text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot. A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről.
Teljesen megújult belsővel és új, minőségi szolgáltatásokkal fog visszatérni a magyar szálláshelypiacra Magyarország legismertebb szállodája, a Gellért Szálló – írja a társaság pénteki közleményében.
A több mint 100 éve megnyitott, de immár egy éve zárva tartó hotel védett épületét műemléki értékeinek megóvásával és egyedülálló adottságaira alapozva fejlesztik korszerű, ötcsillagos hotellé. A december 9-én aláírt tulajdonrész-vásárlási megállapodás értelmében a tranzakciós folyamat zárását követően a szálloda a BDPST Group érdekeltségébe fog kerülni.
A Gellért Hotelben a tervek szerint 139-150 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki, a rekonstrukció keretében a kultikus hotel belső terei is felújításra kerülnek.
Az építészeti átalakítás az épületben található Gellért fürdő területét nem érinti. Az épületgépészeti és elektromos rendszereket a fürdő és a szálloda között már korábban szétválasztották azzal a céllal, hogy megteremtsék a két funkció egymástól független működtetésének lehetőségét.
A közleményben megszólal Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa: „A Gellért Szálló története egybeforr a magyar főváros történelmével, ezért prioritásként tekintünk arra, hogy ennek a hihetetlenül értékes és érdekes épületnek úgy adjuk vissza az eredeti funkcióját, hogy ismét képes legyen értéket teremteni, látogatókat vonzani és új munkahelyeket létesíteni. A hasonló értékmentő beruházások egyaránt beleillenek a BDPST Group vállalati missziójába, valamint stratégiai üzleti terveibe. Az egyedülálló múlttal rendelkező szecessziós szállóépület megújítása, eredeti funkciójának helyreállítása, szolgáltatási színvonalának emelése fontos mérföldkő lesz a teljes felső kategóriás budapesti szálláshelykínálat fejlesztésében és tovább erősítheti Budapest turisztikai vonzerejét”. | Tiborcz István cégéhez kerül a nagy múltú Gellért Szálló | Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot. A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/tiborcz-istvan-cegehez-kerult-a-nagy-multu-gellert-szallo-149453 | 2022-12-09 14:49:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.
A KRÉTA sikerszériája nagyjából akkor kezdődött, amikor Palkovics László 2016-ban oktatásért felelős államtitkár lett, és akkor is folytatódott, amikor 2018-ban májusában innovációs és technológiai miniszterré, majd 2022-ben technológiai és ipari miniszterré nevezték ki. Bár Palkovics 2022 novemberében lemondott a tárcavezetői posztról, a jelek szerint ez nincs negatív hatással a barátja cége és az állam kapcsolatára.
A KRÉTA szoftvert a felsőoktatásban használt oktatási rendszer, a Neptun működtetője, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért. Ezután a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában ezt kellett használni.
Az óvodákban is kötelező lesz
Idén szeptember elejétől pedig már minden köznevelési intézménynek – óvodától a kollégiumig – muszáj a KRÉTA rendszerét alkalmaznia. Ezt a köznevelési törvény virágnyelven fogalmazza meg: az 57. § (6) bekezdése szerint „A 7. § (1) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott köznevelési intézmények rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni”. Ez bizony a KRÉTA, hiszen arra örökös használati jogot szerzett az állam a gyártóval kötött szerződés értelmében, és az illetékes miniszter jóvá is hagyta.
A hivatkozott köznevelési intézmények pedig a törvény szerint a következők:
óvoda
általános iskola,
gimnázium,
szakgimnázium,
szakiskola,
készségfejlesztő iskola,
alapfokú művészeti iskola,
kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
kollégium
Egyrészt tehát idén szeptembertől kibővítették az intézmények körét típus szerint: korábban csak általános és középiskolákban volt kötelező a KRÉTA, mostantól viszont már az óvodákban, a kollégiumokban, és a kettő közötti skálán elhelyezkedő valamennyi intézményben is muszáj bevezetni.
Másrészt a fenntartói kört is szélesítették: eddig csak az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban kellett használni a KRÉTA-rendszert, mostantól viszont már „az állami feladatellátásban résztvevő más fenntartású” (pl. egyházi vagy alapítványi) intézményekben is be kell vezetni – óvodáktól a kollégiumokig.
Foglyul ejtett köznevelés
Annak érdekében, hogy valamennyi köznevelési intézményben működhessen a KRÉTA, a közoktatást összefogó állami szervezet, a Klebelsberg Központ idén szeptember 23-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi határidő október 20. volt, ám csupán egyetlen cégtől kértek ajánlatot: az Educational Development Informatikai Zrt.-től, aminek a neve idén április közepéig eKRÉTA Informatikai Zrt. volt.
Ahogy a korábbi elnevezésből egyértelmű, ez a (SDA Informatika Zrt.-ből kivált) cég fejlesztette a KRÉTA-rendszert, és az övé a program összes szerzői, továbbfejlesztési, értékesítési és terméktámogatási joga is. Vagyis a Klebelsberg Központnak nem volt más választása, mint ezzel a vállalkozással szerződni – ezt meg is írták a Közbeszerzési Hatóság elnökének.
Azt is kifejtették ugyanebben a levélben, hogy azért is muszáj a KRÉTA gyártójával szerződni, mert a program működése nagymértékben eltér a hazai és nemzetközi piacokon elérhető hasonló szoftverektől. Emiatt más termék nem tudná azt a szolgáltatást nyújtani, mint KRÉTA egymásra épülő moduljai.
Hozzátették, hogy az pedig nem reális alternatíva, hogy a 6 éve alkalmazott KRÉTA helyett kifejlesszenek egy teljesen új, másféle működésű rendszert, azt beillesszék a hazai jogszabályi környezetbe, átdolgozzák az intézmények és fenntartók igényei szerint, majd átálljanak rá, bevezessék és betanítsák – annak nagy lenne a kockázata, valamint sok pénzbe és időbe telne.
A Közbeszerzési Hatóság (KH) elfogadta a Klebelsberg Központ érvelését, és úgy döntött, hogy a KRÉTA moduljaira és kapcsolódó terméktámogatásra kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja megalapozott.
Vagyis a Közbeszerzési Hatóság szerint sincs reális alternatívája a szoftvernek,
és mivel annak jogaival a fejlesztője, az Educational Development Informatikai Zrt. rendelkezik, teljesen érthető, hogy csak tőle kérnek ajánlatot.
2025-ig leszerződtek
Ezek után nem meglepő módon az ajánlattételre felkért egyetlen cég, az Educational Development Informatikai Zrt. (korábban eKRÉTA Informatikai Zrt.) megpályázta a Klebelsberg Központ tenderét és meg is nyerte.
A Közbeszerzési Adatbázisba november 9-én feltöltött tájékoztató szerint
a cég összesen nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap azért,
hogy a köznevelésben résztvevő, de nem állami fenntartóknál, az általuk fenntartott intézményekben, továbbá az állami és önkormányzati, valamint egyéb fenntartású óvodákban is bevezetett különböző KRÉTA-modulokhoz terméktámogatást nyújtson 2025. január 31-ig. Akinek van hozzá kedve, itt elolvashatja a teljes műszaki leírást az ügyfélszolgálattól kezdve a Pedagógus Monitoring nevű modulun át a szoftverfrissítésig.
Ahogy azt tavaly ilyenkor megírtuk, a korábban eKréta Zrt. néven futó Educational Development Informatikai Zrt.-hez évek óta dől a pénz az államkasszából. A közbeszerzési adatbázis alapján a cég tavaly július végéig összesen nettó 36,2 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott a KRÉTA működtetéséért és fejlesztéséért. Jól is megy a szekere: tavaly 8,4 milliárd forintos árbevétele és 340 milliós profitja, tavalyelőtt 12 milliárdos forgalma és 3,5 milliárdos nyeresége lett.
A cég egyik állandó partnere a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mivel a szakképzési törvény 128. § (9) bekezdése szerint a szakképzési intézményekben is kötelező a KRÉTA használata. A vállalkozás másik állandó, és egyben legnagyobb állami megbízója a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ, hiszen a Fidesz-kormány kötelezővé tette a KRÉTA használatát az iskolákban – először csak az állami fenntartásúakban, de most sorra kerültek a többiek, valamint az óvodák is.
A Klebelsberg Központ tavaly eszköznyilvántartó modul bevezetésére nettó 1,6 milliárd forint, és az összes modul terméktámogatására a 2025. január 31-ig tartó időszakra nettó 11,4 milliárd forint értékben szerződött a céggel. Ehhez jön most hozzá a nettó 3,7 milliárdos megbízás az óvodákban és a nem állami fenntartású köznevelési intézményekben kötelezően bevezetendő KRÉTA-modulok miatt.
Palkovics László barátjáé a cég
A cég tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022 áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.
Palkovics és Fauszt közel másfél évtizedig üzlettárs volt egy cégben: 2000. november 7-én jegyezték be az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelyet öten alapítottak: Lepsényi István, Reisz Attila, Tóth László, Fauszt Zoltán és Palkovics László. Utóbbi az államtitkári kinevezés miatt szállt ki a vállalkozásból 2014-ben, nemsokkal később pedig a Fauszt cégbirodalma által kifejlesztett KRÉTA a Fidesz-kormány hátszelével elkezdte diadalútját a közoktatásban.
Maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019. március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának. „A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete. Az infokommunikációs szektor fejlesztései hosszú távon is növelik egy gazdaság növekedési potenciálját és javítják a foglalkoztatottak életminőségét.” – olvasható a kinevezésről szóló hivatalos beszámolóban.
Fauszt összeférhetetlenség-gyanús megbízatása bő másfél évig tartott: 2020 végén Orbán Viktor egy határozattal felmentette pozíciójából. Ennek oka nem ismert, de a cégei azóta is tarolnak az állami tendereken. Palkovics 2017-ben az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), de ennek szerinte nincs köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter egy éve, 2022. november közepén mondott le tisztségéről, és ekkor felmerült a kérdés, hogy vajon ez érinteni fogja-e a barátja cégének állami megbízásait. A mostani tenderből azonban egyértelmű, hogy Palkovics ide vagy oda, a Fauszt Zoltán vállalkozása által kifejlesztett KRÉTA a korábbi állami hátszél segítségével már annyira beette magát a közoktatásba, hogy nem lehet könnyen megszabadulni tőle. | Kiirthatatlan a KRÉTA a közoktatásból, és most még 3,7 milliárdot költ rá az állam | A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/11/16/kiirthatatlan-a-kreta-a-kozoktatasbol-es-most-meg-37-milliardot-kolt-ra-az-allam/ | 2023-11-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt.
Előző hónapban írtunk két, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárásról, amelyet Körösszegapáti Önkormányzata írt ki. A tenderek érdekessége az volt, hogy a nyertes cégnek rendelkeznie kellett – a kisebb értékű munkák építőipari piacán szokatlannak számító – ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványokkal. Ezek előírása ugyan nem minősül jogsértőnek, mindhárom tanúsítvány együttes meglétét azonban valószínűleg nagyon kevés olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozás tudja teljesíteni, amelyek egyébként alkalmasak lennének a munka elvégzésére.
Októberi cikkünkben rámutattunk, hogy azokból a környékbeli közbeszerzésekből, amelyekben előkerül ez a feltétel, feltűnően sokszor kerül ki nyertesként a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. és a Korona-Humán Kft. Azóta az egyik tenderben nyertest hirdettek, aki ezúttal is – talán nem nagy meglepetésre – a Korona-Humán Kft. lett 82,9 millió forintos ajánlattal.
A piac infrastrukturális- és eszközfejlesztésére még további két cég jelentkezett, azonban a Németh ’99 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ajánlata érvénytelen lett (rossz bankszámlaszámra fizették be az ajánlati biztosítékot), míg a Labert Hungary Kft., bár 82 ezer forinttal olcsóbb ajánlatot adott, nem vállalt többlet jótállást.
A Korona-Humán Kft. tulajdonosi köre egyébként megegyezik a Tömb 2002 Kft. tulajdonosi körével. Róluk nemrég írtuk meg, hogy olyan körülmények között nyertek több tucat közbeszerzést, amelyek felvetik a törvénytelenség gyanúját. Az ügyben – közérdekű bejelentésünk nyomán – az Integritás és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálatot indított.
Most egyébként újabb önkormányzati cég, a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási NKft. írt ki olyan közbeszerzési eljárást, amelyben szintén szerepet játszik a minősítés. A társaság a Bocskai Strand és Gyógyfürdő fejlesztésére keres kivitelezőket, akikkel szemben ezúttal is elvárás lett az ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványok megléte. De nem ez az egyetlen érdekes elem a feltételrendszerben.
Trükkösen korlátozó feltételek
A kiíró két részre osztotta az eljárást. Az első részajánlat a gyógyfürdő minőségjavító fejlesztéséről, valamint a helyi és térségi turizmusfejlesztésről, míg a második részajánlat a létesítmény energetikai korszerűsítéséről szól.
Az első részfeladat magában foglalja többek között a medenceterek, a nyári gépház és a klórozó helyiség megújítását, gépészeti szivattyúk cseréjét, érintőképernyős információs totemoszlop telepítését, a fürdőben működő beléptető rendszer bővítését, forgóvillás beléptetők telepítését, valamint parkosítást tízezer négyzetméter területen.
A kiíró – bár meglepően enyhe feltételeket határozott meg a jelentkezők által bemutatandó referenciák kapcsán – két olyan, eltérő tárgyú referenciát írt elő, amelyek együtt mégis nehezen teljesíthetők:
az első referenciafeltétel kapcsán elegendő egyetlen épületfelújításra kötött szerződést bemutatni, amelyhez semmilyen mennyiségi érték nem kapcsolódik. Tehát gyakorlatilag egyetlen ablakcserével teljesíteni lehet a feltételt.
Ugyanakkor az önkormányzati cég kért még egy 7500 m2 terület füvesítésére vonatkozó referenciát. Ez ugyan valóban a feladat részét képezi, de felveti a kérdést, hogy azok a cégek, amelyek termálmedence felújítást, zuhanyzók cseréjét, beléptető rendszert tudnak telepíteni, vajon rendelkeznek-e füvesítési referenciával? Valószínűleg életszerűbb lett volna a parkosítást külön részfeladatként kezelni, amelyre a kertészeti cégek külön tudtak volna jelentkezni.
A fenti feltételek azt eredményezik, hogy
egy kertészeti cég, amely fel tud mutatni egyetlen épületfelújítási munkát értékhatár nélkül, el tudja nyerni a komplex fürdőfelújítási munkát.
A második részfeladat a termálvíz hőhasznosítása és hulladékhő hasznosítása 7 db geotermikus hőszivattyúval. Ez egy speciális technológiának tűnik, ugyanakkor elegendő felmutatni a jelentkezőknek 5 db hőszivattyú beépítésére vonatkozó referenciát. Vagyis egy egyszerű gépészeti cég, aki telepített már legalább öt darab hőszivattyút akár családi házakban, érvényes ajánlatot tehet.
Ez első látásra egy olyan feltételnek tűnhet, amely szélesíti a versenyt, de ha valóban az intenzív verseny biztosítása lett volna az önkormányzati cég célja, akkor nem írt volna elő milliós összegű biztosítékot az ajánlatadáshoz, vagy épp a fent említett ISO tanúsítványokat.
Érdekes részlet továbbá, hogy a kiíró kizárta az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek részvételét a közbeszerzésben.
Ezt a közbeszerzési törvény lehetővé teszi, és jó eszköz lehet arra, hogy a kisebb cégeket részesítse előnyben a kiíró. Jelen esetben ugyanakkor (főleg a speciális gépészeti megoldásokat igénylő második részfeladat tekintetében) felmerülhet, hogy ezzel a megoldással a kiíró rengeteg olyan céget zárt ki a közbeszerzésből, amelyek ténylegesen képesek elvégezni a feladatot. Miközben a kisebb cégek között elenyésző azok száma, amelyek rendelkeznek megfelelő tapasztalattal – vagy bátorsággal.
Nem vártunk nagy versenyt, végül senki sem jelentkezett
Szintén októberi cikkünkben írtuk meg, hogy a Budapest Brand Nonprofit Zrt. közterületi rendezvény őrzés-védelmi szolgáltatásra írt ki eljárást. A cég a Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keresett vállalkozót egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. A hirdetmény érdekességét a referenciafeltétel adta, amit a kiíró meglepő részletességgel határozott meg.
Olyan céget kerestek ugyanis, amely rendelkezett legalább egy olyan rendezvényszervezési és rendezvénybiztosítási referenciával, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a biztosított rendezvény naponta összesen 10 ezer főt meghaladó látogatottságú,
a rendezvény egybefüggően legalább 14 nap időtartamú,
a rendezvény során szabadtéri kiskereskedelmi árusítás történt, vendéglátóhelyek működtek, közönség számára színpadi művészeti előadásra is sor került,
és mindezt legalább 7 fő őrző-védő személyzet látta el.
Miután megírtuk, hogy – tekintettel a referenciafeltételre – nem számítunk túl nagy versenyre, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. levélben keresett meg minket helyreigazítást, és az általunk felhasznált fotók törlését követelve. Szerintük ugyanis rossz hírét keltettük a cégnek, miközben a közbeszerzésük „a tisztességes eljárásnak, a transzparens működés feltételeinek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően került kiírásra”.
Hozzátették, az eljárással kapcsolatban sor került előzetes piaci konzultáció lefolytatására, ahol az érdekelt gazdasági szereplők jelezhették észrevételeiket a feltételekkel kapcsolatban, azonban egy észrevétel sem érkezett.
A tendert ugyanakkor mégis eredménytelennek nyilvánították, miután egyetlen ajánlat sem érkezett a felhívásra.
A napokban ezért újra kiírták a közbeszerzési eljárást, két változtatással. A korábbi 14 napos időtartamot 7 napra csökkentették, továbbá a kiskereskedelmi árusítás mellé már nem kérték a vendéglátóhelyek működtetését is, a pályázóknak elég csak egyet teljesíteniük a kettőből.
Adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó cégeket is várnak a vagyonőri feladatokra
Egy másik önkormányzati cég, a Hatvani Média és Rendezvényszervező Nonprofit Közhasznú Kft. is meglepő kiírással állt elő. Ők „őrzés-védelmi és kapcsolódó feladatok ellátására” keresnek vállalkozókat. De nem a szokásos módon.
A közbeszerzési feladat a kiírás alapján egy klasszikus vagyonvédelmi feladatnak tűnik: a nyertesnek 2 fő vagyonőrt kell biztosítania két önkormányzati épületben. A referenciafeltételek ugyanakkor lehetővé teszik adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó cégek jelentkezését is, amelyek egyébként nem alkalmasak a szerződés teljesítésre, mivel a vagyonvédelmi törvény számos feltételhez köti az őrző-védő cégek működését.
Az pedig felveti a versenykorlátozás gyanúját, hogy a kiíró megköveteli két „tanulmány” elkészítését is többek között a személyi állomány ellenőrzésére alkalmazni kívánt módszerekről, valamint a toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási eljárásokról. Az ilyen dokumentumok elkészítése rendkívül időigényes, és nem is szokták előírni. Így feltételezhető, hogy a legtöbb vagyonvédelmi cég nem rendelkezik ilyen dokumentummal. Másrészről, ha el is készítik a cégek ezeket a tanulmányokat, akkor sem tudhatják mindig pontosan, hogy mi alapján bírálják majd el azokat.
A kiíró vélhetően készített valamilyen értékelési szempontrendszert a nem nyilvános közbeszerzési dokumentumokban.
De ezek az értékelési módszerek mindig magukban hordozzák a szubjektív elbírálás veszélyét,
ami önmagában elegendő ahhoz, hogy a cégek többsége ne induljon el ezen a közbeszerzésen.
Ezt támasztja alá, hogy ugyanerre a vagyonvédelmi szolgáltatásra 2021-ben már kiírtak egyszer egy közbeszerzést, amelyben ugyanezeket a szakmai dokumentumokat kellett benyújtani. És mi történt? A három jelentkezőből egyet pontosan az egyik dokumentumban talált hiányosság miatt zártak ki. A nyertes 2021-ben egyébként a Target Group Facility Management Zrt. volt. Hogy ezúttal ki lesz, azt egyelőre nem tudni. | Már a tenderek kiírásánál megjósoltuk a várható eredményt – igazunk lett | Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/11/29/mar-a-tenderek-kiirasanal-megjosoltuk-a-varhato-eredmenyt-igazunk-lett/ | 2023-11-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szeptember elején írtuk meg, hogy valami nincs rendben a fideszes kemecsei polgármester, Lipők Sándor fiának cégével. A Buda Híd Kft. ugyanis egymás után hagyott félbe közpénzes beruházásokat szerte az országban. A cégadatbázisból most kiderült, hogy a kft.-t fizetésképtelenség miatt felszámolják. Korábban hasonló sorsra jutott a tűzközeliként emlegetett Octopus Invest és a B Build & Trade Kft. is, amelyek szintén azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy nem teljesítettek több állami megrendelést. Mi már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy baj van.
Lapunk az elmúlt egy évben három olyan cégről is írt, amelyek kormánypárti (vagy annak mondott) kapcsolatokkal rendelkeztek, mégis felszámolást alá kerültek. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint első ránézésre az uniós források blokkolása és a megemelkedett építőipari árak állnak a háttérben, de a jelenség mögött ott húzódik a mélyen beivódott korrupciós rendszer is.
Először az Octopus Invest Kft.-t körüli botrányt mutattuk be. A céget országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért szerződött összegeket különböző állami beruházásokon. Egyes alvállalkozók elmondása szerint a társaság tulajdonosai először kormányközeli kapcsolataival biztatták, majd később fenyegették meg őket. Az Octopus Invest kezdetben fizetett a megrendelt munkák után, de aztán pótmunkákra, újabb feladatokra kérte fel őket, amelyekért viszont már nem fizetett. Ezzel – az alvállalkozók szerint – a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítették őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre és hasonló okokra hivatkozva az Octopus Invest elutasította őket. Majd ezzel párhuzamosan a cég is benyújtotta követeléseiket az alvállalkozókkal szemben hibás/nem megfelelő teljesítésre hivatkozva. A perek jelenleg is folynak országszerte: van, amelyik már két éve tart.
A visszatartott alvállalkozói díjak összege a kalkulációk szerint az 1 milliárd forintot is meghaladhatja. Ezt az összeget a cég vitatja.
Az erről szóló cikkünk 2022. november 30-án jelent meg, egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás, amely idén tavasszal felszámolássá alakult.
Arra, hogy a céget megszüntetik, már cikkünk írásakor voltak jelek: az eredeti tulajdonosok ugyanis – látszólag potom pénzért – eladták a 2,9 milliárd forintos forgalmat bonyolító vállalkozást, amit ezután nem sokkal egy jól ismert budapesti cégtemetőbe, az Aranyeső utca 8. szám alá jegyeztek be. Az Octopus Invest ellen addigra 7 végrehajtás is indult, állami közbeszerzéseken pedig 2025-ig nem indulhatott volna, ugyanis kizárták hamis adatszolgáltatás miatt.
A cég maga kérte a felszámolását
Ezután idén nyár végén írtunk arról, hogy felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam. Az alvállalkozók jelentős része itt sem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez.
A vállalkozás környezetéből lapunkhoz eljutó információk szerint a céggel kapcsolatos gondok két olyan beruházásnál kezdődtek 2021-ben, ahol a B Build sem kapta meg a neki járó összegeket (több száz millió forintot). Állítólag a társaság korábban mindenkinek hitelezett, minden számlát időben kiegyenlített, a kieső bevételek miatt azonban erre az elmúlt egy évben már nem volt módja. Sőt, likviditási gondjai keletkeztek.
A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és a magas infláció csak tetézték a bajt, mivel minden költség jelentősen megnövekedett, amelyeket viszont egyik beruházásnál sem kompenzáltak a beruházók. Az építkezések ezért forráshiány miatt csúszni kezdtek, a vállalkozás pedig sodródott az anyagi csőd felé. Végül, amikor már a béreket sem tudták kifizetni, a cég maga kérte a felszámolási eljárás megindítását.
Erővel vették vissza az építési területet
Végül 2023 szeptember elején adtunk hírt a Buda Híd Kft. viselt dolgairól. A cég Császár községben és Ramocsaházán sem fejezte be a rábízott munkákat, azaz a bölcsőde és a kultúrház építését. Császár önkormányzata sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett, Érden pedig odáig fajult a helyzet, hogy erővel vették vissza az építési területet a kft.-től, miután az többször felszólításra sem adta vissza a félkész létesítményt az önkormányzatnak.
A Buda Híd Kft. 2022 márciusa óta a kemecsei polgármester fiáé, Lipők Zoltáné. A tulajdonosváltás után a cég székhelye átkerült egy budapesti céghelyszolgáltatóhoz, a Damjanich János utca 2.-be, a fióktelepeket pedig bezárták. A kft. tavaly már nem nyert közbeszerzéseket, és a 248 milliós forgalom mellett 92 milliós forintos veszteséggel zárták az évet. A cég ellen 11 végrehajtás indult tavaly október óta, ebből 3 jelenleg is hatályos.
Ahogy a két másik cég esetében, a Buda Hídnál is várható volt, hogy felszámolás alá kerül. Ez az Opten cégadatbázisa szerint 2023 október végén meg is történt.
Forráshiány és korrupció
„Nagyon sok olyan jelzést kapok, hogy nem csak a helyi csókos kismenők, hanem a nagy oligarchák cégei is bajban vannak, és nem fizetnek az alvállalkozóknak” – mondta a jelenséggel kapcsolatban Hadházy Ákos.
A független parlamenti képviselő szerint első ránézésre az EU-s források blokkolása és a megemelkedett építőipari árak állnak a háttérben, de a jelenség mögött ott húzódik a mélyen beivódott korrupciós rendszer is.
Az Átlátszó még nyáron forgatott az épülő kemecsei bölcsődénél
„Leginkább azért, mert egyrészt ha nem lopna szét mindent a Fidesz, nem függesztették volna fel a forrásokat. Másrészt normális országban ezek a beruházások már régen elkészülhettek volna az áremelkedések előtt. Csakhogy egy-egy fideszes képviselő körzetében a képviselők határozhatták meg, hogy kinek kell nyerni. Az adott cégnek azonban sokszor nem volt elég kapacitása ahhoz, hogy egyszerre felvonuljon minden települési beruházásnál. Meg hát a megbuherált közbeszerzések »lepapírozása« is időbe telik” – fogalmazott képviselő.
Hozzátette, „ha nem jöttek volna a válságok, nem lett volna ebből baj, csakhogy a megemelkedett árak miatt az eredeti árajánlatból már nem hogy a szokásos 30 százalékos »alkotmányos költség« nem jött ki, de az építkezést sem lehetett befejezni. Az újratervezések újabb csúszásokat és újabb áremelkedéseket hoztak – és a jelek szerint csókos cégek csődhullámát is.”
A nyitókép illusztráció. Átlátszó-montázs/Pixabay.com | Újabb Fidesz-közeli, közpénzes megbízásokkal kitömött cég ment csődbe | Szeptember elején írtuk meg, hogy valami nincs rendben a fideszes kemecsei polgármester, Lipők Sándor fiának cégével. A Buda Híd Kft. ugyanis egymás után hagyott félbe közpénzes beruházásokat szerte az országban. A cégadatbázisból most kiderült, hogy a kft.-t fizetésképtelenség miatt felszámolják. Korábban hasonló sorsra jutott a tűzközeliként emlegetett Octopus Invest és a B Build & Trade Kft. is, amelyek szintén azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy nem teljesítettek több állami megrendelést. Mi már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy baj van. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/19/ujabb-fidesz-kozeli-kozpenzes-megbizasokkal-kitomott-ceg-ment-csodbe/ | 2023-12-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Indul a kastélyok ingyenes magánkézbe adása. Lázár János vasárnap bejelentette, hogy nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a MOL-nak és a Richternek, valamint más, nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy fogadjanak örökbe néhány kastélyt. Erre az a törvény ad lehetőséget, amit kedden szavazott meg a parlament kormánypárti többsége. A DK szerint ami történik, elfogadhatatlan. | Indul a kastélyok magánkézbe adása, Lázár János jelentette be | Indul a kastélyok ingyenes magánkézbe adása. Lázár János vasárnap bejelentette, hogy nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a MOL-nak és a Richternek, valamint más, nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy fogadjanak örökbe néhány kastélyt. Erre az a törvény ad lehetőséget, amit kedden szavazott meg a parlament kormánypárti többsége. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/12/17/kastelyok-magankezbe-kerulhetnek-vallalatok-otp-mol-richter-lazar-janos | 2023-12-17 15:43:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Petro Porosenko hazaárulással megvádolt volt ukrán államfő és az Európai Szolidaritás párt vezetője több mint 37 millió hrivnyát kapott a magyar kormánytól az Orbán Viktorral való tervezett találkozója előestéjén, áll az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség honlapján, amiről az ukrán UNIAN hírügynökség számolt be.
A nemrég meggyanúsított volt ukrán elnök állítása szerint lengyelországi tárgyalásait követően az Egyesült Államokba utazott volna, azonban egy általa elhallgatott Orbán Viktorral való találkozó miatt nem engedték külföldre. Az indoklás az volt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az orosz titkosszolgálatok eszközként használják fel Porosenkót. A magyar kormány először csak simán nem cáfolt, később Szijjártó Péter megerősítette, hogy Porosenko valóban Orbánnal találkozott volna.
A milliárdos oligarcha-exelnök a donbasszi illegális szénvásárlási ügy harmadik gyanúsítottja, az ukrán hatóság hazaárulással és terrorista szervezetek támogatásával vádolja. Szabadlábon védekezhet.
Az UNIAN beszámolója szerint Porosenko idén két forrásból is kapott pénzt, az egyik és egyben legfontosabb a magyar Pénzügyminisztérium volt, ahonnan összesen 37 104 440 hrivnyát - több mint 343 millió forintot - kapott. Az ügynökség oldalán megjelent beszámoló szerint a magyar kormány egy héttel a tervezett utazás előtt utalta át a pénzt a politikusnak.
Az üggyel kapcsolatban kerestük a Pénzügyminisztérium sajtóosztályát, ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
A hír megjelenése után Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás manipulatívnak és „kontextusából kiragadtnak” nevezte az információt. Szerintük a pénz állami és vállalati kötvényekből származó bevétel, amit az exelnök megbízott brókerei közvetítenek. | Az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség azt állítja, az Orbán-kormány több száz millió forintot utalt a volt ukrán | Petro Porosenko volt ukrán államfő és az ukrán Európai Szolidaritás párt vezetője több mint 37 millió hrivnyát kapott a magyar kormánytól az Orbán Viktorral való tervezett találkozója előestéjén, áll az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség honlapján, amiről az ukrán UNIAN hírügynökség számolt be. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/21/az-ukran-korrupciomegelozesi-ugynokseg-azt-allitja-az-orban-kormany-tobb-szaz-millio-forintot-utalt-a-volt-ukran-elnoknek | 2023-12-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Melyek voltak a 2023-as év legfontosabb mondatai? Ahogy közeleg az év vége, 12 idézettel elevenítjük fel azokat az eseményeket, amelyek leginkább meghatározták a Mérce szerkesztőségének hónapjait, és amelyeket a jövő év során is figyelemmel fogunk követni.
2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot.
„Jelen gazdasági környezetben a 110-es számú vasútvonalon korszerűsítési céllal beruházást nem lehetséges végrehajtani rendelkezésre álló szabad forrás hiányában.”
Akkor még legfeljebb csak sejtettük, hogy nem ez lesz az évben az utolsó alkalom, hogy Lázár miniszter a közösségi közlekedésen, és ezzel vidékiek tömegeinek az életminőségén spórolna az államnak.
De arra azért talán kevesen számítottak, hogy a nyáron egyik hétről a másikra fogja leállítani a vasúti közlekedést tíz mellékvonalon egy kisebb műszaki hibából fakadó baleset farvizén – a kerek szám a háttérben megbúvó előzetes kutatások, elemzések és számítások komolyságát is demonstrálja.
Az akkor is elég komolyanvehetetlen módon „elképzelhető, hogy átmeneti” „módváltásnak” csúfolt vonalbezárások azóta beértek, immár a pótlóbuszok többségét is megszüntették.
Sőt, azóta bezártak egy határmenetet: az új menetrendi évben immáron nem közlekedik a Mátészalka és Nagykároly közötti vonat sem, vagyis megszűnik az Észak-Partium és Kelet-Magyarország közötti közösségi közlekedés. A vonatok ekkortól kezdve csak a magyarországi Tiborszállásig járnak, pótlás nincs. Ezzel érdemes kontrasztba állítani, mekkora csinnadrattával jelentette be Lázár miniszter a szabadkai vasút újraindítását, ahol sajnos nehéz nem arra gondolni, hogy elsősorban az ellocsolható milliárdok jelentették a politikai motivációt.
A vonalbezárások mellett szembesülhettünk az elmúlt évek vasútfejlesztési és -fenntartási sóherságának számos következményével is – miszerint hiába a csilivili mintaprojektek, mint az emeletes motorvonatok Budapest környékén, ha közben az egész rendszer hajmeresztő tempóban rohad szét a szemünk láttára. Nehéz lenne belekötni az állításba, hogy a járműállomány – a már említett új motorvonatoktól és néhány más kivételtől eltekintve – általánosságban kritikus állapotban van, lassan örülhetünk ha az InterCityn nem az elővárosi Fecske vagonokban zötykölődünk órákon át, hanem az egész éves retroprogramon jut hely a jó öreg fülkés kocsiba, miközben a minisztérium még a korábban tervezett beszerzéseket is visszamondta.
Bár a bécsi kirakatvonal évtizedes elhanyagoltság miatt szétrohadt szakaszát végül sikerült felújítani, a menetrendváltással a MÁV kénytelen volt hozzáigazítani az elméletet a gyakorlathoz: a pályák ugyanis olyan szinten vannak lepusztulva, hogy jellemzően nem az 50-60 éves mozdonyok miatt kell lassan járni a vonatoknak. Miközben pályafelújításra évi pár tízmilliárd forint jut, ami kivált a jól ismert „alkotmányos költségek” mellett aligha elegendő arra, hogy legalább a ‘80-as évek színvonalára lehessen hozni az infrastruktúrát. Idén például a 42 milliárdos keretből rögtön el is ment 35 milliárd az említett bécsi vonalra.
Az egyébként, hogy a vasútra ennyire nincs pénz, különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az autópályákba – egyébként elődeihez hasonlóan – úgy borítja bele a pénzt a NER, mintha nem lenne holnap.
Ugyanis a tárgyalóasztal mellett hiába tűnik jó ötletnek, nem kifejezetten jövőálló gondolat, hogy húzzunk ki még egy kövér csíkot Magyarország közúti térképére. Nemcsak azért, mert nincs mindenkinek autója, de azért sem, elektromobilitás ide vagy oda, ha fenntartható és hozzáférhető közlekedési rendszert akarunk építeni, annak alapja a vasút kell, hogy legyen.
Jól tudta ezt Lázár miniszter is, aki bő egy éve még azzal házalt, hogy a kötött pálya híve. Hitelesebb lenne, ha nemcsak akkor hinne ilyen bőszen, amikor projektalapon lehet ellocsolni pár tízmilliárdot a tanyasi villamosra, hanem akkor is, amikor a társadalmi érdek szolgálatában működtetni kellene a rendszert.
Igaza van Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkárnak, mikor arról beszél, hogy adóforintokat a jövőben autópályák helyett csak vasútra szabadna költeni.
Ami pedig még a napjainkig is tömegek által használt vasút lezüllésénél is hangsúlyosabb: a koncepció jól látható és teljes hiánya. Magyarország jelenlegi kormánya se lenyelni, se kiköpni nem tudja ezt a kétségkívül bonyolult, egyszersmind hatalmas tartalékokat és lehetőségeket rejtő infrastruktúrát, és ránézésre nincs is nagyon érkezése hozzá, hogy bármit kezdjen vele. Az elmúlt év egyetlen értékelhető fejlesztése a vármegye- és országbérletek bevezetése, amelyek után persze nem kompenzálták a vasúttársaságot a kieső bevételek miatt.
Átfogó koncepció helyett pénzszivattyúzásra optimalizált projekteket és kapkodást találunk, miközben épp csak aziránt nem érdeklődnek, hogy hogyan jut majd el az utas A-ból B-be, és hogy ne azért szálljon ennek érdekében vonatra, mert nincs kocsija, hanem mert kényelmes és elérhető alternatíva.
Mert ez nem csak pénzkérdés, jó példa erre a Komárom-Esztergom vagy a Székesfehérvár-Komárom vonal, ahol a csehszlovák motorvonatok hamisítatlan retro-hangulata és a pálya megkérdőjelezhető sebessége ellenére is megtöbbszöröződött az utasszám pusztán amiatt, mert épeszű menetrendet vezettek be.
Ezt igazán megtehették volna a többi, „kihasználatlan”, bezárásra ítélt vonalon is, leginkább a politikai akarat hiányzott hozzá.
Hisz ha mást nem, azt már évtizedek óta tudjuk Magyarországon, hogy ahol elment az utolsó vonat, ott nem egyszer a vidék jövőjét és reményeit is magával vitte.
Rögvest máshogy csengenek Lázár miniszter szavai, miszerint „most a vidék jön”. Ahogy a különböző szakmákat bemutató interjúsorozatunk keretében nyilatkozó vasutas epésen megjegyezte: bármelyik kollégája „komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János”.
Bár a miniszternek láthatóan egyébként sincsenek ez irányú ambíciói. | 2023-ban is milliárdokat locsoltunk el sztrádákra, a vasút meg csendben lerohad | 2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot. | null | 1 | https://merce.hu/2023/12/21/2023-nem-a-magyar-vasut-eve-volt/ | 2023-12-21 00:00:00 | true | null | null | Mérce |
Sikeres vagyonértékesítéseket hajtott végre az állam a Budapest Airport visszavásárlása érdekében – jelentette be pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, és ezúttal összeg is szerepel a közleményben.
A 100 százalékos állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. eladta az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG társaságokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékosra csökkentette).
A három ügylet pénzügyi zárása összesen több mint 700 millió eurós, közel 270 milliárd forintos bevételt eredményezett az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordít.
A GM azt is közölte, folyamatban van a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő 66,9 százalékos állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt, piaci versenyfolyamat, amely menetrend szerint zajlik, szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor. | Eddig 270 milliárd gyűlt össze a reptérügyletre | A posta biztosítócégeiben lévő tulajdonát is eladja az állam, hogy legyen elég pénze a visszavásárláshoz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/eddig-270-milliard-gyult-ossze-a-repterugyletre-264447 | 2023-12-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – szól az ismert mondás, de hogy ennyire? A K-Monitor vette észre a napokban, hogy rengeteg valós, fontos munkát végző helyi civil egy fillért sem kapott, vagy csak aprópénzt a Városi Civil Alapból, amelyből a pénz 40 százalékát, hozzávetőlegesen mintegy másfél milliárd forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő gyakorlatilag fideszes kampányszervezeteknek osztott ki. A valódi civil iskolai alapítványok, sportszervezetek, állatmenhelyek, hagyományőrzők, ifjúsági munkások, szociális segítők, cukorbetegek csak a többin osztozkodhattak, sokak szerint erre nem is lehet más magyarázat, mint hogy a kormánypártok választókerületi vezetői befolyásolták a nyertesek listáját – írta a szervezet.
Csak a fővárosban 500 millió forint került a kormánypárt civil segédhadainak, a politikusok rendezvényeit szervező, kampányújságokat kiadó egyesületeknek. A nyertes szervezetek nagy része kampányon kívül inaktív, legfeljebb a nevével támogatja a kormánypárti helyi politikusok kezdeményezéseit. Van köztük olyan, amely két szomszédos kerületben működik hasonló névvel és azonos vezetőséggel, és olyan is, amely tavaly 32 ezer forintból gazdálkodott, de idén megkapta a maximális 11 millió forintos támogatási összeget. Mindezt természetesen közpénzből.
Most egy közel 30 ezres város, a Békés megyei Gyula példáján mutatjuk be, hogy mely szervezet számíthat támogatásra, adott esetben a maximálishoz igencsak közeli összegre. A Bethlen Gábor Alapkezelő idei év végi Civil Városi Alapjából az országban összesen 1005 szervezet nyert 11 millió és 200 ezer forint közötti támogatást, a szétosztott pénz összege elérte a 4 milliárd forintot. Gyuláról négy szervezetet támogattak.
A négyből kettő, a Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, valamint a Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület nyert a maximálishoz közeli, 10-10 millió forintos összeget. A két egyesületről a világhálón alig találni valamit, ami arra enged következtetni, hogy folyamatos, érdemi és látható munkát minden valószínűség szerint nem végeznek.
A Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület egyetlen látható tevékenysége eddig az volt, hogy tavaly júniusban megrendezte az I. Törökzugi Batyus Pikniket a gyulai Wesselényi-tó partján. A „civil” szervezet elnöke a gyulai önkormányzat egyik fideszes alpolgármestere, Kónya István, aki egészen véletlenül annak az önkormányzati választókerületnek is a képviselője, ahol állítása szerint „hagyományteremtő jelleggel” rendezték meg az eseményt. Ez azonban sokkal inkább hasonlított egy, az ottani fideszes aktivistáknak tartott ünnepségre, mint bármi másra.
A most a Bethlen Gábor Alapkezelőtől ugyancsak 10 milliós támogatást elnyerő Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesületről még ennyi adat vagy információt sem található. Ami viszont kísérteties hasonlóságot jelent az előbbi állítólagos civil szervezettel, hogy ennek a békési fürdőváros másik fideszes alpolgármestere, Alt Norbert az elnöke. Úgy fest, ennél sokkal több a támogatási sikerhez nem kell.
Korda György mellett Alt Norbert (bal) és Kónya István
Fotó: Facebook/Kónya István
A fennmaradó másik két támogatott egyike az Erkel Diákünnepek Alapítvány, amely az ország legrégebbi és egyedülálló középiskolás kulturális diákversenyének és -szemléjének szervezője, a rendezvény az ország minden részéből több száz, helyben pedig kétévente több ezer tizenévest mozgat meg. A patinás és óriási hagyományokkal rendelkező eseménysorozat mögött álló alapítvány azonban nagyságrendekkel kevesebb pénzt kapott, mint a két kormánypárti, de érdemi munkát nyomokban sem végző „civil” szervezet: az Erkel Diákünnepeknek 7,5 millió forint járt.
Ezen kívül a gyulai fideszes városvezetés bábáskodásával létrejött, ám valós munkát végző és programokat megvalósító Gyulai Zeneműhely Egyesület nyert még 5 millió forintot.Ezek a támogatási összegek és arányok egy közepes méretű dél-alföldi középvárosban, ahol a politika (lásd: Fidesz-KDNP) éppúgy rátehénkedett a civil szférára, mint bárhol másutt az országban.
A fideszes „civil” szervezetek támogatása persze nem most kezdődött. Már önmagában is ellentmondás, hogy léteznek politikusok által támogatott vagy irányított „civil” szervezetek – éppen attól vesztik ugyanis el civil jellegüket, hogy működésükre, irányításukra, támogatásukra erőteljes és meghatározó befolyást gyakorol a közélet szereplőin keresztül a politika. Az elmúlt több mint tíz évben azonban számos esetben fideszes parlamenti képviselőket, polgármestereket és alpolgármestereket látni a háttérben.
Feltűnő az is, hogy az ilyen módon támogatott „civil” szervezetek attól függően változhatnak, hogy a Fidesz-KDNP politikusai a felszínen maradnak vagy eltűnnek, ezt bizonyítja az egykor hírhedt dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György példája is, aki már hosszabb ideje súlyos bűncselekmények vádja miatt a Fővárosi Törvényszéken a vádlottak padján ül. Még 2021-ben számoltunk be arról, hogy a Simonkához több mint közel álló „civil” szervezetek (a Dél-Békés Mentőcsoport Alapítvány, a Dél-Békés Jövőjéért Szövetség, a Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület és a Szent György Jövő Építő és Vidékfejlesztő Egyesület) külön-külön több milliós támogatást kaptak az ún. civil programban, ám Simonka bukásával az idén ezen közül a szervezetek közül már egyet sem találunk a nyertesek között. Ez arra enged következtetni, hogy
a támogatás elnyeréséhez leginkább a politikai érdekérvényesítő képesség szükséges és nem a civil kurázsi.
Abból pedig néhány évvel ezelőtt országos botrány keveredett, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek honi egyházak milliókat, esetenként tízmilliókat, méghozzá református és katolikus templomok felújítására. A történtek azért nehezen magyarázhatók, mert a magyarországi románok döntő többsége – ahogy az anyaországi románok is – ortodox, görögkeleti vagy baptista vallásúak. Sőt, akadt olyan település, a Békés megyei Mezőgyán, ahol bár a népszámlás során senki nem vallotta magát románnak, mégis a helyi református templom felújításának indoka a román hitélet megerősítése volt. Ám az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások a legkevésbé sem zavarták a pénzosztó alapkezelőt és Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség nemzetiségekért és egyházakért felelős államtitkárát.
(Borítóképünkön: A gyulai városvezetés: Alt Norbert, Görgényi Ernő, Kónya István) | Tényleg pofára megy – nyíltan fideszes „civil” szervezetek nyertek a Bethlen Alapkezelő pályázatán | A Bethlen Gábor Alapkezelő Városi Civil Alap pályázatán nemrégiben több milliárd forintot osztottak szét, és a legjobban a Fideszhez közel álló „civil” szervezetek jártak. Egy majdnem 30 ezres város, Gyula példáján mutatjuk meg, ez mit jelent. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tenyleg-pofara-megy-nyiltan-fideszes-civil-szervezetek-nyertek-a-bethlen-alapkezelo-palyazatan-264429 | 2023-12-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
December elején számoltunk be arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben. Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek igazolni tudták, hogy káruk keletkezett az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. Az ÁSZ a nyolcvan nyertes pályázat közül 15-öt vizsgált, és 13 esetében talált szabálytalanságokat.
A szervezet ellenőrzése többek közt megállapította, hogy a tárca a jogszabályi előírások megsértésével bocsátott ki támogatói okiratot egy olyan társaságnak is, amellyel szemben már felszámolási eljárás volt folyamatban. Bár az ÁSZ-vizsgálat nem nevezte meg a társaságot, és a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából is törölték, a 24.hu beazonosította az érintett társaságot.
A külügyminisztérium a környei székhellyel rendelkező jégkrémgyártással foglalkozó Eispro Kft. számára ítélt meg 484 millió forint támogatást, és az erről szóló támogatói okiratot 2021. december 29-én bocsátotta ki.
Csakhogy a társasággal szemben több mint két hónappal korábban, 2021. október közepén végrehajtási eljárás indult. Továbbá az okirat kibocsátása előtt két héttel a bíróság elrendelte a cég felszámolását is.
Az ÁSZ megjegyzi, hogy a külügyminisztérium végül visszavonta a támogatói okiratot, de csak 2022. októberében, tehát csaknem egy évvel azután, hogy a társaságnál elindult a végrehajtási és felszámolási eljárás. Figyelemre méltó körülmény, hogy a visszavonásról szóló határozat csak az idén nyáron vált jogerőssé, addigra pedig már a cég számos eszközét sikeresen elárverezte a felszámoló. Igaz, azt is hozzátette az ÁSZ, hogy a külügyi tárca tájékoztatása alapján nem fizették ki a támogatást.
Az ugyanakkor mégis furcsa, hogy egy majdnem félmilliárd forintnyi közpénzt érintő döntés esetében miként nem vették észre a minisztériumban, hogy a kedvezményezett társaságnál súlyos problémák vannak. A felszámolási és végrehajtási eljárásokról szóló információ ugyanis megjelenik a cégbírósági nyilvántartásban és a cégadatbázisokban is. De nem ez volt az egyetlen probléma. Az ÁSZ jelentésből kiderült az is, hogy az Eispro Kft. hőszivattyús rendszert, fagyasztó-, gyártósor- és IT fejlesztést kíván eszközölni a támogatásból, ám mindezekre mindössze egy-egy árajánlatot csatolt a pályázatához, amivel a számvevőszék szerint a piaci árnak való megfelelést nem igazolta a társaság.
A támogatói döntés körülményeiről érdeklődve megkerestük kérdéseinkkel a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumot. Egyebek mellett érdeklődtünk arról, hogy miként vizsgálták a nyertes társaságokat, és hogyan fordulhatott elő, hogy nem vették észre az eljárásokat az Eispro Kft. esetében. Megkérdeztük azt is, kik döntöttek a támogatásról, valamint hogy a történtek után indult-e belső vizsgálat. Egyben kértük a tárcától a cég pályázati dokumentumait, ugyanis az ÁSZ-vizsgálat szerint a társaság azt sem támasztotta alá, hogy a brexit miatt kár érte. Kérdéseinket figyelmen kívül hagyva a külügyminisztérium annyit írt:
Felszámolás alatt álló gazdasági társaság számára nem történt kiutalás pályázati forrásból. Az ÁSZ jelentésében megtalálható a KKM álláspontja az üggyel kapcsolatban.
Próbáltuk utolérni a felszámolás alá került társaság 26 éves ügyvezetőjét is, de nem jártunk sikerrel. A cég esetében az a kérdés is felmerült volna, hogy tudtak-e arról, hogy a kft.-vel szemben a bírósági dokumentumok szerint már 2020. október közepén felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtottak be. Ennek nem csak a brexit-pályázat miatt van jelentősége, hanem azért is, mert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint 350 millió forint hitelt vettek fel az OTP Banktól alig több mint 4 hónappal azután, hogy a cég felszámolását kérelmezték. | 484 millió forintot ítélt meg a külügyi tárca egy felszámolás és végrehajtás alatt álló cégnek | Az Állami Számvevőszék mutatott rá a jogsértésre. Noha a cég nevét nem közölték, a 24.hu azonosította a brexit-kárenyhítési pályázaton nyertes vállalatot, melynél több szabálytalanságot is feltárt az ÁSZ-jelentés. Bár a támogatást végül nem fizették ki, érdekes, hogy a külügynél egyik eljárást sem vették észre. A cég ellen már 2020-ban kezdeményezték a bíróságon a felszámolást, aminek azért is jelentősége van, mert 4 hónappal később 350 milliós hitelt vettek fel az OTP Banktól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/12/18/brexit-karenyhites-tamogatas-kulugyminiszterium-allami-szamvevoszek-jelentes-felszamolas-vegrehajtas/ | 2023-12-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Néhány napja derült ki a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt és Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökét érintő korrupciós ügy nyomozati irataiból, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere kabinetfőnökének egyetemi vizsgáit Schadl György „könnyítette meg” befolyásával élve a Pécsi Egyetemen.
Nagy Ádám más módon is kapcsolódik Schadl Györgyhöz és a végrehajtói karhoz a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által megszerzett bizonyítékok szerint. Hadházy Facebook-oldalán csütörtökön azt írta, tavaly október elején a Rogán Antal kabinetfőnöke által alapított, 2020-ban 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolta a végrehajtói kartól (pontosabban az annak tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.– től) a budapesti Szegedi út 35-37. alatt lévő 1800 négyzetméteres, a képviselő szerint minimium 500 millió forintot érő ingatlant.
Hadházy szerint az ingatlanvásárlás azért is „érdekes”, mert Nagy Ádám köztisztviselői fizetése „nem lehet 5-600 ezer forintnál több” és a kabinetfőnök a felügyelőbizottsági tagságaival sem kereshet papíron havi félmillió forintnál többet. A képviselő emlékeztetett: Schadl György tavaly november óta ül letartóztatásban, az ingatlanügylet pedig tavaly októberben történt. | Rogán Antal kabinetfőnökének cége szerezte meg a végrehajtói kar irodaházát | A Nagy Ádám alapította, 33 milliós bevételű cég vette meg a félmilliárdot érő, 1800 négyzetméteres ingatlant – állítja Hadházy Ákos a hozzá került bizonyítékokra hivatkozva. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/01/20/rogan-antal-nagy-adam-hadhazy-akos-schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-irodahaz-ingatlanvasarlas | 2022-01-20 12:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„A kerületi ügyészség mégis elrendelte a nyomozást a miniszterelnök angol nyelvű honlapjának, a primeminister.hu ügyében” – írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Ahogy írja, a rendőrség korábban elutasította a további vizsgálatot, Hadházy szerint „nevetséges indokkal”.
Korábban azért tett feljelentést, mert szerinte a 75 milliós ár „egészen pofátlanul túlárazott”, illetve mert a honlap csak 13 hónapon keresztül, a 2022-es választás másnapjáig működött, pedig 22 hónapig kellett volna. A rendőrség Hadházy szerint azzal dobta vissza a feljelentést, hogy nem gyanús, ha az állam valamit a piaci ár többszöröséért vesz meg.
Hadházy Ákos szeptemberben tett feljelentést az ügyben, akkor azt írta, szerinte az üzemeltetési költség is „nevetségesen magas, többszörösen túlárazott összeg”, és még a legmegengedőbb számítással sem lehetett volna több 15-20 millió forintnál.
Hadházy most arról is írt, hogy karácsony előtt a szerződésekbe is belenézhetett, és „nem szakértőként” azt látta, a 75 millió csak a „technikai feltételeket” fedte le, ami szerinte érthetetlen egy olyan honlapnál, ami gyakorlatilag csak a miniszterelnök beszédeinek angol nyelvű fordításait tette közzé. | Mégis elrendelte a nyomozást a kerületi ügyészség Orbán angol nyelvű honlapjának ügyében | „A kerületi ügyészség mégis elrendelte a nyomozást a miniszterelnök angol nyelvű honlapjának, a primeminister.hu ügyében” – írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Ahogy írja, a rendőrség korábban elutasította a további vizsgálatot, Hadházy szerint „nevetséges indokkal”. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/27/megis-elrendelte-a-nyomozast-a-keruleti-ugyeszseg-orban-angol-nyelvu-honlapjanak-ugyeben | 2023-12-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hálapénzt fogadhatott el egy ismert nógrádi orvos, ezért csütörtökön rendőrök jelentek meg a kórházi rendelőjében, és asszisztensével együtt elvitték az intézményből – írja a nool.hu. Olvasói információk alapján a rendőrök a két gyanúsított a salgótarjáni kórházból vitték el.
A portálnak a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya megerősítette az információt, az orvost és az asszisztenst vesztegetés elfogadása miatt december 7-én állították elő. A nyomozás érdekeire tekintettel az üggyel kapcsolatban további információkat egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
November végén a nyíregyházi kórház főorvosát és asszisztensét jelentette fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat, mert rendszeresen hálapénzt fogadtak el olyan kórházi szolgálatásokért, amelyre a páciensek biztosítási alapon jogosultak lettek volna. A nyíregyházi orvost és társát is a kórházból vitte el a rendőrség. | Elvittek a rendőrök a salgótarjáni kórházból egy ismert orvost, mert hálapénzt fogadott el | Az orvost az asszisztensével együtt állította elő a rendőrség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231208_oros_salgotarjan_halapenz_rendorok | 2023-12-08 19:25:00 | true | null | null | HVG |
Elhúzódó pereskedés után jogerősen is pert nyert a K-Monitor a Visit Hungary nevű állami országimázs cég ellen, amely például az augusztus 20-i ünnepségek költségei titkolásáról lehet ismert. A 2018-ban alapított cég százmilliárdos állami támogatást használt fel, de erről törvénysértő módon 2023 elejéig nem számolt el – írja a közpénzköltést figyelő szervezet.
A K-Monitor végül peres eljárásban számtalan szerződést megkapott, de így sem mindent. Az viszont már az eddig feldolgozott adatokból kiderült, hogy Visit Hungarynél az "országimázsba" olyan költések is belefértek, amelyek nem a turizmust, inkább “a NER politikai vezetését és az őket a kampányolásban segítő reklámipari komplexumot látták el pénzzel.”
Így például a kormányzati tájékoztató kampányok és a nemzeti konzultációk hirdetéseit folyamatosan bonyolító Balásy Gyula cégeit: az évek alatt több mint 85 milliárd forintnyi megbízás érkezett hozzájuk a Visit Hungarytől. A Balásy-cégcsoport kapta azt a feladatot is, hogy évi 443 millió forint elkészíttesse a TV2 Poggyász című műsorát. Az erre alvállalkozóként bevont két cégben közös, hogy a miniszter volt felesége, Rogán Cecília fitneszrendezvényeihez is kötődtek.
A K-Monitor megjegyzi, hogy ha a Visit Hungary fenti története ismerős, az nem véletlen. Az első Orbán-kormány egyik nagy korrupciós botránya volt az Országimázs Központ (OK) ügye. Az 1998-2002-es ciklusban az Orbán-kormány több mint tízmilliárd forintot költött országimázsra, állami ünnepségekre és ezen keresztül a kormányzat világképének, eredményeinek propagálására. Az Országimázs Központ is kitartóan titkolta a szerződéseit. | Kiderült, az állami országimázs cég is 85 milliárdot költött el a kormánykedvenc Balásy Gyula cégeinél | Peres eljárásban volt csak hajlandó kiadni a Visit Hungary országimázs cég az elmúlt öt év eddig közzé nem tett szerződéseit, vagyis, hogy mire költött százmilliárdos állami támogatást. Például csak a kormány reklámkampányait is bonyolító Balásy-cégeknek 85 milliárd forintnyi megbízás jutott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20231222_Kiderult_az_allami_orszagimazs_ceg_is_85_milliardot_koltott_el_a_kormanykedvenc_Balasy_Gyula_cegeinel | 2023-12-22 11:24:00 | true | null | null | HVG |
Továbbra is a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az amerikai elnökválasztás kérdése áll a nemzetközi sajtó fókuszában. Több helyen is a előkerül a kérdés, folytatja-e a republikánus elnökjelölt a megosztásra építő politikát, vagy szerepet vált, valamint, hogy tovább éleződik-e a hideg polgárháborús helyzet az USA-ban. A Die Welt azt az üzenetet értékeli, melyben Orbán Viktor béketárgyalásokra hívja fel az Unió vezetőit. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elérhető Magyarországon a gyors és jó egészségügyi ellátás: az állatoknak. Egyetlen hátulütője a számla, amit az állattartóknak a végén ki kell fizetniük. Mivel számoljon az ember, ha a legjobb barát lebetegszik? Mennyibe kerül az alapvizsgálat, a CT vagy egy szívultrahang? Szőllősi Lili cikke. | Újabb geotermikus projektbe fektetett a kavicskirály | Balázs Attila egy régóta halasztódó Békés megyei fűtési rendszer tervezésébe és kivitelezésébe szállt be. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231211_hvg_geothermal_green_energy_a_kavicskiraly_felvasarol | 2023-12-11 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Lázár János jó ismerősének fia most kifejezetten külföldi befektetésre hozott létre céget.
Leányvállalatot indított el a hódmezővásárhelyi Solidium Capital Kft., amely az ifjabb Sánta János tulajdonában áll, és elsősorban megújuló energetikai projekteken dolgozik.
A HVG érdeklődésére a cégnél elmondták, hogy a Green Essence Holdings Kft.-t kifejezetten külföldi befektetésre hozták létre, de ennél többet egyelőre nem árultak el.
A Solidium Capital a Continental Dohányipari Csoporthoz tartozik, amelynek alapító tulajdonosa az idősebb Sánta János. Ő Lázár János miniszter jó ismerőse, és tíz évvel ezelőtt az ő számítógépét is megjárta az a törvénytervezet, amelynek alapján újraszabták a dohánykereskedelmet Magyarországon.
A Sánta család napelemes portfóliójának 20 megawattnyi kapacitása van, amely 10 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. | A dohányiparos Sánta-család már megújuló energiában is utazik | Lázár János jó ismerősének fia most kifejezetten külföldi befektetésre hozott létre céget. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231210_hvg_green_essence_holdings_zoldre_valt_atrafikos | 2023-12-10 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is.
Az akkumulátorcsomagok súlya miatt a villanyautók jóval nehezebbek, mint belső égésű motorral szerelt társaik, használatukhoz ezért nagyobb teherbírású abroncsokra van szükség. | A gróf esete a bankárral: újabb jelentős szőlőbirtok került az OTP-vezér közelébe | Arisztokrata múlttal rendelkező vállalkozó érdekeltségeit vásárolta fel az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion kockázati magántőkealap. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231207_hvg_za_gammaagro_agrofeseteabankarral | 2023-12-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy „nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe” – ismertette az építési és közlekedési miniszter.
Lázár János hozzátette, hogy ennek a programnak kettős a célja. Egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.
„Ezeket a magyar, általunk is sikeressé tett vállalatokat arra biztatjuk, hogy a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően. Ez tulajdonképpen a Nemzeti Kastély- és Várprogram folytatása” – mondta.
A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával ugyanis lezárult a Nemzeti kastély- és Várprogram. A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap.
Lázár János a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán kifejtette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne.
Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével.
Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság – mondta, hozzátéve, hogy a keszthelyi kastélyegyüttes idén mintegy 260 ezer látogatót vonzott, ami bizonyítja, hogy ezeknek az épületeknek a jól szervezett működtetésére nagy igény van.
Ebbe a körbe tartozik még a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, amit jövő év májusában adnak át, és a fertődi Esterházy-kastély.
Ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt – fogalmazott a miniszter.
A harmadik lenne az elején említett kastély-örökbefogadási program, amelyről az országgyűlés kedden szavazott. Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat.
Bármely természetes vagy jogi személy kérhet magának egy kastélyt, kúriát, lehet a tulajdonosa vagy a vagyonkezelője. Cserébe vállalnia kell a kastély vagy kúria fenntartását, és 99 évig nem adhatja el az épületet. Az addigi közfeladatokat meg kell tartani, kötelező lesz például a múzeumokat, kerteket nyitva tartani a látogatók előtt.
A Momentum országos kastélymentő akciót hirdetett, és korábban több kastélynál is tüntettek a privatizáció ellen. | Lázár János: kastély-örökbefogadási programot indítunk - bárki kérhet magának egy kastélyt | Az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe. „Felajánlják”, hogy ingyenesen magánkézbe vegyék az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231217_Lazar_Janos_Epitesi_es_Kozlekedesi_Miniszterium_OTP_Mol_Richter_Magyar_Nemzeti_Vagyonkezelo_Zrt_Nemzeti_Oroksegvedelmi_Fejlesztesi_Nonprofit_Kft | 2023-12-17 14:08:00 | true | null | null | HVG |
2023.12.16. 09:45
Lásztity Dusán ügyvéd nem árulta el, hogy a Citadel Invest tevékenysége összefügg-e gellérthegyi Citadellával, amelyet a felcsúti milliárdos egyik cége épít újjá. | Vagyonkezelő céget alapított Mészáros Lőrinc egyik üzleti partnere | Lásztity Dusán ügyvéd nem árulta el, hogy a Citadel Invest tevékenysége összefügg-e gellérthegyi Citadellával, amelyet a felcsúti milliárdos egyik cége épít újjá. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231216_hvg_citadel_invest_kulonleges_vagyonkezelo | 2023-12-16 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
Megtalálták a vágy ujjlenyomatát, biológiai aláírását amerikai kutatók. Állatkísérletek segítségével, idegtudományi alapon adtak lehetséges magyarázatot arra, hogy miért akarunk jobban együtt lenni néhány emberrel, mint másokkal, mi történik az agyban, ha szerelmesek vagyunk, illetve mi változik meg a nagy érzelmek elmúltával. | Lévai Anikó néhai üzlettársának érdekeltségeiről már a NER legmagasabb szintjein gondoskodnak | Ismét a kormányfőhöz közel álló üzleti körből érkezett támogatás a Kékessy család cégéhez. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231217_hvg_dak_holding_kekessy_dezso_levai_aniko_tiborcz_istvan_garancsi_istvan | 2023-12-17 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
„Megkezdődtek a kifizetések, végre itthon van a hazánknak jogosan járó uniós források első része!” - írja Facebookon Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter.
Az uniós pénzügyminiszterek még december elején fogadták el Magyarország módosított helyreállítási tervét, amivel újabb akadály hárult el a kifizetések előtt. Ez az első körben elfogadott 4,6 milliárd eurós csomag 20 százalékának felszabadítását jelenti. A 920 milliós összeget két részletben utalják, ennek első fele januárban érkezhet:
„Január elején pedig elindulnak az operatív programok kifizetései is, az első jelentős összeg, 445 millió euró tehát nemsokára megérkezik!” - írja Navracsics. | Navracsics szerint az EU megkezdte a kifizetéseket | „Megkezdődtek a kifizetések, végre itthon van a hazánknak jogosan járó uniós források első része!” - írja Facebookon Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/28/navracsics-szerint-az-eu-megkezdte-a-kifizeteseket | 2023-12-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pátyra, egy állami óriásraktárba költöztetik a nem használt lélegeztetőgépek ezreit
Most még havonta 82,5 milliót költ az állam a gépek tárolásáért, de hamarosan egy állami tulajdonú raktárba viszik őket, ahol a teljes egészségügyi stratégiai készletet is tárolják majd.
Melyik Fidesz-közeli cégnek fizet milliókat az Orbán-kormány a használhatatlan lélegeztetőgépek raktározásáért? – kérdezte a Parlamentben Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa interpellációjában. Az ellenzéki politikus arra utalt, amiről lapunk is beszámolt: ellenzéki politikusok bementek abba a raktárba, ahol a nem használt lélegeztetőgépeket tárolják ezerszámra. Erről itt írtunk bővebben, és cikkünkből is kiderül, hogy a bérléséért bruttó 82,5 millió forintot fizet havonta az állam.
Képek: Szabó Tímea bejutott a gödöllői lélegeztetőgép-raktárba, ahol 12 ezer lélegeztető áll bontatlanul
Most a tárolásuk is egy vagyonba kerül havonta az államnak.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a konkrét kérdésre ugyan nem válaszolt, ehelyett hosszan beszélt arról, hogy akkoriban, a koronavírus-járvány idején az ellenzék azt kérte számon a kormányon, hogy túl kevés a lélegeztetőgép, most pedig azt kritizálják, hogy miért vásároltak olyan sokat. Azt viszont elárulta, hogy
Pátyon hamarosan berendezésre kerül az az állami raktár, ahová az egész egészségügyi stratégiai készletet elhelyezik, így ezeket a nem használt lélegeztetőgépeket is.
Száz lélegeztetőgépet ajándékozunk Ukrajnának, olyat is, ami a magyar kórházakban néha elfüstölt
Az eszközöket ingyen kapja meg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amely aztán ukrajnai egészségügyi intézmények részére juttatja el a lélegeztetőgépeket. Köztük olyanokat is, amelyekből sokat használtak a magyar kórházakban is, de minden tizedik füstölt - ezek darabját 78 ezer euróért vettük annak idején. | Pátyra, egy állami óriásraktárba költöztetik a nem használt lélegeztetőgépek ezreit | Most még havonta 82,5 milliót költ az állam a gépek tárolásáért, de hamarosan egy állami tulajdonú raktárba viszik őket, ahol a teljes egészségügyi stratégiai készletet is tárolják majd. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231127_Patyra_egy_allami_oriasraktarba_koltoztetik_a_nem_hasznalt_lelegeztetogepek_ezreit | 2023-11-27 15:04:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly az állami egészségügyi kiadások az Európai Unióban a GDP-hez mérve 8,1 százalékot tettek ki, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest – jelentette az Eurostat.
A mutató Franciaországban (10 százalék), Németországban (9,7 százalék), Szlovéniában (8,6 százalék), Ausztriában (8,5 százalék) és Belgiumban (7,8 százalék) állt a legmagasabban, míg Bulgáriában (4,2 százalék), Írországban (4,6 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), Litvániában (4,7 százalék) és Észtországban (4,8 százalék) a legalacsonyabban.
A kiadások értéke 2021 és 2022 között szinte minden uniós országban csökkent. A legnagyobb mértékű csökkenést Bulgáriában (-1,1 százalékpont) regisztrálták, ezt követi Magyarország (-0,9 százalékpont), Litvánia és Írország (mindkettő -0,8 százalékpont). Növekedést csak Luxemburg (+0,3 százalékpont) és Szlovénia (+0,1 százalékpont) jelentett. | Alig költ egészségügyre az állam: Magyarország az uniós sereghajtók között | Mélyen az uniós átlag alatt a magyar mutató. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231127_egeszsegugy_kiadasok_eurostat | 2023-11-27 13:58:00 | true | null | null | HVG |
„Vagy az van, hogy a tavaly vesztes zuglói fideszes képviselőjelölt titokban a Mikulás egyik manójaként dolgozik, vagy az egész iskolai laptop akciót arra találták ki, hogy az állampárt helyi emberei ezzel flexeljenek a választások előtt” – állapította meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Az ellenzéki politikus – aki a zuglói választókerület képviselője – azt szúrta ugyanis ki, hogy Borbély Ádám zuglói önkormányzati képviselő az állami laptop-juttatási programban számítógépeket adott át egy helyi iskolának.
Borbély amúgy a tavalyi választáson a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeként Hadházyval szemben alulmaradt, és bár hivatalos bejelentés erről még nincs, esélyes arra, hogy a kormánypártok polgármester-jelöltje legyen a kerületben a jövő évi önkormányzati választáson.
Ami Hadházy felvetését illeti a kampányüzemmódról, ez nem lenne példa nélküli. A program első üzemében leszállított 120 ezer eszközt tavaly a választási kampányidőszakban, februártól április végéig osztották ki – kormánypárti politikusok, Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltek asszisztálásával.
Ezzel pedig tavaly látványosan kampánycélokra használták a programot. Mivel iskolában kampányolni tilos, az ügy megjárta még az Alkotmánybíróságot is. Utóbbi testület azonban végül arra jutott, hogy ha egy képviselő a választókerületében szerepel, az akkor se kampány, ha az illető egyúttal jelölt is.
A másik, amire most felhívta Hadházy a figyelmet, az az, hogy a laptopbeszerzésnél valaki nagyon jól jár a „gonosz Brüsszel” pénzén, hiszen a gépeket az EU-s helyreállítási alap terhére vették, és az ellenzéki politikus szerint „meglehetősen drágán”.
Arról, hogy a körülbelül 200 milliárd forintba kerülő, mintegy 600 ezer darabos laptop-program meglehetősen drágának tűnik, korábban a hvg.hu is írt: | Megint jönnek, osztogatnak – Hadházy: kampányüzemmódba állt a Fidesz a laptopátadással | Egy zuglói iskolában adott át uniós pénzből vásárolt laptopokat a Fidesz helyi politikusa, Borbély Ádám, ami Hadházy Ákos, a választókerület parlamenti képviselője szerint már kampánypózolás. Ugyanez történt egyébként a 2022-es választás előtt is, ráadásul a gépek túlárazottnak is tűnnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231127_Megint_jonnek_osztogatnak__Hadhazy_szerint_kampanyuzemmodba_allt_a_Fidesz_a_lapotopatadassal | 2023-11-27 08:27:00 | true | null | null | HVG |
Jobb későn, mint soha - mondhatná a közéleti érdeklődésű magyar internetező a fideszes képviselőjelöltek közösségi felületeit böngészve. Többük közölt ugyanis az utóbbi időben fotókkal gazdagon illusztrált beszámolót a közoktatásban tanulók digitális kompetenciáit fejleszteni hivatott állami programról, melynek keretében ingyenlaptopokat osztogattak nebulóknak és tanáraiknak. Üröm az örömben, hogy ezekre nagyjából két évvel ezelőtt, a digitális oktatás idején lett volna igazán szükség; most, amikor egyenesen tilos otthon tanulni, már kevésbé jönnek jól. Némi dicsekvésre és szereplésre persze így is alkalmasak, ahogy arra is, hogy az éppen sztrájkot fontolgató tanárokról lehessen kényszeredetten mosolygós felvételeket közölni.
Nagy kihívás jogi béklyóba verve észrevehető tanársztrájkot szervezni
Feltüzelte vagy apatikussá szelídítette a kormány a pedagógusokat azzal, hogy kiüresítette a sztrájkjogot? Még nem látni a küzdelem végét. | Ingyenlaptop aranyáron: ki jár jól az állami pályázattal? | Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202209__ingyenes_laptopok__tetszelgo_kepviselok__ki_jart_jol | 2022-03-16 15:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Harangoztak a népnemzeti laborcégnek - az egészségügyért felelős Belügyminisztérium október végén megszűntnek nyilvánította a két évvel ezelőtt, még Kásler Miklós minisztersége idején létrehozott állami vállalkozást.
Pedig a kormány nagy reményeket fűzött a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD) működéséhez. Olyannyira, hogy tavaly ilyenkor kormányhatározatban rögzítették az újabb egészségügyi centralizáció és államosítás céljait, valamint a megvalósítás határidejét is. E szerint 2023 márciusától - óvatos törvényalkotói fogalmazással: "lehetőség szerint" - már a NOLD-nak kellett volna végeznie valamennyi közfinanszírozott kórházban a laborszolgáltatást.
A kásleri elgondolást utóbb Takács Péter egészségügyi államtitkár a nevére vette, centralizációs csomagjának része lett. A Liliom program néven futó projekt öt centrumba tervezte összevonni a labordiagnosztikát, a vérminták szállítására pedig közbeszerzésen keresett volna vállalkozókat. Az öt nagy kapacitású labor mintegy 50 milliárd forintba kerülő berendezését pedig ingyenesen várta volna a nyertes labordiagnosztikai cégtől, az öt évre garantált monopolhelyzetért cserébe.
A megvalósításhoz a NOLD kapott pénzt, paripát, fegyvert: az induláskor 915 millió forint előleget az Emberi Erőforrások Minisztériumától, tavaly pedig a belügy utalt 158 milliót a néhány fős agytröszt megélhetéséhez. | Elköltöttek egymilliárdot, majd kiderült, hogy a nemzeti laborcég életképtelen | Hiába indult nagy tervekkel a nemzeti laborcég, a centralizáció megbukott, a megyei kórházak kaphatják meg a feladatot. A finanszírozás egyszerre pazarló és szűkös, ráadásul áttekinthetetlen. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231123_hvg__labordiagnosztika__centralizacios_kudarc__bonyodalmak__tesztre_szabnak | 2023-11-23 09:10:00 | true | null | null | HVG |
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Így pattintja le a legfőbb ügyész vagy a rendőrség az ellenzéki képviselőket, ha gyanús ügyről kérdeznek | Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20231127_hvg__polt_peter__feljelentesek__postas__elsikalt_ugyek | 2023-11-27 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
„A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt tesz feljelentést a Porosenkónak juttatott közpénzek miatt! Nem azért adózunk, nem azért fizetjük Európa legnagyobb rezsi- és élelmiszer-drágulását, nem azért dolgozunk Európa legalacsonyabb fizetéseiért, hogy az adóinkból Orbán Viktor Putyin érdekében kavarjon Ukrajnában, méghozzá a megkérdezésünk nélkül, teljes titokban” – áll a párt keddi közleményében.
Nagy port kavart Ukrajnában és valamennyit itthon is, amikor Petro Porosenko egykori elnököt nem engedték ki az országból december 1-én. Másnap az ukrán titkosszolgálat azt állította, Orbán Viktorral készült találkozni, egy ilyen egyeztetés pedig „az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen”, ezért akadályozták meg Petro Porosenko külföldre utazását.
A 444 kérdésére aztán a magyar külügyminiszter azt is elmondta, hogy a találkozót a volt ukrán elnök, Petro Porosenko kezdeményezte, de hogy mi lett volna a téma, arra Szijjártó Péter nem válaszolt.
Két héttel később pedig az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség közölte, Porosenko több mint 37 millió hrivnyát - több mint 343 millió forintot - kapott a magyar kormánytól az Orbán Viktorral való tervezett találkozója előestéjén, amit a magyar Pénzügyminisztérium utalt át neki.
Porosenko téma volt a miniszterelnöki kormányinfón is, a Magyar Nemzet kérdezte Orbán Viktort a témában, aki elmondta: érthető, hogy nem engedték találkozni vele a volt ukrán államfőt, mert Ukrajna háborúban áll, ilyenkor rendkívüli szabályok érvényesülnek. Hogy mire kellett a volt ukrán elnöknek kifizetett magyar közpénz, azóta sem derült ki. Maga Porosenko azt állította, állampapírokból származó bevételről van szó.
A DK közleménye után ugyancsak közleményben válaszolt a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Azt írják, Porosenko vagyonnyilatkozatából kiderül, állampapírokból származik az említett összeg, Magyar Állampapírt pedig bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül.
„A magyar állam más jogcímen nem fizetett ki Porosenko részére semmit” – írják és hozzáteszik: „Sajnálatos, hogy a DK az ukrán titkosszolgálat által állított információkat mindenfajta kritika nélkül veszi át és terjeszti”. | A DK feljelentést tesz a Porosenkonak kifizetett százmilliók miatt | „A Demokratikus Koalíció hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt tesz feljelentést a Porosenkonak juttatott közpénzek miatt! Nem azért adózunk, nem azért fizetjük Európa legnagyobb rezsi- és élelmiszerdrágulását, nem azért dolgozunk Európa legalacsonyabb fizetéseiért, hogy az adóinkból Orbán Viktor Putyin érdekében kavarjon Ukrajnában, méghozzá a megkérdezésünk nélkül, teljes titokban” – áll a párt keddi közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/02/a-dk-feljelentest-tesz-a-porosenkonak-kifizetett-szazmilliok-miatt | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Lengyelországban tevékenykedő útépítő céget és ingatlanfejlesztő céget is venne a második legnagyobb magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt.
Mi történt? Ha a helyi hatóságok is jóváhagyják, a Duna Aszfalt 2024 első felében megveszi a portugál központú építőipari multi, a Mota-Engil lengyelországi leányvállalatát, az útépítésre szakosodott Mota-Engil Central Europe-ot – derül ki a Duna Aszfalt keddi tőzsdei közleményéből.
A felvásárlás célja eszerint a cég nemzetközi jelenlétének növelése, a magyar tulajdonú regionális középvállalati státusz elérése.
A Mota-Englil lengyel ingatlanfejlesztő cége, a Mota-Engil Real Estate is a tranzakció részét képezi a lengyel cég közleménye szerint. A Wnp.pl cikke szerint a tulajdonosváltás után lengyel cég menedzsmentje, állománya és finanszírozása is változatlan marad.
Tágabb kontextus: 2022-es árbevétele alapján az Európán kívül Afrikában és Latin-Amerikában is jelen lévő Mota-Engil a 33. legnagyobb európai építőipari cég volt a Construction Europe építőipari szaklap listája szerint. A cég többségi tulajdonosa a Mota család, de az állami tulajdonú China Communications Construction Company-nek is 33 százalékos részesedése van a vállalatban.
Az előző évhez képest 15 helyet javított a listán azzal, hogy 2021-hez képest a bevételeit 47, a profitját 69 százalékkal növelte. Latin-Amerikában és Afrikában különösen jól ment a cégcsoportnak a Reuters összefoglalója alapján, de Európában csökkentek a bevételei.
Alulnézet: tavaly Lengyelországban 30 százalékkal estek vissza a helyi leányvállalat bevételei. A cég teljesítménye az elmúlt időszakban elég ingadozó volt a lengyel piacon.
2013 és 2022 között hat olyan év volt, mikor a 15 legnagyobb árbevételű építőipari cég között volt a Mota-Engil Central Europe, és négy, amikor nem fért fel erre a listára a lengyel Deloitte 2021-re vonatkozó építőipari jelentése szerint.
Számokban: a Duna Aszfalt ezzel szemben évek óta hasít a magyar piacon. A 280 milliárdos becsült vagyonnal 2023-ban hatodik leggazdagabb magyarnak számító Szíjj László érdekeltségébe tartozó cég 2022-ben 213 milliárd forintos árbevételt ért el, és ezzel a Market Építő után a második legnagyobb építőipari cég volt.
A cég nagyon sikeres volt a közbeszerzéseken az elmúlt években, 2019 és 2021 között 580 milliárd forint értékben nyert el tendereket, ezzel vezette a Transparency International listáját a legtöbb közbeszerzést nyerő cégekről.
A hetedik legértékesebb magyar cég volt a Duna Aszfalt 168 milliárd forintos becsült értékkel a Forbes legértékesebb magyar tulajdonban lévő cégeket összegyűjtő Magyar100 listája alapján.
Előzmények: a Duna Aszfaltnak az elmúlt években már voltak külföldi projektjei, Horvátországban, Romániában és Lengyelországban is több tízmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. A cég egyik nagy külföldi projektje egy 184 km hosszúságú autópálya korszerűsítése, építése és bővítése a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság között.
Felülnézet: a Portfolio.hu gyűjtése alapján az utóbbi években a magyar építőipari és ingatlanos cégek körében népszerű a lengyel piac, több ilyen cég is vásárolt az elmúlt időszakban az országban ingatlanokat (Indotek, Futureal), kezdett lakópark fejlesztésébe (Cordia), vagy vett helyi céget (B+N Referencia Zrt.). | Hektikus teljesítményű lengyel cég felvásárlásával törne regionális középvállalati babérokra a Duna Aszfalt | Lengyelországban tevékenykedő útépítő céget és ingatlanfejlesztő céget is venne a második legnagyobb magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20231220/hektikus-teljesitmenyu-lengyel-ceg-felvasarlasaval-torne-regionalis-kozepvallalati-baberokra-a-duna-aszfalt/ | 2023-12-20 10:37:00 | true | null | null | G7 |
Novák Katalin köztársasági elnök kihirdetésre méltónak nyilvánította a decemberben elfogadott, ún. „szuverenitásvédelmi” törvényt, de vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a „kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, azaz a Lázár János építési és közlekedési miniszter portfóliójához tartozó kastély-örökbefogadási programot.
Minderről a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága tájékoztatta szerda kora este az MTI-t. A köztársasági elnök hivatala azt is elárulta, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatban itthonról és külföldről egyaránt több megkeresés is érkezett a köztársasági elnökhöz. A közlemény szerint
a külföldről kapott üzenetek igazolják az Országgyűlés által kitűzött cél helyességét: szükség van a nemzeti önazonosságunk, szuverenitásunk védelmére.
Novák Katalin annak ellenére rendelte el a szuverenitásvédelmi törvény kihirdetését, hogy annak indoklásában elismerte, „a törvény megfogalmazásait ugyanakkor sokan kritikával illették”. Közleményében deklarálja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor tölti be megfelelően az Alaptörvényben meghatározott küldetését, ha tevékenysége nem érinti a sajtószabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát (ahogy azt részleteibe menően kimutattuk, a hivatal tevékenysége pont ezen alapjogokba mászik bele).
Az államfő ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz küldte a kastély-örökbefogadási programról szóló törvényt, amit azzal indokolt, hogy
noha az állami kastélyok „örökbefogadására” vonatkozó koncepció támogatható, a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna. | Novák Katalin kihirdette a szuverenitásvédelmi törvényt, megakasztotta Lázár kastély-örökbefogadási programját | Novák Katalin köztársasági elnök kihirdetésre méltónak nyilvánította a decemberben elfogadott, ún. „szuverenitásvédelmi” törvényt, de vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a „kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, azaz a Lázár János építési és közlekedési miniszter portfóliójához tartozó kastély-örökbefogadási programot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/20/novak-katalin-kihirdette-a-szuvernitasvedelmi-torvenyt-megakasztotta-lazar-kastely-orokbefogadasi-programjat | 2023-12-20 10:54:00 | true | null | null | Telex |
Lassan esteledik, de a mezőhegyesi Molnár C. Pál lakótelepen már órák óta beszélget néhány idősebb lakó az egyik lépcsőház előtt ülve. Többségük a ‘80-as években költözött a környező majorságokból a városközpontba, és 15-20 éve szinte minden délután kiülnek beszélgetni egymással. “Növekszik a csapat, szaporodik a nyugdíjas állomány” – érzékelteti a jövőképet egyikük.
Szabadszájúak, közvetlenek és jókedvűek, sorsukat azonban beárnyékolja egy szívszorító párhuzam: jellemzően egyedül élnek, legközelebbi szeretteiktől jobbára sok száz kilométerre.
Terinek mindhárom gyereke külföldön él: Angliában, Ausztriában és Németországban. “Itt nővérként havi 200 ezer forintot lehet keresni azzal, hogy egész nap betegeket takarít. Ott meg másfél milliót” – zárja rövidre.
Piroskának mindkét fia Németországban él, az egyik 14 éve, a másik 6 éve ment ki. “Egyikük sem tervez visszajönni” – mondja Piroska, aki 3-6 havonta látogatja meg őket. Jövőre egy évre megy ki unokára vigyázni, és bár gondolt rá, hogy hosszú távon marad, az itteni nyugdíjából nem tudná fenntartani magát.
Bármennyire is fájdalmas szeretteik fizikai távolléte, érezhetően úgy élik meg, hogy jó helyen vannak gyerekeik. “Kint barátságosak, kedvesek. Nem nézik le a másikat” – mondja Teri, aki nemrég 2,5 hónapot töltött lányánál Angliában. ”Jó közösség van kint, a törökök is rendesek” – teszi hozzá Piroska.
A hatfős társaságból egyetlen nőnek nincs külföldön élő gyereke: az ő fia ugyan húsz évig kamionozott Európában, visszatért Mezőhegyesre, miután öt infarktust kapott.
A szomszédos Battonyán élő Szretykó Jánosné idősebb fia 21 éve él Angliában, a kisebbik hat év után költözött haza.
Az ilyen mértékű elvándorlás nem kirívó a környéken. “A ‘80-as években még annyi gyerek játszott itt, olyan hangzavar volt. Most teljesen ki van halva” – szemlélteti egyikük. Akkoriban “20-30 gyerek biztos volt” a lakótelepen, most öt gyereket számolnak össze.
A lakótelep fémből készült játszóterét lebontották, újat azonban nem építettek helyette. A lakások jelentős részében – három vagy akár négyszobásokban – egyedül élnek idős emberek. Nemcsak a lakótelep ürül, hanem egész Mezőhegyes: a lakások negyede üresen áll a román határnál fekvő városban. A lakosság egyre inkább öregszik: az itt élők harmada 60 éven felüli.
A kiürülés üteme egyedülálló a magyar városok között. A rendszerváltás óta Mezőhegyes lakossága fogy a legnagyobb mértékben: 7000-ről 38 százalékkal, 4400-ra csökkent bő harminc év alatt.
A sajátos múltú és egészen egyedi szerkezetű város népességzuhanása azért is tanulságos, mert Mezőhegyes látványos lenyomata az elmúlt száz év sorsfordulatainak a magyar történelemben.
Trianon után a perifériára szorult, a rendszerváltással magára maradt, most pedig az Orbán-rendszer egyik sokadik ambíciózus óriásberuházása formálja át a várost. A Mezőhegyes történelmét meghatározó, dicső és kivételes múltú ménesbirtok fejlesztésére ugyanis sok tízmilliárd forint állami forrást költöttek Lázár János vezetésével.
A fényűző fejlesztés több szempontból is szimbolikus. Az egyedülálló magyar örökség újjászületése nemcsak Lázár János személyes ambícióit vagy a kormány agrárvízióját szemlélteti, hanem a rendszer társadalompolitikáját is. Az elmúlt évtized hasonló léptékű látványberuházásaihoz – a stadionokhoz, a budai Várhoz vagy éppen a több száz milliárdos hotelfejlesztésekhez – képest a ménesbirtok felújítása még kirívóbb a környezetéhez képest.
A vörösmárvánnyal díszített istállók, a milliárdokból épített vízágyas tehéntelepek vagy a büfében 3500 forintért kapható kézműves hamburger éles kontrasztban áll a mezőhegyesi mindennapok valóságával: a kiürülő épületekkel, a szétszakadt családokkal vagy a munka- és szórakozási lehetőségek korlátozottságával.
Ez a kettősség tapintható feszültséget gerjeszt a környéken, ami a tavalyi választási eredményen is meglátszott: hiába költ el helyi mércével óriási összegeket a kormány, kimutathatóan ártott a Fidesz támogatottságának, mégha nem is látványos mértékben.
Világszinten különleges birtok
A Mezőhegyes jelenét leginkább meghatározó faktorok – a Lázár-féle óriásberuházás és a rekordgyors népességcsökkenés – mind a város különleges múltjából fakadnak. A Mezőhegyest meghatározó – sőt, sokáig magát a települést jelentő – ménesbirtok az egyik legrégebbi, folyamatosan működő gazdálkodás Magyarországon és a legrégebbi állami birtok Európában.
Mezőhegyes környéke a törökök uralma alatt néptelenedett el, és II. József Habsburg uralkodó 1784-ben alapította meg a ménesbirtokot a területen. A birtok alapvető célja az volt, hogy a monarchia hadseregének biztosítson lóutánpótlást, éves átlagban 7000-8000 lovat adtak a hadseregnek.
Az 1867-es kiegyezés környékén kezdett el megváltozni a birtok működése, aminek a hátterében a technológiai fejlődés állt. Egyrészt elkezdett csökkenni a katonai lovak szerepe, másrészt elindult a mezőgazdaság gépesítése/intenzifikációja*ami által előtérbe került a monokulturális, nagytáblás gazdálkodás, valamint gépek és nagy mennyiségű vegyszer használata. Innentől kezdve már nem csak katonák dolgoztak a birtokon, és elindult az uradalmi gazdálkodás: sertést és szarvasmarhát kezdtek el tenyészteni, valamint ipari növényeket termeszteni.
Egymás után épültek ki az üzemek – cukorgyár, húsfeldolgozó, kendergyár vagy szeszgyár -, így helyben kezdték el feldolgozni az alapanyagokat. Ezzel párhuzamosan folyamatosan épültek ki majorok a gazdaság körül, amelyek sokáig meghatározták a birtokszerkezetet.
A csúcson negyven major volt lakott: volt, ahol csak egy istálló állt és két ember élt, de voltak akár 400-500 fős majorok is. Ezek lényegében önálló településként működtek saját óvodával, iskolával, művelődési házzal, bolttal és kocsmával. A decentralizált szerkezetet elsősorban járványvédelmi szempontok indokolták.
A ménesbirtok honlapja szerint a századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme jött létre Mezőhegyesen. A majorokat több száz kilométernyi keskeny nyomtávú vasúti hálózat és telefonos kapcsolat kötötte össze az 1800-as évek végétől.
Az egyik ilyen majorban – a 21-es számúban – él Takács József, aki a ménesbirtok egyik legrégebbi alkalmazottja, 34 éve foglalkozik lovakkal. Egész életében a majorban lakott, feleségét is az itteni általános iskolában ismerte meg, és a majorban volt az esküvőjük is. “Csodálatos szép major volt. Volt bolt, könyvtár, a kultúrteremben ment a mozi” – emlékezett vissza.
Az állam kivonulása
Mezőhegyes tehát egy egészen egyedülálló település Magyarországon: 1945-ig az addigra 8-9 ezer lakosú birtok teljes egészében az államé volt. Az itt élők nem parasztházakban laktak, hanem jellemzően kommenciósok – uradalmi cselédek – voltak, akik állami ingatlanokban éltek. Évente szerződtek és az illetményük nagyjából negyedét kapták készpénzben, a fennmaradó rész terményben érkezett (alapélelmiszereket, szalonnát, tűzifát kaptak, és tarthattak disznót, termeszthettek kukoricát). “Itt gyűttment mindenki, mivel mindenkit ide kellett hozni” – jellemezte a helyi társadalmat egy mezőhegyesi.
A ménesbirtok nemcsak méretei és múltja miatt különleges: négy lófajtát – mint a nóniuszt vagy a gidránt – is itt tenyésztettek ki (Orbán Viktor egy nóniuszt ajándékozott Erdogan török elnöknek decemberben). A világháború során azonban komoly károkat szenvedett el a gazdaság, és a népesség is elkezdett csökkeni. Az Alföld településeivel ellentétben itt nem tanyákba, majorokba költöztek ki, hanem éppen ellenkezőleg, a majorokból költöztek be a település központjába.
Lázár János videója az Erdogannak adott nóniuszról.
A kommunizmus alatt a korszellemmel ellentétben Mezőhegyesen nem államosítottak – mivel minden az államé volt -, hanem a magántulajdon szerepe nőtt: mozaikszerűen elkezdtek szaporodni a Kádár-kockák, és kisebb lakótelepek is épültek, mint a cikk elején említett Molnár C. Pál lakótelep.
“Aztán a rendszerváltás felé kezdett lekonyulni az uradalom sorsa, ahogy az állam elkezdett kivonulni” – mondta Veres Zoltán egykori alpolgármester és egy helyi mezőgazdasági cég, a Semex ügyvezetője, aki közelről követte végig a rendszerváltást követő gazdasági sokkot.
A birtok ekkoriban mezőgazdasági kombinátként működött, és egyik legfontosabb egysége a cukorgyár volt, ahol a rendszerváltás idején mintegy hatszázan dolgoztak. Veres Zoltán felmenői közül szinte mindenki a cukoriparban dolgozott, apja a mezőhegyesi gyár főenergetikusa volt.
“Amikor gyerek voltam, ez volt a legmenőbb utca a városban” – mutatott körbe Veres a cukorgyári utcán, ahol az egyenkerítések még állnak, de a ‘90-es években bezárt üzemhez közelítve egyre több a leromlott állagú épület. Veres apja a szolnoki és a kabai cukorgyárban is dolgozott, de mára azok is bezártak. A rendszerváltás idején még 12 cukorgyár működött Magyarországon, mára csak egy maradt, Kaposváron.
Az egész kombinátban mintegy 3500-an dolgoztak a ‘80-as években, mostanra nagyjából 500-an maradtak a ménesgazdaságnál. A feldolgozóipar megszűnt, ipar lényegében nincs a városban. “A rendszerváltáskor elengedte az állam Mezőhegyest. Úgy engedte el ezt a közösséget, hogy előtte abszolút regulázta. Mindent a ménesbirtok dominált” – mondta Veres.
Beszédes adat a ménesbirtok jelentőségéről, hogy a város területének kétharmada tartozik a birtokhoz jelenleg is. Az uradalom területe nagyjából háromszor akkora, mint a legnagyobb budapesti kerületé, a másodiké.
A majorokat megeszi az idő
A rendszerváltás negatív következményei azért is jelentek meg hatványozottan Mezőhegyesen, mert a megelőző évtizedeket fekvéséből adódóan elszigeteltségben töltötte. A helyi gazdasági életben egykor fontos szerepet játszott a 45 kilométerre fekvő Arad, a trianoni döntés után azonban perifériára került Mezőhegyes. Ahogy a város településfejlesztési stratégiája is írja: kedvezőtlen elhelyezkedése és rossz közlekedési kapcsolatai miatt Mezőhegyes egyetlen kiemelt növekedési zónának sem a része.
Az elszigeteltséget pedig tovább nehezítették a város szociokulturális gyökerei. “Az itteniek ahhoz szoktak hozzá, hogy mindent az uradalom végzett. Nem a saját lakhelyüket kellett rendbe tenniük, mivel állami ingatlanokba éltek” – mondta a jelenségről egy tősgyökeres mezőhegyesi. “Nem voltak meg az alapjai, hogy hogyan lehet élni az állam nélkül” – tette hozzá Veres.
A rendszerváltás után munkanélkülivé vált lakosság jelentős része elköltözött. Főleg a képzett fiatal és középkorú rétegből hagyták el sokan Mezőhegyest. Ezzel párhuzamosan a majorok is elkezdtek kiürülni. Míg 100-150 éve kifejezetten előrelépést jelentettek az állami ingatlanok az uradalmi cselédeknek, az idő eljárt felettük és a gazdasági funkciójuk is jelentéktelenebbé vált. “Alig vártuk, hogy beköltözhessünk a városba. Akkoriban minden vágyam volt, hogy egy panellakásban éljek” – mondta a Molnár C. Pál lakótelep egyik idős lakója.
Mostanra az egykori negyven major közül már csak 11-ben laknak. A második legnagyobb a korábban említett 21-es major, ahol bő száz ember él. “A ‘70-es években kezdett el megszűnni itt minden: az asztalosműhely, a tehenészet, a gépjavító, a marha- vagy a sertéstelep. A rendszerváltás miatt aztán a legtöbb majort is megszüntették, egybe rakták őket a központtal. A majorokat megeszi az idő” – mondta a korábban bemutatott Takács József, a ménesbirtok egyik legrégebbi alkalmazottja.
A korábbi aktív közösségi életnek már nincs nyoma a majorban. Ahogy mondta, az itteniek “80 százaléka bevándorló”, nem is tudja igazán, kik laknak itt. A majort több lepusztult, óriási épület, például magtárak uralják. József ugyanakkor nagyon jól érzi magát a házukban, amelyet 1986-ban vettek meg és azóta csinosítják feleségével.
Gyöngyi varrónőként dolgozott több mint negyven éven át a 30 kilométerre fekvő Medgyesegyházán. Minden nap hajnali 3-kor kelt, és ugyan 2017-ben nyugdíjas lett, azóta is rendszeresen jár dolgozni, legalábbis ha volt munka. “Amikor kezdtünk, még több mint százan voltunk. Most tizenvalahányan maradtunk, de április óta nem voltam, mert nincs megrendelés. Ha lesz, majd szólnak” – mondta Gyöngyi, aki többek között a Budmilnak, a Kappának vagy a Speedónak varrt pólókat.
Szabadidejükben leginkább kertészkednek és fejlesztgetik otthonukat. József ezermester, mindent ő csinált a kertben a kerítéstől a kis szélmalomig. “A legbüszkébb pedig arra vagyok, hogy 41 év után is ugyanannyira szeretem a feleségem. Ha ezt megéli valaki, akkor minden gondon túl van” – mondta.
A házaspár korábban nem sok helyen járt – a 25 perces kocsiútra lévő Romániába is idén jutottak el először -, József egy év múlva megy nyugdíjba, és azt tervezik, hogy “elmennek csavarogni”. “Van egy kis megtakarított pénzünk, felülünk a vonatra, és csak megyünk” – számoltak be jövőbeli terveikről.
Hogy a házaspár vágya teljesülhessen, abban komoly szerepe van Lázár Jánosnak is. “Amikor a miniszter úr még nem volt itt, nagyon keveset kerestünk. Viszont amióta itt van, nagyon elégedett vagyok. A fizetésem 150-160 ezer forinttal emelkedett, emellett minden évben ad nekünk öt köbméter tűzifát, amely bőven elég télire. Olyan szépek lettek a körülmények, hogy öröm itt dolgozni” – mondta József.
A ménesbirtok újjászületése
Az elmúlt években ugyanis alapvetően megváltozott Mezőhegyes, miután az egyik legbefolyásosabb magyar politikus felkarolta. Az állam 2016-ban vásárolta vissza az időközben privatizált gazdaságot, majd Lázár Jánost tették a birtokért felelős miniszterelnöki biztossá.
Lázár kinevezése napján azt mondta, hogy öt éven belül Magyarország legjobb, tíz éven belül Európa egyik legjobb agrárvállalatává kell fejlődniük (a miniszter jelenleg kuratóriumi elnökként felügyeli a ménesbirtokot, miután az állam kiszervezte azt a 2020-ban bejegyzett Jövő Nemzedék Földje vagyonkezelő alapítványhoz).
Lázár agrárvíziójában központi szerepe van a ménesgazdaságnak. Pár éve arról beszélt, hogy Magyarország 20 millió ember ellátására lenne képes, amihez “teljesen új feldolgozóipari tervre van szükség”, az új mezőgazdasági stratégiát pedig a Mezőhegyesi Ménesbirtokra kell alapozni.
Ennek megfelelően jelentős állami források áramlottak Mezőhegyesre az elmúlt években:
10,5 milliárd forintot költöttek Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházására
az új szarvasmarhatelepre 7 milliárd forintot, az új ipartelepre 5 milliárd forintot szántak
3,3 milliárd forintért – szobánként 220 millióért – készül egy négycsillagos, 16 szobás hotel
1,2 milliárdért felújították a mezőgazdasági szakközépiskolát és a kollégiumot, emellett új sportcsarnok is épül 3,3 milliárdért és uszodát is terveztek
A település arculatát meghatározzák a folyamatban lévő építkezések, felújítások. Beszámolója szerint az államtól négy év alatt 44 milliárd forint érkezett a ménesbirtokhoz, a területre költött összeg azonban ennél számottevően nagyobb.
A 44 milliárdban nincs benne például a vételár (2,2 milliárd), a gazdaságot szolgáló infrastrukturális beruházások (mint egy körforgalom és bicikliút építése 2,4 milliárdért), a legújabban bejelentett egymilliárd forintos lovaspálya, emellett több projektre is milliárdos uniós támogatás is érkezett. December közepén pedig bejelentették, hogy az államtól ingyen a Lázár-féle alapítványhoz kerül egy tavaly 20 milliárd forint árbevételű fehérjefeldolgozó és egy száz fős raktározási cég.
A fejlesztések valóban látványosak: ez az első olyan magyarországi birtok, ahol drónokkal végeznek agrárdigitalizációs, precíziós adatgyűjtést. A “világ legmodernebb technologiájával” létrehozott tehenészetben vízágyon fekhetnek a vemhes üszők. “A feltételek tökéletesek, fantasztikus gépekkel dolgoznak” – összegezte a birtok viszonyait közelről ismerő megkérdezett.
A fenntartó közel kétperces videója a ménesbirtokról.
A Mezőhegyesre érkező tízmilliárdokat az általunk megkérdezett helyiek egyértelműen Lázár Jánoshoz kötik. Bár a cikk előzetes koncepciójában nem terveztünk fókuszálni a politikára, látványos volt, hogy lényegében valamennyi beszélgetésünk első perceiben előkerült Lázár neve.
Hasonlóan látványos volt, hogy milyen tartás van sokakban: három nap alatt mintegy harminc emberrel beszéltünk hosszabban, többen alapból csak név nélkül szólaltak meg, jó néhányan pedig utólag gondolták meg magukat, arra hivatkozva, hogy tartanak az esetleges következményektől. Több környékbeli településvezetőt is kerestünk, de egyikükkel sem tudtunk találkozni.
A beruházásra ugyanis többen Lázárlandként hivatkoztak, és rendszeresen azt emelték ki, hogy a miniszter milyen közelről követi a fejlesztéseket, mikromenedzsel. “Szinte minden héten lehet látni a ménesnél, van hogy egy héten akár három napot is itt van. Sűrűn hoz vendégeket is” – mondta a ménesbirtok egyik dolgozója. Lázár valóban rendszeresen posztol a gazdaságról, nyáron saját oldalára is feltett fényképeket arról, hogy járt nála Gulyás Gergely miniszter, Kocsis Máté frakcióvezető vagy Áder János volt köztársasági elnök.
“Ha Lázár jön Mezőhegyesre, porszem nem maradhat az úton, a ló szőrének pedig úgy kell állnia, hogy csak na” – mondta a ménesbirtok egyik korábbi dolgozója érzékelhetően túlozva, ugyanakkor mégis leképezve az általános közérzetet. A birtok egy dolgozója azt mondta, hogy ötnaponta vágják a gazt az egyik ménes felé vezető út mentén, mert különösen érzékeny Lázár arra, ha szerinte hosszabb a kelleténél. Többek között ezekről az állításokról is megkérdeztük írásban Lázárt, de nem válaszolt.
“Lázár sok állami pénzből nagy minőséget csinál és imádja a külsőségeket” – jellemezte egy helyi cégvezető a miniszter itteni tevékenységét. A több tízmilliárdos felújítások apróbb részletei is szembeötlőek:
vörös márványból készült címerek és lépcsők istállóknál
az egyik legdrágább honos fából, tölgyfából készült istállóajtók
a birtok címerével díszített fém szemetesek
“Azt nem mondhatni, hogy nem szép, de ez már túl sok. Túl nagy a kontrasztot jelent a fényűzés a város általános lehetőségeihez képest” – mondta egy megkérdezett. A milliárdokból felújított istállókat ugyanis évtizedek óta pusztuló üzemek, magtárak vagy éppen a szintén romos vasútállomás övezik, és ez a kettősség még inkább kidomborodik személyes történeteken keresztül.
Szavazókat nem hozó tízmilliárdok
“Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető. A sok pénz nem a lakosságot segíti, nem nekünk való, nem a mi érdekeinket szolgálja” – foglalta össze egy helyi, és lényegében minden megkérdezett hasonlóan jellemezte a fejlesztéseket.
Egy közalkalmazott példaként az egyetlen bármikor meglátogatható ménes, a 20-as számú büféjét említette. “Gondoltam megengedhetem magamnak, hogy havi egyszer ehessek ott egyet. Aztán megláttam, hogy egy hamburger 3500 forintba kerül. A mi bérünk ezt nem bírja el” – mondta. Nagyjából havi nettó 250 ezer forintot keres, amiből “hónapról hónapra él”.
Ez a kettősség – hiába érkeznek tízmilliárdok a településre, mégis sokakban ellenérzést vált ki – a választási eredményeken is érzékelhető. A 2018-as parlamenti választáson nagyjából a választókerület átlagának megfelelően szavaztak a Fideszre Mezőhegyesen, a fejlesztések beindulásával azonban ez 2022-ra megváltozott.
A választókerület szinte összes településén számottevően nőtt a Fidesz támogatottsága (átlagosan 5 százalékponttal), csak kettőben csökkent: az egyik Mezőhegyes volt, bár mindössze 0,3 százalékkal. A választókerület közel harminc településén így Mezőhegyesen lett a legalacsonyabb a Fidesz támogatottsága – így is 45 százalékos -, pedig 2018-ban még a középmezőnyben volt. Hasonló jelenség körvonalazódik Debrecenben, ahol az óriásberuházások ellenére – vagy inkább miatt – csökken a Fidesz népszerűsége.
A megkérdezettek közül a legtöbben azt sérelmezik, hogy a beruházás nem kínál tényleges perspektívát a helyieknek, illetve nem oldja meg a mindennapokat érintő legsúlyosabb problémákat: az elvándorlást és a “város alacsony tőkevonzó képességét”, azaz a megfelelő szolgáltatások és valódi alternatívát jelentő munkalehetőségek hiányát
Többen is felhozták ugyanis, hogy a ménesbirtoknál egyre kevesebb helyi dolgozik Lázár megjelenése óta (többek között erről is megkérdeztük a ménesbirtokot, de személyes találkozóra nem adtak lehetőséget és írásban elküldött kérdéseinkre sem válaszoltak). A vezetőségből lényegében kikerültek a helyiek, a folyamatot szemléletesen tükrözi a ménesbirtokot igazgató kuratóriumban összetétele, amelynél látszólag erősebb szerepe van személyes, mint földrajzi kötődéseknek. Ennek Lázár mellett többek között tagja:
Balczó Barnabás, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója (és Lázár egykori kabinetfőnöke)
Csányi Attila a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, Csányi Sándor (akit Lázár lényegében mentoraként jellemzett) fia
Győrffy Balázs országos agrárkamarai elnök és fideszes parlamenti képviselő
“A beruházás sok pozitív hatását látom – például az új bicikliút miatt láthatóan többen bicikliznek -, de kezd üvegkalitkává válni a ménesbirtok, mert már nem mi, helyiek dolgozunk ott” – mondta Veres Zoltán, a Semex agrárcég ügyvezetője. A rendszerváltás idején ő is a ménesbirtoknál dolgozott, majd 1993-ban került a Semexhez, amelyet pár évvel korábban hozott létre a kanadai anyavállalat. Szarvasmarhák szaporításával foglalkoznak, azaz bikák mélyhűtött spermájával kereskednek.
“Régen a falu bikájához kellett járni, ami akár komoly, nemi úton terjedő betegségekhez is vezethetett. A mesterséges termékenyítés azonban biztonságos és bárki számára elérhetővé teszi a legjobb bikákat, ezzel a technikával akár 10 vagy 100 ezer tehenet is termékenyíteni lehet” – foglalta össze tevékenységük lényegét Veres. A bevételük közel 50 százaléka származik exportból, több mint 50 országba szállítanak, többek között Ausztráliába, Dél-Afrikába, Japánba vagy az USA-ba.
Legismertebb bikájuk, Numero Uno számos alkalommal szerepelt a magyar médiában, mint a világ egykori legértékesebb bikája, amely több százmillió forintos bevételt generált a cégcsoportnak. Egy millió adagot adtak el a spermájából, a még élő, de visszavonultatott állatnak 3-400 ezer utódja születhetett a világon.
A Semex is küzd azzal a problémával, amellyel egyre több mezőgazdasági és ipari cég küzd akár a fejletlenebb régiókban is. “Fizikai munka lenne bőven a mezőgazdaságban, de attraktív munkát nem nagyon talál a mai fiatal, főleg azok, akik felsőoktatásban végeztek. A fiatalok úgy húznak el, mint a huzat” – jellemezte a helyi munkaerőpiacot. Mezőhegyesen is lehet tehát munkát találni, azonban korlátot jelent, hogy milyen áron.
A ménesbirtokon kívül nincs jelentős munkaadó és nincs jelentős ipar, így aki Mezőhegyesen akar dolgozni, a korlátozottan vonzó és fizető mezőgazdaságban tud elhelyezkedni. “Egész nap mosod a disznót, annyira nem izgalmas. És kapsz érte napi 11-13 ezer forintot” – szemléltette a jelenséget egy sertéstelepi dolgozó, aki szintén külföldre szeretne költözni. “A mezőgazdaságban nem azért robotizálnak, hogy kizárják az embereket, hanem mert nem lehet embert találni” – mondta Veres Zoltán.
Visszaszoruló közösségi élet
A ménesbirtok ugyanakkor adhat perspektívát fiataloknak. A szintén jelentős összegekből felújított mezőgazdasági szakiskola létszáma 150-ről 300-ra a fejlesztéseknek köszönhetően. Aki viszont nem dolgozna a mezőgazdaságban, annak jobbára marad az ingázás. Többen a közeli gyárakba, mint a makói Continentalba vagy a gép- és alkatrészgyártó orosházi Linamarba járnak, ahová céges buszok is mennek Mezőhegyesről.
A szolgáltató szektorban hasonlóak a korlátok. Általános érzet, hogy vagy nem lehet valamit kapni a városban, vagy drágább, mint máshol. “A fizetésem 70 százalékát máshol költöm el, mert nem tudok megvenni egy fehérneműt” – érzékeltette egy megkérdezett.
A bevásárlás érzékeny téma, sokan indulatosan beszéltek az árakról. Többen is azt mondták, hogy aki teheti, a 15 perces autóútra fekvő – és egyébként hasonló méretű – Mezőkovácsházára jár vásárolni, mert ott van Lidl és Penny. “Egy nagybevásárlás 5-10 ezer forintnál olcsóbban jön ki, mint az itteni boltokban” – mondta egy helyi. A jelenség azonban túlmutat az élelmiszerboltokon, a szórakozási lehetőségek is egyre korlátozottabbak, és az infrastruktúra sem követi le egyelőre a ménesbirtok fejlesztését.
Szimbolikus, hogy míg állami tízmilliárdok érkeznek a Lázár János felügyelete alá tartozó ménesbirtokra, a Lázár János által vezetett építési minisztérium nyáron két olyan vasúti mellékvonalat is bezárt (a tízből), amelyek Mezőhegyesről indultak (építési miniszterként még a ménesbirtok több ingatlanjának műemléki védettségét szüntette meg).
“Ez egy haldokló város. Nincsenek fiatalok, akik éltessék. A hozzánk hasonló 30-asok, 40-esek pedig nem tudják lekötni magukat. Bezárt a strand, a diszkó, több sportpálya is. Nincs kikapcsolódási lehetőség, nem tudjuk lekötni magunkat. A ménesbirtok fejlesztése meg nem segít, mert nem a lakosságot segíti” – mondta egy férfi. Ő korábban négy évig dolgozott külföldön, de nem vágyik vissza.
Mezőhegyesen járt iskolába, és szerinte nagyjából osztálytársai fele költözött el. Több megkérdezett is hasonló arányról számolt be. Egy önkormányzati dolgozó szerint a tendencia folytatódik: a ‘90-es években még négy osztály volt egy évfolyamban a helyi általános iskolában, mostanra ez kettőre apadt, és a mostani születésszámok alapján pár éven belül már csak egy osztály maradhat.
A csökkenő népességgel a közösségi élet is szorul vissza, és ez a folyamat a Coviddal még látványosabb lett. Ahogy egy baranyai járást bemutató korábbi cikkünkben is írtuk, a vidéki kisközösségekben érzékelhetően visszaszorult a közösségi élet a járvány hatására. “Sok közösséget tönkretett a Covid. Beszorította az embereket az otthonukba és nehéz újra kicsalogatni őket, nehezen mozdulnak ki. Ez a programok látogatottságán is meglátszik. Volt olyan színházi előadás, amin 30-an voltunk, úgy, hogy előadást csak ingyen vagy 200 forintos jegyért lehet megcsinálni” – mondta egy környékbeli kulturális szervező.
Pár milliós fejlesztés, amit mindenki magáénak érez
A környéken nem Mezőhegyes az egyetlen, amelyet alapvetően meghatároz a lakosság zsugorodása. A mezőkovácsházai járásban – ahol Mezőhegyes is van – csökken a legnagyobb arányban a népesség a magyar járások közül. Kirívó a helyzete a rendszerváltás idején 900 lakosú Dombiratosnak, amelynek azóta felére csökkent a népessége. “Az egész lakosságot össze tudnának rakni nyolc utcából négybe” – mondta egy férfi, aki 12 éve él Dombiratosan és egy csirketelepen dolgozik. A házuk utcájában egymást követik a romos, lakatlan házak.
“A rendszerváltás előtt a fél falu a tsz-ben dolgozott, de azóta minden megszűnt. Nincs már iskola, óvoda, posta, takarék, idősek otthona. Minden megszűnt” – mondta a romos utca egyik utolsó házában lakó férfi, aki vasutasként dolgozik. Egy dombiratosi nő középiskolás gyereke példáját hozza fel a település nehézségeire. Gyereke fél 6-kor indul el busszal, hogy háromnegyed 8-ra – tehát több mint két óra alatt – beérjen a 45 kilométerre fekvő Békéscsabára. “Nincsen más választása, ha középiskolába akar járni” – mondta a nő.
Szintén a járásban található Battonya, amelynél csak Mezőhegyes, Salgótarján és Kazincbarcika lakossága csökkent nagyobb mértékben. Míg Mezőhegyesen – a felemás megítélésével együtt – az óriásberuházás adhat némi reményt, Battonyán egy organikus folyamat.
Az olcsó ingatlanok és Arad közelsége miatt egyre többen költöznek Romániából a határmenti városba. Húsz év alatt 2,5-szeresére, több mint 600-ra nőtt a román nemzetíségűekhez tartozók száma Battonyán, amelynek így a legnagyobb arányú a román származású lakossága a magyar városok közül.
“Románia fellendült, megdrágultak az ingatlanok is, emiatt egyre több román költözik át. A románok lakni járnak ide, a magyarok pedig bevásárolni. Sok a napi ingázó” – mondta a határt jól ismerő megkérdezett. “Romániában olcsóbb minden. A barkácsáruházak 15 százalékkal biztos olcsóbbak, de régen ilyen 30 százalékról beszéltünk” – mondta. Egy másik megkérdezett szerint egy bevásárláson mintegy 20 százalékot lehet spórolni. Sokan átjárnak tankolni is, októberben a benzin literje mintegy 70 forinttal volt olcsóbb, bár decemberre ez nagyjából a felére olvadt.
“Battonya szerencséje, hogy visszatértünk Arad közelségéhez. Sok román állampolgár és külhoni magyar viszonylag olcsón vesz házat Battonyán. Innen járnak be dolgozni Aradra, így Arad alvóvárosa lettünk” – mondta Balázsné Szabó Erzsébet, a battonyai Fodor Manó Helytörténeti Egyesület vezetője.
A város sorsa ugyanis hasonló Mezőhegyeséhez: Trianon és kommunizmus miatt perifériára került, 1950-ben elvesztette járási központi státuszát, a rendszerváltás után pedig az ipar épült le.
Az elvándorlás drámai mértékét értelemszerűen Balázsné is személyesen tapasztalja: 32 fős iskolás osztályából nagyjából öten maradtak Battonyán, bár más településről is jártak át az osztályába. Balázsné azonban nemcsak sokat gondolkozik azon, hogy hogyan lehetne megmenteni a települést, hanem érdemben is próbál tenni: közel tíz éve megalapították meg a helytörténeti egyesületet, amely azóta több látványos eredményt is elért.
Balázsné a 2010-es évek elején iskolatitkárként dolgozott, és ekkoriban kezdett el régi képek után kutatni. A megalakulása után szinte “0-24-ben” az egyesületnél dolgozott: rendezvényeket tartottak, kiállítást szerveztek, régi tárgyakat és képeket gyűjtöttek.
Az alulról szerveződő egyesület két kiadványt is kiadott. Az egyikben az I. világháborúban elhunyt több mint ötszáz battonyai nevét és néhány adatát gyűjtötték össze újságok, levéltári és helytörténeti dokumentumok, egyházi iratok és fényképek alapján. A másikban pedig Battonya múltját mutatták be régi képeslapok és fotók alapján, amelynek óriási sikere lett: a mintegy ötezres városban 550 könyvet adtak el. Az album a lakosságot is aktivizálta: mostanáig közel 20 ezer kép és dokumentum érkezett be az egyesülethez helyiektől.
Az egyesület másik nagy projektje egy tájház létrehozása volt. Több év munkájával, alapvetően pályázati pénzekből megvették, majd ötven ember önkéntes munkájával nagyjából 4 millió forintért felújították az egyik legrégebbi, 140 éves battonyai házat. A tájházat részben lakossági felajánlásokból rendezték be.
“Azért szeretnek idejárni az emberek, mert magukénak érzik. A saját fényképeik, saját eszközeik vannak kiállítva” – mondta Balázsné, aki szerint még a ház előző tulajdonosainak leszármazottai is rendszeresen visszajárnak, fényképeket is adományoztak. Látogatásunkkor éppen szilvabefőzést tartottak, a tájház hangulatos udvarát pedig bárki, bármikor szabadon használhatja.
Szemléletes, hogy kerítés sincs a tájház utcafrontján. Tartottak már itt tűzoltók családi napot, köztisztviselői napot, iskolai rendezvényt, vagy egyszerű szülinapokat, családi összejöveteleket. “Sok ember kitartó munkája kellett a tájház kialakításához, ezért is működik ilyen jól közösségi térként, amelyet mindenki a magáénak érez” – mondta Balázsné Böbe a pár millió forintos beruházásról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Legfeljebb a kisbolt előtt isznak az emberek" - élet a magyar vidéken, ahol a leggyorsabban csökken a születésszámKözépkorú nők tömegesen ingáznak nyugatra kis falvakból is, a fiatalok közül sokan külföldre mennek, közben egyre több a lehetőség - riport a pécsváradi járásból. | “Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető” | A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz? | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20231227/szepnek-szep-a-beruhazas-csak-a-varos-nem-elheto-milyen-eredmennyel-ont-tizmilliardokat-a-kormany-a-leggyorsabban-fogyo-varosba/ | 2023-12-27 10:54:00 | true | null | null | G7 |
Elektronikus árverésen próbálnak túladni azon a mintegy 749 lélegeztetőgépen, amelynek beszerzésére a TMT Technics Kft. nevű, eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó vállalkozás kapott megbízást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, a koronavírus-járvány idején. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által közzétett hirdetmény szerint az árverést megelőző végrehajtási eljárást a külügyminisztérium kezdeményezte, hogy így szerezze vissza a cégnek közbeszerzési eljárás során kifizetett mintegy 4 milliárd forint előleg egy részét.
Az Aeonmed Shangrila 510S hordozható lélegeztetőgépből idén december 28 és 2024. február 26. közt összesen 749 példányt bocsátanak licitre a több szakaszból álló árverési folyamatban. A gépek becsült érték mindössze 973 millió forint, ami gépenként 1,3 millió forintot jelent, miközben ezeket a hordozható berendezéseket a TMT eredetileg, darabonként több mint 10 millió forintért adta volna el az államnak. A gépeket a licitálás előtt, január 4-én egy ceglédi raktárban személyesen is megnézhetik a jelentkezők.
Amennyiben a többkörös árverés korai szakaszában nem találnak gazdára a lélegeztetőgépek, akkor 2024. február 11-től akár darabonként 13 ezer forintért is meg lehet majd szerezni egy-egy példányukat, hívta fel a figyelmet az árverésekkel kapcsolatos pénteki Facebook-bejegyzésében Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke. Mint írja, a cég úgy kapott lehetőséget a mintegy ezer gép beszerzésére a külügytől, hogy 2019-ben mindössze 60 millió forint volt a saját tőkéje, a tulajdonosa pedig Tóth László, a Magyar Judo Szövetség korábbi elnöke, akivel szemben a szervezet vezetőjeként sikkasztás és hűtlen kezelés miatt folyt eljárás.
A nagy lélegeztetőgép-üzletről korábban több cikket is olvashattak a Telexen. Mint megírtuk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium már 2020-ban elismerte, hogy a szükségesnél jóval több, összesen 16 ezer lélegeztetőgépet szerzett be a járvány időszakában. A gépekre kiírt közbeszerzésekben résztvevő cégek, köztük a mostani végrehajtási eljárásban szereplő TMT Technics neve akkor került nyilvánosságra, amikor a HVG közérdekű adatigénylés keretében kikérte a gépekre és a beszerzésekben résztvevő cégekre vonatkozó adatokat.
Az árverésre bocsátott lélegeztető gépek jelenleg nem forgalmazhatók szabadon Magyarországon, mivel vámárunak minősülnek, ezért a majdani vevőre további adminisztrációs teendők hárulnak, így neki kell majd megfizetnie a gépek után a vámot és az áfát. | Árverésre írtak ki 749 darab lélegeztetőgépet, amiket még a Covid miatt szereztek be | Elektronikus árverésen próbálnak túladni azon a mintegy 749 lélegeztetőgépen, amelynek beszerzésére a TMT Technics Kft. nevű, eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó vállalkozás kapott megbízást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, a koronavírus-járvány idején. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által közzétett hirdetmény szerint az árverést megelőző végrehajtási eljárást a külügyminisztérium kezdeményezte, hogy így szerezze vissza a cégnek közbeszerzési eljárás során kifizetett mintegy 4 milliárd forint előleg egy részét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/29/az-eredeti-ar-toredekeert-arvereznek-el-tobb-szaz-lelegeztetogepet | 2023-12-29 10:58:00 | true | null | null | Telex |
Mint a lap írja, a 2018-ban alapított cég százmilliárdos állami támogatást használt fel, de erről törvénysértő módon 2023 elejéig nem számolt el. A cég a K-Monitor adatigénylésére sem válaszolt, a per hatására azonban bizonyos szerződéseket átadtak, ráadásul a cég a törvény szerint kötelező közzétételi listája is megjelent, ám milliárdos szerződések tartalmi részleteket hordozó mellékletei és a vélelmezhető tanácsadói megbízások titokban maradtak.
A bírósági ítéletnek végrehajtással fog teljességgel érvényt szerezni a K-Monitor, de az már most is látszik, hogy az „országimázsba” olyan költések is belefértek, amelyek nem a turizmust, sokkal inkább a NER politikai vezetését és az őket a kampányolásban segítő reklámipari komplexumot látták el pénzzel. Beszámolnak az állami cég küzdelméről az adatok eltitkolásáért és bemutatják, hogyan bántak az elmúlt öt évben ide csatornázott, jelentős összegű közpénzzel.
A Rogán Antal felügyelete és egyes információk szerint a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel befolyása alatt működő állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és leányvállalatai nemcsak százmilliárdos támogatási programmal alakítják át a hazai turisztikai szektor tulajdonosi szerkezetét, de százmilliárdokat fordítanak rendezvényekre, kampányokra, stratégiákra, koncepciókra is, gyarapítva ezzel az ágazat profitját. Utóbbiért az Ügynökség Visit Hungary (eredeti nevén Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség) nevű cége felelős, amely 2018-as alapítása óta több mint 200 milliárd forint állami támogatást kapott a feladataihoz.
Az, hogy egy állami ügynökség leányvállalata (egy ügynökség ügynöksége) végzi ezeket a feladatokat, akár autonóm, szakmai működést is feltételezhetne, de sajnos erről szó sincs. Az MTÜ-t irányító Guller Zoltán Rogán Antal bizalmi embere, aki ezzel párhuzamosan a szintén Rogán alá tartozó közinformatikai csúcsszerv, a Digitális Magyarország Ügynökség vezetője is. A Visit működése első éveiben úgy költött el tíz és tízmilliárdokat, hogy munkavállalói létszáma 10-30 közötti volt, az általa ellátott feladatokat pedig döntően kiszervezte külsős PR-ügynökségeknek, írja a K-Monitor.
A K-Monitor a jogerős ítélet ellenére csak a szerződések egy részét kapta meg, azt is csak 15 napra, és az oldalakat összevissza kavarva. A milliárdos költések átláthatóságáért ezért még harcol a lap, de a pereskedés eddig sem volt hiábavaló. Fontos eredmény, hogy a cég létrehozta a közzétételi listáját, amit 5 éven keresztül törvényellenesen nem tett meg.
A keretszerződések részletes tartalmáról később számol be a K-Monitor, annyit azonban már most tudni, hogy egytől egyig a Rogán-univerzum bebetonozott, folyamatosan munkával ellátott PR-cégeivel kötötte őket a cég. Ezek a cégek a verseny súlyos korlátozásával jutnak megbízásokhoz: ők végzik PR-kampányokat a teljes állami szektor számára és „kék plakátos” politikai kampányokat is ezek a cégek bonyolítják milliárdos nyereséget termelve tulajdonosaiknak, írja a lap.
Ennek oka, hogy a Rogán Antal-féle Kabinetiroda a Nemzeti Kommunikációs Hivatal felállításával kontroll alá vonta a teljes közszféra kommunikációs, rendezvényszervezési és egyéb hasonló feladatait. Ezekre néhány évenként egy nagy közbeszerzést ír ki, amelyet évek óta témánként egy-egy cégcsoport nyer meg, akik innentől bármiféle verseny nélkül dolgoznak a megajánlott áron. Ebben a súlyosan versenykorlátozó eljárásban kötötték a Visit szerződésállományának túlnyomó részét a NER kedvenc PR-cégeivel (Lounge (Moonlight) Event, Visual Europe, New Land Media, Lounge Design [ezek a cégek egyetlen ember, Balásy Gyula (a képen) tulajdonában állnak], illetve Mediator Group, p2m, Brightly, Roxer). Csak Balásy Gyula cégeinek legalább 85 milliárd Ft-nyi munkát adott a VISIT HUNGARY idén szeptemberig. | Balásy Gyula cégeinek legalább 85 milliárd forintnyi munkát adott az állami országimázs cég | Elhúzódó pereskedés után jogerősen is pert nyert a K-Monitor a Visit Hungary nevű állami országimázs cég ellen, amelyet a kampányrendezvénynek használt „Hacacáré” koncertekkel és az augusztus 20-i karnevál és tűzijáték költségeinek titkolásával ismerhetett meg a nyilvánosság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/22/pert-nyert-a-k-monitor-a-visit-hungarynak-ki-kell-adni-a-reklamszerzodeseit | 2023-12-22 11:08:00 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor belpolitikai okokból késlelteti Svédország NATO-tagságának megszavazását. Ez egy olyan diplomáciai bohózat, amelyben a tekintélyelvű magyar kormányfő mindennek látszik, csak erősnek nem – írja véleménycikkében a legnagyobb német lap kelet- és közép-európai tudósítója, Cathrin Kahlweit.
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás. | Lehet lakópark a budai védett terület mellett, de arra a térvilágítás nem vetülhet | A beruházó vállalta árnyékkapcsoló, valamint mozgásérzékelő felszerelését, és a Natura 2000-es terület felé kerítést is kötelező építenie. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231128_hvg_lilongwe_property_lakoparkabudaihegysegben | 2023-11-28 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Opus-csoport az első három negyedévben nettó 30,67 milliárd forint nyereséget ért el – írja jelentésében Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége. A profit több mint duplája az egy évvel korábbi azonos időszakinak.
Mindezt soha nem látott, 511 milliárd forintos árbevétel mellett érte el a cégcsoport.
Az Opus csoportszinten 1066 milliárd forint mérlegfőösszeggel zárt 2023. szeptember 30-án, ami 2,3 százalékos növekedést jelent tavaly év végéhez képest. A mérlegfőösszegen belül a legnagyobb súllyal az energetika szerepel 38 százalékkal, az ipari termelés pedig 27 százalékos súlyt képvisel. A mezőgazdaság 22 százalékot, a turizmus 11 százalékot tesz ki, míg a vagyonkezelésre 2 százalék jut. | Mészáros Lőrinc jobban teljesít: 9 hónap alatt 30 milliárd forint profit az Opusnál | Rekord árbevétellel és nyereséggel zárta az első három negyedévet az Opus-csoport, különösen az ipari leányvállalatoknak köszönhetően. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231215_meszaros_lorinc_opus_global_arbevetel_nyereseg | 2023-12-15 11:09:00 | true | null | null | HVG |
Honnan lehet tudni egy ellenzéki pártról, hogy nem kamu párt? Onnan, hogy a választások előtt sokmilliós számvevőszéki bírság szakad a nyakába, míg a kamuzókat futni hagyják. Akár ilyen viccet is faragni lehetne az elmúlt évek történéseiből, ha nem ez lenne maga a rideg valóság.
Ha van a mai Magyarországon stabilan és kiszámíthatóan működő szervezet, akkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) biztosan ilyen. Ahogy az utóbbi idők parlamenti vagy EP-választásai előtt megszokottá vált, a jövő júniusi helyhatósági és uniós voksolás előtt is sokmilliós bírságokat rótt ki az ellenzéki pártokra. Első körben 260 milliós cechen kell, egyenlő mértékben, osztoznia a Márki-Zay Péter mögé tavaly beállt hat pártnak, de az ÁSZ szerint ez még csak a kezdet; csupán töredéke annak a mintegy 1,7 milliárd forintnak, ami külföldi finanszírozásból érkezhetett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon (MMM) keresztül a pártokhoz. A büntetés végösszege pedig ennek a duplája, 3,4 milliárd forint is lehet. | A szakmaiság látszatára sem ügyelve püföli a Fidesz ellenfeleit az Állami Számvevőszék | Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231215_hvg_allami_szamvevoszek_asz_ellenzek_partfinanszirozas_kampanyfinanszirozas_buntetes_lex_ami_lesz | 2023-12-15 17:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Balatonvilágos nem hív össze falugyűlést a kiemelt Aligaliget-projekt megvitatására, mert a polgármester szerint a lakosokat könnyű felhergelni, s az ügyek egy részében amúgy sem illetékesek. | Aligaliget igazi NER-történet: a szűk elit gazdagodik, a hatalom mindent eldönt a polgárok helyett | Balatonvilágos nem hív össze falugyűlést a kiemelt Aligaliget-projekt megvitatására, mert a polgármester szerint a lakosokat könnyű felhergelni, s az ügyek egy részében amúgy sem illetékesek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231212_hvg_aligaliget_balatonvilagos_osfuz_balazs_attila_afe_kadar_sziget_miert_sir_a_fuz | 2023-12-12 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emeltek vádat nyolc nagylaki határrendésszel szemben, írja az ügyészség közleménye. A nyolc vádlott közül egyikük alosztályvezető volt, egy másik pedig román állampolgár. A közlemény szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljenetése alapján indult a vizsgálat, valamennyi vádlott beismerő vallomást tett.
A vádirat szerint a határrendészek a határátkelő előtt rendszeresen megállították a külföldi autókat. és vélt vagy valós szabálysértésekre hivatkozva felajánlották, hogy készpénzért nem szabják ki a bírságot. Megállapodtak abban is, hogy az így szerzett pénzt egymás között szétosztják. A pénzt egyenruhájukban vagy napszemüvegtokban, néha az átkelőhelyen tárolták a szolgálat végéig.
2022 február és 2022 június között tették el a korrupciós pénzeket, lefoglaltak tőlük 4095 eurót, 1050 lejt, 355 angol fontot, 210 zlotyt és 355 ezer forintot.
A vádlottak szolgálati viszonya megszűnt, közülök ketten fél évig voltak letartóztatásban. | Lefizettették magukat határőrök, vádat emeltek ellenük | A határrendészek a külföldi sofőrökre akartak bírságot kiszabni, sokszor el sem követett szabálysértésekért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231212_hatarrendeszek_vesztegetes | 2023-12-12 13:23:00 | true | null | null | HVG |
Októberben a DK írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a Bayer Zsolt felesége, Matusovits Andrea által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat koronavírusteszt-beszerzéseinek ügyében. Előzőleg ugyanis az Átlátszó megírta, hogy Bayer feleségének igazgatói jóváhagyásával fizetett ki milliárdokat a vérellátó szolgálat PCR-tesztekért egy cégnek, amelyet Bayer feleségének ismerősei vezettek.
A DK írásbeli kérdését Polt Péter feljelentésként értékelte és a rendőrséghez továbbította, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője azonban a napokban közölte: a rendőrség nem indít nyomozást, mert semmi gyanúsat nem találtak az ügyben – derül ki a párt közleményéből. Nem ez volt az egyetlen botrány Matusovits Andrea körül, korábban a Válasz Online derítette ki, hogy titokban adtak el multiknak vérplazmát a világpiacinál alacsonyabb áron. Bayerné beperelte a lap újságíróját rágalmazásért, de veszített. | Polt is gyanúsnak találta, mégsem nyomoznak a Bayer Zsolt felesége által vezetett intézményben | A rendőrség nem indít nyomozást, mert semmi gyanúsat nem találtak az ügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231210_A_BRFK_nem_talalta_gyanusnak_hogy_Bayer_Zsolt_felesege_a_Verellato_Szolgalat_vezetoje_az_ismeroseitol_vett_PCRteszteket_milliardokert | 2023-12-10 14:16:00 | true | null | null | HVG |
Kamionflotta hordta össze a luxushotelekből Tiborcz István 75 milliárdját
Berobbant a Forbes gazdaglistájára a miniszterelnök veje. Gyarapodásának kulcsa az ingatlanbiznisz, a Waberer's és a magántőkealapok, de Tiborcz a sajtóértesülések szerint ott tevékenykedik a Budapest Airport megvásárlásánál is. Orbán Ráhel férje számára a jövő is fényesnek ígérkezik.
Nagy évet zár Tiborcz István: idén először felkerült a Forbes gazdaglistájára, és a lap által 75,3 milliárd forintosra becsült vagyonával rögtön a 27. helyen debütált. Bár egy ilyen listára berobbanni kétségkívül látványos, Orbán Viktor veje nem 2023-ban kezdte a masszív pénzgyártást.
A miniszterelnök családjának pusztán a látható – tehát a hivatalos, és nem a vélelmezett vagyonelemekkel kiegészülő – vagyona idén már valószínűleg átlépte a 100 milliárd forintot, és míg korábban inkább az Orbán-bányák növelték a családi vagyont, az elmúlt években már Tiborcz üzletei termelnek több pénzt. Hogy mi minden történt Tiborcz közelében idén, azt csak kilométeres cikkben lehetne összeszedni – alább a leglényegesebb momentumokat idézzük fel.
Tiborcz üzleti értelemben elsősorban az ingatlanbirodalmáról ismert, az ingatlan-adásvétellel foglalkozó, de egyébként egy nagyobb cégcsoportot összefogó vagyonkezelőként működő BDPST Zrt. már tavaly is közel 22 milliárd forintos nyereséget csinált. Egy idei összesítés szerint, ha felesége, Orbán Ráhel érdekeltségeivel együtt nézzük, akkor kettejük nevéhez már több mint harminc luxusingatlan-projekt köthető. Kaptak némi segítséget az építkezéshez, például közel 30 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást, bő 133 milliárdnyi kormányzati tőkeinjekciót, majd’ 29 milliárd forint MFB-kölcsönt, és 151 milliárdnyi „baráti” hitelt is.
Ennek aztán idén is meglett a gyümölcse. Szeptember végén megnyílt például a Dorothea Hotel, az a csúcskategóriás belvárosi luxusszálló, amelyhez, mint a HVG feltárta, egy titokzatos üzleti kör juttatta hozzá Tiborczot. De ott van még a Gellért Szálló is, amelynek sztorija szintén idén pörgött fel igazán. A Gellértet Tiborcz még 2022 decemberében, óriási céges kavarás után vásárolta meg Jellinek Dánieltől, majd társszerzőként még könyvet is írt a szálló történetéről. Nemrég pedig kiderült, hogy az épületben ázsiai szállodalánc nyit luxushotelt 2027-ben, Mandarin Oriental Gellért néven, ahol az „ázsiai típusú terápiáikat ötvözik majd a magyar fürdőkultúra elemeivel”.
Az ingatlanozás mellett a másik nagyon látványos Tiborcz-falat a logisztika volt idén, noha az a sztori is még 2022-ben kezdődött. Tiborcz tavaly decemberben lett hivatalosan is a Waberer's nagytulajdonosa, amikor a BDPST Equity 26,8 százalékos részesedést szerzett a társaságban. Idén májusban már övé lett a Waberer's fele, amikor kivásárolta a névadó cégalapítót, Wáberer Györgyöt a társaságból.
A további tulajdonszerzést meg is ünnepelték: közös vállalatot alapítottak épületépítési projekt szervezésére a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.-vel, kicsit később pedig összefogtak a lélegeztetőgép-bizniszből ismert kínai céggel. Talán érdemes megjegyezni: néhány nappal azután, hogy Tiborcz beszállt a sárga-kék kamionba, a Waberer's egyedi kormánydöntéssel 6 milliárd forintot kapott.
De nem csak egyedi kormánydöntések kedveztek Tiborcz vagyonának. A Baross Gábor Tőkeprogram első körben kiosztott 150 milliárd forintjának közel 40 százalékát Orbán Ráhel férjének érdekeltségébe tartozó alapok kapták: a Diófa és az Equilor Alapkezelő egy-egy alapjáról, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap és a Central European Ingatlanalapról van szó. Az előbbi 28,4, az utóbbi pedig 30 milliárd forinthoz jutott így.
Úgy néz ki, a jövő is fényesen mosolyog Tiborczra, a kormány újratöltött letelepedési kötvényprogramja vélhetőleg az ő érdekeltségeinek kedvez a legjobban. Ennek keretében a nem EU-, vagy EGT-tagállamból érkező gazdag ember jó pénzért vásárolhat magának évekre szóló tartózkodási engedélyt Magyarországon, és mivel ezt legolcsóbban az ingatlanalapok befektetési jegyeivel lehet megoldani, értelemszerűen ezek kínálkoznak a legnépszerűbbeknek. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván, a lista élén két, Tiborcz Istvánhoz köthető alap áll, a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales.
Aztán ott van még a ramaty állapotban lévő biztosítási piac, itt is Tiborcz – meg Mészáros Lőrinc – szakíthat igazán nagyot. Orbán Viktor pedig egy óriási jelentőségű bizniszbe is bevonta vejét: a Bloomberg értesülése szerint az Equilor is azon cégek között van, amelyek tanácsot adnak a magyar kormánynak a Budapest Airport felvásárlásánál. Bár nem részletezik, vélhetően az Equilor Befektetési Zrt.-re gondoltak, hiszen az van a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bank kezében.
A fentiekhez képest csillogó csecsebecse, de azért legyen meg, hogy Tiborcz tavasszal megvette a Patricius Borház Zrt.-t, így 100 százalékban az övé lett egy prémium tokaji borászat is. A környéken már Tiborczék üzemeltetik a teljeskörűen korszerűsített ötcsillagos minősítésű szállodaként és rendezvényhelyszínként működő Andrássy Kúria & Spa-t, és annak lokális és regionális ételekre specializálódott éttermét, a Bobajkát.
A miniszterelnöki vő nyáron megvette a Hatvanpuszta melletti, alcsútdobozi Pannónia Golf & Country Club felét – a másik fele Mészáros Lőrincé, a BDPST Group pedig ősszel megnyitotta első úri, privát elitklubját a Svábhegyen, a Botaniq Budai Klubot, a korábbi Fonográf Klub helyén.
Tiborcznak a karácsonyi sürgés-forgásban pedig még arra is jutott ideje, hogy BDPST Agráripari Zrt. néven agrárcéget alapítson. Családja nemrég zúgott bele a gumicsizmák és traktorok világába: 2021-ben Tiborcz nővére, Tiborcz Eszter Zsuzsanna alapított mezőgazdasági vállalkozást, amelybe később anyjuk Dr. Tiborcz Sándor Istvánné is beszállt.
A decemberi, különleges kormányinfón felvetettük Orbán Viktornak, hogy Tiborcz és Mészáros Lőrinc képében családtag és régi barát is van a legelképesztőbb gazdagodást produkáló magyarok között. A miniszterelnök annyival letudta a kommentárt, hogy minden magyar tőketulajdonosnak sok sikert kívánt, majd leszögezte, hogy a személyek alapján a kormány nem tesz különbséget.
A kormányközelivé tett Index pedig a fentebb említett Dorothea Hotel megnyitásakor kérdezte magát Tiborczot. Ő akkor határozottan állította, hogy a rokoni kapcsolatainak semmi köze nincs ahhoz, hogy a cége beruházása nemzetközi védettséget élvező, világörökségi területen fekvő épülettömbben valósulhatott meg. Arra a kérdésre pedig, hogy hol lenne ma Tiborcz István, ha nem a miniszterelnök az apósa, vajon ismernénk-e egyáltalán a nevét, azt állította, hogy már azelőtt is voltak „szabad szemmel látható” sikerei, mielőtt megismerte a feleségét. | Kamionflotta hordta össze a luxushotelekből Tiborcz István 75 milliárdját | Berobbant a Forbes gazdaglistájára a miniszterelnök veje. Gyarapodásának kulcsa az ingatlanbiznisz, a Waberer's és a magántőkealapok, de Tiborcz a sajtóértesülések szerint ott tevékenykedik a Budapest Airport megvásárlásánál is. Orbán Ráhel férje számára a jövő is fényesnek ígérkezik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231227_Tiborcz_Istvan_75_milliard_Forbes | 2023-12-27 12:35:00 | true | null | null | HVG |
A Volánbusz pénztáraiban, trezorjaiban és automatáiban összegyűlt készpénzt nemcsak szállítani, hanem kezelni is fogja a Civil Értéklogisztika Zrt., mely közvetetten Pintér Sándor belügyminiszter két bizalmasának, Tasnádi László korábbi államtitkárnak, valamint Szabó Péter egykori rendőr dandártábornoknak, a belső elhárítás korábbi vezetőjének irányítása áll. A 2024. évi pénzfeldolgozási szolgáltatásra kiírt közbeszerzési eljárás eredménye kedden jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben,
a szerződés összege 108 millió 351 ezer forint.
A kiírás szerint a nyertes pályázó feladata lesz a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése. Mint a hirdetményben olvasható, a Volánbusz az évben várhatóan 39,2 milliárd forintnyi bankjegyet és 5,1 milliárd forintnyi pénzérmét fog begyűjteni, az ajánlatkérő ennek a mennyiségnek az 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget.
Érdekesség, hogy a hirdetmény megjegyzi, a Volánbusz „a pénz- és értékszállítási feladatokra (tevékenységre) külön szerződéssel rendelkezik, az összegyűjtött készpénzt a pénz- és értékszállítással megbízott szolgáltatója szállítja be nyertes Ajánlattevő által megjelölt feldolgozási helyszínre, ahol kötelesek azt munkanapokon 0-24 óra között átvenni”. Csakhogy – mint arról korábban beszámoltunk – a Volánbusz a pénz- és értékszállítási feladatokkal is a Civil Értéklogisztikát bízta meg, igaz, az a csaknem 200 millió forintos szerződés egyelőre csupán négy hónapra szól, további két hónapos opcióval.
A tenderen a másik induló az ugyancsak kormányközeli vállalkozó, Garancsi István tulajdonában álló Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt. | Pintér Sándor bizalmasainak kezén folyik keresztül a Volánbusz pénze | A Volánbusznál összegyűlt készpénzt nemcsak szállítani, hanem a készpénzkezelésre kiírt közbeszerzési eljárás nyerteseként megszámolni és ellenőrizni is fogja a belügyminiszter két bizalmasának cége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/pinter-sandor-bizalmasainak-kezen-folyik-keresztul-a-volanbusz-penze.html | 2024-01-02 17:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
591,3 milliárd forintos becsült vagyonnal idén ismét első helyen végzett Mészáros Lőrinc és családja a Forbes gazdaglistáján. A felcsúti mágnás vagyona egy év alatt 150 milliárd forinttal nőtt, ami azt jelenti, hogy
Mészárosék napi 410 millió forintot kerestek.
Az évnek persze még nincs vége, de a fennmaradó időben már aligha történik akkora üzleti földindulás, ami érdemben változtatna a fentieken, ezért azt is le lehet írni, hogy a család
másodpercenként mintegy 4745 forinttal gazdagodott.
Vagyis: ha Mészáros Lőrinc lát egy tízezrest az utcán, csak akkor éri meg neki lehajolni érte, ha két másodpercen belül felszedi.
A Forbes Mészárosék a vagyonosodásával külön cikkben is foglalkozott. A nagy ütemű gazdagodás egyik fő oka az Opus Global Nyrt., mely részvényeinek ára a Forbes lapzártájakor januárhoz képest 222 százalékos emelkedésben volt. Becslésük szerint az Opus kilövése összesen 110 milliárd forintot tesz ki Mészárosék vagyonnövekedéséből.
Emellett kiderült, hogy a 2022. szeptember 1-jén az állami autópályák többségének üzemeltetését átvevő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – mögött végső soron Mészáros és Szíjj László áll, ez szintén jócskán megdobta a felcsúti család vagyonát. | Napi 410 millió forintot keresett idén a Mészáros család | Kiszámoltunk, hány másodpercig éri meg nekik lehajolni egy utcán talált tízezresért. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231227_Napi_410_millio_Meszaros_Lorinc_csaladja_gazdagodas_Forbes | 2023-12-27 09:46:00 | true | null | null | HVG |
A Gordiusz Magántőkealap a közvetett tulajdonosa – többek között − 11 belgrádi irodaépületet birtokló és üzemeltető hat szerb vállalatnak. A minőségi, „A” kategóriás irodaházak 5 üzleti parkban, a szerb főváros közkedvelt Novi Beograd városrészében találthatóak.
A Diófa Alapkezelő Zrt. Magyarország vagyonkezelési szektorának egyik legdinamikusabban fejlődő szereplője. A társaság jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az ingatlan- és értékpapír-befektetések területén. Az Alapkezelő ingatlanalapjaiban kezelt vagyon értéke meghaladja a 380 milliárd forintot.
A Diófa Alapkezelő vezetői, Mikesy Álmos elnök-vezérigazgató és Erdélyi Zombor vezérigazgató-helyettes éppen egy pénteken megjelent interjúban értékelték az eltelt évet és vázolták a jövő évi kilátásokat - az interjút laptársunk, a Privátbankár.hu oldalán olvashatják el >>
Az Indotek elárulta, mire fordítja a forrásokat
Az Indotek is közleményt adott ki a tranzakcióról, amelyben azt írták: a megállapodás eredményeként a Diófához kerül a Gordiusz Magántőkealap tulajdonában lévő öt, a szerb főváros Új-Belgrád kerületében elhelyezkedő irodapark, amelyet 2021-ben, 267,6 millió euróért vásárolt meg az Indotek Group a varsói központú Globe Trade Center (GTC) SA-tól. A megállapodásnak nem része a korábban ugyancsak a Gordiusz Magántőkealap portfóliójának részét képező, négy irodakomplexumból álló lengyelországi ingatlanportfolió, amely továbbra is az Indotek Group kezelésében marad. A csoport elkötelezett a lengyel piacon való aktív jelenlét és növekedés mellett, és további beruházásokat tervez, hogy megerősítse pozícióit, és tovább bővítse lengyel porfólióját - írták.
A felek a tranzakció összegét nem hozták nyilvánosságra, de az Indotek Group közölte, hogy a portfólió átstrukturálásából származó forrásokat hazai, illetve közép- és dél-európai piacain tervezett ingatlan- és magántőke-tranzakciók finanszírozására fordítja. Ennek megfelelően például az Indotek az év végén megállapodást írt alá Budapest belvárosában található "Vörösmarty 1" társasház kiskereskedelmi egységeinek, valamint az azokhoz tartozó mélygarázsoknak, és ezzel a ház többségi tulajdonjogának megszerzésére. | Újabb magántőkealap került a Diófa Alapkezelőhöz | Újabb magántőkealap kezelésével bővült a Diófa Alapkezelő portfóliója - derül ki a társaság friss közleményéből. Megegyeztek ugyanis a Gordiusz Magántőkealap alapkezelésének átvételéről az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt-vel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-magantokealap-kerult-a-diofa-alapkezelohoz.html | 2023-12-29 17:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egy év kihagyás után idén újra Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar a Forbes friss listáján. A felcsúti exgázszerelő vagyona egy év alatt 150 milliárd forinttal nőtt a lap becslése szerint, így most Mészáros és családja javait összesen 591,3 milliárd forintra teszik. Tavaly Mészáros csak a harmadik volt, 436,5 milliárddal.
Elsőről második helyre csúszott vissza a Forbes szerint Csányi Sándor OTP-vezér 573,7 milliárd forinttal. De nem a banktól ilyen gazdag az üzletember, hanem az agrárérdekeltségeitől. A Bonafarm-csoport értékét a Forbes még ősszel 320,4 milliárd forintra becsülte, Csányi vagyona több mint fele innen van.
A dobogó harmadik fokán a tavalyi második Felcsuti Zsolt áll, 442,9 milliárdos becsült vagyonnal. Az üzletember vagyonát a főleg a géptartozékgyártásról, ipari alkatrészeiről, csiszolószerszámairól (Widenta), építőkemikáliáiról (Kemikál), illetve hűtő- és fűtőkészülékeiről (FÉG) ismert MPF Holdinggal alapozta meg.
A top 50 gazdag listáján az új nevek között számos olyan van, aki már jócskán ismerős az olvasóknak a Fideszhez fűződő politikai, netán konkrétan Orbán Viktorhoz fűződő családi kapcsolatai miatt. Ilyen az egyből a 27. helyen debütáló miniszterelnöki vő, Tiborcz István. Orbán Ráhel férjének becsült vagyona 75,3 milliárd forint.
Száraz István 125,7 milliárdon ül a Forbes szerint, ő a lista 16. helyezettje, valamint Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátja, a Magyar Bankholding 10,8 százalékának a tulajdonosa. A leginkább a kormány gyűlöletkampányainak kivitelezőjeként ismertté vált Balásy Gyula médiavezető becsült vagyona 56,8 milliárdos, ő a 40. leggazdagabb magyar. Az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló török üzletember, Adnan Polat, illetve családja vagyonát 50,3 milliárd forintra teszi a Forbes, újoncként a 43. helyen debütálnak.
Néhány nagyobb név még a listáról: a vagyonát pornóbiznisszel megalapozó, azután viszont több irányba továbbnyújtózkodó Gattyán György 424,8 milliárdos becsült vagyonnal az ötödik, a 4iG-vezér Jászai Gellért 141,6 milliárddal a 13., Schmidt Mária 60,6 milliárddal a 38. | 591,3 milliárd: Megint Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar | A Forbes éves listáján Csányi Sándor visszacsúszott a dobogó második fokára. Tiborcz István pedig idén már befért a top 50-be, rögtön a mezőny közepén foglalt helyet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231227_Meszaros_Lorinc_leggazdagabb_magyar_Forbes_lista | 2023-12-27 07:40:00 | true | null | null | HVG |
Némileg talán váratlan területen bővült a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt.: december 19-én jegyezték be a BDPST Agráripari Zrt.-t a szokásos ötmillió forintos jegyzett tőkével. Főtevékenysége ugyan az üzletviteli, és egyéb vezetési tanácsadás, de a nevéből arra lehet következtetni, hogy az agráriumban fog dolgozni. Ez új irányt jelenthet, hiszen a BDPST csoport eddig zömmel az ingatlanpiacon és a turizmusban bukkant fel.
Igaz, azt eddig is lehetett már tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje őstermelőként biogazdálkodást folytat 300 hektáron több mint hét esztendeje, valamint a BDPST idén tavasszal megszerezte a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék egyik meghatározó borászatát, a Patricius Borházat. Szőlőbirtokaik 4 település határában 68,5 hektáron (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Sárazsadány), 6 dűlőben találhatóak. Az pedig nyári hír volt, hogy Tiborcz István felesége, Orbán Ráhel adásvételi szerződést kötött összesen 94 hektárnyi földterületre a tokaji borvidéken.
Még annyi kötődés van az ágazathoz (a 24.hu írta meg 2021-ben), hogy Rekettyés-Agro Kft. néven alapított agrárcéget Tiborcz Eszter Zsuzsanna, a miniszterelnök vejének nővére. A minimális, 3 millió forintos alaptőkével létrehozott cég székhelye a Velencei-tótól két kilométerre lévő Nadapon van. Tiborcz Eszter akkor azt közölte: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként.
Az új cég többi adata megegyezik a BDPST korábbi vállalkozásainak ismérveivel, így a Pasaréti úton van a központja és Malik Zoltán az ügyvezetője. Hogy pontosan mivel fognak foglalkozni, azt egyelőre még nem lehet tudni, de a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, ez 6,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Tehát jó évet zárt a hazai agrárium, ami vonzóvá tehette az ágazatot.
Tiborcz István és cégcsoportja tehát aktívan zárta az évet. Lapunk írta meg, hogy októberben az üzletemberhez köthető BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított, október 3-ai bejegyzéssel, Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. November 17-én pedig jegyezték be a BDPST Property Services Épületüzemeltető Kft.-t, amely építményüzemeltetéssel foglalkozik.
Tehát a két legutóbbi társaság kft.-ként jött létre, most viszont zártkörűen működő részvénytársaságról van szó. A Hold Alapkezelő definíciója szerint a zrt. jogi személyiséggel rendelkezik, a jogi felelősség elkülönül a tulajdonosoktól. Ebből kifolyólag tulajdonosaik, vagyis a részvényesek korlátolt felelősséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a társaság kötelezettségeiért mindössze vagyoni hozzájárulásuk mértékéig felelnek. | Az agráriumban terjeszkedik tovább Orbán Viktor vejének cégcsoportja | A BDPST csoport decemberben is lendületben maradt, ennek eredményeként pedig megszületett a BDPST Agráripari Zrt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-agrariumban-terjeszkedik-tovabb-orban-viktor-vejenek-cegcsoportja.html | 2023-12-24 18:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák
A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.
Hamarosan munkához lát a Fidesz és a kormány politikai bunkósbotja, a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját kutatóintézete, ami a vonatkozó törvény alapján “önálló tudományos tevékenységet végez”: a Hivatal működésének támogatására kutatási és elemzési feladatokat lát el, kiadványokat készít, konferenciákat szervez, és megbízással “külső szakértőket is igénybe vehet”.
A hivatal és az azon belüli intézet immár a sokadik kurzusintézménye lesz az Orbán-kormánynak, és nagy a verseny, ha az a kérdés, melyik működik legkevésbé tudományos és leginkább politikai alapon, vagy épp kifizetőhelyként. Azzal mindenesetre aligha lövünk mellé, ha azt jósoljuk, hogy ebben erős versenyző lesz a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet is.
Persze minden kormány igyekszik helyzetbe hozni saját szellemi műhelyeit, elemezni, támogatni, felfuttatni a neki kedves ideológiai áramlatokat – ebben az Orbán-kormány nem különbözik az elődeitől. Ami feltűnő, az a jelenség mértéke és kiterjedése. 2010 óta gombamódra szaporodnak a kutatóintézetek, -műhelyek. Volt köztük rövid életű, ami hamar meg is szűnt, de a többség a mai napig működik.
Lendülettel, átfedésekkel indultak 2010 után
Az egyik első fecske a polgári-nemzeti “tervhivatal” volt. Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter ötletére 2012-től működött a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját megalapozó elemzésekkel foglalkozó intézményt azonban, miután addig évente ráköltöttek mintegy egymilliárd forintot, viszonylag hamar, 2014-ben megszüntették.
Az Orbán-kormány a politikatudomány terén is létrehozott 2012-től egy, az akkor Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként működő szervezetet, a Közpolitikai Kutatások Intézetét. Ennek fő feladata a nemzetközi gyakorlatok tanulmányozása, a közigazgatási munka segítése és a kormány szakpolitikai teljesítményének javítása lett volna.
Az intézet egyetlen, széles körben ismert kutatása mégse közigazgatási, hanem gazdasági jellegű volt, hiszen a 2011 végén bevezetett végtörlesztésről készített tanulmányt a kormány számára. Ezt az Átlátszó 2012-ben kiperelte és kiderült, hogy az intézet előre leírta: a végtörlesztés a tehetősebb adósoknak kedvez. A szervezetet végül 2014-ben szintén megszüntették.
Akiknek Kövér László mutatott irányt
Ma is működik a 2014-es alapítású Veritas Történetkutató Intézet. Feladata “az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása”. Ehhez Kövér László mutatott irányt, aki az intézet első, az Ellenzéki Kerekasztal 25. éves jubileumára rendezett konferenciáján némi gyurcsányozás után azt mondta:
történelem nincs, csak történetírás van.
Az ‘56-os intézetet balhék közepette magába olvasztó Veritasnak ma is Szakály Sándor a vezetője, aki a 20 ezer zsidó halálát jelentő 1941-es Kamenyec-Podolszk-i deportálást “idegenrendészeti eljárásnak” tekintette. Máskor pedig a numerus claususról vélekedett úgy, hogy az nem jogfosztó, csupán jogkorlátozó törvény, és a zsidók kiszorítása miatt másoknak viszont lehetőséget adott.
Lehetőleg legyen nemzeti, magyar
Nincs kőbe vésve, de jó, ha ezeknek az állami, kormányzati alapítású intézeteknek a nevében benne van a magyar vagy a nemzeti jelző. Megfelel ennek az egyik legrégebbi, ma is működő háttérintézmény, a 2011 végén alapított Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) is. Ez azzal a céllal jött létre, hogy “tanácsokkal, iránymutatással lássa el a nemzetpolitika alakítóit”.
A szervezetet kezdettől Kántor Zoltán politológus-szociológus vezeti, és most a Bethlen Gábor Alap keretében működik. Az intézet feladata a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, illetve magyarságpolitikai kutatások összehangolása. Egészen 2019-ig rengeteg elemzésük volt, anno megszakértették a DK politikai tervét, a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét is.
A 2014-es alapítású Magyar Nyelvstratégiai Intézet “a nemzeti identitás megerősítése érdekében a magyar nyelvi örökség feltárásával” foglalkozott, de rövid és visszhangot alig kiváltó működés után megszűnt. Ráadásul úgy, hogy bár 2019-ben is volt a költségvetésben éves forrás rá, január másodikán váratlanul beolvasztották a Magyarságkutató Intézetbe.
A sok nemzeti és magyar közt ritka a személynevet viselő szervezet. Ezek közé tartozik a “Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért” (KINCS) elnevezésű intézmény, amelyet Orbán Viktor ötletére alapítottak, és 2018-ben, a “családok évében” látott munkához. Célja “a családok és a népesedés ügyét szolgáló intézkedéseket” megalapozó szakpolitikai elemzések, kutatások végzése.
A KINCS vezetője a mai napig az egykori népesedéspolitikai helyettes államtitkár, Fűrész Tünde, akit rendszeresen hívnak szakérteni, aki a családvédelem jegyében bírálja az ellenzéket és beszáll „gender-ideológia” elleni harcba is. Tavaly a KINCS videósorozatot is indított a család- és népesedéspolitika eredményeinek bemutatására. Pedig nem biztos, hogy minden jól működik:
Abszurd és elavult, hogy Orbán családtámogatása egyetlen mágikus adatra gyúr, figyelmeztetnek a szakértők
Nehéz egyetlen mutatóba sűríteni több mint kétmillió nő viselkedését és döntéseit, ráadásul a 21. századi nyugati családpolitikában már nem a születésszám növelése a legfontosabb cél, hanem például az anyák biztonságának növelése, a gyermekszegénység visszaszorítása, vagy a társadalmi- és nemi egyenlőtlenségek csökkentése.
Nemzetstratégia a mangalicáktól Orbánig
Idén 10 éves fennállását ünnepelte viszont a 2013-ban alakult Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), amit a kormány önálló költségvetési szervként “a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása, a nemzeti összetartozás erősítése és a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata céljából” alapított.
A 2024-ben 1356 millió forint közpénzből gazdálkodó, a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő NSKI élére az erdélyi Székelyudvarhely volt polgármesterét, a nem túl sikeres ottani Magyar Polgári Párt volt elnökét, Szász Jenőt nevezték ki. Máig ő az elnök, bár tavaly emellé "az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai hatásainak stratégiai elemzéséért" felelős miniszteri biztosnak is kinevezték.
Az intézmény sok mindennel foglalkozik az ipari kendertermelés felfuttatásának vizsgálatától a hungarikumok országimázsformáló szerepének feltérképezéséig, de a tudományos kutatóintézet szervezett már mangalicafesztivált és Székely Autonómia Kupa néven focitornát, továbbá álmodott nemzetközi repülőteret Székelyudvarhely mellé.
Talán a legtöbben mégis két esetről emlékeznek az intézetre. A "külhoni magyarság iránti nemzeti érzékenyítést célzó” kutatásukban például 2017-ben kihozták, hogy “a nemzetet legjobban képviselő személy” – messze megelőzve Széchenyit vagy Kossuthot – Orbán Viktor. Egy évvel később pedig kiadták a “Menjek vagy maradjak?” című kötetet, amellyel
céljuk a külföldre költözők elrettentése volt, méghozzá erős érzelmi zsarolással: ha így tesznek, felborul a keresztény értékrend, ráadásul külföldön terrorveszély van és no-go zónák.
Orbán kutatóintézete érzelmi zsarolással próbálja megállítani a kivándorlást
Könyvet jelentetett meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Menjek vagy maradjak?!" címmel, tele ismeretlen eredetű idézetekkel arról, hogy miért jó Magyarország, illetve miért lehet nehezen boldogulni külföldön. Olyan támadhatatlan érvek jelennek meg, hogy rossz az időjárás, nincs közbiztonság, nem lehetsz boldog, a szüleidnek pedig fáj, ha itt hagyod őket.
Már Kásleré a Magyarságkutató Intézet
A NER-es kurzusintézmények között is sajátos hangulatú, 2019-es alapítású Magyarságkutató Intézet főigazgatója tavasz óta Kásler Miklós. Az elismert onkológus, volt miniszter ötletére hozta létre az intézetet a kormány, mindvégig a tiszteletbeli elnöke is volt, de csak idén vette át az operatív irányítást. Az intézet fő célja, hogy
a tudományos ismereteket összehozza, értékelje és véleményezze, “a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges”.
Az intézet tudományos munkájának komolyságát meghatározza Kásler személye, hiszen az elismert orvosból lett minisztert sokan hobbitörténészként ismerik, a magyar őstörténet és a hun-magyar rokonság kutatójaként, a Szent Korona-tan rajongójaként, és úgy is, mint aki gyakran tesz meghökkentő, áltudományos kijelentéseket, fogalmaz meg zavaros víziókat. Mint például, hogy
a halálos betegségek 70–80 százalékát a Tízparancsolat betartásával el lehet kerülni.
Hétfőtől csak a hobbijának él már Kásler Miklós onkológus, politikus, ezoterikus
Eredeti szakmájától, az orvoslástól és az életrajzi vargabetűként bevállalt politikától is eltávolodva, március 13-tól igazán a hobbijának élhet Kásler Miklós, hiszen elfoglalja az ő ötletére alapított, még a NER-es kurzusintézmények között is sajátos hangulatú Magyarságkutató Intézet főigazgatói posztját.
A Magyarságkutató Intézetnek már a létrejötte is érdekes volt, hiszen az MTA-s kutatóhálózat részeként akkor már régóta működött a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, illetve létezett egy őstörténeti-régészeti kutatóhely is, amit szintén az Orbán-kormány hozott létre 2017-ben. Ez utóbbi volt a László Gyula Intézet, végül 2019-ben beolvasztottak a Magyarságkutatóba.
Állami intézetek kötöttek ki Lezsákföldén
Az Orbán-kormány 2013-ban, több más, az akadémiai és egyetemi szférán kívüli intézettel egy időben alakította meg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet vagyis a RETÖRKI-t, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a történet- illetve politikatudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt. Az alapító főigazgatóról, Bíró Zoltánról, az MSZMP-ből kizárt későbbi MDF-elnökről tudható volt, hogy nem kedvelte Antall Józsefet, aki a helyére került az MDF élén.
Akárhogy is, a RETÖRKI ma is létezik, csak éppen már egészen más formában, miután a kormány úgy döntött, hogy lényegében megszünteti, legalábbis a feladatait 2021-től a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Lezsák Sándor-féle Népfőiskola Alapítvány tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el.
De nem a RETÖRKI az egyetlen kormányzati háttérintézmény, amely az egykori MDF-alapító, ma már Fidesz-KDNP-s képviselő, az Országgyűlés egyik alelnökének személyes játszóterén, Lakiteleken “kötött ki”. Így járt a nagy múltú Magyar Művelődési Intézet is, amelyet átneveztek nemzetire, majd a kormány 2016-ban egyszerűen Lezsák alapítványára hagyta vagyonával és feladataival. Ma is
Lakiteleken működik a Nemzeti Művelődési Intézet, a RETÖRKI-hez hasonlóan gazdasági társaságként, és hárommilliárd forint közpénzből felhúzott székházából óriási befolyása van a vidék Magyarországának kulturális életére.
Ömlenek az állami milliárdok Lezsák Sándor sok mindent maga alá gyűrő birodalmába
A fideszes parlamenti alelnök a befolyása alatt álló szervezetekkel lassan élet-halál ura a hazai közművelődésben.
Roma Kutatóközpont – látta egyáltalán valaki?
Se honlapja, se a tevékenységének fellelhető nyoma nincs az interneten a Roma Kutatóközpontnak (RKK), amely 2013 őszén jött létre az Orbán-kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti korábbi keretmegállapodás alapján. Farkas Flórián, az ORÖ akkori elnöke, és 2022-ig fideszes országgyűlési képviselő az RKK alapításakor úgy fogalmazta meg a szervezet célját, hogy
elemezze a felzárkóztatás érdekében a kormány és az ORÖ által kötött keretmegállapodás eredményeit, valamint szakmai háttéranyagokat készítsen".
Farkas ugyan azt ígérte, hogy az RKK tanulmányokat ír majd EU-s pénzből, de a szervezet kezdettől homályos volt. Az érdek-összefonódásokról, kettős megbízásokról a Magyar Narancs cikksorozatot is közölt 2014-ben “Láthatatlan intézet” és “Isten fizesse meg!” címmel. Később sem lehetett sokat hallani az RKK-ról, csak egy 2019-es említést találtunk, hogy a roma világnapon konferenciát szervezett.
És az álfüggetlen kormánypárti intézetek
Nem állami alapításúak és fenntartásúak, nem is feltétlenül – vagy nem csak – közpénzből működnek, mégis talán legjobban a hivatalosan független, mégis a kormányzathoz kötődő intézményekről is érdemes szót ejteni. A szinte kizárólag a kormány(párt) politikai céljainak, érdekeinek megfelelő tevékenységet, közéleti kommunikációt folytató, ámde magukat függetlennek tartó kutatóintézetek legismertebbjei az Alapjogokért Központ és a Migrációkutató Intézet.
A jobboldali konzervatív dzsemborit, a CPAC Hungary konferenciát az Egyesült Államokból Magyarországra importáló és évi több milliárd forintból gazdálkodó Alapjogokért Központot egy magánvállalkozás, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. működteti, amely a főigazgató Szánthó Miklósé. Célja “a közös társadalmi szükségleteknek és elvárásoknak megfelelő tudományos kutatás, elemzés, jogvédelem és jogfejlesztés”. Íme néhány elemzésük címe:
Sorosék rövid pórázán a háborúpárti baloldal
A magyar családpolitika működik és sikeres!
Szankciós infláció: túl a csúcson, decemberre egy számjegy
Támadásba lendült a hazai és a nemzetközi baloldal Magyarország ellen
A Migrációkutató Intézetet 2015-ben, a menekülthullám idején alapította az állami megbízásokkal kitömött Századvég-csoport alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium, amelynek fenntartó alapítványa az államtól csaknem 300 milliárd forintnyi részvényt kapott 2020-ban. Ennek évi több tízmilliárdos osztalékából sok mindenre jut, nemcsak a Migrációkutatóhoz van közük. A Századvéggel alapították a Klímapolitikai Intézetet, a Tanuláskutató Intézetet és a Magyar-Német Intézetet, továbbá a közpénzzel szintén jól ellátott Nézőponttal közös MCC-s projekt az Ifjúságkutató Intézet.
De a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által főigazgatóként vezetett MCC itt nem áll meg és tovább terjeszkedik a Migrációkutatóval. Novemberben jelentették be, hogy külföldi partnerek bevonásával megalapítják a „migrációrealistának” nevezett Bevándorláskutatás Nemzetközi Hálózatát, hogy közös szervezetbe tömörítsék a “migrációkritikus kutatóközpontokat”. Köztük egy olyan amerikai szervezetet is, amit az Egyesült Államokban gyűlöletszervezetként jelöltek meg.
Kapcsolt kép: a Magyarságkutató Intézet székhelye a Budai Várban Fotó: Túry Gergely | Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák | A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231227_Kutatointezetek_az_Orbankormany_arnyekaban_tudosok_kozt_rezsimszolgak | 2023-12-27 17:00:00 | true | null | null | HVG |
A K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda idén hat pert nyert közérdekű adatokat eltitkoló állami szervek ellen. Az év utolsó ilyen eljárása még 2022 elején indult és közel két évig húzódott - számol be róla a K-Monitor lapunknak küldött közleményében.
A bíróság jogerős ítélete alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség Visit Hungary nevű leányvállalatának ki kellett adnia 2018 és 2022 közötti szerződéseit. A cég igen körmönfont módon egy kifejezetten erre a célra létrehozott felületen tett eleget a bíróság döntésének és szerződéseinek csak egy részét adta át, annak mellékleteit nem. A K-Monitor a bírósági ítéletnek végrehajtással fog teljességgel érvényt szerezni. A per fontos eredménye azonban, hogy a cég idén öt év után teljesítette törvényi kötelezettségét, és létrehozta közzétételi listáját, amin közzéteszi főbb közérdekű adatait.
A Visit Hungaryt az augusztus 20-i ünnepség szervezése és a Hacacáré rendezvények kapcsán ismerte meg a szélesebb nyilvánosság. A cég 2018-as létrejötte óta több mint 200 milliárd forint állami támogatást kapott a feladataihoz. A megismert adatok alapján látható, hogy ennek az összegnek a kétharmada az állam országimázs cégén csak átfolyik, és végső soron azokhoz a kormányközeli PR-ügynökségekhez kerül megbízásként, amelyek az állami szektorban valódi verseny nélkül látják el a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokat. A kormány folyamatos "kék plakátos" hirdetéseit bonyolító Balásy Gyula cégeihez az évek alatt több mint 85 milliárd forintnyi megbízás érkezett csak a Visit Hungarytől.
A per nyomán megküldött 72 szerződés között szerepel olyan, amelyben a Visit Hungary egy másik, több mint 40 milliárd Ft megbízást elnyerő partnere külön szerződésben 12 millió Ft-ot kap egy, általa korábban bejegyzett visitbudapest.com domainért. Ide navigálva a látogatót a visithungary.com központi oldalára irányítják.
A szerződésekből kiderül továbbá, hogy a TV2 Poggyász című műsorát évi bruttó 443 millióért gyártatja a Visit Hungary. A műsort közbeiktatott szereplőként két, Rogán Antalhoz és exfeleségéhez, Rogán Cecíliához köthető cég (az azóta fantomizált Magno Studio és a Digital Minds) gyártatja. A cégek piaci tevékenysége nem látható, de rendszeresen felbukkantak Rogánék ügyletei körül, és százmilliós-milliárdos osztalékokat termeltek strómangyanús tulajdonosaiknak. A Poggyász hirdetése fut jelenleg is Rogán Cecília milliárdos osztalékot termelő bulvárhíroldalán. | Pert vesztett a Visit Hungary, Rogán Antalék és Balásy Gyula szerződései is kibuktak | Nem volt egyszerű kiperelni a Visit Hungary szerződéseit, de megérte. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/pert-vesztett-a-visit-hungary-rogan-antalek-es-balasy-gyula-szerzodesei-is-kibuktak.html | 2023-12-22 18:25:00 | true | null | null | mfor.hu |
Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez a cikk eredetileg 2023. szeptember 26-án jelent meg.
Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, mik a tapasztalataik a júliusban elindult hulladékkoncessziós rendszerről. Szerintük hibás szemlélet, hogy a Mol koncessziós cége csak a nagy és a közepes cégekre koncentrált, a kicsikkel nem törődtek. „Ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta egy szakértő. Az informatikai rendszer az utolsó pillanatban készült el, emiatt is akadozik az anyagáramlás, a hulladékhasznosítók egy része nem kap utánpótlást.
„Ki az, aki úgy gondolja, hogy teljesen zökkenő- és problémamentesen, mint forró kés a vajban, indult el a koncessziós rendszer? Tegye fel a kezét!” – tette fel a kérdést szeptember 20-án Runtág Tivadar, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) anyagáram- és termékigazgatója a myCEPPI által szervezett közép-európai műanyagipari találkozó résztvevőinek.
Miután a műanyag-feldolgozó ipar szereplői közül senki sem jelentkezett, Runtág Tivadar megjegyezte: „Én sem tettem fel a kezem.”
Ezután azt a kérdést tette fel, hogy kinek nem vitték el a lakása elé kirakott szemetet a koncessziós rendszer júliusi indulását követően. Ismét nem jelentkezett senki.
A Szabad Európa kérdésére, miszerint a MOHU számára ezek szerint az a siker, hogy nem omlott össze egy korábban jól működő rendszer július 1-jén, azt válaszolta: vitatkozna azzal, hogy mennyire működött hatékonyan a régi rendszer.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Van tennivaló
„Ha jól működött volna a rendszer, akkor nem lenne ötven százalék felett a lerakóban ártalmatlanított hulladék aránya. Nem is beszélve arról a mennyiségről, ami még lerakóba sem kerül” – mondta.
Runtág Tivadar szerint a júliusi átállás zökkenőmentessége jó alap, de nemcsak arról van szó, hogy tovább kell görgetni azt a szekeret, ami már magától fut, hanem arról is, hogy le kell vinni ötven százalékról tíz százalék alá a lerakóba kerülő hulladék arányát.
Szerinte a feldolgozott hulladék arányát harminc százalék körülről 65 százalék fölé kell vinni, amihez komoly erőfeszítésekre van szükség, új beruházások és fejlesztések kellenek.
„A magyar háztartások negyven százalékában ténylegesen nem megoldott a szelektív gyűjtés, ezek komoly kihívás elé állítanak minket” – tette hozzá.
A szakember a koncesszió elindulásával kapcsolatban három problémakört azonosított.
Az igazgató szerint a MOHU IT-rendszere az induláskor gyengélkedett, volt, amikor nehezen lehetett regisztrálni vagy cikkszámokat megtalálni.
„Ez egy folyamatosan kialakítás alatt lévő rendszer, ami az utolsó pillanatban készült el, mert csak így tudott a jogszabályoknak megfelelni. Repülés közben javítjuk a motort, mert állandóan új igények érkeznek” – fogalmazott. Elmondása szerint egyfolytában javul a rendszer, egyre kevesebb a probléma.
Partnereik visszajelzése szerint az is gond volt, hogy nem érkezett meg a hulladék. „Sok hasznosító tette fel a kérdést, hogy hol az anyagom, miért nincs itt a hulladék. Az áramlás, ami ahhoz kell, hogy jól működjön a rendszer, elég döcögősen indult” – mondta. Runtág szerint júliusban egészen minimális hulladék képződött, augusztusban kicsit jobb volt a helyzet. Szeptembertől nagyobb ugrást vár.
Szerinte a hulladék eltűnésében az is közrejátszott, hogy a szereplők kivártak, meg akarták nézni, mi lesz a koncessziós rendszerből. De voltak olyan szereplők is, akik átkódolták, vagyis önkényesen átminősítették a hulladékot olyan típusura, amely nem tartozik a koncesszió hatálya alá, ezért szabadon értékesíthető.
A cégek hozzáállásában is változás történt, ami szintén hátráltatta az anyagáramlást. Runtág Tivadar szerint azok a szállítók, akik évtizedek óta jártak a hulladékkibocsátó céghez, és természetes volt, hogy felpakolják az anyagot, majd az előkezelőhöz vagy a hasznosítóhoz szállítják, hirtelen elkezdtek problémázni: „Nem képzeled, hogy a sofőr fogja felpakolni az anyagot?”
A koncessziós rendszer elindulásával kapcsolatban megjegyezte: „Nyilvánvalóan vannak érdekek, érdekellentétek, vannak lehetőségek, és ezekről beszélni kell.”
Ehhez kapcsolódóan: A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Eltűnt a hulladék
A Szabad Európa korábban arról számolt be, hogy a MOHU már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására, pontosabban szemétlerakóban történő ártalmatlanításra utasította a partnereit egy e-mailben.
Ez azért furcsa, mert a kormány pont amiatt adta oda 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
A hulladék-újrahasznosító üzemeknek dübörögniük kellene, de nem ez a helyzet.
„Nem tudok tapasztalatokról beszámolni a rendszer indulásáról, mert eltűnt az anyag” – mondta kissé cinikusan a hazai hulladékpiac egy fontos szereplője, aki névtelenséget kért, mert félti kapcsolatát a MOHU-val.
„Nincs anyag. Viccesen azt is mondhatnám, hogy jó úton vagyunk a nulla hulladék irányába, vagyis a MOHU-nak sikerült csökkentenie a hulladékmennyiséget, most már működik az országban a megelőzés ” – mondta.
Beszélgetőpartnerünk szerint több oka lehet annak, hogy a hulladékhasznosítók nem kapnak anyagot, vagy csak nagyon keveset.
„A MOHU álláspontja szerint a hulladéktermelő cégek vagy be sem regisztráltak az új rendszerbe, vagy egyszerűen átkódolják a hulladékot a koncesszió alá nem tartozó gyártásközi selejtre, melléktermékre, tehát nem hulladékként szabadulnak meg tőle. Ezt egyébként meg tudom erősíteni, van erre példa a piacon” – tette hozzá.
Szerinte az is elképzelhető, hogy mivel a MOHU magasabb árat fizet, ha nagyobb mennyiségben vásárol anyagot, ezért a hulladékkibocsátók egyszerűen kivárnak, míg egy nagyobb szállítmányra való mennyiség gyűlik össze.
Azt mondta, hogy a MOHU alvállalkozói kevés anyagot gyűjtenek be, szerencsések azok a hasznosítók, amelyek nagyobb készleteket halmoztak fel a koncesszió indulása előtt.
„Ezek a cégek most is dolgoznak, de sokan leálltak, mert egyszerűen nagyon kevés az anyag. A MOHU-nak be kell indítani a haszonanyag-értékesítést a hasznosítók felé, mert most nem működik” – hangsúlyozta.
A szakember szerint nagy gond, hogy a MOHU informatikai rendszere többször összeomlott, és a koncesszió indulása óta nem működik megfelelően az IT-háttér.
„A MOHU informatikai rendszere nem volt felkészülve megfelelően a koncessziós rendszer indulására, ami logisztikai problémákat is okoz, akadályozza az anyagmozgást” – tette hozzá. Megerősítette a Szabad Európa korábbi hírét, miszerint sok cégnek Excel-táblázatban kell vezetnie a forgalmi adatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével
Beszélgetőpartnerünk szerint az a legnagyobb gond a koncesszióval, hogy hibás elvek alapján épült fel az egész konstrukció: nem gondoltak például a kis begyűjtőkre. A kis szolgáltató cégek nem feleltek meg a pályázati kiírásnak, egész egyszerűen azért, mert a MOHU a nagyobb vállalatokra koncentrált.
„Úgy gondolták, hogy majd a nagy cégek behozzák a kicsiket alvállalkozóként a rendszerbe. Csakhogy ha egy olyan vállalat, amely leszerződött a MOHU-val, behoz egy kis begyűjtőt maga alá, akkor komoly kötbérteher mellett felelősséget kell vállalnia érte” – mondta forrásunk.
Ez azt jelenti, hogy a teljesítésért, a vállalt mennyiségért és a minőségért is felelősséget kell vállalnia a kis cég helyett.
„A legtöbben ezt nem vállalták, nem vállalhatták. Korábban e cégektől piaci alapon egyszerűen megvették az általuk gyűjtött anyagokat, és általában előkezelték. Most ez hiányzik a rendszerből. Ezért hiányoznak a kis begyűjtők, ami alapfeltétele a zökkenőmentes működésnek” – tette hozzá.
Beszélgetőpartnerünk szerint a nagyobb hulladékos cégek nagy része csak úgy tud rentábilisan működni, ha nagyobb hulladékkibocsátóktól szerzi be az anyagot. A kicsikhez, mint például egy falusi kisbolt, nem fognak kimenni, mert nem éri meg.
Ezeket a kisebb helyeken koncentrálódó, de összességében jelentősnek mondható mennyiségeket rendszerint az egy-két főt foglalkoztató kis begyűjtők hozták be a rendszerbe. „A koncessziós rendszerben ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta.
A szakma többsége azt szerette volna, hogy transzparens, általános, országos árak és objektív követelményrendszer mellett köthessenek szerződést a hulladékiparban működő cégek a Mol koncessziós társaságával.
Ehelyett zárt körű, meghívásos volt a pályázat. A MOHU egyéni szerződéseket köt: mindenki a tárgyalási pozíciójának megfelelő árat alkudhatott ki az alá-fölé rendelt szerződéses helyzetben. Sokan emiatt ellenálltak, és nem írtak alá.
Beszélgetőpartnerünk szerint a koncesszió indulása előtt ez egy közel háromezer szereplős versenypiac volt. A hulladékpiac szereplőinek voltak gyűjtési, logisztikai és raktározási együttműködései, illetve szállítmányozási útvonalai.
„Ezt felváltotta egy egy-kétszáz szereplős piac, akik leszerződtek a MOHU-val, plusz az alvállalkozóik. Sokkal kisebbek az együttműködési lehetőségek, mint korábban” – tette hozzá.
A hulladéktermelők és a szolgáltatók közé beékelődött egy mamutszervezet, a MOHU. „Ez az óriási vízfej pluszban még nem is egy hatékonyan működő rendszerre telepedett rá, hanem egy megbomlott piacra, ahol hiányoznak a korábbi üzleti kapcsolatok, nem működnek a korábbi partneri láncok, és eltűntek az első sorok” – mondta.
„A koncessziós rendszer a piaci információk alapján nehezen, döcögősen indult. Az informatikai rendszerek nincsenek készen, a hulladék elszállítása nehézkesen megy, a szerződött piaci szereplők a júliusi munkák visszaigazolásaként csak jelentős késéssel kapták meg a teljesítési igazolásokat, így arra számítanak, hogy a kifizetések is csúszni fognak” – közölte a Szabad Európával Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Hozzátette: több tagtársuk is jelezte, hogy még mindig nincs szerződése, mert lassan haladnak a megállapodási és aláírási folyamatok. „Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a MOHU kicsinek találja a cégüket, ezért nem kíván szerződést kötni” – tette hozzá a főtitkár.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
Rövid határidők
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Energiaügyi Minisztérium, a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MOHU mennyire vonta be a szakmai szervezeteket a közös munkába.
Perlusz szerint a VOSZ a többi szakmai szervezettel közösen többször is felhívta a minisztérium és a Mol figyelmét arra, hogy a törvényben és a szerződésben rögzített határidők rövidek, nehezen tarthatók.
A főtitkár szerint így fordulhatott elő, hogy bár törvényileg és a szerződésben is rögzítve van, hogy 2022. december 31-ig a koncesszornak be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és a kapacitáslekötési szerződéseket, a hivatalosan elérhető adatbázisok alapján a MOHU-nak a mai napig nincs engedélye, miközben a szerződött cégeket időközben újabb engedélyek beszerzésére kötelezték, amiről a koncesszió kiírásakor még szó sem volt.
A VOSZ tagvállalatai arról számoltak be, hogy többkörös pályázat útján választotta ki a MOHU azokat a cégeket, akikkel dolgozni szeretett volna. Ezek a tárgyalások nem fejeződtek be a tavaly december 31-i határidőre, a legtöbb szerződés az indulás előtti egy hónapban köttetett, és azóta is köttetnek.
„Hogy pontosan kivel szeretett volna a MOHU dolgozni, az nem transzparens. A piaci szereplők nem látják pontosan, hogy mi alapján döntöttek a szerződéskötésről vagy az elutasításáról” – tette hozzá.
A főtitkár szerint az előzetes egyeztetések és a kiírás alapján mindenki egyenlő feltételekkel szerződhet le, az árak pedig üzleti titoknak minősülnek, de sajnos ebben a tekintetben is érzékelnek komoly bizonytalanságot az ágazatban.
„Tagvállalataink visszajelzései szerint a cégek többségének fel sem ajánlották, sőt a MOHU kategorikusan elutasította a szerződés időtartamát tekintve az eltérést a két plusz két évtől, mégis voltak olyan cégek, amelyek fél vagy öt évre köthettek szerződést” – mondta.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy több cég nem szerződött le a MOHU-val. „Tagjainkkal beszélve azt látjuk, hogy a nagyon kicsi cégekkel a MOHU nem is nagyon akart szerződni, azt javasolta nekik, menjenek be más cégek alá alvállalkozónak” – mondta.
A főtitkár szerint további ok, hogy a hulladékért adott úgynevezett ösztönző díjat a cégeknek a MOHU helyett kell finanszírozniuk mintegy kilencven napig.
„Ez a legtöbb cég likviditását veszélyezteti, a jelen gazdasági környezetben pedig csak olyan magas kamatok mellett tudnának hitelt felvenni a finanszírozáshoz, hogy nem tudják vállalni” – hangsúlyozta Perlusz László. Ezenkívül sokaknak gondot jelent a koncesszori fémkereskedelmi engedély miatti két és fél millió forint letétbe helyezése is.
„Vannak olyan vállalkozások, amelyek csak olyan hulladékkal kívánnak foglalkozni, amelyek nem tartoznak a koncesszori hulladékok hatálya alá, de sajnos tudunk olyan cégről is, amely végleg lehúzta a rolót. Elmondható, hogy sorra zárnak be a kis MÉH-telepek” – mondta.
A VOSZ szerint is eltűnt a hulladék a piacról: a meglévő beszállítók a töredékét tudják szállítani a megszokott mennyiségnek. A szervezet információi szerint nagy valószínűséggel külföldön értékesítik a hulladékot – elsősorban az értékes másodlagos nyersanyagot –, így nehéz helyzetbe kerülnek a hazai feldolgozók.
Bár a VOSZ erről nem beszélt, más forrásból úgy tudjuk, hogy elsősorban a fémhulladék esetében fordul elő egyre gyakrabban, hogy kisteherautóval átviszik az anyagot a határ túloldalán lévő szlovák MÉH-telepekre, mert ott leadhatják és jobb árat kapnak érte, mint itthon.
„A tapasztalatok alapján elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a kommunikáció és az egyeztetési folyamat – mind az esetleges további módosítások, mind a részvételi feltételek tekintetében – sokkal intenzívebb és átláthatóbb legyen, ami hozzájárulhat a hulladékvagyon felelős és hatékony kezeléséhez, a körforgásos gazdaság feltételeinek megteremtéséhez” – tette hozzá Perlusz László.
Brutális díjemelés
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a koncesszióval egy időben induló, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésének körülményeire kívánt reagálni lapunknak.
Ahogy beszámoltunk róla, korábban a cégek termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében, de elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
A gyártók az eddigi évi 85 milliárd forint helyett mintegy 240 milliárdot fognak fizetni, és nem az államnak, hanem a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak.
„A gazdaság szinte valamennyi szereplőjét érintő környezetvédelmi termékdíjas szabályozáshoz képest év közben került sor a jelentősen eltérő szabályok bevezetésére” – közölte a CSAOSZ.
A szervezet szerint a kormányrendeletnek tavaly novemberben ugyan volt egy társadalmi egyeztetési fordulója, de a megjelent végső változatot már nem előzte meg újabb.
„Talán ennek is köszönhető, hogy az idén március 14-én kiadott kormányrendeletet már két alkalommal módosítani kellett, de például a CSAOSZ-nak is vannak beadott változtatási javaslatai” – közölték.
Az EPR-díjtételek bizonnyal nem auditált alapadatok figyelembevételével és a szakértő szakmai szervezetek teljes kizárásával készültek. „Pedig a transzparencia a minimumkövetelmények része, hiszen a kötelezettnek joga van tudni, miért fizet, és mennyit” – közölte a szervezet. A CSAOSZ a díjtételek számításának megismerésére irányuló többszöri kérdésére sem kapott érdemi választ.
A szervezet szerint nemzetközi kitekintésben több anyagáram esetében is kiugróan magas díjtételeket határoztak meg, amelyek nyilvánvalóan versenyhátrányt okozó összetevők. Hozzátették, hogy az európai gyakorlathoz képest hiányzik a fogyasztói, illetve a gyűjtő- és szállítási csomagolások díjtételbeli megkülönböztetése, miközben a díjtételeknek az indokolt költségeket kell tükrözniük.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója felidézte lapunknak, hogy még 2019-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál indultak az egyeztetések az új hulladékrendszerről, majd a Technológiai és Ipari Minisztériummal folytatódtak, végül idén az Energiaügyi Minisztériummal zárulnak.
Vörös Attila szerint a kezdeti rendszeres szakmai egyeztető fórumokon a legtöbb érintett szervezet részt vett, még közös álláspontokat is ki tudtak alakítani a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek lehetséges működési modelljét illetően. Ha nem is volt teljes egyetértés, de piaci alapon gondolkodva nem álltak nagyon távol az álláspontok, lehetett volna tovább dolgozni azon a vonalon egy jó, hatékony, átlátható rendszeren.
„Sajnos a jogalkotó ezzel szemben ellentétes irányba, a koncesszió felé mozdult el. 2021 után gyakorlatilag megszűntek az egyeztetések, ha adhattunk is be észrevételt a társadalmi egyeztetésnek nevezett keretek között, a számos javaslatunkból érdemben egy sem ment át” – mondta a szervezet vezetője.
Vörös Attila szerint az új rendszer kialakításában az uniós irányelvi minimumkövetelmények beépítése lett volna a céljuk, ami az átláthatóság, az indokolt költségek, a nettó költségviselés elvének mentén a lehető legalacsonyabb költségszintet és a lehető legjobb hatékonysággal működő rendszert eredményezte volna.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
A szervezet szerint a MOHU szerepe különleges ebben a felállásban, hiszen a más uniós országokban működő EPR-rendszereket irányító szervezetek jellemzően nonprofit alapokon működnek, ezzel szemben a koncessziós társaság, a MOHU egy nyereségorientált gazdasági társaság.
„A nyereségorientáltságból adódóan – gyártói oldalról nézve úgy tűnik – nem valósul meg az a cél, hogy a lehető legolcsóbban oldjuk meg országos szinten a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében az egyes hulladékáramok szelektív gyűjtését és hasznosíttatását” – közölte Vörös Attila.
A FÉSZ ügyvezetője szerint míg a nemzetközi jó gyakorlatok szerint a gyártók által finanszírozott és irányított szervezetben a célok a leghatékonyabban (és egyben legolcsóbban) tudnak megvalósulni, addig itthon a gyártók és az EPR-t irányító érdekellentétbe kerül a jogszabályi keretek miatt.
„Ez egy olyan adottság, amit csak a teljes játékszabály újraírásával lehetne feloldani” – tette hozzá.
Úgy gondolja, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a termelésben keletkező, szelektíven gyűjtött hulladékoknak eddig volt piacuk. A szolgáltatók szerződésben foglalt feltételek mellett piaci árat adtak ezekért a szelektíven gyűjtött, értékes anyagokért.
Az új rendszerben minden a koncessziós társaságé, a MOHU tulajdona, amelynek alvállalkozója csak begyűjti a cégektől, de az ellenértéket már a koncesszor határozza meg és közli a cégekkel. Ami eddig tárgyalási alap lehetett, az most egyoldalú döntés eredménye.
Vörös Attila szerint sok esetben akár ötvenszázalékos is lehet a bevételcsökkenés a koncesszió alá eső hulladékok eddigi értékesítési összegéhez képest.
„A teljes képhez hozzátartozik, hogy akad olyan, ma alacsonyabbnak becsülhető szállítási tétel, amit viszont a koncesszor vállal át, ezért az egyenleget majd akkor fogjuk tudni megállapítani, amikor lezárták az első számlázási periódust” – tette hozzá.
A kompenzációk bevezetése a korábbi szabadpiaci ártárgyalás helyett azonban mindenképp azt vetíti előre, hogy csökkenni fognak az élelmiszergyártók eddigi termelésközi hulladékértékesítési bevételei.
Az élelmiszergyártó vállalkozások komoly félelme, hogy bár technikailag működni fog a rendszer, biztosított lesz a hulladék elszállítása, de a feketedobozként működő EPR-rendszerben semmilyen kontroll nem fog hatni az EPR-díjakat alapjaiban meghatározó koncesszori költségekre a transzparencia, a tételes költségszámítások és a független auditok nélkül, ami a díjak további jelentős emelkedésével vagy akár a termelési hulladékok után adott kompenzáció csökkenésével jár majd.
Ehhez kapcsolódóan: A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Ellenállnak a fémesek
„Az általam képviselt egyesület tagjainak nagy része nem szerződött le a koncesszorral” – mondta Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. Szerinte azok a fémkereskedők, akik fémkereskedelmi anyagra kötöttek koncesszori alvállalkozói szerződést, nem igazán oszthatják meg tapasztalataikat, mivel titoktartási kötelezettségük van.
„Hetven cég van az egyesületünkben. Adataink szerint fémkereskedelmi telepeinken nagyságrendileg hatvanszázalékos visszaesés tapasztalható a leadott hulladék mennyiségében. Ez ijesztő nagyságrend” – tette hozzá.
Szlávik Mónika szerint a 2008-as gazdasági válság idején sem volt ilyen szintű visszaesés, pedig akkor drasztikusan csökkentek a felvásárlási árak. Most nem ez okoz nehézséget, hanem az információhiány. „Sokan nem tudják, hogy mi nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, vagyis milyen fémeket lehet továbbra is piaci alapon leadni a hulladékátvevő telephelyeken” – hangsúlyozta.
Az egyesület vezetője szerint ha nem sikerül megállítani vagy helyrehozni ezt a folyamatot, hamarosan számtalan hazai kisvállalkozás fog csődbe menni, egyre több hulladék fogja a természetben végezni, sőt az országot illegálisan elhagyó, értékkel bíró fémhulladék mennyisége is nagyságrendekkel fog nőni.
Korábban körülbelül 540 fémkereskedő volt Magyarországon. A telephelyeken a fém mellett papír- és üveghulladékot, akkumulátort is le lehetett adni.
„Ma az a helyzet, hogy a MOHU internetes oldalán 126 fémkereskedelmi telephely szerepel, azonban ezeknek csak egy részén lehet lakossági fémhulladékot vagy más, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékot leadni” – mondta.
Szlávik szerint egyesületük álláspontja továbbra is az, hogy a természetes személyek birtokában lévő fémhulladék csak azon része tartozik a koncesszió hatálya alá, amely korábban a közszolgáltatás körébe tartozott: azaz a vegyesen és elkülönítetten gyűjtött fémhulladék. (Ezekért közszolgáltatás keretében korábban és most is házhoz megy a közszolgáltató.)
A szervezet szerint ezenfelül az EPR hatálya alá tartozó fémhulladékok tartoznak még a koncesszió hatálya alá. Ilyen a csomagolási fémhulladék, a hulladékká vált jármű és az elektronikai berendezés.
„Nagy problémát okozott a piacon az is, hogy egyesületünk is csak késéssel kapta meg azt az állásfoglalást az Agrárminisztériumtól, amelyben a koncesszióért felelős Energiaügyi Minisztérium kimondja, hogy a járművek karbantartásából, javításából származó fémhulladék nem a koncesszió része, és ugyanez érvényes az elektronikai eszközök karbantartásából, javításából származó fémhulladékra” – tette hozzá.
Nem mindenki elégedetlen
„Elsősorban papír- és műanyaghulladékban dolgozunk együtt a Mol koncessziós cégével. A MOHU részéről az együttműködés mindig konstruktív volt a szerződéskötés folyamatától kezdve” – mondta a Szabad Európának Karczub Mária, a Hamburger Recycling Hungary Kft. kereskedelmi vezetője.
Szerinte a Mol vállalatirányítási rendszerével még most is ismerkednek, azt viszont megtapasztalták, hogy teljesen máshogy működik egy olajcég, mint a hulladékpiac. A kereskedelmi vezető ezt a MOHU informatikai rendszerével kapcsolatban mondta, amelynek „összefésülése még mindig zajlik”.
A papírhulladék komplett előkezelésével és újrahasznosításával foglalkozó vállalatot eddig alapvetően nem érintette nagyon hátrányosan a koncessziós rendszer, hiszen széles tevékenységi kört fednek le, többek között lakossági kevertcsomagolás-válogató rendszert működtetnek, amely a Budapesten szelektíven gyűjtött műanyaghulladék nagy részét képes fogadni. Szintén ők dolgozzák fel a budapesti, szelektíven gyűjtött papírhulladékot, amelyet a MOHU értékesítési folyamatában a cégcsoportjuk tulajdonában lévő hazai papírgyárban hasznosítanak újra.
„Nincs rossz tapasztalatom a hulladékkoncesszió elindulása óta. A MOHU rugalmas, az anyagellátással sincs probléma, nagy mennyiségeket csinálunk” – mondta a Szabad Európának Wiedner Rudolf, a Vasi Consulting Kft. ügyvezetője.
A vállalat papír, üveg, fa és műanyag hasznosításával foglalkozik. Wiedner szerint – mint minden új rendszer bevezetésekor – most is vannak apró gyermekbetegségek, mint például a MOHU informatikai rendszere.
„Harminc éve élek Magyarországon, sok változást megéltem. A mostani koncessziós rendszer bevezetéséről nem tudok rosszat mondani” – tette hozzá. | Visszatekintő 2023: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram | Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, mik a tapasztalataik a júliusban elindult hulladékkoncessziós rendszerről. Szerintük hibás szemlélet, hogy a Mol koncessziós cége csak a nagy és a közepes cégekre koncentrált, a kicsikkel nem törődtek. „Ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta egy szakértő. Az informatikai rendszer az utolsó pillanatban készült el, emiatt is akadozik az anyagáramlás, a hulladékhasznosítók egy része nem kap utánpótlást. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/visszatekinto-2023-hulladekkoncesszio-osszeomlo-informatikai-rendszer-megakado-anyagaram/32736102.html | 2024-01-03 11:32:43 | true | null | null | Szabad Európa |
Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez a cikk eredetileg 2023. január 27-én jelent meg.
Új bevezető
Év elején szerettünk volna betekinteni az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteibe, de hiába. Pedig a mellékletek rejtik a lényeget, vagyis hogy mennyi pénzt kapnak 35 év alatt a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó cégek a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe. Bírósághoz fordultunk, és jogerősen megnyertük a pert a kormányzati szerv ellen, amely a Kúriához fellebbezett jogorvoslatért.
Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.
Kellemes, 22 fok körüli hőmérséklet fogadott a Miniszterelnöki Kabinetiroda Iskola utcai épületében székelő Nemzeti Koncessziós Irodában (NKI). Az idei fűtési szezonban az állami intézményekben és iskolákban nem lehet 18 foknál melegebb. Az NKI-nál érezhetően ennél melegebb volt, amikor csütörtökön iratbetekintésre érkeztünk az épületbe.
Január 5-én küldtünk közérdekű adatigénylést az NKI-nak, amelyben azt a szerződést kértük ki, amelyet a hazai gyorsforgalmi utak koncessziójára kiírt pályázat nyertesével kötöttek. Mint ismert, a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyert a közbeszerzésen. Ez a csoport összesen hét magántőkealapból áll: A Themis, a Vesta, a Cronus és a Via magántőkealapból, amelynek alapkezelője a Minerva.
Kormányközeli üzletemberek
Az iratbetekintés során olyan nyilatkozatot láttunk, amely szerint a Minerva Szíjj László üzletember százszázalékos tulajdonában van. A fennmaradó három – a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap – kezelője az az Opus Global, amely száz százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában van.
Az iratbetekintés során ugyanakkor elzárták a szerződés részét képező legfontosabb dokumentumokat. Ezek a mellékletek tartalmazzák például a rendelkezésre állási díj és a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díj konkrét összegét, fizetésének részleteit, a teljesítmény-pontrendszert, az úgynevezett SLA-t, vagyis a szolgáltatás műszaki és díjazási előírásait.
Ezekből derülne ki, hogy konkrétan mennyi pénzt kapnak a nyertes cégek az autópályák üzemeltetésére. A tét nem kicsi, a kormány saját számításai szerint is a koncesszió időtartama alatt 12-13 ezer milliárd forint kerülhet a nyertes cégekhez.
De olyan titokzatosnak hangzó mellékleteket sem kaptuk meg, mint a „közbeszerzési eljárás más mellékletben nem szereplő dokumentumai” vagy a „koncesszor részvételi jelentkezése és a nyertes végleges ajánlata”.
Annyi érdemi információt sikerült megtudni, hogy a Themis megvásárolja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. autópálya-kezeléssel kapcsolatos infrastruktúráját. Az ingatlanokért 6,1, egyéb eszközökért 6,2, a készletekért 3,6, míg a humán erőforrásért 1,6 milliárdot, továbbá a SAP-rendszerért 238 millió forintot fizet.
A tét 12 ezer milliárd forint
Mint ismert, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.
A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.
Ennek a feladatnak az ellátásáért az állam évente nettó 96,2 (bruttó 122) millió forintot fizet kilométerenként. (Ez az úgynevezett rendelkezésre állási díjból – rád –, valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból – ráaszd – tevődik össze. De az egész projektre vonatkozó összeget nem közölték.)
Opcióként a korábban PPP-konstrukcióban épült M5-ös és M6-os autópálya-szakaszokat is koncesszióba adja az állam, miután lejárt az ezt megépítő külföldi cégek szerződése.
A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis-konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az eredményhirdetést követően újságíróknak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen nem is titkolta, hogy kik állnak a tőkealapok mögött.
A Portfolio tudósítása szerint Rogán Antal azt mondta: megérti, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetesnek tartja, hogy a nyertes cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek, sőt le is győzzék a Strabagot vagy a Colast.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét
A bíróságok a nyilvánosság mellett
Az autópálya-koncesszió után a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázat háttérszámításait is ki kell adnia az NKI-nak, miután a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet javára döntött a Kúria a héten.
A TI arra volt kíváncsi, hogy milyen előzetes számítások alapján jutott a kormány arra, hogy éppen a törvények által megengedett maximális 35 évre írja ki a hazai szemétbegyűjtésre és -feldolgozásra vonatkozó koncessziós pályázatot. Miután megtagadták a dokumentumok kiadását, bírósághoz fordult mindkét (hulladékgazdálkodás és autópálya) esetben.
Az eljárás lényege az, hogy az állam koncesszióba adja a két területet a nyertes vállalatoknak. Az uniós és a hazai szabályok szerint egyaránt előzetes számításokkal kell bizonyítani, hogy miért van szükség arra, hogy a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonjon ki a piaci forgalomból.
A 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot.
A magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így 2023. július 1-jét követően 35 évig a társaság végezheti az évi közel ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtését, és gondoskodik annak kezeléséről.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékgazdálkodás - Totális államosítást akar az ITM a százmilliárdos iparágban
A hulladékról szóló 2012. évi törvény szerint a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről.
Ha a koncessziós társaság az egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik.
A tavaly július 28-án ellenjegyzett koncessziós szerződésből is kiderül, hogy a Mol tudomásul veszi, hogy a 35 évre elnyert koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha legkésőbb 2022. december 31. napjáig gondoskodik a szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről – ezt már Ligeti Miklós ismertette a Szabad Európával.
A TI jogi igazgatója azt is elmondta, hogy a tisztánlátás érdekében a Transparency International a Molhoz fordul közérdekű adatigényléssel, amelyben a Mol által megkötött kapacitást biztosító szerződések, valamint a törvény által megkövetelt engedélyek másolatát kérik ki. Mi is kerestük a Molt, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam | Év elején szerettünk volna betekinteni az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteibe, de hiába. Pedig a mellékletek rejtik a lényeget, vagyis hogy mennyi pénzt kapnak 35 év alatt a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó cégek a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe. Bírósághoz fordultunk, és jogerősen megnyertük a pert a kormányzati szerv ellen, amely a Kúriához fellebbezett jogorvoslatért. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/visszatekinto-2023-autopalya-koncesszio-a-legfontosabb-dokumentumokat-titkolja-el-az-allam/32736094.html | 2024-01-01 11:42:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Idén január 1-jével véget ért a Szerencsejáték Zrt. évtizedes monopóliuma a magyar online fogadási piacon. A versenyhelyzet azonban egyelőre fékezett habzású, a Tippmix, a legnagyobb kihívó sem áll messze a kormánytól.
Ha egy nagyobb városban sétál az ember, gyakorlatilag minden utcában talál lottózót. Magyarországon a legtöbben még mindig ezekbe az irodákba járnak, ha sportfogadást szeretnének kötni. Ezeken a helyeken az állami Szerencsejáték Zrt. által forgalmazott Tippmix szelvényeit lehet feladni, azonban 2023-ban már egyre többen online szeretnének fogadni a legnagyobb sporteseményekre. Ebben az esetben két opció áll rendelkezésre: az állami TippmixPro vagy a Garancsi István és Habony Árpád által tulajdonolt vegas.hu.
Tíz év monopólium versenytársakkal
Az, hogy két irodánál is lehet legálisan fogadni Magyarországon, nem volt mindig így. 2013-ban a kormány a Szerencsejáték Zrt., így a TippmixPro monopóliumát állapította meg az online fogadási piacon. Ez változott meg idén januártól, miután az Európai Unió elvárásainak eleget téve a kormányzat liberalizálta a szektort.
A magyar piac azonban valójában korábban sem volt egyszereplős. A Szerencsejáték Zrt. monopóliuma mellett az elmúlt évtizedben végig jelen voltak az úgynevezett offshore, más néven szürkezónás fogadási oldalak. Ezek a cégek magyar nyelvű honlapot kínáltak magyar domainnel, és teljesen alkalmazkodtak a hazai szokásokhoz. Ugyanakkor nem a magyar államnak, hanem egy európai uniós adóparadicsomnak (például Máltának) fizették a közterheket – tehát offshore módon voltak jelen hazánkban. Pedig az Unibet-, a Betfair- vagy a Bet365-szerű oldalak egyes becslések szerint az online fogadásból származó bevételek több mint egyharmadát, más források szerint felét generálhatták Magyarországon. Bódi Ferenc, a szerencsejátékkal is foglalkozó Novomatic igazgatója szerint a legtöbb felhasználó semmit sem vett észre ebből. „Egy tudatos sportfogadó megnézte, hol kap jobb oddsot a pénzéért, és ott fogadott. Nem volt korlát. Be lehetett fizetni, ki lehetett fizetni, nem is érezte különösebben, hogy ez egy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező oldal. Sőt inkább élvezte az előnyét, mert nem voltak olyan korlátok, mint amik Magyarországon vannak, például a maximális elérhető nyeremény.”
Az már a törvény kihirdetésekor tudható volt, hogy ezeket a szereplőket hatékonyabban szeretné kitessékelni az állam. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) június végén be is jelentette: a bankokkal együttműködve megkezdi az ilyesfajta szerencsejáték-oldalakhoz köthető pénzforgalom tiltását.
Ezután nem sokkal az egyik legnagyobb szürkezónás cég, a Bet365 közölte, hogy elhagyja az országot. Bódi Ferenc azt látja a kivonulás mögött, hogy a Bet365 akár teljesen legálisan, akár offshore szereplőként is megjelenhet egy olyan helyen, ahol nagyobb a kereslet és alacsonyabb a bekerülési költség, így könnyen elengedték a magyar részleget.
Fél(sikeres) liberalizáció
Azonban az Unibet mint a nagyok egyike továbbra is marad. Hiába a hatósági üldözés, a honlapjuk változó címeken könnyen elérhető. A felhasználók internetes pénztárcák használatával – mint például a Skrill vagy a Neteller – megoldják a be- és kifizetéseket.
Azért érheti meg a szürkezónában járás kockázata a játékosoknak, mert az ilyen oldalaknál kedvezőbbek a szorzók. Csak hogy egy példát is hozzunk: az Unibetnél például a Girona-Barcelona meccsen, a Girona győzelmére hat és feles oddsot adtak, ami jóval kedvezőbb, mint a két legális iroda ajánlata, ahol körülbelül 5 és félszeres pénzt fizettek a kiscsapat sikere esetén. Emiatt a nagy tétben játszók maradnak, így vélhetően a cég bevételei sem csökkenek drasztikusan: „Van egy komoly játékosbázisuk. Ha lecsökkenne tíz-húsz százalékra, még akkor is maradnának Magyarországon. Érdemes nyitva tartaniuk az oldalt, hiszen olyan óriási extra költségük nincs vele, nem kell Magyarországon adót fizetniük. Itt vannak, ameddig lehet, aztán ha történik valami, legfeljebb beperlik megint Magyarországot, ha úgy gondolják, hogy valami miatt nem megfelelő nekik a szabályozás.” Bódi Ferenc arra utal, hogy az Unibet már a múltban is sokat tett azért, hogy Magyarországon maradhasson.
2014-ben a magyar hatóságok azt állapították meg, hogy a máltai bejegyzésű Unibet úgy nyújt szerencsejáték-szolgáltatásokat, hogy nincs meg ehhez a Magyarországon szükséges engedélye. Ezért elrendelték az oldal ideiglenes megszüntetését, és bírságot is kiszabtak a cégre. 2017-ben azonban az Európai Unió Bírósága kimondta: a magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével, hiszen az Unibet egy másik európai uniós tagállamban van bejegyezve. Ekkor még közvetve maradhattak a monopolisztikus magyar piacon.
Ez a helyzet viszont most megváltozott. A kormány az európai uniós elvárásoknak eleget téve liberalizált, így elméletileg mindenki beléphet a magyarországi piacra. A törvény azonban tartalmaz egy kitételt: nem kaphat engedélyt olyan szereplő, aki közvetve vagy közvetlenül az elmúlt öt évben szürkezónás fogadási tevékenységben vett részt, azaz a Bet365 vagy az Unibet, ha akarna, sem tudna legálisan működni. „Ez az ellentmondás a jogszabályban: tisztuljunk meg, de mégsem adunk neked lehetőséget, hogy megtisztulj a szolgáltatásodban, hogy tényleg legálisan működhess Magyarországon” – fogalmazott Bódi Ferenc.
Versenyhelyzet házon belül
Sokszor elhangzott a liberalizáció melletti érvként, hogy a játékosoknak több felületen is lehetőségük lenne játszani, a kompetitív helyzet pedig nagyobb forgalmat generálhat, ami nagyobb játékadó-bevételt jelenthetne az államkasszába.
Bár sokszor úgy tűnhet, hogy a magyarok kifejezetten sokat fogadnak, a szomszédos országokhoz képest valójában keveset játszunk: 2021-ben a sportfogadás egy főre jutó forgalma Csehországban négyszer, Lengyelországban és Szlovákiában pedig háromszor akkora volt, mint Magyarországon, ahol egy emberre 107 eurónyi jutott. Ráadásul az online részesedése kifejezetten csekély. A Szerencsejáték Zrt. tavaly 822 milliárd forintos árbevétellel zárt – ennek csak húsz százalékát adja az online forgalom. Összehasonlításképp: az említett országokban a fogadások nyolcvan-kilencven százaléka már az interneten történik.
Azonban a liberalizáció egy éve nem hozta magával a szereplők sokaságának megjelenését. Csak a budapesti kaszinókat és a vegas.hu-t is üzemeltető Las Vegas-csoport (LVC Diamond Kft.) lépett be a szektorba. Bódi Ferenc logikusnak nevezi a döntésüket: „Van egy online kaszinójuk, megvan a platformjuk, komoly játékosbázisuk van már kiépítve, fizetési garancia – minden megvolt a weboldalukon.”
Alapvetően nem nehéz bekerülni a magyar piacra, ha a törvény által elvárt kritériumokat nézzük. Szükséges hozzá
legalább egymilliárd forint alaptörzstőke,
legalább 250 millió forintos biztosíték
és hatszázmillió forint távszerencsejáték-szervezési díj.
De ha még minden feltétel teljesülne is, nem sok cégnek éri meg a belépés. A TippmixPro adatbázisa felépített, több ezer földi fogadóirodával rendelkezik, és mindenhol ott van a reklámjuk. Ráadásul csak náluk lehet az öt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, röplabda) hazai küzdelmeire pénzt rakni.
Kisebb hátrányból indulnának a szürkezónás irodák. Nekik már egy kiforrott adatbázis áll a rendelkezésükre, azonban az említett szabályok miatt nem gondolkozhatnak a legális belépésben. A szakma szerint akinek észszerű lehet a befektetés, az egy olyan cég, amely már korábban beszállt az online kaszinózásba, így rendelkezik tudással, felülettel és játékosbázissal az induláshoz. Ezen a területen két cég létezik: a Szima Gábor által tulajdonolt Grand Casino és a Garancsi–Habony-féle Las Vegas Casino-csoport.
A törvény így valóban kinyitotta a piacot az online fogadásban, de egyelőre csak olyan szereplő lépett be, akinek kormányérdekeltsége nehezen megkérdőjelezhető. Másképp mondva: leginkább csak Habony Árpád és Garancsi István közös cége felelhetett meg egyszerre a törvényi szabályozásnak és az üzleti logikának is.
Azonban így sem lehetetlen befektetni. Lehetséges érkezőként a cseh Fortunát és a Novomatic leányvállalatát, az osztrák Admiralt szokták emlegetni. Bódi Ferenc az utóbbi cégnél ügyvezető, de nem látja, miért érné meg beszállniuk a magyar piacra: „Lássuk be, Magyarország nem a legnagyobb populációval rendelkező ország. Ugyanakkor nagyobb erőforrás szükséges a magyar szabályozásnak megfelelni, mint mondjuk megnyitni egy új országot, ahol több játékos érhető el, vagy még nincs teljesen kiforrva a szabályozás. Tehát a közeljövőben nem gondolom, hogy tömegével jönnének új engedélykérelmek Magyarországra, pont emiatt a helyzet miatt.”
A cikk kapcsán szerettük volna megszólaltatni a vegas.hu-t és az Unibetet is, azonban nem reagáltak a megkeresésünkre. | Online fogadási piac – ahol az állami vállalat és Habony–Garancsi cége között választhatunk | Idén január 1-jével véget ért a Szerencsejáték Zrt. évtizedes monopóliuma a magyar online fogadási piacon. A versenyhelyzet azonban egyelőre fékezett habzású, a Tippmix, a legnagyobb kihívó sem áll messze a kormánytól. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/online-fogadasi-piac-ahol-az-allami-vallalat-es-habony-garancsi-cege-kozott-valaszthatunk/32727116.html | 2023-12-27 11:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a DK a Porosenkónak állítólag juttatott százmilliók miatt
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz a DK azért, mert az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség állítása szerint a Pénzügyminisztérium 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki Petro Porosenko volt ukrán elnöknek – közölte a párt kedden.
Azt, hogy a volt ukrán miniszterelnök kapott pénzt a magyar Pénzügyminisztériumtól, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség rakta ki a saját honlapjára (ugyanezt angol fordításban itt érik el). A vagyonnyilatkozat-szerű lista alapján kamatokat és kötvényt fizettek ki.
A legnagyobb összeg 320 millió forint volt „kötvény kifizetésre."
Ez alapján feltételezhető, hogy Porosenko nem közvetlenül a magyar kormánytól (vagyis a Pénzügyminisztériumtól) kapott pénzt, hanem bevásárolhatott állampapírból, amit aztán visszaváltott.
A teóriát erősíti, hogy Porosenko a többi között amerikai és spanyol papírok után is bevételhez jutott.
Cikkünk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy „a Porosenko által vezetett Európai Szolidaritási Párt december 21-én kiadott közleményéből, valamint a volt ukrán elnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, hogy külföldi értékpapírokba és kötvényekbe, állampapírokba fektet független befektetési tanácsadók közreműködésével. Az említett összeg is állampapírból származik a vagyonnyilatkozata szerint. Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül. Tekintve, hogy az ilyen tranzakciók banktitoknak minősülnek, a magyar kormánynak ezekre nincs rálátása.
A magyar állam más jogcímen nem fizetett ki Porosenko részére semmit."
A kormány reakciójában visszaszúrt a DK-nak is: szerintük sajnálatos, hogy minden kritika nélkül veszik át és terjesztik az ukrán titkosszolgálat információit.
Petro Porosenko november végén akart átjönni Magyarországra Ukrajnából, hogy Orbán Viktorral egyeztessen. Azt, hogy a volt ukrán elnök a magyar miniszterelnökkel találkozott volna, egyik parlamenti meghallgatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. Porosenko határátlépését, ezzel pedig a találkozót viszont az ukrán határőrök megakadályozták, a volt elnök nem hagyhatta el Ukrajnát. Az ukrán sajtó ezt követően arról írt, hogy egy ilyen találkozó az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen, ezért léptek közbe a hatóságok.
Szijjártó december elején azt mondta, hogy „a miniszterelnök úr minden hivatalban lévő, meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogy ha ilyen megkeresés érkezik”, így Porosenkót sem utasították el. A külügyminiszter szerint az, hogy „az ukránok milyen belpolitikai leszámolási műveletekben vannak, az meg nem a mi dolgunk, nem is vagyunk kíváncsiak rá, nem akarunk vele foglalkozni”.
Orbán Viktor év végi kormányinfóján is felmerült a Porosenko-ügy. A miniszterelnök a kormánypárti Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy nem jött össze a találkozó Porosenkóval, hiszen más szabályok érvényesek egy háborús országban.
A lap arról nem kérdezte a miniszterelnököt, hogy valóban adott-e a kormány pénzt a volt ukrán elnöknek, így ezt megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól. Ha válaszolnak, arról be fogunk számolni. Porosenkót Ukrajnában hazaárulással vádolják. | Hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a DK a Porosenkónak állítólag juttatott százmilliók miatt | Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240102_porosenko_orban_feljelentes | 2024-01-02 11:56:00 | true | null | null | HVG |
"829 óra és 50 perc levegőben töltött idő és az ezalatt megtett 541 448 km után jó végre itthon lenni" – írta a külgazdasági- és külügyminiszter a Facebook-on.
A Hold 384 400 km van a Földtől, Szijjártó futhatott volna egy kört a sötét oldalán, és még visszafelé is eljut félútig.
A Külügyminisztérium épülete Debrecentől olyan 200 kilométerre van, vagyis Szijjártó 2707-szer repülhetett volna a munkahelyéről barátjához, aki a DVSC-ben focizik, és akivel még a karácsonyi éjféli misére is együtt mennek. Dzsudzsák összesen 8523 percet játszott a válogatottban karrierje során, Szijjártó idén közel hatszor ennyit repült össze.
A külügyminiszter a gépen töltött idő alatt visszanézhette volna barátja minden válogatott meccsét, ha 90 perces meccsekkel számolunk. Elképesztő belegondolni, hogy 300 ezer egymásra rakott Dzsudzsák Balázs sem lenne olyan magas, mint amekkora távolságot a külügyminiszter idén megtett repülőgéppel.
Bízunk benne, hogy a külügyminiszter jövőre sem lesz rest, és sokszázezer Dzsudzsák Balázsnyi távot megtesz 2024-ben is. Ha így lesz, mindenképpen beszámolunk róla. | Szijjártó hatszor annyiszor repült, mint ahány percet Dzsudzsák Balázs focizott a magyar válogatottban | Azt, hogy mindez mennyibe került, már nem posztolta ki a külügyminiszter. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231228_Szijjarto_Peter_majdnem_hatszor_annyi_idot_toltott_iden_levegoben_mint_ahany_percet_Dzsudzsak_Balazs_focizott_a_magyar_valogatottban | 2023-12-28 14:12:00 | true | null | null | HVG |
Lezárta az eljárást a Pest megyei rendőrség a gödi Samsung-gyár ügyében és megszüntette a környezetkárosítás vétsége és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást arra hivatkozva, hogy “a cselekmény nem bűncselekmény” – derült ki a hvg.hu birtokába került december 28-i határozatból.
Az ügyben Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa októberben intézett írásbeli kérdést Polt Péterhez „Van-e felelőse a súlyosan környezetromboló gödi akkumulátorgyár működtetésének és a működés eltűrésének?” címmel, amit a legfőbb ügyész feljelentésként értékelt, így indult nyomozás.
Vadai írásbeli kérdésében emlékeztetett, hogy a gödi Samsung beruházás már 2018 óta működik, azt folyamatosan bővítik, és ennek során “több épület is engedély nélkül épült fel, a hatóság mégis kiadta rájuk a fennmaradási engedélyt, illetve legfeljebb nevetséges összegű bírságot szabott ki”.
Az ellenzéki képviselő főleg azt kifogásolta, hogy a helyszínen a második gyár építéséhez már egységes környezethasználati engedély megszerzését írták elő, a magas hőteljesítményű kazánok mégis a szükséges engedély nélkül épültek meg, majd 2020 végén működési engedélyt is kaptak.
A feljelentésként értékelt kérdésében Vadai azt írta, hogy csak ezután írták elő a teljes körű környezetvédelmi eljárást, de az addigra öt éve környezethasználati engedély nélküli gyár működését a vizsgálat idejére sem függesztették fel és nem is korlátozták. Ez pedig Vadai szerint
felvetheti a hivatali visszaélés, a vesztegetés, valamint a környezetkárosítás bűncselekményének gyanúját.
Az eljárást megszüntető rendőrségi határozatból kiderül, hogy a nyomozó hatóság a kazánok és az egységes környezethasználati engedély ügyében megállapította, hogy a közben folyamatban lévő szakhatósági eljárás lezárult, és az üzem 10 évre, 2033-ig megkapta a szükséges engedélyt.
A határozatból az is kiderül, hogy a szakhatóságként eljáró Pest megyei kormányhivatal illetékes ügyosztálya megállapította, a telephely II. üteme hőellátásának kialakítását csak az akkor még hiányzó egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhette volna meg a beruházó,
ennek ellenére az megépült és használatba is vették, bár a hatóság “a beruházóval többször közölte, hogy a már megépített tüzelőberendezéseket környezethasználati engedély nélkül használja”.
És bár valóban csak évekkel később kötelezték a beruházót a környezetvédelmi felülvizsgálatra, az végül december elsején lezárult, a Samsung-gyár pedig megkapta 2033 végéig a környezethasználati engedélyt, így ez ügyben a rendőrség szerint nem történt se mulasztás, se bűncselekmény.
"A környezetvédelmi hatóság részéről eljáró személyek szabályszerűen jártak el, bűncselekményt nem követtek el” – rögzíti a december 28-i rendőrségi határozat, amely a visszamenőleges engedély nélküli üzemelésről pedig azt állapította meg, hogy a szakhatóság vizsgálat nem tárt fel a vizsgálat megindítását megelőzően olyasmit, ami környezetkárosítás bűncselekményére utalna. | Rendőrségi döntés: Nem bűncselekmény, hogy a gödi akkugyár egy ideig engedély nélkül működött | Megszüntette a nyomozást a rendőrség a gödi Samsung-gyár ügyében, amely a kazánjait környezethasználati engedély nélkül használta, de közben úgyis megkapta ezt az engedélyt 2033-ig. A DK-s Vadai Ágnes feljelentése hivatali vesztegetés gyanúját is felvetette, de a rendőrség szerint ilyen nem történt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231228_Dontott_a_rendorseg_Nem_buncselekmeny_hogy_a_godi_akkugyar_egy_ideig_engedely_nelkul_mukodott | 2023-12-28 11:11:00 | true | null | null | HVG |
A miniszterelnök Lánczi Tamás politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének
– értesült a Magyar Nemzet. A kormánypárti lap érdeklődésére Lánczi Tamás megerősítette az értesülést. A hírek szerint Lánczi az elnöki esküt várhatóan január közepén Novák Katalin köztársasági elnök előtt teheti le a Sándor-palotában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal februártól lát munkához, első vezetője pedig ezek szerint a 2010-2014-es Orbán-kormány egyik helyettes államtitkára, a Figyelő volt főszerkesztője és a kormányzatot tanácsaival évtizedek óta – nem önzetlenül, hanem jelentős közpénzért cserébe – segítő Századvég egykori politikai elemzője lesz majd.
Lánczi Tamás 1978-ban született, Lánczi András kormánypárti filozófus fia. A róla szóló Wikipedia-oldal beszámolója szerint az ELTE-n végzett politológiát, majd a Századvég Politikai Iskolában oktatott európai belpolitikát. A 2010-es években megfordult a politikában és a Fidesz-közeli médiában is: 2010 és 2011 között a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Navracsics kabinetfőnöke volt.
Lánczi 2012-től a Századvégnél volt vezető elemző, majd 2017-től átvette a Figyelő főszerkesztőségét. Az ő főszerkesztése alatt jelent meg a Figyelőben az a lista, amelyben név szerint sorolták fel a kormánypropaganda által „Soros-zsoldosnak” kikiáltott magánszemélyeket, oktatókat, újságírókat, civil szervezeteket. Lánczi később az MTVA-hoz igazolt, ahol a 48 perc elnevezésű műsort vezette az M1-en.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról december közepén döntött néhány ellenzéki támogató vokssal a Fidesz–KDNP-s többségű Országgyűlés, támogatva az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó “szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, amit formálisan a Fidesz-frakció nyújtott be, de amellyel a kormánypárt politikusai mellett az Orbán-kormány tagjai is hónapok óta riogattak, sőt fenyegetőztek.
Az ellenzék által élesen bírált és “bosszútörvénynek” nevezett törvény, amely amellett, hogy egy jogkör nélküli, kellemetlenkedő szervként létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, akár három év börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a civileket, pártpolitikusokat, akik külföldi adományt használnak a választási kampányokban. A törvény szerint a hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és
az elnök mandátuma hat évre szól, a havi bruttó fizetése pedig közel 5 millió forint lesz.
Sőt, egy utolsó pillanatos kormánypárti módosítás alapján az elnököt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amit csak kétharmados többség függeszthet fel.
Ellenzéki pártok és a civil szféra már a törvénycsomag elfogadása előtt figyelmeztetett: a papíron az amúgy is nehezen megfogható szuverenitásvédelemre hivatott állami szervezet a gyakorlatban könnyen lehet, hogy nem lesz több, mint politikai furkósbot vagy korbács a Fidesz vagy a kormány érdekeinek szolgálatában.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvényről és az azzal létrehozott hivatalról elemzésünket ide kattintva olvashatja: | Megvan, ki lesz havi ötmilliós fizetésért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke | Az Orbán-kormány egyik volt helyettes államtitkárára, a Századvég egykori politikai elemzőjére esett a miniszterelnök választása. Januárban teheti le az esküt a Sándor-palotában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231228_Megvan_ki_lesz_havi_otmillios_fizetesert_a_Szuverenitasi_Hivatal_elnoke | 2023-12-28 15:35:00 | true | null | null | HVG |
Orbánét közelítő fizetés, de sok lemondás is vár Lánczi Tamásra a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként
Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni.
Kevés olyan jó állás van a magyar állam- és közigazgatásban, mint amibe most készül Lánczi Tamás, akit a miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének javasol az államfőnek. Nem minden a pénz, de nem sok helyen lehet megkeresni 9-10 ember bérét egyedül. A friss “szuverenitásvédelmi” törvény szerint az ellenzék félelmei és a kormánypártok fenyegetőzése alapján is politikai furkósbotként használható hivatal elnökeként igen, hiszen Lánczi fizetése havi 5 millió felett lesz.
Orbán egy lépéssel mindig előtte lesz
A fizetését is szabályozó törvény szerint az elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bank elnöke bérének 80 százaléka. A Matolcsy Györgyre “ráerőszakolt”, idén 6 milliós bér is máséhoz, az Állami Számvevőszék vezetőjének fizetéséhez kötött, ami pedig az előző évi átlagkereset 12-szerese. Idén – ha marad az eddigi trend a tavalyihoz képest 15 százalékos növekedéssel – az alap 590 ezer forint lehet. Ennek a 12-szerese 7,08 millió, és ennek kell a 80 százalékát venni.
Így Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként februártól bruttó 5,66 millió forintot keres majd, amivel csaknem beéri Orbán Viktor miniszterelnök 5,72 millióját, meghaladja viszont Novák Katalin köztársasági elnök 4,59 millióját. Igaz, ez csak egy hónapig lesz így, mert márciustól az állam- és a kormányfő bére, ahogy az összes országgyűlési képviselőé is, a törvény szerint kötelezően megint nő: Orbáné várhatóan havi bruttó 6,5 millióra, Nováké pedig 5,2 millióra.
Akárhogy is, Lánczi jó cserét csinál, mivel a havi bő 5,5 milliós bruttója több mint duplája a jelenlegi keresetének, hiszen most a közmédia egyik főállású vezetője. Az MTVA online igazgatóságát irányítja havi bruttó 2,16 millióért. Ez nemrég derült ki, miután a Demokratikus Koalíció kiperelte a vezetők fizetési adatait. Hogy Lánczi kap-e külön díjazást, amiért az M1-en futó 48 perc című politikai háttérműsort is vezeti, nem tudni, mindenesetre attól és közmédiás főállásától is el kell búcsúznia.
Az új karrier lemondásokkal is jár
A “szuverenitásvédelmi” törvény elnökre vonatkozó szabályai hasonlóak, mint amelyek más kiemelt, de a hivatallal szemben jogkörében és nevében is hatóságnak számító szervezet ugyanennyit kereső vezetőjére, például a médiahatóság vagy az Integritás Hatóság első emberére vonatkoznak. Ilyen, hogy nem lehet az elnöknek más kereső tevékenysége, és csak oktatói, tudományos tevékenységet folytathat, amibe aligha fér bele egy politikai háttérműsor házigazdájának lenni az állami tévében.
Mivel a törvény szövege nem tesz különbséget az elnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályoknál a magyarországi és külföldi gazdasági érdekeltség között, így arra kell gondolnunk, hogy mindkettőt kizárja. A hazaival nincs is gond, mivel Lánczi Tamás az elérhető cégbírósági adatok szerint jelenleg egyetlen magyar vállalkozásban sem szerepel tulajdonosként vagy tisztségviselőként, bár korábban, 2015–2018 között volt például a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. felügyelőbizottsági tagja.
Ami a külföldi gazdasági társaságokat illeti, ott Lánczi már érintett, hiszen kezdettől, 2015 óta ügyvezetője a londoni székhelyű Danube Business Consulting Ltd.-nek – erről valószínűleg le kell mondania. A negatív kampányairól ismert és hírhedt Arthur J. Finkelstein amerikai politikai tanácsadó halála óta a vállalkozás kizárólagosan az addigi társtulajdonos Habony Árpádé, aki egyre kevésbé rejtőzködik, sőt itthon a kaszinóbizniszbe is beszállt, rögtön 5 milliárdos profitot szakítva.
Szinte érinthetetlen, akár örökké
Ha már a jövedelem szóba került, akkor fontos, hogy a törvény szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének is vagyonnyilatkozatot kell tennie. Méghozzá a törvény szerint a kinevezését követő 30 napon belül, és olyat, mint amilyet az országgyűlési képviselőknek, vagy éppen az Integritás Hatóság elnökének is kell kitölteni. Utóbbival ellentétben viszont érdekesség, hogy a törvény nem írja elő, hogy azt közzé is kellene tenni, és azt sem, hogy a vagyonnyilatkozat-tételt évente meg kellene ismételni.
Emlékezetes, mekkora botrány volt abból, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a 2028-ban lejáró mostani, újabb 9 éves ciklusa után is a hivatalában maradhat, amíg kétharmaddal mást nem tud választani a helyére a törvényhozás, és lemondatni is csak kétharmados többséggel lehet. Nos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke méginkább “kirobbanthatatlan”. Bár mandátuma csak 6 évre szól, a törvény szerint korlátlan számban újra jelölhető és újra kinevezhető. Ráadásul
ha simán csak lejár az elnök 6 éves mandátuma, akkor is kap kéthavi “végkielégítést”, még akkor is, ha újra is jelölik.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét ráadásul a kormánypárt szándékainak megfelelően az utolsó pillanatban átírt törvény szerint az Országgyűlés Polthoz hasonlóan csak kétharmaddal mentheti fel. Továbbá különleges védelem is megilleti: az országgyűlési képviselőkével megegyező mentelmi jogot kapott. Ilyen még a kormánytagoknak sem jár – hacsak egyúttal nem képviselők is –, csak a képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek és az államfőnek vagy az Állami Számvevőszék elnökének.
Távol kell maradni a pártpolitikától
A törvény azt is kimondja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője, továbbá “pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat”. Kérdés, ezt hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, Lánczi Tamás ugyanis korábban politológusként, a Századvég szakértőjeként, a Figyelő főszerkesztőjeként és a XXI. Század Intézet igazgatójaként is a NER “beszélő feje” volt, amire persze lehet azt mondani, hogy technikailag nem párt nevében vagy érdekében szerepelt, csak elmondta véleményét a politikai helyzetről.
Az 1978-as születésű leendő hivatali elnök Lánczi András kormánypárti filozófus fia. Az Orbán-kormány alatt töltött már be közvetlen politikai tisztséget is, amikor 2010-2011 között a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Navracsics kabinetfőnöke volt. Aztán 2012-től az állami megbízásokkal kitömött Századvég-csoportnál volt vezető elemző, és ekként a közmédia különböző csatornáinak, a jobboldali-kormánypárti sajtónak a megmondóembere.
Karrierjének fontos állomása volt 2017-ben, hogy elfoglalta a Figyelő főszerkesztői posztját. Már ezután, a 2018-as választásokat követően tette közzé az azóta megszűnt Figyelő a „Soros-listát”, több száz, általuk hazaáruló “Soros-zsoldosként” feltüntetett személy – magánemberek, oktatók, újságírók – és civil szervezet nevével. Utóbb bírósági ítélet mondta ki, hogy hamis, szükségtelen és félelemkeltő is volt ez a lista – idén, 5 év után kértek miatta bocsánatot.
Ha a szereplési korlátozást szigorúan értelmezzük, és Lánczi Tamásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként hamarosan távol kell magát tartania a politikai megmondástól, akkor ehhez hasonló erős állításokkal leszünk szegényebbek:
„Amerikából több milliárd forintnyi dollárt küldtek ide, amellyel megpróbálták befolyásolni a magyar választások kimenetelét. Ez tény” (2023. december 14., M1 – 48 perc)
“A teljesen elhibázott bevándorláspolitikának az árát velünk akarják megfizettetni, és ide akarják átlökni azt az elképesztő embermennyiséget(...) ezzel azokat a problémákat is, melyeket ezek az emberek magukkal hoznak, a különféle törzsi, etnikai, vallási villongások és hát maga a terror” (2023. november 22., Kossuth rádió)
„Azon túl, hogy intenzíven használták a sárga festéket az aszfalton, amivel bicikliutakat festettek föl, én nem nagyon látom, hogy hol történt itt zöldítés” (2023. szeptember 21., M1 – 48 perc)
“A kereszt sokkal több, mint egy kiüresedett manifesztum, nem a politikai okkultizmus kelléke, hanem a magyar nép reményének és hitének dekrétuma” (2023. augusztus 23., Mozgástér blog)
“Európában senki sem annyira autonóm, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök” (2023. február 19., Kossuth rádió)
"Nem fáról szüretelik az akkumulátort (...) a nemzetgazdasági érdekekkel szembe mennek azok, akik el akarják lehetetleníteni az akkugyárak hazai létesítését" (2023. január 29., Kossuth rádió)
“Azokat a dolgokat, amiket egy háborúban szinte rutinszerűen meg szoktak csinálni az agresszorok, tehát mondjuk elzárják a vizet, a gázt, villanyt, internetet – különösen ezutóbbit –, ezt az oroszok nem tették meg. Gondolom, hogy azért, mert nem akarták a polgári lakosságot ellehetetleníteni. Tehát amennyire lehet próbálják kímélni, nekem innen úgy tűnik.” (2022. április 10., Hír Tv)
“Hogyan lehet összeegyeztetni ezt a munkát az anyasággal? (...) Mindezt úgy, hogy még sportol is!” (2022. június 8., M1 – 48 perc, kérdés Novák Katalinhoz)
“Azok, akik ma üzemeltetik Brüsszelt, Európát, azok minden nap rosszabbul és rosszabbul teljesítenek és Európa szépen csúszik lefelé” (2021. augusztus 16., Hír Tv)
“Az igazán menő komcsik Aligára mentek üdülni. Itt sétálgatott a mai MSZP-s, DK-s és Momentumos pártvezetők szüleinek, nagyszüleinek jórésze” (2020. július 31., Mozgástér blog)
“Szerettük volna megmutatni, hogy kik azok, és hogy miként működik az a hálózat, akik Magyarország és a magyar kormány ellen dolgoznak, akik azért dolgoznak, hogy Magyarországon valami teljesen más legyen, mint ami az elmúlt ezer évben volt" (2018. április 16., ATV)
“Európa új vezetője Orbán Viktor (...) Itt a politikai aratás, a bátor politika által elért eredmények besöprésének ideje” (2017. január 26., M1)
Lesz Lánczi felügyelte kutatóintézet is
Érdekesség, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mellett hamarosan munkához lát annak saját kutatóintézete is, hiszen a törvény egy, a hivatal elnöke alá rendelt ilyen szervezeti egységet is létrehozni rendel, amely majd a jogszabály alapján “önálló tudományos tevékenységet végez”: a Hivatal működésének támogatására kutatási és elemzési feladatokat lát el, kiadványokat készít, konferenciákat szervez, és megbízással “külső szakértőket is igénybe vehet”.
Ahogy arról a hvg.hu már írt, ez a hivatal és az azon belüli intézet immár a sokadik kurzusintézménye lesz az Orbán-kormánynak, és nagy a verseny, ha az a kérdés, melyik működik legkevésbé tudományos és leginkább politikai alapon, vagy épp kifizetőhelyként. Azzal mindenesetre aligha lövünk mellé, ha azt jósoljuk, hogy ebben erős versenyző lesz a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet is.
Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák
A legújabb "kurzusműhely", a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán. | Orbánét közelítő fizetés, de sok lemondás is vár Lánczi Tamásra a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként | Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231229_lanczi_tamas_szuverenitasvedelmi_hivatal_szazadveg_mtva | 2023-12-29 15:31:00 | true | null | null | HVG |
Fillérekért árverezik a drágán vett lélegeztetőgépeket, írja Gelencsér Ferenc a Momentum politikusa közösségi oldalán. A politikus posztja szerint a lélegeztetőgép-beszerzési üzlet egyik fő nyertese a TMT Technics Kft. volt, amelynek tulajdonosa dr. Tóth László a Magyar Judo Szövetség elnöke. Ellene sikkasztás és hűtlen kezelés miatt folytatnak eljárást.
Tóth cége 2019 végéig évi 114 milliós bevételt termelt, 21 millió forint adózott nyereséggel zárta - állítja Gelencsér. 2020-ban az optikai eszközök gyártásával foglalkozó kis cég több mint 1000 darab lélegeztetőgépet vásárolt, amit el is adott az államnak, ezzel pedig 13 milliárd forintot kaszált, darabját durván 10 millió forintért adta el a dokumentumok szerint.
2023. december 20-án a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerébe árverésre került fel a TMT Technichs Kft. tulajdonában álló 500 darab, valamint 249 darab lélegeztetőgép és négy zacskónyi alkatrész is. A becsült értéke a gépeknek jelenleg 1,3 millió forint/darab, tehát összesen 973 millió forintért lehet megvásárolni őket. A végrehajtást a Külgazdasági és Külügyminisztérium kérte, a követelése pedig 4 milliárd forintnyi előleg.
Az említett gépek be sem léptek az ország területére, jelenleg vámárunak minősülnek, szabad forgalomba hozataluk az árverési vevő feladata lesz, annak költségei őt terhelik - írja a politikus. A vámot a kikiáltási ár után kell megfizetni rájuk. Ha nem veszik meg 2024. február 11-ig, akkor az összes gép ára 9 millió 737 ezerre csökken.
Gelencsér felteszi a kérdést, miért fizetett ki a külügy 2020-ban 4 milliárd előleget lélegeztőgépekre egy olyan kisvállalkozásnak, amely optikai termékeket gyártott és a saját tőkéje 2019 év végén összesen 60 millió forint volt, és mégis ki a felelős ezért a veszteségért. Valamint hozzáteszi, ez felveti a kérdést, mennyi ilyen előleg lóg még kint a levegőben, amit a külügy 2020-ban szétszórt, és mégis mennyit ér pontosan egy lélegeztetőgép.
Fotónk illusztráció. | Momentum: Fillérekért árverezik el a tízmilliós lélegeztetőgépeket | Anno 13 milliárdért vett az állam 1000 darab gépet, most darabját az eredeti ár tizedéért árverezik el, de ha nem viszik el, még olcsóbb lesz a kikiáltási ár. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231229_Momentum_arverezes_lelegeztetogep | 2023-12-29 19:52:00 | true | null | null | HVG |
A péntek este megjelent határozat szerint „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt adnak újabb 8,5 milliárd forintot útfejlesztésekre, a Debrecen–Füzesabony vasútvonal korszerűsítésére és magasépítési beruházásokra, amelyek közül a két legnagyobb tétel az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építése és a Jedlik Ányos Gimnázium tervezése és kivitelezése.
Bár augusztusban Lázár János építési miniszter közzétette a listát a felülvizsgálandó fővárosi beruházásokról, és abban szerepelt egy telephely bővítésére és fejlesztésére irányuló beruházás Kőbányán, most egy kormányhatározat mégis kiemeltként kezeli egy „központi telephely és logisztikai terület fejlesztését Budapest X. kerületében”. Az év utolsó munkanapjának késő estéjén a Magyar Közlönynek két száma jelent meg, összesen 368 oldalon, és mint látható, a kormány figyelme olyan részletekre is kiterjed, mint hogy az említett kőbányai helyszínen „a technológiához kapcsolódó zárt rendszerű, engedéllyel rendelkező önálló mosóberendezés a telken bárhol, korlátozás nélkül elhelyezhető”, és „az előkert méretén belül portaépület és kerékpártároló elhelyezhető, üzemanyagtároló, töltőállás és olajtároló a telken bárhol elhelyezhető”. Itt és a következő helyeken – immár szokásosnak tekinthetően – minden országos és helyi építési szabály érvényét veszti, csak a kormány által meghatározott adatoknak kell érvényesülniük.
Így van ez a Budafoki Munkás Testedző Egyesület sporttelepének felújításával-fejlesztésével és az ott megvalósítandó tanuszodával kapcsolatos 2016-os rendelet módosításával, ahol az építmény déli homlokzata épületmagassága megengedett legnagyobb mértéke 14 méter, a 10 férőhelyenként egy parkolóhelyet pedig elég az uszoda egy kilométeres körzetében létrehozni.
Az Üllői Lövész Központ esetében a terepszint feletti beépítés legnagyobb mértéke 10%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 80%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25 méter, az ingatlanok természetes terepszintje tartós vagy végleges kialakítással megváltoztatható, és az ingatlanokon elhelyezhető humusz, szennyezetlen talaj, amelyet építési tevékenység során termeltek ki, és ezen anyagok kezelésére, hasznosítására szolgáló, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetők. Üllő önkormányzatának tehát mindebbe nem lehet semmi beleszólása.
Fotónk illusztráció. | A késő esti közlönyben többletmilliárdos építkezések és újabb kiemelt beruházások szerepelnek | A kormány megemelte néhány építkezés költségkeretét, és újabb beruházásoknál engedi mellőzni a jogszabályokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231230_A_keso_esti_kozlonyben_epitkezesekre_adott_tobbletmilliardok_es_ujabb_kiemelt_beruhazasok_szerepelnek | 2023-12-30 10:24:00 | true | null | null | HVG |
Miközben a rákosrendezői pályaudvarra tervezett hatalmas ingatlanberuházásról bő egy hónapja lehetett először hallani, nagyon úgy fest, hogy az érintettek már 2023 elején elkezdték a felkészülést a projektre. Ennek egyik egyértelmű bizonyítéka, hogy a beruházó Mohamed Alabbar már tavaly február 8-án megalapította az Eagle Hills Hungary Zrt.-t - derítettük ki. A cégalapító nem más, mint a rákosrendezői beruházás hivatkozási alapjául szolgáló, 3 milliárd dolláros költségvetéssel tervezett új belgrádi negyed megálmodója, nem mellesleg pedig a világ legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs Kalifát is neki köszönheti a világ.
Az Eagle Hills egy nemzetközi cég, melynek központja az Egyesült Arab Emirátusokban van, s amelynek leágazásai felügyelik Alabbar munkáit világszerte, például Marokkóban, Ománban. Így történt ez Szerbiában, és a jelek szerint Magyarországon is hasonló utat követnek (a beruházásról itt olvashatják részletes írásunkat).
Nem sok kétséget hagy az 5 millió forintos jegyzett tőkével operáló magyar cég küldetése felől, hogy a cégbejegyzés szerint épületépítési projekt szervezésére alapították. Még közelebb kerülünk a teljes igazság megismeréséhez, ha megvizsgáljuk a cég vezetésével megbízott Tenk Anikó Erzsébet karrierjét. | Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél | Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240102_NER_rakosrendezo_maxiDubaj_Mohamed_Alabbar_Eagle_Hills_Hungary_Tenk_Aniko_Garancsi_Istvan | 2024-01-02 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Bizottság átutalta Magyarországnak a korábban blokkolt 2021-2027-es kohéziós források első részét, 445 millió eurót – közölte a kormány kedden.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az EU-s források kifizetése tavaly decemberben vált biztossá, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító vállalások teljesítését elismerte az Európai Bizottság. Ezzel elérhetővé vált mintegy 10 milliárd euró kohéziós forrás Magyarország számára (a források nagyobb része viszont még zárolva van).
A kormány a keddi közleménye szerint a fejlesztési programok megvalósításának már 2021-ben nekiállt, a költségeket eddig hazai forrásból előlegezte meg.
A terület- és településfejlesztési, a digitális, a közlekedés- és gazdaságfejlesztési programokban közel 9300 támogatási szerződést már megkötöttek összesen nagyjából 1600 milliárd forint értékben. Az eddig kifizetett támogatások összege pedig meghaladja az 1200 milliárd forintot.
A kedden érkezett forrásokon kívül Magyarország december 29-én kapta meg a Helyreállítási Terv (RRF) elfogadott módosításával felvett 3,9 milliárd eurós hitel előlegét, mintegy 780 millió eurót. | Magyarország megkapta az EU-s kohéziós források első részét | Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240102_Magyarorszag_megkapta_az_EUs_kohezios_forrasok_elso_reszet | 2024-01-02 15:59:00 | true | null | null | HVG |
677 millió forintból épült fel egy 12 férőhelyes bölcsőde Kazáron, egy határmenti, 1600 fős nógrádi településen – írja Hadházy Ákos a Facebookon.
A független országgyűlési képviselő szerint rekord drága beruházásról lehet szó. Nógrádban egy új ház négyzetméter ára 650 ezer forint körül van a KSH adatai alapján, ehhez képest a folyosókkal, tornaszobával együtt kb. 300 négyzetméteres bölcsőde négyzetméterára 2,25 millió forintra jön ki.
Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy
egy férőhelyre 56 millió forintnyi EU-s támogatás jutott;
Ausztriában pedig fele ennyi pénzből is dupla ekkora bölcsődéket tudtak felépíteni.
Az épületet kívülrő körbejárva is bemutatta a politikus, aki szerint ha a fedett teraszt leszámítjuk, akkor a bölcsőde hasznos alapterülete a 200 négyzetmétert sem éri el:
A bölcsőde építésére eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatás ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban a Magyar Közlönyben közzétett döntés szerint 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg.
Gecse Ákos, a község polgármestere nool.hu-n a mára elérhetetlenné vált cikkben arról beszélt, hogy a közbeszerzési eljárás után szembesültek vele, hogy a projektet az elnyert támogatásból nem tudják megvalósítani. Gecse ezután elbüszkélkedett azzal, hogy
A polgármestert írásban kerestük, hogy megtudjuk, mi indokolta a többletköltségeket és hogyan sikerült kijárni az extra támogatást a minisztériumnál. Ha reagál a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük. | Hadházy: Több mint 2 millió forintos négyzetméteráron épült bölcsőde egy nógrádi településen, EU-s pénzből | Az ellenzéki politikus szerint még Ausztriában is dupla ekkora bölcsődét lehetett felhúzni fele ennyi pénzből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240102_Tobb_mint_2_millio_forintos_negyzetmeteraron_epult_bolcsode_egy_kis_nogradi_faluban_EUs_penzbol | 2024-01-02 17:48:00 | true | null | null | HVG |
Miért egy tapasztalatlan kínai cég építi a Budapest-Belgrád vasút építését? | Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak. | null | 1 | http:/hvg.hu/itthon/20240102_Lazar_allamtitkara_Meszarosek_konzorciumara_mutogatott_mikor_arrol_kerdeztek_hogy_miert_egy_tapasztalatlan_kinai_ceg_felel_a_BudapestBelgrad_vasut_legbonyolultabb_reszeert | 2024-01-02 19:41:00 | true | null | null | HVG |
|
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: szókirály, szembesítés, bűnpártolás, hajtűkanyar, börtönbotrány. | A cég, amely befolyásos hazai és nemzetközi támogatókkal tarolta le a hazai influenszerpiacot | A Post For Rent nevű cég az influenszermarketing bevételeinek akár a felét is magáénak tudhatja az elmúlt években. Az alapítók NER-közeli vállalkozók. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240102_hvg_post_for_rent_pfr_influenszer_influencer_tartalommarketing_csiszar_gergo_boros_attila_a_befolyasolok_befolyasolasa | 2024-01-02 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Használhatatlan napelemek, betemetett pöcegödörbe vezetett szennyvízcsatorna, balesetveszélyes statikai hanyagságok, konnektor nélküli fürdőszoba – néhány furcsaság, amellyel egy százmilliós, uniós forrásból megvalósított, roma felzárkóztatási pénzből támogatott program részeként találkoztunk Faddon. A település vezetése mégis a hibákat feltáró képviselőt szólította fel határozatban lemondásra.
„Aki ezt csinálta, az pont ahhoz ért, mint én: semmihez” – keserűséggel vegyes önirónia cseng Mária hangjában, ahogy körbevezet a házában, amelyet uniós pénzből újítottak fel. Fadd Tanács utcájának végén járunk, a kerítésen túl már csak szántóföldek és legelők terülnek el. Pedig Sándor és felesége öt éve azon kevés szerencsések egyikének érezhette magát, akik bekerültek az Élethelyzetek javítása komplex programmal Faddon című programba.
A Szekszárd melletti község 199 millió forintot nyert 2018-ban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal fejezetében. Faddon is lakik jó pár nehéz körülmények között élő roma család. Közülük ketten kerülhettek be a felújítási programba. De nem „ingyen”: csak olyan családok vehettek részt, akik tehermentes, saját tulajdonú ingatlannal rendelkeztek, és egy ajándékozási szerződés keretében a községre íratták. (A szerződés szerint legkésőbb 2025-ben visszakapják az önkormányzattól.) Ennek oka az volt, hogy a támogatásra csak önkormányzati tulajdonú bérleménnyel lehetett pályázni.
Amikor még minden szépnek tűnt
Ez is megtörtént, így a program tényleg elindulhatott. Öt család egy teljesen új építésű házban reménykedhetett, a másik kettő pedig abban, hogy teljeskörűen felújított ingatlanba költözhet majd be. Utóbbiak nyilván nem gondolták, hogy egy máig tartó kálvária elszenvedői lesznek. A tervek szerint az új (felújított) családi házak nem csak korszerű nyílászárókkal lesznek ellátva, hanem három kW teljesítményű napelemet is szerelnek a tetejükre, amivel a rezsiköltséget tudják majd jelentősen csökkenteni a jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező családos vagy nyugdíjas lakók. A program részeként Csillagpont néven még három további ingatlant felújítottak, hogy közösségi központként működjön.
Az önkormányzat közbeszerzést írt ki, amely első körben eredménytelenül zárult. A másodikban egy Pelaproject Kft. nevű cég nyerte el az öt ház felújításának lehetőségét. Volt ugyan más pályázó is, de mivel nem tudott igazolást bemutatni arról, hogy két, megfelelő gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezetőt is biztosít a munkálatok elvégzéséhez, érvénytelennek minősítették az ajánlatát. A Pelaproject a pályázati kiírás alapján jórészt azzal nyert, hogy meg tudott nevezni két ilyen szakembert, mindkettőjüknek 36 hónapnyi gyakorlatot igazolt – ez volt a minimum, amit teljesíteni kellett.
A pályázatban a felújítással kapcsolatban a következőket írták: „A felújítandó épületek műszaki állapota rossz, szükséges beavatkozások: alapozás megerősítése; falazatjavítások, új falazatok építése, vasbeton koszorú, új fafödém és tető építése, vakolatok, burkolatok, felületképzések felújítása, utólagos talajnedvesség elleni és hőszigetelés; épületgépészeti munkák; épületvillamossági munkák.”
Alvállalkozó nélkül
A Pelaproject az öt épület teljes körű felújítását egyenként 14,8, 17,3, 18,4, 20,09, illetve 26,3 millió forintért vállalta. A közbeszerzésben az is szerepel, hogy a cég alvállalkozó nélkül végzi el a munkát. Ez már akkor is érdekes vállalás volt, mivel az OPTEN céginformációs rendszer szerint a Pelaprojectnek a közbeszerzés elnyerése és a szerződés megkötése idején – 2021 júliusában – mindössze három alkalmazottja volt, és a szám a kivitelezés teljes ideje alatt sem emelkedett soha hat fölé.
A munkák így is elkezdődtek 2022 márciusban. Fadd képviselő-testületében valószínűleg országos szinten is magas az építészek aránya: a hét megválasztott képviselő közül Bordács József jelenlegi polgármester mellett Kákonyi József is szakember. Kákonyi József – immár nyugdíjasként – ezért tartotta fontosnak, hogy saját szemével is végigkövesse a munkálatokat.
Csakhogy amit látott, az egyáltalán nem nyugtatta meg. „Elég volt kisétálni a felújításokhoz, hogy lássam: szinte semmilyen szakmai feltételnek nem felelnek meg. Az is nyilvánvaló volt, hogy nem szakmunkások, hanem jórészt hozzá nem értő emberek dolgoznak” – mondta a képviselő a Szabad Európának. Ráadásul a(z elvileg) szakmunkát végző segédmunkások méltatlan körülmények között dolgoztak: kezdetben a tulajdonos még egy mobil vécét sem biztosított számukra, csak miután Kákonyi József szóvá tette ezt. Az embereket egyébként Siófokról, Nagykanizsáról, de még Budapestről is naponta ingáztatták.
A nyugdíjas képviselő jelezte aggodalmait az önkormányzat felé, és 2022. június 29-én hivatalosan is megbízták a munkálatok ellenőrzésével. Emiatt hozzáférést kapott a felújítások elektronikus építési naplójához. Július 11-én meg is tette első bejegyzését, ebből következik most egy részlet: „A kivitelezői tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagokat ellenőrizve megállapítom, hogy az eddigi tevékenység nem felel meg a műszaki követelményeknek, a szabványnak és a minőségi előírásoknak. Az eddig végzett munka minősége osztályon aluli, röviden: botrányos. A kármegelőzés, kárenyhítés érdekében azonnali beavatkozás szükséges. (…) A munkavégzés feltételei nem biztosítottak, minden helyszínen káosz uralkodik. (Pl. sehol nincs felvonulási épület, mobil WC biztosítva, az építkezéshez szükséges, a kivitelezéshez biztosítandó villamosenergia- és vízellátás nem megoldott, balesetveszélyes munkaterületek stb.) A tervtől és a költségvetésben leírtaktól, valamint a műszaki leírástól teljesen eltértek, bizonyos munkanemeket elhagytak, az eddigi munkafolyamatokból kiderül, hogy nem is szándékoznak elvégezni. Szerződésmódosítás nem volt. Ez így szerződésszegés!”
Napelemből "díszítő elem"
És hogy hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Térjünk vissza Máriáék házába. Az első, ami már kívülről feltűnik, hogy a „teljes körű felújítás” a tetőt valahogy elkerülte, egyetlen régi cserepet nem cseréltek ki. Igaz, öt napelem virít rajta, de Kákonyi József szerint tíznek kellene lennie. Mondjuk ha tíz lenne, Máriáék azzal is éppen annyira mennének, mintha egyet sem szereltek volna fel: az elektromos hálózat szabvány szerinti felújítása és kiépítése elmaradt ugyanis a házban, így a napelemek egyelőre inkább csak díszítő funkciót látnak el.
Az étkező-előtérbe belépve az tűnik fel, hogy az aljzatbeton egy részét feltörték, hogy egy, az épületbe vezető vízcsövet megjavíthassanak, a felvált lapokat újra cseréljék. Tény, hogy kisebb javításokat azóta is végeznek a Pelaproject képviselői az épületeken, de Kákonyi József szerint rengeteg, korábban elkövetett kivitelezési hibát már így sem fognak tudni kiküszöbölni. Az aljzatbetonnál maradva például: a laikusnak is feltűnik, hogy elmaradt a felszivárgó nedvesség elleni szigetelés. Ennek következménye már látszik is a falakon a padlóhoz közel, illetve a nagyszobában, ahol korábban a parketta púposodott fel a nedvesség miatt.
Fürdőszoba konnektor nélkül
A másik, ami hamar feltűnik, hogy az egész ház furcsán be van kábelezve. A padlón mindenhol vezetékek futnak. Persze ennek is prózai oka van: a beszerelt konnektorok egy részében ugyanis nincs áram: egyszerűen nem húzták ki odáig a vezetékeket. Ezért amikben van, oda elosztókat csatlakoztattak, hogy az „álkonnektoros” helyiségekbe is elvezethessék az elektromosságot. A legrosszabbul a fürdőszoba járt: ott még csak dugalj sincs, egyetlenegy sem.
Így hiába férne el a mosógép, nem ott van, hanem a konyhában – közvetlenül a gázfűtő készülék alatt, aminek szintén a fürdőszobában lenne a helye, de valamiért ide került. De ha már elemeltük tekintetünket a padlótól: hamar feltűnik, hogy több helyiségben penészesek a falak. Ez szintén a nedvesedés miatt van. Az már csak hab a tortán, hogy a fürdőszobát és a konyhát ugyanazokkal a szürke járólapokkal „csempézték”, amiket a padlóhoz is használtak.
De a ház még kívülről nézve is tartogat további érdekességeket: a szennyvízcsövet (amelynek az előírások szerint legalább nyolcvan centiméter mélyen a föld alatt kellene futnia) szinte nem fedi talaj. Ráadásul, mint Kákonyi Józseftől megtudjuk, összesen hat stangot (vagyis kanyarulatot) sikerült a „mestereknek” beépíteniük, ami miatt sokkal könnyebben dugulhat majd el. A padlásajtó egy rendes kültéri ajtó. Sándor ezzel kapcsolatban azt mondta, a Pelaproject vezetője arra hivatkozott, hogy bizonyos nyílászárókat „térítésmentesen” használ fel a felújítások során, így keletkeztek ezek a furcsa megoldások.
„Azt azonban nem lehet tudni, valójában honnan származnak ezek az ajtók vagy ablakok. Előfordult olyan is, hogy egy bármelyik barkácsboltban megvásárolható, legolcsóbb kategóriás beltéri ajtót a bolti árnál jóval drágábban számoltak el a költségek között. Elmentem az áruházba, és lefényképeztem azt az ajtót az árcédulával együtt, hogy bizonyítsam, amit állítok, de az önkormányzatot valamiért ez sem érdekelte – mondta Kákonyi József. A hanyag kivitelezésnek vannak kevésbé látványos, de súlyosabb elemei is: Kákonyi József szerint több nyílászáró fölött egyszerűen kihagyták az áthidalók beépítését, legyen szó akár válaszfalakról, akár főfalról, ami viszont már nagyon súlyos szakmai hiba, és statikailag is veszélyessé teheti az épületet. – Már van olyan ház, ahol nem lehet rendesen nyitni-csukni egy ajtót, mert az áthidalás hiánya miatt a fal elkezdte nyomni az ajtókeretet” – mondta a nyugdíjas építész. Szintén balesetveszélyes, hogy a homlokzatra felszerelt villanyóra fedelének egy része hiányzik.
A szürke árnyalatai
Elbúcsúzunk Sándoréktól, és felkeresünk egy újabb „felújított” házat. Ebben Ferenc lakik. Itt is ugyanazok a – bel- és kültéren egyaránt használt – szürke járólapok fogadnak minket. Ferenc rokkantnyugdíjasként a fiával él a meglehetősen tágas, többszobás épületben. (Ferencnek kilenc gyereke van, a házat annak idején szocpolból építették, ma már csak a legfiatalabb lakik otthon.)
A konyhába lépve érzékelhetjük, hogy a szürkének valóban vannak árnyalatai, egy itt is elvégzett utólagos javítás után ugyanis más tónusú szürkével pótolták a járólapot, így az összkép kissé mozaikos lett. Kevésbé látszanak a nedvesedés jelei a falakon, de a nyílászárók egy része ugyanúgy ismeretlen eredetű. Feltűnőek viszont a csillogó, új gázcsövek, csakhogy ezekkel is van egy kis baj: amikor felszerelték őket a falra, több helyen sikerült belefúrniuk a „mestereknek” a villanyvezetékbe. A napelemek egyelőre szintén csak díszítőelemként szolgálnak a tetőn.
Ferenc háza mellett áll a program részeként készült egyik Csillagpont, vagyis közösségi tér. A homlokzaton több táblát is elhelyeztek. Az egyik azt hirdeti, hogy a falu kétszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az Élethelyzetek javítása komplex programmal pályázat keretében. A másik, hogy „Az ingatlanon napelemes rendszer üzemel” – itt sem üzemel –, a harmadik pedig a közösségi tér nyitvatartását hirdeti – a Csillagpont még egyetlen percet sem volt nyitva a nagyközönség előtt.
Intézkedés - másképp
Az épület ablakain benézve az első helyiségnek valószínűleg tényleg szántak valamilyen közösségi funkciót, legalábbis erre utal, hogy a – természetesen szürke járólappal burkolt padlójú – szoba egyik végébe öt darab, itt-ott szakadozott kárpitú széket tettek, velük szembe pedig egy kis asztalt egy másik székkel. A többi helyiségben egyáltalán nincs bútor. Abból az egy szempontból persze jobb is, hogy nem működik a „közösségi tér”, hogy a felújítás során a szennyvízcsöveket nem az épület előtt futó közcsatornára kötötték rá, hanem arra a csőre, amely a régi derítőgödörbe vezet. Csakhogy ezt a csatornázás után betemették, így ha most valaki lehúzná a vécét, egy idő után valószínűleg visszafolyna a szennyvíz.
Kákonyi József az e-naplóba tett bejegyzésben azonnali intézkedést kért az önkormányzattól a további károk megelőzése és a már meglévők enyhítése érdekében. Azt is kiemelte, hogy mind az öt felújításnál ugyanezeket az állapotokat tapasztalta. Az önkormányzat gyorsan lépett is: összehívtak egy egyeztetést, amelyen Kákonyi Józsefen kívül az időközben lemondott polgármester, az alpolgármester, a Pelaproject vezetője, a közbeszerzés bonyolítója és a műszaki ellenőr vett részt.
Itt Kákonyi József szerint „csúnya vita” alakult ki, amelyben érdekes módon egyedül maradt a felújítások minőségét érintő kifogásaival. Azonnali intézkedés viszont történt Fülöp János lemondott polgármester és az őt helyettesítő alpolgármester, Bali Ervin részéről: mire Kákonyi József hazaért, már nem tudott belépni az e-naplóba. Onnantól kezdve Kákonyi József körül megfagyott a levegő az önkormányzatban. Bár az építkezéseket még ezek után is látogatta, és dokumentálta a rendellenességeket, a munkások utasításra megpróbálták megakadályozni, hogy bejusson az épületekbe.
"Mondjon le!"
Fülöp János lemondása miatt 2022 szeptemberében időközi polgármester-választást tartottak Faddon. Ezen többek között Kákonyi József, illetve a már említett, szintén építész végzettségű Bordács József is indult; utóbbi nyert. A kapcsolat azonban vele is hamar feszültté vált. „Azt állították, hogy a sértettség beszél belőlem, mert nem nyertem. De egyrészt én már azelőtt jeleztem a problémákat, mielőtt Fülöp Sándor lemondott volna, másrészt bármit, amit mondtam, alá tudtam támasztani” – mondta Kákonyi József.
A helyzet végül odáig fajult, hogy Bordács József egy 2022. szeptemberi testületi ülésen különhatározatot fogadtatott el a képviselőkkel, amelyben lemondásra szólítják fel Kákonyi Józsefet. Az ülésről készült videó szerint a polgármester azzal vádolta őt, hogy „kárt okozott a falunak”. A lemondásra felszólító határozatot mindenki megszavazta. A felújítások ügye egy bizottsági ülésen is napirendre került. „Itt voltam bolsitól, komcsitól kezdve libsiig minden, amit most mondani szokás. Volt, aki likvidálással fenyegetett, és egyéb, félelmet keltő megjegyzések is elhangzottak” – mondta Kákonyi József.
A „károkozás” az volt, hogy Kákonyi József végül a Közbeszerzési Hatósághoz fordult. A hatóság megállapította, hogy az önkormányzat és a kivitelező több ponton megsértette a közbeszerzési törvényt, emiatt 1,95 millió forintra büntették az önkormányzatot, illetve szintén 1,95 millióra a Pelaprojectet. A hatóság megállapította többek között, hogy a kivitelező nem rendelkezett a közbeszerzési pályázathoz szükséges felelősségbiztosítással, de ezt az önkormányzat nem ellenőrizte megfelelően. A Pelaproject nem tudta igazolni, hogy a pályázatában megjelölt két felelős műszaki vezető „ténylegesen részt vett a szerződés teljesítésében”, ennek nincs nyoma az építési naplóban. Kákonyi József szerint a felújítások 11 hónapos időtartama alatt egyáltalán nem lehetett velük találkozni.
A hatóság azt is megállapította, hogy bár a felújításoknak 2022. október 31-re el kellett volna készülniük, ehhez képest december 16-án a Kákonyi József szerint „félkész, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épületeket szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyva átvette az önkormányzat”. Bár a csúszás már önmagában szerződésszegésnek minősül, az önkormányzat meg sem próbálta a felmerülő kötbérigényét érvényesíteni a kivitelező felé. Az összesen 46 napos késedelem alapján akár tízmilliós nagyságrendű kötbér is járna Faddnak.
Kiszerkesztve
A közbeszerzési hatóság azzal indokolta határozatában a viszonylag alacsony összegű bírságot, hogy a tapasztalt jogsértések miatt akár más hatóságok is vizsgálatot indíthatnak, és ezek döntései lényegesen szigorúbbak lehetnek majd. Az önkormányzat halasztási kérelmet adott be a bírság megfizetésére, de ezt a hatóság 2023. augusztus 31-én elutasította. „A közbeszerzési hatóság természetesen csak a közbeszerzési törvény megsértéseit állapíthatta meg. Azzal sajnos nem foglalkozott a testület, hogy az általam dokumentált hanyag, rossz minőségű vagy elmaradt munkák miatt akár negyven-ötvenmillió forintnyi közpénzt érintő kár is keletkezett” – mondta Kákonyi József.
Itt tart az ügy jelenleg. A lakások állapota még mindig bőven hagy maga után kívánnivalót, a Csillagpontok nem működnek. (Mindennap nyitva kellene lenniük, a programban tanfolyamok szerepeltek a vállalások között, vagy egy, a rászorulók számára kialakított mosoda. Az egyikben Bari Ervin alpolgármester vezet karatefoglalkozásokat, bár a faluban van sportcsarnok.) Kákonyi Józsefet az önkormányzati újság karácsonyi számában a polgármester kiszerkesztette. (Nem először.) „Természetesen voltak és vannak problémáink a súlyos gazdasági válságon felül is, hiszen elég csak Kákonyi József képviselő úr tettére vagy önkormányzatunk volt pénzügyi kollégájának visszaélésére (költségvetési csalás miatt folyik nyomozás egy volt tisztviselő ellen – a szerk.) gondolni” – írta Bordács József, mielőtt mindenkinek békés karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánt volna.
Kerestük Bordács Józsefet is, válaszát közölni fogjuk. | Százmilliós uniós támogatásból készült el öt épület felújítása késve, botrányos minőségben Faddon | Használhatatlan napelemek, betemetett pöcegödörbe vezetett szennyvízcsatorna, balesetveszélyes statikai hanyagságok, konnektor nélküli fürdőszoba – néhány furcsaság, amellyel egy százmilliós, uniós forrásból megvalósított, roma felzárkóztatási pénzből támogatott program részeként találkoztunk Faddon. A település vezetése mégis a hibákat feltáró képviselőt szólította fel határozatban lemondásra. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazmillios-unios-tamogatasbol-keszult-el-ot-epulet-felujitasa-kesve-botranyos-minosegben-faddon/32735642.html | 2023-12-20 19:28:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Több állami intézmény és állami tulajdonú cég is a NER-es vállalkozók tulajdonában álló BudaParton bérelhet majd irodákat egy hozzánk került dokumentum szerint.
A MÁV egy 15 emeletes új székházat venne ki, oda költözne a MÁV-csoport nagy része a Volánbusszal együtt.
Ezek a szervezetek olyan épületeket bérelnének ki, amelyeket még csak most kezdenek majd építeni, amivel komoly segítséget kap a BudaPart mögött álló üzleti kör.
A MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is a Nádorkertnél épülő BudaParton bérelhet majd irodát – derül ki a Telex által megszerzett dokumentumokból. Az intézmények már szerződést is köthettek a BudaParttal, mert a dokumentumok szerint a még fel nem épült házak terveit az ő előzetes igényeikhez igazítják majd.
A BudaPart projekt keretében irodaházak és lakóházak tömkelegét építik fel a Lágymányosi-öböl melletti Nádorkert városrészben. A projekt egyik első eleme a Mol felhőkarcolója volt, de mellette felépült már több lakóház és iroda is.
A BudaParton épülő irodaházak megrendelője a Kopaszi Gát Zrt., az ingatlanfejlesztő (tehát az építkezés fővállalkozója) a Property Market Kft., utóbbi a Market-csoport részeként Garancsi István és Scheer Sándor tulajdonában van. A Kopaszi Gát Zrt.-nek négy tulajdonosa van, ezek:
4Z Investments Zrt. (tulajdonos: Hernádi Zsolt);
Sinus Investment Zrt. (tulajdonos: Garancsi István);
Market Asset Management Zrt. (a Market-csoport része); és a
Dam Invest Kft., amely a Főnix Vagyonkezelő tulajdona, az utóbbit Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez szokták kötni, mivel az ő Diófa Alapkezelője menedzseli a benne tárolt pénzt.
Az, hogy az állami cégek és szervek előre bejelentkeztek az irodákra, hatalmas segítség a Kopaszi Gát Zrt.-nek, hiszen így úgy építkezhetnek, hogy biztosan tudják: lesz bérlő az irodaházaikban. Ennek azért van jelentősége, mert 2019 óta egyre csökken a budapesti irodák kihasználtsága, 2023 második felében már a 13 százalékuk állt üresen. Ilyen körülmények között nagyon nagy lehetőség, ha valaki több tízezer négyzetméter irodára jó előre biztos bérlőt tud szerezni.
Márpedig a BudaPart fejlesztőinek valaki alaposan a hóna alá nyúlt: a hozzánk eljutott dokumentumok ugyanis már ültetési tervet is tartalmaznak, vagyis már azt is megtervezték, hogy az említett intézmények melyik dolgozója hol fog ülni az irodaházakban. Az érintett irodaházak a BOA, BOL, BOK, és BOH kódneveken futnak, ezeket egyesével mutatjuk be.
Állami intézmények magánbérleményben
A Hengermalom utca végén, a Dürer Kerttel szemben, az egykori Kelenföldi Erőmű mellett épül fel a 27 ezer négyzetméteres BOA elnevezésű irodaház. Az ingatlant az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Választási Iroda közösen bérli majd, legalábbis az eredeti terveket az ő igényeik szerint módosították.
A Budafoki út és a Hauszmann Alajos utca kereszteződésénél épül fel a 30 ezer négyzetméteres, a dokumentumokban BOL kódnevet viselő irodaház. A hozzánk eljutott dokumentumok szerint az épület egyik felét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fogja bérelni, a tervek annyira részletesek, hogy már az is megvan, melyik főosztály melyik része pontosan melyik szobába kerül majd.
Gigantikus, 15 emeletes és körülbelül 65 ezer négyzetméteres irodaházat húznának fel BudaPart építői a Dombóvári út és a Budafoki út sarkára, a már felépült korábbi irodaházak mellé.
A BudaPart Corso (BOH) elnevezésű irodaházat a hozzánk eljutott dokumentumok szerint a földszinti üzlethelyiségeket leszámítva teljes egészében kibérelné a MÁV, innen irányítanák a cégcsoportot és a MÁV-Startot is.
A korábbiakhoz hasonlóan itt is megvan már, hogy kinek hol lesz a szobája, a MÁV vezérigazgatója és elnöke természetesen a 15. emeleten kapna sarokirodát.
Néhány lépéssel arrébb, a Budafoki út mellett épülne fel egy kisebb, körülbelül 29 ezer négyzetméteres irodaház, amely a BudaPart Corner (BOK) nevet viseli. A tervek szerint ezt is a MÁV-csoport bérelné ki, ide kerülne a Volánbusz Zrt. több mint 300 dolgozója, MÁV-HÉV Zrt. munkatársai, a MÁV Szolgáltatóközpontja, amely ma a Krisztina körúton van, és a pályavasúti igazgatóság is.
A MÁV-csoport így összesen nagyjából nettó 43 ezer négyzetméternyi irodát bérelhet majd a BudaParttól. A projekt honlapja szerint az egyik szomszédos irodaházukban ma körülbelül 9000 forintos négyzetméteráron lehet irodát bérelni, ez a 43 ezer négyzetméterrel felszorozva havi 390 millió, évente nettó 4,6 milliárd forint lenne. Ebben viszont még nincsenek benne a parkolóhelyek, amelyek a szomszédos irodaházban havonta nettó 120 euróba kerülnek. A két irodaépülethez összesen több mint ezer parkolóhelyet építenek, amelyek bérlése évente megint csak több mint félmilliárd forint lenne.
Ez a számítás persze csak becslés, hiszen nem ismert, pontosan miben egyezett meg MÁV és a BudaPart, de az évi ötmilliárd forintos bérleti díj irányadó lehet, ha nagyságrendet akarunk számolni.
Nem tudni, mi lesz a többi irodával
A BudaPart részeként az elmúlt években több irodaházat és lakóépületet is felhúztak már. Egy forrásunk szerint most egyszerre hat épület építését kezdenék meg, és mind a hatnak megvan a leendő bérlője. Ezek közül négyet itt bemutattunk, a másik kettőnél nem tudtuk kideríteni a bérlő intézményt, de egy forrásunk szerint valószínűleg ez is valamilyen állami intézmény vagy állami tulajdonú cég lehet.
Egy másik fontos kérdés az, mi lesz az említett intézmények jelenlegi épületeivel. Az Állami Számvevőszéknek most az V. kerület közepén, a Vigadó tér mellett van a székháza. Az SZTNH-nak a II. János Pál pápa téren, a Nemzeti Választási Irodának pedig az Alkotmány utcában. A MÁV-csoportnak Budapest különböző részein vannak irodái.
Egy pesszimistább megközelítés szerint ezek az intézmények bérleménybe költöznek, a jelenlegi, több esetben patinás ingatlanjaikat pedig bagóért adhatják majd el baráti vállalkozásoknak. Az V. kerületi egykori Mahart-székházat például néhány éve Tiborcz István egy cége vásárolta meg állami hitel segítségével, hogy luxusszállodává alakítsa. A Magyar Posta egyik Üllői úti ingatlanjára pedig Schmidt Mária cége tette rá a kezét.
Egy pozitívabb megközelítés szerint ezek az intézmények egy esetleges költözéssel korszerű, energiahatékony irodákba tudnak költözni, amivel spórolhatnak a rezsin. A MÁV-nál ráadásul az is pozitívum lehet, hogy a cégcsoport irodái most a város legkülönbözőbb pontjain vannak, egy költözéssel ezek pedig egymás mellé kerülhetnek.
A magyar állam egyébként nemrég gigantikus irodavásárlásba kezdett, amikor 244 milliárdért megvették a Zugló központjában épülő irodakomplexumot, amelyet az egyre több állami beruházásban megjelenő Bayer Construct fejleszt. (Az irodákat még építik, a szerződés akkor lép életbe, ha azok készen lesznek.) A Bayer Construct vezetője, Balázs Attila a Telexnek nemrég azt mondta, hogy őket az állam kereste meg, szerinte azért, mert rengeteg új, energiahatékony irodára van szükségük. Sok állami intézmény mai irodája elavult, és sokat spórolhatnának, ha újakba költöznének.
A cikk megírása előtt megkerestük a Miniszterelnökséget, a MÁV-ot, a Volánbuszt, az NVI-t, az ÁSZ-t, az SZTNH-t, a Property Marketet és a Kopaszi Gát Zrt.-t. Cikkünk megjelenéséig a MÁV és a Property Market válaszolt. A MÁV-tól azt írták, hogy: „A témában a MÁV-Volán-csoport nem tud tájékoztatást adni.” A Property Market (BudaPart) azt írta: „A Property Market magas minőségű ingatlanokat fejleszt Budapesten, mely ingatlanokat folyamatosan hirdeti, és értékesíti vagy bérbe adja. A bérlők és vevők maguk döntik el, hogy kommunikálják-e beruházásaikat, költözéseiket vagy egyéb működésükkel kapcsolatos döntéseiket.” | A Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több hivatal, NER-es vállalkozóktól bérelnének székházat | Több állami intézmény és állami tulajdonú cég is a NER-es vállalkozók tulajdonában álló BudaParton bérelhet majd irodákat egy hozzánk került dokumentum szerint. A MÁV egy 15 emeletes új székházat venne ki, oda költözne a MÁV-csoport nagy része a Volánbusszal együtt. Ezek a szervezetek olyan épületeket bérelnének ki, amelyeket még csak most kezdenek majd építeni, amivel komoly segítséget kap a BudaPart mögött álló üzleti kör. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/01/04/kopaszi-gat-mav-volan-asz-garancsi-hernadi-szekhaz-iroda-berles-budapart | 2024-01-04 10:30:29 | true | null | null | Telex |
2023 év végén is közpénzmilliárdokkal olajozzák a kormánykommunikáció gépezetét: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal eljárásában ezúttal is Balásy Gyula cégei nyertek.
A Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. képviseletében Balásy a Miniszterelnöki Kabinetirodával szerződött november 10-én, a szerződést a tárca részéről dr. Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár szignózta. Rédey Krisztina az állami Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja is, illetve az állam és az Antenna Hungária (4iG-csoport) által megvásárolt Vodafone-ban is felügyelőbizottsági posztot kapott.
A szerződés november 10-én hatályba is lépett, és egészen a bruttó 2 milliárd 865 millió forintos (nettó 2 milliárd 256 millió forint, amelyből nettó 826,7 millió forint opció) keret kimerüléséig, de legkésőbb december 31-éig érvényes.
Legutóbb júliusban kötöttek „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátásáról szóló megbízást ugyancsak Balásy cégeivel, akkor csaknem bruttó 10 milliárd forintos keretösszeggel. A mostani, novemberi megbízás már a 41. a sorban, ezeket kissé leegyszerűsítve plakátkampánynak szoktuk nevezni, bár korántsem csak az óriásplakátokról van szó. A pénz forrása természetesen a 2023-as költségvetés, azon belül is a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetének „Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok” előirányzata.
A novemberi aláírási dátum azt jelenti, hogy ez a megbízás már a negyedik negyedévre szól, nincsen benne abban a legutóbbi, a harmadik negyedévre vonatkozó összesítésben, amelyről a Media1.hu számolt be. Eszerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ebben az időszakban 15 milliárd 495 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket az állami cégek, intézmények és minisztériumok megbízásából. Mind a 39 szerződést Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapták, és ebben benne van a júliusi, „plakátkampányos” megbízás is.
Ha csak ezeket a kifejezetten nagy, a kormány kommunikációját érintő megbízásokat nézzük, meglepően nagy összeget költhet a kormányzat idén üzenetei eljuttatására. A novemberi idén a negyedik ilyen megbízás, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz már több ebben az évben. Tavaly ugyanis december 15-én is kötöttek egy ilyen keretszerződést, az összértéknél nettó 11 milliárd 811 millió, tehát csaknem bruttó 15 milliárd forintot tüntettek fel, ennek jelentős részét vélhetően idén használták fel.
Ami biztos, hogy idén
március 23-án nettó 7 milliárd 874 millió forintos,
május 25-én nettó 3 milliárd 149 millió 606 ezer forintos,
júliusban nettó 7 milliárd 840 millió forintos,
a jelenlegi megbízásban pedig nettó nettó 2 milliárd 256 millió forintos kerettel szerződtek.
Minden megbízásnál 30 százalékos opciós részt hagytak arra az esetre, ha ezeket is teljesen kimeríti a Kabinetiroda. Idén csak a „plakátkampányos” megbízások összege nettó 21,7 (bruttó 27,56 milliárd) forint lehet. Ha csak a kötelezően lehívható résszel élnek, a végösszeg nettó 15,1 (kerekítve bruttó 19,3) milliárd forint.
A Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnok elnevezésű interaktív, közbeszerzési adatokon alapuló rangsora szerint Balásy Gyula a közbeszerzéseken legnagyobbat kaszáló személyek között van. A 2019 és 2021 közötti időszakban cégeivel 295 milliárd forint értékben nyert el közpénzes szerződéseket, többségében – ahogyan most is – a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, amely több mint 300 megbízást osztott ki Balásy három cégének, a Lounge Designnak, a New Landnek és a Media Dynamicsnak. A nála is több közpénzes megbízáshoz jutókról itt olvashat.
Fütyülős kampány
November 18-án tartotta tartotta a Fidesz a 30. tisztújító kongresszusát, ezen az újraválasztott Orbán Viktor hosszan ecsetelte, hogy több olyan kérdés szerepel a lakosságnak kipostázott kérdőíven, amely ügyekben a magyar kormánynak vétójoga van az Európai Tanácsban. A miniszterelnök az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte a konzultációt, erről az RTL Híradó így számolt be:
A legújabb nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátok – a jól megszokott kék színvilággal – november közepén, nagyjából a kongresszus idején kezdték elárasztani az ország plakáthelyeit, de az online médiában is megjelentek a hirdetések, amelyek üzenete, hogy „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek”. Egy gikszer akadt: a Soros György fiát, Alex Sorost és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét közösen megjelenítő plakátokat valamilyen rejtélyes okból nem sokkal debütálásuk után át kellett ragasztani.
A plakátkampány, a nemzeti konzultáció és az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény politikai értelemben összefügg: a hirdetések elvben a konzultáción való részvételre buzdítanak, annak eredménye pedig megalapozza/támogatja a törvényt (a 11. kérdés vonatkozik konkrétan arra, hogy szigorúan kell-e fellépni a „külföldi befolyásszerzés” ellen, de a többi kérdés is „Brüsszel” különböző terveiről szól).
Csakhogy a dátumok nem passzolnak: a plakátkampány és a konzultáció is november közepén indult, a kérdőíveket pedig 2024. január 10-éig lehet visszaküldeni. Elvileg csak ez után lesz ismert, hogy mennyien támogatják a kormány álláspontját. A parlament kormánypárti többsége azonban ezt nem várta meg, már idén december 12-én elfogadta a „szuverenitásvédelmi törvényt”, illetve az alaptörvény ehhez kapcsolódó módosítását.
Ajánló: Elég lehet egy Facebook-komment vagy egy nyilatkozat, hogy civilek ellen indítson eljárást a Szuverenitásvédelmi Hivatal, véli a TASZ
Hogy mikor lett véleménye szerint Ursula von der Leyen „Soros embere”, arra a miniszterelnök konkrétnak nem nevezhető választ adott. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke viszont egyértelműen válaszolt, amikor a magyar konzultációról kérdezték: azt mondta, felháborítónak és botrányosnak tartja a plakátkampányt, amely sérti az Európai Bizottság elnökét és tagjait, és szembe megy a lojális együttműködés európai elvével. Színtiszta hazugságnak nevezte a kérdőíveken szereplő kérdéseket, amelyekkel szerinte megpróbálják félrevezetni a magyarokat.
Az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront december elejére néhány nap alatt 13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket:
Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu | Brutális összeget visz el a konzultációs kampány, 20 milliárdnál is több mehet el idén kormánykommunikációra | Zajlik a nemzeti konzultáció a kötelező kampányfelhajtással együtt, bár a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt már meg is szavazta az Országgyűlés kormánypárti többsége. Novemberben újabb, jelentős megbízást kapott a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula két cégén keresztül, ez idén már a negyedik milliárdos értékű munkája a Miniszterelnöki Kabinetirodától – kizárólag a plakátkampányos megbízásokat tekintve | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/12/27/milliardok-kormanykommunikacio-konzultacio-plakat-szuverenitasvedelem-balasy-gyula | 2023-12-27 19:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük.
„De sikerült?” – Kovács Zoltán szállóigévé vált kérdésére a válasz egyszerű: nem. Pedig a tervek jónak tűntek, a beruházásokban volt fantázia, az állam (az Európai Unió illetve a magyar adófizetők zsebéből) pedig pénzt is adott hozzá: mégsem készültek el az évekkel ezelőtt megálmodott luxusszállodák. A 2023-as év azért arra jó volt, hogy néhány új fejleményt és eddig nem ismert részlet megtudjunk a kudarcok okairól vagy épp az elégetett közpénz sorsáról.
1. A villánykövesdi medihotel
Tavaly végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a soha be nem fejezett villánykövesdi medihotelről. A közérdekű adatigényléseinkre évekig senki sem válaszolt, ezért bevetettük Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt, aki elment és szelfizett egyet az erdő közepén álló, még félkészen is látványos épületnél.
Meg is lett az eredménye. A területfejlesztési minisztérium annyira megijedt, hogy rögtön elárulta: az állam két szabálytalansági eljárást is indított a hotellel kapcsolatban. Igaz, az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig állítólag éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. Ami biztos: a befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Hotel viszont továbbra sincs, csak egy üres épület.
2. Wellness szálloda Kisteleken
Hasonló a helyzet a kisteleki wellness szállodával is. „Közép-Európában egyedülálló az a szálloda, amely Kisteleken épül, és 2015 őszén már vendégeket is tud fogadni. Az Új Széchenyi Terv Dél-alföldi Operatív Program keretén belül készülő, több mint egymilliárd forintot meghaladó beruházás 70%-os intenzitású 822 millió forintos európai uniós támogatást élvez” – írta még évekkel ezelőtt a beruházásról a Délmagyarország egy PR-cikkben.
Most 2024 eleje van, de a szálloda még mindig nem fogad vendégeket. 2018-ban árverésen, 500 millió forintos kikiáltási áron próbálta eladni a végrehajtó a létesítményt, de csak a közelmúltban sikerült nyélbe ütni az üzletet. A földhivatali tulajdoni lap szerint 2023. február 28-án a terület a hódmezővásárhelyi Atlantica Kft.-é lett. Ezzel egyidőben a tartozásokat is törölték a lapról. Hogy az új tulajdonos mit kezd majd a torzóval, egyelőre nem tudni.
3. Relax Hotel Pogányban
A Baranya megyei Pogányban épülő hotelben is csak a munkások fordultak meg tavaly. Pedig a 4 csillag superior besorolású Relax Hotelre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam. A létesítményt már 2022-ben át kellett volna adni, azonban a kivitelező B Build & Trade Kft. ellen felszámolási eljárás indult, és nem tudta befejezni a munkálatokat. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez.
A beruházó azóta már a második tendert írta ki a befejező munkálatokra, amelyeket ezúttal is a Paralelbau Kft. végezhet el. A nettó 1,2 milliárdos megbízásra a veszprémi nagyágyú VEMÉV-SZER és a szintén veszprémi KIVSZER is pályázott, de egyikük sem adott be árazott költségvetést, így az ajánlatuk érvénytelen lett.
4. Kastélyszálló Lengyeltótiban
Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett évek óta lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós – az akkori híradások szerint összesen egymilliárdos – uniós támogatást nyert el az átalakítására még 2010-ben.
A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ért véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Az Integritás Hatóságtól cikkünk megjelenését követően azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az állam elállt a Viktória Sziget Kft.-vel kötött támogatói szerződéstől, ezért ők nem vizsgálódnak tovább az ügyben.
5. Herkulesfürdő és a Traian szálló
Kicsit kilóg a sorból, de nincs sokkal jobb helyzetben a ma már Románia területén álló Herkulesfürdő sem. Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után ugyanis még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált.
Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék (köztük a Traian szálló épülete is) – már, ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. Minderről a romániai Riseprojecttel közösen írt cikkünkben számoltunk be tavaly júliusban.
Nyitókép: Átlátszó montázs | Öt közpénznyelő szellemhotel, ami tavaly sem nyílt meg | Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/02/ot-kozpenznyelo-szellemhotel-ami-tavaly-sem-nyilt-meg/ | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A 2019 augusztusi vádemelés után óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelynek középpontjában Dél-Békés akkor megkérdőjelezhetetlen ura, a térség kormánypárti parlamenti képviselője, Simonka György állt és áll ma is. A vádlottak padján ott ül mellette a felesége, az unokahúga, valamint minden rendű és rangú egykori üzlettársa, összesen harminchárman. A volt politikust bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
A vádlottak nagy számát és a védelem által jelzett több mint száz tanút, valamint a tucatnyi szakértőt figyelembe véve előre jelezhető volt, hogy monstre és elhúzódó per elé nézünk, ám arra józanul aligha számíthatott valaki is, hogy több mint négy évvel később, 2024 februárjában még mindig ugyanott fogunk tartani, ahol 2020 januárjában. Márpedig ez a helyzet.
Ahogy a Narancs.hu 2022 nyarán elsőként beszámolt róla, közel 25 tárgyalási nap és több mint két és fél év után elölről kellett kezdeni Simonka büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. Az ok prózai: csere történt a tanácsvezető bíró személyében. Metzing Márton, a büntetőtanács elnöke sikerrel pályázott egy kúriai állásra, ezt követően pedig új tanácsot állított fel a Fővárosi Törvényszék, új elnökkel, akinek bele kellett magát ásnia a több tízezer oldalas nyomozati iratokba, s szinte kívülről kellett tudnia a több mint százötven oldalas vádiratot is. A 2022 október közepén újrakezdett perben újra fel kellett olvasni mindazt, ami az első felvonás közel 25 tárgyalás elhangzott.
Ekkor Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől.” Ehhez hozzátette: elismeri, hogy napokat vesz igénybe, hogy újra felolvassa a bíró, mi hangzott el az addig lezajlott tárgyalási napokon. Jelezte, sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük van, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.
A 2022 őszén teljesen elölről indult büntetőper már kisebb sajtóérdeklődés mellett zajlott. Ebben a tárgyalótermi ismétlés mellett az is szerepet játszott, hogy a Fidesz-KDNP lecserélte az akkorra vállalhatatlanná vált országgyűlési képviselőjét. Simonka viszont így sem maradt politikai poszt nélkül, ma szülőfaluja, az alig háromszáz lakosú Pusztaottlaka társadalmi megbízatású alpolgármestere, a közéletből ugyanakkor gyakorlatilag eltűnt.
A büntetőper az újrakezdés után az addig történtek újbóli felolvasásával folyt tovább, de már ősz eleje, azaz hónapok óta szünetel a tárgyalás. Ennek történetünk szempontjából ritkán tapasztalt oka van. Időközben ugyanis a büntetőtanács összetételében újabb változás következett be, igaz, most nem a tanácsvezető bíró személye változott meg, hanem a tanács egyik tagját kellett pótolni. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint azonban ez ugyanazt jelenti, mint az előző esetben: teljesen elölről kell kezdeni a bírósági szakban az eljárást.
A büntetőtanács új tagjának ugyanis szintén időt kell hagyni, hogy kellő mélységben megismerje az ügycsoport több mint tízezer oldalas nyomozati anyagát, ezért hosszú hónapok óta nem tűzött ki az ügyben tárgyalást a Fővárosi Törvényszék. A tervek szerint 2024 februárban így másodjára is teljesen elölről a büntetőper. Ez pedig azt jelenti, hogy
50 hónap (!) elmúltával ugyanott tartunk, ahol több mint négy évvel ezelőtt, 2020 januárjában: a per kezdeténél.
„Hosszú, több évtizedes pályafutásom alatt nem tudok hasonlóra példát mondani, de kollégáimat is kérdeztem, akik ugyanezt állítják” – mondta az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő jogász a Narancs.hu-nak. Ehhez hozzátette, hogy „mindez már-már komolytalan és bohózatba illik, felvetheti a szándékosságot is, egyben megkérdőjelezi az igazságszolgálatás szakszerűségébe és komolyságába vetett hitet, ezért nagyon rossz az üzenete.”
A maga lassú tempójában haladó, és immár kétszer visszatapsolt tárgyalássorozat még odáig sem jutott el, hogy a vád két koronatanúját, Kovács Zoltánt és Juhász Gábort meghallgassák a bíróságon. Az egykor bűnszervezetben dolgozó csapat két tagja feltáró vallomásai igen nagy muníciót adtak a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy összeállítsák a vádiratot. Simonka György, valamint védői, Bánáti János és Erdei Zoltán szerint viszont nevezetteknek nem a tanúk között, hanem mellettük, a vádlottak padján lenne a helye. Majdani meghallgatásuk támpontot adhat a modernkori magyar politikatörténet legsötétebb oldalainak megismerésére is – arra, hogy működött a hatalmi gépezetbe beépült maffia, de elvileg jelentheti ez a vád összeomlását is.
A harmadik felvonásával februárban újrainduló Simonka-per nem lesz rövid. Emellett bizonyosra vehető, hogy az elsőfokú ítélet ellen vagy a vád vagy a vádlottak fellebbezni fognak, így jogerős ítéletet majd a Fővárosi Ítélőtábla fog csak tudni hozni az ügyben. Ha itt ellentétes ítéletek születnek, akkor a Kúria mondja ki a végső szót, ám a legmagasabb bírói fórumra felülvizsgálati kérelemmel is elkerülhet majd ez az ügy, addig pedig újabb hosszú évek telnek el, akkorra pedig a közvélemény már nem vagy alig fog emlékezni a történtekre és azok főszereplőire.
Az ügyészség szerint a történetsor egészen 2008-2013-ig vezet vissza, amit a másfélszáz oldalas vádirat foglal össze. A történetsor hosszú, de nem túlságosan bonyolult. Eszerint Simonka György irányításával pályáztak uniós és hazai agrárpályázatokra, s ezeknél a már bevált vállalkozókat hozták helyzetbe, a projektek csupán papíron vagy részlegesen valósultak meg, a beruházásokat túlárazták, s ezek visszaosztásából Simonka és közvetlen környezete 45 százalékot kért és kapott vissza. Volt olyan eset, amikor a körön belüli vállalkozó jókora szemeteszsákban vitte vissza a pénzt a fideszes országgyűlési képviselőnek vagy feleségének egy medgyesbodzási telephelyre. A rendhagyó tárlóeszközre a pénzösszeg nagysága miatt volt szükség, ugyanis nem fért bele másba. Az így okozott kár összességében eléri az 1,4 milliárd forintot.
A bűncselekménysorozat középpontjában a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. áll. Nemrégiben a 24.hu arról írt, hogy a vád centrumában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. egykori ügyvezetője, Kékessy Mihály György, aki a perben az elsőrendű vádlott, a tárgyalássorozat megkezdése óta 325 millió forint állami és EU-támogatást vett fel. Aligha véletlen, hogy a perben Simonka következetesen tagad. Szerinte minden megvalósult és minden a legnagyobb rendben van.
Az ügyben 2019 augusztusában benyújtott vádirat végén az ügyészség jelezte: a termelési és értékesítési szövetkezetek ügyétől elkülönítette az európai források megcsapolásának gyanúját taglaló történetsort, méghozzá a Társadalmi Megújulás Operatív Programjával (TÁMOP) kapcsolatos ügyeket. Ebben az eljárásban Simonka és egy másik érdekköre lehet az érintett, itt a kárérték akár többszörösen meghaladhatja az első ügyben jelzett 1,4 milliárdot, s elérheti akár az 5-6 milliárdot is. Ebben az ügycsoportban még vádemelés sem született. Azaz a megkopó emlékezetű Simonka Györgynek feltehetően még igen sokat kell a vádlottak padján ülnie, s feltehetően többéves szabadságvesztéssel és jelentős vagyonelkobzással is sújthatják – ha valaha eljutunk az ítéletig. Beismerés esetén nyolc és fél évet kért rá a vádhatóság 800 milliós vagyonelkobzás mellett, bár a szabadságvesztés mértékében nyomatékos enyhítő körülményt jelenhet majd a közben eltelt idő. | Másodjára is teljesen elölről kell kezdeni a Simonka-pert, jön a harmadik felvonás | Februárban ismét teljesen elölről kell kezdeni Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. A négy éve kezdődött per már másodjára indul újra a nulláról. Sokat látott ügyvédek sem tapasztaltak még ilyet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/masodjara-is-teljesen-elolrol-kell-kezdeni-a-simonka-pert-jon-a-harmadik-felvonas-264596# | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz a DK, mert
az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség állítása szerint a Pénzügyminisztérium 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki Petro Porosenko volt ukrán elnöknek
– közölte a párt kedden.
Azt, hogy a volt ukrán miniszterelnök kapott pénzt a magyar Pénzügyminisztériumtól, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség rakta ki a saját honlapjára (ami angol fordításban itt érhető el). A vagyonnyilatkozat-szerű lista alapján kamatokat és kötvényt fizettek ki. Ez alapján
feltételezhető, hogy Porosenko nem közvetlenül a magyar kormánytól (vagyis a Pénzügyminisztériumtól) kapott pénzt, hanem bevásárolhatott korábban állampapírból, amit aztán visszaváltott.
Ezt a teóriát erősíti az is, hogy Porosenko úgy tudni, többek közt amerikai és spanyol papírok után is bevételhez jutott.
Nagy port kavart Ukrajnában és itthon is, mikor kiderült, Petro Porosenko egykori elnököt nem engedték ki az országból december 1-én. Majd az ukrán titkosszolgálat azt állította, Orbán Viktorral készült találkozni, egy ilyen egyeztetés pedig "az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen", ezért akadályozták meg Petro Porosenko külföldre utazását. Szijjártó Péter a találkozó tényét megerősítette, mikor azt nyilatkozta, hogy "a miniszterelnök úr minden hivatalban lévő, meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogy ha ilyen megkeresés érkezik", így Porosenkót sem utasították el. | Hűtlen kezelés miatt a DK feljelentést tesz a Porosenkónak kifizetett százmilliók miatt | A Pénzügyminisztérium állítólag 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki számára. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hutlen-kezeles-miatt-a-dk-feljelentest-tesz-a-porosenkonak-kifizetett-szazmilliok-miatt-264605 | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Porosenko által vezetett Európai Szolidaritási Párt december 21-én kiadott közleményéből, valamint a volt ukrán elnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, hogy külföldi értékpapírokba és kötvényekbe, állampapírokba fektet független befektetési tanácsadók közreműködésével. Az említett összeg is állampapírból származik a vagyonnyilatkozata szerint – ez áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közleményében, melyet arra a hírre reagálva adtak ki, miszerint a DK hűtlen kezelés miatt a DK feljelentést tesz a Porosenkónak kifizetett százmilliók miatt.
A szóban forgó összeg 345 millió forintnyi ukrán hrivnya, mely úgy lett Porosenkoé, hogy vélhetően korábban bevásárolhatott magyar állampapírból, amit aztán visszaváltott.
"Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül. Tekintve, hogy az ilyen tranzakciók banktitoknak minősülnek, a magyar kormánynak ezekre nincs rálátása" | "Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül" | Így magyarázza a kormány a Porosenkonak kifizetett százmilliókat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/intezmenyi-magyar-allampapirt-barki-vasarolhat-penzintezeteken-keresztul-264609 | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Orbán-kormány minden eddiginél komolyabb megszorítást tervez az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál – írja blogján a K-Monitor. A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civil szervezet a Pénzügyminisztérium december 30-án kiadott, Makrogazdasági és Költségvetési Előrejelzés 2023-2027 című dokumentumából olvasta ki a megállapítást, ami szerint a kormány által az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozására nyújtott költségvetési támogatásnemcsak a 2027-ig nem hogy az inflációt nem követi majd le, de számszerűen is csökkenne, miközben a jelentősebb saját adóbevételekkel rendelkező településekre kivetett szolidaritási adó tovább növekszik.
Ez azt jelenti, hogy rekord mélyre kerülne az önkormányzati rendszer felé folyó nettó finanszírozás.
2027-re a terv szerint a költségvetés önkormányzatok működésére költött nettó kiadása a 2023-as 850 milliárd fortintról 700 milliárd forint alá, tehát a 2018-as szint alá csökkenne, miközben az önkormányzatok költségei a magas infláció, a bérek és az elszaladt energiaárak miatt jelentősen megnőttek.
Érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzatok az alapvető, törvényben meghatározott feladataik ellátására az Alaptörvény szerint támogatása jogosultak. | Rekordméretű megszorítás jöhet az önkormányzatoknál | A K-Monitor adatai szerint a 2018-as szint alá csökkenne az önkormányzatoknak juttatott nettó juttatás. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/rekordmeretu-megszoritas-johet-az-onkormanyzatoknal-264657# | 2024-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum névben, mint cseppben a tenger, benne van a magyar önkormányzati lét minden nyomorúsága.
A városok képviselő-testületei gyakran vonták, vonják össze a hozzájuk tartozó intézményeket. Ez a találmány nem köthető párthoz, bal- és jobboldali vezetésű települések egyaránt választották ezt a megoldást. Az állam már a kilencvenes évek közepétől csökkentette az oktatási és művelődési intézmények működésére szánt normatív támogatást, a hiányt az önkormányzatoknak saját bevételeikből kellett pótolniuk. Közben a választók azt várták el, hogy a helyhatóság ne csak működtesse, amit rábíztak, hanem utat, járdát is építsen, újítsa fel a középületeket. Ez többnyire pályázati támogatással lehetséges, ahhoz pedig önerőre is szükség van. Ezt spórolással lehetett előteremteni. Amikor egy intézménnyé vontak össze két, külön épületben működő iskolát, vagy a művelődési központot a könyvtárral, az érv a döntés mellett – iskolák esetén a gyermeklétszám csökkenésén túl – az volt, hogy így kevesebbe kerül a fenntartás, ez az ára annak, hogy a település fejlődhessen.
Ezek a döntések jellemzőek voltak a magyar önkormányzatokra az utóbbi harminc évben, és a költséghatékonyság, mint érv, elég masszívnak látszott. A szakma – például a népművelés – felől nézve nyilván más az összevonósdi megítélése.
„Amikor ilyen javaslatot véleményeztem, mindig azt mondtam, akkor van értelme, ha szakmai és egyben anyagi haszna is lesz, de ilyet sosem láttam” – mondja a Narancs.hu-nak Török József nyugalmazott közművelődési szakértő. – „Bürokratikus innováció: ezt a fogalmat a szakma találta ki erre a pótcselekvésre. Választások után az új összetételű önkormányzatok kedvenc hatalmi játéka lett megmutatni, ki az úr a háznál. Kiváló eszköze volt a személyzeti politikának is, mert jogszerűen le lehetett váltani a helyi hatalomnak nem tetsző igazgatókat, nem kellett megvárni, hogy lejárjon a megbízatásuk. A közalkalmazotti időkben a legtöbbször a minimális vezetőipótlék-csökkenést tudták felmutatni eredményként.”
Új helyzetet teremtett a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány, amely kivette az önkormányzatok kezéből az iskolafenntartás feladatát. Bár az, hogy ki legyen az igazgató, jellemzően múlik a helyi kormánypárti potentátok véleményén, az irányításra és ellenőrzésre 2012-ben létrehozták a Klebelsberg Központot. Erősen vitatható, hogy ez a megoldás szakmai és anyagi szempontból is hasznos. Ha csak az anyagiakat nézzük, idén október végén a Klebelsberg Központhoz tartozó hatvan tankerületből 38 adós a közműszolgáltatóknak és a beszállítóknak, lejárt tartozásuk összege október végére elérte az 1,6 milliárd forintot.
Zárva van, mégis működik
Amikor az önkormányzatoktól elvette az iskolákat az állam, a megyei önkormányzatoktól minden intézményt elvett.
A múzeumok – amelyek addig megyei központtal, a kisvárosok közgyűjteményeit is összefogva működtek – külön-külön ahhoz a városi önkormányzathoz kerültek, ahol volt az adott épületük. Így Csongrád is megkapta a múzeumát 2013-ban, a szomszédos Szentes is a magáét. Szentes önálló intézményként fogadta be és működtette tovább a sajátját, bár azóta már felmerült, hogy célszerű lenne összevonni valamivel. Ilyen szándéka 2019 óta nincs az önkormányzatnak – mondta lapunknak Szabó Zoltán Ferenc (Jövőnk Szentes Egyesület) polgármester.
Csongrád a könyvtárhoz csatolta a múzeumát, így jött létre a hosszú nevű „információs központ”. Ez pillanatnyilag azért tűnt jó ötletnek, mert a Tari László Múzeum önmagában kicsi, akkor még nem volt minden múzeumi tevékenységre saját szakembere.
Most, tíz évvel később a könyvtár és a múzeum szétválasztása nem egy frissen hatalomba került vezetés hirtelen jött ötlete. Szóba került ez az elképzelés már 2020-ban is az önkormányzatnál, csak az energiaválság fölülírta. A különválasztás a múzeumban dolgozók ambíciójának, a helyieket megszólító ismeretterjesztő munkájának elismerése. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató egyetemista korában, segédmuzeológusként lett a csongrádi múzeum munkatársa, volt alkalma megismerni a gyűjteményt. 2019-ben került oda végleg, most ő a szakmai vezető és igazgatóhelyettes. Mellé Borsódi Martin régész és Kovács Sándor történész, valamint Kékegyi Dóra régész-antropológus érkezett, mindnyájan fiatalok, korábban országos intézményekben dolgoztak. A húszéves állandó kiállítás megújításához pályázatot adtak be, és elnyerték rá a maximálisan megkapható összeget, 93 millió forintot. Csongrád régészeti múltját, történetét és néprajzát mutatja majd be a kiállítás, olyan tárgyakkal is, amelyeket még nem látott az itteni közönség. A céhek feloszlatása után százhúsz éve Budapestre vitt iparosemlékek, táblák, pecsétek, dokumentumok visszakerülnek, a régészeti kiállításon pedig most már csak helyi leletek lesznek. A felújítás az épületet is érinti, ezért a múzeum tavaszig zárva tart. Mégis működik, mert más helyszíneken zajlanak a programok. A Facebook-oldalra néprajzi témájú kisfilmeket készített a stáb. Minden helyi érdekű muzeális információt megosztanak, ez néha apró figyelmesség, mint az első hó lehullásakor az 1941-42-es csongrádi téli képeinek közzététele, akkor és most típusú képpárok, vagy figyelemfelhívó közlemény: ki tudja, ki lehetett az az „öreg rokkant”, aki a festett fatábla tanúsága szerint biciklik, csomagok megőrzését vállalta a csongrádi piacon. Néprajzi kutatótábor helyszíne volt az intézmény, és a Szegedi Tudományegyetem régészei gyakran járnak Csongrádra. Itt tartanak anyagismeret-órát, folyamatos a terepbejárás, két lelőhelyet találtak a hallgatók. A csongrádi Tari László Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen térképezi fel az egykori csongrádi földvárat, amelyre a Belsőváros épült.
Gyöngyössy Orsolya a Narancs.hu-nak azt mondta, nagyon örülnek, hogy a munkájukat értékeli az önkormányzat, eddig is segítette őket, amivel csak tudta. Szerinte az is kiderült, hogy az összevont intézmény két eltérő tevékenységet folytat. Ez az utóbbi tíz évben, ahogy a könyvtár mellett a múzeum is megerősödött, egyre nyilvánvalóbbá vált. A könyvtár is folytat a kölcsönzés mellett ismeretterjesztő munkát, rendez gyerekprogramokat, épít közösséget, de az más tevékenység, mint amit a múzeum végez, másféle háttértudás kell hozzá.
A nyári néprajzos tábor résztvevői
Forrás: Tari László Múzeum Csongrád Facebook
A képviselő-testület idén október 26-án tárgyalta a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum szétválását. Bartókné Vincze Zsuzsanna (Fidesz–KDNP), a művelődési bizottság elnöke arról beszélt, ez a múzeum szárnyal, nem csak kiállítótér, amelyet néha megnéz egy-két ember. A csapat munkájával tele van a megyei sajtó, ezt a publicitást az önkormányzat is megirigyelheti, az utóbbi években végzett munka alapján a múzeum megérdemli, hogy önálló legyen.
A képviselők egyhangúlag döntöttek a szétválás mellett, 2024. február elsejétől lesz Tari László Múzeum és külön Csemegi Károly Könyvtár, az önálló alkotóház és a szintén önálló művelődési ház és városi galéria mellett.
„Ha szétválasztjuk a két intézményt, 800 ezer forinttal kerül többe a működtetés. Ez, azzal, hogy szabadabb lesz a könyvtár és a múzeum is, és látva a múzeumi vezetés pörgését, új meglátásait, bőven megéri a városnak” – mondta Bedő Tamás polgármester.
Mivel új intézmény jön létre, annak élére igazgatót kell választani. A képviselő-testület november 15-én kiírta a pályázatot a munkakör betöltésére, december 15-éig várják a jelentkezőket. A szakmai bizottság december 22-ig dönt, a miniszteri vélemény a januári képviselő-testületi ülésig megérkezik. Akkor döntenek. Ennek függvényében február 15-től, de legkésőbb március elsejétől lép hivatalba az új igazgató, válik önállóvá a múzeum.
Gyöngyössy Orsolya azt mondta, már megírta, beadta a pályázatát. Nagyon szeretné folytatni a munkát, amit elkezdtek.
Le a piros trikóval
A szétválasztással kapcsolatban a csongrádiaktól kétféle véleményt lehet hallani. A pesszimista szerint szép ez az ambíció, csak nehogy csalódjanak a fiatalok. Mások meg drukkolnak, és örülnek annak, hogy ilyen viszonyok között ilyen döntések is születhetnek.
Csongrád ezer éve tényleges város, de hányatott sorsára jellemző, hogy 1876-ban visszaminősíttette magát nagyközséggé, mert nem bírta a rendezett tanácsú városi ranggal járó igazgatási és többletadóterhet. A városi rangot épp száz évvel ezelőtt sikerült visszaszerezni. A népesség az 1930-as évekig folyamatosan nőtt, 23 ezer volt a legnagyobb lélekszám, és a szocializmus idején alig változott. A rendszerváltással elindult, az önkormányzattól független gazdasági folyamatok, a nagy üzemek bezárása vagy átalakulása nem kedvezett a városnak. Nagyon sok fiatal, munkaképes korú ment el. Most 16 ezren élnek Csongrádon. Bár a legközelebbi szomszéd, Szentes lakossága is csökkent, 25 ezerre, a csongrádi közélet egyik jellemző témája a két település egyenlőtlen rivalizálása. Ez már a rendszerváltás előtt is zajlott, amikor Csongrád elveszítette járásközponti rangját, és Szentesre kellett járni csip-csup ügyeket intézni. A csongrádi szülőotthont, amelyet a szentesi kórházhoz csatoltak, 1996-ban bezárták. Bár az épületét hasznosította a város, ez a fejlemény azzal járt, hogy Csongrád már nem „szülőváros”. A Tesco egyszerre kezdett áruházat építeni mindkét helyen, a szentesit befejezte, a csongrádit félbehagyta. Csongrádnak 2010 után egy ideig volt tankerülete, de annak vezetőjét leváltották, és a feladatát a szentesi tankerületi vezető látta el. Most a hetvenes években a várostól északra, a Tiszára kigondolt vízlépcső tervével egyszerre került szóba egy olyan változat, amely szerint inkább Csongrádtól délre kellene duzzasztót építeni. Ezzel ugyanis nemcsak a Tiszát, hanem a Hármas-Köröst is vissza lehetne duzzasztani. Onnan több öntözővíz jutna a Kurcába, amelyből a Szentes környéki földeket is jobban lehetne öntözni. Ez azonban azzal járna, hogy Csongrád egyik, ha nem a legfőbb turisztikai vonzereje, a Körös-toroki hosszú homokpart víz alá kerülne, és a fölötte lévő hullámteret is gyakrabban öntené el a Tisza, mint eddig. Ott üdülők állnak a fűzfaerdőben. Az év nagy részében ott lehet pihenni – ez az augusztus eleji zenei fesztivál, a Körös-toroki Napok idején nem mondható el. Cserébe viszont olyankor minden szálláshely foglalt, és a város néhány napra megtelik boldog huszonévesekkel, akik élvezik a kisvárosi miliőt és azt, hogy minden utca hűvös a szépen gondozott, nagy fáknak, a harmincas években lezajlott programszerű fásításnak köszönhetően.
Csongrádon a rendszerváltás után a legtöbbször baloldali polgármestert választottak, két ciklusra Molnár József korábbi tanácselnököt, majd 2002-től Bedő Tamás agrár- és növényvédő szakmérnököt. Amikor a múzeumot megkapta a város, 2013-ban, épp nem ő állt a város élén. 2010-ben legyőzte a választáson Kőrösi Tibor pedagógus (Fidesz–KDNP). Bedő ugyan képviselőként, listán akkor is bekerült a testületbe, de csak két hónapig boldogították egymást.
„Láttam, azt sem akarta érteni, amikor épp mellette beszéltem, így nem volt értelme folytatni, lemondtam a képviselőségről” – mondja most a Narancs.hu-nak utódjával kialakult munkakapcsolatáról Bedő.
Aztán 2014-ben már nem MSZP-s, hanem független polgármester-jelöltként indulva ő győzte le Kőrösit, és 2019-ben megint újraválasztották. Bedőt érte szemrehányás az MSZP-ben amiatt, hogy „levetette a piros trikót”, de ezek a hangok elhalkultak, amikor a megyeszékhelyen, Szegeden Botka László polgármester tette meg ugyanezt, majd egy másik régi erős ember, Ujhelyi István EP-képviselő is elköszönt a szocialistáktól. Bedőt családi indíttatása, gazdálkodó édesapja révén a konzervatív csongrádi szavazók MSZP-s korszakában is számontartották. Ráadásul neki nem mindig adatott meg az a luxus, hogy a testület többsége pártalapon őt támogassa. Kompromisszumokat kellett kötnie a jobboldallal ahhoz, hogy működjön az önkormányzat. Most viszont vele együtt a többség független vagy civil indíttatású.
Még kérdés – és nyilván sok minden múlik ezen –, hogy a polgármester újraindul-e a tisztségért. Bedő az utóbbi időben elhintette, hogy nem, inkább a családi gazdasággal foglalkozik, de lapunknak erről már nem akart nyilatkozni. Most pedig azt lehet hallani, hogy mégsem hagy föl a politikával. Ő sem idős még, 51 éves.
(Címlapképünk forrása: Tari László Múzeum Facebook) | Lehet-e más sorsa egy önkormányzati intézménynek, mint hogy spórolnak rajta? | A szokásos összevonás helyett kettéválasztottak egy intézményt Csongrádon. A könyvtár és a múzeum külön működtetve többe fog kerülni, de a döntésnél nem a költséghatékonyság számított. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lehet-e-mas-sorsa-egy-onkormanyzati-intezmenynek-mint-hogy-sporolnak-rajta-264399 | 2023-12-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A magyar önkormányzatiság történetében példa nélkülinek tűnő elismerésről szavazhat jövőre Balmazújváros képviselő-testülete: Hegedüs Péter független polgármester nettó egy forint jutalmazását javasolta a város pénzügyi bizottsága december 18-án.
A bizottság elnöke, Hüse János a megvalósult beruházásokra hivatkozva indokolta az anyagilag is kifejezett elismerést. A megvalósult beruházások között említették azt, hogy használatbavételi engedélyt kapott a záportározó melletti csónakház; átadták az ipari területet; a Magyar Szürkék Útja projektben megvalósult a kézművesház és a Veres Péter Emlékpark épülete, a záportározó melletti rekreációs park fejlesztése; az önkormányzat a 2022-es és 2023-as években két pályázatot is elnyert, amelyek összértéke meghaladja a hétszáz millió forintot.
A kritikusok szerint ugyanakkor ezeket a projekteket még az előző fideszes önkormányzat nyerte el több mint hat éve, a megvalósításukat már jelentősen előkészítették, és csak töredékét képezik annak a mintegy húsz közösségi finanszírozású projektnek, amelyek java még nem készült el. Ráadásul a határidőre meg nem valósult projektek pályázati forrásainak visszafizetése roppant terhet jelentene a 6 milliárd forintból gazdálkodó városnak, mivel időközben az összesen hárommilliárdos támogatás jelentős részét már elköltötték. Volt már erre példa mostanában Balmazújvárosban, az uniós finanszírozású félbehagyott uszoda támogatását vissza kellett fizetni, ami a városnak 300 millió forint kárt okozott.
A képviselő-testület december 20-án szavazott volna a polgármester egyforintos jutalmáról, amit december 22-ig utaltak volna, de mivel nem sürgősségi javaslatként terjesztették be, nem vehették napirendre. Annak ellenére sem, hogy az elismerés fedezete – érvelt az előterjesztő bizottsági elnök – az önkormányzat 2023. évi költségvetésének személyi juttatások kiadási előirányzatában rendelkezésre áll.
Hegedüs Péter előbb a 2018-as időközi, majd a 2019-es önkormányzati választáson jelentős előnnyel lett a város független polgármestere, miután Veres Margitot, Balmazújváros előző, fideszes polgármesterét 2018-ban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték vesztegetés elfogadása miatt – börtönbüntetését azonban sohasem kezdte meg, végül köztársasági elnöki kegyelemben részesült.
A független Hegedüs kényelmes többséggel tudott kormányozni a helyi Célbakísér Civil Szövetség 7 képviselőjének támogatásával a 4 fideszes képviselővel szemben. Az együttműködés azonban felbomlott, 2020 októberben két képviselő, Ferenczi Mária és Dobi Sándorné kivált a frakcióból a polgármester információkat elzáró, önkényes vezetői módszereire, a fejlesztések félbe- és elmaradására hivatkozva. Azóta 6-6 arányú döntetlenre áll az arány a képviselő-testületben.
A jutalmazásra három héttel azután került volna sor, hogy Balmazújváros önkormányzatát a megyei főispán megmentette a csődtől. A képviselő-testület ugyanis 2022 novembertől 2023 novemberig egy év alatt sem tudta elfogadni a 2022-es év költségvetés végrehajtását, módosításait tartalmazó módosítási és zárszámadási rendeletét – ennek elfogadását a négy fideszes és a két kivált képviselő akadályozta. Ezek hiányában azonban az államkincstár nem utalhatja át az önkormányzatok normatív támogatását, a köztisztiviselők bérét, az intézményeinek működési költségeit, és beáll a fizetésképtelenség – ez fenyegette Balmazújvárost is.
A Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője végül a 2023. május 31-i törvényességi határidő lejárta után fél évvel, a Kúria felhatalmazásával saját hatáskörben, a képviselő-testület feladatát átvéve december 5-re megalkotta és kihirdette rendeleteket. A város ezzel kerülte el a csődöt, megérkeztek az elmaradt állami támogatások.
Ferenczi Mária a Narancsnak úgy vélte, az egyforintos jutalom már a polgármester kampányának része. Szerinte Hegedüs abban bízik, ha majd leszavazzák vagy nem szavazzák meg, azt hangoztathatja, hiába tesz annyi mindent a város fejlődéséért, még egy forinttal se jutalmazzák munkáját. Szerinte ha a polgármester jutalmat érdemlően dolgozott volna, az indoklásban szereplő 700 millió helyett 7 milliárd forintra is pályázhattak volna ebben a ciklusban. Azt kirívónak tartja, hogy egy csődközeli önkormányzatnál egyetlen forintról a pénzügyi és jogi bizottság ennyit beszél, miközben akár milliárdokat is veszítve csődbe mehet a város a meg nem valósult projektek miatt.
A zárszámadás elutasításáról lapunknak azt mondta, azért nem szavazták meg, mert a polgármestertől nem kaptak választ az eredeti költségvetéshez képest eltérő milliárdos pénzmozgások, módosítások okaira.
Rácz Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője is ezt hangoztatta a polgármesternek is megküldött levelében. Mint írta, „a költségvetést módosító és a zárszámadási rendelettervezet adatai közt jelentős eltérések voltak, amelyeknek nem volt megállapítható indoka”. A kormányhivatal vezetője több jogsértést is megállapított, és hiányolta a polgármester tájékoztatását. „Az előirányzatok módosításával kapcsolatos polgármesteri dokumentum sem iratkezelési, sem döntéshozatali szempontból nem tekinthető jogszerűnek. 2022 évben a polgármester formális határozat nélkül döntött előirányzatok átcsoportosításáról, azonban ezekről a képviselőket nem tájékoztatta.” A polgármester a kormányhivatal megállapításait eddig nem hozta nyilvánosságra.
Kérdeztük Hegedüs Pétert is jutalmáról és a csődöt hozó 2022-es költségvetési módosítási és zárszámadási rendeletről, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Egyforintos polgármesteri jutalom kavarta fel a kedélyeket a csődközelbe jutott Balmazújvárosban | A helyi civilek frakciójából kivált képviselő szerint a polgármesteri kampány része, hogy Hegedüs Pétert egy forint jutalomra terjesztik fel az elvégzett fejlesztésekért. A várost alig egy hónapja a főispán húzta ki a csődből. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyforintos-polgarmesteri-jutalom-kavarta-fel-a-kedelyeket-a-csodkozelbe-jutott-balmazujvarosban-264539 | 2023-12-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
M.A.;
tüntetés;petíció;Corvinus Egyetem;Ádám Zoltán;
2023-11-15 11:47:00
„Most szolidaritásra és egységre van szükség” – Tüntetést szerveznek kirúgott oktatójukért a diákok a Corvinuson
„Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – üzenik a szervezők.
Corvinusos diákok tartanak tüntetést korábbi oktatójuk, Ádám Zoltán kirúgása miatt november 16-án, csütörtökön 19 órától a Corvinus E jelű épülete előtt.
A „Hallgatói Összefogás” az esemény Facebook-oldalán azt írja, a tiltakozásra mindenkit vár, aki „felemelné a hangját, vagy csak szolidaritását fejezné ki az igazságtalansággal kapcsolatban”.
A szervezők petíciót is indítottak, és kiemelték, a hallgatók erejével, a közösség erejével kell kiállni mindazért, amit az egyetem képvisel.
„Az elmúlt napok eseményei feltárták előttünk az egyetemvezetés egy súlyos hibáját. Ádám Zoltán elbocsátása nemcsak az ő jogai és kiállása elleni támadás, hanem az egyetemünk jó hírnevének is kárt okozott. Az, hogy az egyetem azonnali hatállyal megszüntette az etikai eljárások kezdeményezőjének munkaviszonyát, nemcsak az egyetem jó hírét rombolja, de aláássa az egyetemi értékeket és az etikai alapelveket. Most, amikor már minden korábbi lépés sikertelen volt, az egyetemi hallgatói közösségnek meg kell szólalnia” – hangsúlyozzák.
A szervezők úgy vélik, szolidaritásra és egységre van most szükség, hogy megállítsák a bizalomvesztést és helyreállítsák az egyetemi kapcsolatokat. „Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – teszik hozzá.
A „Hallgatói Összefogás” követelései a következők:
„Egyetemünk nemcsak intézmény, hanem közösség is. Most az a feladatunk, hogy megvédjük ezt a közösséget, és kiálljunk az igazság és az egyetemi értékek mellett” – szögezik le a szervezők. | Most szolidaritásra és egységre van szükség – Tüntetést szerveznek kirúgott oktatójukért a diákok a Corvinuson | „Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – üzenik a szervezők. | null | 1 | https://nepszava.hu/3215519_adam-zoltan-corvinus-egyetem-tuntetes-peticio | 2023-11-15 15:19:00 | true | null | null | Népszava |
per;tüntetés;diákok;kirúgás;Corvinus Egyetem;
2023-11-16 21:35:00
Pert indít a Corvinus ellen a kirúgott oktató
100-150 hallgató tüntetett csütörtök este az egyetem Fővám téri épülete előtt tiltakozásul Ádám Zoltán docens elbocsátása ellen.
Mint a Népszava is megírta, az oktatót októberben távolították el azonnali hatállyal az állásából, miután év elején etikai vizsgálatot indított egy befolyásos családból származó hallgató ügyében, aki úgy tehetett vizsgát, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy az eljárás során Ádám Zoltán szándékosan nem küldött el néhány e-mailt, továbbá a vezetők felé tanúsított hangnemét is kifogásolták. A hallgatók szerint az egyetem vezetése hibát követett el, a docens kirúgása pedig nemcsak az egyetem jó hírnevének ártott, hanem az egyetemi értékeket és etikai alapelveket is aláássa.
A tüntetésen mintegy 100-150-en vettek részt, a hallgatók mellett az egyetem néhány oktatója is megjelent. A hallgatók hangsúlyozták: nem a Corvinus ellen, hanem a Corvinus érdekében döntöttek a kiállás mellett. Ezt követően felsorolták követeléseiket, amelyek megvalósulása érdekében petíciót is indítottak. Azt szeretnék, hogy az egyetemen alakuljon megbízható etikai bizottság, az Ádám Zoltán kirúgását elvben megalapozó vizsgálati jegyzőkönyveket hozzák nyilvánosságra, a docens ügyét vizsgálják felül és vegyék vissza a Corvinusra.
A demonstráción megjelent Ádám Zoltán is, aki a Népszavának elmondta: várhatóan a jövő héten a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indít az egyetem ellen. Kérdeztük arról is, mit gondol a Corvinus megbízott rektora, Szabó Lajos múlt heti megjegyzéséről, mely szerint egyéni, politikai érdekből tárta a nyilvánosság elé az etikai ügyet. Ádám Zoltán leszögezte, semmilyen személyes, politikai érdek nincs a háttérben, szakmai okokból döntött amellett, hogy nem hallgatja el az ügyet.
Az oktató kirúgása ellen tiltakozott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is, szerintük az elbocsátás indokai nemhogy azonnali hatályú, de semmilyen elbocsátást nem alapoznak meg. Abban bíznak, hogy a bíróság megállapítja Ádám Zoltán kirúgásának jogellenességét. | Pert indít a Corvinus ellen a kirúgott oktató | Mint a Népszava is megírta, az oktatót októberben távolították el azonnali hatállyal az állásából, miután év elején etikai vizsgálatot indított egy befolyásos családból származó hallgató ügyében, aki úgy tehetett vizsgát, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy az eljárás során Ádám Zoltán szándékosan nem küldött el néhány e-mailt, továbbá a vezetők felé tanúsított hangnemét is kifogásolták. A hallgatók szerint az egyetem vezetése hibát követett el, a docens kirúgása pedig nemcsak az egyetem jó hírnevének ártott, hanem az egyetemi értékeket és etikai alapelveket is aláássa. | null | 1 | https://nepszava.hu/3215746_corvinus-egyetem-adam-zoltan-kirugas-hallgatok-tuntetes | 2023-11-16 15:25:00 | true | null | null | Népszava |
feljelentés;pénzmosás;Nagy István;közpénzek;svájci bankszámla;Agrárminisztérium;
2023-11-21 10:43:00
Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz és a gyanús számlamozgások miatt
Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető.
„Pénzmosás miatt bejelentést teszek a svájci hatóságnál, miután a Direkt36 kiderítette, milyen úton kerülhetett Nagy István miniszterhez az Agrárminisztérium intézményétől ellopott 2,2 milliárd fele. A pénz ugyanis a miniszter akkori kabinetfőnökének, jelenlegi államtitkárának apja offshore cége számláján landolt” – írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, hozzátéve: „nem nagyon bízik” Polt Péter legfőbb ügyészben, és a svájci ügyészektől nagyobb hatékonyságot remél.
A Direkt36 Telexen kedden megjelent cikke, amire Hadházy is hivatkozik, Nagy Jánosnak, az agrártárca korábbi helyettes államtitkára és társai – a 2,2 milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatti – büntetőperének szeptemberi tárgyalását idézi fel, amikor a vádlottak védői le akarták állíttatni a bíró iratismertetését, sikertelenül, és kiderült. hogy a vád szerint feleslegesen kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja.
– Az iratok szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák – amelyek vezetői szintén vádlottak Nagy János mellett – egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető – olvasható a cikkben, s emlékeztettek: Nobilis Kristóf egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár.
Az ügyészségre hivatkozva a tényfeltáró cikk szerzői azt is írták, hogy a nyomozók nemrég három embert hallgattak ki, akiket pénzmosással gyanúsítanak, de neveket nem közöltek. Továbbá Hadházy Ákor egy korábbi, másfél hónappal ezelőtti posztjában is beszámolt arról a fejleményről, hogy Nagy János ügyétől elkülönítettek egy külön nyomozást pénzmosás gyanújával. | Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz miatt | Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető. | null | 1 | https://nepszava.hu/3216141_agrarminiszterium-hutlen-kezeles-kozpenzmilliardok-nagy-istvan-svajci-bankszamla | 2023-11-21 15:29:00 | true | null | null | Népszava |
civilek;közmeghallgatás;Balatonaliga;Club Aliga;
2023-11-28 20:30:00
„Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről
Az egész település életét, arculatát átrendezi a kormányzati hátszélben futó projekt, mégsem engedik, hogy helyi társadalmi konzultációt tartsanak az ügyről.
Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől.
– mondta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Azt szerettük volna, hogy az így született közakarat alapján döntsön a képviselő-testület a beruházás támogatásáról vagy elutasításáról. Össze is állítottuk a kérdőívet, ám miután leszavazták a kezdeményezésünket, most saját erőnkből kellene levezényelni az egész procedúrát, ami nem lesz könnyű, de nem adjuk fel, mert mindenképpen szembesíteni akarjuk a beruházó érdekeit kiszolgáló faluvezetést a helyiek véleményével.
Az AFE, valamint a polgármester és a hétfős testületből vele tartó három képviselő harca immár évekre nyúlik vissza. Lapunkban folyamatosan beszámoltunk róla, a helyi civilek hogyan próbálják megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását, melynek következtében az AFE szerint a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa a Pro-Mot Kft., amely az elmúlt években többször is gazdát cserélt: Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségéből előbb Jellinek Dánielhez került, majd tavaly március óta a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. A Pro-Mot a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly állami támogatással – több ütemben 10 milliárd forintot ítélt meg a cégnek a kormány, mely ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a projektet, mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól – 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani.
A hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták – s mint arról a Népszava anno elsőként beszámolt – eladták: a tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez. Mivel azonban a civilek a bíróságon rendre sikerrel akadályozták meg a különféle engedélyek kiadását, a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik. Takács Károly polgármester a település Facebook-oldalán óriási sikerként tálalta a változtatásokat, kiemelve saját szerepét a történtekben. A civilek szerint viszont a módosítás katasztrofális következményekkel járhat.
– jelentette ki Bukovszki András. – Hiszen mindez azt jelenti, hogy az Aliga II-n nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként épülhetnek magáningatlanok, méghozzá nem a helyi építési szabályozás, hanem a kormányrendeletben többszörösére megemelt beépítési mutatók alapján. Ráadásul a módosítást a folyamatban lévő közigazgatási ügyekben is alkalmazni kell, vagyis a jövőben a bírósági út is járhatatlannak tűnik. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet intézményét a jogalkotó nem erre hozta létre, ezért az AFE az Alkotmánybírósághoz fordul, és minden lehetséges módon követeljük a jogalkotók szándékával ellentétes kiemelt Kormányrendelet hatályon kívül helyezését.
Az AFE szerint ugyanis a módosítás lehetővé teszi a Pro-Motnak a Club Aliga 80 százalékos beépítését, s hogy a magasparttal párhuzamosan – melyet akár a felére is legyalulhat – 18-27 méter magas, 6-7 emeletes luxusapartmanházakat emelhessen, nagyvárosias környezetet kialakítva az üdülőövezetben. A helyiek és a nyaralók elveszítenék parti sétányukat is, lezárhatnák előlük a kikötő nagy részét, elvesznének a horgászhelyek, a közparkok, a közutak, tovább csökkenne a strand területe, végleg lezárhatják a magaspartról a Deák utca végétől a tóhoz vezető lépcsősort, s így csak hatalmas kerülővel lehet majd lejutni a Balatonhoz – összességében a település elveszítené jelenlegi partszakaszának cirka 80 százalékát. | „Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat | Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől. | null | 1 | https://nepszava.hu/3217048_balatonaliga-tarsadalmi-konzultacio-club-aliga-beruhazas-ner | 2023-11-28 15:40:00 | true | null | null | Népszava |
Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületet
Megsemmisítette a NER-közeli aligai kikötő használatbavételi engedélyét Pécsi Törvényszék, ez azonban csak részsiker a területért küzdő egyesület számára.
Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet.
Az AFE emellett újabb, ráadásul meglehetősen váratlan sikert is elkönyvelhetett, a balatonvilágosi képviselő-testület hét eleji, rendkívüli ülésén ugyanis a civilek számára is meglepő módon célba ért javaslatuk, hogy a település kérjen ügyféli jogállást a rendszerváltás előtt a pártvezetők által használt, tavaly parti luxustelkekre felparcellázott és milliárdokért értékesített Aliga II. egyik ingatlana ügyében, amelyre építési engedélyt kért új tulajdonosa.
– Felkészültünk rá, hogy a polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő leszavazza az indítványunkat – mondta lapunknak elégedetten Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Előzetesen komoly vita kerekedett, melynek végén, hogy nyoma legyen, kik azok, akik szerint nem kell harcolni a partunkért, melyet le akarnak zárni a helyiek és a nyaralótulajdonosok elől, név szerinti szavazást kértünk, s az egyik, rendre ellenünk voksoló képviselő véletlenül igennel szavazott…
Az ügyféli jogállást első körben elutasította a kormányhivatal, s a település vezetése nem is akart belépni az ügybe. Így viszont, miután a döntés értelmében csatlakoznak az engedélyezési eljárásokhoz, minden építési engedélykérelembe, s ezáltal az építési tervekbe is beleláthat majd az önkormányzat, és mivel több képviselőjük ül a testületben, így a civilek is.
– Ez óriási segítség, hogy alkalomadtán bíróság előtt tudjuk megtámadni az engedélyeket, amelyek veszélyeztetik a szabad partszakaszunkat – tette hozzá Bukovszki András.
Az AFE a part melletti Kádár-szigetért is küzd, amelyről, mint nemrég kiderült, az egyik új telektulajdonos – egészen pontosan két, szomszédos ingatlané – bérleti szerződést írt alá a vízüggyel, noha a sziget a tómederhez tartozik, s mint ilyen, közterületnek számít.
Lapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, a helyi civilek hogyan próbálják megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását, melynek következtében az AFE szerint a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa a Pro-Mot Kft., amelynek több Fidesz-közeli oligarcha kezén át került jelenlegi tulajdonosához, a NER új csillagának számító, a leginkább az új zuglói városközpont építésével a hírekbe került Balázs Attilához,. Ő kihasználva, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a jelenleg éppen Aligaligetnek nevezett projektet, mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól, a 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani, míg a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t felparcelláztatta és milliárdokért értékesítette. Nem mellékesen, miután a civilek rendre sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon, a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, amely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik. Vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért. | Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületet | Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3218687_balatonvilagos-club-aliga-per-aligai-furdoegyesulet-pro-mot-kft-pecsi-torvenyszek-hasznalatbaveteli-engedely | 2023-12-14 15:43:00 | true | null | null | Népszava |
Első fokon négy év börtönre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét
Első fokon négy év letöltendőre és 260 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt vezetőjét.
Nagyon sajnálom ezt az egészet, megbántam – mondta az utolsó szó jogán a megtörten viselkedő Agócs János a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke azt állította, nem volt tisztában azzal, milyen súlyos bűncselekményt követ el.
Agócs Jánost „vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette” vádjával állították bíróság elé. Ahogyan arról tavaly szeptemberben beszámoltunk, tetten érték, amikor kenőpénzt vett át egy kecskeméti csárdában. Agócs 30 millió forintot kért annak fejében, hogy lemond az ORÖ elnöki tisztségéről. Ifjabb Farkas László, az ORÖ egyik elnökhelyettese, Tiszabura polgármestere látszólag belement a jogsértő ügyletbe. Valójában végig együttműködött a hatóságokkal, hogy lebuktassa Agócsot.
Ifjabb Farkas László első részletként 18 millió forintot adott át az elnöknek. (A pénzt a hatóságok bocsátották rendelkezésére.) A fennmaradó 12 milliót a megállapodás szerint később fizette volna ki, ám erre már nem került sor: Agócs Jánost a helyszínen lekapcsolták.
Az előzetes letartóztatásból novemberben engedték ki, ezt követően szabadságra, majd betegállományba ment. Később lemondott elnöki pozíciójáról. Képviselői mandátumát megtartotta ugyan, de az ORÖ közgyűlésein nem jelent meg. Távollétében Lakatos Oszkár általános elnökhelyettes tölti be az elnöki tisztséget.
A Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán tárgyalta a korrupciós ügyet. Agócs János nem járult hozzá hang- és képfelvétel készítéséhez. A bíróság tanúként meghallgatta ifjabb Farkas Lászlót és Baranyi Péter ORÖ-s képviselőt is. Agócs ugyanis elsőként Baranyi Péternek beszélt arról az ORÖ Dohány utcai székházában, hogy 30 millióért hajlandó leköszönni posztjáról. Azért épp vele próbálkozott, mert elterjedt róla a hír, hogy ötöse volt a lottón. Baranyi szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak. (Az ORÖ-s képviselő a hevesi Bélapátfalván jótékonysági akciói révén vált ismertté, a Népszava erről tavaly szeptember 13-án közölt helyszíni riportot.)
Baranyi Péternek nem voltak elnöki ambíciói, maga helyett inkább ifjabb Farkas Lászlót ajánlotta. A három roma politikus – Agócs, Baranyi és Farkas – Tiszaburán találkozott egymással. Ifjabb Farkas a megbeszélésről titokban hangfelvételt készített, amit eljuttatott az ügyészségnek. Baranyi elmondta, sem a hangfelvételről nem volt tudomása, sem pedig arról, hogy ifjabb Farkas a hatósághoz akar fordulni.
A bíróságon ismertetett hangfelvételen egyebek között elhangzott: ahhoz, hogy az ORÖ közgyűlése Agócs helyett ifjabb Farkast válassza meg elnöknek, meg kell venni a Lungo Drom néhány képviselőjének szavazatát. Van, aki 500 ezer forintért is megvásárolható, mások többet kérnek.
Ifjabb Farkas László tavaly elsőként lapunknak ismerte el nyilvánosan, hogy ő volt az, aki a kecskeméti csárdában átadta Agócsnak a vesztegetési pénz első részletét, 18 millió forintot. Az irattartó táskában 900 darab 20 ezer forintos bankjegy volt. Ifjabb Farkas a mostani tárgyaláson is szükségesnek érezte elmondani, hogy ő a pénz átadása előtt levest, Agócs brassóit rendelt.
Perbeszédében a vád képviselője hangsúlyozta: a korrupciós bűncselekmények alkalmasak arra, hogy megingassák a közélet tisztaságába vetett bizalmat. Agócs János – fogalmazott – „gyakorlatilag áruba bocsátotta pozícióját”. Akadtak, akik árulónak bélyegezték ifjabb Farkas Lászlót, holott neki kötelessége volt a hatósághoz fordulni. Agócs esetében az ügyészség súlyosbító körülményként említette, hogy egy korábbi ügyben felfüggesztett börtönbüntetést kapott költségvetési csalás miatt.
A felfüggesztett börtön ezúttal kifejezetten kedvező lett volna Agócs János számára, ám a bíró végül négy év börtönre és 260 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte, továbbá négy évre a közügyektől is eltiltotta. A döntés nem jogerős: a vád súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett. | Első fokon négy év börtönre ítélte a bíróság Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét | Nagyon sajnálom ezt az egészet, megbántam – mondta az utolsó szó jogán a megtörten viselkedő Agócs János a bíróságon, miután elismerte bűnösségét. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnöke azt állította, nem volt tisztában azzal, milyen súlyos bűncselekményt követ el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3217092_agocs-janos-orszagos-roma-onkormanyzat-itelet | 2023-11-29 15:49:00 | true | null | null | Népszava |
Bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába programjának ügyében – értesült a 24.hu.
A Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt Hadházy Ákos feljelentése nyomán. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban
az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.
Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban – példátlan módon – elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. De később ezt is megúszta az ORÖ, az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben maga a minisztérium állapított meg a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”. A visszaélések nagy részét akkor követték el, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke.
Ennek ellenére – mint megírtuk –, a korábban 800 oldalasra hízott nyomozati anyag tanúsága szerint a hatóságok az elmúlt hét évben egyszer sem kérdezték ki a fideszes politikust, miközben pozíciójában ő volt az aláírója a program szerződéseinek is. Farkas egyébként az idén tavasszal húsz év után távozni kényszerült a parlamentből, miután helyét a Fidesz-KDNP országos listáján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos vette át.
Érdekes az is, hogy bizonyítottság hiányában szüntette meg a NAV az eljárást, mert az OLAF is alaposan dokumentálta a történteket. A 24.hu által korábban ismertetett OLAF-jelentés megállította, hogy
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
Azt is leírták, hogy az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de az uniós csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
A NAV egyébként kérdésünkre azt közölte, hogy az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ. A nyomozóhatóságot felügyelő Fővárosi Főügyészség árulta el végül, hogy a nyomozás megszűnt. A határozat ellen panasz egyelőre nem érkezett az ügyészségre. | Szép csendben megszüntették a nyomozást Farkas Flórián botrányos roma programja ügyében | Bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után ért véget az eljárás a Híd a munka világába program ügyben. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/12/12/orszagos-roma-onkormanyzat-farkas-florian-fidesz-hid-a-munka-vilagaba-nyomozas-megszuntetes-nav-ugyeszseg/ | 2022-12-12 16:55:00 | true | null | null | 24.hu |
Ugyan miniszter a mostani ciklusban már nem lett a 72 éves Kásler Miklós, azért róla sem feledkeztek meg: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor ősszel. Hogy ezért mekkora fizetés jár, eddig nem lehetett tudni, ugyanis a kinevezéséről szóló rendelet csak arra a jogszabályra hivatkozott, amely szerint az összegről a miniszterelnök dönthet. A Magyar Hang így közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Kiderült, Kásler havi bruttó több mint másfél millió forintot kap.
Még a szeptemberi Hivatalos Értesítőben jelent meg, hogy a korábbi emberierőforrás-minisztert, Kásler Miklóst „a licenc képzés továbbfejlesztéséért, valamint az egészségügyi szakmai továbbképzés rendszerével kapcsolatos kormányzati feladatokban való közreműködésért felelős miniszterelnöki biztossá” nevezi ki a kormányfő. Ez azt jelenti, az egykori miniszternek kell áttekintenie a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok licencképzési rendszerét. Ezenfelül közre kell működnie az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyek szakmai továbbképzési rendszerét érintő szakmai koncepciók kidolgozásában. Kásler tevékenységét a miniszterelnök az egészségügyért felelős miniszter – tehát Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője – útján irányítja. A volt miniszternek nem kell egyedül dolgoznia: munkáját háromfős titkárság segíti. Mint a Magyar Hang a Belügyminisztériumtól megtudta, Kásler feladata ellátásáért egészen pontosan havi bruttó 1 535 800 forintot kap.
Az egykori tárcavezető kinevezésének feltehetően nem mindenki örült. Ugyanis miután kinevezése nyilvánosságra került, egy rejtélyes poszt bukkant fel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közösségi oldalán. Ebben mindenféle magyarázat nélkül annyit írtak: „Alkalmatlan (Márk 4.9)”. Az általuk említett bibliai idézet pedig az alábbi: „És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja”. A Telex megkereste a kamarát azzal kapcsolatban, pontosan kire vonatkozik a bejegyzés, de azt a választ kapták, hogy a poszthoz nem kívánnak semmit hozzátenni. A lap akkor konkrétan arra is rákérdezett, a poszt reakció-e Kásler Miklós tegnapi miniszterelnöki biztosi kinevezésére, de a MOK ezt nem erősítette meg – igaz, nem is cáfolta. Kásler egyébként miniszterelnöki biztosi munkája mellett sem unatkozik. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter november elején jelentette be, hogy a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé nevezte ki Káslert, aki Horváth-Lugossy Gábor főigazgató munkáját segíti az intézmény élén. Érdekesség, hogy Kásler maga alapította az intézetet még 2019-ben.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022. december 2-ai nyomtatott lapszámában jelent meg. | Nem hagyják unatkozni Kásler Miklóst | Ugyan miniszter a mostani ciklusban már nem lett a 72 éves Kásler Miklós, azért róla sem feledkeztek meg: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor ősszel. Hogy ezért mekkora fizetés jár, eddig nem lehetett tudni, ugyanis a kinevezéséről szóló rendelet csak arra a jogszabályra hivatkozott, amely szerint az összegről a miniszterelnök dönthet. A Magyar Hang így közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Kiderült, Kásler havi bruttó több mint másfél millió forintot kap. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/nem-hagyjak-unatkozni-kasler-miklos-149310 | 2022-12-10 17:06:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék "illegálisnak" találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén.
Az összeget egyenlő arányban osztanák el az ellenzéki összefogás hat pártja között: ez pártonként nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Fontos tudni azonban - emlékeztetett a portál -, hogy az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés ennek a duplája. A 444.hu-nak több ellenzéki párt is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz el akarja lehetetleníteni őket.
Az Állami Számvevőszék 260 millióra büntetné az ellenzéki pártokat
Idén nyáron a Népszava is beszámolt arról, hogy az ÁSZ több mint hárommilliárd forint megfizetésére akarja kötelezni az ellenzéket. A számvevőszéki jelentéstervezet értelmében megvalósult a tiltott pártfinanszírozás a 2022-es országgyűlési választási kampány során, amennyiben a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) külföldi pénzekből fizette az ellenzéki kampány egyes költségeit, noha maga a mozgalom nem volt a választáson induló szervezetek közt. Az ÁSZ szerint 1,7 milliárd forintra tehető az az összeg, amit külföldi forrásból finanszíroztak az MMM-en keresztül, a büntetés a törvények szerint ennek a duplája, 3,4 milliárd forint lehet.
- Zsarolásnak tűnik a számvevőszék eljárása
- jelentette ki kérdésünkre Márki-Zay Péter, aki a kampány idején az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt.
Valószínűnek tartja, hogy a Fidesz szokás szerint a pártok "magaviseletét" igyekszik befolyásolni. Nyilvánvalóan semmilyen bizonyíték nem került elő arról, hogy az MMM "kultúraváltoztató kampányából" bármennyi pénz a pártokhoz került volna - fogalmazott. Ha ugyanis lenne ilyen bizonyíték, azt már megismertük volna. Hozzátette: "természetesen továbbra sem tudok arról, hogy bármilyen módon pártokhoz került volna ebből a kampányból pénz".
- A jövő évi választások előtt próbálják az ellenzéki pártokat az anyagi forrásaik maradékától is megfosztani - értékelte az ÁSZ fellépését Márki-Zay Péter.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy - miközben az ellenzék belföldi finanszírozási csatornáit ellehetetlenítik - a Fidesz korlátlanul és korlátozhatatlanul használja a közpénzeket a különböző propagandaszervezetein keresztül.
- Képmutató helyzet
- állapította meg.
Szerinte olyan ez, mint amikor 1953-ban kezdték kiengedni a börtönből a kommunistákat, a rákosisták pedig fintorogtak, hogy "jönnek a büntetett előéletűek". Mintha nem ők ítélték volna el őket koncepciós perekben.
- Az ÁSZ újra igazolja azt, megvan a képessége és tudása arra, hogy a pénzköltések valódi természetét, mértékét, forrását és eredetét feltárja, ha akarja - mondta Ligeti Miklós. A számvevőszék azonban ezt a képességét a Fidesz érdekében álló kampányok és pénzköltések esetében eddig nem gyakorolta. Ha a fideszes kormányról van szó, akkor az ÁSZ kitart azon évtizedes érvelése mellett, hogy nem jók a szabályok, nem tesznek lehetővé erős vizsgálatot. Míg az ellenzék megbüntetésekor az ÁSZ a meglévő szabályozási keretek között is megfelelően tudja gyakorolni hatásköreit.
Különösen ijesztő - jegyezte meg Ligeti Miklós -, hogy a végszavazásra váró úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagban a számvevőszék újabb ellenőrzési hatásköröket kap majd a külföldi finanszírozások vizsgálatára.
Az Állami Számvevőszék lapunknak azt írta, a részjelentés egészéről, annak részletes megállapításairól a pártok észrevételeinek beérkezését és értékelését követően, a részjelentés nyilvánosságra hozatala után adnak tájékoztatást.
A népesség 12 százalékát érinti a "rajzolgatás"
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével aránytalanság miatt támadta meg a 2024-re kijelölt új választási kerületeket Szombathelyen. A Győri Törvényszék helyt adott a párt beadványának, megsemmisítve az új kerületi beosztást, s új eljárásra kötelezte a vasi megyeszékhely jegyzőjét.
Mivel az előző önkormányzati választás óta Szombathelyen 75 ezer alá esett a lakosságszám, így a törvény szerint az eddigi 14 helyett csak 12 egyéni választókerületből juthatnak be képviselők a közgyűlésbe, emellett listán a korábbi hat helyett csak öt mandátumot osztanak ki. A város jegyzője november közepére rajzolta át a választókörzeteket - a hónap végén járt le a határidő -, s úgy módosította a határokat, hogy minél kevesebben kerüljenek át másik kerületbe: megszüntetett egy-egy eddig ellenzéki, illetve fideszes körzetet, viszont egyáltalán nem nyúlt az 1-es, a 8-as és a 10 határaihoz. A Kutyapárt azért támadta meg a döntést, mert az új beosztás nem felelt meg az előírásnak, mely szerint az egyes kerületek lakosságszáma nem lehet nagyobb a helyi átlag 5 százalékánál. A jegyzőnek, mint a szombathelyi választási iroda vezetőjének a bírósági verdikt alapján így vagy új határokat kell kijelölnie, vagy meghagyva a beosztást, részletesen kell indokolnia a döntését.
A jövő június eleji helyhatósági választásokon a lakosságszám-változások miatt összesen 18 településen, valamint öt budapesti kerületben változik meg az eddig megszokott rendszer, a módosítások országosan 1,173 millió embert érintenek, ami a teljes népesség 12 százaléka. Hét, az előző voksolásnál még 10 ezer fősnél nagyobb településen, Celldömölkön, Csornán, Kapuváron, Mezőberényben, Nagyatádon, Sarkadon és Szigetváron tízezer alá csökkent a népesség, így megszűntek a választókerületek - eddig 8-8 egyéni képviselőt választhattak a helyiek -, s egyéni listás voksoláson dől majd el, kik kerülnek a képviselő-testületbe. Balatonalmádiban, Csömörön, Ócsán és tárnokon viszont éppen az egyéni listás voksolást váltja a választókerületi, ugyanis ezeken a településeken 10 ezer fölé nőtt a lakosságszám az elmúlt négy évben, vagyis 8-8 választókerületet kellett kialakítani.
A nagyvárosok közül a népességcsökkenés miatt Szombathely mellett Egerben és Kazincbarcikán 2-2, Győrben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden 1-1 egyéni választókerülettel kevesebben lehet majd szavazni jövő nyár elején, s ugyanezen ok miatt szűnt meg 2-2 választókörzet a főváros I., V. és XV., kerületében, s 1-1 egyéni képviselővel csökken a közgyűlések létszáma a XI. és a XIV. kerületben. | Megint csak az ellenzékre csap le az ÁSZ, Márki-Zay Péter szerint ez zsarolásnak tűnik | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Az első körben megvizsgált 260 millió forintos támogatásrész felhasználását a számvevőszék „illegálisnak” találta, ezért annak teljes összegét kiróná büntetéskén. | null | 1 | https://nepszava.hu/3217991_allami-szamvevoszek-ellenzek-buntetes-marki-zay-peter-zsarolas | 2023-12-07 20:49:00 | true | null | null | Népszava |
Sokan azt gondolhatják, hogy a MÁV-csoport és a magyar vasúthálózat leginkább egy rakás ócskavashoz hasonlít, de aki figyelte az elmúlt hetek kormányzati jelzéseit, az gyaníthatja, hogy óriási érték szunnyad a rozsda alatt. Elég csak a pesti Városliget szomszédságában fekvő Rákosrendezőre gondolni, amelynek remek helyen fekvő 130 hektárját már-már a magáénak érezheti egy dubai üzletember. De nagyon kellhet Orbán Viktor csapatának az ország második legnagyobb vasúttársasága, a kétharmados magyar tulajdonban lévő GYSEV maradék harmada is, amely várhatóan nem sokáig maradna állami tulajdonban.
A vasútijármű-gyártásban most éppen a Mol-vezér milliárdjai szaporodhatnak, miután a kormány a dunakeszi után a szolnoki járműjavító többségi részesedéséről is lemond. És egyre valószínűbb, hogy a kevés jövedelmező vasútvonal némelyikén a személyszállítás is kikerülhet az állami szolgáltatások köréből, illetve jöhet egy újfajta forrásbevonás a vasútfejlesztésbe: koncessziós joghoz juthat olyan magánbefektető, aki több százmilliárdos beruházás fejében hosszú távon meghatározott díjakat, illetve kedvezményeket kapna az államtól. A kormány első olvasatban már támogatta a javaslatokat, de a végső döntést még nem jelentették be.
Ami tény, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter 6500 milliárd forintos fejlesztési koncepcióval állt elő novemberben, amelynek csak a töredékét finanszíroznák a bizonytalan uniós forrásokból. 5000 milliárd forintot az állami költségvetésnek kellene kifizetnie 10 év alatt, ami évi 500 milliárdot jelentene. Ennyi pénz azonban egyelőre nem nagyon van a büdzsében infrastruktúra-fejlesztésre. Holott nagy szükség lenne a meglévő pályák korszerűsítésére, hogy a vasút versenyképesebb legyen a személyszállításban, és a zsúfolt budapesti pályákat nagy ívben elkerülő V0-s tehervasúti vonal megépítése is jól jönne, hogy az áruk se kerüljék el az országot. | Érik a vasúti privatizáció terve, a NER-milliárdosok pedig már dörzsölhetik a tenyerüket | Az autópálya-üzemeltetéshez hasonlóan koncessziós megoldással vonhat be tőkét a kormány a vasútfejlesztésbe. A vasút magánosítására készült ötletbörzének egy szűk kör lehet a nyertese. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240104_hvg_lazar_janos_vasut_vonat_kozlekedes_koncesszio_mav_csak_futtyenteniuk_kell | 2024-01-04 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán, a pártcsaládfő? Borulnak az európai frakciók a Fidesz nyomában
világ
2024.07.03. 08:136 perc
Hiába számoltak rá pár napja az európai szorítóban, Orbán Viktor váratlanul pártalapítói szerepben bukkant fel Bécsben, majd Kijevben rendezte régi adósságát, egy magyar-ukrán csúcstalálkozót. Az elszigeteltségből kitört a Fidesz elnöke, de révbe még nem ért. A legnagyobb kérdés, hogy Marine Le Pen saját ambícióihoz melyik frakciót választja majd.
Aki öngólt lő, nagyobb eséllyel talál be a másik kapuba is?
instant tudomány
2024.07.02. 10:304 perc
Kilenc öngól született már a most zajló foci-Eb-n. Hogyan hat ez a játékosokra? Egy különös német felmérést tesz aktuálissá az öngóláradat, amelynek megállapításairól sportpszichológust kérdeztünk.
Nincs semmi garancia arra, hogy bármi érdemi történjen a Magyar Péter-féle hangfelvétel ügyében
belpolitika
2024.06.27. 14:305 perc
A Magyar Péter és volt felesége, Varga Judit közti, előbbi által felvett beszélgetésről szóló határozat nem oszlatta el az ügyészség függetlenségével kapcsolatos kételyeket.
Nyár végén bekapcsolják a második ozmotikus erőművet - és a java utána következik
instant tudomány
2024.07.01. 11:302 perc
Nyár végén tervezik beüzemelni a világ második ozmotikus erőművét ott, ahol a Rhone ömlik a Földközi-tengerbe.
Szeretettel Bécsből: Szépségtapasz a választási kudarcra a Zöldek miniszterének puccsszerű húzása
Szeretettel külföldről
2024.06.22. 13:306 perc
Az osztrák Zöldeknek nem igazán jött be az EP-választás, ezért most egyeztetés nélkül áttolnak egy uniós törvényjavaslatot. Az Osztrák Néppárt egyelőre nem rúgja föl a koalíciót, főként, mert a szeptemberi parlamenti választásokig már nem áll érdekében változtatni. Kérdés azonban, mi lesz azután. | A menedzsment illusztris, a tulajdonos titkos: itt a magyar vasútijármű-gyártás új cége | A társaság több szálon kötődik Mol-vezetőkhöz, illetve az olajcég egy 10%-os tulajdonosához. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240104_hvg_ganzmavag_europe_kifektetnek_tomborek | 2024-01-04 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesz a Demokratikus Koalíció az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében – jelentette be Varga Zoltán, az ellenzéki párt parlamenti képviselője, a népjóléti bizottság elnöke.
A politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron próbálnak elárverezni. (Az üggyel a Momentum is foglalkozott. Gelencsér Ferenc, a párt politikusa december végén arról írt, hogy a készülékeket az eredeti áruk tizedéért kínálják megvételre.)
Varga Zoltán most hozzátette, hogy összesen 17 ezer darab használhatatlan, túlárazott készülék porosodik a raktárakban, amelyekért 300 milliárd forintot fizetett ki a kormány Fidesz-közeli cégeknek a koronavírus-járvány idején.
A feljelentés célja, hogy végre bíróság elé álljanak azok, akik több mint 300 milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséért felelősek – jelentette k Varga Zoltán, aki arról is beszélt, hogy a pártja megnyert egy adatigénylési pert, amelyből kiderült, a lélegeztetőgépekből egy darabot sem sikerült felhasználni vagy értékesíteni 2020 óta.
„Az Orbán-kormány kétszeresen lopta meg a magyarokat a lélegeztetőgépekkel. Először, amikor túlárazva megvették ezeket, másodszor pedig, amikor feleslegesen kellett fizetni a tárolásukért” – tette hozzá. | Feljelentést tesz a DK az árverésre küldött kínai lélegeztetőgépek ügyében | A párt politikusa, Varga Zoltán szerint ezekkel az eszközökkel a kormány kétszer lopta meg az embereket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240106_feljelentes_hutlen_kezeles_demokratikus_koalicio_lelegeztetogep | 2024-01-06 12:26:00 | true | null | null | HVG |
Több ezer négyzetméteren épülhetnek Balaton-parti villák az egykori zánkai MÁV-üdülő több mint másfél hektáros területén – tudta meg a 24.hu.
A partmenti ingatlan az 1970-es évektől 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után közvetlen állami tulajdonba került. A Zánka-Köveskál vasútállomáshoz és a községi strandhoz közeli, több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. árverés útján értékesítette 2022-ben 574 millió forintért. A vevő egy pár hónappal korábban bejegyzett cég, a Goro Maxi Kft. volt. A társaság ügyvezető-tulajdonosa a vitorlázóként Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot is nyerő Weinhardt Csaba volt egészen néhány hónappal ezelőttig.
Nyáron a cég a tóparti telekkel együtt két magántőkealap birtokába került,
Weinhardt pedig csak ügyvezetőként maradt meg a társaságnál.
Az utóbbi években – a vagyonosok körében – népszerű, alacsony adókat és anonimitást biztosító magántőkealapok végső tulajdonosai ismeretlenek, hasonlóan az offshore cégekhez. Bár valós tulajdonosaikat korábban rövid ideig meg lehetett találni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényleges tulajdonosi adatbázisában, később törölték azokat a rendszerből. Erre azután került sor, hogy a nyilvántartást felfedezte a Direkt36, és számos magántőkealap tulajdonosi szerkezetét nyilvánosságra hozta. Ugyanakkor ebbe a rejtőzködő cégvilágba is vezetnek olyan árulkodó nyomok, amelyekből ma is lehet következtetni a valós tulajdonosi viszonyokra.
A semmiből érkező, majd két magántőkealap tulajdonába került Goro Maxi Kft. esetében is felfedezhetők érdekes összefüggések. A cég bejegyzésének jogi feladataira Weinhardt Pete Judit ügyvédet kérte föl, akiről megírtuk, miként vette át Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak a közpénzszázmilliókért dolgozó ügyvédi irodáját. Erre azután került sor, hogy Nagy Mártont miniszterré nevezték ki, és a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot a Közbeszerzési Tanács tagjának delegálta.
A Goro Maxi Kft. a zánkai MÁV-üdülő megvásárlásával nagyjából egy időben hitelt vett fel. Az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től igényelt 50 millió forintot, e vállalkozás felügyelőbizottságát pedig a kölcsönszerződés aláírásakor Nagy Márton vezette, aki ekkor Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt.
Érdekes mellékszál, hogy az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. igazgatósági elnöke, egyben résztulajdonosa Schadl György volt végrehajtói elnök és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár büntetőperében is felbukkant. Marton Adorján neve többször szerepelt a korrupciós ügy nyomozati irataiban, és a meghallgatását Schadl személyesen kérelmezte a bíróságon. Martonról megírtuk, hogy közreműködött annak a felszámoló cégnek a bejegyzésénél, ami Schadl édesanyja tulajdonában van.
Nagy testvérek és a magántőkealapok
Ilyen előzmények után cserélt gazdát a zánkai MÁV-üdülőt megszerző kft. 2023. június végén. A már említett két magántőkealap közül a kisebbségi tulajdonos a Trustify I. Magántőkealap, amelyet az Opten cégadatbázisa szerint mindössze négy nappal az előtt alapítottak, hogy a Goro Maxi Kft. egyik tulajdonosa lett. Az alapot a vele egy székhelyen működő Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli és kezeli. Az utóbbi társaság szálai Nagy Márton testvérének köre felé vezetnek. A cég igazgatósági elnöke Fenyvesi Péter, Nagy Szilárd volt üzlettársa.
Fenyvesi tavaly még ügyvezetője volt a Vincent Properties Kft.-nek, amely annak a II. kerületi villának a tulajdonosa, ami Nagy Szilárd lakcíme. Továbbá a már említett Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-nek is igazgatósági tagja volt Fenyvesi egészen 2022. október közepéig, tehát akkor is, amikor az hitelt adott a Zánkán bevásárló Goro Maxi Kft.-nek. Nagy Márton – még a miniszteri kinevezése előtt – tehát Fenyvesivel együtt volt a pénzügyi vállalkozás tisztségviselője.
A többségi tulajdonos magántőkealap még érdekesebb. A Goro Maxi Kft. – és vele együtt a Balaton-parti telek – 90 százalékos tulajdonosa a tavaly áprilisban létrejött GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap. A társaság a Nagy Márton miniszter felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre. Összevonták ugyanis
az 5 milliárd forint keretösszeggel elindított Székesfehérvár Városi Tőkealapot,
a 3 milliárdos keretösszegű Kaposvár Városi Tőkealapot,
a 3 milliárd forint keretösszeggel indított Veszprém Városi Tőkealapot,
az 5 milliárd forint keretösszeggel létrejött Nyíregyháza Városi Tőkealapot,
a 3 milliárdos Pécs Városi Tőkealapot,
valamint 10 milliárd forint keretösszegű Debrecen Városi Tőkealapot,
továbbá a tavaly létrejött Vidékfejlesztési Tőkealapot.
Ez azt jelenti, hogy a Vidékfejlesztési Tőkealapot nem számítva
a Nagy Márton felügyelete alatt álló MFB Csoport által 29 milliárd forint közpénzből elindított városi tőkealapokat egy olyan magántőkealappá olvasztották egybe, melynek még a valós tulajdonosa sem ismert.
Mivel a magántőkealapba beolvadt városi tőkealapokat az MFB Invest Zrt. hozta létre, megkerestük az állami társaságot a zánkai beruházás részleteiről érdeklődve. Az MFB Invest szűkszavúan reagált. A cégtől megkérdeztük, hogyan kívánják hasznosítani a volt MÁV-üdülő területét, illetve azt is, mekkora összeggel szálltak be a beruházásba. A társaság annyit ismert el, hogy befektetésijegy-tulajdonosként van köze a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealaphoz, ugyanakkor azt közölte, hogy kérdéseink megválaszolása nem tartozik a hatáskörébe, mert a befektetési döntéseket rábízta a partner alapkezelőre, a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re.
Az utóbbi társaságot Juhász Sándor vezeti, aki több olyan cégben is tisztségviselő volt korábban, mely Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségében áll vagy állt. A cégben igazgatósági tag Petti Csaba is, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező üzletemberről a Válasz Online írta meg, hogy üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Pettié az Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot irányítja, ami mellett az állami Eximbank 10 milliárd forinttal köteleződött el. Továbbá az igazgatóság tagja Tamási László, aki a kormányfő barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségében álló cégeket vezet.
Mivel a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap csaknem 30 milliárd forint közpénzzel indított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre, az alap kezelőjét és az MFB Csoportot is megkerestük közérdekű adatigénylésünkkel a részletekről érdeklődve. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Zánkán már bontottak
Az egykori balatoni MÁV-üdülő területe ma már építési terület. Ezt tábla is jelzi a kerítésen. Ottjártunkkor látható volt, hogy alapos területrendezés történt, az egykori épületeket teljesen elbontották. Ezt Weinhardt Csaba, a Goro Maxi Kft. ügyvezetője is megerősítette, aki azt közölte, egyelőre a rossz állapotban lévő, korszerűtlen és üdülésre, lakhatásra alkalmatlan épületállomány elbontása történt meg. Mint írta, a tulajdonos szándéka szerint
a Balaton-régió és a környék hagyományos nyaralóira, a klasszikus balatoni villaépítészet előképeire támaszkodó, emberi léptékű üdülőépületeket tartalmazó fejlesztés kívánunk létrehozni. A konkrét tervezési munkát még nem kezdtük meg, így tervek még nem állnak rendelkezésre.
Az önkormányzat is erről adott tájékoztatást. Kiss Tamás Balázs zánkai aljegyző közölte, kérésünkre nem tud terveket küldeni, mert még ők sem kapták meg azokat.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivataltól is próbáltuk megszerezni az esetleges terveket, de lapunkat arról tájékoztatták, hogy a jelzett ügyben építési engedély iránti kérelem nem érkezett, engedélyezési eljárás nincs folyamatban.
Az önkormányzat mindenesetre már módosította is a helyi építési szabályzatot, amiért 50 millió forint kompenzáció kifizetését vállalta a beruházó. (Éppen ekkora összeget vett fel hitelként a Goro Maxi Kft. az Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt.-től.) Ugyan a konkrét tervek nem ismertek, az önkormányzat oldalán található véleményezési dokumentumból azért kirajzolódnak a beruházó elképzelései. A tulajdonos e szerint „a klasszikus balatoni villákra jellemző stílusú építmények kialakítását tervezi”, és a parkos, fás jelleg megtartását ígéri, illetve a nádas védelmét.
Ugyanakkor az önkormányzattól a beépítési paraméterek módosítását kérte a tulajdonos. Az önkormányzat a beruházás miatt a Településképi Arculati Kézikönyvet is megváltoztatta, és egy új „Villaszerű üdülőházas területet” hozott létre, amely „kis mértékben tér el az eddig meghatározott Balaton-parti hétvégiházas területektől.” Az önkormányzat végül úgy minősítette át a területet, hogy a zöldfelület legkisebb mértéke 60-ról 55 százalékra csökkent. A beépíthetőség legnagyobb mértékét pedig 10 százalékról „10/K-ra” változtatták, ami azt jelenti, hogy a „történetileg kialakult” beépítettségen nem változtatnak, így „új épület építése a meglévő épület bontása esetén, azzal megegyező nagyságban történhet”. Magyarán, a területen eddig sem 10 százalékos volt a beépítettség, és az új szabályozás ezt az engedményt továbbra is fenntartja. | Tóparti villákat terveznek a volt zánkai MÁV-üdülő helyére, Nagy Márton árnya is felsejlik a háttérben | „Klasszikus balatoni villák” épülhetnek a volt zánkai MÁV-üdülő tóparti területén, amit 2022-ben adott el az állam.
A 16 ezer négyzetméteres ingatlan tavaly nyáron két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került.
A kisebbségi tulajdonos hátterében a gazdasági miniszter testvérének köre tűnt föl.
A többségi tulajdonos pedig a Nagy Márton felügyelte MFB Csoport által tízmilliárdokból indított városi tőkealapok összevonásából jött létre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/01/02/balaton-zanka-villa-mav-udulo-magantokealap-nagy-marton-miniszter-nagy-szilard/ | 2024-01-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A harmadik negyedévben is veszteséget mutatott ki a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. csoport, 6,3 milliárd forint volt a mínusz adózás után, pedig története során sosem látott méretű, 421 milliárd forint árbevételt ért el. A növekedési sebességet mutatja, hogy a tavalyi évben 277 milliárd bevételt könyvelt el, és már az is 196 százalékkal haladta meg az előző évit. Az idei rekordbevételben része volt a Vodafone esetében az inflációhoz igazított áremelésnek, de erős háromnegyedévet hozott az Antenna Hungária is, amiben jelentős szerepet játszott az atlétikai vb lebonyolítása – említi meg több más tényező mellett a cég prezentációja.
A tőzsde prémiumkategóriájában forgó 4iG pénzügyi jelentése a veszteséget a kedvezőtlen devizaárfolyammal, illetve az akvizíciókkal megszerzett eszközök amortizációjával és a hitelek kamattörlesztésévél magyarázza.
A 4iG az elmúlt 2–3 évben egymás után jelentette be újabb és újabb szerzeményeit:
2021 végén megvette montenegrói leányvállalata a One Crna Gora d.o.o. 100 százalékát.
2022 januárjában bekebelezte a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t (és vele annak leánycégeit 625 millió euróért, ami mintegy 232 milliárd forint).
2022 márciusában megszerezte az albán ALBtelecom sh.a 80,27 százalékát.
2022 márciusában zárult az a tranzakció, amelynek során az addig állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-be apportálta a fenti vagyonelemeket 534 milliárd forintos értéken. Így az Antenna Hungária részvényeinek 76,78 százaléka lett a 4iG-é, 23,22 százalék maradt az állam kezében.
2022 szeptemberében szerződést kötött az AMOS műholdcsaládot működtető izraeli Spaescom többségi részvénycsomagjának megszerzésére.
2022. novemberben a 4iG-ben korábban kisebbségi tulajdonrészt szerzett német Rheinmetall AG-val közös informatikai vállalatot alapítottak.
2023 januárjában az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos részesedést vett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Az ügylethez a kormány bankja, az Eximbank Zrt. közvetített 750 millió euró hitelt, 150 millió eurót a másik állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátott rendelkezésre. Az összesen 1,7 milliárd eurós (660 milliárd forintos) ügylet keretében a magyar állam 49 százalékos Vodafone-részesedéshez jutott.
Márciusban az Antenna Hungária a könyveiben 125,7 milliárd forintos értéken nyilvántartott Yettel-Cetin részesedést cserélt el, amiért a magyar állam 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet adott. A 4iG így 70,5 százalékra növelte a részesedését a Vodafone-ban, az állam tulajdonrésze pedig 29,5 százalékra csökkent.
A terjeszkedésben nincs megállás, ez a vállalkozás stratégiájának a lényege, és a szeptember végi beszámoló zárása után is megaüzletek körvonalazódtak. Drónvédelmi technológiai céget alapítottak 4iG RAC Antidrone Zrt. néven, azután a Telecom Egypttel írtak alá szándéknyilatkozatot az Albániát Egyiptommal összekötő tenger alatti optikai kábelvezeték kiépítéséről, novemberben pedig 150 milliárd forintos szándéknyilatkozatot szignóztak a magyar kormánnyal vezetékes és mobilhálózati beruházásokról.
A 4iG történetében a veszteségtermelés nem kivételes eset, azt mondhatnánk, hogy inkább ez a jellemző, nagyobb nyereség olyankor mutatkozott, amikor jelentős pénzügyi eredményt mutattak ki, vagyis nem a cég távközlési tevékenységéből, hanem valamilyen pénzügyi műveletből adódott – értékelte a csoport legutóbbi pénzügyi beszámolóját Gaál Gellért, a Concorde Zrt. vezető elemzője. Az egymást követő negyedéves mérlegekből az látszik, hogy az operatív eredményt teljes mértékben elvinné a kamatkiadás – utalt arra, hogy a 4iG a nagybevásárlások következtében óriási hitelállományt görget, és a törlesztendő kölcsönök kamatterhe tetemes. Tavaly év végén a hosszú távú hitelek, kölcsönök és kötvények soron 424 milliárd forintot mutattak ki, szeptember végén itt 755 milliárd forint szerepelt,
a teljes adósságállomány pedig meghaladta a 900 milliárdot.
Oroszlánrészt vállalt a jegybank, az MFB és az Eximbank
A 4iG nem tett le a további terjeszkedésről, különösen a Rheinmetallal való hadiipari együttműködésben lát potenciált. Pedig a piacon már az eddigi bevásárlásokat is hitetlenkedve figyelték, nem szokványos ugyanis, hogy egy nagy adóssághegyet görgető cég további óriáshitelhez jusson egy minden addiginál nagyobb bevásárlásra. A 4iG esetében pedig valami ilyesmi történt: a balkáni távközlési vállalatok és a Digi-cégek bő 500 milliárd forintra tett üzlete után jött az összesen 660 milliárdos Vodafone-bevásárlás (igaz, utóbbinak csak a felét kellett kifizetnie).
A terjeszkedés forrása részben a jegybank kedvezményes kamatozású növekedési kötvényprogramjából származott: a 2,9, illetve 6 százalékos éves kamatú kötvényből összesen mintegy 388 milliárd forinthoz jutottak Jászaiék. A hazai és külföldi üzletrész-vásárlások finanszírozásához 2021 márciusában 15,45 milliárd forint össznévértékben kötvényeket bocsátottak ki tízéves futamidővel, 2,90 százalék mértékű kuponnal. 2021 decemberében 287,75 milliárd forint össznévértékben, évi fix 6 százalékos kamatozással ugyancsak tízéves futamidejű kötvényt bocsátottak ki, majd ezt megtoldották – ugyanezen kondíciókkal – 83 milliárd össznévértékű kötvénnyel. (A két növekedési kötvény kibocsátása között, szeptemberében további 100 milliárd forint össznévértékű kötvénykibocsátásra került sor, de ezeket azóta visszavásárolták, illetve bevonták.)
A kormány két bankjának, az MFB Zrt.-nek és az Eximbank Zrt.-nek is oroszlánrésze volt a finanszírozási források előteremtésében. A 4iG idei első félévről készült beszámolójában 283 milliárd forintot tüntettek fel „Eximbank beruházási hitelként”. Ezen kívül 22 milliárd, illetve 30 milliárd forint MFB-s beruházási hitel is felbukkan a könyvekben.
A tiltott állami támogatásokra a piaci verseny védelme érdekében kényes Brüsszelben eddig nem érte el az ingerküszöböt a 4iG-ügyletekben játszott jelentős állami szerepvállalás. Pedig tény, hogy a kedvezményes kamatozású kötvények lejegyzésében jelentős szerepet játszottak állami szereplők, közelebbről a jegybank, illetve az MFB, és állami az Eximbank is, amely 750 millió euróhoz juttatta a csoportot, jelzálogjog bejegyzése cikkünk írásakor is megtalálható volt az Antenna Hungária cégirataiban. A 4iG korábban azt hangsúlyozta, hogy ez valójában piaci hitel, az Eximbank csak közvetítette a piacról összeszedett forrást.
Általában azt tekintik vízválasztónak valamely ügylet tekintetében, hogy piaci körülmények között egy piaci szereplő megtette volna-e ugyanazt, amit az állami szereplő lépett. Veszteséget kimutató, tövig eladósodott cégbe újabb nagyhitelt piaci alapon nagy valószínűséggel nem nyújtottak volna, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ennél összetettebb a tiltott állami támogatás megítélése. Már annak eldöntése is kacifántos, hogyan értékeljék meg az Eximbank ténykedését, egyáltalán érint-e közpénzt az egész akció vagy sem. Ez pedig csak egy mozzanat a történetből, amelynek során a 4iG állami segítséggel felvásárolt cégek apportálásával többséget szerzett egy állami cégben (az Antenna Hungáriában), majd az állammal közösen tovább vásárolt (a Vodafone-t) állami szereplők (az Eximbank és az MFB) segítségével előteremtett forrásból.
A végén a 4iG több mint 1000 milliárdos piaci kapitalizációjú óriássá nőtt, és a csoportban állami tulajdonrész már szinte csak nyomokban maradt. Bár az állam összességében sok százmilliárdos hitellel, garanciával, kedvezményes kötvénykonstrukcióval, részvénycserével, máskor üzlettársként vagy jogszabályi változtatással olajozta a 4iG menetelését, nem biztos, hogy az ügyletsoron fogást talál valaha a támogatásokat vizsgáló iroda.
Ami az adósságterheket illeti, a kamatkiadások jelentősek, Gaál Gellért úgy véli, a jövőre tekintve azt nem feltételezhetjük, hogy a 4iG kamatkiadásokat egyszeri tételek, pénzügyi bevételek rendre ellensúlyozzák, vagyis ez így nem fenntartható. A kamatterhek persze csökkenhetnek a jövőben, például ha a 4iG a kötvényeit és a hiteleit megújítja, és esetleg alacsonyabb kamatszint mellett tudja finanszírozni magát. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy
a cég nem tud profitábilisan működni, az amortizációt sem tudja kitermelni – fontosabb számára a hitelek fizetése, mint a hálózat minőségének teljes körű fenntartása.
Ez azt jelenti, hogy a rövid idő alatt óriási bevásárlásokat végrehajtó cégcsoport nem tudja megújítani önmagát, nem tud annyit befektetni, az eszközök karbantartására fordítani, mint amennyivel évente az eszközei értéke csökken. Márpedig így egy idő után elfogynak az eszközei – magyarázta a vezető elemző, miért alapvető legalább az amortizációnak megfelelő mennyiségű beruházás minden cég életében.
Mikor hoz pénzt a kisrészvényeseknek?
Ebben az ágazatban azonban nagy a szerepe az innovációnak, nem elég az eszközállomány minőségének a szinten tartása. Ahhoz, hogy a 4iG a versenytárs Magyar Telekommal tartani tudja a lépést, fejleszteni kell, be kell fektetni mondjuk 5G-be, optikai hálózatba. Akkor pedig felvetődik a kérdés, honnan lesz erre forrás, miből finanszírozza a 4iG azt, hogy ne essen a szolgáltatásainak a színvonala. Gaál Gellért úgy véli, ha a cégcsoport így folytatja, akkor a szolgáltatás minőségét nem tudja tartani. Hozzátette azonban, hogy ez a jelen tudásunk alapján mondott vélemény, a helyzet változhat, ha csökken a csoport adóssága, vagy mondjuk a 9–10 százalékos éves átlagos kamatköltség helyett alacsonyabb, 6–7 százalékos kamatszint mellett tudja finanszírozni.
A cégcsoport beszámolójában jelezte, jelentős eredményt vár a távközlési hálózat és a kereskedelmi-üzleti tevékenység szétválasztásától. A cég honlapján található prezentációban már kimutattak 300 milliárd forint cégértéknövekedést. Ez jelentős részben az állammal lebonyolított üzletekből adódott:
68 milliárd forintot jelentett az, hogy a Digi felesleges mobilinfrastruktúráját eladták az állami tulajdonban lévő Pro-M-nek.
A Yettel-Cetin részesedést pedig elcserélték ugyancsak a magyar állammal 19,5 százaléknyi Vodafone-részvényre. (Karácsony előtt a kormány bejelentette, hogy értékesíti a Yettelben meglévő részesedését.)
Az említett átszervezéstől a cégérték további 400 milliárd forintos növekedését várják. Kétségtelenül gyakori a hálózatot tulajdonló cég és a hálózatot használó különválasztása, valahogy úgy, mint a vasúttársaságok és a vasúti pályák esetében történik. Gaál Gellért szerint a hálózat valóban nagy érték, és a kisebbségi részesedések eladása révén – amit belengetett a 4iG – számottevően csökkenthető az adósságállomány.
Hasonló folyamat Ausztriában, az osztrák Telekomnál is végbement, de a Vodafone is kiszervezte a Vantage nevű cégbe a toronyhálózatát, így a 4iG esetében csakis a vezetékes hálózat kiszervezése, részesedéseladása jöhet szóba, hiszen a Vodafone toronyhálózatát nem vette meg. Gaál Gellért nem vállalkozott annak megítélésére, hogy a tervezett lépéssorozat mennyit javíthat a 4iG eladósodottságán. Ahogy azt sem kívánta megjósolni, mit hoz a konyhára az állammal 2028-ig kötött stratégiai megállapodás, amelynek keretében 150 milliárd forint összberuházást vállalt a cég. A következő időszak eredményeinek alakulása attól függ, hogy a nagyra nőtt csoport konszolidációja, a megszerzett cégek, üzletágak működtetése, összehangolása mennyire lesz eredményes. Például hogyan integrálják a Vodafone-t, milyen bevételeket hoz és milyen költségekkel jár a leválás a Vodafone anyacégéről.
A következő évek az adósságkonszolidációról fognak szólni, ugyanakkor a 4iG „nemzeti bajnokként” van beállítva, így Gaál Gellért szerint erős hazai bázisa lesz, és az amúgy erős készpénz-termelőképességű telekomszektorban idehaza megtermelt forrásból finanszírozhatja majd a további külföldi terjeszkedést. Az elemző nem várja, hogy a verseny erősítése irányába mozduljon el a csoport, inkább nőni akarnak, birodalmat építeni. Hogy mikor várhatók újabb akvizíciók, arról úgy véli, előbb „az adósság tekintetében egészségesebb helyzetbe kell hozni a csoportot”.
A brutális felvásárlások és piaci kapitalizáció szélsebes növekedése nem látszik a részvényárfolyamon: márciusban 616 forintig csúszott le, a csúcs szeptemberben 880 forint volt, a karácsony előtti napokban pedig 780–800 forint között mozgott a jegyzés. Osztalékot tavaly nem láttak a részvényesek. Kérdésünkre, hogy ők mikor érzékelhetik a hirtelen regionális multivá nőtt 4iG szárnyalását, Gaál úgy felelt: „annak, hogy a részvényesek a jelenlegi árfolyamhoz viszonyítva érdemi osztalékot kapjanak, a lehetősége csekély”. | Mindenki hozzátette a magáét a 4iG ezermilliárdos „sikersztorijához”, a jegybank, az MFB és az Eximbank is | Szinte a semmiből a Magyar Telekomhoz fogható infokommunikációs céggé pumpálták fel a 4iG csoportot néhány év alatt. Ezzel teljesült a miniszterelnök régi vágya, lett magyar mobilszolgáltató (sőt annál sokkal több), még ha rettenetes áron is. Több százmilliárd forint állami közreműködéssel nyújtott hitel, kedvezményes kötvény, részvénycsere, jogszabályigazítás bevetésével jutottunk idáig. Az elemző úgy véli, a mamutcég osztalékesőt nem ígér a kisrészvényeseknek mostanában, viszont folytatódik a terjeszkedés, amit a 4iG az itthon megtermelt pénzből finanszíroz majd. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/12/29/4ig-jaszai-gellert-vodafone-adossag-osztalek-tiltott-allami-tamogatas/ | 2023-12-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.
Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.
Nagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.
Bár karrierjében nagy szerepe volt az állami útépítéseknek, Nagy Elek vagyongyarapodása messze elmaradt Mészáros Lőrinc másfél-két évtizeddel későbbi száguldásától. Igaz, a vegyépszeres időkben 1 kilométer autópálya kivitelezési ára még inkább az egymilliárd forinthoz volt közelebb, az évek során azonban az egységár megtöbbszöröződött, olykor már a 10 milliárdot nyaldossa. Legutóbb a Zalaegerszeget az M7-eshez kapcsoló 76-os út fejlesztése kapcsán 9,1 milliárd forintos árral dobálóztak, nem beszélve az Esztergom és Bicske között tervezett M100-as gyorsforgalmi út korábban közölt 10,7 milliárd forint körüli kilométerenkénti áráról. Nagy Elek 2023-ban 70,5 milliárd forintos vagyonnál tartott, ez nem egészen háromszoros érték a 2002-es kiinduláshoz viszonyítva.
Ha komolyan vesszük a gazdaglistákat és a számba vett hivatalos jövedelmeket, akkor a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajost is egy nagyságrenddel kisebb versenyzőnek kell(ene) tartanunk, mint Mészárost. Simicska mindössze 83 milliárd forint becsült vagyonig jutott a Szakonyi Péter által 2002 óta évente kiadott lista alapján, manapság pedig már nem is jegyzik a kecskefarmjára visszavonult egykori főoligarchát. Pedig nem mondhatni, hogy üzlettársával, Nyerges Zsolttal ne igyekeztek volna. A közpénzes út- és vasútépítési tendereken tarolt a Közgép Zrt. A 2015-ös kiűzetéséig mindenható Simicskáról azt írta a HVG, hogy 2011-ben – röviddel a kormányváltás után – egyetlen év alatt több mint 14 milliárd forint osztalékot sepertek be az energiapiactól az építőiparon át a médiaüzletig ívelő, hozzá és Nyergeshez köthető cégbirodalom vállalkozásai. A közel száz cégből álló háló tagjai a kormányváltástól 2012 közepéig bő 300 milliárd forint pályázati pénzt nyertek állami, illetve EU-forrásokból.
Nem jutott még Mészáros százmilliárdjainak magasságáig Tiborcz István, Orbán Viktor veje sem, de a növekedési tempó az ő esetében is szédítő. Tiborcz a legifjabb milliárdosként, 33 évesen katapultált a toplistára 2019-ben. Akkori, 35 milliárd forintos vagyonát négy év alatt megduplázta, 2023-ban 69,6 milliárddal a 25. leggazdagabb üzletemberként jegyezték a 37 éves fiatalembert, aki bankot, brókercéget, piacvezető kamionos vállalkozást, ingatlanbirodalmat, hotelek sorát mondhatja már magáénak. Ha tartja a tempót, egyszer még lekörözheti Mészárost, kivált, hogy Tiborcz felé tartó „áramlásról” beszélnek a NER-kezekbe került portfóliódarabok útját követő elemzők. Először a G7 pendítette meg, hogy Mészáros érdekeltségéből egyenest a miniszterelnök családjához tartozó Tiborcznál landolt az ingatlanos tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. egy darabja, de olyan is volt, hogy egy Mészáros érdekeltségű, alcsútdobozi golfklubba vásárolt be Tiborcz ingatlanos cége, a BDPST Zrt. Más milliárdosoktól is kerülnek vagyondarabok Tiborczhoz, hogy mást ne említsünk: ott a Jellinek Dánieltől megvett Waberer’s részesedés és a Gellért Szálló.
Minden Felcsúton kezdődött
2012-ben még csak a felcsúti sportakadémia tűnt fel azzal, hogy az 1800 lelkes Fejér megyei település méretéhez képest grandiózus sport- és turisztikai terveket adott le a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Három év alatt több mint 10 milliárd forint sportberuházást célzott meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt 2004-ben maga Orbán Viktor alapította, főkurátora Mészáros Lőrinc volt, cége, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.
Mészáros azonban még nem tartott ott, ahol az akadémia. Az akkoriban polgármesterként is működő vállalkozó céghálóját egyszerű volt felskiccelni, a HVG 2015 elején még csak egy tíz cégből álló hálózatot rajzolt fel. Kezdetben Mészáros alvállalkozóként, esetleg konzorciumi partnerként jelent meg a közpénzes tenderek tengerében. Ahogy az egyik mélyépítő cég vezetője visszaemlékezett, „akkoriban elég sok pénz folyt át a Mészáros és Mészáros Kft.-n”, és közben rengeteg referenciát szerzett – érzékeltette, hogy nem feltétlenül a munkavégzés volt a közreműködés értelme.
Mészáros a jövedelemgyarapodásával már polgármesterként felhívta magára a sajtó figyelmét. A 2013-as vagyonnyilatkozata szenzációszámba ment azzal, hogy négy év alatt a 77-szeresére növelte jövedelmét. Az egykori gázszerelőnek a birtokai mellett 400 millió forintos megtakarítása, 20 millió forint készpénze van, és cégeiből 943 milliós osztalékot vett ki – tudósítottak a korabeli lapok a 444.hu perindításának hírére nyilvánossá tett vagyonnyilatkozat alapján. Mészárosnak később át kellett javítania a bevallását, mert megfeledkezett arról, hogy az abban szereplő összegen kívül is vett fel osztalékot.
Alvállalkozásból a Közgép örökébe
Simicska Lajos bukásával eljött az idő, amikor a Közgép helyébe új cégek léptek a közpénzes tendereken. A tiszakécskei Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. addigra már nagy falatokat hasított ki, például a Makó és az országhatár közti autópálya-szakasz 46 milliárdos projektjét, de a Mészáros és Mészáros Kft. is mindenfelé felbukkant, legyen az fővárosi csatornázás vagy dél-magyarországi ivóvízprogram. Építőipari berkekben a Mészáros-Szíjj párosról idővel úgy beszéltek, mint annak idején Simicskáról és Nyerges Zsoltról, pontosabban az a vélemény alakult ki, hogy Mészáros mellé „odatették a szakmát”, vagyis Szíjj Lászlót, hogy együtt szervezzék a mélyépítő projekteket. Egymást érték a statisztikák arról, hány százmilliárdnyi közpénzes munkát nyertek el a cégeik. Az egyik, alvállalkozóvá degradált forrásunk így egyszerűsítette a képet: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének.”
Felvásárlási roham, a mindenevés korszaka
Az út- és vasútépítés, a „betonöntés” ugyan gyorsan és nagy tömegben hozza a pénzt, de úgy fest, a cél korántsem csak a masszív készpénztermelés volt, hanem a terjeszkedés minél több fontos üzletágban. Az út sokféle, „elvesznek másoktól vagyonelemeket, vagy mondhatjuk finomabban, részt vesznek a vagyonok újraosztásában” – utalt informátorunk a Simicska-cégek átvételére és a fizetésképtelenné vált vállalkozások felszámolásából történő vagyonszerzésre. Napvilágra került olyan szerződés, amelyben Mészáros követeléskezelőt bízott meg, hogy olyan tartozásokat vásároljon fel számára, melyek révén a felszámolások során megfelelő vagyonhoz juthat. A NER-ben széles körben alkalmazott módszert bevetve hordták szét például a felszámolásba dőlt Quaestor-cégek vagyonelemeit. Ami Mészárost illeti, így jutott a Vivienvíz beindításához szükséges eszközökhöz, illetve a 11 milliárd forint állami invesztíció ellenére felszámolásba dőlt egerszalóki hotel és fürdőkomplexumhoz potom pénzen.
Ezzel párhuzamosan folyt a más vállalkozóktól elkívánt vagyondarabok megszerzése Leisztinger Tamás Hunguest hotelláncától Demján Sándor balatoni borászatáig. Egyre inkább úgy tartották,
nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe az egykori gázszerelő. Van, akit kivásárol, van, aki mellé beszáll, van, akivel együtt dolgozik. Arról nem volt hír, hogy a bárki akadékoskodott volna,
itt szedtük össze a Mészárossal nyélbe ütött üzleteket.
Külön fejezet lehetne a nagy állami hátszéllel és pénzügyi támogatással lezavart zöldmezős beruházások köre. Ilyen a Viresol és a Kall Ingredients búza-, illetve kukoricafeldolgozó gyára, mindkettő gigantikus, de úgy fest, nem mostanában hozzák be a befektetett állami milliárdokat. A Kall Ingredients Kft. öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget. A tiszapüspöki gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel (aktív közreműködő volt az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.), korábban azt írtuk, hogy a cégbe invesztált közel 60 milliárd forint közpénz ellenére nem veszítette el privát jellegét, az MFB-nek még 16 százalék tulajdonrésze sem volt a cégben 2022 végén. Agrárberkekben gabonaégetőműként is emlegetik a két gyárat arra utalva, hogy Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya 127 milliárd forintra rúgott.
Kirívó a külföldi tulajdonostól megvásárolt Mátrai Erőmű Zrt. esete, melyből Mészáros kivette az osztalékot, majd a súlyosan veszteséges, óriásberuházásra váró céget az állami MVM megvásárolta, megmentve Mészárost a veszteségfinanszírozástól és a százmilliárdos nagyságrendű beruházás terhétől. Nem aprópénzről volt szó, mint később kiderült, az állami villamosműveknek több mint 75 milliárd forintra volt szüksége, hogy megszerezze az erőművet.
A tőzsdétől az OTP kihívásáig
Minőségi változást jelentett, amikor tőzsdei cég lett a Mészáros-birodalom középpontja, és az Opus Global Nyrt.-be gyömöszölték a turisztikai, építőipari, energetikai és még ki tudja milyen üzletágakat és vállalkozásokat. Mészáros – ahogy annak idején az útépítéshez Szíjj Lászlót – pénzügyi szakértőnek Jászai Gellértet kapta partneréül. Az útépítés sem egyszerű menet, de a pénzügyi szektorban akkora falatot szántak Mészárosnak, amilyet még nem látott Felcsút: az OTP megszorongatását tűzték célul. Már 2018-ban kiszivárgott, hogy óriásbankot raknak össze Mészáros Lőrincnek, megvalósítva Orbán régóta dédelgetett ötletét.
Ehhez részben állami vagy az állam által kitatarozott bankokat toltak össze. Mészáros első lépésként az MKB Bankban szerzett érdekeltséget, és úgy sikerült a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal a fúzió, hogy Mészáros lett a domináns tulajdonosa a Magyar Bankholdingnak, ami az OTP után a második legnagyobb banknak számít. A legutóbbi hírek alapján bekövetkezett az is, amitől a gazdaglistákon Mészárossal egyedül úgy-ahogy konkurálni képes OTP-vezér, Csányi Sándor tartott, hogy az uniós pénzeket átfolyatva előnyös helyzetbe kerülhet a versenytárs. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránitbank és a Bankholding nyert az MFB Zrt. pályázatán, így a 2021-2027-es ciklusban ők üzemeltethetik az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot, amelynél az uniós fejlesztési programokban elérhető forrásokat igényelhetik a vállalkozások.
Váltás ezermilliárdos üzletekre és magántőkealapokra
Jászai és Mészáros útjai különváltak 2019-ben, „megtiszteltetés volt a jobbkezének lenni” – köszönt el Jászai a Mészáros-birodalomtól. Azután a 4iG-vel a telekomszektorban valósított meg egy másik, eddig már ezer milliárd forint körüli összeget felemésztő kormányzati álmot. A piacon úgy vélik, Jászai pénzügyes szakértelme hiányzik a Mészáros-birodalomból, ez azonban nem akadályozta meg a felcsúti multimilliárdost abban, hogy újabb szintekre ugorjon. Cégével, az RM International Zrt.-vel (alvállalkozók: a szintén érdekeltségébe tartozó R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L.) kínaiakkal közös óriásprojekt részese lett a Budapest–Belgrád vasútvonal induláskor 700 milliárd forintra becsült építkezésén. Az orbáni külpolitika keleti orientációjához kapcsolódó nagyberuházásról van szó, amelynek megtérülését helyszíni kutatásai alapján 979 évre tette az Investigate Europe.
A belgrádi vasútnál is nagyságrenddel nagyobb, több ezer milliárdos üzlet az autópálya-koncesszió, amelyet 35 évre nyertek el a Mészároshoz és Szíjjhoz kötődőnek mondott magántőkealapok. A G7 azt számolta ki az első néhány hónap nyeresége alapján, hogy a 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti Szíjj László és Mészáros Lőrinc markát.
A magántőkealapoknak ugyanakkor az a lényegük, hogy rejtve maradnak azok, akik a pénzt beteszik és a nyereséget kiveszik. Mészároshoz számos magántőkealapot kötnek, és ebből arra következtetnek, hogy őrületes vagyontömeghez van köze. Mások viszont arra, hogy a százmilliárdok feloldódnak a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelők dzsungelében, és mivel a befektetők és tulajdonosok nyom nélkül cserélhetők,
talán nem is annyira fontos, hogy milyen néven gyűlt össze 660 vagy annál is több milliárd. | Hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot Mészáros Lőrinc tíz év alatt? | Mészáros Lőrinc legutóbb 660 milliárd forinttal vezette a gazdaglistát, és a nevén szereplő javak alapján a Forbes dollármilliárdosai közé is bőven befért. Pedig az egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok krémjébe, és példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. Megnéztük, milyen állomásokon keresztül vezetett az út ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/01/03/meszaros-lorinc-vagyona-660-milliard-hogyan-lett/ | 2024-01-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
„Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok. A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet” – így nyilatkozott az Indexnek 2013-ban Németh Balázs, akkor még az állami média munkatársaként, miután kiderült, hogy felesége, Varga Patrícia két nagykovácsi trafik koncessziós jogát is elnyerte. Mindkét trafikot a helyi CBA-ból választották le. A Dohánypapír Bt.-ben Varga Patrícia beltag, Németh Balázs pedig kültag.
2022-t a Dohánypapír Bt. 418,1 millió forintos nettó árbevétellel és 15,4 millió forint adózott eredménnyel zárta.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint ugyan napirendre vették az osztalékfizetést, de hogy hogyan döntöttek végül, az a dokumentumban nem szerepel.
A trafikügyről többet is megtudhat az RTL Híradó korábbi anyagából:
2015-ben a 24.hu tudta meg, hogy Némethék családi cége, a Kabala Média Bt. 2014 januárjától havi 435 ezer forint + áfát kapott a Tüskecsarnok PR és kommunikációs feladatainak ellátásáért. A céget 1995-ben alapította Németh Balázs apja, Németh Lajos meteorológus. Németh Balázs kültag. A Kabala-Média Bt. utolsó, az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető mérlege a 2012-es évre vonatkozik, 2013-ban adták le. Azóta nyilvánosan semmit nem lehet tudni a bt. pénzügyeiről.
Németh Balázs tavaly augusztus végén távozott az állami médiától, ahol a híradó egyik legismertebb arca volt. A hvg.hu tudta meg, hogy „a törvény által előírt juttatásokon túl Németh Balázs, az M1 Híradójának korábbi műsorvezetője távozásakor négyhavi távolléti díjban – bruttó 8 014 000 forint – részesült.” Az is kiderült, hogy Németh Balázs havonta mekkora összegért olvasott fel az állami médiában.
Már szeptember elején kiderült, hogy ő lesz a budapesti atlétikai vb-t szervező cég vezérigazgatója. Hogy havonta mekkora összegért, azt nyilvános platformon nem találtuk meg, a cég pedig korábbi, a közérdekű adatok hollétére vonatkozó levelünkre egyszerűen nem válaszolt. | Milliókat hozott Németh Balázsék trafikbiznisze, miközben az atlétikai világbajnokságot népszerűsíti | „Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok. A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet” – így nyilatkozott az Indexnek 2013-ban Németh Balázs, akkor még az állami média munkatársaként, miután kiderült, hogy felesége, Varga Patrícia két nagykovácsi trafik koncessziós jogát is elnyerte. Mindkét trafikot a helyi CBA-ból választották le. A Dohánypapír Bt.-ben Varga Patrícia beltag, Németh Balázs pedig kültag. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/06/01/nemeth-balazs-trafik-nagykovacsi-ceg | 2023-06-01 21:35:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bontják az Agrárminisztérium korábban kiemelt műemléknek számító, Országház melletti épületének egy részét – számolt be az RTL Híradó.
A kormány 2021-ben minősítette át az 1958 óta kiemelt műemléknek számító épület védettségét, majd nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították a projektet, így teremtették meg a jogi lehetőséget a munkálatokra.
Hadházy Ákos független képviselő közölte, hogy feljelentést tesz, mert szerinte lehet, hogy jogilag lepapírozták az építkezést, de ez akkor is műemlékrombolás.
Ez Magyarországon az egyetlen ingatlan, ami eleve minisztériumnak épült, és az 1887-es elkészülése óta a földművelésügyi minisztériumnak ad otthont. A bontás tervrajzai szerint a pirossal jelölt részeit fogják elbontani:
A programot vezető Wachsler Tamás volt fideszes képviselő azzal indokolta a beruházást, hogy a minisztériumi irodák elavultak és túl sötétek voltak, illetve a modern követelmények teljesítéséhez kell az épület alá a mélygarázs. Hadházy azt mondta, a közelben máshol is lehetett volna mélygarázst építeni.
A beruházásért felelős Steind Imre Programiroda az RTL Híradónak azt írta: „A korábbi kiemelt műemléki védettség az épület részletes vizsgálata nélkül, csak elhelyezkedésére és városképi jelentőségére tekintettel született meg. Most az átminősítést részletes értékvizsgálat előzte meg, és az épület valódi, védendő értékei továbbra is védelem alatt állnak. | Az Agrárminisztérium 1887-ben elkészült épülete három éve még kiemelt műemlék volt, most már bontják egyes részeit | Bontják az Agrárminisztérium korábban kiemelt műemléknek számító, Országház melletti épületének egy részét – számolt be az RTL Híradó. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/07/az-agrarminiszterium-1887-ben-elkeszult-epulete-harom-eve-meg-kiemelt-muemlek-volt-most-mar-bontjak-egyes-reszeit | 2024-01-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Tizenharmadik nap. Befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya” – ezzel a címmel rakott ki győzedelmes hangvételű videót a Facebookra Orbán Viktor 2020. április 24-én, a Covid-járvány elején. A kisfilmben a miniszterelnök példamutatóan könyököt érintett kézfogás helyett, mosolygós kínaiakkal szelfizett, és elégedetten szemrevételezte az egyebek mellett lélegeztetőgépekkel dugig pakolt repülőt: „De jól néz ki!” – állapította meg.
Messze nem volt ennyire diadalmas pillanat, amikor csütörtök reggel egy ceglédi vámáruraktár bemutatótermében kipakoltuk a csillogós terítőre egy több mint három éve rendelt, soha nem használt kínai lélegeztetőgép alkatrészeit.
A pandémia alatt a kormánytól független újságírókat a hatalom sosem engedte közel az eseményekhez. Nem ismerhette meg a nyilvánosság, mi volt a valódi helyzet a Covid-osztályokon, sőt egy idő után már az operatív törzsnek küldött kérdéseinkre sem válaszoltak.
Amikor a Momentum posztjából értesültünk arról, hogy 749, a járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépet árverez el egy végrehajtó, és csütörtök délelőttre hirdettek meg megtekintést Ceglédre, nem is volt kérdés, hogy ott a helyünk. Mivel a raktározást végző cégnek az egész ügylethez és az árverezéshez sincs semmi köze, először úgy tűnt, nem készíthetünk felvételeket a bemutatódarabról, de azért beengedtek minket.
„Ez egy speciális terület, nem egy szotyiraktár” – mondta a raktározást végző szövetkezet egyik munkatársa, aki azt is elárulta: egyáltalán nem szokványos, hogy valaki 3-4 évig parkoltatja náluk az árut. Ide csak addig kerülnek a termékek, amíg a vámkezelés zajlik. Valamiért azonban ezt a 749 lélegeztetőgépet nem vámkezelték, így ezek soha nem is jutottak el egyetlen kórházba vagy mentőautóba se.
Néhány hete a szövetkezet karácsonyi buliját tartották a bemutatóteremben, a kis asztalon még most is üdítős üvegek sorakoztak. A helyiség másik sarkát a padlótól plafonig érő, New York látképét ábrázoló óriásposzter töltötte ki, a felhőkarcolóktól néhány méterre pedig egy vaskályha duruzsolt, meghitt fénnyel és meleggel töltötte meg a termet. Kivételes élmény volt a családias hangulatú szobában megpillantani azt, amire több milliárd forintnyi közpénzt dobtunk ki.
De itt még nem ért véget a szerencsénk. Nem sokkal később a szövetkezet munkatársai a végrehajtóval egyeztetve végül megengedték, hogy felvételeket készítsünk, ezért fotókkal is meg tudjuk mutatni a terméket, hátha valakinek lenne kedve licitálni.
A kínai gyártmányú AEONMED Shangrila 510S típusú transzport-lélegeztetőgép arra szolgál, hogy lélegeztetett, többnyire intubált betegeket átmeneti ideig, szállítás közben lélegeztessenek vele. A szállítás történhet kórházon belül, például sürgősségi osztályról intenzívre vagy műtőbe, vagy kórházak, épületek között mentővel. A Telex által megkérdezett, névtelenséget kérő aneszteziológus orvos szerint ez a típus jelentősen kevesebbet tud egy valódi intenzíves lélegeztetőgépnél, előrehaladott Covid-betegek hosszabb távú, órákon, napokon át tartó lélegeztetésére nem alkalmas.
A szakértő szerint intenzív osztályonként nagyjából két ilyen transzportlélegeztető elegendő, kell valamennyi a sürgősségi osztályokra és a magasabb besorolású mentőgépkocsikra. Valamennyi tartalék persze jól jön, ha a meglévő eszközök meghibásodnának, de ilyen mennyiségben biztosan fölösleges.
Az elmúlt három évben kiderült az is, hogy a borzasztóan túlárazott lélegeztetőgépek sokszor nem megfelelő minőségűek, néha még veszélyesek is, ezért már mindenki inkább szabadulna tőlük. A ceglédi raktárban porosodó lélegeztetőket 2020-ban még 10 millió forintos darabáron rendelte meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Jelenleg ennek töredékéért, darabonként kb. 1,3 millióért árverezik őket, és ha február 26-ig nem kelnek el, akkor akár már 13 ezer forintért is meg lehet majd szerezni darabját.
A kormányzat gyakran azzal érvel, hogy a Covid elején még senki nem tudhatta, mi következik, és jól tettük, hogy bespájzoltunk. Igaz, a szakemberek már 2020-ban felhívták a figyelmet, hogy lélegeztetőgépből fölösleges túl sokat venni, mert szakképzett személyzetből már a járvány előtt sem volt elég.
Időközben az is kiderült, hogy a „fürkészek és portyázók” nem a magyar állam hivatalnokai, hanem pályázat nélkül kiválasztott haveri magáncégek voltak, akiknek zsíros üzletet jelentettek a Covid-beszerzések. Az egyik ilyen cég a TMT Technics Kft. is, amelytől 1000 darab lélegeztetőt rendelt a Külügyminisztérium. A beszerzéshez 4 milliárd forint előleget kapott a cég, de a szerződés nyilvánvalóan nem teljesült, ezek a berendezések ragadtak a ceglédi raktárban, most már több mint három évre. | Megnéztük a Covid alatt rendelt, most töredékáron árverezett egyik lélegeztetőgépet | „Tizenharmadik nap. Befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya” – ezzel a címmel rakott ki győzedelmes hangvételű videót a Facebookra Orbán Viktor 2020. április 24-én, a Covid-járvány elején. A kisfilmben a miniszterelnök példamutatóan könyököt érintett kézfogás helyett, mosolygós kínaiakkal szelfizett, és elégedetten szemrevételezte az egyebek mellett lélegeztetőgépekkel dugig pakolt repülőt: „De jól néz ki!” – állapította meg. Messze nem volt ennyire diadalmas pillanat, amikor csütörtök reggel egy ceglédi vámáruraktár bemutatótermében kipakoltuk a csillogós terítőre egy több mint három éve rendelt, soha nem használt kínai lélegeztetőgép alkatrészeit. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/05/covid-lelegeztetogep-arveres-cegled-kulugy | 2024-01-05 10:28:00 | true | null | null | Telex |
Elakadtak az Erasmus és a Horizon Europe programok jövőjéről szóló tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Erről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt a PaP lengyel hírügynökségnek.
Navracsics szerint az uniós tárgyalópartnereiknek nincs bátorsága további lépéseket tenni a probléma megoldására, mert az Európai Parlament zsarolja őket.
A Bizottság még tavaly januárban jelentette be, hogy kizárja az alapítványi modellre váltó magyar egyetemeket az Erasmus és Horizon programjaiból, mert az uniós szabályokkal összeférhetetlennek tartja a kuratóriumok működését.
Navracsics akkor azt mondta, lemond, ha miatta nem sikerül márciusig megegyezni az Erasmus-pénzekről, szeptember elején pedig már abban bízott, hogy ősz végére születhet megállapodás.
Nem így lett: november végén a kormány három hónap türelmi időt kért a Bizottságtól, ami azt kifogásolja, hogy miniszterek, kormánypárti politikusok és Fideszhez köthető üzletemberek ülnek az egyetemeket irányító kuratóriumokban.
A kormány december végén bejelentette, hogy Pannónia néven programot indít az Erasmusból kieső modellváltó egyetemeknek. Nyolcezer diák, oktató és kutató nemzetközi tapasztalatszerzését szeretnék ezzel a módszerrel finanszírozni.
A programot ugyanakkor nem az Erasmus pótlékának szánják, mert a Bizottsággal továbbra is meg szeretnének egyezni. | Navracsics Tibor szerint megrekedtek az Erasmusos forrásokról szóló uniós tárgyalások | Elakadtak az Erasmus és a Horizon Europe programok jövőjéről szóló tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Erről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt a PaP lengyel hírügynökségnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/08/navracsics-tibor-szerint-megrekedtek-az-erasmusos-forrasokrol-szolo-unios-targyalasok | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2024.01.08. 15:36 2024.01.08. 16:11
Befolyással üzérkedés bűntette miatt egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki az ügyészség az Eötvös Gimnáziumot érintő korrupciós ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskola körüli botrány azért robbant ki, mert egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint hosszú évek óta lehetővé tették, hogy kenőpénz fejében az intézménybe kerülhessenek a felvételin sikertelen, de tehetős szülők gyerekei.
Már van gyanúsítottja az Eötvös József Gimnáziumot érintő vesztegetési ügynek. Lapunk megkeresésére ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt a tájékoztatást adta, hogy az alárendeltségébe tartozó Fővárosi Nyomozó Ügyészség „az Eötvös Gimnáziumhoz köthető társadalmi szervezet egy tagját gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki azért, mert arra hivatkozott, hogy pénzért elintézi egy gyermek felvételét az oktatási intézménybe”. A KNYF a nyomozás érdekeire tekintettel több információt nem közölt.
Ügyészségi nyomozás folyik az Eötvös-botrány ügyében
Folytatódik az eljárás az Eötvös József Gimnáziumban kipattant korrupciós ügyben, az igazgató tagad.
Hangfelvétel a bizonyítékok között
Ahogy arról lapunk is beszámolt, hónapokkal ezelőtt felvetődött annak a gyanúja, hogy vesztegetési pénz kellett ahhoz az iskolában, hogy azokat a diákokat is felvegyék az elit iskolák között számontartott intézménybe, akiknek nem sikerült a hivatalos felvételi. Egy hangfelvételen arra is utaltak, hogy a korrupt beiskoláztatási rendszert ráadásul az igazgató és az iskolához tartozó alapítvány vezetője működtethette.
Kenőpénzt kérhettek
Ismert, a Metropol által közreadott hangfelvételekből arra lehetett következtetni, hogy Moss László igazgató és a gimnáziumhoz tartozó alapítvány vezetője, Kálmán Gábor a nyolcszoros túljelentkezés ellenére is fenntarthatott iskolai helyeket az írásbelit egyébként elbukó gyerekek felvételére. Ehhez a hangfelvétel szerint állítólag minimum félmillió forintot kellett befizetniük a tehetős szülőknek. A botrányos felvétel annak a gyanúját is felvetette, hogy nem egyszeri esetről volt szó, mert már évtizedek óta fogadhattak el kenőpénzt azoktól a módosabb szülőktől, akik a rosszul sikerült felvételi ellenére is az Eötvösbe szerették volna csemetéjüket járatni.
Azt mondtad, hogy nem mi vagyunk az első kísérleti nyulak ebben a helyzetben, és itt zárójelben jelezném, hogy igaz, amit mondtál, mert a mi ismeretségi körünkben is van olyan, ma is az Eötvösbe járó gyermek, aki általánosban bukdácsolt, majd a hatosztályosba felvették. Van ilyen három a körünkben, hol saját gyermek, hol unoka
– mondta egy édesapa a hangfelvételen, amire az iskolaigazgató jobbkeze, Kálmán Gábor végig helyeselt. Az alapítvány vezetője végig azzal nyugtatgatta az apát, hogy ez már nem az első olyan alkalom, hogy Moss László igazgató a saját hatáskörében vesz fel szóbeli nélkül több olyan gyermeket, akinek korábban nem sikerült a felvételije.
Az iskola a botrány kirobbanása után közleményben tagadta a vádakat, ezért a legújabb információk miatt újra kíváncsiak voltunk a gimnázium álláspontjára. Arra kérdeztünk rá, hogy hallottak-e a gyanúsításról, és ha igen, tudják-e, kiről van szó. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Tagadja az Eötvös-gimnázium a korrupciós vádakat
Közleményben állítják: nem igaz, hogy pénzért lehetett náluk gimnáziumi felvételt vásárolni.
Borítókép: Az Eötvös József Gimnázium (Fotó: Teknős Miklós)
hangfelvétel
eötvös gimnázium | Lecsapott a hatóság egy gyanúsítottra az Eötvös Gimnázium korrupciós bűnügyében | Befolyással üzérkedés bűntette miatt egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki az ügyészség az Eötvös Gimnáziumot érintő korrupciós ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskola körüli botrány azért robbant ki, mert egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint hosszú évek óta lehetővé tették, hogy kenőpénz fejében az intézménybe kerülhessenek a felvételin sikertelen, de tehetős szülők gyerekei. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/lecsapott-a-hatosag-egy-gyanusitottra-az-eotvos-gimnazium-korrupcios-bunugyeben | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
M.A.;
Novák Katalin;Schanda Tamás;
2023-12-29 12:21:00
Januártól Schanda Tamás lesz a Sándor-palota főigazgatója
Ekler Gergely hivatalvezetői kinevezése megszűnik, ő ezután a Családpárti Alapítványt vezeti majd.
Novák Katalin köztársasági elnök döntése értelmében a Sándor-palota szervezetének vezetését 2024. január 1-jét követően egy főigazgató látja el, a tisztségre az államfő Schanda Tamást nevezi ki – közölte a Sándor-palota. Az erről szóló határozat azóta a Magyar Közlönyben is megjelent, a dokumentum pedig arra is kitér, hogy Novák ezzel együtt visszavonta Schanda kabinetfőnöki kinevezését.
„Ezzel egy időben Ekler Gergely hivatalvezetői kinevezése, érdemei elismerése mellett, más fontos feladatellátásra való tekintettel, közös megegyezéssel megszűnik. Ekler Gergely ezt követően a Családpárti Alapítványt vezeti” – áll a közleményben.
Kiderült az is, hogy a Sándor-palotában létrejön a Kiemelt Figyelmet Érdemlőkért Felelős Igazgatóság, amelyet 2024. január 1-jétől Victor Katalin korábbi elnöki tanácsadó vezet, valamint a Koordinációs Igazgatóság, melynek vezetője február 1-jétől látja el feladatát. | Januártól Schanda Tamás lesz a Sándor-palota főigazgatója | Ekler Gergely hivatalvezetői kinevezése megszűnik, ő ezután a Családpárti Alapítványt vezeti majd. | null | 1 | https://nepszava.hu/3220209_novak-katalin-sandor-palota-schanda-tamas | 2023-12-29 20:00:00 | true | null | null | Népszava |
Nettó 170,7 millió forintos ajánlatával az Exedra Kft. nyerte el a kormányközeli Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárását, így ők gondoskodhatnak a fideszes think-thank Budakeszi úti épületének gépészeti korszerűsítéséről. Ennek keretében a meglévő kazánokat és hőközpontot elbontják, helyén két új helyiséget alakítanak ki. A meglévő szellőzőgépeket ugyancsak elbontják, helyére egy központi gépet helyeznek el, a fennmaradó helyen raktárt alakítanak ki, de új irodát is létrehoznak.
A korszerűsítés azért is érdekes, mert a Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet úgy átalakították át 2021-ben – csaknem 300 millió forintból, ugyancsak az Exadra Kft. megbízásával – , hogy a még szaunát is konditermet is létrehoztak, erről akkor az Átlátszó írt. Ezek szerint akkor a gépészeti korszerűsítésekre nem volt igény, pénz vagy idő.
Az Alapjogokért Központ tavaly nyáron költözött be az exkluzív környezetben lévő székházába, amit az Átlátszó szerint 1,4 milliárd forintért vettek meg, feltételezhetően jórészt közpénzből.
Kérdéseinket elküldtük az Alapjogokért Központnak, válaszukkal bővítjük cikkünket.
Arról az Alapjogokért Központról van szó, amelyik nemrégiben a mesterséges intelligenciával rajzoltatta meg a migránshordák által ostromolt Országházat, de még a magyar zászlót sem sikerült eltalálni.
Az Alapjogokért Központ (AK) önmeghatározása szerint egy a kormánytól elvileg független „jogi elemző és kutatóintézet”, amely „a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését” tekinti feladatának. Kívülről nézve ez leginkább a Fidesz és a kormány politikájának támogatását, illetve nemzetközi kapcsolatainak építését jelenti.
Az Alapjogokért Központ vezetői és elemzői rendszeres megszólalói a közmédiának, illetve a kormányhoz közel álló médiának, ott mindig a Fideszével azonos álláspontot képviselnek, magyaráznak. A központ a szervezője a CPAC nevű amerikai konzervatív konferencia budapesti verziójának is. Ennek idei eseményéről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából: | Szauna és konditerem már van, de közpénzből korszerűsíteni kell az Alapjogokért Központ épületét | Még korszerűbb lesz a Fidesz-barát, közpénzes támogatásokban nem szűkölködő Alapjogokért Központ Budakeszi úti székháza. A Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet feltehetően adófizetői forrásokból vették, és három éve alakították át, de most újabb közpénztízmilliókat emészt fel. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/01/09/alapjogokert-kozpont-szekhaz-budakeszi-ut-felujitas | 2024-01-09 11:14:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bő másfél év után másodfokon jogerős ítélet született abban az perben, amelyet a K-Monitor Közhasznú Egyesület indított Orbán Viktor római útjának adataiért. A római vakációra családtagjai is elkísérték a miniszterelnököt, ráadásul a kormányfő horvátországi nyaralását szakította meg a katolikus konferencián való részvételért. A honvédségi repülő tavaly augusztusban közvetlenül szállította Orbánt és családját a horvát szigetről Rómába és vissza, a gépen pedig ott volt a kormánypárt több vezető politikusa. A miniszterelnököt és családját vacsora közben le is fényképezték, így derült ki, hogy a családtagjai is vele tartottak.
A K-Monitor által kezdeményezett per során kiderült: Orbán Viktor 631 ezer 610 Ft-ot fizetett meg a Külügyminisztériumnak családtagjai utazása miatt. Elfogadva a Külügyminisztérium perben tett azon állítását, hogy a befizetéskor a szállásköltség elszámolása még nem történt meg, és azt, hogy idén novemberben az rtl.hu-nak kiadott adatok szerint a római út során mindössze 471 ezer Ft útiköltség merült fel, az összeg kérdéseket vet fel. A perben a kormányfői utak szervezéséért felelős külügy ugyan azzal érvelt, hogy a honvédségi fenntartású repülők költségeit nem ismeri, de ezt nem támasztotta alá az utak szervezését és elszámolását rendező szabályokkal. Érvelésüket gyengítette, hogy Orbán Viktor számukra fizette be a fenti összeget.
A szervezet a per tanulságairól azt írta: a honvédségi gépek használata átláthatatlanná teszi a miniszterelnöki utak elszámolását. A kormánynak jó szolgálatot tesz a költések elrejtésére, hogy honvédségi szállítógépként használja a tízmilliárdokért vásárolt gépeket saját utazásaira, ám ennek pontos jogalapja máig nem tisztázott. | Az Orbán család római vakációja: kiderült, mennyit fizetett be az útért a család a külügynek | Bő másfél év után másodfokon jogerős ítélet született abban az perben, amelyet a K-Monitor Közhasznú Egyesület indított Orbán Viktor római útjának adataiért. A római vakációra családtagjai is elkísérték a miniszterelnököt, ráadásul a kormányfő horvátországi nyaralását szakította meg a katolikus konferencián való részvételért. A honvédségi repülő tavaly augusztusban közvetlenül szállította Orbánt és családját a horvát szigetről Rómába és vissza, a gépen pedig ott volt a kormánypárt több vezető politikusa. A miniszterelnököt és családját vacsora közben le is fényképezték, így derült ki, hogy a családtagjai is vele tartottak. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/az-orban-csalad-romai-vakacioja-kiderult-mennyit-fizetett-az-utert-a-csalad-a-kulugynek-149649 | 2022-12-14 15:26:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Letöltendő börtönbüntetésért küzd az ügyészség a tavaly ősszel felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Ódor Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselő és társa vesztegetési ügyében.
A vádirat lényege szerint az egyik borsodi járási hivatal vezetője és a földhivatali osztály vezetője, egy autópálya-építésben közreműködő cég képviselőjétől 4 millió forint csúszópénzt kértek a gazdasági társaság által megindított földhivatali eljárás jogellenes befolyásolásáért.
Az ügy egyik érintettje Ódor Ferenc, az encsi járási hivatal akkori vezetője, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, akiről megírtuk, hogy 2018 decemberében bilincsben vitték el a hivatal parkolójából. A földhivatali osztályvezetőt pedig egy étteremből állították elő.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék mindkét vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, amiért őket személyenként két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 4 millió forint pénzbüntetésre és három évre a kormánytisztviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte.
Az ügyészség mindkét vádlott esetében letöltendő szabadságvesztésért, és hosszabb tartamú foglalkozástól eltiltásért, valamint közügyektől eltiltásért fellebbezett. A két terhet és védőik téves jogi minősítés miatt, továbbá a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség most azért küzd, hogy Ódor és társa is letöltendő szabadságvesztést kapjon, ezért fenntartották az ügyészi fellebbezést, és a védelmi fellebbezés elutasítását kérték.
Ódor Ferenc 1998 és 2014 között volt a Fidesz parlamenti képviselője, négyszer szerzett egyéni mandátumot az encsi körzetben. 2006 és 2010 között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke volt. | Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség Ódor Ferenc volt fideszes képviselőre | Letöltendő börtönbüntetésért küzd az ügyészség a tavaly ősszel felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Ódor Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselő és társa vesztegetési ügyében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/14/bortonbuntetesert-kuzd-az-ugyeszseg-o-ferenc-volt-fideszes-kepviselo-ugyeben/ | 2022-12-14 15:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál.
„Sikerült meggyőzni a BYD-t, hogy Szeged földrajzi fekvése és logisztikai fejlettsége –hiszen a tervezett gyár két autópálya kereszteződésében, az M5-ös autópálya és az M43-as autópálya kereszteződésében fog megépülni– kiválóan alkalmas erre a beruházásra” – közösségi oldalán így jelentette be tavaly decemberben Botka László, hogy valóban Szegeden épít elektromosautó-gyárat a kínai BYD. A város ellenzéki polgármestere sokáig mindent megtett, hogy titokban tartsa, ki építkezik Szegeden. Őszre azonban már tudni lehetett, a BYD érkezik, a tényleges bejelentésre decemberig várni kellett.
A szeged.hu beszámolója szerint „a BYD-nél azt tervezik, hogy már 2025-ben megkezdik az elektromosautó-gyártást az európai piacokra.”, valamint a 300 hektáros ipari parkba településsel több ezer munkahelyet teremtenek. A kormány első körben ehhez 21 milliárd forintot adott, majd újabb pénzesőt szavazott meg, a kínai gyár idetelepülését újabb 46 milliárd forinttal segíti.
A kisajátítások elindultak, korábban közadatigénylésben kérdeztünk rá, hogyan áll a város földvásárlása. Ugyanis a kormányrendelet mintegy 300 különböző helyrajzi számú terület megvásárlását írta elő. A Pick Szeged-féle üzletet az önkormányzat megpróbálta titkolni, az első közadatigénylésünkre nem küldtek adatokat.
Végül csak kiderítettük, hogy 22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándor OTP-vezérhez tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. Információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként, miközben az ország második leggazdagabb emberétől a földeket hektáronként 88,7 millió forintért vették meg – ami több mint hússzorosa annak, mint amit a gazdáknak ajánlottak.
Más ingatlant nem vásároltak
Az újabb közadatigénylésünkben a várostól „a 141/2018. (VII.27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének B:21 sorában felsorolt ingatlanokra vonatkozó, SZMJV Önkormányzata által kötött szerződéseket” kértük. Erre válaszul egy háromoldalas táblázatot kaptunk, de ingatlanvásárlást csak egyet tartalmaz, a már megírt Csányi-féle földvásárlást. Ellenben a város költött még ügyvédi feladatok ellátására, projektkoordinálási és lebonyolítási feladatok ellátására, talajvédelmi tervre, valamint „telekalakítás 57 db helyrajzi szám vonatkozásában” feladatra, illetve régészetre, műszaki tanácsadásra is.
Földet a jelek szerint Csányin kívül senki sem adott el a városnak. Ez nem meglepő, elég felidézni a Pick földvásárlását és eladását. A város által most 80 millió forintos hektáronkénti áron megvásárolt földeket Csányi cége 2018-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beszámolója szerint 32 millió forintos hektáronkénti áron, összesen 3,2 milliárd forintért vehette meg az államtól. Vagyis öt évvel ezelőtt is közel tízszer annyiért cserélt gazdát a föld, mint amennyit most a szegedi önkormányzat szakértői felmérésre hivatkozva kínál a gazdáknak.
Botka László december 22-i bejelentésében azt is állította,
„Szeged Város Önkormányzata megkezdte az elmúlt hónapokban a 300 hektárnyi iparterületnek az előkészítését. Szeged Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése ezzel kapcsolatban több döntést, határozatot és rendeletet hozott, mind egyhangúlag. Ez azt jelenti, hogy Szeged városában minden politikai párt, minden frakció és minden önkormányzati képviselő támogatja ezt a beruházást, teljes mértékű városi konszenzus van, és nemrégiben közvélemény-kutatást végeztünk, amelyből az derült ki, hogy a szegedi polgárok, szegedi lakosok döntő többsége támogat egy ilyen környezetvédelmi ipari beruházást.”
Arról nem beszélt, hogy a december végi bejelentésig miért titkolózott a város, miért próbálta titkolni a Csányi-féle földvásárlást. Annyi biztos, az önkormányzatnak a december 7-én küldött közadatigénylésünkre kapott válasza szerint a Pick Zrt. földjein kívül a város egyetlen más ingatlant sem vásárolt meg.
Címlapkép: Átlátszó montázs forrás: MTI, saját felvételek | BYD kínai elektromosautó-gyár: Csányin kívül még senki sem adta el a földjét Szegednek | Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/10/byd-kinai-elektromosauto-gyar-csanyin-kivul-meg-senki-sem-adta-el-a-foldjet-szegednek/ | 2024-01-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Több szlovákiai szervezet is kapott magyar állami támogatást a határon túli pénzekért felelős Bethlen Gábor Alapon keresztül, ebben nincsen semmi különös. De a DennikN összesítette ezeket, és kiderült,
az egyik legnagyobb nyertes a református egyház, amely 1,75 milliárd forintnyi támogatást kapott.
Jól járt persze a foci is. Az erre a szcénára kiosztott támogatások összege 3,96 millió eurót tesz ki, ami majdnem 1,5 milliárd forint.
Konkrétabban
a kassai Borsodsport összesen 1,46 millió euróhoz jutott, ami forintban 552 millió,
a komáromi fociklub 1,32 millió eurót, azaz 499 millió forintot kapott,
a dunaszerdahelyi akadémia pedig 1,2 millió euró, vagyis 453 millió forint magyar állami támogatást szerzett meg. | 1,5 milliárd forint jutott tavaly a magyar kormánytól szlovákiai futballklubokra és akadémiákra | Több szlovákiai szervezet is kapott magyar állami támogatást a határon túli pénzekért felelős Bethlen Gábor Alapon keresztül, a református egyház is jól járt a határon túli támogatásokból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/15-milliard-forint-jutott-tavaly-a-magyar-kormanytol-szlovakiai-futballklubokra-es-akademiakra-264723 | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesz a DK az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében – írja közleményében a párt.
Varga Zoltán parlamenti képviselő, a népjóléti bizottság elnöke szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a feljelentés célja, hogy végre bíróság elé álljanak azok, akik több mint 300 milliárd forintnyi közpénz eltüntetéséért felelősek. Kitért arra, hogy a DK megnyert egy adatigénylési pert, amelyből kiderült: a lélegeztetőgépekből egy darabot sem sikerült felhasználni vagy értékesíteni 2020 óta.
„A népjóléti bizottság elnökeként bejuthattam abba a raktárba, ahol negyedik éve tárolják a senkinek sem kellő lélegeztetőgépeket”
– tette hozzá Varga Zoltán.
Szerinte a túlárazva megvett kínai lélegeztetőgépeken a Fidesz-közeli milliárdos elit gazdagodott meg, miközben a Covid-járvány során magyar emberek tízezrei veszítették életüket. „Az Orbán-kormány kétszeresen lopta meg a magyarokat a lélegeztetőgépekkel. Először, amikor túlárazva megvették ezeket, másodszor pedig, amikor feleslegesen kellett fizetni a tárolásukért” – mondta Varga Zoltán. | Feljelentést tesz a DK az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek miatt | A párt célja, hogy bíróság elé álljanak azok, akik 300 milliárd forint közpénz eltüntetéséért felelősek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-arverezes-ala-kerult-kinai-lelegeztetogepek-miatt-264692 | 2024-01-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség négy férfival szemben, akik 1,2 milliárd forint áfát csaltak el – közölte a főügyészség. Letöltendő börtönt, pénzbüntetést és vagyonelkobzást kértek rájuk, valamint indítványozták azt is, hogy a bíróság tiltsa el a férfiakat gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének gyakorlásától. Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni.
A vádirat szerint egyikük, aki egy komoly árbevételű, legális kereskedelmi tevékenységet is folytató Jász-Nagykun-Szolnok megyei cég ügyvezetője volt, 2017-ben két társával kitalálta, hogy az unión belüli kereskedéshez kötődő adójogszabályokat kijátszva, jogosulatlanul nagy összegű adó-visszatérítéshez juthatnak. Ennek érdekében egy határokon átnyúló, fiktív kereskedelmi láncot hoztak létre, egyedileg beazonosíthatatlan, nagy mennyiségű termékek, jellemzően édességek, óvszerek és illatszerek kereskedelmére. | Óvszerekkel és édességgel csaltak el több mint egymilliárd forintnyi adót, vádat emeltek a négy férfi ellen | Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség négy férfival szemben, akik 1,2 milliárd forint áfát csaltak el – közölte a főügyészség. Letöltendő börtönt, pénzbüntetést és vagyonelkobzást kértek rájuk, valamint indítványozták azt is, hogy a bíróság tiltsa el a férfiakat gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének gyakorlásától. Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/10/ovszerekkel-es-edesseggel-csaltak-el-tobb-mint-egymilliard-forintnyi-adot-vadat-emeltek-a-negy-ferfi-ellen | 2024-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.