text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Csak hogy világos legyen, az akkori igazságügyi miniszter jóval a Schadl-ügy kirobbanása előtt kezdeményezte Völner Pál államtitkár leváltását. A miniszterelnök ehhez nem járult hozzá, így Völner a helyén maradhatott..." - ezt a rövid szöveget és hozzá egy közös Völner-Orbán fotót posztolta ki hétfő délelőtt Magyar Péter, Varga Judit volt férje.
Magyar a kegyelmi botrány kirobbanásakor kezdett látványosan kibeszélni a NER-ből, ezzel az egyik vezető mellékszereplője lett a cikkünk nyomán a héten kirobbant botránynak, ami Novák Katalin köztársasági elnök, valamint a Fidesz egyik parlamenti képviselője, Magyar exfelesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásához vezetett. Magyar először azzal keltette feltűnést, hogy a NER-hez köthető közszereplőként, állami cégek igazgatósági tagjaként egy nyilvános poszt alatti kommentjében azt írta, valószínűleg többen is hibáztak K. Endre kegyelménél. Novák és Varga lemondása után ő is bejelentette, lemond állami céges pozícióiról, és olyanokat írt: "Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba. Ezután a Partizánban többek között arról beszélt, hogy a titkosszolgálat emberei hogyan fenyegették meg őt a Karmelitában.
Magyar volt felesége, Varga Judit 2019 júliusától 2023 júliusáig volt igazságügyi miniszter. A Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt és Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar volt elnökét érintő korrupciós botrány még 2021-ben robbant ki, korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel, valamint pénzmosással vádolják Schadl Györgyöt és 21 társát, köztük Völner Pált. Schadl a gyanú szerint rendszeresen pénzelte Völnert, akitől ezért különféle ellenszolgáltatásokat kapott. A lapunk birtokába jutott nyomozati iratok alapján készített cikkeink itt találhatók, ezekben többek között arról írunk, hogy
hogyan zajlottak Völner és Schadl György találkozói a nyomozók szerint,
hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken,
hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhassa őket,
hogyan intézett Schadl kék villogót az autójára, és hogy az iratok szerint a szabálytalan építkezését is kenőpénzzel akarta elintézni,
hogy a lehallgatások alapján egy volt államtitkár-helyettes is protekciós vizsgáról egyeztetett Schadllal.
De aki röviden képbe akart kerülni, annak ezt a videónkat ajánlom: | Magyar Péter: Az akkori igazságügyi miniszter már Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völner Pált | „Csak hogy világos legyen, az akkori igazságügyi miniszter jóval a Schadl-ügy kirobbanása előtt kezdeményezte Völner Pál államtitkár leváltását. A miniszterelnök ehhez nem járult hozzá, így Völner a helyén maradhatott…” – ezt a rövid szöveget és hozzá egy közös Völner-Orbán fotót posztolta ki hétfő délelőtt Magyar Péter, Varga Judit volt férje. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/12/magyar-peter-most-a-volnerschadl-ugyrol-posztolt | 2024-02-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Központi Nyomozó Főügyészség 54 személy ellen (25 jogi személy érintettségével) emelt vádat vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Budapest Környéki Törvényszéken.
Az ügyben 108 európai uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
A vádirat szerint egy hivatalos személy jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. Ez az ember az általa képviselt hivatalos személyi kör közreműködésével milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek pozitív elbírálását.
A nyomozásban a főügyészség több mint 300 pályázatot vizsgált meg, 50 helyszínen tartott kutatást és 600-nál is több bűnjelet foglalt le. Az ügyben 100 ezer oldalt meghaladó nyomozati irat keletkezett, a vádirat közel 400 oldalas.
Vádiratában a főügyészség 12 hivatalos személlyel szemben letöltendő börtönbüntetés, több millió forintos pénzbüntetés és a köztisztviselői foglalkozástól történő végleges eltiltás, míg az érintett cégekkel szemben pénzbírság kiszabására tett indítványt.
A korrupciós szervezet első embere által elkövetett bűncselekmények 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismeri, a főügyészség 10 év börtönbüntetést indítványozott.
A hivatalos személyeket érintően a vádiratban a főügyészség közel 1 milliárd forint korrupcióból származó vagyon elkobzására is indítványt tett. Vagyonelkobzás biztosítása céljából a terheltektől és hozzátartozóiktól lefoglalásra és zár alá vételre kerültek mindazon vagyonelemek, amelyek nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal.
Az eljárás során a gyanúsítottak közül többen is feltáró jellegű beismerő vallomást tettek. | Ötvennégy ember ellen emeltek vádat, akik korrupciós hálózatban intézték a nyertes uniós pályázatokat | A Központi Nyomozó Főügyészség 54 személy ellen (25 jogi személy érintettségével) emelt vádat vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Budapest Környéki Törvényszéken. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/12/unios-palyazatok-hivatali-vesztegetes-vademeles | 2024-02-12 14:03:44 | true | null | null | Telex |
Vádat emeltek egy nemzetközi bűnözőket kiszolgáló, Magyarországon kiépített bűnszervezet irányítójával, valamint további közel 70 vádlottal szemben, akik összesen 3 milliárd 240 millió forint tisztára mosásához nyújtottak segítséget, írja közleményében a Fővárosi Főügyészség.
A bűnszervezet irányítója, egy jelenleg 49 éves, több évtizede Magyarországon élő izraeli állampolgárságú férfi 2020 előtt kezdetben öt, majd további három férfi társát bevonva olyan szervezetet épített ki, ami külföldi bűnelkövetői köröknek lehetővé tette, hogy a bűncselekményeikből származó pénzt tisztára moshassák. Ehhez a bűnszervezet tagjai strómanok által alapított gazdasági társaságoknak nyittattak euró- és forintszámlákat, majd ezeket és a hozzájuk tartozó netbanki eléréseket adták oda ügyfeleiknek.
Egyes vádlottak az irányító férfinak beszámolási kötelezettséggel és anyagi felelősséggel tartoztak az általuk beszervezettek tevékenységéért. A bűnszervezet tagjai a bankszámlanyitásokhoz olyan SIM- kártyákat vásároltak, amik valós használói nem azonosíthatók, a strómanoknak ezekhez a kártyákhoz tartozó telefonszámokat kellett megadniuk a bankszámlanyitásnál. | Több mint 3,2 milliárd forintot mosott tisztára a 70 fős bűnszervezet | Vádat emeltek egy nemzetközi bűnözőket kiszolgáló, Magyarországon kiépített bűnszervezet irányítójával, valamint további közel 70 vádlottal szemben, akik összesen 3 milliárd 240 millió forint tisztára mosásához nyújtottak segítséget, írja közleményében a Fővárosi Főügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/12/tobb-mint-32-milliard-forintot-mosott-tisztara-a-70-fos-bunszervezet | 2024-02-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.
Január közepén írtuk meg, hogy személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az állami közútkezelő összesen 102 db gépjárműhöz keresett beszállítót. Ahogy több más általunk vizsgált kiírásra, erre is a jól ismert piaci szereplők: a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. jelentkezett.
A Mercarius nettó 1,6 milliárd forintért vállalta volna a munkát, a Mészáros M1 Kft. pedig közel 1,5 milliárdért. A Porsche Lízing Kft. ajánlata érvénytelen lett, az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból azonban nem derült ki, hogy pontosan miért - annak ellenére, hogy a közbeszerzési törvény megköveteli a kizárás részletes indoklását.
Adatigénylésként benyújtott kérdésünkre a közútkezelő 15 nap elteltével válaszolt. Azt írták, a Porsche Lízing Kft. 1,29 milliárd forint összegű megajánlást tett "a teljes futamidőre vetített díjak összessége tekintetében".
Vagyis a Porsche adta a legolcsóbb ajánlatot.
Mégis kizárták őket. A közútkezelő által megküldött részletes indoklás szerint azért, mert a cég szakmai ajánlata hiányos volt, így a Magyar Közút nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy az abban bemutatott termék mindegyike megfelel-e teljes körűen a közbeszerzés műszaki leírásában meghatározott követelményeknek.
A Porsche ezután a hiánypótlást sem nyújtotta be a felmerült kérdésekkel kapcsolatban, ezért az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
A Magyar Közút által megküldött dokumentumok szerint a Porsche a következő hibákat vétette:
három táblázatot csak xls formátumban küldött el, pdf formátumban nem.
A Porsche nem egyértelmű megfogalmazása miatt a szakmai dokumentumokból a Közút szerint nem derült ki minden kétséget kizáróan, hogy a téli gumikat is tartalmazza-e az ajánlat (bár a dokumentumban a Porsche világosan nyilatkozott arról, hogy a megajánlása megfelel a kiírásnak).
A közutas autókon használt "sárga színű figyelmeztető jelzést adó berendezéshez" szükséges fényhidat nem a kiíró által megadott, hanem egy másik típussal akarta biztosítani a Porsche (erre van lehetőség, ha az megfelel a szakmai követelményeknek).
A közútkezelő emiatt felszólította a céget a hiánypótlásra, amit a Porsche nem teljesített. Ami azért furcsa, mert a tisztázó dokumentum elkészítése mindössze pár órás munka lett volna az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint. Hozzátette, további kérdéseket vet fel az első kizárási ok is, mivel
a közbeszerzési törvény kifejezetten tiltja az ajánlatok formai okból történő érvénytelenítését.
Érdeklődtünk a Porsche Lízing Kft.-nél, hogy megtudjuk, miért mondtak le egy milliárdos tenderről pár apró kiigazítás miatt. Cikkünk megjelenéséig azonban a társaság nem reagált.
Miután a Porsche kiszállt versenyből, a második legolcsóbb, azaz a Mészáros M1 Kft. nettó 1,48 milliárdos ajánlata lett a befutó.
Így a közútkezelő majdnem 15 százalékkal drágábban veszi meg a járműveket.
Érdekes ugyanakkor az is, hogy a harmadik pályázó, a Mercarius ajánlata két ponton teljesen megegyezett a Mészáros M1 ajánlatával: az autók összesített vegyes üzemanyag-fogyasztásában és az összesített szennyezőanyag-kibocsátásban. Ez leginkább akkor lehetséges, ha valamennyi járműkategóriában pontosan ugyanazokra a típusokra tettek ajánlatot.
"Mellőzzük a válaszadást"
A közútkezelő tenderével előző cikkünkben azért foglalkoztunk, mert az állami cég az értékelés során egy teljesen torzított pontkiosztási rendszert alkalmazott a szállítási ütemezésnél. Ha például valaki 1 és 15 nap között vállalta a teljesítést, az 100 pontot kapott, aki 16 és 30 nap között, az 20 pontot, aki 31 és 60 nap között, az 5 pontot, aki pedig 61 nap fölött, az mindössze 1 pontot.
Ahogy nagyon gyakran, a Mészáros M1 most is rövid határidőket vállalt, azonban a Mercarius 72 pontot vesztett a 1000-es skálán a lassabb szállítás miatt. Ez ugyan nem tűnik soknak, de ennek eredményeként
a Mészáros M1 még akkor is nyert volna, ha 1,8 milliárdos (tehát a Mercariusénál 180 millió forinttal drágább) ajánlatot ad.
Miközben a Miniszterelnökség közbeszerzési útmutatója határozottan ellenzi a pontszámok ilyen módon történő kiosztását. A dokumentumban azt írják: "az ellenőrző szervezet nem javasolja a pontkiosztás módszerének alkalmazását, tekintettel arra, hogy az torzíthatja a versenyt és az ajánlattevők értékelési szempont szerinti sorrendjét. Amennyiben mégis a pontkiosztás módszerét alkalmazza Ajánlatkérő, felhívjuk figyelmüket, hogy a pontok egymáshoz viszonyítva arányos (pont)távolságban kell, hogy meghatározásra kerüljenek."
Ennek pedig a közútkezelő kiírása nyilvánvalóan nem felelt meg.
Megkérdeztük ezért a közútkezelőt, hogy miért alkalmazták a torz pontozási rendszert. A Magyar Közút Zrt. magyarázat helyett a következőt írta: "tekintettel arra, hogy a kérdés nem közérdekű/közérdekből nyilvános adat megismerésére irányult, annak megválaszolását mellőzzük."
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. A címlapkép illusztráció, forrás: pixabay.com/Átlátszó-montázs | Milliárdos tendert „engedett el” a Porsche Lízing Kft., így Mészárosék cége nyert | Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/07/milliardos-tendert-engedett-el-a-porsche-lizing-kft-igy-meszarosek-cege-nyert/ | 2024-02-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Figyelemre méltó körülmények között nyert el egy megbízást a ZÁÉV a fideszes elitképzőként számon tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég nettó 1,6 milliárdos ajánlatot adott, és ezzel ő lett a befutó. Csakhogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg, míg a többi öt pályázó ajánlatát érdemben el sem bírálták - ők ugyanis drágábbak lettek volna, mint a ZÁÉV. Az eljárás során négy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be - sőt, a STRABAG még a Közbeszerzési Döntőbizottságig is elment, de hiába.
Épületbontási munkálatok elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást az I. kerületben a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 2022 végén. A Magyar Építők - a bírálatok alapján - már decemberben beszámolt a tender eredményéről, azonban a hirdetmény csak a napokban jelent meg az ekr.gov.hu-n. Eszerint (is) a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerte el a megbízást nettó 1,6 milliárd forintért.
A cég feladata lesz az MCC tulajdonában álló, a Somlói út, a Szent Sebestyén köz és az Alsóhegy utcák által határolt területen található épületek bontási- és munkatér határolási munkáinak tervezése és kivitelezése, az érintett közművek kiváltása, illetve védelembe helyezése, valamint a közterület alá nyúló üreg tömedékelése.
A kormány elitképzőjeként számon tartott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások, illetve Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal is gyarapodott az intézményt fenntartó alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került. A szervezet vagyona 2023-ban az 500 milliárd forintot is megközelíthette. Forrás: K-Monitor
A leírás szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány célja az ingatlanon lévő közel 45 éves, külső és belső megjelenésében egyaránt idejétmúlt (a Munkásőrség egykori) épületei helyett új és korszerű külsővel rendelkező, a környezetébe teljes mértékben illeszkedő oktatási épületegyüttes felépítése.
5 ajánlatot túl olcsónak találtak, a többit el sem bírálták
Az MCC eljárásán meglepően sok, összesen 11 pályázó indult. A látszólag nagy verseny azonban végül mégsem befolyásolta, hogy Mészáros Lőrincék cége legyen a befutó.
Öt pályázó, a Pesti Építő Zrt., a Nemes Bau Plusz Építési, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az EB Hungary Invest Kft., a Colas Alterra Építőipari és a STRABAG Generálépítő Kft. ajánlatát ugyanis érvénytelenné nyilvánították alapvetően arra hivatkozva, hogy azok
"aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaznak".
A kiíró hosszasan részletezte minden egyes kizárt ajánlat esetében, hogy mit hiányol és kifogásol, majd végül minden esetben arra jutott, hogy a "benyújtott árindokolás nem volt elégséges, tekintettel arra, hogy nem tartalmazta mindazon objektív adatokat, amelyek alapján egyértelműen megállapítható lett volna az ajánlati ár megalapozottsága".
Az öt kizárt cégből négy előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az eljárás során (az EB Hungary Invest nem élt ezzel a lehetőséggel), sőt, a STRABAG még a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt is megtámadta a döntést - de hiába.
És bár további öt pályázó, a KIVING Kft., a B+N Referencia Zrt., a Market Építő Zrt., a BUILD IT Mérnökiroda Kft. és a Globe Aqua Kft. - Keller Mélyépítő Kft. párosa "állva maradt" a küzdelemben, az ő pályázataikat - a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazására tekintettel - már el sem bírálták érdemben, mert drágábbak voltak, mint
a ZÁÉV nettó 1,6 milliárd forintos ajánlata.
Azt nem tudni, hogy mennyivel, mert az az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból nem derült ki, hogy a kizárt öt és az el sem bírált öt másik pályázó pontosan milyen összegű ajánlatokat adott be.
Jogszerűen járt el a kiíró
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője az esettel kapcsolatban elmondta, általában a becsült érték 70 százaléka alatt szokták aránytalanul alacsonynak minősíteni az árajánlatot. Ugyanakkor, ha aránytalanul alacsonynak tekinti a kiíró az árat, az még nem jelenti azt, hogy automatikusan ki is zárhatja. Csak arra jelent kötelezettséget, hogy az arra felhívott cég részletes indokolást adjon arról, hogy milyen módon tudja az általa megajánlott összegből teljesíteni a szerződést, vagyis be kell mutatnia a teljes költségszerkezetét.
"Az árindokolás igazi rákfenéje azonban az, hogy amennyiben kiderül, hogy az ajánlattevő valamilyen költséggel nem vagy nem megfelelő összeggel kalkulált, akkor a későbbiekben már nem módosíthat az eredeti költségrészletezésén - és ez független az összeg nagyságától. Ez a rugalmatlanság elképesztő nehézséget okoz a pályázóknak, mert egy milliárdos építés esetében rengeteg költségtétel van, amit mind ki kell bontani. Ez óriási munka, rengeteg számítás és rengeteg hibalehetőség.
Amennyiben az ajánlatkérő elég figyelmes és rafkós, gyakorlatilag bárki kit tud záratni"
- fogalmazott a szakértő.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a MCC jelen tenderében öt esetből négyben egyetért a kiíróval, azaz megítélése szerint valóban jogos volt a kizárás. A STRABAG pályázata már nem ilyen egyértelmű szerinte, és a Döntőbizottság is úgy ítélte meg, hogy a cégnél a hat kizárási okból négy jogsértő volt, tehát ezek miatt nem lehetett volna kizárni őket. Két kizárási indokot viszont helybenhagyott a Döntőbizottság, és ez elég volt ahhoz, hogy a STRABAG ne kerüljön vissza a versenybe.
Így az eljárás maga formailag jogszerű volt, mégis felmerülhet a kérdés, hogyan tudott a ZÁÉV pont olyan kedvező árat megajánlani, ami még nem számít túl olcsónak, de nem is drágább, mint a többi öt ajánlat. Az Átlátszó szakértője szerint ráadásul, mivel így tőlük nem kértek árindoklást, már nem is derül ki, hogy hibáztak-e esetleg az árazásban, mint a többi kizárt cég.
Extra rövid határidők, aránytalan pontozás
Mészáros Lőrinc érdekeltségei egyébként nem először nyernek látszólag jogszerű, mégis furcsa körülmények között.
Korábban megírtuk, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius.
Ez Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint akkor lehetséges, ha a cég már eleve rendelkezik az eljárásban keresett gépjárművekkel. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanakkor arra jutott, hogy a tisztességtelen piaci magatartás vagy egyéb jogsértés "nem volt valószínűsíthető" az említett esetekben.
Vélhetően hasonló eredményre jutnának azzal a tenderrel kapcsolatban is, amit nemrég bonyolított le az állami közútkezelő. Pedig a Magyar Közút aránytalan pontozási rendszere miatt még akkor is a Mészáros M1 nyerte volna a gépjármű flottára kiírt tendert, ha 1,8 milliárdos (vagyis a másik pályázónál 180 millió forinttal drágább) ajánlatot ad.
Mindezt annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzési útmutatója határozottan ellenzi a pontszámok ilyen módon történő kiosztását, tekintettel arra, hogy ez torzíthatja a versenyt.
Katus Eszter | 11 cégből ötöt kizártak, öt ajánlatot pedig el sem bíráltak – így a ZÁÉV nyert | Figyelemre méltó körülmények között nyert el egy megbízást a ZÁÉV a fideszes elitképzőként számon tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég nettó 1,6 milliárdos ajánlatot adott, és ezzel ő lett a befutó. Csakhogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg, míg a többi öt pályázó ajánlatát érdemben el sem bírálták – ők ugyanis drágábbak lettek volna, mint a ZÁÉV. Az eljárás során négy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be – sőt, a STRABAG még a Közbeszerzési Döntőbizottságig is elment, de hiába. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/31/11-cegbol-otot-kizartak-ot-ajanlatot-pedig-el-sem-biraltak-igy-a-zaev-nyert/ | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett - a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.
A Follow the Money a határokon átnyúló európai parlamenti képviselői visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálathoz Európa-szerte újságírókkal közösen elemezte az elmúlt évtizedek médiatudósításait, hogy megvizsgálja a leköszönő Európai Parlament integritását.
Ez a cikk a holland székhelyű Follow the Money civil szervezet által indított "EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project)" részeként jelent meg. Az egész Európára kiterjedő projekt keretében számos újságíró, köztük az Átlátszó munkatársai gyűjtik össze az EP-képviselők már ismertté vált és eddig ismeretlen kihágásait.
A vizsgálat azt mutatja, hogy a Katargate megdöbbentő vesztegetési ügye nem elszigetelt eset volt, az Európai Parlament tagjainak integritásával kapcsolatban egészen széleskörű a probléma. Az eredmények alátámasztják azokat az aggodalmakat, hogy a büntetlenséget és a szabályozás hiányát (még mindig) nem kezelik megfelelően. Nick Aiossa, a Transparency International EU igazgatója szerint a tényleges ügyek száma valószínűleg még ennél is magasabb. A jelenleg az Európai Parlamentben ülő uniós törvényhozók több száz botrányba keveredtek, vagy egyenesen törvényt sértettek - derül ki a Follow the Money és médiapartnereinek vizsgálatából.
A kutatásra az uniós intézmény zavaros időszakában került sor.
Ritkán fordul elő, hogy a Parlament világszerte a címlapokra kerül - de amikor a belga rendőrség 2022. december 9-én letartóztatta az EP egyik alelnökét, Eva Kailit és négy társát, az akkora botrányt generált, ami a mai napig sem csillapodott.
A politikusokat azzal gyanúsították, hogy Katar és Marokkó megvesztegette őket a két ország érdekében történő lobbizásért. A rendőrség több mint egy tucat házkutatás során csaknem 900 ezer euró készpénzt talált. Ebből mintegy 720 000-et Kaili apjának birtokában találtak - egy 50 eurós bankjegyekkel, valamint Kaili akkor 21 hónapos kislányának cumisüvegeivel és pelenkáival megtömött bőröndben. A nyomozás már több mint egy éve tart.
Bár az összes vádlott és az állítólagosan érintett országok tagadják, hogy bármi rosszat tettek volna, a botrány a korrupció minden jegyét magán viseli: készpénz átadása történt politikusoknak, hogy megvásárolják befolyásukat. Ez fájdalmas kérdéseket vetett fel: hogyan történhetett ilyen mértékű korrupció az EU szívében? Ez csak egy elszigetelt, bár nagyon súlyos eset volt, vagy ez a jéghegy csúcsa?
A válaszok megtalálása érdekében a Follow the Money határokon átnyúló elemzésbe kezdett. Az FTM több mint 20 uniós ország újságíróinak segítségével összegyűjtötte a képviselői szabályszegés eseteit, hogy megállapítsa a leköszönő Európai Parlament integritásának szintjét.
A vizsgálat mind a 27 uniós országból összegyűjtötte azokat az angol és helyi nyelvű híradásokat, amelyekben 2024. január 18-ig a jelenlegi uniós törvényhozók bármelyikét megemlítették valamilyen botránnyal kapcsolatban, és ezeket különböző súlyossági fokozatok szerint számolta. A részlehajlás-mentesség érdekében vizsgálatunkat két társadalomtudós és egy oknyomozó újságíró által kidolgozott módszerre alapoztuk. Csak olyan botrányokat vettünk figyelembe, amelyek a médiabeszámolókból egyértelműen kiderültek és/vagy bizonyos következményekkel - például büntetőjogi szankciókkal, vizsgálatokkal vagy megrovásokkal - jártak.
Olyan esetek is szerepelnek, amelyekben a vádak kétséget kizáróan megalapozottak - például a képviselő saját bevallása alapján -, de nem vezettek nyomozáshoz, elítéléshez vagy egyéb következményekhez. Ide tartoznak azok a botrányok is, ahol az igazságügyi hatóságok kivizsgálták az ügyet, de hivatalosan nem állapítottak meg törvénytelenséget.
Ez a vizsgálat olyan esetekre összpontosított, amikor egy politikus integritása forog kockán és megkérdőjeleződik. Ezek az "integritási botrányok" az uralkodó erkölcsi értékek, normák és szabályok megsértésére vagy vélt megsértésére vonatkoznak. Más politikai kudarcok és botrányok, mint például a költségvetés túllépése vagy a választási ígéretek megszegése, nem kerültek ide. Az általunk gyűjtött botránytípusok a következők voltak:
korrupció (megvesztegetés és kivételezés)
csalás és az erőforrások ellopása
összeférhetetlenség
a hatalom nem megfelelő használata
információval való visszaélés és manipuláció
a szervezeti erőforrásokkal való pazarlás és visszaélés
nem megfelelő viselkedés vagy illetlen bánásmód
helytelen magatartás a magánszférában
Bár az EP ígéretet tett arra, hogy etikai szabályainak megerősítésével javítja integritását, nem tartja nyilván a visszaéléseket elkövető uniós törvényhozók számát, és nem is tesz közzé adatokat erről. Ez azt jelenti, hogy csak saját számítással lehet megállapítani, hogy javult-e az integritás. Bár ez a vizsgálat nem tökéletes, mégis egy módja annak, hogy számszerűsítsük az intézmény integritását (vagy annak hiányát). Ha néhány év múlva ugyanazt a módszertant alkalmazzuk, akkor megalapozottan tudunk majd nyilatkozni arról, hogy javult-e az integritás vagy sem.
Ha egy politikus minden vádat tagadott, akkor is bekerült az adatbázisba, ha megbízható források komoly kérdéseket vetettek fel a politikus integritásával kapcsolatban. Kutatásunkat a 704 jelenlegi parlamenti képviselőre korlátoztuk (2024. január 18-án), valamint a 2019 óta a Parlamentből kilépett képviselőket nem vettük figyelembe.
A számok megdöbbentőek: az újságírók 253 olyan ügyet találtak, amely helyi és nemzetközi szinten egyaránt a hírekbe került.
Ezek a botrányok összesen 163 jelenlegi európai parlamenti képviselőt érintettek - a 704 törvényhozó közel negyedét. Közülük 23-at, azaz több mint 3 százalékot ítéltek el a bíróságon, vagy kaptak pénzbírságot bűncselekmény miatt.
A probléma az EU csaknem egészére kiterjed: szinte minden országban található legalább egy vagy több törvényhozó, akik érintettek megkérdőjelezhető vagy egyenesen törvénytelen magatartásban.
Az esetek súlyossága változó
A zaklatás és a szexuális zaklatás komoly probléma: a médiakollektíva 46 olyan esetet talált 37 törvényhozóval kapcsolatban, akik ilyen viselkedés miatt kerültek a címlapokra. Más botrányok kevésbé súlyos problémákra utalnak: vegyük például Jaak Madison észt európai parlamenti képviselő viszonylag jelentéktelen esetét, akit 100 euróra büntettek, mert (még közel egy évtizeddel ezelőtt) eladott egy elveszett iPhone-t, amelyet valaki talált és átadott neki. Madison évtizeddel ezelőtt egy hajón egy információs pult mögött dolgozott, és ahelyett, hogy jelentette volna a társaságnak a behozott telefont, inkább eladta.
Gunnar Beck német EP-képviselő esete: a jobboldali Identitás és Demokrácia parlamenti képviselőcsoport két alelnökének egyikét azért büntették meg, mert a 2019-es uniós választások szavazólapján visszaélésszerűen hamisan nevezte magát "professzornak".
De az EP-ben több büntetett előéletű politikust is találunk. Az egyik jelenlegi képviselő most is rács mögött van, egy másik pedig még mindig börtönbüntetésre számíthat, ha ítéletét helybenhagyják. Lara Comit, a Forza Italia európai parlamenti képviselőjét tavaly októberben ítélték 4 év börtönre Olaszországban, mert 500 ezer euró közpénzt tett zsebre. A képviselőnő fellebbezett az ítélet ellen, és továbbra is uniós törvényhozóként tevékenykedik. A másik elítélt képviselőt, Ioannisz Lagoszt bűnszervezet vezetése miatt ítéltek el, mert részt vett a görög neonáci Arany Hajnal párt vezetésében.
Bár több mint 13 év börtönbüntetésre ítélték, a görögországi börtöncellájából még mindig aktív uniós törvényhozóként tevékenykedik,
telefonon kapcsolódik be a parlamenti bizottságok üléseire, beadványokat ír és parlamenti fizetést kap.
Lagosz egyike volt annak a 13 uniós törvényhozónak, aki 2022 márciusában az oroszok ukrajnai inváziójának elítélése ellen szavazott, elutasítva egy olyan állásfoglalást, amely keményebb fellépést követelt Vlagyimir Putyin elnökkel szemben.
Katjana Gattermann, az Amszterdami Egyetem politikai kommunikációval foglalkozó docense és a The Personalization of Politics in the European Union (A politika személyessé válása az Európai Unióban) című könyv szerzője szerint bár a választók uniós intézményekbe vetett bizalmát egy-egy eset még nem teszi tönkre, általánosságban negatívan hatnak arra, ahogyan az emberek az európai politikát értelmezik. Szerinte a botrányok elvonják a média figyelmét az EP valódi munkájáról, még inkább elidegenítve a választókat.
"A legnagyobb médiafigyelmet gyakran a botrányokba keveredő EP-képviselők kapják" - mondta. "Ez megnehezíti az európai parlamenti képviselők munkáját, akiknek többsége keményen dolgozik, hogy valóban felfigyeljenek a munkájukra. A nemzeti politikusokhoz képest nem annyira láthatóak, így a választók is kevésbé tudják, mit is csinálnak valójában az európai parlamenti képviselőik."
Ideális esetben a választók jól tájékozottan döntenek, de gyakran nem hallják, hogy az uniós törvényhozók milyen ügyeken dolgoznak - mondta. "Európa messze van, és a választók számára nagyon nehéz napi szinten követni az eseményeket. A választók kevesebb információval rendelkeznek az európai ügyekről, mint a nemzeti ügyekről."
Korrupció: kivételezés és megvesztegetés
A kutatásban a korrupció két fajtáját különböztetjük meg: a kivételezést, mint például a nepotizmust, (29 ügy) és a nyílt megvesztegetést (16 ügy). A legismertebb eset természetesen a Katargate, de messze nem ez az egyetlen olyan botrány, amelyben uniós törvényhozók állítólag nagy összegeket sikkasztottak el.
A kivételezésgyanús esetre jó példa Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője: bár Deutsch, aki 2009 óta európai parlamenti képviselő, előszeretettel vádolja az uniós intézményeket korrupcióval, úgy tűnik, hogy saját családja is jelentős hasznot húzott pozíciójából, mióta pártja hatalomra került.
Tíz évvel ezelőtt, miután ő és testvére, Deutsch Péter átvette a magyarországi MTK sportklubhoz kapcsolódó szervezeteket, az MTK-ra milliárdos közpénzeső hullott. Nemrég Deutsch Péter a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezésével megbízott projektcég vezérigazgatójaként írt alá szerződést testvére sportklubjával, nagy állami pénzösszeget utalva az MTK sportegyesületének. Deutsch mindazonáltal visszautasítja az összeférhetetlenség vagy a kivételezés vádját.
Hasonló módon korrupcióval vádolták a szocialista frakció tagját és Bulgária korábbi miniszterét, Szergej Sztanisevet. Amikor a politikus 2014-ben először jelöltette magát az Európai Parlamentbe, a felesége által vezetett PR-cég 60 ezer eurós szerződést nyert a Parlamenttől egy olyan projektre, amelynek célja az uniós választások népszerűsítése volt Bulgáriában. A botrányra az európai kereszténydemokraták hívták fel a figyelmet, mondván, "az ügy politikai szívességektől bűzlik".
Bár a házaspár és a Parlament is visszautasította a vádakat, Sztanisev felesége visszalépett a projektből, és visszaadta a közel 30 ezer eurós előleget.
A Marine Le Pen francia jobboldali vezető által vezetett párt, a Rassemblement National szintén több botrányba keveredett. A pártból összesen 27 politikust gyanúsítanak bűncselekményekkel, közülük öt európai parlamenti képviselőt. Őket azzal gyanúsítják, hogy luxusutakat fogadtak el cserébe azért, hogy 2021 óta kedvező jelentéseket adjanak ki az Oroszországhoz csatolt Krímben és Kazahsztánban tartott választásokról.
Csalás és forráslopás
Az elemzés 44 csalással és forráslopással kapcsolatos botrányt is feltárt. Figyelembe véve a magas béreket és a kiegészítő juttatásokat - az európai parlamenti képviselők adózás után havonta mintegy 8000 eurót keresnek, és további közel 5000 eurót igényelhetnek általános kiadásokra -, sok forog kockán.
Nick Aiossa, a Transparency International EU igazgatója szerint az európai parlamenti képviselők általános kiadásokra vonatkozó juttatási rendszere - amely évente összesen több mint 40 millió eurót tesz ki a több mint 700 törvényhozó számára - könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. "Ez évi 40 millió euró pénzügyi felügyelet, irányítás nélkül"- mondta.
"Sajnos a juttatásokkal és kiadásokkal való trükközés sok pártból származó európai parlamenti képviselő kedvenc időtöltése". Azt is észrevette, hogy egyes politikai pártok részéről "óriási nyomás" nehezedik rájuk, hogy ezeket a jövedelmező extra juttatásokat arra használják fel, hogy "visszafizessék a pártoknak, amelyek megválasztották őket".
Az európai parlamenti képviselők gyakran arra használják általános juttatásukat, hogy hazai pártirodáikat finanszírozzák. Az egyik legismertebb olyan eset, amikor európai törvényhozók uniós pénzeket használtak fel hazai párttevékenységek finanszírozására, öt európai parlamenti képviselőt érint, akik többsége a francia szélsőjobboldali Rassemblement National (az Identitás és Demokrácia képviselőcsoporthoz tartozik) tagjai.
Ők parlamenti asszisztensek fiktív foglalkoztatásának ügyébe keveredtek, amely nyolc évvel ezelőtt egy parlamenti jelentés nyomán látott napvilágot. Az ügyet várhatóan novemberben tárgyalja a francia büntetőbíróság. Az ügy mintegy 6,8 millió eurójába került az európai intézménynek, mivel a Parlament gyakorlatilag olyan asszisztenseket fizetett, akik valójában a francia pártnak dolgoztak, nem pedig az európai képviselőcsoportnak.
A Parlament ennek az összegnek csak egy részét tudta behajtani.
De a juttatásokkal való trükközés nem az egyetlen formája a csalásnak. A spanyol államkincstár szankcionált néhány spanyol EP-képviselőt, akik úgy próbálták elkerülni az adózást, hogy Belgiumban adták be az adóbevallásukat, mivel ott alacsonyabb az adókulcs. Néhányan közülük bíróságon támadták meg a hatóság döntését, sikertelenül. Közülük hárman jelenleg is EP-képviselők.
De nem a spanyol törvényhozók az egyetlenek, akik a jelek szerint spórolni akarnak, ha pénzmegtakarításról van szó. Írországban például Clare Daly európai parlamenti képviselő kampánycélokra használta fel az utazásra szánt közpénzt.
Az egyik leghírhedtebb EP-képviselőt, Ryszard Czarnecki lengyel törvényhozót 2021-ben a parlament arra kérte, hogy fizessen vissza mintegy 100 ezer euró értékű utazási pénzt. Erre azután került sor, hogy kiderült, hogy minden alkalommal, amikor Brüsszelből Lengyelországba utazott, papíron több száz kilométerrel meghosszabbította az utazást.
Azt is állította, hogy olyan autókat használt, amelyek nem az övéi voltak, az egyiket - mint azt az OLAF csalás elleni ügynökség felfedezte - 11 évvel korábban selejtezték. Mégsem ítélték el, a Czarnecki elleni büntetőeljárás 4,5 év után is folyamatban van, ami egyes kritikusok szerint azt jelenti, hogy pártja politikai befolyást gyakorol a lengyel ügyészségre.
De nem csak az egyes törvényhozók hibáztathatók. Aiossa szerint a Parlament is felelős, amely hanyagul kezeli a juttatásokkal való visszaélést. "Úgy gondolom, hiszem, több eset is van" - mondta a vizsgálat eredményeiről. "Úgy gondolom, hogy rengeteg olyan információ van a képviselőkről, amelyek nem látnak napvilágot".
A korrupcióellenes aktivista a Parlamentben kialakult problémás kultúrát okolta, amely szerint félrenéznek, ha valaki megszegi a szabályokat. "Ha valaki megszegi a szabályokat, nem büntetik meg. Van egy egészségtelen hajlam arra, hogy ezeket az eseteket kizárólag pénzügyi-adminisztratív szabálytalanságnak tekintsék" - mondta. "Amikor a képviselők szabálytalanul költöttek el pénzt, a parlament behajtási felszólítást ad ki, és visszakéri a pénzt. Nem teszik fel viszont a kérdést: szándékos csalás történt-e?"
Az FTM által tavaly nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy
2019 és 2022 között a Parlament 108 képviselőjének összesen több mint 2 millió eurót kellett visszafizetnie, amelyet fiktív vagy más módon szabálytalanul dolgozó asszisztensek után vettek fel.
Hogy kik ezek a képviselők, és mely esetekben volt ténylegesen bűncselekményi szándék, az többnyire rejtve marad, a Parlament nem kívánt nyilatkozni róla. A tanúvallomások mégis arra utalnak, hogy a törvényhozók megúszhatják a büntetőeljárást, ha egyszerűen csendben visszafizetik a pénzt, még akkor is, ha a Parlament megállapítja, hogy rosszul költötték el a pénzt.
És ez még nem minden. Még ha az európai csalásfelügyeleti szerv, az OLAF végül ki is vizsgálja az ügyet, ajánlásai gyakran nem vezetnek ahhoz, hogy az ügyészek el tudják ítélni a gyanúsítottakat. Ez magyarázhatja azt is, hogy az összegyűjtött botrányok összességéhez képest a büntetőjogi ítéletek száma - 23 - valójában miért tűnik alacsonynak.
"Az OLAF ajánlásai alapján a 27 tagállam ügyészei által tett vádemelések átlagos aránya évente 33 százalék körül mozgott. Ami tragikusan alacsony, tekintve, hogy ezek az ügyek több hónapos vagy éves nyomozáson alapultak. Így gyakran ez is mondhat valamit egy-egy tagállam igazságszolgáltatási rendszeréről" - mondta Aiossa.
Egy másik probléma, hogy az európai parlamenti képviselőket nem mindig lehet felelősségre vonni mentelmi joguk miatt. Ez azt jelenti, hogy "nem lehet őket semmilyen vizsgálatnak, őrizetbe vételnek vagy bírósági eljárásnak alávetni a képviselői minőségükben kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt" - kivéve, ha maga a Parlament fel nem függeszti a mentelmi jogról. A végső döntésről a plenáris ülésen egyszerű többséggel kell szavazni. Az intézmény nem tudta megadni azon esetek számát, amelyekben mentelmi jog felfüggesztését kérték vagy engedélyezték.
Különböző országok, különböző politika
Bár az egyes országokban különböző számú visszaélést láttunk - a skála a portugáliai nullától a lengyelországi 31-ig terjed -, ez nem jelzi pontosan a törvénysértések valós számát. Ennek számos tényező az oka. Például az uniós témák iránti érdeklődés és az uniós jogalkotók szerepe változó, ezért egyes országokban a média kevésbé foglalkozik ezekkel az esetekkel. Szintén fontos kérdés, hogy mennyi független (oknyomozó) újságíró dolgozik az adott országban, akik képesek lennének feltárni a képviselők kihágásait. Emellett a Parlament is vonakodik az egyes ügyekről szóló információkat a sajtó rendelkezésére bocsátani, ami szintén megnehezíti az ellenőrzést.
Fontos tényező az is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége országonként igen eltérő. Emiatt egyes tagállami bíróságok egyszerűen felmentik azokat az ügyeket, amelyek más országokban elítéléshez vezettek volna, vagy eleve el sem kezdik a nyomozást.
Ami a Parlament egyes képviselőcsoportjaival kapcsolatos botrányok számát illeti, a legproblémásabb csoportot a független képviselők alkotják. Az adatbázisban szereplő botrányok közül minden ötödik olyan képviselőhöz kapcsolódik, aki nem tartozik egyetlen képviselőcsoporthoz sem. Aiossa szerint ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy sokan közülük a botrányok miatt kiszorultak saját pártjukból vagy frakciójukból, mint például Kaili és Tarabella a Katargate kirobbanása után.
Az adatok arra is utalnak, hogy a jobboldali és konzervatív képviselők viszonylag gyakrabban keverednek botrányokba, mint a balközép, a liberálisok és a zöldek politikusai.
Sőt, az összegyűjtött esetekből úgy tűnik, hogy egyes pártok gond nélkül jelölnek újra botrányba keveredett képviselőket.
Harald Vilimsky, az osztrák szélsőjobboldali FPÖ európai parlamenti képviselője például csaknem egy évtizede van a parlamentben annak ellenére, hogy számos aggály merült fel a magatartásával kapcsolatban, például a luxuscikkekre fordított magas kiadásokkal kapcsolatos "pezsgő-gate" miatt. 2021-ben az EP az osztrák ügyészség kérésére felfüggesztette Vilimsky mentelmi jogát. Vilimsky ellen ugyanis a párt korábbi vezetőjével, Heinz-Christian Strachével együtt folyt vizsgálat, mert a gyanú szerint személyes kiadásaikat - például éttermi látogatásokat, telefonszámlákat vagy online vásárlásokat - pártkiadásokként tüntették fel.
Ennek ellenére a 2024 júniusi választáson továbbra is Vilimsky vezeti majd pártja listáját.
A talán legbotrányosabb német képviselő, Maximilian Krah, a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) több ügybe is belekeveredett tagja nagy valószínűséggel szintén listavezető lesz, annak ellenére, hogy egy 2023 februárjában felmerült gyanú szerint szerződéscsalásban vett részt. Krah visszautasítja a vádakat.
Aiossa szerint mégis nehéz megállapítani, hogy egy párt politikai irányultsága jelentősen befolyásolja-e azt, hogy politikusaik hány botrányt úsznak meg. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a parlament vagy az újságírók szívesebben leplezik le a szélsőjobboldali és euroszkeptikus politikusokat. De ez nem menti fel a mainstream pártokat sem. "Csak annyit mondhatok, hogy az egész politikai spektrumban láttam már botrányokat" - mondta Aiossa.
Kutatásunk alapján elmondható, hogy hiányzik az egyértelmű és végrehajtható szabályozás az EP-ben. Számos olyan esetet találtunk, amelyek nem kerültek be az adatbázisunkba, mert nem sértettek egyértelműen szabályokat, de ettől még etikátlannak tekinthetők. Ezekről csütörtökön egy második cikket fogunk közzétenni, amely a mögöttes szabályozási problémákra összpontosít.
A vizsgálatot a közelgő európai parlamenti választások listáin szereplő jelöltek esetében is folytatjuk. Ha van megosztani való története, itt léphet kapcsolatba az újságírókkal: | Az EP-képviselők negyede érintett valamilyen botrányban, de ezeknek gyakran semmi következménye nincs | Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása. | null | 1 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2024/01/31/az-ep-kepviselok-negyede-erintett-valamilyen-botranyban-de-ezeknek-gyakran-semmi-kovetkezmenye-nincs/ | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.
Az Átlátszó is részt vesz abban az európai kutatásban, amely a jelenlegi EP-képviselők illegális, etikátlan vagy más szempontból gyanús ügyeit vizsgálja. A hollandiai székhelyű Follow The Money civil szervezet által indított kutatás első körében 20 ország újságírói gyűjtöttek össze olyan ügyeket, amelyek már korábban sajtónyilvánosságot kaptak.
A kutatásból kiderült, hogy az EP-képviselők közel negyede keveredett már valamilyen problémás ügybe, ezek a juttatásokkal való trükközéstől a súlyos, akár börtönbüntetést érő megvesztegetési botrányokig terjednek. Büntetőjogi következménye azonban eddig kevés visszaélésnek lett, a képviselők mintegy 3 százaléka ellen indult eddig nyomozás, köztük például a Katargate megvesztegetési ügyben érintett politikusok ellen. A nemzetközi kutatás alapján készült cikket itt olvashatja:
A 21 fős magyar küldöttség csak kis részét teszi ki az EP teljes létszámának, de a kifogásolható ügyek szempontjából kiemelkedő, hogy a magyar képviselők több mint fele (13 fő) keveredett már valamilyen problémás ügybe. Ezeknek az ügyeknek a nagy többsége a hazai belpolitikához, közpénzes ügyletekhez kapcsolódik, ami összefügg azzal, hogy a magyar EP-képviselők közül többen még brüsszeli képviselőségük mellett is betöltenek hazai közpénzes állásokat.
Az EP-ben gyakori probléma a képviselői juttatásokkal való visszaélés, például fiktív alkalmazottak, nem létező irodák fizetése. A jelenlegi magyar képviselőkkel kapcsolatban azonban nem derült fény ilyen esetekre. Egy volt jobbikos képviselő, Kovács "KGBéla" Béla korábban lebukott ilyen visszaéléssel, emiatt 2022-ben körözést is kiadtak ellene; a képviselő azonban időközben Oroszországba menekült, mivel az oroszoknak való kémkedésért is elítélték.
Brüsszeli munka, szentendrei iroda
Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden rendben van a magyar EP-képviselők irodái és alkalmazottai háza táján - az érintettek inkább titkolóznak ezekről a kiadásaikról. Amikor néhány éve az összeurópai MEPs Project keretében az Átlátszó újságírói megkérdezték minden magyar EP-képviselőtől, hogy bérelnek-e irodát a havi közel 1,3 millió forintos keret terhére, a 21 képviselő többsége megtagadta a választ.
Nem brüsszeli, hanem magyarországi irodával kapcsolatos visszaélés ügyében viszont indult nyomozás, a fideszes Gyürk Andrással a főszerepben. 2020-ban a szentendrei polgármester feljelentést tett, miután kiderült, hogy a korábbi, kormánypárti önkormányzat a piaci ár töredékéért adott bérbe irodát Gyürk Andrásnak.
Akkoriban a város egyik alpolgármestere történetesen Gyürk Dorottya, az EP-képviselő testvére volt. A hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozásnak máig nincs eredménye.
Inkább hazai közpénzzel élnek vissza
A brüsszeli képviselői helyekre a magyar pártok jellemzően olyan politikusokat küldenek, akik már jól beágyazottak a hazai belpolitikába, és az azzal összefonódó közpénzes üzletekbe. Az általunk összegyűjtött, a magyarországi hírekben már bemutatott kifogásolható ügy (13 képviselő 21 ügye) nagyrészt ilyen vonatkozású.
A kormánypártok több EP-képviselőjére is jellemző az álláshalmozás, brüsszeli képviselői székük mellett Magyarországon is vállalnak kormánybiztosi megbízásokat vagy vezetői pozíciókat állami hátterű alapítványokban. Három fideszes EP-képviselő például bekerült a közvagyon-jelleget elvesztő pénzeket, ingatlanokat és intézményeket átvevő közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a KEKVA-k vezetésébe.
A KDNP-s Hölvényi György például tagja lett a Makovecz Campus Alapítvány felügyelőbizottságának, ami 2021-ben megkapta az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 8 ezer négyzetméteres piliscsabai kampuszát, majd 5,4 milliárd forint közpénzt is a Miniszterelnökségtől. Hölvényi azonban az EP honlapján található nyilatkozata szerint nem kap semmilyen díjazást a KEKVA-s állásáért.
A fideszes Schaller-Baross Ernő, aki 2021-ben Szájer Józsefet váltotta az EP-ben, korábban számos állami, vagy államközeli pozíciót töltött be, volt többek között helyettes államtitkár, miniszterelnökségi tanácsadó, felügyelőbizottsági elnök a Széchenyi Programirodánál, valamint kuratóriumi tag két Pallas-alapítványnál (az MNB-hez kapcsolódó kutatóintézetek).
Schaller-Baross álláshalmozása, bár kisebb mértékben, de EP-képviselőként is folytatódott: 2022-ben kinevezték a Miniszterelnökség külkapcsolatatokért felelős miniszteri biztosává. Emellett továbbra is felügyelőbizottsági tag a Millenáris Alapítvány vagyonkezelőben és a Habsburg Ottó Alapítványban.
E két helyről együttesen havi 1 millió forint fizetést kap vagyonnyilatkozata szerint, míg miniszteri biztosként nem kap fizetést.
Ezzel a fizetéssel Schaller-Baross Ernő felkerült a legnagyobb mellékkeresettel rendelkező EP-képviselők toplistájára is. A lista másik magyar tagja, Trócsányi László havonta több mint 3 millió forintot keres a Károli Gáspár Egyetem rektoraként és professzoraként, és további 1,5 milliót a Szegedi Tudományegyetem KEKVA-jának kuratóriumi tagjaként.
Trócsányi EP-képviselősége előtt az igazságügyi tárcát vezette, ekkor több botrány is fűződött a nevéhez, 2018-ban például saját ügyvédi irodájának intézett állami megbízásokat. Ez, valamint a korábbi, orosz fegyverkereskedők kiadatásával kapcsolatos ügy is szerepet játszott abban, hogy az EP szakbizottsága 2019-ben összeférhetetlenségekre hivatkozva elutasította Trócsányi kinevezését uniós biztosnak.
Trócsányi egyébként egyelőre az egyetlen magyar EP-képviselő, akiről biztosan lehet tudni, hogy idén nem indul újra: januárban bejelentette, hogy nem jelölteti magát az EP-választáson, és a politika helyett a rektori munkájára fog koncentrálni.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetőjének nyilatkozatában ellenben csak két jövedelemforrás szerepel: EP-képviselői fizetése és egyéni ügyvédi praxisa, emellett állítása szerint ingyen végzett munkát több hazai sportszervezetben, például az MTK Budapest sportegyesület elnökeként, az MTK Hungária FC Sport-egyesület elnökeként és a Sportszervezetek Országos Szövetségének elnökeként.
Teljesen kimaradt Deutsch nyilatkozatából az, hogy ő volt a 2022-ben megszűnt Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa. A program, amit az uniós ISA2 EU pályázat keretében finanszíroztak, több botrány főszereplője volt, rajta keresztül túlárazottnak tűnő munkákért jutottak közpénzhez kormánypárti üzletemberek és szervezetek. Tanulmányírásra kapott például több mint tízmillió forintot a programtól Kéringer Szabolcs jogász és ügyvédi irodája, aki máskor Mészáros Lőrincnek teljesít megbízásokat.
Deutsch sportszervezetei, amelyekben a képviselő nem kap díjazást, szintén jelentős közpénzeket kezelnek. Jó példa erre az a tavalyi eset, amikor a budapesti atlétikai vb-t szervező projektcég már a világbajnokság után 664 millió forint közpénzt juttatott az általa elnökölt MTK sportegyesületnek.
A szerződés megkötésekor a Budapest 2023 projektcéget az EP-képviselő testvére, Deutsch Péter vezette.
Szintén kivételezésgyanús Deli Andor esete. Deli a szerbiai VMSZ politikusaként került fel a Fidesz-KDNP 2019-es EP-listájára, és kinevezése után az általa képviselt község, Kúla mintegy 325 millió forintos "anyaországi gazdasági támogatásban" részesült. A vajdasági magyarok ekkor szavazhattak először az EP-választáson, az itteni kampányban Deli Andor központi szerepet játszott. Az anyaországi támogatásokat egyébként egy civilként bejegyzett, valójában a VMSZ befolyása alatt álló alapítvány osztja szét a Vajdaságban.
2010 előtti mutyik büntetés nélkül
Az ellenzéki pártok EP-képviselői sem maradtak ki a botrányokból: 2017-ben a magyar kormányt arra kötelezték, hogy fizessen vissza 18 milliárd forintot az Európai Bizottságnak az EMIR digitális közbeszerzési rendszer bevezetésével kapcsolatos szabálytalan közbeszerzések miatt, miután az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat talált nyolc, 2003 és 2009 között odaítélt szerződésben.
A vizsgálatok feltárták, hogy az illetékes állami szervek a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve és a magyar állam érdekeivel ellentétesen a Welt 2000 Kft. részére ítélték oda a 12 ezer milliárd forint értékű közbeszerzést kezelő informatikai rendszer üzemeltetését. Ebben az időszakban Dobrev Klára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese és az EMIR-rendszert felügyelő monitoring módszertani osztály vezetője volt, sőt, a tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseinek jegyzőkönyvei szerint Dobrev Klára volt az EMIR-rel kapcsolatos napirendi pontok felelőse is.
A rendőrség ugyanakkor gyanúsítottként nem hallgatta ki sem őt, sem más állami vagy céges tisztviselőt.
Később, 2018-ban Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc cégét, az Altust a Magyar Nemzeti Bank bírságolta meg illegális hitelezésért, ám a rendőrség ezúttal sem indított nyomozást.
Ujhelyi István (MSZP) szintén egy korábbi, évekig húzódó ügyben, a Szeviép-csődbotrányban való érintettsége miatt került be a hírekbe. Ujhelyi még EP-képviselővé választása előtt került kapcsolatba a szegedi építővállalattal, ami csődjekor megkárosította az államot és az alvállalkozóit.
A Szeviép egykori vezére egy sajtóper során azt állította, Ujhelyi politikai kapcsolatait kihasználva intézte el, hogy a Szeviép autópálya-építési megbízást kapjon az államtól, a politikus házának felújításáért cserébe. Ezt a képviselő cáfolta, ugyanakkor az kiderült, hogy a Szeviép valóban érintett volt egy Ujhelyi családját érintő építkezésben.
Zubor Zalán
Frissítés (2024. február 2.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Ujhelyi István "ellen büntetőeljárás is indult, de végül nem találták bűnösnek" a Szeviép-ügy kapcsán.
Címlapkép: Átlátszó montázs | Álláshalmozásban, közpénzes mutyikban érintettek egyes magyar EP-képviselők is | Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/01/allashalmozasban-kozpenzes-mutyikban-erintettek-egyes-magyar-ep-kepviselok-is/ | 2024-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Puskás Akadémia elnöki szerepét is betöltő Mészáros Lőrinc nemrég a dél-spanyolországi Marbellán járt, ahol az NB 1-es Puskás Akadémia FC edzőtáborát, illetve egyik felkészülési meccsét látogatta meg. A repülőgép-figyelő oldalak tanúsága szerint a felcsúti vállalkozó mindkét - vele korábban összefüggésbe hozott - légi járművet, azaz az OE-XWY lajstromjelzésű helikoptert és az OE-HUG jelű privát jetet is használta az utazásához.
Az ország leggazdagabb emberéről múlt héten ódákat zengett a felesége a Story-magazinnak adott nagyinterjúban. Várkonyi Andrea ebben a közös daluk, a lánykérés részletei és egyéb magánéleti dolgok mellett azt is elárulta, hogy Mészáros Lőrinc azért adakozik sokat, mert "gyermekként kifejezetten nélkülözött. Emlékszik arra, hogy milyen az, amikor nincs lehetőség nyaralni vagy megvenni egy váltás ruhát." Manapság persze már nincsenek ilyen gondjai a közbeszerzéseken meggazdagodott vállalkozónak.
A sportal.hu január 8-án számolt be arról, hogy az NB 1-ben szereplő Puskás Akadémia FC 2024. január 14-én kéthetes edzőtáborba vonul a dél-spanyolországi Marbellára. A január 26-áig tartó edzőtáborban a csapat napi két gyakorló edzést tartott és három felkészülési meccset játszott - az utolsót január 25-én a cseh Sparta Praha ellen.
A Puskás Akadémia hivatalos közösségi oldalán megjelent képes beszámolóból azt is megtudhattuk, hogy az utolsó edzőmeccsre a klub elnöke, Mészáros Lőrinc is ellátogatott.
Budaörs - Budapest - Malaga
Az Átlátszó kíváncsi volt rá, hogy Mészáros miként jutott el Budapestről Marbellára, ezért leellenőriztük az ebben az időben közlekedő légi járműveket az ADS-B Exchange repülőgép-figyelő oldalon.
A rögzített adatok alapján az edzőmérkőzés előtti napon, január 24-én reggel 6 óra 30 perckor (UTC szerint) indult útnak a Mészárosék által korábban már használt OE-XWY lajstromjelű helikopter a Budaörsi Repülőtérről. A helikopter alig tíz perc alatt tette meg az utat Ferihegyre, és 6 óra 40 perckor már a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren landolt.
Nem sokkal később, 6 óra 46 perckor a felcsúti vállalkozóval korábban szintén kapcsolatba hozott OE-HUG lajstromjelű privát jet jeladója is működésbe lépett, és láthatóvá vált az oldalon. A repülőgép 6 óra 49 perckor indult útnak Malagába, ahová 10 óra után nem sokkal érkezett meg. (A malagai repülőtér a Marbellához legközelebbi, amely privát jetek fogadására képes, azaz ha valaki Budapestről Marbellára megy repülővel, az mindenképp itt landol.)
Másnap, január 25-én, az edzőmeccs napján az OE-HUG lajstromjelzésű Bombardier BD-100 Challenger 350 típusú luxus jet délután 16 óra 33 perckor szállt fel a malagai repülőtér kifutópályájáról, és három órával később, 19.34-kor landolt Ferihegyen.
A helikopter, mely 19 óra 15 percre érkezett a Budaörsi Repülőtérről Ferihegyre, már várta a repülőgépet, majd pár perccel annak leszállását követően, 19 óra 37 perckor emelkedett újra a levegőbe, és repült vissza Budaörsre.
A két légi jármű mozgásából és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légi forgalmi adataiból egyértelműen látható volt, hogy a helikopter ezúttal is az OE-HUG lajstromjelű repülőgép utasait, illetve Mészáros Lőrincet szállította Budaörsről Ferihegyre, majd a marbellai tartózkodását követően Ferihegyről a budaörsi repülőtérre.
Mit tudunk a helikopterről?
2023 végén a szegeder.hu egyik olvasója vette észre a szegedi repülőtéren, hogy Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea egy osztrák lajstromjelű (OE-XYW) Agusta A109SP Da Vinci típusú helikopterből száll ki, majd ül be az általuk használt Mercedesek egyikébe.
A cikkből már akkor kiderült, hogy nem csupán egyszeri helikopterhasználatról lehet szó: a lapnak nyilatkozók megerősítették, hogy már más alkalommal is látták a Mészáros házaspár Mercedes-konvoját kihajtani a szegedi repülőtérről. (Várkonyi Andrea szegedi születésű és kötődésű.)
A Válaszonline ezt követően utánajárt, hogy a helikopter az osztrák fegyvergyáros-üzletember, és radikális jobboldali politikusokkal szoros barátságot ápoló Gaston Glock repülős cégének flottájába tartozik, de nem szerepel a bérelhető légi járművek között.
A hvg360 pedig visszanézte a helikopter korábbi útjait, amelyekből az is kiderült, hogy a gép rendszeresen Mészáros Lőrinchez köthető célpontokhoz, mint például az OE-LEM lajstromjelű privát jethez, a vállalkozó érdekeltségébe tartozó alcsútdobozi golfklubhoz vagy a Mosonmagyaróvár közelében található - Mészárosék által épített - krisztinabereki luxusvadászházhoz repül.
Mit tudunk a repülőgépről?
A Mészárosék által használt helikopter útvonalainak vizsgálata közben talált rá a hvg360 a szintén osztrák, OE-HUG lajstromjelű privát jetre. A repülőgép több alkalommal is együtt mozgott a Mészárosék által korábban használt OE-LEM lajstromjelzésű, nagyobb Bombardierrel.
A két privát jet egy időben járt például a franciaországi Bordeaux-ban, amelynek közelében még 2021-ben vásárolt 65 hektáros szőlőbirtokot Kalocsai László, Mészáros boros vállalkozásainak vezetője.
Az újonnan felfedezett, 6-7 milliárd forintot érő Bombardier BD-100 Challenger 350 típusú luxus jet üzembentartója egyébként ugyanaz az Avcon Jet Gmbh, mely az Átlátszó által korábban megírt, Szíjj László által is használt Bombardier Global Express 6000-et (OE-IMB) is üzemelteti.
A hvg360 már talált direkt kapcsolatot is az OE-HUG és Mészáros Lőrinc között, a privát jet ugyanis akkor repült Londonba, amikor a felcsúti vállalkozó és Várkonyi Andrea bizonyítottan ott járt, és együtt nézték meg a Havasi Symphonic Concert Show-t a Royal Albert Hallban.
A repülőgép útvonaladataiból, illetve repülésének gyakoriságából arra következtethetünk, hogy nem csak Mészárosék utaznak vele. A privát jetet valószínűleg egy szűk vállalkozói kör használja üzleti és szabadidős programjaihoz. A gép ennek megfelelően gyakran jár egzotikus, drágább nyaralóhelyeken: a tengerentúlon, illetve a távol-keleti térségben is, de európai nagyvárosokban is sűrűn megfordul.
Az a tény is az állammal üzletelő nagyvállalkozói kör repülőgép-használatára utal, hogy az OE-HUG Pekingben járt a magyar-kínai csúcstalálkozó idején, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte Magyarországot a tárgyalásokon.
Brassai Kornél
Címlapkép: Mészáros Lőrinc Marbellán 2024 januárjában (fotó: Puskás Akadémia/Facebook) és a két osztrák légijármű (fotók: Árvai Barnabás) | Újabb utazás bizonyítja Mészáros Lőrinc és a két osztrák légijármű kapcsolatát | A Puskás Akadémia elnöki szerepét is betöltő Mészáros Lőrinc nemrég a dél-spanyolországi Marbellán járt, ahol az NB 1-es Puskás Akadémia FC edzőtáborát, illetve egyik felkészülési meccsét látogatta meg. A repülőgép-figyelő oldalak tanúsága szerint a felcsúti vállalkozó mindkét – vele korábban összefüggésbe hozott – légi járművet, azaz az OE-XWY lajstromjelzésű helikoptert és az OE-HUG jelű privát jetet is használta az utazásához. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/02/06/ujabb-utazas-bizonyitja-meszaros-lorinc-es-a-ket-osztrak-legijarmu-kapcsolatat/ | 2024-02-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly márciusban számoltunk be a nyírmártonfalvai lombkorona-sétányról, aminek építése közben kivitelezője, a helyi fideszes polgármester kivágta körülötte a fákat. Az ügy nagy port vert fel itthon és külföldön is, mivel a polgármester az építményre 60 millió forintnyi európai uniós támogatást nyert. Cikkünk után a Transparency International Magyarország az Integritás Hatósághoz fordult az ügyben, ami ma közölte: a vizsgálat során súlyos szabálytalanságokat találtak, ezért feljelentést tettek költségvetési csalás és versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, továbbá versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál.
Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere, a lavinát elindító helyi lombkorona-sétány építettője korábban azzal védekezett az ügyben, hogy "A beruházásnak nem volt feltétele, hogy erdő is legyen a lombösvény körül". Emellett Brüsszelt okolta a tarvágásért, mert a pályázatot már évekkel ezelőtt beadta, de pénz nem jött, "és valamiből finanszírozni kellett a beruházást, ezért mivel az erdő vágásérett volt, letermeltük, és beforgattuk a pénzt ebbe a beruházásba".
2023 március végén mutattuk be a Debrecentől körülbelül 30 kilométerre keletre található Nyírmártonfalván lévő lombkorona-sétányt. A Hajdú-Bihar megyei, nagyjából kétezer lakosú település külterületén, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában álló létesítményt eredetileg - ahogy a neve is mutatja - a fák lombkoronájának szintjébe álmodták meg, ám a kivitelezés közben kivágták körülötte az erdőt. Tettek mellé azonban néhány tűzrakót, két pottyantós budit, két nyitott pavilont padokkal, néhány kerékpártámaszt és egy interaktív tájékoztató táblát, meg egy mini akadálypályát gyerekeknek.
A nyílt prérin álló, fák nélküli lombkorona-sétány hamar az európai uniós források elpocsékolásának szimbólumává vált itthon és külföldön is.Az építményre 60 millió forintnyi EU-s pénzt nyerő Filemon Mihály polgármester bocsánatkérést követelt és sajtóperrel fenyegette meg az Átlátszót (első fokon nyertünk), Hadházy Ákos és Donáth Anna bejelentést tett miatta az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), a Transparency International Magyarország (TI) pedig az EU által kikényszerített, újonnan létrejött antikorrupciós hivatalhoz, az uniós pénzek felhasználása felett őrködni hivatott Integritás Hatósághoz (IH) fordult az ügyben.
A TI az IH-nak írt bejelentésében az Átlátszó cikkére hivatkozva azt írta, hogy ""Az ismertetett esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során rendszerszintű hibák fordulnak elő, aminek következtében közhatalmi megbízatással is rendelkező személyekhez köthető, értelmetlennek, illetve szükségtelennek tűnő beruházások jutnak közpénzből finanszírozott támogatáshoz." A nyírmártonfalvai eset ugyanis nem egyedi, a környéken több hasonló létesítmény készült egy uniós finanszírozású program keretében.
Költségvetési csalást gyanít a hatóság
Az Integritás Hatóság most, közel egy évvel később tette közzé az ügyben készült összegző jelentését. A részletes, fotókkal és ábrákkal illusztrált dokumentum szerint rendszerszintű vizsgálatot folytattak le a szóban forgó, VP4-8.5.2.-17 azonosítószámú, "Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése" című EU-s program keretében támogatott projekttel kapcsolatban.
Mint írják, a programhoz rendelkezésre álló teljes forrás 1,61 milliárd forint volt, a vizsgálat során pedig a program teljes folyamatát megvizsgálták a pályázati kiírástól az irányító hatóság tevékenységén és a lombkorona sétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.
A jelentés és a hozzá csatolt közlemény szerint a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat találtak, amelyekről megállapították, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat. Emiatt
az Integritás Hatóság feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás bűntette és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette,
valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, továbbá versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, plusz felszólítja az irányító hatóságot szabálytalansági eljárások lefolytatására.
A korrupcióellenes hatóság megállapításai röviden:
A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították, például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.
Pottyantós budi 1 millióért
A hatóság oldalán közzétett jelentésben sok ábra illusztrálja a vizsgálat során feltárt összefüggéseket, az alábbin például a támogatói okirattal elbírált projektek közül Tasó László (a térség fideszes országgyűlési képviselője), Filemon Mihály (Nyírmártonfalva fideszes polgármestere), Tasi Sándor (a megyei önkormányzat fideszes alelnöke) és három meg nem nevezett pályázó esetében a nyertesek - azaz legkisebb árajánlatot tevők - ajánlati árainak egymáshoz viszonyított arányát láthatjuk a lombkorona-sétányok esetében.
Erről ezt írja a jelentés: "A lombkorona tanösvény árában nagymértékű eltérés ugyan nem látható, azonban annak összege általában a projekt összköltségének 80%-a körül alakult, így annak a piaci ártól való kisebb mértékű eltérése is jelentősen befolyásolta a projekt értékét."
Továbbá figyelemre méltónak ítélte a hatóság azt is, hogy bár a lombkorona-sétányokkal ellentétben "az ugyanolyan műszaki paraméterekkel rendelkező egyes közjóléti berendezések (wc, tűzrakó, pavilon - a szerk.) árai az árajánlatokban jelentős - akár 30-60%-os - eltérést mutatnak", ennek ellenére "mindegyik támogatott projekt összköltsége az igényelhető támogatás legmagasabb összegéhez - a Felhívásban rögzített támogathatósági intenzitásra is tekintettel - igazodva 80-80,4 millió Ft körül alakult".
A jelentés szép számmal tartalmaz fotókat is az elkészült és megvizsgált projektekről, és a hatóság munkatársai által készült fényképek a közlemény szerint "árulkodnak a kivitelezés minőségéről és ár/érték arányáról is". A helyzetet legjobban talán a pottyantós budik szemléltetik, amiknek darabára Filemon Mihálynál 475 ezer forint, Tasó Lászlónál 372 ezer forint, Tasi Sándornál pedig 1 millió 222 ezer forint volt.
Azonban nem volt minden projekt szabálytalan, az Integritás Hatóság elnöke ugyanis beszámolt jó példákról is. Biró Ferenc elmondta: "Még egy ilyen kiírás mellett is lehet jót, jól tenni. Erre megvalósult példa a gyöngyösi önkormányzat projektje, ami láthatóan a kiírás alapelgondolásának megfelelően lett megvalósítva. A visszavont pályázatok között is több olyat találtunk, amelyeket kifejezetten sajnálhatunk, hogy nem valósítottak meg. Ilyen például a Zalaerdő Erdészeti Zrt. vagy az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat pályázata."
Erdélyi Katalin | Feljelentést tesz a lombkorona-sétányok miatt az Integritás Hatóság | Tavaly márciusban számoltunk be a nyírmártonfalvai lombkorona-sétányról, aminek építése közben kivitelezője, a helyi fideszes polgármester kivágta körülötte a fákat. Az ügy nagy port vert fel itthon és külföldön is, mivel a polgármester az építményre 60 millió forintnyi európai uniós támogatást nyert. Cikkünk után a Transparency International Magyarország az Integritás Hatósághoz fordult az ügyben, ami ma közölte: a vizsgálat során súlyos szabálytalanságokat találtak, ezért feljelentést tettek költségvetési csalás és versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, továbbá versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/06/feljelentest-tesz-a-lombkorona-setanyok-miatt-az-integritas-hatosag/ | 2024-02-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Korrupció útján" szerzett pályázati támogatások ügyében 54 ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), a közlemény szerint az ügyben 25 jogi személy (vagyis cég vagy intézmény) is érintett.
A gyanúsítottak ellen
vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt
emeltek vádat a Budapest Környéki Törvényszéken.
A korrupcióban 108 európai uniós forrásból finanszírozott - főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kiírt - pályázat, valamint további nyolc hazai forrású - az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott - pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás
összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
A vádirat szerint egy hivatalos személy jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. "A rendszer lényege szerint ezen személy, az általa képviselt hivatalos személyi kör közreműködésével milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek pozitív elbírálását" - közölte a KNYF.
A nyomozásban a főügyészség
több mint 300 pályázatot vizsgált meg,
50 helyszínen tartott kutatást és
600-nál is több bűnjelet foglalt le, továbbá
100 ezer oldalt meghaladó nyomozati irat keletkezett,
csak a vádirat 400 oldalra rúg.
A vádiratban a főügyészség a 12 hivatalos személlyel szemben letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést és a köztisztviselői foglalkozástól történő végleges eltiltást, az érintett cégekkel szemben pedig pénzbírság kiszabását indítványozta.
Az érintett hivatalos személyektől összesen egymilliárd forint értékben kezdeményezték a korrupcióból származó vagyon elkobzását. Olyan - az átvett vesztegetési pénz mennyiségét is meghaladó - vagyonelemekekről van szó,
amelyek nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal.
- olvasható a közleményben. A KNYF jelezte, az eljárás során a gyanúsítottak közül többen is feltáró jellegű beismerő vallomást tettek. | 25 milliárd forint támogatást síbolhattak el korrupt hivatalnokok és társaik | 25 milliárd forintra rúg annak a 108 GINOP-os és nyolc egészségipari támogatási pályázatnak az értéke, amit korrupció útján szereztek meg ügyeskedő hivatalnokok és társaik egy „jól szervezett korrupciós hálózat” keretein belül. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat vesztegetés miatt, és egymilliárd forintnyi vagyont le is foglalt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240212_bunugyek_knyf_vademeles_hivatali_vesztegetes_gipon_egeszsegipari_tamogatas_vagyonelkobzas_unios_penzek | 2024-02-12 12:54:00 | true | null | null | HVG |
Titokban emeltek a miniszteri fizetéseken, az erről szóló adatlapokat pedig visszadátumozva tették közzé, írja a 24.hu. A lap január elején közérdekű adatigényléssel fordult minisztériumokhoz, hogy kiderüljön, mennyi is a miniszterek fizetése, ennek nyomán derült ki a cselezés.
A 24.hu szerint az adatlapok február 2-án kerülhettek fel december 31-i dátummal a kormany.hu-ra, vélhetően a vagyonnyilatkozati hullámra időzítve, amivel "több száz dokumentum mögé elrejtve csempészhették fel a portálra."
A dokumentumokból kiderül, hogy nemcsak a Belügyminisztériumnál történt 17,5 százalékos emelés tavaly márciusban, hanem az összes minisztérium összes államtitkáránál és miniszterénél.
Az államtitkárok fizetése 1 millió 975 ezer forintról 2 millió 321 ezer forintra nőtt, a minisztereké 2 millió 633 ezer forintról 3 millió 95 ezer forintra.
Teljesen új fejlemény, hogy Nagy Márton gazdasági és Csák János kulturális miniszter mellett most már Lantos Csaba energiaügyi miniszter is 5 millió forintot keres.
A miniszterek, államtitkárok fizetését a miniszterelnök állapítja meg saját hatáskörében, ezért ha nem árulják el, nem lehet tudni, hogy mennyit keresnek az állami vezetők. | Fű alatt emelték, és visszadátumozva tették közzé a miniszteri fizetéseket | Lett egy harmadik olyan miniszterünk is, aki 5 milliót keres. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240203_miniszteri_fizetesek_visszadatumozas_titkolozas_Lantos_Csaba?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2024-02-03 09:10:00 | true | null | null | HVG |
Több mint félmilliárd forintot kapott utasszámlálásra a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól egy cég, amely azonban a számlálást végző MÁV-kalauzokat nem pénzben, hanem csokoládéban fizette ki - írta Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
A független képviselő korábban is írt már az esetről, de akkor még nem voltak ismertek a részletek. Most betekinthetett a szerződésbe, ami alapján azt írta:
a munkát megnyerő Trenecon Kft. 507 millió forintot kapott az intézkedésért,
a számlálást végző MÁV-kalauzokat pedig 2560 doboz Merci csokoládéval "fizette ki".
A munka azért nem csak a vasúti utasszámlálásról szólt. A feladatok és a Trenecon számlázása a következőképp nézett ki:
Napi 85 ezer forint + áfát számoltak el egy számolóbiztos napi munkadíjaként (és ugyanennyit az adatok feldolgozásáért, elemzéséért, tanulmányírásért stb.).
Csak a számlálásra 1800 munkanapot írtak, ez összesen 195 millióba került.
200 mérnöki munkanapot írtak a módszertan kidolgozására, 21,5 millióért.
1000 napot, 107 milliót a meglévő adatok beszerzésére (a Volán- és MÁV-jegyeladások digitálisan történnek, illetve a KISS motorvonatok automatikusan számolják az utasokat. Így Hadházy szerint az adatok lekérdezésére, azaz néhány kattintásért és levelezésért annyi pénzt kaptak Lázártól, mintha egy mérnök három évig csak ezzel foglalkozott volna reggeltől estig, napi bruttó 107 ezer forintért).
200 munkaóra "az adatok szintézisére" 21,5 millióért.
1500 munkanap egy összegző tanulmányért 160 millióért (a tanulmányt a bérletek hatásairól kellett írni, illetve a járatok kihasználtságáról. A szerződés szerint a vonalak koncesszióba adását készítik elő ezzel. Hadházy feltételezi, hogy ez alapján lehet majd a nyereséges vonalakat Mészáros Lőrinc vasutascégének, a V-Hídnak adni, illetve újabb veszteséges vonalakat megszüntetni).
Hadházy hozzáfűzte, hogy a Volánbusznál az ingyenesen utazók is kapnak jegyet, amit a rendszer rögzít, így ott még kevesebb munkája volt a cégnek, mint a vonatokon. A vasúton az ingyen utazókat külön meg kellett számolni, illetve a vármegye- és országbérletek használtságát kellett ellenőrizni - ezt csinálták a kalauzok egy-egy doboz Merci csokiért.
Amikor Hadházy először érdeklődött a részletek iránt, Lázár János csak annyit válaszolt neki, hogy a szerződés részletei benne vannak a nyilvános adatbázisban. Nyilvános azonban csak egy 3 milliárdos keretszerződés volt szerinte, amit több tanácsadó céggel kötöttek általános mérnöki tanácsadásra. Ebből nem derült ki, hogy az összegből mennyit költöttek. Végül többszöri kérésre árulták csak el, hogy 507 millió ment az utasszámlálásra. | Utasszámlálás félmilliárdért Lázár minisztériumának, de a vasúti számlálókat csokiban fizették ki | Összesen 2560 doboz Merci csokoládét osztottak ki a munkát végző MÁV-kalauzoknak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240206_hadhazy_akos_utasszamlalas_lazar_janos_merci_csoki | 2024-02-06 12:37:00 | true | null | null | HVG |
A kiírástól a számlák benyújtásáig megvizsgálta a lombkoronasétány-pályázatokat az Integritás Hatóság, és a folyamat minden fő állomásán súlyos, az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat sértő szabálytalanságokat talált. A pályázatok ügyében ezért feljelentést tettek - közölte a hatóság kedden.
A feljelentés ismeretlen tettes ellen szól, költségvetési csalás bűntette, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
A hatóság emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítja az irányító hatóságot a szabálytalansági eljárások lefolytatására.
A kifogásolt lombkoronasétányok már jól ismertek:
Filemon Mihály polgármester nyírmártonfalvai projektje, ahol először tarra vágták az erdőt, majd a hűlt helyén bruttó 64 millió forint uniós támogatásból építettek faszerkezetet, amelyet még David Pressman amerikai nagykövet is megcsodált;
Balázs László lombkoronasétánya Nyírmártonfalva petőrészi kirándulóhelyén, melyre bruttó 68,5 millió forint támogatás ment;
Tasó László debreceni országgyűlési képviselő nyíradonyi magánerdejének sétánya; valamint
Tasi Sándor Hajdú-Bihar megyei Fidesz-alelnök szintén nyíradonyi magánerdőben lévő építménye.
Már akkor vágásérett volt az erdő, amikor a lombkoronaösvényre pénzt kért a polgármester - Nyírmártonfalván jártunk
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
Az Integritás Hatóság részletes vizsgálati anyaga itt olvasható, a megállapításaik röviden pedig alább:
A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két megyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírást a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy publikálták, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították, például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
A támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.
A lombkoronasétányos pályázat hivatalosan "Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése" néven futott, a hozzá kapcsolt teljes forrás 1,61 milliárd forint. A fenti, gyanús esetek ellenpéldájaként az Integritás Hatóság a gyöngyösi önkormányzat projektjét említi, szerintük az jó lett. | Feljelentést tesz az Integritás Hatóság a gyanús lombkoronasétányok miatt | A testület a projekteknél a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240206_Integritas_Hatosag_lombkoronasetanyok_feljelentes | 2024-02-06 13:06:00 | true | null | null | HVG |
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság - az uniós is - Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
Az Európai Néppárt megerősödött az EP-választáson, de belső ellentétek feszítik. Trump elnöksége a Balkán békéjét is veszélyeztetné. Szlovákiában a hatalom átveszi a közmédia totális irányítását. Nyugaton nem örvend egyöntetű támogatásnak Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba. Nagy fába vágja a fejszéjét Mark Rutte, a NATO leendő főtitkára, öt területen sürgősen cselekednie kell. Nemzetközi lapszemle. | Kormánytámogatás az egykori bankár-műgyűjtőnek, Kovács Gábornak | A logisztikai létesítmény beruházója Európa egyik legnagyobb ipari ingatlanfejlesztője. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231115_hvg_CBS_PROPERTY_Kovacs_Gabor_a_logisztikaban | 2023-11-15 12:48:00 | true | null | null | HVG360 |
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
Az Európai Néppárt megerősödött az EP-választáson, de belső ellentétek feszítik. Trump elnöksége a Balkán békéjét is veszélyeztetné. Szlovákiában a hatalom átveszi a közmédia totális irányítását. Nyugaton nem örvend egyöntetű támogatásnak Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba. Nagy fába vágja a fejszéjét Mark Rutte, a NATO leendő főtitkára, öt területen sürgősen cselekednie kell. Nemzetközi lapszemle. | Izgalmas előélete van a lombkoronasétány-botrányban felbukkanó cégnek | Újabb állami hivatalban születhet elmarasztaló jelentés a lombkoronasétány-pályázatokról. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240208_lombkorona_setany_ceg_integritas_hatosag_allami_szamvevoszek | 2024-02-08 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Szállodákba fektet a magyar katolikus egyház, az állam meg pénzeli | A Magyar Katolikus Egyház több egyházmegyéje és rendje indított szállodaberuházást az elmúlt években, méghozzá állami pénzből | null | 1 | https://m.hvg.hu/ingatlan/20240207_Szallodakba_fektet_a_magyar_katolikus_egyhaz_az_allam_meg_penzelni | 2024-02-07 07:44:00 | true | null | null | HVG |
|
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
Az Európai Néppárt megerősödött az EP-választáson, de belső ellentétek feszítik. Trump elnöksége a Balkán békéjét is veszélyeztetné. Szlovákiában a hatalom átveszi a közmédia totális irányítását. Nyugaton nem örvend egyöntetű támogatásnak Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba. Nagy fába vágja a fejszéjét Mark Rutte, a NATO leendő főtitkára, öt területen sürgősen cselekednie kell. Nemzetközi lapszemle. | Szijjártó Péter futsalos barátja újabb ingatlanos céget alapított | A külügyminiszter és Benkő Szilárd pályafutása sok ponton keresztezi egymást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240208_hvg_p29emak_szijjarto_baratja_terjeszkedik | 2024-02-08 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ukrajna legfontosabb fegyvergyártójának mondják Armin Pappergert, aki sosem tagadta, hogy a háborúból az általa irányított hadiipari óriás, a Rheinmetall profitál. A német cégvezér állítólag az amerikai szolgálatoknak köszönheti, hogy még él. Ők szóltak ugyanis Berlinnek, hogy az oroszok merényletet terveznek ellene. De kicsoda Armin Papperger?
A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti. | A húshelyettesítők gyártásában erősít a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője | A 24 éves Szegi György Viktor családja egyik cége, a Creaveg Zrt. vezérigazgatója lett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240211_hvg_creaveg_lelegeztetes_utan_vegan_hus | 2024-02-11 15:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Ukrajna legfontosabb fegyvergyártójának mondják Armin Pappergert, aki sosem tagadta, hogy a háborúból az általa irányított hadiipari óriás, a Rheinmetall profitál. A német cégvezér állítólag az amerikai szolgálatoknak köszönheti, hogy még él. Ők szóltak ugyanis Berlinnek, hogy az oroszok merényletet terveznek ellene. De kicsoda Armin Papperger?
A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti. | Biztonsági rendszerek szolgáltatásába kezd egy kormányzati kapcsolatokban bővelkedő befektetői kör | A résztvevők ismert szereplők üzlettársai. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240209_hvg_hungaro_camera_system_megfigyeles_felsofokon | 2024-02-09 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A gödi különleges gazdasági övezet (kgö) mintegy 7 milliárd forintot termelt Pest megyének, miközben Göd mindössze 2 milliárd forintból részesült. Az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette, hogy 2023-ban összesen mennyi adóbevételt termeltek az országban létrehozott kgö-k. Mint ismert, 2020-ban először Gödön hoztak létre ilyen övezetet, aminek értelmében a városszéli Samsung SDI akkumulátorgyár nem a városnak, hanem a megyei önkormányzatnak termelt adót, amely aztán több környező település, valamint civil szervezetek között osztja szét a pénzt. Ebből nagy felháborodás keletkezett Gödön, hisz amíg a lakosok kénytelenek elviselni a kellemelten hatásokat (zaj, por, fény stb.), addig még csak pénzt sem látnak a gyár működéséből. Mindezzel lapunk karácsonyi számában foglalkoztunk részletesen.
Az adóhivatal tájékoztatása szerint a 2023. évben beszedett helyi adó összesen 6,876 milliárd forint volt, amely 311, 7 millió forint építményadóból, 17,2 millió telekadóból, valamint 6,54 milliárd forint helyi iparűzési adóból tevődik össze.
Megkerestük Pest Vármegye Önkormányzatát, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Göd a megyétől
1,5 milliárd forintot fejlesztésre, 500 millió forintot pedig működésre kapott, tehát összesen 2 milliárd forintban részesült.
Jól látszik tehát, hogy milyen kár érte Gödöt a helyi kgö-vel. Egyébként a napokban fogadták el a város költségvetését; Szilágyi László korábbi alpolgármester beszámolója alapján pedig a 8 milliárd forintos bevétel mellé majdnem 10 milliárd forint kiadás társul, és 2 milliárd forint kifizetésére csakis azért van lehetőség, mert hozzányúlnak a megtakarításokhoz. (Szilágyi hozzátette, biztosra vehető, hogy a megye fog még támogatást küldeni, ami megoldhatja a 2 milliárdos hiányt.)
A NAV közzétette a további kgö-k adóbevételeit is: a Duna mente - Fejér megyei övezetbe összesen 3,2 milliárd forint folyt be (263,7 millió építmény-, 2,94 milliárd forint helyi iparűzési adó). Itt hasonló a helyzet, mint Gödön, csak a történet vesztese Dunaújváros: a megyei jogú városnak szerződése volt Iváncsával és Rácalmással, hogy a Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park (ahová a dél-koreai SK Innovation települt) cégei által fizetett iparűzési adó 50 százaléka a várost illeti meg, de a 2021 nyarán létrehozott kgö mindezt felülírta. (Erről szintén írtunk a karácsonyi cikkünkben.)
Az adóhivatal beszámolt a kevésbé ismert Mosonmagyaróvár kgö-ről is, amely összesen 57,2 millió forintot (6,4 millió forint építményadó, 50,7 forint helyi iparűzési adó). Itt 2021-ben helyi cégek kezdeményezte az övezet kialakítását a képviselő-testületnél. | 7 milliárdot termelt a gödi különleges gazdasági övezet, ebből a város 2 milliárdot kapott vissza | A hivatalos adatok jól szemléltetik, mekkora veszteség érte az agglomerációs települést: a Samsung SDI adóbevételeinek kevesebb, mint harmada folyt be 2023-ban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/7-milliardot-termelt-a-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet-ebbol-a-varos-2-milliardot-kapott-vissza-265552 | 2024-02-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég - ami egyébként az övék.
2015-ben elsőként írtuk meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amelynek ünnepélyes, a miniszterelnök által megtartott avatója 2016. április 30-án volt. A kisvonat azóta jár oda-vissza a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között, a középső állomásához pedig azóta épült egy csónakázótó is közpénzből. 2017-ben kipereltük a kisvasút uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, s ez az évek során valósággá vált.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), ami EU-s pénzt kapott a kormánytól a létrehozására, és az üzemeltetést végezte. Mindig ugyanaz látszott az adatokból: a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó járatok működtetése minden évben veszteséges volt, de egyben matematikai csoda is, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva szinte mindig 0-ra (néha 5-re) végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma.
"Teljesen életszerűtlennek tűnik, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak." - írtuk erről 2022 tavaszán, amikor legutóbb foglalkoztunk a témával.
Akkor a kisvasút 2021. augusztus 31-ig elért "eredményeit" összesítettük: 2016-os indulása óta addig 32,8 millió forint mínuszt termelt. Tavaly augusztusban aztán egy újabb közadatigénylést adtunk be a FUNA részére, hogy megtudjuk a 2021 és 2023 szeptembere közötti jegyeladási, valamint gazdálkodási adatokat. A válaszra azonban hiába vártunk, és a felcsúti focialapítvány az emlékeztető üzenetünkre sem reagált, ezért bejelentést tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
2021-ben letelt az 5 év, lezárult a projekt
A hatóság 2023 december közepén küldte meg az ügyben lefolytatott vizsgálata eredményét. Eszerint a FUNA arról tájékoztatta a NAIH-ot, hogy korábban a kisvasút EU-s finanszírozása miatt adták ki az Átlátszó által kért adatokat, a projekt azonban 2021 szeptemberében befejeződött.
"A FUNA az európai uniós támogatás felhasználásával megvalósuló KDOP-2.1.1/E-15-2015-0001 azonosítószámú »Felcsút-Alcsútdoboz szakaszon kisvasúti útvonal turisztikai célú fejlesztése« című projekt kedvezményezettjeként a korábbi években előterjesztett közérdekű adatigényléseire közérdekből nyilvános adatként szolgáltatott adatokat az Ön részére a tárgyi projekttel összefüggésben. A projekt 2021. szeptember 13-án a Magyar Államkincstár Fejér megyei Igazgatósága által a 4/2011 (I.28.) Korm.rendelet előírásainak megfelelően lezárult."
A FUNA nyilatkozatában hivatkozott kormányrendelet 5 évnyi fenntartási időszakot ír elő az uniós finanszírozású projektek esetében, és mivel a felcsúti kisvasút 2016. május 1-jén kezdte meg üzemszerű működését, 2021 májusában lejárt ez a határidő. Az ellenőrzést végző állami szerv, a Magyar Államkincstár Fejér megyei Igazgatósága pedig a jelek szerint mindent rendben talált, ezért le is zárta az ügyet.
A FUNA cége nem reagál
A felcsúti focialapítvány azt is közölte a NAIH-nak küldött tájékoztatásában, hogy a Vál-völgyi Kisvasút néven futó attrakciót a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft. üzemelteti (azt nem mondták meg, hogy mióta), ezért a FUNA nem is adatkezelő a témában. Annak ellenére sem, hogy hozzátették - és a cégjegyzékben is egyértelműen látszik -, hogy a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft. tulajdonosa nem más, mint a focialapítvány.
Vagyis a FUNA azt állítja, hogy fogalma sincs olyan adatokról, amit a saját, 100%-os tulajdonában lévő cég kezel. Jogilag persze igazuk lehet, hivatalosan nem adatkezelő az alapítvány a témában, ezért a NAIH válaszának kézhezvételét követően, 2024 január elején beadtunk egy külön adatigénylést a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft.-nek. Ebben ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, amiket korábban a FUNA évről-évre megválaszolt:
hány vonat közlekedett naponta
hány jegyet adtak el naponta
mennyi bevétel származott a kisvasút jegyeinek értékesítéséből
mennyibe került a kisvasút üzemeltetése (munkabérek, üzemanyag stb.)
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A cég azonban az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidőn belül nem reagált az adatigénylésünkre, ezért január végén küldtünk neki egy emlékeztető üzenetet - arra sem válaszoltak. Honlapjuk és telefonos elérhetőségük nincs, így nem tudjuk másképpen felvenni velük a kapcsolatot. A kisvasút üzemeltetésével kapcsolatos adatoknak nincs nyoma sem a a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft., sem a tulajdonos focialapítvány 2022-es beszámolóiban, a 2023-as mérlegeik pedig még nem elérhetők.
Teszünk egy bejelentést az ügyben ismét a NAIH-nál, de a cég nagy valószínűséggel arra fog hivatkozni, hogy nem ők kaptak a kisvasútra EU-s pénzt, plusz - ahogy a FUNA közölte - le is járt már a projekt ötéves fenntartási időszaka, és nem közpénzből működtetik, ezért nem kötelesek adatokat szolgáltatni róla.
Nagy eséllyel tehát mostantól már nem fogjuk megtudni, hogy hányan utaznak a felcsúti minivonattal és a kisvasút milyen eredményekkel működik, de a korábbi években megkapott adatok alapján évi 5-10 millió forintos veszteséggel lehet számolni. A kormány által belefektetett 600 millió forintnyi EU-s támogatás pedig így soha nem fog megtérülni.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Mk48-as sorozatú dízelmozdonyok által vontatott személyvonat halad Felcsút határában a Vál-völgyi kisvasút első üzemnapján 2016. május 1-jén, háttérben a helyi stadion ( | A felcsúti focialapítvány már nem mondja meg a kisvasút jegyeladási adatait | A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/08/a-felcsuti-focialapitvany-mar-nem-mondja-meg-a-kisvasut-jegyeladasi-adatait/ | 2024-02-08 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.
"Kaptunk egy listát, hogy kinek kell csomagot adni. Levélben értesítettük őket és a csomagosztás napjára jöttek a teherautóhoz. Ez általában zökkenőmentesen történt, de volt olyan eset, hogy valaki nem ment el a csomagért, ezt a csomagot visszaküldték" - idézte fel a legutóbbi, augusztusi csomagosztást az egyik Csongrád-Csanád vármegyei kistelepülés névtelenséget kérő családsegítője. Őt azért kerestük meg, hogy megtudjuk, kik és hogyan kaptak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) európai uniós támogatásból vásárolt élelmiszercsomagjaiból.
A 2017-ben indult, uniós támogatásból finanszírozott RSZTOP-program keretében osztott csomagokról számos cikket írtunk már. Az eddigi legfontosabb megállapításaink:
Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja - 2021.05.20.
A szegényeknek vett uniós csomagban a 159 forintos tej 516 forintba került - 2023.05.19.
A szegények csomagjában 820 forintig drágult az UHT tej, a NAV nyomoz - 2023.08.02.
Az évek során különböző mennyiségben érkeztek csomagok. Az egyik kistelepülés családsegítője azt mondta, hogy nekik települési szinten nem volt beleszólásuk abba, hogy kik kapjanak ezekből, és kik nem. Úgy gondolja, hogy alapvetően jó helyre ment minden csomag, hiszen mindenki örül és mindenki rászorul a térségben a támogatásra - de azért ő, ha tehette volna, változtatott volna, hiszen helyi családsegítőként jobban rálát a rászorulók helyzetére.
"Sajnos, a kicsike településeket érinti legjobban a gazdasági válság is. Mindenki érzi a saját bőrén azt, hogy minden mennyivel drágább, és akármit kapnak, még egy kis apróságot is, annak is örülnek. Sajnos, azt a világot éljük, hogy sokat számít ez a kis segítség is" - ezt már Lőcsei Lajos (Momentum) országgyűlési képviselő mondta az Átlátszónak.
Lőcsei 2023. augusztus 4-én találkozott az SZGYF megbízásából csomagot osztó autóval szülőfalujában, a Heves vármegyei Tarnaörsön. Nem hívták, csak abból tudta meg, hogy valami történik a faluban, hogy szomszédai csomaggal sétáltak hazafelé. "A kocsinál azt mondták - miután bemutatkoztam nekik mint országgyűlési képviselő -, hogy van nekik egy ilyen központi rendszer, amiben fel van vezetve az, hogy kinek jár és kinek nem, és aláírásukkal hitelesítik az igénylők a jogosultságukat".
Tarnaörs egy 1800 fős település Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy "a települések listája a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglaltak alapján került összeállításra".
A hivatkozott kormányrendelet egy listát is tartalmaz, amin a Hevesi járás 198-ból a 10. helyen áll az országban. Minél magasabb a helyezés, annál fejlettebb a település. Vagyis Tarnaörs a 10. helyével a 10. legrászorulóbb a listán, és így valódi célpontja a segítségnek. Az SZGYF-től kapott szállítási címlista alapján azonban nem csak a hevesi faluhoz hasonló helyekre jutott a csomagokból.
Így osztottak Csongrád-Csanád vármegyében
A 2014-es kormányrendelet alapján Csongrád-Csanád megye legfejletlenebb járása a kisteleki, ami az országos listán a 42. helyen áll 31,56 ponttal. A Kisteleki járásban összesen 6 település (5 község, 1 város) van, amelyek mindegyike kapott csomagot, összesen 5181 darabot.
A megye második legrászorultabb járása az országos listán 59. helyen álló Makói járás, ahova 8922 csomag jutott. Ide 13 község és 2 város tartozik, de a
15 településből csak 7-re jutott az élelmiszersegélyből, pont a legszegényebbekre nem.
A Mórahalmi járás a 2014-es rendelet szerint a 70. az országos listán, ide 8803 csomag jutott, és minden településre (9 község, 1 város) elértek, ahogy a Csongrádi járásban (3 község, 1 város) is.
A következő a Szentesi járás (7 község, 1 város), ahol
a 4 legszegényebb településen senki sem kapott csomagot.
Az SZGYF-listáján a legfejlettebb terület, ahová csomag érkezett, az a Hódmezővásárhelyi járás (két község, két város). Ez a kormányrendelet szerint országos szinten 198-ból a 110. helyen állt rászorultság tekintetében, vagyis a lista első felében 46,63 ponttal. Vagyis ez a járás másfélszer jobb, mint a kisteleki, és közel háromszor fejlettebb, mint a lista elején lévő cigándi.
Ennek ellenére épp ide jutott Csongrád-Csanád megyében a legtöbb csomag, mintegy 9581 darab. A járáson belül szinte kivétel nélkül a városok, Hódmezővásárhely és Mindszent taroltak, így
Hódmezővásárhelyre 7251 csomag jutott a összesből, ami 75%-os arány.
Az adatokat térképen is ábrázoltuk.
A Csongrád-Csanád megyei csomagok többsége olyan járásba került, ami 4-5-ször fejlettebb, mint az első 25 járás. Utóbbiakban mintegy 622 ezren laktak a 2013-as adatok szerint.
Sokan kimaradtak az osztásból
Ugyan az SZGYF a 2014-es rendeletre hivatkozott, 2015-ben új rendelet jelent meg, ami már nem járásonként, hanem településenként jelölte meg a fejlesztendő területeket. Korábban ez alapján hátrányos helyzetűnek nevezték a településeket, majd a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendelet váltotta ezt, ami "a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről" szól. Ebbe már városok nem kerültek bele.
Ezen lista alapján 17 fejlesztendő településből 8 nem kapott csomagot.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól azt is megkérdeztük, miért maradtak ki a programból olyan települések, melyek szerepelnek a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) kormányrendeletben. Azt is tudakoltuk, hogy a kedvezményezettek személyét mi alapján választották ki, róluk ki és hol, mikor döntött, volt-e át nem vett csomag - ha igen, tudomásuk szerint azt más később megkaphatta-e. Afelől is érdeklődtünk, hogy kaptak-e visszajelzést a csomagról.
Válaszukban azt írták, hogy "a célcsoportot, a rászorulók körét a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program tartalmazza. Az esetlegesen át nem vett élelmiszercsomagok a következő osztási alkalmak során kerültek kiosztásra.
A rászorulók visszajelzése és elmondásai alapján, várják és örömmel fogadják a csomagot."
Bővebben nem fejtették ki a részleteket.
Mivel a pályázat már lezárult, a RSZTOP honlapján csak részleges információk találhatók meg róla. Az SZGYF oldalán az áll, hogy
"A jogosulti körbe tartoznak:
rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyek,
nyugellátásban részesülő személyek,
időskorúak járadékában részesülők,
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő személyek,
A végső kedvezményezettek kiválasztása (a jogosulti lista) a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján történik. A jogosultság az adott személy jövedelme alapján kerül meghatározásra. A támogatásban részesülők kiválasztásánál prioritást élveznek az időskorúak járadékában és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülők, majd a további fenti ellátásokból származó legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek."
A jelek szerint a Csongrád-Csanád megyei járások közül a fenti felsorolásnak megfelelő jogosultból legtöbb a városokban van az SZGYF nyilvántartásában, főleg Hódmezővásárhelyen.
Holott a KSH 2022 népszámlása szerint lakosságarányosan
a legtöbb munkanélküli és ellátásban részesülő inaktív Óföldeákon van (52%), mégis ide, erre a Makói járásban fekvő településre 0 csomag jutott.
Csongrádon ez az arány 31 százalék, Kisteleken 29 százalék, Makón 28 százalék, Hódmezővásárhelyen 27 százalék, Mórahalmon 24 százalék.
Kerestük a hódmezővásárhelyi önkormányzatot, de ők is csak annyit mondtak: nem tudják, hogy ki és milyen alapon kapott csomagot, az osztás nem az önkormányzaton keresztül történt.
Szöveg: Segesvári Csaba - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében hátrányos helyzetű gyermekes családoknak összeállított tartós élelmiszercsomagok átadásán a kismarosi polgármesteri hivatalban 2018. július 19-én. (MTI | Sok hátrányos helyzetű településre pont nem jutott a szegényeknek szánt élelmiszercsomagokból | Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/09/sok-hatranyos-helyzetu-telepulesre-pont-nem-jutott-a-szegenyeknek-szant-elelmiszercsomagokbol/ | 2024-02-09 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A törökbálinti telekmutyik miatt a vádlottak padjára ülni kényszerülő fideszes polgármester szerint az ellene benyújtott vádirat minden magyarországi önkormányzat működését megkérdőjelezi. Ha az ellene folyó eljárás a júniusi önkormányzati választásokig befejeződne, arra az esetre "komoly lépéseket" helyezett kilátásába, és ettől szerinte valakiknek "rettenetesen aggódniuk" kell. Elek Sándor az Átlátszó kérdésére nem árulta el, hogy pontosan kikre és mire gondolt.
Elek eddig is következetesen visszautasította a vádakat, ám nemrég egy tévéinterjúban és a helyi postaládákba bedobott szórólapon fideszes politikushoz mérten rendkívül éles szavakkal bírálta az Orbán-rendszer pillérének tartott ügyészség, valamint a rendőrség tevékenységét.
Talán harmadik nekifutásra megkezdődhet a fideszes törökbálinti polgármester ellen folyó büntetőeljárás bírósági szakasza az Érdi Járásbíróságon március közepén. A korrupciós cselekménnyel megvádolt Elek Sándor ügyében a bíróság először 2023. október közepén tartott volna előkészítő ülést, amit aztán december 12-re halasztottak. Majd ezt az előkészítő ülést - betegség miatt - ismét el kellett halasztani.
A Törökbálint polgármesteri tisztségét 2014 óta betöltő Eleknek így csaknem pontosan három hónappal a június 9-i önkormányzati választások előtt, március 12-én kora délután kell bíróság elé állnia Érden. A korrupciós vád, a telkek értékesítésével kapcsolatos hűtlen kezelés miatt az ügyészség által indítványozott felfüggesztett börtönbüntetés meglehetősen súlyosnak tűnik.
Ha Elek Sándor továbbra is ártatlannak vallja magát, és nem mond le a tárgyalás jogáról (minden kijelentése és jel erre utal), ennek ellenére - a kívánt feltételek fennállása, például az indítványozott tanúk, szakértő jelenléte esetén - még aznap átalakulhat az előkészítő ülés tárgyalássá, és akár ítéletet is hirdethet az ügyben az érdi bíróság március 12-én.
Felfüggesztett börtönt kér rá az ügyészség
Az Átlátszó írt először a törökbálinti telekmutyik miatt indult büntetőeljárásról, aminek az alapjául szolgáló feljelentést 2020 őszén Bruder Márton törökbálinti helyi képviselő és Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere tette meg.
Az ügyészség ezt követően ezt a tájékoztatást adta lapunknak: "Az Érdi Járási Ügyészség nyújtott be 2023. szeptember 19. napján vádiratot az Érdi Járásbíróságra a Btk. 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a./ pontja szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt". Korábban Törökbálint fideszes polgármestere, Elek Sándor - a részletek említése nélkül - maga jelentette be a Facebookon, hogy vádat emeltek ellene.
A vádiratban az ügyészség a vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség általa történő megtérítésére tett indítványt - írta a főügyészség szóvivője.
Az ügyben gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt - közölte az ügyészség az Átlátszóval 2023 tavaszán. Mint írták, a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről.
A döntése eredményeként az önkormányzatot jelentős - azaz 5 millió forintot meghaladó, de 50 millió forintot el nem érő - vagyoni hátrány érte.
Tavaly tavasszal megjelent cikkünkben még csak utalni tudtunk arra, hogy az eljárás szoros összefüggésben lehet azzal az üggyel, amelyet az Átlátszó 2020 októberében hozott nyilvánosságra Bruder és Tetlák feljelentése nyomán.
Akkor azt írtuk: mélyen áron alul juttatta telkekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik 4,5 millió forintért eladott önkormányzati telekre később 24 millió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal.
"Rettenetesen kell aggódniuk"
"Megkönnyebbüléssel fogadtam a hírt, hogy az ügyészség végre átadta az elkészített vádiratot a független Magyar Bíróságnak. Az ügyészség dolga, hogy vádat emeljen, a bíróság dolga pedig az, hogy ítéletet hozzon" - írta 2023. szeptember 21-én a Facebookon Elek Sándor fideszes politikus, a jómódú Pest megyei település, Törökbálint polgármestere.
Elek akkor így indokolta derűlátását az ellentmondásos megítélésű telekügyletek miatt indult büntetőeljárásban: "Végre egy olyan szakaszba értünk, ahol hangsúlyosabban érvényesülhet a jogi védelmem és nincs kétségem azzal kapcsolatban, hogy a tárgyaláson minden szempontot figyelembe fognak venni és felmentő ítélet fog születni".
Szeptember óta azonban a mintegy 14 ezer lelket számláló, Budapest mellett fekvő település első embere változtatott a hangnemén. Élesen bírálta az ügyészséget, ami azért roppant figyelemreméltó, mert Elek a Fidesz-KDNP polgármestere. Közkeletű ellenzéki felfogás szerint pedig a legfőbb ügyész, Polt Péter - és rajta keresztül az egész, erősen hierarchizált ügyészségi szervezet - a kormánypárt befolyása alatt áll. Mindezt arra alapozzák például, hogy Polt még a kilencvenes években a Fidesz listás képviselő-jelöltje volt, s kinevezése óta több nagy korrupciós ügyet elsüllyesztett.
Elek a napokban Törökbálinton postaládákba bedobott kiadvány, a Tényező szerint a következő kijelentést tette egyebek mellett az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásról:
"A vádirat tulajdonképpen minden magyarországi önkormányzat működését kérdőjelezi meg. Átvitt értelemben kifogást emel ugyanis a jogszabályok által meghatározott eljárásrend ellen."
Tényező_1.szám by atlatszo on Scribd
A Budapest Környéke Televíziónak adott interjújában pedig kijelentette, hogy "És az ügyészség addig matat, amíg úgy gondolja, hogy a polgármester ott vétkezett" (9:38-tól). Kicsit később (14:09-től) pedig azt mondta:
"Egytől nagyon aggódjanak, hogy nehogy véletlenül az önkormányzati választásokig lezáruljon az ügy. Ettől azért rettenetesen kell aggódniuk, mert én komoly lépéseket fogok tenni."
Nem mondta el, kikre gondolt
Eleket írásban arra kértük, közölje, hogy pontosan kikre gondol, akiknek rettenetesen aggódniuk kell? Az ismeretlen tettes ellen feljelentést megtevőknek, a rendőröknek, ügyészeknek, esetleg a bíróságnak? Miért az önkormányzati választás időpontjához igazítja fenyegetésének beváltását? Milyen elrettentően komoly lépésekre készül? Kértük, hogy tegye érthetővé a videóban elhangzott kijelentését.
A "matató ügyészség" kapcsán tett megjegyzéséről megkérdeztük tőle: "Ez azt jelentené, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség valamiféle összeesküvést szőtt Ön ellen, hogy a vádlottak padjára tudják ültetni?". Megjegyeztük, hogy nagyon súlyos kijelentéseket tett, amely az ügyészi szervezet mint független hatalmi ág integritását érinti, és amely kétségbe vonja az ügyészi szervezet működésének alkotmányosságát. Arra is megkértük, hogy erősítse meg: tényleg ő tette ezeket a kijelentéseket.
Törökbálint fideszes polgármestere a következőképpen válaszolt: "Az Ön által feltett kérdésekre válaszolva úgy gondolom, hogy
ezen személyemet érintő eljárás kapcsán jogom van véleményt formálni.
Ugyanakkor meglepődve tapasztalom, hogy Ön, mint újságíró előzetesen minősíti az én általam elmondottakat".
Elek egyébként az idézett röpiratban és az agglomerációs tévének adott nyilatkozatában kiterítette a lapjait. A lényeg: a hivatal és ő is minden jogszabályi előírásnak eleget tett, így szóba sem kerülhet a bűnössége, az pedig különösen nem, hogy szándékosan tette volna mindezt. Utalt arra, hogy már csak azért sem követhette el a hűtlen kezelés bűntettét, mert az kizárólag szándékosan elkövethető bűncselekmény.
Sok más mellett utalt arra is, hogy egyetlen olyan tanúvallomás sincs az ügyben, amely terhelő lenne ránézve. A Tényező című röpiratban a bűnper központi kérdéséről, a telekértékesítésekhez vezető eljárásrendről ez olvasható (2. oldal):
"A vagyongazda az, aki előkészíti, hivatalos értékbecslő szakvéleményével alátámasztja és az elkészült anyagot átadja a település jegyzőjének. A jegyző az a személy, aki törvényességi szempontból ellenőrzi és kézjegyével elsőként látja el a dokumentumot. A polgármesterhez aláírásra csak mindezek után kerül a szerződés. Amennyiben a jegyző, vagy bármelyik ügymenetben résztvevő ügyintéző, jogász kifogást emelt volna, akkor arról jegyzőkönyvet kellett volna felvenni. Azonban ebben az esetben minden szakértő az adás-vétel minden aspektusát rendben lévőnek és a jogszabályoknak megfelelőnek találta."
Az ügy lehetséges végkifejlete a közelgő polgármester-választás miatt is kényes probléma. A fideszes választókerületben bő fél év leforgása alatt már a második magas rangú kormánypárti politikusnak kell a büntetőbíróság elé állnia. Hiszen T. Mészáros Andrást, aki 2019-ig a szomszédos Érd polgármestere volt, 2023. október elején ítélte jogerősen pénzbüntetésre az Érdi Járásbíróság.
Elek korábban azt nyilatkozta, hogy mindenképp el kíván indulni idén a június 9-i önkormányzati választáson. Ha a vád szerint addig jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, abból még nem következik automatikusan, hogy meg kellene fosztani a polgármesteri tisztségétől.
Kis Zoltán
Címlapkép: Elek Sándor, Törökbálint fideszes polgármestere 2023. december 20-án (fotó: a politikus Facebook-oldala) | Törökbálint fideszes polgármestere szerint ő ártatlan a hűtlen kezelésben, de az ügyészség „matat” | A törökbálinti telekmutyik miatt a vádlottak padjára ülni kényszerülő fideszes polgármester szerint az ellene benyújtott vádirat minden magyarországi önkormányzat működését megkérdőjelezi. Ha az ellene folyó eljárás a júniusi önkormányzati választásokig befejeződne, arra az esetre „komoly lépéseket” helyezett kilátásába, és ettől szerinte valakiknek „rettenetesen aggódniuk” kell. Elek Sándor az Átlátszó kérdésére nem árulta el, hogy pontosan kikre és mire gondolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/14/torokbalint-fideszes-polgarmestere-szerint-o-artatlan-a-hutlen-kezelesben-de-az-ugyeszseg-matat/ | 2024-02-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Válaszban nemrég felsorolták pár napja azt az irdatlan tulajdonlistát, ami egy emberhez, Tiborcz Istvánhoz kötődik, ha pedig megnézzük, hogy hány szálloda kötődik egy üzleti körhöz, az biztosan nincs rendben - mondta Magyar Péter vasárnap a Partizánnak adott interjújában.
Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy bár másfél éve már egyszer megtettük, ismét összegyűjtjük Orbán Viktor vejének szállodaérdekeltségeit. A 2022 végi állapotokról szóló cikkünket itt olvashatja:
A Gellért Hotel megvételén már senki sem lepődik meg: megnéztük, milyen szállodabirodalma lett mára Tiborcz Istvánnak
Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.
Tiborcz István szállodáit a BDPST Groupon keresztül birtokolja, az akkori cikkben azt írtuk, hogy 9 hazai és 3 külföldi hotel tartozik hozzá. Ez azóta annyiban módosult, hogy a cégcsoport tavaly augusztusban jelentette be, hogy két év után túladott a 4 csillagos Lifestyle Hotel Mátrán, a vevő pedig a Peter’s Consulting Kft. volt. Ugyanez a cég vette meg Tiborcz két ausztriai hoteljét is, a Hotel Alpenblicket és a Relax Resort Hotel Kreischberget. A Peter’s Consulting Kft. feltehetően nem sokat mond, ám a céget az a Zentai Péter vezeti, aki a Vlagyimir Putyinhoz közel állónak tartott orosz milliárdos, a Magyarországon élő Megdet Rahimkulov cégeit is irányítja. | Tényleg nem lehet már megkerülni Tiborczot a magyar szállodapiacon? | A vállalkozó, aki saját állítása szerint apósa támogatása nélkül is ugyanott tartana, ahol most, pár év alatt építette fel szállodabirodalmát. Állami milliárdok itt, állami százmilliók ott, de Mészáros Lőrinc neve is feltűnik a nagy építkezésben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240213_Tiborcz_szallodak | 2024-02-13 09:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Csaknem hárommilliárd forintnyi eurót utalt át a magyar letelepedésikötvény-üzlet kínai kulcsfigurája két olyan hazai cégbe, melyek aztán Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs körébe kerültek - derítette ki a 24.hu.
A pénz egy Brit Virgin-szigeteki társaságtól érkezett a mára Kertész Balázs gyerekei által vezetett vagyonkezelő társaságokhoz. A tranzakció idején a Karib-térségbeli offshore-paradicsomba bejegyzett Delight Capital Global Holdings Limited nevű vállalatot Lian Wang képviselte, aki nem ismeretlen a magyar nyilvánosság előtt. A kínai férfi kiváltságos szerephez jutott a magyar államtól, ugyanis az általa vezetett - pályázat nélkül kiválasztott - Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapott kizárólagosságot arra, hogy a letelepedési kötvényeket árulja Kínában, ami óriási hasznot hajtott a privilegizált vállalat számára.
A kiválasztott
A letelepedési kötvények árusításáról szóló programot Rogán Antal vitte át a parlamenten még 2012-ben. A lényege az volt, hogy 250-350 ezer eurónyi (nagyságrendileg 100 millió forintnyi) államkötvényért cserébe letelepedési engedélyt és üzletalapítási lehetőséget, valamint az unión belüli szabad mozgás jogát kapták a külföldiek. A kötvényeket csak a magyar állam által kijelölt cégek árulhatták - így került képbe e történet egyik főszereplője, Lian Wang kínai üzletember, aki korábban a Deutsche Banknál és a Morgan Stanleynél is megfordult.
A kötvények kínai árusítására az üzletember által vezetett - a szintén offshore-paradicsomnak számító Kajmán-szigeteken 2013-ban bejegyzett - HSSDF kapott engedélyt a magyar államtól. A társaság alapítói közt Wang mellett feltűnt egy Jonathan Chan nevű férfi is, aki később azzal került be a hírekbe, hogy lefoglalt egy hongkongi helikopteres városnézést Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó nevére.
A program során, 2016 végéig mintegy 4700 letelepedési kötvény jegyeztek le kínaiak, ami a HSSDF számára óriási üzlet volt, a cég ugyanis fejenként 40 ezer eurós, azaz 14-15 millió forintos díjért dolgozott. Nem véletlenül mondta azt a 24.hu-nak Wang 2015-ben, hogy "nagyon megy a letelepedési kötvény Kínában".
Bejáratott ügyvéd és luxusvillás bizalmas
A letelepedési üzlethez közvetlenül kapcsolódott Rogán Antal köre. Egy szerződés szerint egyetlen letelepedési kötvény után közel másfél millió forint - így az összes kötvény után akár hétmilliárd forint - jutaléka lehetett Kosik Kristóf ügyvédi irodájának, amely több szálon köthető a jelenlegi kabinetminiszterhez: a volt belvárosi polgármestert perben is képviselte Kosik, az irodája több alkalommal kapott megbízást a Rogán vezette V. kerületi önkormányzattól, ahogyan a 2010-es években dolgozott a parlamenti Fidesz-frakciónak, majd kapott megbízást a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától is. Sőt, Rogán Antal titokzatos bizalmasa is dolgozott a Kosik-irodában - ezzel el is értünk az ügy másik főszereplőjéhez, Kertész Balázshoz.
Kertész és Rogán legendás érdekszövetsége a Fidelitasban köttetett. Szoros kapcsolatuk később a Belvárosban is folytatódott, ahol Rogán polgármester, Kertész képviselő, majd a kerületi vagyonkezelő vezetője lett - az utóbbi az önkormányzat körüli gyanús ingatlan- és egyéb pénzügyek miatt vált érdekessé. A két politikus neve közösen először a K&H-botrányban került elő. Egy feljegyzés szerint
Kertész intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit.
Végül azonban sem Rogán, sem Kertész neve nem szerepelt a brókerügy vádiratában.
Miközben Rogán Antalból miniszter lett, Kertész fokozatosan a háttérbe vonult. De a két barát útja továbbra is keresztezte egymást, és Rogán személyes gyarapodásánál is jutott szerep a Kertész családnak. A propagandaminiszter feltalálóként is gazdagodott, a részben általa kidolgozott elektronikus aláírási eljárásról szóló szabadalmat ugyanis egy olyan cégnek adták el, ami Kertész korábbi feleségének a tulajdonában volt.
Rogán feltalálótársai egyébként Svájcba csorgatták cégük osztalékát, mint ahogyan Kertész is ott vásárolt luxuskategóriás lakást. De egy másik ingatlan szálai is Svájcba vezetnek, amit szintén Kertész Balázs használ: az ügyvédről még 2018-ban derítette ki a Magyar Narancs, hogy egy gellérthegyi luxusvillában él, és ez ma már két magyarországi Kertész-cég (a Monavis Consulting és a Monavis Holding Zrt.) székhelye. A villa tulajdonosa a Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft., ami egy svájci társaságtól tavaly májusban került a szintén svájci Green Protagonist AG tulajdonába - ez utóbbi cég kulcsfontosságú a letelepedési bizniszben feltűnt Lian Wang és a Kertész család közti ügyletekben.
Színre lépnek a Kertész fiúk
Kertész Balázs két fia, a 19 éves Vince és a 20 éves Kristóf tavaly jelent meg az üzleti életben. Mindketten egy-egy vagyonkezeléssel foglalkozó részvénytársaság vezérigazgatói lettek, csaknem egyszerre. A Green Choice Technologies Zrt., valamint a Green Wealth Zrt. irányítását azzal egy időben vették át, hogy a cégek a már említett svájci társaság, a Green Protagonist AG tulajdonába kerültek.
A két szóban forgó vagyonkezelő részvénytársaságban közös, hogy
Kertészék megjelenése előtt mindkettőt azonos részvényszerkezettel hozták létre, ugyanabban az ügyvédi irodában, majdnem egy időben, 2019-ben,
a nyilvánosság számára ismeretlen magánszemélyek az alapítók, akik később szinte egyszerre adták át a tulajdonrészüket.
Továbbá mindkettő esetében igaz, hogy az alapítás után két hónappal egy új részvényes jelent meg a cégben:
a letelepedési kötvénybizniszből ismert Lian Wang által képviselt Brit Virgin-szigeteki Delight Capital Global Holdings Limited.
Az offshore-paradicsomban alapított cég tőkeemeléssel szállt be részvényesnek mindkét társaságba, ám üzletileg meglehetősen irracionálisnak látszó feltételekkel lett tulajdonos. A vagyonkezelőkben ugyanis mindössze egy 1 forint névértékű "B típusú" részvényt kapott a befektetéséért cserébe, amivel a társaságban keletkező osztalék csupán 10 százalékára formálhatott igényt, ráadásul annak is csak arányosan elosztott részére.
Mivel a Wang által képviselt cég részvénye mellett még volt a társaságban 2 millió 250 ezer darab "B részvény", arányosan elosztva nagyon kevés osztalékra volt jogosult a Delight Capital. Pénzt nem is sok alkalommal vettek ki a társaságokból, ám az egyikből egyszer 136 millió forint osztalék kifizetését hagyták jóvá, és a szabályok értelmében ebből
alig több mint 6 forint illette meg a Wang által képviselt céget.
Mindez különösen annak tükrében érdekes, hogy a két, mindössze ötmillió forinttal alapított társaságba a Wang által képviselt Delight Capital csaknem hárommilliárd forinttal szállt be.
A Green Choice Technologies Zrt. számlájára 4 millió eurót, azaz akkori árfolyamon 1 milliárd 325 millió forintot,
a Green Wealth Zrt. számlájára pedig 4 millió 794 ezer eurót, vagyis akkori árfolyamon 1 milliárd 581 millió forintot utalt át a Wang által képviselt cég.
A társaságok mérlegeiből látszik, hogy összesen az a körülbelül hárommilliárd forintnyi vagyon van a cégekben, amit a Wang-féle vállalat 2019-ben átutalt.
A Brit Virgin-szigeteki cég tavaly nyáron ugyanazon a napon döntött úgy, hogy mindkét vagyonkezelőből kiszáll, és eladja a részvényét, a már említett, Kertész családhoz közeli svájci cégnek. Az adásvétel részletei nem ismertek, így nem tudni, fizettek-e az egy-egy 1 forint névértékű "B részvényért", és ha igen, mennyit.
A szövevényes történet legfontosabb szereplőinek kapcsolatrendszerét mutatja ez az ábra:
Azon a tavalyi közgyűlésen, amelyen Kertész Balázs fiát, Kristófot kinevezték a Green Wealth Zrt. vezérigazgatójának, Lian Wang meghatalmazottjaként Kertész Balázs képviselte a Brit Virgin-szigeteki társaságot, ami bizalmi viszonyra utal a volt politikus és a letelepedési kötvénybiznisz egyik kulcsfigurája között.
Az ügylet részleteiről és megismerkedésük körülményeiről érdeklődve kerestük Kertész Balázst és Lian Wangot is, ám cikkünk megjelenéséig egyiküktől sem kaptunk választ. | Titokzatos karibi vagyon nyomai vezetnek a letelepedési biznisz kulcsfigurájától Rogán bizalmasa felé | Rejtélyes üzlet nyomaira bukkant a 24.hu, mely összeköti a Rogán Antal bizalmasaként elhíresült Kertész Balázst és családját, illetve a letelepedésikötvény-biznisz kínai kulcsfiguráját, Lian Wangot. A Brit Virgin-szigetekről Svájcig vezető nyomok meglehetősen szövevényes üzletről árulkodnak. A föllelhető bizonyítékok alapján a kínai üzletember képviselte vállalat óriási pénzekkel szállt be két olyan magyar cégbe, melyek irányítását tavaly vették át az épp csak nagykorú Kertész gyerekek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/13/rogan-antal-kertesz-balazs-lian-wang-svajc-letelepedesi-kotveny-kina-brit-virgin-szigetek-belvaros/ | 2024-02-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Jogerősen felmentette Bige László nagyvállalkozót a vesztegetés elfogadásának vádja alól szerdán a Debreceni Ítélőtábla.
A Debreceni Ítélőtábla szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék ítéletét, és jogerősen felmentette Bige Lászlót a vesztegetés elfogadása miatt emelt vád alól.
Az okirat-hamisítással és vesztegetéssel megvádolt vegyipari vállalkozót, Bige Lászlót április végén első fokon a Nyíregyházi Törvényszék felmentette, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szerint nem volt jogos a felmentés, így letöltendő börtönbüntetést kértek Bigére.
A vádirat szerint Bige 2009 végén üzleti kapcsolatba került egy, a cége termékének értékesítésével foglalkozó társaság vezetőjével. Találkozójukon a vádlott felajánlotta neki: elintézi, hogy a cégétől nagy mennyiségű, 50 százalékkal valótlanul leértékelt műtrágyát kapjon, amelyet saját vevőkörének így haszonnal értékesíthet tovább, részben számla nélkül.
Az ajánlat arról is szólt, hogy a számla nélküli értékesítésből befolyt összegeket a férfi mindezért cserébe átadja Bigének. A fenti megállapodás alapján több ezer tonnányi, valótlanul leértékelt műtrágya került a vállalkozóhoz, aki a vevőinek azt haszonnal értékesítette.
A készpénzért, számla nélkül eladott termékekért 2010 januárjától októberig több alkalommal befolyt, összesen 135 millió 400 ezer forintot a vállalkozó átadta a vádlottnak, a valótlan leértékelés ellentételezéseként.
A váddal szemben - attól eltérő tényállást megállapítva - az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a vállalkozó jogtalan előnyt fogadott el a vádlottól, így a vesztegetés nem volt igazolható.
A Debreceni Ítélőtábla tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást. A bizonyítékokat egyenként, és azokat egymással összevetve értékelte.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat törvényesen mentette fel és ennek részletes indoklását is kifejtette. Az ítélőtábla sem találta bizonyítottnak az eljárás során, hogy a vádlott elkövette volna a vádban szereplő bűncselekményt. Az ítélet jogerős. | Jogerősen felmentették Bige Lászlót a vesztegetés elfogadásának vádja alól | Jogerősen felmentette Bige László nagyvállalkozót a vesztegetés elfogadásának vádja alól szerdán a Debreceni Ítélőtábla. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/14/jogerosen-felmentettek-bige-laszlot-a-vesztegetes-elfogadasanak-vadja-alol | 2024-02-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyminiszter férje vasárnap este nagyinterjút adott a Partizánnak. Ebben egészen meredek kijelentéseket tett, például hogy "Rogán Antalnak mennie kell", illetve hogy az ország fele néhány ember, illetve néhány család kezében van.
Az egyik legsúlyosabb általa említett ügy az állami kommunikációs tenderekről szól. Magyar Péter 2018 novemberétől 2022. február végéig vezette az állami Diákhitel Központot, a beszélgetésben magától hozta szóba, hogy bár nagyon szeretett ott dolgozni és sikeresnek tartja az időszakot a cég életében, több okból is el akart jönni. Az egyik ilyen ok elmondása szerint Rogán Antalhoz köthető. "Van egy nagy, 100-200 milliárdos állami kommunikációs tender, amit minden évben kiírnak és minden évben megnyeri egy cég. És akkor az összes állami cégnek ezzel az egy céggel kell szerződnie" - mondta Magyar Péter, hozzátéve: a Diákhitel Központ is ezzel a céggel szerződött.
"Egyrészt nem voltunk megelégedve a minőségével, másrészt azt gondoltam, hogy az, amit ők számláznak nekünk vagy árajánlatot adnak, az a piaci ár sokszorosa, és én több körben megtagadtam ennek az aláírását, a megrendelések aláírását, a kifizetéseket. És akkor jelezték, hogy ezt nem kéne. És akkor egy idő után azt mondtam, hogy akkor ennyi elég" - fogalmazott Magyar Péter, aki indoklása szerint nem tudta a kollégái előtt vállalni, hogy sokszorosan túlárazott, minőségében nem annyira erős kommunikációs anyagot rendeljenek meg.
Hozzátette, hogy a Diákhitel Központ ugyan kis szereplő volt, 200-250 milliós kommunikációs kerettel, de vannak nagyobbak is, például a Szerencsejáték Zrt. sokmilliárdos mozgástérrel.
Hogy mekkora volt a túlárazás, azt egyértelműen nem tudta megmondani, kollégái visszajelzései alapján
volt, hogy háromszoros, volt, hogy hatszoros.
Magyar Péter szerint kollégái megnézték a piaci árakat, így derült ki, hogy a nyertes cég ajánlata erősen túlzó, azonban mindig adtak valamilyen magyarázatot a számokra. Ő azonban jó érzéssel nem tudta vállalni a felelősséget egy idő után, így kilépett. Noha nem akarták elengedni a választások előtt, de ő erősködött, és eljött.
Kérdésre válaszolva Magyar Péter megerősítette, hogy Balásy Gyula cégéről van szó. Pontosabban cégeiről, ugyanis a nagy állami kommunikációs tender nyertesei évek óta a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula vállalkozásai, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. A menetrend úgy néz ki, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal néhány évente kiír egy hatalmas, több tízmilliárdos kommunikációs tendert. 2018-ig még úgy tűnt, van valamiféle verseny: a hatalmas keretszerződésnek három nyertese volt, Balásy cégei, a Rogán Antal volt szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba és a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégeivel versenyeztek. Utóbbi kettőt azonban kizárták, így gyakorlatilag az állami kommunikációs megbízások monopóliumát Balásy Gyula kapta meg. A kék plakátos kormányzati kampányokkal ismertté vált üzletember meggazdagodását korábban az RTL Híradó mutatta be:
Hétfőn Vona Gábor pártja, a Második Reformkor elnöksége bejelentette, hogy mérlegelve Magyar Péter állításait, melyek szerint túlárazott szerződések, majd a szerződések alapján teljesítési igazolások aláírására kapott utasítást, hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tesznek és az Integritás Hatósághoz fordulnak. Kedden a Demokratikus Koalíció is közölte, hogy hűtlen kezelés, költségvetési csalás és pénzmosás bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz az ügyben "azok után, hogy már a Fidesz belső körei is beismerik a kormányzati korrupciót."
Mi van a szerződésekben?
Megnéztük, hogy pontosan milyen és mekkora értékű megbízásokat nehezményezhetett Magyar Péter. Amikor Magyar a Diákhitel Központhoz került, a kommunikációt már Balásy cégei vitték. 2018-ban nettó 99 millió forintért szerződtek (30 százalékos opciós kerettel) a cégeivel médiavásárlási feladatok ellátására.
2019-ben nettó 172,5 millió forintra szerződtek a kommunikációs feladatok ellátására, ugyancsak 30 százalékos opcióval. Azt a sürgős besorolású, egyedi megrendelőt pedig már Magyar Péter szignózta, amellyel imázsépítő kisfilm sugárzásához vásároltak műsoridőt a TV2-n, bruttó 58 millió forintért. A dokumentum szerint azonban a TV2 műsoridejét nem közvetlenül a csatorna, hanem a Magno Studio Kft. értékesítette Balásy Gyula New Land Media Kft.-jén keresztül:
Magyar Péter azt nem említette, hogy konkrétan milyen megrendeléseket, kifizetéseket nem akart jóváhagyni, a fenti dokumentum más miatt érdekes. A Magno Studio Kft.-ről elsőként az Átlátszó írta meg, hogy szintén részesültek a propagandaköltésekből. A Stop Soros kampányból majdnem 700 millió forintot kaptak, a 2018-as választás előtt pedig csaknem 4 milliárd forintot. Később a Hvg.hu adatkérése nyomán derült ki, hogy Rogán Antal második - előző - felesége, Rogán Cecília és a cég összefüggésbe hozhatók. A lap a Rogán Cecíliához köthető fitneszrendezvények után érdeklődött az egyik állami szponzornál, az MVM-nél. A megkapott szerződésekből derült ki, hogy a rendezvényekre szánt szponzorpénzt nem Rogán Cecíliáék cége, hanem szervezőként a Magno Studió Kft. kapta,
tehát ők szervezték a Rogán Cecília-féle fitneszrendezvényeket.
A Magno Studio Kft.-ről nem nemrégiben ugyancsak a Hvg.hu derítette ki, hogy milliárdos megrendeléseket kaptak például a végrehajtói kartól is, amikor azt még Schadl György vezette. A Magno Studio által gyártott tájékoztató kisfilmeket jellemzően a TV2-csoport csatornáin adták le.
Ha tetszett a Balásy-cégek munkája, ha nem, 2020 áprilisában Magyar Péter és Balásy Gyula ismét a Diákhitel Központ Zrt. kommunikációs feladatainak ellátására írtak alá keretszerződést, nettó 176 millió forint értékben, az összeg 30 százaléka opció volt. A megbízás aznap életbe lépett és az összeg kimerüléséig, de legkésőbb 2021. február 28-ig volt hatályos.
Rá csaknem egy évre a Diákhitel Központ Zrt. képviseletében Magyar Péter újabb megbízást szignózott Balásy cégeinek: ezúttal nettó 227 millió forint értékben, ugyancsak 30 százalék opcióval. A megbízás itt is az aláírás napjától lett hatályos és a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 2022. március 31-ig az is maradt.
Érdekesség, de annyira talán nem meglepő, hogy Magyar Péter távozása után is Balásy Gyula cégeinél kötöttek ki a Diákhitel Központ Zrt. kommunikációs megrendelései. Ezt itt például néhány hónappal Magyar távozásának bejelentése után szignózták, nettó 190 millió forintról szól (30 százalékos kerettel), gyakorlatilag ugyancsak egy évre:
A központosított kommunikáció és azon belül Rogán Antal szerepe kiemelt téma volt a vasárnapi, partizános beszélgetésben. Magyar Péter arra utalt, hogy a kegyelmi botrány kirobbanása után a Sándor-palota egyeztethetett az állami kommunikációért felelős személyekkel. Fontos megjegyezni, hogy a köztársasági elnök a nép egységét fejezi ki, független(nek kellene lennie) a kormánytól, a pártoktól. Magyar Péter kézi irányításról beszélt, arról, hogy egy minisztériumi MTI-közlemény sem mehet ki Rogán tárcájának engedélye nélkül, ez alól csak néhány minisztérium kapott felmentést, valószínűsítve említette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nevét.
Kommunikációban az van, amit Rogán Antal mond
- fogalmazott Magyar Péter, lakásvásárlási ügyük szerinte elégtelen kezeléséről beszélve.
Facebook-oldalán keresztül kerestük Magyar Pétert, egyelőre nem reagált. Kérdéseinket elküldtük Balásy Gyulának céges email-címére és a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak is, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
Tavaly pert indított a kormány ellen négy hetilap a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. Az RTL Híradónak nyilatkozó médiakutató szerint a kormány azzal torzítja a médiapiacot, hogy a kormánybarát médiába irányítja az állami hirdetéseket. A pert indító lapok azt várják, hogy a bíróság kimondja, a kormány gyakorlata ellentétes az EU versenyjogi szabályaival és alapvető értékeivel. A kormány annyit írt, hogy "a kormány nem hirdet", hanem egy "ügynökséget bíz meg" ezzel: | Megtaláltuk: ezekről a százmilliókról borított Magyar Péter, Varga Judit volt férje | Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje, Magyar Péter kijött a fényre és megdöbbentő dolgokat mondott. Egyebek mellett arról, hogy túlárazott megbízásokat kellett elfogadnia az állami Diákhitel Központ Zrt. vezetőjeként. De milyen megbízásokról van szó és ki a haszonélvező? Hogyan kerül a képbe a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal és Rogán Antal második exfelesége, Rogán Cecília? Megmutatjuk. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/02/13/magyar-peter-varga-judit-volt-ferje-balasy-diakhitel-szerzodes | 2024-02-14 17:15:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A pécsi bíróságtól kapott hivatalos tájékoztatás szerint a vádiratban az áll, hogy Biró Károly kozármislenyi polgármester évekkel ezelőtt egy biztosító társasággal megtakarítással kombinált életbiztosítási szerződést kötött az önkormányzat nevében öt éves futamidőre. A szerződésben biztosítottként és kedvezményezettként is a polgármester szerepelt. A biztosítási díjakat viszont az önkormányzat fizette, a szerződés lejártát követően, 2019 novemberében Biró kérte a biztosítás összegének, mintegy 1,6 millió forintnak a számlájára való kiutalását, amit meg is kapott. A biztosítási szerződés megkötéséről és a pénz kiutalásáról sem tudott a képviselő-testület, arról nem hoztak határozatot.
Az vádlottal kapcsolatos másik ügy előzménye, hogy a Baranya Vármegyei Kormányhivatal bejelentés alapján folytatott vizsgálatot a polgármesteri tevékenységek jogszerűségével összefüggésben. Ennek során 2020 februárjában információkat kértek a jegyzőtől a polgármester bankkártya-használatával kapcsolatban is. Biró rendelkezett a város számlájához tartozó bankkártyával 2015. novemberétől, annak használati jogosságának alátámasztására 2020. elején aláírt egy polgármesteri utasítást a bankkártya-használatról, amelynek hatálybalépés napjaként 2015. októberét jelölte meg, holott az évekkel később, 2020. elején készült.
Az utasításban a bankkártya-használatra jogosultakat és bankkártyáik számát tüntették fel, de a hatálybalépés napjaként feltüntetett napon a bankkártya-használatra jogosultként feltüntetett személyek részben még nem dolgoztak az önkormányzatnál, részben nem rendelkeztek az utasításban megjelölt bankkártyával. Az utasítást benyújtották a kormányhivatalhoz a polgármester bankkártya-használatáról szóló tájékoztatással együtt. A vádirat szerint a polgármester, mint hivatalos személy lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba. | Hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás bűntette a vád a polgármester ellen | A Pécsi Járási Ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt nyújtott be vádiratot Kozármisleny polgármestere, Biró Károly ellen a Pécsi Járásbíróságra. | null | 1 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/02/hutlen-kezeles-es-kozokirat-hamisitas-buntette-a-vad-a-polgarmester-ellen | 2024-02-14 11:09:00 | true | null | null | BAMA |
A pedofilbotrányt követő lemondások után nagy sebességre kapcsolt a Megafon. Február 10-től máig, azaz mintegy négy nap alatt 29 hirdetést indítottak, amelyekre összesen legalább 10 525 000 forintot költöttek. Mivel ezek a hirdetések még mindig futnak, ez a szám folyamatosan nő - írja a Political Capital Facebook-oldalán.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a Facebook rendszerében az összesített, pontos számokat mutató lista csak február 10-ig van meg, mivel a mutató két-három nap késéssel frissül általában. Az ezt követő napokban a Facebook csak tól-ig összegeket mutat - a Political Capital azonban ezekből is a legalacsonyabb számokkal számolt, így eléggé borítékolható, hogy a 10 525 000 forintnál még magasabb összeg jön ki a pontos adatok beérkezése után.
A kríziskezeléshez a Fidesz egyik legfontosabb, nem hivatalos kommunikációs csatornája, a milliárdokkal kitömött Megafon azonnal turbófokozatra kapcsolt Novák Katalin lemondásának bejelentése óta: a Crowdtangle statisztikai platform adatai szerint a megafonos influenszerek összesen 98 posztot írtak a közösségi oldalra.
Már szombaton, a lemondás napján elindult egy fizetett, videós posztokkal operáló kampány is. A videókat elsősorban a 18-54 év közötti korosztályra célozták, 55 év felett minimális az elérésük. Ez némileg meglepő, hiszen a felmérések szerint a magyar Facebook-felhasználók 20-25 százaléka tartozik ebbe a korosztályba, és a közvélemény-kutatások is rendszeresen ezt a korosztályt hozzák ki mint a Fidesz legerősebb támogatói bázisa. Úgy tűnik, a saját méréseik azt mutatják, hogy ennél a csoportnál most nem szükséges külön sulykolni az üzenetet. A hirdetések célzásánál érdekes még, hogy jellemzően a férfi közönségre lőnek: az összes videó összes verziójánál 2-3-szoros a férfi felhasználók aránya a nőkhöz képest minden korosztályban. | A pedofilbotrányt követő lemondások után több mint 10 milliót költött facebookos hirdetésekre a Megafon | A pedofilbotrányt követő lemondások után nagy sebességre kapcsolt a Megafon. Február 10-től máig, azaz mintegy négy nap alatt 29 hirdetést indítottak, amelyekre összesen legalább 10 525 000 forintot költöttek. Mivel ezek a hirdetések még mindig futnak, ez a szám folyamatosan nő – írja a Political Capital Facebook-oldalán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/13/political-capital-megafon-pedofilbotrany-facebook-koltesek | 2024-02-13 11:19:00 | true | null | null | Telex |
Bár egy héten belül rábólintott a versenyhivatal arra az ügyletet, amelynek keretében a Mészáros-csoport megvásárolhatta a tévécsatornák reklámfelületeit értékesítő Atmediát, belső adminisztratív ok miatt ez több mint három hónapig nem derült ki. A felvásárlás közben már lezajlott, így hivatalosan is a felcsúti milliárdoshoz került a mások mellett a TV2-csoport, a közmédia, a Hír TV és az ATV hirdetéseiért is felelős sales house.
Fontos felvásárlás
Tavaly október 19-én jelentette be a Gazdasági Versenyhivatalnak a Mészáros Csoport (pdf), hogy az érdekeltségébe tartozó "Status MPE Magántőkealap közvetetten egyedüli irányítást szerez a Visus Invest Vagyonkezelő Kft., és az általa irányított Atmedia Kft. és leányvállalatai felett". A lépés nem volt előzmény nélküli, hiszen egy bonyolult céghálón keresztül Mészáros Lőrinc korábban is tulajdonos volt az érintett cégekben, igaz csak kisebbségi részesedéssel rendelkezett.
A felvásárlás a korábbi kapcsolat ellenére több szempontból is fontosnak tűnt. Egyrészt az eddig is kormányközeli üzletemberek érdekeltségébe tartozó Atmedia nagyon nagyra nőtt az elmúlt években: 2022-es árbevétele már meghaladt a 43 milliárd forintot. Másrészt - ahogy a fenti ábrán is látszik - a tv, rádió és online médiaszolgáltatók hirdetési felületeinek közvetítésével foglalkozó cég sok szállal kötődött a TV2-csoporthoz. Így esély nyílt rá, hogy Mészáros Lőrinc a nyíltan kormánypárti tévé körüli cégbirodalom más pontjain is kilép a fényre. Különösen, hogy - amint erről korábban írtunk - a TV2 körüli zavaros cégháló több helyen is összeér Mészáros Lőrinc cégbirodalmával.
Két héten belül
A tranzakció versenyjogi szempontból - a GVH korábbi döntései ismeretében - nem tűnt különösebben neccesnek. Ezért is volt furcsa, hogy a bejelentés után sorba teltek a hetek, de a felvásárláshoz szükséges versenyhivatali jóváhagyás nem került fel a hatóság honlapjára. Ilyen elég ritkán szokott előfordulni. A versenyhivatali gyakorlat szerint, ha érkezik egy bejelentés, akkor a GVH megvizsgálja azt, és első körben két dolgot tehet:
ha úgy ítéli meg, hogy nincs oka mélyebb vizsgálatot elrendelni, akkor további intézkedés nélkül jóváhagyja,
ha viszont arra jut, hogy versenykorlátozó lehet a tranzakció, akkor alaposabban kivizsgálja a várható hatásait.
Jellemzően az első verzió szokott megvalósulni, ilyenkor viszont elég gyorsan határoz a GVH és a döntés eredményét közzé is teszi a honlapján. Az Atmedia felvásárlásának nyilvánosságra kerülése óta 14 hasonló ügyet jelentettek be a hivatalhoz, és ezekből 13 esetben döntöttek is. A bejelentés és a jóváhagyás publikálása közötti átlagos idő nem érte el a két hetet, sőt volt olyan eset, amikor két napon belül kijött a döntés. Az egyetlen ügy, amelyben még nem született döntés két napja került a GVH elé, így ott sem lehet csúszásról beszélni. Ehhez képest az Atmedia felvásárlásáról bő három hónappal a bejelentés után sem publikált semmit a GVH, azaz minden jel arra utalt, hogy valami komolyabb vizsgálat folyhat.
Adminisztratív ok
Már önmagában ez is meglepő volt, ám a történetet még furcsábbá tette, hogy az összeolvadás közben lezajlott. A tulajdonosváltás az érintett cégek esetében már tavaly október végén megtörtént. Erre azonban versenyhivatali áldás nélkül elvileg nem kerülhetett volna sor.
Az ellentmondások miatt megkerestük az érintetteket. A válaszokból kiderült, hogy a GVH még októberben átnézte a bejelentést, és arra jutott, hogy nincs oka komolyabb vizsgálatot végezni, így rá is bólintott a tranzakcióra. A döntés a szokottnál kissé még gyorsabb is volt: egy héten belül megszületett. A Mészáros-csoport ügyvédi irodája a hatósági bizonyítványt október 25-én meg is kapta, és ezt követően öt nappal került sor az adásvételre.
A döntés csak a GVH honlapjára nem került ki. A hivataltól lapunknak azt írták, hogy a dokumentum adminisztratív ok miatt nem volt elérhető, de végül kérdéseink megküldését követően január 31-én közzétették.
A versenyhivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyilvános publikálás nem hátráltatta a felvásárlást, hiszen
"a GVH döntéséhez kapcsolódó joghatások a döntés ügyféllel való közléséhez, és nem a döntés publikálásához kötődnek. Mivel az ügyfelekkel a GVH a határidőben meghozott döntést szabályszerűen közölte, az összefonódást a felek természetesen végrehajthatták".
A végeredmény az, hogy az Atmedia tavaly november óta hivatalosan is a Mészáros-csoport része, így, ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, Mészáros Lőrinc birodalma rendelkezik a közmédia, a TV2 és tucatnyi más tévécsatorna, rádió, illetve online felület hirdetései felett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilép a fényre Mészáros Lőrinc a TV2 cégbirodalmában?Régóta mást sejtenek a TV2 mögött, mint aki látszik, a felcsúti milliárdos cégei pedig több vagyont bíztak a csatornát is birtokló bizalmi vagyonkezelőre, mint amennyi annak összesen van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost már egyedüliként Mészáros Lőrinc rendelkezik a közmédia hirdetései felettVélhetően Vida József háttérbe vonulásának újabb fejezete következett el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnekEgy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Elfelejtett szólni a versenyhivatal, hogy Mészáros Lőrincé lehet a 40 milliárdos cég | Úgy tűnt, hogy vizsgálódhat a Mészáros-csoport egy felvásárlásánál a GVH, de kiderült, hogy csak adminisztratív ok miatt nem tették közzé a pozitív döntést. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240201/elfelejtett-szolni-a-versenyhivatal-hogy-meszaros-lorince-lehet-a-40-milliardos-ceg/ | 2024-02-01 18:32:00 | true | null | null | G7 |
A kegyelmi botrány óta az állami társaságokban betöltött pozícióiról lemondó Magyar Péter, a volt igazságügyminiszter volt férje az 1,3 millió megtekintés fölött járó Partizán-interjúban már felvetette, hogy Magyarországon néhány család kezében abnormálisan nagy vagyon összpontosul. Keddi Facebook-bejegyzésében ezt bontotta ki Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével kapcsolatban.
Mit mondott? "Te egy igazán tehetséges ember vagy, 37 évesen 100 milliárdjaid vannak, szállodák tömkelege, bank, alapkezelők, rengeteg egykori értékes állami ingatlan, Waberer’s, a fél belgrádi irodapiac, még fel sem épült budapesti irodaházak (már előre kiadva állami cégeknek). És ugye ez csak ami már a neveden van. Milyen egyéb cégeket veszel át mostanában? Összesen mennyi állami hitelt vagy támogatást kaptál/vettél át a portfóliód összerakásához?"
"Mi a titkod? Oly sokan szeretnének inspirálódni a sikersztoridból, hiszen oly sok magyar ember járt jó iskolákba, dolgozik rengeteget és valahogy nekik nem állnak össze ilyen szerencsésen a csillagok. Mi a célod? Ha tíz év múlva még egy nullával több lesz a hosszú számsor végén, az már elég? Jártál mostanában borsodi falvakban, ahol a gyerekek néha télen is meleg ruha nélkül játszanak az udvaron?"
Háttér: Magyar lényegében a NER-en belülről erősíti meg a független sajtó tényfeltáró cikkeit a rendszer működéséről, és ezzel betekintést nyújt a gazdasági összefonódások hálózatába.
A Válasz Online korábbi anyaga már válaszolt is Magyar egyik kérdésére: a Tiborczhoz köthető üzleti kör előremenetele érdekében mintegy 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdulhatott meg.
Ennek eredménye egy hatalmas, ágazatokon átívelő vállalatbirodalom ingatlanos, pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel.
Névleges pozíciók: Magyar arra is utalt, hogy lehetnek olyan vagyonelemek, tulajdonok, amelyek még nincsenek nyilvánosan Tiborcz nevén: ismert milliárdosokról keletkezett az a látszat, miszerint nem ellenőrzik teljes mértékben a névleg hozzájuk tartozó vagyont - legalábbis kívülről nézve megmagyarázhatatlan módon tízmilliárdos nagyságrendben utalnak el osztalékokat, akár Orbán Viktor családja felé.
Korábban bemutattuk, hogy a hetedik leggazdagabb magyartól, Jellinek Dánieltől 27 milliárd forint áramlott Tiborcz István felé. Jellinek azóta sem adott erre magyarázatot.
Nemrég azt is bemutattuk éppen Jellinek Dániel példáján keresztül, hogyan falja fel a gazdaságot a NER: a magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe.
Felülnézet: Magyar konkrétan említi Tiborcz egyik friss bizniszét, amiről pár nappal ezelőtt szintén a Válasz írt: a Tiborcz-tulajdonú Gránit Alapkezelőhöz került Jellinek Indotek Groupjának 11 épületes belgrádi irodaház-együttese, a város irodakapacitásának mintegy 10 százaléka.
A különböző áttételeken keresztül az épülettulajdon mögötti OTP-hitelt és kormányzati tőkeinjekciót is megörökölte a Gránit a biznisszel, és csak a befektetési jegyekért kellett fizetnie.
Alulnézet: Azt nem tudjuk, Tiborcz István járt-e a közelmúltban olyan borsodi településeken, ahol nincs pénz gyerekruhára. A G7 mindenesetre járt, tapasztalatainkról ez a riport tanúskodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménykedni a reményben - az Ózd melletti Arlón jezsuiták viszik az állami felzárkóztató programotA borsodi Arló az ország legszegényebb településeinek egyike. A jezsuiták próbálják meg ott a lehetetlent: felzárkóztatni az ott élőket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | A NER-en belülről érkezett megerősítés a Tiborcz-vagyonról | A G7 és más független lapok olvasói számára eddig sem voltak ismeretlenek Tiborcz István gyarapodásának részletei, az állami pozíciókból távozó Magyar Péter ezek közül többet is megemlített. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240213/a-ner-en-belulrol-erkezett-megerosites-a-tiborcz-vagyonrol/ | 2024-02-13 20:23:00 | true | null | null | G7 |
Győr-Moson-Sopron megyében 50 ember ellen emelt vádat az ügyészség költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A győri NAV nyomozói több mint 30 cégből álló számlagyárat számoltak fel.
A bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. Az Online Számla rendszer adataiból kiderült, a kibocsátott fiktív számlákkal megrendelőik jogosulatlanul csökkentették fizetendő áfájukat, ezzel közel 4,5 milliárd forint kárt okozva a költségvetésnek.
A számlakibocsátó cégek valós tevékenységet egyáltalán nem végeztek, élükön strómanok - többségében nehéz anyagi körülmények között élők - álltak, akik pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet. A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak valójában a megrendelőknél dolgoztak, és kizárólag azért jelentették át őket a fiktív céghálóba, hogy a megrendelők csökkenthessék adójukat a valótlan számlák befogadása után.
A költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 4,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. Az elkövetők által önkéntes befizetésként további 632 millió forint térült meg.
A Főügyészség vádiratában több tucat vádlottal szemben kért letöltendő szabadságvesztést. A Bíróság a hatályos Büntetőtörvénykönyv alapján a vádlottakkal szemben akár 20 év börtönbüntetést is kiszabhat. | A NAV felszámolt egy 4,5 milliárdos számlagyárat | Győr-Moson-Sopron megyében 50 ember ellen emelt vádat az ügyészség költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A győri NAV nyomozói több mint 30 cégből álló számlagyárat számoltak fel. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/16/a-nav-felszamolt-egy-45-milliardos-szamlagyarat | 2024-02-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, kényszerítés, tiltott adatszerzés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda.Tényi István, volt fideszes politikus tett közérdekű bejelentést a rendőrségnél Magyar Péternek a Partizánban tett kijelentései miatt. Azt írta, „a vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem”. Most pedig kiderült, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított több bűncselekmény gyanúja miatt – közölte Tényi István.„Tájékoztatom, hogy a 2024.02.12-én kelt feljelentése alapján a fenti számon hatóságunk nyomozást rendelt el a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 376. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, kényszerítés, tiltott adatszerzés és más bűncselekmények gyanúja miatt dr. Magyar Péternek a Diákhitel Zrt. volt vezetőjének 2024. február 12-én a médiában megjelent nyilatkozatai alapján” – áll a KR NNI Tényinek címzett hivatalos levelében, hozzátéve: mentelmi joggal érintett személy (Rogán Antal) érintettsége egyelőre nem merült fel, ezért nem a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja az eljárást.Tényi csatolta a közérdekű bejelentését is, amelyben részletesen felsorolta, hogy Magyar Péter miket mondott az interjúban például a Diákhitel Központról, a Pegasus-botrányról és a Schadl–Völner-ügyről. | Fordulat! Nyomozás indult Magyar Péter titkosszolgálatokat érintő kijelentései miatt | Nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, kényszerítés, tiltott adatszerzés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-nemzeti-nyomozo-iroda-nyomozas/j97hpzy | 2024-02-16 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A vád szerint egy hivatalos személy korrupciós hálózatot épített ki, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét. Az igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint vezető beosztású hivatalos személy által előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt 54 személy ellen emelt vádat 25 jogi személy érintettségével a Budapest Környéki Törvényszéken.Az ügyben 108, európai uniós forrásból finanszírozott – főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázat, valamint további nyolc hazai forrású, az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.Ehhez kapcsolódóan: Az uniós pénzek legalább egyharmada kerülhetett illetéktelen kezekbe Magyarországon korrupció miattA vádirat szerint egy hivatalos személy jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel.„A rendszer lényege szerint ezen személy az általa képviselt hivatalos személyi kör közreműködésével milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek pozitív elbírálását.”A nyomozásban a főügyészség több mint háromszáz pályázatot vizsgált meg, ötven helyszínen tartott kutatást, és hatszáznál is több bűnjelet foglalt le. Százezer oldalt meghaladó nyomozati irat keletkezett. A vádirat mintegy négyszáz oldalas – áll a főügyészség közleményében. A közlemény szerint az eljárás során a gyanúsítottak közül többen is feltáró jellegű beismerő vallomást tettek.A vádiratában a főügyészség a tizenkét hivatalos személlyel szemben letöltendő börtönbüntetés, több millió forintos pénzbüntetés és a köztisztviselői foglalkozástól történő végleges eltiltás, míg az érintett cégekkel szemben pénzbírság kiszabására tett indítványt. | Uniós pályázatok nyertességét intézték, 54 vádlottja van egy korrupciós ügynek | A vád szerint egy hivatalos személy korrupciós hálózatot épített ki, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét. Az igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/korrupcio_vadelemeles_ugyeszseg_palyazat_vesztegetes/32815559.html | 2024-02-12 17:29:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Közérdekű adatigénylésünk során a Honvédelmi Minisztériumban (HM) meggyőződhettünk arról, amit eddig is erősen vélelmeztünk: a 2013-tól elnyert több száz millió forintos sportfejlesztési támogatás elszámolásainak jó részét - szabálytalanság miatt - nem fogadták el az illetékesek. A számlák egy része nem a jóváhagyott program elemeit valósította meg, egy másik részük pedig a gyanú szerint fiktív lehetett. A visszafizetési kötelezettség mára eléri az 1,3 milliárd forintot; ennek mintegy 40 százaléka büntetőkamat, amelyet a vonatkozó kormányrendelet alapján szabnak ki azokra a sportegyesületekre, amelyek vagy szabálytalanul használják fel a társasági adó és osztalék sportegyesületeknek felajánlható részéből, azaz a taóból származó sportfejlesztési támogatást, vagy a pénz felhasználását nem tudják megfelelően igazolni.
Az ügyben a NAV Dél-alföldi Regionális Igazgatósága is eljárást folytat; több érintett volt klubvezető jelezte lapunknak, hogy az ügyben tanúként meghallgatták.
Visszafizetés, felszámolás
Ellenőrző szerepüket a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) és a HM Sportért Felelős Államtitkársága a jelek szerint csak azt követően vették komolyan, hogy 2022 nyarán az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület (OFKSE) egyik pillanatról a másikra visszalépett a bajnokságtól. Az államtitkárságon rendelkezésünkre bocsátották a felszámolónak elkészített azon összegzéseket is, amelyek a sportfejlesztési programhoz kapcsolódó visszafizetési kötelezettséget rögzítik éves bontásban 2012-től 2022-ig. Például 2018-ban 286, 2019-ben 343, míg 2021-ben 224 millió forintot kellett volna a klubnak visszafizetnie a szabálytalanságok miatt. Az egyik elnökségi tag viszont a lapunknak azt nyilatkozta, hogy szabálytalan felhasználás miatt soha nem fizettek ki évi 10 vagy 20 millió forintnál nagyobb összeget. | Milliárdos tao-bukta. Az orosházi kézilabda-egyesület összeomlása | Kamatokkal együtt 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni a tao-támogatások szabálytalan felhasználása miatt az orosházi férfi kézilabdaklubnak, amely már 2022 nyarán visszalépett a bajnokságtól. Az illetékes államtitkárság vizsgálódik, a NAV nyomoz, felelősök egyelőre nincsenek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardos-tao-bukta-265673 | 2024-02-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz-alelnök Németh Szilárd érdekeltségébe tartozó Csepel SC Béke téri sporttelepén bérel irodát a Dél-Pesti Tankerületi Központ. Az épület 2023. októberi átadóján a vendégek közt megjelent Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tóth János, a tankerület igazgatója. Az eseményen a Fidesz-alelnök azt mondta, hosszú évekig "elképesztően méltatlan" körülmények között működött a Dél-Pesti Tankerületi Központ, de most "nagyon erős összefogással" új épületet kapott a Csepel SC területén. (Németh Szilárdra az átadásról tudósító MTI "Csepel kormánypárti országgyűlési képviselőjeként" hivatkozott, holott a Fidesz - listán a parlamentbe bejutó - alelnökét 2014 óta háromszor is legyőzte az egyéni választásokon az ellenzéki Szabó Szabolcs.)
A kisgömböc
A különböző érdekeltségei révén Németh Szilárd valóságos birodalomnyi ingatlanterület felett rendelkezik Csepelen. "Hatalmi centrumot alakít ki a KIMBA alapítványából, és ezért van ott a tankerület" - vélekedett egyik forrásunk a három kerület oktatásügyét felügyelő szervezet irodaválasztásáról.
Egy 2016-os kormányhatározat értelmében a Németh Szilárd elnökölte Magyar Birkózó Szövetség 2 milliárd forintot kapott egy csepeli birkózóakadémia létesítésére. Németh 2017-ben alapította meg a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, azaz a KIMBA elődjét, ez lett a 2 milliárd forint kedvezményezettje. A csarnok végül 4,5 milliárdból valósult meg. | Szomszédok. Így edzi Csepelt Németh Szilárd | Németh Szilárd csepeli sportbirodalmában van a dél-pesti tankerület irodája, mert állítólag az illetékes önkormányzatok nem biztosítottak erre helyet. Az egykor kormánypárti csepeli kerületvezetés szerint ez nem igaz. És támogatnák a Csepel SC-t is, ha átlátnák a klub működését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szomszedok-265672 | 2024-02-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Áfacsaló bűnszervezet ötven tagja ellen emeltek vádat Győrben - közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság sajtóreferense pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint az igazgatóság költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt egy több mint harminc cégből álló számlagyár és a társaságok mögött álló emberek ellen indított nyomozást. Ennek eredményeként emelt vádat a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség.
A bűnszervezet egy takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot, valamint számlagyárat működtetett.
Az Online Számla rendszer adataiból kiderült, hogy a kibocsátott fiktív számlákkal megrendelőik jogosulatlanul csökkentették fizetendő áfájukat, amivel csaknem 4,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A számlakibocsátó cégek valós tevékenységet nem folytattak. A cégek élén olyan strómanok álltak, akik többségében nehéz anyagi körülmények között éltek, és pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet. A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak a megrendelőknél dolgoztak, csak azért jelentették át őket a fiktív céghálóba, hogy a megrendelők csökkenthessék adójukat a valótlan számlák befogadása után.
A számlagyár felszámolására két éve szervezett akcióban a nyomozók munkáját járőrök, revizorok, informatikusok, a MERKUR bevetési egység és a Terrorelhárítási Központ is segítették. Az akcióban részt vevő mintegy 250 ember 80 helyszínen kutatott bizonyítékok után. A NAV 4,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, emellett nagyértékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt foglaltak le. Az elkövetők önként fizettek meg 632 millió forintot.
A nyomozók a több mint 58 ezer oldalból álló nyomozati iratot 110 dossziéban küldték el a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészségnek, amely több tucat vádlottal szemben letöltendő szabadságvesztést indítványozott - olvasható a közleményben. | Számlagyárat működtető bűnszervezetet számolt fel a NAV, ötven ember ellen emeltek vádat | Áfacsaló bűnszervezet ötven tagja ellen emeltek vádat. Csaknem 4,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/szamlagyarat-mukodteto-bunszervezetet-szamolt-fel-a-nav-otven-ember-ellen-emeltek-vadat-265748 | 2024-02-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyelőre nem tudni, végül melyik terv alapján folytatódik majd a sok vitát kiváltó Fertő tavi beruházás. A kormányhivatal ugyanis tavaly télen harmadszorra is kiadta az engedélyt az eredeti elképzelésekre, ezt azonban a környezetvédők ismét megtámadták. Közben az Építési és Közlekedési Minisztérium egy új, csökkentett tartalmú közbeszerzési eljárást írt ki. Ennek azonban a február 16-án közzétett dokumentum szerint nem lett eredménye, miután nem nyújtottak be legalább két ajánlatot.
Ahogy azt tavaly október végén megírtuk, újra kiírta a kormány a Fertő tavi beruházás közbeszerzését - csökkentett tartalommal. A tendernek most lett eredménye, pontosabban: nem lett eredménye. A megadott határidőig ugyanis mindössze egy ajánlat érkezett, így az eljárást eredménytelenné nyilvánították.
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly ősszel írta ki a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert, amely két részből állt:
az első részbe a hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, strand, vitorlásklub, belső út és parkoló, valamint a közművek, illetve a terület- és környezetrendezés, továbbá a tájépítés részeként az ökopark és szabadidőpark tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzése tartozott;
a második rész pedig a fogadóépület és az ökocentrum megvalósítására, tervezésére és a kivitelezési feladatok elvégzésére vonatkozott.
A megadott paraméterekből kiderült, hogy az érintett terület nagysága nem lett kisebb, az épületek száma viszont csökkent a korábbi tervekéhez képest. Emellett a kivitelezéssel érintett helyrajzi számok tíz esetben megegyeztek a korábbi terveken szereplőkkel, de voltak kimaradó és újonnan bekerülő területek is. A nyertes kivitelezőnek a szerződés hatályba lépésétől számított 2,5 éve lett volna a munkák elvégzésére. Erre azonban egyelőre nem kerül sor.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött bírálati összegzés szerint ugyanis
"az eljárás eredménytelen, figyelemmel arra, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot."
Egyelőre tehát nincs kivitelező, így a beruházás folytatása tovább tolódik. Azt, hogy mikor írnak ki új tendert a munkálatokra, egyelőre nem tudni.
Kérdéses, hogy végül mi épül meg
A mostani kiírásban szereplő tervek már egy csökkentett tartalmat jelentettek a korábbi grandiózus elképzelések helyett. Könnyen lehet azonban, hogy végül mégis az eredeti verzió valósul meg.
Az eredeti látványtervek
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a világörökségi területre tervezett beruházásra a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal többször is engedélyt adott, de azt minden alkalommal megtámadták a környezetvédők. A bíróság a civileknek adott igazat, ennek ellenére - alig pár héttel a csökkentett tartalmú közbeszerzés kiírása után - a kormányhivatal mégis újra az eredeti beruházási tervekre adott engedélyt. Erről az euronews.hu számolt be tavaly decemberben.
Ebbe pedig beletartozna a százszemélyes szálloda, az óriásparkoló, az óriáskikötő és a 26 házas apartman is.
A Népszavának a Fertő Tó Barátai Egyesület vezetője, Major Gyula január végén elmondta, ezt a legutóbbi környezetvédelmi engedélyt is megtámadták, így egyelőre nem tudni, végül melyik terv alapján folytatják a munkálatokat.
Katus Eszter | Eredménytelen lett a Fertő tavi beruházásra kiírt tender, mert csak egy ajánlat érkezett | Egyelőre nem tudni, végül melyik terv alapján folytatódik majd a sok vitát kiváltó Fertő tavi beruházás. A kormányhivatal ugyanis tavaly télen harmadszorra is kiadta az engedélyt az eredeti elképzelésekre, ezt azonban a környezetvédők ismét megtámadták. Közben az Építési és Közlekedési Minisztérium egy új, csökkentett tartalmú közbeszerzési eljárást írt ki. Ennek azonban a február 16-án közzétett dokumentum szerint nem lett eredménye, miután nem nyújtottak be legalább két ajánlatot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/16/eredmenytelen-lett-a-ferto-tavi-beruhazasra-kiirt-tender-mert-csak-egy-ajanlat-erkezett/ | 2024-02-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Korrupcióval vádolják Huszain al-Muszallamot, a vizes sportszövetség elnökét, akivel Novák Katalin a lemondása előtti napon Dohában fotózkodott. Az insidethegames.biz oldal cikke szerint Huszain al-Muszallam 2021-ben a Kuvaiti Olimpiai Bizottság ügyvezetőjeként 10,4 millió eurónyi szerződést adhatott a felesége és gyerekei tulajdonában lévő cégnek.
A vizes sportok világszövetsége, vagyis a World Aqautics vezetője tagadta a vádakat, szerinte a a vádak egyértelműen politikai szándékúak. A kuvaiti sporthatóság most átadta az ügyet az ügyészségnek.
Az ügyről szóló cikkben azt írják, "a dolgok kezdenek kellemetlenné válni" Huszain al-Muszallam számára, ezen a ponton térnek ki arra is, hogy "nem véletlen", hogy al-Muszallam Dohában a világbajnokság "margóján" találkozott Magyarország képviselővel és az azóta lemondott Novák Katalinnal is. | Korrupcióval vádolják a vizes sportszövetség kuvaiti elnökét, aki Novák Katalinnal találkozott annak lemondása előtt | Korrupcióval vádolják Huszain al-Muszallamot, a vizes sportszövetség elnökét, akivel Novák Katalin a lemondása előtti napon Dohában fotózkodott. Az insidethegames.biz oldal cikke szerint Huszain al-Muszallam 2021-ben a Kuvaiti Olimpiai Bizottság ügyvezetőjeként 10,4 millió eurónyi szerződést adhatott a felesége és gyerekei tulajdonában lévő cégnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/18/korrupcioval-vadoljak-a-vizes-sportszovetseg-kuvaiti-elnoket-aki-novak-katalinnal-talalkozott-annak-lemondasa-elott | 2024-02-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kormány plakátjai primitívek, gyűlöletkeltők, és semmi közük nincs a kormányzati kommunikációhoz, csak kampányidőszakon kívüli Fidesz-reklámnak jók - sokan gondolhatják ezt végignézve a plakátokon. Aki kicsivel még tovább megy, arra is rájöhet, hogy jó üzlet lehet ezeket a plakátokat megtervezni és legyártani - ezt a számok is igazolják.
Magyar Péter, az egykori igazságügy-miniszter, Varga Judit volt férje viszont sokkal bátrabb állításig ment el: ő azt mondta a Partizánnak, hogy annak idején a Diákhitel Zrt. vezetőjeként az állami kommunikációs tenderek sorozatos győztesével 3-6-szorosan túlárazva kellett volna szerződnie, és amikor ezt nem akarta, Rogán Antal kabinetfőnöke szólt rá.
Magyar viszonylag nehéz helyzetben lenne, ha a vádját a bíróságon kellene bizonyítania. Amióta Balásy Gyula két cége dominálja a kormány és az állami cégek kommunikációs tendereit, csak annyi biztos, hogy rengeteg pénzt kapnak, de törvénytelenséggel még nem vádolták meg őket. A konkrét ügyről annyit lehet biztosan állítani, hogy amíg Magyar volt a Diákhitel Zrt. élén, a cég háromszor szerződött Balásy vállalataival, előbb 176, majd 45,6, végül 227 millió forint nettó összeggel, mindháromszor "egyéb szolgáltatásról" szólt a szerződés. | Három év alatt 714 százalékos növekedés - mit tudnak ezek a NER-cégek? | A szinte semmiből pillanatok alatt százmilliárdos árbevétel – ezt produkálta az a két kommunikációs cég, amelyeket Magyar Péter állami hátszelű túlárazással vádol, és amelyeknek az utcai óriásplakát-kampányai elől 2017 óta elmenekülni is lehetetlen volt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240212_Magyar_Peter_Balasy_kommunikacio | 2024-02-12 16:38:00 | true | null | null | HVG360 |
Végül nem volt verseny.A részben Mészáros Lőrinc által birtokolt CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte el azt a közbeszerzést, amelyet az állam évről évre kiír a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítására.A Nemzetgazdasági Minisztérium tenderén a CIG Pannónia azzal a Groupamával együtt indult, amely az elmúlt években az egyedüli szolgáltató volt. A másik pályázó, az Uniqa érvénytelen ajánlatot adott.Az állam az idén 90 millió forint biztosítási díjat fizet, a Groupama az elmúlt két évben együttesen 160 milliót kapott. Az állam 2003 óta maga állja, hogy a magyar gyermekeknek mindenképpen legyen biztosításuk a súlyosabb balesetekre, ez jelenleg másfél millió csemetét érint.A Mészáros család korábban is sikeres volt a gyermekek jólétét szolgáló közbeszerzéseken. 2020–2021-ben például a család egyik cégével, a Fejér B.Á.L.-lal újíttatták fel 21,5 milliárd forintért a zánkai és a fonyódligeti gyermektábort, miután azok a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó alapítványhoz kerültek. | Eldőlt, melyik cég nyerte a gyerekek balesetbiztosítását | A részben Mészáros Lőrinc által birtokolt CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte el azt a közbeszerzést, amelyet az állam évről évre kiír a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítására. Végül nem volt verseny. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240216_cig_pannonia_gyermekvedelem_es_kozbeszerzes_hvg | 2024-02-16 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"A pedofilbotrányt követő lemondások után nagy sebességre kapcsolt a Megafon" - írta a Political Capital a Facebook-oldalán.
A bejegyzés szerint február 10-étől kedd estig, azaz mintegy négy nap alatt a megafonos influenszerek 29 hirdetést indítottak a Facebookon, amelyekre összesen legalább 10 525 000 forintot költöttek.
Ez az összeg az alábbi módon oszlott meg a kormánypárti megmondóemberek közösségi oldalai között:
Szarvas Szilveszter: 2 850 000 Ft
Bohár Dániel: 2 300 000 Ft
Trombitás Kristóf: 1 600 000 Ft
Apáti Bence: 1 575 000 Ft
Déri Stefi: 1 100 000 Ft
Deák Dániel: 775 000 Ft
Korondy Tamás: 325 000 Ft
A független politikai elemzőcég hozzátette, hogy mivel ezek a hirdetések még mindig futnak, ez a szám folyamatosan nő.
A kegyelmi botrány miatt február 10-én Novák Katalin köztársasági elnök bejelentette lemondását, az ügyben vastagon érintett Varga Judit volt igazságügyi miniszter pedig közölte, hogy visszavonul a közélettől. Azóta a kormánypárt igyekszik mindent bevetni a kármentés érdekében. Kedden a propagandagépezet - néhány nap késéssel - elkezdett reagálni Magyar Péter, Varga Judit volt férje kijelentéseire is.
Túlélheti-e sértetlenül a kormány Novák Katalin és Varga Judit bukását?
Megbízható kommunikációs stratégiához nyúl a kormány a kegyelembotrány után: bezzegeléssel és Gyurcsányozással igyekeznek túllépni a történelmi skalpvesztéseken. Most azonban nincs garancia arra, hogy a válságokban edződött Orbán megerősödve jön ki a sztoriból: pénz nincs a szavazók megtartására, az egész világ ránk figyel, az utódlás pedig kizárólag zűrös lehet. | Több mint tízmilliót költött hirdetésekre a Megafon Novák Katalinék lemondása óta | Szarvas Szilveszter közösségi oldala költötte a legtöbbet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240214_Political_Capital_Tobb_mint_tizmilliot_koltott_hirdetesekre_a_Megafon_Novak_Katalinek_lemondasa_ota | 2024-02-14 05:34:00 | true | null | null | HVG |
Népszava: Novák kitüntetett egy református lelkészt, aki 62 millió forinttól fosztott meg egy iskolát | Saját működésére fordított 62 millió forintot a kitüntettett lelkész által vezetett egyházközség, pedig azt egy iskola működtetésére kapták. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240216_Novak_kituntetes_kiskunhalas_reformatus_egyhaz | 2024-02-16 08:14:00 | true | null | null | HVG |
|
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleménye alapján megkezdődött a "mini-Dubaj" néven elhíresült beruházás előkészítése Rákosrendező területén. A minisztérium utasítására a MÁV megindította a bérleti és egyéb használati szerződések felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására.
A beruházás során egy arab befektető irodaházakat, luxuslakásokat építene a területen, ami mellé a kormány legalább 300 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést végezne el. A tervek szerint egy 220-240 méteres felhőkarcoló is épülne, amit a Karácsony Gergely főpolgármester vezette fővárosi önkormányzat hevesen ellenez.
Az előkészítés következő lépése a Budapest Sportcsarnok bontásából származó 175 ezer tonnányi építési törmelék elszállítása, az állami tulajdonban lévő vasúti anyagok értékesítése, és a terület rekultivációjá, kármentesítése lesz. A minisztérium tervei szerint a nyár végére fejeződhet be a terület kiürítése. "A terület hasznosítása az állam, a főváros és a vasúttársaság, illetve az itt élők és közlekedők közös érdeke, hiszen az ingatlanfejlesztés eredményeként a ma tájsebnek számító területen nem csupán új városnegyed épül, de a budapesti, illetve az agglomerációs közlekedés is új kapcsolatokkal és kiszolgáló létesítményekkel
gyarapszik majd - írták a közleményben. | Indul a mini-Dubaj előkészítése, elkezdik kiüríteni Rákosrendező területét | A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közleménye alapján megkezdődött a “mini-Dubaj” néven elhíresült beruházás előkészítése Rákosrendező területén. A minisztérium utasítására a MÁV megindította a bérleti és egyéb használati szerződések felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/15/mini-dubaj-rakosrendezo-mav-bontas-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium | 2024-02-15 10:41:00 | true | null | null | Telex |
Ötven emberrel szemben emelt vádat költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, autókat, pénzt és órákat is lefoglaltak - írja a NAV sajtóközleményében.
A győri nyomozók több mint 30 cégből álló bűnszervezetet fogtak, akik egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett.
A számlakibocsátó cégek valós tevékenységet egyáltalán nem végeztek, élükön strómanok - többségében nehéz anyagi körülmények között élő személyek - álltak, akik pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet. A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak valójában a megrendelőknél dolgoztak, és kizárólag azért jelentették át őket a fiktív céghálóba, hogy a megrendelők csökkenthessék adójukat a valótlan számlák befogadása után.
A költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 4,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, plusz nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglaltak.
Az akciót már két éve tervezték a hatóságok, az elkövetők kiszabható büntetése akár 20 év is lehet. | Ötvenfős számlagyáros bűnszervezetet állított elő a NAV | Ötven emberrel szemben emelt vádat költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, autókat, pénzt és órákat is lefoglaltak – írja a NAV sajtóközleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/16/koltsegvetesicsalas-gyor-moson-sopron | 2024-02-16 10:45:00 | true | null | null | Telex |
A pedofilbotrányt követő lemondások után több mint 10 milliót költött facebookos hirdetésekre a Megafon - írtuk meg néhány napja a Political Capital elemzése alapján. Azóta alaposan felpörögtek az események, és jelenleg már ott tartunk, hogy a kormány narratíváját a közösségi médiában sulykoló influenszerközpont heti hirdetési számlája most
30 509 462 forint
A Meta Ad Library összesítése szerint így néz ki jelenleg a magyar nyelvű politikai-közéleti hirdetésekre költött pénzek toplistája a héten:
A Facebook statisztikaplatformja néhány nap késéssel frissül, így ezek az adatok a február 8. és 14. közötti hirdetések árait foglalják össze, ezalatt a Megafon 79 szponzorált posztot dobott be a rendszerbe. Novák Katalin és Varga Judit február 10-én mondott le, szóval a 30 millió forintos megafonos számlában még benne vannak az ez előtti két nap eseményei, viszont nincsenek benne a csütörtök-péntekiek. Mivel a hirdetéseket egyre több pénzzel fűti a Megafon (február 14-én már egyetlen nap alatt több mint 8 milliót költöttek erre), a teljes gőzzel futó kampány heti költségét 50-60 millió forint közé becsülhetjük.
Összehasonlításképpen, a 2022-es választási kampányban a fideszes kommunikációból oroszlánrészt vállaló Megafon heti facebookos hirdetési számlája 40 millió forint körül mozgott, ami a választás előtti utolsó hetekben 70-80 millióig emelkedett. | Átlépte a 30 millió forintot a Megafon heti számlája Facebook-hirdetésekre | A pedofilbotrányt követő lemondások után több mint 10 milliót költött facebookos hirdetésekre a Megafon – írtuk meg néhány napja a Political Capital elemzése alapján. Azóta alaposan felpörögtek az események, és jelenleg már ott tartunk, hogy a kormány narratíváját a közösségi médiában sulykoló influenszerközpont heti hirdetési számlája most 30 509 462 forint. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/17/atlepte-a-30-millio-forintot-a-megafon-heti-szamlaja-facebook-hirdetesekre | 2024-02-17 10:57:00 | true | null | null | Telex |
Elindult az építkezés a Puskin utca 4. alatt. Ez az épület a Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének székházaként épült 1898-ban, 1899. március 2-án adták át, olvasható az Építészfórum cikkében. Megírtuk a kalandos életútját, hogy korábban a Szcientológiai Egyház tulajdonában volt - 2016-ban egy ingatlanos oldalon meg is hirdették eladásra 850 millió forintért, miután kútba esett a terv, hogy itt legyen az egyház székháza.
Azután 2020-ban a Kommentár Alapítványhoz került -
Az alapítvány képviselője Simon Ildikó Beatrix, aki a kuratóriumban is tag, Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója és Stibrányi Márton Miklós, a Tabán LC egykori labdarúgója. Az alapítvány a 2023-as beszámolója alapján 1,3 milliárdos bevételt mutathatott fel 2022-ben, ebből 111 millió forint támogatás, 356 millió forint "pénzügyi műveletek eredményei"-ből származik.
De kapott nem kevés pénzt a Miniszterelnöki Kabinetirodától: 2,49 milliárdot, és érkezett pénz a Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól (MCC) (444,6 millió), az MVM-től is (50 millió), összesen a "cél szerinti juttatások" kimutatása 3 milliárd forint felett volt kicsivel. A Kabinetirodától kapott pénz az épület felújításához kellett.
Simon 2021-hez képest kevesebb juttatást kapott elnökként: 17 millió helyett 10 millió forintot. Bankszámlán 3,99 millárd forintja van az alapítványnak, értékpapírban 7,28 milliárdja. Az alapítvány tevékenysége ehhez képest: a Kommentár című folyóirat kiadása, a Tranzit fesztivál megrendezése évente háromszor, illetve a Tranzit Képzés, amely 18-28 éves fiataloknak nyújt közéleti képzést (ennél többet nehéz megtudni, mert a képzés weboldala le van tiltva, kártékony webhelynek ítéli a vírusirtó, nem enged tovább), és ahogy írják, a Puskin utca 4-ben képzési központ és közösségi tér kialakítása kezdődik meg 2024-ben.
A 2020-ban az alapítványnak juttatott ingatlan felújítása tehát megkezdődött. A Közbeszerzési Értesítőben megtaláltuk a részleteket is:
A régészeti lelőhelynek és kiemelt műemléknek számító épület 5869 nm hasznos alapterületű lesz. Épül itt 4 felvonó, egy 130 nm-es, 300 fős színházterem. A műemlékre ráépítenek még egy emeletet. Az építkezés két évig tart, az épületre kitett információs táblán 2025. negyedik negyedévét jelölik meg a befejezés időtartamának. A projekt nem uniós forrásokból valósul meg.
A nyertes neve nem lesz ismeretlen:
(A West Hungária Bau Kft. volt a nem nyertes ajánlattevő.) Az eredeti tervekben még szereplő autólift már nem szerepel a projekt megvalósítandó céljai között.
A Fejér B. Á. L. Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, kerületünkben ők építették az MTK utánpótlásközpontját, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiát 6,9 milliárdért.
Tehát a felújításra a Kabinetirodától kapott 3 milliárdon felül még 7 milliárd forint megy az építkezésre. Az Átlátszó 2022-ben írta meg, hogy a Kommentár Alapítvány 11 milliárd forintot kapott az MCC-től, amit 10 év alatt kell felhasználnia, tehát évi egymilliárdos költést ütemeztek be, ugyanakkor a cikkben az szerepel, hogy az alapítvány bevallása szerint a központ kialakítására fordítják a pénzt, ami, ahogy látjuk, azonban hamarabb elkészül, mint 10 év.
Az Átlátszónak ugyanakkor még azt írták, hogy ebből a pénzből az "Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására" is költeni akarnak. Tehát vagy ezek nem valósulnak meg, vagy valahonnan még több pénz érkezett a felújításra.
A kivitelezés konzorciumban valósul meg: a Fejér B. Á. L. mellett a műemléki felújításokban jeleskedő soproni FÉSZ Zrt. és a Vitruvius Kft. neve szerepel a tájékoztató táblán.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf | 10 milliárdból varázsolja újjá a Puskin utca 4-et Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége | A Kommentár Alapítvány 3 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától 2022-ben a Puskin utca 4. felújítására. 2022-ben 11 milliárdot kaptak a magyar felsőoktatás éves összköltségvetésének megfelelő vagyonú Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól, ennek nagy részét a felújításba forgathatják. A tendert Mészáros gyerekeinek cége nyerte meg. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/10-milliardbol-varazsolja-ujja-a-puskin-utca-4-et-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege | 2024-02-19 18:28:20 | true | null | null | Józsefváros újság |
A "műszaki tartalom változása" miatt módosítanák a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség. Ennél többet az indoklásból és a hatásvizsgálati lapból sem tudunk meg. Utóbbi csak annyit tesz hozzá, hogy a kormány már biztosította a forrást a területszerzési feladatok finanszírozásához és rendelkezésre állnak az intézkedéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az is kiderül, hogy ez a módosítás korántsem az utolsó, mivel 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek végelegesítésekor újabb változtatásra lesz szükség.
A jelenlegi módosítás alapvetően egy új paragrafus beillesztését, valamint a beruházással érintett ingatlanokat felsoroló melléklet bővítését tartalmazza. Utóbbi ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek. A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.
Taksony már az előző listán is rajta volt. Berecz Julianna, a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatója - az ingatlanok "megszerzését" a vasúttársaságra bízta a kabinet - éppen Taksonyban azzal nyugtatta az érintetteket egy korábbi kelebiai vasútfejlesztésről szóló lakossági fórumon, hogy a listán szereplő ingatlanoknak csak egy részét veszi meg végül az állam. De most úgy tűnik, még annál is több kell.
"A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság
- válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Arra a kérdésre, hogy az új, nagy számú kisajátítás a vasúti pálya nyomvonalának módosítása miatt vált-e szükségessé, a tárca azt válaszolta: "a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók - felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése, stb. -". Majd hozzátették: az új területszerzési igények olyan ingatlanokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek kisajátítással, és olyanokra is, amelyek a korábbiakban részben már érintettek voltak. A további területek területszerzési eljárása - mint, ahogy a már lezajlott kisajátítások esetében is - "ugyanabban a formában kerül lefolytatásra". (A MÁV az előző körben a Juharos ügyvédi irodára bízta a kisajátítási eljárások levezénylését. Az iroda tulajdonosa Juharos Róbert, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Józsefváros jelenlegi önkormányzati képviselője.)
"A MÁV Zrt. a vállalkozó által átadott záradékolt kisajátítási változási vázrajzok alapján folyamatosan indítja meg a területszerzési eljárásokat" - közölte most az ÉKM. Elsőként levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza a kisajátításra kerülő ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.
A korábbi eljárások alapján nem sok jóra számíthatnak.
A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie (ez nagyjából 300 ezer forint) és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit az ügyvéd ajánlott. De az se sokat változtat, ha a második szakvélemény az elsőnél nagyobb összegről szól, mivel a kormányhivatalon múlik, melyiket fogadja el. Ha a kormányhivatal a magasabb kártalanítási összeg mellett dönt, akkor a MÁV bíróságon támadhatja meg a határozatot. Az ingatlan tulajdonosa is perelhet, de ez nem állítja le a kisajátítást.
"A pályakorszerűsítés költségét és a határidejét a pótkisajátítás nem befolyásolja" - válaszolta kérdésünkre az ÉKM. A kormány mindenesetre szeptemberben további pluszforrásokat rendelt a 150-es vasútvonal fejlesztésére. Az északi, Ferencváros-Soroksár szakaszra
Orbán Viktor 648 millió forinttal megtoldotta a Budapest-Belgrád vasútvonal fővárosi szakaszának építését Egyre bizonytalanabb a Budapest-Belgrád vasútvonal sorsa, Orbán Viktor személyesen veti be magát Kisajátítás zárt ajtók mögött: fillérekért vásárolja fel a MÁV a Budapest-Belgrád kínai vasútépítéshez szükséges ingatlanokat | Több száz újabb ingatlan kisajátítására készül a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt | „A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság
mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel”
– válaszolta a Népszava kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium. | null | 1 | https://nepszava.hu/3215464_budapest-belgrad-vasutvonal-mav-orban-kormany-kisajatitas-kina | 2023-11-15 18:51:00 | true | null | null | Népszava |
Nemcsak az ország ismert vállalkozói rakták össze a maguk kis vagyonkezelő alapítványát, hanem például egykori olimpiai sportolók és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jól ismert adójogászok is. Utóbbi megmagyarázhatja, hogy vajon miért lett hirtelen olyan népszerű intézmény a vagyonkezelő alapítvány a leggazdagabb magyarok körében.
Tavaly október óta létezik a Facsemete Családi Vagyonkezelő Alapítvány, amelynek képviselői Gécsek Tibor, Gécsekné Osztovits Borbála és Gécsek Fanni. Gécsek Tibor inkább a sport területéről lehet sokaknak ismerős, hiszen a korábbi Európa-bajnok kalapácsvető több olimpián is szépen szerepelt. Kevesebben tudják, hogy a népszerű atlétának az elmúlt években rengeteg cége volt. Gécsek Fannit pedig inkább a bulvár kedveli, hiszen három évig volt Szoboszlai Dominik válogatott focista barátnője, bár a legutóbbi pletykák szerint újra egy párt alkotnak.
Szép kis vagyont raktak bele a Facsemete Alapítványba.
Az alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára rendelt vagyon értéke 2,9 milliárd forint. Az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum (600 millió forint) összegét
- olvasható bírósági papírokban.
Nyilvános adatbázisokból pedig az is látszik, hogy tavaly október óta nem Gécsek Tibor a tulajdonosa a GT-Land Kft.-nek, hanem a családi alapítvány. Az ingatlanos vállalkozás már 2009 óta létezik, árbevétele 2022-ben csak 66,7 millió forint volt, ellenben a saját tőkéje 1,6 milliárd forint. Gécsek Tiborról még érdemes megjegyezni, hogy a Hungaroring Sport Zrt. igazgatósági tagjaként is dolgozott, valamint 2002-ben Fidesz-MDF támogatással indult Szombathelyen az önkormányzati választásokon, de nem szerzett mandátumot.
A hvg.hu írt arról 2019-ben, hogy csaknem 180 millió forint alaptőkéjű céggel vesz részt a budai Városmajorban teniszcentrumot üzemeltető Excellent Game Közhasznú Nonprofit Kft. működtetésében Gécsek Tibor. A cikk szerint az Európa-bajnok kalapácsvető már a kétezres évtized elején felhagyott a versenyzéssel, és azóta részben a sport, részben pedig az idegenforgalom területén működtet cégeket. Az újonnan alapított Tenisz Projekt Kft. egyből a budapesti teniszpálya egyik tulajdonosa lett, ám ezzel csak helyet cserélt Gécsek korábbi cégével, miután a kalapácsvető már két évvel ezelőtt megalapította a sportközpontot Hamar Gáborral. Az üzlettárs a legmagasabb politikai és gazdasági körökben mozgott a cikk szerint: együtt utazott például Mészáros Lőrinccel egy magánrepülőn, édesanyja a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gazdasági igazgatója.
Ami pedig az adójogászokat illeti, sokatmondó hír volt, hogy az MNB 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt-re. A hatalmas bírság már jelezte, hogy milyen mély ellentét feszülhet a jegybank és a piacvezető bizalmi vagyonkezelő között. A Primus Trust közleményben tette nyilvánvalóvá, hogy úgy döntött, feladja, vagyis visszaadja az engedélyét. Az alapítók azonban nem vonultak ki a piacról, a hvg.hu szerint csupán formát váltottak: kizárólag bírósági bejegyzéshez kötött alapítványokkal látják el a feladatot, így például a Primus és a Centennial Vagyonkezelő alapítvánnyal.
Nos, bírósági adatok szerint nemcsak a Primus és a Centennial köthető két magánszemélyhez, Menyhei Ákoshoz és Szabó Gáborhoz, hanem az Auróra Vagyonkezelő Alapítvány is, amelynek 4,2 milliárd forint az alapító vagyona.
Adó- és vagyontervezésre, valamint vagyonmegóvásra specializálódott ügyvédként és bizalmi vagyonkezelőként Dr. Menyhei rendszeresen alakít ki, valamint működtet vagyontervezési és vagyonvédelmi struktúrákat, amely révén optimalizálható az adófizetési kötelezettség
- olvasható az alapító önéletrajza.
Ez csak azért lehet érdekes, mert a kormány szerint a vagyonkezelő alapítványokat nem az adóelkerülés miatt szerették meg az ország legtehetősebb vállalkozói. Az adószakértők szerint viszont a magánalapítványokhoz számos adózási előny kapcsolódik, amelyek miatt megérheti a hosszú távú vagyontervezés ezen formáit választani. | Nem hiszi el, hogy mekkora vagyont pakoltak át magánalapítványokba a leggazdagabb magyarok | Az optimális adótervezés is fontos szerepet játszhatott abban, hogy milliárdok vándoroltak alapítványokba. Ismerős arcok is éltek a lehetőséggel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/gazdag-milliard-milliardos-vagyon-forint-penz-alapitvany.html | 2024-02-15 06:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kaszinók és a cigi után a foci környékén is felbukkantak a vagyonkezelő alapítványok. Kisvárdán már a főszponzor és a mindenható sportigazgató is így látta biztosítva a jövőt.Bevehetetlen erődként védik a jövőben a leggazdagabb magyarok pénzét azok a vagyonkezelő alapítványok, amelyeket többnyire 2023 második felében építettek fel. A NER legkedvesebb vadászterületei közül az alapítványi átpakolás már érintette a mezőgazdaságot, az ingatlanpiacot, a kaszinókat és a dohánypiacot, de most már megérkezett talán a legszimbolikusabbnak számító labdarúgás környékére is.A helyszín pedig Kisvárda, a NER egyik emblematikus városa. A helyi focicsapat meglehetősen hektikusan szerepel, tavaly még a dobogóért harcolt az NBI-ben, most pedig szinte biztos kiesőnek számít. A klub főszponzora és sportigazgatója pedig úgy döntött, hogy inkább vagyonkezelő alapítványba menti át a vagyonát.Lapunk írta meg, hogy a focicsapatot is főszponzorként támogató Master Good csoport tulajdonosa tavaly november 10-e óta a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítvány. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban a Bárány család a 21. helyen szerepelt 80 milliárd forintos becsült vagyonnal. Bárány László egyébként 2021 óta a Nyíregyházi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja is.Az igazolásokról és úgy általában a Kisvárda ügyeiről azonban Révész Attila sportigazgató dönt, akit a sajtó néha tulajdonosnak is nevez, pedig hivatalosan csak a Várda Labdarúgó Kft. ügyvezetője. A csapat tulajdonosa a Várda Sport Egyesület, amelyben fideszes önkormányzati képviselők ülnek. Nos, Révész Attilának tavaly szeptemberben lett meg a maga vagyonkezelő alapítványa, amely a Revida Vagyonkezelő Alapítvány nevet kapta.Révész Attila cégeinek pedig tavaly szeptember óta többnyire már nem ő, hanem az alapítvány a tulajdonosa. Ide tartozik: Sell Rent Property Kft., Market-Tur Kft., R&R Mester Építőipari és Beruházó Kft. Fáradi Bt.Egyik sem kiemelkedően nagy cég, de azért a kocsikereskedő Fáradi 220 millió forint saját tőkét tud felmutatni, az ingatlanos Sell Rent 270 millió forintot, az építőipari R&R Mesternek is van 250 milliós forint tőkéje, a bolti kiskereskedő Market-Tur pedig 110 millió forint tőkével rendelkezett 2022-ben. Révész Attila alapítványának különlegesséege, hogy bírósági adatok szerint egyedül ő a kurátora és nem látszik, hogy ki a kedvezményezett.Holott elvileg azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. A kormány szerint a vagyonkezelő alapítványokat nem az adóelkerülés miatt szerették meg a NER vállalkozói. Az adószakértők szerint viszont a magánalapítványokhoz számos adózási előny kapcsolódik, amelyek miatt megérheti a hosszú távú vagyontervezés ezen formáit választani.Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. | A fél országot alapítványba mentették a leggazdagabb magyarok | A kaszinók és a cigi után a foci környékén is felbukkantak a vagyonkezelő alapítványok. Kisvárdán már a főszponzor és a mindenható sportigazgató is így látta biztosítva a jövőt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-fel-orszagot-alapitvanyba-mentettek-a-leggazdagabb-magyarok.html | 2024-02-13 07:14:00 | true | null | null | mfor.hu |
Sokkal nagyobb vagyon felett diszponálhat Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István feketeöves NER-vállalkozó közösen gründolt Continuum Vagyonkezelő Alapítványa, mint amekkoráról eddig olvasni lehetett. Nyilvános adatbázisok szerint ugyanis az alapítvány egy egészen hosszú céglánc végén is felbukkan, mint tulajdonos, így pedig összességében Tungsram-ingatlanok is az alapítvány birtokába kerülhettek.
Azt lapunk írta meg, hogy a Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában lévő 4Z Investments Zrt.-nek január 16-tól a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány lett a tulajdonosa. Innen pedig beindul a lánc: a 4Z az egyik résztulajdonosa a Solva Alpha Kft.-nek, a Solva a résztulajdonosa a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek, amely pedig a Tungsram Real Estate Kft. tulajdonosának mondhatja magát.
Utóbbi két cégről már bőven cikkezett a sajtó. Több százmillió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan - írta az Átlátszó tavaly februárban. Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy a Tungsram cégcsoport egyik leányvállalata, az ingatlanokat kezelő Tungsram Ingatlan Kft. 2019-ben mintegy 12,4 milliárd forintnyi ingatlanvagyont átadott a Tungsram Operations Kft.-nek. Ezután 2020-ban a Tungsram Ingatlan Kft. létrehozta a Tungsram Real Estate Kft.-t. A beszámolója alapján kilenc ingatlant apportáltak piaci értéken.
A frissen alapított cég ingatlanvagyona akkori értéken 1,758 milliárd forint volt. A földhivatali tulajdonlapok szerint az ingatlanok közül az Üdülő sori és a Fóti út 141. szám alatti az alapítással egyidőben került a Tungsram Real Estate Kft.-hez 2020 márciusában, a váci pedig júniusban. De utóbbi nem sokáig maradt: alig egy hónappal később már el is adták a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek. A 75 ezer négyméteres belterületi váci ingatlant meglehetősen olcsón passzolták el: a 2021-es beszámoló szerint 307 millióért. Vagyis 4 ezer forint/négyzetméteres áron adtak túl az ingatlanon, amit már a vevő, a 2A Ingatlan Befektetési Kft. árult - írta az Átlásztó.
Most annyi látszik, hogy a 2A Ingatlan Kft. több volt Tungsram-ingatlant is árul, míg Tungsram Real Estate Kft.-nek három telephelye is van Újpesten. Ezek a Tungsram-ingatlanok Újpest legértékesebb telkei közé tartoznak, ahova akár lakóparkokat is lehet építeni. A cég fióktelepei pedig Győrben és Vácon találhatók, szintén egykori Tungsram bázisokon. A végső tulajdonosi bekötés pedig január 16-tól már a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány.
Az alapítvány kuratóriumának Hernádi Zsolt mellett Garancsi István és Bacsa György a tagja. Ezzel Hernádi Zsoltnak szinte már a teljes cégbirodalma bekerült az alapítványba. Lapunk írta meg, hogy nyilvános adatbázisok szerint a Gete Völgye Zrt.-nek és a VÁLL-EGON Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft.-nek már nem a Mol-vezér a tulajdonosa, hanem a Continuum, amelybe már legalább 4 milliárd forint értégben Mol-részvények is landoltak. A 4Z-én keresztül az SI 13 Aero Zrt. is az alapítványi láncolat része lett: ez a Hernádi-cég arról híres, hogy előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóft honvédelmi minisztertől megvett egy csehországi repülőgépgyártó céget, majd azt később továbbadta az államnak.
Maga a Tungsram 2022 novemberében csődölt be. Pályázaton árverezik a gyártósorait, amelyek elavultak és részben működésképtelenek. A felszámolási eljárás hivatalos kezdete 2023 január 23., attól a naptól kezdve a munkáltatói jogokat a felszámolóbiztos, Szabó Zsolt gyakorolja. A csődben döntő szerepe volt az Orbán-kormánynak, ugyanis az állami tulajdonú Eximbank, mint legnagyobb hitelező, nem fogadta el az adósságrendezési ajánlatot.
Mostanában nagy divat a vagyonkezelő alapítvány. Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, a dohánypiac, de Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. A kormány szerint a vagyonkezelő alapítványokat nem az adóelkerülés miatt szerették meg a NER vállalkozói. Az adószakértők szerint viszont a magánalapítványokhoz számos adózási előny kapcsolódik, amelyek miatt megérheti a hosszú távú vagyontervezés ezen formáit választani. | Szép csendben minden NER-alapítványi tulajdonban lesz Magyarországon | A Tungsram ugyan becsődölt, de legértékesebb újpesti ingatlanai most a Hernádi-Garancsi duó alapítványában kezdhetnek új életet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/szep-csendben-minden-ner-alapitvanyi-tulajdonban-lesz-magyarorszagon.html | 2024-02-06 07:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kedd reggel tette közzé részjelentését a 2022-es országgyűlési választások kampányának pénzügyi hátteréről, amely kapcsán ismert:
a baloldali pártok és civil szervezetek mintegy négymilliárd forintnyi külföldi forrást használtak fel.
Ebből az összegből több mint 1,8 milliárd forint jutott a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM). Ez a pénz Karácsony Gergely tanácsadójától, Korányi Dávidtól származik, aki az Action for Democracy nevű szervezetével igyekezett adományokat gyűjteni a baloldalnak. Az amerikai Demokrata Párt egyik befolyásos tanácsadója lényegében elismerte: ezen pénzek nagy része Soros György adománya.
Brutális büntetés
Az MMM költéseit nemcsak az ÁSZ, hanem az adóhatóság is vizsgálja. A most nyilvánosságra hozott részjelentés szerint 261,26 millió forintnyi pénz felhasználását és eredetét tárta fel a számvevőszék és további 1,412 milliárd forint kapcsán pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat vizsgálatot. A teljes jelentés akkor lesz nyilvános, ha ez utóbbi nyomozás lezárul és a megállapításai az ÁSZ-hoz kerülnek.
A szóban forgó 261 millió forint kapcsán kiemelték: az összeg olyan szolgáltatások ellenértékéből jönnek össze, amelyeket az MMM nem piaci áron finanszírozott, ezért a hat érintett párt ennyit köteles befizetni, vagyis egyenként 43,5 millió forintot - vagy ennyivel csökkentik a politikai formációk állami támogatását.
Az ÁSZ a részjelentésben a március 15-i "kormányváltó nagygyűlés"; a plakátok, szórólapok, egyéb kampányeszközök; a "Nyomtass te is", a "Csak felfelé", illetve a "Rólad szól, rólunk szól" kiadványok költségeit elemezte.
Amerikából importálva
A pénzek a jelentés szerint látványos projektekre mentek el. A baloldal korteskedéseinek immár elmaradhatatlan eleme lett a kampánydal, amelynek dallamát az amerikai Patty Smith-től kölcsönözték - ahogy a dal megszólaltatására használt pénzösszegek is az USA-ból érkeztek.
Az ÁSZ a jelentésben megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd
a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében.
Az ellenőrző szervezet szerint mivel a hat párt és a Márki-Zay-féle MMM a kampányban közös rendezvényeket tartott, közös plakátokat, közös logót és egységes választási szlogeneket használt, ezért az MMM "kampányhoz kapcsolódó tevékenysége és költései alkalmasak voltak a választási kampány és a választások befolyásolására".
Erre költöttek
A baloldal pártjai elképesztő pénzeket fizettek ki SMS-kampányokra és automatizált telefonhívásokra, valamint a közösségi médiában megjelenő hirdetésekre és adatbázis-építésre. Minderre 860 millió forint ment el. Ezen tevékenységeket a Gyurcsány-Bajnai-kör emberei által működtetett DatAdat nevű cégcsoport végezte. Az ÁSZ külön vizsgálta a DatAdat GMBH, azaz a bécsi DatAdat és Márki-Zayék között 2022. március 17-én létrejött megbízási keretszerződést is.
324 millió forint ment el kampánygyűlésekre, rendezvényekre, 365 millió plakátokra, szóróanyagokra és egyéb kampányeszközökre.
Mindemellett 133 millió forintot költöttek kiadványokra, például a már említett Nyomtass Te Is! című kiadványra, amely lenéző módon a "vidékieket" akarta felvilágosítani.
Bár Gyurcsányék és több másik baloldali szereplő tagadta, hogy tudott volna a külföldi kampánypénzekről, ez azért is életszerűtlen, mert a március 15-ei rendezvény esetében valamiért éppen a teljes költések tíz százalékát adták a pártok (LMP, Jobbik, DK), miközben a Márki-Zay-féle mozgalom 69, "gazdasági társaságok" pedig 21 százalékát finanszírozták a teljes összegnek.
A "kormányváltó nagygyűlés" költéseit később részletesen, külön cikkben is bemutatjuk majd, itt és most csak annyit érdemes megjegyezni, hogy összesen 383 173 914 forintba került a baloldal március 15-ei rendezvénye.
Abszurd módon tehát a magyar függetlenségről szóló nemzeti ünnepen a baloldal a megemlékezésének akár kilencven százalékát (!) külföldről érkező forrásból fizethette. | Sosem látott törvénysértés miatt brutális büntetést szabott ki az ÁSZ a baloldali pártokra | A külföldről hazánkba guruló dollárokat a baloldali pártok a saját kampányaikra használták fel – derül ki az Állami Számvevőszék nyilvánossá vált részjelentéséből, amelyben a 2022-es országgyűlési választások kampányának pénzügyi hátterét tárja fel a szervezet. Az ÁSZ komoly büntetést szabott ki: a baloldali pártok összesen 261 millió forintot kénytelenek befizetni a tiltott támogatás nyomán. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/02/sosem-latott-torvenysertes-miatt-brutalis-buntetest-szabott-ki-az-asz-a-baloldali-partokra | 2024-02-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Néhány évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által - eredetileg hosszú távra - életre hívott városi tőkealapok, amelyeket mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) megsegítésére, támogatására hoztak létre 2019-ben és 2020-ban - tudta meg a 24.hu.
Az MFB Csoporthoz tartozó MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. hat megyeszékhelyen - Debrecenben, Székesfehérváron, Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen - indította el az alapokat, 3-10 milliárd forintos keretösszeggel. Továbbá megalapították a Vidékfejlesztési Tőkealapot, amely agrárvállalkozások számára kínált pénzügyi segítséget.
Az állami forrású városi alapok összesen 29 milliárd forint keretösszeggel indultak, és a polgármesterek és országgyűlési képviselők egymás után jelentették be a támogatás hírét a városukban. Kósa Lajos lelkesedése volt a legnagyobb, a fideszes politikus 2019-ben Debrecenben azt is beharangozta, hogy kezdeményezik a tőkealapok rendszerének kiterjesztését a megyei jogú városokra. A városi tőkealapok kezelését végző Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója, Benke Ákos szintén arról beszélt, hogy további városokban indulhat el a program. Erre azonban nem került sor, sőt - mint utóbb kiderült - a létrejött városi alapoknak sem sikerült széles körben támogatni a helyi vállalkozásokat.
Lenullázták a programot
Bár a programot korábban nagy hírverés övezte, arról nem jelentek meg híradások, hogy a 12 éves futamidővel tervezett városi tőkealapokat nagyjából három év működés után megszüntették.
Mind ez úgy derült ki, hogy a 24.hu január elején beszámolt egy szövevényes balatoni telekügyletről, amelynek eredményeként az egykori zánkai MÁV-üdülő két - tulajdonosait rejtegető - magántőkealap érdekeltségébe került. A pénzalapok egyike mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant föl. A másik pedig a miniszter felügyelte MFB Csoport által 32 milliárd forint közpénzzel kitömött magántőkealap.
Az utóbbi, vagyis a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap úgy jött létre, hogy a hat városi tőkealapot és a Vidékfejlesztési Tőkealapot összevonták.
A történtekről mindössze az alap kezelője adott ki közleményt.
Mivel a városi tőkealapokat az MFB Invest hozta létre, megkerestük az állami társaságot a történtek részleteiről érdeklődve, kiváltképp arról, miért volt szükséges az alapok összevonása, így a program megszüntetése. Az MFB Invest erre nem adott érdemi választ. Közölték, hogy az alapok összevonása tekintetében feltett kérdéseink "nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányulnak." Azt viszont elárulták, hogy a magántőkealapba 32 milliárd forint közpénzt helyeztek el, és a tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek, ideiglenes befektetési jegyek kizárólagos tulajdonosa az MFB Invest Zrt.
Figyelemre méltó körülmény, hogy a 32 milliárdból feltőkésített magántőkealapot nem az MFB saját alapkezelője vagy valamely más állami társaság kezeli, hanem egy magáncégre bízták a feladatot: a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-re.
Ezt a társaságot - mint megírtuk - Juhász Sándor vezeti, aki több olyan cégben tisztségviselő volt korábban, mely Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségében áll vagy állt. A cégben igazgatósági tag Petti Csaba, a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező üzletemberről a Válasz Online írta meg, hogy üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Pettié az Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely az Innova-1 Járműipari Magántőkealapot irányítja, ami mellett az állami Eximbank 10 milliárd forinttal köteleződött el. Továbbá az igazgatóság tagja Tamási László, aki a kormányfő barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségében álló cégeket vezet.
Ez a menedzsment határozza meg a jövőben 32 milliárd forint állami pénz sorsát. Azonban az, hogy ez konkrétan miként történik majd, a jelek szerint nem nyilvános. Az MFB Invest szűkszavúan azt közölte ezzel kapcsolatban, hogy "befektetési és portfóliómenedzsmenttel kapcsolatos döntéseiket autonóm módon, előre meghatározott befektetési politika és belső szabályzatok alapján, a hozam és a kockázatok professzionális mérlegelését követően hozzák meg."
Sok jelentkező, kevés támogatott
Miközben a városi tőkealapok indulása és a támogatások várható kiosztása nagy figyelmet kapott az érintett városokban, az alapok megszüntetését nem verték nagy dobra. Arról sem jelentek meg cikkek a helyi újságokban, hogy
a hat városból négyben - Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen - egyetlen vállalkozást sem támogattak a városi tőkealapok.
Ez a 24.hu közérdekű adatigényléséből derült ki, ahogy az is, hogy csupán Debrecenben és Székesfehérváron osztottak ki támogatást, összesen 1,62 milliárd forint értékben. 46,5 millió és 1 milliárd forint közötti ügyletek megkötésére került sor - írta az állami tulajdonú Focus Ventures Zrt. a megkeresésünkre.
Ennek tükrében érdekes, hogy Pécsen - amely az egyetlen ellenzéki vezetésű megyeszékhely a hat közül - a helyi lap többször cikkezett arról, hogy megtörténhetnek az első szerződéskötések. Sőt, 2022 januárjában a Pécsma arról írt, hogy "a program év elejére elkönyvelhette első sikerét: az első beadott projektet az alapkezelő elfogadta, és továbbította ahhoz a döntéshozó szervezethez, amely a projektinformációk alapján elbírálta a tőkefinanszírozás támogathatóságát." Ehhez képest az adatigénylésre érkezett válasz szerint
Pécsen senki nem kapott ebből a támogatásból.
Kaposváron tőkealap workshopot is tartottak, de úgy tűnik, így sem sikerült egyetlen támogatható vállalkozást sem találni.
Veszprémben is csak a bejelentésig jutottak el, de segítséget egyetlen vállalkozás sem kapott,
és ugyanez a helyzet Nyíregyházán is.
Debrecenben két cégbe történt befektetés a városi tőkealap keretén belül (46,5 millió forint és 228 millió forint értékben). Ugyanakkor a helyi sajtó arról írt, hogy az első támogatott vállalkozás 367 millió forintból fejleszthetett, ami ellentmond a hivatalos tájékoztatásnak.
A Focus Ventures tájékoztatása szerint Székesfehérváron három cégbe fektettek be (47 millió forint, 49 millió forint és 1 milliárd forint értékben). Közérdekű adatigénylésünkre azt nem árulták el, melyik vállalkozásokat támogatták, de annak nyoma van, hogy az összecsukható konténerek technológiáját fejlesztő és gyártó társaság, a székesfehérvári Continest Technologies Zrt. a városi alapból kapott egymilliárdos tőkebefektetést.
Nehezen érthető, hogy miért csupán öt szerződést tudtak kötni az alapok, jelentkező ugyanis akadt bőven. Benke Ákos, a Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában legalábbis azt mondta:
Az első, debreceni 10 milliárdos tőkealap esetében 20 ügyletben már tárgyalási szakaszban járunk, összesen 4,7 milliárd forint értékben. Ezek közül egy szerződés aláírásra is került már, továbbiak pedig a befektetési döntésen túl vannak. Az 5 milliárdos, év elején indult székesfehérvári tőkealap esetében 2 ügylet áll befektetési döntés előtt 550 millió forintos értékben. Összességében már több mint 30 vállalkozással kezdődtek meg a tárgyalások a tervbe vett fejlesztések tőkeoldali finanszírozásáról.
Debrecen weboldalán is arról írtak, hogy a városi tőkealapban eddig további hét vállalkozás kapott pozitív befektetői bizottsági döntést, tíz terv pedig előkészítés alatt áll. A projektek összértéke csaknem 4 milliárd forint. Miközben a teljes alap keretösszege 10 milliárd forint volt, végül alig 300 millió forintnyi üzletet kötöttek meg.
Fideszes polgármester: Semmit sem tudtunk a döntésekről
Ellentmondásos információkat kaptunk a pénzek odaítélésének menetéről is, Székesfehérvár polgármestere például mást állít ezzel kapcsolatban, mint a Focus Ventures Tőkealapkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója. Utóbbi azt nyilatkozta, hogy
a döntések meghozatalára befektetési bizottságot hoztak létre a városokkal közösen. Ebbe két tagot delegálnak a városok, a harmadik tagot pedig tulajdonosunk, az MFB Invest. Ez oldhatja azt a kockázati tőkét övező komoly félelmet, hogy a döntés a fővárosban, a fejük felett születik meg. A városalapok megmutatják, hogy mi tényleg partnerként érkezünk, a vállalkozók a más ügyekben már megszokott helyi kapcsolatrendszert tudják használni, így oldódik a bizalmatlanság.
Hasonlót állított a pecsma.hu cikke is, amely szerint Baranya vármegye székhelyén a döntést előkészítő bizottságba az önkormányzat két tagot (Ruzsa Csaba alpolgármestert és Csizmadia Pétert, a Fidesz frakcióvezetőjét), a Focus Ventures Zrt. pedig egy tagot delegált (Rendek Zoltán befektetési igazgatót).
Ehhez képest, amikor a döntés folyamatáról és az önkormányzat által delegált tagokról kérdeztük Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert, azt a választ kaptuk, hogy:
Nincs olyan városi tőkealap, amelynél az önkormányzat tagot delegált az alap befektetési döntéseit előkészítő, megtárgyaló és döntéshozó testületbe.
A polgármester azt is hozzátette, hogy az önkormányzat még arról sem rendelkezett információval, hogy az alapkezelő mely vállalkozásokat támogatta.
A pécsi önkormányzat a döntéshozatal folyamatával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az alap befektetéseiről, exitjeiről és a céltársasággal szembeni kötelezettségvállalásról 50 millió forint értékhatárig a Focus Ventures vezérigazgatója dönt a befektetési bizottság ajánlása alapján. Az 50 millió forint értékhatárt elérő vagy az azt meghaladó ügyekben az alapkezelő igazgatósága hozza meg a döntését. Ez a közlés is ellentmond a Focus Ventures állításainak. | Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt | Január elején számolt be a 24.hu egy balatoni telekügyletről, amelynek eredményeként az egykori zánkai MÁV-üdülő két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került.
A titkos pénzalapok egyike mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant föl, a másik a miniszter felügyelte MFB Csoport által 32 milliárd forint közpénzzel kitömött magántőkealap.
Az utóbbiról kiderült, hogy létrehozásával az állam lenullázott egy hosszú távra tervezett stratégiai programot, amely hazai vállalatok számára biztosított volna támogatást.
Az MFB Csoport saját szakemberei helyett egy magáncégre bízta a pénzalapba tett 32 milliárd forint közpénz kezelését. Az üzletvitel autonóm módon, belső szabályzatok alapján megy, ami nem nyilvános. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/01/31/varosi-tokealap-megszuntetes-magantokealap-mfb-csoport-nagy-marton-kozpenz-tamogatas-32-milliard-forint/ | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány támogatása révén a Magyar Katolikus Egyház több egyházmegyéje és rendje indított szálloda-beruházást az elmúlt években. Ezekről a beruházásokról nem tettek közzé országos nyilvántartást, ezért szakértők segítségére is szükségünk volt az információk összegyűjtéséhez. Az ingatlanvásárlásokra, épület-felújításokra és -bővítésekre ebben a körben mintegy 12 milliárd forintnyi állami támogatást használtak fel összesítésünk szerint.
Az egyházi szervezetek többsége a világi turizmusban látta meg az üzletet,
az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion szomszédságában, de előfordult az is, hogy vallási funkciókra alakítottak át egy wellness-szállodát.
A közpénzeső ellenére az egyházi vezetők általában nem külön vállalkozásként működtetik az új üzletágat, hanem az egyházi szervezetbe olvasztva, a nyilvánosság számára nehezen átlátható felállásban, sőt - ahogy mi is megbizonyosodhattunk róla - információkat sem szívesen adnak ki a tevékenységükről, és csak kevesen alkalmaznak független, szakmai menedzsmentet. Pedig a hotelüzemeltetés nem jelent automatikusan bevételt, sőt az egyik püspökség már szabadulni akar a korábbi beruházásától, mert a fenntartás súlyos gondokat okozott.
Négycsillagos jezsuita hotel Dobogókőn
A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya többéves felújítás után a karácsony előtti hetekben nyitotta meg a négycsillagos hotelt Dobogókőn. A Cardoner Hotel és Konferenciaközpont átalakítása és modernizálása 3,5 milliárd forintba került, amiből az ősfás parkban álló épületekben 57 szobát, 150 férőhelyes konferenciatermet és wellness-részleget is kialakítottak.
A jezsuiták a rendszerváltás után kárpótlásként kapták meg a dobogókői ingatlant az 1950-es években államosított zugligeti épületükért, a Manrézáért (jezsuita lelkigyakorlatos ház) cserébe. A hotel itteni elődje több évtizeden keresztül bérleti szerződéssel működött, most viszont a rendtartomány céget alapított, a Cardoner Kft.-t azzal a feladattal, hogy "a kor követelményeinek megfelelően, gazdaságosan és hatékonyan" működtesse a házat. Az üzemeltetést egy, a szállodai piacon ismert, pályáztatással kiválasztott menedzsmentcég, a Service 4 You Kft. szerződéses alapon segíti. Az S4Y a honlapja szerint professzionális szállodaüzemeltetési stratégiát nyújt független, láncokhoz nem tartozó szállodák tulajdonosainak, jelenleg több balatoni, Tisza-tavi és budapesti hotel tartozik hozzájuk.
Marótyné Ugron Éva, a Cardoner Kft. ügyvezetője a 24.hu-nak azt írta, a dobogókői épületek már az 1993-as átvételkor is korszerűtlenek és lelakottak voltak. A rendtartománynak ezért az ott lévő lelkigyakorlatos ház felújításán túl a hotelre is a saját forrásaiból kellett költenie mintegy 600 millió forintot az elmúlt évtizedek alatt. Ezt egészítették ki a jezsuitáknak nyújtott állami támogatás, a Csávossy Program keretéből.
A Cardoner Kft. teljes adózott jövedelme - úgynevezett fundációként - a jezsuita rendtartományé lesz, és egyházi alapfeladatokra, lelkigyakorlatos házak támogatására, illetve szociális és egyéb közfeladatok finanszírozására forgatják majd vissza a pénzt
- közölte a cégvezető.
Régi rendház Kőszeg belvárosában
A bencés rend Kőszegen nyitott hotelt 2020-ban, miután a Pannonhalmi Főapátság 1,4 milliárd forint állami támogatást kapott az óvárosban álló, háromszáz éves rendház felújítására. A 65 szobás Benedict Hotel nyitásakor azt közölték, hogy az épületben a turisták mellett a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vendégprofesszorai, hallgatói és kutatói is megszállhatnak, a közösségi terek pedig oktatási célokat is szolgálnak majd.
Az épület 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba, a plébánia vendégházként használta. Az épület állaga az idők során erősen leromlott, felújítása csak központi segítséggel volt elképzelhető, amit végül a Kőszeg legjelentősebb műemléki épületeinek megújítását is megcélzó KRAFT-program tett elérhetővé. A felújítást e program keretében támogatta a kormány.
A szálloda működését a nyitás óta egy profi szállodás cég, az Accent Hotel Solutions Kft. menedzseli. A céget a tulajdonos Pannonhalmi Főapátság választotta ki üzemeltetőnek meghívásos pályázaton. A főapátság tájékoztatása szerint azonban a működést eddig nem sikerült nyereségessé tenni. Kormos Gyula kommunikációs tanácsadó azt írta: a szálloda a pandémia idején nyitott meg, és ebben az üzleti modellben (vendégoktatók szállásigényeinek prioritása mellett turisták kiszolgálása) kezdte meg működését.
A szállodát 2022 októberében, az elszálló energiaárak miatt be kellett zárnunk. Nem ez volt az egyetlen ilyen döntésünk abban az időszakban
- tudatta.
Ingatlan a veszprémi vár alatt
A Veszprémi Érsekség két éve 40 milliárd forintos állami támogatással monstre felújítási és átalakítási munkálatokat kezdett a veszprémi várban. A projekt indításával párhuzamosan megvásárolta a Séd-patak partján álló Hotel Gizellát, a 28 szobás, konferencia-részleggel is rendelkező hotel vételárát és a pénz forrását azonban nem hozták nyilvánosságra. 2022-ben a Magyar Narancs cikkeire reagálva az érsekség annyit közölt, hogy az összeg jóval kisebb volt a városban terjedő milliárdos vételárnál, ami egyébként a környékre jellemző egymilliós négyzetméterár alapján egy 1600 négyzetméteres épület esetében nem tekinthető túlzásnak.
A szálloda az üzemeltető céggel, a DC Capital Kft.-vel együtt került az egyházmegye birtokába, mert az ingatlan az adásvétel idején elidegenítési tilalom alatt állt. A hotel ugyanis korábban a Kisfaludy 2030 állami turizmusfejlesztő programból 57 millió forintot nyert el kapacitásbővítésre és arculatváltásra.
Udvardy György érsek a bizalmasát és személyi titkárát, Loósz Róbertet nevezte ki a DC Capital ügyvezetőjének. A cég az Opten adatbázisa szerint 2022-ben 142 milliós forgalom után meglepően magas, 135 millió forint nyereséget könyvelt el, ám az osztalékot nem vették ki a cégből. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a veszprémi érsekség forráshiányra hivatkozva rendszeresen megcsapolja az egyházmegye papjainak járó állami jövedelempótlékot: a 24.hu decemberben írta meg, hogy Udvardy tavaly és tavalyelőtt is fejenként egymillió forint befizetésére szólította fel a papokat.
A veszprémi főegyházmegyét hiába kérdeztük, mire használják fel az újonnan vásárolt hotel bevételeit, az érsek hivatalától nem kaptunk választ.
A bíboros áldotta meg az épületet
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ígéretet tett ugyan arra, hogy összegyűjti és elküldi az adatokat arról, hogy szállodai üzletáguk mekkora bevételt termel, és mire fordítják a nyereséget, de válasz végül onnan sem érkezett.
Erdő Péter bíboros, prímás 2020-ban áldotta meg az esztergomi Hotel Adalbert új szárnyát, a Szent Tamás Házat, amelyet 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból építettek fel a két régebbi épület, a Szent György Ház és a vallási turisztikai célokat szolgáló zarándokszállás mellé. Kovács Viktória, a Szent Adalbert Központ igazgatója a nyitás után elmondta, hogy az új szárny háromcsillagos minősítéssel üzemel, az épület 56 szobájában pedig egyszerre 110 vendéget tudnak elhelyezni.
A Szent Adalbert Központ olyan monstre rendezvényház, amely egyidejűleg több esemény és akár 800 fő befogadására is alkalmas, és az "Adalbert-brand" része a bazilika alatt húzódó különleges pincerendszerből kialakított Prímás Pince is. Úgy tudjuk, az intézmények és a hotel vezetése itt is egyházi alkalmazásban áll, de erről sem kaptunk információt a főegyházmegyétől.
A miniszterelnök ötlete volt, hogy vegyék meg állami pénzből
Jól illusztrálja a kormány és különösen a miniszterelnök adakozó kedvét a Wellness Hotel Kalocsa esete. 2020 végén ugyanis maga Orbán Viktor lepte meg Bábel Balázst, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét azzal, hogy támogatást adott az éppen eladósorba került, 27 szobás hotel megvásárlásához, az érsekség pedig vallási célokra alakította át az állami pénzen megszerzett szállodát.
A Kalohirek.hu akkori cikke szerint a kormányfő - aki az érsek 70. születésnapja alkalmából látogatott a városba - a Szentháromság tér bejárásakor szembesült azzal, hogy a Hotel Kalocsa épülete nincs egyházi tulajdonban.
Ekkor tett - egy bő héttel később már beváltott - ígéretet, miszerint a kormány segítséget nyújt az épület megvásárlásához és annak felújításához is
- mesélte Bábel érsek, hogyan született meg a hotelvásárlás ötlete. A látogatás után két nappal a Magyar Közlönyben meg is jelent, hogy a kormány 2,1 milliárd forinttal támogatja az érsekség "ingatlanvásárlását, -felújítását és a kapcsolódó beruházásokat."
Az Átlátszó nem sokkal a rendelet megjelenése után kereste az érsekséget, azt próbálva kideríteni, mit terveznek a szállodával, miután Bábel egy interjúban azt is bevallotta, hogy az Orbán-vizit után kapott egy telefonhívást, hogy gyorsan rakja össze a "dokumentációt", mert szükség van rá a támogatás megadásához. A 24.hu információja szerint az érsekség ölébe pottyant épülettel kapcsolatban kezdetben felvetődött, hogy a város központjában álló épületet továbbra is turisztikai célra hasznosítsák, ám végül a hotelből egyházi funkciókkal felruházott ingatlan lett.
Nagylelkű ingatlanátadás Velemben - kis csúszással
A Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára 2021-ben jelentette be, hogy az állam ingyen a Szombathelyi Egyházmegye tulajdonába adja a velemi Avar Hotelt, és költségvetési támogatást is biztosít a leromlott állapotban lévő szálló renoválásához. A 15 ezer négyzetméteres területen álló épületet egy évvel korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 200 millió forintos kikiáltási áron próbálta elárverezni.
Soltész Miklós kezdő összegként 1 milliárd forintot ígért be a püspökségnek a munkálatokra, és azt prognosztizálta, hogy 2023-ra újra megnyithat a szálloda. Csakhogy a tulajdonátírás annyira elhúzódott, hogy a felújítást a mai napig nem tudták elkezdeni.
A szombathelyi püspökség sajtóirodájának közlése szerint a csúszás miatt a menetrend jelenleg úgy áll, hogy 2024 tavaszáig az építési engedélyt kell beszerezniük, majd ezt követően készülhet el a kiviteli terv, és csak utána írhatják ki a közbeszerzést. A nyertes vállalkozó a fizikai munka első ütemére - az egyik hátsó épületrész átépítésére és a hozzá tartozó kert rendezésére - kaphat szerződést. Az első ütem várhatóan 2025 nyarának végéig fejeződhet be. A volt hotel többi, jelentősebb részének felújítása további forrásokat igényel. Így ezek elkészülte jó néhány év múlva várható.
A magyar állam által biztosított támogatásból reményeink szerint az első ütem jó eséllyel le fog zárulni. A beruházás teljes költségvetéséről nem tudunk adatokkal szolgálni, hiszen csak most következik a közbeszerzés, valamint az építőipari árak változásai is befolyásolhatják, mennyi pénzt kell a felújításra költeni
- közölte a püspökség. A hotel helyén egy katolikus ifjúsági központot nyitnak, a majdani Szent Vid Ház rendezvényház szállás, ifjúsági szállás és táborhely funkciókat egyesít majd.
A futballrajongó püspök sporthotelt építtetett
A futballügyekben közismerten aktív Szeged-Csanádi Egyházmegye tavaly augusztusban nyitotta meg a megyeszékhely vadonatúj sporthoteljét, amelyhez szintén jelentős támogatást adott az állam, a kivitelezést pedig a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. végezte. A Szegeder.hu cikke szerint az eredeti tervezettnél jóval drágább, nettó 3,8 milliárd forint lett a beruházás, amely egyébként része volt a közel 14 milliárdos költséggel kialakított Szegedi Ifjúsági Centrumnak. A 48 szobával és két lakosztállyal rendelkezdő Hotel Gerardus teraszairól közvetlen kilátás nyílik a szomszédos sportpályákra.
Kerestük a szegedi püspökséget is, hogy ők milyen szervezeti formában működtetik a hotelt, és milyen célokra szánják a bevételt, de Kiss-Rigó László megyés püspök irodája nem válaszolt.
A Duna-parti hotelt már nem akarják üzemeltetni
Egészen eltérő helyzetben van a pécsi püspökség az új szállodákat indító egyházmegyékhez képest. Az egyházmegye két évtizede, Mayer Mihály püspök hivatali ideje alatt vett meg egy régi hotelt a mohácsi Duna-parton, az épületet saját beruházásként újította fel, majd hosszú ideig - nem törődve a veszteségekkel - Szent János Hotel néven önálló vállalkozásként üzemeltette is. Az üzletet a nyilvánosság kizárásával a vagyonkezelői posztra kinevezett pap hozta össze, akit 2015-ben letöltendő börtönbüntetésre ítéltek adócsalás és hűtlen kezelés miatt.
A püspökség ma már szabadulni akar a szállodától.
A Bama.hu cikke szerint az egyházmegye a mohácsi önkormányzatnak ingyen átadta a Szent János Hotel működtetési jogát. A megállapodás értelmében a város bérleti díj fizetése nélkül hasznosíthatja, majd 2026-ban meg is vásárolhatja az ingatlant. A lap megszólaltatta Pávkovics Gábort, a város polgármesterét is, aki szerint nem nézhették tétlenül, hogy a település egyik legszebb részén, a révátkelőnél található hotel sorsa megpecsételődjön, ezért keresték meg Felföldi László megyés püspököt.
A 24.hu is érdeklődött a pécsi püspökségnél a tapasztalataikról, illetve hogy megtudjuk, két évtized után milyen okokból döntöttek úgy, hogy kiszállnak a hotelből.
A szálloda a megnyitása óta szinte folyamatosan veszteséget termelt, a Covid-járvány pedig már kiemelt pénzügyi gondot okozott a működtetésben | Állami pénzből izmosodik a katolikusok hotelüzletága | Öt szállodára összesen 12,1 milliárd forintot költhetett a katolikus egyház az utóbbi pár évben az állam pénzéből. A főegyházmegyék a wellness-szállodától a sporthotelig több területen aktívak a vendéglátásban, és bár közpénzből üzletelnek, a nyilvánosságot nem szívesen tájékoztatják a részletekről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/07/katolikus-egyhaz-hotel-allami-penz-jezsuita-esztergom-veszprem-szeged-pecs-kalocsa/ | 2024-02-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb turisztikai támogatásokat osztottak ki, ezek a pénzek azonban eltörpülnek a visszavont finanszírozások összege mellett - derül ki abból a 2467 oldalas .pdf dokumentumból, melyet a napokban frissítettek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy-program oldalán.
Zoób Kati cége, a Kattiz Kft. 12 millió forintot kapott attrakciófejlesztésre. A divattervező a 24.hu-nak elmondta, hogy a támogatást az évek óta Balatonfüreden megrendezett divatbemutatójára kérte. Megjegyezte, hogy a rendezvényt minden évben több ezren követik a helyszínen.
Érdeklődtünk a másik füredi projektjéről is. Négy éve írtuk meg, hogy Zoób cége "egyedi pályázat" útján nyert el több mint 811 millió forintot egy divatmúzeum megvalósítására. A támogatói szerződést már 2019 februárjában aláírták, ám a múzeum még mindig nem nyitott meg. A Balatonfüred fő utcáján található épületet mindenesetre már felújították, és Zoób elmondása szerint nemsokára megnyit, reményei szerint márciusban. Hangsúlyozta, hogy egy fontos kulturális teret újított fel az állami pénzből, ahová bárki betérhet majd. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy a szerződésében milyen határidő szerepelt a projekt befejezésére. Ezt a kérdést a turisztikai ügynökségnek is feltettük, de választ onnan sem kaptunk.
A Kisfaludy 2030 Zrt. további támogatásokat is kiosztott az utóbbi időszakban:
a munkaerő-kölcsönzéssel, rendezvényszervezéssel és vendéglátással foglalkozó Szépkilátás Vendéglátás Kft. 70 millió forintot kapott, de az a dokumentumból továbbra sem derül ki, hogy egy-egy cég pontosan milyen projekt megvalósítására jut támogatáshoz.
Az esztergomi önkormányzat turisztikai cége 15 millió forintot kapott attrakciófejlesztésre. Ahogy korábban megírtuk, a turisztikai támogatások egyik fő nyertese a Duna jobb partján fekvő város, melynek polgármestere az a Hernádi Ádám, aki egy éven át az MTÜ kabinetfőnökeként tevékenykedett, 2018 októbere és 2019 februárja között pedig igazgatósági tag volt a Kisfaludy 2030 Zrt.-nél.
A kiosztott támogatásoknál jóval nagyobb összegeket hívott vissza az MTÜ. Rögtön kétmilliárd forintot a Zagore Property Zrt.-től, amely még 2020-ban kapott csaknem másfél milliárdos támogatást a Thermal Hotel Harkány felújítására, majd attrakciófejlesztésre is jutott nekik félmilliárd. A cég Bódi László Péternek a tulajdonában áll. Bódi annak a Sájer Gábornak az üzlettársa, akit Tiborcz István holdudvarához sorolnak. A szálloda jelenleg zárva van, a honlapon arról írnak, hogy a várható nyitás 2024 őszére tehető, telefonon viszont arról kaptunk tájékoztatást, hogy a renoválás az idén várhatóan már nem fejeződik be. A visszahívott támogatással kapcsolatban kerestük az MTÜ-t és a Kisfaludy 2030 Zrt.-t is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
1,8 milliárd forint értékű támogatást vontak meg a Green Plan Center Kft.-től. A cég 4 milliárd forintot kapott a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztésére. A társaság Plachy László résztulajdonában van, aki a napelemüzletben is érdekelt, és - amint a 444.hu megírta - jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik.
Nemrég egyébként jogerősen pert nyertünk a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, de az MTÜ a Kúriáig megy, hogy ne kelljen kiadnia a támogatott, de meg nem valósult projektek listáját. Miután jó pár ilyenről tudunk úgy, hogy nincsen nyomuk a nyilvános dokumentumokban, közérdekű adatigényléssel próbáltuk kikérni, hogy:
mely önkormányzatok, vállalkozások, magánszemélyek nem teljesítették határidőre a vállalt beruházásokat,
mely önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, magánszemélyeknek kell(ett) visszafizetniük a támogatást,
milyen indokkal és mekkora összeget,
illetve kik döntöttek saját hatáskörben úgy, hogy visszafizetik a támogatást.
Miután az MTÜ ezt adatigénylésünkre nem adta ki, megpróbáltuk kiperelni az adatokat. Az első- és a másodfokú bíróság is a javunkra döntött, de az MTÜ tovább küzd, hogy az adatok ne legyenek nyilvánosak, így a Kúria elé viszi az ügyet. | Újabb turisztikai támogatást kapott Zoób Kati, szállásépítésre kiosztott milliárdokat hívtak vissza | Zoób Kati cége, a Kattiz Kft. 12 millió forintot kapott attrakciófejlesztésre. A divattervező a 24.hu-nak elmondta, hogy a támogatást az évek óta Balatonfüreden megrendezett divatbemutatójára kérte. Megjegyezte, hogy a rendezvényt minden évben több ezren követik a helyszínen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/07/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-2030-zrt-turisztikai-tamogatas-zoob-kati/ | 2024-02-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
"A nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén - ahogy azt már korábban is jeleztem - egyebek mellett tájékozódtunk a Magyar Péter által megfogalmazottakról" - írja a Facebookon Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke.
"A tanácskozáson részt vettek a katonai és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői is.
A tájékoztatások szerint nem történt találkozó Magyar és a titkosszolgálatok munkatársai között a Karmelitában. (Magyar Péter ilyet nem is állított.)
A szolgálatok nem végeztek jogellenes tevékenységet, a törvényeket betartva jártak el" - írja Sas.
A mai ülésről posztolt Kocsis Máté is, ő azt írta: "Napirendre kerültek Magyar Péter sajtóban tett állításai is, melyek többi között arról szóltak, hogy a Karmelita kolostorban személyes találkozó keretében megfenyegették a titkosszolgálatok emberei, telefonját lehallgatják, személyét megfigyelés alatt tartják."
"Műveleti feldolgozás nem zajlott Magyar Péterrel kapcsolatban, külső engedélyes eszköz használatára személyével összefüggésben nem került sor, illetve a hazai titkosszolgálatok egyetlen tagja sem folytatta le vele az általa említett személyes találkozót. Az ezzel ellentétes kijelentések nem fedik a valóságot."
A Partizán interjújában Magyar Péter nem is állította azt, hogy a titkosszolgálat fenyegette volna meg. Ez egy több helyen átvett, de hibásan megfogalmazott leírásból ered, amely úgy szólt: "Magyar azt mondja, amikor először költöztek szét Varga Judittal, behívták a Karmelita-kolostorba, és megfenyegették »a szolgálatok emberei«", és a cikk címe is ez az állítás volt.
Magyar Péter a Partizánban viszont egészen pontosan így fogalmazott:
Gulyás Márton: Azt írod a posztodban, hogy volt szerencséd személyesen is megismerni a rendszer és a szolgálatok működését. Kifejtenéd, hogy ez alatt pontosan mit kell értenünk?
Magyar Péter: Nem biztos, hogy ezt ki szeretném fejteni. (...) Történtek dolgok. Először ígértek, aztán az ellenkezője történt. (...) Behívtak a Karmelita kolostorba, és azt mondták, hogy ha ez és ez fog történni, akkor ezt és ezt választhatom. És mondtam, hogy nem. Nem szeretnék külföldre menni. És utána történt ennek az ellenkezője.
Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a Telexnek megerősítette, hogy többek között e miatt a téves idézet miatt is nézték át többször is szóról szóra az interjút. A bizottság mai ülésére nem emiatt hívták meg a titkosszolgálatokat, hanem szokás szerint rengeteg más dolog miatt. A háromórás ülés végén a fenti, titkosszolgálatokról szóló állítás is terítékre került, mivel ha egy titkosszolga személyesen fenyegetne meg valakit, azt mindenképpen ki kellene vizsgálni. Ezt erősíti meg új posztjában Magyar Péter is, azt írja:
"Soha nem mondtam olyat, hogy engem a titkosszolgálatok emberei megfenyegettek a Karmelita kolostorban. Azt mondtam, hogy behívtak a Karmelita kolostorba, és azt mondták, hogy ha ezt meg ezt teszem, akkor ebből és abból választhatok.
Nem, nem a titkosszolgálatok emberei tárgyaltak velem, hanem egy miniszter. A nevét felesleges leírnom." | Magyar Péter: Egy miniszter fenyegetett meg a Karmelitában, nem a titkosszolgálat | „A nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén – ahogy azt már korábban is jeleztem – egyebek mellett tájékozódtunk a Magyar Péter által megfogalmazottakról” – írja a Facebookon Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/20/nemzetbiztonsai-bizottsag-sas-zoltan-magyar-peter | 2024-02-20 00:00:00 | true | null | null | Telex |
18 639 ausztrál dollár (4 388 372 Forint) költséget fizetett a magyar állam Balog Zoltán és egy másik egyházi személy tavaly októberi útja kapcsán az utazásukkal és a tartózkodásukkal összefüggésben - derül ki egy adatigénylésből, amelyet az egyik olvasónk nyújtott be a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.
Pár nappal ezelőtt a Magyar Hang emlékeztetett erre az Ausztráliát és Pápua Új-Guineát érintő útra, amikor Novák és Balog neve is főszereplőként merült fel a kegyelmi botránnyal kapcsolatban. Ők azt írták, ez volt az első alkalom, amikor magyar államfő lépett a csendes-óceáni szigetország területére, s az elnököt rögtön egy magyar református püspök is elkísérte: a fotókon és videókon Balog Zoltánt - Novák egykori főnökét és mentorát - láthatjuk.
Arra a Magyar Hang is felhívja a figyelmet, hogy az pontosan nem egyértelmű, milyen céllal jött létre az utazás, pláne, hogy Balog részvétele miért volt fontos. Az akkori MTI beszámoló szerint Balog egy ilyen nyilatkozatot tett Pápua Új-Guineában: "13 ezer kilométerre jöttünk el, hogy egy csodálatos magyar református asszonynak az emlékét ápoljuk". Több százan, több ezren gondolnak Molnár Máriára, aki száz évvel ezelőtt járt ezen a szigeten, és megtérítette, kereszténnyé tette az embereket - mondta. Molnár Máriára emlékezve csütörtökön Pitilu szigeten felavatták és megáldották azt a harangot, amelyet a Magyarországi Református Egyház adományozott. | Több mint négymillió forintjába került az adófizetőknek, hogy Balog Zoltán kiruccant Novák Katalinnal Pápua | 18 639 ausztrál dollár (4 388 372 Forint) költséget fizetett a magyar állam Balog Zoltán és egy másik egyházi személy tavaly októberi útja kapcsán az utazásukkal és a tartózkodásukkal összefüggésben – derül ki egy adatigénylésből, amelyet az egyik olvasónk nyújtott be a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/21/tobb-mint-negymillio-forintjaba-kerult-az-adofizetoknek-hogy-balog-zoltan-kiruccant-novak-katalinnal-papua-uj-guineaba | 2024-02-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő tanács (Ecofin) a Bahama-szigeteket, valamint Turks- és Caicos-szigeteket azért törölte, mert a korábbi ajánlásoknak eleget tettek, megfelelnek a nominális és névleges társasági adóra vonatkozó eu-s elvárásoknak.
Belize és a Seychelle-szigetek jogszabályi változtatásokkal teljesítette az információcserére vonatkozó követelményeket.
Az uniós jegyzékben Anguilla, Antigua és Barbuda, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, Fidzsi, Guam, Palau, Panama, Oroszország, Szamoa, Trinidad és Tobago, valamint Vanuatu található. A listán szereplő országok és területek adózási ügyekben továbbra sem működnek együtt az Európai Unióval, amely újra erre kérte őket.
A listán szereplők:
vagy nem folytatnak konstruktív párbeszédet az EU-val az adóügyi kormányzásról,
vagy nem teljesítették a szükséges reformok végrehajtására vonatkozó vállalásaikat.
Így nem felelnek meg a jó adóügyi kormányzás objektív kritériumainak, amelyek magukba foglalják az adózási átláthatóságot, a méltányos adóztatást, valamint azon nemzetközi normák végrehajtását, amelyek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését célozzák.
A tanács jóváhagyta az aktuális helyzetről szóló dokumentumot is, amely azon országok és területek helyzetével foglalkozik, amelyek vállalták, hogy a jó adóügyi kormányzás elfogadott normáinak betartása érdekében megreformálják jogszabályaikat.
A dokumentumból hat ország, illetve terület került ki, miután teljesítették vállalásaikat.
Albánia és Hongkong módosította káros adóügyi rendelkezéseit.
Aruba és Izrael eleget tett a számlainformációk közös jelentéstételi standard keretében történő automatikus cseréjével kapcsolatos valamennyi vállalásának.
Botswana és Dominika a megkeresésre történő információcsere tekintetében kapott pozitív értékelést
- közölték. | Megsimogatta néhány adóparadicsom buksiját az EU | Az Európai Unió illetékes tanácsa felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét, a Bahama-szigeteket, Belize-t, a Seychelle-szigeteket, valamint a Turks- és Caicos-szigeteket törölte onnan, így a lista 12 szereplősre apadt. | null | 1 | https://www.economx.hu/gazdasag/adoparadicsom-lista-ecofin.785531.html | 2024-02-21 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Csütörtökön lezárult az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós büntetőperének egyik fejezete azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán döntés született azokról a vádlottakról, akik bűnösnek vallották magukat a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével zajló büntetőügyben.
A huszonkét vádlottat felsorakoztató perben tízen ismerték be bűnösségüket, csütörtökön több végrehajtót és néhány olyan vádlottat ítélet el jogerősen a bíróság, akik fellebbeztek az első fokú ítélet ellen. Ez elsősorban a bűnügyi felügyeletben lévő - mára viszonylag szabadon mozgó - Schadl helyzetét nehezíti. Az említett tíz vádlott közt van ugyanis az a hat önálló bírósági végrehajtó, akik beismerték, hogy kinevezésükért cserébe fizettek a végrehajtók elnökének.
A most elítélt vádlottak mindegyike felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon, akkor mindannyian némileg enyhébb büntetést kaptak annál, amit az ügyészség indítványozott nekik. Ennek ellenére többen fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára.
A beismerő vallomást tett végrehajtók ellen hivatali vesztegetés volt a vád, 3 illetve 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték őket, továbbá ötmillió forint pénzbüntetésre, valamint öt évre eltiltották őket a végrehajtói foglalkozástól. (Az ügyészi indítvány minden, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltotta volna a végrehajtókat.)
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntésében tovább enyhített az ítélet egyes részein.
A végrehajtók közül többen kisebb pénzbüntetést kaptak, és részletfizetést is engedélyeztek számukra. Többeknek megfelezték a büntetést: ötmillióról két és fél millió forintra enyhítették a fizetendő összeget, amit 21 havi részletben fizethet meg az elítélt. A tanácsvezető bíró szóbeli indoklása szerint az enyhítésnél figyelembe vették, hogy
van olyan egykori végrehajtó, aki regisztrált álláskereső, valamint egyikük esetében sem volt szó az átlaghoz képest eltérő vagyoni helyzetről.
A Völner és Schadl elleni fő vádpont lényege szerint Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezekkel kapcsolatos konkrétumokról ugyanakkor nem tudott beszámolni az ügy koronatanújaként emlegetett nő, akinek vallomása látszólag igencsak meggyengítette a vádakat. De az is igaz, hogy egy kivétellel mindegyik megvádolt végrehajtó beismerte bűnösségét.
A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól. Megjegyzendő, hogy ezt az összeget csaknem egy év alatt megkereste a hét érintett végrehajtó. Mint megírtuk, az ügyben szereplő végrehajtók több mint 2,3 milliárd forintot kerestek összesen, ám pénzügyeik alapján nem látszik, hogy a csaknem 1,4 milliárd forintnyi különbözettel (amit a vád alapján nem adtak át Schadlnak) mi történt.
Schadlt és feleségét 2021. november 5-én fogták el a ferihegyi repülőtér prémium parkolójához vezető úton. A rendőrök több millió forintot és két diplomata útlevelet foglaltak le tőlük. Ezeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter állíttatta ki Völner Pál kérésére. Később az eljárás során hatalmas vagyont foglaltak le a házaspárnál, aminek részbeni elrejtése miatt emeltek vádat Schadl felesége ellen is. Schadl Györgyöt akkor le is tartóztatták, ám ezt sokáig próbálták titkolni. | Még enyhébb büntetésre ítélték a korrupciót beismerő végrehajtókat a Völner-Schadl-perben | Csütörtökön lezárult az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós büntetőperének egyik fejezete azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán döntés született azokról a vádlottakról, akik bűnösnek vallották magukat a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével zajló büntetőügyben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/08/jogeros-itelet-birosag-fovarosi-itelotabla-bunos-korrupcio-vegrehajto-volner-schadl-per/ | 2024-02-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Vészjósló figyelemfelhívást írt a könyvvizsgáló a TMT Technics Kft. közbenső mérlegéhez 2022 februárjában: nincs elegendő pénzügyi fedezete a kötelezettségek megfizetésére, és ez "kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatásra való képességével kapcsolatban, mivel nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit". Magyarán a cég nem tudja kiegyenlíteni a tartozásait, márpedig aki nem tud fizetni, az előbb-utóbb bedől.
Váratlan fordulat volt ez ahhoz képest, hogy a TMT a nagy kormányzati lélegeztetőgép-biznisz egyik "fürkésze" volt, és 2020-ban a mintegy 300 milliárd forintos üzlet részese lehetett.
A TMT a Covid-járvány kitörésének évében az állami megrendeléseknek köszönhetően 18,5 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és a bő 2,8 milliárd forint adózott eredményből a tulajdonosok még abban az évben kivettek 863 millió forint osztalékelőleget.
A TMT-től rendelték a legtöbb, 1200 lélegeztetőgépet. Az állami megrendelések - e cég 2,8 milliárdos nyereségét is beszámítva - messze 30 milliárd forint feletti nyereséget hoztak a kiválasztott vállalkozásoknak.
Bedőlésről nem jött hír, viszont a napokban kiderült, hogy még mindig bőven van TMT-lélegeztetőgép, egy végrehajtó nemrég hirdetett meg eladásra két tételben 749 darabot. A Telex felkereste a ceglédi raktárt, ahol évek óta pihennek az egészségügyi eszközök, amelyek még vámkezelésen sem estek át, arról majd a leendő vevőnek kell gondoskodnia. A kikiáltási ár 973 millió forint, ez darabonként 1,3 milliót jelent, jóval kevesebbet, mint a kormányzati megrendelésre érkezett lélegeztetőgépekért jellemzően kifizetett bő 10 millió forint. Sőt, lehet, hogy ennél is kevesebbért megy majd el a raktáráru: többkörös árverésről van ugyanis szó, és ha nem akad vevő a februári határnapig, akkor
13 ezer forintért lehet vinni a készülékek darabját.
Gelencsér Ferenc, a Momentum távozó elnöke arról posztolt, hogy Szijjártó Péter minisztériuma próbálja beszedni a kintlévőségét - utalt a TMT mérlegében kimutatott bő 4 milliárd forint kötelezettségre, a vevőtől kapott előlegre. A politikus azt is feszegette, mennyit ér valójában egy ilyen lélegeztetőgép. Hogyan térül meg a külügy által garanciák nélkül elutalt 4 milliárd forintnyi előleg, és vajon mennyi lóg még a levegőben abból, amit a külügy 2020-ban szétszórt?
A Külgazdasági és Külügyminisztérium rendelte meg a Magyarországra érkezett, összesen 16 ezer lélegeztetőgép egy részét. Mint az OTT-One Nyrt. 12 milliárdos tündöklése és bukása kapcsán korábban megírtuk, a járvány kitörésekor az egész világon tülekedtek a lélegeztetőgépekért, és az üzlet csak előrefizetéssel ment. Ezt az OTT-One egyik tőzsdei közleménye is alátámasztotta, mely szerint 2020. március 26-án szerződést kötöttek a külügyminisztériummal 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására azzal, hogy a 4,7 milliárd forintot előre kifizeti a tárca.
Hogy a minisztérium hasonlóképp állapodott-e meg a TMT-vel, arról közlemény nem jelent meg, de a hézagos dátumok alapján bizonyos, hogy hirtelen történt minden,
és elképesztő sebességgel zavarták le a lélegeztetőgép-bizniszt.
2020. március 11-én kormányrendeletben hirdettek veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt.
2020. március 23-án közölte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, köztük lélegeztetőgépek beszerzésére "fürkészeket és portyázókat" küldött ki "a világ minden részére és minden égtáj felé", a kereskedők és a diplomaták is dolgoznak: "Óriási tételeket kötöttünk le, a szállítmányok folyamatosan érkeznek."
Március 25-én a TMT két számlát nyitott a Bank of China (CEE) Zrt.-nél.
Március 26-án az OTT-One szerződést kötött a külügyi tárcával lélegeztetőgépek beszerzésére.
A TMT a kisvállalati adóból (kiva) normál társasági adózásba jelentkezett át április 1-jével.
A vészhelyzet kihirdetése után alig két héttel tehát már szerződéssel megpecsételt állami megrendelésekről, sőt folyamatosan érkező szállítmányokról volt szó. A közvetítő kínai bank, a Bank of China budapesti leányának bevonása is megtörtént március végére.
A TMT tulajdonosa, Tóth László - a Magyar és az Európai Judo Szövetség elnöke - és a külügyi tárca sem szólalt meg eddig a raktárban ragadt lélegeztetőgépekről, illetve a felsejlő elszámolási vitáról. A cég mérlegeiből annyi rekonstruálható, hogy 2020 előtt tíz- vagy legfeljebb százmilliókban utazott, bizonyára ezért is választotta a kisvállalati adót, amit akkoriban legfeljebb évi 1 milliárd forint árbevételig volt érdemes alkalmazni. 2020 elején azonban megfordult a világ, április 1-jével a társasági adózást választotta, addigra bizonyára világossá vált, hogy ezúttal nem fog beleférni az 1 milliárdos bevételi limitbe.
Hogy mi történt pontosan a TMT háza táján 2020 első három hónapjában, arról viszont nincs információ, ugyanis a cégbíróságnak nem adott le mérleget, csak a 2020. április és december közötti időszakról adott számot.
Ekkor seperte be a cég a már említett 18,5 milliárd forint árbevételt, ami a szöveges kiegészítés szerint döntő részben "vegyes termékkörű nagykereskedelemből" származott, jóllehet a kft. fő tevékenysége optikai eszközgyártás volt.
A 2019 végén lezárt beszámolóban még semmi rendkívüli nem látszott, a legnagyobb szám az árbevétel 113 millió forintos összege, a többi soron néhány milliós vagy tízmilliós tételek szerepeltek. Ehhez képest meglepő az átalakulás: a 2020-as beszámolóban az "előző üzleti év adatai" oszlopban már nem a 2019. december végi néhány tízmilliós számokat találni bázisnak, hanem milliárdokat. Nem fűztek magyarázatot ahhoz, hogy mi okozta a nagy ugrást, mi történt a 2020. január és március közötti időszakban, de brutális növekedés látszik: az eszközoldalon 23,8 milliárd forint forgóeszköz, azon belül 12,8 milliárd követelés és 9,4 milliárd pénzeszköz ugrik elő a mérlegben. Arra nézve nincs eligazítás a beszámoló szöveges kiegészítésében, hogy mikor és honnan érkeztek milliárdok a TMT-hez. A forrásoldalon a cég 23,9 milliárd forint rövidlejáratú kötelezettséget tartott nyilván a tárgyévet megelőző időszakban.
Úgy fest, mintha a cég kapott volna 23 milliárd forintot, vett közel 14 milliárdért lélegeztetőgépeket, az árut eladta 18,5 milliárdért az állami megrendelőnek, leírt némi amortizációt, valamint egyéb költségeket, és tisztán maradt bő 2,8 milliárd forint nyeresége. Emellett 4 milliárd forintnyi kötelezettség - ez a vevőtől kapott előleg, aminek a rendezésére nincs fedezete a TMT-nek.
A kötelezettség rendezésére a könyvvizsgáló véleménye szerint akkor van esély, ha a vitatott előlegek elszámolása a készletekkel szemben megtörténik. A mérlegben 5,9 milliárd forintnyi készletet tartottak nyilván, ami több a kötelezettségnél, mégsem rendeződött a vita, a könyvvizsgáló azonban arra nem tért ki, hogy miből állt a készlet, és miből fakadt a vita a vevői előleg körül. Az viszont világos, miért ítélte meg úgy a helyzetet, hogy a TMT nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit: a Covid-járvány első évének sokmilliárdos bevétele után, 2021-ben ismét csak 169 millió forint volt a forgalom,
2022-ben pedig már egyetlen forint bevételt sem könyvelt el a cég.
Könyvelő szakembernél érdeklődtünk, hogyan fordulhat elő, hogy három hónapról nem ad le mérleget egy vállalkozás, ráadásul éppen arról az időszakról, amikor tízmilliárdok kerülnek a mérlegébe. Kérdésünkre a szakértő azt mondta, ez nem szabályos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak felszólítást kellene küldenie, vizsgálni az ilyen esetet, és ha kell, büntetni. Ám a hatóság nem feltétlenül szűr ki mindent. "Tapasztaljuk, hogy a NAV a közbenső mérlegek esetében informatikailag nem igazán jól követi, hogy közzétették-e, avagy nem, ezért megesik, hogy nem megy ki az adott cég számára felhívás. Ha kimenne, akkor utána jöhetne a bírság, azután az adószámtörlés, kényszertörlés" - sorolta a lehetséges szankciókat. Az ügyben kérdéseket küldtünk a NAV-nak, a válaszukról beszámolunk.
Érdeklődtünk a külügyi tárcánál, hogyan keletkezett a 4 milliárd forint vevői követelés, illetve a tárca indított-e felszámolási eljárást a TMT ellen a költségvetési pénz, a vevői előleg visszaszerzése érdekében. A tárca egyelőre nem válaszolt. Kerestük Tóth Lászlót, a TMT tulajdonosát is, de ő sem reagált cikkünk megjelenéséig. | Kiesett három hónap, épp amikor 23 milliárd forint huppant be a lélegeztetőgép-bizniszbe | Milliárdok sorsa maradt elvarratlanul a Covid-járvány és az óriási állami lélegeztetőgép-biznisz idejéből. Ezúttal a legtöbb gépet szállító TMT Technics Kft. esete került elő. A Magyar Judo Szövetség elnökének érdekeltségében álló cégnek hatalmas nyereséget hozott az állami megrendelés, de megmaradt egy rakás gép, és úgy fest, nem sikerült maradéktalanul elszámolnia a vásárláshoz a külügyi tárcától kapott előleggel. Mérlegéből pedig épp a legizgalmasabb három hónap számai hiányoznak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/01/18/lelegeztetogep-biznisz-koltsegvetesi-csalas-tmt-technics-bank-of-china/ | 2024-01-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Közzétette jelentését az Állami Számvevőszék az ellenzéki pártfinanszírozással kapcsolatban. A 267 oldalas dokumentum összegzése szerint a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd, "a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében."
A jelentés szerint a pártoknak egyenként 43 millió forint összegben kötelesek büntetést fizetni.
Hozzáteszik: Ezen összeg nem tartalmazza az egyes pártok esetében egyedileg megállapított további tiltott párttámogatás jogkövetkezményeit.
Az összefoglalóban emlékeztetnek arra, hogy a hat párt közös listát állított a választáson egy pártokon kívüli egyesület, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökének, Márki-Zay Péternek a részvételével, aki a hatpárti összefogás miniszterelnökjelöltje volt.
Az ÁSZ-jelentés szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányköltései a közös kampányhoz nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak
minősülnek, amelyet az ellenőrzött szervezetek a kampányelszámolásaikban nem vettek figyelembe, ezáltal nem biztosították a közös kampány költéseinek teljes átláthatóságát.
A közös kampány során az ellenőrzött szervezetek jogi személytől, a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek, amelynek összege elérte a 261 millió forintot
- írja a jelentés.
Ez az összeg egyébként már decemberben nyilvánosságra került, miután az Állami Számvevőszék kiküldte az ellenzéki pártoknak az előzetes jelentését.
A most nyilvánosságra hozott teljes jelentés szerint a hat párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom együttesen több mint 193,3 millió forinttal többet költött a választási kampányra az engedélyezett összegnél. A jelentés megállapította még, hogy:
politikai hirdetés vásárlása során a Demokratikus Koalíció 213 ezer Ft,
a Magyar Szocialista Párt 4 millió forint tiltott támogatást fogadott el.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom által a kampányidőszakban kampányeszközök finanszírozására fordított 1,67 milliárd forint elköltését a NAV külön vizsgája. Az Állami Számvevőszék egy ábrán is feltüntette az ellenzéki kiadásokat. | Közzétették az ÁSZ-jelentést az ellenzéki kampánypénzekről, több tízmilliós büntetéseket kell fizetniük | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/20/kozzetettek-az-asz-jelentest-az-ellenzeki-kampanypenzekrol-tobb-tizmillios-bunteteseket-kell-fizetniuk-a-partoknak/ | 2024-02-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Jellinek Dániel, az ország egyik feltörekvő nagyvállalkozója tulajdonos-befektetőként is megveti lábát Debrecenben. Vállalatcsoportja tulajdonába került ugyanis a Piac utcai egykori Steinfeld-ház és a kapcsolódó ingatlanegyüttes, beleértve egy 500 férőhelyes parkolóházat is. A fejlesztési tervek érdekében a helyi önkormányzat sietett a cégcsoport segítségére: a vállalat kérésére megnövelték a Piac utca 57-61. számú ingatlanon a beépítési magasságot.
A szóban forgó ingatlanegyüttes egyike a fideszes Kósa Lajos polgármester nevéhez kötődő bedőlt projekteknek, ami után a romeltakarítás az utódokra maradt. Az ingatlanügy szálai 2006-ig nyúlnak vissza. Debrecenben ez a Kósa-rendszer megcsontosodásának, illetve az önkormányzat és a helyi Épszer-Innobau Kft.-t tulajdonló B. fivérek között érlelődő üzletek időszaka. Az Épszer-csoport akkoriban a debreceni ingatlanpiac meghatározó szereplőjének számított, a Kósa-érában több üzletet is kötött a várossal. A cégnév ismerősen csenghet más okból is: a fivérek másik vállalkozása, az Épszer-General Rt. részese volt a hűtlen kezelés miatt elítélt fideszes megyei közgyűlési alelnök, Virág László büntetőügyének.
Az önkormányzat 2006-ban értékesítette a Piac utcai tömböt az Épszer-Innobaunak, amelyhez egy értékes Miklós utcai ingatlan is kapcsolódott. Figyelemre méltó egyébként, hogy akkor a beruházó terveit az az önkormányzati cégvezető - Kováts Ákos - vázolta a közgyűlési képviselőknek, aki 2019-ben lapunk leleplező cikke nyomán távozott az önkormányzat ingatlanhasznosító cégétől (Kováts magának privatizált értékes önkormányzati telket).
A szóban forgó Piac utcai ingatlanon jelentős várostörténeti értékű, ám mára lelakott, málló homlokzatú házak állnak (lásd keretes írásunkat). Rendbetételük emellett a városkép szempontjából is fontos lett volna. A fejlesztési elképzelés egy másik projekttel kapcsolódott össze: a szomszédos Miklós utcai ingatlanokkal egy nagyszabású városrehabilitációnak volt része, ahová az Épszer-Innobau az önkormányzat részvételével grandiózus bevásárlóközpontot és irodaházat álmodott Apolló Superior néven, durván 10 milliárd forintért. A fejlesztéshez a város egy vitatott ügylettel átengedte az Apolló mozit is magában foglaló épülettömb egy részét a beruházónak.
• Milyen folyamat vezetett a nagyszabású projekt bedőléséhez?
• Mikor ment tönkre az Épszer-Innobau?
• Miért fontos Debrecenben a szóban forgó Piac utcai ingatlanegyüttes rendbetétele?
• Hogyan jutott hozzá a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek vállalatcsoport az ingatlanegyütteshez?
• Mennyiért keresett gazdát a felszámoló az ingatlanvagyonnak?
• Konkrétan milyen beruházást tervez az Indotek a tulajdonába került ingatlanon? Hány milliárd forintos beruházással kalkulálnak?
• Milyen szándékai vannak a cégcsoportnak a tulajdonába került parkolóházzal?
• Tárgyaltak-e már a debreceni önkormányzattal a működtetés átadásáról? Mi a szándéka Debrecen önkormányzatának?
• Mire van szükség ahhoz, hogy megnyithasson a mélygarázs?
• Vannak-e még befektetési tervei az Indotek csoportnak Debrecenben? | A Kósa Lajos-éra bedőlt projektjének romjain építkezik Jellinek Dániel cégcsoportja Debrecenben | Jellinek Dániel, az ország egyik feltörekvő nagyvállalkozója tulajdonos-befektetőként is megveti lábát Debrecenben. Vállalatcsoportja tulajdonába került ugyanis a Piac utcai egykori Steinfeld-ház és a kapcsolódó ingatlanegyüttes, beleértve egy 500 férőhelyes parkolóházat is. A fejlesztési tervek érdekében a helyi önkormányzat sietett a cégcsoport segítségére: a vállalat kérésére megnövelték a Piac utca 57–61. számú ingatlanon a beépítési magasságot. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/jellinek-daniel-debrecen-kosa-korszak-romok-epitkezik-indotek-apollo-melygarazs-158060 | 2023-09-29 18:55:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Február elején a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez: "Mit szól hozzá, hogy a Transparency International szerint megint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa?" A képviselőnő felidézte, hogy a Transparency International által készített, a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Index (CPI) szerint Magyarország 2023-ban a 42 pontjával utolsó lett az uniós tagállamok között.
Hogyan rangsorolják az országokat?
Polt Péter legfőbb ügyész február 19-én keltezett válaszában jelezte, hogy az ügyészség figyelemmel kísér minden olyan kimutatást, elemzést, amely alkalmas lehet a korrupció magyarországi helyzetének minél teljesebb bemutatására. A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexével (CPI) kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az - mint a nevében is szerepel - úgynevezett percepciós mutató, vagyis nem objektív adatok alapján rangsorolja az országokat.
A CPI ezért nem az objektív valóságot tükröző és igazolható tény, hanem az összeállító szervezet véleménye, mely a tudományos alapokat nélkülöző módszertan miatt még csak nem is ellenőrizhető.
Ezzel a jelentéssel szemben van olyan felmérés, amely nem egyetlen közvetett mérőszámban, hanem saját, közvetlen megkérdezés alapján, ellenőrizhető módon méri az uniós tagállamokban a korrupció percepcióját. Polt Péter ilyennek nevezte az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer rendszeresen publikált korrupciós érzékelési kutatását.
Az egyéni korrupciós helyzet
A legutóbbi adatfelvétel 2023 tavaszán történt, és az EU 27 tagállamában összesen 26 509 fő vett részt az adatszolgáltatásban. Magyarországon 1021 személyt kérdeztek meg.
Ez az érték mégsem helyezi hazánkat az utolsó helyre, hiszen Magyarország hat tagállamot (Görögországot, Horvátországot, Portugáliát, Ciprust, Máltát és Spanyolországot) is megelőz.
A Legfőbb Ügyészség vezetője úgy látja, hogy az általános korrupció-érzékelésnél figyelemre méltóbb lehet az egyéni korrupciós helyzet értékelése. Arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt igennel. Az uniós átlag ebben a kérdésben 24 százalék, vagyis ebben a tekintetben a magyarországi korrupciós értékelés két százalékponttal jobb, mint az uniós átlag. Az egyéni korrupciós helyzet értékelése terén 12 tagállamot előzünk meg.
Még nagyobb az eltérés a Transparency International CPI-mutatójától az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: erre a magyarországi válaszadók 9 százaléka válaszolt igennel. Azaz hazánkban a korrupció egyéni megtapasztalása olyan országoknál is kedvezőbb, mint például Csehország vagy Ausztria.
A Legfőbb Ügyészség február 19-én kiadott sajtóközleménye szerint
Mint írták, az ügyészség feladata a bűncselekmények nyomozásának felügyelete - egyes ügyekben a nyomozása -, és a vádemelés, a vád bíróság előtti képviselete. Ez történik a korrupciós bűncselekmények esetében is. A különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés.
Az egészségügyi szektort leszámítva
De Polt Péter az elmúlt években is hasonlóképp látta a hazai korrupciós helyzetet. Az ügyészség 2021. évi tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolójában közölte, hogy
Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív - feltételezéseken, »megérzéseken« alapuló - megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel.
Az utóbbi módszerek alapján nyert adatok azt igazolják - olvasható a beszámolóban -, hogy Magyarország korrupciós helyzete - az egészségügyi szektort leszámítva - nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól.
Mint megjegyezte: a korrupciós cselekmények fogalma büntetőjogi szempontból egyértelműen meghatározott. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a közvélemény (vagy akár a nemzetközi szervezetek) által korrupcióként értékelt cselekmények sok esetben hazánkban más (gazdasági vagy vagyon elleni) bűncselekménynek minősülnek, így - bár az elkövetőket felelősségre vonják - statisztikailag mégsem mutathatók ki a korrupciós cselekmények között.
A legutóbbi, az ügyészség 2022. évi tevékenységét összegző országgyűlési beszámolójában pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy
a szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalatok. Márpedig jogállami keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények, és nem szubjektív érzetek alapján lehet.
A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikái alapján az a következtetés vonható le, hogy 2022-ben a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma viszont kismértékben tovább emelkedett. A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tovább növekedett. Az általános növekedés fő tényezője a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának emelkedése volt, míg a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárásoké kevésbé nőtt. A gazdasági korrupciós ügyeken belül pedig változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor.
(Borítókép: Polt Péter az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. | Polt Péter: A megkérdezettek véleménye a korrupcióról büntetőjogon kívül eső kérdés | A legfőbb ügyész Vadai Ágnes ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére válaszolva cáfolta, hogy Magyarország lenne az Európai Unió legkorruptabb országa. Polt Péter az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezetének legutóbbi felmérésére hivatkozva közölte, hogy a hazai válaszadók korrupcióérzékelése nem támasztja alá a Transparency International véleményét. Mint megjegyezte: az Eurobarometer szerint az egyéni korrupciós helyzet értékelése terén 12 tagállamot is megelőzünk. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/02/19/polt-peter-legfobb-ugyesz-vadai-agnes-korrupcio-transparency-international-eurobarometer/ | 2024-02-19 14:51:00 | true | null | null | Index |
Végéhez közeledik a Nonius Hotel felújítása Mezőhegyesen. Eredményes lett ugyanis az a tender, amit a befejező munkálatokra írt ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A megbízást az a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. nyerte el, amely a beruházás előző szakaszát is végezte. Ezzel együtt jelenleg ötmilliárd forintnál jár a létesítmény rekonstrukciója.
"Az egykori kaszárnya a XVIII. század második felében, egyes források szerint 1786 és 1810 között épült, műemléki védelem alatt álló, téglalap alaprajzú egyemeletes, részben alápincézett, 2076 m2 alapterületű, téglaszerkezetű épület felújításának befejezése" - így kezdődik annak a tendernek és feladatnak a leírása, amit tavaly ősszel írt ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
Majd azzal folytatódik, hogy a rekonstrukció során 14 szobát és 2 lakosztályt alakítanak ki egy 300 adagos konyha felújításával, új étterem és bár megépítésével, az emeleten egy 113 m2 alapterületű rendezvényteremmel (szalonnal) és a hozzájuk tartozó kiszolgálóhelyiségekkel. A pincében wellness funkció kap helyet, a tetőtérben a gépészeti helyiségek, a kazánház, a hűtőgépház és a szellőző gépház lesznek.
A munkálatokat a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. végezheti el nettó 1,87 milliárd forintért.
A cég úgy lett befutó, hogy a három másik pályázó, a HÉB Hungária Építő és Befektetési Kft., a FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt., valamint a GALÉRIA INVEST Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlatát is érvénytelennek nyilvánították.
A Dél-Konstrukt így folytathatja a munkálatokat a létesítményben, miután a korábbi, 2 milliárd forint értékű megbízást is ők nyerték el a beruházás során. Előttük az RZB Invest Kft. dolgozhatott az épületen nettó 1,28 milliárd forint értékben.
Vagyis összesen több mint ötmilliárd forintba került eddig a hotel felújítása.
Ahogy arról 2022 augusztusában beszámoltunk, a kormány számtalan építkezést halasztott el a "rezsicsökkentés megvédése és a háború" miatt, azonban ez nem érintette többek között a Lázár János vezette Nemzeti Ménesbirtok beruházásait sem.
Jut pénz mindenre
Márpedig a Ménesbirtokon bőven akadnak fejlesztések, amelyekről korábban több cikkben is beszámoltunk.
Legutóbb tavaly ősszel írtunk a Ménesbirtokról, amikor kiderült, hogy az A-Mezőgép Kft. nettó 2,1 milliárd forintért fejlesztheti a Tangazdaság Zrt. vetőmagüzemét - részben uniós támogatásból. Előtte pedig arról adtunk hírt, hogy két új tehénistállót építenek nettó 3,3 milliárd forintból. Az istállóépítés is kapott 1,2 milliárd forintos EU-s támogatást.
Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja. 2021 tavaszán szavazta meg ugyanis a parlament, hogy a 12 állami egyetem mellett a ménesbirtok is alapítványi fenntartásba kerüljön. Lázár János szerint ugyanis ez egy erős jogi biztosíték, hogy a ménesbirtokot többé senki se vehesse el a magyaroktól és a mezőhegyesi emberektől.
Bár
a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma,
az új tulajdonos Jövő Nemzedék Földje Alapítványt csak fél évvel később jegyezték be, 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton. A honlapjuk azóta sem működik. A kuratórium elnöke Lázár János lett.
Pár nappal azután egyébként, hogy az alapítványba adásról szóló törvény hatályba lépett, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 1,2 milliárd forint agrártámogatásban részesült. A ménesbirtokot birtokló alapítvány 2022-ben 15 milliárd forintot kapott a Miniszterelnökségtől a választások előtt, tavaly év végén pedig két állami céget ajándékozott neki a kormány.
Katus Eszter | Nettó 1,8 milliárdért fejezhetik be a Nonius Hotelt a mezőhegyesi Ménesbirtokon | Végéhez közeledik a Nonius Hotel felújítása Mezőhegyesen. Eredményes lett ugyanis az a tender, amit a befejező munkálatokra írt ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A megbízást az a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. nyerte el, amely a beruházás előző szakaszát is végezte. Ezzel együtt jelenleg ötmilliárd forintnál jár a létesítmény rekonstrukciója. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/20/netto-18-milliardert-fejezhetik-be-a-nonius-hotelt-a-mezohegyesi-menesbirtokon/ | 2024-02-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki - és nem minden érintettnek.
Egy nyugalmazott rendszervező mérnök sok éven át vívott jogi küzdelme az Orbán-rendszer közigazgatási dzsungelében 2019-re gyökeresen átalakította Érd és Tárnok politikai térképét. A csatornapénzek ügye a budapesti agglomerációs régió, Érd, Tárnok és Diósd politikai közéleti vitáinak egyik legfontosabb tárgya lett. Mondhatni, ha nincs vita a csatornapénzekről, akkor 2019 októbere óta nem ellenzéki vezetése van Pest megye legnagyobb városának és a vele szomszédos Tárnoknak.
Az ügy központi szereplője, egy civil aktivista, az idén 83 éves Mihályiné Opéczy Mária évekig küzdött az Orbán-rendszer közigazgatási dzsungelében azért, hogy több tízezer háztartás hozzájuthasson az őket megillető csatornapénzekhez. Mihályiné pusztán a levelezésre, a tértivevényekre százezreket költött a nyugdíjából, és közben megrágalmazták, próbálták megalázni - de végül sikerrel járt.
A lakosok és az EU is fizetett
A csatornapénzek elköltésének vitatott módja számos településen felháborította az embereket. A sajtó a beruházások befejezése után felkapta a témát, majd az évtized vége felé információink szerint még jogvédő szervezetek egyes vezetői is úgy gondolták, ez immár "egy lerágott csont" mindössze. 2018 tavasza óta az Átlátszó cikksorozatban foglalkozott az üggyel, és elkezdte feltárni az ország egyik legnagyobb, 32 milliárd forintos környezetvédelmi beruházásának ellentmondásos, átláthatatlan részleteit Érden és térségében.
A vita központi problémáját az jelentette, hogy az ország számos településén nem számoltak el időben a háztartások által befizetett úgynevezett »érdekeltségi hozzájárulásokkal«, amelyeket a csatornatársulatoknak kellett befizetniük. Érden ennek az összege 250 ezer forint volt.
Időközben elkezdtek érkezni az uniós támogatási pénzek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) részeként, s ezeket az összegeket kifejezetten csak a csatornázásra, tehát környezetvédelmi célokra lehetett elkölteni. A hazai költségvetés is támogatást nyújtott a beruházási önrész előteremtésére, így olyan helyzet állt elő, hogy az uniós KEOP-források és más támogatások jelentős mértékben fedezték a csatornázási beruházás költségeit.
A törvény pontosan meghatározza azokat a szoros határidőket, amelyek a lakossági pénzek elszámolásával kapcsolatosak a beruházás befejezése után. Az elszámolás jelen esetben azt is jelentette volna, hogy a támogatásoknak köszönhetően a háztartások csaknem a teljes érdekeltségi hozzájárulásukat visszakapják.
Csatornapénzből útépítés
Ám nem ez történt: a megmaradó és továbbra is részletekben érkező lakossági befizetéseket elköltötték másra - többnyire utakat kezdtek építeni belőlük. A KEOP-pénzeket nem merték ilyen célokra elkölteni, mert az uniós ellenőrök rendszeresen vizsgálták az EU-s támogatások felhasználását.
A lakossági pénzekből elkezdődő építési beruházásokkal azonban már más volt a helyzet. Amit nem mertek megtenni Brüsszellel, azt megtették a saját választóikkal, az adófizetőkkel, vagy ahogy akkortájt mondták: a "keményen dolgozó kisemberekkel". Mindez ráadásul a dübörgő kormányzati rezsicsökkentés-propaganda éveiben történt.
A háztartások is a csatornázásra, vagyis környezetvédelmi célokra fizettek, de ehelyett a döntéshozók útépítésre, vagyis infrastrukturális beruházásra költötték el a pénzük egy részét. A homályos hátterű beruházási csomagot nevezték el »B-programnak« Érden és másutt is.
Tudomásunk szerint a B-programban elköltött pénzek útja, elszámolása teljesen homályos, átláthatatlan egy hivatalos jelentés végkövetkeztetései és a saját kutatásaink szerint is. Úgy tudjuk, minderről egy közel nyolcvan oldalas vizsgálati anyag készült az érdi városházán. Ezt az információt László Ferenc kommunikációs vezető megerősítette az Átlátszó érdeklődésére.
A B-programra vonatkozó kérdésünkre a kommunikációs vezető elmondta, hogy a jelentés szerint
a projektben megvalósított beruházások átadás-átvétele nem történt meg, ahogy a B-program pénzügyi elszámolása sem.
László Ferenc elmondta: a jelentés súlyos pénzügyi, számviteli szabálytalanságokat tárt fel. Nyilatkozatából kiderült, hogy ez egy olyan program volt, amelyben a beruházási, finanszírozási kifizetések útja és sorsa csaknem teljesen átláthatatlan és követhetetlen.
Az Átlátszó évekkel ezelőtt adatigénylésekkel (például itt és itt) próbálta feltárni a B-program rejtélyes tranzakcióit. Az akkori fideszes polgármester, T. Mészáros András által vezetett csatornatársulás és érdi önkormányzat nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az Érd és térsége csatorna-beruházási társulás által elkövetett sorozatos szabálytalanságok ügyét az Átlátszó tárta fel. A T. Mészáros nevével fémjelzett társulás visszás ügyletei és közbeszerzései miatt közel 1,4 milliárd forintos uniós támogatást buktak el az adófizető állampolgárok. A szabálytalansági ügyeket T. Mészárosék módszeresen elhallgatták, a közvéleménybe kikerült pár információfoszlányt pedig bagatellizálták.
Öt év alatt fizetik vissza
Csőzik László (Érd) és Lukács László (Tárnok) polgármestere február 13-án tették meg bejelentésüket a csatornapénzek visszafizetéséről. Az érdi polgármester Facebook-videójában elmondta, hogy "Sajnos továbbra sem állunk jól pénzügyileg, ezért részletekben, öt év alatt fogjuk teljesíteni a visszafizetést. Mivel a Társulatnak nincs már pénze, ezért az önkormányzat vállalja az anyagi terheket, ám a város pénzügyi egyensúlyát fenn kell tartanunk, ezért választottuk ezt a megoldást.".
A helyi ellenzék (tehát a Fidesz) politikusai és a véleményüket tükröző közösségi oldalak szerint az ígéret komolytalan, teljesítetlen, közönséges választási átverés.
A szennyvízelvezetési társulásnak Érd és Tárnok mellett az Érddel csaknem teljesen egybeépült Diósd is tagja volt. A település polgármestere, a Fidesz-közelinek mondott Spéth Géza az Átlátszónak az alábbiakat nyilatkozta:
"Az érdi és tárnoki polgármester urak bejelentésével kapcsolatban, annak tartalmi vizsgálata, a nevezett polgármesterekkel történt egyeztetés, valamint Diósd Város Önkormányzata képviselő-testületének döntése ismeretében tudok nyilatkozatot tenni."
Tudomásunk szerint a kapcsolatfelvétel megtörtént, és a polgármesterek február 21-én délelőtt ülnek össze egyeztetni a csatornapénzek ügyében.
A két polgármester bejelentése
Leggyorsabban Tárnok képviselő-testülete lépett: a független Lukács László polgármester február 16-án élesített Facebook-bejegyzése szerint a képviselők előző nap meghozták a döntést:
"Mivel a pénzt nem az önkormányzatnak fizették be a csatornára rákötő tárnokiak, az önkormányzat nem adhatja oda ezt a pénzt csak úgy, azzal hűtlen kezelést követnénk el. Ezért született az a megoldás, hogy SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS formájában fizetjük vissza a pénzt" - írja a fideszes polgármestert 2019-ben legyőző Lukács.
Azok számíthatnak évi 50 ezer forintra öt éven keresztül, akik:
befizették a hozzájárulás teljes összegét (255 ezer forintot),
rákötöttek a csatornára,
máig a tulajdonosai az ingatlannak,
az egy főre jutó jövedelem a háztartásban nem haladja meg fejenként a nettó 285 000 forintot."
Lukács megjegyezte: "Egyetértek azzal, hogy ez nem az ideális megoldás, de a jog nem enged többet". A tárnoki polgármester szavai alapján nem nehéz megjósolni, hogy a szociális támogatásra átkeresztelt és rászorultsági alapon kiosztható csatornapénzek ügye heves viták forrása lesz - még akkor is, ha a február 13-i bejelentés a csatornapénzek visszafizetésről az ügy legjelentősebb lépése Érd térségében.
Úgy tudjuk, Érden jogászok bevonással készítik a javaslatot. Előreláthatóan a munkaterv szerinti, hó végén megtartott rendesen közgyűlésen tárgyalják majd a rendeletet tervezetét.
Lukács László hírei az érdi visszafizetésről
A karácsondi példa
Érdi, diósdi és tárnoki civilek korábban büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen a csatornaberuházással összefüggő visszásságok miatt, ám a megismételt nyomozást a rendőrség megszüntette.
Egy Heves megyei kistelepülésen a helyiek más megoldást választottak a csatornapénzek visszaszerzésére. Ők gyakorlatilag átvették a hatalmat az érdekeltségi hozzájárulásokat beszedő társulat vezetésében, majd pereket indítottak.
Négy bíróság mondta ki feketén-fehéren, hogy a befizetett csatornapénzeket jogellenesen költötték útépítésre (érdekes egybeesés, hogy ott is B-programnak nevezték a lakossági hozzájárulások ilyen célú felhasználását). A karácsondiak sikere százszázalékos, a község lakói azóta visszakapták a csatornapénzeket.
Kis Zoltán
Címlapkép: Csőzik László, Érd (j) és Lukács László, Tárnok polgármestere (b) 2024. február 13-án (forrás: Facebook) | Visszafizetik a csatornapénzeket Érden és Tárnokon – 5 év alatt, de nem mindenkinek | Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/21/visszafizetik-a-csatornapenzeket-erden-es-tarnokon-5-ev-alatt-de-nem-mindenkinek/ | 2024-02-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolják egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. 107 hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül. Nagy nap volt 2018. április 24. a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) életében: a klub egyszerre hatvan gyereket igazolt le. Mindez a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) nyilvános honlapjáról derült ki, ahol többek között feltüntetik az igazolt utánpótláskorú játékosokat – ez lett az a banánhéj, amelyen az ügyeskedők elcsúsztak. A tömeges igazoláson kívül az is feltűnő volt, hogy az új kézis palánták fotója máig nem látható az oldalon, holott ez elvileg kötelező volna. Nagyobb gond, hogy a gyerekeknek játékengedélyük sem volt, és a statisztika szerint az azóta eltelt hat évben egyetlen mérkőzésen sem léptek pályára. Meglepő volt az is, hogy a frissen „igazoltak” között több lány is volt, holott akkortájt nem volt leánycsapatuk a kecskemétieknek. Mindez persze mellékes annak ismeretében, hogy a gyerekeknek halvány fogalmuk sem volt arról, hogy ők a KTE igazolt játékosai lennének.Az ipari méretű igazolás (hivatalos nyelven: az „új játékos nyilvántartásba vétele”) hat nappal az esedékes tao-pályázat 2018. április 30-i határideje előtt történt. A szabályozás szerint a megnevezett látványcsapatsportokban a társasági adó és osztalék, azaz a tao-támogatás abban az esetben volt igényelhető és/vagy elszámolható, ha az egyesület rendelkezett legalább 120 igazolt utánpótláskorú játékossal. Különös, hogy senkinek, így a kézilabda-szövetségnek sem verte ki a szemét éveken át, hogy az ezekben a korosztályokban kevesebb csapattal induló KTE hogyan tud 120 igazolt sportolót felmutatni, amikor a ténylegesen versengő csapatainak száma messze nem igényel ennyi versenyzőt. Hosszabb nyomozás után az ügyben a Kecskeméti Járási Ügyészség 2023. október 6-án jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és többrendbeli személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt a Kecskeméti Járásbíróságon A. Ferenc szakmai igazgató és két beosztottja, egy testnevelő tanár és az egyesületben edzőként tevékenykedő személy ellen – tájékoztatta a Narancsot a megyei főügyészség.107 fiktív igazolásA vád szerint a KTE kézilabda-szakosztályának szakmai vezetője, a büntetőper elsőrendű vádlottja a 2018/2019-es időszakban az utánpótláscsapatok sporteszközbeszerzéseire hivatkozva a támogatás felhasználásának utólagos igazolására olyan számlákat és dokumentumot nyújtott be az MKSZ-nek, amelyek valótlan adatokat tartalmaztak a ténylegesen leigazolt játékosok létszámáról: a támogatási összeget 41 igazolt játékosra érvényesítették, miközben ténylegesen csak húszan voltak az egyesület játékosai. Az ezzel okozott kár értéke 2,2 millió forint.A tao-támogatás, mint említettük, legalább 120 leigazolt utánpótláskorú játékos esetén volt igényelhető és elszámolható. Ennek érdekében a vezető beosztású dolgozó a 2018/2019-es és a 2019/2020-es idényben is fiktív adatot szolgáltatott a tao-támogatás jogosultságát elbíráló és a támogatás összegszerűségét megállapító szakszövetségnek. Az egyesületnek a bekamuzott létszámmal szemben 2018/2019-ben 63, a 2019/2020-as időszakban 96 játékosa volt csupán. A szakmai vezető ezzel további 3,6 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.És még nem volt vége. A kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetője összességében 107 olyan utánpótláskorú fiatal adatait kezelte, illetve használta fel, akik ténylegesen sosem voltak az egyesület játékosai – ennek ellenére őket igazolt játékosként tüntették fel. Az érintettek természetesen nem járultak hozzá az adataik felhasználásához, és ezért erre az egyesület nem volt jogosult. A személyes adatokat sportoló diákok, valamint az ügy további két vádlottjának a közreműködésével szerezte meg a klub. (Azaz gyerekeket vettek rá adatlopásra.)„Már akkor is, utólag pedig még inkább feltűnő, hogy az egyesületek online felületeiről és más, nyilvános kézilabdás adatbázisokból ennek a 107 gyereknek hiányzott a fotója, mert az ügyeskedők – a személyes adatokkal ellentétben – ezt nem tudták beszerezni. Az igazoláshoz emellett a befogadó egyesület hivatalos képviselőjének aláírása mellett szükség van az újonnan igazolt sportoló, és amennyiben fiatalkorú, akkor egyik szülőjének aláírására is. Döntő többségük 18 évesnél fiatalabb. A szignókat minden bizonnyal odahamisították, ilyenformán nem teljesen érthető, hogy a vádban miért nem szerepel az okirat-hamisítás is” – háborgott lapunknak egy az esetet ismerő szülő.Visszafizetési kötelezettségAz ügyben az MKSZ-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is többször kereste, a szövetség mindenben együttműködött az adóhivatallal – közölte lapunk érdeklődésére az MKSZ. A szövetségtől azt is megtudtuk, hogy a tao-elszámolások után saját hatáskörében összesen „13 406 130 forint visszafizetési kötelezettséget állapított meg” a KTE terhére. Megjegyzendő, hogy a 2019/2020-as, valamint az azt követő tao-időszakokra jelenleg is zajlanak az ellenőrzések, vagy folyamatban vannak a dokumentumok beküldése. A KTE 13,4 milliós tao-tartozása tehát csak a 2019 előtti időszakra vonatkozik, azaz újabb szabálytalanság felfedezése esetén akár újabb milliós visszafizetési kötelezettségek kiszabására is sor kerülhet. Értesüléseink szerint az sem kizárható, hogy a NAV a mostani büntetőperben nem szereplő események miatt is vizsgálódhat.Ami biztos: a büntetőügyben a Kecskeméti Járásbíróságon megtartották az előkészítő ülést. Felolvasták a vádiratot, és az ezek után feltett végső kérdésre bűnösnek érzik-e magukat – mindhárman nemmel feleltek. (Ha a válasz igen, azaz elfogadják az ellenük felhozott vádpontokat és egyben lemondanak a védekezés jogáról, akkor a tárgyalás az előkészítő üléssel lezárul.) Az ügy immár rendes tárgyalással folytatódik március 5-én a Kecskeméti Járásbíróságon, a vádlottak szóban vagy írásban vallomást tehetnek.Fotó: Facebook„Ferenc úr”, a szakfelügyelőLapunk kérdésére elismerte az ügyben való érintettségét A. Ferenc, a KTE kézilabda-egyesületének szakmai vezetője. Mint mondta, nem olvasta a vádiratot, másrészt a bíróság előkészítő ülése után azt hitte, vége az eljárásnak. Ehhez utóbb hozzátette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el; egyetlen tao-fillér sem tűnt el, semmilyen kár nem ért egyetlen szereplőt sem, s ezt a bíróság előtt bizonyítani is fogja.„Nem merült fel önben, hogy a büntetőper lezárultáig felfüggeszti a szövetségtől kapott területi szakfelügyelői megbízatását?” – kérdeztük A. Ferencet, aki több forrásunk állítása szerint is a szűkebb kézilabdás közegben „Ferenc úrnak” szólíttatja magát. „Az ártatlanság vélelme mindenkit, így engem is megillet” – hangzott a válasz.A szakmai igazgató az MKSZ területi szakfelügyelőjeként négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok) kézilabdaklubjainak a szakmai munkáját fogja össze, koordinálja és ellenőrzi, tisztes javadalmazásért. Amikor A. Ferenc további alkalmazásáról a kézilabda-szövetségnél érdeklődtünk, az MKSZ fontosnak tartotta tudomásunkra hozni az alábbiakat: „(…) a kézilabda eredendően játék, sportág, a nézettségi adatokat tekintve Magyarország második legnépszerűbb, legkedveltebb sportága, elképesztően eredményes és gazdag múlttal, a jelenben is színes egyéniségekkel, világklasszisokkal, momentán mindkét válogatottunk hazai olimpiai selejtezőre készül a párizsi kvalifikáció reményében. Emellett a nemzetközi és hazai kupában, a magyar bajnokságban hétről hétre számos érdekes, színvonalas mérkőzés zajlik, jobbára telt házak előtt.” Ez biztos így is van, csak hát nem ezt kérdeztük.Egyébként az ügyben lefolytatott nyomozás, a vádemelés és a már megkezdődött bírósági eljárás ellenére az MKSZ honlapján a fiatal fantomjátékosok igazolását lapzártánk idején is érvényesként tüntették fel. Nem elszigetelt jelenségekEgyre inkább úgy tűnik, hogy a tao-visszaélés nem elszigetelt jelenség a honi kézilabdában. Előző lapszámunkban foglalkoztunk az orosházi esettel (lásd: Milliárdos tao-bukta, az ügy előzményeiről pedig a Magyar Narancs 2023. január 26-i számában írtunk Elverték a csapatot címmel), amelynek a vége totális pénzügyi összeomlás lett, a csapatnak 2022 nyarán vissza is kellett lépni a bajnokságtól. Mint kiderítettük, az orosházi klubnak a szabálytalan tao-felhasználás miatt – kamatokkal együtt – legalább 1,3 milliárd forintot kellene visszafizetni.Az elmúlt héten vált szélesebb körben is ismertté a férfi kézilabda-bajnokság második vonalában szereplő Cegléd sorsa. A klub fizetést és juttatást hosszabb ideje nem kapó játékosai ugyanis a Blikknek írtak levelet, amelyből értesülhettünk a Ceglédi Kézilabda Klub SE gazdasági nehézségeiről. A tartozások miatt több játékos is beperelte a klubot. Továbbá a dokumentumok alapján az egyesület sok százmilliós tartozása mellett az egyesületet működtető kft. saját tőkéje mínusz 31 millió forint. Mindez annak ellenére jött össze, hogy 2019-ig visszamenőleg összesen csaknem 1 milliárd forint tao-támogatást kapott a ceglédi klub, emellett a város önkormányzata öt év alatt csaknem 200 millió forint, jobbára vissza nem térítendő támogatást adott az egyesületnek. | Fantomokkal taózó. Hamis igazolásokkal szerzett sporttámogatás | Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolják egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. 107 hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fantomokkal-taozo-265851# | 2024-02-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Békés megyei Főügyészség
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt kezdeményezte a letartóztatását annak a több egyházi intézményért felelős gazdasági vezetőnek, aki 6,5 milliárd forintot meghaladó közterhet mulasztott el bevallani és megfizetni
- áll az ügyészség közleményében. Mint arról lapunk is beszámolt, előző nap házkutatást tartottak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói Ónodi István lelkésznél, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) gazdasági hivatalának vezetőjénél, majd bilincsben vitték el. Bár a hivatalos közlésben nincs megnevezve, szinte biztos, hogy róla van szó.
Az ügyészség közlése úgy szól: "a megalapozott gyanú szerint a férfi az egyik egyház szociális és oktatási, nevelési tevékenységet folytató intézményeinél gazdasági vezetőként dolgozott. A férfi az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban az illetékes adóhatóságoknál a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be.
Az intézmények munkavállalói részére megállapított bruttó munkabérből a kifizetéskor a személyijövedelemadó-előleget és a járulékokat levonták, azonban a férfi a havi bevallási és befizetési kötelezettségeinek nem, illetve nem teljeskörűen tett eleget. A férfi az általa vezetett intézmények tekintetében a vizsgált időszakban az alapbevallásokat jellemzően nullás tartalommal vagy minimális foglalkoztatotti kör vonatkozásában teljesítette."
A vád szerint "a valótlan tartalmú bevallások benyújtásával összesen
közel 14 milliárd forint bruttó munkabér után mulasztotta el a közterheket bevallani és befizetni az adóhatóságnak, és ezzel 6,5 milliárd forint összegben okozott vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek.
Ónódit a közelmény szerint kihallgatták, a bűncselekmény büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés.
A Békés megyei Főügyészség kezdeményezte a férfi letartóztatását, "mert a bűncselekmény tárgyi súlya, magas büntetési tétele miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Tartani lehet attól is, hogy a férfi szabadlábon a tanúk befolyásolásával, a bizonyítékok manipulálásával a bizonyítás eredményességét veszélyeztetné."
(Címlapképünk illusztráció) | Kezdeményezték Iványi egyházának gazdasági hivatal vezetője, Ónodi István lelkész letartóztatását | A letartóztatásra különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miattkerült sor. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kezdemenyeztek-ivanyi-egyhazanak-gazdasagi-hivatal-vezetoje-onodi-istvan-lelkesz-letartoztatasat-265891# | 2024-02-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szolnoki Holt-Tisza partján épülő négycsillagos szuperiorszálloda-beruházást, wellness-, sport-, konferenciahotelként és rehabilitációs központként jelentette be 2020. december 9-én Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Szalay Ferenc, a város kormánypárti polgármestere. A 16 kilométeres szolnoki holtág ad otthont az evezős versenyek lebonyolításának, így nem csak a helyi turizmus fejlesztése indokolta a komplexum létrehozását, hanem a kajak-kenu sportág résztvevőinek nemzetközi edzőtáboroztatása és versenyeztetése is.
A polgármester akkor elmondta: Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyén két négycsillagos és három háromcsillagos szálloda van, amelyek összesen ezer férőhelyesek, ez viszont nem elég. A tervek szerint a beruházás 2021-ben indult és 2023-ra elkészült volna a Hotel Riverstone-nak (Tiszakavicsnak) nevezett komplexum. A valóságban azonban máshogy történt. Az alapkőletétel 2022 februárjában volt, a befejezés pedig 2024-re csúszott, de ma még csak az épület váza, egy szürke, csupasz betonszerkezet áll. Szemmel láthatóan is sok még a munka a befejezésig, semmi remény arra, hogy az idei évben elkészüljön.
Nemrégiben ezt a helyszínt választotta sajtótájékoztatója hátterének a Szolnoki Többség ellenzéki frakció két tagja, hogy elmondják, attól tartanak, sokáig kell még nézni az épület betoncsontvázát, az építkezés egy ideje már leállt. "Ez egy torzó, amelynek az idén négyéves a története. Az eredetileg 10 milliárdról induló beruházás mára 15 milliárd forintra változott, az állam, a Kisfaludy 2030 programon keresztül, 4 milliárd forint támogatással szállt be, de nemrégen kiderült, hogy ebből 1,8 milliárd forintot elvontak. Ennek a beruházásnak a sorsa bizonytalan" - mondta a frakcióvezető Füle István, DK-s városi képviselő a sajtónak.
"Mi már 2021 januárjában is aggódtunk, hogy elszállnak a költségek" - figyelmeztetett Györfi Mihály, a város MSZP-s alpolgármestere, a Szolnoki Többség frakció tagja utalva arra, hogy a komplexum jelenlegi készültsége 25-30 százalékos, de már 5 milliárddal többe kerül az eredetileg tervezettnél. Majd azzal folytatták, hogy a hotel befejezéséért aggódnak, mert egy olyan vállalkozó építi, aki nem foglalkozott eddig még szállodaépítéssel és turisztikai beruházással.
Egyedülálló komplexum építésére készülnek
A hotel kivitelezője a Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft. Szolnokon nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy felhúzza azt a 17 ezer négyzetméteres szállodakomplexumot, melyben 155 szoba, 1000 négyzetméteres konferenciaközpont és egy 3000 négyzetméteres wellnessrészleg kap majd helyet. A Green Plan Energy 2010-ben alakult, magyar tulajdonú, 9 milliárd Ft éves nettó árbevételű környezetvédelmi és energetikai cég. A vállalkozás honlapja szerint fő profilja az alternatív és megújuló energia előállítására alkalmas rendszerek fejlesztése, telepítése és forgalmazása. Nyilvánvaló, hogy a Szolnokra tervezett szállodakomplexum is hasznosítja majd a megújuló energiaforrásokat. A cég vezérigazgatója az alapkő letételén 2022-ben azt mondta, "a cél olyan szálloda megvalósítása, mely még nem volt a térségben, de reméljük, hogy az országban is egyedülálló lesz". Portálunk megkereste a vállalkozást, kíváncsiak voltunk, hogy volt-e már turisztikai beruházásuk és arra is hogy mikorra tervezik a szolnoki befejezését, de válaszokat nem küldtek.
"Valószínű, hogy a szolnoki emberek szálloda helyett csak egy bizonytalan sorsú torzót kapnak" - mondta Györfi Mihály. Ezt egyébként a környékben lakók azzal erősítették meg, hogy 3-4 hónapja nem észlelnek komoly mozgást az építkezésen. Egyikőjük azt mondta, hogy tavaly decemberben itt semmi nem történt, egy másik lakó arról informálta a Narancs.hu-t, hogy már októberben is csak lézengtek a munkások.
Zavar a telekár körül
A Szolnoki Többség azért sem bízik a kivitelezőben, mert a 300 millió forintos építési telek árát elmondásuk szerint a szerződéskötés után három évvel fizette ki, de csak úgy, hogy külön ki kellett harcolni. A szolnoki városháza ezt tagadja. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolták: "Szolnok város közgyűlésének döntését követően 2021. február 2-án adta el a szálloda területét az önkormányzat a beruházónak. A vevő a vételárat, bruttó 454 millió 825 ezer forintot egy hónap múlva, egészen pontosan 2021. március 4-én ki is fizette. Tehát a több év alatti teljesítés nem igaz."
Szalay Ferenc polgármester a szálloda alapkövének letételekor azt nyilatkozta, hogy a befizetett telekárból az épülő hotel közelében, a Vízpart körúti idősotthonban 75 új férőhelyet alakítottak ki. "A szálloda építésen túl a mellettünk lévő idősotthont is segítette. Ez a terület, amit megvásárolt, ennek az ára befektetésre került az idősotthon bővítésébe" - olvasható a Szolnok Televízió honlapján. A Szolnoki Többség frakció sajtóközleményében az áll, hogy az idősotthon fejlesztésére fordított összegnek a költségvetésben jelenleg semmi nyomát nem látni. A szolnoki városházától kértünk erről is tájékoztatást; azt mondták, az idősotthon bővítéséről 2019. június 15-én kötötték meg a szerződést a kivitelező vállalkozóval bruttó 380 millió forint értékben, a cég a beruházást még abban az évben elvégezte.
Befejezetlen művek sorsára juthat
A Szolnoki Többség nem ellenzi a szálloda megépítését, de úgy gondolják, a turisztikai fejlesztésre adott állami támogatást más idegenforgalmi beruházásra is lehetett volna fordítani. Jól jöhetne a szolnoki Reptár térségének a fejlesztésére, a város lakói szerint jobb sorsot érdemlő Tisza Szálló megvásárlására. Az alpolgármester arra is figyelmeztetett, félő, ez a luxusszálloda-beruházás is arra a sorsa jut, mint a Tiszaligeti Élményfürdő, amely öt éve épül, és befejezése bizonytalan. De van más turisztikai beruházás is, mely régóta húzódik: a szolnoki vár fejlesztési projektje is öt éve várja, hogy az idén végre elkészüljön.
A városban ezek mellett a színház felújítása is évekig húzódott, erről ebben a cikkünkben írtunk: | Nem tudni, mikor épül meg a szolnoki szellemhotel, aminek csökkentették az állami támogatását | Négy éve jelentették be, két éve helyezték el az alapkövét, mára pedig kérdésessé vált Szolnok legújabb luxusszállójának a sorsa. Az ellenzéki Szolnoki Többség frakció két tagja azt találgatja: mikor épül fel a nagyreményű hotelkomplexum. Más nagyberuházások is rendkívül lassan haladnak a Tisza menti városban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-tudni-mikor-epul-meg-a-szolnoki-szellemhotel-aminek-csokkentettek-az-allami-tamogatasat-265850# | 2024-02-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jakab Zsófiát a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nagy Márton
A kreatívipar világszerte a gazdaság gyorsan fejlődő és gyorsan bővülő ágazatának számít, amely a növekedés egyik motorja - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárcavezető a miniszteri biztostól elvárja, hogy tárja fel az iparág fejlesztésének lehetőségeit, tegyen javaslatokat a növekedési potenciál kiaknázására, az ellátási láncok hatékony fejlesztésére, továbbá a nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazására.
A miniszteri biztos ehhez kapcsolódóan felel többek közt a kreatívipari ágazati és vállalkozásfejlesztési programok megtervezésének és végrehajtásának koordinációjáért, a nemzetközi kreatívipari márkák magyarországi piacra lépésének ösztönzéséért és a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépését támogató politikák összehangolásáért. A Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kerül, amelynek szakmai koordinációjáért a miniszteri biztos felel - olvasható a közleményben. | Orbán Ráhel évfolyamtársából miniszteri biztos lett | Jakab Zsófiát a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nagy Márton | null | 1 | https://444.hu/2024/02/22/orban-rahel-evfolyamtarsabol-miniszteri-biztos-lett | 2024-02-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A pedofília elítélésére adott be előterjesztést a XVI. kerületi önkormányzat elé a kerület DK-s önkormányzati képviselője Nemes Gábor, aki közleményében azt írta, a Fidesz csak úgy volt hajlandó előterjesztését megszavazni, hogy beleírták a közpénzből finanszírozott tanulmányutak szervezésének lehetőségét.
A DK február 18-án nyújtotta be a "Javaslat a pedofília és a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekkel összefüggő erkölcsi és politikai nyilatkozat elfogadására" című indítványát, amibe a DK közleménye szerint a fideszes képviselők "képesek voltak beleírni a gyermekek védelmével kapcsolatos javaslatok közé a saját maguk számára szervezett tanulmányutak lehetőségét, majd utána megszavazták maguknak a beadványt". | A XVI. kerületi Fidesz csak úgy szavazta meg a DK gyerekvédelmi javaslatát, hogy beleírták, szervezhetnek tanulmányutakat | A pedofília elítélésére adott be előterjesztést a XVI. kerületi önkormányzat elé a kerület DK-s önkormányzati képviselője Nemes Gábor, aki közleményében azt írta, a Fidesz csak úgy volt hajlandó előterjesztését megszavazni, hogy beleírták a közpénzből finanszírozott tanulmányutak szervezésének lehetőségét. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/23/a-xvi-keruleti-fidesz-csak-ugy-szavazta-meg-a-dk-gyerekvedelmi-javaslatat-hogy-beleirtak-szervezhetnek-kozpenzbol-tanulmanyutakat | 2024-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A köztársasági elnök hivatala több tucat vállalkozóval és céggel köt néhány hónapos vagy akár többéves szerződéseket, a megbízottak között pedig rengeteg kormányközeli vállalkozót, "szakértőt" politikusrokont találhatunk. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül ezeket a szerződéseket és kapcsolatokat próbáljuk bemutatni, melyek révén évente tíz- és százmilliós nagyságrendű megbízások landolnak a NER embereinél. Vagy egy olyan külföldi tanácsadónál, akinek iránymutatásai alapvetően befolyásolhatják a köztársasági elnök világlátását.
Tizenhatmillió virágokra
A Novák Katalinnak adott tanácsok előtt foglalkozzunk kicsit a külsőségekkel: ismert, hogy az elnök asszony szereti az esztétikus virágdíszítéseket. A palota virágdekorációit sokáig egy monori cég, a Kruchió Design biztosította - így volt ez már Áder János elnöksége idején is - 2022-ben azonban egy új, tehetséges dekoratőr is megbízást kapott. Ágostházy Borbála egyéni vállalkozóként készít protokolldekorációkat: a nyilvános szerződéslisták alapján a Sándor-palota 2022 novembere és 2023 decembere között közel 16 millió forintot fizethetett összeállításaiért.
• Ki az a dekoratőr, akinek testvére a Miniszterelnökség államtitkáraként dolgozik?
• Mennyi megrendelés fut be Matolcsy Ádám cégéhez , a köztársasági elnök hivatalától?
• Miért finoman szólva is aggályos a keresztény holland jogász professzor megbízása? | Ultrakonzervatív keresztény jogász adhat „stratégiai tanácsokat” Novák Katalinnak | A Novák Katalinnak adott tanácsok előtt foglalkozzunk kicsit a külsőségekkel: ismert, hogy az elnök asszony szereti az esztétikus virágdíszítéseket. A palota virágdekorációit sokáig egy monori cég, a Kruchió Design biztosította – így volt ez már Áder János elnöksége idején is – 2022-ben azonban egy új, tehetséges dekoratőr is megbízást kapott. Ágostházy Borbála egyéni vállalkozóként készít protokolldekorációkat: a nyilvános szerződéslisták alapján a Sándor-palota 2022 novembere és 2023 decembere között közel 16 millió forintot fizethetett összeállításaiért. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/ultrakonzervativ-kereszteny-jogasz-adhat-strategiai-tanacsokat-novak-katalinnak-161182 | 2024-01-17 17:28:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egyértelműen látszik a monopóliumba szervezett állami kommunikációs piacon, hogy a helyzetbe hozott szereplő sokkal nagyobb nyereséget ér el a piaci átlagnál. Bár így is tízmilliárdos nagyságrendű többlethaszonról van szó, ennél is sokkal több pénznek kell vagy kellene kifolynia a rendszerből, ha valóban többszörös áron dolgoznának az érintett vállalatcsoport cégei. A dolognak lehet üzleti magyarázata, de a trükközés sem lenne példa nélküli: az állami kommunikáción most tízmilliárdokat kaszáló üzleti kör elődjénél történt ilyen.
Tíz év alatt kilencszázszoros bevétel
Varga Judit exférje, Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában röviden beszélt arról, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként a kommunikációs költéseknél. Mint fogalmazott: "a piaci ár sokszorosa" volt a korábban gigantikus közbeszerzési tenderen kiválasztott cég ajánlata. Később három-hatszoros túlárazást említett.
A rövid történet azért is fontos, mert szakmai és üzleti körökben is elég régóta beszédtéma, hogy az állami kommunikáció fontos közpénzszivattyú, és most erre érkezett megerősítés belülről. A kormány kilenc éve szervezte át az állami kommunikációs költéseket, aminek eredményként mostanra egy ismerten és vállaltan kormányközeli vállalkozó monopolizálni tudta a piacnak ezt a szegmensét.
A kabinet 2014-ben találta ki, hogy központosítja az állami kommunikációt. Ezt követően hozták létre az azóta is működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), azzal a céllal, hogy (szinte) minden állami kommunikációt ezen a szervezeten keresztül bonyolítsanak le. Azóta az a gyakorlat, hogy az NKOH időről időre kiír egy hatalmas, több tízmilliárd forintos tendert, és az azon kiválasztott cég vagy cégek kaphatnak minden állami megbízást addig, amíg ez a több tízmilliárdos keret ki nem merül.
A hatalmas összegről elvileg csak egy keretszerződést írnak alá a nyertes cégekkel, ami az eredeti elképzelés szerint még nem lett volna garancia semmire. A konkrét megbízásokért (például a Szerencsejáték Zrt. hirdetéseinek kezeléséért vagy a Soros-plakátok kihelyezéséért) ugyanis külön versenyt hirdetnek, de már csak ebben a szűk körben, tehát azok között a cégek között, akikkel a keretszerződést aláírták. Ez a rendszer azonban mindössze durván három évig működött:
2018 óta ugyanis már a gigatendereken is csak egy befutó van: Balásy Gyula Lounge-csoportja,
illetve annak különböző leágazásai*A csoport több cégből áll, ezek közül a kommunikációs tendereken a New Land Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse a befutó öt éve, az időközben különvált eseményszervezésnél pedig a Lounge Event (korábbi nevén Moonlight Event) és egy másik Balásy-cég, a Visual Europe Zrt..
Utólag kifejezetten vicces, hogy az NKOH-t az eredeti indoklás szerint spórolási céllal hozták létre, elég egyértelmű ugyanis, hogy jelenleg sokkal több pénz megy el állami kommunikációra, mint korábban. Legutóbb 2022 májusában kötöttek keretmegállapodást Balásy cégeivel, akkor már bruttó 95 milliárdos kerettel, amit kimerülése esetén kétszer fel is lehetett tölteni*Egészen pontosan a szerződésben így fogalmaznak: "a keretmegállapodást annak időtartama alatt bármikor, de legfeljebb kettő alkalommal megújíthatják, azzal, hogy keretmegállapodás keretösszegének megújítása alkalmanként legfeljebb a keretösszeggel megegyező értékű lehet". (és a korábbi tapasztalatok alapján ezzel élni is szokott az NKOH). Tehát valójában egy közel 300 milliárdos tenderről beszélünk.
Ráadásul a kommunikációból időközben kivették a rendezvényszervezési feladatokat, amire egy ideje már külön tendert írnak ki. Erre - ugyancsak 2022-ben - egy 50 milliárdos közbeszerzést hirdetett az NKOH, amelyen szintén Balásy egy érdekeltsége futott be. Az 50 milliárd pedig itt is triplázható.
Az öt éve monopolhelyzetben lévő Balásy Gyula cégei ennek megfelelően szárnyaltak az elmúlt néhány esztendőben. A vállalkozó tulajdonában lévő érintett vállalatok együttes árbevétele tíz év alatt durván a 900-szorosára nőtt, és tavaly már meghaladta a 180 milliárd forintot. A nyereségnél még nagyobb a szorzó, és a közbeszerzéseken taroló négy vállalat együttes adózott profitja tavaly már több mint 25 milliárd forint volt.
Többszörös árakról beszélnek
A hihetetlen ütemű felfutás és a magas nyereség már önmagában is sokatmondó, de ez még nem támasztja alá feltétlenül, hogy másokhoz képest felárral dolgozna állami megbízóinak a Lounge Design. A piacon azonban egyértelműen ez terjedt el már évekkel ezelőtt, és most is ezt erősítették meg forrásaink. Magyar Péter interjúját követően több ágazati szereplővel és egykori Lounge-ügyféllel beszéltünk, és kivétel nélkül ráerősítettek arra, amit Varga Judit exférje állított.
A piaci ár másfél-kétszerese az, ami minimum, de valóban előfordul öt-hatszoros szorzó is
- mondta a G7-nek egy szakember, aki korábban több állami szervezetnél is kapcsolatba került vevőként a csoporttal. Mások azt mondták, hogy az interjúban elhangzó hatszoros árak túlzóak, de nem is néhány százalékos, hanem két-háromszoros túlárazásról van szó.
Mindez azért érdekes, mert a keretszerződésre kiírt közbeszerzés során a csoportnak egy nagyon részletes árlistát kell leadnia a különböző munkák díjairól. Ebben benne van a reklámajándékok árától a nyomdai díjakon át a grafikus órabéréig abszolút minden. Forrásaink szerint pedig ezek az árak egyáltalán nem elvetemültek. A csoport ezzel is szokott védekezni: hasonlítsa bárki össze a leadott ajánlatukat a piaci árakkal, látni fogja, hogy nincsenek radikális eltérések, két-három, ne adj isten hatszoros szorzóról pedig szó sincs.
A lapunknak nyilatkozók tapasztalatai szerint ugyanakkor a rendszert így is meg lehet hekkelni az elszámolt munkaórákkal. Magyarul a Lounge állítólag nem az árai, hanem a lekönyvelt munka mennyisége miatt lesz sokkal drágább a piaci konkurenseknél.
Emellett az elbeszélések alapján sokat keres a csoport azokon a munkákon is, amit kénytelen - például egyedi igények miatt - egy alvállalkozóként bedolgozó másik ügynökséghez kiszervezni. Több forrásunk is arról beszélt, hogy a viszonylag nyomott alvállalkozói árak többszörösén számlázzák tovább ezeket a munkákat az állami megrendelő felé.
Huszonötmilliárdnyi extraprofit
A G7-en korábban már többször írtunk a NER gazdasági működésében fontos szerepet játszó járadékvadászatról. A lényeg röviden annyi, hogy azokban az iparágakban, ahol az állam meghatározó vevőként jelenik meg, az állami megrendelések folyamatosan ugyanazokhoz a cégekhez kerülnek, amelyek ezt lefölözik, és ebből jutnak - üzletileg nem indokolt, kizárólag politikai kapcsolatoknak köszönhető - többletjövedelemhez.
Másfél éve részletesen bemutattuk, hogyan működik ez az építőiparban. Az korábban is jól látszott, hogy ekkorra a NER leuralta a szektort, és a legnagyobb árbevételű, illetve nyereségű vállalatok egyaránt kormányközeli vállalkozók kezében voltak. A cikkben azt is bemutattuk, hogy ezek az - esetenként szinte teljes egészében állami megbízásokból élő - vállalatok tartósan a piaci átlagnál jóval magasabb profitrátával működnek. Ennek eredményeként pedig a vizsgált 13 cég kilenc év alatt 113 milliárd forintnyi járadékot szedett, vagy kormányzati szóhasználattal ekkora extraprofitot hozott össze. Miközben ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat.
Ez a járadékvadászat a Lounge-csoport cégeinél is elég jól tetten érhető.
A közbeszerzéseken befutó Balásy-cégek a konkurenseiknél rendre jóval magasabb profitrátával dolgoznak.
A legkevésbé ennek elvileg épp a legtöbb bevételt hozó New Land Kft.-nél kellene kitűnnie. A New Land ugyanis egy médiavásárlásra specializálódott ügynökség, azaz lényegében azzal foglalkozik, hogy megfelelő hirdetési helyeket foglal megbízóinak különböző médiumokban, illetve egyéb felületeken. Ennek a reklámközvetítési tevékenységnek a díját pedig néhány éve jogszabályban rögzítette a kormány, így elvileg nem lehetne nagy különbség a piacon ténykedő cégek között.
Ám a New Land még ilyen körülmények között is jóval az ágazati átlag feletti nyereségrátával működik. A vállalat teljesítményét az ügynökségi toplistákon szereplő kilenc legnagyobb konkurensével vetettük össze. Ebből pedig az derült ki, hogy bevételéből bő kétszer annyi marad meg nyereségként, mint ami a szektortársaknál megszokott.
Nagyon hasonló a helyzet a Lounge Designnál, és ha kisebb mértékben, de a később berobbanó rendezvényszervező cégeknél is*Előbbinél a New Landhez hasonlóan a kilenc legnagyobb konkurenssel hasonlítottuk össze az adatokat, míg utóbbiaknál, ágazati toplisták híján, saját listát készítettünk a 20 legnagyobb piaci szereplőről a ceginformacio.hu adatbázis segítségével, és ezekkel vetettük össze a Balásy-cégek adatait.. A közbeszerzéseken taroló négy Balásy-cég a számításaink szerint a 2018 és 2022 közötti öt évben ennek
a piaci átlagnál magasabb profitrátának köszönhetően együttesen durván 25 milliárd forintnyi többletnyereségre tett szert.
Mivel nehezen látni, hogy a cégeknek lenne más piaci előnye, mint a jó politikai kapcsolatok és a monopolizált állami reklámpiac - különösen, hogy a konkurensek jelentős része sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik - így ezt a többletnyereséget nehéz nem járadékként értelmezni.
Ennél sokkal több is lehetne
Más kérdés, hogy ehhez az egyébként jóval piaci átlag feletti profitrátához egyáltalán nincs szükség hatszoros, de még másfél-kétszeres túlárazásra sem. Bőven elég néhány, legfeljebb 5-10 százalékot rápakolni az árakra. Így, ha igazak Magyar Péter állításai, illetve a piaci pletykák, akkor vagy még
a mostaninál is jóval nagyobb nyereséggel kellene működnie ezeknek a vállalatoknak, vagy valahol egyszerűen elfolyik a pénz egy jelentős része.
Utóbbit nyilván valamilyen olyan költségtétel magyarázhatná, amely más piaci szereplőknél nem merül fel, vagy sokkal alacsonyabb, mint a Lounge-csoportnál. Az ilyen kiadásoknak két oka lehet: vagy a hasonló cégekhez képest kevésbé hatékony működés, vagy valamiféle trükközés. Egyik sem lenne példa nélküli. A verseny nélkül is milliárdokat kaszáló cégek hatékonysága szinte mindig gyengébb szektortársaiknál, és a költségszámlákkal való trükközésre is volt már precedens a szektorban, ráadásul épp a Balásy-cégek berobbanása előtt pozícióban lévő egyik ügynökségnél.
Nem Balásy Gyula volt ugyanis az első kormányközeli vállalkozó, aki milliárdokat csinált a központosított állami kommunikációból. Sőt, Balásy cégei az első NKOH-s tenderen még ott sem voltak: 2014 és 2017 között Csetényi Csaba és Kuna Tibor ügynökségei húzták be az állami megrendelések döntő hányadát.
A három vállalkozóban a közös pont, hogy mindhármukat Rogán-emberként tartották, illetve tartják számon,
ami nem meglepő, hiszen a kormányzati kommunikáció a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjéhez tartozik. Csetényi Csabára a sajtó rendszeresen "Rogán szomszédjaként" hivatkozott, és Kuna Tiborról is az terjedt el, hogy jó kapcsolatot ápol a miniszterrel, igaz, ő más kormánytagokhoz is be volt kötve.
A két korábbi ügynökségi mogul azonban 2018-ra eltűnt a színről. Csetényiről már 2017-ben azt írta a Magyar Nemzet, hogy kegyvesztett lett. A lap akkori információi szerint elszámolási viták vezettek a bizalomvesztéshez. Kuna Tibor cégei ekkor még nagyon jól mentek, sőt Csetényi kiesésével jobban, mint bármikor, egy évvel később azonban hirtelen körülötte is elfogyott a levegő, a piaci pletykák szerint nagyon hasonló okok miatt.
A kormányzati bizalomvesztésre utalt a két vállalkozó kigolyózásának módja is. Cégeiket ugyanis az NKOH harmadik, 2018-as gigatenderén is győztesnek hozták ki, sőt a keretszerződést is megkötötték velük, ám a megállapodást már az aláírás másnapján felmondta a hivatal. Időközben ugyanis a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel Csetényi és Kuna cégeinél, amelyek miatt kizárták, azaz lényegében eltiltották a közbeszerzéseken való indulástól őket.
Kormányközeli vállalkozásoknál hasonlóra nem túl sokszor került sor 2010 óta.
Az állami források elapadása után Csetényi ügynökségei amilyen gyorsan hatalmasra nőttek, olyan sebességgel kezdtek zsugorodni. A közbeszerzéseken taroló két cége a csúcson évi durván 13 milliárdnyi árbevételt csinált, 2020-ra azonban ez 400 millió alá csökkent. Kuna Tibor még rosszabbul járt. Korábban állami pénzzel kitömött ügynökségei ma már más tulajdonában, más néven működnek (vagy legalábbis léteznek), a vállalkozó ellen pedig nyomozást indított az ügyészség hamis számlák befogadása miatt. Kuna később a Fővárosi Törvényszéken beismerő vallomást is tett az ügyben, az ügyészség pedig letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért rá.
A Kuna-ügyben elég nehezen érthető, hogy miért akart valaki néhány 10 millió forintnyi adót kamuszámlák befogadásával megspórolni, amikor cégei a csúcson évi több milliárd forintos profitot termeltek, de az eset rámutat arra, hogy a
kormányközeli reklámügynökségeknél is előfordult trükközés a számlákkal.
A Lounge-csoport költségstruktúrája egyébként nagyjából megfelel az ágazatban megszokottnak. A közbeszerzéseken taroló cégek kiadásainak többsége alvállalkozók és különböző szolgáltatók bevonásához kötődik. A rengeteg állami megrendelés miatt ugyanakkor hatalmas összegeknél nincs részletezve, hogy pontosan mire folynak ki. A Lounge Event Kft. például több mint 51 milliárd forintot költ "más nem anyagjellegű szolgáltatásokra"*amelyhez példaként a bérletet, tagságot, oktatást és kutatás-fejlesztést sorolták fel, míg a New Land Kft.-nél "szakértői szolgáltatásokra"*a felsorolás szerint például jogi, számviteli, nyelvi, számítástechnikai ment el bő 47 milliárd.
A Lounge-csoportot kerestük kérdéseinkkel, mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mi az álláspontjuk Magyar Péter állításairól, illetve mit takarnak pontosan ezek a több tízmilliárdos költségelemek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy ábrán a NER üzleti működéseEgy csoport, amelynek bevétele az állami megrendeléseknek köszönhetően hat év alatt hatezerszeresére nőtt, majd négy év alatt 3 százalékára csökkent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány alatt is milliárdokat lehetett keresni a kormánypropagandávalRogán Antal minisztériuma a pandémia kezdete óta több mint 50 milliárd forintért üzent a lakosságnak, ennek pedig ezúttal is Balásy Gyula cégei voltak a haszonélvezői.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötösHárom forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Hova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék? | Miután Magyar Péter három-hatszorosan túlárazott állami kommunikációs költésekről beszélt, megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240216/hova-tunik-a-penz-ha-tenyleg-mindent-hatszorosan-tularaznak-roganek/ | 2024-02-16 11:39:00 | true | null | null | G7 |
Számos kritika jelent meg az elmúlt héten az állami kommunikációs kiadásokkal kapcsolatban. A Partizánnak adott interjújában Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori férje az állami Diákhitel Központ Zrt. vezetése alatt szerzett tapasztalatait is megosztotta. A cégnél ő 2018-tól volt igazgatósági tag, 2019-től vezérigazgató 2022-ig.
Számokban: a közbeszerzési adatbázis alapján a Diákhitel Központnál a központosított állami kommunikációs rendszer 2015-ös bevezetése óta összesen 2,1 milliárd forintért szerződtek ilyen céllal.
Összesen 14 szerződést kötöttek meg.
A szerződések közül tizet Balásy Gyula cégei, a New Land Media és a Lounge Design nyertek el. Ez az 1,9 milliárd forint a teljes összeg 91 százalékát jelenti.
A második legtöbb megbízást 8 százalékkal - a Balásy-cégek előtt a Rogán Antal minisztériumához tartozó állami kommunikációs ügynökség tenderein taroló - Kuna Tiborhoz köthető cégek nyerték el. (Az alábbi grafikon a cikk eredeti verziójában hibás adatokkal jelent meg, elnézést a tévedésért.)
Felülnézet: a kommunikációs költségek nagyságrendjét az mutatja jól, ha azokat a hitelintézet szervezeten kívülre kifizetett költségeivel hasonlítjuk össze.
Az összes külső partnertől vásárolt szolgáltatás és árubeszerzés 2015 és 2022 között 9,4 milliárd forintba került, ennek ötödét tette ki az ebben az időszakban aláírt állami kommunikációs szerződések 1,9 milliárd forintos értéke.
Magyar Péter vezérigazgatói kinevezése után jelentősen csökkent a kommunikációs szerződések értéke.
Igen, de: a közbeszerzési szerződések aláírásának időpontja ismert, azt viszont nem tudhatjuk, hogy ezek terhére ténylegesen mekkora összegű szolgáltatást rendeltek meg. A szerződések ráadásul keretszerződések, így ténylegesen akár kevesebbet vagy a jellemző opciós lehetőségek miatt akár többet is megrendelhettek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék?Miután Magyar Péter három-hatszorosan túlárazott állami kommunikációs költésekről beszélt, megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA NER-en belülről érkezett megerősítés a Tiborcz-vagyonrólA G7 és más független lapok olvasói számára eddig sem voltak ismeretlenek Tiborcz István gyarapodásának részletei, az állami pozíciókból távozó Magyar Péter ezek közül többet is megemlített.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | A külsős költségek ötödét a Rogán-féle kommunikáció vitte el a Diákhitel Központnál | Magyar Péter vezérigazgatói kinevezése után jelentősen csökkent a kommunikációs szerződések értéke. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240216/a-kulsos-koltsegek-otodet-a-rogan-fele-kommunikacio-vitte-el-a-diakhitel-kozpontnal/ | 2024-02-16 18:42:00 | true | null | null | G7 |
Varga Judit exférje, Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában röviden beszélt arról, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként a kommunikációs költéseknél. Mint fogalmazott: "a piaci ár sokszorosa" volt a korábban gigantikus közbeszerzési tenderen kiválasztott cég ajánlata. Később három-hatszoros túlárazást említett.
Előző cikkeinkben megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja; illetve röviden bemutattuk a Diákhitel Központ kommunikációs szerződéseit. Ezúttal azt mutatjuk be, hogy mekkora részét fedi le a Rogán Antal alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal a teljes ágazatnak, és miben térnek el Balásy Gyula monopolhelyzetben lévő vállalkozásai a piaci alapon működőktől.
Tíz év központosítás
Lassan tízéves a NER állami kommunikációt átalakító és központosító intézménye, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). 2014. október 10-én jelent meg az a kormányrendelet, ami a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alatt létrehozta ezt az új hivatalt.
A Sas utcai elegáns belvárosi irodában működő hivatal 73 főt foglalkoztat csupán, mégis nagyon jelentős hatása van a hazai kommunikációs iparágra és az állami vállalatok, szervezetek működésére. A 2015-től beindult új struktúrában ugyanis minden állami szerv - legyen az minisztérium, kormányhivatal, állami többségi tulajdonú vállalkozás - csakis az NKOH-n keresztül tud bármiféle kommunikációs, illetve rendezvényszervezési munkát*Az eredeti kormányrendelet szerint az alábbi tevékenységek kerültek az NKOH alá:
1. Kutatási feladatok: Kutatások teljes körű tervezése és lebonyolítása, elemzése, kiértékelése
Közvélemény- és marketingkutatás, hatékonyságmérés,
Kvantitatív és kvalitatív kutatások, online, telefonos és személyes megkérdezések teljes körű menedzselése
2. Stratégiai tervezés és tanácsadás: Kommunikációs stratégia tervezés: éves, valamint ad hoc kommunikációs stratégiai tervek kidolgozása
Folyamatos marketing és kommunikációs tanácsadás
3. Grafikai tervezés: Arculattervezés, csomagolásfejlesztés, kiadványtervezés és szerkesztés
4. Integrált reklámügynökségi szolgáltatások: Kreatív tervek és koncepciók kidolgozása
Reklámkampány-tervezés, teljes körű kampánymenedzsment, lebonyolítás
Integrált kormányzati kommunikációs feladatok ellátása: valamennyi jelenleg és jövőben ismert offline és online kommunikációs eszköz kidolgozása
5. PR ügynökségi szolgáltatások: PR kormányzati kommunikációs feladatok teljes körű kialakítása - ide nem értve a beszédírást -
PR stratégia, média- és kommunikációs tréningek, sajtókapcsolatok, sajtómenedzsment, közszereplésekhez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek (tervezés, lebonyolítás), szövegírás (cikk, webes tartalmak), sajtótájékoztatók, online PR
Edukációs programok
Kríziskommunikáció
Társadalmi felelősségvállalás
Sajtófigyelés
6. Online kommunikációs és közösségi média szolgáltatások: Online kommunikációs stratégia kidolgozása és lebonyolítása, teljes körű kampánymenedzsment: online tervezés, bannerkampányok, közösségi média management, keresőmotor-optimalizálás, honlap tervezése, gyártás, programozás, applikáció-fejlesztés, valamint tartalommenedzsment, márkafejlesztés, tartalom fejlesztése, webanalitika
7. Gyártás: Valamennyi kommunikációs tevékenységhez kapcsolódó gyártási feladat kiemelten a film- és videóanyag-gyártás, a nyomtatási anyagok, nyomdai tevékenység, a fotózás, a promóciós eszközök gyártása és az installációk legyártása területén
8. Médiatervezés és vásárlás: Teljes körű médiatervezés és vásárlás
megrendelni.
A struktúra lényege, hogy az NKOH központi keretmegállapodásokat köt - fennállása óta 951 ilyen eljárást indított, évente körülbelül százat. Az ezeken az eljárásokon kialakult árat és szerződéses feltételeket pedig minden állami szereplőnek el kell fogadnia, azt dönthetik el, hogy a működésük során mennyi szolgáltatást vesznek igénybe.
Olyan szerteágazó feladatokat tettek bele a kormányrendelet alapján ebbe a rendszerbe, hogy még állami cégek álláshirdetéseit is csak a keretszerződésekkel nyertes vállalatok tudják az online rendszerekbe feltölteni. A fő kritika ezzel a rendszerrel kettős:
A nagy állami tendereken csak egy szűk kör nyer, szűkül a piac, és kiszorul az állami szegmensből számos piaci vállalat.
A kevés beszállító és a magas árak miatt az állami szervek és vállalatok is panaszkodnak, mivel nehézkesebbé és költségesebbé vált számukra a kommunikáció.
A rendszer legfőbb előnye a NER szempontjából, hogy központilag lehet irányítani a teljes állami kommunikációt. Kérdés azonban, hogy a központosítás milyen hatással van a hatékonyságra.
Növekvő állami kommunikációs költés
A közbeszerzési portál adatbázisából 2015 és 2023 között több mint 2300 megkötött szerződés adatait gyűjtöttük le, amiből vizsgálni lehet, hogyan alakultak a kommunikációs kiadások.
A szerződések megkötésének éve szerint vizsgálva az látható, hogy a 2015-2018-as 20-60 milliárd forintos érték gyorsan növekedni kezdett 2019 után, 2021-ben érte el csúcsát 335 milliárd forinttal. Ehhez képest 2022 a növekvő infláció ellenére 310, 2023 pedig 120 milliárd forintnyi tendert hozott.
2015 és 2023 között összesen 1360 milliárd forint értékben kötöttek szerződést az NKOH keretmegállapodásai alapján az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra.
Fontos kiemelni, hogy ez az NKOH keretmegállapodásai alapján kötött egyes szerződések értéke, amit például egy-egy állami vállalat köt a Rogán Antalék hivatala által kiválasztott nyertesekkel. Ezek is azonban keretszerződések, amelyeket jellemzően egy, de akár több év alatt kell lehívni.
Az általunk megadott értékek nem a végleges összértéket mutatják, amit végül ténylegesen elköltenek az állami szereplők kommunikációra. Bonyolítja a tényleges költés megállapítását, hogy a szerződésekben jellemzően 70 százalék körüli minimális lehívási kötelezettséget írnak elő, de van lehetőség 10-15 százalék opcióval meghaladni ezek értékét. Az is változó, hogy ez a végleges értéken felül értendő, vagy már benne van. Ezért az alábbi számítások csak nagyságrendi közelítésként értelmezhetők.
Ahogy az alábbi ábrán látható, az állami kommunikációs költések növekedése nem csak összegében jelentős: a teljes magyar kommunikációs iparág*amiben a reklámköltések mellett például az ügynökségi tevékenység is benne van méretéhez képest is nagyon jelentős:
az elmúlt években az NKOH keretszerződései alapján megkötött szerződések értéke a hazai kommunikációs iparág méretének közel felét érte el.
AZ NKOH tenderei azonban nemcsak a hagyományos kommunikációs szolgáltatásokat fedik le, hanem jelentős szerepe van a rendezvényszervezésnek is, ezt azonban nem lehet pontosan leválogatni. Az NKOH nem tudta az adatokat biztosítani kérdésünkre, ahogy válaszukban írták:
(az NKOH) beszerző szervként a hatáskörébe tartozó szervezetek javára lefolytatott eljárásokban a szerződéskötésig vesz részt. A Hivatal nem rendelkezik azzal az információval, hogy a közreműködésével megkötött szerződésekből az abban megrendelőként megjelenő szervezetek pontosan mikor és milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe.
Beszűkült verseny
A tenderek kapcsán sokat foglalkozott a sajtó azzal, hogy milyen jelentős szerepet kapnak a Balásy Gyulához köthető vállalkozások, elsősorban a Lounge Design és a New Land Media. Az elérhető adatokból azt lehet látni, hogy valóban ezek a cégek nyerték el a megbízások java részét: 2015 és 2023 között a megkötött szerződések értékének 73 százaléka Balásy Gyula cégeihez köthető.
Korábban a NER-hez köthető más vállalkozásoknak is jelentős szerep jutott, ők a teljes beszerzéses érték 26 százalékát kapták meg. A kezdeti években ezek főként a Csetényi Csabához (Network 360 Kft., Affiliate Network Kft.), és Kuna Tiborhoz (Young and Partners Kft., Trinity Communications Kft.) köthető vállalkozások voltak. Más vállalkozásoknak csak a teljes beszerzési érték egy százaléka jutott.
A Lounge Design és a New Land cégcsoportja által elnyert közbeszerzések értékét a vállalatok árbevételével összevetve az látható, hogy jóval kisebb az árbevétel, mint a szerződések értéke. Összesen 610 milliárd forint árbevétel olvasható ki a vállalati beszámolókból 2015 és 2022 között, míg a közbeszerzési adatok alapján 894 milliárd forint közbeszerzést nyertek el a cégek.
Ebben az összegben már figyelembe vettük a konzorciumi megállapodások, közös ajánlattevők esetében, hogy ne legyen duplán, mindkét vagy akár még több vállalatnál a teljes közbeszerzési érték beszámítva. Ez azért fontos, mert a cégadatbázisokban a teljes keretösszeg szerepel, ezért is adódik összesítve cégenként 2500 milliárd forintos összeg.
Mivel a közbeszerzési szerződések aláírása után jellemzően legalább egy év van a felhasználására, és keretösszegekről van szó, ezért érdemesebb egy évvel eltolva megvizsgálni az árbevétel és a közbeszerzés arányát. Így már sokkal közelebb van a két összeg: a 610 milliárd forint árbevételhez 608 milliárd közbeszerzési keretösszeg adódik 2015 és 2022 között. Ez alapján
az NKOH tenderein legtöbb megbízást elnyerő vállalatok árbevételének messze túlnyomó részét az állami megrendelések adják.
A vállalatok közül a New Land Media (79 milliárd forint) és a Lounge Event (63 milliárd forint) érte el az utolsó lezárt üzleti évben a legjelentősebb árbevételt. A Balásy Gyulához köthető kommunikációs vállalatok összesített árbevétele 186 milliárd forintra nőtt 2022-re. A közbeszerzési adatok alapján ez 2023-ban akár a 280 milliárd forintot is elérheti.
A vállalatok eredményességére sem lehet panasz: 2022-ben 26 milliárd forintos adózott eredményt mutattak ki. A Balásy-cégek 2014 és 2023 között összesen 611 milliárd árbevétel mellett 67 milliárd forint adózott eredményt érték el. Ez összességében 11 százalékos profitrátának felel meg.
A cégek nyereségességét érdemes az iparági átlaghoz hasonlítani. A 2018 és 2022 közötti időszakban a médiareklám főtevékenységű vállalatok összesen 7,6 százalékos árbevétel-arányos adózás előtti eredményt értek el. A Balásy-cégekhez mért 4,3 százalékpontos különbség ebben az öt évben 25 milliárd forint különbséget jelent, tehát ennyivel volt magasabb a profit összege az iparági átlagnál.
A vállalatcsoport növekedése igen szemléletes az árbevétel alapján, a foglalkoztatotti létszám viszont már messze nem nőtt ilyen gyorsan. Ugyan a reklám- és médiaügynöki feladat jelentős részben közvetítésből áll, de így sem túl sok a 2022-es beszámolókban szereplő 226 fő.
Az elemzett cégeknél az egy munkavállalóra jutó árbevétel 823 millió forint volt, míg az iparági átlag 115 millió forint. Ma már elterjedtek az atipikus foglalkoztatási formák, például sokan dolgoznak a kommunikációs piacon egyéni vállalkozóként, szabadúszóként, ami miatt nehéz egyes vállalatok hatékonyságát a munkavállalók számával arányosan mérni. A több mint hétszeres eltérés ugyanakkor arra utal, hogy a munkák sokkal nagyobb részét végezhetik a Balásy-cégek külső partnereknek továbbadva, mint az iparág más cégei.
Gyakori érv a hazai tulajdonú állami vállalatok állami felkarolás kapcsán, hogy ez segíti őket a nemzetközi növekedésben is. Ennek a kommunikációs iparban nyoma sincs: az exportárbevétel szerepe marginális, 0,1 százalék, és nem látni benne növekedést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék?Miután Magyar Péter három-hatszorosan túlárazott állami kommunikációs költésekről beszélt, megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA külsős költségek ötödét a Rogán-féle kommunikáció vitte el a Diákhitel KözpontnálMagyar Péter vezérigazgatói kinevezése után jelentősen csökkent a kommunikációs szerződések értéke.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötösHárom forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMonopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhezA három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGigantikus bevételt hoztak a Soros-plakátok a kormány kedvenc reklámügynökségénekBalásy Gyula ügynökségei csak 2017. január-februárjában 13 milliárdnyi állami megrendelést kaptak, hatszor annyit, mint a teljes 2016-os bevételük volt.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | 1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta | A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240219/1360-milliardot-koltott-az-allam-a-rogan-fele-kommunikaciora-2015-ota/ | 2024-02-19 18:47:00 | true | null | null | G7 |
Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét a sajtóban sokszor csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett, Garancsi István. A kormányfővel személyesen is jó kapcsolatot ápoló milliárdos, aki az építőiparban és a szerencsejáték területén is jelentős érdekeltségekkel rendelkezik, egy hatmilliárdos forgalmú, jelentős részben távfelügyelettel foglalkozó cégtől vált meg. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul úgy, hogy a két megmaradt óriáscég is más-más szegmensekben aktív: az egyik az állami szférában hasít, míg a másik a lakossági és vállalati vevőkre koncentrál.
A mindenhol aktív túravezető
"Tájékoztatjuk, hogy a 33 éves tapasztalattal, a távfelügyelet terén piacvezető Multi Alarm Zrt. 2024.01.31-ével megvásárolta a Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt.-t. A cég Multi Távfelügyelet Zrt. néven folytatja a működését. Önnek nincs semmi teendője, a jelen változás nincs hatással az érvényben lévő szerződésekre, a Multi Távfelügyelet Zrt. távfelügyeleti és kivonulószolgálati tevékenysége a megszokott módon működik tovább".
Az elmúlt nagyjából három hétben ez a szöveg fogadta azokat, akik a Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt. honlapjára tévedtek. A vállalat mostanáig Garancsi István, a tizedik leggazdagabb magyar érdekeltségébe tartozott. Garancsi közismerten jó viszonyt ápol kormányzati körökkel. Évekkel ezelőtt maga mesélt róla, hogy túrát szervezett Ausztriába Orbán Viktornak és feleségének. A milliárdos erre utalva kötélbarátságnak nevezte kapcsolatát a miniszterelnökkel.
Vagyona - ha nem is Mészáros Lőrinci ütemben - de nagyon gyorsan gyarapodott az elmúlt szűk másfél évtizedben. Az érdekeltségébe tartozó Market Zrt. az ország legnagyobb magasépítő cégévé vált, de milliárdokat keresett a kaszinóbizniszen, és az online pénztárgépeken is. Nagyjából hét éve pedig a biztonsági szektorba is beszállt azzal, hogy megvásárolta a G4S cégcsoport valamennyi magyarországi érdekeltségét. A csoportot később Criterionra keresztelték, de egészen mostanáig az ágazat lényegében minden szegmensét lefedte: volt pénzszállítással, élőerős őrzés-védelemmel, biztonsági rendszerekkel és távfelügyelettel foglalkozó üzletága is. Ez utóbbit adták el a közelmúltban.
Bár a tranzakciót hivatalosan valóban csak január végén zárták le, a céges iratok alapján az adásvételi szerződést már tavaly novemberben megkötötték. A vállalat - ahogy ez a honlapra kitett tájékoztatóból is kiderül - 100 százalékban a Multi Alarm Zrt-hez került.
Évtizedes sikersztori
A Multi Alarm a hazai távfelügyeleti szektor egyik legnagyobb szereplője, szinte teljes egészében a piacról élő vállalkozás. Igazi sikersztori, amelyről a magyar sajtóban is több cikk született már. A társaságot a rendszerváltás után, 1991 legelején alapította, a céget jelenleg is birtokló, illetve vezetésében is szerepet vállaló Zsolt László. A vállalat már egy évvel később 24 órás számítógépes ügyeleti szolgáltatást vezetett be, az első között Magyarországon, és azóta is ez a fő profiljuk. A tevékenységi kört azonban így is folyamatosan bővítették. Ma már
"behatolásjelző, tűzjelző, liftvészjelző, szociális vészhívó, társasházi kamera, illetve videómegfigyelő rendszerek, sőt műszaki berendezések távfelügyeletét is"
ellátják, illetve foglalkoznak beléptető, térfigyelő, és kábelfigyelő rendszerekkel, valamint GPS-alapú gépjárművédelmi szolgáltatással is. Emellett a társaságnak saját fejlesztő és gyártó részlege van, és tíz éve saját fejlesztésű riasztóközpontot is piacra dobtak.
A Multi Alarm Zrt-nek 2022-ben már 9 milliárd forintot meghaladó árbevétele volt, adózott nyeresége pedig a 2 milliárdot közelítette. A forgalom majdnem 95 százaléka távfelügyeletből, illetve a rendszerek telepítéséből és karbantartásából származott. Most ehhez adódik hozzá a Criterion Biztonsági Szolgáltatások Zrt. hatmilliárdja. Ebből ugyan, az utóbbi cég beszámolója szerint, 2022-ben csak 2,2 milliárd forint kötődött a távfelügyelethez, a többi főleg őrzési tevékenységből származott, a korábban is számos felvásárlást végrehajtó, és jelentős piaci részesedéssel rendelkező Multi Alarm, így is gigantikus méretű szereplő lesz a piacon.
Gigászok maradtak
Ezek a számok ugyanis egyértelműen kiugróak a távfelügyeleti szektorban. A Multi Alarmon kívül egyetlen cég van Magyarországon, amely ilyen nagyságrendű bevételt tud összehozni ugyanezekből a tevékenységekből: az egykor közvetlenül Pintér Sándorhoz, és jelenleg is a belügyminiszter volt üzlettársaihoz köthető Civil csoport ezzel foglalkozó leánya, a Civil Erando Rendszertechnika Kft. A többi, hasonló tevékenységet végző vállalat évente jellemzően csak néhány 100 millió forintnyi bevételt szerez távfelügyeletből. Mindez azt jelenti, hogy
a két vezető cég együttes piaci részesedése 70-80 százalékos, vagy akár ennél is nagyobb lehet.
Ráadásul a két vállalat a piac két elég jó lehatárolható részét ténykedik. A Civil Erando Rendszertechnika Kft. 12 milliárdos bevételének nagy része ugyanis minden jel szerint állami megrendelésekből származik. A vállalatot az elmúlt öt évben közel 100 milliárd forintnyi közbeszerzési eljárásban hozták ki győztesnek. Mások mellett dolgozhattak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak, a BKK-nak, a Volánnak és a Mavirnak is.
Bár az esetek többségében konzorciumban, azaz más biztonsági cégekkel közösen indultak ezeken a tendereken, és az elnyert feladatok sokkal szélesebb kört fednek le, mint a távfelügyelet, a vállalatnak így is milliárdos bevétele származhatott már eddig is ezekből az állami bizniszekből. Ebben pedig a közelmúlt közbeszerzéseit látva a jövőben sem lesz változás.
Ezzel szemben a Multi Alarm főleg a piacról él. Bár néhány kisebb állami megbízásuk nekik is volt,
a cég bevételének zöme minden bizonnyal a 115 ezer ügyfélétől érkezik.
Az elég erős piaci koncentráció, és a jól lehatárolt részpiacok fényében érdekes, hogy a versenyhivatal nem vizsgálta a felvásárlást, sőt, a jelek szerint az érintettek nem is jelezték a hatóság felé a tranzakciót. A Multi Alarm Zrt-t kerestük kérdéseinkkel, egyebek mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen területeken kívántak erősíteni az akvizícióval, mekkora lett a cég részesedése a felvásárlás után, és kértek-e állásfoglalást a versenyhivataltól, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod | Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240222/mostantol-biztosan-nem-orban-kotelbaratja-felugyeli-a-lakasod/ | 2024-02-22 19:03:00 | true | null | null | G7 |
Az Európai Bizottság kezdeményezi a Lengyelországnak járó, befagyasztott uniós források feloldását - jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Varsóban. A helyreállítási alapból és a kohéziós támogatásokból összesen 137 milliárd euróról van szó, és még az EP-választások előtt - sajtóértesülések szerint már áprilisban - lezárhatják a 7. cikk szerinti eljárást is Lengyelországgal szemben. Ezzel a Tusk-kormány legfőbb választási ígérete teljesülhet, Magyarország pedig egyedül maradhat az Európai Unió szamárpadjában.
A legsúlyosabb EU-s belső szankció, az uniós döntéshozatalból való felfüggesztést lehetővé tevő 7. cikk szerinti eljárás még 2017-ben, Magyarország előtt indult meg Lengyelországgal szemben az alapvető uniós értékek megsértése, a bíróságok függetlenségét fenyegető igazságszolgáltatási reform, illetve a média függetlenségét aláásó átalakítások miatt. Mivel ennek életbe léptetéséhez tagállami konszenzus kellene, a gyakorlatban ez soha nem fenyegette egyik országot sem, inkább szimbolikus és politikai jelentősége volt. Az uniós támogatások befagyasztása azonban Magyarországhoz hasonlóan Varsó számára is húsbavágó volt.
A kohéziós támogatásokból önmagában 76 milliárd euró járna ebben a ciklusban a lengyeleknek, amivel az egész EU-ban ők lennének a legnagyobb kedvezményezettek. Már ha hozzáférhetnének ezekhez a pénzekhez.
A helyreállítási alapból összesen 59,8 milliárd euró (ebből 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 34,5 milliárd euró pedig kedvezményes kamatozású hitel) jutna a lengyeleknek. Decemberben, néhány nappal a Tusk-kormány megalakulása után ebből 5 milliárd eurót már feloldottak, most pedig első körben további 6,3 milliárd euró jöhet. Év végéig lengyel remények szerint összesen 18 milliárd euró érkezhet, és sietniük kell, hiszen a helyreállítási alap forrásait 2026-ig el kell költeni, így Lengyelország már most is időszűkében van.
Francia-német-lengyel tengely és politikai ígéretek
A nyolc évnyi jobboldali PiS-kormányzás után az októberi parlamenti választásoknak köszönhetően a hatalomba visszatérő Donald Tusk már a kampányban is arról beszélt, hogy a jogállam helyreállításával egyetlen nap alatt megszerzi majd az uniós forrásokat, és Brüsszelben sem csináltak nagy titkot belőle, hogy ha az új kormány teljesíti az ehhez szükséges mérföldköveket, nem lesz akadálya a támogatások folyósításának. | Nehezen betartható ígéretekre kap meg Lengyelország 137 milliárd eurónyi uniós forrást, Magyarország egyedül marad | Az Európai Bizottság kezdeményezi a Lengyelországnak járó, befagyasztott uniós források feloldását - jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Varsóban. A helyreállítási alapból és a kohéziós támogatásokból összesen 137 milliárd euróról van szó, és még az EP-választások előtt - sajtóértesülések szerint már áprilisban - lezárhatják a 7. cikk szerinti eljárást is Lengyelországgal szemben. Ezzel a Tusk-kormány legfőbb választási ígérete teljesülhet, Magyarország pedig egyedül maradhat az Európai Unió szamárpadjában. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/23/nehezen-betarthato-igeretekre-kap-meg-lengyelorszag-137-milliard-euronyi-unios-forrast-magyarorszag-egyedul-marad-az-eu-s-szamarpadban | 2024-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Évek óta új szoftvert kellene használnia a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, mégis a régivel dolgoznak, amelyről tudják, hogy elavult és sebezhető. Pedig milliárdokért készült egy új, csak nem fizették ki teljesen, így most pereskednek. A Schadl György vezette kar történetének legdrágább beszerzése után kutatva felbukkant Völner Pál, Rogán találmányos cége, a szerverterembe pedig betört a víz. A végrehajtói kar szerződéseiről szóló cikksorozatunk harmadik része.hirdetésMég egy nagyszabású, állami tenderen is jelentősnek mondható összegért, 3,42 milliárd forintért rendelt szoftverfejlesztést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) 2017-ben. Ez volt a köztestület történetének legdrágább megbízása – derül ki abból a szerződéslistából, amit a hvg360 a bíróságon perelt ki, és amelynek több érdekes részletéről már itt írtunk:Részletesen feldolgoztuk a majdnem 8 évet lefedő, 15,5 milliárd forint összértékű szerződéslistát. Megnéztük annak a cégnek a hátterét, ahol a korrupció vádjával bíróság előtt álló Schadl György elnöksége idején a második legtöbb pénzt költötték el. Ez, a Magno Studio Kft., NER-es megbízásokon is kaszált, tulajdonosának pedig újabb milliárdos állami biznisze van kilátásban:A Sysdata PSE Kft.-vel 2017–2019 között öt szerződést is a kötött a végrehajtói kar összesen 6,16 milliárd forint értékben, ezzel pedig az említett Magno Studio Kft.-t is előzve ők vezetik az összeg alapján a toplistát. Az öt közül egy 2017-es, szoftverfejlesztési célú szerződés volt a legnagyobb összegű és a legérdekesebb.Cikksorozatunk záró epizódjában ennek hátterét tárjuk fel.A Sysdata-szerződés mellett az MBVK-s listán annyi áll, hogy „szoftverfejlesztés, oktatás, üzembehelyezési szolgáltatás”, értéke 3 milliárd 427,7 millió forint. De nem akármilyen megbízás volt ez, és nem is véletlenül lehetett ilyen drága.hirdetésA karnak ugyanis speciális, az ügykezeléstől az elektronikus árverésekig a működése minden területére kiterjedő új szoftverre volt szüksége.Nem mintha éppen ne lett volna ilyesmi szoftvere, csakhogy ekkor már Schadl György, a végrehajtói kar elnöke és a vezetés tudta, hogy a végrehajtók százai által használt informatikai rendszer, amellyel milliárdos értékben bonyolítanak elektronikus árveréseket is, folyamatos kockázatot jelent, mivel elavult, sebezhető, és egyáltalán nem biztonságos. Biztonsági rés? Lyukacsos, mint egy ementáli!Az, hogy a kar által akkor már régóta használt informatikai rendszer sérülékeny, nem csak sejtés, esetleg egy-két konkrét eset tapasztalata volt, hanem egy informatikai kockázatelemzés szakmai következtetése is, és még csak nem is ez volt a jelentés legsúlyosabb állítása.A rendszer „működésében rejlő kockázatok mértékét nem lehet pontosan behatárolni, mindenesetre figyelembe véve a végrehajtók által kezelt adatok mennyiségét, minőségét és jellegét, és azt a tényt, hogy a végrehajtóknál mindezen adatok összekapcsoltan, személyhez rendelten elérhetőek, akár nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet– ez a cseppet sem megnyugtató állítás abban, a korábban a Telex cikkében részletesen ismertetett jelentéseben szerepel, amit Schadl György elnökké választása után rendelt a végrehajtói kar a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-től. A cég 2016 őszére el is készült a munkával.A biztonsági audit szerint az MBVK informatikai rendszere katasztrofális állapotban voltPixabayA hvg360 által kiperelt szerződéslista alapján beazonosítható, hogy a közlönykiadónak 82,55 millió forintot fizetett a kar „információbiztonsági tanácsadás” címén. Ennek az eredménye volt a 247 oldalas jelentés, amely olyan lesújtó megállapításokat tartalmazott, mint például: szinte minden vizsgált rendszer katasztrofális állapotban van, az MBVK nem rendelkezik megfelelő informatikai védelemmel a külső támadásokkal szemben, a végrehajtók hozzáférhetnek egymás anyagaihoz, illetéktelenek is hozzáférhetnek bizonyos állományokhoz, az ügykiosztás belülről is manipulálható.Az audit igazolta a gyanút, hogy vissza lehet élni a rendszer tökéletlenségeivel. Sőt, már történhetett is ilyen, hiszen az Rtl.hu írt róla: 2015 után négy rendőrségi feljelentés is szólt az elektronikus árverési rendszer terheléses támadással való megbénításáról, amivel manipulálni lehet egy árverést.Hogy miként? A törvény szerint akkor is érvényes az árverés, ha a teljes licitálási időnek csak a 90 százalékában elérhető az aukciós felület. A kieső idő akár több nap is lehet, így a napokkal korábban leadott, még alacsonyabb összegű licittel is lehet nyerni, mert utána nem tud magasabb érkezni.Ezen a szabályon azóta – igaz, csak évekkel később, 2021-től – kicsit szigorítottak, de a 2016-os jelentés megállapítása egyértelű volt: a feltárt hibák, hiányosságok lehetőséget biztosítanak akár gazdasági bűncselekmények szándékos vagy gondatlan elkövetésére. Komplett, új rendszer kell. Nem lesz olcsó.Ha addig nem is, az audit lesújtó eredménye után elkerülhetetlenné vált a végrehajtók által használt addigi Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszer (EVÜR) lecserélése, ezért a kar elkezdett olyan céget keresni, amely elkészíthetné neki az új informatikai rendszert.Végül a kar a Sysdata PSE Kft.-t választotta, amely akkor már évtizedek óta az informatikai piac jelentős hazai szereplője volt, és már végzett szoftverfejlesztési projekteket az állami, önkormányzati szférában, közigazgatási folyamatok digitalizálása, elektronikus iratkezelés terén is.A Sysdata egy teljesen új informatikai rendszerre kapott megbízást - milliárdokértAFP / Andrew BrookesA Sysdata PSE Kft. a fenti tapasztalatait hosszú ideig a Siemens AG osztrák vállalatának magyar leánycégeként szerezte, majd 2015-ben a menedzsment által végrehajtott kivásárlással került magyar tulajdonba, a céget 2010 óta máig ügyvezetőként irányító Szekendy Ákos tulajdonába.A nyílt közbeszerzési eljárásra még ilyen nagy összegű megbízásoknál sem kötelezett MBVK tehát a Sysdatát találta meg ajánlattételi felhívással, a majd az előkészítő egyeztetések után 2017. június 27-én alá is írták a szerződést az EVÜR-t leváltó Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR) elkészítésére.A 3,4 milliárdos szerződés a feladat összetettsége, nagysága miatt 114 hetes határidőt szabott a szoftverfejlesztésre, benne az IVR keretrendszerrel és ügynyilvántartó és -elosztó, végrehajtói, ellenőrzési, panaszkezelési, fegyelmi alrendszerrel, továbbá új elektronikus árverési rendszerrel. Az elején még jól ment. Aztán jött Völner„A magyar igazságszolgáltatásban egyedi, az elvárásokat tekintve előzmény nélküli, új minőségű, biztonságos és manipulálhatatlan rendszer megvalósítására vállalkoztunk, amely magában foglalta az IVR szoftvert, a működtető infrastruktúra tervezését, leszállítását, telepítését és éles üzembe helyezését is” – vázolta saját feladatát a Sysdata PSE Kft. a hvg360 kérdéseire küldött válaszában.A milliárdos fejlesztéssel és annak sorsával kapcsolatban a hvg360 azután kereste meg kérdéseivel a céget és az MBVK-t is, hogy több végrehajtótól is úgy értesültünk, a mai napig a régi, már 2016-ban nem biztonságosnak nyilvánított EVÜR-rendszert használják, az új szoftverrel pedig sosem találkoztak, azt – ha el is készült egyáltalán – biztosan nem üzemelték be a végrehajtói karnál.Az MBVK-nál a mai napig a régi, elavult informatikai rendszert használjákTúry GergelyAz MBVK-t hiába kérdeztük, több, mint három hét után sem kaptunk semmire választ tőlük. A másik féltől, a Sysdatától viszont igen, ők azt állítják: „2019 nyaráig a munka – más, nagy volumenű és komplex informatikai fejlesztésekhez hasonlóan – sok egyeztetéssel és a folyamatosan bővülő megrendelői igényeknek a rendszerhez igazításával, de rendben, lényegében ütemterv szerint folyt”.A Sysdata szerint „2019 nyarán az MBVK-t irányító miniszteri biztos személyében történt változást követően a fejlesztés körüli hangulat hirtelen megváltozott”. Itt arra utalhatnak, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter 2019. július 13-tól nevezte ki a végrehajtói karral kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztosként államtitkárát, Völner Pált (aki Schadl mellett most szintén vádlott). Befagyott viszony, leállt utalások, pereskedésBár Völner új jogkörében elrendelhette a kar „informatikai rendszereinek vizsgálatát” is, ám eddig nem került elő olyan adat, amely személyes közbelépésére utalna. A cég annyi változást érzékelt, hogy „bár az egyeztetések és a közös szakmai munka a szakemberek szintjén továbbra is zajlott, a kar indoklás nélkül megtagadta már átvett és leszámlázott munkarészek kifizetését”.Schadl György, a végrehajtói kar elnöke, és a testületet felügyelő Völner PálRTL HíradóEzután – állítja a cég –, a megrendelő “arra hivatkozva, hogy a projekt addigi folyamatát át kívánja tekinteni, a teljes együttműködést beszüntette”. A Sysdata az elvégzett, de ki nem fizetett munkák megfizetése érdekében 2019 decemberében bírósági keresetet nyújtott be. A felek viszonya ezután sem javult, sőt: 2020 augusztusában az MBVK közölte, hogy felmondja a szerződést.Az MBVK is bírósághoz fordult, mondván: a Sysdata hibás teljesítéssel szerződést szegett, ezért ők jogszerűen álltak el a megbízástól, és kérték a már elvégzett és átvett munkák ellenértékének visszafizetését is. Az elállás jogszerűségét a Sysdata vitatta, és nemhogy visszafizetni nem akart pénzt, hanem azt kérte, az MBVK fizesse ki a maradék munkákat is a szerződés 2020-as megszűnéséig. Szomorú, és nem mellesleg törvénysértő is„Társaságunk vezetése és az IVR fejlesztésében részt vett munkatársaink szomorúan és értetlenül álltak a fenti történések előtt” – sommázta a hvg360 kérdésére a helyzetet a Sysdata, hozzátéve: az átaluk fejlesztett rendszer a végrehajtói munka biztonságos és átlátható működését célozta, és “a jogszerűen végzett végrehajtásból származó állami bevételek jelentős növekedését” hozhatta volna.A fejlesztő cég azt is megjegyezte, hogy az IVR projekt miatt 2019-ben és 2020-ban többször fordultak jelentéssel és a fejlesztés végigvitelét kérve az Igazságügyi Minisztérium felé, de nem is kaptak választ. Azt is hangsúlyozták, hogy a Sysdata és az MBVK közti elszámolási vitának semmi köze a később kirobbant, majd vádemelésbe torkollt Schadl–Völner korrupciós botrányhoz.A Sysdata és az MBVK között több peres eljárás is folyik a szerződés ügyébenFülöp MátéAz elszámolási vita miatt leállt fejlesztés, a teljesen el sem készült és így nem is működő új informatikai rendszer hiánya azonban mulasztásos törvénysértő állapotot is okozott. Ugyanis 2019-ben át kellett volna állni arra, ráadásul ezt törvény is előírta az MBVK számára, hiszen a bírósági végrehajtásról szóló törvény 2019. április 26-tól – lassan öt éve – hatályos módosítása kimondja: az egységes informatikai ügyintézési rendszer a végrehajtók és a kar hivatali szerve jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását kizárólagosan biztosítja, az IVR használata a kar hivatali szerve és a végrehajtók számára kötelező. Az MBVK veszített és új rendszere sincsA Sysdata és az MBVK közti, több szálon futó pereskedés ma is tart. A kar által indított perben 2022 őszén viszont már részítélet született, és eszerint nem volt megalapozott, hogy a hibás teljesítésre való hivatkozással a kar elállt a szerződéstől. Ez a részítélet 2023 márciusában jogerős is lett. A másik ügyben – amelyben a cég követeli a munka ki nem fizetett részét a kartól – az eljárás folytatódik.A hvg360 birtokába került dokumentumok szerint a Sysdata az MBVK által is igazoltan, a szerződésben foglalt 32 mérföldkőből 19-et teljesített, ezeket ki is fizették. A teljesítéseket 2019 júliusában – Völner Pál államtitkár miniszteri biztossá kinevezésekor – kezdte vitatni a kar, és onnantól kezdve nem is fizetett – például már leszállított, százmilliós értékű hardverelemekért sem.Időközben az MBVK a hvg360 által kiperelt szerződéslista szerint több, az informatikai rendszerével, illetve az új IVR-re való átállással összefüggő új rendszerrel kapcsolatos megbízást adott más cégeknek is. Ezek az alábbiak: 2018.06.01-én az MBVK megbízta a régi rendszert is felmérő Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-t 120,7 millió forintért az új rendszerhez kapcsolódó “minőségbiztosítási szakértői tanácsadással, 2018.09.05-én az MBVK az új rendszerre átállásra készülve szintén a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-t bízta meg 408,8 millió forint értékben “adatmigrációs audit” témakörben, 2019.02.04-én az MBVK az új rendszer “tesztelésére” 57,4 millió forintért között szerződést a 4Sales System Kft.-vel, 2019.03.08-án a kar ismét a közlönykiadó céggel szerződött és megint csak az új informatikai rendszerhez, az IVR-hez kapcsolódó “minőségbiztosítási szakértői tanácsadásra” 166,9 millióért, 2019.05.15-én megint a közlönykiadó cég kapott megbízást a kartól, ezúttal 37,4 millió forintért “szoftverfejlesztés megvalósíthatósági tanulmány” témakörben, 2019.08.16-án pedig a Rogán Antal “találmánya” miatt közismertté vált Hunguard Kft.-től rendelte meg az MBVK “információbiztonsági szakvélemény” készítését 25,5 millió forintért.A hvg360 birtokába került iratokból kiderül az is, hogy 2019 decemberében – miután a kar operatív vezetőt, hivatalvezetőt cserélt – az MBVK új hivatalvezetője, Takács Katalin személyes találkozón jelezte a Sysdata képviselőinek, hogy “egy szakértői vizsgálaton alapuló jelentés elkészültéig a projektet fel kívánja függeszteni”. Takács amúgy jelenleg is hivatalvezető, és a legutolsó információk szerint az élettársa pedig a Völner–Schadl-büntetőügy egyik vádlottja.Az ekkor már tesztelési fázisban lévő új IVR-szoftver egyik, nem végleges verziójának kipróbálását több tényező is hátráltatta, ezeket a periratok is rögzítik. Előbb 2019. októberében vízbetörés történt az MBVK szerverterében, ami miatt az IVR-t egy időre le kellett állítani, ám nem sokkal ezután, december 6-tól pedig hálózati meghibásodás lépett fel, amit a kar 3 hónapig nem hárított el.Akárhogy is, a helyzet most az, hogy a végrehajtói kar elköltött egy csomó pénzt egy amúgy indokoltan beszerzendő új informatikai rendszerre, ami majdnem teljesen el is készült, mégsem használható, és miatta hosszas pereskedés folyik. Eközben pedig jogsértő állapot áll fenn, ráadásul az MBVK a régi, elavult és sebezhető rendszert használatára kötelezi a végrehajtókat. | Völner kinevezése után megakadt a végrehajtói kar egyik legnagyobb szerződése | Évek óta új szoftvert kellene használnia a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, mégis a régivel dolgoznak, amelyről tudják, hogy elavult és sebezhető. Pedig milliárdokért készült egy új, csak nem fizették ki teljesen, így most pereskednek. A Schadl György vezette kar történetének legdrágább beszerzése után kutatva felbukkant Völner Pál, Rogán találmányos cége, a szerverterembe pedig betört a víz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240213_vegrehajtoi_kar_szoftver_volner | 2024-02-13 12:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Év eleje óta a Dignitas Vagyonkezelő Alapítvány a Green Wealth Zrt. tulajdonosa - derül ki a cégbírósági bejegyzésből. A Dignitas Vagyonkezelő öt képviselője közül kettő Kertész Balázs fia, Vince és Kristóf. Nem mellesleg Kristóf 2023 közepe óta a Green Wealth vezérigazgatója. Kertész Balázs Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa: még a Fidelitasból ismerik egymást, szoros kapcsolatuk később a Belvárosban is folytatódott, ahol Rogán polgármester, Kertész képviselő, majd a kerületi vagyonkezelő vezetője lett - az utóbbi az önkormányzat körüli gyanús ingatlan- és egyéb pénzügyek miatt vált érdekessé.
A cég vagyona 1,6 milliárd forint - legalábbis ennyi volt 2022 végén, 2023-as beszámolója még nem nyilvános, illetve azt sem tudni, hogy a tulajdonosváltás érintette-e a cég eszközállományát. Az előző tulaj egy svájci cég, a Green Protagonist AG.
Az 1,6 milliárdos vagyon 2019 óta van a cégben, és meglehetősen különös körülmények közt került oda - hívja fel a figyelmet cikkében a 24.hu.
A vállalatba - amelynek ekkor, legalábbis papíron még nem volt köze a Kertész családhoz - minimális, egyetlen darab "B" részvény erejéig beszállt a Brit Virgin-szigeteki Delight Capital Global Holdings Limited.
Ez tett bele a Green Wealthbe (akkor még East-West Wealthnek hívták) 4 millió 794 ezer eurót.
A Delight Capital Global Holdings képviselője bizonyos Lian Wang. A kínai férfi kiváltságos szerephez jutott a magyar államtól, ugyanis az általa vezetett - pályázat nélkül kiválasztott - Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapott kizárólagosságot arra, hogy a letelepedési kötvényeket árulja Kínában, ami óriási hasznot hajtott a privilegizált vállalat számára.
A politikai szinten Rogán Antal által vitt letelepedésikötvény-program a 2010-es évek első felében futott, Magyarország állampapír-vásárlásért cserébe kínált letelepedési engedélyeket unión kívüli harmadik országok polgárainak - kiválasztott közvetítőkön keresztül. Azóta kiderült, hogy a program a magyar államnak rendkívül rossz üzlet volt, cserébe a közvetítők - köztük Rogán érdekköréhez köthető szereplők - nagyon jól jártak.
Vagyis egy, a Rogán-féle letelepedési bizniszen sokat nyerő kínai férfi vezette offshore cég tett bele mintegy 1,6 milliárd forintot a Green Wealthbe (akkor még East-West Wealth), majd megvált minimális részesedésétől is, ám a jelek szerint a pénzt otthagyta. A Green Wealth előbb egy svájci vállalat tulajdonába került - ekkor lett a vezetője Kertész Kristóf, majd 2024 elején a cég tulajdonosa a Kertész családhoz köthető vagyonkezelő alapítvány lett.
A Lian Wang képviselte offshore cég egyébként nemcsak a Green Wealthbe tett be tetemes summát, hanem egy Green Choice nevű zrt.-be is
(akkor még K&V Green Flowersnek hívták): ebbe 4 millió eurót. Majd ebből is távozott - írja a 24.hu. A Green Choice vezérigazgatója 2023 tavasza óta Kertész Vince, tulajdonosa pedig 2023 közepe óta a svájci Green Protagonist. A különbség a Green Wealthez képest, hogy a Green Choice nem került a Kertész-féle Dignitas Vagyonkezelő tulajdonába idén év elején. | Rogán bizalmasának fiai épp most szereztek egy gyanúsan hizlalt, 1,5 milliárd forintos céget | Egy, a letelepedési biznisz nyertesei közé tartozó kínai férfi vezette offshore cég beletett 1,6 milliárd forintot egy magyar zrt.-be, aztán lelépett. A zrt. előbb egy svájci cég tulajdonába került, ám idén év eleje óta a Rogán Antalhoz közel álló Kertész családhoz köthető vagyonkezelő a tulajdonosa. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240213_Rogan_bizalmasanak_fiai_epp_most_szereztek_egy_gyanusan_hizlalt_15_milliard_forintos_ceget | 2024-02-13 12:46:00 | true | null | null | HVG |
A TRP Hungary vezetésével vásárolta meg egy nemzetközi befektetői csoport a finnországi KymiRing autó- és motorsport-központot a hozzá tartozó ingatlannal és ingóságokkal - jelentette be a vállalat. A TRP Hungary tulajdonosa Szijjártó Péter külgazdasági miniszter testvére, Szijjártó Sarolta, az ő férje, Őry Tamás és Molnár Balázs. A cég ügyvezetői Őry és Molnár.
Őry Tamás cégét, a Truck Race Promotion Kft.-t bőkezűen támogatta a Szerencsejáték Zrt. is. 2022-ben 23 millió forintot kaptak, azelőtt 25 milliót, 2018 novemberében pedig közel 31 milliót. Ez a cég volt az, amelyik 2019-ben oldalanként egymillió forintért írhatott tanulmányt egy közbeszerzés nyerteseként egy versenypályáról.
Szijjártó Péter testvére mégis versenypálya-tulajdonos lesz Finnországban
Egy finn leányon keresztül a TRP Hungary tulajdonába kerül a KymiRing versenypálya. A cég egyik tulajdonosa a külgazdasági miniszter testvére.
A TRP Hungary bejelentésében külön leszögezte, hogy
a befektetés kizárólag magánbefektetők közreműködésével valósul meg, állami szerepvállalást nem tartalmaz.
"Páratlan lehetőséghez jutottunk, hogy részt vegyünk és hozzájáruljunk a KymiRing fejlesztéséhez Finnországban, ahol a motorsportoknak hihetetlen kultúrája és hagyományai vannak. A ralitól a pályaversenyzésig, két- és négykeréken egyaránt, Finnország az a hely, ahol a versenyzés rajongói otthon érezhetik magukat" - mondta az MTI-nek megküldött közlemény szerint Őry Tamás.
A víziónk, hogy létrehozzuk Észak-Európa és a Baltikum vezető sport- és szórakoztatóipari központját.
Helyi közösségek régóta várják, hogy élvezhessék a KymiRing által nyújtott élményeket, ezért különösen izgatottak vagyunk, hogy a csapatunkkal kihozzuk a pályából a benne rejlő hatalmas lehetőségeket. Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgáljunk mindenkit, aki a következő években a pályára látogat" - nyilatkozta Őry Kornél, a TRP Hungary és a tulajdonostársak által közösen létrehozott Finland Motorsport Circuit Holding Oy ügyvezető igazgatója.
A TRP Hungary azt írta, célja, hogy a pénzügyi befektetés után sikeresen üzemeltethesse a régió első számú motorsport-létesítményét, s ennek érdekében átfogó fejlesztési tervet dolgozott ki, ami többlépcsős stratégia megvalósítása révén biztosítja a terület folyamatos fejlesztését a következő évek során. Mindemellett a helyiek szakértelmét és tudását is be szeretnék vonni a fejlesztésekbe, így a helyi közösségekkel való együttműködések is a tervek között szerepelnek. | Szijjártó sógora elárulta, mit terveznek a finn versenypályával | A külgazdasági miniszter testvérének és sógorának cége „állami szerepvállalás” nélkül vásárolta meg a finn KymiRing versenypályát. Észak-Európa és a Baltikum vezető sport- és szórakoztatóipari központját akarják létrehozni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240215_Szijjarto_sogora_elarulta_mit_terveznek_a_finn_versenypalyaval | 2024-02-15 12:38:00 | true | null | null | HVG |
Több mint száz éve meghekkelte a német egészségügyet, és saját gerincferdülésén kísérletezte ki a látványos gyógyulást elősegítő terápiát Katharina Schroth. Miből áll a módszer, és milyen ma Magyarországon ennek az elváltozásnak a kezelése?
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A HVG 45. születésnapja alkalmából négyrészes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A harmadik epizódban épp a címlapok atyamesterei, a lapalapító Horváth Zoltán, a humorista Kőhalmi Zoltán, a grafikus Szoboszlay Péter és a karikaturista Marabu elevenítenek fel néhány mosolyfakasztó történetet, és avatják be a nézőt a címlapkészítés műhelymunkájába. | A győri egyetemnek is jól fekszenek a NER-es cégek | Újabb üzletben talált egymásra a győri egyetem és egy olyan magáncég, amelynek tulajdonosa otthonosan mozog a kormányhoz közel álló körökben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240215_zona_gastro_palkovicsek_uzletfelei | 2024-02-15 16:42:00 | true | null | null | HVG360 |
Miközben a teljes magyar közélet Balog Zoltánról, Novák Katalinról, Varga Juditról, meg persze Magyar Péterről szól ezekben a napokban, a botrány telibe találta Rogán Antalt is.
A miniszter neve több szálon is előkerült a történetben: ő irányítja a Fidesz kommunikációját, amely előbb napokig próbálta elsunnyogni a kegyelembotrányt, majd kifarolt a Novák-Varga-páros mögül; a Diákhitel Zrt. azokkal a cégekkel kellett, hogy szerződjön (Magyar Péter szerint túlárazottan), amelyekkel a Rogán vezette hivatal megegyezett; de Magyar még abban is Rogán kezét látta, hogy annak idején nem engedték, hogy Vargával elváljanak, és hogy a lehallgatási botrány is ráéghetett az akkor igazságügy-miniszter Varga Juditra.
A négy legsúlyosabb állítás Rogán Antal hatalmáról a Magyar Péter-interjúban
Rogán Antal minden kommunikációt irányít, a fideszesek magánéletébe is beleszól, manipulálja a közvélemény-kutatásokat, rengeteg közpénzt folyat el és elszámoltathatatlan - a Magyar Péter által elmondottak alapján ilyen kép rajzolódik ki a propagandaminiszterről, márpedig ő közelről, néha saját bőrén érezhette a miniszter munkájának eredményeit.
Az biztos, hogy Rogán hatalmas utat járt be az elmúlt évtizedekben onnantól, hogy az ezredfordulón a Fidelitas agresszív arcaként neki kellett az MSZP-be páros lábbal beleszállnia, ahol csak lehetett.
Az is elég valószínű, hogy abban, amit Magyar Péter állít, hogy az Orbán-univerzum Richelieu-jeként működne Rogán, van egy jókora adag túlzás - Richelieu-vel ellentétben ő azért nem próbálja egymaga irányítani az országot az uralkodó helyett -, de azt is nyugodtan le lehet írni, hogy Rogán az elmúlt évek alatt Magyarország egyik legnagyobb hatalmú embere lett.
Akkor is, ha csak azt nézzük, hogy törvényesen mit tehet meg, és azt nem, hogy az informális hatalom mennyit ad rá még minderre. | Rogán Antal a világ összes pénzét elverheti arra, hogy fenntartsák a NER-valóságot | Akár napi szinten dönthet óriási pénzekről Rogán Antal, és évtizedekre bebetonozhatja néhány NER-figura üzletét úgy, hogy akár Orbán rendszerének bukását is túléljék. Rogán hatalma még akkor is az egyik legnagyobb ma Magyarországon, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy mit tehet meg szabályosan. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240216_Rogan_Antal_hatalma_ner_penzosztas_magyar_peter_orban_viktor#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_02_16&utm_content=hvg360 | 2024-02-16 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az ázsiai tigrisek az elmúlt másfél évszázadban élőhelyük 93 százalékát elvesztették. Ez csak egy példa arra, milyen veszélynek van kitéve sok vadon élő faj. Bár tudósok megpróbálnak újabb élettereket találni számukra, ez azonban nemcsak drága, de szinte lehetetlen küldetés is. A NASA nagy teljesítményű műholdjai, amelyek képesek felmérni a növényzet állapotát, segíthetnek a biológusoknak.
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
A "régi ellenzék" "a 2022-es újabb kudarc után sem tudott érvényes és értelmezhető alternatívát nyújtani a rendszert régebb óta gyűlölő vagy attól mostanában elfordult, kiábrándult választók tömegeinek", írja szerzőnk, aki szerint "a Momentum és a Tisza Párt csendes egymásra találása jót tenne mind a két félnek". Vélemény.
Dan Nolan, a brit közszolgálati médium sportszerkesztője is azzal kezdte, amivel minden külföldi újságíró, ha a magyar fociról akar írni: elment kétezer lakosú Felcsútra, ahol Orbán Viktor négyezres stadiont ép. | Új szentendrei üzletközpont mögött bukkan fel egy hévízi fideszes politikus neve | Új szentendrei üzletközpont építésére adott be környezetvédelmi engedélyezési kérelmet a Dunakanyar Kereskedelmi Park Kft., amelynek többségi tulajdonosai milliárdos egészségügyi vállalkozásokban érdekeltek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240217_dunakanyar_kereskedelmi_park_hevizi_fideszes_szentendren_hvg | 2024-02-17 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
"A mai napon, 2024. február 20-án, reggel 6.00 órakor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói háromórás házkutatás után, magánlakásáról (miután közölte, hogy csak ügyvédje jelenlétében nyilatkozik, s ezt a hatósági személyek "akadékoskodásnak" minősítették) bilincsben elvitték Békéscsabára Ónodi István lelkészt, az egyház és intézményei gazdasági hivatalának vezetőjét" - tájékoztatta lapunkat Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke.
Ónodi az eljárás közben és után nem telefonálhatott, készülékét elvették, és nem hagytak ott sem a házkutatásról, sem az eljárás értelméről semmiféle hatósági iratot.
Kérdésre, hogy mi a vád, azt válaszolták, hogy vád nincsen, nyomozás zajlik.
Később ezt azzal egészítették ki a feleség számára, hogy "gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja" miatt zajlik az eljárás.
A közlemény szerint ez a lépés egy nappal előzi meg az egyház rendes évi országos közgyűlését (zsinatát), és napra csaknem pontosan két évvel követi azt, hogy (2022. február 21-én) a NAV fegyveresei váratlanul ellepték az egyház központját és gazdasági hivatalát. Mint írják, válogatás nélkül minden adathordozót és hivatalos iratot elkoboztak. Az eljárásról azóta semmiféle információt nem adtak. Az elvitt személyi és egyéb anyagokat, számítógépeket nem szolgáltatták vissza.
"Tekintettel a nyomozásban tartott kétéves hallgatásra, az intézkedés időzítésére, és az őrizetbe vétel váratlan voltára, az akció politikai indítékúnak tűnik" - zárul a MET keddi közleménye.
Néhány hónappal ezelőtt, a NAV végrehajtási felfüggesztést adott az Oltalom Karitatív Egyesületnek, és átutalta az egyszázalékos felajánlásokat, több mint 71 millió forintot. Mindeközben a Belügyminisztérium országszerte 10-12 fős hivatali ellenőrcsoportokat küldött az intézményeikbe, "mondván, hogy mivel nem fizetünk, biztosan nem végezzük el a vállalt feladatainkat".
Idén év elején pedig a Klebelsberg Központ bejelentette, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) közgyűlése úgy döntött, hogy átadja az államnak, az öt településen működő Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolát. "Mi azért engedtük el a dolgot, mert nem akartunk szembemenni a tantestületekkel és a szülői munkaközösségekkel. Őrült tempóban, gyűlölettől vezérelt furcsa szorgalommal zavarták le az átadást múlt év végén" - nyilatkozta idén januárban az üggyel kapcsolatban Iványi. | Bilincsben, saját lakásából vitte el a NAV Ónodi Istvánt, Iványi Gábor egyházának gazdasági igazgatóját | A MET gazdasági igazgatójánál háromórás házkutatást tartottak, Ónodit Békéscsabára vitték. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240220_Bilincsben_sajat_lakasabol_vitte_el_a_NAV_Onodi_Istvant_a_MET_gazdasagi_igazgatojat | 2024-02-20 12:04:00 | true | null | null | HVG |
Kilenc év alatt 1360 milliárd ment el a Rogán-féle központosított kommunikációra, ebből 1000 milliárd Balásy Gyula cégeihez - írtuk meg mi is nemrég. No de az élet nem csak kommunikációból áll!
Rogán Antal minisztériuma alatt létrehozták a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséget, ahol a K-Monitor szerint "a séma ugyanaz, mint Rogán korábbi ügynökségeinél: egységes rendszerbe szervezni és a cég önálló hozzájárulása nélkül, a piaci versenyt megkerülve futószalagon kiporciózni egyetlen haveri cégnek (Balásy Gyula cégeinek) az állami szektor összes vonatkozó megbízását. Ez történt a Magyar Péter által túlárazottnak leírt hirdetésekkel, a turisztikai támogatásokkal, a digitális beszerzésekkel és 2023-tól már a turisztikai, sport és egyéb rendezvényekkel is."
A korrupciókutató szervezet megnézte a rendezvényszervezési ügynökség szerződéslistáját, és azt találta, hogy
a közbeszerzéseket szinte kizárólag Balásy Gyula cégei nyerték meg, több mint 82 milliárd forint értékben.
A szerződéslistában mindössze két másik cég csekély összegű szerződése szerepel ezen kívül, Balásyék 31 szerződése mellett - írja a K-Monitor. | A kormánypropaganda után a rendezvényszervezéssel is tízmilliárdokat kaszál Balásy Gyula | Kilenc év alatt 1360 milliárd ment el a Rogán-féle központosított kommunikációra, ebből 1000 milliárd Balásy Gyula cégeihez - írtuk meg mi is nemrég. No de az élet nem csak kommunikációból áll! | null | 1 | https://444.hu/2024/02/22/a-kormanypropaganda-utan-a-rendezvenyszervezessel-is-tizmilliardokat-kaszal-balasy-gyula | 2024-02-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Jakab Zsófiát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki közleménye szerint a kinevezés egy héttel korábban lett hatályos. Azóta hivatalosan Jakab felel többek közt
a kreatívipari ágazati és vállalkozásfejlesztési programok megtervezésének és végrehajtásának koordinációjáért;
a nemzetközi kreatívipari márkák magyarországi piacra lépésének ösztönzéséért;
és a hazai kreatívipari vállalkozások külpiacra lépését támogató politikák összehangolásáért.
Jakab Zsófia a LinkedInen elérhető hivatalos életrajza szerint 2014-ben a Corvinuson szerzett marketing mesterdiplomát. Ezután rövid ideig dolgozott a TERMINAL Budapest étteremnél és az Inditex spanyol ruházati vállalatnál is, amely alá tartozik többek között a Zara, a Pull&Bear, a Beska, a Stradivarius és a Massimo Dutti üzletlánc is.
Jakab Zsófia (aki a céginformációs rendszerben még mindig Bata-Jakab Zsófiaként szerepel) öt évvel ezelőtt került először állami pozícióba, a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, amikor felkérték a divatipari stratégia megalkotására.
Az elmúlt években a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozott. Ez most beolvad Nagy Márton minisztériuma alá, így továbbra is Jakab áll majd az élén, csak most már miniszteri biztosként.
Jakab a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a barátnője, egykori évfolyamtársa. | Orbán Ráhel barátnőjéből miniszteri biztost csinált Nagy Márton | Aggodalomra semmi ok, a Magyar Divat és Design Ügynökség éléről sem kell távoznia. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240222_Orban_Rahel_baratnojebol_miniszteri_biztost_csinalt_Nagy_Marton | 2024-02-22 17:57:00 | true | null | null | HVG |
Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen az Integritás Hatóság - írta meg a Telex. Arról az ügyről van szó, amelyben Süli János volt Paksért felelős miniszter és családjának cége kapott támogatást egy, a gyanú szerint nem is működő tehenészetre.
A Biogas Productor Kft.-nek 2013 és 2017 között Süli János paksi polgármesterként a tulajdonosa volt, majd amikor kinevezték miniszternek, a fia vette át a vállalatot. A cég 468 millió forint EU-támogatást kapott egy szarvasmarhatartó telep felújítására, ebből 466 milliót le is hívott.
Azon nem szokás csodálkozni, ha Magyarországon egy beruházást túlárazva végeznek el, viszont ha a hatóság gyanúja igaz, akkor itt még csak nem is arról volt szó, hogy valamit csináltak volna nagyon drágán: a vállalat a hatóság vizsgálata szerint - amelynek az összefoglalója itt található - sem a támogatást megelőző években, sem az után nem végzett mezőgazdasági tevékenységet,
a telepen pedig a hatóság munkatársai nem találtak egyetlen szarvasmarhát, és egyáltalán, bármilyen agrártevékenységre utaló nyomot sem.
Pedig a pályázat előírta azt, hogy a cég bevételének legalább a fele agrártevékenységből származzon. Ezt a Biogas egyetlen, 50 ezer forintról szóló számlával igazolta, amelynek a számlatömbjét a rajta szereplő dátum után egy évvel vásárolták meg. A hatóság erről óvatosan úgy fogalmaz, hogy a számla "vélhetően hamis".
A hatóság azt is kiemelte: a mélyépítési és magasépítési munkákra is ugyanazzal a céggel szerződött a Biogas (közbeszerzés helyett közvetlen szerződéssel), méghozzá egy olyan vállalattal, amely a szerződés előtt egy hónappal vette fel a tevékenységei közé az építési munkákat, a vezetője pedig a szarvasmarhatelep műszaki vezetőjének és projektmenedzserének a házastársa.
Az pedig ezek után már nem is meglepő, hogy a projekt zárására adott kétéves határidő már egy éve és hét hónapja letelt, és egyelőre még nincs a telepnek jogerős használatbavételi engedélye.
Az Integritás Hatóság korábban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult az ügyben. A bizottság 35 millió forint bírságot kiszabott, viszont az IH-nak abban nem adott igazat, hogy a magasépítési munkára szabálytalanul folytatták le a közbeszerzést. Az IH emiatt pert indított, hogy meghatározzák, volt-e ott szabálytalanság. | Feljelentést tett az Integritás Hatóság a volt Paks-ügyi miniszter, Süli Jánosék tehén nélküli tehenészete miatt | Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240221_Feljelentest_tett_az_Integritas_Hatosag_Suli_Janosek_tehen_nelkuli_teheneszete_miatt | 2024-02-21 14:34:00 | true | null | null | HVG |
A NER harcostársait, valamint a szakma régi motorosait reaktiválta a Volánbusz újjászervezéséhez Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter tavaly év végén még azt ígérte a MÁV-os és a volános szakszervezeti képviselőknek, hogy
politikasemleges, jól működő állami vállalatot kíván működtetni.
A társaság honlapja szerint viszont a Volán felügyelőbizottságának új elnöke az a Németh Lászlóné lett, aki a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere volt.
A közlekedési cég igazgatóságának elnöke pedig az a TV2 Csoportban tulajdonrésszel bíró, Magyarország 100 leggazdagabb embere lett közé tartozó Vida József lett, aki tavaly már "nyugger"-nek nevezte magát, miközben gigantikus vagyonon osztozkodott Mészáros Lőrincékkel.
A "nyugger" Vida József még mindig gigantikus vagyonon osztozkodik Mészáros Lőrincékkel
Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.
A 24.hu emlékeztet, hogy a Volánbusznál a korábbi igazgatósági elnöknek, Kruchina Vincének a tiszteletdíja 700 ezer forint volt egy tavaly októberi kimutatás szerint, hogy a szuper gazdag Vida mennyit kap, azt egyelőre nem lehet tudni. Kruchina annak ellenére, hogy az igazgatóság éléről leváltották, a vezérigazgatói posztját megtarthatta.
Varga Judit férje úgy nevezte propagandának a hvg.hu cikkét, hogy végig sem olvasta
Magyar Péter a kommentszekcióban visszakozott, miután felhívták a figyelmét arra, hogy amit hiányol, az bizony szerepel a cikkünkben. A Facebookon, egy kommentben reagált Varga Judit igazságügyi miniszter férje a hvg.hu szerdai cikkére, amelyben megírtuk, hogy visszakerült a Kúriára "a nyilaskeresztesek kúriai elnökének" portréja. Magyar Péter, aki korábban a Diákhitel Központ Zrt.
Új igazgatósági tag lett a Volánnál továbbá
az Eximbank felügyelőbizottságában is bent ülő Eppel János, a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. korábbi ügyvezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke,
Dancsó József, aki 2022 nyárig szintén az Eximbanknál dolgozott,
és Magyar Péter, Varga Judit válófélben lévő férje is, aki korábban a Diákhitel Központot vezette.
Magyar a 24.hu-nak elmondta, hogy szerinte őt mi teszi alkalmassá a feladatra: hogy "mintegy nyolc évig foglalkoztam közlekedési szakpolitikával a magyar kormány uniós nagykövetségén (Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete). Először 2011-től a magyar uniós elnökség alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési szakdiplomatájaként, majd a Külügyminisztérium és végül a Miniszterelnökség diplomatájaként tartozott hozzám többek között az uniós, és ezáltal a hazai közlekedési szakpolitikai jogalkotás követése, illetve a kapcsolódó magyar kormányzati álláspont képviselete. Ezenkívül, mintegy nyolc hónapja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságának a tagja vagyok".
A Volán felügyelőbizottságában két korábbi tag tudta megőrizni pozícióját: Brauner Béla és Fazekas Kovács János. Melléjük került | Bekerült a Volánbusz igazgatóságába Varga Judit válófélben lévő férje is | Nagy változások zajlottak a Volánbusz igazgatóságában és felügyelőbizottságában. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230404_Bekerult_a_Volanbusz_igazgatosagaba_Varga_Judit_valofelben_levo_ferje | 2023-04-04 12:29:00 | true | null | null | HVG |
Egy tanácsadó céget vett a nevére Magyar Péter, a közéletből távozó volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje. Magyar az elmúlt napokban a közösségi oldalán és a Partizán csatornának adott interjúban is élesen bírálta a kormány hatalomgyakorlási módszereit.hirdetésAz általa most megvásárolt LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt.-t még 2020-ban alapította Császár Dániel, aki 2014–2018 között a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt, és ebből bő két éven át a közbeszerzésekért felelt. Az ő stábja dolgozta ki 2016-ban a közbeszerzési törvény módosítását, amely több ponton is felmentést adott az államnak a pályázatok kiírása alól.Bár az LLM eddig nem végzett érdemi tevékenységet. Császár másik cége, a Stratilex folyamatosan működik, közbeszerzési tanácsadással foglalkozik. Az LLM-nek eddig két másik tulajdonosa is volt. A 2006-os utcai csatározásokban megsebesült Kruchina Károlyt annak idején, ügyvédjelöltként, Magyar Péter védte; Kruchina jelenleg is a Nemzeti Sportügynökség felügyelőbizottsági elnöke.A másik részvényes Palatinus-Woth Márton volt, aki annak a tanácsadó cégnek, a PlanB-nek volt a társadalmi kapcsolati igazgatója, amely korábban a Miniszterelnökség megbízásából Varga Juditnak tartott kommunikációs tréningeket. Maga Magyar is adott egy 14 milliós megbízást a PlanB-nek, amikor az állami Diákhitel Központ vezérigazgatója volt. Palatinus-Woth a politikusok mögött álló nagy hatalmú kampánygurukról, a spin doctorokról írta a szakdolgozatát, az egykor általa alapított Media Factory Kft. pedig jelenleg is a TV2 beszállítója.Kruchina testvére, a 2006-os összetűzésekben ugyancsak részt vett Kruchina Vince 2022-ben a Volánbusz vezérigazgatója lett, hamarosan pedig egykori védője, Magyar lett a vállalat igazgatóságának egyik tagja. A cégiratok szerint Magyar Péter 2023. november 30-án vált az LLM tulajdonosává: azon a napon, amikor Lázár János miniszter vezérigazgató-helyettessé fokozta le Kruchina Vincét, és Magyart is menesztették. Az LLM-nél történt változások a napokban jelentek meg a Cégközlönyben. Bejegyzés alatt áll az is, hogy Magyar a vezérigazgatói posztot is átveszi Császártól. | Tanácsadó cégben lett tulajdonos Magyar Péter | A cég korábban nem végzett érdemi tevékenységet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240222_llm_tanacsado_ceg_magyar_peter_hvg | 2024-02-22 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"Az intellektuális közokirat-hamisítás gyanúja miatt tett feljelentést, mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik, elutasítom" - írta a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztályát vezető alezredes Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdése alapján eléjük került feljelentésről.
A feljelentés apropóját az ellenzéki politikusnak a hvg.hu cikke adta, amelyben a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami teszt-megrendelésekkel megtolt cégek felszámolásáról írtunk.
Előre kifizette az állam a milliárdos szerződések felét a Covid-teszteket szállító haveri cégeknek, amelyek így hitelből szakíthattak nagyot
Már mindkét, a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami megrendelésekkel megtolt cég felszámolása zajlik. Így hamarosan ugyanúgy eltűnnek, mint a túlárazott lélegeztetőgép-biznisz egykori szereplői. A szerződésekből kiderül az is, hogy a később megvásárolt gyorstesztek "nagykerárát" már előlegként átutalták a cégeknek.
A feljelentés elutasítása nem meglepő, mivel a hasonló ügyek ilyen lezárása szinte rutinszerűen fordul elő a nyomozó hatóságoknál. Érdekes viszont, hogy a Vadai által "Nem gondolja, hogy dolga lenne a fantomizálódó haveri cégek ügyében?" címmel Polt Péternek feltett írásbeli kérdésre
majd csak február 22-én, csütörtökön, érkezik meg Polt Péter válasza arról, hogy a kérdést feljelentésként értékelve a rendőrségre továbbította, viszont közben a nyomozók már egy hete, február 14-én elutasították a feljelentést.
A hvg.hu birtokába került rendőrségi határozaton, az alábbi kép jobb felső sarkában, az időbélyegzőn látható is a február 14-i dátum. A hvg.hu cikke február 1-én jelent meg, Vadai 7-én adta be a kérdést, és ha azt Polt rögtön továbbította is, a rendőrség pár nap alatt lezárta az ügyet.
Az elutasító határozat szerint a rendőrség azt a "feltételezést" vizsgálta, hogy "a profit kivétele után a cégek fantomizálódnak, eltűnnek", ez vezethetne ugyanis az "intellektuális közokirat-hamisítás" gyanújához. Végül azonban arra jutottak, hogy amit erről tudni lehet, az kevés a nyomozás elrendeléséhez.
Ha a nyomozás indításához a rendőrség szerint nem is elég gyanús, a hvg.hu cikkében felsorolt tények mindenképpen sokatmondóak. Ezekből ugyanis az rajzolódik ki, hogy egyfajta unortodox, állami támogatású kkv-s gazdaságfejlesztési programként is felfogható a haveri cégek megbízása.
A Covid-világjárvány idején az állam több százezer, a fertőzés kimutatására szolgáló antigén-gyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű cégektől, közbeszerzés nélkül - írtuk.
Ráadásul úgy, hogy előlegként a vételár felét elutalták a cégeknek. A csavar, hogy az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, így a cégnek sem tőkére nem volt szüksége, sem üzleti kockázatot nem vállalt, mégis 100 százalékos haszonkulccsal tudott üzletet kötni az állammal.
Az egyik érinett, a Rayrai Kft. egy thaimasszázs-cégből lett pár hónap alatt közel kétmilliárd forint árbevételű gyógyászati nagykereskedő vállalkozás. A cégben pár nappal a milliárdos szerződés előtt bukkant fel résztulajdonos-ügyvezetőként Kupper András volt fideszes parlamenti képviselő.
Nem jött be a thai masszázs, az állami Covid-tesztekből viszont milliárdokat kaszáltak
A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.
De nem csak az ő neve érdekes, hiszen a nagy pénzes megbízás kifutására, 2021 elejére érkezett a cégbe egy másik tulajdonostárs is: Kupper András azonos nevű, a parkolási bizniszben is érdekelt nagybátyjának üzlettársának, Tasnádi László volt belügyi államtitkárnak a cége.
A szerződés szerint 8 napon belül az eladó megkapta előlegként a vételár felét, így a Kupper-Tasnádi-cégnek a saját pénzét sem kellett használnia a 49%-os profitot biztosító üzlethez. Ugyanis a cég 879 millióért szerezte be az ÁEEK-nak eladott gyorsteszteket, majd a dupláját kérte értük.
A Rayrai-ból közben Steriflow-ra átnevezett cég sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések óta nem végzett érdemi üzleti tevékenységet, és most már nem is fog. Mivel a cég 2021-ben és 2022-ben is minimális árbevétel mellett már veszteséges volt, idén január 1-én megindították a felszámolását.
(Nyitóképünk illusztráció) | Milliárdos állami megrendelés után eltűnő haveri cég: a rendőrség elutasította a feljelentést, Polt még kivár | A covid-tesztek milliárdos állami megrendelésén magát degeszre kereső fideszes kötődésű cég fantomizálódása nem tűnik bűncselekménynek – állapította meg a rendőrség, már egy hete. Ennek fényében érdekes, hogy csütörtökön érkezik majd meg Polt Péter válasza, hogy ő feljelentésként értékelte a hvg.hu cikke alapján írt ellenzéki kérdést, és továbbította a rendőrségnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240221_Milliard_allami_megrendeles_haveri_ceg_Polt_Peter_feljelentes_rendorseg_nyomozas | 2024-02-21 15:55:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2024.02.22. 05:30
A kárvallottak szerint az Orbán-kormány mindent módszeresen csinál, semmit sem bíz a véletlenre. Az osztrák Európa-miniszter szerint az önkény egészen nagy holdingokat is sújt. | Kurier-jelentés: Osztrák cégek ellen is megy a kiszorítósdi Magyarországon | A kárvallottak szerint az Orbán-kormány mindent módszeresen csinál, semmit sem bíz a véletlenre. Az osztrák Európa-miniszter szerint az önkény egészen nagy holdingokat is sújt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240222_Kurierjelentes_Osztrak_cegek_ellen_is_megy_a_kiszoritosdi_Magyarorszagon | 2024-02-22 07:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Tízezer tonna veszélyes hulladékot akarnak tárolni Sárbogárdon, a lakóházak közvetlen szomszédságában - közölte az erről szóló, január végi kormányhivatali engedély alapján a Párbeszéd.
A pártot az RTL Híradója szerint Orosvári Zsolt értesítette arról, hogy a volt sárbogárdi ásványvízüzem épületéhez december eleje óta kamionokkal hordják az akkumulátorgyárakból a selejtes és el nem adott akkumulátorokat.
Erről a Párbeszéd már korábban mutatott fotókat, most pedig azt közölték, hogy
évi 10 ezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladék-kereskedelemről és tárolásról szól a kormányhivatali engedély.
Tordai Bence ez alapján azt állítja, hogy "másfél hónapon keresztül minden jel szerint mindenféle engedély nélkül működött ez a cég, ez a telephely".
Sükösd Tamás, Sárbogárd polgármestere azt mondta az RTL Híradónak, hogy a bíróságon támadják meg az engedélyt. | Tízezer tonna selejtes akkumulátort tárolhatnak lakóházak közvetlen szomszédságában Sárbogárdon | Ráadásul másfél hónappal hamarabb elkezdték felhalmozni a területen a veszélyes hulladékot, minthogy arra engedélyt kaptak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240223_Tizezer_tonna_selejtes_akkumulatort_tarolhatnak_lakohazak_kozvetlen_szomszedsagaban_Sarbogardon?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | 2024-02-23 21:05:00 | true | null | null | HVG |
Azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyan szerda óta nem árulta el a hvg.hu kérdésére, hogy van-e már gyanúsítottja a nyomozásnak, ám az biztos, hogy eljárást folytatnak egy, a Covid-világjárvány idején, a közbeszerzési szabályok mellőzésével milliárdos állami megbízást kapott cég fantomizálás gyanúját felvető tulajdonosváltása miatt.
Az érintett cég, a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft. egyike annak a három vállalkozásnak, amelyekről a hvg.hu írta meg, hogy 2020 végén az állam több százezer, a fertőzés kimutatására szolgáló antigén-gyorstesztet vásárolt tőlük az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül.
A háromból kettő az egészségügyi piacon ismeretlen, ám fideszes hátterű vállalkozás volt, ráadásul az ÁEEK előlegként a vételár felét elutalta nekik. Mivel az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, így a cégek befektetett saját tőke és üzleti kockázat nélkül tudtak zsíros üzletet kötni az állammal. Hasonlóság az is, hogy
a profit kivétele után a cégek fantomizálódtak, a nyomuk is eltűnik - éppúgy, mint a túlárazott állami lélegeztetőgép-bizniszből milliárdos hasznot húzó más vállalkozásoké.
Íme a két cég és a velük kötött állami szerződések részletei:
2020. november 17-én a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid-19 antigén-gyorstesztre.
2020.november 23-án a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 1 milliárd 627,5 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Biocredit Covid-19 Ag gyorstesztre.
2020. november 23-án a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel 3 milliárd 150 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 1 millió darab - különböző, ötféle - gyorstesztre.
A hvg.hu a minap számolt be arról, hogy a fenti beszerzések részleteiről szóló cikkünk nyomán a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő február 7-én "Nem gondolja, hogy dolga lenne a fantomizálódó haveri cégek ügyében?" címmel küldött írásbeli kérdést Polt Péternek, amit a legfőbb ügyész feljelentésként értékelt és a rendőrségnek továbbított.
A rendőrség arra hivatkozva, hogy hiányzik a bűncselekmény gyanúja, február 14-én elutasította a feljelentést az egykor thai masszázzsal foglalkozó Rayrai Kft. ügyében. A céget, a volt fideszes képviselő Kupper András és a volt belügyi államtitkár Tasnádi László érdekeltségét 795 millió forint osztalék kifizetése után idén január 1-én kezdték felszámolni.
A hvg.hu birtokába került, a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat azonban az ÁEEK-val 3,15 milliárdos szerződést kötő másik cég esetében érdekes megállapítást tett. E szerint a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft. fantimozálódásának kérdését nem vizsgálták, mert amiatt a NAV már nyomoz. Íme a határozat vonatkozó része:
Ezt erősíti meg a közben Vadai Ágnes írásbeli kérdésére csütörtökön megküldött legfőbb ügyészi válasz is. Ebben Polt a cég megnevezése nélkül azt írta, hogy "költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a Nemzeti Adó- és Vámihivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságán jelenleg felderítési szakban eljárás van folyamatban".
A NAV-nyomozással érintett Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft. felszámolása tavaly október 20-án indult. Ennél a cégnél még gyanúsabbak a körülmények, hiszen az ÁEEK-es szerződés előtt 3 hónappal jött csak létre, és bő 3 éves fennállása alatt ez az egyetlen bevétele volt. Az ÁEEK-val kötött szerződést a Minerva Kft. részéről Martos Dániel írta alá:
Minerva-ÁEEK szerződés 2020 by HVG
A cég ügyvezetője és résztulajdonosa is volt ekkoriban Martos Dániel, akinél a fideszes szál nem csak a háttérben bújt meg. Éveken át a ferencvárosi Fidelitas, majd a helyi Fidesz vezető embere volt. Sőt, nyilvános életrajza szerint 2004-2005-ben Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka volt, ezután pedig a Fidesz-alelnök Pelczné Gáll Ildikó mellett lett titkár.
Később Martos a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt. Az önkormányzati cég vezérigazgató-helyettesi pozíciójából 2018 végén távozott, miután a 444.hu videóban leplezte le, hogy a parkolóautomatákba dobott pénznek csak a töredéke jut el a kerület kasszájába. Martos amilyen sietősen távozott a ferencvárosi önkormányzattól,
olyan gyorsan hagyta el a milliárdos állami biznisz lezárultával a saját cégét is.
Ő és üzlettársa, a szintén volt fidelitasos P. Adrienn 2021 februárjában adta el a kft.-t egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak. Az új tulajdonos egyszemélyes "taggyűlésen" döntött Martosnak és P.-nek osztalékként 98-98 millió forint kifizetéséről a cég egyetlen üzletének profitjából. Pár hónappal később elindult a cég felszámolása.
(Nyitóképünk illusztráció) | Szijjártó gyakornokának cége közpénzmilliárdokat szakított majd, fantomizálódott - a NAV most nyomoz | A NAV szerint gyanús lehet, hogy a ferencvárosi parkolóbotrányban is érintett tulajdonos a 3,15 milliárdos állami Covid-teszt beszerzést elnyerő cégét egy 19 éves borsodi fiatalnak adta el, majd miután az osztalékot is megkapta belőle, felszámolták a vállalkozást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240223_Szijjarto_Fidelitas_AEEK_allam_kozpenz_milliardok_ceg_fantomizalas_NAV_nyomozas?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2024-02-23 05:02:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta 57 milliárd forint értékben összesen 257 ingatlant adott át az egyházaknak ingyen - erről számolt be a Partizán péntek reggeli hírlevele. A Magyar Református Egyház 57 ingatlant kapott, 49-et azt követően, hogy az egyház zsinati elnöke Balog Zoltán lett.
Balog 2021 februárjában került a posztra, és három év után múlt hét pénteken, lemondással távozott. Azért döntött így, mert ő javasolta Novák Katalin köztársasági elnöknek, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját segítő K. Endrének. Az ügybe az államfő és a kegyelmi döntést ellenjegyző volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is belebukott.
A reformátusok által kapott ingatlanok között van a BÁV egykori épülete is. A 3,5 milliárd forint értékű ingatlant 2018-ban, a választások után kapta meg a református egyház, az eredeti tervek szerint azért, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem költözzön oda, ám végül a Markusovszky téren lesz új campusa. A 4500 négyzetméteres egykori Központi Zálogházat a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében 15 évig, azaz 2033-ig nem adhatná el az egyház, de az állam egy tavalyi módosítócsomag részeként levette róla az elidegenítési tilalmat.
A legtöbb ingatlant nem a reformátusoknak, hanem a Katolikus Egyháznak és más katolikus szervezeteknek adta át az állam, összesen 105-öt, 29,5 milliárd forint értékben. A két legnagyobb egyház kapta így az átadott vagyonelemek 60 százalékát, ami az átadott vagyon értékének 75 százalékát teszi ki. Az ingatlanok listáját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tette közzé a Párbeszéd adatigénylésére adott válaszában.
Borítóképünkön Balog Zoltán látható. | Balog Zoltán zsinati elnökké választása után rengeteg ingatlant kapott a református egyház az államtól | A reformátusoknak összesen 57 ingatlant adott át az állam 2010 májusa óta, közülük 49-et azután, hogy a volt emberierőforrás-minisztert megválasztották. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240223_Balog_Zoltan_ingatlan_allam_reformatus_egyhaz | 2024-02-23 13:08:00 | true | null | null | HVG |
Kiemelt beruházássá nyilvánítaná a kormány a Sóskútra tervezett akkufeldolgozó üzemet, amely ellen számos helybeli tiltakozott, és helyi népszavazást is kezdeményeztek. A kormány azonban ezzel a lépéssel kivenné a helyiek kezéből a döntés lehetőségét.
A kormányfő által aláírt rendelettervezet úgy módosítaná a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló rendeletet, hogy a mellékletben lévő felsorolás kiegészülne a sóskúti beruházással, koordinációra pedig a Pest vármegyei főispánt jelölnék ki. Vagyis a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítaná az akkufeldolgozót, amely ellen a helyiek és a szomszédos településeken élők is tiltakoztak. A rendelettervezetet társadalmi vitára bocsátották, amire nyolc napot adtak.
A kormány hatásvizsgálata szerint a beruházás megvalósítása jelentős munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatással bír. Az ott létrejövő szolgáltatások, feldolgozási folyamatok nagyban hozzájárulnak Magyarország gazdasági versenyképességéhez, tekintettel arra, hogy a beruházás célja a körkörös gazdaságba való integráció.
A beruházás megvalósításával száz új munkahely jön létre a dokumentum szerint.
"Az új munkahelyek és a beruházás gazdaságfejlesztő hatásai hozzájárulnak a Sóskúton élő lakosok jólétéhez, amely jelentősen meghaladja az ipari termeléssel szükségképpen együtt járó externáliák hatásait" - olvasható a hatástanulmányban.
Ehhez kapcsolódóan: A nagy akkuvita, 1. rész
Ezektől az externáliáktól, vagyis a lehetséges káros hatásoktól tartanak a helyiek, akik közül sokan ellenzik a beruházást. Aláírást gyűjtenek ellene, és népszavazást is kezdeményeztek, ami mellé az önkormányzati képviselők is odaálltak. A kérdést a helyi választási bizottság egyhangúlag jóváhagyta és hitelesítette.
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor-újrahasznosító, elem- és akkumulátorhulladékot feldolgozó üzem működjön?" - így szól a kérdés.
Amennyiben a határozat meghozatalától számított 15 napig nem nyújt be senki felülvizsgálati kérelmet, május elején lehet népszavazást tartani. König Ferenc polgármester azonban az RTL Híradónak úgy nyilatkozott korábban, hogy a kormány döntése bármit felülírhat.
"Ez a gyár idejöhet, és bármennyi gyár idejöhet, ha a kormány úgy dönt. Az a probléma, hogy bármit döntünk bármiről, a kormány bármikor átírhatja, mert azt mondja, hogy ezen a helyrajzi számon ez egy kiemelt beruházási terület, és ettől a pillanattól kezdve senkinek semmi köze hozzá, és népszavazást sem lehet kezdeményezni a kormánydöntés ellen" - fogalmazott.
Sóskúton a szlovén Andrada épít olyan üzemet, amelyben selejtes és használt akkumulátorokból nyerik ki az értékes nehézfémeket, amit aztán az akkugyáraknak értékesít. A cég szerint a folyamat teljesen zárt és biztonságos, nem szennyező, és nem is használ sok erőforrást. Ez az ígéret azonban nem győzte meg a helyieket, akik a már működő akkufeldolgozókban tapasztalt szabálytalanságok és környezetszennyezések miatt féltik lakóhelyüket az esetleges káros hatásoktól. A január 30-ra szervezett lakossági tájékoztató botrányba fulladt, a polgármestert a körzeti megbízott menekítette ki rendőrautóval.
Kerestük az ügyben a tiltakozó helyi civileket és a polgármestert is, hogy reagáljanak a kormány döntésére, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Sóskúton is áterőltetné a kormány az akkuberuházást | Kiemelt beruházássá nyilvánítaná a kormány a Sóskútra tervezett akkufeldolgozó üzemet, amely ellen számos helybeli tiltakozott, és helyi népszavazást is kezdeményeztek. A kormány azonban ezzel a lépéssel kivenné a helyiek kezéből a döntés lehetőségét. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/soskuton-is-ateroltetne-a-kormany-az-akkuberuhazast/32829313.html | 2024-02-21 20:21:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A gödi Samsung gyár a korábban megismerhető érték sokszorosát, 88 tonna mérgező, magzatkárosító hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe 2019 és 2022 között. Az üzemen belül a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak nőtt az évek során.
Az Alsógöd melletti Samsung akkumulátorgyár úgynevezett NMP- (N-metil-2-pirrolidon) technológiát használ. Az NMP egy nagyon veszélyes, magzatkárosító és szaporodási képességeket károsító oldószer, uniós korlátozás alatt áll, csak szigorú megkötésekkel lehetne használni.
Két éve viszont - országos megdöbbenést okozva - pontosan ilyen mérgező anyagot mutattak ki az alsógödi kutakból. A speciális oldószer ugyanis nagyobb mennyiségben kerülhetett levegőbe, majd az esővel a talajvízbe. A jelentős mennyiségű NMP a gödi gyárból vagy a környékről származhatott.
Ez az olcsóbb nekik
Létezik NMP-mentes technológia is, amellyel ki lehet iktatni ezt a veszélyes anyagot a gyártási folyamatból - mondta el tavaly Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. Az említett technológia viszont drágább. Cserébe lényegesen alacsonyabb kockázatot jelent a környezetre, mégsem követelik meg a magyar hatóságok.
A vegyszer a terhes nőkre különösen veszélyes, belélegzése többek között fejlődési rendellenességet vagy vetélést okozhat.
Ehhez kapcsolódóan: Nem egyértelmű az sem, hogy a kormány milyen gazdasági szempontok alapján akarja kitenni a magyarokat ilyen óriási környezeti veszélyeknek
Az akkor elérhető információk szerint 2020-ban 354 kilogrammot bocsátott ki a gyár a mérgező anyagból. A környékbeli vizek rendszeres vizsgálati adatai hiányosak, a Samsung iparterületén öt éven át nem működtek ellenőrző monitoringkutak. Az egyetlen mérőkutat az építkezés során betemették, újak létesítését pedig a gyár "nem jelentős környezeti hatása" miatt nem írta elő a magyar állam.
Az Átlátszó most kikérte a friss légszennyezési adatokat. Ezek alapján
2021-ben 81 tonna NMP került a levegőbe Gödön,
2019-2022 között pedig összesen 88 tonna.
Az elérhető munkavédelmi határozatok alapján a gödi gyárban 2021-ben és 2022-ben hét alkalommal összesen 133 fő, tavaly újabb 44 fő lett fokozottan kitéve rákkeltő anyagoknak.
A 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett koncentrációja a határérték tíz- és hússzorosa volt, a gyár ezért tízmillió forintos bírságot kapott. A rákövetkező években ismét nem működtek megfelelően a légszűrő berendezések, és érdemben megszegték a munkavédelmi előírásokat is az üzemben. | A korábban valószínűsíthetőnél is nagyságrendekkel szennyezőbb volt a gödi akkumulátorgyár | A gödi Samsung gyár a korábban megismerhető érték sokszorosát, 88 tonna mérgező, magzatkárosító hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe 2019 és 2022 között. Az üzemen belül a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak nőtt az évek során. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/god-samsung-nmp-mergezes/32828665.html | 2024-02-21 20:26:00 | true | null | null | Szabad Európa |
- Ön a polgármester úr?
- Igen
- Jó napot kívánok, Hadházy Ákos vagyok. Azt hallottam, hogy ön itt lakik ebben az egészségházban.
- Igen.
- Azt hallottam, hogy erre önnek nincs felhatalmazása.
- Figyeljen, sok mindent hall az ember. Én azt mondom, hogy nem is vagyok polgármester, nem is itt lakom, nem is képviselem a települést. Viszontlátásra.
Így indult a beszélgetés Hadházy Ákos független képviselő Facebookra posztolt videója szerint Hadházy és Bácsszőlős fideszes polgármestere, Szarvas Róbert között.
Hadházy bejegyzése szerint Bácsszőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást. A faluban nincs orvos, rendelésre csak kétszer két órában jár át egy orvos 8 kilométerről. Hadházy azt írja, ezért "a fideszes polgi így úgy gondolta, a legjobb, ha ő illegálisan beköltözik a felújított kecóba".
Bár a képviselő-testület és a kormányhivatal is többször felszólította, hogy költözzön ki, ezt nem tette meg, Hadházy információi szerint inkább aláíratott egy "törvénytelen bérleti szerződést" az alpolgármesterrel, akinek állítólag fogalma sincs, hogyan került a papírra az aláírása.
A videó folytatásában egyébként Szarvas Róbert feldúlva kérdezi Hadházytól, hogy "minek kérdez baromságokat", ha "mindent tud". "Mert annyira meredek, hogy ön az orvos lakásban lakik" - válaszolta erre Hadházy, mire szarvas Róbertből kiszakadt: | „Bazdmeg, valahol laknom kell” – mondta Bácsszőlős fideszes polgármestere, aki beköltözött az uniós pénzből | Hadházy bejegyzése szerint Bácsszőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást. A faluban nincs orvos, rendelésre csak kétszer két órában jár át egy orvos 8 kilométerről. Hadházy azt írja, ezért „a fideszes polgi így úgy gondolta, a legjobb, ha ő illegálisan beköltözik a felújított kecóba”. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/26/bazdmeg-valahol-laknom-kell-mondta-bacsszolos-fideszes-polgarmestere-aki-bekoltozott-az-unios-penzbol-felujitott-orvosi-szolgalati-lakasba | 2024-02-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár a NER mai gazdasági kavarásai mellett már-már eltörpül, az első Orbán-kormány bukásáig a magyar gazdaságtörténet legnagyobb korrupciós ügye volt a Gripenek beszerzése, aminek az érintett országok közül egyedül Magyarországon nem lett következménye. Hogy Orbánék miért a svéd gépeket választották, arra ugyanúgy nincs hihető magyarázat, mint mondjuk a Novák-féle kegyelemre - más kérdés, hogy a repülők a gyakorlatban eddig beváltak, és a vásárlásért cserébe megkötött ellentételezései (offset) megállapodás is sokáig jól muzsikált.
Maga az alaptörténet amennyire szürreális, annyira jellemző az orbáni hatalomgyakorlásra. A 2001. szeptember 10-i nemzetbiztonsági kabinetüléséről, ahol a döntés megszületett (illetve a miniszterelnökön kívül mások számára is ismertté vált) nem készült szó szerinti jegyzőkönyv, ezért az eseményeket nehéz rekonstruálni. Ami tudható: az esetnél a kormányfőn kívül Pintér Sándor belügyminiszter, Szabó János honvédelmi miniszter, Matolcsy György gazdasági miniszter és Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára volt jelen. Előzetesen a kormány a Gripenek beszerzése mellett a meglévő orosz MIG-ek korszerűsítését, illetve használt amerikai F-16-osok vásárlását mérlegelte. A honvédelmi tárca szakértői jelentése az F-16-os opciót hozta ki legjobbnak, mindenki arra számított, hogy Orbán Viktor ezt a megoldást fogja bejelenteni, olyannyira, hogy a kisgazda Szabó János nem sokkal korábban újságíróknak el is kotyogta.
Érdekesség, hogy a 90-es évek elején, az MDF-kormány idején egy magyar küldöttség már kiutazott az USA-ba használt F-16-osok vásárlását előmozdítandó, de azzal küldték haza őket, hogy amíg Magyarország nem a NATO tagja, erről szó sem lehet. A bántóan elavult szovjet MiG-21-eseket így 1994-ben felfegyverzett és korszerűsített MiG-29-esekre cserélte a magyar állam, méghozzá a Szovjetunió-jogutód Oroszországnak a hazánkkal szemben fennálló államadósságáért cserébe, a lehetőségekhez képest kimondottan jó üzletet kötve. Ezért aztán 2001-ben, amikor a Gripen-üzletre sor került, Magyarország egyáltalán nem volt kényszerheyzetben, a MiG-ek még legalább 10 évig elmuzsikáltak volna. Orbán-kormány azonban mindenképpen repülőgépeket akart vásárolni, és a nagy üzlet sokak fantáziáját megmozgatta. Kaptunk például ajánlatot Belgiumtól használt F-16-osokra nagyon jó áron (igaz, a bizniszhez az USA jóváhagyása is kellett volna, márpedig az asztalon ott volt az amerikaiak - drágább, de fegyverzet szempontjából komplexebb - ajánlata is, így a belga opciónak valószínűleg nem volt realitása. És persze emlékezetes az is, hogy a Fidesz "szenátorai" (31 parlamenti képviselő és 3 államtitkár) levelet írtak Bill Clinton akkori amerikai elnöknek, kérve, hogy váltsa le a budapesti amerikai nagykövetet, és nevezze ki a helyére Steven Jones Lockheed-alkalmazottat (a Lockheed az F-16-osok gyártója) - a mából nézve szinte már megmosolyogtató eset Selmeczi Gabriella és Balsay István államtitkár állásába került.
Meghosszabbítják a Gripen-szerződést, Magyarország négy új vadászgépet kap a svédektől
Egy szó mint száz, mindenki az amerikai gépek érkezésére készült, ám valami egészen más történt, amiről az említett nemzetbiztonsági kabinetülés jegyzőkönyvébe annyi került be: a kormány megvizsgálta a honvédelmi tárca előterjesztését (amely, mint jeleztük, egyértelműen az F16-osokat favorizálta), és "nemzetgazdasági, valamint biztonságpolitikai szempontokra is figyelemmel úgy döntött, hogy az ajánlatok közül a svéd kormány ajánlata a legkedvezőbb". Majd az Orbán-kabinet felhatalmazta az illetékes minisztériumokat, hogy 10 napon belül kezdjenek tárgyalást a svéd kormánnyal 14 Gripen vadászgép bérlésére vonatkozóan. A Magyar Narancs szemtanúkra hivatkozva így írt erről: "Bejött Orbán Viktor, mondta, hogy nagyon köszöni a kitartó, szívós és áldozatos munkát, amit az ajánlatok feldolgozásába fektettünk, és ő úgy döntött, hogy a svéd ajánlatot fogadja el. A részleteket Matolcsy gazdasági miniszter úr fogja elmagyarázni - tette hozzá, majd sarkon fordult, és kiment a teremből."
A magyarázat- a dolog érdemét tekintve - máig nem történt meg. Kétségtelen ugyanakkor hogy a svédek, főként az Electrolux révén, nagyvonalú beruházásokat vállaltak cserébe (az is igaz persze, hogy a vállalat az elmúlt évek válságai nyomán nagyrészt kivonult Magyarországról). Ez azonban csak a sztori egyik szála. A másik úgy indult, hogy 2007 júniusában egy svéd tévécsatorna riportot készített a cseh Gripen-beszerzésekről . A műsorban az hangzott el, hogy a Gripeneket gyártó Saab és brit partnere, a BAE Systems 3 milliárd koronával vesztegetett meg olyan cseh tisztviselőket, akiknek közük volt hozzá, hogy Csehország is Gripen gépek beszerzése mellett döntött. Felmerült egy osztrák lobbista, gróf Alfons Mensdorff-Pouilly felelőssége, illetve az is, hogy magyar döntéshozókat is hasonló módszerekkel befolyásoltak. Ugyanabban az évben a New York Times a CIA-ra hivatkozva azt írta, hogy "magyarországi pártok" dollármilliókat kaptak a szerződések elnyeréséért.
Svédországban az eljárás vádalkuval és gigantikus pénzbüntetéssel végződött. Keletkezett ugyanakkor egy magyar akta is, amelyet a svéd főügyész többszöri egyértelmű ajánlata ellenére Polt Péter nem volt hajlandó átvenni, másoknak pedig a svédek nem adták ki.
Ezen a ponton érdemes visszautalni azokra a mosolyogtató magyar kormányzati állításokra, hogy Svédország "barátságtalan" velük, illetve "beleavatkozik a magyar belpolitikába" - akár bele is avatkozhatna, hiszen a dokumentumok nála vannak, illetve a jelek szerint az USA-nál is, ám az elmúlt másfél évtizedben még csak kísérletet sem tettek rá, hogy felhasználják.
A most megvásárolni ígért újabb négy repülőgéppel közelebb kerülünk a minimálisan szükséges védelmi szinthez, a megválaszolandó kérdések sora azonban ettől nem lett rövidebb. | Gripen-akta: továbbra is zárva | A korrupció gyanúján túl tisztázásra vár, hogy először miért pont 14 Gripent lízingeltünk, amikor a beszerzést előkészítő HM-előterjesztésben világosan az szerepel, hogy az ország légterének védelmét 20-24 géppel lehetne biztosítani. Ezt a számot a ma bejelentett négy további Gripennel sem érjük el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226502_gripen-magyarorszag-vasarlas-svedorszag-vadaszrepulogep-korrupcio | 2024-02-23 16:01:00 | true | null | null | Népszava |
"Milyen indokkal kapott Öntől diplomata-útlevelet az arra most már méltatlan Lénárd András?" - tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszternek a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese.
Vadai Ágnes azt követően érdeklődött a tárcánál, hogy a Csíki Sör tulajdonosa magyar diplomata-útlevéllel akart kibújni egy gyorshajtás miatt kapott büntetés miatt. Ezt követően a KKM visszavonta a dokumentumot. A vállalkozót az Arad megyei Nagylak közelében mérték be az autópályán, amikor luxusautójával 162 kilométer per órás sebességgel közlekedett. Emiatt 250 ezer forintnak megfelelő büntetést szabtak ki rá.
Nagyon sietett Bentleyjével a Csíki Sör tulajdonosa, most arra hivatkozva nem akarja befizetni a gyorshajtási bírságot, hogy ő diplomata
A Szijjártó Péter helyett reagáló Magyar Levente parlamenti államtitkár nem vitte túlzásba a válaszadást:
"A külgazdasági tevékenység sikeres előremozdítása érdekében kapott diplomata útlevelet Lénárd András"
- fogalmazott a politikus, homályban hagyva, milyen külgazdasági tevékenységet és mekkora sikerrel tudott előremozdítani a Csíki Sör tulajdonosa. | Évek múltán kiderült, miért kapott magyar diplomata-útlevelet a Csíki Sör tulajdonosa | Azt a diplomata-útlevelet, amelyet méltatlanság miatt már megvontak tőle. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226459_lenard-andras-csiki-sor-diplomata-utlevel-vadai-agnes-magyar-levente | 2024-02-23 16:06:00 | true | null | null | Népszava |
Meglehetősen kritikus elemzésükben a számvevők megállapítják: bár a jogsértéseket szankcionáló brüsszeli eszköztár kibővült és eredményesen alkalmazható, továbbra is komoly hiányosságok jellemzik a rendszert. Ezek közé tartozik, hogy az EU-s intézmények gyakran csak "kipipálandó" feladatnak tekintik a közösségi támogatások folyósításának feltételéül szabott intézkedéseket, és nem ellenőrzik, hogy azok valóban hozzájárulnak-e a korrupció visszaszorításához. Példaként a magyar Integritás Hatóságot említik, amelynek a létrehozása önmagában még nem biztosítja, hogy hatásos lesz a csalások és a szabálytalanságok feltárása és szankcionálása. Ráadásul fennáll a kockázat, hogy a nemzeti hatóságok visszavonják a korábbi döntéseiket, mihelyst Brüsszelből megérkezik a pénz. Az ESZ ezért javasolja, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon a vele egyeztetett intézkedések végrehajtását. - A pénzeszközök felfüggesztéséről sokkal nehezebb dönteni, mint a feloldásukról - mondta ezzel kapcsolatban Annemie Turtelboom, az ESZ belga tagja, a jelentést készítő testület elnöke a dokumentum sajtóbemutatóján.
Az uniós számlákat ellenőrző intézmény kifogásolja, hogy a jelenlegi szabályok teret engednek a döntések politikai befolyásolásának. A felfüggesztett uniós támogatások felszabadítását jogi és technikai elemzéseknek kell megalapozniuk, politikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a folyamatban.
A jogállamisági normák magyarországi megsértése, a korrupció nem csak a kohéziós források szabályszerű felhasználását veszélyezteti, hanem például a mezőgazdasági támogatásokét is, ám ezekre nem vonatkoznak a közös költségvetés védelmét szolgáló feltételek - állapítják meg a számvevők, akik ugyanakkor óvakodnak tőle, hogy a pénzügyi szankciók kiterjesztését javasolják az agráriumra.
Magyarország jelenleg 22 milliárd euró felzárkóztatási és helyreállítási forráshoz nem jut hozzá. A még zárolt kohéziós pénz (több mint 11 milliárd euró) a 2021-2027 közötti közösségi büdzséből érkezne, ahonnan egyébként is csak az időszak vége felé kezdődnek meg a kifizetések, ezért a hiánya csak később éreztetné hatását a magyar költségvetésben. Ugyanakkor előfordulhat, hogy elsőként a polgárok érzik meg annak a kedvezőtlen hatását, hogy a kormány nem teljesíti a kötelezettségeit. Ilyen például, hogy magyar diákok kimaradnak az Erasmus+ oktatási csereprogramból - figyelmeztet az ESZ jelentése.
Az európai intézmény ajánlásaiban arra is kitér, hogy az Európai Bizottság valamennyi tagállamban vizsgálja meg, hogy az Unió pénzügyi érdekei megfelelően érvényesülnek-e.
Megszületett a kedvező bizottsági értékelés, Magyarország kap 10,2 milliárd eurót | Hiába bővítette a korrupció és a jogsértések elleni eszköztárát az EU, | „Repedések vannak a páncélzaton, pedig a jogállamiság hézagmentes védelmet érdemel” – figyelmeztet az Európai Számvevőszék (ESZ), amely szerdán publikált jelentésében annak járt utána, mennyire hatékonyak az EU költségvetését a korrupcióval és az uniós értékek megszegésével szemben védelmező mechanizmusok. Magyarországon kívül Bulgáriát, Görögországot, Lengyelországot, Olaszországot és Romániát vizsgálta. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226236_europai-szamvevoszek-tamogatas-felhasznalas-kockazat-jelentes | 2024-02-22 16:30:00 | true | null | null | Népszava |
Tízmillió forintra bírságolta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK) az őszi Moderna-vakcinabeszerzés miatt.
Az eljárást hivatalból indította a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Közbeszerzési Döntőbizottság február 20-án tette közzé az elmarasztalást. A törvényességi ellenőrzés eredménye szerint az NNGYK nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy a beszerzés feltétlen, pontosabban "rendkívül sürgős" szükségességét. Miként azt sem, hogy előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók.
Mint emlékezetes, miután a kormány perben áll Pfizerrel az őszi szezon előtt csak a Modernától kért ajánlatot mintegy százezer dózisra, és azt is meglehetősen későn, csak november végén folytatták le a meghívottal a beszerzési tárgyalást. A Népszava elsőként írt arról, hogy a kormányzat Moderna vakcinát vásárol a fokozottan védendő lakossági csoportoknak. December elején lapunknak Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár mondta el, hogy azok kaphatnak az új vakcinából, akik egyébként a térítésmentes influenza-oltásra is jogosultak. Akkor az államtitkár kérdésünkre, hogy miért a Modernára esett a választás, hiszen korábban a Pfizer oltóanyaga volt leginkább elérhető az mRNS vakcinák közül, azt válaszolta: a Moderna gyártója adta a legkedvezőbb árat, a Pfizer nem is adott ajánlatot.
Tavaly januárban a Pfizer és a BioNTech pert indított a magyar állam ellen, mivel Magyarország 2022 novemberében az ukrajnai konfliktusra hivatkozva visszautasította a 2021-ben uniós keretszerződésben megrendelt hárommillió COVID-19 vakcina átvételét és kifizetését. Hasonló okból perlik egyébként Lengyelországot is, Romániában pedig azért robbant ki botrány, mert az akkori kormány túl sok vakcinát rendelt, ezzel pedig kárt okozhattak a román költségvetésnek. | Tízmillió forintra büntették Müller Cecília hatóságát egy vakcinabeszerzési hiba miatt | Törvényességi ellenőrzés állapította meg, hogy az NNGYK nem tudta meggyőzően bizonyítani a beszerzés feltétlen, pontosabban „rendkívül sürgős” szükségességét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226240_vakcinabeszerzes-moderna-kozbeszerzesi-dontobizottsag-a-nemzeti-nepegeszsegugyi-es-gyogyszereszeti-kozpont | 2024-02-22 16:46:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.