text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kormánypropaganda állításain túl semmilyen, még a legalapvetőbb információk sem derülnek ki a Gondosóra program részleteiről, írja a Népszava. Az uniós támogatásból finanszírozott, 104 milliárd forintos projektről Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szokott rendszeresen sikerjelentéseket kiadni, így például arról, hogy már „csaknem” 600 ezren regisztráltak a programba, és hogy a szolgáltatás hány ezer életet mentett meg (március közepéig hétezret, mostanra „több mint tízezret”).A Népszava szerette volna megtudni, hogy konkrétan milyen életveszélyes helyzeteket oldottak meg, hogy hol van a „száz főt alkalmazó diszpécserközpont”, és mennyibe kerül egy óra. Válasz semmire nem érkezett.Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is aggályosnak tartja a programot, ezért az uniós források jogszerű felhasználását ellenőrző Integritás Hatóságtól, illetve az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) kérte az uniós pénz felhasználásának ellenőrzését és vizsgálatát. Szerinte aggasztó, hogy a Gondosóra alkalmas arra, hogy a helymeghatározás segítségével akár a választás napján megfigyelje az idős embereket. Emellett „a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is felmerül a programmal kapcsolatban”, mondta a politikus. | Hadházy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult a 104 milliárd forintba kerülő gondosórák miatt | A kormánypropaganda állításain túl semmilyen, még a legalapvetőbb információk sem derülnek ki a Gondosóra program részleteiről, írja a Népszava. Az uniós támogatásból finanszírozott, 104 milliárd forintos projektről Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szokott rendszeresen sikerjelentéseket kiadni, így például arról, hogy már „csaknem” 600 ezren regisztráltak a programba, és hogy a szolgáltatás hány ezer életet mentett meg (március közepéig hétezret, mostanra „több mint tízezret”). | null | 1 | https://444.hu/2024/03/26/hadhazy-az-europai-csalas-elleni-hivatalhoz-fordult-a-104-milliard-forintba-kerulo-gondosorak-miatt | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egymásnak ment a SPAR és a kormány; kiszámolták, hogy öt foglalkozásból négyben nem követték a bérek tavaly az inflációt; újra a 400-as szintet közelítette a forint. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.Új ellenséget talált magának a kormány, méghozzá olyat, amivel – Soros Györggyel ellentétben – elég gyakran találkozik személyesen is sok magyar: a SPAR-t. Az ügy még a múlt héten kezdődött, amikor kiderült, az üzletlánc az Európai Bizottsághoz fordult, mert EU-jogot sértőnek találja a kiskereskedelmi láncok különadóját, majd a Die Pressében Hans Reisch vezérigazgató arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak a miniszterelnök családjának részesedést.Már az is erős volt, ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium erre válaszul arról írt, hogy a SPAR a rossz gazdálkodása miatt lett veszteséges (majd minő meglepetés, a Nézőpont Intézet is ugyanerre jutott). Aztán színre lépett Lázár János, és egy építőipari konferencián nem tudta megállni, hogy ne csavarja fel eggyel a hangerőt: arról beszélt, hogy felvetette Orbánnak, „vegyük meg szőröstül-bőröstül” az üzletláncot, majd arról, hogy az osztrák tulajdonost nem kiszorítani akarja, hanem rászorítani arra, hogy „tiszteljék az itteni embereket, a fogyasztókat, a kormányt, az országot.”Az persze nem tűnik túl reálisnak, hogy az államkassza mostani helyzetében még a SPAR megvásárlására költsön a kormány – főleg hogy Lázár ugyanezen a konferencián arról beszélt, a 2022-es 5500 milliárd forintos beruházásstophoz hasonlóval „revolverezi” Nagy Márton és Varga Mihály – de a multik fenyegetése a miniszternek és egyáltalán a kormánynak régi szokása már. Az egész ügy hátterét közéleti podcastunkban is kielemeztük.— voting control —10,4 százalékkal nőtt a magyar média reklámbevétele tavaly, de ez csak első ránézésre jó, az óriási infláció mellett azt jelenti, hogy reálértéken 6,6 százalékos a visszaesés 2022-höz képest – mutatta be a Reklámszövetség.Az elmúlt másfél évben erős apadás érzékelhető az állam kommunikációs büdzséiben, például a televíziós reklámpiacon az állami költésekből származó bevételek 11,65 százalékkal, 7,5 milliárd forintra csökkentek. Így egyértelműen a versenyszféra kommunikációs ráfordításai mozgatták némileg pozitív irányba a piacot.— voting control —Öt foglalkozás közül négyben nem követte a fizetések emelkedése az inflációt – derült ki a KSH most kiadott részletes összesítéséből. Az elmúlt négy év drágulásával viszont legalább még lépést tartottak a fizetések, legalábbis a legtöbb szakmában.Veres Viktor18 olyan foglalkozás volt a listán szereplő 461 közül, ahol a bruttó átlagkereset most emelkedett egymillió forint fölé, és egy olyan maradt, ahol még a 200 ezret sem éri el. A legjobban nem meglepő módon a légiirányítók keresnek, mögéjük feljöttek a politikusok, a harmadik helyen pedig a szakorvosok állnak, így a parlamenti képviselők és a kormány tagjai lecsúsztak a dobogóról.— voting control —A hét képe: már bontják a balatonfüredi görög falutZuhan az elektromos autókba való lítium ára, most 80 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt. Az e-autók eladóinak várakozásai ugyanis nem jöttek be, nem olyan ütemben veszik az emberek ezeket a kocsikat, mint ahogy az eladók és a gyártók remélték. Ennek pedig az is következménye, hogy a nyugati bányatársaságok sorra jegelik a tervezett fejlesztéseiket.— gallery control —Kínát ez nem igazán zavarja. Ott a piaci viszonyok és a befektetői igények most másodlagosak, annyira sok állami támogatást kapnak. Így aztán benyomulhatnak a vákuumba és elkezdhetik átvenni az irányítást a szektor fölött.— voting control —2023-ban közel 780 milliárd forintra nőtt a nem vényköteles gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök forgalma – tette közzé a KSH. Ha ehhez hozzátesszük a vényköteles gyógyszerek 600 milliárdos környéki adatát, akkor máris felmerül a gyanú: valaki nagyon jól járna a kormány tervével, hogy a kórházi patikák üzemeltetését adják koncesszióba.Képünk illusztráció!Túry GergelyA forgalom hatalmas, a nyereség azonban már közel sem, mivel a vényköteles gyógyszereken a jogszabályban előírt árrés minimális. Más kérdés, hogy a koncesszióba adott intézményi patikák versenyelőnyben lesznek a többi gyógyszertárral szemben, mivel lazább szabályozás vonatkozik majd rájuk. A gyógyszerész és gyógyszer-nagykereskedelmi szakmát pedig üzleti szempontból leginkább az aggasztja, hogy a patikakoncessziós projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet is végezhet.— voting control —Az élsportban jelenleg alkalmazott doppingszabályozások tudományellenesek, és akadályozzák a versenyzőket az emberi test valódi korlátainak feszegetésében – ezt állítják legalábbis a 2025-re tervezett első Enhanced Games szervezői. A koncepció az, hogy szabadjára engedik a versenyzőket és az orvosokat, szinte bármilyen teljesítménynövelő szert lehetne használni – legalábbis ami gyógyszerként legális –, a nézők meg majd özönlenek, ahogy sorra dőlnek meg a rekordok (amiket persze nem fognak hitelesíteni).Enhanced GamesAz aktív sportolók nem tolonganak, hogy részt vehessenek a játékokon, hiszen ezzel hosszú időre kizárhatják magukat a hivatalos versenyekről. A szervezők mindenesetre így is nagyot álmodnak: a bionikus és kibernetikus fejlesztéseket is szívesen látnák az Enhanced Games keretein belül, amely akár egy kiborgolimpiává is kinőhetné magát így, hosszú távon pedig az öregedést próbálnák megállítani.— voting control —Újra a 400-as szintet közelítette a forint, de ez most egészen más, mint az a 400, amit 2022-23 fordulóján láttunk. Közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban pedig részben ennek kapcsán azt néztük meg, mit is lehet kezdeni a dilemmával: amikor egy válság végéhez közeledve a politikusok megörülnek, hogy már túl vannak a legrosszabbon, hogyan kerülhetik el, hogy a túlzott lelkesedésükben belenavigálják az országot egy újabb krízisbe?Fazekas IstvánFranklin D. Roosevelt például 1937-ben, amikor a legnagyobb válságból kilábalva túl hamar próbált visszatérni a korábbi idők gazdaságpolitikájához és emiatt újra recesszió lett, inkább ráküldte az FBI-t a nagy cégekre, semmint hogy elismerje, ő volt túl gyors. Az 1980-as évek stagflációját is hamarabb sikerült volna letudni, ha a javulás első jeleire Ronald Reagan nem próbál adócsökkentéssel népszerűséget szerezni. És most azt látjuk Magyarországon is a jegybank és a kormány vitáján, hogy a döntéshozók között nincs egység abban, mennyire gyorsan lehet áttérni az infláció letöréséről a gazdaság felpörgetésére. | És akkor Lázár János megmutatja, hogyan kell fűszert árulni | Egymásnak ment a SPAR és a kormány; kiszámolták, hogy öt foglalkozásból négyben nem követték a bérek tavaly az inflációt; újra a 400-as szintet közelítette a forint. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240324_es-akkor-lazar-janos-spar-fizetesek-gyogyszertar-litium-kina-dopping-forint | 2024-03-24 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Javasolták Rogán Antalék az ügyészségnek, hogy a Völner-Schadl-ügyben a nyomozati iratokból "mit kellene kihúzni" - mondja Varga Judit azon a hangfelvételen, amelyet beszélgetésükről Magyar Péter most közzétett. Varga azt is hozzátette: "de azt nem mind tartották be" - mármint az ügyészek.
"Persze magukat kihúzatták"
Magyar Péter egy alig kétperces hangfelvételt tett közzé kedden reggel, mielőtt bement az ügyészségre újabb tanúvallomást tenni. Ezen - korábbi közlése szerint - ő és volt felesége, Varga Judit beszélgetése hallható, amit Magyar titokban rögzített tavaly januárban. Erről Magyar már előzetesen elárult részleteket hétfőn este:
A végül kedden közzé is tett rövid beszélgetés Magyar szerint alátámasztja azokat a korábbi állításait, amelyeket a Völner-Schadl-üggyel összefüggésben a kormányzat érintettségéről mondott. Például azt, hogy
Rogán és/vagy az emberei manipulálták az ügy ügyészségi iratait, kihúztak belőle, megmásították.
Erre elhangzik utalás Vargától, aki úgy fogalmaz a felvételen Rogánra utalva, hogy "náluk is van egy példány ezekből", vagyis a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiból. Majd Varga azzal folytatja: "elvileg azt ők anno átnézték". Magyar itt visszakérdez: "Mármint a Rogánék?" Varga válasza: "Igen, semmi rossz nincsen,
de (...) persze magukat kihúzatták (...) javasolták az ügyészeknek, hogy mit kellene kihúzni, de azt nem mind tartották be.
"Megmondta a Gergő is, meg a Rogán is"
Magyar ezután azt kérdezi Vargától: "És most meg azt mondják, hogy a te embered menjen be, és nézze meg, hogy mi van benne, hogy van-e még bármi, ami lehet benne?" Varga úgy felel: "Igazából az a baj, hogy új dokumentumok is most már vannak bent, mert látszik (...) folyamatosan hallgatják őket."
Érdekesség, hogy itt, 2023 januárjában arra utal a felvételen Magyar, hogy Schadl Györgyöt, aki ekkor letartóztatásban van, a börtönben is lehallgatják. Ahogy utóbb a hvg.hu utánanézett, ez éppen akkoriban történt, amikor bejelentette Polt Péter, hogy nem nyomoznak tovább "Tóni, Barbara és Ádám" után:
A Magyar Péter által közzétett felvétel azzal folytatódik, hogy Magyar arról beszél, "hogyha az ő emberük volt a Schadl (...) és ezt megmondta a Gergő is, meg a Rogán is (itt, ahogy előzetesen Magyar jelezte, közös barátjukra, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterre hangzik el utalás - a szerk.), akkor miért nem mentették meg? Vagy akkor miért hagyták őt bent? Erre Varga azt felelte:
Nem volt több lehetőségük. Ez a nagy probléma.
Ezen a ponton a felvételen elhangzik Magyartól, vélhetően Schadl-re utalva, hogy "ráadásul az anyja meg az apja ott dolgozott annál a szolgálatnál", de erről aztán többet nem esik szó, hogy milyen szolgálatnál.
"Szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba"
Viszont a beszélgetés azzal folytatódik, hogy Magyar felteszi a kérdést: "Az ügyészség nem független?", mire Varga azt válaszolja: "Igen, mert Polt nem (...) Ez egyértelműen azt mutatja, hogy
ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek.
A beszélgetés azzal folytatódik, hogy Magyar értelmezni kezdi a helyzetet, és azt mondja: "Tehát valaki lehallgatott valamit, és utána már nem tudták kiszedni az iratokból". Erre Varga helyesel: "Igen. Igen. Meg elindult, és akkor aztán egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok".
Ezután Varga még egy fontos kijelentést tesz, amelyre korábban tanúvallomásában utalt is Magyar, és amely szerinte azt bizonyítja, hogy a kormányzatban figyelmeztethették Varga helyettesét, Völner Pált a Schadl-ügyben folyó eljárásra, lehallgatásra. Erről Varga a felvételen azt mondta:
akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba (...) nem hagyta abba (...) hát, és akkor már tavasszal szóltak neki.
Itt szedtük össze a felvétel legerősebb állításait, hiszen voltak elég kemény kijelentések.
Varga reakciója: "Döbbenet. Magyar Péter tényleg megtette."
A felvétel közzététele után alig egy órával Varga Judit is posztolt a Facebookon, reagálva a volt férje által nyilvánosságra hozott, kettejük közti beszélgetésre. A volt miniszter első mondata az volt:
Döbbenet. Magyar Péter tényleg megtette. Ezzel zsarol több mint egy éve.
Majd azzal folytatta a bejegyzését: "Magyar Péter az egykori házastársáról, rólam, titkos hangfelvételt készített a közös otthonunkban, és azt politikai céljai elérése érdekében most felhasználta. Egy ilyen ember nem méltó semmiféle bizalomra. Az az ember volt képes erre, akit 3 fiúgyermekkel ajándékoztam meg." A volt igazságügyi miniszter ráadásul azzal folytatta:
Az az ember tette ezt velem, akinek szeretettel és reménykedéssel adtam számtalan esélyt az újrakezdésre a kapcsolati erőszak szörnyű évei során. Senkinek nem kívánom ezt az érzést.
A kapcsolati erőszakról Varga a hosszú bejegyzés további részében részletesen írt, ezt ebben a cikkünkben dolgoztuk fel:
Magyar Vargának: "Ne félj, az igazság felszabadít"
A Varga által megfogalmazott vádakra időközben reagált Magyar Péter, aki következő szöveget posztolta a Facebook-ra: "A volt feleségem a hangfelvételen elhangzott, a jogállamot alapjaiban megrengető, állításairól elterelendő a figyelmet kirakta a Rogán Antal által előre megírt hazugsággyűjteményt az ügyészségi meghallgatásomra időzítve." Azt állítja, hogy a Varga posztjában leírtak
természetesen nem igazak, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásnak minősülnek.
Magyar kijelentette a volt feleségének üzenve: "Nem, Judit, te nem azért mondtad ezeket, mert ezt akartam volna hallani, hanem azért mert te is tudtad, hogy a maffiának dolgozol. Mint ahogy most is tudod és nem mersz velük szembemenni. Szerintem ne félj, az igazság felszabadít. Egy ország állna mögéd."
A Magyar Péter által közzétett hangfelvétel szó szerinti, teljes leirata itt olvasható: | Varga Magyar Péter felvételén: ,„Javasolták az ügyészségnek, hogy mit kellene kihúzni” a Schadl-iratokból - most erőszakot emlegetve válaszolt | Rogán Antalék belenyúltak a Schadl–Völner-ügy anyagaiba, Polt Péter pedig „nem ura a helyzetnek” – hangzik el állítólag Varga Judit szájából azon a felvételen, amit a kettejük közti beszélgetésről Magyar Péter tett közzé ügyészségi meghallgatása előtt. Reagált Varga Judit is, aki kapcsolati erőszakot emlegetett, és azt írta: „Döbbenet. Magyar Péter tényleg megtette. Ezzel zsarol több mint egy éve.” | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240326_javasoltak-az-ugyeszsegnek-hogy-mit-kellene-kihuzni-a-schadl-iratokbol-hangzik-el-vargatol-a-magyar-peter-felvetelen | 2024-03-26 09:11:00 | true | null | null | HVG |
Az nem fog menni, hogy ezek a multinacionális cégek Nyugat-Európa élelmiszeripari szemetét ráöntik az országra, ezt nem lehet tűrni sokáig.
2019-ben, egy dél-alföldi, élelmiszer-feldolgozással foglalkozó kisvállalkozásnál tett látogatása során látta elérkezettnek Lázár János, hogy talpig védőruhába öltözve, félmosollyal az arcán fejtse ki a fenti szavakkal nézeteit a hazai élelmiszerboltok választékáról. Mint az erről készült Facebook-videóban látható, a manufaktúra kedvesen kóstolót is adott az akkor éppen a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként működő fideszes országgyűlési képviselőnek, így ő maga szerencsére megúszta, hogy személyesen kelljen szembesülnie azzal a fertővel, amely - legalábbis Lázár János világában - egy hazai, külföldi tulajdonban levő élelmiszerbolt világa.
Azt nem tudhatjuk, egyébként milyen sűrűn van alkalma ellátogatni az azóta újra miniszteri pozícióba került politikusnak egy ilyen üzletbe, és ott milyen sűrűn szemrevételezi azt, hogy a termékek honnan is származnak, és milyen minőségi kritériumoknak felelnek meg. Azt viszont igen, hogy a magyarországi kiskereskedelmi multik elleni kirohanásaiban Lázár két kedvenc témája érik össze: a multik fenyegetése és az élelmiszer-kereskedelem.
A politikus - függetlenül attól, éppen milyen pozíciót tölt be a kormányban - mindent meg is tesz azért, hogy ne hagyja kimondatlanul ezzel kapcsolatos gondolatait. Így tett csütörtökön is, amikor a Portfolio építőipari konferenciáján látta elérkezettnek az időt, hogy azt közölje, szerinte az államnak a SPAR-t meg kellene vennie "szőröstül-bőröstül". | Lázár megüzente a SPAR-nak, milyen csávók ők a Fideszben | Kedves hobbijának, a multik szapulásának hódolt Lázár János egy konferencián, az építési és közlekedési miniszter azonban ezúttal bőven ki is fejtette, hogyan viszonyul a magyar gazdaságban nélkülözhetetlen nemzetközi befektetőkhöz. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240322_lazar-janos-spar-multik-europai-bizottsag-ryanair-erste-trafikkoncessziok-philip-morris-rtl-heineken | 2024-03-22 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A HVG újraszámolta, mennyi az annyi, és kiderült, hogy mostanáig jóval kisebb számról beszéltek.hirdetésA két hete bemutatott, a premierig a kritikusok elől is rejtegetett, Most vagy soha! című magyar játékfilmet összesen 7,022 milliárd forintból gyártották az alkotói, akik a film értékesítéséhez, a forgalmazóval együtt 70 millió forint marketingtámogatást is kaptak – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Filmintézet nyilvántartásaiból. (Eddig mindenki 6,1 milliárd forintos támogatásról beszélt.)hirdetésA március 14-én bemutatott Most vagy soha! gyártására az alkotók (a Pilvax Film Kft. és a Lumiere Film & TV Kft.) összesen 7,022 milliárd forintot költöttek – számolta össze a HVG. Ebből 4,795 milliárd a közvetlen állami és 2,106 milliárd forint a közvetett – adókedvezményes – állami támogatás volt.Ezenkívül a büdzsét kiegészíti még mintegy 120 millió forint egyéb forrás, ez lehet magánfelajánlás vagy vállalati szponzoráció is.A Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készült film gyártására 2022 januárjában a magyar kormány – kormányhatározattal – 2 milliárdot, a Nemzeti Filmintézet pedig további 2,5 milliárd forintot adott.A Filmintézet 2022 márciusában 200 millió forint kiegészítő támogatásról döntött. A produkció a gyártás előkészítésére 2021-ben 85 milliót, az alkotók a forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban 10 milliót kaptak. Ez összesen 4,795 milliárd forint állami támogatás.A külföldi és a magyar filmgyártók Magyarországon a produkció büdzséjének legfeljebb 30 százalékáig közvetett támogatást is igénybe vehetnek. Ennek forrását a társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásai képezik, amelyek után adókedvezményt vagy adójóváírást vehetnek igénybe. Ez az állam számára kevesebb adóbevételt jelent, a filmgyártóknak viszont 30 százalékos költség-visszatérítést.A Most vagy soha! készítői ezt a lehetőséget a Filmiroda friss nyilvántartása alapján maximálisan kihasználták, 2,106 milliárd forinttal.A gyártási támogatáson túl a Filmintézet döntőbizottsága a Petőfi-film gyártó és forgalmazó cégeinek 30 plusz 40 millió forintos, a film értékesítését elősegítő marketingtámogatást is megszavazott, amivel a teljes ráfordítás közelíti a 7,1 milliárdot. | Egymilliárddal többe került a Petőfi-film, mint amennyiről eddig szó volt | A HVG újraszámolta, mennyi az annyi, és kiderült, hogy mostanáig jóval kisebb számról beszéltek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240326_7-milliard-most-vagy-soha-egymilliarddal-dragabb-petofi-film | 2024-03-26 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A rákosrendezői új városrészről egyetlen egyeztetés volt, a budapestieket nem kérdezték.hirdetésIsmét Budapesti Lakógyűlést tart a főváros: ezúttal a Rákosrendezőre tervezett, mini-Dubajnak csúfolt projektről kéri ki az érintettek véleményét Karácsony Gergely. Az önkormányzati választásokra rákanyarodva jó eszköz lehet ez az újrázni készülő főpolgármesternek, a folyamatok befolyásolására azonban aligha alkalmas, hiszen a kormány már alá is írta az új városrészről szóló szerződést. Egyetlen egyeztetés előzte ezt meg, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter folytatott az egyesült arab emírségekbeli kollégájával, Táni bin Ahmed al-Zejudival, akivel megállapodott az ötmilliárd eurós „zászlóshajó projektről”.A rozsdaövezetben felépülő új városrészt az Abu Dhabi Eagle Hills ingatlanfejlesztő kivitelezheti, amely nemrég Belgrádban húzott fel egy hasonlóan grandiózus negyedet. A városfejlesztési tervek még tavaly novemberben kerültek napvilágra, ekkor egy, a Mol-toronynál is magasabb, 220–240 méteres felhőkarcoló borzolta a közvélemény kedélyét, amit a világ legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs Kalifát is építő Mohamed Alabbar cége, az Emaar Properties álmodott oda. Szijjártó akkor cáfolta ezt, s állította, egy másik cég építkezik majd Rákoson. Csakhogy ez a „másik”, az Eagle Hills is Alabbar vállalata.hirdetésAzt egyelőre nem lehet tudni, hogy végül az égig nőnek-e az épületek a vasút mellett. A MÁV zuglói, Tatai út környéki 24 szolgálati lakásában olykor immár 30 éve élő vasúti alkalmazottaknak viszont máris kiadták az ukázt: 30 napon belül költözzenek ki. Az állami vasúttársaság szerint igyekeznek alternatív lakhatási lehetőséget biztosítani a fedél nélkül maradóknak. Nemcsak méltánytalan, de érthetetlen is az Építési és Közlekedési Minisztérium által sürgetett kilakoltatás, hiszen évekbe telhet még, mire az építkezés megkezdődik.A beruházást a területen élők mellett Karácsony is hevesen ellenzi, részben azzal érvelve, hogy a belgrádi testvérprojekt sem nem élhető, sem nem környezetbarát. Álláspontja szerint az állam által támogatott rozsdaövezeti beruházásoknak nem elit negyedek, hanem megfizethető árú új lakások felépítését kellene megcélozniuk. Így lehetne megállítani a kivándorlást Budapestről, csökkenteni az agglomerációs településekre nehezedő nyomást és mindennek a fővárosra gyakorolt kedvezőtlen hatását.A beruházó ezzel szemben luxuslakásokat és -irodaházakat tervez Rákosrendezőre, egyedi adókedvezménnyel, és aminek a kormány egymilliárd eurónyi infrastruktúrafejlesztéssel ágyazna meg, hogy a terület be legyen kötve a város vérkeringésébe.A kormány honlapján megjelent rendelettervezet szerint meghosszabbítanák a kisföldalatti vonalát a körvasútig, összekötnék a zuglói és angyalföldi villamosvonalakat, és közvetlen vasúti kapcsolatot létesítenének az itteni pályaudvar és a Liszt Ferenc repülőtér között. A kabinet várhatóan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősíti a projektet.A megaberuházás abszurd sajátossága, hogy az ideálmodott luxust nagyrészt a már nem használt rakodó-pályaudvar területére tervezik, amely az itt tárolt vonatroncsok és építési törmelék miatt erősen szennyezett. Rákosrendező továbbá kiemelt célpontja volt a második világháborús bombázásoknak, és a tűzszerészek ezt a területet tartják Magyarország „legkevésbé hatástalanított” terepének. Ahhoz, hogy itt lakóépületek állhassanak, nemcsak a síneket kell felszedni, hanem több ezer négyzetméteren teljes talajcserét is végre kell hajtani. A jelenlegi tervek szerint mindennek a költségét az államnak kell állnia.Mindehhez képest aprópénz az a húszmilliárd forint, amelyből Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint első lépésben felszámolnák az illegális szemétlerakó helyeket.Orbán Viktor rákosrendezői víziója, hogy nem épülhet itt középszerű projekt, hanem egy új millenniumi városközpontnak, egyenesen „maxi-Dubajnak” kell születnie a 130 hektáron.Az elsődleges tervek alapján nagyjából 60–70 hektáron építkezhetne az Eagle Hills, a fennmaradó területen alakítaná ki az állam a közlekedési infrastruktúrát, illetve építene közparkot a sínek fölé. A vasúti közlekedés ugyanis nem szűnhet meg, hiszen errefelé haladnak a Nyugati pályaudvarra érkező és onnan induló vonatok.Hovatovább, ha mégis megépítik a Déli és a Nyugati fejpályaudvart összekötő alagutat – amelynek tervezési munkálatait az elsők között fagyasztotta be Lázár –, az ország egyik legforgalmasabb vasúti szakasza húzódik majd itt. Az előzetes tervek szerint a beruházó a sínektől mindössze kilenc méterre kezdhet építkezni, de ki vesz majd panorámás luxuslakást azért, hogy folyamatos mozdonyzakatolást hallgasson? | Gyakorlatilag felmondhatatlan szerződést kötött az állam az Egyesült Arab Emirátusokkal mini-Dubajról | A rákosrendezői új városrészről egyetlen egyeztetés volt, a budapestieket nem kérdezték. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240325_rakosrendezo-minidubaj-varosfejlesztes | 2024-03-25 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem a múlt héten kezdte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a magyarországi lapok, portálok és jogvédő szervezetek vegzálását, de most azzal állt elő, hogy munkacsoportot hoz létre az olyan külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységének vizsgálata érdekében, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International (TI). Első akciójuk az Átlátszó portált működtető atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-t és az Átlátszónet Alapítványt érinti.
Tüske
Az Átlátszó tíz éve van már a CÖF bögyében. A szervezet 2014 januárjában jelentette be, hogy önkéntesei szisztematikusan "figyelik a közösségünket támadó médiumokban megjelenő igaztalan vádakat, hamis megnyilvánulásokat", és az a feladatuk, hogy fellépjenek "a magyarságot, a magyar civil társadalmat érő aljas és szélsőséges politikai és médiatámadások" ellen. A CÖF e bejelentése inkább egyfajta fenyegetőzés volt. 2017-ben úgynevezett közérdekű adatigénylést küldött a CÖF a 444-nek, az Átlátszónak, a HVG-nek, az ATV-nek, az Indexnek, az akkor éppen kormánykritikus Magyar Nemzetnek, a 24.hu-nak és a Népszavának. A szervezet megkereste a Jobbik pártalapítványát, a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint az Eötvös Károly Intézetet, a TI-t, a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is. Talán azért, hogy amit három-négy év alatt nem sikerült megfigyelniük, azt árulják el maguk a megfigyeltek. Házmestertempó - mondhatnánk.
Ezeket a nyilatkozatokat és üzengetéseket simán el lehetett intézni egy visszafojtott nevetéssel, sőt az a tavalyi nyilatkozatuk sem érdemelt egy kézlegyintést sem, amely szerint az Átlátszó "nemzetbiztonsági kockázat". Csizmadia László, a szervezet kuratóriumának elnöke azt mondta, az Átlátszó azt a hamis látszatot kelti, hogy működésük alapja közösségi finanszírozás, holott az elmúlt években 558 millió forintot tett ki a külföldi támogatásaik összege - az viszont nem követhető, hogy a külföldi "érdekeltségek" miképpen hasznosítják a magyarországi adatokat. Ez már nagyon kellemetlen házmestertempó, hiszen a jogszabályok bevezették a külföldről támogatott szervezet fogalmát, egy egyértelmű megbélyegzést, függetlenül attól, hogy milyen szervezetről van szó.
Azóta annyit változott a helyzet, hogy a CÖF immár a kormány gründolta Szuverenitásvédelmi Hivatallal fenyegetőzik. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője szerint az Átlátszó oknyomozásnak álcázva valójában levadássza a magyar embereket és az országban működő "civil szervezeteket". Azt nem tette hozzá, hogy idén januárban az MTI pert vesztett az Átlátszóval szemben, amikor a hírügynökség lehozta a CÖF valóságalapot nélkülöző állításait a nemzetbiztonsági kockázatról és átláthatatlan külföldi finanszírozásról. | Szolgálatba helyezték magukat. A CÖF gazdálkodása | Felnyomná az Átlátszót, a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot és a Transparency Internationalt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Civil Összefogás Fórum, miközben a saját gazdálkodása maga a homály. Bevételeinek egy része ismeretlen hátterű, a költéseivel nem számol el. Partnereinek nagy része annyira civil, mint egy rendőr alezredes. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szolgalatba-helyeztek-magukat-266579# | 2024-03-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A lapunk által megismert szerződés tárgya a Szent Gellért Fórum fejlesztése, míg a vállalkozási szerződés a Szent Gellért Fórum fejlesztéséhez szükséges tervezési és kivitelezései feladatok ellátását foglalja magában. Konkrétabban: mindez egy élménymedence kialakítását, vízkezelő berendezés telepítését, valamint további szakipari kivitelezési feladatok ellátásának kiépítését jelenti a sportkomplexumon belül. Az erre kiírt közbeszerzés annyira friss, hogy az ajánlattételi határidő két hét múlva, március 27-én zárul le. A meghívásos közbeszerzésre az ide vonatkozó szabályok szerint öt céget hív meg az ajánlatkérő egyház. A felhívásban nem szerepel a megvalósítás várható összege. Az azonban mégis sokatmondó, hogy ún. 115-ös eljárásban bonyolítják le a közbeszerzést, ami azt jelenti, hogy a bekerülés költsége nem haladja meg a 300 millió forintot. Az persze kérdés, hogy a futballstadionon belül miért feltétlenül szükséges élményfürdő megvalósítása.
Egy a projektre és Kiss-Rigó László működésére rálátó forrásunk azt mondta, mindez újból a szeged-csanádi püspök politikai lobbierejét bizonyítja. Forrásunk ezt azzal magyarázta, hogy a hazai recesszió, az elképesztő költségvetési hiány és a megszorítások közepette erre mégis "találtak" pénzt. Azt az időszakot éli az ország, hogy a büdzsé forráshiánya miatt a beruházásokat százával mondja le, függeszti fel, vagy halasztja el a kormány, ám ilyen luxusprojektre mégis tudott állami pénzt felhajtani a püspökség. (Eközben a legalapvetőbb egészségügyi, oktatási, szociális és infrastrukturális beruházásokra vagy felújításokra nincs pénz országszerte.) Áprilisra kiderülhet, mely cég és mennyiért építheti meg a Szent Gellért Fórumban az élménymedencét és a hozzá tartozó egyéb műszaki berendezéseket.
"A Szent Gellért Fórum létrehozásával a Szeged-Csanádi Egyházmegye célja az, hogy olyan sportkomplexum jöjjön létre, ahol megvalósulhat a labdarúgó utánpótlás-nevelés, élénkülhet az élsport és helyet kaphatnak a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő köznevelési- és felsőfokú intézmények kulturális programjai. A központ otthont adhat az Egyházmegye által szervezett ifjúsági találkozóknak, lelkiségi gyakorlatoknak, továbbá az állami gondoskodásban lévő fiatalok regionális rendezvényeinek, megvalósulhatnak szabadtéri koncertek, valamint regionális sportversenyek is" - olvasni a katolikus egyház szegedi stadionjának honlapján.
Az ismertető arról nem tesz említést, hogy a 2019 augusztus végén átadott arénát eredetileg hárommilliárd forint társaságiadó-kedvezményből tervezték megépíteni, ám a stadion végül ennek a négy és félszeresébe, összesen közel 14 milliárd forintba került. A létesítmény avatóján a hazai csapat Grosics Akadémia a Lazióval játszott volna a tervek szerint, ám az olasz bajnokság legjobbjai között szereplő gárda végül nem jött el. Így be kellett érni, hogy bajnoki mérkőzésen a jóval szerényebb képességű Csákvárt fogadja elsőként a hazai gárda. A nagyzolás azért nem maradt el a stadionavatón: a 8256 fős arénát Placido Domingo koncertjével adták át.
A Szent Gellért Fórum kapcsán korában megírtuk: "A stadion lelátója három színben pompázik: a kék a Tiszára utal, a fekete a Fekete Párducra, azaz Grosics Gyulára, a zöld pedig a Ferencvárosra. Merthogy Kiss-Rigó László püspök a gyerekkora óta Fradi-drukker." Az Orbán Viktorhoz és a Fideszhez közelálló főpap sokáig a magyar katolikus válogatott kapusa volt, a kormányfőhöz fűződő vizonya valószínűleg egyfajta futballbarátságból is fakad. Szegeden Kiss-Rigót sokan csak "luxuspüspöknek" nevezik, aki minden fejlesztéshez gyorsan tud forrást szerezni. A püspökség elképesztő szervezeti bővülésen ment át az utóbbi másfél-két évtizedben, iszonyatos ingatlanvagyont halmozott fel. Mindez nagyrészt az egyházmegye vezetőjének köszönhető, akinek állítólag szabad bejárása van a miniszterelnökhöz.
A Kiss-Rigó-féle Szeged-Csanádi Egyházmegye az elmúlt hónapokban azzal került be a hírekbe, hogy egy kormányrendeletnek köszönhetően kivágta volna a stadion mellett lévő 6 hektáros erdőt, a Tisza-parti város tüdejét, hogy a sportkomplexum tovább terjeszkedjen. Az országos nyilvánosságot kapott, jelentős felháborodást és jókora tiltakozást kiváltó elképzeléstől végül visszatáncolt az egyházmegye, így a tervezett bővítést a közeli Mórahalmon valósítják meg.
(Címlapképünk forrása: Szent Gellért Fórum Facebook) | Élménymedence is lesz az Orbán-hívő fradista püspök stadionjában | Meghívásos közbeszerzési eljárásban hirdette meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye azt a fejlesztést, amelynek keretében élménymedencét és hozzá tartozó vízkezelő berendezéseket kell majd a kivitelezőnek építeni Kiss-Rigó László futballarénájában, a szegedi Szent Gellért Fórumban – tudta meg a Narancs.hu. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elmenymedence-is-lesz-az-orban-hivo-fradista-puspok-stadionjaban-266440 | 2024-03-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bővítené a kormány az "elektromos hajtás értékláncához" kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól.
Mint az közismert, a kormány az első Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) helyszínéül 2020 áprilisában Gödöt jelölte ki. Majd az országgyűlés törvényt is alkotott a különleges gazdasági övezetek jogállásáról. A törvény indoklása szerint ezek az övezetek a gazdasági fejlődést segítik elő és munkahelyeket biztosítanak, s az övezet "területén élők jólétének és biztonságának kiteljesedése, az életminőség javítása, ezáltal a közösség gyarapodása valamint az érintett helyi önkormányzatok hatékonyabb feladatellátása" valósul meg.
A törvény kimondja, hogy a különleges gazdasági övezetek önkormányzati feladat- és hatáskörét a területek fekvése szerinti vármegyei önkormányzat látja el, s emellett vármegyei tulajdonba kerülnek az övezetben lévő közterületek (közparkok, közutak).
A gödi különleges gazdasági övezet esetében Pest Vármegye Önkormányzata lett a "gazdája" és részben tulajdonosa a többszöri módosítás révén kb. 440 hektárossá nőtt területnek. Göd városa így elvesztette a rendelkezési jogot közigazgatási területének egy ötöde fölött, az övezetből származó adót - s itt elsősorban a Samsung SDI gyárairól van szó - pedig a megyei önkormányzat szedheti be és oszthatja el.
A gödi területek megyének való átadása és az adóbeszedés jogának elvétele ellen nemcsak a lakosok egy része és az ellenzéki városvezetés tiltakozott, de az önkormányzat fideszes képviselői is "büntetésként" értékelték a döntést.
Hogy más, kormánypárti politikusok is hasonlóképpen károsnak tartják, ha egy települést megfosztanak az ott épülő ipari beruházás adóbevételétől, arra jó példa Debrecen fideszes polgármesterének, Papp Lászlónak egy testületi ülésen tett kijelentése: szerinte ha Debrecenben akarna a kormány létrehozni különleges gazdasági övezetet, ő lemondana a polgármesteri tisztségéről.
Az akkumulátorgyárhoz kapcsolódó ipari beruházásokat terveznek
Az Átlátszó által most közadatigénylés révén megszerzett Megvalósíthatósági tanulmány egyértelművé teszi, hogy a gödi különleges gazdasági övezet további fejlesztései során milyen további ipari beruházásokat szeretnének telepíteni a gödi iparterületre. A tanulmány bevezetője leszögezi:
"A Gödi Különleges Gazdasági Övezet létrehozásának legfőbb célja, hogy a telephelyi feltételek javításával a GKGÖ területén és vonzáskörzetében elősegítse a beruházásokat, a működő vállalkozások fejlesztéseit és új vállalkozások letelepítését,
különös tekintettel az elektromos mobilitás térnyerésére, és azzal összefüggésben az "elektromos hajtás" értékláncához kapcsolódó vállalkozások - szolgáltatások és ipari, feldolgozóipari cégek - célzott telepítésére
annál is inkább, mivel az övezet nemzetgazdasági jelentőségét az adja, hogy e terület ad helyet Magyarország egyik legnagyobb, és a közeljövőt talán térségi szinten leginkább meghatározó ipari-technológiai központjának, a Samsung SDI elektromos akkumulátor gyártó üzemének."
A tanulmány - melyet az ANPAST Europroject Szolgáltató Kft. készített 50,7 millió forintért a Pest megyei önkormányzat megbízásából - az övezetben "óriási növekedési potenciállal" tervez. Mintának azt a 900 hektáros Tatabányai Ipari Parkot tekinti, ahol jelenleg négy akkumulátor-ipari beruházás működik. A fejlesztési lehetőségeket áttekintő tanulmány egyelőre csak az M2-es autóút keleti oldalán található újabb ipari park számára kijelölt, kb. 40 hektárnyi területről közöl részletes stratégiai elemzést.
Ebből a területből a megyei önkormányzat a Power Pak Kft.-nek adott el 4 hektárt, hogy azon egy "háztartási vegyipari" csomagolóüzem valósuljon meg. A megyei önkormányzat erről fontosnak tartotta közölni, hogy "a beruházónak nincs köze a Samsung SDI-hez".
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Említik a Samsung tervezett fejlesztéseit is
A Samsung SDI bővítési tervei a tanulmány szerint elsősorban "gyárkapun belüli fejlesztéseket prognosztizálnak". A cég további területigényei "jelenleg nem azonosíthatók", írja talányosan az elemző tanulmány - hozzátéve, hogy a cég újabb zöldmezős fejlesztései a világpiaci helyzet alakulásától, az újabb ipari beruházások energiaigényétől és a dunakeszi vasúti átrakó 2026-ra tervezett megépülésétől is függenek. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztések tervezésekor további ipari beruházások ellátásával is számolnak.
A minap írtuk meg, hogy a The Elec dél-koreai szakportál szerint a Samsung SDI egy harmadik gödi akkugyár létesítéséről döntött.
Azóta több angol nyelvű médium is megerősítette a hírt, a The Elec egy korábbi videójából pedig további részletek is kiderülnek a Samsung SDI újabb beruházásáról. Eszerint a cég a már meglévő, 120 hektáros területén kíván egy újabb, két csarnokból álló gyártóüzemet létesíteni, melyhez a szükséges közműveket is biztosítani kell. Beszélnek arról is, hogy a gyárban alkalmazni kívánt filippínó munkások számára telephelyet kívánnak létrehozni, mert az "egyszerű termelőmunkára" már nincs alkalmas magyar munkaerő: a magyarok Németországba, Ausztriába, Franciaországba és az Egyesült Királyságba "menekültek el".
Az új beruházással megnövekvő vízigény kielégítését szolgálhatja az a napi 29 ezer köbméter vizet biztosító víziközmű-rendszer, aminek az engedélyét már 2021-ben kiadták, s amit a Mészáros és Mészáros Zrt. épít 32 milliárd forint közpénzből. Mindez arra utal, hogy a magyar kormány már évekkel ezelőtt tisztában lehetett a Samsung SDI további beruházási terveivel, s azokhoz igazította a folyamatosan dráguló és a növekvő kapacitást is kielégítő infrastrukturális beruházásokat.
A közművesítés duplájára nőtt költségeiről ebben a cikkünkben számoltunk be. A 24.hu pedig egy minapi cikkében írt arról, hogy egy tavaly decemberben megkötött szerződés szerint a kormány 13,8 milliárd forintnyi támogatást nyújt a Samsung SDI Magyország Zrt.-nek egy új, 67,8 milliárd forintos beruházás megvalósításához. A támogatott tevékenység "új gyártósor létrehozása, stack technológiával".
Arra azonban a most birtokunkba került Megvalósíthatósági tanulmány is kitér, hogy a GKÖ fejlesztése a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MaTrT) második részében foglalt Országos Területrendezési Terv (OTrT) két részét is érinti: az erdők övezetét és a vízminőség-védelmi terület övezetét.
Megbüntette a kormány az ellenzéki vezetésű várost
A gödi önkormányzat adóbevételtől való megfosztása jó eszköznek bizonyult az ellenzéki vezetésű város megfegyelmezésére is. Ahogy azt több korábbi cikkünkben megírtuk,
a megye szinte egy fillért sem adott az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzatnak,
bármilyen ügyben pályázott is a testület és a polgármester támogatásra - a megyei közgyűlés, illetve annak gazdasági bizottsága napirendre sem vette a kérelmeket. Egészen addig, amíg a gödi választópolgárok az ex-momentumos Balogh Csaba lemondása után "rá nem ébredtek", hogy a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltánt "érdemes" polgármesternek választaniuk.
Az új városvezető hivatalba lépése után viszont többé senki nem hozta szóba - a fideszes gödi képviselők különösképpen nem - a város kifosztásának témáját és a KGÖ megszüntetését. Nem véletlenül: az új polgármester hivatalba lépését követően ugyanis a megye azonnal módosította a Samsung adójából származó bevételek elosztását.
A Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán megválasztása után a gödi önkormányzat kasszájába pénz került,
mintegy "megjutalmazva" a várost, amiért a lakói némi renitenskedés után újra a "megfelelő" helyre húzták be az X-et.
A lakosok védelmével nem foglalkoznak
De nemcsak anyagi szempontból súlyos teher Gödnek a különleges gazdasági övezet elrendelése. Az önkormányzattól elvették azt a jogot is, hogy beleszólhasson a Samsung-gyár további bővítésébe és a gyárat kiszolgáló új infrastrukturális beruházások ügyébe, de a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi eljárásokba sincs beleszólási joga. A KGÖ révén azt is meg lehetett oldani, hogy miután egy független vizsgálat mérgező oldószert mutatott ki a gödi kutak vizében, a gyárhoz közeli, megyei fennhatóságú területeken ne tudjon a város önkormányzata - vagy bárki más - ellenőrző vízvizsgálatokat végezni.
A gazdasági övezetbe tervezett fejlesztések kapcsán a tanulmány a lehetőségeket és a veszélyeket is elemzi. Utóbbiak közé sorolja, hogy
"az akkumulátorgyártás körül kialakult társadalmi ellenállás a közeljövőben oly mértékben eszkalálódhat, mely a további, az értéklánchoz köthető fejlesztéseket gátolhatja,
(...) állandósulnak a lakossági és civil tiltakozások". A bizalmi tőke helyreállítása érdekében az elemzés szerint szükséges "jól működő kommunikációs csatornák kiépítése", emellett a megye "felelős gazda" szerepkörének hangsúlyozása, és "a részvétel kultúrájának" erősítése a lakosság és a civilek felé.
A valóság ezzel szemben az, hogy az ipari beruházások betelepítésével kapcsolatos feladatok ellátásán és a befolyt adók szétosztásán túl a gazdasági övezet életminőségre gyakorolt hatásaival, annak környezeti terheivel vagy veszélyeivel a megye nem foglalkozik. Erre a legjobb példa az, hogy Pest Vármegye Környezetvédelmi Programjában a gödi különleges gazdasági övezetet meg sem említik.
A megyei önkormányzat pedig semmilyen kommunikációs csatornát nem működtet és lényegében titkol minden érdemi információt a lakosság elől. A megyei honlapon ugyan létezik egy Gödi Különleges Gazdasági Övezet nevű, elvileg "folyamatosan frissülő" aloldal, oda azonban az elmúlt kilenc hónapban semmilyen tájékoztatás nem került fel.
A megyei hírek között azonban találni olyan információkat, amelyek a gödi iparterületre tervezett fejlesztésekre utalnak. Megtudhatjuk például, hogy Kínába látogatott egy megyei delegáció, ahol "a jövő technológiáját képviselő cégek Pest vármegyei befektetéseinek ösztönzéséről" állapodott meg a kínai és a magyar fél. A küldöttségben jelen volt a gödi Különleges Gazdasági Övezet fejlesztéséért felelős megyei irodavezető, Szinay József - a gödi ipari fejlesztések terén tehát várhatóan számítani lehet a kínai beruházók érdeklődésére is.
A lakosság szempontjából viszont a megye nem "felelős gazdája" a gazdasági övezetnek, ahogy Göd városa sem az. Az önkormányzatok egyetlen feladata a gazdasági övezetre vonatkozó újabb és újabb kormányrendeletek végrehajtása - miközben a lakosok védelmével, érdekképviseletével senki nem foglalkozik. Miután nemrégiben hivatalos adatok alapján megírtuk, hogy a Samsung-gyárból 88 tonna magzatkárosító oldószer került a település levegőjébe 2019 és 2022 között, Kammerer Zoltán feljelentést tett, és a rendőrség most nyomoz. Az eredményt kíváncsian várjuk.
Bodnár Zsuzsa | A Samsung akkugyárához kapcsolódó újabb beruházásokat várnak a gödi különleges gazdasági övezetbe | Bővítené a kormány az „elektromos hajtás értékláncához” kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/20/a-samsung-akkugyarahoz-kapcsolodo-ujabb-beruhazasokat-varnak-a-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezetbe/ | 2024-03-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
"PIROMÁNIÁS NEM VAGYOK! (...) ez az esemény nem egy bosszú, hanem egy figyelemfelhívás akart lenni. (...) A cselekményt, amit elkövettem, megbántam, nincs helye önbíráskodásnak. Kérem, példámat senki ne kövesse. (...) Tettem az váltotta ki, hogy az alapítvány, amit több mint tíz évig vezettem, sajnos letért az ösvényről, oligarcháké lett Füzesgyarmaton, az alapítóval az élen. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor VIETNAMI MUNKAVÁLLALÓKAT raktak a megváltozott munkaképességű Emberek közé!" - ezek a zaklatott mondatok abban a háromoldalas levélben olvashatók, amelyet ügyvédjén keresztül e sorok írójához juttatott el H. Zsolt. Azt állítja, február elején végső elkeseredésében gyújtotta föl az Ösvény Esélynövelő Alapítvány füzesgyarmati raktárát.
A tűzoltók február 7-én késő estére oltották el a lángokat az észak-békési kisvárosban, ahol egy csarnokból, egy autószerelő műhelyből és egy varrodából álló komplexumban keletkezett tűz. A csarnokban fröccsöntőgépek, targoncák, tehergépjármű és autóabroncsok égtek, a tűz a szomszédos ingatlant is elérte. A kárértéket egyesek 500 millió forintra teszik, mások e becslést túlzónak tartják.
Az oltás után azonnal felmerült, hogy szándékos gyújtogatás történhetett. A lángok fellobbanása előtt egy szemtanú látott, sőt felismerni vélt egy a szomszédos telekre beugró melegítős férfit. A nyomozás gyorsan eredményre vezetett: előállították a 47 éves H. Zsoltot, aki 1999-től 2017-ig volt a füzesgyarmati Ösvény Esélynövelő Alapítvány vezetője. Őrizetbe vétele után a férfi elismerte, hogy ő volt a gyújtogató, és részletes beismerő vallomást tett.
Megtagadott nyilatkozattétel
A Szeghalmi Járási Ügyészség előterjesztésére a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a férfit, aki jelenleg a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézetben ül, onnan írta a levelét is, amelyet ügyvédje, Tibori István juttatott el hozzám. Ezt követően arra kértük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), hogy interjút készíthessünk H. Zsolttal, s az ilyenkor bevett protokoll szerint mellékeltük a kérdéseinket is. A BVOP a beszélgetésnek nem látta akadályát, mint írták, "ez a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát várhatóan nem veszélyeztetné". A Szeghalmi Járási Ügyészség viszont a március eleji végzésében megtagadta, hogy a gyanúsított éljen nyilatkozattételi jogával, és interjút adjon lapunknak. "A nyomozás nagyon kezdeti szakban van, a büntetőeljárás 2024. február 7. napján indult, jelenleg a bűncselekmény körülményeire és a gyanúsított személyére vonatkozó bizonyítékok beszerzése zajlik. Erre tekintettel a nyomozásnak ebben a szakaszában a nyilatkozattétel a büntetőeljárás eredményességét befolyásolhatná" - áll a járási vezető ügyész határozatában. | A felégetett Ösvény. Gyújtogatással akarta felhívni a figyelmet a visszaélésekre | Nem engedte az ügyészség, hogy munkatársunk interjút készíthessen a letartóztatásban lévő H. Zsolttal, aki még február elején felgyújtott egy füzesgyarmati raktárat. A volt Fidesz-tagot, aki a Békés megyei politikai elit legfelső köreiig érő visszaélésekről tud, egy titkosszolgálati alezredes is meglátogatta. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-felegetett-osveny-266734# | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szigetvári önkormányzatnál dolgozókat is meghallgatott a rendőrség annak a nyomozásnak a során, amit hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen indított a Baranya megyei rendőr-főkapitányság. A nyomozást a szigetvári óvodák és bölcsőde bővítése, felújítása, illetve a rekreációs központ létesítése miatti közbeszerzési eljárások miatt rendelték el. Értesülésünket a rendőrség és Vass Péter polgármester (Szigetvárért Tisztességgel) is megerősítette. Az intézkedés alapját egy költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújára hivatkozó tavaly novemberi feljelentés szolgáltatta. Az óvoda felújításánál az önkormányzat nem érvényesítette a kötbért, a rekreációs központ pedig az eredeti közbeszerzési felhíváshoz képest kevesebb műszaki tartalommal készült el, viszont a duplájába került.
A feljelentő hivatkozott arra, hogy a Napsugár óvoda kivitelezőjével szemben Szigetvár önkormányzata közel 72 millió forint kötbért engedett el a vállalkozó részére. Erről a képviselő-testület zárt ülésen döntött, miközben forráshiányra hivatkozva a kivitelezések kapcsán újabb és újabb állami forrásokat igényeltek és kaptak, valamint közösségi adományozást szerveztek azzal, hogy nincs elegendő pénze az önkormányzatnak.
A Szigetvár rekreációs központ létesítését 2015-ben hirdette meg az önkormányzat, az eredeti kiírásban 500 millió forintos keretösszeget határoztak meg. 2019-ben a beruházás félbemaradt, az önkormányzat leváltotta a Building Tech Kft.-t, 2020-ban új közbeszerzést írt ki. A két kivitelező megbízásával végül 1,3 milliárd forintba került a projekt. A vállalkozási szerződés felmondását követően az önkormányzat újabb kiírását a Jakab GEO Kft. nyerte meg. Hasonló összegért teljesített, mint elődje, 518 millió 170 ezer forintért, miközben csak 35 százaléknyi munka volt hátra. Papíron 75 százalékos készültségen vette át a projektet, legalábbis az előző kivitelezés műszaki ellenőre ennyit írt jóvá. Az önkormányzat által rendelt igazságügyi szakértő viszont 32 százalékra mérte a készültség állapotát. A NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága a kijelölt szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a műszaki készültségi fok jelentősen alacsonyabb, mint a műszaki ellenőr által jóváhagyott és igazolt. A teljesítés szakszerűtlen, túlnyomó részt javításra szorult, az építészeti készültség állapota jelentősen elmaradt a műszaki ellenőrök által igazoltnál. Ez a nyomozás nem vezetett eredményre, bűncselekményt nem tudtak megállapítani. (A rekreációs központ építkezésének állásáról a Pécs Aktuál is írt február elején.)
A Jakab GEO 2023 decemberben készre jelentette a projektet, a központot az év utolsó napján vette át polgármester műszaki ellenőr jelenlétében. A végösszeg azért nem állt meg 1 milliárdnál, mert a vállalkozó a gazdasági, vállalkozói környezetre és az ukrajnai háborúra hivatkozva pótforrásokat igényelt. A műszaki tartalom ugyanakkor csökkent, a kivitelezési díj eközben emelkedett: amire a szigetváriak vágytak a rekreálódásukhoz, nem valósult meg. Sem a fedett játszóház, sem a játszótér, sem a kültéri fitnesz pálya.
A polgármesternek nem csak a nyomozás okozhat gondot, hanem az a 262 millió forint, amit a központi költségvetés helyett a városnak kell kifizetnie. Vass Pétert tavaly nyáron a Miniszterelnökség Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága, az irányító hatóság értesítette arról, hogy nem fogadnak el hat számlát. Szeptemberben ezt megerősítette a Miniszterelnökség Belső Ellenőrzési és Integritási igazgatósága. Vass Péterrel közölte, elutasította a szigetvári önkormányzat 6. számú részlet kifizetési igényének megtagadásával szembeni panaszát. Összesen 262 millió forintot nem fizetnek ki a szigetvári önkormányzatnak. Ezt az összeget a városnak kell előteremtenie.
Az ellenőrzés azt kifogásolta, hogy a beruházás több tételét kétszer is el akarták számolni, teljesen azonos munkákat találtak, amelyre az első és a második vállalkozónak is kifizetnék az ellenértékét. Ezt az önkormányzat azzal védte, hogy az első vállalkozó rossz minőségben készítette el, újra kellett csinálni, ezért újra bekerült a második közbeszerzési csomagba. A hatóság már 2021-ben hiánypótló kérdéseket tett fel az önkormányzatnak, amelyek mindegyikére nem érkezett elfogadható válasz. Kíváncsiak voltak arra, miért került be olyan beruházás a második közbeszerzésbe, amely az elsőben 100 százalékban elkészült, miért maradt ki olyan, ami az elsőben nulla százalékban készült el. Illetve: miért nem arányosan kerültek be az új eljárásba olyan tételek, amelyek már elkészültek? Az ellenőrzés sorra vette a két eljárásban teljesen megegyező el nem számolható tételek, a gerendazsaluzás, a zúzott köves talajágyazat-készítés, a lemezlap-betonozás, a vasbetongerenda-készítés, a betonacél helyszíni szerelésnek költségeit.
Az egyik visszautasított számla a G & B Tanácsadó Kft.-től származik, 900 ezer forintról szól. Kibocsátója 2018-2022 közötti tevékenységről semmi sem tudható, üzleti eredményét a cégbírósággal sem közölte ezekben az években. Az első kivitelező Building- Tech Építőipari Kft., két egyenkét 102 millió forintos számláját szintén visszadobta az irányító hatóság. Ez a cég 2022 augusztusától felszámolás alatt áll. | Rendőrségi nyomozás, duplán számlázás a szigetvári önkormányzat beruházásainál | A duplájára drágult, tartalmában csökkentett, játszótér nélkül megépült rekreációs parknál több tételt kétszer akart elszámoltatni az önkormányzat, amit az irányító hatóság megtagadott, 262 millió forintot nem fizet ki a városnak. A bölcsőde felújításánál 72 millió kötbért nem érvényesített a vállalkozóval szemben a helyhatóság, emiatt nyomozás indult. Az önkormányzat tisztségviselőit is meghallgatta a rendőrség. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rendorsegi-nyomozas-duplan-szamlazas-a-szigetvari-onkormanyzat-beruhazasainal-266692 | 2024-03-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Március közepén kiszabadult a fegyházból a Hajógyári-sziget egykori ura, Vizoviczki László - értesült a Magyar Nemzet. A diszkópápát évekkel ezelőtt költségvetési csalás és rendőrök megvesztegetése miatt hét-hét év szabadságvesztésre ítélték. Mivel mindkét ügyében kimondták a bűnszervezetet, kedvezményt nem kaphatott.
Néhány éve ugyanakkor a két büntetését összbüntetésbe foglalták, ám egy jogorvoslati indítványnak köszönhetően tavaly decemberben született ezzel kapcsolatban egy újabb döntés, ami kedvező volt Vizoviczki számára:
a férfi összbüntetése így nyolc évre és néhány hónapra rövidült. Ezt a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta.
Ennek értelmében a Hajógyári-sziget egykori ura szabadulhatott, hiszen beszámították neki a letartóztatásban, valamint a házi őrizetben (az új büntetőeljárási törvény szerint bűnügyi felügyeletben) töltött időszakot is.
Főrendőröket fizetett le
Az éjszakai mulatóiról és diszkóiról elhíresült Vizoviczki Lászlóra és bűntársaira 2012. május 31-én hatalmas rendőrségi és ügyészségi razzia közepette csaptak le Budapesten. A Hajógyári-sziget ura mellett elfogtak több, magas beosztású rendőrt is: bilincs kattant a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori irányítója, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője, valamint a BRFK volt felderítő nyomozója csuklóján is.
Az akkori gyanú és a későbbi vád szerint a diszkócsászár milliós összegeket fizetett azért, hogy bűnügyi információkhoz jusson,
illetve szórakozóhelyeit ne zargassák "feleslegesen" a hatóságok, konkurensei diszkóit viszont razziákkal lehetetlenítsék el.
Harminc éve a hatóságok célkeresztjében
Vizoviczki már a 90-es évek közepétől a hatóságok célkeresztjében volt, ám sokáig nem talált rajta fogást az igazságszolgáltatás. Vallomás szól arról is, hogy Vizoviczki "karrierje" kezdetén "olajos" pénzekből kezdte kiépíteni a diszkóbirodalmát, amelyhez az anyagi támogatást az alvilág egykori rettegett ura, Portik Tamás adta - igaz, ezt a diszkókirály mindig határozottan visszautasította.
A Vizoviczki elleni nyomozás a rendőrség belső elhárításaként is működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF).
A vesztegetéses eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt - öten vezető beosztású volt rendőrfőtisztek -, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő szerepelt.
Vizoviczki mindent bevallott
A diszkópápa hosszú évek tagadása után végül 2019 őszén a bíróságon a vádiratban felsorolt bizonyítékokat elfogadva beismerte a bűnösségét, így elismerte azt is, hogy rendőröket vesztegetett meg. Mindezekért jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélték.
A rendőri vezetők ügyében azóta már szintén döntés született, és első fokon több rendőri vezetőt is hosszú börtönévekre ítélt a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
Vizoviczki emellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt szintén hét évet kapott jogerősen.
A vád és az ítélet szerint Vizoviczki László a 2000-s évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését.
Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be. | Kiengedték a fegyházból Vizoviczki Lászlót | Szabadult a fegyházból a rendőrök megvesztegetése és költségvetési csalás miatt elítélt Vizoviczki Lászlót – tudta meg a Magyar Nemzet. A Hajógyári-sziget volt urának két ítéletét összbüntetésbe foglalták, aminek köszönhetően Vizoviczki már szabad ember. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/kiengedtek-a-fegyhazbol-vizoviczki-laszlot | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Engedje meg, hogy kifejezzem örömömet azt illetően, hogy érdeklődik a magyar iparművészet Milánói Világkiállítást is megjárt műremeke iránt, amelynek képében egy új kulturális központ nyithatta meg kapuit” - kezdte válaszát Tállai András államtitkár arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyibe került a Milánói Expóra épített, majd hazahozott Sámándob épület felépítése Karcagon? Mivel a kérdést a DK-s Vadai Ágnes tette fel, Tállai odapörkölt: „Ugyanakkor sajnálattal tölt el, hogy Önök a múltban is és a napjainkban is minden fejlesztést támadnak, legyen szó akár a Városligetről, infrastruktúra- vagy sportfejlesztésről, most pedig a Sámándobról, amely egy fővárostól távoli település számára biztosít a korábbinál szélesebb lehetőségeket. A teljes fejlesztéshez a kormány 4,4 milliárd forintot biztosított.” Fotó: Varga Mihály/FacebookHét évvel a hazahozatala után február végén adták át az újra felépített Sámándobot, azaz a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központot. A városból származó Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen arról beszélt, hogy „Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Az 2015-ös milánói világkiállításon szereplő magyar pavilon újjáépített épülete a helyiek szellemi központjaként szolgálhat.” A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándobra akkor 5-6 milliárd forintot költhetett az állam. Két évvel később, 2017-ben hozták Karcagra az épület vázszerkezetét, ami évekig rohadt a szabad ég alatt. Az újraépítés közben olyan problémákkal kerültek szembe, minthogy az eredeti épületben nem voltak mosdók, illetve fűtés, vagy hogy egyetlen egyenes fal sincs, ezért gyártatni kellett a bútorokat. | 4 400 000 000 forintba került a Sámándob felépítése Karcagon | „Engedje meg, hogy kifejezzem örömömet azt illetően, hogy érdeklődik a magyar iparművészet Milánói Világkiállítást is megjárt műremeke iránt, amelynek képében egy új kulturális központ nyithatta meg kapuit” - kezdte válaszát Tállai András államtitkár arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyibe került a Milánói Expóra épített, majd hazahozott Sámándob épület felépítése Karcagon? | null | 1 | https://444.hu/2024/03/27/4-400-000-000-forintba-kerult-a-samandob-felepitese-karcagon | 2024-03-27 09:51:00 | true | null | null | 444 |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata tiltott kampányfinanszírozást állapított meg a 2022-es országgyűlési választáson közösen induló ellenzéki pártok esetében - jelentette be a szervezet elnöke kedden Budapesten.
Windisch László a választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről szóló jelentésüket ismertetve újságíróknak elmondta, hogy megállapításuk szerint az ellenzéki összefogás pártjai mintegy 261 millió 260 ezer forint külföldről származó tiltott támogatást fogadtak el a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól.
Az ÁSZ elnökének tájékoztatása szerint vizsgálatuk a több mint 260 millió forint tekintetében végleges, és annak összegét az összefogásban részt vevő pártoknak - DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd - egyenlő arányban, a központi költségvetésbe 15 napon belül be kell fizetniük.
Az ugyanezen mozgalom által elköltött további több mint egymilliárd 412 millió forintnyi összeg kampányfinanszírozásban betöltött szerepének tisztázásához a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkeresésére volt szükség, így a NAV vizsgálatainak lezárultáig az ÁSZ részjelentést adott ki.
(MTI) | Lecsapott a hatóság: 260 millió forintot kell befizetnie az ellenzéki pártoknak a költségvetésbe | Egyenlő arányban kell fizetnie a DK-nak, a Momentumnak, a Jobbiknak, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Párbeszédnek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lecsapott-a-hatosag-260-millio-forintot-kell-befizetnie-az-ellenzeki-partoknak-a-koltsegvetesbe.html | 2024-02-20 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egészen furcsa tételek is szerepelnek Novák Katalin lemondott államfő 2023-as közcélú adományai között. Például a köztársasági elnök 500 ezer forintot adott a Baár-Madas Alapítványnak fizika oktatási eszközök beszerzésére. Az alapítvány célja bírósági papírok szerint a Budapesti Református Gimnázium (Baár-Madas) támogatása. Az iskoláról pedig egyebek mellett azt kell tudni, hogy a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete a fenntartója, az egyházkerület élén pedig Balog Zoltán püspök áll.
A volt miniszter február 16-án mondott le a zsinati lelkészi elnökségéről. Korábban elismerte, hogy tanácsadóként támogatta, hogy Novák Katalin államfő kegyelmet adjon K. Endrének. Tehát a köztársasági elnök az ország több ezer iskolája közül éppen annak adott 500 ezer forintot új oktatási eszközök beszerzésére, amelynek a tanácsadója a fenntartója.
Hogy Balog Zoltán püspöknek szívügye a Baár-Madas iskola, azt több tény is igazolhatja. Életrajzából például kiderül, hogy 1992-1993 között itt dolgozott hittantanárként. Korábban is mindent megtett annak érdekében, hogy az iskola fejlődni tudjon. Még 2022 decemberében Varga Mihály pénzügyminiszter és Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki püspök közreműködésével tették le a II. kerületi gimnázium új, mintegy 2,5 milliárd forintos kormányzati támogatásól felépülő tornatermének alapkövét.
Idén januárban pedig az avatón is ott volt a református püspök, Novák Katalin tanácsadója. A reformátusok jelképére utalva itt úgy fogalmazott: "csillagra van szükségünk ahhoz, hogy megtaláljuk a jó irányt". A püspök beszédében örömét fejezte ki, hogy az új tornacsarnok egyszerre lesz a test és a lélek, a fizikális és a lelki mozdulatok otthona. A református gimnázium tehát nemcsak új tornatermet kapott, hanem az államfői pénzből még új oktatási eszközöket is.
Azt is lapunk írta meg, hogy a kegyelmi botrányba belebukott köztársasági elnök nem talált más támogatásra érdemes szervezetet, mint egy másik tanácsadója alapítványa. Leghűségesebb tanácsadója, Skrabski Fruzsina alapítványának ugyanis egymillió forintot adományozott tavaly Novák Katalin köztársasági elnök - derül ki a Sándor-palota oldalán elérhető dokumentumból. Skrabski Fruzsina, a Három királyfi Három királylány-mozgalom kuratóriumi elnöke, Novák Katalin államfő pedig úgy látta jónak, ha éppen a Három királyfi Három királylány alapítvány 2024-es családbarát programjait támogatja.
Novák Katalin államfőként 2023-ban 41 szervezetnek adományozott: a legkisebb összeg 100 ezer forint, a legnagyobb 8 millió forint, tehát a saját tanácsadója alapítványának adott egymillió forint átlagos méretűnek mondható. A református gimnázium 500 ezer forintja pedig nem sok, de érdekes, hogy pont arra az iskolára esett a választás. A törvény szerint a köztársasági elnök pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújthat közcélú felajánlást. Ugyanakkor nem részesíthető adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet. | Jól irányzott államfői adományok: Balog Zoltán püspök iskolája örülhetett | Lehet, hogy véletlen, de éppen Balog Zoltán püspök alá tartozó református iskola kapott közcélú adományt a megbukott Novák Katalin államfőtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jol-iranyzott-allamfoi-adomanyok-balog-zoltan-puspok-iskolaja-orulhetett.html | 2024-02-23 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Leghűségesebb tanácsadója, Skrabski Fruzsina alapítványának egymillió forintot adományozott tavaly Novák Katalin köztársasági elnök - derül ki a Sándor-palota oldalán elérhető dokumentumból. Skrabski Fruzsina, a Három királyfi Három királylány-mozgalom kuratóriumi elnöke, Novák Katalin államfő pedig úgy látta jónak, ha éppen a Három királyfi Három királylány alapítvány 2024-es családbarát programjait támogatja.
Az február 2-án derült ki, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűnsegédje, K. Endre elnöki kegyelemben részesült. A felháborodás akkora lett, hogy Novák Katalin bejelentette lemondását, az államfő tanácsadói közül pedig Gundel Takács Gábor, Lackfi János, Szörényi Levente is kilépett a tanácsadói testületből.
Skrabski Fruzsina viszont azt írta a Facebook-oldalán, Novák az egyik legtisztességesebb ember az országban, aki megfontolja döntéseit, ezért valószínű, hogy az elnök titkosszolgálati akció áldozata lett, és nem kapott meg minden szükséges információt a kegyelmi döntés előkészítéséhez. Igaz, azt is el tudja képzelni, hogy a bicskei gyermekotthon ügyében koncepciós perről van szó, amiről tudomása van az elnöknek (a korábbi igazgató tíz kiskorú fiút molesztált, kényszerített szexre éveken át). Skrabski Fruzsina azt kérte, hogy mindenki írjon a parlamenti képviselőjének, hogy ne fogadja el Novák Katalin lemondását.
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom olyan, mint egy nagy család, csak nekünk nem a családfánk közös, hanem a céljaink. Ugyanolyan hétköznapi emberek vagyunk, mint Te vagy a szomszédod. Szívvel-lélekkel teszünk azért, hogy minél több önfeledt királyfi és királylány szaladgáljon a játszótéren, a parkban vagy épp a kertben, egyszóval körülöttünk: ott, ahol élünk, a Kárpát-medence szívében
- ez a mozgalom bemutatkozása.
Skrabski Fruzsina mozgalma már évek óta remek kapcsolatot ápol Novák Katalinnal és Balog Zoltánnal. A volt miniszter február 16-án mondott le a zsinati lelkészi elnökségéről. Korábban elismerte, tanácsadóként támogatta, hogy Novák Katalin államfő kegyelmet adjon K. Endrének. A 444 2019-ben írta meg, hogy Családok Angyala-díjat (Angelus Familiarum) kapott Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt vezetője a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomtól. Novák Katalin a díjat megköszönve akkor azt mondta, a kormány célja, hogy minden fiatalnak akkor és annyi gyermeke legyen, amikor és amennyit szeretne, ehhez fontos, hogy a kormányzat ezzel a mozgalommal és más hasonló szervezetekkel együttműködjön.
A Három Királyfi, Három Királylány mozgalmat nem csak a Sándor-palota támogatta, hanem az oldalán elérhető információk szerint a Miniszterelnökség és a Magyar Nemzeti Bank is.
Novák Katalin államfőként 2023-ban 41 szervezetnek adományozott: a legkisebb összeg 100 ezer forint, a legnagyobb 8 millió forint, tehát a saját tanácsadója alapítványának adott egymillió forint átlagos méretűnek mondható. A törvény szerint a köztársasági elnök pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújthat közcélú felajánlást. Ugyanakkor nem részesíthető adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
A legnagyobb támogatást pedig éppen a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK) kapta a lemondott köztársasági elnöktől: 8 millió forintot egy kárpátaljai iskola működésére. Az alapítvány célja a közélet és kultúra eszközeivel a közösségek fejlesztése, a református identitás megjelenítése és erősítése a Kárpát-medencében és a magyar diaszpórában. Feltüntetett támogatóik egyike a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány, amelyet 2021-ig Balog Zoltán vezetett, aki utána a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke lett. | Újabb részletek derültek ki Novák Katalin és leghűségesebb tanácsadója kapcsolatáról | A kegyelmi botrányba belebukott köztársasági elnök nem talált más támogatásra érdemes szervezetet, mint a saját tanácsadója alapítványa. A reformátusok kapták a legtöbbet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/novak-katalin-millio-pedofil-tanacsado-kegyelem-reformatus.html | 2024-02-23 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Miután január 31-i határidővel közzétették vagyonnyilatkozataikat az Országgyűlés tagjai, kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen jelentősebb ingóságokat tüntettek fel a képviselők a leadott dokumentumokban autóikon kívül - az ott látottakat ebben a cikkünkben összegeztük:
Olvasnak
A képviselők legkedvesebb nagyobb értékű vagyontárgyának ezúttal is a könyvgyűjtemények bizonyultak, összesen 10-en jelezték, hogy könyvtárt rendeztek be otthon - igaz, a Novák Előd-Dúró Dóra házaspár esetében nyilvánvalóan nem külön-külön gyűjtögetik ezeket. De nézzük részletesen, hogy mekkora könyvgyűjteményt mondhatnak magukénak a politikusok:
a Mi Hazánk már említett két politikusa, a házaspár Dúró Dóra és Novák Előd egy 2000 kötetes könyvtárat tart fent,
a fideszes Fazekas Sándor folyamatosan bővülő könyvtára már 9200 kötetnél jár saját bevallása szerint,
a szintén fideszes Németh Zsolt már több mint 5000 kötetet halmozott fel,
az LMP-s Keresztes L. Lóránt 2200 könyvet gyűjtött már össze,
míg a DK-s Petrovszki László kifejezetten politológiai és politikai kötetekből szerzett be 2700-at.
A könyvtáraikat számszerűsítő képviselők mellett akadtak többen is, akik csak említés szintjén jelezték, hogy jelentősebb gyűjteményük van, ide tartozik a DK-s Oláh Lajos, a fideszes Lezsák Sándor, valamint a szintén kormánypárti Kovács Zsolt is, aki bevallása szerint 1986 óta gyűjt könyveket és pecséteket.
Festmények, szobrok
Túlzott részletekbe kevés képviselő bocsátkozott az otthon tartott képzőművészeti alkotásairól, a legnagyobb létszámban, összesen 34 darab festményt és szobrot a KDNP-s Aradszki András őrizget. Azon honatyák közt, akik részletesebben is bemutatták a kedvenceiket, így alakult a lista.
A fideszes Kiss János saját bevallása szerint kortárs magyar grafikákat és festményeket gyűjtött össze, míg az LMP-s Ungár Péter egy ef. Zámbó István festményt kapott ajándékba 2021-ben - a kortárs magyar zenész és művész alkotásai például a Magyar Nemzeti Galériában is megtalálhatók. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szintén ajándékba kapott egy festményt még fiatalként, ez Szász Endre ’Paragrafus’ című műve.
Novák Előd és Dúró Dóra ezen a ponton külön kategóriát érdemel, ugyanis vagyonnyilatkozatukban két furcsaságot is találtunk. Dúró ismét feltüntetett egy Horthy-szobrot, ez minden bizonnyal az a példány, amely az Országházban található dolgozószobájában pihen, míg férje beújított egy eredeti huszárkardot a 2023-as évben.
A legrészletesebb gyűjtemény
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó igazi műkedvelőnek tűnik, vagyontárgyának népes listáján szerepelnek antik órák, nagy történelmi alakok levelei (például Széll Kálmán), valamint például a Magyar Érdemrend nagykeresztje is:
Bútorok
A legkülönlegesebb bútor tulajdonosa nem más, mint Lázár János, aki Gróf Széchenyi Zsigmond karosszékét tüntette fel vagyonnyilatkozatában. Antik bútorai azonban nemcsak az építőipari és közlekedési miniszternek akadtak, hiszen Semjén Zsolt ajándékba kapott néhány darabot, míg Fónagy János a már említett 1980-as hagyatékban egy írószekrényt és szalongarnitúrát is kapott.
Hol vannak a milliós karórák?
Amikor a 2022-es vagyonnyilatkozatok alapján először összesítettük a képviselői vagyontárgyakat, az egyik legfeltűnőbb jelenség az volt, hogy bár minden különösebb nehézség nélkül találhatók képek kormánypárti és ellenzéki alakokról is méregdrága óráikkal, ezeknek továbbra sem igazán van nyoma a nyilatkozatokban.
A 2023-as évre vonatkozó dokumentumokban mindössze hárman vallottak erről. A fideszes Láng Zsolt konkrét típust nem, csak órákat nevezett meg, párttársa, Nyitrai Zsolt viszont ismét feltüntette, hogy egy 1942-ből származó Breitling kronográf tulajdonosa, amelyet 2006-ban vásárolt meg. Szintén egy Breitling darabot visel az MSZP-s Vajda Zoltán is, ajándékba kapta 2005 környékén.
Ami biztos: legyen szó akár a meglehetősen szegényes feltüntetett óraválasztékról, akár arról, hogy a millió feletti átlagfizetéseket kereső politikusok döntő többsége nem rendelkezik nagyobb értékű ingósággal, mindenképpen felmerül a kérdés - vajon hány értéktárgy rejtőzik házastársak és gyermekek nevére írva? | Rejtegetik a politikusok a milliós karórákat? | Az Országgyűlésben ülő 199 képviselőből 25-en vallották be azt, hogy valamilyen különleges vagyontárgy gazdái. Hiába látni több politikust is értékes karórákkal, ezeknek szinte nyoma sem akadt a nyilatkozatokban. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/rejtegetik-a-politikusok-a-millios-karorakat.html | 2024-02-22 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nem kellett sokáig krokodilkönnyeket hullajtania Mészáros Lőrincnek a Magyar Turisztikai Ügynökség közbeszerzési eljárásán elszenvedett fiaskó után, ahol kisebb meglepetést okozva a Mercarius flottakezelő cég váratlanul legyőzte a felcsúti milliárdos Mészáros Autó Javító Kft. nevű vállalkozását.
A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., azaz a kiemelt felszámolások lebonyolítására gründolt állami vállalat ugyanis háromrészes közbeszerzési eljárást írt ki személygépjárművek tartós bérletére és flottakezelésére kétéves időtávra. Az uniós közbeszerzési értesítő keddi számában közzétett hirdetmény szerint mindhárom részre két pályázó volt, és mindhármat a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Mercarius Flottakezelő Kft. előtt. A tender nettó összege 159 millió 312 ezer 960 forintra rúg.
A nyertes ajánlattevő céget a felcsúti milliárdos még 2016-ban alapította, és abban fele-fele arányban volt tulajdonos ő maga és cégbirodalmának zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. 2018-ban felbukkantak a tagok között a szintén a felcsúti gázszerelőhöz kötődő Talentis Consulting Zrt., a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft., az R-Kord Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt. is. Tavaly június óta a cégben 38,53 százalékban tulajdonos a Talentis Group, míg az üzletrészek 61,47 százalékát az MKB Magántőkealap birtokolja.
A pályázat első részét a Nemzeti Reorganizációs Nkft. 6 darab benzinüzemű, 5 személyes felső-közép kategóriájú autó kétéves bérletére írta ki, autónként várhatóan havi 3500 kilométer futásteljesítményre, ezért Mészáros Lőrinc cége 86 372 064 forintot számlázhat ki.
A második részben 2 darab dízelüzemű, 5 személyes felső kategóriás személygépjárművet bérel az ajánlatkérő állami cég, a várható futásteljesítmény itt is autónként havi 3500 kilométer lesz. A számla erre a részre 40 309 056 forintot tesz ki.
A közbeszerzés harmadik része 2 darab plug-in benzin-elektromos hybrid üzemű, 5 személyes felső kategóriás autóra szól, a várható havi futásteljesítmény itt is ugyanannyi, mint az első két résznél, míg Mészáros Lőrinc cége ezért 32 631 840 forintról állíthat ki számlát.
A közbeszerzési dokumentációban egyébként arra vonatkozóan nincs információ, konkrétan milyen típusú autókat bérel az állami cég.
A Mészáros M1 Autókereskedő Kft. az alapítóhoz hasonlóan üstökösként hasít Magyarország egén: már alapítása évében, 2016-ban csaknem 300 milliós forgalom mellett hozott 8,7 millió forint adózott eredményt. 2017-ben forgalma már félmilliárd forintra, profitja pedig 426 millióra rúgott. Innen lett egyre növekvő, immár 7 milliárd forintot kitevő forgalom mellett több százmillió forintos adózott eredménye.
Az idei év elején számoltunk be arról, Mészáros Lőrinc M1-es cégcsoportja a 2023-as év végén bővült ki egy vagyonkezelő és egy járműparkkezelő vállalkozás megalapításával. | Mészáros Lőrinc luxusautóival érkezhetnek a felszámolók | A jelentős felszámolási eljárások lebonyolítására létrehozott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. is Mészáros Lőrinc vállalkozásától bérel felső és felső-közép kategóriás, illetve hybrid üzemű autókat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-luxusauto-kozbeszerzes-nemzeti-reorganizacios-nonprofit-kft.html | 2024-02-28 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök mindenféle különösebb kidolgozott terv nélkül kihasználja azt a helyzetet, hogy az európai vezetők közül egyedüliként tud tárgyalni az ukrajnai háborúban valamilyen formában érintett politikusokkal - mondta a HVG-nek Jarábik Balázs, aki a bécsi Humán Tudományok Intézetével (IWM) is dolgozik, és aki szlovák diplomataként korábban az EU kijevi biztonsági missziójának politikai igazgatója volt. Szerinte nagy a kockázat: ha a magyar miniszterelnök kudarcot vall, Magyarország még jobban elszigetelődik az EU-n belül.
Menyasszonyával együtt halt meg az Árpád hídon összeroncsolódott kocsiban a Schadl-ügy titokzatos 1. számú tanújának felkészítője. A Schadl-Völner-ügyben szivárognak új információk, de továbbra is sok a rejtély. | Az űr felé terjeszkedik egy újabb bevásárlással a 4iG | A határ a csillagos ég. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240302_hvg_remred_a_4ig_felvasarlasi_celpontja | 2024-03-02 09:45:00 | true | null | null | HVG |
A romantika korabeli irodalom, illetve a történetírás hőssé nemesítette, amire az 1945 utáni korszakok emlékezetpolitikája rá is pakolt jó pár lapáttal, miközben a történészszakma több mint fél évszázada próbálja árnyalni a róla kialakított igen egyoldalú képet. De ki volt valójában Dózsa György, mit lehet tudni róla és valóban méltó-e arra, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos után az ő nevével találkozzunk a leggyakrabban Magyarország közterein?
A légitársaságok 2022-ben bevezetett különadója minden budapesti repjegy árát 2700-12 700 forinttal dobja meg. Most, hogy a kormány berken belül került a Budapest Airportban, kiemelt cél lett az utasszám növelése, érthető, hogy ezt a különadót elengedik. Általánosságban a különadók kivezetését a kormány vállalta az EU felé, jövőre a gyógyszergyártók és a telekomszektor plusz sarcáról is lemondanak. Maradnak viszont a nagy pénzt hozó különadók (bankok, kiskereskedelem, energiaszektor), pedig ezeket is ki kellene vezetni. | Állami tőkével indul a Sárhegyi-Bártfai ügyvédcsalád űripari vállalkozása | Az állam magántőkealapja 86 százalékban vásárolta be magát a Sárhegyiék alapította cégbe. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202217_herius_alpha_hatartalan_uripar | 2022-05-02 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Tulajdonost váltott a Herius Capital Alapkezelő Zrt., amely az állami Eximbank 53 millió eurós (mintegy 21 milliárd forintos) tőkealapját kezeli. A Zrt. részvényese eddig a Space Oddity Kft. volt, amelyet az űriparral foglalkozó fiatal jogász, Sárhegyi István alapított; ő az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló Sárhegyi–Bártfai ügyvédfamília tagja. Állami tőkével indul a Sárhegyi-Bártfai ügyvédcsalád űripari vállalkozása Az állam magántőkealapja 86 százalékban vásárolta be magát a Sárhegyiék alapította cégbe.A vevő Jászai Gellért, aki a 4iG Nyrt. fő tulajdonosa és elnöke. A robusztusan növekedő tőzsdei vállalat már eddig is üzleti kapcsolatban állt Sárhegyivel, és alig egy hónapja jelentették be, hogy a 4iG tőkeemeléssel 45 százalékos részesedést szerez a Space Oddity egyik befektetésében, a Remred Zrt.-ben. Ez utóbbi a Magyar Tudományos Akadémia egykori energiatudományi intézetének a tudását olvasztotta magába.A Herius Capital 2021 óta kezeli a Herius–1 Magántőkealapot, amely eddig három befektetésről döntött: az amerikai Hedron, a német Okapi és a francia Leanspace egyaránt műholdas technológiával foglalkozik. | Szó szerint az egekig nőttek a 4iG-vezér érdekeltségei | A 4iG Nyrt számára a határ tényleg csak a csillagos ég | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240326_herius-capital-urtechnologia-jaszai-gellert | 2024-03-26 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Csütörtökön tárgyalja a zuglói képviselő-testület Horváth Csaba indítványát, amelyben a szocialista polgármester kezdeményezi, hogy cseréljenek el egy, a kerület tulajdonában álló ingatlant egy fővárosi tulajdonban lévő másikra - derült ki Hadházy Ákos független parlamenti képviselő bejegyzéséből.
A fővárosi tulajdonban lévő épület nem más, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárának egykori épülete. Az ingatlanban van az MSZP kerületi irodája is, amelyet Hadházy szerint Tóth Csaba kerületi pártelnök cége, a Tigris 1993 Kft. "a környék áraihoz képest nem túl sokért", 24 millió forintért vett meg korábban az MSZP-től. Az indoklás szerint a kerület azért szeretné a csere révén megszerezni az ingatlant, hogy felújítás után háziorvosi rendelőt alakítsanak ki benne.
Hadházy szerint az előterjesztés azonban "mélyen hallgat" arról, hogy az ingatlan körülbelül egyharmada a Tigris 1993 Kft. tulajdonában álló MSZP-iroda. A képviselő azt írta, Tóth mindenképpen jól fog járni, ha a polgármester meg tudja szavaztatni az előterjesztést, mivel a cserét követően a pártirodát "vagy megveszi tőle az önkormányzat (nyilván jelentős haszonnal), vagy úgy újítja fel közpénzből az egészet, hogy azzal Tóth Csaba vagyonát is növeli".
Az ügyben a 444 megkereste Horváth Csaba polgármestert, aki válaszában azt írta: "Zugló Önkormányzata elkötelezett a zuglóiak egészségügyi ellátásának fejlesztése mellett. Zugló Önkormányzatának szándéka, hogy egy, a Füredi lakótelepen és a környékén élőkhöz közelebbi új háziorvosi és prevenciós központot hozzon létre, az előterjesztés ezt a szándékot rögzíti. A háziorvosi és prevenciós központ a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egykori fiókkönyvtárának helyén jönne létre."
Az ügy azért is érdekes, mert 2021-ben a Momentum által támogatott Hadházy Ákos éppen az MSZP-s Tóth Csabával szemben kerekedett felül Zuglóban, az országgyűlési képviselőjelöltségért zajló ellenzéki előválasztáson. Ami pedig a közelgő önkormányzati választásokat illeti, az MSZP-s - és a DK által is támogatott - Horváth Csabának egyelőre egyetlen kihívója van, a momentumos Rózsa András.
Az esélyeikről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben: | Hadházy: Nagyon furcsa ingatlanbiznisz készül Zuglóban, amiben az MSZP kerületi elnöke járhat jól | A képviselő szerint nem olyan sima az ügy, mint amilyennek látszik. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240229_Hadhazy_Akos_Horvath_Csaba_Toth_Csaba_Zuglo_ingatlancsere | 2024-02-29 13:29:00 | true | null | null | HVG |
Február közepén a MÁV Zrt. elkezdte felmondani a mini-Dubaj területén eddig bérleti és egyéb használati jogviszonnyal működő vállalkozások szerződéseit, és felszólította az ingatlanok használóit a terület átadására - tudta meg a hvg360. A lépésre az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kötelezte a MÁV-ot, ahogy akkori közleményéből kiderült, azért, mert célja, hogy a nyár végére a terület kiürítése befejeződjön, és megindulhasson az ingatlanfejlesztés következő szakasza.
Nagy tehát a sietség, ami abból is látható, hogy több vállalkozás tarthatatlanul rövid, 30 és 60 napos határidőt kapott a kiköltözésre. Bár vannak, akinek ennél hosszabb, három vagy hat hónapos határidőt szabtak - elsősorban azoknak, akiknek ilyen felmondási határidő szerepelt a MÁV-val kötött szerződésében - ez azonban, információink szerint a többségre nem jellemző.
Úgy tudjuk, hogy eddig a Szőnyi út és Komáromi út menti bérlők kapták meg a felszólítást, valamint a Tatai úton a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, amelynek fel kell számolnia a helyi raktárát. A Szőnyi és a Komáromi úton jellemzően az utcafronthoz közelebb eső területen tulajdonosként vannak jelen a vállalkozók, míg területük hátsó részét bérlik a MÁV-tól. A bérleményen a legtöbben raktárhelységeket építettek, de természetesen vannak itt olyan cégek is, amelyek tevékenységük nagyobbik részét a MÁV területén végzik.
Nem meglepő tehát, hogy nagyon sokuknak megoldhatatlan problémát jelent a kiköltözés ilyen rövid határidővel. | Sietős lett mini-Dubaj területének kiürítése, csődbe viheti a helyi vállalkozókat a rövid határidő | Felgyorsulhattak az események Rákosrendezőn, mert hirtelen nagyon sürgőssé vált a mini-Dubaj területének kiürítése. Nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240304_Rakosrendezo_miniDubaj_Rakosdubaj_Dubajrendezo_MAV_Zrt_felszolitas_berlok_kikoltozes_vallalkozok_csod_emirsegek_terulet | 2024-03-04 05:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.hirdetésA milliárdosok új hóbortjának egyik első képviselője lett tavaly nyáron ifjabb Sánta János. A hódmezővásárhelyi Sánta család már tíz évvel ezelőtt is úttörő volt, amikor aktív szerepet vállalt az olyan kistulajdonosok javainak újraelosztásában, mint a trafikosok. Lázár János akkori fideszes frakcióvezető ismerőseként az üzletember részt vehetett a jogszabályi környezet kialakításában, majd a dohánykoncessziók egyik kedvezményezettje, sőt a dohányboltokat ellátó monopólium haszonélvezője lett.Sántáék a 40 milliárd forintosra becsült vagyonukkal tavaly már az ország 53. leggazdagabb családjának számítottak, úgyhogy időszerű volt gondoskodniuk arról, mi legyen ezzel a jószággal. Júliusban és augusztusban az ifjabb Sánta létre is hozta a Solidium Capital és a Project Six Pro Vagyonkezelő Alapítványt, amivel ismét úttörő lett a családja. A milliárdosok ugyanis tavaly nyáron találtak rá tömegesen a bizalmi vagyonkezelés intézményére, és néhányan már akkor rákaptak az alapítványi formára, a többségük pedig az ősszel követte őket. Úgy tűnik, ez utóbbinak van néhány pótlólagos előnye.hirdetésAz angolszász hagyományokból ismert bizalmi vagyonkezelés eredendően valóban a nagy családi vagyonok egyben tartását és generációkon átívelő szakértő kezelését garantálná. Amikor azonban az erről szóló törvény 2014-ben megszületett Magyarországon, korántsem évszázados múltra visszatekintő javak környékén tűntek fel egyes üzletszerű vagyonkezelők (tehát amelyek cégként vállalkoznak arra, hogy gazdag emberek jószágát kezeljék), hanem a kormányhoz közeli bizniszeknél, így például az MKB Bank privatizációjánál, vagyis Mészáros Lőrinc bankárdinasztiájának éppen csak a megalapozásánál.Ezek a formációk ráadásul csodás ajándékot kaptak: haszonélvezőik szinte adómentesen pakolhatták be a vagyonokat a bizalmi vagyonkezelésbe és vehették ki onnan. Tavaly aztán a kormánypártok úgy döntöttek, hogy azért ne legyen ennyire jó boldog-boldogtalannak, és 2023. szeptembertől alaposan megnyirbálták az adóelőnyt. Ekkor bohózatba illő kapkodás vette kezdetét. Először is szeptemberig mindenki igyekezett még becsusszanni az adókedvezmény hatálya alá, majd a lobbisták nyomására a kormány megfutamodott, és 2024 első napjától kezdődően szinte teljesen visszacsinálta az eredeti állapotot.Közben azonban történt még egy meglepő fordulat: a Magyar Nemzeti Bank, amely pénzügyi felügyeletként jogosult arra, hogy az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelők működését engedélyezze, górcső alá vette a legelső és legnagyobb ilyet, a Primus Trustot. És ha már vizsgálta, talált is valamit: az MNB megítélése szerint a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. éveken át nyújtott üzletszerűen kölcsönöket, miközben a hitelezői tevékenységre nem volt engedélye.A megállapítást hatalmas, 300 millió forintos bírság követte, amit a felügyelet a vélt hozamok alapján kalkulált. A Primus Trust vitatja az MNB állításait, szerinte ezek csak vagyonkiadási előlegek voltak, ami a nemzetközi gyakorlatban bevett módszer, így haszon sem keletkezhetett. Ennek megfelelően bíróságon meg is támadták az MNB határozatát; a per jelenleg is tart, legközelebb áprilisban lesz tárgyalás, és előbb-utóbb elsőfokú ítélet.A vagyonos emberek egy nem csekély része azonban gyorsan levonta a tanulságot. Miközben a céges formában üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelőkön már az első pillanatban, vagyis az engedélyezésnél rajta van a pénzügyi felügyelet embereinek a szeme, az alapítványoknál elég egy bírósági bejegyzés, és máris a társadalmi szervezetek népes táborába tartoznak. Természetesen az ő esetükben is vizsgálódhat az MNB, ha a pénzügyi szabályok megsértését gyanítja, de sokkal komolyabb odafigyelést igényel, hogy egyáltalán észrevegyék ezeket az alapítványokat. A gigabírság kiszabása óta például ilyen alapítványba, a Continuumba vitte vagyona egy részét, benne Mol-részvényeket is, az olajvállalat elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt. Alapítványi vagyonkezelés mellett döntött a Sárhegyi–Bártfai ügyvéddinasztia is. Az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány létrehozója Sárhegyi Zoltán és Bártfai Beatrix, akiknek az ügyvédi irodája jó néhány milliárdos megbízást kapott az államtól, valamint fiuk, Sárhegyi István, aki sajátos star warsos hobbijának is köszönhetően űrjogász lett, és becsatlakozott az Orbán-kormány egyik legfontosabb projektjébe, a nemzeti telekommunikációs cégbirodalom, a 4iG tevékenységébe. Az alapítványi vagyonkezelést választók között van Kis-Szölgyémi Ferenc, akinek B+N nevű cégcsoportja az állam legnagyobb takarítószolgáltatója, az ő vagyonát immáron a Gamma Fund alapítvány fogja össze. Rákosfalvy Zoltánnak, a jachtbotrányos Borkai Zsolt ügyvéd barátjának, ugyancsak van alapítványa: a Treff-Center vagyonkezelő három vidéki kaszinókoncessziót kebelezett be.A Primus Trust is váltott, és visszaadta az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési engedélyét. Tulajdonosai immár az alapítványi forma felé terelik vagyonkezelést akaró ügyfeleiket.A felső tízezerbe tartozó családokKétségtelen, hogy az alapítványi megoldásnak több előnye is van, nem csak az MNB-kolonctól való szabadulás. Így például itt a vagyon végső kedvezményezettje előzetesen nem feltétlenül ismert, mert lehetőség van arra, hogy annak személyét a kuratórium nevezze meg a vagyonkiadásról hozott döntéskor. Ez azt jelenti, hogy például egy alapítványi tulajdonban álló vállalkozás esetében csak azt lehet tudni a cégbírósági iratokból, hogy ki a társaság tulajdonosa, de azt nem, hogy ki az alapítvány kedvezményezettje.A jogelmélet azzal érvel emellett, hogy a (pénzügyi) magánszféra védelme egy roppant fontos alkotmányos alapelv. Azok viszont, akik döbbenten nézik, mennyi közpénz jut olyan milliárdosok kezébe, akik utóbb vagyonkezelő alapítványokba viszik a felhalmozott tőkéjüket, egy fekete lyukat látnak a vagyonkezelő alapítványokban.A nagy alapítványi boom közepette a vagyonkezelői szakma egy része azt feszegeti, hogy talán nem is az MNB a legmegfelelőbb hatóság a magánvagyon-kezelés felügyeletére, hiszen a bizalmi vagyonkezelés nem a pénzügyi piac része. Sőt egyre gyakrabban vetik fel azt is, hogy a pénzügyi felügyeleti jogosultságok sincsenek a megfelelő helyen az MNB-nél, amely a monetáris politika irányítójaként alkotmányjogi védelmet élvez.A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az akkor kinevezett Matolcsy György jegybankelnök hozományaként, 2013-ban olvadt be az MNB-be. Ez nem volt ördögtől való lépés, Európa számos országában működik egy tető alatt a jegybank és a felügyelet. De az ellenkezőjére is számos példa van Németországtól kezdve Luxemburgon keresztül Lengyelországig. Az szól a közösködés ellen, hogy a hatósági felügyeleti tevékenységet önmagában nem illeti meg semmilyen alkotmányos védelem.Noha kormányzati szinten ma még nem érzékelhetők jelei, hogy a pénzügyi felügyeletet leválasztanák az MNB-ről, a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos hatósági jogkör kiemelése a jegybanki ölelésből már nem tűnik lehetetlennek. Decemberben az Igazságügyi Minisztérium már az Országgyűlés elé is terjesztett erről egy törvényjavaslatot, ám a bizottsági viták szakaszában ez végül kikerült a jogalkotás folyamatából.Továbbra is tartja azonban magát a szóbeszéd, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – aki amúgy is élesen szembekerült korábbi felettesével, Matolcsy György elnökkel – felkarolná a magánvagyon-kezelés ügyét, és kivenné azt a jegybank szárnyai alól. A bizalmi vagyonkezelés ugyanis nemcsak magyarországi szereplők számára lehetséges, hanem a világon bármely vagyonos üzletember vagy család rábízhatja a jószágait magyar szolgáltatóra. Miután pedig a magyar szabályozás kifejezetten kedvező a milliárdosok számára, ez exportképes szolgáltatássá válhatna. | A NER titkolózó milliárdosai újabban nem bizalmi, hanem alapítványi vagyonkezelőknél rejtik el a pénzüket | Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240305_hvg__milliardok_alapitvanyban__mnb__matolcsy_kontra_nagy__bizalmatlan_vagyonkezeles | 2024-03-05 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Hiába a több szereplős érdeklődés, a kormánypropaganda állításain túl semmilyen, még a legalapvetőbb információk sem derülnek ki a Gondosóra program részleteiről. Az uniós támogatásból finanszírozott, 104 milliárd forintos projekttel összefüggésben Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója rendszeresen sikertörténetről számol be. A hónap közepén, amikor az Országos Polgárőr Szövetséggel együttműködési megállapodást írt alá a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevében, azt mondta: már "csaknem" 600 ezren regisztráltak, és "a Gondosóra szolgáltatás az elindítása óta csaknem hétezer életet mentettek meg".
Nem sokkal később, március 24-én Facebook-oldalán "több mint" 600 ezer regisztrálóról, és "több mint" 10 ezer életmentésről jelentett.
Nem először próbáltunk hasonló eredménnyel információkhoz jutni. Korábban közérdekű adatigényléssel fordultunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához, illetve a Miniszterelnöki Kormányirodához, hogy megtudjuk: mikor igényelték és mikor adták ki az első eszközt, bevezetése óta havi bontásban hányan igényeltek és hányan kaptak Gondosórát. Megkeresésünkre csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda reagált: "a kért adatok tekintetében a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem minősül adatkezelőnek".
Hadházy Ákos független parlamenti képviselőnek aggályai vannak a programmal kapcsolatban. Az európai uniós források jogszerű felhasználását ellenőrző Integritás Hatóságtól, illetve az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) kérte az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzését és vizsgálatát. Választ egyelőre nem kapott.
Rejtélyek sora a 104 milliárdos Gondosóra program körül, a kormányzat alapkérdésekre sem válaszol
Lapunknak a politikus úgy fogalmazott: a látszólag az idősek védelmét szolgáló szociális intézkedés valójában a Fidesz egyik propagandaeszköze. Szerinte ezt bizonyítja, hogy az óra a miniszterelnök levelével együtt érkezik, szociális szervezetek munkatársai helyett fideszes képviselők, aktivisták csöngetnek be idős emberekhez. A rendszer informatikai hátterét a NER csúcsvállalata, a 4iG dolgozta ki és biztosítja. Mint mondta, a Gondosóra alkalmas arra, hogy a helymeghatározás segítségével akár a választás napján megfigyelje az idős embereket. Hadházy Ákos kitért arra is, adatvédelmi visszaélés, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is felmerül a programmal kapcsolatban, hiszen a kormánypárt adatvédelmi tájékoztatója szerint "a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség... a szimpatizánsi nyilvántartásában szereplő, 65. életévét betöltött személyeket ... felkeresi, és tájékoztatja őket a Gondosóra-program elindulásáról, annak részleteiről". Hadházy Ákos szerint adatvédelmi aggályokat vet fel, hogy a Fidesz nyilvántartja a szimpatizánsai életkorát, ahogy az is, hogy az adatkezelésben nem szociális szervezet, hanem a Fidesz és a Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság vesz részt. Beszélt arról is: a kormánypárt az eszközöket az EU-val fizetteti ki, miközben "horribilis áron veszi meg azokat, és a haverok irgalmatlan pénzeket keresnek rajta".
A Gondosóra-program 2022 tavaszán indult el. A 65 évesnél idősebb jelentkezők és regisztrálók egy olyan, okosórához hasonló eszközt kapnak ingyen, amelyet nyakban vagy karon hordhatnak, és amely lehetővé teszi, hogy - rosszullét, baleset esetén - egyetlen gomb megnyomásával kapcsolatba kerüljenek az éjjel-nappal működő diszpécserszolgálat munkatársaival. | Hadházy Ákos az OLAF-hoz fordult, a legalapvetőbb információk sem derülnek ki a 104 milliárd forintos Gondosóra programról | Hiába a több szereplős érdeklődés, a kormánypropaganda állításain túl semmilyen, még a legalapvetőbb információk sem derülnek ki a Gondosóra program részleteiről. Az uniós támogatásból finanszírozott, 104 milliárd forintos projekttel összefüggésben Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója rendszeresen sikertörténetről számol be. | null | 1 | https://nepszava.hu/3229834_gondosora-hadhazy-akos-olaf | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele. A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje erről a felvételről előzetesen azt mondta, hogy az 2023 januárjában készült az otthonukban, miután Varga arról beszélt neki, hogy egy maffiakormányban van, amiből nem lehet kiszállni. Magyar azt ígérte, a felvételből ki fog derülni, hogy Varga első kézből kapott információkat a Völner-Schadl-ügyről, és a beszélgetésben Rogán Antal neve is szóba kerül.
Az alig kétperces felvételen Magyar Péter Varga Judittal beszélget, a Schadl-Völner-ügyről és az ügy iratairól. Ez így hangzott:
Varga: "Annyi, hogy a Dani menjen át az ügyészségre, és kérdezze meg, hogy milyen..."
Magyar: "Ja, hogy mi van meg?"
Varga: "Mert náluk is van egy példány ezekből."
Magyar: "És ti nem láttátok, vagy a sajtó meg már látta."
Varga: "Hát, sőt már valószínűleg odaadták, és elvileg ők ezt anno átnézték."
Magyar: "Mármint a Rogánék?"
Varga: "Igen, semmi rossz nincsen, de...
Magyar: "De erre mondta a Martinovics Detti, hogy semmi rossz, de kihúzattak dolgokat..."
Varga: Persze, magukat kihúzatták... a Martinovics Detti... (...) Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be".
Magyar erre visszakérdezett, hogy akkor Varga embere - feltehetőleg az emlegetett Dani - menjen be, és nézze meg újra az iratokat? Varga erre úgy felelt, hogy "az a baj, hogy új dokumentumok is vannak benne", mert a vádemelésig új dokumentumok is keletkeznek az ügyben, mert "folyamatosan hallgatják őket" a vádemelésig - itt feltehetőleg az ügy gyanúsítottjairól és a lehallgatásukról beszélnek. Martonovics Bernadett egyébként az igazságügyi minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa volt ebben az időszakban.
Magyar erre visszakérdezett, ha Schadl György Rogán embere volt, akkor "miért nem mentették meg?" Varga erre úgy felelt: "Nem volt több lehetőségük, ez a nagy probléma".
Varga ehhez hozzátette azt is, hogy szerinte az ügyészség független: "Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek". Itt Polt Péter főügyészről beszéltek.
Varga ezután Völner Pált is szóba hozta. "Egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok, és akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba." Varga állítása szerint már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak, az ő akkori helyettesének a nyomozásról.
A felvétel nyilvánosságra hozása után Varga Judit hosszú Facebook-posztban reagált. Azt írta, volt férje napok óta terrorizálta, így aztán a nyilvánosságra hozott felvételen azt mondta neki, amit hallani akart, hogy minél előbb szabaduljon.
Magyar korábban azt állította, ezzel a felvétellel ezeket az állításait tudja bizonyítani:
Magyar szerint Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke, Rogán Antal propagandaminiszter embere volt.
Azt is állította, a kormány már a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pált, és erről tájékoztatták is a volt igazságügyiminiszter-helyettest. Erről a Telexhez is eljutottak információk.
Magyar harmadik állítása az volt, hogy Rogán Antal és/vagy az emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami szerinte annyit jelent, hogy vagy kivettek vagy kihúztak belőle, vagy megmásítottak benne dolgokat. A nyomozati anyag Telexhez eljutott verziójában valóban akadnak nehezen magyarázható lyukak.
Magyar azt állította, az információi részben volt feleségétől, Varga Judit akkori igazságügyi minisztertől, részben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől származnak, akit barátjaként írt le.
Magyar Péter a felvételről előzetesen azt is mondta, azért érezte, hogy ebből a beszélgetésből rögzítenie kell valamennyit, mert ezzel meg tudja majd védeni a családját. Azt állította, hogy korábban nem tervezte felhasználni ezt a felvételt, de úgy érzi, hogy ezzel még az országot meg tudja menteni a kormánytól. Állítása szerint két-három héttel ezelőtt jelezte Varga Juditnak, hogy nyilvánosságra kerülhet ez a felvétel. Magyar szerint Varga nagyjából tisztában lehetett azzal, hogy mi szerepelhet rajta. Magyar egyébként Vargát megpróbálta meggyőzni, hogy ő is menjen be az ügyészségre tanúskodni, de erre nem volt hajlandó.
Varga Judit exférje szerint a bizonyíték nyilvánosságra kerülése után a kormánynak és a legfőbb ügyésznek nem marad más választása, mint hogy lemondjon. "Hogy ezt megteszik-e, az nyilván az ő döntésük. Ha igen, akkor még marad esély arra, hogy a Fidesz becsületes része átmentsen valamit későbbre a polgári Magyarország ideájából. Ha nem, akkor azt teszik a jobboldallal, amit anno az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc tett a saját pártjával."
De vajon lehet bizonyíték egy ilyen felvétel, jogszerű felvenni egy magánbeszélgetést? Erről kérdeztünk jogászokat ebben a cikkben.
Maga Varga Judit eddig egyszer reagált Magyar állításaira: azt mondta, nem akar nyilatkozni, mert "már visszavonultam a közélettől, és bármilyen közéleti téma - akár az időközben baloldali politikussá vált volt férjem meghökkentő, megtévesztő ámokfutásának - értékelése újra politikai mezőbe helyezne, amit el kívánok kerülni. Másrészt korábbi házasságom annyi fájdalmat, bánatot és megaláztatást okozott, hogy a magánéleti téma megvitatásától kifejezetten elzárkózom. Remélem, volt férjem meggondolatlan és manipulatív nyilatkozatai később sem kényszerítenek arra, hogy a sebek feltépésével a nyilvánosság elé kelljen állnom". | Magyar Péter hangfelvétele: Varga Judit szerint Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-iratokból | Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele. A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje erről a felvételről előzetesen azt mondta, hogy az 2023 januárjában készült az otthonukban, miután Varga arról beszélt neki, hogy egy maffiakormányban van, amiből nem lehet kiszállni. Magyar azt ígérte, a felvételből ki fog derülni, hogy Varga első kézből kapott információkat a Völner–Schadl-ügyről, és a beszélgetésben Rogán Antal neve is szóba kerül. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/26/magyar-peter-rogan-antal-varga-judit-schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcios-ugy-hanganyag | 2024-03-26 09:03:00 | true | null | null | Telex |
Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele, ezen volt feleségével, a korábbi igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal beszélget a Schadl-Völner-ügyről és az ügy iratairól.
Egy ponton röviden az ügy egyik főszereplője, Völner Pál is szóba került. Varga az akkori helyetteséről ezt mondta: "Egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok, és akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba." Varga állítása szerint már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak a nyomozásról.
Arról a Telex is értesült, hogy Völner Pálnak még a meggyanúsítása előtt jelezhették, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen. Csak miközben Varga azt állítja, már Völner meggyanúsítása előtt fél évvel szóltak neki - Völnert 2021 decemberében gyanúsították meg - a Telex értesülései szerint erre kis esély van, mert a Telex birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az államtitkár 2021 nyarán és őszén még egészen nyíltan beszélgetett Schadl Györggyel.
A beszélgetésekben teljesen egyértelműen és minden titkolózás nélkül volt szó korrupciós kapcsolatukról. Júliusban Völner még egy "kis névnapi figyelmességet" is elfogadott Schadltól, és a beszélgetésükből elég nyilvánvaló, mit is takart ez pontosan. Völner valószínűleg nem tartott volna fenn ilyen kapcsolatot a végrehajtói kar elnökével, ha már ekkor tudta volna, hogy Schadlt megfigyelik.
Tehát ha mégis szóltak már a meggyanúsítása előtt fél évvel Völner Pálnak, akkor vagy nem vette komolyan a figyelmeztetést, vagy nem értette meg.
A Telex értesülései szerint Völnernek nem fél évvel a meggyanúsítása előtt adták le a drótot a nyomozásról, hanem csak Schadl őrizetbe vétele előtt két nappal, 2021. november 3-án. Legalábbis ekkor foghatta fel, hogy tényleg gond van.
Ekkor információink szerint a Karmelitába hívatták be Völnert, akit minden bizonnyal ekkor figyelmeztethettek, hogy nyomozás zajlik Schadl ellen. Mindezt igazolja, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint ettől a naptól változás állt be Völner és Schadl viszonyában. A Völner Karmelitában tett látogatása utáni első telefonbeszélgetésükben az államtitkár igyekezett lerázni Schadlt, aki nem is értette, miért váltott hirtelen hangnemet a politikus. | Varga Judit a Schadl-nyomozásról: Szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba | Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele, ezen volt feleségével, a korábbi igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal beszélget a Schadl–Völner-ügyről és az ügy iratairól. Egy ponton röviden az ügy egyik főszereplője, Völner Pál is szóba került. Varga az akkori helyetteséről ezt mondta: „Egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok, és akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba.” Varga állítása szerint már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak a nyomozásról. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/26/varga-judit-magyar-peter-hangfelvetel-volner-pal | 2024-03-26 10:57:00 | true | null | null | Telex |
Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele, ezen volt feleségével, a korábbi igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal beszélget a Schadl-Völner-ügyről és az ügy iratairól. A felvétel alig kétperces, de a páros már az elején bedobott egy nevet: "Martinovics Detti", aki állítólag tudott arról, hogy Rogán Antalék azt "javasolták" az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból.
A "Martinovics Dettiként" emlegetett személy valójában Martonovics Bernadett, aki ebben az időszakban a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa volt.
A beszélgetés így hangzott el róla Magyar és Varga között:
Varga: "Annyi, hogy a Dani menjen át az ügyészségre, és kérdezze meg, hogy milyen..."
Magyar: "Ja, hogy mi van meg?"
Varga: "Mert náluk is van egy példány ezekből."
Magyar: "És ti nem láttátok, vagy a sajtó meg már látta."
Varga: "Hát, sőt már valószínűleg odaadták, és elvileg ők ezt anno átnézték."
Magyar: "Mármint a Rogánék?"
Varga: "Igen, semmi rossz nincsen, de...
Magyar: "De erre mondta a Martinovics Detti, hogy semmi rossz, de kihúzattak dolgokat..."
Varga: "Persze, magukat kihúzatták... a Martinovics Detti... (...) Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be".
A volt igazságügyi miniszter szerint tehát Martonovics Bernadettnek tudomása volt arról, hogy Rogán Antalék kihúzattak dolgokat a Schadl-Völner-ügy irataiból. De kicsoda ő?
Martonovics neve vissza-visszatér a nyomozati iratokban. Több telefonbeszélgetése is volt a végrehajtói kar elnökével, Schadl Györggyel, akivel szoros munkakapcsolatban volt. Az első rögzített 2021. június 7-én, amikor Schadl egy bíró kirúgatásáról beszélt neki. Erről korábban azt mondta, ő ilyenre nem emlékszik.
Egy hónappal később már arról beszélgettek, hogy átengedték egy vizsgán Schadl pártfogoltját - Martonovics ugyanis végrehajtójelölteket is vizsgáztatott, valamint ő volt az elnöke annak a bizottságnak, aki ezt a bizonyos pártfogoltat átengedte. Az egyébként gyászosan teljesítő vizsgázóról így méltatlankodott Schadlnak:
A Telex birtokába került nyomozati anyagok és tanúvallomások szerint Schadl György egyszer megpróbálta fegyelmi eljárásokkal félreállíttatni egykori mentorát, Radics Csabát is, aki mára elhagyta a végrehajtói szakmát. Radics szerint azért, mert "ő volt az egyetlen, akitől Schadl tartott, félt, akit el kellett lehetetleníteni. Hogy miért? Mert tudta, látok mindent, és én egy árva fillért sem adok le senkinek".
De volt, hogy másképp is próbálkozott Schadl. A végrehajtói kar hivatala kezdeményezte, hogy az igazságügyi miniszter szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát, mert egy helyszíni ellenőrzés során akadályozta a hivatali ellenőrök munkáját. Az iratok áttanulmányozása után a minisztérium jogi referense és a főnökei is egyetértettek abban, hogy indokolatlan lenne Radics szolgálati jogviszonyát megszüntetni - derült ki több minisztériumi dolgozó tanúvallomásából.
Bekopogtatott azonban egyszer csak a jogi referens irodájába Martonovics Bernadett, aki akkor az Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormányfőtanácsosa volt, és jelezte, szerinte nem annyira egyértelmű ez az egész, és "ezt ne mi döntsük el". A minisztériumi dolgozók beszámolói szerint Martonovics máskor is érdeklődött náluk végrehajtók ügyeiről, amelyekhez elvileg nem lett volna köze. "Ilyenkor csakúgy, mint ebben az esetben, úgy fogalmazott, hogy nekünk egyértelmű legyen, hogy mi az üzenete, de ne kelljen kimondania."
Martonovicsról a tanúvallomások szerint mindenki tudta, hogy Molnár Zoltánnak, az Igazságügyi Minisztérium akkori közigazgatási államtitkárának a "szócsöve".
Martonovics egyébként Schadl György mellett az egyik szerzője a Nagykommentár a végrehajtási törvényhez című jogi szakkönyvnek. Jelenleg a Magyar Bankszövetség jogi, jogérvényesítési és lakossági banki szakterületekért felelős igazgatója.
Próbáltuk őt telefonon elérni, sikertelenül. | Kicsoda Martonovics Detti, aki Varga Judit szerint tudott arról, hogy Rogánék belenyúltak a Schadl–Völner-iratokba? | Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele, ezen volt feleségével, a korábbi igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal beszélget a Schadl–Völner-ügyről és az ügy iratairól. A felvétel alig kétperces, de a páros már az elején bedobott egy nevet: „Martinovics Detti”, aki állítólag tudott arról, hogy Rogán Antalék azt „javasolták” az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/26/magyar-peter-varga-judit-schadl-gyorgy-volner-pal-rogan-antal-nyomozati-anyag-hangfelvetel | 2024-03-26 13:17:00 | true | null | null | Telex |
A Központi Nyomozó Főügyészség kedden reagált azokra az állításokra, amik a Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott hangfelvételen állnak.
Az ügyészség szerint helytálló az a megállapítás a hangfelvételen, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget.
"A legfőbb ügyész vezeti és irányítja Magyarország Ügyészségét, ahol a törvények uralma érvényesül"
- írják a közleményben.
Az ügyészség megjegyzi, hogy az ügyészségi iratok "eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is," ezek ugyanis dokumentálva vannak a keletkezéstől kezdve, és nem egy helyen tárolják őket, és megjelennek más adattárakban is, például a titkos műveleteket végző szerveknél.
"Minden, az ún. Völner-Schadl ügyben keletkezett dokumentum sorsa ismert, az adatokból feltárható valamennyi cselekmény vizsgálata a vonatkozó törvényeknek megfelelően megtörtént, vagy folyamatban van"
- írják.
Az ügyészség csütörtökre egy sajtótájékoztatón részletesebb tájékoztatást ígért.
Milyen hangfelvétel?
Magyar Péter kedd reggel közzétett egy hangfelvételt, amin volt feleségével, az egykori igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal beszélget. A felvételen Varga még miniszterként olyanokat állított, hogy | Ügyészség a keddi hangfelvételről: Fizikai és jogi képtelenség ügyészségi iratokat átírni | A Központi Nyomozó Főügyészség kedden reagált azokra az állításokra, amik a Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott hangfelvételen állnak. Az ügyészség szerint helytálló az a megállapítás a hangfelvételen, hogy dr. Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/26/kozponti-nyomozo-ugyeszseg-magyar-peter-varga-judit-rogan-antal | 2024-03-26 15:50:00 | true | null | null | Telex |
Csütörtökön 10 órától sajtótájékoztatót tartott az ügyészség Magyar Péter keddi tanúmeghallgatásával kapcsolatban. Mielőtt Magyar bement a Fővárosi Nyomozó Főügyészség épületébe, közzétette azt a hangfelvételt, amelyen Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel és egykori feleségével beszélget, többek között arról, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagaiból és hogy „az ügyészségen Polt Péter nem ura a helyzetnek.Magyar Péter keddenMagyar Péter kedden Fotó: Bankó Gábor/444Kérdésünkre kedden az ügyészség azt írta: „Helytálló az a hangfelvételen szereplő megállapítás, amely szerint dr. Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget. A legfőbb ügyész vezeti és irányítja Magyarország Ügyészségét, ahol a törvények uralma érvényesül.” Több dolog is utal arra, hogy valaki belepiszkált a nyomozati anyagba, a hangfelvétel erre vonatkozó részéről az ügyészség azt írta, az „ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is”, és hogy „minden Völner-Schadl ügyben keletkezett dokumentum sorsa ismert.”A csütörtöki sajtótájékoztatón Fürcht Pál főügyész arról beszélt, hogy az ügyészségen az a gyakorlat, hogy egy folyamatban lévő nyomozást nem kommentálnak, nem elemeznek bizonyítékot. Ennek szerinte adatvédelmi okai vannak, valamint a nyomozás érdekei is ezt kívánják. Fürcht azt mondta, nem akar magyarázkodni a munkájuk miatt, a világ minden ügyészsége büszke lehetne arra, hogy vádat emeltek egy ilyen súlyos ügyben, éjjel-nappal dolgoztak.Fotó: Kovács Bendegúz/444„Ezek a hangfelvételek egy tanúvallomás keretében le lettek foglalva, szemlézve. Ez a nyomozás folyamatban van” – mondta Fürcht. Magyar Péter súlyos állításokat tett, be is hívták tanúként. „Ennél többet nem tudtunk tenni” – mondta, hozzátéve, hogy szerdán Varga Juditot is kihallgatták, azt azonban a főügyész nem árulta el, mit mondott a volt igazságügyi miniszter. Támadások érték őket, mondta Fürcht, de szerinte az ügyészség független. Polt Péter sem szorul mentegetésre, ő indítványozta Völner Pál, Boldog István és Simonka György mentelmi jogának felfüggesztésére is. Azzal kapcsolatban, hogy Rogánék kihúzattak részeket az iratokból, Fürcht azt mondta, az ügyészségnek lehetősége van segítséget kérni más szervezetektől, ezért több szervezetnél is vannak iratok.„Vannak olyan részek a nyomozásban, amikor igen, hivatkozunk dolgokra, de nem tudunk kétséget kizáró módon bizonyítani a cselekményt, akkor ezek természetesen nem kerülnek be a vádiratba” – mondta Fürcht, aki szerint ez nem azt jelenti, hogy a a végül haszontalannak bizonyuló iratok eltűnnek a süllyesztőben. „Az ügyészségen nem kerülnek süllyesztőbe iratok. Önkényesen biztos nem” – mondta. Megismételte a keddi közleményt, miszerint minden irat megvan, a sorsuk ismert.Fürcht nem szereti, amikor kiszivárognak a nyomozás részletei. Egy ilyen lehallgatási anyag szerinte sok olyan embert érint, aki nem közszereplő, valamint sok olyan beszélgetés van, amiben két ember arról beszél, hogy mit csinált egy harmadik.A kimaradt részekről azt mondta, sok ügy le lett különítve az eljárásról, sok esetben nyomozás is indult. Egy meg nem nevezett kabinetfőnökről - feltehetően Nagy Ádámról, Rogán Antal kabinetfőnökéről - is beszélt: „Az, hogy valakinek kapcsolata van egy vádlottal, az bűncselekmény gyanúját nem jelenti”. Ahogy szerinte az sem automatikusan bűncselekmény, hogy Schadl naplóbejegyzésének megfelelően találtak pénzt Nagy Ádám kesztyűtartójában.„Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám. De igen, tudjuk, hogy kik. Azok, akikről önök is tudnak” – mondta a főügyész. „Vizsgáltuk, semmilyen 25-10-20-30 éves üzletről nem találtunk nyomot”.A 444 kérdésére, miszerint ha felmerült, hogy az ügyészség munkájába a kormány részéről beleszólhattak, akkor azt kinek kellene kivizsgálnia, Fürcht azt mondta, hogy a törvény szerint az ügyész ellen is ügyész nyomoz, de hogy ez a törvény jó-e, nem tiszte megítélni.A Népszava kérdésére azt mondta, Rogán Antalt és Nagy Ádámot sem hallgatták meg olyan ügyben, ami már vádemelésig jutott. Völner Pál és Schadl György idő előtt tudhatott-e arról, hogy ellenük nyomozás folyik, kérdezte a Telex, Fürcht erre nem válaszolt konkrétan. A 24.hu kérdésére a főügyész arról beszélt, hogy egy külsős őrző-védő cég feljegyez mindenkit, aki bent jár az ügyészségen, így ki fog derülni, hogy Martonovics Bernadett volt-e az épületben. Ő volt az, aki Magyar hangfelvétele szerint kihúzta Rogánékat a nyomozati anyagokból. Zárásképp a HVG azt kérdezte, hogy Varga Judit a kihallgatáson igazmondási kötelezettsége alatt ugyanazt mondta-e, mint amit a Facebookon írt - miszerint azért mondta a felvételen azt, amit, hogy szabaduljon Magyartól -, de Fürcht erre sem válaszolt a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva. | Varga Juditot tanúként hallgatták ki szerdán az ügyészségen | Csütörtökön 10 órától sajtótájékoztatót tartott az ügyészség Magyar Péter keddi tanúmeghallgatásával kapcsolatban. Mielőtt Magyar bement a Fővárosi Nyomozó Főügyészség épületébe, közzétette azt a hangfelvételt, amelyen Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel és egykori feleségével beszélget, többek között arról, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagaiból és hogy „az ügyészségen Polt Péter nem ura a helyzetnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/28/ugyeszseg-szerdan-varga-juditot-is-kihallgattak-tanukent | 2024-03-28 10:12:00 | true | null | null | 444 |
Több mint másfél éve nyomoz a rendőrség a gyógyászati segédeszközökkel trükköző orvosok ügyében, akik olyan páciensek nevére írtak fel egyes termékeket, akik nem is tudtak erről.A múlt héten két esetben is lecsaptak, két szegedi ortopéd szakorvost, egy szolnoki reumatológust és egy kecskeméti üzletkötőt kapcsoltak le, akik érintettek a gyógyászati segédeszközökkel elkövetett költségvetési csalási ügyekben. Ezek lényege, hogy egyes, az orvosokkal kapcsolatban álló cégek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől jogosulatlanul igényeltek vissza állami támogatásokat.A mostani esetben az egyik céggel egy szegedi ortopéd és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos állt kapcsolatban, aki ellenszolgáltatásért cserébe úgy írt fel vényre gyógyászati termékeket, hogy a páciensekkel nem is találkozott. A személyes adatok ugyan valódiak voltak, de az érintett páciensek nem tudtak a vényfelírásról, és szükségük sem volt a felírt gyógytermékre. Ez az orvos közel 9 millió forint megszerzésében működött közre.A második vállalkozás egy szolnoki reumatológus szakorvossal és egy szegedi ortopéd-traumatológussal állt üzleti kapcsolatban. A szolnoki orvos több mint 9 millió forint, a szegedi orvos több mint 21 millió forint hasznot hozott a cégnek, ugyanúgy, mint egyik üzletkötőjük, egy kecskeméti nő is, aki szintén több mint 21 millió forinttal gyarapította a társaság bevételét. Ezekben az esetben is a vényre felírt személyes adatok ugyan valódiak voltak, csak a gyógytermékek indokoltsága nem.A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás elkövetése miatt mind a négy elkövetőt, akik szabadlábon védekeznek.Az ügycsoportnak jelenleg 64 gyanúsítottja van: 28 orvos, 20 cégvezető, 11 alkalmazott és 5 orvosi asszisztens. | Gyógyászati segédeszközökkel trükköző orvosokat kapcsoltak le a rendőrök | Több mint másfél éve nyomoz a rendőrség a gyógyászati segédeszközökkel trükköző orvosok ügyében, akik olyan páciensek nevére írtak fel egyes termékeket, akik nem is tudtak erről. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/28/gyogyaszati-segedeszkozokkel-trukkozo-orvosokat-kapcsoltak-le-a-rendorok | 2024-03-28 08:38:00 | true | null | null | 444 |
A Jobbik azonnali hatállyal felfüggeszti Szabó Balázs újpesti önkormányzati képviselő párttagságát, és felszólítja őt a képviselői mandátuma visszaadására - közölte a párt.
Déri Tibor újpesti polgármester szintén erre szólította fel a képviselőt a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy az újpesti önkormányzatban nem tűrik meg azokat, akiket az orosz titkosszolgálat saját céljaira használ fel. Szabó Balázsnak tudnia kellett arról, hogy útját az a szervezet finanszírozta, amely az Oroszországnak és Kínának kémkedő lengyel Mateusz Piskorskihoz kötődik.
Wintermantel Zsolt, korábbi újpesti polgármester szerint Déri Tibornak élnie kellene a rendkívüli jogrend adta jogával és meg kell fosztania Szabó Balázst valamennyi önkormányzati tisztségétől, valamint vissza kell hívnia a bizottságokból, és megszüntetnie tanácsnoki pozícióját.
Az ügy előzménye egy a Hvg-n megjelent keddi cikk, melyben az olvasható, hogy Szabó, valamint a pártból nemrég kilépett politikus, korábbi parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő is egy oroszokhoz köthető szervezet pénzén utaztak magángéppel a Közép-afrikai Köztársaságba választási megfigyelőnek.
Samu tavaly novemberben lépett ki a pártból, jelenleg a szarvasi önkormányzat képviselője és a Békés Megyei Közgyűlés tagja. Samu és Szabó választási megfigyelőként utaztak egy olyan afrikai államba, ahol Oroszország jelenléte az elmúlt négy évben legalább annyira intenzívvé vált, mint például a kelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaságban, ahol Samu két évvel ezelőtt már "megfigyelősködött" - írja a lap.
A luhanszki szavazásról, amit jogtalannak, illetve Oroszország bábjátékának nevezett több nyugati állam, és amelynek tisztaságát a NATO sem fogadta el, Samu annak idején azt nyilatkozta, hogy az "egy fair, demokratikus választás volt".
Az oroszok már a spájzban Közép-afrikai Köztársaságban vannak
A választás, amit Samu és Szabó megfigyelt, nagyon fontos volt Oroszországnak, Putyinék az utóbbi években nagyon komoly titkosszolgálati mozgósítást végeztek azért, hogy komoly befolyást szerezzenek az aranyban, gyémántban és uránban gazdag országban.
A lap felidézi, hogy a decemberi választás tétje az volt, hogy az oroszbarát Touaderát újraválasszák, ami meg is történt.
A Touaderát támogató Oroszország dezinformációs kampányokat folytatott a szavazók megtévesztésére, és megpróbálta befolyásolni a választásokat.
Ezenkívül Touadera tanácsadói között egyre több orosz jelent meg, a személyes védelmét pedig a leghírhedtebb orosz magánhadsereg, a Wagner csoporthoz tartozó Sewa biztonsági cég látja el.
"Lengyel vonalon kerültem képbe"
A lap megkeresésére Samu Tamás Gergő azt mondta, őt Szabó Balázs hívta el az afrikai útra, de azt nem tudja, milyen forrásból finanszírozták, "ez az ő dolguk" - mondta Samu. Szabó úgy fogalmazott "lengyel vonalon kerültem képbe".
Az utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Piskorskit azzal vádolják, hogy oroszoknak és kínaiaknak kémkedett. A lap megkérdezte Szabó Balázst, aki azt mondta, naiv lenne, ha még csak nem is sejtené, hogy emögött állhat orosz pénz vagy befolyás.
Piskorskit 2016-ban kémkedés vádjával letartóztatták, tavaly engedték csak ki a börtönből, de az eljárás még folyik ellene. A lengyel politikus jó kapcsolatot ápol azzal a Kovács Bélával, akit hozzá hasonlóan szintén kémkedéssel vádoltak. Kovácsot tavaly ősszel első fokon felmentette a bíróság a kémkedés vádja alól, igaz, az ítélet indoklásából kiderült: a bíróság bizonyítottnak látta, hogy Kovácsot beszervezte és kiképezte az orosz hírszerzés.
Amikor tavaly a bíróság a kémkedés vádja alól felmentette az oroszok által beszervezett Kovácsot, Samu Tamás Gergő a hírt úgy kommentálta: "Győzött az igazság".
Felfüggesztették Szabó párttagságát
A Jobbik közleményében egyebek mellett az áll, hogy "Szabó Balázs a pártját, a Jobbikot sem utazása előtt, sem azt követően nem tájékoztatta sem arról, hogy egy polgárháborús ország kétes tisztaságú választásán megfigyelőként vesz részt, sem pedig arról, hogy utazását ki szervezi, és kikkel vesz azon részt. Tekintettel arra, hogy a képviselő tevékenysége élesen szembemegy a Jobbik Elvi Nyilatkozatában lefektetett elvekkel, tette súlyos következményekkel jár: a képviselő párttagsága azonnali hatállyal felfüggesztésre került, etikai eljárást kezdeményeztünk vele szemben, és felszólítottuk önkormányzati képviselői mandátumának visszaadására".
Emellett hangsúlyozzák: "a Jobbik elkötelezett az európai értékek és az euroatlanti kapcsolatok fejlesztése, és a demokrácia iránt. Elfogadhatatlannak tartunk minden olyan kezdeményezést, amely az általunk vallott értékekre veszélyt jelent, ezért sem most, sem a jövőben nem fogjuk tolerálni azt, ha valaki a Jobbik nevével visszaélve, átláthatatlan hátterű intézmények szervezésében, kétes tisztaságú választásokat próbál meg hitelesíteni". | Oroszokhoz köthető szervezet pénzén ment Afrikába megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője, felfüggesztették a tagságát | A Jobbik azonnali hatállyal felfüggeszti Szabó Balázs újpesti önkormányzati képviselő párttagságát, és felszólítja őt a képviselői mandátuma visszaadására – közölte a párt. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2021/01/12/oroszokhoz-kotheto-szervezet-afrika-jobbik-kepviselo-exjobbikos-titkosszolgalat-kozep-afrikai-koztarsasag | 2021-01-12 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Egy hónapra elrendelte a bíróság egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármesterének letartóztatását, akit több rendbeli hivatali visszaéléssel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel és hűtlen kezelés bűntettével vádolnak - közölte a Miskolci Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.A közleményben nem említik sem a település, sem a polgármester nevét, bűnlajstroma azonban hosszú: visszaélt hivatali helyzetével akkor, amikor tavaly decemberben arra kérte a település két önkormányzati képviselőjét, hogy „ha személyével kapcsolatban valaki rossz szót szól, vagy szidja, azt próbálja lefenyíteni”. Ennek fejében egyiküknek ötvenezer forintot ígért; idén februárban köze volt egy olyan esethez is, amelyben egy helyi lakos csak akkor kaphatott szociális tűzifát, ha azt a polgármester hozzátartozójának eladja; „több helyi lakos és további, ez idáig be nem azonosított személy részére jogszabályi engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett oly módon, hogy üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtott nekik”; egyik rokonát az önkormányzatnál úgy alkalmazta, hogy az illető a munkahelyére nem járt be, tényleges munkát sem végzett, fizetését azonban felvette; megszegte vagyonkezelési kötelezettségét akkor, amikor tavaly augusztus előtt hozzátartozóinak átadott két mobiltelefon SIM-kártyát használatra, de az előfizetési díjakat az önkormányzat fizette. Az ezzel okozott vagyoni hátrány meghaladja az ötvenezer forintot. | Letartóztattak egy borsodi polgármestert | Egy hónapra elrendelte a bíróság egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település polgármesterének letartóztatását, akit több rendbeli hivatali visszaéléssel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel és hűtlen kezelés bűntettével vádolnak - közölte a Miskolci Törvényszék csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/28/letartoztattak-egy-borsodi-polgarmestert | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Makó és környéke egyik legnagyobb foglalkoztatója a Continental, pontosabban a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., amely számos botrányba keveredett az elmúlt időszakban. Kiderült,
hogyan bánnak a dolgozóikkal,
horrorisztikus munkabalesetek fordultak elő az üzemben,
illetve kitették az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók egy részét.
De miért nem hagyják ott a dolgozók a céget, ha ilyen problémák vannak? Mint a szakszervezet vezetőjétől megtudtuk, megvan ennek is az oka. Apropó szakszervezet - a Continental fittyet hányva a törvényre kirúgta a szakszervezet vezetőjét, és a dolgozókat érintő zűrös ügyek megszellőztetése miatt számos pert indított ellene. Belefér ez egy olyan cégnél, amelyet korábban a kormány is erősen pártfogolt, beruházásaikat több alkalommal pénzzel támogatta? A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Lázár János a kipattant ügyek kapcsán úgy nyilatkozott: visszafizetteti a céggel a pénztámogatásokat. Kemény kijelentés, de vajon lesz-e belőle valami?
1,262 milliárd forint támogatás
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésünkre nem adta ki a makói gyárnak folyósított állami támogatások szerződéseit, esetleges módosításait, mellékleteit, azt viszont megírták, mennyi állami pénzt kapott a cég, és hány munkahely létesítését vállalta.
Mint a táblázatból látszik, 2014 és 2019 között hat részletben összesen 1,262 milliárd forint támogatást kapott a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. a makói beruházásaihoz, és ebből eddig csak 153 millió forintot fizetett vissza (kamatostul 158 millió forintot), mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.
Lázár egy 2021-es Facebook-bejegyzésben azt írta az elállás kapcsán, hogy a makói gumigyár előremenekült, inkább visszafizetik a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassák az embereket. Hozzátette, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. azért kezdeményezte az állammal kötött szerződés felmondását, mert nem tudja, nem akarja megtartani az érintett munkahelyeket. Utánanéztünk: valóban évről évre csökkent a foglalkoztatotti létszám, 2019 óta összesen több mint ezerrel.
A társaság az EKD/FELD-2014/24 számú támogatási szerződésben az 1676 fős létszám mellett 123 új munkahely létrehozását vállalta. A szerződés monitoring időszaka 2023. december 31-én zárult, melyről 2024. május 31-ig kell beszámolniuk, amit aztán a folyósító értékelni fog a jogszabályok szerint. Az EKD/FELD-2018/11 számú szerződés I. beruházási üteméhez pedig az 1876 fős létszámon belül 200 új munkahelyet ígértek. Az nem derült ki, miként kell érteni, hogy adott létszámon belül hoznak létre új munkahelyeket, csak annyi világos, hogy 242 új munkahelyet teremtett és tartott fent a cég a 2021. december 31-ig tartó monitoring időszakban.
A HIPA lebonyolító szervként köteles a támogatási szerződésekben rögzített létszámvállalásokat évente ellenőrizni a monitoring vagy fenntartási időszakban, a benyújtott monitoring beszámolók és a kapcsolódó dokumentumok (például KSH-létszámjelentések), illetve az átlagos állományi létszám alapján. Kiderült, a munkaerő-kölcsönzéssel, illetve vendégmunkásként alkalmazott munkavállalókat a vállalások ellenőrzésénél nem veszik figyelembe, csak a saját dolgozókat. Vagyis ezek szerint vendégmunkásokkal és kölcsönzött dolgozókkal nem teljesíthető a létszámvállalás. A vendégmunkásokat betanító, elküldött dolgozókra is gondolva szerettük volna megtudni, mennyire fér bele a vállalt létszámbővítés megtartásába a létszámcsere, de erre nem reagáltak.
A gyár hosszú távra tervez
Kerestük a ContiTechet is, a többi között azzal, hány ember dolgozik a makói gyárban, közülük hányan számítanak saját dolgozónak, hányan kölcsönzött, illetve vendégmunkásnak, továbbá az utóbbi években hogyan alakult a létszám, terveznek-e esetleg újabb vendégmunkásokat felvenni. Választ ezekre a kérdésekre "nem áll módunkban" indoklással nem kaptunk.
Az Optenben azt találtuk, hogy az utóbbi öt évben szinte folyamatosan csökkent a makói gyár saját dolgozóinak száma,
2019. januárban 2980,
2020. januárban 2655,
2021. januárban 2286,
2022. januárban 1998,
2023. januárban 1762 és
2024. januárban 1769 alkalmazottjuk volt.
Vagyis a saját létszám a hat évvel ezelőtti 60 százalékra olvadt. De akkor hogyan teljesülhettek a támogatásért vállalt létszámvállalások?
Azt írták még, hogy a Makón gyártott - főleg belső égésű motorokhoz készülő - termékeik iránt az elmúlt években csökkent a kereslet - az elektromos járművek térnyerése, a nemzetközi elektromobilitási célkitűzések és az ezekből adódó vevői igények átalakulása miatt. Úgy érzik, növelniük kell a versenyképességüket, valamint nyitniuk kell új technológiák és termékek felé. Állításuk szerint vezetőségük számos lépést tett és tesz ennek érdekében, de hogy mit, arra nem tértek ki.
Radics Gábor szakszervezeti vezető arról hallott, hogy a dízel autókra lecsökkent igény miatt a makói gyárban előállított autóipari hűtő-fűtő tömlőkre is visszaesett a kereslet, illetve elmondta, úgy tudják, az egész szegmensben (autóipari folyadékrendszerek gyártásában) átalakulás jöhet. De hogy ez konkrétan mit jelent, arról nem tudtak meg részleteket a februári üzemi tanácsi tájékoztatón. Nincs tiszta kommunikáció a gyár jövőjével kapcsolatban, üzleti titokra hivatkozva - jegyezte meg. Lázár János januárban utalt rá, egyszerűbb lenne, ha a Continental közölné: be akarják zárni a makói üzemet - amennyiben ez a céljuk. A bezárásra vonatkozó kérdésünkre a vállalat viszont leszögezte, elkötelezettek a makói gyár hosszú távú, sikeres működése mellett.
Arra nem kaptunk választ a cégtől, hány üzemi baleset volt, hányan szenvedtek egészségkárosodást, váltak alkalmatlanná a feladatuk ellátására, és vannak jelenleg fizetés nélkül, de állományban. Hogy mégis képbe kerüljünk, a kirúgott szakszervezeti vezetőhöz fordultunk, aki drámai képet rajzolt fel a munkakörülményekről.
Radics Gábor: Elkeserítő
Amióta az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók talpára útilaput kötöttek a makói ContiTech-gyárban, azóta nincs tudomása újabb elbocsátásokról a szegedi Continentalból a törvényi védelem ellenére kirúgott Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökének, Radics Gábornak, aki a makóiak képviseletét is ellátja.
Olvasni lehetett durva munkabalesetekről is a makói gyárban - felvetődött, miért mennek mégis az emberek továbbra is oda dolgozni, van-e más választásuk. Sok embert a környező településekről hordanak busszal, aki más munkát nem talál, az a megélhetésért bevállalja, hogy vegyszerekkel dolgozzon, hogy feszített a munkatempó. Ezért sok esetben a nagy fájdalmaik ellenére dolgoznak, ami a fizikai teher mellett pszichésen is megterhelő. Elhallgatják, ha egészségi problémájuk van, mert félnek, hogy parkolópályára teszik őket, pénz nélkül. És bíznak abban, hogy őket nem érheti semmilyen károsodás - tudtuk meg tőle. A szakszervezeti vezető szerint a térségben ugyan még mindig jelentős tényező a ContiTech, de már nem olyan meghatározó foglalkoztató az ipari parkban, mint korábban volt.
Sokszor hallja a régi dolgozóktól, hogyha megkapnák a végkielégítésüket (vagyis ha a munkaadó mondana fel), akkor elmennének máshova dolgozni. A munkáltató a szakszervezeti vezető szerint azokkal sem bánik megfelelően, akik orvosilag alkalmatlanná váltak korábbi munkakörükben. Aki nagyon rászorul, az esetleg kiegyezett a munkáltatóval, hogy töredék (6-8 havi helyett 1-2 havi) végkielégítéssel is beéri, ha felmondanak neki. Régebben rendszeresnek tűnt, hogy az év vége felé nagyobb létszámban váltak alkalmatlanná a korábbi munkakörükre - akár több tucatnyian is lehettek. Nekik akkor még felmondtak, megkapták a végkielégítést, és máshol kerestek munkát. Korábban voltak nagyobb elbocsátások is, a gyár évekkel ezelőtt 2800 embert foglalkoztatott, ma meg 1600 fő körül - tette hozzá.
A kölcsönzéssel nincs még kibékülve, mert szerinte azt indokolatlanul alkalmazza a cég.
Jóhiszemű alkalmazásnál az állandó létszám (a saját foglalkoztatottak) mellett akkor van szükség ideiglenesen kölcsönzött dolgozókra, ha hirtelen termelésfelfutás van, aztán amikor visszaesik a megrendelés-mennyiség, akkor őket elküldik. De elmondása szerint nem ez történik, hanem akit felvesznek, azt az aktuális konjunktúrától függetlenül mindig kölcsönzőn keresztül veszik fel, amíg a törvény megengedi, nem veszik állományba az embereket, csak utána. Így például munkáltatói felmondás esetén kevesebb lesz a végkielégítés. És az sincs rendben szerinte, hogyha létszámfölösleg van, akkor saját dolgozókat küldenek el, a kölcsönzöttek és a vendégmunkások meg maradhatnak. Nem a saját dolgozókat kellene ilyenkor megtartani? - kérdezte.
Kirúgott szakszervezeti vezetőként Radics Gábort elkeseríti, ahogyan a gyár bánik a dolgozóival, és személy szerint vele is.
Tényleg mindennek a profit körül kell mozognia, és mindenkit be lehet áldozni ennek az oltárán?
- kérdezte. Hozzátette, 27 év alatt sokkal több halálesetet, üzemi balesetet, megbetegedést, maradandó egészségkárosodást látott, mint szabad lett volna, és fiataloknál is előfordul maradandó egészségkárosodás. Munka közben nem egy embernek vérzik az orra, amikor hígítót használnak - tette hozzá. Szerinte ezek azért következhettek be, mert a munkáltató nem tett meg mindent a megelőzésért. Eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk egyetlen esetben sem, hogy a megbetegedések, maradandó egészségkárosodások a munkahelyi kitettség miatt következtek be, ráadásul számos pert zúdított a nyakába a cég a korábbi nyilatkozatai miatt.
Tényleg visszafizettetik velük?
Lázár nem olyan régen tette azt a kijelentést: mindent elkövet azért, hogy a makói cég ne kapjon kormányzati támogatást, sőt azt is fizesse vissza, amit eddig kapott. Szerettük volna megtudni, hogyan kívánja ezt megvalósítani a miniszter, tett-e már erre lépéseket. Azt is mondta, hogy a Continental folyamatosan kuncsorog a kormánynál. De mit jelent ez? Mikor, mire kért támogatást a gyár a kormánytól, és mennyit? És vajon a térség képviselőjeként tud-e tenni annak érdekében, hogy az egészségkárosodott, illetve elbocsátott dolgozóknak köteles legyen kártérítést fizetni a cég? Választ nem kaptunk.
Kérdeztük a külügyi tárcától és a HIPA-tól is, elképzelhető-e, hogy - mint Lázár mondta - visszafizettetik a makói Continentallal az általa kapott állami támogatásokat, és ha igen, milyen formában - de hiába. | Bő egymilliárddal támogatták meg a gyárat, ahonnan a dolgozók egy része szabadulna, ha tehetné | Mennyi állami támogatást kapott, és milyen létszámvállalást tett a makói Continental, amelyről kiderült, elbocsátották a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be, illetve ahol horrorisztikus üzemi balesetekről is lehetett olvasni? Mit mond a gyár, illetve a kirúgott szakszervezeti vezető? A térség képviselője, Lázár János korábban kijelentette: mindent elkövet, hogy a Continental ne jusson több állami támogatáshoz, illetve a korábban kapottakat fizesse vissza. De lesz-e ebből valami? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/03/28/12-milliard-forint-tamogatas-continental-mako-vendegmunkasok-dolgozok-elbocsatas/ | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A hét végi ralibalesetben részes Skoda Fabia vezetője az az ifj. Tóth János, aki a szállítmányozással foglalkozó Taktatrans Kft. tulajdonosa. Ifj. Tóthnak korábban gyengébb autóval kellett volna legalább egy évig eredményesen versenyeznie, hogy A licence legyen, de ilyen eredményekről senki sem tud. Hoffer Zsolt, az autósport-szövetség raliszakág-vezetője, aki rendőr alezredes is, kétszer is végigment a tragédia előtt a kérdéses szakaszon egy másik Skoda Fabiával, mindkétszer látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Ifj. Tóth és Hoffer autójának szervizelését ugyanaz a cég végezte.A magyar ralitörténelem legsúlyosabb balesetét hozta a hét végi Esztergom–Nyerges futam. Kedden megírtuk, hogy percekkel azelőtt haladt át a csirkegyári lassítónál Hoffer Zsolt, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) raliszakág-vezetője, hogy ifj. Tóth János és Bán Viktor Skoda Fabiája a nézők közé csapódva kioltotta négy ember életét. Az ötödik áldozat, egy kislány kedden halt meg a kórházban.A rendőr alezredes Hoffer az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának vezetéstechnikai szakértője, a Terrorelhárítási Központ Képzési Igazgatóságának képzési főosztályvezetője. Maga is autóversenyző, a Zsaru Magazin tavalyi interjúja szerint egy hófehér, kerek lámpás Zsigulival kezdte pályafutását.Hoffer nem versenyzőként, hanem tesztelőként vett részt ezen a versenyen, akárcsak ifj. Tóth és társa. Hoffernek rendőrként és szakágvezetőként észlelnie kellett az életveszélyes helyzeteket, annál inkább, mert nem csak a tragédia előtt percekkel látta a helyszínt. Délelőtt is végigment a pályán, de semmi nyoma nincs annak, hogy jelezte volna a biztonsági hiányosságokat.Az első induló Hoffer és SzilassyAz első induló Hoffer és Szilassy Forrás: hauserresults.huBiztonsági hiányosságok pedig voltak bőven. Ez a videó néhány órával a balesetet megelőzően készült.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.ForrásA videón Hoffer kocsija is látható 17:20-tól.Forrás: SzabiRacingvideoHa nem is versenyzett, csak tesztelt, a rendőr alezredes Hoffernek észlelnie kellett, hogy emberek vannak életveszélyben.A videón egyébként az is látszik, hogy nincs olyan terület, ami igazán el van zárva a nézőktől. Szalagozás egyáltalán nincs, táblák mintha lennének, de azokat mindenki figyelmen kívül hagyja.Forrás: SzabiRacingvideoA lassítónál a nézői zárást jelző kereszt 100 helyett csupán néhány méterre van kihelyezve. A képen a kereszttől balra látható ifj. Tóth autója a tőle jobbra lévő tömegbe csapódott:Forrás: SzabiRacingvideoHoffer és a balesetező páros is teszt jelleggel ment végig a pályán. De mit jelent ez? A pályát OBR2-es, OBR3-as, valamint historic kategóriájú autókra írták ki, de tesztelhettek erősebb autókat is az A licences versenyzők. A tesztelők tehát nem versenyeztek, csak kipróbálhatták a gépeiket a gyengébb autókra kialakított versenypályán. Mégis teljes gázzal mentek, Hoffer átlagsebessége például 118 kilométer/óra volt.Komoly kockázat a tesztvezetésA versenybalesetnél alapból a pilóta nem hibáztatható, mivel annak tudatában megy végig a pályán, hogy a nézők akkor is biztonságban vannak, ha ő hibázik. De minek számít a tesztelő? Az idei versenyszabályzat nem ismeri a tesztvezetés fogalmát. (Korábban a nagyobb kategóriájú versenyzők elmentek a kisebbek versenyeire, és megszerezték az értékes helyezéseket. Kábé tíz évvel ezelőtt a nagyok az utánpótlás érvényesülése érdekében ki lettek zárva a kisebbek versenyeiről, de megengedték nekik a teszt jelleggel való indulást.) Az Esztergom–Nyerges rali versenykiírásában szerepel a tesztlehetőség is, de megfelelő licenc kell hozzá.A tesztvezető nem mindig gyakorlott pilóta, viszont nagyobb kategóriájú autóval is rajthoz állhat, ha kap engedélyt, és ha van pénze az autóra, aminek bérleti díja egy-egy versenyhétvégére megtett kilométertől függően akár tíz millió forint is lehet. (Egy kilométer 120 eurónál, közel 50 ezer forintnál kezdődik.) A szervezők örülnek a tesztvezetőknek, mert emelt nevezési díjat fizetnek, komoly autókkal érkeznek, de azzal már kevésbé foglalkoznak, hogy a pálya kialakítása miatt komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.Ifj. Tóth János a szállítmányozással foglalkozó Taktatrans Kft. tulajdonosa, vagyonát a 2022-es A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 4-6 milliárd forint közöttire becsülte. Szakértők szerint egyértelműen vezetéstechnikai hiba miatt csapódott a nézők közé ifj. Tóth autója. „A jobb oldali kerekek lesodródtak az útról, a padkán próbált fékezni a versenyző” – mondta a Laptimingban Walter Csaba autóversenyző.Többen felajánlották lemondásukatÚgy tudjuk, hogy ifj. Tóth János A licence is vet fel kérdéseket. Egy évig kellett volna versenyeznie az MNASZ rali szakágában gyengébb autóval eredményesen, hogy azzal elérje a versenyengedélyhez szükséges helyezéseket, de ilyen eredményekről senki sem tud. Kérdés, hogy az MNASZ-nél a Hoffer vezette rali szakág mi alapján adta meg az engedélyt az A licencre Ifj.Tóth esetében.Egyébként Hoffer és ifj. Tóth Skodáját is a Berényi Racing szervizelte, mindkét autó egy szervizsátor alatt állt a hét végi futamon.Információink szerint a Hoffert is versenyeztető Hungarian Police Rally Team Kft. (HPRT) szerződéses kapcsolatban áll az MNASZ-szal, aminek ugye Hoffer a raliszakág-vezetője, az ügyvezetője pedig Hoffer felesége. Nekünk egy korábbi szerződés került a kezünkbe, amit azóta is évről évre megújítanak. A dokumentum szerint a szövetség több millió forinttal támogatja a HPRT-t. A rendőrcsapat cserébe az országos ralibajnokság helyszínein balesetmegelőzési programot tart és közlekedési parkot alakít ki. A program szlogenje: „Hogy mindenki hazaérjen.”Úgy tudjuk, az MNASZ hétfői rendkívüli ülésén több tisztségviselő is felajánlotta a lemondását, köztük Hoffer is, de nem fogadták el azt. Alig két és fél hét múlva rendezik ugyanis a Veszprém–Balaton rali Európa-bajnoksági futamot, ha mindenki lemondana, nem lenne kinek megrendeznie a versenyt. Az is izgalmas, hogy a vasárnapi tragédia után beengednek-e nézőket a futamokra. Úgy értesültünk, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság javaslata szerint a verseny nézők nélkül menne, így viszont a szervezőknek vissza kellene fizetniük az elővételben vásárolt belépők árát.Szujó Zoltán, az MNASZ elnöke kedden azt mondta lapunknak, a vizsgálat befejezéséig nem nyilatkozik. | Okosba kaphatott A licencet a rendőr alezredes raliszakág-vezetőtől a halálos balesetben részes ifj. Tóth János | A hét végi ralibalesetben részes Skoda Fabia vezetője az az ifj. Tóth János, aki a szállítmányozással foglalkozó Taktatrans Kft. tulajdonosa. Ifj. Tóthnak korábban gyengébb autóval kellett volna legalább egy évig eredményesen versenyeznie, hogy A licence legyen, de ilyen eredményekről senki sem tud.Hoffer Zsolt, az autósport-szövetség raliszakág-vezetője, aki rendőr alezredes is, kétszer is végigment a tragédia előtt a kérdéses szakaszon egy másik Skoda Fabiával, mindkétszer látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Ifj. Tóth és Hoffer autójának szervizelését ugyanaz a cég végezte. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/28/okosba-kaphatott-a-licencet-a-rendor-alezredes-raliszakag-vezetotol-a-halalos-balesetben-reszes-ifj-toth-janos | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nézze bíró úr, a vallomásaimnak a 80 százalékát én írtam. Ezt viszont nem én írtam. Ezt a nyomozók írták
- a Fővárosi Törvényszék második emeleti nagy tárgyalójában többen felkaphatták a fejüket ezekre a mondatokra tavaly decemberben. A Széchenyi Kereskedelmi Bank monstre perében a tizedik rendű vádlott, az Opticon-Vidékháló cégcsoport egykori pénzügyi igazgatója többszöri nekifutásra sem tudott logikus magyarázatot adni a bírói tanács elnökének újra és újra feltett kérdésére, hogy miért hozakodott elő most olyan állításokkal, amelyek ellenkeznek az eljárás korábbi szakaszaiban tett vallomásaival. P. Attila belezavarodott a válaszokba, majd azzal állt elő, hogy az ügyészséggel akart megállapodni, ezért hagyta, hogy a kihallgatások során beleírjanak a szövegébe. A hatóságok által kiegészített jegyzőkönyvet aztán szó nélkül aláírta.
A Széchényi Bank egykori tulajdonosainak, vezetőinek és partnereinek büntetőpere tavaly júniusban kezdődött a törvényszéken. A vádirat szerint az ügyészség majd 80 évnyi letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte Töröcskei Istvánra és 14 társára. A vádhatóság a pénzintézet 10-11 évvel ezelőtti hitelszerződései alapján azt állítja, hogy Töröcskei a felesége és több volt bankvezető közreműködésével fiktív megállapodásokat kötött a bizalmi körébe tartozó vállalkozókkal, és bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolja őket.
A bank 2015-ben dőlt be, de annak ellenére, hogy a betétesek pénze mellett hárommilliárd forint közpénzt is maga alá temetett, a nyomozásban öt éven keresztül nem történt érdemleges előrelépés, még a bankvezetőket sem hallgatták ki. Aztán 2020. június 17-én egy összehangolt akció keretében több helyszínen egyszerre ütöttek rajta a társaságon, házkutatásokat tartottak és a korábban befolyásos Fidesz-háttérembernek számító Töröcskeit, valamint feleségét is őrizetbe vették. Korábban írtunk arról is, hogy a Fidesz-közeli Vitézy Tamás szerint az ügyészség őt politikai okból vonta be az eljárásba, amivel párhuzamosan vagyonát is elvesztette. Ő szintén előzetesbe került egy időre, rá négy év börtönt kért az ügyészség.
P. Attila nem került rács mögé, ám addigra már túl volt egy hosszabb elzáráson. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága ugyanis a kecskeméti illetőségű Opticon-Vidékháló cégcsoport tizenegy vezetőjét, köztük K. Béla tulajdonost és a pénzügyi igazgatói posztot betöltő P. Attilát 2019 áprilisában bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt őrizetbe vette, majd a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat is.
A cégcsoport a 2010-es években számos nagyobb uniós támogatást nyert el internetes optikai kábelhálózat-fejlesztésre. Országszerte mintegy 5000 kilométer vezetéket fektettek le, és ők működtették a kormányzati gerincháló közel 10 százalékát is. A beruházások körül azonban az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF visszaélésgyanús pénzügyi manővereket talált az egyik Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó támogatásnál. Az Átlátszó által 2019-ben bemutatott OLAF-jelentés szerint 4,9 millió euróval áraztak túl egy 12 millió eurós fejlesztést, a pénzt az alvállalkozói hálózatban utaztatták a cégek egymás között, hogy eltüntessék a nyomokat. Tavaly Polt Péter legfőbb ügyész és a Szolnoki Törvényszék meg is erősítette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, hogy nagyjából négy év nyomozás után bíróság elé került az ügy. A szolnoki bíróság azt is közölte, hogy az ügynek 67 vádlottja van.
Az Opticon-Vidékháló csoport ezzel párhuzamosan a Széchenyi Bank ügyébe is bekerült, sőt éppen a kecskeméti vállalkozások hitelügyleteiről szóló fejezetek lettek a vádirat legvaskosabb részei.
Az ügyészségnek más vállalkozások eseteihez hasonlóan itt is az a fő állítása, hogy Töröcskeiék fiktív hiteleket adtak a cégcsoport tagjainak, amelyeket aztán azok az előre megbeszélt módokon visszajuttattak a bankvezér tulajdonában lévő T&T Zrt.-hez.
A vádhatóság szerint a bank folyamatosan veszteséges volt, ezért trükközéssel kellett megoldani, hogy előteremtsék a tőkeemelések és a bank megvásárlása idején felvett hitelek finanszírozásához szükséges összegeket. P. Attila Kecskeméten tett vallomásai a vádirat alaptételét támasztották alá.
Lapunk birtokába került a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzőkönyve, amely szerint december 4-én a bírói tanács elnöke felolvasta azokat a régebbi vallomásrészeket, amelyekben P. részletesen elmagyarázta, hogy a Széchenyi Bank hogyan és milyen feltétekkel adott a cégcsoportnak egy 600 millió forintos hitelt.
A pénzre egy kétmilliárdos pályázat benyújtásához, az önerő bankszámlaegyenleggel történő igazolásához volt szükség, ám P. szerint az igazolást követően továbbutalták az összeget a bank által megadott helyre, Ciprusra. A felolvasott vallomásban az is szerepelt, hogy P. ezeket az információkat a cégcsoport vezetőjétől, K. Bélától kapta, aki azt is elmondta neki, hogy a hitelnyújtás feltételeit L. Zsolt, a bank vezérigazgató-helyettese közölte K.-val, aki elfogadta azokat.
A bíró azt igyekezett kiszedni P. Attilából, hogy a korábbi kihallgatásai során miért állította azt, hogy a főnökétől pontos információi voltak a tervezett ügyletről, és miért mondja most, hogy ezeket csak később, feltételezések alapján saját maga rakta össze.
- Itt az a probléma, hogy ön a nyomozás során ezt tényként közölte, hogy ezt ön tudja, K. Béla elmondta önnek. Tehát nem úgy mondta, hogy ezt ön feltételezi, hogy ezt utólag összerakta, hanem hogy ezzel tisztában volt - mondta a bíró, amire P. a cikkünk elején idézett mondattal válaszolt. Vagyis azt állította, hogy a vallomásai egy részét a nyomozók írták. Később azt is hozzátette, mindehhez az alkukötés reményében asszisztált.
- Én Kecskeméten alkut kötöttem. Együttműködni akartam, és Pesten is együtt akartam működni, ráadásul nekem volt egy ígéretem - közölte P. Mint mondta:
A vádirat zöme az vagy az én kecskeméti gyanúsításomból van, vagy az én vallomásomból van, sok helyen szó szerint, mondatok szerint megegyezően.
Ennek ellenére a megállapodás végül csak a szolnoki bíróságon tárgyalt ügyre korlátozódott. Ott valóban kiemelték a vádlottak közül, és egyfajta koronatanú-szerepkört kapott, a Széchenyi Bank Budapesten zajló büntetőügyében viszont az ügyészség továbbra is fenntartotta vele szemben a vádakat, amely alapján akár 6 év 6 hónap fegyházat is kiszabhatnak rá.
Miután az egykori pénzügyi igazgató megemlítette az ügyészséggel kötött alkut, a törvényszéki jegyzőkönyv szerint a következő dialógus játszódott le a bíró és közte:
A tanács elnöke: Hadd kérdezzek közbe, mert megütötte a fülemet, hogy mit értett az alatt, hogy azért tette a vallomását, abban a reményben, hogy megállapodást tud kötni. Ez mit jelent a gyakorlatban? Azaz jelenti-e azt, hogy akár olyan dolgot is képes volt elmondani, ami nem helytálló, csak azért, hogy megállapodást köthessen?
X. r. vádlott: Nem. Erre mondtam azt, hogy sok mindent nem, de azért lazábban kezeltem volna a helyzetet.
Na, ezt nem értem. Ez mit jelent?
Hamisan nem vallottam volna, olyat, amiről tudom, hogy nem úgy van, vagy meggyőződésem, hogy az nem jó, vagy azzal, hogy hazugságot állítok, olyat nem. De sok esetben, amikor kaptam egy kérdést, mondjuk a nyomozótól, és mondtam, hogy nem tudom pontosan a választ, nem tudom, és akkor kicsit lovagoltak rajta, kicsit más oldalról próbálták közelíteni, picit el is fáradtam benne, és akkor leírták, mondták, hogy akkor jó lesz így? Jó lesz, persze, menjünk, haladjunk.
Tehát magyarán a saját önérdeke miatt hajlandó volt más embereket is kellemetlen helyzetbe hozni akkor, akik mondjuk emiatt vádlottak lettek mondjuk a szolnoki ügyben? Jól értem?
Hát, akár így is lehetne érteni, de senki, a vallomásomban direkt kiemeltem, senki nem volt olyan ember, aki énmiattam került bele az eljárásba.
Ezt az állítást viszont több vádlott ügyvédje kétségbe vonta. A VI. rendű vádlottat védő Zamecsnik Péter munkatársa azt is megkérdezte P. Attilától, hogy név szerint kik voltak azok, akik megírták helyette a vallomásokat, kik adták a szájába azokat a mondatokat, amiket nem mondott el.
Mivel most nem tudom megmondani jegyzőkönyvenként, hogy melyik volt az a szó, mondat, félmondat, amit nem egészen úgy mondtam, csak úgy lett leírva, ezért nem fogok tudni válaszolni a kérdésre
- válaszolta P.
Zamecsnik kérdésünkre azt mondta, sok olyan esetet látott már pályafutása során, amikor a vádlottak megpróbálták másra terhelni a felelősséget a korábbi vallomásaikért. Az ismert ügyvéd hozzátette, nincsenek információi a kecskeméti ügyről, de ha bebizonyosodik a vádlott állítása, az természetesen súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel, ha viszont az ellenkezője az igaz, az hamis vád.
A decemberi tárgyaláson később az is elhangzott, hogy
az ügyészség és P. között az együttműködés feltételeiről született egy okirat, amely titkosított minősítést kapott.
A bíró ugyanakkor az ügyvédek kérdésére azt mondta, az a dokumentum nem a Széchenyi Bank ügyében, hanem a másik eljárásban született, ezért a szolnoki bíróságon iratbetekintésre kikérhetik, de a minősítés miatt saját példányt a védők sem kaphatnak belőle.
Megkerestük a Fővárosi Főügyészséget, hogy valóban született-e a korábbi kihallgatások idején megállapodás a volt pénzügyi igazgatóval, illetve hogy kiegészíthették-e a nyomozók az ügy szempontjából lényeges, másokra esetleg terhelő állításokkal a vádlott vallomásait. A Fővárosi Főügyészség szerint a kérdések megválaszolása nem az ő feladatuk, mert a kihallgatások Kecskeméten zajlottak, ezért a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséghez irányítottak minket.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség megerősítette, hogy P.-vel szemben megszüntették az eljárást, már csak tanúként szerepel a szolnoki bírósági eljárásban, aminek - mint írták - az az oka, hogy "jelentősen hozzájárult az ügy, illetve más ügy felderítéséhez, bizonyításához".
A jegyzőkönyvek kiegészítésével kapcsolatban viszont csak annyit közöltek, hogy a büntetőeljárási törvény szerint a kihallgatásról készült jegyzőkönyvnek a kihallgatott személy (gyanúsított, vagy tanú) vallomását kell tartalmaznia, és az előírások szerint | „A vallomásaimnak a 80 százalékát én írtam” – alkut kötött, majd az ügyészséget vádolja a Széchenyi Bank-per vádlottja | A vádhatóság szerint a Széchenyi Bank folyamatosan veszteséges volt, ezért trükközéssel kellett megoldani, hogy előteremtsék a tőkeemelések, és a bank megvásárlása idején felvett hitelek finanszírozásához szükséges összegeket. A vádirat jelentős részben egy optikai kábelhálózat-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozás – amely ügyfele volt a pénzintézetnek – pénzügyi vezetőjének vallomásaira épül. Mivel P. Attila jelentősen hozzájárult a bűnügy feltárásához, vele szemben megszüntettek egy büntetőeljárást. A Széchényi Banknál történt visszaélések miatt indult perben azonban vádlott lett. A férfi tavaly decemberben a bíróság előtt azt mondta, hogy „lazábban kezelte” a kihallgatásokat, és vallomásának vannak olyan elemei, amelyeket a nyomozók írtak. Szakértők szerint ha valótlan az állítása, akkor hamis vád miatt kell felelnie. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/28/szechenyi-bank-per-birosag-ugyeszseg-alku-vadirat/ | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Három magyar milliárdost - Csányi Sándort, Jellinek Dánielt és Mészáros Lőrincet - említett a horvát sajtó, mint olyan vállalkozókat, akik ringbe szálltak Horvátország legnagyobb vállalatának a mezőgazdasági üzletágáért, de a legnagyobb esélye nem nekik, hanem az egyedüli horvát indulónak, a Podravkának van - véli a Fortenova ügyeire rálátó forrásunk.
Már csak azért is, mert a trióból Csányi Sándor OTP-vezér biztosan nem vesz részt a vetélkedésen. Csányi, akinek az érdekeltségébe tartozik az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari csoport, a Bonafarm, a sajtóosztálya útján jelezte: "sem a Bonafarm, sem Csányi Sándor más cége nem jelentett be vásárlási igényt a horvát céggel kapcsolatban." A szintén óriási agrárportfóliót birtokló Mészáros Lőrinc Talentis Agro Zrt.-jét kerestük, de cikkünk megírásáig nem reagáltak a kérdésre, pályáznak-e a horvát mezőgazdasági cégekre.
Annyit tudni, hogy az eladósorba került üzletágat leválasztották a legnagyobb élelmiszer-termelő, -feldolgozó és -kereskedelmi konglomerátumról, a Fortenova Groupról, amelynek megvásárlásával korábban Jellinek Dániel próbálkozott. A Tiborcz Istvánnal előszeretettel üzletelő ingatlanmágnás bevásárlását már kész tényként kezelték, mikor váratlanul beelőzött egy arab sejk, Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető.
Akkor a Fortenovában 43 százalékban érdekelt, de tulajdonosi jogait a szankciók miatt gyakorolni nem tudó Sberbank kivásárlására ajánlkozott Jellinek Dániel cége, az Indotek Zrt. A horvát miniszterelnökre Andrej Plenkovicra hivatkozó cikk után - amiben az szerepelt, hogy a kormányfő megvétózza az ügyletet, egyebekben pedig Orbán Viktorhoz kötődő "átláthatatlan magyar tőkét" emlegettek - kútba esett az üzlet.
Az arab sejk története sem egyszerű, a közel-keleti befektetővel szemben az a gyanú merült fel, hogy az oroszoknak frontol, és azóta is perek sokasága folyik a Fortenova-ügyben.
Ami a mostani pályázat tárgyát illeti, a leválasztott mezőgazdasági üzletághoz jelentős földterület tartozik, a horvát termőterület 1/40-ed része, amelyet zömmel a horvát államtól bérelnek. Ez a takarmányterület alapozza meg az állattenyésztést, ami pedig az alapanyagot adja az üzletághoz tartozó élelmiszeripari feldolgozáshoz.
Megkérdeztük Jellinek Dánielt, hogy a múltkori barátságtalan horvát fogadtatás után milyen reményekkel vágott bele a pályázatba. Arra hivatkozva, hogy az aláírt titoktartási nyilatkozata miatt nem beszélhet az ügyletről, elhárította érdeklődésünket. Korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a kudarc ellenére továbbra is érdekli a Fortenova, de hozzátette: csak
oda szeretünk menni, ahol szívesen látnak minket.
Nem tudni, változott-e bármi ezen a fronton, titoktartási nyilatkozatot azonban kívülállókkal aligha íratnak alá. A pályázatról annyit tudni horvát forrásokból, hogy a kiemelt feltételek között szerepelt a megfelelő vételár és a foglalkoztatás. Gyakorlatilag nyíltnak nevezhető a verseny, legalábbis úgy tudni, hogy rengeteg potenciális befektetőnek küldték meg a felhívást. Más kérdés, hogy milyen eséllyel pályáznak a delikvensek.
A horvát hírek ugyan elsöprő magyar érdeklődésről cikkeztek, forrásunk azonban kizártnak tartja, hogy a horvát földterületet is tartalmazó csomagot magyar befektető szerezhesse meg. Volt olyan invesztor, aki erre számítva horvát partnerrel közös üzletben gondolkodott: a horvát konzorciumi társ foglalkozott volna a földdel, az állattenyésztést és az élelmiszer-feldolgozást vitte volna a magyar fél.
Inkább a Podravkának áll a zászló, nemcsak azért, mert az egyedüli horvát ajánlattevő, hanem mert a horvát nyugdíjpénztárakkal közösen indult - utalt a korábbi fordulóra, amikor a Fortenova egészéért ment a verseny, és a horvát nagypolitika a nyugdíjpénztárakat látta volna szívesen vevőnek. | Elmarad a leggazdagabb magyarok vetélkedője Horvátországban | Alighanem megint a horvát nagypolitika mondja ki a végső szót, ki viheti a legnagyobb horvát vállalat mezőgazdasági üzletágát. Nem adnak sok esélyt annak, hogy magyar kézben landolhatnak a jelentős méretű állami földterületeken gazdálkodó horvát agrárcégek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/03/28/magyar-milliardosok-horvatorszagi-befektetes-fortenova-csanyi-sandor-jellinek-daniel-meszaros-lorinc/ | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség március 28-án, csütörtökön 9 órára gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnökét. A gyanúsítás részleteiről nem közöltek információt - írja a MET közleményében.
"A hét folyamán további tíz vezető munkatársunkat idézte be tanúként a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, egy másik kollégánknál pedig adóellenőri vizsgálatot tartanak.
A Kúria nemrég jóváhagyta az Ügyészség indítványát, és visszavonta a MET bejegyzett egyházi státuszát. Az Alkotmánybírósághoz nyújtottunk be panaszt, még nem született határozat. Az összehangolt hatósági vizsgálatsorozat, illetve a 13 éve tartó diszkriminatív kormányzati intézkedések az egyházüldözés gyanúját keltik. A MET minden lehetséges eszközzel küzd intézményei működtetéséért és megtartásáért, tárgyalásra és megegyezésre törekszik az illetékes állami intézményekkel" - áll a közleményben.
A Gyulai Törvényszék múlt hét végén szüntette meg a MET gazdasági igazgatójának, Ónodi István lelkésznek a letartóztatását, szabad lábon védekezhet. Ónodit február 20-án kedden reggel bilincsben vitték el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. A NAV-osok csak annyit árultak el, hogy gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás.
Az ügyészség február 21-én kiadott közleménye szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt kezdeményezték a letartóztatást egy "több egyházi intézményért felelős gazdasági vezetőnek, aki 6,5 milliárd forintot meghaladó közterhet mulasztott el bevallani és megfizetni".
A gyanú szerint "a férfi az egyik egyház szociális és oktatási, nevelési tevékenységet folytató intézményeinél gazdasági vezetőként dolgozott. A férfi az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban az illetékes adóhatóságoknál a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be."
Az ügyészség szerint Ónodi ezzel 6,5 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A NAV-nál különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. | Gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort az ügyészség | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség március 28-án, csütörtökön 9 órára gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnökét. A gyanúsítás részleteiről nem közöltek információt – írja a MET közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/27/gyanusitottkent-ideztek-be-ivanyi-gabort | 2024-03-27 09:49:00 | true | null | null | Telex |
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával nyomoz Magyar Péter állításai miatt, aki szerint felülről belenyúlhattak a Völner-Schadl-ügy irataiba, és előre figyelmeztethették a gyanúsítottakat. Erről Fürcht Pál főügyész beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A nyomozásban szerdán tanúként hallgatták meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert, Magyar Péter volt feleségét, aki ugyanerről beszélt egy hangfelvételen.
A főügyész szerint az ügyészségi aktákba lehetetlen belenyúlni, mert mindennek nyoma van. Eleve nemcsak náluk vannak iratok, hanem több szervezetnél, például a bíróságnál.
Tudják, hogy ki az a Tóni, Barbara és Ádám, de bűncselekményre utaló nyomot náluk nem találtak.
Az ügyészségen éjjel-nappal dolgoztak a Schadl-Völner-ügyön, "az emberek heroikus munkát végeztek", a világ minden ügyészsége büszke lehetne arra, hogy vádat emeltek egy ilyen súlyos ügyben, mondta Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A tájékoztatót azután hirdették meg, hogy kedd reggel Magyar Péter, Varga Judit volt férje közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt, amin a volt igazságügyi miniszter arról beszélt neki, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból. Varga azt is állította volt férjének, hogy már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak, az ő akkori helyettesének a nyomozásról, de az államtitkár "nem hagyta abba", Schadlt pedig azért nem lehetett megmenteni, mert Polt Péter legfőbb ügyész "nem ura a helyzetnek".
Magyar Péter korábban a médiában jelezte, hogy hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása. Fürcht Pál erről azt mondta, korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával nyomozást indítottak. "Ezek a hangfelvételek egy tanúvallomás keretében le lettek foglalva, szemlézve. Tegnap is folytak nyomozási cselekmények, ma is folynak, jövő héten is fognak". Magyar Péter felvette, hogy be kéne jönni az ügyészségre ezeket elmondani, be is hívták tanúként. "Ennél többet nem tudtunk tenni."
A főügyész azt is mondta,
szerdán tanúként hallgatták ki Varga Juditot, azt viszont nem árulja el, miket mondott.
Fürcht szerint ha lesz eredménye a nyomozásnak, tájékoztatni fogják a közvéleményt erről, részletesen. Csütörtökön is több embert hallgattak ki tanúként az ügyben, de a főügyész szerint ők nem közszereplők már, így nem nevezte meg őket.
Ezután arról beszélt, hogy a hangfelvételen hallottak közül az igaz, hogy az ügyészség független, bár ehhez hozzátette, hogy igen, van hierarchia az ügyészségen, de csapatmunkában dolgoznak. Emellett Polt Péter "sem szorul az én mentegetésemre", mert ő tett indítványt Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére, ahogy például Boldog István és Simonka György ügyében is.
Az iratok
Ezután Fürcht áttért a nyomozás alatt keletkezett ügyészségi iratokra. Varga Judit a hangfelvételen azt állította, Rogán Antalék számukra kényes részeket kihúzattak ezekből. A főügyész szerint az ügyészséget egy külsős őrző-védő cég védi, akik látják és feljegyzik, ki megy be és ki, és tudni fognak róla, ha egy külsős ember csak úgy bement az épületbe.
Arról is beszélt, hogy a nyomozás alatt az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy segítséget kérjen más szervezetektől: rendőröket, védelmi tiszteket vonnak be, hiszen például a lehallgatásoknál "a filmekkel ellentétben nem az ügyész fülében van a fülhallgató". Tehát az ügyészség ilyenkor már kész anyagot kap. Emellett így aztán nem csak egy irat van, több szervezetnél is vannak iratok, például a bíróságnál is.
Azt is mondta, "nagyon-nagyon örülne egy olyan szekrénynek, amiből kiesnek a bizonyítékok", és azokból vádat lehet emelni, de ez nem így működik: helyette tanúkat hallgatnak ki, lehallgatnak embereket. A vádiratba pedig azokat az adatokat teszik be a nyomozás végén, amiket bizonyítékoknak ítélnek meg, és amikkel alá tudják támasztani a vádat.
Szerinte vannak olyan részek az iratokban, amikor "igen, hivatkozunk dolgokra", de azokkal nem tudnak kétséget kizáró módon bizonyítani egy cselekményt, ezek tehát "természetesen nem kerülnek be a vádiratba. De ez nem azt jelenti, hogy ezek eltűnnek a süllyesztőben. A vádirat arról szól, hogy mi az, amit mi bizonyíthatónak láttunk". De ha a vizsgálat azt hozza ki, hogy nincs bűncselekmény, vagy épp van bűncselekmény, de nem tudják azt bizonyítani, akkor az nem kerül be a vádiratba. De minden irat továbbra is nyomon követhető. "Mindenkit megnyugtatok, minden iratnak meg van a sorsa", mondta a főügyész.
Tóni, Barbara és Ádám
"Miért nem örülünk annak, hogy kikerülnek a nyomozás alatt ilyen iratok a sajtóba? Nem azért, mert mi a sajtó ellenségei lennénk. Személy szerint azért nem örülök, mert ilyen lehallgatási anyag sok olyan embert érint, aki nem közszereplő", másrészt sok olyan beszélgetés van, amiben az egyik ember arról beszél, mit mondott egy másik egy harmadikról, és ennek sokan hitelt adnak, mondta Fürcht, aki sok embert sajnált emiatt, amikor kikerültek az iratok.
Ezután arról beszélt, hogy több helyen megjelent a sajtóban, hogy mi az, ami kimaradt a vádiratból. "Az, hogy valakinek kapcsolata van egy vádlottal, az bűncselekmény gyanúját nem jelenti", mondta Fürcht egy bizonyos kabinetfőnököt emlegetve. Nevet nem mondott, de feltehetőleg Nagy Ádámról, Rogán Antal kabinetfőnökéről beszélt itt. Ugyanis utána felhozta azt a részletet az iratokból, amikor Schadl György egyik naplóbejegyzésében az áll, hogy Schadl emberének 2021. október 8-án egy autókereskedésből kellett elhoznia egy kocsit: "Mini cabrio leier autó elhozni Nagy Ádámhoz vinni 1 120 000 kesztyűtartóba", áll a szövegben. Fürcht azt mondta, igen, valóban találtak pénzt a kesztyűtartóban, de ez nem jelent automatikusan bűncselekményt.
Fürcht szerint azt pedig nem az ügyészségnek kell vizsgálnia, hogy Schadl György szakmányban intézte az egyetemi vizsgákat (például Nagy Ádámnak) - azt az egyetemnek kell vizsgálnia, mondta.
"Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám - de igen, tudjuk, hogy kik. Azok, akikről önök is tudnak. Vizsgáltuk, semmilyen 30 éves üzletről nem találtunk nyomot"
- mondta Fürcht, aki szerint a nyomozás alapján bűncselekményt megalapozó adatok nem jöttek elő. Az pedig szerinte nem bűncselekmény, hogy egy vállalkozó bizonyos terveket előad valaki másnak. Azt is mondta,
Nagy Ádám és Rogán Antal nem járt az ügyészségen, nem hallgatták meg őket tanúként olyan ügyben, ami vádemelésig jutott.
Megemlítette azt is, hogy azt is vizsgálták, amikor Schadl György egy bíró kirúgatásán szorgoskodott. A főügyész szerint ez a bíró még ma is bíró.
Szóltak nekik előre?
"Völner Pál és/vagy Schadl György tudomást szerezhettek arról, hogy nyomozás zajlik ellenük?" - kérdezte a Telex a főügyészt, aki úgy felelt: Schadl "tudomást szerzett róla szerintem, amikor őrizetbe vették őt a reptéren".
A Telex információi szerint 2021. november 3-án a Karmelitában jelezhették Völner Pálnak, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen, erre enged következtetni az is, hogy az államtitkár ezt követően megpróbálta megszakítani a kapcsolatot a végrehajtói kar vezetőjével. A nyomozati anyagban pedig november 4-éről és november 5-ről Schadl és Völner telefonjáról egyetlen hívás leirata sincs. A főügyész erről azt mondta a Telexnek, "ebben az időszakban nem az volt a kérdés, hogy gyanúsítottak lesznek-e ezek az emberek, hanem hogy mikor". Az ügyben egyébként zajlik most a nyomozás, tette hozzá.
Fürcht a kimaradt részekkel kapcsolatban még azt is mondta, sok ügy le lett különítve erről az eljárásról, és több újabb nyomozást is elindítottak menet közben az új tények alapján. Azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hány nyomozás zajlik, annyit mondott: több.
Magyar szerint le kéne mondani
Magyar Péter a felvétel nyilvánosságra hozása után azt mondta, szerinte a kormánynak és a legfőbb ügyésznek nem marad más választása, mint hogy lemondjon.
Az ügyészség korábban már röviden azzal reagált a hangfelvételre, hogy szerintük az az állítás helytálló belőle, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget, ahol egyébként "a törvények uralma érvényesül". Állításuk szerint az ügyészségi iratok "eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is," ezek ugyanis dokumentálva vannak a keletkezéstől kezdve, és nem egy helyen tárolják őket, és megjelennek más adattárakban is, például a titkos műveleteket végző szerveknél.
Varga Judit későbbi Facebook-posztjaiban nem tagadta, hogy amiket mondott, egyébként tényleg igazak lehetnek. Csak azt állította, volt férje napok óta terrorizálta, így aztán a nyilvánosságra hozott felvételen azt mondta neki, amit hallani akart, hogy minél előbb szabaduljon. A volt igazságügyi miniszter a Facebook-posztjaiban és a szerda este adott interjújában a Schadl-Völner-ügy helyett a bántalmazásokról írt és beszélt. | Tanúként hallgatták ki Varga Juditot az ügyészségen | A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával nyomoz Magyar Péter állításai miatt, aki szerint felülről belenyúlhattak a Völner–Schadl-ügy irataiba, és előre figyelmeztethették a gyanúsítottakat. Erről Fürcht Pál főügyész beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/28/legfobb-ugyeszseg-sajtotajekoztato-magyar-peter-varga-judit-hangfelvetel-schadl-gyorgy-volner-pal-rogan-antal | 2024-03-28 10:01:00 | true | null | null | Telex |
Egy hónapra elrendelte a bíróság egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település polgármesterének letartóztatását, akit több rendbeli hivatali visszaéléssel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel és hűtlen kezelés bűntettével vádolnak - közölte a Miskolci Törvényszék csütörtökön az MTI-vel.
Közleményükben - a település és az érintett nevének említése nélkül - azt írták, hogy a gyanúsított polgármester visszaélt hivatali helyzetével akkor, amikor tavaly decemberben arra kérte a település két önkormányzati képviselőjét, hogy "ha személyével kapcsolatban valaki rossz szót szól, vagy szidja, azt próbálja lefenyíteni". Ennek fejében egyiküknek ötvenezer forintot ígért - közölte a törvényszék.
Hozzátették, hogy a településvezető idén februárban közreműködött abban is, hogy az egyik helyi lakos csak akkor kaphatott szociális tűzifát, ha azt a polgármester hozzátartozójának eladja.
A gyanúsított "több helyi lakos és további, ez idáig be nem azonosított személy részére jogszabályi engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett oly módon, hogy üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtott nekik" - írták.
A Miskolci Törvényszék tájékoztatása szerint a gyanúsított egyik rokonát az önkormányzatnál úgy alkalmazta, hogy az illető a munkahelyére nem járt be, tényleges munkát sem végzett, fizetését azonban felvette.
A letartóztatott polgármester megszegte vagyonkezelési kötelezettségét akkor, amikor tavaly augusztus előtt hozzátartozóinak átadott két mobiltelefon SIM-kártyát használatra, de az előfizetési díjakat az önkormányzat fizette. Az ezzel okozott vagyoni hátrány meghaladja az ötvenezer forintot. | Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt letartóztattak egy borsodi polgármestert | Egy hónapra elrendelte a bíróság egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település polgármesterének letartóztatását, akit több rendbeli hivatali visszaéléssel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel és hűtlen kezelés bűntettével vádolnak – közölte a Miskolci Törvényszék csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/28/hivatali-visszaeles-es-hutlen-kezeles-miatt-letartoztattak-egy-borsodi-polgarmestert | 2024-03-28 13:54:00 | true | null | null | Telex |
Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából - mondja Varga Judit volt igazságügyi miniszter azon a hangfelvételen, amit Magyar Péter kedden reggel hozott nyilvánosságra. Rogán ugyanakkor tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, sőt, azt állítja, korábban nem is találkozott Schadllal. Később az ügyészség is azt mondta: fizikai lehetetlenség, hogy valaki kívülről belenyúljon a munkájukba.
Ezt Varga Judit hangfelvételén kívül semmi nem bizonyítja, van azonban egy olyan jel, ami alapján erre lehet következtetni. Az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló mondat ugyanis a nyomozás közben kikerült a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából.
A bizonyítékok
A kérdés megértéséhez érdemes részletesen leírni, mikor és milyen formában került ki a sajtóhoz a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyaga. Schadl Györgyöt 2021. november 5-én kapták el a Ferihegyi repülőtérre vezető úton, Völner Pált pedig 2021. december elején gyanúsították meg az ügyben.
A Schadl-ügy részleteit 2022 elején a 444 mutatta be, információink szerint egy 1700 oldalas nyomozati anyag alapján. Ez a nyomozati anyag jóval később a Telexhez is eljutott, a nálunk lévő verziót 2021. december 14-re datálják. Vagyis nem sokkal azután állították össze, hogy Schadlt elkapták és Völnert meggyanúsították.
2023 elején aztán több szerkesztőséghez, köztük a Telexhez is eljutott a nyomozati anyag egy későbbi, sokkal részletesebb verziója. Ez egy 11 ezer oldalas dokumentum, amit 2022. szeptember 9-re datáltak, vagyis a nyomozás egy jóval későbbi állapotát mutatja be sokkal részletesebben.
Az ominózus idézet
Rogán érintettsége a nyomozati anyag első verziójából nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyvben merült fel. Ebben Schadl egy Grécs nevű orvossal beszélget, akivel különböző kétes ügyeik vannak. Például Schadl az orvoson keresztül intézett magának kék villogós, hivatalosan mentőként funkcionáló autót, amivel bárhol szabálytalanul közlekedhetett és parkolhatott. A teljes beszélgetés nincs meg, de annak rendőrségi leirata így néz ki:
"Ezt követően magánjellegű dolgokról beszélgetnek. Grécs megjegyzi, miszerint a múltkor volt Ádámnál is, a Tóninál is, meg Barbaránál is. Tóni is normális volt. Schadl említést tesz valamilyen nagyobb történetről, amiről már beszéltek, és, ami körvonalazódik. Grécs is beszélt Ádámmal. Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy, de egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet. Ádám azt mondta Grécsnek, hogy két-három hét múlva üljenek le ebbe is, meg a rendezvénybiztosításos történetben is. "
Ez az egy beszélgetésrészlet van, amiben Tóni, Barbara és Ádám neve egyszerre szerepel, és amiből arra lehet következtetni, hogy Schadl és Grécs valamilyen kapcsolatban voltak hármukkal. Sőt, egyenesen arról beszélgettek, hogy Ádám valamit elintéz nekik, ha 35 évre nem is, de 10 vagy 20 évre igen.
Kivették
Ez a beszélgetés a nyomozati anyag későbbi, 2022. szeptember 9-es verziójában már nincs benne. De nemcsak ez hiányzik, hanem a Grécs és Schadl közötti összes beszélgetés leirata, amelyeket a nyomozati anyagból egyszerűen kihagytak.
A hiány oka hivatalosan az, hogy Grécs és Schadl ügyét a Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Schadl-Völner-ügytől, így azt külön tárgyalják. Az ügy ráadásul átkerült a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, ahol viszont csak hűtlen kezelés miatt indítottak nyomozást. Mikor legutóbb kerestük a BRFK-t, nem árulták el, hogy kit és miért hallgattak ki, de azt megtudtuk, hogy ők csak Grécs és Schadl viszonylag piti, oltásokról és szolgálati mentőautóról szóló ügyében nyomoznak.
Az, hogy Grécs ügyét elkülönítették a Schadl-Völner-ügytől, lehet logikus lépés az ügyészségtől, de ennek megvan az a következménye, hogy az ehhez sorolt bizonyítékok kikerültek a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából és vádiratából is. Ez történt többek között a Schadl és Grécs közötti telefonbeszélgetésekkel, és még potenciálisan egy sor másik bizonyítékkal.
Az ügyészség szerint
Március 28-án csütörtökön az ügyészség sajtótájékoztatót tartott az ügyben, amelyben részletesen reagáltak Magyar Péter (és Varga Judit) vádjaira, miszerint Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagából. Fürcht Pál főügyész szerint az ügyészséget egy külsős őrző-védő cég védi, akik látják és feljegyzik, ki megy be és ki, és tudni fognak róla, ha egy külsős ember csak úgy bement az épületbe.
Elmondta, hogy a nyomozás alatt az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy segítséget kérjen más szervezetektől: rendőröket, védelmi tiszteket vonnak be, hiszen például a lehallgatásoknál "a filmekkel ellentétben nem az ügyész fülében van a fülhallgató". Tehát az ügyészség ilyenkor már kész anyagot kap. Emellett így aztán nem csak egy irat van, több szervezetnél is vannak iratok, például a bíróságnál is.
Azt is mondta, "nagyon-nagyon örülne egy olyan szekrénynek, amiből kiesnek a bizonyítékok", és azokból vádat lehet emelni, de ez nem így működik: helyette tanúkat hallgatnak ki, lehallgatnak embereket. A vádiratba pedig azokat az adatokat teszik be a nyomozás végén, amiket bizonyítékoknak ítélnek meg, és amikkel alá tudják támasztani a vádat.
Szerinte vannak olyan részek az iratokban, amikor "igen, hivatkozunk dolgokra", de azokkal nem tudnak kétséget kizáró módon bizonyítani egy cselekményt, ezek tehát "természetesen nem kerülnek be a vádiratba. De ez nem azt jelenti, hogy ezek eltűnnek a süllyesztőben. A vádirat arról szól, hogy mi az, amit mi bizonyíthatónak láttunk." De ha a vizsgálat azt hozza ki, hogy nincs bűncselekmény, vagy épp van bűncselekmény, de nem tudják azt bizonyítani, akkor az nem kerül be a vádiratba. De minden irat továbbra is nyomon követhető. "Mindenkit megnyugtatok, minden iratnak meg van a sorsa" - mondta a főügyész.
Ezután arról beszélt, hogy több helyen megjelent a sajtóban, hogy mi az, ami kimaradt a vádiratból. "Az, hogy valakinek kapcsolata van egy vádlottal, az bűncselekmény gyanúját nem jelenti", mondta Fürcht egy bizonyos kabinetfőnököt emlegetve. Nevet nem mondott, de feltehetőleg Nagy Ádámról, Rogán Antal kabinetfőnökéről beszélt itt.
"Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám - de igen, tudjuk, hogy kik. Azok, akikről önök is tudnak. Vizsgáltuk, semmilyen 30 éves üzletről nem találtunk nyomot" - mondta Fürcht, aki szerint a nyomozás alapján bűncselekményt megalapozó adatok nem jöttek elő. Az pedig szerinte nem bűncselekmény, hogy egy vállalkozó bizonyos terveket előad valaki másnak. Azt is mondta, hogy Nagy Ádám és Rogán Antal nem járt az ügyészségen, nem hallgatták meg őket tanúként olyan ügyben, ami vádemelésig jutott.
Fürcht a kimaradt részekkel kapcsolatban még azt is mondta: sok ügyet leválasztottak erről az eljárásról, és több újabb nyomozást is elindítottak menet közben az új tények alapján. Azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hány nyomozás zajlik, annyit mondott: több.
Vagyis elképzelhető, hogy Rogánékról előkerültek még részletek, amelyeket szintén elkülönített ügyekben vizsgálnak. Azt viszont, hogy mikor, honnan és mi került elő, és ezeket milyen körülmények között vizsgálják, nem tudjuk. | Feketén-fehéren látszik, hogy Tónit és Barbarát kihúzták a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából, de ez még nem bizonyítja, hogy erre ők adtak utasítást | A Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagának egy korábbi verziójában még benne van, egy későbbiben viszont már hiányzik az a beszélgetés, amelyben Schadl György és egy orvos barátja Tóniról, Barbaráról és Ádámról beszél, akikről ma már az ügyészség is elismeri, hogy tudják, kik ők. Ez viszont önmagában nem bizonyítja, hogy Rogánék nyúltak volna bele a nyomozati anyagba, lehet, hogy azt más miatt töröltették onnan. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/28/rogan-toni-barbara-adam-kihuzas-nyomozati-anyag | 2024-03-28 19:20:00 | true | null | null | Telex |
Varga Judit volt igazságügyi miniszter állítása szerint Magyar Péter azután kezdte el zsarolni a titokban rögzített hangfelvétellel őt, hogy január elején közölték vele: megszűnnek a jól fizető állásai a Magyar Közút Zrt.-nél és a MBH Banknál. Ezzel reagált Varga a volt férje által kedden közzétett hangfelvételre, amelyen egyébként súlyos állítások hangzanak el az ügyészség munkájába való beavatkozásról a Schadl-Völner-ügyben.
Varga szerda este Hajdú Péter műsorában részletesebben is beszámolt volt férje verbális és fizikai bántalmazásairól. Szerinte Magyar a politikai célok helyett csak rajta akart bosszút állni a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Bár fontos és releváns közéleti kérdésekről egy szó sem esett a 105 perces interjúban, egy érdekes politikai állítást mindenképp érdemes kiemelni.
A volt igazságügyi miniszter több alkalommal is teljes természetességgel, mintegy csak elejtve beszélt arról, hogy Magyar az ő miniszteri pozíciójának köszönhetően kapott igazgatósági, felügyelőbizottsági állásokat állami tulajdonú vállalatoknál.
Varga szerint a volt férje azért sem akarta őt elengedni, mert "érdeke volt, hogy én vele maradjak, hiszen én rengeteget dolgoztam, rengeteg lehetőséget teremtettem az életben." Azt is állította az igazságügyi tárca volt vezetője, hogy ő mindent elkövetett azért, hogy szerető, meleg családi otthona legyen a férjének, ám Magyar mindig mindenben csak kritizálta.
"Közben a barátai vagy a szülei megszerezték neki a megfelelő munkahelyeket, és később, amikor hazajöttünk már Brüsszelből, és én államtitkár lettem, később pedig miniszter, akkor ő általában arra tekintettel kapta meg az állását, hogy én ebben a pozícióban vagyok. Ő ezt kihasználta" - mondta szó szerint Varga Judit.
Arról is beszélt, hogy volt férjének nagyon jó szeme volt ahhoz, hogy megtalálja azokat az embereket, akiken keresztül felkapaszkodhat. Úgy érzi, nemcsak őt árulta el Magyar, hanem az egyik régi, közeli barátját, Gulyás Gergelyt is, akin szerinte szintén évekig "élősködött, hogy helyzeteket, lehetőségeket hozzon neki". Nem véletlen, hogy a Miniszterelnökséget vezető minisztert is bevette Magyar abba a 24. óra elnevezésű Signal-csoportba Varga szerint, ahol a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával és a kormány megbuktatásával fenyegetőzött, ha elveszíti a jól fizető állásait.
Fényes karrier
Varga tudatosan vagy akaratlanul a nepotizmus iskolapéldájáról beszélt az interjúban. A nepotizmus azt jelenti, hogy a hatalmi pozícióban lévő döntéshozó egy-egy állásnál, pozíciónál a rokonait, barátait részesítő előnyben a szakmailag felkészültebb, alkalmasabb jelentkezőkkel szemben. Ha igazat mondott a volt igazságügyi miniszter, akkor itt pontosan ez történt.
Bár az állításait nehéz lenne ellenőrizni, de a céginformációs adatbázisban jól végigkövethető, hogy Magyar karrierje hogyan ívelt fel azután, ahogy felesége egyre magasabb és magasabb pozíciókba került a kormányban. Vargát 2018. május 22-én nevezték ki európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárnak, majd egy évvel később lett igazságügyi miniszter. Mindeközben Magyar
2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságát vezette,
2018. november 1-től 2022. február 25-ig a Diákhitel Központ Zrt. igazgatósági tagja és vezérigazgatója volt.
2022. augusztus 1. és 2024. február 2. között a Magyar Közút Zrt. igazgatósági tagja;
2022. szeptember 1. és 2024. február 13. között a kisebb részben állami, nagyobb részben Mészáros Lőrinc által tulajdonolt MBH Bank Nyrt. felügyelőbizottsági tagja, és már a válásuk után,
2023. március 29. és 2023. november 30. között a Volánbusz Zrt. igazgatósági tagjaként kapott busás fizetést.
Havi nettó 3,5-4,5 millió
Ezekből Varga szerint havonta kb. 3,5-4,5 millió nettó bevétele volt a férjének. Azt is hozzátette, hogy állások helyett ezek valójában pozíciók voltak, hiszen nem kellett naponta bejárni dolgozni.
A volt igazságügyi miniszter az interjú egy másik pontján azt is mondta, hogy
"Péter mindig vagy a szüleinek, vagy a barátainak jóvoltából jutott álláshoz, és ő mindig kikövetelte magának, hogy ez neki jár."
Bár pontosan nem nevezte meg Varga, hogy ki és milyen állást intézhetett a volt férjének, de Magyar Péter családjában és baráti körében több befolyásos embert is találunk. Nagyanyja Mádl Teréz, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök testvére, míg nagyapja Erőss Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori bírája, akit az ország leginkább a régi Magyar Televízió Jogi esetek című műsorából ismert. Magyar édesanyja pedig Erőss Monika, aki korábban a Kúria főtitkára volt, 2020 áprilisától pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese.
Egyetemista kora óta ismeri, és közeli barátja Gulyás Gergely, aki az esküvői tanúja volt, és az egyik gyermeke keresztapja is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 16-i kormányinfón ugyanakkor azt mondta, hogy Magyarral régebb óta nem beszéltek. Állítása szerint a legutolsó beszélgetésükön Magyar előre megmondta neki, hogy ha az ő állami megbízatásai megszűnnek, akkor azt fogja csinálni, amit most tesz.
Megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy Gulyás vagy Varga valóban intézett-e állami állásokat Magyarnak, vagy legalábbis az ő magas pozíciójára tekintettel jutott-e az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságokhoz. Nem kaptunk választ.
Kocsis Máté is a feleség által szerzett munkahelyekről beszélt
Mindenesetre nem Varga volt az első, aki arról beszélt, hogy az ő magas politikai pozíciójának köszönhetően kapott jól fizető állásokat a kegyelmi ügy óta politikai babérokra törő Magyar.
"Magyart elhagyta a felesége, elvesztette a felesége által szerzett munkahelyeit, és ezért bosszút akar állni"
- reagált Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Atv.hu-nak múlt héten, miután Magyar bejelentette, bizonyítékai vannak arra, hogy Rogán Antalék manipulálták a Völner-Schadl-ügy ügyészségi iratait.
"A Fidesz-frakció álláspontját Máté kiválóan foglalta össze" - mondta Lázár János múlt héten a Telexnek, amikor arról kérdeztük, hogy tényleg így mennek-e a kinevezések az állami vállalatoknál, mint azt Kocsis állítja. Az építési és közlekedési miniszter még annyit tett hozzá, hogy a Fidesz-frakció tagjaként nem szívesen kommentálná a frakcióvezető véleményét, de egyetért vele.
Megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot és Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét is, és erről a kinevezési gyakorlatról küldtünk kérdéseket. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Kocsis Máté után Varga Judit is kibökte, hogy a NER-ben a csókosoknak osztogatnak pénzes állásokat | Varga Judit volt igazságügyi miniszter állítása szerint Magyar Péter azután kezdte el zsarolni a titokban rögzített hangfelvétellel őt, hogy január elején közölték vele: megszűnnek a jól fizető állásai a Magyar Közút Zrt.-nél és a MBH Banknál. Ezzel reagált Varga a volt férje által kedden közzétett hangfelvételre, amelyen egyébként súlyos állítások hangzanak el az ügyészség munkájába való beavatkozásról a Schadl–Völner-ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/28/varga-judit-magyar-peter-allami-allas-pozicio-nepotizmu-kocsis-mate | 2024-03-28 15:08:00 | true | null | null | Telex |
Rossz híreket fújt a szél a kisváros határa felől, a napelemgyár irányából a csornai városházára, így az önkormányzati választás közeledtével a városvezetés egy közleményben inkább gyorsan el is határolódott a cég vezetésétől és az ott történtektől.
Néhány hete kiderült, megint késik a januári bérek kifizetésével és állásidőre küldte a dolgozókat az EcoSolifer. Hiába a hitel, a támogatás, az Opten szerint 2020-ra több mint 1,7 milliárd forint veszteségük volt, és még a NAV-val is meggyűlt a bajuk. A 24.hu szerint a helyzet azóta sem javult: 2020 és 2022 között csaknem 7,7 milliárd forint volt a cég vesztesége.
Mostanra úgy tűnik, nagy a baj, az önkormányzati választás előtt a csornai városvezetés közleményt is adott ki az ügyben, hangsúlyozva, hogy kiszámíthatóságot és egyenességet várnak a napelemgyár vezetőségétől. Mint írják, nem hivatalos információik szerint a napelemgyár nem csupán fizetési nehézségekkel küszködik, hanem bezárja a kapuit, és csoportos létszámleépítésre kell számítani. Hozzáteszik, az EcoSolifer Heterojunction Kft.-ben kezdetben az egész város megbízott, hiszen piaci szereplőként fejlesztést, munkahelyeket hozott Csornára. Az utóbbi időben azonban megszakadt a kapcsolat, a gyár vezetősége az önkormányzat többszöri megkeresésére sem reagált.
"Mivel önkormányzatunknak nincs hatásköre, illetékessége a cég felett, ezért információnk nem hivatalosak, azonban mi, csornaiak joggal várjuk el az egyenes tájékoztatást. Amennyiben a gyárbezárás valóban megtörténik, ezért már most szeretnénk segítő kezet nyújtani. Az önkormányzat ezért felvette a kapcsolatot a munkaügyi hivatallal, összehívjuk a város legnagyobb munkaadóit, annak érdekében, hogy az érintett csornai munkavállalók jövője mihamarabb rendeződjön, munkát találjanak. Az önkormányzat minden segítséget felajánl továbbá annak érdekében, hogy a gyár jó kezekbe kerüljön, és olyan befektető érkezzen városunkba, aki munkát, kiszámíthatóságot nyújt a dolgozóinak" - közölték.
Pedig az nem mondható, hogy az önkormányzat eddig ne lett volna a napelemgyár mellett: korábban több mint 30 millió forintból ivóvíz- és szennyvízcsatorna-vezetéket építtetett a város határától a gyárig. Sőt, a 2016. január 21-i ülésen a polgármester előterjesztette az EcoSolifer ügyvezetőjének, Haidegger Ákosnak a kérését, hogy az édesanyja után Biczák Gizella útnak nevezzék el a napelemgyár megközelítését szolgáló, közforgalom számára nyitott magánutat. A testület ezt egyhangúlag meg is szavazta. Két évvel később a gyár körüli zavaros ügyeket látva Dani Richárd, akkori ellenzéki önkormányzati képviselő javaslatot nyújtott be, hogy helyezzék hatályon kívül ezt a határozatot, és Közpénztemető utcának nevezzék el az üzem melletti aszfaltcsíkot. Ezt azonban napirendre sem vették. A vállalkozó szerint egyébként már 2014-től, az alapkő letételétől nem tűnt komolynak ez a beruházás, hiszen nagyon lassan épülgetett az üzem, majd miután átadták, egy ideig a termelés sem indult el.
Papírjukra, pénzükre várva
Néhány hete aztán behívták a dolgozókat, hogy a kialakult helyzetről, az állásidőbe küldésről tájékoztassák őket, később aztán már felszámolásról szóltak a hírek. Az EcoSolifer alkalmazottai most - bárhonnan - segítségben bíznak, de nehezen nyílnak meg: pedig elmaradt bérükkel tartoznak nekik, van, akinek közel másfél millió forintja áll benn. Az is kérdés, miként jutnak hozzá, mert amíg nem kapják meg a cégtől a papírjaikat, nehezebb új állást vállalniuk - márpedig információink szerint ennek kiadását feltételekhez kötné a gyár. Olyan pár is nehéz helyzetbe került, amelynek mindkét tagja a napelemgyárban vállalt munkát.
Múlt héten a csornai testületi ülésen Kovácsné Varga Ildikó (MSZP) képviselő napirend után elmondta: Komjáthi Imre szocialista parlamenti képviselő is írásban kérdezte Varga Mihály pénzügyminisztert. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára reagált, miszerint a gyár Gazdasági Operatív Programban nyert forrást eszközbeszerzésre, de a jogerősen lezárult szabálytalansági eljárás nyomán az érintett támogatási összeget visszafizették. A napelemgyár foglalkoztatással összefüggő kötelezettségével kapcsolatban a vállalások teljesítéséről a záróprojekt fenntartási jelentésében kell majd számot adnia az EcoSolifernek, az irányító hatóság általi vizsgálatra ez után kerülhet sor. Kaptak még csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatást, kutatás-fejlesztési munkahelymegőrző bértámogatást az Európai Szociális Alapból és a hazai költségvetésből. Hozzátette, az illetékes kormányhivatal egy közérdekű bejelentés után ellenőrzést tartott a csornai gyárban, majd a feltárt szabálytalanság miatt figyelmeztetésben részesítette a foglalkoztatót.
Munkaadó jött, munkavállaló nem
Kovácsné azt kérdezte Bónáné Németh Katalin (Fidesz-KDNP) polgármestertől, sikerült-e kapcsolatba lépni a napelemgyár illetékeseivel. Többször elküldtük már írásban a kérdéseinket az EcoSolifernek, de sem írásban sem szóban nem érkezett válasz - reagált a városvezető. Azt is elmondta, jelentkeztek munkáltatók, hogy felvennék a napelemgyárból elküldötteket, de munkavállaló még nem kopogtatott, pedig választási lehetőségük is lenne, várják a megkeresésüket az önkormányzatnál.
Bűncselekmény elkövetése miatt kell-e bezárni a csornai napelemgyárat? címmel Balassa Péter jobbikos képviselő nemrégiben a parlamentben írásbeli kérdést adott be, a nemzetgazdasági minisztertől várva magyarázatot. Ő úgy tudja, a januári adatok szerint az EcoSolifer alkalmazotti létszáma 56 volt, azonban az ott dolgozók nem kapták meg a járandóságukat, csupán értesítést arról, hogy állásidőt rendeltek el határozatlan időre. Jelezte, hogy az Eximbank 22,5 millió euró hitelt adott a gyárnak, később a kormány másik bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. átvette a hitelt, sőt megemelte a keretet is. Az indoklás szerint azért, hogy a piaci kereslet miatt megduplázzák a kapacitást. Balassa többek közt azt kérdezte, mi lesz a cég további sorsa, miként fizetik vissza az uniós támogatást és felmerült-e bűncselekmény gyanúja az ügyben. Válasz Polt Péter legfőbb ügyésztől érkezett, mégpedig hogy a kérdést feljelentésként értékelte, azt a Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította, így a feljelentés elbírálásáról a nyomozó hatóság tájékoztatja majd a képviselőt.
Kerestük az ügyben Haidegger Ákost, az EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatóját, de nem reagált kérdéseinkre. A csornai polgármestertől többek közt azt tudakoltuk, mikor szakadt meg a kapcsolat a vállalat és a város vezetése között és hogy mekkora összeget fordított az önkormányzat az elmúlt években a gyárat érintő infrastrukturális fejlesztésekre. Választ tőle sem kaptunk.
"A balliberális média támadása miatt"
Kilencévnyi vergődés, támogatások és hitelek begyűjtése után - bár már évekkel korábban állt a gyárépület -, 2020 decemberében adták át a több mint 15 milliárd forintos üzemet, amely már korábban elkészült. Áder János akkori köztársasági elnök, a város díszpolgára hat évvel korábban - a 2014-es önkormányzati választás előtt néhány héttel -, az alapkőletételen kiemelte, hogy az üzemben évente annyi napelem készülhet, amennyi 300 ezer ember éves energiaigényét fedezheti. Haidegger Ákos úgy látta, a megújulóenergia-szektor leggyorsabban fejlődő része a napelemgyártás, az új üzem pedig munkahelyeket hoz létre, a gyár termelésének zömét exportálják majd, elsősorban európai, közép-ázsiai és dél-amerikai piacokra.
2021 nyarán, amikor felpörögni látszott a termelés, Gyopáros Alpár, a térség országgyűlési képviselője saját közösségi oldalán gyurcsányozott egy jóízűt, hogy a napelemgyárat a baloldal támadta, próbálta lejáratni, ellehetetleníteni, feljelentette fűnél-fánál, hazudott róla "reggel, éjjel, meg este". | A világ pénze ráment, de még mindig nem működik a csornai napelemgyár | Támogatás, hitel, infrastruktúra-fejlesztés: bőven kijutott a jóból a csornai napelemgyárnak, mostanra mégis a helyi önkormányzat szerint is bezárhatja kapuit. Miközben a dolgozók elmaradt járandóságukra várnak, Polt Péter egy képviselői kérdést a nyomozó hatóságnak továbbított, de más vizsgálatok is jöhetnek az ügyben. A gyárhoz vezető magánút Közpénztemetőre átnevezését napirendre sem vették, korábban az ügyvezető édesanyjának nevét kapta. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/29/napelemgyar-csorna-fizetes-dolgozok-leallas | 2024-03-29 13:07:00 | true | null | null | Telex |
Egy, az állati tetemek elszállításáról és kezeléséről szóló 35 éves koncesszió megszerzésén dolgozhatott 2021-ben Schadl György és köre.
Semmilyen közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy Rogán segített volna nekik, de a koncessziókért felelős miniszterként alá tartozna a terület.
A nyomozati anyagban elég zavaros a történet, de a részletek alapján egyáltalán nem valószínűtlen, hogy legalább részben igaz.
"Ezt követően magánjellegű dolgokról beszélgetnek. Grécs megjegyzi, miszerint a múltkor volt Ádámnál is, a Tóninál is, meg Barbaránál is. Tóni is normális volt. Schadl említést tesz valamilyen nagyobb történetről, amiről már beszéltek, és, ami körvonalazódik. Grécs is beszélt Ádámmal. Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy de, egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet. Ádám azt mondta Grécsnek, hogy két-három hét múlva üljenek le ebben is, meg a rendezvénybiztosításos történetben is. "
- szól annak a beszélgetésnek a leirata, amely Schadl György, és barátja, a szintén korrupcióval vádolt Grécs László között zajlott le 2021. június 6-án.
Ez a Schadl-ügy nyomozati anyagának az a sajtóhoz kiszivárgott része, ami alapján nagyon sokan azt sejtik, hogy valamilyen formában Rogán Antalnak is köze lehetett a Schadl-Völner-ügyhöz. Azt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője erősítette meg csütörtökön, hogy a leiratban szereplő keresztnevek Rogán Antalt, a feleségét és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét jelentik.
Rogán Antal érintettségét a Völner-Schadl-ügyben soha senki nem tudta bizonyítani, Rogán pedig következetesen tagadta, míg végül március 26-án Magyar Péter elő nem állt a hangfelvételével. Ezen Varga Judit volt igazságügyi miniszter azt állítja, hogy Rogánék kihúzatták a magukra vonatkozó részeket a nyomozati anyagból.
De akkor mi köze lehetett Rogánnak Schadlékhez? Schadl az ügyészség szerint készpénzben, 2-3 millió forintokat adott át Völnernek, ami a korrupció elég piti, kisstílű változata. Nem tűnik logikusnak, hogy Rogán, aki egyrészt miniszter, másrészt egy vagyonos ember, harmadrészt korábban tízmilliárdos nagyságrendű bizniszekhez lehetett köze, lehajolna ilyen aprópénzért.
A jelek szerint nem is hajolt le: a nyomozati anyagban semmi arra utaló jel nincs, hogy az a pénz, amit Schadl védelmi pénzként szedett be a végrehajtóktól, majd részben továbbadott Völner Pálnak, végül Rogánnál kötött volna ki. Van azonban az ügynek egy másik, csak töredékesen meglévő, jóval nagyobb léptékű korrupciót tartalmazó szála, amely Rogán Antalhoz vezethet.
Állati tetemek elszállítása
A sokat idézett beszélgetés szerint: "Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy de, egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet."
Vagyis a szövegből az derül ki, hogy Schadlék megkérték Ádámot, hogy intézzen el nekik valamit 35 évre, de ő ezt nem tudja elintézni, csak 10 vagy 20 évre. Felmerül a kérdés, hogy mit akarhat valaki 35 évre megszerezni. Nem kell sokat gondolkodnunk, hogy eszünkbe jusson a 35 évre szóló autópálya-koncesszió, az ugyanennyi időre szóló hulladékgazdálkodási koncesszió és a budapesti kaszinók üzemeltetésére vonatkozó koncesszió. És ki kötötte ezeket a szerződéseket? A miniszterként a koncessziókért is felelős Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda.
Azt, hogy Schadléknál egy koncesszióról lenne szó, a nyomozati anyag többször megerősíti, leírják, hogy a nyomozók "a beszerzett és rendelkezésre álló adatok a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, vesztegetés bűntette, valamint vesztegetés elfogadása bűntette elkövetését valószínűsítik."
Arról, hogy milyen koncesszióról lehetett szó, a Tányér néven lehallgatott A. Tamás, a Schadl-Völner-ügy ötödrendű vádlottja részletesen mesélt a kihallgatásán, amelynek jegyzőkönyvét korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra. Tányér azt mondta:
"Van az ATEV, ami egy korábban monopolhelyzetben lévő állami cég, ami összegyűjti az állati tetemeket, és ezeket kötelező leadni. Ebből mellékterméket, takarmányt, vagy tápot állít elő. Az új ügyvezetésről Robinak évekre visszamenő dokumentációja van, hogy mennyi pénzt lopnak ki. [...]. Úgy vettem ki, hogy ebben Gyurinak, vagyis Schadl Györgynek is nagy érdekeltségei lennének. A miniszter hölgyet, aki kinevezi az ATEV vezetőit, már Rogán is megkereste ez ügyben, de a miniszter hölgy hajthatatlan volt. Viszont Robi mondta, hogy szeptember közepén létre fog jönni egy új minisztérium, amiről csak néhány ember tud, és ebben Gyurinak is lesz szerepe, és ez a minisztérium fog diszponálni az összes koncesszió felett. Megnevezte azt is, hogy ennek a minisztériumnak ki lesz a vezetője, és az összes "zsíros" tevékenységet ez alá fogják hajtani, mint a felszámolás, végrehajtás, és az ATEV is ez alá fog tartozni. Azt is mondta Rehák, hogy amint feláll ez az új minisztérium, Rogán oda fog menni ahhoz a miniszter asszonyhoz, aki korábban hajthatatlan volt, és azt fogja neki mondani, hogy ha leváltja az ATEV vezetését és kinevezi az általa javasoltakat, akkor nem csinál belőle ügyet."
Tányér itt az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-ről beszél, ami, ahogy mondja, állati melléktermékek feldolgozásával foglalkozott. Ennek az állami cégnek akkor Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter nevezte ki a vezetőjét. Tányér arról beszél, hogy az ATEV-et Rogán segítségével egy új minisztérium alá fogják szervezni, és azt, vagy annak feladatát koncesszió formájában Schadlék szerezhetik meg.
Érdemes megjegyezni, hogy Tányér elég zavaros értesülése Gazditól származik, aki a nyomozati anyag szerint állandóan össze-vissza hazudozott. Ráadásul az információ legjobb esetben is harmadik kézből származik, hiszen a Tányér és Rogán közötti legrövidebb út Gazdin és Schadlön keresztül vezethetett.
Erről a szerdai sajtótájékoztatón Fürcht főügyész is azt mondta: a nyomozati anyagban sok olyan beszélgetés van, "amiben az egyik ember arról beszél, mit mondott egy másik egy harmadikról, és ennek sokan hitelt adnak." Szerinte vizsgálták, hogy miről lehetett szó ebben az ügyben, de semmilyen bűncselekménynek nem bukkantak a nyomára.
A nyomozati anyagnak ugyan vannak olyan pontjai, amelyeket lehet úgy értelmezni, hogy erre a koncesszióra vonatkoznak, de egyértelműen ez sehol máshol nincs benne. Ebből az ügyészség szerint az következik, hogy ez kitaláció, ami bizonyára így is van. Kivéve persze, ha valakik kitörölték a nyomozati anyag bizonyos részeit.
Elég reális történet
Tányér az állati tetemek elszállításáról szóló történetet elég zavarosan adja elő, de abban vannak elég reális elemek, amelyek alapján az legalábbis részben igaz lehet. Tányér ráadásul azt mondja, hogy ő Gazditól tudja az egészet, vagyis a vallomása valószínűleg azért zavaros, mert nem tudta pontosan átadni, amit Gazditól hallott.
Tányér vallomása 2021 végi, és abban hónapokkal korábbi eseményekről beszél. Ez azért fontos, mert pont ekkor, 2021 környékén adott ki a kormány egy csomó feladatot és gazdasági ágazatot 35 éves koncesszióba a Rogán Antal alá tartozó koncessziós irodán keresztül.
A Nemzeti Koncessziós Irodát még 2020-ban alapították. Eredeti jogkörük szerint ők javasolhatják a miniszterelnöknek, hogy egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen koncesszión keresztül magáncégeknek adják át. Ha erre a kormány rábólint, akkor ők bonyolítják le a koncessziós eljárást, és ők kötik meg a szerződést a pályázat győztesével.
Ennek megfelelően 2021 óta állami koncesszióba adták:
35 évre a magyarországi autópályák üzemeltetését, amelyet egy Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető konzorcium nyert kapott meg;
35 évre a hulladékgazdálkodást, amelyet a Mol leányvállalata kapott meg. Ennél Palkovics László akkori miniszter el is kotyogta, hogy a cégre szabták a koncessziót;
és 35 évre a budapesti kaszinók üzemeltetését, amelyet egy Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában álló cég kapott meg - igaz, ebből Szalay-Bobrovniczky később kiszállt.
Vannak arra utaló jelek, hogy ilyen koncesszióba akarják kiadni a kórházak gyógyszerbeszerzését és a mobilfizetést is.
Ezeket a koncessziókat mind a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Irodán keresztül adják ki, vagyis feltételezhető, hogy a nyertesek kiválasztására legalábbis informális hatása van a propagandaminiszternek. Az autópálya, a hulladékgazdálkodás és a kaszinók példája pedig azt mutatja, hogy a döntéshozók hajlamosak hozzájuk közel álló szereplőknek adni a koncessziókat. Az elmúlt évek hírei alapján pedig a kormány környékén is gyakran kavarnak azzal, hogy melyik területet adják ki koncesszióba és melyiket nem, így nagyon könnyű elképzelni, hogy ez az állati tetemek elszállítása és feldolgozása esetében is felmerült.
Az viszont nem világos, hogy ezt a gazdasági tevékenységi kört miért éppen Schadlnek vagy körének szervezték volna ki. Az autópálya-, hulladékgazdálkodás- és kaszinókoncessziókat Magyarország egyik legnagyobb cége, illetve leggazdagabb vállalkozói kapták. Érthetetlen tehát, hogy az ATEV feladatkörét miért éppen olyan kisstílű bűnözőknek szervezték volna ki, mint amilyen Schadl György és "Gazdája", R. Róbert.
Lázárnál landolt
Az üzletből egyébként nem lett semmi, a korábban állami tulajdonban lévő ATEV-et 2023 végén a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adták át ingyen. Akkor ezt a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői is megszavazták, Lázár szerint "a kormány ezt jó konstrukciónak tartotta, ezért az ATEV részvényeket és az ATEV felügyeletét az alapítványunkra akarja bízni. Nyilvánvalóan közfeladatot fog hozzárendelni, tehát nem arról lesz szó, hogy nálunk egy csomó pénz lesz, és azon ülünk vagy hülyeségekre költjük; meg van szabva, hogy az alapítvány milyen közfeladatot finanszírozhat és kell finanszíroznia ennek a cégnek a működtetésével."
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a nyomozati anyag sajtóba kikerült verziójában nincsen arra közvetlen bizonyíték, hogy Rogán érintett lenne Schadlék korrupciós ügyeskedésében. Viszont ha igaz a nyomozati anyagban előadott történet arról, hogy Schadlék a dögszállítás koncesszióját szerették volna 35 évre megszerezni, akkor elég valószínű, hogy Rogánéknál kilincseltek volna. | Schadl és Gazdi 35 éves dögszállítási koncessziót akarhatott, és erről Rogánnak kellett volna döntenie | Egy, az állati tetemek elszállításáról és kezeléséről szóló 35 éves koncesszió megszerzésén dolgozhatott 2021-ben Schadl György és köre.
Semmilyen közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy Rogán segített volna nekik, de a koncessziókért felelős miniszterként alá tartozna a terület.
A nyomozati anyagban elég zavaros a történet, de a részletek alapján egyáltalán nem valószínűtlen, hogy legalább részben igaz. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/29/schadl-gyorgy-volner-pal-gazdi-koncesszio-allati-tetemek | 2024-03-29 19:09:00 | true | null | null | Telex |
Bár nem így tervezték a szervezők, végül az Energiaügyi Minisztérium előtti demonstrációval zárult szerdán A víz hete című rendezvénysorozat, amelyet a Víz Koalíció (VK) szervezett.
Ez a civil szervezet 2021-ben alakult meg vecsési kezdeményezésre. Ott a gyakori csőtörések miatt drámaian romlott az ivóvíz-szolgáltatás minősége, az érintett helybeliek tájékozódtak, a vizet is bevizsgáltatták, és kiderült, magas a mangán- és a vastartalma. A Víz Koalíció - azon az alapon, hogy a szolgáltatással máshol is egyre nagyobb gondok akadnak - országos hálózattá nőtt, mostanra 25 civil szervezet, 5 szakszervezet és 5 önkormányzat a tagja. Most már egész Magyarországon vizsgálja a szolgáltatást és az adódó problémák okait.
Magyarországon az ivóvíz-szolgáltatás nagyrészt állami kézben lévő társaságok feladata, de maradtak még önkormányzati tulajdonú vízművek is. Jellemző, hogy a hálózat felújítására nem jut elég pénz, emiatt sok a meghibásodás. 2022-ben a legrosszabb helyzetben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. csövei voltak, mert ott kilométerenként 2,32 hálózati hiba fordult elő. A Víz Koalíció által elkészíttetett tanulmány a 2022-ben felújított vezetékhossz alapján kalkulálta, hogy ha így halad a hálózat renoválása, mikorra érnek a végére. Ez a szám az utóbbi két évben is nőtt, most országos átlagban 324 év jön ki - a vízszolgáltatók nem tudják olyan ütemben javítani a csöveket, ahogyan kellene, és ebből előbb-utóbb nagy baj lesz.
A Víz Koalíció idei, új tanulmánya többek között megállapítja, a romló hálózat miatt Magyarországon évente 17 milliárd forint értékű víz folyik el gyakorlatilag a semmibe. A rendezvény kerekasztal-beszélgetéséhez az önkormányzatok képviselői, vízügyesek mellett az Állami Számvevőszék is csatlakozott. | 17 milliárd forint értékű ivóvíz folyik el a semmibe évente | A miniszter és az államtitkár nem ment el a Víz Koalíció rendezvényére, a résztvevők mentek a minisztériumhoz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/17-milliard-forint-erteku-ivoviz-folyik-el-a-semmibe-evente-266828 | 2024-03-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Engedje meg, hogy kifejezzem örömömet azt illetően, hogy érdeklődik a magyar iparművészet Milánói Világkiállítást is megjárt műremeke iránt, amelynek képében egy új kulturális központ nyithatta meg kapuit" -így kezdte válaszát Tállai András államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő azon egyszerű kérdésére, miszerint
mennyibe került a Milánói Expóra épített, majd hazahozott Sámándob felépítése Karcagon.
Tállai úgy folytatta válaszát, hogy "Ugyanakkor sajnálattal tölt el, hogy Önök a múltban is és a napjainkban is minden fejlesztést támadnak, legyen szó akár a Városligetről, infrastruktúra- vagy sportfejlesztésről, most pedig a Sámándobról, amely egy fővárostól távoli település számára biztosít a korábbinál szélesebb lehetőségeket.
A teljes fejlesztéshez a kormány 4,4 milliárd forintot biztosított."
A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ Karcagon
7 évvel hazahozatala után február végén adták át az újra felépített Sámándobot, vagyis a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központot.
A Karcagról származó Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen arról beszélt, hogy
Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Az 2015-ös milánói világkiállításon szereplő magyar pavilon újjáépített épülete a helyiek szellemi központjaként szolgálhat."
A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándobra akkor 5-6 milliárd forintot költhetett az állam. Két évvel később, 2017-ben hozták haza, Karcagra az épület vázszerkezetét, amely évekig a szabad ég alatt állt, ott rozsdásodott. Újra felépítése során olyan problémákkal szembesültek, minthogy az eredeti épületben nem voltak mosdók, illetve fűtés, vagy hogy egyetlen egyenes fal sincs, ezért gyártatni kellett a bútorokat.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | 4,4 milliárd forintba került a Sámándob felépítése Karcagon | Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ lett belőle. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/44-milliard-forintba-kerult-a-samandob-felepitese-karcagon-266788 | 2024-03-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Harmadjára elbuktak
Mostanra legalább "félkész" állapotba került Balatonföldvár Nyugati strandjának kellős közepén az az e-kikötő, amiről immár több éve folyik a jogvita. Ahogyan korábbi cikkeinkben megírtuk, míg a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal háromszor is zöld utat adott a kikötő megépítésének, a Herényi Károly korábbi parlamenti képviselő által elnökölt Mosolygó Balatonföldvár Egyesület mindhárom esetben bíróságon támadta meg az engedélyt, s míg a Pécsi Törvényszék az első két alkalommal nekik adott igazat, most elutasította az érvelésüket.
Az első két alkalommal a törvényszék Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával (HÉSZ) találta ellentétesnek a kikötőépítést (nevezetesen: az akkori HÉSZ szerint a strand funkciója nem változtatható meg). A déli parti kisváros képviselő-testülete ezt követően úgy módosította a helyi építési szabályzatot, hogy kivette belőle azt a mondatot, amire a bíróság hivatkozott, s egy, a Balaton-törvényből átvett, strandokra vonatkozó rendelkezésre cserélte. Ezt pedig a Pécsi Törvényszék ezúttal már jogszerűnek találta, ennek értelmében már a bíróság szerint sincs akadálya a kikötőépítés folytatásának.
"Ez a jogállam?"
"A kikötőépítést két esetben már jogellenesnek minősítette a bíróság - mondta a Narancs.hu-nak Herényi Károly. - A HÉSZ-módosítással e jogellenes állapothoz igazították hozzá a jogszabályi környezetet. Ez a jogállam? Egy ilyen »fordított jogi eljárás« alkalmas arra, hogy a magyar jogrendszerbe és az eljáró hatóságokba vetett társadalmi bizalmat aláássa. Az első két perben a jog és az igazság együtt járt. A mostani harmadik perben a jog legyűrte az igazságot. A kétszeresen elmarasztalt kormányhivatal és önkormányzat az utólagos jogkozmetikázással jogszerűvé tehette a jogszerűtlenséget. Az ilyen eljárások miatt van évek óta jogállamisági eljárás Magyarország ellen, ezek miatt nem juthatunk az Európai Unió fejlesztési eurómilliárdjaihoz."
A civil szervezet szerint a HÉSZ-módosítás maga is jogellenes, s bár a Pécsi Törvényszék ezt nem így látta, abban bíznak, hogy a Kúria elfogadja érvelésüket és helyt ad felülvizsgálati kérelmüknek. Mi több, jogi képviselőjük szerint a kikötőépítés az új, módosított HÉSZ-nek sem felel meg.
Rosszhírkeltők?
A "strandkikötő" építését kezdettől fogva támogató balatonföldvári városvezetés (Holovits Huba fideszes polgármester ismert balatoni vitorlás dinasztia tagja) természetesen másként látja. Azt írták, hogy "a strand területén semmiféle olyan építkezés nem történik, mely jogszabályba ütközne. A kikötőberuházás minden törtvényi előírásnak megfelel és a HÉSZ rendelkezéseivel is összhangban van. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A civilek harmadszor próbálták bíróságon megakadályozni, a pereken kívül, médiában megjelenő csúsztatásokkal valótlan állításokkal, politikai akciókkal keltették rossz hírét városunknak."
Ahogyan a városvezetés, Herényi Károlyék is a Balatonföldvárt alapító Széchényiekre hivatkoztak, a civilek azt írták, "természetesen folytatjuk a Nyugati strandra épülő vitorláskikötő ügyében a peres eljárást a Széchényiek szellemében, akik nem állami forrásból, hanem saját pénzükből fejlesztették Balatonföldvárt". Az egyesület a bírósági keresettel egyidőben, még a múlt év őszén az alapvető jogok biztosához is fordult, de ahogyan Herényi Károly fogalmazott lapunknak, "lepattantunk onnan is".
Balatonföldváron egyébként a hírek szerint június 9-én ismét összecsap a polgármesteri tisztségért a várost 14 éve irányító Holovits Huba a kormánypártok, Herényi Károly pedig a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület színeiben.
Ami pedig a kikötőberuházást illeti: kérdeztük a beruházó Balabo Kft.-t, a friss bírósági döntés fényében hogyan tervezik az építkezés folytatását, milyen jelenleg a készültségi foka és mikorra tervezik a befejezését. "Eddig is épült és természetesen folytatjuk. A kőgátak elkészültek, a kikötőmeder kotrása zajlik. Ennek elkészülte után kezdjük a cölöpözést, pontonok telepítését. Őszre kész a kikötő!" - írta lapunk kérdéseire Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője.
A balatonföldvári strandkikötőről írt cikkeink itt érhetők el.
A Balaton-part beépítésével legutóbb ebben a cikkünkben foglalkoztunk: | A bíróság ezúttal legalizálta a balatonföldvári „strandkikötőt” | A pert kezdeményező civil szervezet és a helyi önkormányzat is úgy reagált a szerdai döntésre: folytatják, a Széchényiek szellemében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-birosag-ezuttal-legalizalta-a-balatonfoldvari-strandkikotot-266802 | 2024-03-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Az önkormányzat felkéri az Államot, hogy az elfogadott koncepcióterv alapján tervezze meg és építse meg az átvezető utat és a hozzá tartozó parkolókat. Tehát nem akarunk vagyont átadni és nem akarunk vagyonkezelői jogot sem létesíteni!" - írta határozati javaslatában Kalocsa fideszes polgármestere. Majd a jegyzőkönyv szerint már nem ez történt, egy módosítás után. Filvig Gézát és a jegyzőt is hiába kérdeztük.
"Hamarosan készülhet a kalocsai főtért elkerülő új út" - 2022 májusában írt ezzel a címmel cikket a baon.hu. A Kalocsa belvárosát elkerülő útról volt szó, amire azért lett szükség, mert az évtizede felújítás miatt lezárt Szentháromság teret - a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kérésére - az állam elvette a várostól, és az egyház kezelésébe adta. Azután, hogy a fideszes polgármester és a testület úgy döntött, elég volt a több mint 10 éve tartó lezárásból, kérik vissza területet - az előzményekről tavaly ősszel írtunk hosszabban.
A "hamarosan" közel két évvel később új értelmet kap. A nyomvonal ugyan elkészült, tavaly ősszel Vadai Ágnes a parlamentben kérdezte a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot arról, hogy mi lesz az elkerülővel. Ágh Péter államtitkár válaszában azt írta válaszában, hogy
"a megoldás érdekében a Minisztérium illetékes szakterülete megvizsgálta a Kalocsa város belvárosának közúthálózat- és parkolófejlesztésére vonatkozó koncepciót, és szakmailag megalapozottnak ítélte annak megvalósítását egyes tartalmak módosítása mellett. A megvalósítás előtt azonban több előkészítő munkálat is elvégzendő. A koncepció szerint szükséges egy ingatlant megvásárolni parkolóhelyek kialakítása végett, de ezen megvásárolandó ingatlannal kapcsolatosan műemléki védetté nyilvánítást kezdeményeztek, amelynek nyomán jelenleg is folyamatban van a műemlékké nyilvánítás feltételeként előírt tudományos előkészítési és értékelési eljárás. Ezen eljárás befejeztével tudja majd meghozni az Építési és Közlekedési Minisztérium a tervezéssel kapcsolatos döntéseket."
Az említett ingatlan tulajdonosát elérte az Átlátszó, azt kérte, ne írjuk le a nevét és nyilatkozni sem akart. A tulajdoni lap szerint a város nem vette meg az ingatlanját.
Nem adjuk az utat, de inkább mégis adjuk oda
A 2024 januári testületi ülésen ismét fordulat állt be az elkerülő út ügyében. A fideszes polgármester határozati javaslatot terjesztett elő. Filvig Géza a "Kalocsa belső elkerülő út építéséhez önkormányzati szándéknyilatkozat a Magyar Állam részére" előterjesztésben azt vázolta a képviselőknek, hogy
"Miniszteri egyeztetést követően ígéretet kaptunk az átvezető út kialakításának segítésére. Ezen átadással a koncepciónk részmegvalósítását teljes mértékben átveszi az Építési és Közlekedési Minisztérium, így Kalocsa városa mentesül az anyagi kötelezettségektől is."
A polgármester kifejtette, hogy az utat valójában be kellene kötni az 51-es útba, ezért "az önkormányzat felkéri az Államot, hogy az elfogadott koncepcióterv alapján tervezze meg és építse meg az átvezető utat és a hozzá tartozó parkolókat." Hangsúlyozta,
"tehát nem akarunk vagyont átadni és nem akarunk vagyonkezelői jogot sem létesíteni!"
Aki nem ismeri Kalocsát, annak a térképen megmutatjuk, miről lenne szó. Eddig egy kis forgalmú út vezetett a belvárosból a Szentháromság téren át a Kossuth Lajos utca felé, ami közel 1 kilométerrel távolabb éri el az 51-es főutat. Ez a szakasz nem átmenő forgalomra lett tervezve, hiszen a várost az 51-es keleti irányból kerüli el. Hogy miként került elő a főútba bekötés ötlete, arról a testületi jegyzőkönyv árulkodik.
Filvig Géza arról beszélt, hogy "tartottunk egy helyszíni bejárást, egy személyes egyeztetést, és felvázolták, hogy átnézték ezt a koncepciótervet a szakembereikkel. Megvalósíthatónak, támogathatónak tartják, és az ennek az eljárásrendje, hogy átadásra kerül ez az érintett útszakasz.
Azt látni kell, hogy az állami úthálózatba kell, hogy ez bekerüljön.
Az 51-es számú főút állami kezelésben van, és onnan kell ezt az átkötést megtermünk." A polgármester a közúttal és Pántya Józseffel, útépítésekért felelős helyettes államtitkárral egyeztetett.
Baloldalozás, láthatatlanná vált 800 milliós ígéret
A jegyzőkönyv szerint Filvig Géza úgy folytatta, az útépítéshez
"át kell adnunk az útfelületnek a tulajdonjogát az államnak, és az állam tudja kezelésbe adni a vagyonkezelőhöz. Ez az az eljárás, amellyel ezt hatékonyan meg tudjuk valósítani. Az elmúlt testületi ülésen volt olyan próbálkozás, hogy ne kerüljön, mert ugye itt kifogásolták a baloldali képviselők az államnak való átadást, hogy csak a feladatot, de bebizonyosodott az akkori viselkedésükkor, hogy nem a megoldás mellett vannak."
Vagyis a fideszes polgármester korábban
azért baloldalozott egyet, mert a képviselők egy része az önkormányzati utak állami kézbeadását kifogásolta.
Ehhez képest mit állított a javaslatban ugyanez a polgármester? "Tehát nem akarunk vagyont átadni és nem akarunk vagyonkezelői jogot sem létesíteni!" Aztán mégis azt javasolta, egy módosított előterjesztésben, hogy állami legyen az út, amit a közgyűlés kezdetén osztottak ki. Nem csak a tervezést, magát az út tulajdonjogát is átadták.
Az ellenzéki, a Helyi Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként polgármesternek induló Bagó Zoltán (korábban tévesen írtuk, hogy a DK tagja - szerk.) a jegyzőkönyv szerint több megjegyzést is fűzött a polgármesteri javaslathoz.
"Behoz egy ugyanolyan előterjesztést, ami igazándiból az elmúlt 25 hónapban a semmittevésről szól. Ön mondta, ígéretet kaptunk arra — idézem —, hogy erre az anyagi forrást is biztosítja a kormány. 2022. november 24-i ülésen tárgyaltuk már ezt a témát oly módon, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon kívánjuk megvalósítani, és erre kértünk fel tervezőket, hogy ezt készítsék elő. Ez a mai előterjesztés ez nem erről szól. Idézem: amiről az előterjesztés is szólt anno, ezt egy támogatási kérelem alapján kormányzati forrásból támogatási kérelmet nyújtunk be, egy újabb támogatási kérelmet adunk be a kormányzathoz, ígéret van arra, hogy kormányzati támogatásból ezt meg tudjuk oldani. Ez hangzott el 10 hónappal ezelőtt. Mi történt az elmúlt 10 hónapban? Egy darab levelet küldött Font Sándornak és azóta semmi?" - mondta a képviselő.
Az állami kézbe adást azzal indokolta a városvezető., hogy nincs pénzük az útra. Pedig a 2022-ben a baon.hu azt írta "az érsekség mintegy 800 millió forintos kormányzati támogatásra kapott szóbeli ígéretet." De ebből sem lett semmi.
Annyira nincs pénze a kormánypárti városnak, hogy a BM-hez pályáznak
"»Stabil, jó színvonalú működést biztosító, előremutató, kiszámítható, gondoskodó és mértéktartó költségvetés került a képviselők elé« - sommásan így jellemezte Kalocsa város 2024. évi költségvetés-tervezetét a 2024. február 15-i, csütörtöki képviselő-testületi ülésen dr. Filvig Géza polgármester és Simon Zoltán alpolgármester" - a kormányközeli kalohirek.hu tudósítása szerint (a lap tulajdonosa Borbély Gábor, aki 2010-ben a helyi Fidesz alelnöke volt).
A márciusi közgyűlés első pontja mégis pénzkérésről szól. Az előterjesztés szerint döntenek az "önkormányzatok rendkívüli támogatása pályázat benyújtása" témában. "Az önkormányzatok rendkívüli támogatására pályázatot a pályázati kiírás alapján az év során folyamatosan, de legkésőbb 2024. október 15-ig lehet benyújtani legfeljebb három alkalommal" - áll a határozat szövegében. A pénzt,
Közüzemi díjtartozásokra
Élelmiszer beszállítók felé fennálló tartozásokra
Bér jellegű kifizetésekhez kapcsolódó tartozásokra
Beszámoló alapján az önkormányzat által kimutatott / Magyar Államkincstár által megállapított fizetési kötelezettségre
Jogerős, végrehajtható bírósági ítélet alapján az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettségre
Helyi iparűzési adó visszafizetésre
Egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó tartozásokra
Egyéb tartozásokra
lehet költeni. Vagyis a stabil költségvetés annyira stabil, hogy az önkormányzat
fenntartja a lehetőségét annak, hogy állami segítségre szorul akár a bérek kifizetésénél.
Az elkerülő út kapcsán kerestük Filvig Gézát és a jegyzőt is. Azt kérdeztük március elején, hogy az ismeretük szerint mi lett az említett 800 millió forinttal, annak felhasználásáról az egyházmegye tájékoztatta-e őket. A szándéknyilatkozat elfogadásától mit várnak, a minisztérium milyen határidőket jelölt meg, valamint az állami kezelésbe mikor és hogyan adják át a területeket. Egyik kérdésünkre sem válaszoltak.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól pedig arra vártunk választ, az elmúlt két évben hány olyan eset volt, hogy egy belterületi útépítést csak akkor vállalt az állam, ha az utakat az önkormányzat állami kezelésbe adja. Erre sem kaptunk választ.
Frissítés (2024. 03. 26.):
Cikkünk megjelenése után az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi választ küldte: "A jelenleg önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő utak állam általi fejlesztésére alapvetően az érintett útszakasz(ok) állami kezelésbe történő átvétele esetén van lehetőség. Ez a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (3) és (3b) bekezdése alapján lehetséges. Az egyeztetés Kalocsa Város Polgármesteri Hivatalával rendszeres."
Segesvári Csaba
Címlapfotó: Átlátszó / Segesvári Csaba | Kalocsai elkerülő: utakat adnak át az államnak, a fideszes polgármester korábban az ellenkezőjét ígérte | „Az önkormányzat felkéri az Államot, hogy az elfogadott koncepcióterv alapján tervezze meg és építse meg az átvezető utat és a hozzá tartozó parkolókat. Tehát nem akarunk vagyont átadni és nem akarunk vagyonkezelői jogot sem létesíteni!” – írta határozati javaslatában Kalocsa fideszes polgármestere. Majd a jegyzőkönyv szerint már nem ez történt, egy módosítás után. Filvig Gézát és a jegyzőt is hiába kérdeztük. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/26/kalocsai-elkerulo-utakat-adnak-at-az-allamnak-a-fideszes-polgarmester-korabban-az-ellenkezojet-igerte/ | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A polgármester 2023 decemberében felszólított két önkormányzati képviselőt, hogy ha valaki rossz hírét próbálja kelteni, akkor az illetőt igyekezzenek hátrányba hozni. A Miskolci Járásbíróság közleménye szerint az egyik képviselőnek a kérés végrehajtásáért 50 ezer forintot ajánlott fel - közölte a Blikk megkeresésére a rendőrség.
A második vád szerint Tornanádaska első embere azzal zsarolta az egyik lakost, hogy csak akkor ad neki a szociális tűzifából, ha a piaci árnál sokkal alacsonyabb összegért - 15 ezer forint/köbméter - továbbad belőle a polgármester egyik rokonának.
A polgármestert illető harmadik vád szintén a rokonok kivételezésével kapcsolatos. Eszerint 2023-ban az önkormányzat pénzéből vásárolt két családtagjának SIM-kártyát, egyiküket pedig munkavégzés nélkül foglalkoztatta az önkormányzatnál.
A gyanúsított több helyi lakos és további, ez idáig be nem azonosított személy részére jogszabályi engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett oly módon, hogy üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtott nekik
- idézi a lap a rendőrség részükre megküldött válaszát a letartóztatással kapcsolatban.
A letartóztatás egyik oka egyébként az volt, hogy a polgármester ellen volt már büntetőeljárás 2011-ben, amikor a tulajdonában lévő bolt rendkívül magas kamatra adott el élelmiszert a rászorulóknak.
Elvitték a rendőrök végre. Ami itt folyt, az már elviselhetetlen volt
- nyilatkozta a Blikknek egy helyi lakos, aki arról is beszámolt, hogy a polgármesteri hivatal épületében kutatást is tartottak a rendőrök, és kihallgatták a polgármesterhez lojális lakókat is. | Két hónappal a választások előtt letartóztatták Tornanádaska polgármesterét | A rendőrség őrizetbe vette a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Tornanádaska polgármesterét csütörtökön, akit három különböző bűncselekménnyel is vádolnak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/03/29/polgarmester-tornanadaska-orizetbe-vettek-rendorseg/ | 2024-03-29 12:55:00 | true | null | null | Index |
A police.hu már többször adott hírt arról, hogy több mint másfél évvel ezelőtt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (KR NNI).
Mostani közleményükben azt írták: az érintett cégek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) jogosulatlanul igényeltek vissza állami támogatásokat. Az ügyben a KR NNI-n túl több vármegyében is folynak eljárások. Az egyes nyomozócsoportok az NVSZ-szel közösen gazdasági társaságonként vizsgálják a bűncselekményeket.
A nyomozók március 19-én Szolnokon és Kecskeméten, majd 21-én Szegeden csaptak le a gyanúsítottakra. Az ügyekben két szegedi cég szerepel, mindkettő gyógyászati segédeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. 2018 és 2022 között mindkét kft. jogosulatlanul igényelt vissza állami támogatásokat - az egyik több mint 90 millió, a másik közel 130 millió forintot - a NEAK-tól.
Az első céggel egy szegedi ortopéd és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos állt kapcsolatban. Ellenszolgáltatásért cserébe úgy írt fel vényre gyógyászati termékeket, hogy a páciensekkel nem is találkozott. A személyes adatok ugyan valódiak voltak, de az érintettnek nem volt tudomása a vényfelírásról, a gyógytermékre szükségük sem volt. Ez az orvos közel 9 millió forint megszerzésében működött közre.
A második vállalkozás egy szolnoki reumatológus szakorvossal és egy szegedi ortopéd-traumatológussal állt üzleti kapcsolatban.
Ezekben az esetekben is a vényre felírt személyes adatok ugyan valósak voltak, csak a gyógytermékek indokoltsága nem.
A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás elkövetése miatt mind a négy elkövetőt, akik szabadlábon védekeznek. Az ügycsoportnak jelenleg 64 gyanúsítottja van: 28 orvos, 20 cégvezető, 11 alkalmazott és 5 orvosi asszisztens. | Újabb gyanúsítottak kerültek elő az egyik legszövevényesebb magyar bűnügyben | Két szegedi ortopéd szakorvos, egy szolnoki reumatológus és egy kecskeméti üzletkötő is érintett a gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalási ügyekben. A gyanúsítottakat a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrei fogták el és hallgatták ki. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/03/27/rendorseg-ujabb-gyanusitottak-orvosok-koltsegvetesi-csalas/ | 2024-03-27 12:16:00 | true | null | null | Index |
"Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni"; "Persze, magukat kihúzatták" - ezt mondja a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen - állítása szerint - Varga Judit az úgynevezett Völner-Schadl korrupciós botránnyal összefüggésben. Magyar Péter már korábban azt közölte, bizonyítani tudja, hogy Rogán Antalék bizonyos dolgokat kivetettek az ügyészségi dokumentumokból. Ennél többet nem árult el, az azonban már kiderült, hogy míg a nyomozati anyagokban még szerepel egy bizonyos "Tóni, Barbara és Ádám", ezek a nevek a vádiratban már nincsenek benne.
Frissítés: a meghallgatás után Magyar Péter tüntetést hirdetett este hatra.
Ígéretének megfelelően nyilvánosságra hozta a már sokat emlegetett hangfelvételét Magyar Péter, egy időben azzal, ahogy az újabb meghallgatására belépett az ügyészségre. Azt már előző este elárulta, hogy a felvétel 2023 januárjában készült, állítása szerint volt feleségével, az akkor igazságügyi miniszter Varga Judittal beszélgetett.
A felvétel nincs két perces és Varga Judit, valamint Magyar Péter beszélgetnek a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrányról. Ennek kapcsán a NER-ből kiugrott jogász több dolgot is állított, ezeket támasztja szerinte alá a hangfelvétel:
• Rogán Antalék kihúzattak bizonyos részeket az ügyészségi dokumentumokból
• A megvádolt végrehajtói vezető, Schadl György Rogán Antal embere
• Az ügyben szintén vádolt, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál már korábban tudott arról, hogy lehallgatják
A hanganyag azzal kezdődik, hogy Magyar Péter vissza akar térni arra, amit volt felesége korábban mondott. Habár Varga Judit itt visszakérdez, hogy mit mondott, Magyar Péter jelzi, hogy Rogánnal kapcsolatos.
Varga Judit úgy folytatja: "Nem, csak annyi, hogy Dani menjen át az ügyészségre és kérdezze meg, hogy milyen (...), mert náluk is van egy példány ezekből." A későbbiekből az derül ki, hogy ezt a valamit, amit át kell nézni, Rogán Antalék már látták és "semmi rossz nincsen, de...". Itt Magyar Péter szól közbe, hogy "kihúzattak dolgokat", mire Varga Judit közli, hogy "persze, magukat kihúzatták". "Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be..." - mondta.
A beszélgetés azzal folytatódik, hogy Magyar Péter szerint most azt akarják, Varga Judit embere is menjen be és nézze meg, hogy van-e még bármi benne. Varga Judit szerint "igazából az a baj, hogy új dokumentumok is most már vannak benne" mert "folyamatosan hallgatják őket".
Itt kerül elő az a téma, amit Magyar Péter már korábban felvetett, hogy Schadl György Rogán Antal embere lenne. "Igen és hogyha a Schadl, ennyire nem az, hogy központi, de hogy az ő emberük volt Schadl... és ezt megmondta a Gergő is meg a Rogán is, akkor miért nem mentették meg? Vagy akkor miért hagyták őket bent?" - teszi fel a kérdést Magyar Péter. "Nem volt több lehetőségük. Ez a nagy probléma" - válaszolja akkori felesége.
Amikor itt Magyar Péter rákérdez, hogy az ügyészség független-e, Varga Judit azt mondja, hogy igen, "ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek".
Magyar Péter ezen a ponton igyekszik letisztázni az eddigieket: "Tehát valaki lehallgatott valamit és utána már nem tudták kiszedni az iratokból". Volt felesége válasza szerint: "igen, igen. Meg elindult és akkor aztán utána egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok, akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba. Nem hagyta abba". Az is kiderül, hogy "már tavasszal szóltak neki".
A felvétel ezen a ponton ér véget.
Magyar Péter még korábban, a hanganyag nyilvánosságra hozatala előtt azt mondta, hogy "Ezután sem a kormány, sem a legfőbb ügyész nem tehet mást, mint hogy benyújtja a lemondását". Ebben az esetben szerinte még marad esély arra, hogy a Fidesz becsületes része átmentsen valamit későbbre a polgári Magyarország ideájából. Ha nem, akkor azt teszik a jobboldallal, amit anno az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc tett a saját pártjával.
A hanganyag nyilvánosságra kerülése után Varga Judit a közösségi oldalán reagált. - Provokált. A sajtóban megjelenő pletykákat felolvasta és mivel már napok óta terrorizált, azt mondtam, amit hallani akart, hogy minél előbb szabaduljak. Egy ilyen helyzetben minden emberrel előfordulhat, hogy megfélemlített állapotban olyanokat mond, amiket nem gondol komolyan - írta. Majd hosszan kifejtette azt is, hogy jól emlékszik arra az időszakra, "mert akkor is akadt verbális és fizikai erőszak bőven". | Magyar Péter hangfelvétele: Varga Judit szerint „javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni” | „Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni”; „Persze, magukat kihúzatták” – ezt mondja a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen – állítása szerint – Varga Judit az úgynevezett Völner-Schadl korrupciós botránnyal összefüggésben. Magyar Péter már korábban azt közölte, bizonyítani tudja, hogy Rogán Antalék bizonyos dolgokat kivetettek az ügyészségi dokumentumokból. Ennél többet nem árult el, az azonban már kiderült, hogy míg a nyomozati anyagokban még szerepel egy bizonyos „Tóni, Barbara és Ádám”, ezek a nevek a vádiratban már nincsenek benne. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/itt-van-a-magyar-peter-altal-igert-hangfelvetel-162744 | 2024-03-26 20:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az előtte folyamatban lévő büntetőügyben ma ismét tanúként hallgatta ki Magyar Pétert, kihallgatása előtt Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy, a volt házastársával Varga Judit egykori igazságügyi miniszterrel folytatott magánbeszélgetésről készült hangfelvételt - írja le az immár ismert tényeket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) lapunknak eljuttatott közleményében.
A főügyészség ezután megjegyzi, hogy helytálló az a hangfelvételen szereplő megállapítás, amely szerint Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget. De nem azért, mint a hangfelvétel sejteti, hanem azért, mert "a legfőbb ügyész vezeti és irányítja Magyarország Ügyészségét, ahol a törvények uralma érvényesül". További érdekes megállapítás, hogy az ügyészség valamennyi, a felvételen és a Magyar Péter tanúkihallgatásán "elhangzott állítást elemzi, értékeli és további bizonyítási cselekményeket végez". A Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyve szerint (Büntető eljárásjogi ismeretek) "a bizonyítási cselekmények azt a célt szolgálják, hogy bizonyítási eszközhöz, s ezúton bizonyító tény megismerésének lehetőségéhez juttassák a hatóságot. Bizonyítási cselekmény különösen a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a műszeres vallomásellenőrzés" vagyis a hazugságvizsgálat.
A közlemény így folytatódik: "Ismételten szükséges rámutatni arra, hogy ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is". A KNYF szerint valamennyi, az ügyészségen megjelenő adat, és annak sorsa keletkezésétől kezdve dokumentálva van, ráadásul ezek az adatok nem csak egy helyen vannak tárolva, hanem megjelennek más szervek adattárában is, beleértve a nyomozási bírókat vagy a titkos műveleteket végző szerveket. A hatóság állítja, hogy minden, a Völner-Schadl ügyben keletkezett dokumentum sorsa ismert, az adatokból feltárható valamennyi cselekmény vizsgálata a vonatkozó törvényeknek megfelelően megtörtént, vagy folyamatban van. Ezekről részletesebb tájékoztatást 2024. március 28-án a Központi Nyomozó Főügyészség sajtótájékoztató keretében ad - írják. | Reagált a főügyészség: ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is | A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az előtte folyamatban lévő büntetőügyben ma ismét tanúként hallgatta ki Magyar Pétert, kihallgatása előtt Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy, a volt házastársával Varga Judit egykori igazságügyi miniszterrel folytatott magánbeszélgetésről készült hangfelvételt – írja le az immár ismert tényeket a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) lapunknak eljuttatott közleményében. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/reagalt-az-ugyeszseg-ugyeszsegi-iratok-eltuntetese-atirasa-nem-csak-jogi-hanem-fizikai-keptelenseg-is-162771 | 2024-03-26 20:40:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A LinkedIn szerint a Black Cube nevű magánhírszerző magyar aktivistákat, újságírókat csalt tőrbe.A Black Cube izraeli magán kémcég a LinkedInt használta fel a 2022-es magyar országgyűlési választások előtt magyar aktivisták és újságírók elleni lejárató kampányhoz – közölte a LinkedIn. A Microsoft tulajdonában lévő szakmai közösségi platform egyik kutatója szerint az izraeli székhelyű Black Cube álprofilok hálózatát hozta létre, amelyek hamis álláshirdetések segítségével teremtettek kapcsolatot a platformon a célpontjaikkal.Ezt követően a célpontok némelyikével platformon kívüli videóbeszélgetésekre került sor. Az ezekből a beszélgetésekből kiragadott rövid részletek aztán óriási nyilvánosságot kaptak a kormányzati médiában a tavalyi választás előtt – mondta a kutató, Mona Damian a virginiai Arlingtonban megrendezett Cyberwarcon konferencián.Damian elmondta, hogy a Black Cube által működtetett hamis LinkedIn-fiókok hálózatát már felszámolták, és a Black Cube LinkedIn céges oldalát is eltávolították.Az izraeli cég korábban a Reutersnek azt állította, hogy „nem a kibervilágban tevékenykedik”, és hogy tevékenysége „teljes mértékben megfelel a helyi törvényeknek”.A LinkedIn nem közölte, hogy a cég kinek dolgozhatott, és azt sem árulták el, hogy hány hamis fiókot szüntetett meg. A magyar kormány szóvivője nem válaszolt a Reuters megkeresésére.A LinkedIn által a Black Cube-nak tulajdonított művelet 2020-ban kezdődött, és legalább 12 olyan aktivistát és újságírót vett célba, akik kritikusan nyilatkoztak Orbán Viktor miniszterelnökről. Az egyik célpont, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója, Jeney Orsolya elmondta, hogy a felvételek hatalmas nyilvánosságot kaptak az áprilisi választások előtt. Két héten keresztül az egész magyar média tele volt vele. Tényleg propagandára használták fel."Már korábban is előfordult azonban, hogy a Black Cube képbe került a magyar civilek elleni kampányban. A 2018-as magyarországi választások előtt beépített ügynökök titkos felvételeket készítettek civil szervezetek vezetőiről, köztük Siewert Andrásról, a Migration Aid aktivistájáról, majd a felvételeket jobboldali hírportálokon tették közzé. Azokból Bayer Zsolt írt cikkeket a Magyar Időkbe, és még Orbán Viktor is hivatkozott rájuk a 2018-as kampányban.Kollégánk Dezső András, Fedősztori című könyvéből az is kiderül, hogy 2018 nyarán, néhány hónappal a parlamenti választások után az izraeli Black Cube nevű magánhírszerző cég gyakorlatilag elismerte, hogy ő áll a magyar civil szervezetek megfigyelése mögött. A könyv legérdekesebb fejezetét a szerző itt foglalta össze: | Izraeli kémcég állhatott a magyar civilek elleni lejárató kampány mögött a 2022-es választás idején | A LinkedIn szerint a Black Cube nevű magánhírszerző magyar aktivistákat, újságírókat csalt tőrbe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20231111_LinkedIn_parlamenti_valasztasok_Magyarorszag_lejarato_kampany_civilek_vegzalasa_NGO_Black_Cube_kemkedes | 2023-11-11 09:15:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly sokkal több titkos kormányhatározatot hozott a kabinet, mint egy évvel korábban, vagyis összébb húzta Orbán Viktor a Karmelitában a nyilvánosság függönyét - méghozzá pontosan 28-szor. A Miniszterelnöki Kormányiroda a hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul ugyanis közölte: 2023-ban a kormány 28 titkos, úgynevezett háromezres kormányhatározatot hozott.
Ritkán ilyen rövid egy közérdekű adatigénylésre érkező válasz, mint ez, vagyis egy kétjegyű szám. Csakhogy a darabszámnál többet tényleg nem lehet közölni ezekről, mivel a kormányhatározatoknak nemcsak a tartalma titkos, vagyis "nemzeti minősített adat", hanem már a címe is, mert abból kiderülhetne, milyen témáról szól.
Ezeknek a kormánydöntéseknek közös jellemzője, hogy négyjegyű jelölésük, a sorszámozásuk hármassal kezdődik, ezért is hívják őket "háromezres" határozatoknak. Ebből született tehát tavaly 28, ami nem tűnik soknak, főleg, hogy a kormány 2023-ban 1621 darab nyilvános határozatot is hozott. Ezeket nevezzük "ezres" határozatoknak. De vannak másmilyenek is:
Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok
Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok.
Vannak a nem titkos, de nem is közzétett kormányzati döntések, amelyek a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok.
Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik.
Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok
A fenti négyféle változatból tehát csak a háromezres határozatok azok, amelyek hivatalosan is titkosnak számítanak. A törvény szerint ezek nemzeti minősített adattá válnak, tartalmuktól függően 10, 20, vagy a "Szigorúan titkos!" pecsét ráütésével 30 évre. Utóbbi minősítés ráadásul kétszer is meghosszabbítható, így akár 90 évre is elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől.
Egy kormányzati döntés ilyen szintű titkosításának általában van jogos, észszerű indoka, hiszen a háromezres határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, ezek nyilvánosságra kerülése pedig veszélyeztetheti Magyarország érdekeit. De minősítéssel védhető a törvény szerint "Magyarország gazdasági tevékenysége" is, ami már elég tágan értelmezhető.
A háromezres határozatoknak egyedül a darabszáma ismerhető meg, ezt kérte ki a hvg.hu közérdekű adatigényléssel, ahogy korábban is, így a számuk évekre visszamenőleg követhető. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a NER 2010-2023 közötti időszakában a 2021-es év 38 darabja alighanem rekord. A háromezresek száma évről évre hektikusan változik, de az látszik, hogy
némi csökkenés után - hiszen 2021-ben 38, 2022-ben pedig csak 24 volt - megint nőtt, tavaly 28-ra.
Az évenként változó számokból, ha kicsit messzebbről, 4 éves kormányzati ciklusokat vizsgálva nézzük őket, már egyértelműbb tendencia rajzolódik ki. A 2010-2014-es kormányzati ciklusban 72 ilyen döntés született, 2014-2018 között már 96, a 2022-ben véget ért ciklusban pedig már bőven 100 feletti volt a háromezres döntések száma.
A jelenlegi ciklus sem a transzparens kormányzati döntésekről híres, ráadásul a szabályozás nemrég innen mozdult el negatív irányba. A hvg.hu írt róla, hogy karácsony előtt, lopakodva elfogadott törvénymódosítások sorával szűkítette a kormányzás során keletkező döntések, adatok nyilvánosságát, megismerhetőségét a parlamenti kétharmad.
"A Magyarország elleni uniós jogállamisági eljárás kiemelten figyel az információszabadság érvényesülésére, ám ez nem akadályozza az Orbán-kormányt abban, hogy újabb és újabb jogi trükkökkel szűkítse a kormányzással kapcsolatos adatok megismerhetőségét" - mondta erről januárban a hvg360-nak a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós.
Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik "a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés".
Az Orbán-kormányok amúgy 2010 óta ciklusról ciklusra döntik meg saját titkosítási rekordjaikat. Sőt, jelentősen túlszárnyalják a baloldali kormányok 2006-2010 közötti időszakát is, amikor 4 év alatt összesen 51 háromezres határozat született: ebből a második Gyurcsány-kormány idején, 2006-2009 között 38, míg az azt követő Bajnai-kabinet bő egy éve alatt 13 darab.
A 2006-os év titkolózás szempontjából éles választóvonal volt, mivel azt megelőzően sokkal több titkot gyártottak a kormányok. A Medgyessy-, majd az első Gyurcsány-kormány 2002-2006 között egyetlen ciklusban 339 háromezres határozatot hozott. Előtte az első Orbán-kormány sem fogta vissza magát, hiszen 1998-2002 között még több, 380 titkos kormányhatározatot fogadtak el.
A ma már soknak tűnő, évi akár több száz titkos döntés is semmi viszont ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok. A Horn-kormány 1994-1998 között 486 háromezres döntést hozott, de az Antall-, majd a Boross-kabinet közvetlenül a rendszerváltás után 4 év alatt ennek is majdnem az ötszörösét, 2299 darabot.
Ahogy arról a hvg.hu korábban írt, a háromezres határozatok tartalma legtöbbször úgy derül ki, hogy maga a minősítő, vagy egy következő kormány feloldja a titkosítást. Az Antall-kabinet ilyen döntései közül is sokat később a Horn-kormány hozott nyilvánosságra. Így tudható, hogy több ilyen, titkos határozat született a rendszerváltás utáni években a bős-nagymarosi vízlépcsőről.
A 3008/2004. számú kormánydöntés titkosítását is a következő, a Gyurcsány-kabinet oldotta fel. Azóta tudjuk, hogy a honvédelmi miniszter vagy a meghatalmazottja - általában a légierő ügyeletes parancsnoka - a "Nemzeti Döntéshozó Személy", aki hazai légtérben "a terrorista céllal eltérített polgári légijárművek megsemmisítéséről" dönthet, vagyis lelövethet egy utasszállítót.
A hvg.hu írt először arról, a minősítés alól már feloldott háromezres kormányhatározatról, amelyben egy hazai fejlesztésű, az internetes forgalmat kémlelő titkosszolgálati rendszer létrehozását engedélyezte 2002 őszén Medgyessy Péter kormányfő. A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről szóló, 3073/2002. számú határozat 18 éven át volt "Titkos!" minősítésű: | Tavaly 28 olyan döntést hoztak Orbánék, amiről még akár 90 évig nem tudhatunk meg semmit | Egyre több titkot gyárt a kormány: a 2022-es 24-gyel szemben tavaly már 28 olyan kormányhatározat született, amelyet azonnal titkosítottak. Így a kormány tagjain és egy nagyon szűk körön kívül ezekről jó eséllyel évtizedekig nem fogunk tudni. Senki, semmit. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240301_Titkos_kormanyhatarozat_haromezres_Orban_kormany_titkositas?utm_source=H%C3%A1rom+perc&utm_campaign=a066408eb6-EMAIL_CAMPAIGN_2024_03_01_07_40&utm_medium=email&utm_ter | 2024-03-01 05:07:00 | true | null | null | HVG |
Megakadályozunk egy kétmilliárdos lopást! Stop Dézsi
- ezzel a felirattal posztolta kedden a Facebookon egy volt fideszes győri képviselő, hogy a képviselő-testületen nem ment át egy javaslat.
A posztoló a jelenleg Borkai Zsolt csapatában, a Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesületben politizáló Hajtó Péter volt, a javaslat pedig, amely, ha elfogadta volna a testület, egy 2,2 milliárdos közbeszerzési győzelmet jelentett volna az ország egyik leggazdagabb emberének, a közel ötvenmilliárdos vagyonnal rendelkező Paár Attilának.
A 2,2 milliárdos közbeszerzés története 2023 elején kezdődött. Ekkor írt ki Győr városüzemeltetésért felelős, önkormányzati tulajdonban lévő cége, a Győr-Szol egy közbeszerzést, méghozzá olyan feladatokra, amilyenekre amúgy a céget még 2010 előtt létrehozták: városüzemeltetésre. A közbeszerzési kiírásban a Telex cikke szerint csomó dolog szerepelt, például fűnyírás, lombszívás, járdák, bicikliutak, díszterek tisztítása, graffitik eltávolítása vagy karácsonyfák összegyűjtése.
Hajtó lapunknak azt mondta, nem a kiírás szükségességét vitatta, hanem annak módját bírálta, és jelezte, hogy "ez túl drága lesz". A közbeszerzést pedig az a WHB Facility Management Kft. nyerte, amely az előbb említett Paár Attila tulajdonában lévő West Hungária Bau egyik leányvállalata. A cég a fenti feladatokat alvállalkozók bevonásával vállalta el. Végül azonban az egész bizniszből nem jött össze semmi. | 15-20-szoros túlárazás gyanúja egy kétmilliárdos közbeszerzésen – exfideszes tett feljelentést Győrben | Alvállalkozók végzik a győri városüzemeltetési feladatok egy részét, ráadásul egyre borsosabb áron. Egy önkormányzati képviselő színlelt, pénzügyileg előnytelen szerződést és hűtlen kezelést gyanít, és feljelentést tett. A fideszes városvezetés ennek hatására visszatáncolt egy kétmilliárdos közbeszerzésből, de ettől még az ügyészség vizsgálódik. Győr vezetése azonban hárítani igyekszik a felelősséget: a fideszes alpolgármester szerint a Győr-Szol döntéseiért a cég vezetője a felelős. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240304_gyor_varosuzemeltetes_gyor_szol_alvallalkozok_feljelentes | 2024-03-04 12:43:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar állam vagyonkezelő cége, a Corvinus Zrt. 45 százalékos részesedést szerzett a spanyol Talgo vonatgyártó vállalat felvásárlására létrehozott, amúgy homályos hátterű, de egyértelműen NER-közeli projektcégben.
A projektcég, a Ganz-MaVag Europe Zrt. létesítő okiratát február 5-ei dátummal frissítették, a dokumentum tanúsága szerint a cég alaptőkéje 15 ezer euró, amely 15 ezer darab egyeurós részvényből áll. 6750 darab részvény tulajdonosa a Corvinus, 8250 darabé pedig a Ganz-MaVag Holding Kft., vagyis a tulajdoni arányok megoszlása 45-55 százalék.
A projektcéget decemberben gründolták, ekkor még egyedüli tulajdonosa (a 15 ezer darab egyeurós részvény egyedüli birtokosa) a Magyar Vagon-csoporthoz tartozó Ganz-MaVag Holding volt. A Magyar Vagont eredetileg Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter gründolta, nem tudni pontosan, most ki a tulajdonosa, de egyértelműen kormányközeli vállalatcsoport - helyzetére és történetére még visszatérünk.
A magyar állam beszállását azonban se a Magyar Vagon, se a magyar állam nem verte nagy dobra.
Az állam hallgatása különösen aggasztó, hiszen a Magyar Vagon esetében messze bőven akkora vállalatcsoportról, és messze akkora projektekről van szó, amelyek indokolnák a közvélemény és a választópolgárok tájékoztatását.
A szűk 7 ezer eurós tulajdonszerzés a magyar állam számára persze csak aprópénz, de nem világos, hogy az állam mennyi pénzzel és milyen formában szállna be a Talgo felvásárlásába - a hírek szerint a MaVag a Talgo 40 százalékát venné meg 632 millió euróért (240 milliárd forintért). | Az Orbán-kormány 6750 euróval sunnyogott be a nagy spanyol vonatbizniszbe | A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240308_az-orban-kormany-6-750-euroval-sunnyogott-be-a-nagy-spanyol-vonatbizniszbe#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_03_08&utm_content=hvg360 | 2024-03-08 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Kúria is megerősítette a jogerős ítéletet: az államnak ki kell adnia azt a gyalázatos szerződést, amely alapján horribilis 244 milliárdért (!) előre megvették Tiborcz haverjától a Bosnyák téri szörny beruházást
- posztolta csütörtök délután a Facebookra Hadházy Ákos.
A szóban forgó szerződést 2023 áprilisában kötötték meg, annak értelmében a magyar állam az említett, 244 milliárd forint ellenében megvette Tiborcz István üzlettársától, Balázs Attilától a Bosnyák tér mögé, az egykori Csömöri úti sporttelep helyére épülő félkész irodaházat. Az ügylet csak tavaly júniusban lett nyilvános, miután Hadházy véletlenül kiszúrta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései közt.
Az ellenzéki politikus ekkor pert indított a szerződés nyilvánosságra hozásáért, a szerződés mellékleteinek megismeréséért pedig még külön is perelt a Transparency International Magyarország jogászainak segítségével. Előbbi perét 2023 novemberében másodfokon is megnyerte, utóbbit akkor első fokon. Most pedig tehát a Kúria is megerősítette a mellékletek kiadásáról szóló döntést, Hadházy a friss posztjában meg is köszönte a TI jogászainak a munkát.
A Bosnyák téri beruházást a zuglói lakosság nagy része, valamint az önkormányzat is ellenezte. Ahhoz is kúriai döntésre volt szükség, hogy a zuglói képviselő-testület által meghozott változtatási tilalmat eltöröljék, miután az ellenzéki vezetésű önkormányzatban a többség azzal próbálta megakadályozni a kormány által kiemelt beruházássá minősített építkezés elkezdését. | A Kúria is Hadházynak adott igazat a 244 milliárdos zuglói gigaberuházás ügyében, Tiborcz üzlettársa is érintett | Megerősítették a jogerős ítéletet, az államnak ki kell adnia a projekt szerződését. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240314_zuglo-bosnyak-ter-beruhazas-tiborcz-hadhazy | 2024-03-14 14:06:00 | true | null | null | HVG |
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló eddigi jogszabály azt mondta, hogy a vezérkari főnök egyes felső vezetők "házas- vagy élettársa és gyermeke részére biztosítja a Honvédségnek a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket". Az érintett vezetők a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója (Orbán Balázs), a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója (ez néhány napja Biró Marcell), az államtitkárok és a kormánybiztosok. Összesen több tucat ember.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent 63. számú rendelet ezt kiterjeszti a Polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozókra, akik közé tartoznak a szülők, testvérek, "az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa", vagyis például sógorok, vők és menyek, apósok és anyósok. Sőt vonatkozik a rendelet a felsorolt vezetők "által kijelölt közreműködőre" is.
A rendelet péntektől hatályos, de hogy a gyakorlatban mit jelent, az csak ezután fog kiderülni.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Magyar Honvédség közleményt adott ki, mely szerint "a csütörtökön megjelent kormányrendeletmódosítás egyszerű jogtechnikai módosítás, nem jelenti sem a védett személyek számának, vagy azzal kapcsolatban a Honvédség feladatainak bővítését sem". Azt viszont nem cáfolták, hogy Tiborcz István kaphatna ilyen védelmet. | Tiborcz István is kaphat honvédségi védelmet | Az új kormányrendelet kiterjeszti a vezérkari főnök hatáskörét sógorokra és apósokra is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240322_honvedseg-felso-vezetok-csaladja-kiseres | 2024-03-22 09:28:00 | true | null | null | HVG |
Az RTL Híradó megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt nyilatkozta, senki nem avatkozott bele a Völner-Schadl ügy nyomozásába. Hozzátették, a miniszterhelyettesek legalább heti egyszer munkamegbeszélésen vesznek részt a Karmelitában. Vagyis nem tagadták, hogy Völner Pál járhatott Rogánéknál a korrupciós ügy kirobbanása előtt.
Mióta Magyar Péter kiugrott a NER-ből, újra napirendre került a Völner-Schadl ügy. Varga Judit volt igazságügyminiszter exférje, múlt hét szerdán tanúvallomást tett a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen, majd utána a sajtó munkatársainak azt mondta, Rogán Antalék már fél évvel Schadl őrizetbe vétele előtt tudtak a korrupciós ügyről, annak iratait pedig manipulálták.
A Telex információi szerint 2021 november harmadikán volt egy személyes találkozója Völner Pálnak a Karmelitában, ez pedig két nappal azelőtt történt, hogy Schadl Györgyöt előzetes letartóztatásba vették. A Karmelitában tett látogatása után Völner viselkedése megváltozott, a nyomozati iratok szerint telefonon megpróbálta lerázni Schadlt, aki ezt nem értette.
Arra hvg.hu eddig nem talált arra utaló nyomokat, hogy Völner Pál Schadl György 2021. november 5-i előzetes letartóztatása előtt fél évvel tudott volna bármit is arról, hogy őt megfigyelik. Ugyanakkor Rogán neve többször előkerül a lehallgatási jegyzőkönyvekben. Magyar eddig bizonyítékok nélkül tett erős kijelentéseket, ami miatt az ügyészség akár nyomozást is indíthat. | Nem tagadja a kormány, hogy Völner járhatott a Karmelitában Schadl letartóztatása előtt | A miniszterhelyettesek legalább heti egyszer "munkamegbeszélésen" vesznek részt a Karmelitában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240323_nem-tagadja-a-kormany-hogy-volner-jarhatott-a-karmelitaban-schadl-letartoztatasa-elott | 2024-03-23 20:45:00 | true | null | null | HVG |
A szülész-nőgyógyász az ingyenes ultrahangos vizsgálatokért alkalmanként 15 ezer forintot kért.Letöltendő szabadságvesztést kért a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség arra a főorvosra, aki engedély nélkül, pénzért végzett vizsgálatokat egy állami kórházban.A vádirat szerint a szülész-nőgyógyász egy Zala megyei kórházban alkalmanként 15 ezer forintért végzett egyébként ingyenes ultrahangos vizsgálatot a magánpraxisában is kezelt betegein. Az ügyletek lebonyolításában és a pénzek átvételében az asszisztense nyújtott neki segítséget. A Zala Vármegyei Főügyészség a főorvost és társát az önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádolta. A Zalaegerszegi Törvényszék első fokon a főorvost folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek, és halmazati büntetésként két év – végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetésre, 10 millió forint pénzbüntetésre és öt év orvosi foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte. Az asszisztensét mint bűnsegédet a bíróság halmazati büntetésül egy év szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy annak végrehajtását két év próbaidőre függesztette fel. Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére eltérő minősítésért, a főorvos esetében súlyosításért fellebbezett. A vádlott és védője enyhítésért, a pénzbüntetés mérsékléséért és kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvoslás foglalkozástól történő eltiltás érdekében fellebbeztek. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta azzal, hogy mindkét vádlott cselekménye bűnszövetségben elkövetettnek is minősül. | Pénzért végzett ingyenes vizsgálatokat egy állami kórházban egy zalai szülészorvos | A szülész-nőgyógyász az ingyenes ultrahangos vizsgálatokért alkalmanként 15 ezer forintot kért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240325_penzert-vizsgalta-maganbetegeit-egy-allami-korhazban-egy-zalai-szuleszorvos | 2024-03-25 21:38:00 | true | null | null | HVG |
A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el.A Fővárosi Törvényszék első fokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Pegasusszal megtámadott ügyfeleinek jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság – olvasható a TASZ csütörtökig közleményében.A jogvédő szervezet szerint az ítéletek alátámasztják a TASZ álláspontját, mégpedig azt, hogy az adatvédelmi hatóság nem látta el a feladatát, és nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben. Habár az ítélet jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától.A TASZ Pegasusszal megfigyelt ügyfelei – Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid – aki a megfigyelés időpontjában a HVG újságírója volt – és Németh Dániel újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket. A TASZ megjegyzi, hogy erre nem került sor, a NAIH a vizsgálata során mindent rendben talált, a határozata jelentős részét pedig titkosította, „vagyis hiába kérték, nem biztosított védelmet azoknak az embereknek, akiket valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyeltek meg a Pegasus szoftverrel” – fogalmaz a TASZ a közleményében.A TASZ arról is ír, hogy a NAIH nem reflektált arra sem, hogy az érintettek – újságíróként és ügyvédként – különösen szenzitív adatokat kezelnek a munkájuk során. A hatóság 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit, ezzel a TASZ szerint hosszú időre akadályt gördítettek a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, nem a megfigyelteknek az érdekeit szolgálva. | A bíróság kimondta, hogy az adatvédelmi hatóság nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben | A megfigyelt újságírók hiába fordultak a hatósághoz, az mindent rendben talált, de a bíróság most kimondta, hogy alapjogsértő módon jártak el. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240321_tasz-pegasus-birosag-naih | 2024-03-21 11:38:00 | true | null | null | HVG |
Milliárdok folytak át több külföldi, illetve magyar cégen.hirdetésEddig egy svájci cég, most már egy magyarországi bizalmi vagyonkezelő alapítvány a tulajdonosa annak a tőkének, amely a magyarországi letelepedési kötvények kínai forgalmazójától a kötvénybizniszt levezénylő Rogán Antal miniszter barátjához érkezett.A közelmúltban a 24.hu hírportál tárta fel, hogy 2019-ben mintegy 1,5-1,5 milliárd forintnyi eurót utaltak a Green Choice Technologies és a Green Wealth Zrt. számlájára. A pénzt a kínai kötvényügynök, Lian Wang által képviselt cég küldte, tavaly pedig a magyar vállalatok vezérigazgatója Kertész Vince és Kristóf lett. Ők Rogán bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a fiai.A Green Choice és Wealth svájci tulajdonosa, a Green Protagonist AG most bizalmi vagyonkezelésbe adta a részvénycsomagokat, méghozzá a Dignitas Vagyonkezelő Alapítványnak. Az alapítványi kuratórium tagja a két Kertész fiú, valamint Kertész Balázs sógora, Pozsgai Péter. Kertész felesége, Pozsgai Petra 2014 és 2017 között a MobilSign Kft. tulajdonosa volt, amely Rogánnak évente több százmillió forintot utal egy találmányért. | Bizalmi vagyonkezelésbe került a Rogán Antal köreihez érkezett letelepedési kötvényes vagyon | Milliárdok folytak át több külföldi, illetve magyar cégen. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240324_green-choice-letelepedesi-kotveny-bizalmi-vagyonkezelo-alapitvanyalapitvany-rogan-antal-kertesz-vince-kertesz-kristofapitvanyba | 2024-03-21 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A köznyelvben nádkoronasétánynak keresztelt fejlesztés készült Örvényesen, és épülőben van egy új csónakkikötő is, amelyekről a hvg.hu is beszámolt. Ahogy írtunk arról a nagyszabásúnak ígérkező, de egyelőre csupán papíron létező wellnessgyógyászati ingatlanfejlesztésről és parcellázásról is, ami fontos ökológiai folyosót fenyeget a Balaton egyik utolsó természetes partszakaszán.
A tanösvénytől pluszbevételt és a település kifeszített költségvetésének javulását reméli a polgármester, a horgászegyesület pedig azt mondja, a kikötőt pont azért helyezik át a védett nádasból a partra, hogy teret kapjon az itt Natura 2000-es védettséget élvező nád. A helyben érdekelt nyaralótulajdonosok környezettudatosabb felét azonban nem nyugtatja meg mindez, bár a nádkoronasétánnyal már többé-kevésbé megbékéltek.
Sőt, a hvg.hu beszélt olyan helyiekkel is, akik örülnek a hivatalosan mocsári csorbóka tanösvényre keresztelt, 219 millió forintnyi uniós támogatásból megvalósított, gabionokra állított félméteres "kilátóval", székekkel, sakkmintás asztalokkal, és a nádon túl a mederbe mélyen benyúló stéggel büszkélkedő fejlesztésnek.
Most legalább szép rendezett lett ez a rész, látta volna, milyen gazos volt itt előtte
- int két idősebb nő a friss fenyőfűrészáru-illatot árasztó építmény felé.
A helyszínen azonban az is látszik, mi a baja az egésszel a természetes környezetért aggódóknak: a kivágott megritkított parti füzes eredetileg zsombékos-mocsaras területét termőfölddel töltötték fel, és fűmaggal szórták be. Így jártak el a félméteres kilátó környékével is - amiről pedig az elvileg az itthon védett gyomnövényfajra, a mocsári csorbókára illetve a nádasra kellene rálátni. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a feltöltés és a füvesítés után, hol tudja kibontani nyáron apró, aranysárga, fogas csúcsú virágait a őszirózsafélék családjába tartozó, jellemzően mocsaras területen élő itthon védett gyomnövényfaj - talán a kilátótól 4-5 méterrel távolabb, ahol nem töltötték fel és füvesítették be a partot, illetve hogy miféle nádasra lehet majd rálátni? A elképzelt látvány a csónakkikötő építése miatt most meglehetősen viseltes képet mutat, és bizony kétséges, hogy vissza tud-e nőni a nád.
Az Örvényes előtti tómederben álló nádast ugyanis - ahogy a balatoni nádasokat általában, és végső soron a megszokott balatoni nyaralásokat - jóval komolyabb veszélyek is fenyegetik. Ez például Paloznakon öltött látványos formát az utóbbi időben, ahol kiterjedt területen pusztul a nádas - figyelmeztet Padisák Judit, a Pannon Egyetem limnológus professzora, az MTA hidrobiológus tagja.
A rizóma útján terebélyesedő nád ugyanis önmagát klónját növeli, és nem örök életű: idővel elöregszik, satnyulni kezd, és elpusztul, és ha nem tud magról megújulni, akkor el is tűnhet. A nád magjai csak alacsonyabb vízszintnél képesek meggyökerezni és belenőni a szárazra került elpusztult nádfoltokba. Ezért írtuk három éve, amikor rendkívül alacsony volt a Velencei-tó vízállása, hogy talán nem is olyan rossz, hogy alig volt benne víz.
Ez azonban kevésbé jellemző most a Balatonra, amelynek vízszintjét tartósan, mesterségesen magasan tartják, ráadásul több más kedvezőtlen, szintén emberi hatás társul mellé. A Paloznakon pusztuló nád esetében tavaly készült szakértői véleményben például a következőket azonosították a Balaton és a Kis-Balaton növényzetét kutató biológusok, Pomogyi Piroska és Szeglet Péter:
a stégek, bejárók, nyiladékok és feltöltések mentén könnyebben behatol a hullámzás, ami erodálja a nádat;
elmaradtak a nádaratások (Paloznak környékén 16 éve nem volt ilyen), pedig fontos szerepet játszanak a növény megújulásában: az elöregedett avas nád eltávolításával, fényhez jutnak az új hajtások, ha viszont nincs levágva, akkor a viharok és szél által elfektetett avas nád elzárja előlük a fényt;
és még egy emberi tényező is drasztikus hatást fejtett ki a fentiek miatt eleve rossz állapotban lévő nádasra: a tóba benyúló hegyláb spicchez egy kikötőt építettek, amelynek mólója 300 méterre lóg be a tómederbe, megváltoztatva az áramlási viszonyokat. A szakértők jelezték, hogy ennek nyomán szélárnyékban feliszapolódás történik, szélirányban pedig fokozódik a nád erodálódása. A feliszapolódás helyszínén viszont nem jut lehetőséghez a nád, mivel először a gyékényesek fejlődnek, a magas vízszint miatt, illetve a hullámzás átöblítő hatása híján aztán várhatóan elmocsarasodik ez a terület.
Nádasok híján pedig búcsút mondhatunk a gondtalan fürdésnek is a Balatonban. Padisák Judit szerint a tóra jelenleg a szervesanyag-termelési túlsúly jellemző, vagyis a fitoplankton és a hínárok szerves anyagot állítanak elő a vízben. Ugyanakkor csökken a nádasok területe, amelyek ezt le tudnák bontani, valamint szinte nyomokban sincs nádmentes, természetes part, ahol a hullámok a lebontásban szintén fontos szerepet játszó turzásokat tudnának építeni hozzájárulván ezzel a víz tisztulásához. Vagyis a megtermelt szerves anyag forszfortartalmának egy része a tóban marad.
Emellett a mezőgazdasági termelés nyomán és a településekről befolyó csapadékvíz miatt még mindig jelentős mennyiségű foszfor kerül be a tóba. Az anyag így, ásványos formában a fenékre süllyed. Ha nyáron csodás strandidőnk van - azaz hosszan tartó, szélcsendes időszak -, akkor a hullámzás a mesterségesen magasan tartott vízszint miatt az üledéket nem tudja felkeverni, ez viszont egyenes út ahhoz, hogy a mélyebb vízrétegekben és az üledékben anaerob (oxigénhiányos) folyamatok induljanak el, az ásványi formában kötött foszfor felszabaduljon, és kialakuljon egy a 2019-eshez hasonló algavirágzás, ellehetetlenítve a fürdőzést, bedöntve a tó fő turisztikai szezonját.
A Balaton összes nádasát védeni kellene, és ingadozó vízszinttel segíteni a regenerálódását
- mondja Padisák Judit. A limnológus professzor (akinek Balatonról szóló friss előadása megér egy kattintást) szerint optimálisan félméteres vízszintingadozásra lenne szükség, igaz, a nád megújulásához elég lenne ha 10 évente csak két évig alacsony a vízállás.
A nádasok megújítására és védelmére már csak azért is nagyobb energiát kell fordítani, mert az utóbbi időszakban folyamatosan és aggasztóan csökkent a területük. A két évvel ezelőtti legutóbbi nádfelmérésben már azt állapították meg, hogy öt év alatt hétszeresére nőtt az a terület, ahonnan szándékosan kiirtották a nádat. A nádtérképes kutatást végző Pomogyi Piroska hidrobiológus több alkalommal is figyelmeztetett erre, jelezve, hogy nem csak a nádasok vannak veszélyben, hanem
fokozottan óvni kellene a partokat övező még megmaradt fás, bokros területeket, időnként vízzel borított réteket is.
A fő probléma Balaton-parti fejlesztések zömével, hogy tovább szabdalják az élőhelyeket, megszüntetik a természetes partokat, amelyeken megfelelő tér nyílna a nádasoknak a vízszintingadozásokkal összhangban ki-be "sétálni" a mederben - mondta a hvg.hu-nak Fülöp Bence, vízgazdálkodási és klímaváltozási rendszerekre specializálódott építőmérnök, a szabadonbalaton kezdeményezés alapító tagja, aki a tó klímaadaptív jövőképét felvázoló kutatást is vezetett.
A nádklón parton tenyésző részei látják el - legalábbis részben - oxigénnel a vízben álló részt, amely cserébe itatja a szárazföldi részt. Hiszen a nádasban együtt hajlongó egyes nádszálak esetében a gyökértörzsük révén valójában egy-egy nagy kiterjedésű növényről beszélhetünk, és a vízszint változásával párhuzamosan a nád beljebb vagy kijjebb húzódik a parton. Amikor azonban felszabdalják a természetes partot, elvész ez kommunikációs kapcsolat a nádklón vízben álló és parti részei között, és csökken a lehetősége, hogy megújuljon a nád.
A szakember szerint nemcsak a nádnak, hanem az állatvilág szempontjából is fontos lenne a part természetes állapotának megőrzése. Elég csak a pontyokra gondolni, amelyek eredetileg a tavaszi magas vízszint idején ikráztak a parti sekélyesben. Erre azonban a vízszint folyamatosan magasan tartása miatt már alig van lehetőség. "Nem csoda, hogy a Balatonba is telepíteni kell a halakat."
Fülöp Bence arra is figyelmeztet, hogy ha belenyúlunk egy ilyen érzékeny, összetett ökoszisztémába, akkor később még jobban bele kell nyúlnunk, hogy fenntartsuk a számunkra optimális állapotot. Pedig ezt a kevésbé bolygatott természetes partok, füzesek, nádasok révén jóformán ingyen ökoszisztéma-szolgáltatásként kaphatnánk meg.
Igazából az egész Balaton ebből az ökoszisztéma szolgáltatásból él még most is, de meddig maradhat ez így?
A legnagyobb problémát azonban abban látja, hogy a különböző érdekeltek, beruházók, fejlesztők, környezetvédők, nyaralók, őslakosok, bebírók (helyi kifejezés a betelepülőkre) nem kommunikálnak egymással. "Történhetnének szelíd, mértékhelyes fejlesztések és beruházások. Ha esetleg építeni szükséges, azt lehet a megfelelő helyre elhelyezve, megfelelő építészeti, korszerű tájépítészeti minőségben, ami mindenki számára elfogadható lenne. De sajnos jelenleg az a divat, hogy kész tények elé állítják az érintetteket, és a projektek sokszor silány és idejétmúlt környezetalakítási felfogással készülnek. Eközben mind a beruházó, mind annak ellenzői erőből szeretnék leuralni a másik felet, nem adva teret az értelmes, előremutató párbeszédnek." | Kicsiben mutatja Örvényes példája, hogyan csinálunk betonteknőt a Balatonból | Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240322_balaton-orvenyes-nad-termeszetes-part-vizminoseg-nadkorona-setany | 2024-03-25 10:01:00 | true | null | null | HVG |
Méretes beruházásba fogott a Jellinek Dániel milliárdos által felügyelt Lowell120 Invest Kft. Dél-Budán, az egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár telephelyén, a Fehérvári út - Galvani utca - Szerémi út - Barázda utca által határolt, csaknem 8 hektáros telekre egy 1880 lakásos lakótelepet fog felhúzni. Ebben már nem tudja megakadályozni a helyi önkormányzat, ugyanis a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, vagyis ezzel felülírta az önkormányzat változtatási tilalmát.
Az önkormányzat szerint mérhetetlenül megnőne a gépjárműforgalom és a beruházás "kezelhetetlen mértékű többletterhelést jelent Kelenföld egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúrájára.". A testület lapunkhoz eljuttatott nyilatkozata szerint ugyanakkor tárgyalni akar a beruházóval és szeretné kisebbre venni a megépítendő lakások számát, egyúttal szakmai érvekkel alátámasztva tiltakozott a kormányhivatalnál és arra kérte a lakosságot, hogy február 25-ig küldje el aggályait a Zöldhatóságnak. Ennek az összegző állásfoglalása még nem született meg.
Egyelőre annyit tudni, hogy az illetékes kormányhivatal előzetes vizsgálatot kért a beruházás környezetre gyakorolt hatásáról, amit a Körim Kft. végzett el. Ez nyilvános, s kiderül belőle, hogy a kivitelezés alatti zajterhelés és a rezgéskibocsátás az előzetes szakmai becslések szerint a határérték feletti lesz. Zajárnyékoló fal építését javasolják. A majdan elkészülő épületegyüttesnél viszont nem lesz túllépés. Ennek alapján a lakópark zaj- és rezgésvédelmi szempontból a vizsgált területen megvalósítható - írták a szakértők.
A környék általános terhelése komoly aggodalmak forrása lehet, ha tényleg a tervezett méretű lesz az újabb lakónegyed. A területhez nagyon közel, szintén a Barázda utcában a NER üstököse, Balázs Attila cége, a Bayer Construct egy nagyobb lakópark újabb ütemének lakásait árulja, s tudnivaló, hogy ezen rozsdaövezet egyéb területein más, nagy lakásszámú ingatlanfejlesztések is előkészületben vannak, ezek egy része szintén NER-es cégekhez fűződik.
Valójában arról van szó, hogy - a projekteket összeadva - egy viszonylag szűk területen közel tízezer új lakás jelenik meg, és sem a közúti, sem a szociális infrastruktúra nincs felkészülve erre. Nagy kérdés például, hogy a közeli Budafoki út és a Duna közötti, a folyóval párhuzamos, elnyúló földterületre mennyi új beruházás érkezik az eddig ott megvalósultakon kívül. Az a terület is bőven beletartozik a rozsdaövezet fogalmába, márpedig a kormány, mint láttuk, előszeretettel felülírja a helyi választott testületek akaratát a rozsdaövezeti akcióterületek esetében.
A Lowell120 Invest Kft. negyede a Jellinek által birtokolt Indoteké, a háromnegyede a szintén hozzá köthető és 2015-ben bejegyzett Middle-Europe Convergence Ingatlanalaphoz tartozik, ezt az Indotek Alapkezelő Zrt. felügyeli. Jellineknek nem ez az első jelentősebb lakásberuházása Budapesten, de Dél-Budán ekkorát még nem vállalt be. A csaknem 1900 lakás már közelít a Garancsi Istvánhoz köthető Market Csoport által vitt BudaParthoz, ott csak kicsivel lesz magasabb a lakások száma.
Hosszú évekig építkeznek
Úgy tudjuk, hogy ezt a projektet a szokásoknak megfelelően sok ütemre bontják, most nyolc ilyen egység lesz, az ütemek közötti várható eltolás fél év. Egy-egy ütem során a bontás mintegy fél évet, az építés pedig 2 évet vesz igénybe. Vagyis ha meglesz a végső kiviteli engedély, akkor attól kezdve akár 7-8 évig is eltart majd az építkezés.
Az Indotek érdekeltsége által kezdett projektben összesen 2095 autónak alakítanak ki parkolót, főleg a mélygarázsokban, ugyanakkor ezek forgalma tovább növeli a már most is nagy terhelést. A környéken ugyanis több mint hatezer lakás létesült az elmúlt pár évben, a lakók többsége autóval közlekedik. Nagyon nagy a gerincutak (Fehérvári út, Szerémi út, Budafoki út) átmenő forgalma is, köztük a teherforgalom.
Mivel a beruházás teljes bekerülési költsége meghaladja az 500 millió forintos értékhatárt és földmunkával jár együtt, ezért a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint nagyberuházásnak minősül, emiatt előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Ez folyamatban van - tudtuk meg a Körim Kft-től.
A dél-budai új lakóparki lakások átlagára most februárban meghaladja a négyzetméterenkénti 1,7 millió forintot, sok esetben jellemző a kétmillió forint. A Kopaszi-gátnál épülő BudaParton már tavaly túllépte a 2,3 millió forintot. A vevők jelentős része befektető, köztük sok a magyar is. Saját használatra azonban külföldiek is szép számmal vásároltak már lakást valamelyik dél-budai lakóparkban, többségük kínai.
Dél-Buda nem csupán a lakásberuházóknak lett kedvelt terepe. Jóval előttük jelentek meg az irodaparkok. Főleg azon gerincutak mentén húztak fel nagyobb irodaházakat, ahová most újabb nagy társasházi komplexumokat akarnak építeni a beruházók. Természetesen ezek is nagy forgalmat generálnak, az irodisták jelentős része ugyanis autóval érkezik ide a reggeli órákban és azzal is távozik délután. Egyelőre kevés kiskereskedelmi központ épült a környéken, de a piac logikája szerint ahol ilyen sok lakás lesz és még irodaházból is jócskán jönnek újak, indokolt lehet további áruházakat vagy áruházközpontokat építeni. | Betonba öntik Dél-Budát, újabb gigaberuházásra készül Jellinek Dániel | Hatalmas lakóparkot akar felhúzni Dél-Budán az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztő csoport tulajdonosa, közel más NER-es lakásfejlesztésekhez. A kormány hátszelét is megszerezte hozzá. Közben a térségben irodahegyek is kinőnek a földből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/del-buda-gigaberuhazas-jellinek-daniel-lakopark-indotek.html | 2024-03-05 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Két hónappal meghosszabbította Vig Mór letartóztatását a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Az Amnesty International Magyarország igazgatójának testvére tavaly bukott le egy illegális számlagyár vezetésével. Az egykori ügyvédet az adóhatóság sok száz milliós költségvetési csalással gyanúsítja, de a férfi neve a baloldalhoz köthető hídpénzbotránnyal összefüggésben is felmerült.
Május 29-ig meghosszabbította a több száz milliós számlagyár irányításával gyanúsított Vig Mór letartóztatását a bíróság – közölte megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék. A végzés egyelőre nem végleges.A praxisától eltiltott ügyvédet még tavaly novemberben vették őrizetbe, majd tartóztatták le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága több száz milliós számlagyár működtetésének gyanújával tartott házkutatást a jogásznál, akit többek között különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsítottak meg. | Börtönben marad a Lánchíd-botrány kulcsfigurája | Két hónappal meghosszabbította Vig Mór letartóztatását a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Az Amnesty International Magyarország igazgatójának testvére tavaly bukott le egy illegális számlagyár vezetésével. Az egykori ügyvédet az adóhatóság sok száz milliós költségvetési csalással gyanúsítja, de a férfi neve a baloldalhoz köthető hídpénzbotránnyal összefüggésben is felmerült. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/bortonben-marad-a-lanchid-botrany-kulcsfiguraja | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ahogy omlik össze az állami egészségügy, úgy épül fel Mészáros Lőrinc magánegészségügyi birodalma. Az egészségügy sokáig nem tartozott a felcsúti milliárdos fő csapásirányai közé, hiszen a kiemelkedően sikeres üzletember legfontosabb érdekeltségei főleg a bankszektorban, az agráriumban, az építőiparban, a médiában, a közlekedésben és a turizmusban találhatók, de mostanra egyértelműen csatlakozott a listához a gyógyítás is.
Ezt bizonyítja egy újabb cég felbukkanása az ágazatban, a társaság ráadásul felettébb bizalomgerjesztő nevet kapott: Superhuman Center Kft. Nyilvános adatbázisok szerint a vállalkozást február 26-án alapították és március 6-én jegyezték be. Főtevékenysége az egyéb humán-egészségügyi ellátás, de foglalkoznak még:
gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelmmel,
általános járóbeteg-ellátással és
szakorvosi járóbeteg-ellátással
is. Mészáros Lőrinc nem egyedüli tulajdonos az újonnan gründolt cégben, hanem a megszokott partnereivel dolgozik. Ők a szintén jól csengő Gyógyító Magyarok Kft.-én keresztül Deák Gábor és Magyar Olivér Mátyás. A leggazdagabb magyar 2020 decemberében lett tulajdonos a Gyógyító Magyarok Kft.-ben, és már ekkor azt írta lapunk, hogy az addigi tapasztalatok azt mutatják: ahova Mészáros Lőrinc megérkezik, ott előbb-utóbb megkerülhetetlen szereplővé válik.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez így is lett. A magánegészségügy évek óta dübörög Magyarországon, már szinte minden sarkon van egy kisebb-nagyobb magánegészségügyi centrum, ahol a páciensek 25-45 ezer forintos átlagáron megvizsgáltathatják a lúdtalpukat vagy a fájós derekukat. Nem véletlen, hogy az ismertebb magyar milliárdosok közül például Csányi Sándor vagy Wáberer György már úgy döntött, hogy megéri nagyobb összegeket is befektetni az ágazatba.
Még idén januárban a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter adott interjút a hvg360-nak, amelyben a magyar állami egészségügy nem éppen rózsás helyzetéről nyilatkozott. Értékelése szerint az ellátás színvonala sokat romlott az elmúlt 5-10 évben. Miközben megpróbálják a dolgozókra tolni ennek felelősségét, a valódi ok az alulfinanszírozás. Szerinte az egészségügyi ellátásban a négy évvel ezelőtti helyzethez képest óriási különbség, hogy mostanra jelentősen megnőtt a magánszektor aránya, az ott dolgozók száma, és sokkal többféle szolgáltatást nyújtanak, mint régebben. Van olyan megoldás is, ahol az állami egészségügyi intézmények magánszolgáltatókat működtetnek - vagyis van egy saját vállalkozásuk -, vannak hibridmegoldások, ahol egy intézményen belül elérhető állami és magánellátás, és van egy teljesen független magánszektor is, ahová tőkeerős hazai és külföldi üzleti körök lépnek be.
Nagy tételben lehet arra fogadni, hogy a következő hónapokban, években Mészáros Lőrinc egészségügyi birodalmának felépülését is közelről szemlélheti majd az ország. Azt még tavaly novemberben írta meg lapunk, hogy bejegyezték a VM Medical Zrt.-t, amelynek Mészáros Lőrinc a vezérigazgatója, központja a Váci utca 38., amely szintén a felcsúti vállalkozóhoz köthető MBH Banknak is az otthona. A VM Medical tavaly december 18-án lett a FullDent Kft. kisebbségi tulajdonosa, amit január 18-án jegyeztek be. Ez egy exkluzív budai fogászati központot takar a főváros legelitebb kerületében, a XII. kerületben található Királyhágó utcában. Azt változatlanul nem tudni, hogy miért pont erre a fogászatra esett a felcsúti milliárdos választása, mert sok hasonló fogászat van Budapesten, de tény, hogy kiemelkedően jó fogorvosok dolgoznak a FullDent-nél, meglehetősen borsos áron. | Tégláról téglára épül Mészáros Lőrinc magánegészségügyi birodalma | Egyelőre 2024 leginkább arról szól Mészáros Lőrincnek, hogy szaporodnak a magánegészségügyi cégei. És ez még csak a kezdet, aligha ért véget a terjeszkedés. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/meszaros-lorinc-egeszsegugy-beteg-ceg-fajdalom.html | 2024-03-14 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért, az LMP és a Momentum győri polgármesterjelöltje januárban egy év pereskedés után az önkormányzati tulajdonú kukás céggel, a GYHG-vel szemben indított közadatperében nyert a Kúrián: a cégnek ki kell adnia az alvállalkozói listáját, el kell árulniuk, melyik cég milyen munkára és mennyi pénzt kapott 2021-ben és 2022-ben. De a GYHG a kúriai döntés ellenére sem hajlandó ezt elárulni.Pintér Bence ezért a Kúria ítéletét személyesen kézbesítve fel akarta szólítani Nagy Csaba igazgatót, hogy tegyen eleget a harmadfokú bírósági döntésnek, és adja át az adatokat, de a biztonsági szolgálat azt mondta, senki olyan nincs az épületben, akivel tudnának beszélni, és dokumentumot sem vesznek át.Pintér megpróbált bejutni az épületbe, de először a biztonsági őrök, majd a ráhívott rendőrök álltak az útjába, és a rendőrök végül ki is vezették a GYHG területéről. „Természetesen vissza fogok térni, nem adom fel” – írta Pintér. | Rendőrök vitték el Pintér Bencét, az egyik győri polgármesterjelöltet | Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért, az LMP és a Momentum győri polgármesterjelöltje januárban egy év pereskedés után az önkormányzati tulajdonú kukás céggel, a GYHG-vel szemben indított közadatperében nyert a Kúrián: a cégnek ki kell adnia az alvállalkozói listáját, el kell árulniuk, melyik cég milyen munkára és mennyi pénzt kapott 2021-ben és 2022-ben. De a GYHG a kúriai döntés ellenére sem hajlandó ezt elárulni. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/02/rendorok-vittek-el-pinter-bencet-az-egyik-gyori-polgarmesterjeloltet | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vitatott körülmények között nyerte el egy állami közbeszerzési eljárás egyik részfeladatát a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként is ismert Kertész József és ügyvédi irodája. Az eljárást még tavaly nyáron indította a Miniszterelnökség, és mindössze egy hónap volt az érdeklődőknek benyújtani az ajánlatukat – ennek ellenére az öt részfeladatból álló közbeszerzésre egészen sokan jelentkeztek.Nyertes csak kettő akadt, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben a napokban megjelent hirdetményből, mely egy változásról is árulkodik. Az ajánlatkérő ugyanis a Miniszterelnökség helyett az idén január elsejétől felálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium lett.A részfeladatok közül az első számmal jelzettet sikerült a Kertész és Társai Ügyvédi Irodának elnyernie. A keretszerződés értéke nettó 120 millió forint, amit egy nettó 11 500 forintos szakértői óradíjjal sikerült megszereznie Kertészéknek. Ezért cserébe a Miniszterelnökség „mindenkor hatályos jogszabályok alapján fennálló feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadást” kell nyújtania az ügyvédeknek, például ellenőrzésekkor, szerződésmódosítások véleményezésekor felmerülő kérdésekben. Fontos azonban, hogy a dokumentumok alapján a megbízóknak nincs lehívási kötelezettsége a nyertesek felé.A közbeszerzési tanácsadói tevékenységek ellátásánál azonban alvállalkozó segítségét fogják igénybe venni, az alkalmasság igazolásában nem kevesebb, mint kilenc cég, egyéni vállalkozó, ügyvédi iroda vett részt, akiket alvállalkozóként bevon majd a munkába a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda.Navracsics Tibort is segíthetik Kertész József tanácsaiNavracsics Tibort is segíthetik Kertész József tanácsai Fotó: Németh Dániel/444A közbeszerzés többi négy részfeladatát ugyanaz a cég nyerte el, amely még Kertészéknél is alacsonyabb, nettó 9850 forintos szakértői óradíjjal kapták meg a keretszerződéseket. A feladatok részletezésénél most azonban fontosabb, hogy az eljárás során több vitarendezési kérelem is érkezett az ajánlatkérőhöz.Ezeket a tenderen résztvevő, ám vesztes cégek, ügyvédi irodák közül indították néhányan, melyekben a versenytársak túlzottan alacsony árai miatt panaszkodtak. A legutóbbit idén januárban az Imperial Tender Közbeszerzési és Tanácsadó Kft. kezdeményezte, ebben azt javasolták az ajánlatkérőnek, hogy többek között a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda esetében is rendeljen el aránytalanul alacsony ár indoklására vonatkozó kötelezettséget. Egyszerűbben megfogalmazva, az említett ügyvédi iroda olyan alacsony ajánlatot adott, hogy azt egyesek nem tartották életszerűnek, ezért magyarázatot vártak volna. Pontosabban szerették volna, ha a Gulyás Gergely, illetve a Navracsics Tibor vezette tárcák magyarázatot kérnek.A tárcák válaszukban azonban lesöpörték ezeket a kérelmeket az asztalról, mondván, a kérelmet benyújtó nem fejtette ki részletesen és nem mutatta be azokat a számításokat, amik alapján „az az egyértelmű és egyedüli következtetés” levonható, hogy a megjelölt ajánlattevők ajánlatai aránytalanul alacsonyak, vagyis „nem biztosítják a szerződés jogszerű, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető módon történő teljesülését". Nyomatékosították, hogy az eljárás elbírálása során több tényező együttes vizsgálata és értékelése mentén értékelték az ajánlati árakat, és szerintük nem aránytalanul alacsonyak, teljesíthetők is a feladatok ilyen árak mellett. Ezért nem kötelezték az említett ajánlattevőket indoklásra sem. | Mészáros ügyvédje adhat jogi tanácsokat Navracsics Tiboréknak is | Vitatott körülmények között nyerte el egy állami közbeszerzési eljárás egyik részfeladatát a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként is ismert Kertész József és ügyvédi irodája. Az eljárást még tavaly nyáron indította a Miniszterelnökség, és mindössze egy hónap volt az érdeklődőknek benyújtani az ajánlatukat – ennek ellenére az öt részfeladatból álló közbeszerzésre egészen sokan jelentkeztek. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/02/meszaros-ugyvedje-adhat-jogi-tanacsokat-navracsics-tiboreknak-is | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban arról értekezett, hogy 2010 után a kormány sikeresen feltőkésítette a magyar építőipari cégeket. A jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók előrejutását jó pár éve azonban már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz. A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az állami bank rámutat valakire, és odaad neki több tíz- vagy akár százmilliárd forintot, hogy fektesse be. A befektetés lejáratakor az elért hozamon osztozni kell, de semmit nem lehet arról tudni, hogy mikor jön el ez a pont, három, öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azt sem lehet tudni, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, vagy esetleg változó kamatot kell fizetni.
Az információhiány egyebek mellett azért aggasztó, mert felmerülhet akár a tőke elvesztésének, rokonoknak, ismerősöknek átjátszásának veszélye is. A súlyos szabálytalanságokra, visszásságokra számos példát mutatott az uniós pénzből finanszírozott kockázatitőke-alapok (Jeremie) története, mások mellett a Mol-vezér Hernádi Zsolt és az Orbán Viktor kötélbarátjaként híressé vált Garancsi István szereplésével. A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, majd csődbe megy, elértéktelenedik a vállalkozás. Így az alapban végül nem marad semmi pénz. A látszatra jobban adók a céget megtartják, csak a pénzek kisebb részét veszik ki túlárazott irodák, ügyvédek, tanácsadók igénybe vételének segítségével.
A Jeremie alapokban 87 milliárd forint közpénz égett el, az MFB tőkealapprogramjában viszont 2022 végéig 473 milliárd forint fizettek ki. Az állami bank nyilvántartásai szerint ezen befektetések értéke 669 milliárd forint volt.
Úgy néz ki, hogy egyre nő az állami pénzek segítségével a befektető alapok értéke. Ez azonban egyelőre csak könyveléstechnikai kimutatás, így akár többet vagy kevesebbet is érhet mindez a gyakorlatban - az alapok ismeretlen idejű zárásakor lesz majd lehetőség ezt megtudni.
Ugyan az MFB kérésünkre csak összesítve adta ki az alapok értékét, az MFB és leányvállalatai, az alapok kezelőinek beszámolója alapján ki lehetett számolni, hogy mely alapokba mennyi pénzt tehetett az állami tulajdonú bank. Az alapkezelők beszámolói alapján gyűjtöttük ki az alapok értékeit, és az MFB által megadott vagy beszámolókban fellelhető tulajdonosi arányok alapján lehetett megbecsülni, hogy mekkora a részesedés. Ez nem feltétlenül egyezik meg az összesített MFB-számokkal: 580 milliárd forintot tudtunk beazonosítani a 2022 végén nyilvántartott 669 milliárd forintnyi, MFB által nyilvántartott összegből.
A pénzek egy része állami tulajdonú befektetési alapokba került, 2022 végén 124 milliárd forintot ért az állami befektetés, a magántőkealapokban pedig 580 milliárd forintot. Egyéb, például kockázatitőke-alapokban, ingatlanalapokban további 40 milliárd forint volt 2022. december 31-én.
Az összesen 38 alapból 25 magántulajdonú, ezek összesített értéke 1013 milliárd forint volt*Ez az összeg azért magasabb, mert ez az MFB-tulajdonon felül, a teljes alap értékét mutatja. 2022-ben, amiből az MFB-csoport tulajdonrésze 745 milliárd forintot ért*A 620 milliárd forintban nemcsak a magántőkealapok, hanem minden alap benne van, tehát az alábbi grafikon mindhárom oszlopát jelenti.. A magántőkelapok összesített értéke ebből 824 milliárd forint volt, amiből 578 milliárd forint az állami részesedés nyilvántartott értéke.
Nagyon fontos eleme a konstrukciónak, hogy hiába adja az alapok tőkéjének 70 százalékát az állami bank, sok esetben lemond a szavazati jogáról, vagy csak kisebbségit kap. Azon alapok esetében, ahol elérhető a szavazati arány, csupán 21 százalékos volt az állam képviselőinek beleszólása, hiába adták az említett módon az eszközérték 70 százalékát*az alap mérete szerinti súlyozott átlagot figyelembe véve.. Vagyis
úgy ad százmilliárdokat az állam kezelésre a kiválasztottaknak, hogy nem is vesz részt érdemben az alapok működésében.
Az alapok kezelése önmagában is jó üzlet. Az alapkezelői díj a magántőkealapok esetében ugyanis a kezelt vagyon értékének évente 1,2 százaléka, az egyéb alapoknál 2,1 százaléka. A magántőkealapok kezelői hét milliárd forintot tehettek zsebre 2022-ben.
Ezt úgy érdemes elképzelni, mintha állampolgárként kapnánk az államtól kamatmentes hitelt, amit be kell fektetnünk - például részvényt, államkötvényt, céges részesedést vásárolunk. Ha nyerünk, miénk a hozam java része, ha vesztünk, az állam bukja a hitelt vagy egy részét, de nekünk nem kell megtéríteni a veszteséget az állam számára. Közben pedig, fáradozásinkért cserébe a befektetett összeg 1-2 százalékát évente megtarthatjuk munkadíjként.
Sok NER-es kötődés
A magántőkealapok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befeketítéseiket - és leginkább csak ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze van a magántőkealapban. Ez azonban általában csak feltételezés, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik. Az MFB-forrásokban érintett alapok listáját is csak ezzel a korlátozással tudtuk elkészíteni.
A G7-en korábban részletes cikksorozatban mutattuk be, hogy a magát korábban piaci üzletemberként jellemző Jellinek Dániel céghálójából tízmilliárdok juthattak a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségébe.
Őket a magántőkealapok világában sem könnyű elkülöníteni, de ahogy korábban beszámoltunk róla, együtt számolva 250 milliárd forintnyi tőkéhez jutottak az MFB-től. Ugyan nem adta ki az MFB, hogy mennyi pénzt adott a páros alapjainak, de a befektetés jelenlegi értékét ki lehetett számítani. 2022 végi állapot szerint az állami részesedés az adófizetői forrásokkal megerősített alapokban 463 milliárd forintra nőtt. Valószínűtlen, hogy a hozam nőtt volna ilyen gyorsan, vagyis az eddig ismert 250 milliárdon kívül is kaphatott tőkét a páros.
A fenti táblázat további szereplői közül Mészáros Lőrincet nem kell bemutatni, Vida József és Gál József pedig időnként együtt mozog üzletileg a felcsúti milliárdossal. Gubicza Ágoston (Rogán Antal első gyermekének nevelőapja) alapkezelői karrierjének kezdetéről 2016-2017-ben az Index több cikkben is beszámolt. Az állami pénzosztó akkor még nem az MFB, hanem az Eximbank volt.
Gyűjtésünk szerint tehát az MFB részvételével működő tőkealapok 2022 végén 824 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkeztek, és ennek 70 százaléka, 578 milliárd állami forrás volt. Így a mindenféle magántőkealapokban kimutatható vagyon legalább ötöde állami forrásból származik.
Ezer milliárdos állami apanázs?
Az állami források ilyen nagyságrendje még egy kérdést tehet világossá: az MNB 2022 végével a 2664 milliárd forintosra becsülhető magántőkealap-vagyonból 1554 milliárdot mutatott ki. Az 1110 milliárd forintos különbségből 578 milliárdot megmagyaráznak az MFB-részesedések. Ahogy például a Direkt 36 feltárta, a 4iG 40 százalékát birtokló, eddig Jászai Gellért tulajdonában sejtett iG COM magántőkealap többségi tulajdonosa 72 milliárd forintnyi befektetéssel az állami Széchenyi Alapok.
Már ennyiből is látszik, hogy milyen lényeges szerepet játszanak az állami tőkeforrások NER-es vállalkozók, mindenekelőtt Tiborcz István és Jellinek Dániel nagyon gyors üzleti terjeszkedésében. Az sem lenne meglepő, ha idővel kiderülne, hogy a tempósan bővülő magántőkealap-vagyon hátterében a fentieken túl további állami pénzkihelyezés is állna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTempósan bővülnek a NER vagyonlerakóiA 2700 milliárd forintot közelíti a magántőkealapokban lévő vagyon értéke, a kikövetkeztethető tulajdonosok között alig találni nem kormányközeli szereplőt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Több százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedését | A NER nagyvállalkozói akkor is bőkezű állami segítséget élveznek, ha nem indulnak közbeszerzéseken. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240328/tobb-szazmilliardos-allami-forras-olajozhatta-meg-tiborcz-es-jellinek-terjeszkedeset/ | 2024-03-28 20:40:00 | true | null | null | G7 |
- Ez egy rossz nap. Jövő hét pénteken már jó nap lesz - ilyen sejtelmesen reagált szerdán lapunknak Beri Tamás polgármester fia, mikor hivatalánál kerestük volna a falu vezetőjét. Hollétéről válaszokat csak néhány helybéli mert megosztani velünk a történtekről, a többiek mint a macskát megpillantó verebek rebbentek szét a falu főutcáján kérdéseink elől - a mégis kíváncsiskodókat mások a házakba parancsolták.
- Elvitték a rendőrök végre. Ami itt folyt, az már elviselhetetlen volt - osztotta meg velünk egy felbátorodott fiatal nő, aki a polgármester által "fenyített" csoportba tartozott a faluban. Beszámolója szerint a polgármesteri hivatal épületében kutatást is tartottak, valamint Berihez lojális lakosokat is eljárás alá vontak.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-Főkapitányság lapunk kérdésére megerősítette, hogy őrizetbe vették a polgármestert. Csütörtöki közleményük hosszan sorolta a Berit illető gyanúsításokat, tetteit a nagyrészt hátrányos helyzetű, romák lakta borsodi falu lakosai kárára követte el. A rendőrség szerint 2023 decemberében egy telefonbeszélgetés során arra kért két önkormányzati képviselőt, ha az ő személyével kapcsolatban valaki rossz szót szól, vagy szidja, azt próbálja "lefenyíteni", illetve hátrányba hozni. Az egyik képviselőnek ezért 50 ezer forintot is ajánlott - ez a Miskolci Járásbíróság közleményében is benne van, a hatóság 30 napra letartóztatta a férfit.
Egy másik ügyben a szociális tűzifát próbálta megforgatni a polgármester: egy helyi lakosnak csak akkor adott volna a fából, ha abból köbméterenként 15 ezer forintért - tehát jóval a piaci ár alatt - továbbértékesít a polgármester egyik hozzátartozójának.
Mindezen felül Beri Tamás tavaly két családtagjának is az önkormányzat pénzéből, közel 50 ezer forintból finanszírozott SIM-kártyát adott használatba. Egy családtagját pedig tényleges munkavégzés nélkül foglalkoztatta az önkormányzatnál, csak a fizetést vette fel.
"A gyanúsított több helyi lakos és további, ezidáig be nem azonosított személy részére jogszabályi engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett oly módon, hogy üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtott nekik" - folytatódott a közlemény, tehát uzsorázás is történhetett a hatóság szerint. A polgármester a bűnismétlésre és a tanúk befolyásolására is hajlamos lehet, ezért a bíróság letartóztatta.
"Ezt most beszoptátok!" - erről a felkiáltásáról ismerhette meg Berit 2019-ben az ország, ahogy - még urnazárás előtt - beugrott a kerti jakuzzijába a választási győzelmét ünnepelve.
Beri Tamást először 2011 januárjában, egy különös időközi választáson tették meg először Tornanádaska első emberének. A 2010-es rendes választáson győztes Szucskó Péter ugyanis példátlan módon, a hivatala felvételének első percében lemondott tisztségéről ismeretlen okokból, a megismételt választáson pedig már nem volt kérdés Beri győzelme. Azonban már 2011-ben eljárás alá vonták: a faluban üzemeltetett "szociális boltjukban" ugyanis akár 100 százalékos kamatra adták azoknak az élelmiszert, akik épp nem tudtak fizetni, a polgármester a hivatalon keresztül folyósított juttatásaikból levonta a tartozásokat - számolt be az akkori rendőrségi indítványról a HVG. Erőszakos, testi sértésig fajuló esete is volt: egy ízben több szemtanú előtt Beri fejbe rúgott egy ózdi nőt egy dubicsányi rendezvényen, emiatt is eljárás alá vonták a polgármestert - írta ugyancsak a HVG.
- Mindenfélét mondanak róla, de semmi nem úgy volt, sőt, meg sem történt - mondta lapunknak a "szociális bolt" előtt ülve a helyi kisebbségi önkormányzat képviselője, Toldi Krisztián. Állítása szerint Beri "mindenki kérését meghallgatja, ha tud, segít". A segítség jellemzően abból áll, hogy ki kaphat egy hónapban közmunkát. Ez a kegy - mint oly sok hátrányos helyzetű településen - sokaknak a túlélés záloga, ugyanis kétévente legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie egy lakosnak, hogy a minimális szociális ellátásokra jogosult lehessen.
- Csak az embereinek kedvez, meg akik hűséget mutatnak - mondta a közmunka lehetőségéről a korábban nyilatkozó fiatal nő. Távozásunkkor a háta mögé pillantott az utcavég felé, ahol a polgármester támogatói figyelték beszélgetésünket. | Letartóztatták Tornanádaska uzsorával vádolt vezetőjét: még most sem mernek egy szót sem szólni a faluban | Hiába kerestük falujában újraválasztási esélyei és régi ügyei miatt Beri Tamás polgármestert, immár sokadjára is őrizetbe vette a rendőrség. A lakosokat leckéztető, másokkal kivételező gyakorlata hivatali visszaélésig fajult, és uzsorázás jeleit is tapasztalták a hatóságok. | null | 1 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/tornanadaska-letartoztattak-vezeto/zyv41e0 | 2024-03-29 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Idén először hirdetett online a kormányzati üzeneteket köztéri plakátokon terjesztő Civil Összefogás Fórum (CÖF), ráadásul nem aprópénzen: az óriásplakátokon is látható "Megvették őket kilóra" kampány egyetlen videójára összesen mintegy 30 millió forintot költöttek a Facebookon és a Google-ön a hirdetés teljes időtartama alatt, március 17-25. között, olvasható a Political Capital elemzésében.
A 30 millió forintból 17,8 milliót költöttek a Facebookon, 10-15 millió közötti összeget a Google-ön (a Google nem ad meg ennél pontosabb adatot).
Csütörtökön írtuk meg, hogy nem örül a Dead Kennedys punkzenekar egykori frontembere, Jellop Biafra annak, hogy a Fideszt támogató Civil Összefogás Fórum lenyúlta ikonikus fotójukat legújabb plakátkampányához. A cöfösített fotóval kapcsolatban Seres László megkereste Jello Biafrát, a punkzenekar énekesét. A publicista arra volt kíváncsi, hogy kért-e a magyar kormány engedélyt az eredeti kép felhasználására, illetve hogy megsértették-e a zenekar jogait a fotó használatával (a plakátokat egyébként nem a kormány tette ki). Seres László a napokban választ is kapott Biafrától, aki ezt írta (Seres fordításában):
"Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre! NEM, egyáltalán nem adtunk engedélyt arra, hogy ez a kísérteties wannabe diktátor Orbán vagy a pártja ezt felhasználja!!! Mi a fenéért támogatná bármelyikünk is az ő fotelfasiszta rezsimjét bármilyen módon? Igen, egész biztosan megsértették mind a DK, mind a neves újhullámos/korai punk fotós, FStop Fitzgerald szerzői jogait." | Harmincmillió forintot költött a CÖF a Dead Kennedystől lopott plakát kampányára | Idén először hirdetett online a kormányzati üzeneteket köztéri plakátokon terjesztő Civil Összefogás Fórum (CÖF), ráadásul nem aprópénzen: az óriásplakátokon is látható „Megvették őket kilóra” kampány egyetlen videójára összesen mintegy 30 millió forintot költöttek a Facebookon és a Google-ön a hirdetés teljes időtartama alatt, március 17–25. között, olvasható a Political Capital elemzésében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/29/cof-plakat-dead-kennedys-hirdetes | 2024-03-29 15:14:00 | true | null | null | Telex |
„Ha konkrét szerződést kérnek ki, akkor meg pont kitörlök olyan részeket, ami őt érdekli” - mondja Mirkóczki Ádám egy csütörtök reggel kiszivárgott hangfelvételen.Az egri polgármester a felvételen arról beszél, hogy semmilyen információt sem adna ki egy meg nem nevezett közérdekű adatigénylőnek. Ha mégis, akkor az érdemi részeket kivenné a dokumentumból, így eleget is tenne, meg nem is az igénylésnek. A kitörölt részekkel kapcsolatban pedig üzleti titokra vagy személyes adatra hivatkozna.Mirkóczki a 444-nek megerősítette, hogy a hangfelvételen Domán Dániel független egri képviselő-jelöltről beszél. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt azt írta a 444-nek, hogy Domán az ő polgármester- és képviselőjelöltjük.Domán 2023 júliusa óta próbálja kideríteni, hogy pontosan mennyibe került a márciusban átadott Lenkey-ház felújítása. Domán szerint a hivatalosan 475,2 millió forint uniós forrásból elkészült projektet jelentősen túlárazták, ezért sikertelen közérdekű adatigénylései után pert indított a beruházásért felelős Dobó István Vármúzeum ellen a szerződések nyilvánosságra hozataláért.Domán DánielDomán Dániel Forrás: Domán Dániel/FacebookAz elsőfokú bíróság március 11-én a vállalkozási szerződés mellékletének és az árazott költségvetésnek a kiadására kötelezte a vármúzeumot. Az alperes azonban ezt nem tette meg, március 26-án fellebbezett az ítélet ellen.A múzeum annak ellenére nem adta ki az árazott költségvetést, hogy azt Minczér Gábor egri alpolgármester pár nappal korábban nyilvánosságra hozta. Domán szerint ez nem véletlen, ugyanis a Minczér által közreadott dokumentum és a múzeum által megtagadott költségvetés között komoly eltérések lehetnek. Domán szerint a városvezetés kozmetikázhatta a dokumentumot, ami a korábbi nyilatkozatok fényében ellentmondásos adatokat tartalmaz.Domán szerint a múzeum azért fellebbezett, mert a végletekig titkolni akarja a projekt részleteit. Mirkóczkiék pedig elbújnak, és húzzák az időt.Mirkóczkit telefonon kérdeztük a Lenkey-ház ügyéről és a kiszivárgott hangfelvételről. A polgármester azt mondta, nagyon megelégelte Domán tevékenységét, aki szerinte nem él, hanem visszaél a közérdekű adatigénylés eszközével, ezzel terhelve az önkormányzati hivatalt.Ezért a Domán-ügy kezelésére összehívott egy megbeszélést, ahol a jegyző, az aljegyző, a jogi iroda vezetője és az alpolgármesterek vettek részt. Ekkor készült a 46 másodperces hangfelvétel, ami azonban csak egy összevágott felvétel az egyórás találkozóról.„Ez generálisan egy személyről szólt egy adott ügyben. Arról hogy ha a jövőben, főleg a június 9-ig terjedő időszakban, ez az elszabadult hajóágyú további ilyen baromságokkal csuklóztatja a hivatalt, akkor hogyan járjunk el".Mirkóczki ÁdámMirkóczki Ádám Forrás: Mirkóczki Ádám / FacebookMegkérdeztük Mirkóczkitól, hogy miért nem adták ki a dokumentumokat az elsőfokú bírósági ítélet után. Akkor a közérdekű adatigénylések nem terhelték volna tovább a hivatalt. Mirkóczki azt mondta, hogy ezt csak a vármúzeum teheti meg, ő pedig nem szokta presszionálni a városi intézmények vezetőit, hogy tegyenek vagy ne tegyenek valamit. A fellebbezés a vármúzeum döntése volt.„Ha rajtam múlna, egészen biztos, hogy jogerős ítéletig nem adnám ki ennek a személynek. Ez elvi kérdés és egy személy ellen szól” - tette hozzá.Utalt a Minczér-féle dokumentumra is, amikor azt mondta, nem érti a bírósági ügyet, mert emlékei szerint a költségvetést már nyilvánosságra hozták. Mirkóczki szerint a történetben semmi titkolnivaló sincs, mert a költségvetést a közgyűlés is megszavazta.Megkérdeztük tőle azt is, nem aggódik-e amiatt, hogy a hangfelvétel alapján úgy gondolják majd az egriek, valamit mégiscsak titkolni akar az önkormányzat.„Nem akarunk titkolni semmit, ezzel kapcsolatban szerintem már minden megjelent. Az én legjobb tudásom szerint nincs már olyan adat, amit a Lenkey-házzal kapcsolatban ne hoztunk volna nyilvánosságra. Ha mégis van, akkor gondolom, azt is meg fogjuk tenni.”Mirkóczki szerint a felvétel egyetlen bűncselekményt vet fel, az illegális felvételkészítését. Ezért az ügyben megteszi a szükséges rendőri lépéseket. | Mirkóczki Ádám arról beszél egy kiszivárgott hangfelvételen, hogy csak az érdemi részek kitörlésével adna ki közérdekű adatot | „Ha konkrét szerződést kérnek ki, akkor meg pont kitörlök olyan részeket, ami őt érdekli” - mondja Mirkóczki Ádám egy csütörtök reggel kiszivárgott hangfelvételen. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/04/mirkoczki-adam-arrol-beszel-egy-kiszivargott-hangfelvetelen-hogy-csak-az-erdemi-reszek-kitorlesevel-adna-ki-kozerdeku-adatot | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A tihanyi önkormányzat csütörtökön délután dönt egy önkormányzati telek pályázati úton történő értékesítéséről. A március közepén lejárt jelentkezési határidőig egyetlen pályázat érkezett, így most az a kérdés, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat elfogadja-e az ajánlatot, értékesíti-e az ingatlant. Mindez látszólag egy hétköznapi történet, ám a mások által felháborítónak tartott momentumok miatt mégsem az.Még januárban döntötte el az önkormányzat, hogy értékesíteni szeretné a 600 négyzetméteres belterületi, Szőlő utcai építési telket, amivel egyébként akad egy kis probléma. Nevezetesen, hogy az ingatlanra az E.ON-nak van vezetékjoga bejegyezve, és elektromos légvezeték húzódik keresztül egy acél tartóoszloppal. Ezt, mielőtt bárki építkezésbe kezdene, föld alá vitt vezetékkel kell kiváltani, ami az önkormányzat becslése szerint 25,4 millió forintba fog kerülni, és a pályázónak ezt a feladatot kötelező magára vállalnia.Az E.ON légvezetékének kiváltása mellett más kötelemeket is rögzítettek a pályázati felhívásban: 20 évig nem lehet eladni az ingatlant, 4 évig beépítési kötelezettség él, a pályázóknak rendelkezniük kell tihanyi lakóhellyel, ugyanakkor nem lehetnek Tihanyon belül lakás, családi ház vagy építési telek tulajdonosai, sem pedig haszonélvezői, minimum 10 évig állandó lakhelyként be kell jelentkezni az ingatlanba, vállalniuk kell, hogy 20 évig nem használják az ingatlanra kerülő felépítményt fizető szálláshelyként, sem más üzleti célra.A telek és környezeteA telek és környezete Fotó: Google Maps60 százalékos kedvezményt adott az önkormányzatA januári forgalmi típusú értékbecslés szerint meghatározott vételár 67,5 millió forint, ám a pályázatban résztvevők számára az önkormányzat 60 százalékos kedvezményt biztosított. Vagyis a kikiáltási ár: kicsivel több mint 27 millió forint volt. Az önkormányzatnak az értékesítéssel nem elsősorban az önkormányzati kassza bevételeinek gyarapítása volt a cél, hanem egy – alapvetően – nemesnek is nevezhető gesztus. Mint a pályázati felhívásban fogalmaznak:„a Tihanyban élő vagy Tihanyból elszármazó gyermekes fiatalok, gyermeket nevelő családok Tihany településen való önálló otthonteremtésének, letelepedésének elősegítése önkormányzati - telek - ingatlan értékesítésével”.A jelek szerint azonban ezt a fajta szociális segítséget olyan személyek kaphatják meg, akik többek szerint nincsenek rászorulva: a leköszönő polgármester, Tósoki Imre lánya és férje.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Az már az április 4-i képviselő-testületi ülésre készült előterjesztésből derül ki, hogy egyetlen ajánlat érkezett az ingatlanra egy Tihanyban élő házaspártól, Csillag Tibortól és Csillag-Tósoki Daniellától. Ők bruttó 28 millió forintot adnának a Szőlő utcai építési telekért.A történet következő furcsasága most jön, hiszen a Csillag házaspár látszólag nem felel meg az egyik kritériumnak, miszerint nem lehetnek tihanyi ingatlan tulajdonosai. Ahogy az előterjesztésből kiderült: a Major utcában rendelkeznek egy egyébként közel 200 négyzetméteres ingatlannal, mely nemcsak a házaspár lakóhelyéül szolgál, de egy pazar apartmanházként is funkcionál. A Mandula Villa öt apartmannal rendelkezik, a vendégek kényelmét pedig még egy finn szauna és relaxációs szoba szolgálja. Mindez azonban mégsem probléma, hiszen 2022 novemberében az ingatlant lakóingatlanról átminősítették „kivett vendégház, udvar” besorolásúvá, ez pedig nem szerepelt kizáró feltételként a pályázatban.Tósoki Imre polgármester lánya és veje viheti az önkormányzati ingatlantTósoki Imre polgármester lánya és veje viheti az önkormányzati ingatlant Fotó: Tósoki Imre/FacebookA Mandula Villába az egyik hazai szállásfoglaló oldal szerint április végén minimum két éjszakára lehet foglalni, ennek ára 62 100 forint, ami egy személynek 15 525 forintos költséget jelent éjszakánként. Ám, ahogy közelítünk a nyárhoz és a főszezonhoz, úgy emelkedik az ár, és úgy nő a minimum foglalt éjszakák száma. Május végén már legalább három éjszakára lehet foglalni, két személynek ez 102 500 forintba kerül, ami 17 ezer forint/fő/éj napi árat jelent. Július végén, a főszezon csúcsán már minimum öt éjszakára vehető ki egy apartman a villában, melynek ára két fő esetén 195 500 forint, vagyis egy főre egy éjszakára 19 550 forintba kerül a szállás.Felháborodtak a helyiekAz ügy kapcsán felháborodtak a helyiek és az ellenzéki képviselők is. Tóth Judit Facebook-oldalán például így fogalmaz:„amennyiben ez a helyzet és az értékesítés megvalósulna, súlyosan sérül a pályázati kiírás célja és az árkedvezmény indokoltsága, amely az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályosságát alapvetően megkérdőjelezi. A kiírásban ugyan nem szerepelt kivételként a vendégház, mint kategória (mint ahogy sok minden másik sem), de a cél egyértelműen a lakhatás elősegítése volt".Tósoki Imre a poszt alatt kommentben reagált a képviselőnőnek, melyben megpróbált magyarázatot adni a történtekre. Mint írta, a pályázatot valóban a tihanyi fiatalok építkezési lehetőségének támogatására írták ki. „Igazán kár, hogy a telek ára, még a testület által erősen csökkentett formában is, túlságosan magasnak bizonyult, hiszen az elektromos vezeték kiváltásával együtt ez 52 millió forintot tesz ki” – tette hozzá. A lánya és a veje pályázatáról pedig úgy fogalmazott, minden szempontból megfelelt a követelményeknek,„hiszen két gyermekükkel helyben élnek, és lakóingatlannal nem rendelkeznek. A Major utcai ingatlanukat már évekkel ezelőtt vendégházzá minősítették. Ekkor a Szőlő utcai telek eladása még szándék, terv formájában sem fogalmazódott meg. Az átminősítés az üzleti-szállásadói célok érdekében történt meg”.Egy tihanyi forrásunk pedig úgy véli, jelen helyzetben lenne más lehetősége is az önkormányzatnak. „Ha ugyanis nem sikerül az eredeti célt megvalósítani, mert nem jelentkezett olyan, aki valóban megfelel a kiírásnak, akkor miért nem piaci alapon értékesíti a telket?” - tette fel a költői kérdést beszélgetésünk során. Ráadásul szerinte ha az elektromos vezeték problémáját az önkormányzat megoldaná, majd piaci áron, 70-90 millió forint között értékesíti a telket, akkor 25-45 millióval több pénz folyik be az önkormányzati kasszába.Ennek a pénznek már minimum a duplájáért sem lehet szerinte belterületi építési telekhez jutni Tihanyban, úgy felértékelődtek az ingatlanok az elmúlt időszakban. Az egyik hazai ingatlanközvetítő portál tanúsága szerint a legolcsóbb lakóövezeti telek is 98 millió forintba kerül, míg az üdülőövezetben egy 29 milliós – szintén önkormányzati – telket leszámítva 82 milliótól indulnak az árak.Tihanyban az elmúlt időszakban nem ez az első nagy port kavart eset. Videós riportban számoltunk be arról a testületi ülésről, melyen az új településrendezési szerződés volt a téma, ami lehetőséget adott volna 45 új villaépület megépítésére a Kenderföldek nevű országos jelentőségű tájképvédelmi övezetben. | Botrány Tihanyban: a leköszönő polgármester lánya 60 százalékkal olcsóbban kaphat meg egy értékes telket | A tihanyi önkormányzat csütörtökön délután dönt egy önkormányzati telek pályázati úton történő értékesítéséről. A március közepén lejárt jelentkezési határidőig egyetlen pályázat érkezett, így most az a kérdés, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat elfogadja-e az ajánlatot, értékesíti-e az ingatlant. Mindez látszólag egy hétköznapi történet, ám a mások által felháborítónak tartott momentumok miatt mégsem az. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/04/botrany-tihanyban-a-lekoszono-polgarmester-lanya-60-szazalekkal-olcsobban-kaphat-meg-egy-ertekes-telket | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A független Hadházy Ákos rendszeresen rákérdez a legfőbb ügyésznél, hol tart-a nyomozás a
Microsoft-ügyben, amit még 2019. augusztus 23-án rendelt el a feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség. Polt Péter 2021. december 30-án az írásbeli kérdésére azt válaszolta, a nyomozás folyamatban van, gyanúsítottat nem hallgattak ki. 2022. november 4-én a képviselő azt a választ kapta, hogy felderítési szakaszban van a nyomozás, az iratok fordítják. Polt Péter 2023. augusztus 16-án közölte, hogy az Egyesült Államok és az Ír Köztársaság igazságügyi hatóságai által megküldött jogsegélykérelmekre adott válaszokat lefordították, kiértékelték, de a korábbiakon kívül
további iratok beszerzésére kerül sor az OLAF-tól.
Hadházy Ákos most azt kérdezte a legfőbb ügyésztől:
Változott-e a helyzet? Hol tart a nyomozás?
Ha az eljárást megszüntették, mi volt annak az oka?
Az OLAF-tól bekért további iratokat sikerült értékelni?
Van-e már gyanúsítottja az ügynek? Ha igen, hányan vannak?
Milyen személyi kört (vállalkozói, megrendelői, közvetítői) érint a gyanúsítás?
Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása?
Megtörtént a vádemelés?
Polt Péter azt válaszolta, hogy továbbra is nyomoznak. Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által átadott adatok értékelése megtörtént. Az ügyészség kiegészítő jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához, de választ még nem kapott.
Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás - az ehhez szükséges megalapozott gyanú hiányában - nem történt.
A korábban végrehajtott kutatások és lefoglalások óta további kényszerintézkedésre nem került sor, az ügyben jelenleg tanúkihallgatások folynak. A nyomozás érdekeire figyelemmel további információ az ügyben nem adható.
2019. augusztus 23-án a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást. Előzőleg az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az Amerikai Tőzsdefelügyelet a Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. által értékesített szoftverlicencek értékesítése ügyében folytatott vizsgálatáról dokumentumokat hozott nyilvánosságra. | Microsoft-ügy: már alapos gyanú sincs | Ugyanakkor tovább nyomoznak. Hadházy Ákos feljelentése alapján lassan öt éve. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/03/polt-peter-microsoft-ugy-olaf-hadhazy-nyomozas/ | 2024-04-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor márciusban Amerikába repült. Donald Trump és a volt elnök politikáját támogató magánalapítvány vendége volt. A kormányfőt a jelenlegi washingtoni vezetők közül senki nem fogadta. Hadházy Ákos ezért rákérdezett Szijjártó Péternél, hogy hivatalos vagy magánlátogatásnak minősült-e az út.
A független képviselő szerint mindez azért fontos, mert a Magyar Honvédség két luxusgépe landolt Washingtonban március 6-án. Orbán Viktor amerikai programját a fővárosban kezdte egy, a Republikánus párthoz kötődő alapítvány rendezvényén. Onnan Floridába utazott Donald Trump rezidenciájára, ahová Szijjártó Péter, Orbán Balázs politikai igazgató mellett 19 éves lánya is elkísérte a miniszterelnököt.
Havasi Bertalan sajtófőnök ezt azzal magyarázta, hogy felesége, Lévai Anikó nem tudta elkísérni a kormányfőt, a lánya segítette ki, akinek az utazási költségeit saját maga fizeti ki. Mivel Orbán Viktort és delegációját két honvédségi repülő hozta és vitte, ezért Hadházy Ákos az alábbi kérdésekre várt választ.
Az út hivatalos állami vagy magánlátogatásnak minősül?
A saját útját is kifizette-e a miniszterelnök, aki egy magánalapítvány, és egy jelenleg semmilyen tisztséget nem viselő politikus meghívására járt az Egyesült Államokban?
Mekkora az az összeg, amit Orbán Viktor maga állt (térített meg) saját és családtagjai utazása okán?
Mekkora az az összeg, amit a delegáció többi tagja állt a saját utazásuk okán?
Noha a kérdések arra utalnak, hogy képviselő szerint ez csak magánlátogatás lehetett, hiszen egy jelenleg semmilyen tisztséget nem viselő politikus meghívására ment az Egyesült Államokba. Magyar Levente államtitkár minderre azt válaszolta, hogy Orbán Viktor hivatalos programján | Hivatalos volt Orbán Viktor floridai útja Trumphoz | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/04/hivatalos-volt-orban-viktor-floridai-utja-trumphoz/ | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Hogyan változtathatja meg a hangfelvétel a Schadl-Völner-büntetőügyet, illetve az ügyészség miért hallgatta ki Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert? Többek között erre kerestük a választ Horváth Lóránt ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke segítségével.
,,A hangfelvétel a jelen eljárást nem fogja befolyásolni, mert egyelőre a vád adott" - jelentette ki Horváth Lóránt. Miközben hónapról hónapra újabb tanúk és vádlottak, köztük Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke kommandósok kísérete nélkül - januárban mosolyogva és öltönyben - a tárgyalás mihamarabbi berekesztésében bízva érkezett a Fővárosi Törvényszék épületébe, Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt.
Mint ismert, Magyar Pétert múlt kedden zárt ajtók mögött hallgatta ki a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.
Hangfelvétel
Magyar: Judit, pillanatra visszatérve arra, amit az előbb mondtál...
Varga: Mit mondtam?
Magyar: A Schadlről, hogy aaa... azt mondtad..., hogy elkezdtél valamit mondani, hogy a Rogán mondott valamit, ami olyan furcsa volt, de hogy mondod, hogy tanácsolt valamit, hogy mit nem kell csinálni, vagy hogyan kell, csak akkor pont elmentem.
Később így folytatta, hangzik el a hangfelvételen.
Magyar: Olyan, mint a rendőrség.
Varga: Nem. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek.
Egyebek mellett ezek hangoztak el a Magyar Péter által múlt kedden délelőtt 9 órakor nyilvánosságra hozott hangfelvételen, amelyet Facebook- és YouTube-oldalán tett közzé.
Ez egy nagyon erős vád.
De befolyásolhatja-e ez a felvétel a Schadl-Völner-büntetőügyet?
Azért nehéz állást foglalni, mert megoszlanak a vélemények, hogy az ügyészség ura vagy nem ura a helyzetnek. Számomra az jött le, hogy nem ura
- hangsúlyozta Horváth Lóránt.
"Önmagában is nagyon erős kijelentés, és ha úgy veszem, azért nem ura a helyzetnek Polt Péter, mert nem tudta befolyásolni az eljárást" - tette hozzá.
Sokan csak találgatnak
Tanúként hallgatták ki Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Központi Nyomozó Főügyészségen - közölte Fürcht Pál főügyész, a KNYF vezetője egy múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Sokan csak találgatnak, hogy a Schadl-Völner-üggyel kapcsolatban.
,,Nem a Schadl-Völner-üggyel kapcsolatosan hallgathatta ki a volt igazságügyi minisztert az ügyészség" - állítja az ügyvéd.
Feljelentés elmulasztása volt a gyanú, legalábbis ezt közölte az ügyészség. Nagy valószínűséggel a Diákhitel Központ túlárazott szerződéseivel kapcsolatban hallgatták ki. Tudniillik, kedden történt a Magyar Péter bizonyíték szolgáltatása és szerdán hallgatták meg Varga Juditot, és nehezen tudom elképzelni, hogy egy nap alatt beidézték tanúnak a hangfelvételen elhangzottak miatt, erre várhatóan később kerül sor.
Emlékezetes, az ügy nyilvánosságra került dokumentumai szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021 nyaráig összesen legalább 83 millió forint kenőpénzt adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak cserébe azért, hogy a politikus az általa kijelölt végrehajtókat nevezze ki pozícióikba.
nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékaiból.
Mi áll a vádiratban?
Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Az osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt - 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot - adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
Az ügyvéd elmondása szerint a vádirat akkor változhat, ha a hangfelvétellel kapcsolatban nyomozást rendelnek el, és az ügyek egyesítésével a Magyar Péter-ügy becsatlakozna a jelenlegi eljárásba. Jelen pillanatban azonban ez semmilyen ráhatással nincsen az ügyre.
Nagy valószínűséggel még az idén, vagy a jövő első negyedévében születhet elsőfokú ítélet.
A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy
Horváth Lóránt szerint Völner Pál vonatkozásában közvetett bizonyítékok vannak, nála az a kérdés, hogy az ügyészség kétséget kizáróan tudja-e pótolni a közvetlen bizonyítékokat.
Közvetett vagy közvetlen bizonyíték?
A közvetett bizonyítás nem más, mint tényből tényre való következtetés. A közvetett bizonyíték esetében a hangsúly nem a mibenlétben van, hanem a más bizonyítékhoz való kapcsolatukban. A közvetlen bizonyíték esetében a hiteltérdemlőség a ténymegállapítás feltétele, közvetett bizonyíték esetében viszont vizsgálandó a ténybeli következtetés helyessége is, így vizsgálandó a tény-, illetve tárgyszerűség, a logikai zártság és a relevancia.
"Völner Pálnak felmentésével kapcsolatos bizakodása nem alaptalan" - hangsúlyozta az ügyvéd.
Szabadlábon
"Nem gondolnám, hogy Schadl György esetében a szökés, elrejtőzés, a tanúk befolyásolása vagy akár a bizonyítékoknak a befolyásolása fennállna. Teljesen reális a bíróság döntése, hogy kiengedik, nem gondolnám, hogy az eljárást befolyásolni tudná ebben a szakaszban."
Az ügyészség a vádiratban azt kérte, hogy
Az ügyvéd elmondta, hogy abban az esetben, ha a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét, és azt valamilyen jogi képzettséghez kötött foglalkozás körében követte el Schadl György, akkor az eltiltás automatikus működik, mint amikor gazdasági bűncselekményeknél a vezető tisztségviselőt eltiltják gazdasági társaság vezetésétől.
Hat önálló bírósági végrehajtó beismerte, hogy kinevezésükért cserében fizettek Schadl Györgynek. A vádlottak felfüggesztett börtönbüntetést kaptak elsőfokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla enyhített az ítélet egyes részein. Voltak, akiknél megfelezték a büntetést, ötmillióról két és fél millió forintra enyhítették a fizetendő összeget.
(Borítókép: Völner Pál 2024. január 11-én. Fotó Szollár Zsófi / Index) | Akár fel is menthetik Völner Pált | Újabb szakaszához ért a Schadl–Völner korrupciós büntetőper, ezúttal két napon keresztül tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás a Fővárosi Törvényszéken. Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt múlt kedden, ami akár teljesen megváltoztathatja a jelenlegi tárgyalást, vádkiterjesztés történhet, de az sem kizárt, hogy új eljárás indul, amikor magas rangú vezetők kerülhetnek szembe a törvénnyel, és hosszas válaszokat kell adniuk tanúként vagy vádlottként. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/04/04/schadl-gyorgy-volner-pal-magyar-peter-targyalas-varga-judit-korrupcio-buntetes/ | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | Index |
Költségvetésében jelentős, 262 millió forintos lyukkal fordul rá az önkormányzati választásra Szigetvár júniusban. Vass Péter polgármestert tavaly nyáron értesítette a Miniszterelnökség Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága, hogy a városvezetésével menedzselt rekreációspark-fejlesztési projekt számláiból nem fogadnak el hatot. A polgármesteri ellenérvek nem hatottak, szeptemberben a döntést megerősítette a Miniszterelnökség Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósága. Vass Péterrel közölték, elutasították a 6. számú részlet kifizetési igényének megtagadásával szembeni panaszát. Összesen 262 millió forintot nem fizetnek ki a szigetvári önkormányzatnak. Ezt az összeget a városnak kellene előteremtenie. Ennek azonban nincs meg a fedezete, tudtuk meg a polgármestertől. Az irányító hatóság elutasító határozata ismeretében sem tervezték be a város idei költségvetésébe.
Mint megírtuk, a szigetvári rekreációs központ létesítését 2015-ben indította el az önkormányzat, az eredeti kiírásban 500 millió forintos keretösszeget határoztak meg. 2019-ben a beruházás félbemaradt, az önkormányzat leváltotta a közbeszerzési eljáráson kiválasztott Building Tech Kft.-t, 2020-ban új közbeszerzést írt ki. A vállalkozási szerződés felmondását követően az újabb kiírást a Jakab GEO Kft. nyerte meg. A két kivitelező megbízásával végül 1,3 milliárd forintba került a projekt. Az önkormányzat a rossz minőségű és hiányos teljesítésre hivatkozva mondta fel a szerződést.
A Building Tech Kft. ügyvezetője, Zöldi Zoltán cikkünk megjelenése után erre reagálva elmondta, meggyőződése, hogy bosszú áldozatai lettek. Azért büntették őket a szerződés felmondásával, mert a korábbi, a Napsugár óvoda felújítása során a rossz műszaki tervezést szóvá tették. Például azt, hogy beton helyett fából készült a födém, ami miatt újra kellett tervezni a felújítást. Vita alakult ki az önkormányzat és a Building-Tech Kft. között. Az ügyvezető szerint miután nem tudott mit kitalálni az önkormányzat, éppen akkor, amikor a Covid-járvány okozta zavar és korlátozások nehezítették az életet, arról kezdett vitát, hogy a rekreációs park hány százalékos készültségen áll. Az építkezést végül átadták a második vállalkozónak.
Az építkezés akkori szintjéről háromféle műszaki vélemény keletkezett. Az önkormányzat által kirendelt igazságügyi szakértő 32 százalékra mérte a készültség állapotát, az ügyvezető szerint ez hiányosnak és pontatlannak bizonyult. A másik műszaki ellenőr 75 százalékra mérte. A NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az önkormányzati szakértő véleményére hagyatkozva nyomozást rendelt el mondván, a műszaki készültségi fok jelentősen alacsonyabb, mint az előző műszaki ellenőr által igazolt 75 százalékos arány. Az önkormányzat feljelentésére indított NAV-nyomozás azonban nem vezetett eredményre, bűncselekmény hiányában 2021-ben zárult.
Lapunk megszerezte a 2019-es helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvet, amelyben a Pénzügyminisztérium ellenőrei mindkét korábbi műszaki ellenőri véleményektől eltérően, 60 százalékos készültséget határoztak meg. Ezzel kapcsolatban a Building-Tech Kft. ügyvezetője megjegyezte, saját költségén látta el a tervezői művezetési munkálatokat, azokat hiánytalanul dokumentálta és rögzítette az építési naplóban. Ezen felül minden elvégzett munkáját leigazolta a műszaki ellenőri gárda, az építési osztály, a polgármester.
Az irányító hatóság azt kifogásolta, hogy a beruházás több tételét kétszer akarta elszámolni a kedvezményezett szigetvári önkormányzat: teljesen azonos munkákat találtak, amelyekre a második vállalkozónak is kifizetnék az ellenértékét. Ezt az önkormányzat azzal védte, hogy az első vállalkozó rossz minőségben készítette el, újra kellett csinálni, ezért újra bekerült a második közbeszerzési csomagba. Ennek okán a hatóság már 2021-ben hiánypótló kérdéseket tett fel az önkormányzatnak, amelyek mindvégig nem kapott elfogadható magyarázatot. Megkérdezték, miért került be olyan beruházás a második közbeszerzésbe, amely az elsőben 100 százalékban elkészült, miért maradt ki olyan, ami az elsőben semennyire sem készült el. Illetve: miért nem arányosan kerültek be az új eljárásba olyan tételek, amelyek már elkészültek. Az ellenőrzés sorra vette a két eljárásban teljesen megegyező munkákat, amelyeket a központi költségvetés nem fizet ki: gerendazsaluzás, zúzott köves talajágyazat-készítés, lemezlap-betonozás, vasbetongerenda-készítés, betonacél helyszíni szerelése költségei.
A rekreációs park feltűnő érdekességét az adja, hogy miközben a kivitelezési díj duplájára emelkedett, műszaki tartalma csökkent. Amire a szigetváriak vágytak a rekreálódásukhoz, nem valósult meg. Sem a fedett játszóház, sem a játszótér, sem a kültéri fitnesz pálya.
A rekreációs központ miatt költségvetés csalás és hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést, összekötve a Napsugár óvoda felújításával, amelynek kivitelezőjével szemben Szigetvár önkormányzata közel 72 millió forint kötbért engedett el. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást az önkormányzat projektjeivel kapcsolatban - írtuk meg. Úgy tudjuk, a NAV szintén nyomoz, továbbá az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság is. | Szigetvárnak nincs pénze kifizetni a dupla elszámolás miatt visszatartott 262 millió forintot | A városi rekreációs parkban végzett bizonyos munkákért kétszer is fizetne az önkormányzat, amit az irányító hatóság nem fogad el. A polgármester kérdésünkre megerősítette, hogy a visszautasított számlák fedezete nem áll a város rendelkezésre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szigetvarnak-nincs-penze-kifizetni-a-dupla-elszamolas-miatt-visszatartott-262-millio-forintot-266892# | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Néhány nappal az önkormányzati választások előtt kezdi tárgyalni a bíróság Elek Sándor törökbálinti polgármester büntetőperét az Érdi Járásbíróság. A március derekán megtartott előkészítő ülésen elhangzottakból kiderült: az ügyészség által jogellenesnek tartott ingatlageladások ügyében 2024. május 30-án a járásbíróság egy nap alatt legkevesebb 17 érintettet akar kihallgatni. A kormányzó Fidesz támogatásával megválasztott Elek Sándor következetesen visszautasítja a vádakat, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az előkészítés ülés után tárgyaláson folytatódjék a jogvita. A vádhatóság az indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri.
Sokadik nekifutásra megkezdődhet a fideszes törökbálinti polgármester ellen folyó büntetőeljárás bíróság érdemi, tárgyalási szakasza az Érdi Járásbíróságon május végén. A korrupciós cselekménnyel megvádolt Elek Sándor ügyében a bíróság először 2023 október közepén tartott volna előkészítő ülést, amit aztán december 12-re halasztottak. Ezt az előkészítő ülést - betegség miatt - ismét el kellett halasztani.
A 2024. március 12-én megtartott előkészítő ülésen a vádlott visszautasította az ellene felhozott vádakat, és a tárgyalás megtartását kérte. Az előkészítő ülésen részletesen nem ismertették a vádirat részleteit - jelentette az Átlátszó tudósítója.
2024 februárjában közöltük: a vádiratban az ügyészség a vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség általa történő megtérítésére tett indítványt - írta a főügyészség szóvivője. Az ügyben gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt - közölte az ügyészség az Átlátszóval 2023 tavaszán.
Mint írták, a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről.
A döntése eredményeként az önkormányzatot jelentős - azaz 5 millió forintot meghaladó, de 50 millió forintot el nem érő - vagyoni hátrány érte. Mint kiderült, az egykori gyanúsított valóban a mostani vádlott, Elek Sándor fideszes polgármester.
A március 12-i előkészítő ülésen a bíróság gyakorlatilag minden bizonyítási indítványnak helyt adott, így egy maratoni hosszúságú per kezdetére lehet számítani május 30-án, pár nappal az önkormányzati választások előtt. Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. június 9-ére tűzte ki az Európai Parlament tagjainak és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának időpontját Magyarországon.
Az ügyész másfél év börtön kiszabását kérte Törökbálint fideszes polgármesterére az előkészítő ülésen. A bűnösség kimondása esetében a büntetés végrehajtásának felfüggesztését három évre indítványozta.
Elek februárban ezt írta a Facebookon: "A Fidesz törökbálinti szervezete és tagsága egyhangúlag döntött arról, engem kér fel arra, hogy a 2024-es önkormányzati választáson polgármesterjelöltként elinduljak." A márciusi előkészítő ülésről ezt posztolta:
"Az ellenem felhozott vádakkal kapcsolatban ma megkezdődött a bírósági eljárás. Lezajlott az előkészítő tárgyalás.Továbbra is hiszek abban, hogy sem bűncselekményt, de még hibát sem követtem el. Bízom abban, hogy a tények megismerése után a bíróság rövid határidőn belül dönt és bűncselekmény hiányában fog felmenteni. A bíróság leterheltsége miatt a következő tárgyalás május 30-án lesz esedékes. A magam részéről ezt nagyon sajnálom, mert alkalmat ad az ellenzéknek, hogy személyemet továbbiakban is támadja, gyalázza. Köszönöm a rengeteg támogatást és a biztatást amit a törökbálintiaktól kaptam."
Kis Zoltán
Címlapfotó: Elek Sándor közéleti oldala | Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri az ügyészség a fideszes polgármesterre | Néhány nappal az önkormányzati választások előtt kezdi tárgyalni a bíróság Elek Sándor törökbálinti polgármester büntetőperét az Érdi Járásbíróság. A március derekán megtartott előkészítő ülésen elhangzottakból kiderült: az ügyészség által jogellenesnek tartott ingatlageladások ügyében 2024. május 30-án a járásbíróság egy nap alatt legkevesebb 17 érintettet akar kihallgatni. A kormányzó Fidesz támogatásával megválasztott Elek Sándor következetesen visszautasítja a vádakat, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az előkészítés ülés után tárgyaláson folytatódjék a jogvita. A vádhatóság az indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/04/02/felfuggesztett-szabadsagvesztes-kiszabasat-keri-az-ugyeszseg-a-fideszes-polgarmesterre/ | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Pintér Bence 2023. január 2-ig adatigénylésében azt kérte a GYHG-tól, hogy küldje meg az "elérhető kimutatásait az alvállalkozókkal végeztetett munkák tekintetében a 2021-es és 2022-es évekre nézve, listaszerűen összeszedve, hogy melyik cégnek milyen jellegű munkára hány forintot fizetett ki (bruttóban) a cég ezekben a naptári években". Az adatigénylést a GYHG január 17-én arra hivatkozással tagadta meg, hogy a kért kimutatással nem rendelkezik. Másképp gondolta viszont az első, aztán a másodfokú bíróság, s végül a Kúria. A legfelsőbb bírói fórum 2023. december 6-án jóváhagyta a korábbi ítéleteket, melyek kötelezték a céget, "hogy 30 napon belül papír alapon, vagy bármilyen adat rögzítésére alkalmas elektronikus adathordozó eszközön az általa 2021. és 2022. években igénybe vett, vele szerződést működési körében kötött alvállalkozókra vonatkozó alábbi adatokat adja ki: az alvállalkozó neve vagy cégneve, a szerződés alapján végzendő feladat, a szerződés alapján megfizetett díjazás" - derül ki a Kúria ítéletéből.
Pintér 2021 májusában riportot írt arról, hogy a GYHG (és korábbi anyacége, a Győr-Szol) gazdálkodása "a publikum számára teljesen átláthatatlan. Az éves beszámolókat leszámítva semmilyen részletes adat nem ismerhető meg a honlapjukról, nem lehet kideríteni, hogy milyen alvállalkozók, és hogyan dolgoznak nekik, tavaly októberben pedig minden dolgozójukat titoktartásra kötelezték". Úgy tűnik, a cég azóta sem adja ki az időközben keletkezett, alvállalkozókra vonatkozó adatokat. "Amikor nem akartak nekem egy-egy önkormányzati adatot kiadni, nyomós okuk volt rá: haverok és rokonok dolgoztak be jelentős összegekért a Győr-Szolnál, vagy éppen az derült ki, hogy havonta egymillió forintért bérelnek luxusautót Dézsi Csaba András polgármesternek" - mondta kedden a cég telephelyén tartott sajtótájékoztatón a polgármesterjelölt. Amikor ennek végeztével Pintér megpróbált bejutni a cég telephelyére, ám először a GYHG biztonsági emberei próbálták megakadályozni, aztán pedig a kihívott rendőrök vitték ki onnan a polgármesterjelöltet. | Rendőrök vitték ki a győri önkormányzati cég telephelyéről a kiperelt adatok miatt reklamáló polgármesterjelöltet | Pintér Bence még újságíróként kérte az önkormányzati tulajdonban lévő GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t hogy adják ki számára, mennyit fizettek ki alvállalkozóknak 2021-ben és 2022-ben, s milyen cégek alkotják ezt a kört. Mivel a fideszes vezetésű önkormányzati cég a Kúriát is megjárt jogerős ítélet dacára sem volt hajlandó kiadni az adatokat, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület színeiben, az LMP és a Momentum támogatásával a városvezetésért induló Pintér sajtótájékoztatót hirdetett a cég telephelyének bejárata elé. Utána szeretett volna bejutni a cég ügyvezetőjéhez, de biztonsági őrök állták útját, akik rendőrökkel vezettették ki a szándékához ragaszkodó jelöltet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rendorok-vittek-ki-a-gyori-onkormanyzati-ceg-telephelyerol-a-kiperelt-adatok-miatt-reklamalo-polgarmesterjeloltet-266903# | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Itt a tavasz, nagy a sürgölődés-forgolódás az hatvanpusztai Orbán-rezidencián is.Ellentétben a korábbi próbálkozással, a Gulyáságyú Média stábja ezúttal „gépen szállt” az egykori főhercegi majorság „fölébe”: több érdekességet és néhány újdonságot is felfedeztünk.Cikkünkben videót és képgalériát is közlünk a közigazgatásilag Alcsútdobozhoz tartozó hatvanpusztai haciendáról, valamint arról a bicskei tóról, amely Mészáros Lőrinc egyik vállalata, a Búzakalász 66 Kft. nevén van és amely mellett két harci jármű parkol.
Lapunk munkatársainak novemberi, „földi” látogatásakor azt konstatáltuk, hogy a korábban 4–6 milliárd forint közötti összegre becsült (a HVG szerint ennél is többe, 10 milliárd forintot is meghaladó summába fáj a beruházás), a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek nevén lévő egykori főúri kúria építkezése lényegében befejeződött és már csak a finomhangolás zajlik ott.A VSquare nevű oknyomozó portál azt is tudni vélte, hogy Orbán Viktor már a hatvanpusztai birtokon tartja munkamegbeszéléseit.Most arra kértük a korrupciós ügyeket feltáró független országgyűlési képviselőt, Hadházy Ákost – aki már többször berepült Hatvanpuszta és más Orbán-érdekeltségek fölé –, hogy legközelebbi ilyen repülőútjára hadd kísérjék el őt lapunk munkatársai is.Így is lett.A nagyobb jobb!Az első szembetűnő változás, hogy új pálmaház épült a birtokon. Korábban is volt egy ilyen funkciójú épület a kúria területén, ám most egy még impozánsabb és nagyobb épült fel a területen.Ez az a létesítmény, melyet lapunk novemberi hatvanpusztai látogatása alkalmával még nem tudtunk beazonosítani, csupán megállapítottuk, hogy újabb objektum van épülőben az Orbán-uradalom kellős közepén. Mostanra felépült, és kiderült, hogy egy újabb üvegház a novemberben még csak épülőfélben lévő létesítmény.Három éve „hektikusnak” írta le a hatvanpusztai építkezés dinamikáját a HVG, mégpedig azért, mert „a beruházó” csak ritkábban, lopott óráiban ér rá megtekinti, hogy haladnak a dolgok és gyakran komplett munkafolyamatokat kell megismételni, „a beruházó” elégedetlenség miatt folyamatosak visszabontások.Ilyenkor „költségeket nem kímélve bontatnak vissza több hetes munkákat”. A lap forrása szerint a birtok egyik épületén kétszer is újra kellett rakni a cserepeket, mert „a beruházó” elégedetlen volt.Talán a fentiek magyarázhatják a kis pálmaház melletti, a földből idén márciusra kibújó új, nagyobb pálmaházat is.A régi és új pálmaház a hatvanpusztai Orbán-birtokon. SK Fotó / Gulyáságyú Média.A régi és új pálmaház a hatvanpusztai Orbán-birtokon. SK Fotó / Gulyáságyú Média.Tavaszi zsongásAz is feltűnő volt látogatásunkkor, hogy nagy a nyüzsgés a birtokon.Erős volt az építési forgalom is: tizenegy gépkocsit számoltunk meg a Mészáros Lőrinc szomszédos földjén vezető, az Orbán-építkezést kiszolgáló magánúton. És legalább még egyszer ennyi parkolt a kúria hátsó részén.Ezen felül csak kerti munkásból nyolcat számoltunk össze.„Kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára”Újabb építkezést is felfedeztünk az Orbán-ingatlan területén.Egyfajta hangár (talán termény vagy gép tárolására) épül a birtok jobb hátsó traktusában, legalábbis a betonalap erre utal.Ellátogattunk a szomszédos, Bicskéhez tartozó Erőmű-tóhoz is.A tó és környezete Mészáros Lőrinc egyik vállalata, a Búzakalász 66 Kft. nevén van és négy éve – még a Magyar Hangban – megírtuk, hogy két harci jármű parkol a partján.A két harci jármű nem veszett el, most is ott állnak a bicskei tó partján. | Berepültünk a hatvanpusztai Orbán-rezidencia fölé (videó) | Itt a tavasz, nagy a sürgölődés-forgolódás az hatvanpusztai Orbán-rezidencián is. Ellentétben a korábbi próbálkozással, a Gulyáságyú Média stábja ezúttal „gépen szállt” az egykori főhercegi majorság „fölébe”: több érdekességet és néhány újdonságot is felfedeztünk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3230466_hatvanpuszta-orban-kuria-video-palmahaz | 2024-04-02 00:00:00 | true | null | null | gulyasagyumedia.hu |
A jegybanktörvény módosítása - amelyet jövő héten tárgyalhat a kormány - Varga Mihálynak kedvez, mert ha valóban ő lesz Matolcsy György utódja, tisztában akar lenni az alapítványi birodalom "csontvázaival". Szempont azt is, hogy ha Matolcsyt nem tudják "fogni", elszabadult hajóágyúvá válhat. Az MNB egykor unortodox elnöke és Nagy Márton már nyíltan pocskondiázza egymást.
"Ki kellett tennünk a jegybankból, ki kellett ebrudalnunk, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa, ami a jegybank érdekeivel ellentétes viselkedést is mutat" - jellemezte Matolcsy György jegybankelnök Magyarország hivatalban lévő nemzetgazdasági miniszterét, volt helyettesét, Nagy Mártont.
A tárcavezető nem maradt sokáig adósa: "2013 és 2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!" - mondta a miniszter.A sárdobálással új szintre emelkedett a gazdaságpolitika két irányítójának eddig sem csak a felszín alatt fortyogó ellentéte. Egyszersmind tisztázódott, mi történt szakításuk idején.
Nagy Mártonról köztudott, hogy kiállhatatlan a természete, azt azonban eddig csak sejteni lehetett, hogy a jegybankban szembekerült a főnökével, s ezért kellett teljesen váratlanul - a pletykák szerint azonnal, biztonsági őrök kíséretében - távoznia.
Puhára esett, Orbán Viktor kebelére, aki a jelek szerint látott benne fantáziát, s maga mellé vette előbb tanácsadónak, majd tárca nélküli miniszternek, végül a kormányzati gazdaságpolitika teljes körű irányítására létrehozott szuperminisztérium vezetőjének.
Kérdés, hogy a párbajozók meddig készek még elmenni. | Ezért akarja látni Varga Mihály a Matolcsy-alapítvány titkait | A jegybanktörvény módosítása – amelyet jövő héten tárgyalhat a kormány – Varga Mihálynak kedvez, mert ha valóban ő lesz Matolcsy György utódja, tisztában akar lenni az alapítványi birodalom “csontvázaival”. Szempont azt is, hogy ha Matolcsyt nem tudják „fogni”, elszabadult hajóágyúvá válhat. Az MNB egykor unortodox elnöke és Nagy Márton már nyíltan pocskondiázza egymást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240307_matolcsy_gyorgy_kontra_nagy_marton_elgancsolt_mnb_pallas_athenealapitvany_bovliva_minositik | 2024-03-07 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Politico: A Magyarország-erőd meglepő módon a migrációval válaszol a népesedési gondokra
lapszemle
2024.06.27. 13:304 perc
Az Orbán-kabinet pragmatizmusa felülírta a bevándorlás-ellenes ideológiát, írja a lap, és hozzáteszi, a bevándorlók skálája széles, a vendégmunkástól a kínai középosztály aranyvízumot igénylő tagjaiig.
Washington Post-elemzés: Magáért beszél, hogy Trump alelnökjelöltje, Vance ennyire odavan Orbánért
lapszemle
2024.07.18. 05:303 perc
Az amerikai lap írása a republikánus nemzeti konvenció előtt bemutatja, hogyan alakult át a párt a világ egyik vezető illiberális nacionalista mozgalmává.
Joschka Fischer: Macron olyan szerencsejátékba kezdett, amely a kontinens jövőjéről szól
lapszemle
2024.06.26. 05:303 perc
A volt német külügyminiszter tart attól, hogy Franciaországban áttör a szélsőjobb.
Gyilkos szavak előzték meg a lövéseket: Amerika milliméterekre a katasztrófától
világ
2024.07.14. 09:306 perc
Aligha lepődött meg bárki is, aki vasárnap reggel arra ébredt, hogy Donald Trump ellen merényletkísérletet követtek el az Egyesült Államokban. Szerencsére sikertelenül. Évek óta romlik az amerikai politikai diskurzus, mostanra két, a többség szemében népszerűtlen elnökjelölt kampányol a másik teljes verbális megsemmisítésével. És az amerikai demokrácia igazi próbája még előttünk van.
Az én hetem: Lackfi János elmeséli, hogyan kell veszélyesen élni
Az én hetem
2024.07.07. 17:008 perc
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: családalapítás, agyrém, békemenet, hajtás, bukás. | Lázár János fennhatósága alá került az állami közraktár | A Concordiánál vezető pozíciót kapott a NER egyik legismertebb hatalmassága is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240328_concordia-kozraktar-lazar-janos-jnfa-vida-jozsef | 2024-03-28 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Két francia és egy Budapestről szerkesztett weboldal került európai titkosszolgálatok látókörébe. A szálak a Mi Hazánkhoz vezetnek, de a Visegrád Post nevű oldalt üzemeltető cégnek miniszterként Kásler Miklós is juttatott némi pénzt a saját keretéből. A befolyásolási hálózat felderítésében közreműködő forrásokból lapunk úgy tudja, a közvetve a Kremlből irányított hálózattal Moszkvának hosszabb távú céljai lehettek.hirdetés2023. augusztus 25-én egy holland politikus, Thierry Baudet könyvének magyarországi bemutatóját tartották Budapesten. Az eseményt egy Budapesten élő francia újságíró, Nicolas de Lamberterie és a korábban a kormányzati sajtóban és a Fideszben futtatott, majd a Mi Hazánk holdudvarában felbukkanó, nyíltan oroszpárti Szakács Árpád szervezte. Ezen a napon utazott Budapestre a francia Guillaume Pradoura is, aki szintén jelen volt a könyvbemutatón, akárcsak Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke. Másnap, augusztus 26-án a parlamentben – külföldi politikusok részvételével – konferenciát tartottak, az eseményt a Mi Hazánk szervezte. Ezen az eseményen Toroczkain és Nicolas de Lamberterie-n kívül részt vett Thierry Baudet, a bolgár Kosztadin Kosztadinov, a cseh Josef Nerusil, a svéd Mikael Jansson és a svájci Nicolas Rimoldi. A résztvevők büszkén hirdették, hogy céljuk egy olyan új európai politikai szövetség létrehozása, amelynek végén az Európai Parlamentben egy új frakció jöhet létre. Nem véletlen, hogy magát a konferenciát is a 2024-es európai parlamenti választás kampányának kezdetére időzítették. hirdetésA 2023 augusztusi konferencia előtti napon megrendezett könyvbemutatóra ellátogató Guillaume Pradoura nem ismeretlen figura a francia kémelhárításért is felelős Belső Biztonsági Főigazgatóság (DGSI) előtt. A Le Monde francia napilap idén március 2-án számolt be arról, hogy több más személlyel együtt Pradoura a DGSI látókörében van. A DGSI egyebek mellett azért is figyelt fel rá, mert kapcsolatban áll azzal a Jean-Luc Schaffhauserrel, aki a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés EP-képviselőjeként még 2014-ben közbenjárt annak érdekében, hogy a francia bankok által kikosarazott szélsőjobboldali pártvezér egy cseh-orosz banktól kölcsönt kapjon. És a könyvbemutató szervezője, Nicolas de Lamberterie is kapcsolódik Schaffhauserhez: egy időben az Európai Parlamentben az egyik asszisztenseként dolgozott. Az, amire Toroczkaiék hat európai szélsőjobboldali párttal közösen készültek, az európai titkosszolgálatok figyelmét sem kerülte el. Az elhárító szerveknek ugyanis információik voltak arról, hogy a Kreml érdekében áll egy olyan új, szélsőjobboldali pártok szövetségéből létrejövő frakció létrehozása, amely alapvetően oroszbarát politikát képvisel. A törekvés nem új: hasonló szervezet létrehozásán munkálkodott a kétezres évek végén az akkor a Jobbik EP-képviselőjeként tevékenykedő és 2022-ben öt év letöltendő fegyházbüntetésre elítélt Kovács Béla is. A Jobbikban anno csak KGBélaként emlegetett politikust az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalással és az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség. A képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Igaz, Kovácsot nem tudják felelősségre vonni. A jogerős ítélet kihirdetésekor már Oroszországban tartózkodott. Ugyan nemzetközi körözést adtak ki ellene, de Moszkva vélhetően úgysem fogja kiadni, miután információnk szerint az egykori politikus megkapta a menekültstátuszt. Ám az oroszoknak nem csak egy Kovács Bélájuk volt, a Kreml befolyásolási műveletei igencsak sokrétűek. Múlt szerdán Petr Fiala cseh miniszterelnök arról számolt be, hogy a cseh titkosszolgálat egy Moszkvából finanszírozott propagandahálózatot leplezett le. Fiala arról is beszélt, hogy a csoport a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett olyan narratívákat, amelyek célja az volt, hogy az Európai Uniót eltántorítsa attól, hogy segítse Ukrajnát az orosz hadsereg elleni harcban. Fiala közölte azt is, a cseh biztonsági információs szolgálat (BIS) szerint az oroszbarát hálózat olyan tevékenységet folytatott, amely “súlyos következményekkel jár Csehország és az EU biztonságára nézve”. A csoport az EU területén “Ukrajna területi integritása, szuverenitása és függetlensége ellen” agitált – mondta Fiala újságíróknak. A csoport tevékenysége az Európai Parlamentig is eljutott, de erről bővebben a kormányfő nem beszélt. A Deník N nevű cseh napilap ezzel kapcsolatban arról írt, hogy a “Voice of Europe” híroldal olyan politikusok nyilatkozatait tette közzé, amelyekben arra szólították fel az EU-t, hogy állítsa le az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. A “Voice of Europe” múlt szerda este már nem volt elérhető. Egyes európai politikusok, akik együtt dolgoztak a híroldallal, Oroszországtól kaptak fizetést, a pénzek egyes esetekben a júniusi európai parlamenti választásokra való választási kampányukat is fedezték – legalábbis ezt állította a Deník N.Ahogy arról már beszámoltunk, lapunk megbízható forrásból megtudta: a cseh elhárítás akciója valójában egy olyan titkosszolgálati művelet része, amelyben több európai kémelhárító szerv, köztük a magyar kémelhárítás is koordináltan dolgozott össze. Úgy tudjuk, hogy hat európai szolgálat vett részt az akcióban. Pontosan annyi, mint amennyi országból szerveződik az a politikai szövetség, amiben a Mi Hazánk is benne van. Információnk szerint ennek a kémelhárítási műveletnek a részeként került a francia DGSI látókörébe a 2023 augusztusában Budapesten felbukkanó Guillaume Pradoura is. Az akciónak ugyanakkor egyelőre csak Csehországban és Lengyelországban lett kézzelfogható, politikai következménye: Prága szankciós listára tett Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátját, Viktor Medvedcsukot, valamint Artyom Marcsevszkijt.Információnk szerint az európai szolgálatok szerint Medvedcsuk és Marcsevszkij irányította és finanszírozta a Voice of Europe híroldalt. Azért a csehek léptek, mert a híroldal cseh bejegyzésű, így az oldalt működtető jogi személyt is szankciós listára tették. A lengyel biztonsági szolgálatok pedig csütörtökön azt közölték, hogy a határokon átnyúló nyomozás részeként házkutatásokat tartottak Varsóban és a nyugat-lengyelországi Tychyben. A helyi média idézte a biztonsági szolgálatok közleményét, amely szerint a hatóságok 48 500 eurót és 36 000 dollárt foglaltak le. Bár lapértesülések szerint a hálózat európai politikusokat is lefizetett, a csoport tevékenységére rálátó források a HVG-nek azt mondták: magyar politikus nem kapott közvetlenül pénzt, az európai országokból pedig mindössze kettő olyan van, ahol bebizonyosodott, hogy politikusok kaptak pénzt. Ez persze nem is annyira meglepő, mivel a hálózat tevékenysége a lapunknak nyilatkozó források szerint elsősorban nem politikusok megkenésére, lefizetésére, hanem a szélsőjobboldali és jobboldali körök befolyásolására, a szövetség építésében nyújtott segítségre koncentrálódott. Információnk szerint a hálózat alapvetően nem is klasszikus kémtevékenységet végzett, hanem egy olyan építkezést, ami hosszabb távon ért volna be – de úgy tűnik, az európai szolgálatok stratégiája az volt, hogy még csírájában elfojtják.Úgy tudjuk, a hálózat irányítói nem álltak kapcsolatban például az orosz nagykövetségekkel, a befolyásoló műveleteket az orosz elnöki adminisztráció tartotta az ellenőrzése alatt, a magas fokú konspiráció miatt pedig – amennyiben erre lehetőség volt – nem vontak be más államigazgatási szereplőt. Éppen ezért a befolyásolásra költött pénzt is “civil” fedésben juttatták el az érintetteknek, akik viszont egy központi utasításra terjesztették az orosz propagandát. Felülről kapták az ukázt, hogy mikor, miről írjanak, kivel készítsenek interjút. A feladatuk tehát az volt, hogy koordináltan terjesszék az orosz politikát, és az európai politikát jobbra tolják. Hosszú távra terveztek: a cél az volt, hogy a közvetlen és közvetett segítségükkel felépített politikusok és pártok sikereket érjenek el az EU-ban, és öt-tíz év múlva emlékeztethessék őket arra, kik segítettek mindebben. Úgy tudjuk, a csehek által szankciós listára helyezett Medvedcsuk és Marcsevszkijt “terjesztette az igét”, és közvetve ők biztosították a propaganda terjesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat is. Az orosz befolyásolási művelet magyar leágazása a németországi vagy éppen a franciaországi befolyásolás súlyához képest kisebb. Míg a cseheknél a Voice of Europe nevű híroldal került az elhárítók célkeresztjébe, Magyarországon a Visegrád Post nevű oldal. Utóbbit a 2010-ben, 22 évesen Budapestre érkező Ferenc Almássy működteti. Almássyról már 2016-ban írtunk. “A VKontakte közösségi oldalon megtekinthetők a politikai barátai a Jobbiktól a nacionálkommunista Hazafi Magyarországon és a neonáci Pax Hungaricán át a Kelet-Ukrajnában harcoló orosz szeparatistákig. Neve szerepel abban az összeállításban, amely a Donyeckben harcoló francia szélsőjobbos önkéntesekről szól. A három neonáci, ill. identitárius francia, valamint magyar bajtársuk, Almássy Ferenc 2014-ben, kéthetes katonai kiképzés után került Donyeckbe. Militáns Nyugat- és Amerika-ellenes, “eurázsiai” ideológiát hirdetnek, az ezoterikus náci és Putyin-tanácsadó Alekszandr Dugin filozófus hívei” – írtuk akkor.A francia-magyar férfi 2017-ben a Magyar Narancsnak megszólalt. A lapnak adott interjújából derül ki, hogy a magyar anyától és francia apától származó Almássy – miután Franciaországból Magyarországra költözött – először egy multinál kezdettel el dolgozni, majd a 2015-ös menekültválság idején “rákapott az írásra és egy szponzor segítségével nem sokkal később elindította saját, Visegrád Post nevű, francia és angol nyelven megjelenő honlapját, melynek ő a főszerkesztője és egyetlen főállású szerzője”. A Visegrád Post három nyelven közöl regionális, eléggé kormánybarát híreket – de alapvetően a Mi Hazánkhoz húz. A Magyar Narancsnak annak idején arról beszélt, hogy Magyarországon a számára fontos témákat, azaz az ökológiát és a bevándorlást, illetve a külpolitikát tekintve Orbán Viktor, a (régi) Jobbik és Thürmer Gyula állnak hozzá a legközelebb.Ahogy a Magyar Narancs akkori cikkében olvasható, a Visegrád Post “alternatív hírcsatorna azt sugallja a külföldnek, hogy Közép-Európában minden a legjobb irányba halad”. Almássy annak idején a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a portál az egykori Nemzeti Front-tag Martial Bild alapította TV Libertés-vel működik együtt. Az összeg, amit ezért a munkáért kapott – legalábbis a 2017-es interjú idején – havi 5-600 euró.Úgy tudjuk, hogy az európai titkosszolgálati művelet során kiderült: a Visegrád Post ugyanolyan orosz finanszírozású, mint a Voice of Europe. Almássyt e-mailben kerestük meg, tudakolva tőle, hogy kapott-e orosz pénzt a Visegrádi Post működtetésére, illetve áll-e kapcsolatban Medvedcsukkal és/vagy Marcsevszkijjel. Megkeresésünkre egyelőre nem válaszolt.A Visegrád Post oldaláról mindössze az derül ki, hogy a portál nem előfizetéses rendszerben működik, nincsenek rajta hirdetések (így hirdetési bevétele sincsen), a fenntartását adományozók finanszírozzák, de róluk semmit nem árul el az alapító. Azt viszont az oldal sem titkolja, hogy 2019 és 2020-ban 4 millió forintot kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól, az NKA-tól.És valóban. 2019-ben Kásler Miklós miniszter döntésének köszönhetően a saját NKA keretéből “angol, francia és német nyelvű hírportál továbbfejlesztésére” négymillió forint pályázati pénzt adott a budapesti székhelyű, Almássyhoz köthető Lalma Consulting Hungary Kft-nek.Ez abban az időszakban történt, amikor Kásler a saját NKA keretéből egyebek mellett Szikora Róbert és Deák Bill Gyula jubileumi nagykoncertjére is adott pénzt.A Visegrád Posthoz egyébként az Almássyval jó kapcsolatot ápoló Nicolas de Lamberterie is köthető (a szerzők között fel is tüntetik). Úgy tudjuk, Magyarországon ők ketten kerültek az elhárító szervek látókörébe, mint az orosz befolyásolási hálózatnak a tagjai. Lamberterie régi motorosnak számít a hazai szélsőjobboldalon: már a kétezres évek közepén a Toroczkai Lászlóhoz köthető Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom franciaországi elnökeként tevékenykedett. Ő tehát már akkor a hazai szélsőjobb köreiben bukkant fel, amikor az orosz titkosszolgálat megbízásából Kovács Béla a Jobbikban munkálkodott.Lamberterie orosz kötődésére több szálon is rábukkantunk. Úgy tudjuk, egy időben szoros kapcsolatban állt a szélsőjobboldali orosz teokratikus, Alekszandr Dugin egyik újságírójaként számon tartott orosz nővel, S. Metelkinával, aki egy ideig Magyarországon is élt. Lamberterie és Almássy köreihez tartozott még a szintén francia, de korábban Kolozsváron élő Raoul Weiss újságíró és nyelvész is, akit 2018 őszén nemzetbiztonsági indokkal tiltottak ki Romániából. Úgy tudjuk azonban, hogy a mostani titkosszolgálati művelet során sem Weiss, sem Metelkina nem került képbe, csak Lamberterie és Almássy. Kérdés azonban, hogy a két francia “beazonosításának” lesz-e bármilyen következménye. Ha valóban orosz finanszírozás is áll a Visegrád Post hátterében, önmagában ez nem számít kémkedésnek. Érdeklődtünk a titkosszolgálatokat is felügyelő Miniszterelnöki Kabinetirodánál arról, hogy helytállóak-e az értesüléseink, s ha igen, lesz-e ennek bármilyen következménye a két franciára nézve, de még nem kaptunk választ.Noha az orosz hálózat a jelek szerint a Mi Hazánkat “találta meg”, Almássy és Lamberterie a sokszor a Kreml propagandára rímelő, sőt, ukránellenességben néha még azt is túlszárnyaló narratívákat közlő kormányközeli sajtóban is fel-felbukkan. Lamberterie adott korábban interjút a Magyar Hírlapnak, ajánlották a Visegrád Postot a Magyar Nemzetben megjelent egyik véleménycikkben, és értékelte már az orosz-ukrán háborút a Hír Tv-ben is, akárcsak Almássy Ferenc is, mint Franciaország-szakértő. Azért is érdekes az ügy, mert jóllehet a két francia férfi kapcsolatba hozható a Mi Hazánkkal és aktív kapcsolatban állnak a párt néhány politikusával is, információnk szerint a felderítés során semmi nem utalt arra, hogy akár a Mi Hazánk, akár más magyar párt politikusának adtak volna pénzt. Mindez megmagyarázza azt is, miért csattant fel azonnal Toroczkai László és fenyegette meg rágalmazási perrel Hadházy Ákost, amikor utóbbi szerinte azt sejtette, hogy őt vagy a Mi Hazánkot az oroszok pénzzel támogatták. | Megtudtuk, kit talált meg Magyarországon a kémelhárítás az orosz befolyásolási hálózat felderítésekor | Két francia és egy Budapestről szerkesztett weboldal került európai titkosszolgálatok látókörébe. A szálak a Mi Hazánkhoz vezetnek, de a Visegrád Post nevű oldalt üzemeltető cégnek miniszterként Kásler Miklós is juttatott némi pénzt a saját keretéből. A befolyásolási hálózat felderítésében közreműködő forrásokból lapunk úgy tudja, a közvetve a Kremlből irányított hálózattal Moszkvának hosszabb távú céljai lehettek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240331_megtudtuk-kit-talalt-meg-magyarorszagon-a-kemelharitas-az-orosz-befolyasolasi-halozat-felderitesekor | 2024-03-31 10:54:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyarországon a szuverenitás védelme kimerül az ellenzék és a független sajtó vizsgálatában, egzecíroztatásában. Pedig a saját portájuk előtt is lenne mit söprögetniük a Rogán Antal befolyása alatt álló magyarországi titkosszolgálatoknak – derül ki egy nemzetközi elemzésből.hirdetésHat európai titkosszolgálat közös műveletében derült fény arra, hogy két, Magyarországon élő francia állampolgárnak is köze van ahhoz az orosz befolyásolási hálózathoz, amelyről először március végén Petr Fiala cseh miniszterelnök számolt be, miután a cseh titkosszolgálat egy Moszkvából finanszírozott propagandahálózatot leplezett le. A Fiala által említett csoport a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett orosz propagandát.Ahogy azt a hvg360 korábban kiderítette és megírta, Fiala bejelentését olyan, az európai titkosszolgálatok által közösen folytatott kémelhárítási művelet előzte meg, amelynek magyarországi leágazása is volt. Ugyanehhez az orosz befolyásolási hálózathoz kötődik ugyanis egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is, így ennek az oldalnak az alapító-főszerkesztője, a Párizsban született Ferenc Almássy és egyik szerzője, a szintén a magyar fővárosban élő francia újságíró, Nicolas de Lamberterie is a kémelhárítás látókörébe került.Az európai szolgálatok arra jutottak, hogy a Visegrád Post – cseh „partneréhez”, a Voice of Europe-hoz hasonlóan – közvetítőkön keresztül, de végső soron a Kremlből kapja a támogatást, cserébe Moszkva utasításait követi. A hálózat és a Kreml közötti közvetítő pedig – az európai kémelhárító szervek információja szerint – az a két ember, akit Csehország szankciós listára is tett. Az egyikük Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja, a háború után Ukrajnában hivatalosan is hazaárulónak nyilvánított és ukrán állampolgárságától megfosztott, jelenleg Oroszországban élő oligarcha, Viktor Medvedcsuk, a másik pedig Artyom Marcsevszkij. Utóbbi igazgatta a propagandahálózatot Medvedcsuk irányítása alatt, aki a titkos finanszírozáshoz szükséges erőforrásokat is biztosította az „ige” terjesztéséhez.hirdetésA történet különös szépsége, hogy az ismeretlen adományokból fenntartott Visegrád Post korábban a Nemzeti Kulturális Alapból (NKA) is részesült támogatásban, egészen pontosan annak – akkor még Kásler Miklós fennhatósága alá tartozó – miniszteri keretéből. Kásler négymillió forint pályázati pénzt juttatott a Visegrád Postot üzemeltető magyar cégnek.Mindez azért is érintheti kellemetlenül a kormányzatot, mert a szuverenitásvédelem a Fidesz egyik fontos politikai szólama lett, a 2022-es választások után pedig éppen az ellenzéket érte az a vád, hogy külföldről fogadott el támogatásokat, az Egyesült Államok így akarta befolyásolni a választásokat. Ami a Visegrád Postnak juttatott pénzt illeti, ott pont fordítva történt: egy orosz hátterű weboldal kapott magyar állami forrást, ehhez pedig közvetlenül Kásler asszisztált a saját miniszteri keretéből Almássyéknak juttatott pénzzel.Almássy nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére, hogy kapott-e az oroszoktól pénzt a weboldal működtetésére, ahogy arra sem, milyen kapcsolatban áll Medvedcsukkal és Marcsevszkijjel. A Visegrád Post finanszírozásával kapcsolatban pedig csak annyi derül ki a cég honlapjáról, hogy hirdetési bevételük nincs, a működtetéshez szükséges pénzt adományozóktól kapják.Az oroszbarát és ukránellenes propagandát terjesztő weboldalak fenntartása csak az egyik feladata az orosz hálózatnak. Legalább ennyire fontos, hogy médiahátszelet nyújtson Európában azoknak az oroszbarát szélsőjobboldali pártoknak, amelyek megerősödése és szövetsége révén egy új frakció jöhetne létre az Európai Parlamentben. Ennek a szövetségnek a része, sőt motorja a Toroczkai László vezette Mi Hazánk is. Nem véletlen, hogy a Mi Hazánk szervezte a magyar parlamentben tavaly augusztusban azt a konferenciát, amelyen egyebek mellett cseh, bolgár és svájci szélsőjobboldali pártpolitikusok is tiszteletüket tették. Az eseményen Nicolas de Lamberterie is részt vett.De ebben az időszakban tartózkodott – szintén a Mi Hazánk meghívására – Budapesten az a Guillaume Pradoura is, aki egy ideje már a francia kémelhárítás látókörébe került. Pradoura ugyanis kapcsolatban áll azzal a Jean-Luc Schaffhauserrel, aki a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés EP-képviselőjeként még 2014-ben közbenjárt annak érdekében, hogy a francia bankok által kikosarazott szélsőjobboldali pártvezér egy cseh–orosz pénzintézettől kölcsönt kapjon. Ráadásul Schaffhauser és Lamberterie között is szoros kapcsolat van: utóbbi egy időben Schaffhauser asszisztenseként dolgozott az EP-ben.Jóllehet cseh sajtóértesülések szerint az orosz hálózat európai politikusokat fizetett le, információink szerint mindössze két uniós tagállamban fordult elő ilyen, Magyarországon nem. Főleg azért nem, mert a hálózat alapvetően nem politikusok megvesztegetésére, hanem a megsegítésére jött létre, így Moszkva win-win szituációt teremtett: az orosz pénzből megtámogatott propaganda haszonélvezői azok az európai szélsőjobboldali figurák lettek, akik oroszbarát, ukránellenes politikát folytatnak.Az orosz befolyásolási hálózat helyi résztvevői a HVG információja szerint nem álltak kapcsolatban például az orosz nagykövetségekkel, a befolyásoló műveleteket az orosz elnöki adminisztráció tartotta az ellenőrzése alatt. A magas fokú konspiráció miatt pedig – amennyiben erre lehetőség volt – nem vontak be más államigazgatási szereplőt. Éppen ezért a befolyásolásra költött pénzt is „civil” fedésben juttatták el az érintetteknek, akik viszont központi utasításra terjesztették az orosz propagandát. Felülről kapták az ukázt, hogy mikor miről írjanak, kivel készítsenek interjút.A hálózat leleplezését szolgáló művelet részleteire rálátó nemzetbiztonsági forrásokból megtudtuk: bár a piramis csúcsán Medvedcsuk és Marcsevszkij állt, a csoport működését Oleg Volosin is segítette. Az egykor újságíróként dolgozó orosz-ukrán Volosint tavaly februárban hazaárulással vádolták meg Ukrajnában – mivel beszédeivel és interjúival részt vett az ukrán közvélemény Oroszország érdekében történő manipulálásában –, ám ő ekkor már nem tartózkodott az országban: tíz nappal a háború kitörése előtt menekülőre fogta.A befolyásolás nem idegen az oroszoktól. Alkalmazták ezt már a hidegháború alatt éppúgy, mint a kétezres évtizedben, amikor az egykori jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla és egy lengyel politikus, Mateusz Piskorski törte nekik az utat. Végül mindketten meg is ütötték emiatt a bokájukat: Kovácsot jogerősen elítélték kémkedés miatt, Piskorski pedig egy ideig rács mögé került, de ellene most is tart az eljárás. A jelenleg nemzetközi körözés alatt álló Kovács megúszta, a jogerős ítélet idején már Oroszországban tartózkodott, ahol – a HVG értesülése szerint – menekültstátuszt is kapott. Így nem kell attól tartania, hogy Moszkva kiadja őt annak a Magyarországnak, amely – utolsó EU-tagállamként – csak tavaly áprilisban szállt ki abból a kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bankból, amelynek tisztviselői, vendégei korábban diplomáciai mentességet kaptak az Orbán-kormánytól.Míg Magyarország nem iparkodik e téren, Csehországban már most kézzelfogható következménye lett az európai titkosszolgálatok műveletének, egyebek mellett Medvedcsuk, Marcsevszkij és a Voice of Europe-ot üzemeltető cég szankcionálásával. Lengyelországban pedig házkutatásokat tartottak, amelyek során a hatóságok jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le. Ám mivel a hálózat nem végzett klasszikus kémtevékenységet, nem valószínű, hogy bármilyen büntetőeljárás indulna az érintettek ellen. Az elhárító szervek akciója minden bizonnyal nem is azért zajlott, hogy „kémeket” fogjanak, sokkal inkább abból a célból, hogy még csírájában elfojtsanak egy olyan orosz műveletet, amivel Moszkvának hosszabb távú szándékai lehettek.Ausztriában viszont már kézzelfogható kárt okoztak az oroszok azzal, hogy gyakorlatilag beépültek a helyi elhárító szervbe. Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn el is rendelte a nemzetbiztonsági tanács sürgős összehívását, miután kiderült, hogy a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal egyik munkatársa 2022 nyarán az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának klónozott adatait továbbította az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, az FSZB-nek. | Így kerültek a kémelhárítás látókörébe az orosz propagandahálózat magyarországi leágazásai | Magyarországon a szuverenitás védelme kimerül az ellenzék és a független sajtó vizsgálatában, egzecíroztatásában. Pedig a saját portájuk előtt is lenne mit söprögetniük a Rogán Antal befolyása alatt álló magyarországi titkosszolgálatoknak – derül ki egy nemzetközi elemzésből. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240403_kemelharitas-orosz-propagandahalozat-magyarorszag-mi-hazank-visegrad-post-voice-of-europe#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_04_04#utm_con | 2024-04-03 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Március közepén nyújtották be társadalmi egyeztetésre, azóta pedig a parlament elé is került az a törvénymódosítási javaslat, amely többek között módosítaná a versenytörvényt is. Ennek keretein belül megszületne a hazai versenytörvényben eddig ismeretlen alapvető jelentőségű vállalkozás (AJV) fogalma, egy ilyen társaság esetében pedig különleges jogokat kapna a Gazdasági Versenyhivatal, végső soron pedig az állam.
Alapvető jelentőségű vállalkozások
Már arról is a GVH dönthetne versenyfelügyeleti eljárás keretein belül, hogy mely cégek tartozhatnak az alapvető kategóriába. Ehhez a Versenyhivatalnak vizsgálnia kellene az adott vállalkozás
piaci részesedését,
pénzügyi erejét,
vertikális integráltságát,
releváns adatokhoz való hozzáférését,
az általa nyújtott szolgáltatás vagy általa gyártott áru gazdasági jelentőségét,
a harmadik felek beszerzési és értékesítési piacokhoz való hozzáférését befolyásoló tevékenységét.
Az nem egyértelmű, hogy pontosan milyen határértékek, kritériumok alapján kerülne egy cég az AJV kategóriába, ami azért sem mellékes, mivel a versenyhatóság esetükben húsba vágó kérdésekben dönthetne. A javaslat alapján többek között megtilthatja a vállalkozásoknak, hogy a saját ajánlatukat kedvezőbben kezeljék az üzletfeleik ajánlatánál, valamint az üzletfelei által gyűjtött adatok felhasználását is erősen korlátozhatja; illetve "amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek", akkor a GVH az ellátásbiztonság érdekében kötelezhetné
az érintett cég tulajdonosait a társaságban meglévő tulajdonrészük részben vagy egészben történő értékesítésére;
a társaságot eszközök átadására kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre;
a társaságot vezető testületében más vezető állású személy megválasztására vagy kinevezésére;
tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását, és felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat;
az igazgatóságot a közgyűlés összehívására.
Lex SPAR nincs, gumiszabály van
Több versenyjoggal és versenypolitikával foglalkozó szakértőt is megkerestünk, hogy megtudjuk, mire számíthatunk az új szabályozástól. Az nem tűnik valószínűnek, hogy a kormány és a SPAR közötti konfliktus állna a törvénymódosítás hátterében, mivel a jogszabály kidolgozása már korábban elkezdődött, ráadásul a SPAR-ra nehezen húzható rá az "alapvető jelentőségű" jelző, hiszen egy üzlet bezárása nem veszélyezteti a gazdaság működését.
A törvényjavaslat megfogalmazása ugyanakkor meglehetősen rugalmas, így sok mozgástere marad a GVH-nak azzal kapcsolatban, hogy mely ágazatokra alkalmazza a szabályozást. A kormány és a versenyhivatal indoklása szerint a hatóság preventív hatáskörei bővülnek a módosítással. Az ehhez hasonló, előíró (ex ante) szabályozások azokra az iparágakra jellemzők, ahol nincs valódi verseny, például a víziközművek piacán vagy a néhány szereplő által uralt telekommunikációs piacon. Ezeket az ágazatokat azonban ágazattól függően gyakran nem a GVH, hanem más hatóságok, például az energiahivatal vagy a médiahatóság felügyelik.
A rugalmasság előnye, hogy a versenyhivatal gyorsan lereagálhatja az egyes piacok változásait. Egy-egy versenyjogi eljárás évekig is eltart, és mire a döntés megszületik, az adott piac szereplői a kárt már elszenvedték. Az ilyen esetekben akár indokolt is lehet egy széleskörűen alkalmazható, preventív eszközt biztosítani a versenyhivatal számára.
Egy ilyen eszköz megfelelő alkalmazásához ugyanakkor elengedhetetlen a megfelelő jogi garanciák biztosítása és a független bírósági környezet. Azzal kapcsolatban, hogy ezek mennyire teljesülnek, eltérnek a szakértői vélemények. Egy általunk megkérdezett versenyjogász szerint az elmúlt években a bíróságok "kitanulták a versenyjogot", felnőttek a feladathoz, hogy a GVH-t ellenőrizzék, azonban így sem lesz egyszerű a vállalatok helyzete a döntések felülvizsgálata során, mert a törvényjavaslat kevés támpontot nyújt számukra.
Annak, hogy a GVH diszkrecionálisan dönthet, hogy kire alkalmazza az új szabályozást, veszélyei is vannak. Abban a szakértők nagyrészt egyetértenek, hogy a törvénymódosítás a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnél alacsonyabb beavatkozási küszöböt szab meg a versenyhivatal számára. Ezt az eszközt akár azokban az esetekben is alkalmazhatja, amelyekben az elmúlt években a már hatályban lévő versenyfelügyeleti eszközök kevésnek bizonyultak. Ilyen például a cementpiac, amelynek visszafoglalásáról tavaly novemberben Lázár János építési és beruházási miniszter beszélt. A piac három szereplője ellen a GVH még 2020 októberében indított versenyfelügyeleti eljárást, az eljárást azonban most kedden, három és fél év után megszüntette. Amennyiben a cementgyártókat alapvető jelentőségűnek ítéli meg a GVH, az új eszközökkel akár kötelezheti is a tulajdonosokat tulajdonrészük értékesítésére.
Német minta, EU-s jogharmonizáció
A GVH és a törvényjavaslat indoklása egyaránt kiemelte, hogy hasonló szabályozás van érvényben Németországban is. A módosítás abban is hasonlít a németországi helyzethez, hogy a versenyhivatal ott is diszkrecionális jogkörökkel rendelkezik. Ami azonban kétségbe vonhatja a párhuzam létjogosultságát, az a két országban tapasztalható intézményi környezet. Míg Németországban viszonylag biztos intézményi garanciák vannak arra, hogy a hatóságok nem élnek vissza egy ilyen eszközzel, addig itthon ez kevésbé tűnik egyértelműnek, ez látszik abból is, hogyan alkalmazzák más hatóságok, például a médiahatóság a hasonló jogköröket. A Telexnek nyilatkozó, a javaslatot véleményező szervezetek is éppen azt vetették fel, hogy nem érthető, mi alapján határoz meg majd a GVH ilyen AJV-címkét, mi alapján lép fel ezen cégek ügyeiben, valamint az akár tulajdonjogot is érintő szabályok nem illeszkednek az Alaptörvényhez és az uniós joghoz.
Ráadásul önmagában az, hogy egy másik országban is van hasonló szabályozás, nem feltétlenül jelenti, hogy az a magyar jogkörnyezetbe is könnyedén beilleszthető. A magyar jogalkotás gyakran kedve szerint válogat a nemzetközi példákból, így egyes jogszabályok hiába felelnek meg akár szó szerint más országok törvényeinek, olyan kombinációban sehol nem működnek, mint itt. A hazai jogalkalmazást ráadásul jóval erőteljesebben áthatja a politika, mint akár Németország, akár az angolszász országok esetében, ezért is nehezen legitimizálható egy átemelt jogszabály azzal, hogy az említett országok jogrendszerében is szerepel.
A kormány indoklása kitér az EU-s jogharmonizáció szempontjára is, ezzel kapcsolatban a szakértők véleménye is megosztott. Többször szóba került az EU-s digitális piacokról szóló jogszabály (DMA): a DMA hasonló elven működik, mint az alapvető jelentőségű vállalkozásokra vonatkozó rész, ugyanakkor kifejezetten a techszektorra fókuszál, és jóval konkrétabb kritériumok mentén határozza meg azokat a "kapuőröket", amelyekre vonatkozik a szabályozás. A tagállamok szintjén az elmúlt években megfigyelhető egy trend a DMA-hoz hasonló, de több ágazatra kiterjedő szabályozások bevezetésével kapcsolatban, ebbe illeszkedik a mostani magyar jogszabály is az egyik általunk megkérdezett versenyjogász szerint. A szakértő hozzátette, hogy az ilyen preventív eszközök egyébként is csak az elmúlt néhány évben lettek népszerűek a versenyjogban, a DMA is ennek a trendnek a része. Mások szerint ugyanakkor a DMA-val kapcsolatban "szóba se jöhet" a jogharmonizáció, hiszen az EU-s jogszabály alapján a nemzeti versenyhatóságok már most is indíthatnak eljárást.
Több szakértő szerint a tulajdonjognak a jogszabálytervezetben felvázolt korlátozása akár EU-s szintű problémákat is felvethet, és kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet. A törvénymódosítás szerint a GVH akár tulajdonrészük értékesítésére is kötelezhetné az alapvető jelentőségűnek ítélt vállalkozásokat, például akkor, ha veszélyeztetik az ellátásbiztonságot. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat indoklása a teljes törvénymódosításra vonatkozik, nem kifejezetten az alapvető jelentőségű vállalkozásokkal kapcsolatos részre. | Nem a SPAR-ra szabták, de bármire ráhúzhatják az új versenytörvényt | Akár indokolt is lehetne egy ilyen eszköz a GVH kezében, kérdés, hogy a hazai intézményi környezet képes-e megakadályozni a szabályozás visszaélésszerű használatát. Német és EU-s minta is van, de ez önmagában nem támasztja alá a jogszabály átemelésének indokoltságát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240403_gazdasagi-versenyhivatal-versenytorveny-modositas-alapveto-jelentosegu-vallalkozas | 2024-04-03 15:27:00 | true | null | null | HVG |
Már az első három negyedév eredménye is kiugró volt, így nem meglepetés, hogy a teljes 2023-ra is rekordszámokról adott hírt a Mészáros Lőrinc résztulajdonában lévő Opus Global Nyrt. A társaság keddi közleménye szerint tavaly a megelőző évhez képest megduplázták a profitjukat, és ezzel együtt árbevételi csúcsra is értek.
A nettó eredményük 45 milliárd forint, árbevételük 686 milliárd forint lett.
Utóbbi 28,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A konszolidált, összes működési költség növekedése hasonló mértékű volt, így közel 644 milliárd forintot tett ki.
Az Opus-csoport négy divíziója közül az építőipar 30,7 százalékkal növelte a bevételét, míg a költségeket sikerült kordában tartani, így azok csak 26,8 százalékkal változtak. Az energetikai ágazat bevételei több mint 56 százalékkal emelkedtek. A költségek ennél is nagyobb mértékben nőttek, aminek hátterében olyan egyedi tételek álltak, amelyek a közlemény szerint 2024-ben már várhatóan pozitívan hatnak a divízióra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban a költségeket 9,4 százalékkal, 12,6 milliárd forintra sikerült leszorítani. Az üzemi eredmény tavaly 6 milliárd forintról 13,2 milliárd forintra nőtt. A turizmus területén a Hunguest szállodáiban a vendégéjszakák száma 16,7 százalékkal nőtt 2023-ban, ami jóval meghaladta az egész piac átlagosan 3,2 százalékos növekedését. Ezért 4,73 milliárd forinttal magasabb lett az adózott eredmény 2023-ban, ami pluszba fordította a szegmens eredményét.
A cégcsoport az éves jelentéssel egy időben tette közzé első hosszú távú üzleti stratégiáját. A 2024-2029-es időszakra szóló dokumentum szerint 2026-ig még a konszolidáció marad a fókuszban - vagyis egyelőre nem terjeszkednek tovább nagy erőkkel, inkább a már meglévő palettájukat rendezgetik -, és a javuló eredményesség mellett a cég azt ígéri, hogy a konszolidált adózott eredményének minimum a 15 százalékát kifizeti osztalékként. Emellett tervezi saját részvények visszavásárlását is 2024-2026 között 10 milliárd forint értékben. A 2026 utáni időszakban viszont újra az akvizíció lehet a fókuszban, ami a meglévő négy ágazat mellé egy ötödik kiépítését célozza.
(Nyitóképünk illusztráció, azon Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Mészáros Lőrincnek az Opus kötelékébe tartozó Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki izocukorüzemének 2017-es avatóján.) | Egy év alatt duplázott, 45 milliárdos rekordnyereséget ért el Mészáros Lőrinc Opusa | Az árbevételük is korábban nem látott szintre, 686 milliárd forintra emelkedett 2023-ban. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240402_opus-global-meszaros-lorinc-nyereseg-rekord-45-milliard | 2024-04-02 08:01:00 | true | null | null | HVG |
Több kérdést is feltett a Telex a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF) arról, hogy miért zárták le a Völner-Schadl-ügy nyomozását 2022-ben, amikor egyes mellékszálakban - például a Tóniról, Barbaráról és Ádámról szólóban, amelyet elkülönítettek a fő ügytől - még mindig tart az eljárás.
A lap emlékeztetett, hogy a Bírósági Végrehajtói Kart vezető Schadl György és köre ügyét 2021 elején kezdték vizsgálni, Schadlt pedig az év novemberében fogták el, amikor Dubajba utazott volna. A nyomozást 2022 októberében zárták le, majd vádat is emeltek ellene, Völner Pál igazságügyi államtitkár és másik húsz érintett ellen.
A Telex azt kérdezte, mi indokolta a nyomozás lezárását, amikor a törvényben meghatározott 2 éves (+6 hónapos) határidőt figyelembe véve még több mint egy évig folytatódhatott volna az eljárás. Arról is érdeklődtek, mennyire gyakori, hogy ekkora ügyekben ilyen rövid idő után lezárják a nyomozást, hogy az ügyészség szerint minden szálat fel tudtak-e megfelelően fejteni, illetve hogy a KNYF vagy a Legfőbb Ügyészség döntött-e az eljárás lezárásáról.
Az ügyészség a felvetésekre azt válaszolta, hogy az adott ügyben az ügyészi tevékenységgel kapcsolatban "kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekre vonatkozó ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Erre tekintettel kérdéseivel kapcsolatban nem adható tájékoztatás".
Az ügyészség azt is hozzátette, hogy abban az ügyben, amelyet korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával indítottak, a március 28-án tartott sajtótájékoztatón elhangzottak továbbra is irányadók. Ez volt az az esemény, amelyet azután tartott Frücht Pál főügyész, hogy Magyar Péter bemutatta a hangfelvételt, amelyen volt felesége, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arról beszélt: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-ügy ügyészségi irataiból. Vargát ezután tanúként hallgatták ki.
Frücht elismerte, hogy az ügy nyomozati irataiban szóba kerülő Tóni, Barbara és Ádám az a három ember, akikre mindenki gondolt, de arról is beszélt, hogy a dokumentumok "eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is". | Nem mondja meg az ügyészség, miért zárták le a Völner–Schadl-ügy nyomozását, ha maradtak még kérdések | A fő ügyben már 2022-ben lezárták a nyomozást, az attól elkülönített más ügyekben még tart. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240404_ugyeszseg-volner-schadl-ugy-nyomozas | 2024-04-04 05:47:00 | true | null | null | HVG |
Kérdés, mit dokumentáltak, ahogy az is, ebből milyen következtetést lehet levonni.„Minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező beírni azt, ha egy külsős ember itt van. Ha bent járt, ki fog derülni. Ha nem járt bent, az is ki fog derülni a nyomozás során” – mondta pár nappal ezelőtt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a sajtótájékoztatóján, amit Magyar Péter meghallgatása után tartottak.Fürcht Pál nyilatkozata azért érdekes, mert Magyar Péter Varga Judittal felvett beszélgetésében az hangzik el, hogy az akkori igazságügyi miniszter is elismerte, Rogánék kihúzatták a rájuk terhelő dolgokat a Völner–Schadl-ügy irataiból, és Varga utalt arra, hogy volt, aki bemehetett az ügyészségre. Az ügyészség szerint fizikai képtelenség bármit kihúzni a papírokból.A Telex most azt írja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség oldalán található adatok szerint a hivatal öt irodaépületét a Mészáros Lőrinc egyik cégének (a Talentis Group Beruházásszervező Zrt.-nek) tulajdonában álló Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. őrzi. Ráadásul a velük kötött szerződésben az is szerepel, hogy „a szolgálat ideje alatt bekövetkezett, az őrszolgálat tevékenységével kapcsolatos valamennyi eseményről a Megrendelő képviselőjét vagy a Megrendelő felelős vezetőjét tájékoztatja, és az eseményeket a Szolgálati naplóban regisztrálja”. „A Vállalkozó valamennyi rendkívüli eseményről köteles a rendészeti szerveket és a Megrendelőt vagy annak képviselőjét haladéktalanul értesíteni.”A Telex azt is megkérdezte a főügyészségtől, hogy a biztonsági szolgálat jegyzett-e fel illetéktelen behatolást és/vagy rendkívüli eseményt a 2021–2022-es időszakban, vagy visszanézték-e a biztonsági szolgálat naplóit ezekből az időkből, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ. | Ha megjelent Rogán embere az ügyészségen, akkor azt Mészáros Lőrinc biztonsági cégének kellett dokumentálnia | Kérdés, mit dokumentáltak, ahogy az is, ebből milyen következtetést lehet levonni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240403_meszaros-lorinc-biztonsagi-ceg-fougyeszseg | 2024-04-03 13:28:00 | true | null | null | HVG |
Nemrég Tiborcz István, Orbán Viktor veje megpróbálta megvenni a magyarországi SPAR-t, de az ajánlatot az osztrák tulajdonosok visszautasították - írja a VSquare hírlevele üzleti forrásokra hivatkozva.
A lap hozzáteszi, nem Tiborcz volt az első ajánlattevő, ugyanis több mint egy évvel ezelőtt már a Magyarországon élő, orosz származású Rahimkulov család képviselői is megkeresték a SPAR tulajdonosait egy vételi ajánlattal, amelyet állításuk szerint az Orbán-kormány is támogatott.
A kormány és a SPAR viszonya azután mérgesedett el, hogy a cég március elején panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt, majd a Die Pressében Hans Reisch vezérigazgató arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak a miniszterelnök családjának részesedést. A kormány erre úgy reagált, szerintük álhír, hogy nyomást gyakorolnának a vállalatra, később azonban Lázár János szokatlanul kemény hangnemben fenyegette meg a SPAR-t. | VSquare: Tiborcz István megpróbálta megvenni a magyarországi SPAR-t | Korábban a SPAR vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, a magyar kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak részesedést Orbán családjának. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240405_vsquare-tiborcz-istvan-megprobalta-megvenni-a-magyarorszagi-spar-t | 2024-04-05 05:58:00 | true | null | null | HVG |
Hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda - árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s országgyűlési képviselő több kérdést is feltett a Szabad Európán megjelent, Balásy Gyula cégbirodalmáról szóló cikk megjelenése után. A lap megírta, hogy kiszivárgott egy Excel-táblázat a kormányközeli reklámguru kommunikációs szerződéseivel kapcsolatban.
A portál cikke szerint a New Land Media és a Lounge Design Kft. néhány ajánlatában a piaci ár többszörösét jelölték meg, azonban leginkább az óraszámokkal és a darabszámokkal trükköznek. Nem véletlenül, hiszen nagyon nehéz utólag ellenőrizni, hogy egy adott munkafolyamat elvégzéséhez valójában hány ember hány munkaórájára van szükség.
Vadai szerint mindez felveti a bűncselekmény gyanúját, arra volt kíváncsi, indult-e vizsgálat az ügyben, de érdekelte az is, hogy voltak-e már kihallgatások, ha igen, hány embert hallgattak ki. Sőt, rákérdezett arra is, hogy mikor várható érdemi szakmai döntés az ügyészségtől. Polt azt írta, egyelőre felderítési szakaszban vannak, így kihallgatás még nem is történhetett volna, arra csupán a vizsgálati szakaszban van lehetőség. | Nyomoz a rendőrség Balásy Gyula cégeinek túlárazásai miatt | Egyelőre csupán felderítési szakban van az eljárás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240403_nyomoz-a-rendorseg-balasy-gyula-cegeinek-tularazasai-miatt | 2024-04-03 19:36:00 | true | null | null | HVG |
Március végén az országos sajtóban is hír volt, hogy Szamoránsky Piroska olimpikon kézilabdázó fideszes támogatással indul képviselő-jelöltként a maglódi önkormányzati választáson. Az egykori beállós jelölő szervezete a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA), aminek polgármester-jelöltje az önkormányzat sajtóreferenseként dolgozó Fajka Szilvia.
Ugyan Fajka csak egy éve alapította meg civil szervezetét, sikerült elérnie, hogy a Fidesz a FEMA-ra cserélje korábbi helyi szövetségesét, a Maglódi Polgári Kört (MPK). Ráadásul a FEMA 4 millió forintot is nyert a Miniszterelnökség által meghirdetett Városi Civil Alap pályázaton. Fajka és a FEMA gyors előretörésének okait a maglódi jobboldal belső konfliktusaiban kell keresni.
Jobboldal a jobboldal ellen
Az MKP-s Tabányi Pál 2002 óta vezeti a Budapest keleti határában fekvő, 12 ezres Maglódot polgármesterként. Tabányi 2010-ben az ellene indított fideszes polgármester-jelöltet is legyőzte, négy évvel később be is állt mögé a Fidesz. A 2019-es választáson már riválisa sem volt, egyedüli jelöltként indult a polgármesteri pozícióért. Tabányi a fideszes támogatás ellenére sem lett a kormánypárt alárendeltje, a képviselői helyeket egyenlő arányban osztotta el egymás között az MKP és a Fidesz.
Az összhang 2023 elején bomlott meg. Tabányi zárt körben bejelentette a polgári körösöknek, hogy nem vállal újabb ciklust, ezért februárban előválasztást tartottak. Tabányi a Magyar Hangnak azt mondta, azért kezdeményezte az MKP előválasztását, hogy egyben tartsa a maglódi jobboldalt, közös jelöltet állítson a Fidesz és az MKP. Azonban más jelöltet támogatott a két szervezet, ráadásul két további ember is bejelentkezett a pozícióra. | Egy éve alapított, 4 milliós miniszterelnökségi forrással támogatott civil szervezet mögé állt be a Fidesz Maglódon | Március végén az országos sajtóban is hír volt, hogy Szamoránsky Piroska olimpikon kézilabdázó fideszes támogatással indul képviselő-jelöltként a maglódi önkormányzati választáson. Az egykori beállós jelölő szervezete a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA), aminek polgármester-jelöltje az önkormányzat sajtóreferenseként dolgozó Fajka Szilvia. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/05/egy-eve-alapitott-4-millios-miniszterelnoksegi-forrassal-tamogatott-civil-szervezet-moge-allt-be-a-fidesz-maglodon | 2024-04-05 15:16:00 | true | null | null | 444 |
Minden nap átlagosan kettő, nem nyilvános kormányhatározatot fogadott el 2023-ban az Orbán-kormány, és bár ezek egyike sem titkosított, vagyis nincs bennük semmi érzékeny adat, mégsem teszik közzé őket, csak érintettek egy szűk köre tud róluk. A hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul a Miniszterelnöki Kormányiroda közölte, hogy az összesen 745 titkolni kívánt döntés többsége, 635 darab úgynevezett kétezres határozat volt, 110 pedig egy másik típusú, négyezres.
Ezek közös jellemzője, hogy szemben a tavalyi 1621 darab nyilvános, úgynevezett ezres kormányhatározattal, ezek nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az 1621-en felül van tehát a 745 nem nyilvános, kétezres és négyezres típusú döntés. De ez még nem minden. Nemrég írtunk róla, hogy 2023-ban a kormány 28, akár 90 évre is titkosított - nemzetbiztonsági vagy más érzékeny adatot tartalmazó - úgynevezett háromezres határozatot is hozott:
A négyféle típusú kormányöntés között a számozás segít eligazodni:
A tavalyi 745, nem a nyilvánosságnak szánt kormánydöntés nagy része, 635 tehát kétezres típusú döntés, vagyis a kormány alá rendelt szerveknek szabott valamilyen feladatot. Az ilyen döntéssel érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja a határozat szövegét, csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is.
Néha a kormány akarata ellenére kiszivárognak ilyen döntések, így a 635 tavalyi határozat közül is többről tudunk. Nem feladatszabó, inkább pénzosztó jellegű az a kétezres döntés, amely a Mészáros Lőrinc cége által végzett egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit toldotta meg 17 milliárddal. Egy másik, a 2044/2023-as határozattal pedig Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét hozták helyzetbe, kötelezővé téve annak iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél.
A kétezres döntésekkel tavaly majdnem megdöntötte saját rekordját az Orbán-kormány, mivel 2010 óta csak egy év volt, amikor ennél több ilyen döntés született:
A másik típusú, négyezres határozatból kevesebb, 110 született tavaly. Ezek általában munkaszervezési jellegű döntések, és közülük is volt, amelyik kiszivárgott. Így már tudjuk, hogy egy év elejei döntéssel az újbóli elhelyezkedésüket is megnehezítették azoknak a katonáknak, akiket a fiatalításra hivatkozva rúgtak ki. Egy másik pedig röghöz kötötte a köztisztviselőket, megtiltva az olyan munkahelyváltást vagy előléptetést, amely fizetésemeléssel járna.
A négyezres kormányhatározat-típus 2019 előtt nem létezett, mert ez egy 2018-ban bevezetett új besorolási kategória, ami a kormányzati igazgatásra vonatkozóan több tízezer embert is érinthet. A bevezetésük óta az ilyen határozatok száma is ismert, általában évente százas nagyságrendben hoztak Orbánék ilyen döntéseket:
Látható, hogy az Orbán-kormány számos döntését igyekszik elzárni a nyilvánosság elől, még akkor is, ha erre nincs törvényes, nyomós oka. A nem nyilvános döntések megismerhetőségét ráadásul tavaly karácsony előtt, lopakodva elfogadott, társadalmi vitára nem is bocsátott törvénymódosításokkal szűkítette, nehezítette tovább a kabinet. Ezt a hvg360-nak nemrég a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy kommentálta:
az újabb jogszabályi változtatások bizonyítékai annak, hogy nincsenek olyan fékek, amelyek megállíthatnák a kormány jogállamot felszámoló mélyrepülését."
A végül március 1-től hatályba lépett változás szerint egyes döntéseit a kormány már 20 évre is elzárhatja a nyilvánosság elől. Eddig 10 évig számítottak döntéselőkészítő iratnak a nem nyilvános - kétezres és négyezres - határozatok, és erre hivatkozva közérdekű adatként sem kellett automatikusan kiadni őket. Ez az időkorlát nő a duplájára. Sőt, a 20 év vonatkozik "a kormányzati döntéshozatal általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumainak" döntéseire is:
A négyezres és kétezres határozatok tehát a jövőben még hosszabb ideig maradhatnak titokban, bár eddig sem volt egyszerű őket megszerezni, még a korábban hatályos 10 éves időkorlát letelte után sem. A hvg.hu közérdekű adatigénylések során szerzett tapasztalata az volt, hogy a kormányzat a 10 év után is olykor csak akkor volt hajlandó kiadni ezeket, ha arra bíróság kötelezte. Így derültek ki például a kormány titkos pénzosztásai is, méghozzá 12 év távlatából: | Lett még 635+110 titkolt kormánydöntés, amiről 20 évig nem tudunk majd | Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240309_meg-635110-titkolt-kormanydontes-amirol-10-20-evig-nem-tudunk-majd | 2024-03-09 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Előnytelen, de egy kifejezett cégnek hasznot hozó helyzetbe lavírozta magát az állam - írja az Átlátszó.hu. Azzal érte ezt el, hogy egy nem nyilvános kormányhatározattal kötelezővé tette az állami szférában az EKEIDR iratkezelő rendszert, amit Palkovics László exminiszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki.
Az Átlátszó cikke szerint az intézkedés több száz állami szervet érint kórházaktól erdészeteken át különféle nonprofit szervezetekig. A licencet ugyan ingyen kapják az intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forint is lehet intézményenként.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kapott erről tájékoztatást még tavaly. Az őt megkereső levélíró egy ilyen érintett állami szervnél dolgozik, és jelezte: először 2021-ben volt erről szó, mostanra oda jutottak, hogy az EKEIDR rendszert (vagy más néven Poszeidon iratkezelő rendszert) ugyanis 2024 végéig mindenhol el kell kezdeni használni.
Az Átlátszó cikkében bemutatnak egy, a rendszerről szóló tavaly szeptember 26-i online tájékoztató anyagot, amelyben szintén az szerepel, hogy az örökös licencek "díjmentesen érhetők el a 2044/2023. Korm.határozatban megjelölt szervezetek számára. Ugyanakkor a rendszer bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások (...) már díjkötelesek".
Az Átlátszó hiába kérdezte minderről a kormányzatot, több mint 2 hónap alatt sem kapott választ. A szoftvert fejlesztő cégről közben az Átlátszó kiderítette: az évi 2-2,4 milliárd forint forgalmat bonyolító SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László exminiszter volt üzlettársa.
(Nyitóképünk illusztráció) | Titkolt döntéssel tették kötelezővé a Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában | Nem nyilvános kormányhatározattal hozta helyzetbe a kabinet Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét, amelynek iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél tette kötelezővé. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240124_Titkolt_dontessel_tettek_kotelezove_a_Palkovicskozeli_ceg_szoftveret_az_allami_szferaban | 2024-01-24 13:52:00 | true | null | null | HVG |
Balog Zoltán lemondott rendkívüli és meghatalmazotti nagyköveti rangjáról? - érdeklődött írásbeli kérdésében a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselő. Arra is kíváncsi volt, hogy a tárca kezdeményezi-e Balog ezen - tényleges külszolgálattal nem, csupán a címmel és az útlevéllel járó - tisztségéből való visszahívását, és megtarthatja-e diplomata-útlevelét.
A tárca válaszában - amit a Népszava vett észre - azt írta az ellenzéki képviselőnek, hogy a püspököt még 2019-ben nevezte ki nagykövetté a köztársasági elnök, így diplomata-útlevelet is kapott, amely jelenleg is érvényes. A kinevezésről annak idején a hvg.hu is írt, akkor az indok az volt, hogy így az exminiszterből lett püspök nagykövetként fogja külföldön ismertetni a magyar kormány kiemelt fontosságú társadalmi ügyekkel kapcsolatos eredményeit és céljait.
Balog amúgy egy másik pozíciójától közben megvált: a kegyelembotrány kellős közepén, még februárban lemondott a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KKETTK) Alapítvány kuratóriumi tagságáról. Viszont továbbra is kuratóriumi tag az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban, illetve az V. kerületi önkormányzat által alapított Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítványnak is a tagja maradt. | Balog Zoltán a püspökség mellett még valamihez ragaszkodik: érvényes még a diplomata-útlevele | A kegyelembotrányban kulcsszerepet játszó és tisztségeinek csak egy részétől megvált, de püspöki posztját megtartó Balog Zoltán továbbra is nagyköveti rangban képviselheti Magyarországot külföldön. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240326_balog-zoltan-diplomata-utlevel | 2024-03-26 08:12:00 | true | null | null | HVG |
Schadl Györgyé, Völner Pálé, Rogán Antalé és Polt Péteré mellett - azonosítható módon - Martonovics Bernadett neve is hallható azon a hangfelvételen, amelyet kedd reggel tett közzé Magyar Péter. A feleségével, Varga Judittal, az Orbán-kormány akkori igazságügyi miniszterével zajló beszélgetést Magyar az állítása szerint 2023 januárjában vette fel, és azelőtt hozta nyilvánosságra, hogy újra megjelent az ügyészségen tanúvallomást tenni. A párbeszédben - úgy tűnik - az hangzik el, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalék belenyúltak a Schadl-Völner-ügy anyagaiba, Polt Péter legfőbb ügyész pedig "nem ura a helyzetnek".
Itt van szó szerint minden, amit Magyar Péter nyilvánosságra hozott a Varga Judittal való beszélgetéséből
Nem hagytunk ki egy betűt sem.
A hanganyag feliratozásában Martonovics Bernadettet Martinovics Dettiként tüntetik fel. Az a rész, amelyben említik, így hangzik:
V. J.: Nem csak annyi, hogy Dani menjen át az ügyészségre, és kérdezze meg, hogy milyen...
M. P.: Ja, hogy mi van még?
V. J.: ...mert náluk is van egy példány ezekből.
M. P.: És ti nem láttátok, vagy a sajtó meg már látta.
V. J.: Hát, sőt már valószínűleg odaadták és elvileg azt ők anno átnézték...
M. P.: Mármint a Rogánék?
V. J.: Igen, semmi rossz nincsen, de...
M. P.: De erre mondta a Martinovics Detti (a felirat ellenére Martonovics Bernadettről, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosáról lehet szó - a szerk.), hogy semmi rossz, de kihúzattak dolgokat.
V. J.: Persze magukat kihúzatták... a Martinovics Detti...
M. P.: Az eredeti doksiban, vagy csak ami megjelent?
V. J.: Javasolták az ügyészeknek, hogy mi kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be...
Martonovics Bernadett a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormányfőtanácsosa volt. A 444.hu a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagairól készült, 2022 elején publikált egyik cikkében azt írta, hogy Martonovics a pozíciója miatt kapcsolatban állt Schadl Györggyel, az Országos Bírósági Végrehajtói kar akkori elnökével, aki neki mondta el, hogy el akart távolíttatni egy, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozó bírót az állásából.
A Völner-botrány
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
A lap akkor megkereste Martonovics Bernadettet, aki megerősítette, hogy folyamatos kapcsolatban volt Schadllel. Az ő feladata volt ugyanis a tárca képviseletében egyeztetni vele a jogszabály-módosításokról, emellett rendszeresen előadott azokon a szakmai továbbképzéseken is, amelyeket a végrehajtójelölteknek szerveztek.
Martonovics azt is mondta a lapnak, nem emlékszik, tényleg beszélgettek-e Schadllel arról, hogy az ki akar rúgatni egy bírót. Ha a végrehajtói kar elnöke mondta is ezt neki, az maximum sztorizás volt.
A 444.hu azt is írta, hogy Martonovics maga is vizsgáztatott végrehajtókat, és ő volt az elnöke annak a bizottságnak, amely átengedte Schadl egyik pártfogoltját. A nyomozati anyagnak erről az esetről szóló részét szintén 2022 januárjában tette közzé a lap, de akkor még kitakarták Martonovics nevét.
A legerősebb állítások Magyar Péter nyilvánosságra hozott felvételéből
Bár sokan vélhetően erősebb szövegre vágytak, azért voltak elég kemény kijelentések a felvételen.
Akkor azt írták, akadt olyan végrehajtójelölt, B., akinek jelentős hátszele volt, Schadl többeknek is arról beszélt, hogy az érdekében egyenesen a Kormányirodából üzentek. A szakvizsgabizottság átengedte az illetőt, de Martonovics később azzal hívta fel Schadlt, hogy ami lezajlott, "katasztrófa volt", próbáltak blődebbnél blődebb kérdéseket feltenni neki, hogy átsegítsék.
Martonovics Bernadett a Magyar Bankszövetség honlapja szerint a szervezet jogi, jogérvényesítési és lakossági banki szakterületeinek igazgatója.
2021-ben - egy harmadik szerzőtárssal - közös kötetük jelent meg Schadl Györggyel Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez címmel.
Reakciók
Miután Magyar Péter nyilvánosságra hozta a hangfelvételt, volt felesége, Varga Judit a Facebook-oldalán reagált. A bejegyzését azzal kezdte, hogy a volt férje "az egykori házastársáról, rólam, titkos hangfelvételt készített a közös otthonunkban, és azt politikai céljai elérése érdekében most felhasználta. Egy ilyen ember nem méltó semmiféle bizalomra". Azután arról írt egy konkrét példát is felelevenítve, hogy Magyar "korábban is terrorizált, és még mindig nem hagyta abba. És folytatja a játszmáit. Ha jól értem, a saját családja védelmében lehallgatja a saját feleségét. De most már őket inkább elárulja, és így talán még megmenthető a haza. Mi történik itt? Mi ez az őrület?" | Ki az a Martonovics Bernadett, aki szóba kerül Magyar Péter titkos hangfelvételén? | Az Igazságügyi Minisztérium részéről a végrehajtói kar elnökével folyamatos kapcsolatot tartó egykori kormányfőtanácsos neve akkor került elő, amikor Magyar Péter és – állítólag – a felesége, Varga Judit arról beszélt, hogy a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból kihúzattak dolgokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240326_martonovics | 2024-03-26 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Tényleg pontatlanabbak a vonatok nyáron, de a késésnél idegesítőbb, ha nem IC-minőségre adnak InterCity-jegyet, vagy ha hasznavehetetlen a klímaberendezés. Megnéztük, ezek mekkora problémát jelentenek, és hogyan csökkenheti az utas a kockázatokat és a kényelmetlenséget.
Sok kérdést felvet a Donald Trump elleni merényletkísérlet, írják a világlapok: enyhül-e a politikai feszültség, továbbra is nullaösszegű játszmának tekintik-e a felek az elnökválasztást, képesek-e ellenállni az erőszakot gerjesztő kommunikációnak, belecsúszik-e az Egyesült Államok az erőszakba. Többen is megjegyzik, az elnökválasztási kampányt mostantól beárnyékolja és meghatározza majd ez az ügy. Mindeközben házasodni készül Alex Soros. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A HVG 45. születésnapja alkalmából négyrészes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A második epizódban az egyik alapító, majd a kiadót 35 évig igazgató Szauer Péter, Tóta W. Árpád publicista, Tálas Andrea, a Szellem rovat vezetője, valamint a HVG Könyvek és HVG konferenciák első embere, Budaházy Árpád anekdotáznak az MSZMP agit-prop osztályával vívott csörtéktől az Obama-könyvek kiadásának meglepő követelményrendszeréig.
Orbán Viktor "békemissziójának" eredménye az EU-ban. Meloni olasz miniszterelnök viszonya az EU-val kezd rosszra fordulni. Putyin aljas játéka, hogy 16 év büntetőtáborra ítélték az amerikai újságírót, Evan Gershkovich Moszkvában. Trumpnak a merénylet után esélye volt kiállni a nemzeti egység mellett, de aztán emlékeztette az országot, hogy ő továbbra is Donald Trump. Nemzetközi lapszemle. | 10 milliárdos baráti kölcsönt kapott Orbán barátjának cége Orbán vejének bankjától | Egyelőre rejtély, mire kell a hitel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240320_garinvest-barati-kolcson | 2024-03-17 13:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Néhány hónapja létező, telefonszám, honlap és munkavállalók nélküli céget bíztak meg a Stefánia úti palota több száz milliós felújításával - írja az rtl.hu. A Stefánia út 14. szám alatt működött valamikor a Magyar Földtani Intézet, az épület 2021-ben, a közvagyon alapítványokba való kiszervezésekor került az ugyanakkor létrehozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH).
Az SZTFH-t Bíró Marcell, Orbán Viktor bizalmasa vezeti, és bár költségvetési szerv, papíron nem a kormány alá tartozik. A hatóság a Stefánia úti villa felújítására nettó 299 883 935 (bruttó 380,8 millió) forintot szán, beleértve egy 5 százalékos tartalékkeretet is. Az ajánlattételre öt céget kértek fel, a közbeszerzést a VáRo Bau Kft. nyerte.
Mint az rtl.hu írja, a céget tavaly november 10-én jegyezték be, a Credit Online márciusi adatai szerint egyetlen munkavállalója sincs, a tulajdonos Várpalotai Ronald Gyulánál pedig semmilyen korábbi céges referenciát nem találtak. A cégnek honlapja sincs.
A villa felújítási munkálataira kiírt közbeszerzés esetében "nyílt, nemzeti eljárást" alkalmazták, erre akkor van lehetőség, ha az építési megbízás becsült értéke nem éri el 300 millió forintot. Ilyenkor öt ajánlattevő közvetlen felhívásával van lehetőség megpályáztatni a munkát. A VáRo-Bau Kft. nettó 299 883 935 forintos ajánlata mindössze 116 065 forinttal van a határ alatt.
Az rtl.hu hiába kereste a közbeszerzési tanácsadót, a cégvezetőt és a kiírót, válasz egy hét után sem érkezett. | Néhány hónapja létező, munkavállalók és telefonszám nélküli cég újíthatja fel százmilliókért a Stefánia úti palotát | A Magyar Földtani Intézet egykori épülete a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáé, a pályázatot ők írták ki, bár kérdéses, hogy találtak rá a nyertes ajánlattevőre, ha egyszer honlapja sincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240328_nehany-honapja-letezo-munkavallalok-es-telefonszam-nelkuli-ceg-ujithatja-fel-szazmilliokert-a-stefania-uti-palotat | 2024-03-28 08:34:00 | true | null | null | HVG |
A világon bármelyik ügyészség büszke lehetne arra, ha egy ilyen komoly korrupciós ügyet úgy vitt volna végig, mint mi - mondta a Völner-Schadl-ügyről a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amit a Magyar Péter által bemutatott hangelvétel miatt tartottak.
Fürcht Pál főügyész szerint a kollégái heroikus munkát végeztek, volt, hogy a családtagjaik vittek be nekik fehérneműt a munkahelyükre, mert éjt nappallá téve dolgoztak, de az ügyészség független, és Polt Péter legfőbb ügyész nem ura a szervezetnek.
Azt is közölte, hogy szerdán Varga Juditot tanúként hallgatták ki, de további részleteket a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el.
Fürcht szerint nincs olyan, hogy nyomtalanul bármit ki lehetne húzni ügyészségi aktákból, az ügyészek csapatban dolgoznak, egymást is ellenőrzik, sőt, a Völner-Schadl-ügyön volt, hogy a teljes állomány dolgozott, és nem is egy ügyirat készült. Ez azért fontos, mert a Magyar Péter által közzétett hangfelvétel szerint Rogán Antalék belenyúltak a Schadl-Völner-ügy anyagaiba, "javasolták az ügyészségnek, hogy mit kellene kihúzni".
"Magyarország ügyészségén nincs olyan adat, amiről azt lehetne mondani, hogy nyomtalanul eltűnt a süllyesztőben" - fogalmazott Fürcht, hozzátéve, hogy ez általánosan igaz, nemcsak a volt fideszes államtitkár korrupciós ügyében. Azt, hogy a vádiratba mi nem került be a nyomozati anyagból, szakmai szempontokkal indokolta. Szerinte természetes az, hogy minden felmerülő bizonyítékot megvizsgálnak a nyomozás közben, majd a vádiratba csak azok a tényállások kerülnek be, amik jogi értelemben is kiállják a bizonyíthatóság próbáját.
Bár a lehallgatást nem az ügyészek, hanem a fegyveres társszervezetek végzik, ők minden gyanúsnak vagy fontosnak tűnő információt lejegyeznek, erről készül dokumentum, közokirat, az ügyészség csak ezt kapja meg, ebből dolgozik - magyarázta Fürcht, hozzátéve, hogy "az ügyészség senkit nem hallgat le".
Annak, hogy lehallgatási anyagok nyilvánosságra kerültek a Völner-Schadl-ügyben, Fürcht "nem örült". Szerint ugyanis a befolyással üzérkedők ügyeit nem ismerő laikusok készpénznek veszik a lehallgatás során elhangzó információkat, miközben az ilyen bűncselekményekben sok a hazugság, így több embert ért megalázó helyzet, amiért magyarázkodnia kellett, pedig semmi rosszat nem tett.
Vannak olyan ügyek, amiket a már megindított eljárásról leválasztottak, ezt Fürcht szerint azért kell hangsúlyozni, mert a sajtó sokat foglalkozik azzal, hogy a korábban kiszivárgott lehallgatási anyagokhoz képest mi maradt ki a már bíróságon lévő vádiratból. Ennek példájaként említette, hogy a Völner-ügy vizsgáztatásról szóló állításait a rendőrség vizsgálta, arról így az ügyészség nem tud nyilatkozni.
Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám. De tudtuk
- fogalmazott Fürcht, aki ebben az esetben is azzal érvelt, hogy vádiratba csak az kerülhet be, ami bűncselekmény és bizonyítható.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője sokszor hangsúlyozta, hogy nem akar magyarázkodni, ahogy azt is, hogy a folyamatban lévő ügy bizonyítékait most még nem kívánja értékelni, de azt ígérte, hogy még a szokásosnál is részletesebben fogják tájékoztatni a sajtón keresztül a nyilvánosságot, ha majd lezárul az ügy.
A hvg.hu kérdésére nem árulta el a főügyész, hogy Varga Judit vallomása egybevágott-e arról, amit a korábbi igazságügyi miniszter a Facebookon nyilvánosan állított, azaz hogy a felvételen csak azt mondta, amit a volt férje hallani akart. Szintén kollégánk kérdésére azt viszont elárulta, hogy az ügyben csütörtökön is hallgattak már meg tanút, de ő nem volt közszereplő, ezért nem nyilvános, hogy kiről van szó.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha felmerült, hogy az ügyészség munkájába a kormány részéről beleszólhattak, akkor azt kinek kellene kivizsgálnia, magyarul, hogy ki ellenőrzi az ügyészséget, Fürcht azt válaszolta, hogy a törvény szerint az ügyész ellen is ügyész nyomoz, de azt, hogy ez a törvény jó-e, nem tiszte megítélni.
Fürcht azt nem tudta számszerűsíteni, hogy az eredeti ügyről leválasztva most épp hány különböző eljárás van folyamatban, és azt sem árulta el, hogy kik azok, akiket már kihallgattak, mert még folyamatban vannak nyomozások. Azt viszont bejelentette, hogy
Rogán Antalt és Nagy Ádámot sem hallgatták meg olyan ügyben, amely már vádemelésig jutott.
Arra a szintén újságírói kérdésre, hogy Völner Pál és Schadl György idő előtt tudhatott-e arról, hogy ellenük nyomozás folyik, Fürcht nem válaszolt konkrétan, ismét arra utalt, hogy ebben az ügyben még folyik egy nyomozás, ezért nem akar találgatni. | Varga Juditot tanúként hallgatta ki az ügyészség a Magyar-féle felvétel után | Csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője tartott sajtótájékoztatót az ügyben. Fürcht Pál főügyész szerint nincs olyan, hogy bármit nyomtalanul ki lehetne húzni ügyészségi aktákból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240328_varga-juditot-tanukent-hallgatta-ki-az-ugyeszseg-a-magyar-fele-felvetel-utan | 2024-03-28 10:13:00 | true | null | null | HVG |
Az Állami Számvevőszék 2023 novemberében levélben fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Matolcsy György jegybankelnöknek címzett megkeresésben egy folyamatban lévő vizsgálat kapcsán kértek intézkedéseket a jegybank vezetőjétől - értesült a hvg360. Az ellenőrzés a nemzeti bank működése szabályszerűségét hivatott vizsgálni, és mint a levélből kiderült, a számvevőknek már akkor komoly kifogásaik voltak a jegybank égisze alatt folyó, az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó ügyletekkel szemben.
A kérdések, illetve kérések az MNB Szabadság téri székházának felújítására vonatkoztak, amit a nemzeti bank a saját vállalkozására, az MNB-Ingatlan Kft.-re bízott.
A hvg360 birtokába került, úgynevezett figyelemfelhívó levél szerint a számvevők aggályosnak tartották a beruházás feletti jegybanki ellenőrzési jogkörök korlátozottságát, valamint arra figyelmeztettek, hogy a felújítás költségei nagyon elszaladhatnak.
Ez a vizsgálat, annak iránya rímel a jegybanktörvény tervezett kormányzati módosítására, amivel a jegybank felügyelőbizottsága ellenőrzési jogkörének bővítését célozza a kormány. | Háború készül az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank között | Készülőben van egy ÁSZ-jelentés, amely muníciót szolgáltat a kormánynak a jegybank feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez. A Magyar Nemzeti Bank működéséről szokatlanul éles véleményt fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, amivel új frontot nyit a kormány és a nemzeti bank vitájában. A jegybank néhány ügyben közben csendben kapitulált. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240402_haboru-keszul-az-allami-szamvevoszek-es-a-magyar-nemzeti-bank-kozott#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_04_02&utm_content=hvg360 | 2024-04-02 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Schadl Györgynek és feleségének van egy nyaralója Siófokon, ez a nyaraló pedig a végrehajtói kar egykori elnöke körül kavargó ügy egyik mellékszálának lett része. Mellékszál, mert ennek a sztorinak semmi köze nincs sem Völner Pálhoz, sem Gazdihoz, sem a végrehajtókhoz, de még a vádiratból kimaradó - bár Magyar Péter szerint például oda tartozó - Rogán Antalhoz sem. Az ügyészség szerint viszont Schadl a Balaton partján is megpróbált egy kemény stiklivel előnyhöz jutni.
A vádirat szerint Schadlék siófoki nyaralójuk építtetésénél "az átalakítás során közterületről is jól látható módon eltértek" az építési engedélytől. Az ügyészség állítja: ezt Schadl pontosan tudta, ugyanúgy, ahogy a kivitelező B. László is, aki szintén vádlott lett az ügyben. Azért nem szóltak róla szerintük egy szót sem, hogy elkerüljék, hogy a hatóság visszabontassa az épületet.
A nyaralós sztoriról itt írtunk bővebben.
A vád szerint Schadl megpróbálta megkenni az épület ellenőrzésével megbízott kormányhivatali munkatársat, P. Bélát. De nem közvetlenül: B. László a vád szerint egy 2021 nyári ellenőrzés során félmillió forintot adott P. Bélának azért, hogy "a szabálytalan kivitelezési mód ellenére az ingatlan használatbavételi engedélyt kaphasson". Ezért cserébe P. Béla a vád szerint vállalta, hogy meglesz az engedély, sőt az épületet is úgy fotózták be, hogy a túlépítés ne látszódjon rajta.
Arra, hogy korrupció történhetett, egy 2021 május 20-i telefonbeszélgetés alapján is következtethetett az ügyészség. Ekkor ugyanis Schadl telefonon kérte arra B. Lászlót, "hogy menjen oda legyen szíves, és azonnal öt kilót ajánljon fel neki, hogy ezt szeretnénk, és ebbe az irányba terelgesse. B. megkérdi: ,,ő rajzolja, meg ő izé, és akkor egy ötös?" Schadl: ,,Igen. Ajánljon valakit! Ne, ne.
Mond, hogy minden (nem érthető) neked az kéne, hogy, hogy mindenképpen számít (nem érthető) egy ötszáz ezer egy millió forintot, hogy ez jól működjön." B. egy ötössel fog kezdeni és majd meglátja."
B. László szerdán a bíróságon azt mondta, ő ötszázezer és egymillió között házat tervez azon a környéken, nem pergolát, "de hát mindenkinek más a pénztárcája". B. Lászlóra más okuk is lehetett gyanakodni az ügyészség nyomozóinak. Május huszadikán többször is beszélt Schadllel, egyik beszélgetésükben pedig azt is mondta: "csináljuk úgy, hogy jó legyen, mert szánnánk rá, erre a dologra vagy egy, vagy egy olyan embert, aki megtervezi, megrajzolja és akkor bőségesen megfizetjük". Ezt B. a bíróságon annyival kommentálta, hogy csupán egy normális rajzért akartak fizetni.
"Csak annyit akartunk, hogy valaki csinálja már meg, mert mindenki balfasz, már bocsánat, hogy csúnyán beszélek"
- magyarázta B. László. "Fizetnénk egy szakembernek és ez korrupció" - jegyezte meg ezen a ponton Schadl.
Szerdán a bíróság azonban nem csupán B. Lászlót és P. Bélát, hanem egy volt kollégáját is meghallgatta. K. Csaba közel két órára húzódó meghallgatásán K. Csaba állította, hogy azon az ellenőrzésen végig P. Bélával volt, amikor az ügyészség szerint elvileg megkenték őt Schadl utasítására, ő azonban azt állítja, hogy eközben pénzátadást nem látott.
Természetesen pénzátadást Schadl sem látott, sőt ő azt is tagadta a bíróság előtt, hogy egyáltalán túlépítés lett volna. Azt hangsúlyozta, pergolát akart, arról folyt az egyeztetés, hogyan tudják beépíteni a teraszukat úgy, hogy ne kelljen azt külön engedélyeztetni. Ebben viszont szerinte semmi illegális nincs. A végrehajtói kar volt elnöke azt mondta, az ingatlan alapterülete nem nőtt, bűncselekmény sem történt.
Másra enged következtetni P. Béla egykori kollégájának még a nyomozati szakban tett vallomása. K. Csaba ott ugyanis azt mondta, "előfordult olyan, hogy P. Béla arról beszélt nekem, hogy egy helyszíni bejárás során valaki olyasmit mondott neki, hogy hálásak lennének neki, ami nyilvánvalóan azt jelentette, hogy valamiért pénzt fizetnének neki, de azt nem tudom, hogy minek az érdekében tették volna ezt meg. P. Béla elmondása szerint ezt visszautasította." P. szerdán a bíróságon azt mondta, nem hangzott el konkrétan, hogy Schadlék félmillióval lennének neki hálásak. Csupán annyi jutott el hozzá, hogy "nagyon-nagyon hálásak a segítségért".
Mindenesetre Schadlék siófoki nyaralója az eset után két nappal megkapta a használatbavételi engedélyt.
Ezt az engedélyt nem P. Béla, hanem főnöke, osztályvezetője jegyezte.
Az mind P. Béla, mind K. Csaba szerdai vallomásából kiderült, hogy a kormányhivatali ellenőrök nem véletlenül járnak kettesével terepre, ellenőrizni. Egymást védik, egyrészt az atrocitásoktól, másrészt a korrupcióról. Visszatartó ereje van a társ jelenlétének. Schadl György szerint olyannyira, hogy a két ellenőr arra sem volt hajlandó, hogy egy olyan kivitelezőt ajánljanak nekik, aki meg tudja építeni normálisan a pergolát.
Morvai Attila, Schadl György ügyvédje a tárgyalás egy pontján konkrétan arra kérdezett rá, volt-e P. Béla, és Schadl György között korrupciós kapcsolat.
"Bűncselekményt szándékosan nem követtem el. Hát... azért volt"
- magyarázta P. Béla. Szerinte Schadl B. Lászlón keresztül kommunikált vele, és nem is konkretizálták, hogy mit is jelentene az a bizonyos "hála". P. Béla utólag úgy gondolta, jó lett volna, ha ezt jelzi a feletteseinek, de akkor ezt nem tette meg.
P. hosszú tépelődés után végül azt mondta:
egyik találkozójuk után B. László félrevonta őt, és azt mondta, jelezte neki, hogy "nagyon szeretnék kifejezni a hálájukat".
Ezen a ponton P. Béla és K. Csaba vallomása ellentmond egymásnak: K. állítja, hogy végig P.-vel mozgott együtt, P. viszont azt vallotta, hogy a helyszíni szemle végén egy percre magára hagyta K. Csabát, B. László akkor hívta félre. P. állítja: felismerte, hogy ez egy olyan helyzet, ahol korrupcióra kerülhet sor, pont ezért kérte arra B. Lászlót, hívja oda a helyszínre Schadl Györgyöt. Arra, hogy ez egy korrupciós helyzet lehet, elmondása szerint B. László gesztikulációjából, hanglejtéséből következtetett.
Azt, hogy végül pénzátadásra sor került-e, P. Béla tagadja. Ugyanúgy, ahogy Schadl György is, akinek B. László építette a siófoki házat. P. László hálára vonatkozó monológja közben Schadl nevetni kezdett. Nem hangosan, de hallhatóan, a bíró pedig jelezte: ő nem tartja viccesnek P. kijelentéseit, hiszen "a maguk bőrére megy". Schadl csak annyit válaszolt:
"Tudom. Siralmas. Pont ezért siralmas."
Schadl érdemben P. Béla vallomásához csak röviden szólt hozzá. Szerinte az nem bűncselekmény, ha valaki megkér egy ügyintézőt, hogy ajánljon neki egy tervezőt. Sőt az sem, ha kijelenti: hálás lenne, ha ajánlanának neki valakit. Végül közte és P. Béla között a következő, emelt hangú párbeszéd játszódott le:
"Magának felajánlottak ötszázezret és elfogadta?"
"Nem."
"Köszönöm szépen. Merthogy a vádiratban benne van."
B. László a bíróságon a "háláról" azt mondta, "én próbálok tisztelettudó lenni. Lehet, hogy neki is mondtam, hogy hálás vagyok, de nekem ez nem jelent semmi mást".
B. László és P. Béla mindketten vádlottak voltak a Schadl-ügyben. Tavaly mindketten beismerő vallomást tettek, a bíróság azóta jogerősen el is ítélte őket, B. László azonban azt mondta, nem tartja magát bűnösnek. Ez az ellentmondás a bírónak is feltűnt, B. László pedig kérdésére azt mondta: azért tett 2023 tavaszán a váddal egyező, beismerő vallomást, mert nincs pénze ügyvédre éveken keresztül, ügyvédje pedig azt tanácsolta, úgy úszhatja meg a leggyorsabban az egészet, ha beismer mindent. Sőt: elmondása szerint az ügyvéd konkrétan azt mondta neki, hogy "ha nem fogok tudni fizetni, akkor ő nem fog jönni".
A siófoki ház nem készült el. Schadl a mai napig tartozik B. Lászlónak, a kivitelező elmondása szerint 6-800 ezer forinttal. A kapcsolatuk akkor szakadt meg, amikor Schadl Györgyöt 2021. november ötödikén letartóztatták. | Korrupciós kapcsolat? „Hát… azért volt." – Schadl nyaralója volt a téma a bíróságon | Órákon keresztül faggatták a bíróságon azt a kormányhivatali tisztségviselőt, akit a vád szerint Schadl György kivitelezője félmillióval kent meg. P. Béla egy ponton elismerte, egy ponton a Schadl nyaralóját építő kivitelező félrevonta és jelezte: „nagyon szeretnék kifejezni nekik hálájukat”, de ő a váddal szemben azt állítja, hogy pénzt nem kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240403_schadl-nyaralo | 2024-04-03 13:29:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.