text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Újabb orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt, a budapesti ortopéd orvos mintegy félezer cipőt írt fel ellenszolgáltatásért cserébe és igényelt vissza ezek után több mint 22 millió forintot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a rendőrség honlapján.
A bizonyítékok szerint az orvos a gyógycipőket gyártó cégektől kapott ellenszolgáltatásért cserébe csaknem két éve „összesen 454 társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyászati készítményt írt fel vényre”. – A már korábban, november elején elfogott és azóta letartóztatásban lévő üzletkötő – az általa képviselt gyógyászati eszközgyártó cég szintén letartóztatott vezetőinek tudtával – arra ösztönözte az orvost, hogy olyan gyógyászati segédeszközöket írjon fel, amelyekre a legmagasabb összegű támogatás igényelhető vissza.
A rendőrség a közleményben megjegyzi: ezeket az erősen deformált lábra készülő cipőket a legtöbb esetben egy lábra szokták felírni, majd elkészíteni, hiszen a betegeknek legtöbbször csak az egyik lába sérült. A gyanúsított azonban a legtöbbször párban írta fel a gyógycipőket a nagyobb haszon reményében. Az orvosi vényeken szereplő betegek – mivel az orvossal nem találkoztak – tisztában sem voltak azzal, hogy a kapott lábbelik gyógyászati segédeszközök. Akadt több olyan páciens is, akinek adataival egymás után többször is visszaéltek – írták.
Az orvos által kiállított vényre való hivatkozással a gyártó cipőnként átlagban ötvenezer forintos támogatási összeget igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely a dokumentumok alapján összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A nyomozók az orvost bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználásával gyanúsították meg.
A most elfogott orvossal együtt az ügyben már hét gyanúsított – három-három orvos és cégvezető, illetve egy üzletkötő – letartóztatását rendelte el az illetékes bíróság. | Budapesti ortopéd orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt | Újabb orvost tartóztattak le költségvetési csalás gyanúja miatt, a budapesti ortopéd orvos mintegy félezer cipőt írt fel ellenszolgáltatásért cserébe és igényelt vissza ezek után több mint 22 millió forintot – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a rendőrség honlapján. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/budapesti-ortoped-orvost-tartoztattak-le-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt-149928 | 2022-12-21 14:23:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte korrupciós ügyben a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon Sófi Gyulát, aki a vádban szereplő időszakban a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának vezetője volt. Az, hogy a bíróság ténylegesen börtönbe küldené Magyarország egyik legismertebb gyermekpszichiátriai szakértőjét, érezhető meglepetést okozott a tárgyalóteremben, már csak azért is, mert ilyen súlyos büntetést még az ügyészség sem kért. A magát ártatlannak valló Sófi védőjével együtt fellebbezett az ítélet ellen, így az nem jogerős.
A bíróság arra jutott, hogy az alábbi eset megtörtént, és a lényegét tekintve úgy történt meg, ahogy a vádiratban szerepel: Sófi igazságügyi szakvéleményt készített egy kisfiúról, akinek az apja szexuális abúzus miatt feljelentette az anyát. A szakvéleménye nyitva hagyta a kérdést, hogy valóban történt-e abúzus, az szerepelt benne, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg, de akár igaz is lehet. Ezek után évekkel később Sófi Heim Pál kórházbeli beosztottját, Csernay Ákos pszichológust rendelték ki ugyanennek a kisfiúnak a vizsgálatára. Ő arra jutott, hogy kizárható az abúzus. Sófi ekkoriban, 2020 januárjában telefonon érdeklődött az ügy állásáról, mire Csernaytól azt a választ kapta, hogy „nullás az ügy”. | Letöltendő börtönre ítélték Magyarország egyik legismertebb gyermekpszichiátriai szakértőjét | Két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte korrupciós ügyben a Fővárosi Törvényszék szerdán első fokon Sófi Gyulát, aki a vádban szereplő időszakban a Heim Pál Gyermekkórház pszichiátriai osztályának vezetője volt. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/10/letoltendo-bortonre-iteltek-magyarorszag-egyik-legismertebb-gyermekpszichiatriai-szakertojet | 2024-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A döntés értelmében az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) a szöveg elfedése nélkül el kell küldenie az MVM állami tulajdonosaként hozott, 2019–2020-as határozatait – tájékoztatta a Népszavát az MSZP frakcióvezetője, volt pártelnök, aki azt reméli, így több is kiderülhet arról, hogy az állami MVM miként vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől a Mátrai Erőművet.
Ehhez kapcsolódóan: Mától Mészárosék szolgáltatják az áramot és a gázt a Tiszántúlon
Az ügy előzménye, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre a tulajdonában lévő Opus Global Nyrt.-n keresztül, a Status Energy Magántőkealap nevű leányvállalatával és egy cseh cég segítségével 2018 tavaszán felvásárolta a Mátrai Erőmű Zrt. 72,62 százalékos tulajdonrészét. A vállalat közgyűlése 2019 elején elfogadta, hogy 11,2 milliárd forint osztalékot fizet ki a részvénytársaság tulajdonosainak. Mint ez a sajtóban akkor megjelent, Mészáros Lőrinc és üzleti köre nyolcmilliárd forinthoz jutott az osztalékból. 2019 decemberében Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től a Mátrai Erőművet. A cég 2020. március 26-án az MVM Csoport tulajdonába került.
Tóth Bertalan 2021 januárja óta próbál adatot szerezni a tranzakcióról. Mint mondta, elvárja a Lantos Csaba vezette tárcától, hogy teljesítse a bíróság jogerős ítéletét.
A minisztérium a lap kérdésére közölte, hogy végrehajtja a Kúria jogerős döntését. | Döntött a Kúria, ki kell adnia az államnak a Mátrai Erőmű felvásárlásának aktáját | A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/matrai_eromu_visonta_meszaros_lorinc_mvm_toth_bertalan/32768902.html | 2024-01-10 18:39:28 | true | null | null | Szabad Európa |
„Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?” – kérdezte Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől még tavaly decemberben. Kérdésének alapja a 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés, ami a szervezet állami támogatásainak felhasználását vizsgálta.
Polt a kérdést feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én. Az Átlátszó most megkérdezte a NAV-ot az ügy állásáról, hogy megtörtént-e már a feljelentés és a kiegészítés elbírálása, van-e folyamatban nyomozás az ügyben. A sok kérdésre mindössze azt írták: „Kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A Direkt36 2021-ben mutatta be az egykori miniszterelnök fia, Antall Péter által vezetett AJTK működését, amelyet korábban csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. „Az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.”
Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormány vizsgálatot indított, ami arra jutott, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Ezért megszüntették az AJTK állami támogatását. | A NAV vizsgálja az Antall József Tudásközpont költéseit | „Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?” – kérdezte Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől még tavaly decemberben. Kérdésének alapja a 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés, ami a szervezet állami támogatásainak felhasználását vizsgálta. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/11/a-nav-vizsgalja-az-antall-jozsef-tudaskozpont-kolteseit | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A magyar építőipar meghatározó szereplőjénél, az A-Híd Zrt.-nél tartott házkutatást múlt év végén a nyomozó hatóság – értesült több forrásból a Mandiner.
A cég neve többek között onnan is ismerős lehet, hogy ők végezték a Lánchíd felújítását.
Az A-Híd Zrt.-nél zajlott házkutatással összefüggésben kerestük a rendőrséget, az ügyészséget és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is. Az adóhatóság válaszában az építőipari vállalkozás nevére nem tett utalást, ugyanakkor lapunknak küldött tájékoztatásában nem cáfolta a házkutatás tényét. Sőt,
válaszukból az is kiderült, hogy a hatósági intézkedés a több százmilliós számlagyár-ügy miatt letartóztatott Vig Mór elleni eljárás keretében történt:
„Tájékoztatjuk, hogy egy praxisától eltiltott budapesti ügyvéd tevékenysége miatt elrendelt nyomozás során a pénzügyőr nyomozók 33 fővárosi helyszínen kutattak és foglaltak le bizonyítékként dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt. A témában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023. november 29-én adott ki sajtóközleményt, amelyet kérünk tekintsen irányadónak” – írta az A-Híddal kapcsolatos kérdésünkre a NAV.
A jogász november vége óta letartóztatásban van, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága több százmilliós számlagyár működtetése miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg.
Nemzetközi csalás, korrupció, erőszak
Nem sokkal a letartóztatása után az is nyilvánosságra került, hogy nem ez Vig Mór egyetlen ügye: a férfi egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában vehetett részt egy nemzetközi csalássorozatban, valamint vesztegetési ügyben két éve jogerősen is elítélték.
A férfit korábban azzal is meggyanúsították, hogy megverette felesége volt párját, igaz, ezt az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették.
Az ügy ugyanakkor ezzel még nem ért véget, mert a sértett pótmagánvádat nyújtott be,
amit a bíróság befogadott, így ez a súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás a Budai Központi Kerületi Bíróságon (BKKB) jelenleg is folyamatban van.
Homályos cégügyek
A sajtó Vig homályos cégügyeiről is lerántotta a leplet: kiderült, hogy Büro Cégkezelő Kft. néven egy cégtemetőként is működő szolgáltató köthető a jogászhoz, amely a II. kerületi Keleti Károly utca egyik földszinti üzlethelyiségébe van bejegyezve, majd az is megjelent, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasának egyik vállalkozása is ehhez a szolgáltatóhoz került.
Ismert jogvédő a bukott ügyvéd testvére
Fontos körülmény, hogy Vig Mór az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.
A hazánk lejáratásában élen járó jogvédő ráadásul régi szereplője a magyar közéletnek, pontosabban inkább a Soros-hálózatnak:
dolgozott a Magyar Helsinki Bizottságnál és a Soros-alapítványnak nevezett Open Society Foundationsnél is.
(Nyitókép forrása: NAV) | Házkutatást tartott az adóhatóság a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél | A hatósági intézkedés a sok százmilliós számlagyár ügyébe belebukó, jelenleg is letartóztatásban lévő egykori ügyvéd, Vig Mór elleni eljárás keretében történt – tudta meg a Mandiner. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/01/hazkutatast-tartott-az-adohatosag-a-lanchid-felujitasat-vegzo-a-hid-zrt-nel | 2024-01-11 12:48:19 | true | null | null | Mandiner |
„Vajon miért nem kapunk az EU-tól pénzt?”
- tette fel a kérdést egy röhögő emoji kíséretében Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták párt elnöke egy tavaly október 31-i posztjában, amelyet több mint 1700-an osztottak meg a Facebookon. A bejegyzéshez a volt MSZP-s politikus egy fényképet is mellékelt, amelyen a felirat szerint a 40 centiméter magas, 40 millió forintból épült bodrogkeresztúri Panoráma Kilátó látható.
Mesterházy humorosnak szánt posztjában arra utal, hogy többek között az ilyen típusú beruházások is útját állják az uniós támogatások hazai folyósításának. Az EU intézményei 2022 óta ugyanis mintegy 30 milliárd eurós támogatástól zárták el a magyar kormányt, elsősorban a demokratikus normák leépítése miatt.
A bejegyzéssel ellentétben azonban a bodrogkeresztúri kilátó nem a Fidesz-, hanem a 2010 előtti szocialista kormányzás alatt épült- hívta fel rá a figyelmet a Dobó népe nevű, névtelen szerkesztők által működtetett Facebook-oldal. Majd hozzátették, hogy a 2007-es beruházás idején a bejegyzést közlő Mesterházy ráadásul az akkori kormánykoalíciót vezető MSZP egyik első embere volt.
Mesterházy Attilát levélben kerestük azzal kapcsolatban, mi volt a szándéka ezzel a poszttal és miért pont ezt a beruházást emelte ki a számos példa közül, kérdésünkre azonban ezidáig nem válaszolt.
Nem Mesterházy volt az egyetlen ellenzéki politikus, aki félrevezetően posztolt a minikilátóról: még korábban, 2022 szeptemberében Temesvári Szilvia, a Párbeszéd Magyarországért terézvárosi alpolgármestere ebben a TikTok-videójában szintén a bodrogkeresztúri kilátót említi az olyan projekek között, amelyek miatt a kormány "még nem tudta hazahozni a brüsszeli pénzeket".
Egy korábbi korszakban fogant
Bár a Fideszhez köthető, megkérdőjelezhető hasznosságú beruházásokkal tele van a sajtó (lásd ezt, ezt vagy ezt a cikket), a Miskolctól alig 50 kilométerre fekvő bodrogmenti település 40 cm-es minikilátója nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének terméke.
a közbeszerzési pályázatot “turisztikai létesítmények kialakítása” címen először 2006. április 5-én hirdették meg (majd ezt később módosították, a kivitelezésre végül június 30-ig lehetett ajánlatokat tenni);
a pályázat eredményét 2006. augusztus 9-én tették közzé,
a nyertes féllel az önkormányzat először 2006. december 15-i határidővel kötött szerződést, majd a határidőt meghosszabbították 2007. április 30-ra,
az építmények hivatalos átadására pedig 2007. május 15-én került sor.
A fentiekből látszik, hogy a beruházás teljes egészében a Gyurcsány-kormány idején valósult meg (Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberétől 2009 áprilisáig volt miniszterelnök).
A bodrogkeresztúri kilátó egy nagyobb kezdeményezés, az észak-magyarországi régiót érintő “Összefogással Tokaj Világörökségéért I-II.” elnevezésű program keretében épült, amely a tokaji borvidék 13 településének idegenforgalmi fejlesztéseit fogta össze. A több mint 2 milliárd forintos összköltségvetésű programot részben EU-s forrásokból valósították meg (az akkor futó Regionális Operatív Program keretében).
Az uniós fejlesztési program koordinációját és nyomonkövetését, ahogy a beruházások kiválasztását és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését is a 2006-ban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végezte, amely egészen 2014-ig irányította a Magyarországra érkező uniós támogatások szétosztását és felhasználását.
Mennyi az annyi
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata a borvidék turisztikai vonzerejét növelni kívánó programban - a ma már csak archív formában elérhető honlap szerint - két projekttel vett részt:
egy „vízi- és kerékpáros turisztikai információs centrum és rendezvényhelyszín”, valamint
egy „kilátó létesítése és környezet rendezése”
elnevezésű projektelemet sorolt fel a tokajvilagorokseg.hu weboldal.
Az utóbbi helyét a vízművek szomszédságában lévő 194 méteres Dereszla-domb tetején jelölték ki, elsődleges funkciójának pedig a rekreációs-szabadidős tevékenységet szánták: a „fejlesztéssel természetközeli szabadidős terület alakul ki, ízelítőt nyújtva a borvidék egyik fő jellemvonásáról, a változatos tájképi adottságokról” - olvashatjuk weblapon.
Mindkét beruházást a Zemplénkő Kelet-magyarországi Kőbányák Bányászati Kft. nyerte, amely Tokaj-Hegyalja egyik meghatározó üzletemberének, Toldi Miklósnak a résztulajdonában állt. A cég megbízása a két bodrogkeresztúri projektelemre összesen 114,7 millió forintos összegről szólt. Ebből a Közbeszerzési Értesítőben 2007 januárjában megjelent szerződésmódosítás szerint nettó 31 980 000 forintban határozták meg a kilátó létesítését. (Ez 20 százalékos áfakulcs mellett bruttó 38 376 000 forintot jelent).
Forrás: Közbeszerzési Értesítő
Bár az építményt 2007. május 15-én adták át, a bodrogkeresztúri “kilátó” csak két évvel később, 2009 októberében tett szert országos ismertségre. A sajtóban ugyanis ekkor sorrajelentek meg azok a cikkek, amelyek szenzációként tálalták a közel 40 millió forintból megépült, 40 cm-es kilátó esetét. Májer József akkori polgármester az ügyet azonban a sajtó részéről indokolatlan lejáratókampánynak nevezte és azzal védekezett, hogy
“nem kilátó, hanem a területen egy kijelölt pont” megépítésére kapták az összeget.
Bár azt nem tudni, hogy az önkormányzat pénz szűkében folyamodott-e ehhez a megoldáshoz (az alpolgármester Indexnek adott nyilatkozata szerint igen), a közbeszerzési pályázat kiírásában eredetileg is egy igen alacsony, mindössze 1 méter magas “kilátó-magaslat” terve szerepelt.
Forrás: közbeszerzés.hu
A település polgármestere a Kulcs magazinnak adott interjújában azt is elmondta, hogy a betonplató kivitelezésére a pályázati pénzből mindössze 11 millió forintot fordítottak, a fennmaradó összegből pedig utat és közösségi teret építettek, valamint elvégezték a környező ősfenyves rehabilitálását is.
Forrás: Foursquare
A településen fellelhető információs táblák szerint a bodrogkeresztúriak azóta is inkább a kilátópont megnevezést használják a kilátó helyett. Az egyik ilyen táblán olvasható ismertető szerint ugyanis a nevezett helyen (csupa nagybetűvel szedett) “KILÁTÓPONT” áll, amely építési koncepciója szerint sosem szeretett volna kilátótorony lenni. Ehelyett “egy olyan tájba simuló pont megjelölése” volt a cél, amely “funkcionálisan használható és láttatja a vidék csodálatos panorámáját. Nem csak kilátó, hanem találkozási pont is” - olvasható a turistáknak szóló tájékoztatón.
Az átadás után készült képek alapján a szabadidő eltöltéséről a kilátás mellett néhány pad és egy szalonnasütő is gondoskodik.
Kis magyar abszurd
Bár a bodrogkeresztúri minikilátó még a Gyurcsány-kormány idején épült, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta is bőven akadnak megkérdőjelezhető hasznosságú, EU-s pénzből kivitelezett beruhátások - jóval drágábbak is, mint a 40 centis kilátópont.
A Transparency International tavaly a Sziget Fesztiválra készített egy összeállítást az elmúlt évek legbizarabb magyar turisztikai fejlesztésekről, amelyet az Ami az útikönyvből kimaradt című kiállítás keretében mutattak be, számolt be róla a Telex. A shortlisten egyaránt szerepelt
De ebbe a mezőnybe tartozik a Nyírmártonfalván felépült erdő nélküli lombkoronasétány, a lejtő nélküli bobpálya az Alföldön, a kizárólag gyalogosan megközelíthető biciklis kilátó a Tisza-tavon, vagy a felcsúti stadiont az alcsútdobozi arborétummal összekötő Vál-völgyi kisvasút, amely 600 millió forint európai uniós támogatásból készült, 2016-os indulása óta azonban több mint 32,8 milliós veszteséget halmozott fel - legalábbis ezek az állandó elemei a sajtóban szinte éventemegjelenőösszeállításoknak, amelyek a vitatható hasznú uniós projekteket mutatják be.
Címlapi kép: Mesterházy Attila, Facebook | Hiába állítja Mesterházy Attila, nem a Fidesz, hanem a Gyurcsány-kormány idején épült EU-s pénzből 40 centis kilátó | A bodrogkeresztúri kilátóra 2006-ban írták ki a közbeszerzést, és az átadás is megvolt még a NER-korszak előtt. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/hiaba-allitja-mesterhazy-attila-nem-a-fidesz-hanem-a-gyurcsany-kormany-idejen-epult-eu-s-penzbol-40-centis-kilato/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
„Legyetek bátorak” – ezt tanácsolta egyetemistáknak sikerével összefüggésben Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, Orbán Viktor miniszterelnök barátja. Ha intelmeit így év elején meghallgatná, itt megteheti:
Vélhetően testvére, Mészáros János is hallgatott a jó szóra: ahogyan a korábbi években, tavaly is szép sikereket ért el a közbeszerzéseken, illetve beszerzéseken, ezeket néztük át a nyilvános adatbázisokban. Hogy az elnyert munkák pontosan mekkora összeget tesznek ki, egyelőre nem lehet megmondani, egyrészt a konzorciumi sikerek (amikor a cég más vállalkozásokkal együtt nyer el megbízást), másrészt a keretszerződések miatt. Számításaink szerint nagyságrendileg nettó 7,6 milliárd forintnyi beszerzésben (közbeszerzés és az állami cégek hagyományos beszerzései) érintettek Mészáros János cégei a vizsgált időszakban – és ebben nincsenek benne azok az esetek, amikor alvállalkozóként volt jelen a Mészáros-birodalom valamelyik közpénzes megbízásában.
Az Adept Enviro Kft.-t 2019-ben szerezte meg Mészáros János, és a sikerek nem várattak magukra. Tavaly áprilisban az rtl.hu írta meg, hogy a cég nettó 2,5 milliárdos keretmegbízást nyert el egy Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó céggel, a Naturaqua Zrt.-vel közös konzorciumban. Az év vége is közpénzes megbízást hozott, ezúttal az Energiaügyi Minisztériumtól: kármentesítési előkészítési feladatokra kaptak nettó 4 milliárd 126 millió forintos keretmegbízást ugyancsak a Naturaqua Zrt.-vel, ezúttal a Wessling Hungary Kft. (idéntől a jogutód neve Eurofins Analytical Services Kft.) konzorciumi partnerségével. Az Energiaügyi Minisztérium a keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívást, a fennmaradó rész opció.
Évek óta Mészáros János cége, a Pegazus Trade Kft. szállítja a munkaruhákat a Magyar Közútnak: tavaly kétszer is befutottak az állami cégnél. Nettó 371,6 millió forintos keretmegbízást kaptak munkaruhák szállítására, itt a megrendelő ugyancsak 30 százalékos opciós részt hagyott, az összeg 70 százalékát biztosan lehívja. Ahogyan a mindenféle védőfelszerelések esetében is, az ezek beszerzésére kiírt eljárás mind a négy részét a Pegazus Trade Kft. vitte el tavaly összesen nettó 350,4 millió forint értékben.
Ha valaki csak úgy az utcáról besétálva szeretne munkaruhákat venni Mészáros János cégétől, nem lesz könnyű dolga: a cégnek nincsen külön honlapja, egy másik Mészáros János-érdekeltséggel, a Pegazus Autócentrum Kft.-vel elvileg közös weboldalon osztozik, ott azonban cikkünk írásakor nincsen szó munkaruhákról, védőfelszerelésekről, csak szervizről, flottakezelésről és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokról. (Kicsit kilóg a sorból az állami fegyvergyártásban aktív, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő HM Arzenál Zrt., amely egy 2022-ben frissített szerződéslista szerint a Pegazus Autócentrum Kft.-vel évi 60,6 millió forint becsült értékkel gépjárművek bérlésére állapodott meg. A megbízás 48 hónapra vagy 200 ezer kilométer futásteljesítményre szól. Hogy tavaly is élt-e ez a szerződés, arról az állami céget megkérdeztük, válaszukkal bővítjük cikkünket.)
A MÁV sem tudta nélkülözni a Pegazus Trade Kft. termékeit: márciusban zselés akkumulátorok beszerzésére szerződtek 47,6 millió forint értékben. Az MVM leányvállalata, az MVM OVIT Zrt. pedig egy másik Mészáros János-féle vállalkozás, az Agro-Felcsút Kft. szolgáltatását vette igénybe, szerződéslistájuk szerint januárban 500 ezer eurós szállítási keretszerződést írtak alá acélszemcse és korund szállítására. | Minisztérium, MÁV, Magyar Közút: Mészáros Lőrinc testvére sem tudott elugrani a közpénz elől | Munkaruhák, védőfelszerelések, kármentesítés előkészítése, akkumulátorok, járműbérlet – Mészáros János is sokoldalú, akárcsak testvére, Mészáros Lőrinc. Bár mintha kerülné a nyilvánosságot: az üzletemberről több mint tíz éve készült az utolsó MTI-s fotó. Úgy tűnik, üzleti sikereivel nem kérkedik, holott a nyilvános adatok szerint bátyja árnyékában is szépen tudott gyarapodni. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2024/01/11/meszaros-janos-meszaros-lorinc-cegek-kozbeszerzes | 2024-01-11 17:25:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az MNB folyamatos felügyelés keretében végzett nyomon követés során tekintette át, hogy az MBH Bank Nyrt. maradéktalanul végrehajtotta-e a felügyelet által a jogelőd Takarékbank Zrt.-vel szemben meghozott 2022. október 24-i határozatát, majd „számos intézkedésre kötelezte a hitelintézetet annak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságai miatt”.
Mostani határozatukban aztán megállapították, hogy mészáros Lőrinc szuperbankja, vagyis az MBH Bank mint jogutód „nem mindenben teljesítette a felügyelet kötelezéseit”.
A közlemény szerint mivel nem jelölte ki teljeskörűen a megerősített eljárásba helyezendő ügyfeleit, „ezért a pénzmosási szempontból kockázatos ügyfelek, ügylettípusok fokozott monitoringja egyes esetekben nem teljesült”, és „emiatt a megfelelő riasztás hiányában nem történt meg az adott ügyletek elemzése, értékelése, szükséges esetben pedig a bejelentés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának”.
Hiányosságokat találtak még az MBH Banknál a szűrési eredmények dokumentálásának gyakorlata kapcsán is, ezek miatt szabták ki végül a 10 millió forint felügyeleti bírságot, plusz 2024 február, illetve március végi határidővel kötelezték az MBH-t a hiányosságok kijavítására. | 10 millióra bírságolta Mészáros Lőrinc szuperbankját az MNB | Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/12/10-milliora-birsagolta-meszaros-lorinc-szuperbankjat-az-mnb | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt.
Természetkárosítás gyanúja miatt tett feljelentést az LMP-s Keresztes László Lóránt novemberben, miután az aligai Kádár-szigeten megcsonkították a sok helyi által kedvelt és csodált fűzfát. Mint mondta, a mesterséges sziget a tómeder része, amely Natura 2000-es terület, ezért szerinte nem lehetett volna megcsonkítani a fűzfát.
A rendőrség először visszautasította a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, mert a nemzeti park szerint a fa nem védett. Az ügyészség azonban felülbírálta a rendőrség döntését, és nyomozás elrendelésére, szakértő bevonására utasította a rendőrséget – mondta a Szabad Európának Keresztes László Lóránt.
Az Aligai Fürdőegyesület az ikonikus fűzfa megcsonkítása után közérdekű adatigényléssel fordult a sziget vagyonkezelőjéhez, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz. Kiderült, hogy a Kádár-szigetet még tavaly júniusban tizenöt évre bérbe adták Aliga II. egyik ingatlantulajdonosának évi háromszázezer forintért. A vízügy válaszából az is kiderült, hogy a bérlő fagondozására kapott engedélyt a fűzfára.
A civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a Kádár-szigetet bérbe adták magánkézbe, miután az mindenki által szabadon használható, és a Településrendezési szerződés szerint a kijelölt parti sétány része, ezért azt tervezik, hogy megtámadják a bérleti szerződést.
Miután a nyomozás elindult, igazságügyi szakértő fogja megállapítani, hogy a fűzfa gondozása megfelelt-e a szakmai előírásoknak.
Korábban a Szabad Európának nyilatkozó favizsgáló szakember a fotók alapján barbár módszernek nevezte a teljes csonkolást. Kerestük az ügyben a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Nyomozás indul a megcsonkított aligai fűzfa ügyében | Bár a rendőrség először visszadobta a feljelentést, az ügyészség utasítására mégis nyomozás indul az aligai Balaton-parton, a Kádár-szigeten lévő fűzfa megcsonkítása miatt. Közben az Aligai Fürdőegyesület kiderítette, hogy a vízügy tizenöt évre bérbe adta a szigetet egy közeli telektulajdonosnak, aki fagondozásra kapott engedélyt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nyomozas-indul-a-megcsonkitott-aligai-fuzfa-ugyeben/32770497.html | 2024-01-12 17:06:30 | true | null | null | Szabad Európa |
A rendőrség szerint nem történt hivatali visszaélés, ezért elutasította a nyomozást az Orbán Ráhel tokaji földjeinek állami elővásárlási joga ügyében. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy lapinformációk szerint a vásárlást követően törölték a földekről az állam elővásárlási jogát.
Hiába értékelte feljelentésként, és továbbította a rendőrségre Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes írásbeli kérdését a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel által vásárolt tokaji földekről törölt állami elővásárlási jog ügyében, végül nem indul érdemi nyomozás – írta a hvg.hu.
A lap birtokába került határozat szerint a döntés indoklásából kiderül, hogy a nyomozók néhány – szerintük egymásnak ellentmondó – újságcikk elolvasása után jutottak arra a következtetésre, hogy nem történt bűncselekmény, mert hiányzik a jogtalan előny vagy hátrány okozása.
Ahogy arról a 24.hu cikke alapján decemberben beszámoltunk, a világörökséghez tartozó tokaj-hegyaljai területeken megszerzett egyes ingatlanok tulajdoni lapjairól május végén törölték az állam elővásárlási jogát. A lapnak nyilatkozó, örökségvédelemmel is foglalkozó építési jogász szerint ezt jogszerűen nem lehet megtenni.
A lap idézi a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményét az ügyben, amely szerint a világörökségi ügyekért is felelős miniszter (Lázár János) megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állami elővásárlási jogot.
„A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a világörökségi területen lévő ingatlanokon az államot – a lakhatás céljára szolgáló épületet (lakás, lakóház), valamint a földet kivéve – más jogosultakat megelőzően elővásárlási jog illeti meg. Mivel az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról” – közölte a minisztérium.
Ebből viszont az következik a lap szerint, hogy 2018-ban tömeges hibát követett el a kormányzat, amikor egy kormányrendelet mellékletében felsorolt, nyolcvanezer világörökségi ingatlan tulajdoni lapjára feljegyezték a magyar állam részére járó, mindenki mást megelőző elővásárlási jogot, ami Tokaj-Hegyalján is nagy vihart kavart. | Nem indul nyomozás az Orbán Ráhel tokaji földjeiről törölt állami elővásárlási jog ügyében | A rendőrség szerint nem történt hivatali visszaélés, ezért elutasította a nyomozást az Orbán Ráhel tokaji földjeinek állami elővásárlási joga ügyében. A DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész tett feljelentést. Az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy lapinformációk szerint a vásárlást követően törölték a földekről az állam elővásárlási jogát. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-indul-nyomozas-az-orban-rahel-tokaji-foldjeirol-torolt-allami-elovasarlasi-jog-ugyeben/32770362.html | 2024-01-11 17:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Jelentős kölcsönt kapott az indulásához a Brussels Signal című brüsszeli híroldal mögött álló magyar cég. A vállalkozás tulajdonosa korábban a Fidesz tanácsadója volt. A tulajdonában álló másik híroldal, a Remix idén 98 millió forint magyar közpénzes támogatást kapott, és üzleti kapcsolatra lépett a korábbi Fidesz-szövetséges lengyel kormány támogatásából működő Sovereignty.pl híroldallal is.
Ismeretlen eredetű, jelentős mértékű kölcsön segítette egy, az Orbán-kormányhoz közel álló brüsszeli hírportál mögött álló cég indulását. Az angol nyelven megjelenő Brussels Signal tulajdonosa a Budapesten élő amerikai állampolgár, Patrick Egan. Az Egan és a Fidesz közötti kapcsolatokról elsőként a Szabad Európa számolt be.
Egan 2022 júniusában hárommillió forintos tőkével regisztrálta a tulajdonában álló Remedia Corp Kft.-t. A budapesti bejegyzésű cég az év novemberében 105 millió forintnak megfelelő tőkével indított Brüsszelben leányvállalatot. A belgiumi leánycég adja ki a Brussels Signal híroldalt. A Szabad Európa korábbi kérdésére a Brussels Signal nem árulta el, hogy alapítója miből teremtette elő a belgiumi leányvállalat bejegyzéséhez letett, a brüsszeli hírsite beindításához szükséges pluszpénzt.
A budapesti Remedia Corp Kft. 2022-es évről szóló pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy az év során a cég 174 millió forintos kölcsönhöz jutott. A beszámoló tartalma eddig azért nem volt ismert, mert a törvény szerinti, május végi határidőnél jelentősen később, csak 2023 novemberében fogadták el. A belgiumi leánycég beszámolója még mindig nem érhető el.
A jelzálogjoggal nem biztosított kölcsön forrása nem ismert, erre vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk választ Egantől.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszelben indít híroldalt a kormány egyik korábbi kommunikációs tanácsadója
Radikális figurák az újságírók között
A Brussels Signal idén júniusban indult el, a főszerkesztő, Michael Mosbacher akkor azt írta a Szabad Európának: céljuk a brüsszeli status quo felrázása. Ehhez olyan újságírókat szerződtettek, mint például Peter Caddle, a szélsőjobboldali Breitbart korábbi munkatársa, vagy Paul Deconinck, az euroszkeptikus Új Flamand Szövetség párt korábbi alkalmazottja. Deconinckról korábban kiderült, hogy a szélsőjobboldali Schild & Vrienden mozgalom tagjainak tartott bokszedzést.
A Knack belgiumi magazin értesülése szerint Deconinckot egy Pieter Cleppe nevű férfi ajánlotta be Patrick Egannél. A belga Cleppe kapcsolatai az európai szélsőjobboldalon a német AfD-től a Svéd Demokratákig terjednek, rendszeres szerzője a korábban Mosbacher által vezetett The Critic című brit lapnak, emellett ő főszerkeszti a Brussels Report című hírsite-ot is. A Knack szerint Egan tőle kért tanácsot, amikor létrehozta saját brüsszeli híroldalát.
A Brussels Signal legutóbbi újságíró-igazolása a görög Konsztantinosz Bogdanosz, aki az elmúlt években egyre radikalizálódó jobboldali politikusként vált botrányhőssé Athénban. Nagy port kavaró húzása volt, amikor migránsgyanús nevű görögországi óvodások listáját szellőztette meg a közösségi médiában.
Bogdanoszt előbb kitette soraiból a mérsékelt konzervatív Új Demokraták, majd a férfi által gründolt új jobbos mikropárt (három másik radikális formációval szövetségben) 0,5 százalékos eredménnyel leszerepelt a tavaly júniusi választásokon. Bogdanosz a Brussels Signal munkatársaként eredeti szakmájához tér vissza, ugyanis politikai karrierje előtt tévés újságíróként dolgozott.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar állami pénzből terjeszkedne Varsóban a Fidesz-közeli politikai keltetőként működő kávézólánc
Szálak a Fideszhez
Patrick Egant, aki régebben az International Republican Institute közép- és kelet-európai igazgatójaként dolgozott, jól ismerik az Orbán-kormányban és a Fideszben is.
Egan egy másik cége, a stratégiai kommunikációval foglalkozó FWD affairs Kft. 2010-ben a kormánypárt támogatásával budapesti főpolgármesterré választott Tarlós István kampányának dolgozott. 2014-ben a Miniszterelnökség, 2016-ban pedig a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda bízta meg kommunikációs feladatokkal, jelentős részben a nemzetközi kommunikációs tevékenység terén.
Az FWD affairs 2018 és 2020 között összesen 46 millió forintos értékben kapott megbízásokat az Európai Néppárt pártcsoportjától. A mérsékelt jobboldali csoportosulásban ebben az időben még jelentős volt a néppártból azóta távozó Fidesz befolyása.
Az FWD affairs adja ki a Remix című, szintén angol nyelvű híroldalt is. Információink szerint az FWD affairs 2020–2022 között összesen 157 millió forintnyi támogatást kapott a közpénzmilliárdokat kezelő Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA), az egyik támogatási kérelem címe szerint „a V4 híreit, érdekeit, értékeit közvetítő angol nyelvű platform”, vagyis a Remix működtetésére.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint 1,6 milliárdba került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű jobboldali hírportál
A jelenleg közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő BLA-t az Orbán-kormány finanszírozza. Noha törvény szerint kormányfüggetlen szervezetnek kellene lennie, a közpénzből működő testület Orbán Viktor nemzetközi politikájának megfelelő elképzeléseket finanszíroz. A Szabad Európán korábban írtunk a BLA egy másik brüsszeli angol nyelvű hírportálnak, továbbá a budapesti és lengyelországi Scruton kávézóknak juttatott támogatásairól, valamint a Fidesz nemzetközi kapcsolatrendszerét építő külföldi „vendégkutatók” szerződéseiről is.
Tavaly az FWD affairs újabb, 98 millió forintos támogatást kapott a BLA-tól. A Szabad Európa közérdekű adatigénylés útján betekintést nyert a támogatási szerződésbe és a hozzá tartozó szakmai programba. E szerint a Remix „a régióban érdekelt nemzetközi közönséget kívánja megszólítani azzal a céllal, hogy megismertesse velük a V4 értékeit és narratíváit, javítva a szövetség egységét és lobbierejét”.
Ehhez kapcsolódóan: Így épült ki Orbánék kapcsolata az új francia szélsőjobboldallal
Lengyel kapcsolatok
Tavaly decemberben az angol nyelvű Sovereignty.pl híroldal nagy formátumú, felugró hirdetése jelent meg a Remix honlapján. A híroldalt egy lengyel alapítvány adja ki a lengyel igazságügy-minisztérium 164 millió forintnak megfelelő, 1,867 millió złotys támogatásának segítségével. A támogatásról még az előző, a Fidesszel szövetséges Kaczyński-kormány idejében döntöttek.
A Sovereignty.pl legtöbb szerzője a Do Rzeczy hetilapnál dolgozik újságíróként, az elmúlt hónapokban a hetilap több anyaga is megjelent angol fordításban a híroldalon. Köztük egy olyan interjú is, amelyet Faragó Csabával, a Századvég Alapítvány külügyi vezetőjével készített a Do Rzeczy. Az októberi választások előtt két héttel megjelent interjúban Faragó arról beszélt: a „Soros-hálózat” próbál beavatkozni a lengyel belpolitikába.
Decemberben a VSquare közép-európai oknyomozó oldal hírlevele névtelen magyar kormányzati forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Habony Árpád és a Századvég emberei segítették tanácsokkal a Fidesz lengyel szövetségesét, a PiS-t. A VSquare értesülései szerint századvégesek – és személy szerint Faragó – a szlovák és a szerb választások környékén is feltűntek.
A Szabad Európa megkeresésére a Sovereignty.pl nem árulta el, mennyi pénzt fizetnek a reklámért a FWD affairsnek. | 174 milliós kölcsönnel indult az Orbán-kormányhoz közeli brüsszeli híroldal mögött álló cég | elentős kölcsönt kapott az indulásához a Brussels Signal című brüsszeli híroldal mögött álló magyar cég. A vállalkozás tulajdonosa korábban a Fidesz tanácsadója volt. A tulajdonában álló másik híroldal, a Remix idén 98 millió forint magyar közpénzes támogatást kapott, és üzleti kapcsolatra lépett a korábbi Fidesz-szövetséges lengyel kormány támogatásából működő Sovereignty.pl híroldallal is. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazhetvennegy-millios-kolcsonnel-indult-az-orban-kormanyhoz-kozeli-brusszeli-hiroldal-mogott-allo-ceg/32761770.html | 2024-01-12 17:28:41 | true | null | null | Szabad Európa |
Hiába értékelte és továbbította Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként a rendőrségre Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdését, a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel által vásárolt tokaji földekről eltűnt állami elővásárlási jog ügyében végül nem indult érdemi nyomozás.
A hvg.hu birtokába került, január 11-i keltezésű határozat szerint ugyanis az eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság a feljelentés elutasításáról döntött. A döntés indoklásából kiderül, hogy a nyomozók néhány – szerintük egymásnak is ellentmondó – újságcikk elolvasása után úgy döntöttek:
ami történt, nem bűncselekmény, mert hiányzik egy fontos elem: a jogtalan előny vagy hátrány okozása.
De mi is történt? A hvg.hu is írt róla, hogy Vadai Ágnes ellenzéki képviselő a feljelentésként értékelt írásbeli kérdésében arra kereste a választ: „Nem gond-e, hogy törölték az állami elővásárlási jogot azokról a tokaj-hegyaljai ingatlanokról, amelyeket Orbán Ráhel nevében Tiborcz István vett meg?”
A miniszterelnök lányának nevében eljárva a férje tavaly április 18-án kötött két szerződést 94 hektárnyi földterület megvásárlásáról. A területre több helyi mellett az államnak is elővásárlási joga volt, de senki sem élt vele, így a földhivatal bejegyezte Orbán Ráhel tulajdonjogát.
A 24.hu azonban úgy értesült, hogy egy hónappal ezt követően egyes, a világörökséghez tartozó területen lévő ingatlanok tulajdoni lapjairól törölték az állam elővásárlási jogára vonatkozó bejegyzéseket. A lapnak nyilatkozó jogász szerint ezt jogszerűen nem lehetett volna megtenni.
Az ügyben még a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) is megszólalt a minap. Közölték: a világörökségi ügyekért is felelős miniszter – ez a kormánytag Lázár János – megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állam elővásárlási jogát, és ez jogszerűen történt.
A hivatalos magyarázat szerint ugyanis „az érintett mezőgazdasági ingatlanokra a törvény alapján nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog, ezért a földhivatal a világörökségért felelős miniszter megkeresésére törölte azt a tulajdoni lapokról”.
Ha ez így van – vetette fel a 24.hu cikke – akkor 2018-ban tömeges hibát követhetett el a kormányzat, amikor egy kormányrendelet mellékletében felsorolt 80 ezer világörökségi ingatlan tulajdoni lapjára feljegyezték az állam elővásárlási jogát, ami Tokaj-Hegyalján akkor vihart is kavart.
Akárhogy is, az mindenesetre nem újdonság, hogy a legfőbb ügyész a hozzá beérkezett ellenzéki kérdéseket feljelentésként értékeli, majd továbbítja az illetékes nyomozó szervezethez, onnan pedig a legtöbb esetben azzal a lendülettel jön is a vizsgálat elutasítása. Erről itt írtunk:
Egyébként a Navracsics Tibor vezette KTM szerint az érintett földterületek vonatkozásában az államnak továbbra is fennáll bizonyos elővásárlási joga, „ahogy valamennyi mezőgazdasági terület esetében". Itt azonban vélhetően a földforgalmi törvényben meghatározott elővásárlási jogra gondolnak, ám – jegyezte meg a 24.hu – ez gyengébb jogosítványokat jelent. | Rendőrség: nem bűncselekmény Orbán Ráhel földvásárlásánál az állami elővásárlási jog törlése | Elutasította a rendőrség azt a feljelentést, amely azt lett volna hivatott tisztázni, történt-e bűncselekmény, amikor törölték az állam elővásárlási jogát a miniszterelnök lánya által vásárolt tokaji földekről. A nyomozók szerint jogtalan előny vagy hátrány okozása ez ügyben nem történt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240111_A_rendorseg_nem_talalt_buncselekmenyt_Orban_Rahel_foldvasarlasa_korul | 2024-01-11 12:21:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint bírságot szabott ki a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyeletnek a jogelőd Takarékbankra vonatkozó korábbi határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt. Az MBH Bank nem teljeskörűen szűrte a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleket, ügyleteket, s hiányosan dokumentálta szűrési folyamata eredményeit – közölte a jegybank pénteken az MTI-vel.
A jegybank folyamatosan felügyelte, hogy az MBH Bank Nyrt. maradéktalanul végrehajtotta-e a jogelőd Takarékbank Zrt.-vel szemben meghozott 2022. október 24-i határozatát, akkor az MNB a 42,5 millió forintos bírság mellett számos intézkedésre kötelezte a hitelintézetet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságai miatt. Az MNB megállapítása szerint a hitelintézet nem minden esetben teljesítette kötelezettségeit. A bírság mellett a jegybank kötelezte a pénzintézetet a hiányosságok kijavítására.
A bírság összegének mértékét súlyosbította a hitelintézet piaci részesedése, illetve a feltárt problémák ismétlődő jellege, ám enyhítette, hogy az MBH Bank intézkedéseket tett jogszabálysértő gyakorlata megszüntetésére.
Az MNB megnyugtatott mindenkit, a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését. | Tízmillió forintra bírságolta a jegybank a Mészáros-féle bankholdingot | Másfél éve már kapott egy negyvenmilliós bírságot a pénzintézet, de az akkori hiányosságokat nem rendezték maradéktalanul a jegybank szerint. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240112_Tiz_millio_forintra_birsagolta_a_jegybank_a_Meszarosfele_bankholdingot | 2024-01-12 10:26:00 | true | null | null | HVG |
Megvásárolja Abbázia egyik leghíresebb szállodáját, a Hotel Miramart Mészáros Lőrinc – írja Novi List című horvát lap. A cikk szerint a négycsillagos, öt épületből álló, 108 szobás komplexum márciusban kerül a magyar „mágnás” kezébe.
A Booking.comon azt írják a tízből 9,2 pontosra értékelt szállodáról – amelyben jelenleg nem lehet szobát bérelni –, hogy a Škrbići strandtól 150 méterre található, és étteremmel, ingyenes magánparkolóval, szezonális szabadtéri úszómedencével, valamint fitneszközponttal várja a vendégeket.
Arról, hogy az eddigi üzemeltetője a téli szezon végén lecserélődik, a hotel vezetői a minap adtak hírt annak weboldalán. Sok jelenlegi alkalmazott továbbra is a szállodában dolgozik majd, az igazgató azonban távozik, új vezető érkezik a helyére.
A szálloda az osztrák Holleis családtól kerül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. A lap úgy ismerteti a magyar milliárdost, mint a Riva's Hotels & Resorts építtetőjét.
A Mészáros Csoport tavaly januárban állapodott meg a Marriott Internationallel a Rivas szállók üzemeltetésétől. Az a hotel a tervek szerint legkésőbb 2025 tavaszán nyit majd meg. Mészáros a szerződés aláírásakor azt mondta: „Az egyértelmű, hogy a turizmus, szállodaipar tekintetében csak a luxus irányába szeretnénk elmozdulni.”
A Mészáros Csoportnak Magyarország és Horvátország mellett Ausztriában és Montenegróban is vannak szállodai érdekeltségei. | Horvátországban vett újabb szállodát Mészáros Lőrinc | Márciustól a magyar milliárdos érdekeltsége veszi át a hotel üzemeltetését is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240111_negycsillagos_szalloda_meszaros_lorinc_abbazia_hotel_miramar | 2024-01-11 13:10:00 | true | null | null | HVG |
Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes
Kacskovics Mihály Béla - Kovács Gábor - Rovó Attila
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
Mit is fed a „maxi-Dubaj" terve?
Annyi biztos, hogy a kormány a 130 hektáros Rákosrendező „kitakarítására” készül, hogy aztán oda a miniszter szavai szerint egy „új millenniumi városközpont” épülhessen.
Lázár ugyan a „Dubajinfón” nem volt hajlandó elárulni, hogy ki a beruházó, de lapunk kérdésére azt mondta, az illető nem szorul állami támogatásra, „velünk ellentétben neki van pénze”. A tervezett fejlesztés nagyságrendjéről sokat elárul, hogy Lázár nem cáfolta hétfőn, hogy valóban érkezhetnek toronyházak Budapestre, így valóban egyre több jel utal arra, hogy a VSquare értesülésének megfelelően a kormány egy dubaji befektetővel, Mohamed Alabbarral tárgyal az új városközpontról.
A miniszter szerint a munka három fázisban fog haladni: Rákosrendező rehabilitációjával fognak kezdeni, vagyis felszámolják az ott található, kisebb illegális szeméttelepeket. A területen hajléktalanok is élnek, nekik szinte biztosan távozniuk kell, de hogy hogyan és hova, arról hétfőn nem esett szó. A területet korábban a MÁV használta, Lázár szerint a talaj is súlyosan szennyezett, ezzel is kezdeniük kell valamit.
Majd ha ez megvan, akkor leülnek egyeztetni a Fővárosi Önkormányzat, a XIII., valamint a XIV. kerület vezetésével is. Végül pedig zöld utat kaphat a beruházás és indulhat az építkezés, a minisztérium pedig azt a feltételt szabta a beruházónak, hogy minimum ötmilliárd eurós értékben kell építkeznie.
Itt azonban mutatkozik némi zavar. Lázár ugyanis arról beszélt, hogy előkészületben van egy államközi szerződés a beruházóval, azt pedig nehéz elképzelni, hogy úgy szerződnének, hogy a beruházónak nincsenek kész tervei a terület hasznosítására. Vagyis elképzelhető, hogy a főpolgármestert és a kerületi vezetőket a minisztérium kész tervek elé fogja állítani, bár Lázár hétfőn tartotta magát ahhoz, hogy semmi olyan nem fog épülni, ami a budapestieknek nincs ínyére.
A konkrét beruházás is többfelé osztható a miniszter szavai alapján. Az 1,3 millió négyzetméteres területből 300-350 ezer marad a MÁV-nál, erre Lázár szerint szüksége van a vasútnak, épülni fog egy új vasúti épület is. A beépítés a 130-ból 60-65 hektárt fog érinteni, ide jönnek az új épületek, 25-30 hektáron pedig közpark létesülhet.
Érkeznek közlekedési fejlesztések is: felüljárón fogják összekötni a XIII. és a XIV. kerületet, az 1-es metrót kihúzzák Rákosrendezőig, megteremtik a vasúti összeköttetést Feriheggyel, mi több, Lázár arról beszélt, hogy ő a projektre az Andrássy út meghosszabbításaként tekint.
Lázár szerint a kormány közös álláspontja, hogy ha építenek valamit, akkor annak illeszkednie kell a magyar építészetbe, azonban az majd csupán a tervek nyilvánosságra hozatalát követően fog kiderülni, hogy a kormány szerint ebbe belepasszolnak-e a toronyházak. Lázár szerint nem, azt mondta, nem örülne, ha ilyenek épülnének a Hősök tere mögött.
Miért pont Rákosrendezőre álmodta meg a kormány a fejlesztést?
Mert Rákosrendezőn jogilag akármit megtehet a kormány, hiszen a terület tulajdonosa az állam és a MÁV. Azonban az, hogy jogilag bármit megtehetnek, nem jelenti a valóságban is ugyanezt. Lázár kifejezetten óvatosan fogalmazott több, például a toronyházakat firtató kérdésre adott válaszában, kiemelte, hogy a budapestieket meggyőzni akarják a beruházásról, nem lenyomni azt a torkukon. Vagyis a Fidesz látványosan tisztában van azzal, hogy az ellenzéki érzületű Budapesten nem rúghatja be az ajtót és tehet meg nyilvánosan akármit, mert támadási felületen nyitna vele magán közvetlenül a választások előtt. Más kérdés, hogy az, ahogyan hónapokon keresztül hallgattak a beruházásról, pont arra utal, hogy erre készültek.
Azonban a nem túl komplikált tulajdonosi háttér miatt a kormány azzal is számolhat, hogy nem lő akkora bakot Rákosrendezővel, mint ahogy több kormánynak sikerült a Nyugati pályaudvar mögötti terület fejlesztésével. Leegyszerűsítve: az a terület magántulajdonban van, az állam akkor csupán bérelné, viszont jelenleg szó sincs arról, hogy Rákosrendezőnek akár egy részét is eladná az állam bárkinek. A majdani beruházó csupán építkezni jöhet, a földek felett nem rendelkezhet, nem tud betartani a mindenkori kormánynak, ez pedig fontos szempont lehetett a fejlesztendő terület kiválasztásánál.
Miért pont most jön elő a kormány ezzel a tervvel?
Nem világos. Valószínű, hogy most adódott a lehetőség. Az biztos, hogy a kormánynak jól jönne egy ekkora beruházás, legfőképp az alábbiak miatt.
A költségvetésben nincsenek szabad források nemhogy ekkora, de tizedekkora beruházásra sem. A következő években ez a helyzet nem fog változni, sőt, várhatóan a büdzsé kifeszítettsége csak nő majd. Az államadósság finanszírozása a magas kamatkörnyezetben hatalmas teher marad, és várhatóan az unió újra élesíti a tagállamokra vonatkozó hiánylimitet. Ami a GDP 3 százaléka – az idei (megemelt) hiánycél 5,2 százalék, és valószínűleg az sem lesz tartható. Jövőre önkormányzati és európai parlamenti, 2026-ban országgyűlési választások lesznek.
A kormány önerőből nem fog tudni felmutatni semmi látványos fejlesztést.
Mivel az állam visszafogja az építési beruházásait, és a magas kamatok miatt a magánszektor is, az építőipar nehéz helyzetben van. Ez rontja kormánynak kedves statisztikai adatokat, mint a beruházási volumen és a GDP. Ráadásul az építőipar kihasználatlansága a kapacitások tartós leépülésével fenyeget. Egy gigaprojekt jelentős építőipari kapacitásokat emésztene fel, javítaná a gazdasági statisztikákat és keresletet kínálna a kihasználatlan építőipari kapacitásoknak.
A kormány – elsősorban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – fennen hangoztatja, mennyire jó dolog a (keletről) beáramló működőtőke. Ezzel elsősorban az akkuipari fejlesztések mellett érvel. Ezek a fejlesztések a gazdasági adatokat szépítik, a lakosság azonban lényegében semmit sem érzékel belőlük. Az átlagember számára nem lesz jobb attól, hogy valahol az országban épül egy n+1-ik akkugyár, amelyben Fülöp-szigeteki vendégmunkások termelik a profitot a kínai vagy dél-koreai tulajdonosnak. Egy Budapesten felépülő komplett új városnegyedet már lehetne mutogatni, mint a (keletről) beáramló működőtőke kézzelfogható, látványos eredményét.
A projekt megvalósításával a kormány alá tudna vágni a főváros ellenzéki vezetésének, általában véve az ellenzéknek. Borítékolható, hogy a kormány és médiája úgy állítaná be az egészet, hogy az egyik oldalon ott az ellenzéki városvezetés, ami működtetni is alig bírja a várost, míg a másik oldalon a kormány tető alá hoz egy komplett, modern városnegyedet. Lázár János ugyan hangoztatta, hogy nem építenek semmit a városvezetés és a lakosság egyetértése nélkül, ugyanakkor azt is mondta, hogy a főpolgármester majd akkor vonják be, ha már kész van a megállapodás a beruházóval. Nem reális, hogy egy kész megállapodást a kormány felrúgna azért, mert Karácsony Gergelynek nem tetszik – borítékolható, hogy a kormány ezt a projektet a városvezetés és a lakosság feje fölött kívánja lebonyolítani.
Karácsony: Egyetértek Lázárral, semmi olyan nem épülhet Rákosrendezőn, amit a budapestiek nem akarnak
A főpolgármester nem kér a toronyházakból, ahogy Lázár János, úgy ő is tájsebnek tartja a Mol-tornyot.
Véletlen, hogy pont az önkormányzati választás előtt fél évvel jönnek elő a tervvel?
Egy ilyen távlatú és méretű fejlesztés nagy eséllyel nem egy pár hónap múlva megtartandó választásnak szól. 2024 nyarára valószínűleg még egy kapavágás sem fog történni a területen, vagy ha mégis, akkor is inkább a kezdeti bontási-kármentési-útlezárási káoszban járunk majd csak. Átadni még nem nagyon lesz mit, viszont még folynak majd a társadalmi, építészeti, várostervezői viták, amelyek akár még az ellenzéket is mobilizálhatják, mint egykor a Liget-projekt.
A kampányban persze lehet majd azt az üzenetet nyomni, hogy a Fidesz iszonyú mennyiségű pénzből fejleszt, miközben Karácsony alkalmatlan és totojázik, de ha tippelni kellene, akkor inkább stratégiai, vagy még inkább történelmi távlatban gondolkodik a kormány.
Lázár hétfői sajtótájékoztatója szerint Orbán Viktor fejéből pattant ki az ötlet, hogy Budapesten kell egy hasonló léptékű fejlesztés, mint az 1870-1900 közötti városépítés, amit a modern kori Budapesthez lehet hasonlítani, úgyhogy, adta ki az ukázt a miniszterelnök, tíz éven belül létre kell hozni egy „új millenniumi városközpontot". Lázár úgy fogalmazott, hogy Orbán elvárása egyebek mellett, hogy „középszerű dolog nem épülhet" ebben a projektben.
Egy ideje politikai közhely, hogy Orbán kinőtte Magyarországot, és európai léptékben gondolkodik, Európában is meghatározó politikus akar lenni. Elképzelhető, hogy emellé beemelődött, hogy Orbán Viktor a főváros fejlesztésével is be akarja írni magát a történelembe.
Mindennek nyilván lehet politikai célja is, a főváros „visszahódítása", Karácsony gyengítése, a Fidesz fővárosi és országos erősítése, de vélhetően nem rövid távon, hanem inkább 2029-re tekintve, a mostani plusz szavazatokat csak járulékos nyereségnek tartva, nem ezt tekintve 2024-es célnak.
Érdekes párhuzam, hogy Belgrádban 2012-ben Vučić választási ígéretként lengetett be egy nagyon hasonló projektet, ráadásul a Rákosrendezővel hírbe hozott beruházóval, a Belgrade Waterfrontot (erről a cikkben még lesz szó). Ott 2014-ben indult el a rehabilitáció, 2015 tavaszán írták alá a szerződéseket, 2015 őszén kezdődött el az építkezés, az első lakók 2018-ben költöztek be, és következő évben nyílt meg a Belgrád Park. A fejlesztések a mai napig folynak.
Egy másik forgatókönyv azonban az lehet, hogy Orbán Viktor, ahogy azt egy másik politikai közhely tartja, továbbra sem kedveli Budapestet, és eszébe sem jutott volna fejleszteni, ha nem kap megkeresést a beruházótól, aki pénzügyileg vonzónak tartotta az EU-s fővárost + amúgy is kelet felé nyitó kormány kombót egy óriási fejlesztésre, és megkérdezte, tudnak-e ajánlani egy jó területet arra, hogy idejöjjenek borzasztó mennyiségű pénzt költeni (és majd keresni). Orbán pedig félretette a Budapesttel szembeni ellenérzéseit, és pragmatikus szempontok miatt igent mondott – a pragmatikus szempontokba beleértve a hosszú távú szavazatszerzést és a gazdasági szempontokat is.
Ezzel viszont megint oda jutunk vissza, hogy a képletben nem különösebben volt releváns, hogy mikor lesznek a magyarországi választások – az arab befektetőket ez nem érdekli, a kormány pedig ebben az elméleti forgatókönyvben nincs olyan helyzetben, hogy időben tologassa kedve szerint a projektet.
Kik hajtanák végre a fejlesztést?
A sajtóban megjelenő hírek szerint arról a befektetőről van szó, aki a Burdzs Kalifát építette.
Ő Mohamed Alabbar, 67 éves üzletember. Az Egyesült Arab Emírségekben született, Dubajban nevelkedett, majd különböző kitérők után 1992-ben visszaköltözött Dubajba, és a sejk tanácsadója lett. 1997 óta vezet ingatlanfejlesztési cégeket, az Emaar Propertiest, és az Eagle Hillst, de vannak befektetései a divatiparban is.
A saját honlapja szerint 37,6 milliárd dolláros eszközértékű Emaar Properties fejlesztette a Burdzs Kalifát, a Dubai Mall nevű dubaji gigaplázát, a dubaji operát, vidámparkot, víz alatti állatkertet és óceanáriumot.
Ami a nemzetközi befektetéseit illeti, ők csinálták egyebek mellett Kairó központjában az Uptown Cairo és a Cairo Gate nevű luxuslakóparkot, vagy a pakisztáni Karacsiban az Emaar Oceanfront nevű luxus-városnegyedet lakó- és kereskedelmi övezettel, Isztambulban az Emaar Square nevű városnegyed-szerű óriásplázát és szórakoztató komplexumot akváriummal, VR-központtal, látványterasszal. Nyugati befektetésük a honlapjuk szerint csak Amerikában volt eddig, egy 22 emeletes luxusház Los Angeles Beverly Hills városrészében.
Az Eagle Hills inkább luxus lakóparkokban és hotelekben utazik, főként az Emírségekben, Abu Dzabiban. Itt nézhető meg ízelítő a projektjeiről. De volt marokkói vagy
ami nekünk különösen figyelemreméltó lehet, szerbiai projektjük is, utóbbi a Belgrade Waterfront nevet kapta, ez egy Száva folyó melletti, 3 milliárd dolláros beruházás, amellyel gyakorlatilag egy új városrész születik.
Ez 2014-ben kezdődött a szerb kormány és az Eagle Hills összefogásával, a projekt zászlóshajója pedig a 168 méteres Kula Belgrade (Belgrád torony) nevű felhőkarcoló, aljában egy plázával.
Mennyit költenek rá az adófizetők pénzéből? Miért, ha annyi pénze van az araboknak?
Nem világos, mennyit költene a projektre a kormány. Lázár János egymilliárd eurót (400 milliárd forintot) említett, ami a terület kármentesítésére, infrastruktúrafejlesztésekre menne.
Az sem világos, miért az állam költene erre – a területet eladhatnák a beruházónak, oldja meg ő a kármentesítést, területrendezést. Az infrastruktúrafejlesztések (mint a kisföldalatti meghosszabbítása) még ebben az esetben is a magyar államot terhelnék.
Az állami szerepvállalást magyarázhatja, hogy a kormány gyorsaságra törekszik, Lázár János 3-4 éven belüli megvalósulásról beszélt. Ha az előkészítést (kármentesítés, területrendezés) a beruházó csinálná, az minden bizonnyal évekkel kitolná a megvalósítást, hiszen a beruházó csak akkor tudna ezeknek nekilátni, amikor már megszáradt a tinta a megállapodáson és birtokba vette a területet.
Az előkészítő munkák beruházóra hagyása minden bizonnyal az egyeztetéseket is elnyújtaná, a beruházó aligha akarna olyan területet megvenni – már ha megveszi, egyelőre ez sem világos –, amelyet nem ismer pontosan, és amelyről nem tudja, mennyit kell ráköltenie, mielőtt építkezni kezdhet.
Nem világos, hogy a Lázár János által 5 milliárd euróra taksált beruházás kinek a tulajdonában lenne, más szóval praktikusan kinek a tulajdonában lesznek az épületek és egyéb műtárgyak. Nem zárható ki, hogy a beruházás állami tulajdonba kerül. A projekt megvalósulhat valamiféle PPP-konstrukcióban, amelyben a fejlesztést önerőből végrehajtja a beruházó, a magyar állam pedig a jövőben mintegy törleszti a költséget, fizet egyes beruházáselemek üzemeltetéséért, lemond a befolyó bevételről stb. Ilyen konstrukcióban épült fel a Müpa a IX. kerületben. A magyar állam – így az adófizetők – számára a Müpa nem éppen sikersztori, a költségét első körben 31,2 milliárd forintra becsülték, amit az állam 10 év alatt fizetett volna ki. A végösszeg 73,5 milliárd forint lett 30 éves futamidővel.
Mit profitálnak belőle a magyarok, a budapestiek?
Ha Lázár minden ígérete valósággá válik, akkor jönnek új lakások, irodák a megszépült zöldövezetben. A miniszter sokat beszélt róla a „Dubajinfón”, hogy turistacsalogatóként is tekint a kiszivárgott kormányzati előterjesztés szerint csupán 2030-2032-re elkészülő beruházásra.
Azonban mindez felvet egy csomó kérdést. Abban Lázárnak igaza lehet, hogy rengeteg olyan turista van, aki Magyarországra csak Budapest miatt látogat, de ugyan ki jönne megnézni egy toronyházkomplexumot, amiben semmi olyan nincs, amit ne látna bárhol máshol a világon? Egyelőre nagyon keveset tudunk arról, hogy konkrétan mi is fog épülni Rákosrendezőn, Lázár pedig ígért szépeket, mégis nehéz elképzelni, hogy az új, millenniumi városrésznek megálmodott komplexumban lesz-e bármi, ami tudna érdemi újdonságot nyújtani a Magyarországra látogatóknak.
A miniszter a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy a majdani ingatlanok között lesznek lakások is. Mivel ezek konkrét terveit gyaníthatóan a kormány sem látta, nem előlegeznénk meg, hogy érdemben csökkenteni tudják a fővárosban tapasztalható lakhatási válságot, főleg a beruházó személye miatt sem. Ha valóban Mohamed Alabbar fog építkezni Budapesten, akkor feltételezhető, hogy nem a diákvárost fogja felhúzni, hanem luxuslakásokat, prémium irodákat, valamint egy olyan bevásárlóközpontot, ami mellett a MOM is elbújhat.
A zöldfelület növekedése viszont egyértelműen jót tenne a szmogban fuldokló belvárosnak. Budapest alapításának 150. évfordulójára az Átló csapata bemutatta Budapest szmogtérképét is, az eredmény pedig riasztó. Bár a város nincs híján a közparkoknak, nem árt, ha az Óbudai-sziget, a Margit-sziget és a Városliget mellett lesz még egy nagyobb zöldterület.
Közlekedési szempontból Lázárnak három fontos mondandója volt. Egyrészt, hogy valóban össze tervezik kötni egy felüljáróval a XIV. kerületet a XIII.-kal, ezzel pedig a gyakorlatban kihúznák az autóforgalmat a Városligetből, felszabadítva azt. Lázár belengette, hogy gyorsvasút jöhet be az új negyedbe a ferihegyi reptérről, ami megkönnyítené nem csupán a turisták, hanem a helyben élők bejutását is a városba. Főleg, hogy eddig a vasútvonalig a miniszter kihúzná az 1-es metrót is. A kisföldalattival azonban Karácsony Gergely főpolgármester szerint több probléma is van. A vonalon járó szerelvények élettartama a végéhez közelít, azokat cserélni kellene, ráadásul egyedi felépítésű kocsikra, hiszen nem a jelenlegi sztenderdek szerint épült vonalról van szó. A másik, hogy ahhoz, hogy valóban 21. századi, modern metróról lehessen szó, muszáj lenne akadálymentesíteni az összes megállót, ami ugyan költségét tekintve eltörpül a beruházás teljes összege mellett, mégis több tízmilliárd forintos tételről van szó. | Amit a maxi-Dubajról tudni érdemes | Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról". | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231205_maxi_dubaj_rakosrendezo_kerdes_valasz | 2023-12-05 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Mini-Dubaj: a kormány közzétette a tervezetet, 300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállalt
A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn.
Közzétette a kormány annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezetét, amely alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető megépítheti a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajt.
A tervezet szerint a magyar kormány vállalja, hogy
a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak;
stratégiai együttműködési megállapodást köt a beruházóval, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti;
a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és az ehhez 800 millió euró (mintegy 303 milliárd forint) forrást biztosít;
a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között;
törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.
Ezért cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormánya vállalja, hogy a kijelölt beruházó ötmilliárd euró (mintegy 1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg a területen.
Ahogy beszámoltunk róla, a beruházó nagy valószínűséggel a 67 éves üzletember, Mohamed Alabbar lesz, aki a Burdzs Kalifát építette. A beruházásról ide kattintva olvashatják részletes írásunkat, arról pedig, hogy számos fejlemény arra mutat, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak, alábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:
Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél
Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.
Építész szakértők pedig az alábbi anyagainkban mondták el véleményüket a nagyratörő tervekről:
Smiló Dávid építész: Abszolút belefér, hogy legyenek felhőkarcolók is Rákosrendezőn
Kétszáz méter magas épülethatárig meg lehet úgy komponálni egy negyedet, hogy az a város részévé váljon, és ne érezzük förtelmesnek - mondta a hvg360-nak adott interjúban Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné építésziroda munkatársa. Szerinte nem egyértelmű alapvetés, hogy ha bármi bekerül a Hősök tere mögé, az rossz.
Nem a felhőkarcoló a baj Rákos-Dubajjal - Dományi Bálint építész-urbanista a Fülkében
Egyik oldalon van a szakmai konszenzus, a másikon pedig az állam - az elmúlt 13 évben megszokott forgatókönyv ezúttal Rákosrendezőn kerül a színpadra. De hogyan kellene kinéznie egyébként egy ilyen fejlesztésnek és mit kell tudni Budapest azon részéről, ahol "millenniumi" építkezés kezdődhet? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban. | Mini-Dubaj: a kormány közzétette a tervezetet, 300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállalt | A megállapodás szerint az arab vállalkozó 1900 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Rákosrendezőn. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240111_MiniDubaj_a_kormany_300_milliardos_infrastrukturafejlesztest_vallalt | 2024-01-11 20:04:00 | true | null | null | HVG |
Négy év és hat ítélet után eldőlt, hogy az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) kötelessége kiadni a Mátrai Erőmű eladásáról szóló dokumentumokat – közölte Tóth Bertalan a Népszavával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. 2018-ban a cseh Energeticky a Prumyslovy Holdingtól vette meg a Mátrai Erőművet. A Mészáros-korszak során az erőmű egyszer fizetett osztalékot a tulajdonosainak: 11,2 milliárd forintot a 2018-as eredménye után. Meglepetésre, hiszen a cég veszteséges volt abban az évben; az osztalékot a tartalék terhére csengették ki.
Nem sokkal később, 2020 tavaszán aztán az állami MVM Magyar Villamos Művek vette meg a veszteséges erőművet, és ahogy azt a hvg360 ezután megírta, az is kiderült, hogy a Mészáros-birodalom tiszta nyereséggel engedte át magán a széntüzelésű egységet. A Mátrai Erőmű eladásáról itt írtunk bővebben:
Három éve titkolózik az Orbán-kormány a Mátrai Erőmű túlárazott, mutyigyanús megvásárlásának körülményeiről, és az MVM-mel kapcsolatos kormányzati tervek részleteiről
- nyilatkozta a Népszavának Tóth Bertalan, aki évekkel ezelőtt adta be adatigénylését az akkor illetékes nemzeti vagyonért felelős miniszternek, Mager Andreának. Majd a Mátrai Erőművet – és ezzel együtt a válaszadás jogát – Palkovics László minisztériuma, az innovációs és technológiai, majd a technológiai és ipari tárca örökölte, Palkovics lemondása után pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez került mindez.
Tóth az adatkiadási per elején ugyan megkapta az MVM-mel kapcsolatos, nem minősített határozatok címeit, viszont a politikust azok tartalma is érdekelte. Az alperes minisztérium ekkor 426 ezer forintra emelte az adatkiadás költségtérítési igényét. Ezt a bíróság később első- és másodfokon is helyben hagyta. A bíróság korábban első- és másodfokon is adatkiadásra kötelezte a kormányt, az azonban felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordult, a Kúria pedig visszautalta a döntést első fokra a költségtérítéssel kapcsolatos kétségei miatt.
A Fővárosi Törvényszék 2021. végén, első fokon, az MSZP-s politikus által felajánlott, 54 ezer forint fejében helyben hagyta az adatigénylést, amit a Fővárosi Ítélőtábla 2022. elején jogerősen megerősített.
Eközben a vagyonminiszteri tisztség, majd a technológiai és ipari tárca megszűnte után az akták végül az EM-nél kötöttek ki, 2023. januárjában a Kúria, az ügy „különös bonyolultságára” tekintettel, kibővített, ötfős tanácsban eljárva, új eljárást rendelt el.
Az EM-kezdeményezte újabb felülvizsgálat során ugyanakkor a Kúria újból ötfősre bővített tanácsa, tavaly novemberben már Tóth Bertalannak adott igazat. Az ítéletet az MSZP-frakcióvezető 2024 januárjában kapta kézhez.
A Népszava kérdésére a minisztérium azt válaszolta, hogy eleget fognak tenni a Kúria döntésének. | A kormány nem titkolhatja tovább a Mátrai Erőmű mutyigyanús eladásának részleteit | Az MSZP frakcióvezetője legvégső jogorvoslati lehetőségként fordult a Kúriához az ügyben, így született meg a döntés, amely szerint a minisztérium semmit nem takarhat ki a politikus által kikért 2019-2020-as határozatokból. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240110_Toth_Bertalan_Nem_titkolhatja_tovabb_a_kormany_a_Matrai_Eromu_mutyigyanus_eladasanak_reszleteit | 2024-01-10 10:56:00 | true | null | null | HVG |
Irodaházakat vásárolt meg Tiborcz István érdekeltsége, a Diófa Alapkezelő a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotektől – adta hírül a CRBE ingatlan-tanácsadó közleményéből, amelyet az ottani Forbes vett észre.
A közlés szerint több mint 122 ezer négyzetméternyi területű ingatlan került Orbán Viktor miniszterelnök vejének alapkezelőjéhez, amelybe beletartozik 11 prémium kategóriás irodaház, amelyek öt belgrádi üzleti parkban találhatók. Ezek a a Green Heart, a FortyOne, a Belgrade Business a Center, és a 19 Avenue.
Az adásvétel után Uros Grujic, aki a CRBE délkelet-európai piacának befektetési ingatlanokkal foglalkozó részlegét vezeti, azt mondta: ez a legnagyobb ilyen típusú egyedi tranzakció nem csupán Szerbiában, de a teljes délkelet-európai térségben. A szerb Forbes azt is megjegyezte, hogy az Indotek eredetileg a GTC-től vásárolta meg a portfóliót.
Tiborcz és Jellinek régóta üzleti kapcsolatban áll. Korábban a Gellért Szálló is úgy lett a miniszterelnöki vejé, hogy azt korábban Jellinek érdekeltsége vásárolta meg. | Tizenegy irodaházat vett Tiborcz alapkezelője Jellinek cégétől Belgrádban | Az ügyletben közreműködő szerb ingatlan-tanácsadó szerint ez volt a legnagyobb ilyen típusú egyedi tranzakció az egész délkelet-európai térségben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240111_irodahaz_uzleti_park_tiborcz_istvan_jellinek_daniel_diofa_alapkezelo_indotek_adasvetel?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2024-01-11 06:21:00 | true | null | null | HVG |
Több tízmillió eurót profitálhat Tiborcz István, Orbán Viktor veje az Újbelgrádban vásárolt tizenegy irodaház működtetéséből, írja a Szabad Magyar Szó.
A Diófa Alapakezelő portfóliója, a Tiborczhoz köthető BDPST csoport része bővült új üzleti parkkal, de a tranzakció értékét nem tették közzé.
Az üzleti park, a Green Heart a Milutin Milankovics sugárúton található, az épület bruttó alapterülete 46 ezer négyzetméter. Az üzleti épületek irányításával eddig más-más cég foglalkozott, a 2022-es év elérhető pénzügyi jelentései alapján a magyar kormányfő veje jó bizniszt csinált – írja a lap. Az öt üzemeltető cég együttes bevétele több mint 35 millió euró, a nettó nyereség pedig 12,5 millió euró. A Forbes Serbia szerint 35 százalékos nettó haszonkulccsal számolhat a befektető. Az értékesített objektumok értéke 275 millió euróra tehető.
Az öt cég esetében szerdától Jellinek Dániel helyére Mirko Szmiljanics, illetve Kalmár Nagy Márton került. Arról már a hvg.hu is beszámolt, hogy az ügyletben közreműködő szerb ingatlan-tanácsadó szerint ez volt a legnagyobb ilyen típusú egyedi tranzakció az egész délkelet-európai térségben. | Több tízmillió euró is befolyhat Tiborczhoz a szerbiai irodaépület bizniszből | A Forbes Serbia szerint a számok alapján nagy üzletet csinált a magyar kormányfő veje. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240111_Tiborcz_Szerbia_irodaepuletek_zlet | 2024-01-11 19:17:00 | true | null | null | HVG |
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat. | Hatalmas építkezésbe fognak Budapesten Habony Árpád grúz barátai | A befektetők már régen kiszemelték maguknak a budapesti Puskás Ferenc Stadion metrómegállót. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240112_hvg_chain_bridge_ventures_habony_arpad_gruz_baratai_beni_gagel_puskas_stadion_metromegallo_centrale | 2024-01-12 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Először egy plusz körforgalom, majd az orosz-ukrán háború miatt emelkedtek a költségek, most az alagutak építése során felbukkanó problémák miatt nőtt meg az M85-ös gyorsforgalmi út építésének költsége. A beruházásban Szíjj László Duna Aszfaltja is érintett, miután beolvasztotta az egyik kivitelező céget, a korábban Völner Pálhoz köthető Dömper Kft.-t.
2019-ben kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. „az M85 gyorsforgalmi út Fertőrákos csomópont – Sopron oh. szakasz a meglévő 84. számú főúti határátkelőhelyhez történő ideiglenes visszakötéssel, valamint a 8647. jelű Sopron Ény-i elkerülő út kivitelezése, és a kiviteli tervek elkészítése” tárgyában. A beruházást akkor nettó 43,9 milliárd forintosra tervezték – most nettó 52,9 milliárd forintnál tartanak a kiadások.
A Szabad Európa idén júliusban írta meg, hogy az „inflációra, a költségek megemelkedésére és a nem várt geológiai akadályokra hivatkozva” mintegy 12 milliárd forint pluszpénzt kér az SDD Konzorcium a kormánytól az M85-ös gyorsforgalmi út és a hozzá tartozó alagút megépítésére. A lap akkor rákérdezett az Építési és Közlekedési Minisztériumnál, hogy helyesek-e az értesüléseik, azonban a sajtóosztály mindössze annyit közölt, hogy jelenleg zajlik a kivitelezési szerződés újratárgyalása, a végeredményről pedig majd a Közbeszerzési Értesítőben adnak tájékoztatást.
Ez most megtörtént. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb szerződésmódosítás szerint ugyanis
4,4 milliárd forinttal drágul a beruházás „előre nem látható geológiai körülmények” miatt.
A költségek azonban nem először emelkedtek az építkezés során. Először 44 millió, majd 3,8 milliárd, végül az orosz-ukrán háborúra hivatkozva további 711 millió forinttal nőttek az építés költségei. A kezdeti nettó 43,9 milliárd forintból így mára nettó 52,9 milliárd forint lett.
Körforgalom, háború, alagút
A Napi.hu 2019-ben írta meg, hogy az M85-ös autóút Fertőrákostól országhatárig tartó szakaszát nettó 43 milliárd 999 millió forintért építhetik meg. A kivitelezők feladata az M85-ös gyorsforgalmi útnak a fertőrákosi csomóponttól az országhatárig tartó 3,95 kilométer hosszú szakaszának tervezése, valamint kivitelezése. Ezen túl a feladat része a 84-es számú főútnak a határátkelőhelyhez történő ideiglenes visszakötése 725 méter hosszúságban. Mindkét út 2×2 forgalmi sávos lesz.
A vállalkozóknak továbbá egy 780 méteres alagutat kell építeniük, és meg kell építeniük a soproni Észak-nyugati elkerülő utat is, amely 3,6 kilométeres lesz (de csak 2×1 forgalmi sávon halad). Végül fel kell újítaniuk a 84-es számú főút egy 2 kilométeres szakaszát is.
A költségek jelentősen 2022-ben ugrottak meg, amikor az a döntés született, hogy „az M85-ös autóút és a 84-es számú főút ideiglenes visszakötés helyén és helyett a csatlakozásnál teljes értékű, végleges kialakítású, irányított áthaladású körforgalom épül.” A plusz tervezési és kivitelezési munkák miatt 47,7 milliárd forintra nőttek a kiadások.
A soproni alagút építési munkái a Magyar Építők videójában
Majd jött az orosz-ukrán háború és az építőanyagok drágulása, amely további 711 millióval drágította a beruházást.
Most pedig azért lett a 48,4 milliárd forintos beruházásból 52,9 milliárdos, mert az alagutakkal akadtak gondok.
A leírás szerint „a kiviteli tervtől eltérő, előre nem látható és nem kalkulálható geotechnikai körülmények, geológiai paraméterek” miatt a kivitelezőknek többletmunkái lettek. Hogy az alagút építése ne lassuljon le teljesen, a vállalkozók párhuzamos járatfejtésbe kezdtek. Mindez azonban megemelte a költségeket.
Ismerős kivitelezők
A több tíz milliárdos megbízást egyedüli ajánlattevőként, konzorciumban a Subterra-Raab Kft., a Dömper Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. (SDD Konzorcium) nyerte el.
A hármasból a legismertebb a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft., amely sikert sikerre halmozott, azonban az M100-as út építésének elmaradása miatt a cég nehéz pénzügyi helyzetbe került. A Szíjj László féle Duna Aszfalt mentőövet dobott a cégnek, amely beolvadt nagyobb versenytársába.
Szíjj Lászlóról és cégeiről már sokszor írtunk. Szíjj az ország egyik leggazdagabb embere, vállalkozásaival számtalan állami megbízást nyert el, és ő volt a tulajdonosa a kormányközeli körök által látogatott Artemy, Lady MRD és Seagull MRD nevű jachtoknak is. | Tovább drágult, és így már 53 milliárdba fog kerülni az M85-ös új szakasza | Először egy plusz körforgalom, majd az orosz-ukrán háború miatt emelkedtek a költségek, most az alagutak építése során felbukkanó problémák miatt nőtt meg az M85-ös gyorsforgalmi út építésének költsége. A beruházásban Szíjj László Duna Aszfaltja is érintett, miután beolvasztotta az egyik kivitelező céget, a korábban Völner Pálhoz köthető Dömper Kft.-t. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/19/tovabb-dragult-es-igy-mar-netto-53-milliardba-fog-kerulni-az-m85-os-uj-szakasza/ | 2024-01-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között.
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással keresett gazdasági és pénzügyi tanácsadókat a Nemzeti Koncessziós Iroda pénzügyi tanácsadás céljából. A keresés szó persze túlzás, mivel már eleve megvolt, hogy kivel szeretnének szerződést kötni. Az állami társaság évek óta a Deloitte Zrt.-vel dolgozik együtt, és úgy tűnik, ezen a jövőben sem szeretnének változtatni.
A Nemzeti Koncessziós Iroda először 2021-ben kötött szerződést a Deloitte Zrt.-vel pénzügyi tanácsadásra. Az a megbízás 2021. december 31-ig, de legfeljebb a rendelkezésre álló nettó 400 millió forint keretösszeg kimerüléséig tartott (az NKOI az összeg 30 százalékáig vállalt lehívási kötelezettséget). 2022 elején ezt a szerződést meghosszabbították, majd egy új tendert írtak ki. Ez – szemben a 2021-es eljárással – már meghívásos, zárt tárgyalás volt, így a befutó ismét a Deloitte lett. A 150 millió forintos megbízás értékét később 224 millióra emelték, majd a határidejét tolták ki 2023. január 31-ig.
Aztán jött egy újabb nyílt eljárás, amit ismét a Deloitte nyert el. Az NKOI ezúttal is 150 millió forintos szerződést írt alá a társasággal. Idén nyáron megjelent egy kiírás „Pénzügyi tanácsadás az NKOI részére HNT 2023 I”, majd ősszel egy „Pénzügyi tanácsadás az NKOI részére HNT 2023 II” címmel. Előbbi 100 millió, utóbbi pedig 220 millió forintról szólt.
A Nemzeti Koncessziós Irodát (NKOI) 2020 szeptemberében hozta létre a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként a kormány. A központi költségvetési szervvel a kormány célja az egységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése volt az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. Az NKOI vezényelte le a kaszinókra, az autópályákra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós eljárásokat is.
Ha az összes keretet kimerítették/kimerítik – az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból ez nem derült ki –, akkor 2021 és 2024 nyara között több mint 1 milliárd forintot költ(ött) az NKOI pénzügyi tanácsadásra. Az Iroda persze nem véletlenül ilyen bőkezű, a tanácsadóknak pedig meg kell dolgozniuk a megbízási díjukért.
Új feladatok a kötelezettségszegési eljárás miatt
A feladatuk többek között az egyes koncessziós tevékenységekre vonatkozó pénzügyi hatástanulmányok, koncessziós stratégiák kidolgozása, pénzügyi döntés-előkészítő dokumentumok elkészítése, a koncessziós eljárások megindításának előkészítése, az eljárás lefolytatása során eseti vagy folyamatos pénzügyi szakértelem biztosítása, valamint a tárgyalásokon az NKOI pénzügyi kérdésekben való képviselete az ajánlatkérő jelenlétében.
A Deloitte Zrt. mindezt 54 és 90 ezer forintos óradíjjal vállalta.
A legutóbbi tenderhez kapcsolódó iratok azonban nem csak erről, de valami másról is árulkodnak.
A dokumentum szerint a Deloitte Zrt. többek között az autópálya-koncesszió kapcsán ad gazdasági és pénzügyi tanácsokat a Nemzeti Koncessziós Irodának, amellyel összefüggésben új feladatok merültek fel.
2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. Az autópályák üzemeltetési és építési jogáért három érdekeltség versengett, végül a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint ugyanis „az Európai Bizottság október 18-án hivatalos felszólítás küldésével kötelezettségszegési eljárást indított a közfeladatok és közszolgáltatások biztosításával összefüggő jogviszonyok egyes szabályainak vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 120/2023. (IV.5.) Korm. rendelet szerinti szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelvvel és a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvvel való összeegyeztethetősége tárgyában.”
Ezért – az eljárással kapcsolatos magyar álláspont létrehozásában, valamint a korábbi ügyek továbbvitelében – az NKOI-nak szüksége van a Deloitte Zrt. szolgáltatásaira.
Miután az említett rendelettel a kormány az útkezelést és -üzemeltetést minősítette közfeladattá az autópálya-koncesszió esetében (majd az NKOI ennek megfelelően módosította a koncessziós szerződést), az állami szerv tulajdonképpen elismerte, hogy az Európai Bizottság az autópálya-koncesszió miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amire a kormánynak mielőbb reagálnia kell.
Ezért sürgős egy újabb szerződés megkötése a Deloitte Zrt.-vel.
A Bizottság nem közölt konkrétumokat
Mindez annyiban új információ, hogy korábban csak találgatni lehetett, miről szól pontosan az Európai Bizottság közleménye. Ahogy azt október 18-án a Portfolio megírta, az Európai Bizottság három kötelezettségszegési ügyben lépett Magyarországgal szemben. A cikk szerint „a testület felszólítja a kormányt, hogy tartsa be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.” Ennél több részletről azonban ők és más sem tudott eddig beszámolni.
Megkerestük az Európai Bizottságot, hogy megtudjuk, jól értelmeztük-e az NKOI sorait, és valóban indult-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az autópálya-koncesszió miatt. A válasz csupán annyi volt, hogy a Bizottság nem közöl semmit a kötelezettségszegési eljárásokról azon túl, amit az októberi sajtóanyag tartalmaz (2. pont).
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Rogán Antal, háttérben az M3-as és az M31-es autópálya csomópontja Gödöllőnél. Átlátszó montázs/MTI fotók | Kötelezettségszegési eljárás miatt százmilliókat költ pénzügyi tanácsadásra a Nemzeti Koncessziós Iroda | Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/13/kotelezettsegszegesi-eljaras-miatt-szazmilliokat-kolt-penzugyi-tanacsadasra-a-nemzeti-koncesszios-iroda/ | 2023-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt.
Néhány hete jelentette be az LMP, hogy Kúria átengedte a párt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Az LMP arról kérdezte volna a választópolgárokat: egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt. A kormány azonban villámgyorsan „megoldotta” a népszavazás ügyét: maga helyezte hatályon kívül a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, ugyanakkor annak rendelkezéseit beillesztette az új építészeti törvényjavaslatba – írta meg elsőként a merce.hu.
Nemcsak az LMP fogadta felháborodással, hogy a kormány a kiemelt beruházásokról szóló törvényt egy másik törvénybe mentette át. A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoportja is tiltakozásának adott hangot lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában.
A számos civil szervezetet összefogó csoport hónapokig tartó országos terepmunka, kérdőívezés és szakértőkkel zajló egyeztetések után indította el 2021 őszén a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését kezdeményező kampányát. Céljaikról és az első, a Budai Várban zajló építkezések elleni tiltakozásukról az Átlátszó is beszámolt.
Majdnem lett róla népszavazás
Az akciócsoport országszerte több kiemelt beruházás helyszínén tartott demonstrációt és a 2022-es országgyűlési választások előtt megkereste az összes jelöltet indító pártot – ennek nyomán a teljes ellenzéki összefogás programjába illesztette követeléseiket. „A civilek által indított kezdeményezéssel sikerült országos figyelmet generálni és az ügy mellé komoly társadalmi bázist állítani” – összegzi a CKA aktivistáinak állásfoglalása kampányuk hatását.
Az ügyet a választások után az LMP karolta fel, melynek a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezéséért indított népszavazási kezdeményezése számára a Kúria 2023. november 28-án szabad utat adott. Az LMP december 11-én kezdhette volna meg a népszavazási aláírásgyűjtést. A kúriai döntéssel párhuzamosan azonban a Magyar Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága két módosítást csempészett a 2023. december 12-én szavazásra bocsátott, a magyar építészetről szóló törvényjavaslat szövegébe.
Ezek egyike hatályon kívül helyezi a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, így még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt ellehetetleníti az arról szóló népszavazást, a másik pedig beemeli a visszavonásra előterjesztett törvény passzusait az építészetről szóló törvényjavaslat paragrafusai közé.
A civilek szerint a kormány fél szembesülni a népakarattal
A kiemelt beruházások ellen küzdő civilek szerint a kormány azért élt ezzel a „manőverrel”, mert joggal tart a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörlésének széles társadalmi igényétől. A CKA aktivistái ugyanakkor leszögezik: „Nem fogadjuk el sem a visszaélésszerű joggyakorlást, sem az új törvénytervezetben foglaltakat! Álláspontunk szerint kizárólag széles körű társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló szabályozás léphet a korábbi helyébe, amely az érintettek bevonásával és a »köz« tényleges részvételével megtartott, érdemi közmeghallgatásokon biztosítja az állampolgári beleszólás és kontroll lehetőségét, egyben kiemeltként kezeli minden természetkárosítással érintett terület helyreállítását.”
A Stop! Kiemelt beruházások munkacsoport a köztársasági elnököt is megkereste; levelükben azt kérik, hogy Novák Katalin ne írja alá a 2023. december 12-én elfogadott, a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot és kezdeményezze a kiemelt beruházásokról szóló paragrafusok alkotmánybírósági vizsgálatát vagy újratárgyalását.
Az építészeti törvény decemberi megváltoztatása kapcsán érdemes felidézni, hogy a törvényjavaslat megalkotását milyen hosszú tervezési folyamat előzte meg. A törvény koncepció-tervezetét a mérnöki kamarák már 2023 januárjában megkapták véleményeztetésre, Lázár János pedig március 1-jén a Facebook-oldalán jelentette be a koncepció társadalmi egyeztetéséről szóló kormányzati döntést.
Az elkészült törvényjavaslatot aztán szintén társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány október 5-én, de a márciusi véleményeztetéséhez hasonlóan csupán egy hetet biztosítottak az egyeztetésre.
A törvényjavaslat decemberi váratlan módosítása viszont megmutatja, hogy mit is gondol a kormány valójában a társadalom véleményének figyelembevételéről.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvény 2010 óta egy szinte bármire ráhúzható gumiszabályként működik, írtuk meg 2022-ben. A kormány az ilyen projektek esetében átnyúl az érintettek – a helyi lakosok és a helyi önkormányzat – feje fölött, a befektetőknek és állami projektgazdáknak így lényegében nem kell szembenézniük a helyi közösség ellenállásával, hanem gyorsítósávon megszerezhetik az engedélyeket. Tavalyi cikkünkben térképen is bemutattuk a 2018 és 2022 között megvalósított, több mint 3000 kiemelt beruházást.
A befektetőknek kedveznek
Az új kiemelt beruházások száma az elmúlt két évben csökkent, ez azonban az építési beruházások számának általános visszaesésével magyarázható. Ezen kívül Lázár János építésügyi miniszter a 2022-es országgyűlési választások után két alkalommal is egyes állami, illetve kiemelt beruházások leállításáról, illetve halasztásáról döntött.
A K-Monitor ennek nyomán 2022 szeptemberében és idén júniusban összegezte és térképre tette az elkaszált beruházásokat. Ezekből látható, hogy döntően útfejlesztésekről, de sok iskola és sportlétesítmény megvalósításáról, illetve számos egészségügyi beruházásról mondott le – legalábbis egyelőre – a kormány.
A fontosnak ítélt beruházások esetében azonban továbbra is a kiemelt beruházás eszközét alkalmazzák, mint pl. az ácsi katódgyár, a Vecsés és Gyál között létesítendő autóalkatrész-gyár, vagy a debreceni Déli Ipari Park területén kialakítandó több ezer fős munkásszálló esetében.
Az eddig jól bevált gyakorlat szerint pedig a kiemelő kormányrendeletek szövegéből általában az sem derül ki, hogy pontosan milyen célú beruházás létesül a kijelölt célterületen: ezt gondosan eltitkolják az érintettek elől. A rendeletekben szereplő feltételek és előírások ugyanakkor „rugalmasan” változhatnak: az érintett terület beépítési aránya vagy nagysága például bármikor növelhető a beruházó vagy befektető utólagos igénye szerint is – elegendő hozzá egy újabb rendeletmódosítás. | Kiherélte a kormány a kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kezdeményezést | Egy „huszárvágással” az építészeti törvénybe illesztette a Fidesz-kormány a hatályon kívül helyezett kiemelt beruházásokról szóló 2006-os törvény rendelkezéseit. Ezzel okafogyottá vált az LMP népszavazási kezdeményezése a kiemelt beruházások ügyében. „A kormány fél szembesülni a társadalom véleményével” – ezt állítja a civil szervezetekből álló Stop! Kiemelt Beruházások nevű akciócsoport, amely az LMP-hez hasonlóan a köztársasági elnöktől kéri, hogy ne írja alá az Országgyűlés által december 12-én elfogadott építészeti törvényt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/12/20/kiherelte-a-kormany-a-kiemelt-beruhazasokrol-szolo-nepszavazasi-kezdemenyezest/ | 2023-12-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyeletnek, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó korábbi határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt.
Az MBH Bank nem teljeskörűen szűrte a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleket, ügyleteket, továbbá hiányosan dokumentálta szűrési folyamata eredményeit
– közölte a jegybank pénteken az MTI-vel. Az MNB folyamatos felügyelés során tekintette át, hogy az MBH Bank Nyrt. maradéktalanul végrehajtotta-e a felügyelet által a jogelőd Takarékbank Zrt.-vel szemben meghozott 2022. október 24-i határozatát. Az MNB – 42,5 millió forint felügyeleti bírság kiszabása mellett – akkor tavaly év végi, illetve idén márciusi határidővel számos intézkedésre kötelezte a hitelintézetet annak a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságai miatt. | Tízmillió forintra bírságolta az MNB a Mészáros-féle bankholdingot | A bírságolás a jogelőd Takarékbankra vonatkozó korábbi határozata a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt történt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tizmillio-forintra-birsagolta-az-mnb-a-meszaros-fele-bankholdingot-264851 | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során is képviselte feleségét.
A két, ugyanaznap megkötött szerződés egyikében Sárazsadány környékén lévő földterületek szerepelnek, 48 helyrajzi számon, és 273 millió forintot fizettek értük. Az eladó, Kántor Andrea Erzsébet a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Szárhegy Kft.) korábbi ügyvezetője és társtulajdonosa.
Ez a cég anno Lévai Anikó résztulajdonában állt, azaz Orbán Viktor felesége birtokolta azt. A cég még 2001-ben 41 millió 475 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, amivel anno cikksorozatban foglalkozott az Élet és Irodalom is.
Nem messze onnét Bodrogkeresztúron, Bodrogkisfaludon, Mádon és Tokajban is bevásárolt a miniszterelnök lánya 60 hektárnyi területet, összesen 327 millió forintért. Az eladó ebben az esetben dr. Molnár Péter, a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke, a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlészeti és borászati tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens, a Tokaj Nobilis Bt. társtulajdonosa, és nem utolsósorban a Patricius Borház Zrt. ügyvezetője és egyben birtokigazgatója.
A két szerződés egy napon keletkezett, és azóta már azt is tudni lehet, hogy az általunk megnézett tulajdoni lap alapján nem élt senki az elővásárlási jogával, így az adásvétel létrejött.
A 24.hu vette észre, hogy az egyik szerződésben szerepel, hogy négy ingatlan tekintetében a világörökségi terület miatt az államnak elővásárlási joga van, amit a 335/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályoz, mely „a világörökségi területté jelölés hazai eljárásrendjéről, a világörökségi kezelési tervek tartalmi követelményeiről és elkészítésük rendjéről, a gondnokságokról, valamint a világörökségi területen az államot megillető elővásárlási jogról” szól. A 2017-ben életbe lépett rendelet országos szinten több mint 80000 ingatlant érint. A teljes lista, helyrajzi számokra lebontva, itt tekinthető meg.
A vonatkozó jogszabályból kiderül, hogy a szerződést a területnek megfelelő miniszter számára kell elküldeni, akinek a felterjesztéstől számítva 30 napon belül kell nyilatkozatot kell tennie az elővásárlási jog gyakorlásáról. A jogszabály szerint ha a miniszter a nyilatkozattételre nyitva álló határidőben nem teszi meg az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni.
A szabályozás szerint ezen a területen az elővásárlásra jogosult a kulturális örökség védelméért felelős miniszter. Az egyik, világörökségi területet érintő ingatlanra – mely egyébként egyben Natura 2000-es terület is, a tulajdoni lapja szerint pedig kivett út, legelő besorolású – 2018.01.18-án került elővásárlási jog a Magyar Állam részére a világörökség okán. Ezt 2023.05.22-én már törölték is, úgy, hogy a kormányzati portálon a kifüggesztés első napja 2023. április 23. volt, míg az adás-vételi szerződés napja 2023. április 18-a.
Az általunk megkérdezett, földügyekben jártas ügyvéd szerint a jogosult kérelmére törölhető az elővásárlási jog bejegyzés a tulajdoni lapról, de ebben az esetben ez jogszabályba ütközik, ami kimondja, hogy az államnak minden világörökségi területre elővásárlási joga van.
A szerződések szerint azonban nem csak erre a négy földterületre lenne elővásárlási joga az államnak: az egyik szerződésben, mely dr. Molnár Péter és Orbán Ráhel közt köttetett, legalább 36 olyan helyrajzi szám szerepel, ami az ide vonatkozó kormányrendelet melléklete szerint szintén világörökségi helyszínen található, ám a szerződésben semmi nem utal arra, hogy megkeresték volna a minisztert, él-e ezen esetben az elővásárlási jogával az állam.
Az általunk lekért tulajdoni lapon sem szerepel az állam elővásárlási joga, ami az általunk megkérdezett szakember szerint nem meglepő, nem került fel az összes érintett tulajdoni lapra az elővásárlási jog – de ettől még ez él. Így teoretikusan még az is előfordulhatna, hogy az állam mégis érvényesíti ezt a jogát, és Orbán Ráhel helyett az állam tulajdonába kerülnek ezek a területek.
Az ügyben kerestük a Borsod Vármegyei Kormányhivatalt, azt kérdezve tőlük, hogy a földhivatal kinek a kérelmére és hogyan törölhet bejegyzett elővásárlási jogot, mely a Magyar Államot illeti meg, illetve azt, hogy hány ilyen eset történt az utóbbi öt évben a vármegye területén. Valamint azt is kértük, hogy adják meg, hogy a vármegye területén hány hány ingatlan esetében áll fel bejegyzett elővásárlási jog a világörökségi státusz okán.
Kérdéseinkre többszöri megkeresés után sem reagáltak.
Az ügyben Vadai Ágnes DK-s képviselő Polt Péterhez fordult, azt kérdezve tőle: Ön szerint Tokaj-Hegyalján nem gond az állami elővásárlási jog törlése? A legfőbb ügyész válaszában azt közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékelte, és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbította. A hvg.hu értesülése szerint a rendőrség elutasította a feljelentést, a nyomozók szerint jogtalan előny vagy hátrány okozása ez ügyben nem történt.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményt adott ki az elővásárlási jogokról. Ebben arról írtak, hogy világörökségi ügyekért is felelős miniszter megkeresésére törölte a földhivatal az ingatlanok tulajdoni lapjáról az állami elővásárlási jogot, arra való hivatkozással, hogy az elővásárlási jog akkor él, ha nem lakhatás céljára szolgáló épületről vagy termőföldről van szó, mert ezekre az ingatlanokra a törvény szerint nem vonatkozik világörökségi státusz miatti állami elővásárlási jog.
Ennek a magyarázatnak ellentmond, hogy a fentebb már hivatkozott kormányrendelet mellékletében felsorolt, világörökségi védelem alá helyezett ingatlanok esetében azt is rögzítették, hogy milyen művelési ágba tartoznak. Ráadásul a magyar államnak valamennyi mezőgazdasági területre elővásárlási joga van a földforgalmi törvény rendelkezései szerint is.
Az Átlátszó jogi szakértője szerint egyébként az ügyben a minisztérium megfejtése lehet a helyes: termőföldekre a világörökségi elővásárlási jog nem vonatkozik, az erről szóló kormányrendelet mellékletében tévedésből sorolták fel a szóban forgó helyrajzi számokat.
Címlapfotó: Pápai Gergely | Jogi csűr-csavarással törölték az állam elővásárlási jogát Orbán Ráhel tokaj-hegyaljai birtokáról | Ahogyan arról tavaly az Átlátszó elsőként beszámolt, Orbán Ráhel 2023 tavaszán számos földterületet vásárolt, főleg szőlőket Tokaj-Hegyalján. Az összesen 94 hektárnyi megszerzett földterület egy részét korábban édesanyja, Lévai Anikó birtokolta. A terület egy részét a Patricius borház bérli, amelynek tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Ráhel férje, aki az adásvétel során is képviselte feleségét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/12/jogi-csurcsavarassal-toroltek-az-allam-elovasarlasi-jogat-orban-rahel-vilagoroksegi-teruleten-fekvo-tokaj-hegyaljai-birtokarol/ | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE (OFKSE) 2022. július 13-i bejelentése meglepően hangzott, hiszen az egyesület közgyűlése néhány hónappal korábban, áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót, amely mindent rendben talált. Az éves taobevétel 200 millió forint volt.
A közléssel szemben nem biztos, hogy hiányzott a szükséges anyagi támogatás. Tíz évre visszamenően összességében milliárdos taotámogatást, az orosházi önkormányzattól pedig közel 700 milliós összeget kapott az egyesület, amelyben az igazolt játékosoknak juttatott lakások és egyéb nem közvetlen pénzügyi források nincsenek is benne. Amikor másfél évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra visszalépett az egyesület a bajnokságtól, akkor az azt megelőző tizenkét év közül tízet az első-, míg kettőt a másodosztályban töltöttek az orosházi felnőtt kézisek, ahogy erről egy múlt év eleji oknyomozó cikkünkben beszámoltunk.
Mint megírtuk, a csapat vezetői és játékosai közül néhányan belekeveredtek az elhíresült Tipp-Mix-botrányba, amelyben a mérkőzések eredményét játékosok, klubvezetők és játékvezetők egyaránt befolyásolták. A Vajer Tamás elnökségével irányított orosházi kézilabda klub több játékosának nem, vagy csak részben és nagy késésekkel tudott fizetni. Többen elmondták, hogy az egyesület vezetése gyakorlatilag Vajer kezében összpontosult, az elnökség szerepe formális volt, sok esetben a meghozott döntések nem elnökségi ülésen születettek, s ezeket nem egyszer utólagos aláírással szentesítették a vezetőtestület tagjai.
A tetemes támogatások ellenére az egymásra halmozódó és egyre súlyosbodó anyagi gondokat szinte az utolsó pillanatig eltitkolta, legalábbis megpróbálta eltitkolni Vajer Tamás, holott dokumentumok sora bizonyítja, hogy a NAV már az összeomlás előtti évben, 2021-ben végrehajtási határozatok sorát hozta meg az egyesület ellen. Azt pedig Bella Csaba, a Szeged-Csanádi Katolikus Egyházmegye fenntartásában lévő orosházi Eötvös Sportcsarnok igazgatója mondta el még tavaly lapunknak, hogy a csapat mérkőzéseinek otthont adó helyszín bérletét sem fizette már jó ideje az egyesület, és csak emiatt a tartozás összege meghaladta a 15 millió forintot. Értesüléseink szerint végső kétségbeesésében a klubvezetés az ügyvezetővel az élen 2021 tavaszán felkereste a Szeged-Csanádi megyés püspököt, Kiss-Rigó Lászlót, hogy segítséget kérjenek az egyesület megmentéséhez. Ám eredménytelenül távoztak a szegedi találkozóról a kormánykörökben nagy befolyással rendelkező sportszerető egyházi vezetőtől.
2022-2023 fordulóján megkerestük Vajer Tamást, az Orosházi Kézilabda Sportegyesület vezetőjét, hogy az ügyben felmerült kérdésekkel szembesítsük. Az egyesületi elnök személyes találkozót kezdeményező kérésünkre azt válaszolta: „Tárgyi témákban a megfelelő időben és megfelelő fórumokon már tájékoztatást adtam. Nem kívánok további interjút adni.” Azt is megjegyezte, hogy ez a téma „már nem aktuális, ezek lezárultak”.
Minden azelőtti és ezt követő esemény ennek ellenkezőjét bizonyítja. Több játékos bíróságon támadta meg az egyesületet, mert érvényes szerződésük ellenére nem fizetett nekik a klub. A pereket a játékosok megnyerték. Időközben minden érintett megkapta azt a 2 millió forintot a Bérgarancia Alaptól, amelyre ennek révén jogosultak voltak. Azt is tudni, hogy ennél nagyobb összeggel tartozik a klub Zubai Szabolcs volt válogatott játékosnak és Lele Ákosnak, a csapat egyik átlövőjének. A végrehajtási határozatok és hitelezői igények sokasága nyomán tavaly nyáron a Gyulai Törvényszék elrendelte az orosházi kézilabda klub felszámolását, amelyet a budapesti székhelyű Paladino Kft. végez.
Forrás: ofsk.hu
Az elmúlt időszakban portálunk kiterjedt levelezést folytatott a Magyar Kézilabda Szövetséggel (MKSZ) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó sportállamtitkársággal. Ezek a szervek ellenőrzik és felügyelik a taopénzek szabályos felhasználását. Válaszaikban a konkrétumokkal csínján bánó MKSZ és a sportállamtitkárság még folyamatban lévő és le nem zárt ellenőrzésekről tájékoztatott. Hozzátették, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, akkor soron kívül megteszik a szükséges jogi lépéseket. Az ügyre rálátó forrásaink szerint ezt a kézilabda szövetségnek és a sportállamtitkárságnak már korábban meg kellett volna tennie, hiszen nem kétséges, súlyos szabálytalanságok sora vezetett az egyesület anyagi ellehetetlenüléséhez.
Lapunk kérte, hogy 2022-től 2013-ig visszamenőleg adják ki az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületre vonatkozó, az ún. Sportfejlesztési Program megvalósításáról szóló lezáró határozatokat. Ebből pontosan kiderülne, évente mekkora taotámogatást kapott az orosházi egyesület, és ezt hogyan használta fel. Többszöri kérésünk ellenére ezt mindeddig nem bocsátotta a Narancs.hu rendelkezésére a sportállamtitkárság. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk, s ha kell, a bíróságon kényszerítjük ki, hogy megkaphassuk a dokumentumokat.
Az ügyben kérdésekkel fordultunk a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságához az iránt érdeklődve, folyik-e nyomozás az ügyben, s ha igen, akkor hogy áll és eddig milyen megállapításokra jutott. Szűkszavú válaszukban sem a nyomozás tényét, sem a feltárt szabálytalanságok gyanúját nem tagadták az adónyomozók. Ám hozzátették: „Kérdéseikkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.” (Minden bizonnyal a nyomozás eredményességére tekintettel.)
Forrás. okfse.hu
Az ügyben érdekes szerepet játszik Dancsó József, aki korábban a Fidesz-KDNP színeiben Orosháza polgármestere és országgyűlési képviselő, majd később a Magyar Államkincstár elnöke, utóbb pedig az Eximbank Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Az orosházi klubnál semmilyen vezető posztot nem töltött be, de egyesek szerint tanácsadóként segítette a munkát. Emellett 2012-es megalakulásától 2021-es megszüntetéséig elnökölte a Magyar Kézilabda Szövetség tao-bizottságát, így pedig minden ezzel összefüggő ügyre rálátott. Többek is említették, hogy a klubnál bevett fordulat volt, ha egy-egy problémás helyzetben a megoldás lehetőségét keresték, hogy elhangzott az a bűvös mondat: „A Józsi majd segíteni fog!”
Nem tudni, hogy a felszámolási eljárás meddig tarthat az orosházi kézilabda egyesületnél. Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a felmerülő tartozások és hitelezői igények sokszorosan meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat. Az Opten cégadatbázisban a most már felszámolás alatt lévő egyesület 2018 és 2021 pénzügyi modulja viszonylag konszolidált képet mutat. A sportklub anyagi helyzetére rálátók szerint ez éles ellentétben lehet azzal a valós pénzügyi helyzettel, hogy a korábbiakkal szemben nem több száz milliós, hanem könnyen lehet, akár milliárdos is lehet az okozott kár.
Portálunk ezúttal is kereste Vajer Tamás, a volt klubelnököt, aki azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált érdeklődésünkre. | Milliárdos károkozás? Folyik a felszámolás és a nyomozás az orosházi kézilabdaklub ügyében | Az adóhatóság tucatnyi végrehajtási határozata után a Gyulai Törvényszék megindította a felszámolási eljárást a jelentős tartozást felhalmozó Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület ellen. A NAV elismerte, hogy nyomoz, míg a kézilabda szövetség és a sportállamtitkárság mindent ellenőriz. A követelések és a rendelkezésre álló források köszönőviszonyban sincsenek egymással. Akár milliárdos lehet a károkozás mértéke | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/milliardos-karokozas-folyik-a-felszamolas-es-a-nyomozas-a-bajnoksagtol-visszalepett-oroshazi-kezilabdaklub-ugyeben-264903 | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Ez kérem egy „Alma Centrum“, az újfehértói faluszélen elterülő almás közepén. Azaz a miniszter szerint "az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja Újfehértón". 2,5 milliárd(!) forint EU-s forrást és pluszban 5 milliárd(!) hazai adófizetői pénzt adtak eddig erre a teljesen értelmezhetelen üvegpalotának tervezett almatermesztési kutató állomásra" – írja friss Facebook bejegyzésében Hadházy Ákos független parlamenti képviselő.
Mint írja, "a megnyitóról szóló kormányzati tájékoztatón ígértek szerint már 2022 nyarán kutatni kellett volna itt az almatermesztést és tanácsokat adni a gazdáknak, de néhány hete ez a siralmas kép fogadott. Egy hűtőház – úgy tűnik – úgy-ahogy áll, de az üvegpalota sehol. Egyébiránt a legnagyobb kérdés pont az, hogy ki a fene volt az, aki szerint az újfehértói almásban, a kisváros szélétől kilométernyi távolságban pont egy ilyen üvegpalotában kell majd az almatermesztést kutatni – 7,5 milliárdért???
Nos, a pénz elfogyott, üvegpalota viszont sehol,
pedig 2023. dec. 31. volt a legutolsó dátum, ameddig az EU-s pénzekből (is) fizetett projekteknek meg kellene valósulnia."
Hadházy azt írja, felhívta Takács Ferenc projektmenedzsert, aki azt mondta, hogy "a pénzből nem loptak, csak előre nem látható körülmények miatt drágább lett a projekt és így még nem tudták befejezni. De állítólag a minisztériumban meghosszabbították júliusig a határidőt és PLUSZ PÉNZT is fognak adni. Az más kérdés, hogy a plusz pénz eleve megadták, mert a portásház mellett árválkodó táblára még 1,855 milliárd forint EU-s pénzt írtak, de a miniszter már 2,5 milliárdról beszél, amihez 5 milliárd hazai pénzt is odadobtak."
A képviselő szerint a legfontosabb kérdés továbbra is megmarad: "MI A FENÉNEK LENNE ERRE SZÜKSÉG?
Az újfehértói kutatóállomás akkor is hatalmas botrány lesz, ha valami csoda (és rengeteg plusz pénz) folytán elkészül nyárra.
A magyar kertészetben hatalmas lehetőség lenne, de biztos vagyok benne, hogy nem üvegpalotát, hanem üvegházakat kellene támogatni, meg öntöző rendszereket és geotermikus fűtőhálózatokat. Esetleg a korszerűtlen almafajták leváltását. Maga a miniszteri beszél amúgy arról, hogy a magyar almatermesztés 41 ezer hektárról 26 ezerre(!) csökkent 20 év alatt." | Eszi a pénzt az Alma Centrum, de az ígért üvegpalota még sehol | Az újfehértói kutatóállomás akkor is hatalmas botrány lesz, ha valami csoda (és rengeteg plusz pénz) folytán elkészül nyárra, véli Hadházy Ákos. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/eszi-a-penzt-az-alma-centrum-de-az-igert-uvegpalota-meg-sehol-264899 | 2024-01-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport!
Mezőszemere egy Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán elhelyezkedő, mindössze ezer fős kistelepülés. A község 2017-ben 20 millió forintos támogatást nyert a Belügyminisztériumtól sportinfrastruktúra fejlesztésére. A projekt a településen található sportpálya felújítását, újjáépítését célozta, azonban valahol hiba csúszott a tervekbe, a sportpálya ugyanis mára használhatatlanná vált, ráadásul az önkormányzatnak vissza is kellett fizetnie a kapott támogatást. A projekt kapcsán a füvesítés volt a vitás kérdés, most bírósági úton próbálja meg eldönteni a kivitelező cég és az önkormányzat, hogy kinek van igaza.
Évekkel ezelőtt be kellett volna fejezni
Mezőszemere önkormányzata 2017-ben nyert pályázatot a Belügyminisztériumnál, önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása keretében. A támogatásból sportpálya felújítását, újjáépítését tervezték megvalósítani.
A sportpálya felújítására összesen bruttó 23,59 millió forint állt Mezőszemere rendelkezésére, ebből 20 millió volt a Belügyminisztériumtól kapott támogatás, a többi az önerő. Mivel a beruházás összege nem haladta meg a közbeszerzési törvényben meghatározott 25 millió forintos értékhatárt, az önkormányzat meghívásos alapot kért árajánlatot öt ajánlattevőtől. A legjobb ajánlatot a Bódi Művek Kft. nyújtotta be, bruttó 22,6 millió forint értékben.
A 2018. október 12-i képviselő testületi ülés jegyzőkönyve szerint azonban a képviselő testület bizonyos tagjaiban felmerült, hogy nem feltétlenül az árnak kellene döntő szempontnak lennie a kivitelező kiválasztása során, így végül amellett döntöttek, hogy referenciamunkát kérnek a cégtől.
Mindezt azonban meglehetősen kapkodva kellett megtenni: a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezen az ülésen derült ki többek között az alpolgármester és más önkormányzati képviselők számára, hogy nem érnek rá 2019-ig, a sportpálya felújítást még 2018 december végéig, azaz nagyjából két hónap alatt be kell fejezni.
„Nem tudtuk fizikailag elindítani a beruházást, tele vagyunk munkával” – indokolta az akkori polgármester, Bukta Mária a késést, aki úgy fogalmazott, hogy „rosszul mondhatta” a teljesítés dátumát.
A függetlenként induló Bukta Mária 2014-től 2019-ig volt a település polgármestere, vagyis ő vezette a falut, amikor pályáztak a sportpálya felújításra. 2019 óta a szintén független Jakab Gábor áll a település élén.
Alig egy héttel később, a rendkívüli testületi ülésen kiderült: a környékbeli önkormányzatnak jó tapasztalatai vannak a céggel, bár sportpálya építésre referenciát nem tudtak kérni, ugyanis azt korábban nem végzett a cég. Ennek ellenére megbízták a feladattal a Bódi Művek Kft.-t.
Nem volt kész, mégis kifizette az önkormányzat
Közérdekű adatigénylésben kértük ki az önkormányzattól a támogatói okiratot és a céggel kötött szerződést. A kapott dokumentumokból kiderül, hogy 2017 októberében ítélte meg a Mezőszemere részére a 20 milliós támogatást a Belügyminisztérium. A támogatói okiratban egyébként az is szerepel, hogy a támogatás felhasználásának végső határideje 2018. december 31., ha nem használják fel eddig az időpontig a pénzt, akkor vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.
A vállalkozási szerződés – amelyet közel egy évvel a támogatás megítélése után, 2018 októberében kötött az önkormányzat a céggel – szerint az elvégzendő munkák a sportpálya felújítása mellett egy kisebb méretű pálya, kerítés, védőháló, futópálya és atlétikai építmények mint távolugró gödör és súlylökő kör építését is magában foglalták, illetve az ehhez kapcsolódó földmunkákat, burkolatok készítését, továbbá park- és kertépítést is. Teljesítési határidőként a szerződésben 2018. december 21-e szerepel, azaz kevesebb mint két hónap állt rendelkezésre a feladatok elvégzésére.
December közepén már lehetett látni, hogy nem fog elkészülni év végéig a pálya, sőt, még a közelében sem jártak ennek.
A polgármester ennek ellenére javasolta, hogy teljesítés hiányában is fizessék ki a kivitelezőt,
ugyanis év végéig el kell számolni a kapott támogatással, ha ez nem történik meg, vissza kell fizetni a Belügyminisztériumnak a pénzt.
A képviselő testület határozata ennek mentén az volt, hogy kifizetik a teljes vállalkozói díjat és átveszik az egyik önkormányzati képviselő elmondása szerint nagyjából 30 százalékban kész beruházást, azzal a feltétellel, hogy a cég április végéig elvégzi a szükséges munkálatokat.
A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint valóban kifizették a vállalkozót: a dokumentum arról ír, hogy a sportpálya építése, felújítása megtörtént, a cég kész állapotban adta át azt az önkormányzat részére. Erről a cég ügyvezetője mellett az akkori polgármester, valamint a műszaki ellenőr is tanúskodott.
Vállig érő gaz, háló nélküli kapu
A terveknek megfelelően 2019 tavaszán ünnepélyes megnyitó keretein belül át is adták a létesítményt, majálist rendeztek a területen.
Ottjártunkkor azonban, 2023 decemberében egészen más képet mutatott a pálya: vállig érő gaz, háló nélküli kapuk fogadtak, a futópályát csak nagy nehezen, többszöri keresés után találtuk meg, ám csak egy rövid, gazzal benőtt szakasz árulkodott arról, hogy mi volt egykor az eredeti funkciója.
Nem azt a benyomást keltette a sportpálya, hogy rendszeres használatban van, vagy egyáltalán lehetne bármiféle sportot űzni a területen (ha a bújócskázást nem számítjuk, arra ugyanis kiválóan alkalmas a méteres gaz). Ez nem is csoda, hiszen közel négy éve megy a huzavona azon, hogy a vállalkozó vagy az önkormányzat hibájából nem sikerült-e befejezni a beruházást.
A gazzal benőtt sportpályát nemrég Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő felfedezte fel, november közepén számolt be arról Facebook-oldalán, hogy ellátogatott a helyszínre. Így foglalta össze véleményét a sportlétesítményről: „úgy tűnik, a mezőszemerei sporttelep (gaztenger) kivételesen nem (csak?) a korrupció, «csak» az emberi ostobaság eredménye.”
Vissza kellett fizetni a támogatást
A befejezetlen, ám a vállalkozó részére teljes egészében kifizetett sportpálya felújításának ügye az új polgármester hivatalba lépése után került újra terítékre: 2020-ban az önkormányzat megbízott egy ügyvédet, hogy járjon el az elhúzódó beruházás ügyében, 2021 májusban pedig egy független igazságügyi szakértő véleménye alapján felszólították a céget, hogy fejezzék be a munkát. A szakértő ekkor arra a megállapításra jutott, hogy az ígért munkák negyede készült el mindössze a megadott határidőre.
Mindezek miatt a testület egyhangú döntéssel büntetőeljárást kezdeményezett a sportpálya kivitelezésével kapcsolatban, hűtlen kezelés gyanúja miatt.
„Maradjunk a tényeknél, az állam támogatta a falut, és elkótyavetyélte az akkor vezetés” – mondta el a testületi ülésen Bukta Imre képviselő.
Novemberben a Magyar Államkincstár is ellenőrzést tartott, amelynek során megállapította, hogy az önkormányzat „nem a pályázati kiírásnak megfelelően használta fel a pénzt, továbbá a támogatói okiratban meghatározott cél nem teljesült.” A Belügyminisztérium ezért 2022 elején úgy határozott, hogy az önkormányzatnak vissza kell fizetnie a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt.
2022 júliusában az önkormányzat által megbízott ügyvéd arról tájékoztatta a falu vezetését, hogy büntető és polgári peres eljárás is van folyamatban a beruházás kapcsán, az ügyészség az iratokat költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt áttette a NAV felé.
Vita a gyep körül
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok alapján a sportpálya füvesítése nem valósult meg az eredeti határidőre. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ki a felelős mindezért.
Kerestük Mezőszemere polgármesterét és a kivitelezésért felelős céget is, hogy megismerjük álláspontjukat az ügyről. Jakab Gábor polgármester telefonon azt mondta, nem szeretne nekünk interjút adni, ugyanis ő „nyugalmat kíván a falunak”, ez az ügy pedig szerinte ennek ellenkezőjét teszi, megzavarja a lakosok nyugalmát. Így minket is arra buzdított, hogy ha tehetjük, ne bolygassuk a témát, ha mégis ragaszkodunk hozzá, akkor írásban várhatunk tőle választ – de csak abban az esetben, ha a Bódi Művek Kft. is hajlandó nyilatkozni. Ezt követően azonban már hiába kerestük, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz az önkormányzattól.
Többek között azt szerettük volna megtudni az önkormányzattól, hogy álláspontjuk szerint mi az oka annak, hogy nem sikerült befejezni a felújítási munkálatokat. Azt is megkérdeztük, hogy a vállalkozási szerződésben foglalt célok közül mennyi valósult meg 2018 végéig, és tervezik-e a jövőben befejezni a projektet.
Az Átlátszó értesülései szerint ugyanakkor az önkormányzat arra hivatkozik a per folyamán, hogy a Bódi Művek Kft. hibájából maradt el a projekt megvalósítása, a cég nem tett eleget szerződéses kötelezettségének. Hozzáteszik továbbá, hogy a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv nem a valós állapotokat tükrözi, a teljes vállalkozói díj kifizetése ellenére az elvégzett munka nem volt teljes körű. A füvesítés kapcsán az az álláspontjuk, hogy a kivitelező cég tudatában volt, hogy a teljesítés határideje a téli időszakra esik, ezért tudniuk kellett volna, hogy ebben az időszakban nem kerülhet sor a fűmag elültetésére.
A területen található gaz nagy része az önkormányzat szerint parlagfű volt,
a gyepesítést megelőző földmunkák során, a kivitelező hibájából vált parlagfűvel fertőzötté vált a terület, amit Mezőszemere saját költségén irtott ki.
Bódi Zsolt, a Bódi Művek Kft. ügyvezetője a polgármesternél készségesebb volt, igaz, a videós interjútól ő is elzárkózott, írásban azonban válaszolt kérdéseinkre. „Az Önkormányzat által kijelölt területen nem volt meglévő sportpálya, focipálya, sem egyéb sportlétesítmény. Az Önnek elküldött fotókon is látszik, hogy a füvesítés kivételével megvalósult a projekt”– kezdte levelét az ügyvezető.
Álláspontja szerint füvesítésre előkészített állapotban adták át a sportpályát. Ezeket a munkálatokat egy 2018 decemberi megállapodás szerint 2019 tavaszán kellett volna elvégezniük, ugyanis az önkormányzat nem rendelkezett kiépített locsoló berendezéssel, így várni kellett a fűmagok elvetésével.
Bódi Zsolt elmondta, egy évvel később, 2020-ban kereste meg cégét az új polgármester (Jakab Gábor – a szerk.) ekkor került ismét terítékre a füvesítés ügye. A locsolórendszer azonban még ekkor is hiányzott, így a cég felajánlotta, hogy díjmentesen kiássa annak nyomvonalát.
„A füvesítést nem tudtuk elkezdeni mivel 1-1,5 méter magas gaz lepte el a focipályákat… Kértük az önkormányzatot, hogy olyan állapotban kaphassuk vissza a területet ahogy átadtuk, és akkor azonnal megkezdjük a munkákat! ”
Mint mondja, többszöri egyeztetés után sem sikerült vethető állapotba hozni a területet, az újra és újra elgazosodott, ez az oka annak, hogy nem tudott megvalósulni a füvesítés. Levele végén a Bódi Művek Kft. ügyvezetője hozzátette: a mai napig hajlandóak lennének a munka elvégzésére, amennyiben arra alkalmas területet kapnak, ezt több alkalommal jelezték az önkormányzat felé is.
Fideszes önkormányzati képviselő lett a kivitelezőből
Az Opten cégadatbázisa szerint a felsőtárkányi székhelyű Bódi Művek Kft. ügyvezetője Bódi Zsolt, aki 57 százalékos tulajdonosa a cégnek, emellett pedig 2019 óta politikusként is tevékenykedik, az egri önkormányzati képviselő a Fidesz-KDNP színeiben politizál.
A többek között az LMP-s Ungár Péter tulajdonában álló Egri Ügyek 2019-ben számolt be arról, hogy egy uniós programból jutott ingatlanhoz egy sor egri és környékbeli fideszes politikus, köztük alpolgármesterek, önkormányzati képviselők és polgármesterek is. A pénzek ugyanabból a programból, ugyanarra és egymáshoz nagyon közeli időben érkeztek. A cikkben az akkor képviselőjelöltként induló Bódi Zsolt neve is felbukkan. A lap arról ír, hogy cége, a Bódi Művek minimum 10 millió forintnyi támogatott hitelt, és az alapítványi összesítés szerint nagyjából ekkora nagyságrendű támogatást is kapott. Mint írják, Bódi Zsolt egy másik cége, szintén kapott támogatást.
A 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolója szerint a cég főtevékenysége gépjármű kereskedelem. Nettó árbevétele az Opten adatai szerint az elmúlt években rendre 150-230 millió körül alakult. 2022-ben például a 200 millió forintos árbevételük 1,2 millió forint nyereséggel társult.
„Buktafalvának” korábban is voltak kétes ügyei
Nem ez az első alkalom, hogy Mezőszemere ügyeiről olvasni a magyar sajtóban. „Budapesttől 130, Egertől 30 kilométerre van egy kis község, ahol annyi Bukta nevű ember lakik, hogy nyugodtan lehetne Buktafalva a neve. A helyiek így is emlegetik a Heves megyei Mezőszemerét, ahol a jelek szerint mégsem olyan könnyű megbukni” – így kezdődik az Origo 2014-es cikke (a lap még ekkor még nem a kormánypárti médiamonstrumhoz tartozott). A lap szerint száznál is több Bukta lakik az ezer fős településen, a mi cikkünkben is szereplő politikusok pedig nem rokonai egymásnak.
A cikkben szó esik egy sokszoros áron megvásárolt traktorról, amelynek kapcsán az akkori polgármester, Bukta Gábor ellen feljelentést tett két képviselőtársa, azzal az indokkal, hogy felmerül a költségvetési csalás gyanúja. Egy kirendelt szakértő szerint 1,8 milliót ért az a pótkocsis traktor, amiért hatmilliót fizetett Mezőszemere polgármestere.
Emellett a cikk a polgármester által saját magának, és az önkormányzat dolgozóinak éveken keresztül jogosulatlanul kiosztott jutalmakról is beszámol. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság annak ellenére szüntette meg a nyomozást, hogy 30-ból 19 esetben jogosulatlan volt a jutalmak kiosztása.
Szopkó Zita – Videó: Bodoky Bence | Méteres gaz borítja a 20 millióból épült mezőszemerei sportpályát | Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport! | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/15/meteres-gaz-boritja-a-20-milliobol-epult-mezoszemerei-sportpalyat/ | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Habony Árpád ismerőse, a grúz-izraeli származású Beni Gagel cége épít egy 29 ezer négyzetméteres „multifunkciós központot” a Puskás Ferenc Stadion metrómegállóra. A hírt január 9-i sajtóközleményében tudatta a Chain Bridge Ventures Kft. (CBV). Közölték, a Centrale projektnévvel futó plázában lesz kereskedelmi és szolgáltató tér, ételudvar, irodák és egy 170 szobás, négycsillagos szálloda is a tervek szerint.
„A projekt célja a helyi infrastruktúra javítása és a környéken áthaladók igényeinek kielégítése. A Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződésében naponta közel 100 ezer jármű és 70 ezer gyalogos halad át” – írták a közleményben.
A közleményből azonban hiányzik, hogy a tervek szerint mennyibe fog kerülni a projekt, amely mögött NER-es kapcsolódás is felsejlik. Még 2019-ben írta meg a Heti Válasz, hogy
a projektet az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos hitele is segíti. Szerintük ekkorra már összesen 3,72 milliárdnyi kölcsönt tudtak összeszedni a kivitelezők „hatalomközeli pénzintézetekből”.
A legújabb budapesti plázát építtető Chain Bridge Ventures Kft. tulajdonosa az a Beni Gagel, aki bátyjával, Michael Gagellel együtt többször is feltűnt Habony Árpád köreiben, sőt a letelepedésikötvény-biznisz kapcsán is esett róla szó.
Park és kerékpárút is jön a pláza mellé
A Chain Bridge Ventures Kft. azt ígéri, hogy a kereskedelmi terület mellett több, a környéket élhetőbbé tevő fejlesztés is készül a projekthez.
A Hungária körút felöli közforgalmú területet és az Ifjúság utcai felöli parkolókat, járdaszigeteket 2500 négyzetméteres parkká építik át.
A Kerepesi utca mentén kerékpársávot alakítanak ki.
Az épületben egy 100 férőhelyes garázs is lesz, amely összeköttetésben épül meg a Papp László Sportaréna 1000 férőhelyes parkolójával.
A projekt új bejáratokat és mozgólépcsőket létesít majd a metrómegállóhoz, közvetlenül lehet eljutni az utcaszintre és a kereskedelmi térbe is, így a BKK-val is szorosan együttműködnek.
Továbbá Magyarország egyik legnagyobb kiskereskedelmi zöldtetőjét is ígérik, amely ötezer négyzetméteres lehet.
„A Centralét úgy terveztük, hogy az a városi életmódhoz igazodó kompakt közösségi tér legyen. A projekt iránt a piac és a potenciális bérlők is érdeklődnek, közel 50 százalékos előbérletet értünk el, még mielőtt az építési engedélyt megkaptuk volna. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben további bejelentéseket fogunk tenni” – mondta Beni Gagel a projekttel kapcsolatban a Portfolio szerint.
Évtizedes privatizáció, ami a családban marad
A Puskás metrómegálló feletti tér jelenlegi tulajdonosa a Welt-Stadt Immobilien Ingatlanberuházó Kft. (WSI), amelynek ügyvezetője a 24.hu, a HVG és a Válasz Online által is Habony Árpád jó ismerőseként emlegetett Michael Gagel. Ő egyben testvére a Chain Bridge Venture ügyvezetőjének, Beni Gagelnek, aki a projekt megvalósítója lesz. Beni Gagel a jelek szerint a WSI-ben is jelen van: LinkedIn-profilja szerint amellett, hogy ő 2023 januárjától a CBV tulajdonosa, a WSI vezető pénzügyi és kereskedelmi igazgatójaként is tevékenykedik.
Az ingatlan még 2017-ben került teljes egészében a Gagel család érdekeltségébe. A HVG ekkori cikke szerint a WSI már 2008-ban megszerezte a közel 8000 négyzetméteres terület 17,2 százalékát – a rossz állapotú Stadionok-irodaház parkolóját, „felfoghatatlanul alacsony, 48 millió forintos” áron.
Ezt a bizniszt még a BKV két akkori SZDSZ-es igazgatósági tagja, Tóthfalusi György elnök és Forró Zoltán, Demszky Gábor volt főpolgármester korábbi kabinetfőnöke intézte.
Az üzlet ellen a metrós szakszervezetek is tiltakoztak, büntetőfeljelentést is tettek, így a főváros jó hosszú időre szüneteltette annak folytatását. 2017-ben, a fideszes Tarlós István idején azonban végül befejeződhetett a privatizáció: nagyjából egymilliárd forintért szerezhette meg a WSI a telek többi részét is. A jóval nagyobb összeget szintén nem lehet piaci árnak nevezni, ugyanis az eladást nem előzte meg versenyeztetés.
Az üzlet végül az alacsony ár ellenére is döcögősen zárult le: a Magyar Narancs 2019-ben arról írt, hogy a BKV kétszer is fizetési haladékot adott a WSI-nek, akik még ekkor is tartoztak a milliárdos vételárral. Az rtl.hu által megtekintett cégkivonatokból az is kiderül, hogy a CBV-vel szemben a NAV 2022-ben és 2023-ban összesen öt adóvégrehajtást kezdeményezett, valamint már tavalyelőtt zárult le egy 2018-ban indított végrehajtási eljárás is. A WSI mérlege pedig egy adóvégrehajtás és három végrehajtási eljárás az elmúlt három év során.
Szóval az új pláza megépülésével egy nagyjából másfél évtizedes biznisz érhet be, amely három különböző városvezetés alatt folyt le. Ez idő alatt már folytak a találgatások arról, hogy pontosan mik a hosszú távú tervek a Puskás megálló feletti ingatlannal: erre a kérdésre adott választ a CBV január 9-i közleménye.
Honnan lehetnek ismerősek Gagelék?
Korántsem ez az első alkalom, hogy Gagelék neve feltűnik a sajtóban. A testvérpárt legtöbben a Princess pékségekről ismerik, amelyek mögött a szintén grúz-izraeli származású Shabi Michaelivel együtt tűntek fel. Ő Rogán Antal jó barátjaként ismert, és nemcsak a pék- illetve ingatlanbizniszben, hanem a médiában is üzletelt: 2021-ben szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, amely ekkor a Pesti Hírlapot, a Jazzyt és a Klasszik Rádiót is működtette.
Michael Gagelt a K-Monitor így jellemzi: „Habony Árpád informális miniszterelnökségi tanácsadó bizalmas barátja. Habonnyal egy időben gyakran megfordult a Four Seasons szállodában.” A kapcsolat pedig akár még kiterjedtebb is lehet, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt felesége, Rogán Cecília a Facebookon több Gagel-családtag ismerőse – tették hozzá. A Heti Válasz korábbi cikkében arról írt, hogy
a család korábban „az SZDSZ holdudvarából indult” – ők ennek tulajdonítják, hogy a privatizáció során ilyen kedvező ajánlatokat kaptak a BKV-tól.
A Gagelek és Michaeli szintén közösen szerepeltek a Direkt36 2018-as anyagában, amelyet az orosz ügyfelekkel dolgozó letelepedési kötvényes cég, a VolDan működéséről írtak. A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel húszezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak: az EU-n kívüli állampolgárok 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez.
Ők azt írták ekkor: „Michael Gagel több fényképen is szerepel Habony Árpáddal. Gagel üzleti partnerét, Shabtai (Shabi) Michaelit pedig levideózták az Aulich utca 3. alatt lévő épület előtt, amint innen kilépve grúz expolitikus ismerőseivel tárgyalt egy sokmilliárdos projektről. A helyszín azért érdekes, mert itt található Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázs egyik cégének a székhelye, és az épületnél nemcsak Rogán, hanem Habony is rendszeresen megfordult.” | Habony Árpád letelepedési kötvényes ismerősei plázát építhetnek a metróállomásra | SZDSZ-Fidesz-koalíció 2023-ban? Három városvezetés alatt folyó privatizáció a letelepedésikötvény-biznisz hátterében, avagy multifunkciós tér a Princess pékségek tulajdonosaitól. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2024/01/15/privatizacio-plaza-puskas-ferenc-metroallomas-habony-arpad-gruz-izraeli-gagel | 2024-01-16 10:47:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. december 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.
Eltérítés
A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).
A múlt évre vonatkozó beszámolója alapján a Samsung SDI volt az ország második legnagyobb árbevételű cége a győri Audi mögött. A Telex összesítése szerint a megelőző évi árbevételét több mint megduplázva 1631 milliárd forintot mutatott ki, amivel megelőzte a kecskeméti Mercedest, az esztergomi Suzukit és a hatvani Bosch-gyárat is. Érthető tehát, miért volt fontos a kormánynak, hogy elvegye az ellenzéki Gödtől a gyár adóbefizetéseit, és azt a fideszes közgyűlési többségű Pest megyei önkormányzathoz irányítsa át; e pénzekkel azóta a megyei szerv gazdálkodik, illetve osztja szét térségi települések, valamint jellemzően a Fideszhez bekötött civil szervezetek között (lásd 14 milliárd Samsung-adó című keretes írásunkat). E támogatásokkal nagyon jól járt a kormánypárti Dunakeszi, valamint Fót (főleg egyházak, iskolák kaptak pénzt), miközben a beruházás miatt közvetlenül érintett, ám ellenzéki vezetésű Sződliget és Vác jószerivel egy fityinget sem látott az adóból. (Ehelyett be kell érniük azzal, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. a két település közigazgatási területén valósítja meg a Samsung SDI víziközmű-hálózatát.) A kedvezményezett települések kijelölése többnyire politikailag motivált, és hasonló a helyzet azokkal a civil szervezetekkel, amelyek több tízmilliós támogatást kaptak lényegében kormánypárti propagandakiadványok gondozására, vagy olyan rendezvények megtartására kampányidőszakban, amelyek kiemelt szereplői vagy fővédnökei helyi fideszes politikusok voltak.
A pénz nagy úr
A megyei önkormányzat az adóhatóság év végi zárása alapján tudna arról tájékoztatást adni, hogy mekkora bevétellel számol jövőre, de a becsült összeg mintegy 5 milliárd forint – gondoljunk bele, mit tudna kezdeni a város ennyi pénzzel. A gödi önkormányzat amúgy próbálkozott a kgö miatti helyzet megváltoztatásával: az Alkotmánybírósághoz fordult alaptörvény-ellenesség megállapítása végett, de a szerv elutasította a település panaszát. Ezzel együtt az AB előírta alkotmányos követelményként azt is, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítani. Ennek azonban a kormány nem tett eleget addig, amíg ellenzéki polgármestere volt Gödnek. Balogh Csaba 2022 májusában, miután kilépett a Momentumból, független polgármesterként azt nyilatkozta lapunknak, hogy Gödnek kétmilliárdos hiánya van a kgö-nek „köszönhetően”. Vajda Viktória ellenzéki önkormányzati képviselő a Narancsnak azt mondta, Göd a kgö-vel elvesztette közigazgatási területének egyötödét és addigi adóbevételeinek a felét. A város csak azért nem ment csődbe, mert takarékos üzemmódra álltak át, másfelől az önkormányzatnak hárommilliárdos tartaléka volt.
A kgö léte a helyi közéletet is jelentősen befolyásolta. Vajda Viktória szerint már az övezet létrehozását megelőzte az ellenzéki együttműködés válsága. „Az összefogás révén bejutott képviselők közül mi hárman, momentumos képviselők és a párbeszédes képviselőtársunk sokkal harciasabb és erőteljesebb stratégiát kívánt alkalmazni a gyárral és a kormánnyal szemben, mint a DK és az LMP képviselői. Az úgynevezett zöld politikus azt nyilatkozta, hogy »a gyárnak nincs jelentős környezeti terhelése«. Ez pedig válóok volt, és mivel nem volt egységes kiállás, meggyengült a testületi többség”, és így végképp nem volt erős helyi ellenállítás a kgö létrehozásával szemben. Pedig Vajda szerint a 2021-es előválasztás eredményéből látszott, hogy az ő magyarázatukat fogadják el a lakosok, ugyanis a Momentum és a Párbeszéd közös jelöltje magasan nyert a DK jelöltjével szemben.
„Utána egy év alatt a kizsákmányolás célba ért, és elkezdték nézni az emberek, hogy milyen hátrányok érik a várost, amiért ellenzéki vezetésű. Egyszerű a képlet: a pénz hatalmas úr.”
Balogh Csaba az év elején lemondott, a májusi időközi polgármester-választást a kormánypárti hátszéllel induló Kammerer Zoltán nyerte meg, aki nem sokkal a győzelme után, júniusban Szabó Istvánnal, a megyei közgyűlés kormánypárti elnökével arról állapodott meg, hogy Göd 1,5 milliárd forint plusztámogatást kap településfejlesztésre és működésre. Júliusban a megyei közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága további 500 millió forintot szavazott meg a városnak. Sőt a Samsung SDI egy ezer négyzetméteres játszóteret is beígért a városnak, ezt októberben át is adták. Vagyis csak a megfelelő városvezető személyére volt szükség, hogy a kormány és a gyár megnyissa a pénzcsapot. És beindult más is, miután lett pénz: „Kammerer Zoltán fél éve polgármester. Havonta vannak rendezvények, több tízmillió forintért: sörfesztivál, lecsófesztivál, most jön a korcsolyapálya” – sorolja Vajda Viktória.
Lehet, ez sem nyugtat meg mindenkit Gödön, mert rendre vannak felkavaró hírek a gyárról. Januárban a gödi csatornákból többméteres területen hab tört fel, az Átlátszónak hosszas levelezés és adatigénylés árán sikerült kiderítenie, hogy a tűzeseteknél használt speciális oltóanyag a Samsung SDI gyárából került a rendszerbe. Pár hete pedig Václigeten hibásodott meg a gyár csatornahálózata, és emiatt egy kisteherautó alatt beszakadt az aszfalt.
Füstbement kilátások
Fotó: Német Dániel
Hűbéri rendszer
A kormány 2021 nyarán döntött egy újabb kgö létrehozásáról a Fejér megyei Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával. A felsorolt településeket a rendelet talán nem érintette rosszul – nem úgy Dunaújvárost, ugyanis a megyei jogú városnak szerződése volt arról Iváncsával és Rácalmással, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park cégei által fizetett iparűzési adó 50 százaléka a várost illeti meg. Utóbbiban a koreai SK Innovation 681 milliárd forintos gigaberuházással valósít meg új akkumulátorgyárat, illetve a mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyártó török Yaris Kabin is fejleszt 6,5 milliárd forintért.
A dél-koreai vállalat 50 milliárd forint állami támogatást kapott. A cég november elején egynapos tesztüzem után hivatalosan is megkezdte a termelést, a gyár 2024 közepétől működhet teljes kapacitással. Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy a hatóság úgy engedélyezte a tesztüzemet, hogy még nem készült el a közúti kapcsolat, az iparvágány és a véderdő sem. Molnár Tibor, Iváncsa fideszes támogatással megválasztott polgármestere pedig arról számolt be október elején, hogy a környezetvédelmi hatóság településen végzett méréseivel egy időben az önkormányzat műszere is „jóval a határérték feletti zajértéket mutatott”.
Megkerestük a Fejér megyei önkormányzatot, hogy megtudjuk, milyen szisztéma szerint, kiknek és mennyi pénzt osztottak szét, de megkeresésünkre nem érkezett reakció. Egy áprilisi beszámoló szerint a megyei közgyűlés arról döntött, hogy Adonynak, Kulcsnak, Rácalmásnak és Iváncsának összesen 1,5 milliárdot ítél: Kulcs 50 millió forint, Adony 250 millió, Iváncsa 300 millió, Rácalmás pedig 927 millió forint támogatásban részesült. A pénz egy része működési feladatok ellátására, a másik része fejlesztésekre megy.
A Fejér megyei pénzesőből a legnagyobb környékbeli település, Dunaújváros kimaradt. A Rácalmást és Iváncsát magába foglaló különleges gazdasági övezet célja egyértelműen a forráshiányos megyei közgyűlés anyagi megtámogatása volt.
„Míg ugyanis korábban a bevételek Rácalmás, Iváncsa és Dunaújváros között oszlottak el és ezek a települések kezelték, mostantól a pénz a megyéhez érkezik, és ők is osztják tovább. Nemcsak a pénz felett diszponálnak, hanem azt is ők mondják meg, hogy mire költheti el a kedvezményezett. Vagyis ezzel a megyei központ erős kontrollt gyakorol a települések vezetői felett, még a fideszes polgármesterek is tudják: csak annyit és arra kaphatnak, amire a megye ad nekik, így őket is rövid pórázon tudják tartani. Ez gyakorlatilag a jól ismert fideszes hűbéri rendszer újabb kiteljesedése” – írta megkeresésünkre Keresztesi Péter, a dunaújvárosi városháza sajtóirodájának vezetője.
A városban 2019-ben az ellenzéki összefogás győzött, a polgármester a jobbikos Pintér Tamás lett. Keresztesi szerint, ha a város ellenzéki vezetése miatt vonták is meg a pénzt Dunaújvárostól, a kormányoldalon hivatalosan ilyet senki nem mond ki. „De nyilván nincsenek illúzióink, és semmin nem csodálkozunk. Mára már megtanultunk együtt élni ezzel, és a városunk elmúlt négyéves fejlődése a válságos évek ellenére is azt mutatja, hogy minden kormánypárti praktika ellenére Dunaújváros talpon maradt. A korrupció felszámolásával több pénz maradt a kasszában, a takarékos és észszerű gazdálkodással, közvetlen európai uniós pályázatokkal megteremtettük a lehetőségét a stabil városépítő munkának.”
Az említett szerződést az iparűzési adó (ipa) megosztásáról az előző, fideszes városvezetés írta alá Rácalmással és Iváncsával. Az ipa fele került volna Dunaújvároshoz, mert, mint a szerződés fogalmaz, „Dunaújváros segítsége és szerepvállalása nélkül a bevételt eredményező beruházások nem jöhetnének, illetve nem jöhettek volna létre”. Keresztesi szerint nehéz pontosan számszerűsíteni a kieső bevételt, de nagyjából 4 milliárd forinttól estek el eddig, és ez az összeg folyamatosan nő, nagyjából évi 1,5–3 milliárddal. „Az iváncsai akkumulátorgyár most áll üzembe, tehát mostantól fizet adót, amelynek a mértéke függ majd a termeléstől, ami évek alatt futhat fel. A visszaosztást illetően nem árulok el nagy titkot, hogy – hasonlóan más ellenzéki településekhez – a fideszes vezetésű megyei önkormányzat esetünkben sem tud pártatlan lenni a támogatások, kompenzációk odaítélésében sem” – fogalmazott Keresztesi. A környéken, Gödhöz hasonlóan, egyre látványosabban működnek álcivil szervezetek, amelyek egyértelműen a helyi Fidesz embereiből állnak, és a párt üzeneteit közvetítik. És ugyancsak hasonlóan Gödhöz, Dunaújváros is futott egy kört az Alkotmánybíróságnál a kgö következtében kialakult helyzet miatt, de az AB márciusban arra jutott, hogy a Fejér megyei kgö létrejötte sem alkotmányellenes.
Viszont itt indultak további jogi eljárások is: az elmaradt pénzek miatt Dunaújváros beperelte Iváncsát és Rácalmást. Az előbbi folyamatban van, a másik perben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla tavaly novemberben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és arra kötelezte Rácalmást, hogy durván 500 millió forintot fizessen meg Dunaújvárosnak. A Kúria friss ítélete azonban azzal zárta le az ügyet, hogy a másodfokú ítéletet megsemmisítette és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. „A Kúria mostani döntése ellenére sem engedjük elvenni Dunaújváros pénzét és tovább harcolunk, kimerítve valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Csak érdekességként említeném meg itt, hogy a helyi Fidesz-vezetés és Mészáros Lajos országgyűlési képviselő ahelyett, hogy kiállt volna Dunaújváros mellett, inkább örömünnepet ült a Kúria Dunaújváros számára kedvezőtlen döntését követően. Finoman fogalmazva rendkívül visszatetszőnek találom, hogy egy politikai párt helyi emberei és egy helyi politikus a saját városa ellen dolgozik, és nem érte” – kommentálta a történéseket Keresztesi.
Megkerestük az építésügyi, a külgazdasági, a gazdaságfejlesztési minisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget is a fentiekkel kapcsolatban, de egyik helyről sem kaptunk választ kérdéseinkre.
14 milliárd Samsung-adó
14 072 811 950 forint – lapunk érdeklődésére a Pest megyei önkormányzat arról tájékoztatott, hogy 2020 októbere és 2023 szeptembere között összesen ennyi adóbevétel folyt be a Samsung SDI-től. 2021-től idáig a megyei önkormányzat 7,3 milliárddal támogatott településeket, civil és egyéb szervezeteket. Mint írták, „az övezeti fejlesztési alapokból a Göd városában megvalósuló fejlesztések kapták a legnagyobb támogatást: Göd város fejlesztésére és működési támogatásokra” 3,84 milliárd forint jutott.
Tény, hogy több kiemelt beruházás is megvalósult a pénzből a térségben, így például a 21107 jelű országos közút Duna úti szakaszának komplex felújítása Gödön, a város belterületi útjainak és járdáinak építése, felújítása, az ELTE Füvészkert felújítása, a Radnóti Gimnázium tornacsarnokának felújítása Dunakeszin.
Vajda Viktória momentumos önkormányzati képviselő némileg árnyalja a képet. Göd területére tényleg viszonylag nagy összegek érkeztek a kgö adóiból, de ameddig ellenzéki városvezetés volt, addig jellemzően nem az önkormányzatnak címzett tételek voltak ezek, hanem különböző civil és álcivil szervezetek, vagy épp magániskola kaptak több százmillió forintot. „A legnagyobb tétel a jelenleg is zajló egymilliárd forintos beruházás – ez az állami közútkezelővel közös projektje a megyének. Ugyan egy belterületi, de a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő utat újítanak fel, a városi vélekedés és egyes hangok szerint kizárólag azért, hogy a Samsung SDI teherautóinak legyen egy megfelelő útalternatíva, amennyiben az M2-esen akadályoztatva lennének. Az önkormányzat ezzel szemben kisebb összegeket kapott csak, jellemzően zöld felület karbantartására, valamint egy útszakasz felújítására néhány tízmillió forintot.” | "A jól ismert fideszes hűbéri rendszer újabb kiteljesedése" | Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-jol-ismert-fideszes-huberi-rendszer-ujabb-kiteljesedese-264918 | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy eddig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet tavaly 270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól. A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége abban merül ki, hogy csináltak szakmailag kevéssé értelmezhető kérdőíveket, valamint Wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot kozvelemeny.sk címen - írja a Napunk.
A magyar állam által támogatott szervezet ugyanakkor a legnagyobb szlovákiai magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek segít a szlovákiai elnökválasztási kampányban. A ProRegia Culturát egy Németh László nevű, a felvidéki magyar közéletben a Napunk szerint ismeretlen férfi vezeti, aki a lap több forrása szerint kapcsolatban áll a Magyar Szövetség elnökével, Forró Krisztiánnal.
A Magyar Szövetség megerősítette, hogy a szervezet segít nekik összegyűjteni azt a 15 ezer aláírást, ami ahhoz kell, hogy a párt elnöke, Forró Krisztián indulhasson a szlovákiai államfőválasztáson.
A szlovákiai elnökválasztás első fordulója március végén lesz, két jelöltnek lehet reális esélye, Peter Pellegrininek, Fico koalíciós társának, illetve Ivan Korčok korábbi külügyminiszternek, az ellenzék várható közös jelöltjének. Forró azzal indokolja az indulását, hogy az elnökjelölti kampánya segíthet majd felkészülni a Magyar Szövetségnek az EP-választásra.
A Magyar Szövetségnek a szeptemberi szlovákiai választásokon ismét nem sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges négy százalékos küszöböt, így most is kívül maradtak az országgyűlésen, annak ellenére, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviseletének pusztán demográfiai alapon ezt simán kellene hoznia, hiszen a magyarok aránya közel kilenc százalék Szlovákiában. Emiatt Tusványoson Orbán Viktor is bírálta a szlovákiai magyar politikát. | Ismeretlen felvidéki civil szervezetet támogat 270 millió forinttal a magyar állam, akik aztán a magyar párt kampányát | Egy eddig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet tavaly 270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól. A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége abban merül ki, hogy csináltak egy szakmailag kevéssé értelmezhető kérdőíveket, valamint wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot kozvelemeny.sk címen - írja a Napunk. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/16/ismeretlen-felvideki-civil-szervezetet-tamogat-270-millio-forinttal-a-magyar-allam-akik-aztan-a-magyar-part-kampanyat-segitik | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még kevésbé lesz átlátható a miniszterek vagyoni helyzete annak a nem nyilvános kormányhatározatnak a következtében, amely bizalmi vagyonkezelőkbe tetetné a tárcavezetők meghatározott méretű céges érdekeltségeit – tudta meg az rtl.hu.
Információink szerint ugyanis egy 2022-ben hozott határozat kimondja: a kormány célja, hogy a miniszterek megbízatásuk idejére vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelőknek adják át
a mikrovállalkozásnál nagyobb, de még kis- és középvállalkozásnak számító cégekben meglévő részesedésüket. (Azok a cégek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek 10 főnél több, de 250 embernél kevesebb embert foglalkoztatnak, az árbevételük pedig 2 és 50 millió euró közötti.)
Ugyanígy bizalmi vagyonkezelőkbe kell adni a nyilvános részvénytársaságokban (nyrt.-kben) meglévő tulajdont is, de csak akkor, ha a részesedés meghaladja a 25 százalékot, vagy ha személyesen a miniszternek meghatározó befolyása van a vállalatban. (A családtagok befolyása ebben az esetben nem számít.)
A szabályozás vonatkozik a hazai és a külföldi székhelyű cégekre is.
Azt nem tudni, hogy a határozat miért nem érinti a zrt.-ket, valamint hogy még mindig érvényben van-e, ezekre vonatkozó kérdéseinkre ugyanis nem érkezett válasz.
Mi is az a bizalmi vagyonkezelő?
Azoknak lehet előnyös a bizalmi vagyonkezelés, akik jelentősebb magán- vagy családi vagyonnal rendelkeznek. (Egyes számítások szerint legalább 100-150 millió forint felett éri meg.) A rendszer lényege leegyszerűsítve, hogy a vagyon tulajdonosa (vagyonrendelő) átruházza a tulajdont (céges részesedést, ingatlant, aranyat stb., de például állampapírt nem) a bizalmi vagyonkezelőre, ezzel párhuzamosan pedig megnevez egy vagy több kedvezményezettet. Innentől kezdve nem élhet a tulajdonosi jogaival, ami veszélyesnek tűnhet, de valójában a vagyonkezelő csak nagyon szigorú szabályok szerint, a kedvezményezettek érdekében hozhat döntéseket. Ez több szempontból is előnyös lehet:
• a vagyonról akkor is gondoskodnak, ha az eredeti tulajdonos már döntésképtelen vagy meghalt. Egyes cégeknél jelentős kiesést okozhat az elhúzódó átállás, generációváltáskor is gyakran alkalmazzák.
• Az öröklés alternatívájaként is használható: az is meghatározható például, hogy a kiszemelt utód (aki nem feltétlenül a törvényes örökös) csak bizonyos kor felett kapja meg a vagyont, és addig csak rendszeres jövedelmet kap. Ezt a döntést nem lehet megtámadni a hagyatéki eljárás során, hiszen nem végrendelet, tehát biztosan ahhoz kerül majd a vagyon, akinek az eredeti tulajdonos szánta.
• Kedvező adózási szabályai miatt jelentős előny érhető el (bár ezek az előnyök tavaly jelentősen szűkültek).
• Fogyatékossággal élő családtagról is lehet így gondoskodni a szülők halála után.
• Jótékonykodás a vagyon eredeti tulajdonosának halála után.
• Kockázatos üzlet előtt átadott vagyon esetében hiába dől be az üzlet, a vagyon megmarad, erre ugyanis nem lehet követeléseket érvényesíteni.
• Teljes diszkréció, a vagyon pontos jellemzői és az eredeti tulajdonos is ismeretlen maradhat, így ha valaki el akarja rejteni a vagyonát, ez megfelelő eszköz lehet. Akár bővülhet is a vagyon inkognítóban.
A kormány a miniszterekre vonatkozó szabályozást is az úgynevezett 4000-es határozatként fogadta el, ami annyit jelent, hogy a döntés ugyan nem titkos, de nem is nyilvános. Ehhez hasonló módon határoztak a kormányzati szerveknél dolgozók plusz juttatásáról, a home office-ról, a kirúgott katonák elhelyezkedésének megnehezítéséről, de még az állami leépítésekről is. Az úgynevezett 4000-es kormányhatározatokban rögzítik ugyanis a kormány irányítása alá tartozó dolgozók munkaügyi kérdéseivel kapcsolatos döntéseket.
„A határozat szövege úgy kezdődik, hogy »a kormány célként határozza meg«, ami feltehetően azt a jogi problémát próbálja kezelni (amellett, hogy ez egy bevett formula a határozatoknál), miszerint aggályos lehet, ha a miniszterek magántulajdonára nézve állapítanak meg kötelezettségeket” – mondta az rtl.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. „Arra vonatkozóan nincs rendelkezés, hogy mi történik akkor, ha valaki nem tesz eleget ennek a célnak, de elvben munkajogi szempontból felelősségre vonható (például leváltható) az, aki nem engedelmeskedik” – tette hozzá.
A kormány titkolózása azonban nem csak a határozat elfogadásánál mutatkozik meg:
Ennek megfelelően a bevallásból az sem derül ki, hogy melyik cégben meglévő részesedést adta át a miniszter. Erre csak abból lehet következtetni, hogy amikor valaki megvásárol egy vállalatot vagy annak egy részét, akkor a nyilvános cégjegyzékben megjelenik a neve a tulajdonosok között. Amikor pedig átadja a vagyonkezelőnek, akkor kikerül a tulajdonosok közül, és a vagyonkezelő neve tűnik fel.
További problémát okoz, hogy a vagyonnyilatkozatok csak a december 31-i állapotot tükrözik. Azaz ha egy miniszter év közben vásárol egy céget, és azt bizalmi vagyonkezelésbe adja, akkor a bevallásából csak annyi derül majd ki, hogy egy vagyonkezelőnek átadott valamilyen vagyonelemet. Nem lehet tudni majd, hogy pontosan mi az, és milyen értékű.
Az is lehet, hogy a cég mellett egy sokkal nagyobb vagyonelemet (például ingatlanokat) is átad a vagyonkezelőnek, de miután csak a vállalati érdekeltségre lehet majd következtetni a cégadatbázisból, a többi rész teljesen rejtve maradhat. | Nem nyilvános határozattal fedi el a kormány a miniszterek bizonyos céges vagyonait | Megbízatásuk idejére bizalmi vagyonkezelésbe kellene adniuk a minisztereknek a nyilvános részvénytársaságokban, valamint a kis- és középvállalkozásokban meglévő részesedésüket – legalábbis a kormánynak ez a szándéka azzal a 2022-ben hozott nem nyilvános határozattal, amelynek tartalmát az rtl.hu megismerte. Az érintettek egyelőre titkolóznak: közérdekű adatigénylésünkre egyik minisztérium sem árulta el, hogy a vezetője milyen céges érdekeltséget tett bizalmi vagyonkezelőbe. Orbán Viktor sajtófőnöke azt közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs semmilyen vállalati érdekeltsége, így neki „nincs teendője”. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/01/15/nem-nyilvanos-hatarozat-bizalmi-vagyonkezelo-kormany-miniszter-ceges-erdekeltseg-vagyon | 2024-01-15 12:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Olyan bizalmi kapcsolat volt a tanúként meghallgatott „Kálmán rendőr” és Schadl György között, hogy még kulcsa is volt a végrehajtói kar volt elnökének lakásához.
Volt, hogy Schadl egy esti megbeszélésen a lakásán félmillió forintot adott neki valamilyen ügyintézésre.
Gyakran hallotta telefonon beszélni Schadlt, de sosem gyanakodott arra, hogy valami „bűnös dologról” lenne szó.
Amikor a pénzmozgások jegyzeteiben vp monogramot tüntettek fel a kivett összegek mellett, akkor az szerinte nem Völner Pált, hanem a vizes projektet, Schadl nagy találmányát, a vízzel menő autót jelölte.
Állítja, Völner Pálnak nem vitt pénzt, sőt, csak a bírósági teremben látta őt először.
Sz. Kálmán Schadl György egyik bizalmasa volt. A nyomozati iratok szerint 2018–2019 környékéig vitte a pénzeket erre-arra, szervezte Schadl életét, vezette a naptárát, tájékoztatta őt a találkozóiról, programjairól. A végrehajtói kar volt elnöke általában megírta Sz. Kálmánnak, kivel mikorra ütötte le a találkozóját, ő pedig azokat beírta a naptárba, és a megfelelő napokon emlékeztette Schadlt a találkákra. Schadl telefonjában csak „Kálmán Rendőrként” szerepelt (így, nagybetűvel, azért, mert mielőtt elkezdett Schadlnak dolgozni, rendőr volt.
A Schadl–Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völnerrel, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Schadl pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz.
Schadl György november óta már nem letartóztatásban, hanem házi őrizetben van, így már otthonról, bilincs nélkül járhat a tárgyalásokra. Így volt ez kedden is, amikor Sz. Kálmán tanúként arról beszélt, 2012-től dolgozott Schadlnak. Pénzkezelés, sofőrködés, Schadl személyes dolgainak intézése – ez volt a munkaköre. Állítása szerint volt, hogy a másnapi feladatait nem munkaidőben beszélték meg az irodában, „hanem mondjuk este 8-kor a lakásán beszéltem meg vele. Az egy bizalmi kapcsolatnak nevezhető, hogy volt kulcsom a lakásához, jártam rendszeresen a lakására, tudtam a családi ügyleteiről. Pontosítok, még most is megvan a kulcsom a lakásához. De nem jártam ott 5 éve”.
Sz. Kálmán intézte egy időben a pénzügyeket is. Ő rakta be az ügyfelektől kapott pénzeket a Schadl irodájában lévő páncélszekrénybe, majd tette rá ezeket az összegeket az iroda hivatalos bankszámlájára. Arról beszélt, volt, hogy néha ő maga vette ki a pénzeket a páncélból a különféle ügyintézésekre, de „volt, hogy Schadl azt mondta, menjek oda az irodához, és a zsebéből adja a pénzt. Volt, hogy egy esti megbeszélésen félmilliót adott a lakásán, hogy intézzem el a közüzemi számlákat”.
A pénzmozgásokat táblázatokban vezették az irodában – vagyis a tanú szerint ő maga papíron vezette a jegyzeteit, azokat meg odaadta Schadl titkárnőjének, F. Viviennek, aki ezeket beírta a számítógépén lévő „házipénztárba”. F. Vivien nagyjából tíz évet dolgozott Schadl mellett. Ő volt az, aki a „Házipénztár” és az „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott állítólagos kenőpénzek kifizetését is. F. már korábban vádalkut kötött az ügyészséggel, akiknek részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú az ügyben.
Sz. Kálmán szerint amikőr ő Schadlnak intézkedett, akkor az összegek mellé csak a gyuri, drsgy monogramokat firkantotta fel, mást nem, „mivel feledékeny, nehogy összekeverje” a dolgokat. Arra is volt példa, hogy Schadl odaszólt neki, „hozzál már nekem húszezret”, hogy az ebédet ki tudja fizetni.
Olyan is volt, hogy vp monogramot írt fel – ez szerinte a vizes projektet takarta, Schadl nagy találmányát, a vízzel menő autót. Bár ehhez hozzátette, hogy „Schadl sok mindent projektnek nevezett, még egy egyszerű ebédet is”. Ez azért érdekes, mert az ügy koronatanúja, az egész ügyet borító F. Vivien úgy vallott, hogy a vp monogram Völner Pált takarta a táblázatokban. „Ha Völner Pált jelöltem volna, akkor azt szigorúan nagy V, nagy P kezdőbetűkkel írtam volna”, ahogy azt a neveknél illik, mondta erre Sz. Kálmán.
A bíró felhívta a tanú figyelmét, hogy az előző meghallgatásán azt mondta, ő maga Schadl vízzel menő autója feltalálóinak néhány hónapon keresztül havi százezres nagyságrendű összegeket vitt. De a „házipénztár” nevű Excel-táblázatban az egyik vp monogram mellé 2018 decemberében 2,5 millió forint van bejegyezve, ez pedig nem néhány százezres összeg. És olyan bejegyzés is van, ahol a VP monogram nagy betűkkel van bejegyezve. A tanú szerint ez az Excel-táblázat nem az ő nyilvántartása, hanem F. Viviené, ő maga pedig nem felel azért, hogy F. Vivien mit és miért ír be a saját nyilvántartásába.
A tanú ezután arról beszélt, ő nem tudott arról, hogy Schadl pénzt adott volna hivatalos személynek, vagy rajta keresztül küldött volna pénzt valakinek Schadl, például Völner Pálnak. „Én Völner urat először itt láttam a bírósági teremben, a múlt héten. Soha nem vittem neki pénzt, borítékot. Életemben nem találkoztam vele. De úgy sem vittem pénzt, hogy mondjuk a titkárjának vagy a portásnak” – vallotta a tanú. Sz. Kálmán munkakörét viszont állítása szerint 2018-2019 környékén átvette a szintén vádlottak padján ülő M. Viktor. A vádirat szerint pedig Schadl először 2018 májusában adott át pénzt Völnernek, rögtön 5 millió forintot.
Sz. Kálmán úgy vallott a bíróságon, ő maga csak azokról a pénzmozgásokról tud, amikor Schadl például neki adott kölcsön pénzt, vagy „az ő kezein keresztül” költött Schadl a saját lakására, autóinak javítására. „Sem én nem adtam neki pénzt, sem mástól nem vittem neki pénzt” – mondta.
Ő maga sokszor hallotta Schadlt telefonon beszélni másokkal, néha ki is volt hangosítva a végrehajtói kar volt elnökének telefonja, de „nem volt olyan beszélgetés, amiből arra gyanakodtam volna, hogy itt valami bűnös dologról van szó”. Néha hallotta, ahogy Schadl a szintén vádlottak padján ülő R. Róberttel beszélgetett: „Nem értettem, hogy miért, de rendszeresen gazdámnak hívták egymást”. A tanú szerint Schadl R. Róbert nagyon jó barátok voltak, sokat találkoztak. Felidézte, hogy Schadlval egyszer ő azért autózott el Kecskemétre, hogy ott Schadl felpróbáljon egy öltönyt, amit egy kecskeméti szabó csinált neki, R. Róbert javaslatára.
A tanú ezután ezt is elárulta volt főnökéről: „Schadl György rendkívül szereti az autókat, meg a Nutellát. Ezekre költött pénzt, ezekkel szórakoztatta magát. Én nem emlékszem másra”.
R. Róbert is megtette a saját észrevételeit. „Schadl egész pályafutását 2011-2020 között végig tudtad kísérni. Rendőr voltál sokáig, aki emlékszik 6 évvel ezelőtti rendszámokra, az rendőr is marad. Valaha bűncselekményt követtem-e el?” – kérdezte a tanú. „Nem” – jött a válasz. R. Róbert szerint ez a lényeg, pedig „ki tudnám fejteni hosszabban is, csak akkor két hétig itt ülnénk”.
R. Róbert nagyon érdekesnek tartja a „házipénztárt”, amihez neki szerinte semmi köze, és amiből szerinte nagyon sok tétel hiányzik is. Például azok az összegek, amiket arra a kínai delegációra költöttek, akiket Schadl 2018 decemberében meghívott, hogy nézzék meg a vízi találmányát. A vádlott szerint „akkor baj van”, ha egy rendes cégnél így működnek az Excel-táblázatok, vagyis a „házipénztár”, hiszen azt még a bíróságon is „kódfejtéssel kell megfejteni”, mi van abban, ki írt bele, mit, hogyan, hányszor. „Megítélésem szerint infarktust kapott volna Schadl, ha ezt a táblázatot látja” – summázta R. Róbert.
Ezután Schadl György egy ideig arról kérdezgette a tanút, milyen embernek ismerte meg F. Vivient: mint akit könnyű befolyásolni, és mondjuk elküldeni, hozzon el pár milliót a végrehajtóktól, vagy ennél határozottabb ember? A tanú szerint F. Vivien olyannyira határozott volt, hogy sokakat letolt az irodában, köztük őt magát is. Ezután arról kezdtek el beszélgetni, hogy szerintük F. Vivien eleve nem vezette jól a „házipénztárt” és a pénzügyeket, majd Sz. Kálmán ezekhez büszkén hozzátette: Schadl esküvőjén ő ült közelebbi asztalnál a házaspárhoz, nem F. Vivien, és ő ebédelt gyakran együtt Schadllal, nem F. Vivien. | Schadl György rendkívül szereti az autókat, meg a Nutellát, ezekkel szórakoztatta magát | Olyan bizalmi kapcsolat volt a tanúként meghallgatott „Kálmán rendőr” és Schadl György között, hogy még kulcsa is volt a végrehajtói kar volt elnökének lakásához. Volt, hogy Schadl egy esti megbeszélésen a lakásán félmillió forintot adott neki valamilyen ügyintézésre. Gyakran hallotta telefonon beszélni Schadlt, de sosem gyanakodott arra, hogy valami „bűnös dologról” lenne szó. Amikor a pénzmozgások jegyzeteiben vp monogramot tüntettek fel a kivett összegek mellett, akkor az szerinte nem Völner Pált, hanem a vizes projektet, Schadl nagy találmányát, a vízzel menő autót jelölte. Állítja, Völner Pálnak nem vitt pénzt, sőt, csak a bírósági teremben látta őt először. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/16/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-targyalas-tanumeghallgatas-vegrehajto | 2024-01-16 10:50:00 | true | null | null | Telex |
Jóllehet, a Lázár János-féle – megszorításnak hivatalosan még véletlenül sem nevezhető – beruházási stop miatt nem lehet róla pontos képünk, hogy melyik hazai focicsapat kapott volna még nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont, így is kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor fociprojektje 2023-ban igen jól áll. Infrastruktúrájukat tekintve a magyar klubok regionális összevetésben kiemelkedően jól ellátottak, hiszen még harmadosztályú csapatoknak is felhúztak valami stadionszerűséget, épülnek az edzőpályák, és persze ott a Puskás Aréna is a maga 65 ezres befogadóképességével. A futball rég nem látott mennyiségű pénzt kapott 2010 óta, amit különböző módon használtak ki: a válogatott körül szakmailag rendben lévőnek tűnik a helyzet, a klubfociban a Ferencváros (főleg a külföldi játékosoknak és edzőknek köszönhetően) felkapaszkodott az európai középmezőny aljába – a többiek viszont különösebb változás vagy motiváció nélkül tengetik napjaikat az NB I.-ben.
Mivel kiépült rendszerről beszélünk, kérdés, hogy mi lesz az Orbán Viktort és kormányát szinte biztosan túlélő modern stadionok hosszú távú sorsa. Hiszen előbb-utóbb lesz olyan kormány vagy miniszterelnök Magyarországon, amelynek/akinek fontosabb az oktatás, az egészségügy vagy a leszakadó magyar társadalom helyzete, mint a foci, vagy legalábbis nem a labdarúgás az egyetlen szívügye. (Ezzel együtt is megjegyzendő, hogy a tragikusan lerohadt magyar stadionok felújítása már Orbán regnálása előtt is napirenden volt.) Mi lesz, ha a foci helyett másra megy el az a sok állami pénz?
Fojtó állami ölelés
Nos, a futball olyan nagy mértékben függ az államtól, hogy ezeknek a pénzeknek a hirtelen elmaradása lényegében nulla perc alatt bedöntené az egészet. Látja ezt a kormány is, amely annyira nem akarja beismerni a reformok szükségességét, hogy lassan másfél évtizede toldozza be az újabb lyukakat szó nélkül. Jellemző eset: amikor 2019 januárjában Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány csökkenti a sport tao-keretét, és a klubok évente maximum 50 milliárdot hívhatnak le abból a közpénz jellegét elveszített forrásból, ahová különféle vállalkozások irányítják a központi költségvetésbe az emiatt be nem fizetett társasági adójukat, egy hónap alatt meggondolta magát a kormány, és visszaemelte a keretet 125 milliárd forintra. Annak vágyáról, hogy egy szép napon önnfentartó lesz a magyar foci, többször is beszéltek mindenféle diplomás és diploma nélküli tényezők és szakemberek. Sőt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyilvánosan elérhető stratégiai kiadványában még az is szerepelt, hogy a megújult finanszírozási rendszernek köszönhetően 2018–2020 között már képes lesz eltartani magát az egyre inkább gazdasági alapokra helyezett profi magyar labdarúgás. 2023 végén a vak is látja: ez nagyon nem jött össze. Hogy mennyire nem, azt jól mutatja, hogy 2021-ben, tehát abban az évben, amikor Magyarországon is minden leállt a koronavírus-járvány miatt, a kormány minden addiginál többet, tao-támogatások nélkül is 621 milliárd forintot költött sportra, igaz, nemcsak futballra, hanem például a szegedi kézilabdacsarnokra is. | Már látni a jövőt. Foci az Orbán-világban és utána | Oly mértékben függ anyagilag a kormánytól a magyar foci, hogy a legkisebb változás is bedöntheti a sportágat – legyen akár az csupán egy rosszul végződött házasság, hogy egy esetleges kormányváltást már ne is említsünk | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mar-latni-a-jovot-264147 | 2023-12-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól tavaly egy ezidáig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet.
A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége lényegében nincs, abban merül ki ugyanis, hogy csináltak egy szakmailag aligha értelmezhető kérdőívet, valamint a Wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot kozvelemeny.sk címen – írja a Napunk.
A magyar állam által támogatott szervezet ugyanakkor a legnagyiobb szlovákiai magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek segít a szlovákiai elnökválasztási kampányban.
A ProRegia Culturát egy Németh László nevű, a felvidéki magyar közéletben a lap szerint ismeretlen férfi vezeti, aki a Napunk több forrása szerint kapcsolatban áll a Magyar Szövetség elnökével, Forró Krisztiánnal.
A Magyar Szövetség megerősítette, hogy a szervezet segítségükre van a 15 ezer aláírás összegyűjtésében, ami ahhoz kell, hogy a párt elnöke, Forró Krisztián elindulhasson a szlovákiai államfőválasztáson.
A szlovákiai elnökválasztás első fordulója március végén lesz, két jelöltnek lehet reális esélye, Peter Pellegrininek, Fico koalíciós társának, illetve Ivan Korčok korábbi külügyminiszternek, az ellenzék várható közös jelöltjének. Forró azzal indokolja az indulását, hogy az elnökjelölti kampánya segíthet majd felkészülni a Magyar Szövetségnek az EP-választásra.
A Magyar Szövetségnek a szeptemberi szlovákiai választásokon (ismét) nem sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt, így ezúttal is kívül maradtak az országgyűlésen, annak ellenére, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviseletének pusztán demográfiai alapon mindezt elvileg simán kellene hoznia, hisz' a magyarok aránya közel 9 százalék Szlovákiában. Emiatt korábban Tusványoson Orbán Viktor is bírálta a szlovákiai magyar politikát. | Ismeretlen felvidéki civil szervezetet támogatott 270 millió forinttal a magyar állam | A támogatott szervezet aztán hogy, hogy nem, a magyar párt államfőválasztási kampányát segíti. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ismeretlen-felvideki-civil-szervezetet-tamogatott-270-millio-forinttal-a-magyar-allam-264926# | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Különbizottság vizsgálhatja ki Lengyelországban, hogy visszaéltek-e a Pegasus kémszoftverrel – adta hírül az MTI. A testület felállításáról szerdán döntött egyhangúlag a lengyel parlament alsóháza, miután korábban több információ is megjelent, melyek szerint ellenzéki politikusokat is megfigyelhettek.
A bizottság feladata, hogy megvizsgálja a Pegasus felhasználásával végzett operatív és nyomozói tevékenységek jogszerűségét, amik 2015 novemberétől az előző PiS-kormányok idején zajlottak. A bizottság azzal is foglalkozik, hogy ki a felelős a Pegasus lengyelországi beszerzéséért.
A parlament elutasította a PiS módosító javaslatát, melynek értelmében a vizsgált időszakot kiterjesztették volna a jelenlegi kormánykoalíciót vezető Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) kormányzásának 2007–2015 közötti időszakára is. Michal Wójcik, a javaslatot a PiS részéről előterjesztő képviselő azzal érvelt, hogy a PO-PSL kormányzása idején gyakrabban folyamodtak lehallgatáshoz, és ehhez a Pegasushoz hasonló szoftvert alkalmaztak.
A lengyel szenátus tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra a kémprogram vizsgálatának eredményeit, ami szerint a szoftvert használók „súlyosan megsértették az alkotmányos normákat”, amikor politikai célokra használták az eszközt, és emiatt az akkori választások is tisztességtelenek voltak. | Egyhangúlag szavazta meg a lengyel parlament, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot Pegasus-ügyben | Különbizottság vizsgálhatja ki Lengyelországban, hogy visszaéltek-e a Pegasus kémszoftverrel – adta hírül az MTI. A testület felállításáról szerdán döntött egyhangúlag a lengyel parlament alsóháza, miután korábban több információ is megjelent, melyek szerint ellenzéki politikusokat is megfigyelhettek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/17/egyhangulag-szavazta-meg-a-lengyel-parlament-hogy-hozzanak-letre-vizsgalobizottsagot-pegasus-ugyben | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Megjelent a kormány oldalán annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezete, ami alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők egy Dubaj-szerű negyedet építtetnének Rákosrendezőn egy 220-240 méter magas felhőkarcolóval.
A tervezet alapján a magyar kormány közbeszerzés vagy versenyeztetés nélkül eladja a dubaji vállalkozónak a 130 hektáros területet. A beruházóval a kormány stratégiai megállapodást is köt, egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet.
A kormány vállalja, hogy megvalósítja a projekt kivitelezéséhez szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút).
Ehhez a kormány legalább 800 millió eurós forrást (303,5 milliárd forint) biztosít. A magyar kormány egyben azt is vállalja, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetére közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a reptér között. Egyben törekednek arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos ÁFA-kulccsal valósulhassanak meg.
Ezért cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormánya vállalja, hogy a kijelölt cég 5 milliárd euró értékű beruházást valósít meg a területen, beleértve a tervezett rákosrendezői vasútállomás megépítését.
Lázár János építési miniszter a beruházásról azt mondta, hogy a 130 hektárból körülbelül 35-re lesz csak szükség a kötöttpályás közlekedés fenntartásához, így 95 hektár marad a konkrét beruházásra. Ebből 60-65 hektárt építenének be, 20-25 hektáron pedig közparkot hoznának létre. A kiválasztott vállalkozás a Burdzs Kalifát is építtető Mohamed Alabbar cége, a Emaar Properties lehet.
Karácsony Gergely főpolgármester rossz ötletnek tartotta a mini-Dubaj megépítését, inkább egy Parkvárost látna szívesen. A beépítésről szóló állásfoglalás vita nélkül átment a fővárosi közgyűlésen. Ebben garanciákat kértek a beruházótól.
A szerződéstervezet véleményezésre a kormány 8 napot adott, amit a [email protected] címre elküldött üzenettel lehet megtenni. | A kormány 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt a mini-Dubaj megépítéséhez | Megjelent a kormány oldalán annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezete, ami alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektetők egy Dubaj-szerű negyedet építtetnének Rákosrendezőn egy 220-240 méter magas felhőkarcolóval. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/11/a-kormany-800-millio-euros-infrastruktura-fejlesztest-vallalt-a-mini-dubaj-megepitesehez | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Duplájába is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” – írja csütörtöki hírlevelében a VSquare, aminek magyarországi híreit a Direkt36 oknyomozó újságírója, Panyi Szabolcs szerkeszti.
A VSquare számolt be először arról, hogy a kormány arab befektetők bevonásával új városközpontot hozna létre Rákosrendező környékén, luxusberuházásokkal körbebástyázva. A még nem véglegesített tervek szerint a városközpont egyik központi eleme egy 220-240 méter magas felhőkarcoló lenne.
A hírlevél egy kormányközeli forrásra hivatkozva arról ír: zárt ajtók mögött Lázár János a hír megjelenését követően hivatalosan bejelentett (az 1 milliárdos kormányzati támogatással együtt) 6 milliárd dollár helyett közel 10 milliárdra teszi a projekt megvalósulásának komplett költségeit.
A kormány állítólag már októberben tárgyalt a projektről, amit akkor 1900 milliárd forintra becsültek. A most elhangzott 10 milliárd dollár ennek megközelítőleg a duplája: akár 3500 milliárd forintnál is magasabb összeg lehet.
Lázár állítása szerint maga sem támogatjaa magas felhőkarcoló építését, Karácsony Gergely pedig egészen biztosan nem, de a főpolgármestert nem csak ez zavarja, hanem az is, hogy a luxusberuházás semmiben nem enyhítene a Fővárost is sújtó lakhatási válságon; és akkor a városképet érintő káros hatásairól nem is esett szó.
A miniszter korábban a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szabad kezet kapott az ügyben Orbán Viktor miniszterelnöktől, néhány megkötéssel.
A tervekben, amiket a Telex szerzett meg november végén, a felhőkarcoló mellett meghosszabbított metró és villamosvonal-összekötés és egy nagy kötöttpályás közlekedési csomópont kialakítása szerepel, amit a rákosrendezői vasútállomás helyén alakítanának ki.
A 130 hektáros területnek hozzávetőleg a felét építenék be, 35-re lenne szükség a kötöttpályás közlekedés összeköttetéseihez, 20-25 hektáron parkot létesítenének. | VSquare: 10 milliárd dollárba is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” | Duplájába is belekerülhet a rákosrendezői „mini-Dubaj” – írja csütörtöki hírlevelében a VSquare, aminek magyarországi híreit a Direkt36 oknyomozó újságírója, Panyi Szabolcs szerkeszti. | null | 1 | https://444.hu/2023/12/07/vsquare-10-milliard-dollarba-is-belekerulhet-a-rakosrendezoi-mini-dubaj | 2023-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból – mondta a Népszavának Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az új kutatási programról, hozzátéve, hogy el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes- és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a múlt héten bejelentette, a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő programot indít a kormány HU-rizont néven. A programra idén nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre. A bejelentés megerősíti azt a január eleji hírt, ami szerint elakadtak az Erasmus és a Horizont Europe programok jövőjéről szóló tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A Bizottság tavaly januárjában jelentette be, hogy összeférhetetlenségi problémák miatt kizárja az alapítványi modellre váltó magyar egyetemeket a két programból. | Kárenyhítésre jó a Hu-rizont program az MTA elnöke szerint | A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból – mondta a Népszavának Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az új kutatási programról, hozzátéve, hogy el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes- és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/16/karenyhitesre-jo-a-hu-rizont-program-az-mta-elnoke-szerint | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozásként – 140,1 millió euró (most kb. 53,1 milliárd forint) értékben folyósított vissza nem térítendő támogatást Magyarországnak. A REPowerEU előfinanszírozás második és egyben utolsó részlete a Magyarországnak december 28-án már kifizetett 779,5 millió eurót egészíti ki.
A kifizetett előlegek segíteni fognak abban, hogy végrehajtsák az országra vonatkozó REPowerEU-fejezetben felvázolt kulcsfontosságú beruházási és reformintézkedéseket, amik az energiatakarékosságra, a tiszta energia előállítására és az energiaellátás diverzifikálására irányulnak. A végcél, hogy Európa – az Ukrajna elleni orosz invázióra tekintettel – függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
Kifizetési kérelmen alapuló kifizetésre Magyarország esetében addig nem kerülhet sor, amíg a 27 „szupermérföldkő” végrehajtása nem valósult meg kielégítően. A tagállamoknak előfinanszírozás formájában folyósított összegeket le kell vonni a jövőbeli, rendszeres kifizetési kérelmek alapján teljesített kifizetésekből. A Bizottság emellett vissza fog téríttetni minden olyan, előfinanszírozásként folyósított összeget, amit az RRF életciklusának végéig esetleg nem vontak le a rendszeres kifizetési kérelmekben szereplő összegekből. | Jött 140 millió euró Brüsszelből | Az Európai Bizottság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozásként – 140,1 millió euró (most kb. 53,1 milliárd forint) értékben folyósított vissza nem térítendő támogatást Magyarországnak. A REPowerEU előfinanszírozás második és egyben utolsó részlete a Magyarországnak december 28-án már kifizetett 779,5 millió eurót egészíti ki. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/15/jott-140-millio-euro-brusszelbol | 2024-01-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A szépségiparban még mindig gyakori a borravaló: a vendégek úgy érzik, kell adni, mert az a szokás.
Vannak, akik következetesen kitartanak amellett, hogy egyébként is megfizetik a szolgáltatás árát, míg mások több ezer forintot is hajlandók otthagyni.
Nem véletlen, hogy a vendégek szokásnak, hagyománynak élik meg, hogy adjanak a fodrásznak, körmösnek, kozmetikusnak borravalót, a szokás egészen a 1900-as évek elejére nyúlik vissza.
Az úrinők azért adták a borravalót, hogy ezzel előzzék meg a pletykákat, a szocializmusban a vendégek így érték el a jobb minőséget.
Ha körbekérdezünk ismerőseink körében, hogy ki mennyi borravalót szokott adni különböző szolgáltatásokért, hamar egyértelművé válhat, hogy a legtöbben az éttermekben és a különböző szépségipari szolgáltatóknak élnek ezzel. Sokan azt mondják, hogy mivel az éttermeknél a legtöbb helyen beépítették a borravalót a szervizdíjba, ott már nem adnak, de fodrásznak, körmösnek, kozmetikusnak kérdés nélkül, míg mondjuk egy masszőr vagy csontkovács esetében fel sem merül ez. De miért alakult ki az az általános nézet, hogy a szépségiparban dolgozóknak illik adni? | Miért érezzük úgy, hogy illik borravalót adni a fodrásznak? | A szépségiparban még mindig gyakori a borravaló: a vendégek úgy érzik, kell adni, mert az a szokás. Vannak, akik következetesen kitartanak amellett, hogy egyébként is megfizetik a szolgáltatás árát, míg mások több ezer forintot is hajlandók otthagyni. Nem véletlen, hogy a vendégek szokásnak, hagyománynak élik meg, hogy adjanak a fodrásznak, körmösnek, kozmetikusnak borravalót, a szokás egészen a 1900-as évek elejére nyúlik vissza. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/13/miert-erezzuk-ugy-hogy-illik-borravalot-adni-a-fodrasznak | 2024-01-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Európai Bizottság kész eleget tenni a magyar kormány néhány követelésének, cserébe az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás biztosításáért, írja bennfentes informátorokra hivatkozva a Financial Times.
A brit üzleti lap információi szerint Brüsszelben nagy erőkkel dolgoztak egy megoldáson december óta, amikor Orbán Viktor az EU-csúcson megvétózta az ukránoknak szánt támogatást, és arra jutottak, hogy a vétó feloldásáért cserébe hajlandóan engedni, hogy Orbán 2025-ben, a támogatási program felénél akaszthassa meg a folyamatot. Azaz a négy évre tervezett támogatási programba beépítenének egy felülvizsgálati lehetőséget 2025-ben, amikor megnézhetnék, hogy Ukrajnának még mindig szüksége van-e a pénzre, illetve hogy eleget tesznek-e az EU által szabott feltételeknek.
A Bizottság nyitott emellett arra, hogy évente auditálják a segélyt, illetve hogy egy "rendkívüli féket" építsenek bele a rendszerbe, mellyel a tagállamok kormányai élhetnének, ha bármelyikük úgy érezne, hogy komoly aggályok merültek fel a kifizetésekkel. Ekkor összehívhatnák az EU vezetőket tanácskozásra, de ez nem jelentene még automatikusan vétójogot.
A lapnak név nélkül nyilatkozó magasrangú magyar diplomata a kérdésre, hogy ez elég lehet-e Orbánnak, hogy elálljon a vétótól, azt felelte, hogy ő maga ugyan bizonytalan, de szerinte valószínűleg igen. Egy EU-s forrás is megerősítette a lapnak, hogy a magyarok most "tárgyalási hangulatban" vannak, főleg azután, hogy az EU több befagyasztott uniós forrást is folyósított az országnak.
A támogatás éves felülvizsgálatának ötletét a magyar fél októberben dobta be először, de a többi tagállam akkor elvetette, mondván, hogy így az ukránok számára odalenne a pénzügyi támogatás kiszámíthatósága. A támogatás eredeti szándéka ugyanis éppen az volt, hogy Kijev négy éven át fixen, kiszámíthatóan kapjon anyagi segítséget az EU-tól, összesen 17 milliárd eurónyi támogatás és 33 milliárd eurónyi kedvezményes hitel formájában.
Voltak tagállamok, melyek jelezték, hogy az új szisztéma csak újabb lehetőséget teremt majd Orbánnak, hogy később éljen vétóval, ugyanakkor a lap szerint ez még mindig egyszerűbb útnak tűnt Brüsszelben, mint a magyar kormány ellenkezését kikerülve létrehozni egy bonyolult és költségesebb támogatási rendszert. | A Financial Times szerint a Bizottság kész engedményeket tenni Orbánnak Ukrajna anyagi támogatásáért cserébe | Az Európai Bizottság kész eleget tenni a magyar kormány néhány követelésének, cserébe az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás biztosításáért, írja bennfentes informátorokra hivatkozva a Financial Times. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/12/a-financial-times-szerint-a-bizottsag-kesz-engedmenyeket-tenni-orbannak-ukrajna-anyagi-tamogatasaert-cserebe | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Reagált a mini Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházás részleteire Karácsony Gergely. A nemzetközi megállapodás tervezete január 11-én került fel a kormány honlapjára. A főpolgármester Angyalföldre kihelyezett kabinetülése után tartott a témában sajtótájékoztatót.
A főváros érdemi tárgyalásokat szeretne
Karácsony elmondta, komolyan veszi Lázár János építési és közlekedési miniszter december 4-ei ígéretét, miszerint semmi sem történhet Rákosrendezőnél a budapestiek bevonása nélkül.
A főpolgármester ezért tárgyalásokat szeretne, ahol érdemben tudja képviselni Budapest érdekeit. Sajnálatosnak tartja ugyan, de elfogadja, hogy ezek a tárgyalások csak azután indulhatnak el, hogy a befektetőt már kiválasztotta a kormány. Ez egyébként jó eséllyel a a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát is építtető Mohamed Alabbar cége, a Emaar Properties lehet.
A megállapodás tervezete szerinte több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A dokumentum alaposan részletezi, mit kap a beruházó, de arról szinte semmit sem ír, hogy mit ad ezért cserébe. Mivel nem lehet tudni, pontosan mit is építenek a területen, Karácsony fontosnak tartja, hogy az ingatlanok funkciójáról és esztétikájáról is egyeztessenek a kormánnyal.
Kevés lesz a 300 milliárd forint
A kormány vállalásait egyébként támogatja a főpolgármester, de kevésnek tartja a beruházásokra szánt 300 milliárd forintot. Karácsony szerint az M1-es metró meghosszabbítása és a Szegedi úti felüljáró megépítése önmagában ennyibe kerülne.
A kormány terve szerint azonban a vasúti pálya fejlesztése és befedése, egy park kialakítása, valamint kerékpáros és gyalogos utak építése is ebből a keretből valósulna meg. Ráadásul a Karácsony szerint elengedhetetlen közműkapacitás-bővítés még nem is szerepel a beruházások között.
Karácsony elmondta azt is: az M1-es metró meghosszabbításának csak akkor van értelme, ha felújítják a meglévő szakaszt is. A járműpark felett eljárt az idő, így új szerelvényekre is szükség van. Szerinte ezek beszerzését már idén el kellene indítani. Emellett azt is fontosnak tartja, hogy a metró kapcsolódjon az 1-es és a 2-es villamosokhoz.
A kormány vállalta azt is, hogy a ferihegyi gyorsvasút jövőbeni fejlesztéséhez közvetlen kapcsolatot biztosít Rákosrendező és a repülőtér között. Karácsony erről azt mondta, bízik benne, hogy a projektet nem kínai koncesszió keretében akarja megvalósítani a kormány.Emellett azt is reméli, hogy Lázárék tanulnak a Belgrade on Water projektből, és nem követik el ugyanazokat a hibákat, amiket a szerb főváros a hasonló városfejlesztési beruházásánál.
Hosszabbítsák meg a 4-es metrót is
Mivel a rákosrendezői beruházás 100 százalékban Zuglóban valósul meg, a kerület polgármestere, az MSZP-s Horváth Csaba szintén érdemi partnerséget vár a kormánytól. Lázárék egyébként eddig csak a XIV. kerülettel vették fel a kapcsolatot, a tárgyalások a polgármester szerint hamarosan elindulhatnak.
Horváth szerint a rákosrendezői projekt a város egészére hatással lesz, ezért nem lehet tovább halasztani a 4-es metró meghosszabbítását Újpalotáig. Azt mondta, a kérdésben mindenképpen meg kell állapodni a kormánnyal.
A szomszédos XIII. kerület polgármestere, az MSZP-s Tóth József a Kacsóh Pongrác úti felüljáró fejlesztését kéri a kormánytól. Nem szeretné ugyanis, hogy az M3-as bevezető forgalma az új Szegedi úti felüljárón át Angyalföldre érkezzen.
A BKK-bérletek ügyében elindultak az egyeztetések
Végül a nagy vihart kavart BKK-bérletek ügye is szóba került. Lázár még kedden tett ajánlatot Karácsonynak. Azt ígérte, ha a BKK elfogadja a vármegye- és országbérleteket a járatain, akkor a MÁV, a HÉV és a Volán is el fogja fogadni a BKK-bérleteket a sajátjain.
Karácsony azt mondta, az egyeztetések elindultak a minisztériummal. Pozitív és negatív forgatókönyvekkel egyaránt számol a főpolgármester, de bízik benne, hogy megvalósulhat a tarifaközösség.
További részleteket nem akart elárulni, mert a politikában azt tanulta meg, hogy azok az egyeztetések sosem lesznek sikeresek, amikről sokat beszélnek a nyilvánosságban. | Karácsony Gergely kevesli a 300 milliárdot, amit a kormány Rákosrendezőre szánt | Reagált a mini Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházás részleteire Karácsony Gergely. A nemzetközi megállapodás tervezete január 11-én került fel a kormány honlapjára. A főpolgármester Angyalföldre kihelyezett kabinetülése után tartott a témában sajtótájékoztatót. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/12/karacsony-gergely-kevesli-a-300-milliardot-amit-a-kormany-rakosrendezore-szant | 2024-01-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy orvos és egy betegápoló ellen, mert az orvos vesztegetési pénzért cserében vett fel, illetve tartott benn a kórházi osztályon betegként olyan embereket, akiket a betegszállító közvetített felé, olvasható az ügyészség honlapján.
Az ügy egyik vádlottja egy Pest vármegyei kórház vezető beosztású orvosa volt, aki önállóan dönthetett járó- és fekvőbeteg felvételről. A másik vádlott a kórházban dolgozott betegszállítóként.
A betegszállító először 2013 körül kereste meg azzal az orvost, hogy egy idős beteget el akarnak bocsátani a kórház egyik osztályáról, de hozzátartozói nem tudják elhelyezni. A betegszállító arról érdeklődött az orvosnál, hogy pénzért felvenné-e az idős beteget az osztályára. Mivel ebbe az orvos beleegyezett, ezért 2021. július 1-ig a betegszállító rendszeresen küldött az orvoshoz olyan embereket, akik pénzt fizettek neki.
Az egyik csoportba azok tartoztak, akik nem tudták vagy nem akarták idős hozzátartozóikat elhelyezni azután, hogy a kórházból elbocsátották. Ekkor az orvos pénz ellenében az idős személyeket a saját osztályára felvette és ott tartotta, amíg a hozzátartozók szerették volna.
A másik csoportba azok tartoztak, akiknek arra volt szükségük - különböző okokból -, hogy őket fekvő- vagy járóbetegnek nyilvánítsák és erről igazolást kapjanak. Az igazolásokat táppénz igénylésére használták fel.
A harmadik csoportba azok tartoztak, akik más célból kérték hamis igazolások kiállítását az orvostól. Az igazolások segítségével ugyanis próbálták elkerülni bírósági tárgyalásokon történő megjelenést, vagy így próbálták halasztást elérni börtönbüntetésük megkezdésére.
Az "ügyfelek" pár tízezertől több százezer forintig terjedő összegeket fizettek, ami legtöbbször a betegszállítón keresztül jutott el az orvosig úgy, hogy abból a betegszállító is részesült.
Az orvost végül a Nemzeti Védelmi Szolgálat buktatta le egy megbízhatósági vizsgálat során. Ekkor az orvos több százezer forintért vállalkozott arra, hogy megfelelő okiratokat állít ki, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azokkal letöltendő szabadságvesztés megkezdésének elhalasztását kezdeményezzék.
A vádirat szerint a cselekményekkel az orvos legalább öt és félmillió, míg a betegszállító közel egymillió forint vesztegetési pénzhez jutott. | Egy pest vármegyei kórház vezető orvosát és egy betegszállítót vesztegettek meg rendszeresen, hogy a betegeket | A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy orvos és egy betegápoló ellen, mert az orvos vesztegetési pénzért cserében vett fel, illetve tartott benn a kórházi osztályon betegként olyan embereket, akiket a betegszállító közvetített felé, olvasható az ügyészség honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/19/egy-pest-varmegyei-korhaz-vezeto-orvosat-es-egy-betegszallitot-vesztegettek-meg-rendszeresen-hogy-a-betegeket-ne-rakjak-ki-a-korhazbol | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jóval túlnőné a 143 méter magas MOL-tornyot az a felhőkarcoló, amelyet egy dubaji üzletember építhet Rákosrendező vasútállomás közelébe. Legalábbis ha az Emaar Propertiesnek sikerül megállapodnia a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során. Ezekről a tárgyalásokról a VSquare értesült egy állításuk szerint kormányközeli forrásból.
A tárgyalások a MÁV-on keresztül állami tulajdonú Rákosrendező vasútállomás jövőjéről szólnak: a Burdzs Kalifát is építtető Mohamed Alabbar nem csak egy 220-240 méter magas tornyot építene, de egy kisebb Dubaj-szerű negyedet építtetne irodablokkokkal és luxuslakásokkal.
Már csak önmagában a torony is teljesen újraírná Budapest látképét, mivel az építési terület a Hősök teréhez bőven elég közel lesz ahhoz, hogy a kétszázplusz magas torony a tér szobrai és az Andrássy út épületei mögül is kikandikáljon.
A Telex megkereste mind a két - XIII. és XIV. kerületi - érintett önkormányzatot, valamint a Fővárost is, de elmondásuk szerint senki sem hallott még a tárgyalásokról. A Főváros még azt is mondta, hogy készek tárgyalni a városfejlesztésről, de a hasonló projektek esetében a kormány kiemelt beruházás címszó alatt kihagyja az önkormányzatokat és a lakosokat - ami ellen nem sokat lehet tenni.
A területet Alabbar cége építené be, az Emaar Properties, amelyet az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőként tartanak számon. Alabbar jóban van Dubaj uralkodójával, a VSquare úgy fogalmazott, hogy amikor a kormány az Emaarral tárgyal, lényegében az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal. | Minden eddiginél nagyobb felhőkarcolót építene Budapesten a Burdzs Kalifa kivitelezője | Jóval túlnőné a 143 méter magas MOL-tornyot az a felhőkarcoló, amelyet egy dubaji üzletember építhet Rákosrendező vasútállomás közelébe. Legalábbis ha az Emaar Propertiesnek sikerül megállapodnia a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során. Ezekről a tárgyalásokról a VSquare értesült egy állításuk szerint kormányközeli forrásból. | null | 1 | https://444.hu/2023/11/24/minden-eddiginel-nagyobb-felhokarcolot-epitene-budapesten-a-burdzs-kalifa-kivitelezoje | 2023-11-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Rendkívüli testületi ülésen, de szigorúan zárt ajtók mögött ülésezett csütörtökön reggel Kópháza képviselő-testülete. Információnk szerint a téma súlyos és kényes volt: az önkormányzat számlájáról eltűnt valamivel több mint százmillió forint.
Grubits Ferenc polgármester az enyugat.hu-nak a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árult el részleteket, csak annyit, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz az ügyben. (Megkerestük kérdéseinkkel a kapitányságot is.)
Úgy tudjuk, az eltűnt pénz mintegy fele megtérült, a bank biztosítási rendszerének köszönhetően.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a kérdéses ügyben csalás bűntette miatt folytat büntetőeljárást - erősítette meg információnkat a rendőrség. A nyomozással kapcsolatban bővebb információ jelenleg nem adható.
(Nyitófotó: kophaza.hu) | Több mint százmillió tűnt el Kópháza önkormányzatának számlájáról | A megyei rendőr-főkapitányság nyomoz az ügyben. Úgy tudjuk, a pénz csaknem fele már megtérült. | null | 1 | https://www.enyugat.hu/cikk/44636_tobb_mint_szazmillio_tunt_el_kophaza_szamlajarol | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | nyugat.hu |
MTA-elnök a kormány kutatási programjáról: Kárenyhítésre jó
Freund Tamás szerint el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek.
A Magyar Tudományos Akadémia üdvözöl minden lépést, ami enyhíteni próbálja azokat a károkat, amelyeket a magyarországi modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból. Ám ezzel párhuzamosan mielőbb el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes- és egyenjogú, diszkriminációmentes résztvevője legyen az európai kutatási térségnek – mondta a Népszavának Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kormány új kutatási programjával kapcsolatban.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár múlt héten jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot indít a Horizontból kizárt modellváltó egyetemeknek.
Az Európai Bizottság 2022 decemberében azért tiltotta meg, hogy magyar alapítványi egyetemeknek EU-forrásokat juttassanak – ezzel kizárva azokat például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is –, mert a Bizottság nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Ezzel sok magyar diák Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek pedig csak saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a kutatási projektben, amelyeket eddig az EU finanszírozott.
Az Erasmus-ügyről szóló cikkeinket ide kattintva találja meg.
Freund szerint ugyan a kizárás csak a modellváltó egyetemekre vonatkozik, valójában az egész magyar felsőoktatásnak és kutatási életnek súlyos károkat okoz. Az MTA elnöke úgy véli, hogy a HU-rizont program csak kárenyhítésre jó. Az ország érdeke azonban az lenne, ha az egyetemek ismét részt tudnának venni a Horizont programban.
Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem volt rektorával korábban többek között arról beszélgettünk a hvg360-on, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha a modellváltó egyetemek tényleg kimaradnak a Horizont programból. A beszélgetést itt tudja elolvasni:
Szabó Gábor volt rektor: Csapkodnak körülöttünk a Nobel-díjak, de ha a Horizont programból kimaradunk, az katasztrófa lenne
A Szegedi Egyetem modellváltása körül voltak a leghangosabb tiltakozások, mára viszont, úgy tűnik, az új rendszer beállt és működik. Szabó Gáborral, az egyetem korábbi rektorával, a mai fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2024 kiadványában jelent meg, most itt, a hvg360-on is olvasható.
„Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban” – mondta ezt már Pálinkás József, az MTA volt elnöke a lapnak. Szerinte értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani a Horizonttal.
Attól, hogy félig-meddig plagizálják a nevét és pályázatokat írnak ki, ez messze nem ugyanaz
– fogalmazott Pálinkás a lapnak. | MTA-elnök a kormány kutatási programjáról: Kárenyhítésre jó | Freund Tamás szerint el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240116_MTAelnok_a_kormany_kutatasi_programjarol_Karenyhitesre_jo | 2024-01-16 08:37:00 | true | null | null | HVG |
A nemzeti-tekintélyuralmi magyar kormány az eltelt 13 évben oligarcharendszert hozott létre, amely szinte az élet minden területére kiterjed, még a budapesti tőzsdére is - fejti ki elemzésében a magyarországi tudósító, Bognár Péter. Mint rámutat, nyílt titok, hogy a miniszterelnök családi és baráti köre állami pénzekből mérhetetlenül megszedte magát.
A NER két fő kedvezményezettje Orbán Viktor miniszterelnök legszűkebb köreiből kerül ki, egyrészt a gyerekkori barát és egykori gázszerelő, Mészáros Lőrinc, másrészt pedig a vő, Tiborcz István. 2010 óta mind a ketten mesés vagyont halmoztak fel. | Die Presse: Orbán testre szabott közbeszerzésekkel gazdagítja Mészárost, Tiborczot és a többieket | A Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában az élet minden területét megszállta, írja az osztrák lap. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240112_die_presse_orban_kozbeszerzes_oligarcha_meszaros_tiborcz | 2024-01-12 15:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
A projektről és hasonlókról már évek óta szó van, a török partner jól ismert Magyarországon.
Állandó témái a nők választási lehetőségei, helyzetei, határátlépési cselekvései. A találóan kanadai Csehovnak, Ontario hercegnőjének is nevezett irodalmi Nobel-díjas Alice Munro teljes pályaművének megjelentetését a Park Könyvkiadó tavaly fejezte be. | Tiborcz István nagyot kaszál egy viharos múltjáról ismert cégéből | Orbán Viktor veje egy húzással az utolsó morzsákat is kiveszi az egy éve megszerzett társaságból. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240118_hvg_budai_malomipari_utolsomorzsak_tiborcz_istvan | 2024-01-18 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk. | Budapest NER-port: Orbánnak személyesen fontos, a haveroknak nagy üzlet lehet a repülőtér megszerzése | A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240118_hvg_budapest_airport_liszt_ferenc_nemzetkozi_repuloter_kormany_ner_gazdasag_budapest_nerport | 2024-01-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.01.19. 09:00 | Az állam fejleszt, Mészáros Lőrinc profitál Hévízen | Új állami cég alakult a a Hévízi Tófürdő felújítására. Ez jól jön a felcsúti százmilliárdos ottani szállodáinak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240119_hvg_heviz_gyogyfurdo_az_allam_fejleszt_meszaros_profital | 2024-01-19 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Lázár János ki nem hirdetett kastélytörvényének 11 pontját is alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság, így az visszakerül az Országgyűlés elé.
A szokatlanul kemény hangú indoklással ellátott Ab-határozat lényege: „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, vagyis a kastélyok ingyenes magántulajdonba vagy vagyonkezelésbe adását a törvény nem indokolja meg kellően. Emellett tele van pontatlansággal.
Novák Katalin köztársasági elnök karácsony előtt alkotmánybírósági felülvizsgálatra küldte „a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt, mert az anélkül tenné lehetővé a magántulajdonba adást, hogy ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna. Az államfő az Ab-nak írt levelében részletesen ismertette, mely pontok tisztázatlanok vagy félreérthetőek azzal kapcsolatban, hogy az építési és közlekedési miniszter „az állam képviseletében eljárva, tulajdonosi döntés keretében” határozhatna ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átadásáról vagy vagyonkezelésbe adásáról.
Lázár János miniszter értetlenül fogadta az elnöki aláírás megtagadását. Szerinte emögött „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak”, vagy „az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”.
Arra is tett egy gúnyos megjegyzést, hogy ilyesmi már nem először történik vele, mert 2023 nyarán az államfő a beruházási törvényt küldte az Ab-hoz, mert úgy ítélte meg, sértheti az Alaptörvényt, hogy a miniszter egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt. Bár Lázár akkor is háborgott, hogy valakik „jogi, politikai vagy éppen üzleti megfontolásból próbálják gáncsolni”, az Ab az elnökkel értett egyet, és az országgyűlés törölte a szövegből az Alaptörvénybe ütköző túlzott felhatalmazást.
Lázár János most közvetlenül az Ab-nak írt levelet: azt magyarázta, hogy a világos fogalmazás követelménye nem sérül, ha a törvény „egyes körülményeket absztrakt módon határoz meg”, az pedig nem igaz, hogy ő a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlanokat saját döntése alapján magánkézbe adhatná, mert ahhoz előbb törvényt módosítanának. Egyúttal személyes meghallgatást is kért, a Facebookon azzal vádolva Novák Katalint, „egyedül nem merte vállalni” a törvény aláírását, „vagy azért, mert félreértette annak szövegét, vagy azért, mert jó pontot akart szerezni azoknál, akik ellenzik”. Csakhogy az ellenzők szerinte szándékosan összemossák a magántőke ellenőrzött bevonását a magánosítással, a nemzeti vagyon megőrzését annak eltékozlásával. Bejegyzése végén még azt is megkockáztatta, hogy ha az Ab nem neki tetsző döntést hoz, akkor esetleg megszegi az esküjét: „Hiszek abban, hogy az Alkotmánybíróság mer hűséges lenni az esküjéhez: jogi és szakmai alapon dönt majd, nem pedig politikai megfontolásból.”
Az Ab, amelynek elnöke, Sulyok Tamás maga volt az ügy előadója, nem ijedt meg ettől. A határozat a jogbiztonság követelményére hivatkozva sorolja fel, hogy a kifogásolt szövegből nem derül ki egyértelműen, mely háttérjogszabályok mely rendelkezéseit kell figyelembe venni, és melyektől lehet eltérni. A törvény nem határozza meg azt az objektív és érdemi szempontrendszert, amelynek a pályázóknak meg kell felelniük, és azt sem, hogy több pályázó esetén milyen szempontok alapján dönt a miniszter. „A nemzeti vagyon, a kulturális örökség védelme ugyanis nem függhet … érdemi és törvényben meghatározott szempontrendszert nélkülöző jogalkalmazói döntéstől”. Ilyen szempontok nélkül „teljes körű és korlátlan, azaz diszkrecionális miniszteri döntésre nem adható felhatalmazás, mert az a jogállamiság követelményeivel ellentétes”.
Az Ab mindehhez hozzátette: a jogalkotó széleskörű döntési szabadsággal rendelkezik a tulajdonba, illetőleg vagyonkezelésbe adásról szóló döntés meghozatala során, de minden egyes esetben kétséget kizáróan igazolni kell, hogy az ilyen lépés az adott ingatlan védelmének és megőrzésének célját szolgálja. Az országgyűlésben elfogadott formájában azonban a törvény nem léphet hatályba, a képviselőknek újra kell tárgyalniuk.
A határozattal egyedül Márki Zoltán alkotmánybíró nem értett egyet. Különvéleménye szerint vannak ugyan a szövegnek „kétségtelen vitatható nyelvi tartalmai” és előfordul „kodifikációs esetlenség”, ezek azonban nem olyan súlyúak, hogy indokolt lenne az alaptörvény-ellenessé nyilvánítás. | Az Alkotmánybíróság szerint is alaptörvény-ellenes Lázár János kastélytörvénye | Az Ab Novák Katalin köztársasági elnökkel értett egyet, és nem adott lehetőséget arra sem, hogy személyesen hallgassák meg az építési és közlekedési minisztert. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240119_Az_Alkotmanybirosag_szerint_is_Alaptorvenyellenes_Lazar_Janos_kastelytorvenye | 2024-01-19 11:26:00 | true | null | null | HVG |
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Értékes budapesti oktatási intézményekkel kavar a református egyház, a háttérben felsejlik Balog Zoltán exminiszter | Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen – főképpen budai – ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240117_hvg_bolcsode_ovoda_iskola_oktatas_ingatlan_reformatus_egyhaz_balog_zoltan | 2024-01-17 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki - jogosan -, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Az amerikai elnökök és -jelöltek veszélyesen élnek. A Donald Trump elleni gyilkosságkísérlethez sok szempontból hasonló támadást követtek el 112 éve Theodore Roosevelt ellen. A korszakban a kőkemény amerikai férfi szimbólumaként tisztelt politikus volt elnökként harcolt azért, hogy visszatérhessen a Fehér Házba.
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | 79 milliárdból újul meg a közműrendszer és a boxutca a Hungaringen | A NER milliárdosainak egy állami cég vezényel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240113_hvg_hungaroring_sfp_milliardoskivitelezoket_menedzsel | 2024-01-13 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.
Orbán Viktor belpolitikai okokból késlelteti Svédország NATO-tagságának megszavazását. Ez egy olyan diplomáciai bohózat, amelyben a tekintélyelvű magyar kormányfő mindennek látszik, csak erősnek nem – írja véleménycikkében a legnagyobb német lap kelet- és közép-európai tudósítója, Cathrin Kahlweit. | Kormányon belül indulhat harc a védelmi iparért | Két miniszter is felelős a területért, a nagy kérdés, hogy kinél van a kasszakulcs. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240108_hvg_focus_ventures_ki_afonok_nagy_marton_szalay_bobrovniczky_kristof | 2024-01-08 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Magasabb tartalmú szabadságvesztésért, felement összegű pénzbüntetésért és hosszabb időtartamú mellékbüntetés kiszabásáért fellebbezett az ügyészség Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke ügyében. A vádlott és védője enyhítés céljából fellebbeztek.
Ahogy azt korábban megírtuk, Agócsot első fokon tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki, mert 2022 nyarán azzal árulta az ORÖ elnöki tisztségét, hogy ő lemond, és elintézi a kiszemelt „utód” megválasztását – ezért előre 18 milliót, majd újabb 12 milliót várt cserébe.
A volt elnök nem jogerősen 4 év börtönt, 260.000 forint pénzbüntetést és 4 év közügyektől eltiltást kapott. Ennek súlyosbítását kérte most a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Agócs – aki a tárgyaláson beismerte a bűnösségét – jelenleg szabadlábon védekezik.
(Címlapképünkön Agócs János letartóztatásának pillanata.) | Szigorúbb büntetést kér az ügyészség a négy évre elítélt volt ORÖ-elnökre | Agócs Jánost első fokon azért ítélték el, mert 30 millióért árulta tisztségét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240112_Szigorubb_buntetest_ker_az_ugyeszseg_a_negy_evre_elitelt_volt_OROelnokre | 2024-01-12 10:24:00 | true | null | null | HVG |
Népszava: 280 millió forintot szakítottak a Falusi Civil Alap pénzeiből a Fidesz-KDNP-hez közeli szervezetek
Semjén Zsolt vadásztársasága a lehető legtöbbet kapta a pályázható pénzből.
2023-ban a Falusi Civil Alap hárommilliárdos keretének 9,4 százalékát, 280 millió forintot kapott olyan községi szervezet, amelynek biztosan van fideszes kötődése – írja a saját gyűjtésére hivatkozva a Népszava. Tavaly ez az arány 8,8 százalék volt, igaz, akkor 4,8 milliárdos volt az 5 ezer főnél kisebb települések között szétosztható keret.
A támogatottak többsége idén is önkéntes tűzoltó egyesület, helyi polgárőr és faluszépítő, -fejlesztő, vagy sporthoz, főleg focihoz köthető szervezet volt, de voltak hagyományőrző és horgászegyesületek is a támogatottak között.
A pályázó vadásztársaságok közül csak 4,6 százalék nyert el pénzt, de közöttük van a Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által elnökölt Gánti Vértes Vadásztársaság is, akik 7 millió forintot, tehát a lehető legmagasabb összeget nyerték el idén. A Népszava érdeklődésére a miniszterelnökségi sajtóiroda azt mondta, az elnyert összegből lecseréli a társaság a régi, műszakilag hibás gépjárművét. Hozzátették, hogy a társaság már tavaly is pályázott, ugyanakkor forráshiány miatt akkor elutasították őket. | Népszava: 280 millió forintot szakítottak a Falusi Civil Alap pénzeiből a Fidesz-KDNP-hez közeli szervezetek | Semjén Zsolt vadásztársasága a lehető legtöbbet kapta a pályázható pénzből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231230_Nepszava_280_millio_forintot_szakitottak_a_Falusi_Civil_Alap_penzeibol_a_FideszKDNPhez_kozeli_szervezetek | 2023-12-30 12:55:00 | true | null | null | HVG |
Gondban van Meloni olasz kormányfő, az EP nagy pártcsaládjai nem engedik közel a tűzhöz. A Die Presse úgy tudja, hogy az AfD egyelőre felsült a tervével, hogy - a többi közt a Mi Hazánk részvételével - új frakciót hozzon létre Strasbourgban. Az EU arra készül, hogy Franciaország euroszkeptikus irányba fordul, írja a Guardian, a Neue Zürcher Zeitung szerint pedig Emmanuel Macronból könnyen béna kacsa lehet a nemzetközi színtéren. A Der Standard szerzője szerint Oroszország mai baráti köre Kína, Észak-Korea, Irán - és Magyarország. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Örömforrás is lehet a szomorúság, pontosabban a szomorú zenék hallgatása - derítette ki Emery Schubert ausztrál kutató, ezzel azt is megmagyarázva, mi az oka annak, hogy sokan keresik az efféle zenei élményt. | Gigantikus mennyiségű hulladékot kezdhet gyűjteni Orbán Viktor családja | Céges változások után indulhat a munka, a hulladék az Orbán család gánti dolomitbányájának gödrébe kerül. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240111_hvg_dolomit_inert_azorbanbanyak_jovoje_orban_gyozo_hulladekgyujtes | 2024-01-11 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai BYD, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A gyár Szegedre érkezéséről pletykálnak már egy ideje, csütörtökön pedig már a Financial Times is erről írt, megemlítve, hogy a hivatalos bejelentés akár már pénteken megtörténhet. Meg is történt tehát.
Szijjártó arról számolt be, hogy a globálisan idén minden negyedik elektromos autót eladó vállalat a világpiaci sikerei nyomán újabb gyárakat épít, és így Európában is sokáig helyszínt keresett ehhez. A cég igazgatósága pedig végül a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel lefolytatott 224 tárgyalási fordulót követően előző nap úgy döntött, hogy Szegeden építi fel első üzemét a kontinensen, amely hazánkban immár a hatodik autógyár lesz.
Az idén szeptemberig több mint 20 ezer milliárd forintnyi bevételt regisztráló, nagyjából 630 ezer főnek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon, és ez a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre, közölte Szijjártó, majd arra is kitért, hogy
a kormány pénzügyi támogatást nyújt a beruházáshoz, viszont ennek mértéket csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák majd nyilvánosságra.
Szijjártó Péter közölte, hogy mindez tovább erősíti a magyar gazdaság pozícióit, a hosszú távú gazdasági növekedés alapjait, egyúttal pedig hazánk szerepét is a globális elektromos autóipari átállásban. "Ez a beruházás is aláhúzza, hogy Magyarország vezető szerepet játszik a technológiai forradalomban. Nagyon régen volt már olyan, hogy ilyen alapvető globális technológiai megújulásban Magyarország az élen ment volna, most ez történik."
Botka László, Szeged polgármestere a Facebookon tett közzé bejelentést a beruházásról és ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az új üzemben nem gyártanak majd akkumulátorokat, hanem kizárólag autókat állítanak elő. Azokból viszont sokat, mert mint írta: "a világcég a város határában található 300 hektáros ipari parkban, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park mellett építi fel az európai autógyárát, innen szolgálják ki a teljes európai piacot."
A polgármester megjegyezte még, hogy "a BYD a legmodernebb technológiákat használja annak érdekében, hogy zöld, környezetbarát autókat gyártson". Szeged városa és a BYD ugyanazokban az értékekben hisz: a tudásban, a fenntarthatóságban és a környezetvédelemben – tette hozzá Botka, aki azt is írta: "több éve dolgozunk azon, hogy egy ilyen nagyságrendű gazdaságfejlesztés történjen Szegeden".
A külügyminiszter egyébként köszönetet mondott képviselőtársainak, a szegedi városvezetésnek és a Nemzeti Befektetési Ügynökségnél dolgozó kollégáinak az együttműködésért. "Az elmúlt 224 tárgyalási forduló alatt világosan bebizonyítottuk azt, hogy egy nemzetgazdaság van, és ennek a nemzetgazdaságnak a sikerében mindannyian érdekeltek kell, hogy legyünk, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallunk vagy milyen pártban politizálunk" - fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során válságok sorozatán ment keresztül a világ, viszont volt egy folyamat, amely minden bizonytalanság ellenére is töretlenül, stabilan ment előre, ez pedig az európai és a globális gazdaság egyfajta gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállása. Szavai szerint ez a folyamat meghatározó lesz a következő világgazdasági korszak szempontjából, és ez az új iparág dönti majd el, hogy a világ mely országai lesznek ennek a nyertesei és melyek a vesztesei.
"Hogy melyik ország mely kategóriába kerül, azt pedig az dönti el, hogy mely országok tudják magukhoz vonzani ezen új autóipari korszak beruházásait" - mondta. Végül pedig emlékeztetett, hogy a három prémium német autómárka már jelen van Magyarországon, és az Audi, a BMW, illetve a Mercedes is ide helyezte elektromobilitási stratégiája egy jelentős részét. | Szijjártó bejelentette: tényleg Szegeden épít elektromosautó-gyárat a kínai BYD | Pénzt is ad a kínaiaknak a kormány, de a külügyminiszter azt még nem közölte, mennyit. Botka László polgármestere közölte: akkugyártást, vegyipari tevékenységet nem végez a BYD, de ebből a gyárból látja majd el autókkal egész Európát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231222_Szijjarto_bejelentes_BYD_Szeged_gyar_elektromos_auto | 2023-12-22 10:23:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Bizottság a következő hetekben az elektromos autógyártás három nagy kínai szereplőjét, BYD-t, a Geelyt és a SAIC-t veszi górcső tavaly ősszel indult vizsgálatsorozatának részeként – írja a Reuters brüsszeli forrásaira hivatkozva.
Az októberben indított és 13 hónaposra tervezett vizsgálatsorozat célja annak megállapítása, hogy az olcsóbb, kínai gyártású elektromos járművek tisztességtelenül részesülnek-e állami támogatásokban. A Kína által protekcionistának nevezett vizsgálat fokozta a feszültséget Peking és az EU között.
Az egyik névtelenségét kérő forrás szerint a nyomozók már megérkeztek Kínába, egy másik forrás szerint pedig ebben a hónapban és februárban terveznek látogatásokat.
Az Európai Bizottság, a kínai kereskedelmi minisztérium, a BYD és a SAIC egyelőre nem kommentálta a hírügynökség értesülését, és a Geely is csak arra az októberi közleményére hivatkozott, amely szerint minden törvényt betartanak és támogatják a tisztességes piaci versenyt szerte a világon.
A kínai gyártású járművek részesedése az Európai Unió villanyautópiacán 8 százalékra emelkedett, és szakértői becslések szerint 2025-re elérheti a 15 százalékot, mivel a kínai modelleket jellemzően 20 százalékkal olcsóbban kínálják, mint az EU-ban gyártott modelleket.
Ahogy beszámoltunk róla, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter karácsony előtt erősítette meg a korábbi sajtóértesüléseket, miszerint a kínai BYD Magyarországon, Szegeden építi fel első európai üzemét. A tárcavezető a beruházás értékét nem közölte, mindössze annyit mondott: „a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre”. A beruházásról a hvg360-on olvashat bővebben: | A Szegedre készülő kínai BYD-et érintő EU-vizsgálat indult az állami támogatások miatt | A kínai elektromos autókat jellemzően 20 százalékkal olcsóbban kínálják, mint az EU-ban gyártott modelleket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240112_A_kinai_villanyautogyartok_allami_tamogatasainak_jogossagat_vizsgalja_az_Europai_Bizottsag | 2024-01-12 12:45:00 | true | null | null | HVG |
2024.01.12. 05:30
2024.01.12. 12:56
Mit tudnak a gazdagok, hogy még válságok idején is egyre csak gazdagodnak?
2024.01.31. 14:007 perc | A keleti nyitás legnagyobb durranása Botka László ellenzéki fellegvárának jutott | Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240112_hvg_ipar_auto_gyar_kina_beruhazas_byd_botka_lazar_ellenzek_kormany_szeged_elore_megy | 2024-01-12 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2024.01.14. 07:50
A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság. | Irdatlan tőkével megalakult a kínai BYD új magyar cége | A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240114_Irdatlan_tokevel_megalakult_a_kinai_BYD_uj_magyar_cege | 2024-01-14 09:50:00 | true | null | null | HVG360 |
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.hirdetésKarácsony előtt, lopakodva elfogadott, társadalmi vitára nem is bocsátott törvénymódosítások sorával szűkítette a kormányzás során keletkező döntések, adatok nyilvánosságát, megismerhetőségét a parlamenti kétharmad. Ezen a téren eddig sem beszélhettünk túlságosan széles körű hozzáférésről, és a szabályozás most innen mozdult el negatív irányba. Ligeti Miklós: “nincsenek fékek”“A Magyarország ellen folyó uniós jogállamisági eljárás kiemelten figyel az információszabadság érvényesülésére, ám ez a jelek szerint egyáltalán nem akadályozza az Orbán-kormányt abban, hogy újabb és újabb jogi trükkökkel szűkítse a kormányzással kapcsolatos adatok megismerhetőségét” – kommentálta a történteket a hvg360-nak a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint az újabb jogszabályi változtatások bizonyítékai annak, hogy nincsenek olyan fékek, amelyek megállíthatnák a kormány jogállamot felszámoló mélyrepülését.”A társadalmi vitát úgy kerülhette meg a kormány – magyarázta Ligeti –, hogy a változtatások a törvényalkotási bizottság módosító javaslataiként, utólag kerültek bele az egyébként már kész előterjesztésekbe, ráadásul jellemzően a témától független jogszabálycsomagokba.A módosítások alapján január elsejétől több ponton változott a közérdekű adatok igénylésének és kiadásának szabályozása. Ligeti szerint mindez aligha független korábbi, politikai vihart kavart adatigénylésektől, vagy éppen folyamatban lévő hasonló ügyektől – bár a változások nem visszaható hatályúak, egyelőre. A miniszter dönti el, mi lesz titokhirdetésLigeti példaként hozta a köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló törvényt, amely januártól úgy módosult, hogy az ilyen cégek esetén alapvetően tíz évig nem nyilvánosak a külföldön megvalósított vagy folyamatban lévő beruházások előkészítő dokumentumai, szerződései, az abban szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok.Korábban ezekre nem vonatkozott ilyen korlát, most már viszont az illetékes miniszter – jelen esetben Nagy Márton vagy Szijjártó Péter – véleménye alapján az állami vállalatok tíz évig megtagadhatják az ilyen adatok kiadását, ha megismerésük “Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti". Továbbpasszolható a felelősségSzintén a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, vagyis a kormányzat tevékenységének ellenőrizhetőségét, a kabinet elszámoltathatóságát nehezíti Ligeti Miklós szerint egy másik, az év elejétől már hatályos változtatás. Ez az Infotörvénynek egy eddig is sok kormányzati mismásolásra lehetőséget adó, az “új adat létrehozásával” és a hatáskörökkel kapcsolatos passzusát érinti.Az állami, kormányzati szervek korábban is gyakran tagadták meg ugyanis az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy valójában nem ők az adatkezelők, vagy azzal állhatnak elő, hogy a kért adat ebben a formában nem áll rendelkezésükre, így az igénylést csak “új adat létrehozásával” teljesíthetnék, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaReviczky ZsoltLigeti emlékeztetett: mindkét trükk előkerült abban, a végül a bíróság mindhárom fokán megnyert perükben, amelyet a Transparency International Magyarország 2021-ben az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen indított, hogy megtudja, hány lélegeztetőgépet tudtak eladni a felhalmozott 17 ezer darabos készletből. Az Emmi előbb azzal próbálkozott, hogy a kért adatsort nem tudja előállítani, később az örökébe lépő Belügyminisztérium és az az alá tartozó kórházi főigazgatóság próbálta egymásnak passzolgatni a témát.A friss törvénymódosítás ráadásul már elő is írja – amire már eddig is hivatkoztak az érintettek –, hogy az adatigénylés teljesítése alól mentesül a közfeladatot ellátó szerv, ha ehhez a ténylegesen a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítása lenne szükséges, vagy az igénylés az irányítása vagy felügyelete alatt álló szerv kezelésében lévő adat begyűjtésével lenne csak megoldható. Tíz év helyett húsz lettTovábbi, még decemberben megszavazott fontos változás, bár csak március elsejétől lép hatályba, hogy bizonyos döntéseit a kormány az eddigi tíz helyett már húsz évig elzárhatná a nyilvánosság elől.Ráadásul a titkolózási időkorlát duplázását célzó módosítás nemcsak a kabinetre vonatkozik, hanem sokkal szélesebb körre.Eddig tíz évig számítottak döntéselőkészítő iratnak a kormány “nem nyilvános” határozatai, és erre hivatkozva közérdekű adatként sem kellett automatikusan kiadni őket. Nem nyilvánosak azok a kormányhatározatok, amelyek nem tartalmaznak minősített adatot, ezért nem is titkosak, mégsem jelennek meg a Magyar Közlönyben.Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok – a sorszám árulkodik: Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok. Vannak a nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően a kormány alárendeltségébe tartozó szervnek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik. Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.A nem titkos, de nem is nyilvános kormánydöntések néha a kormányzat szándéka ellenére kiszivárognak, illetve közérdekű adatigénylés nyomán válnak megismerhetővé. Utóbbi esetben csak régebbiek. A négyezres és kétezres határozatok ugyanis, bár nem titkosak, tíz évig automatikusan nem nyilvánosak. Emiatt addig nem is adják ki őket, és néha utána is csak akkor, ha arra a bíróság kötelezi az érintettet.Ez a tízéves időkorlát nő márciustól a duplájára, és a húsz év vonatkozik “a kormányzati döntéshozatal általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumainak” határozataira is.Sőt, automatikusan húsz éven át titkolhatóvá válik minden, “a kormány által létrehozott döntéshozó fórum üléséről készült összefoglaló és hangfelvétel”. Ez alapján már hosszabb időre megtagadhatta volna a kormányzat a hvg.hu korábbi adatigénylését, amelyben az operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit kértük ki. A kérésre először a tíz évre hivatkozva nemet mondtak, végül a bíróság lapunk javára ítélt. | Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet | Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240115_titkolozas_kozerdeku_adatok_kormany_transparency_magyarorszag_ligeti_miklos_jogallamisagi_eljaras_europai_unio | 2024-01-15 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem sokkal az év vége előtt, tavaly december 12-én döntött az állami Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. a hónap legnagyobb kifizetéséről: nettó 20 millió forint támogatást kapott a Családpárti Alapítvány.
Ezt az alapítványt tavaly nyáron hozta létre Novák Katalin köztársasági elnök. Akkor a hvg.hu megírta, a szervezet legfőbb célkitűzése „a hagyományos családmodell, a családi értékek védelme, népszerűsítése, a gyermeknevelés ösztönzése és támogatása.” További célja még
a házasság, mint egy nő és egy férfi között önkéntes alapon létrejött életközösség és élethosszig tartó szövetség népszerűsítése."
Ezek mellett az alapítvány foglalkozik a konzervatív női vezetők összefogásával, tehetségek gondozásával, a külpolitikai gondolkodás támogatásával, vagy Magyarország szépségeinek bemutatásával. Az államfő hivatala annak idején azt közölte, a tervek szerint
változatos forrásokat vesznek majd igénybe”, így jogi személyek támogatását, pályázati forrásokat is.
Decemberben nettó 13,5 millióval második volt a támogatási listán a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. A harmadik nettó 8 millióval a fideszes kötődésű Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány. Egy vitorlás egyesülethez köthető cég, az Érdi Sailing Kft. pedig nettó 5 milliót kapott.
Az előző hónapban, novemberben még nagyobb összegekről döntött a Szerencsejáték-leánycég. A Novák-alapítvány támogatási összegének is a duplája, nettó 40 millió forint került így a jobboldali Kommentár Alapítványhoz, amely például az azonos nevű folyóiratot is kiadja, egyébként pedig
egyfajta szellemi műhelye a Fidesz politikai hátországának.
Aligha szorult rá a pénzre a Kommentár Alapítvány, amelyről 2021-ben a hvg.hu megírta, hogy akkor is kaptak 40 milliót a Szerencsejáték-pénzből. Sőt, sokkal többet, 14,5 milliárdot juttatott nekik a kormány a Covid-járvány alatt a gazdaságvédelmi alapból a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül.
A novemberi kedvezményezetti listán találjuk még Márai Sándor Kulturális Közalapítványt nettó 10 milliós összeggel. A tavaly októberi kedvezményezetti listán csupán egyetlen cég szerepelt: a Netrise Hungary Kft. kapott nettó 40 milliót. Ahogy akkor a hvg.hu megírta,
a Szerencsejáték-cég 40 milliós szponzorpénzére aligha volt rászorulva a Netrise Hungary Kft., hiszen Sarka Kata férjének vállalkozása a 2022-es évet például rekordmagas, 2,5 milliárdos profittal zárta.
A hvg.hu korábban is írt a Szerencsejáték-cég pénzosztásáról, az augusztus-szeptemberi lista alapján. Akkor 15, javarészt már korábban is támogatott szervezet között osztottak szét két hónap alatt több mint 500 millió forintot. A pénzből jutott a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli magántőkealaphoz, Szijjártó Péter testvérének és Pataky Attila cégének is: | Húszmilliós támogatást kapott az államfő családpárti alapítványa a Szerencsejáték Zrt.-től | Az állami szerencsejáték-szervező cég jelentős összeggel támogatja Novák Katalin alapítványát, amely a házasságot mint „egy nő és egy férfi élethosszig tartó szövetségét” népszerűsíti. Volt azonban egy másik, jobboldali alapítvány, ami ennek dupláját kapta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240115_Huszmillios_tamogatast_kapott_az_allamfo_csaladparti_alapitvanya_a_Szerencsejatek_Zrttol | 2024-01-15 14:16:00 | true | null | null | HVG |
Két lízingcéget is megvásárol a Gránit Bank, mindkettő a hollandiai székhelyű globális pénzügyi szolgáltató a De Lage Landen International B.V. (DLL Group) magyarországi leányvállalata: a De Lage Landen Finance Zrt. és a De Lage Landen Leasing Kft. A tranzakciót még jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és Gazdasági Versenyhivatalnak – derül ki a bank közleményéből.
A jóváhagyást követően a cégek új neve: Gránit Pénzügyi Zrt. és Gránit Lízing Kft., amik – mint írták – “a korábbi kiszolgálási színvonalat és termékkínálatot megtartva” működnek tovább. A tranzakció illeszkedik a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, amelynek keretében – többek között – a lízing üzletág fejlesztését tűzte ki célul.
„A lízingcégek akvirálása az üzleti aktivitás és értékajánlat bővítésével hozzájárul a bankcsoport részvényesi értékének növeléséhez. A lízingcégek magas szakmai színvonalú és értékes tapasztalattal rendelkező menedzsmentjének és szakértő csapatának munkájára a Bank hosszú távon kíván támaszkodni” – idézték a közleményben Hegedüs Évát, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A DLL Group cégei több mint 30 éve vannak jelen a magyar piacon, az utóbbi 15 évben az eszközalapú finanszírozási megoldásokban globálisan piacvezető holland székhelyű DLL csoport tagjaként megbízható finanszírozási partnerei a vállalkozásoknak, több alszegmensben is piacvezetők.
A bank kitért tavalyi eredményére is: az előzetes adatok alapján mérlegfőösszege meghaladta az 1270 milliárd forintot, az adózás előtti eredménye pedig a 20 milliárd forintot, és több mint 140 ezer ügyfélszámlát, bankcsoport szinten pedig több mint 2400 milliárd forint vagyont kezel. | A lízingpiacra is beteszi lábát Tiborcz bankja | Lízingcégeket vásárol fel a Gránit Bank a hollandiai székhelyű DLL Grouptól. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240115_granit_bank_tiborcz_bankja_lizingcegek_dll_group_granit_penzugyi_zrt_garint_lizing_kft | 2024-01-15 11:49:00 | true | null | null | HVG |
A Miniszterelnökség nem tudja (nem árulja el), mennyiért hirdettek a lengyeleknél (azaz mennyi adófizetői pénzből próbálták befolyásolni a lengyel választást) - állapította meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki ezt a következtetést abból vonta le, hogy a tárca azt válaszolta neki, nem tartják nyilván az ilyen költéseket, és ilyen adat előállítására nem is kötelesek.
Lengyel lap: Orbán tanácsadói segítették Kaczynskiék választási kampányát
Több forrás is azt állítja, nyáron Fidesz-közeli emberek érkeztek a PiS kampánystábjába, akikre vakon hallgattak. A magyarok csak azt felejtették el, hogy ami Magyarországon működött, az Lengyelországban nem biztos, hogy fog.
Hadházy Facebook-posztja szerint arra volt kíváncsi, mennyit költött a kormányzat a "lengyelországi területre hirdetési célból készült videókra 2023 őszén". Az ellenzéki politikus emlékeztetett: "a lengyel választási kampányban a magyar kormány pénzéből futottak sötét hangulatú, migránsokkal riogató hirdetések, véletlenül pont Lengyelországra célozva".
Hadházy szerint ez "kettős mérce", hiszen miközben itthon "a Fidesz olyan kényes arra, hogy senki ne avatkozzon a magyar belügyekbe, hogy még egy külön hatóságot is felállított, amivel politikai ellenfeleit revolverezheti, a szuverenitás védelmére hivatkozva", ha ők avatkoznak be más országok választásaiba, az más tészta, nekik szabad".
Novák Katalin államfő kinevezte Lánczi Tamást a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének
Egy államtitkár és egy rektor mellett a kormányzat politikai furkósbot-intézményét vezető Lánczi Tamás megbízólevelét is átadta szerdán a Sándor-palotában a köztársasági elnök.
A hvg.hu is megírta, hogy a Fidesz kampánystratégái segítettek a lengyel választásoknál, de ott ez inkább ártott, mint használt, hiszen Jaroslaw Kaczynskiék megbuktak, a Donald Tusk vezette új kormány pedig olykor vitatható intézkedésekkel igyekszik minden területen átvenni a hatalmat, ami a közmédia területén például meglehetősen érzékeny helyzetekhez vezet:
Az új lengyel kormány és az ellenzék nem válogat az eszközökben a közmédiáért folyó harcban
Jogi mocsárban vív közelharcot a lengyel közmédia fölötti ellenőrzésért az ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) párt az új kormánnyal, amelynek rapid manővere nélkülözte az eleganciát és a biztos törvényi alapot is.
Arról, hogy Donald Tusknak és új kormányának szinte megszámlálhatatlan csapdát állítottak, mert a három jobbközép és egy baloldali pártból álló koalíciónak hiába van kényelmes parlamenti többsége, sok, szinte megoldhatatlan jogi dilemmával találják szemben magukat:
Lengyelországban bármi megtörténhet: a Tusk-kormány a Kaczynskiék telepítette aknamezőn lépked
Az alkotmánybíróság megfúrhatja a költségvetés elfogadását, az államfő feloszlatja a parlamentet, a törvénysértéseket sokszor csak törvénysértéssel lehetne megszüntetni. A nyolc év után ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság nem akar beletörődni a hatalom elvesztésébe.
Arról pedig, hogy a magyar kormány lengyelországi választásokat befolyásolni igyekvő tevékenysége nem egyedi a régióban, a hvg.hu már írt korábban. A VSquare oknyomozó szervezet feltárta, hogy Habony Árpád és a Századvég munkatársai, például Faragó Csaba külügyi igazgató közvetlenül részt vettek a legutóbbi szlovákiai választások kampányában.
A Századvég a szerbiai választásokon is aktívan részt vett: Faragó segített a Vucic-párti Vajdasági Magyarok Szövetségének jó eredményt elérni. A Magyarországon bevált kampányfogások exportja külföldön azonban nem mindenhol vezetett sikerre:
VSquare: Habony és a Századvég a szlovák és szerb választásokon is segített Orbán szövetségeseinek
A Magyarországon bevált kampányfogások exportja külföldön nem mindenhol vezet sikerre.
(Nyitóképünk illusztráció: Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk) | Hiába kérdezte Hadházy, a kormány nem árulja el, mennyit költött a lengyel választások befolyásolására | A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240115_Hiaba_kerdezte_Hadhazy_a_kormany_nem_arulja_el_mennyit_koltott_a_lengyel_valasztasok_befolyasolasara | 2024-01-15 10:54:00 | true | null | null | HVG |
Részletes elemző írásban mutatja be a szlovákiai magyar portál, a Napunk.sk, hogy milyen kép rajzolódhat ki az ukrajnai háborúról annak az olvasónak a gondolkodásában, aki a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiából tájékozódik az eseményekről. Körülbelül ilyen:
az ukrajnai háború nem a jó és a rossz, hanem a rossz és a rossz harca,
az ukránok követelőzők, nacionalisták,
Zelenszkij ukrán elnök egy diktatórikus hajlamokkal megáldott ripacs bábu,
Putyinnak egyes esetekben nem lehet nem igazat adni.
A cikkből kiderül, hogy a magyar kormány 2018 óta 3,4 milliárd forintot költött olyan szlovákiai magyar médiumok finanszírozására, amelyek szorosan kötődnek a Fidesz helyi stratégiai partnerének számító Magyar Szövetséghez.
Az a három lap (Ma7, Felvidék.ma, Körkép.sk), amelyek ezekből a támogatásokból működnek, a Napunk.sk elemzése szerint “jól kimutathatóan negatív képet festenek az ukrán elnökről, követelőző, diktatórikus hajlamú, ripacskodó bábként mutatják be”. Sőt,
olyan is előfordult, hogy az ukrán elnökről szóló hírt egy iázó szamár képével illusztrálták.
Ezzel szemben az elemzés arra jutott, hogy az említett portálok Putyin orosz elnököt viszont inkább semleges módon ábrázolják, és olykor védelmükbe is veszik, az ellene kiadott nemzetközi elfogatási parancsot például propagandaeszközként emlegetik.
A három lap átvette az orosz propaganda kifejezését a "különleges katonai hadműveletről", amelyet több esetben mindenféle kritikus kontextus nélkül használtak, valamint a magyar kormány propagandáját az "elhibázott szankciókról", a "háborúpárti Nyugatról" és a "békepárti magyar kormányról" – írja a Napunk.sk portál elemzésében.
A magyar állami pénzeknek a sajtóviszonyokat befolyásoló szerepéről nemrég a hvg.hu is írt, amikor beszámoltunk a Political Capital kerekasztal-beszélgetéséről, amelynek témája volt az is, hogy a 2010-es évek eleje óta hatalmas összegek vándoroltak Magyarországról a határon túli magyar közösségekbe “az Orbán-rezsim hatalmi befolyásának kiépítésére”: | Intenzíven terjeszti az oroszbarát propagandát a Budapestről pénzelt szlovákiai magyar sajtó | Hogyan terjednek az oroszbarát álláspontok a magyar kormány által finanszírozott szlovákiai magyar médiában az ukrajnai háborúról? Eláruljuk: nagyon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240115_Intenziven_terjeszti_az_oroszbarat_propagandat_a_Budapestrol_penzelt_szlovakiai_magyar_sajto | 2024-01-15 11:26:00 | true | null | null | HVG |
Több mint kétszáz korrupciós ügyet leplezett le tavaly a Nemzeti Védelmi Szolgálat
Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai.
Főleg a hálapénz miatt került bele a hírekbe tavaly a Nemzeti Védelmi Szolgálat, miután 2021 márciusa óta ennek a szervezetnek az egyik feladata kiszűrni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik kenőpénzt fogadnak el vagy várnak el cserébe a kezelésért. Márpedig az évtizedeken át amolyan természetes juttatásként számon tartott hálapénz fizetése ma már egyértelműen vesztegetésnek számít: adni és elfogadni is tilos. Egészen pontosan: pénzt nem, de kezelés után ajándékot büntetlenül lehet adni az egészségügyi dolgozónak, feltéve, ha az ajándék értéke maximum a mindenkori minimálbér öt százaléka, ami az elmúlt években 8-13 ezer forint körül volt.
Azzal, hogy az NVSZ kapta meg az egészségügyi szektort, nem csak az orvos-beteg kapcsolatban elkövetett vesztegetések miatt indult eljárások kaptak médiafigyelmet, hanem a sokáig kifejezetten a háttérben működő, amolyan belső elhárításként működő szervezet is. Miközben korábban az NVSZ létezéséről is majdhogynem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektor védett állománya tudott, addig idén januárban már televíziós reklámkampányt is indított a szervezet a hálapénz visszaszorítása érdekében.
Az NVSZ rendőrségi szerv, nem titkosszolgálat, bár leginkább ez utóbbihoz áll közelebb. Már csak azért is, mert a titkosszolgálatokhoz hasonlóan az NVSZ-nek sincs nyomozati jogköre, ellenben akár leplezett, titkosszolgálati eszközökkel is gyűjthet információkat, hogy egy-egy ügyet felderítsen. Miután összegyűjti a szükséges információkat, amelyek egy büntetőeljárásban akár bizonyítékok is lehetnek, nyomozást kezdeményez a rendőrségnél vagy az ügyészségnél. Azaz ekkor kerül át egy ügy egy olyan szervhez, amely már nyomozati cselekményeket is végezhet és elviheti az eljárást egészen a vádemelésig.
Az, hogy az NVSZ, amely sokáig kifejezetten a háttérben dolgozott, újabban a “kirakatba” teszi magát, nem példa nélküli: gyakran végeznek felvilágosítás célú reklámkampányokat külföldön is a titkosszolgálatok, Észak-Európában, azon belül pedig a balti államokban az orosz kémek ténykedésére hívták fel a figyelmet ily módon az ottani elhárító szervek. Igaz, az NVSZ-től ma már nem idegenek ezek a kampányok. Tavaly novemberben például egy olyan videót tettek közzé, amelyben egy 37 éves, korrupció miatt börtönben raboskodó egykori autópályarendőr sírva üzent a kollégáinak. A rövid videó az NVSZ képzési csomagjának a része, amely oktatófilmeket, életútfilmeket, prezentációkat és egy interjúkötetet tartalmaz.
“Munkatársaink az állami egészségügy területén tavaly több mint 60 alkalommal tartottak bűnmegelőzési előadást összesen 6000 főt meghaladó hallgatóság, orvosok, ápolók, egyetemisták részére” - mondta a hvg.hu-nak Pap Judit, az NVSZ szóvivője. Ezeknek az előadásoknak a célja Pap szerint az, hogy a résztvevők minél szélesebb körben megismerjék az orvos-beteg kapcsolatban előforduló korrupciós helyzeteket és ahogy a szóvivő fogalmazott, megismerjék “azok elkerüléséhez és kivédéséhez megfelelő magatartást”.
De a januárban indult tájékoztató kampányával az NVSZ már nem csak az egészségügyben dolgozókat célozza meg, hanem a többi állampolgárt is. “Azt szeretnénk tudatosítani bennük, hogy a hála kifejezésének van más módja is, mint a feszengve átadott és átvett boríték. Szeretnénk, ha ezen a területen szemléletváltás történne” - magyarázta Pap.
Tavaly az NVSZ összesen 225 ügyben tett feljelentést - árulta el kérdésünkre a szervezet. Az, hogy ennyi ügyben tett feljelentést, a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általuk védett szektorokban - amelynek csak egy szelete az egészségügy - ennyi ügyben állapították meg bűncselekmény elkövetésének gyanúját. Az NVSZ alá tartozik például a teljes belügyi, katasztrófavédelmi, rendőrségi, büntetés-végrehajtási, idegenrendészeti állomány éppúgy, mint a kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó meghatározott költségvetési szervek is. Ezen kívül az NVSZ-en belül működik az a Különleges Ügyek Főosztálya is, amely a szervezett bűnözéssel összefüggő, több szervezeti elem védett állományát érintő, illetve egy, vagy több társszerv közös együttműködését igénylő ügyek felderítését végzi.
Pap Judit ugyan nem mondott még adatokat arról, hogy a tavaly tett 225 feljelentésből egy-egy védett szektor hány ügyet ölelt fel, de mint mondta, az NVSZ feljelentéseinek száma arányosan viszonyul az érintett szervezet létszámához. Tehát egy több tízezres szervezetnél több ügy keletkezik.
Azt azonban lehet tudni, hogy 2021 márciusától összesen 105 ügyben közel 250 egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy ellen kezdeményezett eljárást az NVSZ vesztegetés, illetve vesztegetés elfogadása miatt. Tavaly tíz olyan ügyben tettek feljelentést, amelyben hálapénz átadása történt. “Ezekben az ügyekben az orvos vagy egészségügyi dolgozó nem követett el kötelezettségszegést, de készpénzt fogadott el a kezelést követően” - mondta Pap. Ez azt jelenti, hogy az érintett egészségügyi dolgozók elfogadták a beteg által felajánlott pénzt a kezelés után, de nem ettől tették függővé a kezelésüket.
De nem csak hálapénzes ügyek voltak. Tavaly 19 olyan ügyet derített fel az NVSZ, amikor a vesztegetés másról szólt. Például arról, hogy az orvos jogellenesen írjon fel vényt, pénzért VIP-ellátást biztosítson, valótlan tartalmú orvosi igazolást állítson ki, vagy ugyancsak pénzért orvosi alkalmassági igazolást.
Utóbbiban a legkirívóbb eset egy olyan sportorvossal történt, aki 454 alkalommal adott ki ilyen igazolást, így esetében 454 rendbeli vesztegetés miatt tett feljelentést az NVSZ. Ugyancsak tavaly egy kardiológus főorvos ellen 67 rendbeli vesztegetés miatt indult eljárás, míg egy onkológus és az asszisztense több mint 80 alkalommal kért daganatos betegektől pénzt azért, hogy az államilag egyébként finanszírozott kemoterápiás kezelést egyáltalán megkezdhessék.
Az egészségügyi szektorban az NVSZ nem csak vesztegetési ügyekben tett feljelentést. Tavaly több nyomozást kezdeményezett például gyógyszerhamisítás miatt is, de akadt, aki ellen kábítószerkereskedelem, teljesítményfokozó szerrel való visszaélés miatt indult eljárás, sőt, pénzmosás, csalás, sikkasztás és hamis tanúzásra felhívás is szerepel az NVSZ által kezdeményezett büntetőeljárások soraiban.
Az esetek nagy részében az NVSZ úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokkal próbálja meg kiszűrni azokat, akik a tilosban járnak. Nem csak az állami egészségügyben dolgozókról van szó, ugyanezzel a módszerrel tesztelik a többi, általuk védett terület állományát is, így például a rendőröket.
A megbízhatósági vizsgálat egyfajta élő teszt, amikor az NVSZ munkatársai, az úgynevezett tárgyalótisztek - kilétüket nem felfedve - próbára teszik a célszemélyt. Egy egészségügyi dolgozó esetében például egy ilyen teszt lehet az, hogy vajon pénzért kiállít-e vizsgálat nélküli orvosi igazolást, vagy elfogad-e a betegtől készpénzt. Pap Judit nem győzte hangsúlyozni, hogy az efféle megbízhatósági vizsgálatok szoros ügyészi ellenőrzés mellett zajlanak, a tárgyalótiszt pedig csak egyszer tehet “ajánlatot” a célszemélynek. Ha ezt az érintett elutasítja, akkor nem könyöröghet neki, nem ajánlhat fel nagyobb összeget.
A megbízhatósági vizsgálat során az NVSZ csak olyan eszközöket alkalmazhat, amelyet az ügyészség jóváhagyott. Bírói engedélyhez kötött eszközöket (ilyen például a telefon lehallgatása) az efféle vizsgálat során nem alkalmazhatnak, viszont hivatali helyiségben és gépjárműben, valamint a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket titokban megfigyelhetik és rögzíthetik.
Ha nem megbízhatósági vizsgálatról van szó, akkor a NVSZ a felderítés során természetesen alkalmazhat minden bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt, így például telefonlehallgatást, sms tartalmának megismerését és titkos házkutatást is, ám ezekhez minden esetben meg kell szerezniük a bíró engedélyét. | Több mint kétszáz korrupciós ügyet leplezett le tavaly a Nemzeti Védelmi Szolgálat | Tavaly 225 ügyben tett feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely néhány éve már nem csak a rendvédelmi, államigazgatási szektorokban dolgozókat védi és “szűri”, hanem az állami egészségügy állományát is. Az NVSZ által tavaly kezdeményezett nyomozások száma alig valamivel több, mint az azt megelőző évben, és mindössze 4 százaléka érintette a hálapénzt. Az esetek nagy részében megbízhatósági vizsgálatokkal leplezik le a vesztegetést, aminek megvannak a sajátos szabályai. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240116_Nem_a_halapenzes_ugyek_dominaljak_az_NVSZ_tavalyi_felderiteseit | 2024-01-17 05:20:00 | true | null | null | HVG |
További négy rendőr letartóztatását indítványozta az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t. Közleményük szerint a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozásában már 29 gyanúsított van, köztük 26 rendőr.
A regionális nyomozó ügyészség korábbi – 2023. március 7-i és április 17-ei – nagyszabású, összehangolt eljárási cselekményeihez hasonlóan, a csütörtöki bűnügyi akcióban is együttműködött a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon-visszaszerzési hivatala, a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség és a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság állománya.
Az ügyészség a négy rendőr szolgálati helyén, valamint az érintettek lakóhelyén kutatásokat hajtott végre, amelyek során készpénz, vagyontárgyak, személygépkocsi, ingatlan, valamint bankszámla zárolásával és lefoglalásával több mint 52 millió forint értékű igazolatlan eredetű vagyont biztosítottak - ismertették.
A vagyonelkobzás biztosítása érdekében az eddigi eljárásban összesen, a 29 terheltet érintően közel 290 millió forint értékű vagyon elvonása történt meg - tették hozzá.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2021 márciusától a biharkeresztesi határrendészeti kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak.
A regionális nyomozó ügyészség az eljárásba most bevont négy gyanúsított letartóztatására tett indítványt, amelyről a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa dönt. | Újabb négy rendőr letartóztatását indítványozta az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében | A gyanú szerint 2021 márciusától a biharkeresztesi határrendészeti kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen követtek el korrupciós bűncselekményeket, amelyek megvalósításában civil személyek is segítségükre voltak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240119_Artand_korrupcio_hatarrendeszek_ugyeszseg_letartoztatas | 2024-01-19 21:31:00 | true | null | null | HVG |
2024.01.20. 09:45
Nem akárki lett kisebbségi tulajdonos a társaságban, amelyet a milliárdos külföldi befektetésekre alapított.
Megsorozták Orbán Viktort az Európai Parlamentben a belga elnökség nyitányán
Európai Unió
2024.01.18. 16:304 perc | Mészáros Lőrincnek új tervei vannak a cementiparba is beszállt érdekeltségével | Nem akárki lett kisebbségi tulajdonos a társaságban, amelyet a milliárdos külföldi befektetésekre alapított. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240120_hvg_talentis_international_construction_cementes_penzeszsak | 2024-01-20 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
1 milliárd 400 millió forintos állami támogatásból építhetett torna-és rendezvénycsarnokot a dadi református egyházközség.
A csarnok alapterülete 1696 négyzetméter, és rendezvények esetén 615 fő befogadására képes – mondta a gyülekezet presbitere. Az épületben kialakítottak egy 20-szor 40 méteres kézilabdapályát és létrehoztak egy multifunkcionális küzdőteret, ahol a többi között röplapda, atlétika, birkózás, vívás, futsal és teremkerékpározás gyakorolható.
A beruházásra az egyházközség 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott, csaknem 100 millió forintot pedig egyházi forrásokból fedeztek. Az építkezést egy helyi vállalkozó végezte.
Az átadón Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár (képünkön) arról beszélt, hogy „a háborúk, szankciók, genderpropaganda árnyékában” hogyan védi meg a kormány a gyermekeket.
„Az sem mindegy, kikre bízzuk a gyermekek nevelését, oktatását. Kiemelten fontosnak tartjuk a történelmi egyházaink szerepét, amelyek felhívják a figyelmünket, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is" - jegyezte meg a politikus.
A Komárom-Esztergom vármegyei településen a református egyházközség tartja fenn a község művelődési házát és az általános iskolát is. Az oktatás jelenleg három telephelyen működik, ebből kettő az önkormányzattól bérelt ingatlan. | Másfélmilliárdos állami támogatásból kapott torna-és rendezvénycsarnokot a dadi református egyházközség | Az építkezéshez 100 millió forintot az egyház adott. A csarnokban terembiciklizhetnek is majd a gyerekek. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240120_Masfelmilliardos_allami_tamogatas_dadi_reformatus_egyhazkozseg_sportcsarnok | 2024-01-20 12:55:00 | true | null | null | HVG |
Miközben Magyarországon külföldi beavatkozástól tart és szuverenitásvédelmi törvényt hozott, az amerikai jobboldalon hálózatot épít az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzéből. Ennek egyik fő eszköze a Danube Institute, ami az elmúlt évben milliókat fizetett ki amerikai közszereplőknek. Az Átlátszó megszerezte az állami hátterű agytröszt egyes szerződéseit, amelyek alapján a szervezet és amerikai vendégkutatóinak tevékenysége a tengerentúlon a be nem jelentett lobbizás fogalmát is kimerítheti, ugyanis az intézet egyes partnerei kifejezetten azért kaptak pénzt, hogy az amerikai médiában helyezzenek el a magyar kormánynak tetsző cikkeket, és követendő példaként állítsák az Orbán-kormány intézkedéseit az amerikai jobboldal elé.
December 10-én a Guardian hírportál arról számolt be, hogy az Orbán-kormányhoz köthető szereplők (a portál értesülései szerint a washingtoni magyar nagykövetség és a Külügyi Intézet munkatársai) egy szakmai rendezvény ürügyén amerikai kongresszusi képviselőknél próbálnak lobbizni. A Guardian szerint egy kétnapos konferencián és egy zártkörű találkozón arról kívánták győzködni a Republikánus Párt politikusait, hogy akadályozzák meg a Biden-adminisztráció Ukrajnának tervezett katonai segítségnyújtását. Az akció a lap szerint nem kizárólag magyar szervezésű, hanem az amerikai jobboldal egyik fontos think-tankje, a Heritage Foundation támogatását élvezi.
Ez a cikk a Southern Poverty Law Center amerikai jogvédő szervezettel, és az általuk működtetett Hatewatch projekttel együttműködésben készült. A cikkben idézett szerződések a Hatewatch által közérdekű adatigénylés útján megszerzett 13 szerződésből származnak, amelyeket az amerikai szervezet megosztott az Átlátszóval.
Antall József alapította, Rogán Antal felélesztette
A legutóbbi eset egy több éve zajló folyamat eredménye, aminek során a magyar kormány szisztematikusan próbál befolyást és hálózatot építeni az amerikai jobboldalon és próbálja alakítani a washingtoni politikát. Az Átlátszó korábban már írt arról, hogy a nagykövetség az elmúlt néhány évben százmilliós nagyságrendű összegeket fizetett ki bejelentett amerikai lobbistáknak azért, hogy kapcsolatokat építsenek az amerikai médiával és politikusokkal, és hogy pozitív kicsengésű médiamegjelenéseket generáljanak az Orbán-kormány számára.
Hasonló célok bontakoznak ki, amikor egy Magyarországon bejegyzett, de elsősorban külföldre dolgozó think-tank, a Danube Institute tevékenységét figyeljük meg, amely egyébként épp egy hónapja szervezett közös geopolitikai konferenciát a Heritage Foundationnel. A think-tank bemutatkozása szerint „a konzervatív és nemzeti értékek és gondolkodás képviseletéért” alakult, és ehhez nem titkolt módon tudósok, politikusok és a közélet iránt érdeklődők körében kapcsolatépítéssel, valamint saját kutatásokkal próbál hozzájárulni.
A Danube Institute a médiában önálló intézményként jelenik meg: saját honlappal, logóval rendelkezik, a rendezvényeket Danube Institute brand alatt szervezik, ösztöndíjasai a Danube Institute kutatóiként szerepelnek a nyilvánosságban, papíron azonban nem létezik, valójában pontosabb úgy fogalmazni, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) egy projektjéről van szó. Danube Institute vagy hasonló néven nincs bejegyezve civil szervezet vagy gazdasági társaság, a honlapján megadott címe megegyezik a BLA-val, és kutatói is a BLA-val szerződnek le.
A Batthyány Alapítvány hosszú múltra tekint vissza: 1991-ben még Antall József miniszterelnök és az akkori MDF tagjai hozták létre, és sokáig lényegében az MDF pártalapítványaként működött, majd az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt tetszhalott állapotba került. Az Orbán-kormány végül 2018-ban látta meg a nagyrészt elfeledett szervezetben a fantáziát: ekkor az alapítvány hirtelen 1 milliárd forintot kapott Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájától.
A következő három évben újra 3,5 milliárd forintnál is több állami támogatásban részesült az alapítvány.
2021-ben a Batthyány Alapítvány is bekerült a Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok (KEKVA) közé, annyiban azonban nem tipikus KEKVA, hogy az alapítói jogokat ebben a szervezetben nem valamelyik kormányszerv, hanem magánszemélyek gyakorolják. Azóta a Fidesz-közeli szervezetek egyik fő közpénz-elosztója lett: 2018 és 2021 között olyan szervezeteknek osztott tovább állami forrásokat, mint az Alapjogokért Központ, vagy az Orbán Gáspár nevéhez fűződő Joghallgatók Önképző Szervezete.
A BLA finanszírozza továbbá a Danube Institute nevével fémjelzett rendezvényeket, kutatásokat, médiamegjelenéseket. Míg a BLA más kiadásai elsősorban a hazai közélet befolyásolására szolgálnak, addig a Danube Institute az Orbán-kormány külföldi, különösen amerikai ideológiai terjeszkedésének egyik fő eszköze.
Az intézeten keresztül szponzorált cikkek, kutatások, beszédek egyik fő üzenete, hogy Magyarország egyfajta konzervatív-jobboldali utópia, az Orbán-kormány politikája pedig modellként szolgálhat a külföldi, különösen az amerikai jobboldal számára.
Az amerikai Southern Poverty Law Center (SPLC) jogvédő szervezet kikérte a Danube Inistitute több vendégkutatójának szerződéseit, amelyeket megosztott az Átlátszóval. A Danube Institute honlapja szerint 22 külföldi vendégkutatóval áll szerződésben, de a legtöbb kutató munkájáról kevés részlet derül ki az oldalon, több személynél egyáltalán nem szerepel, milyen munkát végzett az intézet számára.
A kikért szerződésekből viszont kiderül, hogy a vendégkutatók megbízásai túlmutatnak a tudományos munkán, jelentős részben a nyilvánosság – különösen az amerikai belpolitikai nyilvánosság – befolyásolásáról és hálózatépítésről szólnak.
Amerikai médiamegjelenések magyar állami pénzből
Az SPLC idén áprilisban kérte ki a Magyarországon élő amerikai újságíró, Rod Dreher szerződését, aki a Danube Inistitute honlapja szerint az intézet hálózat-projektjének igazgatója. Az SPLC szerint Drehernek a szerződés alapján regisztrálni kéne magát a külföldi lobbisták adatbázisában, a Külföldi Ügynök Regisztrációs Törvény (Foreign Agents Registration Act, FARA) alapján.
A FARA-ról korábban írtunk az Átlátszón: a törvény alapján készült adatbázisban több amerikai személy és cég is szerepel, akik magyar közpénzt kaptak azért, hogy a magyar kormány jó hírét keltsék az Egyesült Államokban. Egy, korábban a Trump-adminisztrációban dolgozó lobbistának, David Reaboinak például azért is fizetett a magyar külügy, hogy a Twitteren védje az Orbán-kormányt a kritikáktól. Egy Tucker Carlsonhoz köthető PR-cégnek pedig azért adott mintegy 56 millió forintot a washingtoni magyar nagykövetség, hogy pozitív médiamegjelenéseket szervezzenek az Orbán-kormánynak.
Rod Dreher nem szerepel a lobbista-adatbázisban, azonban az SPLC szerint a szerződése alapján tevékenysége kimeríti a nem regisztrált lobbizás fogalmát. A szerződés alapján Drehernek publikálnia kell magyarországi tapasztalatairól az amerikai médiában, ezért és más szolgáltatásokért (részvétel a Danube Inistitute panelbeszélgetésein, kapcsolatépítés európai konzervatív politikusokkal és közszereplőkkel) havi 8750 dolláros (kb. 3,1 millió forintos) fizetést kapott 2023. január 1. és június 30. között.
Dreher ebben időszakban írt riportot egy Orbán Viktorral folytatott háttérbeszélgetésről az American Conservative című lapban, ahol nem jelezte, hogy a publikációiért pénzt kap egy magyar állami pénzből működő alapítványtól.
Szintén kifejezetten amerikai médiumokban való publikálásra kapott pénzt a BLA-tól Michael O’Shea újságíró. O’Shea kapcsolatai a Danube Inistitute-tal 2021-ig nyúlnak vissza, akkor a munkáját a washingtoni Hungary Foundation és a Mathias Corvinus Collegium szponzorálta. A BLA-val kötött idei szerződésében az szerepel, hogy
„havi két, minimum 650 szavas cikket készít különösen magyar családpolitikai és magyar geopolitikai témákban amerikai és európai médiumok számára”
Ezért és más munkákért cserébe havi 4500 dolláros (1,59 millió forintos) díjazást kap. A megadott időszakban (június 1.-december 31.) O’Shea szintén az American Conservative-ban publikált, többek között a lengyel választásokról.
Hathetes tanulmányút 12 millióból
Dreherhez hasonlóan nagy összeget kapott a Danube Institute-tól Christopher F. Rufo is. Rufo ismert jobboldali aktivista az Egyesült Államokban, több, a Republikánusokhoz köthető think-tankben is szerepet vállalt, köztük a Heritage Foundationben és a Manhattan Institute-ban, emellett tagja a New College of Florida egyetemet igazgató kuratóriumnak. Utóbbi megbízatást 2023 januárjában a floridai kormányzótól, az elnökségért is kampányoló republikánus Ron DeSantistól kapta.
Rufo március-áprilisban hat hetet töltött Magyarországon. Szerződéséből kiderül, hogy Rufo a tanulmányút alatt 35 000 dollárt (12,41 millió forintot) kapott a Batthyány Alapítványtól.
A pénzért cserébe a magyar alapítvány két előadás megtartását („critical race theory, valamint LMBTQ propaganda témában”) és két cikk megírását kérte, utóbbiak a Hungarian Conservative vagy a Hungarian Review című lapokban jelennének meg.
Az említett lapokban azonban nem található Rufo által jegyzett cikk, a Conservative-ban csak egy interjú és egy Rufo részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetés riportja szerepel. Rufo saját Substackján viszont a szerződése ideje alatt megjelent egy riport, amelyben a szerző lehetséges példaként mutatja be az Orbán-kormányt az amerikai konzervatívok számára. Később a Compact Magazine-ban egy hosszú, pozitív kicsengésű cikket írt az Orbán-kormány politikájáról a hathetes magyarországi tanulmányút alapján, amit a Danube Institute szervezett.
A cikk üzenete, hogy az amerikai jobboldalnak több módszert is érdemes lenne átvennie a Fidesztől.
Rufo azt írja, Orbán „átformálta a köz- és magánintézményeket, hogy konzervatív ellenhegemóniát hozzon létre. Ebbe beletartoztak az iskolák, az egyetemek, a civil szervezetek, a média és a kormányzat. A cél Magyarország kulturális alapjainak, a családi életnek, a keresztény hitnek és a történelmi emlékezetnek a megerősítése.” Mint írja, bár az amerikai konzervatív hagyomány a központi államhatalom gyengítésére törekszik, ehelyett azonban azt javasolja, hogy az erős államot a republikánus politikusok használják „konzervatív célok elérésére”.
Cikkünk megjelenése előtt Rufo nyilvános Twitter-üzenetben reagált az SPLC munkatársának megkeresésére a Danube Institute-tal való munkájáról. Mint írta, nem igaz, hogy az együttműködés miatt „külföldi ügynök” lenne, mivel vendégkutatói státuszát jelezte a magyar témákban megjelent írásaiban.
Hozzá tette, hogy „a Danube Institute egyik cikkhez sem járult hozzá szerkesztőként, és semmit sem vizsgált át a publikálás előtt – ez is a szokásos gyakorlat, hogy megvédje az újságírói függetlenségemet. És az SPLC célozgatásával ellentétben a Compactnak írt fő esszémben valóban kritikusan nyilatkoztam a magyar állami politikáról és a gazdasági korrupcióról.”
A Danube Institute-tal kapcsolatos oknyomozásunkat Rufo politikai megfélemlítésnek nevezte, aminek célja szerinte az ő elhallgattatása.
„Példaként szolgálhatnak az amerikai jobboldal számára”
Figyelemre méltók Jeremy Carl, a szintén az American Conservative-ba pulikáló újságíró szerződései. Carl tavaly februárban szerződött le a BLA-val 7000 dolláros megbízásért, ennek keretében két tanulmányt kellett megírnia, egyiket a magyar családtámogatásokról, a másikat pedig arról, „Miként tudta az Orbán-kormány megszelídíteni a magyar mélyállamot, miközben Brüsszelt is távol tudta tartani?”.
Érdekesség, hogy angol-magyar kettős nyelvű szerződés magyar részében szerepel egy megjegyzés, hogy ezek az esszék „példaként szolgálhatnak az amerikai jobboldal számára”. Ezt a mondatot azonban a szöveg angol változatában nem látni.
A szerződést az SPLC kérte ki, a BLA nekik egy fénymásolatot küldött, amit látszólag úgy készítettek, hogy az angol részben kitakarták ezt a mondatot –
úgy tűnik, hogy a BLA nem akarta, hogy ez a mondat az Egyesült Államokban nyilvánosságra kerüljön, a magyar részből azonban elfelejtették kitakarni, vagy arra számítottak, hogy az amerikai szervezet azt úgysem fogja érteni.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai álláspontot is befolyásolnák
További két szerződésből kivehető a BLA, és rajta keresztül a magyar kormány szándéka arra, hogy befolyásolja az amerikai politikát az orosz-ukrán háború kapcsán. Ez volt az egyik fő témája a 2023 szeptemberében, a Heritage Foundationnal közösen szervezett budapesti konferenciának („Duna Geopolitikai Csúcs”). Az Átlátszóhoz eljutott szerződésekből kiderül, hogy az intézet összesen 15 ezer dollárt fizetett két amerikainak: David Satter újságírónak és Steven F. Hayward professzornak a konferencián való részvételért.
Satter ugyanakkor a konferencián a magyar kormányéval szöges ellentétben álló véleményt fogalmazott meg a kérdésben, az újságíró Ukrajna további katonai támogatása mellett foglalt állást, és kijelentette, nem vezetne békéhez, ha Ukrajna lemondana az Oroszország által megszállt területekről. Sőt, kifejezetten az Orbán-kormány kritikájaként olvasható, amikor azt mondta:
„Egy kis országnak sem javaslom, hogy bármilyen módon beavatkozzon az Egyesült Államok belpolitikájába bármelyik oldal támogatásával, vagy hogy aláássa a közös védelempolitikát.”
A FARA alapján kifejezetten lobbitevékenységnek számít az, ha valaki külföldi állami pénzt fogad el azért, hogy cserébe az amerikai médiában publikáljon, az viszont nem, ha külföldi lapban történő publikálásért kap pénzt. Kiskapu, amikor a Danube Institute partnerei olyan angol nyelvű, de Magyarországon kiadott lapokba publikálnak, mint a Hungarian Review vagy a Hungarian Conservative – ezek, bár a tartalmakat amerikai közönségnek szánják, nem számítanak magyar lapoknak.
Már a szürke zónához tartozik az, amikor a vendégkutatók a Danube Institute-os írásaikat, előadásaikat megosztják az amerikai médiában, vagy saját csatornáikon – ahogy tette például Chris Rufo, aki saját YouTube-fiókján tette közzé budapesti megszólalásait. A BLA emellett potenciálisan költségtérítést fizet azért, hogy a partnerei részt vegyenek külsős, a Danube Institute értékeinek megfelelő rendezvényeken – azt viszont a szerződésekből nem tudjuk, hogy a vendégkutatók milyen eseményekre vették igénybe ezt a lehetőséget.
Egyértelműen a FARA hatálya alá esnek azonban azok a szerződések (Rod Dreher, Michael O’Shea), amelyek az amerikai médiába rendelnek cikkeket.
A Danube Institute nem minden szerződése bízza meg a partnereket, hogy az amerikai sajtóban keltsék a magyar kormány jó hírét, gyakrabban írták elő azt, hogy a magyar sajtónak nyilatkozzanak: ez igen sokszor meg is történt, a Mandiner, a HírTV és más kormányközeli médiumok az elmúlt évben számos alkalommal szólaltatták meg az intézet vendégkutatóit. A szerződések ugyanakkor nyitva hagyják a lehetőséget, hogy a támogatottak külföldi lapoknak is nyilatkozzanak, illetve több helyen előírják, hogy a vendégkutatóknak nem meghatározott módon segíteniük kell a „Danube Institute médiamegjelenéseit”.
Címlapkép: Átlátszó montázs | Közérdekű alapítványon keresztül exportálják Amerikába az orbánizmust | Miközben Magyarországon külföldi beavatkozástól tart és szuverenitásvédelmi törvényt hozott, az amerikai jobboldalon hálózatot épít az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzéből. Ennek egyik fő eszköze a Danube Institute, ami az elmúlt évben milliókat fizetett ki amerikai közszereplőknek. Az Átlátszó megszerezte az állami hátterű agytröszt egyes szerződéseit, amelyek alapján a szervezet és amerikai vendégkutatóinak tevékenysége a tengerentúlon a be nem jelentett lobbizás fogalmát is kimerítheti, ugyanis az intézet egyes partnerei kifejezetten azért kaptak pénzt, hogy az amerikai médiában helyezzenek el a magyar kormánynak tetsző cikkeket, és követendő példaként állítsák az Orbán-kormány intézkedéseit az amerikai jobboldal elé. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/12/14/kozerdeku-alapitvanyon-keresztul-exportaljak-amerikaba-az-orbanizmust/ | 2023-12-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma.
A Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül szétosztott Városi Civil Alap régóta a civilként beállított, valójában helyi fideszes potentátok által vezetett szervezetek finanszírozásának eszköze. A Civil Alapból először 2021-ben folyósítottak támogatásokat – az állami forrásokat szétosztó alap a megszűnő Norvég Civil Alap helyébe lépett, és a legnagyobb pénzeket már ekkor is jórészt olyan szervezetek nyerhették, amelyek valójában a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődtek.
A pályázat 2021-es és 2022-es nyertesei között jelentős részben olyan alapítványokat, egyesületeket láthatunk, amelyeket fideszes önkormányzati képviselők, alapszervezeti vezetők irányítottak. Sok szervezet később aktívan segítette is a kormánypártok kampányát a választások alatt, sőt, olyan civil szervezetek is kaptak támogatást, amelyek közös jelölteket indítottak a kormánypártokkal.
Valódi civileknek kevés jutott
Nem volt ez másként a 2023-as pályázatok esetén sem, amelyek nyerteseinek névsorát decemberben hozták nyilvánosságra. A K-Monitor adatbázisa alapján a tavalyi 1004 díjazott ötöde kötődik valamilyen módon a kormánypártokhoz. Ha azonban a 2 millió forint feletti támogatást elnyert szervezeteket nézzük végig, azt látjuk, hogy a nyertesek harmada fideszes kötődésű.
Az idén elérhető legmagasabb, 11 milliós támogatást pedig többségében (59 százalék) fideszes politikusokhoz köthető szervezetek nyerték el.
A K-Monitor táblázatát itt lehet böngészni:
A nyertesek között nagyrészt visszatérő neveket találunk, amelyek a korábbi években is sikeresen pályáztak VCA-forrásokra: újra az elnyerhető legmagasabb összeget vitte el például a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelyet Németh Szilárd államtitkár alapított 2017-ben.
Harmadik alkalommal pályázott sikeresen a Jobb Közéleti Kör Nagyatád, amely 2010-ben a FIDESZ-szel közösen támogatta Kárpáti László nagyatádi polgármester-jelöltet.
Csakúgy, mint az Újpestért Egyesület, a kerület régi fideszes fedőszervezete, amely a választásokon rendszeresen jelölőszervezetként is beáll a fideszes képviselők mögé.
Másodjára kap támogatást (6 millió forintot) a hódmezővásárhelyi Szeretem Vásárhelyt Egyesület, amely hivatalosan „politikai, gazdasági és vallási szervezetektől, ideológiáktól és érdekektől független civil nonprofit szervezetként” határozza meg magát, annak ellenére, hogy 2019-ben a Fidesszel közös választási szövetségben indítottak jelölteket az önkormányzati választásokon, köztük az egyesület elnökét, Walterné Böngyik Teréziát is.
Fókuszban az ifjúsági szervezetek
Érdekesség, hogy a VCA támogatási stratégiájában eddig minden évben – a választási ciklusnak megfelelő módon – más célokra, tevékenységekre esett a hangsúly.
2021-ben a legnagyobb összegeket helyi média építésével lehetett elnyerni
– ennek jó példája volt Pécs, ahol a választások előtt a VCA-n keresztül támogatott civil szervezetek több új, a kormánypárt üzeneteit közvetítő médiafelületet hoztak létre. 2022-ben, a választási évben a fókusz a kormánypárti politikusokat felvonultató, választási mozgósításra alkalmas nyilvános rendezvények szervezésén volt.
Úgy tűnik, az idei választási évre készülve (júniusban egyszerre tartanak önkormányzati és európai parlamenti választásokat) a fiatalok megszólítása került a középpontba – ez beleillik egyébként a kormánypártok közelmúltban történt klientúraépítésébe, gondoljunk csak például az állami milliárdokból felpörgetett Matthias Corvinus Collegium (MCC) tevékenységére.
A VCA-források idei nyerteseinek listáján feltűnően megszaporodtak az ifjúsági profilú szervezetek. A 2022-es listán mintegy 18, ifjúsági profilú és fideszes kötődésű csoportot találunk, a 2023-ason már legalább 27-et. A támogatott szervezetek nagy része második vagy harmadik alkalommal kap már támogatást a VCA-n keresztül, és az új szereplők között több, a fiatalok mozgósítására létrehozott csoportot találunk, köztük olyanokat, amelyeket mintha kifejezetten a tavalyi pályázati pénz lehívásáért hoztak volna létre, vagy aktivizáltak.
Taroltak a fidelitasos vezetésű szervezetek
Ilyen például a 2023-ban bejegyzett Budai Fiatalok Lokálpatrióta Egyesülete, amely a VCA-tól egyből meg is kapta a legmagasabb, 11 milliós összeget.
Az egyesület alelnöke, Fróna Levente a Fidelitas Sport-, Család – és Ifjúsági Kabinetvezetője.
Nem sokkal alapítása után az egyesület már meg is kezdte egy helyi fideszes önkormányzati képviselő, Gulyás Gergely Kristóf (mellesleg szintén Fidelitas-tisztviselő) profilépítését: júniusban ő volt a civil egyesület napközis táborának fővédnöke.
Nem először kap állami támogatást, a VCA díjazottjai között azonban új szereplő az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület (szintén 11 milliót kapott). A szervezet a Lezsák Sándor-féle Nemzeti Fórum Egyesülethez kötődik, lényegében annak ifjúsági szárnya. Az ifjúsági szervezet vezetői egyben a Lezsák-féle, a Fidesz hivatalos partnereként nyilvántartott Fórum elnökségi tagjai.
Valamivel kisebb, 8,9 millió forintos támogatást kapott az Egy-Másért Ifjúsági és Közösségfejlesztő Egyesület. A szervezet a mórahalmi fideszes városvezetéshez köthető, képviselője az Opten adatai szerint Csányi László alpolgármester.
Az egyesület különböző neveken régóta létezik, azonban a birosag.hu-n közzétett beszámolók alapján 2022-ben jelentős szervezeti átalakításon ment keresztül, ekkor vették át a vezetést a mostani képviselők, akik Csányi mellett szintén az önkormányzat munkatársai. Nem sokkal később az egyesület megkapta a közhasznú jogállást.
7 millió forintos támogatást biztosított a VCA a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesületnek, amely saját állítása szerint „a legnagyobb jobboldali ifjúságpolitikai ernyőszervezet”. Az egyesület képviselője, Bagi Barna szintén a Fidelitasból ismerős, annak nemzetpolitikai igazgatója. A Határtalanul a 2022-es választásokon már bizonyított a mozgósításban: a szavazás napja előtt a határon túli szavazók mozgósításában vettek részt, sőt, egy csoportot az akkori békemenetre is elvittek.
Érdemi tevékenység nélkül
Jóval rejtélyesebb, mivel foglalkozik a Next Gen – Miénk a Jövő Egyesület, amely 6,4 millió forintot kapott a VCA-tól. A debreceni ifjúsági szervezetet 2021-ben alapították, a bírósági iratok szerint képviselője Czibere Tamás, a debreceni Fidelitas alelnöke. A birosag.hu-n fellelhető pénzügyi beszámoló szerint
a frissen alapított, még semmilyen tevékenységet nem végző egyesület az alapítás évében már kapott is egy 4 millió forintos állami forrást.
Saját, profin megdizájnolt honlapja szerint az egyesület közösségi teret biztosít a fiataloknak, rendezvényeket, oktatást, mentorációs programokat biztosít. Azonban sem az egyesület honlapján, sem az egyelőre üres Facebook-oldalán, sem más internetes hírforrásban nem találunk információt arról, hogy a debreceni egyesület valóban végzett volna ilyen tevékenységeket. Annak ellenére, hogy saját állításuk szerint a „digitális kommunikáció és PR” a legnagyobb erősségük.
Látható tevékenységet csak tavaly szeptember óta végez a 2021-ben bejegyzett Fiatalok Pécsért Egyesület. Az egyesület elnöke, Szklandán Dávid a fideszes elitképző MCC-ben tölt be kollégium-vezetői tisztséget. Szklandán egyébként más jogcímeken is támogatásokat kapott a VCA-n keresztül: a Fiatalok Pécsért Egyesület mellett ő vezeti a Pécsi Gamer Egyesületet is, amely idén 4 milliós támogatást kapott. A Pécsi Gamer Szövetség mellett érdemes még megemlíteni az azonos profilú Országos Gamer Szövetséget is, ami szintén a pécsi Fideszhez kötődik: központi alakja Vezér Tamás Dániel, aki a helyi Fidesz sajtósa volt.
Ismét milliókat kapott a pécsi fideszes hálózat
Vezér Tamás Dániel szervezeteivel tavaly már foglalkoztunk, ezek szerepet játszottak a civil támogatásokból kiépülő pécsi mini-KESMA létrehozásában: Vezér egy másik egyesülete, a Bio Város Egyesület 2021-ben és ’22-ben 15, illetve 11 millió forintot kapott a VCA-tól, elvileg a környezettudatosságot népszerűsítő tartalmak gyártására. Később az Egyesület egyik kormánypárti pécsi lapban, a Pécsi Aktuálban tett közzé tartalmakat. A Bio Város Egyesületet idén is megjutalmazták a VCA-n keresztül, ezúttal 10 millió forinttal.
A VCA visszatérő díjazottjai között is találunk ifjúsági szervezeteket: ilyen például a 2017-ben alakult, komáromi Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete (FILO).
A szervezet 2021-ben már egyszer kapott pénzt a VCA-n keresztül, tevékenysége látszólag a politikától független. Az egyesület alelnöke azonban, aki többször nyilatkozott a csoport nevében, egyben a Fidesz önkormányzati képviselője.
Harmadik alkalommal kap támogatást a szintén Tállai Andráshoz köthető Dél-Borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Az egyesület elnöke, Hagyacki József annak a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek az ügyvezetője, ahol Tállai András az elnök. Szintén harmadjára kap támogatást a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány is. Az alapítvány kurátora, Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. pályázatíró cég ügyvezetője. A cég Tállai András választókerületében visszaélésgyanús pályázatok miatt vált ismertté.
Visszatérő név a támogatottak listáján a Fiatalok Újpestért Egyesület, amit eredetileg a helyi Fidesz alapított. Vezetői között találjuk Vajda Ádámot, az újpesti önkormányzat egyik bizottságának fideszes delegált tagját, és Renge Zsoltot, aki nem más mint a Fidelitas budapesti igazgatója.
Címlapkép: Átlátszó montázs | Fiatalok a kormánypártok célkeresztjében: fidelitasos vezetésű szervezetek taroltak a Városi Civil Alap pályázatán | Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/08/fiatalok-a-kormanypartok-celkeresztjeben-fidelitasos-vezetesu-szervezetek-taroltak-a-varosi-civil-alap-palyazatan/ | 2024-01-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy.
A 2021 szeptemberében írt miniszterelnökségi jelentés azt vizsgálta meg, hogy a szervezet hogyan gazdálkodott a 2013 óta kapott állami támogatásokkal. A Miniszterelnökség ugyan szabálytalanságokat nem talált, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán az Antall Péter (a néhai kormányfő fia) által vezetett Tudásközpont pazarolta a közpénzt.
2022. december 18-án Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznek. Vadai részletesen idézte a jelentésről szóló Átlátszó-cikket, majd feltette azt a nagyon egyszerű kérdést Poltnak, hogy „Ön szerint szabályosan költötte el az adófizetők pénzét az Antall József Tudásközpont?”.
A legfőbb ügyész idén január 10-én keltezett válasza szerint ő a képviselő kérdését feljelentésként értékelte, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához továbbított. A NAV pedig ez alapján feljelentés-kiegészítést rendelt az ügyben tavaly december 22-én, és az érdemi elbírálásról majd ők fogják tájékoztatni Vadait.
Polt levele alapján érdeklődtünk a NAV-nál az ügy állásáról. Megkérdeztük, hogy
megtörtént-e már a feljelentés és a kiegészítés elbírálása;
ha igen, mi lett az eredmény;
ha még nem történt meg, mikorra várható az elbírálás;
van-e folyamatban nyomozás az ügyben;
ha nem, várható-e, hogy lesz.
A sok kérdésre az adóhatóság mindössze egyetlen mondattal reagált:
„Kérdéseivel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ”.
A botrány egyébként 2021 májusában kezdődött, amikor a Direkt36 írt arról, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) igen nagyvonalúan bánik a közpénzzel. A Miniszterelnökség a lap kérdéseire úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott állami támogatást. Közel fél évvel később, 2021 szeptember végén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely bejelentette, hogy lezárult az AJTK-val kapcsolatos vizsgálat, és annak fényében megszüntetik a szervezet közpénzes támogatását.
A miniszter bejelentése után, 2021 október végén közadatigénylésben kértük ki az átvilágítási jelentést, de a Miniszterelnökség megtagadta a kiadását. Ezért a bíróságra mentünk az iratért, majd a pert első- és másodfokon, valamint a Kúrián is megnyertük.
Ezt követően, 2023 novemberének utolsó napján – két évvel az adatigénylésünk benyújtását követően – végre megkaptuk a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-es átvilágítási jelentését. A 11 oldalas dokumentumban nincsenek durva dolgok vagy szaftos részletek, csupán virágnyelven írnak benne arról, hogy a szabálytalan költéseket rendben visszakérték és -kapták az AJTK-tól a korábbi években, viszont néhány szabályosan elszámolt költés tekintetében „arányossági kérdések merülhetnek fel”.
Ezt arra értették, hogy ugyan jogszabályt nem sértett az Antall József Tudásközpont, de több esetben előfordult, hogy a „közszférában elvárt és érvényesülő mértéktartó költés” elve sérült. Magyarán Antall Péterék pazarolták a kormánytól kapott közpénzt: rengeteget költöttek belőle utazási és szállásköltségekre.
A jelentés szerint egész konkrétan
2014-ben 290 millió forint támogatásból 21-et,
2015-ben 569 millióból 40,7 milliót,
2016-ban 600 millióból 30,8 milliót,
2017-ben 600 millióból 13-at,
2019-ben 850 millióból 60,5 milliót utazásra és szállásra költött az AJTK.
Plusz 2018-ban a szervezet 541.680 forintot fizetett szakfordításért a Motive Bt.-nek, amelynek akkor egyik kültagja volt az AJTK-t vezető Antall Péter felesége, az igazgatóhelyettesként tevékenykedő Antall-Horváth Veronika.
A magas utazási és szállásköltségek, valamint az igazgatóhelyettes/feleség cégével kötött szerződés miatt a miniszterelnökségi jelentés készítői azzal zárták az összefoglalójukat, hogy „javasoljuk az alapítvány államháztartási forrásból történő támogatásának újragondolását”. Vagyis nagyon finoman, de egyértelműen jelezték, hogy nem kéne több közpénzt adni az AJTK-nak. Gulyás Gergely ez alapján meg is szüntette a szervezet állami támogatását, az pedig remélhetőleg hamarosan kiderül, hogy a NAV mire jut az ügyben.
Címlapkép: A NAV munkatársa a budapesti repülőtéren a koronavírus-járvány miatt vásárolt védőfelszerelések érkezésekor 2020 áprilisában (fotó: NAV/Facebook) | Vizsgálja a NAV az Antall József Tudásközpont több tízmilliós utazásait | Hosszas pereskedés után kaptuk meg a Miniszterelnökségtől az Antall József Tudásközpont 2021-ben készült átvilágítási jelentését, ami miatt megszüntették a szervezet állami támogatását. A dokumentumban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége. Erről szóló cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő Polt Péternél érdeklődött a témában, a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint pedig a NAV-nál van az ügy. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/01/11/vizsgalja-a-nav-az-antall-jozsef-tudaskozpont-tobb-tizmillios-utazasait/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével.
„Az Országos Vérellátó Szolgálatnál 2022 májusában 3 milliárd forint értékben selejteztek a Covidhoz kapcsolódó teszteket, lejárat miatt. Ezt az összeget az állam finanszírozta az OVSZ számára” – az üzenetet még októberben kaptuk, miután megírtuk, hogy a Bayerné Dr. Matusovits Andrea által vezetett Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket a nő ismerőseinek cégétől.
Akkor a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatok alapján bemutattuk, hogy a koronavírus-járvány miatt felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat, így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején.
Közadatigénylésben kértük ki ezt a szerződést, de az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. Viszont segítettünk nekik, így végül sikerült az iratokat megküldeniük.
Jó szerződés, jó helyen
A dokumentumokból az derült ki, hogy a 18,2 milliárdos összkiadás jelentős része a Vascular Venture Kft.-t érinti. Ugyanis 1 millió PCR-tesztre, darabonként nettó 16 280 forintért, összesen nettó 16,28 (bruttó 17,1) milliárd forintért kötött szerződést a céggel az Országos Vérellátó Szolgálat.
A Vascular Venture Kft. tulajdonosai azonosak azokkal, akikkel az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) korábban már szerződött, vérplazma kapcsán. A valaszonline.hu mutatta be, hogy Bayerné dr. Matusovits Andrea és az állami vérplazmatender egyik nyertese, a Vascular Plazma Kft. korábbi tulajdonosai tanulmányaikat ugyanazon a szegedi orvosi karon végezték.
Azt nem tudni, hogy mi alapján választották épp ezeket a cégeket a Vérellátónál. Az OVSZ akkor azt írta kérdésünkre, hogy
„Az Országos Vérellátó Szolgálat az Operatív Törzs döntése és az akkori Nemzeti Népegészségügyi Központ (jelenleg: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) írásos formában történt kijelölése alapján végezte a jellemzően az Országos Mentőszolgálat által levett minták, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság által irányított egészségügyi ellátó intézetek által levett minták COVID PCR-vizsgálatát, s az eredmények közlését. A tesztek felhasználása az előírások betartásával történt. Az Országos Vérellátó Szolgálat az alaptevékenységén túlmutató feladatait maradéktalanul, a lehető legmagasabb színvonalon elvégezte, hozzájárulva ezzel a koronavírus-járvány leküzdéséhez.”
Igaz, hogy a mentőknél 2020 őszétől gyorstesztet használtak, de az OVSZ által szerződött partner így is tudott PCR-t elemezni, ahogy a kórházaktól kapott mintákat is tudta vizsgálni. Vagyis jókora kerülővel teszteltek, állami pénzből.
Kitakart részletek
Az OVSZ által közreadott szerződésből a PCR-teszt nevét kitakarták – hogy miért, azt nem közölte kérdésünkre a Vérellátó. Így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mellett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) is fordultunk, hogy megtudjuk, milyen termékeket engedélyeztek a Vasculare Venture Kft.-nek.
A Müller Cecília, országos tisztifőorvos aláírásával érkezett válasz 19 oldalnyi terméket tartalmaz, és a táblázat szerint 2020-ban engedélyezték a cégnek a Procleix Panther System (PCR automata)-t, valamint további Procleix-termékeket.
Olvasónk jelzése után szintén közadatigénylésben érdeklődtük a Vérellátónál a selejtezésről. Az OVSZ 30 nap után válaszolt, miszerint „2022. január 01. és 2022. december 31. napja közötti időszakban, egy alkalommal történt „Procleix Sars Co-V2 teszt megnevezésű Covid teszttel kapcsolatos selejtezés.”
Vagyis épp a szerződésből kitakart, de a Vasculare Venture Kft. által engedélyeztetett Procelix-termékek egy részét selejtezték.
Ezekért a típusú PCR-tesztekért a Vérellátó anno nettó 16 280 forintot fizetett darabonként a Vasculare Venture Kft.-nek, és a megvásárolt 1 millió darabból a megkapott dokumentum szerint 188 582-t adtak át selejtezésre a Septox Kft.-nek, ami a veszélyes hulladékok megsemmisítését végzi keretszerződés alapján az OVSZ-nek.
Az OVSZ által a Vasculare-nek kifizetett bő 16 ezres darabárral számolva a leselejtezett tesztek ára nettó 3,07 milliárd forint volt, vagyis ennyi ment a kukába.
Az OVSZ 16,3 milliárdos PCR-szerződéséből nem csak a teszteket, hanem az ahhoz használt gép megnevezését is eltüntették. Az viszont benne maradt, hogy a teszteket „saját személyzetével, a Megrendelő Laboratóriumában (amely magában foglalja mind a Dél-pesti Területi Vérellátó (1204 Budapest, Köves u. 2.) épületében erre a célra kialakított helyisége(ke)t, mind az erre a célra ideiglenesen kialakított mobil egységeket, továbbiakban egységesen: Laboratórium) végzi el. A Gépeket Szolgáltató saját költségén telepíti a Laboratóriumban olyan határidővel, hogy a jelenleg is folyó tesztelés a Tesztek leszállításakor azonnal folytatható legyen, a tesztelési kapacitás napi 8000 teszt elvégzésére és eredmény visszaközlésére álljon rendelkezésre.”
A szerződéses pontban egy másik kontraktusra is hivatkoztak, amit szintén kikértünk. Ebből a gépek neve is kiderült – TECAN Freedom Evo II, illetve Grifols Procleix Panther – valamint az is, hogy nem csak helyet adott az OVSZ a cégnek. A vérellátó által használt MedBakter mikrobiológiai informatikai rendszert is használhatta a Vasculare, ennek díjait a szerződés szerint az OVSZ kiszámlázta. A hulladékkezeléssel sem kellett bajlódnia a cégnek, azt szintén az OVSZ keretszerződése alapján a Septox Kft. szállította el, aminek a költségét szintén átterhelhette az OVSZ.
Azt is írták, hogy „a Szerződő Felek együttműködnek az előre nem nevesíthető, de a Szolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükségessé váló védőfelszerelések és védőeszközök, valamint szolgáltatások beszerzésében. Amennyiben ezek beszerzését az OVSZ bonyolítja, úgy azok költségeit Kft. ezen megállapodás alapján téríti meg az OVSZ részére”.
Ez azért is lényeges, mert 2020-ban, amikor mindenhol hiány volt a védőfelszerelésekből, a Vasculare Venture Kft. egyfajta védőhálót kapott az OVSZ-től, hiszen az állami tulajdonú Vérellátó közbeszerzések nélkül, kormányzati hátszéllel férhetett hozzá védőeszközökhöz is.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott, és a bő 11 milliárdos profit nagy részét kivették a tulajdonosok.
A rendőrség nem indít nyomozást
A 16,8 milliárdos PCR-beszerzésről szóló októberi cikkünk után Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy indít-e vizsgálatot az ügyben.
Polt október végi válasza szerint ő feljelentésként értékelte a kérdést, és a rendőrséghez továbbította azt. A DK decemberben közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetője arról tájékoztatta Sebián-Petrovszkit, hogy a rendőrség nem indít nyomozást, mert semmi gyanúsat nem találtak az ügyben. | Hárommilliárd forintnyi PCR-teszt végezte a kukában az Országos Vérellátó Szolgálatnál | Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/11/harommilliard-forintnyi-pcr-teszt-vegezte-a-kukaban-az-orszagos-verellato-szolgalatnal/ | 2024-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját.
December elején írtuk meg a K-Monitor elemzése nyomán, hogy a Békés megyei Zsadány önkormányzata 2023 áprilisában írt ki egy tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel. Bár a megbízás összege végül nem érte el a 15 millió forintot sem, mégis több mint 30 cég jelentkezett a munkára. Ráadásul a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt állattenyésztő, informatikus és adószakértő is.
Ezt önmagában nem tiltja a közbeszerzési törvény: bárki adhat be ajánlatot, ha az azt kizáró okok (például jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, eltiltás stb.) egyike sem áll fenn vele kapcsolatban, és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek. A történtek mégis felvetik a csalás gyanúját.
A látszólagos hatalmas verseny ugyanis szinte teljesen életszerűtlen, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Többek között azt, miért jelentkeznek éppen egy zsadányi kerékpárút építésére építkezéssel nem foglalkozó, vagy épp több száz kilométerre lévő cégek, illetve az alkalmatlanságukra miért nem derült fény.
Hogy megtudjuk, pontosan miként zajlott a közbeszerzési eljárás, megkérdeztük a zsadányi önkormányzat nevében eljáró All-Ready Kft.-t, és megkerestünk kilenc – nem építőipari – céget is a pályázók közül. Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig egyetlen társaság sem reagált, egy címről pedig hibaüzenet érkezett.
Ez a kollektív hallgatás megerősíti a gyanút, hogy a legtöbb vállalkozás nem egymástól függetlenül, hanem szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján pályázhatott a munkákra. Mégpedig úgy, hogy valaki értesíthette a cégek jelentős részét a tenderről, majd tájékoztatta őket arról is,
hogyan kell úgy megírni a pályázatokat, hogy azok érvényesek legyenek, de ne lehessen nyerni velük.
Ez magyarázhatja azt, hogy a vesztes ajánlattevők a nyerteshez képest többszörösen túlárazott ajánlatokat adtak, így biztosra vehették, hogy veszítenek, és nem nekik kell elvégezniük a munkát.
És hogy mi lehetett a valós cél? Egy olyan uniós támogatás lehívása, ami azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amelyek korábban nem indultak közbeszerzéseken. A zsadányi tender legtöbb ajánlattevője el is nyerte ezt a 600 ezer forintos támogatást, összesen 17,4 millió forintot lehívva az uniós forrásból – amit egyébként éppen a korrupció elleni küzdelemre szánt az EU.
A kezdetektől zűrös volt
A történethez hozzátartozik, hogy Zsadány nem először kerül rivaldafénybe az érintett kerékpárút miatt.
2021-ben Hadházy Ákos országgyűlési képviselő készített képeket az építkezésről, ahol villanyoszlopok állták útját a kivitelezőnek.
Kiderült, hogy az uniós és hazai forrásból finanszírozott projekt első ütemében a Zrínyi utca és a sporttelep közötti szakasz készült volna el 2021 decemberére. Itt azonban 11 olyan villanyoszlopot és 1 trafóállomást kellett volna áthelyezni, amelyek a bicikliút nyomvonalán álltak. Emiatt a munkálatok nem készültek el határidőre – majd a módosított határidőre sem.
Dudás Árpád, Zsadány polgármestere akkor elmondta, a kivitelező cég 75 százalékos készültség mellett levonult a területről, és nem fejezte be a beruházást. Ezért került sor egy újabb (a mostani) tender kiírására, amellyel befejeznék az építkezést. Ez azonban, úgy tűnik, még botrányosabb lesz, mint az előző.
Feljelentés lett a kérdésből
A beruházás sorsát nyomon követő képviselő ugyanis cikkünk megjelenését követően írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péterhez azt tudakolva, hogy szerinte felveti-e a csalás gyanúját az eset.
A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Hadházy kérdését és továbbította azt a nyomozó hatóságoknak – derül ki a Parlament oldalára feltöltött dokumentumból. Polt tájékoztatása szerint december közepén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást, amely jelenleg is folyamatban van.
Az eredményről beszámolunk majd, ahogy további két másik eljárásról is, amelyek szintén cikkeink nyomán indultak/indulhatnak.
Címlapkép: Kerékpározó férfi Zsadányban. Fotó: Dudás Árpád polgármester Facebook-oldala | Nyomoz a NAV a zsadányi kerékpárút kapcsán kiosztott uniós támogatások miatt | Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/01/03/nyomoz-a-nav-a-zsadanyi-kerekparut-kapcsan-kiosztott-unios-tamogatasok-miatt/ | 2024-01-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.
Nemrégiben írtunk arról, hogy a Városi Civil Alap nevű, elvileg a helyi civil szervezetek támogatására létrehozott pénzalapból milliókat kaptak olyan csoportok, amelyek szorosan kötődnek a kormánypártokhoz, például személyes összefonódások révén – olyan egyesületek és alapítványok, amelyeket kormánypárti önkormányzati képviselők vagy alapszervezeti vezetők működtettek.
A 4,8 milliárd forintos Városi Civil alapot az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. osztja szét idén harmadik alkalommal – az alapot azután hívták életre, hogy Magyarország elvesztette jogosultságát a Norvég Civil Alapra, ennek a helyébe lépett a VCA. Ahogy idén, az alap első és második évében is feltűnően sok Fidesz-KDNP-s kötődésű szervezet szerepelt a sikeres pályázok között.
A politikai összefonódás legkirívóbb példái azok az esetek, ahol olyan szervezetek kaptak civil támogatást, amelyek a választásokon hivatalosan is beálltak a kormánypárti jelöltek mögé.
Ilyen például az Összefogás Újpestért Egyesület, amely idén harmadik alkalommal kapott 10 millió forintnál magasabb támogatást. Az egyesület a kerületi Fidesz régi szövetségese, olyannyira, hogy a neve a szavazólapokon is szerepel, mivel a választásokon a kormánypárti politikusok több ciklus óta a párt és az Egyesület közös jelöltjeiként indultak.
Szintén szerepelt a szavazólapokon a Szeretem Vásárhelyt Egyesület, és a kormánypártokkal a 2021-ben sikeresen pályázó Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI), amely tagságát tekintve lényegében azonos a helyi fideszes alapszervezettel. A támogatás elnyerésekor az egyesület elnöke, Kőszegi Zoltán maga a dabasi polgármester volt, aki több kormánypárti városvezetővel a választáson közös DAFI-Fidesz jelöltként indult.
Decemberben Hadházy Ákos arról írt, hogy az ilyen esetek akár törvényt is sérthetnek. A képviselő a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt és a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt idézte. Előbbi szerint az állami civil támogatásokra nem indulhatnak pályázóként, és nem részesülhetnek támogatásban a pártokkal együttműködő civil szervezetek. A Bethlen Alapról szóló törvény szintén tiltja, hogy közvetlen politikai tevékenységet (az egyesületi jogról szóló törvény szerint ilyen a választásokon történő jelöltállítás) végző szervezetek támogatást kapjanak az Alapból.
Átmeneti intézkedés 2011 óta
Valójában azonban aligha lenne jogi úton felelősségre vonni az érintett szervezeteket, ugyanis ha a jogszabályokat és a források elszámolását összevetjük, azt találjuk, hogy egy jogi kiskapunak köszönhetően törvényesen oszthat állami pénzeket politizáló „civileknek” a Bethlen Alapkezelő.
A Hadházy által hivatkozott átláthatósági törvény (2007/CLXXXI., közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény) látszólag tényleg egyértelműen fogalmaz: a jogszabály tételesen kizárja a közpénztámogatásból azokat a szervezeteket, amelyek együttműködési megállapodást vagy választási szövetséget kötöttek bármelyik magyarországi párttal.
A jogszabály szövege a politikai tevékenység esetében 5 éves időintervallumot határoz meg: akik az elmúlt 5 évben pártokkal dolgoztak együtt, nem indulhatnak az állami pénzekért. A Városi Civil Alap által támogatott egyes egyesületek pedig még bőven benne voltak ebben a zónában, amikor felvették a forrásokat. Az Újpestért Egyesület például 2022-ben, a Szeretem Vásárhelyet Egyesület 2019-ben szerepelt a szavazólapokon a kormánypárti képviselők jelölőszervezeteként. Mindkét egyesület sikerrel indult a VCA 2023-as pályázatán.
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban (…)
fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),
fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson”
A törvényszöveg emellett tiltja azt is, hogy közjogi képviselők (ide tartoznak többek között országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek) egyesületei vagy cégei induljanak a közpénzes pályázatokon.
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban (…)
e) * olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja”
Csakhogy, ahogy arra Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezető jogásza a kérdésünkre felhívta a figyelmet, ezt a korlátozást felülírta az Államháztartásról Szóló Törvény (2011. évi CXCV. törvény), ami még 2012-ben lépett érvénybe. Az államháztartási törvény ismét meghatározta azoknak a körét, akik nem részesülhetnek a központi államháztartásból származó támogatásban (a Bethlen Alapon keresztül kapott támogatást így számolják el a civil szervezetek).
Eszerint összeférhetetlenséget jelent például miniszterelnöknek, kormánybiztosnak vagy főispánnak lenni, de nem jelent összeférhetetlenséget az önkormányzati képviselői, alpolgármesteri tisztség.
A törvény „átmeneti” (azonban máig érvényes) rendelkezésként felfüggeszti a 2007-es átláthatósági törvény rendelkezését, nyilvánvalóvá téve, hogy azokra támogatásokra, amelyekre már az új törvény alapján pályáztak a civil szervezetek, a régi átláthatósági törvényt nem kell alkalmazni.
Másik zsebből adják
A Bethlen Gábor Alapot 2010-ben hozták létre, hivatalos célja akkor még csak a határon túli magyarság támogatása volt. A BGA-ról szóló törvény látszólag szintén kizárja a támogatható szervezetek köréből a politikai tevékenységet végző szervezeteket.
„(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet”
– olvasható a szövegben.
Hogyan részesülhetnek tehát mégis a Bethlen Gábor Alapkezelő által szétosztott pénzekből a nyilvánvalóan politikai tevékenységet végző – például választásokon induló – szervezetek? Úgy, hogy a Városi Civil Alap esetében valójában nem a Bethlen Gábor Alap pénzéről van szó.
A trükk lényege, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) és a Bethlen Gábor Alap (BGA) a névhasonlóság ellenére nem azonos entitás. A Bethlen Gábor Alap egy elkülönített állami pénzalap, amelyből a 100 százalékos állami tulajdonú Alapkezelő Zrt. osztja szét a forrásokat. Ezeknek a forrásoknak a szétosztására (például az iskolákat célzó Határtalanul! program keretében) valóban vonatkozik a BGA-ról szóló 2010-es törvény.
Ezzel szemben a Városi Civil Alapot nem a BGA részeként számolják el.
Feltűnő, hogy a BGA a Parlament honlapján elérhető beszámolójában nem szerepelnek a VCA milliárdjai. Valójában a pályázati kiírásokban VCA-ként hivatkozott keret a Miniszterelnökség kiadásai között található meg: a 2021-es költségvetési törvényből kiderül, hogy a keretet kormányhatározat rögzítette „nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” címszóval.
A Bethlen Gábor Alapkezelő csupán lebonyolítója a VCA pályázatainak, azaz a VCA esetében nem a Bethlen Gábor Alapból oszt pénzt, hanem egy azon kívüli költségvetési forrásból. Emiatt a forrásra nem vonatkoznak a BGA-törvényben szereplő összeférhetetlenségi előírások, csupán a jóval megengedőbb, 2012-es államháztartási törvény előírásai.
Egymás pénzét osztogatja a Bethlen Alap és a Miniszterelnökség
Ez a kiskapu annak ellenére biztosítja a politikai tevékenységet végző szervezetek pénzelését, hogy egyébként a Miniszterelnökség, a BGA, valamint a BGA Zrt. számos szállal kötődik egymáshoz: az Alap felett a négytagú Bethlen Gábor Alap Bizottsága rendelkezik, ennek egyik tagja épp a Miniszterelnökségen működő nemzetpolitikai államtitkárság vezetője, Potápi Árpád. További tagok Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Adorján Richárd helyettes államtitkár, és Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője.
„Bár a szokásos kormányzati jogalkotási trükközéssel sikerült elérni, hogy formai értelemben szabályosan lehessen akár politikai alapon is közpénzeket osztani a Fidesz számára fontos civil szervezeteknek, a pénzek útját teljesen akkor sem sikerült eltitkolni. Ezért a Transparency International Magyarország közérdekűadat-igényléssel fogja kideríteni, hogy a Város Civil Alap pénzeihez tényleg csak a hatalom számára kedves szervezetek jutottak hozzá, és a valódi civilek, ha egyáltalán pályáztak, tényleg labdába se rúgtak. Arra is rá fogunk kérdezni, hogy kiknek sikerült a pénzek kiosztásáról dönteniük” – mondta az Átlátszónak Ligeti Miklós.
Míg a VCA-pályázatokon a BGA miniszterelnökségi forrásokat oszt szét, a BGA-s forrásokra vonatkozó kérelmek jelentős része épp a Miniszterelnökséghez fut be. A 2022-es parlamenti beszámoló szerint a BGA egyedi elbírálás alapján odaítélt támogatásaiért a kérelmek a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársághoz kerülnek benyújtásra. „Az Államtitkárság a szakmai javaslatával ellátott kérelmet továbbítja az Alapkezelő részére a döntéshozatal előkészítése, a támogatási ügylet lebonyolítása céljából” – olvasható a jelentésben. 2022-ben a BGA keretének nagy részét, 29,383 milliárd forintot olyan pályázatokon osztották szét, amelyek elbírálásában az államtitkárság is részt vett. | Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez | A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/15/jogi-kiskapun-at-folyik-a-kozpenz-a-politizalo-es-jeloltallito-kormanyparti-civilekhez/ | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött.
Mivel korábban már foglalkoztunk a flotta-beszerzésekkel kapcsolatos tenderek körüli furcsa ismétlődésekkel a Mészáros M1 kapcsán, amikor megjelent a közútkezelő felhívása az ekr.gov.hu-n, biztosak voltunk benne, hogy érdemes lesz közelről figyelni az eljárás menetét. Ezért a közbeszerzési szakértőnkkel regisztráltunk az elektronikus közbeszerzési rendszerbe, hogy hozzáférhessünk a teljes kiíráshoz, és megismerhessük a részleteket. Találtunk is pár furcsa dolgot.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. összesen 102 db gépjármű beszerzésére keresett beszállítót. A leírás szerint
20 db közös használatú benzines,
34 db közös használatú, tisztán elektromos,
3 db munkakörhöz kötött benzines, illetve hibrid személygépjárműre; valamint
7 db dízel kisbuszra,
és 38 db pickupra van szüksége az állami társaságnak.
A kiírás tartalmazta továbbá, hogy a gépjárművek szállítási határideje 1-365 naptári nap, a nyertes cég vállalása szerint. Mivel tapasztalataink szerint a Mészáros M1 korábbi sikereiben jelentős szerepe volt az extra rövid vállalási határidőknek, közelebbről is megvizsgáltuk a tenderdokumentációt.
Aránytalan pontozási rendszer
Korábbi elemzéseink során arra jutottunk, hogy egy autóbeszerzési tendert látszólag úgy lehet a legkönnyebben „megnyeretni” egy kiszemelt céggel, ha a kiíró felülpontozza az extra rövid szállítási időket. Mivel a cég vélhetően már a kiíráskor rendelkezik az adott járművekkel – akár olyan speciális felszereltséggel is, mint a bőr sportkormány –, bármilyen rövid határidőt be tud vállalni, míg a be nem avatott versenytársak nem. Így az adott cég behozhatatlan előnyre tesz szert az eljárás során.
Ezt a módszert véltük felfedezni több eljárás kapcsán, de – ahogy arra az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója felhívta a figyelmet – a közútkezelő mostani kiírása egy új elemet tartalmazott az eddigiekhez képest. Mégpedig az aránytalanul kiosztott pontszámokat.
Egy egyszerű példával szemléltetve: a korábban vizsgált kiírásokban ha valaki 10 nap alatt vállalta a járművek leszállítását, az dupla annyi pontot kapott, mint az, aki 20 napos határidőt ajánlott meg. Vagyis arányos volt a pontkiosztás. Ez számos esetben elegendő is volt például a Mészáros M1-nek, hogy elnyerje az adott tendereket.
A Magyar Közút azonban szakértőnk szerint most erre is „rátett egy lapáttal”, mivel egy teljesen torzított pontkiosztási rendszert alkalmazott:
1 és 15 nap között 100 pontot,
16 és 30 nap között 20 pontot,
31 és 60 nap között 5 pontot,
61 nap fölött pedig 1 pontot adott a jelentkező cégeknek.
Miközben a Miniszterelnökség közbeszerzési útmutatója határozottan ellenzi a pontszámok ilyen módon történő kiosztását. A dokumentumban azt írják,
„az ellenőrző szervezet nem javasolja a pontkiosztás módszerének alkalmazását, tekintettel arra, hogy az torzíthatja a versenyt,
és az ajánlattevők értékelési szempont szerinti sorrendjét. Amennyiben mégis a pontkiosztás módszerét alkalmazza Ajánlatkérő, felhívjuk figyelmüket, hogy a pontok egymáshoz viszonyítva arányos (pont)távolságban kell, hogy meghatározásra kerüljenek.”
Ennek pedig a közútkezelő kiírása nyilvánvalóan nem felelt meg. De hogyan lehetséges, hogy mégis „átcsúszott” a hatósági ellenőrzésen?
Szakértőnk szerint úgy, hogy az állami társaság ezt a pontozási rendszert olyan módon „bújtatta el” a dokumentumok között, hogy az sem a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetményből, sem a pontszámítási módszer részletes leírását tartalmazó kiegészítő dokumentációból nem derült ki. Csupán az EKR belső felületéről letölthető ártáblázat nevű Excel tábla egyik munkafüzete tartalmazta.
Az ellenőrző hatóság tehát az egész feltételrendszerből csak annyit láthatott elsőre, hogy a cégek 1 és 365 nap közötti időtartamot ajánlhatnak meg,
de hogy konkrétan milyen pontszámok járnak az egyes időintervallumokért, az csupán egy eldugott dokumentumból volt megismerhető.
Akkor is nyert volna, ha jóval drágább
A felhívásra a dokumentumok szerint azok a cégek jelentkezhettek, amelyek rendelkeztek az elmúlt években legalább 75 darab, személygépjármű tartós bérletbe adására és/vagy flottaüzemeltetésre vonatkozó referenciával, illetve, amelyek befizették a 3 millió forintos ajánlati biztosítékot is.
Ahogy több más általunk vizsgált kiírásra, erre is a jól ismert piaci szereplők: a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Kft. jelentkezett. A Mercarius 1,6 milliárd forintért vállalta volna a munkát, a Porsche ajánlata pedig érvénytelen lett, így a Mészáros M1 Kft. 1,4 milliárdos ajánlata lett a befutó.
Mivel a Mercarius eleve magasabb árat adott, végül nem volt jelentősége a fent részletezett szállítási ütemezésnek, de így is látszik, hogy a Mercarius 72 pontot vesztett az 1000-es skálán a lassabb szállítás miatt. Ami ugyan nem tűnik soknak, de ennek eredményeként
a Mészáros M1 még akkor is nyert volna, ha 1,8 milliárdos (tehát a Mercariusénál 180 millió forinttal drágább) ajánlatot ad.
További érdekes adalék, hogy a Mercarius és Mészáros M1 ajánlata két ponton teljesen megegyezik: az autók összesített vegyes üzemanyag fogyasztásában és az összesített szennyezőanyag kibocsátásban. Ez például akkor lehetséges, ha valamennyi járműkategóriában pontosan ugyanazokra a típusokra tettek ajánlatot.
Ennek persze lehet az az oka, hogy a kiíró olyan szűkítő módon specifikálta a járműveket, hogy csak egyetlen típust lehetett megajánlani. Ami egyúttal újabb problémákat vethet fel a tenderrel kapcsolatban.
Nem árulták el a kizárás pontos okát
A fenti képet jelentősen árnyalná, ha látnánk, hogy a Porsche Lízing Kft. milyen árajánlatot tett, és hogy miért zárták ki őket a versenyből. Ez azonban az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból nem derül ki. Annak ellenére, hogy a közbeszerzési törvény megköveteli a kizárás részletes indoklását.
A dokumentumokban mindössze annyi szerepel, hogy az ajánlat „egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.” Továbbá azt írják még, hogy a Porsche nem nyújtott be hiánypótlást.
Megkerestük ezért az állami közútkezelőt, hogy megtudjuk, milyen ajánlatot adott a cég, és mivel kapcsolatban kellett volna hiánypótlást benyújtania. Továbbá rákérdeztünk arra is, hogy miért alkalmaztak olyan pontkiosztási módszert az eljárás során, amely a Miniszterelnökség szerint is versenytorzító hatású.
A közútkezelőtől napokig semmilyen választ nem kaptunk, majd ismételt érdeklődésünkre azt írták, hogy
a kérdéseinket közérdekű adatigénylésként kezelik,
ezért a közérdekű adatigénylések formai követelményei szerint nyújtsuk be újra a részükre. Megtettük. A választ – ami 15 vagy 30 napon belül várható – közzétesszük majd.
Érdeklődtünk a Porsche Lízing Kft.-nél is, azonban cikkünk megjelenéséig a társaság nem reagált. Érdekesség, hogy egy, a Mészáros M1 által elnyert másik tendernél a Mercarius nem adott be néhány dokumentumot, így az ajánlata érvénytelen lett. Erről ebben a cikkben írtunk:
A Porsche ajánlatának megismerése azért lenne különösen érdekes, mert nem kizárható, hogy a cég olcsóbban tudta volna leszállítani a gépjárműveket, mint a Mészáros M1. Ha pedig így volt/lett volna, akkor kérdéses, hogy miért nem nyújtották be a pótlólagosan kért iratokat.
Korábban megvizsgáltunk 11 olyan tendert, amit a Mercarius, és 11 olyat, amit a Porsche nyert. Arra voltunk kíváncsiak, indult-e ezeken a Mészáros M1. A Mercarius esetében 11-ből csak 2 olyat találtunk, ahol indult a Mészáros M1 is, de veszített. Az egyik versenytárs viszont többnyire a Porsche volt. A Porsche 11 nyertes tenderéből viszont egy olyat sem találtunk, amelyen a Mészáros M1 is indult volna. A vizsgált 22 szerződésnél szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb ár volt a döntő.
Mészárosék autós cégének bámulatos fejlődése
Ahogy azt a neve is sugallja, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Orbán Viktor gyermekkori jó barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. Egészen pontosan a Mészáros-féle Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. résztulajdonában állt, amíg be nem olvadt az MKB Magántőkealapba, ami szintén Mészároshoz köthető.
A kft. látványos gyarapodáson ment keresztül az elmúlt években: a cég éves bevétele 2017-ben még „csak” nettó 504 millió forint volt, 2022-ben viszont már 7 milliárd. A nyereség addigra 811 millióra kúszott fel, miközben a vállalkozás eszközeinek értéke is jelentősen megnőtt.
A társaság 2021 óta több nagy állami megbízást is kapott. Így például a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től (konzorciumban a Mercarius Flottakezelővel), a Nemzeti Sportközpontoktól, vagy épp a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től. Tavaly az Agrárkamara nettó 876,5 millió forintos tenderét is ők húzták be.
A cég győzelmeivel kapcsolatos meglátásainkat elküldtük az Integritás Hatóságnak, amely hatáskör hiányában továbbította panaszunkat a Gazdasági Versenyhivatalnak. A GVH végül arra a megállapításra jutott, hogy a „tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ba ütköző jogsértés – erre utaló, konkrét bizonyítékok hiányában – nem volt valószínűsíthető”. | Mészárosék autós cége 1,4 milliárdos ajánlattal nyerte a Magyar Közút aránytalan pontozású tenderét | Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/16/meszarosek-autos-cege-14-milliardos-ajanlattal-nyerte-a-magyar-kozut-aranytalan-pontozasu-tenderet/ | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Legelőször 2021-ben jeleztük, hogy a kormányzat visszaélni látszik a „civil” szóval. Vagyis nem normatív módon igyekszik bátorítani az önszerveződő polgári közösségeket, hanem hatalmi-választókerületi logikával teríti a Városi Civil Alap (VCA) néven gründolt pénzkeretet. Miről is van szó pontosan? A kabinet három éve nyilvánvalóvá tette, hogy nem tart igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdnyi civil alkassza szétosztásába ideológiailag vállalhatatlan – értsd: Soros-közeli – szervezetek is beleszólnának. Vállalta viszont, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból létrehoz egy „idegen érdekektől mentes”, a szuverenitásvédelmi szempontoknak ezer százalékig megfelelő pénzosztó mechanizmust. Ez lett a 2021-ben 4,4 milliárdos kerettel meghirdetett VCA, melyet aztán a 2022-es választási évben már 4,8 milliárddal nyitottak újra, nemrég pedig az idei két voksolás (európai parlamenti, önkormányzati) előtti 4,8 milliárdos eredményt is kihirdették.
Tehát három pályázati körben mindösszesen 14 milliárd forintot pumpáltak a városi civil szférába (illetve a hasonló falusi alapba is jutottak tetemes összegek). Az első VCA-fordulóban maximum 15 millió forintot lehetett nyerni például buszra, ingatlanra, kommunikációra – azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra –, a második és a mostani harmadik felvonásban már legfeljebb „csak” 11 millió járt az érintett egyesületeknek, alapítványoknak. Ám ez utóbbi tétel is közel háromszorosa a hagyományos civil kiírásoknál elnyerhető összegnek. És míg utóbbiaknál legalább egy lezárt üzleti évnyi múltat várnak el a pályázóktól, illetve gyakran több tízezer karakteres indoklást kell írni a beadványokhoz, addig
a VCA-ból frissen bejegyzett szervezetek is részesülhetnek, ráadásul elég kétezer karakternyi „rizsa” a dicsőséghez. Vagyis már a városi civil pályáztatás folyamata garantálja, hogy ne szakmai jellegű döntések szülessenek, hanem…
A „hanem” utáni szövegrészt nyilván mindenki kitalálta, de azért a Fidesz-közeli szervezetek helyzetbe hozásának is vannak fokozatai. Azt talán mi sem tennénk szóvá, ha egy valós tevékenységet folytató, valamilyen múlttal, bázissal és referenciával rendelkező szervezet lobbizna az érdekeiért, majd nyerne. Ám három éve – a 2021-es eredménylista alapján – igazoltuk: teljesen egyértelmű, hogy nem országosan érvényes értékelési kategóriák alapján hozták ki a győzteseket. Parlamenti választókerületenként eltérő mintázatot azonosítottunk, ami arra utal, hogy a helyi fideszes „nagyúr” (választókerületi elnök) környékéről érkeztek, érkeznek impulzusok a Miniszterelnökségre.
Ezzel a gyakorlattal pedig akad némi jogi probléma: a kormányzat az ilyesfajta forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, autópálya-koncesszióval, hulladékgazdálkodással, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az biztos, hogy jogszabályok születtek róluk. A VCA-elosztás „legalizálásáról” azonban még nem alkottak törvényt a NER-ben. Tehát elvileg továbbra is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha bizonyos állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásokon induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztanak el.
Mivel tavaly a 2024-es VCA-t is kiírták, azaz a mostani választási év sem múlik el „civil” pénzeső nélkül, nyilván újra ránéztünk az állami döntéshozók kezeire. Az eredménylista már decemberben publikussá vált, így megint nekiálltunk számolni, nyomozni. Három lezárt pályázati forduló (2021, 2022 és 2024) után ugyanis keletkezett annyi adat, hogy határozott állítást lehessen tenni. A határozott állításunk így szól:
a Fidesz gigantikus, választásokon is bevethető álcivil hálózatot épített három év alatt – rengeteg állami forrás felhasználásával.
Tehát miközben az előttünk álló kampányban jórészt pártlogók és -személyiségek harcát látjuk majd, a mélyben „civil” segédcsapatok fogják fűteni a hangulatot. Vagy azért, mert eleve erre a célra hozták létre őket – vagy, mert így kell megköszönniük a hatalomnak, hogy létezhetnek.
Miféle bizonyítékokra alapozzuk a fenti állításunkat? Készítettünk egy listát a Miniszterelnökség hivatalos kimutatásai alapján a VCA-fordulók legnagyobb győzteseiről. 251 olyan alapítványt, egyesületet találtunk, amely összesen legalább 15 millió – legfeljebb 37 millió – forintot nyert az eddigi három körben. A 251-ek együtt 5,73 milliárd forinthoz jutottak, ez a teljes 14 milliárdos kiutalás bő 40 százaléka. Mindez másképpen azt is jelenti, hogy a VCA eddigi felvonásaiban a pályázók körülbelül 2 százaléka vitte el ezt a 40 százaléknyi 5,73 milliárdot. Most mégsem ezen a tényen lovagolnánk, hanem egy másik adaton – amelyre mindjárt rátérünk. Nos, az alábbi sikerlistán minden olyan szervezetnél linkeket, hivatkozásokat helyeztünk el, ahol egyértelmű Fidesz-kapcsolatot azonosítottunk. (Ahol nincsenek linkek, ott nem leltünk közvetlen kapcsolatra.) Korábbi gyűjtéseink alapján úgy saccoltuk, hogy minden második-harmadik társaság a kormánypárt „leányvállalataként”, szövetségeseként határozható majd meg. Tévedtünk. A 251-es lajstrom szereplői közül 219-nél találtunk erős hatalomfüggést – ez pedig 87 százalékos arányt jelent. Ezt még mi sem feltételeztük volna.
A 87 százaléknyi „civil” között egyeseknek semmilyen nyoma nincs a nyilvános térben. Honlapjuk sincs – és még csak egy nyamvadt halászléfesztivált sem rendeztek, amelyet a fideszes parlamenti képviselő nyitott volna meg (a hasonló színű polgármester „oltárszolgálata” mellett). A másik véglet pedig az – mint már utaltunk rá –, amikor egy létező és megbecsült szervezet, sportegyesület, népdalkör vagy egyházi csoport végzi ugyan a normál tevékenységét, de a választási időszakokban kényszeresen világossá teszi, kire is kell szavazni. Levelet ír a tagjainak, közösen ünnepel a Fidesszel, eligazításra hívja Nógrádi Györgyöt, satöbbi.
Aki végigbogarássza az alábbi összeállítást, láthatja, hogy nem a fantázia szülte a fenti mondatokat, hanem a rögvalóság. Néhány extrém esetet azonban itt külön is kiemelünk. A legsikeresebb magyar „civil” polgár például nem más, mint Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke, aki a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvánnyal 37 milliót, a Csepel Sport Club Alapítvánnyal 36 milliót gyűjtött a VCA-ból (sőt, idén először a hozzá ugyancsak köthető Csepel Torna Clubnak is „intéződött” további 11 millió). A Németh saját „Puskás Akadémiájaként” is értelmezhető birkózóintézmény egyebek mellett arról híres, hogy itt landolt az az Orbán Viktor-bölcseleteket tartalmazó alkotás, amelyet eredetileg egy gimnáziumban helyeztek el. A Fidesz-alelnökhöz hasonló VCA-sikerembernek számít még Becsó Zsolt parlamenti képviselő, Simicskó István KDNP-frakcióvezető, Wintermantel Zsolt fővárosi Fidesz-frakcióvezető – de persze a Rétvári Bence belügyminiszterhelyettes körüli, lapunk által felrajzolt hálózat ugyancsak szippantott a VCA-ból (nemcsak az alább szereplő Kovács K. Zoltán Alapítvánnyal és Öko Urbana Egyesülettel, hanem az idei friss győztes Dunakanyari Védegylet Alapítvánnyal és Zöld Dunakanyar Alapítvánnyal is).
Rajtuk kívül rengeteg helyi „kis Németh Szilárd” szervezheti közpénzből a maga „civil” hátországát Miskolctól Szombathelyen át Nagyatádig, Óbudáig, Zuglóig. Akadnak körzetek, ahol egy egyesülettel egyszer nyeretnek VCA-pénzt, aztán a következő körökben már új szervezeteket küldenek „versenybe”: Budapest XIII. kerületében például csak 2021-ben győzött az alább látható Hagyomány-13 Egyesület, mostanra azonban az eddig semmilyen aktivitást nem mutató, de hasonló személyi körű Civil Mentor Egyesület és az Öko Szektor Egyesület lett befutó. Mindkét utóbbi egyesület késve, a 2024-es VCA-kiíráshoz igazítva adta le a 2021-es és 2022-es éves beszámolóját a bíróságnak – vagyis pánikszerűen kellett reaktiválni az addig alvó érdekeltségeket. A főváros XII. kerületében ugyancsak felélesztették mostanra a már halottnak hitt Hegyvidék Főutcája Egyesületet, de néhány I. kerületi szervezet is nagyot nyert idénre a semmiből (ilyen a sajtóban már megénekelt Budai Polgári Kör és a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány, illetőleg a friss bejegyzésű Budai Fiatalok Lokálpatrióta Egyesülete).
Ezeknél is pikánsabb azonban, hogy a győztes VCA-elitklub tagja lehet az Orbán Viktor, a Megafon és a Pesti Srácok irodájának megszentelésével is foglalkozó „kampánypap”, Bese Gergő (A Kelet-Európai Fiatalokért Egyesülettel), valamint a Kormányinfó törzskérdezőjeként ismert Breuer Péter (a Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvánnyal). És még sokan mások – lásd alább.
A Városi Civil Alap 2021-es, 2022-es és 2024-es kiírásának legnagyobb, legalább 15 millió forintra érdemesült győztesei
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, 4244 Újfehértó, Gárdonyi Géza út 5.; a szervezet vezetője, Papp Gábor László egyben Újfehértó fideszes képviselője
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; az Orbán Viktor-idézeteket is befogadó szervezetet a Fidesz-alelnök Németh Szilárd alapította, kurátora, Süle László pedig a politikus régi bizalmasa
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1145 Budapest, Amerikai út 44. 1. em./1.; a szervezet korábbi vezetője, Borbély Ádám volt a Fidesz zuglói képviselőjelöltje a 2022-es választáson
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes politikust támogatja
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Putnok Városért Egyesület,3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem (SOKK) Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.; a szervezet a kőbányai Fidesz partnere
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet a Simicskó István KDNP-s frakcióvezetőt támogató lapok kiadója
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Vasvári Pál Polgári Egyesület,1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.; az Átlátszó a BAZ megyei, fideszes többségű önkormányzat partnereként írja le a szervezetet
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő volt
36,9 millió (15+11+10,9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Magyar Garabonciás Alapítvány, 7625 Pécs, Szőlő u. 67/1. C. 1./2.; a szervezet elnöke, Fodor-Petrov József Fidesz-közeli médiumot működtet Pécsett
36,7 millió (15+11+10,7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület, 3300 Eger, Stadion u. 8.; a Fideszhez köthető szervezet valós sporttevékenységet folytat (kézilabda)
36,4 millió (14,4+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok az Összefogásért Egyesület, 1054 Budapest, Honvéd u. 8. 1/2.; az egyesület régóta szimbiózisban működik a Fidesz ifjúsági szervezetével
36,3 millió (14,3+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Móri Borvidék Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület, 8060 Mór, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke egyben Mór fideszes alpolgármestere, Istvánfalvi Dávid
36 millió (15+11+10 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Bio Város Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt./39.; a szervezet alelnöke, Raics Teréz a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz-központ nevében nyújtott be fellebbezéseket
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Csepel Sport Club Alapítvány, 1212 Budapest, Béke tér 1.; mint már írtuk, a szervezet elnöke, Süle László régi bizalmasa Németh Szilárdnak
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, 3530 Miskolc, Petőfi Sándor utca 2. fszt./5.; a szervezet leköszönt elnöke, Seresné Horváth Zsuzsanna korábban fideszes önkormányzati képviselő volt
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)–„Kilátó” Miskolc Város Lakosságáért Egyesület, 3521 Miskolc, Benczur Gyula u. 5.; a szervezet korábbi elnöke, Papp Ágnes az ősfideszes Wachsler Tamás testvére
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Öko-Plan Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület, 3000 Hatvan, Radnóti tér 2.; ez a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő ügyeit segíti
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány, 3000 Hatvan, Tabán u. 15-17.; a szervezet Szabó Zsolt fideszes parlamenti képviselő állandó partnere
36 millió (15+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Siófok Polgáraiért Egyesület,8600 Siófok, Rákóczi Ferenc utca 56.; a szervezet a Fidesz helyi „civil” hátországa
35,8 millió(14+10,8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Vállalkozók a Polgári Értékekért Egyesület (korábbi nevén: Vállalkozók Ferencvárosért Egyesület), 1021 Budapest, Völgy utca 5/a.; a szervezet látványosan együttműködött a IX. kerület előző fideszes vezetésével
35,5 millió (13,5+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szociális Védegylet, 1102 Budapest, Állomás út 11.; a szervezet mindkét vezetője (Marksteinné Molnár Julianna, Mátrai Gábor Imre) fideszes önkormányzati képviselő Kőbányán
35 millió (15+9+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Salgótarjánért Alapítvány, 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zsilinszky út 16-18.; a salgótarjáni Fidesz állandó partnerszervezete, melyet Becsó Zsolt parlamenti képviselő alapított
34,5 millió (14+9,8+10,7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Civilek a Helyi Közösségekért Egyesület, 8360 Keszthely, Keringő u. 57.; a szervezet egyik képviselője, Krupla Marcell korábban a fideszes polgármesteri kabinet munkatársa volt
34,5 millió (15+10+9,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Eszmék és Értékek Alapítvány, 3525 Miskolc, Kelemen Didák u. 3.; a szervezet nem közvetlenül a Fideszhez, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjához köthető
34 millió (15+8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Bonum Publicum Egyesület,2141 Csömör, József Attila u. 8.; a szervezet vezetője, Mavrák Krisztina a fideszes parlamenti képviselő, Vécsey László munkatársa
34 millió (15+11+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány, 3400 Mezőkövesd, Bazsarózsa u. 2.; a szervezet elnöke Hagyacki József, Tállai András fideszes képviselő bizalmasa
34 millió (12+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Wekerlei Polgári Egyesület,1196 Budapest, Mészáros Lőrinc utca 62.; a szervezet rendszeresen együttműködik a kispesti Fidesszel
33,5 millió (15+11+7,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület, 1093 Budapest, Fővám tér 8.; a Fidelitas egykori budapesti elnökeként jegyzett Kerékgyártó Gábor „szakmai” háttérintézménye
33,4 millió (15+7,4+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szóda Lokálpatrióta Érdekvédelmi Egyesület, 2170 Aszód, Papföldi út 27.; a szervezet erős kapcsolatokat épített a térségi Fidesz-vezetőkkel
32,2 millió (10,2+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Elkísér Alapítvány, 1067 Budapest, Eötvös u. 25/ A.; a szervezet vezetője, Falvai Csaba a terézvárosi Fidelitas főalakja
32 millió (15+8+9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány, 4033 Debrecen, Acsádi út 40.; a szervezet elnöke, Becsky Tibor korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Debrecenben, a fia most is az
32 millió (15+11+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Józsa Fejlődéséért Alapítvány, 4225 Debrecen, Szentgyörgyfalvi utca 9.; a szervezetet már húsz éve is Fidesz-közeliként emlegették
32 millió (15+11+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Pannónia Szíve Alapítvány,2060 Bicske, Bartók Béla u. 6.; a szervezet elnöke, Strommer Mátyás a fideszes képviselő Tessely Zoltán jobbkezeként dolgozik
31 millió (15+11+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány, 3580 Tiszaújváros, Árkád sor 5. 1/3., a szervezet a Tállai András pénzügyminiszter-helyettes holdudvarába tartozó Bihall család befolyása alatt állt
30,5 millió (15+7+8,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Alsórákosi Civil Egyesület,1141 Budapest, Fischer I. u. 113.; a szervezet képviselője, Fülöp István Endre fideszes politikus a XIV. kerületben
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Dunamenti Polgári Egyesület, 7130 Tolna, Mikszáth u. 9.; a szervezet elnöke, Berta Zoltán a város fideszes alpolgármestere
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Koroibosz Rekreációs és Sport Egyesület, 1119 Budapest, Andor u. 11 A. V. emelet/16.
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Női Erőforrás Társaság Egyesület, 9700 Szombathely, Széchenyi utca 1 A. II/14.; a szervezet vezetője Gál-Binger Lívia, Gál Sándor felesége, aki a Fidesz helyi alelnöke és Bucsu polgármestere, valamint a már állami fenntartású Haladás Sportkomplexum igazgatója
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Oroszlányi Bányász Klub Alapítvány, 2840 Oroszlány, Táncsics u. 1.; a szervezet alapítója az állami tulajdonú Vértesi Erőmű Zrt. – a kuratóriumban régi helyi fideszesek ülnek (például Modrián Vilmos)
30 millió (12+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Újpestért Alapítvány,1042 Budapest, Árpád út 56.; a szervezet egyik kurátora Wintermantel Zsolt fideszes politikus, a párt fővárosi frakcióvezetője
30 millió (15+10+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szeretem a Városom Egyesület, 8300 Tapolca, Bajcsy-Zsilinszky utca 52.; a Fidesz hagyományos partnerszervezete a városban
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szeretjük Zuglót Egyesület,1163 Budapest, Pesti határút 39.; a szervezet elnöke, Muzsik Laura a korábbi fideszes alpolgármester munkatársa
30 millió (8+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Üde Színfolt Kulturális Egyesület, 1181 Budapest, Sólyom u. 17.; a szervezetet vezető Somlai Róbertné a XVIII. kerületi Fidesz embere
29,8 millió (8+10,8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretréből) – Makói Polgári Egyesület (korábbi nevén: Makói Polgári Nyugdíjas Egyesület), 6900 Makó, Béke utca 8.; a szervezet alelnöke, Kovács Sándor fideszes önkormányzati képviselő Makón
29,6 millió (8+10,6+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Cukor u. 5.; régi fideszes kampányszervezet
29,5 millió (15+9+5,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Martonvásári Kulturális Egyesület, 2462 Martonvásár, Budai u. 13.; a szervezetet elnöklő Tóth Andrásné egyben martonvásári fideszes önkormányzati képviselő is
29,4 millió (7,4+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Élő Belváros Polgári Egyesület, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 16.; szintén régi fideszes háttérszervezet
29 millió (15+6+8 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fulco Deák Egyesület, 2000 Szentendre, Hold u. 3.; a szervezet elnöke Szentendre korábbi fideszes alpolgármestere, Török Balázs István
29 millió (8+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zalaegerszeg Barátai Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Gyár út 1.; a Fidesz bejáratott partnerszervezete
28,9 millió (8+10+10,9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Városom, szeretlek Egyesület, 3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 5. II/3.; a szervezet a Fidesz háttérintézménye
28,5 millió (15+7+6,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, 4400 Nyíregyháza, Damjanich út 4-6.; ismert fideszes család áll a szervezet mögött
28 millió (8+10+10 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kelet-békési Területfejlesztési Társadalmi Innovációs Egyesület, 5700 Gyula, Semmelweis u. 20.; a szervezetet elnöklő Alt Norbert fideszes alpolgármester Gyulán
28 millió (8+10,5+ 9,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Márai Sándor Kulturális Polgári Kör, 5000 Szolnok, Baross Gábor út 20. II./209.; a szervezet elnöke, M. Román Béla korábban fideszes helyi képviselő volt
28 millió (10+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Újpestért Egyesület, 1043 Budapest, Munkásotthon u. 18/22.; a IV. kerületi Fidesz hagyományos partnerszervezete
27 millió (6+10+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Bátaszéki Székelyek Baráti Köre, 7140 Bátaszék, Szent I. tér 7.; a szervezet elnöke, Molnár Péter Fidesz-színekben politizál
27 millió (8+10+9 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Győri Szent Imre Alapítvány, 9024 Győr, Szent Imre út 35.
27 millió (8+8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete, 8900 Zalaegerszeg, Ola utca 13.; a Fidelitas régi partnerszervezete
26,5 millió (8+8+10,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Dunaföldvári Kertbarátok Városvédő Egyesülete, 7020 Dunaföldvár, Felső Bölcske u.18.
26,5 millió (6,5+9+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok Bátonyterenyei Egyesülete, 3078 Bátonyterenye, Berekgát köz 1.; a szervezetet jegyző nő hivatalos lakhelye Laczkó Roland tulajdona is – ő pedig Becsó Zsolt fideszes parlamenti képviselő munkatársa
26,5 millió (8+10+8,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Hevesi Sporthorgász és Környezetvédelmi Egyesület, 3360 Heves, Erkel Ferenc u. 2.; az szervezet elnöke Kovács István fideszes alpolgármester
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, 1092 Budapest, Bakáts u. 5. fszt./1.; a szervezetben kurátor volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkár, Farkas Örs
26 millió (8+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Barát a Bajban Alapítvány, 8100 Várpalota, Mátyás király u. 18. 4/13.; a szervezet kurátora Németh-Kovács Anita, a helyi önkormányzat és a Fidelitas reprezentánsa
26 millió (15+7+4 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Budaörsi Székely Kör Egyesület, 2040 Budaörs, Vasút dűlő 4.; a helyi fideszesek szövetségesként ajánlják a szervezet programjait
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Fesztivál Esztergom Alapítvány, 2500 Esztergom, Szedres utca 2. 2a.; a szervezet vezetője, Nagy Attila régi fideszes potentát Esztergomban
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kaptár Egyesület, 2900 Komárom, Ghyczy Kálmán u. 20.; a szervezet képviselője az alább szereplő Magyarock Dalszínház munkatársa, Másikné Vizeli Anita
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Káta Alapítvány, 2760 Nagykáta, Alsóegreskáta 0590/28. hrsz.; a szervezet kurátora, Simon László fideszes önkormányzati képviselő Nagykátán
26 millió (8+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Közösen a Régió Fejlődéséért Egyesület, 2750 Nagykőrös, Kodály Zoltán utca 3.; egyértelműen fideszes kötődésű háttérszervezet
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok út 8/A. 3/1.; a szervezet vezetője a Komárom város és az állam által alapított Monostori Erőd Kft. ügyvezetője, Vizeli Csaba
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság,2890 Tata, Tanoda tér 5/a.; a szervezet elnöke a megyei fideszes képviselőként, közgyűlési alelnökként is ismert Borsó Tibor
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– mÓZDulj meg Egyesület, 3600 Ózd, Baranyai u. 3.; a szervezet első vezetője az egykori ózdi Fidelitas-elnök, Hevér Kristóf volt
26 millió (8+11+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Okosító Torna a Gyermekekért, 6723 Szeged, Űrhajós u. 9 /A. 6/16.; az egyik szegedi fideszes képviselő, Német Ferenc ennél a szervezetnél dolgozott
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Polgári Kanizsáért Alapítvány, 8800 Nagykanizsa, Liszt F. út 8. C. IV//1.; a szervezet kurátora Tóth Nándor fideszes önkormányzati képviselő
26 millió (15+11 millióa VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Rendvédelem Népszerűsítéséért Alapítvány, 2500 Esztergom, Perc u. 3.; a szervezet három éve Kövér László és Szijjártó Péter kitüntetésével vétette észre magát
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Sárbogárdi Múzeum Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.; a szervezetet elnöklő Novák-Kovács Zsolt egyben fideszes alpolgármester is Sárbogárdon
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Százszorszépföld Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 27. I.; a szervezet vezetője, Koszó Róbert Kiskunhalas egyik legfontosabb fejlesztését menedzselte
26 millió (15+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Várpalotai Polgári Együttműködés Egyesület, 8100 Várpalota, Bakony u. 12.; a szervezet elnöke, Petneházy Erzsébet Beatrix fideszes képviselőjelölt volt a városban
25,8 millió (14,8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Összefogással Barcikáért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Pattantyús u. 2.; a szervezet képviselője, Rizner József a Fidesz polgármesterjelöltje volt Kazincbarcikán
25,6 millió (14,6+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – NagyON Kanizsa Egyesület, 8800 Nagykanizsa, Sugár út 14 fszt./4.; a Fidesz hagyományos partnerszervezete
25,5 millió (15+10,5 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – 74nullanulla.hu Alapítvány, 7400 Kaposvár, Dombóvári út 3.; a szervezet egy kaposvári Fidesz-barát médium kiadója
25,4 millió (15+8+2,4 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás Egyesület, 2030 Érd, Alsó út 10.; a szervezet elnöke T. Mészáros András, Érd korábbi fideszes polgármestere
25,3 millió (14,5+10,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)–Egri Norma Alapítvány, 3300 Eger, Törvényház út 1.; a szervezet Fidesz-közeli egri érdekeltségként szerepel a sajtóban
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Boldog Salamon Kör, 1038 Budapest, Templom u. 38.; e szervezet is nyíltan támogatta Óbudán a fideszes Bús Balázst, az egyesületet képviselő Gallai Máté – cégén keresztül – Orbán Viktor miniszterelnöki weblapjának fejlesztésében, üzemeltetésében is részt vett
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Heves-Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, 3360 Heves, Pacsirta u. 1.; a szervezet Lányi József hevesi fideszes önkormányzati képviselő törekvéseit támogatja
25 millió (11+6+8 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Magyar Vár Alapítvány, 2013 Pomáz, Majdán u. 1.; a szervezet alapítója, Herpai Sándor korábban fideszes képviselő volt Pomázon
25 millió (15+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Nagyatádi (Kós Károly) Erdélyi Kör, 7500 Nagyatád, Dózsa Gy. u. 34.; a szervezet elnöke, Orbán Csaba a Fidesz régi alapembere Nagyatádon
25 millió (14+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, 1089 Budapest, Üllői út 88-92.; a szervezet elnöke, Zila Péter lelkész régóta aktív kapcsolatot ápol a józsefvárosi Fidesz vezetőivel
25 millió (15+6+4 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás a Nagyatádi Fiatalokért Egyesület, 7500 Nagyatád, Taranyi út 0220/50 hrsz; a szervezet elnöke, Vajda Dániel Szilárd tagja a Fidelitas vezetőségének
24,8 millió (11+4,8+9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kertvárosunk Értékeiért Egyesület, 1165 Budapest, Táncsics u. 15.; a szervezetet képviselő R. Törley Mária szobrászművész a helyi Fidesz régi „alkotótársa”
24,6 millió (2,6+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Otthonunk Komárom Egyesület, 2900 Komárom, Mártírok útja 66. 1/2.; a szervezet elnöke, Zsédenyiné Horváth Krisztina a fideszes vezetésű önkormányzat programszervezője
24,2 millió (8+9,2+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – „Győr és környéke motorosok baráti köre” Közhasznú Egyesület, 9011 Győr, Áfonya utca 15.; a győri fideszes városvezetés által is támogatott egyesület
24 millió (8+5+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 10 A III./4.; a szervezet elnöke, Böjte Sándor Zsolt fideszes önkormányzati képviselő a városban
24 millió (11+5+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szentendre Barátai Egyesület,2000 Szentendre, Deli Antal u. 44/2.; a szervezetet elnöklő Benes Edvárd az egyik „közérdekű” vagyonkezelő alapítvány kurátora
23,9 millió (14,9+4+5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, 4254 Nyíradony, Szakolykert tanya 87.; a sajtóban ez a szervezet Tasó László fideszes képviselő udvari egyesületeként jelenik meg
23,5 millió (5,2+7,5+10,8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Balaton Fesztivál Alapítvány, 8360 Keszthely, Kossuth út 28.; a szervezet alapítói jogait a fideszes vezetésű keszthelyi önkormányzat gyakorolja
23,5 millió (1,5+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kispesti Társaskör, 1191 Budapest, Fő u. 42.; a szervezet elnöke, Dódity Gabriella a kispesti Fidesz vezéralakja
23,1 millió (3,5+9,6+10 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Civil Fórum Padragkútért,8451 Ajka-Padragkút, Iparos u. 5.; a szervezet szimbiózisban működik a padragkúti városrész fideszes képviselőjével, Puskás Károllyal
23 millió (8+11+4 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Csilló Lovas Egyesület, 2721 Pilis, Damjanich u. 1/a.
22 millió (5+11+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Aktív Zóna Alapítvány, 3600 Ózd, Zalai u. 21.; a szervezet elnöke Fürjes Pál korábbi fideszes polgármester
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Aranyagancs Alapítvány, 2040 Budaörs, Víg köz 4/D.; Fidesz-közeli lapot működtető budaörsi szervezet
22 millió (5+6+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – A Soproni Erzsébet Kórházért Alapítvány, 9400 Sopron, Győri út 15.; a támogatott gyógyintézet állami – tehát nem civil – fenntartású, alapítványa mégis pályázott a forrásra
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Cserkészliliom Egyesület, 8360 Keszthely, Lovassy Sándor utca 13/B.
22 millió (8+10+4 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Egészségünkért Sport- és Kulturális Egyesület, 5720 Sarkad, külterület 01002/5. hrsz.; a szervezet elnöke, Mokán Mária a sarkadi fideszes polgármester felesége
22 millió (8+6+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből – Fiatalok Újpestért Egyesület,1045 Budapest, Dugonics u. 44. 8./36.; a helyi Fidesz „alszervezete”
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesület,2100 Gödöllő, Batthyány Lajos utca 20.; a szervezet volt elnöke, Meizner Sándor korábban fideszes képviselő volt Gödöllőn
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Határok Nélkül Soproni Művészeti és Kulturális Alapítvány, 9400 Sopron, Szent György u. 7.
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Hegyalja és Zemplén térségéért Alapítvány, 3900 Szerencs, Csalogány utca 5/A.; a szervezetben 2022-ig kuratóriumi tag volt Koncz Zsófia parlamenti képviselő és energetikai miniszterhelyettes nagynénje
22 millió (5+11+6 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Jobb Közéleti Kör Nagyatád,7500 Nagyatád, 0220/50 hrsz.; a szervezetet vezető Fidelitas-elöljárót, Vajda Dániel Szilárdot már említettük fent az Összefogás a Nagyatádi Fiatalokért Egyesületnél
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Közösen a Fejlődésért Egyesület, 3700 Kazincbarcika, Klapka György út 11.; a szervezet elnöke, Kondorné Sztojka Ágnes fideszes képviselő Kazincbarcikán
22 millió (4+11+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány, 1141 Budapest, Öv u. 96/B.; a Hadházy Ákos elleni kampány egyik fontos közreműködője
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Szemere Miklós Alapítvány, 1095 Budapest, Mester utca 83/C. 3/1.a.; a szervezet elnöke a KDNP frakcióvezetője, Simicskó István
22 millió (3+8+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szövetség a Kispesti Polgárokért Alapítvány, 1196 Budapest, Kisfaludy u. 102.; a szervezet kurátora Fried Miklós (korábbi) fideszes politikus
22 millió (15+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Tarcsi-patak Vadásztársaság, 1134 Budapest, Lehel út 22/C. 6/2.; ellenzéki állítások szerint a társaság területein fideszes potentátok vadásznak
22 millió (11+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Vízió Egyesület, 1239 Budapest, Vecsés út 4.; a szervezet elnöke Szakszon Péter a soroksári Fidelitasból
21,9 millió (13,8+8 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Aktivitás Alapítvány, 1171 Budapest, Strázsahegy u. 49.
21,7 millió (11+10,7 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Egri Lokálpatrióta Egylet, 3300 Eger, Bródy Sándor utca 8.; a Fidesz régi partnerszervezete
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Agytörő Egyesület, 7622 Pécs, Móricz Zsigmond tér 5. tt/39.; a szervezet azonos székhelyen működik a már említett Bio Város Egyesülettel, illetve honlapja és stábja is hasonló
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Életmód váltásért a Dél-alföldön Egyesület, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 29. II./208.; a szervezetet vezető Berta Márk édesanyja, Bertáné Bényi Krisztina a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelt helyettes államtitkárként a Miniszterelnökségen, majd a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány főigazgatója volt (később a Berta család kapta meg a szegedi egyetemi klub üzemeltetési jogát is)
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Hetedhét Túra Egyesület, 7400 Kaposvár, Levendula utca 2.; a szervezetet vezető Palkó Sándor a Gattyán-párt (Megoldás Mozgalom) jelöltjeként „rombolta” az ellenzéket a legutóbbi parlamenti választáson
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Kiss Attila Alapítvány, 3900 Szerencs, Huszárvár u. 14.; a szervezet titkára a korábbi szerencsi fideszes alpolgármester, Egeli Zsolt
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület, 8700 Marcali, József Attila u. 40.; a szervezet rendre együtt ünnepel a helyi Fidesz-szervezettel
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Nő A Siker Alapítvány, 3530 Miskolc, Thököly Imre utca 11. 3/3.; a szervezetet Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő hozta létre
21 millió (15+6 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Optimum Egészségmegőrző és Egészségfejlesztő Egyesület, 5700 Gyula, Tiborc u. 43. fsz./3.; a szervezetet elnöklő Sárosiné Hőh Henriett vállalkozói szerződéses viszonyt létesített a fideszes vezetésű várossal, férje pedig a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetője
21 millió (11+10 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Pesti Fiatalokért Egyesület, 1071 Budapest, Damjanich utca 30. 1.em./2/B.; ez a szervezet is beszállt a főpolgármestert célzó dugókampányba
20,9 millió (5+9,7+6,2 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Béri Balogh Ádám Táncegyüttes Kulturális Egyesület, 9900 Körmend, Berzsenyi u. 11.
20,8 millió (15+5,8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kincsem Alapítvány, 2711 Tápiószentmárton, Kossuth u. 3.; a szervezetet vezető Tóth János a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület elnöke volt
20,5 millió (8+7+5,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület, 1126 Budapest, Beethoven u. 11. I/2.; a szervezetet képviselő Bakai Kristóf Péter a NAV elnökhelyettese. (Itt nem helyeztünk el linket, mert az egyesület jól dokumentált – és valós – tevékenységet végez.)
20,5 millió (2,5+7+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mátra Biker Sport Club, 3200 Gyöngyös, Dobó István u. 12. 3/2.; a szervezet a fent említett fideszes „háttérintézmény”, a Városom, szeretlek Egyesület partnere
20,5 millió (4+8+8,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Széchenyi István Kulturális Egyesület, 1163 Budapest, Cziráki u. 25. I./5.a.; a szervezet képviselője, Juhász-Pintér Pál korábban Fidesz-színekben próbálkozott az önkormányzati választásokon
20,3 millió (10,3+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Következő Generáció Alapítvány, 3529 Miskolc, Szilágyi Dezső utca 28.; az alapítvány kuratóriumában ülő Zelei Dániel és Méhes László a korábbi fideszes városvezetés idején a polgármesteri hivatalban dolgozott (városmarketing és kommunikációs területen)
20,3 millió (4+5,3+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Palotai Sólymok Sportegyesület, 1157 Budapest, Erdőkerülő u. 13. 1/5., a szervezet képviselője a kerületi Fidesz meghatározó alakja, Pintér Gábor
20 millió (5+10+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – BSE Palóc Farkasok Utánpótlás Sport Egyesület, 2660 Balassagyarmat, 3192/1/A.hrsz.; a valós tevékenységet folytató egyesület 2019-ben nyíltan kampányolt a Fidesz mellett
20 millió (10+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Körösök Kincse Természetvédelmi, Rekreációs és Szabadidősport Egyesület, 5700 Gyula, Török Ignác utca 3.; a szervezetet elnöklő Kónya István fideszes alpolgármester Gyulán
20 millió (5+4+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Közös Otthonunk Baráti Kör, 9300 Csorna, Park u. 4. 3/14.; a szervezet elnöke, Horváth Dániel – ilyen néven egy kereszténydemokrata politikus is működik Csornán
20 millió (10+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület, 8700 Marcali, Kossuth utca 56.; a szervezetet elnöklő Szaka Zsolt György korábban fideszes képviselőjelölt is volt
20 millió (9+11 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Református Közéleti és Kulturális Alapítvány, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.; a szervezetnek korábban kurátora volt a fideszes Hoppál Péter
20 millió (8+5+7 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, 4031 Debrecen, Hámfa u.18. 2. ajtó; a szervezetet jegyző Nagy Zsolt elnöki azt a Homoki-Bihari Oktatási Szociális Szövetkezetet, ahol felügyelőbizottsági tag a Fidesz-alelnök Kósa Lajosnak lekötelezett Aba-Horváth István (lásd alább az EU-Roma Országos Egyesületnél)
19,9 millió (5+5+9,9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Békési Szabadidős és Tömegsport Egyesület, 5630 Békés, Jantyik Mátyás u. 21-25.; a szervezet képviselője az a Nagy Richárd, aki a fideszes önkormányzat Békési Férfi Kézilabda Kft.-jét is vezeti
19,9 millió (11+8,9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, 1075 Budapest, Madách tér 5.; a szervezetet néhai Bajkai István fideszes parlamenti képviselő futtatta annak idején
19,8 millió (9,8+10 millió a VCA 2022-es és 2024-eskeretéből) –Jászapáti Gazdakör, 5130 Jászapáti, dr. Szlovencsák Imre út 2.; Fidesz-szövetséges szervezet
19,3 millió (4+8,3+7 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Tapolcai Értékmegőrző Egyesület, 8300 Tapolca, Fő tér 7 4.; Neszler Imre Attila elnök aktívan együttműködött a térségi Fidesszel
19 millió (5+7+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – A Kelet-Európai Fiatalokért Egyesület, 2100 Gödöllő, Batthyány Lajos u. 20.; Bese Gergő „kampánypap” Fidesz-támogató szervezete
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Bicskei Torna Club Egyesület, 2060 Bicske, Kerecsendi Kiss Márton út 2.; a szervezet elnöke Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő
19 millió (6+5+8 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Böszörményi Ballon Club Egyesület, 4220 Hajdúböszörmény, Lévay Márton u. 24.; a szervezet képviselője Czeglédi János fideszes önkormányzati képviselő
19 millió (15+4 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete, 2370 Dabas, Bartók Béla út 31.; Fidesz-szövetséges szervezet Dabason
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – EU-Roma Országos Egyesület, 4031 Debrecen, Pósa u. 1.; a szervezet elnöke Aba-Horváth István, a debreceni roma önkormányzat vezetője, aki festményt készíttetett Kósa Lajosról és más fideszes városi vezetőkről (korábban maga is megyei képviselő volt)
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Fiatal Lokálpatrióták Egyesülete, 2903 Komárom, Koppány vezér út 201.; a 2019-ben a szervezet alelnökeként nyilatkozó Vajda Bence ma fideszes önkormányzati képviselő és alpolgármester Komáromban
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Fonyódi Turisztikai Egyesület, 8640 Fonyód, Ady Endre u. 17.; a szervezet a fideszes vezetésű önkormányzat partnere
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Gyöngyöshermán-Szentkirály Szabadidő- és Sportegyesület, 9700 Szombathely, Bogáti u. 74.; a szervezet a projektcéljait szó szerint ugyanúgy fogalmazta meg, mint a fent említett – szintén szombathelyi – Női Erőforrás Társaság Egyesület
19 millió (8+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Jövő Új-Városáért Egyesület, 2400 Dunaújváros, Vasmű út 39. 4/404.; a szervezet vezetője, Bükki Miklós a választásokon a helyi Fidesz-jelöltet propagálta
19 millió (4+4+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület, 6400 Kiskunhalas, Bercsényi u. 2.
19 millió (15+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kovács K. Zoltán Alapítvány, 1114 Budapest, Bartók Béla út 51. 1. em./3.; a KDNP-közeli vasárnap.hu kiadója, a Rétvári Bence-féle alapítványi-egyesületi hálózat fontos egysége
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Pedagógusok Soproni Művelődési Házáért Alapítvány, 9400 Sopron, Petőfi tér 3.
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Polgári Egyesület Szombathelyért, 9700 Szombathely, Kőszegi u. 25. I/5.; egyértelműen fideszes hátterű szervezet
19 millió (4+6+9 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 32. I/1.; a helyi Fidesz segédszervezete, amely sorosozós kampányt is folytatott Márki-Zay Péter ellen
19 millió (8+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Polgári Pásztóért Alapítvány, 3060 Pásztó, Fő utca 147/A.; fideszes háttérszervezet
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Rómaifürdő Telep Környezetvédő, Szabadidő és Diák Vízisport Egyesület, 1031 Budapest, Petur u. 22.; a szervezet ugyancsak Bús Balázs fideszes politikus régi támogatója
19 millió(8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Roma Inkubátor Művészeti Egyesület, 2700 Cegléd, Szép u. 15.; a szervezet elnöke, Jakab István a ceglédi roma önkormányzat elnöke
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Sárvári Fúvószenekari Egyesület, 9600 Sárvár, Várkerület 31.
19 millió (12+4+3 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Stílus Egylet Kulturális és Szabadidős Egyesület, 4254 Nyíradony, Ady Endre u. 2.; ez a szervezet is Tasó László fideszes képviselő mellől indult
19 millió (11+8 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Szeretem Vásárhelyt Egyesület, 6800 Hódmezővásárhely, Teleki utca 38/A.; a szervezet elnöke Walterné Böngyik Terézia, aki fideszes jelöltként indult a legutóbbi önkormányzati választáson
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Tamási Térsége Turisztikai Egyesület, 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48.
19 millió (8+11 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Együttműködéséért Egyesület, 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 2.; a szervezet elnöke, Kracson Norbert fideszes önkormányzati képviselő
18,9 millió (7,9+5+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből)– Dombó-CsIpSsz Családi Ifjúsági Polgári Sport Szervezet, 7200 Dombóvár, Ivanich u. 80.; a szervezet állandó együttműködést alakított ki a helyi Fidesszel
18,8 millió (14,8+4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Öko Urbana Egyesület, 2135 Csörög, Szabadság utca 48.; a szervezet korábbi képviselője az a Pálfalvi Milán, aki Rétvári Bence tanácsadójaként is funkcionált
18,5 millió (10+8,5 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – „Aranybika” Iskola Alapítvány, 4024 Debrecen, Kossuth u. 23. fsz. 3.; a szervezet a fideszes vezetésű önkormányzat piacüzemeltető partnere
18,3 millió (8+10,3 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Crazy Evils Sportegyesület, 2700 Cegléd, Pesti út 76.
18,2 millió (5+4+9,2 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – „Jót a jóért” Egyesület, 9330 Kapuvár, Veszkényi út 11. 3/15.; az egyesület szintén Fidesz-alvállalkozás; linket ugyan itt nem tudtunk elhelyezni, de birtokunkban van egy fénykép, amely igazolja, hogy ez a szervezet adta ki 2022-ben Gyopáros Alpár fideszes parlamenti képviselő színes kampányújságját Kapuváron
18 millió (7+11 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – A Lónyay utcai Református Gimnáziumért Alapítvány, 1092 Budapest, Ráday utca 28.
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Békés Megyei Vadászszövetség, 5600 Békéscsaba, Bajza u. 11.; a szervezet első embere, Hrabovszki János egyben a Semjén Zsolt vezette Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Foki-hegyi Egyesület, 8600 Siófok, Szőlővirág u. 2.; egyértelműen Fidesz-közeli szervezet
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Hegyvidéki Kulturális Egyesület, 1124 Budapest, Törpe u. 2.; a szervezet képviselője, Menyhárt Éva helyi fideszes politikus
18 millió (8+5+5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Karizma Budaörsi Római Katolikus Nevelés-Oktatási Alapítvány, 2040 Budaörs, Esze Tamás u. 2.
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Kiskőrös Kultúrájáért Egyesület, 6200 Kiskőrös, Klapka u. 79.; a szervezet elnöke Szedmák Tamás alpolgármester
18 millió (15+3 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Média Pakk Alapítvány, 3530 Miskolc, Szent István u. 23. fszt./1.; frissen alapított szervezet, melynek célja szinte szó szerint ugyanaz, mint a fideszes médiaholdingnak
18 millió (5+3,5+9,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mindenki Győztes Szabadidő Sportegyesület, 6044 Kecskemét, Miklós Gyula u. 99.; a szervezet elnöke, Garaczi János a helyi fideszes Kecskeméti Lapok ügyvezetője
18 millió (8+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Rábasömjénért Egyesület Sárvár, 9600 Sárvár, Sport u. 26.; a szervezet hagyományosan élvezi a Fidesz-vezetés támogatását
18 millió (15+3 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Református Szalon Egyesület, 3519 Miskolc, Baghy Gyula u. 6.; a szervezet elnöke, Nánási-Kocsis Norbert fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon
17,9 millió (7+10,9 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – A Korcsolyasportért Közhasznú Alapítvány, 2112 Veresegyház, Béke utca 5.
17,7 millió (10+7,7 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Konzervatív Műhely Alapítvány, 1054 Budapest, Alkotmány utca 10. III/24.; a szervezet képviselője Papcsák Ferenc korábbi fideszes képviselő, a jegybank felügyelőbizottsági elnöke
17,5 millió (8+4+5,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) –Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvány, 1076 Budapest, Péterfy Sándor u. 27. fszt./3.; a szervezet képviselője, Breuer Péter, Kormányinfó törzskérdezője
17,5 millió (7+4+6,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) –Sárbogárdi Kulturális Egyesület, 7000 Sárbogárd, Hősök tere 3.
17,5 millió (9,8+7,7 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – „Sztriha Kálmán” Közhasznú Alapítvány a Kiskundorozsmai Közösségek Fejlesztéséért, 6791 Szeged-Kiskundorozsma, Szent János tér 6.; régi Fidesz-közeli szervezet
17,1 millió (8,1+9 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Colonia Alapítvány, 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.; a szervezet kurátorai, Gungl Adrienn és Vizin Balázs a fideszes polgármester közvetlen munkatársai
17 millió (7+4+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Cselekvő Fiatalokért Egyesület, 6500 Baja, Duna u. 10. 4/15.; a szervezet rendszeresen együttműködik a helyi Fidesszel
17 millió (10+7 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Élet Forrása Egyesület, 4481 Nyíregyháza, Fejedelem út 1.; Vinnai Győző fideszes parlamenti képviselővel kooperáló szervezet
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – „Jobb Makóért” Egyesület, 6900 Makó, Úri utca 6. 1./7.; a szervezet állandó partnere a makói Fidesznek
17 millió (5+7+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Krämer Fülöp Borlovagrend,6230 Soltvadkert, Hősök tere 2.; a szervezet elnöke (nagymestere) egy soltvadkerti fideszes politikus, Molnár Elvira
17 millió (6+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Művészet a Nemzetért Alapítvány, 2040 Budaörs, Naphegy utca 2.; a szervezetnek külön rovata van a fent említett Aranyagancs Alapítvány Fidesz-barát lapjában
17 millió (7+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Nyíregyházi Leány és Nőegylet Egyesület,4400 Nyíregyháza, Városmajor utca 2.; a szervezet korábbi elnöke Rákóczi Ildikó fideszes helyi képviselő
17 millió (6+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Sárvári Kerékpár Egylet, 9608 Sárvár, Rábasömjéni utca 49.; a szervezet alakuló sajtótájékoztatóján a fideszes városvezetés is megjelent
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Sárvári Oratórikus Kórus, 9600 Sárvár, Temető u. 27/B.
17 millió (8+9 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Sinatelepért Egyesület, 2453 Ercsi-Sinatelep, Kölcsey út 15.; a szervezet elnökének férje, Propszt Zsolt fideszes politikus Ercsiben
17 millió (5+6+6 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Szabó Attila Kenu Akadémia Sportegyesület, 2300 Ráckeve, Kossuth Lajos u. 58.; az egyesület alelnöke, Rausz-Szabó Attila egyben fideszes politikus is, a Pest megyei parlamenti képviselők „sporttársa”
17 millió (15+2 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Várunkért és Városunkért Egyesület, 7800 Siklós, Postaszállás u. 12.; a szervezet társelnöke, Mojzes Tamás fideszes alpolgármester Siklóson
17 millió (8+9 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Zeke Kálmán Alapítvány, 2660 Balassagyarmat, Ady E. út 19.
16,5 millió (10+6,5 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Clarisse Újpest Gyermekeiért Alapítvány, 1042 Budapest, Árpád út 48-50. 1/3.; a szervezet egyik képviselője Hollósi Antal Gábor korábbi fideszes parlamenti képviselő
16,5 millió (5+8,5+3 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Conservatores Egyesület,6044 Kecskemét, Kavics u. 12.
16,5 millió (6+10,5 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Ficsak 11 Alapítvány, 1114 Budapest, Bukarest utca 8-10.; a szervezetet Király Nóra testvére jegyzi, a Fidesz újbudai politikusa jelenleg az igazságügyi tárca miniszteri megbízottja is – a hozzá köthető „civil” érdekeltségeket rengeteg közpénzre érdemesítette már a kormányzat
16,4 millió (8+8,4 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, 2840 Oroszlány, Alkotmány u. 58.
16,4 millió (10+6,4 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Kivirágzó Esztergomért Alapítvány, 2500 Esztergom, Őrtorony u. 25.
16,4 millió (4+5,4+7 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Pannon Kapu Kulturális Egyesület, 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7.; a fideszes vezetésű önkormányzat kulturális partnere
16 millió (5+6+5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – A Városi Nyilvánosságért Alapítvány, 8200 Veszprém, Horgos u. 3.; hagyományos Fidesz-közeli szervezet
16 millió (6+10 millió a VCA 2022-es és 2024-es keretéből) – Boldog Családokért Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület, 4700 Mátészalka, Szalkay L. útja 2.; a szervezet képviselőjét, Huszti Juditot a KDNP honlapján a párt mátészalkai titkáraként említik
16 millió (4,5+9+2,5 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Danubius Regionális Sport Club, 2030 Érd, Sóskúti u. 80.
16 millió (5+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Hatodik Tálentum Egyesület, 2800 Tatabánya, Mártírok útja 84. 7/1.; a szervezet személyi köre megegyezik az alábbi Hétvezér Egyesületével
16 millió (8+8 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből) – Hétvezér Egyesület, 2800 Tatabánya, Tass Vezér utca 5. fsz./1.; a fideszes e-mail-címet is használó társaság Bereznai Csaba tatabányai képviselő holdudvarába tartozik
16 millió (8+5+3 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kisújszállási Városvédő és -szépítő Egyesület, 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.; a szervezetet vezető Tatár Zoltán fideszes alpolgármester Kisújszálláson
16 millió (8+2+6 millióa VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kunmadarasi Községi SE, 5321 Kunmadaras, Kossuth tér 1.; a szervezet alelnöke Balogh Marianna polgármester, aki a 2019-es önkormányzati kampányban hitet tett a fideszes parlamenti képviselő mellett
16 millió (5+11 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Lajta Kamra Termelőkért Alapítvány, 9200 Mosonmagyaróvár, Tízház u. 24.; Kránitz Roland kuratóriumi elnök egyben dohánybolt-tulajdonos is lehet Mosonmagyaróváron
15,7 millió (8+7,7 millió a VCA 2021-es és 2024-es keretéből) – Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány,4600 Kisvárda, Krucsay Márton u. 36.; ez a szervezet Seszták Miklós exminiszterhez kapcsolható
15,5 millió (7+4+4,5 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Sándorfalvi Civil Szövetség, 6762 Sándorfalva, Ady Endre u. 7.
15,2 millió (5+8,2+2 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mezőcsáti Színjátszó Egyesület, 3450 Mezőcsát, Szent István u. 21.
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület, 2711 Tápiószentmárton, Bartók Béla út 6/A.; a kormány határozatban biztosított 50 millió forintot a szervezetnek a helyi nyugdíjasközpont kialakítására, az egyesület vezetője, Bohacsek Jánosné korábban a helyi Fidesszel szövetséges Tápiószentmártoni Polgári Egyesület titkára volt
15 millió (5+10 millió a VCA 2021-es és 2022-es keretréből)– Balassagyarmati Városi Sportegyesület,2660 Balassagyarmat, Ipolypart u. 12./A.
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club, 8230 Balatonfüred, Temető köz 5454/2/A hrsz.
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Balatoni Hajós Kultúráért Egyesület, 8630 Balatonboglár, 1616 hrsz.
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Barcsi Turisztikai, Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, 7570 Barcs, Báthori I. u. 6.; a barcsi fideszes városvezetés partnerszervezete
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Békéscsabai Turisztikai Egyesület, 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.; a szervezet elnöke, Opauszki Zoltán fideszes önkormányzati képviselő Békéscsabán
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Best Budának Egyesület (korábban: Hegyvidéki Fiatalokért Egyesület), 1024 Budapest, Margit körút 15-17. félem./1.; a szervezet képviselője, N. Szász Adrián a Fidelitas egykori közép-magyarországi regionális igazgatója
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Csömöri Asztalitenisz Klub Egyesület, 2141 Csömör, Nagy Sándor u. 24.; a szervezet vezetője, Németh Károly fideszes e-mailcímet használt
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, 4600 Kisvárda, Toldi Miklós út 29.; a szervezet elnökét, Juhász Péter Gergőt a fideszes parlamenti képviselő, Seszták Miklós köreihez sorolják
15 millió (a VCA 2021-es keretéből) – Győri Atlétikai Club – II. kerület Dózsa, 9025 Győr, Radnóti Miklós u. 46.; a szervezet a támogatás odaítélésekor egyértelműen a fideszes városvezetéshez állt közel, de nemrég Borkai Zsolt expolgármester szerezte meg az elnöki széket
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Hagyomány-13 Egyesület, 1134 Budapest, Lehel út 24. D.lph. III/3.; a szervezet vezetője, Tempfli József fideszes politikus a XIII. kerületben
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Harmónia Gyermek és Felnőtt Egészségfejlesztő Mozgásközpont Alapítvány, 6000 Kecskemét, Vacsi köz 49.
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Hernády Márton Alapítvány, 3519 Miskolc, Katowice u. 1. 1/1.; a szervezet egyik képviselője, Kisida Elek a Fidesz-támogató Százak Tanácsának tagja
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány, 5130 Jászapáti, Petőfi út 90.; a szervezet alapítói között fideszes megyei képviselőt (Borbás Zoltán) is találtunk
15 millió (a VCA 2021-eskeretéből)– Jelen vagyok Tehetséggondozó Egyesület, 2131 Göd, Pesti út 93/b.; a szervezet elnöke, Csabai Márk a fid | A Fidesz gigantikus álcivil hálózatot épített a választásokra – sok kis „Németh Szilárd” léphet akcióba | Idén önkormányzati és európai parlamenti voksolás is lesz – választások környékén pedig a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online most minden eddiginél egyértelműbben bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik: a győzteslistákból kigyűjtöttük a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Azt találtuk, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese. Gondolta volna például, hogy a pártalelnök Németh Szilárd egyben a legnagyobb magyar civil is? | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/01/22/fidesz-varosi-civil-alap-nemethszilard-valasztasok/ | 2024-01-22 09:47:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Már lassan két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami pénzből épülő Szabolcsi Alma Kutató Centrum Újfehértón – erre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet. A beruházó állami cég stratégiai igazgatója azt mondta az RTL Híradónak: elfogyott pénz, de ha kapnak plusz támogatást, őszre elindulhat a központ. Ami végül akár 10 milliárdba is kerülhet. | Már két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami milliárdokból épülő almatermesztés kutató központ | Már lassan két éve működnie kellene, de még el sem készült az állami pénzből épülő Szabolcsi Alma Kutató Centrum Újfehértón – erre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet. A beruházó állami cég stratégiai igazgatója azt mondta az RTL Híradónak: elfogyott pénz, de ha kapnak plusz támogatást, őszre elindulhat a központ. Ami végül akár 10 milliárdba is kerülhet. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/01/15/szabolcsi-alma-kutato-centrum-ujfeherto-allami-penz-nem-keszult | 2024-01-15 10:40:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Vagyonkezelő alapítványokba helyezik a vagyonukat a leggazdagabb magyarok közül egyre többen. A szakértő szerint ezzel megkönnyítik a családon belüli örökösödést, a nyilvánosság pedig nem tudhatja meg, hogyan alakul a vagyongyarapodás. Az alapítványoknál csak az nyilvános, hogy mennyi pénz kerül oda, de annak a sorsa utána már nem ismert. A DK szerint ezzel a kormányközeli vagyonokat akarják eldugni az emberek szeme elől. | Vagyonkezelő alapítványokba helyezik vagyonukat a leggazdagabbak | Vagyonkezelő alapítványokba helyezik a vagyonukat a leggazdagabb magyarok közül egyre többen. A szakértő szerint ezzel megkönnyítik a családon belüli örökösödést, a nyilvánosság pedig nem tudhatja meg, hogyan alakul a vagyongyarapodás. Az alapítványoknál csak az nyilvános, hogy mennyi pénz kerül oda, de annak a sorsa utána már nem ismert. A DK szerint ezzel a kormányközeli vagyonokat akarják eldugni az emberek szeme elől. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/01/21/vagyonkezelo-alapitvany-vagyon-leggazdagabb-magyarok | 2024-01-22 10:50:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját, írta a testület közleményében.
A törvény azután került az Ab elé, miután Novák Katalin élt a vétójogával, és nem írta alá azt, helyette alkotmánybírósági normakontrollra küldte. Az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János által benyújtott törvény lehetővé tenné, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat. A köztársasági elnök szerint a koncepció ugyan támogatható, de a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy „ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”.
Az Alkotmánybíróság január 16-i határozatában megerősítette az államelnök érvelését. Az Ab-határozat az indoklásban azt írta: „Nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, valamint a törvényben „nem adnak kellő garanciát” a nemzeti vagyon védelméhez. A testület szerint a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is. Az alaptörvényben megahtározott rendelkezések a biztosítékai annak, hogy
„a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve.”
Lázár János a köztársasági elnök döntése mögött decemberben gyávaságot és régi kommunista reflexeket látott, és Facebook-bejegyzésében azt írta, szerinte a magántőkét be kell vonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe. Január elején pedig úgy nyilatkozott, hogy ha lehetőséget kap rá, személyesen szeretné megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon. Lázár bejegyzésében újra azzal érvelt, hogy az állam egyedül nem képes felújítani, sem fenntartani a kastélyok értékes örökségét. „Márpedig a közpénzek elherdálása az is, ha valamit milliárdokból felújítunk, aztán hagyunk lassan újra tönkremenni.”
A nagyvállalatok, felelős szervezetek, önkormányzatok vagy egyházak viszont örökbefogadhatnának ilyen műemlékeket. Lázár János végül a személyes meghallgatásra nem, csak írásban fejthette ki álláspontját.
Az alkotmánybírák döntése egyben azt jelenti, hogy a törvény nem hiredthető ki, hanem az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell azt tárgyalnia. | Az Alkotmánybíróság szerint is alaptörvény-ellenes Lázár János kastélytörvénye | Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját, írta a testület közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/19/alkotmanybirosag-hatarozat-lazar-janos-kastelytorveny-novak-katalin | 2024-01-19 15:45:00 | true | null | null | Telex |
A kormány idén is az álcivilekre önti a pénzt a Városi Civil Alapból – Németh Szilárd neve is feltűnik
A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője.
Idén is kiválasztották azokat a civil szervezeteket, amelyek részesülnek a többmilliárdos keretből működő Városi Civil Alap támogatásaiból.
Az alapot azt követően hívták életre, hogy a kormány visszautasította a Norvég Alap 77 milliárd forintos programját, mert annak 4 milliárdos részének elosztása felett nem a kabinet diszponálhatott, persze a hivatalos indok az volt, hogy a norvégok által kiválasztott pénzosztó civilekkel a kormány nem volt elégedett.
Ahogyan az elmúlt években (2021-2023), úgy idén is jellemzően olyan szervezetek kaptak milliós támogatásokat, amelyek valamilyen módon a Fideszhez köthetőek.
A Válasz Online azt írja, hogy a mostani gyűjtésük minden eddiginél jobban bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik. A lap a győzteslistákból kigyűjtötte a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Az eredmény alapján arra jutottak, hogy a legjobban díjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz szövetségesének tekinthető.
A Városi Civil Alap 2021-es, 2022-es és 2024-es kiírásának legnagyobb, legalább 15 millió forintra érdemesült győztesei:
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, 4244 Újfehértó, Gárdonyi Géza út 5.; a szervezet vezetője, Papp Gábor László egyben Újfehértó fideszes képviselője
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Jász Nemzet Egyesület, 5130 Jászapáti, Gazda-farm 1.; a szervezetet képviselő Mészárosné Vas Márta a fideszes parlamenti képviselő, Pócs János bizalmasa, két éve polgármesterjelölt volt Jánoshidán
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, 1213 Budapest, Hollandi út 8.; az Orbán Viktor-idézeteket is befogadó szervezetet a Fidesz-alelnök Németh Szilárd alapította, kurátora, Süle László pedig a politikus régi bizalmasa
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület, 1145 Budapest, Amerikai út 44. 1. em./1.; a szervezet korábbi vezetője, Borbély Ádám volt a Fidesz zuglói képviselőjelöltje a 2022-es választáson
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Összefogás Óbudáért Egyesület, 1033 Budapest, Szérűskert u. 9. III/12.; a szervezet hagyományosan Bús Balázs fideszes politikust támogatja
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Putnok Városért Egyesület,3630 Putnok, Dózsa György út 14/A.; a szervezet elnöke, Jeddi József fideszes önkormányzati képviselő Putnokon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Rombauer Alapítvány, 3600 Ózd, Városház tér 1.; a szervezet elnöke, Obbágy Csaba fideszes önkormányzati képviselő Ózdon
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Sport, Oktatás, Kultúra, Környezet és Természetvédelem (SOKK) Egyesület, 1102 Budapest, Füzér u. 38. fsz./1.; a szervezet a kőbányai Fidesz partnere
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Újbudai Polgárok Egyesülete, 1111 Budapest, Budafoki út 9-11. fszt./1/C.; a XI. kerületi Fidesz-iroda épületébe bejegyzett szervezet a Simicskó István KDNP-s frakcióvezetőt támogató lapok kiadója
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Vasvári Pál Polgári Egyesület,1188 Budapest, Kölcsey u. 124/A; a szervezet képviselője, Bauer Ferenc fideszes önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Dongó Környezetvédelmi Alapítvány, 3508 Miskolc, Kapitány u. 18.; az Átlátszó a BAZ megyei, fideszes többségű önkormányzat partnereként írja le a szervezetet
37 millió (15+11+11 millió a VCA 2021-es, 2022-es és 2024-es keretéből) – Zöld Út Caritas, 1203 Budapest, Helsinki út 9. IV. 66.; a szervezet képviselője, Bánó Miklós pesterzsébeti fideszes önkormányzati képviselő volt
A teljes listát ide kattintva olvashatja el. | A kormány idén is az álcivilekre önti a pénzt a Városi Civil Alapból – Németh Szilárd neve is feltűnik | A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240122_A_kormany_iden_is_az_alcivilekre_onti_a_penzt_a_Varosi_Civil_Alapbol | 2024-01-22 11:08:00 | true | null | null | HVG |
A Makói Polgári Egyesület eddig 29,8 milliót, a Jobb Makóért Egyesület 17 millió forintot kapott a Városi Civil Alap (VCA) nevű többmilliárdos pályázatból – derül ki a Válasz Online gyűjtéséből.
A választások környékén a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online a győztes pályázók közül kigyűjtötték a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Nem meglepő: kiderült, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese.
2021-ben 4,4 milliárdos kerettel hirdették meg a VCA-t, melyet aztán a 2022-es választási évben már 4,8 milliárddal nyitottak újra, nemrég pedig az idei két voksolás (európai parlamenti, önkormányzati) előtti 4,8 milliárdos eredményt is kihirdették. A portál 251 olyan alapítványt, egyesületet talált, amely összesen legalább 15 millió – legfeljebb 37 millió – forintot nyert az eddigi három körben. A 251-es lajstrom szereplői közül 219-nél találtunk erős hatalomfüggést – ez pedig 87 százalékos arányt jelent.
Lesz pénz kampányra Makón
A listán két makóit is találunk. A Makói Polgári Egyesület 8+10,8+11 millió forintot kapott az eddigi három pályázati körben, a legutóbbi összeget 2023 decemberében ítélték oda nekik. A székhelye a Béke utca 8. alatt található, az elnöke Tódor Éva Mária, az alelnök Kovács Sándor, ami elég sűrű név is lehet, de vélhetően a makói fideszes önkormányzati képviselőről van szó. | Közel 50 milliót kapott a kormánytól két makói Fidesz-közeli egyesület | A listán két makóit is találunk. A Makói Polgári Egyesület 8+10,8+11 millió forintot kapott az eddigi három pályázati körben, a legutóbbi összeget 2023 decemberében ítélték oda nekik. A székhelye a Béke utca 8. alatt található, az elnöke Tódor Éva Mária, az alelnök Kovács Sándor, ami elég sűrű név is lehet, de vélhetően a makói fideszes önkormányzati képviselőről van szó.
A Jobb Makóért Egyesület 2021-ben 8 milliót, ezúttal pedig 9 millió forintot kapott a VCA-ból. A székhely az Úri utca 6. 1./7 alatt van, az elnökük pedig Weszely Tamás, aki a volt önkormányzati képviselő, Véghseő Henriett Mária férje volt és a Makói Járási Hivatalt is vezette. Az egyesület állandó partnere a helyi Fidesznek. | null | 1 | https://mcsipos.hu/kozel-50-milliot-kapott-a-kormanytol-ket-makoi-fidesz-kozeli-egyesulet/ | 2024-01-23 10:54:20 | true | null | null | Makói Csípős |
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újból, harmadszor is kiadta a Fertő tavi óriásberuházás környezetvédelmi engedélyét. Az előző két engedély ügyében mindkétszer bíróságon veszített a kormányhivatal, legutóbb szeptemberben. Akkor a bíróság kimondta, hogy a hatóság „csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.”
Ehhez képest a kormányhivatal néhány héten belül ismét rábólintott arra a tervre, hogy a Natura-2000-es védelem alá eső tópart 77 hektárján százszemélyes szálloda, óriásparkoló, óriáskikötő és 26 házas apartman épüljön. Az engedélyt a Fertő Tó Barátai Egyesület – ezúttal a Greenpeace nélkül – ismét bíróságon támadta meg, az ügyet ezúttal is a Győri Törvényszék tárgyalja.
A Lázár János vezette építési minisztérium novemberben írt ki új közbeszerzést a Fertő tavi beruházásra. Ez a korábbinál jelentősen visszafogottabb beruházást vizionál: az eddigi 77 hektárral szemben csak 47 hektáros lenne a vízitelep (a kormányhivatali engedély változatlanul 77 hektárra szól), és a fejlesztést két ütemre tagolnák, az elsőből kikerült például a tóparti, 100 személyes szálloda. | Harmadszor is kiadták az engedélyt a Fertő-tavi gigaberuházásra, harmadszor is bíróságra kerül az ügy | A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újból, harmadszor is kiadta a Fertő tavi óriásberuházás környezetvédelmi engedélyét. Az előző két engedély ügyében mindkétszer bíróságon veszített a kormányhivatal, legutóbb szeptemberben. Akkor a bíróság kimondta, hogy a hatóság „csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.” | null | 1 | https://444.hu/2024/01/23/harmadszor-is-kiadtak-az-engedelyt-a-ferto-tavi-gigaberuhazasra-harmadszor-is-birosagra-kerul-az-ugy | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ebben a cikkben a Rákosrendezőre tervezett kormányzati beruházás hátterét mutatjuk be. A kétrészes cikksorozat második írásában a terület jelenlegi állapotával foglalkozunk majd, és arra is kitérünk, milyen lehetne egy közérdeket szolgáló alternatív fejlesztés ugyanitt.
Bombaként robbant a hír tavaly novemberben, hogy a kormány tárgyal a dubaji Emaar Properties óriáscéggel arról, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót, valamint egy egész városrészt húzzanak fel Rákosrendező területére. A tárgyalásokról elsőként tudósító VSQuare Mini-Dubajnak nevezte el a tervet, de december elején Lázár János építési miniszter – miután elismerte, hogy a hír valós – úgy fogalmazott, a következő tíz évben új millenniumi városközpont épül a területen, lényegében az Andrássy út meghosszabbításaként, és világossá tette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett elvárása a projekttel kapcsolatban, hogy
„Budapesten középszerű dolog nem épülhet. Mi soha nem Mini-Dubajt építünk, hanem Maxi-Dubaj lesz, ha megépül.”
Lázár „garanciát adott” arra, hogy csak olyasmi épül, ami Budapest számára elfogadható, és egyeztetni fognak a fővárosi önkormányzattal meg az érintett kerületekkel.
Arra nem volt hajlandó egyértelmű választ adni, hogy lesz-e felhőkarcoló, és ha igen, mekkora, de abból, amit elmondott, mégis egyértelműen sejthető az irány. Lázár szerint a Mol Campus felhúzásával az „ősbűn már megtörtént”, az első felhőkarcoló megépülése a tapasztalatok szerint hozza magával a többit, ezért komoly társadalmi vita hivatott eldönteni, maradjon-e meg a jelenlegi városlépték, vagy „következzen egy új korszak, új építészeti elemekkel”. A miniszter ezzel retorikailag megoldotta, hogy ne mondjon ellent korábbi, markáns felhőkarcoló-ellenességének, ugyanakkor megmagyarázza, hogy miért nem akadályozza a továbbiakban újabb, jóval magasabb tornyok építését. Egyben rá is tolta a felelősséget a miniszterelnökre, hiszen érzékeltette, hogy személy szerint Orbán akar valami igazán nagyszabásút, történelmi léptékűt, a dualizmus kori városépítéshez hasonlíthatót, amitől Budapest majd újra világszínvonalú lesz. A kormányfő határozottan kimondott szándékának Lázár nyilván nem állhat ellent. Azzal, hogy a Maxi-Dubajt egyértelműen Orbán koncepciójaként vezette be a nyilvánosságba, a NER-en belüli érdemi vita lehetőségét gyakorlatilag ki is zárta, a NER-en kívüli világban pedig ez azt a dermesztő üzenetet hordozza, hogy a projekt megállíthatatlan.
A helyzet fájdalmas iróniája, hogy „az első felhőkarcoló hozza maga után a többit” pont az az érv, amit a Mol Campus kritikusai a lágymányosi torony építése ellen korábban felhoztak. A Válasz Online-nál alig két éve ugyanezt mondtuk: „egy toronyház a legritkább esetben marad sokáig az egyetlen, szinte mindig újabbak követik.” Fájdalmasan vicces, hogy ez az érv valóban tökéletes megalapozása annak, hogy „most már mindegy” alapon akárhány és akármekkora felhőkarcolót felhúzzanak, mintegy beteljesítve a hagyományos budapesti várossziluett szétdúlásának éppen csak elindított folyamatát. Hogy az erről folytatott társadalmi és építészeti vita, vagy éppen a főváros és a kerületek álláspontja mennyiben befolyásolja a kormányt, azt a NER működésének tapasztalatai alapján nyilván nem nehéz megjósolni.
A másik ok, amiért nem lehet sok kétségünk toronyügyben, az maga a fejlesztő. Az Emaar Properties nem egyszerűen a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, hanem a világ jelenlegi legmagasabb épületének, a 828 méter magas Burdzs Kalifa toronynak az építtetője.
Az Emaar egyszerűen olyan cég, ami irtózatosan nagy tornyokban utazik.
Meg mindenben, ami irtózatosan nagy: másik zászlóshajó projektje, a Dubai Mall óriáspláza a világ második legnagyobb alapterületű bevásárlóközpontja. Crescent Bay nevű, ötven toronyból álló fejlesztése a legnagyobb ingatlan projekt egész Pakisztánban, Emaar Square nevű komplexuma a legnagyobb pláza Törökországban, és még sorolhatnánk. Az Emaar tipikusan nem a klasszikus európai város léptékében gondolkodik, és valószínűleg ezt nem is Budapesten fogja elkezdeni. Nem lehet véletlen, hogy az Emaar alapítója, Mohamed Alabbar egy másik cége, az Eagle Hills Properties Szerbiában Aleksandar Vučić rendszerével együttműködve 2015 óta dolgozik egy belgrádi vízparti óriásprojekten, a történelmi óváros peremén. A Belgrade Waterfront az Európán kívüli projektekhez képest kisebb léptékű, de természetesen toronyházakból áll, zászlóshajója pedig egy 168 méter magas torony, amiben hotel és luxuslakások vannak. Vučić Orbán legszorosabb európai szövetségese, így nem túl merész feltételezés, hogy ez a belgrádi beruházás adhatta az ötletet és a mintát ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyalni kezdjen Alabbarral. Ennek alapján valami ilyesmit várhatunk – vagy nagyobbat:
A hozzánk eljutott pletykák alapján inkább nagyobbat. A kormány és az arab befektető tárgyalásairól semmit nem lehet tudni, és természetesen nem tud semmit a fővárosi önkormányzat sem – illúzió is lenne azt gondolni, hogy a választott városvezetést érdemben bevonják egy Budapest jövőjét meghatározó tárgyalássorozatba. Mindenesetre olyan híreket hallottunk, hogy a kezdetben emlegetett 220-240 méteres toronynál nagyobb, Európa-rekorder 460 méter magas felhőkarcoló, óriáspláza és 50 ezer lakást tartalmazó tömbök építésében bízik a kormány. Ezeket a terveket szerényebb léptékűre csak maga az Emaar vághatja, amennyiben nem tartja reálisnak a megtérülésüket Budapesten – ami mégis csak egy kis közép-európai ország fogyó lakosságú fővárosa, nem pedig ázsiai megapolisz. Volt már rá példa a közelmúltban, hogy a keleti partner hátrált ki egy emblematikusnak szánt nagyberuházás mögül: a kínai Fudan Egyetem ferencvárosi campusának terve körül igen nagy a csönd mostanában, pedig nem úgy tűnik, mintha a kormány látta volna be az ellenzők igazát.
Mindenesetre szögezzük le, hogy az a kevés,
amit tudni lehet a Rákosrendezőre tervezett fejlesztésről, szöges ellentétben áll mindazzal, amit 2010 előtt az akkori konzervatív oldal helyes városfejlesztési iránynak tartott.
Játsszunk el egy pillanatra a gondolattal, mit írt volna erről a projektről a Magyar Nemzet vagy a jobboldali véleményvezérek, ha Demszky Gábor hirdeti meg.
De ellentétes természetesen a kompakt, fenntartható, élhető város eszméjével is. Bár ennek a rozsdaövezetek rehabilitációja nagyon lényeges eszköze, a legkevésbé sem mindegy a hogyan. A túlzott sűrűség és a túlzott magasság önmagában is ellentétes a valódi élhetőségi kritériumokkal. Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester határozottan leszögezte, hogy a városvezetés semmilyen felhőkarcoló megépítését nem támogatja a területen, mivel a 90 méternél magasabb tornyok megjelenhetnek a Millenniumi emlékmű és a Városliget fölött az Andrássy úti látványban, és ez a Hősök tere – világörökségi védettségű – látképét teljesen tönkretenné. Látványvizsgálatokat is készítettek, amelyek meghatározó irányokból mutatják meg, hogy egy 240 méteres épületekből álló csoport hogyan jelenne meg a városképben. Ezeket elsőként a Válasz Online-on közöljük:
Természetesen minden ilyen látványvizsgálatot könnyű lesöpörni azzal az asztalról, hogy a tornyok esetleg nem ekkorák leszek, vagy a területen nem pont ott helyezkednek majd el. A Rákosrendező annyira nagy, hogy jelentősen változik a látvány attól függően, hogy egy új magasház-együttes a külső, a belső vagy a középső részére kerül. Mivel azonban a kormány titokban tárgyal a beruházás előkészítéséről, és semmit nem mond a nyilvánosságnak az érdemi paraméterekről, óhatatlanul is kevés információból kell következtetéseket levonni. A Mol Campus építése előtt sem volt érdemi látványvizsgálat, így a városlakók már csak a kész tényekkel szembesültek, amikor a torony kedvezőtlen módon megjelent a látképben a Margit hídról vagy a Fővám térről. A magaslati pontokról, vagyis a Várból és a Gellért-hegyről egy rákosrendezői toronyházcsoport mindenképpen disszonáns, a budai oldal természetes magaslataival konkuráló elemként jelentkezne. A pesti síkság alapvetően horizontális beépítéséből egy ilyen toronycsoport sokkal inkább kiemelkedne, mint a létező (vagy tervezett) magasépületek:
A jelenlegi, 2021-ben elfogadott fővárosi szabályozás (összhangban a korábbi kerületi szabályozással) Rákosrendező területét alkalmasnak minősíti magasház(ak) elhelyezésére. A Rákos-pataktól északra az épületek legmagasabb pontja 45 méter, a pataktól délre 65 méter lehet – ez egy teljesen megfelelő, várostervezői konszenzuson alapuló döntés, amin egyáltalán nem kellene változtatni.
A Lázár János által elmondottakon túl még egy forrásból következtethetünk a kormányzati tervekre: január 11-én megjelent az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi megállapodás tervezete, aminek a társadalmi egyeztetésére a kormány 8 napot hagyott. Ez nyilván mutatja, mennyire valósak a beleszólási lehetőségek. Érdekes, hogy a fejlesztést megalapozó nemzetközi szerződést két állam köti, miközben a kormány végső soron egy emirátusi céggel akar majd megállapodni a projektről. Ez mindenesetre azt a különös helyzetet eredményezi, hogy a dokumentumban a magyar állam vállal több olyan közcélú beruházást, amelyek a területet a későbbi fejlesztő számára vonzóbbá teszik, míg az Emírségek nem vállalnak semmit, hiszen nem is vállalhatnak azon túl, hogy az Egyesült Arab Emirátusban székhellyel rendelkező magánbefektetőknek az ottani állam felajánlja, hogy működjenek együtt a magyar kormánnyal.
A nemzetközi megállapodás jelzi, hogy Magyarország fordítva ül a lovon: nem a magyar fél szab feltételeket a potenciális, versengő magánfejlesztőknek egy értékes rozsdaövezeti terület rehabilitációjához, hanem egy eleve kiszemelt, de konkrétan meg sem nevezett emirátusi fejlesztőt próbál kedvezményekkel becsalogatni.
Mindez aszimmetrikus erőviszonyokra utal, ahol a kereteket nem a magyar oldal határozza meg: ez valójában biztos recept ahhoz, hogy a közérdeket mellőző, elhibázott fejlesztés szülessen.
Normális körülmények között pont fordítva lenne – a befektetőknek megérné városnegyedet építeni a Rákosrendezőn, de hogy az milyen legyen, azt a magyar állam (városvezetés, kerületek, kormány közösen) határozná meg, és a fejlesztővel esetleg el is végeztetnék a közcélú beruházásokat, vagy azok egy részét.
A közcélú infrastrukturális beruházásokat azonban a magyar állam vállalja 800 millió eurós, feltűnően alacsony értéken. A lista rövidke, és gyanús feledékenységgel terhelt:
gyalogos felüljáró
vasút feletti közúti felüljáró
vasúti pálya fejlesztése
a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen
M1 metró meghosszabbítása
kerékpárút és gyalogút
közvetlen kapcsolat a repülőtéri gyorsvasút fejlesztésével a vasútállomás és a repülőtér közöt
A listába bepakolták azokat a korábbi években megfogalmazott, általános várostervezői konszenzust élvező elemeket, amelyeket Rákosrendező rehabilitációjához az elmúlt években meghatároztak. Ilyen mindenekelőtt a Szegedi úti közúti és villamosfelüljáró, amely megteremtené a hiányzó közvetlen kapcsolatot a vasút által elvágott két kerület, Zugló és Angyalföld között. Ma a Teleki Blanka utcai szintbeni kereszteződés a hosszú várakozási idők miatt erre alkalmatlan, tömegközlekedési kapcsolat pedig egyáltalán nem létezik. A villamos átvezetése a vasúti sínek fölött Angyalföldre, és a mostani 3-as vonal meghosszabbítása a Béke térig a Szegedi úton keresztül befejezné az egyelőre csonka külső villamosgyűrűt, és közvetlen átszállási kapcsolatot hozna létre a Lehel úton közlekedő 14-es villamossal.
A Szegedi úti felüljáró egyáltalán nem újkeletű terv, már a Tarlós-korszakban is ezt a fejlesztést kérte az akkori városvezetés a Liget projekt támogatásáért cserébe. A felüljáró és a villamosátvezetés talán a legfontosabb eleme annak a komplex csomagnak, amely a Kós Károly sétány lezárásához, a Hősök tere és a Városliget autómentesítéséhez szükséges. Az elmúlt években a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ (BFK) részletesen kidolgozta ennek a terveit – de természetesen akkor még szó sem volt emirátusi fejlesztőről meg felhőkarcolókról.
Ez egyszerűen egy Budapest érdekeit szolgáló, fontos, régóta hiányzó beruházás.
A fenti BFK-látványterven észrevehetjük azt is, hogy a felüljáró építését egy második ütemben összekötötték volna a teljes, Nyugatiba vezető, mára végzetesen elaggott vasúti infrastruktúra felújításával, és egy modern vasútállomás felépítésével a sínek fölött. Ez az állomás a mostani Rákosrendezőtől kissé északra helyezkedne el, mivel az átvezetést enyhén felfelé kell kanyarítani ahhoz, hogy a Szegedi út és a Dévényi utca sarkán az elmúlt években felépült társasházat elkerülje. A vasútállomás egyben gyalogos hidat is képezne a két kerület között, a tetején zöld sétánnyal.
A Szegedi úti átvezetés összefüggéseit a Városliget és a Hősök tere forgalommentesítésével az alábbi ábra mutatja:
A BFK-t Lázár János egyik első miniszteri intézkedésével megszüntette, de a nemzetközi szerződésben szereplő vasút feletti közúti felüljáró és gyalogos felüljáró talán a fenti tervekre vonatkozik, hiszen teljesen ésszerűtlen lenne ezeket kidobni. Viszont feltűnhet, hogy a szerződés szövege a villamost nem tartalmazza. Nyilván feledékenységből, hiszen annyira troll eljárást mégsem feltételezhetünk a kormány részéről, hogy még ezt is lehúzták.
Ugyancsak régi és általánosan elfogadott elképzelés az M1-es metró meghosszabbítása egészen a külső körvasútig. Erre többféle nyomvonalváltozat is született az elmúlt években, az egyik elképzelés a Mexikói úti jelenlegi végállomástól a Kassai térig, majd onnan a XIV. kerületi lakótelep házait kiszolgálva a Kacsóh Pongrác út mentén a körvasútig vezette volna a nyomvonalat. A B változat a Kassai tértől bekanyarodott volna Rákosrendezőhöz, és felszíni villamosként ment volna tovább a terület közepét hosszában feltárva egészen a Marcheggi hídig, esetleg még a XIII. kerületbe is átkanyarodva. Mindkét változat mellett szólnak érvek, de lényeges megemlíteni, hogy ezek a tervek Rákosrendező ésszerű léptékű beépítéséhez kerestek tömegközlekedési kapcsolatot. Most azonban a tervekben léptékváltás történt.
Amennyiben a kormány a Halálcsillagot szeretné felépíteni Rákosrendezőre, annak a kiszolgálásához inkább rendes metróra lenne szükség.
Egy felhőkarcolós-magasházas, rendkívül sűrű beépítésű új városrészt nem szabad rákötni egy 1896-ban épült, kis kapacitású, műemlék földalatti villamosra, mert az egyszerűen nem alkalmas olyan tömegek elszállítására, mint ami itt megjelenhet. Vannak természetesen eszközök a földalatti kapacitásának növelésére, például a vonal teljes felújítása, egyterű, kifejezetten ide gyártott új járművek beszerzése – ám ha a kormány nagyot álmodik, akkor elő kéne szedni a 4-es metró folytatásának ügyét, és átgondolni, hogyan lehetne a Bosnyák tértől a Keletinél félbehagyott vonalat (vagy annak egy ágát) idekanyarítani. A metróépítés folytatása régóta nincs napirenden, de egy óriásfejlesztés új helyzetet teremt.
Ha a kormány elégtelen, szűkös tömegközlekedési ellátottságú negyed építését engedi meg a területen, azzal gyakorlatilag garantált, hogy a területen megjelenő irodák és lakások óriási autóforgalmat generálnak majd, és ezzel sem a XIV. kerület, sem a XIII. kerület kapcsolódó úthálózata nem tudna megbirkózni.
A nemzetközi szerződés vállalásai között két új elem is megjelenik, és mindkettő aggasztó. Az egyik „a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen”, a másik a közvetlen gyorsvasúti kapcsolat a repülőtérrel. Az előbbivel az a gond, hogy úgy tűnik, mintha a Lázár János által is megígért, 25-30 hektáros park máris fölkerült volna a vasúti sínek fölé, még több teret átengedve a felszínen a beépítésnek. Talán túlzott gyanakvás a szűkszavú megfogalmazásból erre következtetni, mindenesetre egy valódi park nem a sínek fölött van, hanem a földön: parkot építeni a vasúti infrastruktúra fölé, a sínek befedésével a lehető legdrágább megoldás, és soha nem hoz létre igazi zöldterületet, csak egy felcicomázott tetőkertet. Keskeny, zöldített átvezetésekre természetesen szükség van a gyalog-kerékpáros átjárhatóság érdekében, de tetőkertre a sínek fölött nincs.
Ha ugyanis Ferihegy valaha egyszer kötöttpályás kapcsolatot kap, annak logikus módon a városközponttal kell közvetlen összeköttetést biztosítania, ahova a turisták elsősorban érkezni akarnak. A repülőtéri gyorsvasút említése a szerződésben olyan benyomást kelt, mintha a kormány arról akarná a fejlesztőt biztosítani: a projektben felépülő rengeteg lakás, köztük minden bizonnyal elég sok luxuslakás könnyen elérhető lesz majd az országba repülőn érkezve, vagyis jól értékesíthető ingatlanok lesznek külföldi vevőknek. Ha valóban ez a gondolat húzódik meg az elképzelés mögött, akkor félő, hogy a rákosrendezői Maxi-Dubajt nem a létező hazai igények kielégítésére szánják. Nem a városban élni akaró, az agglomerációs kiköltözéstől és az ezzel járó ingázástól ódzkodó középosztály lakásszükségleteinek kielégítésére épül majd új lakónegyed a város egyik legértékesebb rozsdaövezeti területén, hanem az Európai Unióban befektetési lehetőséget kereső távol-keleti, arab, orosz, kínai vevők idecsábítása a cél mindazzal a csillogással, amit a dubaji befektető tényleg garantálni tud.
Nyitókép: magasházak a Millenniumi emlékmű mögött az elkészült látványvizsgálaton (forrás: Fővárosi Önkormányzat)
#Budapest#Emaar Properties#ingatlan#NER#Rákosrendező#urbanisztika | Itt a látványvizsgálat: ekkorák lehetnek a toronymonstrumok a Hősök tere mögött | Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/01/23/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-felhokarcolo-budapest-emaar-properties-urbanisztika/ | 2024-01-23 14:29:48 | true | null | null | valaszonline.hu |
A nyilvános adatbázisokban fellelhető adatok alapján ír az mfor.hu arról, hogy tavaly december 19-én jegyezték be a Homlok Románia Kft.-t. A cikk megjegyzi, hogy a romániai vasútvonalak állapota a magyarországiakénál is rosszabb, a vonatok emiatt óránként 45 kilométeres átlagsebességgel közlekednek.
Egy tavalyi adat szerint a romániai vasútvonalak 73 százalékának lejárt a tervezett élettartama, miközben a tavalyi és az idei költségvetésben vasúti pályafelújításra előirányzott forrásokból 33 kilométernyi pályát, a lejárt élettartamú vágányok alig több mint három ezrelékét lehet korszerűsíteni.
A Szabad Európa több cikkben is foglalkozott azzal, hogyan váltak itthon kegyvesztetté Homlok Zsolt cégei. Itt például arról írtunk, hogy Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. fővállalkozóként 2023. március 3-án azonnali hatállyal, indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt Vasútvill Kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. (A volt feleség, Mészáros Ágnes tagja volt a Vasútvill felügyelőbizottságának, de 2023. január végén távozott.)
Ehhez kapcsolódóan: Volt azért olyan is, amikor Homlok Zsolt nyert meg Mészáros Lőrinc előtt egy tendert. | Romániában alapított vasútépítő céget Mészáros Lőrinc volt veje | Homlok Zsolt egyre több beruházásból szorult ki a magyarországi piacon, miután véget ért házassága a milliárdos nagyvállalkozó lányával, Mészáros Ágnessel. Úgy tűnik, Romániában talált új megrendelésre, megalapította a Homlok Románia Kft.-t, amelynek egyik fő tevékenysége a vasútépítés. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/homlok_zsolt_meszaros_lorinc_vasut_romania/32776608.html | 2024-01-16 20:40:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Immár Tiborcz Istváné a belgrádi irodapiac tíz százaléka. A tizenegy épületből álló, 122 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió a Magyar Nemzeti Banktól került Tiborczhoz – Jellinek Dánielen keresztül.
2023 decemberében jelentették be, és január elejére már le is zárult az a tranzakció, amelynek értelmében Jellinek Dániel Indotek Csoportja eladott egy értékes belgrádi irodacsomagot Tiborcz István Diófa Alapkezelőjének (amit 2024. január 12. óta Gránit Alapkezelőnek neveznek).
Az üzletet nemcsak a mérete teszi érdekessé, de az is, hogy Jellinek mintegy két évvel ezelőtt egy olyan cégtől vásárolta meg a belgrádi irodákat, amely a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában van.
Az Indotek Csoport 2021 májusában jelentette be, hogy megvásárolják a tizenegy irodaházból álló belgrádi ingatlanportfóliót, a tranzakció 2022 elején zárult le. Akkor 267,6 millió eurót (mintegy százmilliárd forintot) fizetett az Indotek, így ez lett a megelőző évek legnagyobb ingatlanüzlete a régióban. Jellinek Dániel, az Indotek vezérigazgatója akkor úgy nyilatkozott, hogy „az irodabérlés erősödő lendülete kiváló befektetési lehetőségeket teremt az aktív szerbiai ingatlanpiacon, amelyre a tranzakció volumene révén máris kiemelt pozícióban léphet be az Indotek”. Ennél érdekesebb azonban az akkori eladó, a GTC-csoport.
A Magyar Nemzeti Bank még 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, amelyekbe összesen mintegy 260 milliárd forintot tett. Ez a pénz az MNB devizatartalékának forintra váltásából származott: a tartalékot ugyanis még alacsonyabb forintárfolyamon halmozta fel a jegybank, a forint folyamatos gyengülésének köszönhetően viszont a devizatartalék forintban számolt értéke jelentősen nőtt. Ebből származott az a vagyon, aminek elköltését számos botrány kísérte.
Ez az alapítványokba helyezett vagyon az, amelynek kezelését az Optima Zrt. végzi. Az Optima – egy bonyolult konstrukción keresztül – 2020 áprilisában szerezte meg a GTC (Globe Trade Centre S.A.) feletti irányítást, amelynek a mai napig 62,61 százalékos tulajdonosa.
Azaz a sajtóban lengyel tőzsdei ingatlancégként emlegetett GTC valójában a Magyar Nemzeti Bank irányítása alatt áll. A mintegy százmilliárd forint értékű belgrádi ingatlanportfólió tehát az MNB-től került Tiborcz Istvánhoz.
Jellinek korabeli nyilatkozatai arra utaltak, hogy az Indotek hosszabb távon tervez a belgrádi irodákkal. Ám alig két év elteltével már meg is váltak az irodaegyüttestől, hogy eladják az Orbán Viktor vejének tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőnek.
Mit vett Tiborcz?
A most hivatalosan is Tiborcz alapkezelőjéhez kerülő belgrádi ingatlanportfólió tizenegy épületből áll öt irodaház-komplexumban. Az irodák alapterülete összesen 122 ezer négyzetméter, ami az összes belgrádi irodaterület majdnem tíz százalékát teszi ki a CRCB jelentése szerint.
Azt, hogy Tiborczék mennyit fizettek az irodákért, a felek nem árulták el.
Ha piaci alapon zajlott a tranzakció, akkor Tiborcz valószínűleg a 2021-es vételárnál is többet fizetett az Indoteknek. A tizenegy épület értéke 2020 decemberében 265,6 millió euró volt, ami mostanra 274,2 millióra nőtt.
Ezek az irodák ráadásul komoly bevételeket is termelnek a folyamatosan fejlődő belgrádi ingatlanpiacon:
2021-ben 10,6, 2022-ben pedig már 11,3 millió eurós nyereséget hoztak a tulajdonosuknak, és a CRCB elemzése szerint 2023-ban még tovább bővült a belgrádi ingatlanpiac, így a most gazdát cserélő cégek profitja valószínűleg tavaly is nőtt.
Az irodaházak amúgy a szerb főváros gyorsan fejlődő új üzleti negyedében, Újbelgrádban vannak. Olyanok bérelnek irodát immár Tiborcztól, mint az Air Serbia nemzeti légitársaság, az UniCredit Bank, a Raiffeisen Bank, az Európai Bizottság szerbiai delegációja vagy az ausztrál nagykövetség.
Az ügylettel kapcsolatban küldtünk kérdéseket az Indotek Csoportnak, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Tiborcz és Jellinek
Nem ez az első eset, hogy bizonyos vagyonelemek Jellinek Dániel érdekeltségétől kerülnek át Tiborcz István valamelyik cégéhez. Ilyen volt például maga a Diófa Alapkezelő is, amely most vált a belgrádi irodák tulajdonosává, vagy a Gellért szálló. Azt pedig a G7 tárta fel tavaly nyáron, hogy Jellinek Dánieltől több mint 27 milliárd forint juthatott Tiborcz Istvánhoz – bármiféle látható ok vagy magyarázat nélkül. | Az MNB-től került Tiborczhoz az értékes belgrádi irodaegyüttes | Immár Tiborcz Istváné a belgrádi irodapiac tíz százaléka. A tizenegy épületből álló, 122 ezer négyzetméteres ingatlanportfólió a Magyar Nemzeti Banktól került Tiborczhoz – Jellinek Dánielen keresztül. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tiborcz-orban-jellinek-magyar-nemzeti-bank-mnb/32775023.html | 2024-01-15 20:45:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.
Negyed évszázada jelent meg az Élet és Irodalomban a mára klasszikussá vált, Fiúk a bányában című cikk, amely az Orbán család vállalkozásait vette sorra. Ebből a cikkből értesülhetett a szélesebb nyilvánosság először arról, hány bányát üzemeltet Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző.
Itt írtak először a gánti bányáról, amelyet harminc évvel ezelőtt privatizáltak, és került Orbán Győző érdekeltségébe. A dolomitbányászat a végéhez közeledik – legalábbis a bánya egyes részein befejeződött –, eljött a rekultiváció ideje, amikor az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonló állapot visszaállítását kell elvégezni a természetben. A külszíni bányászati tevékenység után hatalmas gödrök maradnak hátra, amit első körben fel kell tölteni, majd egyre finomabb kőzettel befedni, a végén a felső tíz centiméteres felületen humuszos talajréteget kell ráhordani.
„A gödör feltöltésének elmaradása esetén a bányagödör a bánya felhagyása után az illegális lakossági hulladéklerakás célpontjává válhat, tájsebként marad vissza” – ezzel is indokolta az Orbán Viktor édesapjához, Orbán Győzőhöz köthető cég által megrendelt tanulmány, miért szeretné építési hulladékkal feltölteni a dolomitbányászat után keletkezett gödröket. (A cégben tulajdonos Orbán Győző és unokája, Orbán Dávid és üzlettársa, Mürkl Máté ügyvéd is.)
A cég annyira aggódik a környezet védelméért, hogy úgy döntött: inkább ők töltik fel hulladékkal a bányagödröt, nehogy a lakosság csinálja ugyanezt illegálisan és – esetleg a hozzá nem értés okán – környezetszennyező módon.
Megengedőbb jogszabály
A hulladékgazdálkodási koncesszió 2022-es odaítélésével párhuzamosan könnyített a kormány a hulladéklerakás szabályain. Mint ismert, a Mol nyerte meg a koncessziót, így az általa alapított leánycég, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti a hazai hulladékpiac nagy részét a következő 35 évben. A Semjén Zsolt által kezdeményezett jogszabály-módosítás értelmében a hulladékkal való feltöltés „olyan hasznosítási művelet, amely során (…) nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást”.
Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője szerint immár nem írják elő, hogy a tevékenység nem szennyezheti a talajvízbázisokat, csupán egy bizonyos határértéknél jobban nem szennyezheti a földtani közeget és a felszín alatti vizeket.
A jogszabály módosítása előtt ha kérelmező nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a bányafeltöltés nem jár szennyezéssel, a hatóság nem adta meg az engedélyt. A törvényt azonban úgy módosították, hogy meghatároztak egy határértéket, amelynél nagyobb szennyezéssel nem járhat a tevékenység. Jávor Benedek szerint innentől kezdve a hatóságnak kellene bizonyítani, hogy a szennyezés meg fogja haladni a határértéket, vagyis egy hipotetikus feltételezést kellene bizonyítani.
„Mivel a tevékenység még nem zajlik, a hatóság nem tud semmit bizonyítani” – mondta. Jávor Benedek szerint ezzel a kormány ellehetetlenítette a hatóságok munkáját, nem dönthetnek másként, mint az engedély szinte automatikus kiadása mellett.
„Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az esetben testre szabott jogalkotás zajlott. Az Orbán família kapott egy ágazatot a bontási hulladékok elhelyezésének könnyített engedélyezésével” – tette hozzá. Jávor Benedek szerint így már hatalmas üzlet az építési-bontási hulladékok lerakása.
Jávor Benedek egyébként nem azt mondja, hogy ne lehessen sittel feltölteni a bányagödröt, csak azt szeretné, hogy szigorú szabályok vonatkozzanak az ilyen tevékenységekre.
„Elfogadhatatlan a karsztvízbázisok, hazánk vízkincsének veszélyeztetése az Orbán család profitja érdekében” – mondta. Jávor Benedek szerint a kiadott engedélyt vissza kell vonni, részletes, szigorú környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ennek keretében pedig kizárólag olyan feltöltési tevékenységet lehet engedélyezni, amely garanciát jelent a vértesi karsztvízbázisok védelmére. Ehhez részletes vízjogi engedélyezésre, a szennyezést megelőző beruházásokra, például szigetelés és a feltöltésre használt hulladék szigorú technológiai folyamatban zajló szétválogatását előíró rendelkezésekre van szükség.
Ehhez kapcsolódóan: Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat
A törvénymódosítás azért érdekes, mert azzal indokolták a Mollal kötött 35 éves koncessziós szerződést, hogy az uniós elvárások miatt növekedjen az újrahasznosított hulladék aránya, és csökkenjen a lerakókban elhelyezett mennyiség. A Semjén-féle jogszabály-módosítás viszont ezzel ellentétes, mivel éppen a hulladéklerakást liberalizálta, vagyis megkönnyítette azok dolgát, akik hulladéklerakókat szeretnének létesíteni.
Márpedig az Orbán-bánya már évekkel ezelőtt nyíltan vállalta, hogy mire készül. A Magyar Narancs 2015-ös cikke egy helyi lakossági fórumról készült, ahol elhangzott: az egykori kavicsbánya területének egy részén évente 250 ezer tonna hulladékot raknának le, válogatnának szét és dolgoznának át. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót, egy törő- és egy osztályozóberendezést mindössze két-háromszáz méterre a gránási lakóházaktól. „Így előzetesen az ott eddig nyugalomban élők azzal számolhattak, ha mindenki rábólint a tervekre, hogy napi 1000 tonna törmeléket is hordhatnak majd a területre 24 tonna teherbírású munkagépekkel, majd a válogatott hulladékot folyamatosan szállítanák el” – olvasható a cikkben.
A törvénymódosításnak köszönhetően a gánti bánya alatt található karsztvízbázissal kapcsolatban sem kell vízvédelmi hatósági vizsgálatot lefolytatni.
Nyolc évet kellett várni ahhoz, hogy a tervből valóság legyen. A gánti bányába a DG Kőbánya Projekt Kft. (tavaly decemberben a cég nevét Dolomit Inert Kft.-re változtatták) szállíttatná a sittet, miután felvették a nem veszélyes hulladék gyűjtését, kezelését, ártalmatlanítását a tevékenységei körükbe. Erről a HVG számolt be. Hogy pontosan mit tervez a Dolomit Inert, a Fejér megyei kormányhivatalhoz beadott előzetes vizsgálati dokumentációból derül ki.
A gánti bánya tevékenységének célja kettős: egyik cél a kitermelés során kialakult bányagödör tájba illesztése, tájrendezése a gödör inert építési-bontási hulladékokkal való feltöltésével. Az inert hulladék csak olyan anyagot tartalmazhat, amely nem éghető, vízben nem oldódik, és biológiai úton sem bomlik le. Az inert bontási hulladék nem tartalmazhat azbesztet, bitument vagy kátrányt, lényegében semmi olyat, ami környezetszennyezést vagy emberiegészség-károsodást okozhat.
„Másik cél az átvett hulladékok egy részének feldolgozása (aprítás, osztályozás) és építési termékké minősítése” – olvasható a dokumentumban. A tervek szerint évente négyszázezer tonna inert hulladékot helyeznének el, és százezer tonnát hasznosítanának újra. Utóbbi egy oktató blog leírása szerint zúzógépekkel felaprítva felhasználható úttöltéshez útépítés során, vagy adalékanyagként alacsony minőségű alap vagy könnyű beton készítéséhez.
A zúzott vörös tégla és csempe salakként használható a teniszpályák terítésére, finomabb adalékanyag a habarcshoz, adalékanyag az új aszfalthoz, az utak terítéséhez. Mivel a dolomitbányában rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, logikusnak tűnik, hogy a bejövő bontási hulladék egy részét újrahasznosítsák és értékesítsék.
Két legyet egy csapásra
A gánti telephelyen végéhez közeledik a dolomitbányászat, a hatályos jogszabályok szerint rekultiválni kell a helyszínt. Ez rengeteg pénzbe kerül, viszont a sitt elhelyezésével nemcsak spórolni lehet, de komoly bevételre is szert lehet tenni.
A piacon jelenleg nagy a szórás, minőségtől és összetételtől függően 10–24 ezer forintos tonnánkénti áron lehet építési bontási hulladékot elhelyezni, vagyis ennyit kell fizetnie annak, aki legális körülmények között akarja elhelyezni. (A lakosság évi egy tonnáig ingyen is leadhatja bizonyos helyeken.)
Ha csak tízezer forintos áron számolunk, és sikerülne az évi maximumot, négyszázezer tonnát elhelyezni, az négymilliárd forintos bevételt jelentene a gánti bányának. Vagyis nemcsak a rekultiváció költségein farag a bánya, de még komoly pénzt is keres azzal, hogy bontási hulladékkal tölti fel a gödröt.
De van még egy további költséghatékonysági szempont is, ami a levegőszennyezettséggel kapcsolatos vizsgálati résznél derül ki. A 2021-es felülvizsgálat szerint a bánya vonzott forgalma (dolomitkiszállítással és egyéb áruforgalommal együtt) naponta kétszáz fordulóval oldható meg. Ehhez jön még a legfeljebb évi négyszázezer tonnás sittszállítás. A cég terve szerint évente 250 napon lesz szállítás, napi legfeljebb 1600 tonna.
Egy gépjármű átlagosan 24 tonnát fog beszállítani, vagyis nyerges vontatóval tervezik a szállítást. Így könnyen kiszámolható, hogy 66 teherautóval emelkedne a napi forgalom a bánya körül. Viszont a Dolomit Inert hetvenszázalékos visszfuvartényezővel számol, vagyis azzal, hogy hetven százalékban a dolomitot kiszállító teherautó fogja behozni az építési hulladékot, így sokkal kevésbé emelkedik a teherforgalom, miközben jelentős költségeket is meg tud spórolni.
Ez az elv azonban azt feltételezi, hogy egy helyen, folyamatosan felhalmozódik nagyobb mennyiségű sitt, építési-bontási hulladék. Tavaly óta kering egy pletyka a hulladékpiacon, méghozzá az, hogy az építési-bontási hulladék is a koncesszió része lesz. Éves szinten 9,9 millió tonna építési-bontási hulladék keletkezik Magyarországon, amiből 1,1 millió tonnát lerakással ártalmatlanítanak.
Ha az építési és bontási hulladék is a koncesszió hatálya alá kerülne, központilag lehetne dönteni arról, hová kerüljön az az évi 1,1 millió tonna, amit lerakással „semmisítenek meg”. A koncesszió esetében a közbeszerzési törvény előírásai az irányadók, a koncessziós szerződés módosítására a közbeszerzési törvényben foglalt keretek között ugyan, de van lehetőség.
A kormányhivatalnak küldött dokumentumban sem rejti véka alá a cég, hogy a feltöltéses tájrendezés szükségességét elsősorban a bányagödör rekultivációjának kötelezettsége indokolja.
„Ezek a célok legteljesebben a gödör feltöltésével érhetők el, ami inert hulladékkal kivitelezhető” – olvasható a dokumentumban. A cég szerint nemcsak arról van szó, hogy a társaság profitálna ebből, hanem közérdek is fűződik hozzá.
„A hulladékhasznosítás engedélyezésével csökkenne a nagy költséggel kiépített műszaki védelemmel rendelkező kommunális hulladéklerakók terhelése és a természetben található illegális hulladéklerakók száma is” – tették hozzá.
A hulladéklerakók terhelését azonban információink szerint nem kell csökkenteni, mert iparági források szerint sem a fizetős, sem az ingyenes, lakossági átadóhelyeken nincsenek kapacitásgondok.
Ehhez kapcsolódóan: Egy jogerős ítélet szerint nem titkolhatják el a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit
Szemrevételezés
„Kedves Partnereink! Társaságunk továbbra is vállalja az építési-bontási anyagok (inert) átvételét és újrahasznosítását az alábbi három üzemében: Gyöngyössolymos, Sárospatak és Tarcal” – bombázza kör-e-mail formájában a cégeket a Colas Északkő Kft. A francia cég sem véletlenül kezdett marketinghadjáratba. A hulladéklerakás szabályainak könnyítése, úgy tűnik, nekik is jól jött.
Kerestük a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt is. A hatóság a Szabad Európának azt írta, hogy a kitermelt bányagödrök építési vagy bontási hulladékkal, más néven inert hulladékkal történő feltöltése az Európai Unió országaiban is bevett hulladékhasznosítási módszer, amelynek célja a bontási hulladékokkal kapcsolatos gazdálkodás kifehérítése és az illegális hulladékelhelyezés csökkentése.
A Dolomit Inert hulladékhasznosítási engedélyét a kormányhivatal az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveken alapuló, szigorú magyar jogszabályok alapján adta ki, amelyek minden hulladékgazdálkodási szereplőre ugyanazokkal az előírásokkal vonatkoznak.
„A kiadott engedély szerint a gánti telephelyre kizárólag nem veszélyes építési-bontási hulladék szállítható, amelynek besorolása a hulladék termelőjének a felelőssége” – közölte a hatóság. Azt is hozzátették, hogy a kormányhivatal engedélye előírja, hogy a telephelyre szállítás után több lépcsőben át kell vizsgálni a hulladékot, és csak azt követően tölthető a bányagödörbe, miután meggyőződtek arról, hogy nem tartalmaz olyan összetevőt, amelyre a vállalkozásnak nincs engedélye.
Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy tervezik-e a koncesszió bővítését az építési-bontási hulladékokkal, és a Dolomit Inert Kft.-nek is küldtünk kérdéseket. Választ egyelőre nem kaptunk. | Akár négymilliárd forintot is hozhat évente az Orbán-bányának a hulladék | Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/akar-negymilliard-forintot-is-hozhat-evente-az-orban-banyanak-a-hulladek/32783594.html | 2024-01-22 23:45:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a Gyulai Törvényszékhez nemrég benyújtott vádiratában bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és közokirat-hamisítással vádol tíz személyt, akik szabadlábon védekezhetnek. Az ügyészség szerint Németországba és Spanyolországba irányuló illegális állatkereskedelemben vettek részt, illetve Szlovákiába küldtek ki magyar kisállatútleveleket. Utóbbi esetben az ottani kutyaneppereknek segítettek abban, hogy nyugat-európai országokba törvénytelenül és nagy haszonnal értékesítsenek kölyökkutyákat.
„A szolgáltató állatorvos a szállítás érdekében biankó kisállatútleveleket állított ki anélkül, hogy az állatokon bármilyen vizsgálatot, beavatkozást elvégzett volna, majd a vezető beosztású hatósági állatorvos segítőjével rögzítette a webalapú nyilvántartásokban a fiktív adatokat, vizsgálat nélkül igazolta az állatok szállításra való alkalmasságát, és kiállította a szállítmányokat kísérő bizonyítványokat” – közölte még a nyomozás idején a vádhatóság a Magyarországon zajló ügyletekről.
Lapunk 2021 tavaszán elsőként számolt be arról, hogy egy tótkomlósi állatorvosi rendelőben és állatpatikában látványos hatósági akció zajlott le (lásd: Hivatali vesztegetés miatt razziáztak…, magyarnarancs.hu, 2021. május 14.). A praxis tulajdonosa Pertich Attila Sándor, aki korábban névvel vállalta, hogy érintettje az ügynek. Jelezte ugyanakkor, „nincs bűnösségtudata”, és „bár mindent szabályosan végzett, mégsem volt teljes mértékben körültekintő”. (Pertich 2011. októberi menesztéséig az Illés Zoltán-féle környezetvédelmi államtitkárságon dolgozott vezetői munkakörben.) Bakos Pál térségi főállatorvost 2021 májusában a hivatalában vették őrizetbe az adónyomozók, majd a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását. Az összehangolt akciósorozat keretében ugyanabban az időben Gyulán, Csorváson, Újkígyóson és Orosházán is lecsaptak a NAV-nyomozók. Nem sokkal később a Békés Megyei Kormányhivatal azonnali hatállyal felmentette megbízatása alól Bakost, ám erről csak lapunk kérdései nyomán, napok múltán tájékoztatták a közvéleményt. (Az ügy előzményeiről lásd korábbi összegző írásunkat: Ebek és nepperek, Magyar Narancs, 2022. február 3.)
Tizenöt hetes kor alatt
A vádirat szerint Pertich Attila Sándor és asszisztense, valamint az ügy elsőrendű vádlottja, Bakos Pál a Magyar Állatorvosi Kamarától (MÁK) rendelt kisállatútleveleket. Tisztában voltak azzal, hogy ezeket majd mások döntően kölyökkutyák, kisebb részben macskakölykök külföldre szállítására használják fel. Pertich helyett és nevében, de az ő tudomásával és egyetértésével az asszisztense szerezte be a MÁK kisállat-nyilvántartó rendszerén, az úgynevezett Petvetdatán keresztül az útleveleket azt követően, hogy Bakos Pál telefonon tájékoztatta, pontosan hány okmányra van szükség. Az asszisztensnek a békési főállatorvos magyarázta el, hogy az útleveleket hogyan kell kitölteni, mennyi és milyen fiktív oltásokat kell valótlanul rögzíteni, illetve hogy mennyi aláírás szükséges a szolgáltató állatorvostól. Az útlevelekben feltüntetett kutyákat ugyanakkor Pertich nem vizsgálta meg, transzponderrel (mikrocsip) nem látta el, és nem is oltotta be azokat. Ennek ellenére az útlevelekbe a szükséges egyéb oltásokra utaló matricákat, köztük a veszettség elleni oltás megtörténtét igazoló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kibocsátott hatósági hologramos matricát beragasztották, és a dokumentumot a tótkomlósi állatorvos kamarai bélyegzőjével hitelesítették. A folyamat valamennyi résztvevője tisztában volt azzal, hogy a papírokat valótlan tartalommal állították ki. | Állatorvosok kutyaszorítóban | Csak Békés megyéből több ezer kölyökkutyát juttattak ki illegálisan Nyugat-Európába 2019 és 2021 között. Az ügyben azóta megtörtént a vádemelés, a térségi főállatorvos, két állatorvos, az asszisztenseik, informatikus, szállítók és ún. szaporítók kerültek a vádlottak padjára. A volt főállatorvosra nyolc év börtönt és vagyonelkobzást kér az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/allatorvosok-kutyaszoritoban-264953 | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az elmúlt hét pénteken került fel a Békéscsabához közeli, mintegy 4700 lelkes viharsarki kisváros közösségi oldalára, hogy az eddig praktizáló állatorvos helyett a jövőben Bakos Pál állatorvos végzi a településen a szolgáltatást. A tájékoztatóból azt is megtudni, hogy Bakos hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön rendel Újkígyóson, ám ezen felül a megadott mobilszámán kereshetik őt a helyi állattartók.
Lapunk nyomtatott kiadásában nemrégiben beszámoltunk arról, hogy Bakos Pál volt Békés megyei főállatorvossal és a volt újkígyósi állatorvossal, Sz. Károllyal szemben nemrégiben emelt vádat a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség. Egyikük az első- , míg másikuk a per kilencedrendű vádlottja. Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy, előnyért a hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és közokirat-hamisítással vádol tíz személyt. Köztük az említett két állatorvos mellett még a tótkomlósi állatorvost is, aki nem más, mint a történtekkel összefüggésben a nevét vállaló Pertich Attila.
Az ügyészség azzal vádolja az állatorvosok mellett asszisztenseiket, egy informatikust, szállítókat és kutyaszaporítókat, hogy az összes idevágó szabályt és előírást megsértve Németországba és Spanyolországba kerültek ki nagy mennyiségben állatok a közreműködésükkel. Nagy többségben a törvény által előírt 15 hetes életkorukat be nem töltött kölyökkutyákról, kisebb részben macskákról van szó. Más esetben Szlovákiába küldtek ki magyar kisállatútleveleket, az ottani kutyaneppereknek segédkezve abban, hogy nyugat-európai országokba törvénytelenül és nagy haszonnal értékesítsenek kölyökkutyákat.
Ezen cselekményükkel csak ez a Békés megyéhez köthető elkövetői kör – áll a regionális nyomozó ügyészség vádiratában – kizárólag 2019 szeptembere és 2020 szeptembere közötti egy évben 5103 kutya és macska illegális külföldi kiszállításában segédkezett, anyagi előnyökért. Egy összehangolt akció keretében, egyszerre közel tucatnyi helyszen 2021 májusában csaptak le a bűnszervezetre a NAV-nyomozók, amelynek – más fejlemények mellett – az lett a következménye, hogy a térségi főállatorvost előbb őrizetbe vették, majd néhány hétre előzetes letartóztatásba helyezték, ezzel egyidőben pedig a Békés megyei kormányhivatal menesztette állásából.
Ezek fényében érdeklődtünk Botyánszki Pál László (független) újkígyósi polgármesternél, hogy tudják-e, bűnvádi eljárás alatt álló állatorvosok cseréltek helyet most a kisvárosban. Mint kiderült, ennek tudatában, de egyben a kínzó szakemberhiány szorításában született meg ez a döntés. A városvezető azt mondta, ez a szakma, a háziorvosokhoz hasonlóan, az utóbbi időben nagyon elöregedett, s alig lehet egy-egy állomáshelyre állatorvost találni. Hozzátette, eddig állatorvosuk, Sz. Károly olyan egészségügyi problémákkal küzd, ami akadálya a további munkavégzésének, így kényszerhelyzetben cselekedtek. „Szegény ember vízzel főz” – mondta a helyzetre utalva Botyánszki.
„Bakos Pál a tisztánlátás végett és korrekten maga közölte önkormányzatunkkal, hogy bűnvádi eljárás hatálya alatt áll, s hamarosan a vádlottak padjára kell ülnie. Az ügyben megkerestük a törvényességi felügyeletet ellátó Békés megyei kormányhivatalt, ahol közölték, hogy Bakos, legalábbis egyelőre, nincs eltiltva foglalkozása gyakorlásától, engedélyét nem vonták vissza, másrészt a jogerős ítélet megszületéséig mindenki ártatlannak tekintendő” – mondta a Narancs.hu-nak az újkígyósi városvezető. Megjegyezte, így a szorult helyzetben, az állatorvosi szakmát is sújtó létszámhiány miatt addig alkalmazzák az egyébként lassan a nyugdíjkorhoz közelítő volt megyei főállatorvost, ameddig ez jogileg lehetséges.
Botyánszki hozzátette, Bakost nagyon felkészült állatorvosnak tartja; a közeli Csorváson lakik, onnan jár át Újkígyósra, és éppen cikkünk keletkezésének napján, hétfőn tartotta meg első rendelését új állomáshelyén. Végül a polgármester elmondta, a település önkormányzatának egyetlen fillérjébe sem kerül, hogy új állatorvosa van. | A bűnvádi eljárás alatt lévő volt Békés megyei főállatorvost bízta meg munkával az újkígyósi önkormányzat | Rövid közleményben adta hírül Újkígyós a Facebook-oldalán, hogy a békési kisvárosban az eddigi állatorvos helyett a volt megyei főállatorvos végez szolgáltatást január 22-től. Különös fénytörést ad a történteknek, hogy ugyanabban az ügyben mindkettőjüket súlyos bűncselekményekkel vádolja a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a Gyulai Törvényszék előtt hamarosan kezdődő büntetőperben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-bunvadi-eljaras-alatt-levo-volt-bekes-megyei-foallatorvost-bizta-meg-munkaval-az-ujkigyosi-onkormanyzat-265088 | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vesztegetés miatt emeltek vádat egy Pest megyei kórház vezető beosztású orvosa és a vele együttműködő betegszállító ellen – közölte a Pest Vármegyei Főügyészség pénteken. A közlemény szerint az orvos vesztegetési pénzért valótlan okokkal vett fel, illetve tartott bent kórházi osztályon betegként olyan embereket, akiket a betegszállító közvetített felé.
Az orvost a betegszállító először 2013 körül kereste meg azzal, hogy egy idős beteget el akarnak bocsátani a kórház egy másik osztályáról, de hozzátartozói nem tudják elhelyezni. Érdeklődött az orvosnál, hogy pénzért felvenné-e az idős embert az osztályára, amibe az orvos beleegyezett. Ezt követően 2021. július 1-jéig a betegszállító rendszeresen közvetített az orvos felé olyanokat, akik pénzt fizettek "nem legális szolgáltatásokért" – olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint voltak, akik – hasonlóan az első esethez – nem tudták vagy nem akarták idős hozzátartozójukat elhelyezni a kórházi kezelés után. Ilyen esetekben az orvos pénz ellenében az általa irányított osztályra felvette őket és ott tartotta, amíg erre igény mutatkozott. Más esetekben az orvos kórházi ellátásról állított ki valótlanul igazolásokat, amelyeket táppénz igénylésére használtak fel azok, akik lefizették őt. Voltak olyanok is, akik plasztikai beavatkozások társadalombiztosítás általi támogatásának megszerzéséhez kértek orvosi igazolásokat, míg mások a hamis igazolásokkal bírósági tárgyalásokon történő megjelenést próbáltak elkerülni, illetve halasztást próbáltak elérni letöltendő szabadságvesztésük megkezdésénél.
Az érintettek pár tízezertől több százezer forintig terjedő összegeket fizettek. A pénz legtöbbször a betegszállítón keresztül jutott el az orvosig úgy, hogy abból a betegszállító is levette a részét.
Az orvost végül a Nemzeti Védelmi Szolgálat buktatta le egy megbízhatósági vizsgálat során. Akkor is szintén többszázezer forintért vállalkozott arra, hogy megfelelő okiratokat állít ki, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azokkal letöltendő szabadságvesztés megkezdésének elhalasztását kezdeményezzék – tudatta a főügyészség.
A vádirat szerint az orvos legalább 5,5 millió, míg a betegszállító mintegy 1 millió forint vesztegetési pénzhez jutott.
A Pest Vármegyei Főügyészség az ügyben az orvossal szemben 19, míg segítőjével szemben 17 rendbeli korrupciós cselekmény miatt emelt vádat. Rajtuk kívül az őket megkereső és a szolgáltatásokért fizető további 9 ember ellen is vádat emeltek vesztegetés miatt – olvasható a közleményben.
(Borítóképünk illusztráció.) | Vesztegetés miatt emeltek vádat egy Pest megyei vezető orvos ellen | Az orvos pénzért állított ki orvosi igazolásokat, vagy vett fel embereket kórházi osztályokra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-egy-pest-megyei-vezeto-orvos-ellen-265029# | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke az a Szöllősi György, aki egyrészt körberepüli a világot az adófizetők pénzén mint a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint az amerikaiak által el nem ismert focidiplomata, emellett pedig az államosított Nemzeti Sport főszerkesztője.
A Magyar Sportújságírók Szövetsége százmilliós támogatást kap az államtól.Ehhez képest - ahogy azt a KMonitor kiemelte - a vizsgált szervezetek közül náluk találta a legtöbb problémát az Állami Számvevőszék.
A szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván, olyan összegeket is elszámolt, amik belső nyilvántartásukban nem tartoztak a támogatási programhoz;
A 2021. és a 2022. évi egyszerűsített éves beszámolói részeként kiegészítő mellékletet nem készített, a 2022. évi közhasznúsági melléklet nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;
Ezzel lényegében a könyvvezetésben és a beszámolóban sem volt megállapítható megfelelően, hogy a kapott és ellenőrzött támogatás a központi költségvetésből érkezett. | Talált néhány nem is annyira apró hiányosságot az Állami Számvevőszék Szöllősi György szervezetének | A Magyar Sportújságírók Szövetsége az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván. Ez a sommás összegzése a Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), amely publikálta az Egyesületek és alapítványok államháztartásból kapott támogatásai könyvviteli nyilvántartásának ellenőrzése címet viselő jelentését. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/23/talalt-nehany-nem-is-annyira-apro-hianyossagot-az-allami-szamvevoszek-szollosi-gyorgy-szervezetenek-ellenorzesekor?fbclid=IwAR0kvEzz5mfrPj4jDIdJP0P-aV6qo6c4W5Dm-4lxsKWWWbkvjM | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2024.01.24. 08:16 2024.01.24. 12:13
A rendőrséghez fordult a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a Vig Mórhoz vándorolt Lánchíd-pénzekkel kapcsolatban – értesült a Magyar Nemzet. Tényi sikkasztás miatt tett feljelentést azt követően, hogy a sajtóban megjelent, 900 millió forint került a Lánchíd felújítását végző cégtől az Amnesty-vezér sok száz milliós számlagyár működtetésével is gyanúsított testvérének magán- és ügyvédi letéti számlájára, amit több részletben, készpénzben fel is vettek.
Sikkasztás bűntettének gyanúja miatt tett a Lánchíd-botrány ügyében feljelentést Tényi István – tudta meg a Magyar Nemzet. Tényi azután fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához, hogy a sajtóban megjelent: két év alatt, 2020. novembere és 2022. júliusa között a Lánchíd kivitelezését végző A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalhatott a praxisától eltiltott, számlagyáras botrányba belebukó jogász, Vig Mór cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek.
Ezt követően ebből az összegből a médiában megjelent információk szerint továbbutaltak 900 millió forintot Vig magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Az Atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
A praxisától eltiltott budapesti ügyvédet tartóztattak le + videó
A gyanú szerint 241 millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat.
Mivel ezeket a tranzakciókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az exügyvéd ellen indított, sok száz milliós számlagyáras büntetőeljárásban vizsgálja, Tényi feljelentését várhatóan a rendőrség a NAV-nak fogja továbbítani. A költségvetési csalással gyanúsított férfi egyébként az Amnesty International Igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére.
Ötmilliárdos drágulás
Az adóhatóság az ügyben tavaly novemberben házkutatást is tartott az A-Hídnál, ahol dokumentumokat foglalt le. A botrány még az ellenzéki pártoknál is kiverhette a biztosítékot, hiszen Brenner Koloman vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatos korrupciógyanú miatt.
Ahogy arról többször beszámoltunk, az A-Híd még Tarlós István főpolgármestersége időszakában nyerte el ugyan a tendert, de Karácsonyék a hatalomváltás után új közbeszerzési eljárást írtak ki. A győztes ismét az A-Híd lett, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ráadásul majdnem hatvanszorosára (!), 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós alatt zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.
Még sok a megválaszolatlan kérdés
A NAV vizsgálata arra is kitér, hogy érkeztek-e utalások Vig Mór ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022 januárjában vesztegetés elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától és ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból.
Ha igen, ez ügyvédi forrásunk szerint több kérdést is felvet. Egyrészt Vignek meg kellett volna szüntetnie a számláját azután, hogy törölték a nyilvántartásból, másrészt az ügyvédi letéti számlára pontosan meghatározott célból érkeznek pénzek, melyeket egy ideig ügyvédre bíznak. Amennyiben Vig esetében ez nem így történt, ráadásul az oda érkező összegeket a jogász öncélúan felvette, az felvetheti a sikkasztás gyanúját. Megjegyzendő, ha Vig Mór cégétől a magánszámlájára is indokolatlanul érkeztek az A-Híd pénzei, az is minősülhet sikkasztásnak.
Dőlnek ki a csontvázak: vesztegetési ügyben ítélték el az Amnesty International Magyarország vezetőjének testvérét
A több száz milliós számlagyár irányításával is gyanúsított Vig Mór egy szexuális erőszak sértettjét akarta lefizetni és hamis vallomásra bírni.
Több bűncselekmény is a rovásán
Vig Mórt a fenti ügyeken kívül több más bűnüggyel is összefüggésbe hozták. Többek között azzal vádolják, hogy egy jelenleg is körözött bűnöző társaságában vehetett részt egy nemzetközi csalássorozatban, de a férfit korábban kapcsolatba hozták felesége volt párjának megveretésével is.
Verőlegényeket küldhetett haragosára az Amnesty-vezér testvére, az áldozat bírósághoz fordult
A jelenleg is letartóztatásban lévő Vig Mór alvilági módszerrel rendezhette a felesége volt párjával elmérgesedő vitáját.
A bűnügyek mellett lapunk Vig homályos cégügyeire is felhívta már a figyelmet: például Büro Cégkezelő Kft. néven egy cégtemetőként is működő szolgáltató köthető a jogászhoz, amely a II. kerületi Keleti Károly utca egyik földszinti üzlethelyiségébe van bejegyezve, majd azt is megírtuk, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasának egyik vállalkozása is ehhez a szolgáltatóhoz került.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Vig Mór
A-Híd
Sunstrike Kft | Itt az újabb fordulat a Lánchíd-botrányban! | A rendőrséghez fordult a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a Vig Mórhoz vándorolt Lánchíd-pénzekkel kapcsolatban – értesült a Magyar Nemzet. Tényi sikkasztás miatt tett feljelentést azt követően, hogy a sajtóban megjelent, 900 millió forint került a Lánchíd felújítását végző cégtől az Amnesty-vezér sok száz milliós számlagyár működtetésével is gyanúsított testvérének magán- és ügyvédi letéti számlájára, amit több részletben, készpénzben fel is vettek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/itt-az-ujabb-fordulat-a-lanchid-botranyban | 2024-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Fegyelmi eljárás, jogkörmegvonás, érvénytelenített elnöki pályázat – Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében
Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes oldalon 2020. január 6. napján megjelent „Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében” című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy „Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól.” A valóság ezzel szemben az, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft. mindösszesen nettó 193 millió Ft vállalkozói díj illeti meg, amelyet összevetve az írás által megjelölt 2018. évi árbevételi adattal megállapítható, hogy az meg sem közelíti a lap által megjelölt korábbi pénzügyi árbevételt. Ugyanezen cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a kifizetés a mai napig nem történt meg.
Komoly következményei lettek a PestiSrácok.hu oknyomozásának és cikksorozatunknak, amelyben bemutattuk: egy Botkáék által pénzelt bíró és egy szegedi, önkormányzati polgári lakást potom pénzért megszerző tanácsvezető mentette fel tavaly év végén a Szeviép-vezéreket, akiket így futni hagyott az a testület, amely érintettség okán nem is tárgyalhatta volna az ügyet. Mai cikkünkben azt is bemutattuk, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. Az Országos Bírósági Hivatal megkeresésünkre azt válaszolta, hogy decemberi cikkeink után fegyelmi eljárás indult a büntető ügyeket kiszignáló büntető kollégium vezető-helyettese ellen, akit az ügykiosztási jogkörétől is megfosztottak. A Szeviép-ügyben ma megjelent írásunkkal kapcsolatban az OBH elnöke újabb vizsgálatot kezdeményezett. Dr. Senyei György Barna arról is biztosított, hogy a Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét személyesen vizsgálja ki. Kiderült az is: tényfeltárásunk hatására az OBH elnöke érvénytelenítette a Szegedi Törvényszék elnökének újrázó pályázatát. A portálunknak küldött indoklásban azt írják, hogy éppen a pályáztatás és a pályázat elbírálása időszakában vált szükségessé vizsgálatok lefolytatása törvényesség és személyes felelősségek kérdésében, így amíg a vizsgálatok nem zárultak le, addig az elnök nincs abban a helyzetben, hogy a vezetői állás betöltéséről döntsön.
Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy két olyan bíró is tagja volt a Botka beszállítóinak számító Szeviép-vezéreket felmentő bírói tanácsnak, akik lekötelezettjei a szegedi szocialista városvezetésnek. Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól a Szeviép-ügy másodfokú tárgyalása előtt. A tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva 12,4 millió forintért vásárolhatott meg egy 100 négyzetméteres polgári lakást Szeged korzóján, amit már akkor 21 millióra értékeltek, de ma legalább 50 milliót ér, ráadásul a bírónő nyolc napig volt tulajdonosa a lakásnak, utána eladta; hogy mennyiért, az rejtély. Azt is bemutattuk, hogy a büntetőügyeket, így a Szeviép-ügyet is az egyik vádlott védőjének felesége szignálta ki, aki ráadásul az önkormányzati cégek jogásza.
Mindezek kapcsán azt is felvetettük, hogy olyan, a törvényszéken belül ordító összeférhetetlenségeket tussoltak el és ezek ellenére folytattak le büntetőeljárásokat, hogy mindenképpen felmerül a Szegedi Törvényszék elnökének személyes felelőssége is.
Megkérdeztük az OBH-t, hogy a történtek után a posztján maradhat-e a szegedi elnök, miután a törvényszék elnökének felelőssége is felmerül, hiszen több olyan ordító összeférhetetlenség ellenére tárgyalta ez a bírói tanács, illetve ezek a bírák az ügyet, hogy az az elnöki felelősséget is felveti. Befogadták-e a pályázatát? – kérdeztük.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elmúlt hetekben jutott-e valamire az OBH elnökének utasítására lefolytatott belső vizsgálat, hiszen az információk birtokában mi néhány nap alatt találtunk rá az aggodalomra okot adó adatokra.
Válaszában az OBH elnöke azt írja, hogy a Szegedi Törvényszék elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó büntető kollégium vezető-helyettesével szemben fegyelmi eljárást indított. Az ügyek kiosztásában a büntető kollégium vezető-helyettese az a dr. Nagy Andrea, akinek férje a Szeviép-ügy egyik vádlottjának a védője, egyben a szegedi önkormányzati cégek jogásza.
A mai cikkünkben feltárt, a szegedi önkormányzat és Nóvé Ágnes bírónő családi cége közötti ügyletek, dátumok, kifizetések kapcsán újabb vizsgálat indult.
A Szegedi Törvényszék elnöki álláshelyére kiírt pályázatot eredménytelenné nyilvánítottam és hat hónapi időtartamra a pályázó korábbi elnököt bíztam meg az elnöki feladatok ellátásával. A Szegedi Törvényszéken a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetők esetleges felelősségét kivizsgálom
– írja dr. Senyei György Barna. Az OBH elnöke azt is megjegyzi, hogy a Szeviép-ügyben harmadfokon teljes felülvizsgálatra van lehetőség, a fellebbviteli érvelésbe pedig a sajtóban megjelent tényállásokat is be tudják vonni.
Mutatjuk az elnöki pályázat érvénytelenítésének OBH-elnöki indokolását:
Vezető kép: dr. Senyei György Barna, az OBH elnöke. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ha elég makacsok vagyunk, és persze kitartók, csak azért sem elengedve a sztorit, akkor hozzájárulhatunk az igazság diadalához! | Helyreigazítás | Az általunk szerkesztett pestisracok.hu internetes oldalon 2020. január 6. napján megjelent „Lépett az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, Botkáékkal pacsizó bírók ügyében” című cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy „Az egyik bírónő, Nóvé Ágnes és férje építőipari cége 800 milliós megrendelést kapott a várostól.” A valóság ezzel szemben az, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával létrejött valamennyi szerződés alapján az ÉPTÁRKER Kft. mindösszesen nettó 193 millió Ft vállalkozói díj illeti meg, amelyet összevetve az írás által megjelölt 2018. évi árbevételi adattal megállapítható, hogy az meg sem közelíti a lap által megjelölt korábbi pénzügyi árbevételt. Ugyanezen cikkünkben valótlanul állítottuk azt, hogy Nóvé Ágnes bírónő családi cége két nappal a felmentő ítélet előtt adott le számlát Botka Lászlóéknak, akik az ítélet után fizettek is. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljesítésigazolás megtörtént, de a kifizetés a mai napig nem történt meg. | null | 1 | https://pestisracok.hu/fegyelmi-eljaras-jogkormegvonas-ervenytelenitett-elnoki-palyazat-lepett-az-obh-a-szeviep-vezereket-felmento-botkaekkal-pacsizo-birok/ | 2020-08-10 00:00:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Az MKIK az OTP Travellel kötötte meg azt a 103 787 674 forintra szóló egyéves szerződést, amely kétféle megbízásra érvényes idén év végéig.
Az egyikben az utazási iroda vállalja a kamara munkatársainak, tisztségviselőinek, tagozati és üzleti tanács elnökeinek, és az MKIK-val kapcsolatban lévő üzleti partnereinek hivatalos utazásaihoz szükséges repülőjegyek és vonatjegyek beszerzését, és olyan egyéb kiegészítő szolgáltatásokat, mint útlemondási vagy utasbiztosítás.
A rendelkezésre álló nettó keretösszeg 45 101 088 forint, amelyből az iparkamara az alábbi utakat tervezi idén:
Párizs (2 alkalom), Brüsszel (6), Antwerpen (1), Bécs (1), Budapestre utaztatás(2), Kairó(1), Közép-Szerbia (1), Kuala Lumpur (1), Szingapúr (1), Olaszország (1), Ausztria(1), Albánia (1), Szerbia (1), Románia (1), Lengyelország (1), Németország (1), Dél-Korea (1), London (1), Katar (1), Görögország (1), Dubai (1), Hannover (1), Barcelona (1), Lisszabon (1), New York- Miami (1), Tel-Aviv (1), Isztambul-Ankara (1), Baku (1), Taskent (1), Asztana (1), Jereván (1), Delhi-Mumbai (1), Chunking- Cheng (1), Hongkong-Gouangzho (1), Peking (1).
Az MKIK úgy tervezi, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt egyszerre egyidőben maximum 4 főt utaztatna.
A szerződés másik fele WorldSkills és EuroSkill versenyekkel kapcsolatos utazásokra szól, amire nettó 58 686 586 forintot szán. A tervezett utak, melyre 94 főt akar kivinni, 2 alkalommal Franciaországba, egyszer pedig Luxembourgba szólna.
Az MKIK 2023-ban csak félévkor kötötte meg az utaztatási szerződését az OTP Travellel 60,9 millió forint értékben. Ebből a vezető tisztségviselők 36 alkalommal jutottak el a világ szinte minden pontjára, míg külföldi versenyekre 54 főt vitt ki a kamara. | Parragh Lászlóék százmillió forintért fognak repkedni idén | Idén ismét az OTP Travel szervezi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara útjait. Negyven repülés már biztos, de hogy Parragh László hova utazik, az nem derül ki a közbeszerzési eljárás tájékoztatójából. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/parragh-laszloek-szaz-millio-forintert-fognak-repkedni-iden.html | 2024-01-24 19:49:00 | true | null | null | mfor.hu |
Rókusfalvy Pál borász, korábbi műsorvezető és kommunikációs szakember a legendássá vált Etyeki Piknik megálmodója 2022 nyarán kapta a felkérést Magyarország borstratégiájának kormánybiztosi posztjára. A kormánybiztos azt mondta, hogy a bormarketinget akkor lehet a helyére tenni, ha az a legfelsőbb szinten van kezelve. Példaként hozta fel Ausztriát, ahol már 1986-ban megalakult az Osztrák Bormarketing Ügynökség.
2023 óta valóban egyre több minden történik a bor háza táján. Hiszen 2023 januárjában, tehát pont egy éve az állam megalapította a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt.-t, majd augusztusban zajlott a Buborékok nyara kampány, amely során pezsgőket, habzóborokat, újragondolt fröccsöket népszerűsítettek a fiatalok körében. A kormány egyébként adóeltörléssel támogatja a magyar bor- és pezsgőpiacot. A közvetlenül termelőktől vásárolt, eredetvédett borokra vonatkozó reprezentációs adót eltörlő jogszabály november 16-án lépett életbe, s közvetlenül azután el is indult a Bormarketing Ügynökség vásárlásösztönző kampánya, amelynek fontos elemeként borstandokkal várták a nagyérdeműt a fővárosi adventi vásárokban.
2023 végére el is készült a 2023-2026 évre szóló Nemzeti Bormarketing Stratégia.
A kormánybiztos az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának utolsó ülésén, 2023 decemberében mutatta be a 600 oldalas kötetet, ami nem kapható, hiszen komoly kutatási munka alapján készült, így a Bormarketing Ügynökség a saját tulajdonaként kezeli. Ám a parlamenti meghallgatásra készült 100 oldalas kivonatban is leszögezik, hogy a várakozások ellenére nem a márkaépítésre, nem egy új üzenetre fókuszálnak, hanem egy értékesítési szemléletet helyeztek előtérbe.
Rókusfalvy nemcsak az állami feladataiban, hanem a saját üzleti ügyeiben is igen aktív: miután 2023. augusztus 1-jén megnyitotta borhotelét, ami egyben Etyek egyetlen négycsillagos szállodája is, a borstratégiával járó hatalmas mennyiségű munka mellett is volt ideje és energiája, hogy
2023 novemberében bejegyeztesse új cégét, a VYP Holding Kft.-t. A cég fő tevékenysége nem más, mint a ma divatos vagyonkezelés, alaptőkéje pedig nem kevesebb, mint 401,8 millió forint (egy kft. alapításához szükséges minimális törzstőke 3 millió - a szerk.).
A kormánybiztosok fizetése nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy az államtitkárok, kormánybiztosok, miniszterek és miniszteri biztosok illetményét a miniszterelnök maga határozza meg. Két éve még 1,9 millió forintos fizetéseket emlegettek, de pontos összeget azóta sem tudni. Rókusfalvy azonban számtalan cégben érdekelt, amelyek hasítanak is rendesen. Az Átlátszó cikke szerint 2017 és 2022 között 8 alkalommal lett befutó Rókusfalvy kommunikációs cége, a Roxer, összesen nettó 4,6 milliárd forint értékben, és több uniós forrásból bővíthette az etyeki bázisát. Így nincs is mit csodálkozni a frissen alapított vagyonkezelő alaptőkéjének nagyságán.
A 23 kormánybiztos közül Rókusfalvyn kívül senki nem rendelkezik ekkora alaptőkével rendelkező magáncéggel.
Csupán Héjj Dávidnak – aki a kormányfő feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket koordinálja – van egy holdingja. A több mint tízéves cég nevét 2016-ban változtatta holdingra, hogy aztán 2022-ben fő tevékenységévé tegye a vagyonkezelést. De a cég 6 millió forintos alaptőkéje aprópénznek tűnik Rókusfaly újdonsült vállalkozásának több mint 400 milliójához képest.
Csak összehasonlításképpen: a 2020-ban, az állam által létrehozott hadiipari cég, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. – mely vezérigazgatója Palkovics László egykori miniszter – alaptőkéje 360,2 millió forint. A Mol vagyonkezelő cégének, a MOHU Holdingnak is „csak” 280,1 millió forint az alaptőkéje (igaz, ez tavaly nyáron még 735 millió volt), a 2022-ben bejegyzett Nemzeti Tőkeholding (NTH) alaptőkéje mindössze 7 millió forint, a Mészáros Lőrinc által tavaly bejegyzett Magyar Biztosítóholdingot pedig 5 millió forinttal alapították.
Rókusfalvy Pál a decemberi parlamenti meghallgatáson egyébként a borstratégia ismertetésekor nem kertelt. Elmondta, hogy a kutatási eredmények alapján nagy a baj a magyar borágazatban.
Idősödik a fogyasztók köre, a fiatalabb generációkat nem tudja az ágazat megszólítani, radikálisan csökkenni fog a fogyasztók száma, ha ezen nem változtatunk. Tetézi a bajt, hogy a magyar szőlőterület néhány évtized alatt az ötödére csökkent, szétaprózott a fajtaszerkezet, az ültetvények pedig elavultak, megjelentek a hazai borászat számára nagyon erős konkurenciát jelentő egyéb alkoholos, alkoholmentes (például a sör) termékek. | Temérdek teendője között is volt ideje céget alapítani a kormánybiztosnak | Rókusfalvy Pál tavaly decemberben mutatta be a többéves Nemzeti Bormarketing Stratégiát, de még előtte egy hónappal elindított egy kft.-t. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/temerdek-teendoje-kozott-is-volt-ideje-ceget-alapitani-a-kormanybiztosnak.html | 2024-01-22 19:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
1. Csányi Sándor és az Unity Vagyonkezelő Alapítvány
Sokkal nagyobb vagyon felett diszponálhat Csányi Sándor és családjának új vagyonkezelő alapítványa, mint amekkoráról eddig olvasni lehetett. A tavaly év végén alapított Unity Vagyonkezelő Alapítvány ügyvezetésében és kurátorai között név szerint felbukkannak az OTP elnök-vezérigazgatójának gyerekei, akiknek megbízása a nyolcvanadik életévük betöltéséig szól. A Bonitás 2002 Zrt.-én keresztül a komplett Bonafarm-csoport, az ország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja is bemasírozott a családi vagyonkezelő védelme alá. Már a Hungerit Holding Kft.-nek sem Csányi Sándor a tulajdonosa, hanem az alapítvány. A holding részét képezi a szentesi Hungerit Zrt., amely a hazai baromfifeldolgozás és baromfihúskészítmény-gyártás egyik legrégebbi piaci szereplője.
2. Hernádi Zsolt és a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány
A Mol december végén közölte a tőzsde honlapján, hogy Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató összesen 4,12 milliárd forint értékben hajtott végre részvénytranzakciót a vállalat papírjaival. Az olaj- és gázipari vállalat vezére egész pontosan 1,46 millió darab részvényt juttatott 2818 forintos darabáron a Continuum Vagyonkezelő Alapítványnak. Az üzletember ide pakolta át családi cégbirodalmának egy jelentős részét. Nyilvános adatbázisok szerint ugyanis a Gete Völgye Zrt.-nek és a Váll-Egon Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-nek már nem Hernádi Zsolt Mol-vezér a tulajdonosa, hanem a vele szoros kapcsolatban álló Continuum Vagyonkezelő Alapítvány.
3. Sánta János és a Project Six Pro Vagyonkezelő Alapítvány
A hódmezővásárhelyi Sánta család úgy döntött, hogy a komplett dohányipari és napelemes céghálóját vagyonkezelő alapítványok védőernyője alá tereli. A nemzeti trafikok ellátásának monopóliumát magáénak tudó vállalat a 2015-os létrehozása óta minden évben rekordot döntött, tavaly például 970 milliárd forintos forgalommal és 8,3 milliárd forintos profittal zárt. Az Odbe címe eleve a hódmezővásárhelyi Erzsébeti út 5/B, amely a két alapítvány címe is. Nos, a Tabán Trafik Zrt. eddig több cégen keresztül Sánta János Józsefhez és fiához, Sánta János Istvánhoz tartozott. Tavaly szeptember 7-e óta viszont már a két alapítvány a végső tulajdonos.
4. Rákosfalvy Zoltán és a Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány
Elérkezett a pillanat, amikor a NER két emblematikus intézménye, a kaszinó és a vagyonkezelő alapítvány, találkozott egymással. A győri, a miskolci és a pécsi kaszinó koncessziója konkrétan a Casino Win csoporthoz tartozik, a cégek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán, a Borkai-ügyből ismert ügyvéd, volt a Treff-Klub Kft.-én keresztül. A múlt idő azért indokolt, mert a Treff-Klub tulajdonosa tavaly október 25-e óta a budapesti központú Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány. A változást december 13-án jegyezték be.
5. Sárhegyi Zoltán és az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány
Az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány közel húsz cégnek lett a végső tulajdonosa, amelyek eddig a Sárhegyi család valamelyik tagjához tartoztak. Ezek közül kiemelkedik a balatoni ingatlanos ügyekből is ismert Zétavár Kft. A másikról pedig lapunk is beszámolt még 2020-ban, miszerint 2024-ben startolna az első magyar kereskedelmi műhold. A menedzselésére létrehozott projekttársaság, a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. fő, 51 százalékos tulajdonosa a 4iG Informatikai Nyrt., 44 százalékot birtokol az Antenna Hungária Zrt., míg 5 százalékot a New Space Industries Zrt. A két nagy vállalatot nem kell bemutatni, az 5 százalékos tulajdonos viszont a Space Oddity Kft.-én keresztül Sárhegyi István volt tavaly december 5-ig, amikor az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány átvette a helyét. Tehát a Balaton-part mellett a magyar űrprogram egy része is alapítványi kézben landolt.
+1 Nagy Elek és az Xlek Családi Vagyonkezelő Alapítvány
Már nem Nagy Elek, hanem az általa alapított vagyonkezelő alapítvány, az Xlek Családi Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonosa a Forbes legfrissebb listáján az ország 26. leggazdagabb embereként felbukkanó milliárdos üzletember cégbirodalma legnagyobb egységének, a Lexholding Befektető Zrt.-nek. A családi vagyonkezelő alapítványt Nagy 2023 júliusában alapította 116,7 milliárd forint alapítói vagyonnal, célja pedig – mint a családi vagyonkezelő alapítványoké általában – az, hogy a megszerzett vagyont egyben tartsa, és abból a hozamok révén a családtagok jólétét biztosítsa. | Kaszinók, cigi, satöbbi - A leggazdagabb magyarok 5+1 vagyonkezelő alapítványa | Az elmúlt hetekben sorra írtuk meg a leggazdagabb magyarok újonnan gründolt vagyonkezelő alapítványait. Most ezeket listázzuk. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-sandor-hernadi-zsolt-kaszino-cigaretta-ner-alapitvany.html | 2024-01-22 20:14:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyre inkább úgy tűnik, hogy bizonyos NER-körökben szinte már cikinek számít, ha az embernek nincs egy vagyonkezelő alapítványa. Az kevésbé meglepő, hogy a széles körben ismert milliárdosok, mint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt megcsinálta a maga alapítványát, de a NER kevésbé nevezetes, de jelentős pénzek felett diszponáló arcai is gründoltak már maguknak egy ilyen civil szervezetet. Két nevet és két vagyonkezelő alapítványt mutatunk most be:
Kis-Szölgyémi Ferenc - GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány,
Szivek Ferenc - Hearts Vagyonkezelő Alapítvány.
Kis-Szölgyémi Ferenc legutóbb először jelent meg a Forbes gazdaglistáján az 50. helyen 43,8 milliárd forintos becsült vagyonnal. A lap leírása szerint a tulajdonában lévő B+N Referencia Zrt. egykor Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott. Az eredetileg takarítással foglalkozó cég felvásárlásokon és nagy állami pályázatokon nőtt hatalmasra, és lett komplex ingatlanüzemeltető. Az ország egyik legnagyobb tenderkirálya, becslések szerint fennállása óta több mint hatszázmilliárd forintot zsebelhettek be pályázatokon. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban pedig már 2022-ben szerepelt Kis-Szölgyémi a 71. helyen 23,7 milliárd forintos vagyonnal. A 2023-as listán pedig már felezte a mezőnyt 41,3 milliárddal.
A milliárdos vállalkozónak tehát GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány néven fut a maga alapítványa. Bírósági adatok szerint tavaly október 16-án jegyezte be a Fővárosi Törvényszék. Az még egy 2020-as hír volt, hogy Kis-Szölgyémi három takarítócéget is alapított: az Alfa, a Béta és a Gamma 2020 Zrt.-t. A Gamma név segített, ugyanis nyilvános adatbázisból kiderült, hogy a Gamma 2020 Zrt.-nek tavaly november 13-a óta már GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonosa. Ráadásul a Gamma 2020 tavaly november 21-én a Beta Tower Kft. birtokosának mondhatja magát, tehát így az alapítvány alá jelenleg két cég tartozik.
Bár a Gamma 2020 Zrt. a 2022-es beszámolója szerint 3,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkezik, mégis inkább a Beta Tower kft. tűnik egyelőre izgalmasabb társaságnak. Mégpedig azért, mert 2021-es hír volt, hogy félig lebontanak, majd újjáépítenek egy házat a Parlament mellett. A 24.hu írt arról, hogy a Biarritz-házként ismertté vált palota Duna felé néző oldalán, a Széchenyi rakpart 12/B.-én hirtelen bontásba kezdtek. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2016-ban az eladás mellett döntött, arra azonban talán nem számítottak, hogy az alig hétszázezer forinttal a közel másfél milliárdos kikiáltási ár felett fog elkelni. A Földhivatali Információs Rendszer szerint 2017 februárjában a Beta Tower Ingatlanbefektetési és -hasznosító Kft. tulajdonába került a ház, aminek hátterében a NER ismert alakjai bukkantak fel. Ez a cég pedig mostanra Kis-Szölgyémi alapítványa alá tartozik.
A Szivek családdal az Átlátszó is foglalkozott, cikkük szerint a rendszerváltás már vagyonos családként érte Szivekéket, és az idősebb generáció az esztergomi privatizációból is kivette a részét. Került utóbb minden, kandallógyár, pékség, sporttelepes ingatlan a környéken, hotel az Alföldön. A család a kezdetektől közösen üzletel: az elhunyt családfő, az ő első házasságából származó fia, ifjabb Szivek Ferenc, az unoka (a legifjabb Szivek Ferenc), illetve a féltestvérénél 16 évvel fiatalabb Szivek Norbert számos vállalkozásban együtt vettek/vesznek részt, írta az Átlátszó.
A Szivek család vagyonkezelő alapítványát tehát Hearts Vagyonkezelő Alapítványnak keresztelték el és tavaly október 18-án jegyezték be. Három képviselője van: Szivek Ferenc, Szivek Ferenc és Szabó Gábor. Nyilvános adatbázis szerint pedig a Hearts a legifjabb Szivek Ferenc tulajdonrészét vette át a családi kandallógyárban. Az SC Invest Egom 2022-ben 1,8 milliárd forintos forgalom mellett 311,6 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőkéje 637 millió forint. A NER-hez legegyszerűbben úgy köthető a Szivek família, hogy 2022-ben a szintén esztergomi Hernádi Zsolt őket is bevonta a helyi szállodabizniszébe.
Hernádi maga is gründolt már vagyonkezelő alapítványt, mint ahogy Csányi Sándor, Nagy Elek és a Sánta család, valamint a Borkai-ügyből ismert kaszinók is alapítványi hátteret kaptak. | Éppen hatalmas vagyont pakolnak át alapítványba a leggazdagabb magyarok | Ahhoz képest, hogy milyen kicsi és szegény az ország, elég sok a vagyonkezelő alapítvány és a bennük felhalmozott érték. Két újabb példa a NER-ből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliard-vagyon-penz-gazdag-magyar.html | 2024-01-19 20:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szépen sokasodnak a NER és csatolt részei által is egyre inkább megszeretett vagyonkezelő alapítványok, a bírósági nyilvántartásban jelenleg 68 szerepel. Az alapító atyák és anyák rendkívül kreatívak névadásban, de talán a legjobb név ez: Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány. Nem is akárkikhez tartozik a tavaly november 24-én bejegyzett szervezet. A képviselői ugyanis:
Dr. Sárhegyi Zoltán László,
Dr. Bártfai Beatrix,
Dr. Sárhegyi István,
Dr. Rábely Balázs.
Ők így együtt a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda. Az elmúlt években sokkat cikkezett erről a Fidesz-barát irodáról és tagjairól a sajtó, de az újdonság, hogy már ők is alapítványba pakolták a vagyonukat. Ennek felhasználási mértéke is ismert: 11 163 215 000 forint, azaz tizenegymilliárd egyszázhatvanhárommillió kettőszáztizenötezer forint.
Az Alapítvány vagyona kizárólag a Kedvezményezettek javára használható fel. A vagyon felhasználásáról kizárólag a Kuratórium dönt
- olvasható a bírósági dokumentumban.
A némileg sci-fi hangzású Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány névötlet onnan eredhet, hogy a Sárhegyi családnak eddig is volt egy Imperium Galactica Kft. nevű cége. Azt a hvg.hu írta meg, hogy Gattyán György még 2021-ben eladta egy veszteséges cégét, az Imperium Galactica Kft.-t a milliárdos kormányzati megbízásokon hízó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda két vezetőjének, a Nemzeti Választási Bizottságban Fidesz-delegált Sárhegyi Zoltánnak és a Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Bártfai Beatrixnak. Az Imperium Galactica egyébként a Docler egy igen sikeres korai fejlesztése: egy számítógépes játék, amelynek bizonyos jogait már rég értékesítették egy külföldi vállalatnak.
Nos, nyilvános adatbázisok szerint az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány közel húsz cégnek lett a végső tulajdonosa, amelyek eddig a Sárhegyi család valamelyik tagjához tartoztak. Ezek közül kiemelkedik kettő. Az egyik a Zétavár Kft., amely 2022-ben például 536,6 millió forintos forgalom mellett 273,8 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőkéje 3,1 milliárd forint. Ez egy ingatlanos vállalkozás, legutóbb 2021-ben lehetett róla hallani, amikor kiderült: az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában születne meg a Balaton-part legújabb megalomán épülete. A fejlesztési terület tulajdonosa, az Archibald Ingatlanhasznosító, Szabadidő, Sport Kft. mögött két cég, a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Kft. áll. A jogerős építési engedélyt végül visszavonták.
A másikról pedig lapunk is beszámolt még 2020-ban, miszerint 2024-ben startolna az első magyar kereskedelmi műhold. A menedzselésére létrehozott projekttársaság, a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. fő, 51 százalékos tulajdonosa a 4iG Informatikai Nyrt., 44 százalékot birtokol az Antenna Hungária Zrt., míg 5 százalékot a New Space Industries Zrt. A két nagy vállalatot nem kell bemutatni, az 5 százalékos tulajdonos viszont a Space Oddity Kft.-én keresztül Sárhegyi István volt tavaly december 5-ig, amikor az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány átvette a helyét. Tehát a Balaton-part mellett a magyar űrprogram egy része is alapítványi kézben landolt.
Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. A vagyonkezelő alapítvány célja az alapító által rendelt vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemből az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás. | Támad a NER-galaxis: a magyar űrprogram és a Balaton-part is alapítványosodik | A legjobb sci-fi írók sem tudnának olyat kitalálni, mint a magyar valóság: itt az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány, ismerős arcok képviseletében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-urprogram-balaton-part-vagyonkezelo-alapitvany-gattyan-fidesz-habony.html | 2024-01-17 20:51:00 | true | null | null | mfor.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.