text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tavaly szeptember óta zárva tart, így csupán szűk két évig üzemelt Kazáron a Laska Terasz nevű hely, melyre 200 millió forintot adott a Belügyminisztérium gazdaságélénkítő programja a "palóc gasztronómia turisztikai célú bemutatásának fejlesztésére" a település önkormányzatának - írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
A független országgyűlési képviselő kiemeli, hogy - bár az oldal posztjait az elmúlt hetekben letörölték - a vendégértékelések alapján leginkább hamburgert, gyrost és pizzát kínáltak, bár néha azért lehetett laskát (palóc krumplilángost) is enni.
Az étterem egyébként pár napja egy "Hamarosan" felirattal azt sejteti, talán újra kinyit. - Gondolom, muszáj úgy tenni, mintha működnének, nehogy visszakérje a pénzt a minisztérium. Bár úgysem fogja, hiszen a polgármester jó fideszes palóc - állapítja meg a politikus.
Január elején ugyancsak Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet arra, hogy a határmenti, 1600 fős nógrádi faluban 677 millió forintból épült egy 12 fős bölcsőde. Mindennek alapján egy férőhelyet 56 millió forint EU-s támogatásból sikerült megépíteni.
667 millió forintból, uniós támogatással épült fel egy bölcsőde 12 kazári gyermeknek | Mindössze két évig működött a palóc gasztronómia bemutatását megcélzó étterem | Az étterem szeptember óta zárva tart, bár pár napja egy „Hamarosan” felirattal azt sejteti, talán újra kinyit. A helyszínként szolgáló település nemrég azzal került a hírekbe, hogy 677 millió forintból épült ott egy 12 fős bölcsőde. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226163_kazar-laska-terasz-etterem-paloc-gasztronomia-hadhazy-akos | 2024-02-21 16:54:00 | true | null | null | Népszava |
Sok száz érdi ingatlan közül éppen ott sikerült helyett találni az ellenzéki választókörzetként számon tartott Parkváros kismamáit és kisgyermekes családjait ellátó védőnői szolgálatnak, ahol a fideszes polgármester-jelölt Kardosné Gyurkó Katalin civil egyesülete is működik.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, december végén pánikszerű gyorsasággal költöztettek hat kilométerrel arrébb, a város másik végébe 7 védőnői körzetet a szolgálat államosítása után. Így most a téli időben, nyáron pedig majd a tűző napsütésben kell oda-vissza 12 kilométert gyalogolniuk, babakocsit tolniuk, buszozniuk az autóval nem rendelkező várandósoknak és kismamáknak.
Érden sem lett sikertörténet a védőnői szolgálat államosítása, a reform után sokan kilométereket gyalogolhatnak
Pedig a szolgálatnak eddig helyet adó épület magántulajdonosa továbbra is biztosította volna a helyiségeket, sőt még azt is felajánlotta, hogy felújítja az épületet, bérleti díjként pedig rábólintott arra, amit a védőnői szolgálatot átvevő Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház ajánlott. Csőzik László érdi ellenzéki polgármester pedig levélben kérte Bedros J. Róbert kórházigazgatót a döntés újragondolására, de válaszra sem méltatták.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a kórház a költözés mellett döntött, mondván, az új bérlemény az érdi szakrendelő mellett van, ahová a kismamák csípőszűrésre viszik a gyerekeket (ez egy alkalom összesen - a szerk.), olcsóbb és kulturáltabb körülményeket biztosít. Az csak most derült ki, hogy az új védőnői telephely éppen abban az épületben van,
A folyamat részeként a tavaly szeptemberben Budapestről Érdre átköltöztetett, e-sportokat népszerűsítő HunGame Esport Sportegyesület a székhellyel együtt nevet, tevékenységi kört és elnököt is váltott - hívta fel a figyelmet az Átlátszó. Az immáron Érdre bejegyzett ÉRteD Családbarát Egyesület fő célja az, hogy "egy valódi, és saját értékeit ismerő közösséggé" formálja az alvóvárosként működő Érdet. Ehhez 2023. decemberében kilencmillió forint támogatást is nyertek a Városi Civil Alaptól. Az ÉRteD működteti az idén január utolsó napján megnyílt Érdi és Környéki Civil Irodát is. Ahogy a megnyitón Szalay-Bobrovniczky Vince - az azóta lehetséges köztársasági elnök-jelöltként is szóba került Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter testvére -, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, Kardosné Gyurkó Katalin "hármas civil minőségében" volt jelen:
Utóbbi megbízatását egyébként buzgó reformátusként még Balog Zoltán minisztertől kapta. Balog egyébként a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökeként 2018-ban díjazta is Kardosné Gyurkó Katalin közösségépítő munkáját. A díjátadón Novák Katalin állt mellette. Az elismerés körbejár. Ugyanazon évben Kardosné adta át Novák Katalin akkori család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak a NOE-díjat.
A NOE-elnök számos rendezvényen tűnt fel fideszes potentátok oldalán. A kormánypárti beágyazottságot mutatja az is, hogy az érdi civil iroda megnyitójára Aradszki András (KDNP), a térség országgyűlési képviselője is elment. A védőnőket pedig éppen a fideszes támogatást élvező civil iroda mellé költöztették. A Felső utca 43. számú épület alsó szintjének már az előtérében nagy tábla hirdeti a ÉRteD Egyesület helyiségeit. Innen indul a lift a harmadikra a védőnőkhöz és az egyesület irodáihoz, helyiségeihez. Így a védőnői szolgálattal egy szinten működik az ÉRteD Egyesület egyszülős klubja, az érdi hungarikum klub, de itt tartják a "civil közösségi tér" gerinctorna, ringató és pillangótánc foglalkozásait is.
A polgármesteri kampány azonban csaknem elbukott, mielőtt elkezdődött volna. Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnökeként ugyanis azt írta egy Facebook-posztjában a K. Endre kegyelmi döntése nyomán kitört botrány kellős közepén, hogy "a pedofília minden formáját elutasítom. Elnök Asszony kegyelmi döntését tiszteletben tartjuk". Igaz, nem sokkal később törölte az utolsó mondatot, mondván, félreérthető volt. Az RTL kérdésére azután még hozzátette: "a poszt egyetlen mondata változott meg, nem a véleményem". Novák Katalin és Balog Zoltán azóta lemondott, Kardosné viszont megkezdte kampányát Érden.
Elsöprő támogatással lett befutó a NOE-elnök
Hivatalosan is polgármesterjelölt lett Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Az érdi Fidesz a múlt hét végén jelentette be, hogy a szervezet taggyűlése az elnökség javaslatára elsöprő többséggel támogatta Kardosné Gyurkó Katalin indulását. A párt közleménye hangsúlyozta, hogy Kardosné nem pártpolitikus ugyan, de civil szervezeti vezetőként "bizonyította a rátermettségét".
Kardosné előtt a Fideszen belüli helyi harcok következtében nyílt meg az út a kormánypárti "külsős jelölés" felé - idézte fel a 24.hu. Mint írták, a várost 13 évig irányító volt polgármestert, T. Mészáros Andrást - aki 2019-ben elvesztette a párharcot Csőzik Lászlóval, az ellenzék közös jelöltjével szemben - tavaly leváltották a helyi Fidesz éléről. A városi elnöki poszton utódja Gasparik Gábor lett. Egészen a leváltásáig egyértelműnek tűnt, hogy 2024-ben T. Mészáros megpróbálkozhat majd a revanssal, a portál szerint T. Mészáros a kormánypárt országos vezetésénél is igyekezett támogatókat találni a folytatáshoz, de nem járt sikerrel, és meg kellett elégednie azzal, hogy a ciklus végéig ő vezetheti a Fidesz érdi önkormányzati frakcióját.
T. Mészáros visszavonása után Kardosné neve már tavaly felmerült esélyesként. Az érdi illetőségű NOE-vezető, akiről sokan tudták, hogy kiváló kapcsolat fűzi Novák Katalinhoz, októberben még tagadta, hogy felkérést kapott volna a polgármester-jelöltségre, amit most végül megszerzett. | Éppen oda költöztették az érdi védőnőket, ahol a Fidesz polgármester-jelöltjének egyesülete is működik | December végén pánikszerű gyorsasággal költöztettek hat kilométerrel arrébb, a város másik végébe 7 védőnői körzetet a szolgálat államosítása után. | null | 1 | https://nepszava.hu/3225953_vedonok-erd-fidesz-polgarmester-jelolt-allamositas | 2024-02-20 17:29:00 | true | null | null | Népszava |
A független hazai kutakat képviselő szervezet versenyhatósági vizsgálatot kezdeményez.A napokban a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és az Európai Unió Versenyhatóságához egyaránt beadvánnyal fordult a Mol 2022-es üzemanyagárstop alatti egyes intézkedései miatt a hazai magántöltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) – tudtuk meg Gépész László alelnöktől.Mint emlékezetes, a hatósági üzemanyagárak bevezetésével kapcsolatos egyes kormánydöntések miatt a jellemzően a közel ezer kis hazai töltőállomásokat ellátó üzemanyag-importőrök egyszerűen bezártak. A hoppon maradt kutak így az egyetlen hazai finomító üzemeltetőjeként kizárólagos hazai nagykereskedővé előlépő Molhoz fordultak. Bár a céget a kabinet szerződéskötésre kötelezte, hamar kiderült, hogy a társaság az újonnan hozzá fordulóknak addigi vevőihez – például a többi nagy lánchoz – képest érdemben kedvezőtlenebb feltételeket szab. Így például tartályautóról maguknak kellett gondoskodniuk, megrendeléseiknek csak egy részét kapták meg, illetve novembertől leginkább semennyit. Így jelentős térségek maradtak teljesen ellátatlanul. Sőt, megfigyeléseik szerint ez idő alatt törzsvevőiket a nagy hálózatok, hosszú távú szerződésekkel, magukhoz láncolták. Az FBSZ folyamatosan jelezte aggályait a Mol felé, ám panaszaikat nem orvosolták – hangsúlyozta Gépész László. Felvetésünket, miszerint 2022. november végére az ország egész területén, gyakorlatilag hálózatfüggetlenül összeomlott az üzemanyagellátás, azzal magyarázta, hogy a nagy hálózatok bizonyára nem bírták a leürült magánkutakról átkényszerülők rohamát. Megbízott szakértőjük, Nagy Csongor István már ez alatt azt tanácsolta az FBSZ-nek, hogy kezdeményezzenek versenyhatósági vizsgálatot. Ezt most, a Mollal folytatott további, eredménytelen egyeztetések, majd hosszas előkészítés után, a Bassola Ügyvédi Irodán keresztül, megtették. A molos intézkedés nemzetközi hatásai miatt beadványukat a GVH-n kívül elküldték az Európai Unió Versenyhatóságához is.Nem kapnak többé hatósági áras üzemanyagot a kis kutak, jövő héten akár teljes összeomlás is jöhetA Mol jövő héttől teljesen megszünteti a magyarországi…Az alelnök szerint az így végül is a fogyasztókat érő károkat nem orvosolja, hogy a kormány 2022. december elején az árstopot és a hozzá kapcsolódó összes intézkedést eltörölte. Igaz, az importőrök a kormány lépése után visszatértek, így ma már eredeti formájában a számukra hátrányos molos kényszer-szerződések közül egy sem él. A tőlük 2022-ben elpártoló nagy vevők mindegyike ugyanakkor azóta sem tért vissza hozzájuk. Így több tucat kis töltőállomás bezárt."A verseny ilyetén szűkülése hosszú távon indokolatlan áremelkedésekhez vezet, ami rossz a fogyasztóknak."Ha a versenyhatóság a 2022-es intézkedések miatt esetleg jogerősen elmarasztalná a Molt, az érintett üzemeltetők egyedi kártérítési pereket indíthatnak. Ugyanakkor az FBSZ változatlanul nyitott az olajcsoporttal folytatott tárgyalásokra – tette hozzá Gépész László.A Mol minden új kiskereskedővel szerződött, amely az ársapka időszaka alatt üzemanyag-ellátási igénnyel megkereste a céget – rögzítették az ügy kapcsán tavaly az olajcégnél. Partnereiket az áru rendelkezésre állásának függvényében, mindvégig igyekeztek üzemanyaggal ellátni. A Dunai Finomító karbantartása és a megnövekedett kereslet miatt ugyanakkor átmeneti korlátozásokat vezettek be annak érdekében, hogy az ország minden pontjára tudjanak a működéshez elegendő üzemanyagot szállítani. Az ügy kapcsán tegnap is kerestük az olajcéget, de egyelőre nem kaptunk választ.A GVH megkapta a beadványtA folyamatban lévő eljárásra tekintettel nem adható bővebb információ − közölték lapunk hétfői megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatalnál, így igazolva vissza keddi hírünket, miszerint a közel ezer hazai magántöltőállomást képviselő Független Benzinkutak Szövetsége beadvánnyal élt feléjük a Mol 2022-es árstop idején tagjaikkal szembeni, általuk versenysértőnek tartott magatartása miatt. (Az EU versenyhatóságát szintén megkeresték.) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatóság által idézett pontjai szerint két − meghosszabbítva négy − hónapon belül eldöntik, hogy a bejelentés alapján indítanak-e az ügyben versenyfelügyeleti eljárást, vagy sem.Uniós versenyhatósági eljárást fontolgatnak a Mol ellen a kis magyarországi benzinkutakA kis magyarországi töltőállomások uniós versenyhatósági eljárást…Strasbourgban Karsai Dániel irodája képviseli az FBSZ-tAz FBSZ-nek az üzemanyagárstopos jogszabályokat támadó, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló perében a szervezetet Karsai Dániel ügyvédi irodája képviseli. Panaszaikat a mostanság elsősorban az eutanázia hazai engedélyeztetéseiért folytatott küzdelméről ismert ügyvéd két éve elsőként alkotmánybírósági beadványukban fogalmazta meg. Egyik kifogásuk, hogy a jogszabályok szerint a hatósági árak bevezetésével a kormány nem teheti tönkre a kereskedőket. A 2022. februárjától élő előírás ugyanakkor, miszerint a hazai kutak az üzemanyagot nem vehetik és nem adhatják literenként 480 forintnál drágábban, egyértelművé tette, hogy a termék forgalmazásából a kiskereskedőknek semekkora saját bevétele nem származhat. De az árstop részletszabályai más okból is végrehajthatatlannak bizonyultak, ami szerintük szintén Alaptörvény-ellenes. Az pedig, hogy a kormány mindezen körülmények között forgalmazásra kötelezte a kutakat, ellenkező esetben pedig a kút átvételéről rendelkezett, a tulajdonhoz fűződő alkotmányos jogokat sértheti. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor, tavaly év elején, az árstop megszűnésére hivatkozva, elutasította a döntést. A strasbourgi emberi jogi bíróság ugyanakkor befogadta keresetüket. Bár Karsai Dániel azóta is részt vesz az előkészítésben, egyre súlyosbodó, halálos betegsége miatt munkáját kollégái segítik.Csökkennek az üzemanyagárakSzerdától 3 forinttal átlag 615 forintra csökken a benzin ára – közölte a Holtankoljak.hu, A dízel átlagára pedig 10 forinttal 647 forintra mérséklődik. Az irányadó nyersolajár, kisebb hullámzások mellett, egy hete – de hosszú távon akár tavaly november vagy épp április – óta alig változik. Igaz, este a nyersanyag drágulásnak indult. A két termék az elmúlt hetek során inkább drágult. | Beadták versenypanaszukat a kutak a Mol üzemanyagárstop alatti intézkedései miatt | A független hazai kutakat képviselő szervezet versenyhatósági vizsgálatot kezdeményez. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226753_versenyhatosagi-vizsgalat-mol-uzemanyagarstop | 2024-02-27 09:50:00 | true | null | null | Népszava |
A Diákhitel Központ korábbi vezetőjének, Varga Judit volt férjének elmondása szerint a legfelső politikai körökből nem kapott támogatást az elmúlt hetekben, de belső fideszes körökből igen, "illetve olyan helyekről is kaptam támogatást, amit nem gondoltam". Példaként egyházi vezetőket, régi barátokat, illetve a Történelmi Magyar Családok Szövetségét említette.
Hetek óta téma a sajtóban, hogy kivel és pontosan miről tárgyalt Varga Judit volt férje a Karmelitában, erről most konkrétabban fogalmazva kijelentette, hogy
Rogán Antal volt az a miniszter, akivel 2020-ban a Karmelitában beszélt a válásáról.
"Arról volt szó, hogy mivel a feleségem magas szinten van, nyilván az a kormány érdeke, hogy ne legyen balhé." Magyar hozzátette, hogy "nyilván ilyenkor elhangzik, hogy tudunk-e valamiben segíteni, te jól képzett vagy, van egy szakmai életutad, ebbe beleillik ez meg ez, és felajánlottak lehetőségeket, én meg mondtam, hogy köszönöm, de nem kérem ezeket a lehetőségeket". Mosolyogva tette hozzá, hogy ez egy "baráti" beszélgetés volt.
Magyar szerint a jelenlegi politikai helyzet nemcsak a Fidesznek, de az ellenzéknek is az érdeke. "Látni kell szerintem, hogy itt mindenki fogva van. Kormányzaton belül is mindenki fogva van, hogy éppen személyes információkkal, pénzügyi machinációk vagy más miatt, az egy kérdés, és az ellenzéken belül is nagyon sok mindenki fogva van."
Arra a kérdésre, hogy Rogán lecserélhető-e más miniszterekhez hasonlóan, vagy neki van-e valamilyen speciális tudása, azt mondta, hogy "szerintem Rogán Antalnak van speciális tudása, nagyjából mindenkiről".
A miniszterelnök kisebbik veje és felesége
Igyekeztünk megtudni, hogy Magyarnak a belső körhöz tartozva milyen személyes élményei vannak a NER-es összejövetelekről.
"Nagyon sok olyan vacsorán vagy rendezvényen voltam, ahol alapvetően csak és kizárólag a gazdasági vezetők voltak jelen.
Ott ült az asztalnál több ezermilliárd forint, néha ott ült a miniszterelnök, sokszor ott ült a veje, és nyilván ilyenkor nem az ország megmentéséről, az egészségügy rendbetételéről vagy az oktatás megreformálásáról van szó, hanem arról, hogy kinek mit kellene átvenni, milyen focicsapatot kellene támogatni, milyen beruházásba lehetne beszállni, milyen konstrukcióban és ki vásárolja meg a repülőteret."
Magyar szerint ezek baráti összejövetelek, és itt olyan szereplők is vannak, "akikről azt hinnéd, hogy a politikai paletta másik oldalán állnak".
Ilyen eseményen a miniszterelnököt nem hallotta konkrét üzletről beszélni, ő inkább az ország általános állapotáról tett kijelentéseket. "Emlékszem, hogy amikor az EU-s pénzek nagyon meleg pitének tűntek, hogy jönnek vagy sem, akkor viccesen megjegyezte, hogy ha ő lenne Brüsszel, biztos, hogy egy fillért sem adna, kérdés, hogy ők lesznek-e ehhez elég bátrak."
Magyar szerint Orbán másik vejének, Szokira Tamásnak is van szerepe a "családi részvénytársaság" működtetésében, például "a baráti sajtó igazgatásában". "Én úgy tudom, hogy neki van szerepe abban, hogy a zászlóshajóknál mi történik, kit neveznek ki, milyen irányba mennek a dolgok, nyilván ilyen kapcsolattartó. Nem akarok maffiafilmekből idézni, de szerintem láttunk már olyanokat, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe."
Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök felesége is aktornak számít-e a hatalmi gépezetben, Magyar azt mondta, hogy Lévai Anikónak ilyen szempontból "méltatlanul alulértékelt a szerepe", nem negatív, hanem pozitív értelemben. "Azt gondolom, hogy ha nincs is formális hatalma, nagyon nagy ráhatása van a párton belüli ügyekre és néhány dolognak az ellenőrzésére." A részletekről annyit árult el, hogy "olyanokat láttam, hogy minisztereket, képviselőket bizonyos dolgokért számonkért vagy beszámoltatott, és olyanokat meg hallottam, hogy bizonyos személyi döntésekben neki is nagyon nagy szerepe van".
Orbán és az üzleti ügyek
Magyar szerint miközben minden fontos politikai döntés összefut Orbán kezében, a "nemzeti tőkésosztály" tagjai (Tiborcz, Mészáros, Jellinek és Hernádi neve hangzik el példaként az interjúban) erős lobbitevékenységet végeznek más kormánytagoknál, és el tudnak intézni fontos üzleteket. "Olyanokat azért láttam, hogy bizonyos szereplők ezek közül kvázi berendelnek magukhoz minisztereket, és egyeztetnek napi szinten, hogy akkor ez és ez hogy legyen, ami nem jó és nem normális."
A miniszterelnök szerepéről hozzátette, hogy
"nyilván, ha kell, akkor bele tud ebbe is avatkozni, vagy ha tudomására hozzák, vagy ha két oligarcha összeveszik, és sértik egymás érdekeit, akkor nyilván egy idő után ő fog ebben dönteni, hogy ki megy bizonyos bizniszekbe, meg ki nem megy bizonyos bizniszekbe. Bár tudom, hogy pénzügyekkel egyébként nem foglalkozik, én mégis voltam ilyeneknek tanúja, amikor közbe kellett avatkozni, mert szembementek egymással a fiúk."
Arra a kérdésre, hogy ő tervez-e politikai alternatívát állítani, azt mondta, hogy most érez egy olyan pillanatot, amikor rengetegen látják be, hogy "ez így nem mehet tovább", és nagyon sokan támogatják. Viszont azt is tudja, ha ő belépne, akkor "olyan támadáscunami elé nézne, amilyen még nem volt a magyar politika történetében".
Állítása szerint Novák Katalin kegyelméről az első 444-es cikk előtt nem tudott, az ügyet a sajtónak körbe küldő ügyvédet pedig nem ismeri. Varga Judittal sem beszélt szakmai kérdésekről, mióta külön élnek. Ezzel együtt úgy tudja, a volt felesége a lemondása előtti péntek este vagy szombat reggel kapott egy telefont, hogy le kellene mondania, "egy olyan ügy miatt, amihez nem sok köze volt".
Magyar elmesélt egy Varga Judittal kapcsolatos másik történetet is. Állítása szerint a volt felesége egy Alaptörvény-módosítással kapcsolatban azt mondta Orbánnak egy kormányülésen, hogy egy előterjesztéssel nemcsak szakmai, de erkölcsi problémái is vannak.
"Erre megfagyott a levegő, és a miniszterelnök annyit mondott, hogy önt nem azért tartjuk itt, hogy erkölcsi kifogásai legyenek"
- idézte Magyar. | Nagyon sok olyan vacsorán voltam, ahol ott ült az asztalnál több ezermilliárd forint, és néha Orbán is | Magyar Péter 75 perces videóinterjút adott a Telexnek, ebben a cikkünkben néhány erősebb idézetet szöveges formában is kiemeltünk. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/27/magyar-peter-interju-idezetek-rogan-antal-orban-viktor | 2024-02-27 12:00:00 | true | null | null | Telex |
A tiszaföldvári önkormányzat az elmúlt egy évben három furcsa ingatlanbizniszt bonyolított le.
Több városvezető is az aggodalmának adott hangot az alacsony indulóár és az önkormányzati vagyon elherdálása miatt. Ennek ellenére elfogadták a pályázat kiírásáról szóló előterjesztéseket.
Nem volt tömeges érdeklődés az ingatlanok iránt, egyedül a helyi nagyvállalkozó - akit többen a "helyi Szíjj Lászlónak tartanak" - jelentkezett vevőként, aki a meghirdetett árat ajánlotta vételárként.
A szerződést gyorsan megkötötték a felek, az új tulajdonos azonban hamar kiszeretett a legértékesebb ingatlanból, kicsivel több mint fél évvel a megszerzése után tripla áron próbál megválni tőle.
A tiszaföldvári alpolgármester szombati kocsmai balhéja mellett más érdekességre is felhívták a figyelmet olvasóink, melynek főszereplője a helyi városvezetés (ennek tagja alpolgármesterként Cseuz Zsolt is).
A tavalyi évben az önkormányzat értékesített egy központi helyen lévő, 1890-ben épült ingatlant, melynek részleges helyi védelem alá helyezési eljárása volt folyamatban. A létesítmény több mint 1000 négyzetméter hasznos alapterületű, korábban itt működött a Hajnóczy József Gimnázium, majd miután a középiskola egy új épületbe költözött, 2020-ig annak kollégiumaként funkcionált. Azóta viszont üresen áll az épület. Az érdekesség a történetben, hogy néhány hónappal az értékesítést követően az új tulajdonos a vételár többszöröséért válna meg tőle.
Elsőként 2023 márciusában tárgyalta a képviselő-testület a pályázati felhívás kiírását, és az ülés jegyzőkönyve szerint az értékbecslő 50 millió forintra becsülte az ingatlan értékét, amit több képviselő is túl alacsonynak tartott. Szűk egy évvel korábban ugyanezt az épületet még 86 millió forintra becsülték, és többen is hihetetlennek tartották, hogy kevesebb mint egy év alatt 42 százalékkal csökkent az értéke.
Cseuz Zsolt a testületi ülés jegyzőkönyve szerint elismerte, hogy "ár, az 50 millió forint első hallásra talán valóban kevés, ebben mindenki egyetérthet. De ha mellérakjuk a város központjában lévő, majdnem új Takarékszövetkezet épületét, az az épület 70 millió forintért kelt el, úgy, hogy arra nem kell már költeni. A kollégium épületét egy hivatalos értékbecslő értékelte fel, azért lett ennyi az ár, mert rohamosan romlik az állaga".
A képviselők egy része aggódott az önkormányzati vagyon esetleges elherdálása miatt is, illetve néhányan azt pártolták volna, ha a korábbi elképzeléseknek megfelelően turisztikai, esetleg szórakoztató központ lesz belőle, szem előtt tartva a közösségi célú hasznosítást. A jövőbeli hasznosításra vonatkozó információt már az előterjesztés felvezetésekor részletezte Cseuz Zsolt, akkor, amikor még csak a pályázati felhívás kiírását tárgyalta az önkormányzat. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy valamilyen formában Cseuz már a pályázat megindítása előtt informálódott, felmérte az esetlegesen érdeklődők körét. | Nem csak bazmegelni tudnak a tiszaföldvári városvezetők | A tiszaföldvári önkormányzat az elmúlt egy évben három furcsa ingatlanbizniszt bonyolított le. Több városvezető is az aggodalmának adott hangot az alacsony indulóár és az önkormányzati vagyon elherdálása miatt. Ennek ellenére elfogadták a pályázat kiírásáról szóló előterjesztéseket. Nem volt tömeges érdeklődés az ingatlanok iránt, egyedül a helyi nagyvállalkozó - akit többen a "helyi Szíjj Lászlónak tartanak" - jelentkezett vevőként, aki a meghirdetett árat ajánlotta vételárként. A szerződést gyorsan megkötötték a felek, az új tulajdonos azonban hamar kiszeretett a legértékesebb ingatlanból, kicsivel több mint fél évvel a megszerzése után tripla áron próbál megválni tőle. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/27/nem-csak-bazmegelni-tudnak-a-tiszafoldvari-varosvezetok | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt - számítottuk ki az Eurostat most frissített adatsorából. Eszerint, míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen - így például Magyarország - ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Az Eurostat jelenleg hét ilyet tart nyilván. Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)
Mindezek közül decemberben kimagaslóan a legtöbb, 835 millió köbméter, Magyarországra jutott el. A második legnagyobb, visszagázosítás után 465 millió köbméternek megfelelő mennyiséget, LNG-ként, a spanyolok vették az oroszoktól. Az összesített sorrend harmadik helyezettje Szlovákia: északi szomszédunk vezetéken 295 millió köbméter orosz gázt vett. Utána következnek a belgák 263 millió köbméternek megfelelő LNG-vel, illetve az olaszok 225 millió köbméter vezetékessel. A Bulgáriába érkező, jelképes, 20 millió köbméter annak tükrében kissé fura, hogy a balkáni állam ellátását 2022-ben Moszkva elvileg teljesen beszüntette. Bár a csehek ennyire nem vívták ki Putyin haragját, decemberben mégis csak 13 millió köbméterre tartottak igényt. A közép-európai állam tehát sikeresen váltott új beszállítókra. Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a hozzánk érkező mennyiség jelentősen meghaladta az évszaknak megfelelő igényeinket. Magyarországra decemberben több orosz gáz érkezett, mint az onnan csövön ellátott többi, nyilvántartott tagállamba összesen.
Az oroszok LNG-árai élesen cáfolják azt a kormányzati beállítást, miszerint a vezetékes gáz lenne a legolcsóbb. A cseppfolyós földgáz légnemű-köbméterre vetített árai ugyanis az olcsóbbak közé tartoznak. Igaz, mindkét halmazban akadnak kivételek. Míg az oroszok, a múlt év utolsó havában, ha csak másfélmillió köbméter erejéig is, de a legolcsóbban, vezetéken át, a litvánoknak mérték a fűtőanyagot, a legtöbbet - utóbbi több mint háromszorosát - éppenséggel a hollandok fizettek az orosz LNG-ért. Ez azt a - szintén főképp a kormányholdudvar által terjesztett - tévhitet cáfolja, miszerint nálunk csak drágább lehetne a fűtőanyag a sok gázszerződésben irányadóként tekintett hollandokénál. Az árak eloszlása mindazonáltal leginkább azt bizonyítja, hogy az oroszok, a kölcsönös háborús ellenérzések dacára, tényleges versenykörülményeknek kitéve, könnyűszerrel szabnak barátságosabb tarifát. Ellentétben Magyarországgal, amely, bár hatalmas áldozatok árán, de minden erejével igyekszik megtartani az ukrajnai agresszor jóindulatát, ezt Putyin a lehető legmagasabb vezetékes tarifával "díjazza".
Úgy ömlik Magyarországra a drága orosz gáz, mintha az Orbán-kormány tovább akarná értékesíteniAz oroszok nem engednek, Magyarországnak két év alatt több mint 500 milliárd forintos kárt okozott az Orbán-Putyin gázpaktumÖmlik be az orosz gáz Magyarországra, szeptemberben négy éve nem látott mennyiségű fűtőanyagot kaptunk Vlagyimir Putyintól | Miénk a legdrágább orosz gáz | Az Eurostatnál nyilvántartott hét, Oroszországból vezetéken vásárló uniós tagállam közül tavaly decemberben is mi fizettünk a legtöbbet a fűtőanyagért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3225949_mienk-a-legdragabb-orosz-gaz | 2024-02-20 19:58:00 | true | null | null | Népszava |
A tavalyelőtti év októberétől mostanáig 3575 milliárd forintot költött el a rezsialapból az Orbán-kormány - számítottuk ki az érintett 65 Magyar Közlöny összesítésével.
A kabinet 2022. júniusában döntötte el, hogy az akkortól különböző ágazatokra kivetett extraprofitadó-bevételekből, illetve az azt kiegészítő közpénzekből, költségvetési tételt hoz létre "a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében". Az állami MVM az általa legalábbis tőzsdei áron vásárolt gázt kétségkívül nem adhatta a háztartásoknak 2014-ben beállított, "rezsicsökkentett" tarifáknál drágábban. A kettő közötti különbséget jól jellemzi, hogy míg a lakosság kedvezményes díja köbméterenként nettó mintegy 50 forint, addig a világpiaci ár 2022 augusztus végén ezer forint fölé is felszúrt. A különbséget meg kell szorozni a lakosság évi 3 milliárd köbméteres gázfogyasztásával. A "rezsivédelmi alap" tehát alapvetően e hiány befoltozására szolgált. (A kormánypropaganda eszerint könnyen túllendült azon az alaptételén, miszerint a 2021 végi magyar-orosz gázszerződés biztosítja a "rezsicsökkentés" fenntartását.)
Bár egy uniós alapszabály tiltja az állami cégek piactorzító költségvetési támogatását, létezik egy kiskapu, mely szerint a kormányok a versenytárs nélküli, kiemelt közszolgáltatásokat, ha azok másképp nem működnének, külön díj ellenében "megvásárolhatják". Ez a pénz tehát nem a tőkét, hanem a bevételeket gyarapítja. A támogatásnak viszont tárgyilagosnak és átláthatónak kell lennie, az elveket előre rögzíteni kell, az összeg pedig nem haladhatja meg egy "jól vezetett cég" jogos költségeit és észszerű nyereségét. Ennek szellemében a kormány 2022. nyarán úgy döntött, hogy "rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése" címén kifizeti az országos lakossági áram- és gázszolgáltatást immáron egyedül végző MVM alacsony lakossági bevétele és magas kiadásai közötti különbséget. Az alap forrásául az energiaiparra - kiváltképp a Molra -, a légiközlekedési-, távközlési- és gyógyszercégekre extraprofitadót vetettek ki, amiből évente több százmilliárdos bevételt reméltek.
A rezsialapba a csak tavaly november végén közzétett 2022-es számok szerint tavalyelőtt az "energiaágazattól" 204, az ugyanezt a kört sújtó bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól pedig 15 milliárd folyt be.
(Az új sarc ellen leginkább a 2022-es, 557 milliárdos összbevétel 3 százalékát képviselő repülésipar sajátos személyisége, Michael O’Leary Ryanair-vezérigazgató tiltakozott, felhánytorgatva, miként vethet ki az Orbán-kormány egy veszteséges ágazatra egy, nem is haszonfüggő "extraprofitadót". Nagy Márton illetékes tárcavezetőnek el is küldte a "Közgazdaságtan hülyéknek" című könyvet; a vita hullámai máig hatnak.)
A rezsialappal az Orbán-kormány az egyik csúsztatásból - miszerint oly kitűnő gázszerződést kötöttek volna Putyinnal - a másikba esett. Részben, szintén a hiány foltozására, a rezsialap mellett, az átlag feletti fogyasztásra bevezették a "lakossági piaci áram- és gázárakat". Előbbivel az a gond, hogy az MVM a lakossági villamos energiát piacfüggetlen, változatlan, nyomott áron, saját paksi atomerőművétől veszi, amire tehát nem hatott a tőzsdék kétségtelen elszállása, következésképp hiányzott a rezsiemelés érdemi oka. A köbméterenként mintegy 50 forintos nettó tarifa több mint tízszeresére rúgó lakossági piaci gázár pedig ott hibádzik, hogy bár a tőzsdei árak 2022 augusztusa után, már tavaly év elejére lezuhantak, a bruttó száz-kétszáz forint között mozgó tőzsdék ellenére a kormány csak azért sem hajlandó faragni a lakosság bruttó 767 forintos, úgymond "piaci" tarifáján. (Igaz, az intézkedés nyomán fogyasztását sok háztartás a sávhatárok alá szorította.)
A rezsialap 2022 végén közzétett első 2023-as tervezete nyilvánvalóvá tette, hogy ebből nem csak az MVM kap pénzt. Eszerint ugyanis "a lakosság" mellett a forrásból támogatnák a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is. Míg 2022-ben a kormány a rezsialap keretét 557 milliárdra szabta, 2023-ra már bődületes, 2610 milliárdos kasszát terveztek, mintegy 1200 milliárdos költségvetési igénnyel. Az akkor kétségkívül hangos piaci vészmadarakat ugyanakkor az idő messzemenőkig cáfolta. Így viszont egyre kevésbé látszik a kifizetések megalapozottsága.
Nyilvántartásunk szerint az Orbán-kormány 2022-ben az extraadó-bevételeket több mint kétszázmilliárddal megfejelve 769 milliárd forintot költött el a rezsialapból. Az időközben lezuhanó piaci energiaárak ellenére 2023 sem maradt el sokkal a tervektől: a tervezett, 2610 milliárdhoz képest 2414 milliárd forint kifizetésére találtak okot. Még furább, hogy 2024-re az alap mérete az energiatőzsdék tizedelődése ellenére csak feleződött. (A 2023-as bevételi tervvel összevetve 2024-es nyertesnek mondható a gyógyszeripar, amelytől idén tavalyi sarca alig több mint tizedét várják. Bár az energiaágazatnak idén nem kell százmilliárdos osztalékot befizetnie és csak valamivel több mint feleakkora bányajáradékkal tartoznak, egyéb befizetéseik csupán a tavalyi szint kétharmadára - mintegy félezermilliárdra - apadnak. A távközlési adó ellenben majdnem szinten maradt, a légitársaságoktól pedig mintegy tizedével még több pénzt is szednek be.)
Az Európai Bizottság figyel
Általában a tagországnak kell megállapítania, hogy egy intézkedés tartalmaz-e állami támogatást - közölték az ügy kapcsán lapunkkal az Európai Bizottságnál. Ha igen, akkor azt, kevés kivételtől eltekintve, még a hatályba léptetés előtt be kell jelenteniük a testületnek értékelésre - írták. De gyanú esetén enélkül is indíthatnak vizsgálatot - fűzték hozzá más szakértők. A rezsialap több ezermilliárdnyi, kérdőjeles költése kapcsán ilyen eljárás nem ismert. H. K. - M. I.
A nyilvántartások összesítése szerint a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, "rezsivédelmi szolgáltatása" fejében, messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült. A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, "rezsicsökkentett" lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására.
E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben nem kevesebb mint 222 további kifizetési jogcímet találtunk.
Már 2022. novemberében kapott például az alapból összesen 3 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium "sportintézmények nemzeti sportközpontok dologi kiadásaira", illetve "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatásának egyéb működési célú kiadásaira". Jóllehet a tervekben kétségkívül szerepelt a "központi költségvetési szervek" támogatása és egy sportintézményt is húzhatja a rezsi, ennek kiemelését semmi se indokolja és jellemzően a feladat-támogatás-működés sem energiafaló.
Az elmúlt másfél év során a rezsialapból összesen 358 tételt fizettek ki. A teljesség igénye nélkül, a költségvetés megtakarítási alapja 106 milliárdot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzata "felhalmozási célú kiadásokra" 75 milliárdot, az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó víziközműágazat 64 milliárdot, a Maradványelszámolási Alap 61,5 milliárdot, a Honvédelmi Minisztérium védelmi társaságai beruházásokra 56 milliárdot, a Hungaroring működésre 671 milliót, felhalmozásra 12 milliárdot, Komló és Cserkút pedig "egyéb felhalmozásra" 300 milliót, illetve 52 milliót kapott. "Egyéb működési célú kiadásokra" 3194 milliárd forint ment el. A rezsivédelem jegyében "dologi kiadásokra" 176 alkalommal összesen 244 milliárd forintot fizettek ki. Személyi juttatásokra 23 alkalommal összesen 236 milliót, munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 18 alkalommal összesen 58 milliót költöttek. Az alap élete egyre pezsgőbb. Csak tavaly december 13-án a "versenyszektor támogatási" forrás 7,5 milliárdját 126 különböző jogcímre utalták, bár a kedvezményezettek között piaci szereplők helyett inkább iskolákat, kórházakat, börtönöket vagy épp titkosszolgálatokat találunk. Az elszámolás egyre átláthatatlanabb: a kiadások között egyre több kisebb bevétel bukkan fel, akadtak egymást kioltó plusz-mínusz-tételek, más alapokba is jutott rezsisegély, sőt egy ízben mintha elvettek volna 21 milliárdot az MVM-től.
A rezsialap annyira kétségkívül átlátható, hogy a közzétett iratokból, ha nem is könnyen, de készíthető összesítés.
Azt viszont, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra és miért pont annyit fizettek ki, érdemben nem indokolták.
A kifizetések viszont így látszólag esetlegesek és következetlenek. Bár tehát a rezsialapot a kormány 2022-ben az energiaárrobbanás kárainak tompítására hozta létre, az részint az energiaipar piaci szereplőitől csoportosított át pénzt a hatósági rezsidíjakkal gúzsba kötött, állami ellátóknak, másrészt míg a források nem csökkennek az energiaár-roppanás arányában, az elköltési célok furamód egyre kevésbé kapcsolhatók a rezsihez. Bár az MVM-mel kötött rezsiszolgáltatási megállapodás szintén számos kérdést felvet, a többi állami cég rezsivédelmi támogatása még kevésbé tisztázott.
Ellentmondásos az MVM gázszámlája
Az MVM mérlegei szerint az állami energiacsoport 2022-ben 516 milliárd, 2023. első félévében pedig 721 milliárd forint kifizetést kapott a rezsialapból. (A közlönyök alapján mi 2022-re 140 milliárddal kevesebb, 2023. elejére pedig 58 milliárddal több utalást találtunk.) 2023. második felében számításunk szerint 283 milliárdot, 2024-re pedig egyelőre egy nagy, januári rendelettel, 372 milliárdot kaptak. Ezek megalapozottsága egyre kevésbé látszik. Bár az MVM-nek 2022-ben utalt félezermilliárd tényleges veszteségeiknek nyilván csak egy részét fedezhette, egyéb bevételeik ezt oly mértékben ellensúlyozták, hogy végül 73 milliárdos nyereséggel zártak. A 2023. első félévi MVM-támogatás viszont meghaladta az ország teljes, a KSH-nál nyilvántartott orosz gázköltségét, ami talán túlzás lehet, hisz azért valamennyi bevétel származik a lakosságtól. Miközben a második félév során a cégnek utalt összeg kissé ismét elmaradhatott az ország orosz gázszámlájától, az idén januárban kiutalt 372 milliárd a lakossági gázért fizetett első kéthavi MVM-számlának már többszöröse. Bár az MVM tavaly novemberben a csoport történetében párját ritkító, 309 milliárdos osztalékelőleggel örvendeztette az államot, élesen tagadták, hogy ennek forrásául akár az állami rezsisegély, akár kínai hitelük szolgálna. Ehelyett, szavaik szerint a summát "külföldi sikereik" hozták.
Az MVM ügyeit ismerők rögzítik: a rezsialapos forrást energiakiadásaikon kívül másra nem költhetik. Mások szerint viszont egy cégnek bizonyosan nem tesz rosszat, ha az adófizetők mentesítik fő terméke beszerzésének piaci kockázataitól, még ha egyes díjait nem is módosíthatja. Bár az MVM orosz gázszámlája titok, ahhoz sajátos magyarázatokat fűz. 2023. első félévi jelentésük szerint például a tőzsdei árzuhanás közepette gázköltségeik, részint "fedezeti ügyletek" miatt, részint mert korábban betárolt gázt adtak el, félezermilliárddal nőttek. A bonyolult magyarázatok ellenére ez változatlan kérdéseket vet fel. Tavaly hasonló ellentmondásba ütközött Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető is, aki állampolgári panaszok nyomán arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázszámla narancssárga "rezsibokszában" feltüntetett, általában tetemes rezsicsökkentési "megtakarítást" a cég köbméterenként száz-kétszáz forintos tőzsdei árak mellett is a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci csúcsból vezeti le. Ehhez az ellenzéki képviselő kezdeményezte versenyhivatali vizsgálat alatt is ragaszkodtak, amit honlapjuk számlamagyarázója is megerősít. Mivel a hatóság nem valószínűsítette, hogy az MVM valótlanságot állítana, ezért Tóth Bertalan pert indított. Kapcsolódó sajtóközleményében az állami csoport, a felvetéseket szakmaiatlannak bélyegezve, látszólag magas gázbeszerzési költségeit többek között szállítási, tárolási, rugalmassági, finanszírozási, árfolyamkockázati és fedezeti ügyletekkel indokolta. Mivel ugyanakkor, legalábbis a statisztikák szerint, az orosz gáztarifa, bár felülről és késve, de követi a tőzsdét, kérdés: ha az MVM máig a 2022-es csúcsárakat fizeti a gázért, akkor ennek tőzsdei szinten felüli, sok százmilliárdra tehető hányada hová kerül, ha nem Moszkvába.
Az ügy kapcsán megkeresett állami szereplőktől lapzártánkig nem kaptunk választ. | Kreatív pénzosztás: 3575 milliárd forintot fizetett ki eddig a rezsialapból az Orbán-kormány | Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből. | null | 1 | https://nepszava.hu/3226715_rezsivedelmi-alap-orban-kormany-penzkoltes | 2024-02-28 09:20:00 | true | null | null | Népszava |
Miután Fazekas Sándorral kétszer is kijavíttatta a vagyonnyilatkozatát a K-Monitor (első körben a készpénzvagyonát kellett 2 forint 10 fillérről módosítania, mert elfelejtette utána írni a millió szót, másodszorra pedig beírta az addig valahogy kifelejtődött, a céges tulajdonából származó, 9 millió forintra becsült osztalékát, és nyilatkozott az Állatorvosi Egyetem kuratóriumi tagságáért felvett tiszteletdíjról is), most Bánki Eriknek kellett egy kis segítség, hogy ne felejtkezzen el arról a mintegy 57 millió forintos osztalékról, ami kimaradt a nyilatkozatából.*
Ezt a K-Monitor nyilvánosan elérhető cégadatok ellenőrzésével mutatta ki, Bánki a cégei kapcsán nem számolt be jövedelemről eredeti nyilatkozatában.
A K-Monitor ezért a Mentelmi Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást Bánki Erik ellen, amiért a Pannon PR 2020 Kft.-ből származó 57 milliós osztalékáról nem nyilatkozott.
*FRISSÍTÉS
Cikkünkre reagálva a Fidesz-frakció jelezte: Bánki Erik nem elfelejtette, csak rossz sorba írta be az összeget. Egészen pontosan írt írták:
"az említett tétel szerepelt Bánki Erik vagyonnyilatkozatában csak rossz soron, ez korrigálásra került. Bánki Erik országgyűlési képviselő 2024.02.23-án vagyonnyilatkozatát javította, és a hibáért elnézést kér."Ennek megfelelően a cikk címét is pontosítottuk.
Bánki vagyonnyilatkozata már tavaly is okozott meglepetéseket, akkor több mint 100 hektárnyi földet vásárolt 205 millió forintért, ehhez a Fidesz-frakció tájékoztatása szerint hitelt vett fel, de úgy, hogy már addig is volt 534 millió forintnyi banki tartozása, és 40 millióval még lógott magánszemélyeknek is. | Bánki Erik kifelejtett 57 millió forintot a vagyonnyilatkozatából | Miután Fazekas Sándorral kétszer is kijavíttatta a vagyonnyilatkozatát a K-Monitor (első körben a készpénzvagyonát kellett 2 forint 10 fillérről módosítania, mert elfelejtette utána írni a millió szót, másodszorra pedig beírta az addig valahogy kifelejtődött, a céges tulajdonából származó, 9 millió forintra becsült osztalékát, és nyilatkozott az Állatorvosi Egyetem kuratóriumi tagságáért felvett tiszteletdíjról is), most Bánki Eriknek kellett egy kis segítség, hogy ne felejtkezzen el arról a mintegy 57 millió forintos osztalékról, ami kimaradt a nyilatkozatából. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/28/banki-erik-kifelejtett-57-millio-forintot-a-vagyonnyilatkozatabol | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az interjújában elhangzottak miatt az Integritás Hatóság beidézte Magyar Pétert.
A hírt Facebook oldalán jelentette be Magyar, aki azt írta, nem tudja, pontosan milyen ügyben és céllal idézték be. De bízik benne, hogy az újonnan felállított hatóság érdemi munkát tud végezni. Szerinte a napnál is világosabb, hogy lenne mit vizsgálni.
Az Integritás Hatóság az elmúlt hónapokban több korrupciógyanús ügyet is vizsgált. Felfigyeltek egy, a Tolnai megyei Szálkán tervezett beruházásra (316 millió forint), de felkeltette a figyelmüket egy Mészáros Lőrinc-féle nagyprojekt, a Püspökladány-Biharkeresztes vasúti felújítás is, ahol több alvállalkozót nem fizettek ki. Süli János exminiszter családjának tehenészete miatt pedig feljelentést is tettek.
Emellett az amerikai nagykövetnek köszönhetően lassan világhírűvé váló nyírmártonfalvai lombkoronasétányt is vizsgálják. | Magyar Pétert beidézte az Integritás Hatóság | Az interjújában elhangzottak miatt az Integritás Hatóság beidézte Magyar Pétert. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/28/magyar-petert-beidezte-az-integritas-hatosag | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nehezen megy az állam által 2,6 milliárd forintos támogatással, valamint eximbankos és MKB-s hitellel megsegített kisvárdai, csigafeldolgozással foglalkozó cég felszámolása. A Bourgogne Gastronomy Kft. még 2021 nyarán került csődeljárás alá, majd szűk egy évvel később megindult a felszámolási eljárás. Mivel a társaság állami támogatást és hitelt is kapott, a kormány közbeavatkozott és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté minősítette a céget, így a felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. lett.
A folyamat pedig nagyon döcögősen halad, hiszen a napokban ért véget a második nyilvános árverési kör, ami szintén eredménytelenül zárult, mivel egyetlen ajánlat sem érkezett. Pedig az árverésre bocsátott zalaszentgróti ingatlanok kikiáltási árát csökkentették is: a 199,2 millió forint értékűre becsült vagyonelemek kikiáltási árát a második körben közel 40 millióval 159,3 millió forintra csökkentették.
A pakk legértékesebb darabja a több mint 62 ezer négyzetméteres, teljesen közművesített kivett telephely besorolás alá eső ingatlan, de a csomag része még egyebek mellett egy saját használatú út és egy kivett víztározó is.
Az ugyanakkor egyáltalán nem lényegtelen információ, hogy bár a kisvárdai gyár megvalósulását segítette az állam vissza nem térítendő támogatással, az Eximbank pedig hitellel, a Bourgogne Gastronomy banki hitelt is felvett, melynek fedezete a zalaszentgróti gyár volt.
Az MKB Bank még 2017-ben nyújtott 653 millió forintos hitelt a Bourgogne anyavállalatának, az Imofi S.R.W.S. Kft.-nek, fedezetül pedig a zalaszentgróti ingatlanok szolgáltak. Ezek 2019-ben apport formájában kerültek a BG-hez, ezt követően pedig a cég a tevékenységét teljes egészében Kisvárdára tette át.
A cég legutóbbi elérhető beszámolója szerint 2021 tavaszán 10,5 milliárd forintos tartozást görgetett maga előtt. | Milliárdokat ölt az állam a csigagyárba, most 160 millióért sem kell a volt gyárterület | Nehezen megy az állam által 2,6 milliárd forintos támogatással, valamint eximbankos és MKB-s hitellel megsegített kisvárdai, csigafeldolgozással foglalkozó cég felszámolása. A Bourgogne Gastronomy Kft. még 2021 nyarán került csődeljárás alá, majd szűk egy évvel később megindult a felszámolási eljárás. Mivel a társaság állami támogatást és hitelt is kapott, a kormány közbeavatkozott és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté minősítette a céget, így a felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. lett. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/28/milliardokat-olt-az-allam-a-csigagyarba-most-160-millioert-sem-kell-a-volt-gyarterulet | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
NER-elit a Balkánon: magyar állami "csilliárdok" nélkül ott sincs biznisz
Megérkezett a kormányközeli gazdasági elit a Nyugat-Balkánra, pontosabban a térség (még) nem EU-tag országaiba. Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz-Mészáros-Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak - százmilliárd forintos nagyságrendben -, mint a hazaiakhoz.
"Brüsszel magára hagyta a Balkánt úgy, ahogy van, mert kell a pénz Ukrajnára" - jelentette ki Orbán Viktor a minapi évértékelőjében. A mondat mélyebb rétegeivel most nem foglalkozunk, épp csak jelezzük, hogy a magyar kormányfő számára nyilvánvalóan fontosabb Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakoztatása, mint az orosz invázió célországának bármiféle integrációja. Ez persze régi történet, a miniszterelnök szívesen hangoztatja, hogy a fenti államok számára az út az Európai Unióba Közép-Európán és főként Magyarországon keresztül vezet. Orbán állandósult kapcsolatban áll Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a boszniai Szerb Köztársaság - Vlagyimir Putyinról szinte leválaszthatatlan - első emberével, Milorad Dodikkal, és alighanem nagyon drukkol a közelgő észak-macedóniai választások ellenzéki favoritjának. Közben a magyar állam legalább 850 milliárd forintot költ szerb-magyar vasútfejlesztésekre - annak ellenére is, hogy mire kínai koprodukcióban megépül a Budapest-Belgrád-vonal, mindenki másfelé szállíthat majd (legalábbis a G7 gazdasági portál elemzése szerint).
A Magyarország és a Nyugat-Balkán közötti politikai hídépítés persze csak úgy lehet teljes, ha a folyamatban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elitje is meglátja magát. A korábbi években már érkeztek hírek arról, hogy 24 szerbiai közvilágítási pályázatból 22-t Tiborcz István egykori cége, az Elios nyert meg. A Mészáros Lőrinc-Szíjj László-kör Bulgáriában bejegyzett társasága viszont nem hajtott fel szerbiai, albániai vagy koszóvói munkákat - noha ezt tervezték -, illetve a Jászai Gellért-féle 4iG szépen beharangozott ügylete, a Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában vezető informatikai rendszerintegrátorként ismert TeleGroup bekebelezése sem jött össze.
Az elmúlt három-öt év relatív összevisszasága után mára egyértelműbb lett a helyzet. Egyrészt, mint nemrég világossá tettük, szinte teljesen nyílttá vált az összefonódás a kormányzat és a hatalomhoz családilag leginkább kötődő üzletember, Tiborcz István között. Olyannyira, hogy a miniszterelnök legutóbb már nem is a munkahelyén, a Karmelitában, hanem saját vejének budavári - néhány száz méterrel odébb lévő - ingatlanában tartott politikai háttéregyeztetést a legfőbb hatalomgyárosokkal (Rogán Antallal, Dömötör Csabával és Orbán Balázzsal). Ám nemcsak "oligarchológiai", hanem külpiaci értelemben is egyértelműbb a helyzet. Mint az alábbi összeállításból kiderül, a Tiborcz-Mészáros-Jászai-tengely immár nem ötletszerűen foglal területeket a Balkánon, hanem egyértelmű mandátummal.
Természetesen nem arról van szó, hogy a főnök valós külpiaci versenyben akarja megmérni az érintett üzletemberek vállalkozói rátermettségét. Inkább az a feladat, hogy az Orbán-közeliek a magyar állam forrásainak felhasználásával fogjanak magánpozíciókat a balkáni térségben - több százmilliárd forint értékben. Vagyis legyen közvetlen holdudvari, családi pillére is a fent említett politikai hídépítésnek. Mint a következő bekezdésekből kiolvasható, Tiborcz Istvánhoz hasonlóan Mészáros Lőrinc is kapott 50 milliárd forintnyi tőkét egy magántőkealapba a külföldi terjeszkedéshez, miközben a Jászai Gellért-féle 4iG-nek legalább 72 milliárdnyi központi befektetés jutott. A felcsúti kolléga hozzájutott továbbá egy 140 millió eurós hitelhez is az állam legfőbb pénzintézetétől, hogy tényleg "odaérjen" a Balkánra, a 4iG pedig meg sem állna a kormányzati Eximbank és az MFB forintszázmilliárdjai nélkül.
Így jutottunk el mára oda, hogy Tiborcz Istváné a belgrádi irodapiac 10 százaléka - olyan stratégiai bérlőkkel, mint az Air Serbia légitársaság, valamint egy különleges orosz-szerb innovációs központ. A miniszterelnök veje begyűjtött továbbá egy fuvarozással és raktározással foglalkozó belgrádi vállalatot, illetve külön vagyonkezelő céget is gründolt a szerbiai bizniszekhez. Mindeközben Mészáros Lőrinc magyarországi közpénzek felhasználásával újította volna fel montenegrói szállodáját (ettől a Hunguest tájékoztatása szerint végül elállt), de ennél jóval fontosabb, hogy vett egy boszniai cementgyárat - ha már a belmagyar piacról eddig nem sikerült kiszorítani a domináns német, illetve svájci-francia szereplőket. Kívülről nézve a legnagyobb show nem a cementügy, hanem a 4iG albániai és montenegrói terjeszkedése - a Jászai-cég eladósodottságának mértéke ugyanakkor a piaci logika felől nézve felfoghatatlan, itt tehát alighanem a továbbiakban is lesz szerepe a magyar adófizetői pénzeknek. Alábbi listánk végére bónuszként odatettük a hazai dohánymonopólium gazdáját, Sánta Jánost is, hogy egyértelmű legyen: neki is van logisztikai feladata Szerbiában - őt a kormányzat 2,5 milliárdnyi ingyenpénzzel segítette át a külpiacra.
És akkor mindez részletesen, személyekre bontva:
I. Tiborcz István
- A belgrádi irodakapacitás közel 10 százalékának felvásárlása (Szerbia). A magyar kormányfő veje nemrég szerzett meg összesen 11 épületet a szerb főváros öt üzleti parkjában (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, House Office); a házak teljes alapterülete 122 ezer négyzetméter. Az újbelgrádi irodakomplexumok bérlői között stratégiai jelentőségű vállalatok is akadnak, például az Air Serbia a Belgrade Business Centerben (amely az Emirátusok-beli Etihad Airways kiszállása után a minap teljesen állami tulajdonúvá vált), illetőleg egy kalandos hátterű orosz innovációs központ a FortyOne negyedik emeletén - ezt a szervezetet 2022 áprilisában, mindössze néhány hónappal az Ukrajna elleni támadás és az első EU-s szankciók után közösen alapította Oroszország és Szerbia. Miként megírtuk, az irodaház-együttes korábban a lengyel központú, de a Magyar Nemzeti Bank irányítása és többségi befolyása alatt álló GTC tulajdona volt, innen került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek-csoportjához, majd idén januárra a Tiborcz-tulajdonú Gránit Alapkezelőhöz. Az épületek piaci értékét három éve bő 100 milliárd forintra tartották, most pedig már ennél is jóval több lehet, hiszen az Indotek jelentősen növelte az irodaterek kihasználtságát. Szó sincs ugyanakkor arról, hogy Tiborcz Istvánnak hirtelen 120-150 milliárd forintnyi pénzt kellett előteremtenie az adásvételhez. A házakat közvetlenül birtokló kft. mögött ott egy 180 millió eurós OTP-kölcsön, másrészt a cég végső tulajdonosaként jegyzett Gordiusz Magántőkealapba annak idején 50 milliárd forintos tőkét tett a magyar kormányzat Jellinek 21,4 milliárdnyi saját forrása mellé. A miniszterelnök veje tehát az OTP-hitelt és az alapban lévő 50 milliárdos állami részt "megörökölte" az Indotektől, s csak a befektetési jegyekért kellett fizetnie (vélhetően 22-25 milliárd forintos összeget).
- Az MD International nevű disztribúciós cég megszerzése (Szerbia). A Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s Csoport tavaly októberben jelentette be, hogy többségi, 55 százalékos részesedéshez jut az MD International (MDI) nevű, közúti fuvarozással és raktározással foglalkozó vállalatban, illetve opciót szerez a további 45 százalékos cégdarab felvásárlására. A történet éppen csak elérte a szerb sajtó ingerküszöbét; piaci becslések szerint a magyar fél öt-tízmillió eurót költhetett eddig a részesedésszerzésre, amit viszont biztosan tudunk, hogy az MDI négy elosztóközpontot üzemeltet (Belgrádban, Újvidéken, illetve Niš és Čačak városában), és például az Unilever, a Henkel, a Vileda és a Wilkinson termékeit forgalmazza.
- Vagyonkezelő cég alapítása (a BDPST-Serbia leányaként). Ugyancsak tavaly októberi hír, hogy Tiborcz István Szerbiára szakosodott, de komolyabb aktivitást nem mutató társasága, a BDPST-Serbia Zrt. alapított egy vagyonkezelő érdekeltséget is Prisuro Kft. néven - amelynek viszont egyelőre ismeretlen a funkciója.
II. Mészáros Lőrinc
- A Lukavac cementgyár akvizíciója (Bosznia-Hercegovina). Mint fent írtuk, Orbán Viktor nem általában Bosznia-Hercegovinával, hanem a boszniai Szerb Köztársaság nevű entitás urával, Milorad Dodikkal ápol elmélyült politikai kapcsolatot. A Mészáros-csoport által 2023-ban felvásárolt cementgyár azonban nem ebben a zónában, hanem a tuzlai kantonban lévő Lukavac városban, tehát a bosnyák-horvát entitás területén van (miközben az is igaz, hogy a vállalat további üzemeket működtet az ország fővárosa, Szarajevó mellett Banja Lukában, a boszniai Szerb Köztársaság de facto központjában is). A hivatalos bejelentés szerint Mészáros Lőrinc érdeme a nagyszabású boszniai ügylet, ugyanis az ő Talentis International Construction Investments (TICI) Kft.-je "énekelte ki" az osztrák Asamer Baustoffe AG portfoliójából a Lukavac Cementet, valamint a Vijenac mészkőbányát (utóbbi félig török kézben van). Csakhogy a TICI mindössze negyede tartozik közvetlenül a felcsúti üzletember Talentis Groupjához, a 75 százalékos üzletrész azé a MBH (korábban MKB) Magántőkealapé, amely - a Tiborcznál említett Gordiusz Magántőkealaphoz hasonlóan - az állami Magyar Fejlesztési Bank kiemelt kedvezményezettje. A kormányzati pénzintézet a "Krízis" nevű program örve alatt konkrétan 50 milliárdos tőkét pumpált az MBH Magántőkalapba, vagyis a magyar állam biztosan többet kockázat a lukavaci cementüzem megvételével, mint Mészáros. Annál is inkább, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartás adatai szerint az MFB további 140 millió eurós (közel 55 milliárd forintos) kölcsönt is adott a TICI-nek, azaz a Mészáros Lőrinc-féle nemzetközi terjeszkedés előmozdítására. A félreértésék elkerülése érdekében rögzítjük: az MBH Magántőkealap nem kizárólag a cementiparba szállt be közvetett módon; ugyanebből a zsákból jutott pénz arra is, hogy Mészáros Lőrinc felvásárolja Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelőjét.
- A Hunguest Hotel Sun Resort fejlesztése (Montenegró). A szállodapark Herceg Novi történelmi óvárosától néhány percre, a tengerparti promenád mellett található (a települést északról 1600-1800 méter magas hegyek, délről pedig a Kotori-öböl partja szegélyezi). Annak idején ez a hotel is Leisztinger Tamásé volt - a Hunguest-lánc részeként -, de a "baloldali" üzletember 2010-ben megértette az idők szavát, és megvált érdekeltségei egy részétől. A Hunguest Hotel Sun Resortot már a Mészáros-érában tervezték felújítani; a gépészeti, belsőépítészeti, energetikai korszerűsítési munkákhoz a magyar adófizetők 1,025 milliárd forint vissza nem térítendő "külpiaci növekedési támogatással" járultak hozzá. Pontosítás: A Hunguest cikkünk megjelenése után közölte: az elnyert támogatástól az orosz-ukrán háború kitörése után a montenegrói turizmusban bekövetkezett változásokat mérlegelve 2022-ben elálltak, a támogatás összegét nem hívták le, a tervezett fejlesztést nem hajtották végre.
III. Jászai Gellért
- A One telekommunikációs-távközlési vállalatcsoport átvétele, felépítése (Albánia, Montenegró). A Vodafone Magyarországot is megszerző 4iG Nyrt. roppant büszke arra, hogy az elmúlt három évben megszerezte, felfejlesztette Montenegró jelentős mobilcégét (One Crna Gora) és Albánia vezető telekommunikációs szolgáltatóját (One Albania), illetve ma már egy Egyiptom és Albánia között húzódó tenger alatti adatkábel-beruházásban is érdekelt. A legfrissebb pénzügyi jelentések szerint a 4iG nettó árbevételének 9 százalékát adja az albán, 4 százalékát a montenegrói piac (a többi 87 százalékot pedig a magyar). A 4iG sokáig azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy ez a csoda alapvetően Jászai Gellért és csapata zsenialitásának köszönhető - a tőzsdei cég legnagyobb tulajdonosaként jegyzett iG COM Magántőkealapot is hozzá sorolták. Aztán a Direkt36 kiderítette, hogy a magántőkealapot nem ő, hanem a magyar állam volt szíves kistafírozni 72 milliárd forinttal (a Széchenyi Alapok nevű befektetési társaságon keresztül). Ma már azt is tudjuk, hogy a nagy 4iG-gömböcöt a kormányzati Eximbank és az MFB is folyamatosan fújja, csak fújja, így a Jászai-féle vállalatcsoport tejes adósságállománya meghaladja a 900 milliárd forintot.
IV. Sánta János
- Logisztikai és ipari épületek létrehozása, bérbeadása (Szerbia). Az országos dohánynagykereskedelmi monopóliumon ülő üzletember - akit Lázár János építési miniszter holdudvarába szokás sorolni - ugyancsak részesült "külpiaci növekedési támogatásban", csak épp nagyobb összegűben, mint Mészáros Lőrinc montenegrói hotelje. A Sánta János által fémjelzett Tradis Zrt. 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő magyar kormánypénzt kapott raktárépítésre - melynek helyszíne a Belgrádtól 30 kilométerre lévő Šimanovci ipari zónája.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: Orbán Viktor és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja a Karmelita kolostorban 2022. október 13-án (fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) | NER-elit a Balkánon: magyar állami „csilliárdok” nélkül ott sincs biznisz | Megérkezett a kormányközeli gazdasági elit a Nyugat-Balkánra, pontosabban a térség (még) nem EU-tag országaiba. Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz–Mészáros–Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak – százmilliárd forintos nagyságrendben –, mint a hazaiakhoz. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/02/28/ner-balkan-tiborcz-meszaros-4ig-belgrad-bosznia-lukavac-cementgyar-herceg-novi-szalloda/ | 2024-02-28 19:54:20 | true | null | null | valaszonline.hu |
A 2024. januári bérek kifizetésére sajnálatos módon késedelmesen kerül sor. Ezzel egyidejűleg február 12-től - egyelőre határozatlan időre - állásidőt rendelünk el
- ezzel a szöveggel kaptak levelet a csornai napelemgyár, az Ecosolifer Heterojunction Kft. dolgozói.
Nem először fordul elő az üzem történetében ilyesmi: 2022 júniusában írtuk meg, hogy akkor már három hónapja nem kaptak fizetést a munkavállalók. Az állományi létszám akkor 52 fő volt, ők húsvétra kapták a kellemetlen meglepetést. Ha hónapokat késve is, de végül pénzükhöz jutottak a dolgozók, később egyikük arról számolt be, hogy 8000 forint "kárpótlást" is kaptak.
Amilyen fényes kilátásokkal kecsegtet a napelemes biznisz, olyan vontatottan indult a csornai projekt: 2014-től húzódott az üzem beindítása, egészen 2020 végéig, akkor kezdték a termelést. Nagy áttörés azonban nem látszik a mérlegekben:
2020 és 2022 között csaknem 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze a napelemgyár
(a 2023-as adatokat május 31-éig kell leadni a cégbíróságnak). Pedig a korábban csak fantomgyárként emlegetett csornai üzem jelentős állami közreműködéssel épült fel. A beruházás
egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint támogatást kapott,
csaknem 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,
a kormány bankja, az Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott számára,
később a kormány másik bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. átvette a hitelt, sőt megemelte a keretet. Az indoklás szerint azért, mert a piaci kereslet miatt megduplázzák a kapacitást. (A hitelbiztosítéki nyilvántartásban 80 millió eurós biztosíték szerepel, az MFB csak 40 millió eurós kölcsönről beszélt.)
Mindenki naperőművet épít, mi a gond?
Magyarországon gyors tempóban bővül a naperőművek termelése, már a Paksi Atomerőműhöz fogható, sőt azt némelykor meg is haladja. Az Energiaügyi Minisztérium jelentése szerint február 16-án déltájban csúcsot döntött, 2756 megawattig futott fel az 50 kW feletti napelemes rendszerek összes termelése. Tavaly egyébként több mint 1600 megawattal nőtt a naperőművek beépített teljesítménye, és a minden korábbit felülmúló éves bővülésen nagyjából fele-fele arányban osztoztak az ipari és a háztartási méretű rendszerek. Ezek szerint a kereslettel nem volna gond. Kérdéseket küldtünk az Ecosolifer címére az ügyvezetőnek, Haidegger Ákosnak, azt firtatva, hogy ilyen körülmények között mi okozza a problémát Csornán, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Érdeklődtünk a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnál is, tudnak-e a csornai ügyről, és terveznek-e intézkedést. Kíváncsiak voltunk, hogy a támogatások felhasználását illető korábbi szabálytalansági vizsgálat milyen megállapítással zárult, az Ecosolifer fizeti-e rendesen a törlesztőrészleteket az MFB-nek, illetve felmerült-e, hogy az állami bank felmondja a kölcsönszerződést. Cikkünk megírásáig azonban nem reagált a nemzetgazdasági tárca és az állami tulajdonú bank sem.
Az Ecosolifernél sem a budai irodában, sem a csornai üzemben nem vették fel a telefont. Nevük elhallgatását kérő dolgozóktól annyit tudtunk meg, hogy a gyárban két műszakra való körülbelül 30 ember dolgozik, pontosabban dolgozna. Az üzemben úgy tudták, hogy tavaly decembertől új cellatípus gyártására állnak át, de az év végén nem indult be a termelés. Arra a kérdésre, hogy az átállás elhúzódása vagy más ok miatt késik a bérfizetés, illetve küldték állásidőre az embereket, nem kaptunk választ. Ha a dolgozók érdeklődnek, akkor konkrétumok helyett türelmet kérnek tőlük.
"Szerintem ott inkább csak «gyártogatás» folyik, nagy szállítmányozás, forgalom sosem látszott a kerítésen kívülről" - mondta kérdésünkre az egyik, Győr-Moson-Sopron megyében ténykedő napelemes kivitelező cég képviselője. A napelemes piacon van évek óta, de azt mondta, nem találkozott még Ecosolifer gyártású termékkel. Ezt a szakmában azzal magyarázzák, hogy a csornai gyár nem teljes paneleket gyárt, hanem a panelekhez cellákat állít elő, amiket alkatrészként beszállít a megrendelőinek. Azt nem tudják, milyen cégeknek szállít az Ecosolifer, a kft. mérlegbeszámolójából annyi derül ki, hogy nem belföldön értékesít, a 2022-ben elért 1,2 milliárd forint árbevételének döntő része exportra kerül, az EU-n kívüli országba. Hogy pontosan hová, azt nem közlik, az anyavállalat mindenesetre unión kívüli: az EcoSolifer AG a svájci Sarnenben van bejegyezve. (A cég hátterét annak idején a Népszabadság kutatta: tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.)
Még több pénz kellene
A mérlegei alapján nem áll jól az Ecosolifer szénája. 2021-ben a 20 millió forintot sem érte el az árbevétele - ez kevesebb volt, mint az ügyvezető tevékenységéért járó 33 millió forint javadalmazás -, a veszteség ugyanakkor meghaladta a 2,2 milliárd forintot.
Tegyük hozzá, hogy abban az évben könnyebbséget jelentett, hogy a Covid-járvány miatt az MFB-vel kötött hitelszerződésben vállalt negyedéves kamatfizetés szünetelt 2022. szeptember 15-ig. A cég könyvvizsgálója, a BDO Magyarország már a 2021-es mérleg alapján felhívta a figyelmet arra, hogy rendezni kell a cég tőkehelyzetét. Akkor a saját tőke mínusz 1 milliárd alá esett, és a BDO jelezte, hogy ez nem felel meg a társasági formára előírt tőkekövetelménynek. Ha a társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül nem gondoskodnak a szükséges saját tőke biztosításáról, akkor a társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulást, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről - vetítette előre a könyvvizsgáló.
2022-ben folytatódott a kálvária: az Ecosolifer 1,2 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és 3,8 milliárdra nőtt a veszteség. Az Ecosolifer kötelezettségei 18,7 milliárd forintot tettek ki, ebből 11,4 milliárd volt a hosszú lejáratú, fejlesztési, beruházási hitel, amit az MFB folyósított. (Rövidlejáratú kötelezettségek között van nyoma 3 milliárd forintnyi MFB-kölcsönnek és 2,2 milliárd forint tagi hitelnek a svájci anyacégtől.) Az Ecosolifer veszteségei miatt a saját tőkéje 2022 végére mínusz 4,8 milliárd forintra zuhant. Ennek ellenére cikkünk megírásáig nem volt nyoma annak, hogy a veszteségek pótlására tőkét emeltek volna a cégben, vagy más módon rendezték volna a helyzetet, de annak sem, hogy kezdeményezték volna a cég megszüntetését.
A beszámolóból olyasmi rajzolódik ki, hogy újabb pénzeket kellene beleölni a csornai gyárba. A tőkepótlás és a fennálló hitelezői követelések rendezésével kapcsolatban olyan megoldásról írnak, amely "kapacitásbővítés mellett képes a tőkehelyzet konszolidációjára". Külső befektető bevonásával a társaság tőkeemelést hajt végre és a tőkeemelés összegével megegyező egyösszegű törlesztést fizet a banki hitelezők számára. A banki hitelezők fennmaradó követelését megfelelő konstrukció mellett átütemezik, és ezzel egyidejűleg az új befektető a napelemcella-gyártó kapacitás bővítését, valamint napelem modulok gyártását finanszírozza. A Haidegger által ellenjegyzett beszámoló szerint 2022-2023-ban négy szándéknyilatkozatot írtak alá külföldi befektetőkkel. A 2023. májusban leadott szövegből az derült ki, hogy a befektetői és hitelezői egyeztetések folytak, a társaság tőke- és hitelhelyzetét kapacitásbővítéssel egybekötve kívánják rendezni 12 hónapon belül. | Késik a bérfizetéssel a csornai napelemgyár, amelyet 40 millió euró állami hitellel toltak meg | Csúszik a januári bérek kifizetésével és állásidőre küldte a dolgozókat a csornai napelemgyártó, az Ecosolifer Heterojunction Kft. A naperőművek telepítése csúcsra jár Magyarországon, a napelemgyártó mégis veszteséget veszteségre halmoz. Közpénz milliárdokat és az állami tulajdonú MFB Zrt. több mint 10 milliárdos hitelét égeti a svájci gyökerű vállalkozás. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/02/28/napelem-gyar-ecosolifer-kesik-fizetes-csorna-fantomgyar-kozpenz-40-millio-euro-allami-mfb-hitel/ | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Eredménytelenül zárult a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar internetes felületén zajló elektronikus licit, amelyben két tételben, összesen 749 hordozható lélegeztetőgépet bocsátottak árverésre. A lelégeztetőgépek beszerzésére a TMT Technics Kft. nevű, eredetileg optikai eszközökkel foglalkozó vállalkozás kapott megbízást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól még a koronavírus-járvány idején. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által közzétett hirdetmény szerint az árverést megelőző végrehajtási eljárást a külügyminisztérium kezdeményezte, hogy így szerezze vissza a cégnek közbeszerzési eljárás során kifizetett mintegy 4 milliárd forint előleg egy részét.
Az Aeonmed Shangrila 510S hordozható lélegeztetőgépből tavaly december 28. és 2024. február 26. közt összesen 749 példányt bocsátottak licitre a több szakaszból álló árverési folyamatban. A hétfő este nyolc órakor zárult licit volt a negyedik, utolsó szakasz.
Az árverés oldalán letölthető licitnapló üres, vagyis a hordozható lélegeztetőgépekre még ajánlat sem érkezett.
A kínai lélegeztetőgépeket eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vásárolta a külügy, ám a legutóbbi licitkörben jóval alacsonyabb árért lehetett hozzájutni az eszközökhöz. Az előző árverési körökben előbb darabonként 975 ezer, majd darabonként 650 ezer, aztán darabonként már csak 325 ezer forintért kínálták ezeket eladásra. Az utolsó körben pedig még kevesebbért, darabonként 13 ezerért lehetett volna megvenni az eredetileg több mint 10 milliós áron vett gépek darabját.
A most licitre bocsátott 749 darab lélegeztetőgépet összesen 8 060 738 000 forintért vásárolta az állam. Ha a negyedik licit sikeresen zárul, akkor legalább közel tízmillió forint visszakerült volna az államhoz.
A kormány a koronavírus-járvány idején összesen 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére. A TMT Technics Kft. annak idején 1208 lélegeztetőről állapodott meg a külüggyel, összesen 13 milliárd forintért. Ez volt a második legnagyobb tétel, csak a maláj GR Technologiestól vett több gépet a külügy: 6258 darabot, 176 milliárdért.
A gépek nagy része használatlanul áll, vagy külföldre ajándékoztuk azokat, vagy raktárban tárolják őket. A TMT Technics Kft. által beszerzett Aeonmed Shangrila gépei - amelyek vámkezelésen sem estek át - egy ceglédi raktárban porosodnak.
A szóban forgó cég zűrös hátteréről ebben a cikkben írtunk bővebben: | Senkinek sem kellettek a külügyminisztérium töredékáron árult lélegeztetőgépei | Hétfőn zárult az árverés, de a több mint hétszáz gépre még ajánlat sem érkezett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/27/lelegeztetogepek-arveres-licit-kulugyminiszterium-tmt-technics-kft/ | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből "a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében".
Ez azért volt szükséges, mert az MVM a tőzsdei áron megvásárolt gázt a 2014-ben beállított, "rezsicsökkentett" áron adhatta csak tovább a háztartásoknak, és míg a lakosság így köbméterenként nettó 50 forintot fizetett, a gáz világpiaci ára 2022 augusztusában volt, hogy ezer forint fölé kúszott. A különbséget megszorozva a lakosság évi 3 milliárd köbméternyi gázfogyasztásával az látható, hogy jelentős lyukat kellett befoltoznia a rezsivédelmi alapnak.
A rezsialap pedig hízott is: csak 2022-ben az energiaágazattól 204, bányajáradékból 241, a távközlési cégektől 97, a légitársaságoktól 15 milliárd forint érkezett. Azonban a Népszava cikke rávilágít, hogy ebből az összegből nem csak az MVM kap pénzt, a forrásból már a 2023-as tervezet szerint is támogatták volna a központi költségvetési szerveket, az önkormányzatokat, az egyházi és civil intézményfenntartókat, az állami tulajdonú társaságokat és a versenyszektort is. És míg 2022-ben a kormány a rezsialap keretét 557 milliárdra szabta, 2023-ra ez az összeg már 2610 milliárdra emelkedett, amiből 1200 milliárd volt a költségvetési igény.
A lap számításai szerint 2022-ben a kormány 769 milliárdot költött a rezsialapból, 2023-ban pedig a 2610 milliárdból 2414 milliárd ment el.
A cikk szerint a nyilvántartások összesítése alapján a rezsialapból az elmúlt mintegy másfél év során kétségkívül a legtöbb, szám szerint 11 alkalommal, "rezsivédelmi szolgáltatása" fejében, messze a legnagyobb, 1810 milliárd forintos értékben, az MVM részesült.
A második, 583 milliárdos tétel a távhőszolgáltatókhoz került, úgyszintén a 2014-es, "rezsicsökkentett" lakossági tarifák okozta veszteségek befoltozására.
E kettőn kívül ugyanakkor az elmúlt másfél évben nem kevesebb mint 222 további kifizetési jogcímet talált a Népszava.
Többek közt:
2022. novemberében kapott 3 milliárdot a Honvédelmi Minisztérium "sportintézmények nemzeti sportközpontok dologi kiadásaira", illetve "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatásának egyéb működési célú kiadásaira" (Jóllehet a tervekben kétségkívül szerepelt a "központi költségvetési szervek" támogatása és egy sportintézményt is húzhatja a rezsi, ennek kiemelését semmi sem indokolja és jellemzően a feladat-támogatás-működés sem energiafaló.);
a költségvetés megtakarítási alapja kapott 106 milliárdot;
a Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházásösztönzési célelőirányzata "felhalmozási célú kiadásokra" 75 milliárdot;
az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó víziközműágazat 64 milliárdot;
a Maradványelszámolási Alap 61,5 milliárdot;
a Honvédelmi Minisztérium védelmi társaságai beruházásokra 56 milliárdot;
a Hungaroring működésre 671 milliót, felhalmozásra 12 milliárdot;
Komló és Cserkút pedig "egyéb felhalmozásra" 300 milliót, illetve 52 milliót kapott.
A rezsivédelem jegyében "dologi kiadásokra" 176 alkalommal összesen 244 milliárd forintot fizettek ki. Személyi juttatásokra 23 alkalommal összesen 236 milliót, munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 18 alkalommal összesen 58 milliót költöttek.
A lap szerint az elszámolás egyre átláthatatlanabb: a kiadások között egyre több kisebb bevétel bukkan fel, akadtak egymást kioltó plusz-mínusz-tételek, más alapokba is jutott rezsisegély, sőt egy ízben mintha elvettek volna 21 milliárdot az MVM-től.
A rezsialap annyira kétségkívül átlátható, hogy a közzétett iratokból, ha nem is könnyen, de készíthető összesítés. Azt viszont, hogy mi alapján, miért éppen a megjelölt célra és miért pont annyit fizettek ki, érdemben nem indokolták. | A 3500 milliárdos rezsivédelmi alap nagyjából felét átláthatatlanul, nem az eredeti célra szórta szét a kormány | A kormány 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/28/rezsivedelem-alap-mvm-energia-gaz-rezsicsokkentes/ | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Bánki Erik 57 millió Ft - nyilvánosan is kimutatott - osztalékot felejtett ki - 2023-as vagyonnyilatkozatából, írja a K-Monitor. A képviselő a papíron golyóstollal kitöltött nyilatkozatban 4 céget sorolt fel, de mindegyikhez azt ikszelte be, hogy onnan jövedelme nem származott. Az első ezek közül a Pannon PR 2020 Kft., volt, ennek kapcsán a lap február 21-én megkereste a Mentelmi Bizottságot, ahonnan Hargitai Jánostól, a bizottság fideszes elnökétől választ is kaptak:
"Felhívtam Bánki Erik képviselőt, hogy nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Bánki Erik országgyűlési képviselő 2024. február 23-án személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett."
A hatályos szabályok szerint a hasonló ügyben érintett politikusok mindenféle következmény, szankció nélkül átírhatják az ilyen adatokat, ez a rendszer a lap szerint aligha riasztja el a politikusokat attól, hogy valótlan adatokat közöljenek, akár jelentős jövedelmeket eltitkolva.
Bánki Erik a 133 négyzetméteres római-parti lakását éveken át kihagyta a vagyonnyilatkozatából, amikor a kifelejtett ingatlanjáról érdeklődött a Direkt36, azt mondta: szándékosan nem tüntette azt fel, mert nem személyesen ő, hanem cégei birtokolják. Ugyanezen az alapon nem írta be nyilatkozataiba a romániai cégein keresztül szerzett több mint 100 hektárnyi földjét és ezeknek a cégeknek a több százmilliós köztartozásait sem. 2022-ben beadott nyilatkozatában két cégét kihagyta, majd pár órával azután, hogy ezt megírta az Mfor.hu, Bánki úgy reagált, hogy az egyik cég esetében valóban tévedés történt.
A vagyonnyilatkozati papírok értelmezése, kitöltése Fazekas Sándor egykori agrárminiszternek is gondot okozott, pár hete másodszor is javítania kellett 2023-as vagyonnyilatkozatát, mert sem a céges osztalékból származó, sem a kuratóriumi tagsága után járó bevételeit nem tüntette fel abban. A hiányosságot akkor is a K-Monitor vette észre. Miután jelezték is az Országgyűlés mentelmi bizottságának, a fideszes országgyűlési képviselő beírta a 9 milliós osztalékot, egy másik helyen pedig jelezte, hogy kuratóriumi tagként 1 és 5 millió forint közötti bevétele van.
Először ott hibázott Fazekas Sándor, hogy 2,1 forint készpénzt vallott be vagyonnyilatkozatában. Az elírás miatt elnézést kért, a javított verzióban a 2,1 forint mellett már az szerepel, hogy "millió". | A fideszes Bánki Erik kifelejtett 57 milliót a vagyonnyilatkozatából | Bánki Erik 57 millió Ft – nyilvánosan is kimutatott – osztalékot felejtett ki – 2023-as vagyonnyilatkozatából, írja a K-Monitor. A képviselő a papíron golyóstollal kitöltött nyilatkozatban 4 céget sorolt fel, de mindegyikhez azt ikszelte be, hogy onnan jövedelme nem származott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/28/banki-erik-vagyonnyilatkozat-kepviselo-57-millio-javitas | 2024-02-28 21:18:00 | true | null | null | Telex |
"Az Integritás Hatóság kockázatelemzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar közéletben és sajtóban megjelenő fejleményeket. Ezek kapcsán folytattunk megbeszélést Magyar Péterrel is. A gazdaság megtisztítása és a nemzet felemelkedése közös ügyünk, mindannyiunknak tenni kell érte" - válaszolta megkeresésünkre az Integritás Hatóság, amit azután kerestünk meg, hogy Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje arról posztolt, hogy beidézték a hivatalba.
Szerettük volna megtudni az Integritás Hatóságtól, hogy pontosan milyen ügyben idézték be Magyart, indított-e vizsgálatot a hivatal a kijelentései miatt és ha igen, akkor pontosan milyet, és milyen jogcímen, de ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ Melhoffer Tamás kommunikációs vezetőtől.
A kegyelmi botrány óta a NER-ből kilépő, a kormányt keményen kritizáló Magyar Péter először a Partizánnak adott interjút, amiben több nagyon súlyos állítás is elhangzott a kormánytagok és oligarchák gyanús ügyeiről. A Diákhitel Központ volt vezetőjét felháborította, ahogy a jobboldali sajtó, szerinte Rogán Antal vezetésével bánt a köztársasági elnökkel. Kijelentései alapján több nyomozás is indult, de gazdagodása miatt beleszállt többek között Tiborcz Istvánba, a miniszterelnök vejébe is. | Válaszolt az Integritás Hatóság arra, hogy miért idézte be Magyar Pétert | Az Integritás Hatóság kockázatelemzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar közéletben és sajtóban megjelenő fejleményeket. Ezek kapcsán folytattunk megbeszélést Magyar Péterrel is. A gazdaság megtisztítása és a nemzet felemelkedése közös ügyünk, mindannyiunknak tenni kell érte | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/28/integritas-hatosag-magyar-peter-idezes | 2024-02-28 21:37:00 | true | null | null | Telex |
A Schadl-ügy több vádlottjának végrehajtói irodája ért el jelentősen több árbevételt az azonos illetőségű területen dolgozó másik irodáknál, holott a végrehajtási ügyek kiosztása papíron véletlenszerű - írja az rtl.hu.
A fő szabály, hogy a végrehajtást az az iroda végezheti el, amely az adós lakóhelyéhez tartozik, az egyes illetékességi területeken viszont akár több végrehajtói iroda is működhet, ezért létre kellett hozni egy olyan eljárást, amellyel eldöntik, ki hajthatja majd be a tartozást. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) tájékoztatása szerint egy automatikus rendszeren keresztül, nagyjából véletlenszerűen osztja szét a végrehajtási ügyeket az országban működő mintegy 200-250 iroda között.
Azért nem mindegy, hogy melyik ügy melyik irodához kerül, mert az országrészek gazdasági jellemzői alapján változó lehet, hogy hány végrehajtási ügy indul, és az is ügyenként eltérő lehet, hogy mennyi árbevételre számíthat belőlük az iroda, sőt, egyáltalán végrehajtható-e a követelés. Az ingatlannal rendelkező adósoktól például nagyobb eséllyel hajtható be a tartozás, mint a tulajdonnal nem rendelkező adósoktól a közüzemi adósság.
Az rtl.hu információi szerint az árbevételeket tekintve bizonyos körzetekben jelentős eltérések alakultak ki az irodák között annak ellenére, hogy az automatikus ügyelosztás miatt elvben nagyjából azonos ügyszámnak és azonos bevételnek kellene keletkeznie.
Több esetben is a Schadl-Völner korrupciós botrányban érintett végrehajtók jöttek ki jobban, mint a térdégben működő többi iroda.
Schadl György, az MBVK korábbi elnökének felesége például több mint 100 millió forinttal magasabb árbevételt ért el, mint az ugyanúgy gödöllői illetékességi területen dolgozó másik iroda.
Egy másik vádlott irodája 2021-ben több mint 480 millió forintot termelt, míg a területen működő másik iroda csak 158,5 milliót. (A Schadl-ügy öt vádlottjának és a területükön dolgozó többi végrehajtó 2021-es árbevételét az rtl.hu táblázatán lehet böngészni.)
A Schadl-ügyben összesen 9 végrehajtó lett vádlott, közülük 6-an vittek olyan területen irodát, ahol egynél több végrehajtó dolgozott. A többiek egyedüli végrehajtók voltak az adott területen, így dolgozott például Schadl György is a Budaörsi Járásbíróság mellett.
Az rtl.hu kereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is azzal kapcsolatban, hogy álláspontjuk szerint mi okozza a jelentős eltéréseket, de a két szervezet nem reagált. | A Schadl-ügy több vádlottja jelentősen nagyobb árbevételt ért el, mint az azonos területen dolgozó végrehajtók | A Schadl-ügy több vádlottjának végrehajtói irodája ért el jelentősen több árbevételt az azonos illetőségű területen dolgozó másik irodáknál, holott a végrehajtási ügyek kiosztása papíron véletlenszerű | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/02/28/vegrehajtoi-kar-vegrehajtas-ugyek-bevetel-schadl-gyorgy-vadlottak | 2024-02-28 21:47:00 | true | null | null | Telex |
Hétfőn lezárult az árverés azokért a kínai lélegeztetőgépekért, amelyeket eredetileg darabonként több mint 10 millió forintért vett a kormány a koronavírus-járvány alatt. Tavaly decemberben derült ki, hogy elektronikus árverésen próbálnak túladni a mintegy 749 gépen, a 24.hu szerint pedig több mint hétszáz gépre még csak ajánlat sem érkezett, ezért eredménytelenül zárult a licit. A gépek darabjait 13 ezer forintért lehetett volna elvinni.
A lélegeztetőgépek beszerzésére a TMT Technics Kft. nevű cég kapott megbízást a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Az előző árverési körökben előbb darabonként 975 ezer forintért, majd darabonként 650 ezer forintért, végül darabonként már csak 325 ezer forintért árulták a gépeket. A gépeket az árverésen mi is megnéztük korábban. | Nem kellettek senkinek az árverésre bocsátott lélegeztetőgépek | Hétfőn lezárult az árverés azokért a kínai lélegeztetőgépekért, amelyeket eredetileg darabonként több mint 10 millió forintért vett a kormány a koronavírus-járvány alatt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/27/lelegeztetogepek-arveres-kulugyminiszterium-senkinek-nem-kellett | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Bő három évvel azután, hogy kiderült, nemzetközi iskola nyílhat az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén és szűk kettővel azután, hogy a kormány kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, még mindig csak hallomásból lehet tudni arról, hogy talán majd 2032-ben kezdődhet el ott a tanítás. Az iskola létesítésével megbízott Közép-európai Oktatási Alapítvány állítása szerint azt sem tudja, hogy mennyit költött el eddig a projektre - írja a hvg.hu.
A lap felidézte, hogy Magyar Levente külügyi államtitkár, az alapítvány kuratóriumi elnöke 2020-ban azt nyilatkozta, hogy 2023-ban szeretnék megnyitni a bentlakásos iskolát. Azt is hozzátette, hogy ez a céldátum ambiciózus, és csak akkor lehet tartani, ha minden jól alakul, beleértve ebbe a költségvetés helyzetét is. Ez láthatóan nem jött össze, pedig, mint az tavaly ősszel kiderült, a kormány 3,5 milliárd forintot is adott a projekt megvalósítására.
A lap postai levélben kereste meg a nehezen elérhető, nyilvános honlappal, telefonszámmal és emailcímmel sem rendelkező alapítványt, hogy érdeklődjön az ügyben, de ebből végül semmit nem tudtak meg. Az alapítvány állítása szerint nincs arra vonatkozó adatuk, magyarán nem tudják, hogy mennyi pénzt költöttek az OPNI épületére. Állítólag azt sem tudják, hogy mennyit érhet az épület vagy hogy mikor nyithat meg az iskola.
Az is kiderült, hogy nincsen telefonszámuk és honlapjuk sem, csak azt az emailcímet adták meg, amiről a postai megkeresésre is válaszoltak (eredetileg azért, hogy egy technikai részletre hivatkozva visszautasítsák azt).
A Közép-európai Oktatási Alapítványnak a lap szerint van egy cége is, a Közép-európai Oktatási Zrt., amelynek 2022-es beszámolója szerint nulla fős az állománya, az ötmillió forintos tőkéből pedig 18 ezer forintot költöttek el egy év alatt. | Nem tudni, mennyit költöttek az OPNI helyén épülő elitiskolára, ahol nyolc év múlva talán elindul az oktatás | Bő három évvel azután, hogy kiderült, nemzetközi iskola nyílhat az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén és szűk kettővel azután, hogy a kormány kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet, még mindig csak hallomásból lehet tudni arról, hogy talán majd 2032-ben kezdődhet el ott a tanítás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/27/kozep-europai-oktatasi-alapitvany-opni-iskola-adatigenyles-lipotmezo | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Rég láttunk ilyet Győrben, túl drágának találták a WHB-s ajánlatot, amelyről már a keddi közgyűlés előtt vita tört ki. A száz leggazdagabb magyar között rendre szereplő Paár Attila cége a WHB, amely meghatározó fejlesztő-építő vállalat Győr életében. Az volt Borkai Zsolt idejében is, számos közbeszerzés nyertese. A jelentős beruházásoknál most is ott látjuk a WHB logóját. Legutóbb a volt kekszgyár átépítését fejezték be, a "kocka" Győr, illetve az egyetem egyik ikonikus épületévé válhat.
A város közszolgáltató cége, a Győr-Szol tavaly írt ki közbeszerzési pályázatot a városüzemeltetés nagy részére. Szerepelt a kiírásban többek között fűnyírás, lombszívás, járdák, kerékpárutak, díszterek tisztítása, grafiti eltávolítása, karácsonyfák összegyűjtése, és még számos köztéri feladat.
A győztes cég a WHB Facility Management Kft. lett, ami a Paár Attila győri milliárdos vállalkozó tulajdonában lévő West Hungária Bau leányvállalata. A feladatot alvállalkozók bevonásával vállalta a cég.
Több mint kétmilliárd forintos keretösszegről van szó, pontosan nettó 2 milliárd 264 millió forintról, ennyit kellett volna tehát fizetnie Győrnek, illetve a Győr-Szolnak a Paár-féle cégnek, és az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy fizet is.
A keddi közgyűlést megelőző környezetvédelmi bizottsági ülésen a Borkai Zsolt csapatában induló, a Fidesz frakcióból tavaly nyáron kizárt és azóta is akciózó Hajtó Péter emelt szót ez ellen, arra hivatkozott, hogy
a közbeszerzési ajánlatban a korábbihoz képest háromszoros, van, ahol 15- vagy 20-szoros túlárazásokat lát.
Hajtó bejelentette, hogy hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, az ügyben nyomozás folyik.
Ezt a tényt a Győr-Szol jelenlegi elnöke az önkormányzati hetilapban tagadta, és közleményben jelentette be, hogy rágalmazásért beperli Hajtót. Ezt követően viszont Hajtó nyilvánosságra hozta a rendőrségi válaszlevelet, amelyben az szerepel, hogy a gazdaságvédelmi osztály mégiscsak nyomoz az ügyben.
A közgyűlés elé ennél a pontnál került az ügy, azt lehetett tudni, hogy a környezetvédelmi bizottság - ahol Hajtó a számokat nyilvánosságra hozta - nem támogatta a költségvetési tervezetet, amelyben szerepelt ez a tétel is.
A győri közgyűlésen elsősorban az ellenzéki padsorokból többen pedzegették ezt követően, hogy miért kell ez a közbeszerzés, amely "se nem jobb, se nem olcsóbb", mintha az önkormányzati cég végezné a munkát, "ráadásul azt épp erre a feladatra hoztuk létre". | Kiszervezték volna Győrben a közterek tisztítását a milliárdos Paár Attila cégének, de az utolsó pillanatban megvétózták a magas ár miatt | Rég láttunk ilyet Győrben, túl drágának találták a WHB-s ajánlatot, amelyről már a keddi közgyűlés előtt vita tört ki. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/27/gyor-whb-paar-attila-helyi-tudositas-dezsi-csaba-andras-borkai-zsolt-gyor-szol | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | Telex |
"Az interjúimban elhangzottak miatt a mai napra beidézett az Integritás Hatóság" - posztolta a Facebookon a pesti Széchenyi István térről Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje, aki a kegyelmi botránnyal párhuzamosan kilépett a NER-ből, és azóta több interjút is adott. Legutóbbi, kedden megjelent interjúját a Telexnek adta, ezt itt nézheti meg újra:
Magyar Péter a Telexnek adott 75 perces interjúban többek között azt is mondta, hogy sok olyan vacsorán vett részt, ahol ott ült az asztalnál több ezermilliárd forint, és néha Orbán is. Az interjú erős állításait összegyűjtve itt olvashatja el.
A kegyelmi botrány óta a NER-ből kilépő, a kormányt keményen kritizáló Magyar Péter először a Partizánnak adott interjút, amiben több nagyon súlyos állítás is elhangzott a kormánytagok és oligarchák gyanús ügyeiről. A Diákhitel Központ volt vezetőjét felháborította, ahogy a jobboldali sajtó, szerinte Rogán Antal vezetésével bánt a köztársasági elnökkel. Kijelentései alapján több nyomozás is indult, de gazdagodása miatt beleszállt többek között Tiborcz Istvánba, a miniszterelnök vejébe is.
Az Integritás Hatóság az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott szervezet, elnöke, Biró Ferenc elsőként a Telexnek adott interjút, amiben már ígéretet tett arra, mindent elkövetnek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el. A teljes interjút itt olvashatja.
Levélben kerestük meg az Integritás Hatóságot, hogy megtudjuk, milyen ügyben és miért idézték be Magyar Pétert. Amint választ kapunk a kérdéseinkre, frissítjük a cikket. | Magyar Pétert beidézte az Integritás Hatóság | Az interjúimban elhangzottak miatt a mai napra beidézett az Integritás Hatóság posztolta a Facebookon a pesti Széchenyi István térről Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje, aki a kegyelmi botránnyal párhuzamosan kilépett a NER-ből, és azóta több interjút is adott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/28/magyar-peter-integritas-hatosag-idezes | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Habár korábban a rendőrség elutasította Hadházy Ákos feljelentését Orbán Viktor miniszterelnök angol nyelvű honlapja miatt, az ügyészség most elrendelte a nyomozást - erről a független országgyűlési képviselő írt a Facebookon.
Hadházy Ákos korábban azért tett feljelentést a primeminister.hu ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmény miatt, mert az oldal 22 hónapos üzemeltetését "horribilis" összegért, 75 millió forintért rendelték meg, ráadásul az csak 13 hónapig működött. A rendőrség ezt elutasította, a IX. kerületi ügyészség azonban másként döntött. A politikus által közzétettek szerint azt írták, hogy "az ügyben a feljelentés elutasítására megalapozatlanul került sor". Szerintük a feljelentő az általa bemutatott számításokra és az azok alapjául hivatkozott adatokra alapította a feljelentés tárgyát képező szerződés túlárazottságát, azonban a nyomozó hatóság a határozataiban ezen állítások, számítások cáfolatát nem adta, azok tekintetében ellentmondó adatokra nem hivatkozott, a feljelentésben foglaltak ellenőrzése érdekében semmilyen eljárási cselekményt nem foganatosított. "Fentiekre tekintettel a hűtlen kezelés bűntettének gyanúja nem zárható ki, a feljelentésben foglalt tényállítás tisztázása pedig csak nyomozás keretében lehetséges."
Az ellenzéki politikus arról is beszámolt, hogy az ünnep előtt betekinthetett a szerződésekbe és azt látta, hogy a 75 millió gyakorlatilag csak a "technikai feltételeket" fedte le, ami szerinte érthetetlen egy olyan honlapnál, ami gyakorlatilag csak a miniszterelnök beszédeinek angol nyelvű fordításait "sugározta". | Hadházy Ákos: Nyomoznak Orbán Viktor angol nyelvű honlapja miatt | Habár korábban a rendőrség elutasította Hadházy Ákos feljelentését Orbán Viktor miniszterelnök angol nyelvű honlapja miatt, az ügyészség most elrendelte a nyomozást – erről a független országgyűlési képviselő írt a Facebookon. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hadhazy-akos-nyomoznak-orban-viktor-angol-nyelvu-honlapja-miatt-160401 | 2023-12-27 09:21:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Csak úgy repkedtek a kis, városi egyesületeknek szánt milliók a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) decemberi pályázatán. Az állami patrónus több olyan szervezetnek is utalt, amely 2019-ben részt vett az önkormányzati választáson, és - hogy, hogy nem - jelöltjeik a helyi Fidesz-KDNP-vel együtt indultak.
Ilyen volt például a Putnok Városáért Egyesület, amely az elmúlt években rendszeresen 10 millió forint fölötti támogatásban részesül a BGA-Városi Civil Alap című pályázatán, idén decemberben is 11 milliót nyertek el ezen az úton. A Márki-Zay Péter ellen a kormánypárt oldalán ringbe szálló Szeretem Vásárhelyt is 11 millió forinthoz jutott, az Összefogás Pécsért számláján azonban valamiért csak 258 ezer forint landolt. A Városi Civil Alap évek óta a kormányközeli civil szervezetek egyik kifizetőhelyének számít, a Válasz Online több cikkben is foglalkozott a pályázati keretek között kiszórt milliárdokkal.
Saját törvényük sem engedi
Az újabb, decemberi osztogatásra ezúttal Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, egy lakossági levél alapján. A képviselő Facebook-bejegyzésében arra is emlékeztetett, hogy a BGA támogatása duplán is törvénytelen: nem engedi meg 2007. CLXXXI. törvény, ami a párttal közösen induló civileket öt évre tiltja el a közpénzes pályázatoktól. Sőt, a politizáló szervezetek kitömését maga a Bethlen Gábor Alapkezelőre vonatkozó 2010. évi CLXXXII. törvény is tiltja, mondván - "nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet."
Mindez azonban nem akadályozta meg az alapkezelőt a nagyvonalú segítségnyújtásban. A Hadházyék által közzétett listán 11 egyesület szerepel, melyek között idén közel 78 millió forintot osztott fel a BGA, a Civil Városi Alapon keresztül - 2019-ben mindegyikük közös jelöltet állított a kormánypártéval, vagy eleve a fideszes indulót támogatták. Az ügy kapcsán kérdéseket küldtünk a BGA-nak, és az alapkezelőt felügyelő Miniszterelnökségnek, szerettük volna tudni, hogy a nyilvánvalóan szabálytalan támogatások miatt indítanak-e belső vizsgálatot, esetleg tesznek feljelentést is.
Amit nem lehet megcáfolni
A Miniszterelnökség röviden válaszolt, és igyekeztek cáfolni a független politikust. "Hadházy Ákosnak ismét nem sikerült igazat mondani. Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111 § (9) bekezdése szerint az Aht. alapján nyújtott támogatások nem tartoznak a 2007. évi CLXXXI. törvény hatálya alá. A Városi Civil Alap nyertes pályázatai pontozásos rendszer alapján részesülnek a támogatásban. A pontozás szerinti sorrendben a legjobb pályázatok nyernek" - írták.
Levelükben azonban nem tértek ki arra a nyilvánvaló helyzetre, hogy a BGA-törvény maga is tiltja a politikai tevékenységet folytató szervezetek pénzelését - ahogy az eljárásra vonatkozó kérdéseinket is figyelmen kívül hagyták. A Bethlen Gábor Alap jogszabályokat bemutató honlapján tavaly ilyenkor még szerepelt a 2007. évi törvény.
Megkerestük Hadházy Ákost, aki elmondta, jogászai csütörtökön küldtek hivatalos levelet a Miniszterelnökségnek a talált törvénytelenségekkel kapcsolatban. "Innentől számítva 14 napjuk van a válaszadásra. Bízunk benne, hogy reagálnak, visszakérik a szabálytalanul elutalt összegeket" - mondta a Magyar Hangnak a képviselő, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a kormány hallgatása esetén a rendőrséghez vagy az ügyészséghez fordul. Igaz, ezzel kapcsolatban sem igazán optimista. "Ez, szigorúan nézve hivatali visszaélés lehet. Jogállamban komoly következményekkel járna egy ilyen ügy, de a magyar ügyészség ennél sokkal durvább esetekben sem nyomoz" - tette hozzá.
Kampánynál is jól jön a kisbusz
Az esetnek érdekes hátteret ad, hogy az Országgyűlés fideszes kétharmada a közelmúltban fogadta el a szuverenitásvédelmi törvényt, amely az önkormányzati választáson induló jelölő szervezeteknek is megtiltja, hogy akár külföldről, akár belföldi jogi személytől érkező támogatást fogadjanak el. Tegyük hozzá, ez a tilalom csak a kampányforrásokra vonatkozik, a BGA pedig jellemzően működési, beruházási vagy éppen kommunikációs kiadások címszóval segíti a pályázó egyesületeket - ám egy beruházásként vásárolt kisbuszt például remekül lehet kampánycélokra is fordítani. | Törvénytelenül pénzelheti a kormány a Fideszt erősítő civileket | Csak úgy repkedtek a kis, városi egyesületeknek szánt milliók a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) decemberi pályázatán. Az állami patrónus több olyan szervezetnek is utalt, amely 2019-ben részt vett az önkormányzati választáson, és – hogy, hogy nem – jelöltjeik a helyi Fidesz-KDNP-vel együtt indultak. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/torvenytelenul-penzeli-kormany-a-fideszt-erosito-civileket-160437 | 2023-12-28 09:31:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Az adófizetőknek csak tavaly mintegy 2,5 milliárd forintjába került az, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek "derogál menetrend szerinti járaton utazni" - számolta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Mint közösségi médiás bejegyzésében felidézte, Szijjártó maga posztolt arról a Facebookon, hogy mennyit repült 2023-ban. "Azzal dicsekszik, hogy ebben az évben percre pontosan 829 órát és ötven percet (!) töltött a levegőben. Persze mindezt »honvédségi« luxus jeten vagy Airbus-on. Mindkét repülőn óránként legalább 3 millió forintért" - írta Hadházy Ákos. Ebbőll számolta ki a 2,5 milliárdos összeget, "alsó hangon".
Hozzátette: így év végén sok összesítésről lehet olvasni, de egy sem olyan betegesen pofátlan, mint a külügyminiszteré. Persze ezekben az utakban a kisebb baj volt az, hogy mivel utazott. A nagyobb baj, hogy Kim Dzsong Un kivételével gyakorlatilag a világ összes szalonképtelen diktátorát és háborús bűnösét fölkereste. Volt, akit többször is. A legnagyobb barátságban. Szégyen, mindannyiunk szégyene. | Hadházy: Szijjártó luxusrepülőzései 2,5 milliárd forintba kerültek az adófizetőknek | Az adófizetőknek csak tavaly mintegy 2,5 milliárd forintjába került az, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek „derogál menetrend szerinti járaton utazni” – számolta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hadhazy-szijjarto-maganrepulozesei-25-milliard-forintba-kerultek-az-adofizetoknek-160491 | 2023-12-31 09:51:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Jelentősen túlárazottnak tartja Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő a Nógrád megyei Kazáron átadott bölcsődét. A közösségi oldalán megjelent bejegyzés szerint 677 millió forintból épült meg a 12 férőhelyes bölcsőde. Vagyis - írja - egy férőhelyet 56 millió forint EU-s támogatásból sikerült megépíteni.
A KSH szerint Nógrádban az új lakóházak négyzetméter ára 650 ezer forint körül van. Az 1600 lelkes, Salgótarjánhoz közeli településen épült bölcsőde teljes alapterülete (folyosókkal, tornaszobával együtt) körülbelül 300 négyzetméter, vagyis 2,25 millió/négyzetméter áron, azaz durván háromszoros áron készítették el. Felhívta a figyelmet, hogy Óbudán ugyanilyen árban hirdetnek új, 330 négyzetméteres luxusvillát. Számításai szerint ennyi pénzből piaci áron mind a 12 bölcsődésnek építhettek volna egy-egy 80 négyzetméteres jó minőségű lakást. | Hadházy Ákos: 677 millióból épült 12 férőhelyes bölcsőde Nógrádban | Jelentősen túlárazottnak tartja Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő a Nógrád megyei Kazáron átadott bölcsődét. A közösségi oldalán megjelent bejegyzés szerint 677 millió forintból épült meg a 12 férőhelyes bölcsőde. Vagyis – írja – egy férőhelyet 56 millió forint EU-s támogatásból sikerült megépíteni. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/kazar-bolcsode-hadhazy-akos-tularazva-160517 | 2024-01-02 10:02:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, ezeket pedig a Telex cikke szerint töredékáron próbálják elárverezni a ceglédi vámáruraktárban - írja közleményében a Demokratikus Koalíció. Mint megjegyzik, összesen 17 ezer darab, használhatatlan, túlárazott lélegeztetőgép porosodik a raktárakban, amelyekért 300 milliárd forintot fizetett ki az Orbán-kormány Fidesz-közeli cégeknek a Covid-járvány idején.
Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke a közleményben bejelentette, hogy "hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi feljelentést tesz a túlárazva megvett és árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében, amelyeken a Fidesz-közeli milliárdos elit gazdagodott meg. Ezek a milliárdosok vaskos profitot zsebeltek be a Covid-járványra hivatkozva az Orbán-kormány segítségével, miközben magyar emberek tízezrei veszítették életüket a járvány során. Ezért készül szociáldemokrata fordulatra a Dobrev Klára vezette Árnyékkormány a kormányváltás után. A fideszes magán-egészségügyi cégek extraprofitja helyett erős állami egészségügyet, a milliárdos elit kiszolgálása helyett pedig igazságos Magyarországot akarunk, ahol nem lehet büntetlenül ellopni a magyarok közös pénzét." | Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a Demokratikus Koalíció az árverezés alá került kínai lélegeztetőgépek ügyében | Több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, ezeket pedig a Telex cikke szerint töredékáron próbálják elárverezni a ceglédi vámáruraktárban – írja közleményében a Demokratikus Koalíció. Mint megjegyzik, összesen 17 ezer darab, használhatatlan, túlárazott lélegeztetőgép porosodik a raktárakban, amelyekért 300 milliárd forintot fizetett ki az Orbán-kormány Fidesz-közeli cégeknek a Covid-járvány idején. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hutlen-kezeles-miatt-tesz-feljelentest-a-demokratikus-koalicio-az-arverezes-ala-kerult-kinai-lelegeztetogepek-ugyeben-160630 | 2024-01-06 10:09:00 | true | null | null | Magyar Hang |
"Mélységesen sajnálom, nagy kudarcként élem meg az elmúlt harminc évet, ami ide vezetett" - mondta Sárközi Károly, az Országos Roma Önkormányzat egyik képviselője az ORÖ szerdán tartott rendkívüli közgyűlésén.
Előzőleg Lakatos Oszkár, az elnöki teendőket ellátó elnökhelyettes számolt be arról, milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy rendeződjön az ORÖ anyagi helyzete. Nem járt eredménnyel. Már a harmadik negyedévnél tartunk, amikor az országos önkormányzat nem kap állami támogatást. A Belügyminisztérium ugyanis több mint 1 milliárd forintot követel az ORÖ-től: olyan tartozásokról van szó, amelyek még az előző ciklus idején, a Farkas Flórián vezetésével létrejött Híd a munka világába szövetkezet és más hasonló programok révén keletkeztek.
A tartozást azonban - állítja Lakatos Oszkár - az országos önkormányzat már visszafizette. A belügyi tárca szerint a működési támogatásból ezt nem tehette volna meg. Más bevételi forrása viszont az ORÖ-nek nincs, és ezzel mindenki pontosan tisztában volt akkor is, amikor a roma érdekképviselet részletfizetési megállapodást között az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), a Belügyminisztérium jogelődjével.
Lapunk a közelmúltban adott hírt arról a 2018 októberében született dokumentumról, amely tanúsítja, hogy az ORÖ teljesítette részletfizetési kötelezettségét a Híd a munka világába projekt esetében. Az igazolást az Emmi egyik főosztályvezetője írta. A papírt a rendkívüli közgyűlésen a képviselők között is szétosztották.
Már az Integritás Hatóság vizsgálja a Farkas Flórián-féle szövetkezet ügyétFizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma Önkormányzat
Lakatos Oszkár már tavaly nyáron is arról beszélt, hogy a törvény szerint járó állami finanszírozás elmaradása és a jogtalannak minősített kormányzati követelések miatt "technikai csőd" fenyegeti az ORÖ-t. A helyzet azóta csak romlott. A rendkívüli közgyűlésen elhangzott, hogy a képviselők háromnegyed év óta nem kapnak tiszteletdíjat: a mostani közgyűlésre az ország távoli pontjairól is a saját költségükön utaztak Budapestre. Az ORÖ hivatalának munkatársai is hosszú hónapok óta fizetés nélkül dolgoznak. Elfogyott a türelmük és a pénzük, egymás után mondanak fel.
Az egyik alkalmazott - édesapja kíséretében - személyesen kereste fel a történtekért felelősnek tartott Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselőt, romaügyi kormánybiztost. Ennek csupán annyi hatása volt, hogy Sztojka ingerült hangvételű levelet küldött Lakatos Oszkárnak.
A belügyi tárca - miközben a kezdeményezésére végrehajtási jogot jegyeztek be az ORÖ székházára - több peres eljárást is indított. Az ORÖ ügyvédje szerint ez a kettős igényérvényesítés sajátos esete. Eddig csak az egyik bírósági eljárásban született elsőfokú ítélet (ez a minisztérium számára kedvező, az ORÖ fellebbezett), jogerős döntés még nincs. Az országos önkormányzat számlája üres, ami pénz volt rajta - 33 millió forint -, azt tavaly nyáron a minisztérium már leemelte. Abszurd módon tartani lehet attól, hogy a számláról inkasszált 33 milliót is tartozásként veszi számba a kormányzat.
"A helyzet kritikus, szinte kilátástalan" - A technikai csőd állapotába került az Országos Roma Önkormányzat
Mivel állami támogatás hiányában az ORÖ sem a rezsit, sem a béreket nem képes fizetni, a tartozás egyre halmozódik, már meghaladja a másfél milliárd forintot. A közgyűlésen szóba került: alaptörvénybe ütközik, hogy egy országos önkormányzat nem kapja meg a nemzetiségi közfeladatok ellátásához szükséges forrásokat. Ilyen körülmények között az idei költségvetés elfogadására sincs lehetőség. Többen hangsúlyozták, hogy "teljesen ellehetetlenült" az ORÖ működése.
Sztojka Attila szervezete, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) indul majd az országos roma nemzetiségi választáson. Volt, aki kérdésbe csomagolva annak a gyanújának adott hangot, hogy ez összefüggésbe hozható az ORÖ elleni fellépéssel.
A közgyűlés után kérdésünkre Lakatos Oszkár kijelentette: "Ez már nem technikai, hanem gyakorlati csőd. Vége van az ORÖ-nek".
Nem ment el a találkozóra az Orbán-kormány romaügyi biztosa, a kinyomtatott arcképével vitatkoztak helyetteA fél sertés az új sláger, elmúltak azok az idők, amikor néhány szem krumplival akarták megvásárolni a romák szavazatait | „Vége van az Országos Roma Önkormányzatnak” | A kormányzat jogosulatlannak tartott követelései és elvonásai miatt már több mint másfél milliárd forintos lyuk tátong az Országos Roma Önkormányzat költségvetésében. Teljes a csőd, a testület működése végképp ellehetetlenült. | null | 1 | https://nepszava.hu/3227009_orszagos-roma-onkormanyzat-vege | 2024-02-29 11:18:00 | true | null | null | Népszava |
"Egyetértettünk abban, hogy a hatóságnak a mostaniaknál erősebb (nyomozati) jogkörökkel kellene rendelkeznie az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű visszaélések könnyebb felderítése és megakadályozása érdekében. A jövőben az együttműködést konkrét ügyek mentén, a rendelkezésemre álló információk átadásával folytatjuk" - írta ki a Facebookra Magyar Péter, Varga Judit exminiszter exférje szerda este, miután találkozott Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével. Ezenkívül megköszönte Bírónak a konstruktív egyeztetést.
Magyar a bejegyzésében azt is írta: "Köszönöm továbbá Tényi István volt fideszes politikus feljelentéseit az interjúimban elhangzottakkal kapcsolatban. Ha esetleg van hozzá bátorsága, akkor javaslom, hogy a jövőben ne rám kihegyezve és ne ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentéseket, hanem a valódi felelősöket megnevezve, a valódi bűncselekmények miatt. Már persze, ha a jövőbeni bűncselekmények megakadályozása és nem a »problémákat« felvető állampolgárok hatósági vegzálása a célja."
Magyar Pétert szerdára idézte be az Integritás Hatóság, amiről ő a Facebookon adott hírt. Megkerestük a hatóságot, hogy pontosan milyen ügyben idézték be Magyart, amire azt írták: "Az Integritás Hatóság kockázatelemzési tevékenysége során folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar közéletben és sajtóban megjelenő fejleményeket. Ezek kapcsán folytattunk megbeszélést Magyar Péterrel is. A gazdaság megtisztítása és a nemzet felemelkedése közös ügyünk, mindannyiunknak tenni kell érte."
Magyar Péterrel kedden a Telexen videóinterjú jelent meg, amelyet itt lehet megnézni: | "A rendelkezésemre álló információk átadásával folytatjuk" – Magyar Péter együttműködik az Integritás Hatósággal | „Egyetértettünk abban, hogy a hatóságnak a mostaniaknál erősebb (nyomozati) jogkörökkel kellene rendelkeznie az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű visszaélések könnyebb felderítése és megakadályozása érdekében. A jövőben az együttműködést konkrét ügyek mentén, a rendelkezésemre álló információk átadásával folytatjuk” – írta ki a Facebookra Magyar Péter, Varga Judit exminiszter exférje szerda este, miután találkozott Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével. Ezenkívül megköszönte Bírónak a konstruktív egyeztetést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/29/magyar-peter-integritas-hatosag-egyuttmuodes | 2024-02-29 00:00:00 | true | null | null | Telex |
2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: "nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de... De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe". A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe - és ugyanezt várják el másoktól is - miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.
Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a magyar kormány nemcsak megnyilatkozásokban, hanem magyar állami eszközökkel, magyar adófizetői pénzen is megpróbálja alakítani külföldi országokban a közbeszédet, ráadásul több esetben mindezt választási kampányok idején teszi.
2023 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda a YouTube-on összesen hét európai uniós országban futtatott az illegális migráció veszélyeiről szóló videós kampányokat, melyek összesen 8,35-9,7 millió alkalommal jelentek meg felhasználók képernyőjén, derítette ki a Direkt36 és a VSquare.org a Google online hirdetésekről közzétett adatbázisának elemzésével. A hét országból két esetben - Szlovákia és Lengyelország - a hirdetések parlamenti választások hajrájában kezdtek megjelenni, további két esetben - Németország és Olaszország - pedig akkor futottak a reklámok, amikor ott tartományi és helyi választások zajlottak.
Az országok lakosságszámával arányosítva a Rogán Antal vezette Kabinetiroda kampánya Szlovákiában volt a legintenzívebb, ahol a hirdetések 1,6-1,8 millió közötti online megjelenése a lakosság 29-33 százalékát érhette el elméletben - a Google adatbázisának magyarázata szerint ugyanakkor egy felhasználónak többször is megjelenhet ugyanaz a hirdetés. Ezek az online hirdetések azokat az internetezőket érhették el, akik YouTube-oznak és ott nem kapcsolták ki a reklámok megjelenítését, illetve akiket közülük életkori, földrajzi, érdeklődési stb. szempontok alapján a magyar kormány célcsoportként kiválasztott.
Egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember szerint a hozzáértő hirdetők úgy állítják be a hirdetéseket, hogy azok egy felhasználónak 5-7 alkalommal jelenjenek meg, mert ilyenkor hatékony a reklám.
Mindkét külföldön futtatott magyar kormányzati hirdetés angol nyelvű, ám míg az egyik, "Magyarország megvédi az EU-t az illegális migrációtól" kezdetű hirdetésben narráció is hallható, a másikban csak angol nyelvű felirat kíséri a déli határkerítésnél zajló, részben éjjellátó kamerával felvett jeleneteket, melyek alá nyomasztó hangulatú zenét kevertek. Ezeken a felvételeken többek közt az látható, hogy a határkerítést bontják, illetve az azt védő szervekre rátámadnak a kerítés túloldaláról.
Ezek a reklámok olyan országokban és olyan időszakokban is megjelentek, ahol az Orbán-kormánynak szintén migránsellenes szlogenekkel kampányoló szövetségesei versengtek parlamenti vagy helyi választásokon. Ekkor, 2023 késő nyarán-kora őszén tetőzött ráadásul a dél-szlovákiai migrációs válság, melynek során több tízezer közel-keleti állampolgár az állítólagos szigorú magyar határvédelem ellenére is Szlovákiáig, sőt Dél-Lengyelországig vándorolhatott. Erre adott reakcióként Ausztriától Lengyelországig a régiós országok ideiglenes határellenőrzéseket is bevezettek.
A szlovák politika figyelmét felkeltették a magyar hirdetések.
"Természetesen mind kormányként, mind pedig én személyesen, mint védelmi miniszter kaptam olyan információkat, hogy a magyar kormány beavatkozik a szlovákiai választási rendszerbe és folyamatokba. Olyan témákon keresztül is, amelyeket szándékosan vetettek fel, például a migráció, amely abszolút a lista élén állt"
- mondta Jaroslav Naď 2020 és 2023 májusa közötti szlovák védelmi miniszter szlovákiai partnerünknek, a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak (ICJK.sk) nyilatkozva. A Kabinetiroda későbbi hirdetéseiről azt mondta, hogy szerinte az Orbán-kormány azokkal is egyértelműen Robert Fico régi-új szlovák miniszterelnök bevándorlásellenes Smer pártját segítette. (Naď az akkori kormányzó OľaNO képviselőjeként, majd később a Demokraták nevű párt vezetőjeként Fico politikai ellenfele.)
A lengyel Tygodnik Powszechny, a Szabad Európa magyarországi kiadása, illetve a cseh E15 híroldal külön-külön már beszámoltak arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései megjelentek Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban, ám a hirdetések megjelenésének száma eddig nem volt ismert, a Google ugyanis - melynek cégcsoportjához tartozik a Youtube is - csak a hirdetési kampányok lezárulta után három hónappal tesz közzé ilyen részleteket. Az eddig szintén nem volt ismert, hogy Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban is hirdettek Rogánék, és hogy a hirdetések összesen hét európai országban futottak egy időben.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált megkeresésünkre. Cikkünk megjelenéséig a Google sem válaszolt kérdéseinkre.
"Ha ismered a hirdetési platform szabályait, így tudod kijátszani"
A Kabinetiroda az első videót 2023. szeptember 28. és október 11., a másodikat október 10. és 24. között hirdette a hét országban (illetve Belgiumban csak a két videó egyikét). A Google kétféle, politikai és nem politikai kategóriájú reklámot különböztet meg, és előbbiekre szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkoznak - az amerikai cég például nagy vonalakban azt is nyilvánosságra hozza, hogy a hirdetők a politikai reklámokkal milyen felhasználói csoportokat céloztak meg, és erre mennyi pénzt költöttek. Csakhogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint nem-politikai reklámokat futtatta ezeket a videókat, hiszen technikailag nem Magyarországon és nem hazai választási kampányok idején, nem egy politikai pártot reklámozva hirdettek. A nem-politikai reklámok átláthatósága pedig jóval korlátoltabb.
Ez azt is jelenti, hogy a Google-nak a hirdetések transzparenciáját szolgáló adatbázisából mindössze annyi derül ki, hogy Rogánék videós reklámjai milyen időintervallumban és nagyjából hányszor jelentek meg, de a megcélzott közönségről és a hirdetésekre elköltött összegekről nincs publikus információ. Az E15 megkeresésére a Google korábban megerősítette, hogy a Kabinetiroda szóban forgó hirdetései nem sértik a felhasználási feltételeket, és mivel nem pártokat vagy politikusokat népszerűsítenek, ezért nem számítanak politikai hirdetésnek.
"A Google megdöbbentően engedékeny azzal, hogy mit minősít politikai hirdetésnek. Tapasztalatom szerint a Google által nem-politikai hirdetésként kezelt reklámok kb. 80 százalékát a Facebook automatikus szoftveres ellenőrzése gyakorlatilag politikai reklámnak minősíti és visszautasítja"
- magyarázta egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező, névtelenséget kérő szakember. A politikai vagy nem-politikai címke a Google esetében nem elsősorban a transzparencia vagy annak hiánya miatt fontos. "Ha a Google alatt politikai hirdetésnek minősülsz, nagyon szűk lehetőségeid vannak a szegmentálásra [a hirdetéssel megcélzott választói csoport részletes meghatározására], de mivel a külföldi országokban futtatott magyar kormányzati hirdetések nem minősültek annak, ezért sokkal szélesebb lehetősége volt a hirdetőnek a targetálásra" - mondta a szakember.
Az Európai Unió a közösségi médiás platformokat és a felhasználókról gyűjtött adatok hirdetési célokra való felhasználását megszigorította az elmúlt időszakban. A jelenlegi EU-s szabályozás a Facebook, a Google és más platformok számára már nem teszi lehetővé azt a korábbi gyakorlatot, hogy a felhasználók személyes adatait szinte korlátozás nélkül átadhassák a hirdetőknek - különösen politikai hirdetések esetében.
"Ha viszont ismered a hirdetési platformok belső szabályait, úgy tudod azokat kijátszani és szélesebb eszköztárhoz jutni, ha a hirdetésedet megpróbálod nem-politikaiként regisztrálni"
- tette hozzá az online kampányokban részt vevő szakember. Ez a szlovákiai választás esetében például azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda sokkal részletesebben körül tudta határolni a hivatalosan nem-politikainak minősülő hirdetéseinek célcsoportját, mint maguk a választáson induló szlovákiai pártok, amelyek csak politikanak címkézett reklámokat tudtak futtatni.
Hogy egészen pontosan hányszor jelentek meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései, az nyilvánosan nem hozzáférhető, csupán egy minimum-maximum intervallum. A YouTube-on a mai napig megtalálható videók nézettségi számaiból szintén nem derül ki, hogy hirdetés segítségével egészen pontosan hány alkalommal jelentek meg felhasználóknak a videók. A Google/YouTube hirdetési szabályai szerint ugyanis egy videónak a hirdetett megjelenítése csak akkor számít teljes értékű nézettségnek - azaz a YouTube-on elérhető videó alatti nézettség számot csak akkor növeli -, ha rövid (30 másodperc alatti hosszúságú) videó esetében azt a felhasználó végignézi, hosszabb (30 másodperc feletti) videónál pedig legalább 30 másodpercet végignéz.
A két, külföldön hirdetett videó közül az első - mely a szlovák választás előtt élesedett, és ahol nincs narráció, csak felirat - 37 másodperc hosszúságú és 1,1 milliós nézettséget mutat, ami tehát azt jelenti, hogy ennyien nézték legalább 30 másodpercig. A második, 14 másodperces és narrált videó mindössze 7600 nézőnél jár, vagyis ennyien nézték meg elejétől a végéig. Hogy a nézők mely országokból milyen számban érkeztek a két hirdetett videóhoz, az a YouTube-ról szintén nem derül ki.
A hirdetések összesített számánál is akad azonban egy fontosabb adat. "A lényeg a reklám frekvenciája [ad frequency], vagyis, hogy egy alany hányszor látja ugyanazt a reklámot" - magyarázta az online politikai kampányokkal foglalkozó szakember.
"A hetes a régi iparági szám, vagyis, hogy az alanyt ennyiszer kell elérnie a reklámnak ahhoz, hogy az működjön. Máshogy fogalmazva: hatékonyabb, ha negyedmillió ember négyszer lát egy hirdetést, mint ha egymillió ember látja, de csak egyszer. Ha valaki szakszerűen hirdet, márpedig a magyar kormány ilyen, legalább 5-7-es frekvenciára lövi be a hirdetést"
- fogalmazott a forrás. Az szintén nem hozzáférhető, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen frekvenciával futottak, "Ezt egyébként semelyik ad libraryben [hirdetések nyilvános adatbázisában] nem teszik közzé" - tette hozzá a szakember.
Ugyancsak nem tudni, hogy a külföldi hirdetésekre a magyar kormány vajon mennyit költött. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Kabinetiroda lengyelországi reklámjairól szóló első híradások után közérdekű adatigényléssel próbálta ezt kideríteni, ám Rogán minisztériuma arra hivatkozva kerülte meg a válaszadást, hogy nem vezetnek ilyen nyilvántartást a szóban forgó hirdetésekről.
A Direkt36 mind a hat ország esetében külön-külön is rákérdezett a Kabinetirodánál az elköltött összegekre, ám Rogán minisztériuma nem reagált. "A hirdetés ára nem csak a megjelenítés számától függ, több más faktor is befolyásolja. Ilyen a piactelítettség, vagyis, hogy hány másik hirdető nyomul veled egyszerre, ami felveri az árakat, mint a tőzsdén. A kampányidőszakban például sokan nyomulnak" - magyarázta az online politikai kampányszakember. Emellett a hirdetések árát elmondása szerint az is alapvetően befolyásolja, hogy a hirdető mennyire részletesen határozza meg a célcsoportját.
A Google hirdetési adatbázisa szerint a Kabinetiroda két reklámvideójának összesített megjelenéséhez hasonló nagyságrendű szlovák politikai kampányvideók költsége tavaly ősszel 2 és 15 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 790 ezer és 5,9 millió forint) közötti sávban mozgott. A fentiek alapján azonban ez nem feltétlenül irányadó, hiszen a magyar hirdetések célközönségét sokkal részletesebben meg lehetett adni, ami a hirdetés költségét is komolyan megdobhatja.
"Magyarország intenzív szerepet játszott"
Szlovákiában szeptember 30-án tartottak parlamenti választást, ahol az Orbán-kormány más eszközökkel is - például egy, a szlovák kampánycsend idején a magyar kormánymédiában sugárzott Robert Fico-interjúval - megtámogatta a szoros szövetségesnek számító régi-új szlovák kormányfő kampányát. Ficóék győzelméhez különös érdeke fűződött Orbánéknak, hiszen mind a visegrádi régiós együttműködés felélesztésében, mind a Magyarország ellen Brüsszelben folyó ún. hetes cikkely eljárás blokkolásában számítanak a populista-baloldali szlovák kormányfő segítségére. Az Orbán-kormányhoz hasonlóan oroszbarát és ukránellenes szlogenekkel kampányoló Robert Fico és baloldali, illetve nacionalista szövetségesei végül megnyerték a választást.
A Google adatbázisából kiderül, hogy két nappal a választás előtt - szlovák törvények szerint már kampánycsend idején -, szeptember 28-án kezdték Rogánék futtatni a Youtube-reklámokat, melyek közül az első 900 ezer és 1 millió, a második, immár a választás után futó hirdetés pedig 700-800 ezer alkalommal jelent meg a felhasználóknak. A két hirdetés együttes megjelenési száma Szlovákia lakosságának harmada. Az adatbázis nyilvános részleteiből azt nem lehet megmondani, hogy az első hirdetés megjelenései mennyiben koncentrálódtak a szlovák parlamenti választás előtti napokra.
"Engem meglepett ez a szám. Ez tényleg nagyon intenzív reklám, amely Szlovákiát célozta a migrációval kapcsolatban. Ennek nem látom más okát, mint azt, hogy a magyar kormány érdeke volt, hogy ilyen módon is segítsen a témák felvetésében" - mondta a Kabinetiroda hirdetéseiről Jaroslav Naď volt szlovák védelmi miniszter a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak. A volt miniszter hozzátette:
"És ugye önök is látták, hogy a Smer [Robert Fico jelenlegi miniszterelnök pártja] folyamatosan riogatott a migránsokkal, és ez tökéletesen beleillett a vitába".
"Ha ilyen módon akarnám befolyásolni a közvéleményt, és különösen két nappal vagy hány nappal a szlovákiai választások előtt, akkor én sem tennék másképp" - mondta Naď, hozzátéve, hogy "ez a fajta viselkedés rossz és helytelen. Mi, amikor kampányokat csináltunk, mindig Szlovákia polgárait céloztuk meg, vagy a saját állampolgárainknak kommunikáltunk, nem pedig más országok állampolgárainak." A volt védelmi miniszter szerint "Magyarország valóban nagyon intenzív szerepet játszott abban, hogy Robert Fico megnyerte a választásokat".
A Google hirdetési adatbázisa szerint az intenzívebben hirdetett szlovák politikai kampányvideók 1-2 milliós megjelenéssel futottak, a legtöbb megjelenést produkáló videós hirdetés a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás párté volt 10 millió feletti megjelenéssel. Ezek a videók azonban mind a kampányidőszak előtt futottak és így egymással is konkuráltak, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem-politikainak címkézett videója épp a kampánycsend beálltával élesedett.
Lengyelország október 15-én választott, itt a 2015 óta kormányzó, populista-jobboldali Jog és Igazságosság part győzelmében voltak érdekeltek Orbánék - a rekordrészvételt produkáló választáson azonban a jobbközép, centrista és baloldali pártok koalíciója győzedelmeskedett. Itt szeptember vége és október közepe között másfél-kétmillió közötti alkalommal jelentek meg összesen a magyar állami hirdetések, ami a lakosság 4-5 százalékának felel meg.
Nem lehet megmondani, többek közt a Google korlátozott információközlése miatt sem, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen régiókra, városokra, választói csoportokra fókuszáltak - ahogy azt sem, hogy pontosan milyen szerepet játszottak a két ország választásainak kimenetelében, ha egyáltalán képesek voltak azt befolyásolni.
A szlovák és lengyel kampányidőszakban azonban nem csupán a Kabinetiroda hirdetésein keresztül volt aktív az Orbán-kormány. Ahogy ennek a cikknek a szerzője a visegrádi régiós VSquare.org oknyomozó portalon megírta, Habony Árpád és a Századvég - többek között annak külügyi igazgatója, Faragó Csaba - aktívan segítette a helyi szövetségesek kampányait.
Ez Szlovákia esetében kezdetben a Peter Pellegrini volt miniszterelnök HLAS nevű balközép pártját, majd Robert Fico Smerjét jelentette, Lengyelországban pedig a Jog és Igazságosságot. Miután a lengyel szövetségesek elveszítették a választást, lengyel Polityka információi szerint a Jog és Igazságosság vezetésében többen is magyar kampánytanácsadókat okoltak a vereségért (bár azokban a sajtóhírekben nem nevezték meg, konkrétan kiket hibáztatnak a korábbi kormánypártban).
Ausztriában, Csehországban és Belgiumban ugyan a hirdetések idején nem voltak választások, Németországban és Olaszországban azonban igen. Október 8-án Bajorországban és Hessen tartományban egyaránt a jobboldal és a szélsőjobboldal erősödött meg, köszönhetően többek közt annak, hogy a migráció volt a németországi kampányok egyik fő témája. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseit mely tartományokra vagy városokra összpontosították. Olaszországban a trentói központú észak-olasz autonóm régióban tartottak október 22-én választást, melyet a Matteo Salvini vezette Lega jelöltje nyert meg. Itt szintén nincs arról információ, hogy a magyar hirdetések pontosan mely olasz területeken futottak.
Az eddig ismert legjelentősebb magyar kormányzati támogatás a 2022-es francia elnökválasztásban jelentkezett, amikor a magyar kormányközeli MKB bank a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát 10,6 millió euróval hitelezte. Ahogy azt a Financial Times kiderítette, Orbán közvetlen környezetéből érkezett a kérés az MKB-hoz, hogy támogassa a francia politikust.
A cikkben közreműködött Kőváry Sólymos Karin (Ján Kuciak Oknyomozó Központ). | Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban | 2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de... De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/02/29/orbanek-sokmillionyi-online-hirdetessel-arasztottak-el-kozep-europat-az-oszi-valasztasi-szezonban | 2024-02-29 10:05:00 | true | null | null | Telex |
Jó helyre, az ország talán legmegfelelőbb pontjára került Varga Mihály szerint a Sámándobként elhíresült épület Karcagon. Csütörtökön átadták a 2015-ös milánói világkiállításra épített, majd hazahozott és felújított magyar pavilont. A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ a helyiek szellemi központjaként szolgálhat. Erről beszélt a karcagi származású pénzügyminiszter az MTI beszámolója szerint.
Varga Mihály beszédében kitért arra is, hogy Karcag a Nagykunság fővárosaként különleges helyszín, amely az ősi kultúrák találkozóhelyeként írta be magát a történelemkönyvekbe.
"A kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg"
- fogalmazott a pénzügyminiszter, hozzátéve: olyan karakterjegyeket, amelyek változatlanul hozzátartoznak a magyarság történetéhez, ezeréves európai, ugyanakkor Ázsiából eredő kettős identitásához.
Szepesi Tibor karcagi polgármester szerint a kulturális beruházás hosszú évtizedekre meghatározza majd a város arculatát, lehetőségeit, életét. A munkálatok 2022. március 18-án kezdődtek el, az eredetihez képest az épületet pinceszinttel és előcsarnokkal is bővíteni kellett, részletezte. "Épület, érték, élmény" - foglalta össze azt, amit az elkészült beruházástól várnak.
A K-Monitor összefoglalója szerint a 2015-ös milánói világkiállításra épült Sámándobra a kormány eredetileg 2,3 milliárd forintot szánt, majd ezenfelül közel 2 milliárd forintot szavazott meg a programokra, és egy további 900 milliós pótköltségvetéssel is kiegészítette. Szűk egy hónappal az expó megnyitója előtt az épület vezető tervezői elhatárolódtak a projekttől, ami alaposan csökkentett tartalommal valósult meg. | Átadták a hányattatott sorsú, pénznyelő Sámándob újjáépített verzióját Karcagon | Jó helyre, az ország talán legmegfelelőbb pontjára került Varga Mihály szerint a Sámándobként elhíresült épület Karcagon. Csütörtökön átadták a 2015-ös milánói világkiállításra épített, majd hazahozott és felújított magyar pavilont. A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ a helyiek szellemi központjaként szolgálhat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/29/samandob-karcag-varga-mihaly | 2024-02-29 18:21:00 | true | null | null | Telex |
A lakossági ellenállással nem törődve a kormány 2020-ban megkezdte a Fertő tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházást. A tájat teljesen letarolták, a cölöpházakat elbontották - aztán a projekt leállt, többek között forráshiány miatt. Közben a környezetvédő civil szervezetek többször is megtámadták az építkezésre kiadott környezetvédelmi engedélyt, eddig kétszer sikerrel. És bár a kormány egyeztetést ígért a civileknek, végül tavaly ősszel mégis kiírták a beruházás folyatásáról szóló tendert, igaz, csökkentett tartalommal. Az eljárás azonban végül eredménytelenül zárult, mert csak (a munkálatok első részét is elvégző) Mészáros-cégek jelentkeztek a megbízásra összesen nettó 39,4 milliárd forintért.
Február közepén számoltunk be arról az ekr.gov.hu-ra feltöltött bírálati összegzés alapján, hogy eredménytelen lett a Fertő tavi beruházásra kiírt tender, miután "az eljárás ajánlattételi szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot." Akkor még nem lehetett tudni, hogy ki volt az egyetlen pályázó. Most azonban kiderült.
Felkerült ugyanis az eredménytájékoztató is az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára, ahol viszont már feltüntették annak a cégnek, pontosabban cégeknek a nevét, amelyek egyedül indultak a megbízásokért.
Azért a többes szám, mert a felhívás két részből állt:
az első részbe a hajókikötő, csónak- és vitorláskikötő, strand, vitorlásklub, belső út és parkoló, valamint a közművek, illetve a terület- és környezetrendezés, továbbá a tájépítés részeként az ökopark és szabadidőpark tervezési és kivitelezési feladatainak elvégzése tartozott;
a második rész pedig a fogadóépület és az ökocentrum megvalósítására, tervezésére és a kivitelezési feladatok elvégzésére vonatkozott.
Az első részfeladatra a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. jelentkezett konzorciumban a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel, míg a másodikra csak a ZÁÉV. Mindkét cég Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyar Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozik.
A két Mészáros-cég összesen nettó 39,4 milliárd forintért vállalta volna a munkákat.
Az első részfeladatra ugyanis 34,1, míg a másodikra 5,3 milliárdos árajánlatot adtak. Mivel azonban rajtuk kívül más nem adott be ajánlatot, a kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium eredménytelennek nyilvánította a tendert. Így viszont továbbra sincs kivitelező, az évekkel ezelőtt megkezdett beruházás folytatása pedig tovább tolódik.
Csökkent az egyajánlatos tenderek száma
Pár éve még valószínűleg nyugodt szívvel odaadták volna a megbízást Mészároséknak, hiszen az egyajánlatos tenderek száma meghaladta a 30 százalékot. Gulyás Gergely miniszter aztán 2022 júniusában bejelentette, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében és az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát.
Ez mostanra a nemzeti eljárások esetében sikerült is - legalábbis a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium legfrissebb tájékoztatója szerint.
Az uniós forrásokból finanszírozott tenderek esetében viszont még mindig magas, 29,2%-os az arányuk. És bár az egyajánlatos közbeszerzési eljárások száma és aránya csökkent, az így kiosztott megbízások értéke jelentősen megnőtt tavaly.
Még mindig nem tudni, melyik tervet valósítják meg
Bár a most eredménytelenül zárult kiírásban szereplő tervek már egy csökkentett tartalmat jelentettek a korábbi grandiózus elképzelések helyett, könnyen lehet, hogy végül mégis az eredeti verzió valósul meg.
Az eredeti látványtervek
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a világörökségi területre tervezett beruházásra a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal többször is engedélyt adott, de azt minden alkalommal megtámadták a környezetvédők. A bíróság a civileknek adott igazat, ennek ellenére - alig pár héttel a csökkentett tartalmú közbeszerzés kiírása után - a kormányhivatal mégis újra az eredeti beruházási tervekre adott engedélyt. Erről az euronews.hu számolt be tavaly decemberben.
Ebbe pedig beletartozna a százszemélyes szálloda, az óriásparkoló, az óriáskikötő és a 26 házas apartman is.
A Népszavának a Fertő Tó Barátai Egyesület vezetője, Major Gyula január végén elmondta, ezt a legutóbbi környezetvédelmi engedélyt is megtámadták, így egyelőre nem tudni, végül melyik terv alapján folytatják a munkálatokat.
Katus Eszter
Címlapkép: A letarolt Fertő tó 2021 novemberében és Mészáros Lőrinc. (Átlátszó-montázs, forrás: Kocsis-Cake Olivio/Puskás Akadémia Facebook-oldala) | A Mészáros-cégek 39 milliárdért vállalták volna a Fertő tavi beruházás kivitelezését | A lakossági ellenállással nem törődve a kormány 2020-ban megkezdte a Fertő tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházást. A tájat teljesen letarolták, a cölöpházakat elbontották – aztán a projekt leállt, többek között forráshiány miatt. Közben a környezetvédő civil szervezetek többször is megtámadták az építkezésre kiadott környezetvédelmi engedélyt, eddig kétszer sikerrel. És bár a kormány egyeztetést ígért a civileknek, végül tavaly ősszel mégis kiírták a beruházás folyatásáról szóló tendert, igaz, csökkentett tartalommal. Az eljárás azonban végül eredménytelenül zárult, mert csak (a munkálatok első részét is elvégző) Mészáros-cégek jelentkeztek a megbízásra összesen nettó 39,4 milliárd forintért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/29/a-meszaros-cegek-39-milliardert-vallaltak-volna-a-ferto-tavi-beruhazas-kivitelezeset/ | 2024-02-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak.
"Úgy gondolom, hogy mi, gazdák a nemzet szempontjából kiemelkedő tevékenységet végzünk azzal, hogy alapvető élelmiszer alapanyagot állítunk elő igen nagy kockázattal. Amire példa az elmúlt évek történelmi aszálya és a termény piac helyzete. Tesszük mindezt úgy, hogy ezen talajokat kímélően műveljük, azok termőerejét nem kis erőfeszítés árán megőrizzük a jövő nemzedéke számára. Ahogyan azt az alkotmánybíróság is kimondta: »a föld különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama a földtulajdon különös szociális kötöttségét testesítik meg«. Ezért kérem Szeged városát, tisztelje meg a gazdálkodókat azzal, hogy korrekt áron sajátítja ki földjeiket" - ezt egy szegedi környéki gazdálkodó írta az Átlátszónak, miután szembesült a BYD kapcsán kapott kisajátítással. Arról, hogy a földjeit elveszik, a szegedi önkormányzat tavaly szeptemberben értesítette egy ügyvédi iroda útján.
Az értesítésben az áll, hogy "Alulírott, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának (6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.) (a továbbiakban: "Vevő") jelen vételi ajánlathoz mellékelt meghatalmazással igazolt képviseletében az alábbi vételi ajánlatot terjesztem Ön, mint a [kitakarva] helyrajzi számú szántó besorolású 98.558 m2 területű ingatlan (a továbbiakban: "Ingatlan") tulajdonosa elé".
A szerződés aláírására 30 napot kapott a tulajdonos, a vételár szakértői becslés alapján kimondottan alacsony: "a Kormányrendelettel kijelölt, kisajátítás alapját képező fejlesztési cél megvalósítása érdekében a Vevő az Ingatlan teljes területét meg kívánja vásárolni nettó 43 759 752 Ft" áron.
Vagyis négyzetméterenként nettó 444, bruttó 563 forintot fizetnek a gazdának.
De a legtöbben nettó áron lesznek kifizetve, ugyanis magánszemélyes. Ráadásul az átlagos, gyakorlatilag az összes többi tulajdonosnak 320 - 390 Ft /m2 között mozog az ár - és ennyit is kapnak.
"Videokonferencián írták alá az előszerződést a BYD kínai elektromosautó-gyár szegedi területszerzéséről" - a Telex is tudósított az eseményről, de nem élőben, mert oda csak a kormánypárti médiát hívták meg. A január 30-i aláíráson Botka László polgármester arról beszélt, hogy "Szeged a beruházás előkészítésében minden vállalását teljesítette, illetve időben teljesíti majd a valamivel több mint 300 hektáros terület egyes részeinek átadásáig. A földeket megvásárolta és kisajátította a város, illetve részben ezután fogja."
Már zajlanak a munkálatok
Olvasónk szeptemberben kapta meg a kisajátításról szóló tervezetet, majd októberben jött a kormányhivatali levél, hogy indulhat a lőszermentesítés, a próbafeltárás és "a hatósági eljárás megindításának napja: 2023. 09. 15.". A tulajdonosnak a kormányhivatali engedélykéréssel egyidőben adták postára a "kisajátítást pótló adásvétel" elnevezésű dokumentumot. Vagyis
a föld még a tulajdonosé, de már hatósági rendelkezést kértek felette.
A kormányhivatali határozat azt is rögzíti, hogy "a kisajátítás előtt az ingatlanon előmunkálatot csak különösen indokolt esetekben, az ingatlan rendeltetésszerű használatát a lehető legkevésbé korlátozva lehet végezni. Az előmunkálatok célja a kisajátítás előkészítése érdekében szükséges mérések, vizsgálatok elvégzése lehet. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében előmunkálatnak minősül a lőszermentesítés és a próbafeltárás, valamint a megelőző régészeti feltárás is, amennyiben az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását."
Azt is írták, hogy "A kérelmező régészeti próbafeltárás előmunkálat engedélyezése esetén annak megkezdésének tervezett időpontját 2023. október-november időszakban jelölte meg". Az előkészítő munkálatok pedig most, 2024 februárjában, már nagyban zajlanak: a BYD-gyár leendő területén jelenleg hosszú, keskeny árkokat látni mindenfelé.
Szeged olcsón veszi, drágán adja
Az Átlátszó az egyik gazdától megkapta Szeged városa és a BYD között január 30-án kötött ingatlan adásvételi előszerződést. Sok részt kitakartak benne, azonban az kiderül belőle, hogy három terület kerül a BYD-hez: az "Ipari Parkban található Eredeti Ingatlanokból telekalakítással létrehozott egy körülbelül 131,76 ha területű ingatlant ("I Ingatlan"), egy körülbelül 162,33 ha területű ingatlant ("II Ingatlan") és egy másik körülbelül 14,12 ha területű ingatlant ("III Ingatlan")", ami összesen 300 hektár.
A szerződés szerint készült egy független, a Felek által együttesen kijelölt nemzetközi értékbecslő cég által készített, a piaci szabványoknak megfelelő RICS Red Book szakértői vélemény, amely megerősíti, hogy a Vételár tisztességes piaci ár".
A 7-es pont szerint "Felek megállapodnak, hogy az I Ingatlan
Vételár 19 EUR/m2 + ÁFA (azaz tizenkilenc EUR/m2 + ÁFA),
ami az I Ingatlan várható teljes területe alapján számítva összesen 25.034.400,- EUR + ÁFA, azaz bruttó 31.793.688,- EUR". Ez az ár, a 19 euró/m2+áfa (bruttó 24,13 euró) a másik két blokkra is vonatkozik.
Nemrég megírtuk, hogy Szeged önkormányzata nettó 22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é volt korábban. A közadatigénylésünkre válaszul helyrajzi számokat és egy összeget kaptunk, amit ezután feltöltöttek a városi honlapra. A tulajdoni lapok szerint Szeged városa idén ősszel összesen 97 hektár beruházási területet vásárolt saját használatú utakkal a Pick Szeged Zrt.-től.
A vételárként megadott nettó 22 830 352 euró mintegy 8,6 milliárd forintnak felel meg. Ez hektáronként nettó 88,7 millió forintot jelent. Mivel 1 hektár 10 ezer négyzetméter, így a Picknek fizetett négyzetméterár nettó 8870 forint - nettó 22,8 euró február közepi árfolyamon. Azaz bruttó 28,95 euró.
A BYD-vel szerződött földár bruttó 24,13 euró, vagyis ennyit kap Szeged a földekért.
Ez négyzetméterenként közel 5 euróval kevesebb, mint a Csányi-féle földekért adott összeg.
Az önkormányzat korábban azt hangsúlyozta, hogy a Pick földjei nem szántók, hanem ipari, kivont terület, azt a Pick már így vette az államtól.
Ám itt jön a csavar. Amint a cikk elején a példában is bemutattuk,
a gazdáknak 563 forintos - nettó 444 forintos -, vagyis csak 1,14-1,4 euró/m2 árat fizetnek.
Majd átminősítés után a város ezeket a földeket 24,13 euróért adja tovább, vagyis 17-21-szer többért, mint ahogy vette. Nem kérdés, az átalakítás pénzbe kerül, de hogy nem ennyibe, abban bárki biztos lehet. Az Átlátszó információi szerint éppen ezért több gazda is perre készül, mivel a területük elvesztése jelentős kárt okoz nekik.
Segesvári Csaba
Címlapkép: A BYD-gyár leendő területe Szeged mellett 2024. február közepén (fotó: Olvasónk) | Szeged a gazdáktól elvett földeket 17-szeres áron adja tovább a kínai autógyárnak | Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/22/szeged-a-gazdaktol-elvett-foldeket-17-szeres-aron-adja-tovabb-a-kinai-autogyarnak/ | 2024-02-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
"Nem ez az első kétes ügye a közelmúltból a baloldali városvezetésnek az I. kerületben. A Ruszwurm cukrászda és a Vári Puncs Bt. esetében az ingatlanjai bérbeadása miatt érte kár az önkormányzatot, míg az Officium Irodafejlesztő Zrt.-vel több mint kétszeresen túlárazott szerződést kötöttek - és mindennek tetejébe V. Naszályi Márta polgármester ki is tüntette a cég vezetőjét" - mondta az Indexnek egy háttérbeszélgetés keretében Böröcz László, a budavári Fidesz elnöke.
Feljelentést tesznek az ügyben
A nyilvános szerződés szerint az Officium Irodafejlesztő Zrt. szállított egyedi bútorokat a Közterület-felügyelet, valamint a Budavári Kapu Kft. számára. A bútorszállítások mellett az önkormányzat külön szerződést kötött az érintett társaságokkal egy informatikai és beléptetőrendszerről, ami főleg a beléptetőrendszert takarta.
A biztonságtechnikai és beléptetőrendszer kialakítása tárgyban a szerződés értéke bruttó 6 126 480 forint volt és további 36 hónapon át karbantartás-szolgáltatásra havi 342 900 forintot fizettek.
Ennek a nettó összege a közbeszerzési értékhatár alatt található. Böröcz László szerint vélhetően azért kötötték meg néhány százezer forinttal az értékhatár alatt a szerződést, hogy kikerüljék a versenyeztetést. "Ugyanakkor a tényleges teljes telepítést, szállítást egy másik cég végezte. Ez nem szerepel a szerződésben, csak a beszámolókból derült ki: MPS-STÚDIÓ Kft." - tette hozzá a budavári Fidesz kerületi elnöke, aki az ügy előzményeit is ismertette:
polgármesteri döntés alapján az Országház utca 9. alatti műemlék épületbe költöztettek több kerületi céget;
a közterület-felügyelők és a parkolóőrök - Böröcz szerint egyébként is kétes indokoltságú - várba költöztetése körülbelül egymilliárd forintba került.
Az Officium nevű cég először bútorokat szállított az épületbe több tíz millió forintért, majd később a beléptetőrendszerek kiépítését és karbantartását is rájuk bízták.
Böröcz László erre két példát is felhozott: a munkaidő-nyilvántartó szoftvert közvetlenül a gyártó weboldalán bruttó 703 000 forintért kínálja, de a szerződésben a cég több mint bruttó 1 millió forintért szállította le az önkormányzatnak. Ugyanakkor a felszerelt hat darab IP-kamerát is több mint kétszeres áron, bruttó 782 346 forint helyett bruttó 1 767 840 forintért adták el.
A budavári Fidesz elnöke kiemelte, hogy az általuk bekért árajánlat alapján - amit egy közismert biztonságtechnikai cég adott - leszögezhető:
a telepített beléptetőrendszer havi karbantartási és üzemeltetési díja több mint a duplája a piacon elérhetőnek. A bekért árajánlat alapján bruttó 157 480 (összesen 5 669 280) forint havonta, szemben a megkötött szerződéssel, ami bruttó 342 900 (összesen 12 344 400) forintot tartalmaz. A szerződés szerinti 3 évvel számolva 6 675 120 forint a különbség a valós és a szerződés alapján kifizetett összeg között.
Azaz összesen 18 470 880 forintot fizetett az önkormányzat, ami nagyjából a feléből kivitelezhető lehetett volna
- állítja Böröcz László, aki szerint munkadíjnak felszámoltak 1,4 millió forintot, de a szállítást és a telepítést egy másik cég végezte, amely nem szerepel a szerződésben: "Ez a munkadíj is túlzó hét eszköz és egy szoftver szállítására és telepítésére."
Arra a kérdésünkre, hogy a kormánypárti frakciónak volt-e tudomása a beszerzésről, elárulta, csak később szereztek tudomást,
hiszen a polgármester asszony nem teszi közzé, milyen szerződéseket köt két ülés között. De elkezdtük figyelni azokat a szerződéseket, melyek értéke éppen a közbeszerzési értékhatár alá esett. Így bukkantunk erre, és még csak az elején járunk.
Böröcz László szerint nem elég, hogy egy ilyen visszaélés egyik főszereplője maga a polgármester, de különösen felháborítóvá teszi a történteket, hogy
A Fidesz-frakció feljelentést tesz az ügyben.
A szakértők szerint indokolatlan a havi szerződés
Szakértőket is bevontunk az ügy értelmezésébe. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke azt emelte ki, hogy a biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetését két dolog határozza meg:
műszaki leírásban szereplő karbantartási ajánlás, "ami azért lényeges, mert az eszköz garanciája meggyengül" a nem megfelelő karbantartástól,
valamint fontos a biztonságtechnikai eszközök környezete is.
A karbantartási feladatok célja az üzemkészség folyamatos fenntartása. "Egy szerződésbe nem feltétlenül érdemes a karbantartásokat egymáshoz túl közel időzíteni. Az általam ellenőrzött szerződésekben megelégszem a féléves időtartammal, ha korábban említett tényezők közül valamelyik probléma nem áll fenn" - összegezte az Indexnek Fialka György a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke.
Az Officium-üggyel kapcsolatban havi karbantartási és üzemeltetési díjat kötöttek ki a szerződésekben, ráadásul a korábban ismertetett árajánlat alapján túl is árazhatták.
V. Naszályi Mártát, a Budavári Önkormányzat polgármesterét próbáltuk telefonon, SMS-ben és e-mailben is utolérni, lapunk megkeresésére azonban ez idáig nem reagált. Ha válaszai megérkeznek, cikkünket frissítjük vagy új cikket írunk.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index) | Jelentősen túlárazott szerződést köthetett a Budavári Önkormányzat | Az I. kerület Budavári Önkormányzat tavaly kötött egy biztonságtechnikai szerződést szoftverek beszerzéséről, illetve karbantartásáról. A szakértők véleménye szerint a havi szolgáltatás is meglepő, ugyanakkor a hasonló feltételekre vonatkozó árajánlat alapján a budavári Fidesz elnöke szerint a szerződés jelentősen túlárazott. Az önkormányzatot üzenetben, telefonon és e-mailben is kerestük, de egyelőre nem kaptunk választ. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/02/28/varnegyed-onkormanyzat-beruhazas-szerzodes-kozbeszerzes/ | 2024-02-28 08:44:00 | true | null | null | Index |
"Lemarad, ha valaki saját erőből igyekszik fejlődni, s akkor ez nyilvánvalóan ártalmas a magyar népnek. Ha nincs ellenség, akkor kreálunk, addig se kell foglalkozni az igazi problémákkal, nyilván ott lehet fokozni az irigységet, ahol van rá befogadókészég" - nemrég ezt írta néhány ismerősének Christophe Geebelen belga-magyar agrárvállalkozó. A középkorú férfi több mint harminc éve él Magyarországon, 1999-ben vette meg a csanádapácai mezőgazdasági szövetkezet teljesen lepukkant tehenészetét, amelyet modernizált. Családi gazdasága ma majdnem 2 ezer hektáron gazdálkodik, nagyobbrészt az 1800 tejelő szarvasmarha takarmányát termeszti a földeken, s ad el a felvásárlóknak évente 6-7 millió liter tejet.
Az ismerősöknek küldött elektronikus levélhez csatolta a megyei kormányhivatal értesítését, amelyben Geebelent arról tájékoztatták, hogy a területileg illetékes agrárgazdasági kamara nem támogatta egy Gerendáshoz közeli föld adásvételi szerződésének a jóváhagyását. Ebben az osztatlan földtulajdonban a férfi négy lánya közül kettőnek 2008 óta résztulajdona van, ehhez vásároltak volna most 2 hektárt. A birtokpolitikai irányelvek szerint amúgy támogatandó az osztatlan közös tulajdonban lévő földek egy kézbe kerülése.
Indoklási szakasz
Egy földterület adásvételekor előbb a helyi földbizottság véleményezi az ügyletet, majd az elkerül az illetékes megyei agrárgazdasági kamarához. Esetünkben egyik testület sem támogatta Geebelen Ivett és Geebelen Anett alig 2 hektáros földszerzését. Pedig a több mint tíz éve elfogadott földforgalmi törvény legfontosabb alapelvei között szerepel, hogy a helyi földbizottságnak az adásvételi szerződés vizsgálatakor arra kell figyelnie, hogy az nem ad-e lehetőséget spekulatív földszerzésre, előnyben kell részesíteni az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagokat képező földbirtokok kialakítását és megőrzését, a helyi gazdálkodók érdekeinek érvényesítését, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek törekvését. | Kinek jár a hektár, kinek nem. Dél-Magyarország földjein is szárnyal a Mészáros család | A helyi földbizottság és a békési agrárkamara nem támogatta egy mintatehenészetet felépítő, helyben lakó belga-magyar agrárvállalkozó lányainak alig kéthektáros földvásárlását. A mezőgazdaságban ismeretlen, nem helyben lakó Hunguest Hotels-vezér viszont gond nélkül vásárolhatott szántóföldet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-jar-a-hektar-kinek-nem-266028 | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hét évvel a hazahozatala után átadták az újra felépített Sámándobot, azaz a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központot. Az MTI beszámolója szerint a városból származó Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen arról beszélt, hogy
Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Az 2015-ös milánói világkiállításon szereplő magyar pavilon újjáépített épülete a helyiek szellemi központjaként szolgálhat.
Varga hozzátette, hogy Karcag a Nagykunság fővárosaként különleges helyszín, amely az ősi kultúrák találkozóhelyeként írta be magát a történelemkönyvekbe.
"A kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg"
- mondta, ezért a Sámándobként ismert szimbolikus épület jó helyre, az ország talán legmegfelelőbb pontjára került. | Hét évbe és négymilliárd forintba került, de Karcagon újranyitott a Sámándob | Hét évvel a hazahozatala után átadták az újra felépített Sámándobot, azaz a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központot. Az MTI beszámolója szerint a városból származó Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen arról beszélt, hogy Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Az 2015-ös milánói világkiállításon szereplő magyar pavilon újjáépített épülete a helyiek szellemi központjaként szolgálhat. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/29/het-evbe-es-negymilliard-forintba-kerult-de-karcagon-ujranyitott-a-samandob | 2024-02-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 24.hu információi szerint a NAV február elején gyanúsítotti kihallgatásra hívta be a badacsonytomaji önkormányzat dolgozóinak nagy részét. Az adónyomozók tucatnyi városházi alkalmazottat idéztek be a veszprémi központba, akiket rögtön rabosítottak is.
A beidézett dolgozók többsége olyan, idősebb korosztályhoz tartozó, helybeli családos asszony volt, akiknek eddig nem volt dolguk a hatóságokkal, ezért a bűnügyi nyilvántartásba vételük nagy visszhangot váltott ki a településen.
Hartai Béla, Badacsonytomaj korábbi alpolgármestere megerősítette az értesülést, és közölte, hogy az alkalmazottakat a tóparti sétányon álló műemléképület, a Tátika felújítására elnyert uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt indult vizsgálat keretében hallgatták ki. Hartai szerint az érintettekkel Badacsonytomaj polgármestere, Krisztin N. László kötött a 2,4 milliárd forintos turisztikai fejlesztési támogatás terhére fejenként egymillió forint körüli összegekről szóló szerződést az előző önkormányzati választás előtti időszakban.
Hartai, aki nemrég bejelentette, hogy júniusban jelölteti magát a városvezetői posztra, azt is elmondta: az önkormányzat ügyvédje kapott megbízást arra, hogy a meggyanúsított alkalmazottakat képviselje a büntetőügyben.
A Közbeszerzési Döntőbizottság 2020-ban pénzbírságot szabott ki az önkormányzatra az uniós támogatás törvénysértő kezelése miatt. Már akkor megállapították, hogy a polgármester 61,7 millió forintot osztott szét szabálytalanul projektmenedzseri tevékenység címén. A pénzből a városházi alkalmazottak mellett az akkori jegyző is részesült, aki a többieknél jóval nagyobb, 5,5 milliós megbízási szerződést írt alá a polgármesterrel.
A pénzosztás miatt a korábbi jegyzőt és a polgármestert másfél évvel ezelőtt meggyanúsították. Polt Péter legfőbb ügyész 2022 novemberében egy parlamenti kérdésre árulta el, hogy - az akkori állapot szerint - két személy ellen zajlik eljárás jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása vétség miatt.
A 2018-ban elnyert támogatás szabálytalanságainak feltárására az elmúlt években komoly energiát fordítottak a hatóságok. Az uniós pénzügyi csalásokkal foglalkozó OLAF a helyszínre küldött ki ellenőröket, akik a polgármesteri hivatalban és a polgármester lakásán is kutakodtak a pályázati dokumentumok után. 2020 tavaszán pedig - szintén a Veszprém megyei NAV-központban - tartottak kéthetes kihallgatás-sorozatot, ahol az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőivel próbálták tisztázni a döntési felelősség kérdését.
Az önkormányzatnak azonban nem csak a pénzügyek menedzselésével volt problémája: nem sikerült megszervezni a beruházás lebonyolítását sem, és ezért évekig állt az építkezés. Végül, hogy elkerüljék teljes csődöt jelentő pénzvisszafizetést, a képviselő-testület 2022 végén úgy döntött, hogy átadják a kivitelezési feladatokat a BTTF Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek, amely a körzet országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor által irányított területfejlesztési minisztérium alá tartozik. A cég tavaly év végén fejezte be a munkálatokat. | Rabosították a badacsonytomaji városháza tucatnyi dolgozóját | A 24.hu információi szerint a NAV február elején gyanúsítotti kihallgatásra hívta be a badacsonytomaji önkormányzat dolgozóinak nagy részét. Az adónyomozók tucatnyi városházi alkalmazottat idéztek be a veszprémi központba, akiket rögtön rabosítottak is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/29/badacsonytomaj-nav-rabositas-krisztin-laszlo-tatika/ | 2024-02-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ lett a neve annak az épületnek, amelyet a 2015-ös milánói világkiállításra annak idején 2 milliárd forintból elkészült, szittya stílusú pavilonból építettek újjá. A Szőcs Géza kormánymegbízott irányítása mellett megalkotott egykori "Sámándobot" (hivatalos nevén Életkertnek hívták) ugyancsak 2 milliárdért hozták haza, hogy aztán Karcagon sok év után újjáépítsék. A munkálatok 2022 márciusában kezdődtek el. A 24.hu azt írja, hogy a teljes átalakítás, a pincével, előcsarnokkal, fedetlen színpaddal, valamint két felvonóval megtoldott épület végül több mint négymilliárd forintba került.
A hivatalos átadáson jelen volt a többi között Varga Mihály pénzügyminiszter (Karcag szülöttje) és Szepesi Tibor (Fidesz-KDNP) polgármester is.
Varga azzal kezdte beszédét, hogy szerinte "olyan időket élünk ma Európában, amikor a közösségi identitást meghatározó sarokpontokat - legyen az nemzeti, kulturális vagy épp vallási kötődés - igyekeznek elmosni, kiiktatni az európai kultúrából". Mint fogalmazott:
széles ehhez az eszköztár: kevert népesség létrehozása bevándorlással, templomrombolás, genderpropaganda, vagy ha a szükség úgy hozza, pénzügyi zsarolás is.
Leszögezte, hogy amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, a helyi vezetőkkel és közösségekkel együttműködésben támogatja a helyi közösségek erősödéséhez hozzájáruló, hagyományőrző törekvéseket, és úgy gondolja "Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket". Az újjáépített pavilon szerinte a helyiek szellemi központjaként funkcionálhat.
Elmondta, hogy Karcag az ősi kultúrák találkozóhelyeként írta be magát a történelemkönyvekbe. "A kunokon, jászokon keresztül ez a város ma is a magyarság közép-ázsiai gyökereit jeleníti meg", ezért a Sámándobként ismert épület az ország talán legmegfelelőbb pontjára került - fogalmazott.
Szepesi Tibor, Karcag polgármestere elmondta, hogy az elkészült épületben a helyiségek összes alapterülete 2098 négyzetméter, amelyet 527 négyzetméter terasz és tetőterasz, továbbá egy 175 négyzetméter területű kültéri színpad is kiegészít.
Arról, hogy a sámándobot, mint rituális hangszert, valójában mennyire tekinthetjük ősmagyar kelléknek, bővebben itt írtunk: | Varga Mihály szerint genderpropaganda és a kevert népesség létrehozása fenyeget, és átadta a karcagi "Sámándobot" | Elkészült a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ, amely a 2015-ös milánói világkiállításon szereplő, Sámándobként elhíresült magyar pavilon 4 milliárd forintért újjáépített változata. Varga Mihály pénzügyminiszter a város szülötteként adta át az épületet. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20240301_Genderpropaganda_es_a_kevert_nepesseg_letrehozasa_fenyeget__mondta_Varga_Mihaly_es_atadta_a_karcagi_Samandobot | 2024-03-01 12:21:00 | true | null | null | HVG |
Amennyiben Novák Katalin, volt köztársasági elnök megéri a 79. életévét - ami jelenleg a nők születéskor várható élettartamának felelne meg - úgy élete végéig kétmilliárd forintot meghaladó összeget fog keresni, anélkül, hogy bármit kelljen dolgoznia - olvasható a TI blogbejegyzésében.
A korrupcióellenes szervezet számításai szerint jelenleg havi bruttó 5 089 392 forintot kap a most 46 éves Novák Katalin, így 79 éves koráig 33 éven át lesz jogosult legalább erre az összegre. Azért legalább, mert az összeg biztosan tovább fog nőni, hiszen az államfői pénzt minden évben indexálják, vagyis hozzáigazítják az éves bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez.
A TI a számításában az egyszerűség kedvéért maradt az ötmillió forintos bérnél, a képlet pedig így néz ki:
5 089 312 forint X 12 hónap X 33 év = 2 015 399 232 forint.
És, jegyzi meg a TI, "ebbe az összegbe még nem számoltuk bele a gépkocsihasználatot, amihez sofőr is jár és a szintén az állam által biztosított lakást. Remélhetően ez utóbbi tekintetben Novák Katalin is olyan szerény lesz, mint a potom 720 millióba kerülő állami rezidenciával beérő elődje, Áder János. "Kérdés persze, mennyire van szüksége erre, hiszen a záró vagyonnyilatkozata szerint négy szegedi, három újbudai és egy balatonlellei ingatlanban van tulajdonrésze a volt államfőnek.
A juttatásoknak ugyanakkor ezzel sincs vége, hiszen Novák kiemelt egészségügyi szolgáltatásokat is kap élete végéig, valamint évente több tíz millió forintot oszthatnak szét a nekik kedves szervezetek között.
Novák hétfő óta már hivatalosan sem köztársasági elnök, hiszen a parlament elfogadta a lemondását, sőt, utódját, Sulyok Tamást is megválasztották. | Kétmilliárd forintot is kaphat munka nélkül Novák Katalin | A Transparency International (TI) Magyarország számolgatott egy kicsit. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20240228_Ketmilliard_forintot_is_kaphat_munka_nelkul_Novak_Katalin | 2024-02-28 07:49:00 | true | null | null | HVG |
"Mit.... Miért kérdez baromságokat? Mindenről tud, akkor mi a francnak kell kérdezősködni?!"
"Mert annyira meredek, hogy ön az orvosi lakásban lakik."
"Bazmeg, valahol laknom kell!"
Ez a párbeszéd játszódott le Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és Szarvas Róbert, Bácsszőlős polgármestere között, miután a képviselő kérdőre vonta a fideszes polgármestert, miért lakik ő abban a lakásban, amelyet amúgy 45 millió forint uniós pénzből újítottak fel a helyi rendelővel együtt. Hadházy posztjában azt írja, orvos a faluban nincs, rendelésre is csupán kétszer két órában jár át nyolc kilométerről.
"A fideszes polgi így úgy gondolta, a legjobb, ha ő illegálisan beköltözik a felújított kecóba. Kiköltözni viszont nem hajlandó, hiába szólította fel erre először a körjegyző, aztán többször a képviselőtestület, majd a kormányhivatal is" - írja posztjában Hadházy. Majd hozzátette: "a polgármester amúgy lehet, hogy orvosnak képzeli magát, amiben csak annyi az "igazság", hogy volt felesége valóban orvos volt. Azonban már régen a szolgálati lakás rendbetétele előtt elváltak, a doktornő külföldre távozott."
A képviselő által posztolt videónak azonban van egy másik különlegessége is: Szarvas Róbert először azt mondta Hadházynak, hogy ő polgármester, majd amikor Hadházy elmondta, hogy miért érkezett a településre, arra úgy válaszolt, hogy sok mindent hall az ember, "én azt mondom, hogy nem is vagyok polgármester, nem is itt lakom, nem is képviselem a települést. Viszontlátásra." Majd elsétált, Hadházy pedig kamerával követte. Ekkor hangzott el a cikkünk elején kiemelt trágár visszaszólás is. Előbb azonban elismerte, hogy orvos a településen nincs. Majd így folytatta: "olyan hülyeségeket kérdez, basszus!". | Beköltözött a fideszes polgármester Bácsszőlősön az uniós pénzből felújított egészségházba | Hadházy Ákos videón szembesítette, ott azt is letagadta, hogy ő lenne a polgármester. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240226_hadhazy_bacsszolos_egeszseghaz_polgarmester | 2024-02-26 08:11:00 | true | null | null | HVG |
A Kasselik-ház, az egykori Luxus Áruház irodaszintje végül a jegybank ingatlanportfóliójában kötött ki.hirdetésA nemzeti együttműködés rendszerében van még közös részük a Rogán Antal pest-belvárosi polgármesterségéhez köthető ingatlanbiznisz-módszereknek, a letelepedési kötvényeknek, a jegybanki alapítványoknak és Matolcsy Ádám körének. A metszetben a főváros egyik legexkluzívabb és legpatinásabb épülete, a Vörösmarty téri Kasselik-ház áll. Az az épület, amely a szocializmusban a Luxus Áruház otthonaként demonstrálta: vannak egyenlőbbek az egyenlők közt.Az épület harmadik emeletén található a ház legnagyobb, 253 négyzetméteres lakása – hivatalosan óvoda –, amelynek tulajdonosa 2023 eleje óta Száraz István a hozzá köthető Arezzo és Felis magántőkealapokon, közvetlenül az Infit Invest Kft.-n keresztül. A vállalkozó Matolcsy György jegybankelnök Ádám fiának a köréhez tartozik, főleg ingatlanban és gasztronómiában utazik. Ő az, aki annak idején megvette a Magyar Telekomtól az Origo hírportált, amelyet aztán továbbadott Matolcsy Ádámnak, aki végül bedobta a közösbe: a KESMA nevű fideszes médiaalapítványba.hirdetésAz „óvoda” tulajdonosa 2022 elejéig a belvárosi önkormányzat volt. A képviselő-testület 2021 novemberében szavazta meg az ingatlan értékesítését a bérlő Bumaport Kft. számára, a forgalmiérték-becslés által mutatott 309 millió forintos árhoz képest jelentős diszkonttal, 216 millióért. Holott a „piaci” árbecslésnél sem fogott túl vastagon a ceruza, akkoriban már az átlagár is egymillió forint fölött mozgott a kerületben – itt pedig az ország egyik legjobb lokációjú házának legnagyobb lakásáról van szó. Ilyesmi Rogán Antal kerületi regnálása idején és utána is többször megesett a Belvárosban: egyes ingatlanokat előbb bérletbe adtak, majd a bérlő kedvezményes áron vásárolhatott.Rossz nyelvek erre ingatlanmutyit kiáltanak, de a vád bíróságon még egyszer sem állt meg. A vevő Bumaport anyacége a Green Wealth Zrt., amelynek a Rogán Antalhoz közel álló Kertész család Dignitas Vagyonkezelő Alapítványa a tulajdonosa 2024 eleje óta. Sőt tavaly nyár óta mindkét cég vezetője Kertész Kristóf, annak a Kertész Balázsnak a fia, aki Rogánt még a Fidelitasból ismeri, polgármestersége alatt pedig kerületi képviselő, majd az önkormányzati vagyonkezelő vezetője lett.Gyanítható, hogy bár csak a közelmúltban vették nevükre, a Green Wealth és a Bumaport már alapításuk (2019 eleje és 2018 vége) óta a Kertész–Rogán-univerzum részei. A Green Wealth másfél évig egy svájci cég tulajdonában állt, amelynek kézbesítési megbízottja az első hónapokban bizonyos Antal Veronika volt – aki jelenleg is vezetője, egy időben tulajdonosa egy, a Capstone alapkezelőhöz (annak Novara alapjához) tartozó kft.-nek, a VMT4 Propertynek. A Capstone az egykor Ciprus és India területén letelepedési kötvényeket forgalmazó Földvári Gábor cége.Ám a Green Wealth ennél több szálon kötődik a Rogán-féle letelepedésikötvény-bizniszhez. 2019 közepi alapítása – akkor még a beszédes East-West Wealth néven futott, papíron egy ismeretlen magánszemély volt a tulajdonos-vezetője – után rögtön beszállt a cégbe a brit Virgin-szigeteki Delight Capital Global Holdings Limited nevű offshore cég 1,58 milliárd forintos tőkeemeléssel. Ezért azonban csak egy lényegében semmire nem jogosító „B” részvényt kapott cserébe – tárta fel a 24.hu. A Delight Capitalt az ügyletben Lian Wang igazgató képviselte.A kínai férfi korábban fontos szerepet játszott a Rogán-féle letelepedésikötvény-bizniszben: az általa vezetett Hungary State Special Debt Fund kapott kizárólagosságot a kötvények árusítására Kínában. A Green Wealthnek van egy testvércége is, a Green Choice, ebbe alapítása után 1,3 milliárd forintot tett bele a Delight Capital csendestársként. A Green Choice tulajdonosa – egyelőre – a Green Wealth korábbi svájci anyacége, ez nem került Kertészék nevére.A jelek szerint a Bumaport a Green Wealthbe belelapátolt 1,58 milliárd forintból vette meg 2022 elején a Kasselik-lakást, a kft. ugyanis 2022 végén 287 millió forint tagi kölcsönről számolt be. 2022 novemberében aztán a Bumaport létrehozott egy leánycéget Bumaport V3 Alfa néven, amelybe rögtön apportálta a lakást. Ezt vette meg tavaly februárban Száraz István Infit Investje. Így Száraz csupán egy emelettel feljebb költözött, 2021 közepéig ugyanis övé volt az épület második emelete: 1134 négyzetméter irodatér. Az „ingatlanvagyonra” annak „múltjához méltó formájú és módú” fejlesztések és felújítások várnak, a hasznosításáról ezt követően határoznak majd – árulta el a HVG-nek Valkó Mihály, az Infit Invest ügyvezetője.A második emeletet az önkormányzat 2010-ben privatizálta, végső tulajdonosa 2016-ig a legendás Skála áruházlánc egyik utódja, a Skála-Coop volt. Ettől vette meg az Infit Invest – amelynek tulajdonosa ekkor még a Matolcsy-csapat egy másik tagja, Pintér Máté volt. Az Infit Invest 2020 tavaszán került Száraz István érdekeltségébe, a Kasselik-ház második emeletét bő egy évvel később apportálták egy frissen gründolt kft.-be. A céget s vele az irodaemeletet aztán 2023 közepén lepasszolták az MNB alapítványi pénzeit kezelő Optima Zrt. résztulajdonában álló, lengyelországi központú GTC-csoportnak.Így a Pallas Athéné-alapítvány tulajdonképpen visszatért a Kasselik-házba. A jegybanki alapítvány egy projektcéggel ugyanakkor vásárolta meg a Skála-Cooptól az épület áruházterületét, vagyis az első emeletet és a földszintet, amikor a Matolcsy-haver Pintér Máté a második emeletet, majd 2018 őszén adott túl rajta 5,8 milliárd forintért. A vevő egy exkluzív kiskereskedelmi ingatlanokat gyűjtő európai ingatlanalap volt, illetve az azt kezelő amerikai hátterű AEW portfóliókezelő.Legújabb kori történetével a ház nem teljesítette be az építtető Kasselik Jenő akaratát. Ő ugyanis az építőmester apjától és nagyapjától örökölt vagyonával feltöltött alapítványát azzal hagyta hátra, hogy az abból épült minden bérház „asylum legyen oly, a műveltebb osztályhoz tartozó egyének számára, akik saját hibájukon kívül jutottak ínséges viszonyokra”. Márpedig az 1911-ben elkészült, szecessziós stílusú épület tulajdonosi körében forgó Pintér Máté, Száraz István vagy a Kertész fiúk aligha felelnek meg a leírásnak. | Így került az önkormányzattól Rogán köréhez, majd Száraz Istvánhoz a legendás Vörösmarty téri luxuslakás | A Kasselik-ház, az egykori Luxus Áruház irodaszintje végül a jegybank ingatlanportfóliójában kötött ki. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240226__kasselik_haz_rogan_szaraz_matolcsy_kertesz_hvg | 2024-02-26 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"A mi családunk nyilván jobban be van vonódva a közéletbe meg a politikába, a gyerekek is meg a feleségem is jobban, mélyebben vannak tájékozódva, mint általában talán ez szokás, s ez érthető is."
2016-ban beszélt erről Orbán Viktor a Kossuth rádió reggeli műsorában, és ez azon ritka alkalmak egyike volt, amikor Orbán egy mondatban emlegette Lévai Anikót és a politikát.
Lévai Anikó nyilvános imidzse ugyanis évtizedek óta a családjának biztos otthoni hátteret nyújtó, közéleti szereplés helyett inkább a Magyar Konyha című kiadványt felügyelő, zserbóreceptekkel villogó, az Ökumenikus Segélyszervezetben dolgozó háziasszonyé. Lekvárt főz be, utálja a Puskás Arénát, mert elveszi a kilátást a házuk elől.
"Távol tartom magam a politika világától", mondta 2004-ben a Magyar Nemzetnek, és kínosan kerülte a politikát akkor is, amikor 2007-ben A konyhaablakból címmel írt szakácskönyvet, és adta sorra az interjúkat, mondván, "nincs jobboldali meg baloldali íz". Két évvel később a Képmás magazinnak nyilatkozta, hogy "ha Orbán Viktor este belép a kertkapun, a munka és a politika odakint marad". Aztán jött a Fidesz-kormány, és 2015-re már úgy finomodott az állítás, hogy Orbán ritkán kéri ki a tanácsát politikai ügyekben, "és ez így is van jól". Annyi beleszólása azért van a dolgokba, hogy ő mondja meg, hogy egy politikai támadásra Orbán reagáljon-e, vagy sem, és ad engedélyt arra, hogy a férje lehet-e pártelnök, 2015-ben és 2021-ben például nem tiltotta meg, Orbán meg is köszönte neki. | A végén még kiderül, mégsem csak vicc, hogy Lévai Anikó mondja meg, mikor vonuljon vissza Orbán | Lévai imidzse inkább a családot egyben tartó háttérember, jószolgálati nagykövet, de ha jobban megnézzük, eddig is volt nyoma a közéleti tevékenységének – például földtulajdonosként vagy a testvére körül kinövő gazdasági birodalom révén. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240228_levai_aniko_politika_miniszterek_beleszolas_orban_viktor_magyar_peter#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_02_28&utm_content=hvg360 | 2024-02-28 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A felcsúti milliárdos vállalkozó bő egy évvel ezelőtt gyarapította vállalkozásainak sorát a Naphegyenen található, fideszes politikusok törzshelyeként is emlegetett edzőteremmel. Gyakran megfordult itt többek között Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília, és sokszor látták Habony Árpádot, Orbán Viktor tanácsadóját is.
2023 novemberében azonban az Oxygen Naphegy Kft.-ben kicsit átalakult a tulajdonosi szerkezet egy új szereplő megjelenésével, aminek eredményeként az addigi, 75 százalékban többségi tulajdonos Fájdalom-ambulancia Kft. kisebbségbe került; a cég 24,19 százalékát birtokolja. A kft. 50,88 százalékával pedig a több Mészáros-cégben is vezető pozíciót betöltő Deák Gábor lett, a harmadik tulajdonosnak, a Ciprusra bejegyzett Clarement Investment Ltd.-nek megmaradt a 24,93 százalékos üzletrésze. A ciprusi offshore-cég magyar vezetője egyébként az a Fabó György Pál, akit Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterhez kötnek.
Mészáros Lőrinc a Fájdalom-ambulancia Kft.-n keresztül így már abszolút kisebbségi tulajdonosa a társaságnak, ami feltehetően szerencsés fejlemény is volt, az edzőterem ugyanis jókora hitelt igényelt néhány héttel a tulajdonosi szerkezet átalakulását követően. Január első napjaiban ugyanis a cégkivonatba az üzletrészen alapított zálogjogot jegyzett be a felcsúti vállalkozó tulajdonában lévő MBH Bank.
Az már a cégbíróságra benyújtott dokumentumokból tudható, hogy a zálogszerződést még tavaly december 8-án szignózták a felek, a zálogjog pedig Deák Gábor és a Fájdalom-ambulancia Kft. összesen 75,07 százaléknak megfelelő üzletrészét terheli. Bár a dokumentumból pontosan nem derül ki, hogy mekkora összegű hitelt vett fel a kft., mivel kitakarták a kényes részeket, a hitelbiztosítéki nyilvántartás már sokkal árulkodóbb ebből a szempontból. Annyi tudható, hogy az MBH Bank 3,01 milliárd forint keretösszegig terhelte meg az üzletrészeket. Vagyis feltehetően a cég eszközállományához képest méretes hitelt vehetettek fel a tulajdonosok. A legutóbbi elérhető, 2022-es beszámoló szerint 1,8 milliárd forint a kft. mérlegfőösszege.
Nem megy jól a luxusfitness
Ráadásul az elmúlt években nem is ment túl jól az edzőterem szekere. Ugyan a 2020-as és 2021-es koronavírus-járvánnyal terhelt év érzékelhető nyomot hagyott a bevételi soron, a problémák nem feltétlenül ezzel függnek össze, hiszen már előtte, a 2019-es úgynevezett békeévben is jelentős veszteséggel zárt a társaság.
Azóta 2022-vel bezárólag összesen 573 millió forintos veszteséget termelt a kft. 2019-ben a 464 millió forintos bevételből csináltak 143,5 milliós mínuszt, 2022-ben pedig 667 milliós bevételből lett a végén 25 millió forintos veszteség. Az Oxygen Naphegy Kft. stabilitását ez azonban nem rengette meg, hiszen 2022 végén is még 683 milliós forint volt a saját tőke értéke (a probléma akkor jelentkezik a jogszabályok alapján, ha a saját tőke a társaság törzstőkéjének fele alá csökken).
Hogy Mészáros Lőrinc és köre 2023-as megjelenése mennyiben változtatta meg ezt a trendet, az várhatóan csak május végén fog kiderülni, hiszen addig kell közzétenniük a cégeknek a tavalyi évre vonatkozó beszámolókat. | Milliárdos hitellel futtatná fel a fideszesek kedvenc edzőtermét Mészáros Lőrinc | A felcsúti milliárdos vállalkozó bő egy évvel ezelőtt gyarapította vállalkozásainak sorát a Naphegyenen található, fideszes politikus törzshelyeként is emlegetett edzőterem. Gyakran megfordult itt többek között Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília, és sokszor látták Habony Árpádot, Orbán Viktor tanácsadóját is. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/01/milliardos-hitellel-futtatna-fel-a-fideszesek-kedvenc-edzotermet-meszaros-lorinc | 2024-03-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Habony Árpád ügyvédjével erősít a spanyol vonatgyárra is pályázó társaság
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.02.29. 14:00 | Habony Árpád ügyvédjével erősít a spanyol vonatgyárra is pályázó társaság | A Ganz-MaVag Europe jól be van kötve a kormányhoz és a NER ismert figuráihoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202409_ganz_mavag_europe_habonyugyvedjevel_erositenek | 2024-02-29 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A közelmúltban a Pénzügyminisztérium kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását - derül ki az Európai Központi Bank (EKB) módosítási tervezethez kiadott véleményéből. A módosítás kiterjedne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóságnak feladataira, illetve az MNB felügyelőbizottságának jogköreire.
A bevezetni tervezett egyik új szabály szerint a felügyelőbizottság, illetve a felügyelőbizottság felhívására az MNB belső ellenőrzési szervezete jogosult ellenőrizni az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, az MNB által létrehozott alapítvány, valamint az MNB által létrehozott alapítvány többségi tulajdonában álló gazdasági társaság gazdálkodását.
Feltárulna a Pallas Athéné-birodalom
A jegybank felügyelőbizottsága hat tagból áll, ebből kettő a pénzügyminiszter (jelenleg Varga Mihály) embere, az egyik a képviselője (jelenleg Banai Péter Benő államtitkár), a másik a miniszter szakértője (Asztalos Viktor József). A testület négy tagját az Országgyűlés választja, az elnök a fideszes Papcsák Ferenc, a maradék három tag: Madarász László (Fidesz), Szényei Gábor (KDNP), Nyikos László (Jobbik).
Mint látható,
a felügyelőbizottságban szinte kizárólag Varga Mihály és a Fidesz emberei ülnek, tehát a testület hatáskörének bővülése a kormány/párt MNB fölötti hatáskörének szélesedését jelentené.
A hatályos szabályok szerint a felügyelőbizottság nem ellenőrizheti a jegybank alapvető és egyéb feladataival kapcsolatos működését, se az ezekhez kapcsolódó cégeit. Idetartozik a monetáris politika, a pénzügyi közvetítőrendszer működtetése, a szanálási hatósági feladatok stb. Ez elvileg az új szabályok szerint sem változna - ennek egyértelműsítésére az EKB a tervezet szövegének pontosítását kérte.
A felügyelőbizottság ellenőrizhetné viszont a jegybank közvetlen tulajdonában álló mindenféle egyéb céget, illetve a jegybank Pallas Athéné alapítványát és annak cégeit.
A jegybank alapítványairól mára könyvet lehetne írni, kezdve a feltőkésítésükkel ("elvesztette közpénz jellegét"), különféle ingatlanbizniszeiken át az általuk osztogatott támogatásokig, könyvkiadásig stb. Itt most legyen elég annyi, hogy a Pallas Athéné-birodalom Matolcsy György botrányoktól nem mentes, jegybanki, s így állami forrásból megvalósított szerelemprojektje, kedvenc játékszere. Efölött nyerne ellenőrzést a felügyelőbizottság - vagyis a kormány/párt.
A felügyelőbizottság döntéseket vétózhatna meg
A módosítással az igazgatóság (Matolcsy György elnök és alelnökei) feladatkörébe kerülnének az egyéb feladatokkal kapcsolatos döntések. Idetartozik a szanálási hatósági működés, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete, a békéltetői tevékenység.
Azzal a feltétellel, hogy a határozatokról negyedévente tájékoztatni kell a felügyelőbizottságot, a tevékenységről évente kell tájékoztatást adni. Egy meghatározott összeget meghaladó kiadással járó döntéseket pedig csak a felügyelőbizottság előzetes engedélyével lehet végrehajtani. Ez valójában megint csak a felügyelőbizottság jogköreit növeli jelentősen.
A Christine Lagarde elnök által jegyzett vélemény hangsúlyozza, hogy az MNB függetlenségét biztosítani kell, egyfelől alapvető és jogszabályilag meghatározott egyéb feladatai tekintetében, a felügyelőbizottság jogköreinek bővülése ezt nem fenyegetheti. Másfelől a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében is biztosítani kell az MNB függetlenségét.
"Ami a felügyelőbizottság azon javasolt hatáskörét illeti, hogy az igazgatóságnak az MNB alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladó kiadással járó, az MNB egyéb feladataival kapcsolatos döntéseihez a felügyelőbizottság előzetes engedélye szükséges, az EKB hangsúlyozza, hogy ez a jog nem hozhatja az MNB-t olyan helyzetbe, amely bármilyen módon veszélyezteti a KBER feladatkörébe tartozó valamely feladat független ellátására való képességét.
A nemzeti jogszabályoknak - az önkényes értelmezést lehetővé nem tevő módon - biztosítaniuk kell a központi bank függetlenségét
a KBER-hez kapcsolódó célkitűzéseinek elérése és a KBER-hez kapcsolódó feladatainak ellátása érdekében" - írja az EKB.
A megfogalmazás alapján az EKB a hozzá kontrollra megküldött szöveget minimum aggályosnak tartja, amennyiben "önkényes értelmezést" tesz lehetővé azzal kapcsolatban, mely döntésekhez kell a felügyelőbizottság jóváhagyása, és melyekhez nem.
Előbb kellett volna konzultálni, aztán törvénykezni
Az EKB a fentieken túl még egy változást véleményezett, amely bevezeti a deviza egységes államkincstári számlát, amelyet a jegybank vezet. (Az államkincstárnak forint számlája van a jegybanknál, deviza eddig nem volt.) A számlán tartott pénz után a jegybank "piaci" kamatot fizet a központi költségvetésbe, "e kamat megállapítása során tiszteletben tartja a monetáris finanszírozás tilalmát". Vagyis azt, hogy a jegybank nem finanszírozhatja a költségvetést, tehát
szélsőséges példával élve nem adhat a piacit meghaladó, mondjuk 20 százalékos kamatot a kincstári betétre,
ezzel a saját vesztesége terhére forráshoz juttatva a költségvetést.
A jegybanknál vezetett kincstári devizaszámla a jegybanktörvény és az államháztartásról szóló törvény már elfogadott módosításának része. Ezt az EKB némileg nehezményezi, az uniós szabályok szerint ugyanis ebben a kérdésben konzultálni kellett volna az EKB-val, méghozzá úgy, hogy a véleményét figyelembe lehessen venni a jogalkotás során. Egy már elfogadott törvénymódosítás esetében ez nyilván nem nagyon megy.
Az MNB-ről szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény elfogadott módosításairól azok elfogadása előtt kellett volna konzultálni az EKB-val
- dorgál az EKB.
A központi jegybank szerint a devizaszámla vezetése nem aggályos, adva, hogy a jegybank nem adhat rá a piacinál magasabb kamatot - itt azért felhívják a figyelmet a monetáris finanszírozás tilalmával kapcsolatos EKB-részletszabályokra. | Varga Mihály az utolsó csavarig látni akarja Matolcsy alapítványi birodalmát | Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240228_Varga_Mihaly_az_utolso_csavarig_latni_akarja_Matolcsy_alapitvanyi_birodalmat?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2024-02-28 17:10:00 | true | null | null | HVG |
Kammerer Zoltán, akit tavaly tavasszal választottak polgármesterré, ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést azután, hogy az Átlátszó a Samsung gyár által kibocsátott nagy mennyiségű mérgező oldószerről és az üzem dolgozóinak súlyos veszélyeztetéséről írt. A polgármester szerint tisztázni kell, hogy környezetkárosításról vagy rémhírterjesztésről van-e szó.
Az Átlátszó az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben elérhető adatok alapján írt arról, milyen mértékben terhelte Göd levegőjét a Samsung gyár.
Az oknyomozó újságíró műhely cikke szerint az adatok azt mutatják, hogy a gyár 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. A gödi gyárban a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, az évek során folyamatosan nőtt a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak.
Ehhez kapcsolódóan: A korábban valószínűsíthetőnél is nagyságrendekkel szennyezőbb volt a gödi akkumulátorgyár
Mint írják, mind a gyár által kibocsátott mérgező anyagok mennyisége, mind a gyáron belüli vizsgálatok azt igazolják, hogy a cég a legalapvetőbb környezet- és munkavédelmi elvárásoknak sem képes megfelelni, miközben a kormány a munkavédelmi bírságok összegének emelésével előzné meg a veszélyeztetést és a munkahelyi baleseteket.
A város Fidesz által támogatott független polgármestere a közösségi oldalán írt arról, hogy rendőrségi feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mert a gyárral kapcsolatban több olyan adat és kijelentés jelent meg a sajtóban, amely nyugtalanságot és félelmet kelt a gödiekben. A polgármester szerint ha a cikkek igazak, akkor környezetkárosítás zajlik, ha viszont nem, akkor közveszéllyel fenyegetés vagy rémhírterjesztés történik.
Ehhez kapcsolódóan: Akkumulátorvita, 2. rész: Vízhasználat, balesetek és állami támogatások | Feljelentést tesz a légszennyezettségi adatok miatt Göd polgármestere | Kammerer Zoltán, akit tavaly tavasszal választottak polgármesterré, ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést azután, hogy az Átlátszó a Samsung gyár által kibocsátott nagy mennyiségű mérgező oldószerről és az üzem dolgozóinak súlyos veszélyeztetéséről írt. A polgármester szerint tisztázni kell, hogy környezetkárosításról vagy rémhírterjesztésről van-e szó. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/samsung_god_feljelentes_levego_szennyezes_akkumulator/32836727.html | 2024-02-27 16:51:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Folytatódik a csepeli fideszes belháború, amelynek előző részében a közpénzből birkózóakadémiát épített Németh Szilárd támadta Csepel polgármesterét a focira költött közpénzek miatt. A 2024-es választások előtt még felfokozottabb a hangulat, ugyanis a csepeli Fidesz közleményt adott ki pénteken a csepeli exfideszes polgármestert kritizálva. Ebben azt írják többek között, hogy
Borbély "nem hajlandó lemondani a közpénzek személyes érdekű és kampánycélú lenyúlásáról";
ezért akadályozza Csepel 2024-es költségvetését, amelyről nem tárgyal nyilvánosan;
és amúgy is: "Közben a képviselőket egyenként idézi be "szakmai egyeztetésre", magyarul: maffiamódszerekkel zsarolja, fenyegeti és megpróbálja megvesztegetni a képviselőket."
A csepeli Fideszt zavarta továbbá az is, hogy
"Ennél még aljasabb és megengedhetetlen, hogy a csepeli önkormányzati tulajdonú, közpénzen fenntartott (!!!) médián (Csepeli Hírmondó, csepel.hu) keresztül kizárólag ő szólal meg"
- ez a helyzet a Fidesznek ismerős lehet: a közpénzen működő köztévén is hasonlóan a kormány narratívája jelenik jellemzően meg. 2022-ben például összesítettük, hogy az elmúlt négy évben összesen tizennyolcszor szerepelhetett ellenzéki képviselő köztévés műsorban.
A Csepel-saga
Csepelen 2022 decemberében Németh Szilárd inkább feloszlatta a Fidesz-alapszervezetet, csak hogy kizárhassa onnan Borbély Lénárd polgármestert. Némethtel ellentétben azonban Borbély Lénárd népszerű Csepelen, ezért 2024-ben egy civil egyesület színeiben újraindul a kerület vezetéséért. A Fidesz pár napja jelentette be Dudás Zoltánt mint a Borbéllyal szemben indított jelöltjét.
Borbély kiszorítása azért is volt kemény húzás a Fidesz alelnökétől, mert több mint húsz éven át volt a kormánypárt tagja, ráadásul sokáig Németh Szilárddal együtt vezették a csepeli önkormányzatot. Németh négyéves polgármestersége alatt Borbély volt a helyettese, amikor pedig Németh 2014-ben az országgyűlési képviselőséget választotta, Borbély lett az utódja. | Durvul a Fidesz csepeli belháborúja, már közpénzlopást és maffiázgatást emlegetnek | Folytatódik a csepeli fideszes belháború, amelynek előző részében a közpénzből birkózóakadémiát épített Németh Szilárd támadta Csepel polgármesterét a focira költött közpénzek miatt. A 2024-es választások előtt még felfokozottabb a hangulat, ugyanis a csepeli Fidesz közleményt adott ki pénteken a csepeli exfideszes polgármestert kritizálva. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/01/csepeli-belhaboru-fidesz | 2024-03-01 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF) vizsgálódik egy Budapest Airportnak adott, nagyjából 200 millió eurós kölcsön miatt, írja a Politico. A lap a nyomozás egy belső anyagára hivatkozva arról ír, hogy az OLAF februárban kérdezte ki az Európai Befektetési Bank (EBB) egy volt magas rangú tisztviselőjét. Ő egy panasz szerint személyes hasznot húzhatott a 2018-as hitel jóváhagyásából.
A banknál két civil szervezet tett panaszt 2020-ban. Eszerint a reptér bővítése, amit a hitelből fizettek, nem felelt meg a pénzintézet környezetvédelmi és társadalmi feltételeinek. A panasz nyomán készült 2021-es jelentés alapján "nem találták bizonyítékát" annak, hogy a projekt környezeti hatását felmérték volna, és a cég magyarázatát sem fogadták el, hogy erre általános kivételt kapott volna.
Az OLAF a Politicóhoz eljutott dokumentum szerint esetleges nyomásgyakorlásról kérdezte a volt tisztviselőt, de ő ezt lehetetlennek nevezte, mert annyira sokan vettek részt a döntésben és a projekten már azelőtt dolgoztak az EBB-ben, hogy ő a megkapta volna a pozícióját, ráadásul a döntést sem egyedül, hanem testületileg hozták meg. "Őszintén, ha akartam is volna, azt se tudnám, hogyan lennék képes bármiféle befolyásolásra" - válaszolta írásban az OLAF-nak a Politico szerint. A lapnak "egyszerűen hamisnak" és "félrevezetőnek" nevezte a gyanúsítást. Az OLAF szóvivője közölte, hogy nem szoktak információt adni, akár nyomoznak valamilyen ügyben, akár nem.
A Bankwatch civil szervezeti hálózat nevében Anna Roggenbuck arra szólította fel az EBB-t, hogy fagyassza be a hitel maradékának folyósítását, amíg nyilvánosan meg nem magyarázza az esetet. A pénzintézet a szerződéses kötelezettségeire hivatkozott a Politicónak és jelezte: amíg a feltételek teljesülnek, fizet.
Frissítés: A Budapest Airport Telexnek küldött állásfoglalása szerint rendelkezik elfogadott EBB-hitellel és körülbelül kétharmadát lehívta a repülőtéri fejlesztések végrehajtásához az EBB követelményeinek és a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, beleértve a szükséges engedélyek beszerzését is. Az EBB említett vizsgálata a bank saját belső eljárásait vizsgálta a Budapest Airport beruházásai kapcsán. A jelentés nem tartalmi, csupán eljárásbeli kifogásokat állapított meg. | Az EU csalásellenes hivatala vizsgálódik egy Budapest Airportnak adott kölcsön miatt | Az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF) vizsgálódik egy Budapest Airportnak adott, nagyjából 200 millió eurós kölcsön miatt, írja a Politico. A lap a nyomozás egy belső anyagára hivatkozva arról ír, hogy az OLAF februárban kérdezte ki az Európai Befektetési Bank (EBB) egy volt magas rangú tisztviselőjét. Ő egy panasz szerint személyes hasznot húzhatott a 2018-as hitel jóváhagyásából. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2024/03/01/olaf-budapest-airport-ferihegy-europai-befektetesi-bank-osszeferhetetlenseg | 2024-03-01 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Miközben Karácsony Gergely folyamatosan arról beszélt az utóbbi időkben, hogy a főváros csődközeli állapotba került és ezért hitelt kellett felvennie Budapestnek, összességében csaknem másfél milliárd forintot költhetett el csak az ötmillió forint feletti kifizetésekről szóló adatok alapján különböző közösségi programokra, kampányjellegű rendezvényekre, tanácsadásra, kommunikációs célokra, közvélemény-kutatásra a főváros cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. (Budapest Brand NZrt.) január elsejétől augusztus végéig - tudta meg lapunk.
A közpénzből működő fővárosi társaság megbízottjai között többen szerepelnek olyanok is, akik a baloldali holdudvarhoz, sőt Karácsony közvetlen jó ismerősei közé tartoznak.
Jól jártak az egykori politikai tanácsadók
Több mint ötmillió forinthoz juthatott például a Budapest Brand NZrt.-től a Budapest Párbeszéd konzultációs és edukációs kampány előkészítésében és támogatásában való szakértői tevékenység címén Zaránd Péter, aki korábban a Momentum, majd Puzsér Róbert 2019-es kampányát vezette, mielőtt Márki-Zay Péter baloldali közös miniszterelnök-jelölt kampányfőnöke is lett. Több mint hatmillió forintról kötöttek szerződést a Paradigma Intézethez köthető Mentat Consulting Kft.-nek stratégiai (üzletviteli és egyéb vezetési) tanácsadói feladatok ellátása címén. Ezenkívül több mint 200 millió forintot vertek el a Budapest Brand NZrt. információs pultjainak üzemeltetésére, amely különböző külsős kft.-k kasszáját gazdagította.
Karácsony Gergely hálás volt egykori munkahelyének, a Mediánnak is, a cég hat közvélemény-kutatást is végezhetett közel 15 millió forintért, amelyet szintén a Budapest Brand Nzrt.-én keresztül fizettek ki a baloldali elemző cégnek.
Négyszázmillió médiavásárlásokra
Nyomdai szolgáltatásra 25 millió, fotózásra 10 millió, televíziós felvételekre 30 millió forint ment el a fővárosi cég költségvetéséből külsős társaságoknak. Az egyik legnagyobb tétel a beszerzésekben szintén nem kulturális programokról szólt, hanem médiabeszerzésről, médiafoglalásról, médiavásárlásról. Ezen a címen nettó 400 millió forint értékben kötöttek keretszerződést egy (az utolsó céges adatok szerint) egyszemélyes céggel, a Perform Consulting Kft.-vel. Rendezvénytechnikára 350 milliót szántak a közpénzből működő fővárosi társaság forrásaiból, és ötmillió forint csurrant az egykori FreeSZFE mozgalom vezérhajójának számító Katona József Színháznak is a tavaszi fesztivál programjaiban való részvételért. Nyújtottak 7,5 millió forint támogatást a többnyire kormányellenes plakátok utcai kihelyezésére irányuló ARC pályázatra is a szervezőknek, de közel 18 millió forint jutott utcai séták vezetésére is egy liberálisokhoz köthető egyesülésnek.
Kampánybulik a Duna-parton
Az úgynevezett Budapest Tuning pályázat részeként nettó hétmillió forint ütötte a markát a Közösség Dél-Budáért Egyesületnek, amelyet Kóber György XXII. kerületi önkormányzati képviselő alapított, aki jelenleg a helyi Momentum-frakció tagja.
A pénzből egyébként olyan Duna-parti dzsemborikat szerveztek, ahol rendszeresen megjelentek és kampányoltak a balliberális párt kerületi politikusai, Tóth Endre országgyűlési képviselő és Havasi Gábor, Karácsony Gergely egészségügyi tanácsnoka, a Momentum helyi polgármesterjelöltje is. A szintén Karácsonyék kampánycéljait szolgáló - bár elvileg Budapest 150. születésnapjáról szóló - Lánchíd-fesztivál támogatásaként csak a rendezvénytechnika biztosítására közel 90 millió forintról kötöttek keretszerződést egy szintén külsős társasággal az adófizetők pénzéből. | Innen zsebeltek be milliókat Karácsonyék haverjai | Több mint ötmillió forinthoz juthatott például a Budapest Brand NZrt.-től a Budapest Párbeszéd konzultációs és edukációs kampány előkészítésében és támogatásában való szakértői tevékenység címén Zaránd Péter, aki korábban a Momentum, majd Puzsér Róbert 2019-es kampányát vezette, mielőtt Márki-Zay Péter baloldali közös miniszterelnök-jelölt kampányfőnöke is lett. Több mint hatmillió forintról kötöttek szerződést a Paradigma Intézethez köthető Mentat Consulting Kft.-nek stratégiai (üzletviteli és egyéb vezetési) tanácsadói feladatok ellátása címén. Ezenkívül több mint 200 millió forintot vertek el a Budapest Brand NZrt. információs pultjainak üzemeltetésére, amely különböző külsős kft.-k kasszáját gazdagította. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/10/innen-zsebeltek-be-milliokat-karacsonyek-haverjai | 2023-10-26 23:25:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Befolyással üzérkedés bűntette" miatt a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését - írja közleményében az Ügyészség.
A közlemény szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyein teljesítendő informatikai üzemeltetés és fejlesztés szolgáltatásra. A közbeszerzési eljárásra egy kft tett ajánlatot.
Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek nagy befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében, és aki stratégiai és üzleti kérdésekben döntött. A volt miniszter 30 milliót kért azért, hogy ha nyer a kft, szabad utat adjon a szerződéskötésnek.
Azt írják, hogy miután erről Molnár Zsolt is hallott, megkérte a volt minisztert, hogy neki is kérjen 40 millió forintot, cserébe azért, hogy ő se támadja a szerződést. Baja Ferenc ezt 2019 júniusában közölte is a férfival.
A kft aztán megnyerte a tendert, majd 2019 augusztusában 40 milliót adott Molnár Zsoltnak. Az Ügyészség szerint ezzel Molnár befolyással üzérkedésben társtettes. Büntetőeljárás azután indulhat ellene, ha felfüggesztik a mentelmi jogát. | Polt Péter kezdeményezte Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését | „Befolyással üzérkedés bűntette” miatt a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését – írja közleményében az Ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/04/polt-peter-kezdemenyezte-molnar-zsolt-mentelmi-joganak-felfuggeszteset | 2024-03-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Nem fogadtam el semmilyen kenőpénzt, semmilyen törvénytelen dolgot nem tettem, tiszta lelkiismerettel állok a vádak elé" - reagálta Molnár Zsolt, miután a Legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését befolyással való üzérkedés büntette miatt. A szocialista képviselő emlékeztetett: "ebben az évekkel ezelőtti ügyben már 2022-ben kezdeményeztem mentelmi jogom felfüggesztését, és magánvádas büntetőeljárást indítottam a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért."
"Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani. Ismét kampány van, ismét személyes támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet a valóságról"
- közölte Molnár. Szerinte "az ilyen hazug vádaknak nem szabad bedőlni, nem szabad hagyni, hogy a következő időszakban politikusok essenek a Fidesz lejárató kampányának áldozatául." | Molnár Zsolt: Állok a vizsgálat elébe! | „Nem fogadtam el semmilyen kenőpénzt, semmilyen törvénytelen dolgot nem tettem, tiszta lelkiismerettel állok a vádak elé” - reagálta Molnár Zsolt, miután a Legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését befolyással való üzérkedés büntette miatt. A szocialista képviselő emlékeztetett: „ebben az évekkel ezelőtti ügyben már 2022-ben kezdeményeztem mentelmi jogom felfüggesztését, és magánvádas büntetőeljárást indítottam a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.” | null | 1 | https://444.hu/2024/03/04/molnar-zsolt-allok-a-vizsgalat-elebe | 2024-03-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nyomozás indulhat a Lánchíd túlárazott felújításával összefüggésben – tudta meg a Magyar Nemzet. A rendőrség jelenleg Tényi István feljelentését vizsgálja, aki azután fordult a hatósághoz, hogy kiderült: a Városháza-gate egyik kulcsfigurája egy felvételen arról beszélt, hogy a baloldali városvezetés pénzt szivattyúzhatott ki a projektből.Feljelentéskiegészítésben vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Tényi István lapunk írása nyomán tett, a hídpénzbotránnyal kapcsolatos bejelentését – derült ki a Magyar Nemzet birtokába került rendőrségi dokumentumból.Emlékezetes, lapunk nemrég számolt be arról a felvételről, amin a Városháza-gate egyik kulcsfigurája és beszélgetőtársa még 2021 júniusában a lehetséges baloldali pénzforrásokról értekezett. Az üzletember úgy fogalmazott: „El vannak foglalva ezzel a Lánchíd meg Blaha Lujza tér, meg ezek körüli fosztogatással meg osztogatással stb., stb.”A beszélgetőpartner megdöbbenve kérdezett vissza, hogy „ebből ki lehet venni pénzt?”Bajnai Gordon régi „harcostársa” a felvételen a Lánchídra utalva konkrétan ezt mondta: „Hát ötmilliárddal megdrágult, és kisebb a tartalma.” Megjegyzése után a Blaha Lujza téri felújításra tért ki: „Ugyanez a Blaha Lujza tér, egyharmaddal megdrágult és kisebb a tartalma.”Majd arra a kérdésre, hogy mindezt „ők intézik?”, úgy fogalmazott: Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes és „ez a bagázs egész nap szorgalmasan dolgoznak ezeken”.Mindezek miatt fordult Tényi István a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) hűtlen kezelés és hivatali vesztegetés gyanújával. Az, hogy Tényi feljelentésének mi lesz a sorsa, a feljelentéskiegészítés eredményétől függ. A rendőrség dönthet úgy, hogy nyomozást indít, de az is elképzelhető, hogy elutasítja a feljelentést. Erre a hatóságnak összesen harminc napja van. A megdrágított beruházásAhogy arról sokszor beszámoltunk, az A-Híd még Tarlós István főpolgármestersége időszakában nyerte el ugyan a tendert, de Karácsonyék a hatalomváltás után új közbeszerzési eljárást írtak ki. A győztes ismét az A-Híd lett, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ráadásul majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós alatt zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték. Másfél milliárd landolt a számlagyáras jogász cégének számlájánNapvilágra került az is, hogy a Lánchíd kivitelezését végző A-Híd Zrt. 2020. novembere és 2022. júliusa között 1,4 milliárd forintot utalhatott a praxisától eltiltott, számlagyáras botrányba belebukó, több súlyos bűncselekményben is érintett jogász, Vig Mór cégének, a Sunstrike Hungary Kft-nek.Ebből a tetemes összegből a médiában megjelent információk szerint továbbutaltak 900 millió forintot Vig magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról. Az atv.hu szerint ezeket a tranzakciókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az exügyvéd ellen indított, sok száz milliós számlagyáras büntetőeljárásban vizsgálja. Ezt erősíti az is, hogy a NAV munkatársai tavaly a Vig elleni nyomozás részeként végzett házkutatást az A-Hídnál.Több bűnügy érintettjeVig tavaly november óta van letartóztatásban a fentebb említett számlagyáras ügye miatt, ami után újabb csontvázak estek ki a szekrényből és kiderült, a jogásznak már korábban is meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. Ezekről az eljárásokról bővebben itt olvashatnak:A büntetőügyekkel párhuzamosan a sajtóban megjelent az is, hogy az exügyvéd nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Vig Dávidnak a testvére. | Nyomozást indíthat a Lánchíd botrányos felújítása miatt a rendőrség | Nyomozás indulhat a Lánchíd túlárazott felújításával összefüggésben – tudta meg a Magyar Nemzet. A rendőrség jelenleg Tényi István feljelentését vizsgálja, aki azután fordult a hatósághoz, hogy kiderült: a Városháza-gate egyik kulcsfigurája egy felvételen arról beszélt, hogy a baloldali városvezetés pénzt szivattyúzhatott ki a projektből. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/nyomozast-indithat-a-lanchid-botranyos-felujitasa-miatt-a-rendorseg | 2024-03-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Orbán-kormány – pontosabban az állami MVM - 2021 októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést Putyinnal, pontosabban az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai például azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter odáig ment, hogy az új magyar-orosz gázmegállapodás biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását. Igaz, mindezt, üzleti titokra hivatkozva, nem bizonyították. Vlagyimir Putyin 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot. Később a KSH alapján kimutattuk, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter később azzal védekezett, hogy az állítás nem tőlük származik. Attól azonban nem határolódtak el, sőt, az orosz elnök nyilatkozatát választási hirdetésként terjesztették.
Az előző megállapodás szerinti árarányok jóval nagyobb kiegyensúlyozottságot mutatnak. Felmérésünk szerint az orosz gázárunk és az irányadóként tekintett, TTF-nek nevezett holland tőzsde 2018-as és 2020-as szintjei nagyjából megegyeztek. Akkor tehát se nem nyertünk, se nem vesztettük a moszkvai kapcsolaton. Míg 2019 a mi oldalunkon százmilliárd-közeli veszteséget, a 2021-es mérleg már erős, 211 milliárdos nyereséget mutat. Igaz, ennek az évnek az utolsó két hava már az új, Orbánék által letárgyalt szerződéshez tartozik. 2021. októberén ráadásul nyertünk is 83 milliárdot. Igaz, ez a későbbiek tükrében csak amolyan „üdvözlőital” lehetett, aminek árát Putyin később jócskán bevasalta.
A kép akkor se sokkal kedvezőbb, ha az új magyar-orosz gázvásárlási szerződés szerkezetét követve, októbertől szeptemberig összesítünk: míg a 2021 tizedik hava előtti időszakra kisebb kilengések jellemzők, addig az új szerződéssel minden felbolydult: míg a 2021-22-es, a tőzsdék „felrobbanásával” járó időszak irányunkba 321 milliárdos pozitívumot mutat, a piaci megnyugvást hozó, legutóbbi „gázév” már 553 milliárdos veszteséggel járt: a kettő együtt pedig 231 milliárd mínusz.
Ha a szerződés másik kitétele alapján, az orosz gázárunkat a két hónappal korábbi tőzsdei szintekhez viszonyítjuk, a január-decemberi és az október-szeptemberi időszakok is veszteséget mutatnak az irányunkba. Igaz, az eszerint az előző szerződés idején látható, „csak” néhány tízmilliárdos hiány 2022-től évi százmilliárdosra duzzadt. Ilyen szemszögből tehát az új magyar-orosz megállapodásnak eddig valamivel több mint kétszázmilliárdos hiányt „köszönhetünk”. Mindezek alapján legalábbis kevéssé látszik, mitől lenne az új szerződés nagyságrendileg kedvezőbb az előzőnél.
Miénk a legdrágább orosz gázA hét EU-tagország közül, amelyik még mindig Oroszországtól vásárol vezetéken érkető gázt, 2023 decemberében is Magyarország…
A tények sugallata ellen, miszerint az Orbán-Putyin-paktum sokkal rosszabb nekünk és jóval kedvezőbb az oroszoknak az előzőnél, számos érvet hallhattunk. Azt, hogy mindez csupán játék a számokkal, cáfolni látszik, hogy az összes általunk vizsgált változat hasonló irányt mutat. Ráadásul a statisztikai trükközés inkább a kormánykommunikáció előszeretettel használt eszköze. Másrészt, legyenek az árbecslések bármennyire bizonytalanok is, a módszertanok egységesek, ami minden nézőpontból folyamatosan, immár százmilliárdosra dagadó, felesleges kiadásokat mutat. Bár a 2022-es év kivételes árviharai kétségkívül összekuszálhatták a szálakat, nekünk a 2023-as év még nagyobb veszteségeket hozott, így e tekintetben megnyugvásnak egyelőre semmi jele. Számítási módszertanunkat ezen túlmenően is több bírálat érte, de eljárásunk mind ez idáig nem szorult módosításra.
Bár a kormánykommunikáció a jelek szerint oroszgázár-sorozatunk 2022. januári indulása óta, jelentősen finomodott, kutatásainkat részint „értelmetlennek” minősítették, részint azóta is, határozottan kiállnak amellett, hogy Magyarország számára az orosz gáz a legolcsóbb. Igaz, ehhez bizonyítékot változatlanul nem szolgáltatnak.
Csőstül jön az orosz gáz
Tavaly Oroszországból 6,6 milliárd köbméter gáz érkezett, ami 51 százalékos ugrás - számítható ki a KSH-nyilvántartásokból. Ez az utóbbi kilenc év messze legnagyobb adagja, amit csak 2018 8,4 milliárd köbmétere szárnyalt túl. 2022-ben még 4,4 milliárd köbmétert kaptunk, ami erősíteni látszik az országos gázbehozatali adat és a „titkos” MVM-Gazprom-szerződés közötti, nagyfokú átfedés gyanúját, hisz utóbbiról annyit azért közöltek, hogy évi 4,5 milliárd köbméterre szól. De ennek a tavalyi mennyiségugrás sem mond ellent, mivel a Kreml, bizonyára Orbán Viktor különutas Nyugat-politikája jutalmaként, a szállítások bővítését helyezte kilátásba, ami a jelek szerint meg is valósult. Ebből juthat innen kivitelre is, de ezt se Moszkva, se Budapest, se a vevők nem verik nagydobra. Az eleve nem aprópénzzel játszó gázkereskedelem tőzsdei változásainak nagyságrendjét jól jellemzi, hogy míg 2022-ben 2,4 ezermilliárd, 2023-ban már „csak” 1,3 ezermilliárd forintot fizettünk a fűtőanyagért Putyinnak.
Az Orbán-kormány valótlanságokat állít
A magyar kormány az orosz gázbehozatalról semmilyen megközelítésben nem állít igazat – vélekedett megkeresésünkre Miklós László energiapiaci szakértő, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója. Az új szerződés nyilván nem jobb az előzőnél és nem biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását, sőt, a 2014-es lakossági árak csak ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési támogatással „tarthatók” fenn – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy lenne-e lehetőségünk mástól, ennél olcsóbban vásárolni, leszögezte: ha Magyarország – pontosabban Szijjártó Péter előkészítése után az MVM – már megkötötte a hosszú gázvásárlási szerződését a Gazprommal, ebből, ha csak a másik fél el nem áll, nekünk nem éri meg kilépni.
Úgy ömlik Magyarországra a drága orosz gáz, mintha az Orbán-kormány tovább akarná értékesíteniA csendesülő piac, a csordultig telt tárolók, az enyhe idő és…
A kormány állításával szemben ugyanakkor a fizikai lehetőség minden tekintetben adott más forrású gáz beszerzésére. Azt, hogy ennek beszerzési ára miként viszonyulna az oroszokéhoz, nem kívánta megbecsülni, de annak vételárával, a jelenlegi helyzettel ellentétben, bizonyosan nem az oroszok ukrajnai háborúját támogatnánk – fogalmazott. A kormányközpontú, észszerűtlen gázkereskedelem kirívó példájaként említette, hogy 2022-ben a kabinet, pénzügyi hátteret is biztosítva, 733 millió köbméter „különleges gázkészlet” vásárlásával bízta meg a Magyar Szénhidrogén-Készletező Szövetséget. A szervezet a jelek szerint az amúgy is elszálló tőzsde csúcspontján mintegy 2 milliárd eurót fizetett a beszerzésért, miközben e tartalék azóta is a tárolókban áll - emlékeztetett Miklós László.
Drágább, mint az LNG
Tavaly decemberben 2021 vége óta nem látott szintre, fél százalékra csökkent az orosz gázunknak a TTF nevű holland tőzsde irányadó, két hónappal korábbi árához képest alkalmazott felára – számítottuk ki az adatokból. Míg októberben a TTF köbméterenként 171, addig decemberi orosz gázárunk 172 forintot mutatott. Miközben tehát az év végi gázárkülönbségek elhanyagolhatók, egyazon adag a decemberi tőzsdei áron már 35 milliárddal olcsóbb lett volna. A TTF irányai ismeretében áprilisig további áresés várható. Az Eurostat adatai alapján nemrég azt mutattuk ki, hogy az EU-tagállamok közül a Kreml messze Magyarországnak adja a legdrágábban a vezetékes gázt. Mi több, hozzánk képest számos uniós ország számára a hajókon, cseppfolyósítva szállított LNG-jüket is olcsóbban mérik. | Két év alatt 564 milliárd forint kár érte Magyarországot, amiért az Orbán-kormány a tőzsde helyett Putyintól veszi a gázt | Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számítottuk ki a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatok felhasználásával. | null | 1 | https://nepszava.hu/3227278_magyarorszag-oroszorszag-gaz-orban-kormany-tozsde-564-milliard-forint-kar | 2024-03-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint Timur Megdetovics Rahimkulov fia volt az a diák, akinek a Corvinus vezetése szabályellenes módon lehetővé tette, hogy vizsgát tegyen. A Corvinus vezetése úgy táncolt, ahogy a hallgató édesapja, Timur Rahimkulov fütyült, s ezért eltávolították állásából azt a docenst, Ádám Zoltánt, aki a szabálytalanságot szóvá és vizsgálat tárgyává tette.
„Csakhogy ebben a közérdekű alapítványban állami vagyon, tehát közvagyon van, így aztán a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy ki az a befolyásos ember, aki úgy egyébként, kénye-kedve szerint forgatja a Corvinus vezetését” – így érveltünk tavaly novemberben, amikor a kirúgott docenssel, Ádám Zoltánnal interjút készítettünk, és azt tudakoltuk tőle, ki volt az a hallgató, akinek a kedvéért a Corvinus vezetése nemcsak hogy minden engedményt megtett, hanem még őt is eltávolították az intézményből.
Ádám Zoltán nem volt hajlandó a diákot megnevezni. A hallgató érdekeit védte, amikor az erre vonatkozó kérdéseinkre többször is kifejtette, hogy – idézzük – „én nagyon szívesen vitatkozom az egyetemi vezetőimmel vagy bárkivel, aki közszereplőnek tekinthető, és adott esetben nálam sokkal nagyobb hatalommal rendelkezik, de a hallgatómmal kapcsolatban akkor is van felelősségem, ha a családja, a szülei szerintem megengedhetetlenül jártak el, és talán ő sem viselkedett nagyon szerencsés módon ebben az ügyben. És ez messze nem csak jogi kérdés. Egyetemi oktató vagyok, aki akkor is felel a rá bízott hallgatóért, ha valamiben nem ért vele egyet. Nem azért indítottam el ezt az ügyet, hogy őt nyilvános pellengérre állítsam, hanem azért, hogy az egyetemi vezetőim gyakorlata ellen tiltakozzak. (…) „Az, hogy mi történik a Corvinus Egyetemen, szerintem is közügy. Az, hogy mit csinálnak a Corvinus Egyetem vezetői, beleértve a Mol-vezért, az egyetem rektorát, dékánjait, rektorhelyetteseit, szintén közügy. Közszereplőkről van szó, akik egy egyetemet vezetnek. Maga a vizsgáztatás is közfeladat. Mindezzel együtt a hallgatót az előbbiek miatt továbbra sem fogom megnevezni.”
Miről is van szó? | Orosz milliárdos fia miatt rúgták ki Ádám Zoltánt a Corvinusról | Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint Timur Megdetovics Rahimkulov fia volt az a diák, akinek a Corvinus vezetése szabályellenes módon lehetővé tette, hogy vizsgát tegyen. A Corvinus vezetése úgy táncolt, ahogy a hallgató édesapja, Timur Rahimkulov fütyült, s ezért eltávolították állásából azt a docenst, Ádám Zoltánt, aki a szabálytalanságot szóvá és vizsgálat tárgyává tette. | null | 1 | https://jelen.media/kozelet/orosz-milliardos-fia-miatt-rugtak-ki-adam-zoltant-a-corvinusrol/ | 2024-03-05 14:05:00 | true | null | null | Jelen |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, a Centrum Parkoló Kft ügyvezető-tulajdonosát, és ezért 6,5 év börtönre és 25 millió forintos pénzbüntetés kifizetésére ítélte. Az egykor Rolls-Royce-szal furikázó MSZP-s hírhedt, BEAST-1 rendszámú járművét az eljárás során 19 millió forintért tudták eladni, a büntetést részben ebből egyenlítik ki. Fürstöt sikkasztással is vádolták a fővárosi parkolási perben, de az alól felmentették.
Az eljárás igazi maraton volt, Fürstöt és 23 társát még 2010-ben gyanúsították meg, hogy maga a büntetőper 2016-ban induljon el, és 8 év kelljen az elsőfokú ítéletig.
A vád szerint a Fővárosi Önkormányzatok Társulása hét budapesti kerület - a I., a II., a VI., a VII., a VIII., a XI. és a XII. - parkolási rendszerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel. A cég szerezte be az automatákat, majd építette ki és üzemeltette a rendszert, az önkormányzatok elvileg 30 százalékot kaptak a bevételből.
Amit részben készpénzben kivettek a gépekből és eltüntettek, részben alvállalkozói láncolatoknak adott kamu- és felesleges szerződések révén tüntettek el. A vád szerint a 24 vádlott 2005 és 2011 között 3 milliárdos vagyoni hátrányt okozott. A 24-ből 22-t ítéltek el, a legsúlyosabb büntetést Fürst kapta, 2 személyt felmentettek.
Fürstöt egy másik ügyben 2018-ban már elítélték, felfüggesztett börtönbüntetésre. Az még a kerületi politikusi korszakához kapcsolódott, amikor a terézvárosi MSZP-s és SZDSZ-es képviselők több Andrássy úti műemlékpalotát adtak el töredékáron.
Ha szórakoztató, közérthető formában szeretnéd megtudni, hogyan működött a budapesti parkolási maffia, nézd meg Ács Dániel és a 444 egész estés tényfeltáró filmjét a témában: | Első fokon hat és fél évet kapott Terézváros volt MSZP-s alpolgármestere a parkolási pénzek perében | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, a Centrum Parkoló Kft ügyvezető-tulajdonosát, és ezért 6,5 év börtönre és 25 millió forintos pénzbüntetés kifizetésére ítélte. Az egykor Rolls-Royce-szal furikázó MSZP-s hírhedt, BEAST-1 rendszámú járművét az eljárás során 19 millió forintért tudták eladni, a büntetést részben ebből egyenlítik ki. Fürstöt sikkasztással is vádolták a fővárosi parkolási perben, de az alól felmentették. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/05/elso-fokon-hat-es-fel-evet-kapott-terezvaros-volt-mszp-s-alpolgarmestere-a-parkolasi-penzek-pereben | 2024-03-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Megnyílt Sárvár legújabb luxusszállodája, az ötcsillagos Melea - The Health Concept Hotel, számolt be róla szerdán a Nyugat.hu. Nagyobb szállásfoglaló oldalakon még nem, de a hotel honlapján már lehet foglalni szobát. Még a legolcsóbb csomagot választva is több mint 200 ezer forintot kell fizetni egy éjszakáért.
Ráadásul nincs is lehetőség négy éjszakánál kevesebb időre menni az újonnan nyílt hotelbe. Egy véletlenszerűen kiválasztott áprilisi hetet nézve így minimum 866 558 forintot kell fizetnie annak, aki meg akarja tapasztalni a Melea-élményt.
Közvetetten ugyan, de a szállodaprojekt több ponton is kötődik NER-közeli vállalkozókhoz, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és a magyar McDonald’s éttermek üzemeltetőjéhez, Scheer Sándorhoz is, valamint jelentős állami támogatást is kapott. Korábban a Melea azzal került be a hírekbe, hogy a szomszédos telken működő kórház proszektúráját (hullaházát), raktárépületét és egy részen a kerítését is le kellett bontani ahhoz, hogy megépülhessen a luxushotelhez vezető autóút.
Augusztusban derült ki, hogy a Melea-projektet (amit akkor még Moderónak hívtak) 2,5 milliárd forinttal támogatta meg a magyar állam. A Melea - The Health Concept beruházója, az Unione Sárvár Kft. részben az Unione Befektetési Csoport tulajdonában van, aminek tulajdonosi körében benne van Scheer Sándor. Scheer egy cégén keresztül a közbeszerzéseket rendre megnyerő, a Mol-tornyot is építő Market Zrt. kisebbségi tulajdonosa is, de övé a legtöbb magyar McDonald’sot üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. is. Többek között vállalkozásainak értéke alapján tavaly a Forbes szerint Scheer volt Magyarország 17. leggazdagabb embere, több mint 97 milliárd forintos vagyonnal.
A miniszterelnök vejének közvetetten és bonyolult módon ugyan, de szintén köze van a Melea-projekthez. Az Unione Sárvár Kft.-ben 2023-ban 50 százalékos részesedést szerzett a Central European Opportunity II. nevű magántőkealap. Ezt a magántőkealapot menedzseli az Equilor Alapkezelő Zrt., aminek korábban névrokona, az Equilor Befektetési Zrt. volt a tulajdonosa. Az Equilor Befektetési Zrt.-be 2022 augusztusában egy másik érdekeltségén, a Gránit Bankon keresztül vásárolta be magát Tiborcz István. Bár elvileg a két Equilor két különálló cég, pontosan ugyanabba a Pasaréti úti ingatlanba vannak bejegyezve, akárcsak a szintén Tiborcz által tulajdonolt BDPST Group.
Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője január 22-én posztolt videót a Facebookra a luxusszállodához vezető, helyi kórházon átvágó útról. Ebben kissé félrevezető módon azt sugallja, hogy a beruházó Unione Sárvár Kft. az utat kvázi megvette a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV Zrt.) potom 10 524 074 forintért. Ebből Tompos gyorsan le is vonja a következtetést, hogy a 2272 négyzetméteres területet nézve így körülbelül 4600 forintos négyzetméteráron jutott hozzá a korábbi kórházi ingatlanhoz a szállodaprojektet vezető cég. Ez azért is félrevezető, mert itt csupán úgynevezett átjárási szolgalmi jogot kapott a beruházó, nem tulajdonjogot. Ezáltal elég nagy ferdítés gyakorlatilag vételárként hivatkozni az utóbbi, kicsit több mint 10 és fél milliós összegre.
A politikus által az MNV Zrt.-től kikért dokumentum szerint 2023. október 25-én abban állapodtak meg az ügyben érintett felek (Sárvári Szent László Kórház, MNV Zrt. a magyar államon keresztül, valamint az Unione Sárvár Kft.), hogy a Melea - The Health Concept nevű beruházás befejezéséhez útkapcsolat létesítésére van szükség. A megállapodásban átjárási szolgalmi jogot alapítottak, amiért a beruházó Unione Sárvár Kft. 10 524 074 forintot fizetett ellentételezésképpen.
Ugyanakkor a beruházó az utóbbi összeg fizetésén kívül azt is megígérte, hogy közel 200 millió forintos ingatlanfejlesztést valósít meg a területen. Ezt az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre adott válaszukban részletesen is kifejtik.
Ebből kiderül, hogy többek között modernizálni tervezik a Szent László Kórház ápolási osztályát. Ugyanakkor új, korszerű patológiát is szeretnének építeni a kórháznak, valószínűleg a lebontott proszektúra pótlására. Ezek a projektek a cég közleménye szerint 2024 tavaszára fejeződhetnek be.
A sárvári önkormányzatot is kerestük az üggyel kapcsolatban. Kondora István polgármester arról tájékoztatott, hogy a megállapodásban egyik félként se szerepel Sárvár Város Önkormányzata, így nincs közük az ügyhöz. Mindenesetre csatolta nekünk az előbbi, beruházó által küldött nyilatkozatot a fejlesztésekről.
A Sárvári Szent László Kórháztól azt akartuk megtudni, hogy a holttestek tárolására használt proszektúra lebontása okozott-e problémákat az egészségügyi ellátásban. Arról is kérdeztük őket, hogy megépült-e a beruházó által ígért ideiglenes patológia, és ha nem, akkor jelenleg hogy oldják meg az elhunytak tárolását. Azért lenne erről fontos információt kapni, mert az Unione Sárvár Kft. nyilatkozata szerint a modern patológia megépítése csak 2024 tavaszára fejeződik be. Válaszról egyelőre nem tudunk írni, a kórház közérdekű adatigénylésnek vette a kérdéseinket, így csak a törvényileg előírt határidőn belül kell rájuk reagálniuk. | A Tiborcz-közeli sárvári szállodában 200 ezer forint fölött van egy éjszaka, és még a proszektúrát is el kellett bontani miatta | Megnyílt Sárvár legújabb luxusszállodája, az ötcsillagos Melea – The Health Concept Hotel, számolt be róla szerdán a Nyugat.hu. Nagyobb szállásfoglaló oldalakon még nem, de a hotel honlapján már lehet foglalni szobát. Még a legolcsóbb csomagot választva is több mint 200 ezer forintot kell fizetni egy éjszakáért. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/02/sarvar-tiborcz-szalloda-melea-the-health-concept-utepites-proszektura-sarvari-szent-laszlo-korhaz | 2024-03-02 21:18:00 | true | null | null | Telex |
Befolyással üzérkedés bűntette miatt a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését - derül ki a Legfőbb Ügyészség sajtóközleményéből.
Az ügyészség információi szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyei informatikai üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot.
Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek jelentős befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaságban. A volt miniszter 30 millió forintot kért azért, hogy ha nyer a pályázó kft., akkor ő szabad utat adjon a szerződésnek.
Molnár Zsolt értesült erről a korrupciós megállapodásról, majd arra kérte a minisztert, hogy neki is kérjen a férfitól 40 millió forintot, cserébe ő sem fogja megtámadni a szerződéskötést.
A kft. megnyerte a tendert, a férfi 2019. augusztus 6-án, Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak. Az ügyészség szerint Molnár Zsolt ezzel társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettét valósította meg. A büntetőeljárás lefolytatására, a kérdések tisztázására azután lesz lehetőség, hogy a képviselő mentelmi jogát felfüggesztették.
Kérdéseinkkel megkerestük az érintett Molnár Zsoltot, valamint pártját, az MSZP-t is. Válaszaikkal frissítjük cikkünket, amint beérkeznek.
Addig is, amíg a friss válasz megérkezik, lássuk, mit válaszolt a gyanúsításra Molnár Zsolt korábban, amikor először szóba került a vesztegetési ügy: Molnár azt mondta, a történetből mindössze annyi igaz, hogy életében egyszer találkozott a F. Zsolt nevű emberrel, 20 percig beszélgettek a Képviselői Irodaház közelében lévő park egyik padján. Szerinte ez a beszélgetés egyébként a számára "értelmezhetetlen" volt, mert szakmai hivatkozásokkal volt tele, ő pedig nem informatikai szakértő. Tagadta, hogy pénzt kapott volna az illetőtől, ezt abszurditásnak és aljas rágalomnak nevezte. Molnár azt mondta, azért ült le egy padra tárgyalni egy idegennel, mert jó idő volt, nyár.
Az MSZP pártigazgatója szerint az ügy arról szól, hogy F. Zsolt egy vádalkuban a saját bőrét menti, ezért állt elő ezzel a rá vonatkozó rágalommal, és a dolog azért került most a felszínre, mert a választási kampány közepén vagyunk, és az ügyészség ilyenkor nálunk komoly szereplőjévé szokott válni a politikai életnek, egyébként pedig az ilyenkor elővett ügyek "a választásokat követően nagyrészt kifújnak". Molnár szerint ha a történetből bármi igaz, akkor neki "a dutyiban a helye", az anyja meg hozza majd a bablevest neki.
F. Zsolt hivatalosan a CBA informatikai vezetője, korábban a BKV informatikai igazgatója volt, most pedig egy számlagyáras ügy fő gyanúsítottja, aki vallani kezdett szocialista politikusokra. Az atv.hu szerint F. Zsoltnak a Győr-Moson-Sopron megyei főügyészégen idén januárban tett vallomása alapján gyanúsíthatták meg korrupciós bűncselekménnyel Horváth Csaba zuglói polgármestert és Tóth Csabát, Zugló országgyűlési képviselőjét. Ugyanebben a vádalku keretében tett vallomásban hangzott el az ATV és a Magyar Nemzet információi szerint állítólag Molnár neve is.
A számlagyáros ügynek más szála is van: költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel apját. Jellinek Tibor öt éven át volt a fia érdekeltségébe tartozó Mall Management Kft. ügyvezetője, amely a gyanú szerint több mint 53 millió forintnyi fiktív számlát fogadott be a F. Zsolt-féle számlagyárból. | A legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését | Befolyással üzérkedés bűntette miatt a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését – derül ki a Legfőbb Ügyészség sajtóközleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/04/molnar-zsolt-mentelmi-jog-felfuggesztes-mszp-kepviselo-ugyeszseg | 2024-03-04 11:38:00 | true | null | null | Telex |
Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. Elhíresült Rolls Royce gépkocsiját (ami az egyik cégének nevén volt) 19 millió forintért értékesítették, a bevételt azonban visszatartják a pénzbüntetés biztosítására.
A per 24 vádlottjából rajta kívül még 22 embert találtak bűnösnek, főként bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben vagy adócsalásban. A kimért börtönbüntetések mértéke másfél év és 6,5 év között szóródott, jelentős részben felfüggesztve. A pénzbüntetés mértéke a bűnösség arányában néhány százezer forint és 25 millió forint között változott. Két vádlottat teljesen felmentettek. A bűnösnek talált vádlottak jogi képviselői valószínűleg fellebbezni fognak az ítélet ellen.
A keddi ítélethozatal azzal kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, hogy a bíró megkérdezte a jelen levő 19. és 24. rendű vádlottat, valamint a többi, távol levő vádlott ügyvédjét, hogy az utolsó szó jogán kívánnak-e valamit előadni. Mivel ezzel senki sem élt, a bíróság kihirdette az ítéleteteket.
A per elsőrendű vádlottja, Fürst György korábban a VI. kerület vagyongazdálkodásért felelős MSZP-s alpolgármestere volt, majd a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője és tulajdonosa lett. Fürstöt 2010-ben gyanúsították meg, majd 2016-ban hárommilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények vádjával kezdődött büntetőper ellene és 23 társa ellen. Az ügyészség két rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, részben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg Fürstöt, további 23 társát pedig szintén hűtlen kezelés, sikkasztás, adócsalás és más bűncselekmények elkövetésével.
A vád szerint a Fővárosi Önkormányzatok Társulása az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerület parkolási rendszerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel. A megállapodás szerint a cég szerezte be a parkolóautomatákat és építette ki a fizetős parkolási rendszert. Az évente több milliárd forintos parkolási bevételnek az önkormányzatok mintegy 30 százalékát kapták meg.
A Centrum aztán alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tételére hivatkozva az alvállalkozók újabb alvállalkozókat bíztak meg. Az ügyészség szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak, a vádlottak 2006 és 2011 között hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a tevékenységek vagy teljesen fölöslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték a munkát. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.
Az üzlet egy ideig jól jövedelmezett. Jellegzetes történet, hogy abban az időben Budapesten több helyen lefényképezték Fürst György több mint 100 millió forintot érő, BEAST-1 rendszámú, mattfekete Rolls Royce Phantomját, amint tilosban parkol. Volt, hogy Fürst autója egy hónap alatt ötször kapott kerékbilincset tilosban parkolásért, a politikus pedig egy közép-afrikai diplomata-útlevéllel próbált meg kibújni a büntetés alól.
Fürst György és tucatnyi társa ellen 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás is egy Andrássy úti műemlék palota értékesítése miatt, amit 2014-ben egyesítettek egy másik Andrássy úti ingatlan eladásának ügyével. Abban az eljárásban az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg az elidegenítéseket 2004-ben megszavazó terézvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket, illetve a volt aljegyzőt. Az eladások miatt indult eljárások adatai szerint a kiszemelt ingatlanokat a valós értékük feléért-harmadáért értékesítették. Ebben az ügyben Fürst György 2018-ban felfüggesztett szabadságvesztést kapott. | Első fokon 6 év 6 hónap börtönre ítélték Fürst Györgyöt a főváros korábbi parkolási rendszerét érintő milliárdos visszaélések miatt | Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/05/furst-gyorgy-centrum-parkolo-kft-parkolas-visszaeles-hutlen-kezeles-per-birosg-itelet-fovarosi-torvenyszek | 2024-03-05 12:17:00 | true | null | null | Telex |
Nagy erőkkel hirdeti a kormánypárti Megafon, hogy az ÁSZ tiltott kampányfinanszírozásért büntette meg az ellenzéket, arról viszont nem beszélnek, hogy az ő tevékenységükkel is foglalkozott a Számvevőszék. Igaz, a hírek szerint egyetlen nyilatkozat bekérésével el is engedte a témát.- „Ismét lebuktak”- „Pecsétes papírja van a baloldalnak, hogy megvehetőek”- „Így csalt a baloldal a választáson”Ilyen felültésekkel terjednek a Facebookon február 20-a óta a kormánypárti Megafon fizetett politikai hirdetései, amelyekben a Megafon „influenszerei” az Állami Számvevőszék, azaz a közpénz felhasználását ellenőrző állami szervezet egyik legfrissebb jelentése alapján vették elő újra a „dollárbaloldal” vagy „külföldi pénzből kitartott ellenzék” témáját.Az egy kaptafára készült posztok és videók egy részét komoly összegekből hirdették. A Meta Ad Library nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa alapján Déri Stefi videójára 1,6-1,7 millió forintot, Szarvas Szilveszterére összesen 700-800 ezer forintot, Korondy Tamáséra 450-500 ezret, Apáti Bence videójának reklámozására pedig 500-600 ezret költött a Megafon a Facebookon. Február 20-26. között erre a négy megafonos videóra összesen 3,3-3,6 millió forint ment el.A hirdetések apropója az a valós hír, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) február 20-án valóban 522 millió forintnyi büntetést szabott ki a 2022-es ellenzéki összefogás hat pártjára „tiltott párttámogatás” miatt. Azért büntette meg az ÁSZ a pártokat, mert törvénybe ütközőnek találta, hogy az összellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom különböző módokon, például az összefogást reklámozó óriásplakátok kihelyezésével vagy kampányrendezvények szervezésével támogatta a pártok választási kampányát.A megafonos videók arról azonban nem tesznek említést, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László egy a jelentést bemutató háttérbeszélgetésen azt is elmondta: az ÁSZ két kormánypárti civil szervezet 2022-es kampánytevékenységét is vizsgálta: az egyik a Civil Összefogás Fórum (CÖF), a másik éppen a cikkünkben vizsgált politikai reklámokat finanszírozó Megafon.Cikkünkben bemutatjuk: Mit árult el eddig az ÁSZ a vizsgálat okáról, módszeréről, eredményéről? Milyen részleteket hagytak homályban? És mennyiben tűnik különbözőnek ez a vizsgálat a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytevékenységével kapcsolatban lefolytatott ellenőrzéstől?Az ÁSZ-jelentésAz Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2024. február 20-án tette közzé a kampánypénzek ellenőrzéséről szóló részjelentését. A közpénz felhasználását ellenőrző állami szerv arra megállapításra jutott, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt tiltott kampányfinanszírozást biztosított a Márki-Zay Péter alapította Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hat ellenzéki párt (a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Momentum Mozgalom, az MSZP, az LMP és Párbeszéd) közös választási kampányára. Az ÁSZ 261 millió forintos büntetést szabott ki az érintett pártokra, illetve bejelentette, hogy a büntetéssel megegyező összeget visszatartja a hat pártot összesen megillető idei állami támogatásból, tehát a büntetés tényleges összege 522 millió forint. Ezt a pénzt a pártoknak egyenlő arányban kell megfizetnie, függetlenül a méretüktől és a nekik járó állami támogatás nagyságától, az ÁSZ szerint ugyanis az MMM kampánypénzeiből is egyenlő mértékben profitáltak.Vizsgálati módszerekAz ÁSZ-jelentésben részletes leírást adnak arról, hogyan zajlott az ellenzéki pártokkal szembeni, de az MMM tevékenységét is érintő vizsgálat. Eszerint az MMM kampányidőszakban folytatott tevékenységét egyes nyilvánosságban elhangzott kijelentések, elsősorban Márki-Zay Péter interjúi, nyilatkozatai miatt kezdték vizsgálni, amelyekben az összellenzéki miniszterelnök jelölt arról beszélt, hogy egy külön „MMM-es számla” finanszírozta „a központi kampány működtetését”, támogattak belőle jelölteket, készítettek belőle kiadványokat, óriásplakátokat biztosítottak „gépjárműveket, bömbis autókat” kampányrendezvényekhez, vagy fizettek belőle „robocall” kampányhívásokat.A sajtóban megjelent nyilatkozatok alapján, hogy ezek valóságtartalmát megvizsgálja, az ÁSZ „nyilatkoztatta a hatpárti összefogás pártjait, valamint az MMM-et és más említett szervezeteket is” a közös választási kampány finanszírozásáról és az kampány irányítását végző Kampánytanács tevékenységéről. és szerződéseket és bizonylatokat kért be az MMM-től, hogy megállapíthassa, a kampány alatt pontosan mennyi pénzt költhetett a szervezet a hatpárti ellenzéki kampány támogatására.A számlák, szerződések ellenőrzése során állapította meg az ÁSZ, hogy „az MMM a kampányidőszakban, 2022. február 12. és április 3. között legalább 1 673,52 millió forintot fordított a hatpárti összefogás érdekében folytatott választási kampánytevékenységre”. Ebből az összegből azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzés idején 1 412,26 millió forint elköltésének szabályosságát még vizsgálta, ezért az ÁSZ csak a fennmaradó nagyjából 261,26 millió forintról tudta megállapítani, hogy tiltott kampánytámogatásra fordították.Ami a jelentésekből kimaradtWindisch László, a szervezet elnöke háttérbeszélgetésen mutatta be a jelentést a sajtónak, amelyről két független médium, a Telex és a 24.hu is is beszámolt. A két cikk szerint itt elhangzott egy új információ is.Windisch László elmondta, hogy az ÁSZ vizsgálta két kormánypárti civil szervezet, Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Megafon kampánytevékenységét is.A háttérbeszélgetésről készült sajtóbeszámolók szerint Windisch ezt – kifejezetten a Megafonról beszélve – azzal magyarázta, hogy az influenszerközpont tevékenysége „valójában alkalmas a választó akarat befolyására”, az pedig, „ha egy kampányoló szervezet és az általa támogatott párt között összehangoltság állapítható meg, már tiltott kampányfinanszírozásnak minősül.”Az ÁSZ azonban a háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint arra jutott, hogy a két szervezet nem követett el tiltott kampányfinanszírozást..De hogyan jutottak erre a következtetésre?Windisch erről a háttérbeszélgetésen mindössze ennyit mondott:Mivel a Megafon és CÖF képviselői nem tettek olyan nyilatkozatot a kormánypártok támogatásáról, mint amilyet az MMM nevében Márki-Zay Péter tett a közös ellenzéki kampány segítéséről (ami aztán az ÁSZ vizsgálódásának irányát is meghatározta), a Számvevőszék egy nyilatkozatot kért a két szervezettől, hogy volt-e szervezett együttműködés köztük és a Fidesz-KDNP pártszövetség között.A két szervezettől azt a választ kapták, hogy nem volt szervezett együttműködés, így a tiltott kampányfinanszírozó szerepüket nem találták bizonyítottnak.Erről azonban mindössze a Telex és a 24.hu cikkeiből tudunk, a vizsgálódásról ugyanis a Fidesz-KDNP kampányról kiadott ÁSZ-jelentésben egyáltalán nincs említés.A hivatalos dokumentáció hiányán túl a vizsgálattal kapcsolatban is merülnek fel kérdések.– Ha az MMM tevékenységével kapcsolatos vizsgálódást az ÁSZ-jelentés szerint Márki-Zay Péter nagy nyilvánosság előtt elhangzott állításai indokolták, akkor a Megafon és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kampánytevékenységével kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésének mi volt a kiváltó oka? A független sajtóban az elmúlt években számos olyan információ látott napvilágot, ami a két szóban forgó szervezet fideszes illetve állami kapcsolatairól (itt egy friss gyűjtés ezekől a 444-en). De nem derül ki, hogy a Megafon és a CÖF ezek alapján került-e az ÁSZ látóterébe.– Miért nem ment tovább annál a Megafon és a CÖF kampánytevékenységével kapcsolatos ÁSZ-vizsgálat, hogy nyilatkozatot kért a két szervezettől a köztük és a Fidesz közötti szervezett együttműködés létéről vagy nemlétéről? Ha mégis ment, csak erről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, akkor milyen adatok, információk alapján állapították meg, hogy nem történt tiltott kampányfinanszírozás a két szervezet és a kormánypárt között?– Vizsgálta-e például az Állami Számvevőszék a Megafon és a CÖF költéseit/pénzforgalmát a 2022-es kampányidőszakban úgy, ahogyan az ellenzéki MMM pénzügyeivel tette?Ezeket a kérdéseket feltettük az Állami Számvevőszéknek, egyúttal megkérdeztük, helytállóak-e a sajtó beszámolói a kampányköltéseket vizsgáló ÁSZ-jelentést bemutató háttérbeszélgetésről.Cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz. Amint ez mégis megtörténik, cikkünket frissítjük. | Ami a hirdetésekből kimaradt: hogyan (nem) vizsgálta az ÁSZ, hogy a Megafon és a CÖF folytattak-e tiltott kampánytevékenységet? | Nagy erőkkel hirdeti a kormánypárti Megafon, hogy az ÁSZ tiltott kampányfinanszírozásért büntette meg az ellenzéket, arról viszont nem beszélnek, hogy az ő tevékenységükkel is foglalkozott a Számvevőszék. Igaz, a hírek szerint egyetlen nyilatkozat bekérésével el is engedte a témát. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/ami-a-hirdetesekbol-kimaradt-hogyan-nem-vizsgalta-az-asz-hogy-a-megafon-es-a-cof-folytattak-e-tiltott-kampanytevekenyseget/ | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | Lakmusz |
Egy kicsi, de jó kormányzati kapcsolatokkal bíró magánegyetem veheti át a XII. kerület egyik legnépszerűbb általános iskoláját az államtól. Mint megírtuk, a Gábor Dénes Egyetem rektora a múlt héten tájékoztatta egy rendkívüli szülői értekezleten a szülőket és tanárokat arról, hogy át akarják venni a Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartói jogát, és a terveik szerint a jövő évtől felmenő rendszerben fizetőssé válna az iskola. Havi 100-150 ezer forintos tandíjat lengettek be.
Arról azonban nem esett szó, hogy hogyan merülhetett fel, hogy az aprócska magánegyetem egy nála nagyobb általános iskolát és gimnáziumot kapjon meg az államtól, amelyet milliárdos nagyságrendben folyamatosan fejlesztettek és bővítettek állami és önkormányzati pénzből az elmúlt években. Az egyetem mindössze 36 oktatóval rendelkezik, és a 2022-es beszámolója szerint 773 aktív hallgatója volt, míg a Tamásiban több mint kétszer ennyi tanár tanít, és 2022-ben 778 diákja volt. Pénzügyileg sem áll túl jól az egyetem, a mérlegéből nem derül ki, hogy saját forrásból képes lenne nagyobb beruházásra. A tőkéje nem érte el a 300 millió forintot, a 2022-es 862 millió forintos bevételének nagy része állami támogatásból jött össze, a kiadási oldalon pedig 850 millió forint állt.
Amiben erős a Gábor Dénes Egyetem, az a kapcsolati tőke. Az intézményt fenntartó alapítványt ugyanis Fauszt András vezeti, aki Palkovics László egykori innovációs miniszter (jelenleg jó eséllyel a legjobban kereső állami menedzser) régi barátjának és üzlettársának, Fauszt Zoltánnak a testvére, aki cégeivel tízmilliárdokat nyert el informatikai közbeszerzéseken. Az alapítvány tagja Fauszt Zoltán lánya, Franke-Fauszt Zsófia, a Fauszt Zoltán érdi villájába bejelentett Cservék Judit, valamint a Szijjártó Péter-féle külügyminiszter egykori miniszteri biztosa, Pörzse Gábor Ferenc. Ez egy magánalapítvány, jogállása különbözik a többi egyetemi vagyonkezelő alapítványtól, melyeket az elmúlt években hozott létre az állam, oda szervezve ki az állami egyetemeket, sokmilliárdos vagyonokkal együtt. A Gábor Dénes Felsőoktatási Alapítvány vagyona eltörpül az egyetemi vagyonkezelő alapítványokhoz képest: 252 millió forint volt az előző évben a tőkéje.
Fauszték cégbirodalma viszont tízmilliárdokat kapott a közoktatásban és a felsőoktatásban használt szoftverekért, a többi között az eKrétáért és a Neptunért. Legutóbb, tavaly ősszel a Klebelsberg Központ által kiírt laptop-beszerzésben nyertek el egy nettó 2 milliárd forintos megbízást. Az erről szóló szerződést Fauszt András vezérigazgató és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke írta alá.
És itt érnek össze a szálak: Hajnal Gabriella ugyanis még mindig a Gábor Dénes Egyetem által kinézett iskolában tanít óraadóként matematikát, korábban pedig 17 évig igazgatóként vezette az intézményt.
Az iskola jelenlegi fenntartója a Közép-Budai Tankerületi Központ, ami a Klebelsberg Központ elnökeként Hajnal felügyelete alá tartozik.
Megkérdeztük Hajnal Gabriellát, hogy hogyan került elő a fenntartóváltás gondolata, és mi volt az ő szerepe ebben. A Klebelsberg Központ válaszolt, annyit, hogy a Gábor Dénes Egyetem kereste meg az iskola fenntartóváltásának szándékával a tankerületi központot, amely a hatályos jogszabályok szerint folytatja le az eljárást. Arra a kérdésre, hogy miért lenne jobb fenntartója az iskolának a magánegyetem, mint a Klebelsberg Központ, nem válaszoltak, mint ahogy arra sem, hogy Hajnal személyesen támogatja-e a fenntartóváltást.
A köznevelési törvény a fenntartói jog átadásáról annyit ír, hogy február utolsó munkanapjáig lehet kezdeményezni a másik intézmény fenntartójánál, hogy a következő tanévtől adják át a fenntartási jogot. A döntést a jogszabály szerint a tankerületnek kellene meghoznia május utolsó munkanapjáig, itt azonban az oktatásért felelős belügyminiszter mond ítéletet (neki csak a felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények esetén kell dönteni). A Belügyminisztérium arról tájékoztatott minket, hogy Pintér Sándor megbízásából Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár határoz a Gábor Dénes Egyetem kérelméről.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás érthetetlennek találja, hogy egy informatikai profilú magánegyetem átvegyen egy általános iskolát. - Ha lenne pedagógusképzés, akkor valamilyen szinten érthető lenne, hogy egy egyetem szeretne egy általános és egy középiskolát. Az pedig nagyon különös, hogy fizetőssé tennék az oktatást, hiszen már az egyetemi tandíj ellen is tiltakozott a többség a 2008-as népszavazáskor - fogalmazott Totyik.
Kerestük Pokorni Zoltánt, a XII. kerület polgármesterét, egykori oktatási minisztert, hogy megtudjuk, mi az álláspontja arról, hogy államiból magániskola lehet a Tamásiból, de későbbre ígért választ. A Blikknek viszont elmondta, "hiba volt, hogy a Klebelsberg Központ és az egyetem csak a gimnáziumi jelentkezések lezárását követő napokban jelezte az érintettek felé az igényt a fenntartóváltásra, amikor már a miniszter döntés határideje szorítja az egyeztetéseket. Az időprés, az ultimátum nem az érdemi párbeszédnek, hanem az indulatoknak kedvez. Ez pedig nem jó tanácsadó."
Pokorni az egyetem színvonalát is kritizálta. "Amikor a mostani tamásis gyerekek szülei még a felsőoktatásban tanultak, akkor a Gábor Dénes Főiskola (az intézmény tavaly kapott egyetemi rangot - a szerk.) nem a felsőoktatási intézményi rangsor elején foglalt helyet. Azóta egyetemmé vált, de nem mutatta be a szülőknek az elmúlt 20-30 év előrelépéseit. Ennek pótlása is talán megnyugtató lehetne" - jegyezte meg. Az önkormányzat éléről az idén visszavonuló és a tanári pályára visszatérni szándékozó fideszes politikus legfőbb kifogása azonban a tandíj bevezetése. "Számomra a közfeladatot ellátó oktatási intézmények tandíjkötelessége mindig is vörös vonal volt. Egyházak, sőt egyetemek is vettek át már köznevelési intézményeket, de a tandíjmentesség mindenhol megmaradt" - jelentette ki.
Kerestük a Gábor Dénes Egyetemet is a kérdéseinkkel, de péntek óta nem reagáltak. | Palkovics régi üzlettársának köre veheti át a XII. kerületi állami iskolát | Éppen azt az állami iskolát venné át a Gábor Dénes Egyetem a Klebelsberg Központ felügyelete alá tartozó Közép-Budai Tankerülettől, ahol a központ elnöke, Hajnal Gabriella jelenleg is tanít óraadóként. Az egyetemet fenntartó alapítvány vezetője az egyik cége nevében szeptemberben írt alá egy kétmilliárd forintos laptopbeszerzési szerződést Hajnallal együtt. A Klebelsberg Központ csak annyit árult el, hogy az egyetem kereste meg a tankerületet a fenntartóváltás szándékával, amit a Hegyvidék fideszes polgármester is kritizál a tandíjas tervek miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/06/tamasi-aron-iskola-hegyvidek-gabor-denes-egyetem-fauszt-andras-hajnal-gabriella/ | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lezárja a Fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti vízparti területet az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány - tudta meg a 24.hu.
Több évtizedé járok ide pihenni a fákkal teli partszakaszra. Ez a nyugalom partja, megférnek itt egymás mellett a kutyások, a biciklisek és a horgászok is. A szépen fenntartott területen több vízi lejáró is van. A táborban nyaraló gyerekek és a sárkányhajók ütemes dobja pedig különleges hangulat biztosít a helynek
- mondta forrásunk a Fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti 2,5 hektáros területről.
A végeláthatatlan balatoni partszakasszal, gyönyörű északi parti panorámával rendelkező táborhely másfél kilométer hosszan nyúlik el a Balaton mellett - emelik ki az Erzsébet-tábor honlapján.
A közös használatnak viszont az idei évben vége lesz. A tábor tulajdonosa, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a 24.hu-val közölte, hogy
a tábor mellett közvetlenül elterülő partszakasz 2024-től a tábor területéhez tartozik, azt kizárólagosan a táborozók használhatják, ami tovább növeli a gyermekek táborozásának biztonságát.
Az önkormányzatot is megkerestük, de válaszuk szerint nem tudnak a partszakasz lezárásáról. "A terület jelenleg önkormányzati tulajdon, nem tudunk annak tervezett lezárásáról" - állította Erdei Barnabás fonyódi alpolgármester.
A terület a tulajdoni lap szerint jelenleg valóban az önkormányzaté, de a fideszes vezetésű város elcseréli a vízparti területet az állammal. Az alpolgármester úgy fogalmazott, hogy "a törvény ereje megadja a lehetőséget az ingatlan cseréjére, de ez még nem történt meg. Az ingatlan kezelője jelenleg az alapítvány".
A Magyar Közlöny 2023. december 20-i számában jelent meg az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosítása, melyben egyértelműbben fogalmaznak: "Az állam tulajdonában levő Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlant (...) a jövő nemzedékének védelme érdekében, gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendők ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni".
Az önkormányzat a területért cserébe két külterületi és egy belterületi ingatlant kap. Az egyik nagy értékű, vízparti területnek tűnik, de hogy mit kezd ezekkel az önkormányzat, azt egyelőre nem tudni.
2019-ben egyébként a fonyódligeti Erzsébet-tábor szomszédságában elterülő vízparti területekből néhányat már megszerzett az alapítvány. Az akkori törvénymódosításban viszont még az szerepelt, az alapítványnak vállalnia kell, hogy nem akadályozza az önkormányzat tulajdonában álló, most lezárásra váró terület, azaz a "közpark-szabadstrand (...) megközelítését és rendeltetésszerű használatát".
Úgy tudjuk, az alapítvány egy magánutat is igyekszik megszerezni a tábor környékén, Fonyód keleti végénél. A tábor mostani kerítése és a déli telekhatár között húzódik egy széles, aszfaltos út, amely egészen Balatonboglár határáig ér. Ezen autók és biciklik is közlekednek. Az út közforgalomtól el nem zárható, de információnk szerint a tábor vezetése már a kormányhivatalhoz és a városhoz is fordult az út lezárásának ötletével. Információnk szerint ehhez egyelőre nem járult hozzá sem az önkormányzat, sem a kormányhivatal. Az előbbi ezzel kapcsolatban most annyit írt, hogy | Lezárják a másfél kilométeres balatoni vízpartot, megszerzi a területet az állam az Erzsébet-táborok alapítványának | Lezárja a Fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti vízparti területet az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/06/balaton-fonyod-erzsebet-alapitvany-erzsebet-tabor-vizpart/ | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
10 hónapon át vizsgálta az Integritás Hatóság az elhíresült nyírmártonfalvai lombkoronasétányt, amit a tarra vágott erdő helyén 60 millió forint uniós támogatásból építettek, mondta Bíró Ferenc Pál, a hatóság elnöke.
A Portfolio EU Források 2024 konferenciáján elmondta, egy OLAF-eljáráshoz képest ez nem hosszú idő. Ahogy általában, úgy tanösvénynél is az adatok beszerzése tette ki a munka nagy részét.
Ez egy állatorvosi ló, ahol keresték a korrupciós réseket
- mondta Bíró, aki szerint Magyarországon nem a jogszabályokkal van a gond, hanem azok betartásával, betartatásával. "Az állam sehol a világon nem jó gazda, nem csak Magyarországon nem az" -mondat.
A hatóságnál az elnök szerint a prevenció a legfontosabb, hiszen "ez jobb, mint egy rosszul elköltött pénz után futni".
Elmondta azt is, hogy a hatóságnál, ahol jelenleg 95 ember dolgozik, csak tavaly | Az Integritás Hatóság tíz hónapig vizsgálta a tarra vágott erdő helyén épült lombkoronasétányt | 10 hónapon át vizsgálta az Integritás Hatóság az elhíresült nyírmártonfalvai lombkoronasétányt, amit a tarra vágott erdő helyén 60 millió forint uniós támogatásból építettek, mondta Bíró Ferenc Pál, a hatóság elnöke. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/06/integritas-hatosag-lombkoronasetany-biro-ferenc/ | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A hatóság elnöke szerint ez annak tükrében nem sok, hogy egy OLAF-eljárás ennél sokkal hosszabb ideig tart.Tíz hónapon át vizsgálta az Integritás Hatóság a nyírmártonfalvai lomkoronasétány ügyét – mondta Biró Ferenc Pál, a hatóság elnöke a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Ugyanakkor hozzátette, ez annak tükrében nem sok, hogy egy OLAF-eljárás ennél sokkal hosszabb ideig tart.A munka nagy részét az adatok beszerzése teszi ki az Integritás Hatóság vizsgálatánál, ahogy ez történt a sétány ügyében is."– Ez egy állatorvosi ló, ahol keresték a korrupciós réseket"– tette hozzá.Biró Ferenc Pál a Portfolio összefoglalója szerint arról is beszélt, hogy úgy véli, Magyarországon nem a jogszabályokkal van a gond, hanem azok betartásával, betartatásával. Fontos lenne, hogy aki közpénzt költ, úgy költse, mint a sajátját.– Az állam sehol a világon nem jó gazda, nem csak Magyarországon nem az – jelentette ki. Szerinte a hatóságnál a prevenció a legfontosabb, mint mondta, ez jobb, mint egy rosszul elköltött pénz után futni. – Ha 20 százalékos megtérülést már el tudnak érni abból, amit most rosszul költenek el, az már nagy szó – fogalmazott.A hatóság csak tavaly 120 milliárd forint forrást vizsgált. 227 bejelentésből és 6 saját észlelésű esetből 21 vizsgálatot folytatnak, ebből 8 vizsgálatot zártak már le, 4 feljelentés és 8 felülbírálati indítvány született.Mint arról lapunk is beszámolt, az Integritás Hatóság rendszerszintű vizsgálatot folytatott le Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése című felhívás keretében benyújtott uniós pályázatok tekintetében, ami magában foglalja a hírhedt nyírmártonfalvi lombkoronasétányt. Az ellenőrzés a teljes folyamatra kiterjedt, egészen a kiírástól a benyújtásig. Az Integritás Hatóság február elején azt közölte, súlyos szabálytalanságokat talált, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. | Tíz hónapon át vizsgálta a nyírmártonfalvai lombkoronasétányt az Integritás Hatóság | Tíz hónapon át vizsgálta az Integritás Hatóság a nyírmártonfalvai lomkoronasétány ügyét – mondta Biró Ferenc Pál, a hatóság elnöke a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Ugyanakkor hozzátette, ez annak tükrében nem sok, hogy egy OLAF-eljárás ennél sokkal hosszabb ideig tart. | null | 1 | https://nepszava.hu/3227712_biro-ferenc-integritas-hatosag-lombkoronasetany-kozpenz | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Fővárosi kerületi parkolási rendszerek üzemeltetésével kapcsolatban sok száz milliós hűtlen kezelés miatt első fokon hat és fél év börtönre ítélte Fürst György elsőrendű vádlottat a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Törvényszék az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a több kerületi önkormányzatot magába foglaló parkolási társulás a parkolási rendszer üzemeltetésére szerződést kötött egy kft.-vel, amely alvállalkozókat is bevont.Az üzemeltetés hatékonyabbá tétele címén az alvállalkozók újabb alvállalkozókat vettek igénybe. A vádlottak a kiszervezett tevékenységekkel és megrendelt szolgáltatásokkal vagyoni hátrányt okoztak a gazdasági társaságoknak. Egyes vádlottak a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek festésére kötött vállalkozói szerződésekhez kapcsolódóan fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki az adóalap jogosulatlan csökkentéséért.A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.A nyomozás több mint egy évtizede, a büntetőper több mint fél évtizede indult, az ügyben összesen 24 embert vádoltak meg hűtlen kezelés, adócsalás és más bűncselekmények miatt, közülük ketten az eljárás során elhunytak, így kedden 22 vádlott ügyében született elsőfokú ítélet.A törvényszék az első-, másod- és hatodrendű vádlottal szemben 6 év 6 hónap, 4 év 6 hónap, illetve 6 év 10 hónap letöltendő börtönt, valamint 7 és 5 év közügyektől eltiltást szabott ki. A vádlottakat 7, illetve 5 évre eltiltotta attól is, hogy gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagjai vagy egyszemélyi vezetői, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjai legyenek.Több másik vádlott 2 év – többségében 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt kapott. Ezenfelül a bíróság pénzbüntetést is kiszabott, amelynek legkisebb összege 800 ezer, legnagyobb tétele pedig 25 millió forint. További vádlottak 1 év 6 hónap, illetve 1 év 8 hónap börtönt és 500 ezer, illetve 900 ezer forint közötti pénzbüntetést kaptak első fokon.Ezenfelül a törvényszék 287 millió forint és 20 millió forint közötti – összesen 387 millió forint – pénzbírságot is kiszabott 4 jogi személlyel szemben. A törvényszék az ítélet indoklásából idézve azt írta: az eljárás során beszerzett és becsatolt okirati bizonyítékok, a tanúk vallomásai, az elkészült szakértői vélemények alapján kétséget kizáró módon lehetett állást foglalni a vádlottak büntetőjogi felelőssége tekintetében.A kedden kihirdetett elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.Fürst György volt VI. kerületi szocialista alpolgármestert egy másik ügyben 2018-ban a Fővárosi Ítélőtábla Andrássy úti ingatlanok 2004-es elidegenítésével összefüggésben több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta jogerősen. | Jó pár éves börtönbüntetés elé néz az egykori terézvárosi szocialista alpolgármester | A Fővárosi Törvényszék az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a több kerületi önkormányzatot magába foglaló parkolási társulás a parkolási rendszer üzemeltetésére szerződést kötött egy kft.-vel, amely alvállalkozókat is bevont.
Az üzemeltetés hatékonyabbá tétele címén az alvállalkozók újabb alvállalkozókat vettek igénybe. A vádlottak a kiszervezett tevékenységekkel és megrendelt szolgáltatásokkal vagyoni hátrányt okoztak a gazdasági társaságoknak. Egyes vádlottak a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek festésére kötött vállalkozói szerződésekhez kapcsolódóan fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki az adóalap jogosulatlan csökkentéséért. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/terezvaros-alpolgarmester-hutlen-kezeles-bortonbuntetes.786328.html | 2024-03-06 20:58:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a mai napon, több helyszínen eljárási cselekményeket foganatosított és négy személy őrizetét rendelte el - olvasható a szervezet szerda esti közleményében. A Magyar Hang további kérdésére azt a tájékoztatást adták, hogy a 2021. évben történtek az említett bűncselekmények, ám több részletet egyelőre nem kívántak megosztani. Információink szerint az önkormányzatnál valóban kint járt az ügyészség szerdán.
A közleményben azt írták, a gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer- Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. A bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott. A nyomozó ügyészség a négy személlyel korrupciós és gazdasági bűncselekmények gyanúját közölte. | KNYF: Fiktív szerződéseket köthettek az óbudai önkormányzattal, négy személyt vettek őrizetbe | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a mai napon, több helyszínen eljárási cselekményeket foganatosított és négy személy őrizetét rendelte el – olvasható a szervezet szerda esti közleményében. A Magyar Hang további kérdésére azt a tájékoztatást adták, hogy a 2021. évben történtek az említett bűncselekmények, ám több részletet egyelőre nem kívántak megosztani. Információink szerint az önkormányzatnál valóban kint járt az ügyészség szerdán. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/knyf-fiktiv-szerzodeseket-kothettek-az-obudai-onkormanyzattal-negy-szemelyt-vettek-orizetbe-162223 | 2024-03-06 07:38:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Polt Péter legfőbb ügyész a befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként – indítványozta Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.A Legfőbb Ügyészség az MTI-nek hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a rendelkezésre álló adatok szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyeinek informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatásra, a közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot. Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy, az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében jelentős befolyást gyakorló férfival, aki stratégiai és üzleti kérdésekben döntött. A volt miniszter a kft. tendernyertességének esetére 30 millió forint készpénzt kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását – politikai befolyásának érvényesítésével – ne akadályozza.A közlés szerint Molnár Zsolt – a korrupciós megállapodásról értesülve – megkérte a volt minisztert, hogy az ő részére is kérjen a férfitól 40 millió forintot azért, hogy a szerződést ő se támadja. Baja Ferenc 2019 júniusában egy újabb találkozó keretében Molnár Zsolt kérését tolmácsolta a férfinak. Miután a kft. elnyerte a tendert, a férfi 2019. augusztus 6-án, Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak – írja az ügyészség. Közölték: Molnár Zsolt cselekménye társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének a megállapítására alkalmas. A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Molnár Zsolt országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására – így a tényállás részleteinek további tisztázására – a mentelmi jog felfüggesztését követően nyílik lehetőség – írta a Legfőbb Ügyészség.A 24.hu emlékeztetett, hogy Molnár Zsolt már két évvel ezelőtt, amikor az ügy a 2022-es választási kampányban előkerült, azt közölte, hogy maga kezdeményezi mentelmi jogának a felfüggesztését. Molnár Zsolt érintettségét, amint korábban a Magyar Nemzet megírta, Fuzik Zsoltnak, a BKV és a CBA volt informatikai vezetőjének a vallomására alapozzák a nyomozóhatóságok. A lap szerint Molnár a belvárosi Olimpia parkban vett át 40 millió forintot, és a táska pénz fejében megígérte, hogy két évig nyugta lesz az őt lefizető cégnek. A szocialista politikus két éve tagadta a vádakat, és azt mondta, hogy magánvádas büntetőeljárást kezdeményez nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért Fuzik Zsolt és az ő hazug vallomását elsőként közlő sajtóorgánum ellen.Ebben az évekkel ezelőtti ügyben már 2022-ben kezdeményeztem mentelmi jogom felfüggesztését, és magánvádas büntetőeljárást indítottam a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért. Most is megerősítem: nem fogadtam el semmilyen kenőpénzt, semmilyen törvénytelen dolgot nem tettem, tiszta lelkiismerettel állok a vádak elé. Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani. Ismét kampány van, ismét személyes támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet a valóságról – reagált most Molnár Zsolt. | Polt Péter indítványozta Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését | Polt Péter legfőbb ügyész a befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként – indítványozta Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/polt-peter-inditvanyozta-molnar-zsolt-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-162155 | 2024-03-04 07:52:00 | true | null | null | Magyar Hang |
- Az interjúimban elhangzottak miatt szerdára beidézett az Integritás Hatóság. Ez az a szervezet, amelynek a létrehozását a gonosz Brüsszel az uniós pénzek kifizetéséhez feltételül szabta - jelezte Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje közösségi oldalán. Kifejtette: "Hogy milyen ügyben és milyen céllal idéztek, nem tudom, de bízom benne, hogy az újonnan felállt hatóság érdemi munkát tud végezni. Hogy lenne mit vizsgálni, az a napnál is világosabb. Fel, győzelemre!".
Frissítés: a találkozóról itt olvashatja Magyar Péter beszámolóját. | Magyar Péter: Beidézett az Integritás Hatóság | Az interjúimban elhangzottak miatt szerdára beidézett az Integritás Hatóság. Ez az a szervezet, amelynek a létrehozását a gonosz Brüsszel az uniós pénzek kifizetéséhez feltételül szabta – jelezte Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje közösségi oldalán. Kifejtette: „Hogy milyen ügyben és milyen céllal idéztek, nem tudom, de bízom benne, hogy az újonnan felállt hatóság érdemi munkát tud végezni. Hogy lenne mit vizsgálni, az a napnál is világosabb. Fel, győzelemre!”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/magyar-peter-beidezett-az-integritas-hatosag-162017 | 2024-02-28 08:06:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője arról adott hírt, hogy bizonyítékot talált arra, hogy a Fidesz kampányait a Városi Civil Alapon keresztül finanszírozzák, erősen túlárazott szolgáltatásokon keresztül. A Momentum politikusa ezúttal egy kőbányai egyesülettel kapcsolatban számolt be arról, hogy akar százszoros árat is számlázhattak egy egyszerű honlapért. "Miközben 15 milliós támogatást vettek fel a Városi Civil Alaptól, az elkészült honlap maximum néhány munkanap, de akár néhány óra alatt létrehozható, már létező, ingyenes elemekből" - írja Hajnal és kiemeli, hogy a támogatás felhasználásáról szóló jelentésben olyan döbbenetes extrákat emelnek ki, mint hogy a honlapnak vannak rovatai, és képeket lehet rá feltölteni, miközben ezek a legtöbb ingyenes honlapszerkesztő-rendszernek beépített alapfunkciói közel két évtizede és egy megkérdezett szakértő szerint akár százszoros túlárazás is történhetett.
Mint írja: "Úgy tűnik, hogy a közelgő önkormányzati választás egyik kőbányai képviselőjelöltjét, Péter Norbertet rokoni szálak fűzik az egyesület elnökéhez. Sőt, ugyanez a képviselőjelölt volt a jegyzőkönyvvezető az egyesület alapításakor, az okirat tanúja pedig a felesége. A jegyzőkönyv egyik hitelesítőjét épp úgy hívják, mint a kőbányai képviselő-testület egy másik fideszes tagját, a másik két hitelesítő pedig a helyi Fidelitas tagja. Az Egyesület a 2022-es választásokon is aktív volt, az általuk szervezett jótékonysági futás fővédnöke véletlenül pont a kerület fideszes képviselő-jelöltje, Pap Sándor, a védnöke pedig véletlenül pont a kerület polgármestere, D. Kovács Róbert lett." | Hajnal Miklós: egy Fideszhez közeli egyesület százszoros árért csinált magának honlapot a Városi Civil Alap segítségével | Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője arról adott hírt, hogy bizonyítékot talált arra, hogy a Fidesz kampányait a Városi Civil Alapon keresztül finanszírozzák, erősen túlárazott szolgáltatásokon keresztül. A Momentum politikusa ezúttal egy kőbányai egyesülettel kapcsolatban számolt be arról, hogy akar százszoros árat is számlázhattak egy egyszerű honlapért. „Miközben 15 milliós támogatást vettek fel a Városi Civil Alaptól, az elkészült honlap maximum néhány munkanap, de akár néhány óra alatt létrehozható, már létező, ingyenes elemekből” – írja Hajnal és kiemeli, hogy a támogatás felhasználásáról szóló jelentésben olyan döbbenetes extrákat emelnek ki, mint hogy a honlapnak vannak rovatai, és képeket lehet rá feltölteni, miközben ezek a legtöbb ingyenes honlapszerkesztő-rendszernek beépített alapfunkciói közel két évtizede és egy megkérdezett szakértő szerint akár százszoros túlárazás is történhetett. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hajnal-miklos-egy-fideszhez-kozeli-egyesulet-szazszoros-arert-csinalt-maganak-honlapot-a-varosi-civil-alap-segitsegevel-162140 | 2024-03-03 08:11:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egy internetes videókonferencián vett részt egy magyar kormányközeli intézet vendégkutatójaként Douglas Murray három éve. A migráció kérdésében Orbán Viktor pártját fogó brit szerzőt az adófizetők pénzéből fizették, huszonhét napra több mint hétmillió forintot kapott.2020 őszén Douglas Murray ismert jobboldali brit újságírót szerződtette vendégkutatónak a magyarországi Danube Institute. Az Orbán Viktor miniszterelnök kormányához közel álló kutatóintézet huszonhét napos időtartamra 7 millió 963 ezer forint értékű megbízási díjért igazolta le a publicistát – derül ki a Szabad Európa által megismert szerződésből.Murray szerződéséből nem olvasható ki, hogy konkrétan milyen kutatási feladatokat kellett ellátnia Magyarországon. A szerződés szerint az újságíró feladatai kimerültek abban, hogy „közreműködjön” az intézet kapcsolatrendszerének bővítésében, részt vegyen az eseményein, személyesen beszélgessen az intézet dolgozóival, valamint médiaszereplései során mindig jelezze, hogy a Danube Institute vendégkutatója.A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2020-ban a bruttó átlagkereset havi 407 ezer forint volt, vagyis nagyjából Murray díjának öt százaléka. De az Egyesült Királyság kereseti viszonyaihoz képest is kiugró az újságíró szűk hónapra szóló, húszezer angol fontos megbízási díja. Az Office of National Statistics adatai szerint ekkor a szigetországban az éves mediánkereset a 31.461 angol font volt.E-mailben elküldött kérdéseinkre – köztük arra, hogy Murray milyen kutatási tevékenységet végzett a napi 295 ezer forintnak megfelelő összegért cserébe – sem az újságírótól, sem a Danube Institute-tól, sem az intézetet működtető alapítványtól nem kaptunk választ.A 44 éves Douglas Murray 2012 óta a The Spectator című konzervatív irányultságú hetilap főmunkatársa. Nemzetközi hírnévre a magyarul az Európa furcsa halála címen, angolul először 2017-ben kiadott könyvének köszönhetően tett szert, amelyben amellett érvelt, hogy az európai uniós országok menekültpolitikája a kontinens halálát eredményezte.A konklúziójában szélsőséges, de fogalmazásmódjában mérsékelt munka sikerkönyv lett. Murray „az, aki mindenkinél ékesszólóbban tud szembeszállni a Nyugat csoportgondolkodásával” – mondta róla később Demkó Attila, a kormányközeli Matthias Corvinus Collegium (MCC) tudásintézmény geopolitikai műhelyének vezetője.A könyvet érő kritikák azt emelték ki, hogy Murray egyoldalúan válogatta a forrásait. Egy alkalommal például a könyv egy pontosan nem hivatkozott felmérést idézve azt állította, hogy a magyarok kétharmada támogatta Orbán Viktort a menekültkvóták elutasításának ügyében – miközben a kérdésben kiírt, kormányzati kommunikációs kampánnyal is megtámogatott népszavazáson a résztvevők alig 40,6 százaléka adott le ilyen értelmű voksot.Az Orbán Viktor menekültpolitikáját követendő példaként felmutató könyv eljutott a Fideszhez is. 2018 márciusában a kormányfő posztolt arról a közösségi médiában, hogy éppen a kötetet olvassa. A választási kampány finisében két fideszes politikus, Gulyás Gergely és L. Simon László részvételével tartottak könyvbemutató beszélgetést Budapesten, Murray-vel a Fidesz-közeli Magyar Idők készített interjút. A szerzőnek 2018 során arra is lehetősége nyílt, hogy meglátogassa a magyar határkerítést, és a határőröktől tájékozódjon a kamerás drónról és más határvédelmi megoldásokról.Murray ezután visszatérő résztvevője lett a különféle kormányközeli eseményeknek. 2018-ban a Schmidt Mária-féle KKETTK és a Fidesz-közeli Századvég szervezte V4-es konferencia, egy évvel később az MCC előadói között Orbán Viktort és Gulyás Gergelyt is felvonultató migrációs konferencia résztvevője volt. Mindkét látogatást a kormányközeli médiának adott interjúk kísérték, a V4-es konferenciát követően Orbán személyes audiencián látta vendégül.Az újságíró 2020 februárjában a NatCon konferenciasorozat római állomásán szólalt fel. A nemzeti konzervativizmus névre hallgató nemzetközi radikális jobboldali irányzat szorosan kapcsolódik a magyar kormányzati törekvésekhez. A római eseményen felszólalt Orbán Viktor. A konferencia megrendezését a kormányközeli Danube Institute szponzorálta – az intézetet vezető John O’Sullivan a szervezőbizottság tagjaként, felszólalóként és moderátorként is szerepelt.Douglas Murray beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. március 22-énDouglas Murray beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciáján a Várkert Bazárban 2019. március 22-énRómában több olyan személy is a pódiumra lépett, akik idővel szorosabb kapcsolatba kerültek a Danube Institute-tal vagy az intézetnek otthont adó Batthyány Lajos Alapítvánnyal (BLA).Moderátorként szerepelt Alvino-Mario Fantini újságíró, akinek érdekeltségében és a főszerkesztése alatt álló The European Conservative című angol nyelvű jobboldali médium azóta milliárdos támogatást kapott a BLA-tól. Előadóként beszélt Rod Dreher amerikai szerző, aki a rákövetkező évben már a Danube Institute vendégkutatója volt.A Danube Institute egy, a Szabad Európa által megismert szerződés szövege szerint „egy Budapesten működő konzervatív think tank, amely külföldre is el kívánja juttatni az általa képviselt gondolatokat, értékeket, illetve közvetíteni kívánja a külföldi, elsősorban konzervatív értelmiségiek, politikusok, egyéb intézmények, személyek által megfogalmazott gondolatokat Magyarországra”. A politikai kutatóintézet jogi és pénzügyi értelemben a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) berkein belül működik.A jelenleg közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő BLA-t az Orbán-kormány finanszírozza. Noha a törvény szerint kormányfüggetlen szervezetnek kellene lennie, a közpénzből működő szervezet az Orbán Viktor nemzetközi politikájának megfelelő elképzeléseket finanszíroz.Murray 2020. november 5-én szignálta vendégkutatói szerződését, amelybe a Szabad Európa közérdekű adatigénylés útján nyert betekintést. Az alig huszonhét napos időtartamra, december 1-jéig szóló megbízás szerint az újságírónak húszezer angol fontos díjazás fejében a következő feladatokat kellett ellátnia: „közreműködik a Danube Institute akadémiajellegének erősítésében, nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének bővítésében; a Danube Institute vendégkutatójaként részt vesz az intézet rendezvényein, konferenciáin; párbeszéd, illetve konzultáció és tanácsadás az intézet vezetői, illetve kutatócsoportjai felé személyes találkozók, megbeszélések keretében; munkájával összefüggő esetleges médiaszereplései esetén a Danube Institute vendégkutatójaként nyilatkozik”.Szellemi csúcstalálkozóAmikor november végén a Fidesz-közeli Magyar Nemzet megkérdezte arról, hogy mit is csinál vendégkutatóként, Murray még ennél is szerényebben határozta meg a feladatait. „Az MCC – Danube Institute Patriotic Talks online szellemi csúcstalálkozó-sorozatán veszek részt. A vírushelyzet miatt sajnos online lesznek megtartva az egyes szeánszok” – válaszolta.Murray az ötrészes online videóbeszélgetés-sorozatnak csak az egyik, december közepén tartott adásában szerepelt már londoni otthonából bekapcsolódva. A YouTube-on közölt beszélgetést cikkünk írásáig alig 771-en nézték meg.A Szabad Európán a Danube Institute több vendégkutatójának tevékenységét tártuk már fel. Erik Tegnér esetében a BLA a francia aktivista riporter PR-cégével szerződött le. A megbízásról a férfi azt mondta ismerőseinek: az a dolga, hogy az Orbán-kormányt népszerűsítse külföldön. Kulcsszerepet játszott a közvetítői hálózatban, amely Orbán Viktorral egy asztalhoz ültetett egy francia szélsőséges politikust.Az amerikai Rod Drehernek 2021 nyarán egy alig nyolcnapos időtartamra szóló vendégkutatói megbízása szerint cikkeket kellett volna írnia Magyarországról. Ilyen cikkeket a Danube Institute felületein nem találtunk, viszont az időszak során Drehernek megjelent egy cikke a The Spectator hetilap – azaz Douglas Murray munkaadója – amerikai kiadásában.Dreher nyolcnapos szerződése egybeesett azzal az időszakkal, amikor Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség Dreher hívására Budapestre érkezett, és interjút készített Orbán Viktorral munkaadója, a Fox News számára. Carlson látogatását számos tengerentúli kritika érte.Amikor műsorának következő adásában választ akart adni a kritikusoknak, az amerikai tévés Douglas Murray-t szólaltatta meg, mondván: a brit szerző „töltött időt Magyarországon, és ismeri a miniszterelnököt”.Murray a műsorban azt mondta, hogy Orbánt a magyarok tiszta, demokratikus választásokon szavazták meg vezetőnek több alkalommal is. Szerinte Orbán migrációs különutas álláspontja váltja ki a kritikát vele szemben, ami szerinte „nem legitim kritika, hanem a magyar emberek démonizálása”. | Napi 295 ezer forintért szerződtette vendégkutatónak a kormányközeli intézet a jobboldali brit újságírót | Egy internetes videókonferencián vett részt egy magyar kormányközeli intézet vendégkutatójaként Douglas Murray három éve. A migráció kérdésében Orbán Viktor pártját fogó brit szerzőt az adófizetők pénzéből fizették, huszonhét napra több mint hétmillió forintot kapott. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/napi-295-ezer-forintert-szerzodtette-vendegkutatonak-a-kormanykozeli-intezet-a-jobboldali-brit-ujsagirot/32761804.html | 2024-03-07 18:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Péter által említett sokszoros túlárazás csak az egyik olyan eszköz, amellyel az állami reklámköltéseket kezelő cégcsoport százmilliárdos bevételre tesz szert. A Balásy Gyulához köthető cégcsoport többnyire az óra- és darabszámokkal trükközik forrásaink szerint. Az árajánlatok, amelyekkel az állami szervek kénytelenek dolgozni, teljesen abszurd tételeket is tartalmaznak – derül ki egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentumból. A cégcsoport Rogán Antalnak köszönhetően vált egyeduralkodóvá a kommunikációs és rendezvénypiacon.Balásy Gyula neve legutóbb akkor került a szélesebb nyilvánosság elé, amikor Varga Judit volt férje, Magyar Péter azt mondta a Partizánnak adott interjúban: a Diákhitel Központ vezetőjeként többszörösen túlárazott szerződéseket kellett kötnie az előbb már említett New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel, ráadásul a cserébe kapott kommunikációs szolgáltatás minősége is hagyott kívánnivalót maga után. Az ügy miatt a Momentum a legfőbb ügyészhez fordult, a DK pedig költségvetési csalás, hűtlen kezelés és pénzmosás miatt tett feljelentést.Egy, a birtokunkba került dokumentum és a Lounge-csoport működésére rálátó forrásokkal készült beszélgetések alapján annak jártunk utána, miként működik a monopolhelyzetbe hozott cégcsoport:játék az óraszámokkal, feleslegesen elszámolt tételek, olcsón dolgoztatott alvállalkozók, túlárazás és a propagandamédia fenntartása: a médiavásárlásokról ugyanis a Karmelitában döntenek.Gyorsan sikeres lett Rogán ismerőseA kormány – Rogán Antal vezetésével – 2014-ben központosította az állami szervek kommunikációját. A 2015-re felállt rendszerben minden állami szerv (például minisztériumok, egyetemek, múzeumok, rendőrség, posta) és cég (MVM, Szerencsejáték stb.) csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül rendelhet meg bármiféle kommunikációs munkát. Ez vonatkozik a piackutatástól kezdve a különböző kampányokig minden kapcsolódó feladatra, sőt bármilyen rendezvény lebonyolítása is csak a kommunikációs hivatalon keresztül lehetséges az állami szervezeteknek. Az első években az NKOH még több céggel kötött keretmegállapodást ezekre a feladatokra, 2018 óta azonban már csak egyetlen cégcsoporttal szerződik a Rogán alá tartozó hivatal: ez pedig Balásy Gyula Lounge-csoportja, amelynek van kommunikációs (New Land Media, Lounge Design) és rendezvényszervező (Lounge Event) üzletága is.A G7 számításai szerint 2015 és 2023 között összesen 1360 milliárd forint értékben kötöttek szerződést az NKOH keretmegállapodásai alapján az állami szereplők kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra. Ennél kevesebb lehet a valóban elköltött összeg, mert ezek csak lehívható keretszerződések, de a valóban elköltött pénzek nagy része Balásy Gyula cégeinél kötött ki. A cégcsoport bevételei ennek megfelelően az elmúlt években kilőttek: míg 2015-ben még az egymilliárd forintot sem érték el, addig 2019-ben már kilencvenmilliárd, 2022-ben pedig 180 milliárd feletti bevételt könyvelhetett el a mára jelentősen megnőtt cégcsoport – elsősorban az állami (és mint látni fogjuk, államközeli) megrendeléseknek köszönhetően. Az alapvetően piacról élő legnagyobb ügynökségek bevételei ehhez képest tíz-húszmilliárd forint körül mozognak.A K-Monitor összesítése szerint Balásy rendezvényes cégei tavaly 86 milliárd forintnyi állami megbízást kaptak. 2024-ben is csak az ő cégei szervezhetnek szinte minden állami rendezvényt – akkor is, ha más esetleg olcsóbban tudná elvégezni a feladatot.Nemcsak a bevételek, de a nyereség is kiemelkedő a cégcsoportnál. A G7 iparági összehasonlításában arra jutott, hogy a Lounge-csoport nyereségrátája is meghaladja versenytársaiét. Míg Balásy cégeinél a teljes bevétel 11 százaléka a nyereség, addig a piaci átlag 7,6 százalék volt a lap számításai szerint.A Balásy-féle cégcsoport gyártja a „kormányzati tájékoztató” plakátokat isA Balásy-féle cégcsoport gyártja a „kormányzati tájékoztató” plakátokat isAz árulkodó Excel-fájlAzt, hogy miként tud ilyen eredményes lenni a cégcsoport, egy, a szerkesztőségünkhöz eljutott dokumentum alapján tárjuk fel. Egy Excel-fájlról van szó, amit a közbeszerzés részeként Balásyék töltöttek ki, és a New Land Media, illetve a Lounge Design által megadott tarifákat tartalmazza. Ez kötelező sorvezetőként szolgál minden minisztérium és a legtöbb állami szervezet számára a kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok terén. A gigantikus Excel-táblázat 45 fülből áll, ezek között van olyan, amelyik több ezer sort tartalmaz. Van benne minden, PR-ügynökségi feladatok, rendezvényszervezés, fotó- és videókészítés, marketing, rendezvénykellékek, kiállításszervezés, szállás, illetve hirdetésszervezés nyomtatott és online lapokban, helyi és országos tévé- és rádiócsatornákon.A birtokunkba jutott táblázat a címe alapján a 2022–2023-as évre vonatkozó tarifákat tartalmazza, mégpedig inflációkövető formában, utoljára tavaly szeptemberben módosították, de információink szerint még mindig az itt feltüntetett értékekkel dolgozik a New Land és a Lounge Design. A dokumentumot az NKOH egyik munkatársának gépén hozták létre 2019 februárjában, ezt frissítik azóta is a Lounge-csoportnál.Állami tisztviselőkkel, rendezvényszervező cégek munkatársaival, PR- és kommunikációs ügynökségek vezetőivel, illetve közvélemény-kutatókkal, fotósokkal beszéltünk, hogy megpróbálják rekonstruálni, hogyan működteti az állam a Balásy-vállalkozásokat, és mi az oka annak, hogy ilyen hatalmas mennyiségű közpénz landolhat a kiválasztott cégeknél.„Normál helyzetben egy kampány megrendelése úgy néz ki, hogy a megrendelő szerv először kitalálja, mit szeretne, és arra a konkrét feladatra kérnek megoldási javaslatokat a kommunikációs vagy rendezvényszervező cégtől. Ezek a cégek aztán a konkrét tervre adnak be megoldási javaslatokat és árajánlatokat. Értelemszerűen a különböző cégek más-más megoldási javaslatot és árakat adnak a megrendelőnek, aki ezek alapján dönti el, kivel fog együtt dolgozni.Az állami szférában viszont, ahol most már a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kezeli az összes kapcsolódó feladatot, mindezt teljesen kifordították. Teljesen kamu műszaki leírások is előfordulnak a pályázatokban: néhány dolog nagyon részletesen le van írva, és tele van olyan tételekkel is, amiknek semmi értelmük sincs. Mégis ez alapján kell dolgozni” – mondta a Szabad Európának egy olyan szakember, aki már dolgozott együtt Balásy egyik cégével.Egy másik forrásunk egy belsős munkatárssal folytatott beszélgetését idézte fel, aki kifejezetten lelkesedett az együttműködésért az állami megrendelőkkel: elmondása szerint ezekben az esetekben „legalább nem kell az ügyfelek hülyeségeivel törődni”, mert ha az ügynökség szerint hülyeséget kér a megrendelő, akkor „a főnökén keresztül oda lehet szólni”, hogy mégsem úgy kéne: „ez is mutatja, hol születnek a döntések” – tette hozzá.Óraszámokkal trükközhetnek?Miközben néhány tétel valóban a piaci ár többszörösén vagy egyenesen értelmezhetetlen módon szerepel a Balásy-féle árajánlatokban, nem elsősorban ezek magyarázzák a Lounge-csoport kiemelkedő nyereségrátáját. Több forrásunk is azt mondta, hogy a táblázatban szereplő árak és óradíjak (főleg azok, amelyek akár netes kereséssel könnyen ellenőrizhetők) drágák, de nincsenek elszállva: többségük a piaci árak tetejét jelentik. „Nálunk is nagyjából ezek a listaárak, csak mi többnyire adunk tíz–harminc százalék kedvezményt attól függően, milyen a kapcsolatunk az adott ügyféllel. Itt ezek a kedvezmények hiányoznak” – fogalmazott egy rendezvényszervező cégnél dolgozó forrásunk.Leginkább azonban az óraszámokkal és a darabszámokkal trükközhetnek a Lounge-csoportnál – mondta a Szabad Európának több, egymástól független piaci forrás. Azt ugyanis sokkal nehezebb utólag ellenőrizni, hogy egy adott munka elvégzéséhez hány szakember hány munkaórájára volt szükség pontosan.A szolgáltatások megrendelését nagyon megnehezíti, hogy ilyen részletesen lebontva kell megadni. „Normál esetben ez úgy megy, hogy megrendelsz egy konferenciarendezést. Mondjuk két teremben, X számú vendéggel, egy szünettel és egy fogadással. Erre kapsz egy árajánlatot, amit vagy elfogadsz, vagy tárgyaltok róla. Itt a New Land vagy a Lounge Design jön a tételes kávéval, ásványvízzel, aperitiffel, vacsorával – majd kikerekítenek belőle egy olyan összeget, ami meghaladja a piaci tarifákat. De persze nem tehetsz semmit, mert nem térhetsz el a táblázattól” – mondta egy forrásunk.Ő a következő hasonlatot használta a mostani állami rendezvényszervezési és kommunikációs gyakorlatra: „Olyan ez, mintha elvinnéd az autódat, hogy tegyenek rá új nyári gumit. A szervizben megcsinálják, majd kapsz egy számlát, amin a következő tételek állnak: 4 db új gumiabroncs, a szerelő munkadíja, a felhasznált sűrített levegő díja, a műhely használati díja, a kéztörlő papír díja. Majd szerepelne még egy tétel, ami nagyságrendileg a felsoroltak összegével megegyező, »nyárigumi-csere« néven. Vagyis gyakorlatilag kétszer számláznák ki neked ugyanazt a szolgáltatást.”Ugyanígy például ha egy állami szervezet kommunikációs stratégia kidolgozását rendeli meg, akkor ezt is ki kell fizetni 35.438 forintos óradíjjal, de emellett fizethetik külön a stratégiai igazgató és a stratégiai tervező 31.339, illetve 23.495 forintos óradíját is. Forrásaink szerint a piacon ez sem így működik: már nem számol óradíjban senki, egy kommunikációs stratégiának egy ára van, amibe a szolgáltató minden költségét és természetesen a saját profitját is belefoglalja.Sok füzet. Részlet a New Land Media és a Lounge Design árajánlatábólSok füzet. Részlet a New Land Media és a Lounge Design árajánlatábólÉrtelmetlen tételek tömkelegeHa olyan munkáról van szó, ahol közbeszerzést, tehát pályázatot kell kiírni, ott első sorban az ár szokott a döntő tényező lenni. A részletes pályázatok árait az úgynevezett felolvasólapon összesítik, lényegében ez alapján értékelik a pályázatokat. A felolvasólapon a különböző részajánlatok (nyomdai kellékek, programlehetőség, kutatás, fotózás stb.) összege szerepel.A birtokunkban lévő táblázat ugyanilyen felolvasó lappal kezdődik, azaz az NKOH közbeszerzési döntésének alapja lehetett.Ha valóban ilyen táblázatokat kell kitölteni a NKOH tendereire – márpedig forrásaink szerint ez a helyzet – az is azt mutatja, hogy nem valódi közbeszerzésről van szó, hanem csak egy kiüresített, de kötelező eljárásról.Az árlista nagyjából mindent tartalmaz, amire egy kampány vagy rendezvény során szükség lehet. A kínálat alapján ma egy állami szerv vagy vállalat a mobil lóistállótól kezdve a csokiszökőkúton, az ökörsütésen és whiskykóstoltatáson, valamint rendőri felvezetésen át egészen az „I. kategóriás könnyűzenei világsztárig” bármit megrendelhet Balásy Gyula cégeitől: a Lounge hatvan-kilencven percre majdnem ötmilliárd forintért prezentál egy ilyen fellépőt egy szigorúan élő koncertre a táblázat szerint. Ez a gázsi már valóban a csúcskategória, mert nagyjából Taylor Swift szintjét jelenti. A programlehetőségeknél emellett fel van sorolva számos más alternatíva is a klasszikus zenei produkciótól kezdve a gyerekkóruson át az országosan ismert közéleti, politikai előadóig: a táblázat alján pedig minden tétel össze van adva – olyan esemény viszont egyszerűen nem létezik, ahol mindezekre szükség lenne.A nyomdai szolgáltatásoknál például 1040 soron keresztül sorol füzeteket típus és rendelt mennyiség szerint külön árazva: a táblázat alján pedig ezek is összesítve vannak. A nyomdai szolgáltatások árajánlatában tehát mindez szerepel, mert össze van adva az egy darab irkafűzött A4-es füzet összes ára (attól függően, hogy mennyit rendelünk) a különböző borítékok, CD-tokok vagy éppen karszalagok árával. A nyomdai árajánlat tehát nem azt tartalmazza, hogy mennyibe kerül egy rendezvényre száz karszalag, 150 adott minőségű szórólap és füzet, hanem azt összesíti, hogy a szinte minden, a piacon fellelhető nyomdai termékből mennyibe kerül egy-egy darab – Balásyéktól rendelve.De ezzel a jelenséggel találkozhatunk szinte minden fülön: a kreatív és grafikai tervezésnél például az ügyfélkapcsolati igazgató 28 ezres óradíjához adják hozzá az angol fordítás három forint/karakteres árát, és az adatbázisvásárlás akár 2 milliót meghaladó költéségét is. Ha elfogadjuk, hogy ez a táblázat a pályázati anyag része volt, akkor megkérdőjelezhető a számítás logikája. Ugyanis a különböző nagyságrendű és eltérő gyakorisággal előforduló tételek miatt az adatok nem összevethetők, hiszen az azonos listában szereplő szolgáltatások fajsúlya eltér.A táblázat mérete és az, hogy lényegében mindent tartalmaz, ami csak felmerülhet, azt is eredményezni, hogy összességében az árajánlat még olcsó is lehet: alacsony áron írnak be olyan tételeket, amelyekre végül nem lesz szükség, és drágának olyanokat, amelyekre viszont biztosan – hiszen sok fölösleges sor van a táblázatban.Ráadásul ha tényleg ilyen táblázatokat kell kitölteni egy-egy pályázathoz, akkor az már önmagában elrettent egy sor másik pályázót: másutt egyszerűen nincs kapacitás ilyen részletes árajánlat elkészítésére.De lehetőség van az utólagos módosításra is. Ha ugyanis egy munka során megnőnek a költségek, akkor Balásyék azt is el tudják érni, hogy a megrendelő állami cég módosítson a pályázaton vagy a költségvetésen – az elmúlt években az infláció miatt erre bőven volt példa forrásaink szerint.MédiafinanszírozásA Lounge-csoport a közvetlen állami megrendelések mellett olyan államközeli ügyfeleknek is örülhet, mint az Alapjogokért Központ és az MCC, valamint olyan nagyvállalatok, amelyek vélt vagy valós előnyökért cserébe szerződnek le a kormányközeli cégcsoporttal (például Telekom, Bolt, Porsche Hungaria). Ezekkel a költésekkel évek óta már az állam a legnagyobb hirdető, akár a teljes reklámpiac harmadát is lefedheti az iparági becslések szerint. A költés mérete miatt, és mert az állami szervek mellett az állammal jó viszonyra törekvő multik költései is „irányítottak”, a piacot mára teljesen leuralta a kormányzat és Balásyék – a piaci alapon működő cégeknek csak a maradék jut.Ennek a rendszernek csak az egyik célja, hogy biztos nyereségük legyen a baráti vállalkozóknak. Egy másik fontos elem a kormánymédia finanszírozása. A különböző nyomtatott lapok és online kiadványok ezek nélkül a reklámok nélkül nem tudnának fennmaradni. „A Lounge egy eleme a központosított médiagépezetnek” – fogalmazott egy forrásunk.Érdekes, hogy a birtokunkban lévő táblázatban a médiaköltéseknél szerepelnek a kormánytól független orgánumok is – azaz elvileg az állami szereplők hirdethetnének olyan médiumokban, mint a 24.hu, a 444, a HVG vagy a Magyar Narancs, de egy forrásunk szerint ha valaki ezeket is feltünteti a megrendelőlapon, mint ahová szeretne hirdetést elhelyezni, telefonon közlik vele, hogy „ez most nem aktuális”.Egy másik forrásunk ezt azzal magyarázta, hogy „az összes állami médiavásárlási tervet a Karmelitába kell felküldeni, ott döntik el, kinél lehet költeni, hol lehet hirdetni”.A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felel az állami kommunikációértA Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felel az állami kommunikációértVannak kiugróan drága tételekA fotózás- és videószekcióban szereplő tételeket és árakat „olyan valaki állította össze, aki nem ért hozzá, és itt már vannak elszállt összegek” – fogalmazott egy forrásunk.A táblázat szerint egy portré elkészítése stúdióban 379.098 forint/darab (szabadtéren csupán 319.026), többalakos csoportkép elkészítése stúdióban 450.100 forint/darab (szabadtéren 360.103), amire rájön még a stúdió bérleti díja: ez alapján egy kisebb fotózásra milliókat számlázhat ki a Lounge, miközben piaci alapon meglehet száz-kétszázezerből forrásaink szerint.Túlárazott és értelmetlen forrásaink szerint számos marketingköltség is. A közösségimédia-kampányoknál például egy kisebb, ötvenezernél kevesebb Facebook-követővel rendelkező influenszernél 373.636 forint/kampány szerepel, miközben nem derül ki, hogy ez mekkora és milyen kampányt (hány poszt, mennyi ideig, fotók vagy videók stb.) jelent. Forrásunk szerint egy kisebb influenszernél nagyjából százezer forint egy poszt ára, amit sok tényező befolyásol (együttműködés hossza, posztok mennyisége, minősége stb.).
Ehhez hasonlóan a reklámfilmforgatásnál is egységesen órára vannak lebontva a különböző szakemberek munkadíjai, miközben a munkadíj a gyakorlatban nagyban függ attól, milyen kampányról vagy forgatásról van szó. Egységáras például a jelmezbérlés (67.555 forint/darab/nap), miközben nem mindegy például, hogy egy középkori jelenetet akarnak korhű jelmezben forgatni, vagy egy napjainkban játszódó utcajelenet. „Egy kampányra nem lehet így árazni. Nem mindegy, hány nap egy forgatás, mennyi utómunkát igényel. Nincs olyan, hogy forint/forgatási nap. Nincs olyan, hogy fotómodell/óra. Ezeket a kampányokat, forgatásokat csak egyedileg lehet árazni” – mondta egy reklámszakember forrásunk.Hasonló példákat mindegyik területről ki lehet emelni. A közvélemény-kutatások elkészítésének árát tartalmazó munkalapon szerepel például egy „Szekunder kutatási feladatok (korábbi statisztikák, elemzések összegyűjtése)” című tétel.Ennél a Balásy-féle táblázatban 1.644.357 forint szerepel, miközben szakmai forrásaink már magát a tételt sem nagyon tudták értelmezni. „Ez egy maximum kétórás Google-keresés, amit egy közvélemény-kutatónál jellemzően gyakornok csinál ingyen, házi feladatként, az államigazgatásban pedig úgyis rátolják valamelyik minisztériumi tisztviselőre” – fogalmazott egy forrásunk.Sok az alvállalkozó isAzt többen is kiemelték, hogy a Lounge-csoport „hatékonyságának” egyik titka, hogy nagyon sok munkát alvállalkozókkal végeztet. „A cégcsoportnak nincs akkora kapacitása, ami elegendő lenne ennyi megrendelés teljesítésére. Ezt úgy oldják meg, hogy a megrendelések egy részét egyszerűen kiadják alvállalkozóknak, akik akár féláron elvégzik a munkát ahhoz képest, mint amennyit a Lounge kiszámláz az állami megrendelőnek” – fogalmazott egy reklámipari forrásunk. Egy másik reklámszakember hozzátette, hogy „főleg kreatív területen nem is szívesen mennek oda dolgozni a jó szakemberek, vannak piaci munkahelyek is”.Kérdéseinkkel megkerestük a Lounge-csoportot, ha kapunk választ, közölni fogjuk. | A túlárazás csak az egyik trükk – így tarol Balásy Gyula az állami megrendeléseken | A Magyar Péter által említett sokszoros túlárazás csak az egyik olyan eszköz, amellyel az állami reklámköltéseket kezelő cégcsoport százmilliárdos bevételre tesz szert. A Balásy Gyulához köthető cégcsoport többnyire az óra- és darabszámokkal trükközik forrásaink szerint. Az árajánlatok, amelyekkel az állami szervek kénytelenek dolgozni, teljesen abszurd tételeket is tartalmaznak – derül ki egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentumból. A cégcsoport Rogán Antalnak köszönhetően vált egyeduralkodóvá a kommunikációs és rendezvénypiacon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/rogan-balasy-gyula-lounge-new-land-tularazas/32843686.html | 2024-03-07 22:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Újabb szántóföldeket vett Orbán Győző – derült ki az állami online adatbázisból. Az ő nevén lévő hatvanpusztai birtokkal együtt mostanra legalább nyolcvanhektárnyi föld van a miniszterelnök édesapjának tulajdonában a Felcsúttal szomszédos Alcsútdobozon.A termőföldre vonatkozó adásvételi és bérleti szerződések harminc napig elérhetők online a kormány által működtetett közigazgatási hirdetmények oldalán. Ezeket az érintett önkormányzatok is kifüggesztik a hivatal hirdetőfalán, ugyanígy harminc napig.Orbán Győző összesen 83,25 millió forintot fizetett a most szerzett területekért a nyilvánosságra hozott szerződések szerint. E területek közül néhányra 2029 végéig haszonbérleti joga van a kajászói KlilFarm Kft.-nek. Ennek a cégnek a Szabadhegy család több tagja a tulajdonosa. A New Yorkban született Szabadhegy Péter (ahogy ő írja: Szabadhegÿ Péter) korábban Magyarország londoni nagykövete volt. A testvérével együtt üzlettársa volt több cégben Csák János jelenlegi kulturális és innovációs miniszternek (aki Szabadhegy előtt volt a londoni magyar nagykövet).
Tavaly nyáron ugyanebből az adatbázisból tudtuk meg, hogy Orbán Győző újabb területtel bővítette országosan ismert hatvanpusztai birtokát, amellyel kapcsolatban többen is azt állítják, hogy időnként kormánymegbeszéléseket is tart ott a miniszterelnök.Ehhez kapcsolódóan: Bővítette hatvanpusztai birtokát Orbán Viktor édesapjaKorábban írtunk arról, hogy Mészáros Lőrinc hároméves unokája földtulajdonos lett Alcsúton, a hatvanpusztai birtok szomszédságában. Vagyonnyilatkozata szerint ezen a településen is van több földje – termőföldje és fásított területe – az ország egyik legtehetősebb önkormányzati képviselőjének, Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak is. | Tovább bővült az alcsútdobozi Orbán-birodalom: újabb földeket szerzett a miniszterelnök édesapja | Újabb szántóföldeket vett Orbán Győző – derült ki az állami online adatbázisból. Az ő nevén lévő hatvanpusztai birtokkal együtt mostanra legalább nyolcvanhektárnyi föld van a miniszterelnök édesapjának tulajdonában a Felcsúttal szomszédos Alcsútdobozon. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tovabb-bovult-az-alcsutdobozi-orban-birodalom-ujabb-foldeket-szerzett-a-miniszterelnok-edesapja/32844214.html | 2024-03-01 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A vád szerint a BKV egyik közbeszerzési eljárása során befolyással üzérkedésben volt társtettes. Ajánlom Befolyással üzérkedés bűntette" miatt a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését– írja közleményében az ügyészség. Molnárt gyanúsítottként hallgatnák ki a nyomozók, ám ahhoz, hogy ezt megtehessék, az országgyűlési képviselőt védő mentelmi jogot fel kell függessze az Országgyűlés – ilyen közvádas ügyekben a mentelmi bizottság javaslatára ezt szokták tenni.Polt levele szerint a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyein teljesítendő informatikai üzemeltetés és fejlesztés szolgáltatásra. A közbeszerzési eljárásra egy kft tett ajánlatot. Baja Ferenc volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek nagy befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaság működésében, és aki stratégiai és üzleti kérdésekben döntött. A volt miniszter 30 milliót kért azért, hogy ha nyer a kft, szabad utat adjon a szerződéskötésnek.Az ügyészség közlése szerint miután erről Molnár Zsolt is hallott, megkérte a volt minisztert, hogy neki is kérjen 40 millió forintot, cserébe azért, hogy ő se támadja a szerződést. Baja Ferenc ezt 2019 júniusában közölte is a férfival.A kft aztán megnyerte a tendert, majd a Fuzik Zsolthoz, a BKV egykori informatikai vezetőjének állítása szerint 2019 augusztusában Molnár Zsolt megkapta a 40 milliót. Az Ügyészség szerint ezzel Molnár befolyással üzérkedésben társtettes.Büntetőeljárás azután indulhat ellene, ha felfüggesztik a mentelmi jogát. Az ügyről kirobbanásakor a Magyar Nemzet cikkezett. Majd az ATV-ben nyilatkozó Molnár elismerte, hogy találkozott Fuzikkal, de a beszélgetés számára értelmezhetetlen volt, mert szakmai, informatikai dolgokról szólt. Akkor Molnár megjegyezte: "a saját bőrét mentő" Fuzik rágalma a választási kampány része, és ha a történet igaz lenne, akkor bevonul a börtönbe, ahová az édesanyja majd viszi neki a bablevest. | 40 milliós kenőpénz miatt Polt Péter kezdeményezte Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését | A vád szerint a BKV egyik közbeszerzési eljárása során befolyással üzérkedésben volt társtettes. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/40-millios-kenopenz-miatt-polt-peter-kezdemenyezte-molnar-zsolt-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-266166 | 2024-03-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Civilek és magánszemélyek fogtak össze egy éve Fadd-Domboriban. Közel 5 millió forintot gyűjtöttek össze, hogy pótolják a Holt-Duna évek óta csökkenő vízmennyiségét. A Tolna megyei település képviselő-testülete és a Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány elnöke azonban egyoldalúan, a felajánlók megkérdezése nélkül úgy döntött, inkább horgászhelyekre és faültetésre költi a pénzt.
2022 nyarán Fadd Nagyközség Önkormányzata és a Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány gyűjtést hirdetett a faddi Duna-holtág vízutánpótlásának támogatására. Az anyagi felajánlásokat a Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány számlájára lehetett utalni, a célra 4,696 millió forint adomány gyűlt össze.
2023. december 3-án napvilágra került egy október 25-i keltezésű levél, melyet Bordács József, Fadd Nagyközség polgármestere és Fenyvesi János, az adományokat gyűjtő alapítvány kuratóriumi elnöke írt alá. Ebben tájékoztatták az adományozókat, hogy az összegyűlt pénzt két okból sem használták fel.
Az egyik, hogy 2022 őszétől vízutánpótlás érkezett - a Tolnai-holtágon keresztül - a Sióból, illetve a Dunából is, valamint a csapadékos időjárás is növelte a víz mennyiségét a faddi Duna-holtágban. A másik ok pedig az, hogy az adományokból összegyűlt 4,696 millió forint nem elegendő komolyabb vízmennyiség beemelésére, ami javított volna a faddi holtág helyzetén - ráadásul "sajnos a mostani és a közeljövőben várható gazdasági helyzetben az összeg értéke folyamatosan csökken".
A levél
Emiatt - áll a Bordács József és Fenyvesi János által szignált levélben - a Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány kuratóriuma és a képviselő-testület úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget a holtággal kapcsolatos más fontos fejlesztésekre fogják felhasználni.
A Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány 2005 óta rendelkezik adószámmal, a Szekszárdi Törvényszék által bejegyzett szervezet. Az alapítvány célja a Faddi Duna-holtág teljes körű rehabilitációja, a környezet és a természet védelmének népszerűsítése, Fadd község falusi turizmusának fejlesztése, népszerűsítése, településfejlesztés. A szervezet önálló képviseletre jogosult vezetői Fenyvesi János és Bényi András. Nincs honlapja.
A levél szerint a kuratórium és a képviselő-testület az összegyűjtött összegből az alábbi két fejlesztés megvalósításáról döntött:
Horgászhelyeket alakítanak ki Domboriban a volt KISZ-tábor és Öregfalu között 200 méter hosszan, bruttó 1,9 millió forint értékben.
A Bartal-csatorna mellé ültetett fákat fogják pótolni, facsemetéket ültetnek (összesen 65 db fát), és a korábbi feliratozott táblákat felújítják. Erre 2,7 millió forintot költenek az adományozók pénzéből.
Becsapva érzik magukat az adományozók
A dombori ingatlantulajdonosok érdekeit képviselő Dunaág 7139 Egyesület az akció egyik legnagyobb adakozója volt, 1 millió forintot gyűjtöttek. Az egyesület elnöke, Takács Anikó november 29-én kapta meg e-mailt arról, hogy az adományt más célra használják, miután az alapítvány elnökének elérhetősége felől érdeklődött.
A Dunaág 7139 Egyesület a Szekszárdi Törvényszék bejegyzésével létrejött, 2019 óta adószámmal rendelkező szervezet. Az egyesület célja soraiba tömöríteni a Domboriban üdülőtulajdonnal (használattal) rendelkező magánszemélyeket, vállalkozókat, üdülővendégeket érdekképviseleti, véleménynyilvánító, kezdeményezési tevékenységre, és aktív közreműködés a település természetvédelmi, zöldfelület-védelmi, szennyezés-megelőzési és település-fejlesztési tevékenységében.
Azok, akik célzottan, a faddi Duna-holtág vízutánpótlására adományoztak, most becsapva érzik magukat, és a Facebookon így reagáltak az egyoldalú döntésre:
"Mutyifalva"
"Szépen be van csomagolva a csalás."
"Ha a középkorban lennénk, már egy politikusnak sem lenne keze."
"Inkább költenék jövőre szúnyog-gyérítésre."
"Az adományozás konkrét célra ment. A másra való elköltése nem tájékoztatás kérdése."
"Nem ez volt, amire adakoztunk."
"Domboriban már horgász sincs."
Az indulatokat Bordács József polgármester sem hagyta szó nélkül. "Minden adományozó megkapja a tájékoztató levelet, még az is, aki 500 Ft- ot fizetett" - írta. Szerinte korrekt volt a kuratórium döntése, és aki "elolvassa, megérti az indokokat". A polgármester nem lepődik meg azon, hogy a döntésre negatív reakciók érkeztek.
Bordács Józsefet 2022. szeptember 11-én választották meg Fadd Nagyközség független polgármesterének. Az időközi választást a korábbi fideszes Fülöp János lemondása miatt tartották a településen. A polgármester korábban a paksi Fidesz-KDNP elnökségi tagja volt és jelenleg is ezer szállal kötődik a párthoz. Horváth István, a régió egyik fideszes országgyűlési képviselője 2023. november 18-án egy fotót posztolt közösségi oldalán a Fidesz kongresszusáról, melyhez azt fűzte hozzá, hogy választókerülete küldötteivel szerepel rajta. A fotón balról Bordács József látható farmerban.
Az adományozó dombori lakosok, üdülőtulajdonosok és szimpatizánsok rászedve érzik magukat. Nekik fontosabb, hogy legyen víz a holtágban, mint az, hogy horgászhelyeket alakítsanak ki vagy a Bartal-csatorna fásításának tábláit újítsák fel. Takács Anikó egyesületi elnök szerint az eljárás menete és az átcsoportosítás megrendítette az emberek bizalmát.
Fenyvesi János, az adományokat gyűjtő alapítvány kuratóriumi elnöke többszöri megkeresésünkre, magánéleti okokra hivatkozva, nem válaszolt.
Török Ágnes
Címlapkép: A faddi Duna-holtág (a szerző felvétele) | A faddi Duna-holtág vízpótlására adakoztak, de a település másra költi a pénzt | Civilek és magánszemélyek fogtak össze egy éve Fadd-Domboriban. Közel 5 millió forintot gyűjtöttek össze, hogy pótolják a Holt-Duna évek óta csökkenő vízmennyiségét. A Tolna megyei település képviselő-testülete és a Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány elnöke azonban egyoldalúan, a felajánlók megkérdezése nélkül úgy döntött, inkább horgászhelyekre és faültetésre költi a pénzt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/04/a-faddi-duna-holtag-vizpotlasara-adakoztak-de-a-telepules-masra-kolti-a-penzt/ | 2024-03-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Két kormányközeli cég, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőpari Zrt., valamint a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. között dőlt el, hogy ki fejlesztheti tovább a Hévíz-Balaton Airport létesítményeit. A komplex munkálatokért nem volt nagy verseny, bár ezt már a kiírás pillanatában megjósoltuk. Végül a WHB nyert nettó 2,2 milliárdos ajánlattal.
"Hévíz-Balaton Airport repülőtér infrastruktúra karbantartáshoz, fejlesztéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, teljeskörű hatósági engedélyeztetése és kivitelezése." Erre a komplex feladatra írt ki hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást az állami-önkormányzati Hévíz-Balaton Airport Kft. tavaly ősszel. A kft. alapvetően három gazdasági társasággal számolt, de végül csak két cég nyújtott be megfelelő pályázatot: a kormányközeli ZÁÉV és a szintén kormányközeli WHB. Így őket kérték fel ajánlattételre.
A kiíró speciális feltételeket határozott meg, és mivel nem bontotta külön a tervezést és a kivitelezést, már a kiíráskor megjósoltuk, hogy nem várható nagy verseny a megbízásért. Ahogy arra akkor rámutattunk: a nyertesnek nemcsak az utasforgalmi terminál, a gurulóút, a futópálya és egyéb helyiségek átalakítási és felújítási munkáit kell elvégeznie, de a tervezést is neki kell megoldania.
Ez pedig felvetette azt a kérdést, hogyan tudnak a közbeszerzésre jelentkező cégek felelős árajánlatot adni annak a munkának az elvégzésére, amelynek még a tervei sincsenek készen. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ez nyilvánvalóan árfelhajtó hatással bír, így nem igazán érthető, hogy a kiíró miért nem terveztette meg a munkákat a közbeszerzés megindítása előtt.
Azt, hogy végül mennyire drágán (vagy nem drágán) végzi el a munkálatokat a nyertes, nehéz lenne megmondani. Az viszont biztos, hogy
a tendert a két kormányközeli cég közül Paár Attila WHB-ja húzta be, miután olcsóbb, nettó 2,2 milliárdos ajánlatot adott a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV 2,3 milliárdos ajánlatánál.
A West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. alvállalkozóként bevonja a Design Plan Zrt.-t, a Zone-Plan Tervező és Mérnöki Tanácsadó Kft.-t valamint a Nyék Soft Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t is.
A cégek feladata lesz a Sármellék és Zalavár külterületén elhelyezkedő, I. osztályba sorolt, nemzetközivé nyilvánított kereskedelmi repülőtér teljes körű fejlesztése. A kivitelezési munkálatokat több ütemben, a repülőtér folyamatos működése mellett kell folytatniuk. A beruházás többek között érinti az utasforgalmi terminál tetőszigetelését, a világítás korszerűsítését, irodák kialakítását, fűtés-korszerűsítést, továbbá a gurulóút felújítását, a csapadékvíz-elvezetést, a köz- és térvilágítást, de a futópálya felújítását és korszerűsítését is.
Gurulnak a közpénz-forintok
Bár most a WHB örülhet, azért a ZÁÉV-nek sincs oka panaszra. Nemrég írtuk meg, hogy a cég úgy nyert el egy nettó 1,6 milliárd forintos megbízást, hogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak, főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg, míg a többi öt pályázó ajánlatát érdemben el sem bírálták - ők ugyanis drágábbak lettek volna, mint a ZÁÉV.
Persze, ahogy a ZÁÉV, úgy a WHB is sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Többek között őket bízták meg az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében, de ők építik a kajak-kenu központot is a Velencei-tavon. A beruházás nyáron 2,5 milliárd forinttal drágult. A cég éves forgalma 2022-ben 78,5 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 13 milliárdot.
A West Hungária Bau többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2023-as listája szerint Paár 62,4 milliárd forintos vagyonával az ország 35. leggazdagabb embere.
Katus Eszter | Nettó 2,2 milliárdért korszerűsítheti a Hévíz-Balaton repteret a kormányközeli WHB | Két kormányközeli cég, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőpari Zrt., valamint a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. között dőlt el, hogy ki fejlesztheti tovább a Hévíz-Balaton Airport létesítményeit. A komplex munkálatokért nem volt nagy verseny, bár ezt már a kiírás pillanatában megjósoltuk. Végül a WHB nyert nettó 2,2 milliárdos ajánlattal. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/04/netto-22-milliardert-korszerusitheti-a-heviz-balaton-repteret-a-kormanykozeli-whb/ | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Február 19-én váratlan telefonhívást kapott a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke Lázár János minisztériumából. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy dolgozója arról tájékoztatta Krizsán Andrást, hogy hamarosan ki kell költözniük az Ötpacsirta utcában álló Almásy-villából, amely hetven éve ad otthont a szövetségnek. A MÉSZ minden jel szerint a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori BM-kórház területén tervezett Magyar Építészeti Múzeum és Központba költözne több szakmai szervezettel együtt, de az az épület leghamarabb 2027-ben fog elkészülni. Az "ultimátumszerű utasítás" mellett arról nem esett szó, hogy addig hol húzhatná meg magát az építészszövetség. Az értékes ingatlanban működik a Budapesti Építész Kamara (BÉK), valamint az Építész Mester Egylet Mesteriskolája is, amelyet "kifejezetten szabad, független szellemiségű, fontos szakmai műhelyként" jellemeznek a szakmában.
Működhet-e a meggyőzés?
A MÉSZ nem hangos és nem kormánykritikus szervezet, hanem kreatív, sokoldalú és sokszínű értelmiségi csoport, amely szeretne a politikán kívül maradni, és "kifejezetten baráti" viszonyt fenntartani a kormányzattal. Egyik alelnöke a széles körben ismert Zoboki Gábor, az Operaház rekonstrukciójának és a Müpa tervezője, Orbán egykori katonatársa, így nem kérdés, hogy egy-két telefonnal elérnék a legfelsőbb köröket is. Kerestük Krizsán Andrást, aki azonban rögtön lerakta a telefont, miután meghallotta lapunk nevét, és később sem vette fel. Egy másik forrásunk szerint a MÉSZ-elnök azért nem nyilatkozik, mert nem a sajtó útján, hanem "a diplomácia virágnyelvén" akarja meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy az Almásy-villában maradhassanak.
Erről tanúskodik a MÉSZ honlapján elrejtett február 23-i közlemény is, amelyben az elnökség is megerősíti a minisztériumból érkező telefonhívást. "A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége a mai napon összeült, kiértékelte és megvitatta a rendelkezésére álló információkat, és azt a döntést hozta, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékesekkel és az érintettekkel. Egyúttal kinyilvánítja, mindent megtesz a jelenlegi Építészek Háza megtartásáért, hogy a magyar építészet jelképévé is vált emblematikus épület hosszú távon is a magyar építőművészetet és kultúrát tudja szolgálni" - áll a szövegben.
Csakhogy nem tudjuk, kik a döntéshozók. Meglepő, hogy a telefonhívás Lázár János minisztériumából érkezett, holott az épület tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium alá tartozik. "Lehet, hogy az ÉKM csak terelésből működik közre, mert nem akarják a kormányon belül felfedni, hogy kinek a szándéka az építész szervezetek etikailag védhetetlen kilakoltatása" - fogalmazott egy forrásunk. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogyan érkezhet tőlük az utasítás, ha amúgy az ÉKM nem felettes szerve egyik építész szervezetnek sem. | Átadás-elvétel. | Áll egy palota az Ötpacsirta utcában, amely hetven éve az építészek otthona. A Lázár-féle minisztérium kiköltöztetné a Magyar Építőművészek Szövetségét az épületből, pedig ehhez joga sem lenne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/atadas-elvetel-266230# | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. Ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá.Kaszás Zoltánt azzal vádolják, hogy a T-Systems az ő vezetése alatt, az ő közbenjárására legalább 100%-ban túlárazott és lezsírozott, valódi verseny nélküli szerződéseket kötött cégekkel, amiket egy bűnszervezet hozott létre. A túlárazásból származó extraprofit jelentős részét Kaszás Zoltán zsebre tette. Bűntársa, a bűnszervezet irányítója az ügyészség szerint Fuzik Zsolt volt, fedőnevén „Nagymester”, aki korábban a BKV és CBA informatikai igazgatójaként dolgozott.Az IT szektor sztárjaKaszás az informatikai szektor jól ismert és nagyon sikeres topmenedzsere. Komoly karriert futott be. Dolgozott informatikai vezetői pozícióban a Magyar Postánál, a Budapest Airportnál, a MOL Csoportnál, egy időben ő volt az OTP Szerbia CIO-ja. 2015-től dolgozott a T-Systemsnél, 2017-től volt vezérigazgatói pozícióban. Jelenleg az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója. Emellett az OTP Russia Igazgatóságának tagja.Egy igazán nagy nyilvánosságot kapott botrány kötődik a nevéhez. 2017-ben megingott a széke, amikor a vizes vébére időzített BKK e-jegyrendszerrel nem készültek el időben. Az ügyből akkor lett igazán nagy balhé, amikor a T-Systems feljelentést tett, és egy 18 éves „etikus hackert” vett elő a rendőrség, aki rámutatott a rendszer hibájára. Kaszás az eset után egy évvel így nyilatkozott a hvg-nek:hvg.hu: Szakmai körökben akkoriban az a hír járta, hogy tuti belebukik, erről tud?K. Z.: Utólag hallottam, mert akkoriban ezt nemigen osztották meg velem (nevet). De tudom, hogy ment a találgatás, napjaim vagy heteim vannak-e vissza. De én a munkában hiszek, és nem is így neveltek. Vajdasági születésű vagyok, olyan helyzet is volt az életem során, amikor fizikai értelemben is küzdenem kellett a túlélésért.Kaszás 2020 szeptemberben, váratlanul, nem tervezetten, közös megegyezéssel távozott a T-Systems éléről. Kaszás Zoltán nem egy rejtőzködő figura, gyakran szokott nyilvános szerepléseket is vállalni. Itt megnézhető egy előadása a mesterséges intelligenciáról, amit 2023 -ban tartott a Parlamentben, de fellépett a 2022-es Brain Baron is.A Nagymester„Fuzik Zsolt egy folyamatosan ötletelésben lévő személy, aki a végső szót kimondja. (...) Azt hallottam, hogy többen Nagymesternek hívják. Meglátásom szerint tartanak is tőle, komoly tekintéllyel bír.”Mindezt a Fuzik-csapat egyik könyvelője mondta a kihallgatásán, amikor az általa irányított szervezetről próbált információt szerezni a hatóság.Fuzik Zsolt a BKV informatika élén.Fuzik Zsolt a BKV informatika élén.A vád szerint Fuzik egy „hierarchikusan felépített, konspiráltan működő” bűnszervezetet irányított. 2022-ben és 2023-ban több részes cikksorozatban mutattuk be a Nagymester szervezetének kalandokban gazdag működést, amit a Magyar Jeti műsorunkban röviden összefoglaltunk:ForrásA sorozatba illő sztoriban van padló alá rejtett széf, börtönben szövődő üzleti kapcsolat, Hugo Boss táskában szállított korrupciós pénz, engedély nélküli vadászat, Gój motoros stróman és elképesztő mennyiségű kokain.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.A Fuzik féle szervezet működése azon alapult, hogy annyira elterjedt a túlárazás és a korrupció mind az önkormányzati, mind az állami, mind a piaci szférában, hogy erre már érdemes volt felhúzni egy kvázi szolgáltatást. A szervezet tevékenysége arról szólt, hogy a sokszor többszörösen túlárazott üzletekbe látszólag valós tevékenységet végző, de a valóságban proxy, tehát kamu alvállalkozókat fűztek be, amikkel leszerződtek, majd munka és teljesítés nélkül kifizették őket. A bűnszervezet jutalékért cserébe a kilopott pénzt készpénzben visszaszállította a megrendelőnek. Tehát egy-egy nagy üzletből észrevétlenül kifolyatták az extraprofitot, plusz elcsalták az áfát. Az egyik vádlott, Fuzik Zsolt feltételezett bűntársa így foglalta össze a szervezet tevékenységét:A vád szerint így vesztegethette meg Fuzik Zsolt, sok más topmenedzserrel, politikussal és nagyvállalati vezetővel együtt, a T-Systems (mai nevén Telekom Rendszerintegráció Zrt.) vezérigazgatóját, Kaszás Zoltánt is.A BKV-ban volt a pénzcsapA SYS cégcsoport Fuzikék egyik kiemelten sikeres proxy vállalata lehetett. Ezt a vállalatcsoportot az ügyészség szerint strómanokon keresztül Fuzik Zsolt irányította. Főként parkolós és informatikai pénzekre utaztak. A közbeszerzéseket pedig politikusok lefizetésével nyerhették el. Például 2019 nyarán 5 + 5 évre egyedüli pályázóként elnyerték a BKV informatikai rendszerének üzemeltetési jogát (már nem először). Ez 10 évre összesen bruttó 50 milliárdos üzlet. Ők látták el a főváros legjelentősebb cégének rendszergazda-feladatait. Olyanok tartoztak hozzájuk, mint a nyomtatók és irodai gépek beszerzése, karbantartása, belső levelező rendszerek, szerverek üzemeltetése és így tovább.A SYS projektmenedzserét kihallgatták a pénzügyőr nyomozók. A tanú elmondta, hogy a vállalat informatikai szerződését „kiemelkedően” túlárazták, sokkal drágábban látták el a feladatot, mint a piaci ár. Pontosan így fogalmazott:A Fuzik által a háttérből irányított SYS a munkát két alvállalkozóval végeztette el. Az egyik a 4IG, a másik a T-Systems volt. Az ügyészség szerint Kaszás Zoltán mint T-Systems-vezér ehhez a projekthez további kamu alvállalkozókat vont be. Tehát a munka egy részét kiszerveztette. De ezek a cégek, ahogy a fővállalkozó SYS is, a bűnszervezethez tartoztak, nem valós vagy nagyon túlárazott munkát végeztek, és ezeken az alvállalkozói szerződéseken keresztül kiszívták az extraprofitot a BKV-s munkából. Az ügyészség így írta le ezt a folyamatot:„Fuzik Zsolt vádlott a számlák befogadását megelőzően megegyezett Kaszás Zoltán vádlottal abban, hogy a T-Systems Magyarország Zrt. a WIND-IP 21 Kft-től kizárólag valótlan tartalmú számlákat fog befogadni, és a Zrt. a számla összegét fogja megfizetni. A számlákon szereplő gazdasági események megvalósultak, de a WIND-IP 21. Kft. nevében kiállított számlákon a valós értéknél legalább 100%-al nagyobb összeget tűntettek fel. A megegyezést követően Kaszás Zoltán vádlott megkerülte a T-Systems Zrt. belső ellenőrző struktúráját. A kapcsolódó beszerzés irányított volt, csak a Fuzik Zsolt vádlotthoz kötődő cégeket kérték fel ajánlattételre. A T-Systems Magyarország Zrt. irányított beszerzés keretében az alvállalkozói láncába bevonta a Fuzik Zsolt vádlott érdekeltségi körébe tartozó VFL Informatikai Kft-t. A munkát a T-Systems Zrt. a Fuzik Zsolt gyanúsítotthoz kötődő SIS Informatika Kft. (későbbi nevén SYS IT Kft.) részére végezte, tehát a munkák elvégzésének megtörténtét végső soron ugyanazok ellenőrizték és igazolták, akiken azt számon lehetett volna kérni. A munkák a BKV részére kerültek elvégzésre.”Tehát a T-Systems fölött és alatt is a bűnszervezethez tartozó cégek álltak. A láncolat minden szereplője lecsípte az extraprofitból a jutalékát, így károsíthatták meg egyszer a fővárost, majd amikor az adót is elcsalták, akkor az államkasszát.Fuzik Zsolt alkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetően csupán 4 év börtönt kértek rá. A Nagymester szocialista politikusokra tett vallomást. Azt állította, hogy az üzletek elnyerése és megtartása érdekében Molnár Zsoltot, Horváth Csabát, Tóth Csabát és Baja Ferencet, tehát kizárólag szocialista politikusokat fizetett le.Akiket kiírtak a történetbőlFuzik Zsolt feldobta szocialista kontaktjait, átment a hazugságvizsgálaton is, ezt követően pedig Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője úgy nyilatkozott, hogy hitelesnek tartja a vallomását.De felmerül a kérdés, hogy miért is kellett kizárólag MSZP-s politikusokat lefizetni, hogy a Tarlós István irányította fővárosban elnyerjenek egy tendert? Ugyanis Fuzikék 2019 nyarán húzták be a BKV-s informatikai pályázatot, amikor még a Fidesz volt az úr Budapesten.De az is nyugtalanító, hogy Fuzikéktól, mivel rájuk lecsaptak a NAV kommandósai, Pintér Sándor bizalmasai vették át a BKV informatika üzemeltetését, és apróbb kozmetikázásokat követően a korábbi túlárazott szerződések életben maradtak. Karácsony Gergely ugyan vizsgálatot rendelt el, ami megállapította, hogy a sokszorosan túlárazott, a hatóság által sárosnak talált szerződésekkel minden rendben van.A harmadik nyugtalanító körülmény, hogy nem csupán a T-Systems vett részt a BKV-s informatikai üzletben, hanem a 4IG is. A Karmelitából gründolt, gigantikusra növesztett informatikai holding a nyomozati anyagban még hangsúlyos szerepet kapott. A nyomozók ott is házkutatást tartottak, a NAV nyomozói haszonhúzóként jelölték meg, a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Fuzik Zsoltnak bejárása volt a felső vezetéshez. Az érintettek egy lehallgatott telefonbeszélgetésben önmagukat elárulva estek pánikba, mikor a bűnszervezet szálai elvezettek a 4IG-ig:Ennek ellenére a 202 oldalas vádiratból már a 4IG -szál kikopott.Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre:A mai napon 06.03 órakor megjelent „100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét” című írásával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Nemzeti – Adó és Vámhivatal által közölt gyanúsítással szemben panasszal éltem, a közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el. Az üggyel összefüggésben feljelentéssel éltem a Központi Nyomozó Főügyészségen az eljáró nyomozók és ügyészekkel szemben hivatali visszaélés miatt, melyet a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettének minősített. | 100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét | A győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. Ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2024/03/08/100-millios-nyulassal-vadolja-az-ugyeszseg-a-t-systems-volt-vezeret | 2024-03-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 444-en közölt cikkünkben arról írunk, hogy a győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A vádirat szerint, ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés várhat rá.Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre:„A mai napon 06.03 órakor megjelent „100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét” című írásával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Nemzeti – Adó és Vámhivatal által közölt gyanúsítással szemben panasszal éltem, a közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el. Az üggyel összefüggésben feljelentéssel éltem a Központi Nyomozó Főügyészségen az eljáró nyomozók és ügyészekkel szemben hivatali visszaélés miatt, melyet a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettének minősített.” | Kaszás Zoltán: „A közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el” | A 444-en közölt cikkünkben arról írunk, hogy a győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A vádirat szerint, ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés várhat rá. Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre: | null | 1 | https://444.hu/2024/03/08/kaszas-zoltan-a-kozolt-gyanusitasban-foglaltakat-nem-kovettem-el | 2024-03-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.
Így foglalható össze az egykori lovasberényi kormányüdülő elmúlt néhány éves története, amit Pintér Sándor belügyminiszter köre szerzett meg azelőtt, hogy az ingatlan tulajdonosi köre eltűnt volna a radarról.
A korábbi kormányüdülőről a 24.hu írta meg, hogy csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott, hogy vadászati központként éledjen újjá, wellness-részleggel és helikopterleszállóval. Az egykor hotelként is üzemelő ingatlant a Pintér volt beosztottja, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár által irányított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg 2018-ban egy másik társaság megvásárlásával. Ezután pedig a 223 millió forintos vételár majdnem hatszorosát ítélték meg állami támogatásként az üdülő felújítására. A pénzt egy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, melynek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István volt, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és a belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.
Öt évvel azután, hogy a Tasnádi vezette részvénytársaság megszerezte a volt kormányüdülőt, tavaly augusztusban ismét gazdát cserélt az ingatlan, és Pintér másik korábbi beosztottja, a már említett Lajtár József vezette Ingatlan Gyám 2019 Zrt. lett a tulajdonos, tehát az a társaság, amely korábban az állami támogatást kapta az üdülő felújítására.
Néhány hónappal az adásvétel után aztán ismét változott a tulajdonosi szerkezet. Azonban a cégbíróságra leadott dokumentumokból immár nem lehet megtudni, hogy kik a tulajdonosai annak a cégnek, amely az egykori kormányüdülőt birtokolja. A részvények ugyanis tavaly novemberben közös tulajdonba kerültek, a részvényesek pedig egy közös képviselőt hatalmaztak meg, Ormai János ügyvédet.
Rajta kívül viszont egyetlen valós tulajdonos neve sem szerepel a társaság hatályos alapító okiratában vagy más hivatalos iratában.
A társaság részvénykönyvében is csak a közös képviselő nevét tüntetik fel a tulajdonosok meghatalmazottjaként. Hiába próbáltuk megtudni Ormaitól, hogy kik a valós tulajdonosai cégnek, erre nem kaptunk választ tőle.
Az ügyben megkerestük kérdéseinkkel a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát is, ahol a valós tulajdonosok feltűntetésére vonatkozó általános szabályokról érdeklődtünk. A bíróság közölte:
A részvények közös tulajdona esetén csupán a közös képviselőt kell feltüntetni a részvénykönyvben, mást a Polgári törvénykönyv nem ír elő.
Mint írták, a valós részvényesek adatait csupán 50 százalék feletti tulajdoni hányad vagy minősített (75 százalék feletti) befolyás esetében írja elő a törvény a zártkörűen működő részvénytársaság vonatkozásában. Ez utóbbi esetben a tényleges tulajdonosok kerülnek be a cégjegyzékbe. Idézték továbbá a cégnyilvánosságról szóló törvényt is, amely a részvénytársaságokra vonatkozóan szintén csak akkor ír elő kötelezettségeket, amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja. Ez esetben a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén a székhelyét és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát is tartalmazza a cégjegyzék.
Tehát a lovasberényi hotel esetében ahhoz, hogy a tulajdonosok el tudjanak rejtőzni a nyilvánosság elől, mindössze annyit kellett tenniük, hogy úgy alakítsák ki a tulajdonviszonyokat, hogy egyikük tulajdonosi hányada se haladja meg az 50 százalékot. | Milliárdos állami támogatás után köddé váltak az egykori kormányüdülő tulajdonosai | 223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a lovasberényi ingatlan felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/08/lovasbereny-kormanyudulo-hotel-tamogatas-pinter-sandor-lajtar-jozsef-tulajdonos-felujitas-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | 2024-03-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Cikkünk frissült!
Szerdán este kaptak egy emailt a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba járó diákok szülei, hogy a középiskola fenntartói jogát átvenné a Köves Slomó vezette kormányközeli zsidó szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem.
"Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Ez az ország öt legjobb középiskolájának egyike, ahova szeretnek járni a gyerekek" - számolt be a 24.hu-nak egy aggódó szülő, hozzátéve, egyéb információt nem közöltek velük, csupán azt, hogy a jövő héten lesz egy tájékoztató, és március 24-ig kell az iskolának, valamint a szülőknek véleményezniük a fenntartóváltást.
Felhívtuk a gimnáziumot, hátha több információjuk van az ügyről, de kiderült, az iskola vezetése sem tud többet.
"Nekünk is friss a hír, pár nappal korábban értesültünk arról, hogy a Milton Friedman Egyetem át akar venni minket, semmilyen egyéb információnk nincs egyelőre. Annyit tudunk csak, hogy határidőre beadták a kérelmüket az iskola fenntartójához, az Észak-budai Tankerületi Központhoz" - mondta el érdeklődésünkre az iskolai vezetés egyik tagja, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét, mert nincs nyilatkozattételi jogosultsága.
Mivel a köznevelési törvény szerint február utolsó munkanapjáig kell beadni a fenntartóváltási kérelmeket, ez azt jelenti, hogy a Milton Friedman Egyetem addig meg sem kereste magát a gimnáziumot, amit át akar venni.
Kerestük a Milton Friedman Egyetem elnökét, Bodnár Dánielt, hogy megtudjuk, miért akarják átvenni az iskolát, illetve milyen terveik vannak vele, tervezik-e például a tandíj bevezetését, de csak a cikkünk megjelenése után reagáltak (lásd keretes írásunkat a cikk végén).
Nem ez az egyetlen iskolaátvételi kísérlet ebben a tanévben: a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium esetéről már beszámoltunk (ahol a leendő fenntartó, a Gábor Dénes Egyetem azt is elárulta, hogy fizetőssé tenné a népszerű sulit), a HVG adatigénylésére pedig kiderült, hogy február végéig összesen hatvan ilyen kérelem érkezett a fenntartókhoz.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartói jogának átvételére jelentette be az igényét.
Azt is tudni lehet, hogy az Óbudai Egyetem két székesfehérvári gimnáziumot nézett ki, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolát (Orbán Viktor kormányfő egykori alma materét) és a Vasvári Pál Gimnáziumot. Mindez azért pikáns, mert az Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumot pedig a Miskolci Egyetem venné a szárnyai alá.
Ha az egyház át akar venni egy állami iskolát, ahhoz meg kell szereznie a szülők többségének a hozzájárulását. Ha egyetem vagy valamilyen alapítvány az átvevő, akkor ilyen korlát sincsen: a szülők legfeljebb csak véleményezhetik a folyamatot, de az oktatásért felelős miniszternek ezt nem kell figyelembe vennie a döntésénél
- hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki aggasztónak látja a folyamatot. "Semmi garancia nincs arra, hogy az új fenntartó ne vezessen be tandíjat a későbbiekben, ha megszerzi az iskolát. Ezzel már a színvonalas középiskolákból is kiszorulhatnak a kevésbé tehetősek gyerekei. Az egyetemi alapítványok alá kerülő gimnáziumok és általános iskolák ráadásul az egyetemekhez hasonlóan eleshetnek az uniós forrásoktól, mert a kormány még mindig nem orvosolta az Európai Bizottság összeférhetetlenséggel és transzparenciával kapcsolatos aggályait" - fogalmazott lapunknak az érdekvédelmi vezető.
Kerestük a Klebelsberg Központot is azzal, hogy az előző évekhez képest miként alakult a fenntartóváltási kérelmek száma, illetve milyen szempontokat vesznek figyelembe, amikor felterjesztik ezeket a kérelmeket a minisztériumhoz. Azt írták, amennyiben egy intézmény vagy egy egyház egy tankerületi fenntartású köznevelési intézmény fenntartói jogát át kívánja venni, azt hivatalosan kérnie kell a jelenlegi fenntartótól. A fenntartó tankerületi központnak el kell indítania a véleményezési folyamatot, és fel kell terjesztenie a kérést a köznevelésért felelős miniszternek, aki a fenntartóváltásról dönt 2024. május 31-éig. A kérelem alapján az illetékes tankerületi központ véleményezési eljárást folytat le, kikéri az érintett intézmény alkalmazotti közösségének; az óvoda- vagy iskolaszéknek; a szülői szervezetnek; az iskola diákönkormányzatának; a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzatának, ennek hiányában a területi, illetve az országos nemzetiségi önkormányzatnak; a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzatának véleményét. A véleményezési joggal rendelkezők részére minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni, ami a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésre áll - írta a Klebelsberg Központ.
"Sem a fenntartó tankerületi központnak, sem a Klebelsberg Központnak nincs véleményezési jogköre az eljárás során. A tankerületi központok a hatályos jogszabályoknak és a tanulók érdekeinek megfelelően látják el a fenntartói feladataikat" - állította a Klebelsberg Központ, amely szerint a fenntartóváltásról beérkezett kérések száma a sokéves átlagnak megfelelő. | Az ország egyik legjobb gimnáziumát akarják elvinni Köves Slomóék | Az EMIH által fenntartott egyetem csak utólag értesítette az iskola vezetését. Az egyetem azt válaszolta kérdésünkre, hogy az érintett iskola változatlan módon folytatná a működését, és nem tervezik a tandíj bevezetését. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/07/az-orszag-egyik-legjobb-gimnaziumat-akarjak-elvinni-koves-slomoek/ | 2024-03-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Cikkünk frissült!
Információink szerint a csütörtök délután a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumban tartott tanári fórumon azt jelentették be a Gábor Dénes Egyetem képviselői, hogy visszalépnek az iskola fenntartói jogának átvételétől. Forrásaink szerint azt is közölték: a visszalépésről szóló hivatalos bejelentést hétfőn teszik meg. A lépést azzal magyarázták, hogy az erőteljes tiltakozások miatt már nem számítanak arra, hogy a Belügyminisztérium áldását adja az átvételre, miután Pokorni Zoltán polgármester találkozott délelőtt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral.
Mint ismert, múlt csütörtökön tájékoztatták a szülőket és a tanári kart, hogy átvenné egy magánegyetem a fenntartói jogokat az államtól, és felmenő rendszerben tandíjassá tennék az oktatást a népszerű iskolában. A szülők aláírásokat gyűjtöttek, a kerület vezetése is az átvétel ellen foglalt állást.
Kerestük a Gábor Dénes Egyetemet a visszalépés miatt, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket. | Visszaléphet a Gábor Dénes Egyetem a XII. kerületi iskola átvételétől | Az egyetem azonban cáfolja, hogy ez hangzott el a tanári fórumon. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/07/visszalep-a-gabor-denes-egyetem-a-xii-keruleti-allami-iskola-atveteletol/ | 2024-03-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint 275 millió forintos vételi ajánlatot tett az év végén Lévai Anikó szolnoki testvérének fia és férje törökszentmiklósi termőföldekre.
Lévai Gizella családtagjai helyben lakó családi gazdálkodók, így a több mint 300 hektár egybefüggő szántóra elővásárlási joguk van - áll az iratban. Végül azonban nem a tulajdonjogot szerezték meg, hanem az eladó cég, a Kunhalom Agrária Kft. került új tulajdonoshoz. A csaknem 4000 aranykoronás termőföldre tett vételi ajánlatban az szerepel, hogy 30 millió forint előleg annak megtételekor, a fennmaradó 245 millió forint az adásvételi szerződés megkötésekor esedékes, banki átutalással. Megjegyzik, hogy a szerzés tulajdoni hányadát az egyes helyrajzi számok vonatkozásában az adásvételi szerződésben jelölik meg.
A föld szeretete a lap szerint a szülőkig nyúlik vissza a miniszterelnök feleségének családjában - a három Lévai lány Szolnokon tucatnyi, körülbelül 25 hektárnyi földet örökölt édesapjától 2007-ben - ez derül ki Lévai Anikó vagyonnyilatkozatából, amit a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor, 2010 júniusában tett. A miniszterelnök felesége egy 2006-ban, az ATV-nek adott interjúban azt mondta, hogy míg férje családja integrálódott az előző rendszerhez, az ő szülei nem. Édesapját kulákként emlegették Szolnokon, s a helyiek úgy beszéltek róla, hogy van helyben két téesz - és persze "a Lévai". | Lévai Anikó családja többszáz milliót ajánlott egy termőföldért | Szolnok megyében terjeszkedik Lévai Anikó családja. Testvérének fia és férje 275 milliós ajánlatot tett egy termőföldre | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130705_Levai_Aniko_termofold | 2013-07-05 13:29:00 | true | null | null | HVG |
Nem tétlenkedik mostanság Nyerges Zsolt, az üzletember, akinek korábban Simicska Lajos minden üzleti érdekeltségét eladta. A 24.hu azt írja, a szolnoki ügyvéd A4B Management Ingatlankezelő Zrt. néven ingatlankezelő céget alapított. A kft. 100 millió forintos alaptőkével alakult. Az egyedüli tulajdonos maga Nyerges, ám ami ennél is érdekesebb, hogy az ügyvezető igazgatói posztot Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse, Szeghalmi Márk Ádám kapta.
Szeghalmi vezette korábban a Cider Alma nevű élelmiszer- és konzervkereskedő cég egyik leányvállalatát. A Cider Alma a fénysebességgel növekvő cégek közé tartozott. Az utolsó, cégbíróságnak leadott mérlegében, 2015-ben 3,7 milliárd forint összes tartozást tüntetett fel, de ez volt a 2009-ben alapított társaság csúcséve is egyben, árbevétele meghaladta a 4,3 milliárd forintot. Az azt megelőző évben félmilliárd forint volt a forgalma, 2012-ben pedig még csak 10 ezer forintot vallott be a cég. | Orbán feleségének unokaöccsével alapított céget Nyerges Zsolt | Az ingatlankezelő cég 100 milliós alaptőkével alakult, egyedüli tulajdonosa Nyerges, az ügyvezető igazgató pedig Lévai Anikónak az unokaöccse. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190225_Orban_felesegenek_unokaoccsevel_alapitott_ceget_Nyerges_Zsolt | 2019-02-25 16:29:00 | true | null | null | HVG |
Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.hirdetésKözel kétszáz bejelentést kapott múlt év decemberéig az Integritás Hatóság (IH), ezek 11 százalékában indult vizsgálat az uniós elvárásra megalakult testület elnöke, Biró Ferenc egy korábbi nyilatkozata szerint. Az EU-pénzek szabálytalan, de minimum a jó erkölcsbe ütköző felhasználásával kapcsolatos gyanúra alapot adó projektek sokfélék, egy közös pont mégis akad bennük: olyan közismert ügyekről van szó, amelyekben az oknyomozás oroszlánrészét a sajtó vagy például Hadházy Ákos független képviselő már korábban elvégezte.Azt, hogy az IH magától nem kezdett önálló tényfeltárásba, Biró korábban azzal magyarázta, hogy elsőre az egyszerű, gyorsan lezárható ügyeket publikálták, mivel jól akartak gazdálkodni az adófizetők pénzével. Hogy milyen bejelentéseket vizsgál vagy éppen nem vizsgál az elvileg a transzparenciát szolgáló hatóság, arról nem tesznek közzé listát. Honlapjukon eddig mindösszesen nyolc vizsgálat – kivétel nélkül elmarasztaló – eredményét és további tucat felülbírálati indítványt publikáltak.Nem tűnik elragadtatottnak a hatóság működésétől az Európai Számvevőszék sem, amelynek a jogállamisági mechanizmusról készített jelentése a Magyarországnak még ki nem utalt mintegy 22 milliárd euró sorsát is nagyban befolyásolhatja. A jelentés szerint továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy az IH felállítása csupán „kipipálandó feladat”, és a gyakorlatban nem jár tényleges változással.hirdetésÁlláspontjuk szerint a hatóság létrehozása önmagában nem biztosítja, hogy eredményes lesz a korrupció elleni küzdelem, mert az csak a hatóság tartós és hathatós segítségével érhető el. A számvevők arra a kockázatra is felhívták a figyelmet, hogy a meghozott korrekciós intézkedéseket a zárolt uniós pénzek feloldását követően esetleg visszavonják. Így akár az IH tevékenységére sem tartana igényt tovább az állam, ha megszűnne a Magyarországgal szembeni eljárás.Tavaly írtuk az Integritás Hatóságról:Azt Biró korábban több interjúban is elismerte, hogy munkájukat nehezíti az IH egyes jogköreinek hiánya, így a társhatóságokkal, a minisztériumokkal való együttműködés sem zökkenőmentes. Véleménye szerint a hatóságot felállító törvény nem rendezte tökéletesen a szervezet információkhoz való hozzáférését sem, szerinte az IH-nak legalább olyan jogkörökre lenne szüksége, mint ami a Gazdasági Versenyhivatalt megilleti. Egyelőre az is a jövő zenéje, hogy az IH által tett feljelentéseket, szabálytalansági eljárásokat hogyan fogja kezelni például az ügyészség, a NAV vagy a GVH.A lezárt vizsgálatokkal más bajok is vannak. Már az is furcsa, hogy azok eredményét egészen változatos formában hozza nyilvánosságra a hivatal. Az elmúlt hónapban olyan vizsgálatra is volt példa, aminek az eredményéről csupán egy hárommondatos közleményben tájékoztatták a nyilvánosságot, míg például a lombkoronasétányok körüli kutakodásukról közel harmincoldalas dokumentumot töltöttek fel.Ez utóbbinak az ad különös ízt, hogy a nyírmártonfalvai lombkoronagate kirobbanásakor az IH elnöke még úgy fogalmazott: sajtóhírekre alapozva nem indítanak vizsgálatokat, és ilyen kis összegű beruházással egyébként sem érdemes ilyen mélyen foglalkozni. Ám meglehetősen rosszul öregedett ez a mondat. Miután a cinikus interjút követően a Transparency International hivatalosan is bejelentést tett az ügyben, végül négy kelet-magyarországi projekttel kapcsolatban is feljelentést tettek, amelyek kivizsgálása nyomán egyértelművé vált, hogy magától is indokolt lett volna lépnie a hatóságnak.„Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” címen futó EU-s pályázatnak már a kiírása kapcsán is szabálytalanságokra lelt az IH: hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, és nem voltak tényszerűen elbírálható mérőszámok. Így nem egyedül a sajtónyilvánosság révén elhíresült, Filemon Mihály nevével fémjelzett nyírmártonfalvai, lomb nélküli lombkoronasétányt találták szabálytalannak, hanem a falu mellett található másikat is, valamint a fideszes országgyűlési képviselő, Tasó László nyíradonyi magánerdejében épült, illetve Tasi Sándornak, a Fidesz Hajdú-Bihar megyei alelnökének hasonló építményét is. A hatóság költségvetési csalás, versenyt korlátozó megállapodás és hamis magánokirat felhasználása miatt tett feljelentést.Lényegesen rövidebb közleményben, de hasonló részletességgel kaszálták el Süli János, a paksi atomerőmű bővítésért felelős egykori tárca nélküli miniszter családjának cégét, a Biogas Productor Kft.-t. 2017-ben a társaság közel félmilliárd forint uniós támogatást kapott tófalui szarvasmarhatelepének felújítására, ám a hatóság megállapítása szerint a telepen egyetlen árva borjú sincs, s a Biogas a mai napig semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végzett.A hatóság azt is problémásnak találta, hogy a mélyépítési munkálatokra közvetlenül szerződtek a Dunareklám Reklámszakértő és Szolgáltató Kft.-vel, amely – ez már a nevéből is gyanús lehetett volna – korábban nem foglalkozott építéssel. Az IH költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt tett feljelentést, és szabálytalansági eljárás lefolytatására szólította fel az irányító hatóságot.Néhány napja került napvilágra az is, hogy az IH vizsgálatot folytat a Farkas Flórián volt fideszes képviselőhöz, a Lungo Drom elnökéhez kötődő roma foglalkoztatási program, a Híd a munka világába pénzköltéseivel kapcsolatban. A 2014-ig visszanyúló, 1,6 milliárd forintos program a romák munkaerőpiaci helyzetének javítását lett volna hivatott szolgálni, ám nincs jele annak, hogy bárki álláshoz jutott volna általa, ellenben költöttek belőle drága irodákra, bútorokra, autókra.Az ügyet a NAV vizsgálta, ám hét év után bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. S bár az akkor humántárca-vezető Balog Zoltán korábban visszakövetelte az eltűnt pénzeket Farkaséktól, egy egyedi kormányhatározat később megteremtette a szükséges fedezetet ahhoz, hogy a visszafizetés kényszere ne fájjon. Az IH most nem csupán az 1,6 milliárd forint sorsáról kér tájékoztatást, hanem az Országos Roma Önkormányzatnak 2016-ban kiutalt 1,3 milliárd forintos speciális támogatás felhasználásáról és a több száz milliós ingatlanvásárlásairól is.Míg ebben az esetben látszólag nem zavarta az IH-t, hogy olyan ügyet piszkáljon meg, amit korábban már átfogóan vizsgáltak más hatóságok, Biró korábban úgy fogalmazott: noha érkeztek hozzájuk bejelentések például a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-üggyel kapcsolatban is, ott nem látták szükségét vizsgálatnak, mert már kellő alapossággal foglalkoztak vele a társszervek.Elutasították az elmúlt időszakban a korrupciós botrányok feltárásáról ismert független országgyűlési képviselőnek, Hadházy Ákosnak azt a bejelentését is, amely szerint Boldog István perének tárgyalása során fény derült rá: a volt fideszes képviselő annak idején beleszólhatott abba, hogy mely pályázatok nyerjenek EU-támogatást. Az IH ezzel kapcsolatban megint csak széttárta a karját, jelezve: azért nem indítanak vizsgálatot az ügyben, mert a bírósági eljárás még tart, és a hatóságnak nincs jogköre betekinteni az ügy irataiba. | Az Integritás Hatóság nem töri magát, hogy igazán húzós korrupciós ügyekről rántsa le a leplet | Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240303_hvg_integritas_hatosag_korrupcio_feltaras_kishalak | 2024-03-03 07:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Alapvetően nem tűnik jó üzletnek az intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak koncessziós üzemeltetése, a forgalom jelentős, ám a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok.hirdetésA kormány koncesszióba adja az úgynevezett intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak működtetését – derül ki egy február végi kormányrendeletből, amelynek a gyógyszerforgalmazási törvény 2023 közepén eszközölt módosítása ágyazott meg. Ezeket a gyógyszertárakat jelenleg az egészségügyi intézmények maguk üzemeltetik.A kórházi gyógyszertárak alapvetően belső gyógyszertárak, feladatuk a betegek ellátása. Sok helyen azonban úgynevezett vényforgalmú részleg is működik: olyan nyílt patika, ahova bárki bemehet akár az utcáról kiváltani a gyógyszerét, vagy megvenni bármi egyéb, a patikában kapható nem vényköteles gyógyszert, készítményt, gyógyászati eszközt. A jogszabály szerint az állam mindkét funkciót a koncesszorra bízza.A koncesszort közbeszerzési eljáráson fogja kiválasztani az általános politikai koordinációért felelős miniszter (vagyis Rogán Antal kabinetminiszter) a Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) közreműködésével.Jönnek a "Nemzeti Patikák"A változás látványos lesz, a kormányrendelet szerint ugyanis a koncesszor (avagy annak projekttársasága) egyik feladata, hogy megvalósítja az egységes arculathoz szükséges fejlesztéseket.Az intézményi gyógyszertáraknak jelenleg nincs egységes arculatuk – miért is volna? A fentiekből azonban az következik, hogy a koncesszió életbe lépése után lesz, vagyis úgy fognak kinézni, mint a többi gyógyszertárhálózat, egységes logóval, névvel, színvilággal stb.hirdetésA rendelet arra nem tér ki, hogy az egységes arculat pontosan mit takar, így arra sem, mi lesz a koncessziós patikahálózat neve. Ez lehet akár Nemzeti Patika is, de egyelőre az sem zárható ki, hogy a koncesszor saját nevére veheti a gyógyszertárakat.Valamelyik nagy patikalánc lesz a nyerőBiztosra vehető, hogy a koncesszor az egyik nagy patikahálózat lesz. Mivel több tucat gyógyszertár (plusz az intézmények belső gyógyszertári funkciója) üzemeltetéséről van szó, a koncessziós közbeszerzés egész biztosan szigorú indulási feltételeket fog tartalmazni patikaüzemeltetéssel, gyógyszerforgalmazással, árbevétellel kapcsolatban.Az elmúlt évek állami koncessziói (például az autópálya-üzemeltetési és hulladékkezelési) alapján borítékolható, hogy ez is 35 évre fog szólni. Az indoklás vélhetően ugyanaz lesz: a koncesszornak jelentős fejlesztéseket kell végrehajtania, amelyek megtérülése csak hosszú időtávon biztosítható.Bár szó sincs akkora fejlesztésekről, mint mondjuk egy autópálya-építésnél, az arculat egységesítésén túl a koncesszornak egyedi gyógyszeradagoló rendszert kell bevezetnie. Ez azt jelenti, hogy a fekvőbetegek gyógyszeradagjait már a gyógyszertárban előre összeállítják (géppel vagy kézzel), így küldik föl az osztályokra.2023 közepe, mióta a gyógyszerforgalmazási törvény módosítása megágyazott a koncessziónak, zajlanak a találgatások, hogy ki lehet majd a szerencsés üzemeltető. A gyógyszerészszakmában biztosra veszik, hogy lényegében lefutott ügyről van szó,sőt az átalakítást alapból egy, a kormányhoz jól bekötött patikahálózat kezdeményezte – erre nyíltan utalt Hankó Zoltán, Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a HírTV-nek adott interjúban.A forgalom nagy, az árrés kicsiA Nemzeti Patikák – nevezzük őket előzetesen így – mintegy 90 gyógyszertárból áll. Ez már egy szabad szemmel látható hálózat, bár nagynak azért nem mondható, a nagy láncok több száz egységből állnak: az Alma és Gyöngy gyógyszertárak száma a 800-at közelíti, a Szimpatika majdnem 400 egységből áll, a Benu 300-ból, a Kulcs Patikák 200-an vannak.A HVG-nek korábban nyiltakozó szakértők az intézményi patikák vénykötelesgyógyszer-forgalmát évi 45-50 milliárd forintra taksálták, a kórházi gyógyszervásárlásokét pedig 60-80 milliárd forintra. Ha a jelenleg központosítottan végzett gyógyszerbeszerzéseket is a koncesszorra bízza az állam, akkor mintegy 200 milliárd forintos forgalom adódik.Ez nagy szám, de ezzel együtt nem világos, miért érné meg a koncesszornak az intézményi patikák üzemeltetése. Ami a kórházi gyógyszerfogyasztást illeti, azt az intézmények jelenleg elszámolják a társadalombiztosítással, vagyis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK). Ez átkerülne a koncesszorhoz, ám nem látszik, hogy itt nagyon lehetne nyereséget realizálni: a cég beszerzi a gyógyszereket, aztán elszámol a NEAK-kal.A vényköteles, vagyis államilag támogatott gyógyszereken van árrés, ám az jogszabályilag rögzített. Az összes magyarországi patika teljes árréstömege 54,3 milliárd forint volt a támogatott készítményeken. Ráadásul az árréstömeg 2010 óta konstans módon 50 milliárd forint körül ingadozik. A vényköteles gyógyszerek értékesítése cseppet sem profitábilis – egyébként ez az oka, hogy a kis, vidéki patikák tömegével húzzák le a rolót. Ezekben ugyanis főként vényköteles készítményeket váltanak ki, a szabadáras termékek forgalma – amin nyereséget lehetne csinálni – elhanyagolható.A gyógyszerbiznisz amúgy nem feltétlenül fial rosszul. A 2023-as év üzleti adatait a cégek még nem tették közzé, de 2022-ben a Benu központi cége például 4,3 milliárd forint profitot ért el, a Szimpatika központi cége közel 8 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt.Ugyanakkor az intézményi patikák vásárlói elsősorban mégis csak a betegek és hozzátartozóik, vagyis kisebb arányban adnak el szabadáras termékeket, mint mondjuk egy bevásárlóközpontban található patika.Végül, de nem utolsósorban a koncesszornak koncessziós díjat kell majd fizetnie. Tehát összességében kap egy nem túl jövedelmező hálózatot, amit fejleszteni kell, és amelynek működtetéséből még a koncessziós díjat is ki kell gazdálkodnia.Ennek mértéke egyelőre ismeretlen, ezzel együtt nem látszik, hogy alapesetben arany tojást tojó tyúk lenne a Nemzeti Patika-hálózat. Az átalakítás kritikusai – beleértve a gyógyszerészkamarát – szerint éppen ez a veszély: a koncesszor nyilván minél több profitot akar majd kiszedni egy olyan konstrukcióból, amiben jelenleg nem igazán látszik profit.Az intézményi patikák kiszervezésére már több országban történt kísérlet – például Szlovákiában –, és sehol nem volt sikertörténet.Biztos, hogy torzítja a versenytA feltételek persze változhatnak, ha a kormány segíteni akarja a koncesszort. Felülvizsgálhatják a kórházi gyógyszerbeszerzések társadalombiztosítását, illetve a támogatott gyógyszereken elérhető árrés mértékét. Utóbbi mondjuk valóban már rég aktuális lenne, ahogy említettük, az árréstömeg másfél évtized alatt számszerűen lényegében stagnált, miközben a patikaüzemeltetési költségek jelentősen növekedtek.A Nemzeti Patika-hálózat üzemeltetőjét segíteni fogja, hogy a rendszerhez a magán egészségügyi szolgáltatók is csatlakozhatnak. Vagyis a koncesszor magánkórházakban is működtethet patikát, illetve gyógyszerellátást.Továbbá számos, a normál gyógyszertárakra vonatkozó szabályt és tiltást nem kell rá alkalmazni, például az új Nemzeti Patikáknak nem kell megtartaniuk a már létező gyógyszertáraktól az amúgy kötelező fizikai távolságot. Más szóval akár egy már működő piaci patikára is rányithatnak, akár a közvetlen szomszédságában egy Nemzeti Patikát. Természetesen csak valamely egészségügyi intézmény telephelyén belül.A gyógyszerész- és gyógyszer-nagykereskedelmi szakmát üzleti szempontból leginkább az aggasztja, hogy a patikakoncessziós projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet is végezhet. Az általános szabály szerint a gyógyszernagykereskedők ne szerezhetnek tulajdont gyógyszertárban, tehát a nagy- és kiskereskedelemnek el kell válnia egymástól. Ha a projekttársaság egyszerre lehet nagy- és kiskereskedő, azzal a koncesszor mindkét szegmensben versenyelőnyre tehet szert a konkurenciával szemben.Ami azt illeti, már az összes állami egészségügyi intézmény gyógyszerbeszerzőjeként meghatározó piaci erővel fog rendelkezni, még akkor is, ha nem él nagykereskedői jogosultságával. | A Rogán-féle "Nemzeti Patika-hálózat" vagy nagy mutyi, vagy nagy bukta lesz | Alapvetően nem tűnik jó üzletnek az intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak koncessziós üzemeltetése, a forgalom jelentős, ám a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240301_Rogan_Nemzeti_Patikahalozat_koncesszio_gyogyszernagykereskedok_korhazi_gyogyszertarak | 2024-03-01 14:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Mi köze a tesitanárnak a gyerek szövegértéséhez? Kiakadtak a pedagógusok a kormány új értékelési módszerén
oktatás
2024.07.02. 04:307 perc
Levélben tiltakoztak az Oktatási Hivatal (OH) dolgozói az elnöknél, amikor kiderült, hogy 4-11. évfolyamon minden gyereknek meg kell írni egy halom tesztet, csak azért, mert a belügyminiszter szerint ezekkel lehet a pedagógusokat értékelni. Több vezető le is mondott az értelmetlen pazarlás miatt. Közben nagyjából beszántottak egy több mint 20 éves, eddig jól működő rendszert.
"Okos államférfinak" látták Gömbös Gyulát a náci pártlapnál
programajánló - kritika
2024.06.28. 14:102 perc
A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel.
A sértődött képviselő a Fidesz ellen szavazóknak, a Duma Aktuál a magyarok ellen fogadóknak üzent verssel
Duma Aktuál
2024.06.26. 17:302 perc
Kihozta a választás estéje a művészt Tasó Lászlóból, a képviselő verses idézettel üzent a nyíradonyiaknak, amiért azok leváltották a Fideszt. Ebből merített ihletett a Duma Aktuálban Litkai Gergely, aki verset írt mindazoknak, akik az Európa-bajnokságon valamiért a magyar válogatott vereségére akarnának fogadni.
Használni kezdte a beélesített fegyvereket a Szuverenitásvédelmi Hivatal
belpolitika
2024.07.07. 08:305 perc
A független sajtón és egy civil szervezeten próbálja ki először a magyar szuverenitást védelmező hivatal képességeit a kormány.
Drágállja a gázszámláját? Most még nem perelhet a rendszerdíjak miatt, de az EU az ügyfelek pártján áll
gazdaság
2024.06.27. 13:005 perc
Ellentétes a magyar szabályozás az uniós joggal, amennyiben a gázhálózatot használó ügyfeleket nem tekinti a rájuk rótt rendszerdíjak érintettjeinek, s így nem biztosít számukra hatékony jogorvoslatot. Folk György és Kovács Gábor írása. | Simicska egykori köréből is lehet üzletelni a mostani NER-elittel | Átrendeződött a tulajdonosi szerkezete annak a cégcsoportnak, amely kormányhoz közeli rendezvényhelyszíneket üzemeltet, és cateringszolgáltatásokat nyújt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240308_cftp_hungary_simicskakorebolismet_acsucson | 2024-03-08 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A fideszes országgyűlési képviselő a közleményében arról is ír, hogy ha nem történik változás, beköszönt „a hétköznapi erőszak korszaka”. A politikus elpanaszolta azt is, hogy súlyos terheket jelent számára, hogy még nem kapta meg a beruházása után igényelt uniós támogatást.Tasó László képviselő a lombkoronasétányánfacebook.com/tasolaszlokepviseloKözleményt adott ki a saját honlapján március 7-én Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő, amelyben reagált Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke által a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elmondottakra. A hatóság vezetője itt többek között arról beszélt, hogy a Hajdú-Bihar megyei lombkoronasétányok ügye „állatorvosi ló, ahol keresték a korrupciós réseket”. Tíz hónapig vizsgálták a beruházásokat.Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a hatóság ismeretlen tettes ellen feljelentést tett költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.Súlyos terhekre panaszkodik a képviselőTasó a terjedelmes közleményében azt írja, az Integritás Hatóság jelentésének február 6-án közzétett összefoglalója a magyar hatóságok félrevezetésére és a közvélemény befolyásolására tett kísérlet. A képviselő sérelmezi, hogy az anyagot az érintettek érdemi bevonása nélkül tették közzé, és ezzel közel egy időben „baloldali-liberális hírportálok” is lehozták. „A jelentés más hatóságok vizsgálataira és a közvélemény befolyásolására tett szándékos kísérlet, amiben fiktív, konstruált tényállásokat beállítva megalapozatlanul, a személyiségi jogok diszkriminatív célzott és súlyos megsértésével bűncselekmények elkövetésével vádolt meg másokkal együtt” – sorolta.A képviselő hangsúlyozza, a lombkoronasétányt is magában foglaló Dinnyési Kirándulóhelyet a pályázati kiírás minden pontjának megfelelően valósította meg, eközben „a jövedelmet NEM termelő beruházáshoz a mai napig nem folyósították a 2021-ben megítélt és 2022 végén benyújtott kérelemben szereplő, kiutalásra jóváhagyott támogatást, ami súlyos többletkamat terhet okoz”. Állítása szerint ennek ellenére ez „a térségben és a választókerületben a családok, gyermekek, óvodás és iskolás csoportok, közösségek és természetkedvelők legkedveltebb erdei kirándulóhelye”.Feljelentést tesz?Tasó László visszautasította és koncepciós eljárásnak nevezte az Integritás Hatóság vele kapcsolatos tevékenységét, valamint levélben felszólította őket, soron kívül folytassák le a közzétett jelentés felülvizsgálatát, és távolítsák el annak összefoglalóját a hatóság honlapjáról. A politikus azt írja, a hatóság nem tett eleget a kérésének, ezért „a közvélemény és a hatóságok félrevezetésének, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést készítettek elő”. A szövegkörnyezetből ítélve valószínűleg elírás lehet a mondatban, és valójában azt próbálta közölni a képviselő, hogy ő maga feljelentést készített elő, de ez nem jelenthető ki biztosan. Ennek tisztázása érdekében levélben kerestük Tasót. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük.Polgár Tóth TamásA politikus a közleményében azt is kritizálja, hogy a hatóság a vizsgálata során – szerinte érezhetően – mesterséges intelligenciát használhatott. „A viselkedésmintákat feldolgozó gépi programban a rosszindulat, a fikció ugyanúgy benne marad és emberi módon nem értelmezhető, hanem modellezett összefüggéseket keresve ad válaszokat” – fogalmazott.Tasó hosszasan panaszkodik a hatóságra, amely szerinte megalázza a magyar hatóságokat, és „Brüsszelnek jelent”, valamint – megint csak a politikus állítása szerint – csak a jobboldali pályázókat üldözi. „Ha valakiben kételyek voltak azzal kapcsolatban, hogy egy példát statuálni akaró fikciókra épített eljárás folyik, a Hadházy nevű dollárban fizetett aljadékkal egyeztetett módon, akkor az elnöki nyilatkozatokból meggyőződhetett róla” – sorolja. Vélhetően Hadházy Ákosra – aki már több alkalommal foglalkozott Tasóhoz köthető beruházásokkal – érti a közlemény vége felé olvasható sorait is: „a boszorkányüldözésre és a végtelenségig tolt hisztériára, amit aljas hazugságokra építve egy eltorzult küldetéstudattal rendelkező undorító spicli üvöltött a világba, a közvélemény felült”.Fizikai erőszakot vizionál TasóA nyíradonyi képviselő azt is szóba hozza, hogy számára különös, a hatóság elnöke miért vállalta el a jelenlegi tisztségét, miközben az előző állásában sokkal jobban keresett. „Fölöttébb érdekes, hogy a másik feljelentő, az unióban és Amerikában is a témáról hisztériázó, a kormányzópártokat gyalázó Magyarországnak szándékosan ártani akaró Donáth Annácska ábrándos tekintetű barinőjének Cseh Katinkának, a több milliárdos nyomozás alatt álló családi uniós csalásával kapcsolatban a hatóság nem érzett késztetést a »rések keresésére«” – írja.Az Integritás Hatóságot azzal is megvádolta Tasó, hogy „»versenytorzítónak« tűnő” pályázati feltételekkel írt ki közbeszerzést külföldi szakmai utak szervezésére, majd a közleményt azzal zárja, hogy ha nem történik változás, akkor „elszakad a cérna és beköszönt a verbális után a hétköznapi erőszak korszaka”. A képviselő bejelentette, március 7-én hozzálátott ahhoz a munkához, amely által az – általa vélelmezett – igazság majd utat tör magának. | „Undorító spicli” – Tasó László szerint koncepciós eljárást folytat ellene az Integritás Hatóság a lombkoronasétányok ügyében | A fideszes országgyűlési képviselő a közleményében arról is ír, hogy ha nem történik változás, beköszönt „a hétköznapi erőszak korszaka”. A politikus elpanaszolta azt is, hogy súlyos terheket jelent számára, hogy még nem kapta meg a beruházása után igényelt uniós támogatást. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/16214_undorito_spicli_taso_laszlo_szerint_koncepcios_az_a | 2024-03-08 20:04:00 | true | null | null | Debreciner |
„Ez nem családi tehenészet, ez a fiamnak az üzeme” – mondta Süli János volt paksi polgármester, majd Paksért felelős tárca nélküli miniszter, aki azért ment be az ATV stúdiójába kedd este, hogy megvédje családja becsületét. Pár napja derült ki, hogy az Integritási Hatóság feljelentést tett Süli fiának projektje ügyében. A Biogas Productor Kft. 486 millió forintnyi uniós támogatást vett fel a tófalui szarvasmarhatartó telep felújítására, ám teheneknek vagy más mezőgazdasági tevékenységnek nyoma sincs a mai napig.Süli ezt azzal magyarázata, hogy a használatbavételi engedély kiadásáig nem lehet állatot tartani a telepen. Az engedélyt február 6-án kapták meg, miután a hatóságok hónapokon át vizsgálták a szükséges feltételeket, például az itatóvíz minőségét. A pályázatban az szerepel a volt miniszter szerint, hogy a használatbavételi engedélytől számított egy éven belül kell 100 tehénnek lennie a telepen. Ez meg is fog történni, ígérte. „Több elszámolásunk, több ellenőrzésünk volt. Minden feltételnek megfeleltünk jogilag-gazdaságilag”– fogalmazott a volt miniszter, aki azt kifogásolja, hogy az Integritás Hatóság a vizsgálat során nem kérdezett semmit a fia cégétől, de még csak helyszíni szemlét sem tartottak. Szó sincs hamis számlákról szerinte, mint azt a hatóság feltételezi. Két évig tartott a pályázat elbírálása, és minden feltételnek megfeleltek.A hatóság megállapította, hogy a kedvezményezett Biogas Productor Kft. úgy kapta ezt a csaknem félmilliárdos támogatást az összességében 968 millió forintos mezőgazdasági projektre, hogy az azt megelőző években és a mai napig sem végzett valós mezőgazdasági tevékenységet, abból árbevétele nem volt, és jelenleg sincs.Ezzel kapcsolatban arról beszélt Süli, hogy a Biogas Productor Kft. projektcégként jött lére, ezért nem volt előtte más bevétele, vagy mezőgazdasági tevékenysége. A tehenészet csak az első lépés. Az ott képződött gázból szeretnének majd biogáz-üzemet létrehozni, amit mintaprojektnek szánnak. Arról is beszélt, hogy még ő kezdte el a projektet, aztán amikor megválasztották Paks polgármesterének, lemondott az ügyvezető igazgatói posztról, majd később miniszterként odaajándékozta a telepet a fiának.Kilövési engedélyt adtak önre? – kérdezte Rónai Egon a vizsgálatról. „Én ezzel nem szeretnék foglalkozni” – válaszolta Süli, hozzátéve: szerinte nem adott senkinek okot arra, hogy lövöldözzön rá.Az Integritás Hatóság szabálytalansági gyanút állapított meg a támogatott beruházás valamennyi szakaszában (a támogatás kérelmezése, a kivitelező kiválasztása és a projekt végrehajtása), és kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogorvoslati eljárását. Ebben az eljárásban a KDB összesen 35 millió forint bírságot szabott ki a kedvezményezettre és a vele szerződő kivitelezőre.Miután a KDB nem adott helyt a hatóság azon kezdeményezésének, hogy a Biogas Productor Kft. a közbeszerzési törvény alapelveit sértő módon folytatta le a magasépítési munkálatok kapcsán a közbeszerzési eljárását, ezért a hatóság közigazgatási pert indított annak megállapítására, hogy az eljárásban meghatározott egyes feltételek sérthették-e a felelős pénzgazdálkodás elvét. A vizsgálatról bővebben itt írtunk. | Süli János azt ígéri, lesznek tehenek a fia tehenészetében | „Ez nem családi tehenészet, ez a fiamnak az üzeme” – mondta Süli János volt paksi polgármester, majd Paksért felelős tárca nélküli miniszter, aki azért ment be az ATV stúdiójába kedd este, hogy megvédje családja becsületét. Pár napja derült ki, hogy az Integritási Hatóság feljelentést tett Süli fiának projektje ügyében. A Biogas Productor Kft. 486 millió forintnyi uniós támogatást vett fel a tófalui szarvasmarhatartó telep felújítására, ám teheneknek vagy más mezőgazdasági tevékenységnek nyoma sincs a mai napig. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/06/suli-janos-teheneszet-integritas-hatosag-feljelentes | 2024-03-06 09:54:00 | true | null | null | Telex |
Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.A két intézmény dolgozói erről legendákat tudnak mesélni, van, aki szerint a nagy jegybanki pálfordulás is, amellyel az MNB ellépett a szigorú kamatpolitika irányába, szintén Nagy Márton pozíció-változásához kötődik. Korábban ugyanis Nagy a jegybankban próbálkozott egy, a növekedést támogató gazdaságpolitikával, de miután viharosan távozott, Matolcsy az egész gazdaságélénkítő politikának is hátat fordított, és immár kritizálja azt. A konfliktusról volt jegybankárokkal, elemzőkkel és kereskedelmi banki vezetőkkel beszéltünk.Szakmai és személyesA felek mindenesetre immár az eddig gazdaságpolitikainak csomagolt nézetkülönbségből személyeskedésbe váltottak. Mielőtt a konkrét nyilatkozatokat bemutatnánk, annyi rögzíthetünk, hogy van legalább négy, egymással is erősen összefüggő konfliktus a kormány (elsősorban Nagy Márton) és a jegybank elnöke (vagyis Matolcsy György) között. Gazdaságpolitikai kérdés, hogy mennyire van lehetőség ma Magyarországon a növekedést táplálni és mennyire kell konzervatív monetáris politikával hűteni a gazdaságot az árstabilitás érdekében. Már-már nemzetközi viharokat keltő kérdés, hogy a jegybank függetlensége mennyire van veszélyben, avagy a jegybank függetlenségének a védelme esetleg csak hivatkozási alap, és más, például a jegybanki alapítványokba tett vagyon a konfliktus alapja. Személyi kérdés, hogy 2025 után ki lesz a jegybank elnöke. Anyagi kérdés, hogy az említett, egykoron jegybanki alapítványokként megismert vagyontömeg felett ki rendelkezhet a jövőben, ki hitelezi ezeket az egyre inkább ingatlanportfóliókat tartó entitásokat. A jegybankelnök-váltás ebből a szempontból sem lesz lényegtelen kérdés.Az adok-kapokMi történt most? Matolcsy György, a Budapesti Értéktőzsde Legek című eseményén szállt bele páros lábbal Nagy Mártonba. (Itt megtekinthető a beszédrészlet.)A jegybankelnök arról beszélt, hogy a jegybanki függetlenség elleni támadások 2021 közepétől egyre erősödnek, és nem titkolta, hogy a támadások kezdetét ahhoz köti, hogy kirúgta Nagy Mártont, vagyis a volt alelnökét. Hogy pontosan mi történt kettejük között, az nem nyilvános: közös megegyezést jelentettek be, de már akkor is mindenki kirúgásról beszélt a háttérben.Matolcsy most úgy fogalmazott, hogy hosszú listája van az általa támadásnak nevezett folyamat lépéseiről. „Tudjuk, hogy minden ilyen lépés, interjú, vitairatnak álcázott támadás mögött személyek állnak. Be kell vallanom, hogy nekünk rosszul esik, hogy egy volt kollégánk, egy volt alelnök irányítja ezeket a támadásokat. Megértjük, annyiban, hogy 2021 közepén ki kellett tennünk a jegybankból Nagy Mártont, ki kellett ebrudalnom nekem személy szerint, ahogy azt a miniszterelnök úrnak elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa,ami a jegybank érdekeivel ellentétes viselkedést is mutat. Igen, megértjük az érzelmeket, de helytelen a Magyar Nemzeti Bank ellen most már 30 hónapja indított támadássorozat.” (A dátumra Matolcsy rosszul emlékezett, a valóságban Nagy Márton 2020-ban távozott az MNB-ből.)Nagy Márton sem maradt adós a válasszal, mint az ATV vonatkozó kérdésére közölte: „2013 és 2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!”Mindez több szempontból is nagyon furcsa volt. Egyáltalán nem tűnt elegáns lépésnek egy vezető részéről a saját munkatársáról kiteregetni a szennyest, ráadásul mégiscsak Matolcsy volt a bank első számú vezetője. Ilyenkor nagyon sántít a beosztott szakmai hibáját vagy vezetői stílusát felemlegetni. Hiszen az mégiscsak az elnök felelőssége, ha éveken át nem vette észre a helyettese hibáit vagy vezetési stílusát, sőt, több szakmai területen teljesen előretolta Nagy Mártont. Mindenesetre Nagy, aki korábban maga is erősen gerjesztette azzal a konfliktust, hogy bántóan átkalandozott intézkedéseivel a monetáris területre, most aránylag visszafogott maradt.A történet annyiban is mókás, hogy az MNB pár hónapja még egy Telex-cikk után külön sajtóközleményt szentelt ennek a most bemutatott konfliktusnak a cáfolatára „Válasz Brückner Gergely újabb téves felvetésére, miszerint a jegybank harcolna Nagy Mártonnal”.A két állítás eredője valahogy úgy értelmezhető, hogy az MNB úgy érzi, ő nem harcol, csak támadják, bár gyakorlatilag a védekezés is hadban állást jelent. Mindenesetre a kormány tagjai az MKIK Gazdasági Évnyitóján nagyon visszafogták magukat, alighanem központi ukáz lehetett, hogy a magyar gazdaságnak rosszat okozó – például a forintot látványosan gyengítő – konfliktust le kell csavarni, nem kell visszaszólni.Az a bizonyos törvénymódosításA helyzetre rálátó beszélgetőpartnereink véleménye nagyjából úgy foglalható össze, hogy magát a konfliktust mindenki ismerte, most talán annyi változott, hogy az még személyesebb, még hangosabb lett.A múltban valóban sok ellentét jelent meg a nyilatkozatokban, a témák változatosak voltak: mekkora a kívánatos alapkamat, a BUBOR vagy a DKJ legyen a változó kamatozású hitelek benchmarkja, ki tehesse a pénzét az MNB magasabb kamatozású eszközeibe, kire vonatkozzon betéti kamatstop. Ezekről mindenki tudott, a sajtó is elemezte őket sokat, de most fokozódott a vita hevessége.Ennek talán az lehetett a közvetlen oka, hogy a kormány a jegybanktörvény módosítására is kísérletet tett. A mostani kirohanásokat megelőző legérzékenyebb ügy ugyanis az, hogy a Pénzügyminisztérium kiterjesztené a befolyását a jegybankra. A cél érdekében még a jegybanktörvényt is módosítaná, mégpedig úgy, hogy az egykori alapítványi pénzek (valaha ezeket Pallas Athéné alapítványcsaládnak hívták), amelyek ma áttételesen és döntően hazai és regionális ingatlanokban vannak, ne kerüljenek ki a kormány, vagy legalábbis a leendő (Matolcsy György utáni) jegybankvezetés kontrollja alól – hallottunk egy magyarázatot.A lengyel tőzsdén jegyzett GTC és a hazai GTC Hungary nevű cégekről van szó, amelynek kontrollja, jelenlegi középvezetői és változó hitelszerződései tapasztalatunk szerint ma kifejezetten élénk téma gazdasági körökben. Az biztos, hogy már volt személyi változás is ebben a világban (korábban Fekete Zoltán, ma Nagy Gyula a meghatározó vezető), de forrásaink ennél fontosabb változásnak írták le, hogy miként változott a cégeket hitelező bankok köre.Matolcsy György ebben a témában nem várt szövetségesre lelt: az Európai Központi Bank is az MNB mellett emelte fel a hangját még úgy is, hogy az intézményt vezető francia Christine Lagarde az IMF első embereként még nem volt Matolcsy György idolja.Az ügyeletes vizionárius és a héjaA jegybankok és a kormányok alapkonfliktusa, hogy a kormány pezsgést, növekedést akar (alacsonyabb kamatokat), a jegybank pedig pénzügyi- és árstabilitást, vagyis magasabb kamatokat. E konfliktusban azért nemcsak Nagy Márton exponálta magát, de a HVG tudósítása alapján Kisgergely Kornél EXIM-vezető is, aki szerint 3 százalékponttal alacsonyabb lehetne az alapkamat, és még mindig eléggé magas lenne.Nagy Márton és Matolcsy vitája minden forrásunk szerint elsősorban személyes, és nem szakmai, de azért maradjunk első körben a szakmánál. Nagy Márton a kormányzaton belül hatalmas feladatokat kapott, ő lett a magyar gazdaság elsőszámú befolyásolója. Orbán Viktor maga nem annyira szereti a gazdaságpolitikát, szereti azt rábízni egy „vizionáriusra”, egy „unortodoxra”, egy „nagyot álmodóra”.Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MKIK évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTIOrbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MKIK évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTIKorábban Matolcsy György volt az, aki tényleg mert nagyot álmodni, aki hitt a kanyarban előzésben, a nagy növekedésben, a high-pressure (nagy nyomású) gazdaságban. Igaz, ma már volt, aki ezt úgy interpretálta nekünk, hogy lehet, hogy mindez korábban is elsősorban Nagy Márton ideája volt, a kenyértörés után pedig neki már nem volt annyira népszerűek az ötletei a jegybankban.Mindenesetre a Covid alatt Magyarország sérülékenynek bizonyult, kicsit gellert kapott az addig sikeresnek tűnő prociklikus gazdaságpolitika (amikor egy növekvő gazdaságra öntötte rá a jegybank a pénzt az NHP és NKP elnevezésű hitelprogramok formájában), az önfinanszírozás, a kevés devizatartalék, a sok élénkítés.Egy kis megijedés és konzervativizmus után azonban megint kellett Orbánnak valaki, aki nagyot álmodik. Ekkor Nagy Márton lett az ügyeletes vizionárius, aki valóságos szabályozási rohammal, árstoppal, hatósági áras benzinnel, gázfinanszírozással, biztosítói reformmal, különadókkal, tőkeprogrammal, építőanyag-szabályozással, reptérvétellel meg még ki tudja hányféle programmal dobta be magát és szolgálta volna a növekedés visszatérését.Nagy Márton ugyanis határozottan abban hisz, hogy a nehéz évek (magas infláció, romló életszínvonal, sokkal durvább adósságfinanszírozási számok) után ismét ki lehet nőni a bajt. Ha pedig újra beindul a növekedés, akkor majd több lesz az állami bevétel (visszajöhet például a nagy áfa-bevétel, ami a visszaesés idején nagyon hiányzott), illetve pótolható a kormány által eléggé elszúrt kata-kivezetés mínusza.Matolcsy ilyen körülmények között hirtelen új szerepben találta magát: ő lett a konzervatív jegybankár, aki figyel az infláció letörésére, aki már nem galamb, aki alacsony kamatokkal élénkíti a gazdaságot, hanem héja, aki magas kamatokkal hűt.A két nézet pedig állandóan összeütközésbe kerül. Matolcsy magas irányadó kamattal lépett volna fel az infláció ellen, Nagy pedig monetáris vizekre evezve betéti kamatstopokkal, szabályozással terelte volna a forrásokat az állampapírpiacra. Ment a csiki-csuki, az egyik intézkedett valamit, a másik lépett egyet a másik irányba, a visszafogott bankárok pedig olyanokat mondtak nagy sóhajtások közepette, hogy mennyire nem szerencsés, ha széthúz a gazdaságpolitika két fő aktora.Gúnyolódás mindkét oldalonTény, hogy Nagy Márton nagyon megerősödött, a többi miniszter rovására egyre több területet szerzett. De közben a terjeszkedésével és a „horizontálisan nem igazán kooperatív” stílusával konfliktusokba keveredett, például Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Lázár János építési és közlekedési miniszterrel, de még további miniszterek területeibe is beleharapott (legyen az Lantos Csaba, Pintér Sándor, vagy éppen Szalay-Bobrovniczky Kristóf).Érdekes élmény volt, hogy akár különböző minisztériumokban is ugyanazokat a vicceket mesélték Nagy Mártonról. Az egyik az a klasszikus, amelyben a gazda, akinek döglenek az állatai, tanácsot kér a paptól, mit tegyen. Válaszként csupa nem működő tippet kap egymás után új fajta eleségekkel, kenőcsök alkalmazásával, de az állatok csak tovább döglenek, mígnem a végén egyetlen élő példány sem marad. Mikor ezzel a hírrel a gazda még utoljára visszamegy, a pap közli vele: „kár, pedig még annyi jó ötletem lett volna”.Aligha kell magyarázni: a viccet azért érzik sokan találónak Nagy Mártonra, mert úgy vélik, túl sok az ötletelés, a miniszter előbb vág, aztán mér. Természetesen hallottunk ellenoldali megjegyzéseket is, például azt a kérdést, hogy az MNB vajon hogyan fog kamatot csökkenteni a nyolcas nélkül, hiszen a számmisztikában is utazó Matolcsy György állítólag nem szereti a nyolcas számot. „Ha ott tart a kamatcsökkentés akkor 9 százalékról, majd leugrunk 7,75-re?”Ugyanakkor bármennyire is próbálja a két oldal kifigurázni egymást, vagy bármennyire is érzi Matolcsy György a kormány különböző akcióit a jegybank függetlensége elleni támadásoknak, a kormány a saját szemszögéből éppen azt próbálja bizonyítani a fent részletezett törvénymódosítási javaslattal, hogy igyekszik az MNB-alapítványokba kiszervezett közvagyon felelős gazdájaként eljárni.Hogyan tovább?A három gazdaságpolitikai erőcentrum, vagyis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, a kormánytól hivatalosan független Magyar Nemzeti Bank elnöke, illetve az ebben a cikkben most kevésbé exponált Varga Mihály pénzügyminiszter, nem kell, hogy ugyanazt gondolják minden kérdésben. De a vita, az ötletek versenyeztetése nem ugyanaz, mint a nyílt konfliktus, a személyeskedés, a széthúzás.Varga Mihály és Matolcsy György a Budapesti Értéktőzsde 33. születésnapja és részvényeinek tőzsdei bevezetése alkalmából tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2023. június 21-én – Fotó: Hegedüs Róbert / MTIVarga Mihály és Matolcsy György a Budapesti Értéktőzsde 33. születésnapja és részvényeinek tőzsdei bevezetése alkalmából tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2023. június 21-én – Fotó: Hegedüs Róbert / MTIEbben a vetélkedésben Nagy Márton fő erejének azt tartják, hogy két mentora is van, vagyis hiába nem túl népszerű a kormány legtöbb tagja körében, Orbán Viktor kormányfő mellett Rogán Antal, a nélkülözhetetlen, a lecserélhetetlen Fidesz-pillér is bízik benne. Emiatt a jegybank egy év múlva esedékes elnökváltása előtt már úgy beszélnek forrásaink Nagy Mártonról, mint aki aligha tér vissza az MNB-be, pedig korábban pont onnan datálódhatott az első konfliktusa Matolcsy Györggyel, hogy nagyon is el tudta volna képzelni magát jegybankelnöknek.MNB-s forrásaink most arra számítanak, hogy a Matolcsy elnöki ciklusából hátralevő egy évben biztosan konfliktusos marad a hangulat, ugyanakkor idő előtti Matolcsy-távozás egyáltalán nem várható. Az elnöki pozíció következő nagy esélyesei (Nagy Márton mellett Varga Mihály és Patai Mihály, esetleg Virág Barnabás neve szokott a háttérbeszélgetésekben elhangzani) emlegetése ma már jellemzően úgy folytatódik kormányzati körökben, hogy amennyiben Nagy Márton megvalósítja a nagy gazdasági kilábalásról szóló ígéretét, akkor „maradhat” nemzetgazdasági miniszter és továbbra is „mindennel is” foglalkozhat.A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb és visszatérő kritikája, hogy a lojalitás fontossága felülmúlja a szakmaiság fontosságát, a bólogató Jánosoktól pedig ne várjunk jól működő szakterületeket. Mindenféle kulturális intézmény élén ez a személyzeti politika még ideig-óráig elmehet, de a gazdaságban azonnal visszanyal a fagyi.Érzi ezt a kormányfő is, aki tudja, hogy a gazdaság olyan terület, ahol nem képzelhető el pusztán lojalitásalapú működés. Ha egy pénzügyminiszter, egy gazdaságfejlesztési miniszter vagy egy jegybankelnök ötlettelen vagy bátortalan, az önmagában is egy gazdaságpolitika, csak biztosan nem sikeres. Azt nem mondhatja senki az érintettekre, hogy bátortalanok lennének, a kérdés inkább az, hogy meddig működhet még – Orbán Viktor feltétlen tisztelete ide vagy oda – Nagy Márton, Varga Mihály és Matolcsy György erős konfliktusokkal terhelt hármasa. | Matolcsy György és Nagy Márton konfliktusa személyesebbé vált: komoly tétek vannak a háttérben | Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/06/matolcsy-gyorgy-nagy-marton-varga-mihaly-toni-orban-viktor-konfliktus-alapkamat | 2024-03-06 13:11:00 | true | null | null | Telex |
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt szerdán, több helyszínen is akciózott, és elrendelte négy személy őrizetbe vételét – derült ki közleményükből.A gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A közlemény szerint a gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.A KNYF szerint a bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott. „A nyomozó ügyészség a négy személlyel korrupciós és gazdasági bűncselekmények gyanúját közölte” – írták.„Az iratbetekintést követően más nem történt, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerünkben dolgozó munkatársunkat nem érinti” – írta közleményben Óbuda polgármestere. Az önkormányzat álláspontjáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. | Fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával, négy embert vettek őrizetbe | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt szerdán, több helyszínen is akciózott, és elrendelte négy személy őrizetbe vételét – derült ki közleményükből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/06/korrupcio-buncselekmeny-orizet-negy-szemely-budapest-fovaros-iii-kerulet-gazdasagi-tarsasag | 2024-03-06 20:17:00 | true | null | null | Telex |
„Továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek (…) ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam, megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem"– mondta Boldog István tárgyalásának egyik tanúja, aki a vádban megfogalmazott bűncselekmények idején a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnökeként vett részt Boldoggal és a polgármesterekkel közös telefonmentes találkozókon.Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.A vád szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezekért pedig pénzt kaptak vissza a vállalkozóktól.Nagy Szilárd megismételte, amiket már korábban is elmondott arról a találkozóról, amikor Kétpón a városháza épületébe rendelték be a környékbeli települések polgármestereit, akikkel – miután le kellett adniuk a telefonjaikat – félórás váltásban beszélték át, mire pályázhatnak, és mire pályázzanak, hogy aztán nyerjenek is. Ahogy azt a találkozót is felelevenítette, amikor Boldoggal egy termálfürdő medencéjében kellett beszélni fürdőgatyában, ahol állítása szerint Boldog azt mondta neki, ha pénzre van szüksége, neki szóljon, ne kavarjon a háta mögött másokkal.Nagy állítása szerint, a TOP-os pályázatok átbeszélése után Boldog jelezte, meg fogja majd keresni egy ember, vegye úgy, hogy amikor vele beszél, akkor Boldoggal beszél, és majd elmondja a részleteket, hogyan kell csinálni mindent. „Én elfogadtam a feltételeket, ha ez az ára, hogy fejlődjünk, akkor csináljuk. Egyébként is így működött ez a rendszer, többször jártak nálam ismeretlen, kormányzati kapcsolatokra hivatkozó intézők, szóval ismertük a rendszert, ami a visszaosztásra épült”– fogalmazott Nagy, aki a tárgyaláson a védők kérdéseire – ahogy korábban tett vallomásaiban is – elismerte, hogy rábólintott ezekre a játékszabályokra akkor, és ő maga is szeretett volna részesülni ezekből a visszaosztásokból.A másodrendű vádlott ügyvédje többször is felvetette, hogy Nagy Szilárd abban az időben játékfüggőségével és milliós tartozásaival küzdött, jelezve, hogy érdemes a tanúvallomásaiban ezt figyelembe venni. Nagy elmondta a bírósági meghallgatáson, hogy nem tagadja és nem is tagadta ezeket soha, de évek óta nem iszik és játékfüggőségével is szakemberhez jár.Nagy azt állította, hogy miután Boldog embere megkereste, és elmondták, hogy kiket kell meghívniuk a TOP-os projektek lebonyolítására, és közülük ki fog nyerni, és miután emailben megkapta azt is, hogy milyen cégeket kell meghívni, és azok közül ki fog nyerni, akkor jelezte ennek az embernek, hogy szeretne helyi vállalkozásokat bevonni ezekbe a projektekbe. Elismerte, hogy azért tette ezt, hogy ő is részesülhessen a visszaosztott pénzekből. Elmondása szerint azt a választ kapta erre, hogy „Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt.”Nagy szerint később jelentkezett ez az összekötő ember, majd egy benzinkútra szerveztek találkozót, ahol kérdezte Nagytól, mi kell neki, hogy belemenjen ezekbe a játékszabályokba. Nagy (elmondása szerint) azt válaszolta, hogy úgy korrekt, ha annyit kap, mint Boldog.Nagy ezután arról beszélt, hogy amikor az egyik vállalkozónak – akivel már korábban is dolgozott együtt az önkormányzat – elmondta, hogy nem fog tudni vele dolgozni a jövőben, mert Boldogék mondják meg, hogy kivel lehet, akkor ez a vállalkozó azt ajánlotta neki: „ne üzletelj Boldoggal, hozok egy magasabb üzleti kört”.Nagy erről az üzleti körös próbálkozásról már 2021-ben is beszélt egy nagyobb interjúban: „egy magas politikai kapcsolatokkal rendelkező érdekcsoport” kereste meg azzal, hogy jó kapcsolataik vannak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és több üzletet tudnak neki elintézni, ha velük dolgozik. Nagy korábban azt mondta, Boldogot is be akarta vonni, el is hívta erre, de végül Boldog késett, az emberek nem várták meg, Boldog pedig megsértődött, hogy az ő háta mögött másokkal is üzletelni akar, ezért megszakította vele a kapcsolatot. „Nem tagadom, hogy hibáztam. Én csak élni szerettem volna, mint egy polgármester, és besimulni abba a rendszerbe, ami a korrupcióra épül.Igen, fogadtam el és kértem is pénzt, javaslom ezt a képviselőnek is, vallja be, és könnyebben szabadul ebből az ügyből” – mondta Nagy az egyik vádlott védőjének kérdésére.Nagy elmondása szerint volt egy utolsó próbálkozás a Boldoggal megromlott viszony rendbehozására. Ő egy szolnoki vállalkozónak tartozott pénzzel, Boldog két intézője (Fehér Petra és K. Péter) pedig felajánlotta neki, hogy ezt rendezik helyette, cserébe – Nagy állítása szerint – két nagyobb pályázatot is gyakorlatilag át kellett adnia, hogy annak minden részét, a közbeszerzéstől a kivitelezőkig ők intézzék helyette. Fehér Petra a bíróságon reagált erre, és elismerte, hogy ismerte a szolnoki vállalkozót, és közben is járt a tartozás rendezésében, de csak azért, mert szerette volna, hogy Nagy Szilárd élete egyenesbe jöjjön és jó polgármester lehessen, neki üzleti haszon ebben nem volt.A tárgyalás elején egyébként Boldog ügyvédje megjegyezte, és jegyzőkönyvbe is vették, hogy szerinte mivel Boldog István elsőrendű vádlott büntető feljelentést tett a tanú, Nagy Szilárd ellen, ezért szerinte nyilvánvaló, hogy elfogulatlan vallomás nem várható tőle. A bírónő pedig a mostani vallomása és a korábban, évekkel ezelőtt felvett vallomásai közti időrendiségi zavarra hívta fel a figyelmet: a találkozók, a pályázatok visszadobása, elfogadása sorrendje nem mindig hangzott el ugyanúgy, Nagy erre azt mondta, hogy „időrendben sajnos nem állt úgy össze, annyira sűrű volt és intenzív ez az időszak, majdnem minden napra jutott egy fenyegetés, zsarolás”.A másodrendű vádlott, Fehér Petra ügyvédje több kérdésében azt vetette fel, hogy a tanú tényként jelenti ki több válaszában is, hogy Boldogtól, esetleg Fehér Petrától jöttek utasítások, születtek döntések, miközben szó szerint ezeket nem hallotta elhangzani, csak „többéves politikai tapasztalatára” hivatkozva állítja azokat. Nagy az egyik ilyen felvetésre azt mondta, hogy „gondosan ügyelt a képviselő úr arra, hogy semmi olyat ne mondjon, ami számára kompromittáló lehet”, de például utalt arra, hogy „keresni fogja a kollégája, és vegyék úgy, mintha ő lenne, (…) aki egyébként néhány napon belül már jelentkezett is, úgy jelentkezett be, hogy Boldog küldte”.Azt is hozzátette, hogy „az önkormányzatnak volt hivatalos közbeszerzési tanácsadója, az hogy le kellett cserélnie, az egyetlen célt szolgált, hogy biztosan a Boldog által kijelölt cégek nyerjenek, Boldog érdekeit szolgálta, senki másét, a települését sem.”Boldog István Nagy Szilárdtól többek között azt kérdezte a bíróságon, hány bűncselekményt engedtek el neki, amikor vádalkut kötött, de végül csak annyi derült ki, hogy többet is.Boldog 2021-ben beszélt kicsit bővebben erről az ügyről a törökszentmiklósi tévének. Akkor többek között azt mondta, hogy „Nagy Szilárd egy elítélt bűnöző. Egy olyan elítélt bűnöző, akit én 2017 kora nyarán följelentettem, több mint 100 millió forint ellopásával. A nyomozás során ő vádalkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetem én azt, ami körülöttem zajlik. Gyakorlatilag a Nagy Szilárd állításai, azok hazugságok”.Boldog István ügyének koronatanúját egyébként 2019 őszén a bíróság több mint 10 millió forint elsikkasztásáért felfüggesztett börtönre ítélte, de ezzel párhuzamosan mentesítésben is részesítették, ezért tudott Nagy Szilárd újra elindulni a polgármesterségért Kengyelen, amit aztán már nem nyert meg. Az ő – vádalku keretében tett – vallomásával indult el a Boldog-ügy.Az ember, aki ott volt, de valójában ott sem voltAz egész sztori messze legszórakoztatóbb karakterét is újra visszahívta a bíróság tanúskodni. Berec Zsolt, aki abban az időben a megyei közgyűlés alelnöke volt, és aki a sokat emlegetett kétpói polgármesteres találkozókon is ott ült, és aki tartotta a kapcsolatot a polgármesterekkel, most sem igazán emlékezett semmire.„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – fogalmazott az egyik korábbi tárgyaláson Berec.Berec Zsolt egy régebbi interjúban ezekről a pályázatokról elmondta, hogy bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott: „komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.”A szerdai tárgyaláson arról beszélt, hogy hiába mondja azt például Nagy Szilárd is, hogy ő volt az, aki a Boldog döntéseit közvetítette a polgármesterek felé, hogy miből kellene kisebb összegre pályázni, mire érdemes, ami nyerhet, és mire nem, „ami elhangzott itt, az flaszternyelven: nonszensz”– mondta, mert szerinte Boldog nem volt az ő főnöke, nem adott neki utasítást semmire. A bírónő újra rákérdezett többek között a kétpói találkozóra is, ahol ő is jelen volt Boldog István mellett, amikor a polgármesterekkel egyeztettek a pályázatokról, hátha most jobban emlékszik, de sajnos még mindig ködös Berec memóriája: „továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek.”Később hozzátette a találkozókhoz: „ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam. Megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem.Azt viszont most megjegyezte, hogy Nagy Szilárd presszionálta őt, hogy álljon az ügye mellé, és elmondása szerint kellemetlen hívásai voltak tőle, amikor még ki sem robbant hivatalosan az ügy, hogy hívja fel a Nagy ügyvédjét, aki elmondja, mit és kinek kell elmondania, és akkor „nem fognak a rendőrök jönni értem”.Hivatali vesztegetésBoldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja: kétrendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, kétrendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása, kétrendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. A korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. | „Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt” – meghallgatták a volt fideszes képviselő korrupciós ügyének koronatanúját | Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/07/boldog-istvan-korrupcio-targyalas | 2024-03-07 14:07:00 | true | null | null | Telex |
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer.
Szervezetfejlesztési feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tavaly év végén. A felhívást 2023. december 18-án tették közzé, jelentkezni január 26-ig lehetett. Az ekr.gov.hu-ra már felkerült a beérkezett ajánlatokról szóló összegzés, amely szerint a p2m Informatika Szolgáltató Kft. és a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el a megbízást. Csakúgy, mint korábban.
A keretmegállapodás különféle szervezetfejlesztési feladatok valamint kiegészítő szolgáltatások ellátására irányul, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek és a konkrét feladat(ok)ra vonatkozó egyedi szerződés(ek)ben foglaltak szerint. A tényleges beszerzési igények és a pénzügyi források még nem ismertek, azokat "menet közben" határozzák majd meg.
A szolgáltatásokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, nagyjából 1000 költségvetési szervezet veheti igénybe.
A keretmegállapodás hatálya ugyanakkor nem terjed ki a vagyonkezelő alapítványokra.
Az NKOH felhívására három ajánlat érkezett, de a bírálati dokumentumokban csak a nyertes cégek és az alvállalkozók nevei szerepelnek. A leírás szerint a p2m Informatika és a p2m Consulting Kft. nyerte el a tendert. A két cég alvállalkozóként további 4 céget is bevon: a Profiles International Hungary Kft.-t, a BBKK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, a 3rdGEN Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t és az ISG International Executive Consulting Kft.-t.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A p2m Informatika és a p2m Consulting Kft.-ről már korábban is írtunk: ők nyerték el ugyanis az NKOH ugyanezen feladatokról szóló korábbi tenderét is - akkor 30 milliárd forint értékben.
A p2m Informatika tulajdonosa Szabad Tamás, a p2m Consulting Kft.-é Szabad Tamás és Patonai Ágnes. A két cég bevétele - nagy valószínűséggel az állami megbízásoknak köszönhetően - 107 és 81 millió forintról 3 és 1,5 milliárdra ugrott.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy p2m Informatika többek között a felcsúti focicsapat adatvédelmi tisztviselője, míg a p2m Consulting Kft. Balásy Gyula reklámcégének alvállalkozójaként is felbukkant már. Sőt, Balásy éppen Szabad Tamástól vette át a Lounge Consulting Bt.-t.
Másnak egyébként nem sok esélye volt elnyerni a tendert, ugyanis az NKOH olyan követelményeket támasztott a jelentkezőkkel szemben, amelyeknek vélhetően csak kevesen feleltek meg.
Már az 1 milliárdos bevétel kikötése és a 25 milliós ajánlati biztosíték sem lehetett éppen vonzó a cégeknek, de a kiíró olyan további alkalmassági követelményeket támasztott, amelyek jelentősen lekorlátozták a versenyt. Az NKOH közel 30 pontban sorolja az alkalmassági feltételeket, úgy mint:
legalább 100 olyan szerződés, amelyek keretében sor került legalább 5 db szerződés esetében stratégia menedzsment szolgáltatás nyújtására is, amely szerződések közül legalább 1 db, kormányzati szervezetfejlesztési feladatok ellátásához kapcsolódott;
vagy: legalább 10 db olyan szerződés, amelyek keretében sor került a stratégia menedzsment, folyamatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, humán erőforrás menedzsment, projektmenedzsment, vállalatszervezés, megfelelés biztosítási és információbiztonság területek közül, legalább 6 db szerződés esetében, legalább 3 területet érintő szolgáltatás egyidejű nyújtására is, és legalább 4 db szerződés esetében, legalább 5 területet érintő szolgáltatás egyidejű nyújtására is;
illetve: legalább 1 fő vezető humán erőforrás menedzsment tanácsadó, aki legalább 10 éves, humán erőforrás menedzsment területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik, és a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben vezető tanácsadóként részt vett legalább 3 db olyan szerződés teljesítésében, amely humán erőforrás menedzsment tevékenységet tartalmazott, és amelyekből legalább 1 db, kormányzati szervezetfejlesztési feladatok ellátásához kapcsolódott - és így tovább.
Hogy a másik két pályázó megfelelt-e a követelményeknek, egyelőre nem tudni, de a nyerteseknek a korábbi állami megbízásnak köszönhetően ez nem jelentett gondot.
Kevés cég jut be, sok marad ki
Úgy tűnik tehát, hogy egy újabb nagy értékű keretmegállapodás landolt NER-közelben, de ez nem meglepő, ha központosított közbeszerzésekről van szó.
Magyarországon 2004 óta létezik központosított közbeszerzés, ami nem magyar találmány. Az alapkoncepció egyszerű: a kormányzat beazonosítja azokat a beszerzendő árukat és szolgáltatásokat, amelyekre nagy valószínűséggel az állami szervezetek többségének szükségük lehet (pl. üzemanyag, bútor, irodaszer, villamos energia, stb.) és ezekre vonatkozóan központilag lehet intézni a beszerzéseket. Ezáltal nem kell minden intézménynek külön közbeszerzési eljárást kiírnia.
Ennek a rendszernek több előnye is lehet: egyrészről jelentősen csökkenhet az adminisztráció, másrészről a nagyobb megrendelési volumen miatt jóval kedvezőbb feltételekkel és árakkal lehet(ne) megvalósítani ezeket a beszerzéseket.
A beszerzések központosítása ugyanakkor több aggályt is felvet. Ahogy arra az Integritás Hatóság rámutatott: egyrészt "a központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagy értékűek, ennélfogva pedig eleve korlátozottabb az eljárásokon részvételre képes ajánlattevők köre". Kevés cég tud ugyanis megfelelni a pályázati feltételeknek.
Másrészt:
a keretmegállapodások "tipikusan 2-4 évre bezárják a közbeszerzési piacot."
Azok a cégek ugyanis, amelyek nem kerülnek be a keretmegállapodásba, több évre elesnek szinte minden állami megrendeléstől. További probléma, hogy a következő tender kiírásáig a kimaradó vállalkozások állami referenciát sem tudnak gyűjteni, így a következő tenderen már rajtvonalhoz sem tudnak állni.
A beszerzések magas értéke és a résztvevő cégek alacsony száma miatt pedig a rendszer fokozottan kitett a politikailag vezérelt korrupciónak: sokkal egyszerűbb egy központosított közbeszerzést irányítottan kiírni és ezáltal hosszabb időre biztosítani a preferált cég megrendeléseit, mint egyenként "meghekkelni" az intézmények sok száz közbeszerzését.
Erről az alábbi cikkben is írtunk:
Akkor is kötelező, ha drágább
A Kormány rendeletekben határozza meg azokat a beszerzési tárgyakat, amelyeket központilag kíván beszerezni. Ezekhez 3 intézményt állított fel:
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) - bútorok; papíripari termékek, irodaszerek; irodatechnikai eszközök; gépjárművek; gépjármű üzemanyagok; utazásszervezések; elektronikus közbeszerzési szolgáltatások; egészségügyi termékek; létesítménygazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények részére (őrzés-védelemre irányuló szolgáltatás, takarítás); villamos energia, földgáz;
Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) - informatikai beszerzések;
Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) - kormányzati kommunikációs és szervezetfejlesztéssel összefüggő beszerzések.
A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggésben létrehozták a Védelmi Beszerzési Ügynökséget, a képzési és oktatási beszerzések kapcsán pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapott központi beszerzői feladatokat. Ezeknek a szerveknek a tevékenységéről azonban egyelőre minimális információ áll rendelkezésre.
A központosított közbeszerzés menete a következő:
a központi beszerző szervezet felméri az állami intézmények igényeit, majd kiírja a központosított közbeszerzést.
Ha egy termékre vagy szolgáltatásra van központosított szerződés, akkor
az intézmények kötelesek abból megrendelni azt, még akkor is, ha jóval drágábban lehet csak onnan megvásárolni, mint a piacról.
Különleges esetekben van lehetőség arra, hogy a központi beszerző szervezet engedélyével az intézmény mégis maga bonyolítsa le a beszerzést, de sok központi beszerző szervezet esetében (főleg a kommunikációs beszerzések esetében) egyáltalán nem világosak azok a döntési szempontok, amelyek alapján ezeket a beszerzéseket visszaadják az intézményeknek.
Egy-két helyzetbe hozott cég mindent visz
Az Integritás Hatóság rámutatott: a kevés résztvevő, a hatalmas egybevont megrendelések és a rugalmatlan tenderkonstrukciók korlátozzák a versenyt. De miért probléma ez?
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint főként azért, mert így a jóval egyszerűbb megszűrni a jelentkezőket, és adott esetben a politikailag preferált szereplőket megrendelésekhez juttatni.
Így akár a teljes állami szektort ki lehet szolgáltatni pár magánszereplőnek, ami ráadásul jelentős árfelhajtó hatással bírhat.
Ennek talán eddigi legszemléletesebb példájáról nemrég írtunk a nem nyilvános kormányhatározattal kötelezővé tett iratkezelő rendszer központosított közbeszerzése kapcsán, amelyre 82 milliárd forintos központosított közbeszerzést írt ki a DKÜ. Az esettel kapcsolatban az is felmerült, hogy gyakorlatilag egyetlen cégre lett kiírva a tender:
Azt állítják, spóroltak, de nincs rá bizonyíték
A Miniszterelnökség 2023 elején adatszolgáltatást kért a központi beszerző szervektől a központosított közbeszerzések hatékonyságának felmérésére, az EU felé tett vállalásaink részeként. Az adatszolgáltatások eredményét és a levont következtetéseket az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben tette közzé a Miniszterelnökség.
A kérdések főként arra vonatkoztak, hogy a lebonyolító állami szervezetek:
figyelik-e a piaci árak alakulását a hozzájuk tartozó termékek esetében;
jellemzően mekkora megtakarítást értek el a piaci árakhoz képest;
és az egyedi lehívások során jellemzően hány %-os árcsökkenést tudtak elérni.
A KEF és a DKÜ azt állította, hogy figyelik az árakat, és 20% fölötti megtakarítást tudtak elérni, míg az NKOH közölte, hogy nem méri fel a piacot, de "a tételek egységárát illető megtakarítás önmagában nem is értelmezhető" esetükben, hiszen minden egyedi megbízás teljesen más, így nem lehet összehasonlítani az árakat sem.
Az NKOH így arról sem tudott beszámolni, hogy spóroltak volna-e a központosított beszerzésekkel.
A fenti adatszolgáltatások ráadásul "bemondásra" történtek az egyes központi beszerzők részéről. Tehát azt, hogy például mire alapozza a DKÜ és a KEF a piaci árhoz képest 25%-os megtakarítást, nem kellett részletesen alátámasztaniuk.
Lapunk ezt a hiányosságot próbálja meg pótolni az elkövetkező hetekben egy cikksorozattal, amelyben egyenként elemezzük ki az egyes központi beszerző szervezetek közbeszerzéseit. Egyúttal rámutatunk arra is, mely kormányközeli cégek uralják a központosított közbeszerzések világát, azaz: kiknek hoz valójában hasznot a rendszer.
Katus Eszter | Így folynak el a közpénzmilliárdok a központosított közbeszerzéseken keresztül | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/13/igy-folynak-el-a-kozpenzmilliardok-a-kozpontositott-kozbeszerzeseken-keresztul/ | 2024-02-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Budapesti Közlekedési Központ csak az előleget és kamatait kapja vissza.Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. A svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló testület az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők tavaly őszi meghallgatása után idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta fel a feleket. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a feleknek a bírók által előre meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett egyezséget kötni. Mint arról többször írtunk, a keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok (összesen több mint 25 milliárd forint) megfizetését kérte. Ezzel szemben állt a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori árfolyamon 28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 24,4 millió eurós (9,5 milliárd forintos) kárigénye java részt az állásidő miatt, de térítést kértek a leszállított, de ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is.A Népszava által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését a német céggel 2015-ben aláírt vállalkozói kontraktus felmondására, miszerint a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó és többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált. A Scheidt & Bachmann-nak így vissza kell fizetni az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forintot). A BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – azonban nem tartották indokoltnak. Sőt a bíróság elnöke szerint"a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt. Egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely soha korábban ilyen feladatot nem végzett. "Gyártottak ugyan hardvereket – kapukat, jegyérvényesítő eszközöket –, de a fővárosi elektronikus jegyrendszer ennél sokkal összetettebb, bonyolultabb rendszer-integrációs projekt volt. Annak felelőssége pedig a bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli, hogy a cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel. Ezt a mulasztást nem oldja fel az sem, hogy a főváros közlekedésszervező cégének az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni. "„Egy ilyen óriási léptékű projekt esetében a kudarc kockázatát nem lehet csak az egyik félre terhelni”"– szögezte le a választott bíróság, amely a német cég BKK-val szembeni követeléséből annyit talált megalapozottnak, mint amennyit az S&B-nek meghiúsulási kötbérként a BKK felé kellett volna fizetnie. Így a felek végül abban állapodtak meg a bíróság iránymutatása által megszabott keretek között zajló egyezségi tárgyaláson, "hogy az S&B nagyságrendileg csupán az előleget fizeti vissza kamatostól, a többi követelés kiegyenlíti egymást. "A főváros így a 2018-19-ben hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. (A perbeli követelésnek durván a tizedéhez jutott hozzá.)A Népszava városházi forrásai szerint az eljárás végeredménye nem tér el nagyban a főváros kezdeti várakozásaitól, noha egyes részleteken meglepődtek. Így például azon is, "hogy a bíróság kifizetendőnek minősítette azokat az eszközöket, amelyekről az S&B is elismerte, hogy soha nem is érkeztek meg Budapestre, valahol a Távol-Keleten vannak egy raktárban. "De ezzel együtt sem volt igazán választása a BKK-nak, ha nem fogadják el az egyezséget, akkor az előleget is elbukhatták volna. Ahogy lapunknak fogalmaztak: „összességében méltányos ítélet született. A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható”. Mint mondták:"„túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment”."„Kicsit olyan ez, mint amikor vesz az ember egy telket és megbíz egy olyan generál kivitelezőt, aki még soha nem épített fel egy teljes házat, csak legfeljebb alapozott. Neki kezd ugyan a munkának, de nem halad. A végén pedig azzal érvel, hogy megvette az építkezéshez az anyagokat, lekötötte a vállalkozókat és ő se vállalt el más munkát, így kár érte. A bíróság meg erre azt mondja a hoppon maradt megrendelőnek: te választottad ki ezt a csapatot, nem jártál el elég gondosan, örülj, hogy legalább valamennyi pénzt visszakapsz” – magyarázta az ügyet jól ismerő városházi forrás.A főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet és – más választása nem lévén - lenyeli a veszteséget és keresi a forrást egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez. Az ügyben már korábban Tarlós István feljelentést tett és menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt. A nyomozást egyszer már lezártak, majd újranyitották, de azóta se haladt sokat előre. Kudarctörténet: már az elején megcsúszott a dologAz e-jegy sikertelen története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, de érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével 2010-ben. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De már az elején megcsúszott a dolog, hiszen a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyeket azóta se használta senki. A balul elsült projekt ikonikus elemeit, a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mivel meg kellett várni a per végét.A Tarlós-féle városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. Csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést 2018-ban, amikor a projektet finanszírozó EBRD felmondta a hitelszerződést. A BKK szerint az S&B a projekt hét fázisából csupán négyet (részben) teljesített, a rendszer soha nem működött. Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy a projekt igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol az állítások mögött nem volt semmi. A Budapesten bevezetni tervezetthez hasonló érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig. E-jegy helyett BudapestGOAz e-jegy projekt bukása okozta hiátust a BKK egy saját maga fejlesztette applikációval, a BudapestGo-val próbálja kitölteni. A többfunkciós szolgáltatás révén elektronikusan is megvásárolhatóak a bérletek és „időalapú jegyek” is válthatóak. A 2023-as év legjobb applikációjának járó díjat elnyerő alkalmazással egyetlen felületen lehet utazást tervezni és tájékozódni az aktuális forgalmi helyzetről. Az applikációt használók száma folyamatosan nő. A BKK adatai szerint eddig 1,8 millióan regisztráltak a BudapestGO-ban, és idén februárig már több mint 4,4 milliónál jár a letöltések száma. Havonta 4 millió útvonalat terveznek ezen keresztül és a bevezetése óta összesen több mint 10 millió digitális vonaljegyet váltottak ezen keresztül a fővárosi utasok. A BKK jegyértékesítésén belül már közel 40 százalék a digitális jegyekből származó bevétel aránya, de a felnőttbérletek 34 százalékát, a diákbérleteknek pedig a 40 százalékát is okostelefonjukon keresztül használják a fővárosi közösségi közlekedéssel utazók. | Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten | Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3227775_e-jegyrendszer-bkk-budapest-veszteseg-10-milliard | 2024-03-07 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.
"Mérlegelve a napvilágot látott információkat, a Diákhitel Központ volt ügyvezetőjének állításai alapján - melyek szerint túlárazott szerződések, majd a szerződések alapján teljesítési igazolások aláírására kapott utasítást - a mai napon hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk, egyben az Integritás Hatósághoz fordulunk" - jelentette be Vona Gábor február 12-én. Pár órával azután, hogy Magyar Péter, Varga Judit ex-miniszter volt férje lemondott minden állami cégben betöltött tisztségéről, majd a Partizánnak adott interjújában több, a Fidesz-kormány számára kellemetlen állítást tett.
A botrány azután robbant ki, hogy a 444 olvasója kiderítette: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endre volt igazgatóhelyettest, aki segített eltussolni egy pedofil-ügyet az iskolában, ahol korábban dolgozott. Mivel a család és a gyermekvédelem a kormány fő kampányszlogene évek óta, a döntésen a Fidesz-szavazók is felháborodtak. Végül Orbán Viktor - vélhetően a közvélemény-kutatásokat eredményét látva - egy alaptörvény-módosítási javaslattal megküldte a selyemzsinórt Nováknak.
A köztársasági elnök ezután lemondott, majd Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. Igazságügyi miniszterként ugyanis az ő ellenjegyzése kellett a kegyelmi kérvény elfogadásához. Magyar Péter, Varga volt férje ezután állt ki a nyilvánosság elé, és tett súlyos kijelentéseket az interjúban.
Magyar Péter szerint túlárazott megbízásokat írattak (volna) vele alá
Az egyik ilyen az volt - és emiatt tett feljelentést Vona új pártja, majd a DK is -, hogy Magyar azért távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, mert szóvá tette, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek: a Lounge Design illetve a New Land Media rossz minőségű munkát végeztek a Zrt.-nek, ráadásul "a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban". Emiatt Magyar Péter - saját bevallása szerint - több körben megtagadta a megrendelések aláírását és a kifizetéseket. Hogy ez valóban így volt-e, egyelőre nem tudni biztosan.
Ami viszont az ekr.gov.hu-ra felöltött szerződésekből megállapítható, hogy
Balásy két cége 2019 és 2022 között 811 millió forint értékben kötött szerződéseket a Diákhitel Zrt.-vel, és ebből kettőt biztosan Magyar írt alá.
Igaz ugyanakkor, hogy az utolsó, 2022 májusi szerződést már nem ő, hanem a két vezérigazgató-helyettes írta alá, röviddel Magyar munkaviszonyának megszüntetését megelőzően.
Ez a 811 millió (illetve amennyit végül lehívtak belőle) azonban csak töredéke annak a több száz milliárd forintnak, ami az elmúlt években a központosított közbeszerzéseken keresztül Balásy Gyula cégeihez folyt.
Bár Balásy cégei biztosan rendelkeznek hozzáértő szakemberekkel, a sikerüket mégis inkább a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak (NKOH) köszönhetik, ahonnan a bevételeik legnagyobb százaléka ered.
Összhangban a kormány céljaival
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal feladatait elég egyértelműen meghatározták: "a Kormány célja, hogy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az ezek irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy intézmények, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok (érintett szervezetek)
olyan kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységet végezzenek, amelyek összhangban állnak a kormányzati célokkal.
Az érintett szervezetek a Hivatal által működtetett központosított közbeszerzési és beszerzési rendszeren keresztül juthatnak hozzá a feladataik ellátásával összefüggő, vagy azt elősegítő kommunikációs és szervezetfejlesztési szolgáltatásokhoz.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal központi költségvetési szervként 2014. október 29. óta látja el feladatát, tevékenységét országos hatáskörrel, az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alatt." Aki nem más, mint Rogán Antal.
Egy intézmény sem dönthet önállóan
Mielőtt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrejött, valamennyi állami intézmény és társaság maga intézte a kommunikációs beszerzéseit, ami egy sokszereplős, élénk közbeszerzési piacot eredményezett. Ennek vetett véget az NKOH felállítása. A rendkívül szofisztikált és komplex szabályozási konstrukcióval a kormányzat gyakorlatilag felszámolta a szabad versenyt a kommunikációs közbeszerzési piacon.
Így a megrendelések nagy része egyetlen cégcsoportnál landolt, miközben teljes mértékben átláthatatlanná vált az, hogy konkrétan miért és mennyit fizet az NKOH.
Ehhez a következő lépések vezettek.
A központosított kommunikációs közbeszerzésekről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendeletben először is kötelezővé tették valamennyi állami intézménynek és cégnek, hogy a kommunikációs beszerzéseiket előzetesen bejelentse jóváhagyásra az NKOH-nak. Ezután az NKOH dönt arról, hogy a szervezetek által igényelt kommunikációs szolgáltatások milyen módon kerüljenek beszerzésre.
Erre három megoldást vázol fel a rendelet:
a beszerzést az NKOH által megkötött hatalmas összegű keretszerződésekből (ún. keretmegállapodásokból) hívják le. A költések többsége ide tartozik, lásd kormányzati plakátkampányok.
Az NKOH külön közbeszerzést ír ki az igénylő intézmény nevében, amelynek a jogi-közbeszerzési feltételeibe az intézménynek gyakorlatilag semmilyen beleszólása nincs.
Az NKOH visszaadja a beszerzést megvalósításra az intézménynek, és akkor a folyamat a továbbiakban az NKOH nélkül zajlik le.
Hogy melyik folyamat lesz végül a háromból, az alapján dől el, hogy "a kommunikációs beszerzésre vonatkozó igény összes körülménye alapján" a Hivatal elnöke saját belátása szerint melyiket látja indokoltnak. Ezzel a gumiszabállyal gyakorlatilag intézményesítette a kormány, hogy
az NKOH elnöke szubjektív szempontok alapján, érdemi indokolási kötelezettség nélkül dönthet
arról, hogy egy-egy "zsíros falatot" magához vonjon a hivatal, vagy éppenséggel a politikailag kevésbé érintett ügyeket visszaadja az intézménynek, vesződjön vele ő.
Novák oldalán is felbukkanó nő a "főnök"
Mindez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az NKOH elnöke élet és halál ura lett a kommunikációs kormányzati beszerzéseknél. Forrásaink szerint a legnagyobb állami szervezetek igazgatói és elnökei várakoznak az előszobájában, hogy lobbizhassanak annak érdekében, hogy a kommunikációs beszerzések intézését ne vonja el tőlük a hivatal.
Az NKOH-s közbeszerzések árai ugyanis sokak szerint jóval magasabbak, mint a piaci árak.
Ez pedig nemcsak megterheli az intézményi költségvetéseket, de sok esetben pályázati projekteket sodor lehetetlen helyzetbe. Az intézmények ugyanis a projekt előkészítése során piaci árakkal számolnak, majd a megvalósítás során szembesülnek azzal, hogy az NKOH áraival csak az eredetileg tervezett feladatok töredékét tudják megvalósítani.
Mindezek miatt - bár mostanában sok szó esik Ádámokról és Barbarákról - a Rogán-univerzum egyik legfontosabb szereplője nem más, mint az NKOH vezetője, dr. Lenkei Mirtill.
A jogász végzettségű Lenkei Mirtillről kevés információ áll rendelkezésre. Azt 2015-ben, a kinevezésekor írták meg róla, hogy 1995 és 2002 között az MTV-nél, a 2010-es évek elején pedig az V. kerületi City TV-nél dolgozott - innen is jöhetett a kapcsolat az V. kerület korábbi polgármesterével, Rogán Antallal.
Amit még tudni lehet róla, hogy a Nők Magyarországért Klub alapító tagja volt többek között Schmidt Mária, Szabó Tünde volt államtitkár, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Szili Katalin (volt MSZP-s, most KDNP-s politikus) és Pelczné Gáll Ildikó (az országgyűlés alelnöke) mellett. A Novák Katalin által elnökölt klub többször is kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től, de a szervezetet támogatta a Balog Zoltán vezette fideszes pártalapítvány is.
Lenkei Mirtill ezek alapján jó viszonyt ápol a Fidesz-kormánnyal, amely elégedett lehet a munkájával, hiszen 9 éve áll a Nemzeti Kommunikációs Hivatal élén.
Lépésről lépésre alakították ki a Balásy-cégek hegemóniáját
A szereplők tehát már adottak, de ahhoz, hogy a végén egyetlen cégcsoport kaphasson meg szinte minden megbízást, több dologra is szükség volt.
Ennek egyik eleme egy közbeszerzési konstrukció, a keretmegállapodás alkalmazása. Erről a fajtájú közbeszerzésről az Integritás Hatóság (IH) a következőket írta:
"a keretmegállapodásos eljárások hosszabb időre (a központi beszerző szerv döntése függvényében) tipikusan 2-4 évre bezárják a közbeszerzési piacot:
csak a keretszámnak megfelelő számú ajánlattevő adhat ajánlatot a konkrét beszerzési igények tekintetében. A központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagyértékűek, ezáltal eleve korlátozottabb az azokon részvételre képes ajánlattevők köre."
Az NKOH a kommunikációs beszerzések piacát pedig pontosan így központosította. Úgy szorította ki a sok kisebb szereplőt, hogy 2015-ben kiírt egy 25 milliárd forint értékű tendert, amelyen 3 nyertest hirdetett. Ezek a cégek váltak jogosulttá arra, hogy a keretmegállapodás alapján kommunikációs szolgáltatást nyújtsanak az államnak.
Az összeg és a feladat nagyságrendje miatt a Közbeszerzési Hatóság átengedte az addig soha nem látott szigorúságú tenderfeltételeket:
a jelentkezőknek legalább 1 milliárd forintos árbevételt kellett igazolniuk,
valamint több mint 10 különböző (néhol rendkívüli komplexitású/testre szabott) referenciafeltételnek kellett megfelelniük.
Az első közbeszerzésen még több szereplő szerződéshez jutott, mivel a nagyon szűkös három befutó hely miatt a nagyobb ügynökségek igyekeztek konzorciumokba tömörülni.
Akik nem jutottak szerződéshez az első körben, azok fokozatosan kikoptak a piacról, mivel egy referencia legfeljebb 3 évig volt felhasználható egy közbeszerzésben.
A folyamat tehát abba az irányba mutatott, hogy tenderről-tenderre szűkült a cégek köre, míg az elmúlt években már a verseny látszatát is feladva stabilan egyetlen konzorcium futott be mindig az NKOH tenderein. Amely nem más, mint a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse.
A cégek fokozatos kiszorítása és a verseny hiánya azt eredményezte, hogy az érintettek szerint az NKOH szerződései jelentősen túlárazottak lettek. Azt azonban, hogy pontosan mi mennyibe kerül, senki sem tudja.
Nem publikus, hogy mi mennyibe kerül
A folyamat jelenleg úgy néz ki, hogy az intézmény bejelenti a hivatalnak, hogy szüksége van egy kommunikációs kampányra, és nagyjából leírja az igényeit. Az NKOH ezután küld egy értesítést, hogy lefolytatta az ajánlatkérést, majd mond egy összeget, hogy mennyit kell fizetni. Ha erre az intézménynek nincs pénze, akkor annyi a lehetősége, hogy eláll a beszerzés megvalósításától.
A részleteket külső szereplő pedig egyáltalán nem ismerheti meg. Az elektronikus közbeszerzési rendszerben ugyanis csak annyi látszik, hogy az egyes intézmények egyedi megrendelései mekkora értéket képviseltek.
A konkrét feladatok egységárai, amelyekből következtetni lehetne arra, hogy azok miként viszonyulnak a piaci árszinthez, nincsenek feltöltve sehova.
Ezért nem igazolható vagy cáfolható egyelőre Magyar Péter azon kijelentése, hogy a Diákhitel Központ kommunikációs megbízásai sokszorosan túlárazottak voltak. Még akkor sem, ha NKOH az RTL-nek tagadta a túlárazást.
"A Nemzeti Kommunikációs Hivatal sem Magyar Pétertől, sem a Diákhitel Központból mástól semmilyen panaszt, értesítést sem írásban, sem szóban nem kapott. (...) A médiavásárló ügynökségek profitját törvény szabályozza. Csak a törvényben meghatározott mértékű árrést alkalmazhatnak a közbeszerzésben megajánlott árhoz képest" - válaszolta az rtl.hu kérdéseire a Hivatal.
Utóbbi megjegyzés azonban azért irreleváns, mert Magyar Péter nem azt mondta, hogy a közbeszerzési eljárásban említett árakhoz képest alkalmaztak túlzó összegeket. És, ahogy arra rámutattunk, még ezek az egységárak sem ismertek.
A Transparency International Magyarország mindenesetre a Közbeszerzési Hatóságnak is bejelentést tett az eset kapcsán.
Az NKOH szerint az egységárakat nem lehet összehasonlítani
Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Miniszterelnökség 2023 elején adatszolgáltatást kért a központi beszerző szervektől, így az NKOH-tól is a központosított közbeszerzések hatékonyságának felmérésére.
A kérdések főként arra vonatkoztak, hogy az érintett állami szervezetek
figyelik-e a piaci árak alakulását a hozzájuk tartozó termékek esetében;
jellemzően mekkora megtakarítást értek el a piaci árakhoz képest;
és az egyedi lehívások során jellemzően hány %-os árcsökkenést tudtak elérni.
Az NKOH a következő választ adta:
"tekintettel arra, hogy az Érintett Szervezetek jellemzően nyílt eljárás vagy keretmegállapodás alapján - második körös eljárás - eredményeként megkötött keret jellegű szerződés keretében tudják megvalósítani az egyedi beszerzési igényeiket, és ezen szerződések a szolgáltatásokat, árukat mennyiségi egységként tartalmazzák (amelyek összességeként a konkrét igény komplex szolgáltatásként megvalósítható), a tételek egységárát illető megtakarítás önmagában nem értelmezhető, mivel az egyes eljárásokban az eltérő mögöttes műszaki tartalom - és ezáltal az eltérő mennyiségi lehívások - nem teszik lehetővé az árak összehasonlítását, átlagolását."
Vagyis: minden egyedi megbízás teljesen más, így nem lehet összehasonlítani az árakat, és azt sem lehet megmondani, hogy tudott-e spórolni az állam.
Irreálisan magas árak miatt buktak megbízást
Bár az NKOH szerint nem lehet az árakat összehasonlítani, a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) azért sikerült. Ahogy azt 2022-ben a Napi.hu megírta, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kényszerűségből eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését, miután a KFF súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.
A Felügyeleti Főosztály mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak.
Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse volt. Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.
A Balásy-cégek tavaly szintén befutók lettek volna az NKOH egyik tenderén, de az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt is, így végül a szerződéskötésre nem került sor. A problémát az okozta, hogy egy céget, amelyik kedvezményeket (és ezáltal olcsóbb árat) ajánlott meg, az NKOH kizárta - az ellenőrök szerint jogszerűtlenül.
Balásy milliárdjai
Az NKOH tenderein taroló New Land Media éves forgalma az elmúlt öt évben 52 és 80 milliárd forint között mozgott, míg az adózott eredménye (vagyis a nyereség) 3 és 8,8 milliárd között. A Lounge Design Kft. 7,7 és 19,9 milliárd forint éves bevételt produkált ugyanezen időszakban, míg a nyeresége 1 és 3,5 milliárd forint körül alakult. A vállalkozások bevételeinek jelentős része állami megbízásokból, főként az NKOH-tól származott.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött hirdetmények alapján
a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. összesen 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az elmúlt években.
A két cég tulajdonosa a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula, aki jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 40. helyet foglalja el. Tavaly nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen az egyébként rejtőzködő milliárdost egy éjfekete Lamborghinivel.
Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor
Lapunk négy éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket. Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH akkori határozata szerint alaptalanul, ám nem sokkal később a parlament egy olyan törvénymódosítást fogadott el, aminek alapján akár börtönbüntetést is érhetnek az ilyen drónfelvételek.
Katus Eszter | Összehangolt gépezet irányítja a rogáni propagandahivatal milliárdos kommunikációs tendereit egyetlen nyerteshez | Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/15/osszehangolt-gepezet-iranyitja-a-rogani-propagandahivatal-milliardos-kommunikacios-tendereit-egyetlen-nyerteshez/ | 2024-02-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről - legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat.
Nézettségmérése és a nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftverre írt ki közbeszerzési eljárást a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly novemberben. Ahogy azt az ajánlattételi felhívásban írják, a "közszolgálati médiaszolgáltató köteles évente stratégiai tervet készíteni, illetve a szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását megvizsgálni, amelynek részét képezi a közszolgálati médiaszolgáltatás nézettségi és egyéb médiafogyasztási adatainak elemzése is. Ennek célja, hogy a köztévé a feladatait "hatékonyan és gazdaságosan elláthassa".
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelenő eredménytájékoztató alapján az ezzel kapcsolatos feladatokra - ahogy tavaly is - a Nielsen Közönségmérés Kft.-vel köt keretszerződést az MTVA 12 hónapra.
Bár a két részből álló tender eredetileg becsült értéke félmilliárd forint volt, a Nielsen összesen nettó 267,3 millió forintért vállalta a munkát.
A korábban is befutó cégen kívül más nem is tett ajánlatot.
A Nielsen feladatai a következők lesznek:
percenkénti nézettségi adatok gyűjtése a nap 24 órájában;
a szerződés időtartama alatt évente legalább egy alkalommal koincidencia vizsgálat, amely a panel háztartások 40%-ára terjed ki;
minimálisan 1450 háztartásból álló teljes panelminta;
teljes körű ügyfélszolgálat (munkanapokon munkaidőben 9 és 17 óra között).
Továbbá egy nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftvert is biztosítaniuk kell, amelynek többek között alkalmasnak kell lennie a "nézettségi adatbázis csatornánkénti, műsorcím, reklámblokk és műsortipológia szerinti elemzésére."
"Nem köteles minden álláspontot bemutatni"
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét 142 milliárd forintban határozták meg (ez tavaly 126 milliárd forint volt).
A tetemes pénzmennyiség ellenére a kiegyensúlyozott tájékoztatás nemigen megy a köztévének (főleg a kormány és a Fidesz nézőpontját ismerhetjük meg belőle), de egy nemrég kiadott tájékoztatás szerint ez már nem is várható el tőle. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő médiaelemzők segítségét kérte az M1 híradóinak vizsgálatához, majd amikor a kapott eredmény miatt panasszal élt, a következő választ kapta:
"a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének érvényesülése ma már nyilvánvalóan nem értelmezhető akként, hogy a Médiaszolgáltató köteles lenne minden ellentétes álláspontot részletesen bemutatni, hiszen a néző, amint értesül, hogy ellentétes vélemények is vannak, azok részletes megismeréséére más forrásból is lehetőséget kaphat".
Később egy másik híradás kapcsán is a Médiatanács vizsgálatát kérte, akkor pedig többek között azzal utasították el a képviselő beadványát, hogy a "szerkesztés módja, mikéntje kizárólag a Médiaszolgáltató szerkesztői szabadságának körébe tartozik", és aránytalanul korlátozná a szerkesztői szabadságot, ha "a tájékoztatásban megjelent információk korrekciója, pontosítása is hatósági eljárásban vizsgálható és kikényszeríthető lenne".
Katus Eszter
Nyitókép: Az M1 Híradója. | Negyedmilliárdért mér nézettséget a köztévé, csak egy cég vállalta a munkát | Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről – legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/23/negyedmilliardert-mer-nezettseget-a-kozteve-csak-egy-ceg-vallalta-a-munkat/ | 2024-02-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra - akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.
Rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretmegállapodás részeként a nyertes pályázónak a különböző állami szervezetek rendezvényeit kell megszerveznie az elkövetkező 12 hónapban. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mekkora összegért.
A felhívás szövege szerint ugyanis a keretmegállapodás időtartama alatt megvalósítandó rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatokra, valamint kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre, az a tényleges beszerzési igények felmerülésétől és a pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ.
Így aztán az NKOH már egy keretösszeget sem határozott meg, csak egy biankó csekket adott a nyertes Balásy-cégeknek.
Mert a befutó - ahogy az elmúlt években mindig - ezúttal sem lett más, mint Balásy Gyula egyik cége: ezúttal a Lounge Event Kft., amely alvállalkozóként bevonja a szintén Balásy-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-t, a Visual Europe Zrt.-t, valamint a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, továbbá a Fidesz kedvenc őrző-védő cégét, a Valtont.
Vagyis az elkövetkező 12 hónapban csak ezek a cégek kaphatnak szinte minden állami rendezvényszervezési feladatot, méghozzá automatikusan, verseny újranyitása nélkül.
Más cégek egy évig nem pályázhatnak akkor sem, ha olcsóbban vállalnák a munkát.
Pedig a Balásy-cégek által rendezett események gyakran igencsak költségesek. A K-Monitor top 10-es listája szerint tavaly az atlétikai világbajnokság, a Szent István Napi programsorozat és a pápalátogatás vitte el a legtöbb pénzt.
Az NKOH nyílt eljárására hárman jelentkeztek:
a Lounge Event Kft.,
a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. és
a Human Telex Advertising Kft.
A Roxer tette a második legjobb ár-érték arányú ajánlatot (ennél több részlet nem derül ki a pályázatáról), míg a Human Telex ajánlata érvénytelen lett - nem tudni, miért. Az NKOH csupán ennyit írt az érvénytelenség indokaként: "Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont", vagyis "egyéb módon" nem felelt meg az ajánlat a feltételeknek.
Bár a tender nyílt volt, a felhívásban többek között olyan feltételek szerepeltek, hogy csak akkor alkalmas az ajánlattevő, ha
befizette a 25 millió forintos ajánlati biztosítékot;
rendelkezik rendezvényszervezéshez kapcsolódó 2,5 milliárd forintos árbevétellel,
és van referenciája legalább 2 nemzetközi sportverseny lebonyolítására, keret jellegű szerződés alapján megkötött, legalább 10 db olyan egyedi szerződés teljesítésére, amelyek keretében sor került a stratégiai tervezési és tanácsadási feladat, kreatív ügynökségi feladat, PR ügynökségi feladat, online ügynökségi feladat, gyártási feladat, kutatási feladat, médiaügynökségi feladat területek közül, legalább 6 db szerződés esetében, legalább 3 területet érintő feladat egyidejű ellátására is, és legalább 2 db szerződés esetében, legalább 5 területet érintő feladat egyidejű ellátására is.
Mivel azonban csak az NKOH ír ki keretjellegű szerződést rendezvényszervezésre, csak az indulhatott el a tenderen, aki már korábban is nyert a hivatalnál ilyen jellegű közbeszerzést. Vagyis mindössze néhány cég.
A Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. az előző, 50 milliárdos keretmegállapodásra is pályázott, de akkor sem tudott elég olcsó lenni, így azt is a Lounge Event nyerte (akkor még Moonlight Event néven) a Visual Europe Kft.-vel közösen.
A Roxer tulajdonosa Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztos, korábbi rádiós műsorvezető, aki cégeivel számos állami megbízást nyert az elmúlt években. Ők készítették például a MÁV interaktív nyomozós játékát (az ajánlatkérő szintén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt), de ők reklámozhatták 2,2 milliárd forintért azt is, hogyan épül-szépül az ország.
A Balásy-cégeket persze nem lehet leszorítani a trónról az állami kommunikációs és rendezvényszervezési piacon. Hogy miért, arról ebben a cikkben írtunk részletesen:
Éjfekete Lamborghini, luxusvilla
A Lounge Design Kft. éves forgalma öt év alatt 989 millió forintról 64,7 milliárd forintra nőtt, a nyeresége pedig 108 millióról 9,3 milliárdra. A vállalkozás bevételeinek jelentős része állami megbízásokból származott - igaz, a központosított rendezvényszervezési piacon nem mindig ők voltak főszereplők, korábban alvállalkozóként vagy konzorciumi partnerként jelentek meg.
A Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 40. helyet foglalja el. Tavaly nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen az egyébként rejtőzködő milliárdost egy éjfekete Lamborghinivel.
Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor
Lapunk négy éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket.
Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH akkori határozata szerint alaptalanul, ám nem sokkal később a parlament egy olyan törvénymódosítást fogadott el, aminek alapján akár börtönbüntetést is érhetnek az ilyen drónfelvételek.
Katus Eszter
Nyitókép: Balásy Gyula és Rogán Antal, háttérben az augusztus 20-i tűzijáték. Átlátszó montázs/MTI fotó | Balásy cégei szervezhetnek szinte minden állami rendezvényt az elkövetkező 1 évben | Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/27/balasy-cegei-szervezhetnek-szinte-minden-allami-rendezvenyt-az-elkovetkezo-1-evben/ | 2024-02-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.
"99 százalék nem a génmódosított ukrán gabonára!" - már újabb plakátokon hirdeti a kormány a nemzeti konzultáció egyik eredményét. A kérdés úgy szólt: "A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát. Ön mit gondol erről?"
Amint közzétették a konzultációs eredményt, jött is a hír: "Rendkívüli: negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot foglalt le a Nébih". Erre Nagy István miniszter gyorsan elismételte: "a kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez".
Jön az ukrán gabona, hiába állít mást a kormány
Több cikkben is bemutattuk már, a kormány hiába állítja, hogy tavaly áprilisban megtiltotta számos termék ukrajnai importját, nem mondanak igazat.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat statisztikája hónapokra lebontva teszi közzé, hogy a tagállamok mivel és hova kereskednek. A magyar adatok szerint 2021-ben Ukrajna felől mindössze 21 ezer tonna gabona érkezett hazánkba mintegy 2,3 milliárd forint értékben. Ez a mennyiség azonban 2022-ben sokszorosára, összesen 1,295 millió tonnára nőtt, majd 2023 április végéig újabb 720 ezer tonna ukrán gabona érkezett Magyarországra.
Holott a magyar statisztikai hivatalnál (KSH) tavaly novemberig rendelkezésre álló adatok azt mutatták, hogy 3800 tonnára zuhant az ukrán gabonaimport. Hogy ez az ellentmondás miként lehetséges, arról hiába kérdeztük a KSH-t, hetek óta nem válaszoltak.
NÉBIH: az élelmiszerben nem volt GMO-szennyezés az elmúlt két évben
"A Nébih a GMO-vizsgálatokat akkreditáltan, a nemzetközi előírásoknak megfelelően végzi." - így kezdte az Átlátszónak közadatigénylésre küldött válaszát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amitől azt kérdeztük közadatigénylésben, hogy
az elmúlt két évben hány esetben talált a vizsgálatai során genetikailag módosított kukoricát,
az honnan származott, mikor érkezett, miért vizsgálták, és mekkora tétel volt.
A hatóság azt írta, hogy "a Nébih 2022-ben a monitoring vizsgálatok során élelmiszerekben (46 minta) és takarmányokban (40 minta) nem talált GMO kukoricát." Vagyis abban az évben, amikor csak Ukrajnából közel 1,3 millió tonna gabona érkezett Magyarországra.
Vetőmagok között viszont volt találat: "A Nébih 2022-ben a vetőmagvizsgálatok (1020 tétel kukorica) során 3 GMO-szennyezett kukoricatételt talált, melyek égetéssel történő megsemmisítését rendelte el. Ez összesen 21 786,6 kg vetőmagot érintett.
A 3 megsemmisített tétel közül 2 Chiléből, míg az egyik tétel magyarországi előállításból származik,
de a szülői komponensek Franciaországból és Chiléből érkeztek. Az első tétel 2022 januárban került mintázásra és ebben a hónapban megtörtént a vizsgálat is. A következő tétel márciusban érkezett és márciusban a vizsgálat is megtörtént. A harmadik tétel áprilisban érkezett és május elején lett a jegyzőkönyv kiállítva a szennyezettségről."
Hány hír volt ebből? Egy sem. A Nébih nem állt a nyilvánosság elé, hogy Magyarországon, magyar előállításban GMO-vetőmagot találtak, de arról sem szóltak, hogy Chile problémás lenne.
A hatóság a válaszában így folytatta:
"a Nébih 2023-ban a monitoring-vizsgálatok során élelmiszerekben (39 minta) és takarmányokban (24 minta) nem talált GMO-kukoricát.
2023-ban a Nébih az ukrán célellenőrzés során 154 kukoricamintából 15 takarmánykukorica-tételben talált GM- szennyezést. Ez összesen 17 021 tonna mennyiséget érintett.
21 búza mintából 3 takarmánybúza-tételből mutattunk ki GMO-szójaszennyezést, ami 2828 tonna mennyiséget érintett. A szennyezett tételekből márciusban 6 tétel kukorica és 1 tétel búza került mintázásra, vizsgálatuk márciusban megtörtént. Május-június időszakban további 9 tétel kukorica és 2 tétel búza került mintázásra. Vizsgálatuk május-június folyamán megtörtént, egy vizsgálat július elejére készült el."
2023-ban a importált 724 ezer tonnából közel 20 ezer tonna volt érintett, ami 2,7 százalékos találati arány. Azt is írták, hogy "2023-ban a Nébih a vetőmagvizsgálatok (838 tétel kukorica) során 2 esetben állapított meg GMO-szennyezettséget, mely tételek égetéssel történő megsemmisítését rendelte el. Mind a 2 tétel Ukrajnából érkezett. Ez összesen 15 577 kg vetőmag megsemmisítését jelentette. Az egyik tétel márciusban érkezett és áprilisban történt a vizsgálat,
a másik tétel novemberben érkezett és decemberben történt meg a vizsgálat."
Majd elismételték, hogy "az Agrárminisztérium 2023. április 17-i hatállyal megtiltotta az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok behozatalát felhasználás céljából, mely tilalom jelenleg is érvényben van."
Az Eurostat szerint a Nébih téved, a tranzit nem import
"A propagandisták által szervezett záhonyi "gazdatüntetés" előtt még érdekesebb látni, hogyan titkolózik a kormány az ukrán gabonáról. Tállaitól (Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára - a szerk.) csak annyit szerettem volna megtudni, hogy - havi bontásban - mennyi ukrán termény érkezett be és mennyi hagyta el az országot. Azután fordultam hozzá (pontosabban a főnökéhez, Varga Mihályhoz), hogy a NAV egyszerűen megtagadta a válaszadást.
Csak annyit árultak el, hogy 1,5 millió tonna gabona érkezett be tavaly szeptemberig az országba. De azt többszöri felszólításomra sem mondták el, hogy ebből mennyi ment ki, ahogy azt sem, hogy havi bontásban hogyan alakultak a számok. Így nem tudjuk meg, hogy az 1,5 millió tonna mekkora hányada érkezett a »behozatali tilalom« után, azt meg pláne nem, hogy ebből mennyit »magyarítottak« csalók." - ezt Hadházy Ákos posztolta az ukrán gabona kapcsán. Nem kapott pontos válaszokat.
Az Eurostat adatai kapcsán megkérdeztük ezért a Nébih-et, miként érkezhet hazánkba ukrán gabona a tiltás ellenére. A hatóság azt válaszolta, hogy "A tranzitszállítmányok azonban továbbra is engedélyezettek, de azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját."
Mivel ellentmondásosnak tűnik, hogy a tranzitra szánt gabona a magyar importstatisztikában szerepel, így az Eurostatot kérdeztük erről. Az uniós statisztikai hivatal viszont azt válaszolta, hogy
a tranzitáru nincs a statisztikában.
Ugyanerre a következtetésre jutott statisztikus forrásunk is. Az Eurostat azt is írta, hogy "Hungarian data is sent to Eurostat by the National Statistical Office." - vagyis, hogy az adataik a KSH-tól származnak. De, ugye, a magyar statisztikai hivatal erre a felvetésünkre hetek óta nem reagál. Nem úgy az uniós kereskedelmi és mezőgazdasági osztály. Olof Gills szóvivő azt írta az Átlátszónak, hogy:
Az Eurostat által szolgáltatott adatok csak az Ukrajnából a magyar piacra importált (Magyarországon szabad forgalomba bocsátott) gabonafélék mennyiségét tartalmazzák. Az átmenő gabona mennyiségét nem kell feltüntetni.
Nincs lehetőség arra, hogy az EU-n átmenő termékeket az EU piacára importáltnak tekintsék (hiba mindig előfordulhat, de ez csak marginális lehet).
Az Eurostat adatai a tagállamoktól származnak, és az egyes tagállamok vámhatóságai által gyűjtött információkat tükrözik. Ezek hivatalos adatok, amelyek azon alapulnak, hogy mely termékeket engedik be az EU piacára, és milyen importvámokat fizetnek (ha van ilyen).
Megnézhetjük az agrár-élelmiszeripari adatportálon (Eurostat) elérhetővé tett adatokat is, ahol a különböző gabonatípusokra vonatkozó adatok kivonatolhatók; Gabonakereskedelem (europa.eu).
Vagyis az EU statisztikai szervezete cáfolja a NÉBIH állítását, és a kormány kijelentésével ellentétben igenis importáltak Magyarországra gabonát az állítólagos tiltás után, még ha kevesebbet is, mint korábban.
Raskó György agrárközgazdász korábban azt mondta, hogy "az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban." Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de "rosszul spekuláltak", amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte. Az európai terményárak 2023 tavasza óta esnek, a takarmánykukorica 2023 áprilisban 237 euró/tonna volt, ez 2024 februárra 150 euró/tonnára esett.
Raskó György a napokban azt írta közösségi oldalán, hogy "megint lejtmenetbe váltott a gabona és a növényi olaj a nemzetközi tőzsdéken a kb. 10 napig tartó erősödés után. A kukorica most 175,75€/t az Euronext-en, azaz kb. 68 ezer Ft/t, diszkontálva a Duna vonalára már csak 53-55 ezer Ft/t. Ne legyenek nagy remények, sokkal nagyobb ár csak akkor lesz, ha megint beüt az aszály az Alföldön és az ukrán kukorica elkerül bennünket."
Szöveg: Segesvári Csaba - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Konzultációs plakát Budapesten 2024. februárjában (fotó: Átlátszó) | Az Eurostat szerint a tiltás ellenére tavaly is jött hazánkba ukrán gabona, a KSH hallgat | 729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/02/29/az-eurostat-szerint-a-tiltas-ellenere-tavaly-is-jott-hazankba-ukran-gabona-a-ksh-hallgat/ | 2024-03-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk, miután több száz közbeszerzés vizsgálata során ismerős mintázatokat és rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi céggel, a Tömb 2002 Kft.-vel kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság a napokban tájékoztatott minket arról, hogy minden általunk bemutatott esetet kivizsgáltak, és több mint 10 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Amennyiben a feltételezéseink helyesek, az érintett tenderek kapcsán nemcsak bírságra számíthatnak az eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet.
2023-ban szintet léptünk a közpénzek elköltésének ellenőrzésében: egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg mélyrehatóan - néhányat már a kiírás pillanatában kielemeztünk. Így bukkantunk rendszerszintű korrupció nyomaira, versenykorlátozó feltételekre, és olyan esetekre, amelyek miatt a hatóságok is vizsgálódni kezdtek. Ezek közé tartozott az a cselekménysorozat is, amelynek főszereplője egy építőipari cég, a Tömb 2002 Kft.
A hajdúböszörményi társaság évek óta számolatlanul nyeri a megbízásokat, és ezeken belül is összesen 79 olyan meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, amelyből 58-at behúzott. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. De nem ez volt az egyetlen furcsaság a vizsgált tenderekkel kapcsolatban.
Ahogy arra tavaly ősszel megjelent cikkünkben rámutattunk, bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig ugyanazon cégeket kérték fel, vagy a cégek köre legalábbis nagy fokú egyezést mutatott.
És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször forintra pontosan eltalálta azt.
Mint kiderült, éppen ez a jelenség volt az, amit végül a Közbeszerzési Hatóság (KH) a maga részéről leginkább problémásnak talált. A korrupciógyanús eljárásokat ugyanis cikkünk megjelenésével egyidőben jelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak (is), ahonnan a napokban a következő tájékoztatást kaptuk.
Jogorvoslati eljárásokat kezdeményeztek
Mivel a bejelentésünk olyan megállapításokat is tartalmazott (ld.: tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás), amelyek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel, a Közbeszerzési Hatóság a GVH-hoz továbbította a közérdekű bejelentésünket. Hatóság egyúttal arra is felhívta a figyelmünket, hogy cikkünket - egy képviselői kérdést követően - a nyomozó hatóság is megkapta, amely azonban (bűncselekmény gyanújának hiánya miatt) a feljelentés elutasításáról döntött.
A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amely eredményeként arra jutottak, hogy
az általunk bejelentett tenderek egy része esetében a ő álláspontjuk szerint is közbeszerzési jogsértés valósult meg.
A legegyértelműbb jogsértés az volt, hogy az egyik ajánlatkérő, a Debreceni Egyetem négy közbeszerzésénél az ajánlattételre felhívott cégek köre teljes mértékben megegyezett, de a Hatóság arról tájékoztatott minket, hogy ezek esetében nincs lehetősége további jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mivel a törvény szerint rendelkezésére álló határidő már letelt.
Ezen túlmenően ugyanakkor a Hatóság minden olyan, a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás esetében lefolytatta vizsgálatát, ahol a nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezettől. E kritériumok alapján kereste meg a Hatóság az ajánlatkérőket, vizsgálta meg a bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárásokat, amelynek eredményeként több mint 10 esetben kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
Akár ki is zárhatják a Tömb 2002 Kft.-t
Az Átlátszó közbeszerzési tanácsadója szerint a Közbeszerzési Hatóság csak a közbeszerzési jogsértéseket jogosult vizsgálni, így ezekben az ügyekben "elment a falig" és korrekt módon kivizsgálta a bejelentett ügyeket.
Bár a Hatóság tájékoztatásából nem derül ki egyértelműen, hogy milyen jogsértés miatt indítottak jogorvoslati eljárást,
feltételezhető, hogy az összeférhetetlenség megállapítását kérik a Közbeszerzési Döntőbizottságtól,
amelynek messzemenő következményei lehetnek mind a kiíróra, mind a Tömb 2002-re nézve.
Amennyiben a Döntőbizottság kimondja az összeférhetetlenséget a vizsgált közbeszerzésekben, akkor minden érintett jelentős összegű bírságra számíthat. De ami ennél sokkal nagyobb horderejű következmény lehet,
az egyrészről az uniós pályázati pénzek visszakövetelése;
másrészről felmerülhet az is, hogy a Tömb 2002 Kft.-t - az összejátszás miatt - valamennyi közbeszerzésen való indulásból kizárják 3 évre.
Kik az érintettek?
Az érintett eljárások megtalálhatók a Közbeszerzési Döntőbizottság oldalán is, ahol összesen 15 olyan közbeszerzési eljárást találtunk ( D.99/2024.- D.113/2024,), amelyek a cikkünkben is szerepeltek. Ez alapján kiíróként
Mezőpeterd Község Önkormányzata 1
a Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 2
a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ 2
a Hajdúböszörményi Torna Egylet 2
a Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. 1
a Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Komádi Városi Önkormányzat 1
Szabadkígyós Község Önkormányzata 1
a Debreceni Javítóintézet 1
esetben állhat a Döntőbizottság elé. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatairól beszámolunk majd.
Katus Eszter
Címlapkép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszédet mond a Közbeszerzési Expó 2022 megnyitóján a Millenáris Parkban 2022. szeptember 20-án. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett cikkünk nyomán a Közbeszerzési Hatóság | Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk, miután több száz közbeszerzés vizsgálata során ismerős mintázatokat és rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi céggel, a Tömb 2002 Kft.-vel kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság a napokban tájékoztatott minket arról, hogy minden általunk bemutatott esetet kivizsgáltak, és több mint 10 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Amennyiben a feltételezéseink helyesek, az érintett tenderek kapcsán nemcsak bírságra számíthatnak az eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/07/15-jogorvoslati-eljarast-kezdemenyezett-cikkunk-nyoman-a-kozbeszerzesi-hatosag/ | 2024-03-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Olvasónk Windisch László társaságában látta a volt igazságügyi minisztert, bizalmas helyzetben. Az ÁSZ-nak hivatalosan elfogulatlanul kellene vizsgálnia mindenkit, aki közpénzt használ. A számvevőszék etikai kódexe pedig külön felhívja a figyelmet a személyes érintettségre, illetve az érzelmek szerepére. Megkeresésünkre az ÁSZ közölte: a szervezet elnöke „sem most, sem korábban nem keverte össze a munkáját a magánéletével”.Varga Judit volt igazságügyi miniszter, aki a kegyelmi ügy miatt visszavonult a közélettől, és lemondott az országgyűlési képviselői mandátumáról, szombat este egy társaságban töltötte az időt Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével. Windisch Lászlót és Varga Juditot a W Budapest ötcsillagos szálloda – az Operaházzal szemben álló régi Balettintézet nemrég átalakított épülete – bárjában fényképezte le egy olvasónk, ahogy kéz a kézben társalognak.Nem először látják együtt az ÁSZ elnökét és a volt minisztert. A Gulyáságyú Média beszámolója szerint január 4-én egymás mellett ültek a Zeneakadémián Bogányi Gergely zongoraművész gálakoncertjén – ez még jóval Varga Judit lemondása előtt történt, amikor még aktív fideszes politikus volt. A 444 úgy értesült, hogy Windisch Lászlót és Varga Juditot magánéleti kapcsolat köti össze, ami nem a közélettől való visszavonulás bejelentése után kezdődött. Úgy tudjuk, hogy kormánypárti körökben mutatkoztak már együtt a lemondás előtt is.Windisch volt a NAV-nál igazgatóhelyettesi pozícióban, majd 2011 januárjától a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, ezt követte a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöki széke, volt a KSH kommunikációs igazgatóságot irányító elnökhelyettese, 2022 nyarán pedig az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék elnökének. Az ÁSZ hivatalosan független szerv (az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, tevékenysége minden más szervezettől független), amelynek kiemelt feladata, hogy a közpénzek felhasználását ellenőrizze. Egy ilyen szervnek elvileg minden pártot egyenlő mércével, részrehajlás nélkül kell ellenőriznie.Az Állami Számvevőszék saját etikai kódexe kitér az elfogulatlanság fontosságára, ezen belül pedig kifejezetten a személyes érintettség és az érzelmek szerepére is.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.„Az alkalmazottaknak munkájuk során elfogulatlanul kell eljárniuk. Elfogultságnak tekintendő minden olyan helyzet, amikor személyes érintettség vagy anyagi érdekek, érzelmek vagy meggyőződések akadályozzák, vagy akadályozhatják a részrehajlás nélküli, jogszerű, etikus és szakszerű munkát.Ha az alkalmazott felismerte, hogy valamely üggyel kapcsolatban elfogult, vagy az elfogultság lehetősége fennáll, akkor köteles a lehető legnagyobb körültekintéssel számba venni minden tényleges vagy lehetséges elfogultsági okot, törekednie kell az elfogultsági ok elhárítására és ezzel egyidőben a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell az őt érintő elfogultsági körülményekről.”Ezek után felmerül a kérdés: mennyiben várható a Windisch László vezette Állami Számvevőszéktől, hogy a Fidesz költéseit is részrehajlás nélkül, etikusan és szakszerűen vizsgálják? Az ÁSZ több éves átfutással jelenteti meg a pártok gazdálkodásáról szóló jelentéseket. Vagyis hátravan még például a tavalyi év vizsgálata, amikor Varga Judit még a párt egyik vezető arca, a kongresszus házigazdája volt.A következő kérdéseket tettük fel az ÁSZ-nak: Szerkesztőségünkhöz eljutott információk szerint Windisch László elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter között magánéleti kapcsolat van. Hogyan kommentálják ezt az értesülést? Volt már magánéleti kapcsolat közöttük akkor is, amikor Varga Judit még nem jelentette be a visszavonulását a közélettől?Megkérdeztük azt is, hogyan tartják ezt összeegyeztethetőnek az etikai kódexben idézett résszel. Ezt a választ kaptuk:„Az Állami Számvevőszék elnöke sem most, sem korábban nem keverte össze a munkáját a magánéletével. Munkáját a jogszabályi előírásoknak megfelelően, részrehajlás és elfogultság nélkül végzi és végezte, összeférhetetlenségi ok sem most, sem korábban nem állt fent.”Hozzátették azt is: „Az Állami Számvevőszék elnöke a magánéletét érintő kérdésekről sem most, sem a jövőben nem kíván nyilatkozni.”Óriásbüntetések az ellenzéknek, elengedett MegafonAz ÁSZ az elmúlt években leginkább azzal került a hírekbe, hogy az ellenzéki pártok kampányköltéseit vizsgálva több száz milliós büntetéseket szabott ki. Legutóbb február 20-án tette közzé a kampánypénzek ellenőrzéséről szóló részjelentését, az ellenzéki pártok ez alapján 522 millió forint büntetést kapnának tiltott kampányfinanszírozás miatt.A számvevőszék ugyanakkor nem vizsgálta érdemben a kormánynak nyíltan és nagy intenzitással kampányoló szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum és a Megafon tevékenységét, mivel arra jutott, hogy ezek a csoportok nem működtek együtt szervezetten a Fidesszel, ezért nem bizonyítható az sem, hogy tiltott kampányfinanszírozásban vettek volna részt. Erről a Lakmusz írt bővebben.Varga Judit a tervek szerint a Fidesz EP-listavezetője lett volna az idei választáson, a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt viszont bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. A politikus korábban rendszeres vendége volt a Megafon hivatalos rendezvényeinek:Fotó: Grazmel-Photography/Grazmel-PhotographyAz Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) tavalyi magyarországi tényfeltáró missziójában részt vevő képviselők arról beszéltek: az ÁSZ szerintük nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékokat az uniós források elköltésének hatékony ellenőrzéséről.Meglepte őket, „hogy az ÁSZ elnöke folyamatosan tartózkodott attól, hogy magyarázatot adjon a számvevőszék elmúlt években folytatott tevékenységére”, írta akkor a Népszava. A bizottság egyik tagjának elmondása szerint találkozójukon Windisch László politikai nyilatkozatokat tett ahelyett, hogy válaszolt volna egy sor kérdésre. „Az ÁSZ elnöke nem adott magyarázatot arra, hogyan fogja nyomon követni és értékelni a (helyreállítási alapból érkező) pénzeszközök felhasználását.”Ugyanerről a bizottsági látogatásról Varga Judit azt mondta: „nem engedtünk a brüsszeli nyomásgyakorlásnak”, illetve hogy ez a háborúpárti magyar és a Néppárttal kiegészült európai baloldal politikailag motivált turistalátogatása volt. | Kéz a kézben fotózták le Varga Juditot az ÁSZ elnökével | Olvasónk Windisch László társaságában látta a volt igazságügyi minisztert, bizalmas helyzetben. Az ÁSZ-nak hivatalosan elfogulatlanul kellene vizsgálnia mindenkit, aki közpénzt használ. A számvevőszék etikai kódexe pedig külön felhívja a figyelmet a személyes érintettségre, illetve az érzelmek szerepére. Megkeresésünkre az ÁSZ közölte: a szervezet elnöke „sem most, sem korábban nem keverte össze a munkáját a magánéletével”. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/09/kez-a-kezben-fotoztak-le-varga-juditot-az-asz-elnokevel?appview | 2024-03-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Orbán János Dénes a magyar irodalom egyik központi figurája lett az elmúlt években. Az erdélyi származású író többek között állami íróakadémiát vezet, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának vezetője. A fenti tisztségeinek köszönhetően közpénzek milliárdjairól rendelkezhet, csak az éves NKA-támogatások összege százmilliós nagyságrendű. Mindezeket a pozíciókat úgy birtokolja, hogy nem mondható pénzügyileg túl stabilnak. Még erdélyi éveiben pénzhamisítás miatt büntették, több százezer eurónyi kölcsönök egy részét kellett tőle perben visszakövetelni. Kolozsvári volt üzlettársak és vállalkozók történetei rajzolták meg Orbán János Dénes eddig széles körben nem ismert arcát.1999. szeptember 14-én 500 000 lejes pénzbírságot kapott a kolozsvári bíróság büntetőjogi eljárásában két magyar nevű kolozsvári lakos, a 379/1999. számú ítéletben emellett kötelezték őket fejenként 200-200 ezer lejes perköltség megfizetésére is. Az ügyben az egyik vádlott, majd elítélt személy a huszonhat éves, brassói születésű, az egyetem miatt néhány évvel korábban Kolozsvárra költözött Orbán János Dénes.Orbánt és tettestársát pénzhamisítás és csalás bűntettével összefüggésben elkövetett érmehamisítás, az 1968. évi román Btk. 215. és 282. paragrafusában tiltott bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. A bírósági végzés megállapította, hogy a cselekmény abban az esetben nem minősül kifejezetten bűncselekménynek, ha a törvény által védett értékek egyikére gyakorolt hatás nem jelentős, a konkrét tartalma miatt a cselekmény nem minősül jelentősnek, valamint nem hordozza magában a bűncselekményre jellemző társadalmi veszélyességi fok jellemzőit. Vagyis elkövetett egy jogellenes cselekményt, de az nem volt olyan súlyú, hogy bűncselekménynek minősítse a bíróság, így csak bírságot szabott ki annak elkövetése miatt.Orbán János Dénes a tusványosi kultúrvitánOrbán János Dénes a tusványosi kultúrvitán Fotó: botost/444.huTizenhat évvel később Orbánnak ismét bírósági ügye támadt egy pénzügyből, de az már legalább nem büntető-, hanem polgári peres eljárás volt: egy tartozást követeltek tőle vissza. Az erdélyi, de Magyarországon is jól ismert üzletember Nagy Elek érdekeltségébe tartozó cég nagyjából százezer euróért pereskedett vele. Pedig épp Nagy volt az, aki egy kolozsvári vállalkozó elmondása szerint a 2000-es évek közepén még azt mondta, amikor megkérdezték tőle, érdemes-e kölcsönadni Orbán János Dénesnek a nagyívű projektötleteire: Orbán „rendes fiú, még ha kicsit álmodozó is”. Ezt ő maga is komolyan gondolta, nemcsak a cégcsoportján keresztül, hanem állítása szerint magánszemélyként is jelentős kölcsönnel segítette ki Orbánt, de arról, mivel bizalmi alapon adta, nincsenek dokumentumai.Arról a mára többek között Kossuth-díjjal is elismert Orbán János Dénesről van szó, akinek már az erdélyi évektől kezdve mentora volt Szőcs Géza volt államtitkár, és aki a 2010-es évek közepe óta több milliárd forintnyi közpénzt fölött diszponálhat például az állami íróakadémia vezetőjeként – ez csak az indulása első három évében csaknem kétmilliárd forintot kaphat –, vagy például a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma egyik, miniszter által delegált tagjaként és elnökeként.A kollégium, mint azt megírtuk, tavaly októberben csaknem 360 millió forintnyi támogatást osztott szét úgy, hogy a pénz egyhatoda, a romániai magyar lapoknak folyósított támogatása 100 százaléka annak a Monacóban élő milliárdos üzletembernek, Böszörményi Zoltánnak az érdekeltségébe került, akinek Orbán a 2010-es években több tízmillió forinttal volt adósa. Orbán a döntés idején 2024. február 29-ig volt a kollégium vezetője, de azóta a megbízatását egy évvel meghosszabbították.Az akkori cikk nyomán több helyről kerestek meg azzal, hogy Orbán nemcsak Böszörményinek tartozott komoly összegekkel, hogy több más erdélyi üzletembernek, magánszemélynek is. Van, akinek közjegyző előtt aláírt papírja van 30 000 euróról, van, akinek a haláláig nem adta meg minden tartozását, és van Nagy Elek, aki a kezdetekben üzlettársa – és a költői munkássága rajongója – volt, és akinek egy időben összesen mintegy 200 000 euróval tartozott. Ha nem vesszük figyelembe sem a Böszörményi-féle 25 000 dollárnyi, 71 000 eurónyi és 7,6 millió forintnyi adósságokat – hiszen ezek jelzálogterhei lekerültek a lakásairól –, sem azt, hogy a már említett Bulgakov, amelynek akkor már Orbán volt az egyedüli tulajdonosa, több tízezer eurónyi romániai köztartozást nem fizetett meg 2013-ig, a birtokunkba került adatok akkor is több mint kétszázezer eurónyi, részben felszólítások nyomán vagy bírósági perekkel rendezett adósságról szólnak.„Nem akarok erről, nem akarok róla beszélni” – mondta egy magyarországi üzletember, amikor elmondtuk, miért keressük. Ő több állami vállalatnál is volt korábban vezető beosztásban, de ahhoz sem járult hozzá, hogy a monogramját leírjuk. További érdeklődésünket egy „nézze, én ezt nem szeretném kiteregetni” válasszal utasította el, amivel azonban nem cáfolta, hogy több tízezer eurója után kellett futnia.Végül több, a kolozsvári vendéglátásban részt vett vagy résztvevő, de neve elhallgatását kérő vállalkozóval és más, a város közéletét ismerős helyivel beszélgetve rajzolódott ki a kép Orbán János Dénes vendéglátós pályafutásáról és az ezzel összefüggésben bizonyította pénzügyi ingatagságáról. Ketten névvel is vállalták a történetüket, egyikük a korábban már említett Nagy Elek, másikuk az a Kovács Ferenc, aki a Bulgakov kávéház – erről hamarosan bővebben is írunk – névadója és Orbánnal együtt alapító tulajdonosa volt.„Ez egy régi, nehéz, mondhatom azt is, hogy fájó történet. Nagyon rossz megélni, szembenézni azzal, hogy valaki ilyen tehetséges, briliánsan ír, pengeélesek az írásai, élvezet olvasni őket, de az erkölccsel hadilábon áll, a pénz eltorzítja az ítélőképességét” – mondta Nagy Elek, amikor Orbánról kérdeztük, és arról, hogy valóban neki is komoly összegekkel tartozott vagy tartozik-e. „Én szoktam vállalni névvel a véleményemet, a jót is, meg a kevésbé jót is”, mondta, miért nem kért anonimitást.A „régi és fájó” történet az ezredfordulón kezdődött Kolozsváron. Az általunk elért volt üzlettársai vagy üzletfelei, illetve finanszírozói szerint Orbánnak remek ötletei voltak a 2000-es évek eleji, a román nacionalista-soviniszta Gheorghe Funar polgármester vezette városban, hogy hogyan tartsa életben, mozgásban a magyar irodalmi életet. Az egyik ötlete egy olyan magyar irodalmi kávézó volt, ahol a kolozsvári diákok, írók, költők egymásra találnak. Amikor Nagy Eleknek elővezették az ötletet, ő ezt azzal fejelte meg, hogy a kávézóként termelt nyereséget, bérleti díjat ő visszaforgatja az irodalmi, irodalom-népszerűsítő tevékenységre.A Bulgakov nevet kitaláló Kovács Orbánnál társulva 2002-ben indította el az irodalmi kávézót. A helyért bérleti díjat fizettek, a pénz a tulajdonos Erdélyi Híradó nevű kiadóé lett. A társaság a teljes bevételt az erdélyi magyar irodalom támogatására fordította. A Bulgakov onnan jött, hogy nem akartak direkt magyar irodalomra, általában is a magyarságra utaló nevet adni az akkor már tíz éve hatalmon lévő Funar miatt.„Én ezt az ötletet jó szívvel támogattam. Csináltak egy társaságot, én biztosítottam egy felújított ingatlant, amit az a társaság bérbe vett, és ott nyitotta meg a kapuit a Bulgakovot 2002 júniusában”, az avatóünnepségen ott volt Faludy György is. A kezdeményezés bejött – a Bulgakov Café máig működik, és ma már Erdély egyik legismertebb irodalmi kávéháza –, de Nagy Elek szerint „épp ez lett valójában Orbán János Dénes kolozsvári veszte: megérezte a pénz szagát, megérezte, hogy lehet jobban élni, mint előtte élt”.A Bulgakovot egy újabb étterem, a Toldi megnyitása követte 2004-ben – ez 2011 óta Mikó étterem néven Kovács Zsolt tulajdonában működik, szintén a mai napig –, ez szintén a kiadónak fizetett bérleti díjat. Ezután diszkót is nyitottak Kolozsvár főterén. Majd, miután szakított Kováccsal, Orbán nyitott egy újabb, a kolozsvárit idéző kávézót Marosvásárhelyen, és közben egy újabb kávézót kezdett szervezni Kolozsváron. A projektekhez pénz kellett – még a vásárhelyi kávézót, majd a diszkót is be kellett zárni –, amit, úgy tűnik kölcsönökből oldott meg. Ez egy ideig könnyen ment, amiben ambiciózus fellépése, megnyerő ötletei mellett annak is szerepe lehetett, hogy a nála húsz évvel idősebb, és az erdélyi művészeti-kulturális életben már akkor befolyásos, ikonikus Szőcs Géza a kezdetektől felkarolta, támogatta nemcsak irodalmi, hanem irodalomszervezői tevékenységét is. Csakhogy aztán, ahogy egy, az akkori ügyeit ismerő helyi vállalkozó fogalmazott: „egy idő után ez az egész építmény repedezni kezdett, majd összeomlott”.Kovács Ferenc azt mondja, neki nem a pénzügyi problémák a legfájóbbak, „láttunk már olyat a történelemben, hogy valakinek eszét veszi a pénz”, hanem az, hogy emberileg kellett nagyot csalódnia volt barátjában, üzlettársában. „Mit is mondhatnék? Hogy igyekeztem két lábbal a földön maradni, de ez egy idő után nem ment” – mondta, amikor a konkrétumokról kérdeztem. Majd sorolni kezdte őket: „kértem adjuk el a Toldit, de nem volt rá hajlandó, aztán amint szétváltunk, eladta. A diszkót kockázatosnak tartottam, de csak amikor szinte a kezeim között halt meg egy tizenkilenc éves fiú, akkor tudtam elérni, hogy bezárjuk. Buktunk rajta úgy nyolcvanezer eurót és egy torockói házat”.Még jobban fájt neki a szakításuk és annak körülményei. „Hogy nyolc év együttlét után egy tükörtojásos spenótevés közben vetette oda nekem, mennyit ér az üzletrészem. Hogy onnan, csak mi ketten vagyunk fontosak, eljut oda, hogy neki már nincs rám szüksége. Hát azt gondoltam, ennél vastagabb a barátságunk zsírja”. Miután elfogadta Orbán János Dénes húszezer eurós vételi ajánlatát, „egy hét múlva felhív Böszörményi Zoli azzal, hogy tényleg ér ez az üzletrész 180 ezer eurót?” Azt is fájlalja, hogy a közösen felépített Bulgakovot a szétválásuk után „a nagyobb haszon reményében irodalmi kávéházból Fekete Pákó-fellépéseket kínáló diszkóvá alakította át”.A legfájóbbnak azt mondta: „amíg együtt voltunk, a bukott üzletek után édesanyám adott nekünk kölcsönt, amit szépen vissza is fizettünk mindig. De szétválásunk után János tőle is kért kölcsönt. Édesanyám halálakor is tartozott neki 10 000 euróval, és még a temetésére sem jött el. Igen, az anyagiak fájó dolgok, de azon az ember túlteszi magát. Amin sokkal nehezebb túltenni magunkat, az az emberi oldal”.Kovács végül 2013-ban került vissza a Bulgakovhoz, a vállalkozást a kezdetektől finanszírozó-támogató Nagy Elek hívta vissza, „szólt, hogy menjek rendet teremteni”. Akkor szembesült azzal, hogy csak a román államnak mintegy 50 ezer euróval tartozik Orbán idejéből a cég, „nem fizette a betegbiztosítást s a nyugdíjalapot se, nagy szerencséje volt, hogy senkinek nem esett baja, de a tulajdonos Erdélyi Híradó felé is közel kétszázezer euró elmaradt bérleti díj tartozása volt”.Orbán János Dénes átveszi a Kossuth-díjat Novák Katalin államfőtől, 2023Orbán János Dénes átveszi a Kossuth-díjat Novák Katalin államfőtől, 2023Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVAA Szőcs Gézához fűződő sajátos Orbán-viszonyról Nagy Elek is tudott. „Szőcs Géza kolozsvári gyermekkorunk óta barátom volt, egy korosztály voltunk, nagyon nagyra tartottam. Ahogy költőként, íróként Orbán János Dénest is, aki szerintem irodalmi oldalról korunk meghatározó alakja, különösen, ha többet írna. De egy nagy írónak az erkölcsi tartása is példakép kell legyen, legalábbis szerintem, és ez sajnos Jánosból hiányzott. Géza, mindvégig mentorálta őt, annak ellenére, hogy pontosan tisztában volt azzal, János mindig akkor közeledett felé, amikor valamilyen hatalmi pozícióban volt. Azt mondta nekem, amikor János viselt dolgairól beszéltünk, nagyszerűen ír, és ezért ezt az oldalát támogatja, de egy tömör latin kifejezéssel jelezte, hogy János nem ismeri az erkölcsi határokat” – mondta erről Nagy. Az erkölcsi hiányosságokra ő is említett példát, Kovács Ferenc édesanyjának a temetését, mondván: azt az esetet a kolozsvári közösség nagyon megjegyezte.Nagy, ahogy írtuk, magánszemélyként és a tulajdonában lévő cégcsoporton keresztül is adott neki kölcsön. „Amikor arról kérdeztem, hogy megy a Bulgakov, mindig az volt a válasz, hogy jól megy, és mindenféle projektekre újra és újra pénzt kért”. Amikor Nagy szeretett volna elszámolni ezekkel a pénzekkel, Orbán azt állította, hogy az összes pénzt befektette a Bulgakovba. Ekkor el is fajult köztük a vita. „János nem volt képes felelősséget vállalni, sajnos nem ismerte mit jelent a szerénység, vagy az alázat. Én hiszek abban, hogy jóindulattal mindent meg lehet oldani, de ha valaki fennhéjázón viselkedik, miközben neki lenne mit helyrehoznia, akkor nem csoda, ha a másik zsebében kinyílik a bicska. Még így is adtam egy esélyt, hogy hozza helyre a dolgokat, de most már felügyelettel. A projekt elbukott” – mondja Nagy. „Amikor 2011-12 körül összeomlott a feje fölött minden, és kértem, hogy mutassa be, mire mennyit költött a Bulgakov jobbítása érdekében, szinte semmit nem tudott felmutatni. Alig akadt számla vagy bizonylat, de még könyvelésen kívüli nyilvántartás sem volt ezekről az úgymond befektetésekről. Arról nem is beszélve, hogy pár évnyi bérleti díjjal is tartozott a Híradónak. Minden jel arra mutatott, és mutat máig, hogy a pénzt egyszerűen felélte” – mondja Nagy. Hogy nem a levegőbe beszél, azt jelzi: amikor a cégcsoportjának járó pénzért a hiábavaló felszólítások után perbe torkollott az ügy, Orbán a bíróságon is azt állította, hogy mindent a kávézóra költött. Bizonyítékot viszont ott sem tudott erre felmutatni, bár elég sajátos eszközökkel is megpróbálta ez.„Amikor a pereskedés előtt bejött hozzám az irodába egyeztetni, felvette titokban a jó egyórányi beszélgetésünket és becsatolta »bizonyítékként« a bíróság részére! Csakhogy a felvett beszélgetésből is a bíróság pont az ellenkező következtetést vonta le. Pedig még akkor is lett volna lehetősége megállapodni, ha elismeri, hogy bizony azt a pénzt másra költötte. Viszont így, legalább ott szembesülhetett vele, hogy a mese az ő irodalmi világába való, és nem a pénzügyibe”, mondja Nagy.Azokat a pereket el is bukta, így Nagy Elek a szerződéssel lefedett pénzeket a cégein keresztül visszakapta. A magánkölcsönről viszont azt mondja, hogy azt „felejtsük el”, azt a pénzt becsületszóra adta, papírja nincs róla, és bár Kolozsváron mindenki tud róla, ő már nem számít arra, hogy valaha viszontlátja. Kolozsvárról történő elköltözése után teljesen megszakadt a kapcsolatuk, ekkor Orbán egyre látványosabb pályát kezdett befutni Magyarországon Szőcs segítségével és a magyar politika jóvoltából.Sokan, akikkel beszéltünk, szóvá is tették: nem értik, Orbán miként kerülhetett olyan helyzetbe Magyarországon, hogy sorsokról döntsön, amikor erre erkölcsileg és a pénzhez való viszonya miatt is alkalmatlan. „Én is hallottam ilyen véleményeket, hogy az objektivitását felülírja a hiúsága vagy az érdeke”, erősíti meg ezt a volt üzlettársa. Kovács sem érti, hogy a tavalyi NKA-döntéskor hogyan bánhattak el például az erdélyi lapokkal, „a Székelyföldet például csupa olyanok szerkesztik, akik neki elvileg régi barátai, alkotótársai”, mondta egyikük.„A papírjaim a mai napig megvannak, megmutatom, ha szólsz s eljössz, hogy ezzel a pénzzel ő máig adós” – ezt már egy másik, a neve elhallgatását kérő kolozsvári üzletember mondta. Tőle előlegre kért kölcsön 30 000 eurót Orbán, aki akkor a Bulgakov révén Nagy Elek üzlettársa volt, és ez jócskán növelte a hitelességét. Annyira legalábbis igen, hogy ez az üzletember adjon neki pénzt, de annyira nem, hogy azt ne közjegyző előtt tegye. „Nekem ezt nagyon nehéz volt megélni utána, hogy egyszer csak ez az Orbán eltűnt a képből”. De ő legalább felszólítások és pereskedések nélkül visszakapta a pénzét, igaz, nem Orbántól: „addig-addig egyezkedtünk Nagy Elekkel, hogy ő végül úriemberként viselkedett, s belément, hogy kifizesse azt a pénzt, ami Orbánnál eltűnt, ilyen értelemben nekem nem lett károm”.„Egyből ráéreztem, s egyből mondtam, hogy én ebben az emberben nem hiszek” – zárta a megkeresésünket rövidre egy másik üzletember. „Látszott, hogy ő gazdag szeretett volna lenni, nagyon gyorsan és nagyon gazdag”, amit ő ijesztőnek tartott. Szerinte abból, hogy valaki jó író, vagy hogy jó ötletei vannak, nem következik az, hogy azokat meg is tudja valósítani olyan alázat, az emberi viselkedési kultúra olyan minimuma nélkül, amit Orbánban nem látott. „Egyeztettünk akadémikus úrral és nem kíván nyilatkozni”. Ezt a választ kaptuk a Magyar Művészeti Akadémiától miután heteken át több csatornán számos kísérletet tettünk arra, hogy felvegyük a kapcsolatot Orbán János Dénessel, és reagáltassuk az egykori üzletfelei és kolozsvári ismerősei által elmondottakra, valamint megkérdezzük az 1999-es bírósági ítéletről. Hívtuk és kerestük sms-ben olyan mobilszámokon, amelyek a tudomásunk szerint az övéi, írtunk a privát emailjére, telefonon és emailben kerestük a Fővárosi Operettszínházban, az Előretolt Helyőrség Íróakadémián, de próbáltuk elérni az NKA-n keresztül is. Az egyetlen reakció az MMA-tól érkezett egysoros email volt. | Tartozásai miatt pereket veszített, mégis közpénzek milliárdjairól rendelkezik | Orbán János Dénes a magyar irodalom egyik központi figurája lett az elmúlt években. Az erdélyi származású író többek között állami íróakadémiát vezet, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának vezetője. A fenti tisztségeinek köszönhetően közpénzek milliárdjairól rendelkezhet, csak az éves NKA-támogatások összege százmilliós nagyságrendű. Mindezeket a pozíciókat úgy birtokolja, hogy nem mondható pénzügyileg túl stabilnak. Még erdélyi éveiben pénzhamisítás miatt büntették, több százezer eurónyi kölcsönök egy részét kellett tőle perben visszakövetelni. Kolozsvári volt üzlettársak és vállalkozók történetei rajzolták meg Orbán János Dénes eddig széles körben nem ismert arcát. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/11/orban-janos-denes-tartozas-adossag-kolozsvar-irodalom-birosag | 2024-03-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A K-Monitor közölte, hogy februárban közérdekű adatigényléssel kérte ki az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter, de a minisztérium elutasította az adatok kiadását.A K-Monitor nem magukat a kegyelmi határozatokat kérte el, hanem olyan, nagyrészt statisztikai adatokat, amik, bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének és a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. A 2013 és 2024 között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényelték az alábbiak szerint: Kegyelmi kérelem azonosítója / iktatószáma Kegyelmi kérelem kelte Kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint) Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság) Kegyelmi döntés kelte Miniszteri ellenjegyzés kelte A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését„A kérdésekből látható, hogy csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés - indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontunk szerint ezek is kiadhatóak lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül” – írja a K-Monitor.Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának akkori elnöke, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság ekkori elnöke és Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egy 2019-es konferencián.Az IM arra hivatkozott, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amik ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is írta, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében az adatigénylésben kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes.A K-Monitor szerint nehezen érthető, hogy a statisztikai adatközlés miért merül ki az ügyek számának publikálásában, hiszen ennél sokkal több információ rendelkezésre áll anélkül, hogy az érintettek személyiségi jogai sérülnének. A K-Monitor szerint a kormány még a meglévő kereteken belül sem szeretné, hogy a társadalom világosabb képet kapjon a kegyelmezés intézményének működéséről, pedig a kegyelmi botrány kirobbanása óta eltelt időszakban akár törvény is születhetett volna a kegyelmi döntések teljes nyilvánosságáról. | A kormány nem adja ki a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről beszámoló adatokat | A K-Monitor közölte, hogy februárban közérdekű adatigényléssel kérte ki az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter, de a minisztérium elutasította az adatok kiadását. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/11/a-kormany-nem-adja-ki-a-kegyelmi-dontesek-ellenjegyzeserol-beszamolo-adatokat | 2024-03-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Különös szereplő köti össze Magyarország történetének legnagyobb pénzügyi csalását, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányt és a költségvetési csalással vádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyét - tudta meg a 24.hu.
A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerbotrány egyik legemlékezetesebb felvonásában ugyanaz az ember szállította a Quaestor-ügy legendássá vált strómanját, Orgován Bélát, mint aki az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt.
A könyvelőként és "reorganizációs szakemberként" tevékenykedő J. Gábor ugyanakkor mindkét ügyben megúszta a vádemelést.
A brókerbotrány esetében a G7 számolt be arról, hogy a Quaestor irányítását rövid időre átvevő, büntetett előéletű közmunkást, Orgován Bélát J. Gábor ajánlotta be Tarsoly Csabáéknak. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vád alá került Simonka György és 32 társa ügyében pedig J. Gábor is gyanúsított volt, ám feltehetően a vádhatósággal kötött megállapodás alapján elkerülhette a felelősségre vonást. Úgy tudjuk, a vádirat említést is tesz arról, hogy részben J. Gábor terhelő vallomása alapján emeltek vádat a fideszes politikus és társai ellen.
A férfi 2012-ben csatlakozott a Simonka-féle körhöz. Az ügyészség szerint a többi közt az volt a feladata, hogy
a Simonka és társai által szőtt céghálóban szereplő társaságoknak stróman ügyvezetőket biztosítson.
Tehát hasonló tevékenységet végzett, mint a Quaestornál.
Az ügyészség szerint egyébként J. Gábor maga is részt vett a korrupciós bűncselekmények elkövetésében, így nagy rá az esély, hogy terhelő vallomásáért cserébe alkut kötött a vádhatósággal. A férfi a felszámolás alá került cégek vagyonkimentésben működött közre.
A férfinak egy másik fontos szerep is jutott a Simonka-ügyben. Ő közvetítette ki ugyanis a politikusnak azt a személyt, aki azt állította, hogy kenőpénzért cserébe le tudja állíttatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított eljárásokat. A Fidesz Békés megyei politikusa ezért több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzésére alapított cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat megfékezze. Ebből a pénzből J. Gábor is részesült, 4 millió forint az ő markát ütötte.
A vizsgálatok azonban az ígéretek ellenére sem álltak le, Simonkáék ugyanis vélhetően nem a megfelelő embert fizették le, így 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül idén augusztusban megtörtént a vádemelés.
Kiemelt képünkön Simonka György és Tarsoly Csaba. | A Quaestor-botrány kétes figurája a fideszes Simonka György intézője volt | Különös szereplő köti össze Magyarország történetének legnagyobb pénzügyi csalását, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányt és a költségvetési csalással vádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyét – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/11/15/quaestor-tarsoly-csaba-orgovan-bela-stroman-simonka-gyorgy/ | 2019-11-15 23:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.