hitel- és 570 milliárd forint betétállománnyal gyarapszik, valamint lakossági megtakarítási és lakáshitelezési piaci részesedése is jelentősen növekszik. | Mészáros Lőrinc bankja többségi tulajdonos lesz a Fundamentában | A bankholding 480 ezer ügyféllel, 530 milliárd forint hitel- és 570 milliárd forint betétállománnyal gyarapszik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231110_Meszaros_Lorinc_MBH_Fundamenta_felvasarlas_lakaskassza | 2023-11-10 17:50:00 | true | null | null | HVG |
50 millió forintos EU-s támogatásból Fülöp-szigeteki bevándorlóknak építettek konténerekből munkásszállót Kerecsenden – fedezte fel Hadházy Ákos. Az országgyűlési képviselő a konténerfaluról a Facebookon osztott meg képeket, a kötelezően kihelyezett tábla szerint a pénzből 13 lakókonténert vettek, ebből (is) építették meg „ezt a végtelenül szomorú komplexumot”.
Az 50 milliós támogatott hitelt a GINOP-8.8.1-17 „Foglalkoztatás ösztönzése célú hitel” elnevezésű projekt keretében kapták – hívja fel a figyelmet Hadházy.
A kedvezményezett Okker-Plusz Kft. tulajdonos-ügyvezetője a feldebrői illetékességű Kanalovics Tamás Zsolt, a cég Budapestre van bejelentve, de van egy fióktelepe Kerecsenden. Kerecsend és Feldebrő szomszédos települések Eger tőszomszédságában. A cég sikeresnek semmiképpen nem mondható, 2022-ben 11,5 millió forintos árbevétel mellett 6 millió forint veszteséget termelt.
A kerecsendi Korona Gombaipari Egyesülésről nyáron cikkezett a kormánymédia – mint a vendégmunkások foglalkoztatásának sikersztorijáról. A vendégmunkások alkalmazását és ügyes-bajos dolgait intéző Kovács Anita elmondta, hogy miközben újabb beruházásokra nyílt lehetőség, s a termelőkapacitás megsokszorozódott, elfogyott a magyar munkáskéz. Ezt eleinte Kárpátaljáról majd Ukrajna más részeiről pótolták, ám idővel egyre többen érkeztek más országokból is. Jelenleg 45 ukrán, 12 vietnámi, 4 mianmari, 134 filippínó és 33 magyar alkalmazott szedi a gombát.
Kovács Anita arról is beszámolt, hogy a cégben hamarosan további 150 új munkavállalóra lesz szükség, akik könnyen lehet, hogy szintén külföldről érkeznek majd, már a munkásszálló is épül a számukra. | Uniós pénzből épült konténerfalu Kerecsenden a Fülöp-szigeteki gombaszedőknek | A heves megyei településen főként Fülöp-szigeteki vendégmunkások szedik a gombát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231110_Unios_penzbol_epult_kontenerfalu_a_kormanymediaban_vendegmunkas_sikersztorikent_abrazolt_Kerecsenden | 2023-11-10 12:29:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.
A Szabadon kiderítette: a mórahalmi városvezetés papíron azt jelentette az uniónak, hogy hetvenhektárnyi területet öntöznek a víztározóból, a helyi gazdák szerint viszont abból nehezen, mert sosem volt víz benne. Ráadásul a katasztrófavédelem szerint ha lett is volna, biztosan nem használhatnák öntözésre, mivel nincs rá szakhatósági engedélyük. A 6500 fős település önkormányzata az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált azokon a pályázatokon, amelyek célja az volt, hogy vizet fakasszanak a magyar félsivatagban vagy épp vizet vezessenek el onnan. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek. Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak.
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült.
„Nem akar az ember börtönbe menni, hogy rohadjon meg az anyja! Várunk, tűrünk”
– mondja Börcsök István és Kurucz László, akik már megfenték a kaszát, de még nem egyenesítették ki. Pedig a két férfitól szinte mindenüket elvették az elmúlt néhány évben.
Mórahalom, 6-os körzet: az alföldi félsivatag tanyákkal tűzdelt dűlőútjai között még a XXI. században is betyártörvények uralkodnak. Kurucz László és Börcsök István itt él, amióta az eszét tudja. Gazdálkodnak, állatokat tartanak. Barátok és üzlettársak.
„Errefelé így mennek a dolgok”
Börcsök Istvánnak összesen hét és fél hektár földje volt a tanyája körül. A józan paraszti esze azt diktálta: ott vásároljon legeltetni és takarmányt termeszteni, ahol a teheneket tartja. Így is tett. Örült, amikor megvette a területeket. Azt mondja: a világért sem vált volna meg tőlük, végül mégis másé lett az egész.
„Elvette az önkormányzat, azért nem az enyém. Itt valamikor a kerítéssel szemben 36 hold földje volt apámnak, és a hetvenvalahányas években a tsz elvette. Aztán 2003-ban kezdtünk el újra vásárolni, először aranykoronákat, majd tulajdonrészt az osztatlan közös területeken”
– meséli.
A két férfi azt állítja, hogy a földvásárlások előtt kikérték a mórahalmi alpolgármester ámenjét, mint fogalmaznak: errefelé így mennek a dolgok. Állításuk szerint Csányi László még örült is nekik.
„Bent voltunk személyesen az alpolgármester úrnál, időpontot kértünk, bementünk, hogy szeretnénk a tanya mögött bővülni, vásárolni a területből, és azt mondta, hogy engedi, örül is neki, legalább lesz a területnek gazdája, ki lesz tisztítva. Mi ezután kezdtünk el vásárolni még nagyobb lendülettel, mert itt volt a rengeteg gyomos, elhagyott szőlőterület. Engedélyt adtak, azt mondták, hogy partnerek benne, segíteni is fognak. Adtak listát, hogy kikkel beszéljünk, hogy kiknek van benne részük. Elkezdtünk vásárolni, és egyszer csak jelezték – amikor már több embertől megvettük a részét –, hogy kisajátítás lesz. Akkor néztünk, nem értettük a dolgot, hogy mi történik”
– emlékszik vissza Kurucz László.
Azt, hogy mi történik Mórahalom 6-os körzetében, valóban nehéz felfogni. A történet kacifántos, de uniós pénzekben és elfuserált, nem működő projektekben gazdag.
Kiszikkadva
A Kecskeméttől a szerb határig elterülő Homokhátságot már 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette az ENSZ. Eső alig esik, ami víz marad, az pedig a hatvanas években kiépített csatornarendszeren keresztül gyorsan a Tiszában landol, onnan meg nyílegyenesen kiszalad az országból. Azonban a kocka nagyot fordult az elmúlt években: most már a kormányzat és a vízügyi szakemberek is szaladnak a víz után. De még nem érték utol.
A mórahalmi városvezetés már csaknem tíz évvel ezelőtt kihasználta, hogy a város környéke kiszikkadt. Legalábbis ami a pályázatokat illeti.
„Ez itt Mórahalom 75 millió forintból létrehozott öntözőtelepe, de itt semmilyen gazdálkodási tevékenység nincs, jószerivel semmi más, csak a fű nő”
– mutat körbe Kármán Kolos azon a területen, ahol egy 270 méter mély kút és hidránsok vannak.
A tájépítész szerint hiába keressük az öntözőtelepet, pedig mindkét programelem egy határokon átnyúló uniós pályázatból létesült.
„A projektleírás alapján arról szólt volna a pályázat, hogy az önkormányzat saját maga hoz létre egy öntözéses mintagazdaságot, amivel bemutatják, hogyan lehetne öntözéssel hatékonyabban gazdálkodni a helyi mezőgazdálkodóknak, és ennek keretében megvalósult elvileg kettő darab újabb víztározó. Ezen a helyszínen csak egyet látunk, és a közérdekű adatigénylésre adott válaszában sem magyarázta meg Csányi László alpolgármester, hol a másik, mert ezen a telken nincs. Illetve kiépült 470 méter hosszan egy gerincvezeték, amin úgynevezett hidránsok vannak, amire rá lehetne csatlakozni öntözőberendezéseket, hogy öntözzék az itteni szántót, de nem láttam nyomát”
– mondja.
A Google idősoros képein sincs nyoma annak, hogy 2016 után bármiféle mezőgazdasági tevékenység lett volna itt, különösképpen olyan, aminek bármi köze lett volna az öntözéses gazdálkodáshoz – magyarázza a tájépítész.
„Ez lett volna, amit szerintem elvárt volna az Európai Unió is. Szándéka szerint az a pályázat, ha egy normális országban valósult volna meg, körülbelül úgy nézett volna ki, hogy itt a kútra vagy a víztározóra alapozva csinálnak mintaparcellákat, ilyen meg ilyen meg ilyen kultúra, ez ennyi vízzel így terem, az annyi vízzel úgy terem. Ehhez képest itt nem volt semmilyen növénytermesztés, ami az öntözésre alapozódott volna”
– állítja a mérnök.
A pénznyelő víznyelő
A két marhatartó gazdával és a tájépítésszel jártam be a 6-os körzetet. A 75 milliós kút és az öntözőtelep után egy 14 hektáros víztározót mutattak meg. Olyat, ami vizet sosem látott.
„Azt mondták, hogy itt víztározót csinál az önkormányzat, amiből majd lehet locsolni” – magyarázza a földúton bandukolva Börcsök István, aki szerint sosem öntözött ebből soha senki semmit.
„Pedig látod, még a táblát is kirakták, hogy fürdeni tilos, de miben fürdesz, ha nincs benne víz?”
– teszi fel a jogos kérdést. Pedig az unió arra adott pénzt, hogy legyen, nem is keveset: csaknem félmilliót. Euróban. Ezt egy határokon átívelő magyar–román pályázatban, szintén kifejezetten öntözési célra adták.
A 6500 fős város vezetői pályáztak. Nyertek. Aztán a mórahalmi önkormányzat ásatott egy jókora, 14 hektáros, egy méter mély gödröt. Kármán Kolos azt mondja: a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz, meg ott, ahol illegális bányaként még mélyebbre ásva kitermelték belőle a földet a töltéshez. Pedig ez tilos, de úgy tűnik, a kutyát sem érdekelte.
„Erről a tározóról is kiderült, hogy minden, amit csak el lehet képzelni róla, az rossz vagy hamis. Egyévnyi pereskedés után nagy nehezen megszereztem a víztározó vízjogi üzemeltetési engedélyét, ami már 2020-ban lejárt. Ez a vízjogi üzemeltetési engedély arról szólt, hogy még ha lenne is benne víz, nem lehetne öntözési célra használni, pedig erre nyerték konkrétan a pályázatot, ami arról szól, hogy a mezőgazdálkodóknak biztosítsa az öntözést”
– magyarázza.
Egy ítélet meghosszabbítása Bicskeig
Mórahalom önkormányzata a tájépítész mérnök közérdekű kérésére kiadta ugyan a félmillió eurós víztározó fenntartására és az EU felé az elszámolásra vonatkozó adatokat, csakhogy abban szinte minden lényegi részt kitakartak.
Így végül Kármán Kolos perre ment. A bíróság jogerős ítéletben kötelezte a mórahalmi városvezetést, hogy ne takarjon semmit, és 15 napon belül adja ki neki a közérdekű adatokat. Csakhogy Mórahalom alpolgármestere, Csányi László felülbírálta a jogerős ítéletet, és küldött a mérnöknek egy e-mailt, hogy bírósági ítélet ide vagy oda, ő bizony harminc nappal kitolja a határidőt.
Végül az önkormányzat kiadta a mérnöknek az adatokat kitakaratlanul, így derült ki: Mórahalom a papírok szerint azt mondta az uniónak: az uniós pénzből kiásott gödörből hetvenhektárnyi területet öntöznek, miközben a katasztrófavédelem szerint ha lenne is víz a tóban, akkor is tilos lenne öntözni belőle, mert szakhatósági engedélyük sincs rá.
Mórahalom tehát az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált a pályázatokon, arra hivatkozva, hogy vizet fakasztanak a félsivatagban. De csodát, úgy tűnik, idáig ők sem tudtak tenni. Víz helyett pénz jött, csurrant-cseppent innen is, onnan is, ám a végén a föld elnyelte a százmilliókat. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek.
Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak, a nagy tervek pedig áldozatokkal járnak.
A közös ló túros háta
Kurucz László és Börcsök István azt mondja: többször is módosította az önkormányzat, hogy mire hivatkozva sajátítja ki tőlük a földjeiket.
„Először azt mondták, hogy ide fogják vezetni a Tisza vizét, ebben lesz víz, és ebből lehet majd öntözni a helyi gazdáknak. Csak a helyi gazdáktól kisajátítással megszerezte a földet az önkormányzat, ezért állunk értetlenül, hogy kész a víztározó, nincs víz, a földjeink meg el vannak véve, de másik gazdának bérbe lett adva. Most akkor mi történt?”
– tárja szét a kezét Kurucz László.
A kormány még 2021-ben hirdetett harcot az osztatlan közös tulajdonú földekkel szemben. Az Agrártárca adatai szerint a magyar mezőgazdasági területek csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van, ami több mint kétmillió hektárt jelent. Ez a kétmillió hektár 53.500 darabnyi földrészlet. Szabó Gyula ügyvéd azt mondja: a kárpótlási jegyek miatt alakultak ki a közös tulajdonú földek.
„A kilencvenes években, amikor nem voltak szabályozva még teljesen ezek a földtulajdonszerzések, a kárpótlási jegyekkel gyakorlatilag tudtunk szerezni földet. Nem volt nekem akkora, hogy önálló ingatlant tudjak venni, nem volt önnek akkora, ezért közösen szereztük meg. Ezek inkább kisebb földterületek, kisebb kárpótlási helyek. Így keletkezett osztatlan közös tulajdona több embernek. Ezt akarja megszüntetni a kormány”
– magyarázza. Az ügyvéd tapasztalatai szerint az átláthatatlan földviszonyokkal csak a baj van.
A két gazdának viszont nem volt baja vele, pedig Mórahalom 6-os körzetének földjei többnyire osztatlan közös tulajdonban voltak. A marhatartók épp emiatt úgy gondolták, hogy apránként, ahogy a pénzük engedi, földet, tulajdonjogot vásárolnak. Börcsök István azt magyarázza: az önkormányzat rajtuk spórolta meg a munkát, mert több tulajdonost is felkutattak, és vásároltak tőlük.
„Ez pont olyan, mintha főznél egy birkapörköltet, és amikor tálalva van, valaki odamenne, azt mondaná, hogy jól van, most már levonulhatsz, és odamennének és megvennék. Ez ugyanaz, csak pepitában”
– mondja.
Mórahalom önkormányzata 2020-ban kezdett bele nagyüzemben a 6-os körzet földjeinek kisajátításába, méghozzá egy 2019-es törvényre hivatkozva, amelyben az áll: „A kormány célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát javítsuk.”
Bár a jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek, azt is kőbe vési, hogy mindez nem állami vagy önkormányzati feladat.
Mégis ebben lát most fantáziát Mórahalom, annak ellenére hogy nem is feladata. A kormány még 2019-ben megalkotta az úgynevezett öntözési közösségek fogalmát, azonban ahhoz, hogy a minisztérium pénzt adjon a jövőben megalakuló öntözési közösség mintagazdaságára, legalább 240-250 hektárnyi, egybefüggő területtel kell rendelkezniük. A városnak kapóra jött az is, hogy elérné végre a várost a Homokhátság vízpótlásának III. szakasza, a Tisza vizét pumpálnák a 14 hektáros gödrükbe csöveken keresztül. A mintagazdaság megalakításához szükségük volt István földjeire is. Az önkormányzat először megpróbálta kivásárolni a tulajdonából.
„Itt nem a pénzről van szó, hanem arról, hogy nem eladó. Itt van a tanya mellett. Mindegy, hogy azt mondta, hogy tíz forintot ad érte, vagy százmilliót, akkor sem eladó, mert a jószágok itt vannak körülöttem, de ezeket aztán nem hatotta meg”
– meséli Börcsök István.
Miután nem jutottak egymással dűlőre, a mórahalmi önkormányzat kisajátítási kérelmet nyújtott be a kormányhivatalhoz. Tenke Anna ügyvéd jól ismeri a környéket és a viszonyrendszert is, volt ilyesmivel dolga. Azt mondja: szigorú szabályai vannak az eljárásnak.
„Pontosan meg kell határozni a célt. Az a legfontosabb, hogy egy kézzelfogható, konkrét cél legyen, ami nyilvánvalóan önkormányzati érdeket szolgál.”
A gazdának akadtak olyan földjei, amelyek kilencszáz méterre voltak az önkormányzati projekttől, illetve a még le sem fektetett vízhálózattól. Ám ez sem hatotta meg a kormányhivatalt.
Ráadásul az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt válaszolta a Szabadon kérdéseire: az a projekt, amiből Mórahalom öntözne, nem is a mezőgazdasági vízigények kiszolgálására lesz, ráadásul azt sem tudni, mikor lesz kész, mert a kivitelezés még el sem kezdődött forráshiány miatt.
Mindezek ellenére a vármegye kormányhivatala döntött, mégpedig úgy, hogy közérdekből az önkormányzatnak teljesen ki kell sajátítania István földjeit. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal kérdésünkre azt írta: ők minden esetben a törvényt betartva hozzák meg döntéseiket.
Riportunk megjelenése után néhány héttel a kormány úgy döntött, hogy közvetlenül 2.1 milliárd forinttal támogatja Mórahalom és környékének öntözési terveit.
„Elnézést, ön stróman?”
Börcsök István a kormányhivatal határozata után végül bíróságra vitte az ügyet. Hiába érvelt az ügyvédje, hogy nem fejtette ki pontosan az önkormányzat, mire és miért kell nekik István földje, és azt sem, miért kell nekik mind. Az önkormányzat jogi képviselője a tárgyaláson azt mondta: a két marhatartó gazda rosszhiszemű magatartásával folyamatosan az önkormányzat terveinek útjában állt, mert megelőzték Mórahalmot több földvásárlásban. István végül elbukta a pert, és mindössze 14 millió forint kártérítést fizetett neki az önkormányzat a hét és fel hektár földjéért. Akadt olyan, amit két és fél millióért vett, de csak másfelet kapott érte.
A mórahalmi önkormányzat összesen majdnem negyvenhektárnyi földet sajátított ki tervéhez. A kilenc földdarabnak 169 tulajdonosa volt.
Nógrádi Zoltán fideszes polgármestertől és az alpolgármestertől is kértem előzetesen interjút. Bár napokig nem válaszoltak, ha már a városban jártam, beugrottam hozzájuk, hátha nyilatkoznak. Nógrádi Zoltán harminc éve polgármester, de nem szereti a kamerát, a kérdéseket sem igazán, pedig csak a kisajátításokról kérdeztem – közérdekből –, meg arról, hogy a környéken kitől és hogyan vett a testvére földeket. A polgármester nem állt kameránk elé, de azt elmondta: a testvére magánszemélytől vásárolt területeket a 6-os körzetben. Kiderítettük: Csányi László alpolgármestertől.
Sem a polgármester, sem alpolgármestere nem ma kezdte a pályát. Úgy tűnik, hogy az általuk vezetett önkormányzat – a kisajátításoktól függetlenül – már korábban is adott el nekik földeket. A 0249/20-as helyrajzi számú föld tulajdonosa a mórahalmi önkormányzat volt, azonban 2015 őszén már Csányi László alpolgármester vagyonát gyarapította. Alig telt el két év, és az alpolgármester eladta Nógrádi Zoltán polgármesternek tulajdonjoga felét, majd egy év múlva teljes egészében újra az alpolgármesteré lett a föld. 2023 februárjában az alpolgármester eladta a területet a polgármester testvérének, két hónap múlva Nógrádi Tibor elajándékozta a felét a testvérének, aki nem más, mint Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere. Ez a földterület az öntözési közösségben is benne van. A recept ugyanez volt egy másik mórahalmi földnél is: az önkormányzat 2014-ben megvette, három év múlva az alpolgármesterhez került, aki még ugyanaznap eladta a felét a polgármesternek. Vagyis a magyar módi: az általuk vezetett önkormányzat megszerzi a földeket, majd az általuk vezetett önkormányzat eladja annak, aki vezeti.
Csak telefonon értem el Csányi László alpolgármestert. Kérdésemre, hogy mit szól ahhoz, hogy rossz nyelvek szerint ő a polgármester strómanja, nevetve csak annyit válaszolt: „Bolond lyukból bolond szél fúj, úgyhogy nem kívánok nyilatkozni, köszönöm szépen.”
Egy nappal később az alpolgármester írásban válaszolt néhány kérdésemre. Arra nem, kik kapták meg bérbe az elvett földeket.
A földi javak újraosztása
Miután az önkormányzat kisajátította a földeket a 6-os körzetben, máris új bérlők jelentek meg, Kurucz László és Börcsök István szerint olyanok, akiknek korábban közük nem volt a földműveléshez. Azt mondják: a polgármester elhunyt mentora családjának is adott földet. Ezt az egyik bérlő nem is tagadta.
Kurucz László szerint viszont az önkormányzat valójában nem magasztos, közérdekű célok miatt sajátít ki; a fideszes vezetés így játssza ki a Fidesz 2013-as földtörvényét.
„A trükk az benne, hogy aki eladja a földjét, attól közhasznú célra vásárolja meg az önkormányzat, hogy ne kelljen kifüggeszteni, hogy a helyben lakó gazda, földszomszéd, állattenyésztő ne tudjon földhöz jutni. Az önkormányzat nem is földműves, nem tudna földet szerezni, csak ilyen trükkel. De így nem tudnak hozzájutni a helyi gazdák a földekhez. Az önkormányzat közhasznú célra veszi meg, nem kell kifüggeszteni, így nincs meg ez a lehetősége. Másnaptól pedig a másik jó barát használja a földet tovább.”
Jogi kiskapuk mindig is voltak és lesznek is a kisajátítási eljárásokban. Az, hogy közérdekre hivatkozva hogyan lehet elvenni másoktól a tulajdonukat egy tollvonással, csupán azon múlik, jogilag mennyire készítették elő az eljárást – magyarázza Szabó Gyula.
„Lehet ezzel trükközni, nagyon sok esetben meg is tud történni, és ha jól elő van készítve, nem biztos, hogy tetten érhető. Lehet úgy megideologizálni egy célt, hogy adnak hozzá egy olyan keretet, amire azt fogják mondani, hogy indokolt. Vagyis ha jó az előkészítés, akkor át fog menni.” | Errefelé így mennek a dolgok” – a mórahalmi gazdák kisajátított földjei | Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/errefele-igy-mennek-a-dolgok-a-morahalmi-gazdak-kisajatitott-foldjei/32602870.html | 2023-11-07 17:38:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A csütörtök este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a 49 pontban felsorolt, folyamatban lévő egyházi célú beruházások forrásának növelésével azok „megnövekedett költségigényére tekintettel”. A 18,5 milliárd forint legnagyobb részét, 12 milliárdot az idei költségvetésből kell kifizetni, amelyben ezek értelemszerűen nem szerepelnek, de a szokásos megfogalmazás szerint felszólították a pénzügyminisztert, hogy „gondoskodjon” a „többletforrás biztosításáról”.
A beruházások közül 14 a római katolikus és 12 a görögkatolikus egyházmegyéket, 8 a katolikus szerzetesrendeket és 14 a református egyházat érinti. A többi felekezet nem szerepel a listán.
A legnagyobb, három év alatt összesen egy milliárd forint fölötti tételek: a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda épületegyüttesének rekonstrukciója 2,8 milliárd, az esztergomi főszékesegyház rekonstrukciója és felújítása 1,88 milliárd, a Gödöllői Premontrei Apátság templom-rendház építése és tornacsarnok-uszoda építése összesen 2,5 milliárd, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium épületeinek fejlesztése, bővítése 1,8 milliárd, a Dunamelléki Református Egyházkerület Pécs-Hird Idősotthon fejlesztésének II. üteme egy milliárd forintba kerül. Ezek mind költségnövekményként szerepelnek a mellékletben.
A többi, kisebb tétel zömmel templomok és szociális intézmények felújításáról szól, de benne van a Váci Egyházmegye hitéleti konferencia és látogatóközpont felújítása, a görögkatolikus egyház kulturális központjának létrehozása Budapesten, a tatabányai egykori bányakórház katolikus gimnáziummá fejlesztése és a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése. A kormány figyelme még olyan apróságokra is kiterjedt, hogy a jezsuita rendtartomány 3 millió forintért építhet faapríték-tárolót Pilisszentkereszt-Dobogókőn a Manréza Lelkigyakorlatos Házhoz. Igaz, ugyanott 660 millióért újíthatják fel a Cardoner Hotelt és Képzési Központot.
Nyitóképünk illusztráció. | Újabb 18,5 milliárd forintot ad a kormány egyházi beruházásokra | Idén és a következő két évben fizetik ki. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231110_Ujabb_185_milliard_forintot_ad_a_kormany_egyhazi_beruhazasokra | 2023-11-10 10:29:00 | true | null | null | HVG |
Az Átlátszó már idén júniusban megírta, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Győr-Moson Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Arról is írtunk, hogy a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a törvény előírja. Riportunk októberi folytatásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is megerősítette ezt a tényt. Valamint kiderült az is, hogy a szakszervezet bizalmi testületének több tagja már tavaly a kamarához fordult az ügyben.
Több más esetről is írtunk: információnk szerint kizártak egy tagot, aki szóvá tette, hogy az AHFSZ miért nem a kedvezőbb ajánlatot adó biztosítótársasággal szerződik le. De az Audi Hungaria Zrt. által a szakszervezeti elnöknek biztosított Q5-ös terepjáró is borzolta a kedélyeket a szakszervezeti tagság berkeiben. Most az AHFSZ két vezetőjének kezén is bilincs kattant.
Már nyár elején megírtuk: értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között több esetben is jelentős, százmilliós eltéréseket találtunk. Például az AHFSZ 2020-as beszámolóját kétszer adták le. Először 2021. május 29-én, és ebben az akkori verzióban 92,6 millió forintos mínuszos, veszteséges adózott eredmény szerepel. Míg a 2022. szeptember 27-én leadott dokumentumban 93 ezer forint nyereség áll. (Mindez abból fakad, hogy az újabb beszámolóban csökkentették az anyag jellegű kiadás összegét 92,7 millióval.) Hasonlóképp eltérések vannak a saját tőkénél is. A 2021 májusában leadott beszámoló 568 milliós, a 2022 szeptemberében közzétett második beszámoló viszont 468 milliós összegről beszél.
A 2021-es évre vonatkozó AHSZF-beszámolót beadás után kétszer is módosították, azaz összesen három változatot adtak le belőle. A 2022. június 1-én leadott első beszámolóban az adózott eredménynél -366,5 milliós mínuszos, veszteséges összeg szerepel. A 2022. szeptember 27-én beérkezett másodikban az adózott eredmény 234,2 millió veszteség, a 2022. november 6-án leadottban pedig 233 millió mínusz olvasható.
Vagyis az első, illetve a módosított összeg(ek) között jelentős, nagyjából 133 millió eltérés van.
A témában akkor, illetve később is többször megkerestük a szakszervezet elnökét, illetve felügyelő-bizottságát, de nem válaszoltak. Ráadásul ezek a beszámolók nem voltak könyvvizsgálatnak alávetve, holott a jogszabály alapján ez kötelező. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták a szakszervezetnek a kamarát megkereső bizalmijainak:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza, amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.
Az Átlátszó olyan információt is kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ-elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba.
A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e az Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem kaptunk választ.
Az Audi Hungaria Zrt. a következőket mondta a kérdésre: „Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Ma, november 9-én a rendőrség őrizetbe vette az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét.
Az Átlátszó megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a következőket válaszolta:
„A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságra elektronikus úton érkezett megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett eset kapcsán a főkapitányságunk két személy ellen folytat büntetőeljárást sikkasztás és más bűncselekmények elkövetése miatt. A gyanúsítottakat kihallgatásuk után a nyomozók őrizetbe vették. Az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb információt nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.”
Az Audi Hungaria Zrt. pedig alábbiakat felelte az érdeklődésünkre: „Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke a mai napon tájékoztatta a vállalat vezetését arról, hogy ma a rendőrség őrizetbe vette az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezető tisztségviselőjét. Továbbá tájékoztatást adott arról, hogy a hatóság további nyomozati cselekményeket folytat a szakszervezet vállalat területén található irodáiban.” Kerestük az AHFSZ elnökségét, illetve felügyelő-bizottságát is, de nem reagáltak az ügyben feltett kérdéseinkre.
„Éppen csak elkezdődött az elnöki köszöntővel az Audi Hungária Független Szakszervezet bizalmi értekezlete csütörtök reggel, amikor a rendőrök bilincsben vittek el két elnökségi tagot a rendezvényről” – írta a Telex. A portál cikkéből az is kiderül: Dr. Németh Miklós győri ügyvéd képviseli azt az elnökségi tagot és a két bizalmit, akik nevében idén tavasszal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Mint a Telexnek elmondta, ebben a hűtlen kezelés gyanúját is megemlítette: „Konkrét összegeket azért nem tudtunk írni, mert a beszámolókban mindenféle szám szerepelt. De lehetségesnek tartottunk több száz millió forintos nagyságrendet is” – mondta az ügyvéd.
„Úgy tudjuk, hogy teljes döbbenetet okozott a rendőrségi fellépés a mai bizalmi értekezleten. A nyomozók a szakszervezet elnökségének két érintett tagját elvitték már a helyszínről, a kétnapos értekezletet pedig azonnal lefújták. Jelenleg a szakszervezet irodáit vizsgálják át és házkutatást is tartanak” – említi a Telex, a szerző azt is hozzáfűzi: „Talán nem is véletlen egybeesés, de a Telexnek a minap nyilatkozott az egyik érintett, őt is ebben az ügyben kérdeztük. Mire ez megjelenhetett volna, interjúalanyunkat elvitték a rendőrök. Az interjúban ő banális hibát emlegetett, amit állítása szerint korrigált a beszámolóban. Ezen felül szakszervezeti belharcokkal magyarázta a feljelentést”.
„Értetlenül állunk az eset előtt” – a szakszervezet egyelőre ennyit reagált a történtekre a Telex szerint. A fejleményekről természetesen mi is beszámolunk majd.
Frissítés 2023. november 10.: Az ügyészség mai közleménye szerint az őrizetbe vett szakszervezeti vezetők letartóztatását kérik, bár nem nevesítik az Audi szakszervezetét. Azt írják, hogy letartóztatási indítványt tettek „egy autóipari cég érdekképviseleti szervének két elnökségi tagjával szemben a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban”, mert álláspontjuk szerint „mindkét férfival szemben megállapítható a szökés-elrejtőzés veszélye, emellett részükről tartani kell az eljárás nehezítésétől, továbbá a bűnismétlés lehetőségét is szükséges megakadályozni, ezért a terheltek letartóztatására tett indítványt.”
A részleteket is ismertetik: „A megalapozott gyanú szerint az egyik elnökségi tag 2019. évben létrehozott egy Kft-t, melynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett. A gazdasági társaság a létrehozását követően két év alatt 536.892.500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott. A számlák ellenértékének kifizetését az érdekképviselet részéről minden esetben maga a terhelt teljesítette a saját ügyvezetése alatt álló cég felé.
A terhelt cége egyéb számlázási, üzleti kapcsolattal nem rendelkezik, kizárólag az érdekképviseleti szervvel áll gazdasági kapcsolatban, így megalapozott a gyanú, hogy a terhelt az autógyártó cég érdekképviseleti szerve vagyonának megszerzése céljából hozta létre. A férfi az érdekképviseleti szerv beszámolóit több esetben ellentmondó tartalommal maga nyújtotta be a bíróságra. A beszámolókat könyvvizsgáló nem vizsgálta, holott az kötelező lett volna. A gyanúsított az elkövetési idő alatt tíz ingatlant vásárolt, melyeket az eljárásról való tudomásszerzését követően testvérének ajándékozott. Kilenc ingatlanra ennek ellenére zár alá vételt rendeltek el.
A másik elnökségi tag igazolható jogcím nélkül 60.397.338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, mely összeg egy részét befizette a saját bankszámlájára, más részét online szerencsejátékra költötte.”
Címlapkép: Dolgozók az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdésén a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt. (fotó: MTI/Krizsán Csaba) | A rendőrség sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette az Audi-szakszervezet két vezetőjét | Az Átlátszó már idén júniusban megírta, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Győr-Moson Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Arról is írtunk, hogy a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a törvény előírja. Riportunk októberi folytatásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is megerősítette ezt a tényt. Valamint kiderült az is, hogy a szakszervezet bizalmi testületének több tagja már tavaly a kamarához fordult az ügyben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/11/09/a-rendorseg-sikkasztas-es-mas-buncselekmenyek-gyanuja-miatt-orizetbe-vette-az-audi-szakszervezet-ket-vezetojet/ | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesíti az Erste Bank Hungary Zrt.-ben (EBH) meglévő 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét az osztrák anyavállalat, az Erste Bank AG számára – jelentette be pénteki közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A GFM közlése szerint a részvény-adásvételi szerződés aláírására, valamint az ügylet pénzügyi zárására tervezetten még az idei évben sor kerül.
A pénzintézet párhuzamosan kiadott közleményében megerősítette, hogy a novemberben záruló tranzakció értéke 87,55 milliárd forint (230 millió euró), amely 125 százalékos többlet a 2016-os eladási árhoz (38,9 milliárd forint) képest. Mindemellett az EBH az említett időszakban mintegy 20 milliárd forintnyi osztalékot is fizetett a Corvinusnak. A befektetés hét év alatt több mint két és félszeresen térült meg – figyelembe véve a visszavételi árat, és az elmúlt években kifizetett osztalékok összegét.
Közleményében az Erste emlékeztet arra, a magyar állam, az Erste-csoport, a Corvinus és az Erste Bank Hungary Zrt.-ben továbbra is 15 százalékos részesedést birtokló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részesedésvásárlásáról szóló 2015-ben kötött megállapodás tartalmazott egy előzetesen rögzített mechanizmust a kisebbségi tulajdonhányad kivásárlására. | A magyar állam kiszáll az Erstéből | Az osztrák anyavállalat visszavásárolja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 15 százalékos tulajdonrészét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-magyar-allam-kiszall-az-erstebol-263295 | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Nem kell félni, nem lesz semmi baj, úgy sem fogsz nyerni” – nyugtatta B. Zsolt, a Szerviz-Bodzás Kft. egykori vezetője a budapesti székhelyű Makett Autó Kft. ügyvezetőjét, amikor arra kérte fel, hogy a két dél-békési település meghívásos pályázatira adjon be egy kamu anyagot. Végül baj lett, mert a fővárosi cég ügyvezetőjét is bűnösnek mondta ki egy tárgyalás mellőzésével hozott ítélet tíz társával együtt. Még tavaly decemberben a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte az érintetteket. Közülük ketten, K. Tamás és K. Árpád azonban nem nyugodott bele, hogy viszonylag olcsón, 300 és 350 ezer forintos pénzbírsággal megúszták a büntetőpert, tárgyaláson kívántak érvényt szerezni annak az álláspontjuknak, hogy nem követtek el bűncselekményt.
Ezen a tárgyaláson immár tanúként hallgatta meg a Gyulai Járásbíróság a Makett Autó Kft. volt ügyvezetőjét, aki semmire sem emlékezett. Amikor Varga László bíró arra figyelmeztette, hogy mindezért nemrégiben bűnösnek mondták ki és elítélték, akkor arra is azt mondta: „Erre sem emlékszik.” „Ennyi hallgatás és ennyi nem emlékezés olykor mindennél beszédesebb” – mondta most az ítélet indoklásában a gyulai bíró.
Az ügy lényege, hogy még 2015-ben és 2016-ban több pályázatot írt ki az orosházi és a pusztaottlakai önkormányzat. (Ez még az az időszak, amikor a térség hírhedt fideszes országgyűlési képviselője, Simonka György hatalma csúcsán volt és szabályos hűbérúrként viselkedett. Simonkát és társait 2019-ben bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, így a volt politikus ma is a vádlottak padját koptatja a Fővárosi Törvényszéken.) Az önkormányzatok mintha minden esetben ügyeltek volna arra, hogy a kiírás 25 millió forint alatt legyen. Ez azért lehetett fontos, mert az akkori szabályok szerint ezen értékhatár felett már nyílt közbeszerzést kellett volna kiírni, így viszont elég volt a meghívásos. Itt viszont, derült ki az ítélet indokolásából, nem bíztak semmit a véletlenre, minden előre lezsíroztak és bebiztosítottak.
A legtöbb esetben az egyik pályázó, így a most a vádlottak padján ülő K. Árpád vállalkozó és az alapügyben vádlottként szereplő U. András és B. Zsolt cégeikkel úgy vettek részt a meghívásos pályázatokon, hogy sok esetben ők nevezték meg, mely másik két cég vesz majd részt a tenderen. Ám ennél többet „tettek”, mert előre egyeztettek mindent, így a meghívott pályázók közül az egyik náluk rosszabb ajánlatot adott, a másik pedig végül nem is vett részt a közbeszerzésben. „Lehet szándékos magatartás az is, hogy valaki annak ellenére nem nyújt be pályázatot, hogy a meghívottak között szerepelt, noha elvileg 33,3 százalékos esélye neki is lett volna” – hangsúlyozta Varga László bíró. Hozzátette, a jelen perben tanúként meghallgatott cégvezetők semmilyen magyarázattal nem szolgáltak arra, hogy miért nem vettek részt a „pályázatokon”.
A kiírások éppúgy szóltak nagyobb mennyiségű üzem- és kenőanyag-beszerzésekről, teherautó-, terepjáró- és buszvásárlásról, mint a városi kisvonat (az ún. Dotto) beszerzéséről – és mindig minden esetben a fentiek alapján lezsíroztak mindent. Minderről a Projektfelügyelet Kft. operatív igazgatója, K. Tamás tudott, sőt ezt elősegítette. Több esetben az sem zavarta a közbeszerzések menetébe durván beavatkozó vállalkozót vagy cégvezetőket, hogy olyan cégeket neveztek és hívtak meg, amelyek még a meglehetősen megengedő kiírásoknak sem feleltek meg. Így egy üzemanyag-beszerzésre kiírt tenderre olyan vállalkozást hívtak, amely nem is foglalkozott üzemanyag-kereskedéssel, vagy olyat, amely a kiírással szemben az előző évben nem tudott felmutatni 10 millió forintos árbevételt, vagy a közbeszerzés előtti években veszteséges volt.
„Alkalmas volt a cégem a pályázaton való részvételre, de természetesen tudtam, hogy nem nyerek” – idézte a csütörtöki ítélethirdetéskor a Gépállomás Tüzép Kft. ügyvezetője, Cs.-né M. Emília tanúvallomását a bíró, aki úgy fogalmazott, ez egyrészt bizonyítja, hogy előre megbeszélt és lejátszott közbeszerzésekről volt szó, illetve az ügyvezető azt sem tudta, hogy cége nem alkalmas a tenderen való részvételre. S bár nem tartozik a vádhoz, így ezen a tárgyaláson sem merült fel, mégis kevéssé tűnik életszerűnek, hogy a pályázatban teljesen szabálytalanul és aktívan részt vevő vállalkozó és cégvezetők, valamint az orosházi és pusztaottlakai önkormányzat beosztott dolgozói saját szakállukra, önálló döntéshozóként és végrehajtóként vettek volna részt az ügyletek lebonyolításában. Bár nincs róla semmilyen dokumentum, de ehhez alighanem felsőbb szóbeli utasításra is szükség lehetett.
De szó esett meglévő és hiányos dokumentációról is. Szinte elképedve sorolta fel a Gyulai Járásbíróság bírája, hogy több esetben részben eltűnt a közbeszerzés iratanyaga, vagy megállapíthatatlan volt, hogy a meglévők mikor készültek, mert minden dokumentumot csak utólag készítettek el. Értetlenségének adott hangot Varga László akkor is, amikor azt foglalta össze, hogy milyen minőségben jártak el azok a pályázók, akik az önkormányzatokkal közölték, ki lesz a másik két „pályázó”, s végül a tenderen mindig ezek a szervezők nyertek. Ahogy kérdés, miért hunytak szemet saját meghívásos közbeszerzéseik durva szabálytalanságai láttán az érintett önkormányzatok. Válasz azonban erre nem született.
„Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el” – idézte a Büntető törvénykönyv idevágó passzusát a bíró. Majd egy hosszabb idézetet citálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapperben elítélt, most tanúként szereplő egyik személy öt mondaton belül hétszer mondta azt, hogy „nem emlékszik”. Feltételezhető, hogy nem akart terhelő vallomást tenni a vádlottak padján ülő két férfire.
A mostani pert kezdeményező K. Tamás és K. Árpás, valamint jogi képviselőik el sem jöttek az ítélethirdetésre. A szabályok szerint a korábbi ítélet alapján rájuk nem volt kiszabható annál súlyosabb büntetés, mint amely ellen fellebbezve bírósághoz fordultak. Így 300 és 350 ezer forintos pénzbüntetésben részesültek. Az ügyben korábban Fetser János orosházi MSZP-s önkormányzati képviselő tett feljelentést. Ennek hiányában ebből a történetsorból sem lett volna büntetőügy. A tárgyalás után a Narancs.hu-nak azt mondta Fetser, nem érti, hogy miért nem költségvetési csalás miatt emeltek vádat, és miért nem keresték meg az ügyletek valódi irányítóit. Mint mondta, külön felhívták az orosházi önkormányzati média figyelmét a perre, s kérték, hogy minderről tájékoztassák a helyi közvéleményt. Nem meglepő módon ez elmaradt.
A vádlottak távolmaradása miatt az ítélet egyelőre nem jogerős.
(Címlapképünkön: az orosházi Dotto vonat. Forrás: gyoparosfurdo-oroshaza.hu) | Közbeszerzést ennél jobban megbundázni nem lehet | Bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége miatt K. Tamást, a Projektfelügyeleti Kft. egykori operatív igazgatóját és K. Árpád büntetett előéletű vállalkozót. Részben maguk szervezték, részben rálátásuk volt arra, hogy két dél-békési önkormányzat meghívásos pályázatait minden elemében előre lezsírozták. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/kozbeszerzest-ennel-jobban-megbundazni-nem-lehet-263279 | 2023-11-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ellentmondás feloldásáért az utóbbi hetekben a számvevőszékhez (ÁSZ) és az államkincstárhoz (MÁK) fordultunk kérdéseinkkel. Azt tudakoltuk, ha visszamenően mindent rendben talált a Magyar Pünkösdi Egyház ((MPE)) békéscsabai központú intézményénél, a Közösségi Missziónál az ÁSZ és a MÁK, akkor miképpen fordulhat elő, hogy az ügyben a büntetőeljárást végző NAV-nyomozók merőben más következtetésére jutottak. Másfél hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a kárértéket a korábbi összegek sokszorosára, legalább 15 milliárd forintra taksálják az immár évek óta folyó nyomozás legfrissebb megállapításai. Mindennek lehetnek-e személyi vagy szervezeti következményei, esetleg megfontolják-e, hogy változtatnak az ellenőrzési protokollon? Különös tekintettel arra, hogy a forrásfelhasználás törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerinti ellenőrzésére létezik egy (folyamatosan fejlesztett) protokoll, amely érdekes módon „szinte semmit nem vett észre” a vizsgálataik lefolytatásakor – kérdeztük a két állami szervet.
Tavaly tavasszal a Narancs.hu elsőként adta hírül, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetőit. A két egykori vezető dr. V. György és dr. V. Károly azóta, több mint másfél éve előzetes letartóztatásban van. Megírtuk róluk, hogy nem sokkal őrizetbe vételük előtt kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe, ahol tagok is lettek. Ekkor még csak azt feltételeztük, hogy a kárérték mindenképpen meghaladja az 500 millió forintot, amire a gyanúsításra okot adó „különösen nagy vagyoni hátrány” kifejezés engedett következtetni. Azonban tavaly nyáron kiderült, hogy a kárérték ennek a többszöröse, 8 milliárd forint, majd legutóbb ez ugrott fel majdnem a kétszeresére, 15 milliárd forintra.
„Az Állami Számvevőszék a Közösségi Missziót az elmúlt tíz évben egyszer, 2020-ban ellenőrizte. Az ellenőrzés a 2015-2018. közötti időszakra vonatkozott és fókuszában elsősorban az állt, hogy az intézmény megteremtette-e a költségvetési támogatások átlátható, elszámoltatható igénybevételének, felhasználásának feltételeit, a költségvetési támogatásokat szabályszerűen fordította-e (átadta-e) az intézmények működtetésére, valamint közzétette-e a számviteli beszámolóját. Az ellenőrzés nem terjedt ki a szociális humánszolgáltatások központi költségvetési támogatásai igénylése, módosítása, elszámolása valódiságának, megalapozottságának, helyességének – sem a fenntartónál, sem a székhely intézményeinél való – értékelésére (mivel ennek felülvizsgálata, ellenőrzése a finanszírozó jogszabályban előírt feladata, határozatai kiadása előtt). Továbbá nem terjedt ki az ellenőrzés e források, intézmények általi szabályszerű felhasználásának értékelésére” – írta válaszában a Narancs.hu-nak az ÁSZ. Ezzel részben a finanszírozást végző MÁK-ra hárította a felelősséget, részben azt írták, ellenőrzésük tartalma és metodikája nem az általunk feltett kérdésekre fókuszált.
A számvevőszék közölte azt is, hogy az ellenőrzést az ellenőrzési program szempontjai, kérdései, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, az ellenőrzés szakmai szabályok és módszertanok figyelembevételével végezte el. „A szociális humánszolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók államháztartáson kívüli fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának ellenőrzése – Közösségi Misszió” című ellenőrzési jelentés elérhető az ÁSZ honlapján. Végül jelezték, hogy az ÁSZ a nyomozásokról nem rendelkezik információkkal, továbbá büntetőeljárással kapcsolatos, sajtócikkekben megjelent információkat nem kommentál.
Más taktikát követett a Magyar Államkincstár, amelynek az elmúlt hetekben három levelet írtunk, ám egyikre sem kaptunk választ. Mindenesetre nincs olyan információ, amely szerint a MÁK a Közösségi Misszió eddigi működésével és gazdálkodásával összefüggésben bármilyen, főként 15 milliárd forintos károkozással járó szabálytalanságot észlelt volna. Nem áll rendelkezésre olyan információ sem, amely szerint a MÁK az elmúlt években akár egyetlen egyszer is olyan követelést nyújtott volna be a Közösségi Misszióhoz, amely a tőle kapott költségvetési források céltól eltérő formában történő felhasználásáról szólt volna, holott úgy fest, mindez huzamos időn keresztül és nagyipari méretekben történt meg az intézménynél.
Ez viszont pikáns és rendhagyó jogi helyzetet teremt az ügyben. Ha ugyanis az adófizetői pénzekből a költségvetési forrásokat biztosító államkincstár nem vett észre semmilyen pénzügyi szabálytalanságot, nem tárt fel semmilyen visszaélést, nem követelt vissza adófizetői pénzt, akkor ezt nem is jelezhette a nyomozóhatóságoknak. Vagyis annak ellenére, hogy a NAV már legalább 15 milliárdos károkozásról beszél, ebben a pillanatban nincs sértettje az ügynek, miközben hatalmas összeggel képtelen elszámolni a Közösségi Misszió. Ha ez így van, akkor a MÁK nem akármekkora bajban van/lehet, mert számot kell(ene) adnia arról, mindez hogyan történhetett meg. Ilyen szempontból az ÁSZ válasza sem megnyugtató. Ugyanis arra aligha lehet érdeminek tekinthető a válaszuk, hogy az állami pénzek elköltésének ellenőrzésére létrehozott, papíron professzionális hivatal ekkora károkozást akkor sem vesz észre, ha – érvelése szerint – kontrollja nem pont erre fókuszált. | Az ÁSZ és az államkincstár mindent rendben talált, a NAV 15 milliárdos károkozással gyanúsít | Hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház intézménye, a Közösségi Misszió ellen folyó nyomozás döbbenetes nagyságrendű károkozást feltételez az ügyletek mögött, miközben az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár az utóbbi években mindent rendben talált? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/az-asz-es-az-allamkincstar-mindent-rendben-talalt-a-nav-megis-15-milliardos-karokozassal-gyanusitja-a-punkosdiek-intezmenyet-263299 | 2023-11-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz.
Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”.
Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb.
Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.
Kocsis Máté még június végén - stílszerűen, a hatalom által megtört, Mészáros Lőrinc pénzelte Indexnek adott interjújában - jelentette be, hogy a kormány újabb támadásra készül kijelölt politikai ellenfeleivel, a civil szférával és a független nyilvánossággal szemben. A Fidesz frakcióvezetője, aki kormányfüggetlen lapnak sosem ad interjút, az Indexnek arról beszélt: törvényi eszközökkel is meg kell akadályozni, hogy pártok akármilyen formában külföldről támogatáshoz juthassanak, ezért egyszerre készülnek az alaptörvény és a Btk. módosítására is. Később utalt rá, hogy a jogszabályok civil szervezetekre és sajtótermékekre is vonatkozhatnak majd.
Júniusban, amikor az interjú megjelent, már hónapok óta épült a „guruló dollárok” narratívája. A kampányt a titkosszolgálatokat és a kormányzati nyilvánosságot tavaly óta egy kézből irányító Rogán Antal kommunikációs miniszter vezényli, kiindulópontját pedig az a tavaly novemberi titkosszolgálati jelentés adja, ami szerint az Action for Democracy amerikai lobbiszervezet 3 milliárd forintot küldött magyarországi szervezeteknek a 2022-es kampány során. Erre a jelentésre épült az elmúlt egy év kormányzati kommunikációja, és jó eséllyel ez marad velünk a jövő évi választásokig. Az ilyen titkosszolgálati megoldások – ahogy az a Magyar Jeti egész estés filmjéből, a Valótlanulból is kiderül – eddig is visszatérő elemei voltak a kampányoknak, az viszont, hogy a 30 milliárd forinttal feltőkésített titkosszolgálatokat és a propagandát Rogán Antal egy kézből irányíthatja, új minőséget jelent a Fidesz-kampányokon belül is.
Januárban megkezdődött a mindent beterítő dollárbaloldalazás. A megafónerek dollárokban úszkáló videókkal árasztották el a közösségi médiát, később a kormánypárti képviselők, végül a miniszterelnök is használni kezdte a kifejezést. Kocsis március végén a Mandiner kérdésére már utalt rá: új törvényekkel készülnek fellépni a „dollárbaloldallal és támogatóival” szemben. Néhány héttel később a Rogán felügyelte Nemzeti Információs Szolgálat friss információkat hozott nyilvánosságra az ellenzéki kampányfinanszírozásról szóló jelentésükből. A Karácsony Gergely-féle 99 mozgalomnak juttatott 506 millió forint heteken át uralta a szalagcímeket a fideszes nyilvánosságban. | Orbánnak már a teljhatalom sem elég, minden létező fillérről tudni akar | Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz. Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”. Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb. Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2023/11/13/orbannak-mar-a-teljhatalom-sem-eleg-minden-letezo-fillerrol-tudni-akar | 2023-11-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.11.13. 05:40 2023.11.13. 08:28
Fordulat történt a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom félmilliárd forintos, tisztázatlan eredetű támogatása ügyében indult nyomozásban. A hírek szerint az adóhatóság munkatársai a büntetőügyben házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le. Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel.
Több hónap vizsgálódás után szintet lépett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom botránya kapcsán indított nyomozás. Ahogy azt nemrég megírtuk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lapunknak adott válaszából arra lehet következtetni, hogy az adóhivatal nyomozói Tordai Csaba ügyvédi irodájában tartottak házkutatást.
Karácsonyék félmilliárdos botrányával kapcsolatban tarthatott házkutatást a NAV
A főpolgármester bizalmasának ügyvédi irodájához szállhatott ki néhány napja az adóhatóság.
A NAV-ot azért kerestük meg, mert az interneten terjedni kezdett egy hír, miszerint a pénzügyi nyomozók csütörtök este megszállták Karácsony Gergely jogi főtanácsadójának és bizalmasának irodáját (Tordai mindemellett jó kapcsolatokat ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel is). Egy szemtanú konkrétan azt írta, hogy a Vécsey utca 4. számnál jelentek meg a hatóság emberei, egy ügyvédi irodánál. Az interneten elérhető címkeresők szerint erre a címre Tordai Csaba ügyvédi irodája van bejegyezve.
Bizonyítékokat foglaltak le Bajnai és Karácsony bizalmasánál
Az adóhatóság a fenti hírek miatt feltett kérdéseinkre pontosan azt írta, hogy „a NAV munkatársai büntetőeljárás keretében, adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben kutattak és foglaltak le bizonyítékokat egy budapesti ügyvédi irodában”.
Ebből pedig nem következhet más, mint hogy a 99 Mozgalom homályos finanszírozásával kapcsolatban történhetett a házkutatás Tordainál.
Ismert, a tisztázatlan forrásból származó, több mint félmilliárd forintnyi támogatás ügyében hamis magánokirat felhasználása, pénzmosás és költségvetési csalás gyanúja miatt van folyamatban büntetőeljárás.
A történtek kapcsán számos, sokszor ellentmondásos nyilatkozat hangzott el. Egyre erősebb azonban a gyanú, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.
De vegyük sorban időrendben, hogy mi is történt!
Titkosszolgálati jelentés buktatta le az ellenzéket
A Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés félmilliárd forintot fizette be készpénzben a szervezet bankszámlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal.
Kis ládikáktól a gazdag magyarokig és külföldiekig
A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás.
Idén június 7-én az Index podcastműsorában azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint.
A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…”
Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.
A főpolgármester pénzembere is mellébeszélt
Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a HVG-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.”
Tordai Bence szerint nincs itt semmi látnivaló
Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke még július 11-én azt próbálta elmagyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adománnyal. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. […] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos” – ismételgette Tordai.
Arról is beszámoltunk korábban, hogy az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást . A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot.
Feljelentést tett az OTP Bank
Figyelemre méltó esemény a félmilliárdos botrányban, hogy szeptemberben az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hamis magánokirat felhasználása miatt. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.
A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint az adományt alapvetően külföldön élő magyar személyektől gyűjtik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába.
Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”
Megdőlt a ládikák meséje
A feljelentés döntő megállapítása így hangzik:
álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.
A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma.
A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt, és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek. Összefoglalva:
a feljelentés szerint az adománygyűjtő ládák története hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.
Bajnaiékig érnek a botrány szálai
A dokumentum arra is kitért, hogy a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével.
Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”.
A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester egy próbajáraton (Fotó: Teknős Miklós)
Perjés Gábor
magánokirat felhasználás
OTP Bank
99 Mozgalom | A baloldal ismert ügyvédjéhez vezethetnek a több száz milliós bűnügy szálai | Fordulat történt a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom félmilliárd forintos, tisztázatlan eredetű támogatása ügyében indult nyomozásban. A hírek szerint az adóhatóság munkatársai a büntetőügyben házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le. Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/a-baloldal-ismert-ugyvedjehez-vezethetnek-a-tobb-szaz-millios-bunugy-szalai | 2023-11-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Indítványozta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, hogy tartóztassák le az Audi-szakszervezet két elnökségi tagját, akiket csütörtök reggel bilincsben vittek el egy rendezvényről.
A két elnökségi tag ellen most különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak.
Az ügyészség közleménye szerint megalapozott a gyanú, hogy az egyik elnökségi tag 2019-ben létrehozott egy kft.-t, amelynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett egyben.
A gazdasági társaság a létrehozása utáni két év alatt 536 892 500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott. A számlákat pedig saját maga fizette ki a cég felé.
A gyanúsított cégének más számlázási, üzleti kapcsolata nem volt, így az ügyészség szerint megalapozott a gyanúja annak, hogy ezt azért hozta létre, hogy a szakszervezet vagyonát eltulajdonítsa. Az éves beszámolókban is ellentmondó állítások voltak, ráadásul azokat könyvvizsgáló sem látta.
A gyanúsított közben vett tíz ingatlant, amiket végül a testvérének ajándékozott. Kilenc ingatlant ennek ellenére zár alá vettek.
A másik elnökségi tag 60 397 338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, annak egy részét rá is tette a saját bankszámlájára, a maradékot online szerencsejátékra költötte.
Az ügyészség szerint mindkettejüknél fennáll a szökés-elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye, ezért akarják őket letartóztatni.
Az Audi Hungária Szakszervezet elnöksége elítéli és elhatárolódik attól a két elnökségi tagtól, akik sikkasztás gyanújába keveredtek. Azonnal kezdeményezték a kizárásukat is. Mindezt azt követően publikálták, hogy az ügyészség közleményével szembesültek péntek reggel. Leszögezték azt is, hogy „minden jogi lépést megtesznek, hogy az okozott kárt visszaszerezzék. | 500 milliónál többet sikkaszthatott az Audi-szakszervezet egyik vezetője, társa szerencsejátékra is költött | Indítványozta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, hogy tartóztassák le az Audi-szakszervezet két elnökségi tagját, akiket csütörtök reggel bilincsben vittek el egy rendezvényről. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/10/gyor-audi-hungaria-fuggetlen-szakszervezet-audi-helyi-tudositas-ugyeszseg | 2023-11-10 13:33:00 | true | null | null | Telex |
A Győri Járásbíróság egy hónapra elrendelte az Audi-szakszervezet két sikkasztással gyanúsított vezetőjének letartóztatását. Az érintettek ezt tudomásul vették, így a határozat jogerős. Az Audi Hungária Független Szakszervezet pénteken kizárta az érintett két elnökségi tagot az érdekképviseletéből is.
A bíróság az eljárás nehezítése és a bűnismétlés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Az előbbi azt jelenti, hogy a két vezető szakszervezeti tisztségviselő, ott pedig olyan alá- és fölérendeltségi viszony működik a tagok között, ami miatt még össze is beszélhetnek. A bűnismétlés lehetősége pedig azért nem zárható ki szerintük, mert ha őket esetleg kirúgják, akkor másképp kell bevételhez jutniuk. A nyomozók iratokat és számlakivonatokat is lefoglaltak.
Letartóztatásukat péntek reggel indítványozta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség. A vezetők ellen folytatólagosan elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények gyanújával nyomoznak; csütörtökön reggel, az éves bizalmi értekezletükről vitték el őket bilincsben.
Egyiküket azzal gyanúsítják, hogy 2019-ben létrehozott egy kft.-t, amelynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett. A gazdasági társaság a létrehozása utáni két év alatt 536 892 500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem állt. A számlákat pedig saját maga fizette ki a cége felé.
A másik elnökségi tag 60 397 338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, annak egy részét rá is tette a saját bankszámlájára, a maradékot online szerencsejátékra költötte. | Letartóztatták a sikkasztással gyanúsított két Audi-szakszervezeti vezetőt | A Győri Járásbíróság egy hónapra elrendelte az Audi-szakszervezet két sikkasztással gyanúsított vezetőjének letartóztatását. Az érintettek ezt tudomásul vették, így a határozat jogerős. Az Audi Hungária Független Szakszervezet pénteken kizárta az érintett két elnökségi tagot az érdekképviseletéből is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/10/gyor-gyori-jarasbirosag-audi-letartoztatas-audi-hungaria-fuggetlen-szakszervezet-sikkasztas-helyi-tudositas | 2023-11-10 13:39:00 | true | null | null | Telex |
Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság.
Boldog védője, Varga István – aki egy másik bíróság elé került fideszes politikus, a korábbi igazságügyi államtitkár Völner Pál védője is – már az ügy előkészítő ülésén kérte a bíróságtól, hogy zárják ki a lehallgatási, megfigyelési bizonyítékokat az ügyből. Rekesszék ki tehát azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amelyeket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga indítványában azzal érvelt, hogy az országgyűlési törvény alapján nem lehetne országgyűlési képviselő ellen büntetőeljárást indítani, lehallgatni a mentelmi jog felfüggesztése előtt. Szerinte ráadásul ez a törvény sarkalatos, amit nem írhat felül a büntetőeljárási törvény, ami rendelkezik a büntetőeljárás megkezdésének eseteiről, illetve a leplezett eszközök használatáról.
Erre a Varga-féle beadványra az ügyész 2021-ben az első tárgyaláson már reagált, szerinte egy ilyen döntéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél. Illetve megjegyezte, hogy korábban ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta az új büntetőeljárási törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal rendelkezők esetében is.
A bíróság a mai, pénteki tárgyalásra ígért döntést ebben a kérdésben, hiszen ma már olyan tanúk meghallgatása zajlott, akik érintettek voltak lehallgatásokban, sőt, a bíróság ismertetett is néhány lehallgatási szöveget, ezekre kellett reagálniuk a tanúknak. (Ennek részleteiről a hétvégén hosszabban is beszámolunk majd a Telexen.)
A bírónő szerint a két törvény, tehát az országgyűlési és a büntetőeljárási törvény a lehallgatás és büntetőeljárás elindításának kérdésében nem üti egymást, és az ügyészség érvelésével egyetértve
végül elutasította Vargáék indítványát, a lehallgatási anyagok bizonyítékként maradnak az ügy tárgyalásában.
Vargáék érveléséből egyébként az következne – és képzeljük el ezt akár Boldog István, akár Völner Pál fideszes exállamtitkár ügyének esetében –, hogy ha a nyomozóhatóság szeretne egy képviselőt vagy a képviselővel kommunikáló embert lehallgatni valamilyen vélhető korrupciós ügy miatt, akkor először Polt Péter legfőbb ügyészhez kellene fordulniuk a kéréssel, majd Polt Péternek az országgyűlés elnökéhez, hogy aztán az országgyűlés mentelmi bizottságához kerüljön a kérés, akik megtárgyalnák és döntenének a mentelmi jog felfüggesztéséről. Csak ezek után kezdődhetne egyáltalán a lehallgatás is.
Varga a Telexnek azt mondta, nagyon valószínű, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni a hozott döntés miatt.
Hivatali vesztegetés
Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban. | Elutasította a bíróság Boldog Istvánék kérelmét, hogy zárják ki a bizonyítékok közül a lehallgatási felvételeket | Pénteken újabb tárgyalási napot tartottak Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyében a Fővárosi Törvényszéken, ahol egy régóta várt döntést hozott meg a bíróság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/10/boldog-istvan-varga-istvan-fidesz-korrupcio-lehallgatas-targyalas-birosag | 2023-11-10 13:56:00 | true | null | null | Telex |
2023. november 9. – 12:16
Schadl Györgyöt hozzák a tárgyalásra 2023. november 9-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal.
A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna.
Völner a vádirat szerint Palkovics Lászlót és Süli Jánost próbálta behálózni ahhoz, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni.
A bíróság csütörtökön Kovács Pál volt államtitkárt, Steiner Attila államtitkárt és Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert hallgatja meg, akik személyesen tekintették meg a találmányt.
Süli János arról beszélt, őt évek óta érdekelte a „hidrogénes ügylet”, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Szerinte ez a projekt „többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”.
Kovács a vallomásában azt mondta, ő látott fantáziát a motorban, egyszer egy ebédre is összefutottak volna Schadllal, de dugó így, így ő beült a végrehajtói kar volt elnökének kocsijába, ott beszélgettek a projektről.
Kovács állítása szerint ő csak 2021-ben találkozott először Schadllal, de a végrehajtói kar volt elnökének naptárában 2018-ra ez volt felírva: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. Kovács szerint ez biztos nem ő volt.
Steiner Attila pedig azt mondta, Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot az Innovációs- és Technológiai Minisztériumnál, és ha igen, milyen feltételekkel.
A vízüzemű motort nem Schadl György találta fel, hanem egy bizonyos K. Szabolcs és N. Csaba. K. Szabolcs kedden a bíróságon arról beszélt, a motor valójában Nikola Tesla találmánya, ők csak „megcsinálták, ami elmaradt”. Az eszköz lényege, hogy a vizet 12 voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontja, a motor pedig csak a hidrogént égeti el. Állítása szerint ők a motort még a magyar államnak is eladták volna, majd egy nevet is bedobott: „Orbán Győző, a miniszterelnök testvére is eljött hozzánk három alkalommal”.
A munkájukat előbb R. Róbert, azaz Gazdi, Schadl György szintén vádlottak padján ülő jó barátja finanszírozta nekik, majd maga a végrehajtói kar volt elnöke. Ő a vád szerint pályázati pénzekhez akart jutni, Völner Pál segítségével.
Ezután jött a képbe a két akkori államtitkár, Kovács Pál és Steiner Attila, valamint Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is. Ők mind személyesen tekintették meg a találmányt, a vízzel menő autót. Völner szerint azért ők nézték meg a motort, mert ők szakemberek, és fontosnak tartotta, hogy élőben, működés közben lássák a dolgot, hogy legyen valamilyen fogalmuk róla.
Akkor a Sülit kell nekiereszteni Palkovicsnak
A nyomozás alatt több beszélgetést is lehallgattak Schadl és Völner között, az egyik épp erről a találmányról szólt. A fideszes exállamtitkár egy ponton azt mondta Schadlnak, hogy Süli várja a pályázat beadását, csak az akkori innovációs miniszter, Palkovics László tűnik a keményebb diónak.
Völner: Beszéltem Süli úrral, ő továbbra is azt mondja, hogy szeretettel várják a dolgot. Steiner Attilát elcsíptem tegnap, azt mondta, ilyen pályázatot írnak ki, meg olyat, meg energiatárolást.
Schadl: Csak hogy mikor?
Völner: Jó, de ez nem energiatárolás, a te projekted. Mondtam, hogy nekem olyan kellene, hogy tudod, hogy gyorsreagálású alternatív energiatermelés, merthogy abból van kevés. És igen, mondta, hogy igen, igen. De mondtam, hogy írhatná ki. Ezzel el vagyok egy kicsit akadva. Lehet, hogy Ádámnak is szólhatnál, hogy kicsit így… Nem tudom, hogy tudnának-e ők is egy kicsit ők is megágyazni a dolognak.
Schadl: Kedden elutazik, de mondom neki mindenképpen.
Völner: Majd ha visszajön, nem olyan, csak mondom, valamit majd valahonnan bele kell rúgni az ügybe. Mert mondom, én leülök a Palkoviccsal is, csak mondtátok, hogy ő azért nem teljesen pozitívan áll hozzá.
Schadl: Igen. A Süli nem rugdalja a történetet?
Völner: Jó, akkor majd mondom, hétfőn majd elkapom. De akkor a Sülit üssem, hogy a Palkovicsot most már ültesse le egy székbe…
Schadl: Ha szabad, akkor igen.
Völner: Jó. Csak azért gondoltam, megbeszélem veled, mert kicsit úgy érzem, hogy… akarják, de senki nem csinál semmit. Akkor a Sülit kell nekieresztenem a Palkovicsnak, hogy akkor csináljon már valamit. Együtt ebédeltem vele direkt kedden vagy hétfőn, már nem tudom, hogy átrágjam vele ezt a történetet, mondom, hogy a részéről minden oké. Ők ketten biztos vannak olyan viszonyban, hogy fel tudja vele méretni az esemény fontosságát. Te sem tudsz akkor jobbat?
Schadl: Nem.
Az nem derül ki az iratokból, hogy Palkovicsot kihallgatták-e az ügyben. A bíróságra nem idézték be, sőt, eddig egy szót sem ejtettek róla a perben. Sülit viszont tanúként meghallgatták már a nyomozás alatt is. Igaz, őt nem szóban kérdezték, csupán pár kérdést tettek fel neki írásban, amire az egykori tárca nélküli miniszter elég szűkszavúan és lényegre törően válaszolt.
Azt vallotta, csak munkakapcsolatban volt Völnerrel, az igazságügyi minisztériumot „érintő szabályozási kérdésekben”. Állítása szerint Völnertől hallott először Schadl találmányáról, és elismerte, hogy azt élőben is megnézte 2018 augusztus 7-én, mert ezt szakmai feladatának gondolta, de a találmány az „ipari hasznosíthatósága miatt” is érdekelte őt.
Schadl a teremben erre a dátumra felhúzta a szemöldökét, és a bíró is megkérdezte Sülit, hogy honnan emlékszik ennyire pontosan a dátumra? Ő erre úgy felelt, a titkárnője a nyomozás alatt megnézte a naptárában. Ez azért érdekes, mert az alatta dolgozó államtitkár, Kovács Pál úgy vallott a bíróságon, hogy 2021-ben vitte magával Sülit megtekinteni a találmányt.
Mindenesetre Süli szerint őt a „hidrogénes ügylet” már akkor is évek óta érdekelte, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Ő pedig azt tanulta a munkájában „a régi motorosoktól, hogy a leghitelesebb információ a helyszínen van”. Szóval megnézte a találmányt Törökbálinton, a bemutatón ott emberek „mentek vele egy pár kört”, de tudta, hogy további vizsgálatok kellenek, mert ő már korábban is látott olyat, hogy valamilyen eszközt még az előző este töltöttek fel hidrogénnel.
Ezután szerinte „persze, hogy említették” a témát egymás között Völner Pállal, volt, hogy kormányülésen, volt, hogy a Parlamentben. „Mindig beszéltünk róla, hogy nem kéne a gyereket kiönteni a fürdővízzel, de hogy milyen pályázat és hogy, ilyen mélységben nem beszéltünk róla. Hangsúlyozom, hogy ez többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”.
Süli szerint viszont Völnerrel is „az merült fel, hogy feladatkörömmel egyeztetve van-e az ipari hasznosítás szabályozott elősegítésére lehetőség”, de „a lehetőségeink konkrét támogatást nem tettek lehetővé, így nem is jutottunk az ügyben tovább”.
Süli úgy emlékszik, hogy többször nem találkozott Schadllal, „talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. A saját naptárában sem talált erre utaló bejegyzéseket. Schadl naptárában viszont 2018. október 1-jére ez volt beírva: „Völner + Süli ebéd”. Süli a bíróságon erről azt mondta, nem emlékszik arra sem, hogy leütöttek volna egy ebédet, arra sem, hogy együtt ebédeltek volna. „Mindenképp emlékeznék rá, hacsak nem tudatmódosítót ebédeltünk” – summázta Süli.
Arról a beszélgetésről, amiben Völner azt mondta Schadlnak, hogy Sülit kell ráereszteni Palkovicsra, Süli a bíróságon azt mondta, „ilyen direkt kérésre nem emlékszik” Völnertől. „Egyébként Pál közelebb ült Palkovics úrhoz a kormányülésen, mint én, ha akarta volna, megkérdezi tőle, azt hiszem, egy szék volt köztük”.
Dugó volt, ezért beült Schadl kocsijába
Kovács Pál abban az időben Süli János alatt dolgozott a paksi bővítéséért felelős államtitkárként. A bíróságon előbb azt mondta, neki nincs takargatnivalója, ezért engedi, hogy a sajtó fotózza. Majd arról beszélt, Völner Pált már legalább 2010 óta ismeri, mert mindketten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztak. Kettejük kapcsolatát barátságnak nem mondaná, de szerinte kifejezetten jó kollegiális kapcsolatban voltak, és vannak még most is.
Szerinte ő Völner kezdeményezésére ment el megnézni a vízzel hajtott motort 2021 tavaszán. Ott ismerte meg Schadl Györgyöt, Völner mutatta be őket egymásnak. Mint a nyomozás alatt mondta, „sok ilyen felkérés érkezik a kormányhoz, és én létrehoztam egy kisebb csoportot, aminek az a feladata, hogy ezeket a projekteket megnézik, beszélnek a feltalálókkal, és ha arra érdemesnek találják, akkor igyekszünk felkarolni őket”.
Kovács a találkozásnál találkozott a fejlesztőkkel, és tetszett neki a projekt. Látta a motort működés közben, és szerinte az „valóban úgy nézett ki, hogy képes vízzel meghajtani a gépkocsit. Ezután még két kollegámat is megkértem, hogy nézzék meg, akik szintén láttak benne fantáziát, de a probléma ott volt, hogy nem láthattuk az úgynevezett fekete dobozát, illetve a szerkezet belsejéhez sem fértünk hozzá. Így nem lehetett eldönteni, hogy valóban nóvumról van-e szó, vagy esetleg egy már létező technológia átvételéről. Tudtuk ugyanis, hogy hasonló motorral próbálkoznak Japánban is”.
Következő bemutatóra már magával vitte Süli Jánost is – ez azért érdekes, mert Süli a vallomásában azt mondta, ő 2018-ban tekintette meg a találmányt, nem 2021-ben.
Kovács a megtekintésről úgy vallott, ezt a találmányt „érdemes megnézni, mert tényleg van benne fantázia”. Kovács szerint Sülinak szintén tetszett a motor. Kovács szerint ha a kocsik valóban tudnának menni vízzel, akkor „az biztos, hogy nagyon komoly áttörés lenne mindenhol”. Egy beszélgetésben pedig felmerült, hogy a találmányt a leállított Százhalombattai Erőműben is lehetne hasznosítani áram- vagy hőtermelésre.
A bíró azt kérdezte tőle, miért pont ő ment ki a helyszínre, miért nem csak azok a kollégái, akik szerinte értettek is hozzá. Kovács szerint mivel Völner őt kérte erre, „természetesnek” érezte, hogy akkor ő megy ki személyesen megtekinteni a motort.
Kovács szerint bár szóba kerültek, hogy milyen támogatási lehetőségek vannak, de csak az „ötletelés szintjén”. De azért szerinte neki és Sülinek csak annyi volt a szerepe, hogy szakmai véleményt adjanak, mivel „a Paks 2 projektben semmilyen módon nem tudtuk volna hasznosítani ezt a motort, illetve ilyen jellegű támogatást sem tudtunk volna nyújtani”.
A megtekintéseken kívül az akkori államtitkár telefonon is beszélt Schadllal, amikor is egyrészt egy esetleges estebédről egyeztettek, majd a végrehajtói kar elnöke megköszönte az államtitkárnak, hogy az események „ütőerén tartja az ujját.” Amikor Kovácsot kihallgatták a nyomozók, ő erre a beszélgetésre nem emlékezett, pedig ő hívta Schadlt. Azt pedig nem tudta értelmezni, Schadl mit értett az ütőeres mondata alatt, az esetleges estebéd pedig szerinte nem történt meg. A bíróságon ezekbe nem mentek bele jobban.
Azt viszont elismerte, hogy külön is találkozott Schadl Györggyel, bár a pontos dátumra nem emlékezett. A bíróságon és a nyomozás alatt is azt mondta, azt beszélte meg Schadllal, hogy a minisztériumban, vagy egy minisztériumhoz közeli étteremben találkoznak majd. „De mivel dugóba került, ezért végül én beültem a kocsijába, és menet közben ejtettünk pár szót a projektről. Itt is arról érdeklődött, hogy milyen pályázati lehetőségei lehetnének, és gondolom, azért engem kérdezett, mert tudta, hogy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezem, és látom a pályázati lehetőségeket is”. Szerinte viszont ő semmi konkrétumot nem tudott mondani erről a végrehajtói kar volt elnökének.
Mindezeken kívül Schadlnak fel volt írva a naptárába még egy 2018 júniusi napra a következő szöveg: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. A bíró rá is kérdezett Schadlnál és Völnernél is, van-e más Kovács Pál nevű közös ismerősük, mindketten úgy feleltek, nincs. Ez azért érdekes, mert Kovács a vallomásaiban azt mondta, ő csak évekkel később, 2021 környékén ismerte meg Schadlt, amikor megtekintette a találmányt. Közben pedig Süli is azt vallotta, ő is 2018-ban találkozott Schadllal.
A bíró ezután arra volt kíváncsi, akkor ki ez a Kovács Pali? „Lehetett a tanú érintve ebben az üzenetben, vagy sem?” – kérdezte. Kovács erre úgy reagált, akkoriban ő nem is Budapesten tartózkodott, hanem Pakson. „Én biztos nem voltam”, mondta. Schadl György is reagált: „Hogy én 2018-ban nem ebédeltem az államtitkár úrral, az 600 százalék. Tuti, hogy nem a tanúról van szó”.
Végül azt mondta, ő nem tudja, hogy ez a vízüzemű motoros téma hogy jön ehhez a korrupciós ügyhöz. Ő kétszer látta a találmányt, kétszer működött, „nincs kétsége” benne. Abban semmi kivetnivalója nem volt, hogy Völner szólt neki ennek a létezéséről. Schadl kérdésére azt is mondta, hogy ő nem érezte, Schadl és Völner között korrupciós kapcsolat lenne, és hogy Völner emiatt nyomná nála ezt a projektet.
Völner Pál végül minderre úgy reagált, „ha valaki belemagyarázza, hogy ez csalás, szélhámosság volt, hogy különböző érdekek szerint jártam el, azt sajnálom”.
Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni pályázatot
Steiner Attila korábban Varga Judit alatt volt államtitkár az Igazságügyi minisztériumban (itt ismerkedett meg Völner Pállal), majd utána az azóta már megboldogult Innovációs és Technológiai Minisztériumban dolgozott, körforgásos gazdaságfejlesztésért, klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkárként, Palkovics László alatt. Jelenleg az az Energiaügyi Minisztérium energetikáért- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Steiner szerint az első feladat, amit Palkovicstól kapott 2021 elején, hogy dolgozzák ki az ország hidrogénstratégiáját, a téma még a kormányülésre is bekerült, májusban pedig el is fogadta. Ő maga már korábban is hallott már olyat, hogy vizet használnak a mobilitásban.
Azt is mondta, már 2018 környékén is ismerte Kovács Pált és Süli Jánost, de állítása szerint ők nem beszéltek neki semmilyen hidrogénes projektről. Völner pedig emlékei szerint „arról érdeklődött, milyen pályázatok vannak”, de csak általánosságban.
„Emlékezetem szerint az volt az érdeklődésének a tárgya, hogy tervezünk-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot, és ha igen, milyen feltételekkel. Mivel én még ekkor csak pár hónapja voltam államtitkár ennél a tárcánál, ezért még én sem voltam teljesen tisztában az összes pályázati lehetőséggel, de általánosságban tájékoztattam Völner urat a pályázatok kiírásának menetéről. Nem emlékszem arra, hogy konkrét kérdéssel állt volna elő ezen témában, inkább csak általánosságban beszélgettünk” – vallotta. Ugyanakkor szerinte Völnernek mint egyéni képviselőnek még feladata is volt, hogy tudjon arról, milyen pályázatok vannak.
2021 január-február környékén Völner megkereste azzal is, hogy van itt ez a találmány, ami ígéretesnek tűnik, így azt Steiner is elment személyesen megnézni, hogy „első kézből legyen információm”. Főleg azért, mert ez a terület főnökét, Palkovicsot „rendkívüli módon érdekli”. Ő úgy nagyjából háromnegyed órát volt Törökbálinton, ahol a találmányt tárolták, Schadl György is ott volt, és akkor szerinte látszott, hogy ez egy működő koncepció.
Steiner állítása szerint amikor Völnerrel beszélgettek, akkor nem került szóba sem Schadl Görgy, sem Süli neve. Ráadásul Völner szerinte saját maga is tudott volna beszélni Palkoviccsal mondjuk a kormányüléseken erről a témáról, de Steiner nem hallotta Palkovicstól, hogy őt megkereste volna Völner.
A Schadl–Völner-ügyben írt összes cikkünket ide kattintva találja.
Partnereinktől | Süli János a bíróságon: Mindenképp emlékeznék rá, ha Schadllal ebédeltem volna | A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal. A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/09/schadl-gyorgy-volner-pal-vizuzemu-motor-targyalas-per-birosag-suli-janos-steiner-attila-kovacs-pal-tanumeghallgatas | 2023-11-09 14:17:00 | true | null | null | Telex |
A Gődény György nevéről ismert Normális Élet Pártja (NÉP) részéről 1 főt okirat-hamisítás, a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom részéről 2 főt választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság – derült ki Rétvári Bence belügyi államtitkár egy írásbeli válaszából.
A 2022-es országgyűlési választások kapcsán 37 személyt hallgattak ki tanúként Teréz- és Erzsébetvárosban. Ez a DK-s Oláh Lajos kérdéseire derült ki, aki a két városrészben felmerült választási csalásról kérdezte a belügyet.
Rétvári azt írta, továbbra is nyomoznak az egyes ajánlók egyik szervezettől másik jelölő szervezethez kerülésének ügyében. A NÉP és a Megoldás esetében hallgattak ki 3 személy gyanúsítottként, a Munkáspárt esetében még nyomoznak. A Fidesz-KDNP ajánlóívein azonban nem találtak hamis aláírást. Azzal kapcsolatban is nyomoznak, hogy a Munkáspárt szerezhetett-e megtévesztéssel aláírásokat.
A Megoldás ívein 15, a NÉP-én 40, a Munkáspárt-Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalomén 9 aláírásnál állapították meg, hogy nem a név tulajdonosától származnak. | A Fidesznél nem merült fel a választási csalás gyanúja, a Gattyán- és a Gődény-pártoknál igen | A Gődény György nevéről ismert Normális Élet Pártja (NÉP) részéről 1 főt okirat-hamisítás, a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom részéről 2 főt választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság – derült ki Rétvári Bence belügyi államtitkár egy írásbeli válaszából. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/13/a-fidesznel-nem-merult-fel-a-valasztasi-csalas-gyanuja-a-gattyan-es-a-godeny-partoknal-igen | 2023-11-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-Völner-büntetőper.
A tárgyalásra Schadl György sebészi maszkban és vezetőszáron, Völner Pál civilben érkezett.
Eredetileg két tanú tett volna vallomást, de a 11 órára idézett betegség miatt nem jött el, így csak Schmidt-Kovács Bélát, a Calmit Hungária Kft. ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság.
A tanút az ügy egyik, paksi atomerőmű fejlesztéséhez is kapcsolódó mellékszálában idézték be.
Schmidt-Kovács elmondta, hogy 1996 óta ügyvezetője az égetett mészgyártással foglalkozó lábatlani cégnek, és a vádlottak közül csak a szomszédos településen élő Völnert ismeri, körülbelül 20 éve. Személyesen 2012-14 környékén találkozott először a volt politikussal.
Rendszeresen beszélgettek Völnerrel a cég helyzetéről is. Egy 2021-es alkalommal arról is beszélt az államtitkárnak, hogy magasak az energiaköltségeik, ekkor említette neki Völner, hogy van egy találmány, amely alternatívát jelenthet számukra.
Ezután Schmidt-Kovács egy kollégájával meglátogatott két feltalálót Érden, ahol megnézték az autóba szerelt hidrogénfejlesztő cellát. Dr. Tóth Erzsébet bíró rákérdezett, honnan tudták, hogy Érdre kell menniük, de erre a tanú azt válaszolta, hogy nem emlékszik.
Schmidt-Kovács az érdi találkozó után telefonon beszélt Völnerrel, akinek elmondta, hogy kétséges, a találmányt tudják-e alkalmazni a lábatlani cégnél. Ez csak a fejlesztés után derülhet ki.
A feltalálók, vagyis Schadl munkatársai korábban egy prezentációt is tartottak a találmányról a Calmit Hungária lábatlani telephelyén. A bíró kérdésére Schmidt-Kovács elmondta, ezen a találkozón nem merült fel Schadl neve a finanszírozással kapcsolatban. Viszont egyszer beszélt telefonon Schadllal, akinek telefonszámát vagy a feltalálóktól vagy Völnertől kapta meg.
A bíró később felolvasta a lehallgatott telefonbeszélgetés leiratát. Schmidt-Kovács azt mondta, szerinte az ott elhangzottak teljesen fedik azt, amit vallomásában elmondott.
Schmidt-Kovács elmondta, szóba került az is, hogy a cella fejlesztése pályázat tárgya lehetne, viszont ez végül sosem valósult meg. Az esetleges pályázatról a feltalálókkal és Völnerrel is beszélt. Schmidt-Kovácsot később megkereste két férfi a pályázatírással kapcsolatban. Velük személyesen is találkozott Lábatlanban, de arra nem emlékszik, ki küldte őket, és mit akartak pontosan.
A bíró többször is rákérdezett, hogy elhangzott-e Süli János, Paks-ügyi tárca nélküli miniszter vagy Kovács Pál paksi kapacitásért felelős államtitkár neve a találmánnyal kapcsolatban. Schmidt-Kovács viszont mindegyik alkalommal azt válaszolta, hogy egyikük neve sem került szóba.
Schadl a tanúmeghallgatás után észrevételként elmondta, hogy azért jött nekik jól lehetséges üzletfélként a Völner által ajánlott Calmit Hungária Kft., mert tesztterepre volt szükségük. A bíró ezután félbeszakította Schadlt, mert szerinte ugyanarról beszélt, mint a korábbi tárgyalási napokon, ezért felszólította, hogy a vádirat helyett a tanú vallomására reagáljon.
A tárgyalóteremben ekkor már tapintható volt a feszültség, a védelem és a bíró között percekig emelt hangon folyt a párbeszéd. Schadl egyik ügyvédje, Morvai Attila például azt mondta, nyilván a saját hibája, hogy nem csinált Schadlból professzionális vádlottat.Schadl pedig felzaklatva kijelentette, hogy nincs több észrevétele, mert „megértette, hol a helye". Völner és a harmadik rendű vádlott észrevételeinek meghallgatása után viszont meggondolta magát, és pár mondatot még szólt a bírósághoz.
Schadl és Völner neve azért kapcsolódik a találmányhoz, mert a vád szerint Völner vállalta, hogy Schadl cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy pályázatot, és elintézik, hogy azt elnyerje a vállalat. Schadl cége egy vízüzemű motoron dolgozott, ami az elképzelések szerint a paksi atomerőműben is hasznosítható lett volna.
Az ügyészség szerint Völner Palkovics László és Süli János volt minisztereket is próbálta rávenni, hogy segítsék a Schadlhoz köthető motort pályázati pénzhez jutni. Sülit múlt héten hallgatta meg tanúként a bíróság.
A perben Schadl, a végrehajtói kar korábbi elnöke, és Völner, korábbi igazságügyi államtitkár a két fő vádlott. A vádirat főszála szerint Schadl több alkalommal kenőpénzt fizetett Völnernek, hogy az államtitkár az általa preferált végrehajtókat nevezze ki. Tőlük aztán sokszor az osztalékuk 100 százalékát szedte el, így közel egymilliárd forintnyi illegális jövedelemhez jutott. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
A per februárban kezdődött előkészítő tárgyalásokkal, az első rendes tárgyalást pedig májusban tartották.
A szerteágazó ügynek eredetileg 22 vádlottja volt, de tízen beismerték a bűnösségüket, így őket május elején el is ítélték. Hét megvádolt végrehajtóból hatan mindent bevallottak, ezzel gyengítve Schadl pozícióját. A bűnösségüket beismerő vádlottak mind felfüggesztett börtönt kaptak, de többen fellebbeztek. Cs. Éva volt az egyetlen végrehajtó, aki tagadta a bűnösségét, vele szemben tovább folyik az eljárás. | Lábatlani mészgyártó cégnél kamatoztatta volna találmányát Schadl György | Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-Völner-büntetőper. A tárgyalásra Schadl György sebészi maszkban és vezetőszáron, Völner Pál civilben érkezett. Eredetileg két tanú tett volna vallomást, de a 11 órára idézett betegség miatt nem jött el, így csak Schmidt-Kovács Bélát, a Calmit Hungária Kft. ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság. A tanút az ügy egyik, paksi atomerőmű fejlesztéséhez is kapcsolódó mellékszálában idézték be. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/14/labatlani-meszgyarto-cegnel-kamatoztatta-volna-talalmanyat-schadl-gyorgy | 2023-11-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Amikor 2020 decemberében egy erősebb földrengés romba döntött megannyi ingatlant Horvátország középső részén, a magyar kormány nagyvonalú ajánlatot tett: a Zágrábtól délre található petrinjai általános iskola és az attól nem messze fekvő žažinai Szent Miklós és Vitus templom újjáépítését ígérték meg a horvátoknak.
Az ígéretet hamarosan tettek követték: egy 2021 májusában kiadott kormányhatározatban 9,5 milliárd forintos forrást biztosítottak erre a nemes célra. Az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Program keretében, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával valósulhatott volna meg a projekt. 3 milliárd 250 millió forintot még az év augusztusában meg is kapott a Hungary Helps Ügynökség egy újabb kormányhatározat jóvoltából. A következő summa 2022 szeptemberében érkezett, amikor egy harmadik kormányhatározatban szintén 3,25 milliárd forintot utaltak át a horvátországi templom- és iskolaépítési projektre a Hungary Helpsnek, amelynek az összeget adományként tovább kellett adnia a beruházást menedzselő Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.
A bőkezűnek tűnő támogatás nem volt elegendő a templom újjáépítésére, és két évvel a felajánlás után, tavaly decemberben a magyar fél minden hírverés nélkül visszatáncolt a beruházástól.
A magyar kormány pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett a žažinai templom újjáépítésétől, mert túl sokba került volna nekik
– tudatta a Sziszek egyházmegyei püspökség egy horvát lappal. Megkerestük ezzel kapcsolatosan Soltész Miklós egyházügyi államtitkárt, akinek államtitkársága műemlékvédelmi okokra hivatkozott a 24.hu-nak. – A žažinai Szent Miklós és Vitus templom helyreállításának felmérése során olyan műemlékvédelmi problémák adódtak, amelyek következtében – egyeztetve a sziszeki egyházmegye püspökével – az új templom egy másik, szintén az egyházmegye területén lévő helyen épül meg, az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetéssel – válaszolták lapunknak.
Így a horvátok saját maguk fogják felújítani 250 lélekszámú kisközség késő barokk-kori templomát, a hírek szerint 3,3 millió euróért (1,3 milliárd forint). A rekonstrukció elkezdődött ugyan, az épületet fel is állványozták, de a műholdfelvételek alapján még nem készült el az épület tetőzete és a leomlott tornyot se építették újjá.
A horvátok azonban nem fognak magyar segítséggel felújított templom nélkül maradni – amit az egyházügyi államtitkárság lapuknak adott nyilatkozata is megerősített –, mert egy idén májusban megjelent kormányhatározat a žažinai templom helyett egy másik, meg nem nevezett templom újjáépítéséről rendelkezett ugyancsak a Zágráb melletti Sziszek egyházmegyében, aminek érdekében 754 millió forintnyi összeget különítettek el. Ezt azonban már nem a Hungary Helps program keretében hajtanák végre, a feladat felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lett.
A húszezer lakosú Petrinjában azonban láthatóan nem spórolt a magyar fél az iskolán: horvát lapértésülések szerint áfa nélkül valamivel több mint 22 millió euróba (8,6 milliárd forint) került az építkezés. Mindez úgy derült ki, hogy a 22 millió euró után több mint 4 millió eurónyi áfát kellett volna befizetni a horvát költségvetésbe, mivel az eredeti szerződésben ezt a kérdést nem rendezték, és ezt a magyar fél már nem akarta vállalni. A beruházás meg is rekedt egy kis időre, végül a horvátok vállalták, hogy kifizetik az áfát, összesen 4 millió 83 ezer eurót.
Mindezt megerősítette Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki idén augusztusban arról beszélt, hogy több mint 8 milliárd forintba kerül a petrinjai iskola újjáépítése. Ezért a pénzért egy háromszintes, 20 tantermes iskolát kell felhúzni összesen 5500 négyzetméteren, ami elég magasnak tűnő, több mint másfél millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent. A beruházás kivitelezője egy magyar cég, a Mega-Logistic Zrt., amelyet korábban több magyar külképviselet felújításával is megbíztak. Az iskolát várhatóan januárban adják át, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet beszámolója szerint 355 gyerek járhat majd oda.
Kerestük az iskola- és a templomépítés kapcsán az összes fontosabb szereplőt, hogy megtudjuk többek között azt, miért az üldözött keresztény közösségek programján keresztül támogatták ezeket a projekteket, de sem a Hungary Helps Ügynökséget felügyelő külügyminisztérium, sem a horvát fél részéről az újjáépítések érdekében lobbizó horvát parlamenti képviselő, Jankovics Róbert nem válaszolt kérdéseinkre. A projektek lebonyolításával megbízott Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig érdemi válaszok helyett a Külügyminisztériumhoz irányított minket.
A horvátországi iskolaújjáépítés busás támogatásával az a meghökkentő helyzet állt elő, hogy messze erre a projektre fordította a legtöbb pénzt az eredetileg az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. Horvátországban a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket, valamint nem is szegényebb nálunk, tavaly már megelőztek minket az egy főre jutó GDP-ben az Eurostat szerint, ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben messze erre a projektre adta a legtöbb pénzt a Hungary Helps és várhatóan 2023-ban is ez lesz a helyzet.
2022-ben például összesen 8,3 milliárd forintnyi támogatást oszthatott szét a Hungary Helps Ügynökség a 63 külföldi projektjére, ennek közel 40 százalékát, 3,25 milliárd forintot a petrinjai iskola újjáépítésére fordította (illetve a beszámolójuk ideveszi a zazinai templomot is, amitől végül visszaléptek).
Ez több pénz, mint amennyi a háború sújtotta Ukrajnába ment, ahova túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Ezen kívül volt egy százmillió forintos projektje az ukrajnai Herszon városában (amit az oroszok tavaly márciusban elfoglaltak és csak hét hónappal később tudtak visszafoglalni az ukránok), ahova elektromos energiatermelő berendezéseket szállítottak a kórházaknak és a lakosságnak. A harmadik legnagyobb mértékű adományban a libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra részesült egy 1 milliárd 470 millió forintos projektnek köszönhetően. Ez magába foglalta mezőgazdasági vállalkozások elindítását, egyházi infrastruktúra fejlesztését, valamint humanitárius segély biztosítását (6 ezer rászoruló örmény család részére) is. | Üldözött keresztények ott nincsenek, a segítésükre létrehozott kormányzati szerv Horvátországban költi a legtöbbet | Az elmúlt két évben több milliárd forintot csoportosított át a költségvetésből a magyar kormány egy horvátországi templom és egy iskola újjáépítésére, amelyek még a 2020 decemberi földrengés nyomán dőltek össze. Bár Horvátországban a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket, a felújítás finanszírozásába a fő profilja szerint az üldözött keresztény közösségek megsegítésével foglalkozó Hungary Helps Ügynökséget vonták be, amely messze a legtöbb pénzt a déli szomszédunkban futó projektjeire különítette el. Az iskola lassan elkészül – bár az áfafizetési kötelezettséggel adódtak gondok –, a templom ugyanakkor továbbra is romokban áll, noha 2021-ben és 2022-ben is kormányhatározatban rendelkeztek az újjáépítéshez szükséges forrásokról. Kiderült, a magyar fél szép csendben visszalépett a templom felújításától. A horvátok építik újjá a templomot, a hírek szerint a magyar előirányzat töredékéből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/11/14/milliard-csoportositott-at-allam-horvat-templom-iskola-hungary-helps-uldozott-keresztenyek/ | 2023-11-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szépen lassan összeérnek a szálak Mészáros Lőrinc külföldi vásárlásai és itthoni cégalapításai között. Például júliusi hír volt, hogy a felcsúti gazdagemberhez köthető Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. társaság felvásárlásáról. A bosnyák cementgyártó az építőiparhoz szorosan kötődik, és a régióban kiváló piaci pozíciót ért el. Összesen 50 százalékos részesedése van a Vijenac mészkőbányában, amely más üzemeknek és építőipari vállalatoknak is szállít adalékanyagot. A betonüzemek Szarajevóban és Banja Lukában találhatók.
Azt pedig lapunk írta meg augusztus közepén, hogy Talentis International Construction Investments Kft. névre keresztelte el új cégét a felcsúti milliárdos, vagyis ismét kilépett a nemzetközi piacra. Akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mit és hol fognak építeni.
Ez a két szál most összeért, ugyanis az osztrák versenyhivatal november 7-én közölte, hogy vizsgálja a fúziót, amelynek keretében a Talentis International Construction Investments Kft. venné meg az osztrák befektetőktől a boszniai cementgyárat. A gazdasági ügyben december 5-ig lehet bármilyen érintett félnek kérelmet beadni az osztrák versenyhivatalhoz, amely ugyanúgy működik, mint a magyar Gazdasági Versenyhivatal. Ebből következik, hogy az üzlet lezárása a végéhez közeledik, és Mészáros Lőrinc hamarosan ténylegesen tulajdonosa lesz a Lukavac Cementnek.
A Lukavac Cement 1974-ben kezdett termelni, majd 2001-ben egy osztrák befektető sikeresen lebonyolította a privatizációs folyamatot. A teljesen új előfűtősor megépítése után az éves termelési kapacitásunk elérte a 700 ezer tonna klinkert és több mint a 900 ezer tonna cementet
- szól a gyár bemutatkozása.
Majd 2014-ben kibővítették tevékenységüket, és új szegmensként bevezették a készbetont a termelésben, emellett saját gyártást indítottak a szarajevói és banjalukai betongyárakban.A „Vijenac” mészkőbánya a Lukavac Cementgyáron kívül más gyárakat is ellát mészkővel, valamint kőaggregátumokat biztosít betonhoz és alsó aszfaltrétegekhez.
Hasonló történet, hogy nyáron derült ki: a felcsúti milliárdos és a tulajdonát képező Talentis Agro Zrt., valamint az MKB Magántőkealap együttesen 100 százalékos tulajdonrészt szereznek a Rabo d.o.o. vállalatban. A magyar határtól kevesebb mint 25 kilométerre, a Baranja Régió szívében található Knezevi Vinogradi (Hercegszőlős) ad otthont a Rabo komplexumnak és gyümölcsöseinek, amelyek évente több mint 8000 tonna almát és nektarint termelnek.
Mint lapunk megírta, igazán magabiztos angol nevet választott Mészáros Lőrinc az új cégének, amivel belevágott az almatermesztésbe is: Apple Heaven Kft. Egy horvát ügyvédi iroda híréből lehetett összerakni a teljes képet, miszerint konkrétan az Apple Heaven lesz a tulajdonosa a legnagyobb horvát gyümölcsösnek.
Mészáros Lőrinccel tehát zajlik az élet. Lett például egy új magántőkealapja is: november 1-től bukkant fel nyilvános adatbázisokban a Status Talent Magántőkealap. Erről egyelőre csak annyit tudni, hogy a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő Status Capital Zrt. az új befektetési alap kezelője. Még homály fedi, hogy milyen céllal jött létre, de előbb-utóbb összeérnek a szálak. Jelenleg így összesen 7 magántőkealap tartozik a Status Capital Zrt.-hez. | Mészáros Lőrinc izgulhat: boszniai nagybevásárlását vizsgálja az osztrák versenyhivatal | Ha az osztrák versenyhivatal is áldását adja, akkor már az utolsó akadály is elhárulhat a boszniai cementgyár megvásárlása elől. Mészáros Lőrincnek lett még egy magántőkealapja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-izgulhat-boszniai-nagybevasarlasat-vizsgalja-az-osztrak-versenyhivatal.html | 2023-11-16 11:46:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításai” között mazsolázgatva elég érdekes változások várhatóak. Ahogy a november 14-én beadott törvényjavaslat indoklásában írják, az indítványok az innováció jegyében születtek, többek között azért, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye között lesz, ezért támogatja Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását is.
Tehát többek között a következő változások várhatóak:
A győri Széchenyi Egyetemért Alapítvány céljai megvalósítása érdekében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, tulajdonátruházás formájában, tőkeemelés céljából megkapja a ZalaZONE Zrt.-t, de egy egervári ingatlan is ingyen hozzájuk kerül.
A szintén modellváltó Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány a Budapest belterület 31905/11 helyrajzi számú ingatlant (magát a főiskola épületét) és az ingatlanon folyamatban lévő beruházás során beszerzésre kerülő ingóságokat kapja meg a fejlesztések megvalósulását követően.
Létrejön a Magyar Kultúráért Alapítvány, amely a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-vel együtt vagyonjuttatásként megkapja az Ózdon álló Digitális Erőművet és a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot. Mivel az új alapítvány a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. jogutódja, ezzel egyidőben közfeladatai ellátásához annak ingatlanjai, állami tulajdonú ingóságai és egyéb javai is az alapítvány tulajdonába kerülnek.
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény is kiegészül: meghatározott állami tulajdonban álló részesedéseket, azaz üzletrészeket adnak ingyenesen az Alapítvány tulajdonába, nevezetesen 100 százalékban idekerül a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.
Ezen túlmenően a javaslat arra is kitér, hogy annak érdekében, hogy 2030-ra 9000-re emelkedjen az 1 millió főre jutó kutató fejlesztők száma, és megduplázódjanak a szabadalmak, a kormány erősíteni akarja a kooperatív doktori képzéseket, továbbá az egyetemek hatáskörébe utalja - a megfelelő finanszírozási keretet biztosítva - az Új Nemzeti Kiválósági Program és kooperatív doktori program lebonyolítását.
Az is újdonság lesz, hogy a felsőoktatási intézmények önköltséges részismereti képzés céljából újabb képzési jogviszonyt is létesíthetnek majd a hallgatókkal, s ezekről a részismereti képzések eredményéről úgynevezett "mikrotanúsítványt" állíthatnak majd ki. Sőt, a technikumi képzésben résztvevők az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel.
Egy új egyetem is létrejött, ugyanis a Sárospataki Református Teológiai Akadémia eleget tett az alkalmazott tudományok egyetemévé válás törvényi feltételeinek, így 2024. február 1-jétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább.
A Magyar Kutatási Hálózatot HUN-REN-re módosítják, melyet ezentúl már nem főtitkár, hanem vezérigazgató irányít. | Megkapja a ZalaZone-t a Széchenyi István Egyetem | Rengeteg meglepetést tartogatnak azok a törvénymódosítási javaslatok, melyeket Csák János kulturális és innovációs miniszter terjesztett be november 14-én. A legrelevánsabb érdekesség, hogy a ZalaZone Zrt. a Széchenyi Egyetemhez kerül, az ózdi Digitális Erőművet a vadonatúj Magyar Kultúráért Alapítvány kapja meg, egy főiskolát pedig egyetemmé neveztek át. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/megkapja-a-zalazone-t-a-szechenyi-istvan-egyetem.html | 2023-11-15 11:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egészen furcsa dolgok történnek az Orbán-család volt cégei körül. A jelek szerint nemcsak a 2022-ben továbbadott társaság került a megszűnés szélére, de annak anyacége is, mely néhány évvel ezelőtt még rekordprofitról számolhatott be.
A NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. egy 2016-ban alapított, fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelmével foglalkozó társaság, melyet a miniszterelnök egyik öccse, Orbán Áron hozott létre, majd két évvel később a részvénycsomagját továbbadta az Orbán-család bizalmasának, Bihari Lajosnak, aki egy másik Orbán-cég a Nehéz Kő Kft. ügyvezetője volt 2016-től kezdődően.
Ez az a társaság, melytől 2021 tavaszán vált meg a miniszterelnök édesapja, és adta el Bihari Lajos NAKK Zrt.-jének. A szálak olyannyira körbeértek, hogy a jelek szerint Bihari Lajos érája alatt szűnhet meg mindkét, egykor szebb napokat is megélt társaság.
Lapunk nemrég elsőként számolt be arról, hogy a Nehéz Kő - mely ma már FuvarozNAK néven fut - Orbán Győző kiszállásával a szakadék szélére került. Egyrészt ennek oka lehet az is, hogy a kormányfő édesapja igényt tartott a jelentősebb összeget kitevő osztalékra, másrészt a több mint 700 milliós vételár miatt hitel felvételére, ezzel párhuzamosan jelzálog bejegyzésére került sor. Véleményünk szerint egyébként az események furcsa láncolata akár ennél összetettebb szándékot is feltételez, melyről ebben alábbi cikkünkben olvashat részletesebben.
Nos, mivel a FuvarozNAK Kft.-t a jelen cikkünk témáját szolgáltató NAKK Zrt. vásárolta meg, ezért az ő beszámolójában is nagy nyomot hagynak az előbbi társasággal kapcsolatos történések. Az ugyanis brutális mértékű veszteséget könyvelt el a jóval a május végi határidőt követően, október elején leadott beszámoló szerint.
Megtört a lendület is
Nemcsak a FuvarozNAK megvásárlása okozott nehézséget a dokumentum szerint, hiszen az árbevételek sem úgy folytak be, mint korábban. Az előző évi 1,63 milliárd forint után ugyanis ennek töredékére, csupán 689 millió forintra tett szert a NAKK. Ami önmagában még nem is vezetett volna "katasztrófához", hiszen ezzel párhuzamosan a kiadások (egy része) is jóval alacsonyabb szinten alakult. Anyagjellegűekre 1,6 milliárd után 685 milliót költöttek, személyi jellegűekre pedig 63 millió után 47,7 milliót.
Utóbbi tételre egy gondolat erejéig azonban érdemes kitérni, hiszen úgy csökkentek a bérjellegű költségek, hogy a létszám egy fővel több lett; tavaly már 5-en álltak a cég alkalmazásában. Ez azt jelenti, hogy
az átlagos bruttó bér egy év alatt 1,1 millió forintról 777 100 forintra apadt.
Az egyéb ráfordítások soron azonban brutális kiadásnövekedést látni: 22,7 millió után 759,1 millió forint szerepel. Ez pedig nem más, mint a megszerzett FuvarozNAK Kft. leírása, értékvesztése.
Mindezek eredményeként a korábbi 62,8 milliós üzemi veszteség 808 milliós mínuszra hízott, amit a pénzügyi műveleteken elért kisebb veszteség és az adófizetési kötelezettség tovább csökkentett. Így végeredményben 829,5 milliós veszteséget könyvelt el Bihari Lajos NAKK Zrt.-je.
Bajba került a társaság
Ezt a brutális nagyságú veszteséget a korábbi évek jó eredményei ellenére sem bírta el a cég saját tőkéje, hiszen értéke -796 millió forint lett. A jogszabályoknak való megfelelés érdekében ez a helyzet mindenképpen tőkerendezést igényel. Erre azonban nem biztos, hogy megvan a tulajdonos szándéka. A kiegészítő mellékletben ugyanis részletesen kitérnek a kialakult helyzetre:
"a társaság saját tőkéjének összege kisebb, mint (...) a társasági formára előírt minimális összege mivel az elmúlt években a nyereséges működést nem tudta fenntartani és ez a jövőben sem látszik reálisnak, így a vállalkozás folytatásának az elve sérül, a tovább működéshez szükséges fedezet nem biztosított, akár felszámolásra is sor kerülhet".
Hozzáteszik: a hitelezőkkel az egyeztetés folyamatban van.
Már pedig hitelekből van bőven
A mérleg szerint igencsak jelentős összegekről folyhatnak ezek az egyeztetések, hiszen a NAKK Zrt. közel 1,6 milliárd forintnyi kötelezettséggel rendelkezik, ami 300 millióval kisebb az előző évinél. Ami az összetételt illeti: csak rövid lejáratú kötelezettsége van ma már a cégnek csak, ebből a rövid lejáratú hitel 20 millióról 1,17 milliárd forintra ugrott egy év alatt.
A növekedés hátterében azonban nem új hitel felvétele állhat, sokkal inkább technikai, számviteli okok állnak mögötte. 2021-ben ugyanis az egyéb hosszú lejáratú hitel soron egy szinte forintra pontosan megegyező összeg szerepelt, ez került át most a rövid lejáratú hitel sorra. Ennek oka pedig az lehet, hogy a szóba forgó összeg időközben üzleti éven belüli esedékességűvé vált. Egyszerűbben megfogalmazva, egy éven belül törlesztenie kell a NAKK Zrt.-nek ezt az összeget.
A gondok tehát igencsak összejöttek a társaságnál: nagy összegű tartozás, brutális veszteség és az ennek nyomán kialakult tőkehiányos, rendezésre váró állapot. Ennek fényében annyira nem lehet meglepetés, hogy nem látszik jele a tulajdonosi szándéknak a kialakult helyzet rendezésére.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.) | Szakadék szélére sodródott az Orbán család újabb volt cége | Nevezhető ez dominó-hatásnak, pillangó-effektusnak, a lényeg ugyanaz: Orbán Győző volt cége anyagi problémák miatt a felszámolás szélére került. Ez pedig a jelek szerint a szakadék szélére sodorja az új tulajdonos anyacéget. Mely nem mellesleg szintén egy volt Orbán-cég. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szakadek-szelere-sodrodott-az-orban-csalad-ujabb-volt-cege.html | 2023-11-15 12:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
korrupció;motor;per;tárgyalás;találmány;víz;Schadl-Völner-ügy;
2023-11-07 12:01:00
Egy liter víz, ötven kilométer száguldás – vízüzemű motort fejlesztettek Schadl György társai, Völner Pált csak a pénz érdekelte
Szórakoztató mellékszálon folytatódott a Schadl–Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per. A fejlesztők Kiskunhalason teljesítették ki Nikola Tesla életművét.
Vidám pillanatokkal kezdődött a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvédek szóvá tették, hogy mivel a pulpitus túl magas, a bíró széke pedig túl alacsony, nem látják Tóth Erzsébet bírónő arcát.
Majd egy iratköteget teszek magam alá – viccelődött a hallgatóság derültségére bírónő, hozzátéve, hogy az is megoldás, ha az alant elhelyezkedő Varga Zoltán ügyvéd – korábban fideszes képviselő, illetve a KESMA kérészéletű vezetője – kap egy párnát maga alá.
A tárgyalás hasonló hangulatban folytatódott, a bíróság a korrupciós ügy mellékszála, a vízüzemű motor fejlesztését vizsgálták, ennek szellemében hallgatták meg az autóvilágot forradalmasító találmány egyik fejlesztőjeként bemutatott kiskunhalasi K. Szabolcsot.
Sajnos a bíróság kérdéseiben nem tért ki a tagbaszakadt, legalább 120 kilós, elsőre leginkább verőembernek tűnő K. Szabolcs autómérnöki, fizikusi szakértelmére. Pláne, hogy amikor a vízüzemű motor fejlesztésének a részleteiről kérdezték, akkor úgy válaszolt, hogy nem emlékszik.
– mondta K. Szabolcs.
K. Szabolcsra amúgy jellemző volt a tudományokban elmélyült emberre jellemző alázat és szerénység: egy ponton úgy igazította ki a bírónőt, hogy a vízüzemű motor amúgy nem az ő találmánya, hanem „a” Nikola Tesláé. Ők társával továbbgondolták, majd befejezték, ami akkor félbemaradt.
A Völner–Schadl duó körülbelül egymilliárd forint pályázati pénzre számított
A korrupciós ügynek ez a mellékszála arról szól, hogy a vád szerint Schadl György, a 2017-ben megszerezte a K. Szabolcs, N. Csaba találmányát, a „belsőégésű Otto- Motorból átalakított vízüzemű motor” terveit. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke megalakította az Aqua Energy Solution Zrt-t, ahová apportként bevitték a vízüzemű motor terveit. A zrt. megpróbált a Völner-Schadl duó segítségét kérve pályázati pénzeket megszerezni. Az ötlet az volt, hogy az Igazságügyi Minisztérium akkori államtitkára, Völner Pál ismeretségi körébe tartozó bányavállalkozásnak, a Calmit Hungária Kft.-nek jelentősen megemelték a szén-dioxid kvótáját, azért úgy gondolták, hogy a vízüzemű motort hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósíthatóságának vizsgálatára állami támogatást lehetne kérni.
A vád szerint Völner Pál vállalta, hogy lobbizik a körforgásos gazdasági fejlesztésekért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárnál, Steiner Attilánál, és eléri, hogy írjanak ki egy pályázatot „csökkentett szén-dioxid-kibocsátással járó építőanyag gyártására”, de megkeresi az ügyben Süli János paksi bővítésért felelős minisztert is.
A vádirat szerint a Völner–Schadl duó körülbelül egymilliárd forint pályázati pénzre számított. K. Szabolcs és N. Csaba, valamint a Calmit Hungária Zrt. vezetője, S. K. Béla által kijelölt szakemberek megkísérelnek összeállítani egy olyan anyagot, mely alkalmas arra, hogy Steiner Attilánál Völner Pál el tudja érni a pályázat kiírását. Mint a vádirat leszögezi:
hogy valójában volt-e a reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.
„Albániától Kínáig jöttek megnézni a motort”
A hatalmas termetű, a bírót gyakran félbeszakító és a figyelmeztetés ellenére többször is „hölgyemnek” nevező K Szabolcs bíróság előtt elhangzott története úgy hangzott, hogy ő és N. Csaba a keceli Pintér Műveknél dolgozott a kutatásfejlesztési részlegen. Az ottani találmányai nem valósultak meg, de jóban maradtak Pintér Csabával.
Ezt követően K. Szabolcs és N. Csaba Kiskunhalasról folytatta Nikola Tesla életművének kiteljesítését, majd 2015 körül jelezték a régi barátnak, a harmadrendű vádlott R. Róbertnek jelezte, hogy van egy ilyen találmány. Elmondása szerint R. Róbert megkérdezte tőle, hogy működik-e a motor, amire ő igennel felelt, R. Róbert visszakérdezett, hogy ez biztos-e, erre pedig ő ugyanezzel a szóval válaszolt.
R. Róbert ezután éveken á összesen 185 millió forinttal támogatta a kutatás-fejlesztést, és a motort is R. Róbert kecskeméti tanyáján fejlesztették. Ezen a ponton a bíró rákérdezett, hogy készült-e erről valamilyen szerződés-e, ám K. Szabolcs szerint R. Róbert becsületszóra adta a pénzeket.
K. Szabolcs szerint 2016-2017 körül, amikor R. Róbert kifogyott a pénzből, finanszírozóként belépett Schadl György, aki megvásárolta a találmányt, majd utána már ő adott fizetést K. Szabolcsnak. Ez havi félmillió forint volt. – 2018-ig volt nálunk volt a garázsban a gép, vagy a Robi tanyáján, majd utána a Gyurinak a barátjának nem tudom kinek a telephelyén – írta le a helyzetet a fejlesztő.
Szerinte a világ minden részéről jöttek megcsodálni a vízüzemű motort. fizikusok, kémikusok, biológusok Albániától, Kínáig. – Több alkalommal paksi úriemberek vizsgálták meg, környezettanulmányt csináltak ki-ki a saját nyelvezetén. Őket a cég hozta be, így a két pekingi fizikusnak is a cég intézte a beutazást – tudósított K. Szabolcs a bírónőnek a vízüzemű motor fejlesztéséről.
Ha akartak se tudtak volna segíteni
- Azon kívül, hogy megnézték a külföldi látogatók, írogattak papírokat? - Kérdezte a Tóth Erzsébet, arra célozva, hogy volt-e bármilyen utóélete ezeknek a látogatásoknak. - Én is ugyanazt csináltam, amit ön! - mondta önérzetesen K. Szabolcs a bírónak – én is mind az 53 alkalommal megkérdeztem őket. Érdekes módon mind néhány órán át vizsgálgatták a találmányt ám végül nem mondtak semmit. ( Másutt viszont K. Szabolcs úgy emlékezett, hogy a „bajor műszaki minisztériumot”” nagyon is érdekli a találmány.) A vízüzemű motor K. Szabolcs szerint „egy liter vízből ötven kilométert tett meg 160 kilométer per órás sebességgel.
A bíró kérdésére K. Szabolcs elmondta, hogy Steiner Attila államtitkár is látta a találmányt a Calmit Zrt. lábatlani bányájában, de a találmányt egy érdi telephelyen megtekintette Süli János paksi bővítésért felelős miniszter is a Paksi Zrt. részéről. Ajánlatot azonban sehonnan nem kapott.
Ők is a Schadl György révén kerültek oda? - kérdezte a bírónő. – Száz százalékig igen – mondta K. Szabolcs. K. Szabolcs szerint ő is többször is találkozott személyesen Völner Pállal, ám szerinte senki sem ígért neki semmilyen segítséget.
– Nem bírtak segíteni, de nem is tudtak volna – mondta K. Szabolcs, aki a vallomása elején még lendületesen, meglehetősen magabiztosan nyilatkozott, ám a végére a bíró keresztkérdéseire érezhetően megtört, egyre többször nyilatkozott úgy, hogy nem emlékszik.
Mint ismert, az ügyészség azzal vádolja a Magyar Bírói Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét, Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki, amiből ő összesen több mint 900 milliót kaszált ebből. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pálon, az Igazságügyi Minisztériumi volt államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadl-től havi 2-5 milliós apanázst, összesen 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért. | Egy liter víz, ötven kilométer száguldás | Vidám pillanatokkal kezdődött a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvédek szóvá tették, hogy mivel a pulpitus túl magas, a bíró széke pedig túl alacsony, nem látják Tóth Erzsébet bírónő arcát.
Majd egy iratköteget teszek magam alá – viccelődött a hallgatóság derültségére bírónő, hozzátéve, hogy az is megoldás, ha az alant elhelyezkedő Varga Zoltán ügyvéd – korábban fideszes képviselő, illetve a KESMA kérészéletű vezetője – kap egy párnát maga alá. | null | 1 | https://nepszava.hu/3214582_schadl-volner-ugy-vizuzemu-auto-k-szabolcs-per-korrupcio-targyalas | 2023-11-07 15:25:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;motor;tárgyalás;Orbán Győző;Schadl-Völner-ügy;
2023-11-07 14:14:00
Orbán Viktor testvérének a neve is előkerült a Schadl–Völner-ügyben
Egy tanú szerint Orbán Győző megnézte azt a vízüzeműnek szánt motort, amelynek a fejlesztésébe a korrupciós ügy két főszereplője beszállt.
A lehallgatott és a bíróság előtt ismertetett telefonbeszélgetések szerint K. Szabolcsnak igencsak sajátos dolgokat mondott R. Róbert harmadrendű vádlott – derült ki a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalásán.
Mint megírtuk, a Fővárosi Törvényszéken ma tanúként azt a K. Szabolcsot hallgatták meg, aki vízüzemű motort tervezett, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál igazságügyi államtitkár beszállása után pedig állítólag lehetőség nyílt arra, hogy a fejlesztésre pályázaton pénzt szerezzenek. Völner Pál vállalta, hogy lobbizik a körforgásos gazdasági fejlesztésekért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárnál, Steiner Attilánál, és eléri, hogy írjanak ki egy pályázatot „csökkentett szén-dioxid-kibocsátással járó építőanyag gyártására”, de megkeresi az ügyben Süli János paksi bővítésért felelős minisztert is.
Bár volt, aki elkezdte feszegetni, hogy nem működőképes a konstrukció, Völner Pál mindenkit azzal nyugtatott, hogy miután a pályázatot már megnyerték, senki nem fogja ellenőrizni, valójában volt-e a reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.
A máskor is meglehetősen homályosan nyilatkozó R. Róbert szerint – hangzott el a perben – a pályázat számait minél előbb fixálni kell, mivel a pályázatot a „miniszterelnök személyesen fogja kiválasztani a pályázatot” ha pedig nem választja ki, úgy „egyenesen mennek az MTI-hez”. De R. Róbert azt is megpendítette úgy mellékesen K. Szabolcsnak, hogy „bevásárolják magukat” a Paksi Atomerőmű Zrt.-be.
Másutt is szóba került a miniszterelnök, egy 2021-es lehallgatási jegyzőkönyv szerint R. Róbert arról beszélt K. Szabolcsnak, hogy „Orbán Viktor meg az a másik ...” fog a pályázatról dönteni, mondván, „azok” egy csomagban vannak.
A tanú szerint Orbán Győző is megnézte a vízüzemű motort
Szerettük volna eladni az államnak a találmányt- ismerte el K. Szabolcs tanú a bírónő kérdésére. Szerinte ők eladták volna külföldre is – „nem vagyunk igazi hazafiak – mondta erről K. Szabolcs, ám Schadl György itthon akarta tartani a találmányt. Kit ért az állam alatt? – kérdezte a bírónő. – Tavaly háromszor eljött Orbán Győző – mondta K. Szabolcs a bírónőnek , aki sajnos nem kérdezi meg a tanút, hogy pontosan mikor, miért járt volna nála a miniszterelnök testvére.
- Van valami olyan pszichés betegsége, ami befolyásolja abban, hogy adekvát válaszokat adjon? - kérdezte a bírónő egy idő után a tanút, K. Szabolcs ugyanis a kérdések nyomán érezhetően egyre inkább szétesett, egyre agresszívebben válaszolt a bírónőnek, aki viszont a hamis tanúzás következményeire figyelmeztette a tanút. „Úgy látom, hogy komoly zavarban van a bíróságon a kérdéseimtől. Az időközben izzadozó, betegségére is hivatkozó K. Szabolcs válaszai mindenesetre elég furcsák:
- Sz. Gábor – ügy egyik mellékszereplője - említette-a hogy R. Róbert merre járt? - kérdezte a bírónő. – Környéken. Oroszország. Kuba. – R. Róbert merre lakott? – Tanyán. Szállodában. – Miért lakott szállodában? - Alacsonyabb volt a rezsi – hangzott a párbeszéd. | Orbán Viktor testvérének a neve is előkerült a Schadl–Völner-ügyben | null | 1 | https://nepszava.hu/3214600_schadl-volner-ugy-vizuzemu-motor-orban-gyozo | 2023-11-07 15:35:00 | true | null | null | Népszava |
|
14 perc
2023.11.13. 05:30
2023.11.14. 18:15
Az egyik testvér 30 évesen, biológusként Szijjártó feleségének titokzatos, milliárdos árbevételű cégét vezeti. A másik testvér Szijjártó kabinetfőnökével házasodott össze, és közös cége van Szijjártó feleségével. A harmadik testvér nemrég kapott külföldi állást a külügytől. A negyedik testvér pedig a családi céget vezeti, amely az elmúlt években több mint 200 millió forint közpénzt kapott, ennek harmadát olyan fejlesztésre költötte, amit azóta sem tudott eladni. Az édesapa pedig 20 évig volt Fertőd polgármestere, egyebek mellett fideszes színekben is. | A Fülöp család, amely több szálon is összefonódott a Szijjártó-bizniszekkel és a külüggyel | Az egyik testvér 30 évesen, biológusként Szijjártó feleségének titokzatos, milliárdos árbevételű cégét vezeti. A másik testvér Szijjártó kabinetfőnökével házasodott össze, és közös cége van Szijjártó feleségével. A harmadik testvér nemrég kapott külföldi állást a külügytől. A negyedik testvér pedig a családi céget vezeti, amely az elmúlt években több mint 200 millió forint közpénzt kapott, ennek harmadát olyan fejlesztésre költötte, amit azóta sem tudott eladni. Az édesapa pedig 20 évig volt Fertőd polgármestere, egyebek mellett fideszes színekben is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231113_SzijjartoNagy_Silvia_Szijjarto_Peter_felesegenek_milliardos_cege_Benko_Szilard_Benko_Judit_Interior_Design_Belsoepiteszeti_Kft_CsikotaFulop_Zita_Fulop_Geza_Fertod#utm_sou | 2023-11-13 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Bloomberg-vélemény: Meloni nagy rejtély, de még mindig jobb, mint Orbán
lapszemle
2024.06.22. 07:054 perc
Az újfasizmustól indult olasz kormányfő a populista veszélyek közül jelenleg a kisebbik, és mindaddig megérdemli a tiszteletet, amíg el nem játssza - fejti ki kommentárjában Marc Champion, az amerikai hírügynökség szemleírója.
A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!
gazdaság
2024.07.17. 08:056 perc
Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek - még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.
Neue Zürcher Zeitung: Attól, hogy Orbán Kijevbe utazott, a teljes politikája nem fog megváltozni
lapszemle
2024.07.03. 05:302 perc
Legalábbis nem valószínű, hogy érdemi változás következne. A lap szerint Orbánék úgy számoltak, javítana európai pozíciójukon egy ukrajnai látogatás.
Kell-e aggódni a nehézfémeket tartalmazó tamponok miatt? És mikor kérnek bocsánatot a nőktől?
egészségügy
2024.07.17. 15:206 perc
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét.
A veszteségek ellenére megéri az OTP Banknak, hogy belépett az ingatlanhirdetési piacra
gazdaság
2024.07.05. 11:301 perc | Milliárdos profitja van a cégnek, amelynek társtulajdonosa a Bayern magyar másodedzője | Az Aqualiget Lakópark Kft.-ben Lőw Zsolt egyik üzlettársa egy volt államtitkár. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231110_hvg_aqualiget_lakopark_ujpestiklub | 2023-11-10 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
„Érthetetlen és rendkívüli döntés volt, hogy a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) nem egy szabályosan lefolytatott beszerzési eljárás nyertesével kötött szerződést, hanem egy teljesen másik szereplővel” – mondta ma bírósági meghallgatásán az önkormányzati cég egykori gazdasági vezetője. A Pécsi Járásbíróságon csütörtökön folytatódott a Szentgyörgyi Dávid ellen indított pótmagánvádas eljárás, amiben a PVH volt vezérigazgatóját hűtlen kezeléssel vádolják.
Az önkormányzati tulajdonú cég korábbi vezetőjét nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után hirtelen és azonnali hatállyal mentette fel a városvezetés. Ekkor már zajlottak az akkor még csak két hónapja hivatalban lévő független polgármester, Péterffy Attila által kezdeményezett átvilágítások. Az önkormányzati cégek, intézmények gazdálkodását, működését jogi szakértők vizsgálták, ezek eredményeként számtalan feljelentés született, vagyonelemek kerültek vissza önkormányzati tulajdonba, de a cégek működésére is hatással voltak a feltárt problémák. Szentgyörgyi Dáviddal szemben több, az átvilágítás megállapításain alapuló pótmagánvádas eljárás jelenleg is folyamatban van.
A csütörtöki tárgyaláson elsőként meghallgatott tanú többször is elismételte, hogy szabályos beszerzési eljárásba kezdtek, amikor szükségessé vált a cég elavult informatikai rendszerének cseréje. Piackutatást, bemutatókat, egyeztetéseket követően ajánlatokat kértek be. Ezek között voltak versenyképes árak, de irreálisan magasak is. A legjobb ajánlatot egy pécsi cég adta, amelyiknek ráadásul volt tapasztalata, kapcsolata a PVH-val. „A rendszerük nagyjából 80-90%-ban fedezte az igényeinket, a többit meg a szerződés teljesítése során fejlesztették volna” – mondta a volt gazdasági vezető. Az informatikai vállalkozás hozzá is látott a feladatokhoz:
már az önkormányzati cég munkatársainak a betanítása következett volna, azonban a szerződésüket a PVH volt vezérigazgatója nem írta alá.
A tanú ekkor már nem láthatott rá ezekre a furcsa folyamatokra, mert pont ebben az időszakban (2017 december – 2018 január) egy másik pécsi önkormányzati cég élére került. Az eljárás egyik korábbi tárgyalási napján a ma meghallgatott tanút követő gazdasági vezető egyébként már elismerte, az ő javaslatára kötöttek mással szerződést, nem a korábban kiválasztott céggel.
Ezután a tárgyalást vezető bíró kezdeményezésére ismét meghallgatták annak az informatikai cégnek a vezetőjét, amelyikkel beszerzési eljárás nélkül 2018 márciusában végül szerződést kötött a PVH. Lényegében ugyanazokat az állítások fogalmazta meg, mint korábban, ezúttal viszont néhány kinyomtatott e-mailt is átadott a bíróságnak. Az ügyvezető szerint ezek azt igazolják, hogy a cégnél tudtak a fejlesztéseikről, munkáikról.
A másodjára beidézett tanú ezúttal a korábbinál sokkal kritikusabban foglalkozott a PVH informatikusával, annak szerepével. Az ügyvezető úgy látja, hogy lényegében miatta nem vezették be az ő fejlesztéseiket a cégnél. „Hiba és biztonsági kockázat volt a rendszerben” – mondta az ügyvezető a PVH informatikusára. Azt is elmondta, hogy a szerződésben vállalt feladataikat elvégezték, a kért modulokat az önkormányzati cég rendelkezésére bocsátották, az informatikus hozzáférést és kellő jogosultságokat kapott, vagyis rajta múlt, hogy nem vették használatba a rendszereket.
Érdekesség, hogy ugyanezzel a PVH-s informatikussal a munkát végül versenyen kívül megszerző vállalkozás külön szerződést is kötött, hogy elvégezze azokat a munkákat, amelyek a PVH-s munkaidejébe már nem fértek bele, de kellettek az új szoftverek bevezetéséhez. Az informatikus korábbi tanúvallomása szerint rengeteg hiba volt azokban a fejlesztésekben, amiket a vállalkozás átadott nekik.
A önkormányzati cég informatikai vezetőjének és az informatikai vállalkozás ügyvezetőjének a vallomásai közötti ellentmondások feloldására már korábban is szembesítésben tettek kísérletet, de a következő tárgyaláson ismét ezzel próbálkozik majd a bíróság. Viszont a vád indítványa ellenére a bíróság már nem fog újabb tanúkat beidézni. Így nem csak a céget átvilágító ügyvédet, de a PVH volt ügyvezetőjének egykori kedvesét és egyben beosztottját sem lehet majd meghallgatni. Ő korábban csak írásban nyilatkozott, mert életvitelszerűen Dubajban tartózkodik, és ott „nem működik a Skype”. Ezt a körülményt a bíróság elfogadta. | Szabályos beszerzés után inkább egy másik szereplővel kötött szerződést a pécsi önkormányzati cég | „Érthetetlen és rendkívüli döntés volt, hogy a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) nem egy szabályosan lefolytatott beszerzési eljárás nyertesével kötött szerződést, hanem egy teljesen másik szereplővel” – mondta ma bírósági meghallgatásán az önkormányzati cég egykori gazdasági vezetője. A Pécsi Járásbíróságon csütörtökön folytatódott a Szentgyörgyi Dávid ellen indított pótmagánvádas eljárás, amiben a PVH volt vezérigazgatóját hűtlen kezeléssel vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/16/pecsi-vagyonhasznosito-potmaganvad-targyalas | 2023-11-16 14:39:00 | true | null | null | Telex |
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra. | Az önkormányzatokat lefegyverzi, a baráti cégeket támogatja a kormány a rozsdaövezetek kijelölésével | Több területtel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: egyáltalán miért rozsdaövezetek? Mindenesetre ezeken a helyeken rendre megjelennek a kormányhoz közel álló vállalkozók, ingatlanfejlesztők, baráti cégek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231031_hvg_rozsdaovezet_ingatlanfejlesztes_onkormanyzatok_barati_cegek_jellinek_disznos_csanyi | 2023-10-31 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Módosítják az atomtörvényt, a Paks II. egy része egyszerű bejelentéssel is megépülhet
Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.
Miután a kormányzati honlapon tervezetként véleményezhető volt, az Energiaügyi Minisztérium beterjesztette az Országgyűlés elé az atomtörvény módosítását, amelyben a legfontosabb újdonság, hogy – ha a parlament kormánypárti többsége megszavazza, de miért ne szavazná meg – létrehoznának két új eljárási formát:
a bejelentés tudomásulvételi eljárást
és az eltérés bejelentés tudomásulvételi eljárást.
Ezek „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, a 2. és 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártását, beszerzését érintő” eljárásokban alkalmazhatók.
„Precedens nélküli”
Vagyis amit eddig engedélyezett (érdemben vizsgált és jóváhagyott vagy elutasított) a hatóság egy hatósági engedélyezési eljárásban, azt mostantól csak tudomásul venni lesz joga a kérelmező által beadott dokumentáció alapján – kommentálta a tervezetet Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője. Kritikájában kiemelte: a tervezet példátlanul rövid,
15 napos határidőt határoz meg, ami precedens nélküli, a teljesen jelentéktelen részletkérdésekben is 42 nap a legrövidebb határidő a törvényben,
de inkább a 90, 120, 150 napos terminusok a jellemzőek.
Itt viszont műszaki fődarabok gyártásáról van szó. Ezek esetében kellene majd az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) 15 napon belül döntenie arról, hogy ezek megfelelőek-e, vagy elfogadható-e ha a paksi bővítésben a Roszatom el kíván térni az eredeti tervektől vagy a szabványoktól. Méghozzá hosszabbítási és hiánypótlási lehetőség nélkül, vagyis gyakorlatilag azonnal. Ugyanis, ha a 15 napon belül nem születik döntés, az a tervezet szerint egyenlő a kérelem elfogadásával.
Hétköznapi hasonlattal, az új eljárások olyanok lesznek, mint a lakóépületek építése esetében az egyszerű bejelentés: a terveket nem kell végigfuttatni az engedélyezésen, csak be kell nyújtani az építési hatóságnak, amely, ha akar, emelhet kifogást, megtagadhatja az engedély kiadását, de ha nem tesz semmit, az engedély kiadottnak minősül, az építkezés elkezdhető.
A Paks II. képtelen megszerezni a legfőbb engedélyt
Az egyszerű bejelentés kis és közepes alapterületű lakóépületek esetében is aggályos, vagy legalábbis a rendszer jelenleg nem működik jól. Mivel az építési hatóság (2021 óta a kormányhivatal, nem pedig az önkormányzati jegyző jogköre) kis túlzással mindent és bármit átenged, az elmúlt években számos településen volt megfigyelhető az utcaképbe megközelítően sem illeszkedő házak szaporodása. Illetve a kvázi társasházaké, ezek jellemzően 4-5, osztatlan közös tulajdonban álló „lakrészből” állnak, nem pedig önálló lakásokból, így 300 négyzetméter alatt egyszerű bejelentéssel építhetők.
Jávor Benedek azt vélelmezi, hogy a kormány a Paks II. Zrt. (mint az erőműépítés engedélyese) és fővállalkozója, a Roszatom dolgát kívánja megkönnyíteni.
Bár a beruházásért felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ujjgyakorlatként adja ki a győzelmi jelentéseket, a valóság az, hogy a projekt többéves csúszásban van. Ennek legfőbb oka, hogy a Roszatom képtelen volt olyan tervdokumentációt összeállítani, amelyet egy uniós nukleáris hatóság elfogadhatott volna. Nemcsak a magyar, hanem a finn se – nagy különbség, hogy Magyarországgal ellentétben Finnország lényegében azonnal ejtette a Roszatomot, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát. Addig a pontig a Hanhikivi erőmű ugyanúgy az engedélyezés mocsarában vergődött, mint a Paks II.
Valami még mindig nem stimmel
A Paks II. jelenleg – nevezzük így – ideiglenes vagy feltételes létesítési engedéllyel rendelkezik. Az OAH 2022 augusztusában kiadta az engedélyt, ám visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja a tervdokumentáció legfontosabb részét képező Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ), és azt az OAH jóváhagyta.
A Paks II. 2022. november 10-én beadta a frissített EBJ-t – közölte az OAH a hvg.hu-val. Biztosra vehető, hogy valami nincs rendben, hiszen a hivatal ezek szerint egy éve vizsgálja a dokumentumot. A feltételes létesítési engedély kiadásakor az OAH a frissített EBJ elbírálását 120 napra taksálta, vagyis, ha minden rendben lenne, már idén év elején végeznie kellett volna.
A hivatal arról nem nyilatkozott, milyen fázisban van a vizsgálat, és mikor várható a lezárása: a frissített EBJ-t „akkor fogadja el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum”.
Az OAH szerint ez nem rossz, sőt jó
Ami a bejelentés tudomásulvételi eljárást illeti, szó sincs arról, hogy a cél a Paks II./Roszatom dolgának megkönnyítése lenne, és egyáltalán nem kell attól tartani, hogy az új eljárás miatt lazulna a nukleáris engedélyezés és felügyelet, végső soron a biztonság – magyarázza a hvg.hu-na az OAH. Az atomtörvény, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről szóló OAH-rendelet módosítása ugyanakkor megalapozza „a jelenleginél jobban tervezhető, hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakítását, a követelmények betartatását, így jobban érvényesül az engedélyes jogszabályban rögzített elsődleges felelőssége, amely hozzájárul a biztonsági kultúra fejlődéséhez is”.
Vagyis a hivatal szerint
az új szabályok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelők, az eddigiekhez képest adminisztratív könnyítést jelentenek az OAH számára, illetve néhány új szabályelem nemcsak könnyíti, hanem erősíti is a hivatal felügyeleti munkáját.
Kifejtve az OAH szerint:
A jelenlegi szabályozás a létesítési időszak alatt igen részletes, helyenként egymást átfedő dokumentálási követelményeket támaszt, amelyek az engedélyezés során szükségtelen duplikációhoz vezetnek, s nem tükrözik a nemzetközileg elfogadott differenciált megközelítést.
A módosítások célja, hogy a szabályozás olyan korszerű felügyeleti (engedélyezés, ellenőrzés, érvényesítés) rendszer felé mozduljon el, amely lehetővé teszi, hogy a hatóság – differenciált megközelítést alkalmazva – erőforrásait azokra a feladatokra összpontosíthassa, amelyek a nukleáris biztonság szempontjából szignifikáns kockázatot jelentenek.
Az eddigi nukleáris biztonsági, műszaki követelmények változatlanok maradnak, teljesülésüket az engedélyesnek továbbra is maradéktalanul igazolnia kell.
Az 1. atomerőművi biztonsági osztályba sorolt rendszereket nem érinti a tervezett jogszabályváltozás.
Az alacsonyabb nukleáris biztonsági besorolású (2. és 3. biztonsági osztály) rendszerelemek (berendezések) esetében az utolsó, az üzemeltetési engedélyezési eljárás fennmarad.
Az új, 15 napos bejelentés tudomásulvételi eljárás biztosítja, hogy a hatékony felügyeleti tevékenység ellátásához szükséges dokumentáció elérhető és ellenőrizhető legyen, valamint ezek vizsgálatakor ellenőrzési pontok és feltételek legyenek szabhatók, illetve a bejelentés teljes elutasítása is lehetséges.
A dokumentáció a 15 nap után is, folyamatosan rendelkezésre áll, így későbbiekben, ha a hatóság a jogszabályi követelményektől való elérést tapasztal, érvényesítési eljárást indít (akár bírság kiszabása mellett) a követelmények teljesülése érdekében.
A hiánypótlás kizárása azt a célt szolgálja, hogy az engedélyes pontos, tartalmilag helytálló, és a bejelentés minden elemére, mellékleteire kiterjedő bejelentést tegyen.
A hiánypótlási lehetőség hiánya fájhat a Paks II.-nek
Tegyük hozzá: az adminisztráció egyszerűsítése persze mindkét irányba működik, így nem csak az OAH dolgát könnyíti meg, az épülő nukleáris létesítmények engedélyeseinek – elsősorban és mindenek felett nyilván a Paks II./Roszatom – válláról is levesz terhet.
Ugyanakkor az OAH magyarázatának utolsó pontja a hiánypótlások kizárásáról könnyen lehet, hogy végső soron nehezíteni fogja a paksi bővítést. A mellékelt ábra azt mutatja, a Paks II./Roszatom számára minimum nehézséget okoz engedélykérelmeket elsőre jól, hiánypótoltatások és hosszas egyeztetések nélkül engedélyezhetően összerakni.
Legalábbis a legfontosabb, a létesítési engedélyről ez nyilvánvaló: az eredeti kérelmet a Paks II. még 2020 nyarán adta be, az egyéves elbírálási időt az OAH meghosszabbította, majd hiánypótlásokat kért, végül tavaly augusztusban feltételes módban kiadta az engedélyt. Az erőműnek a mai napig nincs teljes létesítési engedélye. Eközben természetesen számtalan kisebb engedélyt megkapott, máskülönben egyáltalán nem haladhatna a kivitelezés.
A másik oldalról tudható – az előző főigazgató, Fichtinger Gyula erre nyíltan panaszkodott –, hogy az OAH számára a projekt engedélyezése hatalmas kihívás, amelyhez nincs, vagy épphogy megvan a szükséges emberi erőforrás. Mármint hatalmas kihívás lenne, ha minden simán menne. Így, hogy a Roszatom nem képes a magyar/uniós szabályoknak és szabványoknak megfelelően dolgozni, és például a létesítési engedély kiadása egy év helyett immár több, mint három éve tart minden bizonnyal még nagyobb kihívás. Szóval az adminisztráció egyszerűsítésére az OAH-nak nagy szüksége van.
A legfontosabb rendszerekre nem vonatkozik
Végül, de nem utolsó sorban kulcskérdés, milyen rendszerelemekre vonatkozik majd az egyszerű bejelentés tudomásulvételi eljárás, vagyis inkább melyekre nem – tehát, hogy mi tartozik az 1. biztonsági osztályba. Ezt a fentebb már említett, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről szóló OAH-rendelet egyik melléklete szabályozza.
Eszerint lényegében 1. biztonsági osztályba tartoznak fő szabály szerint:
a fűtőelemkötegek, valamint
azok a biztonsági funkciók és az azokat megvalósító rendszerek, rendszerelemek, amelyek meghibásodása vagy hibája olyan eseményhez vezethet, amely közvetlenül veszélyezteti az atomreaktor azonnali szubkritikus állapotba vihetőségét vagy hűtését, és megkívánja tervezési üzemzavart elhárító rendszerek, rendszerelemek azonnali indítását vagy működését.
Továbbá:
1. osztályba tartoznak azok a rendszerek, rendszerelemek, amelyek aktív biztonsági funkcióval rendelkeznek az adott külső- vagy belső veszélyeztető tényezővel szembeni védelem megvalósításában és lehetséges következményeinek kezelésében. | Módosítják az atomtörvényt, a Paks II. egy része egyszerű bejelentéssel is megépülhet | Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231112_atomtorveny_modositas_paks_II_epitkezes_engedely | 2023-11-12 10:00:00 | true | null | null | HVG |
Elegáns körülmények várták Lantos Csabát, amikor 2009 februárjában egy rövid, kétnapos üzleti útra érkezett a ciprusi Limassolba. A jelenleg az Orbán-kormány energiaügyi minisztereként szolgáló üzletember a város egyik legelegánsabb szállodájában, a Four Seasonsben szállt meg, egy olyan Superior kategóriájú szobában, amelynek ablakai a közeli Afrodité strandra néztek.
Lantos azért utazott Ciprusra, hogy ellátogasson a Meritservus nevű céghez, amely arra szakosodott, hogy külföldieknek ciprusi cégeket hozzon létre, és segítse őket abban, hogy akár titokban üzleteljenek ezeken keresztül.
Lantosnak akkor már két éve volt egy ilyen cége. A Bretonhorn Ltd. nevű társaság 2007 és 2009 között Lantos magyarországi vagyonkezelő cégének, a Futurmednek volt a tulajdonosa. A Futurmedet azután hozta létre az üzletember, hogy távozott az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi posztjáról, és ennek a cégnek a révén kezdte el építeni saját üzleti vállalkozásait, többek között az egészségügy területén.
A miniszter korábbi ciprusi cégéről eddig nem jelentek meg információk a nyilvánosságban. A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként szerzett róla tudomást, amelyet a Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Paper Trail Media nevű német tényfeltáró szerkesztőség vezetett. A Cyprus Confidential nevű nyomozás alapját olyan belső iratok képezték, amelyek ciprusi üzleti ügyek intézésével foglalkozó cégektől, köztük a Meritservustól szivárogtak ki.
Az iratokból az derül ki, hogy a 2000-es években még kifejezetten népszerű volt a ciprusi cégek használata a magyar üzleti elit köreiben. A kiszivárgott fájlok között is feltűnnek az egy időben Bajnai Gordon egykori miniszterelnök által vezetett Wallis befektetői csoport ciprusi üzleteivel és Simor András korábbi jegybankelnök ciprusi cégével kapcsolatos iratok. Ezekről ugyanakkor már akkoriban részletesen beszámolt a sajtó, és sokat foglalkozott vele az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is. Orbán Viktor ezekre az üzletekre utalva kezdte el Simort és másokat „offshore lovagnak” nevezni.
Lantos ugyan csak 2022-ben vállalt hivatalos politikai pozíciót a miniszteri poszt elfoglalásával, de már régóta tagja volt a Fidesz hátországának. Pár éve bekerült a 4iG tanácsadói testületébe is, amely cégről nemrég mutattuk be, hogy milyen komoly prioritást jelent Orbán Viktor számára.
Lantos nyilatkozataiban mindig is vállalta, hogy szimpatizál a Fidesszel, 2007 és 2009 között pedig az akkor még egyértelműen pártközelinek számító Heti Válasz című lapnak volt a tulajdonosa. Lantos pont ebben az időszakban üzletelt Cipruson, ráadásul épp ugyanazon a cégén keresztül, amely a Heti Válasznak is a tulajdonosa volt, miközben a lap nagyon keményen támadta Simort és másokat a ciprusi cégeik miatt. (A lap egykori vezetése és munkatársai állítják, hogy Lantos nem szólt nekik a saját ciprusi cégéről.)
Lantos Csaba nem reagált a Direkt36 kérdéseire, amelyeket múlt héten küldtünk el a minisztériumának. Nem válaszolt Orbán Viktor hivatala sem.
„A magyarok nem tudják kimondani”
2007 június elején egy magyar ügyvéd levelet küldött a Meritservus egyik munkatársának, és az üzenethez csatolta Lantos Csaba útlevelét, lakcímkártyáját és más személyes dokumentumait. Az ügyvéd leírta, hogy Lantos magyarországi vállalkozása, a Csemgando Kft. szeretne megvásárolni egy ciprusi céget.
A Meritservus és a hozzá hasonló szolgáltató cégek úgy szokták ezt intézni, hogy náluk már eleve sorban állnak a bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, de semmilyen érdemi tevékenységet nem végző társaságok, amelyeket aztán azonnal át is tudnak adni az érdeklődőknek. Ezeket angolul úgy is hívják, hogy „shelf company” vagyis „polc cég”, ami arra utal, hogy egy olyan társaságról van szó, amelyet csak le kell emelni a polcról, és már használható is.
Lantosék ki is választottak egy céget a Meritservus listájáról, de kiderült, hogy a ciprusi szolgáltató közben eladta azt másnak. A Meritservus azt javasolta a magyar ügyvédnek, hogy válasszák a „Chrysogonus Investments Limited” nevű, nem sokkal korábban bejegyzett társaságot. A jogász ugyanakkor ezt a lehetőséget elutasította azzal, hogy a „magyarok nem tudják kiejteni azt, hogy Chrysogonus”. Így esett végül a választás a Bretonhorn nevű cégre.
Lantosék először arról gondoskodtak, hogy titokban maradjon a magyar üzletember részvétele a ciprusi társaságban. Hiába volt ugyanis a tényleges tulajdonos a Csemgando Kft., papíron a Bretonhorn részvényei a Meritservus leánycégének, a Finservus nevű ciprusi társaságnak a nevén voltak. Így rejtve tudott maradni az, hogy ki is a Bretonhorn valódi tulajdonosa, mert ha valaki megnézte a cég papírjait, akkor csak a Finservust találhatta ott részvényesként.
Erről a Csemgando egy szerződést is kötött a Finservusszal, amelyben az áll, hogy ugyan a Csemgando birtokolja a Bretonhorn részvényeit, de általa nem részletezett okok miatt nem akar élni ezzel a lehetőséggel, úgyhogy „ennek eredményeként a részvények továbbra is a Megbízott [vagyis a Finservus] nevén lesznek regisztrálva”. A Csemgando ezért 2500 eurót fizetett a Finservusnak.
A valódi tulajdonos elrejtésére ez egy bevett módszer az offshore üzletek világban, és a Meritservus is kínálta ezt sok más ügyfelének az évek során. A közelmúltban derült ki a Guardian és az OCCRP tényfeltáró cikkeiből, hogy a ciprusi cég pont ezen a módon, a Finservus közbeiktatásával segített titokban tartani azt, hogy különböző orosz oligarchák – köztük Roman Abramovics, a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló orosz milliárdos – milyen ciprusi cégeket birtokolnak.
Átfolyatott százmilliók
A kiszivárgott iratokból kiderül az is, hogy mire használta Lantos a ciprusi cégét.
2007 júliusában született egy döntés arról, hogy Lantos magyarországi cége, a Csemgando Kft. ad 600 millió forintnyi hitelt a Bretonhorn Ltd-nek azzal a feltétellel, hogy azt legkésőbb 2012 végéig vissza kell fizetnie. Nagyjából ezzel egy időben a Bretonhorn úgy határozott, hogy 500 millió forintot kölcsönad a saját tulajdonában álló Futurmed Kft. nevű magyar cégnek, szintén 2012 végi lejárattal.
Mivel a kiszivárgott iratok alapján úgy tűnik, hogy a Bretonhornnak nem volt más forrása, ezért feltehetően az történt, hogy Lantos átfolyatta a saját pénzét a tulajdonában álló cégeken keresztül. Magyarországról, a Csemgando Kft-től elindult 600 millió, majd a ciprusi cég közbeiktatásával visszaérkezett ebből 500 millió Magyarországra egy olyan céghez, amely szintén Lantos érdekeltsége volt.
A Direkt36 által megkérdezett – a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő – adótanácsadók szerint egy ilyen konstrukciónak üzletileg az az értelme, hogy a kamatköltség révén meg lehet spórolni valamennyi pénzt.
Ha két azonos tulajdonban lévő magyar cég bonyolítana egy ilyen hitelügyletet egymással, akkor ott nincs lehetőség ilyesfajta nyerészkedésre. Az történne ugyanis, hogy a kölcsönt felvevő cégnek kamatot kell fizetnie a kölcsönadó cégnek. Előbbinél ez ráfordításként jelentkezik, tehát ennyivel csökken az adóalapja, és kevesebb társasági adót kell befizetnie az államnak. Utóbbinál viszont bevételként jelentkezik a kamat, tehát ott nő az adóalap, és így többet kell befizetnie adóként.
„Tehát csoportszinten zéróra jön ki” – fogalmazott az egyik forrás.
Egy ciprusi cég közbeiktatásával ugyanakkor – legalábbis az akkori, 2007 környéki szabályok szerint – csökkenteni lehetett a befizetendő adót az adótanácsadók szerint. Ha ugyanis a kölcsönt felvevő magyar cég egy ciprusi cégnek fizetett kamatot, akkor ott az abban az időben érvényes szabályok szerint az után nem kellett adót fizetni. A ciprusi cég pedig ezután már dönthetett úgy, hogy osztalékként fizeti tovább az összeget a magyar tulajdonosának, akinek aztán ezután már Magyarországon nem kellett adóznia. A kölcsönt felvevő magyar cég adóalapja tehát csökkent a visszafizetett kamattal, a kölcsönt nyújtó adóalapja viszont nem nőtt, mert osztalékként kapta vissza a pénzt.
„Jogcímet vált a pénz, ha közéteszed a ciprusi céget” – foglalta össze az egyik adótanácsadó.
Hozzátette azonban, hogy a Lantos esetében felmerült 500-600 milliós összegnél ezen évente néhány millió forintot lehet csak nyerni. „Nem ez lesz az életed offshore-ozása” – fogalmazott a forrás, aki szerint a ciprusi cég közbeiktatásával inkább a titkolózás lehetett a cél, ha ez valamilyen okból fontos volt az ügylet végrehajtójának. A külső szemlélő számára ugyanis nem derülhetett ki, hogy milyen hitelkapcsolat van Lantos két magyar cége között.
Mivel Lantos nem válaszolt a kérdéseinkre, így nem derült ki, hogy szerinte mi volt az ügylet értelme, ahogy az sem, hogy van-e még bármi köze a Bretonhornhoz vagy más ciprusi céghez. A magyar cégnyilvántartási adatokból az látszik, hogy a Bretonhorn 2009 júniusáig volt tulajdonos a Futurmed Kft.-ben. A helyét Lantos magyar cége, a Csemgando vette át, onnantól tehát az üzletember átlátható módon vállalta, hogy ő a tulajdonos, és többé nem rejtőzködött el a ciprusi cég mögé.
„Offshore lovagok”
A 2000-es években a magyar üzleti elit tagjai között elterjedt volt a ciprusi cégek használata. Egyrészt így csökkenteni tudták az adóterheiket, másrészt a Meritservus által is kínált megoldásoknak köszönhetően titokban is tudták tartani bizonyos érdekeltségeiket.
„Ami Cipruson történt, az Cipruson maradt” – jellemezte az akkori helyzetet az egyik adótanácsadó forrás.
Abban az időszakban Magyarországon a legnagyobb visszhangot talán Simor András ciprusi cége váltotta ki. A korábban privát pénzügyi cégeket vezető közgazdász 2007-ben, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jelölése nyomán került a Magyar Nemzeti Bank élére. Simor a jegybankelnökként leadott vagyonbevallásaiban beszámolt arról, hogy van egy Trevisol Management Services Ltd. nevű cége, de ez nem keltett különösebb figyelmet egészen 2009-ig. Akkor számolt be a HVG arról, hogy a vagyonbevallásai alapján több százmillió forinttal csökkent Simor vagyona, ami alapján felmerült, hogy ez a pénz esetleg a ciprusi cégébe került (mint később Simor elismerte, ez történt).
Erre a témára ráharapott az akkor már a 2010-es választásokra készülő Fidesz. Orbán Viktor elkezdte offshore lovagnak nevezni Simort és más, szintén ciprusi érdekeltségekkel rendelkező kormánypárti politikusokat. Egy 2009 májusi sajtótájékoztatóján pedig úgy fogalmazott, hogy „torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti vagyonát az adózás elől offshore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket.”
Simor felháborodott ezen, és levelet írt Orbánnak, amelyben kijelentette, hogy „sem tulajdonomban, sem érdekeltségi körömben nincs offshore cég. A tulajdonomban álló egyetlen külföldi bejegyzésű társaság, a Trevisol Management Services Ltd. elnevezésű cég nem offshore cég, hanem az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett, a helyi adójogszabályok alapján adót fizető (onshore) társaság.”
Simor nem sokra ment ezzel az érvvel. Folytatódtak ellene a támadások a fideszes politikusok és a párthoz közeli média részéről.
A Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor például 2009. június 11-i vezércikkében keményen bírálta a ciprusi érdekeltségekkel rendelkező kormányzati politikusokat, Simorról pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a kis magyar közszolgálati pornográfia egyik emblematikus figurájává nőtte ki magát”.
Borókai a Direkt36-nak most azt mondta, hogy a lap akkori tulajdonosa, Lantos nem szólt neki arról, hogy neki is volt ciprusi cége. A ciprusi ügyekről szóló Heti Válasz-cikkek többségének szerzője, Bódis András azt mondta, hogy Lantos neki sem szólt arról, hogy van ciprusi cége, de jelezte, hogy neki a baráti köre miatt kínosak ezek az anyagok. Bódis tudomása szerint ezért is adta el végül Lantos a lapot 2009 második felében.
A történteknek valóban különös személyes dimenziót ad az, hogy Lantos és Simor régóta ismerték egymást. A 90-es években együtt dolgoztak a Creditanstalt csoportnál (ahol Bajnai is dolgozott), és ugyan világnézetük és politikai szimpátiájuk különbözött, sokáig jó viszonyban voltak egymással. Az őket ismerők szerint ez végképp megromlott, miután Lantos 2022-ben elvállalta a miniszteri posztot a kormányban.
Simor a Direkt36-nak azt mondta, nem tudott arról, hogy Lantosnak szintén volt ciprusi cége. Hozzátette, nem beszélt Lantossal arról sem, hogy őt támadta a fideszes sajtó – köztük a Heti Válasz – a saját ciprusi üzlete miatt.
A cikk elkészítésében közreműködött Schneider Balázs.
Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Lantos Csaba miniszter egykori titkos üzletére is fény derült az óriási ciprusi kiszivárogtatásból | Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor a Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt. A Direkt36 hozzájutott ennek a több százmillió forintot megmozgató ügyletnek az irataihoz egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/lantos-csaba-miniszter-egykori-titkos-uzletere-is-feny-derult-az-oriasi-ciprusi-kiszivarogtatasbol/ | 2023-11-14 15:27:00 | true | null | null | Direkt36 |
Új rovatot indítottunk nemrég “A NER sötét ügyei” címmel. Ebben a Péterffy Attila vezette önkormányzat által megrendelt átvilágítás eredményeit, következtetéseit, és következményeit mutatjuk be. A cikksorozat első részében összefoglaló képet adtunk arról, hol tart az előző, fideszes időszakot érintő elszámoltatás, röviden beszámolva a jelenleg is folyó eljárásokról. Mostantól egyenként mutatjuk be a zűrös ügyeket.
Négy évvel ezelőtt vette át a pécsi önkormányzat vezetését az ellenzéki koalíció. Péterffy Attila választási programjának fontos eleme volt az átvilágítás és az elszámoltatás, külön honlap is indult ennek dokumentálására. Az ügyvédekből, közgazdászokból, szakértőkből álló csapat 2019-ben kezdett el dolgozni a NER pécsi ügyeinek feltárásán.
JELENLEG
8 pótmagánvádas ügy van bíróság előtt;
1 ügy függőben van, azaz a megszüntetett nyomozás után az önkormányzat még eldöntheti, indít-e pótmagánvádas eljárást;
2 közvádas per zajlik.
Közvád: amikor a magyar állam (az ügyészség) vádat emel.
Pótmagánvád: Ha a hatóságok elutasítják vagy megszüntetik a nyomozást, és az azt követő panasz is eredménytelen, akkor a sértettnek lehetősége van arra, hogy hatvan napon belül pótmagánvádat nyújtson be, amiben a sértett képviseli a vádat a bíróság előtt, azaz az ügyészségi szakasz kimarad.
Beszerzés: átszervezve
Az egyik pótmagánvádas ügy az önkormányzati tulajdonban lévő Tüke Busz gumiabroncs-beszerzéseihez kötődik. Az elkövetési érték 30 millió forint.
Röviden: befolyásos baranyai fideszes országgyűlési képviselő a NER-ben jól fekvő, cégein keresztül sokat foglalkoztatott unokatestvérének rokona irányította a Tüke Buszt Zrt-t a Fidesz-éra jelentős részében. A Tüke-vezető családi érdekeltségétől számolatlanul jöttek az önkormányzati céghez a gumiabroncsok, a beszerzési szabályokra fittyet hányva.
Az ügy részleteiről dr. Bodnár Imre, az átvilágítást végző szakértői team vezetője beszélt lapunknak.
Ahogy az említett, kitűnő politikai kapcsolatokkal rendelkező, egyébként tanár végzettségű férfi a közlekedési céghez került igazgatónak, azonnal átszervezték a gumiabroncs-beszerzést.
A Tükének gumikat szállító és azokat a buszokra fel is szerelő cég (nevezzük az egyszerűség kedvéért CÉG 1-nek) korábban is partneri kapcsolatban volt az önkormányzati vállalattal, de a személycsere után némileg megváltoztak a dolgok.
Személyi összefonódások
Beúszott a képbe egy új cég, nevezzük CÉG 2-nek, amelynek tulajdonosai részben a Tüke-igazgató rokonai, részben CÉG 1 tulajdonosa voltak.
Ettől kezdve CÉG 2 szerezte be a gumikat, amiket továbbértékesített CÉG 1-nek, az abroncsok ettől a vállalkozástól kerültek a Tüke Buszhoz, természetesen a közbeszerzés mellőzésével.
Dr. Bodnár Imre elmondta: az átvilágítás szerint internetről letöltött gumiárak alapján választották ki a Tükénél CÉG 1-et, mint legjobb ajánlatot adó pályázót. Ők végezték el aztán többek között a 2015-ben – amúgy korrupciógyanús körülmények között, többek között Csizi Péter fideszes politikus bábáskodása mellett – megérkezett Volvo-flotta gumizását.
Kezdetektől főszereplőnk, a NER-közeli Tüke-vezető tárgyalta le a gumibeszerzést. Tehát azt, hogy a családi cége, CÉG 2 beszerezte a gumikat, melyeket továbbított a vele tulajdonosi átfedésben lévő CÉG 1-nek.
“A Tüke-vezetőnek az lett volna a dolga, hogy a vállalat a legolcsóbban szerezze be az abroncsokat. Miért kellett két cégen is átfuttatni azokat? Miért nem szerezte be direktben a Tüke az abroncsokat” – tette fel a kérdést dr. Bodnár Imre.
Minden a Tükére épült?
Az átvilágítást végző csapat vezetője szerint kulcskérdés többek között az is, hogy CÉG 2-nek működése kezdeti időszakában volt-e más megrendelése, vagy csak az, ami CÉG 1-től érkezett. Mert ha csak az volt, akkor nyilvánvaló, hogy az egész biznisz a Tüke igényeire épült, azaz az önkormányzati cég is megkaphatta volna ugyanazokat a kedvezményeket beszerzéskor, nem volt szükség cégek közbeiktatására.
Az ügyet az átvilágítók feltárták, de a rendőrség azzal szüntette meg a nyomozást, hogy bár történtek szabálytalanságok, a pótmagánvádló nem tudta meghatározni a vagyoni hátrány mértékét, mert nem voltak beazonosíthatók a gumik. A pótmagánvádlónak viszont nincsenek meg azok a nyomozati eszközei, amelyek egyébként a rendőrségnek a vagyoni hátrány megállapításához rendelkezésre álltak.
Ezért dr. Bodnár Imre reméli, hogy a bíróság beszerzi azokat a szükséges adatokat, amiket szerinte a nyomozóhatóságnak kellett volna. Az ügyvéd úgy véli, komoly hiányosságok voltak az eljárásban, bizonyos nyomozati cselekményeket nem végeztek el. A hatóságnak be kellett volna szereznie a céges adatokat, például azt, hogy CÉG 2 mennyiért szerezte be a gumikat, és azokat mennyiért adta tovább CÉG 1-nek.
Az ügyet a közeljövőben tárgyalja a bíróság. | A NER sötét pécsi ügyei: buszgumi a Tüke-góré családi cégétől | 8 pótmagánvádas ügy van bíróság előtt;
1 ügy függőben van, azaz a megszüntetett nyomozás után az önkormányzat még eldöntheti, indít-e pótmagánvádas eljárást;
2 közvádas per zajlik. | null | 1 | https://www.pecsma.hu/top/a-ner-sotet-pecsi-ugyei-buszgumi-a-tuke-gore-csaladi-cegetol/ | 2023-11-17 21:13:00 | true | null | null | PécsMa.hu |
Szinte már követhetetlen azoknak az üzleteknek, s egyben az ezekről beszámoló újságcikkeknek a száma, amelyek azt sorolják, hogy éppen milyen új bizniszben lett érdekelt Orbán Viktor miniszterelnök veje. Tiborcz István közpénzrengeteggel megtámogatott ténykedése őt az elmúlt években már hivatalosan is Magyarország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb emberévé tette. A róla és üzleteiről szóló cikkek jelentős részében megemlítik, hogy középiskoláját Pécsett végezte, és az egyértelműen legfontosabb üzleti-baráti kapcsolata is innen ered – ennél sokkal többet azonban nem szoktak erről az időszakról írni az újságok. Kettő és egy bónusz részből álló, vagyis három megjelenésesre tervezett cikksorozatunk alábbi, első részében kevéssé, vagy látszólag kevéssé foglalkozunk üzleti ügyekkel. Elsősorban a fentiek miatt Tiborcz István gimnáziumi éveiről és családja pécsi kötődéséről írunk, de arról is, hogy az akkori időket vele együtt megélők emlékei nem csengenek egybe azzal, amit jóval később, már feleségeként Orbán Ráhel mondott a megismerkedésükről. PONTOSÍTÁSSAL FRISSÍTVE!!
Akikre büszkék vagyunk – ez is fel van írva a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma azon internetes oldalára, amelyen az iskola egykori híres tanárait és diákjait sorolják fel. És a névsorban valóban sorjáznak olyan nevek, amelyek viselőire joggal büszkék lehetnek.
Mostanában azonban jobbára nem őket, hanem két egykori, s az intézmény falait már jóval a rendszerváltás után koptató diákot emlegetnek a sajtóban a Nagy Lajos kapcsán. Mindez azonban egyelőre nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az iskola az ő nevükkel is büszkélkedjen.
Egyikük mellőzésén két nyilvánvaló ok miatt sem csodálkozunk. Hiszen Pankotai Lili éppen azzal híresült el, hogy tavaly október 23-i, budapesti slam poetry beszéde után a katolikus iskola igazgatója olyan nyilatkozatot adott ki, amelyben elhatárolódott tőle, s tulajdonképpen nemkívánatos személyként emlegették, nemcsak többen az iskolában is, de nyilvánosan olyanok is, akik egykoron lajosisták voltak (többek közt felszólalt ellene volt lajosistaként az MDF egykori pécsi politikusa, volt országgyűlési képviselője, Pap András is, aki 2019-ben független polgármester-jelöltként is megmérette magát, mérsékelt sikerrel). Ennek a történetnek ez a vége ugyancsak ismert: elfogyott körülötte a levegő, s a középiskolás, de már a felnőtt korba lépett, akkor végzős, negyedikes tinédzser elhagyta az intézményt és a budapesti AKG gimnázium diákja lett – Pankotai Lilivel nemrég, Helyreigazítás című podcast-műsorunkban beszélgettünk, ahol arról is mesélt, mi szeretne lenni, ha leérettségizik, s a politizálás hosszabb távon is foglalkoztatja-e. Nem csoda tehát, hogy őt nem sorolják fel „a Lajos” híres egykori tanulói közt, de ennek ténylegesen objektív oka is van, mégpedig az, hogy az akikre büszkék vagyunk oldal alapja egy, egyelőre nem frissített, 2019-es összeállítás.
Büszkeség? Híresség?
Sokkal érdekesebb ügy, hogy a Nagy Lajos gimnázium volt híres tanárait és diákjait soroló listából kimaradt Tiborcz István neve is – habár a 2019-es dátum elviekben itt is magyarázhatja a mellőzést. És persze sokan lesznek, akik a fentieket olvasva ezt a “húzást” éppenhogy az iskola javára írják majd. Ugyanakkor tényleg meg kell jegyezni, hogy Tiborcz István 2013-ban vette feleségül Orbán Ráhelt, s habár üzletemberi karrierje ekkoriban elindult, több éven keresztül a radar alatt maradt, s még azokban az években is nehéz lehetett reálisan feltételezni azt a pályaképet, amit mostanáig befutott, nem beszélve ennek a „sikernek” a minimum vegyes megítéléséről.
Polgármesterek, politikusok a volt diákok közt
A pécsi Nagy Lajos Gimnázium sokáig nemcsak a város és a régió egyik legjobb iskolája volt – és így volt ez a rendszerváltás előtt is –, de 1994 és 2019 között ez az iskola „adta” a pécsi polgármestereket. A Nagy Lajos diákja és az intézmény által is büszkén hirdetett híres egykori diákja volt Páva Zsolt, Pécs korábbi polgármestere (1994-1998, 2009-2019), de ide járt a fent linkelt oldal tanúsága szerint is Toller László is, aki 1998-tól volt Pécs polgármestere 2006-os, elhíresült tragikus balesetéig. A város polgármestereként is sokkal rövidebb életet élt a betegség következtében, polgármesteri ciklusa közben elhunyt, ugyancsak MSZP-s volt városvezető, Tasnádi Péter, aki ugyancsak lajosista diák volt egykoron. Az ő halála után ismét Páva Zsolt lett a város vezetője (2009, időközi választás), s érdekesség, hogy a vele szemben akkor alulmaradt, s akkor még MSZP-s színekben a pécsi polgármesterségért elindult Szili Katalin ugyancsak a Nagy Lajosban tanult és érettségizett. A sors fintora, hogy a korábbi MSZP-s parlamenti házelnök már Orbán Viktorhoz és a Fideszhez közel állóként lett a modellváltott Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának tagja. Ráadásul Szili immár a KDNP tagja, sőt száz százalékosan nem lehet kizárni azt sem, hogy végül ő legyen a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje a 2024. júniusi önkormányzati választáson.
A “Nagy Lajosból érkező” polgármesterek sorát 2019-ben Pécs jelenlegi, független, de baloldalinak és ellenzékinek tartott pécsi városvezető, Péterffy Attila szakította meg, aki ugyan szintén Pécsett, de nem gimnáziumban, hanem műszaki szakközépiskolában érettségizett, később mérnök lett, majd energetikai területen cégvezető, mielőtt várospolitizálásra adta a fejét.
És ha ilyen, nagyobb kitérőt tettünk, azt is megjegyezzük, hogy a gimnázium igazgatója azokban az években, amikor Tiborcz Pécsen tanult, Páva Péter volt, Páva Zsolt korábbi fideszes polgármester testvére, később a pécsi Klebelsberg Központ, majd a Pécsi Tankerület, azóta már leköszönt vezetője.
Pécsi szál
A Nagy Lajos tehát ma is a város és a régió egyik legjobb iskolája, és az ország legjobb száz gimnáziumát soroló listákra is rendszerint felfér, de a kilencvenes és a kétezres években e szempontból jobban álltak. Alapvetően azonban még ez sem magyarázza azt, hogy a Szombathelyen született és nevelkedett, illetve később Fejér megyéhez kötődő Tiborcz István számára miért éppen Pécset és a Nagy Lajost válasszák.
Több olyan forrásunkkal is beszéltünk az elmúlt hónapokban, akik vagy a gimnáziumi években ismerték Tiborcz Istvánt, avagy a valamelyest szélesebb körben vett családtagjait ismerték. Azt biztosan még azon forrásaink sem tudták megmondani, hogy miért Pécsett tanult tovább a messziről érkezett Tiborcz, akik nemcsak felületesen ismerték őt akkoriban. Az egyik oka ennek meglehetősen prózai: nemcsak ismert és erős iskola volt a Nagy Lajos, de indítottak már ekkor is a gyerekek jövője, továbbtanulási esélyei szempontjából előnyösnek tartott úgynevezett hatosztályos gimnáziumi osztályt, s Tiborcz Istvánt ilyenbe íratták be. Habár az is igaz, hogy ő csak később csatlakozott az osztályközösséghez, teljes tanítási évet tekintve “csak” öt évet töltött az 1999-ben indult, és így 2005-ben érettségiző osztályban.
És van még az eredetileg szombathelyi Tiborcz családnak ezen túl is pécsi kötődése. Tiborcz István nagynénjének (édesapjának a nővére) gyermekei, fia és lánya is fogorvosok lettek, és lánya Pécsett él eredendően is pécsi férjével. A családban többen is orvosok vagy fogorvosok, Tiborcz István apai nagyapja legendás sebész és sebész főorvos volt Szombathelyen, a Markusovzsky kórházban, akiről annak idején, a miniszterelnök lányának és a volt pécsi gimnazistának a mennyegzője előtt a Nyugat.hu is írt. Őt az orvosi pályán Tiborcz István édesapja, Tiborcz Sándor is követte.
Fia azonban teljesen más utat választott, egyrészt nem kevés idő után, de jogi diplomát szerzett Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen, de ő sokkal inkább az üzlettel, minstem joggal foglalkozik – arra egy, magánál erre a feladatra sokkal alkalmasabb és okosabb embert “tart”, az eredetileg pécsi és a pécsi egyetemen is diplomázott, nála két évvel idősebb Hamar Endrét, akivel éppen a gimnáziumi évek során, a Nagy Lajosban kötött életre szóló, és a jelek szerint egyben ezer üzletre is szóló barátságot.
Tiborcz a Tiborc utcában
Tiborcz Istvánnak a már említett családi kötődése is Pécshez, a baranyai megyeszékhely felé terelhette a szűkebb család figyelmét. Tiborcz István nagynénjének említett, fogorvosként végzett lánya “Pécsre házasodott”, egy ma is praktizáló, jogászi hivatást “megöröklő” pécsi ügyvéd felesége lett. Forrásaink szerint Tiborcz István nemcsak a pécsi Széchenyi téren álló Nagy Lajos gimnázium hatalmas iskolai tömbjének egy részében kialakított kollégiumban lakott pécsi diákként, de rokonainál is helyet kapott, így egy időben együtt élt velük egy Tiborc utcai családi házban. Hogy végül abban, hogy jogi egyetemre jelentkezett, annak is szerepe lehetett-e, hogy nagynénjének a férje ügyvéd volt, azt nem tudjuk, és ezt senki sem tudta biztosan megmondani, de az őt akkoriban ismerők sokkal inkább arra tippeltek, hogy a nagyon határozottan a jogi pályára készülő Hamar Endrével kötött barátságának inkább lehetett erre a döntésre befolyása.
Tiborcz István családi kapcsolatai legalább egy ízben „visszafelé” is működtek. Többen is emlékeztek arra – volt osztálytársai beszámolóiból –, hogy az egyik évben (a legtöbben a második évre emlékeztek, ami Tiborcz első teljes lajosos éve volt) osztálykiránduláson egy napot és egy éjszakát töltöttek Tiborczék, később el is híresült családi birtokán, a csabdi majorságon, ahol találkoztak Tiborcz István édesapjával és lánytestvérével is, és kifejezetten kellemes emlékként gondoltak vissza erre az élményre. Már csak azért is, mert amellett, hogy jó volt az osztályközösség és Tiborczot is kedvelték, az édesapja és lánytestvére is nagyon más volt, mint István. Sokkal közvetlenebbeknek, kedvesebbeknek, emberibbnek írták le őket, akik jó szívvel és a saját terményekből készült ételekkel várták a pécsi gimnazistákat. Sokkal szerényebbek és barátságosabbak voltak, legalábbis többen így jellemezték ezt a kirándulást, vagy az arról szóló beszámolót.
Külsőségek és Orbán Viktor
Mit gondolnak, ha most, utólag visszatekintenek a húsz évvel ezelőtti időkre, úgy tehát, hogy közben ismerik a mai Tiborcz Istvánt is és azt, hogy ki is ő ma és mit csinál – tettük fel a kérdést többeknek is. Mindenki egyöntetűen azt mondta, hogy nem hiszik, hogy túl sok olyan középiskolás lehet, akiről már a gimnáziumi éveiben azt lehet mondani, hogy ilyen karriert fog befutni. És habár többen is pozitívan, vagy visszafogottan nyilatkoztak Tiborczról, még úgy is, hogy garantáltuk, hogy forrásaink megőrizhetik névtelenségüket, azt nagyjából mindenki megerősítette, hogy Tiborcz nem volt sem éltanuló, sem bármiben is kitűnő diák, sem bármiféle sportban, sem valamelyik tantárgyban nem hívta fel magára a figyelmet. Sőt, igazából annak ellenére sem hívta fel magára a figyelmet, hogy már akkor is nagyon adott a külsőségekre, sőt úgy tűnt, hogy ez az egyik, ami igazán fontos neki. Volt, aki kifejezetten nem jó képességű, átlagos, szürke tinédzserként jellemezte, más viszont azt mondta, hogy szerinte úgy volt eszes diák, hogy azzal nem tűnt ki, de nem is akart, mert mintha igazán nem érdekelte volna az iskolai előmenetel. Úgy jellemezte, hogy szerinte lazán lehozta a gimnáziumot, jónak mondható jegyekkel, de nem kitűnő eredményekkel, viszont olyan sem volt, hogy bármi is veszélyeztette volna azt, hogy ne végezzen el egy osztályt, vagy ne sikerüljön az érettségije.
Azt viszont többen is megjegyezték, hogy az akkoriban is látszott rajta, hogy a családja tehetős, főleg az akkori viszonyok és az akkori átlagos gimnazisták körében, jóval gazdagabbak voltak mint a legtöbb osztálytársa vagy iskolatársa, és ezt a maga módján éreztette is. Nem lenézéssel vagy leszólással, e tekintetben nem, volt udvariatlan vagy sértő másokkal, sokkal inkább saját magával, a kinézetével és a ruházatával, illetve azzal, hogy milyen “márkás” és drága darabokat is hord.
De arról is beszélt többeknek, egyesek szerint hencegett azzal, hogy a családja ismeri Orbán Viktorékat, sőt időnként össze is járnak.
Politikáról, az ország elhagyásáról is beszélt, sőt talán még Ráhelről is
Többen megjegyezték róla, hogy az, hogy mennyit is adott a külsőségekre és mennyire tudta azt magáról, hogy szerencsés, mert jómódú és azon túl értelmiségi családba született, ez a baráti kapcsolataira is hatással volt. Többek szerint ezért is volt az, hogy bár jó volt a viszonya osztálytársaival, nem feltétlenül a saját korosztályából és évfolyamából lelt igazi barátokra, hanem felsőbb évesekkel volt inkább jobb kapcsolatban. Úgy tudjuk, akkoriban még nem ismerte, vagy legalábbis nem mozgott egy társaságban a később vele üzleti és baráti viszonyba kerülő Czéh-Tóth Márkkal, akit pedig országosan is a pécsi diákévekkel hoznak összefüggésbe, nyilván a ma már ismert, meglévő kapcsolat miatt. Ő ugyancsak azokban az években volt középiskolás, amikor például Hamar Endre is, aki 1999-2003 közt járt a Nagy Lajos angol tagozatos osztályába, de Czéh-Tóth egy másik pécsi gimnáziumban, a Leőweyben érettségizett, 2003-ban, ugyancsak angolos osztályban – ő a forrásaink szerint valójában nem is akkor, a gimnáziumi években, hanem később, Hamar Endrén keresztül ismerte meg Tiborczot, és került be egy kedvezményezett körbe, mégha ez nem is Tiborcz legszűkebb bizalmi körét is jelenti, de erről részletesebben cikksorozatunk második részében szólunk majd.
A nála két évvel idősebb, de a speciális, hatosztályos osztály miatt hasonló években a Nagy Lajosba járt Hamar Endrével azonban már ezekben az években összebarátkozott Tiborcz. Aki olyan témát is bevitt időnként iskolai, folyosói és az osztályban folytatott beszélgetésekbe, ami azért a kortársai egy részét kevésbé érdekelte az életkori sajátosságok miatt: a politikát. Egyértelműen Orbán Viktor, a Fidesz és a jobboldal pártolója volt, sőt egy forrásunk arra is emlékszik, hogy olyat mondott 2002 után, a 2006-os választások előtt, hogy ha ismét a szocialisták nyernek, akkor ő el fogja hagyni az országot.
Érdekes mellékszál, hogy a később Tiborcz István életében a gimnáziumi barátságon túl is sokkal fontosabb kapcsolattá váló Hamar Endre osztálytársa volt a már említett ex-MDF-es Pap Andrásnak a fia is. Mellékszál az is, vagy legalábbis cikksorozatunk tervezetten második részéhez inkább illő információ, hogy Pap András amúgy Tiborcz István egyik későbbi pécsi barátja, Czéh-Tóth Márk első szállodájának, az Aranyhajó Fogadónak (ma: Palatinus Boutique Hotel) volt sokáig a tulajdonosa és üzemeltetője.
PONTOSÍTÁS ! 2023. november 13. (hétfő) 11.40h: Cikkünk első verziójában, tévesen, azt írtuk, hogy Tiborcz István bátyja és édesapja is a pécsi Nagy Lajos gimnáziumba járt korábban, de ezek az információk tévesek voltak. 2023. november 15. 20.10h Tévesen írtuk cikkünk eredeti verziójában azt is, hogy Tiborcz István nagynénje – aki amúgy valóban balettozott és vívott, és lánya a mai napig Pécsen él, itt ment férjhez – tagja volt a Pécsi Balettnek az 1970-es években. A korábban megnevezett érintettektől és olvasóinktól elnézést kérünk a tévedésekért!
Sőt, egy ma már ismerhető, időben jóval későbbi, Orbán Ráhel által adott visszaemlékezés miatt egy meglepő dologra is visszaemlékezett egy forrásunk. Azt mondta, hogy elhangzott annak idején, azaz bőven 2007 előtt, az akkor még csak gimnazista Tiborcz István szájából, hogy ő egyszer Orbán Ráhelt fogja feleségül venni – és emlékezzünk arra is, hogy azt több, egymástól független nyilatkozónk is beszélt arról, hogy Orbán Viktorral közös családi fotót lobogtatott Tiborcz akkoriban.
Ehhez képest egy, a Fideszhez közeli Mandinernek adott interjúban Orbán Ráhel azt mondta, hogy csak 2007 márciusában egy templomban, és azon belül is egy húsvéti hálaadó misén ismerkedett össze későbbi férjével, Tiborcz Istvánnal.
Tényleg jót akar, vagy tényleg elhiszi, hogy jót akar?
Beszéltünk olyan, Tiborczot akkoriból ismerő emberrel is, aki jóval később, „sikeres üzletemberként” is találkozott Tiborczcal (nem tervezett, kettejük által szervezett találkozón, hanem) egy eseményen, ahol viszont a régi ismertség miatt, ha nem is túl hosszan, de tudtak beszélgetni, és nemcsak az akkori időkről, hanem a mostaniakról is. Forrásunk azt mondta, ő egykoron ismerte és egészen jól ismerte Tiborczot, s ez alapján úgy gondolja, hogy neki nem hazudott, hanem vagy tényleg jót (is) akar, vagy (ő ezt tartotta inkább reálisabbnak) tényleg azt gondolja, hogy ő igazából jót akar, nemcsak magának, hanem az országnak is, a befektetései révén.
Mint forrásunk fogalmazott, az egyértelmű volt a számára e rövid beszélgetésből is, hogy Tiborcz azzal vagy nem foglalkozik, vagy tudatosan nem beszél róla, hogy a pénzt, amit elkölt és különböző ügyletekre fordít, hogyan is és honnan kapja, arról beszélt inkább, vagy arról szívesebben, hogy igyekszik olyan fejlesztésekre költeni, amelyek valamit visszaadnak az országnak, vagy valkamiképpen az ország javát szolgálják – ha éppen úgy, hogy egy turisztikai befektetés több turistát tud az országba vonzani vagy jobb élményt adni neki, mint amit korábban vagy máshol kapott, akkor úgy, ha éppen úgy, hogy munkát tud adni embereknek az üzleti érdekeltségein keresztül, akkor úgy.
Azt is megkérdeztük a volt iskolatárstól, hogy szerinte neki, egy régi ismerősnek, de egy egyértelműen körön kívül állónak miért beszélhet úgy vagy olyan kontextusban Tiborcz ezekről a befektetésekről és üzletekről, mintha azok forrása kizárólag a saját ügyes üzleti húzásainak az eredménye lenne, amire forrásunk azt felelte, hogy szerinte a régi ismerősökkel valószínűleg nyitottabb lehet, megmaradt benne legalább egy minimális bizalom, miközben nem hiszi, hogy az ő helyzetében ez a mindennapokban meglenne (erről szintén lesz majd szó a következő részben), másrészt pedig ő is gondolkozott ezen később. És végül arra jutott, hogy szerinte Tiborcz elfogadta ezt a helyzetet, és természetesnek veszi, és ezzel kapcsolatban nincsnek is, vagy úgy tűnt számára, hogy nincsenek erkölcsi aggályai.
Elfogadta, hogy ilyen a világ, ilyen (lett) az ország, így működik az üzlet, és nem kell moralizálni, hanem megragadni a lehetőséget. Elfogadta ezt, és élvezi, hogy ő most is a szerencsésebbek közt van, csakúgy mint a gimnáziumi éveiben, vagy tulajdonképpen azt megelőzően, világéletében.
Folytatjuk…
A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült. | Egy életre és ezer üzletre szóló barátságot kötött pécsi gimnáziumi évei alatt Tiborcz István | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2023/11/egy-eletre-es-ezer-uzletre-szolo-baratsagot-kotott-pecsi-gimnaziumi-evei-alatt-tiborcz-istvan-unikum/ | 2023-11-17 23:41:59 | true | null | null | Szabad Pécs |
|
TOP
Abszolút Pécs
Pécs Aktuál
Megvan, miért állították fel Péterffyék a Pécsi Vagyonhasznosító igazgatóját
Szentgyörgyi Dávidot, a pécsi önkormányzat vagyonhasznosító cégének vezérigazgatóját decemberben hívta vissza pozíciójából a pécsi közgyűlés. A visszahívás konkrét okairól juttatott el közleményt lapunkhoz a városháza. Úgy tűnik, a volt vezérigazgató néhány döntése nyomán NER-kedvenc üzleti körök járhattak jól.
Az okok:
A Király utcában lévő Aranyhajó fogadó és egy Mohácsi úti ingatlan eladása után a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. 2018 első negyedéve óta 159 millió forintra tartott igényt egy ügyvédi letétből. A közlemény szerint az összeget Szentgyörgyi egészen 2019 végéig nem igényelte, ekkor is csak azért, mert Péterffy Attila polgármester utasította erre. Így csak 2019 decemberében jutott hozzá a cég a vételár egy részéhez, de csak kevesebb, mint 22 millió forinthoz. Felmerült, hogy a fennmaradó 137 millió forint egyáltalán rendelkezésre áll-e az ügyvéd számláján, ezért a polgármester vizsgálatot kezdeményezett a Pécsi Ügyvédi Kamaránál.
Ugyanebben az ügyben egy döntéssel gyakorlatilag lemondott 18 millió forintnyi kötbérről Szentgyörgyi az önkormányzat álláspontja szerint. Az Aranyhajó vevője azt vállalta, hogy 2020 májusáig jelentős fejlesztéseket végez az ingatlanon. A PVh Zrt. vezetője röviddel a 2019 októberi választások előtt egy szerződésmódosítással öt évvel meghosszabbította ennek a határidejét, ezzel gyakorlatilag lemondott a jelentős összegű kötbérről, hiszen semmiféle felújításnak nem volt nyoma, így egyértelmű volt, hogy 2020 májusáig a vevő nem tud eleget tenni kötelezettségének. Az önkormányzat közleményében nem szerepel, de érdemes megemlíteni, hogy az Aranyhajót az a Czéh-Tóth Márk szerezte meg a várostól, akinek egyik cége most a mellette lévő Palatinus szállót is megvette a Danubius Zrt-től. Czéh-Tóth Márkot az elmúlt években több újságcikk kötötte Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor kormányfő vejéhez.
A visszahívott vezérigazgató 2019. október 16-án határozott idejű, 2022 februárjáig tartó megbízási szerződést kötött az MSB Zrt-vel projektmenedzsment-szakértői feladatok ellátására bruttó 11 millió forint értékben. Tette ezt annak ellenére, hogy Péterffy Attila október 15-én megtiltotta minden önkormányzati cég vezetőjének, hogy a napi gazdálkodás biztosításán felül kötelezettséget vállaljon. Szintén nem szerepel a közleményben, de fontos információ lehet, hogy az MSB Zrt-t a fideszes vezetésű önkormányzat és cégei nagyon kedvelték. Tulajdonosa, sajtóértesülések szerint, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő unokatestvére. A Pécsi Stop közérdekű adatkikéréssel derítette ki az októberi választások előtt, hogy az MSB a 2014-2019-es önkormányzati ciklusban közel negyvenmillió forintért dolgozott két városi cégnek, a Pécsi Városfejlesztési Zrt-nek és a Biokomnak. Úgy tűnik, utolsó pillanatban egy határozott idejű, tehát kártérítés nélkül nehezen felbontható szerződést sikerült kötniük a Pécsi Vagyonhasznosítóval is.
Íme a pécsi önkormányzat teljes közleménye:
“Pécs város közgyűlése 2019 december 10-i ülésén azonnali hatállyal visszahívta a Pécsi Vagyonhasznosító (PVh) Zrt. vezérigazgatói mandátumából Szentgyörgyi Dávidot. Az önkormányzati cég vezetőjétől bizalomvesztés miatt vált meg az önkormányzat, ehhez több ügylet vezetett.
A vezető visszahívásának több oka volt, bizalomvesztéshez vezettek egyebek mellett két ingatlan értékesítésének körülményei. A város szívében lévő Aranyhajó fogadó és egy Mohácsi úti ingatlan eladása után a PVh Zrt. 2018 első negyedéve óta 159 millió forintra tartott igényt egy ügyvédi letétből. Az összeget a cég vezetője egészen 2019 végéig nem igényelte, ekkor is csak azt követően fordult levélben a szóban forgó ügyvédhez, hogy erre Péterffy Attila polgármester utasította. Így csak 2019 decemberében jutott hozzá a cég a vételár egy részéhez, és akkor is kevesebb, mint 22 millió forinthoz. Mivel felmerült a kérdés, hogy a fennmaradó mintegy 137 millió forint egyáltalán rendelkezésre áll-e az ügyvéd számláján, ennek kapcsán Pécs polgármestere vizsgálatot kezdeményezett a Pécsi Ügyvédi Kamaránál. A vizsgálat jelenleg is tart.
Szentgyörgyi Dávid visszahívásának oka volt az is, hogy ugyanebben az ügyben egy döntéssel gyakorlatilag lemondott 18 millió forintnyi kötbérről. A fent említett fogadó vevője azt vállalta, hogy 2020 májusáig jelentős fejlesztéseket végez az ingatlanon, ám ez nem történt meg. A PVh Zrt. vezetője röviddel a 2019 októberi választások előtt egy szerződésmódosítással öt évvel meghosszabbította ennek a határidejét, ezzel gyakorlatilag lemondott a jelentős összegű kötbérről.
A PVh Zrt. vezérigazgatója akkor gyakorolt pazarló gesztusokat, amikor a társaság a 2019 üzleti tervében 431 millió forint hiteltörlesztéssel számolt.
A visszahívott vezérigazgató 2019 október 16-án határozott idejű, 2022 februárjáig tartó megbízási szerződést kötött az MSB Zrt-vel projektmenedzsment-szakértői feladatok ellátására mintegy bruttó 11 millió forint értékben. Tette ezt annak ellenére, hogy Péterffy Attila polgármester október 15-én levélben tiltotta meg minden önkormányzati cég vezetőjének, hogy a napi gazdálkodás biztosításán felül kötelezettséget vállaljon.
A fenti ügyek miatt, a további felelőtlen gazdálkodás megakadályozása érdekében Péterffy Attila polgármester kezdeményezésére a pécsi közgyűlés december 10-én visszahívta Szentgyörgyi Dávidot vezérigazgatói mandátumából. Az átvilágítás tovább folyik a PVh Zrt-nél és a többi pécsi önkormányzati cégnél is.“ | Megvan, miért állították fel Péterffyék a Pécsi Vagyonhasznosító igazgatóját | Szentgyörgyi Dávidot, a pécsi önkormányzat vagyonhasznosító cégének vezérigazgatóját decemberben hívta vissza pozíciójából a pécsi közgyűlés. A visszahívás konkrét okairól juttatott el közleményt lapunkhoz a városháza. Úgy tűnik, a volt vezérigazgató néhány döntése nyomán NER-kedvenc üzleti körök járhattak jól. | null | 1 | https://www.pecsma.hu/abszolut-pecs/megvan-miert-allitottak-fel-peterffyek-a-pecsi-vagyonhasznosito-igazgatojat/ | 2020-01-13 23:52:00 | true | null | null | PécsMa.hu |
Elegáns épületek, helyenként méteres gazzal. Nagyjából így fest most a somogyvári repülőgép-alkatrész gyár, amelynek évek óta működnie kellene. A beruházásra a Pelso Management Kft. közel félmilliárd forint uniós támogatást nyert el, és bár az épületeket felhúzták, a gyártás soha nem indult el. A cég képviselője szerint nem ők hibáztak, az állam viszont visszakövetelné tőlük a pénzt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel jártunk a helyszínen. Videóriport.
2010-ben jelentette be Somogyvár akkori polgármestere, Móring József Attila, hogy összesen egymilliárd forintért műanyag repülőgép-alkatrészeket gyártó üzem épül a településen. A beruházáshoz a Pelso Management Kft. 446 millió forint uniós támogatást nyert el a „DDOP-1.1.1/F-09. Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése” program keretében. A cég úgy tervezte, hogy a gyár két éven belül megnyit, és idővel 300 főnek ad majd munkát. Azonban lapunk és Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy ez a mai napig nem sikerült.
A Somogy megyei Somogyvár neve ma leginkább a Szent László emlékhelyről ismert, pedig tíz évvel ezelőtt ennél nagyobb volumenű beruházás is körvonalazódott a településen. „A Dél-Dunántúli Operatív Programban (DDOP) kapott zöld utat, 45 százalékos támogatási aránnyal a somogyvári fejlesztéshez a Pelso Management Kft., amely repülőgép, űr- és földi járművek fejlesztését szolgáló technológiai központot kíván létrehozni. Elsősorban kompozit és fémalkatrészek fejlesztéséhez, gyártásához kerestek lehetőséget, de a fejlesztésben érintett Avana Kft. luxus hidroplán terveivel is felhívta már magára a figyelmet” – írta akkoriban a megyei napilap.
Hozzátették:
„eredetileg azt tervezték, hogy már 2012-től évi mintegy húsz repülőgéphez gyártanak kompozitelemet.
A területre két húzóvállalkozás jelezte betelepülési szándékát, mely mintegy további 12-14 beszállítót, illetve alvállalkozót vonzana a területre. A legjelentősebb beszállító az amerikai Boeing részére gyártana kompozit alkatrészeket. A támogatási döntést 2010 márciusában kapták meg, és 2014 októberére kellett volna elkészülniük.”
A gyár azonban akkor és azóta sem készült el.
Külföldi cégek a háttérben
A támogatást elnyerő, jelenleg 0 fős, 2008-ban alapított Pelso Management tulajdonosa a Cydonia Capital Ltd. két éve. Az Egyesült Királyságban bejegyzett cég előtt a Marshall-szigeteki Cydonia International Corporation volt a többségi tulajdonos. A Pelso Managementnek és az Avana Aerospace Kft.-nek is a szigetszentmiklósi Dósa János (volt) az ügyvezetője.
Az Avana Kft. időközben felszámolás alá került, és az Opten cégadatbázis szerint a Pelso Managementnek sincs bevétele évek óta. A cég ellen több végrehajtás is indult, ebből kettő jelenleg is folyamatban van.
És nemcsak a cég küszködik, de a projekt sem halad: egy ponton évekkel ezelőtt megállt. A helyszínen járva kiderült, hogy nem sok kellene már a befejezéshez, de az irányító hatóság türelme közben elfogyott. Legalábbis ez olvasható ki a dokumentumokból, amelyeket a cég képviselője bocsátott a rendelkezésünkre.
Visszakövetelik a pénzt
Az egyik 2018-as irat szerint 2016-ban a közreműködő szervezet helyszíni bejárást tartott a területen, és a következő megállapításokra jutott.
Az A és a B épületben több hiányosságot tapasztaltak a gépészeti és villamossági rendszerben (például nem helyezték el a kapcsolókat, lámpatesteket, nem építették be a kültéri nyílászárókat, a kazánokat, a hőszivattyúkat és a tartályokat, nem épült meg a napelemes rendszer, és a mosdók sem készültek el).
A raktárépületből többek között hiányoztak a válaszfalak, a szigetelés, az ajtók, az ipari tolókapuk, és itt sem fejezték be a villamossági és gépészeti munkákat.
Ami pedig a környezetrendezést illeti: az út- és térburkolat csak részben, a térvilágítás és az öntözőrendszer pedig egyáltalán nem készült el,.
A dokumentum szerint az irányító hatóság 2017. március 31-ig meghosszabbította a befejezési határidőt. Ahhoz viszont már nem járult hozzá, hogy ezt – a beruházó kérésére – 2021. december 31-re módosítsák. Mivel a beruházás csak részben (70%-ig) készült el, és a létesítmény nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium „szabálytalanság történt” megállapítással zárta a vizsgálatot. Emiatt elrendelték a szerződéstől való elállást, és
a cégtől visszakérik a részére kifizetett 446 millió forint uniós támogatást, plusz a kamatait.
A szöveg kitér arra is, hogy a kedvezményezett szerint a „gyanúban foglalt megállapítások sok esetben nem teljes körűek, illetve nem objektívek”. Szerinte ugyanis a beruházás befejezését „az államigazgatási és egyéb hibák és hibakorrekciós eljárások és egyéb, a pályázó érdekkörén kívül eső tényezők” lehetetlenítették el.
Az eljáró szervezet azonban ezeket a kifogásokat nem találta megalapozottnak, és mint írják: „pusztán a jogi kényszerek és államigazgatási határidők nem indokolják azt, hogy a projekt szerződésszerűen csak kb. 10 év alatt valósuljon meg”.
Szerintük továbbá a beruházó nem jelezte az akadályokat a közreműködő szervezetnek, pedig kötelessége lett volna. Így a projekt be nem fejezése neki felróható okokból történt. A minisztérium ezért elrendelte a támogatási szerződéstől való elállást, és a támogatási összeg kamatokkal együtt történő visszakövetelését.
„Az állam több projektünket is megakasztotta”
A szabálytalansággal érintett projekteknél a legritkább esetben sikerült elérnünk és szóra bírnunk az érintett beruházót, azonban ez most másként történt. Dósa János ügyvezető ugyanis nemcsak válaszolt a megkeresésünkre, de maga ajánlott fel minden rendelkezésére álló dokumentumot, valamint ahhoz is hozzájárult, hogy a helyszínen forgassunk. Szerinte ugyanis rajtuk kívül álló okok miatt nem készülhetett el a gyár, ami egyébként nekik nagy veszteség.
A cégvezető elmondása alapján a kálváriájuk ott kezdődött, hogy – bár két évig előzetesen, épület beosztási terv szinten egyeztettek az építési hatósággal és az önkormányzattal – kiderült, tévesen adták ki az építési engedélyüket, amelyben – a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) megengedett 2500 helyett – egy 3200 négyzetméteres épület szerepelt. Ezt viszonylag rövid idő alatt orvosolni lehetett volna egy HÉSZ-módosítással (erre 2011-ben ígéretet is kaptak az önkormányzattól), csakhogy erre valamiért mégsem került sor.
Dósa János elmondása szerint a testület öt évig húzta az ügyet, miközben egy másik, hasonló ipari létesítmény érdekében korábban 8 nap alatt módosítottak a szabályzaton. Mindez végül azt eredményezte, hogy kifutottak az eredeti határidőből. Bár kértek hosszabbítást, a támogatási szerződés módosítását aláírni hivatott közreműködő állami szervet közben – Dósa szerint jogellenesen – megszüntették.
„A kérelmünket a szerződött 30 nap helyett 15 hónap alatt bírálták el, visszamenőleges hatályú dátumra. Akkor küldték ki azt, amikor a programnak már vége volt. A támogatási szerződés Általános Szerződési Feltétele a 6.3-as pontban azonban kifejezetten megtiltotta a pályázó számára a projekt önálló folytatását, míg a támogató részéről a pozitív elbírálás meg nem történik. Azaz a pályázót a támogatási szerződés előírása és a támogató saját késése gátolta” – állítja Dósa.
De ez csak egy volt a sok jogszerűtlen lépés közül a cégvezető szerint. Több fórumon is próbáltak jogorvoslattal élni, sőt, a szerződés pontjainak be nem tartása miatt szabálytalansági eljárást indítottak a Pénzügyminisztériumon belüli irányító hatóság ellen, de egyelőre nem jártak sikerrel. Dósa János rámutatott, több ponton is sérelmezik az önkormányzati és állami szervek eljárását, és
amíg a jogi helyzet nem tisztázódik, nem tudnak és nem is akarnak haladni a munkálatokkal.
A cégvezető leszögezte, nem anyagi okok miatt áll a beruházás, a pénz a rendelkezésükre áll, bár tény, hogy 10 év alatt jelentősen megváltoztak a piaci viszonyok.
Hozzátette: a kormány több magyarországi projektjüket is megakasztotta, ráadásul a panaszaikat ugyanaz az hatóság (sőt, konkrétan ugyanaz a személy) bírálta el, mint aki ellen panasszal éltek.
Dósa szerint valakik nem akarják, hogy ők ebben az országban valamit elérjenek – többek között a repülőgép-gyártásban –, veszélyeztetve ezzel a politikai hátszéllel rendelkező, azonos profilú cégek működését. Állítása szerint van olyan jogerős bírósági ítéletük, amelyet egy kormányszervezet 12 éve nem hajlandó végrehajtani, „kifejezetten fejlesztői munkájukat és nemzetközi együttműködésüket gátolandó”.
Így, ha az állam nem teszi meg a szükséges lépéseket irányukba, külföldre viszik a beruházásaikat
– szögezte le a cégvezető.
Újabb uniós százmilliók mentek a levesbe
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a somogyvári önkormányzatot is, hogy a kialakult helyzetről és a cégvezető állításairól érdeklődjünk, de cikkünk megjelenéséig kérdéseinkre nem válaszoltak.
Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint ebben a nagyon szomorú történetben annyi sajnos nem szokatlan, hogy majdnem fél milliárd forint EU-s támogatást anélkül fizettek ki, hogy az egy fillér valódi gazdasági eredménnyel járna. Abban viszont különbözik az ügy a többitől, hogy úgy tűnik, itt az elnyert pénz nem tűnt el, azt valóban arra használták, amire kapták. És az sem gyakori, hogy a tulajdonos részletesen tájékoztasson egy országgyűlési képviselőt.
Hozzátette, ha viszont igazak a Dósa által elmondottak, akkor megint visszatérünk a maffiaállam valóságába. Nehéz lenne elhinni ugyanis, hogy egy önkormányzat valamilyen hátsó szándék nélkül váratta meg a beruházást egy egyszerű, formális döntéssel. Főleg, ha tudjuk, hogy egy működő üzem nagyon komoly plusz adóbevételt jelentene a településnek. És pláne, ha tudjuk, hogy a falu polgármestere egy fideszes országgyűlési képviselő (volt).
„Az önkormányzat hallgatása sem segít a kérdések megválaszolásában. Mindenesetre, ha valaki valóban előre megfontolt szándékkal akadályozta a repülőgépgyár beindulását, akkor két logikus ok állhatna a háttérben.
Az egyik, hogy a beruházó esetleg nem akart visszaosztani a támogatásból.
A másik, hogy esetleg egy konkurens cég akart „keresztbe tenni”. A gyár tulajdonosa nem tudott ezekre bizonyítékokat nyújtani, de ez nem is zárja ki a felvetést. Ahogy a magyar „igazságszolgáltatást” ismerjük, soha nem is fogjuk megtudni. Csak egy bizonyosság marad: 450 millió EU-s támogatás ment a levesbe” – fogalmazott Hadházy Ákos.
Szöveg: Katus Eszter
Fotók és videó: Bodoky Bence – Katus Eszter | Nem működik a repülőgépalkatrész-gyár, félmilliárdot követel vissza az állam | Elegáns épületek, helyenként méteres gazzal. Nagyjából így fest most a somogyvári repülőgép-alkatrész gyár, amelynek évek óta működnie kellene. A beruházásra a Pelso Management Kft. közel félmilliárd forint uniós támogatást nyert el, és bár az épületeket felhúzták, a gyártás soha nem indult el. A cég képviselője szerint nem ők hibáztak, az állam viszont visszakövetelné tőlük a pénzt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel jártunk a helyszínen. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/11/16/nem-mukodik-a-repulogepalkatresz-gyar-felmilliardot-kovetel-vissza-az-allam/ | 2023-11-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Orbán vejének cége ad tanácsot Magyarországnak a Budapest Airport-üzletben” címmel jelent meg egy cikk az amerikai Bloomberg hírügynökség oldalán. A cikk szerint ez a bizonyos cég az Equilor, egy pénzügyi vállalkozás, amelyben közvetve Tiborcz Istvánnak is befolyása van.
Bár a Bloomberg cikke ezt nem pontosítja, a Telex szerint mindezek alapján az Equilor Befektetési Zrt.-ről lehet szó, amelyben a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő Gránit Bank szerzett többségi tulajdont tavaly nyáron. A cégcsoportnak korábban része volt az Equilor Alapkezelő, ezt azonban nem érintett a felvásárlás. A Bloomberg megjegyzi,
az Equilor már 2021-ben is kapott egy megbízást a kormányzattól, hogy működjön közre a reptér megvásárlásánál, vagyis azelőtt, hogy a Gránit Bank bevásárolta volna magát a cégbe. | Bloomberg: Tiborczhoz köthető cég adhat tanácsot a Budapest Airport megvásárlásánál | „Orbán vejének cége ad tanácsot Magyarországnak a Budapest Airport-üzletben” címmel jelent meg egy cikk az amerikai Bloomberg hírügynökség oldalán. A cikk szerint ez a bizonyos cég az Equilor, egy pénzügyi vállalkozás, amelyben közvetve Tiborcz Istvánnak is befolyása van. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bloomberg-tiborczhoz-kotheto-ceg-adhat-tanacsot-a-budapest-airport-megvasarlasanal-263473 | 2023-11-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Furcsa rendszerben indul el januártól az italosdobozok kötelező visszaváltása. A műanyag ásványvizes palackokért is ötven forint jár, de ehhez sértetlen állapotban kell bedobni az automatába. Már ahol lesz ilyen. Olyan jogszabály született, hogy a palackok begyűjtője, a Mol hulladékkoncessziós cége ne abban legyen érdekelt, hogy minél többen váltsák vissza az üvegeket, és csökkenjen a környezetszennyezés, épp ellenkezőleg. Minden egyes vissza nem váltott palack után bruttó ötven forinttal gazdagodik a cég.
„Január 1-jén indul a kötelező visszaváltási rendszer (DRS), amely minden olyan műanyag palackot, üveget és aludobozt érint, amely italt vagy italsűrítményt tartalmaz” – mondta a Szabad Európának Horváth Dániel, az Andersen Adótanácsadó Zrt. menedzsere. A szakember hozzátette: egyedül a tej- és tejalapú italtermékek fogyasztói csomagolása nem fog a DRS hatálya alá tartozni.
Minden olyan palack vagy doboz formájú csomagolás érintett, amelynek űrtartalma az 0,1–3 literes tartományba esik. Ezek a termékek lehetnek újrahasználható, más néven többutas csomagolásban, mint az üvegpalackok, és vannak a nem újrahasználhatók egyutas csomagolásban, mint például a műanyag palackok, amelyek csak egyszer töltik be a csomagolás szerepét, majd bedarálják. (A borosüveget értelemszerűen többször is újra lehet tölteni.)
„A csekély mennyiségben, tehát évente ötezer darabnál kevesebb terméket forgalomba hozó gyártók felmentést kapnak” – tette hozzá Horváth Dániel.
Kétféle ára lesz az ásványvíznek
A kötelező visszaváltási rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja üzemeltetni, miután a Mol leányvállalata 35 éves hulladékkezelési koncessziós jogot kapott a magyar államtól.
A DRS-rendszerről szóló kormányhatározat 2023. november 1-jétől hatályos, és már rengeteg előírást tartalmaz a gyártóknak igen rövid határidők mellett. November 15-ig kellett kezdeményezniük a regisztrációt annak érdekében, hogy 2024. január 1-jétől kereskedhessenek a kötelezően visszaváltási díjas termékekkel .
„Ez nem csak egy űrlap kitöltésével jár. Minden egyes termékről mintát kell küldeni a MOHU-hoz, legyen szó palackról, üvegről vagy dobozról” – mondta Horváth Dániel. A szakértő szerint azért van szükség a minta beküldésére, mert tesztelni fogják, hogy a visszaváltó automaták be tudják-e fogadni az adott gyártó termékeit. Ha a vizsgált termék megfelel az előírt fizikai paramétereknek, és szerepel rajta jelölés, akkor kaphatja meg a forgalmazási engedélyt.
Horváth Dániel szerint a határidő azért volt ilyen szoros, mert a koncessziós társaságnak 45 nap áll a rendelkezésére a mintatermék vizsgálatára és a regisztráció elvégzésére. Az a gyártó, amely nem adta le időben a portékáját, bármikor pótolhatja, de csak 45 nap után kaphat engedélyt a termék forgalmazására, vagyis le fogja késni a 2024. január 1-jei startot. Ettől az időponttól lehet ilyen, visszaváltásra alkalmas palackot gyártani, de ez nem jelenti azt, hogy a boltok polcain ne találnánk még a régi kiszerelésekből is.
A rendelet szerint ugyanis 2024. június 30-ig a régebbi termékek is forgalomban maradhatnak. „Ugyanannak a márkának kétféle verziója lehet elérhető a boltok polcain, jó eséllyel két különböző áron” – monda a szakértő. A kötelező visszaváltási rendszer piktogramját viselő, nem újrahasználható palackok és dobozok ugyanis ötven forinttal drágábbak lesznek.
Amennyiben tehát egy szupermarketlánc saját márkás, félliteres kiszerelésű ásványvize most például 76 forintba kerül, január 1-jétől a visszaváltós palackba csomagolt vízért már 126 forintot kell adni, viszont júniusig a 76 forintos verzió is elérhető lesz a polcokon.
Komplikálja a helyzetet, hogy az ötvenforintos visszaváltási díj csak az egyutas csomagolásra érvényes, mint például a műanyag palackba csomagolt ásványvíz. „A többutas csomagolás esetében a gyártó fogja meghatározni a visszaváltási díjat. Így az is elképzelhető, hogy egy szekszárdi borász 120, míg egy villányi hetvenforintos visszaváltási díjat fog meghatározni újrahasználható borosüvege után, ami bonyolítja a rendszert” – tette hozzá.
A visszaváltási díjat akkor kapja vissza a vásárló, ha az üres palackot, dobozt vagy üveget ép állapotban – eredeti formájában – visszaviszi valamelyik visszaváltó pontra. (A műanyag palackokat tehát nem szabad összegyűrni, a dobozokat nem szabad összenyomni.)
Ötvenforintosokból is épülhet vagyon
A rendelet szerint automaták lesznek minden, négyszáz négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert eladó üzlet területén. „A kisebb eladóterű üzletek önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez” – mondta Horváth Dániel.
A visszaváltó automata a csomagoláson elhelyezett jelölés segítségével azonosítja majd a terméket, és eltárolt fizikai paraméterei segítségével tudja ellenőrizni, hogy megfelelő-e az állapota a visszaváltáshoz.
Van egy másik szabály is. Ha ugyanis nincs ekkora bolt, akkor a rendelet alapján minden, ezer főnél több lakosú településen legalább egy visszaváltási hely létesítéséről kell gondoskodnia a MOHU-nak. A szakértő szerint nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a településekkel, ahol tíz-húsz kilométeres körzetben nem lesz visszaváltási hely, milyen arányban fogják a palackokat visszaváltani.
Ez utóbbi ugyanis nemcsak a rendszer hatékonysága miatt fontos kérdés, hanem azért is, mert a Mol koncessziós cége bruttó ötven forintot nyer minden egyes vissza nem váltott és nem újrahasznosítható üvegen, dobozon vagy palackon.
Horváth Dániel szerint a gyártó minden palack után megfizeti a MOHU-nak a visszaváltási díjat a nulladik percben a forgalomba helyezés kapcsán. Amikor a forgalmazó, vagyis az üzlet megveszi a terméket, kifizeti a gyártónak az ötven forintot.
„A bolt köteles a visszaváltási díjat rátenni a saját árára. Szélsőséges esetben, ha ingyen akarná adni, akkor sem adhatná ötven forintnál olcsóbban a terméket. Ezt a jogszabály írja elő” – mondta. A szakértő szerint a visszaváltási díjat külön fel kell tüntetni a számlán vagy a bizonylaton.
Horváth Dániel szerint eddig a pontig a gyártó és a forgalmazó is nullán van, a MOHU viszont pluszban, miközben a fogyasztó mínuszban. „Ez a helyzet csak akkor fog megváltozni, ha a vevő visszaviszi a palackot a visszaváltási helyre, akkor kapja vissza az ötven forintját” – tette hozzá.
Ehhez kacsolódóan: Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat
A szakértő szerint a MOHU bruttó ötven forintot fog keresni minden egyes vissza nem váltott ásványvizes üvegen. Az áfatörvény értelmében a MOHU-nak évente egyszer össze kell gyűjtenie, hány olyan „ötven forintja van”, amit nem kellett visszaadnia. A szakértő szerint azért bruttó, mert bevételnek számít, így a MOHU-nak 27 százaléknyi áfát át kell utalnia az államnak, a többit viszont megtarthatja.
Horváth Dániel szerint rengeteg függ a fogyasztói szokásoktól. „Ha senki sem fog visszasétálni az üres palackkal az automatákhoz, akkor a MOHU-nak éves szinten több milliárd forintos bevétele is származhat az üzletből” – tette hozzá.
De nem csak ez az egy bevételi forrása lesz a MOHU-nak. A gyártóknak ugyanis DRS-szolgáltatási díjat és a kezdeti beruházási költségek megtérítése érdekében öt évig csatlakozási díjat is fizetniük kell a MOHU-nak. Ezek mértéke még nem ismert, a később megjelenő DRS-díjrendelet fogja tartalmazni.
„A gyártóknak ez nagy nehézséget okoz, hiszen november 15-ig kellett eldönteniük, hogy részt vesznek-e az új rendszerben történő forgalmazásban, és ha igen, milyen palackokkal, miközben nem tudják, hogy mekkora összeget kell majd a jövőben szolgáltatási és csatlakozási díjként fizetniük” – hangsúlyozta.
Jót rosszul?
A Humusz Szövetség szerint nagy szükség volt az egyszer használatos italcsomagolásokat is magában foglaló betétdíjas rendszerre, hiszen a Reloop 2021-ben publikált adatai szerint a vizsgált 27 európai országból Magyarországon volt a legmagasabb a nem a szelektív kukába kerülő egyszer használatos italcsomagolások egy főre jutó mennyisége.
A környezetvédelmi szervezet szerint a hulladékhierarchiában az újrahasználat megelőzi az újrahasznosítást, éppen ezért a jogalkotó megtehette volna, hogy előírja a MOHU-nak az újratöltős palackok visszaváltására alkalmas gépek telepítését. A januárban induló rendszer az egyutas italcsomagolást részesíti előnyben. Miután a vásárlók visszaviszik a palackot, az automata töri, tömöríti, újrahasználatra alkalmatlanná teszi a beérkező palackokat, dobozokat.
Ahogy a koncessziós társaság honlapján olvasható, a MOHU által biztosított automaták az egyutas palackok visszavételét biztosítják. „Többutas üveget a built-in típusú berendezések mellé telepíthető, opcionális soft-drop modul tud kezelni” – közölte honlapján a koncessziós társaság. A modul lehetővé teszi, hogy az üveg sérülés nélkül kerüljön a tárolóegységbe. A többutas palackok kezelése személyzetet igényel.
Az eddigi visszaváltható palackok „továbbra is visszaválthatók lesznek, de az egyszer használatos termékkel ellentétben nem mindenhol, csak azokban az üzletekben, ahol árusítják.”
A Humusz szerint az is gond, hogy a többutas palackokért nem jár kezelési díj a visszaváltási pont (jellemzően élelmiszerüzlet) számára, szemben az egyutas csomagolással, amelyért az üzemeltetőket gépi üzemeltetési hely esetén 7,5 forint, kézi visszaváltási hely esetén öt forint+áfa/palack illeti meg.
„Azaz a kiskereskedelem kifejezetten ellenérdekeltnek tekinthető a többutas rendszer megtartásában, tehát félő, hogy nem fognak többutas automatát kérni” – figyelmeztetett a Humusz.
Pedig a szervezet szerint a többször használatos csomagolás tisztítása sokkal kevesebb vizet vesz igénybe, mint az egyszer használatos előállítása.
Míg például egy papír elviteles kávéspohár előállítása 1,3 liter vizet igényel, addig egy többször használatos pohár kimosásához csupán 0,1–0,2 liter szükséges a szervezet szerint. Az ételcsomagolások esetében is hasonló a helyzet. Egy karton ételes doboz előállítása 1,3 liter, egy pizzásdobozé több mint öt liter vizet vesz igénybe, ám egy többször használatos ételes doboz elmosása csupán 0,2–0,9 litert.
Ehhez kapcsolódóan: Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban
Fontos fogalom a fedezeti pont, amelyet akkor ér el a csomagolás, amikor a használata során felmerülő környezetterhelés (szállítás és tisztítás) kisebb lesz, mintha az egyszer használatos változatát vásároltuk volna meg. Egy műanyag repohár esetében a tizedik, míg az ételes dobozoknál a 13–15. alkalomnál jelentkezik ez a kedvező hatás.
A Humusz szerint negatívumként említendő, hogy a MOHU-nál maradnak a vissza nem váltott csomagolások után kifizetett ötven forintok. Úgy gondolják, hogy az így megnyert pénzt el kellene vonni, hiszen a koncesszor ezáltal ellenérdekelt a gyűjtés maximális felfuttatásában. „Az így képződő alapból pedig az újratöltést, tehát a kibocsátás tényleges csökkentését lehetne, kellene támogatni” – vélekedett a szervezet. | A Mol koncessziós cégénél landol a vissza nem váltott palack ára | Furcsa rendszerben indul el januártól az italosdobozok kötelező visszaváltása. A műanyag ásványvizes palackokért is ötven forint jár, de ehhez sértetlen állapotban kell bedobni az automatába. Már ahol lesz ilyen. Olyan jogszabály született, hogy a palackok begyűjtője, a Mol hulladékkoncessziós cége ne abban legyen érdekelt, hogy minél többen váltsák vissza az üvegeket, és csökkenjen a környezetszennyezés, épp ellenkezőleg. Minden egyes vissza nem váltott palack után bruttó ötven forinttal gazdagodik a cég. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-mol-koncesszios-cegenel-landol-a-vissza-nem-valtott-palack-ara/32687117.html | 2023-11-17 22:54:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Többhetes intenzív tárgyalás után szerdán megszülethet a megállapodás tervezete a kormány és Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. képviselői között arról, hogy a cég megkapja-e a kért pluszpénzt a GSM-R-nek nevezett, nagyszabású vasúti fejlesztés kivitelezésére – értesült a Szabad Európa.
Már számos cikkünkben foglalkoztunk a GSM-R-rel. Ez egy olyan fejlesztés, amelynek keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, ennek során 125 távközlési átjátszótornyot építettek, és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábelt a vasútvonalak mellett.
A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amelyet a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint, ebből eredetileg – információink szerint – mintegy húszmilliárd jött volna az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében, a fennmaradó rész az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programjából (IKOP). Csakhogy a kormány végül hazai hatáskörbe vonta a beruházás finanszírozását.
A háború miatt
Az R-Kord, arra hivatkozva, hogy részben az orosz–ukrán háború miatt „jelentős költségnövekedést tapasztalt”, még márciusban plusztámogatásért fordult az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), amit egy nem nyilvános határozattal a kormány májusban lehetővé is tett maximum 17 milliárd forint értékig.
A tárgyalások azóta folytak a felek között, de információink szerint az utóbbi hetekben már naponta egyeztettek a Mészáros-cég és a minisztérium jogászai. A kormány még egy januári rendelettel tette lehetővé, hogy az orosz–ukrán háború miatt „a rendes üzleti kockázat körébe tartozó” mértéket meghaladó költségnövekedést elszenvedő cégek kérvényezhetik az állammal a közbeszerzés útján elnyert kivitelezői szerződéseik újratárgyalását.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek bajba, nem fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
A rendelet értelmében a költségnövekedés legfeljebb ötven százalékát, de az eredeti szerződéses érték maximum 15 százalékát átvállalhatja az állam. Hogy az igény jogos-e, arról egy minisztériumi szakvélemény alapján a miniszter (vagyis Lázár János) dönthet. A százalékos értékek azért érdekesek, mert ha az R-Kord végül – mint szinte minden forrásunk feltételezi – nagyságrendileg megkapja a kért 17 milliárd forintot, felmerül a kérdés, hogyan kalkulálták ki ezt az összeget.
Az ötvenszázalékos átvállalási mérték alapján a cégnek nagyságrendileg 34 milliárd forint pluszköltsége keletkezett, de a 17 milliárd forint majdnem a duplája az eredetileg 58,8 milliárd forintos közbeszerzési érték 15 százalékának, ami 8,82 milliárd.
Újratervezés
Ha akár egy forint pluszpénzt is kapna az ÉKM döntése értelmében a Mészáros-cég, erről új megállapodást kell aláírni, ezt pedig közölni a Közbeszerzési Értesítőben. Ezután az eredeti tenderen vesztes cégeknek (információink szerint legalább egy ilyen volt) 45 napjuk van arra, hogy jelezzék: ennyiért akár ők is befejeznék a beruházást.
Mint korábban megírtuk, a GSM-R az eredetihez képest jelentősen csökkentett műszaki tartalommal valósult meg: a modern, XXI. századi vasúti kommunikációs rendszer rövidebb szakaszokon épült ki, mint tervezték, és mint ahogy a kiírásban szerepelt. Emiatt két lehetőség van egy új szerződés megkötésére: az első szerint a felek elfogadják, hogy menet közben jelentős műszaki változás állt be a beruházás megvalósításában, a másodikban viszont az R-Kordnak kell elismernie a pluszpénz fejében, hogy részéről – legalább részben – hibás teljesítés történt. Információink szerint érdekes módon a MÁV vezetése az utóbbihoz ragaszkodna. Egy forrásunk azt mondta, arra hivatkoznak, hogy több szakaszon nem ott végződnek a kivitelezők által kihúzott száloptikás kábelek, ahol a szerződés alapján kellene.
A külvárosból a belvárosba
Ezt úgy érdemes elképzelni, hogy – például Szeged, Pécs, Miskolc, Debrecen esetében – a sínek mentén futó kábelek csak a vasútállomásig érnek el, miközben a helyi vasúti igazgatóságok épületei a városban vannak. Teljesen új kábelt kihúzni ezekben az esetekben már olyan mértékű útfelbontással, földmunkával járna, ami egyrészt irracionális, másrészt az R-Kord vélhetően építési engedélyt sem kapna rá.
Ehhez kapcsolódóan: Képek, jegyzőkönyvek: a MÁV által is kifogásolt minőségben készül Mészáros Lőrinc cégének vasúti beruházása
Az adott igazgatóságok és vasútállomások között természetesen most is van kommunikációs kapcsolat, és egy szakmai forrásunk szerint ez könnyen bővíthető lenne, nem kellene új kábelt lefektetni, de a szerződésekben mégis ez szerepel – valószínűleg korábban egyszerűen senkinek nem tűnt fel, hogy ebből problémák adódhatnak.
Ha viszont az R-Kord kénytelen elismerni, hogy hibásan teljesített az adott vasúti szakaszokon, akkor nemcsak 15 százalékos kötbérfizetési kötelezettség terheli (ennek mértéke mintegy nyolcszázmillió forint lehet), de – amennyiben például egy korábban tendervesztes fél megtámadja a szerződést a bíróságon – akár három évre ki is zárhatják minden közbeszerzésből. Forrásaink azonban minimális esélyt adnak az utóbbi forgatókönyv érvényesülésére. | Szerdán eldőlhet, megdobja-e az állam 17 milliárd forinttal Mészáros Lőrinc egyik cégét | Akár ki is zárhatják három évre az R-Kord Kft.-t a közbeszerzésekből az érvényes jogszabályok szerint, de ennek minimális az esélye. A milliárdos állami pluszpénznek annál nagyobb. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szerdan-eldolhet-megdobja-e-az-allam-17-milliard-forinttal-meszaros-lorinc-egyik-ceget/32684474.html | 2023-11-14 23:05:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Idén is jelentős kedvezménnyel rendezheti meg az V. kerületi fideszes polgármester döntése alapján a Fideszhez köthető AVB Kft. a két belvárosi karácsonyi vásárt. A kedvezmény mértéke különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk, mennyit kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy sokkal kisebb léptékű, hasonló rendezvényért. Cikkünk frissült az önkormányzat közleményével.
A tavalyi összeg dupláját kell fizetnie az AVB Rendezvényszervező Kft.-nek azért, hogy a budapesti Vörösmarty téren idén is megrendezhesse a karácsonyi vásárt – ez elsőre akár drasztikusan is hangozhat, de ha hozzátesszük, hogy az emelés konkrétan azt jelenti, hogy a 2022-es 6,05 millió forinthoz képest 12,36 millióra emelkedett a bérleti díj 2023-ban, akkor egy százmilliós költségvetésű rendezvény esetében már marginálisnak nevezhető tételről beszélünk.
A díjemelés abból ered, hogy az V. kerületi önkormányzat a Szabad Európa információi szerint a tavalyi kilencven százalékról nyolcvanra csökkentette az AVB-nek a rendes közterület-használati díjból megállapított kedvezményt. Az AVB nemcsak a Vörösmarty téren rendez vásárt, hanem a közeli Szent István téren is: ott tavaly 11,55 millió forintot kellett fizetniük, míg idén bő ötmillió forinttal vastagabban fogott Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester ceruzája (a Belvárosban a polgármester egyedül dönthet ilyen esetekben). Így itt a kedvezmény a 2022-es 85 százalékhoz képest szintén nyolcvanra csökkent.
Bódé egymillióért
Mint tavaly megírtuk, egy-egy kisebb – négy négyzetméter alapterületű – elárusítóbódéért nagyságrendileg egymillió forintot kellett fizetniük azoknak, akik elárusítóként részt akartak venni valamelyik vásáron. (Egy árus szerint ezenfelül kétszázezer forintot kértek még tőle az áramfogyasztásért szűk hat hétre.) Ebből – azóta sem cáfolt – számításaink szerint a rendező AVB Kft.-nek bőven százmillió forint fölötti bevétele származik, míg egy hasonló rendezvények szervezésében rutinos forrásunk azt mondta: ebből a pénzből még a levonások után is összejöhet százmillió forint fölötti tiszta haszon.
Ehhez kapcsolódóan: Százhúszmilliós engedményt adott karácsonyra a Fidesz-közeli cégnek az V. kerület
Ehhez képest még mindig gálánsnak tűnik a belvárosi önkormányzat árszabása, még úgy is, hogy – mint azt tavaly a polgármesteri hivatal sajtóosztálya megkeresésünkre hangsúlyozta – korábban a Vörösmarty téri vásárt rendező Fővárosi Önkormányzat is megkapta a kilencvenszázalékos kedvezményt. Az AVB ugyanakkor egy magáncég. (A Fővárosi Önkormányzat egy jégpályát állít fel idén a Deák téren, és ehhez kapcsolódik majd egy kisebb léptékű vásár információink szerint.)
Ráadásul az AVB a Fideszhez, elsősorban Rogán Antalhoz köthető. Az AVB Kft. Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban. Közös médiacégük korábban – mint a G7 beszámolt róla – milliárdos állami megrendelésekhez jutott. Csetényi Csaba sokáig Rogán Antal szomszédja volt, bár erről ő maga az ATV-ben 2017-ben azt mondta, hogy neki ez „kifejezetten rosszat tesz”.
Száz méter távolság, több tízszeres árkülönbség
„Az AVB Kft. a tavalyi és az idei belvárosi vásárok megrendezése során összesen több mint negyedmilliárd forint kedvezményt kapott a fideszes belvárosi polgármestertől, miközben köztudott, hogy ezek bőven profitot termelő, jelentős szponzorok által támogatott rendezvények. Vagyis elmondhatjuk, hogy az V. kerület lakói több mint negyedmilliárd forinttól estek el, ezt a pénzt fejlesztésekre, társasházak támogatására is lehetett volna fordítani. Ráadásul Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester teljesen átláthatatlan módon, a képviselő-testület megkérdezése nélkül, egy személyben dönt a közterület hasznosításának feltételeiről, ami elfogadhatatlan” – mondta a Szabad Európának Kovács Alex Gábor ellenzéki polgármesterjelölt, az V. kerületi Tiéd a Belváros-frakció vezetője.
Ehhez kapcsolódóan: A Fidesz-közeli cégnek jár a 22 millió forintos kedvezmény a Belvárosban, de a kerületi ovinál „spórolni kell”
A rendkívül kedvezményes árszabást érdemes összevetni azzal, hogy – mint a Telex Kovács Alex Gábor Facebook-bejegyzése nyomán megírta – a Vörösmarty tér közvetlen közelében rendeznek egy másik vásárt is. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől ki lehet bérelni a Deák téren az Erzsébet téri Fröccsterasz és az Akvárium Klub közti, 150 négyzetméteres sétányt adventi vásár rendezésére. A bérleti díj minimum 19,6 millió forint havonta, de a tényleges ár egy háromnapos licit végén dől el, vagyis magasabb is lehet.
Ehhez képest az AVB a Vörösmarty téren 1207, a Szent István téren 1724 négyzetméteren rendezi saját vásárát sokkal kevesebbért. (Ráadásul mindkét rendezvény jelentős szponzorációban részesül állami cégektől.) Kovács Alex Gábor bejegyzésében egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy az MNV gyanúsan későn írta ki a licitet a vásár megrendezésére, lehet, hogy valójában már a nyertes is megvan, „hiszen egy karácsonyi vásárra általában nem november közepén kezdenek készülődni a szervezők, hanem már hónapokkal azelőtt”.
Cikkünk megjelenése után reagált a belvárosi önkormányzat
Közleményükben azt írták: „A karácsonyi vásárok közterület-használati megállapodásának létrejötte során Belváros önkormányzata kiemelt szempontként képviselte, hogy felelős közterület-használat, gondos, a Belvároshoz, a belvárosiakhoz méltó üzemeltetés valósuljon meg a rendezvények idején is a használatba adott helyszíneken. Valamint az ünnep hagyományos értékeit emelő, színvonalas karácsonyi vásárok jöjjenek létre.” A megállapodás értelmében „a rendezvényszervező számos önkormányzati feladatot és anyagi terhet vesz le Belváros önkormányzata és részben a Fővárosi Önkormányzat válláról is, azonfelül, hogy összesen 29.493.359 forint közterület-használati díjat fizet, amelyet Belváros önkormányzata száz százalékban a közterületek fenntartására kíván fordítani (közterület-tisztántartási, zöldfelület-fenntartási és közútkezelési feladatokra)”.
A polgármesteri hivatal szerint az AVB a következő vállalásokat tette: emelt szintű közterület-tisztántartási szolgáltatást vesz igénybe az önkormányzat cégétől, „méltó módon” takarja le a Vörösmarty-szobrot, ideiglenes jelzős gyalogátkelőhely kiépítéséről gondoskodik, ingyenesen biztosítja kisvasút, kézműves játszóház, korcsolyapálya és -oktatás, szelfipont igénybevételét. Ezenkívül „a nagy konyhás kitelepülők mindegyike esetében minden napra biztosítja egy-egy étel kedvezményes áron (1500 Ft) való elérhetőségét”. | Tavaly 90, idén 80 százalékos kedvezményt kap Rogán barátjának cége a Belvárosban | Idén is jelentős kedvezménnyel rendezheti meg az V. kerületi fideszes polgármester döntése alapján a Fideszhez köthető AVB Kft. a két belvárosi karácsonyi vásárt. A kedvezmény mértéke különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk, mennyit kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy sokkal kisebb léptékű, hasonló rendezvényért. Cikkünk frissült az önkormányzat közleményével. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tavaly-90-iden-80-szazalekos-kedvezmenyt-kap-rogan-baratjanak-cege-a-belvarosban/32679631.html | 2023-11-13 23:17:00 | true | null | null | Szabad Európa |
2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában.
A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.
A szeptemberi tárgyalási napon arról derültek ki fontos részletek, hogy mi történhetett ezzel a pénzzel.
A bíró bejelentette, ismertetni fog pár banki dokumentumot, mire több vádlott ügyvédje ezt megpróbálta megakadályozni arra hivatkozva, hogy ez sértené egy másik nyomozás érdekeit. Az egyik ügyvéd kifejezetten azzal érvelt, hogy
nem lenne helyénvaló, ha a Direkt36 munkatársa – aki egyedüliként volt jelen újságíróként – tudomást szerezne a banki papírok tartalmáról.
A bíró végül elutasította az ügyvédek érveit, és folytatta az iratok ismertetését. Ezek olyan dokumentumok voltak, amelyek arról szóltak, hogy a vád szerint feleslegesen kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja. Az iratok szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák – amelyek vezetői szintén vádlottak Nagy János mellett – egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető.
Nobilis régóta meghatározó figurája a magyar üzleti életnek, dolgozott a pénzügyi szektorban, és voltak befektetései az ingatlanpiacon és az agráriumban is. A Manager Magazin 2005. augusztusi portréja a nyilvánosságot kerülő, egyértelműen jobboldali elkötelezettségű üzletemberként írta le, akinek ugyanakkor vannak baloldali és liberális üzleti partnerei és barátai is. Nobilisnak olyan egykori vagy jelenlegi kormányközeli szereplőkkel is volt üzleti kapcsolata, mint Spéder Zoltán bankár és Schmidt Mária történész.
Nobilis Kristóf feltűnése az Agrárminisztériumot érintő ügyben azért is figyelemre méltó, mert egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár.
A Direkt36 az ügyészségtől úgy értesült, hogy a nyomozók nemrég három embert hallgattak ki, akiket pénzmosással gyanúsítanak. Neveket az ügyészség egyelőre nem közölt.
Sem Nobilis Kristóf, sem a fia nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az elfelejtett per
A Direkt36 munkatársa azért vett részt a Nagy János ügyében zajló per szeptember 7-i tárgyalásán, mert hónapok óta követjük a kormányzati érintettsége ellenére kevés figyelmet kapó eljárást.
Az ügy háttere az, hogy 2019 tavaszán az Agrárminisztérium egyik épp felszámolás előtt álló háttércége 2,2 milliárd forintot fizetett két ügyvédi irodának: Kovács P. Zoltán irodája 1,7 milliárd, Őszy Tamásé 500 millió forintot kapott. A vádirat szerint az ügylet valójában a megszűnő cég maradék vagyonának megszerzésére irányult, és látszattevékenységet fedett: az ügyvédi irodák nem végeztek érdemi munkát, a teljesítésként leadott dokumentumoknak nem volt használati értékük, azokat a minisztériumban nemcsak hogy nem iktatták, de beléjük se néztek.
Ezek a részletek megjelentek korábban a sajtóban is, de a Direkt36 birtokába került dokumentumokból és a bíróságon elhangzott információkból teljesebb kép rajzolódik ki az ügyről.
A vádirat szerint Nagy János, a földügyekért felelős helyettes államtitkár 2019. február közepén egy nem nyilvános előterjesztésből megtudta, hogy a kormány hamarosan megszünteti a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) NKft. nevű állami céget. Az ügyészek szerint Nagy úgy döntött, nem várja meg, hogy az NKP számláján maradt milliárdok visszafolyjanak a költségvetésbe, inkább ügyvédi irodákon keresztül kimenekíti a pénzt. A vádirat alapján pár héttel később utasította az NKP ügyvezetőjét, hogy a cég szerződjön le Kovács P. Zoltán és Őszy Tamás ügyvédi irodáival.
Az ügyészség szerint az ügylet összes szereplője tudta, hogy a szerződések nem valódi munkavégzésre irányulnak. A feladat ugyanakkor első ránézésre mégsem tűnt légből kapottnak: Magyarországon történelmi okok miatt rengeteg az olyan osztatlan termőföld, amelynek sok tulajdonosa van. Ez a birtokszerkezet akadályozza a földek hasznosítását, a helyzet rendezése az állam régi adóssága, különösen amikor maga is tulajdonos. Az NKP-t az agrártárca 2009-ben pont azért hozta létre, hogy koordinálja a rendezés gyorsítását célzó kormányzati intézkedéseket, és az ügyvédek feladatai is ehhez kapcsolódtak.
A nyomozó hatóság szerint az ügyvédi irodák által teljesítésként leadott dokumentumok nagyrészt haszontalanok és formailag is kifogásolhatók voltak, és mindkét ügyvédi iroda az agrártárca egyik háttérintézményétől lekért adatokkal dolgozott. Az NNI szakértőjének nyomozati feljegyzése alapján a dokumentáció táblázatai és grafikonjai a nyers adatok birtokában néhány perces munkával előállíthatók voltak, és legfeljebb az adatok begépelése lehetett időigényes, bár egyes adatsorok elektronikusan is elérhetők voltak. A nyomozati anyag szerint a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 23 oldalas szöveges összefoglalója „nagy betűmérettel, feltűnően nagy sorközökkel” készült, és csak 5-6 oldalnyi eredeti szöveget tartalmazott.
„A hasznosítási javaslatok (eladás, vagyonkezelésbe, haszonbérletbe adás) korábban is ismert, semmi újdonságot nem tartalmazó törvényi lehetőségek”
– áll az egyik dokumentumban, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ez a hat oldal tekinthető az iroda érdemi munkájának, Kovácsék oldalanként 283,3 millióért dolgoztak. A hatóság az Őszy Tamás Ügyédi Iroda 389 oldalas, helyesírási hibákat tartalmazó összefoglalóját is elemezte: 8 oldalnyi eredeti szöveget találtak. Mivel az irodának 500 millió forintot fizettek, úgy értékelték, hogy oldalanként 62,5 milliót kaptak.
Nyomozati tanúvallomásaik szerint sem az Agrárminisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezetője, sem az NKP műszaki vezetője nem tudott róla, hogy az irodák által készített jelentéseket és adattáblákat később felhasználta vagy hasznosította-e valaki.
Felsőbb szinteken
Nagy János verziója ugyanakkor teljesen máshogy néz ki.
Az egykori helyettes államtitkár májusban részletes vallomást tett a bíróságon, amelyben állította, hogy valójában felsőbb szinteken születtek azok a döntések, amelyek miatt bűncselekménnyel vádolják, az ügyvédi irodák díjáról pedig a miniszter, Nagy István döntött. A minisztert majd 2024-ben hallgatja meg a bíróság, a Direkt36 kérdéseire pedig nem érkezett válasz a tárcától.
A volt helyettes államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy ő csak a szerződésekben foglalt szakmai feladatokat határozta meg, és azok megalapozottak, sőt stratégiai jelentőségűek voltak a tárca számára. Tagadta a bűnösségét, az általa elmondottakat több esetben saját minisztériumi jegyzeteivel igyekezett alátámasztani.
„Én helyettes államtitkár voltam, és aki látott már közelről minisztériumot, az nem feltételezi, hogy egy helyettes államtitkár milliárdos szerződéseket talál ki”
– érvelt. Szerinte Őszyék maradéktalanul teljesítették a szerződést, és Kovács irodája is elvégezte a rá bízott feladatok zömét. Azt is állította, hogy az állam hasznosította az ügyvédek jelentéseit: a jogalkotásban is felhasználtak azokat, és így a földtulajdonosok számára is kedvező változásokat hoztak.
Ártatlannak mondta magát Kovács P. Zoltán és Őszy Tamás is, ellenük szintén hűtlen kezelés bűntette a vád. Szerintük irodáik hiánytalanul teljesítették a szerződésekben foglalt feladatokat, és azok arányban álltak az NKP által kifizetett díjakkal.
Nagyot, az NKP ügyvezetőjét és a két ügyvédet hamis magánokirat-felhasználás vétségével is vádolják, miután az ügyészség szerint a 2019. március–áprilisban kötött szerződéseket visszadátumozták januárra, hogy ne legyen feltűnően rövid a teljesítési időszak.
Evidens választás
A két ügyvéd nem előzmények nélkül lett kiválasztva az agrártárca háttércégének 2,2 milliárdos munkájára.
Kovács az első Orbán-kormány idején, 2000 és 2002 között helyettes államtitkár, majd közigazgatási államtitkár is volt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Politikai karrierje a kormányváltással megszakadt, de 2010 után évekig az Agrárkamara miniszteri megbízottjaként tevékenykedett, majd az ellenőrző bizottság elnöke lett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál.
Az ügyvéd – akinek agrárminisztériumi kapcsolatairól az Átlátszó néhány éve részletes cikket írt – a bíróságon is elmondta, hogy mindenki ismerte a nevét minisztériumban, és sosem kellett feladatokra jelentkeznie, annyira evidens volt, hogy ha van egy komoly feladat, azt az irodája kapja. „A Fazekas miniszter engem mindig arról tájékoztatott, hogy a kormány meg van elégedve a mi ügyvédi irodánk tevékenységével. Ezt Nagy István is tudta, aki ’18-ban lett a Fazekas Sándor helyett a miniszter” – mondta Kovács.
Őszy Tamásnak is voltak egyéb kormányzati kötődései. Az irodája korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi képviseletét látta el, és több százmillió forint értékben dolgozott az MTVA-nak is. Őszy Tamás az ügyvédi karrier mellett 2019 januárja óta felügyelőbizottsági tag a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-ben, amelyben az állam tulajdonosi jogait az Agrárminisztérium gyakorolja. 2019 és 2020 között pedig felügyelőbizottsági tag volt a szintén állami Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.-ben.
Nem tűnik jó befektetésnek
A vádirat az ügyvédi irodák pénzmozgásait is részletezi a kérdéses időszakban. Az NKP a 2019. július 1-jei felszámolásáig az utolsó fillérig kifizette az ügyvédeknek a szerződésekben vállalt 2,2 milliárd forintot. Ez több részletben történt március és június között.
Az ügyészek szerint Kovács és Őszy ügyvédi irodája néhány hónap leforgása alatt – 2019 áprilisa és szeptembere között – összesen közel 1,2 milliárd forintot utalt át egy cégnek. (Kovácsék utaltak előbb kicsit több mint 1 milliárdot, majd Őszyék 150 milliót szeptemberben.) A cég az Astonish Befektetési Zrt. nevű társaság volt, amely ebben az időszakban előbb csak Kovács ügyvédi irodájának a tulajdonában állt, de később részvényessé vált Őszy irodája is.
Az Astonish a cégiratok szerint főtevékenységként ingatlanok adásvételével foglalkozott, de
a beszámolók alapján éveken át sem bevétele, sem a mérlegben is tükröződő üzleti tevékenysége nem volt.
Ez a cég volt az, amely végrehajtotta azokat az utalásokat, amelyek a Nobilis Kristófhoz köthető panamai cégnél kötöttek ki.
A vádiratban szerepel egy zárójeles jegyzet, amelyben a Fejér Vármegyei Főügyészség megemlíti, hogy az Astonish Zrt. 2019-ben az ügyvédi irodáktól beérkező összegeket „napokon belül” továbbutalta egy svájci bankszámlára. Az utalások közleményében „Robson Ltd. kölcsöntörlesztés” szerepelt. Ezeknek az utalásoknak a részleteit ismertette a szeptember 7-i tárgyaláson a bíró. Azt olvasta fel, hogy a svájci számla tulajdonosa a 2007-es bejegyzésű Robson Holding & Finance Corp. nevű panamai offshore cég.
Nézze meg a kórházi fertőzésekről szóló Direkt36-filmet!
A bíró olyan iratokat olvasott fel, amelyeket a magyar hatóságok kértek ki Svájctól. Ezekben szerepelt, hogy
Nobilis Kristóf a Robson aláírásra jogosult tisztviselője, vagyis ő jár el a cég nevében.
Az iratokból nem derült ki, hogy ki a társaság tulajdonosa, Nobilis pedig erre a kérdésünkre sem válaszolt.
A dokumentumokban ugyanakkor megneveztek két vállalkozást is mint a Robson tulajdonosának „kedvezményezett partnercégeit”: a KÁ 2 Kft.-t és a Budapesti Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt-t. Nobilisnek mindkettőben volt korábban érdekeltsége.
Az üzletember Robsonhoz való szoros kötődését az az irat is alátámasztja, amelyet a Fejér Vármegyei Főügyészség küldött a Székesfehérvári Törvényszéknek. Ebben a Svájcból kikért dokumentumok alapján az szerepel, hogy
Nobilis 2019. április 3-án jelezte a Robson svájci számlavezető bankjának, hogy kölcsön-visszafizetés címen kétszer kétmillió euró fog érkezni a számlára.
Egy héttel később az irat szerint 630 millió forintot, akkori árfolyamon mintegy 1,97 millió eurót utalt az Astonish a Robsonnak. (A vádiratban egy nappal korábbi dátum és 620 milliós összeg szerepel. A két ügyészségi dokumentumban szereplő dátumok és összegek körüli ellentmondást, továbbá a másik kétmillió euró sorsát a rendelkezésünkre álló iratok alapján nem sikerült tisztázni.)
A két ügyvéd – Kovács és Őszy – a bíróságon tagadta, hogy az Astonish-nak utalt pénzeknek közük lenne az NKP kifizetéseihez. Őszy a bíró kérdésére nem tudta pontosan megmondani, hogy mivel foglalkozott az Astonish, amikor az irodája tulajdonrészt vett benne. Állítása szerint a befektetést Kovács P. Zoltán személye ösztönözte, akinek működését nagy tisztelettel nézte.
Kovács az Astonishsal kapcsolatban a bíróságon azt mondta, hogy ő javasolta Őszynek, hogy vásárolja be magát, amikor kollégája befektetési tanácsot kért tőle. Kovács elmondta, hogy az ügyvédkedés mellett országszerte ingatlanfejlesztésekkel is foglalkozik, és szerinte tudták róla, hogy jól kezeli a pénzt.
Az ügyvédek nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi közük Nobilis Kristófhoz és érdekeltségeihez. Nobilis Kristóf milliárdos vállalkozó, aki cégeivel az elmúlt években többször is szerepelt a leggazdagabb magyarok között. Vagyonát 2016-ban 6,8 milliárd forintra becsülték. A bankszektorból indult, de meghatározó szereplővé az ingatlanpiacon vált, volt balatoni kikötője, alapított saját pálinkamárkát és tulajdonos elektromos autókat bérbeadó cégben is.
Nobilis 2005-ben megvásárolta az Index hírportál kiadóját, amelyet nem sokkal később tovább adott Spéder Zoltán korábban jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező bankárnak. Spéderrel és a szintén Fidesz-közeli Schmidt Mária történésszel együtt éveken át tulajdonos volt a fővárosi ingatlanpiac meghatározó cégében, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben is.
Egyik fiának, Nobilis Mártonnak jóval egyértelműbb kormányzati kötődései vannak. Nobilis Márton a befolyásos fideszes háttérember, Várhegyi Attila családi médiacégénél kezdte a karrierjét. Ezután kapott kormányzati pozíciót 2014-ben, az Emmi köznevelési államtitkárának kabinetfőnökeként. 2015–2016 között a kormányzati reklámköltések összehangolásáért felelős Nemzeti Kommunikációs Hivatalt vezette. 2015 és 2016 között a közmédiához tartozó Új Média és Teletext Kft. ügyvezető igazgatója volt, itt akkoriban az Őszy Ügyvédi Iroda is feltűnt a cég jogi képviselőjeként.
2016–2018 között Nobilis Márton az Emmi háttérszerveinél volt vezető: az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő második embere, majd az Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója lett. Innen került 2018-ban az Agrárminisztériumhoz, ahol 2022-ig a miniszter kabinetfőnöke volt, azóta pedig ő az élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
A Direkt36 által megismert nyomozati anyagokban egy helyen Nobilis Márton neve is felbukkan. 2019. február végén egy minisztériumi megbeszélésen az NKP küszöbönálló bezárása is szóba került. A tanácskozásról készült emlékeztető szerint a találkozón Nagy János és az agrárcég szintén vádlott ügyvezetője mellett a miniszter kabinetfőnökeként Nobilis Márton is részt vett. Írásban és telefonon is kerestük Nobilis Mártont, hogy megtudjuk, milyen információi vannak a bíróságon zajló ügyről és apja érintettségéről, de ő sem reagált a kérdéseinkre.
A magyar cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk. | Mindenki elfelejtette az Agrárminisztérium visszaélési ügyét, aztán előkerült egy ismert magyar milliárdoshoz | 2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában. A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/11/21/mindenki-elfelejtette-az-agrarminiszteriumnal-kirobbant-visszaelesi-ugyet-aztan-elokerult-benne-egy-ismert-magyar-milliardoshoz-kotodo-svajci-bankszamla | 2023-11-21 10:47:00 | true | null | null | Direkt36 |
Budaváron mindent bevet a helyi Fidesz, hogy 2024-ben megbuktassa V. Naszályi Mártát. Testületi többségüket kihasználva fegyelmi eljárást kezdeményeztek és vizsgálóbizottságot is összehívtak a polgármester ellen a Ruszwurm tulajdonosának vádjai miatt, aki két budavári cukrászdát üzemeltet, és a kerülettel hosszú évek óta vitában áll. A polgármester szerint lejárató kampány folyik ellene, a Fidesz mindent gyanúsnak talált, a cukrászdatulajdonos pedig nem érti, hogy miért akarják „kitenni”.
Október elején jelent meg az Indexen egy cikk „Korrupciógyanú a Várnegyedben: a polgármester állítólag védelmi pénzt kért” címmel. Szamos Miklós, az I. kerületben található Ruszwurm Cukrászda Kft. tulajdonosa azt állítja, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt a kerület jelenlegi polgármestere, V. Naszályi Márta anyagi támogatásért cserébe olyan szerződést ajánlott, hogy „még bűncselekménnyel se lehessen kitúrni” a cukrászdáit a kerületből. A Budaváron a Korona Kávéházat és a Ruszwurm Cukrászdát üzemeltető Szamos gyakorlatilag vesztegetéssel vádolta meg a polgármestert.
A cégtulajdonos állítja, hogy a Ruszwurmot másnak akarták odaadni, mert nagyon értékes, ezért már Nagy Gábor Tamás, az előző, fideszes polgármester is bízott abban, hogy helyiségfelmondással elmegy. A felmondás megtörtént, de a cukrászda maradt, ezért az ügy 2019-ben bíróság elé került. Az eljárást még a fideszes kerületi vezetés kezdeményezte. Ezt örökölte meg az új vezetés.
A cukrászdatulajdonos vádjaira gyorsan le is csapott az I. kerületi Fidesz, akik a tavalyi időközi választás óta többségben vannak a helyi képviselő-testületben. Bejelentették, hogy a „Ruszwurm-ügy” miatt, azaz a cukrászda és a Szamos Miklós által megfogalmazott vesztegetési vád miatt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, amit egy novemberi testületi ülésen már jóvá is hagytak.
V. Naszályi Márta polgármester szerint viszont nem a Fidesz által emlegetett „Ruszwurm-ügy” van, hanem „fideszes hazugságokra és rágalmakra épülő lejáratókampány”. Szamos Miklós védelmi pénzes állítása szerinte rágalom, fel is jelentette a cégtulajdonost.
„Az érintett vállalkozás azért nem fizet 2016 óta se bérleti díjat, se egyéb díjakat, mert az előző, Nagy Gábor Tamás által vezetett fideszes önkormányzattal vitában volt” – idézte fel a Telexnek a cukrászda ügyének kezdetét V. Naszályi Márta. Elmondása szerint Nagy Gábor Tamás még 2015-ben mondta fel mind a két érintett cukrászda bérleti szerződését, aztán 2019-ben szintén a volt polgármester vitte bíróság elé az ügyet, mert a tulajdonos egyik helyiséget se ürítette ki.
A polgármester azt mondta, hogy már megválasztása után felfüggesztették az elődje által indított pert: állítása szerint 2020-ban az üzemeltető Ruszwurm Kft. kezdeményezte, hogy peren kívül egyezzenek meg. Azonban ez nem sikerült, így folytatódott az eljárás. Végül mind a három helyiség (két cukrászda és az egyikhez tartozó pincehelyiség) ügyében indított pert megnyerte az önkormányzat.
„A jogerős bírósági ítéletek szerint a Ruszwurm Kft.-nek ki kell fizetnie a több mint 300 milliós tartozást, és kiürítve vissza kell adnia az önkormányzatnak az üzlethelyiségeket”
– írta V. Naszályi.
Mivel a helyiségeket a Kft. nem adta vissza, a képviselő-testület egyhangúlag, a kormánypárti képviselők támogatásával döntött úgy, hogy az önkormányzat indítsa el a végrehajtást. Azonban a polgármester többször hangsúlyozta, hogy Szamos Miklós állításával ellentétben az önkormányzati választás előtt sem ő, sem családjának tagjai nem találkoztak Szamos Miklóssal, és védelmi pénzt sem kértek tőle.
A Fidesz szerint gyanús a per felfüggesztése
A Fidesz a cukrászda ügyében szinte azonnal meglátta a lehetőséget, több dolgot is gyanúsnak minősített. Két kerületi fideszes képviselő, Gulyás Gergely Kristóf és Varga Dániel arról beszélt a TV2-nek, hogy azért kezdeményezték a vizsgálóbizottságot, mert szerintük nehéz eldönteni, hogy Szamos Miklós vesztegetési vádjai valósak-e. De a per önkormányzati választás utáni felfüggesztését is gyanúsnak találják. A képviselők „úgy tudják”, hogy ekkor több megbeszélés is volt V. Naszályi és a cukrászda tulajdonosa között, amin állításuk szerint a polgármester férje is részt vett.
A helyi Fidesz elnöke, Böröcz László azt feltételezi, hogy a kerület és a cukrászda a per hat hónapos felfüggesztése alatt összeveszhettek valamin. Böröcz, aki jelenleg nem kerületi képviselő, de aktívan foglalkozik helyi ügyekkel, azt állítja, hogy az általuk kezdeményezett vizsgálóbizottság nem tudja majd eldönteni, hogy Szamos Miklós vagy V. Naszályi Márta mondott igazat, de szerinte biztos, hogy „valami nem stimmel a történetben”. Böröcz azt írta a Telexnek, hogy szerinte tény, hogy a Ruszwurm Kft. már több száz millió forinttal tartozott az önkormányzatnak, ezért érthetetlen, hogy ennek ellenére a cukrászda mindenféle jogcím és engedély nélkül működhetett a következő négy évben is.
Böröcz is megmagyarázhatatlannak tartja, hogy a választást követően V. Naszályi szüneteltette a peres eljárást, mert 2019-ben a Kúria kimondta a Ruszwurm bérleti szerződésének megszűnését 2016-os hatállyal. A politikus azt sem érti, hogy bár 2022 októberében a kiürítési per lezárult a Kúrián, a „botrány” mostani kirobbanásáig nem történt semmi. Böröcz szerint V. Naszályi több javaslattal is élt, hogy jobb helyzetbe hozza a cukrászdát. A fideszes politikus emellett azt is állítja, hogy a polgármester „sumákol a Ruszwurm illegális teraszhasználatának bírságolása ügyében” is.
A cukrászda tulajdonosa még az ítéletet is vitatja
Azt a kérdést kéne feltenni a polgármesternek, hogy miért akarja bezáratni a történelmi értéknek számító cukrászdát – mondta a Telexnek a tulajdonos, a polgármestert védelmi pénz beszedésével vádoló Szamos Miklós. A V. Naszályi elleni vesztegetési vádról szerinte már mindent világosan elmondott, és bár a polgármester tagadja, Szamos Miklós kitart azon állítása mellett is, hogy a 2019-es választás előtt pénzt akart tőle kérni a védelemér” a polgármesterjelölt.
A jogerős bírósági ítéletről, amire V. Naszályi hivatkozik, Szamos azt mondta, hogy amögött egy „korrupt bíró” áll, akit ő már fel is jelentett.
Szamos arról beszélt, hogy V. Naszályi 2019-es megválasztása után fél évvel behívatta magához, ekkor egyeztek meg a per felfüggesztéséről. Szamos szerint az egyeztetések alatt a kerület ügyvédje sértegette az ő ügyvédjét, de végül készült egy szerződésmódosítás. A tulajdonos viszont azt állítja, hogy hiába küldték el a papírokat, az ügy hetekig, hónapokig állt. Szamos Miklós szerint ezalatt a korábbi jegyző meggyőzte a polgármestert, hogy ne egyezzenek meg. Végül egy olyan, négy pontot tartalmazó ajánlatot kaptak, ami elfogadhatatlan volt, ezért folytatódott a per – mondta.
Szamos szerint cukrászdáit jogilag nem lehet kiüríteni, mivel azokban az épületen kívül gyakorlatilag minden az ő tulajdonuk, vagy ők építették. Jelenleg úgy tudják, hogy december 4-én záratnák be őket, de Szamos szerint ezt nem fogják hagyni, ebben támogatóik is melléjük fognak állni. Ha jönnek a végrehajtók rendőrt is terveznek hívni, mivel szerinte az ítéletben nincs olyan, hogy a cukrászdákat bezárathatják.
„Neki nincs cukrászdabontási engedélye meg cégmegszüntetési ítélete”
Szamos szerint az ítélet azt mondja ki, hogy neki kellene kiürítenie a cukrászdát, de „ahhoz, hogy a bent lévő dolgokat lebonthassák, három hatóság engedélye kell”. A tulajdonos azt is állítja, hogy az előző, fideszes kerületvezetés azért indított pert, mert a kerület indoklás nélkül mondta fel a helyiségbérletet, pedig szerinte csak elállni lehet a szerződéstől. Az ügyben kerestük Nagy Gábor Tamás korábbi I. kerületi polgármestert is, de a jelenleg litván konzulként szolgálatot teljesítő politikus nem válaszolt megkeresésünkre.
Mindeközben a Ruszwurm Cukrászda Facebook-oldalán reagált is az eseményekre. Ők minden rossz mögött a jelenlegi polgármestert látják. A helyi Fidesszel, a polgármesterrel és a bírósági ítéletekkel szemben azt állítják, hogy ők mindig befizették a bérleti díjakat, és többször próbáltak megállapodni is. Szerintük „V.N. Mártának”, azaz a polgármesternek nem célja, hogy tovább működhessen a cukrászda. „Egyet akar: tönkretenni Szamos Miklóst, és eltüntetni a várból a 200 éves cukrászdát tudásával, múltjával, személyzetével együtt” – írták. Szerintük
a cukrászda sok mindent túlélt, de lehet, hogy egy „sértett, hatalmával visszaélő, minden empátiát nélkülöző asszony uralkodását nem fogja”.
Az ügyben rengeteg a kérdés, mivel a polgármester és a cukrászdatulajdonos állításaiban kevés a közös pont. A konfliktusban a helyi Fidesz megpróbál a két fél között lavírozni, úgy, hogy közben megnehezítsék V. Naszályi dolgát. A polgármester már bejelentette, hogy újraindul, a Fidesz pedig, ahogy eddig is, most is minden lehetséges ügyet kihasznál a támadásra. V. Naszályi Márta szerint a „Ruszwurm-ügy” nem valós ügy: „Látszik, hogy a Fidesz rosszul áll a kerületben, ezért folyamatosan engem támadnak. Nincs botrány, lejáratókampány van, de állok a vizsgálóbizottság rendelkezésére” – írta. | Vesztegetési vád, sumákolás és rágalmak – cukrászdák miatt áll a bál az I. kerületben | Budaváron mindent bevet a helyi Fidesz, hogy 2024-ben megbuktassa V. Naszályi Mártát. Testületi többségüket kihasználva fegyelmi eljárást kezdeményeztek és vizsgálóbizottságot is összehívtak a polgármester ellen a Ruszwurm tulajdonosának vádjai miatt, aki két budavári cukrászdát üzemeltet, és a kerülettel hosszú évek óta vitában áll. A polgármester szerint lejárató kampány folyik ellene, a Fidesz mindent gyanúsnak talált, a cukrászdatulajdonos pedig nem érti, hogy miért akarják „kitenni”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/20/i-kerulet-varnegyed-v-naszaly-marta-borocz-laszlo-ruszwurm-cukraszda | 2023-11-20 11:21:00 | true | null | null | Telex |
Nehezen követhető, mi történik a Fertő tavi állami fejlesztésnél. Miután két pert is vesztett a magyar állam a Fertő tó barátai és a Greenpeace Magyarország ellen a környezetvédelmi működési engedély ügyében, néhány hete csökkentett tartalmú beruházásra írtak ki közbeszerzést. Most mégis az eredeti, változatlan tartalmú beruházás terveire adott ki környezetvédelmi engedélyt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal.
A bírósági ítéletek után a civilek és a természetvédők azt hitték, a legdurvább terveket meg tudták akadályozni. Nem épül meg – legalábbis egyelőre – a sokat vitatott monolit vasbeton szálloda és apartmanházak sem lesznek a tómederben, kisebb lesz a sportkomplexum a műfüves foci- és fallabdapályával, nem lesz két motel. Hihették ezt azért is, mert az UNESCO-misszió helyszíni látogatása után arra tett ígéretet az Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy az új tervek készítése során egyeztet. Ennek ellenére most mindent borított egy november 14-én késő délután kiadott környezetvédelmi engedély, amit az eredeti tervekre adott ki a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal.
A hirdetmény szerint a magyar emberek magát a határozatot a kormányhivatal ügyfélszolgálati irodájában kifüggesztett hirdetményen olvashatják. Máskülönben a hirdetmény szerint ezen a weboldalon – keressék meg a baloldali menü 9. pontját, a „Közérdekű Információk” nevűt, de ne a „Határozatok” menüpontban keressék a határozatot, hanem a 3., „Közlemények, Hirdetmények” nevűben –, valamint a Kormányhivatalok.hu oldalon. Hogy ez utóbbin hol, arra nem jöttünk rá. Az biztos, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei aloldal „Dokumentumok, nyomtatványok”, illetve „Hirdetmények és Közlemények” rovatában az építésügyi főosztály közleményei, vagy a környezetvédelmi hirdetmények között nincs.
„Hát tévedtünk!”
„Úgy gondoltam, fellélegezhetünk és tiszta lappal indíthatjuk az együttműködésünket az állami szervekkel annak érdekében, hogy egy valódi rekonstrukció történjen a Fertőnél, ami a tervezett Nemzeti Természethelyreállítási Stratégiának is megfelel. Hát tévedtem, tévedtünk” – írta a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége közösségi oldalán a szervezet szakértője és elnöke, Kun Zoltán.
Ő is nehezen, és rendkívül csalódottan követi az eseményeket. Most próbál logikai magyarázatokat találni a helyzetre. „Nem könnyű, mert józan ésszel egyetlen válasz lehetséges: a kormány nem engedheti meg magának, hogy gyengének vagy vesztesnek lássák” – mondja.
Egymásnak ellentmondó lépések
A világörökségi Fertő táj területén tervezett kiemelt óriásberuházást 2022 nyarán a kormányzati spórolás jegyében felfüggesztették, a projektet menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft.-t 2022 végén megszüntették. A Fertő tavi fejlesztés feladata az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. Lázár János azóta többször is járt a fertőrákosi öbölben, és azt is nyilatkozta már, hogy a leállított beruházás helyett sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek. A beruházásra kiadott engedélyt ezért is támadta meg a Greenpeace a bíróságon. A pert meg is nyerték, a törvényszék a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. De ez sem akadályozta meg a minisztériumot abban, hogy kiírja az új közbeszerzést a projektre.
A tender két részből állt, magyarázza Kun Zoltán. Az egyik tulajdonképpen a régi strand területe és annak rendbetétele, a hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, a vitorlásklub, a belső út és parkoló, valamint a közművek, a terület- és környezetrendezés, illetve az ökocentrum kialakítása, ami elsősorban tájépítészet. De a tender része egy a „Fertő part mesterterve” is. Ebben már, igaz, máshol, de ott a szálloda. Apartmanházak helyett egy úszó falut, valamint kempinget, szaunaházat, bungalókat is, a korábbi ötféle szálláshely helyett hatfélét terveznek, a korábbinál kicsit visszafogottabb formában.
A tender tehát valamivel kisebb beruházásról szólt, a civilek részeredménynek el is könyvelték, de most jött a feketeleves.
Az engedély határozatlan időre szól
„Nem is hiszem el, ha nem a saját szememmel látom, hogy a napokban a kormányhivatal újra kiadta a beruházás környezetvédelmi működési engedélyét változatlan tartalmú beruházásra” – mondja Kun. Pedig szerinte a kormány az UNESCO-missziónak ígéretet tett, hogy átgondolják a terveket. Arra is, hogy nem a végleges elképzelést tárják csak a nemzetközi szervezet elé, hanem már a folyamat közben egyeztetnek. Nem tartották a szavukat, a most kiadott engedély az eredeti gigaberuházásra vonatkozik.
„A kérelmet a minisztérium adta be, tehát logikailag teljesen követhetetlen, hogy akkor most mit akarnak megvalósítani” – mondja feldúltan Kun Zoltán. Szerinte nemcsak a civil környezetvédőket csapták be, hanem az UNESCO-t is.
„A most kiadott engedély ráadásul határozatlan időre szól, ha csak húsz év múlva lesz rá pénz, akkor is elővehetik” – mondja Kun, aki szerint tényleg nem találni logikát a történetben.
„2001-ben az Orbán kormány járta ki, hogy világörökségi rangot kapjon a Fertő táj, most pedig lebetonozzák a partot, kikotorják a medret, úszó falut építenek rá. Egyetlen lehetséges magyarázat van: nem engedhetik meg maguknak, hogy bárki vesztesnek lássa őket ebben a történetben”
– mondja.
Mit mond erre a minisztérium?
Megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, miért az eredeti tervekre kértek és kaptak környezetvédelmi engedélyt a kormányhivataltól (a kormányhivatalt szintén kérdeztük, de nem válaszoltak.) A minisztériumi sajtóosztály szerint „A Fertő tavi beruházás valamennyi szükséges szakhatósági engedély birtokában indult meg, köztük a kérdésben kiemelt környezetvédelmi engedély is rendelkezésre állt. Mivel már egy megkezdett, folyamatban lévő beruházás folytatására irányul az újonnan elindított – tervezési és kivitelezési munkálatok elvégzésére irányuló – közbeszerzési eljárás, így a korábbi engedélyeket is hosszabbítani, illetve felülvizsgálni szükséges az irányadó jogszabályoknak megfelelően”.
A lényeg mégis az, hogy korlátlan határidővel beszerezték az engedélyt. Kun Zoltán szerint viszont az új közbeszerzés más elképzeléseket tartalmaz, mint a korábban engedélyezett és a bíróságon megtámadott terv, és a közbeszerzés alapján új engedélyes terveknek kellene készülnie, hiszen a korábbi tervek engedélyezésének egyszerűen nincs értelme. Szerinte az engedélyezési eljárást vissza kellett volna vonniuk. | Inkább megszegi saját ígéreteit a kormány, mint hogy engedjen a Fertő ügyében | Nehezen követhető, mi történik a Fertő tavi állami fejlesztésnél. Miután két pert is vesztett a magyar állam a Fertő tó barátai és a Greenpeace Magyarország ellen a környezetvédelmi működési engedély ügyében, néhány hete csökkentett tartalmú beruházásra írtak ki közbeszerzést. Most mégis az eredeti, változatlan tartalmú beruházás terveire adott ki környezetvédelmi engedélyt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/11/21/ferto-to-beruhazas-engedely | 2023-11-21 12:51:10 | true | null | null | Telex |
A Magyar Nemzet információi szerint a főpolgármester pénzemberének törökbálinti otthonához is kiszállt az adóhatóság, amelynek munkatársai a 99 Mozgalom bűnügyével összefüggésben tartottak házkutatást.
Ismert, néhány nappal ezelőtt ugyanebben az ügyben Karácsony Gergely jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában is házkutatást tartott a NAV, ahol okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le egy ügyész jelenlétében.
Karácsonyék bűncselekménygyanús adománygyűjtése egy tavaly nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentéssel lepleződött le.
A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára. A pénz több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.
Az ügyben Tényi István és a mozgalom számlavezetője, az OTP feljelentése alapján költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt van eljárás. Fontos körülmény, hogy a bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy mikroadományokról szó sem lehetett. | Házkutatást tartott a NAV Karácsony pénzhordó emberénél | Perjés Gábornál, Karácsony pénzhordó emberénél is házkutatást tartott a 99 Mozgalom finanszírozása ügyében eljárást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Korábban a főpolgármester jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában is volt házkutatás ugyanebben az ügyben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/hazkutatast-tartott-a-nav-karacsony-penzhordo-emberenel | 2023-11-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Belerondított a kormányzati triumfálásba Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje azzal, hogy a nulla forintnyi állami támogatás ellenére már több bevételt hozott mint a Hadik vagy a Blokád című filmek.
Pedig az elmúlt időszak arról szólt, hogy a kormányzat sikerként könyveli el a filmipar átalakítását. Az igaz, hogy egyre több magyar film készül, ezek nézettsége azonban a mozikban egyre csökken.
Ebben a cikkben először a magyar filmek iránti mozis érdeklődést tekintjük át, majd hogy ezek közül az állami támogatásból készülők miért kerülnek egyre többe, és miért érnek el egyre kevesebbet.
Bemutatjuk, hogy ha az összes platformot tekintve (mozi, TV streaming) miért kerül a film egy nézőre vetítve egyre többe, és hogy milyen rosszul szervezi európai összevetésben is a magyar állami filmipar a filmkészítési forrásokat, és hogyan sikerül kimagaslóan sok pénzből csapnivaló eredményeket elérni.
Már nem kérnek mozijegyet
A pandémia alatt egyre kevesebben mentek moziba, és azóta sem tértek oda vissza. A mozilátogatók száma 2022-ben még a 2014-estől is elmarad a KSH adatai alapján. A jegyárbevételek a korábbi 22 milliárdról alig 6, illetve 10 milliárdra estek vissza 2019-2020-ban. A vágtázó inflációt hozó 2022-ben a 17,7 milliárdos bevétel reálértéken pedig még nagyon messze van a korábbi évektől.
Mindez a magyar filmek nézettségére is erősen kihatott.
Hiába ömlik egyre több állami forrás hazai filmgyártásra, mutatnak be egyre több magyar filmet a mozikban, egyre kevesebben nézik meg ezeket.
Összességében 2022-ben 611 ezer nézőt vonzottak a magyar filmek, ami szinte teljesen megegyezik a 2021-essel, de a 2017/2018-as 1,4/1,1 milliós csúcsoknak a harmadát sem éri el. Ráadásul mindezt úgy, hogy a filmek száma egyre csak nő, így az egy filmre jutó nézettség nagyon alacsonynak mondható.
Európai összevetésben az látható, hogy a magyar filmek részesedése a nézettségből az átlagosnál alacsonyabb, igaz 2021-ben növekedett, míg máshol inkább a csökkenés volt a jellemző.
Persze a filmek nézettségét a műfajuk is nagyban befolyásolja, a legnépszerűbb amerikai sci-fikkel például már csak ezért sem tudnak a hazai filmek versenyezni. Ez más országokban sincs másképp.
Moziban átlagosan alig 11 ezren néznek meg egy magyar filmet.
Mindezt úgy, hogy közben a 2020-as 10,8 milliárdos filmkészítési állami támogatások összege 2021-ben már 16,5 milliárdi forintra nőtt, 2022-ben pedig 25,7 milliárdra. Ez biztosan nem az összes állami forrás, hiszen például minisztériumoktól vagy állami cégektől kapott szponzorációk is megtalálhatják a gyártókat, ezért nagyon nehéz lenne minden állami forrást tartalmazó becslést adni.
Az összes állami filmkészítési támogatásból mindkét évben 8,1, illetve 8,3 milliárd forintot költöttek mozifilmekre, 2022-ben már 14,7 milliárdot. Az elmúlt években tehát úgy emelték a mozifilmekre jutó támogatások összegét, hogy nem vették észre azt a trendet, hogy egyre kevesebbet néznek az emberek moziban filmet. A tévé és a streaming felé pedig nem tudnak nyitni.
A 2022-es 611 ezres magyar nézőszámból 427 ezer kötődik a Nemzeti Filmintézet (NFI) által támogatott filmekhez. Az NFI saját adatai szerint 201-ben még 3025 forint támogatás jutott egy általuk támogatott fim mozis nézőjére, ez 2022-re a négyszeresére nőtt.
Persze a kultúra támogatása nagyon sok összetevős egyenlet, egyetlen ország sem tekint rá csak azzal a szemmel, hogy az mennyi pénzt hoz vissza az államkasszának. Ugyanakkor amikor egy kormányzat sikerként könyvel el egy olyan rendszert, amit saját politikai ideológiája alapján határoz meg, ott érdemes megnézni alaposabban a számokat
10.461 forintba került az adófizetőknek minden egyes támogatott magyar filmet megtekintő mozilátogató 2021-ben.
Mindez védhető lehetne azzal, ha a magyar mozifilmek később tévében vagy online felületeken eljutnak a magyar nézőkhöz. Azonban a rendszer nagyon rosszul működik. Így a támogatásokat érő kritikára adott standard válasz – miszerint mindez kultúrmisszió, nem lehet a hatékonyságát mérni – sem lehet igaz: az nem sikeres misszió, ami szinte senkihez nem jut el. És ahogy a cikk elején bemutatott grafikonon látható, Európa túlnyomó részén mindezt sokkal jobban csinálják.
Tévében és streamingen nézett filmek
Közhely, de a mozik mellett egyre nagyobb szerepe van a tévének, illetve a streamingnek. Az NFI a mozifilmeknél is ösztönzi, hogy azokat tévében is mutassák be, streamingen is tegyék elérhetővé egyrészt a saját Filmio platformon, de másoknál is. Ezért nem is meglepő, hogy az államilag támogatott filmek tévés bemutatóját külön támogatással is segítik.
Felmerül a kérdés, hogy miért adnak ilyen sok mozifilmre pénzt, ha látványosan szűkül a kereslet. Tévés produkciók olcsóbbak lehetnének, és többekhez juthatnának el. Egy felmérés szerint a megkérdezettek az egy év alatt megnézett magyar filmek 13 százalékát nézték meg moziban, ennél közel ötször többet tévében (60 százalék). Ma már a streaming is jelentősebb médiafelület a magyar filmeknek (16 százalék).
Az adatok alapján a hazai filmeket leginkább tévében lenne érdemes terjeszteni. Sok európai országban a filmeket a közszolgálati csatornán is bemutatják, sőt, a gyártásban is aktív szerepet vállalnak. Erre azonban az MTVA az évi 100 milliárd forintos, európai szinten is kiemelkedő büdzséje ellenére sem fordít figyelmet.
Ha valaki felmegy a dán, német, vagy a cseh közszolgálati tévé honlapjára, néhány kattintással megtalálja a helyi filmeket – általában a lineáris TV-adás után néhány hónappal. A Médiaklikken több filmmel is próbálkoztunk, elméletben ugyanis az adás után elérhetők filmek, de ezt csak nagyon sok időráfordítással és esetlegesen lehet fellelni.
Az Ida regénye című filmet tavaly év végén mutatták be a Duna TV-n , ahol alig 177 ezren látták. A film gyártását 300 millió forinttal támogatta az NFI, így minden tévénéző 1700 forintos adófizetői támogatást kapott. A filmet azonban a Médiaklikken nem lehet fellelni. (Nekünk legalábbis nem sikerült)
Ha abból indulunk ki, hogy a magyar filmeket 600 ezren nézték meg, akkor azt is ki lehet számolni (limitációk a csillagra kattintva olvashatók*A kutatás mintavétele: 16-65 éves, az elmúlt évben legalább egyszer jártak moziban, tehát olyanok, akik valamilyen affinitást mutatnak a filmnézés iránt. Vagyis, az adat nem tükrözi az összes magyarországi filmnézést, hiszen nem, szerepelnek benne a 16 éven aluiak, 65 felettiek, és a “moziba nem és ritkán járók” nézései.), hogy az összes plattformot beleszámolva összesen 4,9 millió magyar filmnézés történhetett. Ebből adódik, hogy az NFI összesen 16 milliárd forintos támogatásai elosztva
a mozit, tévét, de még a torrentet is figyelembe véve minden egyes magyar film megtekintése közel 3400 forint adófizetői támogatásba kerül.
Bizonyos szempontból jó hír, hogy a jóval népszerűbb tévéfilmek felé fordult az NFI, a 2020-as 0,4 milliárd után 2021-ben 1,8 milliárdot költöttek erre a területre, 2022-ben viszont már csak 1,1 milliárdot. A sokmilliárdos állami támogatásért pedig nem várnak sokat: a mozifilmet be kell mutatni moziban, a tévéfilmet tévében. A streaming-elérhetőséget nem kötik ki, így a fiatalokat is nehezen érik el a filmek. Különösen a határon túli magyarok esetében nehéz a magyar filmek elérhetősége, amit szintén segíthetne a streaming.
Kevés hazai mozifilm jut el a streaming szolgáltatókhoz
Európai összevetésben is érdemes megnézni, hogy az itthon sikeresnek titulált filmstratégia milyen eredményekkel büszkélkedhet. Az Európai Audiovizuális Obszervatórium adatgyűjtése szerint kifejezetten kevés magyar gyártású film készült. Az 1996 és 2020 közötti adatok azt mutatják, hogy a szomszédos és hasonló méretű országokkal összevetve csak a jóval kisebb lakosságú Szlovákiában és Romániában készült kevesebb film.
Ennél is érdekesebb, hogy a 2021 tavaszi adatfelvételkor
alig minden negyedik magyar mozifilm érhető el legálisan online formában.
A helyzet azonban azóta sokat váltott az NFI szerint: az általuk támogatott, 2021-es és 2022-es bemutatók közül az összes mozifilm megtekinthető online, sok esetben több felületen párhuzamosan is (Filmio, Netflix, HBO Max és Cinego).
Nincs ingyenmozi
Állami pénzből működik a 2020 őszén elindított Filmio.hu is, ahol a legtöbb film 650-990 forintos áron nézhető meg, de persze vannak ingyenes tartalmak is. A mozik után jellemzően itt érhetőek el először a hazai filmek. A tartalom egyre nagyobb része új film, ma már a teljes kínálat közel fele 2000 után gyártott alkotás.
Felmerülhet, hogy különösen az archív, és túlnyomórészt állami támogatásból készült filmeket miért nem ingyen teszik közzé, ha már eleve a mozijegy árak, kölcsönzési díjak többszörösét költi a magyar állam minden megtekintésre. Ennek oka az NFI szerint, hogy bár ők támogatják a filmeket, nem rendelkeznek a támogatott alkotások felhasználási jogaival – az a producereké, így nekik is fizetni kell a tartalmak kölcsönzése után*A különböző online médiaszolgáltatások üzleti modellje változó, de leginkább háromféle típus
figyelhető meg aszerint, hogy milyen formában juthatnak hozzá az előfizetők a tartalmakhoz:
• Előfizetéses modell (SVOD – subscription video on demand) lényege, hogy egy előre
meghatározott előfizetői díjért cserébe, a néző korlátlan hozzáférést kap valamennyi, a
szolgáltató által kínált tartalomhoz (pl. Netflix, HBO GO).
• Tranzakció alapú modell (TVOD – transactional video on demand) keretében a
szolgáltató lehetőséget biztosít egyes médiatartalmakhoz való egyedi hozzáféréshez. A
néző csak az egyes tartalmakért fizet, megvásárolja vagy meghatározott időre digitálisan
kikölcsönözi a médiatartalmat (jellemzően IPTV VOD szolgáltatások).
• Reklámalapú modell (AVOD – advertising based video on demand) ami reklámok
megtekintése mellett ingyen teszi lehetővé a tartalmak megtekintését (pl. RTL Most és
TV2 Play)
Forrás: GVH: https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/dontesek/agazati_vizsgalatok_piacelemzesek/agazati_vizsgalatok/agazati_vizsalat_musorterjesztes_mediaszolgaltatas_vegleges-jelentes&inline=true
Az NFI-nél kérdésünkre azt is elmondták, hogy az oldal fenntartási díjait is fizetni kell. Emellett úgy látják, hogy “a magyar filmkincs ingyenes közzétételének ellenérve a Filmintézettel szembeni azon elvárás, hogy felelős gazdálkodást folytasson a rábízott nemzeti filmvagyonnal*az 1989 előtti állami stúdiórendszerben készült filmek túlnyomó többsége, továbbá az is, hogy számos kultúraelméleti felfogás az ingyenesség devalváló hatását hangsúlyozza.”
A támogatott filmek esetében a Nemzeti Filmintézet egy hónapig VOD*Video-on-Demand, a streaming szakmai neve-kizárólagossággal rendelkezik, így a mozikból kikerülve a Filmión láthatók először a legújabb magyar filmek. Ezt követően tudnak a magyar filmek megjelenni más streaming platformokon. Az NFI a saját kezelésű, archív filmeket is értékesíti a Netflix, az HBO Max és a Cinego számára is. Ezeknek a platformoknak a kínálatában jelenleg is számos magyar film szerepel, amelyek közül több a nézettségi listákon is élen jár.
Az NFI közlése szerint az elmúlt két évben 300 ezer filmmegtekintés volt a platformon, ez az elmúlt két év magyar mozifilm látogatók negyedével ér fel. Nem kaptunk választ az NFI-től viszont arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek a rendszer működtetése. Mivel vannak ingyenes időszakok is, így a bevétel biztosan elmarad a maximális ezer forintos filmenkénti árból adódó 300 millió forinttól. Már csak azért is, mert előfizetni is lehet, ami átlagosan kisebb bevételt jelent.
Az NFI nagyon jelentős költségeket vállalat a Filmio kapcsán, ami nagyban rontja az eredményes működés esélyét:
2021-ben a NER-közeli a New Land Media Kft. 147 millió forintos megbízást kapott a Filimióhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátására.
2022-ben a Moondlight Event 90 millió forintos megbízást kapott a Filmio kommunikálására. A cég ma már Lounge Event Kft. néven működik, a New Landhez hasonlóan Balásy Gyula cége.
Ebből adódik, hogy a legjobb esetben is
százmilliós veszteséget termel a Filmio az NFI-nek a NER-es kommunikációs cégeknek adott negyedmilliárd forintos költségek miatt. Másképp is ki lehetet számítani: minden egyes megtekintésre 790 forintnyi NER-es kommunikációs megbízást adott az NFI. | Egyre több magyar film készül, de egyre kevesebb emberhez jutnak el | Az állam egyre többet áldoz mozifilmekre, de az már nem érdekli, hogyan jut el a streamingre váltó nézőkhöz. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231110/egyre-tobb-magyar-film-keszul-de-egyre-kevesebb-emberhez-jutnak-el/ | 2023-11-10 11:12:00 | true | null | null | G7 |
Ha a Gazdasági Versenyhivatal is rábólint, Mészáros Lőrinc cégbirodalma bekebelezi a TV2-csoport, a közmédia, a Hír TV és az ATV hirdetései felületeit is értékesítő Atmediát. A felcsúti milliárdos korábban is tulajdonos volt a vállalatban, így első ránézésre nem történik nagy változás, a lépés mégis fontos lehet. A tranzakcióval egy olyan folyamat is elindulhat, amely kitisztázza a teljes TV2-csoport eddig zavaros tulajdonosi viszonyait, és végső tulajdonosként itt is kilép a fényre Mészáros Lőrinc.
Kellett egy tévé
A saját média kiépítése a 2010-es kormányváltás óta prioritás a Fidesz számára. Ebben a folyamatban különösen fontos volt egy saját kereskedelmi tévécsatorna, hiszen ezen keresztül lehet a leghatékonyabban tömegekhez eljuttatni a politikai üzeneteket. Viszonylag hamar egyértelművé vált, hogy a két külföldi tulajdonban lévő csatorna közül a TV2 lehet a reális célpont. A csatorna azóta legalább négyszer tulajdonost váltott, és olyan, még NER-mércével mérve is durva cégjogi kavarások zajlottak körülötte, hogy sokszor évekig nem lehetett tudni, ki áll mögötte ténylegesen.
A TV2 a kormányváltás idején még a ProSiebenSat1-é volt. A német médiacsoport csak 2013 végén értékesítette a magyar érdekeltséget, amit papíron az akkori cégvezetés vásárolt meg. A menedzsment önálló tulajdonszerzését azonban már akkor is sokan kétkedve fogadták: Fidesz-közeli érdekeltségeket sejtettek a háttérben. Pár évvel később kiderült, hogy nem is alaptalanul: az akkor még a Fidesz gazdasági gépezetét irányító Simicska Lajos egyik széfjében valóban pihent egy olyan opciós szerződés, amely alapján átvehette volna a menedzsmenttől a TV2-t.
Erre végül azért nem került sor, mert
az időközben a miniszterelnökkel látványosan szakító Simicskát egyszerűen kijátszották.
A TV2 köré már akkor egy kusza céghálót építettek, amit addig kavartak, hogy a korábbi Fidesz-pénztárnok opciós szerződése végül nem a csatornára, hanem csak egy kiürített cégekre vonatkozott. Így mire Simicska 2015 őszén lehívta volna az opciót, eladták alóla a TV2-t a vele ellentétben Fidesz-szempontból megbízható Andy Vajnának*Persze a tranzakció nem ment ilyen egyszerűen, volt némi pereskedés, de médiabirodalmat végül Andy Vajna vette a nevére..
Bár az ekkor már jó ideje filmügyi kormánybiztosként működő Vajna azt mondta, 15 éves álmát valósított meg a TV2 megszerzésével, a kezdetektől voltak olyan vélemények, miszerint ő sem teljesen önszántából vette meg a csatornát: arra politikai hátországnak volt szüksége. A tulajdonosváltás után a kezdetektől ezt a narratívát erősítette a TV2 működésének szisztematikus átalakítása. Később pedig az is kiderült, hogy hiába volt a filmmogul bizalmi ember, nem hagyták teljesen önállóan mozogni a médiabirodalomnál.
A Simicskás fiaskóból tanulva szinte azonnal beépítettek egy biztosítékot a rendszerbe, amit Vajna 2019-es halála után azonnal élesítettek is.
Sőt, valójában már évekkel előtte. Ahogy a G7 négy éve megírta, a filmügyi biztos már 2016-ban eladta a TV2-t, ami csak azért nem derült ki egészen a haláláig, mert az új tulajdonos nem vette a nevére a céget. A háttérben maradó üzleti kör előlegként fizetett ki 2016 és 2018 között közel 20 milliárd forintot, ezért nem jegyezték be részvényesként. A trükközésben sokat segített az is, hogy Vajna – szintén okulva a korábbiakból – masszív céghálót épített a csatorna köré, nehezen átláthatóvá téve a pénzügyi manővereket.
Ilyen előkészületeket követően a filmügyi biztos halála után a TV2 viszonylag gördülékenyen cserélhetett hivatalosan is gazdát, és kerülhetett ahhoz az üzleti körhöz, amely a látható jelek szerint most is birtokolja. A médiabirodalom a TV2-csoport mellett időközben kiegészült az Atmediával és az IKO Műsorgyártóval, amely azóta is szakmányban gyártotta az olyan produkciókat a csatornának, mint a Sztárban Sztár leszek!, a Farm VIP vagy éppen a Szerencsekerék. Az egész birodalom köré pedig egy talán minden korábbinál bonyolultabb céghálót építettek, aminek a végén, nagyjából 2019 közepe óta Vida József és üzlettársai állnak.
Mindenhol Mészáros Lőrinc tűnik fel
Bár mostanra az egykori Takarékbank-vezér Vida is a NER fontos szereplője lett, nagyon sokan a kezdetektől úgy vélekedtek, hogy ő sem kizárólag a saját nevében jár, a háttérben valamilyen módon Mészáros Lőrinc áll. Az előzmények mellett pedig erre más jelek is utaltak:
Vida köztudottan jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel. Korábban egy interjúban azt mondta, hogy Mészáros szabadította meg a tüzelőhordástól, amikor bekötötte hozzájuk a gázt.
A Takarékbank elnök-vezérigazgatójaként fontos szerepet játszott az új bankholding gründolásában, amely végül jelentős részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.
A TV2-es cégbirodalomba egy ponton Mészáros Lőrinc is megjelent kisebbségi tulajdonosként.
Még a Vajna-időkben Mészáros Lőrinc barátja, és üzlettársa, Szíjj László százmilliókkal hitelezte a filmügyi biztos TV2 köré épített cégbirodalmát, ami valójában már ekkor sem Vajnáé volt.
Vida egy speciális cégen, egy bizalmi vagyonkezelőn, az Abraham Goldmann Zrt-n keresztül birtokolja a médiabirodalom nagy részét, márpedig az ilyen vállalatoknak pont az a funkciója, hogy mások vagyonát vegyék a nevükre, és mozgassák.
Ez utóbbi valószínűleg a legfontosabb elem. Vida József korábban maga nyilatkozta azt a G7-nek, hogy az Abraham Goldmann
„más entitások számára végez vagyonkezelési tevékenységet vagyongyarapítási, vagyonmegőrzési, illetve hasznosítási célok eléréséhez”.
Bár azt is elmondta, hogy a TV2 médiaportfoliójának megvásárlását nem szakmai, hanem kifejezetten pénzügyi befektetésként kezelik, azaz saját üzletként hivatkozott a felvásárlásra, pont a cég sajátosságai miatt a tranzakcióhoz szükséges pénz, vagy akár a TV2 tulajdonjogát biztosító részesedés is jöhetett bárhonnan. Márpedig az egyértelműen igazolható, hogy az Abraham Goldmann kezel Mészáros Lőrinchez köthető vagyont is.
Tőzsdei cég bizalmasan kezelt vagyona
Mindez részben Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Global Nyrt-nek a beszámolójából derül ki. Az Opus éves jelentésében először 2020-ban tűnt fel az Abraham Goldmann. A tőzsdei vállalat nem közvetlenül hanem Mészáros építőipari birodalmának egyik központi cégén, az állami megrendelésekkel kitömött Mészáros és Mészáros Kft-n keresztül*A Mészáros és Mészáros Kft-nek ekkor közvetve 51 százaléka volt az Opus tulajdonában, 49 százalékát maga Mészáros Lőrinc birtokolta. A cég azóta részvénytársasággá alakult, és a tulajdonosi arányok ugyan nem változtak, de az Opus már közvetlenül tulajdonolja az 51 százalékos pakettet. fektetett pénzt, egészen pontosan 365 millió 130 ezer forintot a bizalmi vagyonkezelőbe.
A befektetés a Mészáros és Mészáros beszámolóiban is látszik, annak ellenére, hogy ezekben a dokumentumokban a céltársaságot, tehát az Abraham Goldmannt már nem nevesítik. Az építőipari cégnél tartósan adott kölcsönként hivatkoznak a pénzre, de ez valószínűleg csak a könyvelési kategória. A társaság egy 2021-ben leadott vagyonmérlegéből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonról van szó. Az Abraham Goldmanhoz kihelyezett vagyon értéke ráadásul 2022-ben jelentősen megugrott.
Tavaly a Mészáros és Mészárosnak már közel 1,8 milliárdos kintlévősége volt a bizalmi vagyonkezelő felé.
Első ránézésre persze ez sem tűnik feltétlenül jelentős összegnek egy kereskedelmi tévé értékéhez képest, amely valószínűleg inkább tízmilliárdokban mérhető. Ám itt jön be a képbe a hatalmas cégháló. A bonyolult struktúrának köszönhetően ugyanis néhány milliós jegyzettőkéjű vállalatokon keresztül lehet birtokolni sokmilliárdot érő vállalatokat, így akár egy médiabirodalmat is. Ez pedig ad némi mozgásteret a könyvelésben, amit még tovább szélesít a bizalmi vagyonkezelői konstrukció.Az Abraham Goldmannak például nincs túl nagy vagyona: eszközeinek összértéke papíron kevesebb, mint amennyi Mészáros-vagyont kezel*A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ez az első ránézésre furcsa számviteli ellentmondás magyarázható a bizalmi vagyonkezelői modellel. A kezelt vagyon ugyanis annak ellenére sem kerül be az ilyen cégek hivatalosan közzétett könyveibe, hogy a cég papíron is a vagyon tulajdonosává válik..
Összefoglalva tehát
Adott egy bizalmi vagyonkezelő, amely egy bonyolult struktúrában a TV2-csoport döntő hányadát birtokolja.
A bizalmi vagyonkezelő definíció szerint más vállalatok és cégek számára végez vagyonkezelési tevékenységet.
A konstrukciót már korábban is használták kormányközeli vállalkozók, a végső haszonélvező elrejtésére.
A TV2-t birtokló bizalmi vagyonkezelő tulajdonosa Mészáros Lőrinc régi bizalmasa.
Mészáros Lőrinc egyik cégének több kitettsége van efelé a vagyonkezelő felé, mint amennyi elvileg a vállalat teljes eszközállománya.
Persze a sok egybeesés ellenére pont a bizalmi vagyonkezelés jellege miatt teljes bizonyossággal nem lehet megmondani, hogy Mészáros Lőrincék betett vagyona, és a TV2-cégbirodalom összeér-e valahol, és erről az érintettek sem árultak el részleteket a G7-nek. Az időközben részvénytársasággá alakuló Mészáros és Mészáros Zrt-től, illetve az Opustól egyebek mellett megkérdeztük azt is, hogy miért döntöttek a bizalmi vagyonkezelés mellett, és mit adtak bizalmi vagyonkezelésbe az Abraham Goldmannak. Előbbi cégtől mindössze annyit válaszoltak, hogy
a Mészáros és Mészáros Zrt.-re vonatkozó vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdéseikre érdemi tájékoztatást nem tudunk adni, az erre vonatkozó információk nem közérdekű adatok, nem nyilvánosak, üzleti titok részét képezik.
Az Opus pedig nem is reagált a megkeresésünkre, pedig esetükben az is érdekes kérdés, hogy mennyire egyeztethető össze a sokszor a vagyon haszonélvezőjét is elrejtő bizalmi vagyonkezelés a tőzsdei működéssel. Egy forrásunk egyenesen abszurdnak nevezte ezt a konstrukciót.
Nem válaszolt kérdéseinkre az Abraham Goldman sem, így nem tudtuk meg tőlük, hogy milyen forrásból szerezték meg a TV2 csoportot birtokló vállalatokat, miért ilyen kusza céghálón keresztül birtokolják a médiacsoportot, milyen kapcsolatban állnak a Mészáros-cégekkel és várható-e változás a tulajdonosi viszonyokban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost már egyedüliként Mészáros Lőrinc rendelkezik a közmédia hirdetései felettVélhetően Vida József háttérbe vonulásának újabb fejezete következett el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonosÚgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését. | Kilép a fényre Mészáros Lőrinc a TV2 cégbirodalmában? | Régóta mást sejtenek a TV2 mögött, mint aki látszik, a felcsúti milliárdos cégei pedig több vagyont bíztak a csatornát is birtokló bizalmi vagyonkezelőre, mint amennyi annak összesen van. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231114/kilep-a-fenyre-meszaros-lorinc-a-tv2-cegbirodalmaban/ | 2023-11-14 11:15:00 | true | null | null | G7 |
Tavaly szeptember elsején vette át az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy 35 éves koncesszió keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.
Az eddigi tapasztalatokból sejthető volt, hogy a konzorcium kiemelkedően jól járhat, az adófizetők már kevésbé. Amikor még alig lehetett tudni valamit az ügylet részleteiről, akkor nagyságrendileg ezer milliárdos profittal számoltunk – az első év alapján ez a becslésünk helytállónak számít. Csupán négy hónap alatt 6,5 milliárd forintos volt a profit – ám ezt hiába keresnénk a koncessziót elnyerő társaság beszámolóiban.
Betervezett költségvetési nehézségek
A költségvetési beszámolók alapján lehetett tudni, hogy nem lesz olcsó a feladat: a 2023-as költségvetés eredeti számai szerint az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepelt, ez pedig jelenleg is aktuális. Ez a teljes éves költségvetési kiadás 0,4 százaléka. Avagy a tervezett tanárbéremelés fele.
Ezért a pénzért új utat még nem kellett építeni egy centit sem, hanem 1237 km-en üzemeltetik a sztrádákat. Összehasonlításul: a 398 km-es ppp-s*PPP (Public-Private Partnerships) az állam és a magánfél közötti hosszú távú szerződés közszolgáltatás nyújtására. szerződésben megépített és üzemeltett szakaszokért bruttó 166 milliárd (nettó 130 milliárd ) forintot fizet szintén 2023-ban a magyar állam.
A koncessziós szerződés keretében is kell majd új utakat építeni, ám azt csak a titkolt szerződés tartalmazza, hogy az állam által fizetett éves költségeken belül milyen arányban van a fenntartásra fizetett rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díj (RÁASZD) és a fejlesztések után kalkulált rendelkezésre állási díj (RÁD), és hogy milyen tényezők befolyásolják ezek éves változását, például az inflációt hogyan veszik figyelembe. (Frissítés 11.27. – cikkünk eredeti verziójában a két díj leírása felcserélve szerepelt, elnézést a tévedésért.)
Lényeges szerepe van annak is, hogy mikor kell a több tíz- vagy százmilliárd forintos későbbi beruházásokat elvégezni. Egy-két év csúsztatás is tízmilliárdos tőkeköltséget, illetve kamatkiadásokat és/vagy bevételeket jelenthet. Sem a kormányzat, sem az MKIF sem hajlandó megadni ezeket az adatokat.
A fejlesztések után ugyan már ma is kap pénzt az MKIF, pedig egyelőre egy új szakasz építése sem kezdődött el. A RÁD és RÁASZD összege így részben előre kifizeti a “vállalkozóknak” az új beruházások költségét. Új építése eleve nem lesz sok (272 km), de emellett a szerződés része 273 km sávbővítés is. Ezért érdekes az összehasonlítás a meglévő ppp-s szerződésekkel: a közel 400 km sztráda megépítés és üzemeltetése tizedével kevesebbe kerül az államnak idén, mint a kevesebb új építés és az 1237 km üzemeltetése.
A 2023-as árak alapján az M5-M6 autópályák egy km-ének megépítése és üzemeltetése nettó 328 millió forintba kerül az adófizetőknek, míg a NER koncessziós vállalata 116 millió forintért üzemeltet egy km már meglévő gyorsforgalmi utat.
Ez utóbbi töredék költséget jelent a megépítéshez képest, óriási üzletnek ígérkezik az MKIF sztráda-ügylete. Ennek kapcsán el szokta mondani a cég, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat várnak el tőlük, mint korábban az állami Magyar Közúttól, és valóban több mint 300 km-en álltak neki kopóréteget cserélni, de hasonló elvárások vannak a többi ppp-s szerződésben is.
Az MKIF-nél kérdésünkre elmondták, hogy “az általunk átvett szakaszok után rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (RÁASZD) kapunk. Ez az összeg nem csak az üzemeltetés összegét tartalmazza. Ebben a nagyfelületű karbantartások és a szintrehozás összege is benne van. RÁD csak azokon a szakaszon jár majd, ahol átépítés vagy új pálya építése történik (az átadástól a RÁASZD megszűnik és helyét a RÁD veszi át). A beruházás díja mellett, a RÁD tartalmazza a későbbi nagyfelületű karbantartások és az üzemeltetés összegét is.”
A 312 sávkilométeren elvégzett burkolatcseréről szívesen kommunikálják, hogy 1,6 millió m2-t burkolat újult meg az idei első félévben, ennek értékét azonban nagyon nehéz beárazni, mindenesetre ez a normál üzemeltetéshez kapcsolódik, töredéke egy új út építésének.
Korábbi adatokból tudni lehet, hogy egy km-nyi autópálya magas minőségű burkolatmegújítása, még úgy is, hogy NER-hez köthető cégek végzik, nagyjából 300 millió forint km-enként. A Magyar Közút pedig egy m2 kopórétegcserét oldott meg körülbeül 3300 forintból.
Az MKIF válasza alapján év végéig 3,4 millió m2 -en, a teljes hálózat várhatóan 18 százalékán újul meg az aszfaltfelület. Ezek nagy számok, ám a költsége a fenti adatok tükrében valahol 15-25 milliárd forint között lehet.
A cég válasza szerint a szintrehozás három évig, 2025-ig tart és 538 km-t érint. A hároméves munkálatok összeértéke várhatóan több százmilliárd forint lesz. A mi becslésünk szerint ennek költsége inkább a 35-60 milliárd forint lehet. De ha még elfogadjuk az MKIF becslését is, akkor is
nyolc havi állami kifizetés fedezi az MKIF első három és fél éves útfelújítási beruházási költségeit.
Az első jelentősebb beruházás az MKIF közlése szerint az M1-es bővítése lesz, aminek legkésőbb 2025 őszéig kell elindulnia. Jó eséllyel addigra az állam ezt is jelentős mértékben előfinanszírozza.
Már maguk a ppp-s szerződések is közel félezer milliárd forintos extraprofitot tartalmaznak, ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. Ezért nem lenne meglepő, ha a kevesebb építési feladatot jelentő koncesszió még többet termelne a tulajdonosainak.
Nehezen követhető pénzáramok
A ppp-kkel összehasonlítva nehéz megérteni, miért ilyen drága az MKIF üzemeltetése – de más nehezen érthető adat is akad. A költségvetési beszámoló szerint a magyar állam 2022-ben bruttó 13,5 milliárd (nettó 10,6 milliárd) forintot utalt el. Eközben az MKIF éves pénzügyi beszámolója szerint ők nettó 42,7 milliárd forint árbevételt értek el.
A kettő adat eltérésének oka, hogy az állami költségvetés pénzforgalmi szemléletű, míg a vállalatok könyvelése a teljesítést rögzíti, és nem a kifizetés tényét. Az mérleg alapján 33,3 milliárd forint vevői követelése volt az MKIF-nek, így ezt nem fizették ki nekik a 2022-es számlájukból. Az állami tény kifizetés, és a vevői követelés összege 43,9 milliárdot ad, így még mindig van 1,2 milliárd forint eltérés.
Mindez azért fontos, mert a 2023-as évre tervezett állami kiadások kapcsán nem tudhatjuk, hogy abból mennyi vonatkozik 2023-ra, és mekkora része van, amit majd csak 2024-ben fognak megfizetni. Azonban feltételezhető, hogy folyamatos lesz a számlázás, így a tervezett költségek egy évnyi díjat tartalmaznak.
Céghálóba rejtett profit
Az MKIF Zrt. nem mutatott ki első évében érdemi nyereséget. Az üzemi eredmény a 43 milliárd forintos árbevételhez képest elenyésző volt, 139 millió forint, míg a pénzügyi műveletek és adózás után az adózott eredmény 416 millió forint. Akár azt is gondolhatnánk, hogy nincs itt semmiféle mutyi, és jó lehetőség ezen adatok bemutatása például egy uniós vizsgálat során is.
Az eredménykimutatásból az is látható, hogy a vállalat működési költségei elenyészők voltak: az alig 9 munkavállaló fizetésére és igénybevett szolgáltatásokra 675 millió forintot költöttek. A legnagyobb tétel az eladott, közvetített szolgáltatások ellenérétke 41,5 milliárd forinttal. Merthogy a cég szinte a teljes árbevételét továbbadja más vállalkozásoknak.
Létrehozták az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt.-t az üzemeltetésre, és hat fejlesztő társaságot – ezekben Szíjj László és Mészáros Lőrinc magántőkelapjai a tulajdonosok, MKIF Primus, Secundus, Tertius, Quatrus, Quintus, Sextus Zrt. néven.
Ezek a társaságok a beszámolóik szerint gyakorlatilag teljes bevételüket az MKIF-től kapják. Azonban a hét vállalat bevétele magasabb, mint a koncesszor összes kiadása – ennek egyik oka lehet mivel nem konszolidáltak az adatok, az egyes vállalatok egymás között is számlázhattak. Vannak kisebb külső bevételek is: az MKIF Infrastruktúra Üzemeltetőt például 2023-ban meg is találta az állami Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 177 millió forintos szerződése mérőpontok üzemeltetésére.
Összességében a
Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjai által birtokolt vállalatok 2022. szeptember 1-je és december 31- e között, tehát 4 hónap alatt 6,5 milliárd forint adózott eredményhez jutottak. Ez az állami rendelkezési díj összege alapján 15 százalékos profitrátának felel meg.
A 42,7 milliárd forintos állami koncessziós díjból bérekre 3,6 milliárd forint jutott, 16,7 milliárd forint volt az anyag jellegű ráfordítás a hét társaságnál – ebből is elég sok maradhatott házon belül, hiszen mindkét oligarcha tulajdonosnak jelentős építőipari cégei vannak, és az elmúlt időszak aszfalatozásain ezek aktívan vettek részt. Ez pedig további profitot jelenthetett számukra – így a 15 százalékos profitráta a sztráda-mutyin alsó becslének tekinthető. A profit várhatóan azért is nőhet, mert az első évben kellett a Magyar Közút eszközeit megvásárolni, új szervezetet építeni, és az induláshoz szükséges költségeket kifizetni.
Hétszázmilliárdos jövő
A 2023-ra tervezett nettó 143 milliárd forintos koncessziós díj azt jelenti, hogy minden egyes sztrádakilométer fenntartása nettó 116 millió forintba kerül. Ez már csak azért is érdekes, mert a 2021-ben indított eljárás eredményét 2022-ben ismertették, akkor a díj 96,2 millió forint volt. Ha a 2021-es és 2022-es KSH fogyasztói árakat vesszük alapul, pontosan ezt az értéket kapjuk meg. Időarányosan 2022-re is megfelelő a számítás a rendelkezésre állási díjjal – ebben az évben 101 milliós volt az egy km-re jutó díj.
Mindezek alapján hosszú távon is számolhat a sztráda-cég a jelentős profittal. Évesítve már 19,6 milliárd forint lehet az MKIF-vállalkozások haszna.
A 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti Szíjj László és Mészáros Lőrinc markát az autópálya-koncessziós mutyiból.
Ezzel pedig lenyomják a ppp-s autópályák félezer milliárd forintos várható profitját – így igaz az adófizetők pénzéből – de végül sikerült a hazai építőipari oligarchákat több pénzhez juttatni a Fidesznek, mint az MSZP-SZDSZ kormányoknak az orosz-osztrák Strabag vezette külföldi építőipari cégek körét.
Megkéredeztük az MKIF-t, hogy mennyire elégedettek a profittal. Válaszuk szerint:
A koncesszió időtartama 35 év. Ez egy hosszútávú befektetés. Ezért azt gondoljuk, hogy az első négy hónap után ez a kérdés nem időszerű. A cél, hogy a közlekedők jó minőségű utakon közlekedhessenek. Mi ezért dolgozunk. A Fejlesztési Terv szerint, tervszerűen haladunk a munkáinkkal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetesA Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | 700 milliárd forintot kereshetnek Mészárosék az autópálya-koncesszión | Négy hónap alatt kockázat nélkül jutott többmilliárdos extrapofithoz a Szíjj-Mészáros páros az autópályák üzemeltetésén. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231115/700-milliard-forintot-kereshetnek-meszarosek-az-autopalya-koncesszion/ | 2023-11-15 11:33:00 | true | null | null | G7 |
A korrupciógyanús és kevéssé sikeres letelepedési kötvényprogram kivezetése után hat évvel újra megnyitja a lehetőséget a kormány a harmadik országból érkező tehetős befektetők előtt, hogy magyar papírokhoz jussanak.
Mi történt? Ugyanabban a törvénytervezetben, amelyben a kormány megnehezíti az EU-n kívüli országokból érkező vendégmunkások számára a bejutást és az itt-tartózkodást, egy új engedély is megjelent, kifejezetten vendégbefektetőknek.
Ők nemzetgazdaságilag fontos befektetés esetén kaphatnak tartózkodási jogot, ez többszöri beutazásra – és a schengeni övezet belüli szabad mozgásra – ad lehetőséget, valamint 90 napot meghaladó tartózkodásra. Ezen a státuszon keresztül igényelhető a vendégbefektetői tartózkodási engedély is, amely maximum 20 évre szólhat.
Miért fontos ez? Magyarországon még Rogán Antal kezdeményezésére 2013-ban indult hasonló program, amely aztán letelepedési kötvénybiznisz néven híresült el. Ha egy EU-n kívüli befektető letelepedési kötvényt vásárolt, cserébe először schengeni tartózkodási engedélyt, majd hat hónap után letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedési engedély nemcsak élethosszig tart, de a családegyesítés miatt a családtagok is megkaphatták. A kötvényt öt év után a magyar állam az eredeti névértéken visszavásárolta (de arra is volt példa, hogy ez nem történt meg, például pont Rogán egykori iskolatársának cégével.)
Tágabb kontextus: az úgynevezett aranyútleveles programokat az EU többször kritizálta és a beszüntetésüket szorgalmazta, mivel akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek számára is hozzáférhetővé teszi az unión belüli szabad mozgást és cégalapítást. A kritika szerint a tagállamok lényegében pénzért vásárolhatóvá tették az EU-s állampolgárságot.
A kötvények forgalmazását jellemzően offshore országokban létrejövő közvetítőcégek végezték, busás haszonnal.
A közvetítőcégek mögött megjelentek kormányhoz köthető emberek, például Habony Árpád is.
A program 2017-ben lezárult, és kiderült, hogy igazából veszteséges volt: míg a közvetítők 160 milliárd forintot is kaszálhattak, az állam közel 30 milliárd forintot bukott.
Magyar papírokhoz jutottak kétes figurák is, a Direkt36 nyomozása szerint többek között Andrej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőjének fia, illetve az ő felesége és gyermekei is.
Egy korábbi cikkben megírtuk, hogy 19 838 letelepedési engedélyt kiváltó külföldi közül 15 754 érkezett Kínából.
Felülnézet: a vendégbefektetők egy fokkal szigorúbb követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. A befektetések akkor minősülnek nemzetgazdasági érdeknek, ha azzal:
az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet szereznek meg.
Vagy minimum 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű magyarországi, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdont szereznek.
Vagy ha legalább egymillió euró értékben oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújt valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére. Ezek az úgynevezett modellváltó egyetemek.
Alulnézet: a Népszava információi szerint a lépéssel jól járhat Orbán Viktor veje. Tiborcz Istvánhoz két olyan ingatlanalap is köthető, amely az új szabályok értelmében befektetési jegyeket értékesíthet, az egyik a Central European Ingatlanalap, a másik a Diófa Thales.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTágra nyitotta a kaput Magyarország az oroszok legszorosabb szövetségese előttÚgy utazgatnak az EU-ba az oroszok, mintha nem is lenne háború Ukrajnában, és ez nem a magyar vízumkiadásnak köszönhető. Azért így is megtaláltuk a különutas magyar külpolitika lenyomatát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényesA legtöbben kínaiak és oroszok, de tucatjával jöttek a Karib-szigetekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPéldátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkelMajdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt. | Tiborcz és több egyetem jól járhat, az EU viszont nem fogja szeretni a kormány új befektetési ötletét | A letelepedési kötvényes biznisz után újra megpróbálkozik a kormány a gazdag külföldiek becsábításával. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231120/tiborcz-es-tobb-egyetem-jol-jarhat-az-eu-viszont-nem-fogja-szeretni-a-kormany-uj-befektetesi-otletet/ | 2023-11-20 11:41:00 | true | null | null | G7 |
A magyar állam az elmúlt években – főleg uniós forrásból – százmilliárdos nagyságrendben támogatott innovatívnak gondolt induló vállalkozásokat. Az egyik támogatási körben a Hiventures állami befektetéskezelő 35 milliárd forintot osztott szét több mint háromszáz vállalkozás között a honlapjukon nehezen megtalálható szerződéslista alapján. A kutatás-fejlesztés erősítését célzó program egyik legnagyobb nyertese egy argentin pékség lett.
Az argentin töltött tésztabatyura, az empanadára szakosodott Empanada Story*Valójában az Empanada Storyt üzemeltető Empanada Europe Kft., de az egyszerűség miatt az Empanada Storyként hivatkozunk a vállalkozásra. kapta meg a legnagyobb egyösszegű befektetést, 500 millió forintot*Két vállalkozás kapott még ekkora befektetést, kettő pedig 10-20 millióval többet, de két körben.. Az uniós program értelmében ez volt a legmagasabb lehetséges összeg, amelyért cserébe az állam 40 százalékos részesedést szerzett az Empanada Storyban.
Az ügylet látszólag több ponton ütközik a támogatási program előírásával és szellemiségével, de a felmerülő kérdésekre sem a Magyar Fejlesztési Bank, sem a felügyelete alá tartozó Hiventures, sem a pékség nem adott választ.
Százmilliós gép
Az Empanada Story 2018-ban jött létre, eleinte házhozszállításban utaztak, majd egy évvel később nyitották meg első üzletüket a budapesti Nagymező utcában. Az egyik legnagyobb argentin napilap is írt a vállalkozásról, amelynek ötletgazdája Nagy Miklós volt, aki Argentínában nőtt fel, majd 15 éves volt, amikor családjával Budapestre költözött.
Nagy egy szintén Budapesten élő argentinnal indította el a vállalkozást. Mivel manuálisan nem volt hatékony empanadákat készíteni, Argentínában vásároltak egy gépet a különböző töltelékekkel töltött batyuk elkészítésére, amely 300 ezer euróba került (akkori árfolyamon ez közel 100 millió forint lehetett).
A budapesti argentin nagykövetség is felkarolta a projektet, egy 2019-es bejegyzése szerint az Empanada Story lett az első cég Kelet-Európában, amely ipari mennyiségben gyárt empanadákat. Az idézett 2019-es interjúban Nagy arról is beszélt, hogy 1-2 éven belül Ausztriában is árulni szeretnének, és egy nagyobb üzemmel a német piacot is célba vennék. Egy másik interjúban pedig azt mondta, hogy több üzletet terveznek nyitni, nemcsak Magyarországon, hanem Bécsben és Berlinben is.
Azonban sok más vendéglátóhelyhez hasonlóan az Empanada Storyt is érzékenyen érintette a Covid, ugyanakkor 2021 nyarán beszállt a vállalkozásba a Hiventures az 500 millió forinttal.
Argentínában sem ismert innovációk
Az uniós támogatás értelmében kevésbé fejlett régiókban – tehát Közép-Magyarországon kívül – megvalósuló projektekbe fektethet be a Hiventures. A befektetés idején ennek megfelelően az Empanada Story egy Heves vármegyei kétezres településre, Kerecsendre volt bejegyezve.
Ezen kívül azonban semmi nem utalt arra nyilvánosan, hogy ne Budapesten működnének, ami a Hiventures döntéshozói előtt sem lehetett ismeretlen. Facebookos posztjaikban ingyenes budapesti kiszállítást promóztak, több bejegyzésük alatt szerepelt az, hogy #budapest. A székhelyük szűk egy év múlva át is került Budapestre, bár a kerecsendi cím továbbra is fióktelepként van bejegyezve.
A befektetés további feltétele, hogy a felkarolt vállalkozások kutatás-fejlesztéssel is foglalkozzanak, és előnyt élveznek a technológiailag innovatív vállalkozások. Honlapján a Hiventures azzal indokolta befektetését a töltött batyukat gyártó cégbe, hogy
“a fast- és street food piacon nagy szükség van az új, egyedi termékekre, mivel az elmúlt évtized gasztroforradalma továbbra is ugyanazokra a konyhákra épít”;
“az Empanada Story innovációja viszont nem csak az új ízvilágban rejlik”, mivel a “termék előállítása gyors, egyszerű és flexibilis, így az értékesítési pontok számára üzletileg is előnyös ezekkel a termékekkel bővíteni a kínálatukat”;
“a kifejlesztett innovatív receptúra és gyártási folyamat Argentínában sem ismert, teljes mértékben a csapat know-how-ja”.
Az Empanada Story honlapja viszont éppen azt emeli ki, hogy “az empanadák eredeti ízvilágának megőrzésére” törekednek, tehát nem innovatív receptúrákra. Az nem derült ki, hogy az Argentínában vásárolt gyártóegységen túl a gyártási folyamat mely része nem ismert Argentínában.
170 milliós veszteség
A befektetés egyetlen nyilvánosan észlelhető hozadéka az lett, hogy az időközben bezárt Nagymező utcai üzlet helyett nyitottak egy új pékséget a budapesti Nyugati téri aluljáróban, az egykori Burger King helyén.
A tavaly nyáron átadott üzlet azonban nagyjából fél évig működött, 2023 elején bezárták. A pékség arculata továbbra is látható az aluljáróban, az üzlethelyiség jelenleg kiadó. Az Empanada Story Facebook oldala alapján az empanadákat márciusban két hétig árulták a Lidl-ben, de azóta nem frissült a korábban aktív oldal, a házhozszállító cégek kínálatából pedig kikerültek. A cégnek 2022-ben 182 millió forintos árbevétele volt, és 170 millió forintos veszteséget termelt.
Az MFB-t és az alá tartozó Hiventurest is megkérdeztük, hogy milyen innovációk miatt fektettek be 500 millió forintot a válallkozásba, és hogyan értékelik a befektetést, de nem válaszoltak, ahogy az Emapanada Story sem.
A hasonló, közpénzből megvalósuló kockázati tőkebefektetéseket végigkísérik a súlyos szabálytalanságok Magyarországon, amelyek miatt az EU többmilliárdos büntetést is kiszabott. Sok esetben milliárdosok ismerőseihez kerültek jelentős összegek, nem feltétlenül innovatív ötletekre, mint például ingatlanok vásárlására.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után közös nyilatkozatban reagált az Empanada Europe Kft. és a Hiventures. A közlemény szerint a befektetést számos egyeztetés és üzleti átvilágítás előzte meg. Egy független innovációstartalom-vizsgálat megállapította, hogy az Empanada Europe Kft. fejlesztése eljárási innovációs tartalommal bír, mind a receptúra, mind az általa alkalmazott gyártási, előkészítési és sütési technológiák kombinációja révén.
A közlemény szerint a befektetés célja a cég gyártókapacitásának fejlesztése, a kerecsendi gyártói tevékenységének elindítása volt. Így a forrást az automatizált gyártási technológiára és a kapcsolódó költségekre fordította, mint termelő gépek beszerzése, ipari eszközök beszerzése, üzemhez kapcsolódó engedélyek beszerzése, személyi jellegű ráfordítások, alapanyagok, készletezési és rezsiköltségek. A forrásfelhasználás az Empanada Europe Kft. és a Hiventures szerint megfelel az európai uniós forrásokra vonatkozó jogszabályoknak.
A közlemény szerint beruházásnak köszönhetően az Empanada Europe Kft. saját árbevételt generált, amit országos szintű lefedettség elérésére, nemzetközi terjeszkedésre és franchise rendszer kialakítására fordított, és a budapesti egységeit is saját árbevételből nyitotta meg. A közlemény szerint nem helytálló az eredeti cikk azon állítása, amely szerint azok bármelyikét az alap befektetéséből finanszírozta. Miután a céltársaságot is súlyosan érintette a 2022-ben teret nyerő energiaválság, alapanyagár-emelkedés és infláció, a cikkben konkrétan is megemlített Nyugati téri egység, akárcsak a KSH által 4500-ra becsült további kiskereskedelmi egység az országban, a racionalizálás jegyében bezárásra került.
A közlemény szerint az Empanada Europe Kft. stratégiai váltáson megy keresztül, és minden erejével azon dolgozik, hogy értékesítési csatornáit felfuttatva tovább tudjon működni. Együttműködés kialakítására törekszik hazai továbbértékesítő partnerekkel, élelmiszerláncokkal és számos nemzetközi, többek között Ausztriát, Németországot és Franciaországot érintő tárgyalása is zajlik, hogy az empanadák neves külföldi üzletek polcain is megjelenhessenek. | 500 millió forint közpénzből nyitottak egy pékséget a Nyugati aluljáróban, ami fél év után bezárt | Argentínában sem ismert innovatív receptúra miatt fektetett be az argentin pékségbe a magyar állam, de nem árulják el, mit gondolnak az üzlet bezárásáról. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231120/500-millio-forint-kozpenzbol-nyitottak-egy-pekseget-a-nyugati-aluljaroban-ami-fel-ev-utan-bezart/ | 2023-11-20 11:48:00 | true | null | null | G7 |
Elsőfokú ítélet született a Malév-ügyben – erről adott ki közleményt a Fővárosi Főügyészség. Ebből kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszék a magyar légitársaság korábbi igazgatósági elnökét és az egyik volt vezérigazgatóját is bűnösnek mondta ki.
A Fővárosi Főügyészség konkrét neveket nem árult el, de a vádiratból több részlet is kiderült. Az ügy egyik vádlottja a Malév Zrt. egykori igazgatósági elnökeként a vagyonkezelői kötelességeire vonatkozó szabályokat megszegve arra utasította vádlott-társait, a magyar légitársaság két akkori vezérigazgatóját, hogy egy, az érdekeltségébe tartozó céggel tanácsadói szerződéseket kössenek.
A többségi tulajdonos elnök utasításának megfelelően a másik két vádlott – ugyancsak a vagyonkezelői kötelességeikre vonatkozó szabályokat megszegve – a 2007-es és a 2008-as évben a kijelölt céggel összesen három tanácsadói szerződést kötött. Ezek alapján a Malév a későbbiekben tényleges teljesítés nélkül fizette ki a szerződésekben szereplő megbízási díjakat. Ez úgy történhetett meg, hogy az egyik vezérigazgató valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki a ténylegesen el nem végzett tanácsadói feladatokról. Nem kis összegről volt szó: a vádlottak a fenti cselekményükkel a végül 2012-ben becsődölt magyar légitársaságnak
összesen több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.
Az átutalt pénzösszeget ezt követően az elnök és a valótlan teljesítési igazolásokat kiállító vezérigazgató továbbutaltatta a saját érdekkörükbe tartozó cégek részére, amelyek azt az üzleti tevékenységük keretében felhasználták.
Milyen ítéletet szabott ki a bíróság a Malév-perben?
Az ügyészségi vádirataban több százmilliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésnek minősítették az esetet. A Fővárosi Törvényszék a tárgyalások eredményeként kihirdetett ítéletében a volt igazgatósági elnököt mint felbujtót, valamint a valótlan teljesítési igazolásokat is kiállító volt ügyvezető igazgatót
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében,
valamint pénzmosás bűntettében
bűnösnek mondta ki. Ehhez képest a következmények inkább enyhének mondhatók. Mindkét vádlottat két év börtönbüntetésre, valamint mindössze egymillió forint pénzbüntetésre ítélték. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében négy év próbaidőre felfüggesztette, egyúttal öt évre eltiltotta őket attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői legyenek. A harmadik vádlott-társukat a bíróság a vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.
Nem ért véget a Malév-per
Csakhogy a döntés nem jogerős. A Fővárosi Főügyészség ugyanis az elítélt vádlottak esetében súlyosításért fellebbezett: végrehajtandó szabadságvesztést és közügyektől eltiltás kiszabását, valamint a pénzbüntetés összegének megemelését akarja elérni. A harmadik, felmentett Malév-vezető esetében pedig a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányul az ügyészi fellebbezés.
Tíz éve sokkolta a magyarokat a nemzeti légitársaság csődje
Csütörtökön lesz tíz éve, hogy Magyarország eddigi legnagyobb nemzeti légitársasága, a Malév közel hatvanéves működést követően hivatalosan felfüggesztette a repülési tevékenységét. Az összeomlás nem a semmiből jött, de mikor bekövetkezett, bombaként robbant. Reálisan nézve a társaság csőddel végződő életútjának már az alapítástól kezdődően megágyaztak. | Szétlopták a Malévot: döntött a bíróság – elítélték a magyar légitársaság vezetőit | A vádlottak a 2012-ben becsődölt magyar légitársaságnak összesen több mint nyolcszázmillió forint vagyoni hátrányt okoztak. Ehhez képest az ítélet meglepően enyhe. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2023/11/szetloptak-a-malevot-dontott-a-birosag-eliteltek-a-magyar-legitarsasag-vezetoit | 2023-11-23 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Magyar Narancs: Mikor indul újra a termelés?
Bige László: Most nem tudom megmondani, mikor. Csinálunk majd egy végkiárusítást, eladjuk a termékeinket, amik még vannak. És aztán meglátjuk, hogyan alakul az élet. Gyors döntést hoztunk, a napokban aláírtunk egy szerződést a meglévő ammónialefejtő berendezést bővítő beruházásról, így annak 80 tonna lesz a kapacitása óránként. Március végére át lesz adva az első ütem, ami már lehetőséget ad a termelésre, július elsejére lesz kész a teljes beruházás. Onnantól biztos termelünk, 600 ezer tonnával többet, mint eddig.
MN: Szeptemberben még azt írták a kormánynak, hogy leállnak.
BL: Amikor írtunk a miniszter úrnak szeptember 8-án (a vállalat Lantos Csaba energiaügyi minisztert arról tájékoztatta, hogy a Nitrogénművek határozatlan időre leállítja a műtrágyagyártást, aminek hatására jelentős áremelkedéssel kell számolnia a piacnak – F. SZ. E.), úgy nézett ki, hogy végleges, mert úgy tűnt, nincs más lehetőségünk, de azóta sok mindent másképp gondolunk és csinálunk. Megbíztunk ügyvédi irodákat. Ők áttekintették a helyzetet, és úgy néz ki, hogy a szén-dioxid-kvóta ingyenes kiosztásának a megadóztatása teljes mértékben törvénytelen, jogellenes. Az Európai Unió a 2003/87-es rendeletét azért hozta, hogy az európai műtrágyagyárak nemzetközi versenyképességét megőrizze (a vegyipari cégek, így a jelentős kibocsátású műtrágyagyárak ingyenes kvótát kapnak – F. SZ. E.). Nyilván nemcsak a műtrágyagyárakra, hanem másokra is vonatkozik még ez a rendelet. Három ország Európában kisebb-nagyobb mértékben megpróbálta a rendszert megadóztatni, végül nem sikerült nekik, az Európai Bizottság minden alkalommal eltörölte, vagy az államok maguk vonták vissza a rendelkezést. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy ezt a rendeletet eltörlik, és ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a jogalkotók is. Csak megpróbálnak bennünket ez alatt az idő alatt tönkretenni, mert ha folyamatosan elveszik a pénzünket, úgymond, egy törvény vagy rendelet útján, akkor abba tönkre lehet menni.
Mindenki tisztában van a magyarországi helyzettel, ezt különösebben nem kell elmagyarázni senkinek. Pedig a Nitrogénművek stabilan, kiszámíthatóan működő, egészséges vállalat (a társaság 2019-ben és 2020-ban 90 milliárd, 2021-ben 150 milliárd, tavaly 180 milliárd forint árbevételt ért el – F. SZ. E.). A legkorszerűbb technológiával rendelkezik Európában. Több mint 450 millió eurót invesztáltunk saját pénzből, és nem az adófizetők vagy az unió pénzéből. A legzöldebbek vagyunk ezzel a technológiával, és eljutottunk oda, hogy a pétisóból Európában a termelés 13 százalékát adjuk. Nincs más olyan termék Magyarországon, amely az Európai Unió termelésének 13 százalékát képviseli. Magyar vállalat vagyunk, nem vittem ki offshore cégekbe, nem szedtem szét, pedig sokan javasolták már évekkel ezelőtt. Azt gondoltam, nincs erre szükség. Ma is biztos vagyok abban, hogy negyven év múlva is működni fogunk. El tudnám adni bármikor, ahogy meghallották a híreket, három cég is jelentkezett. Másnap jöttek volna tárgyalni, de mondtuk, hogy nem kell. Ami velünk történik, jó jelzés a működő, magyar tulajdonú vállalatok számára a hatalom részéről.
MN: Magyarországi cégek érdeklődéséről beszélünk, vagy nemzetközi szereplőkéről?
BL: Nemzetköziekről. Ez a vállalat drága a magyar viszonyok között.
MN: Az új adófizetési kötelezettség ezek szerint elsősorban likviditási problémát okozna a cég számára, hiszen ezt az adót be kell fizetni, és utána majd vissza lehet perelni a magyar államtól.
BL: Igen, de ez nagy összeg, éves szinten 13–16 milliárd forint, a gyártás és az emissziós kibocsátás függvényében. És ugyanez igaz a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség díjára, amely idén tavasszal nőtt hat-nyolcszorosára; ez nagyjából 6 milliárd forint normális működés mellett. | „Ilyen se volt még Magyarországon soha” Bige László az ellene folytatott kormányzati hadjáratról | Egy nyáron életbe lépett rendelet szerint a szén-dioxid-kvótához kapcsolódóan extra adót kell fizetniük a vegyipari vállalatoknak, ám gyakorlatilag szinte egyedüliként a műtrágyagyártó Nitrogénművek Zrt.-nek. A cég idén novemberben leállította a működését. A vállalat elnök-vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, Bige László ellen évek óta folyamatosak az eljárások és vizsgálatok. Szerinte le akarják nyúlni a cégét. De kik? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ilyen-se-volt-meg-magyarorszagon-soha-263584 | 2023-11-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál.
A Szeged környéki földvételek az elmúlt időszakban akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, a város mellé települhet a kínai BYD elektromos járműgyár. Most pedig közérdekű adatigénylés segítségével derítettük ki, hogy a szegedi önkormányzat hússzor többet fizet hektáronként Csányi Sándor területeiért, mint amit a gazdáknak hajlandó adni a kisajátítás során.
Szegeden is szeretnek titkolózni
„Még mindig nem lehet a köznek pontosan tudni, milyen – vélhetően kínai– ipari gigaberuházáshoz készíti elő a terepet Szeged városvezetése az Orbán-kormánnyal karöltve az M43 autópálya és a Liliom lakókert között kijelölt 300 hektáros új iparterülettel. Ehhez a kérdéshez kapcsolódó egyik adatperünk során viszont további érdekes «adatok» merültek fel” – az idézet a 6792 Másik Oldal Facebook-oldalról származik. A poszt szerzője tavasz óta próbálta kideríteni, mi érkezhet Szegedre, mert óriási beruházásra utaltak a jelek. Közérdekű adatigényléssel viszont nem jutott előrébb. Perre is mentek, ahol az ellenzéki alpolgármester Nagy Sándor (Momentum) „először titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem kívánt a bíróság színe elé lépni, amikor a bíróság «papírt» kért a titoktartási kötelezettségről, annak becsatolását viszont már megtagadták.”
Októberre kiderült, a kínai BYD érkezhet a város mellé. Az mfor.hu információ szerint BYD elektromos autóbuszokat fog itt gyártani. A g7.hu megírta, már meg is indultak a földkisajátítások Szegeden. A lap emlékeztetett, bár nem kapott országos figyelmet, a folyamat a nyáron odáig jutott, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította és 21 milliárd forintot biztosított a szegedi ipari park kialakítására. A delmagyar.hu azt írta, közel háromszáz külön helyrajzi számú földrészletet szerepeltetnek mint beruházási célterületet.
Miközben a szegedi közéletben meghatározó téma lett a gyár érkezése, az önkormányzati szeged.hu-n BYD-re keresve nincs érdemi találat. Arról viszont írtak az ellenzéki exminiszterelnök-jelölt Botka László posztjára hivatkozva, hogy „nem épül akkumulátorgyár, sem más, vegyipari tevékenységet folytató üzem” a város közelében. Azonban Botka László, aki legutóbb az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként lett polgármester, részleteket nem árult el.
Csányi földjei kontra gazdák
A 24.hu arról írt, hogy keveslik a felajánlott vételárat a szegedi gazdák, akiknek a termőföldjén az önkormányzat bővítené az ipari parkot.
A hektáronként 4 millió forint körüli összeg alig a harmada,
negyede a Győrszentivánon hasonló helyzetben kifizetett árnak, holott sokkal jobb minőségű földekről van szó.
A kisajátítások hírére közadatigénylést adtunk be az önkormányzatnak, amire egy linket és egy felsorolást küldtek, de abban jelentős földvásárlás nem szerepelt, pedig azokat is kértük. Vagyis az önkormányzat kibújt a pontos válaszadás alól. Így jeleztük, birtokunkban van egy tulajdoni lap, mely szerint a város jóval az adatigénylésünk előtt tulajdonosa lett a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Zrt. földjének.
Csányi Sándor nemrég a Pick Szegedet birtokló Bonitás 2002 Zrt. részvényeit bepakolta az alapító, az alapító házastársa és egyenesági leszármazottai mint kedvezményezettek javára létrehozott Unity Vagyonkezelő Alapítványba.
Hektáronként 32 millióért vették öt éve, 88,7 millióért adták el
A közadatigénylésünkre válaszul helyrajzi számokat és egy összeget kaptunk, amit ezután feltöltöttek a honlapra. A tulajdoni lapok szerint Szeged városa idén ősszel összesen 97 hektár beruházási területet vásárolt saját használatú utakkal a Pick Szeged Zrt.-től.
A vételárként megadott 22 830 352 euró mintegy 8,6 milliárd forintnak felel meg. Ez hektáronként 88,7 millió forintot jelent, amit több mint hússzorosa annak, mint amit a 24.hu-nak nyilatkozó gazdáknak ajánlottak. Hogy a többiek földjéért mennyit adott az önkormányzat, nem tudni, hiszen adatigénylésünkre érdemben nem válaszoltak, csak a Pick Szeged Zrt. számait tudtuk meg. Emiatt az adatvédelmi hatósághoz fordultunk panasszal.
A Csányi Sándor cégcsoportja által most a szegedi önkormányzatnak értékesített földeket 2018-ban vette meg a Csányi egyszemélyes tulajdonában álló Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft., majd adta tovább az Immopick Kft.-nek, ami beolvadt a Pick Szeged Zrt.-be.
Forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament.hu-n ma is elérhető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beszámolója szerint a 100 hektárt 32 millió forint/hektáros áron, összesen 3,2 milliárd forintért vehette meg az Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft..
Újra írtunk a szegedi önkormányzatnak, amiben arra kérdeztünk rá, hogyan állapították meg az árakat, a gazdáknak valóban 3,8-4 millió forint/hektár árat fizettek-e. Valamint, hogy mi indokolta, hogy a Pick földjéért jóval többet fizettek. A Pick Szeged Zrt.-t tulajdonló Bonafarm Csoportnak is írtunk, hogy igaz-e, hogy 88,7 millió forintos hektáronkénti árat fizetett nekik az önkormányzat, valamint azt is megkérdeztük, hogyan és mikor állapodtak meg a vételárban.
A Bonafarm Csoport úgy válaszolt, „Általában a szerződéseinkkel kapcsolatos információkról nem szoktunk nyilatkozni, mivel azok üzleti titoknak minősülnek, de most kivételt teszünk ebben az esetben. Az Ön által írt vételárat megerősítjük és egyúttal jelezzük, hogy részben közművesített ipari telekről van szó”.
Az önkormányzat pedig azt írta,
„az iparterület ára nem összehasonlítható a mezőgazdasági területtel.”
Úgy folytatták, „a kérdésében szereplő Pick-terület értékét az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező magyarországi ingatlanos cég állapította meg. E terület értékét növeli az elhelyezkedése (közvetlenül az autópálya-csomópont mellett terül el), valamint az, hogy megtörtént a művelésből való kivonása, a terület jelentős részén pedig már a lőszermentesítési és régészeti munkálatokat is elvégezték, így az azonnal hasznosítható iparterületként.”
Megnéztük az ingatlanok besorolását a város hatályos szabályozási tervében, ahol a területeket Gipe, azaz egyéb ipari terület jelzéssel látták el.
Az önkormányzat a következőket mondta el a gazdákhoz tartozó földekről: „a mezőgazdasági területek értékét a vonatkozó törvény alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kirendelt értékbecslő határozza meg. Ebben semmiféle mérlegelési jogköre, ráhatása nincs az önkormányzatnak. Attól, hogy Szeged város önkormányzatának tulajdonába kerülnek a területek, még nem válnak ipari beruházásra alkalmas területté, hiszen ehhez még több milliárd forintot kell rákölteni. Így a mezőgazdasági terület értéke természetesen nem tartalmazza sem a művelésből való kivonás, sem a terület ipari célú hasznosításához szükséges, több milliárd forintba kerülő munkák – lőszermentesítés, régészeti feltárások több körben, elektromos távvezetékek kiváltása stb. – költségeit, amelyek nélkül nem hasznosítható ipari parkként a terület.”
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerint inkább szántó, mint sem
A Google Earth műholdképeit is kikerestük a frissen vásárolt Csányi földekről. Ezeken a Google Earth képeken úgy tűnik, hogy 2018-től szántóként használták a területeket, a műholdképeken könnyen követhetőek a munkagépek nyomai, a vetés változása. Ahogy az is, hogy egy alállomás is épülni kezdett az egyik részben.
Földeket művelnek a műholdképek alapján 2018-2022 között , tervezte: Segesvári Csaba
Hogy ez szántó vagy sem, talán a mepar.hu (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) segít. Eszerint a 01379/12 helyrajzi számú terület támogatható terület. A 01387/1 terület nagy része is támogatható, 3,1 hektár az, ami nem felel meg a támogatásnak. A 01385/9 terültre is támogathatóságot ír Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer. Vagyis a rendszer szerint támogatható, vagyis inkább mezőgazdasági terület, mint ipari, legalábbis most.
Ez a „Mit jelent egy blokk támogatható területe?” leírás szerint „Az Európai Unió által finanszírozott támogatásra jogosult területek közé tartoznak azok a területek, amelyek a tényleges mezőgazdasági művelés szempontjából:
szántóföldi hasznosításúak,
gyümölcsültetvények,
szőlőültetvények,
rét, legelő hasznosításúak,
konyhakertként művelt területek.
Az is újabb kérdéseket vet fel, hogyha 2018-ban az állam 30 millió forint/hektárért adta el ezeket a területeket, akkor most miért gondolja a szegedi önkormányzat, hogy 4 millióért lehet közeli földeket venni.
Címlapkép: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az OTP csoport 2017-es eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen 2018. március 2-án (fotó: Illyés Tibor/MTI). | Csányi Sándor földjeiért hússzor többet fizetett Szeged, mint a gazdáknak | 22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/11/23/csanyi-sandor-foldjeiert-husszor-tobbet-fizetett-szeged-mint-a-gazdaknak/ | 2023-11-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per részeként elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ezért a fővárosi önkormányzat hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön. Nincs illúziójuk, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés kapcsán „objektív nyomozást folytatna le a nyomozó hatóság”, de ezt „szó nélkül nem hagyhatjuk”.
Azt mondta, hogy az államkincstár két hónapon át betartotta a bírósági döntést, azonban novemberben két hónapnyi nettó befizetés összegét leemelte. „Megítélésünk szerint ez teljesen ellentétes az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntéssel” – fogalmazott. A bíróság által szeptember 27-én elrendelt azonnali jogvédelem arról szól, hogy annak hatálya alatt nem lehet érvényesíteni az inkasszót, de ezt megtették. Kiss szerint ez olyan súlyos beavatkozás volt ebbe az ügybe, hogy a városvezetés indokoltnak látja a feljelentést. Ráadásul nemcsak az inkasszót hajtották végre, hanem a fővároshoz csütörtökön megérkezett a következő beszedésről szóló, ezúttal 3,87 milliárd forintot követelő levél is.
A fővárosi önkormányzat és az állam közötti perben jövő kedden tartanak tárgyalást, amelyen akár ítélet is születhet.
Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy 68 munkavállalóval kötöttek eddig szerződést – ennek bérköltsége havi 30 millió forint –, miután a közgyűlés értelmében a fővárosi önkormányzat átmenetileg átveszi a Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesületnek a budapesti hajléktalanellátásban dolgozó munkavállalóit.
Bejelentette azt is: január elsejétől két számjegyű béremelés lesz a főváros cégeinél, és erről a főváros költségvetésének elfogadását követően azonnal tárgyalnak majd a szakszervezetekkel. | Inkasszózták Budapest számláját, feljelentést tesz a főváros | A szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per részeként elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ezért a fővárosi önkormányzat hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön. Nincs illúziójuk, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés kapcsán „objektív nyomozást folytatna le a nyomozó hatóság”, de ezt „szó nélkül nem hagyhatjuk”. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/23/inkasszoztak-budapest-szamlajat-feljelentest-tesz-a-fovaros | 2023-11-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2023.11.24. 07:50 2023.11.24. 10:02
Karácsony Gergely már nem is volt kormányfőjelölt-aspiráns, amikor az általa létrehozott 99 Mozgalom mintegy félmilliárd forintos megbízást adott a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoportnak, tehát egyelőre rejtély, hogy a főpolgármester és társai mire költötték ezt a hatalmas összeget. Az már kiderült, hogy a mozgalom által összegyűjtött 506 millió forint nem mikroadományokból jött össze, ám az érintettek hallgatnak a pénz valódi forrásáról, mint ahogy arról is, hogy Karácsony főtanácsadójának, Tordai Csabának – akinek ügyvédi irodájában hamis okiratokat foglaltak le – pontosan milyen szerepe volt a történtekben.
A 2022-es magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról szóló titkosszolgálati jelentésből derült ki, hogy a Karácsony Gergely által létrehozott 99 Mozgalom több mint félmilliárd forintnyi adományt kapott ismeretlen forrásból. A nemzetbiztonsági beszámoló szerint a mozgalmat 2021. május 15-én alapította Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A pártokon átívelő magyarországi politikai mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson, mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét.
A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés dolgozott a Wallis nevű cégnél, amelynek Bajnai volt a vezérigazgatója 2000 és 2005 között.
A titkosszolgálati összefoglaló szerint a mozgalom Facebook-oldala az ellenzéki előválasztást követően néhány héttel inaktívvá vált. A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a 99 Mozgalom összesen 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől. A megrendelések több mint kilencven százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A fedezetet a mozgalom saját forrásból biztosította.
A szervezet számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor azonosítható, aki a számla felett önállóan rendelkezett.
Valutában összesen 918 ezer euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban. Perjés Gábor tizenkilenc részletben fizetett be összesen 506 millió forintot
– tartalmazza a nemzetbiztonsági beszámoló.
Összenőtt, ami összetartozik: Gyurcsány jelöltje Karácsony
Mindenben megegyeztek, újra összefogtak, Gyurcsány Karácsonyt jelöli Budapest élére.
A 99 Mozgalom gyanús mikroadományai miatt több feljelentés is született. Miután az OTP mint a szervezet számlavezető bankja vizsgálatot indított az ügyben, megállapították, hogy az adománygyűjtő ládákban elhelyezett bankjegyek nagyrészt újak és gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A pénzintézet ezután büntetőeljárást kezdeményezett hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai házkutatást tartottak Tordai Csaba – Karácsony jelenlegi jogi főtanácsadója – ügyvédi irodájában. A nyomozati cselekmény során bizonyítékokat foglaltak le a hatóság munkatársai.
Ezt követően a NAV házkutatást tartott Perjés Gábor törökbálinti otthonában is, ahová egyébként a 99 Mozgalmat korábban bejegyezték. Perjés a Magyar Nemzetnek nem árult el részleteket a történtekről, a párbeszédes politikus az ügyvédjéhez irányított bennünket, ám azt nem mondta meg, hogy ki a jogi képviselője.
De nézzük, mi is történhetett, illetve a jelenleg zajló büntetőeljárások eredményeiről eddig mit lehet tudni!
Karácsonyék a 99 Mozgalom megalapítása után adománygyűjtésbe kezdtek. A pénzt állítólag 30×30×30 centiméteres, kocka alakú zárt adományládába helyezték az azon található nyíláson keresztül.
Karácsonyék állítása szerint ezzel a módszerrel gyűlt össze az az 506 millió forint, amelyet Perjés Gábor készpénzben befizetett a már említett OTP-s számlára.
Az is biztosra vehető, hogy a ládák felnyitásáról szóló jegyzőkönyveket Tordai Csaba ügyvédi irodájában vették fel. Ezzel összefüggésben eddig kiderült, hogy két szocialista kötődésű személy egy jegyzőkönyvet aláírt, amit az érintettek el is ismertek.
Igen ám, de sajtóinformációk szerint nem egy, hanem tíz láda felnyitásáról készült jegyzőkönyv, és mindegyik okiraton az említett két MSZP-s munkatárs neve szerepel. Ők azonban kilenc jegyzőkönyv aláírását nem ismerték el, így ezeket a magánokiratokat Tordai irodájában minden bizonnyal meghamisították.
Karácsonyék azon állítása tehát, hogy a több mint félmilliárd forint mikroadományokból gyűlt össze, az OTP fent már ismertetett vizsgálatának eredményét és a többi körülményt figyelembe véve nem lehet igaz. A kérdés, hogy valójában honnan és kiken keresztül érkezett a kampánytámogatás Karácsonyékhoz.
Az is tény, hogy a 99 Mozgalom számlájára befizetett pénzek teljes egészében a baloldal kampányát lebonyolító Bajnai-féle DatAdatnál landoltak.
Szürreális videó! Perjés Gábor hosszas menekülés után is csak azt hajtogatta: Nem nyilatkozom! + videó
A Magyar Nemzet többek között azt szerette volna megtudni, hogy mit foglaltak le nála a NAV munkatársai.
Nem árt megismételni azonban azt, ami a nemzetbiztonsági jelentés tartalmazott, vagyis hogy Karácsony Gergely már nem is volt kormányfőjelölt-aspiráns, amikor a 99 Mozgalom a DatAdattal különféle szolgáltatásokra szerződött.
Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy a kétfordulós baloldali előválasztás első körét 2021. szeptember 28-án zárták le. A másodikként végző Karácsony október 8-án jelentette be, hogy visszalép Márki-Zay Péter javára, vagyis kiszáll a versenyből.
Ehhez képest Perjés Gábor október elejéig mindössze három alkalommal vitt pénzt a bankba, és összesen 44,4 millió forintot fizetett be.
Perjés a következő nem egész egy évben, 2022 szeptemberéig újabb 16 alkalommal állított be az OTP-hez, és betett a mozgalom számlájára összesen 462 millió forintot. Ha lehet hinni Karácsonyéknak, ezeket a pénzeket már úgy adták össze az állítólagos mikroadakozók, hogy Karácsony Gergely nem is akart miniszterelnök lenni.
Egyelőre rejtély, hogy az akkor már „csak” főpolgármester Karácsony és társai egyáltalán mire adtak Bajnaiéknak félmilliárd forintot.
Azt a nemzetbiztonsági szolgálatok már jó ideje kiderítették, hogy a Korányi Dávid – Karácsony volt tanácsadója – által létrehozott Action for Democray nevű amerikai szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül az országgyűlési választások előtt több mint négymilliárd forintnyi kampánytámogatás érkezett külföldről a baloldal megsegítésére.
Milliárdok Amerikából: hazaárulás miatt jelentették fel Korányi Dávidékat
A CIA egykori elemzője szerint az amerikaiak azért pénzelték a magyar ellenzéket, hogy megbuktassák Orbán Viktort.
Nagy kérdés, hogy Karácsonyék félmilliárdja is külföldről érkezett-e, ezt a feltételezést erősíti azonban, hogy a Perjés Gábor által az OTP számlájára készpénzben befizetett több mint félmilliárd forintnyi összeg négyötöde valuta volt.
Az ügyben megkerestük a Fővárosi Főügyészséget is. A vádhatóság további információt nem árult el, annyit azonban közölt, hogy a büntetőeljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatót tart az 50-es villamos Határ úti végállomásán 2022. szeptember 1-jén. Mögötte Kunhalmi Ágnes, Szaniszló Sándor és Gajda Péter. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Perjés Gábor
Bajnai Gordon
Párbeszéd
Karácsony
Action for Democray | Vajon mire költhették Karácsonyék a félmilliárd forintnyi „mikroadományt”? | Karácsony Gergely már nem is volt kormányfőjelölt-aspiráns, amikor az általa létrehozott 99 Mozgalom mintegy félmilliárd forintos megbízást adott a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoportnak, tehát egyelőre rejtély, hogy a főpolgármester és társai mire költötték ezt a hatalmas összeget. Az már kiderült, hogy a mozgalom által összegyűjtött 506 millió forint nem mikroadományokból jött össze, ám az érintettek hallgatnak a pénz valódi forrásáról, mint ahogy arról is, hogy Karácsony főtanácsadójának, Tordai Csabának – akinek ügyvédi irodájában hamis okiratokat foglaltak le – pontosan milyen szerepe volt a történtekben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/vajon-mire-kolthettek-karacsonyek-a-felmilliard-forintnyi-mikroadomanyt | 2023-11-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nem volt jogi akadálya az inkasszónak a Magyar Államkincstár szerint, így jogszerűen emeltek le 5,6 milliárd forintot Budapest számlájáról – írja az állami szervezet közleménye.
Csütörtökön derült ki, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Mindez a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per folyománya. A pert a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen indította az önkormányzat, amiért pár év alatt 5 milliárdról 58 milliárd forintra emelték a szolidaritási hozzájárulás összegét. A főváros azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki, hogy a költségvetési törvény, ami alapján az államkincstár elvonná a szolidaritási hozzájárulást, nincs összhangban az Alaptörvény passzusaival, mert az önkormányzatok állami normatívájánál nagyobb összeget vonna el Budapesttől. A városvezetés azonnali jogvédelmet is kért a bíróságtól, amit meg is kaptak, így az elmúlt hónapokban nem vont el pénzt a MÁK a számlákról. Egészen csütörtökig.
Péntek reggel Karácsony Gergely már a pénzügyminiszter távozását követelte, mert jogszerűtlennek tartja a döntést: „ Jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy a kormány nem vehet le több pénzt a főváros számlájáról. Épp eleget fizettünk már, a bíróság pedig kimondta, hogy a fővárosi közszolgáltatások további zavartalan működése előrébb való, mint a jogilag is vitatott kormányzati sarc kifizetése. Ehhez képest az államkincstár újabb 5,5 milliárdot inkasszált a számlánkról.
Ez egyszerű lopás, és hatalommal való visszaélés, amiért Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős!
A főpolgármester szerint tehát az azonnali jogvédelem biztosítaná azt, hogy a per lezárultáig nem férhet hozzá Budapest számláihoz a MÁK. Az állami szervezet sajtóközleménye azonban cáfolja Karácsony Gergelyt. Azt írják, csupán a másodfokú eljárást lezáró végzés közléséig élt a jogvédelem.
A Fővárosi Ítélőtábla 2023.10.17.-én közölte a Kincstárral a másodfokú eljárást lezáró végzését – melyben az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszéket az eljárás lefolytatásra kötelezte – , így az azonnali jogvédelmet biztosító ideiglenes intézkedés hatálya azzal a nappal megszűnt – fogalmaznak.
Szerintük ettől az időponttól kezdve nem volt jogi akadálya annak, hogy amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata önként nem tesz eleget a jogszabályon alapuló adófizetési kötelezettségének, a Magyar Államkincstár beszedési megbízást nyújtson be.
A városvezetés tájékoztatásában csütörtökön ehhez képest az szerepelt, hogy a fővárosi önkormányzat és az állam közötti per még zajlik, jövő kedden tartanak tárgyalást, amelyen akár ítélet is születhet. Erről az ellentmondásról kérdeztük a Fővárost, pár órán belül ígértek tájékoztatást. | Az Államkincstár szerint jogszerűen inkasszózták a főváros pénzét | Nem volt jogi akadálya az inkasszónak a Magyar Államkincstár szerint, így jogszerűen emeltek le 5,6 milliárd forintot Budapest számlájáról – írja az állami szervezet közleménye. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/24/az-allamkincstar-szerint-jogszeruen-inkasszoztak-a-fovaros-penzet | 2023-11-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mészáros Lőrinc lett az ország tenderbajnoka, Szíjj László ezüstérmet kapott. Még mindig az építőiparban nyerték el a legtöbb közbeszerzést a kormányközeli üzleti körök, de úgy tűnik, a propaganda is egyre jövedelmezőbb: közel háromszázmilliárd forintnyi közbeszerzés landolt az állam kedvenc kommunikációs ügynökségének tulajdonosánál.
„Több mint 2500 cégről és az általuk 2019 és 2021 között elnyert mintegy 34 ezer közbeszerzésről, valamint a nyertes cégek végső tulajdonosairól érhető el információ a felületen” – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a projektet bemutató sajtótájékoztatón.
Martin József Péter szerint a magyar közbeszerzési rendszer a korrupció melegágya, mivel kormányközeli szereplők nyerik a megbízások túlnyomó részét. Idén májusban mutatta be a TI a Tenderbajnokot, erről itt írtunk.
A mostani elemzés a legfrissebb adatokat tartalmazza, miután a májusi még nem foglalta magában a 2022-es céges beszámolókat és a 2021-es közbeszerzési adatokat. Májusban a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László volt a bajnok, különböző cégein keresztül 914 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el 2018–2022 között. A második helyen Mészáros Lőrinc szerepelt 633 milliárd forintnyi elnyert tenderrel.
A legújabb, 2019–2021-es időszakban helyet cserélt a két kormányközeli vállalkozó: Mészáros cégei 1141 milliárd forintnyi közpénzt, míg Szíjj László vállalatai 842 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el a vizsgált három évben. Utóbbi azért bukott ennyit, mert Mészárosra szállt át a ZÁÉV Zrt.-ben lévő tulajdonjoga, így a cég által elnyert közbeszerzések is Mészárost gazdagították. Mészáros Lőrinc cégei a megelőző három évben a közbeszerzések összértékének 8,9 százalékát nyerték el, míg Szíjj László érdekeltségei 6,6 százalékot.
A harmadik helyen Kis-Szölgyémi Ferenc érdekeltségei szerepeltek. A takarítás Mészáros Lőrincének nevezett vállalkozó rengeteg, takarítással kapcsolatos közbeszerzést nyert el az elmúlt három évben, összesen 585 milliárd forint értékben. A negyedik helyet az állami cégek, szervezetek fő kommunikációs ügynökségét tulajdonló Balásy Gyula kapta, miután 295 milliárdnyi közbeszerzést szerzett.
A cégek rangsorát a Szíjj László vezette Duna Aszfalt Zrt. nyerte, ők kapták a legtöbb közbeszerzést, az eljárások értéke elérte az 580 milliárd forintot. Két cég járt szorosan a nyomában: Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt.-je több mint 532 milliárd forintnyi közbeszerzéssel és Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je 511 milliárd forintnyi megbízással.
Zeisler Judit, a TI projektmenedzser elmondta, hogy a politikai vállalkozók mellett az adatok számos, radar alatti szereplő jelentőségére és közhatalmi összefonódására rávilágítanak. Elemzésük szerint a vizsgált tulajdonosok két százaléka (127 személy) legalább egy közhivatalt tölt vagy töltött be. Milliárdos nagyságrendben nyertek közbeszerzést volt rendészeti és közigazgatási államtitkárok és kormánybiztosok is.
A Tenderbajnok legújabb adatbázisa a magántőkealapok közbeszerzéseket elnyerő érdekeltségeire is kitért. Ez azért problémás, mert az Alaptörvény szerint csak átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozások indulhatnak közbeszerzéseken. A magántőkealapok egyik jellemzője, hogy titokban marad a valódi tulajdonosok kiléte, mert nem kell a hatóságok előtt felfedni. Zeisler Judit szerint ezáltal nem teljesül az Alaptörvény 38. cikkének előírása, amely azt szabályozza, hogy a közpénzek elköltése átláthatóan történjen.
„A közbeszerzési szabályok igen megengedők. A pályázat során, az átláthatósági nyilatkozatban elég csak a magántőkealap vezetőjének nevét megadni. A részvényesek, vagyis a tulajdonosok személye titokban maradhat” – tette hozzá.
A vizsgált vállalkozások közül 22 cégben 15 magántőkealap volt közvetve vagy közvetlenül tulajdonos 2022-ben. A magántőkealapok által tulajdonolt vállalkozások összesen 608 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, ami az összes vizsgált tender értékének 4,8 százalékát teszi ki. A magántőkealapok kezelői között feltűnnek Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégek is a tulajdonosi adatokban nevesített oligarchák mellett.
A Transparency International Magyarország Tenderbajnok projektjének célja, hogy nyilvánosan elérhető információk – közbeszerzési, céginformációs és tulajdonosi adatok, valamint közhatalmi pozíciók és sajtómegjelenések – összekapcsolása révén nagyobb átláthatóságot teremtsen a közpénzek elköltésének módjáról.
A projekt két jelentős problémára hívja fel a figyelmet: a közbeszerzési piac koncentrációjára és az összeférhetetlenségek gyanújára.
Ez a két tényező nagyban befolyásolja a közbeszerzési verseny élénkségét, vagyis azt, hogy mely szereplők férnek hozzá kiemelkedő mértékben közbeszerzési megbízásokhoz, és milyen előnyökhöz juthatnak egyéb pozícióikból fakadóan. | Mészáros Lőrinc ezermilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el csak az elmúlt három évben | Mészáros Lőrinc lett az ország tenderbajnoka, Szíjj László ezüstérmet kapott. Még mindig az építőiparban nyerték el a legtöbb közbeszerzést a kormányközeli üzleti körök, de úgy tűnik, a propaganda is egyre jövedelmezőbb: közel háromszázmilliárd forintnyi közbeszerzés landolt az állam kedvenc kommunikációs ügynökségének tulajdonosánál. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-ezer-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-csak-az-elmult-harom-evben/32696741.html | 2023-11-23 23:40:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Különrendeletet írt a kormány annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. megkapja az általa kért pluszpénzt a GSM-R vasúti fejlesztés befejezésére. A 1388/2023-as számot viselő jogszabály 1.7 pontja kimondja, hogy a kormány 17,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a beruházás befejezésére.
Ezzel a kormány saját korábbi rendeletét is felülírta. Azt még tavasszal írtuk meg, hogy az R-Kord Kft. mint kivitelező fővállalkozó elkezdte nem kifizetni a vele szerződésben álló alvállalkozókat a GSM-R megvalósítása során (a vasúti informatikai beruházás részleteiről és arról, hogy a kivitelezés minőségét a MÁV is komolyan kifogásolta, ebben a cikkünkben írtunk), emiatt többen le is vonultak az építkezésről, amely így hetekig állt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) akkor megkeresésünkre azt írta, hogy a cég „az orosz–ukrán háború okozta előre nem látható költségnövekedésre” hivatkozva szeretne pluszforrást igényelni a befejezéshez.
17,2 milliárd forintnyi szélesre tárt kapu
A Mészáros-társaság kérése meghallgatásra talált, a kormány májusban egy nem nyilvános, úgynevezett 2000-es jelzésű határozatával 17 milliárdos pluszforrás juttatásának lehetőségét teremtette meg. Ez egyébként önmagában nem lenne egyedülálló: a kormány még egy másik, januári rendeletével minden közbeszerzésben részt vevő cég számára megnyitotta a kaput azelőtt, hogy a központi költségvetés terhére kompenzálhassa a háború miatt bekövetkező, előre nem látható költségnövekedést (egyes építőipari anyagok, például a cement ára jelentősen drágult az ukrán export kiesésével).
Ehhez kapcsolódóan: Titkos határozattal dobná meg Mészáros Lőrinc cégét 17 milliárd forinttal a kormány.
Ez – a 13/2023-as számot viselő – jogszabály azonban feltételekhez köti a pénzjuttatást. Egyrészt az ÉKM saját szakértői bizottságának kell minden esetben megállapítania, hogy a kérés jogos, másrészt még jogosnak minősített igény esetén is legfeljebb a költségnövekedés felét kompenzálhatja az állam, és az összeg így sem haladhatja meg az adott beruházás teljes értékének 15 százalékát.
Mint megírtuk, a tárgyalások intenzíven folytak a minisztérium és az R-Kord jogászai között. Mivel a GSM-R eredeti kivitelezési szerződésében 58,8 milliárd forint szerepel, a 17 milliárdos pluszigény azt jelentené, hogy az R-Kordnak 34 milliárd forintnyi költségnövekménye keletkezett, ami többszöröse a kormányrendeletben maximumként előírt 15 százalékos mértéknek.
Nem fenyeget a hibás teljesítés réme
Ezt a gordiuszi csomót írta felül a kormány egy új rendelettel. A 1388/2023-as számot viselő jogszabály már nevesítve a GSM-R-ről szól, és mint említettük, egyszerűen előírja, hogy az eredetileg maximumként meghatározott 17 milliárdnál is kétszázmillió forinttal többet kapjon az R-Kord a beruházás befejezésére.
Ezenkívül – mint korábban előre jeleztük – a kormány valóban kivette a rendelettel a beruházást az uniós finanszírozás alól, és egy az egyben magyar költségvetési pénzből finanszírozza. (Az Európai Hálózatfejlesztési Alapból, illetve az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból erre dedikált források nem vesznek el, másra fogják felhasználni, erre a kormánynak megvan a jogi lehetősége.)
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek bajba, nem fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
Külön érdekessége a rendeletnek, hogy feketén-fehéren leírja: a GSM-R nemcsak jelentősen drágábban, de – mint korábban szintén előre jeleztük – csökkentett műszaki tartalommal is készül el. A fejlesztés alapja egy külön a MÁV által használható, a jelenleginél sokkal gyorsabb, biztonságosabb kommunikációt és vasúti vezérlést lehetővé tevő mobilhálózat telepítése, amely viszont az eredetileg tervezett 2225 kilométer helyett hétszáz kilométerrel rövidebb szakaszon valósul csak meg.
Kimarad a fejlesztésből többek között a teljes dél-balatoni vasút, a Budapest–Vác–Szob (nemzetközi vonal része), a Budapest–Szeged és a Dombóvár–Pécs közötti szakasz. A korszerű, száloptikás kábeleket is bő négyszáz kilométerrel kisebb szakaszon húzzák majd ki. (Ennek többek között a biztosítóberendezések működtetésében van nagy szerepe.) A rendelet szerint a MÁV-nak fel kell mérnie az így megmaradt, „fel nem használt készletállományt” (például a fel nem használt kábeleket, átjátszótornyokat), és javaslatot tennie a hasznosításukra.
Csökkentett
Az új rendelet érdekessége még, hogy ezáltal az R-Kord azt a csapdát is elkerülheti, hogy többek között az általunk is ismertetett minőségbeli hiányosságok, illetve a csökkentett műszaki tartalom miatt az állam esetleg úgy módosítsa a GSM-R kivitelezési szerződését, hogy abban hibás teljesítés is szerepeljen az R-Kord részéről. Ez ugyanis azt eredményezhetné, hogy a céget három évre kizárják a közbeszerzésekből.
Így viszont a jogszabályra hivatkozva az állam teljesen új szerződést köthet az R-Korddal, amelyben immár a „csökkentett műszaki tartalomnak” megfelelő paraméterek szerepelnek. Igaz, elvileg a Közbeszerzési Értesítőben ezt is nyilvánosságra kell majd hozni. | Saját rendeleteit írja felül a kormány, hogy Mészáros Lőrinc cégének kedvezzen | Egy nem nyilvános kormányhatározat szerint Mészáros Lőrinc cége 17 milliárd forint pluszpénzt kaphatott volna egy vasúti beruházásra előre megszabott feltételek mellett. Most egy másik rendelettel egyszerűen odaadta a kormány ezt az összeget, sőt meg is fejelte. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/sajat-rendeleteit-irja-felul-a-kormany-hogy-meszaros-lorinc-cegenek-kedvezzen-meg-tobb-penzt-kapnak-mint-korabban-igertek/32689126.html | 2023-11-23 23:49:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Megadta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút megépítésére. Korábban a bíróság kétszer is elutasította – derül ki a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület által rendelkezésünkre bocsátott határozatból.
Mint megírtuk, a perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.
Augusztusban azonban a kormány az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” egy rendeletben „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánította a Déli Körvasutat, amelynek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.
Ehhez kapcsolódóan: Hatalmas, „létfontosságú katonai beruházásra” készül a kormány Budapest belvárosában az ukrán háborúra hivatkozva
Ezzel a környezetvédelmi engedélyeztetés is átkerült a már említett Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz. Innentől kezdve szinte biztos volt, hogy a hivatal rábólint a kormány szándékára, és ez a pénteki határozattal igazolódott. Az engedély ráadásul külön kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, így ha bárki bíróságon támadná meg a határozatot, a munkálatok egy jogerős döntésig folytatódnának.
Mint tavasszal megírtuk, a beruházó a korábban elrendelt jogvédelem ellenére (ami a munkálatok azonnali felfüggesztését jelentette), a leendő körvasút területén tovább dolgozott. A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület tagjai dokumentálták, hogy a héten – napokkal a határozat megszületése előtt – ismét résfalazás folyt a vasút ferencvárosi szakaszán. | Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút | A határozat kizárja az azonnali jogvédelmet is. A héten egyébként már folytak építési munkák az érintett vasúti szakaszon, még az engedély kiadása előtt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megkapta-a-kornyezetvedelmi-engedelyt-a-deli-korvasut/32698456.html | 2023-11-24 00:02:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Júniusban több mint kétezer roncsautót adtak le a bontókban, júliusban, amikor a Mol átvette a hazai hulladékpiacot, már csak 535-öt. A koncesszió eddigi szűk öt hónapja a rendszerszintű problémákról szólt, de egy, a Mol üzletpolitikájára rálátó forrásunk szerint a koncessziós társaságnak sincs egyszerű dolga.
Brutálisan visszaesett a bontókba leadott autók száma, miután július 1-jén a Mol leánycégének vezetésével elindult a hulladékkoncessziós rendszer. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) az államtól vette át a hazai hulladékpiac jelentős részét, amelyet az állammal kötött megállapodás értelmében 35 évig működtetnek. A piac két részből áll: a lakossági szemétszállításból és az intézményi szegmensből, ahol jelentős profit is keletkezik. Utóbbi esetében történtek nagyobb változások.
Az intézményi hulladékpiac eddigi szereplői, nagyrészt kisvállalkozások és családi cégek, júliustól csak a MOHU alvállalkozóiként tevékenykedhetnek. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az autóbontók közel kétharmada nem kötött szerződést a MOHU-val, mert előnytelennek találta a feltételeket.
Úgy érezték, hogy a Mol koncessziós cége – kihasználva monopolhelyzetét – olyan szerződést ajánlott, amelyben nem látják biztosítva a megélhetésüket: alacsony bevétel párosult szigorú követelményekkel és komoly kötbérekkel. Emellett úgy kellett volna – vakon – aláírni a megállapodást, hogy bizonyos részszabályokról a MOHU csak később dönt.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
A többség emiatt nem szerződött le a MOHU-val, még ha ez azt is jelentette, hogy nem folytathatja eddigi tevékenységét. Ez meg is látszik a számokon, amelyeket a Szabad Európa közérdekű adatigénylésben kért ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Ha ugyanis leadnak egy autót a roncstelepen, bontási átvételi igazolást töltenek ki. Ezzel a dokumentummal lehet az okmányirodában kivonni a forgalomból a járművet.
Ahogy a grafikonból is látszik, a koncesszió indulása előtti utolsó hónapban 2176 autót adtak le bontókban. Ez a szám júliusban kevesebb mint negyedére, 535-re zuhant vissza. (Tavaly júliusban 2017 autót adtak le, vagyis nem szezonális okok miatt alacsonyabb a darabszám.)
Pedig az autóbontók harmada megállapodott a MOHU-val, vagyis nem kellett volna ilyen mértékben bezuhannia a leadásoknak. Augusztusban 963, szeptemberben pedig 1189 darab bontási átvételi igazolást állítottak ki. Vagyis három hónap kellett ahhoz, hogy a koncesszió előtti szint kicsit több mint felére hozza vissza a MOHU a teljesítményt.
A Mol koncessziós cége vállalta, hogy hatékonyabbá teszi a rendszert, amelynek eredményeként sokkal több autó végzi pályafutását legális autóbontóban. Becslések szerint a roncsautók ötöde kerül szabályszerűen, vagyis hatósági engedélyekkel működő roncstelepre. A többit illegálisan bontják szét, értékesítik az alkatrészt, szétvágva viszik be a MÉH-telepre a karosszériát, vagy kidobják az erdőbe.
A szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a MOHU-t nem zavarja, hogy az autóbontók közel kétharmada nem szerződött le. Nem keresték meg a cégeket, nem adtak az elsőnél vonzóbb ajánlatot, a Mol szerint ugyanis a csökkenés csak átmeneti, „szeptemberre a leadott gépjárművek száma már megközelítette a 2022-es átlagos havi mennyiséget”.
A Mol lapunknak küldött válasza azonban sántít, ugyanis a 2022-es átlagos havi mennyiség 1805 darab volt, az idén szeptemberi tényadat viszont 1189, a Mol által hivatkozott bázisadat csupán 66 százaléka, amit nehéz megközelítésként értelmezni. Az állammal kötött szerződés értelmében azonban nem megközelíteni, nem is elérni kellett volna a koncesszió előtti eredményt, hanem meghaladni.
Ez a 66 százalékos eredmény is csak úgy jött össze, hogy a MOHU-val szerződött autóbontók gyorsított ütemben kezdték átvenni az autóroncsokat. Ezek a roncsok a szárazra fektetést – vagyis a motor- és fékolajat, illetve egyéb folyadékot (hűtő, ablakmosó) eltávolítva – követően sorakoznak a telephelyeken.
Az autóbontók ugyanis nem szedik szét a járműveket, nem szerelik ki a még használható alkatrészeket, csak átveszik, a folyadékokat leszívják, és egymásra pakolják a roncsokat.
Több telephelyet is megnéztünk kívülről, és majdnem mindenhol az a helyzet, hogy az átvett autók nincsenek szétszerelve. Nem is tervezik, hogy mostanában hozzányúlnak, ugyanis a roncsoszlopok egymás mellé vannak helyezve, sokszor négy kocsit is egymásra raknak.
Több legális autóbontóban jártunk már. Legtöbbször egy vagy legfeljebb két autót tesznek egymásra, raklappal elválasztva. Minden autó körbejárható, mert bár az autók belseje, műszerfala, az ülések ki vannak szerelve, bármikor jöhet egy vásárló, aki a karosszéria valamelyik részét vinné el egy balesetes autó javításához.
Egy, a Szabad Európának nyilatkozó bontós szerint munkavédelmi előírásokat is sérthet, ha négy autót tesznek egymásra. Elmondása alapján ez akkor lehet legális, ha állványon vannak, illetve olyan roncstelepen, ahol már nem szerelnek ki semmit a gépjárműből, megsemmisítés céljából halmozták fel a roncsokat, amelyekhez már csak géppel nyúlnak. (Amerikai filmekben látni ilyet.)
Ez egyébként a következő szint, a hulladékfeldolgozó telepek, ahová a gyűjtő- és szelektálóhelyekről, az autóbontókból viszik a különböző fém- és elektronikai hulladékot.
Az autóbontóknál maradva: itt zúzzák össze a karosszériát, darabolják fel az autókat. Úgy tudjuk, hogy nagyon visszaesett a forgalom ezeken a telepeken, a legtöbben arról számoltak be a Szabad Európának, hogy harmadára csökkent a bejövő anyagmennyiség.
„A MOHU alig szállít autót és egyáltalán bármilyen fémet” – mesélte az egyik cég vezetője. Elmondása szerint ennek három oka van. A MOHU nem foglalkozott a gyűjtögetőkkel, vagyis a „hangyákkal”, „méhecskékkel”. Ők a lomisok, a fémgyűjtők. Sokan vannak, így értelemszerűen nagy mennyiséget vittek be a rendszerbe sok kicsi sokra megy alapon. Erről korábban itt írtunk.
„De nemcsak a piramis alján lévők által behozott mennyiség hiányzik, hanem a lakossági is. Az emberek is el vannak bizonytalanodva, hogy mit lehet leadni, és mit nem, mi tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi nem” – mondta.
A harmadik ok, amiért kevés anyag van a hulladékfeldolgozó cégeknél, egy kötelezően előírt szabályozás. Az úgynevezett érzékeny fajkódú fémek megvásárlását előzetesen be kell jelenteni, és csak akkor veheti át a feldolgozó vagy fémkereskedő, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hozzájárult a visszaigazolásával.
Egy nyomtatványt kell kitölteni, és arra várni, hogy a NAV engedélyezze. A hivatal sokszor tart helyszíni szemlét, és csak ezt követően adja ki az engedélyt. Erre bűnmegelőzési okokból van szükség, hogy minél kevesebbet lopjanak el.
Az érzékeny fajkódú fémek közé tartozik például a csatornafedelek, az emléktáblák, a szobrok, a tűzcsapok, a közlekedési műtárgyak fémhulladéka, és július 1-jétől a személy- és kisteherautók is, illetve a katalizátorok. Ennek alapján egy bontós csak akkor adhatja át a fémfeldolgozóknak a roncsautót, ha a NAV engedélyezte a tranzakciót. A MOHU pedig csak ezt követően szállíttathatja el a fémfeldolgozókhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Mol-koncesszió: inkább külföldre viszik az értékes hulladékot
A Mol szerint jól halad az új hazai hulladékgazdálkodási rendszer kiépülése: egy átlátható, a piac elvein működő rendszer alapjait teszi most le a MOHU.
„A koncesszió indulását követően a piac a várakozásoknak megfelelően reagált. A júliusi, augusztusi és szeptemberi adatokat jelentősen befolyásolja a törvényi szabályozás is, miszerint az intézményi hulladékoknál a hulladékbirtokosok törvény adta lehetőségüknél fogva július 1. után három hónapig (fémeknél hat hónapig) szabadon kereskedhetnek a koncesszió alá tartozó hulladékukkal” – közölte a Szabad Európával a Mol sajtóosztálya.
Közlésük szerint július óta dinamikusan növekednek a begyűjtési és értékesítési volumenek: a fémhulladékok begyűjtése például augusztusban 524 százalékos növekedést mutatott az előző hónaphoz képest. Az akkumulátorok értékesítését tekintve 339 százalékos növekedés volt ebben az időszakban, míg a papír esetében 249 százalék.
„Összességében tehát július után növekedés valósult meg. Ezt az ütemet előre vetítve hamarosan minden anyagáram el fogja érni a 2022. évi havi hasznosítási átlagot” – tette hozzá a Mol.
A Szabad Európa információi szerint felállt egy munkacsoport az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kezdeményezésére a Magyar Közlekedéstudományi és logisztikai Intézet égisze alatt, amelynek a piaci szereplők mellett a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a MOHU is tagja. Feladata, hogy megoldást találjon az autóbontási és a fémkereskedelmi szegmensben jelentkező anomáliákra. Úgy tudjuk, hogy már két megbeszélés is zajlott. Kerestük az ÉKM-et, de nem válaszoltak a kérdésünkre.
Tisztulási folyamat
Egy, a MOHU üzletpolitikájára rálátó szakértő ugyanakkor a Szabad Európának azt mondta, hogy a Mol koncessziós cégének sem volt egyszerű az indulás, sok volt a jogi bizonytalanság.
A neve elhallgatását kérő szakember azt mondta, hogy a nyári hónapok általában gyengébbek az év többi időszakához képest. „A koncesszió rossz ütemben indult, hiszen pont július 1-jén startolt el, emiatt is rosszabbak a számok” – mondta. Véleménye szerint sok bizonytalanság volt a koncesszióval kapcsolatban, ezért a legtöbb intézményi hulladékbirtokos még június végéig igyekezett megszabadulni a készleteitől.
„Ez a hulladékmennyiség most nagyon hiányzik a rendszerből” – tette hozzá. A lakossági leadások azért csökkenhettek, mert a fémek esetében nem volt egyértelmű, mi tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi nem. Az Agrárminisztérium szeptember elején jött ki egy állásfoglalással, az Energiaügyi Minisztérium szeptember végén.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal októberben hozta nyilvánosságra, hogy az ő jogértelmezése szerint milyen fémek tartoznak a koncesszió hatálya alá. A bontott alkatrészek nagy része például nem. „Ezek a hatósági állásfoglalások egyébként újabb kiskapukat nyitottak meg” – tette hozzá.
Elmondása szerint a fémtartalmú háztartási hulladék sosem volt annyi, mint ami a statisztikákban szerepelt, mert sokszor illegálisan bontott autókból vagy elektronikai eszközökből származott. De a koncesszió alá nem tartozó építési és bontási hulladék címszó alatt is rengeteg, elvileg koncessziós hulladékot adtak le az elmúlt időszakban.
„Most tisztulási folyamat zajlik, emiatt csökken átmenetileg a leadott, átvett hulladékok mennyisége” – tette hozzá a forrásunk. | Negyedére zuhant a bontókban leadott roncsautók száma | Júniusban több mint kétezer roncsautót adtak le a bontókban, júliusban, amikor a Mol átvette a hazai hulladékpiacot, már csak 535-öt. A koncesszió eddigi szűk öt hónapja a rendszerszintű problémákról szólt, de egy, a Mol üzletpolitikájára rálátó forrásunk szerint a koncessziós társaságnak sincs egyszerű dolga. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/negyedere-zuhant-a-bontokban-leadott-roncsautok-szama/32695890.html | 2023-11-24 00:10:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemcsak miniszteri biztosa van már Magyarország részvételének a 2025-ös oszakai világkiállításon: a Közbeszerzési Értesítő szerint az első tendert is elnyerték már a magyar pavilon különlegessé tételére. A több mint félmilliárd forintból készülő installáció a lebegés élményéhez hasonló hatást vált ki majd. A feladattal megbízott cég tulajdonosi hátterében feltűnik egy vállalkozó, akit a sajtóban az állami Covid-beszerzések egyik nagy nyerteseként jelöltek meg.
A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a tulajdonosa annak a cégnek – EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. –, amely kiírta a közbeszerzést a 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenésre.
A kiírás „Magyarország kormánya által elfogadott építészeti stratégiai koncepciójának megvalósításához szükséges kiállító és egyben kiállítási eszköz (a továbbiakban: vitrin) határozott időtartamra vonatkozó bérleti jogviszony keretében történő beszerzésére irányul”. A kicsit nehézkesen megfogalmazott célt részletes ismertető is magyarázza: egy kapszulához hasonlóan hengeres alakú vitrin készül majd, amelynek belső terében a magyar pavilon „építészeti stratégiai koncepciója tárgy” lebegtethető. A közbeszerzési hatóság oldalán közzétett megbízásról az is kiderül, hogy a henger átmérője 270 cm, míg magassága 540 cm lesz, és hogy az installációban lebegtetett tárgy a saját tengelye körül forog, és függőleges irányban fel-le mozog majd.
A leírás szerint „az installációban elhelyezésre kerülő tárgyak olyan vizuális megjelenítést kapnak, ami a folyamatos térben lebegés élményével a rejtély, a misztikum által kiváltott kíváncsiság és intellektuális kihívással magára vonja a figyelmet, gondolkodásra és megoldáskeresésre késztet. Ez mély és tartós bevésődést eredményez, és pozitív asszociációt vált ki a kiállított tárgy vonatkozásában. Az elérhető látogatói élmény pedig hatványozottan megnöveli a kiállítási tárgy és maga a pavilon iránti látogatói érdeklődést.”
A szerződés része egy műszaki megoldás, amelynek révén a pavilonnak „egyedi vizualizációs élmény kölcsönözhető. Az épület a látogatók számára egy vizuális effekt, valamint a mögötte meghúzódó rendszer alkalmazásával a lebegés élményének hatását váltja ki. A szabadalmi oltalommal védett műszaki megoldás felhasználásával az épület fel-le irányba is mozgathatóvá válik, ezzel tovább fokozva a látogatói élményt.”
Az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. 2022. december 22-én szerződött a feladatra az InStore Media Reklám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. Az Opten cégadatbázisból kiderül, hogy e cégnek 2022-ben több mint nyolcszor nagyobb árbevétele volt, mint 2019-ben. A cég tulajdonosa a törökbálinti lakcímű Gótzy András és a vele azonos lakcímű Kazinczy Szonja Alexandra. | Nyolcszázmillió forintból készül installáció az oszakai világkiállítás magyar pavilonjába | Nemcsak miniszteri biztosa van már Magyarország részvételének a 2025-ös oszakai világkiállításon: a Közbeszerzési Értesítő szerint az első tendert is elnyerték már a magyar pavilon különlegessé tételére. A több mint félmilliárd forintból készülő installáció a lebegés élményéhez hasonló hatást vált ki majd. A feladattal megbízott cég tulajdonosi hátterében feltűnik egy vállalkozó, akit a sajtóban az állami Covid-beszerzések egyik nagy nyerteseként jelöltek meg. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nyolcszazmillio-forintbol-keszul-installacio-az-oszakai-vilagkiallitas-magyar-pavilonjaba/32698654.html | 2023-11-24 00:23:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Adócsalásért jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Gáspár Győző valóságshow-szereplőt, feleségét, valamint bűnsegédjüket a Balassagyarmati Törvényszék szerdán.
Az RTL Klub Győzike show című műsorában szereplő Gáspár Győző és Gáspárné Balla Beáta 2005-ben és 2006-ban 27,5 millió forint személyi jövedelemadót titkolt el, ezt az összeget 76,4 milliós jövedelmük után nem fizették be.
A másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék az okirat-hamisítás vonatkozásában korrigálta, de lényegében helybenhagyta a Salgótarjáni Járásbíróság tavaly októberben hozott elsőfokú ítéletét, így Gáspár Győző elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap, feleségét 1 év 6 hónap, míg a bűnsegédként bűnösnek talált B. A.-t 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A végrehajtást a törvényszék mindhármuk esetében 3 évre felfüggesztette. | Elítélték Győzikét adócsalásért | Adócsalásért jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Gáspár Győző valóságshow-szereplőt, feleségét, valamint bűnsegédjüket a Balassagyarmati Törvényszék szerdán.
Az RTL Klub Győzike show című műsorában szereplő Gáspár Győző és Gáspárné Balla Beáta 2005-ben és 2006-ban 27,5 millió forint személyi jövedelemadót titkolt el, ezt az összeget 76,4 milliós jövedelmük után nem fizették be.
A másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék az okirat-hamisítás vonatkozásában korrigálta, de lényegében helybenhagyta a Salgótarjáni Járásbíróság tavaly októberben hozott elsőfokú ítéletét, így Gáspár Győző elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap, feleségét 1 év 6 hónap, míg a bűnsegédként bűnösnek talált B. A.-t 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A végrehajtást a törvényszék mindhármuk esetében 3 évre felfüggesztette. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131002_Eliteltek_Gyoziket_adocsalasert | 2013-10-02 14:15:00 | true | null | null | HVG |
A múlt héten adtuk hírül, hogy a jogerős adótartozásokról közzétett adóhivatali lista szerint a legnagyobb magyar adós a salgótarjáni lakhelyű Rácz Judit Filoména, aki a Pécskő utca 9. szám, 2. lakásban lakik. Az Index salgótarjáni fórumában meg is jegyezték, hogy "van még egy híresség a Pécskő utcában...... hurrá :-(("; amit mi – mivel nem vagyunk jártasak a tarjáni hírekben, és mint kiderült, a bulvárpletykákban sem – nem értettünk.
Filoména, akit elképzeltünk
Felkeltette viszont annyira az érdeklődésünket, hogy nekivágtunk a nagyvilágnak, kideríteni, ki a titokzatos Filoména, és ki a Pécskő utca másik híres lakója. Útközben két tippünk volt: az egyik az, hogy Filoména egy olyan lényegében nem létező személy, aki egy lakótelep mélyén él az üveggyártól kapott végkielégítésének utolsó morzsáiból, és abból, hogy időnként néhány tízezer forintért napszemüveges alakok társaságában vállalkozásokat vásárol sosem látott személyektől.
Fel is idéztük egy gyerekkori ismerősünket, aki elégedetten mesélte, hogy Tibi bácsi (nem az, aki elintézi) kezébe vette a sorsát, "egész jól élek abból, hogy papírokat írok alá, amikor Tibi bácsi mondja", mesélte és vihogott. Ki tudja, egyszer talán az ő nevét is meglátjuk egy ilyen listán, ha ugyan el nem évült az ügye.
A másik lehetőség, amire tippeltünk, az volt, hogy Filoména egy hatalmas, kétméteres kőfalakkal védett villában lakik valahol a Salgótarján fölé magasodó hegyekben – ahonnan remek panoráma nyílik a Cserhát és a Mátra határának eme ékszerdobozára, a szocialista ipar egykori bástyájára. Képzeletünkben Filoménát, aki titokzatos privatizációs vagy útépítési bulikból szedte meg magát, testőrök, masztiffok és pitbullok védik, és még az ügyvédei is kigyúrt, kopasz pasik.
Filoména, akit még senki nem látott
A helyszínen aztán először úgy tűnt, az első variáció áll közelebb a valósághoz. A Pécskő utca, amely Salgótarján belvárosából kanyarodik kelet felé, nem meglepő módon, a Pécs-kő csúcs felé, egy lakóteleppel kezdődik. Mindkét oldalon panellakások magasodnak fölénk. "Mivel a belvárosból indul az utacszámozás, itt lesz valahol a 9-es ház" – logikázunk, és igazunk van.
A 9-es házban, mint addig mindegyikben, három lépcsőház van. Az úttól legtávolabbi, harmadik lépcsőháznál találjuk meg a kaputelefonon Rácz Judit Filoména nevét. Csengetünk, senki nem jelentkezik, de mivel a lépcsőház ajtaja nyitva, bemegyünk.
Filoména a földszinten lakik, legalábbis a bejárattól számított első ajtón van az ő nevét viselő tábla. Keskeny, alacsony, de láthatóan új bejárati ajtó fémből, diszkrét dallamcsengő, az ajtóval szemben a ház egyenpostaládáitól eltérő, csicsás postaláda. Ajtót viszont senki nem nyit, így jobb híján a földszinti raktárban dolgozgató szakállas férfitől kérünk segítséget.
"Én csak két éve lakom itt, de még nem láttam abba a lakásba bemenni senkit" – kezdi olyan felvezetéssel, amiből egy közepes rémtörténet is kijönne. Aztán pontosít, mint mondja, időnként hallja, hogy takarítanak, és szellőztetni is szoktak, de szerinte Filoménát senki nem látta a házban, a régebben ott élők közül sem.
Filoména, akinek férje van
Aztán a középső lépcsőházban egy beszédes kedvű asszonyság ezt megerősíti. A gondnokot vagy házmestert keresnénk, de kiderül, személyében is remek információforrásra bukkanunk – minden nagyobb lakóközösségben van egy ember, aki mindenkiről mindent tud.
"Nem lakik abban a lakásban senki, de járnak ide rendszeresen. Filoménát én itt évek óta nem láttam, a férje jön szellőztetni, takarítani, meg gondolom, elviszi a postát is. Ma reggel is volt itt" – darálja egy szuszra. Kérdésünkre azt is elmondja, hogy a férjet Gáspár Zsoltnak hívják, és már indulnánk is megkeresni egy telefonkönyvben a város és környéke összes Gáspár Zsoltját, amikor beugrik az isteni sugallat: "nem a híres Győzike valamilyen rokona ez a Zsolt?", kérdezzük, magunk sem tudjuk, miért.
És de, és de, és de. "Dehogynem, hát mi az, hogy a rokonja. Hát az édes testvéröccse a Győzinek" – mosolyog az asszony, hogy milyen nagy hírek tudója ő. És nyomban útba is igazít minket, hogy nem Salgótarjánban kell keresnünk őket, hanem Nógrádmegyeren.
Filoména, akinek apósa is van
Az első nógrádmegyeri, aki megszólítunk, azonnal tudja, kit keresünk, és azt is, hol lakik. "Hát nem errefelé", riaszt meg minket, aztán kiderül, hogy az errefelét mikroszinten érti: vissza kell menni három utcányit, a templomig, és előtte balra, "ott lakik egy nagy sárga épületben".
Kézzel írt tábla mutatja az utca sarkán, hogy "rallie", kicsit röhögcsélünk is, hogy "ralli-e vagy, vagy nem vagy-e rallie". A sarkon túl először egy rettentően hatalmas, tényleg irdatlanul nagy, harsány, és rémítően rikító színű, lila házat látunk, a kovácsoltfém kerítésén ronda kis műkő oroszlánokkal, le is olvad a mosoly a szánkról, mikor meglátjuk.
A lila után jön a sárga épület, de ott meg senkit nem találunk, leszámítva hét transzportert –, az egyik oldalán egy éhező gyermekekért vagy valami hasonló nevű alapítvány nevét látjuk –, így az egyik sarki háznál érdeklődünk, hol lakik Gáspár Zsolt. Itt sem kell magyarázkodnunk, kit keresünk, de a sárga helyett a már hosszas nevetésre ingerelő lila házhoz irányítanak minket, "ott laknak Gáspárék" jó tanács kíséretében.
A csiricsáré minipalota kerítésén csengőt nem találunk, így a hátsó kertből hallható zajok felé mozdulva, a kerítésre tapadva harsány hahózásba és jó napotozásba kezdünk. Rövid kísérletezés után a hátsó kertből öblös férfihang kérdezi, kit keresünk, mondjuk, hogy Gáspár Zsoltot és a feleségét, Rácz Judit Filoménát. Kisvártatva két ember jön elő, az egyikük gyanúnk szerint Zsolt lehetett, a másikuk idősebb Gáspár Győző.
Filoména, akinek semmije nincs
Ezt persze csak onnan tudjuk, hogy láttuk már az arcát a tévében, a bemutatkozásra ugyanis nem fecsérli az idejét, "tudjátok, ki vagyok", kezdi szolid csendőrpertuval. Mondjuk neki, mit akarunk, vagyis csak mondanának, odáig jutunk, hogy a menyét keressük annak adótartozása miatt, de azonnal belénk fojtja a szót.
"Akkor menjetek el az APEH-ba, meg menjetek el a földhivatalhoz, nézzétek meg, hogy ennek a nőnek itt semmije nincs, neki ehhez az egészhez nincs köze, az én házamtól menjetek el, nagyon tisztellek titeket, tisztelettel mondom, hogy menjetek el innen, menjetek a pehcsaba". Vagy mi, az utolsó szó megértésén és értelmezésén ugyanis sokáig dilemmázunk, arra is gondolunk, hogy lehet valami Csaba keresztnevű finánc, akihez elküld minket, arra is, hogy ez valami cigány kifejezés lehet, de arra is, hogy konkrétan a picsába küldött el minket, csak finoman.
Egészen a kocsiig kísér minket, "ott forduljatok meg, és tűnjetek el a házamtól", adja ki az utasítást, látszik, hogy talán tizenéves kora óta nem hallotta azt a szót, hogy nem. Megfordulunk, eltűnünk, és látjuk hátranézve, hogy míg ki nem gördülünk az utcából, ott áll, szúrós tekintettel néz minket.
Persze megértjük az ingerültségét, alig néhány hónapja, hogy kiderült: idősebb Gáspár Győző jogerősen adócsaló. Májusban adócsalás elkövetésében másodfokon is bűnösnek találta és 2,8 millió forintos bírsággal sújtotta őt a Nógrád Megyei Bíróság. Idősebb Győzőt áfacsalásért, a társasági adó és a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítása, az egészségügyi, a munkaadói és a munkavállalói járulék csökkentése, valamint számviteli fegyelem megsértése miatt vonták felelősségre, lapinformációk szerint 80-120 millió forint közötti összeggel maradt adós.
Filoména, akinek sógora van
Teszünk még egy kétségbeesett kísérletet, ha már Filoménával és a férjével nem sikerült beszélni, megpróbáljuk elérni a híres sógort, a saját életét valóságshow-vá formáló, zenei pályával is próbálkozó Győzőt (akiről a salgótarjániak elárulják, hogy szintén a Pécskő utcában lakik, de természetesen nem a lakótelepen, hanem annak a végén, a hegyen; megvan hát az utca másik híressége, ráadásul a hírnév családban marad).
Tőle azonban csak annyit sikerül megtudnunk, hogy hat éve nem beszélt a sógornőjével, és nem folyik bele annak az üzleti ügyeibe, így az adótartozásról sem tud semmit.
Filoména, aki milliárdos lenne
Számításaink szerint a 354 860 035 forintos adóhiány – amely 160 ezer forintos havi bruttó átlagkeresettel számolva 2217 hónap, vagyis 184,8 év jövedelme – ami nyomán 228,76 millió forintnyi jogkövetkezményt is megállapított az APEH, legalább 800-900 millió forintnyi jövedelem adó- és járulékkötelezettsége.
Ha azonban csak adótartozás ez az összeg, akkor egy 22 százalékos átlagos szja-terheléssel számolva is 1,6 milliárd forintnyi jövedelmet rejt. Arról az adótitok miatt nincsenek részletes adatok, hogy mely években és milyen tételekből jött össze a csaknem 355 milliós tartozás. Ha csak abból indulunk ki, hogy az apósát a legfeljebb 120 milliós adócsalásért 2,8 millióra büntették, Filoména 8 milliós bírságot is kaphat. | Gáspár Győző sógornője a rekorder adócsaló Rácz Filoména | Gáspár Zsoltnak, az ismert showman Gáspár Győző öccsének a felesége az a Rácz Judit Filoména, aki az APEH szerint az ország legnagyobb adócsalója. Annyi pénzzel tartozik az adóhivatalnak, amennyi 185 évi átlagfizetésből jönne össze. Azt nem tudtuk meg, miből áll ez az adótartozás, mert sem vele, sem férjével nem tudtunk beszélni. A Gáspár család feje, idősebb Győző szóba sem állt velünk, csak gyorsan kiebrudalt minket az utcájából is. Az ifjabb Győző elhatárolódik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/filo070807/ | 2007-08-07 14:16:43 | true | null | null | Index |
Megjelentek a politikusi vagyonnyilatkozatok, a Klebelsberg Központ szerint rendben vannak a tanárbéremelések. Minden MÁV–Volán-szakszervezet fejet hajtott Lázár előtt, kínai hekkerek támadták az USA közműveit. Interjút adott a csepeli polgármester, aki összerúgta a port Németh Szilárddal, majd kilépett a Fideszből. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek. | Milliárdoskeringő a pesti Sofitel szálloda felújítása körül | A Central European Opportunity Magántőkealap ingatlanhasznosításra megalapította a SOF-24 Kft.-t, amely a korábbi hírek alapján a pesti Duna-korzó 1982-ben épített szállodájának felújításáért lesz felelős. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202344_sof24_ki_hasznositja_asofitelt | 2023-11-04 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Papíron légi szállítóeszköz kölcsönzés a főtevékenysége a pár hete, október 13-án bejegyzett állami cégnek, az Air Hungary Szolgáltató Zrt.-nek, de ennél komolyabb tervei is lehetnek vele a kormányzatnak, bár erről a két illetékes tárca, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyike sem hajlandó érdemi információt elárulni.
A hvg.hu először október 9-én, még a cég bejegyzése előtt érdeklődött a két tárcánál, hogy mik a kormány tervei az Air Hungary Zrt. létrehozásával, de nem kaptunk választ. Később, a cég bejegyzése után ismét rákérdeztük Nagy Márton és Szijjártó Péter minisztériumánál is, de azóta sem kaptunk magyarázatot, információt. Pedig jó lenne tisztán látni, mivel
az új céggel kapcsolatba hozható jogszabály-tervezetek és előzmények több lehetséges kormányzati célt, tevékenységet is kijelölhetnek az Air Hungary számára, vagy akár ezek kombinációját is.
Annyi biztos, hogy az új állami cég létrehozását elsőként egy gazdaságfejlesztési miniszteri (GFM) rendelettervezet említette. A kormány honlapjára október 6-án felkerült tervezet a Külgazdasági és Külügyminisztériumot jelöli ki tulajdonosi joggyakorlóként az Air Hungary Zrt. vonatkozásában, mindez majd akkor lesz érvényes, ha a tervezetből jogszabály lesz, és hatályba is lép.
A tervezethez csatolt háttérdokumentum, a hatásvizsgálati lap az előterjesztés szükségességét „állami légi közlekedési szolgáltató kompetencia központ létrehozásával” indokolja. Ám ilyen kormányzati szándéknak, bejelentésnek nem találtuk nyomát, ezért is érdeklődtünk az előterjesztő gazdaságfejlesztési és a kijelölendő külügyi tárcánál is, de hiába.
Október 6-án felkerült a kormány honlapjára egy másik GFM rendelettervezet is, amely arról rendelkezne, hogy megszűnik az Airbus A330-as állami tehergép esetében a külügyi tárca alá tartozó HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. jövő év június 30-ig tartó tulajdonosi joggyakorlása. Új tulajdonosi joggyakorlóról a tervezet nem ír, és amúgy sem adták még ki, tehát nem lépett hatályba.
A két rendelettervezet arra enged következtetni, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója a HEPA helyett az Air Hungary lenne. Ezt erősíti a közben bejegyzett cég tevékenységi körei között a szállítóeszköz kölcsönzés és a légi áruszállítás, hiszen a WizzAir üzemeltette Airbus A330-cal az állam jelenleg is bérfuvarokat teljesít – amikor éppen nem kényszerül állásra, mint az augusztus 20-i sérülése után.
A minisztériumok ugyan nem válaszoltak a hvg.hu ezen kérdésére sem, de felvetődhet, hogy az új állami cég talán részt vehet a Rolls-Royce céggel kutatás-fejlesztési projektekben is. Szijjártó Péter júniusban jelentette ugyanis be, hogy a Rolls-Royce 1,7 milliárd forintos állami támogatást kapott a teljesen elektromos és hibrid-elektromos légi közlekedéssel kapcsolatos kutatásaira.
Még érdekesebb lehet, ha az újonnan létrehozott állami cég valamilyen szerepet kaphat az Orbán-kormány által az év végére lezárni tervezett repülőtér-visszavásárlásban, vagy a Budapest Airport visszavásárlása után a repülőtér üzemeltetésében. Erre enged következtetni egy közben már az Országgyűlés elé került törvényjavaslat. A tervről még októberben a hvg.hu is írt, eszerint
a repülőtér működtetését átengedheti a kormány állami érdekeltségbe tartozó gazdasági társaságnak.
Ami az új állami céget illeti, annak vezérigazgatója Borbély Tibor Péter, aki már 2016 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kötelékében dolgozik. Eddig a kereskedőházak romjain létrehozott CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. igazgatója volt. Az Air Hungary Zrt. háromfős felügyelőbizottságában pedig ott ül Kiss Parciu Péter helyettes államtitkár is.
(Nyitóképünkön az állami Airbus A330-as az augusztus 20-i légi parádén. Fotó: Veres Viktor) | Nem tudni, mit akar az új állami céggel, az Air Hungary Zrt.-vel, ahová Szijjártóék tehergépét is betolhatják | Az új, pár hetes vállalkozásról a kormányzat hallgat, egy háttérdokumentum szerint „állami légi közlekedési szolgáltató kompetencia központ létrehozása” a feladata. De még az is lehet, hogy szerephez jut a Budapest Airport visszavásárlása után a repülőtér üzemeltetésében, vagy a Rolls-Royce elektromos hajtóműs kutatás-fejlesztési programjában, amit az állam milliárdokkal támogat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231102_Hallgat_a_kormanyzat_arrol_mi_a_celja_az_uj_allami_ceggel_az_Air_Hungary_Zrtvel_ahova_Szijjartoek_tehergepet_is_betolhatjak | 2023-11-03 05:17:00 | true | null | null | HVG |
Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.Mintha egy szigorú rendező előre leosztotta volna a szerepeket a NER kivételezettjeinek nevén levő vállalkozások között, amelyek az Orbán-kormány által menedzselt közbeszerzéseken nőttek nagyra.Az 500 legnagyobb nyereségű vállalkozás rangsorába bekerült 42 NER-cég között vannak olyanok, amelyek tartósan felhalmozó üzemmódban működnek, és vannak, amelyek minden vagy szinte minden nyereségüket kötelességtudóan leadják a gazdájuknak.Mészáros Lőrinc két holdingvállalata közül a Talentis Group utoljára a 2018-as eredménye után fizetett osztalékot, a 2019-ben alapított Talentis Agro pedig mindeddig egyszer sem, noha az új sütetű milliárdos – a ráosztott szerephez felnőve – az utóbbi időben igencsak rákapott a pénzszórásra. És nem azért nem fizettek, mintha nem lett volna miből: az osztalékmentes években az előbbi összesen 60 milliárd, az utóbbi 18 milliárd forint eredményt halmozott fel.Némileg más a helyzet a tőzsdei Opus Globalnál. Annak részvényesei is nagyon régen nem láttak osztalékot, de ezt az is magyarázhatja, hogy a korlátlan étvágyú és ennek megfelelően tarka portfóliójú holdingtársaság 2019-ben és 2020-ban összesen 47 milliárd forint veszteséget hozott össze, és csak most jött egyenesbe az utóbbi két év együttesen 64 milliárdos profitjával.hirdetésKözel felerészben ez a cég is Mészáros nevén van. Ebből nyilván a Felcsútról jött nagyember sem látott pénzt, neki azonban van egy hátsó bejárata néhány, állami építőipari óriásberuházásokon nagyra hízott Opus-leány páncélszekrényéhez.A Mészáros Építőipari Holding – és vele két emblematikus cégleánya, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint az R-Kord – 49 százaléka ugyanis közvetlenül a gázszerelőből lett milliárdos nevén van. Az építőholding osztalékát 2022-ben így csak felerészben nyelte el az Opus, a másik felét maga Mészáros vette föl: az idén 18 milliárd (az utóbbi öt évben pedig összesen 32 milliárd) forintot.De pénz állt a házhoz – nem is kevés: csak a tavalyi profit után közel 19 milliárd forint – az ugyancsak közvetlenül Mészáros alá besorolt, az ország legfőbb vasútépítőjévé növesztett V-Híd nyereségéből is.Ez láthatóan nem a felhalmozó, hanem az osztalékfizető szerepet kapta a háttérben meghúzódó nagy rendezőtől: öt év átlagában profitja majdnem háromnegyedét vették ki belőle osztalékként (összesen 58 milliárd forintot).És persze nem feledkezhetünk meg a családi ezüstről, a Mészáros és három gyereke nevén levő, ugyancsak az állami infrastruktúra-építésekben vitézkedő Fehér-B.Á.L.-ról sem, amely öt év alatt a nyeresége bő kétharmadát kitevő osztalékot fialt.Négy éve konzekvensen osztalékmentesen működik viszont a magát szintén a miniszterelnök barátjának nevező Garancsi István Garhartt Investje. Pedig legnagyobb cégleánya, a Market Építő ugyancsak a nyeresége kétharmadát továbbadja tulajdonosainak osztalékként. Ha abból indulunk ki, hogy a Market-részvények 51 százalékát a Garhartt birtokolja – a másik 49 százalék az építővállalatot vezető Scheer Sándoré –, akkor most 13 milliárd (öt év alatt pedig 35 milliárd) jutott Garancsi vagyonkezelőjének, amiből a székesfehérvári focimilliárdos egyetlen fillérre sem tartott igényt.Mármint ennyi jutott Garancsi egyik vagyonkezelőjének, merthogy neki sem a Garhartt az egyetlen. A közpénzekből finanszírozott építkezéseknél is van ugyanis jobb üzlet: a kaszinóbiznisz.Emblematikus NER-milliárdosok cégei az 500 nyereségrekorder között by HVG.hu on ScribdA kaszinóüzlet annyira jó, hogy saját külön vagyonkezelőt érdemelt a kormányfői barát cégbirodalmában, méghozzá mindjárt kettőt. 2019 januárjában ugyanis meghalt a korábban a Las Vegas Casino és leányvállalatai, köztük az LVC Diamond tulajdonosává tett Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, Garancsi pedig alig három hónappal később megalakította új vagyonkezelőjét, a Garinvestet, majd kisvártatva annak leányát, a Garinvest Projektet.És mit tesz isten, a következő év tavaszától már nem Vajna özvegyének nevén volt a kaszinócég, hanem a Garinvest Projektén, aminek 60 százaléka Garancsi Garinvestjéé, 40 pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf vagyonkezelőjéé lett.A Garinvest Projekt – felerészben kedvezményes MNB-hitelből, felerészben pedig a kaszinók busás hasznában bízó anyacégeitől kapott kölcsönből – 20 milliárd forintot fizetett a már akkor is évi 10-11 milliárdos profitot termelő kaszinóbirodalomért.A történet tavaly vett újabb váratlan fordulatot, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristófból miniszter lett, emiatt illendőnek tűnt megszabadítani őt a játékbarlangi érdekeltségtől. Ezek szerint a NER-ben is van egy határ: kormánybiztos még lehet kaszinókirály, miniszter viszont már nem.A friss beszámoló szerint így ma Habony Árpád a Garinvest Projekt és vele a Las Vegas-birodalom kisebbségi tulajdonosa. (A Garinvest Projekt a 10 milliárd forintos profitja ellenére nem került be az 500-as nyereségrangsorba, mert nem végez érdemi tevékenységet, csupán közvetítő szerepet tölt be a kaszinócég és annak gazdái között.) E szövevényes történetet azért volt érdemes felidézni, mert részben ez magyarázza a „nagy” Garinvest viszonylag kicsiny – tavaly 310 milliós, az idén 1,6 milliárdos – osztalékát: a Las Vegastól befolyó pénzből a vásárlást finanszírozó hiteleket is törleszteni kell. Ugyancsak állandó szereplői a legnagyobb eredményű cégek toplistájának Lázár János miniszter dohánykereskedő barátjának, Sánta Jánosnak és üzlettársának, Veszelovszki Lászlónak a cégei. Régebben nagyobb volt a közösködés, ma csak a Ventas Coffee által irányított dohánygyártó kapacitásokat birtokolják fele-fele részben, a kereskedelemmel foglalkozó érdekeltségek, a 2020-tól működő Tradis vezetésével, Sánta alá tartoznak. Náluk nincsenek végletek az osztalékpolitikában: fennállásának három évében a Tradis a nyereség 45 százalékát, a régebben működő Ventas pedig öt év alatt átlagosan a 19 százalékát fizette ki gazdáinak.Ugyanezt a szolid, 19 százalékos arányt hozta az állami útépítési beruházások örökös főszereplője, a Duna Aszfalt is. Nem mindegy persze, hogy mekkora summa 19 százalékáról van szó. Az útépítő cég öt év alatt 139 milliárd forint nyereséget hozott össze, és tulajdonosa, Szíjj László ebből vett ki magának összesen 26 milliárdot.Viszont – és itt mintha megint a rejtőzködő rendező szigorú utasításának nyomát látnánk – ezekből az állami beruházások stabil nyerteseként összekuporgatott milliárdokból neki kell gondoskodnia például a külügyminiszter jachtoztatásáról.De csúcsmilliárdos és csúcsmilliárdos más módon sem egyenlő. Míg Mészáros Lőrinc V-Hídjának 100 forint árbevételből 17 forint profitja származott 2022-ben, a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek pedig egyenesen 23, a Duna Aszfalt csupán 5 forint nyereséget ért el ugyanakkora bevételből. | HVG Top 500: Orbán Viktor barátainak és kedvenceinek cégei most is ott vannak a profitrekorderek között | Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231120_HVG_Top_500_Orban_Viktor_NER_nyereseg_profit_vagyonkezelok_Meszaros_Lorinc_Garancsi_Istvan_Tiborcz_Istvan | 2023-11-20 17:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének, Lantos Csabának volt egy titkos ciprusi cége 2010 előtt, abban az időben, amikor a Fidesz keményen támadott másokat ciprusi üzleteik miatt – derítette ki egy nemzetközi tényfeltáró projekt, amelynek a magyar tagja a Direkt36 volt.
Az oknyomozás szerint Lantos 2007-ben vásárolta meg a Bretonhorn Ltd. nevű társaságot, amely 2007 és 2009 között Lantos magyarországi vagyonkezelő cégének, a Futurmednek volt a tulajdonosa.
A Futurmedet Lantos azután hozta létre, hogy távozott az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi posztjáról, és ennek a cégnek a révén kezdte el építeni saját üzleti vállalkozásait, többek között az egészségügy területén.
Kiszivárgott iratokból derült ki, hogy 2007 júliusában született egy döntés arról, hogy Lantos magyarországi cége, a Csemgando Kft. ad 600 millió forintnyi hitelt a Bretonhorn Ltd-nek azzal a feltétellel, hogy azt legkésőbb 2012 végéig vissza kell fizetnie.
Mivel a Bretonhornnak nem volt más forrása a feldolgozott iratok szerint, ezért a Direkt36 szerint
az történhetett, hogy Lantos átfolyatta a saját pénzét a tulajdonában álló cégeken keresztül.
Magyarországról, a Csemgando Kft.-től elindult 600 millió, majd a ciprusi cég közbeiktatásával visszaérkezett ebből 500 millió Magyarországra egy olyan céghez, amely szintén Lantos érdekeltsége volt.
Nagyjából ezzel egy időben a Bretonhorn úgy határozott, hogy 500 millió forintot kölcsönad a saját tulajdonában álló Futurmed Kft. nevű magyar cégnek, szintén 2012 végi lejárattal.
Az oknyomozó portál által megkérdezett – a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő – adótanácsadók szerint egy ilyen konstrukciónak üzletileg az az értelme, hogy a kamatköltség révén meg lehet spórolni valamennyi pénzt.
A miniszter korábbi ciprusi cégéről korábban nem jelentek meg információk a nyilvánosságban.
A Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és a Paper Trail Media nevű német tényfeltáró szerkesztőség által vezetett Cyprus Confidential nevű nyomozás alapját olyan belső iratok képezték, amelyek ciprusi üzleti ügyek intézésével foglalkozó cégektől, köztük a Meritservustól szivárogtak ki.
Ezek között a dokumentumok között olyan korábban már ismert ügyek is feltűntek, mint az egy időben Bajnai Gordon egykori miniszterelnök által vezetett Wallis befektetői csoport ciprusi üzletei és Simor András korábbi jegybankelnök ciprusi cégei. Ahogy a Direkt36 Telexen megjelent cikke emlékeztet rá,
épp ezekre az ügyekre hivatkozva kezdte el az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor Simort és másokat “offshore lovagnak” nevezni.
Az ügy külön pikantériája, hogy Simort és az akkori kormány több politikusát keményen támadta ciprusi cégei miatt a Heti Válasz nevű, akkor még egyértelműen Fidesz-közeli lap, amelynek abban az időben Lantos volt a tulajdonosa, ráadásul azon a cégén keresztül, amellyel Cipruson is üzletelt. A lap egykori vezetése és munkatársai állítják, hogy Lantos nekik sem szólt a ciprusi cégéről.
Mivel Lantos nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire, így nem derült ki, hogy miért használt ciprusi céget, ahogy az sem, hogy van-e még bármi köze a Bretonhornhoz vagy más ciprusi társasághoz.
A magyar cégnyilvántartási adatokból az látszik, hogy a Bretonhorn 2009 júniusáig volt tulajdonos a Futurmed Kft.-ben. A helyét Lantos magyar cége, a Csemgando vette át, onnantól tehát az üzletember átlátható módon vállalta, hogy ő a tulajdonos, és többé nem rejtőzködött el a ciprusi cég mögé. | Lantos Csaba titkos üzletére derült fény egy ciprusi szivárogtatásból | Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének is Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor az épp ellenzékben lévő Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231114_Lantos_Csaba_titkos_uzletere_derult_feny_egy_ciprusi_kiszivarogtatasbol | 2023-11-14 18:10:00 | true | null | null | HVG |
Újramelegíti a letelepedési kötvények ötletét a Fidesz, és az alapítványi egyetemeket finanszírozná belőle – derül ki abból a vaskos, Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatból, amit a parlament honlapjára töltöttek fel. A régiúj koncepció friss néven hasít, ezúttal vendégbefektetői program néven hivatkoznak arra a gyakorlatra, hogy egy nem EU-, vagy EGT-tagállamból érkező gazdag ember sok pénzért vásárolhat magának évekre szóló tartózkodási engedélyt.
A menetrend a következőképpen néz ki a törvényjavaslat alapján.
A harmadik országból származó szépreményű vendégbefektető akkor kap egy két évre szóló vendégbefektetői vízumot, ha vállalja, hogy három hónapon belül 250 ezer és egymillió euró közötti összeget fizet be bizonyos előre meghatározott helyekre. Ezek az alábbiak lehetnek:
A Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250000 euró összegű befektetési jegy megszerzése,
legalább 500000 euró összegnek megfelelő értékű, természetben Magyarország földrajzi területén található, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám szerint nyilvántartott per-, teher- és igénymentes lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése,
vagy legalább 1000000 euró értékben, oktatási-, tudományos kutatási-, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
A kétéves vízum lejártát követően a vendégbefektető 10 évre szóló tartózkodási engedélyt igényelhet, amit aztán újabb és újabb tízéves periódusokkal hosszabbíttathat meg. | Újramelegíti a letelepedési kötvények ötletét a Fidesz, és az alapítványi egyetemeket is finanszíroztatná belőle | A nevet lecserélték, a parlament honlapjára feltöltött vaskos, 250 oldalt is meghaladó törvényjavaslatban vendégbefektetői program néven hivatkoznak arra a gyakorlatra, hogy egy nem EU-, vagy EGT-tagállamból érkező gazdag ember sok pénzért vásárolhat magának évekre szóló tartózkodási engedélyt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231115_Ujramelegiti_a_letelepedesi_kotvenyek_otletet_a_Fidesz_es_az_alapitvanyi_egyetemeket_is_finansziroztatna_belole | 2023-11-15 19:14:00 | true | null | null | HVG |
A költségvetési átcsoportosítások egy része csak különböző alapok közti átcímkézés, de a kormányzati kommunikációra most is jut plusz négymilliárd forint.
A főbb tételek: a megszűnő Modern városok programból több mint egy milliárdot kapnak a vízügyi igazgatóságok. Bőkezű a kormány a sportügyekben: a Nemzeti Sportügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásaira, a kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására és a Nemzeti Korcsolyázó Központ beruházás előkészítésére összesen 14,3 milliárd forint jut.
Most az állami kézben maradt egyetemek kapnak öt milliárdot, a rezsivédelmi alapból 11 milliárdot áttesznek a helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatására, a versenyszektor támogatása címszó helyett pedig gazdaságfejlesztési programok néven helyeztek el 40 milliárdot. Hozzájárultak, hogy a szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatásának keretét 19,5 milliárddal túllépjék.
És mint szinte minden ilyen költségvetés-átszabási határozatban, most is megemelték Rogán Antal kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos keretét, ezúttal négy milliárd forinttal.
Beruházásokkal kapcsolatban is döntött a kormány. A Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye új katolikus általános iskola és gimnázium létesítésére, a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola és a Szegedi Tudományegyetem Apáthy Kollégiuma helyén új épület építésére irányuló beruházását kivették minden országos és helyi szabályozás alól, külön kimondva, hogy változtatási tilalom nem alkalmazható, és mindez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes. A már 2018-ban kiemeltté nyilvánított ügyek intézésének határidőit tovább rövidítették.
Ezzel a rendelettel a kormány megakadályozná, hogy Szeged önkormányzata megmentse a kivágástól a város egyik utolsó nagyobb erdejét. A hat hektáros terület korábban állami tulajdonú volt, és a kormány ajándékba adta a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Az önkormányzat terve az volt, hogy a város településfejlesztési szabályzatának módosításával elkerülheti az erdő kivágást, de a kormány előre kiiktatta az erre irányuló törekvéseket a rendelettel. A kormányrendeletek az önkormányzati rendeletek fellett állnak, így ennek értelmében a hat hektárt ki lehet vonni az erdőművelésből, a fákat ki lehet vágni. | Százmilliárdos átcsoportosítás a költségvetésben – plusz négymilliárd jut kormányzati kommunikációra | Most is megemelték Rogán Antal kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos keretét, ezúttal négy milliárd forinttal. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231117_kormanyzati_kommunikacio_koltsegvetes_atcsoportositas_Modern_Varosok_Program_onkormanyzatok_Rogan_Antal_beruhazasi_torveny | 2023-11-17 07:58:00 | true | null | null | HVG |
Az Equilor is azon cégek között van, amelyek tanácsot adnak a magyar kormánynak a Budapest Airport felvásárlásánál – írja a Bloomberg. Bár nem részletezik, vélhetően az Equilor Befektetési Zrt.-re gondoltak, hiszen az van a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bank kezében.
A Bloomberg emlékeztet, az Equilor már 2021-ben kapott egy kormányzati megbízást kapott, hogy segítse a kormányt a Budapest Airport megvásárlásánál. Ez még azelőtt történt, hogy a Tiborcz kezében lévő BDPST Group átvette volna az Equilor irányítását. A cég amúgy segédkezett a Vodafone eladásában is, ami után állami és 4iG kézbe került.
A lap ügyben megkérdezte a BDPST-et, amely az Equilor Befektetési Zrt.-hez irányította őket, ám a cég nem kívánta kommentálni a hírügynökség kérdéseit.
Pár napja pedig arról számolt be a Bloomberg, hogy a magyar kormány a francia Vinci SA infrastruktúra üzemeltető óriáscéggel dolgozik a Budapest Airport Zrt. megvásárlásán. Magyarország 51 százalékos részesedést szeretne vásárolni a repülőtérben, míg a fennmaradó részt a francia Vinci SA venné meg, a tervek szerint még az év végéig. | Bloomberg: Orbán családja is megjelent a Budapest Airport megvásárlásánál | Az Equilort is bevonták abba a folyamatba, ami a reptér megvásárlásához vezethet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231116_Bloomberg_Orban_csaladja_is_megjelent_a_Budapest_Airport_megvasarlasanal | 2023-11-16 09:35:00 | true | null | null | HVG |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával vásárol telket Debrecenben a Waberer's csoporthoz tartozó KDI Property – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A cég, amelynek idén május óta a miniszterelnök veje, Tiborcz István a többségi tulajdonosa, pénteken írt alá adásvételi előszerződést egy debreceni ipari övezetben található, 57 ezer négyzetméteres telek megvásárlásáról.
Erre a telekre a terveik szerint egy húszezer négyzetméternél nagyobb logisztikai központ épül.
A vásárlást és a fejlesztést a KDI Property részben saját erőből, részben hitelből részben pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásából fogja finanszírozni.
A külügy támogatásáról a Világgazdaság szerint „jogi kötőerővel nem rendelkező támogatási ajánlata” van már a cégnek, de azt még jóvá kell hagynia a kormánynak. A pénzt pedig akkor hívhatják le, ha a szerződéses feltételeket már teljesítették.
A minisztériumi támogatás mértéke egyelőre nem ismert.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Tiborcz István úgy véli, hogy nemcsak pozitívumai, hanem negatív oldala is van annak, hogy ő a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a férje, és nemrég ezt nyilatkozta:
Kellett idő ahhoz, hogy ezt megtanuljam a helyén kezelni. Igaz, megtiszteltetés a miniszterelnök vejének lenni, és egyben inspiráló személynek tartom Orbán Viktort, de az üzleti élet önálló szereplőjeként nem azzal a gondolattal kelek fel reggel, hogy az apósom a miniszterelnök. | Tiborcz István cége Szijjártó minisztériumának támogatásával vesz egy hatalmas telket Debrecenben | A tervek szerint méretes logisztikai központot épülhet majd rá. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231125_Tiborcz_Istvan_cege_Szijjarto_miniszteriumanak_tamogatasaval_vesz_egy_hatalmas_telket_Debrecenben | 2023-11-25 15:02:00 | true | null | null | HVG |
Döntött az Ítélőtábla: ki kell adni az operatív törzs jegyzőkönyveit, amit külön jogszabállyal akart eltitkolni a kormány
Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. Lapunk a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül.
Pert nyert a HVG a kormányzattal szemben: a Fővárosi Ítélőtábla november 23-i ítéletében lapunknak adott igazat és a márciusi elsőfokú ítéletet megváltoztatva kötelezte az operatív törzset, hogy adja ki az üléseiről készült jegyzőkönyveket, amelyeket eddig igyekeztek titkolni.
A HVG még tavaly májusban indított pert azok után, hogy a koronavírus-járvány idején működő operatív törzs nem volt hajlandó kiadni a pandémia idején tartott üléseinek jegyzőkönyveit. Arra hivatkozva tagadták meg a választ, hogy a dokumentumok még mindig döntés-előkészítő iratok.
A friss ítélettel azonban azt mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnésével és az operatív törzs működésének leállásával nincs olyan további döntés, amelyet a korábbi jegyzőkönyvek megalapozhatnának.
Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
A közérdekű adat megismerése iránti pert azért indítottuk, hogy a jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülésével a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozta meg ülésein a döntéseket a testület működésének csaknem két éve alatt.
Ugyanis a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a 2020 januárja és 2021 novembere közti 159 ülésén számos, a magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő számos döntést, korlátozást hozott.
Az egyelőre szóbeli ítélet szerint az Ítélőtábla bírói tanácsa összesen 175 jegyzőkönyvet nézett át, és csak 13-ban találtak pár bekezdést, amelyet az iratok kiadásakor indokolt kitakarni, mert azok a döntéselőkészítő munkát végző személyekhez köthető “véleményező tartalmi elemek”.
Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt
Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta.
A jogerős ítélet, bár ellene az operatív törzs felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a Kúriához, így hosszú folyamat végére tehet pontot. Ez több száz oldalnyi irat nyilvánosságra kerülését jelenti majd. Olyan dokumentumokét, amelyeket a kormányzat minden eszközzel igyekezett titkolni.
Az operatív törzs a 2022-ben indult perben is az iratok döntés-előkészítő jellegére hivatkozott, vagyis kitartott az indok mellett, amellyel még 2021-ben megtagadta lapunk adatigénylésének teljesítését, lényegében 10 évre “titkosítva” ezzel, hogy mit mérlegelt és mi alapján döntött a pandémia idején.
A már zajló bírósági eljárást tavaly ősszel a kormány is próbálta gátolni. Egy rendelettel, amit el is neveztünk lex HVG-nek, mivel azt az általunk forszírozott konkrét ügyre szabták, ráadásul visszamenőleges hatállyal.
A kormányrendelet szerint “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános”.
A HVG bírósági perének közepén írta át a kormány a szabályokat, hogy eltitkolhassa, miről szóltak az operatív törzs ülései
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit - éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
Tehát a változtatás után a már folyamatban lévő perben az operatív törzs jegyzőkönyvei a jogszabályból következően döntés-előkészítő jellegűek, vagyis 10 évig nem adhatók ki. Sőt előírták, hogy az ilyen dokumentumokat bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, vagyis
ezzel az állam arra kötelezte a független bíróságot, hogy maga "menjen az ügy után", és berendelte a bírót iratbetekintésre egy állami szervhez.
A bírók ezt meg is tették: megvizsgálták, hogy az iratok alapján indokolt-e döntés-előkészítő jelleg, a titkolózás. Míg első fokon a törvényszék arra jutott, hogy igen, az ítélőtábla ellenkezőleg: kötelezte az operatív törzset a kért dokumentumok kiadására, mondván: a döntések már megszülettek.
A perben – amelyben a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel együttműködésben Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte lapunkat – kiderült, csak akkor lehetne elzárni az adatokat a nyilvánosság elől, ha lenne olyan döntési folyamat, amelyben a korábbi jegyzőkönyvek segítenének.
A másodfokon eljáró Ítélőtábla azonban lapunk érvelését elfogadva rámutatott, hogy még egy új járvány esetén is jelentős változások következtek be mind a vírus mutációja, mind a védekezés terén, ezért akkor is új döntéshozatali folyamatra volna szükség.
Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
(Nyitóképünkön az operatív törzs ülése 2020. december 7-én. Forrás: Facebook / Orbán Viktor) | Ítélőtábla döntése: az operatív törzs jegyzőkönyvei nyilvánosak a kormány külön jogszabálya ellenére | Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a HVG által indított közadatperben és úgy döntött, ki kell adni a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit. A HVG a kormányzat titkolózása miatt másfél éve indított pert az adatok nyilvánosságáért, amit Orbánék egy külön, visszamenőleges hatályú jogszabállyal igyekeztek gátolni – úgy tűnik, sikertelenül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231123_Dontott_az_Itelotabla_ki_kell_adni_az_operativ_torzs_jegyzokonyveit_amit_kulon_jogszaballyal_akart_eltitkolni_a_kormany | 2023-11-24 05:20:00 | true | null | null | HVG |
Nagy István miniszter akkori kabinetfőnöke apjának offshore cége számláján landolt az Agrárminisztérium intézményétől ellopott 2,2 milliárd fele – írja Hadházy Ákos a Facebookon a Direkt36 legfrissebb anyagára hivatkozva.
Ahogy arról ebben a cikkünkben már beszámoltunk, az tényfeltáró portál újabb részleteket tudott meg arról az ügyről, amelyről a hvg.hu már októberben írt.
Az agrártárca korábbi helyettes államtitkára, Nagy János, illetve társai ellen hűtlen kezelés miatt indul büntetőper szeptemberi tárgyalásán a vádlottak védői le akarták állíttatni a bíró iratismertetését, de nem jártak sikerrel. Így derült ki, hogy a vád szerint feleslegesen, érdemi munka nélkül két ügyvédi irodának kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja.
A banki iratok szerint az ügyvédi irodák egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető.
Ahogy arra a Dikert36 is felhívta a figyelmet, Nobilis Kristóf egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár.
Hadházy Ákos, aki korábban már a magyar ügyészségen is tett bejelentést, most azt írja, hogy nem bízik Polt Péterben, ezért,
Svájcban is bejelentést tesz, hátha ők hatékonyabbak lesznek.
Nagy János szerint az ügyvédek megbízásairól magasabb szinten döntöttek, ő és a két irodavezető ügyvéd, Kovács P. Zoltán és Őszy Tamás is tagadják a bűnösségüket, szerintük a 2,2 milliárdos kifizetések mögött valódi teljesítmény állt. Az ügyvédek állítják, hogy az Astonish-nak utalt pénzek nem az agrártárca háttércégétől származnak.
A Direkt36 kérdéseire sem a minisztérium, sem az ügy vádlottjai, se Nobilis Kristóf és Nobilis Márton nem válaszoltak. | Hadházy svájci bejelentése az Agrárminisztérium intézményétől offshore számlára utalt vagyon miatt | A politikus azt mondja, azért fordul a svájciakhoz, mert Polt Péter legfőbb ügyészben nem bízik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231121_Hadhazy_Svajcban_tesz_feljelentest_szerine_Nagy_Istvanhoz_kerulhetett_az_Agrarminiszterium_intezmenyetol_ellopott_22_milliard_fele | 2023-11-21 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Egy uniós támogatással megvalósult turisztikai projekt ügyében fordult írásbeli kérdésével Jakab Péter exjobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez. A beruházás valójában egy nagyobbacska faház, amihez 116,6 millió forintot adott Zsadány településnek az EU.
A projekt neve: „Attila Palotája - gyermekbarát, információs és látogatómenedzsment, interaktív kiállítótér és turisztikai központ fejlesztése Zsadányban, Attila hun fejedelem uralkodói központjában.” Az átadó júniusban volt a település polgármestere, Dudás Árpád közreműködésével. Dudás polgármester régóta vallja, hogy Attilának volt a településen uralkodói központja,
és bár ezt semmilyen történelmi tény vagy régészeti kutatás nem támasztja alá, a település határában tábla is hirdeti, hogy „Üdvözöljük Attila király fővárosában, Zsadányban”.
Eltekintve attól, hogy a polgármesteren kívül semmi nem utal arra, hogy Attilának köze lett volna az 1800-as lélekszámú Békés megyei településhez, ráadásul Attila nem is volt király, hanem nomád fejedelem, Jakab Péter megnézte volna a turisztikai attrakciót. Ám kétszer sem találta nyitva, amikor arra járt, a polgármester pedig „lehülyegyerekezte” és jelezte, hogy telefonon kell nála előre bejelentkezni.
Ezután írt kérdést Jakab Péter a legfőbb ügyésznek, mondván: a polgármester „turistacsalogató” kijelentését külön nem elemezve a zárt ajtó ténye, illetve a telefonos bejelentkezés elvárása kérdésessé teszi, hogyan térül meg a projektre fordított 116 614 265 forintos uniós támogatás. Ezért azt kérdezte Polt Pétertől, hogy minek minősíti a „zárt kapus” beruházást:
költségvetési csalás,
hűtlen kezelés,
mindkettő,
egyéb.
Válaszában Polt Péter közölte az ellenzéki politikussal, hogy „a kérdést tartalmilag feljelentésként értékeltem, és azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának továbbítottam.” | Polt feljelentésként értékelte a százmilliós EU-s pénzből épült fakunyhó ügyét | Jakab Péter képviselő próbált bejutni a hányatott sorsú, 116 milliós uniós támogatásból készült turisztikai attrakcióba, de a polgármester lehülyegyerekezte. Nem is ezt vette zokon a képviselő, hanem azt, hogy csak előzetes egyeztetés után látogatható a kunyhó. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdését és a NAV-hoz továbbította. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231121_Polt_feljelenteskent_ertekelte_a_szazmillios_EUs_penzbol_epult_Attilanak_a_hunnak_emleket_allito_fakunyho_ugyet | 2023-11-21 14:30:00 | true | null | null | HVG |
Rendszeresen hálapénzt fogadott el egy 60 éves nyíregyházi főorvos és 59 éves asszisztense a kórházban nyújtott egészségügyi ellátásért. A Nemzeti Védelmi Szolgálat jelentette fel a tetteseket, a rendőrök üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt folytatnak eljárást.
Kedden a kórházban kapták el őket, előállították, kihallgatták, majd kezdeményezték letartóztatásukat. A nyomozást folytatják. | Rendszeresen hálapénzt fogadott el egy nyíregyházi főorvos és asszisztense, feljelentették őket | Olyan ellátásért cserébe vették el a pénzt, amely a betegeknek a társadalombiztosítás keretein belül járt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231123_halapenz_nyiregyhazi_foorvos_asszisztens | 2023-11-23 14:30:00 | true | null | null | HVG |
A kitoloncolás elhalasztása érdekében pénzért adott hamis igazolást egy külföldinek egy budapesti orvos, aki ellen közfeladati helyzettel visszaélés bűntett miatt folytatnak eljárást – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Azt írták, hogy a nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult tavasszal, amikor az orvost egy vietnámi állampolgár nevében eljáró közvetítő kereste fel azzal, hogy ügyfelét kitoloncolnák az országból, és százezer forintot ajánlott fel egy olyan igazolásért, amely miatt a kitoloncolást elhalasztanák.
A férfi meg sem jelent a rendelésen, az orvos azonban így is vállalta, hogy „repülésre alkalmatlan” megállapítással papírt tölt ki. Csak annyihoz ragaszkodott, hogy legalább egy másik ember legyen ott, majd kiállította a hamis igazolást.
Kihallgatásán a gyanúsított, aki az eljárás során szabadlábon védekezhet, megtagadta a vallomástételt. | Pénzért adott hamis igazolást egy budapesti orvos egy kitoloncolásra váró külföldinek | Százezer forintért látatlanban igazolta az orvos, hogy az illető repülésre alkalmatlan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231123_budapesti_orvos_kitoloncolas_kulfoldi_hamis_igazolas | 2023-11-23 10:01:00 | true | null | null | HVG |
1978. november 18-án csaknem ezer ember halt meg a Népek Temploma által bérelt birtokon Guyana távoli zugában, a venezuelai határ közelében. Ezt a tömeghalált nevezték az idők során tömeges öngyilkosságnak, tömegmészárlásnak és gyilkosság-öngyilkosságnak is (ez utóbbi angolul – murder-suicide – nem hangzik olyan furán). A gyerekek, akiknek szülei adták be a mérget, biztosan gyilkosság áldozatai. De a felnőttek sem menekülhettek. Kevés túlélő maradt, aki tanúskodhatott a nem kevésbé kommunista, mint keresztény – és a kaliforniai politikusok körében mégis oly népszerű – Jim Jones karizmatikus diktatúrájáról.
A rendőrség gyorsan talált gyanúsítottat, miután 1995-ben egy félmeztelenül napozó lányt egy ismeretlen férfi elvonszolt az Ohio folyó partjáról. Amikor a feltételezett emberrabló megölte magát, a rendőrség a maga részéről le is zárta az ügyet. Pedig sorra derültek ki a furcsaságok: az öngyilkos nem hasonlított a fantomképhez, aztán évek múlva feltűnt egy új, gyanús férfi, és egy állítólagosan meghamisított 911-es hívás. Az elrabolt lány anyja mind a mai napig küzd, hogy a rendőrségből kiszedje, mi történt pontosan a nyomozás során, és megtudja, mi történt a lányával.
A zenekar fél évszázada az univerzum hangján szólt, ma a kor hangján szól. A lemezen még hallható a néhai dobos, Charlie Watts is, akiről pedig megjelent egy könyv, ami elvezet a ritmus ősforrásához.
Kettős feladat előtt áll az EU a migráció ügyében. Lassan véget ér az ukrán ellentámadás, a fronton patthelyzet állt be. A török elnök saját magát fokozza le mellékszereplővé a közel-keleti válságban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A rangsor azt mutatja, hogy a felvételi rendszer változásai után az új struktúrában az egyetemek a hagyományos erősségeiket viszik tovább, a hallgatók érdeklődése pedig nem módosult érdemben: az intézmények presztízse és képzési kínálatának jellege határozza meg a felsőfokú oktatásra pályázók választását. A cikkben böngészhető a teljes intézményi és kari rangsor. | A vendégmunkásokat elrejtené a kormány, a gazdag "migránsok" a NER-potentátok vagyonát hizlalnák | Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231126_hvg__uj_idegenrendeszeti_torveny__letelepedesi_kotveny_2__vendegmunkasok__tagra_zart_kapuk | 2023-11-26 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
865 milliós állami támogatásból forgat honvédséget népszerűsítő sorozatot az Elk*rtuk producerének cége
„A védett létesítmény" munkacímmel fut egyelőre az Elk*rtuk-ot is jegyző producer műhelyében most forgatott hatrészes filmsorozat, amely „akciódús dráma” lesz. A története két szálon fut majd, de mindkettő illeszkedik a honvédelmi kormányzatnak a Magyar Honvédséget népszerűsítő toborozó kampányába. Utóbbi arca nemcsak katonai szakértőként, hanem szereplőként is felbukkan.
Milyen anyagi és szakmai értéket ad hozzá a Magyar Honvédség ahhoz, a katonai toborzó kampányába illeszkedő filmsorozathoz, amelynek forgatása – a Nemzeti Filmintézet csaknem 900 milliós támogatásával – már zajlik az Elk*rtuk-ot is jegyző Kálomista Gábor cégével? – erről nyújtott be írásbeli kérdést a honvédelmi miniszternek Vadai Ágnes DK-s képviselő.
Az ellenzéki politikus a többi között az alábbi kérdésekre vár választ a filmsorozattal összefüggésben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől:
A Nemzeti Filmintézet 865 millió forintos támogatása mellett mekkora pénzbeli és szolgáltatási értékekkel (pl. üzemanyag, lőszer, ruházat, élelmezés, szállítás, pirotechnika, ingatlan, rezsi, stb.) szerződött a Honvédelmi Minisztérium (vagy megbízottja) a filmsorozat elkészítésére?
A közreműködő személyi állomány milyen módon vesz részt a forgatáson? Önkéntesen vagy kijelölés útján? Kapnak-e ezért bármilyen honoráriumot? Pontosan kik vesznek részt a forgatáson?
A Honvédelmi Minisztérium alvállalkozó vagy résztulajdonos a projektcégben? Egyáltalán ki szerződött az önök részéről?
Van-e szakmai háttere a Magyar Honvédségnek a forgatás tartalmi (pl. forgatókönyv), és gyártási kontrolljára? Ha igen, kik ezek a személyek?
Van-e joga a Honvédelmi Minisztériumnak az elkészült felvételek végső formájának vágására? Tartalmazza-e ezt a szerződésük?
A forgatás november közepén kezdődött, és a katonai témájú sorozatról október végén már hírt adott a honvédség, valamint Kálomista Gábor családi cége, a Megafilm Service Kft. is. A Kálomista-cégcsoport ezen tagja a televíziós projektekért felel, a nagyjátékfilmeket pedig – mint az Elk*rtuk-at is – a Mega Film Kft. gyártja.
Ennek a katonai sorozatnak a megvalósítására azonban létrehoztak egy külön projektcéget, a Védett létesítmény Kft.-t. Az idén július 20-án alapított vállalkozás ügyvezetője Kálomista felesége, a szintén producer Helmeczy Dorottya, a társaság 100 százalékos tulajdonosa pedig a családi cég, a Megafilm Service Kft., amelyben a honvédségnek nincs részesedése.
A honvédségi portál, a honvedelem.hu cikke idézi Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert is, aki szerint „igazán egyedülálló projektről van szó, hiszen a mini széria által a nézők bepillantást nyerhetnek a katonák mindennapjaiba is, és még inkább alátámasztást nyerhet a sokszor említett mondat, miszerint a békéhez erő kell.”
„A védett létesítmény"-ről mindkét híradás kiemeli, hogy “a színészek komoly katonai szakmai felkészítést kapnak a Magyar Honvédségtől. A Megafilm ismertetője szerint a 6 részes minisorozat forgatókönyvírója az Elk*rtuk forgatókönyvét is jegyző Benda Balázs, a rendező Dombrovszky Linda, a producer pedig a Kálomista-házaspár. Még néhány érdekesség:
Az epizódonként 48-52 perces sorozat a színészek folyamatos katonai felkészítésével, a tervek szerint 15 forgatási helyszínen, több mint 130 stábtaggal és szereplővel készül 75 napon át
A stáb a Magyar Honvédség segítségével, olyan eredeti helyszíneken forgathat, mint a szentendrei Altiszti Akadémia, az újdörögdi Kiképző Bázis, az izbégi lő- és gyakorlótér vagy a Csobánkán található harcászati kiképzőbázis
A sorozatban a helyszínek mellett, a Magyar Honvédség haditechnikai eszközei, mint például harcjárművei, drónjai és helikopterei is feltűnnek majd
A Magyar Nemzeti Filmintézet 865 millió forint filmgyártási támogatásban részesítette a filmalkotást
A sorozat főszereplője Csórics Balázs, a főbb szerepekben pedig mások mellett Kamarás Ivánt, Séra Dánielt, Balla Esztert láthatjuk majd
Visszatér a képernyőre az első magyar honvédségi sorozat, az Angyalbőrben főszereplője, Mészáros Zoltán is – aki 23 évvel később már nem Urbán András honvédként, hanem tábornokként tűnik fel
A sztoriról a Megafilm azt írja, két szálon fut: „vígjáték az alapkiképzésről és kemény katonadráma egy élet-halál misszióról”. A filmben pedig „kirajzolódik a katona uniformisa mögötti hús-vér, érző ember, akit – ha nem egyenruhát visel – csak a felesége ismer igazán”. A sorozat többek között arra keresi a választ, „vajon mi kell ahhoz, hogy élni tudjunk az utolsó eséllyel”.
A filmgyártó annyit még elárul, hogy a sorozat két szálának egyike Győrbíró Zsolt alezredesről szól, aki kiiktatta egy közel-keleti terrorista csoport vezetőjét, most pedig egy NATO-misszió vezetője lesz. A másik szál a fiáról, Marciról szól, aki „felelőtlen”, így az apja, „hogy megregulázza", bevonultatja a Honvédség alapkiképzésére, amit Marci a legjobb barátjával próbál megúszni.
A sorozat forgatókönyveit, a forgatást és az utómunkálatokat katonai szakértőként a Magyar Honvédség toborzókampányának egyik arca, Pálinkás Szilveszter főhadnagy kíséri végig. Ő felel a színészek katonaszakmai felkészítéséért, valamint a katonai hadműveletek megtervezéséért is, azonban nem csak szakértőként, hanem szereplőként is részt vesz majd a mini szériában.
A film tehát állami pénzből a katonalétet népszerűsíti és a toborzást segíti Utóbbi tavasz óta gőzerővel folyik, bár egyesek úgy vannak vele, mint a Kodály-féle népdal szövege, miszerint „csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret". Hogy mire gondolhatnak? Talán arra, amiről a hvg.hu írt, hogy egy „mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni” szellemiségű változás van a seregnél:
Nekikezd a katonaság átalakításának a kormány, első lépésként jön a "különös szolgálati rend"
Egy más témájú törvényjavaslatba rejtette el a kormány azt a kétmondatos jogszabálymódosítást, amely fenekestül forgathatja fel több tízezer katona életét. Úgy tudjuk, ez csak az első hulláma a honvédségi állományra vonatkozó szabályok tervezett "rugalmasabbá" tételének. Jöhet a sávos fizetés és a teljesítményértékelés, mostani formájában megszűnhet a szabadság és a túlóra is.
De bizonyára az sem teszi túl vonzóvá a szolgálatot, hogy a kormányzat váratlanul benyújt egy olyan jogszabály-módosítást, amely például megszünteti a szakszervezeteket a honvédségnél. Vagy éppen egy olyat, amellyel az Alaptörvényben biankó felhatalmazást ad Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek, hogy egyedi rendeletekkel azt csináljon, amit akar:
Az Alaptörvényt is átírná a kormány, biankó felhatalmazást adna Szalay-Bobrovniczkynek, hogy teljesen átalakítsa a honvédséget
Nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap alkotmányos védelmet, hanem bekerül az Alaptrövénybe a Rogán-féle digitális ügyintézéshez szükséges felhatalmazó rendelkezés. Amire viszont senki nem számított, az a honvédséget érintő új, immár alaptörvényi szabályok, például a szakszervezetek megszüntetése vagy az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar. | 865 milliós állami támogatásból forgat honvédséget népszerűsítő sorozatot az Elk*rtuk producerének cége | „A védett létesítmény" munkacímmel fut egyelőre az Elk*rtuk-ot is jegyző producer műhelyében most forgatott hatrészes filmsorozat, amely „akciódús dráma” lesz. A története két szálon fut majd, de mindkettő illeszkedik a honvédelmi kormányzatnak a Magyar Honvédséget népszerűsítő toborozó kampányába. Utóbbi arca nemcsak katonai szakértőként, hanem szereplőként is felbukkan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231121_865_millios_allami_tamogatasbol_forgat_filmet_a_honvedseg_toborzokampanyanak_arcaval_az_Elkrtuk_producerenek_cege | 2023-11-23 05:23:00 | true | null | null | HVG |
A vádirat szerint a Malév egykori igazgatósági elnöke arra utasította a vállalat két akkori vezérigazgatóját, hogy egy, az érdekeltségébe tartozó céggel tanácsadói szerződéseket kössenek – írja közleményében a Fővárosi Főügyészség.
A többségi tulajdonos elnök utasításának megfelelően a másik két vádlott a 2007-2008. években az ügyben szereplő céggel összesen három tanácsadói szerződést kötött, amelyek alapján a Malév a későbbiekben tényleges teljesítés nélkül fizette ki a szerződésekben szereplő megbízási díjak összegét. Ez úgy történhetett, hogy az egyik vezérigazgató valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki a ténylegesen el nem végzett tanácsadói feladatokról.
A vádlottak összesen több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a Malévnak.
A Malév által átutalt pénzösszeget ezt követően az elnök és a valótlan teljesítési igazolásokat kiállító vezérigazgató továbbutaltatta a saját érdekkörükbe tartozó cégeknek.
A Malév igazgatósági elnöke 2007 márciusától Borisz Abramovics orosz üzletember volt. 1999 és 2007 között a Malév százalékos többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5 százalékot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Abramovics irányítása alatt álló AirBridge Zrt.-nek.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében a volt igazgatósági elnököt - mint felbujtót -, valamint a valótlan teljesítési igazolásokat is kiállító volt ügyvezető igazgatót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás miatt találta bűnösnek, és mindkét vádlottat 2 év börtönbüntetésre, valamint egymillió forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében 4 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottakat 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői legyenek. Harmadik vádlott-társukat a bíróság a vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.
Az ítélet nem jogerős, a Fővárosi Főügyészség az elítélt vádlottak esetében súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a pénzbüntetés összegének megemelése érdekében fellebbezett, harmadik, felmentett társuk vonatkozásában pedig a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányul az ügyészi fellebbezés. | Malévos vezetőket ítéltek el hűtlen kezelésért első fokon | A Fővárosi Törvényszék a Malév korábbi igazgatósági elnökét és az egyik volt vezérigazgatót is bűnösnek találta egy több száz milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelési ügyben. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosabb büntetést akar. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231123_Malevos_vezetoket_iteltek_el_hutlen_kezelesert | 2023-11-23 10:21:00 | true | null | null | HVG |
A Hankook Tire nagyjából 210 milliárd forintos beruházással 450 új munkahelyet hoz létre Rácalmáson, ahol a dél-koreai vállalat kifejezetten tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz fog abroncsokat gyártani - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bakuban.
A Hankook már jelen van Rácalmáson, az új üzemben évente mintegy 800 ezer nagy teherbírású gumiabroncsot állítanak elő a tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz.
A kormány támogatást nyújt a projekthez, ennek mértékét majd csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra – mondta Szijjártó.
Úgy tűnik, a Hankook Rákay Philip kormányközeli producer/influenszer/médiaszemélyiségtől vásárolt földet az új beruházáshoz. A 24.hu azt írta, 917 millió forintra értékelték azt a 42 hektáros ipari területet, amit Rákay Philip kormányközeli producer szerzett meg nemrégiben Rácalmás külterületén. A portál szerint a földdarab közvetlenül a Hankook szomszédságában van, a megafonos influenszer pedig az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Rákay a portálnak cáfolta, hogy akkumulátorbontó épülne a területen.
A terület egy részét a Hankook viszont azonnal megvette, ami pedig nem került rögtön az abroncsgyártóhoz, arra elővásárlási jogot szerzett. | Hatalmas ázsiai gumigyár épül Rácalmáson, adófizetői pénzből Rákay Philiptől vett földön | A Hankook Rácalmáson bővít, a kormány egyelőre nem árulja el, mennyi munkahelyteremtési támogatást ad a projekthez. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231123_Hatalmas_azsiai_gumigyar_epul_Racalmason_adofizetoi_penzbol_valoszinuleg_Rakay_Philip_foldjen | 2023-11-23 10:37:00 | true | null | null | HVG |
Milliárdos állami támogatások és megrendelések egyengették a Fidelitas egy maroknyi csapatának útját, hogy hat év alatt a nulláról építsen fel egy nagy vállalatcsoportot, háttérben a legfelsőbb politikai körökből érkező mentorokkal. | Néhány fidelitasos megmutatta, hogyan kell a NER-ben sokmilliárdos cégbirodalmat építeni | Milliárdos állami támogatások és megrendelések egyengették a Fidelitas egy maroknyi csapatának útját, hogy hat év alatt a nulláról építsen fel egy nagy vállalatcsoportot, háttérben a legfelsőbb politikai körökből érkező mentorokkal. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202347__ideona__fidelitasosokbol_lett_milliardosok__jo_helyen__kogazdag_fiatalok#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_11_24&utm_content=hvg360 | 2023-11-24 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Nincs is annál optimálisabb helyzet, amikor egy építkezés esetében a megrendelőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek is azonos a végső tulajdonosa. Ez nagyban megkönnyítheti az esetleges szakmai vagy finanszírozási viták megoldását. A Mészáros-birodalmon belül már eddig is adva volt ez a lehetőség, de úgy döntöttek, hogy megduplázzák az alternatívák számát.
Mészáros Lőrinc egyik építőipari zászlóshajója, a zalaegerszegi ZÁÉV Zrt. ugyanis november 7-én többségi tulajdonosa lett az ArchiNEST Építész és Mérnökiroda Kft.-nek.
Az ArchiNest Kft. 2017-ben azzal a céllal jött létre, hogy egyesítse az építészeti tervezéssel az épületek, illetve az épített műtárgyak létrehozásának mérnök szolgáltatásaival összefüggő feladatok hasznos és magas színvonalú tudását
- szól a cég bemutatkozása, amelynek eddig a nagykanizsai Telona Építő Zrt. volt a többségi tulajdonosa.
A Telona Boros László tulajdonában áll, aki korábban a ZÁÉV-nél dolgozott. Mészáros Lőrincnek és Boros Lászlónak pedig van egy közös cégük is: a Dunántúli Magasépítő Kft.-nek a Telona mellett a Mészáros-birodalomba tartozó Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. a birtokosa. Az ArchiNEST Építész és Mérnökiroda Kft.-nek. pedig egyelőre továbbra is Boros László maradt az ügyvezetője. Tehát azt nem lehet mondani, hogy a mérnökiroda eddig távol lett volna a felcsúti gazdagembertől, de most már ténylegesen a nevére vette.
Az elmúlt években szépen fejlődött a cég, de éppen 2022-ben következett be egy törés: 245 millió forintos bevétele mellett 48,7 millió forintos veszteséggel zártak.
Leginkább színházak felújítási terveivel foglalkoznak. Lapunk is megírta júliusban, hogy a budapesti József Attila Színházra kiírt közbeszerzést Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L., valamint a vele közösen pályázó Építő- és épületkarbantartó Zrt., rövidítve Épkar nyerte el. A felújítás tervei nem kevesebb, mint nettó egymilliárd forintba kerültek. A terveket pedig az akkor még nem a Mészáros-birodalomba tartozó ArchiNEST készítette el két másik irodával közösen.
Egyelőre nem tudni, hogy miért kellett még egy tervező iroda a céghálóba. A Mészáros családnak ugyanis már van ilyen profilú társasága: a felcsúti FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft, amelyet FEJÉR-B.Á.L. Zrt. alapított 2017-ben.
A cégműködés során tapasztalt tervezési feladatok mennyisége, komplexitása és ágazati sajátosságai néhány év után indokolttá tették az önálló tervezőcég alapítását, így a tervezési és kivitelezési tevékenység elválasztásához 2017 folyamán megalapította a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft-t
- szól a cégalapítás indoklása.
Ez a vállalkozás szépen fejlődik: tavaly már 2,5 milliárd forintos bevétel mellett egymilliárd forintos profittal zártak. Leginkább az állami szektorból kapnak megbízásokat, illetve Mészáros Lőrinc egyéb cégeitől.
Eddig a családi építkezésnek a legszebb példája a Balatonról származik. A Hunguest Hotels Zrt. a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiosztott vissza nem térítendő állami támogatást is felhasználva a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel újíttathatta fel a szállodáját Balatonalmádiban. Ez azért érdekes, mert a Hunguest Mészáros Lőrinc, míg a Fejér-B.Á.L. a felcsúti milliárdos gyerekeinek érdekeltsége, így a családi hálón belül maradhattak a közpénzből is finanszírozott felújítás költségei. | A sok építkezés után Mészáros Lőrincnek végre lett egy saját építészirodája is | Annyi cége van Mészáros Lőrincnek, hogy minden nap történik velük valami: most éppen egy tervezőirodával lett gazdagabb a cégháló, ami megkönnyítheti az építkezéseket. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-sok-epitkezes-utan-meszaros-lorincnek-vegre-lett-egy-sajat-epiteszirodaja-is.html | 2023-11-25 16:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Újabb leánycéggel gyarapodott a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt.: november 17-én jegyezték be a BDPST Property Services Épületüzemeltető Kft.-t a szokásos hárommillió forintos jegyzet tőkével. Főtevékenysége az építményüzemeltetés, de vállalnak még:
villanyszerelést,
víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelést,
egyéb épületgépészeti szerelést,
ingatlankezelést,
festést és üvegezést.
Turától Tarcalig és a Botaniq Budai Klubtól a Gellért Szállóig számos ingatlan, hotel tartozik a BDPST csoporthoz, ezért vélhetően bőven lesz majd munkája az új cégnek. Az ingatlanüzemeltetési piacon nagyon nagy a verseny, ezért kérdéses, hogy csak a csoporton belüli házakkal fognak majd foglalkozni vagy külső megbízásokat is vállalnak. Olyan sok szereplője van a piacnak, hogy külön szövetségük is van Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége néven. A legnagyobb szereplő talán a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában lévő B+N Referencia Zrt., amely 2022-ben 127 milliárd forintos forgalommal zárt.
A korszerű létesítménygazdálkodás többet jelent karbantartásnál, liftszerelésnél, vagy a portaszolgálat megszervezésénél; az épületek, területek, gépek, berendezések értékének és állagának hosszútávon történő megőrzése, a használati érték maximalizálása optimális pénzeszköz-felhasználással, magas minőségi és szakmai színvonalon
- olvasható a szövetség oldalán.
Éppen november 20-án jött ki a szövetség hangulatindexe 2023 utolsó negyedévére: válaszadóik optimisták, létszám, bevétel- és eszközök tekintetében növekedést jósolnak, nagyrészt az iparág szezonalitásának köszönhetően. Tehát ez alapján jól volt időzítve az új BDPST cég megalakulása, amelynek Nágó István lett az ügyvezetője.
Ő új arc a BDPST-birodalomban, eddig a minimális forgalommal rendelkező Hunitech építőipari cég tulajdonosa és vezetője volt. Kevés az elérhető információ, de ez a cég volt a mádi Rákóczi-Aspremont kúria felújítása során az épületgépészetért felelős vállalkozás. Egyelőre nem tudni, hogy miért esett rá a Tiborcz István, a kormányfő veje által tulajdonolt cégcsoport választása. Az új kft. többi adata viszont megegyezik az üzletember korábbi vállalkozásainak ismérveivel, így például a Pasaréti úton van a központja.
Szinte alig telik el úgy hónap az idén, hogy a BDPST ne jelentkezne egy új céggel. Lapunk írta meg októberben, hogy a BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított október 3-ai bejegyzéssel Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. | Tovább terjeszkedik Orbán Viktor vejének cégcsoportja | A BDPST csoport saját épületüzemeltető céggel gyarapodott a különböző karbantartó feladatok megoldása érdekében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tovabb-terjeszkedik-orban-viktor-vejenek-cegcsoportja.html | 2023-11-24 17:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.